A FÓTI ÖKUMENIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Székhely: 2151 Fót, Vörösmarty utca 4. OM azonosító: 032353
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Hatályba lép: 2014. szeptember 1-jétől Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2014. március 19-én
1
TARTALOMJEGYZÉK Az iskola működését segítő törvényi szabályzók .............................................................................. 5 Az alapfeladat ................................................................................................................................... 7 1.
Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok és eljárásrendek ......................................................... 7
1.1
A tanulók személyiségének keresztény szellemben való fejlesztése ......................7
1.2
Korszerű ismeretek kialakítása és bővítése a tanulók képességeinek és
kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésével......................................................8 1.3
Részvétel a közéletben, az állampolgárságra, demokráciára nevelés ...................9
1.4
Keresztény és kulturális értékek, hagyományok ápolása, közvetítése ................ 10
1.5
Környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása ....................................... 11
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 12
2.1
A fogalom szintjén ................................................................................................ 12
2.2
A pedagógus szerepe ............................................................................................. 12
2.3
A gyerek, mint egyén ............................................................................................ 13
2.4
Az életvezetés ........................................................................................................ 13
3.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................... 14
4.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 16
5.
A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnök feladatai .................................................. 20
6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................... 21
7.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ...................................... 23
8.
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............................. 25
9.
Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ...................................................................................... 26
10.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................................... 27
11.
A tanulói részvétel rendje az intézmény döntési folyamataiban ....................................... 28
12.
Kapcsolattartás az iskola főbb partnereivel ...................................................................... 28
12.1
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ..................................... 29
12.2
A szülők közösségét érintő együttműködési formák ........................................ 29
13.
A tanulmányok alatti vizsgák............................................................................................. 29
13.1
Osztályozó vizsga .............................................................................................. 30
13.2
Javítóvizsga ....................................................................................................... 30
13.3
Különbözeti vizsga ............................................................................................ 30
13.4
Záróvizsga ......................................................................................................... 31
14.
Az érettségi vizsga és témakörei......................................................................................... 31
15.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................. 39
16.
A tantárgyi struktúra és az óratervi táblák ....................................................................... 46
16.1
A választott kerettanterv megnevezése ............................................................ 46 2
16.2
Óratervi táblák ................................................................................................. 46
16.3
A választott kerettanterv feletti óraszámok ..................................................... 48
17.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és eszközök kiválasztásának elvei ................... 55
18.
Kulcskompetenciák ............................................................................................................ 56
18.1
Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................... 57
18.2
Idegen nyelvi kommunikáció ............................................................................ 57
18.3
Matematikai kompetencia ................................................................................ 58
18.4
Természettudományos és technikai kompetencia ............................................ 58
18.5
Digitális kompetencia ........................................................................................ 59
18.6
Hatékony, önálló tanulás .................................................................................. 60
18.7
Szociális és állampolgári kompetencia ............................................................. 60
18.8
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia........................................ 61
18.9
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ....................................... 61
18.10
További releváns kompetenciaterületek .......................................................... 62
19.
A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósulása ..................................... 62
19.1
1-2. évfolyam ..................................................................................................... 62
19.2
3-4. évfolyam ..................................................................................................... 63
19.3
5-6. évfolyam ..................................................................................................... 65
19.4
7-8. évfolyam ..................................................................................................... 66
19.5
9-10. évfolyam ................................................................................................... 66
19.6
11-12. évfolyam ................................................................................................. 67
20.
A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése .................................................. 67
21.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................... 67
22.
A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................... 68
22.1
Általános szabályok .......................................................................................... 68
22.2
Az egységes követelmények beépített biztosítékai ........................................... 69
22.3
Szöveges értékelés ............................................................................................. 70
22.4
Értékelés osztályzatokkal ................................................................................. 70
23.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................... 71
24.
A csoportbontások szervezési elvei .................................................................................... 71
25.
Az iskola egészségnevelési programja................................................................................ 72
25.1
Az egészségnevelési program célja ................................................................... 72
25.2
Az egészségnevelés várható eredményei ........................................................... 75
25.3
Komplex intézményi mozgásprogram .............................................................. 75
26.
26.1
Az iskola környezeti nevelési programja ........................................................................... 76
Törvényi és nemzetközi háttér.......................................................................... 76 3
26.2
A környezeti nevelés színterei az iskolában ..................................................... 76
26.3
A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt .............................................. 77
27.
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................................ 80
28.
A jutalmazás, és az elmarasztalás iskolai szabályai .......................................................... 82
28.1
A tanulók jutalmazása ...................................................................................... 82
28.2
A tanulók elmarasztalása.................................................................................. 84
29.
Legitimációs záradék ......................................................................................................... 86
4
Az iskola működését segítő törvényi szabályzók - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) - 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról - 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról - 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól, kedvezményeiről - 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről - 40/2002. (V.24) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről - 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 22/2009. (IV.22.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24) OM rendelet módosításáról - 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról - 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a továbbiakban: NAT) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről - 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - 7/2014. (I.17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról
5
I. NEVELÉSI PROGRAM
6
Az alapfeladat A székhelyen :
1. telephelyen :
2. telephelyen :
2151 Fót, Vörösmarty utca 4. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része nappali munkarend szerint TEÁOR 8531 Általános középfokú oktatás nappali munkarend szerint
(5-8. évfolyam) (9-12. évfolyam)
2151 Fót, Vörösmarty tér 4. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás bevezető része nappali munkarend szerint
(1-4. évfolyam)
2151 Fót, Béke utca 36. TEÁOR 8520 Alapfokú oktatás befejező része nappali munkarend szerint
(1-4. évfolyam)
1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok és eljárásrendek 1.1 A tanulók személyiségének keresztény szellemben való fejlesztése CÉLOK : -
-
A tanulóinkat olyan keresztény emberekké neveljük, akik felnőttként a társadalom hasznos tagjaiként élik meg Krisztus-tanítványságukat, hogy az örök bibliai értékek egész életük meghatározó elveivé váljanak. Állandó kapcsolat ápolása az iskola, a szülők és a helyi gyülekezetek között. A humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre nevelés.
FELADATOK: 1. Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket. 2. Megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat és a gyermekek jellemét formálva szolgáljuk személyiségük érését. 3. Személyre szóló fejlesztéssel tanulóink reális énképének, érzelmi egyensúlyának kialakítása, mely által önmagukban és képességeikben bízó emberekké válhatnak. 4. Példamutatással is segítjük a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően a hit kibontakozását, és ez által az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását. 5. Bevonjuk a lelkészeket - rendszeres megbeszélések keretében - az iskola erkölcsi és vallásos szellemiségének alakításába. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK: 1. A hétkezdő áhítatokat korcsoportonként bontásban tartjuk. 2. Megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság alkalmait. 7
3. Évente két alkalommal megszervezzük a csendes napot / lelki napot. 4. Templomokban tartjuk az iskolai ünnepélyeket. 5. Általános iskolai tanulóktól megköveteljük, hogy rendszeresen részt vegyenek saját felekezetük szerinti hitoktatáson, lehetőleg a lakóhely szerinti gyülekezetben. Az igazolásokat az osztályfőnököknek kell havi rendszerességgel bemutatni. 6. Gimnáziumi tanulóinknak kettő, az órarendbe épített tanóraként tanítunk felekezeti hittant.
1.2 Korszerű ismeretek kialakítása és bővítése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztésével CÉLOK: 1. Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, tovább építhető ismeretanyag közvetítése. 2. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása. 3. Egyénre szabott, differenciált tudás és képességfejlesztés, adaptív tanulásszervezés módszereinek alkalmazása. FELADATOK: 1. Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, az idegen nyelvre, az informatikára vonatkozóan olyan ismeretek közlése, amelyek segítik a diákok keresztény világképének formálódását, ezzel segítve eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 2. Tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését tanulóbarát és családias légkör kialakításával támogatjuk. 3. Osztálymegbeszéléseket tarunk, melyen közösen keresünk megoldást a felmerült problémákra. 4. Tanulóinkkal az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereinek megismerését, tudatos alkalmazását erősítjük, támogatjuk. 5. Segítjük a változatos, egyéni képességeket figyelembe vevő tanítási módszerek alkalmazásával a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodás és kritikai képesség fejlesztését. 6. A 7. évfolyamtól bizonyos tantárgyakból emelt óraszámú oktatással teremtünk lehetőséget a tehetséges, és érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudás kialakítására, csoportbontással. 7. A pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése révén váljon változatossá és könnyebben elsajátíthatóvá a tananyag a diákok számára. 8. Az iskolát befejező növendékeink a képességeiknek megfelelő továbbtanulási és munkalehetőségek között tudjanak választani. 9. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK:
8
1. Egyéni fejlesztések képességek szerint: felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon való részvétel. 2. Az egész napos oktatás lehetőségeinek kihasználása. 3. Csoportbontások megvalósítása a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével. 4. Új tanulási utak alkalmazása az egyéni fejlesztések, kulcskompetenciák fejlesztése érdekében (Pl. OroszlányPéter-féle tanulás tanítása módszer megismerése, alkalmazása, projektmódszer, témahét) 5. Országos versenyeken, valamint a továbbtanulás szempontjából jelentős versenyeken való részvétel. 6. A keresztény iskolák közti vers-és prózamondó, valamint a területi bibliamondó versenyek megrendezése, illetve az azokon való részvétel szorgalmazása.
1.3 Részvétel a közéletben, az állampolgárságra, demokráciára nevelés CÉLOK: 1. Az iskola tanulói, pedagógusai és a szülők az iskolai stratégiai dokumentumokban rögzített kötelezettségeik és jogaik tudatában vannak, és azokkal élni tudnak. 2. Az egyéni érdekek tiszteletben tartásával a különböző közösségi normák megismerése, elsajátítása és a kialakított normák alkalmazása. Tanulóink érezzék jól magukat az iskolában és az iskola közösségeiben. 3. Az intézmény bekapcsolása a helyi és regionális közművelődési folyamatokba. FELADATOK: 1. A történelem, hon-és népismeret, illetve osztályfőnöki órákon a felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett, soha el nem évülő bűntetteit is. 2. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. 3. A Pedagógiai Programot az intézmény honlapján és nyomtatott formában a titkárságon az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk. 4. Felelősrendszer kialakítása és működtetése. 5. Demokratikus beleszólási, javaslattételi lehetőség biztosítása a partnerek számára. 6. A Diákönkormányzat munkájának támogatása, a tanulók érdekvédelmi képviselete. 7. Felelős- és ügyeleti rendszer működtetése. 8. Helyszínt és humánerőforrást biztosítunk különböző fóti rendezvényeknek. 9. Eddigi kapcsolataink ápolása és bővítése a településen és annak környékén található óvodákkal, iskolákkal, közművelődési és egyéb intézményekkel. 9
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK: 1. Az iskolai szabályzó dokumentumok nyilvánossá tétele, a Házirend kifüggesztése minden osztály termében. 2. Az iskolai dokumentumok ismertetése osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken. 3. A DÖK tevékenységének támogatása, megerősítése, pl. osztályfőnöki órákon folyamatos kapcsolattartás az iskolai és az osztály DÖK között. 4. A felelősrendszer működtetésének türelmes, következetes gyakoroltatása. 5. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, és Fót város érdeklődő polgáraival. 6. A fóti „Mindenki Karácsonya” rendezvényen 1-1 osztály műsorával veszünk részt. 7. A felekezeti óvodásokat meglátogatjuk, illetve vendégül hívjuk az alsó tagozatokra. 8. Együttműködés a helyi civil szervezetekkel. 9. Lakossági akciók szervezése.
1.4 Keresztény és kulturális értékek, hagyományok ápolása, közvetítése CÉLOK: 1. A keresztény, nemzeti és iskolai értékeinek megismertetése, megőrzése, újabb tárgyi és szellemi elemekkel való gazdagítása. 2. Iskolánk gazdag tanórán kívüli tevékenységrendszere közösen megélt élményekkel erősíti a tanulók, szülők, pedagógusok és egyéb partnereink közösségeit. FELADATOK: 1. Keresztény, nemzeti és iskolai ünnepeink méltó megünneplése, az összetartozás, a közösségi értékek mélyítése, a magyarságtudat kialakítása és ápolása diákjainkban. 2. Határainkon túl élő magyar emberekkel való kapcsolattartás, a “nemzetben gondolkodás” elültetése és gondozása fiataljaink életében. 3. Hangsúlyt helyezünk a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására. 4. A jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságának tanulmányozása, ugyanakkor azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. 5. A tanulók megismertetése nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, személyiségeivel, szűkebb lakóhelyünk (Fót) hagyományaival. 6. Az iskolai értékek deklarálása, folyamatos bővítése, közzététele. 7. Az iskolai élet minden területén az értékközvetítő programok minél szélesebb körű elterjesztése. 8. A szakrális helyek és műemlékek védelme, megőrzése a jövő generáció számára. 10
ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK: 1. Országjáró kirándulás szervezése felső tagozatos diákjainknak hazánk 4 tájegységére, 4 tanév alatt „bejárható” szakaszokban. 2. Nemzetjáró kirándulás szervezése gimnazista diákjainknak Felvidék – Kárpátalja – Erdély – Délvidék magyarlakta területeire, 4 tanév alatt „bejárható” szakaszokban. 3. Művésztanáraink vezetésével gondozzunk és felújítjuk a fóti gyülekezetek tulajdonában lévő, elhanyagolt stációkat, emléktáblákat, épületrészeket. 4. Az osztálytermek, az iskolai közösségi élet színtereinek folyamatos szépítése, dekorálása közösségi tevékenység során. 5. Tagozatonként farsangi bálokat szervezünk diákjainknak. 6. Ballagás szervezése a nyolcadik és tizenkettedik osztályoknak valamelyik templomban. 7. Gólyanapot szervezünk a kilencedik évfolyam számára, amelyen a mindenkori tízedik évfolyamos diákok segítenek. 8. Végzős gimnazistáinknak szalagavató bált szervezünk. 9. Az Ádventi vásárt – a szülők szervezésével – hagyományosan megtartjuk. 10. A diákok munkájából készült kiállításokra, a jubileumi években évkönyvek készítésére, a jubileumok iskolai megünneplésére különös figyelmet fordítunk. 11. Családi fehérasztal-találkozókat szervezünk a felsős és a gimnáziumi osztályokban tanulók szüleinek és az ott tanító tanároknak. 12. Szorgalmazzuk a rendszeres színház- és operalátogatásokat.
1.5 Környezet- és egészségtudatos magatartás kialakítása CÉLOK: 1. Az Isten-ember az ember-ember, és az ember-teremtett világ közti harmónia fontosságát hangsúlyozzuk tanítványaink életében. 2. Megértetjük a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól és a lélek egészségétől. 3. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen természeti környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. 4. A diákjaink életkoruknak megfelelően kapcsolódjanak be a prevenciós programokba, tanulják meg és alkalmazzák az egészséges életvitelt. FELADATOK: 1. Környezetnevelési program tevékenységre való lebontása, és azok végrehajtása. 2. A tisztaság és rend megteremtése, megtartása. 3. Az osztálytermek, az iskola folyamatos szépítése, dekorálása közösségi tevékenység során. 4. Bekapcsolódás a lakóterület környezetvédelmi akcióiba. 5. Az ÖKO-iskola cím kritériumrendszerének való megfelelés, pályázás az ÖKO-iskola cím elnyerésére. 11
6. Részvétel az országos, regionális, térségi és a helyi szervezésű tömegsport rendezvényeken, foglalkozásokon. 7. Prevenciós programok szervezése, lebonyolítása. 8. Egészségneveléssel kapcsolatos programok szervezése. 9. Pályázati lehetőségek felkutatása, azokon való részvétel. 10. A mindennapos testedzést - a kötelező testnevelés és néptánc órákon túl - a délutáni sportszakkörök keretében biztosítjuk, tudván, hogy a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK: 1. Ismertetjük a baleset megelőzés és tűzvédelem szabályait az osztályfőnöki órákon és azokon a szakórákon, ahol szükséges. 2. Egészségnevelési Hét szervezése minden évben. 3. Drog-prevenciós programok szervezése. 4. Tanulók motiválása a tömegsportrendezvényeken, foglalkozásokon való részvételre. 5. Sportversenyek, házibajnokságok rendezése a DÖK-tal együtt. 6. A készségtárgyak óráin egyéni tervezéssel, művészi igényességgel, a népművészet szabályaihoz való alkalmazkodással a diákok szépérzékének, ízlésének alakítása. 7. Felszereléseik, ruházatuk gondozására, rendben tartására és megbecsülésére, az öltözködés és megjelenés gondozottságára, ízléses és egyszerű formáira szoktatjuk diákjainkat.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A személyiség az ember sajátos, egyedi lélektani rendszerét jelenti, amely a külvilághoz, ezen belül is különös mértékben az emberi környezethez, a társadalomhoz való adaptációt teszi lehetővé, sajátos ismeretek, készségek, kompetenciák, ügyességek és viselkedéssémák, ill. belső önszabályozási képességek segítségével.” (Pedagógia és pszichológia szöveggyűjtemény, Comenius Bt., Pécs, 2001.)
2.1 A fogalom szintjén A fejlesztés mindig azt jelenti, hogy az átlagos nevelésen, ill. a fejlődés várható ütemén túlmenően képességgyarapodás, ill. integráció-fokozódás következik be, amely a személyiség fokozott önállóságát és hatékonyságát teszi lehetővé a szociális térben. A pedagógus vonatkozásában ez azt jelenti, hogy az oktató nevelőmunka szokásos hatásánál nagyobb mértékű, meghatározott teljesítményekre vagy lelki rendszerállapotokra vonatkozó fejlődés eltérése esetében beszélhetünk fejlesztésről.
2.2 A pedagógus szerepe 12
A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden tanár a saját szakterületén, elsősorban egyéniségével formálja a diákot. A tanár identifikációs modell, mely ritkán hat közvetlenül, ösztönzően, inkább más modellek vonásaival olvad össze a pedagógussal való érzelmi vonás hatására. A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szerepe különösen fontos. A szabadidős tevékenységek összehangolása az ezért felelős pedagóguskiemelt feladata. A kirándulások, osztályprogramok, erdei iskola, osztályversenyek (pl. karácsonyi vásár, papírgyűjtés, sportbajnokságok) mind remek terepei a közös munka megtapasztalásának, kapcsolatok elmélyítésének, az egymás közötti természetes kommunikáció fejlődésének és nem utolsó sorban egymás megismerésének.
2.3 A gyerek, mint egyén Modern korunk nem kedvez a stabil, kiegyensúlyozott személyiség megőrzésének. Ezért is oly fontos a pedagógus számára, hogy minden tanítványát egyéniségként, szuverén személyiségként kezelje, főképpen a gimnáziumi évek, a kamaszkor idején, a felnőttkor küszöbén. Minden foglalkozás (óra alatti, szakköri, iskolán kívüli, személyes) egyénre szabott legyen. Az órai munkaformának inkább differenciált, mint frontális munkaformát válasszunk, hogy ezzel is biztosítsuk az egyén képesség-gyarapodását a következő területeken: · · · · ·
egyéni foglalkozás, tudatos irányítás (foglalkozás a lemaradókkal, tehetséggondozás), felelősség (felelősi rendszer) szolidaritás, segítőkészség, tanulás és munkaközpontúság, az iskola iránti elkötelezettség.
2.4 Az életvezetés A gyerekek, ahogy bekerülnek az óvodába, majd az iskolába egyre távolabb kerülnek a szüleiktől, így a kortárs csoport egyre meghatározóbb lesz számukra. Ahhoz, hogy a diákok megfelelő baráti körre leljenek, máris egyfajta kialakult értékrendet kellene feltételezni közöttük. Sajnos, a veszély abban áll, hogy ez még csak most van kialakulóban. A valódi és az álértékek megkülönböztetése igen nehéz, főleg ebben az átalakuló társadalomban, amikor a kereskedelmi érdekek nem igyekeznek különbséget tenni – az eladhatóság és a profit reményében – az értékek között. A mi érdekünk az lenne inkább, hogy a pénzzel nem mérhető dolgok is fontosak maradjanak, vagy értékessé lehessenek. Konkrét értékrendszert közvetítünk a gyerekek felé, mégpedig a keresztény értékrendszert, hogy társadalmunknak felelősségteljes, magyar keresztény felnőttjeivé váljanak, s majdan tovább tudják adni ezeket az értékeket gyermekeiknek, ezzel is építve a társadalom legkisebb elemét – a családot. A legtöbb szülő ezért az eltérő értékrendért választja iskolánkat. Amennyiben külső, veszélyes hatások érik a tanulót (drog, alkohol stb.), ennek árulkodó jegyeit a nyitott szemmel járó kollégák közül bárki észlelheti a tanítási órák alatt, ami a diák szokatlan viselkedésében (levertség, hiperaktivitás, magatartászavar) nyilvánul meg. A tanár felelőssége, hogy megkülönböztesse az egyedi esetet attól, amikor már egy rossz irányba haladó életformával van dolga. Utóbbi esetben már kötelessége felhívni a környezet és a szülők figyelmét a leselkedő veszélyre. Iskolánkban (a felső tagozaton illetve a gimnáziumban) –a drog, az alkohol és a nemi úton terjedő betegségek veszélyeinek kivédését célzó – megelőző munka folyik. A tanulók minden évfolyamon, több egészségügyi előadást (helyes táplálkozás, serdülőkori problémák, nemi 13
felvilágosítás stb.) hallgatnak a védőnőtől, aki segíti őket az egészséges és kulturált életmód kialakításában. Diákjainkat mindenekelőtt egy olyan ritmusú életvezetésre kell megtanítanunk, amely testi-, lelki- és szellemi fejlődésüket szolgálja. Fontos, hogy az ébredéstől, a napi stresszek kivédésén át, az elalvásig terjedjenek ezek az ismeretek.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az oktatás és nevelés egységének megteremtése, az oktatás nevelő hatásának elmélyítése, a hatékony személyiségfejlesztés mellett egyaránt rangos feladatunk a tanulók tevékeny közösségi életének megszervezése. Cél: A közösség demokratikus működési feltételeinek biztosítása, a tanítványaink felkészítése a felnőtt életükre, a társadalomba való beilleszkedésre. A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái A közösségi nevelés nem kötődik a nevelés egyetlen színteréhez, meghatározott formájához, vagy valamely nevelési tényezőhöz. Folyik a tanórákon, az osztályfőnöki órán, a napközi otthonban, a tanszobán, a diák-önkormányzati, valamint egyéb tanórán kívüli tevékenységeken, rendezvényeken. Iskolánkban 8 évfolyamon keresztül változatlan összetételűek az osztályközösségek, ez biztosítja a közösségfejlesztés folyamatosságát. Az újonnan érkező tanulók beilleszkedése a már kialakult közösségekbe könnyebbé válik. A gimnáziumi évek is alkalmasak arra, hogy a már kialakult közösség tovább fejlődjön, illetve az új kilencedikes évfolyamos diákok beilleszkedését, az intézmény szokásrendjének megismerését, betartását segítheti elő. Az iskolai közösséget hagyományaink ápolásával, a közös rendezvények, közös áhítatok megtartásával, a diákönkormányzat működésével erősítjük. A közösségfejlesztés szempontjából fontos szerepe van a különböző sportversenyeknek, sportrendezvényeknek, az ország és nemzetjáró programoknak. Az osztályközösség fejlesztése szempontjából kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöki órán végzett pedagógiai tevékenységnek. A nevelési folyamat mindhárom mozzanatának – a tapasztalásnak, a tudatosításnak és a helyes magatartás gyakorlásának – is helyet ad, miközben a közösségi elv és az egyéni bánásmód is érvényesül. Itt nyílik lehetőség a tanulók erkölcsi, társadalmi tapasztalatáról való tájékozódásra, azok elemzésére, megfelelő általánosítására, a kötetlen, őszinte beszélgetésre, valamint az eltérő vélemények megvitatására. Az osztályközösségek fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük (lásd a személyiségfejlesztési feladatok erre vonatkozó részét), a tanórán és iskolán kívüli együttlétek elősegítése, pl. kirándulások, táborozások, külföldi kapcsolatok feltételeinek biztosítása; kapcsolat a szülőkkel; tudatos pályaorientációs munka és tehetséggondozás. A tanítási órákon a további fejlesztési lehetőségek adódnak, mint a páros munka, csoportmunka, szituációs feladatok, dramatikus játékok alkalmazása. A tanórán kívüli tevékenységek, melyek szintén a közösségformálás színterei, iskolánkban szakkörök, klubdélutánok, rendezvények, ahol a tanulók személyes tapasztalatokat szereznek az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 14
A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai Iskolánkban valamennyi pedagógus feladata a szabadidős tevékenységek szervezése, mely egyre inkább a nevelőmunka lényeges részévé válik. Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig a legszélesebb tevékenységskálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés, az egymásba kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse. A kirándulásoknak, táboroknak és a különböző programoknak nagy a közösségformáló ereje. Az osztályfőnökök az osztályaikkal, illetve a szakkörvezetők a csoportjaikkal, alkalomszerűen szervezhetnek szabadidős programokat hétvégeken vagy tanítási szünetben. Például túrák, múzeumlátogatások, kiállítások, hangversenyek, színházi és más kulturális programok meglátogatása. Igyekszünk megismertetni a gyerekekkel az életben hátrányos helyzetű emberek sorsát is (betegek, fogyatékosak, elhagyatottak), hogy szociális érzékük fejlődjön, szeretettel és megértéssel forduljanak a rászorulók felé is. Eljárásrend, módszerek: · a csoportmunkát pedagógiai eszközként általánosan alkalmazzuk, · rendszeresen értékeljük a közösségi és csoportmunkát (értekezletek, megbeszélések, tanórák, a csoportmunkát végző nevelők kapcsolatainak rendszeres megszervezése), · az iskolai közösségek közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműködés szervezése és működtetése a törvényekben és rendeletekben rögzített módon (lásd SzMSz és Házirend). Vezetői és tanári feladat azonban az, hogy a kapcsolattartás és együttműködés ne formális, hanem érdemi legyen, ezért egyrészt a döntési mechanizmus mindig többlépcsős, időt hagy az érdemi véleménycserére; másrészt igazgatósági és nevelői feladat az állandó visszacsatolás, visszajelzés a kivitelezés során. · a nevelői közösség (nevelőtestület) és a közösségek (tagozatok, munkaközösségek, munkacsoportok) tudatos és szervezett működtetése előfeltétele és mintája a tanulói közösségek működésének (rendszeresség, szervezettség, illetékesség, megfelelő kommunikáció, ellenőrzés, értékelés), · a szülői közösségek rendszeres és érdemi működéséhez minden előfeltétel biztosítása, · minél több kapcsolat kiépítése, illetve működtetése az iskolai közösség, közösségek és a lakóhelyi és egyéb egyházi közösségek között. · a partnerek érdekeinek figyelembevétele szempontjából fontos a kapcsolat: o a fenntartóval, o az egyházakkal, o az önkormányzattal, o a társintézményekkel, o más iskolákkal (iskolaközi kapcsolatok), o a művelődési házzal, o kulturális és sportegyesületekkel. A diákönkormányzat munkájának közösségfejlesztési feladatai 15
A demokrácia szabályait és működését már diákkorban elsajátítják, amikor érdekeket védeni, kompromisszumot meghozni, hivatalos petíciót megfogalmazni, vagy érvelni tanulnak. Szervezett formában véleményt formáljanak az iskola oktató-nevelő tevékenységéről. A szervezet saját anyagi forrásokkal nem rendelkezik, de a működéséhez, esetleges továbbképzésekhez szükséges költségeket az iskola biztosítja. A diák-önkormányzati munka az osztályokból delegált diák tagok összehangolt tevékenysége, tehát már a lényegénél fogva is a közösségek fejlesztését célozza. Az információ áramlásában és a nagyobb közösség működésében is fontos szerepe van. Az intézmény Pedagógiai programját, SzMSz-ét, Házirendjét, Munkarendjét a DÖK is elfogadja. Az általános iskolában 5, a gimnáziumban 6 tanítás nélküli munkanap közül az egyik programról döntést hoznak. A diákönkormányzat tagjai részt vesznek saját tagozatuk programjainak megszervezésében és önálló programokat is szerveznek az intézmény éves munkatervével összhangban. Önálló éves munkatervet készítenek, amelynek programjait a vezetőséggel egyeztetik, azokra meghívót, plakátot készítenek és megszervezik. A DÖK segítő tanár személye változhat, szerepe viszont fontos a diákság és a pedagógusok közti kommunikációban, ezért a diákok a mindenkori tantestület tagjai közül javaslatot tehetnek a személyét illetően.
4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola szerepe Az egészségfejlesztés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: -
Az élet tisztelete, a keresztyén ember felelőssége egészség megőrzése érdekében Az egészséges állapot örömteli megélése A harmonikus életvitel értékként való tisztelete Az egészséges életvitel kialakítása Konfliktusok kezelésének, feloldási technikájának megtanulása Segítőkész, elfogadó magatartás kialakítása a beteg, sérült emberekkel szemben
Célunk: -
Higiéniai kultúra megalapozása Az egészségügyi kultúra elsajátítása Az egészséges táplálkozás, kulturált étkezési szokások elsajátítása Az egészséges életmód igényének kialakítása, ehhez vezető technikák megtanítása Test és lélek harmóniájának kialakítása, testi-lelki jólét szempontjából fontos készségek és jártasságok kialakítása
Kiemelt feladataink: -
Az egészség fogalmának tudatosítása Az egészséges életmód fogalmának tudatosítása, az aktuális társadalmi szokások kritikus szemlélete az életvitel kialakításában Az egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása Környezeti ártalmak felismertetése, a személyes biztonság kialakítása Kapcsolatépítés, helyes kapcsolatrendszer kialakítása 16
-
Egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése (veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás) Felkészítés a családi életre Egyéni felelősség-érzetkialakítása a környezetvédelemmel kapcsolatban
A család után az egészségfejlesztés legfontosabb színtere az iskola. Ennek sajnos még megfelelő anyagi és tárgyi erőforrásai hiányosak, de a magunk szerény eszközeivel és lehetőségeivel eddig is tevékenyen részt vállaltunk a gyermekek megfelelő egészségügyi ellátásában, nevelésében. Tevékenységeinket a következőkben foglalhatjuk össze: -
-
Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a tanulók és az itt dolgozók egészségének védelmét (berendezés, világítás, megfelelő eszközök, munkarend kialakítása). Együttműködést alakítottunk ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel és a szülőkkel, annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Együttműködési megállapodásban rögzített feladatok alapján végzik az egészségügyi szolgáltatásokat az egészségügyi szakemberek (szűrések, vizsgálatok, oltások). Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek.
Az egészségnevelés a környezeti neveléshez hasonlóan az iskola minden munkatársának feladata. E tevékenység összefügg a tanári magatartással, vezetői gondossággal, az intézmény szervezettségével, ennek érdekében: -
-
Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő belső kialakításáról, az osztálytermek berendezése az egészségügyi előírásoknak megfelelő. A berendezés igazodik a tanulók életkori sajátosságához. Figyelünk a világításra, szellőztetésre, a munka közbeni helyes testtartásra, az ülésrend kialakítására (rövidlátás, termet stb.). Tájékozódunk diákjaink egészségügyi állapotáról, megszervezzük az egészségügyi ellátást. A napi munkarend, órarend tervezésénél figyelembe vesszük a mozgásigény kielégítését.
Erőforrásaink 1. NEM ANYAGI ERŐFORRÁSAINK - Pedagógusok Feladatuk, hogy személyes életvitelükkel, viselkedéskultúrájukkal példát mutassanak tanulóinknak. - Diákok Minden diák feladata, hogy saját és mások egészségét védje, mindent megtegyen testilelki harmóniája kialakításáért. - Szülők Fontos, hogy az iskolával együttműködve hasson gyermekére, a szülői értekezletek és a fogadóórák alkalmat adnak a résztvevők személyes véleményének megismerésére. Aktív részvételükkel, szakértelmükkel tudják támogatni az egészségfejlesztő programot. - Iskolaorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, védőnője, valamint fogorvosa, akik a jogszabályban előírt feladatokat elvégzik: 17
-
Tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, krónikus betegségek és elváltozások felismerése, nyilvántartása és gondozása. Elsősegélynyújtás, felkészítés a legszükségesebb ismeretekre. Felkérésre előadások tartása. Prevenció.
2. KÜLSŐ ERŐFORRÁSOK - Az ÁNTSZ szakemberei - Rendvédelmi szervek (rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai), akik bűnmegelőzési programokat szerveznek, közlekedési ismeretekről tartanak előadást. 3. ANYAGI TERMÉSZETŰ ERŐFORRÁSOK - Saját erőforrások Az éves költségvetésben a dologi kiadásokból tudjuk azokat az eszközöket, felszereléseket megvásárolni, melyek szükségesek az egészséges életvitelhez. Lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. - Pályázatok Részt veszünk a témában kiírt pályázatokon. Az egészségfejlesztés területei Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben nyilvánuljanak meg. Tudatosítani kívánjuk diákjainkban, hogy az egészséges életvitel a jövő záloga, ezért fontos az utódokkal kapcsolatos felelősségtudat kialakítása. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete A belső értékek ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A betegségek kialakulása és a gyógyulás folyamata A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége A felnőtté válás testi-lelki folyamata, és ennek nehézségei
Tanulásszervezési és tartalmi keretek: Tanórai foglalkozások: - Szaktárgyi órák témafeldolgozása - Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez (természetesen az adott szaktanár feladata, hogy ezt aktualizálja) 18
- Iskolánk az osztályfőnöki órákon foglalkozik az egészség-fejlesztéssel
Tanórán kívüli foglalkozások: - Sportprogramok - Kirándulások - Előadások aktuális témakörökből Módszerek: -
Kész programok átvétele, megvalósítása Meghívott előadóval előadások tartása (iskolaorvos, háziorvos, védőnő, rendőr, Timóteus társasággal kapcsolatfelvétel) Tisztasági versenyek Vetélkedők Játékok, szituációs gyakorlatok Művészi kifejezés
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon valósul meg, ahol a sérülések ellátásával foglalkozunk. Környezetismeret, természetismeret és biológia órákon elsősorban az élettani hatásokat ismerhetik meg a diákok. A testnevelés és technika órán tartott elsősegélynyújtással kapcsolatos tudnivalók már inkább gyakorlati jellegűek, az azonnali cselekvésre koncentrálnak. Osztályfőnöki órák alkalmával pedig az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségével az állampolgári kötelességen alapuló, szakszerű, de nem túlbuzgó segítségnyújtást tanulják meg a diákok. A mentőszolgálattal, betegszállítókkal való kapcsolat révén évente szervezhetők ún. egészségnapok, amelyeken a szakemberek megismertetik diákjainkat a mai betegellátás modern eszközeivel, az elsősegély-nyújtás fontosságával. A diákok ki is próbálhatnak olyan eszközöket, amelyek a mentőorvosok munkáját segítik, és a kérdéseikre kapott szakszerű válaszok segítségével tovább mélyíthetik tudásukat a témában. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: · minden diák tisztában legyen a baleset okozta sérülések súlyosságával, · minden diák tudja, hogy mik az elsődleges teendők baleset esetén, · minden diák ismerje a telephelyen található legközelebbi elsősegély felszerelés helyét, illetve az illetékes személyt, akit értesítenie kell, · minden diák alapszinten képes legyen a sérültek állapotát javítani, enyhíteni, és a további veszélyt - lehetőségeihez mérten - elhárítani a szakszerű felnőtt segítség megérkezéséig, · minden diák - lehetőségeihez és vérmérsékletéhez mérten - kerülje a pánikot. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti képzés (elsősorban tanítási órákon, előadásokon) 19
b) gyakorlati oktatás (osztályfőnöki órán, egészségnapon, kihelyezett órákon)
5. A pedagógusok helyi feladatai és az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza, a legfontosabb helyi feladataikat pedig az alábbiakban határozzuk meg. · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
a tanítási órákra való felkészülés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. A legfontosabb osztályfőnöki feladatok a következők: · · · · ·
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákönkormányzatával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 20
· ·
· · · · · ·
Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: elektronikus napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Szükség esetén órát látogat az osztályban.
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk kiemelt feladata az átlagostól jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyerekek képzése, ami következik a tanulók képesség szerinti összetételéből, a magas arányban jelen lévő tehetséges tanulók számából. Tehát a tehetséges gyerekek speciális fejlesztése, nevelése saját érdekünk. Törekvésünk egybeesik a szülők igényeivel, így e tevékenységünk során számíthatunk segítségükre, aktív közreműködésükre. Alapelvünk, hogy nem az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése a fő cél. Minden tanuló tehetséges valamiben, a nevelőtestület közös feladata, hogy felfedezze azt, hogy miben. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyerek személyiségének fejlődésében, a harmonikus személyiség kialakulásában, ami kihat azokra a területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszköznek is használható. A tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és a gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz juthatnak. A párhuzamos osztályok tanulóiból olyan nívócsoportokat hozunk létre, melyek összetétele a tanulók teljesítménye alapján változhat (a tehetséges, illetve a lassabban haladó tanulók egyaránt átkerülhetnek másik csoportba). A tehetséges tanulók csoportosítása jellemző tulajdonságaik alapján Átlag feletti képességekkel rendelkezők: -
Magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációs készség Jó memória és beszédkészség Kiváló matematikai, logikai, téri viszonyok átlátása Speciális képességek (pl. zenei, pszichomotoros, stb.) Alkalmazkodóképesség, új helyzetekben feltalálja magát Kritikus, független gondolkodás Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás A lényeges és lényegtelen szétválasztásának képessége 21
Kreatívak: -
Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás Ötletgazdagság, szokatlan feladat- és helyzetmegoldások Fogékonyság az új és különös, akár irracionális gondolatokra, tevékenységekre, alkotásokra Kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság A konvenciókkal kevéssé törődés, non-konformizmus Bizonytalan helyzetek toleranciája Humorérzék
Feladat elkötelezettségük kiemelkedő: -
Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége Bizonyos területeken meglepő mennyiségű ismeret Kitartás, állhatatosság, önállóság, makacsság Belülről motiváltak, érdeklődésvezéreltek Önbizalom, hit saját képességükben, hogy fontos dolgot tudnak létrehozni Magas célokat tűznek ki maguk elé az őket érdeklő területeken Önkritikusok, mások kritikájára reakciójuk változó
Az előbbiekben felsorolt tulajdonságok közül néhány magatartási, alkalmazkodási problémák forrása lehet. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gyerekeket számukra megfelelő módon teljesítőkészségre és szociálisan elfogadható beilleszkedésre neveljük, miközben sikerélményhez juttatjuk őket. A tehetséggondozó programunk célja -
Esélyegyenlőtlenség mérséklése Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felismerése A tehetségek, valamint annak megjelenési formáinak megértése: tolerancia, segítő- és alkalmazkodóképesség velük szemben A tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók számára tehetségük kibontakoztatásához a lehetőségek megteremtése, biztosítása A tehetséges gyermekek szükségleteinek kielégítése (megismerés, alkotás, biztonság, elfogadottság) Kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése A tanulók intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása A tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés
A tehetséggondozás módszerei A tehetségfejlesztésben az alábbi módszereket, illetve ezek kombinációját alkalmazzuk: 1. A gyorsítás, léptetés módszere: a tehetséges gyerek osztályt ugrik, egyszerre több év anyagát sajátítja el. Ezt az eljárást csak akkor alkalmazzuk, ha a gyermek fizikailag, emocionálisan és szociálisan is érett arra, hogy nála idősebbek között legyen.
22
2. Az elkülönítés módszere: a tehetséges gyerekek számára külön csoportokat szervezünk (nívócsoportos oktatás). 3. A gazdagítás, dúsítás módszere: a normál iskolai munka mellett személyre szóló képzést kap a gyermek. Ennek sokféle módját alkalmazzuk, a tanórán belüli differenciált foglalkozástól kezdve a különböző tanórán kívüli tevékenységeken keresztül. A képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek, szervezeti formák iskolánkban A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, és értékelési rendszerét. A kötelező tanítási órákon: -
Emelt óraszámú oktatás matematika és idegen nyelv tantárgyból A feladatok nehézségi fokában való differenciálás A feladatok mennyiségében való differenciálás Az érdeklődő tanulók számára kiegészítő ismeretek nyújtása A feldolgozás módszereiben való differenciálás – az önálló ismeretszerzés előtérbe helyezése Képességek szerinti csoportok kialakítása, csoportbontásban történő oktatás Kutatómunka a kötelező tananyagon kívüli ismeretek megszerzésére Mennyiségileg, illetve minőségileg differenciált házi feladatok kijelölése Differenciálást segítő taneszközök alkalmazása Korszerű eszközök igénybevétele – Internet, multimédiás számítógépes programok
A tanórán kívül, egyéb szervezeti formában: -
Egyéni és csoportos tehetséggondozó foglalkozás Tehetséggondozó szakkörök, fakultációk, énekkar szervezése Középiskolai előkészítő foglalkozások Versenyekre felkészítés Levelezőversenyeken való részvétel segítése Pályázatokon való részvétel: tantárgyi iskolai versenyek meghirdetése Iskolai rendezvényeken való részvétel Fellépés iskolán kívül Tömegsport foglalkozások Iskolai sportkörök működtetése Külső intézmény által szervezett foglalkozásokra irányítás
A versenyek a legtehetségesebb tanulók számára jelentenek kihívást. A jó eredmények örömet jelentenek a gyermek és az őt felkészítő tanárnak, pozitív hatást gyakorolnak az iskola valamennyi diákjára, tanárára. Ezért kihasználunk minden olyan lehetőséget, ahol tanítványaink megmutathatják, hogy melyik területen tehetségesek.
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 23
Felzárkóztatás Elsősorban hosszabb távollét, mulasztás esetén, illetve egyéb okból történő lemaradás pótlása aktuális, osztályfőnöki és szaktanári feladat. Vonatkozik a felzárkóztatás kötelezettsége azon diákokra is, akik szociális hátrányokkal vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. A tanulási nehézségekkel küzdők segítése elsősorban korrepetálással és/vagy fejlesztéssel történik. A tanulási kudarcok okainak feltárása főként szaktanári tanórai feladat, a megoldás legfontosabb eszközei: sokoldalú foglalkoztatás, szükséges esetben ismétlés, gyakoroltatás, határidők kiszabása, differenciált értékelés és osztályozás, szóbeli vagy írásbeli számonkérés előnyben részesítése, illetve legritkább esetben az osztályzattal történő értékelés alóli felmentés. Amennyiben tanulási kudarcok egy-egy szaktárgy esetében nagyobb számban mutatkoznak, az igazgató feladata az ellenőrzés, és felmérés alapján az okok megállapítása, valamint a szükséges beavatkozás. Fejlesztés Egyre több tanköteles korú gyerek számára jelent gondot az írás, az olvasás, a matematika elsajátítása, melynek különböző okai lehetnek. A nevelési tanácsadókból szakvéleménnyel érkező gyermekek szülei kérhetik az iskola vezetőségétől a szakvéleményben foglaltak figyelembe vételét. Az iskola vezetősége a szakvélemény és a szülői kérelem alapján határozatot hoz, hogy a gyermek további sikeres iskolai haladását segítse. Ennek figyelembe vételével történik a gyermek további tanulmányi munkájának, magatartásának értékelése. A fejlesztő órák mellett is gyengén teljesítő gyermekeket az iskola ismét a nevelési tanácsadóhoz irányítja további vizsgálatra a háttérben húzódó okok pontos felderítése céljából. Iskolánkban fejlesztőpedagógus is segíti ezeket a gyermekeket mind a három tagozaton. ALSÓ TAGOZAT Az óvodából szakvéleménnyel érkező gyermekeknél azonnal megkezdődik a fejlesztő munka a szakvéleményben javasolt fejlesztési területeken. Szeptember közepén valamennyi elsős tanuló egy csoportos szűrésen vesz részt, ahol a sikeres iskolakezdéshez szükséges képességek szintjét mérjük fel. A gyengén teljesítő gyerekek további egyéni vizsgálaton vesznek részt. Az osztálytanítóval folyamatos konzultáció és tanórai megfigyelés után döntés születik a fejlesztő foglalkozás szükségességéről. A szülők mind a vizsgálatról, mind a fejlesztés módjáról pontos tájékoztatást kapnak. A szülők itt jelzik, hogy élnek-e az iskola fejlesztőpedagógiai szolgáltatásával. A fejlesztőpedagógus feladatai: - megmutatja azokat a játékokat, és egyéb eszközöket, melyek segítségével a családok az otthoni keretek között hozzájárulhatnak gyermekük hatékony felzárkóztatásához, - egyéni fejlesztési tervet készít 10-12 hetes időszakra, - a fejlesztés folyamatáról, annak módjáról, illetve a fejlesztési terv újrafogalmazásáról a fejlesztőpedagógus és az osztálytanító folyamatosan konzultál egymással, - a szülők számára folyamatos lehetőséget biztosít, hogy a gyermek haladásáról, fejlődéséről tájékozódjanak, - az osztálytanítóval napi kapcsolatot tart a gyermek tanulmányi munkájáról és viselkedéséről, - tanítási órán is megfigyeli a gyermeket, évi legalább 3 alkalommal. 24
FELSŐ TAGOZAT ÉS GIMNÁZIUM Az alsó tagozatos fejlesztő-felzárkóztató munka tovább folytatódik a felsőbb tagozatokon. A fejlesztőpedagógus feladatai: - Kiemelten fontossá válik a tanulási módszerek- és technikák tanítása a gyermekek számára az önálló tanulás kialakításához. - Fontos feladat az átmenet megkönnyítése, a támogató, sikerélményt nyújtó pedagógiai légkör megteremtése, amely valamennyi felsős pedagógus feladata. - A jól működő képességeket tudatosan fejleszti, megismerteti a gyermek értékeit, adottságait, erősíti az önbecsülését. - Egyénhez igazított követelmény kialakítása, a képesség, érdeklődés, terhelhetőség ismeretében. - A tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén, ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. - Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel. - Sikerélmény biztosítása. - A tanulási, képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a szakvéleményben jelzett javaslatok figyelembe vétele. Gyakorlati megvalósulás: Délelőttönként, tanítási időben vagy tanítási órák után a gyermekek egyéni fejlesztő órán vesznek részt. A fejlesztőpedagógus kötött órarend alapján dolgozik a gyermekkel a tanév során. Az osztálytanítóval folyamatosan konzultálva, de nem az iskolai tananyag, hanem a gyermek képességei szerint halad. A gyermek értékelése az osztálytanítóval egyeztetve történik. Célunk, hogy a gyermek a tanuláshoz szükséges képességeit arra a szintre fejlesszük, amelynek elérése tőle elvárható. A tantestület minden tagjának feladata a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztése, a szakemberek javaslata alapján. Feladat a folyamatos módszertani konzultáció, a fejlesztő pedagógus segítségével a személyre szabott követelmény, értékelés kidolgozása. A fejlesztő foglalkozásokat egyéb, egyénre szabott, tanulást megsegítő tevékenységek is kísérik. Saját, képzett pedagógusunk vezetésével pedig gyógytestnevelés foglakozásokat szervezünk az iskolaorvos felmérése alapján rászoruló diákoknak.
8. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A nehézségek okai · a szülők túl jó anyagi helyzete, a szülői törődés anyagi javakkal való kompenzálása, · a szülők hátrányos szociális helyzete, az ily körülmények között élő tanulók rivalizálása, · a túlzottan szigorú, rideg illetve liberális nevelés, · a csonka családok problémái, · egészségügyi problémák, hallás- és látássérült tanulók, · idegrendszeri problémák (dyslexia, dysgraphia, hiperaktivitás), · az elemi viselkedési normák nem kellő ismerete. 25
A nehézségek kezelése · kellő időt és alkalmat adunk a szabályok megismerésére, betartásuk gyakorlására, a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, feladatok adására, programok szervezésére, · a szülőkkel való kapcsolattartás rendszeressége is lehetőségeket ad problémamegoldásra, · a nevelők, az osztályfőnökök, és az iskolavezetés megfelelő együttműködése e téren (szükséges esetben az igazgatóság behívja az érintett szülőket, megoldási javaslatokat tesz) · rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulókkal való foglalkozásra hivatott szakszolgálatokkal, · a nevelőtestület e kérdéseket toleranciával és empátiával kezeli, · az iskola egészséges légköre sokszor „magától” jó irányba tereli a problémás tanulókat. Kiemelt pedagógiai feladatok · a növendékek alapos megismerése, problémáik föltárása, · a szaktanárok rendszeres jelzései az osztályfőnököknek, · az osztályfőnökök rendszeres jelzései az iskolavezetésnek, · az előre betervezett és szükség szerinti soron kívüli osztálymegbeszélések, · a tanártovábbképzésben az erre vonatkozó kurzusok előnyben részesítése, · a tanulmányi és szociális segítségadás lehetőségeinek gyarapítása, · a szabálytartás toleranciával párosított megkövetelése, · egyéni bánásmód, jutalmazás, büntetés. Alapelvként kell szem előtt tartani, hogy minden diák Isten teremtménye. Mindent meg kell tenni értékük érvényesüléséért, kibontakoztatásáért, küzdve értük a végsőkig; ugyanakkor egy-két tanulónak az értékrendünkkel szembeni haladása, rossz példája nem uralhatják és zavarhatják egy bizonyos mértéken túl a tanulóközösséget, annak munkáját és fejlődését.
9. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Iskolánk a gyermekvédelmi helyzet tekintetében szerencsésebbnek mondható a többi iskolánál, de ennek ellenére mi sem tekinthetjük mellékesnek ezt a feladatot, hiszen a törvények és az igazságszolgáltatás gyakorlata egyre nagyobb hangsúlyt helyez a családon belüli erőszak és a hozzá hasonló negatív jelenségek megfékezésére. A gyermekvédelmi intézmények egyre inkább támaszkodnak az iskola segítségére annak érdekében, hogy felderítsék a gyermekeket veszélyeztető családi körülményeket. A fentiek értelmében, a gyermekvédelem részének tekintjük az iskolánkban kialakult jó hagyományokat, amelyek a következők: · · · ·
Keresztény erkölcsiség és értékrend, amely mindenfajta erőszakot és gyermeki bántalmazást elutasít. A család és az iskola rendszerességre épülő kapcsolata, családlátogatások, tájékozódás az otthoni körülményekről. Szegény sorsú, hátrányos helyzetű tanulók anyagi segítése az iskola lehetőségeihez mérten. Problémák esetén a családtagok eljuttatása egyházi intézményekhez, ahol segítséget kaphatnak. (Pl. alkoholmissziós szolgálat, lelkigondozás, stb.). 26
·
Osztálymegbeszélések, esetmegbeszélések, amelyek során a kollegák tájékoztatják egymást a problémás tanulókról.
A fentiek mellett az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős rendszeresen elvégzi a tanulók felmérését a szolgálatok által készített szakmai anyagok alapján, a jelzett problémákról tájékozódik és tájékoztatja az osztályfőnököket. A gyermekvédelmi felelős ezen túlmenően rendszeres kapcsolatot tart a helyi szakmai szolgálattal, de a nem fóti lakhelyű gyerekeknél is kezdeményezi a szolgálat bevonását a segítségnyújtásba. Részt vesz a fegyelmi ügyek kivizsgálásában, és ha a problémának gyermekvédelmi összefüggése is van, akkor intézkedik. A tevékenység céljai · · · ·
a tanulók és családi, szociális viszonyaik minél sokrétűbb megismerése, a fenyegető veszélyek föltérképezése, együttműködés a szülőkkel, nevelőtársakkal, diákönkormányzattal, hatósággal, hivatott állami és önkormányzati szervezetekkel, társadalmi, egyházi egyesületekkel, a tanulók minél gazdagabb iskolai tevékenységének, programjának biztosítása, a veszélyek ellensúlyozása, az iskola családias légkörének megőrzése. A tevékenység eszközei
· · · · · · · · · ·
személyes beszélgetések, szülői értekezletek, megbeszélések, osztályértekezletek, fogadóórák, szükséges esetben családlátogatás, környezettanulmány készítése, kulturált szórakozási lehetőségek biztosítása az iskolában, kulturált szórakozási lehetőségek iskolán kívül (kirándulások, táborozások), az iskolai testnevelési és sporttevékenység kiemelt támogatása, az iskolán kívüli sportolás ösztönzése és elismerése, egészséges életmódra nevelés (lásd osztályfőnöki tanterv és tevékenység), felvilágosítás, propaganda, az iskola egész közösségi, kulturális programja, hagyományaink ápolása, az iskola követelményrendszerének érvényesítése, szükség esetén jelzés a hatóságoknak, fegyelmi eljárás. A tevékenységben közreműködők
· · · ·
ifjúság- és gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, az iskola vezetősége és a DÖK (saját jogkörében), lelkipásztorok, hitoktatók, szabadidős programot szervező pedagógusok.
A munkarend szerinti családlátogatásokon, konkrét problémák esetén végzett családháttérvizsgálatokon szerzett információk kiértékelésének eredményeit a gyermekvédelmi tevékenységben hasznosítjuk, az osztályfőnöki munkánkban, egyéni fejlesztési terveinkben, nevelési célkitűzéseinkben pedig felhasználjuk.
10.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 27
Alapelvek · a szociálisan hátrányos helyzet nem akadálya az iskolába való jelentkezésnek, · szociális okok miatt diák nem kényszerül tanulmányai abbahagyására, vagy egyéb, az iskola munkatervében szereplő programokból nem maradhat ki, · gyermekjóléti és karitatív szolgálatokkal való kapcsolattartásunk rendszeres, így a különböző adományok, kedvezményes lehetőségek rászorulókhoz való közvetítésében közreműködünk. Az iskola eszközei · az iskola takarékosságra törekszik a tankönyvek, taneszközök előírása terén, nem követel költséges felszereléseket (testnevelés, ünnepélyek), · a szociális hátránnyal küzdőknek saját erőből is igyekszünk támogatást nyújtani, · a törvény által meghatározott módon ingyenes tankönyveket biztosítunk a rászorulóknak, · menzai kedvezményeket adunk a jogosult rászorulóknak az érvényes jogszabályok, és önkormányzati határozatok alapján Szociális támogatás megállapításának és elosztásának elvei Amennyiben lehetőség nyílik az intézmény számára tanulói támogatás, vagy tankönyvsegély megállapítására, az csak az osztályfőnök véleményének kikérése után kerülhet elosztásra. A menzai kedvezmények, szociális támogatások, tankönyvsegély elosztásáról az Iskolaszék és a nevelőtestület véleményét is kikérjük. Az elosztás során - a szociális helyzet figyelembevételével - az osztályok közötti létszámarányosságra is törekszünk.
11.
A tanulói részvétel rendje az intézmény döntési folyamataiban
Intézményünkben a tanulók nagyobb közössége alatt a teljes tanulólétszám felénél minimum eggyel több tanulót értjük. Igaz ez a szám tagozati, vagy telephelyi bontásban is a mindenkori tagozati, vagy telephelyi létszámtól függetlenül. A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésben ki kell kérni a diák-önkormányzat véleményét is. A véleménykérés módja lehet egy diákgyűlésen felvetett napirendi pont, vagy akár a diákelnök meghívása egy tantestületi értekezletre, ahol a diákságot érintő témáról szó esik. A diákságnak általában véleményezési, hozzászólási és elfogadási joga van az iskolai döntések során. Mint iskolánk stratégiai partnereinek, a diákoknak a véleménye fontos az intézmény egészét illetően. A jól megválasztott diákképviselők és elnök, valamint a katalizátor-szerepet betöltő diák-önkormányzatot segítő pedagógus összehangolt munkája révén, remek kezdeményezések valósulhatnak meg. Egy ilyen közösség szerepe egy iskolai döntési folyamatban nem csupán előírt, de hasznos és elengedhetetlen is.
12.
Kapcsolattartás az iskola főbb partnereivel
28
12.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Tanulóink elsődlegesen az osztályközösségbe, majd az évfolyamba, tagozatra és az iskolai közösségbe tagozódnak. Minden közösség élén pedagógusok állnak, akik egyben a kapcsolattartásért is felelős személyek. Osztályfőnöki órákon, tagozati gyűléseken felmerülő kérdések megválaszolása, illetve illetékes személyhez való továbbítása a közösség vezetőjének a feladata. A tanulók bármely közösségét érintő változásokat, értesítéseket a legrövidebb idő alatt közöljük az érintettekkel. Az osztályközösségek által a diák-önkormányzatba delegált tagokon keresztül ez az információáramlás és együttműködés még intenzívebb formát ölt. A heti rendszerességgel történő ülésekről, és az aktuális hírekről, döntésekről osztályfőnöki órákon számolnak be a diák-képviselők, illetve itt kapnak felkérést arra, hogy a tanulók közösségét érintő kérdéseket és problémákat tárják a diákönkormányzat elé.
12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánkban, kezdetektől fogva rendszeres és szervezett a szülők és az iskola kapcsolata. A törvényi szabályozástól függetlenül, intézményünk küldetéséből következően, a család és az iskola kapcsolatának nagyobb a szerepe és a feladata. A kapcsolattartás hivatalos módjait és szervezeti kereteit egyébként az iskolai és az Iskolaszéki SZMSZ, valamint a Házirend is tartalmazza. Az Iskolaszék aktív jelenlétével az iskola és a szülői közösség szervezeti együttműködése biztosított. Az együttműködés további fejlesztése érdekében rendszeres konzultációt folytatunk a szülőkkel a problémák megoldása érdekében, szükség esetén az iskolaorvos, a védőnő, és a Gyermekjóléti szolgálat segítségül hívásával. A szülők – diákok – pedagógusok közötti kapcsolat javítása folyamatos, ugyanakkor állandó feladatot jelent. Intézményünk kidolgozta a COMENIUS II. teljes körű minőségbiztosítási rendszert, amelynek szerves része a partnerközpontú működés biztosítása. Ennek keretében többször is megtörtént a szülők és a diákok elégedettségének mérése, intézkedések történtek a szükséges javítások megtételére, illetve az intézkedések után ismételten elégedettségi mérésekre került sor. A kapcsolattartás hivatalos formái Személyes, szóbeli: - szülői értekezletek - fogadóórák - szülői fórumok - nyílt napok - családlátogatások - szülők, pedagógusok közös programjai - személyes beszélgetések
13.
Írásbeli: - üzenő füzet, E-napló - írásos tájékoztatók - szülői elektronikus levelezőlista - igény és elégedettségi felmérések - iskolai honlap működtetése
A tanulmányok alatti vizsgák
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: · az osztályozó vizsgákra, 29
· · ·
a javítóvizsgákra, a különbözeti vizsgákra, és a záróvizsgára terjed ki.
A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára · aki osztályozó vizsgára jelentkezik, · akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, · akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, · aki 8. évfolyamon tanul, tehát tanév végén záróvizsgát tesz. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira · akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
13.1 Osztályozó vizsga Az évfolyam teljes anyagából, vagy egyes tantárgyakból tehető iskolai vizsga, amelyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek, illetve kötelezettek. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető. Ez esetben minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Amennyiben a tanuló olyan tárgyból kíván előrehozott érettségi vizsgát tenni, amelynek a tantervi követelményeit a helyi tanterv szerint az írásbeli vizsgaidőszak megkezdéséig még nem teljesíti, osztályozó vizsgát kell tennie azoknak az évfolyamoknak az anyagából, amelyeknek a helyi tanterv szerint hiányzik az év végi jegye. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti részletes követelményeit az iskola Házirendje tartalmazza.
13.2 Javítóvizsga Augusztusban szervezett vizsga azon tanulók számára, akik elégtelen osztályzatot kaptak valamely kötelező tantárgyból az adott tanévben. A vizsgabizottság minimum 3 tagú. Az itt szerzett osztályzat a bizonyítvány és a törzslap megfelelő záradékába kerül. Elégtelen osztályzat esetén az évfolyam megismétlésére kerül sor, sikeres vizsgát követően a tanuló a következő évfolyamba lép.
13.3 Különbözeti vizsga Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után, a szaktanár javaslatára. Bizottság előtti vizsga. Az osztályozó és különbözeti vizsgák idejét az igazgató határozza meg. 30
13.4 Záróvizsga A 8. osztály végén tartandó belső vizsga, amelynek az eredménye hármas súllyal számít bele a tanév végi osztályzatba. Vizsgarendünk biztosítja, hogy a 8. osztály végén tartandó vizsga eredményeiből tanulóink és szüleik felmérhessék, hogy gyermeküknek milyen mértékben sikerült az általános iskolai ismeretanyagot elsajátítani, és milyen alapokra épülhetnek majd a középiskolai tanulmányok. A vizsgák időpontjait, és a szükséges felkészülési napokat az iskola mindenkori éves munkarendje tartalmazza. A szóbeli vizsgákon a bizottság minimum 2 tagú, a szaktanárok mellett általában a munkaközösség-vezető, vagy az igazgató által megbízott személy van jelen. Sikeresnek az a záróvizsga minősül, amelyen a tanuló a maximális pontszám legalább 40%-át eléri. Az értékelés módja: a teljesítmény (eredmény) %-ban és osztályzatban kifejezve. Az értékelésnél a szakértői véleménnyel rendelkező tanulóknál a fejlesztőpedagógus véleményét is figyelembe vesszük. A záróvizsga tárgyai és módjai - Magyar nyelv és irodalom - Magyar irodalom - Matematika - Történelem - Idegen nyelv - Természettudományok - Informatika
írásbeli, szóbeli, írásbeli, írásbeli írásbeli,
és
szóbeli, szóbeli, gyakorlati.
Az írásbeli vizsgarész 60 percig tart, a szóbeli rész – elegendő felkészülési időt követően – maximálisan 10 perces feleletet jelent, a gyakorlati vizsga pedig egy számítógépen elvégzett feladat, amelyet szintén tételszerűen húznak ki a tanulók. A tételeket felső tagozatos tanulmányaik során folyamatosan, de különösképpen a 7-8. évfolyamon dolgozzuk / dolgoztatjuk ki a tanulókkal, és vizsgahelyzetet „szimulálva” számoltatjuk be őket – már a záróvizsgát megelőző tanévekben is – az erre kijelölt tanítási órákon. A záróvizsga ponthatárai A fentiek értelmében, a záróvizsgán nyújtott teljesítmény értékelése a következőképpen történik: 0 – 39 % 40 – 54 % 55 – 69 % 70 – 84 % 85 – 100 %
14.
elégtelen elégséges közepes jó jeles
(1) (2) (3) (4) (5)
Az érettségi vizsga és témakörei
A 12. évfolyam sikeres befejezése után következő külső, állami vizsga, amelynek rendjét, követelményeit az érettségi vizsga vizsgaszabályzat határozza meg. Érettségi vizsgára a tanulókat az iskola készíti fel. A középszintű érettségi vizsgát a tanuló a saját iskolájában teszi 31
le. Az emelt szintű érettségi vizsgát a tanuló az arra kijelölt oktatási intézményben, független vizsgabizottság előtt teszi le. A rendes érettségi vizsgán kívül a következő vizsgák letételére is lehetőség van iskolánkban: -
Előrehozott érettségi vizsga Ismétlő érettségi vizsga (csak a május-júniusi vizsgaidőszakban) Pótló érettségi vizsga (csak a május-júniusi vizsgaidőszakban)
A különböző tantárgyak részletes érettségi vizsgakövetelményeit közép- és emelt szinten a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza. Tanulóinkat értelemszerűen e követelményrendszer alapján készítjük fel az érettségi vizsgákra. A hittan tantárgy érettségi vizsgakövetelményeit a különböző felekezetek egyházi törvényei, illetve zsinati határozatai is tartalmazzák. A tanórákon biztosítjuk a tanulók felkészülését a középszintű érettségi vizsgára minden tantárgyból. Az emelt szintű érettségire felkészítés a 11-12. évfolyamokon heti plusz 2 órában történik. A felkészítést azokból a 4 év alatt minimum 276 összes óraszámot elérő tantárgyakból tesszük lehetővé, amelyekre a tanulók 10. évfolyam végén jelzik igényüket tantárgyanként akár 3 tanuló jelentkezése esetén is. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés
Irodalom Szerzők és művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet
Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Népesség, település, életmód Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad (problémaközpontú) témakör Egyén, közösség, társadalom Modern demokráciák működése Élő idegen nyelvek Személyes vonatkozások, család A munka világa A vizsgázó személye, életrajza, életének Diákmunka, nyári munkavállalás fontos állomásai (fordulópontjai) Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába Családi élet, családi kapcsolatok állás A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Életmód Személyes tervek Napirend, időbeosztás Ember és társadalom Az egészséges életmód (a helyes és a - A másik ember külső és belső jellemzése helytelen táplálkozás, a testmozgás - Baráti kör szerepe az egészség megőrzésében, - A tizenévesek világa: kapcsolat a testápolás)
32
kortársakkal, felnőttekkel Étkezési szokások a családban Női és férfi szerepek Ételek, kedvenc ételek Ünnepek, családi ünnepek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, Öltözködés, divat gyorséttermekben Vásárlás, szolgáltatások (posta) Gyakori betegségek, sérülések, baleset Hasonlóságok és különbségek emberek Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, közt kórházak) Környezetünk Szabadidő, művelődés, szórakozás Az otthon, a lakóhely és környéke Szabadidős elfoglaltságok, hobbik A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. szórakozási lehetőségek Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport A városi és a vidéki élet összehasonlítása Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Növények és állatok a környezetünkben internet Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Kulturális események Mit tehetünk környezetünkért vagy a Utazás, turizmus természetért? A közlekedés eszközei, lehetőségei, a Időjárás tömegközlekedés Az iskola Nyaralás itthon, illetve külföldön Saját iskolájának bemutatása Utazási előkészületek, egy utazás Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, megtervezése, megszervezése A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, Az egyéni és a társas utazás előnyei és fontossága hátrányai Az iskolai élet eseményei, hagyományok Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök a mindennapi életben -
Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, Függvények, az analízis elemei kombinatorika, gráfok - A függvény Halmazok - Egyváltozós valós függvények halmazműveletek, - A függvények grafikonja, függvényszámosság, részhalmazok transzformációk Matematikai logika - A függvények jellemzése fogalmak, - Sorozatok tételek és bizonyítások a matematikában - Számtani és mértani sorozatok Kombinatorika - Végtelen mértani sor Gráfok - Kamatos kamat, járadékszámítás Számelmélet, algebra Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Alapműveletek - Elemi geometria - A természetes számok halmaza, - Térelemek számelmélet - A távolságfogalom segítségével - oszthatóság, számrendszerek definiált ponthalmazok - Racionális és irracionális számok - Geometriai transzformációk - Valós számok - Egybevágósági transzformációk - Hatvány, gyök, logaritmus síkban - Betűkifejezések - Hasonlósági transzformációk - Nevezetes azonosságok - Síkbeli és térbeli alakzatok - Arányosság, százalékszámítás - Síkbeli alakzatok, háromszögek, - Egyenletek, egyenletrendszerek, négyszögek, sokszögek, kör egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség- Térbeli alakzatok rendszerek - Vektorok síkban és térben - Algebrai egyenletek, - Trigonometria egyenletrendszerek - Koordinátageometria - Elsőfokú egyenletek, - Pontok, vektorok egyenletrendszerek - Egyenes - Másodfokú egyenletek, - Kör egyenletrendszerek - Kerület, terület - Magasabb fokú egyenletek - Felszín, térfogat
33
-
-
- Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolút-értékes egyenletek - Exponenciális és logaritmikus egyenletek - Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek
Valószínűség számítás, statisztika - Leíró statisztika - Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai - Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók - A valószínűség számítás elemei
Informatika Információs társadalom Táblázatkezelés - A kommunikáció - A táblázatkezelő használata A kommunikáció általános modellje A program indítása Információs és kommunikációs A munkakörnyezet beállítása technológiák és rendszerek A táblázatkezelő menürendszere Számítógépes információs A táblázat megnyitása, mentése, rendszerek az iskolában és a nyomtatása gazdaságban - A táblázatok felépítése Közhasznú információs források Cella, oszlop, sor, aktív cella, - Információ és társadalom tartomány, munkalap - Az informatika fejlődéstörténete Adatok a táblázatokban - A modern információs társadalom - Adattípusok jellemzői Adatbevitel, javítás, másolás, - Informatika és etika mozgatás - Jogi ismeretek A cellahivatkozások használata Informatikai alapismeretek – hardver - Képletek szerkesztése, konstans, - Jelátalakítás és kódolás hivatkozás, függvény - Analóg és digitális jelek - Táblázatformázás - Az adat és az adatmennyiség - Sorok, oszlopok, tartományok - Bináris számábrázolás kijelölése - Bináris karakterábrázolás - Karakter-, cellaés - Bináris kép- és színkódolás tartományformázások - Bináris hangkódolás - Cellák és tartományok másolása - A számítógép felépítése - Táblázatok, szövegek, diagramok - A Neumann-elvű számítógépek - Egyszerű táblázat készítése - A (személyi) számítógép részei és - Formázási lehetőségek jellemzőik: Központi feldolgozó - Diagramtípus kiválasztása, diagramok egység, memória, buszrendszer, szerkesztése interfészek (illesztő), ház, - Problémamegoldás tápegység, alaplap táblázatkezelővel - A perifériák típusai és főbb - Tantárgyi feladatok megoldása jellemzőik: bemeneti eszközök, A mindennapi életben előforduló kimeneti eszközök, problémák bemeneti/kimeneti eszközök, Adatbázis kezelés háttértárak - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai - A (személyi) számítógép részeinek - Az adatbázis fogalma, típusai, összekapcsolása és üzembe adattábla, rekord, mező, kulcs helyezése - Az adatbázis-kezelő program interaktív - Hálózatok használata Informatikai alapismeretek – szoftver - Adattípusok Az operációs rendszer és főbb feladatai Adatbevitel, adatok módosítása, Az operációs rendszerek (fajtái) részei és törlése funkciói, az operációs rendszer felhasználói Adatbázisok létrehozása, felülete karbantartása Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, - Alapvető adatbázis-kezelési műveletek másolása, mozgatása, törlése, átnevezése - Lekérdezések, függvények Állományok típusai, keresés a háttértárakon használata
34
Állománykezelés: létrehozás, törlés, - Keresés, válogatás, szűrés, rendezés visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, - Összesítés nyomtatás, megnyitás - Képernyő és nyomtatási formátumok Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, ki- Űrlapok használata csomagolás, archiválás, adatvédelem - Jelentések használata A szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd) 1. Információs hálózati szolgáltatások programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, - Kommunikáció az Interneten lemezkarbantartás, - Elektronikus levelezési rendszer A hálózatok működésének alapelvei, hálózati használata be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, - Állományok átvitele adatvédelem - WWW Szövegszerkesztés - Keresőrendszerek - A szövegszerkesztő használata - Távoli adatbázisok használata - A program indítása - Weblap készítés - A munkakörnyezet beállítása - Hálózati dokumentumok szerkezete - A szövegszerkesztő menürendszere - Weblap készítése Web-szerkesztővel - Dokumentum megnyitása, mentése, - Formázási lehetőségek nyomtatása Prezentáció és grafika - Szövegszerkesztési alapok - Prezentáció (bemutató) - Szövegbevitel, szövegjavítás - A program indítása - Karakterformázás - A munkakörnyezet beállítása - Bekezdésformázás - A program menürendszere - Felsorolás, számozás - Prezentációs anyag elkészítése - Tabulátorok használata (szöveg, táblázat, rajz, diagram, - Oldalformázás grafika, fotó, hang, animáció, dia- Szövegjavítási funkciók minta) és formázása - Keresés és csere - Grafika - Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés - A program indítása - Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, - A munkakörnyezet beállítása elválasztás - A program menürendszere - Táblázatok, grafikák a szövegben - Elemi alakzatok megrajzolása, - Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, módosítása sorba rendezés - Képek beillesztése, formázása - Körlevélkészítés Könyvtárhasználat - Táblázatok, grafikák, szimbólumok és - Könyvtárak más objektumok beillesztése a - A könyvtár fogalma, típusai szövegbe, valamint formázásuk - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány - A könyvtári szolgáltatások - Dokumentumok - Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) - Tájékoztató eszközök - Katalógusok - Adatbázisok - Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
A testek haladó mozgása -
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
Fizika Egyenáramok -
Az egyenáram
35
-
Az egyenes vonalú egyenletesen változó - Az elemi töltés mozgás - Egyenáramú hálózatok - Egyenletes körmozgás - Elektromos teljesítmény - Mozgások szuperpozíciója - Egyetemes tömegvonzás Rezgések, hullámok. Elektromágneses hullámok. Dinamika - Mechanikai rezgés - A tehetetlenség törvénye - Mechanikai hullámok - Newton II. törvénye - A hang hullám-tulajdonságai - Erő-ellenerő törvénye A fény, mint elektromágneses hullám - Erőtörvények Hullámoptika - Erők együttes hatása A fény kettős természete - A lendület-megmaradás - Körmozgás dinamikai vizsgálata Elektromágneses indukció Munka, energia - A mágneses tér - A munka értelmezése - Lorentz-erő - Mechanikai energia-fajták - Mozgási indukció - A mechanikai energia-megmaradás - Nyugalmi indukció törvénye - Elektromágneses hullámok - A teljesítmény és hatásfok Modern fizika Az ideális gáz kinetikus modellje - Hőtani alapjelenségek - Gázok állapotváltozásai - Az anyag atomos szerkezete - Molekuláris hőelmélet - A hőtan I. főtétele Halmazállapot-változások, kalorimetria - A hőtan II. főtétele - Halmazállapot-változások Elektrosztatika -
Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok
- Az elektron kettős természete - Atommodellek Magfizika - Az atommag szerkezete - A radioaktivitás - Maghasadás - Magfúzió Csillagászat - Egyetemes tömegvonzás - Csillagfejlődés - Kozmológia alapjai - Űrkutatás A fizikatörténet fontosabb személyiségei - Felfedezések, találmányok, elméletek Sugárvédelem -
Sugárvédelem a természetben
Biológia Az élőlények testfelépítésének és - Az ember egyedfejlődése életműködéseinek változatossága Általános egészségtan - A vírusok, a prokarióták és az eukarióta - Egészségügyi ismeretek egysejtűek Az öröklődés - Az állatok teste és életműködései - Egy gén által meghatározott tulajdonság - A növények teste és életműködései öröklődése - A gombák teste és életműködései - Több tulajdonság egyidejű öröklődése A sejtek felépítése és anyagcseréje - Gének kölcsönhatása - A sejtek felépítése - A gének és a környezet hatása a - A sejtek anyagcsere folyamatai tulajdonságok kialakításában - A szaporodás és öröklődés sejttani - A genetikai ismeretek a gyakorlatban alapjai A populációk és az életközösségek Az ember önfenntartó életműködései és ezek - A populációk tulajdonságai és változásai szabályozása - Az élettelen környezeti tényezők és ezek - Az önfenntartó működések áttekintése változásai - Az idegi és hormonális szabályozás - Ökológiai rendszerek - A keringési rendszer - Természetes és mesterséges
36
- Az immunitás - A táplálkozás - A légzés - A bőr és a mozgás - A kiválasztás Az ember szaporodása és egyedfejlődése - Az ember szaporodása
életközösségek Az élővilág evolúciója és a jelenkori bioszféra - Az evolúció alapjai és bizonyítékai - Az evolúció folyamata - Az ember evolúciója - A bioszféra jelene és jövője
Kémia Általános kémia Szerves kémia - Atomszerkezet - A szerves vegyületek általános jellemzői - Kémiai kötések - Szénhidrogének - Molekulák, összetett ionok - Halogéntartalmú szénhidrogének - Anyagi halmazok - Oxigéntartalmú szerves vegyületek - Kémiai átalakulások - Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szervetlen kémia - Szénhidrátok - Hidrogén - Fehérjék - Nemesgázok - Nuklein savak - Halogénelemek és vegyületeik - Műanyagok - Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - Energiagazdálkodás - A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik Kémiai számítások - A széncsoport elemei és vegyületeik - Az anyagmennyiség - Fémek - Gázok - Hidrogén - Oldatok, elegyek, keverékek - Nemesgázok - Számítások a képlettel és a kémiai - Halogénelemek és vegyületeik egyenlettel kapcsolatban - Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - Termokémia - A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - Kémiai egyensúly - A széncsoport elemei és vegyületeik - Kémhatás - Elektrokémia Földrajz - A térképi ábrázolás - A világgazdasági pólusok - Térképi gyakorlatok - A Kárpát-medence természet- és társadalom- Csillagászat földrajzi sajátosságai - A kőzetburok és földtörténet - Magyarország földrajza - A levegőburok - Európa földrajza - A vízburok földrajza - A kontinensek általános természet- és - A földfelszín formakincse társadalom-földrajzi képe: Ázsia, Afrika, - A földrajzi övezetesség Ausztrália-Óceánia, Amerika - A természetföldrajzi övezetesség hatása a - A geoszférák környezeti problémáinak társadalom életére kapcsolatai - Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági - A népesség, a termelés és a fogyasztás folyamatokban növekedésének földrajzi következményei - A népesség- és település-földrajzi jellemzők - A környezeti válság kialakulása és az ellene - A világgazdaság általános jellemzése, folytatott küzdelem szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai Ének - zene Éneklés - Népzene - Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika
Rajz Alkotás Vizuális nyelv - A vizuális nyelv alapelemei - A vizuális nyelvi elemek viszonyai Technikák
37
Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés - Népzene - Műzene - Reneszánsz - Barokk - Bécsi klasszika - Romantika - Századforduló - XX. századi és kortárs zene Zeneelmélet Dallamírás - Barokk - Bécsi klasszika - Stíluskörön kívül
Általános ismeretek - A magyar sportsikerek - A harmonikus testi fejlődés - Az egészséges életmód - Testi képességek - Gimnasztika - Atlétika - Torna - Ritmikus gimnasztika - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelési - és Sportjátékok - Természetben űzhető sportok
Ábrázolás, látványértelmezés - Formaértelmezés - Térértelmezés - Színértelmezés - Mozgásértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Befogadás Megjelenítés sajátosságai Technikák Vizuális kommunikáció Tárgy és környezetkultúra Kifejezés és képzőművészet
Testnevelés Gyakorlati ismeretek - Gimnasztika - Atlétika - Futások, ugrások, dobások - Torna - Talajtorna - Szekrényugrás - Felemáskorlát - Gerenda - Ritmikus gimnasztika - Nyújtó - Korlát - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelési és sportjátékok - Kézilabda - Kosárlabda - Labdarúgás - Röplabda
Hittan Evangélikus hittan 1. Biblia 3. Dogmatika ÓSZÖVETSÉG A hit alapkérdései 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a Hit Istenben próféták Jézus a Krisztus aranykoráig A Szentlélek közössége4. Az egyházi esztendő 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták Az egyházi esztendő ünnepei, az ünnepek aranykorától a gyökerei, jelentősége; Az ünnepek liturgiája hellenista korig ÚJSZÖVETSÉG 5. Etika 3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján A jézusi etika 4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében Az ember helye a világban Felelősségünk a teremtett világ, az élet védelme 2. Egyháztörténet Krisztus egyházának születése és embertársaink iránt A kereszténység államvallássá válása A keresztény etika normái a családi élet, A középkor egyháza munka
38
A magyar egyház kialakulása A reformáció A reformáció Magyarországon Magyar felvilágosodás és pietizmus A 19. század: forradalmak és elvilágiasodás A magyar evangélikus / baptista egyház a19. században A kereszténység útkeresése a modern világban Evangélikus / Baptista egyház a 20. századi Magyarországon
és társadalmi élet területén 6. Világvallások A történelmi Isten-kinyilatkoztatás vallásai Az örök világtörvény vallásai Mai vallási áramlatok 7. Kompetenciák Szövegértelmezés Etikai esetelemzés
Református hittan (témaköreiben megegyezik a Baptista hittan témaköreivel) I. Bibliaismeret V. A keresztyén erkölcsi élet – etika 1. Ószövetség 10. A keresztyénség erkölcsi tanítása 2. Alapvető ószövetségi bevezetés-tudományi VI. Világvallások ismeretek 11. A nagy világvallások alapvető gondolatai 3. Újszövetség 12. Mai vallási áramlatok 4. Alapvető újszövetségi bevezetés-tudományi VII. Egyházismeret ismeretek 13. A saját egyház mai élete 5. Kortörténeti ismeretek 14. Egyházzene 15. A szűkebb közösség II. Egyháztörténet 6. Krisztus egyházának története VIII. Kompetenciák 7. A saját felekezet története 16. Szövegértelmezés 17. Esetelemzés III. Dogmatika 8. Az egyház tanítása IV. Az egyházi esztendő 9. Ünnepek, ünnepi időszakok Római katolikus hittan I. Biblia III. Dogmatika ÓSZÖVETSÉG 7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája (Krisztus 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a megváltó tevékenysége, Mariológia) próféták (A görög szertartású tanulók saját liturgikus aranykoráig hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták tanítást.) aranykorától a 8. Az Eukarisztia és a szentségek hellenista korig (A görög szertartású tanulók saját liturgikus ÚJSZÖVETSÉG hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai 3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján tanítást.) 4. Az apostolok kora az Újszövetség fényében IV. A keresztény erkölcsi élet 9. Az ember erkölcsi lény II. Egyháztörténelem 5. Az egyház ókora és középkora 10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás 6. Az egyház újkora és legújabb kora V. Vallás - világvallások 11. A vallás és a Krisztusesemény bizonyossága Kompetenciák Szövegértelmezés 12. Az egyház és a kinyilatkoztatás Esetelemzés
15.
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulói jogviszonyról
39
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A képzés ideje alatti más iskolából való átvételről szintén az igazgató dönt, ő szabja meg az esetleg szükséges különbözeti vizsga tárgyait és határidejét. A felvételt írásban kell kérni. Amennyiben az iskola felvételi rendszere bármelyik feltételének nem felel meg a tanuló, az igazgató elutasíthatja felvételi kérelmét, amit írásban közöl a tanuló képviselőjével. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező tanuló – kiskorú esetén a szülő – figyelmét, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Beiratkozást követően valamennyi tanuló részt vehet az iskola rendezvényein. A tanulók csak az első tanév megkezdésével jogosultak szociális támogatás, tankönyvtámogatás, étkezési kedvezmény igénybevételére. Megszűnik a tanuló jogviszonya: - ha egy másik iskola átvette, - a tanulmányok befejezésével, - nem tanköteles tanuló esetében kimaradással, - ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 30 órát, - ha a nem tanköteles tanulót fegyelmi határozattal kizárják, - ha a tanköteles tanulót fegyelmi határozattal a fogadó iskola átvette. Az intézmények közti átjárhatóság biztosítása Az átjárhatóság biztosítása kettős feladatot jelent: reális többlet erőfeszítés mellett lehetővé tenni a korábban máshol tanuló diákok átvételét a mi iskolánkba, illetve folyamatosan biztosítani annak feltételét, hogy a nálunk tanuló diákok sikeresen folytathassák tanulmányaikat egy másik intézményben. Tantárgyi programjaink tartalmazzák mindazon ismereteket, amelyeket az új Nemzeti Alaptanterv az egyes műveltségterületekhez minden iskola számára előír, így az iskolát váltó, az adott évfolyamot sikeresen teljesítő diákjaink rendelkeznek a megfelelő osztályfokon támasztott követelményekkel. A mindenkori fogadó intézmények igazgatói egyes tárgyakból különbözeti vizsgát írhatnak elő a felvételi beszélgetés tapasztalatai, illetve a tanítók / szaktanárok javaslatai alapján. A felvételi eljárás különös szabályai Alapfeltételek - A szülő a gyermekét keresztény szellemiségben kívánja nevelni, és ebben hajlandó együttműködni az iskolával. - A szülő az iskolánk sajátosságainak megismerése után, azokat magára és gyermekére nézve kötelezőnek fogadja el. Általános feltételek - A törvény adta lehetőséggel élve, a felvétel során a keresztény családok gyermekeinek biztosítunk elsőbbséget az előre meghatározott létszámkereten belül. Lelkészi véleményt kérünk. - Más településekről is fogadunk diákokat. - Tandíj nincs. 40
-
Az iskola díjmentesen biztosítja a napközit és a tanulószobát, valamint a tanórán kívüli iskolai szakköröket.
Túljelentkezés esetén előnyt élveznek - akik hitüket megvalló keresztény családból jönnek, - akiket egyházközségük, gyülekezetük lelkésze ajánl, - akiknek a testvére az intézmény tanulója, vagy tanulója volt, - akik fóti lakhellyel rendelkeznek. Iskolánk megismerésének lehetőségei - Nyílt napokat tartunk, amelyek időpontjait az éves Munkarendben határozzuk meg. - A nyílt napon kívüli időpontokban is (előre történő egyeztetéssel) várjuk az érdeklődő szülőket és diákokat, hogy betekintést adjunk mindennapjainkba. - A környék óvodáiban, iskoláiban meghívásra továbbtanulási tájékoztatókat tartunk. - Igényesen elkészített, általános iskolai és gimnáziumi „Hívogató” kiadványainkat eljuttatjuk a fóti, és a környező települések óvodáiba, iskoláiba. - Középiskolai továbbtanulási börzéken veszünk részt. - Iskolánk honlapja folyamatosan elérhető: www.okusuli.hu. Felvétel az 1. osztályba A következő tanév első osztályosainak felvételére az államilag meghatározott Tanév rendje szerint tavasszal kerül sor. Felvételi vizsga nincs, viszont az iskolaérettség igazolása szükséges. Az alsó tagozat megismerésének lehetőségei - Nyílt napok: Az első osztályosok beiratkozásához közeledve a leendő első osztályt tanító pedagógusok az érdeklődő szülőknek nyílt napot tartanak (mind az öregfalusi, mind a kisalagi alsó tagozaton), általában március végén vagy április elején. Pontos idejéről tájékoztatjuk a szülőket iskolánk honlapján, az iskolai hirdető tábláinkon és "Első osztályos hívogató” című kiadványunkban, amelyet megtalálnak az egyházközségekben és az óvodákban. - Hívogató napokat tartunk több alkalommal, rendszerint szombati napokon, amelyeken kézműves, néptánc, bábozás, éneklés, sport és egyéb foglalkozások során kölcsönösen ismerkedünk leendő kisdiákjainkkal. - A beiratkozás előtt két héttel szülői tájékoztatót tartunk, amikor az érdeklődő szülők megismerhetik az iskola sajátosságait, az ebből következő programokat, kötelezettségeket, valamint a beiratkozás pontos menetét. Ekkor is találkozhatnak a leendő első osztályos tanítókkal. Ezen ismeretek birtokában a szülők dönthetnek a beiratkozásról. A tájékoztató alkalmával kérjük, hogy a szülők mutassák be az óvodai iskolaérettségről, és az esetleg bármilyen okból készült szakvéleményt, valamint a lelkészi véleményt. - Fontosnak tartjuk, hogy a szülői tájékoztatón mindkét szülő vegyen részt, hogy az iskola sajátosságainak megismerése után közösen dönthessenek az iskolaválasztásról. A kötelezettségek vállalását beiratkozás előtt egy nyilatkozat aláírásával tudatosítjuk a szülőkben. A szülői tájékoztató után, de még a hivatalos beiratkozási időpont előtt értesítjük a tájékoztatón megjelent szülőt, ha nem tudjuk felvenni gyermekét egyik első osztályunkba sem. Általános felvételi eljárás a 9. osztályba Gimnáziumunk sajátosságai - A gimnázium tagozatkódja: 01. 41
-
Világnézetileg elkötelezett, keresztény értékrenden alapuló oktatás és nevelés. Négy osztályos általános tantervű gimnáziumi oktatás. Évfolyamonként egy-egy osztály. Két idegen nyelv: haladó angol/német, kezdő angol/német/francia. Kis létszámú nyelvi csoportok. Emelt szintű érettségire felkészítő órák. Órarendi keretek között, hetente kétszer felekezeti hittan óra. Honismereti program: Nemzetjáró Kirándulás a határon túli magyar lakta területekre. Magas szintű művészeti oktatás. Szabadidős programok széles választéka.
Felvétel saját nyolcadikos diákjainknak Saját diákjaink a felvételi vizsga alól mentesülnek, amennyiben az alábbi feltételeknek megfelelnek: -
a felső tagozatos tanulmányok során a kötelező érettségi tárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) érdemjegye legalább közepes legyen, - a felső tagozatos tanulmányok során a tanulmányi átlag érje el a 3,5-et, - a felső tagozatos tanulmányok során a magatartás és szorgalom jegy legalább 4-es legyen, - rendszeresen járjon hittanra, - a felső tagozat tantestülete és az osztályfőnök javasolja a felvételét. Ha a tanuló írt központi írásbeli felvételit és annak eredménye jobb, mint a hozott pontok összege, akkor a jobb eredményt vesszük figyelembe. Felvétel más iskolából érkező diákoknak A felvételi eljárás államilag szabályozott rendjét minden tanévben rendelet tartalmazza, amelyben a felvételi eljárás legfontosabb időpontjai megtalálhatók. A központilag egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára közvetlenül a vizsgát szervező intézményben kell jelentkezni, általában december 10-ig. A felvételi vizsga két részből áll: A) Központi írásbeli vizsga - a központi írásbeli vizsgára intézményünkben is lehet jelentkezni - az írásbeli vizsga megkezdése előtt 30 perccel kell megjelenni, személyi azonosításra alkalmas okmánnyal, íróeszközzel (tollal), - használható segédeszközök: csak körző és vonalzó. B) Szóbeli vizsga - beszélgetés, amelyre azokat a tanulókat hívjuk be, akiknek a Jelentkezési lapján háromnál több elégséges osztályzat nem szerepel, - szükséges dokumentumok: a központi írásbeli vizsga Eredménylapja, írásbeli lelkészi vélemény, a tanuló ellenőrzője, - fontos kérés, hogy a tanuló legalább egyik szülője is legyen jelen a beszélgetésen, - az időpontok és a felvételizők pontos beosztása a vizsga előtt egy héttel, az iskola honlapján olvasható. A vizsgázók teljesítményének értékelése Az ideiglenes felvételi jegyzékben szereplő pontszám a hozott pontokból [50], az írásbelin [100], és a szóbelin szerzett pontokból [50] tevődik össze, a következőképpen: -
a hozott pontok (7. osztály év végi, 8. osztály félévi osztályzatok magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, és idegen nyelv tárgyakból) → 25 % 42
-
a központi írásbeli eredménye (matematika, magyar nyelv és irodalom) a szóbeli beszélgetés tapasztalatai, és az abból képzett pontok alapján
→ 50 % → 25 %
A szóbeli vizsgán a pontszámítás szempontjai: saját diák, lelkészi vélemény, fóti lakos, hittanra járás, a tanuló motiváltsága (egyaránt 5-5%-ot jelent). Pontazonosság esetén a döntés a következő szempontok alapján történik: - saját tanulónk, - kötelező érettségi tantárgyak átlaga 5-8. évfolyamon, - magatartás, - fóti lakos. A felvételi beszélgetésen részt vesz a felvételiző és szülei, valamint az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a leendő osztályfőnök. Célunk, hogy lehetőséget teremtsünk a családnak és az iskolának is egymás nevelési elveinek és értékrendjének megismerésére, hogy mindkét fél részéről felelős döntés születhessen. Speciális elbírálási szabályok Amennyiben a BTM tanuló úgy dönt, hogy megírja a központi írásbeli vizsgát, akkor a vizsgára történő jelentkezéskor a vizsgát szervező intézményhez a vizsgaszervezést érintő speciális körülményekre, illetve eszközökre vonatkozó kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz. Az BTM tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleménybe foglaltak alapján az alábbi kedvezményekre lehet jogosult: - időhosszabbítás, - segédeszköz használata, - illetve az értékelési rendszer egy részlete alóli felmentés. A központi írásbeli vizsgára vonatkozó speciális elbírálást minden esetben, írásos kérelemben kell igényelni az írásbeliztető intézményben. A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához. Mivel a speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti, fontos, hogy azt jóval a vizsga előtt, már a vizsgára való jelentkezéskor átadják az intézménynek. A kérelmet a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról, hogy milyen kedvezményeket biztosít az BTM tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a szülőhöz. Felvétel másik iskolából bármelyik évfolyamra Tanév közben két alkalommal szervezünk felvételit: január hónapban a tanév második félévére jelentkezőknek, és május hónapban a következő tanévre jelentkezőknek. Különösen indokolt esetben, ettől eltérő időpontban is fogadunk jelentkezőket. A felvételi eljárás folyamata 1. A tanuló szülei írásban kérvényezik az intézmény igazgatójánál az iskolába való felvételt, mellékelve az előző két tanév bizonyítványának másolatát, lelkészi véleményt, és a bármilyen okból készült szakvéleményt. 2. A kérvény alapján a családot (a szülőt és a diákot) felvételi beszélgetésre hívjuk, előre egyeztetett időpontban, ahol kérjük az ellenőrző bemutatását. A felvételi beszélgetésen részt 43
vesz az igazgató, igazgatóhelyettes, a tagozatvezető és osztályfőnök. Cél, hogy kölcsönösen lehetőséget teremtsünk a családnak és az iskolának is egymás nevelési elveinek és értékrendjének megismerésére, hogy mindkét fél részéről felelős döntés születhessen. 3. A felvételi beszélgetést követő legkésőbb 5 munkanapon belül az iskola értesíti a szülőket, hogy gyermekük felvételt nyert-e az iskolába. Pozitív elbírálás esetén tájékoztatást adunk a beiratkozás módjáról is.
44
II. HELYI TANTERV
45
16.
A tantárgyi struktúra és az óratervi táblák
16.1 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tanterv nagy részének elkészítéséhez az 51/2012. (XII. 21.) „EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről” 1-7. mellékleteit használtuk fel. A felekezeti hittanoktatás helyi tantervei az egyházak honlapjain közzétett tantervi javaslatok alapján készültek el. A baptista egyház nem tett közzé saját tantervet, ezért a református egyház ajánlását fogadtuk el a baptista hittanoktatás alapjaként.
16.2 Óratervi táblák A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez <> 1 - 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. 7
2. 7
3. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez <>5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
5. 4 3 4 1
6. 4 3 3 1
7. 3 3 3 1
8. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2 46
Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/ Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
Óraterv a kerettantervekhez <>9-12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Rajz és vizuáliskultúra Ének-zene Technika és életvitel Informatika Testnevelés és sport Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf. 4 2 3
10. évf. 4 2 3
3 3 2
3 3 2 2 2 2 1 1
2 2 1 1
11. évf. 4 3 3 1 3 3 2 2
12. évf. 4 3 3 3 3 2
1 1 5
1 5
1 1 4 35
1 4 36
5 1
5 1
1
1
1 6 35
1 8 35
A több változatban készült kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy, évfolyam Magyar NY. és I.
9-12.
Változat A
Tantárgy megnevezése Kémia
7-10.
Változat A 47
Matematika Biológia Fizika
5-12. 7-12. 6-11.
B A A
Ének-zene Ének-zene Technika
5-8. 1-4. 5-8, 12.
A B A
16.3 A választott kerettanterv feletti óraszámok A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg a 2013-2014. tanévtől kezdve, 4 tanéven keresztül. Sárga színnel jelöltük az adott tanévben „belépő” évfolyamokat, a piros szín pedig a kerettanterv feletti heti óraszámot az adott tantárgyra nézve.
A 2013 – 2014. tanévben Óraterv a kerettantervekhez <> 1 - 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan / Áhítat Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Korrepetálás Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret (néptánc 1 óra)
Rendelkezésre álló órakeret Kötelezően választott: Hittan*
1. 7+1
2. 8 4 1 1 1 1 1 3+1 +1 +1 2
3. 8 +1 4 1 1 1 1 1 3 +1 +1 3
4. 7+0,5 2+0,5 4+0,5 1 2 1 1 1 3 +0,5 +1 3
4 1 1 2 2 1 4 1 +1 2 0
1
0
0
25 1
23 1
23 1
25 1
Óraterv a kerettantervekhez <> 5 - 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan / Áhítat Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
5. 4+0,5 3 4 1
6. 4+0,5 3 4 1
7. 4 3 4 1
8. 4 3 4 1
2
2
2
2+0,5
2
2 48
Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Mozgókép- és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret (néptánc 1 óra)
Rendelkezésre álló órakeret Kötelezően választott: Hittan*
+1
2 1+0,5 1,5+0,5 2 1+1
1,5 1+0,5 1,5+0,5 1,5 1+0,5
1
1
1
1
1+0,5
1,5
1,5
+1 1 4 1 1 2
1 1 2,5+1,5 +1 1 3
1 0,5+0,5 2,5+0,5
1+0,5 1 1 +1 2,5+0,5
1 3
1 4
0
1
0
0
28 1
29 1
31 1
31 1
Óraterv a kerettantervekhez <> 9 - 12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Etika / Hittan 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Néptánc Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Fakultáció 2. Fakultáció Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret
9. 4 2+0,5 3+0,5 +2 3+1 3 2 2 2 1 1 1 4 1 1
1 4
10. 4 2+0,5 3 +2 3 3 2 1+1 2 2 1 1 1 2,5+0,5 +2
11. 4 3+0,5 3 +2 3 3 2 2
12. 4 3+0,5 4 +2 3 3 2
+1
2,5+0,5
2,5+0,5
1
1
1
1
1 6
+2 +2 1 8
+2 +2 1 7 49
Rendelkezésre álló órakeret
35
35,5
33,5
30,5
Kötelezően választott: Áhítat**
1
1
1
1
A 2014 – 2015. tanévben Óraterv a kerettantervekhez <> 1 - 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan / Áhítat Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Korrepetálás Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret (néptánc 1 óra)
Rendelkezésre álló órakeret Kötelezően választott: Hittan*
1. 7+1
2. 7+1 4 1 1 2 2 1 4 1 +1 2
3. 8 +1 4 1 1 1 1 1 3+1 +1 +1 3
4. 7+0,5 2+0,5 4+0,5 1 2 1 1 1 3 +0,5 +1 3
4 1 1 2 2 1 4 1 +1 2 0
0
1
0
25 1
25 1
24 1
25 1
Óraterv a kerettantervekhez <> 5 - 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek / Angol +E Matematika / Matematika +E Erkölcstan / Áhítat Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra
5. 4+0,5 3 4 1
6. 4+0,5 3 3+1 1
7. 4 3 / 3+2 4 / 4+1 1
8. 4 3 4 1
2
2
2
2+0,5
2
2 +1
1
2 1+0,5 1,5+0,5 2 1+1
1,5 1+0,5 1,5+0,5 1,5 1+0,5
1+0,5
1,5
1+0,5
1 1 1+0,5
50
Mozgókép- és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret
+1 1 4 1 1 2
1 1 4 1 1 3
1 0,5+0,5 2,5+2,5
1 1 +1 2,5+0,5
1 3
1 4
0
0
5
0
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
36
31
Kötelezően választott: Hittan*
1
1
1
1
(testnevelés 2 óra, angol+E 2 óra, matematika+E 1 óra)
Óraterv a kerettantervekhez <> 9 - 12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Etika / Hittan 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Néptánc Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Fakultáció 2. Fakultáció Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret
9. 4 2+0,5 3+0,5 +2 3+1 3 2 2 2 1 1 1 4 1
11. 4 3+0,5 3+0,5 +2 3 3 2 2+0,5
12. 4 3+0,5 4 +2 3 3
2,5+2,5
2,5+0,5
1
1
2
+1
1
1 4
1 4
+2 +2 1 8
+2 +2 1 7
0
0
2
0
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35,5
30,5
Kötelezően választott: Áhítat**
1
1
1
1
(testnevelés 2 óra)
1
10. 4 2+0,5 3 +2 3+0,5 3 2 2 2 2 1 1 1 4 1
A 2015 – 2016. tanévben 51
Óraterv a kerettantervekhez <> 1 - 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan / Áhítat Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Korrepetálás Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret (testnevelés 2 óra)
Rendelkezésre álló órakeret Kötelezően választott: Hittan*
1. 7+1
2. 7+1 4 1 1 2 2 1 4 1 +1 2
3. 6+1 +1 4 1 1 2 2 1 4 1 +1 3
4. 7+0,5 2+0,5 4+0,5 1 2 1 1 1 3+2 +0,5 +1 3
4 1 1 2 2 1 4 1 +1 2 0
0
0
2
25 1
25 1
25 1
27 1
Óraterv a kerettantervekhez <> 5 - 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek / Angol +E Matematika / Matematika +E Erkölcstan / Áhítat Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Mozgókép- és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki
5. 4+0,5 3 4 1
6. 4+0,5 3 3+1 1
2
2
2
2 +1
1
8. 4 3 / 3+2 4 / 4+1 1
2
2+0,5
1
2 1+0,5 2 1+0,5 1
1,5 1+0,5 1,5+0,5 1,5 1+0,5
1+0,5
1+0,5
1
+1 1 4 1 1
1 1 4 1 1
1 1 5
1+0,5 1 1 +1 2,5+2,5
1
1
1
7. 3+1 3 / 3+2 3+1 / 3+2
1
52
Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret
2
3
3
4
(7-8. angol +E 2 óra, 7-8 matematika +E 1 óra, 8.testnevelés 2 óra)
0
0
3
5
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
34
36
Kötelezően választott: Hittan*
1
1
1
1
Óraterv a kerettantervekhez <> 9 - 12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Etika / Hittan 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Néptánc Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Fakultáció 2. Fakultáció Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret
9. 4 2+0,5 3+0,5 +2 3+1 3 2 2 2 1 1 1 4 1
11. 4 3+0,5 3+0,5 1+1 3 3 2 2+0,5
12. 4 3+0,5 4 +2 3 3
5
2,5+2,5
1
1
2
+1
1
1 4
1 4
+2 +2 1 6
+2 +2 1 7
0
0
0
2
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
32,5
Kötelezően választott: Áhítat**
1
1
1
1
(testnevelés 2 óra)
1
10. 4 2+0,5 3 +2 3+0,5 3 2 2 2 2 1 1 1 4 1
A 2016 – 2017. tanévben Óraterv a kerettantervekhez <> 1 - 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika
1. 7+1
2. 7+1
4
4
3. 6+1 +1 4
4. 6+2 2 4 53
Erkölcstan / Áhítat Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Korrepetálás Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 1 2 2 1 4 1 +1 2 25
1 1 2 2 1 4 1 +1 2 25
1 1 2 2 1 4 1 +1 3 25
1 1 2 2 1 4 1 +1 3 27
Kötelezően választott: Hittan*
1
1
1
1
Óraterv a kerettantervekhez <> 5 - 8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek / Angol +E Matematika / Matematika +E Erkölcstan / Áhítat Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Mozgókép- és médiaismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Fenntartói többlet órakeret
5. 4+0,5 3 4 1
6. 4+0,5 3 3+1 1
7. 3+1 3 / 3+2
8. 4 3 / 3+2
3+1/ 3+2
3+1/ 3+2
1
1
2
2
2
2+0,5
2
2 +1
1
2 1+0,5 2 1+0,5 1
1+0,5 2 1 2 1
1+0,5
1+0,5
1
+1 1 4 1 1 2
1 1 4 1 1 3
1 1 5
1 1 1 +1 5
1 3
1 3
(7-8. angol +E 2 óra, 7-8 matematika +E 1 óra)
0
0
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
34
35
Kötelezően választott: Hittan*
1
1
1
1
1 1
54
Óraterv a kerettantervekhez <> 9 - 12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Etika / Hittan 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Technika és életvitel Informatika Testnevelés és sport Néptánc Művészettörténet Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Fakultáció 2. Fakultáció Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Kötelezően választott: Áhítat**
9. 4 2+0,5 3+0,5 +2 3+1 3 2 2 2 1 1
10. 4 2+0,5 3 +2 3+0,5 3 2 2 2 2 1 1
11. 4 3+0,5 3 1+1 3+0,5 3 2 2
12. 4 3+0,5 3+1 +2 3+0,5 3 2
1 1 4 1 1
1 4 35 1
1 4 1
5
5
1
1
+1
1
1
1 4 36 1
+2 +2 1 6 35 1
+2 +2 1 8 35 1
*
1-8. évfolyamon kötelezően választott foglalkozás a heti 1 hittanóra, amelyet minden diák a saját felekezete által szervezett alkalmakon való rendszeres részvétellel teljesít. Ezeken az évfolyamokon hittanból osztályzatot nem adunk. ** 9-12. évfolyamon az iskolaválasztással együtt diákjaink kötelezően választják a heti 1 óra áhítatot is, amelyet minden hétfőn az 1. órában szervezünk meg valamely fóti keresztény egyházközség templomában. A 11-12. évfolyamon a meghirdetett fakultációkra való jelentkezéssel – a diákok kis létszáma miatt – az adott tárgyat tanító pedagógus választása adott.
17.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és eszközök kiválasztásának elvei
A tankönyv, taneszköz kiválasztása – az iskola helyi tantervének függvényében – a szakmai munkaközösség és a szaktanár kompetenciája és felelőssége. 55
A tankönyv kiválasztásánál a helyi tanterv-kompatibilitáson kívül figyelembe vett szempontok: -
tankönyvcsaládhoz, komplex eszközrendszerhez tartozás előnyben részesítése, költségek csökkentése (a többször használhatóság előnyeinek kihasználása), eszközesztétikum.
Általános alapelvek - az egyes szakmai munkaközösségek illetve szaktárgyak lehetőleg ugyanolyan tankönyvi sorozatokat illetve tankönyvcsaládokat használnak, - egy-egy osztály illetve tanulócsoport tanulmányi ideje alatt a szaktárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja tanárcsere esetén is, a kiválasztás tehát általában annyi időre szól, amíg a tanuló a tárgyat tanulja: ettől eltérni csak kivételes esetben lehet, - fontos szempontok: kerüljük a tanulók és szülők fölösleges anyagi megterhelését. A szakmai szempontok mellett arra is törekszünk, hogy hosszabb távon, és minél olcsóbban kapható tankönyveket válasszunk a tankönyvpiacon. - az intézmény lehetőség szerint csak tankönyvvé nyilvánított és tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket használ, - az iskola az EMMI által kiadott rendelet szerint gondoskodik a tankönyvellátásról. A szaktanárok a rendeletben előírtak alapján helyben meghatározott időpontig írásban közlik végleges választásukat. - az idegen nyelvek esetében a szaktanárok külön közlik az egyénileg beszerzendő könyvek, segédletek listáját.
18.
Kulcskompetenciák
A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetenciák o természettudományos és technikai kompetenciák o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetenciák 56
o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o a hatékony, önálló tanulás
18.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · megfelelő szókincs · verbális és nonverbális kommunikációs képesség · funkcionális nyelvtan · életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek · hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása · különböző típusú szövegekben való tájékozódás · információk feldolgozása · segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) · érvelés képessége · empatikus képesség · esztétikai érzék · kíváncsiság · tantárgyra jellemző szaknyelv használata
18.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · megfelelő szókincs · funkcionális nyelvtan · nyelvi stílusok ismerete · szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete 57
· ·
az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása
18.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · megfelelő segédeszközök használata · az igazság tisztelete · a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése · mindennapokban használható tudás · problémamegoldó készség · lényeglátás · kíváncsiság · egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás · kreativitásanalízis - szintézis · matematikai fogalmak ismerete · alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján · összefüggések felismerése · tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát · meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket · bizonyítások megértése · matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén · matematikai kommunikációs készség
18.4 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció 58
hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · összefüggések felismerése és kifejezése · lényeglátás · fogalomalkotás · esztétikai érzék · kreativitás · rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában · logikai képességek · rajzolási készség · tervezés és kivitelezés · kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a különbözőségek elfogadása · kíváncsiság · környezettudatosság · környezet- és természetvédelem · egészséges életvitel · nemzeti tudat megalapozása · európai azonosságtudat · egyetemes kultúra · az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során · bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe · gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében · legyen kritikus az egyoldalúan tudományés technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben
18.5 Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · eszközök megismerése, használata · szövegszerkesztési ismeretek · információkeresés és kezelés · kritikai gondolkodás az innováció területén · kreativitás 59
· ·
munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás
18.6 Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · motiváció · saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása · önismeret · önértékelés, illetve mások objektív értékelése · figyelem · segédeszközök használata
18.7 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · egészséges életvitel · mentális egészség · magatartási szabályok alkalmazása · kommunikációs képesség · empátia · problémamegoldó képesség · európai tudat · a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja · stressz és frusztráció kezelése · változások iránti fogékonyság · együttműködés 60
· · · · ·
magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés
18.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök · az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek · kihívások felismerése, értelmezése · a gazdaság működésének átfogóbb megértése · a pénz világában való tájékozódás · a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete · tervezés, szervezés, irányítás · vezetés · delegálás · az elemzés · a kommunikálás · a tapasztalatok értékelése · kockázatfelmérés és vállalás · egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés
18.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. 61
A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.
18.10További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következőnevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7.
8.
Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.
19.
A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósulása
19.1 1-2. évfolyam Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól megválasztott tankönyvcsalád. 62
A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: · Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; · Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. · A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. · Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. · Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. · Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. · A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. · A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. · A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. · Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. · Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. · A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. · A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). · A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. · Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. · Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.
19.2 3-4. évfolyam A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Döntően meghatározza a tanuló pályafutásának sikerét a nyelviség.
kortársaival
való
kapcsolattartásának
és
iskolai 63
Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése. A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén.
64
Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.
19.3 5-6. évfolyam A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: · mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; · az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); · az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; · a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; · a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; · a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; 65
·
· ·
az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
19.4 7-8. évfolyam A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon – megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan – a következők jelentik a prioritást: · természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; · a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; · természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.
19.5 9-10. évfolyam A gimnázium 9-10. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata az általános iskolában megszerzett műveltséget megszilárdítani, a kialakított tanulási módszereket és stratégiákat nagyobb terheléssel erősíteni. A kortárscsoport pozitív hatásait erősíteni, a romboló és deviáns viselkedésmintákat közösségi szinten kezelni. Az életkorból fakadó érdeklődést, teherbírást, nyitottságot és rejtett energiákat alkotó és közösségformáló irányba segíteni. · az önismeret erősítése, reális énkép, egészséges önbizalom kialakítása, · a kommunikáció, az önálló véleményalkotás elsajátítása, · a kitartó munkavégzés feltételeinek megteremtése, · pályaorientáció, ez alapján fakultatív, nagyobb óraszámban tanult tantárgyak kiválasztása.
66
19.6 11-12. évfolyam A gimnázium 11-12. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata az általános műveltség elmélyítése, a megszerzett tudás alkalmazási technikáinak megismerése. A pályaorientáció segítése a személyiségjegyek és az akarati tényezők kiaknázásával. A családi és a társadalmi életre való felkészülés, az egyre nagyobb felelősségvállalás és az érett személyiség formálódásának időszaka. · a személyiség érzelmi, akarati oldalának megszilárdítása, · a felnőtt életvezetési technikákkal való megismerkedés, a családi életre való felkészülés, · a felelősségérzés fejlesztése, · felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepére, · felkészítés a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a konfliktusok kezelésére, · felkészítés az önálló kutatómunkára, a becsületes munkára.
20.
A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerése
Fóton mindössze egyetlen nemzetiség, a cigányság képviselteti magát, amelynek saját önkormányzata is működik a településen. Történelmi és egyéb hagyományaikat a Hon- és népismeret, valamint Történelem és társadalomismeret tantárgy keretein belül ismertetjük meg tanulóinkkal.
21.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata minden évben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése, figyelemmel kísérése. Az iskola általános feladatai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Pedagógus továbbképzés Az esélyegyenlőtlenségre utaló jelekkel rendelkező gyerekek kiszűrése Tanórákon kiemelt figyelem Fejlesztések szaktanár, illetve a szakszolgálat munkatársa segítségével Szabadidős tevékenységek: napközi, táborok Támogatások: étkezési, tankönyv, pályázatok, alapítvány Partnerekkel történő együttműködés
Konkrét feladataink a különböző területeken 1) Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése - törvényi támogatások biztosítása, - egyéni foglalkozásokon való részvétel biztosítása, - anyagi támogatáshoz juttatás segítése (önkormányzati, alapítványi, pályázati). 2) BTM tanulók segítése 67
-
rendszeres szűrővizsgálatok, fejlesztések, logopédiai foglalkozások iskolában, Nevelési Tanácsadóban, egyéni foglalkozások, a tanulmányi előmenetel nyomon követése.
3) Veszélyeztetett tanulók segítése -
a veszélyeztetettségi kör pontos feltérképezése, a veszélyeztetett tanulók fokozott figyelemmel kísérése, támogatások biztosítása: pszichológiai, anyagi (alapítványi, önkormányzati).
22.
A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
22.1 Általános szabályok Iskolánk a következő beszámoltatási formákat alkalmazza: Szóbeli feleltetés: A szorgalmi időszakban bármikor lehetséges a szaktanár által megjelölt témából és időpontban. Tantárgyi, számonkérő dolgozatok: A szorgalmi időszakban bármikor íratható a szaktanár által megjelölt témából és időpontban. Témazáró dolgozatok: A tananyag feldolgozása a tantárgyak zöménél továbbra is témák szerint történik, amit a témazáró dolgozat megíratása követ. Ennek az osztályzatnak döntő szerepe van, természetesen az egyéb szóbeli és írásbeli számonkérési formák mellett. Év végi felmérések:a munkaközösségek által kidolgozott felmérőkkel.
A beszámoltatás formái
A beszámoltatás tananyaga
A beszámoltatás előrejelzése
Írásbeli felelet, röpdolgozat
Egy tanítási óra anyaga
Nincs kötelező előzetes jelzés
Dolgozat
Több tanítási óra anyaga
Egy héttel előtte
Felmérő jellegű témazáró (nem osztályozott)
Tanmenetben egy tartalmi egység
Egy héttel előtte
Témazáró
Tanmenetben egy tartalmi egység
Egy héttel előtte
Év eleji és év végi felmérés
Kijelölt anyag (egész évi)
Kettő héttel előtte
Tematikus felmérő és Szintfelmérő
Egy bizonyos alapkészség elért szintje valamely, a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeret tudásának szintje
Egy héttel előtte
68
Gyűjtőmunka és házi dolgozat
Megbeszélés, illetve kijelölés szerint
A téma összetettségétől függ
Rendje Az oktatási folyamatot dokumentálni kell, ezért egy évig meg kell őrizni az oktatás eredményeit és hatékonyságát dokumentáló témazárókat, fontosabb dolgozatokat, év végi felmérőket, tematikus felmérőket. Minden olyan dolgozat, amely az oktatási folyamat dokumentálása szempontjából fontos, a szülő kérésére – egy előre egyeztetett időpontban – megmutatható. Korlátai Az írásbeli és a szóbeli számonkérés arányára mindenkor ügyelni kell, különös tekintettel azon tanulók esetében, akiknél igazgatói határozat alapján a szóbeliséget előnyben kell részesíteni az írásbelivel szemben. Egyazon tanítási napon lehetőleg egy, kivételes esetben kettő felmérő dolgozat, illetve témazáró íratható. A tanulónak joga van szóbeli feleletének eredményét az adott tanítási óra végéig, írásbeli dolgozatainak eredményét pedig - a megírást követő - kettő tanítási héten belül megtudni, ellenkező esetben az érdemjegy a tanuló által kérhetővé válik. Gyakorisága és súlya Általános szabály, hogy havonta legalább egy érdemjegyet adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál szükséges félévenként legalább három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az iskolavezetés egyetértése mellett, a munkaközösségek joga eldönteni, hogy milyen tantárgyból, mikor íratnak év végi és év eleji felmérőket, tematikus felmérőket, szintfelmérőket. Minden - a tanár által fontosnak ítélt - dolgozat érdemjegye súlyozható, ha a dolgozat megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak. Országos kompetenciamérések A beszámoltatás speciális formája a 4., 6., 8. és 10. évfolyamon évente végzett országos kompetenciamérés. Célja nem a tanuló minősítése, hanem a fejlesztéshez szükséges információ begyűjtése, ezért a kompetenciamérésen nyújtott teljesítményt érdemjeggyel nem értékeljük. A felmérések tapasztalatait a szaktanárok értékelik, nevelőtestületi értekezleten elemezzük, s meghatározzuk, szükség szerint korrigáljuk feladatainkat, amelyeket beépítünk a következő tanév munkatervébe.
22.2 Az egységes követelmények beépített biztosítékai Személyi jellegű biztosítékok - Alsó tagozaton a tanítók betanítanak egymás osztályaiba, és folyamatos a szakmai konzultáció a pedagógusok között – ennek a folyamatnak a különböző telephelyek sem lehetnek akadályai. - A tantárgyfelosztás során törekszünk arra, hogy egy évfolyamon ugyanaz a pedagógus tanítsa ugyanazt a tantárgyat. - Munkaközösségi és nevelési értekezleteknek vissza-visszatérő témája az egységes számonkérés és annak tapasztalatai. 69
-
Egységes szintfelmérő rendszert dolgoztunk ki több tantárgyból, amely egyben mérésre és elemzésre is alkalmas.
Törvényi biztosítékok - A kerettanterven alapuló helyi tantervet alkottunk, illetve az egységes érettségi követelményrendszert alkalmazzuk munkánk során. - Az országos kompetenciaméréseken a jogszabályokban előírt módon veszünk részt. Tárgyi jellegű biztosítékok - Tagozatonként minden tantárgyhoz, minden évfolyamon ugyanattól a szerzőtől, illetve kiadótól szerezzük be a tankönyveket, érettségi feladatgyűjteményeket, és az egyéb oktatási segédeszközt.
22.3 Szöveges értékelés 2010/2011-es tanévtől csak az első évfolyamon alkalmazunk szöveges értékelést, a 2. évfolyamtól pedig osztályozással értékeljük a tanulók munkáját. A tantárgyi szöveges értékelésre 4 minősítő kategóriát alkalmazunk: Kiváló Jó Megfelelő Felzárkóztatásra szorul
91-100% 81- 90% 66- 80% 0- 65%
Az elektronikus naplóban minden tantárgynál rövidítve jelezzük a kategóriát: K (kiváló), J (jó), M (megfelelő), F (felzárkóztatásra szorul). A szülők a tanév közben három alkalommal kapnak részletes szöveges értékelést gyermekük iskolai munkájáról: 1. Negyedévkor – novemberben, 2. Félévkor – januárban, 3. Háromnegyedévkor – áprilisban. Tanév végén a tanuló teljesítményét, magatartását és szorgalmát is szövegesen minősítjük. A tanév végi értékelést az elektronikus naplóba és a törzslapba vezetjük fel.
22.4 Értékelés osztályzatokkal Az órai munka Az új anyag feldolgozását segítő hozzászólásokat, kiselőadásokat, tablók, plakátok készítését „+” pontokkal jutalmazzuk, aki viszont az ismétlő kérdésre nem tud válaszolni, „−” pontot kap. Az otthoni munka Rendszeresen adunk – a szóbeli tanulni valón kívül – írásbeli, számolásos vagy kifejtős házi feladatokat, az érdeklődőknek nehezebb szorgalmi feladatokat, amelyek helyes megoldásáért is „+” pont jár. Hiányos, vagy el nem készített házi feladat „−” pontokat, illetve összetettebb, projektjellegű feladat esetén elégtelen osztályzatot von maga után.
70
A felszereléshiány akadályozza az órai önálló munkát, ezért ennek következményeként szintén „−” pontokat vagy – például készségtárgyak esetében – elégtelen osztályzatot adunk. A folyó tananyagból a számonkérés rendszeres szóbeli feleletekkel, és 1-2 hetente röpdolgozat íratásával történik, amelyek értékelésénél a következő elveket alkalmazzuk: Jeles (5),
ha a felelő a témát és/vagy a feladatot önállóan dolgozza ki, legfeljebb kis hibával, amit maga ki tud javítani Jó (4), ha önállóan dolgozik, de több hibával, hiányossággal, amit figyelmeztetés után korrigálni tud Közepes (3), ha kérdésekkel kell vezetni a téma kifejtésében, illetve a feladat megoldásában, és többször kell javítani, kiegészíteni Elégséges (2), ha nem tud válaszolni minden kérdésre vagy hiányos, pontatlan a válasza, és ha egyszerű feladatot is csak segítséggel tud megoldani Elégtelen (1), ha nem tud válaszolni a kérdésekre, alapvető tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot, segítséggel sem képes az ismeretanyagot felidézni, teljesítménye még a minimumszintet sem éri el
23.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
A tanulók napi rendszerességgel házi feladatot kapnak a tantárgyak és a tananyag jellegétől függően. A házi feladat célja a tanórákon tanultak otthoni rögzítése, elmélyítése, gyakorlása, emellett a rendszerességre, kötelességtudatra, munkára nevelés, szoktatás. A házi feladatok típusai: · · ·
szóbeli (elmélet, tartalom, memoriter stb.) írásbeli (másolás, feladatmegoldás, házi dolgozat stb.) projekt-jellegű (összetettebb, szó- és írásbeli elemeket, kutatómunkát, vagy manuális tevékenységet is tartalmazhat).
A házi feladat mennyisége a tanulók életkorának megfelelően változik. A házi feladat elvégzéséhez szükséges idő az átlagos képességű tanulók esetében az 1-2. osztályban: kb. napi egy óra; a 3-4. osztályban kb. napi 1,5 óra; az 5-8. osztályban kb. napi 2-2,5 óra; a gimnáziumban pedig kb. 3 óra. Az egyéni képességek figyelembe vételét differenciált és nem kötelező (szorgalmi) házi feladat adásával biztosítjuk. A házi feladatok mennyiségi és/vagy minőségi értékelését a szaktanár szövegesen, pontozással és/vagy érdemjegyekkel végzi. Ritka esetektől eltekintve, nem adunk kötelező házi feladatot az iskolai szünetekre, és az ünnepnapokra.
24.
A csoportbontások szervezési elvei
Az alábbi táblázat foglalja össze az iskolában megvalósított csoportbontásokat, a bontás indokát és célját is részletezve. A csoportok száma tanévenként változó lehet bizonyos tantárgyak esetében (pl. hittan, matematika, informatika) a felmerülő igényeknek, illetve a fenntartói finanszírozásnak megfelelően. A többi tantárgy esetében - azok jellegéből fakadóan - minden tanévben megszervezzük a csoportbontásokat. 71
Évfolyam
Tantárgy
(csoportok száma)
3-6. (2)
Idegen nyelvek
2014-től 7-8. (3)
9-12. (6)
Technika és Életvitel
Testnevelés
Matematika
Matematika
Informatika
5-8. (2)
7-12. (2)
7-8. (2) 8. (2)
5-10. (2)
9-12.
Hittan
(4)
25.
Bontás indoka
Bontás célja
különböző idegen nyelvek jelenléte, 2014től 7-8. évfolyamon felmenő rendszerben angol nyelvből normál, ill. emelt óraszám
az adott célnyelv jobb elsajátítása, és a kommunikációs készségek fejlesztése a kisebb csoportokban
lányok és fiúk az alapismereteken túl különböző tevékenységeket tanulnak meg, és végeznek
a háztartási, illetve a műszaki ismeretek intenzívebb elmélyítése a kisebb csoportokban
lányok és fiúk testi fejlődése és különböző mértékű terhelhetősége
erőnléti, esztétikai és a nemek sajátosságaiból fakadó egyéb területek sajátos fejlesztése
2014-től felmenő rendszerben normál, ill. emelt óraszám
tehetséggondozás, középiskolai felvételire készülés hatékonyabbá tétele
2014-ben nívócsoportos bontás
középiskolai felvételire készülés hatékonyabbá tétele
egyszerű létszámfelezés a nagyobb osztályokban
intenzívebb egy főre eső figyelem, és hatékonyabb tanulmányok
különböző keresztény felekezetek jelenléte
a saját felekezet hitismereti anyagának elsajátítása, és az abban való elmélyülés
Az iskola egészségnevelési programja
25.1 Az egészségnevelési program célja Az alapvető cél, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt területeit, és ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Ezek a területek a következők: · · · · · ·
az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalók; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjai; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepe; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontossága; az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevői 72
· ·
(alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás); a stressz- és feszültségoldó tevékenységek szerepe; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdései.
Szomatikus nevelés o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezet higiénére nevelés) o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés o kondicionálás (testedzés, sport) o baleset megelőzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés o önismeretre, önfejlesztésre nevelés o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés o környezeti hatások feldolgozására nevelés o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés o érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés o kedvező társas miliő működtetése o kommunikációs nevelés o családi életre nevelés o az iskola, mint munkahely pszicho-klímájának alakítása o szerepfeszültségek felismerése, feloldása o a stressz- és feszültségoldás metódusai o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés o egészségpropaganda Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása
Az egészséges „fair– play” uralta versenyszellem kialakítása
Feladatok - A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása. - A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.
Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek.
Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, 73
Célok
Feladatok
Kritériumok
tartalmas baráti kapcsolatokat. Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: egészséges alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az egészséges környezethez való - Kialakítani, hogy az egészség egy táplálkozás aktuális igény kialakítása soktényezős fogalom. alapelveit; - Az egészség megvédésére, - legyenek igényesek a megőrzésére, visszaszerzésére személyes higiéniát vonatkozó közérthető, de tudományos illetően; ismeretek átadása. - ismerjék és -Annak tudatosítása a tanulókban, alkalmazzák az hogy az élethossziglani öntevékeny egészség megóvásának testedzés, az önálló sportolás és a lehetőségeit és motoros önkifejezés fontos eszköze a alternatíváit; személyiség fejlesztésének és a lelki - legyen tudatos egészség megőrzésének. stratégiájuk - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos egészségük prevenció. megőrzésére. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes A tanulók: a társadalmi normák példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben szerinti viselkedés és magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a pozitív gondolkodás - Tolerancia és empátia fejlesztése. felnőttek és társak kialakítása - A kapcsolatok, problémák tisztelete; konfliktusmentes megoldására való - ismerjék fel a jó és igény kialakítása, fejlesztése. rossz tulajdonságokat; - A stressz- és feszültségoldás alapvető - legyenek fogékonyak a fontossága az interperszonális tanárok által nyújtott kapcsolatok kezelésében. modellekre; - tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó 74
Célok
Feladatok
Kritériumok élethelyzetekhez.
A biztonságos életvezetés elsajátítása
- A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.
A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.
25.2 Az egészségnevelés várható eredményei · · · · · · · · · · · · · · · ·
A család szerepének megértése. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. A testi higiénia iránti igény kialakítása. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.
25.3 Komplex intézményi mozgásprogram
75
1.
Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
2.
A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.
3.
A tanórai és egyéb foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.
4.
Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen.
5.
Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportkörökkel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából.
6.
A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.
7.
A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.
8.
Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre.
9.
A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.
A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkatervben kerül kidolgozásra.
26.
Az iskola környezeti nevelési programja
26.1 Törvényi és nemzetközi háttér -
-
A nemzetközi előzmények közül az ENSZ 57. közgyűlése 2002. dec. 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi közösség célja, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassa a fenntarthatóság, a környezet – az egészségvédelem alapértékei. E célt szolgálja az iskola környezeti nevelési programja. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le.
26.2 A környezeti nevelés színterei az iskolában 76
1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben · A tanórákon az adott témákhoz hozzárendeljük a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. · Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. · A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. · Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek. 2. Nem hagyományos tanórai keretben · Tanulmányi kirándulásokon · Erdei iskolában · Múzeumlátogatásokon 3. Tanórán kívüli programokon · Versenyeken (pl. Herman Ottó kémia-, Bólyai János komplex természettudományos) · Az évente megrendezésre kerülő iskolai sportnapon, amelynek helyszíne legtöbbször a Fóti Somlyó természetvédelmi területe. Ilyen alkalmakkor megismerhetik a tanulók a természeti és épített környezetét is.
26.3 A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Területei: - Iskolaszépítő program. - Térségi környezetvédelmi, környezetszépítő pályázatok. - Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek. - Hagyományőrző programok. - Táborok. Cél 1. Környezettudatos magatartás elősegítése
Feladat Tudatformálás ismeretekkel, élményekkel. Természetes anyagokkal való ismerkedés. Természeti tárgyak, dolgok, jelenségek észlelése, megfigyelése, vizsgálata.
Tevékenység Különböző természetes alapanyagok felhasználásával használati tárgyak készítése
Kritérium A környezettudatos gondolkodás alapjainak az elsajátítása.
Cserepes növények Igény kialakítása az gondozása (öntözés, esztétikus zöld tápoldatozás, környezetre. átültetés), az iskola környékén lévő fák, bokrok ültetése, megfigyelése, örökbefogadása, ápolása. 77
Cél
Feladat A természeti környezet időbeli, térbeli, működésbeli változásainak érzékelése, helyi, térségi, globális szinten. A földrajzi táj és a földrajzi környezet alakulásának adott szintű értelmezése.
Tevékenység Kritérium Vízminőség- vizsgálat. A káros környezeti Zaj- és hatások tudatosítása. levegőszennyezés mérése az iskola településén.
A geológiai tanösvények bejárása, a terület botanikai, zoológiai értékeinek megismerése.
Ismerkedés a környék természeti kincseivel.
A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.
Az erdőlátogatás A szelektív szabályainak ismerete. hulladékgyűjtés A veszélyes gyakorlatosítása. hulladékok megismerése, kezelésük szabályai. Környezeti hatások és Ok-okozati történések közötti összefüggések kapcsolat meglátása. felismerése. A környezet A levegőt szennyező egészségünkre források és a gyakorolt hatásainak szennyeződés ismerete. következményeinek vizsgálata. „E” számok, Mit is eszünk-iszunk? Az egészséges élelmiszer Napi élelmiszereink táplálkozás adalékanyagok vizsgálata. megalapozása. megismerése. A természetes és Papírgyűjtés, szelektív Környezetbarát környezetbarát hulladékgyűjtés, anyagok anyagok veszélyes megismerése. felhasználása. hulladékgyűjtők az Az újrahasznosítás iskola településén. fogalmának, hasznának ismerete. Az energia és az Az áram és Energiatakarékossági anyagtakarékosság víztakarékosság ismeretek szerzése. fontosságának lehetőségeinek ismerete. vizsgálata otthon és az iskolában. Hulladékmentességre Környezetbarát Környezetbarát törekvő szemlélet vásárlás. csomagolási kialakítása. ismeretek.
78
Cél
Feladat A fontosabb környezet- és természetvédelmi jeles napok ismerete. -------------------------Március 22. A Víz Világnapja Április 22. A Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Szeptember 23. Takarítási Világnap Október 4. Az Állatok Világnapja
2. A környezetért felelős egészségorientált életvitel elősegítése
3. Környezettudatos
Felelős állampolgári szerepekre való felkészítés. Környezetszennyezés elhárítása, környezeti problémák felismerése.
Praktikus környezetvédelmi ismeretek szerzése, a háztartás környezetbarát működtetése. Felelős állampolgári magatartás kialakítása. Tudatos egészségmegőrzési viselkedés. A szűrővizsgálatok fontosságának ismerete. Állóképesség fejlesztése. Helyes életviteli szokások kialakítása. Szabad percek, órák felhasználása. Káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének technikái. Érzelmi
Tevékenység Megemlékezés a legfontosabb „Zöld Napokról” hagyományos formában, illetve projekt-módszerrel
Kritérium A környezetvédelmi napok tartalmának jelentősége.
Az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése. Helyi viszonyoknak megfelelő környezeti probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok megismerése, pályázatokon való részvétellel. „Zöldköznapi praktikák” megismerése lépésről lépésre.
A közvetlen környezet problémáinak felismerése.
Háztartási praktikák megismerése.
Városi és iskolai Az egészségmegőrzés egészség- és alapjainak a sportnapok szervezése. kialakítása. A komplex intézményi mozgásprogramban szereplő feladatok megvalósítása. Túrák, hétvégi kirándulások, erdei iskolák.
Helyes napirend, életviteli szokások megismerése és alkalmazása.
A televíziózás káros hatásainak vizsgálata.
Mibe ne csomagoljuk uzsonnánkat? Madáretető,
A tudatos kisállat79
Cél értékrend, „ökológiai morál” kialakítása
Feladat viszonyulások alakítása, képessé tenni az egyént a másokkal való együttműködésre. Az élet tiszteletére való nevelés. Az állatok iránti felelősség kialakítása, az állattartás etikája. Megélhető vagy elképzelhető élethelyzetek teremtése. Gondolatok befogadására és kifejezésére való nyitottság és képesség fejlesztése. A környezet esztétikai felismerése iránti igény kialakítása. Az együttes cselekvésekhez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése. Családi szerepek.
Tevékenység Kritérium madárkalács készítése, védelem kialakítása. madáretetés novembertől február végéig.
Állatsimogató
Látogatás a Fővárosi Növény- és Állatkertben.
Az állatok életközeli megismerése.
Helyzetgyakorlatok, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Az iskola esztétikai képének közös kialakítása. Erdei iskola, osztálykirándulás, projektnapok, iskola szintű programok közös megvalósítása.
A különböző élethelyzetek megismerése.
A környezeti nevelés piramisa:
értékrend, ökológiai morál magatartásmód, életvitel
attitűdök, érzelmi vonatkozások
ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet
27.
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 80
A tanuló magatartásának és szorgalmának évközi értékelésénél, valamint a félévi és év végi minősítésekor a példás (5); jó (4); változó (3); és rossz (2) értékelést alkalmazza az iskola. A tanuló évközi magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi pedagógus véleményének figyelembe vételével, havi rendszerességgel az osztályfőnök értékeli. A csúnya beszéd, csúfolódás, a magatartás jegybe számít. Csak indokolt esetben térhet el a havi magatartási jegyek átlagától az év végi jegy. A tanulók félévi és év végi magatartásának és szorgalmának minősítését az osztályozó értekezleten az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. Vitás esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt a minősítésről, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szava a mérvadó. A magatartás értékelésének általános szabályai Példás minősítést kaphat:
Jó minősítést kaphat: Változó minősítést kaphat: Rossz minősítést kaphat:
- aki jó példát mutat, - szünetben is példamutatóan viselkedik, - udvarias, előzékeny, segítőkész, - megtartja a Házirendet, - a napszaknak megfelelően, tisztességesen köszön. - az előzőekből néhány hiányosság esetén. - ha viselkedésével többször megzavarja az osztály tanulmányi munkáját, vagy közösségi életét. - kirívó, vagy ismétlődő fegyelmi problémák esetén, illetve iskolánk szellemiségével ütköző magatartás tanúsítása esetén.
A havi, a félévi és az év végi magatartásjegyek és a fegyelmi büntetések összefüggése PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ
- ha nincs semmilyen fegyelmi fokozata, - egy szaktanári fokozat esetén, - osztályfőnöki fokozat, vagy több szaktanári fokozat esetén, - igazgatói, vagy nevelőtestületi fokozat esetén.
A magatartásra vonatkozó különleges szabályok az alsó tagozaton A gyermekek magatartását délelőtt és délután külön értékeljük. Ha egy gyermek magatartása hét végére (délelőtt vagy délután) eléri a változó vagy rossz minősítést, akkor a szülőt értesíteni kell róla az E-naplóban. A havi magatartás jegyet a délelőtti és délutáni jegyek átlaga alapján állapítjuk meg. Ha egymás után három hétig rossz minősítésű a gyermek magatartása, akkor automatikusan fegyelmi fokozatot kap. A szorgalom értékelésének szabályai A szorgalmi jegyet a tanuló igyekezetét, képességeit figyelembe véve, az önmagához mért teljesítménye alapján állapítjuk meg. Példás (5) szorgalmú tanuló: -
az iskolai kötelességeit maradéktalanul teljesíti, az írásbeli feladatait önállóan készíti el, készületlenségét megokolja, mulasztásait időben pótolja, az órákra, versenyekre igyekezettel és megbízhatóan készül, tevékenyen részt vesz minden munkában, és iskolatársainak példát mutat, 81
- felszereléseit rendszeresen elhozza az órákra, - rendben tartja iskolai felszerelését: könyveit, füzeteit, táskáját, padját, stb. - írásbeli munkáinak külalakja gondos. Jó (4) szorgalmú tanuló: - az előbbiek nem mindegyikének felel meg kifogástalanul, de fegyelmező intézkedést nem kapott, - az előbbiek ellen kisebb mértékben, de ismételten vétett, - írásbeli fegyelmi büntetést egyszer kapott szorgalmi vétsége miatt. Változó (3) szorgalmú tanuló: - az előbbiek többségének nem felel meg, fegyelmező intézkedést is kapott már, - rapszodikus a munkavégzése, és kötelességét többszöri felszólításra végzi el, - írásbeli fegyelmi büntetést többször kapott szorgalmi vétsége miatt. Hanyag (2) szorgalmú tanuló: - aki az előző pontok közül több ellen is súlyosan vétett és ezért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói megrovást kapott. Csak indokolt esetben térhet el a havi szorgalmi jegyek átlagától a félévi és az év végi jegy.
28.
A jutalmazás, és az elmarasztalás iskolai szabályai
28.1 A tanulók jutalmazása Alapelvek A legfőbb jutalmazás a dicséret. A tárgyi jutalmazásnak jelképes értékűnek kell lenni, ami a dicséretet és az elismerést nyomatékosítja, és emlék marad a tanulónak. Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért, kiemelkedő teljesítményért, magatartásért és/vagy szorgalomért, vagy erkölcsileg is nagyra értékelhető tettért adható. Az egész tanévi munkáért, megyei, területi és országos versenyen elért helyezésért kapott jutalmat – a nevelőtestületi dicséretet – a tanévzáró ünnepségen jutalomkönyv átadása mellett hirdeti ki az igazgató. A pozitív értékelésre helyezzük a hangsúlyt. Észre kell venni a jót és erősíteni azt. Lehetőleg minél többször dicsérjük a tanulókat. Az elismerésnek bármelyik formájára, a tantestület bármelyik tagja javaslatot tehet. Azt a tanulót / tanulói közösséget dicséretben, vagy jutalomban kell részesíteni, aki / amely - példamutató magatartást és szorgalmat tanúsít, - tanulmányi kötelezettségeit, megbízatásait, önként vállalt feladatait, közösségért végzett munkáját huzamos időn át kiemelkedően, szorgalmasan teljesíti, - hozzájárul az iskola jó hírének növeléséhez. Az elismerést és a jutalmat a közösségek előtt nyilvánosan adjuk. Az igazgatói és nevelőtestületi elismeréseket ünnepélyes keretek között hirdetjük ki. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutató helytállást tanúsító közösséget csoportos elismerésben (színház-, mozi látogatás, kirándulás stb.) lehet részesíteni, amit a munkaközösségek, osztályfőnökök javaslatára az igazgató engedélyez. 82
A tanítási szünetben végzett elismerésre méltó cselekedetért, eredményért, a tanítás megkezdése után elismerésben és jutalomban részesíthető a tanuló, a tanulóközösség. A dicséreteket dátummal ellátva az elektronikus naplóban nyilván tartjuk. A tanulóknak adható elismerések · szóbeli dicséret · írásbeli dicséret · dicsérő oklevél · könyvjutalom · a diáktársak előtti dicséret iskolagyűlésen és az áhítatokon Leggyakoribb jutalmazási formák iskolánkban · Osztályfőnöki, szaktanári, szakkörvezetői, ügyeletes tanári, igazgatói szóbeli és írásbeli dicséret. Év közben és év végén az elért teljesítményhez kapcsolódik. · Általános iskolai végzős (8. évfolyamos) tanulóknak tanév végi Károlyi Sándor díj. · Gimnáziumi végzős (12. évfolyamos) tanulóknak tanév végi Vörösmarty díj. · Sebők Sándor plébános atya által felajánlott díj, ami egyrészt a magyar nyelv és irodalom terén, másrészt egy bármilyen más területen elért kiemelkedő eredményért adható. Szaktanári dicséret adható · kiemelkedően magas tantárgyi teljesítményért és/vagy szorgalomért , /plakát, tablókészítésért, egyéb szorgalmi feladatért/ · háziversenyek 1-3. helyezettjeinek, · ünnepélyen való szereplésért, · egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményért, hozzáállásért. Osztályfőnöki dicséret adható · példás magatartásért és szorgalomért, · ünnepélyeken való szereplésért, · több tantárgyban kiemelkedően magas teljesítményért és/vagy szorgalomért, · folyamatos és/vagy alkalmankénti közösségi munkáért, · egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményért, hozzáállásért. Igazgatói dicséretben az a tanuló részesülhet, aki · megyei, területi és országos versenyen előkelő helyezést ért el, · iskolánkat méltó módon képviseli, · megyeinél kisebb szintű tanulmányi versenyen, kulturális, vagy sportvetélkedőn I-III. helyezést ért el, · egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményt hozzáállást tanúsított. Nevelőtestületi dicséret a nevelőtestület döntése alapján annak jár, aki · kitűnő tanuló · több tantárgyból kiváló tanulmányi eredményt ért el és legfeljebb 1 négyese van · a tanulói közösségért huzamosabb ideig kiemelkedő munkát végzett, · egyéb feladatvégzésben kiemelkedő teljesítményt hozzáállást tanúsított. A nevelőtestületi dicséretet tanévvégén a bizonyítványba is beírjuk.
83
28.2 A tanulók elmarasztalása Alapelvek Fontos alapállásunk a tanulók elmarasztalásában (főleg az alsó tagozatban), hogy az lehetőleg a dicséret elmaradása legyen. Ha a tanuló a számára meghatározott kötelességét, az iskolai rendet és fegyelmet, a házirendet szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi, fegyelemsértést követ el. A fegyelemsértő tanulót felelősségre kell vonni. A felelősségre vonás célja az iskolai közösség, a rend és fegyelem védelme, a fegyelemsértő és a többi tanuló nevelése, visszatartása a következő fegyelemsértéstől. Az intézkedés mindenkor alkalmazkodik a tanuló személyiségének fejlettségi szintjéhez. A fegyelmező intézkedés mind a tanulóra, mind a tanulói közösségre nevelő hatású legyen, azonban soha nem lehet megalázó. Minden pedagógus feladata, kötelessége, hogy a magatartási, viselkedési hibákért szóljon, illetve megfelelő fegyelmi büntetést adjon, vagy kezdeményezzen, és azt az elektronikus naplóban is jelezze a szülőnek. A tanulóval szemben hozott fegyelmi intézkedéseket dátummal ellátva tartjuk nyilván. A tanuló által elkövetett fegyelemsértés súlyosságának elbírálására, a büntetés formájának vagy a meghozandó fegyelmi intézkedésnek eldöntésére, az alsó tagozatban az osztálytanító, a felső tagozatban az osztályfőnökkel egyeztetve a pedagógusok jogosultak, illetve szükség szerint az igazgató. Súlyos, kirívó fegyelmi vétségek kivizsgálására és elbírálására fegyelmi tanács felállítása szükséges. A tanács tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár és a diákelnök, az illetékes tagozatvezető és szaktanár és az Iskolaszék delegált szülői tagja. Gondatlan vagy szándékos károkozás esetén a tanuló kártérítési kötelezettséggel tartozik a vonatkozó törvények szerinti mértékben, ezen kívül a megfelelő fegyelmi fokozatban részesül. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola a kárt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint megtéríti, kivéve, ha a kárt az iskola működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy ha a kárt a károsult nem megfelelő magatartása okozta. Az elmarasztalás eszközei A beírást, a szülőnek történő üzengetést nem tartjuk elsődleges nevelési eszköznek. Ennek ellenére az írásos jelzésnek súlya van, és adott esetben az egyetlen megoldásnak bizonyul. Szintjei általában · Szóbeli · Szaktanári, szakkörvezetői: az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. · Ügyeletes tanári: a tanítás előtti és utáni, vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt. · Osztályfőnöki: a tanuló többszöri tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend megsértése, vagy igazolatlan mulasztás miatt. · Tagozatvezetői: a tanulók nagyobb közösségére kiható kötelességszegés, illetve a házirend súlyos megsértése miatt. · Igazgatói: a fentiek eredménytelensége, illetve ismétlődő fegyelemsértés, vagy kiemelkedően súlyos fegyelmi vétség esetén. 84
Az írásbeli fegyelmi büntetés fajtái: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
szóbeli figyelmeztetés (csak felhívó jellegű, magatartási jegybe nem számít) szaktanári intés szaktanári megrovás osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói intés igazgatói megrovás nevelőtestületi megrovás fegyelmi tárgyalás
Írásbeli fegyelmi büntetés szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali megrovás alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli fegyelmi büntetést a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök vagy szaktanár kezdeményezi, ha az ennél enyhébb valamennyi fegyelmi büntetést már megkapta a tanuló, illetve ha az elkövetett fegyelemsértés súlyossága indokolja. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál érvényesíteni kell a fokozatosság elvét. Ettől csak súlyos esetben lehet eltérni. Súlyos fegyelemsértés esetén a fegyelmi tanács egyetértésével a súlyosabb fegyelmi büntetés is kiszabható akkor is, ha a tanuló előző fokozatú büntetést nem kapott. Ilyen esetek a következők: -
-
az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása az egészségre ártalmas szerek (pl. dohány, szeszesital, drog) iskolába, illetve bármilyen iskolai rendezvényre (pl. kirándulásra, tanórán kívüli programokra) hozatala, fogyasztása, a szándékos károkozás, az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, ismétlődő trágár beszéd, ezen túl mindazon cselekmények, amelyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
A hatékony fegyelmi eljárások érdekében a következő szempontokat vesszük figyelembe és tartjuk kötelezőnek minden pedagógus részére: 1. Egy tanulónak nem osztályfőnökeként fegyelmi fokozatot adó tanár köteles az osztályfőnököt tájékoztatni erről. 2. Az osztályfőnöki fokozattól kezdődően a beírás előtt a szaktanár köteles konzultálni az osztályfőnökkel, akinek jogában áll felülvizsgálni az ügyet. 3. Az elektronikus naplóba dátummal ellátva és a fokozat konkrét megnevezésével írjuk be a fegyelmi fokozatot! 4. Az adott hónapban kapott fegyelmi büntetés a havi magatartásjegyet befolyásolja. Az osztályozó konferencián a félévi illetve év végi magatartásjegy megállapítása a havi jegyek és az éppen aktuális fegyelmi fokozatok figyelembevételével, az osztályfőnök javaslata alapján történik.
85
29.
Legitimációs záradék
A Diákönkormányzat a Pedagógiai Programot a 2014. március 27-i tanácskozásán tárgyalta és azt véleményezte. A jegyzőkönyv iktatószáma: felső tagozat: 161/2/2014. gimnázium: 160/1/2014. ……………………………………………… a DÖK elnöke
Az Iskolaszék a Pedagógiai Programot a 2014. március 27-i tanácskozásán tárgyalta és azt véleményezte. A jegyzőkönyv iktatószáma:Ib 182 / 2014. ……………….……………………………. az ISZ elnöke
A nevelőtestület a Pedagógiai Programot a 2014. március 19-i nevelőtestületi értekezletén elfogadta. A jegyzőkönyv iktatószáma:Ib 153 / 2 / 2014. Hatályba lépésének dátuma: 2014. szeptember 1.
A nevelőtestület nevében:
…….…………………………………….. igazgató P. H.
86
