PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./

A DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM: 031230

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Debrecen, 2013. március 27.

1


TARTALOM Az iskola nevelési programja .................................................................................................................. 6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6 Informatikai képzésünk célja, hogy mindenki használható, gyakorlati tudást szerezzen számítógépes ismeretekből, képes legyen az ECDL vizsga letételére. ............................................................................ 8 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 17 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 19 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............ 20 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................................................................................................................................ 21 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............. 22 1.6.1. Konkrét teendők a beilleszkedési és magatartási problémák feltárásakor, gyanújának felmerülésekor.......................................................................................................................................... 22 1.6.2. A tanuló felmentése valamely tantárgy, vagy tantárgyrész tanulása alól .................................. 23 1.6.3. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................................................... 23 1.6.4. Kis létszámú tanulói csoport kialakítása .................................................................................... 23 1.6.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység .......................................................... 23 1.6.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................... 24 1.6.7. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelése, oktatása 26 1.7. A tanulóknak az intázményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ........ 27 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .................... 28 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .................................................. 28 1.10. Felvétel, átvétel és továbbhaladás a gimnáziumban és szakképzésben ......................................... 39 1.10.1. Továbbhaladás ........................................................................................................................ 39 1.10.2. Írásbeli felvételi ...................................................................................................................... 39 1.10.3. Évismétlés .............................................................................................................................. 39 1.10.4. Egyéni továbbhaladás ............................................................................................................. 39 1.10.5. Felvétel, átvétel a szakképző osztályokba .............................................................................. 40 1.10.6. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a szakképzésben ..................................................... 40 1.11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............................... 40 2. helyi tanterv ............................................................................................................................................ 41 2.1. A választott kerettanterv (gimnázium) .............................................................................................. 41 2.1.1. Általános tantervű gimnáziumi óraterv ...................................................................................... 42 2.1.2. Nyelvi előkészítővel induló ötéves képzés óraterve .................................................................. 43 2.1.3. Magyar-angol két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés óraterve ................................................ 44 2.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások ......................... 44 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 45 2.4. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai ............................................................... 46 2.5. A mindennapos testmozgás megvalósításának módjai ..................................................................... 47 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások ........................................................................................... 47 2.7. A választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................................................... 47 2.8. Az érettségi vizsgatárgyak vizsgakövetelményeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. ............................ 48 2.9. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai ................................................ 48 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................................... 49 2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........................... 49 1.

2


2.12. Egészségnevelési és környezetnevelési program .......................................................................... 50 2.12.1. Egészségnevelési program ..................................................................................................... 50 2.12.2. Környezetnevelési program.................................................................................................... 54 2.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................. 61 2.13.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................. 61 2.13.2. A tanulók, szülők egyéni segítségkérésének elősegítése ....................................................... 61 2.14. A tanulók jutalmazásának elvei ..................................................................................................... 62 2.15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .............................................................. 62 2.16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje . 63 2.16.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái a gimnáziumi oktatásban ............................................................................................................................ 63 2.16.2. A tanulói magatartás minősítésének elvei .............................................................................. 64 2.16.3. A tanulói szorgalom minősítésének elvei............................................................................... 65 2.16.4. A beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái a szakképzésben ........................... 66 2.17.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..... 67 3. Szakmai program ................................................................................................................................... 67 4. Záró rendelkezések .............................................................................................................................. 124

3


Általános rendelkezések Bevezető Iskolánk középiskola, melynek elsődleges feladata az általános műveltséget meglapozó, gimnáziumi érettségire, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a szakképzésben résztvevőknek szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Pedagógia Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának keretszerkezetét, illetve azokat a normákat és előírásokat, amelyeknek megtartása, érvényre juttatása, a lehetőségek szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájának elvégzéséhez. A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programban foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását. Átfogja az iskola minden területét. A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény: törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban, oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását, a belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéséhez való jogára, valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül. Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja: hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg a szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei között, hogy partnerei véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlessze oktató-nevelő munkáját, hogy intézménye a tanulók igényeinek kívánjon megfelelni, és az ő érdekeiket szolgálja, hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljen a folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növelje a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartja a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat. A Pedagógia Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola Pedagógia Programja az alábbi jogszabályokra épül: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 51/2012. (XII.21.) alkalmazott kerettantervekre vonatkozó EMMI rendelet, a 2/2005. (III. 1) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga követelményeire vonatkozó, 4


az alkalmazott OKJ-ra, szakmai és vizsgakövetelményre, központi programra vontakozó rendeletek, Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: az iskola korábbi, a 67/2011. (VIII. 31) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Programja, az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata.

Küldetésnyilatkozat Kiemelt feladatként kezeli iskolánk az egészséges életmódra és környezeti értékeink megóvására történő nevelést. Szeretnénk elérni, hogy nevelőmunkánk és a tanórán kívüli programjaink jelentős része tanulóink egészséges testi és lelki fejlődését alapozza meg. Minden pedagógiai eszközzel arra törekszünk, hogy tanulóink magatartása környezetkímélő, életvitele környezettudatos legyen. Iskolánk nyitott: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

az általános iskolák irányába a szakmai pedagógiai jellegű együttműködésre a szülők felé a hagyományos és rendszeres kapcsolattartáson túl Szülői választmány működtetésével a város, a régió középiskolái felé szakmai, pedagógiai, szabadidős programokon keresztül a felsőoktatás felé nyílt napokon, pályaválasztási programokon való részvétellel a szakmai és szolgáltató szervezetek felé a képzés folyamatos megújítása érdekében a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ felé a régió munkaerő-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekében

Céljaink eléréséhez ismernünk kell a tanulói személyiséget. A tudatos személyiségfejlesztés alapja a gyermek reális ismerete, a különböző fejlettségi szintekhez igazodó személyre szabott képességfejlesztés. Ezek alapján kell újra és újra átgondolnunk feladatainkat. Oktatásunk feladatközpontú, a tanulók képességeihez, valamint a szakképzésben a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, a változásokra nyitott. A hatékony és céltudatos iskolai oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, nyitott, önálló véleménynyilvánításra képes állampolgárokat képezünk.

5


1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

ALAPELVEK Személyiségfejlesztés Iskolánkban olyan pedagógiai munka folyik, melynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll. Minden segítséget megadunk tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez. Fejleszteni igyekszünk önismeretüket, gazdagítani énképüket és ehhez biztosítani szeretnénk a megfelelő iskolai, tanulási környezetet. Személyiségi jogok tisztelete Munkánk során kiemelten figyelünk arra, hogy ne érjen senkit sem közvetlen, sem közvetett módon hátrányos megkülönböztetés. Fontos alapelv iskolánkban a diákjogok, szülői jogok, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi jogok tisztelete, diákjaink önérzetének tiszteletben tartása. Pedagógusaink biztosítják az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, vallási és világnézeti kérdésekben a tanulói szabadság tiszteletben tartását. A pedagógusokat megilleti az a jog, hogy oktató-nevelő munkájukat saját világnézetük és értékrendjük szerint végezzék, a nélkül azonban, hogy a tanulókat annak elfogadására késztetnék, vagy kényszerítenék. Egyenlő bánásmód elve A tanulókkal kapcsolatos döntések meghozatalakor az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elvét követjük. Demokratikusan, a tanuló személyiségét tiszteletben tartva hozzuk meg döntéseinket, végezzük munkánkat. Humanizmus Alapvető fontosságú a szeretet, a megértés, a mások iránti tolerancia, a tanulók mindenekfelett álló érdekeinek figyelembevétele. Tanulóink ügyeiben méltányosan, humánusan, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számukra a legkedvezőbbet választva döntünk. Figyelünk arra, hogy tanulóink ne kerüljenek megalázó vagy méltatlan helyzetbe, túlzott stresszes állapotba. Nem megengedett a zaklatás és megfélemlítés semmilyen formája.

Együttműködés 6


Alapelvünk, hogy tanulóinkkal, a szülők közösségével és az iskola más partnereivel együttműködve végezzük oktató-nevelő munkánkat. Meggyőződésünk, hogy tanulóink személyiségfejlesztését, testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlesztését, a családi életre nevelést, valamint a megfelelő tanulóközösségek kialakítását csak tanulóinkkal, és a szülői közösséggel szorosan együttműködve, együttgondolkodva tudjuk megvalósítani.

CÉLOK Egészséges életmódra nevelés, a testi és lelki egészség Szeretnénk, ha tanulóink felismernék, hogy a kiegyensúlyozott, harmonikus lelki fejlődésnek az alapja az egészséges testi fejlődés. Célunk az egészséges életmódra nevelés. Azt szeretnénk elérni, hogy az iskolai környezet tanulóink egészséges testi, lelki fejlődését alapozza meg. Egészségesen táplálkozzanak, káros szenvedélyektől mentesen éljenek. Ismerjék a veszélyes anyagokat, ezeknek a kezelésére, tárolására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Legyenek tisztában a káros függőségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) egészségromboló hatásával, és ezek kialakulásának megelőzésére törekedjenek. Életük része legyen a megfelelő testedzés, sport. Segítőkész és elfogadó magatartást tanúsítsanak beteg, sérült, fogyatékos társaik, illetve embertársaik iránt. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére inspirál, hanem az egészséges, harmonikus állapot megbecsülésére, örömteli megélésére is. Szeretnénk, ha az egészséges, kiegyensúlyozott életvitelt megalapozó szokások már középiskolás korban kialakulnának. Ebben fontos szerepe van a megfelelő, inspiráló iskolai környezetnek, és a pedagógusok életvitelének. Iskolánk csatlakozott a debreceni „Méltóság mezeje” Hospice-alapítvány programjához. Célunk, hogy tanulóink már fiatal korukban megismerjék az elmúláshoz, a betegséghez, a veszteséghez és a halálhoz való viszony természetesebb elfogadását. Kialakuljon bennük a szenvedő emberrel való együttérzés, a gondoskodás, a segítségnyújtás iránti nyitottság. Szakképzős tanulóink pedig megismerjék a hospice ápolás fontosságát. Környezettudatosságra nevelés Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy diákjaink érzékenyek legyenek környezetük állapotára. Ismerjék meg a természet szépségeit, magatartásuk környezettudatos és környezetkímélő legyen. Életvitelükbe épüljön be környezetük állapotának állandó figyelemmel kisérése, közreműködjenek a tiszta és egészséges környezet megóvása érdekében. Törekedjenek a környezeti károk megelőzésére, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek gyarapításába. Ehhez szükséges tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelezettségeik megismertetése, és személyes felelősségük tudatosítása. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerik meg a társadalmi modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Meg kell érteniük a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fejlődés elvét.

7


Pályaorientáció, szakképzés Fontos célkitűzésünk, hogy végzős tanulóink képesek legyenek önálló és felelős pályaválasztásra. Kiemelten foglalkozunk az egészségügyi és szociális pályákra való felkészítéssel. Célunk a reális jövőkép kialakítása. A legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulóinkat olyan felsőoktatási intézményekbe orientáljuk, ahonnan kikerülve jövőjük biztosítottnak látszik. Szakképzésünkben olyan egészségügyi szakmákra képezzük diákjainkat, hogy végzés után el tudjanak helyezkedni egészségügyi területeken. Az intézményünkben oktatott szakmák kiválasztásánál mindig figyelembe vesszük a munkaerőpiaci- és társadalmi igényeket. Az OKJ-ban szereplő egészségügyi szakképesítések közül a kiemelten támogatott és a támogatott szakmák közül választunk. Családi életre nevelés A felnőtt életre való felkészítés egyik fontos eleme, hogy tanulóink számára egyértelművé tegyük a családi értékek fontosságát. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás, a felelős párválasztás és családalapítás kérdéseivel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások fokozatosan alakulnak ki. Ebben az iskolai környezetnek és a pedagógusok magatartásának, életvitelének, személyes példamutatásának nagy jelentősége van. Természetes azonban, hogy ezt a feladatot csakis a szülőkkel szorosan együttműködve és együttgondolkodva tudjuk megvalósítani. Korszerű természettudományi és nyelvi ismeretek, természettudományos kompetencia Az általános humán műveltség mellett korszerű természettudományi ismeretek átadására törekszünk. A természettudományos kompetenciák fejlesztésével ki akarjuk alakítani a tanulóknál a készséget és képességet ahhoz, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat, előrejelzéseket tegyenek a természetben lezajló folyamatokkal kapcsolatban. A műszaki kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A tanulóknak ismerniük kell -a természeti világ alapelveit -az alapvető tudományos fogalmakat, módszereket -a technológiai folyamatokat, és ezek természetre gyakorolt hatását. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a tanulók jobban megértik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában. Felnőttként képesek mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségüket. Kritikusabban viszonyulnak az áltudományos megnyilvánulásokhoz. Képesek lesznek cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk annak megismerésére, hogy a tudományos és technológiai fejlődés milyen hatást gyakorol ránk, családunkra és közösségünkre. Informatikai képzésünk célja, hogy mindenki használható, gyakorlati tudást szerezzen számítógépes ismeretekből, képes legyen az ECDL vizsga letételére. Nyelvi képzésünkben a tanulónkénti két idegen nyelv oktatásával azt célozzuk meg, hogy tanulóink legalább az egyiket középfokú szinten, két tanítási nyelvű osztályunkban pedig felsőfokon sajátítsák el.

8


Felzárkóztatás, tehetséggondozás Célunk a tehetséges tanulóink képességeinek még teljesebb kibontakoztatása, a gyengébb képességűek felzárkóztatása. Fontosnak tartjuk az emberek közötti kommunikáció, érintkezés elfogadott és helyes formáinak kialakítását tanulóink körében. A tehetség kibontakoztatásának és a felzárkóztatásnak különböző színterei vannak iskolánkban. Az órai differenciált foglalkozásokon kívül szakkörökön, emelt szintű érettségire való felkészítőkön, fakultációkon, irodalmi színpadon, tanórán kívüli foglalkozásokon kívánjuk ezt a célunkat megvalósítani. Azon kevés iskolák közé tartozunk, ahol a diákok egy része még tanul latin nyelvet. Sokszor iskolánk ad helyet a városi latin verseny lebonyolításának.

FELADATOK Nemzeti kultúra- és hagyománytisztelet, hon- és népismeret Feladatként fogalmazzuk meg tanulóink számára tágabb és szűkebb környezetük kulturális örökségének tiszteletét, és nemzeti hagyományaink ápolását. Ismerjék és méltó módon őrizzék emlékét történelmünk kimagasló személyiségeinek, történelmi eseményeinknek. Tanulmányozzák a legkiválóbb magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek munkásságát, ismerjék meg hazánk földrajzát, irodalmát, történelmét és mindennapi életét. Nyitottak legyenek más népek, illetve a hazai kisebbségek kultúrájának, szokásainak, életmódjának magismerésére és magbecsülésére. Anyanyelvi kommunikációs kompetencia Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértését, kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A magyar nyelvű kommunikáció fejlesztésének igazodnia kell tanult idegen nyelv kommunikációja által támasztott követelményekhez. Már a kezdeti időszakban fontos a pozitív attitűd kialakítása, a kritikus és építő jellegű nyelvhasználatra való törekvés elmélyítése már a kezdeti időszakban. Az anyanyelvi kommunikáció alapjait szóban és írásban is gyakoroltatni kell. Írásban: - a magyar nyelv nyelvtani rendszerének alapos ismerete, az elemzési készség fejlesztése elengedhetetlen az idegen nyelvek tanulásánál is, - az írásban gyakoribb műfajok sajátosságainak elsajátítása, gyakoroltatása, - a különböző műfajú szövegek önálló feldolgozása, szövegértési képesség fejlesztése, - a magyar helyesírás szabályinak ismerete, a törvények alkalmazása, a jó helyesírási készség is fontos. Szóban: - a szóbeli kapcsolattartás nyelvi és metakommunikációs elemeinek magabiztos és nyelvtani szempontból is helyes használatának kialakítása és állandó gyakoroltatása. Összefoglalva: az anyanyelvi nevelés kulcskompetenciáinak állandó fejlesztése és gyakoroltatása a cél, hogy a tanulók a magánéletben, közéletben, szóban és írásban, anyanyelvükön, idegen nyelven is képesek legyenek gondolataikat szabatosan, igényesen kifejezni. 9


Szociális és állampolgári kompetencia, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A szociális kompetencia a személyes és szociális jólét megvalósítását tűzi ki célul. Ez feltételezi, hogy a tanuló megismerkedik saját mentális és fizikai egészségére vonatkozó ismeretekkel. A téma tanulmányozása betekintést nyújt abba a kapcsolatrendszerbe is, amely az egyes embert a szűkebb és tágabb közösségekhez, az emberi társadalomhoz fűzi. A globalizáció korában a jövendő emberének képesnek kell lennie arra, hogy rugalmasan kezelje és eligazodjon a reá zúduló információk áradatában. Meg kell tanítani neki az információk szelektálása, feldolgozása, az egészséges életvitel, és a környezettudatos magatartás szabályait mind biológiai, mind pszichológiai értelemben. Változik a tudás, kompetencia lesz belőle, azaz „használható” tudás, ennek megfelelően változnak a tanulás módszerei is. Fontos, hogy cselekvően vegyen részt az ismeretszerzésben, legyen tisztában a társadalmi érintkezés szabályaival, az alapvető emberi értékrenddel. A történelem és a társadalomismeret feladata az állampolgári kompetencia fejlesztése. A történelem, mint közösségi emlékezet alakítja vagy erősíti a nemzeti és az európai identitást egyaránt. Segít abban, hogy a kommunikáció során a tanuló megismerjen különböző nézőpontokat, tudjon párhuzamot vonni, elemezni, következtetéseket tenni. Legyen tisztában az alapvető jogi ismeretekkel, az állampolgárság fogalmával, tanulja meg értékelni magyar nemzeti és európai hovatartozását. A technika segítségével önállóan bővítse ismereteit az egyes történelmi, gazdasági és kulturális folyamatokról és a jelentősebb koncepciókról. Életkorának megfelelően vegyen részt a közügyekben, váljon érdeklődő és a problémamegoldásban kreatív tagjává a szűkebb és a tágabb környezetének. Tanulja meg tisztelni az alapvető emberi és polgári jogokat, az európai demokráciát és a világ etnikai, kulturális és politikai sokszínűségét.

Kezdeményező képesség és vállalkozási kompetencia, gazdasági nevelés A kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia segít a mindennapi életben való eligazodásban. Az ehhez szükséges ismeretek elsősorban gazdasági, jogi és szervezéselméleti jellegűek. Segíteni kell korunk gazdasági folyamatainak átfogóbb megértését, a kihívásokat, a pénz világában való magabiztos eligazodást. Ugyanakkor megköveteli a tanulótól a kreativitást, a határozott döntéseket a siker érdekében, a kockázatvállalást és a vállalkozások szervezését, irányítását is. Meg kell tanulni reális célokat kitűzni, és ezek megvalósításáért mindent megtenni. Kiemelkedően fontos az új elfogadására való hajlam és az innováció is. A társadalomismeret tantárgy különösen sok segítséget nyújt ahhoz, hogy fogékonyak és motiváltak legyenek a tanulók a társadalmi problémák, kérdések felismerésére és a megoldásuk lehetőségeinek kidolgozására is. Ehhez szükség van a tantárgyak közötti koncentrációra vagy az integrációra, valamint a csoportmunkára is. Összefoglalva: célunk, hogy megfeleljünk az Egyesült Nemzetek Szervezete által közvetített értékrendszer követelményeinek a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlődés megvalósításáról, valamint az Európai Unió által közvetített „élethosszig tartó tanulás” elvének, amely korszerű ismereteket és tudást biztosít a jövő nemzedékének. Felkészítés érettségire, szakmai vizsgákra és továbbtanulásra Alapfeladatunk a gimnáziumi tanulók érettségi vizsgára, illetve szakképzős tanulóink – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján – szakmai vizsgákra történő felkészítése. 10


Ez kötelező tanórai foglalkozások, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások keretében történik. Feladatunk továbbá a továbbtanulni szándékozó tanulóink felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészítése. A természettudományos gondolkodásmód fejlesztése Jól hasznosítható tudást, ismeretanyagot szeretnénk átadni tanulóinknak. Különös figyelmet szeretnénk fordítani a természettudományos gondolkodásmód fejlesztésére. Tanulmányi kirándulásaink egy része (Csodák Palotája, Természettudományi Múzeum, Orvostörténeti Múzeum) ezeknek a céloknak a megvalósítását segíti elő. Ez megalapozza azt, hogy környezetük állapota iránt is érzékenyebbé váljanak. Tudatosítanunk kell, hogy a természeti értékek megóvása állampolgári és erkölcsi kötelességünk. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmód fejlesztését, és az ehhez kapcsolódó képességek alakítását, használatát. Ennek birtokában tanulóinknak olyan képességeket kell megszerezniük, amelyek segítik őket a problémák megoldásában, a mindennapi életben, otthon, és később a munkahelyeken is. Fontos, hogy tudjanak a matematika nyelvén kommunikálni, bizonyítani, indokolni bizonyos eredményeket, alkalmazni a segédeszközöket. Korszerű nyelvtanítás, idegen nyelvi kommunikációs kompetencia Az idegen nyelvi kommunikációs kompetenciák fejlesztésére különös figyelmet fordítunk. Ezek a következő részkompetenciákat tartalmazzák: kognitív kompetencia, nyelvi kompetencia, szociális kompetencia. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése során alapvetően a négy nyelvi alapkompetencia (beszédkészség, beszédértés, írott szöveg értése és íráskészség), valamint a szókincs kompetenciájának fejlesztésére helyezünk hangsúlyt. A beszédkészség kompetenciájának fejlesztése során célunk, hogy a tanulót képessé tegyük arra, hogy nyelvi kifejezőeszközei korlátozott volta és tapasztalatlansága ellenére is minden élethelyzetben ki tudja fejezni gondolatait, érzéseit, meg tudja fogalmazni ítéleteit, illetve sikeres párbeszédet tudjon folytatni. El kell érni, hogy a huzamosabb ideig tartó kommunikációt ne zavarják jelentősebb félreértések, a beszélgető társ ne kényszerüljön többszöri rákérdezésre, pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetést egyik fél se érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy emiatt a kapcsolatot megszakítsa. A kompetenciafejlesztés során a tanulót arra készítjük fel, hogy gondolatait, érzéseit árnyaltan és választékosan kifejezni, és a számára szükséges információkat megkérdezni legyen képes. Tudjon a partner megnyilvánulásaira megfelelően reagálni, és hogy a tanult témákban és helyzetekben legyen képes önállóan beszélni. Általános tantervű képzéseinkben az első nyelv óraszámát négyre emeltük, ezzel elősegítjük egy világnyelv megfelelő szintű elsajátítását. Egy világnyelv ismerete ugyanis a nemzetek közötti kommunikáció elengedhetetlen feltétele. Nyelvi előkészítő és két tanítási nyelvű osztályaink beindításával a korszerű nyelvoktatást alapoztuk meg iskolánkban. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunk célja, hogy az anyanyelvi és az angol nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat adott szaktárgyakból angol nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Fontos, hogy a kijelölt szaktárgyak tanulása során képesek legyenek az angol nyelv funkcionális használatára, 11


angol nyelven szerzett új ismereteiket a már meglévő ismereteik közé integrálni, valamint ismereteiket akár angol, akár magyar nyelven aktivizálni. A város egészségügyi ellátó rendszere igényli a magasan kvalifikált, idegen nyelveket (angol, német) jól beszélő szakembereket. Az országban egyedülálló módon a 2008/2009-es tanévtől tanítunk szakmai ismereteket angol és (vagy) német nyelven, melyet tanulóink szabadon választhatnak. Célunk a szakmai és nyelvi kompetenciák fejlesztése, hogy a tanulóink a külföldi betegekkel és hozzátartozóikkal képesek legyenek megfelelő módon kommunikálni, az utasításokat pontosan megfogalmazni. Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai és művészeti tudatosság a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek és az egyén világban elfoglalt helyének tudatosítása művészeti alkotások segítségével. A mindennapokban pedig az esztétikum megőrzése. Fontos a nyitottság és empatikus képesség a művészi kifejezés sokfélesége iránt, mely kreatív önkifejezésben nyilvánul meg. A művészi önkifejezés lehetőséget teremt a világban való helyünk megtalálására. Fontos a saját nézőpont összevetése mások véleményével. Az esztétikai-művészeti tudatosság, hozzákapcsolva a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Az esztétikai nevelés hozzájárul az egészséges személyiség kialakulásához. Felzárkóztatás, tehetséggondozás Fontos feladatunk, hogy a hátrányos helyzetű tanulónkat kilencedik és tizedik évfolyamon, tanulmányi téren felzárkóztassuk. Feladatunknak tekintjük a tanulás módszertanának elsajátíttatását. Különös tekintettel a gondolkodási képességek, főleg a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztésére. Szélesítenünk kell a tehetséggondozás lehetőségeit. Szakköri foglalkozásokon kívül több egyénileg megoldható, kutatómunkára épülő feladatot kell adnunk tanulóinknak, hogy tanári segítséggel ugyan, de egyéni elképzeléseiket megvalósítva is dolgozhassanak. Jobban be kell vonni tehetséges tanulóinkat a lapszerkesztésbe, rádiós munkába, fényképezésbe, videó-filmek készítésébe és az iskolai honlap szerkesztésébe. Hagyományainknak megfelelően a tehetséges szakképzős tanulóinkat minden évben motiváljuk és felkészítjük az Országos Diákkonferencián és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen való részvételre, hogy minél többen és minél eredményesebben szerepeljenek.

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Az egészséges életmódra nevelés Iskolánkban a gimnáziumi oktatás mellett egészségügyi szakképzés folyik. A képzés egész tematikájában nagyon fontos szerepe van az egészségmegőrzésnek, a betegségek megelőzésének. Ezért szakmai téren minden segítséget és támogatást megkapunk ahhoz, hogy az egészséges életmódra nevelés programját a gimnáziumi képzésünkben is megvalósítsuk. A szakmai napok programjai, az egészségügyi alapismeretek órákon, illetve a biológia, kémia, földrajz órákon hallott számos ismeret is ezt a célt szolgálja. Osztályfőnöki órákon, illetve előadásokon orvosok és egészségügyi szaktanárok segítségével megismertetjük tanulóinkat a szenvedélybetegségek egészségromboló hatásaival, a prevenció fontosságával. Az egészséges életvitel tanításának egyik területe lesz a szabadidős programok körében szervezendő tábor, a téli korcsolya-napok, az iskolai „Zöld- csoport” megszervezése. Külső 12


szakembereket hívunk meg, akik szakszerű tájékoztatást tartanak az egészséges életmód kialakításának feltételeiről, összetevőiről. Nyelvek, informatika, digitális kompetencia Nyelvi képzésünket számítógépes nyelvi labor, emelt óraszámú informatikai képzésünket pedig három számítógépes szaktanterem segíti. 10. évfolyamos tanulóink könyvtár-informatikát is tanulnak, amely segíti őket az elektronikus dokumentumokban történő eligazodásban, és a teljes könyvtári rendszerek szolgáltatásainak megismerésében. Minden évben rendezünk tanulóink számára „Idegen nyelvi Ki Mit Tud” –ot, az utolsó két évfolyamon pedig fakultációs órák keretében tanulhatnak angolt, németet, latint és informatikát. A digitális alkotás és tanulás képességét nevezhetjük az informatikai kompetencia alapjának. Iskolánkban az informatikaoktatás, mindamellett, hogy kiszolgálja a kétszintű érettségi, illetve a felsőoktatás követelményrendszerét, nagy hangsúlyt fordít erre a területre is. A számítógéppel segített tanítás és tanulás legfontosabb célja egy olyan új képességrendszer kialakítása, amely a tudásalapú társadalomban való működést megkönnyíti, a munka és a szabadidő kultúráját teljesebbé teszi. Az EU számos stratégiai dokumentumban fogalmazza meg, milyen képességek rendszere adja napjaink „digitális írástudását”. A hagyományos alapképességek mellett igen hangsúlyosan megjelennek az informatikához kapcsolódó követelmények is: - Informatikai képességek - Idegen nyelvek ismerete - Technikai, technológiai kultúra - Vállalkozási készségek - Társas, szociális kompetencia. A hagyományos kulturális képességek (írás, olvasás, számolás) jelentik azt az alapot, amelyre az új kompetenciák ráépülnek. Ilyen képesség például a média világában való tájékozódás. Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozásokon történik részben a tehetséggondozás, illetve a felzárkóztatás. Több tantárgyból is szervezünk szakköröket és képességfejlesztő foglalkozásokat a matematikai és szövegértési kompetencia fejlesztésére. Ezek indításáról szülői és tanulói igények, illetve a szakmai munkaközösségek véleménye alapján döntünk. Tanulói énekkar és irodalmi színpad működik iskolánkban. Feladatuk, hogy műsorukkal színesítsék a hagyományos iskolai ünnepségek programjait. Felkészülésük heti egy-két órás próbákon történik. A Dienes Iskolai Sportkör a magasabb szintű sporttevékenység biztosításáért labdajátékok sportcsoportokat működtet iskolánkban. A sportkörben a tanulók részvétele önkéntes. Törekszünk arra, hogy tehetséges tanulóink minél nagyobb számban vegyenek részt a sportcsoportok munkájában. A rendszeres testmozgás minden tanulónk számára alapvető követelmény. A heti három, illetve felmenő rendszerben a heti öt testnevelésóra szintén hozzájárul egészségnevelő programunk megvalósításához.

13


Iskolán kívüli programok Érdeklődő tanulóinkat minden évben elvisszük a városi fizika-hét vagy a tudomány napja, illetve a Kutatók éjszakája szervezett programjaira, hogy az ott hallott előadások is segítsék őket a legújabb természettudományi érdekességek megismerésében. Lehetőség szerint meglátogatjuk az egyetemi Botanikus Kertet, illetve a környezeti nevelés több színterét. Aktívan résztvesznek tanulóink a „Méltóság mezeje” Hospice alapítvány városi rendezvényein (nárciszültetés, hospice-futófesztivál, jótékonysági előadások és vásárok, stb…) A két tanítási nyelvű osztályba járó tanulóink résztvesznek a két tanítási nyelvű iskolák közös karácsonyi teadélutánján. Népszerűek iskolánkban a Debrecen-környéki kerékpártúrák is. Lehetőség szerint minden osztályunk részt vesz a téli korcsolya programban. Visszük tanulóinkat kiállításokra, tárlatokra, színházi előadásokra, hangversenyekre. Szervezünk tanulóink számára tanulmányi kirándulásokat, melyek segítik a környezetnevelési és egészséges életmódra nevelési elveink és ökoiskolai programjaink megvalósítását. A tanulmányi kirándulások fontos színterei a nemzeti hagyományápolásnak, segítséget nyújtanak a környezetkímélő magatartás és a társas kompetenciák kialakíkásában. A tanulmányi kirándulások évenkénti konkrét helyszínét az osztályfőnöki tanmenetek tartalmazzák. Szakképzős tanulóink tantervi programjuknak megfelelően minden évben egy napos látogatást tesznek a budapesti Hospice-házba, hogy szakmai tapasztalatot szerezzenek a hospice-ápolás mindennapi gyakorlatában. A tanulmányi kirándulások alkalmával tájékozódhatnak az ország különböző egészségügyi és szociális intézményeinek müködéséről, a modern technológiákról és az új módszerekről. Az új dolgok mellett szakmatörténeti kiállításokon és múzeumokban megismerhetik az egészségügy történelmi múltját. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája A hatékony és önálló tanulásnak az a feltétele, hogy a tanuló alapvető képességekkel rendelkezzen az írás, olvasás, számolás területén, és az informatikai eszközök használatában. Ezekre építhető az új ismeretek elsajátítása. A hatékony önálló tanulás megteremtéséhez fontos a tanár részéről a motiváció folyamatos fenntartása, a tanuló részéről a közös munkavégzésre való képesség, és szükség esetén a megfelelő segítség megkeresése és kérése. Arra törekszünk, hogy a tanulás, a tudás, mint érték legyen tanulóink sajátja. Kreatív, egyéni kezdeményezőképességgel rendelkező tanulókat szeretnénk nevelni, akik felnőtt emberként tisztában lesznek azzal, hogy életpályájuk során talán többször is pályamódosításra kényszerülnek. Ezért nagyon fontos, hogy egyéni adottságaik és képességeik ismeretében megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Érdeklődésüket többféle terület iránt is szeretnénk felkelteni. A korszerű humán és természettudományi ismeretek megszerzése érdekében önállóan feldolgozható témákat hirdetünk meg különböző tantárgyakból, melyeket osztályzatokkal is értékelünk. Ez lehetőséget ad tanulóink számára, hogy egyéni kutatást végezzenek egy-egy területen, és a dolgozatok számítógépes megszerkesztésével és az internet használatával informatikai felhasználói ismereteiket is gyarapítsák. Az önálló tanulás fontos helyszíne a könyvtár. A könyvtári ismeretszerzés technikáit is meg kell ismerniük tanulóinknak. Gondolunk itt mind a nyomtatott, mind pedig az elektronikus dokumentumok használatára. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját. Ismerniük kell az interneten való keresés módjait. Fontos, hogy rendszeres könyvtárhasználóvá váljanak.

14


Erkölcsi ismeretek elsajátítása Alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról részben az etika órák keretein belül, illetve osztályfőnöki és szakmai órákon gondoskodunk. Ezeken az órákon ismerkednek meg tanulóink a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmával, ezek tárgyszerű és elfogulatlan ismertetésével, illetve a szakmai etikával. Gimnáziumban etika óra 11. osztályban, szakképzős osztályainkban 13. évfolyamokon van. A pályaválasztás segítése Egészségfejlesztéssel kapcsolatos programunk megvalósításához hozzájárul az egészségügyi alapismeretek tantárgy oktatása. Pályaorientációs célkitűzéseinket segítik a különböző pályaválasztási kiállítások, melyeken szakképzős tanulóinkkal a képzésünket bemutató kiállítóként is részt veszünk. Végzős tanulóinknak minden információt, illetve informálódási lehetőséget megadunk a továbbtanulási tájékozódáshoz. Egyetemi oktatók és más szakemberek tartanak előadásokat a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségekről. Szakképzős tanulóink gyakorlati munkájuk során elmélyedhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területek megismerésében. Pályaválasztásukat segíti az ország különböző egészségügyi és szociális intézményeinek megtekintése, valamint a külföldi szakmai gyakorlatokon való részvétel. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek az Európai Unió kialakulásának történetével, működésével. Ily módon váljanak nyitottá és elfogadóvá más kultúrák, életmódok, vallások iránt. Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról. Értsék a nemzetközi együttműködés lényegét, pozitív voltát, amely ezen problémák megoldását eredményezheti. Az iskolarádió adásain keresztül is szereznek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről. Külföldi testvérkapcsolatok kiépítésével, uniós pályázatok eredményeképpen külföldi tanulmányi utak megszervezésével is szeretnénk tanulóink személyes tapasztalatait gazdagítani az európai nyitottabb társadalmak megismerésében.

Az iskolai könyvtár A tudás és az információszerzés egészében véve rendkívül komplex jelenség. Most, amikor a gyors változások korát éljük, még inkább kénytelenek vagyunk tudásunkat folyamatosan fejleszteni. Ehhez nyújt segítséget a könyvtár, ahol az információhordozók a tanárok és a tanulók számára rendelkezésre állnak. Iskolánkban négyosztályos gimnáziumi képzés és érettségire épülő egészségügyi szakképzés folyik. Az iskolai tevékenység minden területét, iskolánk pedagógiai programját szolgálja a könyvtár. A könyvtár alapfeladatai: gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, 15


tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. A munkaközösségek szertárában kialakított letéti könyvtárak állományát folyamatosan bővítjük. Az évfolyamokra lebontott könyvtárismereti és könyvtárhasználati órák a tanulók általános ismereteit is bővítik. Az olvasóvá nevelés, az olvasási készség támogatása az iskolai könyvtár számára változatlanul elsőrendű követelmény. Ezek a feladatok határozzák meg a könyvtárunk gyűjtőkörét, a gyűjteményt a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével fejlesztjük. A könyvtár állománya közel 31 000 dokumentumból áll. A legfőbb információhordozók a könyvek, az állomány szakkönyveket, kézikönyveket és szépirodalmi alkotásokat, nagy példányszámban kötelező olvasmányokat tartalmaz. A periodikumok a friss ismeretszerzést segítik. A nyomtatott dokumentumok mellett audiovizuális és elektronikus dokumentumok alkotják a gyűjtőkör dokumentumtípusait. A könyvtárban található számítógép segíti a könyvtári munkát. A számítógépes keresés megkönnyíti az irodalmi szemelvények gyűjtését egy-egy témához. A tanórán kívüli nevelésben a következő területekhez kapcsolódik a könyvtár: anyagot biztosít a szaktárgyi napok (hetek), szavalóversenyek, a Dienes-hét rendezvényeihez, forrásanyagot szolgáltat az ünnepi megemlékezésekhez, rendezvényekhez, kiállításokhoz, a könyvtárostanár részt vesz az iskolaújság szerkesztőmunkájában. Az oktató-nevelő munka segítése szempontjából fontos a folyamatos kapcsolattartás a nevelőtestülettel és a diáksággal. Hagyományápolás Iskolánk hagyományainak ápolása, az iskola jó hírének megőrzése valamennyi tanárunk és diákunk fontos feladata és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, az ünnepélyek, magemlékezések, rendezvények időpontjait, a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Az iskola hagyományos ünnepségei: Nagy iskolai ünnepségek: tanévnyitó ünnepség október 23. – nemzeti ünnep március 15. – nemzeti ünnep tanévzáró ünnepség Megemlékezések: október 6. – az Aradi vértanúk napja február 25.–megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól április 16. – megemlékezés a holokauszt áldozatairól június 4. – a nemzeti összetartozás napja 16


A nagy iskolai ünnepségeken tanulóink ünneplő ruhában, lehetőség szerint az iskolai jelvényt és nyakkendőt viselve jelennek meg. A Dienes – hagyomány ápolása: Minden év márciusában Dienes-hetet rendezünk, amelynek keretében vetélkedőket, sportrendezvényeket szervezünk. Tavasszal szakmai napokat tartunk, melynek témáját az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés jegyében határozzuk meg. Hagyományos szalagtűző ünnepségünket ősszel, végzős gimnazistáink ballagását májusban az utolsó tanítási napon, végzős tanulóink bizonyítványosztását pedig júniusban tartjuk. Minden évben szervezünk diáktanévnyitót, diákönkormányzati napot, iskolai karácsonyi ünnepséget, gyereknapot és diáktanévzárót. A Dienes galériában évente több alkalommal rendezünk festmény- vagy fotokiállítást.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk a sokoldalú teljes személyiség fejlesztése, hogy tanulóink megfeleljenek a kor kihívásainak, elvárásainak. Ennek megfelelően fejlesztő tevékenységünk tartalmilag (ismeret, -tudásszerzésben) a társadalom által preferált értékek, érdekek alapján történik: A szakképzésben a képzés évenként más-más szakterületre irányul a munkaerő keresletnek, kívánalmaknak megfelelően. Az időkereteket, arányokat a curriculum szabályozza. A gimnáziumban az informatikai és nyelvi képzésre fektetjük a hangsúlyt. Emelt óraszámban 4, illetve 5 éven keresztül folyik az informatika tantárgy oktatása. Az első idegen nyelv óraszámát heti 4-re növeltük. A 2004/2005. tanévben bevezettük a nyelvi előkészítő osztállyal induló képzést. Az utolsó két évfolyamon heti plusz 2 órában emelt szintű érettségire való felkészítést szervezünk. A 2008/09. tanévtől kezdve beindul iskolánkban a magyar-angol két tanítási nyelvű képzés, ahol több tantárgyat is angol nyelven tanulnak a diákjaink. Fejlesztő tevékenységünk strukturálisan: képességek-tulajdonságok kibontakoztatása, elsősorban értelmi képességek fejlesztése. Feladatunk a becsület, az önbecsülés, a kötelességtudat, a szorgalom, a felelősség, az etikai képesség kialakítása tanulóinkban. Fontos még az empátia, tolerancia, szociális érzékenység, diplomatikus magatartás fejlesztése is. A reális énkép kialakulásához alapvető az önismeret, az önkontroll és az önfejlesztés igénye.

A személyiségfejlesztés célja a következő tulajdonságok kialakítása: reális önismeret, énkép fegyelmezettség önállóság (szakmai autonómia) motiváció igényesség közösségi gondolkodás aktivitás kreativitás értékorientáció. 17


A kötelező és választható tanórák keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Minden tanóra tananyagtartalma, annak feldolgozása hozzájárul a tanuló személyiségének fejlődéséhez. Az egyes tantárgyak speciális képességfejlesztései az adott tantárgy ismertetésénél találhatók. Általánosan fejlesztendők az értelmi, kommunikációs képességek, hogy képesek legyenek szerzett ismereteik sokszínű előadására. A szakképzésben a kommunikáció külön tantárgyként, magas óraszámban, gimnáziumban az egészségügyi alapismeretek, illetve más tantárgyak keretén belül is megjelenik. A kommunikáció önismereti része a reális önismeret, énkép kialakítását teszi lehetővé, mely fontos a személyközi kapcsolatokban, a pszichés egyensúly megtartásában, a helyes pálya és párválasztásban. Fontos a tanulók kritikai, önkritikai képességének fejlesztése, munkájuk reális értékelése alapján. A jeggyel való értékelés mellett fontos a személyiséget fejlesztő szöveges értékelés is. A szakképzésben a képzés filozófiája egybecseng a megfogalmazott alapelvekkel. A tanuló személyiségének fejlesztése egy kölcsönös tiszteleten alapuló tanítási-tanulási folyamatban történik. Az ápolói munka feltétele a fejlett empátiás készség, etikus magatartás, vallási-világnézeti semlegesség, felelősség, teamekben való közreműködés, szervezés, vezetés, irányítás, önképzésben és továbbképzésben való részvétel, szakmai önállóság. A szakkörök, érdeklődési körök, énekkar, művészeti csoportok, szaktárgyi napok és hetek keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Ezen formákban a kreativitás, az alkotóképesség fejlesztése, a megértő, problémamegoldó, alkotó gondolkodás, megismerési érdeklődés, az ismeretszerzési érzékenység alakítása, önálló ismeretszerzés elsajátítása történik. Ebben sok segítséget nyújt az iskolai könyvtár. Az iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: Az iskolai sportkör délutáni sportcsoport foglalkozások keretében végzi tevékenységét. Ezek a foglalkozások az egészséges életmód, szomatikus nevelés, egészségfejlesztés, megtartás, állóképesség, testi erőnlét fejlesztése, együttműködésre, kooperatív készség, közösségi jelleg, fegyelmezettség, aktivitás fejlesztésére adnak lehetőséget. Tanulmányi, kulturális (szavaló) versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység: E tevékenységi területek alkalmat adnak az önálló ismeretszerzésre, önálló ismereteket feldolgozó képességek fejlesztésére, memorizáló, gondolkodtató összefüggések megláttatására. Fejleszteni kívánjuk az új következtetések megfogalmazására való képességeket. A szakmai képzésben a megtanult ismeretek készségszintű, versenyhelyzetben történő alkalmazásának elsajátítására törekszünk. Az oktatás során felkészítjük a tanulókat, hogy problémamegoldó megközelítéssel forduljanak az ellátás felé, a helyzetnek megfelelően végezve el a speciális beavatkozásokat. A tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák, így különösen tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, kulturális, illetve sportrendezvények, hagyományőrző tevékenységek keretében végzett személyiségfejlesztés: A közösségi normák elfogadtatása, a fegyelmezettség, a kooperációs készség fejlesztése, igényszint az egészséges életmód és környezet kialakítása iránt, értékorientáció fejlesztése lehetséges a tanórán kívüli tevékenységek során. Hagyományőrző tevékenységeink: Dienes-hét, karácsonyi ünnepség, ballagás, szalagtűző, ünnepélyek, megemlékezések. 18


1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola-egészségügyi szolgálat részéről: felméri a tanulók egészségi állapotát, pontos képetad róla, meghatározott szempontok alapján javaslatot tesz az egészségi állapotuk megőrzésére, fejlesztésére. A testnevelő tanárok részéről: a mindennapi testedzés megvalósítása, program kidolgozása a tanulók felmért egészségi állapota ismeretében. Az ifjúságvédelmi felelős részéről: a hátrányos helyzetű és szociálisan rászoruló tanulók helyzetének feltárása, segítségnyújtás, kapcsolattartás /Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési tanácsadók, Családsegítők / A drogügyi koordinátorok részéről: az iskola drogstratégiájának kidolgozása a KEF iránymutatásainak megfelelően. A pedagógusok részéről: segítik a szülőkkel, szülői munkaközösséggel való kapcsolattartást, a családi anamnézis felvételét; jelezzék a tanulók testi fejlődésével, teherbíró-képességével, magatartásával, látásával, hallásával kapcsolatos, vagy egyéb (pl. mentális problémákat) változásokat. Az iskolai Szülői Választmány részéről: kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a tantestület tagjaival, gondok, problémák jelzése, javaslatok, programok és rendezvények támogatása, egészségnevelési és környezeti nevelési témájú előadások szervezése a szülők számára. Saját program kidolgozása. Az Iskolai Diákönkormányzat részéről: programok, rendezvények támogatása, bekapcsolódás a szervezőmunkába, akciók meghirdetése, lebonyolítása, versenyek meghirdetése. Saját program kidolgozása. A külső szervezetek részéről: - ANTSZ, egészségügyi intézmények, rendvédelmi szervek, KEF, polgármesteri hivatal szakszolgálatai – az egészségnevelési programban meghatározott feladatok megvalósulásának segítése Az Iskolai Alapítvány részéről: pályázatok kiírása és díjazása, találkozók rendezése, programok anyagi támogatása. A programkészítő csoport részéről: a felmért szükségletek alapján meghatározza a tanulók egészségmegőrzésének és egészségfejlesztésének célkitűzéseit és a fejlesztés lehetőségeit. Kialakítani a tanulókban olyan teherbíró és küzdőképes személyiséget, amely alkalmassá teszi őket egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére és egészségük fejlesztésére, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és az egészséget támogató környezetükkel. Kialakítani azt a szemléletet, hogy az egészség érték. Képesek legyenek az anyagi és szellemi kultúra befogadására az egészséges életmód révén. Szoros és folyamatos együttműködés kialakítása az iskolai egészségügyi szolgálat szakemberei és a pedagógusok között. Családi egészséges életmódprogramok megvalósítása. Váljon az iskola az egészségfejlesztés hatékony színterévé, azaz a pedagógusok, a tanulók és szüleik találják meg saját lehetőségeiket egészségük fejlesztésére Iskolánknak, mint egészségfejlesztő iskolának az ismérvei Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és s diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést biztosítunk, és együttműködünk a helyi közösség szakembereivel az iskola dolgozóit célzó egészségfejlesztési programok megvalósításában. 19


Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. Teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremtve a siker eléréséhez, elismerjük az erőfeszítést, támogatjuk az egyéni előrejutást. Az iskola egészségügyi ellátásban dolgozók munkáját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv. 13. §-sa, az iskola – egészségügyről szóló 26/1997. (IX.3) NM rendelet és a szűrővizsgálati 51/1997. (IIX.18) NM rendelet szabályozza. Ezen rendeletek alapján az iskolákban dolgozó orvosok és védőnők a megelőzés, az elváltozások kiszűrése, illetve a meglévő elváltozások, betegségek figyelembevételével végzik a szűrővizsgálatokat. A szűrővizsgálatok a meghatározott évfolyamokban (páros évfolyamok), illetve az adott tanévben 16. életévüket betöltött diákok körében történik.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Iskolai közösségünk tanári és tanulói részközösségekből épül fel. A tanulói közösség csoportokra (szakkörök, érdeklődési körök) és szervezetekre (Diákönkormányzat, Vöröskereszt) tagolódik. A közösségfejlesztésben kiemelt feladatunk a szocializáció, az iskolán kívüli közösségekbe, végső soron a társadalom egészébe történő beilleszkedés elősegítése érdekében. A nevelés folyamatos, amely során törekszünk a közösségek létrehozására, az összetartozást erősítő területek kiépítésére, a kapcsolatteremtés képességének kialakítására és fejlesztésére. Ezeket a célokat iskolánkban a tanítási órákon, a tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulói közösségeket szervező-irányító Diákönkormányzat munkájában, a hagyományok ápolásában, bővítésében, és az iskolán kívüli kapcsolatainkban valósítjuk meg. A közösségfejlesztés alkalmai a megemlékezések, műsorok, előadások, kirándulások, tantárgyakhoz kapcsolódó, vagy azokhoz nem kötődő versenyek, vetélkedők, tantárgyi (szakmai) napok, hetek programjai, bekapcsolódás városi, megyei, országos rendezvényekbe. A hagyományok ápolását az iskola közösségét érintő nagy ünnepekhez (tanévnyitó, nemzeti ünnepeink, tanévzáró), az országos megemlékezésekhez, a kizárólagos iskolai eseményekhez (szalagtűző, Dienes-hét, ballagás, végzős szakképzős tanulók bizonyítványosztása), diák-önkormányzati rendezvényekhez (diáktanévnyitó, Sulikarácsony, fordított nap, farsangi karaoke, sulikarácsony), az Iskolai Szülői Választmány (Dienes-bál, gyermeknap, pedagógus nap) és a munkaközösségek programjaihoz kapcsoljuk. Ezek az összetartozás érzésének kialakítását, az egymásra figyelést, a végzett munka megbecsülését, az iskolához tartozás büszkeségét, a visszaemlékezés nosztalgiáját alakítják és erősítik tanulóinkban. A közösségfejlesztés munkáját a munkaközösség-vezetők, a könyvtáros tanár, az iskolai szülői választmány összekötő tanára és az ifjúságvédelmi felelős fogja össze és irányítja az iskolai vezetés támogatásával és valamennyi pedagógus együttműködésével. Segítik ezt a munkát a diákönkormányzat és a szülői választmány tagjai is. Iskolán kívüli kapcsolatainkban kiemelt helyen szerepel a Debreceni Egyetem, melynek partnerintézménye vagyunk, illetve a debreceni „Méltóság mezeje” hospice mozgalom. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a külföldi cserekapcsolatoknak és szakképzős tanulók egy hónapos külföldön töltött szakmai gyakorlatának. Jó kapcsolatot ápolunk a debreceni közép- és általános iskolákkal. Egészségügyi szakképzésünk révén sok egészségügyi és szociális intézménnyel vagyunk kapcsolatban. 20


Az ötven órás közösségi munka elindulásával együttműködéseink száma jelentősen bővülni fog az elkövetkező években. Ökoiskola révén kapcsolatot tartunk a város ökoiskoláival, két tanítási iskolaként pedig a többi két tanítási nyelvű iskolával. Résztveszünk a közös rendezvényeken. Volt diákjaink gyakran és szívesen jönnek vissza iskolánkba. Jó kapcsolatot ápolunk a szakmai partnereinkkel. Tanévenként két alkalommal meghívjuk az iskolába a gyakorlóhelyek vezetőit és az óraadó tanárokat. Megbeszéljük velük a tanév feladatait, az aktuális eseményeket és változásokat.

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok feladatai és hatásköre a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése az e-naplóban érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel továbbképzéseken, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, az osztálytermek dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

21


Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, szülők értesítése, évközi vizsgák szervezése. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Óralátogatással is tájékozódik az osztály tanulmányi munkájáról, órai magatartásáról.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A pedagógus felelőssége, hogy a gyermek tanulását, fejlődését akadályozó tényezőket időben, és elég korán felismerje. Az osztályfőnök segítségével tájékozódjanak az iskolaorvosi szűrővizsgálatokról, melyek kimutathatják a bajok okát. Ez után a probléma jellegétől függően az ifjúságvédelmi felelőst is tájékoztatni kell a nehézségekkel küzdő tanulóról, tanulókról. Fontos a pedagógusok és a szülők együttműködése gyanú esetén. A szaktanároknak tudatniuk kell a szülőkkel a tanuló teljesítménycsökkenését, tanulmányi lemaradását (ellenőrzőn keresztül, fogadóórákon, szülői értekezleteken). Szükség van a tanulók-tanulók, tanulók-tanárok, tanulói csoportok közötti konfliktusok felismerésére, és együttműködő kivizsgálására. Tanulási nehézséggel küzdő tanulóink esetében a Városi Pedagógiai Szakszolgálat megkeresése, amely dönt, hogy milyen tantárgyakból és milyen könnyítést kell tennünk az adott tanuló esetén. Ezt minden esetben figyelembe vesszük, és ennek függvényében szervezzük meg a továbbhaladását. Előfordulhat a tanuló felmentése egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az iskola ezekben az esetekben felajánlja a tanulónak (illetve írásbeli értesítéssel a szülőnek), hogy egyénre kidolgozott terv szerint segíti a felzárkózását, illetve az érettségire való felkészülését. 1.6.1. Konkrét teendők a beilleszkedési és magatartási problémák feltárásakor, gyanújának felmerülésekor Előkészítő tájékozódás a tanév első napjaiban a felvett tanulók alaptudásáról, erkölcsi normáiról. Tényleges szintfelmérés feladat- és mérőlapok segítségével a hátrányok megállapítására. 22


A tanítás-tanulás folyamatában megismerhető hátrányok felismerése: kifejezőképesség, szókincs, mindennapi viselkedés, reagálások, stb. A szülők tájékoztatása a tanulók beilleszkedési problémáiról, vagy a szülő jelzésének figyelembevétele a tanuló beilleszkedési nehézségeiről. 1.6.2. A tanuló felmentése valamely tantárgy, vagy tantárgyrész tanulása alól Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok, vagy a szülő kérése alapján szakirányú szűrővizsgálatokra kell küldeni a tanulót probléma esetén (hallásvizsgálat, belgyógyászat, szemészet, urológia, stb.) Pszichés tünetek észlelése esetén pszichológiai, illetve pszichiátriai vizsgálaton kell részt vennie, problémajelző lappal, a szülő bevonásával. Ez után sor kerülhet a nevelési tanácsadó megkeresésére, ahol a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt, hogy milyen ellátásban részesüljön a tanuló. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni. 1.6.3. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, akkor az iskola megszervezi a tanuló számára az osztályozóvizsgákat, melyeken megszerezheti érdemjegyeit a magasabb évfolyamra lépéshez. Az osztályozó vizsgákat félévkor és év végén az osztályozó konferenciák előtti hét 3 napjára szervezzük. A vizsgaidőpontokról a magántanulókat értesítjük. A szorgalmi időszakban a szaktanárok minden segítséget megadnak a vizsgára való felkészüléshez. Folyamatos konzultációval és a vizsgakövetelmény rendelkezésre bocsátásával segítik a tanulót a vizsga letételében. Ha testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, illetve másképpen sérült tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről, és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek megállapításáról az iskola gondoskodik. 1.6.4. Kis létszámú tanulói csoport kialakítása Beszéd, enyhe pszichés fejlődési zavara miatt, a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, továbbá a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermeket, SNI-s tanulót a szakértői véleménynek megfelelően 2 vagy 3 főként kell számításba venni az osztály létszámának kialakításánál. Látássérült, illetve vak tanulóink számára elsősorban az érettségi tantárgyakból egyéni foglalkozásokat szervezünk. 1.6.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Célunk a tehetséges tanulóink képességeinek még teljesebb kibontakoztatása. Ennek különböző színterei vannak iskolánkban. Az órai differenciált foglalkozásokon kívül szakkörökön, emelt szintű érettségire való felkészítőkön, fakultációkon, irodalmi színpadon, tanórán kívüli foglalkozásokon kívánjuk ezt a célunkat megvalósítani. A tehetségek felismerése, és a tehetséges tanulók felkarolása és segítése fontos pedagógiai feladatunk. A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók egy része valamely területen sikerélményhez juthasson. Indulnak tanulóink képzőművészeti versenyeken, pályázatokon, szavalóversenyeken, szép kiejtési versenyeken, idegen nyelvi olvasási versenyeken, filmpályázatokon, sportversenyeken. 23


A legszélesebb tanulói réteg iskolai háziversenyeinken vesz részt. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni magukat egy nagyobb tanulói közösségben. Közben ismereteik bővülnek, látókörük szélesedik. Tehetséges tanulóink számára a nem kötelező órakeret terhére fakultációs órákat és emelt szintű érettségire való felkészítést szervezünk. Az utóbbit 11. és 12. évfolyamon a kötelező órákon kívül heti két plusz órában az érettségi tantárgyból indítjuk be. Jó kapcsolatot tartunk fenn felsőoktatási intézményekkel. Tehetséges tanulóinkat a DE Hatvani István Középiskolai Szakkollégiumaiba irányítjuk. Tovább szélesítjük a tehetséggondozás lehetőségeit. Szakköri foglalkozásokon kívül több egyénileg megoldható, kutatómunkára épülő feladatot adnunk tanulóinknak, hogy tanári segítséggel ugyan, de egyéni elképzeléseiket megvalósítva is dolgozhassanak. Megpróbáljuk jobban bevonni tehetséges tanulóinkat a lapszerkesztésbe, rádiós munkába, fényképezésbe, videó-filmek készítésébe és az iskolai honlap szerkesztésébe.

1.6.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermekvédelem területén a gyermekjóléti, családvédelmi és gyermekvédelmi intézmények mellett a közoktatási intézményeknek is meghatározó szerepük van a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A gyermekvédelmi feladatok megoszlása a szakemberek között iskolánkban az alábbiak szerint alakul: Az iskola igazgatója felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért. Kijelöli az ifjúságvédelmi felelőst, akinek munkája elvégzéséhez tanítási órakedvezményt biztosít, valamint telefonálási lehetőséget és egy olyan helyiséget, ahol a tanulókkal, szüleikkel és a kollegákkal folytathat beszélgetéseket. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, akiktől folyamatosan informálódik a tanulók érdekében. Közzéteszi intézményünkben a gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelkisegély-telefon, átmeneti otthon címét, telefonszámát, akikkel szükség szerint ő is kapcsolatot tart. A tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóóráiról, hogy a tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében mielőbb közreműködjön. Az ifjúságvédelmi felelős rendszeres munkakapcsolatban áll: - az iskola pedagógusközösségével - a szülői és tanulói érdekképviselettel - a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival A veszélyeztetett tanulókról kétpéldányos esetjelző lapot készít, melynek egyik példányát a gyermekjóléti szolgálatnak megküldi, a másik példány irattárban marad. Az esetjelző lapok semmi olyan információt nem tartalmazhatnak, ami adatvédelmi szempontból sérelmes lehetne. 24


Munkanaplót vezet, mely tartalmazza a problémás gyermekkel való többszöri foglalkozást, és olyan információkat, melyek visszakereshetők, és segítik a munkát. A gyermekvédelmi jelzőrendszer ülésein információkat szerez, az ott kapott feladatokat, határidőket ismerteti. A munkanapló vezetése nem kötelező, de célszerű, a felelősségteljes ügyintézés érdekében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai a tanulók és szülők körében Feladatok a tanulók körében: Tájékoztatás a tanulók jogairól. Részvétel osztályfőnöki órákon. Ismeretterjesztés, felhívás előadásokra, vetélkedőkre. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal. Támogatásokhoz, pályázatokhoz, segítő szervezetekhez, szakemberhez való hozzájutás, elérhetőség megszervezése. Feladatok a szülők körében: Részvétel iskolai szülői értekezleteken a szemléletformálás, tájékoztatás érdekében. Fogadóórák tartása és közzététele szülők körében. Fórumok szervezése szülők részére. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai A pedagógusok felderítik a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszenek a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményeznek a jelzőrendszer tagjai felé, a jóléti szolgálatok felé a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel karöltve. A pedagógusoknak biztosítaniuk kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, segítséget adni az indulási hátrányok csökkentésében. Közreműködnek a tanuló fejlődését elősegítő tehetséggondozásában. Egészségvédő programok szervezésében, ismertetésében vesznek részt a tanulóikkal együtt. Tájékoztatják a tanulókat a segítő szolgáltatásokról. Osztályfőnöki és szaktárgyi óráikba lehetőség szerint beépítik a családi életre nevelést és a folyamatos személyiségfejlesztést. Képviselik a tanulók érdekeit a tankötelezettség teljesítése érdekében. Segítik a szülőket a tanulók nevelésében szemléletformálással, esetleg szakirodalom ajánlásával. Az iskola egészségnevelési és kábítószer-ellenes programja Iskolánkban más iskolákhoz hasonlóan elsődleges feladat a prevenció. A legitim és illegitim drogfogyasztás zömében azt a kapcsolatot érinti, ahol fontos feladat a pályaválasztás, a közösségbe való beilleszkedés, a párkapcsolatok építése, a szociális szerepek elsajátítása. Az egészségnevelési és kábítószer-ellenes programot az iskola összmunkájába beépítve valósítjuk meg, az alábbiak szerint: Rendhagyó osztályfőnöki órák, felvilágosítás, elrettentő példák, cselekvési terv. Rendhagyó szülői értekezlet, melyhez a rendőrség és drogambulancia segítségét kérjük. Prevenciós jellegű szabadidős programok, vetélkedők. Kiadványok, plakátok feltüntetése. Csoportos beszélgetés, filmvetítés, szerepjátékok. Internet hozzáférés drogprevenciós programokhoz. 25


Szakirodalom, bibliográfia növelése a könyvtárunkban. Kapcsolatfelvétel a drogambulanciával. A fentiek végrehajtása érdekében a jelzőrendszer tagjaival folyamatos kapcsolatot kell tartani, így az iskolaorvossal, védőnővel, testnevelőkkel, ifjúságvédelmi-felelőssel, osztályfőnökökkel, rendvédelmi szervekkel, mentálhigiénikussal, pszichológussal. 1.6.7. A sajátos nevelési igényű tanulók többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; 26


e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatásfejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. A többségi iskolában történő együttnevelés A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

1.7. A tanulóknak az intázményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánkban évek óta jól működő diákönkormányzat látja el tanulóink érdekképviseletét, szervezi a szabadidős tevékenységet. Az iskolai diákönkormányzat szervezeti felépítését, működését, a tanulói jogokat és kötelességeket, a véleménynyilvánítás formáit, helyeit és saját hatáskörű feladatait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata rögzíti, melyet a tantestület hagy jóvá. A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókat érintő változásokat, és kikérik a tanulók véleményét. A tanulói véleményeket az osztály diákbizottságok továbbítják az iskolai diákönkormányzat felé. A diákközgyűlés a diákönkormányzat kezdeményezésére kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

27


1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka eredményessége jelentősen függ a szülők, tanulók, iskolai közösségek együttműködésétől. Ezért rendkívül fontos feladatunknak tekintjük ennek kiépítését, összehangolását, bővítését. Az együttműködő közösségek saját működési rendjét szervezeti és működési szabályzataik rögzítik. Az együttműködést iskolánkban alapvetően két kiemelt, de egymáshoz szorosan kapcsolódó feladatkörben törekszünk megvalósítani, az érdekvédelem és a közösségfejlesztés területén. Célunk, hogy a Diákönkormányzat a maga sajátos eszközrendszerével, szervezeti kereteivel alakítsa ki kapcsolatrendszerét a munkaközösségekkel, az osztály diák bizottságokon keresztül az osztályfőnökökkel. Ezen kívül az Iskolai Diák Vezetőség ülései és a diákközgyűlések által biztosított lehetőségek felhasználásával, a tantestülettel és az iskolai vezetéssel. Használja ki azt a támogatást, amellyel az iskola vezetése fogadja elképzeléseit. Legyen nyitott a városi diákprogramok felé. Nyújtson segítséget a „Méltóság Mezeje” hospice programok megszervezésében és a nagyobb létszámú városi hospice-eseményekre történő tanulói mozgósításban. A szülői közösség és választott vezetői az Iskolai Szülői Választmány tagjai meghatározó szerepet töltenek be az iskola életében. Az együttműködés nagyon sok területre kiterjed. A közös elképzelések és feladatok megbeszélése a tanári fogadóórákon, a szülői értekezleteken és az osztályfőnökök által vezetett fórumokon történik. Az osztályfőnökök fontos feladata a szülőkkel való szoros kapcsolattartás, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében. A tanulókkal kapcsolatos, az iskola egész közösségét érintő döntésekben, a dokumentumok elfogadására vonatkpozó jogszabályok betartása mellett minden esetben kikérjük a szülők véleményét. Kiemelt feladatként kezeljük a véleménnyilvánítási fórumok, a testületek közötti képviseleti formák biztosítását. Nyílt napok A nyílt napokat az iskolánkba készülő debreceni és vidéki 8. osztályos diákok és szüleik számára szervezi az iskola. Ezen kívül szervezünk nyílt napot a szakképzésbe jelentkező érettségiző Célja bepillantást adni az iskola életébe, információt adni az indítandó osztályokról, a képzési formákról és ezek tartalmáról, a nyelvoktatásról. A nyílt napokon gimnáziumi tanórákon vehetnek részt az érdeklődő szülők és tanulók, illetve gyakorlati foglalkozásokon az érettségi utáni szakmai képzésekbe is bepillanthatnak.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 1.9.1. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányaik alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) • követelményeit, • részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) • értékelés rendjét

28


a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz • az osztályozó vizsgákra, • a különbözeti vizsgákra, • és a javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2009. augusztus 31-én fogadta el. A vizsgaszabályzat hatályba lépése 2009. szeptember 01., érvényessége határozatlan időre szól. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. sz. mellékletének 2. fejezete részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat:  A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.  A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.  Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.  Az íróeszközökről a vizsgázok, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. 29


 A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.  A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az vizsgatantárgyanként:

írásbeli

feladatok

megválaszolásához

rendelkezésre

álló

maximális

idő

a) negyvenöt perc, b) a magyar nyelv és irodalom és matematika vizsgatantárgy esetén hatvan perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: •

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, • lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, • engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát legyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával is megszervezhető. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. sz. mellékletének 2. fejezete részletesen szabályozza továbbá: •

az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit, • a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, • a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, • a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. A szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. • A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. • A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. • A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. • A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. • A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. • A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. • A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. • Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. • Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc 30


pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: • a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, • engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, • ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. sz. mellékletének 3. fejezete részletesen szabályozza továbbá: • • • •

a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit, a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait.

A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: • • • •

testnevelés, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra.

A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a végrehajtási rendelet 9. sz. mellékletének 4. fejezete részletesen ismerteti. Tájékoztatásként röviden ismertetjük a legfontosabb szabályokat. • A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. • A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. • A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. • A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem szánul bele. • A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. • Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. • A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.

31


Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám 60%-ával egyezik meg. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%-ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz - az élő idegen nyelveket kivéve -, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg: • • • • •

1-19% 25-39% 40-59% 60-79% 80-100%

- elégtelen - elégséges - közepes - jó - jeles

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy műelemző esszét kell írnia 500-1000 szó közti terjedelemben. Az értékelés három szempont alapján történik: a tartalmi minőség, a szerkezet és felépítés, valamint a nyelvi minőség 20-20-20 pontot ér. A pontok megállapításában a középszintű írásbeli vizsga szövegalkotási feladatának kritériumai mérvadóak. A helyesírási hibák miatt összesen 15, az íráskép miatt 1 pont vonható le. A szóbeli tételsor az irodalom és a nyelvtan tananyag témaköreiből készül. A szaktanár hét tételből álló tételsort állít össze. Minden tétel három feladatból áll: egy stílustörténeti, illetve alkotóval kapcsolatos, egy irodalomelméleti, és egy nyelvtani feladatból. Mindhárom feladatra 10-10-10 pont adható, valamint az előadásmód is 10 pontot ér, így a szóbeli vizsgán összesen 40 pont szerezhető. Mind a szóbeli, mind az írásbeli vizsgán szöveggyűjtemény használható. Amennyiben a tanuló akár a szóbeli, akár az írásbeli feleletében nem éri el a 12%-ot, elégséges osztályzatot nem kaphat.

32


Történelem Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga két részből áll, egy tesztes feladatsor és egy rövid esszé. A hangsúly a kompetenciák felmérésén van (források, képek elemzése, fogalmak, történelmi személyiségek, topográfia, alapvető évszámok). A szóbeli tételsor a tananyag témaköreiből készül. A szóbeli vizsgán történelem atlasz használható. Az írásbelin 60, a szóbelin 40 pont érhető el. Mindkét vizsgarészen legalább 10 %-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Amennyiben a tanuló a szóbeli feleletéhez hozzá sem kezd, sikeres írásbelije ellenére elégséges osztályzatot nem kaphat. Emberismeret és etika Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán esszé típusú feladatot kell megoldani előre megadott témákból, melyek korunk erkölcsi alapkérdéseire vonatkoznak. A vizsgarészen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsga az esszé megbeszéléséből és egy tétel kifejtéséből áll, előre megadott tételsor alapján, esetelemzés formájában. Az első részre 20, a második részre 30 pont adható. Mindkét vizsgarészen legalább 10 %-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Filozófia Az osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán teszt típusú feladatot kell megoldani előre megadott témákból, melyek korunk filozófiai alapkérdéseire vonatkoznak. A vizsgarészen 50 pont érhető el. A szóbeli vizsga egy tétel kifejtéséből áll, előre megadott tételsor alapján. A szóbeli vizsgarészen is 50 pont adható. Mindkét vizsgarészen legalább 10 %-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen. Angol és német nyelv Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli elemekből áll. A vizsgához a vizsgázó nem használhat segédeszközt. A vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek anyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. Írásbeli rész: Az írásbeli vizsga két részből áll: olvasott szöveg értését ellenőrző feladat és nyelvhelyességet ellenőrző feladat. Szóbeli rész: A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és önálló témakifejtés képi stimulus alapján. A két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelvből a szituációs feladatot érvelési feladat helyettesítheti. A szóbeli vizsga feladatait három különböző témakörből kell összeállítani. Az értékelés: Az írásbeli rész 60 %-ban, a szóbeli rész pedig 40 %-ban számít bele az értékelésbe. A vizsga sikerességének feltételei: A vizsgázónak a szóbeli és az írásbeli részek mindegyikében a részvizsgára adható összpontszám legalább 10 %-át kell megszereznie. A két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelvből a vizsgázónak a részegységenként adható összpontszám legalább 20 %-át kell elérnie. A vizsgázónak szóbeli és írásbeli vizsgára együttesen adható összpontszám 40 %-át kell megszereznie.

33


Az érdemjegyek megállapításánál az iskolai Házirendben meghatározott százalékokat vesszük alapul, a százalékok a szóbeli és az írásbeli részvizsgákon együttesen adható összpontszámra vonatkoznak. Ezek szerint: Az értékelés: 0 – 39 %: elégtelen 40 - 54 %: elégséges 55 – 69 %: közepes 70 - 84 %: jó 85 – 100 %: jeles Latin nyelv Az írásbeli vizsga és szóbeli vizsga tematikája az adott évfolyam tantervi követelményeihez igazodik. Az írásbeli vizsga a következő részekből áll: leíró nyelvtani, lexikai- és szóképzési feladatok (kiegészítés, módosítás, átalakítás, meghatározás, felismerés). A tanuló nem használhat segédeszközt. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám: 50 pont. A szóbeli vizsga négy részből áll, időtartama 15 perc. 1) A szöveg(ek) felolvasása (5 pont) 2) A szöveg(ek) fordítása (20 pont) 3) Elemző kérdések (nyelvtani- stilisztikai jelenségek felismerése, lexikai elemek meghatározása, a szöveggel és a szerzővel kapcsolatos kultúrtörténeti ismeretek) (20 pont) 4) Memoriter (5 pont). A szóbeli vizsgán összesen elérhető pontszám 50 pont. Az értékelés százalékos megoszlása megegyezik az élő idegen nyelvekével. Matematika A matematika vizsga egy 60 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. A feladatlap legalább hat feladatból áll, amelyek a félév vagy tanév tananyagának legalább 75 %-át lefedik. A feladatok közül kettő alapfogalmak, definíciók, tételek egyszerű alkalmazása. A többi feladat közül legalább kettő könnyebb, úgynevezett rutinfeladat, és két olyan feladat, amelynek megoldása összetettebb gondolkodási műveletet igényel. Ha a tanuló írásbeli teljesítménye nem éri el a 12 %-ot, akkor szóbeli vizsgát tehet. Fizika A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretéi ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll, mindkét része egyegy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek a bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza.

34


Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 6O %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehel elérni A feladatok közölt szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: • ábraelemzés • rövid válaszos feladatok • feleletelválasztós (teszt) feladatok A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállítón tíz léteiből húz a tanuló, amelyeket kifeji A szóbeli tétellapon bárom kérdés szerepel. Szerepel továbbá öt biológiai fogalom meghatározása is. A szóbelin elérhető pontszám 40 pont. Kémia A kémia vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60 %-ál, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladat típusoknak. • rövid kiegészítendő típusú feladatok • feleletválasztós (teszt) feladatok • legalább két számítási feladat A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt A szóbeli tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható Szerepel továbbá ól kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható A szóbelin elérhető pontszám 40 pont.

•

Földrajz A földrajz vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés eseten). A feladatok közölt tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell. • alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző, • alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó, természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. Az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési mechanizmusára irányulnak. Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A 35


tanulók az úszás és a küzdősportok kivételével a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül, illetve mini „Hungarofit” felmérés. Tánc és dráma A tánc és dráma vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsgán (maximum 45 perc) számot adnak a tanult táncokból. Zenére az átvett táncelemeket mutatják be. Első félévben: reneszánsz tánca, palotás, polka, angol keringő Második félévben: néptánc, somogyi (régi), szatmári (új stílusú tánc), jive Az írásbeli vizsgán (maximum 45 perc) tánctörténetből írnak, mely mindkét félévben leadott elméleti anyagból áll. Ének-zene Az ének-zene vizsga két vizsgarészből áll: írásbeli és szóbeli részből. A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. Az írásbeli feladatnál egy magyar népdal betűkottáját kell átírni a menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat elvégzéséhez csak ceruza használható. Időtartama maximum 20 perc, a kapható pontszám ütemenként 2 pont. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből három a népdalelemzés, három a műzeneelemzés, illetve zenei fogalmak, és négy a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli fel. Felelési időtartam 45 perc. A kapható pontszám 30 pont. Informatika A informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak; Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Rajz és vizuális kultúra A gyakorlati vizsgán 15 tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektívikus), vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A/4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és bármilyen vonalzó.

36


Művészettörténet Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc, a kapható pontszám 40 pont. Célnyelvi civilizáció Az országismereti vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek anyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. A vizsga szóban történik. A vizsgázó két témakörből húz tételt. A vizsgához a vizsgázó nem használhat segédeszközt. Az értékelés: A tételek 50-50 %-ban számítanak bele az értékelésbe. A vizsga sikerességének feltételei: A vizsgázónak húzott tételek mindegyikénél a tételre adható összpontszám legalább 10 %-át kell megszereznie. A vizsgázónak a két tételre együttesen adható összpontszám 40 %-át kell megszereznie. Az érdemjegyek megállapításánál az iskolai Házirendben meghatározott százalékokat vesszük alapul, a százalékok a két tételre együttesen adható összpontszámra vonatkoznak. Ezek szerint: 0 – 39 %: elégtelen 40 – 54 %: elégséges 55 – 69 %: közepes 70 – 84 %: jó 85 – 100 %: jeles Egészségügyi alapismeretek Az osztályozó-, különbözeti- és javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán zárt jellegű teszt feladatokat kell megoldani, és nyitott kérdéseket kell megválaszolni a megadott témakörökből. A szóbeli vizsgán az adott félév, illetve tanév minden témaköréből húz tételt a vizsgázó. Az értékelés során az írásbeli vizsgarész eredménye 60 %-ban, a szóbeli vizsgarész eredménye 40 %-ban számít bele. Mindkét vizsgarésznél legalább 10 %-os eredményt kell elérni, ellenkező esetben az osztályzat elégtelen.

1.9.2. SZÓBELI FELVÉTELI A MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYBA FELVÉTELIZŐK SZÁMÁRA A felvételi vizsga anyaga az általános iskolában tanultakra épül. A szóbeli felvételi célja, hogy megismerjük a jelentkezők általános műveltségét, tájékozottságát, a nyelvtanulás iránti motiváltságát. Az elbeszélgetésen szituációs játékokon keresztül mérni kívánjuk azt, hogy a diákok rendelkeznek-e azokkal a szóbeli kifejező készségekkel, nyelvi kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy eredményesen folytathassák tanulmányaikat a két tanítási nyelvű osztályban. 37


1. Általános műveltség, tájékozottság mérése a magyar történelem főbb fordulópontjai nemzeti ünnepeink nemzeti hagyományaink honismeret: hazánk, Magyarország  földrajzi jellemzők  természeti kincseink  gazdaság földrajzi alapismeretek honismeret: a tanuló lakóhelyének ismerete  történelem,  hagyományok,  földrajzi jellemzők a térképen való tájékozódás  Magyarország  Európa  kontinensek 2. Magyar nyelvi alapismeretek (nyelvi kompetenciák mérése) szóelemek: szótő és toldalékok szóképzés a szóösszetételek: alá- és mellérendelő (mondatrészek) a mondatok fajtái modalitásuk szerint a mondatok fajtái szerkezetük szerint az alárendelő összetett mondat helyesírásunk alapelvei a hangalak és a jelentés kapcsolata: többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak a szöveg szerkezeti egységei, szövegösszetartó erő 3. Az angol nyelvi tudás felmérése A felvételinek nem feltétele az angol nyelv ismerete, de az angolul már tanult diákokkal való beszélgetés célja a későbbi csoportbeosztás előkészítése (haladó, kezdő). A beszélgetés témája: rövid bemutatkozás angolul (család, iskola, érdeklődési kör, szabadidő). A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az esélyegyenlőséget a felvételi vizsgán hosszabb felkészülési idővel, az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatával, illetve az írásbeli beszámoló szóbelivel, a szóbeli beszámoló írásbelivel való felváltásával.

38


1.10. Felvétel, átvétel és továbbhaladás a gimnáziumban és szakképzésben 1.10.1. Továbbhaladás A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból legalább elégséges osztályzattal a szorgalmi időszakban, vagy osztályozó vizsgán, vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét neki felróható vagy fel nem róható okokból nem teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. 1.10.2. Írásbeli felvételi A gimnáziumi osztályokba 9. évfolyamra a 8. évfolyam sikeres elvégzésével vehető fel a tanuló. A felvételi pontszám meghatározásához a hozott pontszámot a magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, tanult idegen nyelv és biológia tantárgyakból a hetedik év végi és 8. félévi osztályzatok alapján számítjuk ki. A gimnáziumi képzéseinkbe jelentkezők a központi követelményekre épülő írásbeli felvételi vizsgát tesznek, melynek időpontja minden év januárjában van, és törvényben szabályozott. A kéttannyelvű osztályunkba jelentkezőknek ezen kívül szóbeli felvételi elbeszélgetést is tartunk. A felvételi eljárás rendjét az iskola felvételi tájékoztatója tartalmazza, és az iskola honlapján megtalálható. Azonos felvételi teljesítmény esetén előnyben részesítjük azt a tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyén található. A debreceni azonos teljesítményű tanulók közül előbbre sorolandó az, aki a felvételi vizsgán magasabb pontszámot ér el. Egyenlő ponszám esetén a következő tantárgyak hozott pontszámainak összehasonlítása alapján rangsorolunk a tantárgyak felsorolásának sorrendjében: Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv. 1.10.3. Évismétlés A tanuló akkor köteles évet ismételni, ha a tantárgyi követelményeket háromnál több tantárgyból nem teljesíti elégséges szinten, vagy a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap. A tantárgyak körébe a fakultációs tantárgyak is beletartoznak. 1.10.4. Egyéni továbbhaladás Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, van lehetőség a tanuló egyéni továbbhaladására. Ennek kidolgozásához a pedagógiai szakszolgálat szakvéleménye szolgáltat alapot. A szakértői vélemény alapján határozzuk meg, hogy mely tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből nem osztályozzuk a tanulót, illetve érettségi tantárgy esetén milyen más érettségi tárggyal váltható ki az adott tantárgy.

39


1.10.5. Felvétel, átvétel a szakképző osztályokba A felvétel jelentkezési lap beadásával történik, melyhez önéletrajzot kell csatolni. Az iskola szakképzési évfolyamba való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte. A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Egészségügyi és szakmai alkalmasság. Túljelentkezés esetén előnyben részesítjük a gimnáziumunkban érettségizetteket, a jobb tanulmányi eredményű tanulókat. A felnőttoktatás megszervezése esti munkarend szerint történik. A belépés feltételei megegyeznek a nappali munkarend szerintiekkel. Az átvétel a tanuló írásos kérelmére indul. Az átvétellel kapcsolatban a szakképzési törvény alapján az iskola igazgatója dönt. 1.10.6. A magasabb évfolyamra lépés feltételei a szakképzésben A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szakképzésben az egyes követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak teljesítése egyenértékű az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsgával. Sikertelen félév zárása esetén az adott félévet megismételheti a tanuló. Sikertelen félévzárásnak minősül, ha az adott félévben a tanuló a tantárgyak 30 %-os vizsgakötelezettségének nem tett eleget. Sikertelen félévi záróvizsga esetén a tanuló javítóvizsgát tehet a szaktanár és az osztályfőnök jelenlétében. Az összes javítóvizsgára való felkészülési idő a félév zárásának dátumát követő 2 hét, ezen belül kell letenni minden javítóvizsgát. Kivételesen indokolt esetben sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az iskola vezetőjéhez fordulhat. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai- és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsgák eredményes letétele.

1.11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órák keretein belül (osztályfőnöki, biológiaegészségtan és testnevelés óra), általános tagozatú osztályunkban pedig elsősorban egészségügyi alapismeretek óra keretein belül valósul meg. Az osztályfőnöki tanterv tartalmazza évfolyamonként három órában az elsősegélynyújtás tanítási anyagát. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy tanulóink képesek legyenek szakszerű elsősegélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett személyt, vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került. Ennek érdekében el kell érni, hogy tanulóink elméletben és gyakorlatban is elsajátítsák az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit.

40


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Általános tagozatú osztályunkban az egészségügyi alapismeretek tantárgy részletesen tartalmazza az elsősegélynyújtási ismereteket, melyeket elméleti és gyakorlati formában sajátítanak el. A többi osztályban a biológia-egészségtan tantárgy és az osztályfőnöki órák keretein belül történhet az elméleti és gyakorlati ismeretek átadása és elsajátítása. A gyakorlati foglalkozásokat az egészségügyi szakképzős tanulóink bevonásával az iskola egészségügyi szaktanárai tartják meg.

2. HELYI TANTERV 2.1. A választott kerettanterv (gimnázium) Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

9. évf. 4 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1

10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2

2

1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

Alapóraszámok összesen (rögzített):

31

32

29

27

Összes óraszám:

31

32

29

27

4 35

4 36

6 35

8 35

Szabadon tervezhető órakeret (változó) Rendelkezésre álló órakeret (rögzített):

41


A művészetek tantárgy heti két órája 11. évfolyamon 1 óra vizuális kultúra és 1óra ének-zene tantárgyat, 12. évfolyamon pedig 1 óra vizuális kultúra és 1 óra mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyat fog jelenteni. Általános tantervű osztályunkban 11. és 12. évfolyamon egészségügyi alapismeretek tantárgyat tanítunk heti 2-2 órában. A tantárgy oktatása több mint tíz éves múltra tekint vissza, és oktatását az is indokolja, hogy tanulóink jelentős számban egészségügyi szakképzésünkben folytatják tanulmányaikat érettségi után. A tantárgy választható érettségi tárgy is, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. 2.1.1. Általános tantervű gimnáziumi óraterv

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Egészségügyi alapismeretek Fakultáció, emelt szintű érettségi felkészítés Képességfejlesztés Osztályfőnöki Alapóraszámok összesen (rögzített):

Összes óraszám: Szabadon tervezhető órakeret (változó) Rendelkezésre álló órakeret (rögzített):

9. évf. 5 4 3 3

10. évf. 4 4 3 3

11. évf. 4 4 3 3 1

12. évf. 4 4 3 4

2 2 2

3 2 2 2 2 1 1

3 2

3

2

3

2 1 5 2 2

2 1 1 5 2 2

2 1 1 1 2

2

5

5

1 1 31

1 1 32

1 29

1 27

35

36

35

35

0 35

0 36

0 35

0 35

42


2.1.2. Nyelvi előkészítővel induló ötéves képzés óraterve

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak 0. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 1 4 4 4 4 I. Idegen nyelv 14 6 6 3 3 II. Idegen nyelv 4 3 3 6 6 Matematika 2 3 3 3 4 Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ism. 2 3 3 4 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia – egészségtan 2 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek* 2 2 Informatika 3 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 Fakultáció, emelt szintű érettségi felkészítés 2 2 Képességfejlesztés 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Alapóraszámok összesen (rögzített): 31 32 29 27


43

30

35

36

35

35

0 30

0 35

0 36

0 35

0 35


2.1.3. Magyar-angol két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés óraterve

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Célnyelvi civilizáció Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaism. Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Fakultáció Osztályfőnöki Alapóraszámok összesen (rögzített):


9.kny. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1 4 4 4 4 18 6 6 5 5 3 3 3 3 1 3 3 3 4 1 1 2 2 3 4 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 2 2 3 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 1 1 1 1 1 1 1 31 32 29 27

30

35

36

35

35

0 30

0 35

0 36

0 35

0 35

2.2. A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások A szabadon tervezhető órakeretet nyelvi osztályainkban elsősorban a nyelvi órák növelésére fordítottuk. Általános tantervű osztályunkban is megnöveltük az első nyelv óraszámát 3-ról 4-re. NYEK-es képzésünkben megemeltük az első idegennyelv óraszámát a 9. 10. évfolyamon 6-6 órára, illetve a 2. idegen nyelv óraszámát a 11. és 12. évfolyamon 6-6 órára. Célunk, hogy az első idegen nyelvből a 10. évfolyam végére, a második idegen nyelvből pedig a 12. évfolyam végére a tanulók 60%-a megfeleljen a középszintű nyelvvizsga követelményeinek. 44


Általános gimnáziumi osztályunkban a 9. és 10. évfolyamon, a NYEK-es képzésben a 9. évfolyamon heti 1 órát a szövegértési és matematikai kompetencia képességének fejlesztésére szánunk. Több éves tapasztalatunk, hogy ezen a területen sok tanulónk felzárkóztatásra szorul. Minden évfolyamon tanítunk informatikát. A tantárgy óraszáma a két tanítási nyelvű és NYEK-es képzés előkészítő évfolyamán heti 3 óra. NYEK-es és általános képzésünkben az osztályok egyik csoportja kötelezően informatika orientációt választ. Ezek a tanulók informatikából fognak közép vagy emelt szinten érettségi vizsgát tenni. 11. és 12. évfolyamokon kötelezően választhatnak tanulóink fakultációs órát, vagy emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozást. Fakultációt angolból, németből, földrajzból, biológiából és egészségügyi alapismeretekből választhatnak tanulóink. Emelt szintű érettségi előkészítőt pedig angol és német nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és informatikából. NYEK-es és általános tantervű osztályainkban az osztályok egyik csoportjának (informatika orientáció) kötelezően választott tantárgy az informatika. Általános tantervű osztályunkban 11. és 12. évfolyamon egészségügyi alapismeretek tantárgyat tanítunk heti 2-2 órában. A tantárgy oktatása több mint tíz éves múltra tekint vissza, és oktatását az is indokolja, hogy tanulóink jelentős számban egészségügyi szakképzésünkben folytatják tanulmányaikat érettségi után. A tantárgy választható érettségi tárgy is, és sok tanuló él is ezzel a lehetőséggel.

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei A tanulók tankönyvhöz való hozzájutása nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy minden tanuló tankönyvhöz jusson. A tankönyvekről az oktatási államtitkár évente jegyzéket ad ki. A szakmai munkaközösségek minden év február 20-ig döntenek arról, hogy milyen tankönyveket rendelnek, és ezt írásban közlik a tankönyvrendelés elkészítésével és lebonyolításával megbízott alkalmazottal. A tankönyvrendelést március utolsó munkanapjáig úgy készíti el az iskola, hogy tankönyvtámogatás, illetve tankönyvkölcsönzés révén minden tanuló részére biztosítja a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is tartalmazza. A tankönyvekről való gondoskodás az igazgató, a szakmai munkaközösségek, osztályfőnökök és a megrendelésért felelős személy együttes feladata. A munkaközösségek a tankönyvek kiválasztásánál a több éven keresztül is használható, az érettségi tananyagot jól lefedő tankönyveket részesítik előnyben. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek cseréje más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntéssel nem változtatható meg. Az iskola biztosítja az ingyenes tankönyveket az erre vonatkozó törvényi szabályozásoknak megfelelően. Ennek formája az iskolától történő kölcsönzés. A szociálisan rászoruló tanulók az iskolai könyvtárból a készlet erejéig kölcsönözhetnek. A tankönyvellátás részletes szabályait az iskolai tankönyvellátási szabályzat tartalmazza, amit az iskolai SZMSZ melléklete tartalmaz.

45


2.4. A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Gimnáziumi képzésünkben osztályonként két idegen nyelvet oktatunk, angol-német, angol-latin és németlatin párosításban. Négy, illetve öt éven keresztül oktatunk informatikát. Az idegen nyelveket, az informatikát és a matematikát minden évfolyamon, a magyar nyelv és irodalmat pedig a 9. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk. Két tanítási nyelvű osztályainkban csoportbontásban tanítjuk még a célnyelven tanított tantárgyakat, azaz a történelmet, matematikát, földrajzot és a célnyelvi civilizációt. A nyelvi előkészítő osztállyal induló képzés Öt évfolyamos képzés, amelynek kezdő évfolyamán az osztály fele heti 14 óra angolt, 4 óra németet, a másik fele pedig 14 óra németet és 4 óra angolt tanul. Az első nyelv oktatását csoportonként két nyelvtanár (nyelvtan és kommunikáció) és egy anyanyelvi tanár (társalgás) végzi. Az előkészítő évfolyamon heti három órában informatikát tanulnak. A képzést heti öt testnevelési óra egészíti ki. a maradék óraszámban pedig képességfejlesztés és szintentartás történik magyarból és matematikából. A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés Öt évfolyamos képzés, amelynek az előkészítő évfolyamán heti 18 órában tanulnak angol nyelvet. Célnyelven történik még négy tantárgy oktatása, ez a történelem, matematika, földrajz és a célnyelvi civilizáció. Ezekből a tantárgyakból angol nyelvű érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. A magyar-angol két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás célja - A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. - A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. - Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra, törekedjen pozitív én- és országkép kialakítására, értesse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. - Követelmény, hogy legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, - közlésben és alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. - A két tanítási nyelvű iskolai oktatás a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és az érettségi vizsgatantárgyak általános követelményei által közvetített műveltségképet tartja irányadónak. Saját céljaiból fakadóan módosítja és kiegészíti az idegen nyelv (célnyelv) műveltségi területét, és bővebben ismerteti meg a célnyelv országainak kultúráját. Az érettségi vizsga követelményei Megegyeznek az általános gimnáziumi tantárgyi követelményekkel. Amennyiben a tanuló az érettségi vizsgán, - az angol nyelv tantárgyból emelt szinten legalább 60 %-ot ér el, és - két szabadon választott tantárgyból angol nyelven sikeres érettségi vizsgát tesz, úgy az érettségi bizonyítványa felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

46


2.5. A mindennapos testmozgás megvalósításának módjai A mindennapos testnevelést a 9. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben az Nkt.27.§ (11) bekezdésének megfelelően szervezzük meg. A testnevelés órákat részben (3 óra) délelőtt az órarendbe beépítve, részben pedig délutáni foglalkozás formájában szervezzük meg. Beszámítjuk a sportegyesületben való sportolást (heti két órában) megfelelő igazolások bemutatása esetén, amennyiben a tanuló igazolt, egyesületi tagsággal rendelkezik, versenyszerű sporttevékenységet folytat, illetve sportszervezet keretei között szervezett edzésre jár.

2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások Kötelezően választható foglalkozások: 11. és 12. évfolyamokon kötelezően választhatnak tanulóink fakultációs órát, vagy emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozást. Fakultációt angolból, németből, földrajzból, biológiából és egészségügyi alapismeretekből választhatnak tanulóink. Emelt szintű érettségi előkészítőt pedig angol és német nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából és informatikából. NYEK-es és általános tantervű osztályainkban az osztályok egyik csoportjának (informatika orientáció) kötelezően választott tantárgy az informatika. A választható tantárgyak (fakultációk, emelt szintű érettségi előkészítők) esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választható tantárgyak esetén a választást a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Választható foglalkozásaink, melyeket évtizedek óta szervezünk iskolánkban: Irodalmi színpad Énekkar Iskolaújság szerkesztő és stúdiós érdeklődési kör Rajz szakkör Sajátos nevelési igényű tanulóik számára egyéni foglalkozásokat tartunk a kötelező érettségi tantárgyakból. Ezen kívül gyógypedagógus foglalkozik velük heti két órában egyéni fejlesztési terv szerint. Beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel küzdő tanulóink számára a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye alapján kötelezően előírt egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk.

2.7. A választható érettségi vizsgatárgyak Középszintű érettségi vizsgára felkészítjük tanulóinkat a kötelező órák keretein belül, a kötelező érettségi tantárgyakon kívül a második idegen nyelvből, informatikából, biológiából, ének-zenéből, vizuális kultúrából, testnevelésből, földrajzból, fizikából, kémiából két tanítási nyelvű osztályunkban angol nyelvi civilizációból és általános tantervű osztályunkban egészségügyi alapismeretekből. 47


Nyelvi előkészítős és általános tantervű osztályainkban 11. és 12. évfolyamon a kötelező óra keretében az érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv) informatikából és biológiából emelt szintű érettségi felkészítőt szervezünk heti két órában. Kisebb számú jelentkezés esetén az emelt szintű érettségire való felkészítést más iskolával együtt szervezzük meg.

2.8. Az érettségi vizsgatárgyak vizsgakövetelményeit a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.9. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzen egy félévben az adott tantárgy heti óraszámánál eggyel több számú osztályzattal. A rendszeres osztályozás egyik célja a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni. A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni. Az iskola pedagógusai lehetőséget adnak arra, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen és kapjon a tanuló. A lezáró minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (félév vége, év vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról, arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési aktusok a következők: az évközi osztályozás, a félévi értesítő, az év végi bizonyítvány, az érettségi vizsga. A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk megfelelően az osztályfőnöki és a szaktanári dicséret, illetve elmarasztalás. Fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének. A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelmények: - megfontolt, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazása, - mindig személyre szabott legyen, - szigorúan következetesek legyen, - vegye figyelembe az általa kiváltható hatásokat.

48


2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az informatikát, a matematikát és 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyat. Két tanítási nyelvű osztályainkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, és a célnyelven tanított tantárgyakat, azaz a történelmet, matematikát, földrajzot és a célnyelvi civilizációt. Célunk ezzel, hogy az ismereteket jobban elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek idegen nyelven történő fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Tanulóinknak képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szövegértés és a matematikai kompetencia fejlesztésére. Az év eleji, és év végi szintfelmérő dolgozatok eredményének ismeretében végezzük plusz órában kilencedik és tizedik évfolyamon ezt a fejlesztő foglalkozást. SNI-s tanulóink számára egyéni foglalkozásokat tartunk az érettségi tantárgyak oktatására. BTM-es tanulónknak fejlesztő foglalkozásokat tartunk a Pedagógiai Szakszolgálat szakmai véleménye alapján meghatározott tantárgyból és óraszámban. A tehetséggondozás 11. 12. osztályban fakultációs foglalkozásokon is történik. A fakultációs órák megszervezése a kötelezően választott órák keretében szerveződik. Emelt szintű érettségire való felkészítést választhatnak a tanulóink a kötelező érettségi tantárgyakból, idegen nyelvekből és informatikából. Működik iskolánkban énekkar, irodalmi színpad, iskolarádió és iskolaújság. Szakképzős diákjaink rendszeresen részt vesznek diákkonferenciákon, melyekre felkészülésüket egyéni foglalkozások formájában segítik a pedagógusok.

2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Intézményünkben évente két alkalommal, ősszel és tavasszal kerül sor a tanulók fizikai állapotának felmérésére, ami lehetővé teszi, hogy a testnevelő tanárok megismerjék a kondicionáló képességek területén mutatkozó hiányosságokat. Mérésre a „Mini”-Hungarofit módszert használjuk: Az aerob állóképesség mérése a 12 perces futás felmérésével történik. A tanulóknak 12 percet kell folyamatosan közel azonos sebességgel futniuk úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány. Az értékelés a megtett méterek számával történik. A mindennapi tevékenységünk állóképességének mérése a helyből távolugrás felmérésével történik. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére alkalmazzuk. A tanuló erőteljes páros lábú elugrást végez előre. Az elugróvonal és az utolsó nyom közötti távolságot mérjük cm-ben. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás folyamatosan kifáradásig. A váll és a kar izmainak dinamikus erő állóképességének mérése. Hanyattfekvésből felülés: A tanuló a hátán fekszik és mindkét térdét 90°-os szögben behajlítja, karok tarkónvannak. A vizsgált személy fejül, könyökével megérinti azonos oldalon a combokat. A szünet nélkül szabályosan végrehajtott felülések számát mérjük. Törzsemelés, hason fekvésből: A hátizmok dinamikus erő állóképességének mérése. A folyamatosan végzett törzsemelések számát mérjük.

49


2.12. Egészségnevelési és környezetnevelési program „Az egészség iskolája a test, a lélek és a szellem harmóniájában.” Napjainkban még hangsúlyosabbá vállnak bizonyos értékek, melyeknek a megóvása fontos feladatunk, illetve bizonyos területek, amelyeknek a fejlesztésére, megismertetésére több gondot kell fordítani. Az egyik ilyen fontos terület az egészséges életmód kialakítása, a tiszta környezet megteremtése és ennek megóvása. Ezen a területen nagyon sok lemaradásunk van országos viszonylatban is, és ez a hátrány nehezen leküzdhető. Az ország második legnagyobb városában az átlagosnál is jobban nyomaszt bennünket a környezetszennyezés. A kialakult helyzetért sok esetben a fiatalok a felelősek. Gondoljunk az összefirkált épületekre, összetört buszmegállókra, telefonfülkékre, díszkőbe taposott rágógumira, szétdobált szemétre. Az okokat a környezeti nevelés hiányában is kell keresnünk. Ennek a területnek sokkal tudatosabban és komplexebb módon kellene az oktatásban megjelennie. Sokszor csak hangoztatjuk az „Egészségesen élni!” szlogent, de nem nevelünk erre tudatosan. Ilyen tartalmú óra nagyon kevés van a középiskolában. Bizonyos órákon, illetve az osztályfőnöki órák egy részén előkerülnek ezek a témák, de a tudatos környezeti neveléshez ez nem elég. A tanulók nem tudják, hogy mik azok a veszélyes hulladékok, milyen következményei lehetnek a káros égéstermékek belélegzésének, milyen előnyökkel jár a szelektív hulladékgyűjtés, hogyan kellene egészségesebben étkezni, többet mozogni, megismerni a természet szépségeit. A középiskoláknak sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia mindezek megtanításában és közvetlen gyakorlásában, gyakoroltatásában is. Az egészségügyi szakképzés működését biztosító, iskolánkban már eddig is meglévő, tárgyi és személyi feltételek még közelebb vihetnek bennünket ahhoz, hogy céljainkat a gimnáziumi oktatásban is megvalósítsuk. A kerettantervi oktatás bevezetésével 11. és 12. osztályban kötelezően oktatunk egészségügyi alapismereteket tanulóinknak. Az egészségügyi szakképzésben minden képzési formában és minden tantárgyban kiemelt helyet foglal el az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés folyamata. Az egészségügyi dolgozó minden tevékenységét, mint egészségnevelő is végzi, megelőző és gyógyító feladatait az egészségfejlesztés jegyében teszi. A szakmai képzés során tanulóink megtanulják az egészséget értékként kezelni, átlátják megőrzésének fontosságát, és ápolói tevékenységük során másokat is képessé tesznek arra. Tanulóink holisztikus szemléletének kialakításával pozitív módon befolyásoljuk az egyén és a társadalom egészségének megőrzését, fejlesztését. Összefüggésében látják az egészség összetevőit és annak dinamikus változásait. Megismerik ennek és a környezetnek a kapcsolatrendszerét és a nemzetet érő környezeti hatásokat. Mindezek alapján megalapozott elképzelésünk és törekvésünk az, hogy a mi iskolánk az egészséges életmódra, illetve környezetünk tisztaságának megóvására nevelő, tanító iskola legyen. 2.12.1. Egészségnevelési program Filozófiánk Társadalmunknak egészséges, művelt, sokoldalú, másokért élni, tenni tudó emberekre van szüksége. Legtöbbet az egyén és környezete tehet a testi-lelki-szellemi egészség megőrzéséért, fejlesztéséért. Az iskolai egészségfejlesztés, az iskola egész életébe, mindennapjainkba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók, egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói, nevelői tevékenységnek a személyközpontú megközelítése, a tanulók személyiségfejlesztése érdekében

50


A program tartalma SZEMÉLYI HIGIÉNE A test tisztántartása, a bőr szerepe Szexuálhigiéne Nemi úton terjedő betegségek Családtervezés Fogamzásgátlás Mentálhigiéne, lelki egészségvédelem EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Élettani alapismeretek (anyagcsere) Élelmi anyagok, tápanyagok Energia, tápanyagszükséglet Táplálékpiramis Egészséges táplálkozás Helytelen táplálkozási szokások TÖBB MOZGÁS A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében A mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei STRESSZTŰRÉS, STRESSZKEZELÉS A stresszorok jelentősége, hatása az emberi szervezetre A pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása BALESETMEGELŐZÉS Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások KIEGYENSÚLYOZOTT SZEXUALITÁS Régi és új megfogalmazás Szexuális viselkedés Biológiai reprodukció, születésszabályozás, terhesség, szexuális felelősség, növekedés, fejlődés NEM DOHÁNYZÁS, DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSA A hozzászoktatás veszélye, akarati tényezők, motivációk, környezetük iránti felelősségérzet KEVESEBB ALKOHOLFOGYASZTÁS A szervezet reakciói, szervrendszerek megváltozott működése A személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre DROGTAGADÁS Dependencia, habituációs, abusus, elvonási tünetek, tolerancia Egyéni és társadalmi problémák Szenvedélybetegségek IDŐBEN ORVOSHOZ FORDULÁS Preventív szemlélet jelentősége 51


Szűrővizsgálatok fontossága, lényege EGYÉNI KÖRNYEZET TISZTELET, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI- ÉS JÁRVÁNYÜGYI BIZTONSÁG FOKOZÁSA Az ember, mint biotikus tényező. Az egészség ökológiai felfogása. KÖRNYEZETVÉDELEM, EGÉSZSÉGES FIZIKAI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA Levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme, természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe kerülése, korszerű légszűrő berendezések) A program megvalósításának lehetőségei - osztályfőnöki órák - tanítási órák: tanmenetben rögzített órák, vagy a munkaközösségek munkaterveiben rögzített programok - tanórán kívüli tevékenység: érdeklődési körök (diákönkormányzat munkatervében rögzített programok) - iskolai rendezvények: versenyek, vetélkedők, akciók, kiállítások, pályázatok - iskolarádió, iskolaújság: a programok ismertetése, riportok, beszámolók - minden tantárgy tanmenetében legyen benne - szülői értekezlet és fórum a szülők számára - kapcsolódás más nemzetek, intézmények programjaihoz - önismeret, egészségi állapot ismerete - az értékek ismerete - tanulás, tanulási technikák - információközlés, hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - érzelmi nevelés - társas-kortárs hatások (kortárssegítők) - alternatívák - rizikócsoportok kiszűrése (szűrés és prevenció összekapcsolása) - színtér programok (egészséges iskolák) - közösségi alapú, komplex egészségfejlesztő programok, (pl.: éjszakai sportrendezvény, dohányzásról leszoktató programok)

Felmérés-Tervezés-Cselekvés-Értékelés Felmérés:

- egészségi állapot - káros szenvedélyek - táplálkozási szokások - mozgásigény, sport - személyi és mentálhigiéné - betegségek kialakulása, rizikófaktorok - krízishelyzetek és kezelési stratégiák - napirend - barátság, párkapcsolat, szexualitás, család, családtervezés

Tervezés:

- prioritások meghatározása (tanévenként 1-1 főbb terület kiemelésével) - reális célok kitűzése (rövid-közép-hosszútávú) - erőforrások számbavétele 52


- a cselekvési program elkészítése Cselekvés:

- a tervezett program, stratégia megvalósítása

Értékelés:

- belső értékelés - átfogó értékelés - szükség szerint visszacsatolás

Az iskolai testnevelés és sport lehetőségei az egészségnevelési programban Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor, és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden testnevelési órák és minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. A testnevelési tananyag egészében a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérésének testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes mozgásprogramban. A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Az órarendbe beiktatott forma: Gimnáziumi osztályokban 2012. szeptemberétől 9. osztálytól indulva heti 5 tesnevelés óra került bevezetésre. 9. évfolyamon heti 1 óra tánc és dráma, melyben a mozgás, a játék és a tánc jelentősen hozzájárul a programhoz. A szakképzősöknél blokkonként heti 1, vagy 2 kötelező testnevelési óra szerepel. A Dienes Sportkör által indított sportcsoportokban való részvétel, két sportcsoport heti 2x 45 percben várja a tanulókat. Ezen időpontokkal egyidőben a kondi-terem folyamatosan nyitva tart a tanulók igényeinek megfelelően. A téli időszakban, ha a feltételek biztosítottak, korcsolyázást szervezünk minden érdeklődő tanulónak. Hetente 2x45 percben a legtöbb tanuló által igényelt mozgási lehetőség biztosítása.

53


2.12.2. Környezetnevelési program Belső környezet: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából: Az iskola épületének régi szárnyában a tantermek felújítása a tornaterem és a hozzá kapcsolódó öltözők, mosdók és szertárak felújítása megtörtént. Az újabb épületrész modern, az építészeti szabványoknak megfelelő, baleseti veszélyek nincsenek. Az iskola körül nagyméretű parkosított udvar található. Külső környezet: a település és a régió, a helyi értékek Iskolánk tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető. Iskolánktól gyalogosan könnyen megközelíthető a nagyerdei kultúrpark, az egyetemi botanikus kert, állatkert. Közelségüket igyekszünk kihasználni tanítási órák vagy tanórán kívüli foglalkozások keretében. A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A nagyvárosi környezeten kívül lehetőségünk van a térség természeti értékeit megismerni és tanulmányozni. Könnyen elérhetőek a Hortobágyi Nemzeti Park védett területei, az erdőspusztai természeti értékek. Belső erőforrások Humán erőforrások

Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör

Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Közismereti tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Egészségügyi szakmai Előadások tartása az egészséges tanárok, óraadó életmódról, a környezeti ártalmakról. orvosok Osztályfőnöki Évfolyamokra lebontva foglalkozik közösség az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Adminisztratív Támogatják a tanári munkát az egyes dolgozók programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, vizesblokkok, világítási 54

Erősségek

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Egészségügyi alapismertek és elsősegélynyújtási ismeretek oktatása. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Az iskola környezetének alakítása, tisztán tartása.


hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).

Diákok

Szülők

Szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Külső erőforrások Iskolánk tervezi a kapcsolatfelvételt mindazokkal a szervezetekkel, amelyek segítségünkre lehetnek programjaink gyakorlati megvalósításában, tájékoztatást adhatnak versenykiírásokról, pályázatokról, szakmai segédanyagot nyújthatnak a felkészüléshez, fogadni tudják érdeklődő diákjainkat. Ilyenek a helyi szolgáltatók (vízmű, szennyvíztisztító, hulladéklerakó, hulladék és veszélyeshulladék-gyűjtő, papírhulladékgyűjtő cégek), könyvtárak, pedagógiai intézet, a természetvédelemmel foglalkozó egyesületek és szervezetek (Magyar Madártani Egyesület, nemzeti parkok igazgatósága, Újkerti Művelődési Központ, Szerkő Egyesület). Tárgyi erőforrások szaktantermek, kísérleti eszközök ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok) audiovizuális eszközök: projektor stb. Általános célok, értékek Az egyetemes természetnek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

Pedagógiai célok Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése. Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés. Tolerancia és segítő életmód kialakítása. A környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése. 55


A helyzetfelismerés, az ok–okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése. Globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése. A közeljövőben megvalósítandó céljaink A tanórán és iskolán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése, a környezettudatos magatartás élményeken és tevékenységeken keresztül történő kialakítása. A gimnáziumi és szakképzés területén a tantárgyi struktúrába legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. A házirendbe beépíteni a „zöld” fejezeteket. Kapcsolatfelvétel a városi és országos zöld szervezetekkel. Kapcsolatfelvétel a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, a térség védett területeinek megismerése szakemberek segítségével. A környezetvédelemmel foglalkozó cégek bemutatása. A szelektív hulladékgyűjtés beindítása az iskola területén. „Zöld csoport” kialakítása a vállalkozó kedvű diákjainkból, akik az aktuális programok szervezésében és lebonyolításában részt vesznek. A gyógynövénykert ápolása, évenként takarítási akció az iskola területén. Évente tematikus programsorozat beindítását tervezzük, ennek keretében minden évben versenyek, iskolán kívüli programok kerülnének megrendezésre egy-egy fontos környezetvédelmi kérdéskör köré csoportosítva (pl. vizeink védelme, szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás stb.) Tanulásszervezési és tartalmi keretek, tanórai keretek, hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tantervekben, illetve a tanmenetekben a környezeti nevelési tartalmakat, és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását. Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre. Sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. Alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség. Történelem A tanulók Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.

56


Idegen nyelv A tanulók Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit. Legyenek képesek tanulmányozására.

az

idegen

nyelvű

szakirodalmon

keresztül

környezeti

problémák

Matematika A tanulók Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értékelésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. Fizika A tanulók Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatásait, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. Kémia A tanulók Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. Ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére. Ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától. Földrajz A tanulók Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről. Értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet. Ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. Ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére. Fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit. 57


Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet. Legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Ének-zene A tanulók Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Rajz és vizuális kultúra A tanulók Ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát. Ismerjék a természetes alapanyagok használatát. Legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak. Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. Filozófia A tanulók Legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban. Véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit. Értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk. Etika A tanulók Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni. A tanulókban Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Tánc és dráma A tanulók Természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül.

58


Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók Legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. Legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására. Használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre. Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások). Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével. Testnevelés A tanulók Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek. A nem hagyományos tanórai formák Tanítási órák keretein belül rendszeresen látogatunk különböző intézményeket (múzeum, botanikus kert, vízmű, szennyvíztisztító, szemétlerakó stb.). Akciók az éves témaköröknek megfelelően (vetélkedő, kiállítás, kutatómunka). Tanulmányi kirándulások a földrajz, biológia, kémia fakultációkon résztvevők ill. iskolánk „zöld csoportja” számára. A tanórán kívüli foglalkozások Az érdeklődők számára nyári ökotábor szervezését tervezzük, ahol diákjaink a természetközeli életmóddal ismerkedhetnek, elvégezhetnek egyszerű környezetvizsgálatokat, élményeikből, tapasztalataikból pályamunkákat készíthetnek. Az iskola területén ősszel és tavasszal takarítási akciót szervezünk. A környezetvédelmi akciók megvalósításához diákokat toborzunk, „zöld csoportunk” szervezné és koordinálná a programokat. Pályázatokon veszünk részt. A jeles napokról az iskolarádión keresztül megemlékezünk.

59


Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Taneszközök Ismerethordozók a tanulók számára: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről). Ismerethordozók a tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére. Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) Mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok Az iskolai környezet Az iskolai épületben emeletenként zöld sarok kialakítását tervezzük, ahol a gyerekek által tervezett és elkészített grafitik, és a szelektív gyűjtéshez szükséges szeméttárolók kapnának helyet. Az épület tágasabb és egyelőre kihasználatlan területein padokat és asztalokat helyeznénk el, ahol a tanulók kényelmesen beszélgethetnek szünetekben. Ezeknek a helységeknek kialakításához (faliképek, növények elhelyezése) is a diákok ötleteit várjuk. Az udvaron a szelektív gyűjtéshez műanyag konténerek felállítása szükséges. A tantermek és folyosók organikus és esztétikus díszítése hosszú távú célunk, ehhez az épület állagának jelentős javítása szükséges. Az udvar zöldítése, a faültetés hagyománnyá válása terveink között szerepel. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Különböző zöld szervezetek kiadványai alapján tájékozódunk kampányokról, pályázati lehetőségekről. Iskolánkban kiemelten fontos az informatikai képzés, az Internet, mint információforrás használata. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok,).

60


Továbbképzések Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetősége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

2.13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei iskolánkban - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén, - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, illetve más iskolai foglalkozásokon, - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési, értékelési eljárások alkalmazása. 2.13.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolai, illetve osztályszintű általános felmérés az osztályfőnökök bevonásával az alábbi szempontok szerint: Étkeztetéssel kapcsolatban: - étkezési, térítési díj fizetésével hátralékos tanulók száma, - étkezést lemondó tanulók száma, - súlyosabban veszélyeztetett csoportokban névtelen felmérés az étkezési szokásokról. Az anyagi problémák egyéb megnyilvánulásai alapján (az ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal): - kiknek nincs megfelelő felszerelése (füzet, írószer, könyv, testnevelés, rajz), - akiknek átlagon felüli, vagy kiemelkedő a tehetsége, de a fejlesztés, előmenetel anyagi okokból akadályozott, - akiknek a családja nem tud megfelelő ruházatot biztosítani, - akik iskolai programokról, kirándulásról, nyelvvizsgáról anyagi okokból maradnak el. A különösen hátrányos helyzetű tanulók felkutatása: - hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai szintű felmérése, - nagycsaládból származók, vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek (szülők tartós betegsége, munkanélküliség), - továbbtanulás elmulasztása anyagi okból. 2.13.2. A tanulók, szülők egyéni segítségkérésének elősegítése Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat az ifjúságvédelmi felelős feladatairól, a fogadóórák rendjéről, az elérhetőségéről. 61


Ugyancsak megismertetjük velük a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat elérhetőségeit. Ennek egyik lehetőséges módja iskolánkban, hogy az ifjúságvédelmi felelős végig látogatja év elején az osztály szülői értekezleteket. A tanulók tájékoztatása történhet még osztályfőnöki órákon, iskolaújságban, az ODB titkárokon és az osztályfőnökökön keresztül. A segítséget igénylő tanulók, szülők problémájának meghallgatása során törekszünk a veszélyeztető okok feltárására, az anyagi problémák felismerésére. Az információadás a szülő és a tanuló részéről önkéntes, elsődleges a tapintat és a diszkréció. Az ifjúságvédelmi felelős igénybe veszi a külső gyermekvédelmi jelzőrendszerben működő szakemberek segítségét, információit az egyes hátrányos helyzetű tanulókról. Az iskolai alapítvány segíti a különösen hátrányos helyzetű tanulókat pénzbeli juttatásokkal is: - kirándulásokra, étkeztetésre, - tankönyvtámogatásra.

2.14. A tanulók jutalmazásának elvei -

-

Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jó szervező és irányító munkát végez, tanulmányi versenyeken kiemelkedően szerepel. Jutalmazásban részesülhetnek egyének és közösségek. Jutalmazási lehetőségek: dicséretek: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, jutalmak: oklevél, könyv, tárgyjutalom

-

A jutalmak átadása a karácsonyi ünnepségen, ballagáson, tanévzáró ünnepségen történik. Jutalmazásra tanulókat az iskola vezetői, nevelői, munkaközösségei vagy iskolán kívüli szervezetek terjeszthetnek elő. Egyéneket és közösségeket a Diákönkormányzat is jutalmazhat a Szervezeti és működési Szabályzatában rögzítettek szerint. Ennek legmagasabb formája a Diákmunkáért Oklevél.

-

Egyéneket és közösségeket az Iskolai Szülői Választmány is jutalmazhat a Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint. Ennek legmagasabb formája a Dienes Iskoláért Emlékplakett, vagy a Dienes Iskoláért Oklevél.

-

Egyéneket és osztályközösségeket a Dienes Iskoláért Alapítvány Kuratóriuma is jutalmazhat. Ennek legmagasabb formája a Dienes Emlékérem.

- Az osztályokat az iskolai versenyeken elért eredményekért, programokon való kiemelkedő szereplésekért, jó környezetvédelmi munkáért lehet jutalmazni. Ennek formái a Dienes Kupa elnyerése, oklevelek és tárgyjutalmak.

2.15. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más oktatási intézményből való átvétel tanév közben is lehetséges. Az átvételnek az a feltétele, hogy a tanuló az adott osztály tantervi követelményeit teljesítse. Részleges lemaradás esetén különbözeti vizsga letétele szükséges. A különbözeti vizsgát az egyes tantárgyakból az évközi vizsgák vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell letenni. A különbözeti vizsga letételére a tanuló haladékot kaphat a félévi vagy 62


év végi osztályozó konferenciák időpontjáig. Az iskolák közötti átjárhatóság úgy is biztosítható, hogy bizonyos tantárgy követelményeit (pl. második idegen nyelv) félévenkénti osztályozóvizsgán a korábbi iskolájában teljesíti a tanuló.

2.16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 2.16.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái a gimnáziumi oktatásban Alapelvünk, hogy a tanuló érdemjegyeinek száma tantárgyanként és félévente legalább a tantárgy heti óraszáma plusz egy legyen. Az egységes értékelés érdekében évfolyamonként és tantárgyanként 1-1 azonos kérdéssor alapján témazáró dolgozatot íratunk, és az értékelés is azonos szempontok szerint történik. 9. évfolyamon tanév kezdéskor diagnosztikai szempontú tudásszint felmérő dolgozatot íratunk idegen nyelv és matematika tantárgyakból a tanulócsoportok kialakításához, és a képességszint felméréséhez. Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak: A röpdolgozat egy adott óra vagy az utolsó néhány óra tananyagát kéri számon. Érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét. A röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező. A témazáró dolgozat: egy vagy több átfogó témakör anyagát kéri számon. Jellemzően az osztály egészét érinti. A témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék. A témazáró dolgozatra a tanuló egy osztályzatot kap. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni, továbbá az iskola pedagógusai lehetőséget adnak arra, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló. Szóbeli feleltetés A szóbeli feleltetés a kommunikációképes tudás ellenőrzésének alapvető formája. A tantárgy jellegétől függően legalább egyszer félévente kerüljön sor minden tanuló szóbeli feleltetésére. A szóbeli felelet értékelésének szempontjai: - a felelet felépítettsége - a tananyagtartalom teljessége - tényszerűsége - szakkifejezések használata - az önállóság foka - az előadásmód - szemléletesség (rajz, kísérlet) Az értékelésnél nagyon fontos, hogy először a pozitívumokról adjunk visszajelzést, majd a hiányok, hibák felsorolása után osztályozzuk a tanulót. Írásbeli feleltetés A dolgozat típusát tekintve lehet esszé, vagy több feladatból összeállított teszt, feladatlap, illetve ezek vegyes alkalmazása. Az értékelés objektivizálható az adott témakörnek megfelelően kidolgozott szempontok figyelembevételével. 63


Az értékelés, pontozás szempontjait a szaktanár dönti el, melyet tanév kezdéskor ismertet az osztállyal, illetve a tanulócsoporttal. A témazáró dolgozatok számát a tantárgy jellege, a témakörök száma határozza meg. Időpontját egy héttel előbb kell egyeztetni a tanulókkal, illetve az osztályban tanító tanárokkal. Egy tanítási napon maximum kettő írásbeli dolgozat, illetve témazáró dolgozat iratható. Magántanulók és hiányzásuk vagy egyéb ok miatt osztályozhatatlan tanulók részére az osztályozó vizsgát a félévi és év végi osztályozó konferenciát megelőző hét napjain szervezzük meg. A tanuló a vizsgáról való távolmaradást csak orvosi igazolással igazolhatja, vagy alapos indok alapján kaphat új időpontot. A vizsgabeosztás ekészítése és a tanuló értesítése az osztályfőnök feladata. 2.16.2. A tanulói magatartás minősítésének elvei Szempontok: - a tanuló viselkedése az iskolában és az iskolán kívül - fegyelme a tanórákon és a tanórákon kívül - társas kapcsolatai /osztálytársaihoz és a felnőttekhez / - környezetének alakítása, védelme - feladatvállalása az osztályközösségben, azok teljesítése - igazolatlan óráinak száma Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő kinyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne - a Házirend szabályait betartja és társait is erre ösztönzi - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész - legfeljebb 1 igazolatlan órája, de mellette igazgatói dicsérete van. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: - részt vesz az iskola közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos - igazolatlan óráinak száma maximum 4. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni - a Házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetéssel tartja be - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan - igazolatlan óráinak száma maximum 19.

64


Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek - a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle - fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik - igazolatlan óráinak száma maximum 29. 2.16.3. A tanulói szorgalom minősítésének elvei Szempontok: - a tanuló tanórai aktivitása, figyelme, - többletfeladatok vállalása, - felszerelésének megléte, rendben tartása, - házi feladatainak gondossága, elkészítése, - kötelességtudatának fejlődése. A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - tanulmányi munkáját (életkörülményeit és képességi szintjét figyelembe véve) céltudatosan és ésszerűen szervezi meg - igényli tudása bővítését, munkavégzése pontos, megbízható és minden tárgyban elvégzi feladatait - önálló a munkájában - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik - érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, és egyes iskolai tárgyakban a tan-anyagon felül is produkál Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, és az órákra lelkiismeretesen készül fel, és rendszeresen és megbízhatóan dolgozik - ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát, és tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania - általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el - érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. - önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát - munkája változékony jellegű - szétszórtság jellemzi Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki - figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el - nem hajlandó munkavégzésre - nem törődik kötelességeivel - érdektelenség, teljes közöny jellemzi 65


2.16.4. A beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái a szakképzésben - A modulban meghatározott ismeretek és kompetenciák mérése a szaktanár által meghatározott módon történhet szóban, írásban és gyakorlatban. - A számonkérés formáját, gyakoriságát, és az értékelési szempontokat a szaktanár köteles a tantárgy tanítását kezdődően az első alkalommal közölni. A számonkérés rendszere: - folyamatosan, - minden félév végén az adott tantárgy lezárásakor. Az ismeretek, teljesítmények számonkérésének formái: - Írásbeli feladatlapok, mérőlapok kitöltése (De-Block szerint) - Szóbeli vizsga - Szóbeli feleletek, beszámolók - Csoportos megbeszélés (kommunikáció-önismeret) - Szóbeli nyelvi kommunikáció (idegen nyelv) - Manuális tevékenységek értékelése, minősítése - Csoportos és egyéni tevékenységek elvégzése - Esetfeldolgozás, esetismertetés (etika) - Szóbeli esetelemzés - Írásbeli dolgozat - Szóbeli szituációs gyakorlatok - Szituációk feldolgozása, megoldása - Egyéni beszámoló - Írásbeli egyéni feldolgozás (1 szituáció komplex megoldású) - Esettanulmány készítése - Egy témakör feldolgozása, leírása - Gyakorlati feladat (interjú készítése, csoport felmérés, hipotézis igazolása) - Szóbeli előadás - Foglalkozás tartása - Gyakorlati vizsga A klinikai gyakorlat értékelése: A tanuló és az oktató közösen értékeli a tanuló gyakorlaton nyújtott teljesítményét a központi oktatási program alapján leírtak szerint. A tanulók ismereteinek értékelése, minősítése: Lehet: - formatív értékelés (folyamatosan) - szummatív értékelés (modul végén, félév végén, év végén) Formái: - Konvencionális jegy: 1-5-ig egész számmal - Aláírás: „megfelelt - nem felelt meg” „teljesítette - nem teljesítette” „részt vett - nem vett részt”

66


- Írásban, szóban, vagy egyéb módon történő számonkérés esetén az értékelés eredményét két héten belül közölni kell a tanulóval. Az értékeléssel, minősítéssel kapcsolatosan a tanuló által felmerülő kérdésekre érdemi választ kell adni.

2.17. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, melyet, a tanítási órát tartó pedagógus egyértelműen közöl. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérés formájában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizhető. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat adunk, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb kidolgozási időt igényelhetnek, pl. idegen nyelvi fordítási feladat, önálló kutató munkát igénylő feladat elkészítése. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: Az írásbeli és szóbeli házi feladatok mennyisége az eddigi gyakorlatnak megfelelően annyi lehet, hogy a tanulók számára teljesíthető legyen. A hosszabb idő ráfordítását igénylő házi írásbeli feladatokat legalább egy héttel a beadási időpont előtt kijelöljük. A házi dolgozat készítése 11. és 12. évfolyamon önálló kutatómunka alapján az informatika eszközeinek felhasználásával történhet. Dolgozatát a tanuló az informatika munkaközösség által kidolgozott szabályoknak megfelelően készíti el. A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot. Minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Nem elég azonbanaz az iskolai tanítási órákon való részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg.

3. SZAKMAI PROGRAM A szakképzés jogszabályi háttere: Új képzésekre vonatkozó: 1. 2011. évi CXC. törvény a nemezti köznevelésről (Nkt.) 2. 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (Szt.) 3. 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (20/2012. r.) 4. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm.rendelet. 5. Az Állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9) Korm. rendelet. Régi képzésekre vonatkozó: 1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 67


2. A szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 3. A felnőttképzésról szóló többször módosított 2001. CI. törvény 4. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV.22) Korm. rendelet 5. A szakkézpés megkezdésének és folytatásának feltételiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó terstületésről szoló 8/2006. (III.23.) OM. rendelet 6. A szakmai vizsgáztatás általános általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM. rendelet 7. A nevelési-oktatási intzémények működéséről szóló, többszőr módosított 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 8. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005.szeptember 7-i 2005/36/EK. európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. Az egészséügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetlményeit tartalmazó 1/2011. (I.7.) NEFMI rendelet. Iskolánk az egészségügy ellátás területére képez szakembereket, ellátva a város és a megye egészségügyi és szociális intézményrendszerének igényeit. A szakképzés iskolarendszerben nappali, esti, levelező és iskolarendszeren kívüli formákban végezhető. Az Országos Képzési Jegyzék megjelenésével 1993-tól csak az államilag elismert szakmai képzések folynak az iskolában. Minden esetben a hatályos OKJ-nek megfelelően kerül sor a szakok indítására a megfelelő képzettséggel rendelkező tanulók felvételére és a képzések bonyolítására. A különböző szakképzési formákat az egészségügyi és szociális intézmények igényeinek maximális figyelembevételével indítjuk. Ápolásfilozófiánkat a betegcentrikus, személyiségközpontú ellátás jellemzi. Szakképzési tevékenységünk a holisztikus emberfelfogás jegyében zajlik. A szakképzésben folyó oktató, nevelőmunkát az ágazati minisztériumok által kiadott központi oktatási programok, és azok esti, levelező képzéseinknek megfelelő módosításai alapján végezzük. A szakmai fejlődés, a betegellátó intézmények és a társadalom igénye megköveteli a magas szintű, hatékony szakemberképzést, amely a központi oktatási programokon keresztül valósul meg. A központi oktatási programok alapján készült helyi programok az óraszámokban mutatnak eltérést. Minden esetben megegyeznek a képzés céljában, a követelménymodulokban, a program tananyagegységeiben és a tananyagelemek tananyagtartalmában. Ezért a helyi programok óratervei jelennek meg a Pedagógiai programban. A szakképesítések helyi programjai a Pedagógiai program mellékletét képezik. Ha mindennapos gyakorlattá válik, hogy a külföldi betegek ellátását, gyógyítását hazai egészségügyi szolgáltatók végzik, keresettek lesznek az idegen nyelvű képzési formát végzett egészségügyi szakemberek. Ezért bevezettük a szakmai ismeretek (angol) és szakmai ismeretek (német) tantárgy oktatását az országban egyedülálló módon. Ezeket a tárgyakat a tanulók szabadon válaszhatják a kötelező tanítási órákon felül. A képzés végén középfokú szakmai nyelvvizsga letételére nyílik lehetőségük. Az idegen nyelvű szakképzések bevezetésével is növelni kívánjuk tanulóink elhelyezkedési esélyeit. Így nyitottabbá válnak a nemzetközi kapcsolatok kialakítására és a külföldi szakemeberekkel való együttműködésre. A képzés után a tanulók alkalmassá válnak megszerzett szakmájuk gyakorlására magyar, angol és német nyelven egyaránt.

68


Szakmai ismeretek (angol) A képzésben a 2009/2010. tanévtől bevezetésre került: I. A képzés két tanítási nyelvű oktatásból angol szaknyelvi specializáció nevű képzéssé alakul. Ezen képzés keretében bevezetjük a szakmai ismeretek (angol) tantárgy oktatását. Indokok: Az idegen nyelvű képzés elsődleges célja, hogy a végzett tanulók képesek legyenek a külföldi betegek ápolásába kompetensen és piacképesen bekapcsolódni. Ehhez az szükséges, hogy a betegek panaszait megértsék, arra reagálni tudjanak, valamint a betegeket tájékoztatni, utasítani tudják. Ez indokolja, hogy a szakmai ismeretek (angol) tantárgyat oktassuk, hiszen ez biztosabb nyelvi alapot ad tanulóinknak az idegen nyelven történő zavartalan kommunikációhoz. II. Angol szaknyelvi tantárgyzáró vizsga bevezetése Annak érdekében, hogy a piacképes, kompetens angol nyelvtudást ellenőrizni tudjuk, a képzés végén egy házi angol egészségügyi szaknyelvi vizsga letételével zárul, melynek tematikája igazodna az államilag elismert középfokú egészségügyi szaknyelvi vizsgák tematikájához. A tantárgyzáró vizsga alól az a tanuló kap felmentést, aki államilag elismert középfokú egészségügyi szaknyelvi vizsgával rendelkezik. Ez arra is motiválja a tanulókat, hogy szaknyelvi nyelvvizsga bizonyítványt szerezzenek. Rendelkezésre álló órakeret összesen: 316 óra Az óraszámok bontása évfolyamonként: 13. évfolyam: éves óraszám: 144 óra

heti óraszám: 4 óra

14. évfolyam:

éves óraszám: 108 óra


15. évfolyam:

éves óraszám: 64 óra


Értékelés Félévenként érdemjeggyel zárul, melyet a tanulók az adott félév során szóbeli és írásbeli számonkérések alapján szereznek. A 15. év végén a tanulók szóbeli záróvizsgát tesznek. A záróvizsga alól az a tanuló kaphat felmentést, aki államilag akkreditált angol közép- vagy felsőfokú szakmai nyelvvizsgával rendelkezik. Tananyag 13. évfolyam The Hospital Team Hospital jobs Describing what people in a hospital do The nursing profession Describing routine and current activities in nursing (Present Simple vs. Present Continuous) Job interview for nurses 69


In and Around the hospital Hospital departments Describing what hospital departments do Wards Giving directions in a hospital (prepositions of place and movement) Describing where things are in a ward Hospital admission Describing the hospital admissions procedure Describing what happened (Past Simple vs. Past Continuous) Filling in a patient’s record card Writing a summary of a patient Accidents and emergencies First aid, talking about first aid Applying first aid: understanding and giving instructions while) The symptoms of shock Describing how to deal with an emergency Pain Types of pain Degrees of pain (making comparisons, adjectives, comparative and superlative forms) Asking about pain Referred pain Symptoms Describing symptoms Asking about symptoms (question forms) Syndromes Tongue diagnosis Caring for elderly Care Home Concept of geriatry, gerontology The ageing brain (Future Simple, use of will) Alzheimer’s disease Describing the problems of elderly Aids used by the elderly Home Care

Nutrition and obesity Nutritional value pf different foods Vitamins and minerals Diabetes Body measurement and Body Mass Index (BMI) Eating disorders Giving advice for patients on special diets or with eating disorders (should, shouldn’t) Blood Blood types 70


Describing blood samples Doing a blood test and giving the results (Zero and First Conditionals, describing logical sequences using if and when) The heart Death and dying Talking abou dying The body after death (expressing possibility) Euthanasia Hygiene Hospital hygiene (obligation: must and have to) The spread of Infections Hygiene inspection report MRSA Completing a pathology lab report Mental Health Nursing The symptoms of mental illnesses Case conference (Present Perfect vs. Past Simple) Schizophrenia Tourette syndrome Writing a job application Monitoring the patient Saying measurements Describing changes in measurements Recording vital signs Hypothermia General anaesthetics Describing procedures: patients with hypothermia, general anaethetics (passive voice) Medication Types of medication Methods of giving medication Understanding instructions for giving medication (be going to vs. Present continuous for future) Writing up an experiment Alternative trestments Alternative treatments: acupuncture, homeopathy, arometherapy, music therapy, faith healing, reiki, hydrotherapy, reflexology Natural medicines (giving reasons, arguing for and against something) Healers 14. évfolyam Health and Illness Asking about health Sickness Recovery 71


Past medical history Family history Social history Present Complaints Parts of the body Parts of the body Referring to parts of the body Describing radiation of pain Internal organs Functions of the body Eating The five senses Body weight and diet Medical practitioners Medical Practitioners Specialities Hospital Staff Medical Teams Shifts Nurses: nursing grades, support workers, specialization, the nurse’s role Primary Care The National Health Service The practice team General Practitioners Symptoms and signs Describing problems and symptoms Presentation symptoms Pain Headache Vertigo Body temerature and sweat Nausea and vomiting The heart and circulation Shortness of breath, dyspnoe Hearth rythm Heart failure Blood, full blood count, anaemia The respiratory system Blood Vessels The lungs Cough The gastrointestinal system 72


The abdomen Bowel movements Neurology Parts of the nervous system Typical symptoms Sensory loss Motor loss Loss of consciousness The motor system Tendon reflexes Coma Urology Parts of the urinary sytem Urinary symptoms Obstetrics and Gynaecology Gynaecological Complaints Pregnancy Labour and Delivery Miscarriage Contraseption Baby’s condition at birth Dermatology Types of skin lesion Rashes Injuries to the skin

Opthalmology Parts of the eye Most common complaints Refractive errors Eye tests Most common diseases (iritis, catarct, glaucomaretinal detachment, mascular degeneration) Eye injuries 15. évfolyam Investigations Basic investigations: opthalmoscopy, blood pressure, taking blood Other investigations (laboratory tests, endoscopy, x-ray, CT, MRI, ultrasound, ECG)

Treating Medication: types of drugs, prescriptions, therapeutic effects of drugs, side-effects of drugs, administration of medication Surgical treatment: the operating theatre Therapies: radiotherapy, chemotherapy, physiotherapy 73


Screening and Immunization Screening Common screening tests Immunisation for travellers

Medical ethics Ethical guidelines Bioethical issues: euthanasia, genetic engineering, human fertility, transplant surgery Assisted Dying Giving bad news: principles Taking a history A full case history Personal details Drug history Family history Social and personal history Communication with patients: asking for complaints, giving order and advice, informing pationts about the procedure of different interventions Case presentation Sections of a case presentation Bedside presentation Communication with colleagues: informing colleagues about the condition of patients, activity of different health institutions (eg. breast clubs, Hospice Fund), giving order, asking for advice Data presentation Referring to a table or a figure Comparing variables Approximating Line graphs Pie charts Bar charts Describing trends Drawing conclusion Tantárgyzárás A tantárgyzáró vizsga témakörei megegyeznek a 13., 14. és 15. évfolyamon oktatott tananyag témaköreivel. A vizsga szóban történik. A tantárgyzáró vizsga feladattípusai: 1. feladat: szakmabelivel folytatott szituáció (tájékoztatás, eljárások bemutatása, magyarázat, utasítás adása, véleménykérés, szakmai problémafeltárás); 2. feladat: beteggel vagy beteg hozzátartozójával folytatott szituáció (tájékoztatás, eljárások bemutatása, magyarázat, utasítás adása, véleménykérés); 74


3. feladat: önálló beszédproduktum nem nyelvi stimulus (grafikon, diagram) alapján. A vizsga értékelése A vizsgán megfelelt és nem megfelelt minősítéssel értékeljük. Pontozás:

1. feladat 2. feladat 3. feladat Összesen:

Szókincs, kifejezőkészség 6 pont 6 pont 6 pont 18 pont

Nyelvhelyesség

Összesen:

4 pont 4 pont 4 pont 12 pont

10 pont 10 pont 10 pont 30 pont

A vizsga akkor sikeres (azaz megfelelt minősítéssel zárul), ha a vizsgázó a vizsgán szerezhető összes pontszám legalább 50%-át (15 pont) megszerzi. Szakmai ismeretek (német) A képzésben a 2011/2012-es tanévtől bevezetésre került: I. A képzés német szaknyelvi specializáció nevű képzésben kerül bevezetésre. A képzés keretében bevezetjük a szakmai ismeretek (német) tantárgy oktatását. II. Német szaknyelvi tantárgyzáró vizsga bevezetése Annak érdekében, hogy a piacképes, kompetens német nyelvtudást ellenőrizni tudjuk, a képzés végén egy házi német egészségügyi szaknyelvi vizsga letételével zárul, melynek tematikája igazodik az államilag elismert középfokú egészségügyi vizsgák tematikájához. A tantárgyzáró vizsga alól az a tanuló kap felmentést, aki államilag elismert középfokú egészségügyi szaknyelvi vizsgával rendelkezik. Ez arra is motiválja a tanulókat, hogy szaknyelvi nyelvvizsga bizonyítványt szerezzenek. Az idegen nyelvű képzés elsődleges célja, hogy a végzett tanulók képesek legyenek a külföldi betegek ápolásába kompetensen és piacképesen bekapcsolódni. Ehhez az szükséges, hogy a betegek panaszait megértsék, arra reagálni tudjanak, valamint a betegeket tájékoztatni, utasítani tudják. Ez indokolja, hogy a szakmai ismeretek (német) tantárgyat oktassuk, hiszen ez biztosabb nyelvi alapot ad tanulóinknak az idegen nyelven történő zavartalan kommunikációhoz. Rendelkezésre álló órakeret összesen: 316 óra Az óraszámok bontása évfolyamonként: 13. évfolyam éves óraszám: 144 óra 14. évfolyam éves óraszám: 108 óra 15. évfolyam éves óraszám: 64 óra

heti óraszám: 4 óra heti óraszám: 3 óra heti óraszám: 2 óra

Értékelés Félévenként : Jól megfelelt, megfelelt, nem megfelelt minősítéssel zárul, melyet a tanulók az adott félév során szóbeli és írásbeli számonkérések alapján szereznek. 75


A 15. év végén a tanulók szóbeli záróvizsgát tesznek. A záróvizsga alól az a tanuló kaphat felmentést, aki államilag akkreditált német közép-vagy felsőfokú szakmai egészségügyi nyelvvizsgával rendelkezik. Tananyag 13. évfolyam Lehrbuch : Deutsch im Krankenhaus Berufssprache für ausländische Pflegekräfte Langenscheidt Verlag 1-12. Lektion Das Krankenhaus, die Klinik Die Station Erster Arbeitstag – sich vorstellen, begrüßen Der Jobinterview Die Angestellten einer Station Der Beruf der Krankenschwester/ des Krankenpflegers Aufträge erhalten und ausführen Wegbeschreibung im/ außen Krankenhaus Das Patientenzimmer – sich dem Patienten vorstellen Hilfestellung anbieten – was wo ist im Patientenzimmer Patienten über Maßnahmen informieren Arbeit der Krankenschwester/ des Krankenpflegers im Patientenzimmer Untersuchungen, die Symptome und die Diagnose Prophylaxen Frühstück verteilen, die gesunde Ernährung Nach Essenswünschen fragen Beim Essen behilflich sein Essenskarte ausfüllen Kostformen, Nahrungsmittel, Getränke •

Visite und Übergabe – die Dienste Wünsche, Verbote Messen und Dokumentation der Werte/ Blutwerte Die Messarten : Blutdruck, Temperatur, Puls, Verdauungsorgane und Erkrankungen Das Aufnahmegespräch – Ausfüllen des Aufnahmebogens und des Stammblatts Personalien erfragen Patienten den Kollegen vorstellen 76


Hilfsmittel – Rollstuhl, der Gehwagen, die Krücke… Die Vorbereitung zur Operation Ausfüllen des Überwachungsbogens Abkürzungen Die Operation Abholen aus dem OP Die Organe und Erkrankungen Beschwerden und Symptome – Diagramme und Graphik Der Körper, die Körperteile Aufbau des Betts- Waschen im Bett Informieren des Patienten Nach Befinden fragen Telefongespräch - mit Kollegen - mit Angehörigen - Termine vereinbaren - innerhalb der Klinik - mit der Apotheke • Medikamente – Beipackzettel , Erklärung der Einnahme Medikamente stellen, Darreichungsformen Kreislaufsystem 14. évfolyam Tankönyv: Deutsch für Mediziner Eine praktische Hilfe für Ärzte, Zahnärzte, Medizinstudenten und Krankenschwestern im Umgang mit deutschsprachigen Patienten 1-9 Lektion Innere Medizin Medizinische Vorgeschichte Familiärer Hintergrund Sozialer Hintergrund Beschwerden und Schmerzen Medikation Rezepte Therapeutische Wirkungen von Medikamenten Nebenwirkungen von Medikamenten

77


Geburtshilfe und Gynäkologie Gynäkologische Beschwerden Schwangerschaft Frühere Schwangerschaften Fehlgeburt Dilatation und Curettage Geburt Empfängnisverhütung Klimax Kinderheilkunde Vor der Geburt Zustand der Neugeborenen Krankheiten von Neugeborenen Füttern Psychomotorische Entwicklung Beschwerden des Kleinkindes Fieber Bettnässen Urologie Benigne Prostata Hyperplasie Fortgeschrittenes Stadium von BPH Zystitis Zeugungsunfähigkeitsuntersuchung Hals, Nase und Ohren Untersuchung der Ohren Nasenblutung Orthopädie Verletzungen Diagnose Behandlung Skoliose, Rückgratsverkrümmung Angeborene Hüftdysplasie Hüftverrenkung, als eine spätere Komplikation Arthritis Physiotherapie Plattfüsse Rachitis Chirurgie 78


Hyperthyreose Probleme der Speiseröhre Krankheit der Gallenblase Blinddarmentzündung Brustknoten Hernie Anästhesie 15. évfolyam Tankönyv: Deutsch für Mediziner Eine praktische Hilfe für Ẩrzte, Zahnärzte, Medizinstudenten und Krankenschwestern im Umgang mit deutschsprachigen Patienten 10-13. Lektion

Dermatologie Hautanhänge Schuppenflechte Herpes Simplex Akne Warzen Ekzem Muttermale Pilzinfektionen Beingeschwür Nesselausschlag Erysipel Krätze Einweisung Infektionen Herpes der Geschlechtsorgane Vaginale Infektionen und Ausfluss Genitale Warzen HIV Ratschläge an einen homosexuellen Mann Augenheilkunde Die häufigsten Beschwerden Fehler der Lichtbrechung Augentests Hornhautulkus Iritis 79


Star Glaukom Ablösung der Retina Entartung des Pigments Neurologie Typische Symptome Namen der Instrumente Untersuchung der Schädelnerven, der Arme und der Beine Kopfschmerzen Kopfverletzung Zahnmedizin Routineuntersuchung Füllung Brücke Zahnfleischblutung Zahnrichtung Zahnziehen Neue Prothesen Die häufigsten Zahnkrankheiten Tantárgyzárás A tantárgyzáró vizsga témakörei megegyeznek a 13., 14. és 15. évfolyamon oktatott tananyag témaköreivel. A vizsga szóban történik. A tantárgyzáró vizsga feladattípusai: 1. feladat: szakmabelivel folytatott szituáció (tájékoztatás, eljárások bemutatása, magyarázat, utasítás adása, véleménykérés, szakmai problémafeltárás) 2. feladat: beteggel vagy beteg hozzátartozójával folytatott szituáció (tájékoztatás, eljárások bemutatása, magyarázat, utasítás adása, véleménykérés) 3. feladat: önálló beszédproduktum nem nyelvi stimulus (grafikon, diagram) alapján. A vizsga értékelése: A vizsgán megfelelt és nem megfelelt minősítéssel értékeljük. Pontozás: szókincs, nyelvhelyesség kifejezőkészség 1.feladat 6 pont 4 pont 2. feladat 6 pont 4 pont 3. feladat 6 pont 4 pont összesen 18 pont 12 pont

összesen 10 pont 10 pont 10 pont 30 pont

A vizsga akkor sikeres (azaz megfelelt minősítéssel zárul, ha a vizsgázó a vizsgán szerezhető összes pontszám legalább 50 %-át, azaz 15 pontot szerez. 80


A HELYI TANTERVEK ÓRATERVEI A tananyagegységek struktúrája és időkeretei 1. Ápoló képzés- nappali (régi képzéshez)

A TANANYAGEGYSÉG

Megnevezés 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Etika, jog Pszichológia Pedagógia Szociológia Latin nyelv Ügyvitel Egyéni felkészülés 3711-10 Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Mikrobiológia-járványtan Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Egyéni felkészülés 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás Egyéni felkészülés 3716-10 Egészséges ember gondozása Anatómia-élettan Egészségtan Nővédelem Fejlődéslélektan Gondozástan Gerontológia Akadályozott személy gondozása Egyéni felkészülés 3713-10 Alapápolás Kórtan Ápolástan Ápoláslélektan Egyéni felkészülés 3714-10 Diagnosztika-terápia Biofizika, biokémia Gyógyszertan Dietetika

Elmélet óraszáma demonstermi gyakorlat kontaktóra 90 81 36 36 18 18 18 36 9

81

Gyakorlat irányított gyakorlat -

81 18 36 27

18 18

-

36 36

45 45

-

225 81 36 9 18 45 18 18 80 117 36 63 18

45

200

45

200

54

400

54

400

189 18 36 18

117

240 240

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Diagnosztika Terápiás alapismeretek Egyéni felkészülés 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás Immunitástan Betegmegfigyelés felnőtt Betegmegfigyelés gyerek Egyéni felkészülés 2323-10 Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés Mentálhigiénia Közegészségtan Egyéni felkészülés 3717-10 Szakápolás Belgyógyászat Sebészet Szülészet-nőgyógyászat Urológia Onkológia Szemészet Fül-orr-gégészet Bőrgyógyászat Gyermekgyógyászat klinikuma Gyermekgyógyászat szakápolástan Ideggyógyászat Otthonápolás Sürgősségi ellátás Egyéni felkészülés Összesen Osztályfőnöki Összes egyéni felkészülés Nyári gyakorlat

54 63 180 90 18 36 36 90 72 36 18 18 95 378 36 18 27 27 27 27 27 27 36 18 45 27 36 76 1278 51 521 -

MINDÖSSZESEN

54 63 54

320

27 27 -

40 40

36 18 18

920

450 -

2120 180

4600

2. Ápoló képzés- esti (régi képzéshez)

A TANANYAGEGYSÉG

Megnevezés 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Etika, jog Pszichológia Pedagógia Szociológia

Elmélet óraszáma demonstermi gyakorlat kontaktóra 45 81 36 18 9 9 9

82


PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Latin nyelv Ügyvitel Egyéni felkészülés 3711-10 Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Mikrobiológia-járványtan Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Egyéni felkészülés 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás Egyéni felkészülés 3716-10 Egészséges ember gondozása Anatómia-élettan Egészségtan Nővédelem Fejlődéslélektan Gondozástan Gerontológia Akadályozott személy gondozása Egyéni felkészülés 3713-10 Alapápolás Kórtan Ápolástan Ápoláslélektan Egyéni felkészülés 3714-10 Diagnosztika-terápia Biofizika, biokémia Gyógyszertan Dietetika Diagnosztika Terápiás alapismeretek Egyéni felkészülés 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás Immunitástan Betegmegfigyelés felnőtt Betegmegfigyelés gyerek Egyéni felkészülés 2323-10 Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés Mentálhigiénia Közegészségtan Egyéni felkészülés 3717-10 Szakápolás Belgyógyászat Sebészet Szülészet-nőgyógyászat Urológia Onkológia Szemészet Fül-orr-gégészet Bőrgyógyászat Gyermekgyógyászat klinikuma

36 9

83

81 18 36 27

18 18

-

36 36

36 36

-

181 64 18 9 18 36 18 18 140 90 27 54 9

36

80

153 18 27 18 45 45 270 72 18 27 27 150 63 27 18 18 160 325 36 18 18 18 27 27 27 18 36

90

36

54

40 200

54

120

45 45 36

200 160

18 18 -

36 18 18

180 40

200 680

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Gyermekgyógyászat szakápolástan Ideggyógyászat Otthonápolás Sürgősségi ellátás Egyéni felkészülés Összesen Nyári gyakorlat Összes egyéni felkészülés

18 37 18 27 147 1046 867

MINDÖSSZESEN

387 -

220 1280 180 840

4600

3. Ápoló képzés – felzárkóztató (régi képzéshez) A TANANYAGEGYSÉG

Megnevezés 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Etika, jog Pszichológia Pedagógia Szociológia 3711-10 Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Mikrobiológia-járványtan Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás 3716-10 Egészséges ember gondozása Egészségtan Fejlődéslélektan Gondozástan Gerontológia Akadályozott személy gondozása Egyéni felkészülés 3713-10 Alapápolás Ápolástan Ápoláslélektan 3714-10 Diagnosztika-terápia Biofizika, biokémia Diagnosztika Terápiás alapismeretek Egyéni felkészülés 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás Betegmegfigyelés felnőtt Betegmegfigyelés gyerek

Elmélet óraszáma demonstermi gyakorlat kontaktóra 40 8 8 16 8 8 8 24 8 8 8 8 8 48 8 8 12 12 8 70 22 14 8 36 8 14 14 170 24 12 12

84


-

-

8 8 16

80

16

18 18 36

60 48

80

18 18 32 16 16

100 80

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Egyéni felkészülés 2323-10 Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés Mentálhigiénia Közegészségtan Egyéni felkészülés 3717-10 Szakápolás Belgyógyászat Sebészet Szülészet-nőgyógyászat Urológia Onkológia Szemészet Fül-orr-gégészet Bőrgyógyászat Gyermekgyógyászat Ideggyógyászat Otthonápolás Sürgősségi ellátás Egyéni felkészülés Összesen Összes egyéni felkészülés Beszámított órák

100 36 12 12 12 112 188 12 12 20 12 16 16 16 12 16 24 8 24 140 426 592

MINDÖSSZESEN

50 16

32 8 8

82 272

16

150 2424

140 576 432

4600

4. Csecsemő- és gyermekápoló képzés- nappali (régi képzéshez)

A TANANYAGEGYSÉG

Megnevezés 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Etika, jog Pszichológia Pedagógia Szociológia Latin nyelv Ügyvitel Egyéni felkészülés 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Mikrobiológia-járványtan Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem Egyéni felkészülés

Elmélet óraszáma demonstermi gyakorlat kontaktóra 90 81 36 36 18 18 18 36 9

81 18 36 27

85

18 18


-

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás Egyéni felkészülés 3716-10 Egészséges ember gondozása Anatómia-élettan Egészségtan Nővédelem Fejlődéslélektan Gondozástan Gerontológia Akadályozott személy gondozása Egyéni felkészülés 3713-10 Alapápolás Kórtan Ápolástan Ápoláslélektan Egyéni felkészülés 3714-10 Diagnosztika-terápia Biofizika, biokémia Gyógyszertan Dietetika Diagnosztika Terápiás alapismeretek Egyéni felkészülés 3715-10 Betegmegfigyelés/Monitorozás Immunitástan Betegmegfigyelés felnőtt Betegmegfigyelés gyerek Egyéni felkészülés 2403-10Csecsemő és gyermekápolók egészségnevelési feladatai Egészségnevelés Személyiséglélektan Gyógypedagógia Családi életre nevelés Szociálpolitika Élelmezéstan Családszociológia Mentálhigiénia Otthonápolás Egyéni felkészülés 3718-10 Csecsemő és gyermek szakápolás Gyermekgyógyászat, fertőző betegségek Gyermekgyógyászat, fertőző betegségek szakápolástan Gyermeksebészet Gyermeksebészet szakápolástan Gyermekpszichiátria Onkológia – hospice Sürgősségi ellátás Egyéni felkészülés Összesen Egyéni felkészülés

86

36 36

45 45

-

225 81 36 9 18 45 18 18 80 117 36 63 18

45

200

45

200

54

400

54

400

189 18 36 18 54 63 180 90 18 36 36 90

117

240 240

180 36 18 18 18 18 18 18 18 18 90 270 72 63 27 18 27 27 36 72 1278 512

-

40

45

920

54 63 54

320

27 27

45

459 -

2120 -

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Osztályfőnöki Nyári gyakorlat

51 -

MINDÖSSZESEN

-

180

4600

5. Általános asszisztens képzés – nappali (régi képzéshez)

A TANANYAGEGYSÉG Elmélet

Megnevezés 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Etika, jog Pszichológia Pedagógia Szociológia Latin nyelv Ügyvitel 3711-10 Aszepszis-Antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Mikrobiológia-járványtan Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás 3712-10 Egészségmegőrzés-betegségmegelőzés Anatómia Egészségtan Kórtan Mentálhigiéné Egészségnevelés 2374-06 Betegmegfigyelés-tünetfelismerés Betegmegfigyelés Egészséges életvitel Belgyógyászat 2375-10 Diagnosztizálás-monitorozás-előkészítés Szemészet Nyári gyakorlat Fül-orr-gégészet Nőgyógyászat Gyermekgyógyászat Bőrgyógyászat 2376-06 Beavatkozás-asszisztálás-dokumentálás Sebészeti beavatkozások Terápiás alapismeretek Gyógyszertan A beteg pszichés támogatása

kontaktóra 90

Gyakorlat óraszáma demonstermi irányított gyakorlat gyakorlat 90 36

36 18 18 18 36 18 90 18 36 36 36 36 160 69 36 33

18 18

-

54 54 40 18 22

22 121 66 22 33 130 22

44 44

47 11

245

245 90 90

27 27 27 27 132 36 48 24 24

87

9 9 9 9 72 12 60

500 150

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Irányított gyakorlat Összesen Osztályfőnöki

759 41

MINDÖSSZESEN

365 -

350 835 -

2000

6. Fogtechnikus képzés – nappali (régi képzéshez) A TANANYAGEGYSÉG Elmélet Gyakorlat óraszáma demonstermi irányított gyakorlat kontaktóra gyakorlat 63 54 36 18 9 9 9 18 18

Megnevezés 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Etika, jog Pszichológia Pedagógia Szociológia Latin nyelv Informatika 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Mikrobiológia-járványtan Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás 2451-06 Vállalkozási alapismeretek Vállalkozási alapismeretek 2383-09 Kivehető fogpótlás készítése Részleges: Szakmai ismeretek Anatómia Anyagismeret Fémes: Szakmai ismeretek Anatómia Anyagismeret 2385-09 Rögzített fogpótlás készítése Rögzített: Anatómia Szakmai ismeretek Anyagismeret Rögzített esztétika: Szakmai ismeretek Anyagismeret 2388-09 Kombinált munkák, orthodontiai készülékek és implantátum felépítmények készítése Fogpótlás:

45 18 27 33 33 36 36 144

18 18

-

36 36 18 18 -

676

36 18 18

338

36 18 18 126

338

18 36 18

338

676

338 36 18

115

88

32

718 359


Anatómia Szakmai ismeretek Anyagismeret Fogszabályozás: Szakmai ismeretek Anyagismeret Szakrajz Összesen Osztályfőnöki Nyári gyakorlat MINDÖSSZESEN

16 36 8

16 359

35 16 4 562 30 -

89

16

158 3000

2070 180


ÚJ KÉPZÉSEK HELYI ÓRATERVEI: Gyakorló ápoló – nappali A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tant{rgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés órasz{ma a közismereti Ágazati képzés órasz{ma specifikus A oktat{ssal p{rhuzamosan szakközépiskolai a közismeret szakképzés szakképzés képzés nélkül órasz{ma összes összes órasz{ma 5/13. és órasz{ma 9-12. évfolyam 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

e Munkahelyi egészség és biztons{g Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakít{sa Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztons{ga Munkakörnyezeti hat{sok Munkavédelmi jogi ismeretek

gy ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

90


11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.

16

16

4

4

4

4

Áll{skeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztat{s I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkav{llalói szókincs Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek

36

36

36

48 16

Szociológia Pszichológia

16 36

156

144

144

16

18

18

16

18

18

36

18

18

Pedagógia

18

18

18

18

Egészségügyi ell{tórendszer

18

18

18

18

18

18

18

16

18

18

18

18

18

70

72

72

Népegészségügy

18

Egészségfejlesztés

16

Környezetegészségügy Szakmai

18 54

16

91

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ kommunik{ció Kommunik{ció

18

18

18

18

Orvosi latin

36

36

36

36

16

16

18

18

16

196

216

216

18

36

36

18

18

18

18

18

18

16

18

18

36

36

36

36

36

36

36

54

54

54

54

Speci{lis kommunik{ció Ápol{stangondoz{stan Egészséges ember gondoz{sa Akad{lyozott ember gondoz{sa

54

108

18

18 18

Ápol{studom{ny

18

Ápol{slélektan 36

Betegmegfigyelés Ápol{si beavatkoz{sok Ápol{stangondoz{stan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Gondoz{si feladatok felnőttkorban Ápol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

112 2212 Kli nik um i is me ret ek

11221-12 Alap{pol{s

Csecsemő és kisgyermekgondoz{s

16

70

105

144

144

35

35

56

56

32

32

56

56

35 70 54

108

108

160

92

430

378

378

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Anatómia-élettan

36

36

72

72

72

36

36

18

18

18

18

18

16

16

36

36

Belgyógy{szat

48

48

54

54

Sebészet és traumatológia

32

32

36

36

Gyermekgyógy{szat

32

32

36

36

54

36

36

68

36

36

54

36

36

Által{nos kórtan Mikrobiológiaj{rv{nytan Gyógyszertani alapismeretek

Diagnosztikai alapismeretek Ter{pi{s alapismeretek Elsősegélynyújt{s – első ell{t{s

18

54 36

32

54

Klinikumi gyakorlat

126

140

112

238

288

160

448

Belgyógy{szati gyakorlat

42

35

56

98

124

40

164

Sebészeti gyakorlat

42

35

56

98

124

40

164

35

0

0

40

40

35

42

40

40

80

Traumatológia

11151-12 Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok felnőtt betegnél

Csecsemő- és gyermekoszt{lyos gyakorlat

42

Diagnosztikus és ter{pi{s szakismeretek

144

144

Biofizika

16

16

Biokémia

16

16

93

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Gyógyszertan

32

32

Fizik{lis vizsg{latok, betegvizsg{lat

16

16

Eszközös vizsg{latok

16

16

Ter{pi{s elj{r{sok

32

32

Perioperatív ell{t{s

16

16

96

96

16

16

16

16

16

16

16

16

32

32

Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsg{latokhoz Mindennapos beavatkoz{sok Ápolói feladatok eszközös vizsg{latokn{l Az {poló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok ter{pi{s beavatkoz{sokn{l Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok belgyógy{szati profilú oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sebészeti profilú oszt{lyon

94

608

608

112

112

90

96

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok mozg{sszervi sebészeti profilú oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok szülészetnőgyógy{szati oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok neurológiai oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok pszichi{triai oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok urológiai oszt{lyon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok kisklinikumi oszt{lyokon Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok sürgősségi oszt{lyon

95

40

40

40

40

40

40

40

40

40

40

112

112

88

88

PEDAGÓGIAI PROGRAM

11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./

Egészségnevelésegészségfejlesztés

112

112

Egészségnevelés

16

16

Ment{lhigiéne

16

16

T{pl{lkoz{standietetika

32

32

Betegoktat{s

16

16

Rehabilit{ció

32

32

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat Eduk{ciós gyakorlat

Rehabilit{ció gyakorlat Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba) Összesen Összesen

36 216 216

0

70

252 252

0

105

162

126

288

140

240

112

352

1108

828 1260

432

160

1302 óra (51%) az öt évfolyamos képzésben, 1260 óra (49%) a két évfolyamos képzésben

Gyakorlati órasz{mok/ar{nya


96

80

24

24

16

16

40

40

688

2540

32

Elméleti órasz{mok/ar{nya

Jelmagyar{zat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat;

80

432 1120

2540


Ápoló szakképesítés- ráépülés (nappali) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma


11113-12 Szak{pol{si feladatok

11114-12 Kompetenciabővítő ismeretek az {pol{sban

Tant{rgyak/témakörök Klinikai – szak{pol{si ismeretek Belgyógy{szat és szak{pol{stana Onkológia és szak{pol{stana Neurológia és szak{pol{stana Pszichi{tria és szak{pol{stana Geri{triai és szak{pol{stana Sebészet-traumatológia-ortopédia és szak{pol{stana Kisklinikumi szakismeretek és szak{pol{stana Szülészet- nőgyógy{szat és szak{pol{stana Gyermekgyógy{szat és szak{pol{stana Sürgősségi ell{t{s és szak{pol{stana Intenzív ter{pia és szak{pol{stana Infekciókontroll {pol{si feladatai Közösségi ell{t{s és szak{pol{stana Hospice ell{t{s Klinikai szak{pol{s gyakorlata Szak{pol{si feladatok belgyógy{szati profilú oszt{lyon Szak{pol{si feladatok sebészeti profilú oszt{lyon Ápolói feladatok szülészet -nőgyógy{szati oszt{lyon Ápolói feladatok intenzív oszt{lyon Ápolói feladatok neurológiai oszt{lyon Ápolói feladatok pszichi{triai oszt{lyon Szak{polói feladatok sürgősségi oszt{lyon Szak{polói feladatok kisklinikumi oszt{lyon Közösségi /Otthon{pol{s Speci{lis {polói beavatkoz{sok gyakorlata Invazív beavatkoz{sok technik{i, közreműködik invazív beavatkoz{sokn{l Klinikai t{pl{l{s Transzfúziós kezeléssel kapcsolatos feladatok Tartós f{jdalomcsillapít{s {polói teendői Szabad légútbiztosít{s, lélegeztetés Inkontinencia, sztóma ell{t{s 97

Elméleti ór{k sz{ma

Gyakorlati ór{k sz{ma

560 64 32 32 32 32 64 48 48 48 48 32 16 32 32 368 56 56 32 32 32 32 32 64 32 128 32 16 16 16 16 16


Sebkezelés Speci{lis {polói beavatkoz{sok klinikai körülmények között Speci{lis {polói feladatok gyakorlata sebészeti oszt{lyon Speci{lis {polói feladatok gyakorlata intenzív oszt{lyon Speci{lis {polói feladatok sürgősségi oszt{lyon Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba) Összesen:

16 64 16 24 24 32 560

Összes ór{k sz{ma:

560 1120

Elméleti/gyakorlati órasz{mok %-os ar{nya:

50%

98

50%


Gyakorló Csecsemő- és gyermekápoló – nappali

1. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként




1149912 Foglalk oztat{s II.



gy ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Foglalkoztat{s II. Munkajogi

99

16

16

4

4




alapismeretek Munkaviszony létesítése

4

4

Áll{skeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztat{s I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24


36

36

36

48 16


16 36

156

144

144

16

18

18

16

18

18

36

18

18

Pedagógia

18

18

18

18


18

18

18

18

18

18

18

16

18

18

18

18

18

70

72

72

18

18

18

Népegészségügy

18

Egészségfejlesztés Környezetegészségügy Szakmai kommunik{ció Kommunik{ció

16 18 54

16

18

100

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Orvosi latin Speci{lis kommunik{ció Ápol{stangondoz{stan Egészséges ember gondoz{sa Akad{lyozott ember gondoz{sa

36

54

36

36

36

16

16

18

18

16

196

216

216

18

36

36

18

18

18

18

18

18

16

18

18

36

36

36

36

36

36

36

54

54

54

54

108

18

18 18

Ápol{studom{ny

18

Ápol{slélektan

11222-12 Klinikumi ismeretek

11221-12 Alap{pol{s


16 36

Betegmegfigyelés Ápol{si beavatkoz{sok Ápol{stangondoz{stan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Gondoz{si feladatok felnőttkorban Ápol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan Által{nos kórtan

70

105

144

144

35

35

56

56

32

32

56

56

35 70 54

108

108

36

160

430

378

378

36

72

72

72

36

36

18

18

101

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Mikrobiológiaj{rv{nytan Gyógyszertani alapismeretek

18

18

18

16

16

36

36

Belgyógy{szat

48

48

54

54


32

32

36

36

Gyermekgyógy{szat

32

32

36

36

54

36

36

68

36

36

54

36

36


18

54 36

32

54

Klinikumi gyakorlat

126

140

112

238

288

160

448


42

35

56

98

124

40

164


42

35

56

98

124

40

164

35

0

0

40

40

35

42

40

40

80

11153-12 Diagnosztikus és ter{pi{s beavatkoz{sok

Traumatológia Csecsemő- és gyermekoszt{lyos gyakorlat Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Diagnosztikai alapozó ismeretek

42

112

112

28

28

Mintavételi ismeretek

30

30

Mindennapos beavatkoz{sok

30

30

Eszközös/műszeres vizsg{latok és beavatkoz{sok

24

24

102

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Ter{pi{s ismeretek csecsemőés gyermekkorban Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő- és gyermekkorban Ápolói feladatok ter{pi{s beavatkoz{sokn{l

128

128

28

28

46

46

Dietetika

30

30

Homeoszt{zis

24

24

Diagnosztikus beavatkoz{sok gyakorlata Eszközös/műszeres beavatkoz{sok előkészítése

288

288

112

112

64

64

112

112

224

224

Mindennapos beavatkoz{sok

80

80

Gyógyszerelés a gyakorlatban

80

80

Speci{lis feladatok

64

64

Mintavétel a gyakorlatban

11154-12 Egészségfejlesztés

Diagnosztikus vizsg{latokkal összefüggő feladatok Ter{pi{s beavatkoz{sok gyakorlata

Egészséggondoz{s-fejlesztés

64

64

Egészségmegőrzés, egészségnevelés

32

32

Ment{lhigiéné

16

16

Közösségi {pol{s

16

16

Egészséggondoz{s-fejlesztés gyakorlat

112

112

Gondoz{stan

64

64

103

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Fejlődés elősegítése

32

32

Egészségfejlesztés

16

16

Habilit{ció, rehabilit{ció a csecsemő- és gyermek{pol{sban

48

48

Harmadlagos megelőzés

16

16

Otthon{pol{s

16

16

16

16

Speci{lis nevelési igényű gyermekek Habilit{ció, rehabilit{ció a gyakorlatban

64

64

Oktat{s

32

32

Rehabilit{ció eszközei

16

16

Az {poló szerepe a habilit{cióban/rehabilit{cióban

16

16

Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba) Összesen Összesen Elméleti órasz{mok/ar{nya Gyakorlati órasz{mok/ar{nya

36 216 0 216

252 0 162 126 240 112 1108 828 432 432 688 105 140 160 252 288 352 1108 1260 1120 1302 óra (51%) az öt évfolyamos képzésben, 1260 óra (49%) a két évfolyamos képzésben 1241 óra (49%) az öt évfolyamos képzésben, 1280 óra (51%) a két évfolyamos képzésben 70

2. 3.

32


104

2540


Csecsemő- és gyermekápoló szakképesítés (nappali) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma Szakmai Tant{rgyak/témakörök követelménymodul Neonatológia A megtermékenyítéstől a megszületésig Az újszülött A koraszülött Gyermekgyógy{szat, klinikumi ismeretek és szak{pol{stan

11121-12 Szak{pol{s csecsemő és gyermek betegek esetén

A szív és érrendszer betegségei. Szak{pol{s a keringési rendszer betegségeiben A légzőrendszer betegségei. Szak{pol{s a légzőrendszer betegségeiben Az idegrendszer betegségei. Szak{pol{stan az idegrendszer betegségeiben Az emésztőrendszer betegségei. Szak{pol{s az emésztőrendszer betegségeiben Pszichi{triai betegségek csecsemő és gyermekkorban. Szak{pol{s pszichi{triai betegségek esetén A vizeletkiv{lasztó rendszer betegségei. Szak{pol{s a vizeletkiv{lasztó rendszer betegségeiben

Elméleti ór{k sz{ma 48 12 18 18 256

16

32

20

18

16

16

105

Gyakorlati ór{k sz{ma


Endokrin betegségek. Szak{pol{s az endokrin rendszer betegségeiben Daganatos betegségek. A daganatos betegek szak{pol{stana A vérképző és immunrendszer betegségei. Szak{pol{s a vérképző és immunrendszer betegségeiben A mozg{srendszer betegségei. Szak{pol{s mozg{sszervi betegségek esetén Kisklinikumi ismeretek és szak{pol{s bőrgyógy{szati betegségek esetén Kisklinikumi ismeretek és szak{pol{s orr-, fül-, gégészeti betegségek esetén Kisklinikumi ismeretek, és szak{pol{s szemészeti betegségek esetén. Fertőző betegségek. Szak{pol{s fertőző betegségek esetén Gyermeksebészet, klinikumi ismeretek és szak{pol{stan Sebészeti alapismeretek Sebészeti ell{t{st igénylő kórképek. Sebészeti szak{pol{stan Traumatológia. Szak{pol{s traumatológiai betegségekben

20

18

20

16

16

14

14

20

64 8 28

28

106


Sűrgősségi ell{t{s csecsemő és gyermekkorban és szak{pol{stan A sürgősségi ell{t{s alapjai A beteg {llapotfelmérése. Sürgősségi szak{pol{stan Mérgezések. Szak{pol{stan mérgezések esetén A szak{pol{stan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban A kora- újszülött ell{t{s gyakorlata A csecsemő és gyermek belgyógy{szati szak{pol{stan gyakorlata Sebészeti és traumatológiai szak{pol{stan gyakorlata A sürgősségi szak{pol{stan gyakorlata Invazív beavatkoz{sok Periféri{s és centr{lis vén{s kapu, intravén{s gyógyszerelés és folyadékter{pia Eszközös légútbiztosít{s 11122-12 Inkontinenciai és sztóma Kompetenciabővítő ell{t{s ismeretek a Transzfúziológia csecsemő és F{jdalomter{pia gyermek{pol{sban A f{jdalom A f{jdalom típusai A f{jdalom és a kultúra A gyermek és a f{jdalom A f{jdalomcsillapít{s T{pl{l{ster{pia Klinikai t{pl{l{s

48

6 18 24

496 96 192

128 80 80

26 18 18 18 16 3 2 2 3 6 32 12 107


Enter{lis t{pl{l{s Parenter{lis t{pl{l{s Sebkezelés Sebell{t{s Krónikus sebek, nyom{si fekély Kötözéstan Az invazív beavatkoz{sok gyakorlata A periféri{s és centr{lis vén{s kapu, intravén{s gyógyszerelés és folyadékter{pia gyakorlata Az eszközös légútbiztosít{s gyakorlata Az inkontinenciai és sztóma ell{t{s gyakorlata A transzfúziólógia gyakorlata A t{pl{l{ster{pia gyakorlata A klinikai t{pl{l{s gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Az enter{lis t{pl{l{s gyakorlata csecsemő és gyermekkorban A parenter{lis t{pl{l{s gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba) Összesen: Összes ór{k sz{ma: Elméleti/gyakorlati órasz{mok %-os ar{nya:

10 10 16 5 6 5 48

14

12 12 10 16 6

5

5

32 560

560 1120

50%

50%

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s. 108


Egészségügyi asszisztens – nappali A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként




11499-12 Foglalkoztat{ s II.



gy ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Foglalkoztat{s II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony

4

4

109




létesítése Áll{skeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztat{s I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24


36

36

36

48 16


16 36

156

144

144

16

18

18

16

18

18

36

18

18

Pedagógia

18

18

18

18


18

18

18

18

18

18

18

16

18

18

18

18

18

70

72

72

Népegészségügy

18

Egészségfejlesztés Környezetegészségügy Szakmai kommunik{ció

16 18 54

16

Kommunik{ció

18

18

18

18

Orvosi latin

36

36

36

36

110

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Speci{lis kommunik{ció Ápol{stangondoz{stan Egészséges ember gondoz{sa Akad{lyozott ember gondoz{sa

54

16

16

18

18

16

196

216

216

18

36

36

18

18

18

18

18

18

16

18

18

36

36

36

36

36

36

36

54

54

54

54

108

18

18 18

Ápol{studom{ny

18

Ápol{slélektan

11222-12 Klinikumi ismeretek

11221-12 Alap{pol{s


16 36

Betegmegfigyelés Ápol{si beavatkoz{sok Ápol{stangondoz{stan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondoz{sa Gondoz{si feladatok felnőttkorban Ápol{si-gondoz{si feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan

70

105

144

144

35

35

56

56

32

32

56

56

35 70 54

108

108

36

Által{nos kórtan Mikrobiológia-

160

430

378

378

36

72

72

72

36

36

18

18

18

18

18

18

111

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ j{rv{nytan Gyógyszertani alapismeretek

16

16

36

36

Belgyógy{szat

48

48

54

54


32

32

36

36

Gyermekgyógy{szat

32

32

36

36

54

36

36

68

36

36

54

36

36


54 36

32

54

Klinikumi gyakorlat

126

140

112

238

288

160

448


42

35

56

98

124

40

164


42

35

56

98

124

40

164

35

0

0

40

40

35

42

40

40

80

11124-12 Beavatkoz{s, assziszt{l{s, dokument{l{s

Traumatológia Csecsemő- és gyermekoszt{lyos gyakorlat Egészségügyi asszisztensi ismeretek

42

352

352

Higiéne, munkavédelem, munkabiztons{g

48

48

Klinikumi ismeretek

64

64

Asszisztensi feladatok diagnosztikai elj{r{sokn{l

80

80

Asszisztensi feladatok ter{pi{s elj{r{sokn{l

80

80

112

PEDAGÓGIAI PROGRAM DIENES LÁSZLÓ GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ISKOLA /4027 Debrecen, Thomas Mann u. 16./ Dokument{ció vezetése a j{róbetegell{t{sban Prevenció és rehabilit{ció a j{róbeteg-ell{t{sban

32

32

48

48

Szakmai gyakorlat

688

688

Betegir{nyít{s

32

32

Szakrendelések

496

496

80

80

80

80

688

2540

Laboratóriumi és képalkotó diagnosztika Gondoz{s és rehabilit{ció Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba)

Összesen Összesen

36 216 216

0

70

252 252

0

105

162

126

288

140

240

112

352

1108 1108

828

32 432

1260

160

432

Elméleti órasz{mok/ar{nya


Gyakorlati órasz{mok/ar{nya



113

1120

2540


Fogtechnikus gyakornok – nappali A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma évfolyamonként





e

gy ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

Munkahelyi egészség és biztons{g Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakít{sa Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztons{ga Munkakörnyezeti hat{sok Munkavédelmi jogi ismeretek

114

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4



11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.

16

16

4

4

4

4

Áll{skeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztat{s I.

64

64

8

8

8

8

24

24

24

24

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkav{llalói szókincs

115


Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan



9.

11115-12 Alapismeretek az egészségügyi ell{t{sban

e

gy

10.

ögy

e

gy

11.

ögy

e

gy

12.

ögy


e

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés összes órasz{ma 9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

1/13.

e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus A szakképzés szakképzés órasz{ma összes 5/13. és órasz{ma 2/14.

e

gy

54

54

Az egészségügyi szakm{k vil{ga Az egészségügyi rendszer szab{lyoz{sa Az egészségügy etikai kérdései

6

6

36

6

12

6

Egészségügyi ell{t{s

54

54

6

6

6

6

36

36

Az egészségügy kommunik{ciója Az ell{t{s lélektana Elsősegélynyújt{s 116


Aszepszis, antiszepszis

6

xxxxx-12 Egészségügyi-technikai alapismeretek

Szakmai és anatómiai ismeretek

162

Gyógy{szati segédeszközök Anatómiai ismeretek Gyógy{szati segédeszköz ell{t{s Gy{rt{si alapismeretek Anyagismeret

Fémipari anyagismeret Műanyagok Segédanyagok Szakrajz

A műszaki {br{zol{sok módszerei A különféle jelölések Szabadkézi rajz Protézisek 117

6 70

162

18

18

36

36

36

36

72

72

54

54

18

18

18 18 36

18 18 36

8

8

8

8

12 8

12 8


11210-12 Jogi, kereskedelmi és v{llalkoz{si ismeretek

{br{zol{sa Gyógy{szati segédeszköz gy{rt{s gyakorlat Gy{rt{si alapműveletek elsaj{tít{sa és elvégzése Egyszerű gyógy{szati segédeszközök elkészítése Fémlemez és sínezet készítése

846

Jogi-kereskedelmi és v{llalkoz{si ismeretek

Jogi alapismeretek Kereskedelmi alapismeretek V{llalkoz{si alapismeretek

118

90

846

160

160

306

306

380

380

18

18

6

6

6

6

6

6


11148-12 Rögzített fogpótl{s készítése

Jogi-kereskedelmi és v{llalkoz{si dokument{ciós ismeretek

Kereskedelmi folyamatok Kereskedelmi dokument{ció készítése Szakmai ismeret II. Rögzített fogpótl{shoz készíthető szekcion{lt gipszminta típusok Rögzített fogpótl{sok öntés technik{ja Korona készítés technológi{ja Híd készítés technológi{ja Inlay/onlay 119

18

18

6

6

12

12 80

80

8

8

8

8

16

16

16

16

8

8


készítés technológi{ja Ideiglenes hídkészítés technológi{ja Leplezéstechnikai elj{r{sok Anyagismeret II. Öntéstechnikai alapismeret II Nemesfémek a fogtechnik{ban Nem nemesfémek a fogtechnik{ban Nemesfém ötvözetek Fémmentes pótl{sok anyagtana Nem nemesfém ötvözetek Leplező anyagok Funkcion{lis anatómia R{gószervi anatómia 120

8

8

16

16

64

64

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

8

16

16

80

80

40

40


Szakir{nyú funkcion{lis anatómia Szakrajz II. Fog szabadkézi rajza emlékezetből Rögzített pótl{s szabadkézi rajza Rögzített fogpótl{s készítés gyakorlata Szekcion{lt minta készítése Korona készítés Híd, hídv{z készítés Inlay/onlay készítés Ideiglenes korona, híd készítés Leplezések Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba) Összesen Összesen

36 414 846 1260 121

40

40

32

32

16

16

16

16

784

784

64

64

128

128

216

216

32

32

96

96

248

248

784

2540 2540

32 160

336 1120


Elméleti órasz{mok/ar{nya Gyakorlati órasz{mok/ar{nya

két évfolyamos képzésben: 750 óra / 29,52% két évfolyamos képzésben: 1790 óra / 70,48%

Jelmagyar{zat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

122


Fogtechnikus szakképesítés-ráépülés (nappali) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{ma Szakmai követelménymodul

Tant{rgyak/témakörök

Kombin{lt munka, orthodontia és implant{tum felépítmények Kombin{lt fogpótl{sok 11145-12 Fogszab{lyoz{s Kombin{lt munka, Implantológiai orthodontiai készülék és felépítmény implant{tum Kombin{lt fogpótl{sok felépítmények készítése gyakorlat Kombin{lt fogpótl{sok Fogszab{lyoz{s Implantológiai felépítmény Oszt{lyfőnöki (nem sz{mít bele az összes órasz{mba) Összesen:

Elméleti Gyakorla ór{k ti ór{k sz{ma sz{ma

168 80 48 40 392 248 96 48 16 168

Összes ór{k sz{ma:

392 560

Elméleti/gyakorlati órasz{mok %-os ar{nya:

30 %

70%

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghat{rozott elmélet/gyakorlat ar{ny{nak a teljes képzési idő sor{n kell teljesülnie. A tant{rgyakra meghat{rozott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított órasz{m pedig aj{nl{s.

123


4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai, hatályba lépése A Pedagógiai Program tetvezetét az iskola igazgatója készíti el, melyet előterjeszt véleményezésre a nevelőtestület elé. A nevelőtestület javaslatainak figyelembe vételével az iskolai igazgatója elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a szülői szervezet, majd a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és végül az iskola igazgatója hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület nem fogadja el a Pedagógiai Programot, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni, a határidő lejárta után az igazgató jóváhagyja a Pedagógiai programot. A modosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változás következik be, az igazgató vagy a nevelőtestület igényt tart erre. A nevelőtestület részéről kezdeményezett felülvizsgálat írásban történik, melyet a kedeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: titkárság, tanári szoba, könyvtár, iskolai honlap. A Pedagógia Programból egy-egy példányt kapnak: fenntartó, az intézmény vezetőségének tagjai, a diákönkormányzat képviselője, a szülői szervezet képviselője. A Pedagógiai Program digitális formátumban, PDF kiterjesztésű állományként az iskola honlapján megtekinthető, letölthető. A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell az első tanítási napon, az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola titkárságán munkaidőben vagy a könytárban nyitvatartási időben. 124


125

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents