PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

4090 Polgár, Zólyom út 14.

Tartalom Preambulum

2. oldal

Nevelési Program

9. oldal

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

10. oldal

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

24. oldal

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

29. oldal

IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

34. oldal

V. A tehetség, képességkibontakoztatását segítő tevékenységek

37. oldal

VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

40. oldal

VII. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

43. oldal

VIII. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

48. oldal

IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a 195/2003. (XII.15.) KT. határozat alapján

51. oldal

X. A szülők, a tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének Formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

60. oldal

Helyi tanterv

68. oldal

1. Tantervek alkalmazása az intézményben

69. oldal

2. Óraszámok alakulása a kerettantervekkel összefüggésben

70. oldal

3. Választható tanórai foglalkozások óraszámának alakulása 2007-2011. között

70. oldal

4. Tanórán kívüli foglalkozások

74. oldal

5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező, a kötelező és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai

75. oldal

6. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

83. oldal

7. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése

84.oldal

8. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

89. oldal

9. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

90. oldal

10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái …

92. oldal

11. Moduláris oktatás, az egyes modulok értékelése és minősítése …

100. oldal

12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

100. oldal

13. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai …

101. oldal

14. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok …

103. oldal

Egészségnevelési Program

104. oldal

Környezeti nevelési Program

111.oldal

1

PREAMBULUM 1. Az iskola hivatalos elnevezése VÁSÁRHELYI PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT 2. Az iskola Alapító Okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója 100/2007.(VII.19.) sz. KT. HATÁROZAT, POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 3. Az iskola székhelye 4090 POLGÁR, ZÓLYOM ÚT 14. 4. Az iskola postacíme 4090 POLGÁR, ZÓLYOM ÚT 14. 5. Az iskola elérhetősége

Telefon: 52/391 440, 52/391 216 és 52/391 018 Fax: 52/392 090 és 52/391 216 e.mail: [email protected]

6. Az iskola vezetője DR. FARAGÓNÉ BÉRES EDIT 7. Az iskola fenntartója POLGÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2

AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Iskolánk a Hajdú-Bihar megyei kisváros, Polgár nevelési-oktatási intézménye. Fenntartó önkormányzata az intézményt a megszüntetett Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon jogutód intézményeként hozta létre a 100/2007. (VII.19.) sz. KT. határozatával. Polgári Kistérség Többcélú Társulása 2007. szeptember 1-től a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. §- ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül 5 településre vonatkozóan az alábbi szolgáltatásokat adta át iskolánknak: 

Nevelési tanácsadás



Logopédiai ellátás

2009. szeptember 1-től Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos települések kistérségi ellátását biztosítja, mely feladat kibővült a 

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás



Gyógytestnevelés szolgáltatásaival.

Iskolánk jelenleg a következő feladatokat látja el: 

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon).



Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (Görbeháza, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos)



Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása (általános iskolai oktatás 1-8. évfolyamon).



Iskolaotthonos oktatás



Napközi otthoni ellátás



Tanulószobai ellátás



Valamennyi tanuló részére szervezett keretek között – két iskolai konyhán – adunk lehetőséget menzai étkezés igénybevételére

●

Felnőtt tagozaton: 7-8. évfolyamon képzés, vizsgáztatás.

A város három különböző helyén lévő épületben, összességében 27 általános iskolai csoportban oldjuk meg az alapító okiratban rögzített feladat-ellátási kötelezettségünket. A 646 tanuló nevelését, oktatását 51 fős nevelőtestület, 1 fő gyógypedagógiai asszisztens és adminisztrátor, és 22 fős gazdasági, ügyviteli, technikai dolgozókból álló közösség látja el.

3

A nevelő-oktató munka Pedagógiai Programunk és Szervezeti és Működési Szabályzatunk alapján folyik. Valamennyi évfolyamon, valamennyi tantárgyat - nevelőink által készített a kerettantervre épülő helyi tanterveink alapján oktatjuk. Kiemelt helyet és szerepet kap intézményünkben az idegen nyelvi, az informatikai, a testnevelés, az anyanyelvi, és a matematikai nevelés. Az idegen nyelvi, az informatikai és a testnevelés tantárgyakat tanórán kívül, emelt óraszámban, orientációs csoportban oktatjuk. Az anyanyelvi, és a matematikai nevelés csoportközi differenciálással valósul meg. 2007. szeptember 1-től bevezettük az úszás oktatását. 2009. szeptember 1-től a tömegsport órák keretében, tanórán kívül szervezzük meg. A képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerének átdolgozásával és működtetésével biztosítjuk a hátrányos helyzetű, zömmel cigány tanulók tanórai keretek között és tanórán kívüli tevékenységeken történő felzárkóztatását, alapkészségeiknek fejlesztését.

Helyzetelemzés alapján

az

integráció

szempontjai,

elvárható

eredményei

A rendszerváltás utáni évtized társadalmi változásainak negatív hatásai intézményünk nevelő-oktató munkáját is meghatározzák, jelentősen befolyásolják. Vitathatatlan tény, hogy a leszakadó, hátrányos körülmények között élő társadalmi rétegekhez tartozó tanulók jelen vannak településünkön. Intézményünkben a tanulóknak csaknem fele hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű. Ide sorolhatók: 

Akik nem fejezik be az általános iskolát, lemorzsolódnak



Továbbtanulnak ugyan, de a középfokú oktatásból kihullanak,



Szüleik alacsonyan iskolázottak,



Szüleik

szerény

anyagi

jövedelemmel

rendelkeznek

vagy

munkanélküliek, 

Csonka családban élők, elvált szülők gyermekei,



Cigány fiatalok,



A súlyos magatartási, beilleszkedési, tanulási, értékzavarokkal küzdő tanulók.

4

Ezek a tanulók különböző okok miatt a többiektől eltérő egyéni adottságaik miatt nem tudnak társaikkal együtt haladni, megkülönböztetett bánásmódra van szükségük. Őket fenyegeti leginkább az iskolai kudarc, a lemorzsolódás, a társadalmi beilleszkedésre képtelenné válás. Intézményünk pedagógusai objektív körülmények hatására már évekkel korábban felismerték, hogy a nevelő-oktató munka eredményes végzése érdekében – a kor és a közvetlen iskolai, társadalmi környezet elvárásainak megfelelve - a hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt tervszerű foglalkozás megszervezése megkerülhetetlen feladat. Az iskola folyamatosan alakítja, formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a gyermekpopuláció hátrányokkal, devianciákkal érkező körének erőteljes növekedése, s ezzel párhuzamban a tehetséges tanulók esélyeinek megteremtése. E szélsőséges igényeknek történő eredményes megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagy felelősséget és szakmai felkészültséget igényel. Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárás, módszer alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog, és az osztályban végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű

tanulók

leszakadását

lassítja

vagy

megakadályozza.

Iskolai

munkánk

középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. Differenciált, egyénre szabott nevelő-oktató munkával az iskolába járó gyerekek közötti esélykülönbség javítható. Az iskolánk vállalkozik arra, hogy a nehezebb helyzetben lévő gyerekek számára az eddiginél hatékonyabban biztosítsa az egyéni szintnek megfelelő tanítási-tanulási feltételeket, a tehetséggondozás és az esélyek közelítését célzó felzárkóztatás színtereit. Tantestületünk a 2003/2004-es tanévtől „bázisiskolaként” felvállalta az integrációs és képesség-kibontakoztató nevelést-oktatást annak reményében, hogy az eddig alkalmazott jó gyakorlatok és az IPR eszközrendszerének megismerése, kidolgozása, alkalmazása fokozottan hozzájárul a hatékony együttneveléshez, a pedagógusok szemléletváltásához, az SNI tanulók iránti érzékenység továbbfejlesztéséhez, együttgondolkodáshoz, a szülőkkel való szorosabb együttműködéshez. A 2007/2008-as tanévben nem feleltünk meg a pályázati feltételeknek, ezért csak 2008. szeptemberétől tudtuk újra indítani a programot.

5

E vonatkozásban munkánk célja 

az integrációs felkészítés jogszabályoknak megfelelő alkalmazása a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet ide vonatkozó előírása szerint,



a hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR) egyes elemeinek alkalmazása,



az integrációs munka tervezése és értékelésének kidolgozása.

Iskolánk minden osztályában integrációs felkészítést folytatunk. E folyamatban az IPR követelményeinek megfelelően a HHH tanulók együtt – egy osztályban és csoportban – tanulnak a nem HHH társaikkal. Megerősítjük, hogy az integrációs oktatásban iskolánk minden tanulója részt vesz, különös tekintettel arra a tanulóra, 

akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen,



akiket a jegyzők védelembe vettek és egyik szülőnek sem magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál.

Az integrációs oktatásban részt vevő HHH gyerekek szüleinek mindegyike nyilatkozott a fenti körülmény meglétéről. A tehetséggondozás szinterei ezen felül a tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, illetve a 2003. áprilisában átadott Kistérségi Tudor Műhely, amelyet a TUDOR Alapítvány támogatásával működtetünk. A pedagógiai szakszolgálat segítséget nyújt a szülőknek gyermekük nevelésével kapcsolatos feladatok ellátásához, illetve segíti a pedagógusok munkáját a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt nevelésében, fejlesztésében. A

többször

módosított

14/1994.

(VI.

24.)

intézményegység feladatkörét és működési rendjét.

6

MKM

rendelet

meghatározza

az

Törekvésünk

a

szakszolgáltatások

ellátása

során,

hogy

intézményünk

minél

gazdaságosabban, színvonalasabban, szakmailag hatékonyabban működjön. Az intézmény munkáját az intézményvezető irányítja. Feladat ellátásában segítik az igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezető és gazdaságvezető. A pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak érdekeinek képviseletére választott 3 fős közalkalmazotti tanács

működik

az

intézményben.

A

tanulói

jogok

érvényesítésére

2

diákönkormányzat szerveződött. A szülők speciális igényeit a szülői tanács jeleníti meg. Intézményünk nagyságrendjénél, szakmai súlyánál fogva is meghatározó szerepet játszik a kistérség életében. Több olyan szakmai szervezetnek is tagjai, vezetői vagyunk, amelyen keresztül képviselni tudjuk iskolánk és a vonzáskörzetében lévő kistelepülések intézményeinek ügyét. Ilyenek pl.: Tiszamenti Intézmények Szakmai Társulásának központja, Régió és Kistérség a Pedagógiai Szakmai Szolgáltatásban – bázisintézmény, Integrációs nevelés – bázisintézmény, a Debreceni Egyetem partneriskolája stb. 1998-ban a fenntartó keret jelleggel határozta meg feladatainkat. A fejlesztő munkát tudatos, átgondolt, minőségelvekre alapozott együttes munkával kezdtük el és folytatjuk ma is. Jól szolgálta ez irányú elképzeléseinket az 1999-től felvállalt COMENIUS I. intézményi

modell

építése,

a

partnerközpontú

megalapozása és meghonosodása.

7

gondolkodás

szemléletének

KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak, türelmesnek lenni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.”

Dorothy Law Holte gondolatait magunkénak vallva neveljük, oktatjuk diákjainkat nyugodt, demokratikus légkörben az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tudomány fejlődését, az élet változásait szem előtt tartva.

8

Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

NEVELÉSI PROGRAM

4090 Polgár, Zólyom út 14

9

I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Alapelvek A Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat nevelőtestülete a mindennapi nevelő – oktató munkája során a fenntartói elvárásokat, a partneri igényeket is figyelembe véve az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni: 

A tanulók iskolánkhoz való kötődésének erősítése.



Annak elősegítése, hogy intézményünk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a városban, a térségben.



Olyan légkör megteremtése az iskolában, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat.



A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik, képességeik kialakítása és bővítése.



Stabil értékrend közvetítése diákjainknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv tudása, az informatika felhasználói szintű alkalmazása, a művészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erősítése.



Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a ránk bízott gyermekekből.



Annak elérése, hogy tanulóink sikeres emberekké váljanak, olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek segítik őket a tudatos pályaválasztásban.



Széles kínálat biztosítása, minőségi munka végzése, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását.



A szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése.



Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra.



Az esztétikus, korszerű nevelési – oktatási környezet megteremtése és annak biztonságos működtetése, a tárgyi feltételek javítása.



Az iskola partneri igényeinek folyamatos figyelése, elvárásaik, elégedettségük rendszeres mérése.

10



Folyamatos részvétel – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – lakóhelyünk életében.



Szakmai eredményeink közzétételével hozzájárulunk ahhoz, hogy iskolánk, mint városunk és a térség nevelési – oktatási intézménye, szakmai műhelyként működjön.

1.1. Pedagógiai alapelveink megvalósítása érdekében: 

Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét



A gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe



Az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, minden gyermek számíthat pedagógusaink jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt



Az iskola oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk



Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen



Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat



Tervszerű oktató-nevelő munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt



Iskolánk olyan ismereteket közöl, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben



Az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit



Diákjaink

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeinket,

megismerhetik elvárásainkat 

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit



Kiemelt célnak tekintjük, hogy a képesség-kibontakoztató és integrációs nevelés pedagógiai rendszerében tanulóink megismerjék és elfogadják az általános emberi és nemzeti értékeket melyet feléjük az iskola közvetít



Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, betartására



Megismertetjük

tanulóinkkal

nemzeti

kultúránk,

történelmünk

kiemelkedő

személyiségeit, jelentős eseményeit, hagyományainkat. Mindezek megbecsülésével tápláljuk a gyermekekben a haza és a szülőföld iránti szeretetet

11



Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn partnereinkkel



Lehetőséget teremtünk arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek partnereink, városunk polgárai



Fontos

feladatnak

tartjuk,

hogy

iskolánk

képviseltesse

magát

a

különféle

rendezvényeken, a lakosság számára szervezett városi szintű megmozdulásokon. Ezek lebonyolításában esetenként aktívan részt is vállalunk 1.2. Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy a tanuló A közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokat egyesítse magában: 

Humánus



A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben



Társaival együttműködő, viselkedése udvarias, fegyelmezett, erkölcsös



Becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást



Van elképzelése a jövőjét illetően



Beszéde kultúrált, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit



Művelt, érdeklődő, nyitott, kreatív, gyakorlatias



Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit



Megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket



Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott

1.3. Kiemelt kompetenciafejlesztési területe: 

Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetenciák



Természettudományos kompetenciák



Digitális kompetencia



Hatékony és önálló tanulás kompetenciája



Szociális és állampolgári kompetenciák



Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák



Esztétikai és művészeti kompetenciák

12

A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1 Céljaink: Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás bevezető ( 1-2. évfolyam ) és kezdő szakaszában (34 évfolyam) 

óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését



vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe



a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során



tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt



iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt



a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket

Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában 

folytassuk és erősítsük az első szakaszok (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését



a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik



- a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz

13

- 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az



elvont fogalmi- és elemző gondolkodás neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,



képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket készítsük

fel

tanulóinkat

–

érdeklődésüknek,

képességüknek

és

tehetségüknek

megfelelően –a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre,

Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: 

időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét,



megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére,



elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy változzon, hogy eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát,



sikeresen tudjanak középiskolát választani.

2.2. Feladataink: A bevezető ( 1-2. évfolyam ) és kezdő szakaszban ( 3-4.évfolyam ) 

az „Iskolába hívogató” projekt keretében megkönnyíteni az óvodából az iskolába való átmenetet.



Az óvodai és iskolai munkaközösség évenként felülvizsgálja és új elemekkel egészíti ki : o

együttes munkaközösségi megbeszélések

o

team-munka

o

közös programok szervezése: karácsonyváró, sportprogramok, farsang stb.

o

„Hívogató óvodából iskolába”: műsoros bemutatkozás, szülők tájékoztatása az iskola képzési kínálatáról, beíratás rendje, feladatok

14



a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában



a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, ezáltal motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodás



adjunk,

mutassunk

példákat

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz 

alapozzuk meg tanulási szokásaikat



támogassuk az egyéni képességek kibontakozását



működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában



figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak



tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket



erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat



formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését

Az alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszban 

fejlesszük

tanulóinkban

azokat

a

képességeket,

készségeket,

amelyek

a

környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek 

a tanulási tevékenységek közben fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját



teremtsünk

olyan

helyzeteket,

amelyekben

gyakorlati

módon

igazolhatják

megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét 

tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait



tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában



terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra



fejlesszük a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényt



erősítsük az Európához való tartozás tudatát



jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására

15

Nevelési tanácsadás feladata 

a szociokultúrális hátrányokkal, az ebből eredő magatartási, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, majd gondozása



gyógypedagógiai áthelyezéseket (enyhén értelmi, középsúlyos, súlyos fogyatékosság megállapítása) megelőző szűrő vizsgálatok elvégzése



a gyermekek iskolaérettségi, fejlettségi vizsgálata, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi i

 

degen nyelv alóli felmentéshez szükséges vizsgálatok elvégzése óvodások fejlesztő pedagógiai foglalkozásainak megtartása, fejlesztő óvodai csoportok gondozása



első osztályosok fejlesztő pedagógiai foglalkozásainak indítása.

 A tanulási nehézség megállapítása, pedagógiai és/vagy pszichológiai terápiája  Magatartási, beilleszkedési nehézség diagnosztizálása, pszichológiai terápiája  Iskolaérettségi vizsgálatok  Komplex vizsgálatok (amikor legalább két probléma áll fenn)  Szakvélemények készítése:  Szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése Logopédiai ellátás feladata    

a beszédhibás gyermekek szűrése a beszédhibát megelőző foglalkozások szervezése, beszédhibás gyermekekkel való foglalkozások megtartása súlyos beszédhibával küzdők intenzív terápiás gondozása, nyelvi-kommunikációs zavar javítása



beszédindítás javítása



az olvasás-, írás-, számolászavarok megelőzése és gyógyítása, valamint a pedagógusok számára szakmai konzultáció, szakmai segítségnyújtás biztosítása.

16

A gyógytestnevelés feladata 

a gyermek, a tanuló egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja



a gyógytestnevelés a testnevelés egyik területe, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességekben visszamaradott tanulók differenciált képességfejlesztése folyik



a gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertonia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küzdő, a testi képességekben visszamaradó tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó, teljes felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek.

A pályaválasztási tanácsadás feladata 

a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata



ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása



az iskolában dolgozó pályaválasztási felelősök koordinálása, szakmai segítség adása.

17

Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok

A magyar és az alapvető értékeit elsajátítása a sajátosságainak, megfelelően.

egyetemes kultúra hordozó ismeretek tanulók életkori képességeinek

Feladatok Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A részképesség-zavarokkal küzdő tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok eredményes javítása, szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével.

Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, alapvető képességek, készségek elsajátíttatása.

A természetes gyermeki nyitottságra alapozva fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, vizuális befogadóképességüket.

Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése. Személyiségfejlesztő programok segítségével a szociokulturális hátrányok kompenzálása, valamint az eltérő képességű és a tehetséges gyerekek gondozása.

Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási technikák megismerésében. Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének megismerése után a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése.

Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben Közéletiségre nevelés, toleranciakészség való közreműködés, véleménynyilvánítás, a alakítása, előítélet mentesség, közösségért érzett felelősség átérzése. Helyes multikulturális tartalmak. értékítélet alapján a másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia.

A gyerekek megalapozása.

A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az munkakultúrájának iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait.

Tehetséggondozás – művészeti nevelés.

Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása.

Mentálhigiénés programok keretében a Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges egészség gondozása. életmód legfontosabb ismérveit.

18

Minden tanulónkat képességeinek megfelelő iskolába igyekszünk orientálni. Szorgalmazzuk az érettségit adó intézményben való továbbtanulást.

Pályaorientációs tevékenység.

Segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő Szülők bevonása az oktató-nevelő munka családok számára a családsegítő és kisebbségi hatékonyabbá tétele érdekében. önkormányzatok közreműködésével.

2.3. Eszközeink, eljárásaink: Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.



Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek 1. szokások kialakítását

- követelés

Közvetett módszerek - a tanulói közösség

célzó, beidegző

- gyakoroltatás

módszerek

- segítségadás - ellenőrzés

tevékenységék megszervezése - közös (közelebbi vagy

- ösztönzés

távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés

19

2. magatartási modellek bemutatása,

- elbeszélés

- a nevelő részvétele a tanulói

- tények és jelenségek

közvetítése

bemutatása

közösség tevékenységében - a követendő egyéni és

- műalkotások

csoportos minták kiemelése

elemzése

a közösségi életből

- a nevelő személyes Példamutatása 3. tudatosítás

- magyarázat,

(meggyőződés

- felvilágosítás a betartandó

beszélgetés

kialakítása)

magatartási normákról

- a tanulók önálló

- vita

elemző munkája

3.

Iskolánk

kiemelt

pedagógiai

és

oktatási

területei

a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 

3.1. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)



3.2. Angol nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)



3.3. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)



Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)



3.5.Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)



3.6.Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel)



3.7.Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik  Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: -

1848. március 15-e, 1849. október 06-a, 1956. október 23-a évfordulóján

-

Az iskola névadója, Vásárhelyi Pál emlékére

20

és

Iskolai szintű ünnepségek: -

a 8. évfolyamos tanulók ballagása

-

„FOGADÁS„a versenyeken jó eredményt elért tanulók és csapat,

szüleik és

tanáraik részére (a költségvetés függvényében). -

Farsang ( 2 évente )

-

Tanévnyitó ünnepség

-

Tanévzáró ünnepség

Osztály szintű rendezvények: -

Mikulás

-

Anyák napja

-

Farsang ( 2 évente )

 Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. kirándulások, táborok, mozi, színház és múzeumlátogatások stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Iskolai könyvtár A tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A tanítási napokon látogatható. Könyvtári foglalkozás szervezhető a könyvtárban tanórán és tanórán kívül is. A tanulói részvétel kötelező, ha a könyvtári óra a tananyag szerves része.  Tömegsport A tanulók

szabadidejének

hasznos eltöltését,

valamint

sportversenyekre történő

felkészítését segíti.  Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a megyei és országos szervezésű tanulmányi, művészeti, sport versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését. ill. a tanulók

21

felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A versenyen való részvételhez az iskola anyagi támogatást nyújthat. Pedagógus kíséretének biztosítása esetén az elmaradt órákat kifizetjük. 

Pedagógiai szakszolgáltatás

A nevelési tanácsadás, logopédiai foglalkozás, gyógytestnevelés és pályaválasztási tanácsadás területén.  Hit- és vallásoktatás Az iskolában a bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 5. Sikerkritériumok: Céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a 4. évfolyam végén: 

Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítése érdekében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.)



Iskolai feladataikat önállóan megoldják



Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat



Képesek az idejüket célszerűen beosztani



Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és kortársaikkal szemben



Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították



Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket

Végzős diákjaink a 8. évfolyam végén: 

Minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési-oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek



Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismertekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,

amelyek

képessé

teszik

őket

arra,

hogy

a

középiskolás

követelményeknek megfeleljenek 

Ismerik és alkalmazzák a kultúrált viselkedéshez az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.

22



Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően

Összességében iskolai nevelőmunkánk fő céljának tekintjük, hogy a NAT, a kerttanterv és az adaptált helyi tantervek tantárgyainak ismeretanyagán keresztül, valamint az iskola teljes

tevékenységrendszerének

megszervezésével

általános

emberi

értékeket

közvetítsünk tanulóinknak. Legfőbb alapelvünk, hogy demokratikus szellemben élő és cselekvő, a másságot elfogadó, a kor kihívásaihoz alkotó módon alkalmazkodni tudó személyiség kialakítására törekedjünk.

23

II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: 

különböző szintű adottságaikkal



eltérő mértékű fejlődésükkel



iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal



eltérő érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel



szervezett ismeretközvetítéssel



spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

1. Alapelveink Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel. Megszervezzük

tanulóink

számára

a

képességük,

adottságuk

felzárkóztatásukhoz

szükséges tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, foglalkozási formákat. Támogatjuk a diákönkormányzatok működését. A személyiség– és közösségfejlesztő tevékenységében kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnöki, az iskolaotthonos és a napközis nevelői munkának. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatát komplexnek, egymással összefüggőnek, koherensnek ítéljük meg. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körűen fejlessze. 2. Feladataink: 

A tanulók erkölcsi nevelése Tanulóink szélsőséges szociokultúrális héttérrel rendelkeznek, ezért fő célunk a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Feladat: o

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása (szociális kompetenciák).

24

o

Az előítéletek csökkentésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezet kialakítása.



A tanulók értelmi nevelése Feladat: o

Az értelmi képességek illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. (Hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése.)

o

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulók azonos évfolyamba integrálva, bizonyos órákról kiemelve, sajátos követelményeik szerint, differenciált foglalkoztatással dolgoznak.

o

A pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció megfelelő biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulóknak gyógypedagógus, logopédus és pszichológus segítségével.

o

Pedagógiai tudás helyben biztosítása- gyógypedagógiai segítség, team munka.

o

Integrált terápia- a terápiás segítséget szükséges mértékben tervezve a csoportoktatásba, így biztosított a preventív fejlesztés minden gyerek számára.



A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: o

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása,

az

együttműködési

készség

kialakítása

az

önismeret fejlesztésével párhuzamosan. o

A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A közösen végzett munka sikerességének,

hatékonyságának,

örömének

felfedeztetése.

(Szociális

kompetencia.) 

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: o

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.)

25



Esztétikai nevelés Feladat: o

Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának észrevéttetése, megtartása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. (Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség.)



A tanulók akarati nevelése Feladat: o

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése.

A

kitartás,

a

szorgalom,

a

céltudatosság,

az

elkötelezettség kialakítása. (Énkép, önismeret fejlesztése.) 

A tanulók nemzeti nevelése Feladat: o

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, megbecsülése. (Szociális és állampolgári kompetencia.)



A tanulók állampolgári nevelése Feladat: o

Az alapvető állampolgári jogok, Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése, a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre az iskolai és helyi közéletben való részvételre. (Állampolgári kompetencia.)



A tanulók munkára nevelése Feladat: o

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. (Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia.)

26



A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: o

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.



A tanulók környezeti nevelése

A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és

fejlesztő,

környezettudatos

magatartás

kialakítása.

Az

egészséges

természet

kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. (természettudományos kompetencia) Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére,

valamint

tudatosan

adjanak

példát

szakmai

felkészültségből,

korrektségből, emberségből. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:





Anyanyelvi és matematikai kompetenciák



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia



Környezettudatosságra nevelés



Szociális és állampolgári kompetencia



Hatékony, önálló tanulás

Nevelési tanácsadás o

A nagycsoportos korosztály fejlesztő pedagógiai szűrővizsgálata.

o

Az elvégzett szűrővizsgálat eredménye alapján fejlesztő pedagógiai fejlesztések biztosítása, melynek célja a várható iskolai tanulási nehézség megelőzése.

o

A jogszabály által leírt iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése.

27

o

A

vonatkozó

rendelet

és

törvény

figyelembevételével

a

tanulási,

magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók vizsgálata, nevelési tanácsadói szakvélemény készítése. o

A szakértő bizottság vizsgálatához szükséges diagnosztikus vizsgálatok elvégzése. Az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján az indokolt és szükséges pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, terápiák biztosítása.



Logopédiai ellátás o

A nagycsoportos óvodáskorosztály beszédhibaszűrése, és a szűrés eredménye alapján logopédiai terápia biztosítása.

o

A diszlexia-szűrés és diszlexia-prevenció megtartása.

o

A vonatkozó törvény és rendelet alapján a logopédiai vizsgálatok elvégzése (diszlexia, diszgráfia, diszcalculia).

o 

Gyógytestnevelés o



Logopédiai szakvélemény készítése.

A gyógytestnevelésre jogosult tanulók gyógytestnevelési ellátásnak biztosítása.

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás o

A beérkező kérelmek alapján a tanulók képességvizsgálatának elvégzése.

28

III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Alapelveink A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Gondoskodunk arról, hogy a tanulók elsajátítsák és betartsák a közösségi együttműködés magatartási szabályait. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban közvetett módon is hat, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: 

Szociális és állampolgári kompetenciák



Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás



Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás



Anyanyelvi kommunikáció



Saját

és

közérdek

képviseletéhez

szükséges

szóbeli

és

írásbeli,

nyelvi

kifejezőkészség Ennek érdekében az iskola feladatai:

Neveljen: 

felelősségvállalásra



saját képességek maximális kifejlesztésére



játékszabályok betartására



önfegyelemre



becsületességre



mások győzelmének elfogadására



mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására



helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására



közvetlen környezetünk megóvására



környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat



harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel



hon-, és népismeretre, hazaszeretetre

29

Alakítsa ki: 

a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia)



az empátiás kapcsolatteremtés képességét



a türelem és megértés képességét



saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját



önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció)



érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség)



az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetencia)

Mutassa meg: 

hogy sokféle vélemény létezik



véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus 

segítse a tanulók kezdeményezéseit



segítse a közvetlen tapasztalatszerzést



biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához



alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép



adjon átfogó képet a munka világáról



változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)

A szociális készségek elsajátítása során fejlődik a tanulók egyéni felelősségtudata (a végrehajtás felelőssége, az egymás teljesítményéért való felelősség, egymás segítése, bátorítása). Kiszámítható szabályrendszer működtetésével biztonságos környezetet teremtünk a gyerekek számára. 

A

konfliktus-megoldási

készségek;

-

a

tanulók

szociális

képességeinek

fejlesztésére, a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítására, a pozitív egyéni értékrend kiépülésének a segítésére. 

A személyes kompetencia fejlődésének a segítésére; - a pozitív kötődési hajlamok megerősítésére; - a döntésképesség; - az alkalmazkodás.

30



A csoportélmények feldolgozására; - kreativitásuk fejlesztésére.



A tanulók személyes felelősségvállalási képességének, az önfegyelmüknek, a kulturált fellépési képességnek a fejlesztésére.

2. Feladataink:  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat:

az

iskolai

élet

egyes

területeihez

(tanórákhoz,

tanórán

kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- a személyiségének lassú átalakulásától az autonómönmagát értékelni és irányítani képes- személyiséggé válásig.  Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát tudják értékelni.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

31



A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 3. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák 3.1. A tanulók közössége: diákönkormányzat A Közoktatási törvény

1996. évi

módosítása új jogi alaphelyzetet teremtett, amely

egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket és demokratikus működési formát

ír

elő

az

iskolák

számára.

Az

iskola

egyes

alapdokumentumai

a

diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A diákönkormányzat működése gyakorló terepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, az állampolgári kompetenciák fejlesztésének. 3.2. A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.



Az iskolai órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,



vagyis

állandó

aktivitását

biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. Ennek során a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

32

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. 3.2 A tanítási órákon az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk: - a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulási problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. -

integráltan

nevelt

sajátos

nevelési

igényű

tanulóink

számára

fejlesztő

foglakozásokat tartunk. - a nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a csoportközi differenciálásban történő oktatást magyarból, matematikából, idegen nyelvből, informatikából. 

Emelt óraszámú orientációs képzést szervezünk az 1-5. évfolyamon idegen nyelvből, informatikából, testnevelésből.

33

A

IV.

BEILLESZKEDÉSI,

MAGATARTÁSI

NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételez. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. 1. Az iskola törvényi kötelezettségei A

beilleszkedési

zavarok,

tanulási

nehézségek,

magatartási

rendellenességek

megállapítása a nevelési tanácsadó kompetenciájába tartozik. A kiszűrt tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatását a nevelési tanácsadó szakemberei végzik. Az általuk készített szakvélemény alapján az iskola pedagógusai közreműködnek a rehabilitációs célú foglalkoztatásban. Az intézmény az alsó és felső tagozaton fejlesztő pedagógus alkalmazásával és csoportközi differenciálással segíti a felzárkózásukat. 2. Intézményi feladataink 

A differenciáli tanítási órák szervezése



Megfelelő segítség megszervezése a meglévő képességek figyelembevételével.



Teljesítménycsoportok kialakítása tantárgyanként ( magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, )



Egy évfolyamról összevont csoportok kialakítása az alapkészségek fejlesztésére, fejlesztő pedagógussal



Iskolaotthonos, napközis, ellátás biztosítása



Gyógytestnevelés megszervezése.

34



Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör

(szeretetteljes,

vidám,

elfogadó).

Törekedni

kell

a

nyugodt,

kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. 

Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve.



A tanulók sikerélményhez juttatása.



A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása.



A

demokratikus

fegyelmezés.

A

pedagógiai

munkakultúra

folyamatos

önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. 

Felzárkóztató iskolai tevékenység a rászoruló tanulók részére.



A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása.

Amennyiben a tünetek továbbra is fennállnak, szükség van más segítő személyek, intézmények bevonására. A problémát, a tervezett megoldási javaslattal, mindenekelőtt a szülőkkel kell megbeszélni. Ilyen esetekben a gyermekkel kapcsolatban lévő személyekkel is konzultálunk.

3. Módszerek, eszközök a megvalósításhoz 

A

fejlesztés

menetének

kidolgozása,

egyéni

képességek

szintjének

megállapításával. 

Megfontolt tanulásirányítás tanórákon és napköziben, iskolaotthonban



Tudatos csoportszervezés a fejlesztés érdekében.



Hatékony osztályfőnöki munka.



Együttműködő kapcsolatok kialakítása: a szülői házzal, az osztályban tanító kollégákkal, a tanulóközösségekkel (odafigyelés, meghallgatás, megbeszélés, biztatás, problémamegoldás)



Egyéni motiválás, sikerélményhez juttatás.



Szeretetteljes bánásmód, egységes nevelési elvek a pedagógusoknál.



Preventív nevelőmunka a problémás tanulóknál.



Családlátogatás



A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése



Szakember segítségének kérése (iskolaorvos, pszichológus, szakértői bizottság).

35



Szoros kapcsolat a helyi óvodával és a családsegítő- gyermekjóléti szolgálattal



Kapcsolat a felső és az alsó tagozat között az átmenet megkönnyítése érdekében



Együttműködés a tanórán kívüli nevelési tényezőkkel:  Diákönkormányzat  Művelődési Ház, Könyvtár, Egyház



Célirányos önképzés.



Szülőkkel való kapcsolattartás

Munkánk során a szülői ház és az iskola közötti harmonikus kapcsolat kiépítésére törekszünk, ezért minden iskolába kerülő gyerek esetében kívánalom, hogy a gyermeket fogadó nevelő tájékozódjon a szülőnek az óvodával kialakult kapcsolatáról és az iskola felé támasztott elvárásáról. A tájékozódás elsődleges célja, hogy a pedagógusok az iskolába kerülés pillanatától partneri kapcsolatot építsenek ki a gyermekek szüleivel, ezzel nyerve meg őket az iskolában folyó munkának. Emellett minden évfolyamon a háromhavonta elvégzett szöveges értékelés alkalmat ad a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartásra, tájékoztatásra. Az iskola a továbbiakban feladatának tekinti a szülői elégedettségmérést az alábbi területekről kapott információk alapján: o

a tanulók tanulmányi eredménye

o

a továbbtanulásra való felkészítés

o

a pedagógusok és a szülői ház együttműködése

o

tanórán kívüli foglalkozások, közösségépítő programok

o

az iskolában alkalmazott nevelési, oktatási módszerek

o

egyenlő bánásmód elve

36

V. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1-4. évfolyam 

emelt óraszámú orientációs oktatás 1. évfolyamtól (idegen nyelv, informatika, testnevelés)



csoportközi differenciálás (matematika, magyar)



tanórai differenciálás valamennyi tantárgy esetében



a tanulók képességfejlesztését segítő egyéni feladatlapok alkalmazása



tankönyveken kívül más könyvek, lexikonok használatának biztosítása



tanítási órán báb és dramatikus játékok



rajz pályázatokra felkészítés tanórai keretben



tehetséggondozás csoportközi differenciálás keretében



választható órakeretben sport, művészeti foglalkozások szervezése



versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

5-8. évfolyam 

emelt óraszámú, orientációs oktatás 5. évfolyamtól idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyakból



csoportbontás, ill. csoportközi differenciálás idegen nyelvből, informatikából, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból



nívócsoportos oktatás



tanórán belüli differenciálás, képességek szerint



sport-játék foglalkozások választhatósága



versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés egyéni differenciált foglalkozások keretében



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



a továbbtanulás segítése középiskolai felkészítő foglalkozásokkal

37

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 

Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek),



Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés)



Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség fejlesztése



Önálló tanulás: Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége

Feladataink, tevékenységeink a kompetenciaterületek fejlesztése érdekében:



tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben



a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen



hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása



a versenyzés etikájának megtanítása



fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató szerepe



önálló kiselőadások órákon, szakkörökön



bíztató értékelés



differenciált feladatok adása



csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók



a házi feladatok differenciálása



órai gyakorláskor más-más feladat (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés )

Módszerek, technikák az IPR-hez 

Önállóság és alkotókészség (a gyerekekhez közelálló anyagok, technikák

alkalmazásával) 

Projekt

38



Kommunikációs

gyakorlatok

drámapedagógiával

(a

kapcsolatteremtés,

kapcsolattartás, önkifejezés, önismeret fejlesztése) 

Beszélgetőkör (személyiségfejlesztő tevékenység)

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is:



könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján (kutatómunkák)



könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári irányítással, kutatási lehetőségekkel



önálló kezdeményezés támogatása (kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia)



a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – zenehallgatás, videózás , társasjátékok, lexikon-szótár használata



„csendes” olvasó órák egy-egy osztály számára – főleg olvasótermi könyvekkel



műsorok összeállítása a források felhasználásával



egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések (anyanyelvi kommunikáció)

39

VI. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 

A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermekfeladatok

ellátásában,

a

tanulók

fejlődését

és

ifjúságvédelmi

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

tevékenykedik.

pedagógusok

és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül kiemelt feladatai

gyermek-

Alapvető feladata, hogy

segítse

a

közé tartozik: - a tanulók és a szülők, pedagógusok tájékoztatása azokról a lehetőségekről (személyekről,

intézményekről),

ahová

problémáik

megoldása

érdekében

fordulhatnak - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét - szükség szerint részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein - a

tanulók

anyagi

veszélyeztetettsége

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítását kezdeményezi (Feladatait munkaköri leírás rögzíti) 

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek

fejlődését

veszélyeztető

okok

megelőzésére,

feltárására,

megszüntetésére. - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit - meg kell keresni a problémák okait - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához - szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek illetve a jegyzőnek - a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető

veszélyeztető

tényező

megléte esetén

gyermekjóléti szolgálatot

40

az

igazgató

értesíti

a

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.  A tanulók

fejlődését

veszélyeztető

okok

megszűntetésének

érdekében

iskolánk együttműködik a : -

nevelési tanácsadóval

-

gyermekjóléti szolgálattal

-

családsegítő szolgálattal

-

polgármesteri hivatallal

-

gyermekorvossal, védőnővel

-

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel

-

egyházakkal, alapítványokkal

-

a rendőrséggel és a polgárőrséggel

 Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban

az

alábbi tevékenységek

szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

az indulási hátrányok csökkentése: első évfolyam előkészítő szakaszban, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, szükség esetén szakvizsgálat és korrekció

-

a pályaválasztás segítése

-

csökkenteni azon tanulók arányát, akik egy vagy több éves késéssel vagy egyáltalán nem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat

-

a mulasztások fokozott ellenőrzése és az illetékesek értesítése

-

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

-

a családi életre történő nevelés tanórai és szabadidős foglalkozások keretében

-

az iskolaotthonos és a napközis foglalkozások

-

az iskolai étkezési lehetőségek igénybevétele

-

az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján, mely az iskolai Munkaterv melléklete)

-

gyógytestnevelés

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

41

tevékenységek, szünidei programok) -

a tanulók szociális helyzetének javítása (pályázat)

-

a szülőkkel való együttműködés

-

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

-

ismeretterjesztő előadások szervezése (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak)

42

VII. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladata, hanem mindnyájunk felelőssége. Személyre szabott feladatokkal segítjük a lemaradt tanulókat. (Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt!) 1. Céljaink A tanulási nehézségeknek számtalan oka lehet, pl. az alacsonyabb kognitív képességek, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok, amelyeket figyelembe veszünk a tanulók nevelése, oktatása során. A tanulói kudarcok csökkentése érdekében végzendő pedagógiai

és

egészségügyi

célú

habilitáció–rehabilitáció

célja

tanulóink

szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. 2. Segítő tevékenységeink: 

fejletlen, vagy sérült funkciók feltárása, korrigálása, kompenzálása



nevelési tanácsadás



diagnosztikus tevékenység



szűrővizsgálatok



fejlesztő pedagógiai tevékenység



csoportterápiák



fejlettségi vizsgálatok



logopédiai tevékenység



pályaválasztási tanácsadás



gyógytestnevelés



a tanulási nehézséggel küzdő általános iskolás gyermekek (BTM) gondozása képességfejlesztése, egyéni és csoportos foglalkozások formájában



eszköztudás fejlesztése



felzárkóztatás



tanulási technikák elsajátítása – a tanulás tanítása



szociális képességek fejlesztése

43



megkülönböztetett törődés



egyéni bánásmód és egyénre szabott lassabb tananyag feldolgozás, több magyarázat



iskolaotthonos és napközis foglalkozás megszervezése



lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanuló felkeresse az iskola pszichológust és közösen megkeressék a tanulási zavar okát és hatékony tanulási stílust dolgozzanak ki.

Iskolánk törekszik a gyenge tanulókat a minimum szintre eljuttatni. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége. A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül, így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar. A problémák korai feltárása érdekében az osztálytanítók és fejlesztő pedagógusunk minden év decemberéig elvégzi a DIFER felmérést. A 4. évfolyamról az 5 évfolyamra lépéskor az osztálytanítók esetmegbeszélés keretében „átadják” kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó információkat. A tanulási kudarcok a következő évfolyamba lépéskor csökkenthetők. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



műhelymunka



prezentációs módszer



tevékenységközpontú pedagógiák



csoportterápiák

44



drámacsoport tanulási/beilleszkedési nehézséggel küzdő általános iskolás gyermekek részére

A



a tanulás hatékonyságának segítése 7. osztályos tanulók részére



művészetterápiás foglalkozás



Személyiségfejlesztő tréning

kulcskompetenciák

fejlesztése

pedagógiai

munkánk

alapvető

pillére,

amelyek

eredményességét az országos és a belső mérések segítségével követjük, a megismert adatok alapján tervezzük a további fejlesztést. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése Az olvasási- és szövegértési kompetencia, az információs –és kommunikációs kultúra, valamint a matematikai- és logikai gondolkodás fejlesztése érdekében az óraszám 25%ában, heti 5 órában nem szakrendszerű, elsősorban a

megújuló tanulásszervezési

eljárások alkalmazására épülő fejlesztő munkát kívánunk elindítani. A matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül heti 2-2, összesen 4 órában végzünk alapozó képességfejlesztést a 6. évfolyamon. Ehhez kapcsolódva a képességfejlesztő (választható tantárgyi) óra keretében heti 2 órában bontakoztatjuk ki a tudásszerző

képességeket

tevékenységrendszer

a

hagyományos

alkalmazásával

elsősorban

gyakorlási az

módszerektől

anyanyelvi,

eltérő

kommunikációs

képességek hangsúlyozásával. További 1 órában valósítjuk meg a tanulás tanítását, amelyben a figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás kap kiemelt szerepet. A magyar nyelv és a képességfejlesztés területén szervezett órákat 1 fő felső tagozatos, magyar szakos, a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő akkreditált képzést teljesítő pedagógus látja el a nevelő-oktató munka feladatait. A matematika és a tanulás tanítása terén szervezett órákon 1 fő felső tagozatos, matematika szakos, a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő akkreditált képzést teljesítő pedagógus végzi a fejlesztő munkát. Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.

45

kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe. projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: -

Iskolai könyvtár,

-

Fénymásolási lehetőség,

-

Számítógép, mint fejlesztőeszköz,

-

Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök,

-

Variálható tanterem berendezés. A kiscsoportok foglalkoztatásához megfelelő sarok kiépítése a termekben.

-

Megfelelő tankönyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal, játékokkal)

Személyi feltételek: o

Tanító, tanár és gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes).

o

A tanító, tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös).

46

o

A tanító,tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre.

o

Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.

o

Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Helyzetelemzés: Iskolánkban a tanórán kívül is foglalkozunk a tanulók nevelésével, oktatásával. A tanórán kívüli tevékenységrendszer alkalmas a közösségépítésre. Az IPR kiépítése során a Művészeti körök programelem kidolgozására, működtetésére vállalkozunk a hátrányos helyzetű tanulók bevonásával is. Ma is működnek művészeti körök iskolánkban. Ezek az alábbiak: o

énekkar

o

rajz művészeti kör

o

gimnasztráda csoport

o

néptánc

o

irodalmi kör

A tanulók érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt valamelyik művészeti kör munkájában.

47

VIII. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK 1. Feladataink Az iskola feladata kiteljesíteni a helyi szociális intézményrendszer és a pedagógiai háttérintézmények

(gyámügyi

igazgatás,

gyermekjóléti

és

családsegítő

szolgálat,

kisebbségi önkormányzat, alapítványok, civil szervezetek) szolgáltatásainak elérését. A különböző tantárgyi ismeretek oktatásában egy működő családi háztartás modelljét ismertetjük meg a gyermekekkel. Megtanulják az elsősegélynyújtást, a lakás belső és külső környezetének rendben tartását, a ruházat gondozását. Elsajátítják a személyes és környezeti higiénia igényeinek kialakítását, a helyes táplálkozási szokásokat, a helyes értékrendet és viselkedéskultúrát, valamint a társadalomba való beilleszkedést. 2. Segítő tevékenységeink: 

csoportbontás, csoportközi differenciálás



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



iskolaotthon, napközi otthon



a diákétkeztetés



a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet)



a családlátogatások; ifjúságvédelmi felelős segítségével



a továbbtanulás irányítása, segítése; (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra, Pályaválasztási Tanácsadó)



az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége



tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek (költségvetési törvény alapján)



szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek



segítségnyújtás a pályázatok beadásához

48

3. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése,



felzárkóztató foglalkozások, órák,



napközi otthon,



tanulószoba,



diákétkeztetés,



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,



a nevelők és a tanulók segítő szándékú, személyes kapcsolatai,



a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése,



családlátogatások,



az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége,



szükség esetén javaslat önkormányzati segélyezésre,



nevelési tanácsadás



diagnosztikus tevékenység



szűrővizsgálatok



fejlesztő pedagógiai tevékenység



csoportterápiák



fejlettségi vizsgálatok



logopédiai tevékenység



pályaválasztási tanácsadás



gyógytestnevelés



a tanulási nehézséggel küzdő általános iskolás gyermekek (BTM) gondozása képességfejlesztése, egyéni és csoportos foglalkozások formájában

Tevékenység: 

A szülők tájékoztatása az önkormányzattól igényelhető segélyekről és más lehetőségekről.



Életmód tanácsadás (szakember)



A gyerek esetleges beilleszkedési gondjainak kezelése az osztályfőnökkel közösen.



A gyermek mentális problémáinak kezelése elbeszélgetéssel, esetleg szakember segítségével.



Amennyiben az anyagi természetű probléma nevelési és tanulási problémához vezet, úgy felzárkóztató foglalkozás és családterápia javasolt.

49

A szociálisan hátrányos helyzetben élő gyermekeknél különösen fontos a következő kompetenciaterületek

fejlesztése,

amelyek

későbbi

társadalmi

beilleszkedésüket,

szocializációjukat segítheti elő.



Anyanyelvi kommunikáció: Önálló szövegértés, szövegalkotás, gondolatok, vélemény megfogalmazása szóban és írásban.



Matematikai kompetencia: Alapvető, gyakorlati számolási és gondolkodási képességek kialakítása, amelyek konkrét élethelyzetek megoldására készítenek fel.



Digitális kompetencia: Információkeresés.



Szociális és állampolgári kompetencia: Konfliktusmegoldás, közügyekben való eligazodás segítése, flusztráció kezelése.

50

IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A 195/2003. (XII. 15. ) KT . HATÁROZATA ALAPJÁN Az alapító okiratban meghatározott, tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzék a törvény szerint 1-8. évfolyam 1. Helyiségek 

Tanterem

1 db/osztály



Számítástechnika terem

1 db



Idegen nyelvi terem

1 db



Természettudományi szaktanterem 1 db



Művészeti nevelési szaktanterem

1 db



Technika szaktanterem

1 db



Tornaterem

4 db



Sportudvar

2 db



Igazgatói iroda

1 db



Nevelőtestületi szoba

2 db



Helyettesi iroda

2 db



Gazdaságvezetői iroda

1 db



Ügyviteli helyiség

4 db



Könyvtár

1 db



Könyvtárszoba

1 db



Orvosi szoba

2 db



Sportszertár

2 db



Aula

2 db



Porta

2 db



Ebédlő

2 db



Főzőkonyha

1 db



Melegítőkonyha

1 db



Tálaló, mosogató

2 db



Öltöző

4 db

51



Hideg, meleg vizes zuhanyzó

4 db



Személyzeti WC

4 db



Tanulói WC



Mosléktároló

1 db



Éléskamra

1 db



Szárazáru raktár

1 db



Földesáru raktár

1 db



Egyéb raktár

2 db



Szertár

2 db

12 db

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 

Tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának megfelelően



Nevelői asztal, szék tantermenként

1 db



Eszköztároló szekrény tantermenként

1 db



Tábla

1 db



Ruhatároló fogas

tanulók létszámának figyelembevétel



Szeméttároló helyiségenként

1 db



Sötétítő függöny ablakonként

1 db

tantermenként

Számítástechnika terem - Tábla + flipchart

1 db

- Számítógépasztal

2 tanulónként 1 db

- Számítógép és tartozékai

2 tanulónként 1 db felszerelés

- Nyomtató

1 db

- Programok

a helyi tantervben rögzítettek szerint

- Lemeztároló doboz

2 db

Idegen nyelvi szaktanterem - Nyelvi labor berendezés

15 főre 1 db

- Magnetofon

1 db

- Írásvetítő

1 db

52

Természettudományi szaktanterem - Víz, gáz csatlakozással ellátott tanulói asztalok

3 tanulónként 1 db

- Elszívó berendezés

1 db

- Vegyszerálló mosogató

2 asztalonként 1 db

- Fali mosogató

1 db

- Poroltó

1 db

- Mentőláda

1 db

- Eszközös vegyszerszekrény

2 db

- Zárható méregszekrény

1 db

- Eszközszállító kocsi

1 db

- Törpefeszültségű csatlakozások

tanulóasztalonként 1 db

Művészeti nevelési szaktanterem - Rajzasztal

tanulónként 1 db

- Tárgyasztal

2 db

- Mobil lámpa

2 db

- Vízcsap

2 db

- Pianínó

1 db

- Ötvonalas tábla

tantermenként 1 db

- CD

tantermenként 1 db

- Tároló polc

tantermenként 1 db

Technika szaktanterem - Tanulói munkaasztal

15 tanuló számára

- Állítható magasságú támla nélküli szék15 tanuló számára

Tornaszoba - Kislabda

5 db

- Labda

5 db

- Tornaszőnyeg

2 db

- Tornapad

2 db

- Zsámoly

2 db

- Bordásfal

2 db

53

- Mászókötél

2 db

- Gumikötél

5 db

- Ugrókötél

5 db

- Medicinlabda

5 db

- Stopper

1 db

- Kiegészítő tornakészlet

1 db

Tornaterem - Kislabda

10 db

- Labda

10 db

- Tornaszőnyeg

4 db

- Tornapad

4 db

- Zsámoly

4 db

- Bordásfal

4 db

- Mászókötél

4 db

- Gumikötél

10 db

- Ugrókötél

10 db

- Medicinlabda

10 db

- Stopper

2 db

- Kiegészítő tornakészlet

2 db

- Kosárlabda palánk

4 db

- Gyűrű

2 db

- Mászórúd

4 db

Sportudvar - Szabadtéri labdajáték felszerelés

2 db

- Magasugró állvány, léc

2 db

- Távol- magasugró gödör homokkal, szivaccsal

2 db

- Futópálya

2 db

Igazgatói iroda - Íróasztal

1 db

- szék

1 db

54

- Tárgyalóasztal

1 db

- Szék

2 db

- Iratszekrény

1 db

- Fax

1 db

- Telefon

1 db

Nevelőtestületi szoba - fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1 db

- szék

pedagóguslétszám szerint 1 db

- Napló és folyóirat tartó

2 db

- Könyvszekrény

4 db

pedagóguslétszám figyelembevételével - Mosdókagyló

2 db

- Tükör

2 db

Ügyviteli helyiségek (igazgatóhelyettesi, gazdaságvezetői iroda) - Asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

- szék

felnőtt létszám figyelembevételével

- Iratszekrény

7 db

- lemez szekrény

1 db

- Írógép

1 db

- számítógépes asztal és szék

7 db

- Fénymásoló

3 db

- számítógép nyomtatóval

7 db

- Telefon

7 db

Könyvtár egy iskolai osztály foglalkoztatásának megfelelő mennyiség - Egyedi világítás

olvasóhelyenként 1 db

- Könyvtárosi asztal, szék

egyedi világítással 1-1 db

3000 könyvtári dokumentum elhelyezés - Tárolók, szabadpolcok

2 db

- Létra

1 db

- Közös vonalú telefon

1 db

55

- Fénymásoló

1 db

- Számítógép nyomtató

1 db

- Videó

1 db

- CD lejátszó

1 db

- Írásvetítő

1 db

Könyvtárszoba - Asztal

3 db

- Szék

6db

- Könyvtári dokumentum

500 db

- Könyvtári polc vagy szekrény

500 könyvtári dokumentum

elhelyezésére - Egyedi világítás

3 db

Nevelőmunkát segítő eszközök

Taneszközök - Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó taneszközöket a helyi tantervek tartalmazzák. - Magnetofon

2 db

- CD lejátszó

2 db

- Videó televízióval

2 db

A pedagógiai szakszolgálat intézményinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről 4. számú melléklet a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelethez

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztő szoba Tornaterem Tornaszoba Orvosi szoba (vizsgáló) Várószoba

Intézményenként 1 Intézményenként 1 Intézményenként figyelembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban Intézményenként 1 Intézményenként 1 Intézményenként 1 Intézményenként 1 Intézményenként 1

I. HELYISÉGEK Vezetői iroda Alkalmazotti iroda Vizsgáló, tanácsadó szoba

56

Zuhanyzó (hideg, meleg vízzel)

Intézményenként 1

WC, mosdó (személyzeti) (hideg, meleg vízzel) WC, mosdó (gyermek) (hideg, meleg vízzel) Raktár (eszköztár, irattár)

Intézményenként 1

Íróasztal Szék Tárgyalóasztal Szék Iratszekrény Könyvszekrény Telefon Asztal Szék Iratszekrény Lemezszekrény Írógépasztal és szék Fénymásoló Számítógépasztal és szék Számítógép (billentyűzet, monitor, géptest nyomtató, egér) Telefon, fax Fiókos asztal

1 1 1 2 1 1 1 Felnőtt létszám figyelembevételével Felnőtt létszám figyelembevételével 2 1 1-1 1 1-1 1

Szék Könyvszekrény Könyvtári dokumentum Asztal Szék Gyermekasztal Gyermekszék Tábla Szekrény Játék- és könyvespolc Fogas Tükör Pelenkázó Etetőszék Babaülés Asztal Szék Gyermekasztal Gyermekszék (ülőpárna) Szőnyeg

Intézményenként 1 Intézményenként 1

1-1 Pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint Pedagógus-munkakörben, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint 2 500 1 4 1 4 1 1 1 1 1 2 2 2 1 4 Gyermeklétszám figyelembevételével Gyermeklétszám figyelembevételével Legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben

57

Tábla Polcok Bordásfal Egyensúly- és mozgásfejlesztő terápiás eszközök (Ayres, WESCO) Falétra Fa mászóka Műbőrrel borított falap Torna szőnyeg Magasságmérő Mérleg Intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek Memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák mesetesztek Fejlődés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek Beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok Speciális tornaeszközök

1 2 2-4 Gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével 3 2 2 2 1 1 Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1

Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 Vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1

Gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével Játékterápiához szükséges alapjátékok Gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével Egyszerűbb és bonyolultabb játékok, Gyermek-, tanulói létszám rajzoláshoz, festéshez szükséges figyelembevételével eszközök Magnetofon 1 Videó (lejátszó) televízióval vagy monitorral 1 Kéziszerek (ugrálókötél, gumikötél, Tanulói létszám figyelembevételével színes tornabot, karika, gumi-vagy műanyag labdák 1, 2, 3, 4 kg-os tömött labdák 2-2 1, 2 kg-os kézisúlyzók 2-2 Filcszőnyeg 2 Lengőkötél 1 Húzókötél 1 Ugrószekrény 1 Nyújtó 1 Szobakerékpár 1 Mentőláda Intézményenként 1 Gyógyszerszekrény Intézményenként 1 Munkaruha Védőruha Tűzoltó készülék Az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

58

2. Taneszközök Az egyes tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges szemléltető és taneszköz szükségletet (a Művelődési Közlöny 1998. 2/II. számában közölt Funkcionális taneszközjegyzékre alapján) a helyi tantervek tartalmazzák. Polgár Város Önkormányzat 195/2003. (X II.15.) KT. határozatában fogadta el az eszközbeszerzésről szóló ütemtervét. Ez alapján intézményünk vonatkozásában a következő bontás szerint határozta meg a beszerzések ütemezését.

Intézmény Általános iskola

2004

2005

2006

2007

2008

316 000

3 393 000

1 400 000

2 265 000

1 593 000

A fenti kimutatás az intézmény gazdaságvezetése által összeállított részletes lebontás alapján készült.

59

X.

A

SZÜLŐK,

A

TANULÓK,

AZ

ISKOLA

ÉS

A

PEDAGÓGUSOK

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. A szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Elvárásaink a szülők felé: A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el: 

együttműködő

magatartást,

a

problémák

nyílt

jelzését,

megbeszélését 

a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését



a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását



aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken



nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését



véleménynyilvánítást,

visszajelzést

az

iskola

működésével

kapcsolatosan 

szponzori, szervező segítségnyújtást

Nevelési alapelvek az IPR működtetésében

o

szeretet: elfogadás a kudarcok és hibák ellenére (a viselkedést, és ne a személyt bíráljuk, értékeljük)

o

kommunikáció: inkább hallgassuk meg a gyereket, figyeljünk rá, mi kevesebbet beszéljünk

o

bizalom: üzenet – megbízhat bennünk, mi is bízhatunk benne

o

elfogadás: Különleges vagy! Fontos vagy!

60

o

fegyelmezés: Tanítsuk

meg

önfegyelemre,

szabjunk

értelmes

és

állandó

(szerződés) határokat

Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során) A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. o

A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása.

o

Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra.

o

Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain.

o

Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében.

A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: 1. A szülőkkel

Módszer

Kik csinálják

Mikor

Felelős

A belépő 1.

Nyílt napok

Igazgató,

Iskolai

Igazgató

évfolyamok

Összevont szülői

Igazgató helyettes

beiratkozás előtt

helyettesek

szüleinek

értekezletek

leendő 1.osztályos

az óvodában

tájékoztatása

Írásbeli

nevelők

való együttműködés formái Tevékenység

tájékoztató A leendő 1. és 5.

Nyílt napok

Igazgató, igazgató

Minden év május

Igazgató

évfolyam

Összevont szülői

helyettes

vége

helyettesek

szüleinek

értekezletek

leendő

tájékoztatása,

Írásbeli

osztályfőnökök

osztályfőnökök

tájékoztató

bemutatása

61

Az éves munka

Az Szülői Tanács

igazgató

Minden év

Igazgató

tervezése, a

ülése

szülői tanács elnöke

augusztus vége

Ünnepség

Külön erre a feladatra

Minden év első

Igazgató

vállalkozó vagy

tanítási napját

Igazgató

felkért pedagógusok

megelőző nap

helyettesek

munkaterv véleményezése Tanévnyitó

A tanév

Összevont szülői

Igazgató

Minden év

Igazgató,

rendjének,

értekezletek

Igazgató helyettesek

szeptembere

igazgató

feladatainak

csatlakozó

ismertetése

osztályszülői

Pedagógusok

értekezletek

helyettesek

bemutatása Pályaválasztási

Szóbeli és

Igazgató és igazgató

Minden év

Igazgató

szülői értekezlet

írásbeli

helyettes

október vége ,

helyettes

tájékoztatás a 7.

Intézményegység-

november

és 8. évfolyam

vezető

részére A tanév

Osztályszintű

Osztályfőnökök

Minden év

Igazgató

indításának

szülői

Napközis nevelők

november eleje

helyettesek

osztályszintű

értekezletek

tapasztalatai Tájékoztató a

Írásbeli

Osztálytanítók,

Minden év

Igazgató

félévi

tájékoztató a

Napközis nevelők

december eleje

helyettesek

eredmények

követelményeket

Szaktanárok,

várható

nem teljesítő

Osztályfőnökök

alakulásától

tanulók szülei részére szülői fogadóóra

Rendkívüli

Szóbeli

Osztálytanítók,

Szükség szerint

Igazgató

osztály szülői

megbeszélés

osztályfőnökök

nevelői vagy

helyettesek

értekezletek

szülői kezdeményezésre

62

Tájékoztató a

Szülői Tanács

Tankönyvterjesztéssel

Minden év január

Igazgató

tankönyvrendelés

ülése

foglalkozó

közepe

Igazgató

aktuális

pedagógusok

helyettesek

feladatairól A félév

osztályszintű

Osztálytanítók,

Minden év

Igazgató

munkájának

szülői

osztályfőnökök,

február hónap

helyettesek

értékelése

értekezletek

napközis nevelők

Tájékoztató a

Egyéni fogadó

Osztálytanítók

Minden év április

Igazgató

diákok várható

órák

Osztályfőnökök,

közepe

helyettesek

Minden év május

Igazgató

20-ig

helyettesek

Külön erre a feladatra

Minden év utolsó

Igazgató

vállalkozó vagy

tanítási napját

Igazgató

felkért pedagógusok

követően

helyettesek

eredményeiről

szaktanárok, napközis nevelők

Tájékoztató az

Kérdőíves

orientációs

igényfelmérés

Igazgató helyettesek

oktatás, a nem kötelező tanítási órák, iskolaotthonos és napközis foglalkozások választásának igényléséről A tanév értékelése

Tanévzáró

63

2. A szülők, tanulók pedagógusok együttműködésének formái Tevékenység

Módszer

Kik csinálják

Mikor

Felelős

Farsangi

Műsoros,

Külön erre a

Minden év

Diákönkormányzatot

karnevál

jelmezes

feladatra

február

segítő pedagógusok

rendezvény

vállalkozó vagy

hónap

felkért pedagógusok Anyák napja

Ballagás

Osztály szintű

Osztálytanítók,

Minden év

Osztálytanítók,

ünnepség

osztályfőnökök

májusában

osztályfőnökök

Ünnepség

7-8. évfolyam

A tanév

Igazgató helyettes

osztályfőnökei

rendjében kijelöltek szerint

Fogadás a

Ünnepség,

Külön erre a

Minden év

versenyeken,

állófogadás

feladatra

júniusa

vetélkedőkön

vállalkozó vagy

kiemelkedő

felkért

teljesítményt

pedagógusok

elért tanulók, szüleik és tanáraik részére

64

Igazgató

3. A tanulók, pedagógusok együttműködésének formái Tevékenység

Módszer

Kik csinálják

Mikor

Felelős

Az éves

Iskolagyűlés

Igazgató, igazgató

Minden év

Igazgató

munka

helyettesek és a

szeptembere

helyettesek

tervezése

diákönkormányzatot

Igazgató

segítő tanár A tanév

Rendhagyó

Osztálytanítók,

Első tanítási

rendjének,

osztályfőnöki óra

Osztályfőnökök

nap 1.2. óra

feladatainak

Balesetvédelem,

ismertetése

tűzvédelem,

Osztálytanítók

A félévi

Igazgató

Osztályfőnök

konferenciát

helyettesek

házirend A félév

Osztályfőnöki óra

értékelése

megelőző osztályfőnöki óra

A tanév

Osztályfőnöki óra

értékelése

Osztálytanítók,

Az év végi

Igazgató

Osztályfőnök

konferenciát

helyettesek

megelőző osztályfőnöki óra Programok

Tanévnyitó

Osztályfőnökök

Az éves

ünnepség

DIÖK segítő

munkatervben

Nemzeti

tanárok

rögzítettek

ünnepek,

Külön a feladatra

szerint

megemlékezések Vásárhelyi Nap

felkért pedagógusok

65

Iskolavezetés

Fenyőünnep Farsangi karnevál Disco Tanulmányi kirándulások Ballagás Fogadás Tanévzáró ünnepség Táborok Színházlátogatások 4. A pedagógusok együttműködése Az együttműködés formái: 

Szakmai munkaközösségek



Minőségi körök



Nevelőtestületi értekezletek



Az egy osztályban tanító nevelők megbeszélései



Az egy évfolyamon tanító nevelők megbeszélései



Pedagógus érdekvédelmi szervezetek megbeszélései



Baráti összejövetelek



Személyes beszélgetések



Szabadidős rendezvények

5. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. Ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szervezése a szülők igénye

66

alapján az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően – előzetes egyeztetést követően történik. Írásbeli tájékoztató Feladata, a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről ill. a különféle iskolai vagy osztályszintű eseményekről, rendezvényekről, programokról. Iskolai honlap A kommunikáció korszerű lehetőségeinek kiterjesztése a szülők, tanulók, pedagógusok felé. Városi média Rendszeres tájékoztatás az iskolában folyó eseményekről a helyi újságban, televízióban.

67

Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

HELYI TANTERV

4090 Polgár, Zólyom út 14

68

1. Tantervek alkalmazása az intézményben Iskolánk óraterve tartalmazza: 

az egyes évfolyamok óratervét



kötelező óraszámokat



a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti választható órakeret)



az évfolyamok összes óraszámát



a tantárgyi bontásokat



a félévben váltó órák eloszlását

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás. Jelmagyarázat: MKT:

a kerettanterv alapján 2003 szeptemberétől csökkentett óraszám alapján ÚKT: a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

Tanévek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. megnevezése évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz 2007/2008 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT MKT MKT MKT 2008/2009 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT MKT MKT 2009/2010 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT MKT 2010/2011 ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT MKT

69

2. Óraszámok alakulása a kerettantervekkel összefüggésben 2007 – 2011 között ( évfolyamonként egy osztályra vetítve) Osztály megnevezése 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály

Alsó összesen 5. 6. 7. 8.

osztály osztály osztály osztály

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5

82,5 óra

82,5 óra

82,5 óra

82,5 óra

22,5 22,5 25 25

22,5 22,5 25 25

22,5 22,5 25 25

22,5 22,5 25 25

Felső összesen

95 óra

95 óra

95 óra

95 óra

Mind összesen

177,5

177,5

177,5

177,5

3. A választható tanórai foglalkozások óraszámának alakulása 2007 – 2011 között ( évfolyamonként egy osztályra vetítve) 3.1.Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. 52.§ (6) bekezdése alapján Osztály megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 15 % 15 % 15 % 15 % 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75 3,75 3,75 3,75 3,75 3,75 3,75

70

3.2. Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. 52.§ (7) bekezdése alapján Osztály megnevezése 1. 2. 3. 4.

osztály osztály osztály osztály

Alsó összesen

5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 10 % 10% 10% 10% 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,25

8,25

8,25

8,25

8,25

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 25% 25% 25% 25% 5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 5,625 30% 30% 30% 30% 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5

Felső összesen

26,25

26,25

26,25

26,25

Mind összesen

34,5

34,5

34,5

34,5

3.3. Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. 52.§ (11) bekezdés c) pontja értelmében ( évfolyamonként egy osztályra vetítve) Osztály megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 9% 10% 11% 12% 1,8 2 2,2 2,4 1,8 2 2,2 2,4 1,8 2 2,2 2,4 2,025 2,25 2,475 2,7 2,025 2,25 2,475 2,7 2,025 2,25 2,475 2,7 2,25 2,5 2,75 3 2,25 2,5 2,75 3

71

3.4 . Az osztályonként rendelkezésre álló órakeret a Kt. I.sz. mell.3. rész II.7.a alapján Osztály megnevezése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 5% 5% 5% 5% 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

3.5. A törvény által biztosított kötelező és választható heti órakeret (évfolyamonként egy osztályra)

2007/2008-as tanév osztály

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Óratervi óra 52.§ (3)

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

Választható óra 52.§ (7) 1-4. 10% 5-6. 25% 7-8. 30%

Egyéni foglalkozás 52.§ (11) c)

Habilitáció rehabilitáció 52.§ (6)

Napközi otthonra, iskolaotthonra

Összes felhasználható óra

15%

Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a 5%

9%

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

1,8 1,8 1,8 2,025 2,025 2,025 2,25 2,25

3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75

1 1 1 1 1 1 1 1

22,5 22,5 22,5 22,5 -

50,3 50,3 50,3 53,65 34,525 34,525 39,5 39,5

72

2008/2009-es tanév osztály

Óratervi óra 52.§ (3)

Választható óra 52.§ (7) 1-4. 10% 5-6. 25% 7-8. 30%

Egyéni foglalkozás 52.§ (11) c)

Habilitáció rehabilitáció 52.§ (6)

Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a

Napközi otthonra, iskolaotthonra

Összes felhasználható óra

10%

15%

5%

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5

3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75

1 1 1 1 1 1 1 1

22,5 22,5 22,5 22,5 -

50,5 50,5 50,5 53,875 31,75 34,75 39,75 39,75

Napközi otthonra, iskolaotthonra

Összes felhasználható óra

22,5 22,5 22,5 22,5 -

50,7 50,7 50,7 54,1 34,975 34,975 40 40

2009/2010-es tanév osztály

Óratervi óra 52.§ (3)

Választható óra 52.§ (7) 1-4. 10% 5-6. 25% 7-8. 30%

Egyéni foglalkozás 52.§ (11) c)

Habilitáció rehabilitáció 52.§ (6)

Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a

11%

15%

5%

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

2,2 2,2 2,2 2,475 2,475 2,475 2,75 2,75

3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75

1 1 1 1 1 1 1 1

73

20010/2011-es tanév osztály

Óratervi óra 52.§ (3)

Választható óra 52.§ (7) 1-4. 10% 5-6. 25% 7-8. 30%

Egyéni foglalkozás 52.§ (11) c)

Habilitáció rehabilitáció 52.§ (6)

Osztályfőnöki órakedvezmény Kt.I.sz. mell. 3.rész II.7. a

12%

15%

5%

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5

2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3

3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75

1 1 1 1 1 1 1 1

Napközi otthonra, iskolaotthonra

Összes felhasználható óra

22,5 22,5 22,5 22,5 -

50,9 50,9 50,9 54,325 35,2 35,2 40,25 40,25

4. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozás Csoport megnevezése 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály

2007/2008-as 2008/2009-es 2009/2010-es 2010/2011-es tanévben tanévben tanévben tanévben 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5

74

5. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választott tanórai foglalkozások és azok óraszámai

1- 4. évfolyam 2007/2008-es tanév

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Angol Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

1. 8

Heti óraszám évfolyamonként 2. 3. 8 8

4. 7

4 +1 +1 1 1 1,5

4 1 1 1,5

4 0,5+0,5 1,5 1 1

4 0,5+0,5 3 2 1 1

1

1

1

1

3

3

3

3

0,5

0,5

-

-

20 +2

20 -

20 +0,5

22,5 +0,5

22

20

20,5

23

75

1- 4. évfolyam 2008/2009-es tanév

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Angol Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

1. 8

Heti óraszám évfolyamonként 2. 3. 8 8

4. 7

4 +1 +1 1 1 1,5

4 +1 +1 1 1 1,5

4 0,5+0,5 1,5 1 1

4 0,5+0,5 3 2 1 1

1

1

1

1

3

3

3

3

0,5

0,5

-

-

20 +2

20 +2

20 +0,5

22,5 +0,5

22

22

20,5

23

76

1- 4. évfolyam 2009/2010-es tanév

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Angol Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

1. 8

Heti óraszám évfolyamonként 2. 3. 8 8

4. 7

4 +1 +1 1 1 1,5

4 +1 +1 1 1 1,5

4 0,5+0,5 +2 1,5 1 1

4 0,5+0,5 3 2 1 1

1

1

1

1

3

3

3

3

0,5

0,5

-

-

20 +2

20 +2

20 +2,5

22,5 +0,5

22

2

22,5

23

77

1- 4. évfolyam 2010/2011-es tanév Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Angol Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető Kötelező óraszám A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

1. 8

Heti óraszám évfolyamonként 2. 3. 8 8

4. 7

4 +1 +1 1 1 1,5

4 +1 +1 1 1 1,5

4 0,5+1 +2 1,5 1 1

4 0,5+1 3+1 2 1 1

1

1

1

1

3

3

3

3

0,5

0,5

-

-

20 +2

20 +2

20 +3

22,5 +2

22

22

23

24,5

A 2007/2008-as tanévben a testnevelés órák keretében úszás oktatás folyik 3-4. évfolyamon hetenként 2 óra/osztály. A 2008-as tanévtől az úszás oktatása a 3. évfolyamon történik hetenként 2 óra/osztály. A 2009/2010-es tanévtől a szabadon választott órakeret terhére a tömegsport keretében vehetnek részt tanulóink az úszásoktatáson. A szabadon tervezhető, válaszható óra tanévenként a szülők igénye, ill. a jelentkezések függvényében felhasználható: -

Idegen nyelvi, informatikai és testnevelés orientációs oktatásra csoportközi differenciálásra

-

sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására

-

szakkörökre

-

művészeti körökre

-

tömegsport foglalkozásokra

78

5-8. évfolyam 2007/2008-as tanév Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5. 4

Heti óraszám évfolyamonként 6. 7. 4 4

8. 4

2

2

2

2

3+2 4 1,5 1 1,5 1 2,5 1

3 3+1 2 1 1 1 2,5 1

3 3+1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1

3 3+1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 0,5+0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

-

-

-

0,5+0,5 -

0,5

-

-

-

-

0,5

22,5 +2

0,5 22,5 +1,5

25 +1

25 +1,5

24,5

24

26

26,5

Tantervi modulok 

Tánc és dráma Hon- és népismeret  Informatika  Ember- és társadalomismeret, etika  Mozgókép és médiaismeret  Egészségtan Kötelező óraszám A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen: 

79

5- 8. évfolyam 2008/2009-es tanév Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Angol/német Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan

Tantervi modulok 

Tánc és dráma  Hon- és népismeret  Informatika  Ember- és társadalomismeret, etika  Mozgókép és médiaismeret  Egészségtan Kötelező óraszám A választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

5. 4

Heti óraszám évfolyamonként 6. 7. 4 4

8. 4

2

2

2

2

3+2 4 0,5+0,5 2 1 1,5 -

3+2 3+1 2 1 1 -

3 3+1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 -

3 3+1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 -

1 2,5

1 2,5

0,5 2

1 2

-

-

-

-

1 -

1 -

1 -

0,5+0,5 -

-

0,5 0,5

-

-

-

0,5+0,5 -

0,5

-

-

-

-

0,5

22,5 +2,5

0,5 22,5 +2,5

25 +1

25 +0,5

25

25

26

26,5

80

5- 8. évfolyam 2009/2010-es tanév Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Angol/német Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan

Tantervi modulok 

Tánc és dráma  Hon- és népismeret  Informatika  Ember- és társadalomismeret, etika  Mozgókép és médiaismeret  Egészségtan Kötelező óraszám Választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

5. 4

Heti óraszám évfolyamonként 6. 7. 4 3,5

8. 4

2

2

2

2

3 +2 4 0,5+0,5 2 1 1,5 -

3+2 3+1 1 1,5 1 1 1,5 -

3+2 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 -

3 3+1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 -

1 2,5

1 2,5

1 2

1 2

-

-

0,5

-

1 -

0,5+0,5 0,5

0,5+0,5 -

0,5+0,5 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

22,5 +2,5

22,5 +3,5

25 +2,5

25 +1,5

25

26

27,5

26,5

81

5- 8. évfolyam 2010/2011-es tanév Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) Angol/német Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan

Tantervi modulok

 

Tánc és dráma Hon- és népismeret  Informatika  Ember- és társadalomismeret, etika  Mozgókép és médiaismeret  Egészségtan Kötelező óraszám Választható órakeret terhére adott óraszám Összesen:

5. 4

Heti óraszám évfolyamonként 6. 7. 4 3,5

8. 4

2

2

2

2

3+2 4 0,5+0,5 2 1 1,5 -

3+2 3+1 1 1,5 1 1 1,5 -

3+2 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 -

3+2 3+1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 -

1 2,5

1 2,5

1 2,5

1 2

-

-

0,5

-

1 -

0,5+0,5 0,5

0,5+0,5 -

0,5+0,5 -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

22,5 +2,5

22,5 +3,5

25 +2,5

25 +3,5

25

26

27,5

28,5

82

A szabadon tervezhető, válaszható óra tanévenként a szülők igénye, ill. a jelentkezések függvényében felhasználható: -

Idegen nyelvi , informatikai és testnevelés orientációs oktatásra csoportközi differenciálásra

-

sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására

-

szakkörökre

-

művészeti körökre

-

tömegsport foglalkozásokra

Az iskolai testedzés lehetőségei a kötelező óraszámon felül:

Játékos sportfoglalkozás Tömegsport

1. 2

2. 2

3. 2

Heti órakeret 4. 5. 2

2

6.

7.

8.

2

2

2

6. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése – oktatása A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 69.§ (2) bekezdése és a 70.§. (9) (10) bekezdése, a 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 23.§ (5) és (6) bekezdése, valamint a 24.§ (2) bekezdése alapján, a szakértői vélemény figyelembe vételével történik.

83

7. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztésének törvényi háttere 

(1993. évi LXXIX számú Közoktatási törvény, és annak módosításai)



A törvény 8.§ (3) bekezdése alapján az alapfokú nevelés-oktatás 4 szakaszra oszlik.



A

nevelő-oktató

munka

törvényi

keretei

ebben

a

négy

szakaszban

következőképpen alakulnak: évfolyam

szakasz

oktatás

szükséges

szervezés módja

képesítés

1-2. osztály

bevezető

nem szakrendszerű

tanítói oklevél

3-4. osztály

kezdő

nem szakrendszerű

tanítói oklevél

5-6. osztály

alapozó

2008-2009

tanító

2009-2010

(szakkollégiummal

2010-2011

vagy műveltségi

nem szakrendszerű területtel , tanító (min. 5 óra/hét)

szakkollégium

2011-2012-es

nélkül, ha 120 órás

tanévtől 6.

képzést elvégezte)

évfolyamon

tanár,

(min. 5 óra/hét)

szaktárgyában, ha a 120 órás képzést elvégezte

7-8. osztály

fejlesztő

szakrendszerű

tanár, szakképesítéssel

84

a

Az előbb felsorolt szakaszok feladata: évfolyam

szakasz

1-2. osztály

bevezető

nevelő-oktató munka legfőbb feladata óvoda és iskola közötti sikeres átmenet



megoldása játékos tanulás, figyelembe véve a



gyerekek egyéni fejlődési ütemét, érdeklődését 3-4. osztály

kezdő

tanítási és tanulási folyamatok erősítése a



tanulók képességeihez igazodó terhelés megtartásával kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése

 5-6. osztály

alapozó

az önálló tanuláshoz szükséges



kulcskompetenciák megerősítése  7-8. osztály

Iskolánkban

a

a szakrendszerű oktatás előkészítése

fejlesztő

6.

osztályos



nem

szakrendszerű oktatás

szakrendszerű

oktatásba

bekapcsolható műveltségi területek: 

Magyar nyelv és irodalom



Matematika



Informatika



Vizuális kultúra, rajz



Ének-zene



Testnevelés

A nem szakrendszerű oktatásban résztvevő tanulók értékelése: Tanév végén - a 6. évfolyamon - szöveges értékeléssel: részt vett. Az értékelést be kell vezetni az osztálynaplóba, bizonyítványba, törzslapra.

85

leginkább

Időkeret felhasználása: Tanévek

Óraszám (minimum)

Tantárgyi

eloszlás

tervezet 2008-2009

Heti 5,5 óra

2 óra matematika

2009-2010

2 óra magyar

2010-2011

1 óra rajz 1 óra informatika

2011-2012 - től

Heti 5,5 óra

2 óra matematika 2 óra magyar 1 óra rajz 1 óra informatika

A fejlesztendő területek közül a következők fejlettségét vizsgáljuk év végén: 

kommunikációs készség



olvasási készség, szövegértési készség



íráskészség és tempó



elemi számolási készség



problémamegoldó készség



rendszerező készség



elemi kombinatív készség



szociális készség

Kiemelt fejlesztés területek: (kulcskompetenciák)



Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetenciák



Természettudományos kompetenciák



Digitális kompetencia



Hatékony és önálló tanulás kompetenciája



Szociális és állampolgári kompetenciák

86



Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák



Esztétikai és művészeti kompetenciák

Ezen kompetenciák tantárgyankénti fejlesztésének lebontását a helyi tanterv tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése: Mivel az iskolai összes törvényi óraszám növelésére nincs lehetőség, ezért a hatodik évfolyamon

elsősorban csoportközi differenciálással, és osztályon belüli differenciált

munkaszervezéssel lehet a nem szakrendszerű oktatás keretében az egyéni fejlesztést megoldani. Iskolánkban, a 6. osztályban, a nem szakrendszerű oktatást csoportközi differenciálással és osztálykeretben, belső differenciálással, a megfelelő képességek fejlesztésére alakított alkalmi csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani. A 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosítja abban, hogy az 5-6. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás, maximum a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások 50 %-ban, csak az iskola döntése alapján folyhat. Nevelőtestületünk

döntése

alapján

2011-2012-es

tanévtől

felmenő

rendszerben

megszünteti az alapozó szakaszban a nem szakrendszerű oktatást. 2011-2012-es tanévben az 5. évfolyamon már nem kerül bevezetésre ez az oktatási forma, a 6. évfolyamon viszont még továbbra is meg kell szerveznünk a nem szakrendszerű oktatást. 2012-2013-as tanév szeptemberétől az 5. és a 6. évfolyamon is megszüntetésre kerül a nem szakrendszerű oktatás. Személyi feltételek biztosítása: A nem szakrendszerű oktatásban való

közreműködésre jogosító szakképzettségek, a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §. Átmeneti szabályok közoktatási törvény 128.§ (20) bekezdés.

87

Végzettségek áttekintése: Első lépésben a matematika és magyar szakos kollégák végeztek. A 2007/2008-as tanévben ( 5 fő ) 120 órás továbbképzésen vett részt a nem szakrendszerű oktatásra való felkészítés témakörben. Második lépésben a többi

tanár és osztálytanító részére biztosítjuk a

továbbképzés lehetőségét. Távlati terv: a tantestület minden tagja képzett legyen arra, hogy szükség szerint részt vehessen a nem szakrendszerű oktatásban.

88

8.

AZ

ALKALMAZHATÓ

TANKÖNYVEK,

TANULMÁNYI

SEGÉDLETEK

ÉS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyveket, tanulmányi segédleteket a pedagógusok módszertani szabadságuk jegyében önállóan választhatják meg. Törekedni kell arra, hogy munkaközösségi szinten az azonos típusú osztályba tanulók részére azonos eszközrendszert rendeljenek a kollégák. Iskolai szinten biztosítani kell az egymásra épülő tankönyvcsaládok rendelését. Iskolánkban a nevelő - oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és a napközis csoportok ingyenesen használhatják.

89

9. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 9.1. Felvétel az iskolába Az iskola a településen állandó lakhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező ill. más településről felvételét ide kérő tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az állandó lakhelyét igazoló dokumentumot; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második - nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; (június és augusztus közötti időszak); - az előző iskola által kiadott távozási lapot; - tájékoztató füzetét (ha tanév közben kéri felvételét) 9.2. Belépés felsőbb évfolyamokra 

A településre költöző vagy ide áthelyezésüket kérő tanulók felvételéről és osztályba sorolásáról az igazgató helyettes javaslatára az igazgató dönt. Alapjai a tanulók által tanult programok, az idegen nyelv és a pedagógiai program csoportba sorolásának elvei.

90



Amennyiben a szülő abba a csoportba kéri gyermeke felvételét, ahol az iskola helyi tanterve olyan tanórai tevékenységet is felölel, amellyel addig nem foglalkozott a tanuló, tanévközi különbözeti vizsgát kell tennie.

9.3. Továbbhaladás (magasabb évfolyamra lépés ) feltétele 

Az iskola magasabb évfolyamára lépés évenként történik.



Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki 2-8 évfolyamon minden tantárgyból – teljesíti a helyi tantervek minimális követelményeit – legalább elégséges

osztályzatot kapott. Az 1. évfolyamon a továbbhaladás automatikus, az évfolyamot csak a szülő kérése alapján ismételheti meg a tanuló. 

A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.



A második évfolyam év végétől az évfolyamismétlés eldöntése a pedagógus illetve a nevelőtestület kizárólagos döntése, melyhez nem szükséges a szülő beleegyező nyilatkozata.



Ha a 2-8. évfolyamon a tanuló tanév végén nem teljesítette a követelményeket

javító vizsga letételével folytathatja a tanulmányait. 

Osztályozó vizsga eredményes letétele után léphet magasabb évfolyamra az a 2-8. évfolyamos tanuló, akit igazolt vagy igazolatlan hiányzásai miatt tanév végén nem tudott a nevelőtestület osztályozni.



A tanköteles korú magántanulók is osztályozó vizsgát kötelesek tenni.



Általános iskolában idegen nyelv esetén mentesül a nyelv tanulása alól az a tanuló, aki legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezik. A felszabadult tanítási óra – esetében - egyéni képességfejlesztésre fordítható az intézmény könyvtárában.

9.4. Iskolán belül átlépés más osztályba, csoportba 

A tanulók osztály és csoportváltoztatásáról a szülők írásos kérései alapján az igazgató helyettes irányításával az évfolyamon tanító pedagógusok döntenek.

91

10.

AZ

ISKOLAI

BESZÁMOLTATÁS,

AZ

ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK

ÉS

MINŐSÍTÉSÉNEK

KÖVETELMÉNYEI,

A

TANULÓ

TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 10.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei Követelmények: 

Reális

Az ellenőrzés során feltárt tényekre épül, kellően indokolt.



Változatos

Az értékelés különböző formáinak alkalmazására törekszik.



Nevelő hatású

A végzett tevékenység jobbítására, az elért eredmények továbbfejlesztésére, önértékelésére, mások munkájának megbecsülésére ösztönöz, feladat-meghatározó.



Demokratikus

Nyílt, nyitott, módot ad a tanulók véleményének megfogalmazására.



Tervszerű

A tanulók életkori sajátosságait és a tantárgy jellegét figyelembe véve történik a mennyiségi és a formai tervezése.

Célok:  A tanulók személyiségének fejlesztése, önértékelési képességük kialakítása.  Mintaadás önmaguk és mások értékeinek számbavételéhez.  Reális értékítéletük megalapozása.  A véleménynyilvánítás, érvelés, indoklás készségének fejlesztése.  A tanulás, a tudás, a fegyelmezettség értékekként való elfogadása.  Az egyéni tanulói teljesítmények mögött rejlő munka elismerése.  Pontosságra, igényességre, rendszerességre való nevelés.  Megfelelő információ nyújtása a pedagógiai folyamat résztvevőinek ( tanuló, pedagógus ) a célok realizálódásáról.

92

10.2. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Tanulmányi munka Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az

előírt

követelmények

teljesítését

a

nevelők

az

egyes

szaktá rgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv (a 2 - 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél - a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és

írásban is

ellenőrizhetik - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írhatnak. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: informatika, a technika tantárgyból

az ének-zene,

a rajz, az

évente valamilyen gyakorlati tevékenységgel

összekapcsolva. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különbö ző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

93

- Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

kiváló



jól megfelelt



megfelelt



felzárkóztatásra szorul

- A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók munkáját osztályzattal minősítjük. - A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év

végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

- Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelőlapok segítségével értékeljük. -A második évfolyamon az év végi, valamint a 3 - 8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév illetve tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. - Az idegen nyelv tanulásának első évében megszűnik az elégtelen osztályozás miatti automatikus továbbhaladás lehetősége. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját

az

SzMSz-ben

szabályozottak

szerint

érdemjeggyel

kell

értékelni

tantárgyanként. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök 3 alkalommal ellenőrzi az év során, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

94

TELJESÍTMÉNY 0-30 % 31-59 % 60-74 % 75-90 % 91-100 %

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve harmadik- nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban minden tantárgyból az elért eredményeket osztályzattal minősítjük: Magatartás Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: -

segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését

-

segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is

-

mindig legyen személyre szabott

A tanulók magatartásának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe: -

megfelelés az iskolai követelményeknek

-

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya

-

megfelelés az általános viselkedési formáknak

A tanulók magatartását az 1.évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályban tanulókkal közösen minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

95

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének szempontjai a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

a

közösség

alakítását,

fejlődését

munkájával,

jó

kezdeményezéseivel,

véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi 

az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti a házirendet betartja, és ezzel társainak jó példát mutat



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő, jóindulatú



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet



fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben



hiányzásait rendben igazolja

b) Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja



tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ezek kismértékűek



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti



részt vesz a közösségi életben, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti



legfeljebb szóbeli figyelmeztetése van



hiányzásait rendben igazolja

c) Változó (3) az a tanuló, aki: 

a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt

 többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  feladatait nem minden esetben teljesíti  a felnőttekkel szemben időnként tiszteletlen, udvariatlan, társaival időnként durva, goromba, nem segítőkész 

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

96



felelősségérzete, rendszeretete ingadozó

 igazolatlanul mulasztott  van írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetője d) Rossz (2) az a tanuló, aki: 

fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek



a házirend előírásait sorozatosan megsérti



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

 magatartása fegyelmezetlen, rendetlen 

a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, tiszteletlen, gyakran neveletlenül viselkedik, társaival durván beszél, verekszik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja



több alkalommal igazolatlanul mulaszt



több írásbeli figyelmeztetése van

(A felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.) SZORGALOM A tanulók szorgalmának értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési - oktatási céljainak elérését - segítse az tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget önnevelésre is - mindig legyen személyre szabott A tanulók szorgalmának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe -

motiváltság

-

a tudás megszerzésének igénye

-

egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

-

a tanulási folyamatban való részvétel

-

kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya

-

tanórai tevékenység

- plusz tevékenységek

97

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőben, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első - nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanulókkal közösen minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőben és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik



képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, érdeklődése sokirányú, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is,

és azokat

maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el 

munkavégzése pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre 

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra rendszeresen elhozza

b) Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

98



a tanórákon ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi munkáját, önmagát



érdeklődése megmarad a kötelező iskolai tananyag keretein belül, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti



taneszközei tiszták, rendezettek, rendszeresen elhozza azokat



a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől



tanulmányi munkája ingadozó, a hanyag és a jó munkák váltogatják egymást, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

 felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  taneszközei elhanyagoltak 

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi



nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen



feladatait többnyire nem végzi el, gyakran elmulasztja kötelességeit



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, érdektelenség, közömbösség jellemzi



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen



a követelményeknek nem is próbál megfelelni

(A felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.)

99

11. MODULÁRIS OKTATÁS, AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, S EZEK BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE Tantárgyakba beépített modulok - a NAT-ban megjelenő modul tartalmak - feldolgozása

az

adott tantárgy tananyagába építve történik.



Hon és népismeret

5-6. osztály történelem



Egészségtan

biológia és osztályfőnöki



Dráma

1-8. osztály magyar



Tánc

5-8. osztály testnevelés



Ember és társadalomismeret 7-8. osztály osztályfőnöki

Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik. Önálló modulként megjelenő tantárgy: 

Mozgóképkultúra és médiaismeret

8.osztály

Értékelése alsó tagozaton 4. osztály félévig szövegesen történik. Az önállóan megjelenő modul tantárgyakat nem osztályozzuk, a tanulók „kiválóan megfelelt”,jól megfelelt” vagy „megfelelt” minősítést kaphatnak a bizonyítványban.

12. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK (külön anyagként mellékelve)

100

13. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái: 

Témazáró dolgozat: Egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkéréséi forma. A témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak.



Egyéb dolgozat- írásbeli felelet-: Egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető.



Felmérő dolgozat: A készségtárgyak kivételével a tanév elején az ismétlést követően, év végén az összefoglalást követően íratja meg a szaktanár.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai: 

Témazáró és felmérő dolgozat íratását a szaktanár egy héttel a dolgozat írás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható.



Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja.



A szaktanár nem írat újabb dolgozatot a tantárgyból, amíg az előzőt kijavítva ki nem adta a tanulóknak.

Az írásbeli beszámolóra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: TELJESÍTMÉNY 0 - 30 % 31-59 % 60-74 % 75-90 % 91-100 %

ÉRDEMJEGY Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

101

Ha a szaktanár a meghatározott pontszámok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb 5%-kal – a tanuló javára – módosíthatja. A szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor egyszeres súllyal veheti figyelembe.

102

14. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Elvek: 

Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról az iskola pedagógusai szakmai szabadságuk alapján önállóan, felelősségteljesen, a gyermek egyéni fejlettségét és fejlődését alapul véve dönthetnek.



Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások elkészítését szolgálják.



Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező a tanulók számára. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.



Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét értékelheti és érdemjeggyel minősítheti.

Korlátok: 

A hét végékre (pénteki tanórán hétfői tanórára) az őszi, téli és tavaszi szünetekre többlet házi feladatot nem adunk.



Határidő házi feladatok (pl. gyűjtő, kutató munka stb.) minden tárgyból adhatók.



Egyik napról, a másikra egy tantárgyból egy oldalnál több írásbeli házi feladat nem ajánlott.

103

Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Egészségnevelési program

4090 Polgár, Zólyom út 14.

104

1. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig terjed. 2. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, az összes tevékenységébe kell beépülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: 

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete.



Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága.



Az értékek ismerete.



Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe.



A betegsége kialakulása és gyógyulási folyamata.



A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben.

105



A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete.



A tanulás és a tanulás technikái.



Az idővel való gazdálkodás szerepe.



A rizikóvállalás és határai.



A szenvedélybetegségek elkerülése.



A tanulási környezet alakítása.



A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

2.1. Az iskola feladata Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az iskola a 6-16 éves korosztály egyik legjelentősebb szocializációs színtere, a gyerekek napjaik legnagyobb részét a személyiségfejlődésükre, ami döntően meghatározza a későbbi életvitelüket, szokásaikat. Ezért itt nyílik mód az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására is. Az egészség olyan eszköz, melyre egész életünk során szükségünk van, megóvását, fenntartását, fejlesztését tehát már gyerekkorban alapvető igénnyé kell alakítani, hogy felnőttként saját családjukban is képesek legyenek megőrizni azt. Az egészségnevelés az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás, készségek bővítésére irányul, tudatosan megtervezett tanulási lehetőségeket nyújt. Az iskolai egészségnevelés sajátosságaiból eredően a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, melynek keretében fontos feladata az iskoláknak: 

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.



Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással.



Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!



Segítse

mind

az

egészségeseket,

mind

a

betegeket

az

egészségvédő

öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában.

106



Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.



Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.



Személyi,

tárgyi

környezetével

segítse

azoknak

a

pozitív

beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. 

Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.



Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.



Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésére nevelje.



Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.



Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.



Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

2.2. Iskolai egészségnevelés témakörei Intézményünkben a 6-16 éves korig neveljük, oktatjuk a tanulókat, ezért a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve határoztuk meg az egészségnevelés témaköreit az alábbi módon: 6-10 éves korosztályban: fontosnak tekintjük  Az iskolai életbe való integrálódás segítését  Helyes napirend kialakítását – tanulás, aktív pihenés, alvás rendje  Az idővel való gazdálkodás megtanítását, hatékony tanulás segítését, hisz ők még kezdetben tapasztalatlanok az iskolai követelmények terén.  Elemi igénnyé fejleszteni a személyi-testi higiéniát, kézmosást, helyes WC-használatot  Az egészséges táplálkozás alapvető ismereteinek átadását

107

 Iskolai, otthoni, utcai környezet védelmére nevelést 10-14 éves korosztályban:  A felső tagozat megkezdésekor az új környezethez való alkalmazkodás segítése  Tanulás technikájának elsajátítása  Mindennapos testmozgás, egészséges testtartás egészségmegőrzésben vállalt szerepének hangsúlyozása  Figyelemfelhívás a gyermekkori balesetekre és megelőzési lehetőségeikre  A minőségi táplálkozás által nyújtott védelem szerepének erősítése a betegségek megelőzésében  Serdülőkori biológiai és pszichés változásokra való felkészítés  Barátság, szerelem, párkapcsolat témaköre 14-16 éves korosztályban:  Mozgás, sport előnyeinek hangsúlyozása, testi higiénia, tornafelszerelés szükségessége testnevelés órákon  Testi-lelki önismeret, szerelem, szexualitás, felelősség, fogamzásgátlás aktuális kérdései  Szexuálisan terjedő betegségek és AIDS prevenció  Szenvedélybetegségek: drogtagadás, alkoholfogyasztás, nemdohányzás egészségnevelési vonatkozásai,

kijelölt

dohányzóhely

használata,

terhesség

alatti

dohányzás,

alkoholfogyasztás káros hatásairól  Rendszeres étkezés, reggeli fontossága a mindennapokban 3. Az egészségnevelés megvalósulásának szinterei 3.1. Tanórai foglakozások 

Szaktárgyi órák Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, amire a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani.



Osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki órákba beépíthető témakörök feldolgozása (pl. ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, esetelemzések) iskolaorvos, iskolavédőnő bevonásával.



Egészségnevelés tantárgyi óra Tanmenetben meghatározott témakörök feldolgozása.

108

3.2. Tanórán kívüli foglalkozások 

Napközis foglalkozások Játékok, játékos foglalkozások.



Délutáni szabadidős foglakozások Sportprogramok, versenyek.



Kirándulások Kerékpáros túrák, séták.

3.3. Tájékoztató fórumok 

Szülők számára, és tanulók számára szervezett tájékoztató.



Szakmai tanácskozások, tréningek a pedagógusok felkészültségének fejlesztésére.

3.4. Iskolán kívüli rendezvények 

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Pl. Vöröskeresztes mozgalom rendezvényeihez.

4. Módszerek 

Az egészségnevelési módszereket a lehetőségekhez mérjük:



Felvilágosító előadások



Demonstráció: képek, ábrák, fóliák…



A diákok aktív bevonása az órába, beszélgetés, vita, ötletbörze



Szituációs játékok



Tesztfeldolgozás



Az egészségfejlesztés szemléletének elsajátítása az iskolában meghívott előadók segítségével. ( iskolaorvos, védőnő, )



Filmvetítés, és azok elemzése, megbeszélése



Az iskolai környezet szépítése. Tisztasági verseny, plakátkészítés.



Osztálykirándulások szervezése, rendszeres testmozgás, sportprogramok.



Adott téma játékos feldolgozása, rajz, plakátkészítés stb.

A módszerek változatossága a témához, szituációhoz igazítva, adott életkornak megfelelő szinten segíti a diákok érdeklődésének felkeltését, aktív közreműködésük előmozdítását, így segíti a munkát.

109

Az egészségnevelés hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartjuk a tanévek végén a közös értékelést, észrevételek, tapasztalatok, javaslatok megosztását egymással, esetleges módosítások elvégzését, melyek a következő tanévi munka előnyére válhatnak.

110

Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Környezeti nevelési program

4090 Polgár, Zólyom út 14.

A fővárosi Trefort Ágoston Gyakorló Iskola környezeti nevelési programjából adaptálva

111

Törvényi háttér:

Magyar Köztársaság alkotmánya 18. § és 70. § Környezetvédelmi törvény ( 1995.évi LIII. törv.) 54.§ 0.1.cikk. 1996.évi LIII. Törvény a természetvédelemről Nemzeti Környezetvédelmi Program ( 2003 – 2008 ) 243/2003. /XII.17 ) Kormányrendelet a NAT bevezetéséről, általános rendelkezések 2 §. (10) bekezd. A helyi tantervekről. Közoktatási törvény: 1993. évi LXXIX. törv. 45. §. ( 5 ) bekezd. Polgár

Város

Önkormányzat

Képviselőtestületének

környezetvédelméről

112

2004.

évi

rendelete

a

város

2. HELYZETELEMZÉS a Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

2.1. Helyzetkép Az intézmény 3 épületben működik, ami befolyással van a környezeti nevelés tartalmára, lehetőségeire. Az két épület épített és természeti környezete változó, a folyamatos felújítások nem elégségesek. Az iskola udvarok állapota rossz, mert a felület kiépítetlen, egyenetlen, poros, kevés a zöld terület. Az épületeken belüli környezet gondozott, az egészségügyi előírásoknak megfelel, de bizonyos részek a modern kor elvárásaitól elmaradnak. Az iskola vezetősége a minőségbiztosítási munka részeként értékeli a környezetkultúra fejlesztését. Külső erőforrások (pályázatok) bevonásával próbál korszerűsíteni, illetve kapacitást növelni. Iskolánk részletes bemutatása, tanulásszervezési és tartalmi keretei eszköz -

és

felszerelésjegyzék a Pedagógiai Programban található. A tanulók egyre nagyobb rétegének rossz a szociális helyzete, tehát lehetőséget kell adnunk diákjaink

érzelmi elsivárosodásának megóvására, a helyes környezetvédelmi magatartás

megtapasztalására. 2.2. A környezeti nevelés szinterei az iskolában: A tantestület tagjai a tantervi tananyag keretein belül foglalkoznak környezeti neveléssel. Tanórákon

rendeljük

hozzá

az

adott

témákhoz

a

megfelelő

környezetvédelmi

vonatkozásokat, fogyasztóvédelmi tartalmakat – tervezésük az egyéni tanterv ( tanmenet ) szerint valósul meg. Az óra jellege határozza meg, hogy milyen problémát hogyan dolgozunk fel, - célunk a tantárgyköziség megvalósítása. Tanulóink olyan tanulmányi versenyeken indulnak, ahol a környezet – és természetvédelem fontos téma, így mélyíthetik el elméleti tudásukat. Az ökológiai nevelés részelemei megjelennek a tanórán kívüli foglalkozásokon: iskolaotthonos, napközis csoportközi foglalkozások,

kirándulás,

tábor,

diákönkormányzati

egészségnevelési programok.

113

akciók

(hulladékgyűjtés),

A környezeti neveléssel összefüggő intézmények, védett helyek (mint állatkert, múzeumok, nemzeti parkok, kapcsolódó

kiállítások, stb.) – látogatására

tanulmányi sétákon,

osztálykirándulásokon nyílik módjuk diákjainknak. 2.3. Erőforrások: 2.3.1. Nem anyagi erőforrások: 

Elkötelezett vezetők támogatásával a pedagógusok személyes példájukkal hiteles terjesztői a környezettudatos magatartásnak. A munkaközösségek együttműködése révén, a tantárgyközi kapcsolatokban kialakul a rendszerszemlélet.



Környezetvédelem szakos nevelő segíti a fejlesztő munkát.



A diákok körében megnyilvánuló környezet – és természetszeretet elismertetése által egyre többen érzik feladatuknak, hogy vigyázzanak a mesterséges és természeti környezetükre. Kialakul a partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Kiemelt szerepet kapnak a diákönkormányzatok a társak környezetvédő tevékenységébe való bevonásában. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának.



Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az intézményünk közvetíteni kíván. A szülők tájékoztatása a célokról, aktív bevonásuk az osztály életébe, - a közvélemény formálásával , külső erőforrások felkutatásával, anyagi támogatással segíthetik a környezeti nevelés megvalósulását.



Az

intézmény

nem

pedagógus

dolgozói

takarékos

anyagfelhasználással,

környezetkímélő eszközhasználattal, helyes munkamorállal mutatnak példát a tanulók felé. Támogatják a tanári tevékenységet a nevelő munka hátterének biztosításával. 

Az iskolavédőnő

előadások tartásával

( egészséges életmódról, környezeti

ártalmakról, helytelen fogyasztási szokásokról, stb.) segíti a tanárok munkáját.

114

2.3.2. Anyagi erőforrások:

saját erőforrás: költségvetés, meglévő technikai környezet és taneszközök, könyvtári segédanyagok, multimédia.

külső erőforrás:

- pályázatok elkészítése - kapcsolat más közoktatási intézményekkel - kapcsolat az önkormányzat környezetvédelmi referensével - kapcsolat Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel - előadások biztosítása - alkalmi kapcsolatok helyi szolgáltatókkal – Városgondnokság, Vízmű, vállalkozók

3. ALAPELVEK, CÉLOK 3.1. Alapelvek:

A környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy tanulmányaik alatt a diákok megértsék, később saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: 

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.



A NÖVEKEDÉS KORLÁTAI:

A Föld és a földi erőforrások végességéből adódó

korlátok, amelyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. 

ALAPVETŐ EMBERI SZÜKSÉGLETEK: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.

115



AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG ELVE: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamtokba a lehető

legkevésbé beavatkozó

döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és / vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. 

KÜLCSÖNÖS FÜGGŐSÉG: A minden elem és életforma ( beleértve az embereket is ) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

3.2. Jövőkép – hosszú távú célok: Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében alakítjuk nevelőmunkánk során: - a környezettudatos magatartás és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos, magatartást és életvitelt - a környezet ( természetes és mesterséges ) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszer szemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. Felkészülés a felnőtt életre, a helyes fogyasztói kultúra alakítása. - a környezettudatos szemlélet elterjesztését a településen a tanulók által

116

3.3. Rövidtávú célok, feladatok, siker kritériumok

RÖVID TÁVÚ CÉLOK A környezeti nevelés A nevelő-oktató munka valamennyi területén megjelenik Tantárgyközi kapcsolatok erősítése - a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket Környezeti kultúra fejlesztése

Szaktárgyi célok

Hagyományok ápolása

FELADATOK

SIKER KRITÉRIUMOK

A helyi tantervben  Több környezeti tartalom műveltségi területként és a az órákon tanmenetekben is  Változatosabb nevelési megjelöljük a feladatokat, módszerek módszereket.  Az iskola egészét átfogó (1.sz.melléklet) környezeti nevelés Pl. Takarékosság az Rendszerelmélet alakulása energiával, vízzel Költségmegtakarítás -megfigyelés A tanulók aktív részvétele adatgyűjtés, számolás Motiváltság következtetések. El tudják kerülni a Környezetbarát anyagok, veszélyes anyagok technológiák megismerése egészségkárosító hatásait Az iskola tisztaságának Intézményi szintű javítása. egységes, esztétikus, a A külső és belső környezet tanulók munkakultúrájára kritériumának fejlesztése alapozott környezet létrejötte és fenntartása. A környezetért felelősséget érző cselekvőképes felnőtté válás. 

hétköznapi környezeti Környezettudatos problémák megjelenítése magatartás formálása tárgyi cselekvéses  Cselekedve tanulás megismerés gyakorlatának  felkészítés természetkialakítása védelmi versenyekre  A problémák globális észlelését követő  elméleti,gyakorlati tudás növelése azonosulási minták érzékelése és azok  interaktív módszerek következményeinek kipróbálása belátása  multimédiás módszerek alkalmazása  Hézagos ismeretek összekapcsolása,  Külső előadó bevonása környezetvédelmi témában rendezése „Vásárhelyi nap” szervezése Közösségformáló, az egész iskolaközösség csapatmunkát fejlesztő részére kapcsolatok kialakulása Környezetvédelmi akció – Egyéni kreatív ötletek (Pl. játszótér gondozás) megvalósítása. Kézműves csoportközi fogl. Kommunikáció – együttműködés fejlődése

117

Hagyományok ápolása

Drog prevenciós program folytatása Hulladékgyűjtő akciók szervezése (papír gyűjtés) DIÖK Kapcsolódás a városi hulladékgazdálkodási programhoz.

A lakókörnyezet Ismeretszerzés értékeinek, problémáinak következmények feltárása.: megismerése: Kálv Kálváriadomb állapotának megismerése hagyományőrzés A település vízgazdálkodásának megismerése, az ivóvíz ellátás, a csatornázás és a szennyvíztisztítás technológiája. A vízminőség mérésének egyszerű eszközei A kommunális szilárd hulladékok kezelésének rendszere A levegőtisztaság – védelem. Egészségügyi és egyéb káros hatások Zaj és rezgés. A hangok. A zajszennyezés keletkezése. A környezeti zaj forrásai. A zaj és rezgésvédelem egyes kérdései és az oktatás Az alföldi táj élővilágának megismerése, védelme A termőföld és a talaj védelme „Zöld sarok” kialakítása a könyvtárban Fejlesztjük a tanulók szakkönyvek, problémamegoldó folyóiratok, gondolkodásmódját, az CD-k önálló ismeretszerzés Video anyag beszerzése képességét – Iskolarádió „zöld hírei” megalapozva az Iskolaújság faliújság élethosszig tartó tanulást. „zöld hírei” Kommunikációs képesség rovat megnyitása fejlesztése

118

Ember és természet egészséges együttműködésének tudatosulása – egészségmegőrzés A papírhulladék szelektív kezelésének elsajátítása – kevesebb papír kerül a szemetesbe Aki ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá, óvja azt.

A tanulók aktív önálló ismeretszerzése révén fejlődnek a célok eléréséhez szükséges készségek: A tanulók sikerélményben részesülnek, nő az aktív közreműködők száma. A versenyeken eredményesebb szereplés. Egyre többen használják a szakirodalmat, vállalnak fellépést, előadást.

Tudatos kritikus fogyasztói magatartás fejlesztése a tanulóknál

áruismeret vásárlási fogyasztói döntésekkel kapcsolatos ismeretek nyújtása Reklámok üzenetének tudatos kezelése.

A felmerülő fogyasztói problémák megértése, megoldása saját, majd közösségi szinten. Ökológiailag tudatos fogyasztóvá válnak tanulóink, akik elítélik az ön-és profit célú fogyasztást. Tájékozottá válnak a fogyasztói jogok terén.

4. TOVÁBBKÉPZÉS Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve – minden évben más munkaközösségből évente legalább két pedagógus részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár – továbbképzési programokon.

5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, amelyek értékelése a feladatunk lehet. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkozunk,

a tanuló teljes

személyiségét fejlesztjük. A környezeti nevelési program

életbelépésekor az iskola dolgozói és tanulói körében

kérdőíves attitűdvizsgálatot, majd a tapasztalatokból feladatok kerülnek meghatározásra.

119

1.SZ.MELLÉKLET

AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI

AZ EGYES TANTÁRGYAK KIEMELT KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEI

Magyar nyelv és irodalom Általános iskola – alsó tagozat ( 6-10 év). A tanulók 

ismerjék meg a közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat ( meséket, mondákat és verseket )



egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során



fogyasztóvédelmi oktatás: reklám nyelv, felíratok.

Általános iskola – felső tagozat: A tanulók 

ismerjék meg a anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;



törekedjenek az anyanyelv védelmére;



sajátítsák el a média elemzésének technikáit;



tudjanak disputát folytatni. A tanulókban



alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;



növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelem témájú könyvek feldolgozásával



fejlesszük a egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével



fogyasztóvédelmi oktatás; irányelvek, felíratok, a reklám képi nyelve és hatásai

120

Történelem A tanulók 

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.



Fogyasztóvédelmi oktatás: - EU fogyasztói jogok megismerése, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története

Idegen nyelv A tanulók 

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,



legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,



ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,



legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni,



állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban



alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben,



fejlődjön

az

idegen

nyelvi

kommunikációképessége

lehetőségeit.

121

és

fedezzék

fel

ennek

Matematika A tanulók 

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,



legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,



logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön,



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,



ismerjenek konkrét, a való életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,



legyenek képesek reális becslésekre,



tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban



alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,



alakítsuk ki a környezeti rendszerek

megismeréséhez szükséges számolási

képességeket 

fogyasztóvédelmi

oktatás:

banki,

biztosítási

vagy

üzemanyag

–

fogyasztási

számítások végeztetésével – ismeret átadás

Fizika A tanulók 

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,



ismerjék meg élő szervezetre káros fizikai hatások ( sugárzások, zaj, rezgés ) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat,



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrások felelősséggel szabad csak felhasználni,

122



ismereteik

birtokában,

tetteik

következményeit

látó,

távlatokban

gondolkodó

állampolgárrá váljanak, 

fogyasztóvédelmi

oktatás:

Ismereteik

birtokában,

mérés,

mértékegységek,

mérőeszközök ( villany, gáz, víz mérőórák ) gyakorlati alkalmazása

Földrajz A tanulók 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,



érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,



ismerjék meg a világ globális problémáit,



ismerjék meg és őrizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit,



fogyasztóvédelmi oktatás: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások megismerése

Biológia A tanulók 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azon

megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit, 

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,



ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémákat



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,



sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban



alakuljon ki ökológiai szemléletmód



fogyasztóvédelmi oktatás: génmódosított élelmiszerek ( GMO),amíg egy élelmiszer a boltba kerül,

táplálkozás kiegészítők és divatjaik,

vonatkozó ismeretek szerzése

123

egészséges táplálkozásra

Kémia A tanulók 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait



fogyasztóvédelmi

oktatás:

Élelmiszerbiztonság

fogalmának

elmélyítése,

élelmiszeradalékok ( E számok ), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatának ismerete

Ének-zene A tanulók 

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát,



ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,



tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók 

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát,



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,



ismerjék és tudják, hogy hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira



ismerjék a természetes alapanyagok használatát



legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,

124



legyenek képesek

alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek

megfelelően, 

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,



kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Tánc és dráma A tanulók 

tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel



legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével ( árvíz, erdőtűz ),stb.)



sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

Testnevelés A tanulók 

fedezzék

fel,

értsék meg,

hogy

a környezeti

hatások

jelentős mértékben

befolyásolják, egészséges testi fejlődésünket, 

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,



értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,



sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat ( pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás),



tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását

125

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel. A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző

szintű

személyes

kapcsolatok

segítője,

fejlesztője

is.

Az

átalakuló

iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja

igényessége, értékrendje.

meghatározó az osztályfőnök

A környezeti nevelés szempontjából nem

szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága,

problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag – és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg.

126

ZÁRADÉK A Pedagógiai Program nyilvános dokumentum, bárki számára hozzáférhető intézményünk honlapján, illetve az iskolai könyvtárban. Kelt: Polgár, 2010. december 07. Dr. Faragóné Béres Edit sk. igazgató

A Pedagógiai Programot az intézményünk alkalmazotti közössége megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Polgár, 2010. december 20. Tricskó Józsefné sk. Alkalmazotti közösség képviselője

Berkes Jánosné sk. Alkalmazotti közösség képviselője

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Polgár, 2010. december 20.

Petrikné Sereg Ildikó sk. Nevelőtestület képviselője

Hamar Józsefné sk. Nevelőtestület képviselője

A Pedagógiai Programot az intézmény Szülői Tanácsa megismerte, az abban foglaltakat elfogadta. Kelt: Polgár, 2010. december 07. Nagyné Márton Ildikó sk. Szülői Tanács képviselője

127

A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Kelt: Polgár, 2011. január 10. Vitányi Alexandra sk. Diákönkormányzat képviselője

A Pedagógiai Programot a fenntartó megismerte, az abban foglaltakat jóváhagyta. Kelt: Polgár, 2011. január 27. Tóth József sk. polgármester

128