PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A CEGLÉDI KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV SZAKMAI PROGRAM

Készítette: az iskola nevelőtestülete Összeállította: Tóth Géza igazgató

CEGLÉD 2008.

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Pedagógiai Program

BEVEZETÉS Köszöntő Mottó: "Mindig mondj igazat, arra a legkönnyebb emlékezni." (David Mamet) Ön a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola pedagógiai programját tartja kezében, amelyet az iskola nevelőtestülete alkotott, és folyamatosan aktualizál a nevelés-oktatás területén szerzett tapasztalatai alapján. Most, ebben a dokumentumban rögzítésre kerül mindaz, amit Cegléd legfiatalabb, a mutatói alapján minden tekintetben a legdinamikusabban fejlődő középiskolája felmutathat, és a jövőre vonatkozóan célul tűzhet ki maga elé. Olyan dokumentumot igyekeztünk összeállítani, amelybe, mintegy önmagunk elé állított tükörbe belenézve, tisztán és világosan láthatjuk iskolánk nevelési elveit, értékeit, céljait, az előttünk álló feladatokat, azok megoldásához vezető lehetséges utakat, módszereket, eszközöket. Mindenki számára nyilvánvalóvá tesszük programunkban azokat az alapokat, amelyekre épül, és azokat az adottságokat-erőforrásokat, amelyek által folyamatosan megújul mindennapi életünk, hogy mind eredményesebbé, hatékonyabbá váljon az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka. Ebben a „tükörben” nem homályosak és nem jelentéktelenek a múlt kikristályosodott értékei, és nem eltúlzottak a jelen reményteli kezdeményezései sem. Minden, ami az iskola fejlődését szolgálja helyet kapott és kap a jövőben is a maga idejében, a szükséges mértékben. Bízunk abban, hogy valamennyi iskolahasználó megtalálja programunkban azt, amit keres, amiben mi mások, jobbak vagyunk, többet tudunk nyújtani a többi középiskolánál. Hisszük, hogy iskolánk olyan egyedi, mindannyiunk által vállalható szellemi műhely, amelyben a szívvel-lélekkel és szakértelemmel folyó nevelő-oktató munka eredményeit haszonnal építik be tanítványaink önmagukba, és válnak erős horgonyaivá ma még törékeny demokráciánknak. Cegléd, 1998. április 30.

Tóth Géza igazgató

1. oldal


Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TARTALOMJEGYZÉK AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE I. NEVELÉSI PROGRAM I. 1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, A NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJAI I. 1. 1. Az iskola nevelési elvei és alkalmazásuk I. 1. 2. Kiemelt intézményi célok, feladatok I. 1. 3. A kulcskompetenciák fejlesztése I. 1. 4. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, szociális hátrányok enyhítésével kapcsolatos feladatok 1.1.5. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1. 1. 6. Környezeti nevelés (természettudományos kompetencia) 1. 1. 7. A tanulók fizikai állapotának mérése I. 1.8. A szülő, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése I. 2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK LEÍRÁSA I. 2. 1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei I. 2. 2. Az iskola általános munkarendje és működésének jellemzése I. 2. 3. Az oktatás teljes szerkezetének pedagógiai szakaszolása II. HELYI TANTERV II.1. ÉRTÉKELÉS A magatartás minősítése A szorgalom minősítése Szaktárgyi értékelések ÁTJÁRHATÓSÁG, ÁTVÉTEL II. 2. ÓRATERVEK az „a” évfolyamok Nyelvi előkészítő évfolyammal az „a” évfolyamok Nyelvi előkészítő évfolyammal a „B” évfolyamok Nyelvi előkészítő évfolyammal a „B” évfolyamok Nyelvi előkészítő évfolyammal a „B” évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszámai A „C” évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszámai A „C” évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszámai II. 3. ÓRASZÁMOK 11. - 12. évfolyam „C“ osztály TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK TANKÖNYVEK II. 4. SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK GAZDASÁGI INFORMATIKUS MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ KIADVÁNY- ÉS KÉPSZERKESZTŐ II. 5. FELNŐTTOKTATÁS III. SZAKMAI PROGRAM SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK IV. PEDAGÓGIAI, SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI 2. oldal

1 2 4 7 7 7 9 13 20 23 25 26 29 29 29 30 31 32 32 32 33 33 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 48 49 49 50 50 51 52 53 54 65 66 67 67


Pedagógiai Program

IV. 1. TÁRGYI FELTÉTELEK 67 IV. 3. TANULÓLÉTSZÁM, BEISKOLÁZÁSHIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. IV. 4. KAPCSOLATOK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, LEGITIMÁCIÓJAHIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM L VI. MELLÉKLETEK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. Magyar nyelv tanterv a 0. évfolyam számára Hiba! A könyvjelző nem létezik. Történelem tanterv a 0. évfolyam számára Hiba! A könyvjelző nem létezik. Demokratikus állampolgárságra nevelés a 0. évfolyamonHiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika tanterv a 0. évfolyamon Hiba! A könyvjelző nem létezik. Első idegen nyelv a 0. évfolyamosok részére Hiba! A könyvjelző nem létezik. Történelem Hiba! A könyvjelző nem létezik. Matematika Hiba! A könyvjelző nem létezik. Idegen nyelv Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. idegen nyelv a nyelvi előkészítős osztálynak Hiba! A könyvjelző nem létezik. Informatika Hiba! A könyvjelző nem létezik. Biológia Hiba! A könyvjelző nem létezik. Kémia Hiba! A könyvjelző nem létezik. Földünk és környezetünk Hiba! A könyvjelző nem létezik. fizika Hiba! A könyvjelző nem létezik. Ének Hiba! A könyvjelző nem létezik. Vizuális kultúra Hiba! A könyvjelző nem létezik. Testnevelés Hiba! A könyvjelző nem létezik. Szakmai tárgyak Hiba! A könyvjelző nem létezik. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORTRA Hiba! A könyvjelző nem létezik. KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEKHiba! A könyvjelző nem léte KÖZGAZDASÁGI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOKHiba! A könyvjelző nem SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTRAHiba! A könyvjelző nem létezik. KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Hiba! A könyvjelző nem létezik. KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOKHiba! A könyvjelző nem létezik. Informatikai osztály SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁSHiba! A könyvjelző nem létezik. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Hiba! A könyvjelző nem létezik. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOKHiba! A könyvjelző nem létezik. Esti képzés Hiba! A könyvjelző nem létezik. ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. magyar Hiba! A könyvjelző nem létezik. matematika Hiba! A könyvjelző nem létezik. angol Hiba! A könyvjelző nem létezik. Német Hiba! A könyvjelző nem létezik. történelem Hiba! A könyvjelző nem létezik. földrajz Hiba! A könyvjelző nem létezik. informatika Hiba! A könyvjelző nem létezik. testnevelés Hiba! A könyvjelző nem létezik. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA Hiba! A könyvjelző nem létezik. KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGAHiba! A könyvjelző nem lé

3. oldal


Pedagógiai Program

Az iskola rövid története Az intézmény 1968. január 1-én kelt önálló életre, kiválva a gimnázium keretei közül, ahol már 1963-ban, egy osztályban megkezdődött Cegléden a középfokú közgazdasági szakemberképzés. A tanév közben átköltözött 4 közgazdasági és 4 gimnáziumi osztály indítása után az 1968/69es tanévtől felmenő rendszerben csak egy-egy számviteli-gazdálkodási és igazgatási ügyviteli ágazatos osztályt iskoláztak be. Így, az 1971/72. tanévben 8 „közgazdaságis” osztály működött a 9 osztályteremmel rendelkező iskolában. Felnőttoktatás 1963 óta van, a nappali tagozattal párhuzamosan. Az 1976/77. tanévtől kezdve érettségizettek számára két éves kiegészítő szakmai képzés is indult évfolyamonként egy osztályban. A felnőttoktatás mind a 4 éves, mind a 2 éves kiegészítő képzésben levelező tagozaton folyt. 1973/74. tanévtől kétéves gépíró és gyorsíró szakiskola kezdte meg működését 1990-ig úgy, hogy 1987-90 között kihelyezett tagozatként Abonyban – a gimnáziumban – folytatódott a képzés. 1990-ben 5 új tanteremmel bővült az iskola épülete, és már 12 osztályban folyt a képzés, mert a Gépíró és Gyorsíró Szakiskola 1986-os végleges kiválása után a számviteli-gazdálkodási ágazaton 2 párhuzamos osztály kezdett el dolgozni az igazgatási-ügyviteli ágazat mellett úgy, hogy az 1989/90. tanévtől felmenő rendszerben az egyik számviteli-gazdálkodási ágazatot felváltotta a számítástechnikai ágazat. Így először az 1992/93. tanévben volt 4 számviteli-gazdálkodási, 4 igazgatási-ügyviteli és 4 számítástechnikai ágazatos osztálya az iskolának a nappali tagozaton. 1992-ben újabb három tanteremmel bővült az iskola épülete. Ebben az évben kezdte meg munkáját az ún. „világbanki modell” alapján - 2 év általános képzés, 2 év szakmai alapozás, 1 vagy 2 év szakmai képzés - szerveződő általános közgazdasági ágazat, és szűnt meg - felmenő rendszerben - az igazgatási-ügyviteli ágazat. 1992-ben elkezdődtek az érettségire épülő ún. posztszekunderi képzések (13-14. évfolyamos képzések), köztük az igazgatási-ügyviteli ágazat megszűnésének évétől, 1995/96. tanévtől az ügyintéző titkári - érettségire épülő, két éves, felsőfokú szakképesítést adó, középfokú nyelvvizsgához kötött – és a mérlegképes könyvelői szakmai képzések (ez utóbbi a győri Széchenyi Egyetemmel közösen). Az 1998/99. tanévtől felmenő rendszerben három szakmacsoportban, - közgazdasági - kereskedelem-marketing - informatikai (SW orientáció) képez az iskola középfokú, emeltszintű és felsőfokú szakképesítéssel rendelkező közgazdászokat, informatikusokat, üzleti szakembereket. 1998-ban a világbanki program „A” komponens keretében bekapcsolódtunk a két tanítási nyelvű gazdasági informatikus képzés tananyagfejlesztő munkálataiba, majd a szakmai képzésekbe. 1998 óta ECDL Nemzetközi Számítástechnikai Vizsgaközpontot működtetünk. Több száz tanulónak és felnőttnek biztosítjuk a tanfolyamainkon való részvételt, és a vizsgázás lehetőségét.

4. oldal


Pedagógiai Program

1998. március 26-tól a fenntartó határozata szerint az iskola új neve:

CEGLÉDI KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA

2000-ben tovább bővült az iskola épülete, miután az addig lapos tetőt beépítettük, és a tetőtérben hat szakképzési gyakorlati termet, informatikai rendszerközpontot, tanári előkészítőt, és egyéb helyiségeket alakítottunk ki. A 2001/2002. tanévtől újabb felsőfokú szakmai képzéseket (idegenforgalmi szakmenedzser, számviteli szakügyintéző, EU üzleti szakügyintéző, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző stb.) indítottunk érettségizetteknek a Budapesti Gazdasági Főiskolával (BGF) és a Szolnoki Főiskolával közösen. Az Oktatási Minisztérium támogatásával 2000-2003. között a COMENIUS 2000 II. modell alapján „Teljes körű Minőségirányítási Rendszert” építettünk ki intézményünkben. 2002-ben tagja lett iskolánk 30 magyar közoktatási intézmény között az „Európai Innovatív Iskolahálózatnak” (EUROPEAN NETWORK OF INNOVATIVE SCHOOLS). A 2004. évtől felmenő rendszerben nyelvi előkészítő osztályokat, ún 0. évfolyamos osztályokat indítottunk, amelynek köszönhetően a 2009/2010. tanévtől már 14 osztályban készítünk fel tanulókat az érettségi vizsgára. 2005-ben iskolánk Akkreditált Felnőttképzési Intézmény lett, így a felnőttoktatás mellett a felnőttképzésbe is bekapcsolódott.

5. oldal


Pedagógiai Program

A 2005 év tavaszán az Oktatási Minisztérium által meghirdetett KMD Kiválósági Díj kategóriában Elismerő Oklevél kitüntetést kapott iskolánk, majd ez év őszén első díjat nyert a Budapesti és Pest Megyei Kamarai Minőségi Díj pályázaton. 2006-ban új pedagógiai-módszertani program, a kompetencia elvű oktatás vette kezdetét iskolánkban a HEFOP 3.1.3 program keretében. 2007-ben az új OKJ szerinti, kompetencia elvű képzés vette kezdetét a szakmai tantárgyak körében a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) keretei között (HEFOP 3.2.2 és 4.1.1 programok). Folyamatosan zajlanak nemzetközi diákcsere programjaink: 1991-1996 között a szakképzés megújítását támogató PHARE program, majd az azt követő Pilot programok, nemzetközi kapcsolatok, diákcserék (Hollandia, Spanyolország, Dánia, Anglia). 1997 óta működik a regensburgi (Németország) cserekapcsolat, amely a nemzetközi LEONARDO program keretében született. A nemzetközi COMENIUS program keretében 2003-ban jött létre kölcsönös tanár-diák kapcsolat Wales, Norvégia, Németország egy-egy iskolájával.

6. oldal


Pedagógiai Program

I. NEVELÉSI PROGRAM

I. 1. Az iskola működésének általános jellemzői, a nevelés és oktatás céljai

I. 1. 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI ELVEI ÉS ALKALMAZÁSUK Az iskolában folyó nevelőmunka érvényesítésében teret kapnak:

értékközpontú.

Az

értékek

létrehozásában

és

az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai a polgári társadalom normái az egyetemes és nemzeti kultúra értékei a közoktatási törvényben megfogalmazott normák. Ezek szerves egységet képeznek, működésük egy időben jelenik meg. Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Tanulóközpontúság Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljaiból is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. Az iskola a szülők megbízottjaként törekszik a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére. Figyelembe veszi a szülők és diákok ez irányú jelzéseit, kész a jelentkező problémák megoldására. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diáktanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen megvalósítja.

7. oldal


Pedagógiai Program

Szabadság Az iskolai tanórák vonatkozó anyagrészeiben, az iskolai tevékenységekben, a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi (világ, európai és magyar történelem) vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelete, valamint az iskolai kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánja kerülni az intézmény. Ez főként a pályaorientációban, a személyre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg. A tanuló rendszeres és kielégítő információkat kap a személyét és tanulmányait érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatja egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is. Felelősség Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. Teljesítmény Az iskola minden területen igyekszik elősegíteni és értékelni a kiváló teljesítményt. Minden feltételt igyekszik biztosítani az átlagos, és az átlag alatti teljesítményű diákok számára is az eredményességük növelése érdekében. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. Az iskolai értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve.

8. oldal


Pedagógiai Program

Polgári értékek Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az • • • •

általános emberi európai nemzeti lakóhelyi

identitás, valamint az e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. A hazaszeretet - mint polgári erény - erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. Az iskola elősegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a polgári vívmányok, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésére és helyes értékelésére. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az iskola és a szülők kétirányú és folyamatos kapcsolata is biztosított. A hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett ezért az iskola folyamatosan meggyőződik e feltétel megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről. Iskolánk nyitott a társadalomban, a nagyvilágban újonnan keletkező olyan valóságos szakmai értékekre, amelyek az iskolai nevelési célok megvalósítására progresszíven hatnak.

I. 1. 2. KIEMELT INTÉZMÉNYI CÉLOK, FELADATOK Az iskolát kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők: ♦ A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül. ♦ Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerőpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. ♦ Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélő, művészeteket értékelő és értő művelt állampolgárok képzése. ♦ Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat adjon a demokratikus, polgári Magyarország számára. ♦ Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. 9. oldal


Pedagógiai Program

♦ Korszerű közgazdasági elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget biztosítson. ♦ Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen. ♦ Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. ♦ Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. ♦ Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. ♦ Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával. ♦ Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése. Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: Rövid távú feladatok (1 év) • • • • • • • • • • • • • • • •

A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése Differenciált képességfejlesztés biztosítása Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Úszásoktatás megszervezése sportköri keretben Minőségfejlesztési és irányítási program működtetése Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása Iskolai sportnapok szervezése Diáknap szervezése Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében Iskolai támogatások rendszerének kidolgozása Mulasztások következetes számonkérése

Középtávú feladatok (2-3 év) • • • • • •

Pályaorientációs feladatok ellátása a 10. és 11. évfolyamokon és a végzős osztályokban Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévő külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása Diákvállalkozások alapítása, működtetése taniroda keretein belül Nevelést-oktatást segítő IKT eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása IKT kompetenciák hatékony alkalmazása Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése a közismereti és a szakmai tantárgyakra egyaránt

10. oldal


Pedagógiai Program

Hosszú távú feladatok (3 éven túli) • • • • • • • •

Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés Továbbtanulásra való felkészítés Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése Minden tanulónk szerezzen közgazdasági, ügyviteli, üzleti, marketing, vállalkozási kompetenciákat A nyelvi előkészítő osztályokban emelt szintű érettségi vizsga lehetőségének biztosítása az első idegen nyelvből, középszintű érettségi vizsga lehetőségének biztosítása a második idegen nyelvből Minden tanuló szerezzen legalább ECDL szintű informatikai kompetenciákat Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet, egészséges életmód iránti „belső” igény kialakítása.

A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei: a tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati (DÖK) tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg.

11. oldal


Pedagógiai Program

Az előzőekben felsorolt céljaink és feladataink közül a jelen programban sikerkritériumokat a továbbtanulásra való felkészítéshez, az idegen nyelv oktatásának fejlesztéséhez, a kommunikációs és önálló ismeretszerzési képességek fejlesztéséhez, a korszerű informatikai és üzleti ismeretek megszerzéséhez rendelünk az alábbiak szerint. Az értékelés időpontja A végzős tanulók legalább 50%-a ÉVENTE jelentkezzen tovább-tanulásra felsőoktatási intézménybe, és a jelentkezett tanulók legalább 50%-át vegyék fel felsőoktatási intézménybe. Az alapfokú nyelvvizsgaszintet ÉVENTE sikeresen teljesítő tanulók aránya a 10. évfolyam végén legalább 75% legyen. A sikeres középfokú nyelvvizsgával ÉVENTE rendelkező tanulók aránya a 12. évfolyam végére legalább 30% legyen. A 11. évfolyam végére minden ÉVENTE diákunk szerezzen képességet a hagyományos és digitális információhordozók felhasználásával, egy adott téma (a források pontos megjelölésével) feldolgozására, prezentációs megjelenítésére. Minden tanuló ismerje az Internet nyújtotta kommunikációs formákat. Képesek önállóan jegyzetelni, ÉVENTE gondolataikat igényesen, összefüggően, szóban és írásban megfogalmazni. Végzős tanulóink rendelkezzenek ÉVENTE ECDL Vizsga szintű informatikai ismeretekkel. Végzős tanulóink képesek legyenek ÉVENTE önállóan elkészíteni egy vállalkozás üzleti tervét Sikerkritériumok

12. oldal

Felelős

Módszer, eszköz

igazgató

Nyilvántartás összesítése

igazgató

Alapvizsga eredmények alapján

igazgató

A nyelvvizsgabizonyítványok nyilvántartása alapján

munkaközösség vezetők

Tanulók munkái alapján

munkaközösség Tanulók munkái. vezetők, Vizsgák eredményei vizsgabizottságok szakmai osztályszintű ECDL igazgatóhelyettes vizsgák alapján szakmai Tanulói igazgatóhelyettes alapján

munkák


Pedagógiai Program

I. 1. 3. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A kulcskompetenciák azokat a tudásokat és képességeket összesítik, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. • Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. • Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a hallott szöveg megértése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése, az íráskészség, az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és érdeklődése szerint. • Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. • Természettudományos kompetencia Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk és irányítsuk cselekvéseinket. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja.

13. oldal


Pedagógiai Program

• Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. • A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerje fel szükségleteit és lehetőségeit, a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. • Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

14. oldal


Pedagógiai Program

KIEMELT FELADATAINK A KULCSKOMPETENCIÁKRA ÉPÜLNEK Kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi kommunikáció) A tanuló különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon megfelelően kommunikálni, kommunikációját folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy mindig az adott helyzetnek megfelelően változtatni tudja. Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni az információkat. Legyen képes különböző segédeszközöket (szótárak, lexikonok, IKT eszközök stb.) használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Legyen képes a kritikus és építő jellegű párbeszédre, mások megismerésére. Ehhez ismerje a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Színterei Tanítási óra • Különösen a magyar nyelv és irodalom és a nyilvános beszéd foglalkozásain • Projektmunka lebonyolítása során Tanórán kívül • Tantárgyi versenyek, Diákszínpad, Iskolai rendezvények, Diákönkormányzat (iskolai, városi), Diák újság, Tehetséggondozás, Tanulmányi kirándulások, Kapcsolattartás egyetemekkel, főiskolákkal, Internet használata, Filmklub, Kulturális programok, Osztályok közötti vetélkedő. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz (idegen nyelvi kommunikáció) Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása felöleli a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást. Legyenek képesek a tanulók a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként az idegen nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. Szükséges a kulturális sokféleség tiszteletben tartása és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság felkeltése, kialakítása. Színterei Tanítási óra • Különösen az idegen nyelvi foglalkozások • Informatikai foglalkozások Tanórán kívül • Nemzetközi kapcsolatok, diákcserék, Internet használata, Külföldi tanulmányi kirándulások, Előadók meghívása, Tanulmányi versenyek, Tehetséggondozás, Kapcsolattartás egyetemekkel, főiskolákkal, Nemzetközi projektekben részvétel, Vetélkedők szervezése, vetélkedőkön való részvétel.

15. oldal


Pedagógiai Program

Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes legyen indokolni az adatokból kiolvasható eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén tud kommunikálni, valamint tudja alkalmazni a megfelelő számítástechnikai és egyéb segédeszközöket. Színterei Tanítási óra • Különösen a matematikai foglalkozásokon • Természettudományi és társadalomtudományi foglalkozások • Szakmai gazdasági jellegű foglalkozások Tanórán kívül • Tanulmányi versenyekre való felkészülés • Tehetséggondozó foglalkozások • Felzárkóztatások IKT kompetenciák fejlesztése (digitális kompetencia) A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Feladatunknak tekintjük, hogy munkatársaink és tanulóink az IKT eszközöket és technológiákat készségszinten használják mindennapi munkájukban. Kiemelt feladat az innovációs folyamatok követése, valamint tanulóink ECDL vizsgára való felkészítése. Színterei Tanítási óra • Különösen az informatikai foglalkozásokon • IKT eszközök használatakor • Prezentációk készítése során, SDT használata • E-tananyagok használatakor • Szakmai tantárgyak Tanórán kívül • Internet, intranet használata • Belső és külső intézményi kommunikáció működtetése (tanár-tanár, tanár-diák, iskola-szülő) során

16. oldal

Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola • • • •

Pedagógiai Program

ECDL vizsgaközpont működtetése Technika szakkör munkája Tanulmányi versenyek, szakmai kiállítások, továbbképzések, tehetséggondozás, iskolai weblapkészítés, projektekben való részvétel Külföldi kapcsolatok

A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás képességének további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanuló képes legyen a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Színterei Tanítási óra • • •

Különösen a tanulásmódszertan, önismeret foglalkozásokon Osztályfőnöki foglalkozásokon Egyéb tanítási foglalkozások, tantárgyi sajátosságok ismerete

Tanórán kívül • Tehetséggondozás • Felzárkóztatás

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés (szociális és állampolgári kompetencia) E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyaló partnereinkben bizalmat keltünk és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási, faji és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, a nemzethez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi

17. oldal


Pedagógiai Program

összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége) fejlesztése. Színterei Tanítási óra • Különösen a demokratikus állampolgárságra nevelés, társadalomismeret és etika, történelem és állampolgári ismeretek foglalkozásokon. • Nemzetközi, országos, helyi közéleti tevékenységek gyakorlása az önismereti, osztályfőnöki foglalkozásokon Tanórán kívül • Különösen a diákszínpadi foglalkozásokon • Diákönkormányzat keretein belül, Tanulmányi versenyek, Tanulmányi kirándulások alkalmával • Ünnepségek szervezése, hagyományok ápolása során Gazdasági nevelés (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. A gazdasági, jogi és pénzügyi ismeretek ma már az általános műveltség részét képezik. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő, és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem jól működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak. Feladatunk, hogy mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatot, ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Kapja meg minden diák azokat az alapokat, amelyek a mindennapi életvitelhez szükségesek. Érjük el, hogy a diákok olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, készségeket is szerezzenek, hogy adott esetben a családtagoknak, ismerősöknek is tudjanak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban tanácsot adni. A tanórán kívüli ismeretszerzésre is fordítsunk kiemelt figyelmet: pénzintézetek, könyvelőirodák, brókerirodák, önkormányzatok stb. látogatása. Feladatunk, hogy bővítsük a tanulók gazdasági, jogi- és pénzügyi ismereteit. Már kilencedik osztálytól ismertessük meg gazdasági játékokon keresztül a diákokat alapvető gazdasági, gazdálkodási ismeretekkel, készségekkel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók elsajátítsák a munkahelyi viselkedés szabályait, és azokat alkalmazását.

18. oldal


Pedagógiai Program

Színterei Tanítási óra • Szakmai orientációs tárgyak Gazdasági környezetünk, Viselkedéskultúra Pályaorientáció segítése • Szakmai alapozó tárgyak Közgazdaságtan, Üzleti gazdaságtan, Marketing Tanirodai gyakorlat. Szakmai tantárgyak Pályaorientáció segítése Tanórán kívül • Diákvállalkozások, Tanulmányi versenyek, Tehetséggondozás • Előadók hívása • Vetélkedők szervezése, vetélkedőkön való részvétel

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Olyan képességek fejlesztése tartozik ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Tanulóink a művészi kifejezés sokfélesége iránt legyenek nyitottak, esztétikai érzékük fejlesztésére fogékonyak. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejlessze kreativitásukat. A művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsák önismeretüket, emberi viszonyaikat, képesek legyenek eligazodni a világban. Színterei Tanítási óra • Különösen az ének-zene, rajz, osztályfőnöki, • Történelem, magyar nyelv és irodalom Tanórán kívül • Múzeum-, színház-, mozi látogatás, tanulmányi kirándulások • Diáknap, diákszínpad • Média, filmklub, író-, olvasó találkozók • Kézműves foglalkozások • Osztályok közötti vetélkedők, versenyek • Zenei programok, művészeti versenyek, találkozók

19. oldal


Pedagógiai Program

I. 1. 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: • Tanulók önismeretének fejlesztése • Tanulók együttműködési készségének fejlesztése • Felelősségérzet kialakítása • Egészséges életmód igényének kialakítása • Tanulási képességek kialakítása, fejlesztése • Tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése • Tanulók személyiségének fejlődését folyamatosan követjük • Az egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása • Tanirodai keretek között fejlesztendő együttműködési készség, üzleti felelősségérzet valamint kommunikációs készség magyar és idegen nyelven • Toleranciára nevelés Közösségfejlesztés • Tanulók feladatmegoldása csoport munkában • Közösségépítő játékok • Diáknapi felkészülés • Vetélkedőkön való részvétel • Teremdekoráció • Tanulmányi kirándulás • Iskolai közösségért végzett feladatok Diákönkormányzati munka • Demokratikus iskolai élet szervezése • Diákönkormányzat hatékony működtetése • DÖK vezetőképzésen való részvétel • Konferenciákon való részvétel • Iskolai élet, közösségi programok szervezése

Hon- és népismereti nevelés megvalósítása • Lakóhelyi környezet megismerése • Magyarország értékeinek megismerése • Iskolai ünnepségek, emléknapok megszervezése • Osztálykirándulások szervezése • ODK túrák szervezése • Vetélkedők szervezése • Diáknapra felkészülés, előadás • Múzeum- és színházlátogatások

20. oldal


Pedagógiai Program

Testi és lelki egészségre nevelés • Egészséges életmódra nevelés • Drogprevenció • szenvedélybetegségek felismerése, következményeinek tudatosítása • Kapcsolattartás a családokkal • Sportkör • Egészségnap, sportnap szervezése Pályaorientáció • Pályaválasztási tanácsadó tanár alkalmazása • Pályaválasztás segítése minden pedagógus kötelezettsége • Pályaalkalmassági vizsgálaton való részvétel biztosítása • Pályaismereti vizsgálat a munkaügyi központ segítségével Színterei Tanítási óra • Osztályfőnöki foglalkozások Tanórán kívül • Különösen az iskolai közéletélet • Osztálykirándulás A kötelező tanórai foglalkozások mellett az iskola lehetőséget biztosít tanórán kívüli tevékenységek folytatására is. Az iskola különösen nagy hangsúlyt helyez a tehetséggondozásra, ezért feladatának tekinti a tehetséges tanulókkal differenciált foglalkozások keretében való törődést. Iskolai keretek között működik tehetséggondozó központunk. A szakkörök célja a tanítási órákon tanultak mélyebb ismeretekkel való kiegészítése. Ezek megszervezése a mindenkori igényektől és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségektől is függ. Alapfeladatként felzárkóztató foglalkozások és tanulószobai foglalkozások szervezésére is lehetőség van. A differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat külön, erre a célra rendszeresített naplóban folyamatosan kell dokumentálni. A szülők, tanulók külön igénye alapján - megfelelő létszámú jelentkezés esetén - rendkívüli tantárgy tanítására is van lehetőség. Dokumentálását az osztályfőnök az osztálynapló erre kijelölt részében végzi. Valamennyi tanórán kívüli foglalkozás szabadon választható, de választás után látogatásuk és a tanulmányi kötelezettségek teljesítése kötelező érvényű. Többletszolgáltatások körébe tartozó, a szülők által igényelt szabadidős tevékenységek, foglalkozások, szolgáltatások szervezésére is van lehetőség (előkészítők, táborozások, diákétkeztetés, sportkör stb.). A diákköri foglalkozásokon nyílik lehetőség a tanulók kreativitásának, művészeti készségeinek fejlesztésére. Az itt nyert tudás szerves részét képezi az iskola életének

21. oldal


Pedagógiai Program

(ünnepélyek, rendezvények), illetve hozzájárul más intézményekkel való megmérettetéshez (tanulmányi versenyek, sportversenyek, szavalóversenyek stb.) Többek között az alábbi sajátos tevékenységi formákra nyílik lehetőség: – – – – –

Sportkör Bár az egészséges életre nevelés nem egy tantárgy feladata, hanem az egész iskoláé, mégis a különböző sporttevékenységek hatnak a legösztönzőbben ezen a területen. Alkotókör Gyakorlati készségek-, képességek fejlesztése. Hagyományos és modern kézműves technikák megismerése, iskolaújság szerkesztése, interaktív órák. Vöröskeresztes diákkör Az egész tanévet átfogó program hatásosan hirdeti az egészséges életmód fontosságát. Video-média kör A vizuális kultúra nevelésének bázisa, a rendszeresen jelentkező SULI TV adása, amely a zártláncú televízión eljut minden osztályterembe. Színjátszó kör A tanulók kreativitásának, kommunikációs készségének, önismeretének fejlesztésére az iskolai közösség összekovácsolására szolgál.

Hagyományteremtés és hagyományőrzés Az iskola diákönkormányzata és nevelőtestülete együtt és külön-külön is törekszik a már kialakult hagyományok ápolására, valamint igény szerint újak létrehozására. Minden tanévben megrendezzük a • gólya napokat • gólyabált • sportnapokat (őszi és tavaszi) • diáknapot • szalagavató bált • diákhetet • ballagást • tanulmányi és sportversenyeket • iskolatakarítási napot • stb. 1968 óta 5 évenként megünnepeljük az iskola alapításának évfordulóit. Az események kapcsán hagyományosan Emlékkönyvet jelentetünk meg. Szociális hátrányok enyhítése • • • • • • • •

Szociális hátrányokkal küzdő fiatalok problémáinak megismerése Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Támogatások megszerzése Kollégiumi ellátás igénybevételének ösztönzése Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek, étkezési támogatás, ösztöndíjak

22. oldal


Pedagógiai Program

Az iskola az éves költségvetés mellett egyéb pénzügyi támogatások bevonásával is segíti a szociálisan rászoruló tanulókat: - étkezési hozzájárulás, - tankönyvvásárlási segély, - táborozási költség hozzájárulás - osztálykirándulás költségeinek enyhítése. Ilyen támogatások odaítélésére és folyósítására csak akkor van lehetőség, ha forrásuk a fenntartó által biztosított éves költségvetésből, illetve saját bevételből megteremthető. Az iskola hozzásegíti szociálisan hátrányos helyzetű tanulóit, az állami normatív támogatáson kívüli, helyi önkormányzati forrásokhoz, pályázati, illetve egyéb úton megszerezhető támogatásokhoz (étkezési hozzájárulás, tankönyvtámogatás, rendkívüli nevelési segély stb.). Az iskola biztosítja tanulói számára, hogy drog- és alkoholellenes előadásokon vegyenek részt. Veszélyeztetett helyzetű gyerekek esetében az iskola kapcsolatot tart fenn (elsősorban az osztályfőnökön keresztül) segítő szakemberekkel (orvos, pszichológus), illetve nevelési tanácsadóval. Az iskola a Ktv. szerinti módon gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására felelős pedagógust foglalkoztat. Az iskola ez irányú feladatait, kapcsolattartási formáit, tevékenységi körét a nevelőtestület által elfogadott SZMSZ és az iskola igazgatója által, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős számára készített munkaköri leírás tartalmazza. 1.1.5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célok és feladatok Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye a diákokat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. Az iskola szerepe és lehetősége: Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, amely főszerepet vállal az egészségnevelésben, mert: 1. A diák hosszú éveken át látogatja az iskolát. 2. A tanulók személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok kialakításában. 3. Az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban működik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére.

23. oldal


Pedagógiai Program

A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, kémiai, társadalmi hatását. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló egyéb drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Fejlesztési követelmények Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. Mindenekelőtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Az egészségneveléssel kapcsolatos konkrét feladatok a Helyi tanterv, Osztályfőnöki, Biológia és Kémia tantervében vannak kidolgozva.

24. oldal


Pedagógiai Program

1. 1. 6. KÖRNYEZETI NEVELÉS (TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA) A természettudományos kompetencia birtokában legyen képes a tanuló hasznosítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja alkalmazni az ismereteit új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében. Legyen kritikus az áltudományos, technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Tudjon és akarjon cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. Célok és feladatok 14–18 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a fiatalok. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a kémia a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Feladat az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Annak belátása, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, és minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélő magatartása hozhat megoldást. Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyező, környezetpusztító magatartás ellen.

25. oldal


Pedagógiai Program

Fejlesztési követelmények Látniuk kell a diákoknak, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományostechnikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán a diákoknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Ismertessük meg, vetessük észre a természet szépségeit, és segítsünk, hogy a természeti szépségek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Mindenekelőtt annak érdekében kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Törekedjünk arra, hogy a tanuló megértse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezetés természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Színterei Tanítási óra • Különösen a biológia, kémia, földrajz, fizika tantárgyak foglalkozásai • Osztályfőnöki foglalkozásokon. Tanórán kívül: • Tehetséggondozás, Tanulmányi kirándulások, Sportnap, egészségnap, Iskolatakarítás, Szelektív hulladékgyűjtés, Vetélkedők, versenyek, Projektek, ODK • Külföldi kapcsolatok. A környezetneveléssel kapcsolatos konkrét feladatok a Helyi tanterv Osztályfőnöki, Biológia, Földrajz, Történelem, Kémia és Fizika tantervében vannak kidolgozva. 1. 1. 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Célok és feladatok A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik melynek figyelemmel való kisérése a tanulók fizikai állapotának mérése. Iskolánk minden évben felméri a tanulók fizikai állapotát. A fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok.

26. oldal


Pedagógiai Program

E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind az osztály egészét fejlesztendő, felzárkóztató tevékenység elvégzését. Ezzel lehetőséget biztosítunk az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A felmérések során ügyelni kell, hogy: • tükrözniük kell a nemi különbségeket • a biológiai érésből és a testalkatból fakadó különbségeket; • figyelembe kell venniük az életkori sajátosságokat; • dokumentációs háttérrel kell rendelkezni; • az országos és helyi iskolai méréseken alapuló standardok rögzített értékeit figyelembe kell vennie A méréseket a testnevelő tanárok végeztetik el, testnevelési órákon. Rögzítése az alábbi adatlapon történik (20. oldal)

27. oldal

Osztályonkénti adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához

Névsor A tanulók neve, életkora (születési év, hó, nap)

Minősítés: Összesített pontszám

Az intézmény neve, címe:............................................................................................A vizsgálatot végző tanár: ..................................... Osztály: A felmérés ideje: 20.…/20…. tanév ősz-tavasz

Hajlékonyság lazaság

Teljesítmé ny

Pontérték

60 méter síkfutás (mp)

Teljesítmé ny

Pontérték

2000 méter síkfutás (mp)

Teljesítmé ny

Pontérték

Helyből távolugrás (m)

Teljesítmé ny

Pontérték

01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

28. oldal

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db) Teljesítmé ny

Pontérték

Egyk. lök. helyből tömött labdával ügyesebbik kézzel (m) Teljesítmé ny

Pontérték

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (db) Teljesítmé ny

Pontérték

Kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával (m) Teljesítmény

Pontérték

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db) Teljesítmé ny

Pontérték


Pedagógiai Program

I. 1.8. A SZÜLŐ, TANULÓ ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A szülőkkel való kapcsolattartást az iskola igazgatóhelyettese irányítja az osztályfőnökök segítségével. A kapcsolattartás formái a hagyományosan kialakult szülői értekezletek, fogadónapok, fogadóórák, valamint az ellenőrző könyv bejegyzései. A Szülői Munkaközösség és az Iskolaszék intézményesített formái az iskola és a szülők kapcsolattartásának. A konfliktusok kezelése mindig a szülő bevonásával valósul meg. A tantestület, mint a szülő megbízottja vállal részt a nevelésben. A szülőkkel, tanulókkal való együttműködés jelenlegi formáit az iskola rögzítette SZMSZ-ében. Figyelmet fordít arra, hogy igény szerint újra értékelje a kapcsolattartás formáit és ezt az SZMSZ-ben követhetően dokumentálja. Az iskola és a kollégium pedagógusai között elsősorban az osztályfőnök-nevelőtanár kapcsolat működik. Kollégiumi nevelőkkel való kapcsolattartás erősítése érdekében az érintett kollégiumi nevelőket meghívjuk nevelőtestületi értekezleteinkre.

I. 2. Az iskola működésének leírása

I. 2. 1. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

A nappali tagozatra jelentkezés Jelentkezni az iskolába a tanév rendjében megfogalmazott felvételi eljárásoknak megfelelően, valamint az iskola által évente kiadott tájékoztatóban megfogalmazottak szerint lehet. A tanulók felvételéről, az osztályba sorolásról az iskola igazgatója dönt. A következő évfolyamra lépés feltétele: • bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot eredményesen elvégezte. • ha másik hazai, vagy külföldi iskolából jelentkezik át, akkor átvételéről az iskola igazgatója egyedi elbírálással dönt. A mindennapi iskolába járás alól felmentést az iskola igazgatója adhat a közoktatási törvény szerint. A felvételt nyert tanuló beiratkozás után válik az iskola teljes jogú polgárává. A szakképzési évfolyamra jelentkezés feltételeit és módját az évente kiadásra kerülő tájékoztató tartalmazza.

29. oldal


Pedagógiai Program

A felnőttoktatásba belépés feltételei A belépés öt szinten következhet be: • • • •

8 általánosra épülő érettségire épülő szakiskolára épülő szakmunkásképzésre épülő módon.

A 11. évfolyamra való belépésről és a különbözeti vizsgákról az iskola igazgatója dönt, ha a tanuló addig más iskolába járt.

I. 2. 2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZÉSE

Valamennyi évfolyamon osztálykeretek között, szükség és lehetőség szerint - informatika, idegen nyelvek, matematika, számítástechnika, üzleti- és közgazdaságtan, tanulásmódszertan, önismeret, viselkedéskultúra, szakmai gyakorlatok, tanirodai gyakorlatok, üzleti adminisztráció, testnevelés stb. - csoportbontással folyik a nevelő-oktató munka. Az osztályok munkáját az osztályfőnök irányítja és szervezi. A tanulókra vonatkozó működési rendszabályokat a HÁZIREND, az iskola egészére vonatkozó működési rendszabályokat az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. Az iskola működése nem korlátozódik a tanítási órákra, tevékenysége kiterjed a tanórán kívüli iskolai foglalkozásokra, valamint a szabad idő hasznos eltöltése érdekében szervezett iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokra. Az iskola a tanévre szóló munkarendjét a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet alapján alakítja ki, a lehetőségek és a partneri igények figyelembevételével a tantestület fogadja el. Az iskola heti munkarendje az általánosan elfogadott 5 napos munkahétre épül. Az osztály és csoportórarendek alapján, a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyik az iskolában a tanórai és a tanórán kívüli munka. Az iskola napi munkarendje a tantárgyfelosztás, az órarend, a terembeosztás és az ügyeleti beosztások alapján kerül kialakításra.

30. oldal


Pedagógiai Program

I. 2. 3. AZ OKTATÁS TELJES SZERKEZETÉNEK PEDAGÓGIAI SZAKASZOLÁSA

Az Alapító Okirat szerinti 4 + 2 évfolyamos, 2004-től felmenőrendszerben 5+2 évfolyamos iskolát - az életkori sajátosságok és a hazai közoktatás szerkezetét figyelembe véve - az alábbi szakaszokra lehet bontani: 1. szakasz

9-10. évfolyam, - felmenő rendszerben 2004-től a 9-1011. évfolyamokon - a NAT minimumkövetelményeit teljesítve, szakmai orientációs szakasz

2. szakasz

11-12. évfolyam, - felmenő rendszerben 2007-től a 1213. évfolyamokon – az érettségi vizsgára (közép és emelt szinten) felkészítő és szakmai alapozó szakasz

3. szakasz

13-14. évfolyam, - felmenő rendszerben 2009-től a 1415. évfolyamokon – a szakmai vizsgára felkészítő szakasz

A nevelési és az oktatási szempontok szerinti szakaszolás csak egységesen, ezeket szét nem választva valósítható meg. Ezzel is határozottan demonstrálva azt, hogy az iskola olyan intézmény, ahol a nevelés és az oktatás együtt, egységes program keretében valósul meg.

31. oldal


Pedagógiai Program

II. HELYI TANTERV II.1. Értékelés Egységesen alkalmazott szempontok a magatartás és szorgalom minősítéséhez. A MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE Példás minősítést kap az a tanuló, aki • • • • •

aktív közösségi munkát végez, társait és a közösséget véleményének megfelelő kinyilvánításával segíti, a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó minősítést kap az a tanuló, aki • • • •

viselkedése ellen általában nincs kifogás a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja nevelőivel, társaival, szemben tisztelettudó, udvarias fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.

Változó minősítést kap az a tanuló, aki • társaira nincs pozitív befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, • a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be, • nevelőivel, társaival szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, • társai viselkedését közömbösen nézi, nem segíti őket, • figyelme ingadozó, munkája pontatlan Rossz minősítést kap az a tanuló, aki • viselkedésével a társai fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, • szándékosan árt az iskolának, vagy társainak, • a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem • nevelőivel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle • fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik, ok nélkül rágalmaz.

32. oldal


Pedagógiai Program

A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE Példás minősítést kap az a tanuló, aki • igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, • munkavégzése pontos, megbízható, • minden tárgyban elvégzi feladatait. Jó minősítést kap az a tanuló, aki általában felkészül, de különösebb érdeklődést és szorgalmat nem árul el egy tantárgy iránt sem. Változó minősítést kap az a tanuló, akinek • munkavégzése ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, • csak utasításra kezd tanuláshoz, feladata végzéséhez, • szétszórtság jellemzi. Hanyag minősítést kap az a tanuló, aki • • • •

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, nem hajlandó munkavégzésre. nem törődik kötelességeivel. érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

A minősítésnél figyelembe kell venni változásra, javulásra való hajlandóságot, és az életkori sajátosságokat. SZAKTÁRGYI ÉRTÉKELÉSEK A tantárgyi értékelésnél érdemjegyeket használunk. Az osztályzatok minimális tanévenkénti számát (heti óraszámtól függően) a Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza. Az értékelés a helyi tantárgyi programokban megfogalmazott továbblépés feltételeinek teljesítése alapján történik. Magyar nyelvből és magyar irodalomból külön osztályzatokkal értékelünk. A nyelvi előkészítő osztályokban a tanulás módszertan és önismeret órákon félévkor és évvégén szóbeli szöveges értékelést kapnak a tanulók. Az ellenőrzőbe és a bizonyítványba e tantárgyakból jól megfelelt vagy megfelelt minősítés kerül . A többi tárgyból érdemjeggyel értékelünk. A szakmai orientációs oktatásban egyetlen érdemjeggyel értékelünk félévkor és évvégén, de évközben a modulokat külön-külön értékeljük. Ha valaki valamely modulból nem szerzi meg az elégséges érdemjegyet, akkor a szakmai orientációs érdemjegye elégtelen, tanév végén ebből a modulból kell pótvizsgát tennie. A szakmacsoportos alapozó oktatásban egyetlen érdemjeggyel értékelünk félévkor és évvégén, de évközben a modulokat külön-külön értékeljük. Ha valaki valamely modulból nem szerzi meg az elégséges érdemjegyet, akkor a szakmacsoportos alapozó érdemjegye elégtelen, tanév végén ebből a modulból kell pótvizsgát tennie. 33. oldal


Pedagógiai Program

Az értékelés rendje Már az iskolába jelentkezéssel és felvétellel kialakul tanulóink motivációs bázisa, így alig-alig szorulnak külső indikátorokra. Valamennyi évfolyamon jelen van a "minél jobb teljesítmény" elérésére törekvés, együtt azzal a tanulói magabiztosságot eredményező pedagógusi hozzáállással, miszerint a tanulókat nem kényszerítik képességeiket, adottságaikat, életkori sajátosságaikat meghaladó teljesítményre. A személyes motiváción túl, az iskola értékelési rendszere is arra hivatott, hogy segítse tanulóinak hatékony munkavégzését. Az értékelési rendszer jellemzői: • • • • • •

egységes, egyszerű és áttekinthető, differenciált, egyénre szabott, kiszámítható, skatulyázás nélkül jelzi a sikert is, és a kudarcot is, elismeri a szorgalmat és a tehetséget, reális információt nyújt a szülő, a tanuló, az iskola számára.

Az értékelés alkalmazott formái. Minden munkaközösség az éves munkatervében meghatározza a tanulók teljesítményének értékelési rendjét,. A szóbeli értékelés Kiemelten fontos a tanár személyre szóló szóbeli értékelése, amely lehet korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló, minősítő. Lehetséges megnyilvánulásai: • folyamatosan, a pedagógus értékrendjéből, szakmai tudásából fakadóan • rendszeres, szakmai munkavégzés során • részletes helyzetfeltárás során • kollektív módon • egyéni jelzésként Az írásbeli értékelés Eredményértékelés számszerűsített formában az öt fokozatú osztályozással. Az értékelésnél használt érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az eredményértékelésre lehetőséget adnak a szóbeli feleletek, írásbeli dolgozatok, feleletek, gyakorlati munkák, önálló kiselőadások, versenyeken való részvétel. A tanulók teljesítményének, eredményeinek értékelése a Közoktatási törvény 70. §-a alapján történik. A magatartás és szorgalom értékelését - példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), illetve rossz (2) - osztályzattal adjuk meg. 34. oldal


Pedagógiai Program

A félévi értesítő és az év végi bizonyítvány A közoktatás egészének megfelelően félévkor az ellenőrző könyvben, évvégén a bizonyítványban értékeljük tanulóinkat. A tanév végén a tanuló javítóvizsgát tehet, ha legfeljebb két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga Az érettségi vizsga szervezése iskolai szinten a jogszabályban rögzítettek szerint, a szakmai vizsgák lehetőségét az érettségivel rendelkező tanulók számára szervezett szakmai képzés végeztével biztosítja az iskola. Mind az érettségi, mind a szakmai vizsgát jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezi az iskola. A felnőttoktatásban alkalmazott értékelési rend Az esti tagozatos tanulók tanulmányi munkájának értékelését a szaktanárok végzik a tanév folyamán folyamatosan. A tanulók minden tantárgyból legalább 3 jegyet kell, hogy kapjanak egy tanév alatt. Év végi osztályzataikat az évközi jegyek alapján alakítjuk ki. A tanulmányok lezárása érettségi, illetve szakmai vizsgával történik.

Átjárhatóság, átvétel Más iskolából történő átvételről az iskola igazgatója dönt a tanulóval való elbeszélgetés és bizonyítványa alapján. Iskolánkon belül, leginkább a 10. ill. 11. osztály végén lehetőséget biztosítunk a másik párhuzamos osztályba való átlépésre, erről egyénenként az iskola igazgatója dönt.

35. oldal


Pedagógiai Program

II. 2. ÓRATERVEK Az iskola helyi tanterve a következő elvek szerint épül fel: ♦ 9-10. évfolyamokon valamennyi osztályban - a NAT minimum követelményeinek, a kerettanterv előírásainak teljesítésével - közismereti tantárgyakat, illetve szakmai orientációs tantárgyakat tanulnak a diákok. 2004 szeptemberétől a nyelvi előkészítő osztályban a 9. évfolyamon nyelvoktatás, informatikaoktatás valamint készség és képesség fejlesztések lehetnek. Felmenő rendszerben a nyelvi előkészítő évfolyam megjelenésével 10-11. évfolyamon a közismereti tárgyak oktatása a kerettantervvel összhangban, teljes óraszámban kezdődik el. ♦ 11-12. évfolyamon az érettségire felkészítő szakaszban, valamennyi osztályban heti 8-9 órában - szakmacsoporttól függően - szakmai alapozó tantárgyakat is tanulnak diákjaink a közismereti tantárgyak mellett. (A nyelvi előkészítő évfolyam megjelenésével persze a 12-13. évfolyamokon.) A felnőttoktatásban a 11-12. évfolyamokon az érettségire felkészítés a feladata. ♦ 13-14. évfolyamon - a szakképzési évfolyamokon - az idegen nyelven, a testnevelésen és az osztályfőnöki órán kívül csak szakmai tantárgyakat tanulnak a szakma központi programjának megfelelően. (A nyelvi előkészítő évfolyam megjelenésével természetesen a 14-15. évfolyamokon.) Cél a szakmai vizsgára felkészítés. Szakmai ismeretekkel bővített az idegen nyelvi tanterv. A felnőttoktatásban a szakmai vizsgára felkészítés a legfontosabb alapelv. Integrált tantárgyak a helyi tantervben Tantervünkben a NAT műveltségi területei közül néhányat a hagyományos, illetve egyéb, más tantárgyak tantervébe integráltunk. Oktatási módszerek Pedagógusainknak lehetősége van a projekt módszerrel történő oktatásra. Iskolánk tanárai a hagyományos nevelési-oktatási módszerek mellett használják a kompetencia alapú oktatás módszereit is: kooperatív tanulás, differenciált tanulás, projektmunka, páros munka stb. Célunk tanulóinknál a készségek és képességek fejlesztése az alkalmazásképes tudás eléréséhez. Támogatjuk az interaktív és reflektív tanulási technikák használatát a befogadás központú és kompetenciafejlesztő tanulási folyamatban (pl.: kooperatív tanulás, projekttanulás, tanulási portfolió, differenciálás, csoportmunka stb.).

36. oldal


Pedagógiai Program

AZ „A” ÉVFOLYAMOK NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMMAL

Közgazdasági szakirány 2008/2009 tanévtől felmenően Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Nyilvános beszéd Történelem és állampolgári ismeretek Demokratikus állampolgárságra nevelés Társadalomismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gépírás Tanulás módszertan, önismeret Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Kommunikáció információkezelés Szakmacsoportos alapozó oktatás Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gyakorlat Emelt szintű felkészítés Összesen * oktatás csoportbontásban

Éves óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

13.

1 1* 1

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

2

2

3

3

5* 3* 4*

1 5* 3* 3*

5* 3* 3*

1 2*

1 2*

3 3 2* 2 30+2

3 3 2* 2 29+2

1 12* 3* 1

5* 3* 4* 1

1 2*

1 2*

1 1 2* 2 2

2 2 2*

2*

1+1*

1*

1*

1* 0

4* 2* 1*+1*

31

31

Érettségi vizsga: 11. év vége:

középszintű informatika érettségi vizsga

13. év vége

emeltszintű nyelvi érettségi vizsga

37. oldal

30


Pedagógiai Program

AZ „A” ÉVFOLYAMOK NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMMAL

Közgazdasági szakirány 2004/2005 tanévtől felmenően, 2011/2012-ig Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Nyilvános beszéd Történelem és társadalmi ismeretek Demokratikus állampolgárságra nevelés Társadalomismeret és etika 1. Idegen nyelv 1. idegen nyelven informatika 2. Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gépírás Tanulás módszertan, önismeret Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Kommunikáció információkezelés Szakmacsoportos alapozó oktatás Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gyakorlat Emelt szintű felkészítés Összesen * oktatás csoportbontásban


10.

11.

12.

13.

1 1* 1

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

2

2

3

3

1 1 15*

5*

1

4* 1

1 2*

1 2*

3* 4* 1 1 2* 2 2

2 2 2*

2*

1+1*

1*

1*

1* 0

4* 2* 1*+1*

31

2*

25+3

25+2

Előrehozott érettségi vizsga: 10. év vége:

középszintű érettségi vizsga első idegen nyelvből

11. év vége:

középszintű érettségi vizsga informatikából

38. oldal

1* 5* 3*

1* 5* 3*

1 2*

1 2*

3 3 2* 2+2 28+4

3 3 2* 2+2 27+4


Pedagógiai Program

A „B” ÉVFOLYAMOK NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMMAL

Marketing (ún. üzleti) szakirány 2008/2009 tanévtől felmenően Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Nyilvános beszéd Történelem és állampolgári ismeretek Demokratikus állampolgárságra nevelés Társadalomismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gépírás Tanulás módszertan, önismeret Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Kommunikáció információkezelés Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdaságtan marketing számvitel áruismeret kereskedelmi gyakorlat Emelt szintű felkészítés Összesen * oktatás csoportbontásban


10.

11.

12.

13.

1 1* 1

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

2

2

3

3

12* 3* 1

5* 3* 4* 1

5* 3* 4*

1 5* 3* 3*

5* 3* 3*

1 2*

1 2*

1 2*

1 2*

1

2

3 3 1 1* 2 31+2

3 3 1 1* 2 31+2

1

2 2 2*

2*

1+1*

1*

1*

1* 0

4* 2* 1*+1*

31

1 1 2* 2 3

28+3

28+3

Érettségi vizsga: 11. év vége:

középszintű informatika érettségi vizsga

13. év vége

emeltszintű nyelvi érettségi vizsga

39. oldal


Pedagógiai Program

A „B” ÉVFOLYAMOK NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMMAL

Marketing (ún. üzleti) szakirány 2006/2007 tanévtől felmenően, 2011/2012-ig Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Nyilvános beszéd Történelem és társadalmi ismeretek Demokratikus állampolgárságra nevelés Társadalomismeret és etika 1. Idegen nyelv 1. idegen nyelven informatika 2. Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gépírás Tanulás módszertan, önismeret Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Kommunikáció információkezelés Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdaságtan marketing számvitel áruismeret kereskedelmi gyakorlat Emelt szintű felkészítés Összesen


10.

11.

12.

13.

1 1* 1

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

2

2

3

3

1 1 15*

5*

1

4* 1

1 2*

1 2* 2 2 2 2*

4* 2* 1*+1*

31

2* 3* 4* 1 1 2* 2 4

1*

1*

1* 0

27+2

Előrehozott érettségi: 10. év vége:

középszintű érettségi vizsga első idegen nyelvből

11. év vége:

középszintű informatika, földrajz érettségi vizsga

40. oldal

1* 5* 3*

1 2*

1 2*

3 3 1 2* 2+2 29+4

3 3 1 2* 2+2 28+4

2*

1+1*

27+3

1* 5* 3*


Pedagógiai Program

A „B” ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

Marketing (ún. üzleti) szakirány (utolsó érettségi 2009-ben) Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

3

3

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv

5*

5*

5*

5*

Matematika

4

4

3*

3*

Ének-zene

1

Rajz és vizuális kultúra

1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2*

2*

2*

2*

2

2

3 3 1 2* 4 30+4

3 3 1 2* 4 29+4

Fizika

2

Földünk és környezetünk

2

Biológia

2

Kémia

2

Informatika

2*

2*

3* 2

3* 2

Szakmai orientáció gazd. és szolg. gyak. gazd. és szolg. ism. Szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdaságtan marketing számvitel áruismeret kereskedelmi gyakorlat Emeltszintű felkészítésre Összesen:

30

30

* oktatás csoport bontásban

41. oldal


Pedagógiai Program

A „C” ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

Informatikai (SW orientáció) szakirány 2008/2009-től Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika

9.

10.

11.

12.

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

2

2

3

3

1

Idegen nyelv

5*

5*

5*

5*

Matematika

4*

4*

3*

3*

Ének-zene

1


1


1

1

1

1


2*

2*

2*

2*

Fizika

2

2

2


2

2*

2*

3 3* 2 29+2

3 3* 2 28+2

Biológia

2

Kémia

2

Informatika

2*

2*

1+1* 1*+1*

1+1*

Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Kommunikáció információkezelés Szabadon tervezhető közgazdaságtan informatika Emeltszintű felkészítésre Összesen:

1* 1*

2*

31

30


42. oldal


Pedagógiai Program

A „C” ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI

Informatikai (SW orientáció) szakirány 2010/2011-ig Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika

9.

10.

11.

12.

1-1*-2

1-1*-2

1*-3

1*-3

2

2

3

3

1

Idegen nyelv

5*

5*

5*

5*

Matematika

4*

4*

3*

3*

Ének-zene

1


1


1

1

1

1


2*

2*

2*

2*

Fizika

2

2

2


2

1*

1*

3 3* 4 28+4

3 3* 4 27+4

Biológia

2

Kémia

2

Informatika

2*

2*

1+1* 1*

1*

Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Viselkedéskultúra Kommunikáció információkezelés Szabadon tervezhető közgazdaságtan informatika Emeltszintű felkészítésre Összesen:

1* 1*

2*

30

28


43. oldal


Pedagógiai Program

II. 3. ÓRASZÁMOK

9.a 9.b 9.c 10.a 10.b 10.c 11.a 11.b 11.c 12.a 12.b 12.c 13.a 13.b 13.c 13.d

ez óraszámban

órakedvez-ményekhez % ktv I. melléklet II/7

ez óraszámban

évfolyam összesen

tehetséggondozás, felzárkóztatás %-a 52§ (11)

kötelező óra

ez óraszámban (11-12-n 90%)

osztály

nem kötelező foglalkozások %-a 52§ (7)

2004/2005. tanévben az óraszámok

27,5 27,5 27,5 82,5

45%

37,1

82,5

45%

37,1

90

60%

48,6

90

60%

48,6

120 465

5%

27,5 27,5 27,5 30 30 30 30 30 30 30 30 30 30

mindennapi testedzésre: felhasználható összesen:

6,0 465 5% 177,5 6% 27,9

23,3

30 723,6

A Ktv. szerint felhasználható összes óraszám a nappali tagozaton: 724 óra.

44. oldal


Órakeret felhasználása Alapóraszám Tehetséggondozás, felzárkózatás Testnevelés Csoportbontás Összesen

465 óra 28 óra 30 óra 201 óra 724 óra

45. oldal

Pedagógiai Program


2004/2005. tanév osztály 9.a 9.b 9.c

2005/2006. tanév

össz bontott évfolyam óraszám órák össz 31 30 30

26 13 13 52

10.a 10.b 10.c

30 30 30

13 13 13 39

11.a 11.b 11.c emeltszint

32 33 32

15 13 15 6 49

12.a 12.b 12.c emeltszint

32 33 32

15 13 15 6

13.a 13.b 13.c 13.d

30 30 30 30

3 3 3 3

Pedagógiai Program

49

12 201

46. oldal

osztály

össz bontott évfolyam óraszám órák össz 9.a 31 26 9.b 31 26 9.c 30 13 65 10.a 30 12 10.b 30 13 10.c 30 13 38 11.a 32 15 11.b 33 13 11.c 32 15 emeltszint 6 49 12.a 32 15 12.b 33 13 12.c 32 15 emeltszint 6 49 13.a 30 3 13.b 30 3 13.c 30 3 13.d 30 3 12 213


2006/2007. tanévben a bontott órák száma: osztály


47. oldal

Pedagógiai Program




Pedagógiai Program



11. - 12. ÉVFOLYAM „C“ OSZTÁLY A szabadon tervezhető +8 óra a szakmacsoportos alapozó oktatásból került át. Ezeket a közgazdaságtan és az informatika oktatására használjuk fel. Közép szintű érettségi tárgyai: kötelező:

magyar, matematika, történelem, idegen nyelv

választható:

2. idegen nyelv, gazdasági ismeretek, informatika, földrajz, fizika, közgazdaságtan, marketing, testnevelés.

Emeltszintű érettségi tárgyai: kötelező:

magyar, matematika, történelem, idegen nyelv

választható:

informatika, földrajz, fizika, közgazdaságtan, marketing. 48. oldal


Pedagógiai Program

A 11. és a 12. évfolyamon tantárgyanként heti 2-2 órát szánunk osztályonként az emeltszintű felkészítésre, ha szükséges, akkor évfolyam szintű csoportokat alakítunk ki. Ajánlott érettségi tárgyak: A osztály B osztály C osztály

közgazdaságtan, informatika, gazdasági ismeretek, 2. idegen nyelv, testnevelés közgazdaságtan, marketing, földrajz, 2. idegen nyelv, testnevelés közgazdaságtan, informatika, fizika, testnevelés

Tanórán kívüli foglalkozások Tanulónként 2-5 óra, a tanulók terhelhetősége összesen maximum heti 31-34 óra (9-13. évf.).

Tankönyvek Egy-egy évfolyamon az adott szakmai munkaközösség által elfogadott tankönyvet használjuk. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása is a szakmai munkaközösség egyetértésével történik. A kiválasztás után a javaslatokról az iskola igazgatója dönt.

49. oldal


Pedagógiai Program

II. 4. Szakképzési évfolyamok A tanítás a központi programok alapján történik az aktuális OKJ-nek megfelelően. GAZDASÁGI INFORMATIKUS

Tantárgy hetek száma

Kimeneti Összes Elmélet Gyakorlat képesítések óraszám óraszám óraszám száma

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

14. évf.

36

32

36

32

3

0

252

129

123

20

2

0

72

72

0

20

0

3

96

46

50

8

5

2

244

100

144

7

0

2

64

48

16

8

3

2

172

150

22

1

2

1

104

72

32

2

2

2

136

104

32

19

0

2

64

24

40

19

0

3

96

64

32

19

2

0

72

72

0

2

2

2

136

68

68

1

3

3

204

104

100

1

3

3

204

94

110

1

0

1

32

20

12

8

1

1

68

68

0

2

2

136

0

136

172

0

36

36

Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Programozási ismeretek Informatikai ismeretek gazdasági ismeretek Közgazdaságtan-Marketing Menedzselési ismeretek Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Gazdasági jog Pénzügyi ismeretek Statisztika Számvitel Tervezés Osztályfőnöki Testnevelés Angol/Német

2

2

Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

72 2

72 2

0 0

0 0

50. oldal

3 2 1188 992 33 31 33 0

172 2324

1407 60,5%

917


Pedagógiai Program

MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZŐ


Kimeneti képesítések száma

10. évf.

11. évf.

12. évf.

I. félév

2. félév

37

#

37

#

18

14

2

1

50

32

18

1

2

2

64

36

28

4

8

2

172

144

28

4

3

3

96

82

14

1

0

1

14

14

0

1

0

2

28

14

14

1

0

2

28

14

14

1

0

2

28

14

14

1

0

2

28

14

14

1

0

2

28

14

14

1

A vállalati promóció eszközei Alkalmazott számítástechnika Marketing- és PR alapismeretek Marketing kommunikáció a gyakorlatban Marketing kommunikáció alapelemei Marketing kommunikációs eszközök (DM akció)k Marketing kommunikációs eszközök (kereskedői program) Marketing kommunikációs eszközök (Promóció) Marketing kommunikációs eszközök(POS) Marketing környezeti elemzés Rendezvényszervezés Sajtókapcsolat Szakmai kommunikáció idegen nyelven Üzleti adminisztráció Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Testnevelés Osztályfőnöki Vállalkozási ismeretek(taniroda) Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Összes Elmélet Gyakorlat óraszám óraszám óraszám

9. évf.

3

0 0

0 0

0 0

0 0

51. oldal

54

36

18

1

0

2

28

14

14

1

3

3

96

64

32

4

2

2

64

32

32

4

2

2

64

64

2

2

64

32

1

1

32

32

2 540 30 0 0

2 462 33

64 1002

50

702 70,1%

4 32

14

300


Pedagógiai Program

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ


9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

14. évf.

37

37

37

32

36

32

Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR ismeretek Veszélyes áruk tárolásának szállításának követelményei Veszélyes áruk tárolásának szállításának követelményei II Áruterítés I. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munka követelményei I:-II. A logisztikai ügyintéző speciális feladatai I-II. Szakmai idegen nyelv Vállalkozási ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

2

72

18

54

4

2

72

18

54

4

2

72

72

0

4

3

108

108

0

4

6

216

216

0

4

8

288

180

108

1

1

36

36

0

33

2

0

72

36

36

1

0

7

224

128

96

1

0

10

320

210

110

1

0

10

320

270

50

1

0

3

96

96

0

1

144

90

54

136

32

104

4 2 0 0

0 0

0 0

0 0

52. oldal


2

1 1 1188 1056 33 33 0 0

68 2244

68

1578 70,3%

666


Pedagógiai Program

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ


10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

14. évf.

37

37

#

#

36

16

2

6

168

104

64

2

2

2

104

68

36

3

0

2

32

72

0

3

72

0

72

1

72

72

0

3

Adózási ismeretek Az üzleti vállalkozás működése Gazdasági jog Irodai ügyviteli alapok Közgazdaságtan Marketing alapjai Pénzügyi ismeretek Statisztika Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek Számvitel Szakmai kommunikáció idegen nyelven Vállalkozási ismeretek(taniroda) Ofi Testnevelés Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:


9. évf.

2 2

0 0

0 0

0 0

0 0

53. oldal

0

1

16

36

0

3

6

2

248

176

72

2

3

1

124

72

52

2

2

2

104

0

104

1

8

8

416

280

136

1

3

3

156

88

68

2

2

104

70

34

1

1

52

52

2 2 1260 512 35 32 0 0

104 1772

72

1090 60,6%

710


Pedagógiai Program

KIADVÁNY- ÉS KÉPSZERKESZTŐ


Gyakorlat óraszám

Kimeneti képesítések száma

72

72

0

4

64

64

0

3

72

72

0

4

32

32

0

4

10

360

0

360

1

3

108

108

0

2

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

14. évf.

37

37

37

32

36

32

Gyártáselőkészítés 1 Gyártáselőkészítés 2 Általános munka-, baleset-, tűzés környezetvédelem Speciális munka-, balest-, tűzés környezetvédelem Szövegfeldolgozásgyakorlat Szövegfeldolgozás Szövegfeldolgozás, tipográfia Képfeldolgozás/gyakorlat Képfeldolgozás alapjai Képfeldolgozás Kép-, szövegintegrálás/gyakorlat Kép-, szöveg-integrálás 1-2 Speciális gyakorlat Speciális programok Analóg kimenetek Angol/Német testnevelés Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

Elmélet óraszám

9. évf.

2 0

2

2 0

1

0

3

96

96

0

1

3

7

332

0

332

1

3

0 0

0 0

0 0

0 0

54. oldal

Összes óraszám

108

108

0

2

3

1

140

140

0

2

0

3

96

0

96

1

3

1

140

140

0

2

0

4

128

0

128

1

0

3

96

96

0

1

0

2

64

64

0

1

3

2

172

140

32

0

136

2 2 1224 992 34 31 0 0

136 2216

1132 51,1%

1084


Pedagógiai Program

A/ Szakmai alapképzés moduljai A.1. Vállalkozási ismeretek A.1.1. Vállalkozási formák

2+0

3

K

3

0001-06

A.1.2. Vállalkozások személyi és tárgyi feltételei

3+0

4

K

4

0001-06

2+0

3

K

A.2. Vállalkozások gazdálkodása A.2.1. Vállalkozások vagyona A.2.2.Üzleti tervezés

0+2

2

Gy

3

0001-06

2

0001-06

A.3. A vállalkozások adminisztratív feltételei A.3.1 Piaci és vállalati ismeretek

2+0

3

K

3

2655-06

A.3.2.Vállalati adminisztráció és ügyvitel

1+1

2

K

2

2655-06

0+2

2

Gy

A.3.3.Vállalkozások munkaügyi ismeretei A.3.4.Karriertervezés

2+0

3

K

3

2655-06

2

2655-06

A.4. Üzleti kommunikáció A.4.1. Tárgyalástechnika

0+2

2

Gy

2

2656-06

A.4.2. Kapcsolati menedzsment

1+1

2

Gy

2

2656-06

A.4.3. Marketingkommuniká-ciós gyakorlatok

0+2

2

Gy

2

2656-06

4

2657-06

2

2657-06

A.5. Információ-technika A.5.1. Informatikai alapok

0+4

4

Gy

A.5.2. Üzleti informatikai alkalmazások

1+1

2

K

A.6. Szakmai idegen nyelv A.6.1. Általános gazdasági nyelv A.6.2. Szakmaspecifikus nyelv

0+4

4

K 0+4

4

Gy

A.6.3. Idegen nyelvű levelezés

55. oldal

0+4

4

Gy

4

2657-06

0+2

2

Gy

10

2657-06

0+2

2

Gy

2

2657-06

Előkövetelmények

Beszámítás

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

4 Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

3 Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Kódszám

Tananyagegység / Tananyagelem

2

Követelmény-modul

Félév 1

Számonkérés

Megnevezés

Össz. Kreditérték

Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző


Pedagógiai Program

A.6.4. Idegen nyelvű tárgyalá-sok

0+2

3

K

3

2657-06

2+0

3

K

3

2658-06

A.7.2.Üzleti marketing alapok

1+1

2

K

2

2658-06

A.7.3.Vállalatok pénzügyei és elemzések

1+1

2

K

2

2658-06

A.7.4. Vállalati stratégiák

2+0

3

K

3

2658-06

10

2658-06

A.7.5. Vállalati gyakorlat1

160

Beszámítás

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

4

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

3

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

2 Számonkérés

Kredit


Kontaktóra

Kódszám

1


Félév

Számonkérés

Megnevezés

10

A.8. Nemzetközi kereskedelem A.8.1. Vil.gazd. és nemz. kereskedelem

3+0

4

K

A.8.2. Nemzetközi pénzügyek

4

2659-06

2+0

2

K

3

2659-06

3

2659-06

1+1

3

Gy

3

2659-06

3

2660-06

2+1

3

K

3

2660-06

2

2061-06

A.9. Külkereskedelmi ügyletek A.9.1. Nemzetközi ügyletek

2+0

3

K

A.9.2. Nemzetközi ügyletek lebonyolítása A.10. Kereskedelmi vállalatok pénzügyei és számvitele A.10.1. Számviteli alapok

2+1

3

K

A.10.2. Pénzint.kapcsolatok és pénzforgalom

B./Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző elágazási modulja B.1. Logisztika-értéklánc menedzsment B.1.1. Logisztika alapok

2+0

2

K

B.1.2. Értéklánc menedzsment

2+0

2

K

2

2061-06

B.1.3. Nemzetközi Logisztika

2+0

2

K

2

2061-06

B.2.1. Szerződéses feltételek kialakítása

2+2

3

K

3

2061-06

B.2.2. EU források és pályázatok gyakorlata

2+2

4

K

4

2061-06

B.2. Külkereskedelem és fuvarozás elmélete és gyakorlata

56. oldal

Előkövetelmények

A.7.1.Vállalati menedzsment alapok

Követelmény-modul

A.7. Vállalati menedzsment módszerek


Pedagógiai Program

B.2.3. Közlekedés és gazdaságföldrajz

2+0

2

K

B.2.4. Fuvarozási módok, a szállítm. gyak.

2+0

2

K

0+2

2

B.2.5. Vámjog és vámeljárások, biztosítás

2+0

2

K

2+0 0+2

B.2.6. Szakdolgozati konzultáció Összesítés

13+12

30

13+15

32

K: kollokvium; Gy: gyakorlati jegy; 1

összefűggő nyári gyak.4 hét heti 40 óra

57. oldal

13+15

31

10+14

2

2061-06

Gy

4

2061-06

2

K

4

2061-06

5

Gy

5

2061-06

27

120


Pedagógiai Program


2+0

3

K

3

0001-06


3+0

4

K

4

0001-06

2+0

3

K


0+2

2

Gy

3

0001-06

2

0001-06


2+0

3

K

3

2655-06


1+1

2

K

2

2655-06

0+2

2

Gy


2+0

3

K

3

2655-06

2

2655-06


0+2

2

Gy

2

2656-06


1+1

2

Gy

2

2656-06


0+2

2

Gy

2

2656-06

4

2657-06

2

2657-06

4

2657-06


0+4

4

Gy

A.5.2. Üzleti informatikai alkalmazások

1+1

2

K

A.6. Szakmai idegen nyelv A.6.1. Általános gazdasági nyelv A.6.2. Szakmaspecifikus nyelv

0+4

4

K 0+2

2

Gy

10

2657-06


0+4

4

Gy

0+2

2

Gy

2

2657-06

A.6.4. Idegen nyelvű tárgyalá-sok

0+2

3

K

3

2657-06

A.7. Vállalati menedzsment módszerek

58. oldal

0+4

4

Gy

Előkövetelmények

Beszámítás

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

4 Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

3

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Kódszám


2


Félév 1

Számonkérés

Megnevezés

Követelmény-modul

Európai uniós üzleti szakügyintéző

K


1+1

2

K

3


1+1

2

K


2+0

3

K


160

2658-06 2658-06

3

2658-06

10

2658-06


Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

4

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

3

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

2 Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Kódszám

1


2 2

Félév

Kredit

Megnevezés

10

2658-06


3+0

4

K


4

2659-06

2+0

2

K

3

2659-06

3

2659-06

1+1

3

Gy

3

2659-06

3

2660-06

2+1

3

K

3

2660-06


2+0

3

K

A.9.2. Nemzetközi ügyletek lebonyolítása A.10. Kereskedelmi vállalatok pénzügyei és számvitele A.10.1. Számviteli alapok

2+1

3

K


59. oldal

Előkövetelmények

3

Beszámítás

2+0

Számonkérés


Pedagógiai Program

Követelmény-modul



Pedagógiai Program

B/ Európai Unió üzleti szakügyintéző elágazás modulja B.1. Az Európai Unió egységes belső piaca B.1.1. Az egységes piac uniós szabályozása

3+0

3

3

K

B.1.2. A közösségi költségvetés sajátosságai

2+1

B.1.3. Eu közös és közösségi politikák

2+2

3 5

2661-06

K

3

2661-06

K

5

2661-06

B.2. EU támogatási politikája és gyakorlata B.2.1. Közösségi strukturális és kohéziós politikája

2+0

2

K

2

2661-06

B.2.2. Eu források és pályázatok gyakorlata

2+2

3

K

3

2661-06

2+0

2

K

B.3. Az Európai Unió finanszírozási és érdekérvényesítési rendszere B.3.1. A vállalkozások forráshoz jutási lehetőségei

0+3

3

K

5

B.3.2. Érdekképvislet és lobbitevékenység

2+0

2

K

2

B.3.3. Az Eu külkereskedelmének szabályozása

2+2

5

K

5

B.3.4. Szakdolgozati konzultáció

2+0

2

K

2

10+14

27

Összesítés

13+12

30

14+14

32

14+8

K: kollokvium; Gy: gyakorlati jegy;

60. oldal

31

120

2661-06 2661-06 2661-06 2661-06


Pedagógiai Program


2+0

3

K

3

0001-06


3+0

4

K

4

0001-06

2+0

3

K


0+2

2

Gy

3

0001-06

2

0001-06

3

2655-06


2+0

3

K


1+1

2

K


2+0 0+2

2

3

K

Gy

2

2655-06

3

2655-06

2

2655-06


0+2

2

Gy

2

2656-06


1+1

2

Gy

2

2656-06


0+2

2

Gy

2

2656-06

4

2657-06

1+1

2

K

2

2657-06

4

2657-06


0+4

4

Gy

A.5.2. Üzleti informatikai alkalmazások A.6. Szakmai idegen nyelv A.6.1. Általános gazdasági nyelv A.6.2. Szakmaspecifikus nyelv

0+4

4

K 0+4

4

Gy

0+2

2

Gy

10

2657-06


0+2

2

Gy

2

2657-06

A.6.4. Idegen nyelvű tárgyalások

0+2

3

K

3

2657-06

61. oldal

0+4

4

Gy

Előkövetelmények

Beszámítás

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

4 Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

3

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Kódszám


2


Félév 1

Számonkérés

Megnevezés

Követelmény-modul

Reklámszervező szakmenedzser


Pedagógiai Program

A.7. Vállalati menedzsment módszerek 3

K

2

2658-06

2

2658-06


1+1

2

K


2+0

3

K


160

2658-06 2658-06


Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

4

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

Számonkérés

3

Kredit

Kontaktóra

Beszámítás

2 Számonkérés

Kredit

Kontaktóra

Kódszám


3 10

Félév 1

Kredit

Megnevezés

10

2658-06


3+0

4

K


2+0

2

K

4

2659-06

3

2659-06

3

2659-06 2659-06


2+0

3

K

A.9.2. Nemzetközi ügyletek lebonyolítása

1+1

3

Gy

3

3

2660-06

2+1

3

K

3

2660-06

A.10. Kereskedelmi vállalatok pénzügyei és számvitele A.10.1. Számviteli alapok

2+1

3

K


62. oldal

Előkövetelmények

K

2

Követelmény-modul

3

1+1

Beszámítás

2+0


Számonkérés



Pedagógiai Program

B/ Reklámszervező szakmenedzser elágazás moduljai B.1. Kereskedelmi marketing B.1.1. A marketingkommunikáció célja és eszközei B.1.2. BTL eszközök B.1.3. A marketingkommunikáció jogi vonatkozásai B.2. A reklám elmélete és gyakorlatata B.2.1. Áruforgalmi folyamatok logisztikája B.2.2. Kereskedelmi informatika

2+0

2

K

0+2

2

K

4

2666-06

2+2

3

K

2+1

3

K

6

2666-06

2+0

3

K

3

2666-06

2+1

3

K

3

2662-06

1+1

2

Gy

2

2662-06

2+1

3

K

2+2

4

K

8

2666-06

1+1

2

Gy

1+1

3

K

5

2666-06

1+1

3

K

3

2666-06

0+2

2

Gy

2

2666-06

B.3. A kereskedelmi munka elemzése és tervezése B.2.1. Reklámeszközismeret B.2.2. A reklámpiac szereplői és kapcsolatuk B.2.3. A reklámtevékenység hatékonyságának mérése B.2.4. Szakdolgozati konzultáció Összesítés

13+12 30

14+14 32

63. oldal

11+11 31

11+12 27

120


Alapító okiratunk szerinti szakmai képzéseink még: (helyi tanterv kidolgozása folyamatban) VÁLLALKOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZÁMVITELI SZAKÜGYINTÉZŐ BANKI SZAKÜGYINTÉZŐ KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSI MENEDZSER JOGI ASSZISZTENS

64/

Pedagógiai Program


Pedagógiai Program

II. 5. Felnőttoktatás Az érettségire felkészítés 4 évig tart, de a szakiskolában elvégzett 10. osztályt vagy középiskolai 9. osztályt beszámítva a képzés a 10. évfolyamon kezdődik, egyéni elbírálás, igazgatói döntés után. Az esti tagozatos képzési forma magasabb óraszámával jobb keretet biztosít az ismeretek átadására, mint a levelező tagozat. Ezért ezt a formát részesítjük előnyben. Óraszámok a 10 – 12. évfolyamon Évfolyam/ Tantárgyak

10. 11. 12.

Anyanyelv / kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Történelem Társadalom-ismeret Informatika Angol Összesen

heti 1 2 3 1 1 1 2

heti 1 2 3 1 1 1 2

1 3 15

1 3 15

heti 1 2 3 2 2 1 2 3 16

Iskolánk profiljából adódóan a felnőtt tagozat szakképzési évfolyamain képzéseinket a közgazdasági és az informatikai szakmai irányban indítjuk. A képzés formája itt is esti tagozatos képzés. A szakképző évfolyamokon az alapító okiratnak megfelelő OKJ-s képzéseket indítunk. A képzések óraszámát az esti tagozatos képzésekhez igazítjuk, minimum heti 15 órával.

65/


Pedagógiai Program

III. SZAKMAI PROGRAM Intézményünk partnerintézménye a Dél-Pest Megyei Térségi Integrált Szakképző Központnak (DPM TISZK). Szakmaiságunkat az informatikai, a közgazdasági és az üzleti vonalon kívánjuk tovább erősíteni. A szakközépiskolai nevelés-oktatás biztosítja az általános és szakmai műveltség megalapozását, valamint továbbfejlesztését. 9-10-11. évfolyamokon a nyelvi előkészítő, és a szakmai orientáció keretében nyújtott elméleti és gyakorlati ismeretek az idegen nyelvi ismeretek mellett a gazdasági környezet alapvető jellemzőinek megismerését, az információszerzés lehetőségeinek és módszereinek elsajátítását, valamint az informatikai kifejezési eszközök gyors, magabiztos használatát teszik lehetővé, amelyek ma már elengedhetetlenek minden ember számára. A vállalkozás gyakorlata keretében a vállalkozási alapismeretekkel, a kommunikáció eszközeivel, a különböző kommunikációs módszerekkel, az önismeret fejlesztés lehetőségeivel, a felelős társadalmi magatartás kialakításának szükségességével ismerkednek a tanulók, azzal a céllal, hogy megfelelő értékrendszert alakíthassanak ki magukban, és felkészüljenek a vállalkozói, munkavállalói, valamint az állampolgári szerepre. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az ehhez szükséges képességek fejlesztése, amelyeket nemcsak az érettségire való felkészülésben, az OKJ képzésben, hanem a gazdaságitársadalmi életbe történő beilleszkedésben is jól hasznosíthatnak. A 12-13. évfolyamokon a szakmai alapozó oktatás keretében az eddig elsajátított ismeretek, készségek továbbfejlesztésére és bővítésére kerül sor. A gazdasági környezettel kapcsolatos alapismeretek birtokában a gazdasági környezet működésének mélyebb összefüggéseit, működési feltételeit ismerik meg a tanulók nemcsak elméletben, hanem a vállalkozás gyakorlat keretében is. Ezek az ismeretek részben az érettségi vizsga előkészítését (pl. közgazdaságtan), részben az OKJ szerinti szakmák alapozását célozzák, figyelembe véve a beszámíthatóságot, amivel az OKJ képzési idő lerövidíthető, illetve lehetővé válik a kétéves képzési idő alatt egy második szakma megszerzése is. Nagyon fontos szerepe van a vállalkozási gyakorlatoknak a célok elérésében. A 10-11. évfolyamokon elsősorban a Junior Achievement és a Young Enterprise Program keretében működő vállalkozási forma alkalmas az önismeret fejlesztésére, az érdeklődés irányának megtalálására, a kommunikációs készség fejlesztésére, az önértékelés gyakorlására, valamint a felelősség kialakítására egy-egy diákvállalkozás működtetésén keresztül. A 12-13. évfolyamokon az NSZI Cégközpont keretében működő vállalkozási gyakorlatban vesznek részt a tanulók, amelyben a vállalkozói készség fejlesztésén kívül az alapvető nyomtatványokkal, azok kitöltésével, vezetésével kapcsolatos teendőkkel foglalkoznak a tanulók, alkalmazva az elméleti órákon elsajátított ismereteket. Mind a szakmai orientáció, mind a szakmai alapozó képzés elősegíti azt, hogy tanulóink a szakmai képzés megalapozása mellett olyan ismeretekre tegyenek szert, amelyeket az érettségi vizsga során, és később a szakmai képzés megszerzésekor, annak bővítésekor, sőt munkába álláskor is jól hasznosíthatnak. Informatikából 1998 novembere óta iskolánk ECDL Nemzetközi Vizsgaközpontként is működik. Az ECDL (European Computer Drving Licence Európai Számítógép-használói Jogosítvány) egységes európai szabályok alapján működő, egy elméleti és hat gyakorlati modulból álló rendszer, amelynek bevezetésével, elterjesztésével, minőségbiztosításával és teljes körű ellenőrzésével kapcsolatos valamennyi jog Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságot illeti. 66/


Pedagógiai Program

A intézményünket, ezen belül az ECDL Vizsgaközpontunkat 2006-ban a Felnőttképzési Akkreditációs Bizottság akkreditált felnőttképzési intézménnyé nyilvánította, egyedi lajstromszámmal látta el. Az ECDL bizonyítvánnyal nemzetközileg is elismert számítógépes tudást tudnak igazolni diákjaink. A nem informatikai szakirányt választó tanulóink számára is felkínáljuk az informatika érettségi lehetőségét. Végzett tanulóink számára saját kérésükre évek óta kiadjuk az EUROPASS nemzetközi tanúsítványt.

Szakképzési évfolyamok A képzés a központi programok, az SZVK-k alapján készült helyi tantervek szerint történik a mindenkori, aktuális OKJ-nek megfelelően, a munkaerő piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodva. A szakképzési évfolyamokon a beszámíthatóságot az érvényes SZVK alapján a tanuló kérésére hajtjuk végre.

IV. PEDAGÓGIAI, SZAKMAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A pedagógiai, szakmai program megvalósításához rendelkezésre álló adottságok feltárása előfeltétele annak, hogy megfelelő módon erőforrásokként épüljenek be az iskola nevelő-oktató munkájába.

IV. 1.

Tárgyi feltételek

Az iskola épületét típusterv alapján építették, 1968-ban adták át, eddig három alkalommal bővítették (1990-ben, 1993-ban, 2000-ben). A diákönkormányzat rendelkezésére áll a DÖK iroda. Új salakborítást kapott a sportpálya és a futópálya. 2000-ben átadásra került az új aszfaltborítású kosárlabda pálya is. Két ütemben sikerült felújítani az iskola fűtésrendszerét, a régi kazánok megtartása mellett. Újabb két év alatt tudtuk felújítani a teljes vizesblokkot (főépület és a tornatermi öltözők). Sajnos nincsen iskolánk épületében ünnepélyek (ballagás, állami ünnepek, iskola megemlékezések stb.) lebonyolítására alkalmas helyiség, aula.

67/

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents