Pedagógiai Programja

Mihály Dénes Szakképző Iskola 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b OM 200326 Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi Tagiskolája 7624 Pécs,Tiborc u. 28/1 Mihály Dénes Szakképző Iskola Kistarcsai Telephelye 2243 Kistarcsa, Ifjúság tér 3. Mihály Dénes Szakképző Iskola Rédei Tagiskolája 2886 Réde, Rákóczi tér 1. Mihály Dénes Szakképző Iskola Tapolcai Tagiskolája 8300 Tapolca, Kazinczy tér 4. Mihály Dénes Szakképző Iskola Szigethalmi Telephelye 2315 Szigethalom, Szabadkai út 64. Mihály Dénes Szakképző Iskola Makói Telephelye 6900 Makó, Szt. István tér 14-16. Mihály Dénes Szakképző Iskola Monori Telephelye 2200 Monor, Kossuth L. u. 98. Mihály Dénes Szakképző Iskola Délegyházi Telephelye 2337 Délegyháza, Árpád u. 53.

Pedagógiai Programja 2011.

1

1 A Pedagógiai Program hatálya • Jelen Pedagógia Program a Mihály Dénes Szakképző Iskola programja. •

Ezen Pedagógiai Programot kell alkalmazni a Mihály

Dénes Szakképző Iskola Gyömrői anyaiskolájában, Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Rédei Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Kistarcsai Telephelyén, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Tapolcai Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Szigethalmi Telephelyén, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Makói Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Monori Telephelyén és a Mihály Dénes Szakképző Iskola Délegyházi Telephelyén. •

A

Pedagógiai

Programot

a

telephelyek

és

tagintézmények nevelőtestületei véleményezték és elfogadták. •

Az oktatott szakmák tekintetében az átmeneti

időszakban a hatályos jogforrásokat kell alkalmazni.

2

Bevezetés

2. Bevezető gondolatok A tanulás olyan tevékenység, amelyet két szemszögből láttathatunk. Sokan nyűgnek érzik, alig várják életüknek azt a szakaszát, amelyben befejezhetik ezt a tevékenységet. Szerencsére többen vannak azok, akik egyre inkább szükségét érzik, belső igényük van a tanulásra. Jens Peter Jacobsen szerint „Tanulni éppen olyan szép, mint élni.” A gondolatot tovább ízlelgetve arra a következtetésre jutunk, hogy mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül a tanulás az élete része; akár szeretjük, akár nem. A látásmódunkon múlik, hogy ezt a tevékenységet pozitívan fogjuk fel, örömmel éljük meg. Iskolánk magáénak vallva Jens Peter Jacobsen gondolatát, mint ars poeticát zászlónkra tűzve hirdetjük a tanulás szépségét, az életünkre és a lelkünkre gyakorolt csodálatos hatását. Célunk, hogy ezt a szépséget minél többen megismerjék; felemeljük azt, aki nehézségekkel küzd; lehetőséget teremteni annak, aki már keresi ezt az érzést, a szellem és a lélek megújulását.

3 Az iskolák bemutatása Iskolánkat, a Mihály Dénes Szakképző Iskola jogelődjét 2003-ban az Ezredfordító Oktatási Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy új lehetőségeket

teremtsen

a

felnőttképzés,

az

érettségi

utáni

szakmai

tanulmányok folytatására. Az iskola tevékenységét az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 102. § (2) bekezdése alapján1 érettségizett és általános iskolát végzett fiatalok részére kiegészítő képzés keretében nyújtott szakképzés képezi. Az Európai Uniós csatlakozás következtében várhatóan nem tartható az „egy élet – egy szakma” filozófia. Hisszük, hogy napjainkban létfontosságú az életen 1

(2) A fenntartó a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;

3

Bevezetés

át tartó tanulás, szükséges akár négy-öt szakma elsajátítása és magas szintű művelése. Iskoláink felvállalják a felnőttek és az állami iskolarendszerből kiszorult fiatalok nappali és esti rendszerű képzését. Továbbá tervezzük az Európai Unióban keresett szakmák, képesítések oktatásának

bevezetését,

valamint

a

lehetőségek

kialakításával,

a

fogyatékossággal élő emberek továbbképzési, szakma-tanulási lehetőségeinek megteremtését. Mint alapítványi iskola, a középfokú nevelési oktatási intézményekre kiadott magyar jogszabályok szerint a területileg illetékes önkormányzat engedélyével működik. A program alapján az - iskolarendszerű szakközépiskolai képzés - tanfolyami rendszerű szakképzés került be az iskola feladatrendszerébe. Az intézmény a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37.§. (1.) bekezdése alapján önálló jogi személy. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka az 1993. évi Közoktatásról szóló LXXIX. tv., a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. és a 2001. évi CI. Felnőttképzésről szóló törvény előírásai alapján folyik. Az intézmény TEÁOR besorolás szerinti tevékenységei: 8532

Szakmai középfokú oktatás

8541

Felsőszintű, nem felsőfokú szakmai oktatás

8559

M. n. s. egyéb oktatás

4

Bevezetés

Az iskolában folyó képzések Oktatási szerkezet (szakmai középfokú oktatás)

Szakiskola nem érettségire épülő alap- és középfokú iskolarendszerű szakképzések; esti,levelező és nappali tagozat 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés

Szakközépiskola érettségire épülő közép- és emelt szintű, valamint felsőfokú iskolarendszerű szakképzések, esti, levelező és nappali tagozaton 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés Szerezhető végzettség: középfokú, emelt szintű és felsőfokú szakképesítés

5

Dokumentumok

2 Az iskola működési jellemzői: 2.1 Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei Iskoláink, a Mihály Dénes Szakképző Iskola, valamennyi tagiskolájának és telephelyének legfontosabb alapelve, hogy korszerű, a mindennapi életben is használható ismereteket nyújtson. Egyenlő

feltételek

biztosítása

valamennyi

tanulónknak

mind

szakmai

tekintetben, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Befogadó szemlélet, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Befogadó szemlélet, amely elfogadja a hallgatót bármilyen származású, vallású és gondolkodású. Megítélése és értékelése csakis az ismeretszerzési hajlandósága és eredményei alapján történhet. A 2003. évi CXXV. törvény 27-29. § alapján iskolánk különös figyelmet fordít arra,

hogy

valamennyi

tanulónkat

egyenlő

elbánásban

részesítsük

a

tanulmányai során Nem

részesülhet

kedvezőtlenebb

bánásmódban,

mint

amelyben

más,

összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

2.2 Esélyegyenlőségi program Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve: −

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint

−

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit, a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját.

6

Dokumentumok

Általános szabályok A cél, hogy azonosítsa −

az iskola hátteréből,

−

a családi háttérből adódó feladatokat,

−

az iskolával való együttműködés módjait,

−

a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit. Az egyenlő bánásmód követelményét az intézmény, az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor köteles megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre (székhelyére, telephelyeire és tagintézményeire), valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye Az esélyegyenlőségi,- illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: −

amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik,

−

amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési

támogatást nyújt, −

közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adó-

jóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: −

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a

7

Dokumentumok

felvételi kérelmek elbírálása, −

az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

−

a teljesítmények értékelése,

−

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

−

az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

−

az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek

kiadása, −

a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés és

−

az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése

során. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében a következő feladatok vannak: − az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, − a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, − az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban

ellátandó

feladatok

leírása,

melyek

segítik

az

esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, − a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, − a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, − a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, − a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

8

Dokumentumok

A fenti feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. Az iskolai háttérből adódó feladatok Az

iskolai

háttérből

fakadó

esélyegyenlőség

és

egyelő

bánásmód

biztosításával kapcsolatos feladatok: −

az oktatásba történő bekapcsolódás segítése,

−

a követelmények teljesítésének támogatása,

−

a mulasztások nyomon követése,

−

a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésének elkerülése,

−

a továbbtanulásra való felkészítés megszervezése,

−

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások teljes körű biztosítása, és

−

az oktatással kapcsolatos jutalmazási elvek kidolgozása, nyilvánossá tétele és alkalmazása. Az oktatásba történő bekapcsolódás területén ellátandó feladatok

−

a beiratkozás időpontjának közzététele az iskola bejáratánál jól látható helyen,

−

tájékoztató

készítése

a

beiratkozással,

tanulói

felvétellel,

átvétellel

kapcsolatos kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, −

a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeréről, valamint az önkormányzati, illetve munkáltatói (beiskolázással kapcsolatos) támogatások igénylésének lehetőségéről,

−

beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát,

−

a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e,

−

tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e. Követelmények teljesítéséhez tartozó feladatok − A pedagógus továbbképzés tudatos irányítása: az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az iskoláskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik.

9

Dokumentumok

− A pedagógus által készített és alkalmazott dokumentumokon keresztül – az iskola – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. − A pedagógus feladata, hogy olyan dokumentumokat, programokat állítson össze, olyan módszereket alkalmazzon, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét. − A pedagógus feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. − Az

iskola

által

rendelkezésre

álló

taneszköz

és

felszerelések:

a

rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, több

évre

szóló

eszközpótlási,

fejlesztési

program

összeállítása,

-

eszközfejlesztési pályázatok útján. Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó feladatok A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: − ne m e , − faji hovatartozása, − bőrszíne, − nemzetisége, − nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, − anyanyelve, − fogyatékossága, egészségi állapota, − vallási vagy világnézeti meggyőződése, − politikai vagy más véleménye, − családi állapota,

10

Dokumentumok

− anyasága (terhessége) vagy apasága, − szexuális irányultsága, − nemi identitása, − életkora, − társadalmi származása, - vagyoni helyzete, − foglalkoztatási

jogviszonyának

vagy

munkavégzésre

irányuló

egyéb

jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, − érdekképviselethez való tartozása, − egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport − intézménybe

való

felvétele,

átvétele

során,

elkülönítése

során

az

intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, − intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, − a követelmények tejesítésének értékelésekor, − a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), − a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, − a

tanulók

balesetet

követő

ellátásakor,

illetve

a

tanulóbalesetek

kivizsgálásakor, - méltóságát sértő bánásmód során, − olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok

11

Dokumentumok

folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó feladatok Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden tanulót, szülőt tájékoztatni kell: −

a

tanórán

kívüli

foglalkozások

vonatkozásában

(szakkörök,

foglalkozások), −

az ellenszolgáltatás fejében igénybe vezető foglalkozások, szakkörök

vonatkozásában, −

az iskola helyiségeinek használata tekintetében pl.: tornaterem, könyvtár

stb., −

tanulóknak és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az

intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák, −

az

oktatásokkal

kapcsolatos

jutalmazások

során

a

pedagógusoknak, az osztályfőnököknek, illetve az iskolaigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanulókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse, −

a

tanulók,

ismerjék

az

oktatással

lehetőségeket. Családi háttérből adódó feladatok A feladatok meghatározásához vizsgálni kell a - a családi háttér iskolai végzettségét, - a csonka család okozta problémákat, - a család szociális, anyagi helyzetét.

12

kapcsolatos

jutalmazások

Dokumentumok

A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott tanulónál halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről. A pedagógus feladata az, hogy − felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit, − felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról „ezt neked tudnod kell", a másik oldalról „ha akarnék, sem tudok segíteni"), − a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásokat, − tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást, − gyengébb képességű tanulónál javasolja az egyéni

foglakozáson,

felkészítésen való részvételt, − teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére. Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat, valamint az egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: − az iskolai könyvtárból kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok, −

az iskolában biztosított internet hozzáférés,

−

az iskola által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb. látogatás). Együttműködés az iskolával Az iskolával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatot képeznek: − a megfelelői iskolai légkör közös kialakítása, − a tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok.

13

Dokumentumok

Egyeztetés az iskola és fenntartó között: −

a minőségirányítási programban meghatározott célokkal kapcsolatban,

−

az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök),

−

a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására,

−

az intézménynek az intézményi légkör javítása érdekében szükség szerint közre kell működnie a gyermekjóléti szolgálattal, illetve más szakintézménnyel, a védőnővel, a iskolaorvossal stb. Az intézmény kiemelt feladata, hogy − biztosítsa a tanulói jogokat valamennyi tanuló számára, a jogok biztosítása terén

érvényesüljön

az

esélyegyenlőség,

és

az

egyenlő

bánásmód

követelménye, − a tanulói kötelezettség teljesítését minden tanulótól megkövetelje, illetve eltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje.

3 A nevelési program Intézményeink

nevelő

és

oktató

munkájának

legfontosabb

irányító

dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program tartalmazza a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben részt vevő iskolákban - a szakmai programot.

14

Dokumentumok

Dokumentum

Elkészíti és elfogadja

Jóváhagyja

Nevelőtestület

Fenntartó

Pedagógiai program: − Nevelési program − Szakmai program − Helyi tanterv

A módosított helyi tantervet a nevelőtestület az adott tanév első nevelési értekezletén fogadja el és a központi programhoz csatoltan illesztjük a pedagógiai programunkba.

A tanulói jogviszony megszüntetésének feltételei

létesítésének

és

A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az, hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tekintse az iskola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását - és tanulási szándékait kinyilvánítsa. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Közoktatásról szóló törvény, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulói jogviszony megszűnik a szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Megszüntethető a tanulói jogviszony továbbá abban az esetben, ha a tanuló: -

sorozatosan vagy súlyosan megszegi a házirend szabályait;

15

Dokumentumok

-

10 óránál többet hiányzik igazolatlanul. Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha távolmaradását orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolással nem tudja alátámasztani;

-

elbocsátás fegyelmi büntetésben részesül;

-

a tanuló írásbeli kérésére, melyet az iskola igazgatójának köteles benyújtani.

Az

iskoláinkban

folyó

oktatás

a

Közoktatási

törvény

vonatkozó

rendelkezéseinek megfelelően tandíjmentes.

3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskoláink arra törekedtek, hogy kifejezésre jutassák egyik legmeghatározóbb szakmai és pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok

az

itt

megszerzett

ismeretek

által

személyiségfejlődésük

vonatkozásában is „európaivá” váljanak. A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásainak megfelelve fogják kiteljesíteni. Az integráció ugyanakkor nem jelent asszimilációt. Fontos nevelési alapelvnek tartjuk a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítását, gyakorlását. Nevelési alapelvünk tehát: − a hazafiság, − a hazaszeretet, − nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és − tolerancia kialakítása, gyakorlása. Nevelési célkitűzéseink megvalósításához két fő csatorna illetve közeg áll rendelkezésünkre. Az egyik az osztályfőnöki tevékenység, amely nem korlátozódik pusztán a kötelező osztályfőnöki órákra és az ott feldolgozandó témákra, hanem a tanulókkal – szükség esetén a szülővel, gondviselővel - való napi kapcsolattartásra, sokrétű szabadidős-kulturális tevékenységre, és egyfajta mentori szolgáltatásra is kiterjed. A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva

már

nem

„nevelhetőek”

hagyományos,

16

tekintélyelvű,

iskolás

Dokumentumok

módszerekkel. Ugyanakkor személyiségük még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőtteket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermekszülő

kapcsolat

átértékelődése,

pályaválasztás,

egzisztencia-teremtés,

szenvedélybetegségek stb.). Az osztályfőnökökre, mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, tanácsadó, közvetítő, orientáló mentorra óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fektetünk mind az osztályfőnökök kiválasztásánál, mind pedig továbbképzésüknél. A másik olyan szféra, ahol nevelési célkitűzéseink nem csak közvetve, a tananyag és tanítási órák révén valósulhatnak meg, hanem közvetlenül is – sokszor az osztályfőnöki munka részeként – a szabadidős tevékenységek.

3.2 A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai 5.2.1. Célok és feladatok a szakiskolai képzésben A szakiskolai képzésbe bekapcsolódó (nem tanköteles korú) tanulók, akik a nyolc általánost, illetve a 9-10. osztályt elvégezve vagy munkába álltak, vagy a munkanélküliek sajnálatos módon igen nagyszámú táborát gyarapították, nálunk lehetőséget kapnak arra, hogy a tananyag szisztematikus és testre szabott elsajátítása után piacképes szakmát kapjanak kézbe. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik

a

kommunikációs

és

a

tanulási

képességeket,

az

élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat

adnak

életvitelük,

társadalmi

létformáik,

a

világban

való

tájékozottságuk továbbfejlesztésére.

5.2.2 Célok és feladatok a közép- és emelt szintű, valamint a felsőfokú szakképzéseknél Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, alapfeladatát tekintve a szakképző intézmények - így mi is - iskolák, ezért fontos meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb pedagógiai céljának tartanak.

17

Dokumentumok

Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudományos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékenységek terén közepes, míg a hétköznapi kultúra terén alacsony szintű tevékenységet folytat. Ezért fő nevelési célként − a viselkedéskultúra, − etikai normák betartása (üzleti, családi, IT, stb.) − pozitív irányultságú, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakítása Az

érettségihez

kötött

szakképzések

azoknak

a

potenciálisan

munkanélküliségre „ítélt” fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik a középiskola elvégzése után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni és szakmai végzettség híján csak nagyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. A másik megcélzott réteg a jelenleg munkaviszonyban álló réteg, akiknek munkahelyük megtartásához szükséges a folyamatos továbbtanulás, új szakmák megszerzése. Számukra olyan piacképes közép- illetve emelt vagy felső szintű képzettséget jelentő szakmákat

és

készségeket

(kommunikáció,

nyelvismeret,

informatikai

ismeretek) kínálunk, melyek révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába

állási

esélyeiket

illetően,

valamint

lehetőséget

biztosít

a

továbbtanulásra is az arra érdemeseknek. Az emelt és felső szintű szakképzés során különös hangsúlyt fektetünk a képességek/készségek fejlesztésére, többek között a − szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (könyvtár, internet), − több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás), − az

informatika

adta

lehetőségek

felhasználása,

beépítése

a

mindennapi életbe, − egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére.

18

Dokumentumok

5.3 A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskoláinkban a tanítási blokkokat összekötő szabadidős tevékenység a pedagógiai program szerves részét képezi, átszövi a tanulók iskolai életét. A szabadidős foglalkozásokon teremtett lehetőségek segítik a társas kapcsolatok, az együttélés valamint a sokszínű és egészséges életmód kialakítását. A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szinteknek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni. A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyanakkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akik egyszülős családból származnak, elvált szülők gyermekeiként küzdenek az ebből származó hátrányokkal, nehézségekkel. Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztályközösség kialakítása, az osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Az

osztályközösségen

túlmenően

fontos

az

évfolyamok,

az

azonos

szakmacsoportba járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak az erősítése is. Az iskolai közösség összetartó erejét éreznie kell minden ide járó tanulónak, ezt megfelelő programokkal, hangulatépítéssel kívánjuk elérni. A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a kisebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősítése révén minden tanulónk bevonására késztet. Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek. A Magyar Köztársaság állampolgárai lévén tehát erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismerésének igényét. A fentiekben felsorolt közösségfejlesztéssel kapcsolatos elvek az iskoláinkban folyó összes képzési területen és irányban érvényesülnek. Természetesen az egyes képzési formákban a különböző szintek – az életkori sajátosságoknak és az adott képzés nyújtotta kereteknek megfelelően – másmás hangsúlyt illetve prioritást kapnak.

19

Dokumentumok

5.3.2 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szakközépiskoláinkban Az osztályfőnöki órák kötelezően feldolgozandó témája a családi életre nevelés. Az osztályfőnökök segítségével tanulópárok, tanulócsoportok alakulnak. A felzárkóztatás, korrepetálás szintén kiscsoportos, részben „önsegítő” formában történik. Az egyes osztályok osztályszintű – tanórán kívüli – programokban vesznek részt,

ilyenek

a

klubdélutánok,

osztálykirándulások,

közös

intézménylátogatások. Mindezek közösségformáló ereje nélkülözhetetlen a napi tanulási-tanítási folyamat zökkenőmentessé tételében. Az iskolai szintű ünnepélyek, nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, a karácsonyi ünnepségek, a diáknap a szakiskolába járó tanulók számára lehetőséget ad arra, hogy az iskola többi diákjával és minden oktatójával megismerkedjenek, az ünnepélyek előkészítésében, a műsor és a dekoráció elkészítésében tevékenyen részt vegyenek és együttműködjenek az iskola többi diákjával.

5.3.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szakiskoláinkban A családi életre nevelés itt is fontos témája az osztályfőnöki óráknak. Az osztályszintű és évfolyamszintű tanórán kívüli programok ebben a képzési formában kiegészülnek az egy szakirányba tartozó tanulók közös programjaival, kirándulásokkal, kiállítások, intézmények meglátogatásával. Az ünnepségek, iskolai szintű rendezvények szervezésében is fontos szerepet játszanak a szakképző osztályok diákjai.

20

Dokumentumok

3.2.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskoláink tanulói tankötelezettség után, önként vállalják és végzik tanulási tevékenységüket, így a szoros értelemben vett iskolai beilleszkedési zavarok viszonylag ritkák. A társadalmi, magatartási devianciák megelőzésére az iskoláink

alkalmazásában

lévő

szociális

munkások

egészségnevelő,

egészségmegőrző és egészségfejlesztő programokat dolgoznak ki. Az iskoláinkban dolgozó pedagógusok ilyen irányú tevékenységét segítik a részmunkaidős szociális munkások is, különös tekintettel a drogproblémák megelőzésére. A megelőzés szemlélete azon felfogásunkat tükrözi, mely szerint - ha a cél egy „súlyossági fázis” elkerülése -, az előző fázisok valamelyikébe kell beavatkozni ahhoz, hogy a folyamat további előrehaladása meggátolható legyen. Így a megelőzés során iskoláinkban a nevelés központjában nem csak a tananyag, hanem a szilárd belső értékekkel rendelkező, azokat következetesen képviselő pedagógus áll, aki oktatja a tananyagot, oldja a gyerekek kríziseit, és ha kell sajátos „családterápiát” végez a problémás viselkedést mutató tanuló hozzátartozóinak bevonásával. Vagyis a szocializációs folyamat alapja a pedagógus mintanyújtása, következetessége, szilárd értékrendje.

3.2.2 Képesség kibontakoztató és tehetséggondozó tevékenység 3.2.2.1 Tehetséggondozó tevékenység a szakközépiskolába A szakközépiskolai évfolyamokon több műveltségi területen biztosítunk lehetőséget magasabb színvonalú ismeretszerzésre. A szabadon választott órák

köre

többségében

természetesen tartalmaz

függ

az

igényektől

matematikai,

angol,

és

lehetőségektől,

számítástechnika

de és

sportfoglalkozásokat. A fakultációs sávban kapott helyet a szaktanár illetve az osztályfőnök közreműködésével történő egyéni fejlesztés (felzárkóztatás, segítség); továbbá az önálló tanulást segítő, életkornak valamint szakiránynak megfelelő tanulásmódszertani technikák átadása. (Lásd még részletesen: Tanulásmódszertan)

21

Dokumentumok

3.2.2.2 Tehetséggondozó tevékenység a szakképző évfolyamokon A Szakképző évfolyamokon intézménylátogatások, kirándulások, egészítik ki a szakképzési tananyagot. Az információs forradalom kihívásait érzékelve és a Sulinet hálózat nyújtotta lehetőségeket kihasználva minden tanulónk számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanítási órákon kívüli időben szaktanári felügyelettel és segítséggel barangolhassanak a világhálón két számítógépes tantermünk valamelyikében. Ez az Internettel kapcsolatos gyakorlati ismereteik gyarapításán és a szabadidő hasznos eltöltésén túl azt a célt is szolgálja, hogy a szakmai tantárgyak keretében rendszeresen feladatul kapott házi dolgozatokhoz a tanulók anyagot gyűjthessenek a világhálóról.

3.2.3 Ifjúságvédelem Az ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység iskolánkban - az adatvédelmi törvényt, a személyiségi jogokat szem előtt tartva - sok összetevős csapatmunka. Munkánk alapelve a prevenció: az iskolai ifjúságvédelmi munkán keresztül a tanulók problémáinak minél korábbi felismerése és kezelése. Ez elsősorban és túlnyomórészt az osztályfőnökök közreműködésével, sokrétű tevékenységük révén valósul meg. Feladatunknak tekintjük elsődlegesen a segítségnyújtást pedagógiai és pszichopedagógiai módszerekkel, ill. a súlyosabb esetekben szakellátás igénybevételét. Az iskolai ifjúságvédelem biztosításáért felelős személy az iskolaigazgató. Feladata

elsősorban,

hogy

gondoskodjék

az

ifjúságvédelmi

munkához

szükséges feltételekről, biztosítsa az ehhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételeket, alakítsa ki, és tartsa működésben az ifjúságvédelemmel foglalkozó külső és belső munkatársak kapcsolatrendszerét. Az iskolai ifjúságvédelem irányítója és ellenőrzője az igazgatóhelyettes. Intézkedési területei: –

kapcsolattartás a Pedagógiai szakszolgálat intézményeivel és a

Gyermekjóléti szolgálattal

22

Dokumentumok

–

iskolaorvosi, szakorvosi ellátás, a gyógytestnevelés, könnyített

testnevelés iskolai megszervezése, –

kedvezményes

étkeztetés,

tankönyvtámogatás,

beiskolázási

segélykeret differenciált felhasználása, külső szakelőadók meghívása a fiatalokat veszélyeztető kérdések feldolgozására. 3.2.3.1 Az ifjúságvédelmi munka folyamata

Általános prevenció

Pedagógus, Osztályfőnök

Fejlesztőpedagógus

a) a tanulók eredményeinek, szociokulturális (Iskolánkban csak kiegészítő helyzetének figyelése, jelzés a romlásáról

szerepe lehet)

b) hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatása

Alapellátás

Ifjúságvédelmi felelős a) hátrányos helyzetű tanulók felmérése, okok feltárása, c) tájékoztatás az igénybe vehető szociális ellátási lehetőségekről, d) esetleges szakintézetekbe való irányítás, Ifjúságvédelmi tevékenységünk kiemelt jelentőséget nyer a hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás során.

3.2.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 3.2.4.1 Tanulásmódszertan (Szakiskolai képzés és szakképzés) Célja:

A

különböző

munkafegyelemmel,

iskolákból

tanulási

érkező

motiváltsággal

és

rendelkező

tanuláshoz szükséges alapvető készségei fejlesztése.

23

eltérő

képességekkel, tanulóknak

a

Dokumentumok

Követelmény: Mutasson a tanuló aktív érdeklődést a tanórán folytatott tanulást segítő tevékenységek iránt. Legyen képes - folyamatos fejlesztés mellett önállóan is ismeretet szerezni, információt gyűjteni! Az iskolánkba bekerülő tanulók csaknem mindegyikénél tapasztalható a tanulással kapcsolatos kisebb-nagyobb mértékű frusztráció, tanulási kudarcok és sikertelenség, az iskolához, tanárokhoz, tanuláshoz való negatív, elutasító, vagy legalábbis pesszimista attitűd. Ezek – tapasztalataink szerint - rendszerint két fő okra vezethetőek vissza: az eddigi negatív iskolai élmények okozta pszichés elutasításra, másrészt a tanulási készségek, tanulásmódszertani technikák nem megfelelő szintű ismeretére illetve alkalmazására. Az általunk ajánlott képzési program legmeghatározóbb sajátos eleme a mindhárom célcsoport számára – más és más tematikával – kidolgozott felzárkóztató periódus. Ennek lényege, hogy mielőtt az egyes évfolyamok tényleges és intenzív ismeretközlő-átadó moduljai elkezdődnének, a képzésben részt

vevők

olyan

általános

személyiségfejlesztő

tréningben,

készségfejlesztő programban részesülnek, amely lehetővé teszi majd számukra a későbbiekben az egyes évfolyamok tananyagának elsajátítását. Szükség esetén ez a folyamat végigkíséri a teljes képzési időszakot, és nem pusztán a felzárkóztató foglalkozások idejére korlátozódik, hanem kiterjed az osztályfőnöki órákra, korrepetálásokra, bármely szabadidős, tanórán kívüli tevékenység idejére. A szakiskolai képzésbe jellemzően tanulási kudarccal terheltek jelentkeznek. Számukra feldolgozási lehetőséget biztosítunk korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Szükség esetén felzárkóztatást nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint [Kt. 52. § (7)] szervezzük. Az iskolában előforduló tanulási problémák jellegétől függően a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot a beiratkozást követően a tanév elején mutatkozó igények szerint állítjuk össze. A felzárkóztatás időkeretét, azok óraszámait, a nem kötelező órakeret terhére mindig az aktuális igény függvényében határozzuk meg.

24

Dokumentumok

A középfokú szakképzés céljaként egyrészt a piacképes munkaerőképzés megerősítését,

másrészt

a

hátrányos

helyzetűek

szakképzésbe

való

bekerülését, esélyteremtést, az esélyegyenlőség biztosítását jelöltük meg.

3.2.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei Iskoláinkban valamennyi tanuló részére - szakiránytól függetlenül - az alábbi szociális ellátási formákat biztosítjuk (igény szerint): − iskolai menzai ebéd, iskolai büfé, − mentálhigiénés szolgáltatás (szociális munkás, pszichológus), − iskolaorvosi rendelés, egészségügyi szűrések biztosítása, − rendszeres sportolási lehetőség, − hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatása az alapítványok által,

3.2.6 A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása Iskoláink elsősorban felnőttek képzését végzik. Fontos, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely tanulóink véleményét képviseli, hiszen koruknál fogva igen megfontoltan és lényegre törően képesek önmagukat képviselni. Az évfolyamon – szakma-csoportok szerint – a tanulóink egy tanulói képviselőt és két helyettest választanak. Munkarendjüket, helyettesítésük módját és működésüket

önmaguk

szabályozzák.

Alapvető

feladatuk

a

tanulók

véleményének továbbítása az iskola vezetése felé. Különösen feladatuk az iskolai dokumentumok, elsősorban a pedagógiai program véleményezése, bírálata. Képviselője részt vehet az iskolavezetés értekezletein, ott véleményt nyilváníthat a tanulókat érintő oktatási, szociális és jóléti kérdésekben. A

tanulói

képviselő

kezdeményezheti

tanulói

vagy

vezetői

értekezlet

összehívását egy kérdéskör megvitatására, illetve eldöntésére, ha legalább a tanulók 15%-át érintő intézkedés történik, vagy súlyos törvénysértést tapasztal. Az iskola vezetése és tanári kara köteles döntéseinél a tanulói képviselő véleményét mérlegelni, megfontolni, illetve figyelembe venni.

25

Dokumentumok

A tanulói önkormányzati képviselőknek lehetőséget kell biztosítani az iskoláiknak

az

információkhoz

való

hozzájutáshoz,

valamint

ehhez

a

tevékenységéhez igénybe veheti az iskola infrastruktúráját.

3.2.7 A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere A számonkérés formái A tényekre épülő értékelés feltételezi a rendszeres és változatos számonkérést. A számonkérés formáit illetően tantárgyanként érdemi különbségek lehetnek. A szóbeli és írásbeli számonkérés aránya igazodik a belső vizsgák, az érettségi vizsga és a felvételi vizsga formájához. Ugyanakkor a rendszeres szóbeli és írásbeli számonkérés alapkövetelmény. Az összegző (szummatív) számonkérés mellett érdemi szerepet kap az elemző (diagnosztikai) és formáló (formatív) számonkérés és értékelés. A tanuló minősítése, osztályozása A tanulók osztályozása a hagyományos 5 fokozatú skálával történik. A pedagógus a tanuló teljesítményét év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal minősíti. Az év végi osztályzatot a tanár az egész

évi

érdemjegyek

alapján

határozza

meg.

Az

átlagszámításnál

súlyozottan szerepelnek a nagydolgozatok érdemjegyei és a belső vizsgák érdemjegyei (két feleletjegyet érnek). A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési tendenciát. A tanuló félévi és év végi osztályozása általában szöveges értékeléssel párosul. A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet. A szaktanárok - előre megtervezett időpontban - évente három alkalommal tartanak a fogadóórát a tanuló értékelésével kapcsolatosan. Indokolt esetben más időpontban is rendelkezésre állnak.

3.2.8 A számonkérés szabályai A tanulók esetében a számonkérés formáit a következőkben korlátozhatók: 

Szóbeli vagy írásbeli felelet esetén, amely csak kisebb

témakört ölel fel, nincs korlátozás, a tanárnak nem kell előre bejelenteni.

26

Dokumentumok

Témazáró



dolgozat

vagy

témazáró

felelet

esetén

legalább egy héttel előre kell jelezni a számonkérést. Több



témazáró

dolgozat

vagy

felelet

esetén-két

számonkérés között minimum 3 napnak kell eltelni. A tanulók kérésére a tanárnak indokolnia kell az



értékelést és az érdemjegyet. Vita esetén az iskola igazgatója hallgatja meg a panaszt,



és első fokon ő dönt a vita kimeneteléről. A tapasztalatok értékelése Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző, vagy esetenként az igazgató a pedagógusokkal egyénileg megbeszéli. Az

általánosítható

tapasztalatokat

a

további

feladatok

egyidejű

meghatározásával tantestületi értekezleten az igazgató összegzi és értékeli.

3.2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Mivel iskoláink esti képzéssel foglakoznak, ezért tanulóink legtöbbször önként vállalva a tanulást jelentkeznek hozzánk. Így az otthoni felkészülést és

gyakorlást

öntevékenyen,

saját

teherbíró

képességeiknek

és

időkorlátaiknak megfelelően végzik. Tanáraink szerepe ebben elsősorban a tanácsadás, amely azt a célt szolgálja, hogy tanulóink minél gyorsabban és hatékonyabban elsajátítsák az önálló ismeretszerzés képességét. Ehhez célszerű feladatsorokat és gyakorlatokat állítanak össze tanulóinknak, betartva a fokozatosság elvét, valamint figyelembe véve az egyéni terhelhetőséget. Ha szükséges, korrepetálással és egyéni foglalkozásokkal segíthetik a felkészülést. Tanórai foglalkozásokon kívüli, szabadidőben, kötelezően elvégzendő feladatokat nem adunk ki. A sikeres felkészülés érdekében speciális, szakma-specifikus feladatbankot kínálunk.

27

Dokumentumok

Törekszünk arra, hogy otthoni felkészülésre fordítandó idő ne haladja meg a napi 1-1,5 órát.

3.2.10

A nevelő-oktató munka mérési rendszere

A mérési rendszer célkitűzése − folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés, − szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével, − a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása, − önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése, − pályaorientáció, A mérési rendszer alapelvei: − Kiszámítható, az érintettek által ismert, elfogadott legyen. − A szaktanár a tanév elején közli a minimális követelményeket, a számonkérés formáit, körülményeit, a félévi, év végi minősítés szempontjait. − Rendszeres, változatos, igazodjon az életkori sajátosságokhoz. − A szaktanár a tanuló tevékenységét 10 óránként legalább egyszer értékeli. Az értékelés az érdemjegy meghatározásán túl személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot tartalmaz. − objektív, tényekre épüljön. − nyílt, őszinte, nyilvános, ugyanakkor emberséges, tapintatos. A szaktanár az érdemjegyeket közli a tanulóval, lehetőséget ad a kijavított írásbeli dolgozatok megtekintésére, a tanulók félévi, év végi értékelését az osztály nyilvánossága előtt végzi, de nem sértve a személyiségi jogokat. − nevelő hatású, adjon ösztönzést a tanulás folytatására, mutassa meg a továbbfejlődés lehetőségét, módját.

28

Dokumentumok

Az osztályozás nem puszta ítélkezés, minősítés, hanem a tanár és a diák kölcsönös

tiszteleten

alapuló,

tartalmas

pedagógiai folyamatnak szerves része.

29

munkakapcsolatának,

a

Dokumentumok

4 A pedagógiai munka belső ellenőrzése. A tanári munka ellenőrzése mindig az ellenőrzött fél tudtával történhet. Ellenőrzésre jogosult személyek: − az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területén. − a vezetőtanár a szaktárgyával összefüggő területen a szaktanári munka felett − az osztályfőnök az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén. Rendszeresen ellenőrzi a késések, a hiányzások, az osztályzatok beírását, a haladási napló vezetését Az ellenőrzés módjai − a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyeletek ellenőrzése, − az írásos dokumentumok vizsgálata, − tanulói munkák vizsgálata, − a szervezett tanulói, és szülői vélemények megismerése, − beszámoltatás szóban és írásban,

4.1 A nevelő-oktató munka értékelési rendszere A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei Az állami vizsgarendszer alapdokumentumai az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet.

4.1.1 A szakiskolai képzés értékelés A részletes - tantervekben lebontott - követelmények teljesítésének mérése a belső értékelési rendszer alapján történik. A

tanulók

értékelése,

az

elsajátított

ismeretek

mérése,

a

későbbi

szakmunkásvizsga sikeres megtétele érdekében az iskola belső vizsgákat szervez. Ez jelentős motivációs erővel bír, rendszerező félév-, és tanévvégi ismétlésre

késztet,

valamint

alkalmas

kipróbálására.

30

a

vizsgaszituáció

tanulására,

Dokumentumok

A belső vizsga célja, hogy a szakmunkásvizsgára való felkészülés érdekében a szakmai tantárgyai kellő mértékben kerüljenek elsajátításra. A belső vizsgákon elért eredmény érdemjegye együtt értelmezendő a félév során elért többi jeggyel. A vizsga változó módon írásban vagy szóban történik. Az írásban történő beszámoló tantárgytól függően teszt, vagy önálló dolgozat. A vizsgák időpontja a tanítási szakasz utolsó hete. Ez a hét a vizsgahét, melynek során minden nap legfeljebb egy tantárgyból szóbeli, egy tantárgyból pedig írásbeli vizsga szervezhető meg. Szorgalom címén a tanulók munkához való viszonyát értékeljük. A

magatartás

megítélésénél

pedagógusokhoz,

szülőkhöz

a

tanulónak

és

más

az

emberekhez

felnőttekhez)

és

(társaihoz, tárgyakhoz

(iskolaépülethez, taneszközökhöz, berendezésekhez, környezetükhöz) való viszonyát értjük. Értékelési szempont még a beszámolók, iskolai és házi dolgozatok minősége. A tanuló minden tárgyból félévente egy beszámolót tart. A beszámoló vizsga körülmények között zajlik. Így a tanuló fel tud készülni a szakvizsga légkörére. A beszámoló az év végi jegynél döntő súlyú jegynek számít. A szakvizsgabizottság négy főből áll és egyikük a szaktanár. Javítóvizsgákat minden évben augusztus 15-31. között szervezünk. Szakmai vizsgák esetében az időpontot a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. Osztályozó és különbözeti vizsgák a hivatkozott rendelet szerint minden év augusztusában és januárjában szervezhetőek. Pontos idejüket szintén a „tanév rendje” tartalmazza. Új típusú elemként jelennek meg a modulzáróvizsgák. Az Országos Képzési Jegyzékben

megjelenő

új

központi

programok,

illetve

a

szakmai

és

szakmai

és

vizsgakövetelmények előírják ilyen típusú vizsgák szervezését. Ezeket

a

vizsgákat

a

központi

programok,

illetve

a

vizsgakövetelmények előírásainak megfelelően kell megszervezni. A modulzáró vizsgáról a tanulóknak a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet szerinti igazolást kell

31

Dokumentumok

kiadni, illetve az adott szakma központi programjának előírásait kell figyelembe venni.

4.1.2 Érettségire épülő szakképzés A tanulási teljesítmény értékelése az oktatás egész folyamatán végighúzódik. A félévi értesítők és az év végi bizonyítványok az érdemjegyeken túl az osztályfőnök által megfogalmazott rövid, szöveges értékelést is tartalmaznak. A

felsőfokú

szakképzések

esetében

a

Dunaújvárosi

Főiskola

által

meghatározott rendben és szabályok szerint történik. Értékelési szempontok: −

az elméleti órákon átadott ismeretanyag befogadási szintje

−

az átadott ismeretanyag önálló feldolgozásának képessége

−

az átadott ismeretanyag alkalmazásának szintje

Értékelési módszerek: −

befogadás szintje: felelet-választós ill. egyéb teszt, kérdőív, feleletek; írásbeli és szóbeli beszámolók

−

feldolgozási képesség a szakirodalom megadott szempontok szerinti értelmezése, feldolgozása; anyaggyűjtés önálló projektekhez

−

alkalmazási képesség esszé típusú házi dolgozat készítése megadott témából

A tanulási folyamat végén történő értékelés külső értékelés, mely szakvizsga keretében, a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet alapján folyik.

4.1.3 A továbblépés feltételei Iskolánkban valamennyi képzés során a tanulók az alábbi feltételekkel léphetnek magasabb osztályba: - Valamennyi záró érdemjegye legalább elégséges. - A szaktanár és a pedagógiai program által előírt feltételeket teljesítette valamennyi felmérés tekintetében.

32

Dokumentumok

- Hiányzása nem haladja meg a Pedagógia Programban meghatározott mértéket. - A szakmai programban meghatározott modulok által előírt követelményeket teljesítette. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltételit a szakmai követelményrendszer tartalmazza. Az OKJ-s vizsgára bocsátás feltétele az adott szakma záró évfolyamának elvégzése.

4.2 A képzés tárgyi feltételei: 4.2.1 Az iskola épülete Az iskoláink nem rendelkeznek saját épülettel. A működéshez szükséges helyiségeket a gyömrői székhely-iskola az önkormányzati tulajdonban lévő Weöres Sándor Általános Iskola és Alapfokú Zeneművészeti és Táncművészeti Intézmény épületében bérli. A Mihály Dénes Szakképző Iskola •

Pécsi Tagintézménye a Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumtól,

•

Rédei Tagintézménye a Réde-Bakonybánk körzeti Általános Iskola és Óvoda Móra Ferenc Általános Iskolájától,

•

Kistarcsai Telephelye a Flór Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolától,

•

Monori Telephelye a Kossuth Lajos Általános Iskolától,

•

Tapolcai Tagintézménye a Kazinczy Ferenc Általános Iskolától,

•

Szigethalmi Telephelye a Gróf Széchenyi Általános Iskolától,

•

Délegyházi Telephelye a Hunyadi Mátyás Általános Iskolától,

•

Makaói Tagintézménye a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthontól

bérli a működéshez szükséges helyiségeket. (Melléklet: Bérleti szerződések.) A bérbevett infrastruktúra oktatás céljára szóló igénybevétele a Közoktatási Tv. 37. és 40. § által meghatározott működési rend szerint, a bérleti szerződésben meghatározott időszakon belül kizárólagos használattal, előzetes egyeztetést követően történik.

33

Dokumentumok

A bérleti szerződést a Bérlő a Bérbeadó iskolával - a Bérbeadó iskolák fenntartóinak engedélyének egyidejű megkérésével - öt éves időtartamra köti, melynek lejártát követően az eredeti bérleti szerződés hosszabbítását tervezi. Az bérbeadó iskolák több ezer kötetes könyvtára a Bérleti szerződésben rögzítetten tanulóink/tanáraink részére is rendelkezésre áll. Ha nincs a bérelt könyvtárakban gyakorlásra alkalmas számítógép, ezt a Bérlő biztosítja a tanulóknak. Amennyiben gyakorlásra vagy az esti oktatáshoz igazított nyitvatartási időre van szükség, az iskolai könyvtárat a Bérbeadó iskolával egyeztetve más időpontokban is igénybe lehet venni. Az így igénybe vett szolgáltatást tanulóink részére térítésmentesen biztosítjuk. Intézményünk speciális követelményeit kielégítő – a nevelőtestületi szobában tárolt

saját

enciklopédiák, szakkönyvek,

tulajdonú

–

szakirodalom:

jogszabálygyűjtemények, szoftverek,

multimédiás

tanári

kézikönyvek,

szakképzésekhez CD-k,

szótárak, kapcsolódó

internetre

csatlakozó

számítógépek egészítik ki az iskolai könyvtár kínálatát.

4.2.2 A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke Az oktatás-nevelés 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelettel meghatározott tárgyi feltételrendszere jegyzéket az iskola leltára tartalmazza, melyet a pedagógiai programhoz mellékletként csatolunk.

4.2.3 Tankönyvellátás rendje Iskolánkban csak szakképző osztályok vannak, ezért a tankönyvellátást saját beszállítói háttérrel oldjuk meg. Ennek oka: Iskolánkban csak nagykorú, többnyire saját keresettel rendelkező tanulók járnak. Továbbá közismereti tárgyak oktatása nem folyik. Ezért iskolánknak a képzési és szervezeti sajátosságokból adódóan, az igényeknek megfelelően kell kiválasztania az alkalmas tankönyveket. A szaktanárok – betartva a tankönyvkiválasztás elveit – a tanév befejezésig leadják a következő évre igényelt tankönyv listát.

34

Dokumentumok

Az iskola vezetősége adott év augusztus 1-jéig megrendeli az igényelt tankönyveket,

illetve

gondoskodik

a

tanárok

által

készített

jegyzetek

sokszorosításáról. A tanulók részére a szükséges tankönyveket, saját jegyzeteket adott tanév szeptember 15-ig kell átadni.

4.2.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A bérelt és saját tulajdonú oktatási segédeszközök listáját az iskola kötelező eszközjegyzéke tartalmazza. A szakképzésben a tananyagok egy része tankönyv és ajánlott szakirodalom*, másik része saját szerkesztésű, belső használatra készült jegyzet**. A tankönyvek kiválasztásánál valamint a belső jegyzetek elkészítésénél az alábbi szempontok érvényesültek: Didaktikai követelmények –életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretanyag –szaktudományos megfelelés A munkaadó elvárásai – praktikus, technikák –

gyakorlatban

azonnal

alkalmazható

ismeretek,

piaci információkat követő tantervi módosítások

Helyi tanterv belső jegyzetei –Tanulásmódszertan –Szakmai nyelvi programok

4.3 A képzés személyi feltételei 4.3.1 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az oktatók valamennyien felsőfokú (egyetemi ill. főiskolai) végzettséggel rendelkező

tanárok,

fő-

illetve

további

munkaviszonyban

(teljes-

és

részmunkaidőben) látják el tevékenységüket.

*

A kötelezően használt, ill. ajánlott tankönyvek jegyzékét a Nemzeti Szakképzési Intézet központi programjai szakképzésenkénti bontásban tartalmazzák. ** A piaci információk birtokában saját kutatások eredményeként készült belső jegyzetek, tanévenként és szakképzésenként kerülnek összeállításra

35

Dokumentumok

A képzésben szereplő alacsony heti óraszámú tantárgyak oktatására szakirányának megfelelő egyetemi végzettséggel rendelkező óraadókat is alkalmazunk. Az iskolák nevelőtestületi ülésein a részmunkaidős, illetve az óraadó tanárok is részt vesznek, amit a Közoktatási törvény nem tilt. Azokat a tantárgyakat, amelyekhez nem kapcsolódik tanári képzés, a szakterületnek

megfelelő

felsőfokú,

illetve

főiskolai

vagy

egyetemi

végzettséggel rendelkező szakemberekkel kell megoldani a gyakorlati képzést.

4.3.2 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Nem

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak

főállásban

az

alábbi

munkaköröket töltik, illetve tölthetik be: -

gazdasági ügyintéző

-

iskolatitkár, tanulmányi referens

Határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak: -

jogász

-

rendszergazda

-

ifjúságvédelmi felelős

–szabadidő szervező

4.3.3 A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája A pedagógusok és a diákok kapcsolatát a nyílt, őszinte és korrekt hozzáállás kell, hogy jellemezze. Ennek csak a kölcsönös tiszteleten alapulhat. A pedagógusnak rendszeresen kell tájékoztatni a tanulókat az elért eredményekről, a javítás, illetve továbblépés lehetőségéről. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat az iskolában folyó eseményekről, az iskolai programokról és rendezvényekről. A pedagógus a vezetőség utasítása alapján szóban közli a tanulókkal a szakmai vizsgák időpontját. A tartósan hiányzó tanulókat az iskolatitkár levélben vagy telefonon értesíti. A tanulók kérésére korrepetálást, gyakorlást lehet szervezni az iskolavezetés engedélyével.

36

Dokumentumok

A tanulók az őket tanító pedagógussal állnak napi kapcsolatban. Az oktatásukat és képzésüket érintő bármilyen kérdést elsősorban a pedagógussal beszélnek meg. Amennyiben a pedagógus nem tud intézkedni, a kérést továbbítja az iskolavezetéshez.

5 A nevelő-oktató rendszere

munka

minőségbiztosítási

A Közoktatási törvény módosítása minden oktatási intézmény számára előírja az értékelési – minőségbiztosítási rendszer kidolgozását. Ennek értelmében iskolánk minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása elkészült, melynek kulcskérdése az oktatás minőségének fogalma. Az oktatás minőségét, a minőségi oktatást nagyon nehéz meghatározni. Számunkra a legelfogadhatóbb meghatározást az 1992-ben kiadott ISO 8402 szabvány kínálja. „Egy szervezetnek az alkalmazottak együttműködésére alapozott vezetési módszere, amely a minőséget állítja a középpontba és az ügyfelek kielégítésén keresztül hosszú távú sikerre, valamint a szervezet tagjainak és a társadalomnak hasznára irányul.” A minőségi oktatásról tehát csak akkor beszélhetünk, ha az iskola az ügyfelek (az iskolafenntartó, a szülő, a tanuló) igényeit, elvárásait a szolgáltatásaiba beépíti, és magas szinten teljesíti. Az Intézményeink jelenleg is szabályozottan, szigorú felügyelet mellett működnek, azonban ezzel csak részben teljesítik az új minőségügyi szabvány követelményeit.

37

Dokumentumok

6 Képzési struktúra 6.1 A nevelő-oktató munka eljárásai 6.1.1 Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében Az esélyegyenlőség megteremtésének igénye, az arra való határozott törekvés volt a meghatározó alapmegfontolás akkor, amikor a jelen pedagógiai programba foglalt képzési struktúránkat kialakítottuk. (Lásd: Az iskolában folyó képzések). Mindkét képzési szint elsősorban (bár természetesen nem kizárólagosan) olyan célcsoportokra irányul, melyek tagjai éppen a társadalmi, szociális, származási illetve egyéb egyenlőtlenségek vagy hátrányok folytán nem képesek a hagyományos 8+4, 6+6 vagy 4+8 osztályos „normál”, szabványos iskolarendszerben megvalósítani a szakmához szükséges tanulási folyamatot.

6.1.2 A képzési struktúra átjárhatósága Szintén az esélyegyenlőség jegyében alakítottuk ki képzési struktúránk teljes körű átjárhatóságát, a rugalmas, egyénre szabott be- illetve kicsatlakozási lehetőségeket. A teljes paletta igénybe vételével egy, csak alapfokú általános iskolai végzettséggel rendelkező tanuló nálunk az egymásra építhető képzések révén eljuthat a szakmunkás bizonyítvány, vagy az érettségire épülő közép és/vagy felsőfokú OKJ-s szakvizsgáig. Ugyanakkor a realitások és a belőlük fakadó tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen az érintett célcsoportokra jellemző leginkább a hosszú távú tanulás feltételeinek hiánya, a családi, egzisztenciális, társadalmi körülmények gyakori, sokszor drasztikus változása (pl. munkanélküliség, új munkaerő piaci kihívások, válás, haláleset, betegség stb. révén). Ezért alakítottuk ki képzéseink rendszerét úgy, hogy a meglévő előképzettség függvényében bármely ponton becsatlakozható legyen, majd szükség esetén a tanulási folyamat egy adott szint végeztével egy, két vagy három év után már sikeresen befejeződhessék. Esetleges munkába álláskor tanulóink nappali tagozatról átjelentkezve esti (bizonyos képzéseknél levelező) tagozaton folytathatják tanulmányaikat illetve egy adott szint végén befejezett tanulmányaikat később egy magasabb szinten folytathatják.

38

Dokumentumok

6.1.3 A gyakorlati oktatás feltételei A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény meghatározza a szakképzés elméleti és gyakorlati megvalósításának szakaszait és alapkövetelményeit. Ennek anyagi bázisát pályázatok útján és a Szakképzési Alapból teremtjük meg. Iskoláinkban az elméleti szaktantárgyak gyakorlatban történő elmélyítése egyrészt szaktantermekben, másrészt a különböző, szakmai képzésünknek megfelelő profilú vállalatok, kft-k és egyéb kisvállalkozások keretében, különböző munkahelyeken tömbösített formában a vállalatokkal kötött együttműködési

megállapodás,

másrészt

egyéni

tanulószerződések

keretében tervezzük megvalósítani. Határidő: az iskola indításának, illetve a gyakorlati képzés kezdetéig. Mindegyik

szakirányban

törekszünk

arra,

hogy

hallgatóink

ismeretei

naprakészek legyenek, így az adott szakirány területén belül rendezett nemzetközi kiállításokra és vásárokra szervezett iskolai program keretében, szaktanár vezetésével visszük el hallgatóinkat. Az iskolát fenntartó Ezredfordító Oktatási Alapítvány alapító tagként részt vett az Aktivitás Területi Integrált Szakképzési Központ (A továbbiakban: ATISZK.) létrehozásában. A jogszabályi előírásoknak megfelelően bizonyos gyakorlati képzéseket és vizsgákat az ATISZK keretein belül szervezünk.

6.1.4 A gyakorlati képzés helyi megvalósítása Iskoláink technikai felszereltsége lehetővé teszi a gyakorlati képzés helyi megvalósítását is. Azokban a szakmákban, amelyekben az iskola nem rendelkezik gyakorlati oktatásra alkalmas szaktanteremmel, az erre feljogosított gyakorlati képzésre alkalmas munkahellyel képzési szerződések kötésével biztosítjuk a gyakorlati képzést. A gyakorlati képzést a jogszabályokban meghatározott létszámok szerint csoportbontásban végezzük.

39

Dokumentumok

6.1.5 Az iskola általános munkarendje -

A tanév szorgalmi idejét, valamint az írásbeli vizsgák rendjét - évenként az Oktatási Minisztérium rendeletben szabályozza.

-

A vizsgarend a vizsga esedékességének félévében a félév elején az osztálytermekben kerül kifüggesztésre.

-

Az iskola igazgatója - a Közoktatási összhangban - tanítási szünetet rendelhet el.

-

A tanítási órák rendjét, időtartamát a Közoktatási törvény által meghatározott időszakon belül és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. § 40. pontjában meghatározottak szerint állapítjuk meg.

-

Az iskola az új tanulók iskolaválasztásának megkönnyítésére nyitott napot tarthat évente 2 alkalommal. A nyitott nap megszervezése az igazgató és az igazgatóhelyettes feladata.

törvényben

foglaltakkal

A felvett tanulókat szakirányonként 26-28 fős osztályokba soroljuk. A szakmai tantárgyak oktatása túlnyomórészt osztálykeretben történik. Az informatika gyakorlati oktatása csoportbontásban, maximum 15 fős csoportokban zajlik. Az angol nyelvi képzés három szinten (kezdő, középhaladó, haladó), a nyelvi előképzettség

függvényében

egy-egy

szakirányon

belül

osztálykerettől

függetlenül a nyelvi tudásszint szerinti bontásban 10-15 fős csoportokban folyik. Ezen túlmenően minden szinten fontos eleme az iskolánkban folyó nyelvoktatásnak a kifejezetten szakmas-pecifikus nyelvi képzés is. Szintén kiscsoportos foglalkozás keretében kerül sor a felzárkóztatásra, korrepetálásra, tanulásmódszertani tréningre valamint a fakultációkra. Az osztályfőnöki munka valamint az ifjúságvédelmi munka bizonyos hányada, egyedi mérlegelés függvényében, gyakran egyéni foglalkozás keretében történik.

40

Dokumentumok

7 Az iskola szakmai programja Mivel iskolánk szakképzési feladatokat ellátó közoktatási intézmény, egyszerre több funkciót köteles megvalósítani. Valamennyi funkció nem valósulhat meg azonos hangsúllyal, ezért célszerű azokat tudatosan rangsorolni. A szakképzés célja: - oktatás - képességfejlesztés Célunk a személyiség adottságai és a választott szakma követelményei közötti minél nagyobb összhang kialakítása. Az oktatás kiszélesítése érdekében megalakulásunk után bejelentkeztünk az OH-hez (OKÉV), így az iskolarendszeren kívül oktatható szakmák is elérhetővé vállnak az általunk megcélzott rétegnek. A szakiskolai, szakközépiskolai és iskolarendszeren kívüli képzéseinkben az Oktatási Miniszter által jóváhagyott központi programokat használjuk, melyet hivatalosan az NSZI-től szereztünk be. Sajnos a mai napig kevés programnak készült el a frissített változata, ezért mi a javasolt irodalom egy részét napjaink igényeihez frissíteni kell, van frissebb, illetve a használt szoftvereket a mai igényeknek megfelelően kijavítottuk. (melléklet: központi programok) A nappali tagozaton teljes egészében, a fent említett módosításokkal, interpretáljuk a képzési programot, ez képezi iskolán helyi tantervét is az óratervekkel együtt. Az esti tagozaton, iskolarendszeren kívüli oktatásban a nappali képzéshez képest jóval kevesebb óraszám áll a rendelkezésünkre, ezért a felsőfokú informatikai

képzéseknél

szorgalmazzuk

a

szoftver-üzemeltetői

előképzettséget. Így elegendő időt tudunk fordítani az adott szakma elsajátítására és gyakoroltatásra. A kötelező oktatáson kívül heti egy alkalommal – a szabadon választható órák terhére - 4 tanítási órát biztosítunk a feladatok megoldására (természetesen szaktanár felügyelete mellett) A központi programok közül - ha lehetséges -, az iskolarendszeren belüli, nappali tagozatos programot tartalmazza a melléklet. Amennyiben indítunk a nappali oktatás mellé esti vagy iskolarendszeren kívüli osztályt is, akkor annak

41

Dokumentumok

csak az óratervét tartalmazza a melléklet, mert a tanítandó törzsanyag és követelményrendszer nem változik. Az esti illetve az iskolarendszeren kívüli képzés nem tartalmaz testnevelésés élet és pályatervezés tantárgyakat. A szakmai angolt akkor szervezzük meg, ha elegendő jelentkező van, mivel ez az oktatásban az a negyedik napot jelenti. Az iskolarendszeren belüli képzésekre a számonkérés: Tömbösített tananyag esetén: témakörönként, tananyag végén írásban és gyakorlatban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elégséges szintet, ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási lehetőséget havonta egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy kerül a tantárgy félévi, illetve év végi érdemjegyként a naplóba. Nem

tömbösített

tananyag

esetén:

havonta

legalább

egy

érdemjegynek kell szerepelni a naplóban. A témazáró dolgozatokat pótolni kell akkor, ha elégtelen vagy valamilyen okból hiányzott. Témazáró dolgozatok megléte és elégséges volta a tantárgy lezárásának feltétele. Az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a számonkérés: Mivel a képzés tömbösítve folyik, témakörönként, tananyag végén írásban és gyakorlatban kérjük számon a tanultakat. Az adott tantárgyból akkor érik el az elégséges szintet, ha minden részbeszámoló legalább elégségesre sikerült. Pótlási lehetőséget havonta egyszer biztosítunk. Az így kapott záró érdemjegy jegy kerül a tantárgy félévi, illetve év végi érdemjegyként a naplóba. A tanulók a gyakorlati feladatok többségét iskolánk saját feladatbankjából kapják készhez, így mindenki számára jól tervezhető a tanulási folyamat és a számonkérésekre való felkészülés. A feladatbankunkat folyamatosan frissítjük és bővítjük.

42

Dokumentumok

A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai A szakiskolai képzés ideje egy és két év. Ebben a képzési formában azokat a nem tanköteles tanulni vágyókat várjuk, nappali vagy esti oktatásra, akik nem rendelkeznek érettségi. A szakiskolai képzést a 2004/2005. tanévtől indítottuk, a helyi igények felmérése után.

7.1 Érettségire épülő szakképzés (szakközépiskola 13.-14. évfolyam) Informatikai és ügyviteli képzések: Informatikai rendszergazda Statisztikai és gazdasági ügyintéző OKJ 54 481 03 0000 00 00; érettségi vizsgához OKJ 52 462 01 1000 00 00; érettségi vizsgához kötött középfokú emelt szintű szakképesítés. A kötött középfokú szakképesítés. A szakképesítéssel szakképesítéssel munkakör,

legjellemzőbben foglalkozás:

betölthető legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

FEOR

3131 FEOR 3607 Statisztikai ügyintéző

Számítógéphálózat-üzemeltető

Idegen nyelvi titkár

Vállalkozási ügyintéző

OKJ 54 346 01 0000 00 01; érettségi vizsgához OKJ 52 344 02 0000 00 00 érettségi vizsgához kötött kötött középfokú emelt szintű szakképesítés. A középfokú szintű szakképesítés. A szakképesítéssel szakképesítéssel

legjellemzőbben

betölthető legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

munkakör, foglalkozás: FEOR 4191 Titkárnő

FEOR 3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Marketing és reklám ügyintéző

52 344 01 0000 00 00 érettségi vizsgához kötött középfokú szintű szakképesítés. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR 3605 Pénzügyi ügyintéző

52 342 01 0000 00 00 érettségi vizsgához kötött középfokú szintű szakképesítés. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR 3622 Kiállítási és kereskedelmi propaganda ügyintéző

Ügyintéző titkár OKJ 54 346 01 0000 00 03; érettségi vizsgához kötött középfokú emelt szintű szakképesítés. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás: FEOR 4191 Titkárnő

43

Dokumentumok

Felsőfokú képzések Általános rendszergazda

Médiatechnológus asszisztens

55 481 01 1000 00 00 érettségi OKJ 55 341 01 0000 00 02; érettségi vizsgához kötött felsőfokú szakképesítés. A

vizsgához kötött felsőfokú szakképesítés. A

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető

munkakör, foglalkozás: FEOR

3139 Egyéb munkakör, foglalkozás: FEOR 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású

számítástechnikai foglalkozások Banki szakügyintéző

Pénzügyi szakügyintéző

PKJ 55 343 01 0010 55 01; érettségi

OKJ 55 343 01 0010 55 04; érettségi

vizsgához kötött felsőfokú szakképesítés. A

vizsgához kötött felsőfokú szakképesítés. A

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető

munkakör, foglalkozás: FEOR 3619 Egyéb

munkakör, foglalkozás: FEOR 3619 Egyéb

gazdasági ügyintézők

gazdasági ügyintézők

Web-programozó 55 481 04 0000 00 00 érettségi vizsgához kötött

felsőfokú

szakképesítés.

A

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör,

foglalkozás:

FEOR

3131

Számítógéphálózat üzemeltető Az érettségivel rendelkező tanulóink az első fokozat valamely képzésében kezdik meg tanulmányaikat. Ennek sikeres elvégzése a második fokozaton való továbbtanulás feltétele.

44

Dokumentumok

8.2 8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakiskola 11.-12. évfolyam) Irodai asszisztens OKJ

33

346

01

Számítógép szerelő, -karbantartó 1000

00

00

Iskolai

OKJ

33

523

01

1000

00

00;

Iskolai

előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével

előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével

tanúsított

tanúsított

iskolai

végzettség.

A

iskolai

végzettség.

A

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető

szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető

munkakör, foglalkozás: FEOR 4193 Irodai

munkakör, foglalkozás: FEOR 7444 Rádió-,

adminisztrátor

televízió- és számítástechnikai műszerész

45

Dokumentumok

8.3 Óratervek 7.1.1 Pénzügyi szakügyintéző OKJ 55 343 01 0010 55 04

PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZŐ hálóterv

nappali tagozat

esti tagozat

Alapozás moduljai Gazdálkodási modul 1. fé

elm 1

Közgazdaságtan alapjai

2

Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai

3

Marketing alapjai Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment

4 5 6 7

gy

elm

3. fé

gy

elm

4. fé

gy

elm

1. fé

gy

elm

36

alapjai Pénzügyek alapjai Adók és támogatások Emberi erőforrás

2. fé

2. fé

gy

elm

3. fé

gy

72

menedzsment

elm

gy

16

16

36 36

72

18

36

36

18

18 32

munkaerő-piaci

gy

18

36 és

elm

4. fé

16

36

18 Módszertani modul

8

Gazdasági számítások és statisztikai módszerek

9

Számvitel alapjai

10

Elemzés-ellenőrzés

11

Gazdasági informatika alapjai

12

Üzleti kommunikáció

36

13

Számítástechnika

72

36 36

36

36

18

36

18 32 36

32

18

18

18

32

16

36

18

18

18 72

36

36

Ember és környezetmodul 14

Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés

32

46

32

16

16

Dokumentumok 15

Prezentáció és íráskészség fejlesztés

36

18 Idegen nyelvi modul

16

Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe

72

72

36

36

Szakmai általános modul 17

Vállalkozások pénzügyi alapjai

36

36

18

18

18

Pénzügyi számvitel

36

72

18

36

19

Vezetői számvitel

20

Biztosítás/társadalombi z-tosítás

32 36

48

36

18

16

24

24

48

16

16

18

Szakmai gyakorlat

Elágazás moduljai 21

Pénzügyi számvitel 1.

32

32

22

Adózási ismeretek

23

Kis és középvállalkozási üzleti finanszírozás

32

64

24

Pénz- és tőkepiacok

25

Banktan

26

Nemzetközi fizetések

27

Vámismeret

32

28

Pénzügyi informatika

32

29 30

48 32 32

16

Szakszeminárium

64

Záródolgozat konzultáció

64 360

47

256

16

16

32

288

32

32

32

324

16 18

32

252

16

96

36

MINDÖSSZESEN

16

320

144

16

16

64

32

32

64

32

32

368

16

126

162

144

180

128

160

72

184

Dokumentumok

7.1.2 Médiatechnológus asszisztens OKJ 55 341 01 0010 55 02 1. évfolyam

1. évf (36 hét)

2. évfolyam

Médiatechnológus asszisztens

heti óra ea

gy

Ember és társadalom II.

2

Médiaismeretek 2-3

gy

ea

éves óraszám ea

gy

ea

gy

0

36

0

0

0

0

2

0

36

0

0

Ember és társadalom III.

2

0

36

0

0

0

Hangtan és optika alapjai

2

1

36

18

0

0

Informatika I. 1

1

3

18

54

0

0

Médiatechnológia 4-5

1

3

18

54

0

0

Kommunikáció és média szabályzása, kommunikációs

ea

2. évf (32 hét)

gy

ea

gy

2

0

36

0

0

0

2

1

36

18

0

0

0

2

0

36

0

0

Bevezetés a programozásba 4-5

1

3

18

54

0

0

Multimédia I. 6

1

2

18

36

0

0

PC-k és perifériák 1

2

1

36

18

0

0

36

0

zavarok Kommunikáció fontosabb funkciói és interpretációi Informatika II.

2-3

Osztályfőnöki

1

1

Szakmai gyakorlat

0

30 nap

Vállalkozástan

1

1

0

0

16

16

Multimédia II.

1

2

0

0

16

32

Webdesign és animáció

1

2

0

0

16

32

Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata

1

2

0

0

16

32

Számítógép-és távközlési hálózatok

2

2

0

0

32

32

48

Dokumentumok Szakmai gyakorlat I.

0

2

0

0

32

Projektmenedzsment

1

2

0

0

16

32

Fotográfia és képszerkesztés

1

3

0

0

16

48

Kiadványszerkesztés

1

2

0

0

16

32

Internet technológiák

1

2

0

0

16

32

Szakmai gyakorlat III.

0

2

0

0

0

32

Szakdolgozati szeminárium

0

2

0

0

0

32

Osztályfőnöki Összesen2

1 9

9 18

9

9 18

7

1 11

5

18

.

2

0

A megadott óraszámok esti tagozatra vonatkoznak, nappali tagozaton a megadott óraszámok kétszeresét kell alkalmazni.

49

36 13

18

32

360

324 684

192

384 576

Dokumentumok

7.1.3 Általános rendszergazda OKJ 55 481 01 1000 00 00 nappali tagozat Tantárgy-kód

1 fé

Tantárgy neve ea

DFAN-INF- 010

Informatika

2 fé gy

ea

esti tagozat

3 fé gy

ea

4 fé gy

ea

1 fé gy ea

2 fé gy

72

0

36

ea

3 fé gy

DFFN-MUG- 901 Műszaki ábrázolás és dokumentáció

36

54

18

27

DFFN-GTV- 111

Aktuális ügyviteli rendszerek

36

72

18

36

DFAN-MUT- 511

Környezetvédelem és energiagazdálkodás

36

36

18

18

DFAN-MUT- 215

Mérnöki fizika

36

72

18

36

DFAN-KIM- 001

Matematika I.

36

90

18

45

DFAN-INF- 200

Villamosságtan

72

72

36

36

DFFN-INF- 300

Operációsrendszerek alapjai

36

72

18

36

DFFN-INF- 608

Adatbázisok, adatvédelem

54

72

27

36

DFFN-INF- 282

Számítógép hálózatok

36

72

18

36

DFFN-MUG- 903 Anyag és gyártásismeret

36

36

18

18

DFFN-MUG- 902 Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

54

36

27

18

DFFN-IN- 267

ea

4 fé gy

Számítógép rendszerek és perifériák

64

32

32

16

DFAN-INF- 501

Bevezetés a programozásba

64

96

32

48

DFFN-INF- 314

Hálózati operációs rendszerek

192

0

96

32

32

16

16

32

32

16

16

DFFN-KTN - 044

Munkavégzési

technikák,

munkaerőpiaci

alapismeretek

ea

gy

DFAN-GTV- 337

Vállalatgazdaságtan II.

DFFN-INF- 630

Műszaki projektvezetés és gyakorlat

32

32

16

16

DFFN-INF- 208

Elektronikai és irányítástechnikai alapismeretek

96

32

48

16

50

Dokumentumok

DFFN-INF- 522

Weblaptervezés

DFAN-INF- 502

Programozás I.

32

Szakdolgozat - általános rendszergazda

32

DFAN-INF- 316

Hálózat menedzselés

64

DFFN-KIN- 002

Középfokú angol nyelv 1.

DFFN-KIN- 003

Középfokú angol nyelv 2.

DFFN-KIN- 043

Az angol műszaki szaknyelv alapjai 1.

DFFN-KIN- 044

Az angol műszaki szaknyelv alapjai 2.

DFFN-IN- 942

0

0

32

64

16

32

16

0

32

32

0

16

128

144

64

36

0 0

288

612

396

684

r

51

18

36

0 0

180 432 Féléves óraszám:

64

18

32

192

416

608

0 0

32

256

288

544

90

216 306

144

198

342

96

16

208 304

272

Dokumentumok

7.1.4 WEB-programozó OKJ 55 481 0000 00 00

Tantárgykód

Tantárgy neve

DFAN-INF-010 DFAN-MUT511 DFFN-IN-267 DFAN-GTV337 DFFN-GTV-111

Informatika

Nappali tagozat 2 fé 3 fé ea g y ea g y

1 fé ea g y

4 fé ea g y

1 fé ea g y

72

0

36

Esti tagozat 2 fé 3 fé ea g y ea g y

4 fé ea g y

Környezetvédelem és energiagazdálkodás

36

36

18

18

Számítógép rendszerek és perifériák

72

36

36

18

Vállalatgazdaságtan II.

72

36

36

18

Aktuális ügyviteli rendszerek

36

72

18

36

DFAN-INF-501

Bevezetés a programozásba

72

108

36

54

DFFN-INF-282

Számítógép hálózatok

36

72

18

36

DFFN-INF-608 DFFN-MUG902 DFAN-KTD021 DFAN-INF-502

Adatbázisok, adatvédelem

54

72

27

36

Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

54

36

27

18

Multimédia I.

72

36

36

18

Programozás I.

36

72

18

36

DFFN-INF-300

Operációsrendszerek alapjai

36

72

18

36

DFFN-INF-314

Hálózati operációs rendszerek

192

0

96

DFFN-INF-533 DFFN-KTN 044 DFAN-INF-612

Internet alkalmazások fejlesztése Munkavégzési technikák, alapismeretek Információrendszerek fejlesztése II.

96

0

48

32

32

16

16

32

64

16

32

DFAN-INF-530

Internet technológiák

128

0

64

DFFN-INF-630

Műszaki projektvezetés és gyakorlat

32

32

16

16

DFAN-INF-524

Web programozás

32

96

16

48

DFFN-INF-528

Tartalomfejlesztés és menedzsment

96

0

48

munkaerőpiaci

52

Dokumentumok DFAN-INF-420 DFAN-KTD018 DFFN-IN-943

Szoftverfejlesztési technológiák

64

64

32

32

Webdesign és animáció

32

64

16

32

Szakdolgozat - webprogramozó

64

32

0

DFAN-KIN-002

Középfokú angol nyelv 1.

DFAN-KIN-003

Középfokú angol nyelv 2.

DFFN-KIN-043

Az angol műszaki szaknyelv alapjai 1.

DFFN-KIN-044

Az angol műszaki szaknyelv alapjai 2.

0

16

36

0

18

36

18

32

0

16

32 288 396 288 396

Féléves óraszám:

0

684

684

53

64

544 224 384 144 198 144 198

608

608

342

342

32

272 112 192

304

304

Dokumentumok

7.1.5 Banki szakügyintéző 55 343 01 0010 55 01 BANKI SZAKÜGYINTÉZŐ hálóterv

nappali tagozat

esti tagozat

Alapozás moduljai Gazdálkodási modul 1. fé

elm 1

Közgazdaságtan alapjai

2

Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai

3

Marketing alapjai Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment

4 5 6 7

gy

elm

3. fé

gy

elm

4. fé

gy

elm

1. fé

gy

elm

36

alapjai Pénzügyek alapjai Adók és támogatások Emberi erőforrás

2. fé

2. fé

gy

elm

3. fé

gy

72

menedzsment

elm

gy

16

16

36 36

72

18

36

36

18

18 32

munkaerő-piaci

gy

18

36 és

elm

4. fé

16

36

18 Módszertani modul

8

Gazdasági számítások és statisztikai módszerek

36

9

Számvitel alapjai

10

Elemzés-ellenőrzés

11

Gazdasági informatika alapjai

12

Üzleti kommunikáció

36

13

Számítástechnika

72

14

Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés

15

Prezentáció és íráskészség fejlesztés

36

32

32

18

36

18 32 36

32

16

16

18

32

16

36

18

18

18 72

36

36

Ember és környezetmodul 32

32

36

16

16

16

32

18 Idegen nyelvi modul

16

Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe

144

144

72

72

Szakmai általános modul 17

Vállalkozások pénzügyi alapjai

36

36

18

18

18

Pénzügyi számvitel

36

72

18

36

19

Vezetői számvitel

32

54

64

Dokumentumok 20

Biztosítás/társadalombi z-tosítás

36

36

18

18

Szakmai gyakorlat

Elágazás moduljai 21

Adózás

22

Kis és középvállalkozási üzleti finanszírozás

32

23

Pénz- és tőkepiacok

32

24

Banktan

25

Nemzetközi fizetések

32

26

Hitelintézeti számvitel

32

64

16

32

27

Hitelbirálat

32

64

16

32

28

Banki informatika

32

32

16

16

29

Szakszeminárium

64

64

32

32

30

Záródolgozat konzultáció

64

64

32

32

32

64

16

32

16

252

360

288

16

16

72

MINDÖSSZESEN

32

36

432

55

224

288

192

16

384

126

180

144

216

112

144

96

192

Dokumentumok

7.1.6 Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 03 0000 00 003

Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Nappali tagozat

Tantárgyak Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Hardveres, szoftveres feladatok LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer Testnevelés Korrepetálás Osztályfőnöki Összesen

1 évf. 2 évf összes összes Éves óraszám 288 0 180 0 432 0 0 928 72 64 216 64 36 32 1224 1088

Összes 288 180 432 928 136 280 68 2312

1. évfolyam 2. évfolyam Elméleti Gyakorlati Elméleti Gyakorlati Heti óraszám 4 4 0 0 2,5 2,5 0 0 5 7 0 0 0 0 12 17 2 0 2 0 6 0 2 0 1 0 1 0 20,5 13,5 17 17

IT biztonság technikus Nappali tagozat

Tantárgyak Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Hardveres, szoftveres feladatok LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer IT biztonság technikus Testnevelés Korrepetálás Osztályfőnöki Összesen

3

1 évf. 2 évf összes összes Éves óraszám 288 0 180 0 432 0 108 352 0 640 72 64 108 0 36 32 1224 1088

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

56

Összes 288 180 432 460 640 136 108 68 2312

1. évfolyam 2. évfolyam Elméleti Gyakorlati Elméleti Gyakorlati Heti óraszám 4 4 0 0 2,5 2,5 0 0 5 7 0 0 3 0 4 7 0 0 10 10 2 0 2 0 3 0 0 0 1 0 1 0 20,5 13,5 17 17

Dokumentumok

Számítógéprendszer-karbantartó Nappali tagozat

Tantárgyak Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Hardveres, szoftveres feladatok Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése Számítógépes rendszerek szoftveres kiépítése Testnevelés Korrepetálás Osztályfőnöki Összesen

1 évf. 2 évf összes összes Éves óraszám 288 0 180 0 432 0 144 384 0 544 72 64 72 64 36 32 1224 1088

57

Összes 288 180 432 528 544 136 136 68 2312

1. évfolyam 2. évfolyam Elméleti Gyakorlati Elméleti Gyakorlati Heti óraszám 4 4 0 0 2,5 2,5 0 0 5 7 0 0 2 2 6 6 0 0 9 8 2 0 2 0 2 0 2 0 1 0 1 0 18,5 15,5 20 14

Dokumentumok

Webmester Nappali tagozat

Tantárgyak Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés Projektmenedzsment Hardveres, szoftveres feladatok Webmester Testnevelés Korrepetálás Osztályfőnöki Összesen

1 évf. 2 évf összes összes Éves óraszám 288 0 180 0 432 0 0 928 72 64 216 64 36 32 1224 1088

58

Összes 288 180 432 928 136 280 68 2312

1. évfolyam 2. évfolyam Elméleti Gyakorlati Elméleti Gyakorlati Heti óraszám 4 4 0 0 2,5 2,5 0 0 5 7 0 0 0 0 15 14 2 0 2 0 6 0 2 0 1 0 1 0 20,5 13,5 20 14

Dokumentumok

7.1.7 Számítógép szerelő, -karbantartó4 OKJ 33 523 01 1000 00 00

Esti t

1142-06

4

Szám 171/1.0/1142-06 Inform

A megadott óraszámok esti tagozatra vonatkoznak, nappali tagozaton a megadott óraszámok kétszeresét kell alkalmazni.

59

Dokumentumok

7.1.8 Irodai asszisztens5 OKJ 33 346 01 1000 00 00 Nappali tagozat

1. évfolyam elméleti

1617-06 1

2

3

300/1.0/1617-06

elméleti

Elmélet

igényes

igényes

gyakorlati

gyakorlati

gyakorlati

I. évf.

II. évf

144

0

236

0

0

0

380

0

Gépírás és iratkészítés

60

0

180

0

0

0

240

0

1617-06/1.1

Tízujjas vakírás

0

0

108

0

0

0

108

0

1617-06/1.2

Irodai gépírás

0

0

72

0

0

0

72

0

1617-06/1.3

Iratkészítési alapismeretek

12

0

0

0

0

0

12

0

1617-06/1.4

Hivatalos levelezés

30

0

0

0

0

0

30

0

1617-06/1.5

Üzleti levelezés

18

0

0

0

0

0

18

0

84

0

48

0

0

0

132

0

300/2.0/1617-06

Számítástechnikai alkalmazások

1617-06/2.1

Számítástechnikai alapismeretek

36

0

0

0

0

0

36

0

1617-06/2.2

Szövegszerkesztés

36

0

0

0

0

0

36

0

1617-06/2.3

Szövegszerkesztés a gyakorlatban

0

0

48

0

0

0

48

0

1617-06/2.4

Információ és kommunikáció

12

0

0

0

0

0

12

0

0

0

8

0

0

0

8

0

0

0

18

0

0

0

18

0

Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában

138

18

162

0

0

0

318

0

Dokumentumkezelés

30

0

0

0

0

0

30

0

30

0

0

0

0

0

30

0

300/3.0/1617-06

1618-06 300/1.0/1618-06 1618-06/1.1 5

gyakorlati

Gépírás és iratkészítés

Ügyviteli eszközök

1617-06/3.1

4

Elmélet

2. évfolyam

Az ügyviteli eszközök kezelése

Dokumentumkezelési ismeretek

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

60

Dokumentumok

5

6

300/2.0/1618-06

Számítástechnikai alkalmazások

78

0

126

0

0

0

204

0

1618-06/1.1

Ügyviteli szoftverkezelés

0

0

30

0

0

0

30

0

1618-06/1.2

Táblázatkezelés

48

0

0

0

0

0

48

0

1618-06/1.3

Táblázatkezelés a gyakorlatban

0

0

48

0

0

0

48

0

1618-06/1.4

Adatbázis-kezelés

30

0

0

0

0

0

30

0

1618-06/1.5

Adatbáziskezelés a gyakorlatban

0

0

48

0

0

0

48

0

30

18

36

0

0

0

84

0

0

0

0

0

18

0

0

0

0

30

0

300/3.0/1618-06

Dokumentumkészítés

1618-06/1.1

A belső ügyiratok készítése

0

18

1618-06/1.2

A jegyzőkönyv készítése

30

0

1618-06/1.3

Dokumentumkészítés a gyakorlatban

0

0

36

0

0

0

36

0

0

0

0

270

0

1611-06

A munkahelyi kapcsolattartás

114

96

60

7

300/1.0/1611-06

A kommunikáció alapismeretei

12

66

18

96

0

8

300/2.0/1611-06

Hivatali kommunikáció

36

0

0

36

0

9

300/3.0/1611-06

A nyelvi kifejezés eszközei

36

30

18

84

0

10

300/4.0/1611-06

Személyiségfejlesztés

30

0

24

54

0

Elektronikus szövegfeldolgozás

90

0

96

60

30

174

186

264

Elektronikus írástechnika

36

0

0

0

0

0

36

0

36

0

0

36

0

0

0

0

60

0

90

1612-06 11

300/1.0/1612-06 1612-06/1.1

12

13

300/2.0/1612-06

A gépírási szabályok rendszerezése A szövegfeldolgozás elektronikus módja

30

0

1612-06/2.1

Az iratok, dokumentumok elektronikus alapjellemzői

0

0

0

30

0

30

1612-06/2.2

Az általánosan használt egyszerű ügyiratok, hivatalos levelek

0

0

0

30

0

30

1612-06/2.3

Irat- és dokumentumszerkesztési gyakorlatok

0

0

0

0

30

54

0

96

150

0

300/3.0/1612-06

Elektronikus levelezés

61

30 0

0

0

Dokumentumok

14

1612-06/3.1

A körlevélkészítés alapismeretei

30

0

0

0

0

0

30

0

1612-06/3.2

A körlevélkészítés gyakorlata

0

0

54

0

0

0

54

0

1612-06/3.3

Az elektronikus levelezés ismeretei

24

0

0

0

0

0

24

0

1612-06/3.4

Az elektronikus levelezés gyakorlata

0

0

42

0

0

0

42

0

0

0

0

0

0

174

0

174

0

0

0

0

0

78

0

78

300/4.0/1612-06 1612-06/4.1

Elektronikus írástechnika Az elektronikus írástechnika fejlesztése: az írássebesség fokozása

1612-06/4.2

A hibátlan írást biztosító írástechnika elősegítése

0

0

0

0

0

48

0

48

1612-06/4.3

Az elektronikus írástechnika alkalmazása a különböző típusú

0

0

0

0

0

48

0

48

Elektronikus információkezelés

48

48

0

192

0

306

96

498

Iroda és információ

48

0

0

0

0

0

48

0

adatbeviteli feladatokban 1613-06 15

16

17

300/1.0/1613-06 1613-06/1.1

Az irodai szervezet

24

0

0

0

0

0

24

0

1613-06/1.2

Adat és információ az irodában

24

0

0

0

0

0

24

0

0

0

0

84

0

216

0

300

300/2.0/1613-06

Információs folyamatok az irodában

1613-06/2.1

Az adat- és információgyűjtés ismeretei

0

0

0

48

0

0

0

48

1613-06/2.2

Az adat- és információgyűjtés gyakorlata

0

0

0

0

0

108

0

108

1613-06/2.3

Az adat- és információfeldolgozás ismeretei

0

0

0

36

0

0

0

36

1613-06/2.4

Az adat- és információfeldolgozás gyakorlata

0

0

0

0

0

108

0

108

0

0

0

108

0

90

0

198

300/3.0/1613-06

Információ- és adathasználat

1613-06/3.1

Adatvédelem, adatbiztonság

54

0

54

1613-06/3.2

Informatikai biztonság

54

0

54

1613-06/3.3

Elektronikus adat- és információkezelés a gyakorlatban

0

90

62

90

Dokumentumok

18

300/4.0/1613-06

Elektronikus információcsere

1613-06/4.1 1614-06

0

0

0

0

0

48

Az elektronikus információcsere folyamata Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll

48

48

0

48

0

0

0

0

156

72

132

0

360

19

1614-06/1.1 Gazdasági és jogi alapismeretek

0

0

0

96

72

0

0

168

20

1614-06/1.2 Hivatali protokoll

0

0

0

36

0

72

0

108

1614-06/1.3 A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban

0

0

0

24

0

60

0

84

924

162

554

408

102

612

1250

1122

21

Mindösszesen óra:

63

7.1.9 Statisztikai és gazdasági ügyintéző OKJ 52 462 01 1000 00 00 Nappali tagozat6

Összes

Tantárgyak Gazdálkodási feladatok Pénzügyi és könyvvezetési alapfeladatok Ügyviteli feladatok Statisztikai feladatok Testnevelés Korrepetálás Osztályfőnöki Összesen

6

Heti óraszám Elméleti Gyakorlati

224 224 288 352 64 0 1 1088

4 3 4 7 2 0 1 18

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

3 4 5 4 0 0 0 16

7.1.10

Ügyvintéző titkár7 OKJ 54 346 01 0000 00 03 A tananyagegység óraszáma

Sorszáma

elmélet-

azonosítója

megnevezése

elméleti

igényes

gyakorlati összes

gyakorlati

30 305/1.0/1617-06 31 305/2.0/1617-06

Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások

0

172

244

0

66

44

110

32 305/3.0/1617-06

Ügyviteli eszközök

0

0

12

12

33 305/1.0/1618-06

Dokumentumkezelés

24

0

0

24

0

60

168

228

48

0

50

98

144

48

0

192

34 305/2.0/1618-06 35 305/3.0/1618-06 36 305/1.0/1619-06

Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés

37 305/2.0/1619-06

Titkári feladatvégzés

72

48

40

160

38 305/3.0/1619-06

Iratfogalmazás

24

0

0

24

39 305/1.0/1620-06

Kommunikáció

24

0

72

96

40 305/2.0/1620-06

Rendezvényszervezés

72

0

100

172

41 305/1.0/1623-06

Munkaügy

48

0

54

102

42 305/2.0/1623-06

Szervezés

48

0

132

180

142

0

52

194

718

222

896

1836

43 305/3.0/1623-06

Minőségirányítási folyamatkezelés

Mindösszesen óra:

7

72

A megadott óraszámok esti tagozatra vonatkoznak, nappali tagozaton a megadott óraszámok kétszeresét

kell alkalmazni.

7.1.11 Sorszáma

Idegen nyelvi titkár8 OKJ 54 346 01 0000 00 01

Azonosítója

Megnevezése

Elmélet

Elmélet-igényes

Gyakorlati Összes

gyakorlat

305/1.0/1617-

8

1 06 305/2.0/1617-

Gépírás és iratkészítés

72

0

172

244

2 06 305/3.0/1617-

Számítástechnikai alkalmazások

0

66

44

110

3 06 305/1.0/1618-

Ügyviteli eszközök

0

0

12

12

4 06 305/2.0/1618-

Dokumentumkezelés

24

0

0

24

5 06 305/3.0/1618-

Számítástechnikai alkalmazások

0

60

168

228

6 06 305/1.0/1619-

Dokumentumkészítés

48

0

50

98

7 06 305/2.0/1619-

Gazdasági-vállalkozási ügyintézés

144

48

0

192

8 06 305/3.0/1619-

Titkári feladatvégzés

72

48

40

160

9 06 305/1.0/1620-

Iratfogalmazás

24

0

0

24

10 06 305/2.0/1620-

Kommunikáció

24

0

72

96

11 06 305/1.0/1621-

Rendezvényszervezés

72

0

100

172

12 06 305/2.0/1621-

Idegen nyelvű levelezés Szakmai kommunikáció

96

0

108

204

13 06

nyelven

142

0

130

272

Mindösszesen óra:

718

222

896

1836

idegen

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

7.1.12

Sorszáma

Azonosítója

1

294/1.0/1968-06

2

294/2.0/1968-06

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

294/3.0/1968-06 294/4.0/1968-06 294/5.0/1968-06 294/1.0/1969-06 294/2.0/1969-06 294/3.0/1969-06 294/4.0/1969-06 294/5.0/1969-06 294/1.0/1972-06 294/2.0/1972-06 294/3.0/1972-06 294/4.0/1972-06 294/5.0/1972-06 294/6.0/1972-06 294/1.0/1973-06 294/2.0/1973-06 294/3.0/1973-06 294/1.0/1974-06 294/2.0/1974-06 294/3.0/1974-06 294/4.0/1974-06 294/5.0/1974-06 294/1.0/1980-06 294/2.0/1980-06

9

Vállalkozási ügyintéző9 OKJ 52 344 02 0000 00 00

Megnevezése Közgazdaságtan-Mikroökonómiai ismeretek Közgazdaságtan-Makroökonómiai ismeretek Gazdasági jog Marketing alapjai Az üzleti vállalkozás működése A vállalkozások általános pénzügyei Vállalkozások finanszírozása Adózási ismeretek Pénzügyi feladatok a gyakorlatban Adózás a gyakorlatban Számviteli alapismeretek Gazdasági események könyvelése Zárlati munkálatok Számviteli alapismereti gyakorlatok Könyvvezetési gyakorlat Pénzforgalmi gyakorlat Munkaerő-gazdálkodás Társadalombiztosítási ismeretek Munkaerő-gazdálkodási gyakorlatok Irodai ügyviteli alapok Statisztikai alapismeretek Statisztika alapismereti gyakorlatok Statisztikai elemzés Tervezési gyakorlatok Ügyintézői feladatok Általános információ technológia Összesen

elmélet

elméletigényes gyakorlat

gyakorlat

Összesen

32

0

0

32

40

0

0

40

36 36 70 68 79 95 0 0 24 144 24 0 0 0 54 32 0 0 54 0 34 0 18 4

18 0 34 0 0 0 72 64 0 0 0 20 100 32 0 0 16 36 0 70 16 34 34 14

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

54 36 104 68 79 95 72 64 24 144 24 20 100 32 54 32 16 36 54 70 50 34 52 18

844

560

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

0

1404

7.1.13

Pénzügyi-számviteli ügyintéző10 OKJ 52 344 01 0000 00 00

A tananyagegység Sorszám

Azonosítója

1.

287/1.0/196806

2.

287/2.0/196806

3. 4. 5.

287/3.0/196806 287/4.0/196806 287/5.0/196806

6.

287/1.0/196906

7. 8.

287/2.0/196906 287/3.0/196906

9.

287/4.0/196906

10. 11.

287/5.0/196906 287/1.0/197006

12.

287/2.0/197006

13.

287/3.0/197006

14.

287/4.0/197006

15. 16. 17. 18. 19.

287/5.0/197006 287/6.0/197006 287/1.0/197106 287/2.0/197106 287/3.0/197106

20.

287/4.0/197106

21.

287/5.0/197106

Megnevezése Közgazdaságtan- Mikroökonómiai ismeretek KözgazdaságtanMakroökonómiai ismeretek Gazdasági jog Marketing alapjai Az üzleti vállalkozás működése A vállalkozások általános

összes

32

0

0

32

40

0

0

40

36 36 70

34 0 34

0 0 0

70 36 104

pénzügyei Vállalkozások finanszírozása Adózási ismeretek Pénzügyi feladatok a

85

0

0

85

80 127

0 0

0 0

80 127

gyakorlatban Adózás a gyakorlatban Számviteli alapismeretek Gazdasági események

0

72

0

72

0 32

64 0

0 0

64 32

178

0

0

178

30

0

0

30

0

24

0

24

0 0 18 54 0

80 52 72 0 36

0 0 0 0 0

80 52 90 54 36

4

32

0

36

0

66

0

66

822

566

0

1388

könyvelése Zárlati munkálatok Számviteli alapismereti gyakorlatok Könyvvezetési gyakorlat Analitikus nyilvántartások Irodai ügyviteli alapok Statisztikai alapismeretek Statisztika gyakorlatok Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek Könyvviteli és pénzügyi

számítógépes programok Mindösszesen óra

10

elméleti

Óraszám elméletigényes gyakorlati gyakorlati

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

7.1.14

Sorszáma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

11

Azonosítója 320/1.0/0061-06 320/2.0/0061-06 320/3.0/0061-06 320/4.0/0061-06 320/1.0/0062-06 320/1.0/0063-06 320/2.0/0063-06 320/3.0/0063-06 320/1.0/0066-06 320/2.0/0066-06 320/3.0/0066-06 320/4.0/0066-06 320/5.0/0066-06 320/6.0/0066-06 320/7.0/0066-06

Marketing és reklám ügyintéző11 OKJ 52 342 01 0000 00 00

Megnevezése Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing- és PR- alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei Marketing-környezeti elemzés Marketing-kommunikáció alapelemei Marketing-kommunikáció a gyakorlatban Marketing-kommunikációs eszközök (POS) Marketing-kommunikációs eszközök (Promóció) Marketing-kommunikációs eszközök (kereskedői program) Marketing-kommunikációs eszközök (DM akciók) Mindösszesen óra:

Az esti tagozaton a kötelező óraszám a nappali tagozatra érvényes kötelező óra 50%-a.

Elmélet

Elmélet-igényes gyakorlat

14 18 54 76 134 16 58 46 14 14 38 28 40 27 25 602

16 36 0 32 28 0 0 14 0 0 0 0 0 0 0 126

Gyakorlati Összes

18 0 0 0 0 12 26 0 14 0 18 14 16 8 10 136

48 54 54 108 162 28 84 60 28 14 56 42 56 35 35 864

Legitimáció

8 A pedagógiai program legitimációja A pedagógiai programot a fenntartó, az igazgatóval együtt megtárgyalja és 7/2011. sz. határozatával jóváhagyta.

A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

• A pedagógiai programban található szakmai program 2011. szeptember 1.

napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

• A módosított Pedagógiai Program hatályos 2011. szeptember 1-től. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

• A nevelők szakmai munkaközösségei /ahol ilyen nem működik, ott az érintett

szaktanárok/

minden

tanév

végén

értékelik

a

pedagógiai

programban megfogalmazott általános célok és a szakmai programban megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.

• Minden értékelést a szükséges intézkedések megtételének kell követ. A pedagógiai program módosítása •

A pedagógiai program módosítását a tantestület tagjainak minősített többsége és az iskola fenntartója kezdeményezheti.

•

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetetten képviselőik útján javasolhatják.

•

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

•

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

Legitimáció

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános és minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: Egy-egy példány az iskola

székhelyén

és

valamennyi

telephelyén

található

települési

könyvtárakban, a fenntartónál, a nevelőtestületi helyiségben, valamint az iskola titkárságán mindenki számára hozzáférhetően kerül elhelyezésre.

Gyömrő, 2011. május 28.

…………………………… Fekete Anikó fenntartó képviselője

.......................................... Fekete József igazgató

Záradék: Ezt a Pedagógiai Programot A fenntartó a 7/2011 sz. határozatával jóváhagyta.

Gyömrő, 2011. május 28. ________________________ Feket Anikó elnök

Tartalomjegyzék és mellékletek

Tartalomjegyzék

1 A Pedagógiai Program hatálya......................................................................2 2. Bevezető gondolatok.....................................................................................3 3 Az iskolák bemutatása....................................................................................3 (2) A fenntartó...................................................................................................3 2 Az iskola működési jellemzői:........................................................................6 2.1 Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei.............................................6 2.2 Esélyegyenlőségi program....................................................................................6

3 A nevelési program.......................................................................................14 A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei.........15 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei....................................................16 3.2 A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai .................................................17 5.2.1. Célok és feladatok a szakiskolai képzésben............................................................17

5.2.2 Célok és feladatok a közép- és emelt szintű, valamint a felsőfokú szakképzéseknél.............................................................................................17 5.3 A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...................19

5.3.2 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szakközépiskoláinkban 20 5.3.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szakiskoláinkban........20 3.2.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység....................................................................................................21 3.2.2 Képesség kibontakoztató és tehetséggondozó tevékenység................21 3.2.2.1 Tehetséggondozó tevékenység a szakközépiskolába...........................................21 3.2.2.2 Tehetséggondozó tevékenység a szakképző évfolyamokon.................................22

3.2.3 Ifjúságvédelem.......................................................................................22 3.2.3.1 Az ifjúságvédelmi munka folyamata.......................................................................23

3.2.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása...............................23 3.2.4.1 Tanulásmódszertan ...............................................................................................23

3.2.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, az ellátás lehetőségei......................................................................................................25

72

Tartalomjegyzék és mellékletek

3.2.6 A tanulói érdekképviseleti szervezet kialakítása....................................25 3.2.7 A nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere.......................................26 3.2.8 A számonkérés szabályai......................................................................26 3.2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................27 3.2.10 A nevelő-oktató munka mérési rendszere ..........................................28 4 A pedagógiai munka belső ellenőrzése......................................................30 4.1 A nevelő-oktató munka értékelési rendszere.....................................................30

4.1.1 A szakiskolai képzés értékelés..............................................................30 4.1.2 Érettségire épülő szakképzés................................................................32 4.1.3 A továbblépés feltételei..........................................................................32 4.2 A képzés tárgyi feltételei:....................................................................................33

4.2.1 Az iskola épülete....................................................................................33 4.2.2 A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke....................................................................................34 4.2.3 Tankönyvellátás rendje..........................................................................34 4.2.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei......................................................................................35 4.3 A képzés személyi feltételei ...............................................................................35

4.3.1 Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak...........................................35 4.3.2 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak...................................36 4.3.3 A tanulók és a pedagógusok kapcsolata, együttműködési formája.......36 5 A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere.............................37 6 Képzési struktúra..........................................................................................38 6.1 A nevelő-oktató munka eljárásai.........................................................................38

6.1.1 Képzési struktúra kialakítása az esélyegyenlőség jegyében.................38 6.1.2 A képzési struktúra átjárhatósága .........................................................38 6.1.3 A gyakorlati oktatás feltételei.................................................................39 6.1.4 A gyakorlati képzés helyi megvalósítása...............................................39 6.1.5 Az iskola általános munkarendje..........................................................40 7 Az iskola szakmai programja.......................................................................41

73

Tartalomjegyzék és mellékletek

A képzés szerkezete, pedagógiai szakaszainak főbb céljai .................................43 7.1 Érettségire épülő szakképzés (szakközépiskola 13.-14. évfolyam)..................43 8.2 8. illetve 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzés (szakiskola 11.-12. évfolyam)....................................................................................................................45 8.3 Óratervek..............................................................................................................46

7.1.1 Pénzügyi szakügyintéző OKJ 55 343 01 0010 55 04...........................46 7.1.2 Médiatechnológus asszisztens OKJ 55 341 01 0010 55 02..................48 7.1.3 Általános rendszergazda OKJ 55 481 01 1000 00 00...........................50 7.1.4 WEB-programozó OKJ 55 481 0000 00 00...........................................52 7.1.5 Banki szakügyintéző 55 343 01 0010 55 01..........................................54 7.1.6 Informatikai rendszergazda OKJ 54 481 03 0000 00 00.......................56 7.1.7 Számítógép szerelő, -karbantartó OKJ 33 523 01 1000 00 00.............59 7.1.8 Irodai asszisztens OKJ 33 346 01 1000 00 00.....................................60 7.1.9 Statisztikai és gazdasági ügyintéző OKJ 52 462 01 1000 00 00...........64 7.1.10 Ügyvintéző titkár OKJ 54 346 01 0000 00 03......................................65 7.1.11 Idegen nyelvi titkár OKJ 54 346 01 0000 00 01...................................66 7.1.12 Vállalkozási ügyintéző OKJ 52 344 02 0000 00 00.............................67 7.1.13 Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ 52 344 01 0000 00 00................68 7.1.14 Marketing és reklám ügyintéző OKJ 52 342 01 0000 00 00................69 8 A pedagógiai program legitimációja...........................................................70

Mellékletek: -

Leltár és kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék

-

Központi programok (CD mellékleten)

74