PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NYÍREGYHÁZI SZÉCHENYI ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

„A fiatalok nevelése szabadságszerető hazában kötelesség." (gróf Széchenyi István)

A Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Nyíregyháza 2014. 1


KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium országosan ismert és elismert intézmény, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgazdasági és informatikai oktatás és képzés bázisiskolája.

Alapvető feladatunk, hogy tanítványainkat olyan szellemben és módon neveljük, oktassuk,

hogy

alkalmasak

legyenek

a

valóság

sokoldalú

és

tárgyilagos

megismerésére, a kor színvonalán álló általános és szakmai ismeretek elsajátítására és alkalmazására, alkotó és kritikus gondolkodásra, az önfejlesztésre, a környezet kihívásaihoz való alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulás szükségességének elfogadására.

Fentieknek

megfelelően

pedagógiai

munkánk

középpontjába

a

tanulók

tudásának, képességeinek, egész személyiségének sokoldalú fejlesztését helyezzük. Hagyományainknak

megfelelően

kiemelt

szerepet

szánunk

a

tehetséges

tanulókkal való foglakozásnak, hiszen ennek átlagon felüli eredményessége egyik pillére iskolánk elismertségének. A szakképzésben elsősorban a magasabb kvalifikációt adó szakképzéseket, kiemelten az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést részesítjük előnyben.

Munkánk során figyelembe vesszük az intézménnyel szemben támasztott minőségi elvárásokat. Törekszünk az intézményi munka folyamatos javítására, annak érdekében, hogy tanulóink minőségileg garantált, a felemelkedés esélyeit biztosító oktatáshoz, neveléshez,

munkaerő-piaci

orientáltságú

szakmai

képzéshez

jussanak.

Elengedhetetlennek tarjuk a nevelő-oktató-szakképző munka partnerek számára történő átláthatóságát, a sokoldalú partneri igényeknek való megfelelést. –2–


I. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA I.1. Az intézmény jogállása

I.1.1. Az intézmény adatai az Alapító Okiratában rögzítetteknek megfelelően: I.1.1.1.

Az intézmény általános működése

Az intézmény neve: Székhelye: Telephelye: Az alapítás éve:

Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 4. 4400 Nyíregyháza, Árok u. 48. sz. 1918

Az intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az intézmény irányító szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerület

Az intézmény jogállása:

Jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv

Működési köre:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város, Szabolcs-SzatmárBereg megye, országos beiskolázású

Intézmény besorolása: -tevékenységének jellege szempontjából: - feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: Az intézmény vezetőjének kinevezése:

Közszolgáltató költségvetési szerv, közoktatási feladatot ellátó közintézmény Önállóan működő költségvetési szerv

A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben, és végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint az oktatásért felelős miniszter nevezi ki

Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonya: Foglalkoztatásuk közalkalmazotti jogviszonyban történik

–3–


I.1.1.2.

Az intézmény feladatai szakfeladat szerint

Szakágazat száma:

8532200

Alaptevékenysége: Nappali tagozaton: o Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás közgazdasági és ügyviteli és informatikai és oktatási szakmacsoportokban o Nyelvi előkészítő évfolyam o Egyetemi, főiskolai továbbtanulás szervezett elősegítése o Bázisiskolai feladatok ellátása o Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatás gazdaságiszolgáltatási szakterületen közgazdasági és ügyviteli szakmacsoport, valamint műszaki szakterületen informatika szakmacsoport, valamint humán szakterületen oktatási szakmacsoport, OKJ-s szakképzés, nappali tagozatú iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés(2 évfolyamos) o Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása o Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatása( a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 121.§ (1) bekezdés 29.a.´), b.) pontja) o Kollégiumi nevelés, oktatás o Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás o Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára o Kollégiumi intézményi közétkeztetés o Iskolai intézményi közétkeztetés o Napközi otthoni és tanulószobai ellátás (szorgalmi időben) o Oktatási célok és egyéb feladatok o Diáksport o Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

Kiegészítő tevékenysége o o o o

Helyiségek, eszközök bérbeadása Alkalmazotti és vendégétkeztetés Szolgálati lakás fenntartása Tanfolyami szakmai oktatás szervezése, vizsgáztatás

–4–


I.2. Az intézményi nevelő-oktató munkát segítő egyéb jogi személyek

I.2.1. Széchenyi 75 Alapítvány Legfontosabb céljai: - Az oktató-nevelő munka feltételeinek javítása - A közgazdasági szakemberképzés és az idegen nyelv tanulásának segítése - Versenyek, vetélkedők lebonyolítása - A kiemelkedő munkát végző pedagógusok és tanulók jutalmazása - Hagyományápolás I.2.2. Nagyváthy Alapítvány Célja: A matematika tantárgy tanulásában kiemelkedő eredményt elérő tanulók jutalmazása. I.2.3. Almássy László Alapítvány Célja: A magyar nyelv és irodalom, a történelem és a gazdasági tantárgyak elsajátításában kiemelkedő eredményeket tanúsító diákok, anyagi támogatása tanárok jutalmazása. I.2.4. I.2.4. Bessenyeis Kollégistákért Közhasznú Egyesület Legfontosabb céljai: • Kollégiumi oktatás és nevelés feltételeinek támogatása; • Diákönkormányzatok működési feltételeinek támogatása, tevékenységük segítése. I.2.5. 1.2.5. Együtt Egymásért Alapítvány Célja : A tanulók képességének, személyiségének sokoldalú fejlesztését szolgáló programok támogatása A hátrányos helyzetű tanulók társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

–5–


I.3. Helyzetelemzés

I.3.1. Az iskola rövid története, hagyományai, eredményei A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumot (SZIKISZIK) a nyíregyházi kereskedők és gazdák kezdeményezésére 1918-ban alapították. 1938-ban vette fel a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István nevét. Történelme során több változáson, átalakuláson ment keresztül, de alapjaiban mindig a térség középfokú gazdasági szakembereinek utánpótlását biztosította. A gazdaságban végbement változásokkal összhangban az utóbbi 15 évben elsősorban gazdasági, ügyviteli és informatikai területekre képez szakembereket. Az iskolával egybeépített Városmajor utcai kollégiumban 208 tanuló számára, az Árok utcai kollégiumban 161 tanuló számára biztosítottak az elhelyezés, a nyugodt tanulás feltételei. Az iskola 1998-tól a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány továbbképzési, mérési és versenyszervezői feladatokat is ellátó bázisintézménye. Az intézmény a COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program keretében 2003 végére kialakította teljes körű minőségirányítási rendszerét (II. számú intézményi modell), az ISO 9001:2000-es szabvány és a TQM-megközelítés alapján elkészült szabályzatok alapján működik. Az intézményhez tartozó konyhákban és éttermekben 2003 tavaszától bevezettük a HACCP rendszert, a konyhák üzemeltetését a fenntartó határozott időre szóló külön szerződése alapján szolgáltató cég végzi. Az iskolában a színvonalas és eredményes oktatás-képzés feltételei az optimálishoz közeliek. Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvető taneszközökkel, amelyek elősegítik, megkönnyítik a tanulók személyiségének, tudásának sokoldalú fejlesztését. Kiemelkedő az intézmény számítógépekkel való ellátottsága. A számítástechnikai szaktantermekben és a SULINET-KABINET-ben mindig és minden tanuló számára elérhető az Internet is. A modern taniroda ahhoz járul hozzá, hogy a fiatalok az iskola kapuin kilépve hatékonyan hasznosíthassák az elsajátított ismereteket. A szépirodalmi művekkel, legújabb szakkönyvekkel, lexikonokkal és más modern információhordozókkal ellátott, internet eléréssel rendelkező közel 20000 kötetes könyvtár a tanulók olvasóvá nevelésén túl lehetőséget ad az érdeklődők számára az elmélyült kutatómunka végzésére is. Nagyméretű tornaterem és két szabadtéri sportpálya segíti a tanulók mindennapi testmozgását. A Széchenyi-klub méltó emléket állít a legnagyobb magyar életének, munkásságának. A névadó szellemisége áthatja az iskola egészét, amit az intézmény Küldetésnyilatkozatának mottója mindenki számára nyilvánvalóvá tesz.

–6–


A pedagógiailag és szakmailag jól felkészült, innovatív tantestület gazdag tapasztalattal rendelkező idősebb és ambiciózus fiatalabb pedagógusokból áll. A tantestületen belüli jó munkakapcsolat, összhang az egyik legfontosabb biztosítéka az átlagon felüli eredményességnek, a sikereknek. Az iskolai és kollégiumi élet, a tanításon kívüli idő tervezésében, szervezésében, jelentős szerepet vállalnak a diákönkormányzatok, amelyek saját programjuk alapján dolgoznak, szervezik a diákság szabadidős tevékenységét. A szakközépiskola hosszú évek óta a hazai szakközépiskolai oktatás és szakképzés élvonalában van. Kezdeményezőként és alkotóként, megvalósítóként vett részt abban a több éven át tartó folyamatban, amelynek eredményeként létrejött az úgynevezett világbanki modell. Évről-évre kiemelkedő eredményeket értek/érnek el a tanulók – elsősorban matematikából, informatikából és közgazdaságtanból – az országos középiskolai és szakmai tanulmányi versenyeken, de olyan versenyeken is amelyek nem kimondottan az intézmény profiljának megfelelőek(pl. magyar nyelv, történelem, kémia) . Az intézmény a felsőoktatási intézményekbe történő felvételek arányát tekintve is az ország legeredményesebb szakközépiskolái között foglal helyet, a hozzáadott érték alapján a dobogó legfelső fokán. Ezek a mutatók igazolják az intézményben folyó tehetséggondozás kiemelt szerepét és eredményességét. Az eredmények elérését segíti, hogy több tantárgyat (magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, informatika, szakmai alapozó és szakmai gyakorlati tantárgyak) csoportbontásban oktatunk. A tantárgyak között kiemelkedő helyet foglal el a kötelező érettségi tantárgyak mellett az informatika és a közgazdaságtan, amelyeket választásuknak megfelelően, emelt szinten tanulhatnak a fiatalok. Délutánonként a tanulók az igényeik alapján szervezett szakkörökön, egyetemi előkészítőkön bővíthetik felkészültségüket, készülhetnek versenyekre, felvételire, vagy érdeklődésüknek megfelelően tantárgyakhoz nem kötődő más foglalkozásokon vehetnek részt. Az iskolában 14-19 évesek szakközépiskolai oktatása (középiskolai évfolyamok) és 18-23 éves érettségizettek szakképzése (szakképzési évfolyamok) folyik. A négy éves szakközépiskolai oktatás alatt a tanulók általános műveltségét alapozzuk meg, és szakmacsoportos alapozó oktatást végzünk. A középiskolai évfolyamokon az oktatás gazdasági-szolgáltatási szakterületen közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportban, műszaki szakterületen informatikai szakmacsoportban történik. A 2013/2014-es tanévtől a középiskolai évfolyamokon az oktatás közgazdaság, ügyvitel, informatika és oktatás szakmacsoportban / sport ágazaton / folyik Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 159/2009. (VI.29.) számú határozata a 2010/2011. tanévtől intézményünkben humán szakterületen, oktatási szakmacsoportos

–7–


oktatást engedélyezett. 2012 októberétől Bozsik József Akadémia („sportakadémiai osztály”). Az osztály tanulói a tanulás mellett a Nyírsuli Kft. keretén belül labdarúgó vagy kosárlabda utánpótlás nevelésben vesznek részt. A felvétel alapfeltétele az egészségügyi és a sportra való alkalmassági vizsgán való megfelelés, továbbá a magyar nyelvből és matematikából tett felvételi vizsga. A 9-10. évfolyamon az általános műveltség megalapozása mellett a tanulók a választott szakmacsoport legfontosabb tevékenység-formáival és technológiáival ismerkednek meg. A 11-12. évfolyamon a szakmacsoportra jellemző elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, a készségek és képességek fejlesztése, az érettségire és felsőfokú továbbtanulásra való felkészítés, illetve az érettségi vizsgát követő szakképzés megalapozása folyik. A tanulók a kötelező érettségi tantárgyakat (magyar nyelv és irodalom, angol vagy német nyelv, történelem, matematika) és más, a továbbtanulás szempontjából számukra fontos tantárgyakat (közgazdaságtan, informatika) emelt szintű oktatás keretében, magasabb óraszámban tanulhatják. Az ötéves szakközépiskolai oktatás első nyelvi előkészítő évfolyamán intenzív idegen nyelvi képzésben részesülnek a tanulók angol vagy német nyelvből. A következő négy évben az idegen nyelv emelt szintű tanulása mellett közgazdasági szakmacsoportban folytatják tanulmányaikat. A középiskolai oktatást érettségi vizsga zárja, amelyet a tanuló választása szerint bármelyik kötelező és választott tantárgyból emelt vagy középszinten tehetnek le. A sikeres érettségi vizsga után a végzettek egyetemeken, főiskolákon vagy az intézmény szakképzési évfolyamain tanulhatnak tovább. Az iskola fennállása óta híres arról, hogy olyan végzetteket bocsát útjára, akik jól megállják helyüket az élet bármely területén. Menedzserek, gazdasági vezetők, főkönyvelők, pénzügyiszámviteli ügyintézők mellett nagyon sok volt széchenyis diákot fedezhetünk fel a hagyományos értelemben vett humán kultúra művelői, tanárok, művészek, jogászok, újságírók között is. Ez mindennél jobban mutatja az iskola nyitottságát, nevelő-oktató tevékenységének sokszínűségét és eredményességét. Az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokon az intézmény a közgazdasági, ügyviteli és az informatikai szakmacsoportos szakmákban folytat érettségire épülő OKJ szerinti szakképzést. A 2014/2015-ös tanévtől az oktatási szakmacsoportos („sportakadémiával” egybekötött ) szakmai alapozó oktatásra épülő sportedzői OKJ szerinti szakképzés indul. A szakképző évfolyamokra felvételi vizsga nincs, a jelentkezők a középiskolai és az érettségi eredménye alapján nyernek felvételt. Az intézményben érettségizettek számára a felvétel alanyi jogon jár. A képzés modulrendszerű, így a résztvevőknek újabb szakma tanulása esetén a megszerzett ismereteket nem kell ismét tanulniuk. –8–


Felsőfokú szakképzést a Budapesti Gazdasági Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végez az intézmény. A képzés előnye, hogy az itt folytatott tanulmányok révén szerzett kreditek később beszámíthatók a főiskolai tanulmányokba.. Az intézmény 2008-tól a Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság partnerintézménye.

–9–


I.3.2. Az iskolában folyó oktatás-szakképzés építkezése A 2013/2014. tanévtől

Egyetem, főiskola

Munkába állás

S Z A K M A I

Gazdasági képesítések

V I Z S G A

Számítástechnikai képesítések

Ügyviteli képesítések

Szakképzési évfolyamok

É R E T T S É G I

13. évfolyam

Szakmacsoportos oktatás

12. évfolyam

Közgazdasági/ informatikai szakmacsoport

11. évfolyam

10. évfolyam

9. évfolyam

V I Z S G A

Egyetem, főiskola

Általános műveltséget megalapozó, továbbá elméleti és gyakorlati szakmacsoportos oktatás

Közgazdasági Ügyviteli Általános Oktatási Informatika szakmaszakmaműveltséget szakmacsoport szakmacsoport csoport csoport megalapozó és szakmai Általános műveltséget megalapozó és orientációs szakmai orientációs oktatás oktatás Nyelvi előkészítés

Gazdasági és szolgáltatási szakterületen

Humán szakterületen

FELVÉTELI Általános iskola 8. osztály

– 10 –

Műszaki szakterületen


I.3.3. Az iskolában folyó oktatás-szakképzés építkezése a 2010/2011. tanévvel kezdődően Felsőoktatás

Munkába állás SZAKMAI VIZSGA

Közgazdasági képesítések

Informatikai képesítések

Ügyviteli képesítések

Sportedzői képesítés

Szakképzési évfolyamok

ÉRETTSÉGI VIZSGA

Közgazdasági 10-13. szakmacsoportos évfolyam alapozó oktatás

9. évfolyam

Nyelvi előkészítés

Felsőoktatás

Oktatási Közgazdasági Informatika Ügyviteli szakmacsoportos 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. szakmacsoportos szakmacsoportos szakmacsoportos alapozó oktatás évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam alapozó oktatás alapozó oktatás alapozó oktatás 2010/2011. tanévtől

Középiskolai évfolyamok

Felvételi vizsga

Általános iskola 8. osztály

11


I.3.4. A működés általános feltételei I.3.4.1. I.3.4.1.1.

Humán erőforrások A tantestület végzettség szerinti összetétele Megnevezés

Iskola

Kollégium

Együtt

Közismereti

Szakmai

Közismereti

Szakmai

Egyetemet végzett

27

16

10

-

53

Főiskolát végzett

2

-

6

-

8

Összesen

29

16

16

-

61

Pedagógus szakvizsgát tett Óraadók száma

17 1

4 3

4 -

-

25 4

I.3.4.1.2.

A tantestület besorolás szerinti összetétele Fizetési osztály

I.3.4.1.3.

Iskola (fő)

Kollégium (fő)

Együtt (fő)

Pedagógus I. Főtanácsos

45 3

16 0

61 3

Tanácsos

9

3

12

A pedagógusok továbbképzése

• A pedagógusok kötelező továbbképzése az intézmény pedagógus továbbképzési programja alapján történik. • A továbbképzések közül prioritást élvez - a pedagógus szakvizsga, vagy az azzal egyenértékű szakképzettség megszerzése, - szakirányú továbbképzés keretében megszerezhető, a jelenlegi munkakör betöltéséhez szükséges szakmai megújító képzés, - egyetemi oklevelet adó kiegészítő, illetve második vagy további alapképzés, • A pedagógusok továbbképzésének anyagi támogatására az intézmény pedagógus továbbképzési programjában foglaltak az irányadók, az érvényben lévő törvények alapján

12


I.3.4.1.4.

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Megnevezés

I.3.4.2. I.3.4.2.1.

Létszám (fő)

Oktatástechnikus Számítástechnikai rendszergazda

1 1

Ügyviteli alkalmazott

2

Gazdasági alkalmazott

2

Szakképzett ápoló

1

Gyermekfelügyelő

1

Kisegítő alkalmazott

9

Összesen

17

Tárgyi feltételek Oktatásra használt iskolai helyiségek

Megnevezés

Mennyiség (db)

Osztályterem Előadóterem

12 1

Kisterem (csoportfoglalkozásra)

10

Számítástechnikai szaktanterem

6

Taniroda

1

Internet-kabinet

1

Könyvtárhelyiség

2

Klub

1

Tornaterem

1

Kondicionáló terem

1

Egyéb terem

8

Tornaudvar

2

Megjegyzések: • A feladatok ellátásához a jelenlegi tanteremszám csak részben elegendő. Oktatási célra szükségmegoldásként igénybe vesszük a könyvtári olvasótermet, a klubot és a kollégiumi tanulóhelyiségeket is. • A taneszközök szakszerű tárolása csak részben megoldott, ugyanis az intézmény csak két szertárhelyiséggel rendelkezik.

13


I.3.4.2.2.

Az oktatásban használt taneszközök

• Az iskolai és kollégiumi működéshez szükséges, kötelezően előírt funkcionális taneszközök legnagyobb részével rendelkezik az intézmény, több esetben a normatívánál – amely az intézmény normális működéséhez nem elégséges kvótákat állapít meg – nagyobb mennyiségben. Az eszközök egy része azonban elhasználódott, folyamatos javításra illetve cserére szorul. Ehhez az intézmény nem rendelkezik elegendő forrással. • A közismereti tantárgyak körébe tartozó kötelező tantárgyi taneszközök valamivel több mint felével rendelkezik az intézmény. • A szakmai orientáció, a szakmai alapozás és a szakmai képzéshez szükséges legfontosabb taneszközök az intézmény rendelkezésére állnak. Legnagyobb gondot a technikai, technológiai fejlődés által megkövetelt folyamatos fejlesztés jelenti. Ennek forrásai: a szakképzési hozzájárulás és a pályázatok útján fejlesztésre elnyert összegek. • Fontos szerepet tölt be az oktatásban és szakképzésben az iskolai könyvtár, amelynek állománya közel 20000 kötet, illetve elektronikus dokumentum. I.3.4.2.3.

A kollégiumi feltételeket jellemző legfontosabb adatok

Megnevezés

Menny.

Férőhelyek száma a Városmajor utca 4 sz. alatt (fő) Férőhelyek száma az Árok utca 48.sz. alatt (fő)

208 161

Hálószobák száma Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

27

Hálószobák száma az Árok utca 48.sz. alatt (db)

70

Tanulószoba Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

3

Számítógépterem Városmajor utca 4.sz. alatt (db)

1

Klub Városmajor utca 4.sz. alatt (db)

1

Tanulószoba az Árok utca 48.sz. alatt (db)

2

Számítógépterem Árok utca 48.sz. alatt (db)

1

Könyvtár Árok utca 48. sz. alatt (db)

1

Orvosi- és betegszoba a Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

2

Orvosi- és betegszoba az Árok utca 48.sz. alatt (db)

2

Konyha a Városmajor utca 4 sz. alatt (db) (Sodexho Kft. )

1

Étterem a Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

1

Konyha az Árok utca 48.sz. alatt (db) (Sodexho Kft.)

1

Étterem az Árok utca 48.sz. alatt (db)

1

14


I.3.4.3. I.3.4.3.1.

Az oktatás és képzés szerkezete Osztályok száma a 2013/2014. tanévben Megnevezés

9.

10.

Középiskolai évfolyamok Szakképzés

4

4

Összesen

4

4

Évfolyam 11. 12. 13. 1 4 4 -

1/13. 1

2/14. 2

Össz. 17 3

1

1

2

20

Évfolyam 11. 12. 13. 127 129 34

1/13. -

2/14. -

Össz. 541

4

4

Tanulók száma a 2013/2014. tanévben Megnevezés Középiskolai évfolyamok Szakképzés Összesen I.3.4.3.2.

9. 129

10. 122

-

-

-

-

-

34

47

81

129

122

127

129

34

48

15

622

Kollégiumi adatok a 2013/2014. tanévben Városmajor utca 4. Megnevezés Tanulócsoportok száma Lányok száma (fő) Fiúk száma (fő) Létszám összesen (fő)

Mennyiség 8 100 78 178

Árok utca 48. Megnevezés Tanulócsoportok száma Lányok száma (fő) Fiúk száma (fő) Létszám összesen (fő) I.3.4.4.

Mennyiség 6 31 120 151

Az intézmény környezetének jellemzői

A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium szervesen illeszkedik az iskolaváros Nyíregyháza közoktatási, ezen belül középiskolai rendszerébe. Szerepe, jelentősége nemcsak a középfokú közgazdasági és informatikai

15


szakemberképzésben, hanem a város iskolai struktúrájában is meghatározó. Az iskola a megyei középfokú közgazdászképzés alap-intézménye, szakmai, programalkotó és megvalósító tevékenysége miatt, továbbá kiemelkedő eredményei miatt országosan is elismert. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány 1998-ban az iskolát a szakközépiskolai oktatás és a közgazdasági szakképzés bázisiskolájává nyilvánította. A középiskolai oktatás jövőjét elsősorban az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység magas színvonala, kiemelkedő eredményei, a középiskolák között elfoglalt előkelő helye, a partnerközpontú működés, a nevelőtestület innovatív szemlélete garantálja. Az intézmény folyamatos innovatív tevékenységének eredményeként az iskola oktatási és szakképzési rendszere megfelel az elvárásoknak, továbbá a Közoktatási törvény és a Szakképzési törvény előírásainak. Az érettségi vizsga utáni szakképzésben azonban fokozottan iskolarendszeren kívüli képző szervek konkurenciájával is.

számolni

kell

az

A kollégiumban egyre több a hátrányos helyzetű tanuló. Ezért is kiemelt feladat az esélyegyenlőtlenség lehető legnagyobb mértékű csökkentése, az ingerszegény környezetből jött tanulók személyiségjegyei kibontakoztatásának elősegítése. Bár az intézmény profilja és kiemelkedő eredményei miatt keresett intézmény, mégsem a legjobb eredményt elérő általános iskolai tanulók számára nyújt elsődlegesen továbbtanulási lehetőséget. Ezek a tanulók elsősorban gimnáziumokban tanulnak tovább, bár sokan választják iskolánkat is, ami a színvonalas felkészítő munkát visszaigazoló kiemelkedő szakmai eredményeknek és felsőoktatási felvételi eredményeknek köszönhető. Az iskola tanulóinak majdnem 100 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kerül ki, jelentős részük – több év átlagában mintegy 60 %-uk vidéki. Közülük nagyon sokan kistelepülési általános iskolában végezték a nyolc osztályt, és felkészültségüket nemcsak a tárgyi feltételek szűkössége, hanem sok esetben a nem megfelelő szaktanári ellátás is negatívan befolyásolja. Kedvezőtlenül hat a tanulók szorgalmára és tudására emellett az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, a családok átlagosnál alacsonyabb szociokulturális helyzete. A tanulmányaikat az iskolában folytató fiatalok egy jelentős részének érzelmi élete szegényes, tanulás iránti motiváltsága esetleges, általában nem eléggé tudatos. Ezek a tények indokolják az iskolai munkában az értelmi nevelés hangsúlyozása mellett a nevelés más területeinek középpontba állítását. A Bozsik Akadémiára külhoni magyarok is felvételt nyernek. Így a határon túli magyar családok és az anyaországi iskola kapcsolata mindennapi.

16


II. FEJEZET NEVELÉSI PROGRAM II.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

II.1.1. Általános célok, az iskola főbb feladatai Az iskola középiskolai évfolyamain folyó nevelő-oktató tevékenység legfontosabb feladatai: –

Alakítsa ki illetve fejlessze a tanulók képességeit.

–

Nyújtson szilárd, biztos, közösségi értékű elismert, lényeges és továbbépíthető tudást, ismereteket.

–

A tanulók az értékek megőrzéséhez és megújításához szükséges közös kulturális kódrendszert ismerjék meg.

–

Az

–

Készítsen fel önálló ismeretszerzésre,

alapvető társadalmi, természeti jelenségek, folyamatok, összefüggések megismeréséhez, megértéséhez és felhasználásához szükséges képességeket, készségeket, ismereteket szerezzék meg.

továbbtanulásra, továbbá az élethosszig tartó tanulásra, gazdaságban való részvételre, a munkahelyi, társadalmi beilleszkedésre. Az oktató-nevelő munkában ezért arra kell törekedni, hogy tanítványaink képesek legyenek a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló általános és szakmai ismeretek elsajátítására és alkalmazására, alkotó és kritikus gondolkodásra, önálló világnézet kialakítására. A fenti célkitűzésekkel összhangban az iskola középiskolai évfolyamain a tanulókat olyan szilárd alapokkal kell felvértezni, amely az érettségi vizsga után választásuknak megfelelően lehetővé teszi számukra a felsőoktatási intézményekben való eredményes továbbtanulást, vagy a gyors, munkaerő-piaci irányultságú szakképzést – elsősorban az intézmény szakképzési évfolyamain –, és a későbbiekben az életpálya során elengedhetetlen többszöri szakmaváltást. Így lesznek képesek végzett tanulóink az őket érő sokirányú kihívások fogadására, ismeretanyaguk folytonos megújítására. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek

17


elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Fejlesztési területek 1. Erkölcsi nevelés 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5. A családi életre nevelés 6. A testi és lelki egészségre nevelés 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. Pályaorientáció 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11. Médiatudatosságra nevelés 12. A tanulás tanítása (Részletes kidolgozás: osztályfőnöki nevelési programban) A kulcskompetenciák (110/2012. jún. 14.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosítása) azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. II.1.2. A kulcskompetenciák II.1.2.1.

Anyanyelvi kommunikáció

„Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.” Ennek érdekében arra törekszünk, hogy tanulóink megfelelő szókinccsel, nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek, és ismerjék az egyes nyelvi funkciókat is. II.1.2.2.

Idegen nyelvi kommunikáció

„Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

18


tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően.” Az idegen nyelvi kommunikáció feltétele, hogy tanulóink ismerjék a szókincset és a funkcionális nyelvtant, a szóbeli interakciók főbb típusait és a nyelvi stílusokat. Fontos a társadalmi hagyományok, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának a megismertetése is. Legyenek képesek az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. II.1.2.3.

Matematikai kompetencia

„A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.” A matematikai kompetencia birtokában tanulóink tudják alkalmazni az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. II.1.2.4.

Természettudományos és technikai kompetencia

„A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának.” Tanulóinknak át kell érezniük a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos kompetencia birtokában diákjaink képesek lesznek arra, hogy gyakorlatias módon tudják tudásukat alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében. II.1.2.5.

Digitális kompetencia

„A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.” Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, a tanulás és a kutatás terén.

19


II.1.2.6.

A hatékony, önálló tanulás

„A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is… A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.” Célunk, hogy tanulóink saját tanulási stratégiát alakítsanak ki, ismerjék készségeik és szaktudásuk erős és gyenge pontjait, valamint képesek legyenek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Képessé váljanak a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. II.1.2.7.

Szociális és állampolgári kompetencia

„A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.” A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen, hogy tanulóink normatudattal rendelkezzenek, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat megértsék. Váljanak képessé a hatékony kommunikációra a különféle területeken. Legyenek képesek a stressz kezelésére és fogékonyak a változásokra. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ismerjék az EU struktúráit, főbb célkitűzéseit és értékeit. Vegyenek részt a közügyek gyakorlásában, közösségi tevékenységekben, a döntéshozatalban, elsősorban szavazás útján. II.1.2.8.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

„A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.” Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felismerjék és értelmezni tudják a kihívásokat, tudjanak tájékozódni a munka és a pénz világában, valamint legyenek képesek az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzésre.

20


II.1.2.9.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

„Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” Tudatosítanunk kell tanulóinkban a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség megismerésének fontosságát. Képessé kell tennünk őket a művészi önkifejezésre, műalkotások és előadások elemzésére, saját nézőpont mások véleményével való összevetésére, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésére és kiaknázására. II.1.3. Legfontosabb fejlesztési feladataink •

Jelentős szerep hárul az iskolára a társadalmilag elfogadott értékek közvetítésében, s ennek alapján a tanulók helyes értékrendjének kialakításában. Meg kell ismertetni velük az értékrend egyes elemeinek tartalmát, szerepét az egyén és a közösség életében, boldogulásában, szocializációjában. Mindenek előtt azokra az értékekre kell ráirányítani a figyelmet, amelyeket a szülők, tanulók, pedagógusok, gazdálkodó szervezetek egyaránt megfogalmaztak: - becsület, tisztesség, - tisztelet, megbecsülés mások iránt, - felelősség önmagunkért és másokért, - tolerancia, szolidaritás, a másság elfogadása, - autonómia, - tudás, szilárd ismeretek birtoklása, - logikus gondolkodás, kreativitás, - munkaszeretet, munkaerkölcs.

•

Ösztönöznünk kell a személyiségfejlesztő oktatást. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók, erkölcsi, értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Az eredményes személyiségfejlesztő oktató-nevelő munkához elengedhetetlenül szükséges a színes, sokoldalú iskolai élet, amely egyaránt teret enged a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik fokozatos kialakításához. Oktató-nevelő munkánk középpontjában tehát a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 21


•

Valamennyi tantárgy oktatásában érvényesítenünk kell a korszerű műveltség néhány kiemelten fontos alapkövetelményét. Törekednünk kell arra, hogy minden tanuló ismerje meg nemzeti kultúránk értékeit, legyen tájékozott a haza földrajzában, irodalmában, történetében, mindennapi életében. Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Tanulóink ugyanakkor legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságában élő magyar anyanyelvű és más anyanyelvű népek értékeinek megismerésére is. A hon- és népismeret mélyítse el a hazaszeretetet, ösztönözzön kulturális értékeink megőrzésére, hagyományaink ápolására, a nemzeti azonosságtudat megélésére.

Tanulóink legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra értékeit, legyenek megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Nemzeti törekvésünkkel összhangban erősítenünk kell tanulóinkban a modern európai társadalmakhoz való tartozásunk, az Európa Unióhoz való tartozásunk fontosságának a tudatát.

Nevelési céljaink között nagyon fontos helyet foglal el az aktív állampolgárságra, demokráciára való nevelés, és az ehhez szükséges formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása.

A gazdasági és pénzügyi nevelés, a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé kell, hogy váljon. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Fontos, hogy a tanulók értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Kiemelkedő fontosságú tanulóink környezettudatosságra való nevelése. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók érzékenyebbé váljanak környezetük állapota iránt, hogy a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen életvitelük meghatározó erkölcsi alapelve. A tanulóknak ennek érdekében aktívan kell részt venniük közvetlen környezetük értékeinek megőrzésében, gyarapításában, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A környezeti neveléshez hasonlóan nagy figyelmet kell fordítanunk a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztésére. A kommunikáció hagyományos formáinak és eszközeinek megbízható használata mellett az audovizuális környezetben, az elektronikus világhálón eligazodásra és idegen nyelven kommunikálni képes, az információözönt értelmesen, kritikusan használó médiatudatos fiatalokat kell nevelnünk. 22


•

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul az egészséges életmódra nevelésében. Tevékenységünkkel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését kell szolgálnunk. A fiatalokat a harmonikus élet értékként való tiszteletére kell nevelnünk. Segítséget kell nyújtanunk a káros szokások kialakulásának megelőzésében. Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelős párkapcsolatra történő felkészítésre, és el kell érnünk, hogy ezeknek a feladatoknak a tanulók aktív részesei legyenek. Felelősséget vállaljanak önmagukért és másokért. Az iskolai környezetnek mint élettérnek is a tanulók egészséges testi, lelki fejlődését kell biztosítania.

Nagyon fontos feladatunk a tanulás tanítása. A tanulókat meg kell ismertetnünk az eredményes tanulás módszereivel, technikáival. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Hangsúlyozzuk a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak a tanulásban betöltött szerepének fontosságát.

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását, kulcsképességei közül kiemelt figyelmet kell fordítanunk a rugalmasság, az együttműködés, a bizonytalanság kezelésének képességére. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Emellett ismerjék meg a diákok, hogy az önkéntes munkának értékteremtő szerepe van, értékes munkatapasztalat is szerezhető így.

A nevelő-oktató munkánk során egyetlen tanulót sem érhet olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, korlátozás vagy kedvezés, azaz hátrányos megkülönböztetés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása.

II.1.4. Legfontosabb oktatási céljaink Oktatási céljaink megfogalmazásánál abból indulunk ki, hogy az oktatás a nevelés egyik fontos részterülete. Oktatási céljainknak így összhangban kell lenniük nevelési célkitűzéseinkkel. •

Egyik legfontosabb vezérlő elv, hogy javul a tudás társadalmi elismertsége, nő az érdeklődés a biztos tudású, jól képzett szakemberek iránt. Ezt a társadalmi elvárást csak akkor tudjuk a szándékaink szerinti legmagasabb szinten kielégíteni, ha oktató munkánk középpontjába a tantervi követelmények pontos teljesítését, a tanítás-tanulás komplex folyamatának magas színvonalú művelését helyezzük.

•

Fontos feladatunk, hogy tanítványainkat rendszeres, gondolkodó, értelmező tanulásra serkentsük, felkeltsük bennük az új, az ismeretlen felfedezésére való törekvést. Az önálló ismeretszerzés igényének kialakításában támaszkodnunk kell az intézményben mindenki számára adott és nyitott lehetőségek (könyvtár, újságok, szakmai és egyéb folyóiratok, számítástechnikai szaktantermek, multimédiák, internet, taniroda) megismerésére, a

23


tanulókkal való megismertetésére és kihasználására a digitális kompetenciák fejlesztésével. Az intézményi tárgyi feltételek jó kihasználásával is hozzá kell járulnunk, hogy tanulóinkban kialakítsuk, illetve fejlesszük az igényt világunk változásainak, a tudomány és technika vívmányainak, új eredményeinek nyomon követésére, a kor színvonalán álló elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, szükség szerinti alkalmazására. •

Fontos feladatunk az iskolában a tehetséggondozás, hiszen ennek átlagon jóval felüli eredményessége egyik pillére iskolánk elismertségének. Változatlan célként fogalmazzuk meg tanulóink különböző tanulmányi versenyekre, az érettségi és szakmai vizsgákra történő, továbbá az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni szándékozó fiatalok hatékony segítését, eredményes felkészítését.

II.1.5. A szakmai előkészítés legfontosabb célkitűzései A szakmai előkészítés célja olyan általános jogi, közgazdasági és informatikai ismeretek nyújtása, melyek segítségével a tanulók - állampolgárként képessé válnak jogaik és kötelességeik mindennapokban történő gyakorlati alkalmazására, ügyeik praktikus intézésére, - a gazdasági folyamatok, összefüggések megértésére, - szakképző évfolyam(ok)on valamely konkrét szakképesítés követelményeinek gyors és hatékony elsajátítására.

II.1.6. A kollégiumi nevelés legfontosabb célkitűzései A kollégium fő feladata az iskolai nevelő-oktató munkával összhangban illetve azt kiegészítve a tanulók harmonikus, egészséges fejlődésének elősegítése, otthonos körülmények között a tanulás feltételeinek a biztosítása, a sikeres életpályára való felkészülés segítése. Ennek érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk a tanulás hatékony módszereit, - a kollégiumnak hozzá kell járulnia a műveltségbeli és tudásbeli hátrányok csökkentéséhez, a múlt megőrzendő értékeinek megismeréséhez, - fontos feladat a kollégiumi nevelőmunkában az egyéni, csoport és társadalmi értékek egyeztetésének készséggé fejlesztése, az érdekérvényesítés, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása a diákönkormányzat hatékony közreműködésével, - a kollégiumi nevelőmunkának segítenie kell a tanulókat saját egészségük, környezetük pozitív alakításában, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésében.

24


II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményi nevelőmunka középpontjába a tanulót, a tanulói személyiség sokirányú fejlesztését helyezzük. A Nemzeti Alaptanterven és az Érettségi Vizsgaszabályzaton alapuló helyi tanterv által megfogalmazott nevelési-oktatási célokat úgy valósítjuk meg, hogy tekintettel vagyunk a tanulócsoportok sokszínűségére, érdeklődésére, életkori sajátosságaira, egyéni fejlődési ütemére, képességeire. Ezekhez, ezek fejlesztéséhez igazítjuk az elsajátítandó ismereteket és a módszereket. A tanulók személyiségfejlesztéséhez elengedhetetlen a tanulói önismeret kialakítása, a társas kapcsolatok során kialakuló különböző igények, szándékok, értékek, szükségletek, nézetek, értékek közötti ellentmondások, ellentétek kezelése, feloldása. II.2.1. Önismeret II.2.1.1.

Cél meghatározása

Célunk a nevelés sajátos eszközrendszerével és a kapcsolódó műveltségterületek (irodalom, emberismeret, dráma) segítségével a tanulói személyiségben rejlő lehetőségek feltárása, a gátak megismerése, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. II.2.1.2.

Az önismeret tartalma

A cél megvalósításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a következő tartalmi elemekre kell koncentrálni: - Önmagunk megismerésének módjai és technikái. Erényeink felismerése, erősítése, a kiküszöbölhető hibák korrigálása, önmagunk elfogadása. - Reális-irreális, pozitív-negatív énkép, mások rólunk alkotott képe. Magabiztosság, önbizalom, élettervek, karriertervek. Az önfejlesztés igénye, lehetősége, módjai. A minták, példaképek, eszményképek szerepe. - Felelősségvállalás saját személyiségünk, sorsunk alakulásáért. Szándék, kitartás és céltudatosság az önfejlesztésben. - Törekvés a belső stabilitás, az önbecsülés, a belső harmónia, biztonság megteremtésére, folyamatos fenntartására. Fogékonyság az örömök észrevételére és megbecsülésére. Pozitív gondolkodási attitűd kialakulásának segítése. - Az alkotás, a gondolkodás, a tevékenység, a sikeres, befejezett munka örömének átélése. - Önmagunk tisztelete. Hit önmagunk erejében, az egészséges önbecsülésre törekvés. Képességeinkkel, adottságainkkal való ésszerű gazdálkodás felelőssége.

25


- Céltudatosság, következetesség, kitartás, Alkalmazkodni tudás a változó feltételekhez

felelősségtudat,

megbízhatóság.

- Törekvés az egyéniség kibontakoztatására. Belső személyi autonómia.

II.2.2. Konfliktuskezelés II.2.2.1.

A konfliktuskezelés célja

Célunk képessé tenni a diákokat arra, hogy konfliktusaikat alkotó módon tudják kezelni, váljanak képessé a megélt konfliktusok hasznosítására önmaguk fejlesztésében, társas kapcsolataik minőségének javításában. Ismerjék meg a demokrácia működését az osztályban, az iskolában. II.2.2.2.

A konfliktuskezelés tartalma

• Kapcsolódó műveltségterületek: irodalom, társadalomismeret, történelem, művészetek. • A cél megvalósítása érdekében a tanulókban ki kell alakítani a konfliktuskezelés feltételeit:

- önismeret, - saját tapasztalatok hasznosítása, - saját felelősség belátása, - pozitív énkép, - önérvényesítés, mások szempontjait is figyelembe vevő viselkedés, - megfelelő kommunikációs képesség, - empátia, tolerancia, mások különbözőségének elfogadása, - együttműködési képesség és készség a közös problémák megoldásában. - Működjenek közre az osztályban előforduló konfliktusok megoldásában. - A demokrácia mint konfliktusforrás (érdekek ütközése, érdekérvényesítés, vitakultúra, tárgyalási technikák). • A tanulóknak el kell sajátítaniuk a konstruktív konfliktusmegoldás menetét. II.2.3. Tanulás tanulása, médiatudatosságra nevelés Cél: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakításával felkészíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra. A fiatalok a sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit. Tartalma:

26


- A különböző tantárgyak speciális tanulási metodikájának elsajátíttatása valamennyi szaktanár feladata. - A tanulást segítő ötletek, eljárások az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, egészséges önbizalom, önellenőrzés képessége, önkritika gyakorlása) - Munka a hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, számítógépes hálózat) - Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, a saját felelősség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben) - Teljesítmény az iskolában, versenyeken, vizsgákon - Felkészülés a munkába állásra, vizsgahelyzetekre, állásinterjúkra. Az iskolai könyvtár az iskolai neveléshez, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, valamint a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosítja. A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. II.2.4. Iskolai közösségi szolgálat, felelősségvállalás Cél: A tanulók tapasztalják meg, hogy a munka értékteremtő tevékenység, az közösségi élményt nyújt, lehetőséget biztosít a nemzedékek közötti dialógus, szolidaritás megtanulására, munkatapasztalat szerzésére. A közösségi szolgálat fejleszti a tanuló kommunikációs képességeit, szociális készségét és önismeretét, növeli önbizalmát, javítja iskolai teljesítményét és az iskolához való hozzáállását. II.2.5. Pályaorientáció Célunk, hogy segítséget nyújtsunk a munkaerőpiacon való eligazodásban, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolásában. Tartalma: - A jövőbeni munkaterületekkel, munkakörökkel kapcsolatos elvárások megismertetése - Alkalmazotti/vállalkozói minőségben végzet munka különbségei - A gazdasági, pénzügyi változások hatása a munkaerőpiacon - A munkanélküliség problematikája, pályakezdőket megillető kedvezmények II.2.6. A személyiségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli színterei –

Kötelező és választható tanítási órák (az utolsó két évfolyamon a tanulók választása szerint közép- illetve emelt szintű oktatás).

–

A tanulók érdeklődésének megfelelően választott tantárgyi szakköri foglalkozások.

27


–

A tanulók érdeklődésének megfelelően választott – elsősorban művészeti – érdeklődési körök.

–

Iskolai sportkör (tömegsport, szakosztályi tevékenység).

–

Iskolai, városi, területi és országos tanulmányi, kulturális és sport versenyek, vetélkedők, bajnokságok.

–

Diák-önkormányzati tevékenység. (diáknap)

–

Tanulmányi kirándulások.

–

Színház-, múzeum-, mozilátogatások.

–

Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények. (szalagavató, ballagás, évzáró, fogadás a versenyeken kiemelkedő helyezést elért tanulóknak, Széchenyi-nap, Nemzeti Összetartozás Napja, Határtalanul! témanap, Holocaust emléknap, Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja)

–

A magyar nyelv napja.

–

Filharmóniai előadások.

Az egyes színtereken végzett munka konkrét célját, tartalmát, a megvalósítás módját, ütemezését és a felelősöket a kapcsolódó munkatervek, programok, tanmenetek tartalmazzák.

II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

II.3.1. Társas kapcsolatok II.3.1.1.

Célmeghatározás

Célunk késszé és képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. II.3.1.2.

Tartalmi elemek

•

Kapcsolódó rész műveltségterületek: irodalom, magyar nyelv, idegen nyelv, informatika.

•

A cél megvalósításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a következő tartalmi elemekre kell koncentrálni: - Verbális és non verbális kommunikáció. - Társismeret, empátia, tolerancia, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás képessége. Konfliktusok az emberi kapcsolatokban. - Az egyén és közösség együttműködéséhez szükséges szabályok ismerete, szerepe. Az egyéni és közösségi érdekek összefüggései, érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és egyéni érdek képviselete, egyeztetési lehetőségek. - A valahová tartozás fontossága. - Felelősségvállalás önmagunkért és másokért

28


•

A társas kapcsolatok közül elsősorban a következő, a tanulókat leginkább érintő területekre illetve színterekre kell hangsúlyt fektetni - a család mint az egyén elsődleges mikroközössége - társas kapcsolatok az osztályban, - társas kapcsolatok az iskolai közösségben, - társas kapcsolatok a kollégiumban, - az iskolán és családon kívüli kötődések.

II.3.2. Viselkedéskultúra Célunk a viselkedési szabályok megtanítása a különböző társas helyzetekben (iskolában, közlekedésben, otthon, nyilvános helyen, munkahelyen). Tartalma: -

mindennapi kommunikációs helyzetekre megfelelő reagálás

-

generációs különbségek megértése

-

fokozott figyelem az arra rászorulókra

-

a testi és lelki erőszak kerülése, elutasítása

-

közlekedési kultúra

-

kulturált viselkedés az iskolában, munkahelyen

-

a kulturált vállalkozói magatartás II.3.3. A közösségfejlesztés szereplői

A tanulói közösségek kialakítása, fejlesztése az intézmény minden alkalmazottjának és diákjának feladata, de különös a felelőssége az osztályfőnököknek, a diákönkormányzatot segítő tanárnak és a szabadidő szervezőnek. •

Az osztályfőnök feladata a gondjaira bízott osztály tanórai és tanórán kívüli tevékenységével kapcsolatos közösségfejlesztés. Ezt a feladatot az osztályfőnöki munkaközösség keretében, az intézmény pedagógiai programjában lefektetett nevelési elvek szerint elkészített, négy évre szóló nevelési terv és a tanévekre szóló osztályfőnöki óra tanmenete szerint végzi. Az osztályfőnök koordinálja az osztályban tanító tanárok munkáját is.

•

A diákönkormányzatot segítő tanár feladata a tanulók egyéb közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztés.

•

A sportkörök és a mindennapos testnevelés is hozzájárul a közösségfejlesztéshez

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 29


II.4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral, nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola felvételi rendszere biztosítja, hogy felvett tanulóink általában rendelkeznek a továbblépéshez szükséges alapvető képességekkel, készségekkel, jártasságokkal. Ez nem jelentheti azt, hogy ne fordítsunk kellő figyelmet tanulóink beilleszkedésének megkönnyítésére, helyes magatartási szokásaik kialakítására. •

Felvett tanulóinkat meg kell ismertetni mindazokkal a magatartási, viselkedési elvárásokkal, amelyeket az iskola velük szemben támaszt. Beiratkozáskor minden tanuló rendelkezésére kell bocsátani az intézményi házirendet.

•

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral rendelkező tanuló problémáinak feltárása és megoldása érdekében az osztályfőnök együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a fejlesztőpedagógussal, szükség esetén a nevelési tanácsadóval. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére szakértői bizottság dönt.

•

A tanulót írásbeli kérelmére, szakértői határozat alapján - a gyakorlati oktatás kivételével – részben vagy egészben – az igazgató felmentheti a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha ezt a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete indokolttá teszi. A felmentett tanulónak a tanév vége előtt az igazgató által meghatározott időben számot kell adni tudásáról. Az érettségi tantárgyak alóli mentességet törvény szabályozza.

•

A tanulót írásbeli kérelmére az igazgató mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha ezt a egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolttá teszi.

•

A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

30


II.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Az intézmény nevelési-oktatási céljának megfelelően kiemelt figyelmet fordít a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra. •

A tehetséggondozás célja a tanulók tehetségének, képességeinek minél teljesebb kibontakoztatása, amelynek eredményeként színvonalasan felkészülhetnek az érettségi vizsgára, a nyelvvizsgákra, a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira, és a különböző szintű tanulmányi, kulturális és sportversenyekre.

•

Az intézmény a szaktanárokkal együttműködve nyilvántartja a valamilyen területen tehetséges tanulókat, figyelemmel kíséri és támogatja fejlődésüket.

•

A tehetséggondozás színterei: - tanóra, - szakkörök, - sportkörök, - egyetemi előkészítők, - diákkörök, érdeklődési körök, - egyéni foglalkozások. •

A tehetséggondozás tanórán kívüli lehetőségeit, az indítható foglalkozásokat az intézmény vezetősége a diákönkormányzattal előzetesen egyezteti. Kellő számú jelentkezés (minimum 10 fő) esetén az intézmény gondoskodik a tanulók által igényelt szakkör, egyetemi előkészítő, stb. megszervezéséről, indításáról.

•

A tehetséggondozást elsősorban az intézmény szaktanárai végzik, szükség esetén az intézmény óraadóról gondoskodik.

•

Az intézmény munkaközösségei tanév közben saját munkaterveik alapján évfolyam- vagy iskolai szintű tanulmányi versenyeket hirdethetnek és szervezhetnek.

•

Az intézmény lehetőségei szerint anyagilag is támogatja az alábbi megyei és országos tanulmányi versenyeken, kulturális és sport-vetélkedőkön részt vevő tanulókat:

-

Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek

-

Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenye (SZÉTV)

-

Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny

-

Zrínyi Matematika Tesztverseny

-

Ambrózy Géza Matematika Verseny

-

Irinyi János Országos Kémia Verseny

-

Arany Dániel Matematika Verseny

31


-

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny

-

„Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny

-

„Szép Magyar Beszéd” verseny

-

Kossuth-Széchenyi Szónoklatverseny

-

Savaria Történelem Verseny

-

Forrásközpontú Történelem Verseny

-

Országos történelmi műveltségi vetélkedő

-

„Így látom a Holokausztot” megyei történelmi verseny

-

Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny

-

Megyei Programozói Bajnokság

-

Weblap készítő verseny

-

Megyei Alkalmazói Verseny

-

Theöreök Aladár Országos Tanulói Gépíró Verseny

-

Országos Gépíró Bajnokság

-

Országos Tanulói Gépíró Verseny

-

Sportversenyek:Kosárlabda Diákolimpia; Sakk Diákolimpia; Labdarúgó Diákolimpia; SZODSE Kupa (kosárlabda, sakk, futball); Legügyesebb Kollégisták Országos Versenye; Kollégiumok közötti sakk-bajnokság; Megyei sportnapok (kosárlabda, futball, floorball, sakk)

•

Az intézmény nevelőtestülete vagy igazgatója a versenyeken kiemelkedően szereplő tanulókat jutalomban, dicséretben részesítheti.

32


II.6. Gyermek- és ifjúságvédelem az intézményben

II.6.1. A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény A gyermek- és ifjúságvédelem alapja az ENSZ közgyűlése által elfogadott és a Magyar Köztársaság jogrendszerébe beillesztett "A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény". Alapelvei: - A gyermek érdekét semmilyen más érdek nem előzheti meg. - Az Egyezményben lefektetett jogokat a gyermekek számára minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell. - A gyermek számára mindenben a legkedvezőbb lehetőséget kell biztosítani. II.6.2. Az intézményi gyermekvédelem fogalma A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a fiatalok gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatottak biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz helyzetbe kerülő vagy nevelési, magatartási problémákkal küzdő fiataloknak szervezett keretek között nyújtott segítséget jelenti. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelem fontos feladata, hogy az intézményben a jelentkező, kezdődő teljesítmény- magatartás- és kapcsolat-zavarokat az intézmény saját probléma-megoldó kapacitásának bővítésével helyben legyen képes kezelni. II.6.3. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelem alanyai Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelem alanyait az intézmény alábbiakban meghatározott célcsoportjaiba tartozó tanulók alkotják: - a hátrányos helyzetűek(HH), - halmozottan hátrányos helyzetűek(HHH) - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők (BTMN) - sajátos nevelési igényűek (SNI) II.6.4. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat •

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében való közreműködés minden pedagógus feladata.

33


•

Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. Elsődleges feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermek, a fiatal egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket.

•

Az intézmény a tanév kezdetén tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

•

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját az alábbi személyek, intézmények segítik kiemelten: – Intézményen belül:

osztályfőnök, kollégiumi csoportvezető tanár, nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezető, szülői munkaközösség, iskolaorvos, védőnő

– Intézményen kívül:

gyámhatóság, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi intézmények, rendőrség, civil szervezetek .

II.6.5. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Az intézmény a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző, feltáró és segítségnyújtó tevékenységet végez. II.6.5.1.

Megelőzés

A megelőzés feltételeit az intézmény alapvetően biztosítja: - az iskolai és kollégiumi környezet, a napirend lehetővé teszi az egészséges fejlődés folyamatát, - az étkeztetés, a mindennapi testedzés (sportolás) lehetőségei adottak, - a szülőkkel való kapcsolattartás rendszeres, - a tanulókat nem éri hátrányos megkülönböztetés származásuk, hitük, anyagi helyzetük, stb. miatt, - az iskolában és a kollégiumban a diákönkormányzatok érvényesíthetik jogaikat,

34


- az iskolaorvos gondoskodik a tanulók szükséges egészségügyi vizsgálatáról, szűréséről. II.6.5.2.

Feltárás

A problémák feltárását az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. •

A felmérés főbb szempontjai: - A HH-s, HHH-s, BTMN-s és SNI-s tanulók kiszűrése, - az esetleges szociális hátrányok feltárása, - a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók észrevétele, - a tanulók környezetében előforduló káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, drog) feltérképezése.

•

A felmérés eredménye: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős pontos nyilvántartást vezet a segítségnyújtásra szoruló (HH-s, HHH-s, BTMN-s és SNI-s) tanulókról. Segítségnyújtás

A segítségnyújtás a felmérésen és az érintett tanulókkal (esetleg a szülőkkel) való elbeszélgetésen alapul. Ennek eredményétől függően lehet kialakítani a szükséges segítségnyújtás formáját: - étkezési térítési díj csökkentése, - ingyenes tankönyv, - kollégiumi elhelyezés biztosítása, - pályázati lehetőségek megismertetése, segítségnyújtás a pályázathoz, - veszélyeztető okok megléte esetén felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a megfelelő szakemberekkel, a feladatokat koordinálja az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal együttműködve. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős egyéb feladatai: -

a szülők, tanulók tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, személyekről, ahol problémáik megoldásához segítséget kaphatnak

-

az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,

-

év elején a szociális ellátási formákról, igénybe vehető támogatások köréről, aktuális információkkal látja el a diákokat, a szülőket, osztályfőnököket, a nevelőtestület tagjait

-

közreműködik a konfliktuskezelő beszélgetéseken, fegyelmi tárgyalásokon, ahol a

35


gyermek érdekében jár el -

egészségmegőrző és drogprevenciós felvilágosító tevékenységet végez a 9-10. évfolyamon

-

Esélyegyenlőségi pályázatok (Útravaló Ösztöndíjprogram) koordinálása

-

munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az intézmény igazgatójának

-

tevékenységét úgy végzi, hogy intézkedései személyiségi jogokat ne sértsenek

II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Az iskola kilencedik osztályába való felvétel feltétele az intézmény Felvételi szabályzatában meghatározott általános iskolai tanulmányi szint és az eredményes felvételi vizsga. Így a felvett tanulók általában rendelkeznek azokkal az alapvető képességekkel, készségekkel, jártasságokkal, amelyek – kellő szorgalommal – lehetővé teszik számukra a képességeiknek megfelelő eredmény elérését. •

A beiratkozott tanulók tényleges tudásának megállapítására a kilencedik évfolyam elején tantárgyi méréseket végzünk. Ennek alapján szűrjük ki azokat a tanulókat, akiknek javasoljuk a csoportos vagy egyéni tantárgyi felzárkóztató foglalkozásokon való részvételét.

•

A tartósan gyenge eredményt elérő tanulók esetében a szaktanár és az osztályfőnök felderíti az eredménytelenség okait. E tevékenység során együttműködnek az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Szükség esetén az osztályfőnök kéri a nevelési tanácsadó segítségét is.

•

Az intézmény igazgatója a köznevelési törvényben meghatározott esetekben szakértői vélemény alapján felmentést adhat a tanulónak egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az ilyen tanulók számára az intézmény egyéni felzárkóztatási foglakozást szervez.

II.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II.8.1. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások II.8.1.1.

Iskolában

–

tanórai foglalkozások a középiskolai évfolyamokon, továbbá a szakképzésben az első szakképesítésre való felkészítésben,

–

az intézmény időkerete terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozások,

36


–

felvételi vizsga, osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga, szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat,

–

az iskolai létesítményeknek és eszközöknek a használata az ingyenes szolgáltatások igénybe vételéhez.

–

Ingyenes tankönyvet a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően biztosítunk

Egyéb pénzügyi források: Alapítványokhoz pályázatok benyújtása alapján pénzbeli támogatás elsősorban tanulmányi és sport versenyekhez, egyetemi felvételi előkészítő tanulmányokhoz.

II.8.1.2.

•

Kollégiumban

–

kollégiumi foglakozások,

–

lakhatási feltételek biztosítása,

–

folyamatos pedagógiai és rendszeres egészségügyi felügyelet,

–

a kollégiumi létesítmények támogatásának elvei

és

eszközök használata A tanulók szociális

Lehetőség esetén a tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről az intézmény diákszociális bizottsága dönt. A diákszociális bizottság tagjai: nevelési igazgatóhelyettes (elnök), kollégiumvezető osztályfőnöki munkaközösség-vezetők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szülői munkaközösség elnöke, diákönkormányzatok elnöke

II.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 2011. évi CXC törvény által meghatározott taneszköz-jegyzék listája a mellékletben található.

37


II.10. Az intézményi közösségek és együttműködésük

II.10.1. Az intézményi közösségek II.10.1.1.

Az alkalmazottak

•

Az intézmény alkalmazotti közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll.

•

Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a MT, a KJT, az ezekhez kapcsolódó rendeletek, továbbá az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti.

II.10.1.2.

Intézményi tanács

II.10.1.3.

Nevelőtestület és munkaközösségek

II.10.1.4.

A szülők

II.10.1.4.1. •

•

A szülők jogai és kötelességei

A szülő joga, hogy –

megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

–

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

–

írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül választ kapjon,

–

az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,

–

az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

–

részt vegyen a szülői szervezetek képviselőinek megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,

–

személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

A szülő kötelessége, hogy

38


•

–

gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,

–

biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,

–

figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,

–

rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

–

elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

–

megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

–

tiszteletben tartsa az iskola, a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó előírások a tanulóra illetve a tanulói közösségekre vonatkoznak.

II.10.1.4.2.

A szülői közösségek

•

A szülők jogai érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézményben szülői munkaközösség működik.

•

A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány).

•

Az intézményi szülői választmány a szülői képviselet legmagasabb szintű döntéshozó szerve. Legfontosabb feladata az intézményi nevelő-oktató munka segítése, az intézmény és a szülői ház kapcsolatának rendszeressé tétele. A választmány munkáját az SZMKtanárelnök segíti.

•

Az intézményi szülői választmány –

megválasztja a szülői munkaközösség elnökét és más tisztségviselőit,

–

képviseli a szülőket érvényesítésekor,

–

véleményezi az intézmény pedagógiai programját, az intézmény minőségirányítási programját, munkatervét, az iskolai és kollégiumi házirendet, a szervezeti és működési szabályzat azon részeit, amelyek a szülőkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak,

–

figyelemmel kíséri eredményességét,

–

megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet (igazgatót) és a fenntartót,

–

meghatározza a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához,

a

a

közoktatási

tanulói

jogok

39

törvényben

megfogalmazott

érvényesülését,

pedagógiai

jogaik

munka


véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

–

•

Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval illetve a nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot.

•

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik az első szülői értekezleten megválasztják az osztály szülői munkaközösség elnökét és az intézményi szülői választmány tagjait.

•

Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetőségéhez.

II.10.1.4.3. •

•

A szülők tájékoztatásának formái

Az intézmény a tanév során –

szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák, szülői választmányi ülések),

–

rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (ellenőrző könyv),

–

rendkívüli esetben (pl. fegyelmi ügy, igazolatlan mulasztás) azonnal írásban értesíti a szülőt,

–

az intézmény internetes honlapján rendszeres információt szolgáltat.

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az első évfolyamosok szüleit a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében beiratkozáskor tájékoztatja az osztályfőnök a legfontosabb tudnivalókról. Az osztályfőnök tanévenként két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és az osztály SZMK-elnök hívhat össze a felmerülő problémák megbeszélésére. Az iskolába járó tanulók szülei számára az összevont szülői értekezletet az igazgató tartja. Összevont szülői értekezletet általában évenként egyszer kell tartani.

•

A kollégista tanulók szülei számára szervezett szülői értekezletet a kollégium vezetője tartja. Az első osztályos tanulók szüleit az iskolai beiratkozás napján tájékoztatja a kollégium vezetője a kollégiummal kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókról. A kollégiumi szülői értekezleteket általában az iskolai rendezvényekhez kapcsolódóan kell szervezni.

•

Az intézmény valamennyi pedagógus részvételével tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített időpontban általános szülői fogadóórát tart. Amennyiben a szülő 40


vagy gondviselő az általános fogadóórán kívül szeretne találkozni a pedagógussal, erre elsősorban a pedagógus havi fogadóóráján van lehetősége. Ettől eltérő, fontos illetve sürgős esetben előzetesen a szülőnek a pedagógussal telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. A megkeresés elől a pedagógus nem térhet ki. •

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba/elektronikus naplóba azonnal beírni. A jegyeknek az ellenőrző könyvbe való azonnali beírása a tanuló feladata. A pedagógusnak az írásos bejegyzést az ellenőrző könyvbe is be kell vezetnie, és dátummal, kézjeggyel kell ellátnia.

II.10.1.5. II.10.1.5.1.

A diákközösségek és vezetőik A diákönkormányzatok

•

Az iskola, a kollégiumok tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.

•

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolában és a kollégiumokban diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatok tevékenysége illetékességi területén a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

•

Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A kollégiumi diákönkormányzat (DÖK) élén mindkét kollégiumban a kollégiumi közgyűlés által választott kollégiumi diákönkormányzat vezetősége áll. A kollégiumi tanulókat a DÖK vezetőség képviseli az intézmény vezetősége és a kollégiumi nevelőtestület előtt. A diákönkormányzatok tevékenységüket saját szervezeti és működési szabályzataik szerint folytatják. A diákönkormányzatok tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. Mindkét három diákönkormányzat az említett pedagógusokon és választott vezetőiken keresztül érvényesítheti jogait, fordulhat az intézmény, illetve a kollégium vezetőihez.

•

Az iskolai diákközgyűlés az intézmény, a kollégiumi közgyűlés a kollégium legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Az iskolai diákközgyűlés az osztályok által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze.

41


A kollégiumi közgyűlés a kollégiumi tanulókból áll. Működésére az iskolai diákközgyűlésre vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a kollégiumvezető is összehívhatja. •

Az IDB az intézmény vezetőivel rendszeresen értékeli az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a tanulói öntevékenység formáit, eredményeit, és megbeszéli a következő hónap feladatait.

II.10.1.5.2. •

Az osztályközösség és az osztályfőnök

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen vagy csoportokra bontva látogatják. Az osztályközösség, mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége –

megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az ODB titkárát,

–

küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe (IDB).

Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. •

Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnöki munka tartalma és legfontosabb feladatai és hatásköre: –

alaposan ismerje meg tanítványit,

–

az intézmény pedagógiai programja szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit vegye figyelembe,

–

működjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását,

–

koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogassa óráikat,

–

tartson aktív kapcsolatot az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó kollégiumi nevelőtanárokkal,

–

kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

–

minősítse a tanulók magatartását és szorgalmát,

–

tartson szülői értekezleteket, szükség esetén családot látogasson, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztassa a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,

–

lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat (pl. osztálynapló pontos vezetése, hiányzások igazolása, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, beszámoló jelentés a vezetőség részére),

–

tájékoztassa rendszeresen tanulóit az iskola előtt álló feladatokról, mozgósítson azok megoldására, működjön közre a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, 42


–

vegyen részt az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével segítse elő a közösség tevékenységének eredményességét.,

–

saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását,

–

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.

–

az iskolai közösségi szolgálat segítése,dokumentálása

–

a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók problémáinak feltárása és megoldása az érdekeltek bevonásával a pedagógiai tapintattal

–

Az igazolatlan órákat nyilvántartja és a mindenkor érvényben lévő törvénynek megfelelően eljár.

II.10.1.5.3. •

A kollégiumi közösségek és vezetőik

Az egy szobában elhelyezett - lehetőleg azonos évfolyamú - tanulók szobaközösséget alkotnak. A szobaközösség a kollégium legkisebb tanulói közössége, élén a szobafelelős áll. A szobaközösség tagjai kollektíven felelősek a lakószoba leltár szerint átvett berendezési tárgyaiért, a lakószoba rendjéért és tisztaságáért. A helyiségben és a berendezési tárgyakban, eszközökben okozott kárt kötelesek megtéríteni.

•

A kollégiumban nemek és évfolyamok szerinti tanulócsoportok szerveződnek. A tanulócsoport élén a csoportvezető pedagógus áll. A csoportvezetői megbízást a kollégiumvezető javaslatára az igazgató adja. A csoportvezető tanár legfontosabb feladatai és hatásköre: –

alaposan ismerje meg csoportjának tagjait,

–

az intézmény pedagógiai elveivel összhangban nevelje a tanulókat, személyiségük fejlődését kísérje figyelemmel,

–

szervezze és irányítsa a csoport kollégiumi munkáját,

–

kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi munkáját, azt havonként a csoport szintjén és egyénileg is értékelje,

–

tartson folyamatos kapcsolatot az osztályfőnökökkel és a csoport tagjait tanító szaktanárokkal,

–

tájékoztassa rendszeresen a csoport tagjait a kollégium előtt álló feladatokról, mozgósítson azok és az iskolai feladatok megoldására,

–

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

43


II.10.1.6.

A belső kapcsolattartás általános formái és rendje

•

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. Ebben a tevékenységben az igazgatót az igazgatóhelyettesek helyettesíthetik.

•

A kapcsolattartás rendszeres közvetlen formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. Az intézményi közösségek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény és az egyes közösségek munkatervei tartalmazzák. A munkaterveket minden érdekelt számára hozzáférhetővé kell tenni.

•

A kapcsolattartás közvetett formái az iskola vezetőségének írásos információi és az intézmény internetes honlapja.

II.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok

II.11.1. Egészségnevelési feladatok Az elmúlt évtizedek kedvezőtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel kiemelt jelentősége van a népegészségügyi helyzet gyökeres javításának. A lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredője, de közvetlen és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. Az egészségi állapotunk elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Ezért fontos, hogy a helyes szemlélet alakítását – a szülők együttműködésére is számítva – az iskolában kezdjük el. II.11.1.1.

Cél meghatározása

Célunk, hogy minden tevékenységünkkel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A különböző műveltségi területek feldolgozása során ismereteket nyújtunk a betegségek, balesetek, sérülések elkerüléséről, az egészség megőrzésének lehetőségeiről. Iskolánk személyi és tárgyi környezetével segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat iskolánkban, amelynek eredményeképpen a tanuló egészségi állapotában kedvező irányú változás következik be. Ettől elsősorban a hiányzások csökkenését, a fiatalok fizikai állapotának javulását várjuk. II.11.1.2.

Tartalmi elemek

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is

44


nevel. A szülői házzal együttműködve az iskolában és a kollégiumban feladataink a következők e téren: –

Felkészítjük a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, helyes döntéseket hozni életmódjukra vonatkozóan.

–

Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

–

Megismertetjük a környezet – háztartás, iskola, közlekedés – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

–

Támogatást nyújtunk a tanulóknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítjük a krízishelyzetbe jutottakat.

–

Foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítunk – a szülők bevonásával – a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.

–

Hangsúlyozzuk a lelki egészség (mentálhigiéné) fontosságát, ennek kialakításához és megerősítéséhez szükséges készségeket és képességeket fejlesztjük.

–

Sport és esélyegyenlőség kapcsolatát fontosnak tartjuk.

II.11.1.3.

Az egészségnevelés színterei

•

Tantárgyak keretében, modul formájában: osztályfőnöki órán - életvitel, biológia-kémia órákon, testnevelés órákon, társadalmi ismeretek órán, művészetekben

•

Elsősegély-nyújtási ismeretek: osztályfőnöki órán, egészségnapon, balesetvédelmi oktatás keretében elsősorban az iskolaorvos és védőnő bevonásával

•

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése és vizsgálata minden évben áprilisban a végzős évfolyamon, májusban az alsóbb évfolyamokon. Erről bizonyítvány átadása az utolsó testnevelésórán.

•

Mindennapos testnevelés

•

Tanórán kívül: –

egészséges táplálkozás – iskolai étkeztetés, büfé

–

mindennapos testnevelés (DSE, játék, stresszoldás)

–

diáksportkörök, versenysport

–

személyiségfejlesztő tréningek (városi szervezetekkel)

–

az iskolai környezet mint élettér egészségesebbé tétele (osztálytermek, udvar, biztonságos iskola)

–

iskola-egészségügyi szolgálat működtetése: orvos, védőnő (együttműködési stratégia kidolgozása: ellenőrzés, szűrés, követés, kérdőívek) A tanuló 16. életévét betöltve

45


egészségügyi érettségi vizsgálaton vesz részt, erről igazolást kap kiskorú esetén a szülő is. –

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának összehangolása az osztályfőnökökkel (9. évfolyam felmérése: Környezeti hatások, életminőség, a káros szenvedélyekhez való viszony. Értékelés, elbeszélgetés folyamatosan.)

–

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos szerep hárul a DÖK-re is ebben a munkában.

A család mellett az iskolára is nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Ezért nevelőtestületünk évente egy területet kiemelten kezel, és egy egészségnapot szervezünk ennek jegyében. (pl. ember és környezet, kapcsolat önmagammal, káros szenvedélyek, fiatalok és az erőszak stb.) Ezt az éves munkaterv tartalmazza. Osztályfőnöki órákon évente 10 alkalommal egészségnevelési témákat dolgozunk fel.

II.11.2. Környezeti nevelési feladatok Napjainkban a figyelem egyre inkább a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul, ami nem valósítható meg környezettudatos életmód nélkül. A környezeti problémák súlya egyre inkább igényli, hogy megszokott napi dolgaink, életvitelünk során is tudatosan irányuljon figyelmünk a környezetóvó magatartásra. A környezettudatos életmódhoz hozzátartozik a természetben és az épített környezetben tapasztalt jelenségek megismerése, a jelenségek okainak keresése, a köztük lévő összefüggések kutatása. Ennek eredményeként válhatnak tanulóink előbb a közvetlen környezetüket széppé, esztétikussá formáló és óvó fiatalokká, majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. II.11.2.1.

A környezeti nevelés célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülését megakadályozni, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolatát fogadják el. II.11.2.2.

A környezeti nevelés tartalma

Kapcsolódó műveltségterületek: élő idegen nyelv, társadalmi ismeretek, Földünk és környezetünk, informatika, ember és társadalom A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt: legyenek képesek a környezet sajátosságainak, megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására.

46


A fiatalok úgy ismerjék meg a globális problémákat, mint minden egyes embert érintő gondokat. A környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv legyen. A nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. II.11.2.3. Tanórákon:

A környezeti nevelés színterei Földünk és környezetünk, Biológia – kémia Osztályfőnöki órák, kollégiumi csoportfoglalkozások

Tanórán kívül: Osztálykirándulások Turista szakosztály működtetése Kollégiumi rendezvények DÖK-rendezvények Társadalmi szervezetekkel együttműködve: pl. E-misszió Az intézmény részletes egészségnevelési és környezeti nevelési programja a mellékletben található.

47


III. FEJEZET HELYI TANTERV III.1. A megvalósítás eszközrendszere

III.1.1. Erőforrások III.1.1.1.

Saját erőforrások

•

A tantestület jó szakmai-pedagógiai felkészültsége, igényessége, innovációs készsége és képessége.

•

A nevelő-oktató-szakképző munkában elért, országosan elismert eredmények.

•

Az intézményi nevelés és oktatás terén végrehajtott tartalmi és szerkezeti változtatások, változások során szerzett elméleti és gyakorlati szervezési, pedagógiai tapasztalatok.

•

Az intézményi tárgyi feltételek.

III.1.1.2.

rendszeres

továbbképzése,

Külső erőforrások

•

Az iskolafenntartó önkormányzat költségvetési támogatása.

•

Intézményi saját bevételek.

•

A képzésben érdekelt vállalatok, vállalkozások, pénzintézetek anyagi támogatása.

•

Pályázatok.

•

Társadalmi-gazdasági igény az intézmény profiljába tartozó szakképzésekre.

•

Az intézmény jó híre, elismertsége, keresettsége.

III.1.2. A tanítás-tanulás szerkezete III.1.2.1. III.1.2.1.1.

Tanulásszervezés Osztályszerkezet

A tanórai tanulásszervezés alapja a középiskolai és a szakképzési évfolyamokon az osztályszerkezet.

48


•

Az osztályok kialakításánál a 9. évfolyamon az oktatási miniszternek a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendeletét és a Közoktatási törvény által meghatározott létszámhatárokat kell figyelembe venni. A 10. évfolyam (a nyelvi előkészítő osztály esetén a 10-11. évfolyam) osztályszerkezete azonos a 9. évfolyaméval. Az oktatás tartalma az egyes évfolyamokon belül szakmacsoportonként részben eltérő.

•

A középiskolai oktatás utolsó két évfolyam tanulásszervezése alapvetően osztályszerkezetben történik, de az emelt és középszintű oktatás miatt az óratervekben rögzített tantárgyak esetében ettől eltérő megoldás (2-3-4 osztály tanulóiból kialakított csoportok) is lehetséges.

•

A szakképzési évfolyamokon a beiskolázásból adódóan a tanulás-tanítás alapvetően osztálykeretekben történik.

III.1.2.1.2.

Csoportbontások

•

A hatékonyság növelése érdekében a tantárgyaknak egy meghatározott körét a 9-10. évfolyamon (a nyelvi előkészítő osztály esetén a 9-11. évfolyamon) és a szakképzésben csoportbontásban oktatjuk. A csoportbontásban oktatandó tantárgyak körét az óratervek tartalmazzák.

•

A tanulók a középiskolai oktatás utolsó két évfolyamán az iskola óratervi keretei között saját választásuk szerint középszintű vagy emelt szintű csoportokban folytatják tanulmányaikat. A csoportlétszámok és ennek következtében a csoportok számának kialakításánál a tantervi és pedagógiai, módszertani szempontok mellett figyelembe kell venni az intézmény rendelkezésére álló időkeretet is.

III.1.2.1.3. •

A tanítási idő

A tanítás a nappali tagozaton 7.40 órakor kezdődik. A tanórák hossza 45 perc, a szünetek 10 percesek, kivéve a 3. óra utáni szünetet, amely 20 perces. Tanórákat órarend szerint délután is lehet tartani.

•

A tanórákon való részvétel - a felmentéseket kivéve - a tanulók számára kötelező.

III.1.2.1.4. •

Délutáni foglakozások

A délutáni foglakozások (szakkörök, egyetemi előkészítők, érdeklődési körök) szervezése az intézmény által felkínált lehetőségek és a tanulók egyéni elhatározása illetve választása alapján történik. A csoportok átlaglétszáma 12 fő. 10 főt el nem érő csoportlétszám esetén foglakozást csak az igazgató engedélyével lehet szervezni. A délutáni foglakozások hossza azonos a tanórák hosszával.

•

A délutáni foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes, de jelentkezés után kötelező.

49


III.1.2.2.

Tanítási szerkezet

Az oktatás minden évfolyamon a félévenként elkészített órarend szerint történik. Az órarend készítésekor a pedagógiai elvek mellett az intézmény helyi adottságait, lehetőségeit kell figyelembe venni. A gyakorlati foglalkozásokat összevont órák keretében is meg lehet szervezni. III.1.3. A tanulói jogviszony •

A tanulói jogviszony a 9. középiskolai és az első szakképzési évfolyamon felvétellel, a többi évfolyamon illetve tanév közben átvétellel jön létre. A felvétel illetve átvétel jelentkezés alapján lehetséges. A felvételről vagy átvételről az igazgató dönt. A középiskola 9. évfolyamára történő felvétel követelményeit és a felvételi eljárás rendjét az iskola felvételi szabályzata tartalmazza.

•

A tanulói jogviszony megszűnésére a Közoktatási törvényben megfogalmazottak az irányadók.

III.1.4. A tanulók ellenőrzése és értékelése III.1.4.1.

A tanulók tudásának ellenőrzése a középiskolai évfolyamokon

•

A tanulók tudását, felkészültségét a tanítási órákon rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés, számonkérés csak a tantárgy választott szintnek megfelelő tantervi követelményeire terjedhet ki.

•

A tanulóknak félévenként és tantárgyanként legalább a heti óraszámnak megfelelő számú osztályzattal kell rendelkezniük. A félévenkénti érdemjegyek száma a heti 1-2 órás tantárgyak esetében sem lehet kevesebb háromnál. Az írásbeli és szóbeli feleletek arányánál minden tantárgy esetében az érettségi követelményeket kell figyelembe venni.

•

A kötelező és az iskolában választható érettségi vizsgatantárgyakból tanévenként minimum a heti óraszámnak megfelelő számú dolgozatot, témazáró dolgozatot kell íratni. A dolgozatírás időpontját a szaktanár legkésőbb egy héttel a megíratás előtt közli a tanulókkal. Egy napon legfeljebb két dolgozat, témazáró dolgozat íratható. Nem számít dolgozatnak az írásbeli ellenőrzés, ha időtartama nem éri el a 20 percet, vagy amely az ellenőrzést megelőző egyheti tananyagrész ismeretét kéri számon a tanulóktól.

•

A dolgozatokat a szaktanárnak a megírás után 10 munkanapon belül ki kell javítania, le kell osztályoznia és a tanulókkal meg kell beszélnie.

•

A dolgozatok, témazáró dolgozatok érdemjegyének megállapításakor a nem megfelelő külalak miatt a dolgozat pontszáma az elérhető pontszám legfeljebb 10 %-ával, vagy érdemjegye legfeljebb 1 jeggyel csökkenthető.

50


•

A tanmenetben rögzített dolgozatok, témazáró dolgozatok legalább 2/3 részét a tanuló köteles megírni. Ellenkező esetben a tanév végi tantárgyi osztályzat objektivitásának biztosítása érdekében a tanulónak a tanév befejezése előtt a tantervi anyagból a munkaközösség által összeállított témákból, feladatokból összefoglaló dolgozatot kell írnia. Ennek felróható okból történő elmulasztása esetén a tanuló tanév végi osztályzatának megállapításánál a szaktanár eltérhet az évközben kapott érdemjegyek átlagától.

•

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályfőnöki munkaközösség által kialakított szempontok alapján havonta köteles értékelni. Az értékelés szempontjait az iskola Házirendje tartalmazza.

•

A félévi és tanév végi tantárgyi osztályzatokat a szaktanár az évközi érdemjegyek súlyozott átlaga alapján, a kerekítés szabályai szerint állapítja meg. Ettől eltérni csak a tanuló javára lehet. Az egyes tantárgyaknál a súlyozás szabályait a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

•

A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és tanév végi minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok és az osztály diákbizottság véleményének kikérésével – a Házirendben előírt követelmények figyelembe vételével végzi.

•

Az igazgató a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő együttes írásbeli kérelmére mentesítést adhat egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól.

•

A tanuló az igazgató engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti, amelyről osztályozó vizsga keretében adhat számot.

•

A félévi és az év végi osztályzatot a tantestület hagyja jóvá.

•

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő legkésőbb a tanév vége előtt egy hónappal írásban kérheti, hogy tudásáról, felkészültségéről független vizsgabizottság előtt adjon számot.

•

Az osztályközösség tanulmányi munkáját az osztályfőnök minden félév lezárása után az osztály- és szülői közösség előtt részletesen köteles értékelni.

III.1.4.2.

A tanulók tudásának ellenőrzése szakképzési évfolyamokon

•

Az OKJ szerinti középfokú és emelt szintű szakképzésben részt vevő tanulók tudásának ellenőrzése a szakképzésben részt vevőkre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján történik.

•

Az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók munkájának értékelése a követelmény modulok tananyag tartalmára vonatkozó tudásszint méréssel valósul meg a szakképzési programban előírt formában (gyakorlati jegy, kollokvium stb.) az abban meghatározott időterv alapján.

51


III.1.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen eleme, amely legyen rendszeres, alapos és céltudatos. Célja: - az ismeretek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása, - felkészülés a tanórai számonkérésekre, vizsgákra, - az önálló ismeretszerzés készségének és igényének, az ismeretek alkalmazás készségének fejlesztése, - az önellenőrzés és a reális önértékelés igényének kialakítása, - készségek, képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése: - Tanulásmódszertani ismeretek nyújtása osztályfőnöki órákon, tantárgyhoz kötődően a tanítási órákon. - Tanulási kompetenciák erősítése (szövegértés, szövegalkotás, kommunikáció stb.) a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, - Az otthoni feladatok tartalmi, formai követelményeinek szaktanár általi egyértelmű, pontos meghatározása, a határidők egyértelmű megadása, az ellenőrzés, számonkérés módjának ismertetése, Az otthoni felkészülés korlátai: - A feladat mennyiségi és tartalmi kijelölésénél arra kell törekedni, hogy egy átlagos képességű tanuló esetén rendszeres tanulás mellett teljesíthető legyen, ne rójon aránytalanul nagy terhet a tanulóra. - Hétvégére, tanítási szünetekre – a tanulók pihenésének biztosítása érdekében - csak annyi feladatot adunk, amely mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. III.1.6. A tanulók előmenetelének és továbbhaladásának feltételei •

Magasabb évfolyamon csak az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki minden tantárgy tantervi követelményeit legalább elégséges szinten elsajátította.

•

Az egyes tantárgyak továbbhaladási követelményeit a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

•

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentést kap a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló),

52


- engedélyt kap arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi vizsga), - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. •

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

III.1.7. Vizsgaszerkezet III.1.7.1.

Felvételi vizsga

•

Az iskola 9. évfolyamába felvételüket kérő nyolcadik osztályos tanulóknak felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga célja az intézményben továbbtanulni szándékozó tanulók közül a legalkalmasabbak kiválasztása.

•

A felvételi vizsga rendjét és követelményeit az intézmény Felvételi szabályzata tartalmazza.

III.1.7.2.

Érettségi vizsga

•

A 12. évfolyamot eredményesen elvégző tanulók érettségi vizsgát tehetnek.

•

Az érettségi vizsgák szervezésénél, a vizsgatárgyak, a vizsgaforma és a vizsga szintjének megválasztásánál az Érettségi vizsgaszabályzat az irányadó.

•

Az iskola a következő tantárgyakból biztosítja az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést: − magyar nyelv és irodalom, − történelem, − matematika, − angol nyelv, − német nyelv, − közgazdaságtan, − informatika − a szakmacsoportnak megfelelő szakmai érettségi tárgyak

53


•

Az iskola a fentieken kívül a következő tantárgyakból biztosítja a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést: − földrajz, − fizika − testnevelés

III.1.7.3.

Szakmai vizsga

•

A szakképzési évfolyamok tanulói tanulmányaik befejezését követően szakmai vizsgát tehetnek.

•

Az iskolai rendszerű szakképzés szakmai vizsgáinak szervezésénél, lebonyolításánál a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) előírásait kell figyelembe venni.

III.1.7.4.

Osztályozó vizsga

•

Az osztályozó vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a magasabb osztályba lépéshez, illetve az érettségi vizsgára megkezdéséhez elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel.

•

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentést kap a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló), - engedélyt kap, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi vizsga), - a 20/2012./VIII.31./ EMMI rendelet 51 .§ (7 ) meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. - a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/2012./VII.31./ EMMI rendelet 143. § (10) bekezdésében meghatározott időnél többet / a tanórák 50 %-nál többet /mulasztott , osztályozó vizsgát köteles tenni - a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

•

Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

•

Az osztályozó vizsgát az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

54


III.1.7.5.

Különbözeti vizsga

•

A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy más iskolából felvételét kérő tanuló rendelkezik-e a továbbhaladáshoz szükséges, az intézmény helyi tantervében előírt minimális ismeretekkel.

•

A különbözeti vizsgát az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

•

Különbözeti vizsgát februárban és augusztusban lehet szervezni. Kivételesen indokolt esetben az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján más időpontot is kijelölhet.

III.1.7.6.

Javítóvizsga

•

A javítóvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

•

A javítóvizsgát az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.

•

A javítóvizsga pontos időpontját legkésőbb a vizsga időpontja előtt 30 nappal írásban kell közölni az érintett tanulókkal.

III.1.7.7.

Beszámolók

Az OKJ-szerinti szakképzésben részt vevő tanulóknak a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban szabályozott időpontban és keretek között beszámolót kell tenniük. III.1.7.8.

Az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés vizsgarendszere

• Az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók félévenként a tanrendben meghatározott tantárgyakból kollokviumot vagy beszámolót, illetve meghatározott feltételek teljesülése esetén szigorlatot tesznek. • A szigorlatok, kollokviumok és beszámolók rendjét az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés Tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza. III.1.7.9.

A kollégiumi nevelési célok értékelése, ellenőrzése

A kollégiumi nevelési célok ellenőrzését, értékelését a kollégium nevelési programja tartalmazza.

III.2. A középiskolai évfolyamok helyi tanterve

III.2.1. Óratervek Az intézményben alkalmazott óraterveket a melléklet tartalmazza. III.2.2. A tantárgyak helyi tantervei A tantárgyak érvényes helyi tanterveit a melléklet tartalmazza. 55


III.2.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának rendjét és legfontosabb elveit a módosított az intézmény Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. •

Az oktatásban, képzésben használatos tankönyvek, munkafüzetek kiválasztásakor az évenként megjelenő hivatalos tankönyvjegyzéket kell alapul venni.

•

Az intézmény igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri szülői szervezet véleményét arról, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv illetve tanulói segédlet, munkafüzet kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

•

A tankönyvjegyzékből – az iskolaszék beszerzési árra vonatkozó ajánlásának figyelembe vételével – a tantárgyi helyi tantervek figyelembe vételével a szakmai munkaközösségek pedagógiai és szakmai konszenzus alapján minden évfolyamon egységesen választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

•

A tankönyvrendelésbe azokat a tankönyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, az szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

•

Az iskola által használt tankönyvek, segédletek jegyzékét és azok árát a jogszabályi előírásoknak megfelelően az érdekeltek tudomására kell hozni.

III.2.4. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a melléklet tartalmazza. III.2.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek •

A középiskolai évfolyamokon a tanulók testi fejlődésének elősegítése az életkornak megfelelő terheléssel történik.

•

A tanulók fizikai állapotának mérését minden osztályban évenként kétszer végezzük el, az Oktatási Minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című kiadvány alapján.

•

A mérés részei és módszerei: –

Cooper-teszt futással illetve úszással (m),

–

Helyből távolugrás (m),

–

Fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás (db),

–

Hason fekvésből törzsemelés és -leengedés (db),

–

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db).

56


IV. FEJEZET SZAKMAI PROGRAM IV.1. A szakképzés alapelvei Az iskolában folyó szakképzés –

igazodjon a munkaerő-piac igényeihez,

–

nyújtson konvertálható ismereteket,

–

legyen gyakorlatorientált,

–

tegye lehetővé a jogszabályi előírásokban való eligazodást,

–

alakítson ki · piacorientált szemléletet, · számítástechnikában való jártasságot, · rendszerszemléletű gondolkodásmódot, · kommunikációs készséget idegen nyelven is, · igényt az önképzés, az élethossziglan tartó tanulás iránt,

–

növelje a végzettek elhelyezkedési esélyeit.

IV.2. A szakképzés legfontosabb célkitűzései A szakképzés céljainak megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok összhangban legyenek általános nevelési-oktatási célkitűzéseinkkel.

Mindezek figyelembe vételével szakképzési célkitűzéseink a következők:

• Gazdasági-szolgáltatási szakterületen közgazdaság ill. ügyvitel szakmacsoportban, műszaki szakterületen informatika szakmacsoportban, valamint humán szakterületen oktatás szakmacsoportban olyan széles alapokon nyugvó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása, melyek birtokában a végzettek képesek lesznek - a gazdaság igényeihez igazodva - a gyors és problémamentes szakmaváltásra, adott szakmai képesítés magasabb szintjének elsajátítására, a szükséges többszöri pályamódosításra. • A 2013/2014-es tanévtől a középiskolai évfolyamokon az oktatás közgazdaság, ügyvitel, informatika és oktatás szakmacsoportban / sport ágazaton / folyik

57


• Speciális szakmai ismeretek átadásával biztosítani az adott szakképesítéssel betölthető munkakörökben az azonnali önálló munkavégzést, továbbá a kapcsolódó, rokon munkakörök feladatainak - munkahelyi gyakorlat alapján történő - ellátását. • Napi foglalkoztatási igények megkövetelte kvalifikáció biztosítása, a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése.

IV.3. A szakképzés személyi és tárgyi feltételei

IV.3.1. Személyi feltételek Tantárgycsoport

Egyetemi Főiskolai végzettségű végzettségű

Összesen

Közgazdasági szakmai tárgyak

7

1

8

Informatika/számítástechnika

5

-

5

Gépírás és gyorsírás

-

3

3

13

4

16

Összesen:

Valamennyi főfoglalkozású pedagógus rendelkezik pedagógiai végzettséggel. Az oktatásban és gyakorlati képzésben szükség esetén igénybe vesszük a vállalatok, pénzintézetek szakembereinek óraadói tevékenységét is.

IV.3.2. Tárgyi feltételek IV.3.2.1.

A szakmai képzést szolgáló speciális termek

Számítógépterem: Taniroda (gyakorló iroda): IV.3.2.2. IV.3.2.2.1.

7 db. 1 db.

Számítástechnikai adatok Az oktatásban, szakképzésben használt számítógépek és tartozékaik Megnevezés

Mennyiség (db)

Számítógép állomány összesen

257

Szerverek száma

6

Hálózaton üzemelő gépek száma

218

Nyomtatók

23

58


Fénymásolók

4

Projektorok

15

Videomagnó, DVD lejátszó

15

Interaktív tábla

7

IV.3.2.2.2.

A felhasznált szoftverek

–

Operációs rendszerek:

WINDOWS XP Professional, LINUX, WINDOWS 2003

–

Alkalmazások:

WORD, EXCEL, ACCESS, OUTLOOK, INTERNET PINNACLE

–

Fejlesztő rendszerek:

PASCAL

–

Oktató programok:

MÉRLEG főkönyvi könyvelési program LIKVID pénzügyi elszámolási program ANYAG készletnyilvántartó program ÁLLÓ tárgyieszköz nyilvántartó program SZÁMLA számlakiállító program GAZDA számlanyilvántartó program BÉR bérszámfejtő és személyi nyilvántartó program AUDITOR főkönyvi program CHOICES 96 pályaorientációs program FOGLALKOZÁSTÁR pályaorientációs program Mikroökonómia I-II. gazdasági szimulációs program Angol nyelvi oktatóprogramok Német nyelvi oktatóprogramok

IV.3.2.3.

A taniroda (gyakorló iroda) és felszereltsége

Alapterület:

90 m2

Munkahelyek száma:

6 (menedzsment, titkárság, marketing osztály, pénzügyi osztály, számviteli osztály, bér- és munkaügyi osztály)

Férőhelyek száma:

18 fő

Felszerelés:

beépített és mobil irodabútorok 1 db telefonközpont (6 mellékállomással) és telefax 1 db fénymásoló 1 db iratmegsemmisítő

59


1 db elektronikus tábla és másoló 1 db LCD TV 1 db videomagnó és DVD recorder 10 db számítógép, 2 db nyomtató szoftverek nyomtatványok, szakmai kiadványok, folyóiratok.

IV.4. A szakképzés helyi tanterve

IV.4.1. A szakképzés szakmastruktúráját meghatározó tényezők A szakképzés szakmastruktúrájának kialakítását meghatározó tényezők a bevezetőben megfogalmazottak mellett: –

a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeni igényei,

–

az Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzéssel kapcsolatos döntései,

–

a iskola jelenlegi, alapvetően gazdasági, informatikai, ügyviteli szakemberképző profilja, több évtizedes tapasztalatai és hagyományai.

–

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 159/2009. (VI.29.) számú határozatának megfelelően a 2010/2011. tanévtől intézményünkben humán szakterületen, oktatási szakmacsoportos szakmai alapozást követően, a 2014/2015-ös tanévtől kezdődő sportedzői OKJ-s képzés beindításáról szóló döntése.

IV.4.2. A szakképzés szintjei –

Felsőfokú szakképzés.

–

Emelt szintű szakképzés.

–

Középfokú szakképzés.

IV.4.3. A szakmai képzés szakterületei, szakmacsoportjai, ágazatai –

3. Oktatás szakmacsoportban XXXVII. Sport ágazat

–

7. Informatika szakmacsoportban XIII. Informatika ágazat

–

15. Közgazdaság szakmacsoportban XXIV. Közgazdaság ágazat

–

16. Ügyvitel szakmacsoportban XXV. Ügyvitel ágazat

–

Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: •

Közgazdaság szakmacsoport

60


• –

Műszaki szakterületen: •

–

Ügyvitel szakmacsoport

Informatika szakmacsoport

Humán szakterületen •

Oktatás szakmacsoport

IV.4.4. Szakképzési célkitűzéseink IV.4.4.1. IV.4.4.1.1.

Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: Közgazdasági szakmacsoportban

Célunk a szakmai munkatevékenység ellátásához korszerű szakmai műveltség nyújtása, a munkáltatók igényei szerinti teljesítményképes általános és speciális szakismeret biztosítása; pénzügyi, számviteli, pénzintézeti, statisztikai munkakörök betöltéséhez, feladatainak elvégzéséhez szükséges jogszabályok megismerésében és változásainak nyomon követésében való jártasság kialakítása. IV.4.4.1.2.

Ügyviteli szakmacsoportban

Célunk a gyakorlatorientált, a mindenkori munkahelyi igényeknek megfelelni tudó, komplex titkári, menedzsertitkári teendők ellátására alkalmassá tevő ismeretek biztosítása; a feladatellátáshoz szükséges legmodernebb módszerek és eszközök megismerése iránti igény felkeltése.

IV.4.4.2.

Műszaki szakterületen, informatikai szakmacsoportban

Célunk olyan szakemberek képzése, akik munkájuknak megfelelően képesek az informatikai eszközök (hardver, szoftver) optimális kiválasztására, használatára, a szakma gyors változásainak nyomon követésére; átlátják a számítógépes problémamegoldás menetét, képesek algoritmikus gondolkodásra, ismerik az informatika, számítástechnika társadalmi hatásait. IV.4.4.3.

Humán szakterületen, oktatási szakmacsoportban

Célunk, hogy megismertessük a tanulókkal az általános és személyiség-lélektan, a szociál-, fejlődés- és pedagógiai pszichológia korszerű ismeretanyagát, alakítsuk ki a tanulók személyiségközpontú szemléletmódját és az önművelés igényét, a korszerű pedagógiai szemléletmódot, és segítsük elő a hatékony gyermeki személyiségfejlesztő munkát.

61


IV.4.5. Az iskola szakképzési kínálata Iskolánk a szakképzés személyi és tárgyi feltételeit figyelembe véve az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések közül – az intézmény profiljának megfelelően – gazdasági-szolgáltatási szakterületen, közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportos, műszaki szakterületen informatika szakmacsoportos képzéseket kínál. A humán szakterületen, oktatási szakmacsoportos oktatásban résztvevők számára az érettségi vizsgát követően a sportedzői szakképesítés megszerzésére van lehetőség. Felsőfokú szakképzést a Budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködve folytatunk. Ennek előnye, hogy egy felsőfokú szakképesítés megszerzése mellett lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a szakképzés során teljesített kreditek beszámításával folytassák tanulmányaikat a főiskolán. IV.4.5.1.

OKJ-s szakképzési kínálatunk: Oktatás szakmacsoport 54 813

01 Fitness-wellness instruktor

54 813

02 Sportedző (a sportág megjelölésével) Informatika szakmacsoport

54 481

04 0010 54 01 Gazdasági informatikus (Kifutó képzés)

54 481

01 CAD-CAM informatikus

54 481

02 Gazdasági informatikus

54 481

03 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető

54 481

04 Informatikai rendszergazda

54 482

01 IT mentor

54 481

05 Műszaki informatikus

54 213

05 Szoftverfejlesztő Közgazdaság szakmacsoport

55 343 01

0010 55 04 Pénzügyi szakügyintéző (Kifutó képzés)

54 345

02 Nonprofit menedzser

54 343

01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)

54 344

01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

54 344

02 Vállalkozási és bérügyintéző

54 344

03 Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

62


Ügyvitel szakmacsoport 54 346

01 Irodai asszisztens

54 346

02 Ügyviteli titkár

Az aktuális képzési kínálat kialakításánál figyelembe vesszük a munkaerő-piaci igényeket, a fenntartó továbbá a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság beiskolázással kapcsolatos döntéseit. A beiskolázás feltétele minden szakképesítés esetén a sikeres érettségi vizsga. Sportedzői szakképesítés esetén a beiskolázás egészségügyi alkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálathoz kötött. IV.4.6. Beszámíthatóság: Az egyes szakképesítések esetén a hozott ismeretek beszámítása a Szakképzési törvény 11§ (1) alapján történik: „A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. „ A kérelem elbírálásáról az igazgató dönt. A kérelem kedvező elbírálása esetén az adott tantárgy osztályzata a korábban megszerzett osztályzattal egyenlő. A hozott ismeretek beszámítása a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről jogszabályok alapján történik IV.4.7. A szakmai vizsga • A szakmai vizsgák követelményeit és a vizsgarészeket a szakképzésért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg. • A vizsgák szervezése és lebonyolítása a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott miniszteri rendeletek szabályai szerint történik. IV.4.8. A szakképesítések óraterve • A 4.5. pontban megjelölt szakképesítések óraterveit (a tantárgyak óraszámait) a szakképzés egyes szakminisztériumok által jóváhagyott központi programjai, szakképzési kerettantervei tartalmazzák. • Az iskolában jelenleg oktatott szakmák óraterveit a 3-5. melléklet tartalmazza.

63


V. FEJEZET A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PROGRAMJA V.1. Bevezető A kollégium nem csupán műveltséget ad, hanem közösségi életre nevel, észrevétlenül rávezeti a benne élőket a társadalmi együttélés szabályaira. A kollégiumi élet sok-sok közel azonos korú fiatal társas együttélése a diákévek alatt pontosan meghatározható, irányított pedagógiai környezetben, intézményes keretek között. A – jelen esetben – 10-19 éves korban lévő fiatalok e néhány év alatt igen jelentős testi, lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. E fejlődés milyenségét, sikerét a kollégium légköre, értékrendje, az őket nap mint nap körülvevő közeg nagyban befolyásolja. Nem mindegy az ilyen korú fiatalnak, hogy ezek a megismételhetetlen évek – amikor a legfogékonyabb a környezeti hatásokra, amik az egyénisége kibontakoztatásában döntő szereppel bírnak – milyen módon és milyen irányban hatnak. A legjobb úton haladunk akkor, ha diákjaink sajátjuknak érzik a kollégiumot, a benne eltöltött éveket pedig vonzónak, izgalmasnak, élménydúsnak élik meg, amire egész életükben emlékezni akarnak. Az iskolai, közös igazgatású kollégium szakmai tekintetben önálló intézményegység. (Lásd: Közoktatási törvény 33.§ (4) bek.) Ennek megfelelően saját maga állítja össze pedagógiai programját, és azt a kollégiumi nevelőtestület fogadja el. Az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet az intézményi program mellékletében kell szerepeltetni.

V.2. A kollégium társadalmi, helyi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium kollégiumai együttműködnek az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro-társadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

64


A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sajátos településszerkezetéből, a velünk partneri viszonyban lévő állami és egyéb fenntartású intézmények adottságaiból és tevékenységszerkezetéből, valamint intézményünk eredeti profiljából és gyakorlatából adódóan vitathatatlan a kollégiumpedagógiai jelentősége Nyíregyháza város oktatáspolitikájában. A Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Árok utcai épülete – mint egykor volt önálló kollégium – hagyományai szerint jelenleg is az akadémista diákokon felül azon iskolák kollégiumot igénylő diákjait látja el, amelyek nem rendelkeznek kollégiumi épülettel. A Városmajor utcai épület alapvető feladata a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium kollégistáinak ellátása, illetve szabad kapacitásait felajánlja más intézmények diákjainak. Ezek aránya fokozatosan nő! Mindezeket együttvéve a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Nyíregyháza kollégiumi rendszerében igen fontos és összetett feladatot lát el.

V.3. A kollégiumi nevelés A kollégiumi nevelés célja: A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Cél a •

biztos szociális háttér teremtése;

•

a társadalomba való beilleszkedés segítése – szocializáció;

•

önirányító, önszabályozó képesség kialakítása minden emberi megnyilvánulás során;

•

magatartási normák tudatos elfogadása, azok megalapozottságának belátása;

•

társadalmi hasznosságra törekvés szándékának kialakítása;

•

stabil értékrenddel bíró ifjúság nevelése;

•

a sikeres, a munkaerőpiacon is keresett felnőttek nevelése;

•

kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns, harmonikus személyiségű felnőttek nevelése.

Alapelvek: •

Az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok

65


megismerése, érvényesítése; •

Demokratikus és humanista elvek alkalmazása. Nemzeti és európai nevelési elvek;

•

A tanári tevékenységet a diákok iránti felelősség, a bizalom, szeretet és tapintat hassa át;

•

Nevelésünkben az alapvető erkölcsi normák érvényesüljenek;

•

Intellektuális igényesség, kulturált stílus hassa át a pedagógus munkáját;

•

Minden tevékenységünket az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével szervezzük;

•

A nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;

•

A nevelőtevékenység építsen a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére;

•

A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés;

•

Vegyük figyelembe a szülői indíttatásokat, elvárásokat;

•

A kapcsolódó iskolák oktató és nevelő tevékenységének figyelembevétele.

A kollégiumi nevelés feladata: A tanulási kultúra fejlesztése

•

A tanulmányi munka segítése a megfelelő nyugodt körülmények biztosításával, a szilenciumokon való állandó tanári felügyelettel;

•

A helyes tanulási módszerek megismertetésével és elsajátításával;

•

A tanulási motívumok (érdeklődés, megismerés és a felfedezés vágyának) fejlesztésével, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként fogalmazódjon meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás;

•

Az iskolai tudás bővítése a NAT alapján csoportosított művelődési körök szerint;

•

A hátrányos helyzetű tanulókkal követelményrendszer felállításával;

•

Adottságaiknak, képességeiknek megfelelő illetve azokat fejlesztő tevékenységi terület megvalósításával;

•

Szaktanári korrepetálási rendszer kiépítésével;

•

Az iskolai szaktanárokkal, osztályfőnökkel való kapcsolattartással;

•

A tanulmányi munka folyamatos ellenőrzésével, negyedévenkénti értékelésével.

való

egyéni

törődés

egyénre

szabott

Az ismeretek gazdag tárháza, a tudás nagyon fontos az egyén életében, de mit sem ér, ha nem párosul egyéb emberi értékekkel. Éppen ezért hangsúlyt kívánunk fektetni az ezt követő nevelési területekre.

66


Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése •

A kollégium, mint szociális közeg alkalmas a pozitív szokások és minták közvetítésére;

•

Értékeknek tekintjük a következőket: megbízhatóság, becsületesség, őszinteség, szavahihetőség, udvariasság, figyelmesség, segítőkészség. A durvaság, az erőszak elutasítása, a másság tiszteletben tartása és a tudással, műveltséggel kapcsolatos értékek;

•

A szociális készség fejlesztése, (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktus kezelése, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.);

•

Segíteni kívánjuk a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését;

•

Fontos feladat az általános emberi értékek továbbadása, melynek fő forrásai: az „igazság” ismerete a „szépség” igénye és a „jóság”, mint az igazi erkölcsi magatartás alapja;

•

Kollégiumunk feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos, ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés;

•

Aktív, cselekvő diákönkormányzat fenntartása.

E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi DÖK, mely mindkét épületben külön-külön, legitim módon létezik és működik. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés •

Konkrét feladat a helyes napirend, életrend kialakítása a megfelelő korosztályok részére;

•

A kollégium tegyen meg mindent annak érdekében, hogy családias légkör vegye körbe tanulóinkat, hogy kulturált, esztétikus közegként működjön, ahol a tanulók jól érzik magukat és ami fejleszti ízlésüket, igényességüket;

•

Környezettudatos magatartásra nevelni a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt;

•

A hangnem legyen „baráti”, mindig pozitív;

•

Lehetősége kell biztosítani a délutáni szabadidő hasznos eltöltésére, ezért a kollégium kulturális és sport élete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához;

•

Az úszásoktatás támogatása, rendszeressé tétele;

•

Házi bajnokságok, sportversenyek lebonyolítása;

•

Nagy hangsúlyt kell fektetünk olyan ismeretek, gyakorlati képességek elsajátíttatására, 67


mely elősegíti őket a testi-lelki egészségük megőrzésén kívül a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében, elkerülésében (AIDS, kábítószerek, dohányzás, alkohol); •

Foglalkozni kell a párkapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a meggondolatlan nemi élet következményeivel;

•

A szakképzett ápoló munkájának bekapcsolódása (elsősegélynyújtás, felvilágosítás szervezése, stb.)

Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése •

A tudásigény, az önismeret, a munkafegyelem, a koncentrálóképesség, az önművelődési készségek fejlesztésével tudunk előrehaladni az értelmi nevelés terén;

•

Olyan ismereteket kell nyújtani, melyek segítik jobb megismerésüket, reálisabb megértésüket;

•

Bővítenünk kell természeti és társadalmi, napi események megismerését, ezzel személyes azonosságtudatuk fejlődését;

•

A cselekvések és tevékenységek megismerése, értékelése.

•

Kiemelt helyet kap a világról kialakított képben az Európához való kötődésünk, az Európai kultúrkör megismerése;

•

Elősegíteni, hogy tisztábban lássák: a világban elfoglalt helyünket, országunk értékeit, a természeti és az ember által létrehozott kedvező és kedvezőtlen adottságainkat;

•

Magyarságunkat jelképező nemzeti szimbólumok tisztelete, nemzeti nagyjaink ismerete

•

Az elbocsátó környezet, az otthoni táj, a szülőföld, a környezet szeretetének fontossága;

•

Nyíregyháza „polgáraivá” tenni őket, megismertetni velük városunk kulturális lehetőségeit, felkelteni műveltségi igényüket;

•

Intézményünk névadója életének és munkásságának ismertetése.

Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Felzárkóztatás A tanulók igen eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos feladatunk a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásuk segítése. A tanulásban elmaradt tanulók támogatása elsődleges a számunkra, a segítségnyújtás, annak folyamatos ellenőrzése a szükséges korrekciók beépítése a tanulási folyamatba. A tehetséggondozás

68


A tehetséggondozás alapja a megfelelő tárgyi, személyi feltételrendszer. Az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri, előhívja a tehetséget, amely értő kezekben, állandó és tartós motiváció mellett kiegyensúlyozottan, nagy megrázkódtatás nélkül bontakozhat ki. A tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe döntő és meghatározó. •

A tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszer létrehozása az első és legfontosabb feladatunk, majd aktív odafigyeléssel segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében;

•

Hangsúlyos feladatunk a személyes törődést biztosító un. „egyéni foglalkozások”, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók felróják egyéni gondjaikat, problémáikat, tehetségükkel kapcsolatos elképzeléseiket.

Pályaorientáció •

Tájékozódás közvetlen és közvetett módon a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményéről és képességeiről, pályaválasztási szándékairól és azok motívumairól;

•

A reális pályaválasztási szándék kialakítása érdekében beszélgetés a tanulóval, szüleivel, pályaismeretek bővítése.

Lehetővé kívánjuk tenni a kollégium valamennyi tanulója számára, hogy megismerjék az egyes szakmákat, hivatásokat, ezzel segítve a pályaválasztást, a választott életpályára való felkészülést.

V.4. A kollégium működése A Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium két kollégiumi épületet üzemeltet. Ezért a következő fejezetekben ezeket külön részletezzük. Személyi feltételek A kollégiumban engedélyezett álláshelyek: Megnevezés

Létszám (fő)

Kollégiumvezető

1

Intézményegység-vezető helyettes (Kollégiumvezető helyettes)

1

Csoportvezető pedagógus (Városmajor u.)

8

Csoportvezető pedagógus (Árok u.)

6

Gyermekfelügyelő (az általános iskolások mellé), Árok u.

1

69


Takarító (Árok u. 4 fő, Városmajor u. 3 fő)

7

Szakképzett ápoló (Mindkét épületet ellátja)

1

Karbantartó (Árok u. 1 fő, Városmajor utca 1 fő)

2

Portás (Árok u.)

1

Gazdasági dolgozó (Városmajor utca)

1,5

Városmajor utca 4. Az alkalmazotti létszám: 8 csoportvezető pedagógus, 1 fő intézményegység-vezető helyette, 1 fő szakképzett ápoló. (Ők a KLIK alkalmazottai.) Továbbá 3 fő takarító, 1 fő karbantartó, 1,5 fő gazdasági dolgozó. (Ők a KÖZIM alkalmazottai.) A 208 férőhelyre felvett diákok 8 tanulócsoportba szerveződnek. A csoportszervezés évfolyamonként és nemenként történik hagyomány szerint. Az épület kialakítása miatt a fiú tanulók száma 82 lehet, míg a lányoké 126. Árok utca 48. A dolgozói összetétel: 6 fő csoportvezető pedagógus, 1 fő intézményegység-vezető, 1 fő gyermekfelügyelő (az általános iskolás korúak mellé). (Ezek a dolgozók a KLIK munkáltatói jogkörébe tartoznak!) Továbbá 4 fő takarító, 1 fő portás és 1 fő karbantartó. (Ezek a dolgozók a KÖZIM munkáltatói jogkörébe tartoznak!) Intézményünk eddig nem élt a jogszabály által adott pedagógiai felügyelői munkakör betöltésének lehetőségével. Szakképzett ápoló dolgozik a két épületben együtt, azaz egy fő látja el a feladatot. A megbetegedések, az esetleges balesetek kezelése, jegyzőkönyvezése jelenti tevékenységének vázát. Az Árok utcai épületben munkáját jelentősen csökkenti a Nyírsuli alkalmazásában lévő sportorvos, aki az akadémista diákok ellátásáért felel. Az intézmény szerződéses viszonyban állt két gyermek szakorvossal, akik a diákok ellátását a hét minden napján szakorvosi rendelőjükben biztosítani tudták. Finanszírozásuk 2012-ig volt biztosítva.

70


A pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők végzettség szerinti, épületenkénti megoszlása:

Kollégiumi pedagógusok Városmajor utcán dolgozók Beosztás

Végzettség

Szakja

1

1 KolL. vez. hely.

Egyetem

Magyar-Orosz-Angol

2

2 Koll. nevelőtanár

Egyetem

Magyar nyelv és irodalom

3


Főiskola

Kémia - Informatika

4


Egyetem

Matematika

5


Egyetem

Történelem

6


Egyetem

Történelem - Angol

7


Egyetem

Történelem - Angol

8


Főiskola

Matematika - Fizika

9


Főiskola

Matematika - Kémia

Árok utcán dolgozók 10

1 Kollégiumvezető

Egyetem

Matematika-Informatika-Ábr.geom.

11


Főiskola

Matematika - Rajz

12


Egyetem

Kémia

13 14

4 Koll. nevelőtanár 5 Koll. nevelőtanár

Egyetem Főiskola

Történelem - Filozófia Történelem - Közművelődés

15


Egyetem

Pedagógia

16


Főiskola

Földrajz - Rajz

Pedagógiai munkát segítők 17

1

Gyermekfelügyelő

Főiskola

18

2

Szakképzett ápoló

Középiskola

71


Tárgyi feltételek Városmajor utca 4. Ez az épület az iskolával fizikailag is összeépített kollégium, mely eredetileg is erre a funkcióra lett tervezve. Az épület részét képezi az iskolai konyha és étterem, valamint a földszinten a gazdasági dolgozók irodái, az orvosi szoba, a betegszobák és a kollégiumvezetői iroda. A diákok ellátására 27, zömében 8 ágyas hálószoba áll rendelkezésünkre. Az engedélyezett férőhelyek száma 208 fő. A szobák zárhatóak, személyenként külön zárható beépített szekrénnyel, valamint kézmosóval rendelkeznek. A szobák alapterülete nem teszi lehetővé, hogy a heverők mellett tanulóasztalok is elférjenek, így azokból csak 2 darab áll a szobákban tanuló diákok rendelkezésére. A megvilágítás nem elegendő a szobában való tartós tanulásra. Az épület 2012-ben teljes külső tatarozáson esett át. Ez jelentette a külső nyílászárók cseréjét, a külső szigetelést és színezést, valamint a fűtési rendszer részbeni korszerűsítését elsődlegesen energiaracionalizálási szempontok szerint. A szobák padlózata jelentős százalékban elhasználódott. Az ágyak az elmúlt hónapokban lettel újakra cserélve. Kellő számú ágyneművel és huzattal rendelkezünk. A mosatást helyben, intézményen belül végezzük. A tisztasági festést eddig saját dolgozókkal oldottuk meg. Az iskolai tornaterem egész évben a kollégium rendelkezésére is áll, de használhatók az udvari sportpályák és egyéb helyiségek is. Az épület 3 kollégiumi szintre tagolódik. Az 1. és 2. emeletet a lányok, míg a 3. emeletet a fiúk használják. A hálószobákon kívül szintenként 2-2 vizesblokk, közös helyiségek, tanulószobák és étkezésre, valamint egyéni tanulásra alkalmas kis helyiségek állnak rendelkezésünkre. A vizesblokkok állapota kielégítő. A diákok szabadidejének hasznos, épületen belüli eltöltésére ebben az intézményben nagy hangsúlyt fektettek. Létrehoztak egy igen korszerűen felszerelt klubot, mely számítógépekkel, játékokkal, büfével, TV-vel áll a diákközösség rendelkezésére. Ritka adottsága ennek az épületnek a nagy alapterületű, emeleti terasz, mely igen hasznos színtere az esti közös programoknak. Összességében a lakhatási feltételek ebben az épületben kielégítőek. Árok utca 48. Ez az épület egykor önálló középiskolai fiúkollégiumként funkcionált. Az iskolához 2008. augusztus 1-én került jogutódlással. Eredetileg kollégiumnak tervezték, elosztása jó, léptékei,

72


méretei megfelelőek, azonban műszakilag igen elavult. (Közművek és villamos hálózat terén!) Az épület jól elhatárolható 3 emeletes lakórészre és földszintes épületrészre tagolható. Ez utóbbiban található az aula, kijárat az utca felé, az udvar felé, bejárat az igen nagyméretű ebédlőbe, valamint néhány lépcsőn át a lakórészbe. A diákok ellátására 70 darab hálószoba áll rendelkezésre, melyek belső berendezési tárgyai 2008-ban lettek kicserélve, illetve évente az új akadémiai csoport belépésével egyidejűleg az adott szobák 2 ágyasra kerülnek átalakításra új ágyakkal. Az engedélyezett férőhelyek száma jelenleg 161 fő. A szobák zárhatóak, személyenként külön zárható beépített szekrénnyel, valamint kézmosóval rendelkeznek. Minden második szobában van hűtőszekrény. Az épület 2012-ben (a Városmajor utcai épülettel azonos időben és pályázati projekten belül) teljes külső tatarozáson esett át. Ez jelentette a külső nyílászárók cseréjét, a külső szigetelést és színezést, valamint a fűtési rendszer részbeni korszerűsítését elsődlegesen energiaracionalizálási szempontok szerint. A szobák padlózata jelentős százalékban elhasználódott, anyaga PVC. A berendezési tárgyak újszerűek. Kellő számú ágyneművel és huzattal rendelkezünk. A mosatást szintén intézményen belül végezzük. Ez a kollégiumi épület önálló udvarral és körbekerített sportpályával rendelkezik. A diákok mozgását, testedzését alapvetően ez az udvar szolgáltatja. 2012 nyarán a volt bitumenes pálya műfüves borítást kapott. Ezt és az épületen belül a Nyírsuli által kialakított kondicionáló terem berendezéseit alapvetően az Akadémia használja. Jelenleg 1 szinten lányok, 3 szinten fiúk elhelyezése történik. A hálószobákon kívül a folyosókon csak a vizesblokkok találhatók, valamint a lépcsőházból nyílóan tanulótermek. (Az 1. emeleten klubhelyiség is működik.) A vizesblokkok állapota kielégítő. Az ebédlőben van egy nagy alapterületű színpad, mely igen hasznos színtere az esti közös programoknak, időszakos rendezvényeknek, ünnepségeknek. Összességében a lakhatási feltételek ebben az épületben jók. Problémát a közművek okoznak rendszeresen, melyek megszüntetése egy alapos, nagy volumenű felújítás része lehetne csak. Ebben az épületben fenntartói döntés alapján 2010 szeptemberétől „Labdarúgás és kosárlabda” Akadémiai osztály indítására került sor, melynek pedagógiai irányelvei az iskola pedagógiai programjában kaptak helyet. A sportoló gyerekek akadémiai ellátása felmenő rendszerben, azaz tanévente 1-1 osztállyal valósul meg. A hagyományos értelemben vett középiskolás kollégisták száma így ebben az épületben ezzel arányosan csökkent. Az épület teljes egészében várhatóan 2013-ban kerül az akadémiai osztályok használatába. A sportakadémiával kapcsolatos további részletek a 3. számú mellékletben kerültek megfogalmazásra.

73


Információs rendszer A szervezet célirányos működése információs rendszerén keresztül valósul meg. Az alaptevékenység a nevelés oktatás, így az információs rendszer működtetését a pedagógiai céloknak rendeljük alá. Az információ menete: Az iskolai és a kollégiumok egységei között állandó, szervezett kommunikációs csatornákat működtetünk. Az iskolai rendszeren kívüli, a csak a kollégiumokat érintő részletek a következők: -

tantestületi értekezletek épületenként, hetente a nevelői szobákban, meghatározott időben rendszeresen. Itt az elmúlt hét és a közeljövő elvárt eseményei kerülnek megvitatásra. Értékelés, javaslat, módosítás, döntés, jegyzőkönyvi rögzítés jellemzi az értekezletek menetét.

-

A tanulócsoportokkal a csoportvezető tanárok hetente, meghatározott helyen és időben, előre tervezett és szükségszerűen bővített tartalommal csoportmegbeszéléseket tartanak.

-

A két kollégiumi épületben külön-külön Diákönkormányzat (DÖK) tevékenykedik. A DÖK-ök a diákság, illetve bármely érdeklődő számára évente kétszer közgyűlést szerveznek.

-

A DÖK-ök munkatervében rögzített módon havonta munkamegbeszélést tartanak.

-

Napi információs csatornák: o írásbeli információközlés (faliújságok az aulában, emeleteken, irodákban), mely a munkarendet, ügyeleti rendet tartalmazza (tanár, diák vonatkozásában), karbantartó füzetek vezetésével a hibák napi aktualitással javíthatók. A belső ellenőrzés gyakorlása kapcsán feljegyzés születik, mely nyilvános. Szülőt írásban értesítünk minden jogszabályban előírt esetben (pl. előmenetel, kártérítés, térítési díj elmaradás, stb.), egyéb esetekben személyesen, vagy telefonon. o szóbeli információk: konzultációk.

belső

telefonhálózat,

személyes

megbeszélések,

o belső számítógépes hálózat – kollégiumi dokumentumok elérése, aktualizálása (csak a Városmajor utcai épületben). o kollégiumi rádió, hangosítás segítségével. Kapcsolatrendszer

74


Kollégiumi épületeink egymáshoz közel, forgalmas főút mellett, a városközpont közelében találhatók. Tanulóink általában húsznál több intézményben végzik tanulmányaikat, többségük gyalogosan könnyen megközelítheti iskoláját, mások tömegközlekedést vesznek igénybe. A hazautazásokhoz az épületekhez közel található buszmegállótól percek alatt elérhet az autóbusz és a vasúti pályaudvar. Az intézmény kapcsolatot tart a város, a megye, az ország azon szakmai és egyéb szervezeteivel, intézményeivel, amelyek érdekszférájába tartoznak. Intézményünk rendszeresen részt vállal a megye szakmai munkájának alakításában, melyhez programokat, találkozókat, konferenciákat szervezünk, aktív tagjai vagyunk az ilyen országos rendezvényeknek. Szorosan együttműködünk a velünk kapcsolatos iskolákkal intézményvezetői és kollégiumvezetői szinten egyaránt, valamint a megyei Bázisintézményi program szakmai munkájában is részt vállalunk, ezáltal szoros kapcsolatot ápolunk a megye több kollégiumával. Az iskolai munkatervek és programok minket érintő részleteit a legtöbb partneriskolától megkapjuk. Az iskolai szülői értekezletekre a kollégiumi pedagógusok meghívást kapnak. A kollégium hívja és várja az osztályfőnököket rendezvényein, valamint hétköznapokon. Az iskolai munkatervek és programok kollégiumainkat érintő részleteit a legtöbb partneriskolától megkapjuk. Az iskolai szülői értekezletekre a kollégiumi pedagógusok meghívást kapnak. A kollégium hívja és várja az osztályfőnököket, iskolaigazgatókat rendezvényein, valamint hétköznapokon. Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való eredményes együttműködésre. A szülőket szükség esetén telefonon, vagy írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életéről, tanulmányi előmeneteléről. Fegyelmi ügyekben, vagy térítési díj nem fizetése esetén az írásos tájékoztatás kötelező. A szülők – előzetes egyeztetés után – bármikor felkereshetik gyermekük csoportvezetőjét, vagy a kollégium vezetőjét. Amennyiben szükséges találkozót kérnek a szülőtől. Családlátogatást csak indokolt esetben alkalmaznak.

V.5. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégiumi nevelés országos alapprogramja 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet szerint a tanuló: •

heti 13 órában köteles részt venni felkészítő foglalkozásokon,

•

heti 1 órában tematikus csoportfoglalkozásokon,

•

heti 1 órában a kollégium által biztosított szabadidős foglalkozások közül.

Cél: Olyan pedagógiai környezet kialakítása, amelyben a tanuló szellemi, testi fejlődése biztosított. Felkészítő foglalkozások 75


Napi felkészülés - (kötelező) Célja: a tanuló napi tanulmányi munkájának segítése. Feladat: a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása. Tevékenység tartalma: egyénhez igazítottan kötött helyen és időintervallumban a tanuló tanulási kötelezettségének megvalósítása állandó tanári kontrol és segítségnyújtás mellett. A csoportvezető tanár a Nevelői feljegyzések dokumentumban rögzített döntése alapján egyénileg indokolva határozza meg a rendelkezésre álló idő eltöltésének módját: (tanterem, lakószoba, nem szabályozott mód - jó rendű tanulók esetében) Jellemző formája: csoportos felkészítő foglalkozás (napi 3x45 perc) Felzárkóztatás - (kötelező vagy választható) Célja: a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása. Feladat: adott iskolai tantárgyból szakszerű pedagógiai segítség nyújtása. Tevékenység tartalma: csoporthoz vagy egyénhez igazítottan, szükség esetén kötelezetten, vagy választható módon tantárgyi oktatás. Formája: egyéni vagy csoportos tanóra (45 perc) Tehetségkibontakoztató - (választható) Célja: a tehetség felismerése, motiválása, kibontakoztatása, fejlesztése. Feladat: a tanuló szellemi irányban jelentkező tehetségének kibontakozásának szakszerű segítése. Formája: egyéni vagy csoportos tanóra (45 perc) Csoportfoglalkozások – Speciális ismereteket adó foglalkozások – (kötelező) Célja: a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása, a közösségi lét nevelő hatásainak kihasználása, tematikus ismeretátadás (7 új témakör). Feladat: a tanulók rendszeres csoport szintű találkozásának biztosítása, kötött, rendeletben, pedagógiai programban, munkatervben szabályozott témák feldolgozása, kommunikáció, a csoport életével kapcsolatos megbeszélések, értékelések. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos foglalkozás (45 perc). 76


A kollégiumi csoportfoglalkozások rendszere, tartalma Évfolyamok Témakör

5-8.

9.

10.

11.

12.

13-14.

Óraszámok Tanulás tanítása

3

3

2

2

2

1

Erkölcsi nevelés

2

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

2

1

2

Önismeret és társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

1

Családi életre nevelés

2

1

2

2

3

3

Testi és lelki nevelés

2

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

Pályaorientáció

1

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

1

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

2

1

1

1

1

1

Kötelező:

22

22

22

22

20

20

Szabad sáv

15

15

15

15

13

13

A tanmenetet 37 hétre tervezzük. A témaköröket és a hozzá tartozó témákat 22 hétre az Alapprogramból kell választani. (Részletes kifejtése a mellékletekben található!) A fennmaradó hetekre a csoport igényei szerint. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Rendszeres programok •

Diákkör - (választható) Célja: a szabadidő hasznos eltöltése, értékközvetítés. Feladat: a tanuló bármilyen irányban jelentkező érdeklődésének programokkal történő kiszolgálása. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos vagy egyéni érdeklődési kör, szakkör, önképző kör, énekkar,

77


•

Művészeti csoport (választható)

•

Sportkör (választható)

A fenti foglalkozások közül egy kötelezően választandó! Eseti programok •

Tanulmányi verseny (választható)

•

Κulturális verseny (választható)

•

Ηázi bajnokság (választható)

•

Κollégiumok közötti verseny (választható)

•

Diáknap (választható)

Egyéni törődést biztosító foglalkozások Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. Feladat: az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítése, nevelése, motiválása, értékelése. Tevékenység tartalma: egyénhez igazított. Formája: egyéni foglalkozás, kommunikáció.

A foglalkozástípusok időkeretei Kötelezően biztosított felkészítő foglalkozások Minden tanuló számára kötelező a részvétel, mely kötelezettségre nézve a kollégium SZMSZ-e, vagy Házirendje további felmentési szabályokat tartalmazhat. A kötelezőség személy szerint vizsgálandó és a csoportvezető tanár dönt a kötelező foglalkozások eltöltésének módjáról. A tanuló részére a csoportvezető tanár írásban meghatározott időket és helyeket jelöl ki. A csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti ívet vezet. Választható felkészítő és szabadidős foglalkozások

78


Minden tanuló számára választható a részvétel, mely ettől kezdve kötelezettség A tanuló részére az adott foglalkozási csoportvezető tanár által írásban meghatározott időket és helyeket jelöl ki. A csoportvezető tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet.

Foglalkozás típusa

Heti időkeret tanulónként (45 perces órák)

Napi felkészítés

13 kötelező

Felzárkóztatás

1 javasolt

Tehetséggondozás

1 javasolt

Csoportfoglalkozás

1 kötelező

Szabadidős

1 kötelező

Min. heti időkeret csoportonként (45 perces órák)

14

10 Egyéni törődést biztosító Összesen:

15 kötelező

24

Az V.10. fejezet tartalmazza azokat az éves munkatervben hagyományosan megrendezésre kerülő programjainkat, melyek vagy csak helyi, vagy városi, vagy akár megyei szinten kerülnek meghirdetésre. Szerepelhet ugyanakkor regionális, vagy akár országos rendezvény is a programjaink között attól függően, hogy az adott rendezvény olyan szintű eseményének a rendezés jogát sikerül-e pályázati úton megkapnunk. Ezek a legtöbb esetben sajnos nem járnak anyagi támogatással, így helyi források felkutatása szükséges a sikeres lebonyolításhoz.

V.6. A hátrányos helyzetű tanulók kezelése A kollégiumban folyó pedagógiai munka kiemelten igyekszik biztosítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes nevelését, oktatásának segítését. Ezen cél érdekében a pedagógiai program 5. számú fejezetében megfogalmazott tevékenységeket végezzük. Diákjaink szociális hátrányaik kompenzálására, az esélyegyenlőségük biztosítására tett intézkedések, bevezetett gyakorlatok: -

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, illetve szakképzett ápoló biztosítása;

-

Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása;

-

Kapcsolat az iskolákkal, szülőkkel.

Az esélyegyenlőség problematikáját érintő tevékenységrendszere igyekszik megoldást adni:

79

területek,

melyekre

a

kollégium


-

az eltérő szokásokból, normákból való különbözőség közösségi szintű kezelése;

-

gyenge családi motivációs hatáskompenzálása, a tudás értékként való megjelenítése;

-

együttes fellépés a negatív diszkrimináció minden megnyilvánulási formája ellen;

-

a közösségi szereplés fontossága, annak hatása a zökkenőmentes társadalmi integrációba;

-

a közösségi szabályok elfogadása, tiszteletben tartása, a törvénytisztelő magatartás előtérbe helyezése;

közösségi életterek a sikeres szocializáció érdekében (közösségi csoportfoglalkozások, sportfoglalkozások, szakkörök, kollégiumi napok, közös étkezések).

V.7. A kollégium követendő pedagógiai elvei 1. A tisztességes bánásmód elve Mindenkinek joga van a tisztességes bánásmódra. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a lehetséges megoldások közül melyik a legkorrektebb. 2. A bizalom elve Amíg valaki érdemtelennek nem bizonyul rá, addig bizalmat kell tanúsítani iránta. Az eljátszott bizalom is visszaszerezhető, de meg kell szolgálni. 3. Együttműködési kötelezettség A tanároknak és a diákoknak (minden érintettnek) együtt kell működniük a felmerült problémák megoldásában. 4. Egyenrangúság A pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelésoktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A konfliktusok és egyéb helyzetek megoldásának elfogadhatónak kell lennie mind a tanár, mind a diák számára. 5. A pedagógus vezető szerepe, felelőssége A pedagógusnak vezető szerepe van a kollégiumi légkör kialakításában, a tevékenységek megszervezésében. Ez az elv kiegészíti az egyenrangúság elvét. 6. A visszajelzés elve Kikérjük növendékeink véleményét az őket érintő kérdésekben. Ez vonatozik mind az egyes esetekre, mind az egész közösséget érintő felmérésekre. Az így szerzett információkat figyelembe vesszük döntéseinkben.

80


7. A pedagógus hitelessége A diákok csak akkor fogadják el a pedagógusok követelményeit, ha a tanárok tettei, megnyilatkozásai és magatartása összhangban vannak velük. 8. Tisztelet és udvariasság Legyen természetes az egymás iránti tisztelet, és legyen kötelező az udvariasság! Ez mindenki számára folyamatos és kötelező önvizsgálatot jelent: valóban udvarias voltam, tiszteletben tartottam-e a másikat. Kiélezett helyzetekben sem feledkezhet meg senki önmagáról. 9. Jókedv Rosszkedvű tanárok nem tudnak jó légkört kialakítani. A tanár felelőssége, hogy kipihenten, aznapi feladatára felkészülve érkezzen a kollégiumba. A tantestület minden tagjának felelőssége, hogy senkinek ne kelljen görcsökkel, szorongásokkal küszködve belépni munkahelyére. 10. Átláthatóság Mindenki számára legyen átlátható a kollégiumnak az a területe, amely érinti őt. Legyen elérhető, és megfelelő módon tálalva minden információ, ami ehhez szükséges. 11. Következetesség Azonos eseteket azonos módon kell megítélni. Az esetek megítélése, a reagálás mértéke nem függhet annak a személyétől, aki éppen a kérdéses esetben dönt vagy elbírál. 12. A tantestület egységes eljárása A tantestület a munkáját a kollégium alapdokumentumaiban foglaltak betartásával végzi. A mindennapi munka során kialakulnak bizonyos szokások, szokásos eljárások, tanári bánásmódok. A tantestületnek ezekben egységes álláspontot kell kialakítani, mert e nélkül sérül a következetesség, a semlegesség és a kiszámíthatóság elve. 13. Az egyéni értékelés elve Mindenkink joga van arra, hogy őt csak a saját cselekedetei és magatartása alapján ítéljék meg, függetlenül attól a közösségtől, amelyben él. 14. Teljességre való törekvés az értékelésben Bárki megítélésében figyelembe kell venni cselekedeteinek összességét, az addig tanúsított magatartását. Senkiről nem lehet úgy ítélni, hogy csak egyes eseteket, megnyilatkozásokat veszünk figyelembe, és ezek alapján végleges ítéleteket mondunk róla akár szóban, akár írásban, mert ez megbélyegzés lenne. 15. Teljeskörűség az értékelésben Minden eset vizsgálatánál meg kell nézni, nem fordult-e már elő hasonló, és akkor milyen döntés született. Meg kell nézni azt is, hogy hasonló eset nem fordul-e elő máshol is, ha a

81


múltban nem is derült még fény ilyenre. Nem lehetséges, hogy bizonyos hibákat, jelenségeket egyszer szóvá teszünk, másszor nem, vagy valakinél szóvá tesszük, másnál nem, illetve hasonló esetek eltérő megítélés alá essenek. 16. Nyíltság és nyitottság Az információkat megosztjuk az érintettekkel, és a számukra legkedvezőbb formában tesszük elérhetővé. A gondokról nyíltan kell beszélni az érintettekkel, meg kell ismertetni velük a lehetséges megoldásokat. Tilos bármilyen háttér-információt elhallgatni. 17. Semlegesség Az esetek megítélésében nem játszhat szerepet az, hogy az illető melyik részleg vagy melyik csoport tagja. 18. Kiszámíthatóság Alapelveink betartásának eredményeként a kollégium diákjai és dolgozói számára természetes lesz, hogy bizonyos ismétlődő helyzetekben, esetekben mire számíthatnak, mire kell felkészülniük. Mindez megkönnyíti és tervezhetővé teszi a mindennapi életet, szokásokat alakít ki. 19. Bátorság A jogok gyakorlásához néha bátorság is kell. A jogtalanságokat mindig szóvá tesszük, és erre neveljük tanítványainkat is. 20. Írásbeliség Döntéseinket írásban is rögzítjük. Tesszük ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy döntéseink fontosak, és emberek sorsát érintik. Diákjainkat arra szoktatjuk, hogy a számukra fontos ügyeket írásban intézzék, illetve a kollégium képviseletében eljáró személy (is) írásban tájékoztasson, válaszoljon, amennyiben a diák érdeke úgy kívánja. 21. A nevelési elvek értelmezése és a visszaélés tilalma Elveink között vannak átfedések, de ki is egészítik egymást. Összességük világosan mutatja a tantestület szándékát. Tilos ezzel a szándékkal ellentétesen magyarázni bármelyik nevelési elvet, és ilyen módon az eredeti szándékkal össze nem egyeztethetően cselekedni.

82


V.8. A kollégium pedagógiai fejlesztési terve Fejlesztendő területek Fejlesztési célok

Tanulás, tanítás Sikeres hátránykompenzáció, tehetséggondozás

Feladatok

A megvalósulás kritériumai

Minden diák számára szervezett tanulási formát kell biztosítani.

A diákok növekvő arányban vesznek részt a szervezett kollégiumi foglalkozásokon.

A tanulás zavartalanságának fokozott biztosítása.

Megvalósul a szilenciumi időszak teljes zavartalansága.

Az egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek megismertetése. A diákok – különösen a hátrányos helyzetűek – tudását, képességeit és neveltségi szintjét részlete-sebben fel kell mérni.

A tanulmányi eredmények javulása, az időráfordítás növekedése nélkül. A teljesítmény és a képesség összhangban van. A neveltségi szint javulása jól látható a viselkedésben.

Alkalmazkodni kell az új tantárgyi igényekhez

Bővül a tantárgyi segítés kínálata.

Egyéni fejlesztési terv készítése

Minden diák rendelkezik személyre szóló fejlesztési programmal.

A több tantárgyból felzárkóztatásra szoruló diákok foglalkozási rendjét a csoportvezető tanárok az egyéni fejlesztési tervek alapján hangolják össze a szaktanárokkal.

A lemorzsolódás megakadályozása. a teherbíró képesség túlfeszítése nélkül.

Személyes példamutatással, kiemelkedő teljesítmények és alkotások megismertetésével rávezetni a diákot arra a felismerésre, hogy a tudás, a minőség érték. A diák által választott pálya és a képességek koherenciájának vizsgálata. Olvasási kultúra fejlesztése, a szövegértési problémákkal küzdő tanulók kiszűrése. A felsőfokú tanulmányokra készülő diákokat ösztönözni kell arra, hogy bekapcsolódjanak a speciális tehetséggondozó részleg rendszerébe.

83

Erősödő motiváció, növekvő igényesség a tanul-mányi munkában, sportban, kultúrában. Növekszik azoknak a száma, akik az igényesebb kulturális programokon vesznek részt. Sikerélmények az iskolában. Megfelelő egzisztencia, a munka világában való elhelyezkedés. Szükség esetén sikeres pályamódosítás történik. Csökken a tanulási nehézségek miatt lemorzsoló-dók száma. A diákok tudatosabban készülnek az értelmiségi pályára. Nő az emelt szintű érettségire jelentkezők száma.


Rendszeres, kölcsönös bizalmon alapuló viszony kialakítása tanár és diák között. Egészségügyi okok miatt speciális étrendet igénylő diákok élelmezésének biztosítása.

Egy diákunk sem marad ki szociális támogatási rendszerünkből Mindenki részt vesz a kedvezményes étkeztetésben.

A napi menüben választási lehetőség biztosítása.

Az elégedettség nő.

A hátrányos helyzet, a rászorultság feltérképezése

Csökken a látencia

A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése.

Csökken a káros szenvedéllyel élők aránya.

Szociális ellátás. A szociális gondoskodás javítása. Gyermek és ifjúságvédelem. A veszélyeztetett helyzet időben történő felisme-rése. A szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi felelős személyéről. A gyermekvédelmi felelős dokumentálja a tudomására jutott eseteket. Az egyéni és közösségi érdek összehangolása Közösségi élet A közösségi élet színtereinek hatékony működtetése. Diákönkormányzat. A közéleti szerep erősítése

Hagyományőrzés

A nem időben történő felismerés miatt senki nem marad ki a szükséges segítségből. Minden diák tisztában van azzal, hogy problémáival kihez fordulhat segítségért. Nyomon követhető az esetek száma, a problémák mibenléte, a segítés formája. A létrehozott szabályokkal elégedettek a diákok. Tovább csökken a házi - és napirendben megfogalmazott szabályok megsértéséből eredő konfliktus. Több - a diákok igényeinek lefedését szolgáló - program, javuló klíma.

A tanulócsoporton belüli önkormányzati tevékenység erősítése.

A diákok megtanulják jogaikat, és teljesítik kötelezettségeiket.

Hatékonyabb pedagógiai segítséget kell nyújtani a DÖK képviselőinek. A meglévő hagyományok ápolása élményt nyújtó programokon keresztül.

A DÖK szerepe erősödik a diákok mindennapi életének szervezésében.

A társintézmények meghívása rendezvényeinkre.

Nő a meghívottak megjelenésének aránya.

A diákokkal közösen továbbfejleszteni az intézmény arculati elemeit.

Minden dokumentumon feltűnnek az intézmény arculatát, megjelenítő elemek.

84

Sikeres rendezvények.


Sport, kultúra szabadidő. Igény kialakítása az egészséges életmód, a mindennapi testedzés, valamint a tartalmas szabadidő eltöltése iránt.

A diákok igényeit fel kell mérni.

Különféle módszerekkel felmérések készülnek.

Az igényeket is figyelembe véve bővíteni kell a kínálatot.

Gazdagabb programválaszték. A motiváltság erősödik. Az igényszint emelkedik.

Minden tanár cselekvően vegyen részt a programok előkészítésében, lebonyolításában. A mindennapi testedzéshez rendelkezésre álló feltételek kihasználása.

Több sportágban szerveződik sportverseny.

Játékos sportversenyek rendszeres szervezése.

Bővül a programkínálat. Kialakul az életkornak megfelelő mentális érettség, önismeret, időgazdálkodás, céltudatosság, szabálytisztelés. Az ebben az életkorban elvárható pozitív táplálkozási, higiénés szokások rögzülnek.

Felkészülés a konstruktív életvezetésre. Az önkiszolgáló képességek kialakítása.

A diákok a mindennapi ügyek intézésében jártasságra tesznek szert.

A szocializációt befolyásoló intézményi tényezők összhangjának javítása.

Egységes a pedagógiai gyakorlat, az írott szabályozás, valamint ezek összhangban vannak. A diákokban kialakul az életkor szerint elvárható kapcsolatteremtő és alkalmazkodó képesség.

A társas kapcsolati kultúra javítása, a beilleszkedés segítése. Szorosabb, jól működő, kölcsönösségen alapuló kapcsolat a külső partnerekkel. Helyes önkép, önismeret kialakítása A tanulási és gondolkodási kultúra kialakítása

Igénnyé válik a mindennapi testedzés. Több diák sportol napi rendszerességgel.

A sportági alapok ismeretének elsajátítása.

A szociális érés segítése.

Felkészülés az önálló életkezdésre

A részvételi arány növekszik a tanárok és a diákok körében egyaránt.

A kapcsolatok működésének dokumentálása.

Nyomon követhető a kapcsolatok alakulása, fejlő-dése.

A partnerek igényeinek, elégedettségének mérése.

A mérések eredményeinek figyelembe vétele a napi munkában megjelenik.

Szociális képességek, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.

Kialakul a helyes énkép, a pályaválasztás megfelel a képességeknek.

A hatékony, önálló tanulás, a digitális, és a matematikai kompetencia fejlesztése.

Kialakul a rendszerezett gondolkodás képessége. A tanulmányi eredmények javulnak. A diákok alkalmazzák a tanultakat. A diákok magabiztosan mozognak az informatika világában.

85


Felzárkóztatás, Tehetségek kiválasztása és gondozása Kultúrált életmódra nevelés, Szuverén világ-kép kialakulásának segítése Egészséges életmód, testi-lelki egészség, Környezettudatos magatartás kialakítása Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

A nevelési klíma javítása

Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, hatékony önálló tanulás, esztétikai tudatosság fejlesztése. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon-és népismeret iránti érdeklődés fejlesztése. Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Felkészítés a felnőtt létre. Aktív állampolgárságra nevelés. Szociális, állampolgári, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.

Csökken a lemorzsolódás. Nő a továbbtanulók száma. Sikeres pályaorientáció, pályaválasztás. Kialakul az érdeklődés a földrajzi, kulturális egység iránt. Nő a részvétel az országjáró és a külföldi programo-kon. A nemzeti ünnepekről való megemlékezések tartal-masabbá válnak. Környezettudatos magatartás, tisztább, rendezettebb környezet. Gazdag programkínálat, növekvő részvétel. Csökken a káros szenvedélyek kialakulása a diákok körében. Kialakul az egészséges életmód iránti igény. Az életkornak megfelelő mentális érettség. Jártasság a mindennapi hivatalos ügyek intézésében. Az állampolgári jogok és kötelességek közötti össze-függés megértése.

Személyesebb kapcsolat kialakítása a tanárok és diákok között.

Kölcsönös bizalom egymás iránt.

A családi háttér-funkció erősítése.

A szülőkkel való kapcsolat rendszeres.

A belső kapcsolatrendszerben a kölcsönös tisztelet gyakorlatának kialakítása.

Javul a kollégiumi légkör.

86


V.9. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium - a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: •

elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat;

•

képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;

•

sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével;

•

kialakul reális társadalomképe;

•

rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;

•

tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;

•

képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére

•

másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi;

•

ismeri nemzetünk, hagyományait.

nemzeti

és

etnikai

kisebbségeink

kulturális,

történelmi

A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A tanulók munkájának mérése, értékelése a kollégiumban Az átfogó és folyamatos ellenőrzéssel szorosan összefüggnek az értékelés jellemzői. Mivel a nevelési folyamat minden mozzanata hat a tanulóra, ezért a megalapozott értékelés azonnal értékesítendő visszajelzést jelent a nevelőtestület számára. Erősíti az alkalmazott eljárások helyességét, ösztönöz új metodika keresésére. Az értékelés szerepe: -

segíti a sokoldalú személyiség kialakítását és a közéletiségre nevelést;

-

meghatározza, hogy az adott időszakban melyik munkaterületen kell fokozottabb nevelő tevékenységet folytatni; 87


-

növeli az egyén és a csoport aktivitását;

-

ösztönöz - az egyes munkaterületeken - az alapvetően fontos tevékenységek körének kidolgozására;

-

segíti az adott közösség színvonalához mért gazdag és színes tevékenység közösség általi megszervezését;

-

rámutat az egyes tanulók eredményeire és hibáira, a közösségi élet, az önkormányzat erős vonásaira és gyengéire.

Az egyéni teljesítés döntő láncszeme a közösségi munkának. A közösségben minden tanuló bizonyos területeken hasznosítsa képességeit, adottságait. A kollégium közösségeinek tevékenysége, tevékenységük minősége adja az intézmény egészének teljesítményét. Az egyéneknek és a közösségnek jól kell ismerniük a követelményrendszert. Az értékelésbe bevonandó nevelési területek A tanulók magatartása: -

aktív részvétel a kollégium közösségeinek szervezésében, fejlesztésében;

-

tanulótársakhoz való viszony;

-

tanárokhoz való viszony;

-

felnőttekhez való viszony;

-

a kollégiumi házirend betartása;

-

önként vállalt egyéb tevékenység.

Tanulmányi munka Értékelésre kerül: -

az egyén, a csoportvezető nevelő és az alapközösség által tervezett tanulmányi eredmény teljesítése, túlteljesítése vagy nem teljesítése;

-

a tanulmányi munkát segítő tevékenység, diákköri munka, szakköri munka, a tanulmányi versenyeken való értékelhető részvétel.

Kulturális tevékenység: -

aktív részvétel műsoros rendezvényeken;

-

részvétel előadásokon, kis előadások vállalása;

-

rendezvények szervezése, levezetése;

-

színház-, tárlat-, múzeum-, könyvtárlátogatás;

-

részvétel kulturális versenyeken;

-

a kollégium hagyományainak ápolása, az ennek érdekében végzett tevékenység.

88


Sporttevékenység: -

rendszeres sportolás;

-

aktív részvétel a kollégiumban folyó bajnokságokon;

-

részvétel kollégiumok közötti sportversenyeken;

-

bajnokságok, versenyek lebonyolítása, segédkezés a szervezésben.

Önkiszolgáló, közhasznú munka: -

a kollégiumban folyó önkiszolgáló munkában való részvétel (környezeti tisztaság, szobarend, szerényrend, stb.);

-

közösen használt helyiségek tisztán tartása;

-

szoba dekorálása;

-

ünnepségek alkalmával dekoráció készítése;

-

a terem előkészítése ünnepségekre;

-

részvétel más szervek által meghirdetett munkaakciókban, patronálás.

Az egyének értékelésének szempontjai: -

a kollégiumi házi- és napirend betartása;

-

előzékeny és udvarias magatartás mindenkivel szemben;

-

részvétel a kollégiumi, iskolai rendezvényeken;

-

tanulmányi előmenetel.

-

tiszteletben tartja és ápolja a kollégiumi hagyományokat;

-

egyéni munkáján túl önként vállal és végez hasznos kollégiumi feladatokat;

-

szabadidő felhasználásának módja, tartalma;

-

reálisan méri fel önmagát és a közösséghez való viszonyát;

-

akarata fejlett, kitartó;

-

személyes életvitele összhangban van a környezeti-társadalmi elvárásokkal, követendő példaként szolgál;

-

valamely területen érdeklődése intenzív és képes kiugró teljesítmény elérésére is;

-

jól ismeri adottságait és tudatában van saját felelősségének;

-

tudatos önnevelésre, önfejlesztésre képes;

-

képességeit nagy akaraterővel, kitartóan fejleszti;

-

folyamatosan önképző tevékenységet folytat szakmai érdeklődésének megfelelően (szakirodalom, pályázatok);

-

a társadalmi össztevékenység valamennyi oldalához való viszonyulása pozitív, része életmódjának;

-

igényes önmagával és másokkal szemben (pl. emberi kapcsolatokban, sokoldalú, 89


pozitív személyiségvonások); -

az értékek iránt érzékeny, azokat igényli, befogadja;

-

valamely területen tehetséges és kiemelkedő teljesítményt ér el;

-

közösségi munkákban kezdeményező és példamutatóan helyt áll;

-

tanulmányi munkáját jól, vagy jeles szinten végzi.

A tanulók munkájának kollégiumi szintű elismerése A minősítés eredményét a kollégiumvezető ismerteti szóban a teljes diákság előtt. Az Árok utcai épületben egyedi tervezésű és kivitelezésű bronz emlékplakett átadása a DÖK és a tantestület egyeztető támogatása mellett csoportvezető tanár előterjesztése után. Ez a díj pénzjutalommal jár együtt! A Városmajor utcai épületben Kiváló Kollégista díj kerül kiadásra a nevelőtestület döntése alapján, illetve DÖK Díj a diákönkormányzat döntése alapján. Átadás ballagáskor.

V.10. Kollégiumaink rendszeres programjai, rendezvényei A két kollégium a tanév során időrendben a következő rendezvényeket bonyolítja hagyományszerűen, melyeket az éves munkatervük is tartalmaz: •

Házi bajnokságok: Több sportágban szervezünk válogatókat a városi, vagy megyei hasonló rendezvényekhez.

•

Városi sportversenyek: Évtizedes múltra visszatekintő tevékenység ez szintén több sportágban fiúk és lányok közreműködésével. Meghirdetésükre közvetlenül a tanév elején kerül sor.

•

Gólya- és verébavató: Az újonnan belépő 9. évfolyamos csoportok önfeledt bemutatkozása épületenként külön-külön a diákönkormányzatok koordinálásával.

•

Terasz-party: Szintén a tanév beindítását beilleszkedésének segítése céljából.

•

Halloween: Az Árok utcai kollégium közössége tette hagyománnyá ezt az alkalmat.

•

Rádiós vetélkedő: Páratlan, szinte az egész kollégiumi diákságot megmozgató, egész hétvégés program, mely a Házirendünkben mint egyetlen kötelező bennmaradás szerepel a Városmajor utcai épületben.

90

segítő

alkalom

az

új

diákok


•

Mikulás: Épületenként külön várjuk az ünnepek közeledtét és a Mikulás megérkezését.

•

Karácsonyi Teremfoci Kupa: Szintén hagyománynak számító rendezvény a város kollégiumai számára, helyi szervezés mellett.

•

Karácsony: Elengedhetetlen ünnepünk. A közös készülődés ad meghitt pillanatokat az ünnepre való ráhangolódáshoz.

•

Tematikus Filmhét: A hosszú téli estéknek ad színt az egy héten át tartó, a filmművészet remekeit bemutató, szakmai kritikákkal fűszerezett vetítéssorozat.

•

Megyei szintű kollégiumok közötti szavalóverseny: A megye 10-15 kollégiuma szokott nevezni e szintén nagy múltú rendezvényünkre.

•

Valentin nap: A fiatalok körében különösen egyre népszerűbb alkalom.

•

Farsang: Épületenként külön megrendezendő vigasság februárban.

•

Legügyesebb Kollégista és Kollégium: Ez országos, több fordulós rendezvény. Helyi, városi, területi, majd országos megmérettetés a legkiválóbb csapatoknak. Kifejezetten középiskolai kollégiumok számár kitalált versengés. Azonban a forráshiány komolyan veszélyezteti a fennmaradását. Több ízben sikerült már országos első helyezést elérnünk egyes kategóriáiban, illetve bonyolítottunk már városi, megyei és országos fordulót is.

•

Megyei Kollégiumi Kulturális Seregszemle: Kétévente megrendezendő kulturális megmérettetés sokféle művészeti ágban. Szintén országos kezdeményezés eredménye.

•

Nőnap: A hölgyek megbecsülését, köszöntését gyakorolhatják fiú tanulóink.

•

Ballagás: A kollégiumi ballagás az iskolaitól eltérő időben és formában kerül megrendezésre. A kollégista két alkalommal ballag középiskolásként. Közülük ez érinti meg mélyebben a tapasztalatok szerint.

•

Kollégiumi Hét: Sokéves hagyománya az Árok utcai közösségnek. Az anyagi lehetőségek fokozatosan nehezítik a megszervezését. Pedig a Bál az egyetlen olyan kollégiumi alkalom a tanév során, ahol diákjaink a saját környezetükben tanulhatják a báli etikettet. Természetesen sok egyéb rendezvény színesíti a tavaszi iskolai hétköznapokat. A tanév legsikeresebb programja szokott lenni.

•

Évfolyamdíjak, jutalomkönyvek, címek adományozása a tanév során: Külön díjak, címek, ösztöndíjak kerülnek odaítélésre a tanév legszorgalmasabb, a kollégiumi életet legsikeresebben segítő diákoknak. A kollégiumi tanév méltó lezárása szokott lenni.

A fenti programok az épületeinkben általunk rendszeresen megrendezésre kerülő alkalmakat 91


mutatták be röviden. A kollégiumi élet szükséges velejárói ezek az alkalmak, melyek a közösségi életet, az egyének érzelmi fejlődését, az alkalmazkodás képességének fejlődését, a társas együttélés szabályainak megtanulását és sok-sok egyéb, csak a kollégium által nyújtható fejlesztési területet céloz ezeknek a gyerekeknek. Fenntarthatóságukat, életben tartásukat ezért különösen fontos célunknak tartjuk. A fenntartói támogatások nélkül azonban tehetetlenek vagyunk! A megyei kollégiumi munkaközösség országos szinten példás szakmai műhellyé fejlődött az elmúlt évtizedek során. Közös szakmai és kulturális programokra továbbra is van igényünk. Ezeket a megyei munkaközösség programterve tartalmazza minden tanévben. Részvételünk azonban legtöbbször anyagi nehézségeken múlik.

V.11. A Bozsik József Akadémia működtetése Kollégiumunkban 2010 óta működik a Sportakadémia néven indított, oktatási szakmacsoport keretein belül működő labdarúgó és kosárlabda akadémia. E képzés speciális az iskolai és a kollégiumi oldalról egyaránt, hiszen ezek a diákok a Széchenyi iskola tanulói, miközben az Árok utcai kollégium lakói is a napi 2 edzés és speciális napi időbeosztás miatt. Az első akadémiai osztály 2010 szeptemberében indult. Az eredeti elképzelés szerint évfolyamonként 34 fővel, ebből 20 labdarúgó, illetve 12 fő kosárlabdás fiatal alkot egy osztályt az iskolában, illetve egyetlen kollégiumi tanulócsoportot a kollégiumban. Ez rendhagyó a kollégiumi csoportszervezés és létszám tekintetében, de szakmailag mindenképpen indokolható. Ilyen megfontolásból született Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének … számú határozatában az a döntés, hogy az egykor általánosan középiskolai A hatályos jogszabályok az akadémiát, mint jogi formát nem ismerik, így a helyi döntésnek eleget téve terveztük, tervezzük ezen diákjaink ellátását szakmailag, technikailag. Tekintve, hogy ezek a csoportok délelőtt is, délután is edzenek, illetve tanítási órákon vesznek részt, mindenképpen kötelező számukra folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítanunk. Ez adta az alapját annak a döntésnek, hogy a 2013 szeptemberétől ebben az épületben majd működő 4 akadémiai csoport mindegyikéhez 2-2 pedagógust tervezzünk, hiszen a jogszabályi elvárásoknak másként megfelelni nem tudunk. Az előzőek szerint tehát az akadémiai csoportok számának alakulása a szükséges pedagógus és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő létszámmal együtt a következők: Tanév

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

1 csoport

2 csoport

3 csoport

4 csoport

Pedagógus

2 fő

4 fő

6 fő

8 fő

Gyermekfelügyelő

1 fő

1 fő

1 fő

1 fő

Akadémiai csoport

A gyermekfelügyelői státusz a jogelőd intézményből megmaradt általános iskolai létszám miatt szükséges. Az Akadémia, illetve a Nyírsuli is igényli a fenntartását, hiszen az utánpótlás nevelésük egyik ágát ők adják. 92


2014 szeptemberétől az első akadémiai csoport számára az iskola OKJ szerinti sportedzői képzést kínál azoknak a tanulóknak, akik későbbi pályafutásukat ezen a területen tervezik. Ezek a diákok szintén felmenő rendszerben ebben a kollégiumban kapnak majd elhelyezést. Az iskola és a kollégium a szabályzatait az Akadémia minden tanulójára nézve ugyanúgy érvényesnek tekinti, mint a többi, vele jogviszonyban álló tanulójára, kollégistájára. Ennek megfelelően a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja és a Pedagógiai Program minden ezen túli előírása rájuk is érvényben marad a jövőben is. Az akadémiai csoportok részletes napi, illetve heti időbeosztását nem célszerű ebben a dokumentumban rögzíteni, hiszen az nem állandó. A tanulók bajnokságbeli leterheltsége, illetve az azokra való felkészülés időről időre módosítja, befolyásolja terveinket, illetve a kitűzött feladataink megvalósítását.

93


VI. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE VI.1. Belső kapcsolatrendszer

VI.1.1. Az intézmény vezetősége és a tantestület közötti kapcsolat formái - Tantestületi értekezletek. - Nevelési értekezletek. - Havonkénti munkaértekezletek. - Közvetlen, személyes beszélgetések. VI.1.2. Az intézmény vezetősége és munkaközösségek közötti kapcsolat formái - Munkaközösség-vezetői megbeszélések. - Munkaközösségi értekezleteken való részvétel. - Operatív kapcsolattartás a helyettesek részéről a hozzájuk tartozó munkaközösségekkel. - Beszámoltatás. VI.1.3. Az intézmény vezetősége és a tanulók közötti kapcsolat formái - Iskolai és kollégiumi diákközgyűlés. - Iskolagyűlések. - Részvétel a diákönkormányzat ülésein. - A diákönkormányzat munkájának segítése, támogatása a nevelési igazgatóhelyettes és a diákönkormányzatot segítő felnőtt közreműködésével. - Iskolai sportköri küldöttgyűlés. - Közvetlen, személyes beszélgetések. VI.1.4. Az intézmény vezetősége és az érdekképviseletek közötti kapcsolat - A Közalkalmazotti Tanács elnökével és tagjaival a törvény által meghatározott esetekben azok felmerülésekor. - Pedagógus szakszervezet képviselőjével a dolgozók munkavégzésének feltételeivel kapcsolatos kérdésekben szükség szerinti gyakorisággal. 94


VI.2. Külső kapcsolatok

VI.2.1. Kapcsolat a szülőkkel - Szülői értekezletek:

- összevont (évente 1 alkalom) - osztálykeretben (évente 2 alkalom)

- Intézményi szintű tanári fogadóórák (szervezett keretekben, évente 2 alkalom) - A tantestület tagjainak havi rendszeres fogadóórái - Ellenőrző könyv útján (rendszeresen) - Családlátogatások (szükség szerint) - Szülői munkaközösség (SZMK) válaszmányi ülések (évenként legalább 1 alkalom) - Soron kívüli konzultációk (szükség esetén). Az SZMK elnök állandó meghívottja a tantestületi értekezleteknek és az intézmény rendezvényeinek. VI.2.2. Oktatásirányítókkal és az irányításban résztvevő intézményekkel való kapcsolat színterei - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése - Klébelsberg Intézményfentartói Központ - KŐZIM - Emberi Erőforrások Minisztériuma - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság - Oktatási Hivatal - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet -

Nemzetgazdasági Minisztérium

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete - Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság partnerintézményei - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal - A szakmai vizsgák szervezését végző minisztériumok Az iskola az említett szervezetek által kibocsátott rendeletek, irányelvek, útmutatók, tájékoztatók alapján szervezi és végzi operatív oktató-nevelő-képző munkáját.

95


VI.2.3. Kapcsolat a fenntartóval • A kapcsolattartás főbb területei - költségvetési egyeztetések, - tartalmi és törvényességi ellenőrzések, - kölcsönös tájékoztatás eredményekről.

a nevelő-oktató munkát

érintő lényeges

kérdésekről,

• A kapcsolattartás formái - vezetői értekezletek, tanácskozások, - írásos jelentések, beszámolók, - tájékoztatás az önkormányzat testületi döntéseiről, - közvetlen, személyes találkozások. VI.2.4. Kapcsolat más intézményekkel VI.2.4.1.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A szakmai képzést, vizsgáztatást érintő kérdésekben rendszeres, közvetlen kapcsolattartás. VI.2.4.2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ

- Munkaerőpiac helyzetéről készült összeállítások megküldése. - Munkanélküliek átképző tanfolyamai. VI.2.4.3.

Nyírsuli Nonprofit Kft.

VI.2.4.4.

Középiskolák

A kapcsolat szervezett formája a következő körre terjed ki: - felsőfokú szakképzést folytató szakközépiskolák -

közgazdasági szakközépiskolák,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképző intézményei - Nyíregyháza város középiskolái és középiskolai kollégiumai -

A Nyírség TISZK középiskolái

A kapcsolat elsősorban az oktató-nevelő-képző munka tartalmi kérdéseire és az intézményi működésre irányul.

96


VI.2.4.5.

Általános iskolák

- Pályaválasztási, beiskolázási tájékoztatók - Felvételi előkészítők VI.2.4.6.

Felsőoktatási intézmények

Elsősorban a gazdasági és a tanárképzést folytató felsőfokú oktatási intézményekkel, nevezetesen - a Corvinus Egyetemmel, - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel - a Miskolci Egyetemmel, - a Debreceni Egyetemmel, - a Budapesti Gazdasági Főiskolával, - a Nyíregyházi Főiskolával . A Budapesti Gazdasági Főiskolával a felsőfokú szakképzés révén a kapcsolat a két intézmény képzésének tartalmi közelítésében és részbeni azonosságában is megjelenik. A Nyíregyházi Főiskolának az intézmény gyakorló iskolája / tanártovábbképzés/

Gazdálkodó szervezetek, társaságok • Az együttműködés alapja a szakemberképzésben megnyilvánuló kölcsönös érdek. Az együttműködés főbb területei: - szakemberek iránti igények jelzése (a szakképzés struktúrájának, szerkezetének kialakítása), - dolgozók átképzése, továbbképzése, - szakmai gyakorlatok lebonyolítása, - a szakmai képző munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában való közreműködés.

VI.3. Az intézmény gazdálkodása •

Az intézmény nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

•

A feladatok ellátásával kapcsolatban jelentkező személyi és dologi kiadások finanszírozását a A Klébelsberg Intézményfenntartó Központ végzi.

•

Egyéb források: • pályázaton elnyert összegek • alapítványi támogatások 97


VII. ZÁRADÉK VII.1. A nyilvánosság • A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatika Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programját megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a szülői munkaközösség, a közalkalmazotti tanács, az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat. • A közvélemény, a partnerek pontos és megbízható tájékoztatása érdekében a pedagógiai program nyilvános.

VII.2. Hatálybalépés • A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium módosított pedagógiai programját az intézmény tantestülete 2014. március 31én elfogadta. • A módosított pedagógiai programot a követő tanév első napjától felmenő rendszerben kell alkalmazni.

Lőrincz László igazgató

98


MELLÉKLETEK

99


Tartalomjegyzék KÜLDETÉSNYILATKOZAT ....................................................................................... 2 I.

FEJEZET............................................................................................................. 3

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .................................................................................................................... 3 I.1. Az intézmény jogállása ........................................................................................................................ 3 I.2. Az intézményi nevelő-oktató munkát segítő egyéb jogi személyek..................................................... 5 I.3. Helyzetelemzés .................................................................................................................................... 6 FELVÉTELI VIZSGA ....................................................................................................................................... 10

II.

FEJEZET........................................................................................................... 17

NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................... 17 II.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............. 17 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................... 25 II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................. 28 II.4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral, nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........................................................................................................................................................... 30 II.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ................................................................ 311 II.6. Gyermek- és ifjúságvédelem az intézményben .................................................................................. 33 II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység........................................... 36 II.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................................... 36 II.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................................... 37 II.10. Az intézményi közösségek és együttműködésük ............................................................................... 38 II.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok ............................................................................ 44

III.

FEJEZET ....................................................................................................... 48

HELYI TANTERV ............................................................................................................................................. 48 III.1. A megvalósítás eszközrendszere ........................................................................................................ 48 III.2. A középiskolai évfolyamok helyi tanterve ......................................................................................... 55

IV.

FEJEZET ....................................................................................................... 57

SZAKMAI PROGRAM ..................................................................................................................................... 57 IV.1. A szakképzés alapelvei ...................................................................................................................... 57 IV.2. A szakképzés legfontosabb célkitűzései ............................................................................................ 57 IV.3. A szakképzés személyi és tárgyi feltételei ......................................................................................... 58 IV.4. A szakképzés helyi tanterve ............................................................................................................... 60

V.

FEJEZET........................................................................................................... 64

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PROGRAMJA ................................................................................................. 64 V.1. Bevezető............................................................................................................................................. 64 V.2. A kollégium társadalmi, helyi szerepe ............................................................................................... 64 V.3. A kollégiumi nevelés ......................................................................................................................... 65 V.4. A kollégium működése ...................................................................................................................... 69 V.5. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete .............................................................................. 75

100


V.6. V.7. V.8. V.9. V.10. V.11.

VI.

A hátrányos helyzetű tanulók kezelése .............................................................................................. 79 A kollégium követendő pedagógiai elvei ........................................................................................... 80 A kollégium pedagógiai fejlesztési terve ........................................................................................... 83 A kollégiumi nevelés eredményessége .............................................................................................. 87 Kollégiumaink rendszeres programjai, rendezvényei ........................................................................ 90 A Bozsik József Akadémia működtetése ........................................................................................... 92

FEJEZET ....................................................................................................... 94

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE ............................................................................................. 94 VI.1. Belső kapcsolatrendszer ..................................................................................................................... 94 VI.2. Külső kapcsolatok .............................................................................................................................. 95 VI.3. Az intézmény gazdálkodása ............................................................................................................... 97

VII. VII.1. VII.2.

ZÁRADÉK ..................................................................................................... 98 A nyilvánosság ................................................................................................................................... 98 Hatálybalépés ..................................................................................................................................... 98

MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 99 TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................... 100

101

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents