PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja

A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, Hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére És az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, És hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

2014. szeptember 1


Tartalomjegyzék Szakmai alapdokumentum .............................................................................................................. 9. Bevezető........................................................................................................................................... 13. Küldetésnyilatkozat ....................................................................................................................... 18.

Nevelési program 1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................. 20. Nevelési-oktatási alapelveink .................................................................................................... 20. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai ............................................................................ 22. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz-és eljárásrendszer ...................................... 29.

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 32.

3.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok........................................................................... 34. Az egészségnevelés célja ........................................................................................................... 34. Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok ........................................... 35. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ......................................................... 35. Tanórai tevékenységek – kapcsolattartás tantárgyakkal ............................................................ 36. Segítő kapcsolatok ..................................................................................................................... 38.

4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 38. A közösségi szolgálat ................................................................................................................. 38. Intézményünk egyéb közösségépítésért szolgáló feladatai ........................................................ 40.

5.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................... 42.

6.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................... 45. A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai ............................................................................... 45. A pedagógusok adminisztrációs feladatai .................................................................................. 46. A pedagógusok szervezeti feladatai ........................................................................................... 47. A pedagógiai etikával összefüggő feladatok .............................................................................. 47.

7.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................ 48.

2


8.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ................. 50. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................................. 50. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .............. 51. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................ 52. Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Programja (AJKSZP) ................................................................................................................................... 55. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................... 56. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai ..................................................................... 57. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei ............................................................ 57. Szociális Szolgáltatások ......................................................................................................... 59.

9.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok ........................................................ 59. A fogyasztóvédelmi oktatás célja .............................................................................................. 59. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában.................................................................... 60. Módszertani elemek, feladatok .................................................................................................. 60.

10. Fakultatív hit- és vallásoktatás .............................................................................................. 61. 11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje....................................................................................................................................... 62. A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás ............................................................................ 62. 12. A szülő, a tanuló és a pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái ........................................................................................................... 63. A szülőkkel való kapcsolattartás ................................................................................................ 63. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködésének formái .......................................... 65. Az iskolai és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái ......................................... 66. 13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai .................................... 67. 14. Felvétel és átvétel más iskolából ............................................................................................ 79. 15. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................... 79. 16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................... 81. A)

Táncsics

Mihály

Közgazdasági,

Ügyviteli,

Kereskedelmi

Szakközépiskola és Szakiskola jegyzéke B) Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény jegyzéke 3

és

Vendéglátó-ipari


Helyi tanterv Fejlesztési területek ................................................................................................................ 82. 1.1. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ..................................................................... 82. 1.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ................................................................................. 83. 1.3. Állampolgárságra, demokráciára való nevelés .............................................................. 84. 1.4. Gazdasági, pénzügyi nevelés ......................................................................................... 84. 1.5. Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................................... 85. 1.6. A tanulás tanítása, az életkorig tartó tanulás képességének elsajátítása ........................ 85. 1.7. Testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................... 86. 1.8. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése ...................................................................... 87. 1.9. Médiatudatosságra való nevelés..................................................................................... 87. 1.10. Pályaorientáció ............................................................................................................... 87. 1.11. Az erkölcsi nevelés ........................................................................................................ 88. 1.12. A családi életre nevelés .................................................................................................. 89. 1. Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, a székhelyiskola tantárgyi rendszere és óraterve .............................................. 89. 1.1. A nevelő, oktató és szakképző munka pedagógiai szakaszai......................................... 89. 1.2. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (kimenő rendszerben) ....................... 90. 1.3. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................... 92. 1.4. Érettségi tantárgyak........................................................................................................ 92. 1.5. Óratervek ........................................................................................................................ 99.

1.5.1.

Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve (2013. szept. 1.) ........................

1.5.2.

Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve (2013. szept. 1.) ...................................

108.

1.5.3.

A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve (2013. szept. 1.) ..................................

116.

1.5.4.

Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) ............................................................................

1.5.5.

126.

Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2011-2012-es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) .........................................................

1.5.8.

125.

Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2011-2012-es tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) ............................................................................

1.5.7.

124.

Az öt évfolyamos vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) .........................................................

1.5.6.

99.

127.

Ügyvitel szakmacsoport óraterve a 2012-2013-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) ................................................................................................

4

128.

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja 1.5.9. Közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2013. szeptemberétől (kimenő rendszerben) ........ 129.

1.5.10.Ügyvitel szakmacsoport óraterve a 2013. szeptemberétől (kimenő rendszerben) .............. 130. 2. Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény tantárgyi rendszere és óraterve ............... 131. 2.1. Az oktató nevelő munka színterei ................................................................................ 131. 2.2. Szakközépiskolai óratervek.......................................................................................... 136. Kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazati szakközépiskolai képzés óraszámai (2013. szept. 1.) ............................................................................................................... 136. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport ................................. 137. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport .............................................................. 138. 2.3. Szakiskolai óratervek ................................................................................................... 139. Szakiskolai képzés óraszámai (2013. szept. 1.) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport ................................. 140. 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................ 141. 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái............. 143. 4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink............................................................. 143. 4.2. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái ................................... 143. 4.3. Az egyes modulok tantárgyak összevont jegyeinek értékelése, minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ................................................ 145. 4.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje ..................................................... 148. 4.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ................................................................................. 152. 4.6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái.......................................................................... 153. 4.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................. 154. 4.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ........................................... 154. 5. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei ........................................................... 155. 5.1. A 9. évfolyamra történő felvétel feltételei ................................................................... 155. 5.2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei nappali tagozaton a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben............................................... 156. 5.3. A felsőbb középiskolai évfolyamra lépés feltételei ..................................................... 157. 5.4. Az átvétellel kapcsolatos iskolai alapelvek ................................................................. 158. 5


Szakmai program 1.

A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai .............................................. 160. 1.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők ............................ 160. 1.2. A szakmai program általános céljai ............................................................................. 160. 1.3. A szakmai képzés feladatai .......................................................................................... 162. 1.4. Az OKJ és lehetőségeink ............................................................................................. 165. 1.5. A szakmai képzésben alkalmazott eljárások ................................................................ 168. 1.6. A szakmai gyakorlat szervezése .................................................................................. 169. 1.7. Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei ....................................................................................................................... 171. 1.8. Előzetes tudás beszámítása ......................................................................................... 173. 1.9. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése....................................................... 174. 1.10. Szintvizsga .................................................................................................................. 176. 1.11. Modulok értékelése-modulzáró vizsga ....................................................................... 177. 1.12. Szakmai vizsgáztatás................................................................................................... 177. 1.13. Pályakövetési rendszer ................................................................................................. 178. 1.14. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ........................ 178. 1.15. Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek ......................................................... 178. 1.16. A szakmai képzés személyi feltételei........................................................................... 179.

2.

Az iskola szakmakínálata .................................................................................................... 179. A székhelyiskola szakmakínálata.......................................................................................... 182. Közgazdasági szakmacsoport, ágazat ............................................................................... 182. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat .................................................................. 182. Ügyviteli szakmacsoport, ágazat....................................................................................... 183. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat .......................... 183. Informatikai szakmacsoport, ágazat .................................................................................. 183. Óratervek ............................................................................................................................... 184. Közgazdasági szakmacsoport, ágazat ............................................................................... 184. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, ágazat .................................................................. 212. Ügyviteli szakmacsoport, ágazat....................................................................................... 234. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-logisztikai ügyintéző…. 256. A tagintézmény szakmakínálata ............................................................................................ 261. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, ágazat .......................... 261. 6


Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport, ágazat ....................................................... 262. Élelmiszeripari szakmacsoport, ágazat ............................................................................. 263. Óratervek .............................................................................................................................. 264. Kereskedelem ágazat és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport – szakközépiskolai képzés ........................................................................ 264. Kereskedő szakképesítés ................................................................................................... 264. Vendéglátó-ipari ágazat és vendéglátás-turisztika szakmacsoport óratervei .................... 275. Vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés................................................................. 283. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport-szakiskolai képzés ....... 287. Eladó szakképesítés........................................................................................................... 287. Bolti eladó szakképesítés (kimenő rendszerben) .............................................................. 290. Vendéglátás-turisztika szakmacsoport szakiskolai képzés ............................................... 299. Cukrász szakképesítés ....................................................................................................... 300. Pincér szakképesítés .......................................................................................................... 303. Szakács szakképesítés ....................................................................................................... 306. Vendéglátó eladó szakképesítés ........................................................................................ 309. Pincér szakképesítés (kimenő rendszerben) ...................................................................... 313. Szakács szakképesítés (kimenő rendszerben) ................................................................... 317. Érvényességi rendelkezések ........................................................................................................ 321. A hatálybalépés időpontja .............................................................................................................. 321. A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei ....................................................................... 321. A pedagógiai program nyilvánossága ............................................................................................ 321. A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása ............................................ 322. Mellékletek .................................................................................................................................... 326. 1. sz. melléklet A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. sz. melléklet A helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként (nyelvi előkészítő évfolyam, közgazdasági szakmacsoport, ügyviteli szakmacsoport, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) 3. sz. melléklet Különböző vizsgák szervezésének és lebonyolításának szabályai 4. sz. melléklet 7


A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témakörei 5. sz. melléklet A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

8


A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakmai alapdokumentuma 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás MIK SZMSZ 22/2013 (VIII. 5.) módosítása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdokumentumot adom ki: A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve:

Táncsics

Mihály

Közgazdasági,

Ügyviteli,

Kereskedelmi

és

Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola 2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye:

3100 Salgótarján, Május 1. út 58.

2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1.

Tagintézmény

hivatalos

neve:

Táncsics

Mihály

Közgazdasági,

Ügyviteli,

Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézménye 2.2.1.1. Ügyviteli telephelye: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 4. 2.2.1.2. Tagintézmény telephelye: 3100 Salgótarján, Ady E. út 2. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerve neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 4. Típusa:

összetett iskola

5. OM azonosító:

032302

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 9


6.1. 3100 Salgótarján, Május 1. út 58. 6.1.1. Szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1.nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2.felnőttoktatás – nappali, esti 6.1.1.3.évfolyamok: négy, öt 6.1.1.4.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.5.nyelvi előkészítő 6.1.1.6.érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése

B Szakképesítés azonosítószáma

C Szakközépiskolai ágazat

D Szakmacsoport

1.

Idegenvezető

54 812 01

XXVIII. Turisztika

2. 3.

Irodai asszisztens Logisztikai ügyintéző

54 346 01 54 345 01

XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem

4.

Pénzügyi termékértékesítő Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyviteli titkár Pénzügyi termékértékesítő (bank, biztosítás) Turisztikai szervező és értékesítő

54 343 01

XXIV Közgazdaság

18. Vendéglátásturisztika 16. Ügyvitel 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 15. Közgazdaság

54 344 01

XXIV Közgazdaság

15. Közgazdaság

2

54 346 02 54 343 01

XXV. Ügyvitel XXIV Közgazdaság

16. Ügyvitel 15. Közgazdaság

2 2

54 812 03

XXVIII. Turisztika

18. Vendéglátásturisztika

2

5. 6. 7.

8.

6.1.2. iskolai maximális létszám: 625 fő 6.1.3. iskolai tanműhely 6.1.4. iskolai tanműhely maximális létszáma: 54 6.1.5. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.2. 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 4. 6.2.1. szakközépiskolai nevelés-oktatás 6.2.1.1.nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2.felnőttoktatás – nappali, esti 6.2.1.3.évfolyamok: négy

10

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2 2

2


6.2.1.4.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.1.5.érettségire felkészítő négy évfolyam Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakközépiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése


C Szakközépiskolai ágazat

D Szakmacsoport

1.

Kereskedő

54 341 01

XXVI. Kereskedelem

2.

Vendéglátásszervezővendéglős

54 811 01

XXVII. Vendéglátóipar

17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátásturisztika

E OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2

2

6.2.2. szakiskolai nevelés-oktatás 6.2.2.1.nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.2.2.felnőttoktatás – nappali, esti 6.2.2.3.sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.2.2.4.Halmozottan

Hátrányos

Helyzetű

Tanulók

Arany János

Kollégiumi-

Szakiskolai Programja Szakképesítések a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben a szakiskolai képzésben A Szakképesítés megnevezése


C Szakmacsoport

1. 2.

Cukrász Eladó

34 811 01 34 341 01

3. 4. 5.

Pincér Szakács Vendéglátó eladó

34 811 03 34 811 04 34 811 05

18. Vendéglátás-turisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika 18. Vendéglátás-turisztika

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 3 3

3 3 3

Szakképesítések a 2014/2015. tanévtől kifutó rendszerben a szakiskolai képzésben

1. 2.

A Szakképesítés megnevezése


C Szakmacsoport

Cukrász Élelmiszer- és vegyi áru eladó

338110110000000 313410100103102

18. Vendéglátás-turisztika 17. Kereskedelemmarketing, üzleti

11

D OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2 2

3.

4. 5.

6. 7.

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja adminisztráció Műszaki cikk eladó 313410100103103 17. Kereskedelem2 marketing, üzleti adminisztráció Pincér 338110210000000 18. Vendéglátás-turisztika 2 Ruházati eladó 313410100103105 17. Kereskedelem2 marketing, üzleti adminisztráció Szakács 338110310000000 18. Vendéglátás-turisztika 2 Vendéglátó eladó 338110410000000 18. Vendéglátás-turisztika 2

6.2.3. iskola maximális létszáma: 560 fő 6.2.4. iskolai tanműhely 6.2.5. iskolai tanműhely maximális létszáma: 60 6.2.6. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 6.3. 3100 Salgótarján, Ady Endre út 2. 6.3.1.sportcélú feladat 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 3100 Salgótarján, Május 1. út 58. 7.1.1. Helyrajzi száma: 1856 7.1.2. Hasznos alapterülete: bruttó 2856 nm 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.2. 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 4. 7.2.1. Helyrajzi száma: 1240 7.2.2. Hasznos alapterülete: bruttó 3462 nm 7.2.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.2.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 7.3. 3100 Salgótarján, Ady Endre út 2. 7.3.1. Helyrajzi száma: 1245 7.3.2. Hasznos alapterülete: bruttó 3005 nm 7.3.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.3.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

12


Bevezető Salgótarján két középiskolájának történetében 2007. július 1-jétől kezdődően új fejezet nyílt. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskolát jogutóddal megszünteti, és a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskolába integrálja. A létrejött intézmény neve Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola.

Iskolatörténetek A közgazdasági szakközépiskola elődjének a Salgótarjáni Magyar Királyi Állami Kereskedelmi Középiskola tekinthető, amelyben 1939. szeptember 5-én indult meg a tanítás az első évfolyamon a Bem utca 4. szám alatt. 1946-ban a kereskedelmi iskola birtokolta épületben 8 osztály tanítására nyílt lehetőség. Az ekkor Salgótarjáni Állami Kereskedelmi Középiskola néven működő intézménybe már leánytanulókat is felvettek. Az 1950-51-es tanévtől kezdődően a közgazdasági irányvonal vált uralkodóvá, a név is Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskolára változott. A 60-as években - a pénzügyi, banki, közigazgatási szakemberek iránti igényt kielégítendő - újabb ágazatokon indult képzés. 1958-ban vette föl az iskola az 1848-as forradalom jeles alakjának, Táncsics Mihálynak a nevét. A 70-es években a középszintű közgazdászok iránti megnövekedett igény tette szükségessé, hogy 1978-ban nagyobb épületbe - a jelenlegi helyére - költözzön az intézmény. Az emberi erőforrások fejlesztése program keretében 1992-ben beindított általános közgazdasági képzést a Világbank hitellel támogatta. Az iskola - 188 induló közül eredményes pályázatával - a kezdetektől részt vett a szakmacsoportos közgazdászképzés kidolgozásában és beindításában. A korábbi, túlzottan specializált szakmai oktatás helyett jól konvertálható, széles alapozást biztosítunk a majdani szaktárgyakhoz, mivel több szakterületen is felhasználható alapismereteket nyújt programunk. Felkészítjük tanulóinkat a mindenkori munkaerő-piaci 13


igényeknek

megfelelő

szakmai

képesítés

megszerzésére,

felsőfokú

tanulmányok

folytatására. Ez a képzési forma korszerű általános és szakmai alapműveltség megszerzésére ad lehetőséget, melynek eredményeként diákjaink vállalkozó, alkalmazkodni és váltani tudó, munkabíró, a munkahelyet megbecsülő és a technika iránt fogékony fiatalokká válnak. A 2004/2005. tanévtől új képzési formába kapcsolódtunk be: idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített közgazdasági osztályt indítottunk. Ez az öt évfolyamos képzési forma igen népszerű: a 9. évfolyamon az idegen nyelv (heti 12 órában) és az informatika (4 órában) tanulása mellett elsősorban a készségek fejlesztésén van a hangsúly. A 10. évfolyamtól kezdődően szakmacsoportos képzés folyik, amely a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A nappali tagozaton iskolarendszerű Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést az iskola az 1995/96. tanév óta folytat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően. Az érettségit követő ifjúsági szakképzés korszerűsítését 1998-2000 között a Világbank újabb hitellel támogatta. A program – melynek keretében iskolánk a pénzügyi-számviteli ügyintéző és az ügyintéző titkári szakmák tananyagfejlesztésében vett részt – a szakképzés megújítását, a munkaerőpiac által igényelt, gyakorlatorientált képzés bevezetését szolgálta. A 2003/2004-es tanév újabb mérföldkő szakképzésünk megújításában, hiszen A vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú oktatásban elnevezésű Phare-program módot ad arra, hogy tanulóink középiskolai tanulmányaik során – az általuk alapított szimulált vállalkozások működtetésén keresztül – felkészüljenek az üzleti életre. A szakképzési kínálatunk növelése, ill. a munkaerőpiac igényeinek kielégítése miatt folyamatosan növeljük és változtatjuk az érettségire épülő szakmák kínálatát. A hagyományosan „közgés” közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportos (közép-és emelt szintű)

szakmák

mellett

kínálunk

kereskedelem-marketing,

üzleti

adminisztráció

szakmacsoportba tartozó emelt szintű logisztikai ügyintéző képzést is. A 2007/2008-as tanévben intézményünk – a városban elsőként – bevezette a modulrendszerű, kompetencia alapú szakképzést az új OKJ-s szakmák esetében. A városfejlesztés koncepcióval összhangban, reagálva a környezeti igények változására a 2011/2012-es tanévtől idegen nyelvi (angol és német) előkészítő évfolyammal bővített 14


vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos osztályt indítunk. A székhelyiskolában inkább az idegenforgalom, még a tagintézményben a vendéglátás a domináns. Együtt az OKJ-ben szereplő valamennyi vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakma oktatására vállalkozhatunk a szakképzési szakaszban. A 2013-14-es tanévtől áttérünk felmenő rendszerben az ágazati beiskolázásra és a hozzá kapcsolódó 9-12. évfolyamon folytatott szakképzésre. Diákjaink a szakmai érettségi vizsgával a munkaerőpiacon használható, a foglalkoztatottság növelését is jelentő szakképesítést szerezhetnek. Ha még egy évig az intézményünkben maradnak, akkor az ágazathoz tartozó újabb végzettséget szerezhetnek a komplex szakmai vizsga letételével. Emellett feladatunk a felsőoktatásba bejutásra felkészítés is. A székhelyiskolában 2013 szeptemberétől közgazdasági, turisztikai és ügyvitel ágazati osztályokban indítunk szakképzést. A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény története a kezdetektől napjainkig átalakulások sorozatáról szól. Nyomon követhetők a társadalomban végbemenő folyamatok, a gazdaság átrendeződése, az oktatási koncepciók változása, a város, a megye fejlődése, a kereskedelem és vendéglátás szerepének növekedése. 1954. szeptember 1-jén a salgótarjáni Kereskedő Tanulóiskola az Állami Salgótarjáni Közgazdasági Középiskola épületében (Bem út) albérlőként kezdte el munkáját. 3 osztályt indítottak, a tanítás a délutáni órákban volt. Az tantestület óraadókból állt. A gyakorlati oktatást boltvezetők, helyettesek, tapasztalt szakemberek vezetésével végezték. A tanulókat vállalati keretigény alapján vették fel, és a vállalat a szakmunkásvizsga után mindenkinek biztosította a munkahelyet. 1959-1974: Borbényi László kinevezett iskolaigazgató lett. Vezetői tevékenységét 31 évig nagy szakértelemmel, szakmaszeretettel, emberséggel végezte. Új helyre költözött az iskola, a Május 1. úti általános iskola épületébe. A tanítás még mindig délután volt. A létszám nagyon gyorsan a duplájára, majd pedig háromszorosára emelkedett. Az 1959/60-as tanévtől megszűnt a kétéves képzési forma, egységesen minden szakmában a hároméves képzésre tértek át. A 70-es években kialakult a saját tantestület. A gyakorlati oktatás továbbra is a vállalatoknál folyt (duális képzés). A tanulók az adott munkahely belső tagjaként vettek részt az üzlet vagy vendéglátóegység életében. Munkájukra számítottak, ezzel 15


felelősségérzetüket fejlesztették. Az üzlet elért eredményeiért ők is részesültek erkölcsi és anyagi elismerésben. Kiépült az iskola szakoktatói rendszere is. A csoportos foglalkozások oktatókabinetekben folytak. A tanulók a szakmában nélkülözhetetlen készségeket, képességeket az iskola oktató-nevelő munkája során és a munkahelyi dolgozók pozitív példái közvetítésével sajátították el. 1974-1992: Az iskola önálló épülethez jutott (Május l. út 79.), a ruhagyár volt épületébe költözött. Sikerült kialakítani a tárgyi feltételeket, az oktatás délelőttre került. A tanulói létszám 300 fő körül mozgott, a tantestület 14 fős lett. Külső óraadókat – a cukrász szakma kivételével – már nem kellett alkalmazni. Kialakult az iskolára jellemző pezsgő élet, sokszínű tanórán kívüli tevékenységgel, egészséges versenyszellemmel, lelkes tanárokkal és aktív, érdeklődő gyerekekkel. Mai hagyományaink gyökerei jórészt ide nyúlnak vissza. Az 1990/91-es tanév történelmi időszak volt nemcsak a magyar társadalomban, hanem az iskola életében is. Megtörtént a rendszerváltás, elindult a piacgazdaságra való áttérés. A nagyvállalatok többsége szétesett, kezdetét vette a privatizáció, gomba módra szaporodtak a kereskedelem és vendéglátás területén a kisvállalkozások. Szükségessé vált az oktatás struktúrájának megváltoztatása is. Ekkor indítottuk az integrált képzést. Ez több lehetőséget is kínált. Átmenetileg megoldódott

a

gyakorlati

munkahelyek

megszűnéséből

adódó

bizonytalanság.

Bekapcsolódtunk a szakközépiskolai képzési rendszerbe. Idegen nyelvet tanuló, vállalkozó szellemű szakemberek képzésére álltunk át. A megnövekedett létszám, illetve a szakközépiskolai képzés rendszere miatt két épületben és négy gyakorlati kabinetben tanítottunk (a Május 1. úti mellé megkaptuk a Bem úti épületet is). Ez a széttagoltság hosszú távon az oktatás rovására ment volna, ezért az önkormányzattól egy nagy iskolaépületet kaptunk. 1992-ben újra költöztünk, a volt fiúkollégium épületébe. Ezzel megszűnt a területi széttagoltságunk. szerkezetátalakítás:

Újra az

a

tartalmi

integrált

munkára képzés

mellett

Szakmunkásképző Iskolák Átalakítási Programjába.

16

koncentrálhattunk.

Folytatódott

bekapcsolódtunk

a

a

PHARE


1996-ban egy kereskedelem-marketing, 1997-ben egy vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportos osztállyal elkezdtük a világbanki program szerinti szakközépiskolai oktatást. 1996-tól folyik a szakmunkásképzés átalakítása is: 1998-tól már a NAT-nak megfelelően, 2 év alapképzésből és 2 év szakképzésből álló rendszerben tanulhatnak az ide jelentkező tanulók. 2001-től a törvény előírásai szerint felmenő rendszerben vezettük be a kerettantervre épülő helyi tantervünket. A rendszerváltást követő bizonytalan 2 év után gyorsan rendeződtek kapcsolataink a régi és új vállalkozókkal, így mind a mai napig biztosítani tudjuk a gyakorlati képzésre alkalmas helyeket,

ahol

egyre

nagyobb

az

igény

tanulóink

iránt.

Együttműködésükre,

segítőkészségükre számítunk, szakmai tapasztalataikra építünk. A 2012 őszétől – az fenntartó döntése alapján – nagyobb teret kap iskolánkban a szakiskolai képzés. Az induló kilencedik osztályok közül kettőben szakiskolai, egyben szakközépiskolai képzés történik. A 2013/2014-es tanévtől kerül bevezetésre az új OKJ szerinti képzés, ahol a szakközépiskolai képzésben négy évfolyamon általános műveltséget megalapozó képzés mellett szakmai és gyakorlati oktatást is folytatunk. Feladatunk, hogy a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készítsük fel diákjainkat. A szakiskolában három évfolyamon a szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti tananyag elsajátítása mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló képzés folyik, feladatunk a szakmai vizsgára történő felkészítés. Az új szakképzési rendszerre való átállással – az Európai Unió által szorgalmazott duális képzési formának a kiterjesztésével még szorosabb együttműködésre van szükség a gazdálkodó egységekkel annak érdekében, hogy megfelelő szakmai alapismeretekkel, korszerű elméleti és gyakorlati tudással rendelkező szakemberek kerülhessenek ki iskolánk falai közül.

17


Küldetésnyilatkozat Ön a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja kezében. Ezt a pedagógiai programot és szerves részét képező helyi tantervet az iskola tantestülete készítette a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeinek figyelembe vételével. Nevelőtestületünk az iskola arculatát - az iskola szülői munkaközösségének és a tanulók diákönkormányzatának véleményét is figyelembe véve - szűkebb-tágabb iskolahasználói környezetünk szükségletei szerint határozta meg. Iskolánk hagyományai és céljai szerint a művelt, igényes szakember képzésének intézménye, amely gondoskodni kíván a gyermekek jelenének és jövőjének biztonságáról. A kor kihívásainak megfelelően már nem az ismeretek felhalmozását tartja a legfontosabb célnak, hanem azt, hogy minden diákja képessé váljon a megszerzett ismeretek későbbi, szüntelen bővítésére, elmélyítésére, azok alkalmazására a változó világban. Valljuk, hogy a kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, és egy adott szaktárgyi területen jelentkező követelmények magasabb szintű teljesítése. Arra vállalkozik tehát, hogy tanítsa a jövő nemzedékeit  tanulni,  élni,  együtt élni másokkal  és dolgozni. Fontosnak tartja, hogy diákjai a tudásnak, mint eszköznek a segítségével örömmel fedezzék fel az őket körülvevő gyorsan változó világot, alkalmazkodni tudjanak annak elvárásaihoz. Képessé váljanak saját sorsuk tudatos befolyásolására és alakítására.

18


Gondolkodásuk fejlődése emberi és szakmai képességük kibontakoztatását, további tanulmányaikat szolgálja. Fontosnak tartja, hogy olyan készségek birtokába juttasson minden gyermeket, melyek alapjait jelentik az egyén jövőjének, lehetővé teszik, hogy felnőttként méltó emberi életet élhessenek. Fontosnak tartja, hogy egyéniségük személyiséggé teljesedjen, mindeközben saját maguk és közösségük iránt érzett felelősségtudatuk kialakuljon. Megtanulják egyéni és közösségi terveiket harmonizálni, hogy majd felnőttként képesek és készek legyenek felelős cselekvések vállalására. Fontosnak tartja, hogy a szakképzés a szakértelem kiművelését, a széles körű alapozásra épülő szakmára történő felkészítést jelentse a jövőben is. A pedagógiai program készítésekor munkánkat ezek a jövőbeni feladatok vezérelték. Fentiek megvalósítása érdekében pedagógia programunk és a helyi tanterv egészében a Nemzeti

alaptantervben,

kerettantervekben

és

a

szakképzési

kerettantervekben

megfogalmazott kompetenciák és az azokra épülő kiemelt fejlesztési feladatok szellemiségét igyekeztünk érvényre juttatni. Bízunk abban, hogy programunk segítséget nyújt mindazoknak, akik iskola- vagy szakmaválasztás előtt állnak. Reméljük, szakmai és pedagógiai munkánkat figyelmükkel a továbbiakban is megtisztelik.

19


NEVELÉSI PROGRAM A nemzeti köznevelésről szóló törvény 1§ 2 bekezdése szerint: „A köznevelés közszolgálat, amely feltörekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételei teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi, szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg.” Ezen gondolat szellemében fogalmazzuk meg programunkat.

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Nevelési-oktatási alapelveink, értékeink  Alapelvünk, hogy minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és megbecsülés. Különösen vonatkozik ez azokra, akik erre leginkább rászorulnak: a gyermekekre.  A tiszteletből és megbecsülésből következik, hogy támogatjuk tanítványaink egyéni képességeinek kibontakoztatását, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosítva.  Meggyőződésünk, hogy a gyermekek alapvetően érdeklődő, befogadni akaró lények, és hisszük, hogy az iskola kultúraközvetítő szerepét csak akkor tudja betölteni, ha 

a tanulók fokozódó öntevékenységére, ismeretszerző képességeinek fejlesztésére alapoz,



együttműködik a családdal, megosztja a szerepeket a különböző iskolai közösségekkel,



segít megérteni és újraértékelni az ellentmondásos mindennapi tapasztalatokat.

Arisztotelésszel együtt valljuk: "Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra."  Nevelő-oktató munkánk középpontjában a személyiség fejlesztése áll. 20


 Szándékunk: gondolkodni, beszélni és tanulni tanítani.  Úgy véljük: nem csak tudományokat, művészeteket, hanem szakmákat is tanítunk diákjainknak; akik azonban nem csupán alanyai az oktatásunknak, hanem együttműködő, cselekvő részesei is.  A legkorszerűbb – általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő és szakmai – ismereteket kívánjuk átadni tanítványainknak; s hogy a gyorsan változó XXI. század világában el tudjanak igazodni: a tanulás életprogrammá válását segítjük elő. Fontos, hogy kialakuljon tanulóinkban a hatékony és önálló tanulás képessége, és fel tudják ismerni azokat a képzési lehetőségeket, amelyek fejlődésüket biztosítják.  A kompetencia-alapú oktatás alapelvének tekintjük, hogy képességek, készségek fejlesztése történjen iskolánkban. Az oktatás középpontjában az alkalmazásképes tudás álljon, amely lehetővé teszi, hogy a külön fejlesztett kompetenciák az alkalmazás során szerves egésszé váljanak, így életszerűvé téve az iskolai munkát, a tananyagot. Mindennek feltétele egy új pedagógiai-módszertani kultúra meghonosítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (annak példamutatására) és felkészültségére; a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megvalósítására; a problémaközpontú tanításra; a megértésen, tevékenységen alapuló fejlesztésre; az életkori sajátosságokat figyelembe vevő pedagógusszerep kialakítására.  Úgy gondoljuk, mindenki tehetséges valamiben, s legfőbb szándékunk, hogy diákjaink képességeit, készségeit felismerjük és fejlesszük.  Felelősséget

érzünk

hátrányos

helyzetű

tanulóinkért:

valamennyi

rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük őket.  Gondot fordítunk sajátos nevelési igényű diákjainkra: minden lehetséges módot megragadva igyekszünk biztosítani fejlődésüket.  Tehetséges, érdeklődő tanulóink számára az emelt szintű érettségire való felkészítéssel az elmélyültebb tudás lehetőségét kínáljuk.

21


 Hisszük, hogy tanítványaink fizikai és szellemi fejlődésének összhangja vezet el egy olyan harmonikus személyiséghez, aki képes lesz majd a folyton változó világ igényeihez alkalmazkodva teljes életet élni. 1.2. Az iskola nevelési-oktatási céljai és feladatai Elsődleges célunk – a személyiség fejlesztése érdekében a műveltség közvetítés és tudás építés, amely magába foglalja– az általános műveltség megszilárdítását és elmélyítését, valamint a szakmai tudás korszerű ismeretek átadását. Olyan ismeretek közvetítésére törekszünk, amelyek  megalapozzák a tanulók általános műveltségét, ezzel a szakképzésben vagy felsőfokú intézményben való továbbtanulást, és a későbbi folyamatos önképzést,  betekintést adnak az ágazatba tartozó vagy a szakmacsoportba tartozó szakmáiba, ezzel segítve a pályaválasztást,  hasznosíthatók az önálló életkezdés szakaszában,  előnyt jelentenek szakirányú továbbtanulásnál, illetve szakirányú szakképzésben folytatott tanulmányok esetén beszámíthatók a szakképzési időbe,  megalapozzák a szakmai elméleti tudást és kiegészítve azt gyakorlati tapasztalatokkal, vállalkozó szellemű, jó szakemberekké válhatnak,  amelyek megakadályozzák a leszakadást és teret adnak a tehetségeknek. A célok megvalósításához igyekszünk forrást teremteni, ezért rendszeresen pályázunk elképzeléseink megvalósítása érdekében. Mivel egyre több iskolánkban a hátrányos helyzetű tanuló nagyobb odafigyelést, folyamatos felzárkóztatást igényelnek. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a kompetencia alapú oktatás tagintézményben való bevezetésével célunk a képességek, készségek attitűdök olyan irányú fejlesztése, mely során tanulóink alkalmazásképes tudást szereznek és képessé válnak az egész életen át tartó tanulásra, a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásra. Ezzel önálló intézményi innovációt valósítunk meg és annak eredményét nyomon követjük.

Feladatunk, 22


 hogy mintákat

adjunk

az

ismeretszerzéshez,

a

problémák

megoldásához.

Folyamatosan képezzük magunkat, hogy a legkorszerűbb ismeretek birtokában legyünk;  hogy a kompetencia-alapú oktatás megismerését szemléletváltozás kövesse, amely jelentősen átalakítja a tanár munkáját. Az új módszerek alkalmazásával nemcsak a pedagógus módszertani kultúrája változik meg, hanem az órákon megszerezhető tudás minősége is;  a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű adaptációját, a tagintézmény tanulóinak

szociokulturális

sajátosságainak

és

az

intézmény

adottságainak

figyelembevételével;  a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése;  a szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket a tagintézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza;  hogy újszerű tanulásszervezési eljárásokat vezessünk be;  hogy a tanulók képességeit, kulcskompetenciáit egyénre szabottan fejlesszük;  hogy az elektronikus írástudás intézményi szinten elterjedjen;  az újszerű tanulásszervezési eljárások hatékonyabb alkalmazása érdekében egyes tantárgyak ill. műveltségterületek oktatását tantárgytömbösített rendszerben szervezzük, a hagyományos tanórai kereteket fellazítva nagyobb lehetőséget ad a csoportmunkára, kooperatív tevékenységekre, projektek kidolgozására, tanulói portfóliók készítésére, bemutatására; pl. szakmai számítások  a diákok érdeklődését alapul véve tágítsuk tovább a világ iránti nyitottságukat;  hogy

az

önmagunkkal

és

környezetünkkel

szembeni

igényességet

és

felelősségérzetet állítsuk a középpontba;  hogy tanulóink megismerjék és elfogadják az alapvető emberi értékeket, melyek nyomán maguk is értékőrző, értékteremtő felnőttekké válhatnak, és képesek lesznek kiegyensúlyozott, teljes emberi életet élni;  fejlesszük tovább tanulási szokásaikat az egyéniségüknek megfelelő leghatékonyabb módszerek irányában; 23


 sikerélményekhez juttatva őket ösztönözzünk a jobb teljesítményre, oldjuk a kudarcoktól való félelmüket, szorongásaikat;  az ismeretközlő tanítás mellett adjunk teret az önálló tanulási tevékenységre építő módszereknek is;  a diákok kötelességtudatának fejlesztését szolgálja az önállóan elvégezhető és elvégzendő feladatok rendszeres ellenőrzése és értékelése. Célunk, hogy a gazdasági nevelés által tanulóink tudatos fogyasztókká (tudatos vásárló) váljanak, és nyitottabbak legyenek a gazdaság világa felé.  A vállalkozói ismeretek és készségek kialakítása törekszünk, hogy a közgazdasági ismeretek az alapműveltség részévé váljanak.  Az ágazati szakképzés lehetőségét kihasználva szakmát adunk és igyekszünk vállalkozóvá nevelni diákjainkat.  Szakképző évfolyamon pedig tanulószerződéssel vállalkozón nevelni a való életben gyakorolnak diákjaink heti rendszerességgel és összefüggő nyári szakmai gyakorlaton. Célunk, hogy a nyelvi előkészítő tanulóink 30 %-a tanulmányai befejezéséig megszerezze az ECDL-bizonyítványt (legalább 4 modulvizsgát tegyen), a székhelyintézményben a nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók 60 %-a az első idegen nyelvből államilag elismert bármely típusú nyelvvizsgával rendelkezzen, vagy sikeresen teljesítse a hivatal által szervezett mérést. Ennek elérése érdekében a vizsgákra felkészítő szakköröket szervezünk. Célunk, hogy mindenki érdeklődési körének megfelelően kibontakoztassa képességeit.  A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók eltérő felkészültségét, képességét.  Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk az arra rászorulóknak.  Tehetséges tanulóink számára – az igényeiket felmérve – szakköröket szervezünk.  Lehetőséget biztosítunk az iskolai, városi, megyei és országos szintű versenyeken való részvételre. Célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. 24


 Iskolánk felvállalja a nyelvi fejlődés zavarának következtében kialakult diszlexiás, diszgráfiás,

diszkalkuliás

sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelését/oktatását, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása érdekében.  Feladatunknak

tekintjük

az

egyéni

teljesítményre,

egyéni

képességszintre

támaszkodó tanulási technikák elfogadását, elsajátítását és fejlesztését.  A tanórák keretében figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó felkészültségét, képességeit.  A tagintézményben a negyedéves értékelések alkalmával egyénenként értékeljük az érintett tanulócsoportba tartozó diákok előrehaladását.  Az érintett osztályfőnökök és szaktanárok folyamatos kapcsolatot tartanak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő pedagógusaival. A TÁMOP 3.3.10.B-12 „Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása” pályázattal célunk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének javítása. A maximális lehetőséget kihasználva 50 tanulót vontunk be a pályázatba. A szakemberek bevonásával történő egyéni fejlesztés és tanulóink felkészítése a továbbtanulásban

kulcsfontosságú

tantárgyakat

illetően

egyaránt

szolgálja

az

alapkészségek fejlesztését és a képességek kibontakoztatását. A mentori foglalkozások az osztályfőnökök azon munkáját segítik, amelyek a célcsoport tanulóinak tanulási motivációját erősítik, ezáltal a középfokú oktatásban tartásukat szilárdítja meg. Az egyéni foglalkozások keretében alkalom nyílik a továbbtanulás lehetőségeinek megismertetésére. Ennek kiegészítéseként pályaválasztási tájékoztatókon veszünk részt, ill. a felsőoktatási intézmények nyitott napjainak látogatását is beterveztük szervezett formában. Tanulás módszertani technikák elsajátítására és a szociális kompetenciák fejlesztésére is lehetőség van a mentori foglalkozásokon. A szükségletektől és a lehetőségektől függően gyógypedagógust, fejlesztőpedagógust vagy egyéb szakembert is alkalmazunk. A projekt fő tevékenysége a szaktanárok egyéni fejlesztéséből és mentori foglalkozásokból áll, amelyek arra hivatottak, hogy a tanulókat továbbtanulásra sarkalljuk, fejlesszük képességeiket, részképességeiket egyénileg az egyes tantárgyakból és ennek segítségével próbáljuk megmenteni őket a lemorzsolódástól. Ezzel a tanulói célcsoporttal jobb eredmény érhető el egyéni foglalkozás keretében, ahol több lehetőség van bizonyos tananyagok

25


elmélyítésére. Rövid távú célként fogalmaztuk meg tanulóinak lemorzsolódásának csökkentését. Vállalásaink – A célcsoport minimum 80 %-a javítani fog a tanulmányi eredményén. – A célcsoport végzős tanulóinak minimum 80 %-a sikeres érettségi vizsgát tesz. – A tanulók legalább 95%-a nem fog 250 tanóránál többet mulasztani. – Tovább erősítjük eddigi kapcsolatainkat a különböző külső szervezetekkel az együtt szervezett szakmai, szabadidős programok terén, ezzel is segítve a gyerekek eredményes iskolai beilleszkedését és pályaválasztását. – Olyan helyi közösségekkel vettük fel a kapcsolatot, ill. kötöttünk velük együttműködési megállapodást, amelyek segítik tanulóinkat a kitűzött célok elérésében. (Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Salgótarjáni Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda, Nógrád Megyei Munkaügyi Központ) – Húsz közösségépítő program megvalósítását. Célunk az egészséges életmódra nevelés, a rendszeres testedzés iránti igény kialakítása.  Az osztályfőnök, az iskolaorvos, a védőnő és meghívott szakemberek segítségével előadásokat szervezünk az egészségmegőrzésről és a betegségek megelőzéséről.  Az iskolai sportkör tanórán kívüli sportolási lehetőségeket biztosít.  A tanulók igényeinek függvényében szakosztályokat működtetünk. Célunk, hogy diákjaink számára legyen fontos a kötődés a kisebb és nagyobb közösségekhez: a családhoz, a nemzethez, a hazához; érezzenek felelősséget ezekért a közösségekért. Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt.  Megismertetjük velük az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében.  A felnövekvő nemzedék számára kulcsfontosságú a nemzeti kultúra és a nemzeti múlt megismerése. A magyar kulturális örökség megismerése mellett megtanítjuk diákjainkat más kultúrák elfogadására, tiszteletére.

26


 A magyarországi és a határon túli magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása és erősítése céljából határon túli kirándulást szervezünk.  A családi életre nevelés a szülői házzal közös feladat, amelynek legfogékonyabb korszaka a serdülőkor. Ebben a folyamatban a pedagógus személye, személyisége különösen nagy szerephez jut. Igyekszünk helyes magatartási mintákat adni tanítványainknak, amelyek aztán beívódhatnak a személyiség legmélyebb rétegeibe, és elősegíthetik a megfelelő szocializációt.  Folyamatosan tudatosítjuk bennük az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség viszonyát.  Kialakítjuk diákjainkban a komplex környezetszemléletet, fejlesztjük a természettel való harmonikus társadalmi és gazdasági együttélés iránti igényt.  A pozitív közösségi viselkedés kialakulásához olyan iskolai életrendet teremtünk, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mert a magatartási szabályok átláthatók és kiszámíthatók, mindenkitől következetesen elvártak (iskolai házirend).  Érzékelhető és elsajátítható pozitív mintákat adunk, másfelől igyekszünk megbeszélni - mert kizárni nem tudjuk - a negatív mintákat.  Olyan érzelmi légkör megteremtésére és fenntartására törekszünk, amely nyílt és előítéletektől mentes, tiszteletben tartja a másik ember személyiségét.  Az együttműködési készség fejlesztése érdekében a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőséget adunk tanítványainknak a vitára, az együttesen elvégzendő feladatok megoldására. Célunk az iskola nyitottságának fenntartása, meglévő kapcsolataink ápolása.  A családdal való együttműködés színterei a fogadóórák, a szülői értekezletek; de ezeken kívül is szívesen látjuk a szülőket a gyermekeikkel kapcsolatos gondok megbeszélésére.  Folyamatosan kapcsolatban állunk  az általános iskolákkal: tájékoztatókon veszünk részt, nyitott napokat szervezünk a 8. osztályosoknak, hogy megismerjék intézményünket. Évek óta sikeresen szervezünk a székhelyiskolában közgazdászpalánta vetélkedőt a környék 8. osztályos diákjai részére.

27


 a középiskolákkal: versenyeket, vetélkedőket, közös programokat rendezünk; az érettségi után a szakképző évfolyamaink iránt érdeklődők pedig nyitott napok keretében ismerkedhetnek meg iskolánkkal.  A Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. az egész iskolát érintő rendezvényeink, valamint kulturális és zenei programjaink számára ad helyet.  Kapcsolatokat tartunk fenn a többi középiskolával, a Balassi Bálint Könyvtárral, az Apolló mozival.  Az egészségvédelem céljából folyamatosan együttműködünk az iskolaorvossal, a védőnővel.  Továbbra is meghatározónak tekintjük a fenntartóval való kapcsolatunkat. Célunk, hogy iskolánk minden tagja tartsa tiszteletben és ápolja a hagyományokat.  Megismertetjük

diákjainkkal

az

intézményünkben

kialakult

szokásokat,

hagyományokat.  A tanév programjában beillesztve lehetővé tesszük, hogy mindenki részese lehessen az iskolai és társadalmi rendezvényeknek, ünnepeknek, megemlékezéseknek.  Teret adunk hagyományteremtő új programoknak is. Célunk, az intézményben folyó oktató-nevelő munka minőségének biztosítása és fejlesztése. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha  diákjaink 70 %-a hangot ad elégedettségének;  a szülők többsége helyesli és támogatja az iskolában folyó oktató-nevelő munkát;  tanulóink a képességeiknek megfelelő eredményeket érik el;  a tovább tanulni szándékozók 70 %-a folytatja tanulmányait;  diákjainkat egészséges versenyszellem, a megmérettetés igénye jellemzi: 40 %-uk vesz részt tanulmányi és egyéb versenyeken;  a

diákönkormányzat

a

diákélet

meghatározó

szervezeteként

a

tanulók

megelégedésével működik;  az iskolaközösség valamennyi tagja folyamatosan együttműködve dolgozik a közösen kitűzött célokért;  a külső és belső mérések igazolják oktató-nevelő munkánk eredményességét.

28


1.3. A nevelési-oktatási munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési-oktatási munkánk során alkalmazott valamennyi módszernek az alapja az együttműködéshez szükséges jó tanár-diák kapcsolat. A tanórákon alkalmazott szervezeti megoldások:  szintfelmérés alapján kialakított csoportok az idegen nyelvekből, matematika és informatika tantárgyakból;  emelt szintű felkészítés a 11-12. évfolyamon az intézmény által meghatározott tantárgyakból;  nyelvi laborban tartott órák (angol, német, francia);  a számítógépek alkalmazása a közismereti és szakmai tantárgyakban;  projektoktatás: a vállalkozói ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása a szakmacsoportos alapozásban, a tanulmányi kirándulások és az iskolai rendezvények lebonyolításában. A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése érdekében a következő tevékenységeket hajtjuk végre a tagintézményben:  kompetencia alapú oktatást vezetünk be szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika, szociális-életviteli és környezeti kompetenciaterületen,  matematikai logika kompetenciaterületi oktatást építünk be fizika órán 9. évfolyamon,  a digitális tartalmakat és infokommunikációs taneszközöket használjuk az oktatási gyakorlatban. Oktatómunkánkban különös figyelmet fordítunk arra, hogy  az ismeretátadás és képességfejlesztés;  a reális, befogadhatóbb, korszerűbb tananyagmennyiség;  a tanulóközpontú és az órai munkában differenciált módszertan;  a tanulásszervezés változatossága;  a tanulói tevékenység aktivizálása;  a gondolkodási és problémamegoldási képességfejlesztés 29


érvényesüljön. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében alkalmazott munkaformák, eljárások és módszerek a tanítási órákon:  tanári magyarázat:beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés;  a tanulók motiválása, bizalmának elnyerése, az érdeklődés felkeltése az új ismeretek befogadására;  tevékenységközpontú pedagógia, kooperatív tanulás: csoportmunka és pármunka a különböző

szempontok,

ill.

az

együttműködés

érvényesítésére,

melynek

középpontjában a tanuló áll;  projektmódszer alkalmazása a tantárgyak közötti kapcsolatban, a Táncsics Napok pályázatai, programjai szervezésekor;  az európai nyelvtanulási módszer alkalmazása az önértékelés fejlesztésére;  differenciálás: az egyéni haladást is szem előtt tartó feladatok adása, ill. tevékenység végeztetése;  prezentációs technikák révén a meggyőzés módszerének elsajátíttatása (szóbeli és írásbeli prezentáció);  a tagintézményben IKT-eszközök alkalmazása a TÁMOP 3.1.4 kompetencia alapú oktatás pályázatba bevont tanulócsoportok érintett óráin;  az elvégzett feladatok folyamatos értékelése: biztatás, megerősítés, dicséret, a kudarcok oldása, segítőkészség, tolerancia és következetesség kell hogy jellemezze. A tanórán kívüli módszerek, munkaformák és eljárások:  a tagintézményben a TÁMOP 3.1.4 keretében bevezetett új tanulásszervezési eljárások közül évente megszervezünk 

egy három hetet meghaladó projektet,



egy témahetet.

 évente megszervezzük a tanulás tanulása moduláris oktatási programot a 9. évfolyamon a „Keriben” tanuló diákok számára; Valljuk, hogy olyan nevelésre és oktatásra van szükségünk, melynek során minden gyermek megismeri saját lehetőségeit és a pedagógussal és szülővel együtt arra

30


törekszik, hogy az adott gyermek számára elérhető legmagasabb szintet és legjobb készségeket kibontakoztassa. Az évek során a tanulókban kialakulnak bizonyos tanulási szokások. Ezek igen eltérők, lehetnek helyesek és helytelenek is. A tanulásban különböző területeken akadályozottak és azok, akik otthonról kevés szellemi támogatást kapnak, az évek során fejlődésükben egyre inkább elmaradnak társaiktól. Ezek szükségessé teszik a tanulók tanulási stílusának, módszereinek, szokásainak a formálását, a hatékony tanulási technikák elsajátíttatását.  a Táncsics Napok keretében pályázatok kiírása, versenyek, vetélkedők, diáknap szervezése;  a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben meglévő hagyományaink kaptak új keretet azzal, hogy a minden évben megrendezendő maratoni sportrendezvény

és

a

„hivatalos”

elsősavató

mellett

az

október

23-i

megemlékezésekhez kapcsolódnak az iskolai műveltségi, tantárgyi és szakmai vetélkedők

házi

fordulói

is.

Bemutatókkal,

szakmai

találkozókkal,

a

diákönkormányzat által szervezett szabadidős programokkal kialakult a Keri Napok elnevezésű rendezvénysorozat;  szép hagyománya alakult ki annak, hogy a március 15-i ünnepség keretén belül a közösségi munkában élenjárók, valamint a szakmai, kulturális, tanulmányi és sportversenyeken eredményesen szereplők jutalomban részesülnek;  a tanulók bemutatkozásának sajátos színtere az immár hagyományos karácsonyváró ünnepség keretében megtartott terítési- és csomagolási bemutató, amelynek az ünnepi hangulat előkészítése mellett fontos szerepe van a szakmaszeretet elmélyítésében is;  kiállítások szervezése;  az ünnepek, megemlékezések méltó megtartása, valamint a városi, megyei rendezvényeken való részvétel;  felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, sportszakosztályok működtetése az igények, ill. a lehetőségek alapján;  a diákönkormányzat működtetése, tevékenységének segítése;  hangverseny-, színház-, kiállítás- és mozilátogatások szervezése;  a Balassi Bálint Könyvtárban és a Nógrádi Történeti Múzeumban tett látogatások; 31


 tanulmányi kirándulások szervezése;  gyárak, üzemek, szakmai intézmények látogatása.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  A személyiségfejlesztés alapja tanulóink képességeinek, személyiségjegyeinek megismerése, és önismeretük, reális énképük kialakítása, fejlesztése. A 9. évfolyamon önismereti gyakorlatok révén adunk erre lehetőséget az osztályfőnöki, ill. a nyelvi előkészítő osztályokban az önismereti órák keretében.  A tanórákon az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, valamint szakmai ismereteket átadva gazdagítjuk ismereteiket. Ezek révén fejlődik gondolkodási képességük, kialakul az önálló ismeretszerzési módszerük, fejleszthető az értelmezésre való képességük, valamint a kommunikációs készségük is. Az önállóan megoldandó feladatokkal problémamegoldó képességük, a megoldások értékelésével pedig önismeretük formálható.  A pedagógiai tevékenységünkben fontosnak tartjuk a nevelési nehézségekkel, alapvető tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő és az SNI tanulók személyiségének fejlesztését.  A személyiségfejlesztési feladatok megtervezését, végzését megelőzi a tanulók körében végzett felmérés, szűrés. E feladat elvégzésében kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek, ezt a tevékenységet külső szervezetek bevonásával, velük szoros kapcsolatban végezzük. A Nevelési Tanácsadóval, különböző szakszolgálatokkal, családvédelmi

intézményekkel

szoros

a

kapcsolatunk

a

tanulók

személyiségfejlesztése érdekében.  A kompetencia alapú oktatás révén fejlődik a tanulás iránti motiváció és ezáltal tanulóink sikeresebbek lesznek a tanulási folyamatban.  A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, a tudás és az attitűd megfelelő arányának kialakítására törekszünk. 

A tagintézményben a változatos, gazdag fejlesztő programok (témahét, projekt, moduláris képzés) révén, ahol minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket sikerül

32


fenntartani a tanulási vágyat, az örömöt adó aktivitást. A személyiség harmonikus fejlődéséhez a tanulási siker pedig fontosabb még a megszerzett tudásnál is.  A tagintézményben a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a tantárgyak közötti merev határrendszer megszüntetésével személyiségfejlesztő hatású.  Az alkotó jellegű feladatok rendszeressé válásával (pármunka, csoportmunka) fejlődik a tanulók kreativitása.  A szociális kompetencia fejlesztésével tanulóink könnyebben illeszkednek be az osztály és az iskola közösségébe.  A tanulók iskolai teljesítményének értékelésében az ismeretközpontú számonkérés mellett értékeljük a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodást a helytállást is. Pl. gyakorlati képzés  Az érdeklődő tanulók a tehetséggondozó foglalkozás keretében alaposabb ismeretekre tehetnek szert, és mód adódik az önálló, a kreativitást előtérbe helyező alkotó tevékenységre is.  A sportkör az egészséges életmód érdekében végzett sport és a mozgáskultúra fejlesztése mellett a diákok szellemi terhelésének, a stressznek az oldását is szolgálja. A csapatjátékok során az együttműködési készség is formálódik.  Az önismeretet gazdagító versengésnek, a mélyebb ismeretek, összefüggéseket feltáró és alkalmazó képességek kibontakoztatásának színterei a tanulmányi versenyek.  A művészetek terén tehetséget mutató diákjaink lehetőséget kapnak a Táncsics Gálán való bemutatkozásra. Ők az élmények átadásával, társaik az élmények átélésével gazdagodnak.  Az esztétikai élmény átélése az érzelmileg gazdag személyiség kialakulásának nélkülözhetetlen feltétele. Ezt célozzák színház-, hangverseny-, kiállítás- és mozi látogatásaink – kapcsolódva a művészeteket is közvetítő tantárgyakhoz. Az iskola által szervezett nem ingyenes – az éves munkatervben meghatározott – programok költségeit az intézmény évente egyezteti a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség képviselőivel, vezetőivel.  Az osztályközösség, az iskola érdekében végzett tevékenységgel erősíthető az együttműködés, az egymás iránt érzett felelősség, átélhető a közös munka öröme. A diákönkormányzat munkája egyúttal felkészítés a közéletben való részvételre is. 33


3.Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése intézményünk alapvető feladata. 3.1. Az egészségnevelés célja:  olyan környezet megteremtése, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen;  a tanulók tudatos egészségfejlesztési attitűdjének, életvitelének kialakítása annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat;  az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére való igény felkeltése;  a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egészséget védő, a környezet védelmére is figyelő optimális megoldások megtalálása. Az egészséget tehát alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jóllétig terjed, tehát a nevelőmunkának is egyik kiemelt területe. Az iskola stratégiai elképzelése az egészségfejlesztésről, az egészségnevelésről, valamint a prevencióról. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:  a genetikai tényezők;  a környezeti tényezők;  az életmód;  az egészségügyi ellátó rendszer működése.

34


A felsoroltak közül három tényezőre tudunk hatást gyakorolni, ami befolyásolja az iskola

egészének

mindennapjait,

mivel

az

egészség

fontos

eszköz

életcéljaink

megvalósításához. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiénét. Célunk:  a személyiségfejlesztő hatások erősítése;  az ártó tényezők csökkentése;  a viselkedés és az életvezetés helyes kialakítása;  az egészségkárosító magatartásformák elkerülése;  hogy a betegségeket a korai szűrésekben való részvétellel előzzék meg;  hogy tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében;  képesek legyenek elviselni és feldolgozni az őket ért stresszhatásokat  hogy erősödjenek tanulóink társas-kommunikációs készségei és fejlődjenek konfliktuskezelési magatartásformái;  hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék és saját életükre alkalmazni tudják a tanultakat. 3.2. Az egészséges életmód kialakítása érdekében végzendő feladatok  információgyűjtés az egészségi állapotról, a társadalom és az egészség viszonyáról;  az információk feldolgozása, értékelése;  a feldolgozott információk alapján döntések hozása;  a döntések alapján egyéni és közösségi cselekvések módszereinek kidolgozása;  a diákok aktivitásának növelése a valós globális és helyi problémák megoldásának gyakorlati megközelítésében. 3.3. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek  felmérések készítése az iskola és az egészség viszonyáról;  serdülőkori önismereti csoportfoglalkozások képzett szakemberek vezetésével; 35


 kortárssegítők képzése – az AIDS, a dohányzás, a kábítószer elleni küzdelem segítésére, valamint a szexuális kultúra fejlesztésére;  részvétel a helyi egészségvédelmi programokon – drog, AIDS;  sport, kirándulás, egészségnap szervezése;  a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok népszerűsítése;  az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése;  az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése:  a székhelyintézményben a tankötelezettség végéig az iskolaorvos évente egyszer minden tanulót megvizsgál különös tekintettel a szem- és hallásvizsgálatra, a gerincdeformitásokra és a krónikus betegségek szűrésére; a tagintézményben a szakmai előírásoknak megfelelően az iskolaorvos évente egyszer minden tanulót megvizsgál különös tekintettel a szem- és hallásvizsgálatra, a gerincdeformitásokra és a krónikus betegségek szűrésére; 

a tankötelezettség végéig fogászati szűrővizsgálatot szervezünk évente;

 célszerű az iskola színeit képviselő sportolók félévenkénti terheléses vizsgálata;  kapcsolattartás az iskolai védőnővel, akit heti 1 alkalommal fogadóóra keretében kereshetnek fel a tanulók egészségügyi és mentális problémáikkal. 3.4. Tanórai tevékenységek – kapcsolattartás tantárgyakkal  Kémia – ismerjék meg a veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.  Földrajz – a környezettudatos magatartás kialakítása.  Osztályfőnöki – a DADA és az egészségnevelés témáinak feldolgozása.  Biológia:  a korszerű táplálkozás alapelveinek tisztázása, alkalmazása, érvényesítése;  az aktív testmozgás fontosságának hangsúlyozása;  a káros élvezeti szerek, az alkohol-, a drogfogyasztás és a dohányzás hatásainak és következményeinek ismertetése, a fogyasztásuk visszaszorítása;  a személyi higiénia,  az egészséges szexuális életre való felkészítés; 36


 a családtervezés szükségessége;  a fogamzásgátlás;  a terhesség felismerése, a válaszreakciók kialakítása;  a nemi betegségek, elsősorban az AIDS elleni védekezésre való felkészítés – „Red Ribbon”-akció;  a lelki egészségvédelem megerősítése;  az egészséget támogató környezet biztosítása.  Testnevelés:  mindennapos testnevelés megszervezése: 2012 szeptemberétől a kilencedik évfolyamon, majd felmenő rendszerben szervezzük meg diákjainknak a mindennapos testnevelést. A székhelyiskola tanulói az órarendbe illesztve hetente öt testnevelésórán vesznek részt. A tagintézményben heti 5 órarendbe illesztett órában vesznek részt a diákok mindennapos testnevelésen. A mindennapos testnevelést azokon az évfolyamokon szervezzük meg, ahol közismereti oktatás is folyik, és azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti órákon vesznek részt diákjaink;  a székhelyiskolában heti 1 órában műveltségterületi elméleti oktatást tartunk testnevelés tantárgyból, igazodva a diákok igényéhez, mert egyre többen érettségi vizsgát tesznek a tantárgyból;  a rendszeres testmozgás fontosságának, stresszoldó szerepének tudatosítása;  a tanórákon a rekreációs sporttevékenységek megtanítása azzal a céllal, hogy a tanulók szabadidős programjának része legyen;  a tömegsport-foglalkozások biztosítása az igényeknek megfelelően;  túrák szervezése (különösen a teljesítménytúrák – 10 km, 30 km, 50 km) A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben) évente két alkalommal (ősz-tavasz).  Élelmiszerismeret: a kiegyensúlyozott táplálkozási szokások tudatosítása, a korszerű, egészséges élelmiszerek kiemelése, az alkohol, a kávé káros hatásának tudatosítása, az egészséges étrend összeállításának szabályai.

37


 Szakmai gyakorlatok: személyi, munkahelyi higiénia, élelmiszerromlás, mérgezés, fertőzés és élelmiszerek kezelése, tárolása. 3.5. Segítő kapcsolatok Elsődleges feladat a szülők együttműködésének megnyerése a célok érdekében. Az iskola szűkebb és tágabb társadalmi környezetében jól kialakult kapcsolatok működnek: Ifjúság-egészségügyi Szolgálat (iskolaorvos, védőnő) Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szent Lázár Megyei Kórház (szülész-nőgyógyászok) Szociális- és Egészségügyi Központ/Alacsony küszöbű addiktológiai ellátás Regulus Környezetvédelmi Egyesület Aktív Társadalom Alapítvány – Migráns hátterű tanulók nevelésének és oktatásának segítése Az egészségnevelési programnak rugalmasnak kell lenni, biztosítjuk a folyamatos felülvizsgálat és a megújítás lehetőségét.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A társadalmi átalakulás ellentmondásokkal teli folyamata fokozott felelősséget ró az iskolára az állampolgári felelősség, aktivitás és cselekvőképesség kialakításában, fejlesztésében. Előrelépés azonban csak új módszerekkel, eszközökkel, technikákkal, gyökeresen új szemlélet kialakításával valósítható meg. 4.1. A közösségi szolgálat A 14-18 éves korosztálynak kiemelkedő szerepe lehet abban, hogy a társadalom még befogadóbbá és egyben emberibbé váljon. Az önkéntesség és az iskolai közösségi szolgálat megmutatja diákjainknak, hogy a társadalom sokszínű és sokféle szociális háttérrel rendelkező egyénekből, közösségekből áll, és megtanítja elfogadni azokat. A segítségnyújtást, az együttélés szabályait a különböző társadalmi rétegekbe tartozó embertársainkkal tanulni kell. 38


A közösségi szolgálat hasznos tevékenység, mert 

az így kialakuló szolidaritás erősíti a kisebb és nagyobb közösségek összetartozását;

 tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét;  fejleszti a tanulók empátiáját és együttműködési készségét;  az egyén személyiségének fejlesztése mellett a közösség érdekét szolgálja. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti. A közösségi szolgálat megszervezése: Intézményünk a 9-11. évfolyamon tanuló szakközépiskolás tanulóknak szervezi meg a közösségi szolgálatot. Tanulóink csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathatnak, amely megfelel életkoruknak, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségüknek, illetve képességeiknek, valamint amelyek nem veszélyeztethetik egészségüket, fejlődésüket és tankötelezettségük teljesítését. A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló közérdekű önkéntes tevékenységet reggel 6 óra és este 8 óra között végezhet. A tizenhatodik életévét be nem töltött tanuló esetében a közösségi szolgálatra fordítható idő nem haladhatja meg tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, tanítási időben a heti hat órát és tanítási napon a napi két órát, tanítási napon kívül a napi három órát. A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött tanuló esetében ez az idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. A közösségi szolgálat irányítása: Az iskolai koordinátor felveszi a kapcsolatot a környezetünkben található fogadó szervezetekkel, és együttműködési megállapodást köt velük. A közösségi szolgálat koordináló pedagógus, aki a programra felkészítő és azt lezáró 3 órás foglalkozást is vezeti. A közösségi szolgálat lebonyolítása:

39


A tanulók egészségügyi, szociális és jótékonysági; oktatási; kulturális és közösségi; környezet- és természetvédelmi; katasztrófavédelmi; óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal; idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen teljesíthetik a közösségi szolgálatot. A tanuló a fogadó intézményben mentor segítségével végzi a feladatát. Diákjaink alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhetik a segítő tevékenységet. A közösségi szolgálat dokumentálása: A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően, és tevékenységéről naplót kell vezetnie. A tanuló osztályfőnöke nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, azt bevezeti a törzslapra és a tanuló bizonyítványába. A teljesítésről igazolást állít ki a tanuló részére. 4.2. Intézményünk egyéb közösségépítést szolgáló feladatai A közösségépítés célját szolgálja, hogy a kompetencia alapú programcsomagok (különösen a szociális-életviteli és környezeti programcsomag) tagintézményi bevezetésével és alkalmazásával olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, amelynek során a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a közösség elemei közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. Célunk: az összetartozás, az egymásért és a közösségért érzett felelősség erősítése, nyitottság kialakítása a másság elfogadására, - az SNI tanulók befogadása, sérülésükből adódó hátrányaik csökkentéséhez segítőkészség kialakítása a közösségben, - a sérült, fogyatékkal élő embertársaik elfogadására és segítőkész magatartás tanúsítására neveljük tanulóinkat, tanulói közösségeinket. Feladatunk: az integrált nevelés során eljutni az inkluzív pedagógiai szemléletű oktatáshoz. Az osztályfőnök feladatai a közösségfejlesztés területén: 40


 a házirend megismertetése a diákokkal;  folyamatos értékelése annak, hogy a társas együttlét normáit hogyan tartják be;  az osztályfőnöki órák keretében az egyén és a közösség kapcsolatának megbeszélése;  tanórán kívüli közös programok szervezése (kirándulás, túra, színház stb.). A diákönkormányzat mint a közösségfejlesztés egyik színtere működésével kapcsolatos feladataink:  a tanulók érdekképviseletének megszervezése osztály-, ill. iskolai szinten;  iskolai és szabadidős programok szervezése;  a Táncsics Napok és Keri Napok részeként diáknap rendezése;  az iskolarádió működtetése, a diákújság szerkesztésének segítése;  kapcsolatok kiépítése és fenntartása más iskolákkal. A hagyományápolás feladatai: A nemzeti ünnepeinkről, évfordulóinkról való megemlékezések fő célkitűzése a történelmi tapasztalatok tudatosítása, a nemzeti öntudat fejlesztése, a hazához tartozás érzésének erősítése. Legfontosabb alapelvünk a hagyományos mozzanatok tiszteletben tartása mellett, hogy újszerű keretek közt, elsősorban az érzelmekre hatva ragadjuk meg az ünnepek lényegét, lehetőleg sajátos színt adva, aktualizálva kapcsoljuk össze a múltat, jelent s jövőt. Az

iskola

saját

rendezvényei,

ünnepségei

hozzájárulnak

az

iskolai

közösség

kialakulásához, a büszkén vállalt iskolánkhoz tartozás érzésének erősítéséhez és a felelősségteljes, tevékeny részvételhez az iskolai életben  az iskolai élethez kapcsolódó rendezvények szervezése (tanévnyitó, sulinyuszivetélkedő, jelvényátadó, szalagavató ünnepély és bál, Táncsics Napok, Keri Napok, ballagás, tanévzáró);  nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink méltó megtartása, részvétel a megyei, városi ünnepségeken. Az iskolaközösség képviselete:

41


 a tanulmányi és sportversenyek nyerteseinek felkészítése az iskola méltó képviseletére a városi, megyei és országos döntőkre.

5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola szereplői a tanuló, a pedagógus és a szülő, „ akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak”. (Nkt.) A pedagógus és a szülő A pedagógusok és szülők együttműködésének alapja a kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten alapuló kapcsolat és az intézmény ill. pedagógusai szakmai hitele. A szülők a nevelés és oktatás feladatát megosztják a pedagógusokkal, éppen ezért fontos, hogy a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. Az együttműködés területei:  a tanuló tanulmányi előmenetele;  a tanulóval kapcsolatos nevelési kérdések;  a szülői szervezet létrehozása és működése;  az intézményi dokumentumok megismerése;  az iskola képviselete a szűkebb környezet, a város , a megye felé;  a hagyományos iskolai rendezvények megszervezése;  a szabadidő közös eltöltésének lehetősége;  a lemorzsolódás elleni küzdelem.

A hatékony együttműködés érdekében a pedagógus  szakmai felkészültsége magabiztos;  figyelmes, jóindulatú és körültekintő kapcsolatot épít ki és tart a tanulók szüleivel, tágabb társadalmi környezetével;  lehetővé teszi a személyes találkozást a szülőkkel és érdemi tájékoztatást ad a tanuló előmeneteléről, magatartásáról;

42


 kommunikációja hatékony és elfogadó, tiszteli a gyerek családját és kulturális hátterét;  megfelelő attitűdöt alakít ki a szülőkkel, amelynek révén a pedagógus szolgáltatósegítő, partneri szerepkörben tűnik fel;  a szülők bizalmát erősíti az intézmény iránt;  személyes, családi vonatkozású információkat diszkréten kezeli;  problémás diákok szüleit bevonja a nevelési feladatokba;  mentorálás;  személyességével, közvetlenségével feloldja a szülők és pedagógusok közötti formális viszonyt. A hatékony együttműködés érdekében a szülő  megismeri az intézményi dokumentumokat (Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Házirend);  rendszeresen tájékozódik gyermeke tanulmányi előmeneteléről személyesen, ill. az ellenőrző és a digitális napló segítségével;  rendszeresen tájékozódik gyermeke iskolai magatartásáról az iskolavezetéstől, osztályfőnökétől, szaktanáraitól;  látogatja a szülői értekezleteket és fogadóórákat;  részt vesz az iskolai rendezvényeken, szabadidős tevékenységeken;  részt vesz képviselők útján a szülői szervezet munkájában;  lehetőségei szerint segítséget nyújt az iskola épületeinek szépítésében, felújításában. A pedagógus és a tanuló A tanárok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen hivatalos – a pedagógus szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus – munkakapcsolat. Az oktató az emberiség által felhalmozott kultúrát, a tudományok korszerű eredményeit közvetíti intézményes keretek között tanítványai felé. Nevelőként a társadalmi együttélés szabályainak átadásában, a társadalom által elvárt erkölcsi értékek és normák kialakításában van nagyon fontos szerepe. A pedagógus és tanítványa azonban emellett személyes, érzelmi kapcsolatban is áll, amely a közös gondolkodásból eredő élményeken, a nyílt és őszinte megnyilatkozásokon alapul. 43


Az együttműködés területei:  a tanítási-tanulási folyamat;  a nevelési folyamat;  a tanórán kívüli tevékenységek;  szabadidős tevékenységek;  iskolai ünnepségek;  az intézmény képviselete városi, megyei, országos rendezvényeken;  az iskolai diákönkormányzat. A hatékony együttműködés érdekében a pedagógus  tekintélye több tudásából és felelősségéből származik;  magas szintű szakmai tevékenységével

és példamutató magatartásával kivívja

tanítványai tiszteletét;  ünnepélyeken külső megjelenésével és a rendezvény alatti viselkedésével kifejezi az iskolai program iránti tiszteletét;  kommunikációja elfogadó, tiszteli a gyerek személyiségét és kulturális hátterét;  megbecsüli tanítványai munkáját és teljesítményét;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók iskolai és otthoni munkáit, előrehaladását;  a tanulók munkájának értékelésében elfogulatlan és objektivitásra törekszik;  az eredményes munkához nélkülözhetetlen információkat a tanuló rendelkezésére bocsátja;  elfogadja, hogy a tanuló tudatosan aktív, kíváncsi, fejlődni akaró, önnevelésre képessé tehető egyéniség;  a nevelési folyamatban szem előtt tartja, hogy minden tanulónak vannak erősségei, valamilyen területhez kapcsolódó jó képességei és lehetőségei;  átadja szakmai tudását;  a közvetlen tudásátadáson túlmutatói nevelési feladatokat is fontosnak tartja;  fejleszti a tanuló készségeit;  kihasználja a tanulók munkájának

fejlesztő értékelésében rejlő pedagógiai

lehetőségeket;  alakítja a diákok jövőképét. 44


A hatékony együttműködés érdekében a tanuló  figyelmével, szorgalmával hozzájárul az eredményes tanulási-tanítási folyamathoz a tanítási órákon;  betartja az iskolai házirend elvárásait;  belátja, hogy a szabályok megszegése hátrányos következményekkel jár a tanulóközösségre;  ünnepélyeken külső megjelenésével és a rendezvény alatti viselkedésével kifejezi az iskolai program iránti tiszteletét;  az eredményes munkához nélkülözhetetlen elvárásokat teljesíti;  megnyilatkozásai nyíltak, őszinték és kulturáltak;  kérdéseivel és gondjaival személyesen fordul osztályfőnökéhez, szaktanáraihoz a megbeszélés szerint alkalmas időben;  részt vesz az iskolai diákönkormányzat munkájában;  olyan szabadidős programokat kezdeményez, amelyek építik a közösséget, és az egészséges életmódot segítik;  elismeri a pedagógus személyiségének és képességeinek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseit;  megbecsüli tanára munkáját és teljesítményét;

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok oktatói és nevelői feladatai 

A pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése és oktatása.

 A kerettantervben előírt törzsanyagot elsajátíttatja diákjaival.  Oktatói tevékenysége keretében az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan, változatos módszerekkel közvetíti.  A pedagógiai program alapján megválasztja a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit, elkészíti tanmenetét.  Gondoskodik a gyermekek személyiségének fejlesztéséről.  Egymás tiszteletére, megbecsülésére, hazaszeretetre neveli tanítványait. 45


 A tanulóknak átadja az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi.  Ellenőrzi, félévente legalább a tantárgyi heti óraszámának megfelelő számú érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti a tanulók munkáját.  Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, részt vesz pedagógiai kísérletekben.  Nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe veszi tanulói egyéni képességét, tehetségét,

fejlődésének

ütemét,

szociokulturális

helyzetét

és

fejlettségét,

fogyatékosságát, segíti a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását tanulótársaihoz.  Arra törekszik, hogy felismerje a szaktárgyában kimagasló teljesítményt és eredetiséget

mutató

tanulókat.

Szaktárgya

körében

közreműködik

a

tehetségnevelésben, amelyet a teljesítményorientáltság és az alkotásra késztetés jellemez.  A szaktárgyi tanulás irányítása mellett minden lehetséges helyzetben a kulturált, illemtudó viselkedésre, az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzésére és védelmére nevel.  Az igazgatóhelyettesek ill. a tagintézmény-vezető által megállapított munkarend szerint látja el a tanórákat, azok helyettesítését, a tanulmányi versenyek és vizsgák felügyeletét, valamint az óraközi szünetek ügyeletét. A tanítási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel megjelenik.  Az igazgatóhelyettes ill. a tagintézmény-vezető kérésére közreműködik a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók területi versenyeztetésében.

6.2. A pedagógusok adminisztrációs feladatai  A tanulók felméréseit, dolgozatait pontosan, objektívan javítja.  A dolgozatokat 1 évig megőrzi. 46


 A digitális naplóba bejegyzi a megtartott óráit, a hiányzó ill. késő tanulókat, az értékelés során született érdemjegyeket, mindezeket naprakészen vezeti.

6.3. A pedagógusok szervezeti feladatai  A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, az értékelésében, elfogadásában, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  Tervezi tantárgyának ütemezését a pedagógiai programnak megfelelően, a tanév rendjéhez alkalmazkodva.  Részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken.  Részt vesz a munkaközösségi tagok részére szervezett továbbképzéseken.  Részt vesz a munkaközösség munkatervének összeállításában.  A helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválasztja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket.  Javaslatot tesz tantárgyának eszközfejlesztésére.  Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vesz helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában ezzel is emelve az intézmény szakmai elismertségét. 6.4. A pedagógia etikával összefüggő feladatok  A tanulók emberi méltóságát és személyiségjogait messzemenően tiszteletben tartja.  A tanulók, a szülők személyiségjogait érintő kérdésekben jogszerűen jár el, azokat bizalmasan kezeli.  A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad.  A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését

veszélyeztető

körülmények

megelőzésében,

megszüntetésében, és mindezekben körültekintően jár el.

47

feltárásában,


7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az iskolavezetés és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök munkája komplex, átfogó mivel a tanuló egész személyiségére irányul; differenciált mert a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán egyéni követelményeket támaszt; rugalmas ugyanis nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga. Az osztályfőnök feladatai:  Osztályfőnökként ellátja az osztály vezetését.  Megnyitja az osztálynaplót, elvégzi a szükséges adminisztrációt (bizonyítványok, törzskönyv).  A pedagógiai program megvalósításával biztosítja az osztályközösség fejlődését.  Az osztály életét, programjait úgy tervezi, hogy az összhangban legyen az iskola programjával.  Az

intézmény

pedagógiai

elvei

szerint

neveli

osztályának

tanulóit,

a

személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, lehetőség szerint látogatja óráikat.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyógypedagógussal, gyógytestnevelővel, ifjúságvédelmi felelőssel, a védőnővel, gyámügyi munkatárssal).  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: – ellenőrzi és nyomon követi az elektronikus haladási naplót, – aktualizálja a hiányzási és anyakönyvi részt, – regisztrálja az igazolt és igazolatlan hiányzásokat (igazolatlan hiányzás esetén kiküldi a szükséges értesítéseket), – félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyekre javaslatot kér az osztályban tanító pedagógusoktól és a javaslatot a nevelőtestület elé terjeszti, –

félévkor és év végén statisztikai adatokat szolgáltat az osztályról,

48


– a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt segíti, közreműködik a pályakövetésben.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítja őket, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel,

a

kijelölt

feladatok

elvégzésével

javaslataival és

elősegíti

a

közösség

tevékenységének eredményességét.  Nyilvántartja a tanulási nehézséggel küzdő, különleges bánásmódot igénylő, valamint a tehetséges tanulókat.  A szaktanárokkal együtt folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulásban lemaradók felzárkóztatását.  A szaktanárokkal egyeztetve gondoskodik a tehetséges tanulók külön program szerint történő tanulási lehetőségeinek biztosításáról, valamint arról, hogy a tehetséges tanulók egyre több alkalmat kihasználhassanak kompetenciájuk igazolására, akarati teljesítményük fokozására.  Részt vesz osztályával az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken, mozielőadásokon. Megismerteti osztálya tanulóival az iskola hagyományait és ezek tiszteletére neveli őket.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezleteket tart, a fogadóórákon az ellenőrző könyv és a digitális napló útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a

tanulók

magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről.  Saját hatáskörében - indokolt esetben - évi egy nap távollétet engedélyez osztálya tanulóinak, igazolja a hiányzásokat.  Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.  A pedagógiai programnak megfelelően tervezi az osztályfőnöki órák ütemezését.  Tervezi - osztályával közösen - a szabadidős programokat, tanulmányi kirándulásokat.  Megtervezi osztálya éves osztályfőnöki programját. 49


 Javaslataival segíti a tanulók jutalmazására, diákjóléti alapra vonatkozó pénzügyi tervezést.  A tanulók, a szülők személyiségjogait és a munkatársait, munkahelyét érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közoktatási törvényben foglaltak szerint jár el.  Megismeri a köznevelési törvény erre vonatkozó fejezeteit.  Rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét, amelyről munkaközösségi értekezleten és az osztályozó konferencián beszámol.  Tiszteletben tartja a tanulói és a szülői személyiségi jogokat, bizalmasan kezeli a kollégákkal

és

az

osztályokkal

kapcsolatos

információkat

és

ellenőrzési

tapasztalatokat.  Segíti a tanulók erkölcsi fejlődését a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását és törekszik azok betartatására.  Osztálya tanulóit a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra és hazaszeretetre neveli.

8.Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 8.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk a tehetség, az adottság mielőbbi felismerése, folyamatos fejlesztése. Felelősséget érzünk azért, hogy ezeknek a diákoknak felkutassuk az eredményes szereplés lehetőségeit, s hogy önképzésünk révén a legfelkészültebben segítsük őket. Feladatunk, hogy biztatással, dicsérettel eddzük akaraterejüket, elszántságukat, hogy kitartásukkal tehetségük maximumát hozzák felszínre. Iskolánkban a tehetséggondozást az alábbi módon, illetve szervezeti keretekben kívánjuk megvalósítani:  a kötelező és választható tanórákon, valamint a közép- és emelt szintű érettségire történő felkészítés biztosításával a differenciált képességfejlesztésre törekszünk;  a szintezést szolgáló idegen nyelvi felmérés eredményei alapján szervezzük meg az idegen nyelvi csoportbeosztást; 50


 a diákok és szülők igényeire alapozva lehetőségeinkhez mérten szakköröket működtetünk;  a foglalkozást vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek;  a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe kerülése;  lehetőséget adunk szakmai táborokban, szakmai programokon való részvételre;  biztosítjuk a tömegsport foglalkozásait (természetjárás, szakosztályok működtetése), felkészítjük sportoló diákjainkat a versenyekre;  a valamely területen tehetséges SNI-s tanulók fejlesztése. A székhelyintézményben a Számítástechnikai Kultúráért Alapítvány nyújthat támogatást a tehetséges tanulók versenyeztetéséhez! A támogatás odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma dönt. 8.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók magatartása jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól. Az általában alkalmazott pedagógiai módszerek az ő esetükben gyakran eredménytelennek bizonyulnak. Probléma esetén az osztályfőnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét kérve elindítja a tanuló problémájának megfelelő szűrést. Célunk: az érintett tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeinek enyhítése az esélyegyenlőség jegyében sokszínű tevékenységformák biztosításával. Feladatunk:  a 9. évfolyamon az érintett tanulók mielőbbi kiszűrése, a problémák okainak kiderítése; Felelősei: osztályfőnökök, szaktanárok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Időszaka: tanév eleje, azt követően folyamatos. Módszere: megfigyelés, konzultáció  a szülőkkel való együttműködés;  az osztálytársak megnyerése a segítéshez; 51


 az érintett tanuló önismeretének fejlesztése egyéni foglalkozás keretében (önismereti kérdőívek kitöltése, szituációk megbeszélése);  kooperatív technikák alkalmazása;  differenciált tanulásszervezés;  tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása;  a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával;  a közösségi együttlét szabályainak megismertetése, fontosságának megmagyarázása;  a pedagógusok toleranciája:  elfogadó magatartás;  a megszégyenítés elkerülése;  a pozitív tulajdonságok megerősítése;  az elvárások tudatosítása határozott, de nem bántó módon;  szélsőséges esetben szakember bevonása; a Nevelési Tanácsadó megkeresése után a pedagógus a szakvéleményben leírtak szerint jár el;  amennyiben a tanulót szakértői bizottság is vizsgálta, és sajátos nevelési igényt állapított meg, abban az esetben a szakértői véleményben foglaltak az irányadók; a szakértői bizottság javaslatára magántanulói jogviszony létesítése 8.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel küzdő, ill. sajátos nevelési igényű tanulók esetében a kiindulás a kudarc okának felkutatása. Ehhez szükség esetén szakember segítségét is kérjük (nevelési tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság). A diagnózist a szakértői bizottság állapítja meg. A felzárkóztatás színterei:  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások;  egyéni felzárkóztató foglalkozások;  speciális szakember által végzett fejlesztés,  külső szervezetek által szervezett foglalkozások.

52


Elvárások a szaktanárral szemben:  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit;  a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést;  a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit;  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökökkel szemben:  a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen;  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;  szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében;  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét.

A kudarc hátterében állhatnak:  egészségi problémák, betegség (ennek következtében hiányzások);  érzelmi problémák, családi gondok;  diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nyelvi fejlődés egyéb zavarai;  a képességek, készségek alacsony szintje;  motiválatlanság, az érdeklődés hiánya;  szociális gondok. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink, feladataink: 

differenciált tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a felzárkóztatást:  individuális tanulás, amely valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást,  kooperatív

tanulás

során

a

tanulási

tartalom

elsajátítása,

a

képességfejlesztés csoportos formában történik, ahol a tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében,

53


 a projekt módszer a gyerekek érdeklődésére építve egy komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló ismeretszerzést, a kutatást és a nagyfokú integrációt;  Az SNI tanulóknál a házi feladat egyénre szabott, és figyelembe veszi a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményt.  személyes kapcsolat a tanulóval: a kölcsönös bizalom kiépítése;  a tanár diákkal szembeni előítéletektől mentes, elfogadó beállítódása, amelyet erősít a tanuló alapos megismerése;  a tanulók differenciálása a heterogén csoportban;  hosszabb türelmi idő biztosítása;  pozitív megnyilvánulások megerősítése;  a 9. évfolyamon tanulóink részt vesznek tanulásmódszertani órákon, ahol a hatékony, egyénre szabott ismeretszerzési módszereket sajátítanak el;  a szülőkkel való együttműködés;  együttműködés a diákot tanító pedagógusok között: folyamatos tapasztalatcsere;  a tagintézményben tanulószobai ellátás, korrepetálás szervezése;  múzeumokkal, közművelődési intézményekkel való együttműködés kialakítása, amely támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, az informális tanulás elterjesztését;  szakember bevonása: az egyéni fejlesztéshez szükséges feladatok megbeszélése;  együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekkel/tanulóval. Célunk, hogy az érintett tanulók a továbbhaladáshoz szükséges minimális tantervi követelményeket teljesítsék. A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola: a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

54


A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanuló – egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. 8.4. Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi – Szakiskolai Programja (AJKSZP) A program célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kollégiumi elhelyezéssel megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, szakmai végzettséget szerezhessenek. Intézményünkben az AJKSZP a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Lorántffy Zsuzsanna Kollégiummal való együttműködés keretében zajlik. A partneri együttműködés célja, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szakképzésben – szakiskolában - a legszegényebb, gyermekvédelmi ellátásban részesülő fiatalok a legképzetlenebb szülők gyermekei közül, illetve a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz megfelelő pedagógiai környezetet, valamint szociális és kulturális hátrányok kompenzálását és ezeken keresztül a lemorzsolódás elkerülését biztosítsa. Az AJKSZP célcsoportja: A programba felvehetők a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2013. évi XXVII. tv. 67./A § (2) bekezdése szerint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A felvételt elnyerő diákok a tanulmányaikat 9. szakiskolai osztályokban kezdhetik meg. Fejlődésüket patrónustanárok segítségével követjük nyomon. Az AJKSZP során megvalósítandó kiemelt tevékenységek, feladatok:  Partnerszemléletű együttműködés a tanulók családjaival, gondviselőivel  A tanulási képességek fejlesztése  A tanulók teljesítményének folyamatos mérése

55


 Részvétel a továbbtanulási és munkavállalási célok kijelölésében  Folyamatos kapcsolattartás a kollégiummal  Kompetencia alapú és az esélyegyenlőséget elősegítő fejlesztés: a szövegértésalkotás, matematika-logika és szociális kompetenciák területén 2-3 fős csoportban A

kollégium

és

intézményünk

együttműködésének

eredményeképpen

a

tanulók

versenyképes szakmákhoz jutnak. Reményeink szerint a belépő diákok körében csökken az iskolai lemorzsolódás. 8.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyerekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, szűkebb értelemben a nehéz helyzetbe kerülő-, vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küszködő gyermekek számára nyújtott speciális segítségadás. Sok esetben már kialakult problémákkal találkozunk, de ekkor is feladatunk, hogy a problémát felderítsük, orvosoljuk a megoldhatatlannak tűnő gondokat, megfelelő mederbe tereljük. Célunk:  a preventív gyermekvédelem;  a gyermekek képességeinek fejlesztése, hogy magukkal és környezetükkel felelősségteljesen szembe tudjanak nézni;  a tanulás iránti motiváció erősítése a differenciált tanulásszervezési eljárásokkal  a problémamegoldó képesség fejlesztése, hogy a nehézségeket meg tudják oldani, hogy életüknek pozitív célokat és értelmet tudjanak adni. A tantestület valamennyi tagjának, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek feladata a gyermek- és ifjúságvédelem az iskolánkban. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrése a tünetek alapján elsősorban az osztályfőnök feladata, a nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése az ifjúságvédelmi felelőssel együtt történik.

56


8.5.1.A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez fordulhatnak;  a szülők bevonása a prevenciós tevékenységekbe;  folyamatos kapcsolattartás a családokkal a veszélyeztető okok feltárása érdekében;  a veszélyeztető okok megléte esetén a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, munkájuk segítése;  az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát;  tájékoztatja a pedagógus kollégákat a szakirodalmakról, és eljuttatja hozzájuk a továbbképzési lehetőségeket;  kapcsolatot tart a kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel, mert a szülői háztól távol ezek a gyerekek nehezen alkalmazkodnak a kollégium szokásaihoz;  javaslatával a tankönyv-támogatási bizottság aktív tagjaként segíti a differenciált elosztást;  részt vesz a Nemzetközi Egészségfejlesztő Intézet (NEFRI) továbbképzésein, ennek alapján felmenő rendszerben tartandó egészségvédő programokat szervez, és a helyes, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteket közvetíti;  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart az iskolaorvossal, aki a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését végzi, szükség esetén további lépéseket tesz;  közvetlen kapcsolatot tart egy pszichológussal, aki időegyeztetés után fogadja tanulóinkat. 8.5.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységei A tevékenységeket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja, aki a veszélyeztető problémák megoldása érdekében kapcsolatot tart:  iskolán belül:  az intézmény igazgatójával; 57


 igazgatóhelyettessel;  az osztályfőnökkel;  a pedagógus kollégákkal;  a szülői szervezet tagjaival;  az iskolaorvossal;  a védőnővel.  iskolán kívül:  a szakellátó intézményekkel;  a pszichológussal;  a Nevelési Tanácsadóval;  a Gyermekjóléti Szolgálattal;  a családsegítő központtal;  a pályaválasztási tanácsadóval;  az ifjúsági irodával;  a Tinédzser Nőgyógyász Ambulanciával. Fontosabb feladatok: 

a tanulók személyiségének, képességeinek, körülményeinek minél alaposabb és sokoldalúbb megismerése, a veszélyeztetett ill. hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása, fejlődésük nyomon követése;



a tanulók mulasztásának figyelemmel kísérése, az igazolatlan mulasztások megelőzése; bekövetkeztekor az okok feltárása és kiküszöbölése a szülőkkel együttműködve; szükség esetén a megfelelő adminisztratív lépések megtétele;



a család szociális helyzetéből adódó hátrányok enyhítésében való közreműködés: – tájékoztatás a tudomásunkra jutó önkormányzati segélyek, -támogatások lehetőségeiről, – pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, azok közzététele, segítségnyújtás a pályázatok megírásában, – a tanórán kívüli programokon való részvétel segítése a szóba jövő lehetőségek tapintatos felajánlásával;



a beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézségeket csökkentő tevékenység:

58


– azoknak az iskolai, egyéni és iskolán kívüli lehetőségeknek a megkeresése (az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, a gyerekkel és a szülőkkel együttműködve), melyek elősegíthetik a gyermek fejlődését, – fogadóórák biztosítása tanulók és szülők számára; 

a család szerkezetéből, helyzetéből adódó ártalmak ellensúlyozása, enyhítése: – egyéni foglalkozás, – kortárs-segítő csoportok szervezése (DADA), – szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, – folyamatos

kapcsolattartás

a

gyermekvédelmi

feladatokat

ellátó

intézményekkel, – szakemberhez irányítás. 8.5.3 Szociális szolgáltatások A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény konyhájához tartozó ebédlőben tudjuk biztosítani az étkezési lehetőséget. A szünetekben iskolai büfék állnak a tanulók rendelkezésére. Saját kollégiumunk nincs, de a városi középiskolai kollégium fogadja tanulóinkat. Ameddig fennmarad a jelenlegi tankönyv-hozzájárulási rendszer, az ingyenes támogatásra jogosultakon kívül a mindenkori lehetőségek szerint a szociálisan rászorulók – a diákönkormányzattal egyeztetett alapelvek szerint – részesülnek tankönyvvásárlási támogatásban. Közzétesszük az iskolához eljutó pályázati kiírásokat, kedvezményes felvételi előkészítő és diáküdülési lehetőségeket. Adott esetben segítséget nyújtunk a szervezésben is. Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink A Számítástechnikai Kultúráért Alapítványtól és a Keriért Alapítványtól kérhetnek támogatást a tagintézményben. Erről az alapítványok kuratóriuma dönt.

9. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 9.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja

59


„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) 9.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Iskolánk sajátosságaiból adódóan a fogyasztóvédelmi oktatás-nevelés a szakmai tantárgyak tananyagába szervesen beépül. Az egyes anyagrészekhez szorosan kapcsolódik a fogyasztói jogok érvényesítése, az árucserék-reklamációk intézése, a jótállás, az árképzés, a fogyasztók megtévesztésével kapcsolatos előírások ismertetése.  Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai (kereskedelmi és vállalkozási ismeretek, vendéglátó és gazdálkodási ismeretek, etika)  A székhelyiskolában a tantárgyfelosztásban szereplő oktatással-neveléssel töltött időből heti 1 órában foglalkozás keretében történik ismeretterjesztés  A szakmai gyakorlati foglalkozásokon gyakorlati ismeretek, szituációk, vevőankétok szervezése  Az iskolai büfé  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (üzletek, bankok látogatása)  Hazai

és

nemzetközi

együttműködések

(más

iskolákkal,

állami

és

civil

szervezetekkel, cégekkel). Élő kapcsolatunk van a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az ÁNTSZ szakembereivel, akik előadásokkal, aktuális kérdések megvitatásával segítik az oktató munkát.  Az iskolai fogyasztóvédelem működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac) 9.3. Módszertani elemek Készségek, fejlesztése: kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A módszereknek tartalmazniuk kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtést, feldolgozást és a feldolgozott információk alapján való döntést és a végrehajtás módszereit.

60


A diákok a módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon keresztül alkalmazzák.

Feladatok:  Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése.  A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A fogyasztás során fontos a  tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés  Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 

A középiskola befejezésekor a diákok értsék és saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  környezettudatos fogyasztás  tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  fenntartható fogyasztás,  preventív vagy megelőző fogyasztóvédelem

 Az iskolai programokban a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni.

10. Fakultatív hit- és vallásoktatás Egyházi jogi személy hit- és vallásoktatást az iskolában a tanulók és szülők igénye alapján szervezhet a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez igazodva.

61


Az iskola igazgatója az egyházi jogi személy ilyen irányú kezdeményezése alapján köteles a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét beszerezni a vallásoktatással kapcsolatos döntése meghozatala előtt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket.

11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 11.1. A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás  Osztályközösségek és tanulócsoportok Az iskolai életet érintő információk áramlásának biztosítása az osztályfőnök, ill. a szaktanárok segítségével.  Diákkörök A tanulók hozzák létre valamilyen közös tevékenység céljából. A körök működését az igazgató engedélyezi a neki benyújtott kérvény alapján, amely tartalmazza a diákkör célját, felelős vezetőjének nevét és az intézményben tartózkodás rendjét.  Diákönkormányzat A tanulók érdekeit képviseli, véleményt alkot a diákokat érintő kérdésekben. Véleményt nyilváníthat, javaslattal

élhet

a nevelési-oktatási

intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Saját szervezeti és működési szabályzat a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit az igazgató bíz meg, legfeljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét be kell szerezni az iskolai SZMSZ-ben meghatározott rendelkezések, 62


valamint a házirend elfogadása előtt és az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.  Diákközgyűlés Nyilvános tájékoztató fórum, amely tanévenként legalább egy alkalommal hívható össze. Az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról.

12. A szülő, a tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formái Célunk az őszinteségen és bizalmon alapuló harmonikus tanár-diák és szülő-tanár kapcsolat. Az iskola lehetőséget teremt a szülők, pedagógusok, diákok jogainak gyakorlására, valamint elvárja a kötelességek teljesítését (a köznevelési törvény alapján). 12.1. A szülőkkel való kapcsolattartás  Szülői értekezlet évfolyamszinten A 9. évfolyamos diákok szüleinek az igazgató a tanév elején bemutatja az iskolát. A székhelyintézményben az első osztályonkénti szülői értekezleten az ott tanító pedagógusok bemutatkoznak és röviden ismertetik az általuk tanított tantárgy követelményeit.  A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a tagintézményben rendszeressé válik a témahetek és projektek szervezése. Az iskola és a szülők közötti együttműködés javítása érdekében számítunk a szülők aktív részvételére a téma kiválasztásában, az iskolai (pl. az adott témában jártas szülő előadása) és iskolán kívüli programok megszervezésében (pl. kirándulás, múzeumlátogatás).

Szívesen

látjuk a szülőket a programok záró rendezvényén, ahol megtekinthetik, meghallgathatják gyermekeik munkájának eredményét.  Pályaválasztási szülői értekezlet Az iskolánk iránt érdeklődő 8. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tájékoztatót tart az itt folyó oktatásról, nevelésről, bemutatja az intézményt.  Pályaválasztási szülői értekezlet a végzős diákoknak a székhelyiskolában 63


A szakmai igazgatóhelyettes a szakképzés rendszeréről, az elméleti és gyakorlati órák szervezésének rendjéről valamint az intézményünkben a következő tanévben induló szakképzési osztályokról tart tájékoztatót a végzős diákoknak és szüleiknek.  Közép- és emelt szintű oktatás Tájékozató az érintett osztályok (10. és 11. évfolyam) tanulóinak és szüleinek a következő tanévben közép- és emelt szinten választható tantárgyakról, valamint a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákról.  Szülői értekezlet osztályszinten Tanévenként két alkalommal az osztályfőnök tájékoztat a tanév feladatairól, a tanulmányi munka értékeléséről, az osztályt, ill. a tanulókat érintő kérdésekről. Az osztályok szülői közössége évente meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az iskola igénybe vehet a – munkatervben rögzített – nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához.  A szülői munkaközösség választmánya Az osztályok szülői munkaközösségeivel együtt figyelemmel kíséri az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és véleményt nyilvánít. A tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatót kérhet az iskola igazgatójától. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. A választmány évente két alkalommal ülésezik. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségeinek választott képviselői.  Fogadóórák Tanévenként két alkalommal a pedagógusok egyéni tájékoztatót adnak a tanulókról.  Írásbeli tájékoztatás az ellenőrző könyvben és a digitális (elektronikus) naplón keresztül:  a tanulmányi előmenetelről;  a szülőt is érintő programokról, feladatokról;  a tanulóval kapcsolatos egyéb információkról.  A nyilvánosság biztosítása: az iskolában zajló eseményekről, programokról a faliújságok és az intézmény web-lapja segítségével tájékoztatjuk a szülőket. Az 64


intézményi dokumentumok a web-lapon hozzáférhetők. A szülő a foglalkozásokon az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehet. 12.2. Az iskolai és kollégiumi pedagógusok kapcsolattartásának formái Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást a tanév helyi rendjéről. Ha az iskola rendkívüli tanítási napot tart, ennek időpontjáról a kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell. A kollégiumi pedagógusokkal közvetlen kapcsolatot a kollégiumban elhelyezett diákok osztályfőnökei tartanak fenn. Az osztályfőnök csoportos, illetve egyéni tájékoztatást ad a kollégista diákokról a kollégiumi nevelőknek a szülők számára szervezett szülői értekezletek és fogadóórák keretében. Egyéni tájékoztatást kérhet a kollégiumi pedagógus bármely más – az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetett – időpontban is. Az osztályozó értekezletet követően a kollégiumi pedagógusok a kollégiumi tanulók érdemjegyeiről a naplóból értesülhetnek. Éves munkatervben meghatározott célok, alapelvek szerint működünk együtt az AJKSZP-ben partner, BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiummal. Szakmai együttműködésünk alapjai a közösen képviselt alapelvek, és az ezeken nyugvó tevékenységeink:  a tanulmányi eredményesség javítását nem a tanulási képességek és készségek adottságszerű oldaláról közelítjük meg (felzárkóztatás, tehetséggondozás), hanem a társadalmi környezetből adódó hátrányok felől;  a személyiségstruktúrának megfelelő, differenciált, egyéni fejlesztést tűzzük célul;  támpontokat kínál és tapasztalatszerzésre ad alkalmat az egyéni fejlesztés módszereinek és eszközeinek biztosításával, amelyek hasznosíthatók lehetnek a célcsoporton kívüli tanulói kör pedagógiai munkájában is;  komplex intézményi program szükséges az iskola és a kollégium szoros együttműködésére építve;  komplex és összehangolt szakmai hátteret kell kialakítani a tanulási és szociális kompetenciák együttes fejlesztése érdekében.

65


A kapcsolattartás felelősei az intézmény részéről az igazgató és a programfelelős, a kollégium részéről a programfelelős. A közös feladatokból adódóan szorosabb kapcsolatot tartanak fenn az Arany János Kollégiumi-szakiskolai Programban patrónustanárként dolgozó kollégák a kollégiumi nevelőtanárokkal:  Napra készen figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi előmenetelét, iskolai hiányzásait.  A kollégiumi kollégák részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken.  A patrónustanárok részt vesznek a kollégiumi szülői értekezleteken.  A tanév folyamán rendszeres időközökben értékelő esetmegbeszéléseket tartanak. 12.3. Az iskola és a gazdálkodó szervezetek kapcsolattartásának formái Iskolánkban a szakképzésben résztvevő diákok tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással végzik feladataikat a külső gyakorlóhelyeken. Tanulószerződéssel azok a diákok dolgoznak, akik olyan szakmát tanulnak, amelyeknek szakképzési kerettanterve előírja ezt számukra. Együttműködési megállapodással azok a tanulók gyakorolhatnak, akik kizárólag összefüggő nyári szakmai gyakorlatot teljesítenek a szorgalmi időszak után. A székhelyiskolai szakképzésben résztvevők együttműködési megállapodással vagy tanulószerződéssel, még a tagintézményben tanulók minden szakmában tanulószerződéssel kerülnek a külső gyakorlóhelyekre. A munkahelyi gyakorlat célja, hogy a diák elsajátítsa a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati tudáselemeket és kompetenciákat, valamint felkészítsen a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészére. Mindezen túl bemutatja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges kompetenciák szintjét, tartalmát, minőségét mintegy munkaköri leírást tárva diákjaink elé. A tanulószerződések megkötése és az együttműködési megállapodások ellenjegyzése a helyi Kereskedelmi és Iparkamara feladata. Tanulószerződést csak az a gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. A kamara által folytatott akkreditációs folyamat célja az, hogy megállapítsa, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezik a képzés folytatásához szükséges személyi és tárgyi

66


feltételekkel, alkalmazva a szakképzésre kiadott kerettantervet, és ismeri az elméleti képzést biztosító iskola helyi tantervét. A munkahelyekkel az iskola képviselője személyes kapcsolatot tart, részt vesz a tanulócsoportok kialakításában, figyelemmel kíséri a munkavégzés feltételeit, ügyel arra, hogy a tanuló semmilyen hátrányt ne szenvedjen a gyakorlat során. Évente az iskola találkozót szervez a gazdálkodó szervezetek vezetőinek, ahol az egyes munkahelyeken szerzett tapasztalatokat osztják meg egymással és az iskolával. Az értesíti a gazdálkodó szervezetet, ha egy tanuló tanulóviszonya megszűnik.

13. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik vagy a tanulmányok alatti vizsgák alapján állapítjuk meg. Az érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön és a digitális naplón keresztül folyamatosan tájékoztatjuk. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és/vagy a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása eléri a 250 órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, e) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át hiányozta,

67


f) a 9. évfolyamtól kezdődően a Nat.ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át hiányozta, g) egy adott tárgyból mulasztása meghaladja az órák 30 %-át és meglévő jegyei alapján nem osztályozható, h) vendégtanuló. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. i) átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző évfolyamokon a szervezett beszámoltató vizsga is. Egy osztályozó vizsga – a b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott

évfolyam

követelményeinek

teljesítésére

vonatkozik.

Az

osztályozóvizsga

tantárgyankénti követelményei megegyeznek a kerettanterv alapján készült, a Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tárgyra vonatkozó követelményeivel. A tanulók és a szülők az iskola elvárásairól a szaktanártól és a helyi tantervből tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Az osztályozó vizsgák teljesítésének határideje az első félévi osztályozó értekezlet napja, illetve a tanév végi osztályozó értekezlet napja. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsga elégtelen, azt nem ismételheti meg, tanévet kell ismételnie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló augusztusban nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

68


Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsga egyéni megítélés alapján írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állhat. Előkészítése, lebonyolítása és értékelése a szakmai munkaközösségek feladata. A különbözeti vizsga szükségességéről az igazgató dönt. Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló, azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni. A különbözeti vizsga formáját tekintve lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő, illetve gyakorlati vizsga. A tanuló 3 tagú bizottság előtt vizsgázik, melynek tagjai: a kérdező tanár, az elnök és egy szaktanár. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek, és az iskola igazgatója is aláír. Sikertelen különbözeti vizsga után a tanuló javító különbözeti vizsgát tehet, és annak sikeressége esetén tanulmányait a megkezdett évfolyamon illetve osztályban folytathatja. Különbözeti vizsga olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből tehető, melynek ismerete feltétele a továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek, vagy a tanuló eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamba jelentkezik, illetve tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hozni a jelentkező tanuló ügyében. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell alkalmazni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 69


Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, c) a különbözeti vagy az osztályozó vizsga követelményeit nem teljesítette Szakmai gyakorlatból javítóvizsga akkor tehető, ha a gyakorlati képzés szervezője ezt engedélyezte. A javítóvizsga formája: A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati részből ill. mindkettőből vagy mindháromból áll. A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár - szaktanár - elnök. Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. A javítóvizsga értékelése: A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: - az írásbeli vizsgán vagy - a szóbeli vizsgán vagy - gyakorlati vizsgán vagy - mindkettőn, illetve mindhárom nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.

70


A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Vizsgaszabályzat A vizsgaszabályzat jogi kerete a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, megnevezésének, lebonyolításának, iratkezelésének, dokumentálásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-78.§ paragrafusai tartalmazzák. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az érettségire és a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályokat. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait (szaktanár, kérdező tanár) az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért.

71


A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt tantermekben zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A tanulmányok alatti vizsga lehet csak írásbeli, csak szóbeli, vagy mindkettő, illetve gyakorlati. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsga megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

72


A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket aláírja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A vizsgáról készült jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 73


A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről.

74


A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

helyére

és

a

munkavégzésre

vonatkozó

munkavédelmi,

tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) tájékoztatjuk. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, 75


amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az írásbeli érettségi vizsgaidőszak megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónap anyagából be kell számolnia a szaktanárnál, melynek eredményét a naplóban az írásbeli résznél kell bejegyezni. Így az osztályozó vizsga érdemjegye az évközi jegyek valamint az utolsó hónap anyagából tett beszámolóból számítandó ki, melyet az osztálynapló „év végi osztályzata” rovatában kell rögzíteni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti (osztályozó vizsgát tett), osztályzatait minden érintett évre meg kell állapítani és a bizonyítványába is be kell jegyezni. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára.

76


Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az iskola igazgatója felmentést adhat az adott tantárgyból az óralátogatás alól. Amennyiben továbbra is részt vesz az órákon (szinten tartás céljából), vagy írásban kéri az emelt szintű képzést, és ott érdemjegyet szerez, a bizonyítványba a tanuló kérésére fakultatív tantárgyként bekerülhet az érdemjegy, de nem számít pontvivőnek. Ha folytatja tanulmányait szinten tartás céljából vagy az emelt szintű felkészítésen, számára ugyanúgy érvényesek a tanórán való megjelenés szabályai, a házirend előírásai, csak úgy, mint a kötelező órák esetében. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

77


Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Magántanulók értékelése Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében

78


kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

14. Felvétel és átvétel más iskolából Az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. Más képzési rendszerű középfokú oktatási intézményből való átvétel esetén a tanulónak kötelessége sikeres különbözeti vizsgát tennie azokból a tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban nem tanult. A különbözeti vizsga tételére az intézmény igazgatója ad engedélyt, szervezéséről, lebonyolításáról a szakmai munkaközösség gondoskodik. Amennyiben a tanuló sikertelen különbözeti vizsgát tesz, tanulmányait az adott osztályban illetve az adott évfolyamon nem folytathatja.

15.Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek alapfokú elsajátítása minden állampolgár alapvető feladata, amelyet már fiatal korban meg kell tanulni. A

mindennapok

során

tanulóink

számos

alkalommal

találkoznak

potenciális

veszélyforrásokkal, amelyek akár súlyosan károsíthatják saját ill. társaik egészségét. Legfontosabb célunk, hogy az elsősegély-nyújtási ismeretek birtokában a

tanulóink

képesek legyenek olyan beavatkozásra, amely hirtelen egészségkárosodás esetén elhárítja, megakadályozza a további állapotromlást. Legfontosabb szerepe, hogy a megtanultak helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, amely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Célunk. hogy a tanuló  az alapvető ismeretek elméletét és gyakorlatát birtokolja; 79


 csak azokat a beavatkozásokat végezze el, amiben az adott helyzetben feltétlenül szükség van;  képes legyen a beavatkozások helye sorrendjét megválasztani;  képes legyen telefonon segítséget hívni;  ismerje fel az életet közvetlenül veszélyeztető állapotot. Elsősegély-nyújtási terv: 1. 9. évfolyamon felmérjük a tanulók elsősegély-nyújtási ismereteit. felelős: az iskolaorvos mellett dolgozó ifjúsági védőnő és az osztályfőnökök 2. a kilencedikes osztályfőnöki tanmenetbe beépítjük ezeknek az ismereteknek az elsajátítását (3 óra) felelős: osztályfőnökök 3. az elsősegély-nyújtási ismeretek átadása osztályfőnöki órákon felelős: osztályfőnökök, ifjúsági védőnő 4. az elsősegély-nyújtási ismereteket évente szinten tartjuk egy-egy osztályfőnöki óra keretében 5. az iskolai napok (Táncsics Napok, Keri Napok) keretében alkalmat találunk az ismeretek gyakorlására a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetének meghívásával 6. rendszeresen részt veszünk a Magyar Vöröskereszt által szervezett vetélkedőkön Az elsősegély-nyújtási órák témái:  A vérkeringés, szívműködés vizsgálata  Légzőmozgások ellenőrzése  Légutak felszabadítása  Befúvásos lélegeztetés  Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése  Sérülések elsősegélye: zárt sérülés, nyílt sérülés  Vérzéscsillapítás  Kötözések  Mérgezések

80


16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Táblázat a 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet 7. sz. melléklete(kimenőben) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a kötelező (minimális) és a hiányzó eszközökről, felszerelésekről 1. sz. mellékletben található. Az intézmény által elkészített fejlesztési terv alapján a fenntartó készítette el azt az ütemtervet, - az OH engedély alapján - amelyben meghatározták, hogy középtávon milyen módon és időbeli ütemezésben valósulnak meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzék rendelkezései. A kompetencia alapú oktatás bevezetésekor a tagintézményben törekedtünk a megfelelő tankönyvek kiválasztására. A programcsomagok adoptálásakor előnyben részesítettük azokat,  amelyek számolnak a tanulók különböző ütemű fejlődésével,  az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával, 

megfelelnek az intézmény tanulói összetételének.

Az élethosszig tartó tanulás és a kulcskompetenciák fejlesztéséhez az egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtésére törekszünk, amelynek eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és csoportos tanulási folyamatra helyeződik.

81


HELYI TANTERV "Mondd el és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják.” (Konfuciusz) Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.

Fejlesztési területek 1.1 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk, hogy diákjaink a középiskolai tanulmányaik végén rendelkezzenek a felsőoktatásban alapkövetelményként megjelenő korszerű, versenyképes tudással, és a munkahelyeken elvárt szakmai ismeretekkel, valamint elvárjuk, hogy szolidárisak, empatikusak, nyitottak, befogadóak legyenek. Mutassanak segítőkészséget, legyenek érzékenyek egyes szociális jelenségek iránt, vegyenek részt aktívan a rászorulók segítésében. Ennek érdekében törekeszünk az egymás segítésén, a kooperativitáson alapuló módszerek elterjesztésére az oktatásban-nevelésben. Ezt a célt tartjuk szem előtt a tanításon kívüli nevelési formák, így a kirándulások, színház-és múzeumlátogatások, hangversenyek alkalmával. Támogatjuk az Iskolai Diákönkormányzat érdekérvényesítő törekvéseit, programjait. A diákokat egymás segítésére, a közös munkára, együttgondolkodásra, partnerségre ösztönözzük. Elvárjuk, hogy diákjaink részt vegyenek olyan tevékenységekben, amelyek mások (idősek, rászorulók, betegek) segítésén alapulnak. A közösségi szolgálat során tanulóink olyan élethelyzetbe kerülhetnek, melyben szociális érzékenységük fejlődik, megismerik a 82


közösségben való tevékenység erejét, és az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. 1.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanterveinkben (elsősorban a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, tárgyakban) alapvető feladatként jelöljük meg a nemzeti identitástudat kialakítását és erősítését. Erre a hagyományos tematikai és módszertani lehetőségeken, így a szerzők, művek, korszakok stb. megismertetésén túl a tanórákon kívüli egyéb oktatásszervezési formák, kirándulások, múzeumi és könyvtári foglalkozások, versenyek, szakmai gyakorlatok is lehetőséget kínálnak. A székhelyintézményben folytatjuk a Táncsics Napok immár több évtizedes hagyományát. A rendezvények idején az osztályok képviselői megkoszorúzzák Táncsics mellszobrát az aulában. Ösztönözzük az osztályokat, hogy a kirándulások során ismerkedjenek meg Magyarország ismert és a tanulók számára eddig ismeretlen értékeivel, helyszíneivel, illetve a határon túli magyarság éltével. A kirándulások során alkalmat teremtünk arra, hogy ők maguk is előre felkészüljenek az adott táj vagy település történelméből, nevezetességeiből. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg iskolánk történetét, volt tanárait, diákjait, értsék meg a Táncsicsnak mint szakképző intézménynek a városban, a megyében betöltött szerepét. Törekszünk arra, hogy a hozzánk kerülő új tanulók megismerjék az intézmény múltját. Erre a Keri Napok és a Táncsics Napok kiváló alkalmat biztosítanak. A történelem és irodalom órákon megismertetjük diákjainkat a regionális kultúrával, kitérve azokra az alkotókra, akiknek munkássága Nógrád megyéhez köthető. Rendezvényeinken és az osztályfőnöki órákon, pályaválasztási fórumokon, más alkalmak során vendégül látjuk régi diákjainkat, hiszen pályájuk, sikereik mintául szolgálnak a mai diákok számára. Nemzeti ünnepeinken és az iskolai emléknapokon az iskolához és az alkalomhoz méltó színvonalon tartjuk meg megemlékezéseinket. Az ünnepségeket a felkészítő tanárok és a diákok egyaránt rendkívül komolyan veszik, tudásuk és tehetségük legjavát adják. Az iskolai ünnepek 83


(jelvénytűzés szalagavató, ballagás) is értékes hagyományainkká váltak, és az összetartozás élményét erősítik. Ezek az alkalmak a sikeres produkciók fölött érzett közös örömöt is jelentik, illetve fontos szerepet játszanak az ismereteken alapuló nemzetfogalom kialakításában. 1.3 Állampolgárságra, demokráciára való nevelés Arra törekszünk, hogy az iskolai élet egészét az átlátható, szabályozott és demokratikus működés jellemezze. Minden végzős diákunknak birtokában kell lennie mindazoknak az alapvető ismereteknek, amelyek nélkül az aktív állampolgári lét nem képzelhető el. A tantárgyi ismeretek is fontosak, de mellettük tudatosítanunk kell a tanulókban az iskola mindennapi tevékenységében meglévő demokratikus alapvonásokat, lehetőségeket. A tanulók megismerik demokratikus alapjogaikat és kötelességeiket, alkalmat kapnak a véleménynyilvánításra, részt vesznek az iskolai önkormányzat (diákönkormányzat), munkájában. Minden lehetséges segítséget megadunk a diákönkormányzat mind szélesebb körű elfogadottsága, sikeres működése érdekében. Fenntartjuk és fejlesztjük a kapcsolattartás formáit: ennek érdekében az iskola vezetése rendszeresen találkozik a diákönkormányzat elnökével és igény szerint az osztályok képviselőivel. A diákságot és a szülőket partnernek tekintjük, véleményükre kíváncsiak vagyunk. Iskolai ünnepélyeinkre meghívjuk a szülők képviseletében a szülői választmány elnökét. Támogatjuk a szülői munkaközösség kezdeményezését, az évente megrendezendő Táncsics Gálát, melyen tehetséges diákjaink lépnek fel. Rendszeresen képviseljük iskolánkat a városi szintű ünnepségeken. Az állami ünnepeinkről rádiós megemlékezést tartunk. A székhelyiskolában március 15-e nemcsak nemzeti ünnep, hanem a Táncsics Napok zárása is, ezért ennek megünneplése a József Attila Művelődési és Konferencia-központban történik. 1.4 Gazdasági, pénzügyi nevelés Az iskolánkban folyó szakképzés jellegéből adódóan a modern piacgazdaság, a pénzügyi, makro- és mikrogazdasági folyamatok megértésének érdekében gazdasági ismereteket tanítunk az alsóbb évfolyamokon minden osztályban. Fontos, hogy a tanulók gazdasági 84


kérdésekben felelősen dönteni tudó állampolgárokká, tudatos fogyasztókká váljanak, akik kellően fel vannak vértezve ismeretekkel, jártassággal a piaci viszonyok között, és el tudnak igazodni a mindennapi pénzügyek, a fogyasztói társadalom világában. A felelős gondolkodásra, állampolgári létre való felkészítésben fontos az osztályfőnök munkája, de az osztályfőnöki óra időbeli korlátai miatt legalább ilyen hangsúlyosan szerepelnek ezek a kérdések a tanórán kívüli tevékenységekben és az iskolai közösségi szolgálat során.

1.5 Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés programját a pedagógiai program külön fejezete részletesen is tartalmazza. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek olyan életvitelre, amelynek során tájékozottan és tudatosan dönteni tudnak környezeti kérdésekben. Életük, fogyasztási szokásrendszerük legyen környezettudatos, törekedjenek a természeti értékek megóvására. A hagyományos tantárgyi keretek is módot adnak a környezeti gondolkodás fejlesztésére, a környezetvédelmi szempontok tanítására. Ebben különösen nagy szerepe van a fizika, kémia és biológia szaktanároknak. Az iskolának más formában is hozzá kell járulnia a környezeti neveléshez. A kirándulások alkalmával különösen sokat tehetünk azért, hogy a tanulók felismerjék a természeti értékeket, és tegyenek is környezetükért. A környezeti nevelés megvalósítását segíti a Regulus egyesülettel való együttműködés. 1.6 A tanulás tanítása, az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása Az iskolába érkező első éves tanulók már rendelkeznek valamilyen tanulás módszertani előzményekkel, különféle (jó vagy rossz) gyakorlattal, beidegződésekkel. Az iskola feladata annak tudatosítása a tanulókban, hogy a tanulás sokrétű folyamat, amelynek nincsenek készen kapott modelljei, és ezért mindenkinek magának kell kialakítania a megfelelő stratégiát. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a tanuló magára marad e téren: az iskola több módon is elősegíti az önálló tanulás szokásainak kialakítását, igaz, a kezdetektől fokozatosan mind önállóbb munkát várunk el a diákoktól. Osztályfőnöki órán, szakórákon megtanítjuk a tanulókat az önálló stratégiák kidolgozására, szorgalmazzuk az önművelés lehetőségeinek és szokásrendszerének megismerését és alkalmazását. Hangsúlyozzuk, hogy

85


az ismeretszerzés nem ér véget a tanítási órán, hiszen a kirándulások alkalmával, a rendhagyó könyvtári órákon és a szakmai gyakorlatokon is tanulás zajlik. A székhelyintézményben a nyelvi előkészítős 9NY osztályosok számára tanulás módszertani foglalkozásokat tartunk heti egy órában, egy éven keresztül. Ennek keretében gyakorlati feladatokkal, technikák begyakoroltatásával kívánunk segítséget nyújtani a tanulás önálló stratégiájának kialakításához, az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz. A felzárkóztató foglalkozásokon részt vevő és a tanulószobás diákok közül a tanulási nehézségekkel küzdők számára szervezünk hasonló foglalkozásokat, melyek célja a helyes módszerek kialakítása és a felzárkóztatás elősegítése, a lemorzsolódás csökkentése. 1.7 Testi és lelki egészségre nevelés A középiskola követelményrendszeréből adódó szellemi terhelés miatt különösen fontos szempont a tanulók egészségének megóvása, a helyes életviteli stratégiák elsajátítása, a rendszeres testmozgás biztosítása. Az iskola adottságai, elhelyezkedése, az épület jellege miatt elsősorban beltéri sportolásra van lehetőség. A meglévő, nem túl kedvező lehetőségeket az iskola sokrétűen használja ki. A testnevelés óraszáma eléri a törvény által előírt minimális szintet. A tornatermek mérete és felszereltsége ugyan korlátozza a mozgásformákat, de igyekszünk hatékonyan kihasználni lehetőségeinket. Támogatjuk mindkét tagintézményben a diáksport egyesületet. Részt veszünk a diákolimpia versenyein és a városi, megyei szinten szervezett sportprogramokon. Tehetséges sportolóink kiemelt támogatást élveznek. Iskolánkban nagy hagyománya van a mozgáskultúrának, a sportéletnek.. Az egészségmegőrzésben, a tanácsadásban és a közvetlen gondozásban is kiemelkedő szerepe van az iskola-egészségügyi ellátásnak. Az intézményben hetente egyszer védőnő tevékenykedik, diákjaink rendszeresen vesznek részt szűrővizsgálatokon. Az osztályfőnöki órákon

drogprevenviós

előadásokat

tartunk,

gyakran

külső

előadó,

szakember

közreműködésével. A tagintézmény diákjai a Keri Napokon és a Táncsics Napokon bemutatót tartanak az egészséges étkezésről.

86


1.8 Az önismeret és társas kultúra fejlesztése A NAT műveltségi területein, a nevelés és oktatás pedagógiai szervezésével törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezésére törekszünk a tanórákon.

A

tanulás tanításának céljai között szerepel az önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás folyamatos fejlesztése, mások véleményének elfogadása és tiszteletben tartása. A helyes énkép, önismeret az egyén önmagához és társaihoz való viszonya, önmagáról alkotott képe, elhelyezése az adott közösségben elengedhetetlen része a helyes pályaválasztásnak. A tanórákon és a tanórákon kívüli lehetőségekkel élve gondoskodni kell arról, hogy a tanulóik kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Alapvető célkitűzésünk, hogy diákjaink ismerjék meg önmagukat, lehetőségeiket és képességeiket, alakuljon ki bennük az önkontroll, az önállóság és az önfejlesztés igénye. 1.9 Médiatudatosságra való nevelés Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, a megfelelő intézményi kommunikációs, információs kultúra kialakítása, fejlesztése, amely a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálását, felfogását, megértését, szelektálását, elemzését, értékelését, felhasználását, közvetítését szolgálja. A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Célunk, hozzásegíteni diákjainkat, hogy képesek legyenek a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő stratégiával rendelkezni a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanórákon használt munkaformák alkalmával számos lehetőség adódik ennek elsajátítására. 1.10 Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a 87


megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról .Szakképző intézmény lévén a szakmai gyakorlatokon diákjaink kezdettől fogva részesei a mindennapi munkavégzésnek, a gyakorlatban sajátítják el azokat a készségeket, melyek alkalmassá teszik őket a munkavállalásra és –végzésre. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A változatos munkaformák nemcsak élvezetesebbé teszik a tanórát, de felkészítik a tanulókat a munka világában elvárt magatartásra is. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez el-engedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munka-képesség). 1.11 Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés 88


lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 1.12 A családi életre nevelés A tanulók tudatosan kell, hogy készüljenek a felelősségteljes párkapcsolatra, a családi

életre.

Jártasságot

szerezzenek

a

munkaeszközök

célszerű,

gazdaságos

használatában, alakítsák ki egyéni munkamódszereiket, melyhez segítséget kapnak a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A biológia, a kémia, a fizika órákon megismerik a háztartásban, a közvetlen környezetükben alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. A szakmai, elsősorban gazdasági órákon megtanulják,

hogy

a

család

gazdasági

közösség

is:

megtanulják

rendszerezni

szükségleteiket, megismerik a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. A biológia órákra illetve az osztályfőnöki órákra külső előadót hívunk a családtervezéssel kapcsolatos tájékoztatás céljából, és tájékoztatást kapnak arról,

mit tehetnek az esetleges

krízishelyzetekben. Fontos, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak a családtervezéssel kapcsolatosan, tanulják meg a családon belüli jelenlegi és jövőbeli szerepüket értelmezni.

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola tantárgyi rendszere és óraterve 1. A SZÉKHELYISKOLA 1.1 A nevelő, oktató és szakképző munka szakaszai Iskolánkban 2013. szeptember 1-től az új ágazati (közgazdaság, turisztika, ügyvitel) beiskolázásnak megfelelően folyik a képzés 9-12. évfolyamon a közismereti, ill.

89


szakképzési kerettantervek alapján. Erre ráépül 1 éves az ágazathoz tartozó OKJ-s szakma megszerzése. A közgazdaság és turisztika ágazatba tartozó osztályaink kiegészülnek idegen nyelvi előkészítő évfolyammal, amelyben a nyelv mellett az informatikai oktatás is emelt óraszámmal történik. Az új szakképzési osztályok mellett továbbra is képezünk 2 évben érettségire épülő szakmákban a munkaerő-piaci igényekhez igazodva. 1.2. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai (Kimenő rendszerben) Iskolánknak négy, ill. öt általános műveltséget megalapozó, ún. középiskolai évfolyama és – az egyes szakmák képzési idejétől valamint az oktatás munkarendjétől függően – egy vagy két szakképzési évfolyama van. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka szakaszai:  az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz (9-12. (13.) középiskolai évfolyam)  a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (1/13-2/14. szakképzési évfolyam) Ez a szakaszolás azt jelenti, hogy azok a tanulók, akik 1998. szeptember 1-jét követően kezdik meg tanulmányaikat szakközépiskolánkban a 9-12. (13.) évfolyamon közismereti tantárgyakat és szakmai alapismereteket tanulnak, szakmai képzésben pedig az érettségit követően, az 1/13. és 2/14. évfolyamokon vesznek majd részt. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy a 9-12. középiskolai évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok átadására is sor kerüljön. A 9-10. évfolyamon a szakmai orientáció keretében a Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek (gazdasági környezetünk) tantárgy tanítása lehetővé teszi a tanulóknak e szakterületen a tapasztalatszerzést, a tevékenységformák megismerését. A gazdasági90


szolgáltatási orientációs gyakorlatok tantárgy – amely magában foglalja a gépírást, az informatikát, a viselkedéskultúrát és a kommunikációt – tanítása során célunk, hogy fejlődjenek tanítványaink gyakorlati tevékenységéhez szükséges képességei. A gazdasági – szolgáltatási orientáció azonos a közgazdasági, ügyviteli és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos alapozásban. A 11-12. évfolyamon történik, a szakmacsoportos alapozó oktatás, melynek során a szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítése és az érettségi utáni szakképzés megalapozása a cél. A közgazdasági szakmacsoportban az alapozó ismeretek elsajátítása az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) és az Üzleti gazdaságtan tantárgyak keretében történik. A gyakorlati alapozás üzleti gazdaságtan gyakorlat órákon irodai körülmények között folyik. Az ügyviteli szakmacsoportban a szakmacsoportos alapozás Gazdasági ismeretek, Titkári ismeretek és Szakmai idegen nyelv tantárgyak keretében történik. A gyakorlati alapozás az Információkezelés (gépírás és levelezés) és az Informatika alkalmazása tantárgyak keretében zajlik, irodai körülmények között. A vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban az alapozó ismeretek: a Vendéglátás, turizmus ismeretek, a Szállodai ismeretek és a Marketing. Alapozó gyakorlatként Vendéglátó gyakorlati órákon ismerkednek a szakma fogásaival. Az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv, továbbá a közép- és emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják. A középiskolai nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. (13.) évfolyamon fejeződik be. A középiskolai évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat a pedagógiai program részét képező helyi tanterv alapján végezzük. Helyi tantervünk az érettségi vizsga követelményeire épül. Tanulóink a középiskolai évfolyamokon felkészülnek az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, és előkészülnek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakmai előkészítés tehát két szakaszban valósul meg.

91


Az első szakasz a 9-10. (10-11.) évfolyam, ahol szakmai orientációt folytatunk a gazdasági-szolgáltatási szakterületen, ezzel segítve tanulóink pályaválasztását. A második szakasz a 11-12. (12-13.) évfolyam, ahol megtörténik a közgazdasági, az ügyviteli, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmai alapozása, miközben tanulóinkat intenzíven készítjük az érettségi vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban, a szakképzési évfolyamokon nevelő és oktató munkánkat az iskola pedagógiai programjának szerves részét képező szakmai programunk alapján folytatjuk. Célunk, hogy tanulóink a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképesítést szerezzenek. Tanulóink a 12-13. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát, a szakképző kurzus követelményeinek teljesítése után az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – érettségire épülő (közép- v. emelt szintű) – szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsgát tehetnek. 1.3. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk igazgatója a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15. §-ában foglaltaknak megfelelően minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyása után közzé teszi azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulók választhatnak, hogy közép vagy emelt szintű felkészítést igényelnek-e az érettségi vizsgára. A tájékoztató tartalmazza azt is, hogy az oktatásszervezést figyelembe véve előreláthatólag az adott tantárgyat melyik pedagógus fogja tanítani. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 1.4 Érettségi tantárgyak Középszint – Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Ágazati képzés esetén a szakmai tantárgyból 92


Középszint – Választható tantárgyak Közgazdasági alapismeretek – Elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek – Üzleti gazdaságtan Ügyviteli alapismeretek Fizika Földrajz Második idegen nyelv Informatika Emelt szinten választható tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Közgazdasági alapismeretek – Elméleti gazdaságtan Közgazdasági alapismeretek – Üzleti gazdaságtan Vendéglátás – idegenforgalmi alapismerete Ajánlások az emelt szintű érettségire történő felkészítés választásához Magyar nyelv és irodalom 1) Legalább jó (4) osztályzat a tantárgyakból a 9. évfolyam végén és a 10. évfolyamon félévkor A 9-10. évfolyam követelményszintjének megfelelően: 2) A tantárgyak fogalomkészletének ismerete, azok felismerésére, alkotására való képesség 3) Jártasság a különböző kommunikációs helyzetnek és műfajnak megfelelő szövegfajták alkotásában 4) Irodalmi és nem irodalmi szövegek elemzésére és értelmezésére való képesség 5) Kritikus és kreatív gondolkodási irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésekben 6) A reflektálás képessége egy jelenségre, korjelenségre

93


7) Gyakorlottság az irodalomtörténeti és –elméleti, valamint a nyelvi ismeretek alkalmazásában (történeti, műfaji, tematikai, motivikus összefüggések feltárása, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai, szövegtani, helyesírási ismeretek) 8) Általános tájékozottság 9) A házi olvasmányokat meghaladó olvasottság 10) Memoriterek ismerete 11) Önálló problémakezelés 12) A személyes véleményformálásra való képesség 13) Az IKT nyújtotta lehetőségek kritikus alkalmazása 14) Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazására való képesség 15) A köznyelvi norma biztos ismerete 16) Igényes szókincs, kifejező stílus 17) Biztos helyesírás 18) Olvasható kézírás, rendezett íráskép 19) Szóbeli kifejezőkészség 20) Helyesen alkalmazott vokális és metakommunikáció Történelem 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat 2) Ne legyen más tantárgyakból elégtelen jegye 3) Érdeklődés a tantárgy iránt 4) Olvasottság 5) Munkabírás és munkaszeretet 6) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel

Idegen nyelv 1) Legalább 4-es eredmény a választott idegen nyelvből 2) Vállalja az idegen nyelv tanulásához kapcsolódó kötelezettséget (nem egy évre szól) 3) Céljai vannak az adott nyelvvel (pl. emelt szintű érettségi, nyelvvizsga) 4) Fejleszteni szeretné nyelvtudását és erre késztetést érez B1 szintű nyelvtudással rendelkezik:

94


Felkészülés nélkül részt tud venni az ismert, az érdeklődési körének megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. 5) Egyszerű kifejezésekkel tud beszélni élményekről, eseményekről, álmairól, reményeiről, és céljairól. Röviden meg is tudja magyarázni, indokolni véleményét és terveit.

Matematika 1) Azoknak a diákoknak javasoljuk, akik szeretnének továbbtanulni olyan felsőbb fokú intézményben, ahol szükségük lesz szélesebb körű és elmélyültebb matematikai ismeretekre. 2) A kiegészítő ismeretek elsajátítására csak akkor van esélyük, ha rendelkeznek előzetes ismeretekkel, ezért szükségesnek tartjuk a legalább közepes osztályzatot. Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, műszaki, informatikai felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Legalább jó tantárgyi osztályzat elméleti gazdaságtanból 3) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 4) Önálló problémakezelés 5) Szóbeli kifejezőkészség 6) Kritikus és kreatív gondolkodás 7) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 8) Érdeklődés a tantárgy iránt 9) Munkabírás és munkaszeretet 10) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, műszaki, informatikai felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 95


2) Legalább jó tantárgyi osztályzat üzleti gazdaságtan elméletből és gyakorlatból 3) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 4) Önálló problémakezelés 5) Szóbeli kifejezőkészség 6) Kritikus és kreatív gondolkodás 7) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 8) Érdeklődés a tantárgy iránt 9) Munkabírás és munkaszeretet 10) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Azoknak a diákoknak ajánlott, akik gazdaságtudományi, vendéglátási, idegenforgalmi felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább közepes tantárgyi osztályzat gazdasági környezetünkből 2) Matematikai kompetencia: megbízható matematikai alapismeretek 3) Önálló problémakezelés 4) Szóbeli kifejezőkészség 5) Kritikus és kreatív gondolkodás 6) Olvasottság, tájékozottság napi gazdasági kérdésekben 7) Érdeklődés a tantárgy iránt 8) Munkabírás és munkaszeretet 9) Legyen hetente 2 órája, amit maradéktalanul ennek a tantárgynak szentel Fizika fakultáció /középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés/ Azoknak a diákoknak ajánlott, akik természettudományi, műszaki, informatikai, egészségügyi felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképzésben, vagy OKJ-s képzésben szeretnének továbbtanulni. 1) Legalább 4-es tantárgyi osztályzat a tantárgyból 2) Folyamatos otthoni ismétlés 3) Házi feladatok elkészítése, önálló gyakorlás, feladatmegoldás 96


4) Megbízható matematikai alapismeretek 5) Érdeklődés a fizika iránt 6) Fizika fejlődésének nyomon követése, aktualitások (médiumok) Iskolánkban tantárgyfelosztásban szereplő, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő keretében tervezett és a tantárgyfelosztásban megjelenő, heti rendszerességgel végzett tanórai vagy tanórán kívüli egyéni vagy csoportos foglalkozások, amelyek a diákjaink fejlődését szolgálják a következők: – tehetséggondozás – osztályonként 1 óra/hét – felzárkóztatás – osztályonként 1óra/hét – korrepetálás – igény vagy elmaradás miatt 1óra/hét – szakkör – 1-1 óra – sportkör – tömegsport – 2-2 óra – NYEK osztályoknál az NY évfolyamon matematikai készségek fejlesztése csoportbontásban 1+1 órában – érettségi tantárgyakból érettségi előkészítő heti 1 óra – polgárvédelem 1 óra/hét – francia szakkör 2 óra/hét – fogyasztóvédelem 1 óra/hét – csecsemőgondozás 1 óra/hét – vöröskereszt 1 óra/hét – röplabda 2óra/hét – tömegsport 2 óra/hét – kézilabda 2 óra/hét – íjászat 2 óra/hét – versenyfelkészítés 1 óra/hét (ügyvitel, elméleti és üzleti gazdaságtan) – ECDL vizsgafelkészítés – nyelvvizsga felkészítő – szakmai idegen nyelv a NYEK osztályokban – programozás – Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny felkészítés – Kazinczy Szépkiejtési Verseny felkészítés 97


– színjátszókör – énekkar – rajz szakkör – szakmai szakkörök

98


1.5. Óratervek - székhelyiskola Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve 2013. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Tantárgyak Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

NY

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1+1 1+1 18+18 1+1 3+3 5 1 30+24

2 2+2 2 5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6 (3+3+3+3) 35+18

3 1+1 2 5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7 (4+3+3+3) 36+17

3 1+1 3 1 5+5 3+3 3+3 2 5 1 8 (6+2+2+2) 35+16

3 1+1 3 5+5 2+2 3+3 5 1 1 11 (7+4+4+4) 35+19

99


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés

Modul

9. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-

Általános statisztika

-

-

-

-

2

-

1

-

-

-

Statisztikai gyakorlat

-

-

-

-

1

-

1

-

-

Pénzügyi ismeretek

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

Adózási alapismeretek

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

Számviteli alapismeretek

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Számvitel gyakorlat

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

Gazdasági és jogi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

10. évfolyam

Ügyviteli gyakorlatok

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

100

-


11506-12 Vállalkozás fin. és adó

Vállalkozásfinanszírozás

-

-

-

-

-

-

-

4

-

gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Adózás

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Vállalkozási finanszírozás

Elektronikus adóbevallásgyakorlat

11500-12 Munkahelyi egészség.

10147-12 Gazdi fel.

Gazdálkodási ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztat ás II.

10149-12 Könyvvezet és és beszámolók észítés

Számvitel

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkozatás I.

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I.

101

11502-12 Projektfolyam atok követése

11501-12 Projektfinanszírozás


Saját

Projekt-finanszírozás

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-

Szakmai órák összesen

3

3

4

3

6

2

7

4

25

10

Projekt-finanszírozás gyakorlat

Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

Gépírás

Összesen

35

36

35

102

35

35


Az öt évfolyamos közgazdasági ágazati osztály óraterve 2014. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)


NY

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1+1 1+1 -

2 2+2 2 -

3 1+1 2 -

3 1+1 3 1

3 1+1 3 -

18+18 1+1 3+3 5 1 30+24

5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6 (3+3+3+3) 35+18

5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7 (4+3+3+3) 36+17

5+5 3+3 3+3 2 5 1 8 (6+2+2+2) 35+16

5+5 2+2 3+3 5 1 1 11 (7+4+4+4) 35+19

103


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés

Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

1

-

2

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-

biztonság

Foglalkoztatás II.


Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

11498-12 Foglalkoztatá s I.

11499-12 Foglalkozt atás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és

104


Pénzügyi alapismeretek

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Számviteli gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Kommunikációs gyakorlat a biztosítási ügyfélkapcsolatban

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

Polgárjogi alapfogalmak

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

10137-12 Banki és ügyfélkapcsolati kommunikáció

Banki értékesítési ismeretek

10138-12 Banki befektetési és biztosítási jogi feladatok

10142-12 Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

Kommunikációs gyakorlat a banki ügyfélkapcsolatban

Biztosítási értékesítési ismeretek

Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban Biztosítási jog

105

Pénzügyi szolgáltatások és termékek

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Befektetési szolgáltatások és termékek

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Pénzforgalom

10140-12 Befektetési piac termékeinek értékesítése

10136-12 Banki piac termékeinek értékesítése


Befektetési döntések

10141-12 Biztosítási piac termékeinek értékesítése

Biztosítástani ismeretek

A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái Biztosítási gyakorlat

Független biztosításközvetítői működés elmélete

1014412 Függetle n biztosítá si közvetít ői működés

10143-12 Biztosítástechnikai feladatok ellátása

Biztosításmatematikai ismeretek Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

106


10139-12 Bankjegy felismerés bankjegyvizsgálat végzése

10146-12 Speciális ügyintézői feladatok ellátása

Független biztosításközvetítői működés gyakorlata

Saját

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

5

3

7

4

25

10

Speciális ügyintézői ismeretek

Speciális ügyintézői gyakorlatok Bankjegyismeret

Bankjegyvizsgálat gyakorlata

Gépírás

Összesen

35

36

35

107

35

35


Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve 2013. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 812 03 Turisztikai szervező és értékesítő Tantárgyak Szövegértés Tanulásmódszertan, önismeret Irodalom Magyar nyelv Történelem, Demokratikus állampolgárságra nevelés Etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv * Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés ** Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

NY

9. évfolyam

10. évfolyam

1+1 1+1 18+18 1+1 3+3 5 1 30+24

2 2+2 2 5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16

3 1+1 2 5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7(4+3+3+3) 36+19

108

11. évfolyam

12. évfolyam

3 3 1+1 1+1 3 3 1 5+5 5+5 3+3 2+2 3+3 3+3 2 5 5 1 1 1 8(4+2+2+2+2+2) 11(5+1+1+1+5+5) 35+20 35+23


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam Tantárgy

10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.

11498-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség

gyak.

11503-12 Turisztikai latin

11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

biztonság Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Antik örökségünk

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

109

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása


Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret

10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

11062-12 Turisztikai kommunikáció

Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek

2

-

1

-

-

-

1,5

-

1,5

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

2

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

2

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

-

-

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés

Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat

110

1065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése


Vállalkozási ismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

4

5

6

15

20

Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

35

-

36

-

111

35

-

35

35


Az öt évfolyamos turisztikai ágazati osztály óraterve 2014. szeptember 1-től Szakképzésben megszerezhető szakképesítés: 54 812 01 Idegenvezető


NY

9. évfolyam

10. évfolyam

1+1 1+1 18+18 1+1 3+3 5 1 30+24

2 2+2 2 5+5 3+3 2 2+2 3 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16

3 1+1 2 5+5 3+3 3 1 2+2 3 5 1 7(4+3+3+3) 36+19

112

11. évfolyam

12. évfolyam

3 3 1+1 1+1 3 3 1 5+5 5+5 3+3 2+2 3+3 3+3 2 5 5 1 1 1 8(4+2+2+2+2+2) 11(5+1+1+1+5+5) 35+20 35+23


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.




gyak. Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1,5

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

Foglalkoztatás II. +osztályfőnöki

Foglalkoztatás I.


Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és

113



szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat




1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I.

10058-12 Idegenvezetés

-

Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat

114


10059-12 Idegenvezetés módszertana

Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolattechnikai

10060-12 Idegenvezetői adminisztráció

ismeretek gyakorlat

Saját

Adminisztrációs ismeretek

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

-

5

6

14

21

Adminisztráció a gyakorlatban Gépírás Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

35

-

36

-

115

35

-

35

35


A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve 2013. szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: 54 346 02 Ügyviteli titkár

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés * Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2(2+2) 3 4+4(+4) 4+4 2 2 2+2 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16

3 1+1 2 4+4 4+4 2 1 2+2 1 2 5 1 1 7(2+5+5+5) 36+21

3 1+1 3 1 4+4 4+4 1 2+2 2 5 1 8(4+4+4+4) 35+19

3 1+1 3 4+4 4+4 2+2 1 5 1 11(6+5+5+5) 35+21

116


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat

Modul

9. évfolyam

Gyak. Iskolai

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Gyak.

Nyári

Elm.

Gyak.

Iskolai

Nyári

Elm.

Iskolai

Nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Iskolai

Gépírás és iratkezelés gyak.

-

2

-

-

3

-

-

2

-

-

1

-

-

Levelezési ismeretek

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Levelezési ismeretek gyak.

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10067-12 Gépírás és dokkész., iratk. 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

11. évfolyam

Tantárgy Elm.

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Munkahelyi egészség és

11500-12 Munkahelyi egészség és bitzonság

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10. évfolyam

biztonság

117

11498-12 Foglalkozt atás I.



Foglalkozatás II. -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

Foglalkoztatás I.

10073-12 Titkári ügyintézés

Üzleti adminisztráció gyakorlat

Ügyviteli ismeretek

10071-12 Hivatali komm. magyar.id ny.

10072-12 Rendezvényprogramszerv.

Rendezvény és program dok. alapjai Rendezvény és program dok. alapjai gyak

Hivatali protokoll ismeretek

Szakmai idegen nyelv

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

-

24

-

-

-


4

2

2

5

4

4

-

6

5

13

22

118


Összesen

35

-

36

119

-

35

-

35

35


A négy évfolyamos ügyviteli ágazati osztály óraterve 2014. szeptember 1-től Szakképzésben szerezhető szakképesítés: 54 346 01 Irodai asszisztens

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem Etika Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Informatika Földünk és környezetünk Biológia Testnevelés * Vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2(2+2) 3 4+4(+4) 4+4 2 2 2+2 2 5 1 6(4+2+2+2) 35+16

3 1+1 2 4+4 4+4 2 1 2+2 1 2 5 1 1 7(2+5+5+5) 36+21

3 1+1 3 1 4+4 4+4 1 2+2 2 5 1 8(4+4+4+4) 35+19

3 1+1 3 4+4 4+4 2+2 1 5 1 11(6+5+5+5) 35+21

120


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – 5 éves képzés

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.


11500-12 Munkahelyi egészség és bizt.

gyak.

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

3

-

-

1

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Gépírás és iratkezelés gyakorlat

10067-12 Gépírás-és dokumentu mkészítés és iratkezelés


11. évfolyam


121


10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzökönyvv.


11070-12 Munkahelyi kommunikáció

Levelezési ismeretek gyakorlat

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-

Kommunikáció alapjai

-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

Üzleti kommunikáció gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

Gazdasági alapismeretek

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Jogi ismeretek


Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás

122


Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

2

5

-

4

4

-

6

5

13

22

35

-

36

-

123

35

-

35

35


Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve a 2012-13-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) 9. 10. 11. 12. 13. Emelt évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam szintű órák Irodalom 2 2 2 3 3 +1 Magyar nyelv 2+2 2+2 1+1 1+1 Történelem, etika - Demokratikus 1 3 2 3 3 +1 állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv 12 + 12 5+5 5+5 5+5 5+5 Tantárgyak

2. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia – egészséges életmód (9.) Kémia Informatika Testnevelés Gazdaságiszolgáltatási Gazdasági orientációs környezetünk ismeretek Gazdaságiszolgáltatási Információkezelés gyakorlatok Közgazdasági Elméleti szakmacsoportos gazdaságtan alapozó Üzleti ismeretek gazdaságtan Közgazdasági Üzleti szakmacsoportos gazdaságtan gyakorlat gyakorlat Tanulásmódszertan és önismeret Kommunikáció – nyilvános beszéd Összesen:

4 1 1 2 4+4 5

3+3 1 1 3 1 1 2+2 5

3+3 3+3 1 3 2 2+2 5

3+3 3+5 1 1 5

3+3 3+5 1 1 5

-

2

2

-

-

-

2+2

2+2

-

-

-

-

-

3

3

+1

-

-

-

3

3

+1

-

-

-

2+2

2+2

1+ 1 1+ 1 34 + 18

33+ 14

34 + 17

33 + 16

33 + 16

124

+2 +2

+2


Az öt évfolyamos vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport óraterve a 2012-13-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben) 9. 10. 11. 12. 13. Emelt évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam szintű órák Irodalom 2 2 2 3 3 +1 Magyar nyelv 2+2 2+2 1+1 1+1 Történelem , etika - Demokratikus 1 3 2 3 3 +1 állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv 12 + 12 5+5 5+5 5+5 5+5 Tantárgyak

2. idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Földünk és környezetünk Biológia – egészséges életmód (9.) Kémia Informatika Testnevelés Gazdaságiszolgáltatási Gazdasági orientációs környezetünk ismeretek Gazdaságiszolgáltatási Információkezelés gyakorlatok Vendéglátó és Vendéglátásturizmus ism. idegenforgalom Szállodai szakmacsoportos ismeretek alapozó ism. Marketing VendéglátásVendéglátóidegenforgalom idegenforgalom szakmacsoportos gyakorlat gyakorlat Tanulásmódszertan és önismeret Kommunikáció – nyilvános beszéd Összesen:

4 1 1 2 4+4 5

3+3 1 1 3 1 1 2+2 5

3+3 3+3 1 3 2 2+2 5

3+3 3+5 1 1 5

3+3 3+5 1 1 5

-

2

2

-

-

2+2

2+2

-

-

-

-

-

2

2

-

-

-

2

2

-

-

-

2

2

-

-

-

2+2

2+2

1+ 1 1+ 1 34 + 18

33+ 14

34 + 17

33 + 16

33 + 16

125

+2 +2

+2

+1


Az öt évfolyamos közgazdasági szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 2011/2012-es tanévben indított osztály 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem, etika - Demokratikus állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv

2 2+2 2

3 1+1 3

3 1+1 3

5+5

5+5

5+5

2. idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Kémia Informatika Testnevelés Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek Gazdasági-szolgáltatási gyakorlatok Közgazdasági szakmacsoportos alapozó ismeretek Közgazdasági szakmacsoportos gyakorlat Összesen:

3+3 3+3 1 2,5 2 2+2 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

2

-

-

2+2

-

-

-

3 3

3 3

-

2+2

2+2

Gazdasági környezetünk Információkezelés Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlat

31 + 17

126

30,5 + 16 30,5 + 16

Emelt szintű órák +1 +1

+2 +2

+2

+1 +1


Az öt évfolyamos vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 2011/2012-es tanévben indított osztály 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem , etika - Demokratikus állampolgárságra nevelés 1. idegen nyelv

2 2+2 2

3 1+1 3

3 1+1 3

5+5

5+5

5+5

2. idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Fizika Kémia Informatika Testnevelés Gazdasági-szolgáltatási orientációs ismeretek Gazdasági-szolgáltatási gyakorlatok Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos alapozó ism. Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoportos gyakorlat Összesen:

3+3 3+3 1 2,5 2 2+2 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

3+3 3+5 1 1 2,5

2

-

-

2+2

-

-

-

2

2

-

2 2

2 2

-

2+2

2+2

Gazdasági környezetünk Információkezelés Vendéglátó és turizmus ism. Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátóidegenforgalom gyakorlat

31 + 17

127

30,5 + 16 30,5 + 16

Emelt szintű órák +1 +1

+2 +2

+2

+1


Ügyviteli szakmacsoport óraterve 11-12. évfolyam a 2012-13-as tanévben indított osztály részére (kimenő rendszerben)

11. évfolyam

2

Óraterv szerinti óraszám Középszint 4

3

2

3

+1

Idegen nyelv*

4+4

2

4+4

+1

Matematika*

4+4

2

4+4

+1

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika


12. évfolyam

Emelt szint

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

5

5

Informatika*

2+2

Ügyviteli szakmacsoportos alapozó ismeretek Ügyviteli szakmacsoportos gyakorlat Összesen

Gazdasági ism. Szakmai id. nyelv* Titkári ism.* Gépírás és levelezés* Informatika alkalmazása*

2

2+2

2

1

1+1

1+1

1+1

2+2

2+2

2+2

2+2

2+2

32+16

32+17

* csoportbontás

128

Emelt szint +1

+2


Közgazdasági szakmacsoport óraterve 2013 szeptemberétől kimenő rendszerben 12. évfolyam

Óraterv szerinti óraszám Középszint

Emelt szint

4

4

+1

3

3

+1

Idegen nyelv*

3

4+4

+1

Matematika*

3

4+4

+1


1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Informatika*

2

2+2

+2

3

4

+1

3

3

+1

2

2+2

27,5

30,5+12

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Kerettanterv szerinti kötelező óraszám

Történelem és állampolgári ismeretek, társadalom ismeretek és etika

Közgazdasági

Elméleti

szakmacsoportos gazdaságtan alapozó

Üzleti

ismeretek

gazdaságtan

Közgazdasági

Üzleti

szakmacsoportos gazdaságtan gyakorlat Összesen

gyakorlat*

* csoportbontás

129


Ügyviteli szakmacsoport óraterve 12. évfolyam 2013 szeptemberétől (kimenő rendszerben)

Kerettanterv Tantárgy

szerinti kötelező óraszám

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek

4

Társadalomismeret és etika

1

Idegen nyelv*

2


Emelt szint

+1

3

+1

3

4+4

+1

Matematika*

3

4+4

+1


1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

2,5

2,5

Informatika*

2

2+2

Ügyviteli

Gazdasági ism.

1

1

szakmacsoportos

Szakmai id. nyelv*

2

2+2

alapozó ismeretek

Titkári ism.*

2

2+2

2

2+2

1

2+2

27,5

30,5+18

Ügyviteli szakmacsoportos gyakorlat

Gépírás és levelezés* Informatika alkalmazása*

Összesen * csoportbontás

130

+2


2. A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ-IPARI TAGINTÉZMÉNY 2.1. Az oktató nevelő-munka színterei Iskolánk szakközépiskolai és szakiskolai képzéssel is foglalkozik, kereskedelemmarketing,

üzleti

adminisztráció

és

vendéglátás-idegenforgalom,

vendéglátás-

turisztika szakmacsoportban. A tanítás általában osztálykeretben, saját tanteremben folyik, kivétel ez alól: - a gyakorlati képzés, - a számítástechnika oktatása, - az idegen nyelvi órák és más csoportbontást igénylő tárgyak oktatása, - a 11-12. évfolyam választható tantárgyai. A tanulókat a 9. évfolyamra történt felvétel után osztályokba soroljuk iskolatípus és szakmacsoport szerint, az alábbi sémának megfelelően:

Típus / szak

Kereskedelem-

Vendéglátás-

marketing, üzleti

idegenforgalom,

adminisztráció

vendéglátás-

szakmacsoport

turisztika szakmacsoport

SZAKISKOLA SZAKKÖZÉPISKOLA

Ksz

Vsz

K

V

Szakközépiskolai képzés: Az egyes osztályok további csoportokra bomlanak:  a választott és tanulni kívánt idegen nyelv szerint; – angol(os) csoport, – német(es) csoport,

131


9-10. évfolyamon a tanulók idegen nyelvi felzárkóztatása történik, ezért itt nem bontjuk a csoportokat, 11-12. évfolyamon az azonos évfolyamra járó, azonos idegen nyelvet tanuló gyerekekből szervezzük a tudásszint szerinti „újrakezdő”, „középhaladó” és létszámtól függően „haladó” csoportokat,  ha az osztály összetétele indokolja, az év elején matematikából, informatikából mért tudásszint alapján: – biztos, jól megalapozott tudással rendelkezők (matematika I. csoport), – a sok tudásbeli hiányossággal, bizonytalansággal rendelkezők (matematika II. csoport), – a 11-12. évfolyamokon a jogszabályi keretek közt választható tantárgyakra történt jelentkezéstől függően földrajz, vagy biológia csoport,  gyakorlati tárgyak oktatásához szükséges csoportokra, szakma szerint. A NAT közös követelményeinek, a pedagógiai program alapelveinek, cél- és feladatrendszerének, a kerettantervnek, valamint a helyi tantervi programoknak megfelelő iskolai nevelő-oktató munka  a kötelező tanórai,  a nem kötelező (választható) tanórai és  a tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek rendszerére épül. A kötelező tanórai keretben – ide értve a 11-12. évfolyam jogszabályi keretek közt választható tantárgyait is – történik az országos kompetenciamérésre, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára való felkészítés. A

11-12.

évfolyamon

kereskedelem-marketing,

négy

üzleti

évfolyamos adminisztráció

általános és

a

műveltséget

megalapozó

vendéglátás-idegenforgalom

szakmacsoportos alapozó oktatás érettségi vizsgával zárul. Személyi és tárgyi feltételeink alapján, ill. a diákok igényeinek megfelelően emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést vállalunk az alábbi tantárgyakból:  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Matematika  Idegen nyelv  Informatika 132


 Kereskedelem és marketing alapismeretek  Vendéglátás-idegenforgalmi ismeretek A szakképző szakaszban a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzéseket indítunk. Érettségire épülő választható szakmák jelenleg a Kereskedő és a Vendéglátásszervezővendéglős. A 9-10. évfolyamon tanulók esetében 2013. szeptemberétől szakközépiskolai kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazati képzés történik. A 12. évfolyam végén a közismereti tantárgyak mellett az ágazati szakmai tantárgyakból is kötelező érettségi vizsgát tesznek a tanulók. A szakmai érettségi vizsga munkakör betöltésére jogosít. Az érettségi vizsga után rövidebb (egy éves) időtartam alatt megszerezhető az ágazatra épülő OKJ-s szakképesítés.

Szakiskolai képzés:  A szakiskolai szakképzés alapvető célja, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak.  A szakiskolai szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében – a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.  2013. szeptemberétől kilencedik évfolyamon az új szakképzési törvény szellemében, az új Országos Képzési Jegyzék alapján a duális szakképzésnek megfelelő szakiskolai képzés indul intézményünkben.  Az évfolyamok száma háromra csökken. A közismereti órák aránya a teljes képzési idő egyharmadát teszi ki. Az órák zömében szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés történik. Tanulóink a 9. évfolyamon az iskolai tanműhelyekben sajátítják el a szakma alapjait. A sikeres szintvizsga után a 10-11. évfolyamon tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezeteknél teljesítik gyakorlatukat, míg a szakmai elméleti és közismereti képzés az iskolai órákon történik.

133


 A TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázat eredményeképpen a szakiskolás diákjainknál a 2009/2010. tanévben szövegértés-szövegalkotás és

matematika kompetencia

területeken programcsomag bevezetésére került sor teljes tanórai lefedettségben, valamint a szociális-életviteli és környezeti kompetencia területen osztályfőnöki órák keretében történik a programcsomag bevezetése.  Tanulóink csoportbontásban tanulják a matematikát, az idegen nyelvet és a szakmai gyakorlati tárgyakat.  Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program keretében minden évben osztályonként 4 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételére van lehetőségünk a 9. osztályba. A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Célok, indikátormutatók

Kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel

Implementáció éve 2009/2010 Matematika

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

9. Vsz 1.2.

10.Vsz 1.2.

9. Vsz 1.2.

10.Vsz1.2.

9.Ksz 1.2.

10.Ksz1.2.

9. Ksz 1.2.

10.Ksz1.2.

10.V 1.

11.V 1.

12.V 1.

1/9.V 1.2.

9.Vsz

10.Vsz

9. Vsz

10.Vsz

10. Ksz

9. Ksz

10. Ksz

1/9.V

2/10.V

9.V

9.V

9. KV

9. KV

9. V

10. K

11. K

12. K

10.Ksz

1/11. K

2/12.K

1/9.K

2/10.K

9.K

10. K

11. K

12.K

1/9.Vsz

9. Vsz

10. Vsz

9. Vsz

10.Vsz

10. Ksz

9. Ksz

10. Ksz

1/9. V

2/10. V

25 %

25 %

25 %

25 %

25 %

Szövegértésszövegalkotás 9. Ksz

Kompetencia Matematika alapú oktatás kompetenciafejB modul lesztés fizika órán 9.V Egy választott kompetenciaterületen kompetencia alapú oktatás B modul Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül Digitális taneszközök, tartalmak használata

Szociális, életviteli kompetenciafejlesztés osztályfőnöki órán 9.K; 9.Ksz Magyar nyelv és irodalom 9.Ksz

25 %

Fenntarthatóság időtartama

134

2014/2015

2/10.V 1.2.


Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

Projekt Témahét A tanulás tanulása modul

+

+

+

+

+

Önálló intézményi innováció megvalósítása Hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

A tanulás tanulása modul kidolgozása 9. évfolyam

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Az esélyegyenlőségi elvek érvényesülése

IKT eszközök Jó gyakorlat alkalmazása a átvétele tanítási-tanulási folyamatban

135


2.2. Szakközépiskolai óratervek

Kereskedelmi és vendéglátó-ipari ágazati szakközépiskolai képzés óraszámai 2013. szeptember 1-től Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti óraszám Szakmai tárgyak óraszáma

9. évf. 4 4 4 2

bontás 10. évf. 0,5/0,5 4 A/N 1/1

4 4 2

2 2 -

2 1 2

2 1 2 5

1 1 2 5

1 35 6

1/1

12

1 36 7

bontás 11. évf. 0,5/0,5 5 A/N k/h

4 4 1 3

bontás 12. évf. bontás 0,5/0,5 5 0,5/0,5 A/N k/h

4 4 3

A/N k/h

1 2

1/1

12

136

1 5 1 35 8

1

1/1

11

1 5 1 35 11

1/1

11


KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT 2012. szeptember 1-től kimenő rendszerben ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK

9.

10.

11.

Emfk

Emfk .

12.

V

csoport bontás GY/J A/N K/H -

Magyar nyelv 2 2 1 1 2 2 KÉ-E Irodalom 2 2 3 3 Történelem 2 2 3 2 3 2 KÉ-E Társadalom ismeret és etika 1 Matematika 3 3 4 2 4 2 KÉ-E Idegen nyelv 3 3 4 2 4 2 KÉ-E Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 0 1 1 Informatika 2 2 2 2 2 2 VÉ-E Fizika 2 Kémia 2 Biológia 2 1* 1* Földrajz 2 1* 1* VÉ-K Testnevelés, sport 5 5 5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Közismereti összesen: 25 26 25 10 22,5 10 Szakmai orientációs ismeretek kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Gazdasági környezetünk 2 2 Szakmai orientációs gyakorlatok kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Gépírás 2 Gépírás, levelezés 2 Viselkedéskultúra 1 Kommunikáció 1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek 1 1 Marketing 2 2 2 2 Az áruforgalmi tev. terv., ir., el. 1 Közgazdaságtan 1 2 1 2 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Gazdálkodási ismeretek 1 1 Az áruforgalmi tev. terv., ir., el. 1 1 Az áruforgalmi tev. lebony. 1 2 ÖSSZESEN 30 31 33 14 30,5 14 Nem kötelező tanórák Matematika Idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó ismeretek V KÉ-E VÉ-E VÉ-K *

1 1

1 1

1

1

1

1

K/H K/H 1/1 1/1 1/1 1/1 1/1 -

- Vizsga - Kötelező érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola nem biztosítja az emelt szintű felkészülést - Földrajz tantárgyak közül a tanuló választása szerint az egyiket a 11-12. évfolyamokon kötelezően tovább tanulja

A kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport kerettanterve lehetőséget ad az iskolák számára, hogy az alapozó oktatás „A” ügyintéző típusú vagy „B” kereskedő típusú szakképzés előkészítését szolgálja. Tagintézményünk a „kereskedő típusú” szakmák alapozására vállalkozik, ennek megfelelően az alább óraszámokkal készít fel az érettségi vizsgára, ill. a szakképzésbe való belépésre. Az áruforgalmi tevékenység tervezés, irányítása, elemzése és az áruforgalmi tevékenység lebonyolítása tantárgy a helyi tanterv óraszámai alapján beszámítható a szakképzési évfolyamba.

137


VENDÉGLÁTÁS – IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT 2012. szeptember 1-től kimenő rendszerben ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK

9.

10.

11.

Emfk

12.

Magyar nyelv 2 2 1 1 2 Irodalom 2 2 3 3 Történelem 2 2 3 2 3 Társadalom ismeret és etika 1 Matematika 3 3 4 2 4 Idegen nyelv 3 3 4 2 4 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 0 1 1 Informatika 2 2 2 2 2 Fizika 2 Kémia 2 Biológia 2 1* 1* Földrajz 2 1* 1* Testnevelés, sport 5 5 5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Közismereti összesen: 25 26 25 10 22,5 Szakmai orientációs ismeretek vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban Gazdasági környezetünk 2 2 Szakmai orientációs gyakorlat vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban Gépírás 2 Gépírás, levelezés 2 Viselkedéskultúra 1 Kommunikáció 1 Szakmacsoportos alapozó ismeretek Vendéglátó és turizmus ism. 2 2 2 Szállodai ism. 2 2 Marketing 2 2 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Vendéglátó alapgyakorlat 2 2 ÖSSZESEN 30 31 33 12 30,5 Nem kötelező tanórák Matematika Idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó ismeretek

V KÉ-E VÉ-E VÉ-K *

1 1

1 1

1

1

1

1

Emfk .

V

2

KÉ-E

2 2 2 2 10

KÉ-E KÉ-E KÉ-E VÉ-E VÉ-K -

-

-

-

-

-

K/H K/H 1/1 1/1

2

VÉ-E

-

12

-

1/1 -

- Vizsga - Kötelező érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola biztosítja az emelt szintű felkészülést is - Választható érettségi tantárgy, amelyből az iskola nem biztosítja az emelt szintű felkészülést - Földrajz tantárgyak közül a tanuló választása szerint az egyiket a 11-12. évfolyamokon kötelezően tovább tanulja

138

csoport bontás GY/J A/N K/H -


2.3. Szakiskolai óratervek

Szakiskolai képzés óraszámai 2013. szeptember 1-től Komplex műveltségterület Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építés Közismeret összesen Szakmai órák az iskolában Tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél Szakmai órák összesen Heti óraszám

9. évf. 3

bontás

10. évf. 2

bontás

11. évf. 1

bontás

2 3 2 3 4 1 18 17 -

A/N 1/1

2 1 2

A/N 1/1

A/N 1/1

3 1 11 11 14

2 1 1 3 1 9,5 11,5 14

25 36

25,5 35

17 35

139


A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy több tantárgyat foglal magában az alábbiak szerint:

Szakmacsoportos alapozó ismeretek

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat

KERESKEDELEM-MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT 9. 10. 11.

12.

Gazdasági környezetünk Gépírás Viselkedéskultúra Gazdasági környezetünk Gépírás, levelezés Kommunikáció Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek Marketing Az áruforgalmi tev. tervezése, irányítása, Az áruforgalmi tev. tervezése, irányítása, elemzése elemzése Az áruforgalmi tev. lebonyolítása Közgazdaságtan Gazdálkodási ismeretek Kereskedelmi alapgyakorlat Marketing Az áruforgalmi tev. tervezése, irányítása, elemzése Közgazdaságtan VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT

9. 10. 11.

12.

Gazdasági környezetünk Gazdasági környezetünk Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó és turizmus ismeretek Szállodai ismeretek Marketing

Gépírás (Információ kezelés) Viselkedéskultúra Gépírás, levelezés Kommunikáció Vendéglátó alapgyakorlat Vendéglátó alapgyakorlat -

140


3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Ez a fejezet azokat az általános elveket (tartalmi és formai követelményeket) tartalmazza, amelyek alapján iskolánk pedagógusai kiválasztják az adott tantárgyakhoz, ill. azok helyi tantervéhez illeszkedő tankönyvet, munkafüzetet, egyéb taneszközöket. A taneszköz választás technikai feltételei  az

egyes

évfolyamokon

szükséges

kötelező

tanulói

taneszközöket

a

munkaközösségek határozzák meg  a pedagógusok tájékoztatják a szülőket a választott taneszközökről  a tankönyvrendelés előkészítése során előzetes igényfelmérést végzünk a tanulók körében  csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek az OM hivatalos tankönyvjegyzékében  az új tankönyvcsalád használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be  a rendelkezésre álló taneszköz-kínálatból – szakmai szempontok figyelembe vételével – olyat választunk, amelyik nem jelent aránytalanul nagy terhet a családoknak  a tankönyvtámogatásra előirányzott összeg meghatározott részét tartós tankönyvek beszerzésére fordítjuk  a tartós tankönyveket – az iskolai könyvtár állományába való bevételezés után – ingyen a rászoruló tanulók rendelkezésére bocsátjuk A tankönyvválasztás tartalmi követelményei  felépítése közel álljon a helyi tanterv tartalmi, logikai felépítéséhez  legyen a szakmai program teljesíthetőségének megfelelő eszköze  feleljen meg a kompetencia-alapú oktatás feltételeinek

141


 legyen alkalmas az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére, alkalmazására (tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás)  előnyt élveznek azok a kiadványok, amelyeknek digitális változata is elérhető és felhasználható a laptop-programban  feleljen meg a tudományosság elvének  fogalomépítése, problémafelvetése logikus legyen  tartalmát és nyelvezetét tekintve feleljen meg az adott korosztály életkori sajátosságainak  segítse az önálló, otthoni tanulást  adjon útmutatást a kiegészítő, ill. differenciált ismeretszerzéshez  legyen kidolgozott a tankönyvcsalád a teljes képzési ciklusra  a tankönyvek lehetőleg több éven át használhatók legyenek  a munkafüzetek, -tankönyvek tartalmazzanak a tanulók tudásának mérésére alkalmas feladatsorokat Formai követelmények  a szöveg jól tagolt legyen, kiemelésekkel, szemléltető ábrákkal, eltérő betűtípusokkal  tetszetősség, esztétikusság, megfelelő betűméret, eltérő színek alkalmazása jellemezze  tartósság: a fedőlapok, a belső lapok jó minőségűek, az összefűzés kellően erős legyen  a taneszközök ára elfogadható legyen Szemléltető és egyéb taneszközök kiválasztásának elvei  kapcsolódjon a tananyaghoz, ill. a választott tankönyvhöz, munkafüzethez  biztosítsa

a

problémafelvetésből

kiinduló

tananyag-feldolgozást,

az

önálló

ismeretszerzést  legyen alkalmas az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésére, alkalmazására (tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás)  motiválja a tanulót az önálló ismeretszerzésre 142


 legyen korszerű, kövesse a változásokat  több tantárgyban, ill. témakörben is felhasználható legyen

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink Az ellenőrzést és értékelést minden szaktanár szaktárgyának jellegéből adódó módszerekkel végzi

egységes

elvek

alapján.

A

munkaközösségek

alakítják

ki

az

egységes

követelményeket; az értékelés szempontjait és módjait oly módon, hogy az  hiteles képet nyújtson a nevelési-oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól  jelentse a továbblépés megbízható alapját  jelentse a tanulási és önnevelési folyamat eszközét a tanuló számára  biztosítsa a képesség szerinti pontos, koncentrált munkát, tanulást és annak folyamatosságát  sajátos nevelési igényű, a nyelvi fejlődés zavarával küzdő tanulónál a szakértő véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve

 a tanár számára jelentse saját pedagógiai és didaktikai munkájának értékelését.

4.2. A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái és szabályai

A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyek valamely anyagrész vagy – egyegy tantárgy tanulása során várunk el a tanulóktól. A teljesítmények értékelésében követelményszintek jelentik a viszonyítási alapot. Az értékelés egyik formája az osztályzás. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló teljesítményéről, minősíti őt.

143


A szorgalmi időben nem osztályzásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelző informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályozás alapelvei  A tanuló értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.  Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyból mutatott többletmunkáját.  Az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékelje.  A helytelen viselkedés és a kötelességteljesítés elmulasztása (felszerelés hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható.  Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is.  Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás, szorgalom osztályzatokat szét kell választani. Az érdemjegy szerzésének módjai  szóbeli felelet évenként legalább egyszer (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, összefüggések, kísérletek, stb.)  önálló kiselőadás, gyűjtőmunka, részvétel különböző versenyeken (tanulmányi, sport)  projektben, témahétben végzett munka (pl.: kiselőadás, interjú készítése, kiállítás készítése)  a projekt és témahét időtartama alatt a program felelősei egyeztetnek a szaktanárokkal a számonkérés módjáról  írásbeli munkák (évközi dolgozatok, tematikus mérések, tudásszint-mérések stb.)  országos mérés, értékelés keretében a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését mérő dolgozatok érdemjegyei (a humán és a matematika munkaközösség évente dönt a kompetencia mérés dolgozatainak értékeléséről)  óraközi munka alapján

144


A tanulók értékelése rendszeres és folyamatos. A követelményekről és az elért eredményekről a szülőket és a tanulókat folyamatosan tájékoztatjuk. A minősítés ötfokozatú érdemjegyekkel történik: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5) Az érdemjegyeket a szaktanár állapítja meg a munkaközösség értékelési szempontjainak megfelelően. A szóbeli feleletek értékelésekor figyelembe veendő a tématartás, a téma bemutatásában

érvényesülő

tájékozottság,

tárgyi

tudás,

a

megfelelő

szó-

és

fogalomhasználat, a problémaérzékenység, a témának megfelelő világos felépítés, a logikus érvelés, a lényegkiemelés, rendszerezés. Az írásbeli munkák – kivéve gépírás és számítástechnika – külső alakját is osztályozzuk. Az intenzív nyelvi előkészítős évfolyamon a tanulásmódszertan és önismeret, a kommunikáció, az egészséges életmód és a demokratikus állampolgárságra nevelés tantárgyakat nem érdemjegyekkel, hanem a „jól megfelelt”, „megfelelt” ill. „nem felelt meg” záradékkal minősítjük. A mellékletben található helyi tanterv tananyaga és követelményei tantárgyanként tartalmazzák az adott tantárgy értékelési formáit, módszereit. A 3. sz. melléklet tartalmazza a különböző vizsgák szervezésének és lebonyolításának szabályait. 4.3. Az egyes modulok, tantárgyak összevont jegyeinek értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe 4.3.1. Szakközépiskolai orientációs és szakmacsoportos oktatásban A székhelyiskolában 9-10. évfolyamon az információkezelés, viselkedéskultúra és kommunikációs ismeretek tantárgyat összevontan értékeljük. Ehhez a tanulók félévenként 1-1 házi dolgozatot írnak a viselkedéskultúra és kommunikáció témaköreiből, melynek

145


eredményét félév során az információkezelésből kapott érdemjegyekkel azonosan súllyal kezeljük. A házi dolgozat értékelésekor fogalmazási, helyesírási, gépelési és formai szempontokat egyaránt figyelembe veszünk. Az összevont jegy a tantárgyi jegyek számtani átlaga a matematikai szabályoknak megfelelően kerekítve. Szakmacsoportos alapozó oktatásban a 11-12. vagy 12-13. évfolyamon Félévkor és év végén a „szakmacsoportos alapozó oktatás” az adott szakmacsoportra nevű tantárgy egyetlen osztályzatként kerül a bizonyítványba, amelyet a résztantárgyak osztályzatainak átlagából a kerekítés szabályainak figyelembe vételével képezünk. Ha a résztantárgyak valamelyike elégtelen osztályzattal zárul, a szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy osztályzata is elégtelen. Javítóvizsgát abból a tantárgyból tehet a tanuló, amelyből elégtelen osztályzatot kapott. Közgazdasági szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Közgazdasági alapismeretek – elméleti gazdaságtan  Közgazdasági alapismeretek – üzleti gazdaságtan  Közgazdasági alapismeretek – üzleti gazdaságtan gyakorlat A résztárgyak mindegyike egyszeres súllyal szerepel, az összevont jegyet egyszerű számtani átlaggal határozzuk meg. Amennyiben nem egész szám akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Ügyviteli szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Gazdasági ismeretek  Szakmai idegen nyelv  Titkári ismeretek  Gépírás és levelezés  Informatika alkalmazása

146


A résztárgyak mindegyike egyszeres súllyal szerepel, az összevont jegyet egyszerű számtani átlaggal határozzuk meg. Amennyiben nem egész szám akkor a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Gazdálkodási ismeretek elmélet és gyakorlat  Marketing  Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése elmélet és gyakorlat  Közgazdaságtan  Az áruforgalmi tevékenység lebonyolítása A félévi és év végi összevont jegy megállapításakor az Áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése kétszeres, a többi tantárgy egyszeres súllyal szerepel. Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport Résztárgyak – középszint:  Vendéglátó és turizmus ismeretek  Szállodai ismeretek  Marketing  Vendéglátó alapgyakorlat A félévi és év végi összevont jegy megállapításakor a Vendéglátó és turizmus ismeretek kétszeres, a többi tantárgy egyszeres súllyal szerepel. Középszintű és emelt szintű felkészítés esetén az adott tárgy értékelése a következő módon történik:  Ha az adott tárgyból a közép- és emelt szintű felkészítésben részt vevő tanuló csoportja azonos (pl. matematika, idegen nyelv) egy osztályzattal minősítünk.  Ha az adott tárgyból a közép- és emelt szintű felkészítése a tanulónak külön-külön csoportban történik (pl. magyar nyelv és irodalom, történelem, informatika, közgazdaságtan), akkor félévkor két osztályzatot adunk. Az év végi osztályzat megállapításakor a két csoportban külön-külön szerzett érdemjegyek átlagából 147


meghatározott – a középszint irányába kerekített – egy osztályzattal történik az értékelés.  Az idegen nyelvek esetében a szakmai idegen nyelvet külön kell értékelni.  Az informatika, számítástechnika tantárgyak félévi és év végi osztályzatának megállapításakor a tananyaggal megegyező modulból tett sikeres ECDL-vizsga két jeles érdemjeggyel számítható be. 4.3.2. Szakképzésben A vonatkozó törvények szerint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzáró vizsga. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzés utolsó évfolyamának eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsgával. A diákok bizonyítványa tartalmazza az egyes tananyagegységekre, modulokra fordított képzési időt, így annak beszámítása egy következő szakma tanulásakor ezen dokumentum alapján megoldható.

4.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás.

148


Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Intézményünkben a 9. évfolyamosok számára a tanévkezdés előtt nyelvi szintfelmérést szervezünk, melynek formája írásbeli teszt. A mérés célja a tanulók idegen nyelv tudásáról/használatáról való tájékozódás, és az eredménytől függően a hatékonyabb fejlődés érdekében a megfelelő csoportba való beosztás. A 9. évfolyamon a tanév elején felmérést végzünk matematikából és helyesírásból, melynek célja szintén a tájékozódás. Ennek értékelése nem érdemjeggyel történik, a tanulók és a szülők a százalékos teljesítményről kapnak tájékoztatást. Az eredménytől függően szorgalmazzuk a felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozáson való részvételt. A székhelyintézményben a nyelvi előkészítő évfolyamon folyamatosan mérjük a tanulók előrehaladását az első idegen nyelvből írásbeli és szóbeli formában. Az alábbi szintfelméréseket végezzük: NY évfolyam: félévkor, év végén szintezés: A2-B1 megfelelési szint alapján év végén írásbeli értékelés a szóbeli kompetenciákról (A2-B1) 9. évfolyam:

év végi írásbeli szintfelmérő B1 megfelelési szinten (minimum 60%) helyi szóbeli vizsga feladatbankkal A2-B1 megfelelési szinten

10. évfolyam: év végén szintfelmérő B1 megfelelési szinten 11. évfolyam: félév végén helyi szintfelmérő B2 megfelelési szinten év végén központi szintfelmérő B2 megfelelési szinten A székhelyintézményben a nem nyelvi előkészítő osztályokban az alábbi felméréseket végezzük: A 10. évfolyamon minden osztályban ún. házi vizsgát tartunk, melynek eredményéről kétnyelvű tanúsítványt kapnak a tanulók. 11. évfolyamon középszintű próba érettségi (írásbeli és szóbeli) 12. évfolyamon közép/emelt szintű próba érettségi (írásbeli és szóbeli) 149


A

tanuló

joga,

hogy

a

tanév

első

napjaiban

megismerkedjék

a

tantárgyi

követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezek az elektronikus naplóban más súlyozottsággal szerepelnek. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. Az érdemjegyek félévenkénti minimális száma megegyezik az adott tantárgy heti óraszámával. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanterv követelményei és a tantárgy sajátosságait figyelembe véve az írásbeli beszámoltatások formái:  tanórai felmérő dolgozat;  az otthoni munkára építő házi dolgozat;  témazáró dolgozat, témazáró feladatlap;  projekt és témahét kapcsán a program témájából adódó írásbeli feladat. Az érdemjegyek súlyát, jellegét eltérő színek alkalmazásával különböztetjük meg (pl. témazáró dolgozat, ill. irodalmi dolgozat – piros; felelet – kék; röpdolgozat, önálló kiselőadás, gyűjtőmunka projekt és témahét írásbeli munkája stb. – zöld) A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet ne írjanak. Dolgozatnak minősül az olyan írásos felelet, amelyhez több anyagrész, egész téma, vagy több téma előzetes áttekintése, ismétlése szükséges. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számonkérése. A munkaközösségek szaktárgyanként és évfolyamonként közösen állítják össze az egységes, összehangolt követelményekre épülő témazáró dolgozatokat, mérőeszközöket. 150


Az írásbeli munkák értékelésének részletes kritériumai az egyes tantárgyak helyi tantervi fejezetében találhatók. A

témazáró

dolgozatokat,

feladatlapokat,

ponthatárokat

megjelölve

minősítünk

érdemjegyekkel. Minden témazárás után osztályszintű értékelést adunk. A tantárgyak esetében Székhelyiskola

Tagintézmény

Jeles (5)

90% - 100%

90% - 100%

Jó(4)

75% - 89%

75% - 89%

Közepes(3)

55% - 74%

60% - 74%

Elégséges(2)

35% - 54%

40% - 59%

Elégtelen(1)

0% - 34%

0% - 39%

Ezeket az intervallumokat alkalmazzuk a témazáró dolgozatoknál, az osztályozó vizsgáknál, a javító-és beszámoló vizsgáknál. A próba érettségi értékelése az érettségi vizsga követelményei alapján történik. Érdemjegyet kaphat a tanuló - szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű), - írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat, házi feladat, füzet, matematikai és szövegértési kompetenciát mérő dolgozat), - önálló kiselőadásra, - óraközi, tanórai munkára, - tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: · témazáró dolgozat (16 munkanap) · írásbeli felelet, „röpdolgozat” ( 10 munkanap)

151


Ha a dolgozatot a tanár határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet. (kivétel a betegség miatti távollét) A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának joga/lehetősége. (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt) Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Amennyiben a tanuló a dolgozatot hiányzása miatt nem írta meg, a szaktanár pótló dolgozat megíratására nem kötelezhető. Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Az SNI tanulók értékelése a fejlesztő pedagógus által készített egyéni fejlesztési terv alapján és a szakvéleményben meghatározott speciális szabályok szerint történik. Az írásbeli munkák – kivéve gépírás, informatika – külső alakját is osztályozzuk, melynek szempontjai: Jeles:

esztétikus, arányos, összbenyomása kedvező, javítása szabályos

Jó:

jól olvasható, összbenyomása kedvező, szabályosan javít

Közepes:

nem elég jól olvasható, összbenyomása nem kedvező, többnyire szabályosan javít

Elégséges: alig olvasható, összbenyomása kedvezőtlen, sokszor szabálytalanul javít Elégtelen:

olvashatatlan, rossz beosztású, sokszor és szabálytalanul javít, ceruzával készített írásbeli munka esetén.

4.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az iskolai célok és feladatok ismeretében a házifeladat-adás az ismeretek elmélyítésére, gyakoroltatására, a képességek, készségek fejlesztésére kell hogy irányuljon, figyelembe véve az önálló ismeretszerzés szükségességét. 152


A munkaközösségek határozzák meg – a tantárgyak sajátosságainak figyelembevételével – a követelmények teljesítéséhez szükséges mennyiségű és típusú házi feladatokat. A napi házi feladatok mennyisége, időigénye nem jelenthet a tanuló számára aránytalan megterhelést. A projekt témájából és a témahét feladataiból adódó írásbeli és szóbeli feladatok megoldásához a tanulók részére biztosítjuk az IKT-eszközöket. A programok időtartama alatt a program vezetője egyeztet a szaktanárokkal a számonkérés módjáról. A tanítási év szüneteire tantárgyanként az egy tanítási órához szükséges házi feladatnál több nem adható. 4.6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve végzi. A követelményeket a nevelőtestület a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után állapítja meg. A követelményeket az iskola házirendje tartalmazza. A magatartás és szorgalom elbírálásánál alapelv, hogy a tanuló a kritériumok többségének megfeleljen. A tanuló magatartásának megítélésekor figyelembe vesszük az új tanulásszervezési eljárások során a munkával és társaival szemben tanúsított hozzáállását, odafigyelését, együttműködését vagy ennek hiányát. A tanuló magatartásának minősítése Fegyelmezettség Viselkedéskultúra Aktivitás (példamutatás) Közösségi munka Igazolatlan /büntetések

órák

példás (5) kifogástalan kifogástalan, udvarias, segítőkész pozitív, aktív rendszeres, eredményes nincs

jó (4) megfelelő

változó (3) kifogásolható

rossz (2) erősen kifogásolható

megfelelő

nem megfelelő

durva hangoskodó

jó

passzív

negatív

a rábízott feladatokat elvégzi

vonakodó

nem vesz részt

max. 2 óra

Figyelmeztetés,intés, max. 6 óra megrovás, szigorú osztályfőnöki intés, megrovás vagy megrovás fegyelmi büntetés

153


A tanuló szorgalmának minősítése példás (5) Órai munkában való folyamatos, tevékeny részvétel rendszeres, kötelességtudó Órákra készülés pontos részt vesz Tanulmányi versenyeken való pályázatokat készít részvétel Külön feladatok rendszeres érdeklődő vállalása

jó (4)

változó (3)

megfelelő

kifogásolható

hanyag (2) erősen kifogásolható

rendszeres

rendszertelen

nem készül megbízhatatlan

részt vesz

nem vesz részt

nem vesz részt

nem rendszeres

ritkán

egyáltalán nem

4.7. A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek A diákok fizikai állapotának mérésére a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet használja a testnevelői munkaközösség. Ezeket a méréseket a tanév rendje által meghatározott időpontban végezzük. A mérések eredményeit a testnevelő tanárok tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzítik, elemzik és ezek alapján határozzák meg a fizikai fejlődés szempontjából szükséges intézkedéseket. Ezzel a módszerrel folyamatosan figyelemmel tudjuk követni tanulóink fizikai képességeinek változásait. 4.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként A középszintű érettségi vizsga tantárgyankénti témaköreit a 4. sz. melléklet tartalmazza.

154


5. Az iskola magasabb évfolyamába lépésének feltételei 5.1. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei a székhelyiskolában 5.1.1. A felvételi eljárás rendje, a 9. évfolyamra történő felvétel feltételei 

A tanuló felvételéről az általános iskolában elért tanulmányi eredmények alapján dönt az iskola igazgatója.



A felvételi pontszámok megállapítása az 5., 6., 7., évfolyamok év végi, valamint a 8. osztályban elért félévi érdemjegyek alapján történik. A 9. évfolyamra jelentkezőket pontszám szerint sorba rendezzük.



Az összpontszámot az irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a tanult idegen nyelv tantárgyak 5-8. évfolyamon szerzett érdemjegyeinek és a történelem, a fizika, a kémia tantárgyak 7-8. évfolyamon szerzett érdemjegyeinek összege adja. Az érettségi tantárgyak jegyeit súlyozottan vesszük figyelembe.



Egyenlő pontszám esetén sorrendben a matematika, idegen nyelv, irodalom, magyar nyelv, történelem tantárgyak jegyei alapján rangsoroljuk a jelentkezőket.



Azoknál az SNI-s vagy BTM-s tanulóknál, akik valamelyik tantárgyból az értékelés alól való felmentés miatt nem hoznak érdemjegyet, az értékelt tantárgyak jegyei alapján arányosítva képzünk érdemjegyet a hiányzó jegynél.



Intézményünk szóbeli felvételi vizsgát nem tart. 5.1.2. A szakképző évfolyamra történő felvétel feltételei

A szakképző évfolyamra lépés konkrét feltételeit az adott szakma Központi Programja, valamint Szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. Kiterjed: 

Bemeneti kompetenciák teljesítésére,



Iskolai előképzettségre,



Szakmai előképzettségre,



Pályaalkalmassági követelményekre,



Egészségügyi alkalmassági feltételekre,



Szakmai alkalmassági követelményekre,



Életkori feltételekre.

155


5.2. Tanulói jogviszony létesítésének feltételei nappali tagozaton a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézményben A tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. 9. évfolyamra az a tanuló nyerhet felvételt, aki – az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen befejezte és – életkora nem több 18 évnél, – a felvételi eljárás során, az előzetes tanulmányok alapján elért eredményeket vesszük figyelembe (az összpontszámot az irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika és a tanult idegen nyelv tantárgyak 7. évfolyamon év végén és ugyanezen tantárgyak 8. évfolyamon félévkor szerzett osztályzatainak összege adja). –

Azoknál az SNI-s vagy BTM-s tanulóknál, akik valamelyik tantárgyból az értékelés alól való felmentés miatt nem hoznak érdemjegyet, az értékelt tantárgyak átlagát számítjuk be a hiányzó jegynél.

13. évfolyamra az a tanuló, aki – érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, vagy elvégezte a középiskola utolsó évfolyamát, – megfelel a szakképzési évfolyamra lépés feltételeinek (ld. következő szakasz). Szakképzési évfolyamra történő beiskolázáskor: – megfelel-e az előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek, melyek az egyes szakmák központi programjaiban megtalálhatók; – rendelkezik-e azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek a szakmai alkalmasság követelményei és a helyi tanterv részletesen tartalmazza melyek ezek; – rendelkezik-e tanulószerződéssel (1/13. évfolyam) Akik a szakképzési évfolyamra történő jelentkezés előtt a gyakorlati képzésre tanulószerződést kötöttek valamelyik gazdálkodó szervezettel, külön eljárás nélkül felvételt nyernek a szakképzési évfolyamra, amennyiben * rendelkeznek az előírt iskolai előképzettséggel, * megfelelnek az életkori feltételeknek, * megfelelnek az előírt egészségügyi-, pályaalkalmassági- és szakmai alkalmassági követelményeknek.

156


Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulókról rangsor készül az előzetes tanulmányok során elért tanulmányi eredmények alapján. Az iskola igazgatója a létszámkeret figyelembe vételével a rangsorban elfoglalt hely figyelembe vételével dönt a felvételi kérelem elbírálásakor. 5.3. A felsőbb középiskolai évfolyamra lépés feltételei  A tanuló teljesítményét a tanítási év végén valamennyi tantárgyból osztályzattal kell minősíteni.  Az év végi osztályzatot az év közben kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.  Ha a tanuló a kötelező és választható tantárgyak követelményeinek legalább elégséges szinten megfelelt, felsőbb évfolyamra léphet.  A szakközépiskola 1/13. szakképzési évfolyamára lépés feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele, az érettségi bizonyítvány megléte, továbbá az előírt egészségügyi- és pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés. Az a tanuló, aki előzetesen jelezte továbbhaladási szándékát a szakközépiskola szakképzési

évfolyamán,

de

a

június-júliusi

vizsgaidőszakban

nem

zárta

eredményesen az érettségi vizsgát, feltételesen folytathatja tanulmányait. Az adott évfolyamon azonban csak akkor fejezheti be tanulmányait, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Ez azt jelenti, hogy ha a szeptember-októberi pótló- és javítóvizsga időszakban sikerrel vizsgázott, továbbhaladhat. Ha ez a pótló- illetve javítóvizsga sikertelen, megszűnik a tanulói jogviszony  Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja ugyan a jogszabályokban előírt mértéket, de a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozó vizsgát, annak sikeres letétele után a tanuló magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait.  A magántanuló sikeres osztályozó vizsga alapján léphet a következő évfolyamra.  A más iskolából érkező tanuló magasabb szakközépiskolai évfolyamra akkor léphet, ha az iskolánk helyi tantervében meghatározott kötelező tantárgyak követelményeit, legalább elégséges szinten teljesítette, és ezt bizonyítványával igazolja, vagy az iskola által kijelölt vizsgabizottság előtt sikeres különbözeti vizsgát tesz.  Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői vélemény az irányadó. 157


5.4 Az átvétellel kapcsolatos iskolai alapelvek Az iskola nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. Indokolt esetekben az iskola nem zárkózik el az iskolán belüli átvételi kérelem teljesítésétől. Elfogadható indok lehet: – megváltoztak a tanuló élet- és tanulási körülményei, lehetőségei, – a tanulmányok során módosultak a célok, – tanárok javaslatára, szülői egyetértéssel maga a tanuló akarja más tanulmányi szinten folytatni felkészülését a cél elérése érdekében. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. A döntésnél figyelembe kell venni: – SZAKASZHATÁROKON a felvételi követelményeket, – LEZÁRT TANÉV UTÁN a felsőbb évfolyamra lépés feltételeit, – TANÉV KÖZBEN az előzetes tanulmányi eredményeket. Más iskolából történő átjelentkezés esetén – tantestületi határozat értelmében – azt a tanulót vehetjük fel, akinek az utolsó bizonyítványában (félévi, év végi) az érettségi tárgyakból közepesnél rosszabb osztályzatai nem voltak. Mindkét esetben az igazgató az átvétel feltételeként szabhatja meg az évfolyamismétlést, vagy bizonyos tárgyakból a különbözeti vizsgát (Ennek esetleges költségei a szülőt terhelik.). A tanulónak kötelessége sikeres különbözeti vizsgát tennie azokból a tantárgyakból, melyeket a tanuló korábban nem tanult. A különbözeti vizsga tételére az intézmény

igazgatója

ad

engedélyt,

szervezéséről,

lebonyolításáról

a

szakmai

munkaközösség gondoskodik. Amennyiben a tanuló sikertelen különbözeti vizsgát tesz, tanulmányait az adott osztályban illetve az adott évfolyamon nem folytathatja. A beiratkozás az iskola által kijelölt időpontban, a szükséges dokumentumok bemutatásával történik.

158


SZAKMAI PROGRAM A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola szakmai programja „Csak akkor várhatni sikert, ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük.” (Széchenyi István) A közismereti kerettanterv szerint a szakközépiskola feladata a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységének megteremtése. Az iskolában töltött évek alatt felkészítjük a tanulót a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek

megértésére,

formálására.

Ugyanakkor

megtanítjuk,

hogy

az

alkalmazni képes tudás megszerzésének feltétele a tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködés az iskolával. A szakmai képzés iskolai rendszerének kialakításakor a kerettanterv fejlesztési területei közül azokat emeltük ki, amelyek a többi területet is figyelembe véve, de mégis hangsúlyosabban kapnak szerepet a szakképzési feladatellátás során az intézmény programjának megfelelően. Ezek a következők: – fenntarthatóság, környezettudatosság, – pályaorientáció, – gazdasági és pénzügyi nevelés. Az iskola felkészítő szakasza nevelés-oktatás-szakképesítés megszerzése egyszerre egységes és differenciált, ezért a kulcskompetenciák fejlesztésén túl továbbra is kiemelt szerepet szánunk a tehetséggondozásunkra, támogatást adva diákjainknak alkotó egyéniséggé váláshoz.

159


Legalább ekkora súlyt helyezünk az SNI-s tanulók szocializációjának támogatására, az alulteljesítő diákok egyéni felzárkóztatására. Célunk a felnőtt életük sikerességének megalapozása és az egész életen át tartó tanulásra felkészítés.

1. A szakmai program általános céljai, feladatai és eljárásai A kor egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely munkavállalásra alkalmas felnőtté neveli diákjainkat. A küldetés megvalósításának sikerkritériumai: 1) magasan képzett tantestület 2) felkészült szakoktatók 3) innovatív tantestület 4) projektoktatás megvalósítása 5) jól felszerelt tantermek, kabinetek 6) az esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés biztosítása

1.1. Az iskolánk szakmai fejlesztési stratégiáját meghatározó tényezők:  a munka világa, a megye munkaerő-piacának várható alakulása  az MFKB szakképzéssel kapcsolatos döntései  a szolgáltatásainkat igénybevevők - a tanulók, a szülők, a gazdasági kamarák, a gazdálkodó egységek - elvárásai  a versenytárs iskolák és képző intézmények programjai

1.2. A szakmai program általános céljai:  Munkaerő-piaci orientáltságú, keresletvezérelt szakképzés megvalósítása.  A globális és nemzetgazdasági igények kielégítése ezzel a foglalkoztatás növelése.  Mindenki számára biztosítani kívánjuk a lehetőséget képességei kibontakoztatására; ha szükséges, differenciált módon.  A szakmai ismeretek elmélyült tanulmányozása és alkalmazása révén adunk módot diákjainknak arra, hogy alkotóképességük fejlődjék.

160


 A megbízható, széles körű alapműveltség megszerzésén túl a középiskolai évfolyamokon közgazdasági, ügyviteli, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,

vendéglátás-idegenforgalom

és

vendéglátás-turisztika

szakmai

képzés

lehetőségét kívánjuk biztosítani.  Új üzleti gondolkodásmód kialakítása, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.  A szakmai érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítéssel esélyt adunk  a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra;  a szakirányú munkába állásra;  az érettségire épülő, munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra, az életpályán várhatóan többször bekövetkező szakmaváltásra;  Egyéni tanulói haladási utak kialakítása, az átjárhatóság biztosítása: más iskola tanulói számára biztosítani kívánjuk a 12. évfolyam befejezése után iskolát válthassanak, bekapcsolódhassanak a nálunk folyó képzésbe; illetve a mi tanulóink folytathassák tanulmányaikat más középiskolákban.  A gyakorlati képzést végzők személyes példáján keresztül rámutatni arra, hogy odaadással végzett munka sikeres és öröm forrása az életben.  A diákok olyan munkavállalói és állampolgári kompetenciákra tegyenek szert, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékony munkatársai és felelős tagjai legyenek a társadalomnak és a vállalkozásoknak.  A környezettudatos magatartás erősítése  A tanulók megértsék, miért szükséges etikai szabályok betartása az üzleti életben, mind a vezetők, alkalmazottak, mind a termelők és fogyasztók részéről.  Kézzel fogható tapasztalatokat nyújtani, hogy milyen egy üzleti vállalkozást működtetni, ezzel a gazdálkodási, pénzügyi készségeket fejleszteni.  Az iskola szolgáltató jellegének erősítése: saját tanulóink részére bővítenünk kell a kiegészítő illetve az ismeretanyag elmélyítését szolgáló foglalkozások körét.  Növelnünk kell a felnőttoktatási képzés szerepét az iskolánkban korábban végzettek szakmai továbbképzését is fel kell karolnunk.  Szükségesnek tartjuk a pályaválasztási és álláskeresési tanácsadás bevezetését, pályainformáció-nyújtását illetve az osztályfőnöki órákon az élet- és pályatervezéssel foglalkozunk. 161


Ennek keretében megismerhetik tanulóink a közgazdasági, ügyviteli, kereskedelmi vendéglátó-ipari turisztikai szakmákhoz tartozó pályatükröket, munkaköri leírásokat, munkahely-választási technikákat. A tanácsadáson túl az önismeret fejlesztése, az önmenedzselés és a karrierépítés alapjai is ebben a formában sajátíthatók el.  Rugalmas képzési rendszer kialakítása: szélesítenünk kell az iskola szakmakínálatát, másfelől a különböző képzési formákkal - nappali, felnőttoktatási, átképzési, továbbképzési, távoktatási forma - igazodnunk kell a különböző igényekhez.  Élni kívánunk rész-szakképesítések és a ráépülő szakma kiadásának lehetőségével is.  Értékes, érvényes, hasznosítható, piacképes tudás átadása, szakmai elkötelezettség kialakítása, élethosszig tartó tanulás igényének megalapozása.

1.3. A szakmai képzés feladata A NAT-tal összhangban továbbfejleszteni az alapkészségeket személyes és a szakma gyakorlásához szükséges tulajdonságokat. Mindez olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak, függetlenül attól, hogy milyen szakmát tanulnak. Ezek a következők: 1. Munkaerő-piaci kompetenciák  szociális kompetencia, mint munkaerő-piaci elvárás  világos, korrekt kommunikáció szóban és írásban  kommunikációs kultúrák tanulásának képessége (idegen nyelv)  önismereti készség  viselkedés- és mentális kultúra és interkulturális műveltség  együttműködés, team-munka, kooperációs modellekben gondolkodás  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  hatékony, önálló munkavégzés 2. Szakmai kompetenciák

162


Szakmai ismeretek: A munkatevékenység során használt/ alkalmazott tények, fogalmak, eljárások és összefüggések tudása, megértése és alkalmazása. Pl.:  általános szakmai cselekvőkészség  innovációs készség  élethosszig tartó fejlődés igénye  célorientált veselkedés  szervezeti-vezetési készség  problémamegoldó, -kezelő készség  kooperáció és konszenzus készség  gazdálkodási, tervezési képesség  kreatív és kritikai gondolkodás képessége Szakmai készségek: A foglalkozás/ munkakör szokásos feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek találhatók. Az alkalmazható tudás automatizált – szellemi és fizikai – tevékenységformáit jelentik. 3. Személyes kompetenciák  Adottságok: A szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges fizikai, fiziológiai és pszichológiai képességek találhatók.  Jellemvonások: Olyan személyiségbeli sajátosságokból áll, mely ösztönzi, szervezi és regulálja az értékes és eredményes munkavégzést. Összetevői:  elhivatottság, elkötelezettség  fejlődőképesség, önfejlesztés  felelősségtudat  kitartás  kockázatvállalás  megbízhatóság  monotóniatűrés  önállóság  döntésképesség 163


 önfegyelem  pontosság  precizitás  rugalmasság  stressztűrő képesség  szervezőkészség  szorgalom, igyekezet  terhelhetőség  türelmesség. 4. Társas kompetenciák  kapcsolatteremtő készség  udvariasság  közérthetőség  konfliktusmegoldó készség  empatikus készség  motiváló készség  hatékony kérdezés készsége  kezdeményező készség  visszacsatolási készség 5. Módszertani kompetenciák  logikus gondolkodás  következtetési készség  nyitott hozzáállás  módszeres munkavégzés  rendszerező képesség  tervezési képesség  értékelési képesség  figyelemmegosztás  figyelemösszpontosítás

164


A kompetencia alapú oktatás módszertanának alkalmazásával szorosabbá válik a kapcsolat a közismereti és a szakmai tantárgyak között. Az azonos módszerek alkalmazása, könnyebbé teszi a diákok számára a tanulást, élvezetesebbé az órákat, az iskolai létet. Az ágazati szakképzés 9. évfolyamon történő bevezetése pedig lehetőséget ad a 4 vagy 5 év alatt két – a munkaerő-piaci igényeinek megfelelő – szakma megszerzésére. A kompetenciák fejlesztésével célunk az aktív tanulói magatartás kialakítása, tanulási élményhez juttatás. A képzések velejárója az önálló ismeretszerzés gyakoroltatása és ezzel az ismeretek alkalmazási képességének kialakítása, megszilárdítása. Feladatunk a tanulási és szakmai motiváció erősítése, a választott munkához, életpályához való kötődés tudatosítása, a szakmai munkával kapcsolatos igényesség kialakítása.

1.4. Az OKJ és lehetőségeink A hatályos OKJ-ben található szakképesítések a következők: – Szakképesítés: egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít – Rész-szakképesítés: egy munkakör betöltésére képesít – Szakképesítés-ráépülés: valamely más szakképesítésre épül és egy újabb munkakör ellátásra képesít. Az

iskola

szakmakínálatának

összeállításánál

figyelembe

vettük

a

beiskolázás

lehetőségét/korlátait, a bementeti feltételeket, és a kínálatba bekerülő iskolarendszerben oktatható szakmák körét. Ezek a szintek a következők: Szakma szintje

Meghatározása

Bemeneti feltétel

34

Középfokú szakképesítés

Alapfokú végzettség

35

Középfokú szakképesítés-ráépülés

Alapfokú

végzettség

+szakképesítés 54

Emelt szintű szakképesítés

Érettségi

55

Emelt szintű szakképesítés-ráépülés

Érettségi+szakképesítés

165


A szakképzés fajtái 1) Szakközépiskolai szakképzés A 9-12. évfolyamon az ágazati kerettanterv szerint az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött, a szakképesítések közös tartalmi elemeit magába foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik közismereti kerettantervvel párhuzamosan. A 12. évfolyam végén a közismereti érettségi tantárgyak mellett vizsgázni kell az ágazathoz tartozó szakmai tantárgyakból is, amely magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának számít és feljogosít munkakör betöltésére. Ugyanakkor a további egy év alatt felkészítjük diákjainkat az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítés „a Szakmai és Vizsgakövetelmények” alapján komplex szakmai vizsgájára, mellyel további szakma szerezhető. Az érettségihez kötött szakképesítések képzésekor lehetőséget kívánunk adni más ágazati osztályban, vagy más iskolában végzett diákok számára is a bekapcsolódásra, a nálunk való továbbtanulásra. Számukra a szakképzés komplex szakmai vizsgájára a felkészítés két évfolyamon zajlik. Az 1/13. évfolyam sikeres teljesítése után a diákok a szakmai tantárgyból érettségi vizsgát tehetnek. (Ezen az évfolyamon a 9-12. évfolyamok ágazati kerettanterve szerint szakmai elméleti és gyakorlati óráit tanítjuk, ezért van mód az érettségi letételére. Ugyanezért van az is, hogy az ágazati osztályban érettségizetteknek a fentiek miatt csak 1 éves a képzési idejük.) A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők folytathatják tanulmányaikat szakiskolai képzésen is. (Módját a szakiskolai leírás végén találják) 2) Szakiskolai képzés A szakiskolai évfolyamok száma: 3 év. (9-11. évfolyam) Az iskolázható be, aki a szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített, egészségügyi és pályaalkalmassági feltételeknek megfelel. A képzési idő alatt a szakiskolai közismereti kerettantervvel párhuzamosan a szakképesítés kerettanterve és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján folyik az oktatás.

166


A közismeret aránya az összképzési idő 33%-a, vagyis a döntő szerep a szakmai felkészítésé. A szakmai órák száma az egyes évfolyamokon: – 1/9. évfolyam: 17 óra – 2/10. évfolyam: 25 óra – 3/11. évfolyam: 25,5 óra. A 2013/14-es tanév előtt szakiskolai osztályba beiskolázott diákjaink a hatályos jogszabályok szerinti 2/2 éves szakiskolai képzésben vesznek részt. A szakmai vizsgájukat is ennek megfelelően teszik le, utoljára a 2015-16-os tanév május – júniusi szakmai vizsga időszakában. A három év alatt a diákok szakmai, elméleti és gyakorlati órákon vesznek részt. Az elméleti órák minden esetben az iskolában vannak, még a gyakorlatok vagy az iskolai tanműhelyben vagy külső gyakorlóhelyeken zajlanak, ahol a képzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által igényelt gyakorlati tudáselemeket és kompetenciákat. A gyakorlati képzés a szorgalmi időszak alatt: – 1/9. évfolyam: kizárólag az iskolai tanműhelyben, – 2/10 – 3/11. évfolyam: döntően külső gyakorlóhelyen tanulószerződéssel, a sikeresen teljesített kötelező szintvizsga után. Az évközi gyakorlat mellett nyári gyakorlatot is teljesíteni kell. A 3/11. évfolyam végén kerül sor a komplex szakmai vizsgára, melynek sikeres teljesítésével a diák középfokú iskolai végzettséget szerez. Az előbbi végzettség alapján lehetősége van érettségire épülő újabb szakma képzésébe való bekapcsolódásra, ha közben közismereti képzésen is részt vesz és ezekből a tantárgyakból érettségi vizsgát tesz. (A képzés a 11-12. évfolyamon történnek, ahol a 9-12. évfolyam közismereti anyagát kell elsajátítani.) A közismeretei érettségi és a szakiskolai szakmai végzettség együtt pedig szakmai érettségi vizsgának számít. Szakiskolai képzésbe bekapcsolódhat az a diák is, aki a közismereti érettségi vizsgáját már teljesítette (gimnáziumban vagy szakközépiskola nem szakirányú érettségi vizsgáján). Számukra a képzési idő 1 évvel csökkenthető, vagyis két év. Azok, akik szakirányú érettségi vizsgával rendelkeznek a szakiskolai szakmai végzettséget egy év alatt szerezhetik meg. Az ilyen beiskolázásról a fenntartó dönt. Az óratervek az engedélyezés után készülnek el. 167


1.5. A szakmai képzésben alkalmazott eljárások Az alkalmazott eljárások célja:  az egyén egész személyiségére kiható, tervszerű és aktív folyamat megvalósítása, melynek eredményeként  releváns, mennyiségileg értékes, alkalmazható, a sikeres munkavégzéshez nélkülözhetetlen kompetenciák alakulnak ki a diákokban, amelyek hatékonyan segítik őket majdani munkakörük eredményes ellátásában.  formálni, fejleszteni lehet a konzekvens és értékes magatartást tartósan biztosítani képes, a cselekvésnek irányt szabó és motiváló kompetenciákat is  projekttípusú együttműködési formák kialakítása  munkatapasztalat,

gyakorlatias

és

életközpontú

oktatás,

amely

sikerélményhez juttatja a diákokat, bemutatja a munkakultúrát, kialakítja a munkafegyelmet és biztosítja a gyakorlati használhatóságot. Konkrét módjai:  külső szakember - a program sajátossága, hogy az órák egy részét vállalkozó (külső szakember) tartja, így a gyerekek nemcsak az elméletet, hanem a valós élet problémáit is "megtapasztalhatják";  együttműködésen

alapuló

tanirodai

gyakorlatok,

kisebb

projektek

összeállítása, kooperatív tanulás alkalmazásával  vállalkozói készségek fejlesztése, érdeklődés felkeltése, motiválás  önértékelés fejlesztése  a tanulók munkájának folyamatos értékelése / megerősítés, dicséret, kudarcok oldása, következetesség/  összefüggő szakmai gyakorlat, külső gyakorlóhelyek  iskolai pályaválasztási tanácsadás  élet- és pályatervezés beépítése a szakmai órákba az osztályfőnöki órák mellett  konstruktív tanulási eljárás 168


 továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, életpálya építési tanácsadás, pályainformáció-nyújtás  Leonardo da Vinci mobilitási programban való részvétel lehetősége  képzésekhez kapcsolódó szoftverek alkalmazása

1.6. A szakmai gyakorlat szervezése A gyakorlati képzés pedagógiailag megtervezett tevékenység a gyakorlati ismeretek nyújtása, készségek kialakítása és fejlesztése, valamint a szakmai elméleti ismeretek alkalmazása érdekében. A gyakorlati oktatás duális képzés keretében történik gyakorlóhelyek keresésénél segítséget nyújtanak a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzéssel foglalkozó munkatársai és a VOSZ Megyei Szervezetének vezetése. A gyakorlati képzés színterei: − iskola − gazdálkodó tevékenységet folytató egységek A gyakorlati képzés formái: − csoportos gyakorlat: az iskolai kabinetekben folyik a gyakorlati alapok elsajátítása érdekében − tanirodai gyakorlat a közgazdasági, turisztikai, ügyviteli képzéseknél − üzemi gyakorlat, mely a gazdálkodó egységeknél folyik az elméleti képzéssel váltakozva (duális szakképzés), − összefüggő gyakorlat a szorgalmi időt követően. Az iskolai szakmai képzés keretében végzett gyakorlati oktatás során az elméleti ismeretek alkalmazására és begyakorolására kerül sor a kabinetekben és a tanirodában. A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat kétféle módon biztosított:

169


− Tanulószerződés alapján: a munkáltató és a tanuló között jön létre a kamara közreműködésével. − Együttműködési megállapodás alapján: amennyiben a tanuló összefüggő szakmai gyakorlaton vesz részt. Az iskolában és a gazdálkodó szervezeteknél zajló gyakorlati képzés idejét az adott szakképesítés Központi programja, valamint az intézmény helyi tanterve szabályozza. A gyakorlati munka értékelése, mulasztások igazolása A gyakorlatokon a tanulók a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges munkaköri követelményeket tapasztalhatják meg. A diákokról az őket „alkalmazó” partnerünk Foglalkozási naplót vezet, melyben feltünteti: – A szakmai tevékenységeket tantárgyanként – A rájuk fordított időt – A tanulók értékelését (a tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát). A külső gyakorlóhelyen foglalkoztatott tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. A gyakorlati képzéseken való részvétel kötelező. A mulasztást az iskola házirendjének megfelelően igazolni kell. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja gyakorlati képzési idő 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (ehhez a gyakorlati képzést folytatható szervezet hozzájárulása is szükséges). De ha a tanulónk igazolatlan mulasztása nincsen és teljesítménye, szorgalma értékelhető, a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és a gyakorlati követelményeket teljesíti, akkor az évfolyam megismétlése alól a nevelőtestület mentesíti.

170


Ha a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányzik úgy, hogy az meghaladja a 20%-ot, az évfolyam követelményeit nem teljesítette, így magasabb évfolyamra nem léphet. Iskolánk minden évben pályázatot nyújt be a Tempus Közalapítvány Leonardo da Vinci Mobilitási Program keretében a szakképző évfolyamra járó diákjaink külföldi szakmai gyakorlatának biztosításához! Sikeres pályázat esetén nyelvi felkészítéssel összekapcsolt szakmai tapasztalatszerzésre van módjuk Európa különböző országában.

1.7. Ágazati és szakmacsoportos beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei Beiskolázás és a szakképző évfolyamra lépés feltételei 2013/14-es tanév Szakközépiskola Székhelyiskola – 1 idegen nyelvi előkészítő évfolyammal bővített közgazdasági ágazati osztály→az érettségivel betölthető munkakör: Pénzügy, statisztikai, biztosítási adminisztrátor – 1 idegen nyelvi előkészítő évfolyammal bővített turisztika ágazati osztály→az érettségivel betölthető munkakör: Turisztikai referens – 1 ügyvitel ágazati osztály→az érettségivel betölthető munkakör: Adminisztrációs ügyintéző Tagintézmény – 0,5 kereskedelem ágazati osztály→az érettségivel betölthető munkakör: Kereskedelmi ügyintéző – 0,5

vendéglátó-ipari

ágazati

munkakör: Pultos

Szakiskola – indítható szakmák Tagintézmény

171

osztály→az

érettségivel

betölthető


Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport – 34 341 01

Eladó

Vendéglátás-turisztika szakmacsoport – 34 811 01

Cukrász

– 34 811 03

Pincér

– 34 811 04

Szakács

– 34 811 05

Vendéglátó-eladó

 Az első szakképző évfolyamra az vehető fel, aki az adott szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeiben meghatározott feltételeket teljesíti. Ilyenek pl.: -

Bemeneti kompetenciák

-

Iskolai előképzettség

-

Szakmai előképzettség

-

Pályaalkalmassági követelmények

-

Szakmai alkalmassági követelmények

-

Egészségügyi alkalmasság

 A régi OKJ szerinti Érettségire épülő szakképzés esetén a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait az szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első felének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte.  A régi OKJ szerinti szakiskolai szakképző évfolyamra azok a diákok kerülhetnek akiket a szakoktatók az első két év tapasztalatai alapján alkalmasnak ítélnek. „Külső” tanulók esetén pályaalkalmassági elbeszélgetést tartunk, amelyen szakoktatóink vizsgálják: -

A fizikai alkalmasságot

-

A szakmai motivációt

-

A talpraesettséget

-

A kommunikációs készséget 172


-

Az esztétikus külső megjelenést

-

A figyelemmegosztás képességét.

Mind a „külső”, mind a belső tanulók esetében a rangsorolásnál szerepet játszik a tanulmányi eredmény, a hiányzások száma, az ellenőrzőben szereplő bejegyzések.  A nappali tagozaton történő szakképzésbe a jogszabályban előírt életkorig van lehetősége a jelentkezőnek belépni, a felnőttoktatási tagozatra történő felvételnél nincs életkori megkötés.  A második, harmadik szakképző évfolyamra az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam tantárgyi követelményeit legalább elégséges szinten teljesítette és letöltötte az összefüggő gyakorlatát.

1.8. Előzetes tudás beszámítása A beszámításról kérelem és igazolások alapján az iskola igazgatója dönt határozatban figyelembe véve az adott szakma SZVK-jában található kitételeket. 1. Felsőfokú intézményben folytatott tanulmányok esetén – a szakképesítésre előírt követelmények teljesítésével az előzetes tanulmányok alatt azokkal megegyező tartalmú követelmények számíthatók be a képzési időbe – a komplex szakmai vizsga alól felmentés nem adható (tevékenységei alól felmentést az adott szakma SZVK-ja tartalmazza) 2. Szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban eltöltött gyakorlati idő – a gyakorlat képzésre fordított idő, vagy annak egy része alól jogosít felmentésre a képzés során egyedi elbírálás alapján – a komplex szakmai vizsga alól felmentés nem adható (tevékenységei alóli felmentést az adott szakma SZVK-ja tartalmazza)

173


1.9. A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése Kimenő rendszerben az iskolánk szakképző osztályaiban alkalmazzuk a nevelőtestület által elfogadott értékelési elveket. Az adott fejezetek végén témazáró dolgozatokat íratunk és a tanórákon, foglalkozásokon szóban is számon kérjük diákjainkat. Az értékelés normarendszer alapján valósul meg:  folyamatos  adatok támasztják alá  személyre szóló és ösztönző  fejlesztő jellegű  segíti a pozitív megerősítést. Az értékelés célja a tanulás/oktatás minőségének javítása. A módjai: diagnosztikus, formatív és szummatív. Az értékelés egy eszköz, amely olyan feladathelyzetet teremt, amelyben diákjaink képességeiket és szakmai tehetségüket kibontakoztathatják. A számonkérések fajtái követik a szakmai vizsgák vizsgatevékenységeit. Így az írásbeli, szóbeli, gyakorlati és interaktív tevékenységeket is értékeljük. A

minősítés

tantárgyanként

történik,

ezekből

épülnek

fel

a

követelménymodulok. Az évközi értékelés megfelel az SZVK értékelésének, mindenesetben a vizsgakövetelményeket vesszük alapul. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak:  90-100%

jeles

 80-89%

jó

 65-79%

közepes

 50-64%

elégséges

 0-49%

elégtelen

Szóbeli feleteknél a felépítettséget, lényegkiemelést, logikus érvelést, helyes és szakmai szóhasználatot várunk el.

174


A házi dolgozatok értékelésénél a tématartást, a korszerűséget, a szakmaiság és az önálló munkát helyezzük középpontba. A gyakorlati képzésben (pl. tanirodai képzés) az elkészített anyagokat, szabályzatokat, elvégzett feladatokat, vagyis a tanuló személyes munkanaplójának vezetését, de a kommunikációs képességet, a projekt munkát is figyelemmel kísérjük. Értékeljük a gyakorlati munkavégzések jellegét, pontosságát, precizitását. A komplex feladatok megoldása sok esetben elektronikusan történik, melynek során az alábbi kompetenciák mérése történik: − informatikai eszközök, szoftverek kezelése − adatbevitel − szöveges dokumentumok szerkesztése − táblázatok, diagramok készítése − tartalmi és formai sajátosságok érvényesítése Készségtantárgyak esetén az évközi munka értékelése folyamatos és változatos módon történik. (Órai munkák ellenőrzése, röpdolgozatok, dolgozatok íratása.) A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az érdemjegyek azonos súllyal veendők figyelembe, szem előtt tartva a szakképesítésekre vonatkozó előírásokat. A külső gyakorlóhelyeken az értékelést a diákokkal közvetlen kapcsolatot tartó munkatárs ill. a tanulófelelős közösen végzi. A hozzájuk kiadott tantárgyak elsajátítását, gyakoroltatását kötelesek nyomon követni és a diákok tevékenységét érdemjeggyel értékelni. Ők is tantárgyanként minősítenek, majd a félév, év vége vagy az összefüggő szakmai gyakorlat elteltével egy jeggyel zárnak. A diák szakmai munkáján túl annak szorgalmát, magatartását is értékelik egy jeggyel ill. néhány mondattal. A külső gyakorlóhelyek az iskolát az általuk adott összes jegyről tájékoztatni kötelesek. Az értékelés folyamatossága, tervezettsége, szempontrendszer alapján történő megvalósítása az iskolai minőségbiztosítás alapja és egyben a pedagógus önszabályozásának eszköze. 175


Ágazati beiskolázás Az új ágazati beiskolázású osztályaink esetében a szakmai érettségi vizsga követelményeihez, ill. a komplex szakmai vizsga követelményeihez igazodik a tanulók teljesítményének mérése és értékelése A

szakmai

munkaközösség

által

kidolgozott

módszerekkel,

folyamatos

minőségbiztosítás mellett értékelünk. Olyan feladatokat, tevékenységeket kérünk számon, amelyek az adott szakma gyakorlása során felmerülnek. A részletes szabályokat a helyi tanterv tartalmazza.

1.10. Szintvizsga A szakiskolai szakmák esetében A gyakorlati képzés színvonalának mérésére, arra, hogy a tanuló az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben előirt szintvizsgát rendezünk a második felében. A szintvizsgát a gazdasági kamara szervezi, azokban a szakmákban amelyet a kamara felügyel és ún. gyakorlatigényes szakmák. (szakiskolai szakmák) A szintvizsga minden tanuló számára kötelező. A szintvizsgát nem teljesítő tanulók részére a kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A sikeres szintvizsga feltétele annak, hogy a tanuló a gyakorlati képzést külső gyakorlóhelyen tölthesse (2013. szeptemberétől szakiskolai beiskolázású diákjaink esetén). A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele is előfeltétele az évfolyam teljesítésének is. (kimenő rendszerben) A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja.

176


Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. A vizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele.

1.11. Modulok értékelése – modulzáró vizsga A Szakképzési törvény 10§ 3. bekezdése alapján: az iskolai szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban teljesített tantárgyak egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

1.12. Szakmai vizsgáztatás 1) Szakmai érettségi vizsga A szakmai érettségi vizsgára történő felkészítés az ágazati osztályainkban a 9-12. évfolyamon történik az érettségi vizsga követelményeinek megfelelően a szakképzési kerettantervek tantárgyai alapján.

2) Komplex szakmai vizsga A komplex szakmai vizsga célja a tanuló szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése. Szakképesítést és bizonyítványt az kaphat, aki minden vizsgamodult teljesített. Komplex szakmai vizsgát a szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni, amely független szakmai testület és négy tagból áll. A

szakmai

vizsgán

teljesítendő

követelménymodulokat

és

a

megoldandó

vizsgatevékenységet az adott szakma szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza.

177


1.13. Pályakövetési rendszer Iskolánk a törvényi előírások szerint kialakított pályakövetési rendszert működtet , amelynek eredményét a honlapján közzé is teszi statisztikai adatok formájában. A nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat a tanuló szolgáltatja.

1.14. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza az „Eszköz- és felszerelési jegyzék”-et. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel, amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a képzés indításának feltétele is.

1.15. Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek A szakképzés tankönyvjegyzékben található könyvek alapján folyik. A közgazdasági, turisztikai és ügyviteli képzéseknél a székhelyiskolában használunk az iskolai könyvtár tulajdonában lévő, tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a képzés során sikerrel alkalmazható szakmai könyveket, folyóiratokat, napilapokat. Például − „A siker rögös útjain – Vállalkozzunk Európában” – az Európai Unió által támogatott projekt keretében készült könyvsorozat, tanulási útmutatók, esettanulmányok, feladatgyűjtemények − Junior

Achievement

Magyarország

Alapítvány

Alkalmazott

közgazdaságtan programjához kapcsolódó kiadványok − Vállalkozásfejlesztési Alapítványok által közzétett segédanyagok − a kollégák által készített tanulási segédanyagok, útmutatók − CD-s oktatóprogramok (Bankrendszer, Piac működése, Pénz stb.) 178


− Közgazdasági játékok gyűjteménye (A pénz beszél-Te értedkiadványokat) − MNB honlapján található ismeretterjesztés anyaga

1.16. A szakmai képzés személyi feltételei Az iskolában szakmai elméletet oktató pedagógusok, szakmai gyakorlatot tanító szakoktatók és külső „óraadók” szakoktatóként vesznek részt a szakképzésben. A szakképzési törvény rendelkezésének megfelelően a szakmai elméletet és gyakorlati tantárgyat oktató szakemberek (ha a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik) munkáját két éven keresztül szakmai mentortanár segíti módszertani kérdésekben, valamint értékeli a munkáját. A szakmai mentortanár feladatai: – módszertani tanácsadás  óra menetének összeállítása  dolgozatok, számonkérések, gyakorlati feladatok összeállítása  értékelés, szabályozás  helyi tanterv kidolgozása  tanár tapasztalatszerzésének irányítása, fejlesztése  szakmai vizsga feladatainak és értékelőlapjainak kidolgozása  szakmai

vizsga

szóbeli

vizsgatevékenységeihez

mellékletek,

segédanyagok összeállítása – pedagógiai módszerek: tanár-diák viszony kialakításának segítése – adminisztrációs feladatok – külső

gyakorlóhelyek

tanulófelelőseivel

való

kapcsolattartás

módjai,

rendszeressége

2. AZ ISKOLA SZAKMAKÍNÁLATA Az Országos Képzési Jegyzék alapján meghatározott hosszú távú szakmakínálatunkat a munkaerőpiaci igényekhez igazodva változhatnak.

179


Az érettségihez kötött és szakiskolai szakmák oktatásának kerettantervei és szakmai és vizsgakövetelményei

többségében

már

rendelkezésünkre

állnak,

a

hiányzók

fokozatosan kerülnek kidolgozásra. A 2013. szeptemberétől iskolánkban bevezetésre kerülő szakképesítések oktatását a duális szabályozás jellemzi, amely elsősorban a szakiskolai képzésekre jellemző. A kerettantervek a képzés folyamatát, még a szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. A kerettanterv és az SZVK megadja az egyes szakmák képzési ideje alatt az elmélet és a gyakorlat arányát. Leírja azokat a tanulói tevékenységformákat – és azok arányát is -, amelyet a diáknak a képzés alatt végeznie kell, pl. jegyzetelés, információrendszerezés, feladatok önálló feldolgozása, stb. A követelménymodulokhoz tantárgyak kapcsolódnak. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátítatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügyigazgatási dokumentumokban és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei:  gyakorlati vizsgatevékenység, melyet a képzőintézmény állít össze  írásbeli vizsgatevékenység, amely központi feladatsor  szóbeli vizsgatevékenység, amely központi tételsor  interaktív vizsgatevékenység, amely központi tevékenységsor. Az értékelésnél az egyes követelménymodulok eltérő súllyal szerepelnek (az SZVK szerint). Arányuk követi az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati órák számának arányát. Az új OKJ bevezetése új módszereket kíván meg a tanároktól is. A tanár forrásszemély, akinek a feladata az ismeretszerzés megszervezése. A tanítási-tanulási folyamatban új eszközöket, technikákat kell alkalmazni, ezért intézményünk hangsúlyt fektet a tanárok továbbképzésére, a módszertani kultúra fejlesztésére.

180


A gyakorlatorientált szakmai képzések megszervezésénél figyelembe vesszük a gazdasági

élet

szereplőinek

tanácsát,

véleményét.

Színesítjük

az

oktatást

gyárlátogatásokkal és szakmai gyakorlatok szervezésével. Az OKJ-s képzés új rendszere lehetővé teszi iskolánk számára, hogy a jövőben intenzíven bekapcsolódjon a felnőttoktatásba. Ezzel korszerű, a munkaerőpiac új követelményeihez igazodó szakmai képzést nyújthasson. Jelenleg és középtávon az alábbi ágazatokban és szakmacsoportokban kínálunk szakmákat Székhelyiskola  Közgazdasági ágazat és szakmacsoport  Turisztikai ágazat  Ügyviteli ágazat és szakmacsoport  Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (logisztikai ügyintéző)  Informatikai szakmacsoport Tagintézmény  Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Eladó), Bolti eladó elágazásai  Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport (Cukrász, Pincér, Vendéglátóeladó, Szakács)  Élelmiszeripari szakmacsoport  Kereskedelem ágazat  Vendéglátó-ipari ágazat

A szakmai programhoz kapcsolódó helyi tanterv Iskolánk helyi tanterve szakmánként tartalmazza a képzés során elsajátítandó követelménymodulokat, tantárgyanként azokra fordított időt és értékelésük módját. Részletesen a szakmai program után.

181


A SZÉKHELYISKOLA SZAKMAKÍNÁLATA Érettségire épülő szakképzés Szakmakínálat Szakmacsoport: 15. Közgazdasági Ágazat: XIV. Közgazdaság Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség Szakképesítés megnevezése

OKJ-szám 54 343 01

Képzési idő

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, 1 év, 2 év biztosítás)

54 344 01

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

1 év, 2 év

54 344 02

Vállalkozási és bérügyintéző

1 év, 2 év

54 344 03

Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző

1 év, 2 év

Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazat: XXVIII. Turisztika Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4221/4

OKJ-szám

Turisztikai referens

Szakképesítés megnevezése

Képzési idő

54 812 01

Idegenvezető

1 év, 2 év

54 812 02

Lovastúra-vezető

2 év

54 812 03

Turisztikai szervező, értékesítő

1 év, 2 év

182


Szakmacsoport: 16. Ügyvitel Ágazat: XV. Ügyvitel Érettségivel betölthető munkakör FEOR-08: 4112/1

Adminisztrációs ügyintéző

Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség


OKJ-szám

Képzési idő

54 346 01

Irodai asszisztens

2 év

54 346 02

Ügyviteli titkár

1 év, 2 év

Szakmacsoport: 17. Kereskedelem Ágazat: XXVI. Kereskedelem


OKJ-szám 54 345 01

Logisztikai ügyintéző

Képzési idő 2 év

Szakmacsoport: 7. Informatika Ágazat: XIII. Informatika


OKJ-szám

Képzési idő

54 481 02

Gazdasági informatikus

2 év

54 481 04

Informatikai rendszergazda

2 év

54 482 01

IT mentor

2 év

54 213 05

Szoftverfejlesztő

2 év

183


Óratervek A közismereti óratervekkel együtt használjuk a 9 – 12. évfolyamokon. a) Közgazdasági ágazat és szakmacsoport Szakközépiskola 1) Ágazati óraterv –

9-12. évfolyam (a nyelvi előkészítő év után) –

szakmai érettségi vizsga

–

betölthető munkakör FEOR szám: 4123 Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor

–

5/13. évfolyam –

Komplex szakmai vizsga

–

Megszerezhető szakképesítés OKJ szám: 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző

Követelménymodulok: 11504-12

Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

11506-12

Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

10147-12

Gazdálkodási feladatok ellátása

11505-12


10149-12

Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

11500-12


11498-12

Foglalkoztatás I. *

11499-12

Foglalkoztatás II.

11501-12

Projektfinanszírozás

11502-12

Projektfolyamatok követése

A kerettanterv szerint összefüggő nyári gyakorlat ennél a szakmánál nincsen. * A modul Szakmai idegen nyelvi tananyagot is tartalmaz az 1/13. évfolyamon. Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült.

184


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től


Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Gazdasági és jogi alapismeretek

72

-

126

-

-

-

-

-

-

-


18

72

18

72

-

36

-

-

-

-


-

-

-

-

72

-

32

-

-

-


-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-


-

-

-

-

-

-

72

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-


-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128



185

-


A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Vállalkozásfinanszírozás 128 Vállalkozási finanszírozás gyakorlat

-

-

-

-

Adózás

-

-

-

-

-

-


10147-12 Gazdi fel.

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

108

-

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-




11499-12 Foglalkozta tás II.

10149-12 Könyvvez etés és beszámol ókészítés

Számvitel

Foglalkoztatás II.



186

11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyam atok követése Saját

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Projekt-finanszírozás 96 Projekt-finanszírozás gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

768

-

-

-


108

108

144

108

216

72

224

128

800

320


Gépírás

Összesen

1260

1296

1260

187

1120

1120


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés 2013. szeptember 1-től Heti óraterve

Modul

9. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

2

-

1

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

Gazdasági és jogi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

10. évfolyam




188

-


A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Vállalkozásfinanszírozás 4

-

Vállalkozási finanszírozás gyakorlat

-

-

-

-

Adózás

-

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

3

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


10147-12 Gazdi fel.




10149-12 Könyvvezet és és beszámolók észítés

Számvitel

Foglalkoztatás II.



189

11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyam atok követése Saját

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Projekt-finanszírozás 3 Projekt-finanszírozás gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

6

2

7

4

25

10


Gépírás

Összesen

35

36

35

190

35

35


54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző – 2 éves képzés a nem közgazdaság ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Tantárgy

11499-12 Foglalkoz tatás II.


10149-12 Könyvvezetés és besz. kész.

11505-12 Könyvelés számítógéen

10147-12 Gazdi. fel.

11506-12 Vállfin. és adózás


Modul

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

1/13. évfolyam Elm. Gyak. 180 216 108 72 144 36 144 36 216 36

2/14. évfolyam Elm. Gyak. -

-

-

128

-

-

-

144

32 -

-

-

-

64

-

-

64

36

-

-

-

128

-

-

192

-

36

-

-

-

-

-

16

-



Számvitel


Foglalkoztatás II.

191

11498-12 Foglalkoz tatás I.


Foglalkoztatás I. -

-

64

-

-

-

64

-

-

-

-

64

-

-

64

-

-

-

-

32

36 864

396

32 768

352

11502-12 Projektfolyamatok követése



Projektfinanszírozás gyakorlata


Projekttervezés gyakorlata

Osztályfőnöki Összesen

1260

192

1120


54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző – 2 éves képzés a nem közgazdaság ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től Tantárgy



10149-12 Könyvvezet és és besz. kész.


10147-12 Gazdi. fel.

11506-12 Vállfin. és adózás


Modul

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Vállalkozás finanszírozás Vállalkozás finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás

1/13. évfolyam Elm. Gyak. 5 6 3 2 4 1 4 1 6 1

2/14. évfolyam Elm. Gyak. -

-

-

4

-

-

-

4,5

1 -

-

-

-

2

-

-

2

1

-

-

-

4

-

-

6

-

1

-

-

-

-

-

0,5

-



Számvitel


Foglalkoztatás II.

193

11498-12 Foglalkoztat ás I.



-

2

-

-

-

2

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

1

1 24

11

1 24

11

11502-12 Projektfolyamatok követése



Projektfinanszírozás gyakorlata


Projekttervezés gyakorlata


35+11

194

35


2. Ágazati óraterv – 9-12. évfolyamon (2014. szeptembertől) – Szakmai érettségi vizsgára felkészítés – Érettségivel betölthető munkakör FEOR-szám: 4123 Pénzügyi, statisztikai biztosítási adminisztrátor – 5/13. évfolyam – Komplex szakmai vizsga – Megszerezhető szakképesítés:

54 343 01

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás)

Modulok:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11504-12

Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

10137-12

Banki ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10142-12

Biztosítási ügyfélkapcsolat és kommunikáció

10138-12

Banki, befektetési és biztosítási jogi feladatok

10136-12

Banki piac termékeinek értékesítése

10140-12

Befektetési piac termékeinek értékesítése

10141-12

Biztosítási piac termékeinek értékesítése

10143-12

Biztosítástechnikai feladatok ellátása

10144-12

Független biztosítás közvetítői működés

10146-12

Speciális ügyintézői feladatok

10139-12

Bankjegyfelismerés, bankjegyvizsgálat végzése

A kerettanterv szerint összefüggő nyári gyakorlat ennél a szakmánál nincsen. A Foglalkoztatás I. modul szakmai idegen nyelvi tananyagot is tartalmaz az 1/13. évfolyamon. 195


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-





Foglalkoztatás II.


196




72

-

126

-

-

-

-

-

-

-

18

72

18

72

-

36

-

-

-

-


-

-

-

-

36

-

64

-

-

-


-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

36

-

32

-

-


-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-


-

-

-

-

72

-

64

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64







197


-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

Biztosítási jog

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-


-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

32


-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32


-

-

-

-

-

-

-

64

-


-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

Pénzforgalom







198



10144-12 Független biztosítási közvetítői működés



A biztosító működése és működésének pénzügyi garanciái

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

Biztosítási gyakorlat

Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata




199


Saját

Gépírás

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

768

-

-

-


108

108

144

108

180

108

224

128

800

320

Összesen

1260

1296

200

1260

1120

1120


Szakmai tantárgyak közgazdasági ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) Heti óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-





Foglalkoztatás II.


201




2

-

3,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

2

0,5

2

-

1

-

-

-

-


-

-

-

-

1

-

2

-

-

-


-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-


-

-

-

-

2

-

2

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2







202


-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

Biztosítási jog

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

1


-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1


-

-

-

-

-

-

-

2

-


-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Pénzügyi intézményi szabályozás Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab. Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

Pénzforgalom







203







-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5


Független biztosításközvetítői működés elmélete Független biztosításközvetítői működés gyakorlata




204


Saját

Gépírás

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

24

-

-

-


3

3

4

3

5

3

7

4

25

10

Összesen

35

36

205

35

35

35


54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Éves óraterv





Modul

2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

18

-

-

-

-

-

32

-

64

-

-

-

-

-

64

-

216

-

-

-

-

216

-

-


108

-

-

-


-

72

-

-

144

-

-

-

-

36

-

-

72

-

-

-

-

36

-

-

198

-

-

-


Foglalkoztatás II.



Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek

206



-

36

-

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

-

32

-


-

-

-

64


-

-

16

-

Pénzügyi intézményi szabályozás

-

-

32

-

Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab.

-

-

32

-

Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

-

-

-

16

-

-

32

-

-

-

96

-

-

-

32

-

-

-

-

32

-

-

64

-

-

-

-

32


-

-

64

-

Biztosításmatematikai ismeretek

-

-

64

-

Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

-

-

-

32








Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata





207







-

-

48

-

-

-

-

16

-

-

80

-

-

-

-

32

-

-

32

-

-

-

-

16

-

-

16

-

-

-

-

16

Osztályfőnöki

36

-

32

-

Összesen

864

396

800

320





Speciális ügyintézői gyakorlatok

Bankjegyismeret


Éves összes óraszám

1260

208

1120


54 343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) – 2 éves érettségire épülő szakképesítés nem közgazdasági ágazatban érettségizettek számára Heti óraterv





Modul

2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Tantárgy Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

0,5

-

-

-

-

-

1

-

2

-

-

-

-

-

2

-

Gazdasági és jogi alapismeretek

6

-

-

-


-

6

-

-


3

-

-

-


-

2

-

-


4

-

-

-

Pénzügy gyakorlat

-

1

-

-


2

-

-

-

Adózási gyakorlat

-

1

-

-

5,5

-

-

-


Foglalkoztatás II.



209



-

1

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

1

-


-

-

-

2


-

-

0,5

-

Pénzügyi intézményi szabályozás

-

-

1

-

Pénzügyi bef.,és bizt. szolg. szab.

-

-

1

-

Szolgáltatási és fogyvéd.szab. a gyakorlatban

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

-

3

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

1


-

-

2

-

Biztosításmatematikai ismeretek

-

-

2

-

Biztosítás gyakorlata a szolgáltatói piacon

-

-

-

1








Biztosítási jog Pénzügyi szolgáltatások és termékek Pénzforgalom Pénzügyi szolgáltatás gyakorlata





210







-

-

1,5

-

-

-

-

0,5

-

-

2,5

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

0,5

-

-

0,5

-

-

-

-

0,5

Osztályfőnöki

1

-

1

-

Összesen

24

11

25

10





Speciális ügyintézői gyakorlatok

Bankjegyismeret


Heti összes óraszám

35

211

35


b) Vendéglátás – turisztika szakmacsoport és turisztika ágazat Szakközépiskola 1) Ágazati óraterv – 9-12. évfolyam (a nyelvi előkészítő év után) –


–

betölthető munkakör FEOR szám: 4221/4 Turisztikai referens

– 5/13. évfolyam –


–

Megszerezhető szakképesítés OKJ szám: 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő


Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12

Turisztikai kommunikáció

10063-12

Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10064-12

Turisztikai termékkínálat értékesítése

10065-12

Turisztikai vállalkozások működtetése

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11503-12

Turisztikai latin

Az óraterv a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet, valamint a 14/2013. (IV. 05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről alapján készült.

212


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.



gyak.

11498-12 Foglalkoztat -ás I.

11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-


Foglalkoztatás I.




213



Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet


-

30

36

-

10

-

-

-

-

-

-

-

54

-

20

54

-

30

36

-

20

-

-

-

-

-

-

-

36

-

20

36

-

20

72

-

-

-

-

36

20

-

36

20

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

18

-

10

72

-

15

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

70

-

160

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

32

-

-

-

-

-

-

36

15

-

36

15

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

320

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli


72

alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat

10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítés

Utazásszervezés


214




-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

144

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

320

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

768

-

-

-

144

72

-

144

108

-

144

144

144

160

192

480

640


1260

70

1296

105

215

1260

140

1120

1120


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.




gyak.


11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-


Foglalkoztatás I.



216



Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret




Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak. Ügyviteli alapismeretek

2

-

1

-

-

-

1,5

-

1,5

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

2

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

2

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

-

-

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési gyakorlat Utazásszervezés


217




-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

10

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

4

5

6

15

20


35

-

36

-

218

35

-

35

35


54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam



Modul

Elm.

Gyak.

Turizmus elmélete

108

-

Összefüggő gyakorlat 30

Kultur és-vallástörténet

108

-

108

-

-

Tantárgy

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyak.


10065-12 Turisztikai vállalkozás működtetése



Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyak. Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

1/14. évfolyam Elm.

Gyak.

-

-

30

-

-

20

-

-

72

-

-

108

-

-

-

-

288

-

-

72

-

-

-

-

108

-

-

-

108

-

-

-

-

160

-

70

10

-

-

-

288

-

-

96

-

-

288

-

-

-

-

18

-


219

-





Foglalkoztatás II. -

-

-

16

-

-

-

-

64

-

-

-

-

32

-

-

-

-

32

-

36 558

72 648

-

400

32 608

Foglalkoztatás I.

Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Osztályfőnöki Gépírás Összesen

1260

220

160

1120


54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam



Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

Turizmus elmélete

3

-

Kultur és-vallástörténet

3

-

3

10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozás működtetése


Gyak.

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

Marketing alapjai

3

-

-

-

Szakmai idegen nyelv gyak.

-

8

-

-

2

-

-

-

-

3

-

-

-

3

-

-

-

-

5

-

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata



Összefüggő gyakorlat

Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyak. Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

-

-

-

-

-

-

9

-

-

3

-

-

9

-

-

-

-

0,5

-


221

-






-

-

0,5

-

-

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

1 15,5

2 18

-

1 12,5

19

Foglalkoztatás I.

Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Osztályfőnöki Gépírás Összesen

35

222

5

31,5


2. Ágazati óraterv – 9-12. évfolyamon (2014. szeptembertől) – Szakmai érettségi vizsgára felkészítés – Érettségivel betölthető munkakör FEOR-szám: 4221/4 Turisztikai referens – 5/13. évfolyam – Komplex szakmai vizsga – Megszerezhető szakképesítés: 54 812 01

Idegenvezető

Teljesítendő követelmények: 11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

10061-12

Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12

Turisztikai kommunikáció

11503-12

Turisztikai latin

10063-12

Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10058-12

Idegenvezetés

10059-12

Idegenvezetés módszertana

10060-12

Idegenvezetői adminisztráció

223


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 812 01 Idegenvezető Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.





11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-


Foglalkoztatás I.

224




Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat



-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

54

-

-

48

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

64

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

18

-

-

72

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

-

-

160

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

32

-

-

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

-

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli


72

alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

225



Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat




ismeretek gyakorlat

Saját


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

288

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

36

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

768

-

-

-

144

72

70

144

108

105

144

144

-

160

192

448

672


1260

70

1296

105

226

1260

-

1120

1120


Szakmai tantárgyak turisztika ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 812 01 Idegenvezető Heti óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.





11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-


Foglalkoztatás I.

227




Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyak. Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat



-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1,5

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

2

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli


2

alapismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

228



Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat




ismeretek gyakorlat

Saját


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

9

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

1

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

4

3

-

4

4

-

5

6

14

21


35

-

36

-

229

35

-

35

35


54 812 01 Idegenvezető – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam







Modul

Tantárgy

Gyak.

-

-

-

18

18

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

Turizmus alapjai

108

-

-

-

Kultúr és-vallástörténet

144

-

-

-

108

-

-

-

-

72

-

-

108

-

-

-

-

288

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

32

-

72

-

-

-

-

108

-

-

-

108

-

-


Foglalkoztatás I.

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek


Gyak.


Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

Elm.


Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

230

-

-

-



Országismeret I.

64

-

64

-

-

-

288

-

-

32

-

Idegenvezető munkamódszerei

-

-

64

-

Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat

-

-

-

256

-

-

-

32

-

-

-

-

-

128



10059-12 Idegenvezetés módszertan


Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Összesen

-

-

-

-

-

558

594 1260

231

-

-

160

416

672 1120


54 812 01 Idegenvezető – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem turisztika ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam







Modul

Tantárgy

Gyak.

-

-

-

0,5

0,5

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

Turizmus alapjai

3

-

-

-

Kultúr és-vallástörténet

4

-

-

-

3

-

-

-

-

2

-

-

3

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

1

-

2

-

-

-

-

3

-

-

-

3

-

-


Foglalkoztatás I.

Vendéglátás és szálláshelyismeret Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek


Gyak.


Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

Elm.


Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat

232

-

-

-



Országismeret I.

2

-

2

-

-

-

9

-

-

1

-

Idegenvezető munkamódszerei

-

-

2

-

Kapcsolattechnikai ismeretek gyakorlat

-

-

-

8

-

-

-

1

-

-

-

-

-

4



10059-12 Idegenvezetés módszertan


Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban Összesen

-

-

-

-

-

15,5

16,5 35

233

-

-

4

13

21 35


c) Ügyviteli ágazat és szakmacsoport Szakközépiskola (2013. szeptember 1-től) Ágazati óraterv 1) – 9-12. évfolyam –


–

betölthető munkakör FEOR szám: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző

– 5/13. évfolyam –


–

Megszerezhető szakképesítés OKJ szám: 54 346 02 Ügyviteli titkár


Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

10066-12

Gazdálkodási alapfeladatok

10073-12

Titkári ügyintézés

10072-12

Rendezvény-és programszervezés

10071-12

Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.


234


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – Tervezett kimenet: 54 346 02 Ügyviteli titkár Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

Gyak.

10067-12 Gépírás és dokkész., iratk.

Gépírás és iratkezelés gyak. Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak.


11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Tantárgy Elm.


Gyak. Elm.

Gyak. Elm.

Elm.

Elm.

Gyak.

36

-

-

-

-

-

-

80

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

72

-

-

-

-

-

-

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

Iskolai

Nyári

-

72

60

-

-

-

-

-

72

65

-

72

-

-

-

36

-

-

-

-

-

-

36

-

18

-

-

36

-

-

-

-

Iskolai

Nyári

-

72

70

72

-

-

Gyak.

Iskolai

Nyári

-

108

40

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

36

Iskolai

Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek


10. évfolyam

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek

235






biztonság

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

224

Foglalkozatás II.

Foglalkoztatás I.

10071-12 Hivatali komm. magyar.id ny.





Rendezvény és program dok. Alapjai Rendezvény és program dok. Alapjai gyak Hivatali protokoll ismeretek


236


Közismereti órák

1044

-

1044

-

972

-

-

768

-

-

-


144

72

72

144

144

144

-

192

160

416

704

1260

-

140

Összesen

1260

70

1296

237

105

1120

1120


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – Tervezett kimenet: 54 346 02 Ügyviteli titkár Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

Gyak. Iskolai

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Gyak.

Nyári

Elm.

Gyak.

Iskolai

Nyári

Elm.

Iskolai

Nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Iskolai

Gépírás és iratkezelés gyak.

-

2

-

-

3

-

-

2

-

-

1

-

-


2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Levelezési ismeretek gyak.

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

10067-12 Gépírás és dokkész., iratk. 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

11. évfolyam

Tantárgy Elm.

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek


10. évfolyam


238






biztonság

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

Foglalkozatás II.

Foglalkoztatás I.




alapjai Rendezvény és program dok. alapjai gyak


1007112 Hivata li komm. magya r.id ny.


Rendezvény és program dok.

239


Szakmai idegen nyelv -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

7

Közismereti órák

29

-

29

-

27

-

-

24

-

-

-


4

2

2

5

4

4

-

6

5

13

22

Összesen

35

-

36

240

-

35

-

35

35


54 346 02 Ügyviteli titkár – 2 éves érettségire épülő szakképesítés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam


10067-12 Gépírás dokkész. iratkezelés

Modul

Tantárgy Gépírás és iratkezelés gyak. Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak. Kommunikáció alapjai

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény és programszervezés

Gyak.

36

252 -

-

216

108

-

Üzleti kommunikáció gyak.


10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és id. nyelven

Elm.

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyak. Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció alapjai gyak.


Összefüggő gyakorlat 60

85


Gyak.

-

-

-

-

-

-

15 -

144

-

-

144

-

-

-

90

-

-

-

108

-

-

-

-

-

-

192

-

-

-

128

-

-

-

96

-

-

-

-

224

-

-

96

-

-

224


-

241

-





Munkahelyi egészség és biztonság 18

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

-

36

-

32

-

-

-

160

-

-

504

648

448

640

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat

Összesen

1260

242

160

1120


54 346 02 Ügyviteli titkár – 2 éves képzés érettségire épülő szakképesítés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam


10067-12 Gépírás dokkész. iratkezelés

Modul

Tantárgy Gépírás és iratkezelés gyak. Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyak. Kommunikáció alapjai

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény és programszervezés

Gyak.

1

7 -

3

Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyak. Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció alapjai gyak.



Gyak.

-

-

6

-

-

-

-

-

Üzleti kommunikáció gyak.


10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és id. nyelven

Elm.

Összefüggő gyakorlat -

-

4

-

-

4

-

-

-

2,5

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

4

-

-

-

3

-

-

-

-

7

-

-

3

-

-

7


-

243

-






-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

1

-

1

-

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Osztályfőnöki

Összesen

14

18 35

244

4

14

20 35


2. Ágazati óraterv – 9-12. évfolyamon (2014. szeptembertől) – Szakmai érettségi vizsgára felkészítés – Érettségivel betölthető munkakör FEOR-szám: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző – 5/13. évfolyam – Komplex szakmai vizsga – Megszerezhető szakképesítés: 54 346 01

Irodai asszisztens

Teljesítendő követelmények: 11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

10067-12

Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12

Munkahelyi kommunikáció

11066-12

Gazdálkodási alapfeladatok

10068-12

Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

10069-12

Irodai asszisztensi feladatok


245


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 346 01 Irodai asszisztens Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.


gyak.


11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.

Munkahelyi egészség és biztonság 18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

16

-

Foglalkoztatás II.

246



10067-12 Gépírás-és dokumentumkészítés és iratkezelés




-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

72

70

-

96

40

-

36

60

-

-

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

72

65

-

72

80

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

36

-

-

96

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-


36

-

-

36

-

-

72

-

-

-

-

-

-

18

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat

Jogi ismeretek


247




Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

48

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

160

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

192

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

768

-

-

-

144

72

70

72

180

105

144

144

140

192

160

416

704

1260

70

1296

105

248

1260

140

1120

1120


Szakmai tantárgyak ügyviteli ágazat – 5 éves képzés Tervezett kimenet: 54 346 01 Irodai asszisztens Heti óraterve 2014. szeptember 1-től

Modul


10. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

nyári

Össz. Elm.

Gyak.


gyak.


11. évfolyam

nyári

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Össz. Elm.

Gyak.

gyak.

nyári

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

gyak.


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

Foglalkoztatás II.

249







-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

3

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

2

-

-

-

-

-


-

-

-

-

-

-

1

-

-

3

-

-

-


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-


1

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat

Jogi ismeretek


250




Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyak. Dokumentáció készítése a gyak.-ban Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat Közismereti órák Szakmai órák összesen Összesen

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

6

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-

4

2

-

2

5

-

4

4

-

6

5

13

22

35

-

36

-

251

35

-

35

35


54 346 01 Irodai asszisztens – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam






Modul

Tantárgy

Gyak.

18

-

-


Gyak.

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

-

252

60

-

-

36

-

-

-

-

216

85

-

-

96

-

-

-

-

-

144

15

-

-

128

-

-

-

90

-

-

-

96

-

-

-


Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. +osztályfőnöki

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek


Elm.



252

-


10068-12 Gyorsírás és jegyzökönyv-vezetés


Bizalmas információ kezelés technikája

-

-

-

64

-

Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

-

-

-

-

256

Dokumentáció készítése a gyakorlatban

-

-

-

-

224

-

-

-

160

-

-

-

-

64

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

160

-

36

-

-

-

Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat Osztályfőnöki

Összesen

504

648 1260

253

160

448

640 1120


54 346 01 Irodai asszisztens – 2 éves érettségire épülő szakképzés a nem ügyviteli ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2014. szeptember 1-től 1/13. évfolyam






Modul

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság +osztályfőnöki

Gyak.

0,5

-

-


Gyak.

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

7

-

-

1

-

-

-

-

6

-

-

3

-

-

-

-

-

4

-

-

-

4

-

-

-

2,5

-

-

-

3

-

-

-

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. +osztályfőnöki

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

Levelezési ismeretek gyakorlat

-

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek


Elm.



254

-


10068-12 Gyorsírás és jegyzökönyv-vezetés


Bizalmas információ kezelés technikája

-

-

-

2

-

Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

-

-

-

-

8

Dokumentáció készítése a gyakorlatban

-

-

-

-

7

-

-

-

5

-

-

-

-

2

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

5

-

1

-

-

-

Ügyviteli alapismeretek Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbáziskezelés gyakorlat Osztályfőnöki

Összesen

14

18 35

255

4

14

20 35


d) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 1) Szakmacsoportos óraterv (Nem kereskedelmi ágazati érettségivel rendelkező diákok számára) – 1/13. és 2/14. évfolyam – komplex szakmai vizsga – megszerezhető szakképesítés OKJ-szám: 54 345 01 Logisztikai ügyintéző

Követelménymodulok:

11507-12

Az áruforgalom lebonyolítása

11508-12

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

10032-12

Marketing

10034-12

A logisztikai ügyintéző feladatai

10035-12

Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12

Termelési és nagykereskedelmi raktározás

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.


256


54 345 01 Logisztikai ügyintéző Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam



10036-12 Termelési és nagyker. raktározás

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10034-12 A logisztikai üi fel.

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemz.ése

11507-12 Az áruforg. lebonyolítása

Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

198

-



Gyak.

-

-

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

60 -

144

-

-

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

396

-

-

-

Vezetési ismeretek

36

-

-

-

-

180

-

-

108

-

-

-

Üzleti tevékenység a gyakorlatban A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Logisztika

80

20 -

36

-

-

-

-

128

-

-

Készletgazdálkodás gyakorlat

-

-

-

128

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

-

-

-

160

-

-

256

-

-

-

64

-

-

-

96

-

-

112

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Raktározás gyakorlat

-

-

-

18

-

-

-

-

-

-

-

32

-


Foglalkoztatás II.

257



Foglalkoztatás I.


-

-

-

64

-

-

32

-

32

-

756

396

672

400

1260

258

160

1120


54 345 01 Logisztikai ügyintéző Heti óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam


10036-12 Termelési és nagyker. raktározás

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10034-12 A logisztikai üi fel.

10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemz.ése

11507-12 Az áruforg. lebonyolítása

Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

5,5

-



Gyak.

-

-

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

-

4

-

-

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

-

-

-

Vezetési ismeretek

1

-

-

-

-

5

-

-

3

-

-

-

-

1

-

-

-

-

4

-

Üzleti tevékenység a gyakorlatban A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Logisztika

-

-

-

Készletgazdálkodás gyakorlat

-

-

-

4

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok

-

-

-

5

-

-

8

-

-

-

2

-

-

-

3

-

-

3,5

-

-

Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés és gazdaság földrajz Raktározás Raktározás gyakorlat

-

-

-

0,5

-


259

-





-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

1

-

1

-

Foglalkoztatás I.


21

11 35

260

-

21

12,5 35


A TAGINTÉZMÉNY SZAKMAKÍNÁLATA

Szakmacsoport: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Érettségivel betölthető szakképesítés Ágazat:

XXVI. Kereskedelem

FEOR szám: 3622/15 Kereskedelmi ügyintéző Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség Szakképesítés megnevezése

OKJ-szám

Képzési idő

54 341 01

Kereskedő

1 év, 2 év

54 345 01

Logisztikai ügyintéző

1 év, 2 év

Szakiskolai képzés – 1/9.; 2/10.; 3/11. évfolyamon Szakképesítés megnevezése

OKJ-szám Eladó

54 341 01

3 év

Kimenő rendszerben Szakiskolai képzés (2+2 éves) – 31 341 01

Képzési idő

Bolti eladó

Elágazásai: –

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

–

Műszakicikk eladó

–

Ruházati eladó

261


Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika Ágazat:

XXVII. Vendéglátóipar

FEOR szám: 5133 Pultos Komplex szakmai vizsgával megszerezhető végzettség Szakképesítés megnevezése

OKJ-szám 54 811 01

Vendéglátásszervező-vendéglős

Képzési idő 1 év, 2 év


OKJ-szám

Képzési idő

34 811 01

Cukrász

3 év

34 811 03

Pincér

3 év

34 811 04

Szakács

3 év

34 811 05

Vendéglátó eladó

3 év

Kimenő rendszerben Szakiskolai képzés (2+2 éves) – 33 811 02 1000 0000

Pincér

– 33 811 03 1000 0000

Szakács

262


Szakmacsoport: 21. Élelmiszeripar Ágazat:

XXXVI. Élelmiszeripar


OKJ-szám

Képzési idő

34 541 04

Pék

3 év

55 541 06

Sütő- és cukrászipari szaktechnikus

1 év

263


Óratervek a) Kereskedelem ágazat és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakközépiskola 54 341 01 Kereskedő szakképesítés 5 éves képzés Érettségivel szerezhető szakképesítés: Kereskedelmi ügyintéző 2013. szeptember 1-től

Modulok:

10032-12

Marketing

11508-12

Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

11507-12


10033-12

A vállalkozások működtetése

10025-12

A kereskedelmi egység működtetése

10031-12

A főbb árucsoportok forgalmazása

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.


264


Szakmai tantárgyak kereskedelem ágazat – 5 éves képzés Éves óraterve

Modul

9. évfolyam

10032-12 Marketing

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Tantárgy Gyakorlat Elm. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység,

11508-12 Az áruforgalom terv,. ir., el.

10. évfolyam

tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban

Iskolai

Nyári

-

-

-

-

-

72

Gyakorlat Elm. Iskolai

Nyári

-

-

-

-

-

-

-

-

108

-

-

-

-

72

54

-

Gyak. Elm. Iskolai

Nyári

36

-

-

64

-

-

-

-

-

-

20

-

32

-

-

-

-

108

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

36

-

-

72

60

-

32

-

-

-

-

108

-

-

36

-

-

64

-

-

-

-

70

-

-

105

-

36

60

-

32

-

-

-

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

Áruforgalom gyakorlata

265




10025-12 A kereskedelmi egység műk.

10033-12 A vállalkozások működtetése



biztonság

Foglalkoztatás II. + osztályfőnöki

32

Foglalkoztatás I. 64


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

256

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret és forgalmazás

10031-12 A főbb árucs. forg.

18

Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven

266


Közismereti órák

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

864

-

-

-


144

72

-

216

36

-

180

108

-

256

96

672

448

Összesen

1260

70

1296

267

105

1260

160

1120

1120


Szakmai tantárgyak kereskedelem ágazat – 5 éves képzés Heti óraterve

Modul

9. évfolyam

10032-12 Marketing

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Tantárgy Gyakorlat Elm. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység,

11508-12 Az áruforgalom terv,. ir., el.

10. évfolyam

tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban

Iskolai

Nyári

-

-

-

-

-

2


Nyári

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

2

1,5

-

Gyak. Elm. Iskolai

Nyári

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

3

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

-

-

2

-

-

1

-

-

-

-

3

-

-

1

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom


268




10025-12 A kereskedelmi egység műk.

10033-12 A vállalkozások működtetése



biztonság

Foglalkoztatás II. + osztályfőnöki

1



-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret és forgalmazás

10031-12 A főbb árucs. forg.

0,5

Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven

269


Közismereti órák

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-


4

2

-

6

1

-

5

3

-

8

3

21

14

Összesen

35

36

270

35

35

35


54 341 01 Kereskedő szakképesítés – 2 éves képzés a nem kereskedelem ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam


10031-12 A főbb árucsoportok forg.

10025-12 A kereskedelmi egység működt.

10033-12 A vállalkozások működt.

11507-12 Az áruforgalom lebonyol.

11508-12 Az áruforgalom terv., ir., el.

10032-12 Marketing

Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

108

-

-

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek

Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom elmélet

Vállalkozási ismeretek gyakorlat


Gyak.

-

-

36

-

-

396

-

-

-

36

-

-

-

-

180

-

-

216

-

-

-

-

180

-

-

-

-

128

-

-

96

20

Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek elmélet


80

60

-

-

-

-

-

128

-

-

-

-

-

64

-

-

224

-

-

-

-

320

-

72

64

-

36

-

-

-

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven Munkahelyi egészség és biztonság + osztályfőnöki

271

-

-

11498-12 Foglalkozta tás I.

11499-12 Foglalkoztatá s II.


Foglalkoztatás II.

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

792

468

640

480

Foglalkoztatás I.

Összesen

1260

272

160

1120


54 341 01 Kereskedő szakképesítés – 2 éves képzés a nem kereskedelem ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

1/13. évfolyam

10031-12 A főbb árucsoportok forg.

10025-12 A kereskedelmi egység működt.

10033-12 A vállalkozások működt.

11507-12 Az áruforgalom lebonyol.

11508-12 Az áruforgalom terv., ir., el.

10032-12 Marketing

Modul

Tantárgy

Elm.

Gyak.

3

-

-

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek

Marketing alapjai Marketing a gyakorlatban

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom elmélet

Vállalkozási ismeretek gyakorlat


Gyak.

-

-

1

-

-

11

-

-

-

1

-

-

-

-

5

-

-

6

-

-

-

-

5

-

-

-

-

4

-

-

3

-

Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek elmélet


-

-

-

-

-

-

-

4

-

-

-

-

-

2

-

-

7

-

-

-

-

10

-

2

2

-

A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven

273

-

11498-12 Foglalkozta tás I.

11499-12 Foglalkoztatá s II.



Munkahelyi egészség és biztonság + osztályfőnöki

1

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

22

13

20

15

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Összesen

35 Külső gyakorlat: – 1/13. évfolyam:

-

35

Üzleti tevékenység a gyakorlatban 5óra 1 nap hetente

– 2/14. évfolyam:


3 óra

Értékesítés gyakorlat

8 óra →

274

1 nap hetente


b) Vendéglátóipar ágazat és vendéglátás-turisztika szakmacsoport Szakközépiskola 54 811 01 Vendéglátásszervező – vendéglős 5 éves képzés Érettségivel szerezhető képesítés: Pultos 2013. szeptember 1-től

Modulok:

10050-12

Vendéglátó értékesítés

10051-12

Vendéglátó marketing és kommunikáció

10052-12

Vendéglátó termelés

10053-12

Vendéglátó üzleti gazdálkodás

10054-12

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

10055-12

Vendéglátó üzletvezetés

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.


275


Szakmai tantárgyak vendéglátó-ipari ágazat – 5 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

10050-12 Vendégl. ért. 10051-12 Vend. Mark. és komm.

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Tantárgy Gyakorlat Elm.

10052-12 Vendéglátó termelés

10. évfolyam

Gyakorlat

Iskolai

Nyári

36

-

-


-

108

70

Ügyvitel

-

-

-

-

-

-

Élelmiszerismeret Termelés elmélet

Értékesítés elmélete

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

Termelés gyakorlat

Elm. Iskolai

Nyári

-

-

36 -

-

-

-


Nyári

36

-

-

-

-

64

-

21

-

-

56

-

-

-

192

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

-

-

64

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

36

-

-

36

-

-

32

-

-

-

48

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

64

-

-

-

-

-

108

84

-

108

104

-

64

-

192

36

276




10055-12 Vendéglátó üzletszerv.

10054-12 Vendéglátó üzletvezetés

10053-12 Vendéglátó üzl. gazd.



biztonság

18

Foglalkoztatás II. 32


Vendéglátó gazdálkodás

Szakmai számítások

-

-

-

-

-

-

72

-

-

32

-

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

32

64

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

-

96

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

-

1044

-

-

1044

-

-

972

-

-

864

-

-

-

Üzleti idegen nyelv

Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Közismereti órák

277


Szakmai órák összesen Összesen

108

108 1260

70

108

144 1296

278

105

180

108 1260

160

192

160

1120

448

672 1120


Szakmai tantárgyak vendéglátó-ipari ágazat – 5 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

9. évfolyam

10050-12 Vendégl. ért. 10051-12 Vend. Mark. és komm.

11. évfolyam

12. évfolyam

5/13. évfolyam

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Tantárgy Gyakorlat Elm.


10. évfolyam

Gyakorlat

Iskolai

Nyári

1

-

-


-

3

-

Ügyvitel

-

-

-

-

-

-

Élelmiszerismeret Termelés elmélet

Értékesítés elmélete

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika

Termelés gyakorlat

Elm. Iskolai

Nyári

-

-

1 -

-

-

-


Nyári

1

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

6

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

1

-

-

1

-

-

1

-

-

-

1,5

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

3

-

-

3

-

-

2

-

6

1

279




10055-12 Vendéglátó üzletszerv.


10053-12 Vendéglátó üzl. gazd.



biztonság

0,5

Foglalkoztatás II. 1




-

-

-

-

-

-

2

-

-

1

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

3

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

29

-

-

29

-

-

27

-

-

24

-

-

-


Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Közismereti órák

280


Szakmai órák összesen Összesen

3

3 35

-

3

4 36

281

-

5

3 35

-

6

5 35

14

21 35


2) Szakmacsoportos óraterv (Nem vendéglátóipar ágazati érettségivel rendelkező diákok számára) – 1/13. és 2/14. évfolyam – komplex szakmai vizsga – megszerezhető szakképesítés OKJ-szám: 54 811 01 Vendéglátásszervező – vendéglős

282


54 811 03 Vendéglátásszervező-vendéglős – 2 éves képzés a nem vendéglátó-ipar ágazatban érettségizettek számára Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam Tantárgy

10050-12 Vendéglős értékesítés

Modul

Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció

Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechn.



10054-12 Vendéglát ó üzleti idegen ny.

10053-12 Vendéglátó üzleti gazd.


Élelmiszerismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás

Elm.

Gyak.

108

-



Gyak.

64

-

-

160

-

64

68 -

144

-

-

-

72

4

-

64

-

-

4

-

64

108

-

-

-

108

-

64

-

-

288

-

256

108

-

64

-

64

-

-

64

32

-

32

32

-

-

4

80

72

-

-

144

18

-


Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése

-

-

54

36

-

Munkahelyi egészség és biztonság + of

283

-




Foglalkoztatás II. + osztályfőnök

-

-

-

32

-

-

-

-

64

-

558

774

416

704

Foglalkoztatás I.

Összesen

1188

284

160

1024


54 811 03 Vendéglátásszervező-vendéglős – 2 éves képzés a nem vendéglátó-ipar ágazatban érettségizettek számára Heti óraterve 2013. szeptember 1-től 1/13. évfolyam Tantárgy

10050-12 Vendéglős értékesítés

Modul

Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció

Ügyvitel Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechn.



10054-12 Vendéglát ó üzleti idegen ny.

10053-12 Vendéglátó üzleti gazd.


Élelmiszerismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások

Elm.

Gyak.

3

-



Gyak.

2

-

-

4

-

5

-

-

-

2

-

2

-

2

-

-

-

2

3

-

-

-

3

-

2

-

-

8

-

8

3

-

2

-

2

-

-

2

1

-

1

1

-

-

-

-

2

-

-

4

0,5

-


Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése

-

-

1,5

1

-

Munkahelyi egészség és biztonság+of.

285

-




Foglalkoztatás II. + osztályfőnök

-

-

-

1

-

-

-

-

2

-

15,5

19,5

13

22

Foglalkoztatás I.+ of.

Összesen

35

Külső gyakorlat: – 1/13. évfolyam:

–

2/14. évfolyam:

-

Értékesítés gyakorlata Marketing a gyakorlatban Vendéglátó váll. működt.

2óra 1 óra 1 óra

Termelés gyakorlat Vendéglátó váll. műk. gyak.

3 óra 1 óra

Értékesítés gyakorlat Marketing a gyakorlatban Ügyvitel

2 óra 1 óra 1 óra

286

35

8óra/1 nap hetente

1 nap hetente


c) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Szakiskolai képzés 34 341 01 Eladó szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés 2013. szeptember 1-től

–

Megszerezhető szakképesítés

–

OKJ szám: 34 341 01 Eladó

–

Képzési idő: 3 év

–

Szakmai elméleti képzés: iskola

–

Szakmai gyakorlati képzés: – 1/9. évfolyam: iskolai tanműhely – 2/10. és 3/11. évfolyam iskolai tanműhely és tanulószerződéssel külső gyakorlóhely

Modulok:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

10025-12

A kereskedelmi egység működtetése

11507-12


10027-12

A ruházati cikkek és vegyes iparcikkek forgalmazása

10028-12

Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

10029-12

A műszaki cikkek forgalmazása

Az óraterv a szakképzési kerettanterv és a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet és az azt módosító 12/2013. (III. 28) NGM rendelet a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült.

287


Eladó szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

Tantárgy

E 18

1/9 GY -

Ö -

E -

2/10 GY -

Ö -

E -

3/11 GY -

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

16

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

64

-

A működés szabályai

-

-

-

-

-

-

64

-

A működés szabályai gyak.

-

-

-

-

-

-

-

72

-

-

36

-

-

32

64 (K) -

-

72

-

-

-

-

36

-

-

36

144 (K) -

-

-

-

72

-

-

-

-

72

-

-

36

144 (B-K) -

-

32

Áruforgalmazás gyak. II.

-

108

-

-

-

-

Értékesítés idegen nyelven

-

-

-

36

216 (B-K) -

-

32

128 (B-K) -

72

-

-

36

-

-

-

-

Áruforgalmazás gyak. III.

-

90

-

-

-

-

Értékesítés idegen nyelven II. Összes szakmai óraszám

-

-

-

36

180 (B-K) -

-

32

96 (K) -

270

342

140

216

684

140

272

544

10025-12

Áruforgalom 11507-12


10027-12

Áruforgalmazás I. Áruforgalmazás gyak. I. Áruforgalmazás II.

10028-12

Áruforgalmazás III. 10029-12

Közismereti órák Összesen

B

Iskolai gyakorlat

K

Kinti gyakorlat

648

-

1260

288

396 1296

-

128 (B-K) 128 (B-K) -

342 1120


Eladó szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

Tantárgy

E 0,5

1/9 GY -

Ö -

E -

2/10 GY -

Ö -

E -

3/11 GY -

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

2

-

A működés szabályai

-

-

-

-

-

-

2

-

A működés szabályai gyak.

-

-

-

-

-

-

-

2 (K)

Áruforgalom

2

-

-

1

-

-

1

-

11507-12


-

2

-

-

-

-

10027-12

Áruforgalmazás I.

1

-

-

1

4 (2B2K) -

-

-

4 (1B3K) -

Áruforgalmazás gyak. I.

-

2

-

-

-

-

Áruforgalmazás II.

2

-

-

1

4 (1B3K) -

-

1

Áruforgalmazás gyak. II.

-

3

-

-

-

-

Értékesítés idegen nyelven

-

-

-

1

6 (1B5K) -

-

1

4 (1B3K) -

Áruforgalmazás III.

2

-

-

1

-

-

-

-

Áruforgalmazás gyak. III.

-

2,5

-

-

-

-

3 (K)

Értékesítés idegen nyelven II. Összes szakmai óraszám

-

-

-

1

5 (1B4K) -

-

1

-

7,5

9,5

-

6

19

-

8,5

17

10025-12

10028-12

10029-12


B

Iskolai gyakorlat

K

Kinti gyakorlat

18

35

289

11

36

4 (1B3K) -

9,5 35


Kimenő rendszerben lévő óratervek ( 2 éves szakképzés) – 31 341 01 Bolti eladó Elágazásai: – Élelmiszer- és vegyi áru eladó – Ruházati eladó 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet alapján (2+2 éves szakképzés esetén) elágazásai: – 31 341 01 0010 3102

Élelmiszer- és vegyi áru eladó

– 31 341 01 0010 3105

Ruházati eladó

A szakmai gyakorlati órák egy rész az 1/11. és a 2/12. évfolyamon külső gyakorlóhelyeken tanulószerződéssel teljesítendők. Ezeken az évfolyamokon a tanítás és a gyakorlat egy héten belüli megoldása: 3 nap iskola, 2 nap munkahely. Az 1/11. évfolyamot követően összefüggő nyári gyakorlatot is teljesíteni kell, ami 160 óra.

290


Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

72

144

216

1.0

Általános árismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak. A kereskedelmi egység szabályszerű működése Üzleti levelezés

2.0

Jogszabályok alkalmazása

96

96

192

36

72 36

108 36 72

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0007-11 1.0 2.0 3.0 4.0

Külső gyakorlat 0007-11

Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek és vegyi áruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek és vegyi áruk értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Élelmiszerek forgalmazása Összesen

és

vegyi

áruk

291

72

36 72 396 -

360 -

36 72 756 -

-

504

504

396

864

1260

-


Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

2

4

6

1.0


2.0


3

3

6

1

2 1

3 1 2

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0007-11 1.0 2.0 3.0 4.0



és

vegyi

áruk

292

2

1 2 11 -

10 -

1 2 21 -

-

14

14

11

24

35

-


Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

96

64

160

1.0


2.0


128

64

192

96

96

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0007-11 1.0 2.0 3.0 4.0



és

vegyiáruk

293

64 64

64 64

16 80 448 -

224 -

16 80 672 -

-

448

448

448

672

1120

-


Élelmiszer- és vegyi áru eladó szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

3

2

5

1.0


2.0


4

2

6

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0007-11 1.0 2.0 3.0 4.0



és

vegyi

áruk

294

3 2 2

3

2 2

0,5 2,5 14 -

7 -

0,5 2,5 21 -

-

14

14

14

21

35

-


Ruházati eladó szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

72

144

216

1.0


2.0


96

96

192

36

72 36

108 36 72

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0008-11

Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása

1.0 2.0 3.0

Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Osztályfőnöki Testnevelés Összesen

4.0


Ruházati termékek forgalmazása Összesen

295

72

36 72 396 396

360 504 864

36 72 756 504 1260


Ruházati eladó szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

2

4

6

1.0


2.0


3

3

6

2 1

2 1

4 2

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0008-11


1.0 2.0 3.0


4.0



296

2 1 2 11 11

2 10 14 24

1 2 21 14 35


Ruházati eladó szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

96

64

216

1.0


2.0


128

64

192

96

96 64 64

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0008-11


1.0 2.0 3.0


4.0



297

64 64 16 80 448 448

224 448 672

16 80 672 448 1120


Ruházati eladó szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam 2013. szeptember 1-től Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

3

2

5

1.0


2.0


4

2

6

3

3 2 2

1.0 2.0 3.0 0005-11

3.0 4.0 0008-11


1.0 2.0 3.0


4.0



298

2 2 0,5 2,5 14 14

7 14 21

0,5 2,5 21 14 35


d) Vendéglátás-turisztika szakmacsoport Szakiskolai képzés Megszerezhető szakképesítések


OKJ-szám 34 811 01

Cukrász

34 811 03

Pincér

34 811 04

Szakács

34 811 05

Vendéglátó eladó

–

Képzési idő: 3 év

–

Szakmai elméleti képzés: iskola

–

Szakmai gyakorlati képzés: – 1/9. évfolyam: iskolai tanműhely – 2/10.

és

3/11.

évfolyam

iskolai

tanulószerződéssel külső gyakorlóhely

299

tanműhely

és


34 811 01 Cukrász szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés 2013. szeptember 1-től

Modulok:

10045-12

Gazdálkodás

10044-12

Élelmiszer, fogyasztóvédelem

10046-12


10043-12

Cukrászati termékkészítés

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.


300


Cukrász szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

Tantárgy

E 18

1/9 GY -

Ö -

E -

2/10 GY -

Ö -

E -

3/11 GY -

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

16

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

64

-


36

-

-

36

-

-

32

-


36

-

-

36

-

-

32

-

Élelmiszerek csoportjai

54

-

-

36

-

-

48

-

Általános élelmiszerismeretek fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv

36

-

-

-

-

-

-

36

-

-

36

-

-

-

-

Cukrászat

144

-

-

72

-

-

32

-

Szakrajz gyakorlat

-

36

-

-

-

-

-

-

Cukrászati gyakorlat (B)

-

216

-

-

180

-

-

144

Cukrászati üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám

-

-

-

-

504

-

-

448

360

252

140

216

684

140

224

592

10045-12

10044-12 10046-12

10043-12


648 1260

301

-

396 1296

-

304 1120


Cukrász szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

Tantárgy

E 0,5

1/9 GY -

Ö -

E -

2/10 GY -

Ö -

E -

3/11 GY -

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

2

-


1

-

-

1

-

-

1

-


1

-

-

1

-

-

1

-

Élelmiszerek csoportjai

1,5

-

-

1

-

-

1,5

-

Általános élelmiszerismeretek fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

Cukrászat

4

-

-

2

-

-

1

-

Szakrajz gyakorlat

-

1

-

-

-

-

-

Cukrászati gyakorlat (B)

-

6

-

-

5-

-

-

4,5

Cukrászati üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám

-

-

-

-

14

-

-

14

10

7

140

6

19

-

7

18,5

10045-12

10044-12 10046-12

10043-12


B K

18

35

iskolai gyakorlat üzemi gyakorlat

302

11

36

9,5 35


34 811 03 Pincér szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés 2014. szeptember 1-től

Modulok:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

10045-12

Gazdálkodás

10044-12


10046-12


10047-12

Felszolgálás alapjai

10074-12

Felszolgálás


303


34 811 03 Pincér szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés – Éves óraterve 2014. szeptember 1-től

10074-12 Felszolgálás

10047-12 Felszolgálás alapjai

10046-12 Szakmai idegen nyelv

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóv.

10045-12 Gazdálkodás



1150012Munka helyi eg. és bizt.

Modul

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam E GY Ö 18 -

2/10. évfolyam E GY Ö -

3/11. évfolyam E GY -

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

16

-

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

64

-


36

-

-

36

-

-

32

-


36

-

-

36

-

-

32

-

Általános élelmiszerismeretek és fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai

36

-

-

-

-

-

-

-

54

-

-

36

-

-

48

-


36

-

-

36

-

-

-

-


144

-

-

-

-

-

-

-

Felszolgálás alapjai gyakorlat

-

252

-

-

-

-

-

-

Felszolgálás

-

-

-

72

-

-

32

-

Felszolgálás gyakorlat

-

-

-

-

180

-

-

144

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes szakmai óraszám

-

-

-

-

504

-

-

504

360

252

140

216

684

140

224

592


648

-

1260

396 1296

304

-

304 1120


34 811 03 Pincér szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés – Heti óraterve 2014. szeptember 1-től

10074-12 Felszolgálás

10047-12 Felszolgálás alapjai

10046-12 Szakmai idegen nyelv

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóv.

10045-12 Gazdálkodá s



1150012Munka helyi eg. és bizt.

Modul

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam E GY Ö 0,5 -



Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

2

-


1

-

-

1

-

-

1

-


1

-

-

1

-

-

1

-


1

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1

-

-

1,5

-


1

-

-

1

-

-

-

-


4

-

-

-

-

-

-

-

Felszolgálás alapjai gyakorlat

-

7

-

-

-

-

-

-

Felszolgálás

-

-

-

2

-

-

1

-

Felszolgálás gyakorlat

-

-

-

-

5(B)

-

-

4,5

Felszolgálás üzemi gyakorlat Összes szakmai óraszám

-

-

-

-

14(K)

-

-

14

10

7

-

6

19

-

7

18,5


18

35

11

36

305

9,5 35


34 811 04 Szakács szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés 2013. szeptember 1-től

Modulok:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

10045-12

Gazdálkodás

10044-12


10046-12


10049-12

Konyhai kisegítés

10048-12

Ételkészítés alapjai

10075-12

Ételkészítés


306


Szakács szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től 1/9. évfolyam E GY Ö 18 -



Modul

Tantárgy

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

16

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

64

-


36

-

-

36

-

-

32

-


36

-

-

36

-

-

32

-


36

-

-

-

-

-

-

-

54

-

-

36

-

-

48

-


36

-

-

36

-

-

-

-

Konyhai kisegítés

54

-

-

-

-

-

-

-

-

108

-

-

-

-

-

-

90

-

-

72

-

-

-

-

Ételkészítési alapgyakorlat (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Ételkészítési ismeretek

-

144

-

-

180

-

-

-

-

-

-

-

504

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

-

Ételkészítési gyakorlat (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám

-

-

-

-

-

-

-

144

-

-

-

-

-

-

-

448

360

252

140

216

684

140

224

592

10045-12

10044-12

10046-12

10049-12

10048-12

10075-12

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlatok Ételkészítési alapok


648

-

1260

307

396 1296

-

304 1120


Szakács szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től Modul

Tantárgy

1/9. évfolyam E GY Ö 0,5 -



11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

2

-

1

-

-

1

-

-

1

-

10045-12

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítások

1

-

-

1

-

-

1

-


1

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1

-

-

1,5

-


1

-

-

1

-

-

-

-

1,5

-

-

-

-

-

-

-

-

3

-

-

-

-

-

-

2,5

-

-

2

-

-

-

-

Ételkészítési alapgyakorlat (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Ételkészítési ismeretek

-

4

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

14

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

Ételkészítési gyakorlat (B) Ételkészítési üzemi gyakorlat (K) Összes szakmai óraszám Közismereti órák

-

-

-

-

-

-

-

4,5

-

-

-

-

-

-

-

14

10

7

-

6

19

-

7

18,5

10044-12

10046-12

Konyhai kisegítés 10049-12

10048-12

10075-12

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlatok Ételkészítési alapok

Összesen

18

35

11

36

308

9,5 35


34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés 3 éves – előrehozott szakiskolai szakképzés 2013. szeptember 1-től

Modulok:

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

10045-12

Gazdálkodás

10044-12


10046-12


10056-12

Gyorsétkeztetés, ételeladás

10057-12

Vendéglátó eladói értékesítés


309


Vendéglátó eladó szakképesítés-3 éves képzés Éves óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

Tantárgy

E 18

1/9 GY -

Ö -

E -

2/10 GY -

Ö -

E -

3/11 GY -

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

16

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

64

-


36

-

-

36

-

-

32

-


36

-

-

36

-

-

32

-


36

-

-

-

-

-

-

-

54

-

-

36

-

-

48

-


36

-

-

36

-

-

-

-

Ételismeret

36

-

-

36

-

-

16

-

Italismeret, kiszolgálás

36

-

-

18

-

-

-

-

-

144

-

-

180

-

-

-

-

-

-

-

504

-

-

-

72

-

-

18

-

-

16

-

-

108

-

-

-

-

-

144

-

-

-

-

-

-

-

448

360

252

140

216

684

140

224

592

10045-12

10044-12

10046-12

10056-12

10057-12

Termelési és eladási gyak. (B) Termelési és eladói üzemi gyakorlatok (K) Vendéglátó eladói tevékenység Értékesítés gyakorlata (B) Értékesítés üzemi gyak. (K) Összes szakmai óraszám Közismereti órák Összesen

648

-

1260

310

396 1296

-

304 1120


Vendéglátó eladó szakképesítés-3 éves képzés Heti óraterve 2013. szeptember 1-től

Modul

Tantárgy

E 0,5

1/9 GY -

Ö -

E -

2/10 GY -

Ö -

E -

3/11 GY -

11500-12


11499-12

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

0,5

-

11497-12

Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

-

-

2

-


1

-

-

1

-

-

1

-


1

-

-

1

-

-

1

-


1

-

-

-

-

-

-

-

1,5

-

-

1

-

-

1,5

-


1

-

-

1

-

-

-

-

Ételismeret

1

-

-

1

-

-

0,5

-

Italismeret, kiszolgálás

1

-

-

0,5

-

-

-

-

Termelési és eladási gyak. (B) Termelési és eladói üzemi gyakorlatok (K) Vendéglátó eladói tevékenység Értékesítés gyakorlata (B)

-

4

-

-

5

-

-

-

-

-

-

-

14

-

-

-

2

-

-

0,5

-

-

0,5

-

-

3

-

-

-

-

-

4,5

-

-

-

-

-

-

-

14

10

7

-

6

19

-

7

18,5

10045-12

10044-12

10046-12

10056-12

10057-12

Értékesítés üzemi gyak. (K) Összes szakmai óraszám Közismereti órák Összesen

18

35

311

11

36

9,5 35


34 811 01

Cukrász szakképesítés

34 811 03

Pincér szakképesítés

34 811 04

Szakács szakképesítés

32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet alapján 2+2 éves szakképzés esetén. A szakmai gyakorlati órák egy rész az 1/11. és a 2/12. évfolyamon külső gyakorlóhelyeken tanulószerződéssel teljesíthetők. Ezeken az évfolyamokon a tanítás és a gyakorlat egy héten belüli megoszlása:

3 nap iskola, 2 nap munkahely.

Az 1/11. évfolyamot követően összefüggő nyári gyakorlatot is teljesíteni kell, ami 160 óra.

312


Kimenő rendszerben lévő óratervek (2 éves szakképzés) – OKJ szám: 33 811 02

Pincér

Pincér szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6278-11 Felszolgálás I. 1.0 Munkavédelem, HACCP 2.0 Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 3.0 Értékesítés előkészítése 4.0 Értékesítés folyamata 5.0 Ételek felszolgálása 6.0 Italok felszolgálása Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6278-11 Felszolgálás I. Összesen

313

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

36

72

108

72

-

72

72

-

72

108

288

396

36 72 396

360

36 72 756

396

504 864

504 1260


Pincér szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6278-11 Felszolgálás I. 1.0 Munkavédelem, HACCP 2.0 Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 3.0 Ételkészítés előkészítése 4.0 Értékesítés folyamata 5.0 Ételek felszolgálása 6.0 Italok felszolgálása Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6278-11 Felszolgálás I. Összesen

314

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

1

2

3

2

-

2

2

-

2

3

8

11

1 2 11

10

1 2 21

11

14 24

14 35


Pincér szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6279-11 Felszolgálás II. 1.0 Vendég előtt végzett műveletek 2.0 Étrendek összeállítása, italajánlat készítése 3.0 Informatika a pincér szakmában 4.0 Értékesítés folyamata 5.0 Ételek felszolgálása 6.0 Italok felszolgálása 7.0 Értékesítés elszámolása 8.0 Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények 9.0 Szobaszervíz, szállodai feladatok Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6279-11 Felszolgálás II. Összesen

315

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

128

-

128

64

-

64

64

-

64

96

224

320

16 80 448

224

16 80 672

448

448 672

448 1120


Pincér szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6279-11 Felszolgálás II. 1.0 Vendég előtt végzett műveletek 2.0 Étrendek összeállítása, italajánlat készítése 3.0 Informatika a pincér szakmában 4.0 Értékesítés folyamata 5.0 Ételek felszolgálása 6.0 Italok felszolgálása 7.0 Értékesítés elszámolása 8.0 Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények 9.0 Szobaszervíz, szállodai feladatok Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6279-11 Felszolgálás II. Összesen

316

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

4

-

4

2

-

2

2

-

2

3

7

10

0,5 2,5 11

7

0,5 2,5 21

11

14 21

14 35


Kimenő rendszerben lévő óratervek ( 2 éves szakképzés) – OKJ szám: 33 811 03 Szakács

Szakács szakképesítés éves óraterve 1/11. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6280-11 Ételkészítés I. 1.0 Munkavédelem, HACCP 2.0 Technológiai alapismeretek Alapkészítmények 3.0 Saláták, öntetek 4.0 Köretek, főzelékek 5.0 Hagyományos ételek mártásai, pecsenyelevek 6.0 Levesek, levesbetétek 7.0 Meleg előételek 8.0 Halak és egyéb hidegvérű állatok 9.0 ételei 10.0 Háziszárnyas ételek 11.0 Vágóállatokból ételek 12.0 Vadhús ételek 13.0 Éttermi meleg tészták 14.0 Menü összeállítás szabályai Munkaszervezés 1. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6280-11 Ételkészítés I. Összesen

317

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

36

72

108

72

-

72

72

-

72

108

288

396

36 72 396

360

36 72 756

396

504 864

504 1260


Szakács szakképesítés heti óraterve 1/11. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6280-11 Ételkészítés I. 1.0 Munkavédelem, HACCP 2.0 Technológiai alapismeretek Alapkészítmények 3.0 Saláták, öntetek 4.0 Köretek, főzelékek 5.0 Hagyományos ételek mártásai, pecsenyelevek 6.0 Levesek, levesbetétek 7.0 Meleg előételek 8.0 Halak és egyéb hidegvérű állatok 9.0 ételei 10.0 Háziszárnyas ételek 11.0 Vágóállatokból ételek 12.0 Vadhús ételek 13.0 Éttermi meleg tészták 14.0 Menü összeállítás szabályai Munkaszervezés 1. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6280-11 Ételkészítés I. Összesen

318

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

1

2

3

2

-

2

2

-

2

3

8

11

1 2 11

10

1 2 21

11

14 24

14 35


Szakács szakképesítés éves óraterve 2/12. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6281-11 Ételkészítés II. 1.0 Munkavédelem, HACCP 2.0 Technológiai újdonságok 3.0 Hidegkonyhai készítmények 4.0 Hideg édességek 5.0 Tányér desszertek 6.0 Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei 7.0 Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen 8.0 Vendég előtti ételkészítés 9.0 Különféle tálalási módok, díszítési műveletek 10.0 Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai 11.0 Munkaszervezés II. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6280-11 Ételkészítés II. Összesen

319

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

128

-

128

64

-

64

64

-

64

96

224

320

16 80 448

224

16 80 672

448

448 672

448 1120


Szakács szakképesítés heti óraterve 2/12. évfolyam 2012. szeptember 1-től 32/2011. (VIII. 29.) NGM rendelet alapján Követelménymodul/Tantárgy Azonosítója Megnevezése 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység 1.0 Gazdasági alapfogalmak 2.0 Vendéglátó tevékenység jellemzői 3.0 Szakmai számítások 6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai 1.0 Élelmiszerek általános alapismeretei 2.0 Vendéglátó tevékenység követelményei 3.0 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 4.0 Fogyasztóvédelem 6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1.0 Szakmai kommunikáció 2.0 Vendéglátó technológia idegen nyelven 3.0 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 6281-11 Ételkészítés II. 1.0 Munkavédelem, HACCP 2.0 Technológiai újdonságok 3.0 Hidegkonyhai készítmények 4.0 Hideg édességek 5.0 Tányér desszertek 6.0 Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei 7.0 Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen 8.0 Vendég előtti ételkészítés 9.0 Különféle tálalási módok, díszítési műveletek 10.0 Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai 11.0 Munkaszervezés II. Osztályfőnöki Testnevelés Összesen Külső gyakorlat 6280-11 Ételkészítés II. Összesen

320

Elmélet

Gyakorlat

Összesen

4

-

4

2

-

2

2

-

2

3

7

10

0,5 2,5 14

7

0,5 2,5 21

14

14 21

14 35


Érvényességi rendelkezések A hatálybalépés időpontja A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola módosított pedagógiai programja - jóváhagyás után – a 2014/2015. tanévben lép életbe. A hatályosság időtartama, a módosítás lehetőségei A pedagógiai program az iskola terve, amely 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben érvényes. A program végrehajtását a nevelőtestület évenként értékeli, szükség esetén dönt annak módosításáról. Nevelőtestületi értekezletet kell az iskola igazgatójának összehívni abban az esetben  ha a nevelőtestület vagy a szülői munkaközösség legalább egyharmada kéri a programmódosítást, vagy  ha a nevelőtestület a programban rögzített fejlesztésen túl szakmai innovációt kíván megvalósítani. A pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program megtalálható a székhelyiskola és a tagintézmény honlapján, valamint a székhelyiskola igazgatóhelyettesi irodájában és a tagintézményben.

321


Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Szakközépiskola pedagógiai programjával kapcsolatban egyetértését nyilvánította:

az iskola diákönkormányzata részéről:

.................................................... Kovács Martina Kamilla

az iskola szülői munkaközössége választmányának részéről:

.................................................... Márton Réka SZMK elnök

az iskola-egészségügyi szolgálat részéről

………………………………….. Dr. Nagypál Mária iskolaorvos

A nevelőtestület az iskola pedagógiai programját 2014. február 11-én elfogadta. Az iskola igazgatója jóváhagyta.

.................................................... Baranyi Zoltán igazgató

322


Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2014. február 11-i nevelőtestületi értekezleten megvitatott pedagógiai programot elfogadom / nem fogadom el Név

Elfogadom

1. Almásiné Pető Borbála 2. Baranyi Zoltán 3. Bocsi Gáborné 4. Boros Attila 5. Ferencz Róbert 6. Földi Montika 7. Győri Andrea 8. Jakubovicsné Kozma Margit 9. Járinka Magdolna 10. Juhászné Janik Beatrix 11. Kárpáti László 12. Kéri Ferencné 13. Kirnerné Botka Judit 14. Kiss Lászlóné 15. Kisné Dudás Erika 16. Kovács Gábor 17. Kovácsné Danyi Szilvia 18. Kovácsné Karácsony Éva 19. Lőrikné Kovács Nikoletta 20. Matikovszki Diána 21. Mede-Gordos Brigitta 22. Miklós Zoltánné 23. Molnár Ferenc 24. Nádasdiné Petényi Judit 25. Peregi Adrienn 26. Petőné Gál Ildikó 27. Rozgonyiné Cseh Andrea 323

Nem fogadom el


Név

Elfogadom

Nem fogadom el

28. Sramkóné Pintér Katalin 29. Szikora Nóra 30. Sztankó Ágota 31. Szűcsné Kovács Piroska 32. Takácsné Sütő Katalin 33. Tóth Anna 34. Varga Zoltánné 35. Várszegi Bernadett

Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2014. február 11-i nevelőtestületi értekezleten megvitatott pedagógiai programot elfogadom / nem fogadom el Név

Elfogadom

1. Baárné Dicse Zsuzsanna 2. Dede Boglárka 3. Farkas László 4. Fenesné Barta Rita 5. Füzesi Tamás 6. Füzesiné Schepácz Réka 7. Hegedűsné Ujlaky Ágnes 8. Jakab Éva 9. Kovács Klára 10. Kovács Zoltán 11. Makó Zsolt 12. Manyasz Tímea 13. Meló Nikoletta 14. Mészáros Judit 15. Nagy Magdolna 16. Oláh Gergely 17. Ordasi Károly 18. Papp Bernadett 324

Nem fogadom el


Név

Elfogadom

19. Pécsi Gabriella 20. Pernyei Gusztáv 21. Rátkai Tivadarné 22. Répás Béla 23. Riclerné Jedlicska Judit 24. Szegedi Nikoletta 25. Szenes Márta 26. Székely Sándorné 27. Széplaki Péterné 28. Szókis Eszter 29. Tarján Katalin 30. Ugra Zsuzsanna 31. Visnyovszkyné Fehér Ágnes

325

Nem fogadom el


1. sz. melléklet 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A./ Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola eszközjegyzéke Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Tanterem

iskolánként figyelembe véve az iskola

Fejlesztési igény

munkarendjét, iskolánként 1 tanulói asztalok, székek

tanulók létszámának figyelembevételével

folyamatos csere

nevelői asztal, szék

tantermenként 1

folyamatos csere

eszköztároló szekrény

tantermenként 1

OK.

tábla

tantermenként 1

folyamatos csere

ruhatároló (fogas)

tanulók létszámának figyelembevételével

OK.

szeméttároló

helyiségenként 1

OK.

sötétítő függöny

ablakonként

fejlesztési igény

Szaktanterem

iskolánként 1-1

számítástechnika terem

1

OK.

tábla

1

OK.

flipchart

1

OK.

számítógépasztal

kettő tanulóként 1

OK.

számítógépek és tartozékai

kettő tanulóként 1 felszerelés

OK.

nyomtató

1

OK.

programok

szükség szerint

folyamatos csere

lemeztároló doboz

2

OK.

2. Idegen nyelvi labor

1

fejlesztési cél

nyelvi labor berendezés

tíz-tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására

326

fejlesztési cél


magnetofon

1

OK.

írásvetítő

1

OK.

1

fejlesztési cél

három tanulóként 1

fejlesztési cél

elszívóberendezés

tantermenként 1

fejlesztési cél

vegyszerálló mosogató

két asztalonként 1

fejlesztési cél

fali mosogató

tantermenként 1

OK.

poroltó

tantermenként 1

OK.

mentőláda

tantermenként 1

OK.

2

OK.

méregszekrény (zárható)

1

OK.

eszközszállító tolókocsi

tantermenként 1

fejlesztési cél

tanulóasztalonként 1

fejlesztési cél

1

fejlesztési cél

3. Természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz

csatlakozással)

eszköz- és

vegyszerszekrény

törpefeszültségű

csatlakozások

4. Művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal (rajzpad,

rajzbak)

tanulók létszámának figyelembevétel 1 hely

fejlesztési cél

tárgyasztal (állítható)

tantermenként 2

fejlesztési cél

mobil-lámpa (reflektor)

2

fejlesztési cél

vízcsap (falikút)

2

OK.

pianínó

iskolánként 1

fejlesztési cél

ötvonalas tábla

tantermenként 1

OK.

tantermenként 1

OK.

tárolópolcok

tantermenként 1

OK.

5. Gyakorló terem

iskolánként 1

OK.

Tornaszoba

iskolánként 1

OK.

kislabda

5

OK.

labda

5

OK.

tornaszőnyeg

2

OK.

tornapad

2

OK.

zsámoly

2

OK.

CD vagy lemezjátszó, magnetofon

327


bordásfal

2

OK.

mászókötél

2

OK.

gumikötél

5

OK.

ugrókötél

5

OK.

medicinlabda

5

OK.

stopper

1

OK.

kiegészítő tornakészlet

1

OK.

egyéni fejlesztést speciális

szolgáló

OK.

tornafelszerelések Sportudvar

iskolánként 1

OK.

szabadtéri labdajáték felszerelése

1

OK.

magasugró felszerelése

1

OK.

magasugró állvány, léc

1

OK.

távol-, magasugró gödör

1

OK.

futópálya

1

fejlesztési cél

1

OK.

Igazgatói iroda

iskolánként 1

OK.

íróasztal

1

OK.

szék

1

OK.

tárgyalóasztal

1

OK.

szék

2

OK.

iratszekrény

1

OK.

fax

1

OK.

telefon

1

OK.

Nevelőtestületi szoba

iskolánként 1

OK.

fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

OK.

szék

pedagóguslétszám szerint 1

OK.

napló és folyóirattartó

1

OK.

könyvszekrény

2

OK.

ruhásszekrény vagy fogasok

pedagóguslétszám figyelembevételével

egyéni fejlesztést speciális

szolgáló

tornafelszerelések

1 mosdókagyló

1

328

OK. OK.


tükör

1

OK.

Helyettesi iroda

1

OK.

Gazdaság vezetői iroda

1

OK.

Ügyviteli helyiség

1

OK.

asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

OK.

szék

felnőtt létszám figyelembevételével

Ok.

iratszekrény

1

OK.

lemezszekrény

1

OK.

írógép

1

OK.

írógépasztal és szék

1-1

OK.

fénymásoló

1

OK.

számítógépasztal és szék

1

OK.

számítógép nyomtatóval

OK.

telefon

OK.

Könyvtár

iskolánként 1

tanulói asztal, szék

egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges

fejlesztési cél fejlesztési cél

mennyiségben egyedi világítás

olvasóhelyenként 1

fejlesztési cél

könyvtárosi asztal, szék

1-1

OK.

szekrény (tároló)

háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

tárolók, polcok,

OK.

2

fejlesztési cél

létra (polcokhoz)

1

OK.

telefon

1

OK.

fénymásoló

1

fejlesztési cél

számítógép, nyomtató

1-1

fejlesztési cél

1

OK.

CD vagy lemezjátszó

1

OK.

írásvetítő

1

OK.

Orvosi szoba

iskolánként 1

fejlesztési cél

szabadpolcok

videó (lejátszó, felvevő) televízióval

Kiszolgáló helyiségek

329


sportszertár aula (előtér, közösségi

tér)

iskolánként 1

OK.

iskolánként 1

OK.

330


Táblázat a tantárgyankénti eszközökről

Tantárgy

Taneszközök Tankönyvek

Magyar nyelv és irodalom

Szöveggyűjtemények Tanári kézikönyvek Folyóiratok Videofilmek Hangkazetták, CD-k Számítógépes programok Táblázatok: - Magyar írók, költők arcképei Fóliasorozatok Irodalomtörténeti térképek Tankönyvek

Történelem, társadalmi ismeretek

Szöveggyűjtemények Tanári kézikönyvek Folyóiratok Videofilmek Számítógépes programok Táblázatok Térképek Tankönyvek

Idegen nyelv (angol, német)

Gyakorlókönyvek Nyelvtanok Nyelvtani gyakorlókönyvek Tanári kézikönyvek Szótárak Egyéb könyvek: Országismeret Lektürök Dalok Játékok 331


Szövegek Folyóiratok Egyéb taneszközök: Térképek Hanganyagok Videokazetták Számítógépes programok Nyomtatott taneszközök: Matematika

Tankönyvek Feladatgyűjtemények Meglévő

geometriai

ill.

matematikai

feladatgyűjtemények. Összefoglaló feladatgyűjtemény. Szakmai tárgyú példatárak. Függvénytáblázat Feladatlapok Tanári segédletek Tanári segédkönyv Tantervi útmutató A feladatgyűjteményhez készülő megoldások Matematikai lexikonok Matematikai segédanyagok, szakkönyvek KÖMAL és matematikai, módszertani folyóiratok. Demonstrációs eszközök - fényképek - táblázatok - faliképek - táblai rajzeszközök - mérőeszközök - modellek, - speciális falitáblák - a számítógéphez programcsomagok - oktatófilmek - tantermenként egy-egy írásvetítő és hozzátartozó speciális

332


vetítővászon - az írásvetítőhöz tartozó kész fóliasorozatok; videofilmek - stopperek Fizika

- mikrométerek - rugós erőmérő-sorozat - akasztós súlysorozat - mérleg tömeg mérésére - légpárnás asztal a mozgások és ütközések vizsgálatához - ejtőgép - készülök a körmozgás és a forgómozgás tanulmányozására - hidrosztatikai mérleg - közlekedőedények - eszköz a felfelé ható nyomás és az oldalnyomás vizsgálatára - eszköz a rugalmas nyújtás vizsgálatához - csatolt ingák a hullámmozgás szemléltetéséhez - vákuumszivattyú - készülék a kinetikus gázelmélet demonstrálására - készülék a gázok állapotváltozásainak vizsgálatához - nyomásmérők - barométer - hőmérő-sorozat - kaloriméterek - eszköz a felületi feszültség vizsgálatához - kapilláris közlekedőedények - eszköz a vonalas és a térfogati hőtágulás demonstrálására - ebonit- és üvegrudak selyemmel és szőrmével - elektrométerek - szalaggenerátor (van de Graaff-féle) - influenciagép - mérőhuzalok banándugókkal és korkodilcsipeszek - demonstrációs VA-mérők (egyen- és váltakozó áramú) - elektrovaria I. és II. (tanári demonstrációs készlet) - tápegység (4…24 volt egyen- és váltakozó feszültség, 12

333


A) - ellenállások - elektromos tanulókísérleti készlet áramkörök építésére - tolóellenállások (potenciométerek) - ellenálláshuzalok - kondenzátorok (forgó-, lemez-, sík- és eletrolit-) - szikrainduktor - kisülési csősorozat - termoelem - vízbontó készülék - elektrolizáló berendezés - diódák és triódák - fotoellenállás és fotoióda - demonstrációs fotocellák - magnométer - rúd- és patkómágnesek - vasreszelék - Crooks-féle cső - tekercsek (6, 300, 600 és 1200 menetesek) - szétszedhető transzformátor - oszcilloszkóp - elektronikus készlet - hangfrekvenciás generátor - elektromos generátor-motor modell - demonstrációs rádióadó-vevő (3,2 m) - demonstrációs optikai pad és geometriai és a hullámoptikai kísérletekhez - kézi spektroszkóp - Fényforrások (hagyományos és spektrál lámpák) - He/Ne-lézer (1…3 mW) - Kristályrács-modellek - Részecskeszámláló (Geiger-Müller-féle cső) - Szoftverek feldolgozására

334

fizikai

mérőkísérletek

számítógépes


- Videofilmek Demonstrációs tanári asztal (víz, gáz, elektromos áram, Kémia

egyen és váltakozó); Elszívófülke; Desztilláló berendezés Méregszekrény Veszélyes hulladék tárolására alkalmas edények Írásvetítő transzparens sorozattal Videofilmek Számítógéphez tartozó szoftver anyagok Periódusos rendszer Standard elektródpotenciál Mérettáblázatok (atom-, ionrádiuszok) Kronológiai táblázatok stb. Az elektronok energiaszintjei az atomban Atom-, molekula-, kristálymodelek Elemek ásványok, termékek gyűjteményei Digitális hőmérő pH mérő Gyorsmérleg Analitikai mérleg Laborállvány Kerámia lapok Elektrokémiai demonstrációs készlet Hagyományos fém- és üvegeszközök Tanulókísérleti eszközök hagyományos félmikro kísérleti eszköök elektrokémiai készlet tanulók számára Nyomtatott taneszközök

Földrajz

a) tanulói segédletek tankönyv földrajzi atlasz b) tanári segédletek egyetemi tankönyvek 335


statisztikai kiadványok Nemzetközi Almanach Magyarország statisztikai zsebkönyve Földrajzi világatlaszok Folyóiratok Természetbúvár Élet és Tudomány Természet Világa Heti Világgazdaság National Geographic Világatlaszok: Kartográfia Officina Westmann természeti és gazdasági atlaszai Demonstrációs eszközök - diasorozatok – a tantervhez illeszkedően - transzparens sorozatok – a tantervhez illeszkedően - videofilmek a tantervhez illeszkedően - földgömb - domborművű térképek - talajgyűjtemény - kőzet- és ásványgyűjtemény - laptájoló - térképtartó állvány Falitérképek: A Föld felszíne A Föld éghajlata A Föld csapadéka A Föld mezőgazdasága A Föld bányászata A Föld iparvidékei A Föld közlekedése, szállítása

336


A Föld népsűrűsége Európa felszíne Európa országai Európa gazdasága EK országai és gazdasága Közel-Kelet-Európa A FÁK Magyarország domborzata és vizei Magyarország megyéi, városai Magyarország gazdasága Észak-Amerika felszíne Dél-Amerika felszíne Az USA gazdasága Dél-Amerika gazdasága Ázsia felszíne Ázsia országai Kelet- és Dél-Ázsia Kína gazdasága Japán gazdasága Afrika felszíne Afrika államai Afrika gazdasága Ausztrália felszíne Demonstrációs eszközök Biológia

- Videofilmek - Diavetítők - Biológiai szemléltető táblák sejt szervrendszerek (mozgás, idegrendszer, érzékszervek, stb.) - Bemutató dobozok - Modellek Szakirodalmi segédanyagok - tanári kézikönyvek

337


- szakkönyvek - folyóiratok Informatika

- számítógépek és tartozékai - programok - részletezve a Helyzetelemzés című fejezetben - tornaszőnyeg

Testnevelés

- tornapad - korlát - bordásfal - zsámoly - mászókötél - gumikötél - ugrókötél - stopper, mérőszalag - medicinlabda - kosárlabda, kosárháló - kézilabda - asztalitenisz asztal, ütők - ugródeszka - röplabda, röplabda háló - kislabda - egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Tankönyvek

Szakmai tárgyak

Feladatgyűjtemények Tanári kézikönyvek, szakkönyvek Folyóiratok Videofilmek Számítógépes programok

Rajz

Videofilmek Diaképek Tankönyvek

Ének-zene

Hangkazetták Lemezek, CD-k, Videofilmek

338


B/ A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Tagintézmény eszközjegyzéke Magyar nyelv és irodalom

Tananyag

Eszköz típusa

A kifejező szövegmondás szemléltetése és gyakorlása Az olvasási képesség fejlesztése Irodalmi emlékhelyek bemutatása A poétikai ismeretek (műnemek, műfajok) rendszerének szemléltetése, jellegzetességeinek bemutatása A kommunikációs szituációnak megfelelő magán, közéleti és tömegkommunikációs stílus és hangnem szemléltetése A retorikai ismeretek elsajátítása A magyar nyelv történetének, fejlődésének, nyelvváltozatainak és nyelvrokonainak szemléltetése Lírai művek szemléltetése Verstani ismeretek elmélyítése A magyar és a világirodalom főbb korszakainak szemléltetése Dramatikai ismeretek bővítése arra alkalmas színházi felvételekkel Az irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretek rendszerének szemléltetése

hanghordozó szg. program falitábla, térkép, kép falitábla, CD-ROM

   

videofilm



videofilm falitábla, térkép

 

hanghordozó CD-ROM falitábla, fólia

  

videofilm



CD-ROM



Megvan

Történelem

Tananyag

Eszköz típusa

A történelmi időben való tájékozódás képességének fejlesztése A történelmi térben való tájékozódás képességének fejlesztése Az ősi társadalmak kialakulása, működése, kutatása, valamint mindennapi életük szemléltetése Az ókori keleti civilizáció társadalmának, gazdaságának és kultúrájának szemléltetése A bibliai történetek szemléltetése

CD-ROM CD-ROM, vaktérkép-gyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények

Az ókori görög és római társadalmak, valamint gazdaságuk és kultúrájuk szemléltetése A kereszténység kialakulásának és elterjedése okainak szemléltetése A középkori történelem, társadalom, gazdaság, művelődés és kultúra szemléltetése A magyar nép őstörténetének, vándorlásának és honfoglalásának szemléltetése Az Árpád kor történelmének, nagy alakjainak, forrásainak, társadalmának, gazdasági és kulturális értékeinek szemléltetése A középkori magyar királyság virágkorának és hanyatlásának szemléltetése A kora újkor társadalmainak, gazdaságuknak, vallási, kulturális és művelődési viszonyaiknak szemléltetése

339

Megvan            


Tananyag

Eszköz típusa

Magyarország kora újkori társadalmainak, gazdaságuknak, politikai és kulturális viszonyainak szemléltetése A XVIII. századi Magyarország helyzetének és viszonyainak szemléltetése A polgári átalakulás korának szemléltetése

videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények



videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények



videofilm, térkép, CD-ROM, képtárak, forrásgyűjtemények A második világháború utáni Magyarország főbb esemé- videofilm, térkép, CD-ROM, nyeinek, személyiségeinek, társadalmának, gazdaságának, képtárak, forrásgyűjtemények kultúrájának és mindennapjainak bemutatása Az érettségi vizsgakövetelményekre való tekintettel: videofilm, térkép, CD-ROM, rendszerezés, összefoglalás képtárak, forrásgyűjtemények



A magyarországi polgárosodás kezdeteinek, nagy alakjainak, főbb eseményeinek kulturális örökségeinek szemléltetése A nemzetállamok megszületésének és az imperializmus korának bemutatása A polgári Magyarország kiépülésének és fejlődése főbb társadalmi, gazdasági és művelődési eredményeinek, valamint a kor meghatározó történelmi alakjainak bemutatása Az első világháború előzményeinek, eseményeinek, haditechnikai újításainak, következményeinek bemutatása Az első világháború Magyarországra gyakorolt hatásainak és következményeinek bemutatása A nagy válságtól a második világháborúig terjedő korszak főbb eseményeinek, meghatározó alakjainak bemutatása Az 1930-as évektől a második világháborúig terjedő időszak Magyarországának, társadalom-, gazdaság-, művelődés- és politikatörténetének bemutatása A jelenkor főbb kérdéseinek szemléltetése

340

Megvan

    

  

 

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Társadalomismeret

Tananyag

Eszköz típusa

A mai magyar társadalom különböző szempontú tagoltságának szemléltetése A társadalmi beilleszkedési zavarok bemutatása A hatályos magyar alkotmányban foglaltak megismerése és feldolgozása A mai magyar államszervezet működésének szemléltetése A helyi önkormányzatok munkájának szemléltetése A fegyveres testületek (rendőrség, honvédség, stb.) tevékenységének szemléltetése A honi művelődési, egészségügyi és szociális viszonyok megismertetésének és gyakorlati megvalósulásának szemléltetése A Magyar Köztársaság külpolitikájának és külkapcsolatainak és a külföldön tartózkodás szabályainak szemléltetése Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése és gyakorlati megvalósulásának szemléltetése Az alapvető emberi jogok megismertetése és gyakorlati megvalósulásának szemléltetése Hazánk és Európa viszonyának szemléltetése Az ENSZ és szervezetei munkájának, szervezeti felépítésének megismerése és szemléltetése Az emberiség globális problémáinak szemléltetése A családi gazdálkodás főbb elemeinek szemléltetése A vállalatok és a munka világának megismerése, szemléltetése A nemzetgazdaság főbb területeinek és mutatói egymáshoz való viszonyának szemléltetése A külgazdasági kapcsolatok és a nemzetközi gazdasági szervezetek szemléltetése Az ember, mint biológiai lény szemléltetése Az ember, mint személyiség szemléltetése Az ember, mint társadalmi, erkölcsi és szellemi (többdimenziós, összetett) lény bemutatása és összetevőinek, mozgatóinak szemléltetése Az emberi kapcsolatok bemutatása és szemléltetése Az emberi élet nagy kérdéseinek (hit és vallás, boldogság, élet és halál, stb.) szemléltetése

fólia



videofilm CD-ROM



341

fólia fólia videofilm videofilm fólia CD-ROM, videofilm CD-ROM, videofilm CD-ROM fólia fólia, videofilm fólia CD-ROM, videofilm fólia fólia videofilm videofilm videofilm

videofilm videofilm

Megvan

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Idegen nyelv

Tananyag

Eszköz típusa

A hallás utáni megértés készségének fejlesztése és mérése

hangkazetta, videofilm, felvevő és lejátszó készülék hangkazetta, videofilm, felvevő és lejátszó készülék, kurzuskönyvek szituációt ábrázoló képek, videofilmek, hangkazetták kurzuskönyvek, videoanyag, CD-ROM, folyóiratok, poszterek



egynyelvű, ill. szótár, CD-ROM



Dalok, versek, próza- és drámarészletek globális megértésének és a helyes kiejtés, beszédhangsúly, beszédritmus fejlesztése Beszédszándékoknak megfelelő bekapcsolódás, szerepjáték készségének fejlesztése A megadott témakörökhöz kapcsolódó álló és mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet elmesélése, mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondása képességének fejlesztése Szerkesztett és autentikus szövegek magyarra fordítási készségének fejlesztése. A négy nyelvi alapkészség, a szókincs és a nyelvi ismeretek komplex fejlesztése A beszédszándékoknak (összefoglaló informálás, érvelés, tanácsolás) megfelelő közlések, önéletrajz, hivatalos levél írásbeli megfogalmazási készségének fejlesztése A szókincs fejlesztése A nyelvtani rendszer áttekintése, rendszerezés, összefoglalás, gyakorlás Az érettségi vizsga témaköreihez kapcsolódó álló vagy mozgó képsorok alapján a leírás, bemutatás, jellemzés, történet elmesélése, mások véleményének összefoglalása, saját vélemény elmondásának gyakorlása, a képesség készség szintre történő fejlesztése, mérése Irodalmi és köznyelvi (újságcikk, könyvismertetés, városkalauz, műleírás, tudományos ismeretterjesztés) autentikus szövegek megértésének fejlesztése és mérése Az érettségi követelménynek megfelelő közlések (esszé, magánlevél) írásbeli megfogalmazási készségének fejlesztése

342

Megvan

kétnyelvű

 

kurzuskönyvek, folyóiratok, levélírási technikákat ismertető könyvek, fólia szókártyák, szókirakó játékok, falitáblák nyelvtani táblázatok, falitáblák, kurzuskönyvek álló és mozgó képek, hangkazetták, folyóiratok, felvevő és lejátszó készülékek újságok, folyóiratok, szépirodalmi művek, szórólapok CD-ROM, szótárak, speciális vizsgára felkészítő könyvek

 

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Matematika

Tananyag

Eszköz típusa

A halmazszemlélet mélyítésére, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztésére Valószínűségi szemlélet fejlesztésére A nyelv logikai elemeinek, a matematikai logika alapjainak szemléltetésére, elmélyítésére A halmazműveletek szemléltetésére Különböző diagramokat szemléltető Az arányos osztás szemléltetésére Prímszámokat, négyzetszámokat szemléltető Egyenlőtlenségek azonos átalakítását, megoldását szemléltető Szöveges feladatok megoldástípusait bemutató Algebrai kifejezéseket és azok azonos átalakításait szemléltető Lineáris függvényeket és ábrázolásukat bemutató Négyzetes-, abszolutérték-, reciprok- és a négyzetgyök függvényeket bemutató Szabályos sokszögeket tartalmazó, testek készítéséhez és a sík lefedéséhez szükséges A térbeli formák megismerésére alkalmas különböző alapú egyenes és ferde hasábok, egyenes és ferde hengerek, gúlák, kúpok, gömbök Különböző testek hálóját szemléltető Különböző testek élvázait, élszögeket, lapszögeket szemléltető Adott tulajdonságú pontok (kör, gömb, szögfelező, szakaszfelező stb.) szemléltetésére alkalmas A kör kerületének és területének számítását szemléltető Hasonló síkbeli és térbeli alakzatokat bemutató, transzformációs szemléletet fejlesztő A bizonyítási igény kialakítására: háromszögek, négyszögek szögösszege átdarabolások helyessége Pythagoras tétele bizonyítását szemléltető Thalesz tétele bizonyítását szemléltető A szögpárokat bemutató A hatványozás és a gyökvonás fogalmát és azonosságait szemléltető A gyakorlatban használatos számlák, betétek, kölcsönök stb. aktuális űrlapjait és egyszerűbb esetekben a végösszeg kiszámítását bemutató munkaeszköz Első fokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldási lehetőségeit bemutató Másodfokú függvények grafikonjait, jellemzőit szemléltető Hegyesszögek szögfüggvényeit szemléltető A háromszögek nevezetes pontjait és vonalait bemutató

fólia

Tananyag

Eszköz típusa

fólia fólia falitábla falitábla fólia falitábla fólia fólia fólia falitábla falitábla munkaeszköz

modell modell modell fólia fólia fólia fólia fólia fólia fólia falitábla fólia minta és nyomtatvány fólia falitábla falitábla falitábla

A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának fólia alapeseteit bemutató

343

Megvan

Megvan


Vektorfelbontást szemléltető Szögfüggvényeket és tulajdonságaikat szemléltető Térbeli geometriai alakzatok szabályosságának megfigyelésére alkalmas Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldási módszereit bemutató Kétismeretlenes egyenlőtlenségek megoldásait szemléltető Különböző testek síkmetszeteit bemutató Az alakzat egyenletének fogalmát kialakító Valószínűségi eloszlásokat szemléltető

falitábla falitábla fólia fólia fólia modell fólia fólia

Fizika

Eszköz típusa

Tananyag A mozgásjelenségek bemutatása, a mozgást jellemző mennyiségek mérése, a mennyiségek közötti összefüggések felismertetése, a mozgásállapotok és változásaik dinamikai leírása, a leíráshoz szükséges mennyiségek mérése, a mechanikai kölcsönhatások megfigyelése, kísérleti vizsgálata, mérések kivitelezése A mozgásjelenségek megfigyelése, a mozgást jellemző mennyiségek mérése, összefüggések felismerése, mozgásállapot változást okozó kölcsönhatások mértékének mérése és egyensúlyi állapotok kísérleti vizsgálata Az SI mértékrendszer (alapmennyiségek, mértékszámok és mértékegységek, prefixumok jelentése) és az SI- kívüli engedélyezett használatú mértékegységek bemutatása A Naprendszer szemléltetése A Naprendszer és eleminek mozgásának szemléltetése A termikus kölcsönhatások bemutatása, a kölcsönhatást jellemző mennyiségek mérése, összefüggések felismertetése, a termikus kölcsönhatások következményeinek és gyakorlati alkalmazásainak szemléltetése A termikus kölcsönhatások önálló megfigyelése, mennyiségi leírása (mérések), kísérletek kivitelezése Az energia átalakulások gyakorlati felhasználásának (erőművek) szemléltetése Az elektromos kölcsönhatások szemléltetése és önálló megfigyelése elektrosztatikai tanulókísérlettel A mágneses alapjelenségek és mágneses kölcsönhatások bemutatása és önálló megfigyelése magnetosztatikai tanulókísérlettel

344

Megvan

lejtőmodell,



Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti)



Falitabló



Falitabló, videofilm Makett, video



Mikolacső, stopper

Hőmérő, kaloriméter tanulókísérleti eszközkészlet Video Tanulókísérleti eszközkészlet Mágneses rúdpár fa tokban, patkómágnes, mágneses készlet




Eszköz típusa

Tananyag Különböző egyenáramú és váltakozó áramú áramkörök kísérleti vizsgálata, az áramerősség, a feszültség, az ellenállás mérése; az elektromos áram hatásainak szemléltetése és kísérleti vizsgálata az anyag három halmazállapotában; az elektromágneses kölcsönhatások bemutatása, és kísérleti vizsgálata Elektromosságtani megfigyelések, mérések, kísérletek (folyamatosan változtatható) egyen- és váltakozó feszültséget biztosító, (a balesetvédelem előírásainak megfelelő) demonstrációs és tanulókísérleti eszköz segítségével Az elektromos áram hatásain alapuló mindennapi eszközeink bemutatása, működésük magyarázata

Tanulókísérleti eszköz, iránytű, Amper-Volt mérő

Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet)

Csengő, generátor, transzformátor, kétütemű és négyütemű motorminta, film faltábla Felfedezők, fizikusok megismertetése Falitabló, életrajzi filmek, arcképek Merev testek egyensúlyának vizsgálata, az egyszerű gépek Rugós erőmérő, kétkarú működésének szemléltetése, működésük magyarázata, emelő, karos mérleg gyakorlati felhasználásuk bemutatása súlysorozattal, csiga horoggal, A mechanikai rezgések megfigyelése, kísérleti vizsgálata, Rugók, hangvillapár rezonáló jellemzésükre bevezetett mennyiségek mérése fadobozzal és kalapáccsal; információhordozók A mechanikai hullámok önálló megfigyelése, a hullámok terjedési és találkozási jelenségeinek kísérleti vizsgálata, hullámkád demonstrációs bemutatása A hang, a hallás, a hangszerek empirikus vizsgálata és működésüknek megértése demonstrációs eszköz és Videódemonstrációs eszközkészlet segítségével eszközkészelt A fény terjedésének megfigyelése és szemléltetése-, a Optikai pad lencsékkel, terjedés törvényeinek kísérleti felismerése tükrökkel Az elektromágneses hullámok (teljes spektrumának) Video terjedésének, tulajdonságainak bemutatása és vizsgálata A gáztörvények empirikusan felismert törvényeinek Video anyagszerkezeti magyarázata A Brown mozgás közvetlen, vagy közvetett megfigyelésére, Video bemutatása Az anyag szerkezetének modellezését alátámasztó, kísérleti Video tapasztalatok bemutatása A természetes radioaktivitás, a mesterséges atommag- Video átalakítás, a magreakciók és láncreakció Radioaktivitás detektálása Geiger-Müller számáló A radioaktív izotópok gyakorlati felhasználásának Video bemutatása Atomreaktorok működését szemléltető eszköz video A paksi atomerőművek bemutatása CD A lendületmegmaradás törvényének kísérleti vizsgálata, az Forgató, nyomás, súrlódás erőtörvények empirikus felismerése és kimérése, a súrlódás vizsgálatára alkalmas és a közegellenállás vizsgálata tanulókísérleti eszközzel eszközkészelt Eszköz típusa

Tananyag

A mozgások pillanatnyi állapotának, állapotsorozatának stroboszkóp rögzítése

345

Megvan



 







Megvan


A matematikai inga, a fizikai inga mozgásának kísérleti vizsgálata A rezgések összetevésének kísérleti vizsgálata, rezgések csatolásának jelenségeinek bemutatása A mechanikai rezonancia megfigyelése és gyakorlati felhasználásnak bemutatása A felületi feszültség kísérleti vizsgálata A fizikai fénytan (elhajlás, interferencia, diszperzió, színképelemzés, polarizáció Az elemi részek kimutatása, tulajdonságainak vizsgálata, az anyagszerkezet modelljeinek kialakítása kísérleti bizonyítékok bemutatásával, az anyag kettős természetének igazolása Az anyagszerkezet vizsgálatához szükséges kísérlet berendezések (Wilson-kamra, GM cső, Van de Graafgenerátor, gyorsítók, tömegspektrográfok stb.) bemutatása A Naprendszer kialakulásáról, az égitestek fejlődéséről kialakított elméletek szemléltetése Az űrkutatás eddigi eredményeinek bemutatása

tanulókísérleti eszköz rugóval összekapcsolt ingasor video tanulókísérleti eszköz optikai készlet



video Van de Graaf generátor



video video

Földrajz

Tananyag

Eszköz típusa

A Naprendszer keletkezésének bemutatása A Naprendszer mozgásának szemléltetése A Föld alakjának bemutatása és időszámítási gyakorlatok Az űrkutatás eredményeinek és jelentőségének bemutatása A csillagos égbolt szemléltetése, az évszakonkénti változások bemutatása A Föld belső szerkezetének bemutatása A belső erők működésének szemléltetése A lemeztektonika bemutatása A Föld mozgásainak, nagy szerkezeti egységeinek és azok kialakulásának megértetése A fontosabb ásványok és kőzetek tulajdonságainak bemutatása, osztályozásuk és jellemzésük A földtörténeti időszámítása alapjainak és a korbeosztás egységeinek szemléltetése Az élővilág fejlődését bemutatása ősmaradványok szemléltetése A vízburok elhelyezkedésének, tagolódásának szemléltetése A szárazföld vizei típusának, kapcsolatainak, felhasználásuk módjának és a vízszennyezés legfőbb okainak és következményinek bemutatása Az óceánok és tengerek bemutatása A légkör alapfolyamatainak bemutatása, az időjárási térképek elemzése

modell modell földgömb fénykép csillagtérkép

    

földgömb videofilm szétszedhető földgömb videofilm

   

gyűjtemény



tabló



térkép időjárási térkép

 

Tananyag

Eszköz típusa

Megvan

gyűjtemény térkép

 

térkép, videofilm

A Föld éghajlatának bemutatása, az éghajlati diagramok és térkép térképek elemzése A Föld jellegzetes felszínformáinak bemutatása tabló Tematikus térképek különböző méretarányú és jelrendszerű térkép térképek elemzésével történő bemutatása

346

Megvan

  


A kontinensek és óceánok helyzetének, természeti adottságainak, erőforrásainak, domborzatának szemléltetése Európa, Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália és Óceánia, Antarktisz domborzati és vízrajzi adottságainak kontinensenkénti szemléltetése A természetföldrajzi övezetesség horizontális és vertikális bemutatása A kontinensek társadalmi és gazdasági jellemzőinek szemléltetése A kontinensek jelentősebb országcsoportjainak és országainak, valamint természeti- és társadalomgazdaságföldrajzi jellemzőinek bemutatása Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet, és Közép-Európa komplex bemutatása A Magyarországot környező szomszédos országok komplex bemutatása Európai Unió társadalmi-gazdasági földrajzának szemléltetése Tipikus tájaknak, jellegzetességeiknek, sajátosságaiknak bemutatása Hazánk Európában és a Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi helyzetének szemléltetése Természeti adottságaink tematikus bemutatása Társadalmi-gazdasági fejlődésünk szemléltetése A magyar gazdaság szerkezetének, infrastruktúárájának, nemzetközi kapcsolatainak bemutatása 6.0.4.33. tájaink földrajzi jellemzésére Természeti és társadalmi környezet megfigyeltetése, szemléltetése, illetve a regionális ártalmak mérése A népesség, a települések és a gazdasági élet szemléltetése Tipikus gazdasági tájak és átalakulási folyamatainak szemléltetése A gazdasági élet területi szerveződésének szemléltetése A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése A regionális és a globális környezeti ártalmak összefüggéseinek és megoldásainak szemléltetése A főbb nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenységének szemléltetése Magyarország geológiai, talaj, természet és környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedési viszonyainak szemléltetése Magyarország egy tetszés szerinti tájának bemutatása nagyméretarányú (1:50000) térképen A Naprendszer bemutatása csillagászati falitérképen A világatlasz bemutatása interaktív eszközzel

347

térkép térkép térkép, rajz tabló térkép térkép térkép videofilm videofilm térkép videofilm videofilm tabló térkép videofilm térkép videofilm videofilm tabló videofilm videofilm térkép térkép térkép CD-ROM



A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Kémia

Tananyag

Eszköz típusa

Az elemek vegyjele, rendszáma, atomtömege, periódusos rendszer. Az elemek megjelenési formája. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata, kémiai reakciók megfigyelése. A kémia történetének kiemelkedő személyiségei Magyar vegyészek élete és jelentősége Tömegmérés A pH mérése Az anyagok csoportba sorolása összetétel szerint Az atomok, ionok összetétele A molekulák összetétele, felépítése Az anyagi részecskék kapcsolódása, átalakulása A modell és a valóság kapcsolata A különböző kristályrácstípusok A kémiai reakciók csoportba sorolása A kémiai jelrendszer (vegyjel, képlet, egyenlet) Az anyagmennyiség, a részecskeszám, valamint a tömeg összefüggésének alkalmazása Az oldat, az oldott anyag, az oldószer tömege, ill. az oldat (tömeg %-os) összetétele közötti összefüggés Az oldtok kémhatása, a kémhatást okozó ionok aránya, valamint a pH összefüggése A nemfémes elemek és vegyületeik előállítása, felhasználása A fémek aktivitási sora A fémes elemek és vegyületeik előállítása, felhaszn. A szeretlen anyagok a természetben A szervetlen anyagok iskolai körülmények között nehezen vizsgálható tulajdonságainak megfigyelése Az anyagok élettani és környezeti hatására jellemző piktogramok A szervetlen anyagok tulajdonságai, felhasználása és környezeti hatása A szervetlen háztartási vegyszerek környezeti és élettani hatása, szakszerű felhasználása A levegő és a víz szennyezésének következményei A tápanyagoknak a szervezetben betöltött szerepe A természetes vizek minőségének vizsgálata Környezetvédelmi alapmérések végzése

falitábla



      

gyakorló program 

fólia video falitábla video video video, program

  

fólia video



video



Eszköz típusa

A fémek különböző típusú korróziója és ellene való video védekezés

348



falitábla laboratóriumi eszközök, vegyszerek fólia, video fólia, video különböző érzékenys. mérleg indikátorkészlet fólia fólia modellező készlet fólia program modell falitábla gyakorló program gyakorló program

program fólia vegyszer és eszköz vegyszer és (mikro,félmikro) Az ivóvíz, illetve a szennyvíz tisztításának folyamata fólia, video A szén, a nitrogén, az oxigén körfogásának folyamata fólia A földgáz és a kőolaj felhasználása video Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatása video Néhány szervetlen kémiai nagyipari gyártási folyamat video A fontosabb szervetlen vegyipari eljárások környezeti hatása video Tananyag

Megvan

eszköz

  

Megvan


A megújuló és meg nem újuló energiaforrások fólia Az atomok elektronszerkezete és periódusos rendszerbeli bemutató és demonstrációs helye közötti összefüggések felismerése program A molekulák térbeli felépülése modell, demonstrációs program A kémiai kötések típusait fólia A kémiai egyensúly kialakulásának folyamata video, fólia A kémiai egyensúly kialakulását befolyásoló tényezők video, fólia Az elektrokémiai jelenségek vizsgálat tanulókísérleti eszközkészlet Az elektrokémiai jelenségek vizsgálata demonstrációs eszközkészlet Az elemek standardpotenciál értékei falitábla Az oldatok koncentrációjával kapcsolatos összefüggések gyakorló program A reakcióegyenlet írása az elemi lépésektől az összetett gyakorló program redoxireakciók felírásáig A különböző típusú szerves vegyületek homológ fólia sorozatainak felépülése A szerves vegyületek tulajdonságait, élettani és környezeti vido hatásuk Az élettani szempontból fontos, bonyolult molekulák és video, gyakorló program izomerjeik A fehérjék felépülése, szerkezete bemutató és demonstrációs program A nukleinsavak felépülése és biológiai szerepe bemutató és demonstrációs program, video A mosószerek hatásmechanizmusa bemutató és demonstrációs program, video A drogoknak a szervezetre és a személyiségre gyakorolt video hatása Az egészségvédő és károsító anyagok, valamint hatásaik video A háztartási szerves anyagok, vegyszerek felhasználása, a bemutató és demonstrációs veszélyes hulladékok tárolása program, video Szerves vegyipari eljárások bemutató és demonstrációs program, video A fontosabb szerves vegyipari eljárások környezeti hatása bemutató és demonstrációs program, video A leggyakoribb műanyagok és monomerjeik demonstrációs anyggyűjtemény Biotechnológiai eljárások bemutató és demonstrációs program, video Tudás ellenőrzése, értékelése program

349

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Biológia

Tananyag

Eszköz típusa

A mikroorganizmusok vizsgálata, megfigyelésemegfigyelés, demonstráció A főbb rendszertani csoportok szemléltetése, megfigyelése Az emberi szövetek szemléltetése, tanulmányozása Az emberi szervrendszerek felépítésének tanulmányozása Az emberi csontváz megfigyelése, tanulmányozása Az ember belső szervrendszereinek megfigyelése, tanulmányozása Az egyes emberi szervek (agy, szem, bőr, hallás és helyzetértékelés szerve) megfigyelése és tanulmányozása Az emberi szervezetet károsító hatások és szenvedélybetegségek szemléltetése Az egészséges életmód szemléltetése, tanulmányozása Az emberi embrionális fejlődés szemléltetése Az elsősegélynyújtás képességének elsajátítása

mikroszkóp, projektor videofilm metszetek videofilm csontváz modell szervrendszer modell agy, szem, bőr, fül mod. videofilm

videofilm anatómiai falitábla elsősegélynyújtó egységcsomag sejtmodell szövetmetszetek felépítése falitábla

Az állati sejt és az állati szövetek szemléltetése Az állatok különböző szervrendszerei szemléltetése Az állatok különböző szervrendszerei felépítése szemléltetése Az állatok életmódjának szemléltetése A növényi sejt és a növényi szövetek szemléltetése A növényi szervek felépítésének szemléltetése

falitábla

videofilm sejtmodell szövetmetszetek virág-szár-levél-gyökér modell videofilm felépítésének falitábla

A növényi életműködésének bemutatása Táplálékláncok és táplálékhálózatok bemutatása A DNS molekula szerkezetének megfigyelése, tanulmányozása Az öröklésmenetek szemléltetése A sejtosztódás és a genetikai rekombináció tanulmányozása Az élőlények törzsfájának szemléltetése

350

DNS-modell falitábla falitábla, mitózis, meiózis falitábla

Megvan

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Informatika

Tananyag

Eszköz típusa

A számítógép főbb egységeinek bemutatása Az informatikai alapfogalmak (adat, jel stb.) szemléltetése A bit fogalmának bemutatása, fizikai fogalmakkal való megfeleltetése Régi számítógépek alkatrészeinek szemléltetése A számítógép története Számítástechnikával foglalkozó magyar és magyar származású tudósok munkásságának bemutatása Az iskolában használatos operációs rendszerek főbb funkcióinak bemut. A tananyaghoz kapcsolódó, az oktatott op. rendszer főbb utasításainak elsajátíttatása Segédprogramok jogtiszta szoftvereinek bemutatása A vírus viselkedésének szemléltetése A menü- és egérhasználat szemléltetése, modellezése A billentyűzet kezelése, gyakorlása A számítógép szakszerű üzembe helyezése algoritmusának bemutatása Egyszerű ismétlődéseket és elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezése és kódolása Feladatok algoritmizálása Véletlen események bemutatása Az (iskolai) könyvtári nyilvántartás rendszerének szemléltetése Ismert, korszerű perifériák (hardver eszközök) bemutatása Korszerű hardver eszköz főbb egységeinek, működésének ábrázolása, a fontos szakkifejezések megismerése A hír, információ, adat és kódolás fogalmi összefüggései Tömörítés, kicsomagolás alkalmazása Számítógépes hálózati topológiák A hálózati jogosultságok A szakszerű hálózati munka és levelezés szabályai A tananyaghoz kapcsolódó programozási nyelv főbb utasításai A tervezés, kódolás, tesztelés, hibajavítás folyamatának elsajátítása, rövid algoritmusok megfogalmazása és nyelvre kódolása A visszacsatolásos tevékenység szemléltetése egyszerűbb algoritmusokkal Egy szövegszerkesztő, ill. ábraszerkesztő lényeges funkciói A szöveg-, ill. ábraszerkesztés nyomdai és esztétikai elemei Egy szövegszerkesztő, ill. ábraszerkesztő lényeges funkcióinak gyakoroltatása

hardver elemek, fólia fólia fólia

X

hardver elemek fólia fólia

X

fólia

X

gép

X

351

szoftverek fólia szoftver szoftver fólia

Megvan

X X

fólia, jogtiszta szoftver fólia szoftver fólia hardver elemek fólia fólia jogtiszta szoftver fólia fólia fólia

X

X X X

fólia, jogtiszta szoftver fólia fólia fólia, papíranyagok jogtiszta szoftver

X


Tananyag

Eszköz típusa

Egy korszerű táblázatkezelő lényeges funkcióinak bemutatása, szemléltetése A táblázatkezelés lényeges funkciói, összefüggései A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma és összefüggései A rendszerben gondolkodás fejlesztését elősegítő diagramok, grafikonok készítésének gyakoroltatása Alapvető keresési, lekérdezési funkciók, feladatok szemléltetése Adatbázis létrehozásának és karbantartásának gyakorlása Egy adatbázis-kezelő felhasználói funkcióinak bemutatása A választott tankönyvhöz kapcsolódó, valamint a tananyaghoz tartozó oktatóprogramok megismerése A Neumann-elvű programozási nyelv szerkezetének, főbb utasításinak bemutatása Egyéb eltérő elv alapján felépülő nyelvek (logikai, automataszerű) szerkezetének, utasításainak bemutatása Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok felépítése, hozzáférhetősége (Internet)

fólia

Megvan

fólia fólia jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver jogtiszta szoftver fólia fólia, szoftver fólia, jogtiszta szoftver

Ének-zene

Tananyag Zeneelméleti ismeretek ismétlése, rendszerezése, alkalmazási képesség fejlesztése: kottaismeret, hangsorok, hangnem, ritmus, ütemfajták, zenei műszavak Népi hangszerek, népi együttesek, táncházak bemutatása A barokk és a klasszikus zenekar hangszereinek szemléltetése A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus kiemelkedő mestereinek bemutatása A romantikus zenekar hangszereinek bemutatása A romantika és a XX. Századi zene kiemelkedő mestereinek bemutatása A hagnszín-hallás fejlesztése, a környezet, az emberi hang, a tanult klasszikus és népi hangszerek bemutatása Bartók, Kodály és más magyar szerzők népzenei ihletésű műveinek és ezek részleteinek bemutatása A magyar nemzeti és az európai romantika kiemelkedő mesterei által komponált zeneművek és azok részleteinek bemutatása A magyarországi és az európai kultúrák népzenéjének bemutatása A zeneirodalomból a szórakoztató zene funkcióinak bemutatása A zene és a társművészetek kapcsolatának személtetése A magyar és a zenei világ hazai és más országok főbb intézményinek, hangversenytermeinek, operaházainak megismertetése

352

Eszköz típusa falitáblák, CD-ROM

albumok, hang-kazetták falitábla, videofilm

hanglemez, hangkazetta, videofilm, élő zenéhez 1 db pianinó

videofilm

Megvan

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Osztályfőnöki

Eszköz típusa

Tananyag A család összetételét, generációs kapcsolatokat szemléltető A családtípusok megfigyelésére alkalmas tanulókísérleti eszközkészlet Egy család életét bemutató A család szabadidő-felhasználás lehetőségeit bemutató Egy téli szünet megtervezését bemutató Napi és szünidei időterveket szemléltető A család egészségügyi helyzete felmérésének jelentőségét szemléltető Káros szenvedélyeket, felismerésüket, kiküszöbölésüket bemutató A családtagok egymás iránti figyelmességét, törődését bemutató Elsősegélycsomag összeállítását gyakoroltató tanulókísérleti munkaeszköz A szép lakás és a kényelemes otthon iránti igény felkeltésére alkalmas különféle A környezeti veszélyforrásokat, hulladékeltávolítás módozatait A levegő, a víz és a talaj szennyezését, valamint a zajártalmak határait szemléltető A modern háztartás energiagazdálkodását, gépesítésének mértékét, gazdaságosságát bemutató Egy háztartás egy éves, illetve havi energiafelhasználását szemléltető A piaci árak és a családi jövedelmek (kereseti modellek) összevetését bemutató A családi gazdálkodással kapcsolatos egyszerűbb jogi ügyletek lebonyolítását szemléltető Különféle szerződésformák és fajták (biztosítások, kárfelmérések, hitelkonstrukciók, értékpapírok) megismeréséhez Egyes életszakaszokhoz tartozó, jellemző életszerepeket szemléltető A pályaváltást, pályamódosítást kiváltó egyéni és társadalmi okokat szemléltető A foglalkoztatási viszonyokat, a magyarországi munkaerőpiaci helyzetet bemutató Álláskeresés folyamatát és a különböző technikákat ismertető Az önéletrajzírás elemeit és a különböző önéletrajztípusokat bemutató Hirdetésmintákat, kísérőlevélformákat és munkaszerződéstípusokat ismertető Az új belépők, illetve pályakezdők beilleszkedési nehézségeit bemutató Felvételi szituációs interjúk készítését lehetővé tevő, szerepjátékok gyakorlására

353

Megvan

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Rajz és vizuális kultúra

7.3.4.1. A vizuális nyelv sajátosságainak, összefüggéseinek megértetésére alkalmas eszköz 7.3.4.2. A művészettörténet nagy korszakait, a kor és műalkotás közötti összefüggések, képzőművészeti és más művészeti ágak kapcsolatát bemutató, az összefüggések megértetésére, műelemzés módszerének kialakítására alkalmas eszköz 7.3.4.3. Néhány különleges és alkotói módszert szemléltető, a technikai és alkotói módszerben való jártasság kialakítására alkalmas eszköz és munkaeszköz 7.3.4.4. A műszaki jellegű ábrázolás közlő nyelvének gyakorlására alkalmas eszköz 7.3.4.5. A tömegkommunikáció vizuális közléseit bemutató, kép. fejlesztésre alkalmas eszköz 7.3.4.6. A környezet és a tárgyak közötti összefüggések bemutatására alkalmas eszköz 7.3.4.7. Az anyagmegmunkálási, szerelési, építési jártasság kialakítására alkalmas eszközkészlet 7.3.5.1. Szabadon választott technikában való jártasság kialakítására alkalmas eszköz, eszközegyüttes 7.3.5.2. Különböző (képi, zenei, irodalmi) művészeti alkotásokban fellelhető kifejező eszköz felismerésére, értelmezésére alkalmas eszköz 7.3.5.3. Korunk új médiumainak megismerésére alkalmas eszköz 7.3.5.4. A film műfajait bemutató, ismeretszerzésre alkalmas eszköz 7.3.5.5. A tömegkommunikáció vizuális ágait, legfontosabb tartalmi és formai jellemzőt szemléltető és eszköz 7.3.5.6. Az Országos Közgyűjtemények jellegzetes anyagának bemutatására alkalmas eszköz 7.3.5.7. Az egyetemes és magyar művészettörténet (iparművészet), magyar népművészet főbb jellemzői bemutatására alkalmas eszköz Testnevelés és sport

A tantárgy eszközjegyzékét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben megfogalmazottak alapján állítottuk össze. TORNASZOBA

TORNATEREM

TORNAUDVAR

Kislabdák, labdák Tornaszőnyegek Tornapad 2 db Zsámoly 2 db Bordásfal 2 db Gumikötél 5 db Ugrókötél 5 db Medicinlabda 5 db Stopper Kiegészítő tornakészlet Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Tornaszőnyegek Szivacsdomb Kosárlabda palánk 2 db Gyűrű 1 pár Mászórúd 2 db Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések Szabadtéri labdajátékok felszerelése Magasugró állvány és léc Távol- és magasugró gödör Futópálya Egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

354

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja Szakmai tantárgyak

A szakképzés tantárgyainak oktatásához szükséges eszközök részletes jegyzékei a Központi Programokban, az adott tantárgynál találhatók. Ezek megjelenítése a Pedagógia Programban nem indokolt, mivel az oktatott szakmák igényeinek megfelelően rendelkezünk minden alapvető eszközzel, csak az elhasználódás következtében leselejtezett eszközöket kell rendszeresen pótolni, illetve a technológiák korszerűsödése miatt a piaci kínálatban megjelenő legújabb eszközök beszerzését kell szorgalmazni. Ezek a szükségletek előre nem tervezhetők. Folyamatos, naprakész szükséglet- és igényfeltárás történik. A beszerzéseket Szakképzési Alapból szerzett, pályázatokon elnyert pénzekből igyekszünk finanszírozni

355


2. sz. melléklet 4.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként

Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés

Irodalom 1.

Szerzők, művek  Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila  Portrék: az életmű néhány jellemzője művek alapján  Látásmódok: a világlátás és a kifejezésmódok sajátosságainak bemutatása  A kortárs irodalomból  Világirodalom:

az

európai

irodalom

alapvető

hagyományaitól

a

századfordulós modernség jellemzőiig  Színház- és drámatörténet  Az irodalom határterületei: az irodalom és a média kapcsolata, irodalmi ismeretterjesztés  Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 2.

Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok: témaváltozatok felismerése, értelmezése, összevetése  Műfajok, poétika 356


 Korszakok, stílustörténet: a kifejezésmód változásai a középkortól a szimbolizmusig 3.

Fogalmak (A részletes vizsgakövetelményekben megadott fogalmak a magyar nyelv és irodalom ismeretköreihez)

Történelem 1.

Őskor

2.

Ókori Kelet

3.

Ókori Görögország

4.

Ókori Róma

5.

A korai feudalizmus

6.

Az Árpád-házi királyok kora

7.

A késő középkor

8.

Magyarország a XIV-XV. században

9.

Kora újkor

10. Magyarországon a koraújkorban 11. A felvilágosodás és a polgári átalakulás 12. A polgárosodás kezdetei Magyarországon 13. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 14. A nemzetállamok kora 15. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon 16. Az I. világháború a gazdasági válságig 17. Az I. világháború és következményei Magyarországon 18. A gazdasági válságból a II. világháborús összeomlásáig 19. Magyarország a II. világháború után 20. A jelenkor 21. A rendszerváltozás tartalma és következményei 22. Állampolgári ismeretek

Angol és német nyelv 357


1.

Személyes vonatkozások, család (életrajz, családi élet mindennapjai, személyes tervek)

2.

Ember és társadalom (ünnepek, külső-belső jellemzés, baráti kör, öltözködés, vásárlás)

3.

Környezetünk (környezetvédelem, időjárás, lakóhely és környéke, nevezetességek, szórakozási lehetőségek, a városi és a vidéki élet)

4.

Az iskola (az iskola bemutatása, tantárgyak, órarend, a nyelvtanulás szerepe, iskolai élet)

5.

A munka világa (pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás)

6.

Életmód (napirend, egészséges életmód, étkezési szokások, gyakori betegségek)

7.

Szabadidő (hobbi, színház, mozi, koncert, sportolás, olvasás, TV, rádió, videó, számítógép)

8.

Utazás (a közlekedés eszközei, nyaralás, utazás szervezése)

9.

Tudomány és technika (technikai eszközök a mindennapi életben)

Matematika 1.

Gondolkodási módszerek  Halmazok  Matematikai logika  Kombinatorika  Gráfok

2.

Számelmélet, algebra  Alapműveletek  A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek  Racionális és irracionális számok  Valós számok  Hatvány, gyök, logaritmus  Valós számok  Hatvány, gyök, logaritmus  Betűkifejezések, nevezetes azonosságok  Arányosság, százalékszámítás 358


 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek  Középértékek, egyenlőtlenségek 3.

Függvények, az analízis elemei  A függvény fogalma, függvénytani alapfogalmak  Egyváltozós függvények grafikonja, függvénytranszformációk, a függvények jellemzése  Sorozatok (számtani és mértani sorozatok, kamatos kamat)

4.

Geometria, koordinátageometria, trigonometria  Elemi geometria  Geometriai transzformációk  Síkbeli és térbeli alakzatok  Vektorok síkban és térben  Trigonometria  Koordinátageometria  Kerület, terület  Felszín, térfogat

5.

Valószínűségszámítás, statisztika  Leíró statisztika  A valószínűségszámítás elemei

Fizika 1.

A testek haladó mozgása  Kinematika  Dinamika

2.

Merev testek mechanikája  Merev test haladó mozgása  Merev test forgása  Az anyagok halmazállapota  Szilárd testek alakváltozásai

3.

Periodikus mozgások 359


 Az egyenletes körmozgás  A harmonikus rezgőmozgás  Mechanikai hullámok 4.

Munka, energia, teljesítmény

5.

Folyadékok és gázok

6.

Elektromosság és mágnesesség Elektrosztatika Az elektromos egyenáram. Az áramerősség Mágnesesség

7.

Elektromágneses hullámok

8.

Fényjelenségek

9.

Modern fizika  Atomfizika  Atommagfizika  A csillagok fizikája

Informatika 1.

A kommunikáció

2.

Információ és társadalom

3.

Jelátalakítás és kódolás

4.

A számítógép felépítése

5.

Az operációs rendszer és főbb feladatai

6.

A szövegszerkesztő használata

7.

Szövegszerkesztési alapok

8.

Szövegjavítási funkciók

9.

Táblázatok, grafikák a szövegben

10. A táblázatkezelő használata 11. A táblázatok felépítése 12. Adatok a táblázatokban 13. Táblázatformázás 14. Táblázatok, szövegek, diagramok 15. Problémamegoldás táblázatkezelővel 360


16. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 17. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 18. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 19. Képernyő és nyomtatási formátumok 20. Kommunikáció az Interneten 21. Weblap készítés 22. Prezentáció (bemutató) 23. Grafika 24. Könyvtárak 25. Dokumentumok 26. Tájékoztató eszközök Földrajz 1.

Térképi ismeretek (térképi ábrázolás, gyakorlatok és az úrtérképezés)

2.

A Naprendszer (felépítése, kísérő égitestek, a Föld és mozgásai)

3.

A Föld szerkezete és felépítése (a kőzetburok szerkezete, a kőzetlemezek mozgásai és következményei)

4.

A Föld nagy szerkezeti egységei és a felszín fejlődés (Földtörténet, ősmasszívumok, hegységek, síkságok, külső-belső tok)

5.

A levegőburok földrajza (felépítése, összetétele, felmelegedés, időjárási és éghajlati elemek)

6.

A vízburok földrajza (világtenger, felszíni és felszín alatti vizek, vízgazdálkodás)

7.

A szoláris és valódi éghajlati övezetesség (vízszintes és függőleges övezetesség, forró, mérsékelt és a hideg övezet jellemzői)

8.

A népesség és település földrajza (a népesség csoportosítása, településtípusok)

9.

A világgazdaság általános jellemzése, szerkezete és átalakulásának jellemző folyamatai (termelés és fogyasztás, a világ élelmiszergazdasága, a világ energiagazdasága és ipara, a harmadik és negyedik szektor szerepe)

10. A világgazdaságban szereplő régiók, országcsoportok és országok (pólusok és peremterületek, regionális gazdasági integrációk)

361


11. Magyarország

földrajza

(az

ország

természeti

adottságai,

nagytájai,

a

nemzetgazdaság ágazatai és jellemzői hazánk nagyrégióinak természet- és társadalomföldrajzi képe, az ország környezetei állapota) 12. Európa regionális földrajza (Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe, Nyugat-Európa jellemzői, az Európai Unió jellemzői, Dél-Európa jellemzői, Észak-Európa jellemzői, Közép-Európa jellemzői, Kelet-Európa jellemzői) 13. Ázsia regionális földrajza (Délkelet-Ázsia jellemzői, Nyugat-Ázsia jellemzői) 14. Amerika regionális földrajza (USA jellemzői, Latin-Amerika jellemzői) 15. Afrika, Ausztrália és Óceánia földrajza 16. A globális válságproblémák földrajzi jellemzői (a geoszférák környezeti problémái, a termelés és fogyasztás növekedés földrajzi következményei, a világ globális problémái) Ügyviteli alapismeretek 6. A gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső iratok 6.1. Ajánlatkérés 6.2. Ajánlat 6.3. Megrendelés 6.4. Megrendelés visszaigazolása 6.5. Kifogásoló levelek 7. Állami szervek és vállalkozások belső ügyiratai  Tájékoztató elkészítése  Beszámoló elkészítése  Emlékeztető elkészítése A szóbeli vizsga témakörei az alábbi területekhez kapcsolódnak: 1. Gazdálkodási ismeretek -

termelési tényezők, piac, kereslet-kínálat

-

vállalkozási formák jellemzői

-

pénzforgalommal kapcsolatos fogalmak

-

Európai Unió

2. Jogi ismeretek 362


-

jogalkotás, jogforrások, jogágak

-

polgári jog alapvető fogalmai, szerződésfajták

3. Munkavállalás -

munkajogi ismeretek

-

munkaviszony keletkezése, megszűnése

-

munkavállaló jogai, kötelességei

4. Munkahelyi környezet -

korszerű iroda ismérvei, berendezése, technikai eszközei

5. Programszervezés, kapcsolattartás -

vendégfogadás főbb szabályai

-

protokollismeretek

-

programszervezési ismeretek

6. Hivatalos levelezés -

hivatalos és üzleti levelek alaki, tartalmi jellemzői

-

ügyirat-kezelési ismeretek, műveletek

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 1.

A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai

2.

A piac működése

3.

A fogyasztási magatartás

4.

A kereslet rugalmassága és mérőszámai

5.

A vállalat és a tanulói magatartás

6.

A tökéletesen versenyző vállalat piaci alkalmazkodása

7.

A monopolpiac

8.

A piaci formák összehasonlítása és a versenyszabályozás

9.

A tényezőpiac sajátosságai

10. Az externália 11. Makrogazdasági körforgás 12. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 13. Az árupiaci kereslet 14. A munkapiac 15. A modern pénzrendszer 363


16. A pénzpiac 17. A költségvetési politika hatása az árupiaci keresletre 18. Az állam gazdaságszabályozó szerepe 19. Vállalatok a nemzetközi piacokon 20. A nyitott gazdaság jellemzése Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) 1.

Marketinggazdálkodás  a marketingszemlélet helyes értelmezése, eszköztára  a vállalkozás környezete

2.

Vállalkozás  a vállalkozás célja, folyamatai

3.

Vállalkozás és az államháztartás kapcsolata

4.

Vállalkozások pénzügyi kapcsolatai  a pénzforgalom  a finanszírozás

5.

Egyszerű adatfeldolgozási módszerek  a statisztikai sorok, táblák  a grafikus ábrázolás eszközei

6.

Számviteli alapfogalmak  a vállalkozás vagyona  a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

7.

Marketing alapok  a marketingkutatás

8.

A vásárolt készletek statisztikai elemző eszközei  a viszonyszámok  a középértékek, a szóródás

9.

A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartása  a készletváltozások külső és belső bizonylatai  az anyagok és az áruk alapvető gazdasági eseményei

10. A vállalkozások humán erőforrás (munkaerő) gazdálkodása 364


 a gazdálkodás feladatai  analitikus és főkönyvi elszámolása 11. A humán erőforrás- és jövedelemgazdálkodás elemzése  átlagok, viszonyszámok  standardizálás 12. Befizetések  a tárgyi eszköz beszerzésre irányuló tevékenység (beruházás) értékcsökkenés  a befizetett pénzügyi eszközök 13. A tevékenység költségei  a költségnem szerinti költségelszámolás bizonylatai  a költségvetési tételek szerkesztése 14. A saját termelésű készletek állományváltozása és értékesítése  a raktárba vétel és értékesítés  az érték-, ár- és volumenindex 15. Marketingstratégiák, a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 16. Marketing-mix  a termék, az ár, az értékesítési csatornák, az elosztás 17. A pénzügyi- és hitelműveletek  rövid távú finanszírozás  könyvviteli elszámolása 18. A könyvviteli zárlat és a nyitás 19. Az éves beszámoló 20. Menedzsment ismeretek  a vezetés feladatai  az emberek viselkedése a szervezetben

365


Közgazdaság-marketing alapismeret KOMPETENCIÁK

Követelmények

1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1.1 A közgazdaság-tudomány Legyen képes a közgazdaságtan alapfogalmainak szakszerű alap-kategóriáinak megfogal- definiálására Tudja értelmezni a munkamegosztást, a gazdaság erőforrásait, a mazása termelési tényezőket. Legyen képes értelmezni az erőforrások szűkösségét, és a közgazdaságtan válaszát a szűkösségre. Tudja értelmezni a piac elemeit és bemutatni a keresleti-kínálati függvényeket. Legyen képes bemutatni a Marshall-kereszten egy termék piacának egészét. Legyen képes ábrázolni a Marsahall-keresztet. 1.2 A fogyasztói magatartás Tudjon különbséget tenni a fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei között. és a kereslet értelmezése Legyen képes különbséget tenni a teljes haszon – határhaszon – a csökkenő határhaszon között. Tudja a teljes haszon – a határhaszon – a csökkenő határhaszon alapvető törvényszerűségeit. Legyen képes ábrázolni és értelmezni a hasznossági függvényeket és a költségvetési egyenest. Tudjon számításokat végezni a kereslet rugalmasság alapképleteinek segítségével. 1.3 A vállalat és a termelői Legyen képes jellemezni a vállalatot, környezetét és céljait. magatartás megadott Legyen képes értelmezni a technikai és gazdasági hatékonyság szempont szerinti értelmezése fogalmát. Legyen képes bemutatni a gazdasági időtávokat és azok jelentőségét a vállalat életében. Tudjon különbséget tenni a különféle vállalati költségek között. Legyen képes alapadatokból különféle költségeket, illetve profitokat kiszámítani. 1.4 A vállalat kínálatának és a Tudjon egyes piacformákat jellemezni. Legyen képes bemutatni és ábrázolni a profitmaximum elérésének piac jellegének összevetése feltételeit tökéletes verseny esetén. Tudja jellemezni az üzemszüneti és fedezeti pontot. Legyen képes ábrázolni a profitmaximum elérésének feltételeit tökéletes verseny ill. monopólium esetén. Tudja ábrázolni és elemezni a fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulását. 1.5 A termelési tényezők Legyen képes értelmezni a származékos keresletet. Tudja értelmezni a határtermék-bevétel és az input tényező határpiacának értelmezése költségének fogalmát, jellemezni azok szerepét az optimális tényező-felhasználásban. Legyen képes jellemezni munkapiacot kereslete ill. kínálata szempontjából.

366

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja KOMPETENCIÁK Követelmények

1.6 A vállalatok a nemzetközi piaci kapcsolatainak bemutatása 1.7 A piaci szabályozás kritikája 2. A makroökonómia kategóriák értékelése 2.1 A makroökonómia Tudjon különbséget tenni a mikro-és makroszemlélet között. Legyen képes ismertetni a makrogazdaság szereplőit és a közöttük alapösszefüggések végbemenő jövedelem áramlásokat. megfogalmazása Tudja értelmezni a kibocsátás nemzetközi mutatóit. 2.2 A makrogazdaság Tudja értelmezni az árupiaci kereslet tényezőit, a fogyasztási és árupiaca - az egyensúlyi megtakarítási függvényt és a beruházások szerepét. Tudjon számításokat végezni az egyensúlyi jövedelem meghatájövedelem értelmezése rozására. 2.3 A makrogazdaság Tudja jellemezni a pénzpiaci kategóriákat és a pénzpiacra ható pénzpiacának, a kamatláb tényezőket. alakulásának bemutatása Tudjon különbséget tenni a munka keresletét és a kínálatát meg2.4 Munkapiac. A munkapiaci határozó tényezők között. Tudja értel-mezni a munkanélküliség egyensúlytalanság – egyes fajtáit. munkanélküliség értelmezése Legyen képes levezetni a munkakínálati függvényt. 2.5 Az infláció és inflációs Tudja az infláció fogalmát, felsorolni fajtáit és okait. Tudja definiálni a keresleti és költséginflációt. folyamatok bemutatása Legyen képes bemutatni a várakozások és az infláció kapcsolatát. 2.6 A makrofolyamatok Tudja értelmezni az állam feladatait, az állami beavatkozás okait és befolyásolhatósága, a gazda- a lehetséges megoldásokat. ságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismerete 2.7 A nyitott makrogazdaság Tudja értelmezni a külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmakat. megadott szempontok szerinti Legyen képes felismerni, megfogalmazni és elmagyarázni a külkereskedelem jelentőségét. értelmezése Legyen képes a külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalmát és összefüggéseit ismertetni. 3. Marketing ismeretek 3.1 A marketing kialakulá- Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit, sának, fogalmának, fejlődé- kifejteni, bemutatni a marketing tartalmát. Tudjon különbséget tenni a marketing mix összetevői között. sének ismertetése 3.2 A piac, a piaci környezet Legyen képes felismerni a vállalat mikro-és makrokörnyezetét. Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit. Legyen képes elemzése bemutatni a piac szerkezetét és a piaci formákat. Tudja jellemezni a piaci szereplőket és a piactípusokat. 3.3 A fogyasztói vásárlói Tudja értelmezni a fogyasztói magatartás modelljét és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. magatartás tényezői Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között, tudja azokat jellemezni. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait.

367


3.4 A célpiaci marketing, Tudja a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit, piacszegmentálás értelmezése. legyen képes különbséget tenni közöttük. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. A célpiacok kiválasztása. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes bemutatni a célpiacok kiválasztásának elemeit. Ismerje a termék pozicionálását. 3.5 A marketing információs Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs-rendszer funkcióit. rendszere 3.6 A piackutatás fajtáinak, Legyen képes felismerni a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, a piackutatás módszereinek folyamatát, módszereit. megfogalmazása Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Legyen képes bemutatni a piackutatási módokat. 3.7 A piackutatás felhaszná- Legyen képes a piackutatási eredményeket értékelni. lási területeinek megismerése 3.8 A termékpolitika és Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére. termékfejlesztés értelmezése Legyen képes a termék osztályozását, a termékfejlesztés folyamatát ismertetni. Tudja kifejteni a termékpiaci stratégiák jelentőségét. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. 3.9 Az árpolitika és Tudjon válaszolni az ár fogalmára és szerepére, az árképzési rendszerekre. árstratégia értelmezése Legyen képes az árpolitika lényegét, célkitűzéseit megfogalmazni. Tudja jellemezni az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt. 3.10 Az értékesítéspolitika, Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat értékesítési csatornák elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes felismerni a kereskedelem helyét a piacgazdaságban kiválasztása és elemezni szerepét. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. 3.11 A kommunikációs Legyen képes a kommunikáció fogalmát és fajtáit megfogalmazni. Tudja értelmezni a kommunikációs folyamatot. politika megismerése 3.12 A marketingkommu- Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét. Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit nikáció eszközrendszere 3.13 A reklám szerepének és Tudjon válaszolni a reklám fogalmára és szerepére vonatkozó kérdésekre. fejlődésének feldolgozása Legyen képes bemutatni a reklám fejlődését. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. 3.14 A reklámeszközök és Tudjon különbséget tenni a reklámeszközök között. Legyen képes bemutatni a reklámhordozók szerepét. Tudja azonoreklámhordozók sítani a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Tudja elemezni a reklámhatásokat. 3.15 A public relations Tudjon válaszolni a public relations fogalmára és jellemzőire vonatkozó kérdésekre. értelmezése Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. Tudjon különbséget tenni a PR akciók között, és ismerje a szponzorálás formáit.

368


3.16 Az eladásösztönzés, a Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. személyes eladás Legyen képes bemutatni az SP módszereket. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes bemutatni a PS területeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. 3.17 Az image és az egyedi Tudja értelmezni az image lényegét, fajtáit. vállalati arculat Legyen képes bemutatni és elemezni a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. megfogalmazása Legyen képes jellemezni a CI összetevőit: formai és tartalmai elemeit. 3.18 Az egyéb Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. piacbefolyásolási eszközök Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit, és típusait. Tudjon válaszolni a vevőszolgálat szerepére és lényegére vonatösszevetése kozó kérdésekre. TÉMAKÖRÖK

Követelmények

1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1.1 A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának egésze. A Marsahall-kereszt ábrázolása. 1.2 A fogyasztói magatartás A fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei. A hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon és az alapvető és a kereslet törvényszerűségei. A hasznossági függvények és a költségvetési egyenes. A kereslet rugalmassága. Számítások. 1.3 A vállalat és a termelői A vállalat fogalma, környezete, céljai. A technikai és gazdasági hatékonyság. magatartás A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. 1.4 A vállalat kínálata és a Az egyes piacformák jellemezői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny esetén. piac jellege Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny ill. monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulása. 1.5 A termelési tényezők A származékos kereslet. A határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének piaca fogalma, szerepe az optimális tényező-felhasználásban. A munkapiac kereslete ill. kínálata. 1.6 A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai. 1.7 A piaci szabályozás kritikája

369

A Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programja TÉMAKÖRÖK Követelmények

2. A makroökonómia kategóriák értékelése 2.1 A makroökonómia A mikro-és makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelem alapösszefüggései áramlások. A kibocsátás nemzetközi mutatói. 2.2 A makrogazdaság Az árupiaci kereslet tényezői, a fogyasztási és megtakarítási árupiaca – az egyensúlyi függvény és a beruházások szerepe. Számítások az egyensúlyi jövedelem meghatározására. jövedelem 2.3 A makrogazdaság A pénzpiaci kategóriák. pénzpiaca, a kamatláb A pénzpiacra ható tényezők. alakulása 2.4 A munkapiac. A munka- A munka keresletet és a kínálatot meghatározó tényezők. piaci egyensúlytalanság – A munkanélküliség fajtái. A munkakínálati függvény. munkanélküliség 2.5 Az infláció és inflációs Az infláció fogalma, fajtái és okai. A keresleti és költséginfláció. folyamatok A várakozások és az infláció kapcsolata. 2.6 A makrofolyamatok Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges befolyásolhatósága, a megoldások. gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata 2.7 A nyitott makrogazdaság A külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmak. A külkereskedelem jelentősége. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalma. 3. Marketing ismeretek 3.1 A marketing kialakulása, A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing tartalma. fogalma, fejlődése A marketing-mix összetevőit. 3.2 A piac, a piaci környezet A vállalat mikro-és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete és a piaci formák. elemzése A piaci szereplők és a piactípusok. 3.3 Fogyasztói és szervezeti A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. vásárlói magatartás A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 3.4 A célpiaci marketing, A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. piacszegmentálás. A piacszegmentáció lényege. A célpiacok kiválasztása A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása. 3.5 A marketing információs A marketing információszükséglete. Az információs-rendszer funkciói. rendszer

370


fajtái, A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatási módok. piackutatás A piackutatás eredményének értékelése.

3.6 A piackutatás módszerei

3.7 A felhasználási területei 3.8 A termékpolitika, A termék fogalma, a termék osztályozása, termék fejlesztési típusok. termékfejlesztés A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. 3.9 Árpolitika, árstratégia Az árpolitika lényege, célkitűzései. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció. 3.10 Az értékesítéspolitika, Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. értékesítési csatornák Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. kiválasztása A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 3.11 A kommunikációs A kommunikáció fogalma és fajtái. A kommunikációs folyamat. politika 3.12 A marketingkommuni- A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. káció eszközrendszere 3.13 A reklám szerepe és A reklám fogalma és szerepe. A reklám fejlődése. fejlődése A reklám fajtái. 3.14 A reklámeszközök és A reklámeszközök. A reklámhordozók szerepe. reklámhordozók A public relations fogalma, jellemzői. 3.15 A public relations A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók, és a szponzorálás. 3.16 Az eladásösztönzés, a Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az SP módszerek. személyes eladás A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. A PS területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 3.17 Az image és az egyedi Az image lényege, fajtái. A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. vállalati arculat A CI összetevői: formai és tartalmai elemei. 3.18 Az egyéb piacbefolyá- A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. solási eszközök A vevőszolgálat szerepe, lényege.

371


Vendéglátó idegenforgalmi ismeretek TÉMAKÖRÖK

Követelmények

1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésé1.1 A vendéglátás alapjai nek hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni. Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására. 1.2 A vendéglátás Tudja a vendéglátás feladatkörét jellemezni. Legyen képes a termelés, az értékesítés és a szolgáltatás, mint tevékenységi körei tevékenység fogalmi meghatározására. Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek meghatározására. Tudja a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelményeket. 1.3 A vendéglátás Tudja a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását. Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. üzlethálózata Tudja értelmezni a turizmus fogalmát. 1.4 A turizmus alapjai Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszait és azok jellegzetességeit. A turizmus helye a nemzetgazdaságban. 1.5 A turizmus tevékenysége, Tudja értelmezni az aktív és passzív turizmus fogalmának lényegét. tevékenységi formái fajtái. Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus feltételrendszerét. 1.6 A turizmus és a környezet Tudja a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezőket. összefüggései 1.7 A vendéglátás és a A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító szervezeteket és tevékenység feltételrendszere jellemzőiket. Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit. Legyen képes felsorolni a turizmus dolgozóival szemben támasztott követelményeket. Tudja a piac fogalmi meghatározását. 1.9 A turizmus piaca Ismerje a piac elemeinek fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit Tudja a turisztikai piac alakulására ható tényezőket. Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit Tudja elemezni a piaci kockázat, lényegét. Ismerje az árképzést a turizmusban. Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit. Tudja a vendéglátás piacának általános jellemzőit. 1.10 A vendéglátás piaca Tudja a vendéglátás piacára ható tényezőket. Tudja jellemezni hazai vendéglátás fejlesztési, lehetőségeit. Ismerje az árképzést a vendéglátásban.

372


ügyviteli Tudja az ügyvitel fogalmi meghatározását.. Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat. Tudja az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását. Tudja értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit. 1.12 A turizmus és a Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait. Tudja a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalma, vendéglátás ügyvitele fajtáit, a kiállítás szabályait. Tudja az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi követelményeit, a kezelési szabályait. Tudja a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait. 2. Szállodai alapismeretek Tudja a szálláshely fogalmát deffiniálni fajtái ismertetni. 2.1 Szálláshelyek, szállodák Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit. 2.2 A szálloda működésének Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait. Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit tárgyi feltételei Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit, berendezéseit, felszereléseit. 2.3 A szálloda működésének Legyen képes ismertetni a szálloda, szervezeti felépítését, a szállodai munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat. személyi feltételei Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására. Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelményeket. Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó 2.4 Szállodai ügyvitel ügyviteli feladatokat. Ismerje a szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályait. Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének, területeit. 2.5 A szállodai gazdálkodás Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására. Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az eredmény kimutatás lényegi megfogalmazására. 2.6 A szállodai Tudja a szálloda biztonsági előírásait. tevékenységhez kapcsolódó Tudja a tűzvédelem szabályait. legfontosabb speciális Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda jogszabályok, rendeletek és kártérítési felelősségét. Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy, körelőírások nyezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait 1.11 Általános alapismeretek

373


3.1 A marketing fejlődése

fogalma,

3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás

3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3. 7 A termékpolitika, termékfejlesztés 3. 8 Árpolitika, árstratégia

3.9 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása

3.10 A marketingkommunikáció eszközrendszere 3.11 A reklám szerepe, tervezése 3.12 A Public Relations 3.13 Az eladásösztönzés, és a személyes eladás

3.14. Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

3. Marketing alapismeretek Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit. Tudja a marketing fejlődési fázisait. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között. Legyen képes felismerni a vállalat mikro-és makrokörnyezetét. Tudja deffiniálni a piac fogalmát, és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a szerkezetét, a piaci formákat. Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét. Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs-rendszer funkcióit. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Ismerje a piackutatás módszereit. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását bemutatni. Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési elveket. Ismerje az árképzés marketing szempontú értelmezését. Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit. Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét. Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni. Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét. Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit. Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között. Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó kérdésekre. Ismerje az eladásösztönzés módszereit. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. Tudja értelmezni az image lényegét. Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét. Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit, és típusait. Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét.

TÉMAKÖRÖK

Követelmények

1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek A vendéglátás történeti kialakulása, fejlődésének hazai szakaszai. 1.1 A vendéglátás alapjai

374


1.2 A vendéglátás tevékenységi körei 1.3 A vendéglátás üzlethálózata 1.4 A turizmus alapjai 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái. 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 1.9 A turizmus piaca

1.10 A vendéglátás piaca

1.11 Általános alapismeretek 1.12 A turizmus vendéglátás ügyvitele

ügyviteli

és

a

A vendéglátás fogalma, feladata. A vendéglátás helye a nemzetgazdaságban. Az árubeszerzés, a raktározás, termelés, az értékesítés és a szolgáltatás fogalmi meghatározása, folyamata, módjai. A vendéglátás tárgyi és személyi feltételei. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. A vendéglátás szakjelleg szerinti csoportosítása. Üzletkörök, üzlet típusok jellemzői. A turizmus fogalma. A turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszai és azok jellegzetességei. A turizmus helye a nemzetgazdaságban Az aktív és passzív turizmus fogalmi meghatározása. Az aktív és passzív turizmus feltételrendszere. A turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezők. A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. A turizmust lebonyolító szervezetek és jellemzőik. A turizmus tárgyi és személyi feltételei. A turizmus dolgozóival szemben támasztott követelmények. A piac fogalma. A piac elemeinek fogalmi meghatározása (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggései. A turisztikai piac jellemzői. A turisztikai piac alakulására ható tényezők. A gazdasági verseny fogalma, feltételei. A piaci kockázat. Árképzés a turizmusban. A hazai turizmus fejlesztési lehetőségei. A vendéglátás piacának jellemzői. A vendéglátás piacára ható tényezők. A hazai vendéglátás fejlesztési, lehetőségei. Árképzés a vendéglátásban Az ügyvitel fogalma. Az ügyviteli feladatok csoportosítása. Az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározása. Az ellenőrzés fogalmi meghatározása, fajtái A turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatai. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítás szabályai. Az üzleti levelezés szabályai, formai és tartalmi követelményei, kezelési szabályai. A leltár fogalma, fajtái, szabályai.

375


2.1 Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek 2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai és szálláshelyek ügyvitel

egyéb

2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3.1 A marketing fejlődése

fogalma,

3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás

3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3. 7. A termékpolitika, termékfejlesztés 3. 8. Árpolitika, árstratégia

2. Szállodai alapismeretek A szálláshely fogalma, fajtái. Egyéb szálláshelyek. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei. A szálloda telepítésének szempontjai. A szálloda működésének tárgyi feltételei. A szálloda helyiségei és berendezései. A vendégszoba kialakításának jellemzői, berendezése, felszerelése. A szálloda, szervezeti felépítése. A szállodai munkakörök és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A munkaerő gazdálkodás fogalma. A szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelmények. A szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatok. A szálláshely értékesítés részterületeinek ügyviteli szabályai. A vendég érkeztetésével szállodai gazdálkodás tervezése, területei és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatok. A bevétel és a költségek csoportosítása. A szállodai jövedelmezőség fogalma, az eredmény kimutatás lényege A szálloda biztonsági előírásai. A tűzvédelem szabályai A tulajdonvédelem fogalma, a szálloda kártérítési felelőssége. Munkavédelem, egészségügy, környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásai. 3. Marketing alapismeretek A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing fejlődése. A marketing-mix elemek. A vállalat mikro-és makrokörnyezete. A piac fogalma, és kategóriái, A piac szerkezete. Piaci formák. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció A marketing információszükséglete. Az információs-rendszer funkciói. A piackutatás funkciói, folyamata. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. A piackutatás módszerei A termék fogalma, osztályozás. A termékfejlesztés. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. Az ár fogalma és szerepe, az árképzési elvek. Az árképzés marketing szempontú értelmezése. Az árak jogi szabályozásának alapelvei. Az árdifferenciálás jelentősége.

TÉMAKÖRÖK

Követelmények

3.9. Az értékesítéspolitika, Az értékesítési csatornák fajtái, jellemzésük. értékesítési csatornák Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. kiválasztása

376


3. 10. A marketing kommunikáció eszközrendszere 3. 11. A reklám szerepe, tervezése 3. 12. A Public Relations

A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei.

A reklám fogalma és szerepe. A reklám fajtái. A Public Relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. 3. 13. Az eladásösztönzés, és a Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az eladásösztönzés módszerei. személyes eladás A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 3.14. Az image és az egyedi Az image lényege, fajtái. A Corporate Identity lényege. vállalati arculat 3.15. Az egyéb piac- A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói, és típusai. befolyásolási eszközök A direkt marketing lényege.

5. sz. melléklet

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulók osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik vagy a tanulmányok alatti vizsgák alapján állapítjuk meg. Az érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön és a digitális naplón keresztül folyamatosan tájékoztatjuk Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és/vagy a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása eléri a 250 órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,

377


e) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át hiányozta, f) a 9. évfolyamtól kezdődően a Nat.ban meghatározott szakmai orientáció, a 11. évfolyamtól kezdődően az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20 %-át hiányozta, g) egy adott tárgyból mulasztása meghaladja az órák 30 %-át és meglévő jegyei alapján nem osztályozható, h) vendégtanuló. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. i) átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Osztályozó vizsgának számít a szakképző évfolyamokon a szervezett beszámoltató vizsga is. Egy osztályozó vizsga – a b) pontban meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott

évfolyam

követelményeinek

teljesítésére

tantárgyankénti követelményei megegyeznek a

vonatkozik.

Az

osztályozóvizsga

kerettanterv alapján készült, a

Pedagógiai program részét képező helyi tanterv adott tárgyra vonatkozó követelményeivel. A tanulók és a szülők az iskola elvárásairól a szaktanártól és a helyi tantervből tájékozódhatnak a vizsgákra való felkészülés során. Az osztályozó vizsgák teljesítésének határideje január 5-20-ig, illetve május 25-től június 10-ig Az osztályozóvizsgára jelentkezés módja: írásban, kiskorú esetén a szülő (gondviselő) aláírásával, a meghirdetett vizsgaidőszak előtt egy hónappal. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsga elégtelen, azt nem ismételheti meg, tanévet kell ismételnie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló augusztusban nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. 378


Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti vizsga egyéni megítélés alapján írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből állhat. Előkészítése, lebonyolítása és értékelése a szakmai munkaközösségek feladata. A különbözeti vizsga szükségességéről az igazgató dönt. Ha a különbözeti vizsgát tanév közben teszi le a tanuló, azt legkésőbb az utolsó tanítási héten köteles megtenni. A különbözeti vizsga formáját tekintve lehet írásbeli, szóbeli vagy mindkettő, illetve gyakorlati vizsga. A tanuló 3 tagú bizottság előtt vizsgázik, melynek tagjai: a kérdező tanár, az elnök és egy szaktanár. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek, és az iskola igazgatója is aláír. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a tanuló tanulmányait a megkezdett évfolyamon illetve osztályban nem folytathatja Különbözeti vizsga olyan tantárgyból vagy tantárgyrészből tehető, melynek ismerete feltétele a továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek, vagy a tanuló eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamba jelentkezik, illetve tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Sikertelen különbözeti vizsga esetén az emelt szintű érettségire való felkészítés nem folytatható. A különbözeti vizsga tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hozni a jelentkező tanuló ügyében. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell alkalmazni. Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy 379


a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, c) a különbözeti vagy az osztályozó vizsga követelményeit nem teljesítette Szakmai gyakorlatból javítóvizsga akkor tehető, ha a gyakorlati képzés szervezője ezt engedélyezte. A javítóvizsga formája: A javítóvizsga a tantárgy jellegétől függően írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati részből ill. mindkettőből vagy mindháromból áll. A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek összetétele: - kérdező tanár - szaktanár - elnök. Az írásbeli vizsga időtartama a vizsgatárgytól függ - megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja, és a szóbeli vizsga megkezdése előtt észrevételeiket és a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével.

380


A javítóvizsga értékelése: A javítóvizsga osztályzatát a tanulónak: - az írásbeli vizsgán vagy - a szóbeli vizsgán vagy - gyakorlati vizsgán vagy - mindkettőn, illetve mindhárom nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni. Vizsgaszabályzat A vizsgaszabályzat jogi kerete a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit, megnevezésének, lebonyolításának, iratkezelésének, dokumentálásának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-78.§ paragrafusai tartalmazzák. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az érettségire és a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályokat. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

381


Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait (szaktanár, kérdező tanár) az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt tantermekben zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javítóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A tanulmányok alatti vizsga lehet csak írásbeli, csak szóbeli, vagy mindkettő, illetve gyakorlati. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsga megszervezése az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. 382


A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető.

383


Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket aláírja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik. A vizsgáról készült jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.

384


Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész

helyére

és

a

munkavégzésre

vonatkozó

munkavédelmi,

tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

385


A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) tájékoztatjuk. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az írásbeli érettségi vizsgaidőszak megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónap 386


anyagából be kell számolnia a szaktanárnál, melynek eredményét a naplóban az írásbeli résznél kell bejegyezni. Így az osztályozó vizsga érdemjegye az évközi jegyek valamint az utolsó hónap anyagából tett beszámolóból számítandó ki, melyet az osztálynapló „év végi osztályzata” rovatában kell rögzíteni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti (osztályozó vizsgát tett), osztályzatait minden érintett évre meg kell állapítani és a bizonyítványába is be kell jegyezni. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) A vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére. Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés 387


esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban az iskola igazgatója felmentést adhat az adott tantárgyból az óralátogatás alól. Amennyiben továbbra is részt vesz az órákon (szinten tartás céljából), vagy írásban kéri az emelt szintű képzést, és ott érdemjegyet szerez, a bizonyítványba a tanuló kérésére fakultatív tantárgyként bekerülhet az érdemjegy, de nem számít pontvivőnek. Ha folytatja tanulmányait szinten tartás céljából vagy az emelt szintű felkészítésen, számára ugyanúgy érvényesek a tanórán való megjelenés szabályai, a házirend előírásai, csak úgy, mint a kötelező órák esetében. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

388


Magántanulók értékelése Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

389

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents