PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola Cím: 1084 Budapest, Tolnai Lajos u. 11-15. Tel: 1/313-4464, Fax: 1/210-4829 Szervezeti egység: 193007 OM-azonosító: 038413

A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ph

______________________________________ Köröminé Tóth Mária mb. igazgató

Budapest, 2013. június 06.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ............................................................................................................................. 4 1.1. Az iskola története ............................................................................................................ 4 1.2. Az iskola alapadatai ......................................................................................................... 7 1.3. Intézményünk intézményegységei ................................................................................... 7 1.3.1. Általános iskola ........................................................................................................ 7 1.3.2. Utazó Gyógypedagógiai Szolgálat ........................................................................... 8 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................................... 9 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .................................................................. 9 2.2. A nevelő-oktató munka céljai ........................................................................................ 10 2.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ..................................... 10 2.3.1. A feladatok megvalósításának feltételei ................................................................. 12 2.4. Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere ......... 13 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................................... 14 3.1. A kognitív, megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak ..................................................................................................................................... 14 3.2. Szociális kompetenciák fejlesztése ................................................................................ 18 4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................... 23 4.1. Helyzetkép ...................................................................................................................... 23 4.2. Belső és külső résztvevők .............................................................................................. 23 4.3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai .................................... 24 4.4. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják ... 24 4.5. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................ 25 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ………………………………………………………………………………………………27 5.1. Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok ............................................................... 28 5.2. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei ....................... 28 6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................. 31 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................. 32 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI ............................................... 35 9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ………………………………………………………………………………………………39 10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................. 41 10.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................. 41 10.1.1. Célok....................................................................................................................... 41 10.1.2. A tehetségnevelés színterei, feladatai ..................................................................... 42 10.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................ 42 10.3. Gyógypedagógiai habilitáció- rehabilitáció ............................................................... 44 10.3.1. A látássérült tanuló ................................................................................................ 45 10.3.2. Az autizmus-spektrumzavarban szenvedő tanuló ................................................... 46 10.3.3. A hallássérült tanuló .............................................................................................. 47 10.3.4. A mozgáskorlátozott tanuló .................................................................................... 49 10.3.5. A beszédfogyatékos tanuló ..................................................................................... 50 1.

2

11. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ..................................................................................... 54 11.1. Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése ............................................... 54 11.2. A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése ..................... 55 11.3. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése ..................................... 55 11.4. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ....................................... 57 12. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................................... 59 12.1. Az iskolai jutalmazás és büntetés formái ................................................................... 63 12.2. Szöveges értékelés erkölcstan és cigány népismeret tantárgyból .............................. 65 13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ............................................... 67 14. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ……………………………………………………………………………………………69 14.1. A bekerülés feltételei .................................................................................................. 69 15. GYÓGYPEDAGÓGIAI UTAZÓTANÁRI HÁLÓZAT ................................................... 70 15.1. Személyi feltételek, szakmai kompetenciák a feladatainak megvalósításához .......... 70 15.2. A fejlesztésbe bekerülők köre .................................................................................... 70 15.3. Tárgyi feltételek ......................................................................................................... 71 15.4. Utazó tanári hálózat céljai .......................................................................................... 71 15.5. A célokból fakadó intézményi feladatok .................................................................... 72 15.6. Az integráció helye a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény rendszerében, szervezeti és vezetési kapcsolattartás az iskolavezetéssel ................. 72 16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ................................... 77 17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ............................................................................................................................... 79 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................... 80 1. sz. melléklet ............................................................................................................................ 80 Alkalmazott terápiák, eljárások és módszerek ........................................................................... 80 2. sz. melléklet ............................................................................................................................ 84 FORMANYOMTATVÁNY KONZULTÁCIÓS FEJLESZTŐ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ .............................................. 84 3. sz. melléklet ............................................................................................................................ 85 FORMANYOMTATVÁNY KONZULTÁCIÓS FEJLESZTŐ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ .............................................. 85 4. sz. melléklet ............................................................................................................................ 86 KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM ................................................................................ 86 5. sz. melléklet ............................................................................................................................ 96 A Kölyökatlétika Program mozgásanyaga ................................................................................. 96 6. sz. melléklet ............................................................................................................................ 97 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................................ 97 7. sz. melléklet .......................................................................................................................... 104 Törvényi háttér ......................................................................................................................... 104 8. sz. melléklet .......................................................................................................................... 105 A pedagógiaiprogram elfogadására és jóváhagyására vonatkozó nyilatkozatok, jelenléti ívek….105

3

1. BEVEZETŐ 1.1. Az iskola története Józsefvárosban l949-ben létesültek először - a jelenlegi iskolánk elődjeként - kislétszámú osztályok, melyekben együtt oktatták a debilis és imbecillis gyermekeket. l95l-ben.a VIII. kerület Százados út 6. szám alatt Farkas Aurélné tagozatvezető irányításával jött létre Fővárosi Gyógypedagógiai Iskola elnevezéssel a jelenlegi iskola elődje, mely befogadta a szomszédos kerületek fogyatékos gyermekeit is. l952-től már önálló iskolaként működött Horváth Antal gyógypedagógus igazgató vezetésével, melyhez több kerületi iskolában elhelyezett osztály is csatlakozott. l955-től új helyen találjuk az iskolát, a József utca 20-ban, Gyógypedagógiai Iskola elnevezéssel. Az intézményhez változatlanul több kihelyezett osztály is tartozott.

Horváth Antal nevéhez nemcsak az önálló iskola megteremtése fűződik, hanem

munkásságát fémjelzi, hogy megszervezte a gyermekek munkatevékenységét, ezáltal elősegítve a társadalomba való beilleszkedésüket. Ehhez gyakorlóteret a kerület üzemeiben talált. 1961-ben költözött az iskola a Nap utca 33. számú ház egyik szárnyába. Itt kapott otthont az országban elsőként megalakult kisdedóvó.

Mellette változatlanul működtek az úgynevezett

„szórvány” osztályok. Az iskola vezetését Horváth Antal igazgató nyugdíjba vonulása után Gyalai Gáspár gyógypedagógiai igazgató vette át 1969-ben. 1972-től ez az iskolatípus a Kisegítő Iskola elnevezést kapta meg. A kihelyezett osztályok 1978-ban szűntek meg, mert az intézmény még egy épületet kapott a Vajdahunyad utca 4 szám alatt. Az új elhelyezés lehetővé tette, hogy az intézmény tanítási gyakorlatra fogadja a gyógypedagógiai főiskolai hallgatókat. Ezáltal megpezsdült a szakmai munka is. Működése alatt Gyalai Gáspár a tantestület segítségével számos oktatófilmet készített. Nevéhez több tankönyv megírása is fűződik. Gyalai Gáspár 1983-ban vonult nyugdíjba. Ekkor került az iskola élére Pircsák Brúnóné. Vezetése alatt a gyermekeknél fennálló tanulási nehézségek leküzdése valamint az oktató-nevelő munka megalapozása érdekében 1985-ben bevezetésre került a Meixner féle dyslexia prevenciós

4

olvasás-írás tanítási módszer adaptációja az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek számára. A módszer eredményei alapján az iskola olvasás-írás tanítása országos érdeklődést váltott ki. A nyolcvanas évek elején Pircsák Brúnóné igen leromlott állapotban vette át az iskola mindkét épületét, ezért elsődleges feladatának tekintette, a pedagógiai munka továbbfejlesztésén túl, hogy a kerület fogyatékos tanulói megfelelő iskolaépületet kapjanak. 1989-ben épült fel a Tolnai Lajos út 11-15. szám alatt az új és szép intézmény. A 8 tantermesnek épült iskola azonban szűknek bizonyult és nem épült hozzá tornaterem sem. A továbbépítési szándék megvolt, ezért a szomszédos telket a kerület vezetősége az iskolához csatolta, a majdani új épületszárny és tornaterem számára. Az építkezés 1997. szeptemberében kezdődött meg, 1998. szeptember 1-én vehette az iskola birtokba az új tornatermet és tantermeket. Az új épület átvételével jelentős javultak a tárgyi feltételek, mely maga után vonta a pedagógiai tevékenységek körének kiszélesítését. Pircsák Brúnóné 2000. december 31-ig vezette az iskolát. 2001. január 1-től Dr. Rubicsekné Kereki Gizella gyógypedagógus lett az intézmény kinevezett igazgatója. 2005-ben intézményünk működése bővült, neve megváltozott, Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ és Általános Iskola. Feladatellátásunk bővült, a nyolc osztállyal működő általános iskola mellett, egységes gyógypedagógiai módszertani központként segítjük a Budapest Főváros VIII. kerületében a korai fejlesztést, az integrált óvodai-iskolai nevelésben – oktatásban résztvevő gyermekek gyógypedagógiai fejlesztését, ellátását. A „Józsefvárosi Sportudvarok 2009.” pályázat eredményeként megszépült iskolánk udvara, sportudvar és játszótér épült.

5

2010. augusztusa óta az iskola megbízott vezetője Köröminé Tóth Mária. 2010 nyarán Budapest Józsefváros Önkormányzata Európai Uniós pályázat keretében a KEOP – 5.3.0/A/09-2009-0015

„Energiaracionalizálás

Józsefváros

Önkormányzati

fenntartású

közintézményeiben” projektben megtörtént intézményünk külső szigetelése, felújítása. Tantestületünk hosszú évek óta felvállalja, hogy megismertesse, bemutassa iskolánk tevékenységét. Munkánk eredményességét mutatják a tanulmányi-, kulturális-, képzőművészetiés sportversenyeken elért jó eredményeink.

Tolnai Lajos 1837-1902

6

„Nem az a fontos, hogy honnan indultál, hanem, hogy hová jutsz el.” Illyés Gyula

1.2. Az iskola alapadatai Az intézmény neve: Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézmény OM azonosító száma: 038413 Az intézmény szervezeti egység kódja: 193007 Az intézmény székhelye, címe: 1084 Budapest, Tolnai Lajos utca 11-15. Az intézmény vezetője: igazgató A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményegységei: -

Általános Iskola Intézményegység

-

Utazó Gyógypedagógia Szolgálat Intézményegység

2013. január 1-jétől az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az új jogszabályok megváltoztatták az intézmények szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó előírásokat. Jelen pedagógiai program a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, valamint a helyi sajátosságok beépítésével készült. A törvényi háttér a 6. sz. mellékletben csatoltan található. 1.3. Intézményünk intézményegységei 1.3.1. Általános iskola Az általános iskola alapfokú, 8 évfolyamos, nappali rendszerű gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelését - oktatását ellátó szegregált iskola. Tanulóink a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok javaslata alapján kerülnek hozzánk. Ebben az értelemben iskolánk „bemenet szabályozott” intézmény. Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatásanevelése,

továbbá

az

értelmi

sérülés

mellett

testi,

érzékszervi

(látás,

hallás),

beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdő tanulók nevelése-oktatása folyik az

7

intézményben. A szakértői bizottság kijelölésével - középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat is fogadunk. Az iskola beiskolázási területe a KIK VIII. Tankerülete, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok kijelölésével, valamint a szülő kérésére, egyéni mérlegelés alapján Budapest területéről, esetenként az agglomerációjából is fogadunk tanulókat. 1.3.2. Utazó Gyógypedagógiai Szolgálat Feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók integrációjának segítése, rehabilitációs fejlesztése, a kompetencia alapú oktatáshoz igazodó módszerek alkalmazása. A feladatok megvalósítása érdekében intézményünk kapcsolatot tart fenn a kerületi integráló többségi oktatási nevelési intézményeivel, utazó gyógypedagógiai ellátást biztosít a szolgáltatást igénylő intézményekben. Pedagógiai programunkat és ezen belül helyi tantervünket az intézményünkbe járó, valamint a köznevelési megállapodás keretében ellátott sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, tanulási sajátosságainak figyelembevételével készítettük.

8

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A Józsefvárosi EGYMI-ben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket juttatják érvényre. Alapelvek – értékek A másság, a sérülés, a fogyatékosság problémájával foglalkozunk. Segítséget adunk a másság elfogadásához, hogy a gyermekek, a szülők és a közvélemény is átélje, belássa, hogy az értelmi fogyatékos egyén -

sérülése ellenére is az épekkel azonos jogokkal bír,

-

egészségi állapotától függően eljuthat egyéni segítséggel és egyéni fejlődési tempóban személyisége kibontakozásához.

Gyermekeink boldogulása, társadalmi cselekvőképessége, esélyegyenlősége érdekében sajátos nevelési szükségleteiket vesszük figyelembe. Iskolánk nevelésfilozófiája Legfőbb értéknek az egyént tartjuk, -

aki sajátos személyiségfejlődésű, érző, gondolkodó és cselekvő lény,

-

aki sajátos értelmi képességű,

-

aki speciális mikrokultúrában él,

-

aki sajátos életmenetű.

Ez a nehezített, speciális helyzet megnyilvánul az élet minden területén és nagymértékben függ a sérülés helyétől, a súlyosság fokától.

Feladatunk a lehető legteljesebb mértékű és

leghatékonyabb ellátás.

9

A gyógypedagógiai munka speciális jellegének vonásai -

Különleges igény a gyermek minél mélyrehatóbb megismerésére.

-

Korrekciós irányultság.

-

Gyógypedagógusainkat szakértelmük és szemléletük segíti a gyermekek megismerésében és a fejlesztés irányának meghatározásában.

-

Speciális

oktatási

módszerek

alkalmazása,

melyek

a

gyakorlatiasságra,

a

tapasztalatszerzésre építenek. -

A nevelésben résztvevők összehangolt, mintát nyújtó munkája szükséges, ezért fontos a nevelő hatások egységességének elve.

2.2. A nevelő-oktató munka céljai

-

Tanulóink sérülés-specifikus személyiségfejlesztése.

-

A sajátos igények megismerése és a lehetőségek kibontakoztatása, a fejlődés eltéréseinek korrigálása.

-

Az általános műveltség megalapozása a Nemzeti Alaptantervben meghatározott tartalmak lehető legteljesebb elsajátíttatása által.

-

A társadalom tevékeny, értékvédő- és értékteremtő tagjává való nevelése.

A célokból következik, hogy a nevelés és az oktatás egyaránt nagy hangsúlyt kap a pedagógiai munkánkban. Az iskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a tanulást, a közösségi tevékenységet, a munkát és a szabadidő eltöltését egyaránt. Ez megköveteli az iskola nyitottságát, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, a hátráltató környezeti hatások korrigálását, a művelődési és önművelődési igény megalapozását és fejlesztését, a fizikai és szellemi munkavégzésre nevelést. 2.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez és oktatásához differenciált eszközrendszert, egyéni megsegítést, individualizált módszereket alkalmazunk. A követelményrendszert úgy alakítjuk ki, hogy ebben a speciális eljárások, fejlesztések lehetőségei is megjelenjenek.

10

Kiemelt fejlesztési feladataink: -

Az erkölcsi nevelés

-

Az esztétikai, művészeti, zenei nevelés

-

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

-

Nemzetiségi, cigány kisebbségi nevelés

-

A tanulás tanítása

-

A családi életre nevelés

-

Habilitáció – rehabilitáció

-

Anyanyelvi nevelés, logopédia

-

A testi és lelki egészségre nevelés

-

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

-

Pályaorientáció

-

Tehetséggondozás

-

Fenntarthatóság, környezettudatosság

-

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

-

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

Gazdasági és pénzügyi nevelés

-

Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi beilleszkedést tekintve célunk, hogy tanulóink a mindennapi együttlétben a társadalmi elvárásoknak megfelelő normákat, magatartási szokásokat elsajátítsák. A demokrácia kiépült formáit rendszeresen, tartalommal megtöltve kell működtetni, tanulóinkat erre kell nevelni. A megismerő és gondolkodási funkciók fejlesztéséhez elengedhetetlen a felelős pedagógiai környezet és szakembercsoport összehangolt tevékenysége, ennek érdekében munkacsoportok, team-megbeszélések, a kollégák egymástól való tanulása is szükséges. A szakkörök a gyermekek érdeklődésének felkeltését, kielégítését, a tehetséges gyermekek kiemelkedését szolgálják. Az iskola kiemelten támogatja a tanulók sportolását, művészeti nevelését, ezzel biztosítva a harmonikus személyiségfejlesztést. Az iskolát elhagyó tanulót sok olyan praktikus ismerettel kell felvértezni, amely az életben való eligazodáshoz szükséges. A fenntartóval,

partnerintézményekkel,

önkormányzatokkal,

segítő

szervezetekkel

jó

kapcsolattartásra kell törekedni, így elősegítve a tanulók szociális körülményeinek megismerését, az ellátásuk optimalizálását. 11

2.3.1. A feladatok megvalósításának feltételei Személyi feltételek Intézményünk felkészült a sajátos nevelési igényű tanulók ellátására. Az iskolában a szakos ellátás szakvégzett gyógypedagógusokkal biztosított. Gyógypedagógusaink között végzettségüket tekintve van pszichopedagógus, logopédus, tanulásban akadályozottak-, valamint értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus tanár és tanító, óvodapedagógus, autizmus spektrumzavar szakirányú végzettségű gyógypedagógus, gyógytestnevelő, konduktor. Körükben a terápiás végzettség is széles spektrumú, azonban indokolt a további humánerőforrás-fejlesztés a hatékonyabb munka érdekében. A nevelőtestület pedagógiai munkáját gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A folytonos változás, a gazdasági bizonytalanság, az értékválság iskolánk környezetére jellemző. A nevelésben döntő a pedagógus személyisége, tájékozottsága és nyitottsága. Testületünk tagjainak

önképzése

és

továbbképzése

folyamatos.

Rendszeresen

részt

veszünk

a

gyógypedagógiai szakma rendezvényein. Az oktató-nevelő feladatokon túl egyre nagyobb szerepet kap a pedagógiai szakmai kérdések megvitatása. A kollégák többsége jól kihasználja a szakmai önállóságból adódó lehetőségeket. Tárgyi feltételek Iskolánk négyszintes: pince, földszint és két emeleti szint. A pincében találhatóak a raktárak, a többi szinten a tantermek, fejlesztőtermek, tornaterem, ebédlő. A természettudományok oktatásához és az informatikához felszerelt szaktantermekkel rendelkezünk, az életvitelt igényesen, korszerűen kialakított tankonyhánkban tanítjuk. Tantermeink világosak, megfelelő méretűek, többségük teraszos, ezáltal az egész napos kihasználtság mellett is jól használhatók. Egy tornateremmel, három speciálisan felszerelt mozgásfejlesztő teremmel, három tanulási képességet fejlesztő helyiséggel, egy ének-zenei teremmel, egy szövő teremmel, egy könyvtárral és egy orvosi szobával rendelkezünk. A tanításhoz, tanuláshoz a szabadidős foglalkozásokhoz szükséges eszközök elhelyezésére elegendő beépített, mozgatható szekrény és nyitott polc van.

12

Melegítőkonyhánkban készítjük elő a tanulók ennivalóját, amit a kényelmes, 69,2 nm-es ebédlőnkben fogyaszthatnak el. Egyszerre 56 fő kulturált étkezésére alkalmas. Iskolánkhoz sportudvar tartozik, amelyen a labdajátékokra alkalmas pálya, távolugrópálya és kisméretű játszótér áll a gyermekek rendelkezésére. Az oktatás-nevelés feltételeinek javítására, a tanulók támogatására iskolánk pedagógusai alapítványt hoztak létre. Az 1993 óta működő „Én is tudok olvasni” Alapítvány több támogatóra talált. A keresettel bíró szülők és pedagógusok egy része adójuk 1%-áról javunkra rendelkeznek. Számos pályázaton indulunk. Az elnyert pályázati összegekből a táborozásokat, a különböző szervezett szabadidős- és sporttevékenységekhez szükséges anyagok megvásárlását, eszközök beszerzését fedezzük. 2.4. Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere Alsó tagozat

Felső tagozat

1. osztály 3. osztály 2. osztály 4. osztály Célok, feladatok

5. osztály 7. osztály 6. osztály 8. osztály Célok, feladatok

- Pszichés funkció fejlesztése. - Tanulók közötti

A tanulók fejlettségi szintjének megfelelően előtérbe kerül a

- Ismeretek megerősítése.

alkalmazása.

- Önálló tanulási

- Önálló tanulási

tevékenység.

tevékenység.

különbségekhez

verbalizáció,

alkalmazkodva a

manipulációs és képi szint - Általános műveltség

tanulási, magatartási

mellett.

és viselkedési

- Tudáselemek

megalapozása.

- Tanulás

szokások

motivációjának

következetes

megerősítése.

- Pályaorientáció. - Általános műveltség továbbfejlesztése.

- Munka szükségességének,

kialakítása és

hasznosságának

megerősítése.

megismerése.

- Tanulási motiváció kialakítása.

13

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulói személyiségfejlesztés színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az értelmileg sérült tanulók a kognitív képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. Ez az elmaradás csökkenthető, a fejlődés rendszeres fejlesztés útján elősegíthető. Az értelmi nevelés központi feladata a kognitív funkciók fejlesztése. E területeket komplex módon fejlesztjük a megismerési folyamat egészére koncentrálva, ügyelve arra, hogy a fejlesztést a folyamatos cselekedtetés hassa át. A kognitív képesség tanulási folyamatok eredménye, kezdőpontja az észlelés, végpontja az elvont gondolkodás. 3.1. A kognitív, megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak Észlelés Vesztibuláris Kinesztetikus Taktilis Vizuális Auditív Figyelem -

Terjedelem Megosztás Koncentráció Intenzitás

-

Mozgástanulás Perceptuális tanulás Verbális tanulás

-

Ultra rövidtávú Rövid távú Hosszú távú Bevésés Felidézés

Tanulás

Emlékezet

Képzelet Gondolkodás -

Reproduktív Produktív Szenzomotoros Preoperatív Konkrét 14

Érzékelés, észlelés fejlesztése Az eredményes tanulás egyik előfeltétele az érzékszervek hibátlan állapota, működése. Tanulóink észlelési folyamataira jellemző a -

meglassúbbodott, beszűkült érzékelés, észlelés,

-

az érzékelés, észlelés differenciálatlansága,

-

aktivitás hiánya,

-

figyelemkoncentráció, figyelem terjedelmének gyengesége.

Feladataink -

A gyermekek környezetük iránti érdeklődésének felkeltése, kialakítása.

-

A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek.

-

Önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

-

A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok társszakemberekkel együtt történő feltérképezése és a velük együttműködő kezelése.

-

Az aktiváció és a motiváció erősítése.

-

A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.

-

A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása.

-

Az ingerek felé odafordulás, azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.

-

A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése.

-

Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően.

-

A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének segítése, fejlesztése.

-

Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.

-

Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.

15

Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése A tanulásban akadályozott tanulókra jellemző, hogy -

figyelmük szűk terjedelmű, nem tartós, hullámzó,

-

hiányzik a figyelem megtartására való képesség, az akaratlagos figyelem könnyen elterelődik,

-

jellemző a szétszórtság, mivel a motiváció gyengesége nem teszi lehetővé a koncentrált, pontos, alapos megfigyelést,

-

a fogyatékosság súlyosságával párhuzamosan romlik a figyelmi teljesítmény.

Feladataink -

A megismerési kedv felkeltése, motiváció fokozása.

-

A figyelem tartósságának, mélységének, terjedelmének fejlesztése.

-

Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése.

-

A megosztott figyelem kialakítása.

Emlékezet fejlesztése Tanulóinkra jellemző, hogy a -

kortársaiknál lényegesen gyengébben működnek az emlékezeti funkcióik,

-

a bevésés meglassúbbodott, a megőrzés gyakran bizonytalan, a felidézés pontatlan.

Feladataink -

A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés, felidézés.

-

A rövid-, majd a hosszútávú emlékezet fejlesztése.

-

A

különböző

érzékletek

és

észleletek

összekapcsolódásának,

integrálódásának

elősegítésével a felidézés megkönnyítése. -

Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából.

-

A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését.

-

A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják.

16

-

Jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben.

-

A bevésés és felidézés összefüggéseket is tartalmazzon.

-

Játékos motiváció.

-

Ismétlések számának növelése.

-

Felidézésnél támpontok, segítő kérdések alkalmazása.

Gondolkodás fejlesztése Tanulóink a gondolkodás terén kerülnek legtávolabb nem akadályozott társaiktól. Jellemző a -

nagyfokú konkrétság,

-

következetlenség,

-

gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz,

-

nem ismerkednek az adott feladattal, nem képzelik el a megoldás menetét,

-

tanulóink gondolkodásának fejlődése - fejlettségüktől függően - a cselekvéstől, a tárgyakkal való manipulációtól vezet a szimbólumokon át az elvont gondolat felé, de nem minden esetben jut el az elvont gondolkodás szintjére.

Feladataink -

A cselekvések játékos jellege, a szenzoros fejlődés alapozása elengedhetetlen.

-

Tapasztalatok megszerzéséhez speciális szempontokat kell érvényesíteni.

-

A kritikai gondolkodás fejlesztése.

-

Konkrét tapasztalatszerzés segítése.

-

Verbális támogatás.

-

A feladatmegoldás folyamatának segítése.

-

Folyamatos motiváció.

Intézményünk sajátosságából adódóan az értelmi neveléshez elengedhetetlen a tanulók szakértői véleményének pontos ismerete, az abban megfogalmazott javaslatok, valamint a gyermek képességstruktúrájában tapasztaltak alapján egyéni fejlesztési terv készítése, végrehajtása, értékelése. 17

A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele a megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósításához a következő szempontokat vesszük figyelembe: -

olyan szervezési megoldásokat alkalmazunk, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációját,

-

a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,

-

támaszkodunk a tanulók előzetes ismereteire, tudására,

-

a tanítás során alapvető elvünk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben,

-

a hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat,

-

egyénre szabott tanítási-tanulási helyzeteket, tanulásszervezési módokat alkalmazunk a tehetséges tanulók fejlesztésében.

3.2. Szociális kompetenciák fejlesztése Szociális kompetenciák -

Önkiszolgálás

-

Viselkedés, tanulási viselkedés

-

Tanulási motivációk, motiválhatóság

-

Kapcsolatkialakítás és tartás

-

Önértékelés

-

Értékrend

-

Szereptanulás problémái és hiányosságai

18

Önértékelés A társas kapcsolati kultúra alapja az önismeret, mely a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Tanulóink esetében különösen fontos a támogató társadalmi környezet szerepe, mert személyiségfejlődésükben kritikus szakasz az önmaga gátolt helyzetének, esetleg a környezetében történő elutasításnak a megélése. Az önmagukról alkotott kép kialakítása során arra kell gondolni, hogy reális tartalma legyen az önismeretnek, az énképnek. Tanulóinknál gyakran tapasztaljuk önmaguk alul -, illetve felülértékelését, tehát énképük, önismeretük nagymértékben sérült. Ebből adódóan intézményünk szocializációs feladata nagyon összetett és sokirányú. A személyiség két alapfunkciójára kell különösen koncentrálnunk: -

a személy önmagát szolgáló tevékenységére, az éntudatra és az önismeretre

-

a közösséget, a társadalmat szolgáló tevékenységre, az együttélés tudatára.

Célok, feladatok - Az énkép kialakítása terén rendszeresen és tudatosan kell felépítenünk mindazt, amit az ép fejlődésben funkcionálisan kialakulni látunk. - Törekednünk kell arra, hogy gyermekeink megismerjék külső, belső adottságaikat, képességeik készletét, hogy ezeket megerősítve azonosulni tudjanak önmaguk lehetőségeivel, képességeivel. - Biztosítani kell a rendszeres gyakorlást, elvárásainkat, követelményeinket szükséges megfogalmazni: pl. a napirendre, higiénére, ruházat ápolására, test edzésére, önbizalomra, önbecsülésére, korlátainak felmérésére, öntevékenységére stb. vonatkozóan. - Meg kell tanítanunk tanulóinkat a szűkebb és a tágabb közösséggel való együttélésre. Az eredmények eléréséhez szükséges a motivációs bázis, a gazdag, sokoldalú tevékenység feltételrendszere, mellyel élményekhez, a szükségleteik kielégítéséhez juttatjuk tanulóinkat.

19

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az önkéntesség azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. Fontos eleme az önkéntességnek a tudatosság, a választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek. Az önkéntesség olyan cselekvést jelent, amiért nem kapunk és nem is várunk ellenszolgáltatást, mégis hasznot nyújt a tágabb közösség számára. A társadalmi együttélés fontos része az önmagunkért, a magunk tetteiért, a másik emberért való felelősségvállalás. Ehhez szükséges tanulóink széles körű személyiségfejlesztése. Célok, feladatok -

Tanulóink személyiségfejlesztésében különös jelentőségű a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együttérző, segítő magatartás kialakítása.

-

Tanulóinknál

törekednünk

kell

a

szociális

érzékenység,

az

együttműködés,

problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítására. -

Törekednünk kell a megfelelő feladattudat kialakítására mind a rábízott, mind az önként vállalt feladatok megvalósításában.

-

Tudatosítanunk kell tanulóinkban a kulturált viselkedés, magatartás fontosságát, szabályok elfogadását, betartását.

Családi életre nevelés A családi életre nevelés összetett nevelési feladat, amelyben fel kell készíteni a gyermekeket a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, konfliktuskezelésre, illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésére. Iskolánkban az életkori és értelmi sajátosságoknak megfelelően vezetjük be, illetve alkalmazzuk az alábbi feladatokat, irányelveket. Iskolánk speciális helyzeténél valamint tanulóink sajátosságainál fogva ez a terület hangsúlyozott. A családi életre nevelés elválaszthatatlan az általános neveléstől, mert az egész emberre hat. Nem elsősorban tantárgyként tanítjuk, hanem tantárgyakba beépítve, illetve a pedagógus személyisége is kiemelt jelentőséget kap. Részben ismeretek közvetítéséről van szó, másrészt magatartási, életvezetési minták megbeszéléséről, tudatos véleményformálásról. Alsó tagozaton jelentős az önkiszolgálási funkciók erősítése, a családi kötelékek tudatosítása, a saját test megismerése – főként a környezetismeret és életvitel órák keretében, illetve a családi élettel kapcsolatos olvasmányok feldolgozása során. 20

A felső tagozaton még hangsúlyozottabb szerepet kap a családi életre nevelés. Az osztályfőnöki, a biológia – egészségtan, életvitel órákon kerül sor a felkészítésre. A családi életre nevelés irányelvei, tartalma -

Nyújtson ismereteket a család és a társadalom viszonyáról.

-

Formálja a fiatalok érzelmi és értelmi életét.

-

Keltse fel a kölcsönös felelősséget és tiszteletet.

-

Alakítson ki helyes szemléletet a nemek kapcsolatáról.

-

Alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a családi szerepek betöltéséhez, a gyermekek neveléséhez szükséges ismereteket és készségeket.

-

Aktív egészségneveléssel előzze meg az egészséget veszélyeztető ártalmakat és tényezőket, ismerje fel a veszélyhelyzetet, a szenvedélybetegségekhez vezető utat.

-

Nevelje a gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre (ebben kiemelt szerepet van a védőnőnek, az iskolaorvosnak).

-

Kisgyermekkortól olyan mentálhigiénés ismeretek elsajátítása, amelyek segítségével a különböző élethelyzetekben adekvát magatartási formát választhat.

Egyéb, tanórán kívüli tevékenységek, melyek a személyiségfejlesztéshez jó alkalmat és megfelelő terepet biztosítanak

-

Osztálykirándulások

-

Táborozások, erdei iskola

-

Múzeumi, kiállítási, könyvtári foglalkozások

-

Szabadidős foglalkozások

-

Sport- és tanulmányi versenyek

-

Tömegsport

-

Szakkörök

-

Projektnapok

21

Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti. Megvilágítja azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését. A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. Intézményünk tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű. Értékeik igen változóak, a családokban különböző normarendszer alakult ki. Emiatt iskolánkban az egyetemes erkölcsi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az erkölcsi nevelés terén elvégzendő fő nevelési feladatok -

A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat kialakítása, elmélyítése.

-

Közösségi beilleszkedésük elősegítése. Önmaguk megismerésén keresztül tudjanak kapcsolatokat létesíteni társaikkal, felnőttekkel.

-

Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.

-

Felkészítésük az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, tudjon különbséget tenni jó és rossz döntés között.

-

Segítségadás választ találni az erkölcsi, életvezetési problémákra.

-

A kötelességtudat, a munka megbecsülésének megalapozása.

-

Tartsák fontosnak az együttérzést, segítőkészséget.

-

Ismerjék fel, ha valaki segítségre szorul, s ennek megfelelően járjanak el.

Iskolánkban az erkölcsi nevelés fő területei -

Erkölcstan órák

-

Osztályfőnöki órák és egyéb tanórák

-

Napközis foglalkozások

-

Kirándulások

-

Iskolai és iskolán kívüli rendezvények

22

4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 4.1. Helyzetkép Intézményünk helyi adottságai több szempontból kedvezőtlenek. A város forgalmas, központi helyén van, így a zaj és levegőszennyezés kiküszöbölhetetlen probléma. Az épület tornatermi bővítésével és a sportudvar kialakításával az egészséges életmód fejlesztésének lehetőségei adottak. Sajnos ezzel az iskola udvarának területe csökkent, kevés fának, zöld növénynek adhat csak helyet. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés a közös követelmények között kiemelt nevelési terület, így kereszttantervi hatása van. Szempontjainak érvényesülnie kell a különböző műveltségterületekben, az azokhoz tartozó tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben egyaránt. 4.2. Belső és külső résztvevők Az iskola minden dolgozójának, a pedagógusoknak és kiemelten az osztályfőnököknek nagy szerepe van az egészséges életmódra nevelésben. A napközis csoportvezetőknek, a testnevelőknek a tanórai és a tanórán kívüli egészségnevelési és környezeti nevelési programok megszervezésében, lebonyolításában van feladata. Fontos résztvevők az iskolaorvos és a védőnő. A diákoknak részben kötelező, részben választható a tanórai illetve tanórán kívüli programokon való részvétele. A fenntartóval való együttműködés a program megvalósítása érdekében elengedhetetlen. Az iskola pedagógusainak feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérjék. A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszik a különböző intézmények meglátogatása, részvételünk az általuk szervezett programokon, pályázatokon.

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segíthetik

egészségnevelési munkánkat. Tantestületünk tagjai rendszeresen részt vesznek előadásaikon, továbbképzéseiken. Intézményünk a környezetvédelmi és az egészségügyi elvárásoknak megfelelően kíván működni. A hivatalos szervek javaslataira, véleményére építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

23

4.3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

Kiemelt feladatunk, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

a táplálkozással,

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztással, dohányzás káros hatásaival,

-

a családi és kortárskapcsolatokkal,

-

a környezet védelmével,

-

az aktív életmóddal és a sporttal,

-

a személyes higiéniával,

-

az elsősegélynyújtás alapismereteivel,

-

a szexuális fejlődéssel.

4.4. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják -

Testnevelés órák

-

Játékok

-

Az iskolai sportkör foglalkozásai

-

Tömegsport foglalkozások

-

Úszásoktatás

-

A helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, életvitel, biológia tantárgyak tananyagai

-

Az ötödik-nyolcadik évfolyam osztályfőnöki órákon és projekt napokon dolgozzuk fel az egészségvédelmmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó ismereteket.

24

Az egészségnevelést szolgáló egyéb tanórán kívüli foglalkozások a -

szakkörök,

-

a minden évben egy alkalommal rendezett játékos vetélkedők, melyek az ötödiknyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal egészülnek ki,

-

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében,

-

a fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálatok.

4.5. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

-

ismerjék meg az élettannal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket,

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

25

Az

elsősegélynyújtási

alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják Tantárgy biológia

kémia

életvitel fizika testnevelés

Elsősegélynyújtási alapismeretek -

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés háztartási balesetek áramütés égési sérülések forrázás esés, összeütközés

26

5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: -

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,

-

iskolai tömegsportban illetve sportkörben való sportolással,

-

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

Célja Napjainkban felértékelődött a sportolás, az egészséges életmód szerepe a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: a tanuló legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért célunk, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyet később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A játéknál jobb nevelés nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is.

27

5.1. Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok A mindennapos testnevelési program része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. 5.2. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei Kiegészítő tevékenység keretében tömegsport és sportköri foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink. A testnevelés órák, a mindennapos testnevelés óraszámai: Évfolyamok/heti óraszámok Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2012/13.

5

3+2

3+2

3+2

5

3+2

3+2

3+2

2013/14.

5

5

3+2

3+2

5

5

3+2

3+2

2014/15.

5

5

5

3+2

5

5

5

3+2

2015/16.

5

5

5

5

5

5

5

5

A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással valósulhat meg. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

28

A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok

-

Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra.

-

Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történjen meg a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése.

-

A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása.

-

Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen a mozgás örömöt, sikerélményt.

-

A személyiségfejlesztő hatások érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban.

-

A

lehető

legszélesebb

körben

ismerkedjenek

meg

a

szabadidősportokkal,

egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számukra megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük. -

A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés.

-

Évente két alkalommal (szeptemberben és májusban) felmérjük a tanulók fizikai állapotát a „Hungarofit” teszt alapján. A részletes leírást az 6. számú melléklet tartalmazza

A program személyi és tárgyi feltételei

-

Tárgyi feltételek 10x20 m-es tornaterem iskolai sportpálya, távolugró hely mozgásfejlesztő termek konditerem tanuszoda (Losonci Téri Általános Iskolában)

Személyi feltételek - testnevelő tanárok - alsós tanítók - gyógytestnevelők

A programot kiegészítő más mozgáslehetőségek

-

Tömegsport és iskolai sportköri foglalkozások

-

Egyéni és kiscsoportos mozgásfejlesztő foglalkozások

-

Gyógytestnevelés foglalkozások

-

Úszásoktatás 5-7. évfolyamon

-

Szervezett napközis szabadtéri foglalkozások, játékok

-

Részvétel a Speciális Diákolimpia és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken 29

Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. A mozgásfejlesztő órák hatására magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. Csökken a gyerekek stresszszintje, jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzet felelősségtudatuk. Értékelés Az első évfolyamtól negyedik évfolyam félév végéig az értékelés szövegesen, a negyedik évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyam év végéig év közben és év végén is érdemjeggyel történik. A tanév végén tárgyjutalom és sportoklevél formájában is elismerjük a teljesítményt.

30

6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai -

a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása,

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik,

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

Iskolánk tanulói gyakori vendégei a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, a Természettudományi Múzeumnak, a Füvészkertnek, a Budapesti Vadasparknak. Részt veszünk lehetőségeinkhez mérten minden olyan programban, ahol a környezeti nevelésre lehetőség van. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják

-

a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, életvitel tantárgyak tananyagai,

-

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek,

-

a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások,

-

egy-egy gyalogtúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére,

-

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld Napja” alkalmából játékos vetélkedővel alsó és a felső tagozatos tanulók számára,

-

papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

31

7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolai közösségfejlesztés alapja és elengedhetetlen feltétele a tanulók reális önismerete, egészséges személyiségfejlődése. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolát segítő szervezetek vezetőinek, munkatársainak is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járjanak a diákok előtt.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok -

A tanulói közösségben a tanulási folyamat során a tanulók reális önismeretének, együttműködési és segítő készségének, empátiájának fejlesztése.

-

A konstruktív életvezetés, az egészséges életmód megalapozása.

-

Személyes példamutatás a másság elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására.

-

A szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása, pozitív szokások és a humánus magatartásminták megerősítése.

-

A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).

-

A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.

Közösségfejlesztés a napköziben Iskolánk

szinte

minden

tanulója

napközis

ellátásban

részesül.

A

napköziotthonos

tevékenységeknek kiemelt szerepe van a gyermekek harmonikus egyéni és közösségi személyiségfejlesztésében. Rendszeres programok színesítik a délutáni foglalkozásokat, színház, mozi, könyvtári program, múzeumlátogatások és kirándulások.

32

Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai -

Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, mellyel nem sérti az egyéni érdekeket.

-

A meglevő közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.

-

Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére.

-

A

kialakított,

meglévő

vagy

hagyományokon

alapuló

közösségi

munkálatok,

közösségépítő tevékenységek fejlesztése. -

A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.

-

Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

-

Az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtése, ápolása és továbbfejlesztése.

-

A

városi

élet

hagyományainak,

jellegzetességeinek,

szűkebb

környezetünk

sajátosságainak megismerése, ezzel erősítve a nagyobb közösséghez, a városhoz való tartozás érzését. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: -

Szakkörök

-

Tömegsport

-

Tanulmányi és kulturális versenyek

-

Kulturális és sportrendezvények

-

Ünnepélyek, megemlékezések

-

Hagyományápolás

-

Könyvtári foglalkozás

-

Múzeumlátogatás

-

Színházlátogatás

-

Kirándulás a Füvészkertbe, Fővárosi Állat- és Növénykertbe

-

Osztálykirándulások

33

Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó szervezett erdei iskolai táborozások. A Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával Káptalanfüredre és Magyarkútra szervezzük táborainkat. A részvétel önkéntes. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a legnehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a hit közös megélése. Egyházi ünnepek közösségformáló ereje.

34

8. A PEDAGÓGUSOK HELYI, INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai -

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

-

Heti

teljes

munkaidejének

ötven

százalékában

(neveléssel-oktatással

lekötött

munkaidejében) tanórai foglalkozásokat tartson. -

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, a szakmai munkaközösségek munkájában.

-

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

35

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

-

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére: szakkörök, énekkar, klubfoglalkozás stb.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel a tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

-

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

-

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

-

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

-

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

-

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

36

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.

-

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

-

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

-

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

-

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

-

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Továbbképzéseken való részvétel.

-

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

-

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

-

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

-

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

-

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

37

Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

-

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

-

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

Az iskola képviselete -

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A kerület rendezvényein, eseményein való részvétel.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést sugárzó stílus és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

38

9. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók az iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

39

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom minősítésére.

-

A házirendet megsértő vagy a feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

-

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

40

10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

10.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az iskolai nevelő - oktató munka fontos területe a tehetséggondozás, mely a tehetség felismerését és tehetségnevelést foglalja magába. Intézményünkben a pedagógusok a gyógypedagógia alapelvei szerint közelítik meg a tanulók tehetségének fejlesztését, egyéni lehetőségeikhez mért sikerorientált fejlesztést, a képességek széleskörű kibontakoztatását szorgalmazva. A kiemelkedő tehetségű gyermekek számára további lehetőséget biztosítva tehetséggondozó szakkörökön, énekkaron, klubdélutánokon, egyéni foglalkozásokon. A tehetséggondozás alapja a tanuló, a szülő, a különböző szakemberek és a gyógypedagógus együttműködése. 10.1.1. Célok -

Korai azonosítás, a tanulók adottságainak és képességeinek felismerése.

-

A tehetség felismerésének alapja a hatékony tanulói megfigyelés tanórán illetve tanórán kívül.

-

A megfigyelés alapja az intellektuális teljesítmény, motiváció és kreativitás. Egyes területeken pl. a sportban mérhető adatokkal is alátámasztható, a fejlesztendő tehetség.

-

A tehetséges tanulók számára a lehetőségek megteremtése.

-

Lehetőség szerint intézményen belüli tehetséggondozás megszervezése, szükség esetén átirányítás a megfelelő helyre.

-

A tehetségek differenciált nevelése.

-

Motiválás, pozitív megerősítés, jutalmazás, versenyeztetés. A pedagógus lelkiismeretes magatartása, a fejlesztés optimális feltételeinek biztosítása.

-

Lehetőség szerint a családdal való leghatékonyabb együttműködés.

41

10.1.2. A tehetségnevelés színterei, feladatai Tanóra keretein belül

Tanórán kívüli foglalkozások

- tananyag differenciálása

- versenyek, vetélkedők

- differenciált képességfejlesztés

- Komplex Tanulmányi Verseny

- külön feladatokkal való ellátás

- sportversenyek különböző sportágakban

- korszerű tanulásszervezés

- ügyességi versenyek

- személyes biztatás, jutalmazás megfelelő - kulturális fesztiválok, pályázati anyagok formái

készítése

Tehetséggondozó szakkörök Az éves munkatervben meghatározott igény szerint kerülnek a különböző szakkörök megszervezésre. Iskolai sportkör: versenyekre felkészítés, sportrendezvények szervezése. Szabadidős foglalkozások: könyvtár – és múzeumlátogatás, rendezvényeken való részvétel. Tanulási források használata /könyvtár, számítógép használat/. A tehetséggondozás hosszútávú cél és feladat, ezért a tevékenység folyamatosságát biztosítani kell. A fenntartás támogatásának lehetőségei: -

pályázati források keresése,

-

további támogatók, szponzorok keresése,

-

civil szervezetek bevonása a tehetséggondozásba,

-

önkéntesek bevonása a különböző tevékenységekbe.

10.2.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Tanulási kudarcnak azok a tanulók lehetnek kitéve, akiket bizonyos tényezők gátolnak egyéni képességeiknek

megfelelő

kibontakoztatásában,

adottságaikhoz

mért

fejlődésükben.

Intézményünkbe más iskolákból időnként kialakult tanulási kudarccal érkeznek a tanulók. Törekedni kell arra, hogy minél előbb kiszűrjük a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Ehhez a feladathoz megfelelő szakember ellátottság szükséges: szakirányú képzettséggel rendelkező pedagógus, pszichológus.

42

A tanulási kudarc okai -

szociális hátrány, családi mikrokörnyezet, szülők alacsony iskolázottsága, érdektelensége,

-

lakókörzet,

-

iskolai környezet: hiányzás magas aránya, más iskolából érkezetteknél magas osztálylétszám, magas követelményrendszer diktálta tempó,

-

lelki-, pszichikai-, testi sérülés, érzékszervi zavar, magatartás- és figyelemzavar, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, egyedi sajátos nevelési igény.

Célok -

a gátló tényezők mielőbbi felismerése, feltárása,

-

egyéni segítségnyújtás a tanulóknak, szülőknek.

A gátló tényezők feltárásának lehetőségei -

szülők, védőnők, orvos, pedagógusok jelzései,

-

családlátogatás,

-

mérések elemzése,

-

óralátogatások,

-

a gyermek megfigyelése (magatartás, beilleszkedés, tanulási szokások).

Feladatok -

A tanuláshoz szükséges motiváció kialalakítása.

-

Tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása.

-

A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése.

-

Személyiségépítés.

-

Folyamatos mérések, tapasztalatok megbeszélése, fejlődési ütem elemzése.

-

Egyéni fejlesztési tervek elkészítése, szükség esetén újítása.

-

Fokozott figyelem az egyénre szabott feladatoknál, differenciált órák szervezése.

-

Segítségnyújtás a feladatok megoldásában.

-

Barátságos, biztonságot sugárzó környezet kialakítása.

-

Egyéni foglalkozások a rehabilitációs órákon.

-

Szükség

esetén

pszichológus/pszichiáter

igénybevétele,

állandó

kapcsolattartás,

visszacsatolás a szakemberek között. 43

Tanulási kudarcok megelőzésének, valamint a sajátos nevelési igényből fakadó többletmegsegítés biztosítása érdekében rehabilitációs, habilitációs foglalkozásokat tartunk tanulóinknak. Ez a keret a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott heti óraszám törvényben rögzített %-a, évfolyamonként.

A

gyógypedagógus

kollégák,

illetve

más

szakember

véleményének

(pszichológus) figyelembe vételével fejlesztő programok készülnek, amelyek a tanuló különleges gondozási igényére épülnek és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálják. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul.

10.3.

Gyógypedagógiai habilitáció- rehabilitáció

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai -

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

-

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

-

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

-

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

-

Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők -

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

-

A fogyatékosság kialakulásának ideje.

-

A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

-

A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

44

10.3.1. A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A látássérült tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó köznevelési intézmények az iskoláztatás során két fő feladat megoldását vállalják: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengén látásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más - a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási - beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az alig látás és a gyengén látás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék). A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.

45

10.3.2. Az autizmus-spektrumzavarban szenvedő tanuló Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó képességek (deficitek) okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünetmentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos

46

készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autista gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autista tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). Az atípusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. 10.3.3. A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 45-65 dB, súlyos nagyothallásnál 65-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek

47

mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A

hallássérült

tanuló

egyéni

fejlesztési

lehetőségeit

meghatározza

a

hallássérülés

bekövetkeztének és felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. A hallássérült gyermek fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek használatával és a legkorszerűbb műtéti technikával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A fejlesztés kiemelt feladatai - A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében. -

Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, az alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével.

-

A vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából.

-

A beszédhallás, a mozgás, a ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.

-

A tehetség gondozása.

-

A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára.

48

10.3.4. A mozgáskorlátozott tanuló A mozgáskorlátozott tanuló fejlesztésének alapelvei és célja A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket az “épek” között, tehát a többségi iskolákban is. Az iskolában biztosítani kell – a tanuló állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Célja megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek a mozgáskorlátozott gyermekek. -

Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat.

-

Növelni kell a kudarctűrő képességet.

-

Nevelni kell az önállóságra.

Az iskolai fejlesztés kiemelt feladatai Kiemelt feladatai a speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével segíteni -

az akadályozott mozgásbiztonságot,

-

a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,

-

az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban.

49

Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, az a komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzibilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség – annak végleges, javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A követelményekben – a korszerű műveltség elemein túl – meg kell jelenniük a nevelési szükséglethez igazodó céloknak, feladatoknak, hangsúlyosan a Testi és lelki egészség, a Tanulás és a Pályaorientáció területén. Az általános követelmények teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolják.

10.3.5. A beszédfogyatékos tanuló A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének zavaraiban, a beszédészlelési és -megértési zavarokban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésekben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen az iskolai nevelés során tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

50

Az értelmi fogyatékos tanuló beszédzavarai A testi-, érzékszervi, az értelmi fogyatékos beszédhibás tanulók az előző csoporttól eltérően nem tekinthetők halmozottan beszédfogyatékosnak. Különleges beszédgondozásuk, fejlesztésük eltér az e fejezetben leírtaktól, mivel a beszédhiba ez esetben a domináns sérülés következménye. Így javítása is annak jellegéhez, módszereihez igazodik, és az egyes fogyatékosságoknál alkalmazott pedagógiai, egészségügyi rehabilitációs feladatok között szerepel. A más fogyatékos tanulók csoportjába tartozó olvasás-, írászavarok esetén azonban – bár ez főként többségi iskolai kompetencia – a különleges gondozásban a logopédiai szolgálat is közreműködik. A beszédfogyatékos/beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai A beszédfogyatékos tanulók különleges (logopédiai) gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos tanulók esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskoláskorra is. Ennek első négy évére összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért ezek az évfolyamok a különleges gondozás szempontjából összefüggő szakasznak tekinthetők. Ez nem jelent eltérést a NAT pedagógiai szakaszolásától, mivel a különleges gondozás elsősorban a módszerbeli és rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg.

A fejlesztés elvei A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez a tanulók számára hagyományosan a felfelé nivellálás pedagógiai előnyeit biztosíthatja. -

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.

-

A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. Ez azt jelenti, hogy a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.

51

-

A módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli a beszédfogyatékos tanuló oktatásában – logopédiai ellátásában – az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét.

-

A beszédfogyatékos tanuló fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés. Ennek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

-

A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos elemből, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető.

-

A beszédfogyatékos tanulók oktatása, különleges gondozása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A csoportra irányuló munka során meg kell találni az egyénre szabott rehabilitációs programok végrehajtásának módját is.

-

A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése legyen intenzív és folyamatos.

-

A fejlesztés nem nélkülözheti a szülő támogató együttműködését.

-

A fejlesztésnek motiválnia kell a tanulót beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor fel kell készítenie az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni.

-

A terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését minden műveltségi területen. A terápiában a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint érdekében minden – a tanulóval kommunikáló – felnőtt legyen partner.

A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái a következők: -

Logopédiai egyéni és csoportos terápia (komplex művészeti terápia; RIT-terápia; a fonémahallás fejlesztése; grafomotoros és vizuomotoros koordináció)

-

Kommunikációs tréningek

-

Bábterápia

-

Drámaterápiás foglalkozások

52

Egészségügyi rehabilitáció -

Foniátriai vizsgálat és ellátás

-

Gyermekneurológiai vizsgálat

-

Pszichológiai vizsgálat

-

Pszichoterápia

-

Szenzoros integrációs tréning

-

A szervezet általános erősítése, roborálás, sport

-

Gyógyúszás

-

Gyógytorna

-

Ayres-terápia

-

Relaxációs tréningek

53

11. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 11.1.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az együttműködés fórumai az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek és a megbeszélések. Az iskolavezetőség kötelességei A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. -

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni kell az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

-

a munkaközösségvezetőknek az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni kell az iskolavezetésnek.

A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések,

-

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

54

A közalkalmazotti tanács és az iskola közösségeinek együttműködése A közalkalmazotti tanács az iskola közösségeivel a közalkalmazotti teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. A közalkalmazotti tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a közalkalmazotti tanács tevékenységéről. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot.

11.2.

A szülői munkaközösség és az iskola közösségeinek együttműködése

-

A szülői munkaközösség képviselőin keresztül tartja a kapcsolatot az iskola közösségeivel.

-

Rendszeres időközönként – évente legalább egy alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket a munkaközösség tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskola vezetése felé továbbítani.

-

Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább egy alkalommal – köteles tájékoztatni a szülői munkaközösséget.

11.3.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az

iskola

igazgatója

legalább

évente

egyszer

a

diákközgyűlésen,

valamint

a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén, -

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében, szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

55

tisztségviselők útján az iskola vezetéséhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a közalkalmazotti tanácshoz, a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a közalkalmazotti tanáccsal, illetve a szülői munkaközösséggel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A

tanulók

érdekeinek

képviseletére

az

iskolában

diákönkormányzat

működik.

A

diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.),

-

iskolai felelősi rendszer,

-

sportélet,

-

túrák, kirándulások szervezése,

-

kulturális, szabadidős programok szervezése,

-

a tanulók tájékoztatása.

Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük,

-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az

iskola

szervezeti

és

működési

szabályzatának

jogszabályban

meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt, -

az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

56

A diákönkormányzatot az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

11.4.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak Egyéni

megbeszélések:

Feladata

a

szülők

tájékoztatása

gyermekük

iskolai

életéről,

magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás: Feladata, a családi háttér, a lakókörülmények megismerése, tanácsadás. Szülői értekezlet: Időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása

-

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé.

57

Nyílt tanítási nap: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetéséhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a közalkalmazotti tanácshoz, illetve a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy közalkalmazotti tanáccsal, illetve a szülői munkaközöséggel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Illetve az intézményi dokumentumok megtekinthetők: -

az iskola honlapján,

-

az iskola fenntartójánál,

-

az iskola irattárában,

-

az iskola könyvtárában,

-

az iskola igazgatójánál,

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni.

58

12. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tantárgyak követelményeinek teljesítéséről a második-negyedik évfolyamos tanulók a tanév végén átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: -

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

-

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez és a tanulók értelmi képességeihez, figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -

Az első évfolyamtól a negyedik évfolyam első félévéig minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk negyedévente és év végén.

-

A negyedik évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben és év végén – erkölcstan és cigány népismeret tantárgy kivételével - érdemjegyekkel minősítjük.

-

Az első évfolyamtól nyolcadik évfolyam végéig az erkölcstan és cigány népismeret tantárgyakat félévkor és év végén is szöveges minősítéssel értékeljük.

59

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve szöveges értékeléseket használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamtól negyedik évfolyam félév végéiig a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli, és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A negyedik évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyam végéig a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az évvégi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-

tisztelettudó;

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. 60

Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja;

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki: -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-

feladatait nem minden esetben teljesíti;

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-

igazolatlanul mulasztott;

-

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

61

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve söveges értékeléseket használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamtól negyedik évfolyam első félév végéig a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen értékeli, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A negyedik évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyam végéig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez az alább felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek. 62

Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

12.1.

Az iskolai jutalmazás és büntetés formái

Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

Az iskolában tanév közben és év végén elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

63

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 64

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai büntetések formái -

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

12.2.

Szöveges értékelés erkölcstan és cigány népismeret tantárgyból

Erkölcstan 1-2. osztály Ismeri saját adatait. A körülötte lévő emberekhez fűződő viszonya: barátságos, udvarias. közömbös, elutasító stb. Vigyáz az iskolai környezetére. Felismeri a különbséget mese és valóság között. Segítséggel meg tudja fogalmazni érzéseit. Erkölcstan 5-6. osztály Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék. Képességeihez mérten tisztában van saját személyiségjegyeivel, képes megváltoztatni viselkedését. Elfogadja a közösségi normákat. Együttérzést mutat a gyengébbek iránt. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. Érti, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek.

65

Cigány népismeret 1-2. osztály Tud egy-két cigány verset vagy éneket. Ismer egy-két cigány történetet. Tudja a múlt és jelen különbségét, ismeri saját, szűk rokoni kapcsolatait. Cigány népismeret 5-6. osztály Ismeri a cigány szokásokat. Ismer néhány híres cigány írót, költőt, zenészt, művészt. Tisztában van azzal, hogy a hagyományos cigány életmód és foglalkozás között összefüggés van.

66

13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. -

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

-

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban tehet.

-

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei -

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

67

-

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével két évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

-

Mentesítést az értékelés és minősítés alól, vagy az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást, egyéni továbbhaladás a TKVSZRB javaslatára az igazgató engedélyez. Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, mely tárgyból, mely évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak teljesíteni az adott követelményeket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

-

Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év - a szakértői vélemény alapján - az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

-

A szülőt tájékoztatni kell a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek.

-

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az elsőnegyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei állapítják meg, figyelembe véve az adott gyermek sajátos képességeit és szorgalmát.

68

14. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

14.1.

A bekerülés feltételei

Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe, és szülői kérésre és szakértői bizottság kijelölése után középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatásanevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni -

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártayáját,

-

a szakértői bizottság javaslatát és kijelölését,

-

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,

-

a szülő személyi igazolványát.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni -

a szakértői bizottság javaslatát és kijelölését,

-

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének a szakértői bizottság javaslatának, a tanuló előző tanulmányi eredményének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

69

15. GYÓGYPEDAGÓGIAI UTAZÓTANÁRI HÁLÓZAT Feladatunk

a

tanulásban

akadályozottak,

az

érzékszervi

fogyatékosok,

autisták,

beszédfogyatékosok, mozgásfejlődésükben megkésettek integrációjának segítése, rehabilitációs fejlesztése, kompetencia alapú oktatáshoz igazodó módszerek alkalmazása. A feladatok megvalósítása érdekében intézményünk kapcsolatot tart fenn a kerületi többségi oktatási nevelési intézményekkel, utazó gyógypedagógiai ellátást biztosít a szolgáltatást igénylő intézményekben.

15.1.

Személyi feltételek, szakmai kompetenciák a feladatainak megvalósításához

Az integrációban résztvevő pedagógusaink, gyógypedagógusaink képzettsége a következő: pszichopedagógus,

logopédus,

oligofrénpedagógia

szakos

szomatopedagógus,

tanár/terapeuta,

tiflopedagógus,

tanulásban

szurdopedagógus,

akadályozottak

szakos

tanár,

gyógytestnevelő, autista gyermekek, tanulók fejlesztésére felkészült gyógypedagógus. A fejlesztő munka eltér a hagyományos pedagógiai tevékenységtől. Nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják. A sokféle sérülési típussal rendelkező gyermekek ellátása speciális szaktudást igényel, ezért sérülés specifikus ellátásuk érdekében olyan gyógypedagógusok dolgoznak, akik rendelkeznek olyan kompetenciával, ami az adott gyermek fejlesztéséhez, ellátásához szükséges. Az integrációban az utazó tanári tevékenységet gyógypedagógusok látják el.

15.2.

A fejlesztésbe bekerülők köre

A tanulási képességeket, valamint a beszédvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálata alapján részképességi zavarokkal, tanulási nehézséggel küzdenek. Ezek azon sajátos nevelési

igényű

gyermekek,

tanulók,

akik

mozgásszervi,

érzékszervi,

értelmi

vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, diszlexia veszélyeztetett, mutista, kórós aktivitás zavaros, kóros hiperkinetikus gyermek, a befogadó intézménybe visszahelyezett SNI tanuló). A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével végezhető. A fejlesztésnek tartalmilag ki kell terjednie mindazon területekre, amelyet a Szakértői Bizottság megjelöl.

70

15.3.

Tárgyi feltételek

Az intézmény eszköz ellátottságát folyamatosan bővíteni szükséges, ennek érdekében figyeljük a megjelenő pályázatokat, ha lehetőség adódik, részt veszünk benne. Az intézmény saját eszköztárát veszik igénybe belső kölcsönzési protokoll alapján az utazó gyógypedagógusok is. Az integrációt végző szakembereink jórészt az ellátást igénylő intézmény felajánlott helyiségeit használják a foglalkozásokhoz. Ezek minősége, felszereltsége változó. Bizonyos fejlesztőfoglalkozásokhoz saját intézményünk mozgás- illetve rehabilitációs, fejlesztő termeit használjuk. Az utazótanári hálózat következő az alapító okiratunk értelmében az integráltan nevelhető– oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek esetén az alábbi feladatokat látja el -

gyógypedagógiai tanácsadás,

-

fejlesztő foglalkozás,

-

logopédiai ellátás,

-

konduktív pedagógiai ellátás,

-

mozgásfejlesztés.

15.4. -

Utazó tanári hálózat céljai

a gyógypedagógiai tanácsadással segíteni a sajátos nevelési igényű tanulók szüleit (óvodás, iskolás),

-

a tartós, súlyos tanulási nehézséget mutató tanulókat nevelő pedagógusoknak, szülőknek gyógypedagógiai tanácsadást nyújtani, segítséget adni,

-

elősegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjedését,

-

a tanulók állapotához, szükségleteihez igazítottan nyújtani a sérülés-specifikus szolgáltatásokat,

-

részt vállalni azon tanulók ellátásában, akik állapotuknál, helyzetüknél fogva nem tudnak részt venni a mindennapos oktatásban (képzési kötelezettek, magántanulók) – ezért fejlesztő felkészítésben, felzárkóztatásban és különféle terápiákban részesülnek, s ezen gyermekek szüleinek gyógypedagógiai tanácsadás nyújtása.

71

15.5.

A célokból fakadó intézményi feladatok

-

közreműködés az inkluzív pedagógiai környezeti feltételek megteremtésében,

-

segítségnyújtás a befogadó intézményeknek az integrációs programok (folyamattervek) kidolgozásában, a módszertani kultúra megújulásában, kiteljesedésében,

-

részvétel az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók speciális szükségleteinek kielégítésében a tanórán, valamint a rehabilitációs foglalkozásokon

-

tanácsokkal, szakanyagokkal segíteni a befogadó iskolák pedagógusait,

-

közreműködés a taneszköz választásban, a tanulásszervezésben,

-

folyamatos kapcsolattartás a tanulók szüleivel, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottsággal,

-

terápiák, kezelések, tréningek, rehabilitációs célú eljárások biztosítása a logopédiai ellátásban, a mozgásfejlesztésben, a fejlesztő felkészítésben.

15.6. Az integráció helye a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény rendszerében, szervezeti és vezetési kapcsolattartás az iskolavezetéssel A gyógypedagógusok és logopédusok közös fejlesztő munkaközösségben tevékenykednek. A munkaközösségvezetők az iskolavezetés tagjaival állandó kapcsolatot tartanak. Éves terv szerint havi rendszerességgel tartott munkaközösségi értekezleteken történik az aktuális kérdések megválaszolása,

szakmai

kerekasztal

beszélgetések

és

beszámolók

az

iskolavezetői

értekezleteken elhangzottakról. Szükség esetén egyedi esetmegbeszélések is történnek a befogadó intézmény pedagógusainak bevonásával. Az utazó gyógypedagógus, logopédus kompetenciáját, munkáját a mindenkori hatályban lévő törvények és rendeletek szabályozzák. A sajátos nevelési igényű gyermekekre irányuló rehabilitációs feladatok megvalósítása érdekében különböző szakemberek működnek együtt team munkában. A tanulók képességei és kompetenciái különböző fejlettségűek lehetnek. A gyógypedagógus ezekhez a szintekhez választja meg a fejlesztő tevékenységeket. A tevékenység módjainak, folyamatának eszközeinek kiválasztása a gyógypedagógus feladata. A többségi pedagógussal való együttműködés során közös munkával biztosítani tudják a sajátos nevelési igényű gyermekek számára az egyéni tanulási stratégiákat.

72

A gyógypedagógus feladatai az együttnevelés során -

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

-

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

-

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

-

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására;

-

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,

-

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

-

együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

-

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra;

-

a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele;

-

a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása;

-

az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése;

-

az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos tanév eleji feladatok -

Szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi iskolák pedagógusaival.

-

Hospitálás, közreműködés a tanév első napjaiban, a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése érdekében.

-

Együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló év eleji diagnosztikus mérésének elkészítésében.

-

Segítségnyújtás a tantárgyi mérések összeállításában.

-

Együttműködés az SNI gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében.

-

A befogadás segítése az osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése (beszélgetés, egyéni foglalkozás, megfigyelés, stb.). 73

Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló közvetlen fejlesztésével kapcsolatos feladatok -

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló előrehaladásának folyamatos figyelése, a tanuló értékelése, az eredmények megbeszélése a többségi pedagógusokkal.

-

Hospitálás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése és fejlődésének figyelemmel kísérése érdekében.

-

Eszköz,

módszer,

segédanyag

kiválasztásában,

alkalmazásában

segítségnyújtás,

javaslattétel – széles kínálati lehetőség megteremtése. -

Szükség szerint a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztése, ill. egyéni fejlesztésének koordinálása, az egyéni fejlesztési tervek alapján.

-

Habilitációs, rehabilitációs tevékenység biztosítása.

A befogadó intézmény többségi pedagógusaival történő kapcsolattartás feladatai – konzultációs lehetőségek Igény szerint -

A befogadó iskola pedagógusainak szemlélet és attitűdalakításának segítése.

-

(előadások, bemutató órák, beszélgetések, konfliktuskezelés, esetmegbeszélések).

-

Javaslattétel a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez igazodó tanulási környezet kialakítására.

-

Segítségnyújtás a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szükségleteihez igazodó egyéni tanmenet készítéséhez, ill. a harmonizált tanmenetek összeállításában.

-

Segítségnyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök kiválasztásához (tankönyv, speciális segédeszköz stb.).

-

Javaslattétel a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására.

-

A többségi iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekkel/tanulóval foglalkozó pedagógusok, segítő szakemberek szakmai team munkájában való aktív részvétel (munkaértekezletek, megbeszélések, belső képzések, esetmegbeszélés, tájékoztatás, információ átadás, stb.).

-

Konzultációs lehetőségek biztosítása a tanórákra való differenciált felkészülés segítése érdekében.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók sérülés - specifikus ellátásának feladataival és az integrációval kapcsolatos szakirodalom gyűjtése, ajánlása.

74

A szülőkkel történő kapcsolattartás feladatai -

A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló szülei számára tanácsadás.

-

Tanulási problémákkal kapcsolatban.

-

Nevelési problémákkal kapcsolatban.

-

Iskolaválasztással és pályaválasztással kapcsolatban.

-

Igény szerint a többségi tanulók szüleinek társadalmi érzékenyítését célzó programokban való részvétel, illetve programok tartása (előadás, bemutató órák, beszélgetések.

-

Konfliktuskezelés, stb.), segítségnyújtás ezek megszervezésében, lebonyolításában.

A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok Egyéni fejlesztési terv készítése a többségi pedagógusokkal együttműködve negyedévre a szakértői vélemény és a diagnosztikus mérések eredményei alapján. -

Egyéni fejlődési lapok íveinek vezetése.

-

Tanulói munkák, portfólió gyűjtése, rendszerezése.

-

Szakértői és kontrollvélemények figyelemmel kísérése.

-

Diagnosztikus mérések (készség, képesség, kompetencia, tantárgyi tudás) készítése.

-

Az SNI tanulók jellemző munkájáinak gyűjtése (rajz, fogalmazás, tantárgyi teszt stb.).

-

Szöveges értékelések készítése félévkor és év végén.

-

Félévi és évvégi beszámoló és statisztika. Év végén az ellátottak fejlesztéséről, fejlődéséről részletes tájékoztatás, melyet az integráló intézmények vezetői is megkapnak.

Szolgáltatási protokoll A szolgáltatási körbe tartozó intézmények és sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók feltérképezése – minden tanév májusában a szolgáltatás igénylő űrlapok segítségével, (külön készült az óvodák és iskolák számára) az intézmények jelzései, szolgáltatási igényük alapján történik. A partnerek azonosítása, a gyermekek, tanulók számának megállapítása fogyatékossági típusok szerint, a lehetőségeknek megfelelően az ellátás lehetőségeinek megszervezése -

gyógypedagógus kijelölése,

-

óraszámok megállapítása.

Az ellátás biztosítása.

75

A visszajelzések alapján az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás minőségének javítása, az ellátás célszerűbb, hatékonyabb megszervezése érdekében. Alkalmazott terápiák, eljárások és módszerek Mozgásfejlesztésre, kognitív fejlesztésre, beszédfejlesztésre irányulnak. A részletes leírást az 1. számú melléklet tartalmazza

76

16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

A pedagógiai program érvényességi ideje -

Az iskola 2013. szeptember 01. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.

-

A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

-

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata -

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

-

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

-

A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az Intézményi Tanács;

-

a Szülői Szervezet;

-

az iskola fenntartója.

77

A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diákönkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. jegymkai.hu A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola igazgatójánál.

78

17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskola (új nevén: Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola) Pedagógiai Programját a Szülői Szervezet 2013. június 6. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Mellékelve a Szülői Szervezet nyilatkozata. A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskola (névutód: Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola) Pedagógiai Programját az Alkalmazotti Közösség 2013. június 6. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Mellékelve az Alkalmazotti Közösség nyilatkozata. A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános (névutód: Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola) Iskola Pedagógiai Programját a Diákönkormányzat 2013. június 6. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Mellékelve a Diákönkormányzat nyilatkozata. Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása. A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt:

ph. ____________________________ Köröminé Tóth Mária mb. igazgató 79

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet Alkalmazott terápiák, eljárások és módszerek Mozgásfejlesztés Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) A terápia a fejlesztési és az edzéselmélet teljesítményfokozásra vonatkozó alapelveit egyesíti magában. Olyan alap modalitású ingerek bemenetét tervezi meg, melyek a felmérések, vizsgálatok és megfigyelések során éretlennek, hiányosnak és alulműködőnek bizonyultak. A biztos teljesítményjavulást a jól felmért, tudásszintre építő fejlesztő feladatok megtervezésével, majd ezen edzésterv által meghatározott ismétlésszámmal történő végrehajtásával éri el. A fejlesztés során a tudatosan alkalmazott nevelői és irányítási hozzáállások érvényesülnek. Ayres - szenzoros integrációs terápia A tanulási zavarok kezelésére kidolgozott terápia, de jól használható a legkülönbözőbb gyermekkori fejlődési problémákban (figyelemzavar, hyperaktivitás, motoros fejlődési zavar, érzelmi zavarok, kötődési zavar, mutizmus, autizmus stb.) is. A terápia során a mozgás kivitelezése a terapeuta számára annyiban fontos, hogy megítélje, hogy a gyermek a változatos ingereket hogyan integrálja és hogyan szervezi a válaszreakcióit. A változatos érzékszervi és egyensúlyi ingerek adásával normalizálódik az egyensúlyi rendszer, leépülnek a primitív reflexek, a szemmozgások megfelelővé válnak, a test két oldalának integrációja jobban szerveződik, az idegrendszer integritása fokozódik. Ezen kívül a tapintási és egyensúlyi ingereknek tudatszintet befolyásoló hatása van, a billegő – mozgó világ előhívhat korai traumákat, fájdalomélményeket és lehetőség nyílik az újraszerveződésre Alapozó terápia Az alapozó terápia mozgásos-érzékszervi típusú, idegrendszert fejlesztő mozgásterápia, mely fejleszti a mozgáskoordinációt, az anyanyelvi készséget és az olvasás technikai készségét, a koncentrációt, a monotonitás tűrését, a kitartást, valamint az izomtónust és a testtartást.

80

A csecsemőkori mozgásmintákból kiindulva fejleszti a nagymozgásokat, a rugalmasságot és az egyensúlyt. Mindehhez társul a tér, idő, emlékezet, beszédészlelés, jobb-bal irányok ismerete, testismeret, ritmus, stb. fejlesztése. A foglalkozás egyre érettebbé, kitartóbbá teszi a gyermek figyelmét, feladatmegoldását. Kognitív fejlesztés - Porkolábné Balogh Katalin féle óvodai - és kisiskolás fejlesztő program A fejlesztés a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztésére irányul: -

a látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása,

-

a differenciált vizuális észlelés,

-

a hallott információk pontos észlelése és megkülönböztetése,

-

a koordinált mozgás,

-

a rövid idejű vizuális és verbális emlékezet,

-

a figyelemkoncentráció.

Sindelar: óvodás és iskoláskorú gyermekek részképességeit vizsgáló és fejlesztő kognitív terápia A részképességek fejlesztését szolgáló kognitív terápia. A kognitív funkciókat gyakoroltatja az életkori sajátosságoknak megfelelően. Fokozatos felépítettségű, rugalmas, nyitott instrukciós rendszerű komplex program. A terápia funkcionális gyakorlási helyzetek sorozatából áll. A képességek minőségi elemzése által adja meg a gyermekek tanulási nehézségeire szabható fejlesztési stratégiát. A program vizsgáló része a teljes képességprofil megismerését célozza, nem csupán a hibás funkciókét. Az indításkor és lezáráskor készült vizsgálati képességprofilok összehasonlításával a gyermek önmagához viszonyított fejlődési szintje regisztrálható. Frostig-terápia a vizuális percepciót vizsgáló és fejlesztő módszer A vizuális észlelést vizsgálja és fejleszti a következő öt területen: -

szem-kéz koordináció,

-

alak-háttér észlelés,

-

alakállandóság,

-

térbeli helyzetek észlelése,

-

térbeli viszonyok észlelé 81

Logopédiai ellátás -

A megkésett /akadályozott beszédfejlődés,

-

a beszédhibák javítása: pöszeség, orrhangzós beszéd, hadarás, dadogás, afázia,

-

parciális teljesítményzavarok és a diszfónia kezelése,

-

beszédindítás,

-

nyelvi kommunikációs zavarok javítása,

-

a diszlexia – diszgráfia, diszkalkulia megelőzése, kezelése (prevenció és reedukáció),

-

a hangképzés zavarainak gyógyítása.

Beszédészlelés-beszédmegértés (Gósy) A terápia célja az elmaradott illetve a zavart beszédészlelés és beszédmegértés helyreállítása, az életkornak megfelelő működés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztést meghatározza: -

a gyermek életkora, illetve, hogy óvodás vagy iskolás

-

beszédhiba fennáll -e, ha igen, milyen fajta és mértékű

-

a beszédészlelési és megértési zavar mértéke

-

a másodlagos tünetek, problémák jelenléte, mértéke (pl. helyesírásban, olvasásban

-

jelentkező problémák).

Grafomotoros fejlesztés – ritmikus írás gyakorlása A grafomotorosan éretlen gyermekeknél a kézfej, az ujjak mozgatásánál, valamint a beszédszervek irányítása terén is gátolt a finommozgás. A fejlesztés során az írás, vonalvezetés technikai kivitelezését kívánjuk megalapozni, fejleszteni a nagymozgások finomításából kiindulva: -

a téri irányok észlelését,

-

az agyfélteke nyelvi területét,

-

a szenzoros és vizuomotoros integrációt.

-

a szenzoros és vizuomotoros integrációt.

82

Komplex művészeti terápia Célunk a művészeti alkotómunka eszközeivel történő személyiségépítés, amelynek lényege: -

A zene elemeit (hang, ritmus, dallam, harmónia) használni annak érdekében, hogy a kommunikációt, az emberi kapcsolatokat, a mozgást, az önkifejezést fejleszteni tudja.

-

Olyan pszichikus modell kialakítása, olyan tanulási folyamat segítése pedagógiai eszközökkel, amely során a megnyugvás, a megkapaszkodás, azaz az érzelmi biztonság kialakulása pszichikus táguláshoz vezet, s a gyermek alkotóképessé válik, s ezzel megtalálja a hidat önmaga és a valóság között. Az így megjelent kép jelzi a pszichikum alakteremtő munkáját, ami a tudatosság erősítését hozza magával. Esztétikai minősége révén pedig mindig új és új alkotásra késztet. Ez az alapja a módszer öngyógyító metódussá válásának.

-

Teszi mindezt azért, hogy visszaállítsa a sérült funkciókat, formálja az érzelmi intelligenciát, s ez által javítsa az életminőséget.

-

A módszert főleg rajz és ének-zeneórákon alkalmazzuk, de kapcsolható az irodalomhoz is.

-

Minél több művészeti ágban, műfajban biztosítjuk ezeket az élményeket, annál erősebb a pozitív transzfer hatása, s ez növeli az első és második jelzőrendszer közötti defektusok „gyógyulását”, amelynek következtében javul a gyerekek szövegértése is.

83

2. sz. melléklet FORMANYOMTATVÁNY KONZULTÁCIÓS FEJLESZTŐ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ A szolgáltatást igénylő óvoda neve, címe: …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… A sajátos nevelési igényű gyermek/ek adatai: Neve: ………………………………………………………………. Születési éve: ……………………………………………………… BNO kód: ………………………………………………………….. Korcsoportja: ………………………………………………………

Dátum: …………………………………

........................................................ intézményvezető aláírása

84

3. sz. melléklet FORMANYOMTATVÁNY KONZULTÁCIÓS FEJLESZTŐ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSÉHEZ A szolgáltatást igénylő iskola neve, címe: …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… A sajátos nevelési igényű tanuló/k adatai: Neve: ………………………………………………………………. Születési éve: ……………………………………………………… BNO kód: ………………………………………………………….. Osztályfok: ………………………………………………………

Dátum: …………………………………

........................................................ intézményvezető aláírása

85

4. sz. melléklet KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola szerkezete Az iskola nevelési- oktatási céljai a Pedagógiai Programban meghatározottak, a törvény által előírt Nemzeti Alaptanterv működési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. A tehetségfejlesztés, gondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai Program fogalmazza meg. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. A könyvtár-pedagógiai program (stratégia) kialakítása A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül, de nem azonos vele, maximálisan figyelembe veszi az intézmény sajátosságait és adottságait. Az egyes műveltségterületek – ezen belül a könyvtár-pedagógia – helyi tervét az iskola vezetése és a tantestület a könyvtárossal együtt közösen készítik el. Az

intézményvezetés

biztosítja

a

tanulási,

önművelési

követelmények,

elvárások

megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért. A könyvtáros feladatai A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő,

86

önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtár-pedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák

rendszeres

igénybevételére.

Ők

a

felelősek

azért,

hogy

szaktárgyuk

műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítástanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtáros tanárral való rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumo(ka)t adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, amely(ek) az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelye(ke)t előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. 87

A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulás módszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig adjuk a kezükbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál felhívjuk a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, kiadó). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. Alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás öröme. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttérinformációval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői

88

az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és -átadásra – szóban is írásban egyaránt – a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek).

89

Időtervek, órakeretek tervezése A könyvtári foglalkozásokat előre ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtáros tanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei). Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: -

Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai.

-

Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök.

-

Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia).

-

Nemzeti alaptanterv.

-

Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv.

-

A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök.

A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű. A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: -

önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés,

-

változatos

-

eszköztudás,

tevékenységformák gyakorlati

alkalmazása

technikák

(tanulásszervezés,

elsajátítása

motiválás,

(könyvtárhasználat,

játék),

szaktárgyi

ismeretszerzés), -

egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák),

-

életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

90

Helyi könyvtárhasználati tanterv Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (1–4. évfolyam) Általános fejlesztési követelmények - Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. - Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait. - Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból. - Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket. - Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek,- és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni. - Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait. Tananyagegység - Látogatás az iskolai könyvtárban - A könyvtár - Válogatás a korosztálynak készült könyvekből

Tartalom

-

-

1. évfolyam Olvasási szokások alakítása a könyvtárban A könyvtár fogalma, részei, funkciói, szolgáltatásai Viselkedés a könyvtárban A kölcsönzés szabályai

Fejleszteni kívánt képességek, célok - Cél egy pozitív könyvtárkép kialakítása - Ismerje és tartsa be a viselkedési szabályokat - Ismerje és alkalmazza a kölcsönzési szabályokat - A tanulók könyvtárlátogatás alkalmával szerezzenek élményeket. - Ismerjék meg a helyes könyvtári viselkedés szabályait. - Szerezzenek tapasztalatokat a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. Alakuljon ki bennük az olvasás szeretete, a könyvek védelme.

91

Tananyagegység - Gyermekkönyvek válogatása megadott témához, egyéni érdeklődés szerint. - Eligazodás a könyvekben tartalomjegyzék alapján - Ismerkedés gyermeklapokkal - Gyermekkönyv tartalmának megállapítása - Könyvek keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint - Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében - Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása (cím és tartalomjegyzék alapján) és csoportosításuk a főbb állományrészek szerint Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon és értelmező szótár segítségével. A magyar helyesírási szótár használata - Látogatás a helyi gyermekkönyvtárban. Mesegyűjtemények, verseskötetek válogatása a szabadpolcon - Megadott szempontok alapján a könyvtár megfigyelése, a tapasztalatok feljegyzése - A könyvtárról szerzett tapasztalatok összehasonlítása - Ismeretlen fogalmak, szavak keresése lexikonban, szótár betűrendjében - Fogalmak, nevek, témakörök keresése enciklopédiában a mutatók és a tartalomjegyzék alapján

Tartalom

-

-

2. évfolyam A könyvtárhasználat szabályai A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai Gyermeklexikon szerkezete, használata Gyermeklapok

3. évfolyam - A könyvtár terei és állományrészei - A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai - A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom - A szótárak szerkezeti jellemzői, használata Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módja 4. évfolyam - A lakóhelyi gyermekkönyvtár (terek, állományrészek, szolgáltatások) - Gyermekek részére készült gyermeklapok, gyermekrovat - Az enciklopédia jellemzői, gyermekenciklopédiák - A nem nyomtatott dokumentumok alaptípusai Szaktárgyi feladatok megoldása a megismert dokumentumokkal

Fejleszteni kívánt képességek, célok - Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani szerzőjét és címét - Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk segítségével Segítséggel keresni tudjon a gyermeklexikon betűrendjében - Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között - A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek segítségével - Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében

- Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához - Tájékozódás szótárakban, gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában - Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből - segítséggel, beszámoló a megtalált információról

92

Azonos fogalmak keresése az alapvető segédkönyv típusokban; hasonlóságának és különbségének megállapítása Tények és adatok gyűjtése segédkönyvekből tantárgyi témához. A szerzett ismeretekről jegyzet, vázlat segítségével beszámoló 5–8. évfolyam Általános fejlesztési követelmények Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. Tananyagegység A könyvtár tereinek és állományrészeinek megkülönböztetése, könyvtári fogalmak Könyvek tartalmának megállapítása és ismertetése formai és tartalmi elemeik felhasználásával Könyvek keresése különböző tantárgyak megadott témáihoz Segédkönyvek használata ismeretlen fogalmak, kifejezések, eseményekhez, személyekhez kapcsolódó adatok kereséséhez A felhasznált források azonosítása a dokumentumok főbb adatainak megnevezésével

5. évfolyam Tartalom - A könyvtár fogalma, részei, funkciói, szolgáltatásai - Viselkedés a könyvtárban - A könyvtár raktári rendje - Dokumentumtípusok: könyv, időszaki kiadvány, sajtótermék - A könyv tartalmi és formai elemei, főbb adatai – a bibliográfiai leírás Segédkönyvek: szótár, lexikon, enciklopédia

Fejleszteni kívánt képességek, célok - Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz - Szótárak, gyermeklexikonok használata Bibliográfiai leírás, katalóguscédula funkcióinak ismerete

93

6. évfolyam Tartalom

Tananyagegység - Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével - Különböző típusú és témájú dokumentumok formai, tartalmi és használati jellemzőinek megállapítása

- Raktári rend, raktári jelzet Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében - Szépirodalom: betűrend - Ismeretközlő irodalom: szakrend - könyvtártípusok

-

-

-

Tananyagegység - Tájékozódás dokumentumokról a szerző, cím és egyéb szempontok szerint a betűrendes leíró katalógus segítségével - Önálló tájékozódás a könyvtárban - Anyaggyűjtés különböző tantárgyak témáihoz - Tárgyszavak, azonos művek keresése különböző ismerethordozókon - Egyszerűbb témák önálló feldolgozása a könyvtár dokumentumainak (segéd-könyv, kézikönyv, ismeret-terjesztő könyv, folyóirat stb.) felhasználásával - A forrásfeldolgozás lépéseinek alkalmazása: a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés, forrásválasztás,és feldolgozás segítséggel (jegyzetelés, rendszerezés, vázlatkészítés), beszámoló (szóban vagy írásban), hivatkozás a forrásra

Fejleszteni kívánt képességek, célok Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat Ismerje a könyvtártípusokat Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

7. évfolyam Tartalom - A könyvtár dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában - Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében - Forrásfeldolgozás - tájékozódás

-

Fejleszteni kívánt képességek, célok A kézikönyvtár funkciójának ismerete Gyűjtőmunka segédkönyvekből Jegyzet és vázlat készítése Forráshasználat ismerete Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

94

8. évfolyam Tartalom

Tananyagegységek - Források keresése szaktárgyi feladatokhoz tárgyi katalógusok segítségével - A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel - Könyvtárak az interneten - Online katalógus

-

Tárgyszavak Forrásismeret Online katalógus Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

-

-

-

Fejleszteni kívánt képességek, célok Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni Használja a könyvtárak online katalógusát Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében

* A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét.

95

5. sz. melléklet A Kölyökatlétika Program mozgásanyaga

Lokomotoros (helyváltoztató) mozgáskészségek - járások -

futások

-

oldalazások

-

irányváltások, megállások

-

menekülés és üldözés

-

szökdelések

-

ugrások és érkezések

-

felmászások

Stabilitási (helyzetváltoztató) mozgáskészségek - lendítések, körzések -

hajlítások és nyújtások

-

fordítások, fordulatok

-

tolások és húzások

-

emelések

-

súlypont elmozdítások és támaszok

Manipulatív (finommotoros) mozgáskészségek - gurulások és átfordulások -

dőlések és esések

-

egyensúlyozások

-

függések és lengések

-

gurítások

-

dobások

-

elkapások

-

rúgások

-

ütések

-

ütések eszközzel

-

labdavezetések kézzel, lábbal

96

6. sz. melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A vizsgálatokat a testnevelő tanár végezteti évente kétszer, (szeptemberben és májusban). A tesztet a megadott sorrendben végezteti, a hajlékonysági teszt mindig a kezdő, a futási sebességet, fürgeséget mérő teszt az utolsó kell, hogy legyen. A tanulóknak megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között. Az összehasonlítás érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlóknak kell lenniük. A tesztek eredményeit minden gyereknek személyre szólóan kell megadni. A tanuló a teszteket testnevelési felszerelésben hajtják végre. Az ülésben előrenyúlási tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni. A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, hacsak a teszt végrehajtási utasításban nincs erre külön utalás. A mérések során fontos bátorítani a tanulókat.

Motoros tesztek: 1. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyújtás 2. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás 3. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések 4. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral 5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10x5 m ingafutás

97

Fizikai állapot mérésének módszertani utasításai 1. Teszt: ülésben előrenyúlás Felszerelések: -

Az alábbi méretű tesztasztal vagy doboz: hossza 35 cm, szélessége 45 cm, magassága 32 cm. A felső lap méretei: hossza 55 cm, szélessége: 45 cm. Ez a felső lap 15 cm-rel nyúlik előre a támaszkodó láb irányába. A 0-tól 50 cm-ig terjedő beosztás a felső lap középvonalában van kijelölve.

-

Egy közel 30 cm hosszú vonalzó a doboz tetején, amelyet a vizsgált személy tol előre a kezével a doboz tetején.

A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le. Támaszd a talpadat a dobozhoz, tedd az ujjad hegyét a felső lap szélére. Döntsd a törzsedet és nyúlj olyan hosszan előre, amennyire lehetséges, miközben a térded végig kinyújtva tartod és lassan, fokozatosan told előrefelé a vonalzót anélkül, hogy meglöknéd, és kezed teljesen kifeszítenéd. Tartsd meg azt a legtávolabbi helyzetet, amit elértél. Ne pattanj vissza. A tesztet kétszer elvégezve a jobbik eredményt írjuk be.” Útmutatások a mérést vezető személynek: -

Helyezkedjen el a vizsgált személy oldalánál és tartsa a térd kinyújtott helyzetét.

-

A vizsgált személy mindkét kezével nyúljon a doboz felső széléig és érintse meg a vonalzót mielőtt elkezdené az előrehajlást.

-

Az eredményt az ujjakkal a skálán elért legtávolabbi helyzet adja meg. A vizsgált személynek meg kell tartania ezt a helyzetet mindkét próbálkozásnál, legalább, míg kettőt számolunk, hogy az eredmény pontosan leolvasható legyen.

-

Ha a két kéz ujjai nem egyforma távolságra érnek el, akkor az ujjakkal elért távolságok átlagával kell számolni.

-

A tesztet lassú és fokozatos előrehajlással kell végrehajtani mindenféle hirtelen mozdulat nélkül.

-

A második kísérlet rövid pihenő után következik.

Pontozás: -

A jobbik eredmény értékét vesszük figyelembe, centiméterben megadva (a doboz tetején lévő beosztáson elért cm érték). 98

2. Teszt: helyből távolugrás A vizsgált tényező: Explozív erő. A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás. Felszerelések: -

Csúszásmentes kemény felület, megfelel erre a célra két cselgáncs vagy hasonló (például torna) szőnyeg (a két szőnyeget hosszában egymáshoz rögzíteni ajánlatos).

-

Kréta.

-

Mérőszalag.

A tanulóknak adandó utasítások: „Állj kényelmes terpeszben, a lábujjaid éppen a vonal mögött legyenek, hajlított térdekkel. Erőteljes karlendítés után ugorj a lehető legtávolabbra. Igyekezz mindkét lábbal egyszerre talajt fogni, és egyenesen megállni. A két végrehajtásból a jobbik eredmény számít.” Útmutatások a mérést végző személynek: -

A szőnyegre vízszintes vonalakat rajzolunk, az elugró vonaltól 1 méter távolságban elkezdve, párhuzamosan egymástól 10 cm-re.

-

A vonalakra merőlegesen elhelyezett mérőszalag biztosítja a pontos mérést.

-

Álljon a szőnyeg mellé és jegyezze fel az ugrási távolságot.

-

A távolságot az elugró vonaltól a leérkező sarok pontjáig mért legrövidebb távolság adja.

-

Újabb kísérlet engedélyezhető, ha a kísérleti személy hátraesik vagy bármely más testrészével érinti a szőnyeget.

-

A szőnyeg elugrási és leérkezési szintjének meg kell egyezni, valamint a talajra is megfelelően kell rögzíteni.

-

Hogy az értékkülönbözőségek szignifikánsak legyenek, pontosan kell mérni.

Pontozás: -

A két kísérlet közül a jobbik eredmény rögzítjük. Az eredményt cm-ben adjuk meg.

99

3. Teszt: sit-up teszt, felmérések A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erő-állóképesség). A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés. Felszerelések: -

Két szőnyeg (hosszában egymáshoz rögzítve).

-

Stopperóra.

A tanulóknak adandó utasítások: „Ülj le a talajra, a hátadat tarts függőlegesen, a kezeidet kulcsold össze a tarkódon, a térdeket 90 fokos szögben hajlítsd be, a sarkad és a talpad a szőnyegen van. Ezután feküdj a hátadra, a vállad érintse a szőnyeget, majd ülj fel, és könyököddel érintsd meg a térdedet. Tartsd összekulcsolva az ujjaidat a tarkódon egész idő alatt. Amikor azt mondom „kész…rajt” ismételd ezt a mozgást 30 másodpercig olyan gyorsan, amennyire lehetséges. Folytasd, amíg nem hallod az „állj”-t. Ezt a tesztet csak egyszer végezd el”. Útmutatások a tesztet vezető személynek: -

Térdeljen a vizsgált személy mellé, hogy ellenőrizze a helyes kiindulási helyzetet.

-

A segítő a kísérleti személy valamelyik oldalán üljön le, hogy ellenőrizze a talpak talajon tartását és derékszögű comb-lábszár helyzetet.

-

Miután megadta a teszt-útmutatást, és mielőbb elkezdődne a teszt, a vizsgált személy csinálja meg egyszer a gyakorlatot ellenőrzésképpen, hogy biztosan megértette-e a feladatot.

-

Indítsa el az órát a „kész...rajt” jelre és állítsa meg 30 másodperc után.

-

Számolja hangosan minden alkalommal a teljes, pontosan elvégzett felülést. Egy teljes felülés az ülő helyzettől a szőnyeg érintésén át az újabb felülési helyzetig könyökkel a térd érintéséig tart.

-

Azt számolja, ha a könyök megérinti a térdet. Nem számolható a nem tökéletesen végrehajtott felülés.

-

A teszt során figyelje, hogy a vizsgált személy érintse meg vállával a szőnyeget, könyökével a térdét, amikor fölemelkedik a kiinduló helyzetbe.

Pontozás: -

A 30 másodperc alatt tökéletesen végrehajtott felülések száma adja a pontszámot. 100

4. Teszt: függés hajlított karral A vizsgált tényező: funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége) A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben. Felszerelések: -

KTK állvány úgy elhelyezve, hogy azt a vizsgált személy alatta állva felugrás nélkül elérje (magasabb tanulónál emelhető legyen).

-

Stopperóra

-

Szőnyeg a KTK alatt a leugráshoz

-

Törlőruha

-

Szükség szerint pad vagy zsámoly

A tanulóknak adott utasítások „Állj a KTK alá, tedd rá a kezedet vállszélességben, felső madárfogással (ujjaiddal felülről, hüvelykujjaddal alulról). Segítek felemelni, hogy az állad a KTK felett legyen. Tartsd meg ezt a helyzetet amilyen sokáig bírod anélkül, hogy az álladat megpihentetnéd a KTK-n. A teszt befejeződik, amikor a szemed a vízszintes rúd alá süllyed.” Útmutatások a tesztet vezető személynek: -

A vizsgált személy a KTK alatt áll és felső madárfogással markolja meg a rudat vállszélességben.

Legyen elővigyázatos: a legtöbben a kezeket túl távol próbálják elhelyezni egymástól. -

A KTK magasságát a legmagasabb személy testmagasságához kell állítani. Ne ijessze meg őket a túl nagy magasság.

-

Az órát az egyik kezében tartva a vizsgált személyt a derekánál megfogva emelje fel a megfelelő helyre

-

Az óra akkor indul, amikor a személy álla a rúd fölé kerül és elengedtük.

-

A személy előre-hátra lengetését meg kell állítani, a teszt közben bátorítsuk.

-

Állítsa meg az órát, amikor a vizsgált személy már nem tudja megtartani tovább az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerül).

-

A teszt alatt ne mondja az időt a vizsgált személynek.

-

A rudat a vizsgált személyek között törölje le.

-

Egy pad vagy zsámoly segítségére lehet a rúd elérésében.

Pontozás: -

Tizedmásodpercben adjuk meg az időt. 101

5. Teszt: 10 x 5 méteres ingafutás A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség. A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás tesztje. Felszerelések: -

Tiszta, csúszásmentes padló. Ha szőnyeget használ, bizonyosodjon meg annak biztonságos rögzítéséről.

-

Stopperóra.

-

Mérőszalag.

-

Kréta vagy szigetelőszalag.

-

A fordulóvonal jelölésére jelző kúpok (tekebábuk).

A tanulóknak adandó utasítások: „Állj indulásra készen a vonal mögé. Az egyik lábadat pontosan a vonal mögött helyezd el. Amikor meghallod az indító jelet, fuss olyan gyorsan, amilyen gyorsan tudsz a másik vonalig, majd fordulj vissza a kiindulási vonalhoz, mindkét lábaddal lépj át a vonalakon. Ez egy kör, ezt kell ötször megtenni. Az ötödik körben se lassíts le, amikor közeledsz a célhoz, hanem folytasd a futást. Ezt a tesztet egy alkalommal végezd el.” Útmutatások a tesztet vezető személynek: -

Két párhuzamos vonalat kell kijelölni a padlón (krétával vagy mérőszalaggal) 5 méter távolságra egymástól.

-

A vonal legyen 1,2 méter hosszú és mindkét végén jelzés (kúp, kocka, gúla, stb.).

-

Bizonyosodjon meg, hogy a futó mindig mindkét lábbal átlépi (keresztezi) a vonalat, hogy a kijelölt pályán marad és hogy a fordulók olyan gyorsak, amennyire az lehetséges.

-

A megtett körök számát hangosan mondja be, amikor a vizsgált személy az egyik lábával átlépi a célvonalat.

-

Csúszásmentes padló szükséges, hogy a teszt alatt a vizsgált személy ne csússzon előre vagy oldalra.

Pontozás: -

Az öt ciklus teljesítéséhez szükséges tizedmásodpercben mért idő adja a pontértéket.

A lábsérülések elkerülése miatt sportcipő használata szükséges. 102

EREDMÉNYLAP

Korcsoport…………………………

Neme………..

Azonosító szám………………..

Iskola……………………………………………............

Osztály…………………………

NÉV……………………………………………….Szül. év…………hó…………nap……… Testmagasság (cm)……………….

Tesztek

Testsúly (kg)…………………………….

Teszteredmény

1. Ülésben előrenyújtás (hajlékonyság)

2. Helyből távolugrás (explozív erő)

3. Felülések (törzserő)

4. Függés hajlított karral (funkcionális erő)

5. Ingafutás (futási resperatorikus állóképesség)

103

7. sz. melléklet Törvényi háttér - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről

és

a

köznevelési

intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet - A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet - A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet - A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet

104

8. sz. melléklet A pedagógiaiprogram elfogadására és jóváhagyására vonatkozó nyilatkozatok, jelenléti ívek

105