PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015. Az elégedettségi kérdőívek feldolgozása kinek a feladata?

Arany

János

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Aktualizálva: 2015. szeptember 10.

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Csorna

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE I.

Preambulum – az Alapító Okirat szerint

II.

Az intézmény filozófiája

III.

Az intézmény szervezeti felépítése működési rendjének bemutatása

IV.

-

Szervezeti ábra

-

Munkaközösségek munkája és működése

-

Működési rend

Az intézmény alapfeladatainak és nevelési céljainak meghatározása pedagógiai modulonként

1.Óvodai nevelés 2. Alapfokú nevelés-oktatás 1 – 8. osztályig a. Tanulásban akadályozottak (1.-8.) b. Fejlesztő nevelés-oktatás (súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése) c. Értelmileg akadályozottak (1.-8.) d. Beszédfogyatékosok normál iskolai tanterv szerint (1.-4.) e. Az iskola tanulói részére napközis, tanulószobai ellátás és szervezett iskolai étkeztetés. 3. Középfokú nevelés-oktatás a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára a.

Speciális Szakiskolában 1. Pályaorientációs képzés szakmai előkészítő 9.E. évfolyamon 2. OKJ-s szakmai képzés 9. – 10. évfolyamon  Lakástextil-készítő  Textiltermék-összeállító  Sütőipari és gyorspékségi munkás  Parkgondozó

b. Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában:  Szövött tárgykészítő

2


2.

Utazó gyógypedagógiai ellátás keretében: - Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása - logopédiai ellátás az SNI-s tanulóknak - szurdopedagógiai ellátás SNI-s tanulóknak - pszichopedagógiai ellátás SNI-s tanulóknak - konduktív pedagógiai ellátás SNI-s tanulóknak - autista spektrum zavarral küzdő SNI-s tanulók ellátása

 Mentálhigiénés-foglalkozás az SNI-s tanulóknak  Képzőművészeti terápia az SNI-s tanulóknak  Mozgásnevelés az SNI-s tanulóknak  Ayres terápia az SNI-s tanulóknak V. Neveléssel-oktatással kapcsolatos egyéb rendelkezések 1.

Az

intézménybe

járó

tanulók

számonkérésének

és

értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba 2.

Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái

3.

A tankönyvrendelés szabályai

4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

5.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.

6.

Környezeti nevelés

7.

Egészség nevelési program

8.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység

9.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

10. Gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység VI. Az intézmény személyi, tárgyi feltételei VII. Az intézmény minőségirányítási programja VIII. Tantárgyak óraszámai évfolyamonként heti bontásban IX. Legitimációs záradék

3


PREAMBULUM

Az intézmény neve:

Arany

János

Egységes

Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Székhelye:

9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Telefon/fax:

96/261-467

Telephely:

9300 Csorna, Arany János u. 19.

Telefon:

96/260-821

E-mail címe:

[email protected]

Honlap:

www.aranycsorna.hu

Típusa:

közoktatási intézmény

Működési területe:

Győr-Moson-Sopron Megye

Alapító és irányító szerv

Emberi Erőforrások Minisztériuma

neve, és székhelye

Budapest, Akadémia u. 3.

Középirányító szerv

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület


9021 Győr, Nádor tér 4. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csornai Tankerület 9300 Csorna, Laky Döme u. 3.

A középirányító szerv vezetője a Kormányrendelet 11 § (1.) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A fenntartó szerv neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Nádor u. 32. Szakmai alapdokumentum: 2011.évi CXC. törvény 84 § (7.) alapján 29200/2013/KOIR ügyiratszámon 244 sorszámmal átszervezésre vonatkozó döntése alapján

4


I. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA, FILOZÓFIÁJA 1. Helyzetkép: 1. Helyzetkép: Intézményünk 1981-től működik önálló intézményként. Története során az eltelt 25 évig Csorna városának több területén különböző épületekben folyt az oktatás és nevelés. Eleinte a város Önkormányzata, majd a 2000. – 2001-es tanévtől az intézmény fenntartója a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés lett. A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a régi épületek teljes újjáépítésével biztosította számunkra az európai normáknak megfelelő iskolai nevelés és oktatás lehetőségét. Így 2004. február 15. óta a két új épületben 4086 m 2 alapterületen folyik az óvodai nevelés, az alapfokú oktatás, a speciális szakiskolai képzés, és a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé váltunk, ezért 2013. március 1-től alapfeladataink közé tartozik a pedagógiai szakszolgálati tevékenység és a nevelési tanácsadás, valamint 2013. szeptember 1. óta végezzük az utazó gyógypedagógiai ellátást a Csornai Járás területén működő, sajátos nevelési igényű gyermekek integrálását végző óvodákban, általános - és középiskolákban. Az ellátás keretén belül több terápiás eljárást is végzünk, melyet folyamatosan az igényeknek megfelelően bővítünk. Modern, jól felszerelt

iskolánkba

tanulóinkat

a

Győr-Moson-Sopron

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Székhelyintézményében működő Szakértői Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be Csorna városából és az egész Rábaköz területéről. Jelenlegi Fenntartónk 2013.április1-től vett át az intézmény teljes működtetését. Ennek következtében a Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési tanácsadás és az EGYMI két külön intézményként működik tovább.

Pedagógiai

programunkat,

helyi

tantervünket

meghatározza

az

a

tény,

hogy

intézményünkben kizárólag sajátos nevelési igényű gyerekek tanulnak. Nevelési-oktatási céljaink meghatározásánál a következőket vettük figyelembe: -

NAT

- A Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - A Kerettantervi segédlet az alapfokú nevelés-oktatás tantárgyaihoz és tantervi moduljaihoz

Kiemelt

feladatunknak

tartjuk

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermek

harmonikus

személyiségfejlődésének elősegítését, olyan környezet biztosítását amelyik, eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja. A sajátos nevelési igényű gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága 5


befolyásolja. Gyermekeink egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. Gyermekeinknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk; a nevelés hatására a sérülés arányában náluk is ki kell alakulnia az alkalmazkodó-készségnek, akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Az oktatás-nevelés során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A sajátos nevelési igényű gyermek oktatásának nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység során a különleges bánásmódot igénylő gyermek, sajátos nevelési igényének kielégítését is szolgálja a kiscsoportos vagy egyéni formában történő foglalkozás. Ennek érdekében a sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges és indokolt. Ezek mellett a speciális eszközök használatára, elfogadtatására is gondot fordítunk. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamtatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; Az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Az iskola tanulóinak nagy része a Rábaköz térségéből bejáró, illetve csornai gyermek. Intézményünkben gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik, aki munkájával elősegíti a gyermekek mindennapi iskolába járásával, egyéb problémáikkal kapcsolatos döntések előkészítését. Kiemelten kezeljük a roma etnikumból érkező tanulók nyelvi hátrányaiból fakadó beilleszkedési problémáiknak megsegítését és átvezetését az iskoláztatással összefüggő elvárások, szokásrendszerek elfogadására. Mindemellett teret biztosítunk kultúrájuk és hagyományaik ápolásának.

2. Az intézmény filozófiája Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola filozófiájának bemutatását Petőfi Sándor: Az Apostol c. művének részletével kívánom kezdeni:

6


„…A szőlő is csak a napsugaraktul érik Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem napsugárai, hanem Az embereknek lelkei…” Intézményünk térségi gyógypedagógiai szolgáltató centrumává nőtte ki magát. A két évtized után végre a gyógypedagógiai oktatáshoz, fejlesztésekhez méltó helyet kapott az intézmény. Az új épületben a gyógypedagógiai munka megkezdése nem volt könnyű feladat, de örömteli időszak volt. Minden korban, óriási teher nehezedett a gyermek érdekét mindenek fölé helyező, jövőépítő családok vállaira. Ott sem könnyű, hol egészségesek a gyermekek, ám ahol valamilyen gyermeki sérüléssel, hátránnyal is birkózniuk kell a szülőknek, ott igazán nagy a teher. Intézményünk célja és feladata, hogy ezt a terhet enyhítse. Ez olyan komplex feladat, amely a sérült gyermek születésétől az óvodai nevelésen át, az iskolakezdésig tartó időszakot, az iskoláskor szakaszait, továbbá a szakképzés lehetőségeit is egy intézményen belül kínálja a rászorulóknak. Két egyforma ember, illetve gyermek nincs. Innen a „sajátos nevelési igényű” elnevezés. Gyógypedagógiai munkánk minden gyermek részére biztosítja az egyéni fejlesztés lehetőségeit. A komplex fejlesztő foglalkozásokat és terápiákat minden életkorban a gyermek életkori sajátosságainak, illetve eltérő fejlődési ütemének megfelelően alakítjuk, tervezzük. A szülőkkel való kapcsolattartás is a legfontosabb célok és feladatok közé tartozik. Nagy figyelmet

fordítunk

az

anya-gyermek

kapcsolat

elmélyítésére

szolgáló

fejlesztő

tevékenységrendszerekre, a gyermek és ifjúságvédelem prevenciós munkájára is. Fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a problémákat, a gyermekek minél előbb kerüljenek be a gyógypedagógiai ellátó – rehabilitáló, - habilitáló rendszerbe.

7


II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BEMUTATÁSA A csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola vezetése és hatáskörei

Intézményvezető



ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG

SPECIÁLIS SZAKISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉG

Intézményvezető - helyettese

Intézményvezető -helyettese

- Általános iskolai oktatás

Speciális szakiskolai oktatás

- Iskolai pedagógusok

- Asszisztensek

- iskolai tanulószoba, napközi

- Karbantartó

- gyermek és ifjúságvédelem

- Szakoktatók

- pedagógiai asszisztensek - gyermekfelügyelő - tanulói étkeztetés - iskolatitkár - portások

8

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola (9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.)

Az intézmény szervezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése

Óvoda

Iskola

Általános Iskola

tanulásban akadályozottak

értelmileg akadályozottak

Speciális Szakiskola

beszédfogyatékosok

tanulásban akadályozottak

értelmileg akadályozottak

előkészítő osztály

fejlesztő nevelés oktatás

1-4. osztály

speciális szakiskolai

készségfejlesztő szakiskolai

1-4. osztály

1-4. osztály

5-8. osztály

nevelés-oktatás

nevelés-okatás

5-8. osztály

5-8. osztály 9/E. előkészítő szakiskolai

9-10. évfolyam

nevelés-oktatás

11-12. évfolyam

9-10. szakképző évfolyamok - textiltermék összeállító - sütőipari és gyorspékségi munkás - parkgondozó -lakástextil-készítő

- szövött tárgy készítő


Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Az intézményvezetés felépítése, feladata és hatáskörei

INTÉZMÉNYVEZETŐ Felelősséggel tartozik az intézmény működéséért INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES

INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES

Közvetlenül irányítja az Erzsébet

Közvetlenül irányítja az Arany János

királyné úti épületben a

úti épületben

pedagógusok,

a pedagógusok, a pedagógiai

a pedagógiai munkát segítők

munkát segítők tevékenységét,

tevékenységét, és a technikai

és a technikai dolgozók munkáját

dolgozók munkáját. MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ

Az intézmény vezetéséhez tartozók feladataikat a részletes munkaköri leírásuk tartalmazza!

10


Az intézmény működési rendje 1. Az intézmény nyitvatartási rendje modulonként: 

Óvoda:

7.00-16.00



Általános Iskola:

7.00-16.00



Speciális Szakiskola:

7.00-16.00

Porta szolgálat:

7.00-21.00

-

Ellátja az intézmény vagyonfelügyeletét

-

Alkalmazkodik az intézményt bérbevevő partnereihez

2. Az intézmény zárva tart: Szabadnapokon, ünnepnapokon, valamint munkaszüneti napokon. 3. A tanítás kezdete: Reggel 7 óra 55 perckor kezdődik. (a bejáró tanulók utazásához igazodva) 4. A gyermekek hazautaztatása: A gyermekek hazautaztatása 3 csoportban történik, amelyeknek rendje az autóbuszok menetrendjéhez igazodik. Munkaközösség vezetők: Meghatározott működési rendjük szerint koordinálják a Pedagógiai Programhoz kapcsolódó intézményi feladatok megvalósítását. Az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit a KJT. szabályozza. Munkaszervezési kérdéseket a részletes Munkaköri leírások tartalmazzák. Megbízásos feladatkörök esetén a szerződések szövege tartalmazza a kötelességeket és jogokat, és az ellátandó feladatokat.

11


AZ

III.

INTÉZMÉNY

ALAPFELADATAINAK,

EZEK

NEVELÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA

1. Óvodai nevelés alapfeladatai, nevelési céljai Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja: Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat

Székhely

Intézményében

működő

Szakértői

Bizottság által intézményünkbe javasolt óvodás korú gyermekek. Az óvodai nevelés általános céljai: A speciális óvodai nevelést igénylő gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságokon túl az egyes gyermek egyéni fejlettségének, diagnózisának figyelembe vételével. -

szülőkkel szorosan együttműködve a gyermekek egészséges életmódjának kialakítása

-

mindenoldalú, tervszerű, harmonikus, szakszerű fejlesztés

-

elősegíteni egyéni korrekcióval a fennálló fejlődési rendellenességek javítását, csökkentését; és megelőzni a következményes ártalmak kialakulását

-

a gyermekeket egészséges napirendre szoktatni

-

helyes higiénés szokások kialakítása

-

iskolára való előkészítés

-

hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakulásához

Az óvodai nevelés fő feladatai:

-

a gyermekek megfigyelése, megismerése, a szükséges korrekció elvégzése

-

szűkebb – tágabb környezet megismertetése

-

helyes magatartás kialakítása – alkalmazkodás 12


-

beszédfejlesztés (beszédindítás, beszédmegértés, beszédkésztetés, szókincsbővítés…)

-

játéktevékenységek továbbfejlesztése

-

elemi munkavégzés képességének kialakítása (egyszerű önkiszolgálás, szóbeli utasítások végrehajtása…)

-

közösségi magatartás kialakítása

-

a testi fejlettség szintjének megfelelő tevékenységek gyakorlása, fejlesztése

Alapelveink:

-

Nevelésünkben a rendszeresség, a következetesség és a fokozatosság (kis lépésekben haladás) elve érvényesül.

-

A speciális óvodai nevelés, a sérülés specifikus fejlesztés, a korrekció- az adott gyermek képességei, tulajdonságai alapján- a meglévő ép funkciókra épít.

-

Az alkalmazott módszer- és eszközrendszert az egyes gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

-

Óvodai nevelésünk iskola- előkészítő funkciója mellett a csecsemő- vagy főként a kora kisgyermekkori fejlődés hiányosságait van hivatva pótolni.

2. Alapfokú oktatás alapfeladatai, nevelési és oktatási céljai 2.1.

Alsó

tagozat

tanulásban

akadályozottak

/

enyhe

értelmi

fogyatékosok/ 1. – 4. évfolyam) Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja:

Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhely Intézményében működő Szakértői Bizottság által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók.

13


Célok és feladatok: Ebben a szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és

oktatásszervezési

megoldások,

terápiák

alkalmazását

teszik

szükségessé.

A

képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt tananyag elsajátítására – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve – ajánlott egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységet tesz lehetővé a tanulók számára. Az 1.-2. évfolyamon cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek. Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat

–

a

gyógypedagógia

eszközrendszerének,

módszereinek,

terápiáinak

felhasználásával –, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt. A 3.-4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési folyamatban. Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával. 14


Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés Feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása.

Az életkori

jellemzőkhöz illeszkedő – a spontán belátáson alapuló – szabálykövetési képesség megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások megismerése, felelevenítése az abban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái, nehézségei iránt, megoldások keresése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet létrehozásával az önmagára jellemző tulajdonságok, érzelmi és indulati megnyilvánulások ismerete. Az énkép, önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső jegyeinek megismerése. Az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség, elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése, alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben.

15


A családi életre nevelés Személyes élmények alapján a családi élet jellemzőinek megbeszélése, szerepjátékok, élmények, történések, családi események. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése, felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság.

A testi és lelki egészségre nevelés A testi fejlettségnek, adottságnak megfelelő egészségtudatos táplálkozás - mértéktelenség mohóság - önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek, felismerése, az együttműködésre alapozott segítés, annak hatásainak megtapasztalása. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban. Pályaorientáció Foglalkozások,

foglalkozásokhoz

rendelt

tevékenységek

megismerése,

egyeztetése,

tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek során kipróbálhatják képességeiket, Gazdasági és pénzügyi nevelés Vásárlások, társasjátékok, szituációk segítségével a pénz szerepének, a gazdaságosság fontosságának a felismertetése.

Médiatudatosságra nevelés

16


Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatás-nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai gondolkodás alapozása. A tanulás tanítása A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükséglet kielégítő szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása, alapozása. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad, elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok érzések felismerése, átélése olvasott szöveg alapján, dramatizálás. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt.

Matematikai kompetencia Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata: az elemi rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének megfelelő szintű biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre. Természettudományos és technikai kompetencia

17


Érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatása folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait. Digitális kompetencia A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása irányítással. A tanuló motivált az IKT eszközök használata iránt.

Szociális és állampolgári kompetencia Az iskolai életrend biztonságában a tanulók jól érzik magukat. Ismerik a magatartási szabályokat. Kötődnek a pedagógushoz és a társaikhoz. Szociális képességeik főként az osztályban megélt saját élmények alapján fejlődnek: felelősségtudat, kitartó, szorgalmas munka, mások teljesítményének elismerése, jó és rossz elkülönítése, reális önértékelés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló tud segítséget kérni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló ismeri az alkotás örömét. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, képzőművészeti elemek alkalmazásával Hatékony, önálló tanulás A középpontban az olyan alapvető készségek fejlesztése áll, mint az írás, olvasás, számolás, az IKT-eszközök. A hatékony, önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. A tanuló a tanuláshoz szükséges taneszközök használatában biztos, gyakorlott. Érdeklődik a tanulás iránt, érdeklődése az elért sikerekből, a fejlesztő értékelés során kapott elismerésből és biztatásból, valamint a korábbi tapasztalatok alapján kialakult kíváncsiságból táplálkozik.

18


Alapelvünk: -

A nyitott, projektorientált oktatás, amely alkalmazkodik az adott gyermek mindenkori szükségleteihez,

-

Ahol megvalósul az esélyegyenlőség, a komplexitás, személyközpontúság.

-

Mindenkor legyen tekintettel a tanuló életkorára, állapotára, juttassa el a tanulót képességei maximumára, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez.

-

Alakítsa az önálló életvitelre, eredményes szocializációra, pályaválasztásra való felkészítést.

-

Az iskola tanulói életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő gyógypedagógiai ellátást kapjanak tanórán, tanórán kívül egészségügyi, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon a gyermekvédelem a kulturális hátrányok enyhítése területén.

Nevelésünk célja olyan személyiség kialakítása kell, hogy legyen, mely lehetővé teszi tanulóink beilleszkedését a társadalomba, és amellyel a társadalom őket sérüléseikkel, fogyatékosságaikkal együtt elfogadja. A tankönyvek kiválasztásának elvei 1. Színes, gazdagon szemléltetett legyen, a grafika ne csak dekoráció, hanem a megértést segítő jól megtervezett legyen. 2. A tankönyv szövegezése legyen egyszerű, könnyen érthető. 3. A tankönyv az aktuális kerettantervi követelményeknek megfelelő legyen, ne tartalmazzon fölösleges, a tananyagcsökkentés után nem tanítandó részeket. 4. A tankönyv lehetőség szerint biztosítsa a differenciált feladatadás, illetve a csoportmunka lehetőségét

A tanítást elősegítő eszközök A tantárgyak tanításához igénybe vehető az iskola könyvállománya, amely rendkívül gazdag mesekönyvekben, gyermeklexikonokban, és ismeretterjesztő kiadványokban. A DVD, és CD állomány segítséget nyújthat a szemléletes ismeretátadáshoz.

19


Rendelkezésre álló audiovizuális és IKT eszközök: interaktív tábla, e tananyagok, TV, DVD lejátszó, video-lejátszó, CD lejátszó, magnó, diavetítő, írásvetítő. Az iskolában található több bábparaván, ill. sokféle fejlesztőjáték. Az egyes tantárgyak tanításához igénybe vehető a Sötétfény-szoba. Az intézmény jól felszerelt tankonyhája az életvitel tantárgy tanításában nyújt segítséget. A tornaterem ideális lehetőség tanórák és szabadidős programok megtartásához. A Szabadidőteremben délutáni szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. A Kiállító teremben rajzaikat és egyéb kézműves alkotásaikat mutatjuk be.

2.2. Felső tagozat (tanulásban akadályozottak / enyhe értelmi fogyatékosok/ 5 – 8. évfolyam) Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az ezekre épülő további tartalmakban s figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi, gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készségés képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti Alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul. Célok és feladatok A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve kell elérni. Az 5.-6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés. 20


Ehhez

szükséges

az

alapkészségek

megerősödésének

biztosítása

a

tanulói

tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével, továbbá a konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmakat, a tevékenységeket, feladatokat, a terápiás célú eljárásokat a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez kell igazítani. Végső soron mindennek meg kell alapoznia a tanulók felkészítését az önálló életvitelre, és önálló munkavégzésre, a tanulói a képességkultúra

fejlettségéhez

igazodó

szakiskolai

továbbtanulásra,

társadalmi

beilleszkedésre. A 7.-8. évfolyam legfontosabb célja a tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. E

cél

eléréséhez

szükséges

feladatok

a

tanuló

sikeres

továbbtanulási,

szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása. Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés A szabályok létrehozásának folyamatában való részvétel megtapasztalása, gyakorlati alkalmazása, a megbeszélés, a megegyezés, a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése. Pozitív erkölcsi tapasztalatok erősítése. A magatartásban, az emberi kapcsolatokban a szeretet, bizalom, türelem, együttérzés, igazmondás stb. megismertetése, gyakoroltatása, befogadása. A negatív tapasztalatok feldolgozása, irigység, közömbösség, harag, durvaság stb., azok hatásai. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Tantárgyi tanulmányaik során megismert történelmi és kulturális értékeink alapján tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése. Közösségi tevékenységgel, lakóhelyén aktív részvétellel váljon részesévé a jelentősebb társadalmi eseményeknek, ünnepeknek, ezen élmények segítségével, alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

21


Az iskolai demokráciában, a diákönkormányzat tevékenységeiben való aktív részvétellel a demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal, képviselet. A tanulói jogok és kötelességek arányainak tudatosítása.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az éntudat, az énkép (önismeret) fejlesztése, törekvés önmaga minél sokrétűbb fizikai, pszichikai, erkölcsi megismerése. A családi életre nevelés A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség. A testi és lelki egészségre nevelés A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. Az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szociális érzékenység fejlesztése, az együttérző, segítő magatartás erősítése. Segítő feladatok az iskolai életben, rendszeresség.

Fenntarthatóság, környezettudatosság Mindennapi tevékenységeiben váljon általánossá a környezetkímélő, takarékos magatartás, alakuljon ki a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igénye. Pályaorientáció A munka szerepe az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások tudatosítása, reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A fizikai és a szellemi munka (a 22


szülők és ismerősök szakmája, ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba, melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai. Gazdasági és pénzügyi nevelés Részvétel a pénz kezelésében, évfolyam-tevékenységben, a családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi intézmények szerepe a mindennapi életben. Médiatudatosságra nevelés A különböző médiumok, mint ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségek, az alkalmazásokban lévő veszélyforrások. Tudatosság kialakítása a válogatásban. A tanulás tanítása Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatívinteraktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció Feladata az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása. Szókincsfejlesztés. Különböző helyzetekben szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli kommunikációban. Elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes, a kép-, ábra, grafikon- és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására. Idegen nyelvi kommunikáció Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek 23


között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel.

Matematikai kompetencia A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s ezt mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi probléma megoldása céljából. A matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat lényeges elemeinek a kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet), a segédeszközök alkalmazása. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudásalkalmazásra képes az ember és természet kölcsönhatása vonatkozásában. A mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében vizsgálódásra törekszik. A természeti és gazdasági, valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére, ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések összefüggéseit. Belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt.

24


Digitális kompetencia Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is alkalmazza.

A

világhálón

elérhető

információkat

megadott

szempontok

szerinti

gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A megszerzett információt irányítással, majd egyre önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Fontos feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekedjen ezek elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért.

Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. Ismeri az alapvető magatartási, viselkedési szabályokat, megnyilvánulásai az alkalomnak és helyzetnek megfelelőek. Fejlesztendő készségek: a személyközi viselkedés készségei (tolerancia, kapcsolatteremtő képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív énkép, érzelmek kifejezése, pozitív énkép, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás). A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához. Tudja fogadni mások segítségét, és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az 25


esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Fontos megismernie

a

sok

érzékszervi,

megfigyelési,

manipulatív

tevékenységre

épülő

tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Hatékony, önálló tanulás Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség, ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenálló képesség) affektív kompetencia (feladattartás, feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség,) és kommunikációs készség. Az önálló tanulásra képes tanuló szükségszerűen rendelkezik ezen kompetenciákat alkotó képességek eszközeivel (számtalan készséggel), alapismeretekkel és pozitív attitűddel. Bizonyos tanuláshoz szükséges tulajdonságokkal is, ilyen az igényesség, a fegyelem, a rendszeresség, a következetesség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése. A tanítást elősegítő eszközök A tantárgyak tanításához igénybe vehető az iskola könyvállománya, amely rendkívül gazdag mesekönyvekben, gyermeklexikonokban, és ismeretterjesztő kiadványokban. A DVD, és CD állomány segítséget nyújthat a szemléletes ismeretátadáshoz. Rendelkezésre álló audiovizuális és IKT eszközök: interaktív tábla, e tananyagok, TV, DVD lejátszó, video-lejátszó, CD lejátszó, magnó, diavetítő, írásvetítő. Az iskolában található több bábparaván, ill. sokféle fejlesztőjáték. Az egyes tantárgyak tanításához igénybe vehető a Sötétfény-szoba. Az intézmény jól felszerelt tankonyhája az életvitel tantárgy tanításában nyújt segítséget. A tornaterem ideális lehetőség tanórák és szabadidős programok megtartásához. A Szabadidőteremben délutáni szabadidős foglalkozásokon vehetnek részt a gyermekek. 26


A Kiállító teremben rajzaikat és egyéb kézműves alkotásaikat mutatjuk be. A tankönyvek kiválasztásának elvei 1. Színes, gazdagon szemléltetett legyen, a grafika ne csak dekoráció, hanem a megértést segítő jól megtervezett legyen. 2. A tankönyv szövegezése legyen egyszerű, könnyen érthető. 3. A tankönyv az aktuális kerettantervi követelményeknek megfelelő legyen, ne tartalmazzon fölösleges, a tananyagcsökkentés után nem tanítandó részeket. 4. A tankönyv lehetőség szerint biztosítsa a differenciált feladatadás, illetve a csoportmunka lehetőségét

2.3 Alapfokú nevelés - oktatás: értelmileg akadályozottak, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók 2.3.1 Fejlesztő nevelés-oktatás (súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése) A tankötelezettség teljesítését fejlesztő nevelés-oktatás keretében az a gyermek kezdheti meg, akinek számára a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat TKVSZRB szakvéleményében ezt javasolta. A tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. Minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. Színtere:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Erzsébet királyné u. 64.

Célcsoportja:

Csorna városából, és a Rábaköz településeiről a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat TKVSZRB által intézményünkbe helyezett tanköteles korú tanulók.

27


Célja és feladata: a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése, a SNI gyermekek oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program alapján folyik. A tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a tanítás és tanulás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. Ennek során folyamatosan szem előtt kell tartani: –

a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit: a tanulás és tanítás kezdeti lépéseinek a tanulók leg alapvetőbb szintű megnyilvánulásainak értelmes közlésként való felfogása és értelmezése.

–

Partneri kapcsolat fokozatos kialakítása, következetes együttműködés

–

Kommunikációs

lehetőségek

kipuhatolása,

mindennapi

cselekvésre

alapozottság –

A tanulás része és színtere a mindennapi szükségleteik kielégítése

Tanulási sajátosságaik. –

Kötődés a tárgyakhoz, a jelenhez

–

Cselekvéses tanulás, komplex kommunikációba ágyazottság

–

Tevékenység tanulás kis lépésekben, segítséggel, vezetéssel

–

Spontán tanulási szándék gyengesége

2.3.2 Alapfokú oktatás: értelmileg akadályozottak / középsúlyos értelmi fogyatékosok/ 1. – 8. évfolyam

Célok, feladatok Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítható a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók személyiségének harmonikus fejlődése. A képzés célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a

28


hátrányok csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése. A képzés feladata minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi integrációra. Az intézménytípus megalapozza a tanulói képességekhez és érdeklődéshez igazodó, készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben történő részvétel és a gyakorlati munkavégzés feltételeit úgy, hogy fokozott figyelmet fordít azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyre a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak az iskolai oktatás után szükségük lehet (a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő- vagy integrált munkahelyeken). A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kiemelt figyelmet kell fordítani az egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra hiányosságainak kompenzálása, az épen maradt funkciók feltárásával, és azokra építéssel. A pedagógusoknak feladatuk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátítása, gyakorlása. A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns magatartás kialakításával tehet szert a gyermek/tanuló. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló képes szociális kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, ismeri és elfogadja az alapvető emberi értékeket, a személyiségében rejlő pozitív tulajdonságokat meg tudja jeleníteni a környezete számára. Különböző élethelyzetekben képes az adekvát viselkedésre, elfogadja társait és környezetét, megismeri, követi és igyekszik betartani a szabályokat. Interperszonális kapcsolataiban együttműködő, megértő, türelmes. Nemzeti öntudat és hazafias nevelés 29


A tanuló érdeklődik környezete és lakóhelye szokásai iránt, ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepekhez köthető hagyományokat, képességeihez mérten bekapcsolódik az ünnepi megemlékezésekbe. Fokozatosan megismeri a szülőföld, a haza legfontosabb értékeit, megismeri környezetében előforduló szimbólumait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló fokozatosan képessé válik az együttműködésre környezetével, közösségében magatartása elfogadó. Megismeri és képességeinek megfelelően alkalmazza alapvető emberi jogait és kötelezettségeit. Kialakul igénye az önállóságra, megismeri az önérvényesítés és a támogatott döntéshozatal lehetőségét. Közösségének alakításába bevonható, igényli a rendezett, célszerűen kialakított környezetet. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megtapasztalja saját személyét, bekapcsolódik társas foglalkozásokba. Megtanulja

a

helyzeteknek

megfelelő

kapcsolatokat

megteremteni

környezetével,

cselekedeteit kontrollálni, képes a kapcsolatokban a közeledés és a távolságtartás egyensúlyának és szükségességének megválasztására. Konfliktusait önállóan vagy segítséget kérve próbálja megoldani. Megtanul választani lehetőségei közül, képessé válik korlátai felismerésére, megismeri az adekvát segítségkérés módszereit. Megismeri a nemi szerepekkel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárásokat és a biológiai működés elemeit. Családi életre nevelés A tanuló lehetőség szerint minél nagyobb önállósággal közreműködő önmaga ellátásában, ismeri a családi élet szerepeit, feladatait. Képességeihez mérten elfogadja és kéri személyi segítő tanácsát a magánéletben adódó problémahelyzetek megoldásához. Testi és lelki egészségre nevelés A tanuló megismeri a helyes táplálkozás és a személyes higiéné alapjait, minél önállóbban képes gondoskodni magáról, ápolni testét. Igényli a rendszeres testmozgást, figyel testi épségének és egészségének megőrzésére. Lehetőségeihez mérten felismeri és elkerüli a káros szokásokat és veszélyes helyzeteket. Testi és lelki érzéseit képes környezetének megfelelő jelzésekkel tudomására hozni.

30


Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló igényli a kulturált környezetet, vigyáz lakóhelye, élettere tisztaságára, óvja épségét. Felismeri a szennyező anyagokat, kerüli a káros környezeti hatásokat. Igényévé válik a takarékosság az anyagokkal, energiával, kerüli a felesleges pazarlást. Megtanulja szükségleteihez mérten beosztani a javakat. Megismeri és alkalmazza a szelektív hulladékgyűjtés, az újrafelhasználás és hasznosítás gyakorlati technikáit. Pályaorientáció A tanuló motivációja felkelthető a munkatevékenységek iránt, lehetőségeihez képest igényli a felnőtt élet alapvető tevékenységének, a munkának megismerését, elsajátítását. Képes önmaga munkatevékenységi lehetőségeinek felismerésére, belátására, elfogadja a segítséget.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló megismeri a pénz fogalmát, adott nagyságrendben tisztában van az ár és az érték fogalmával. Tisztában van a takarékosság, a pazarlás és a felesleges fogalmával. Képes saját tulajdonának felismerésére és megóvására. Médiatudatosságra nevelés A tanulóban fokozatosan tudatosul a virtuális valóság és az élet közötti különbség. Felismeri az elektronikus eszközök helyes információszerző és szabadidő eltöltési lehetőségeit, ügyel a mértékletességre.

Tanulás tanítása A tanuló az elsajátított kompetenciák felhasználásával igényli az ismeretszerzést, az új információk, tevékenységek elsajátítását. Felkelthető a tanuláshoz és megismeréshez motivációja, kíváncsisága. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

31


Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képességeihez mérten bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, igényli gondolatainak, érzéseinek átadását, egyszerű utasításokat megért. Elsajátítja az anyanyelvi verbális vagy nem verbális kommunikáció alapelemeit, megismeri a beszéd kapcsolatteremtő, közlő, informáló funkcióját. Folyamatosan törekszik a formailag és tartalmilag helyes kommunikáció

elsajátítására.

Képes

önállóan

kapcsolatot

teremteni

és

adekvát

kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség mellett, alkalmazni tudja a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket.

Matematikai kompetencia A tanuló felismer elemi ok-okozati összefüggéseket, tevékenységekkel kísérve számlál,

mennyiségeket

összehasonlít.

A

mindennapi

életben

használt

egyszerű

mértékegységeket ismeri. Megismeri a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez igazodó segítséggel tájékozódik térben és időben. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló segítséggel tájékozódik alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban. Megismeri testének működését, együttműködik szervezetének megóvásában és egészségének fenntartásában.

Ügyel

környezetének

védelmére,

képes

a

természet

szépségeinek

felismerésére. Minél önállóbban, adekvátan alkalmazza környezetének berendezéseit és eszközeit. Digitális kompetencia – A tanuló megismeri az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés, a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. Szociális és állampolgári kompetencia – A tanuló fokozatosan elsajátítja a környezetével való együttműködést, lehetőségéhez képest segítséget nyújt rászoruló embertársainak, családjának. Megismeri a különböző népek és csoportok szokásait, kultúráját. – Megismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, megtanulja a helyes mértékű személyi segítség elfogadását. Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia 32


– A tanuló területén mindennapi életében megtanul egyszerű feladathelyzetekben célokat kitűzni, döntéseket hozni és kitartani az eredmény elérése érdekében. – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – A tanuló képes különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás,

irodalmi

művek,

képzőművészeti

alkotások,

film

és

fotó)

befogadására. – Különböző művészeti tevékenységekbe bevonható, kifejezi egyéni ízlését, igényét. – Hatékony, önálló tanulás – A tanuló az egyénileg eltérő mértékű tudáselsajátítási technikáknak megfelelően képes a képességeinek megfelelő mértékű támogatással új információkat megszerezni. –

Érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a világ felé, motivált a megismerésre.

– Elfogadja a változás és a változtatás szükségességét. -

Egységesség és differenciálás

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés. A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési célok megvalósítását. A pedagógiai munka során törekedni kell a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációra, játékosságra. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani. A tanterv a tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon nem javasol képesség szerinti differenciált csoportokat. A differenciálást az ismeretekben, módszerekben, a tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében, a tanítási órán kell megvalósítani, mert a gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy minden tanuló képes fiatal felnőtt koráig 33


ezen a téren továbbfejlődésre. A kamaszkor és annak befejeződése után is motiváltak a tanulók az olvasás, írás, számolás elsajátítására. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak - az adott csoporton belül leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása,

a

cselekedtetés,

a

különböző

tantárgyaknál

megjelenő

tananyagok

kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások célja a károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, a meglévő képességekre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek, kompetenciák terápiás fejlesztése: - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás; - bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, - művészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb.; - mozgásállapot javítása, sporttevékenység; A tehetséggondozás során a fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén van, és elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és környezettudatos magatartással összefüggő tevékenységek.

34


A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai: 

a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait;



a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget. A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény

pontos, egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia módszerével történik. – A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs képességek) – a család legjellemzőbb mutatói (a családi szocializáció színterei, a kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák rendszere) együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist - a stratégiát és terápiát. A kimeneti elvárások, - a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi sajátosságait mindvégig figyelembe véve - a társadalmi szükségletből vezethetők le. A társadalmi szükséglet meghatározásához kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen és a belátható jövő társadalom sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus 35


tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív, interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési - nevelési - oktatási - képzési rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: 

nyitott pluralista tudománykép, mint világkép,



a munka, a tanulás, a szabadidő, a szórakozás határainak elmosódása, az élethosszig való tanulás szükségessége



a piaci elemek, mint a gazdasághoz való viszony fő jellemzői,



nagy választási lehetőség, elágazó életutak, mint az életút jellemzői,



a nevelés, mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje,



az identitás és önismeret, mint szocializációs cél,



párbeszéd, keresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, mint tipikus tevékenységek,



érték pluralitás, egyéni boldogság, mint értékek, és a kíváncsiság, mint motiváció.

Nevelési célja:

-

Megsegítő, átfogó, egymást kiegészítő, fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárások biztosítása.

-

Alapvetően humánus pedagógiai, nevelési és terápiás formák alkalmazása.

-

A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva egyéni fejlesztési tervek készítése.

-

Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás, alapvető készségek kialakítása: étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság.

-

Olyan speciális készségek erősítése, amelyek felnőtt korban jól kihasználhatók és az élet teljességének megélését segítik elő.

-

Munkára nevelés munkával

-

Túlzó gondoskodás helyett az önállóság támogatása.

-

Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása.

-

Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.

-

Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben.

-

Önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció. 36


2.4 Alapfokú nevelés alsó tagozat (beszédfogyatékosok/ 1. – 4. évfolyam) A beszédfogyatékosok osztályában azok a gyermekek tanulnak, akiknek az olvasás, írás, matematika tárgyakban beszéd-, nyelvi-, kommunikációs zavaruk miatt sok nehézségük, kudarcuk adódhat. Célok A nehézségek, kudarcok megelőzése, csökkentése speciális gyógypedagógiai/logopédiai módszerek segítségével. Az alkalmazott oktatási, habilitációs/rehabilitációs eljárások teszik lehetővé a sikeres tanulást, a sajátos nevelési igényt okozó problémák csökkenését, a későbbi integrációt. Meixner Ildikó 1958-ban kezdett olvasástanítási módszert kidolgozni a dyslexiás gyerekek logopédiai kezelése során. A pszichológiailag is megalapozott olvasástanítási módszerrel párhuzamosan alakult ki az a prevención, reedukáción alapuló pedagógiai szemléletmód, amely nem korlátozódik az olvasás-írás megtanítására, hanem az oktatási folyamat egészében alkalmazható paradigmának tekinthető. Ennek alapján végezzünk munkánkat. Személyi feltételek A logopédiai osztályban elméleti tárgyakat oktató szakemberek tanítói, logopédiai, illetve gyógypedagógiai (szurdopedagógusi) végzettséggel is rendelkeznek, vagy folyamatban van a képzésük. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat TKVSZRB és az Országos Szakértői Bizottságok diagnózisában szereplő sérülési terület ellátására specializálódott gyógypedagógusok végzik. A többféle logopédiai problémát speciális logopédiai terápiás módszerekkel enyhítjük. A bevezető és a kezdő szakaszokon a tantárgyak többségét az osztályfőnök tanítja, akinek a munkáját szaktanárok (rajz, testnevelés) támogatják.

A logopédiai osztály működésének általános jellemzői 37


A nevelő-oktató munka elméleti kereteit a Meixner-féle módszertan alapelvei alapján határoztuk meg: -

Meghatározó

szerepet

kap

a

tanulók

egyéni

adottságaihoz

alkalmazkodó

differenciálás. -

A tananyag feldolgozásban, általánosságban szem előtt tartjuk a Ranschburg-féle homogén gátlás elkerülését. Általános tanulási törvény a pszichológiában, hogy hasonló tartalmak megtanulása közvetlenül egymás után nehezebb, könnyebb összekeverni, nehezebb megtanulni és könnyebb elfelejteni az egymáshoz közel bemutatott, rokon tartalmakat. Ezt a szemléletet olvasástanítás során alapvető módszertani elvként tartjuk szem előtt, de a többi tárgy tanulásánál is tekintetbe vesszük. Így hatékonyabbá tudjuk tenni tanulóink ismeret elsajátítását

-

Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletességre: Sok, jó minőségű, kézbe fogható szemléltetőeszközzel, képanyaggal, valamint digitális eszközzel dolgoznak a gyerekek. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egyéni foglalkoztatásához igény szerint egyéni taneszközöket készítünk. Mindezek a sajátos nevelési igényű gyerekeknél nélkülözhetetlenek

-

Fontos alapelv, hogy az új anyag bemutatásakor az egyeditől igyekszünk az általános felé haladni. Nem szabályokat tanítunk, hanem lehetőség szerint közösen állapítjuk meg ezeket a tapasztalatok alapján.

-

Fontosnak tartjuk, ezért minden lehetséges esetben alkalmazzuk a személyes élményeken, tapasztalatszerzésen alapuló ismeretátadást.

Olyan alapozó alsó tagozatot alakítottunk ki, ahol: • egyrészt azok a szülők is optimális feltételek között iskoláztathatják gyermeküket, akik nem akarják kitenni őket a versenyhelyzettel együtt járó, többnyire speciális területeken támasztott teljesítménykényszernek, • másrészt sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatási keretben - ép értelmi képességek esetén - számottevő tananyag- és követelménycsökkentés nélkül juthatnak a hátrányaik kompenzálásához szükséges szakszerű pedagógiai ellátáshoz. A bevezető és a kezdő szakaszban (1-4. osztály) kiemelt hangsúlyt fektetünk az alapvető készségek elsajátítására: az olvasás, írás, számolás, szóbeli-írásbeli kifejezőkészség terén az alsó tagozatban olyan szintre akarjuk juttatni növendékeinket, hogy azok révén önálló ismeretszerzésre, tananyag-feldolgozásra legyenek képesek. A tanulási zavar veszélyeztetett, ill. tanulási zavarral küzdő gyerekek az alsó tagozatban 38


már megszokott módon állandó segítséget kapnak az órákon a tananyagfeldolgozáshoz. Az egyes képzési pedagógiai szakaszok Az első két osztályt tekintjük az első egységnek, amelynek két fő feladata van: Egyrészt az iskolai munka természetének megismertetése az iskolába kerülő gyermekkel: meg kell tanulnia együttműködni társaival és a pedagógussal, elfogadni az irányítást és az értékelést, rendben tartania felszerelését, nyomon követni a vele szemben támasztott elvárásokat, feladatait Másrészt el kell, hogy érje az olvasás-írás-számolás terén az eszközszerű használat szintjét. Ez a későbbi sikeres iskolai haladás szempontjából kulcsfontosságú 3.-4. osztályban az alapvető készségek elmélyítése, a helyes tanulási módszerek kialakítása és az önálló ismertszerzésre való alkalmasság és igény elérése a fő cél.

Felvétel a beszédfogyatékosok osztályába A beszédfogyatékosok osztályába a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat TKVSZRB által vizsgált, sajátos nevelési igényűvé nyilvánított gyermekek nyerhetnek felvételt, akik súlyos nyelvi-kommunikációs zavarral küzdenek és/vagy tanulási zavar veszélyeztetettek. Az ő esetükben a speciális írás-olvasás tanítási módszer alkalmazása, valamint az intenzív fejlesztő foglalkozások teszik lehetővé a későbbi integrációt.

Szervezeti formák, alkalmazott módszerek A speciális oktatási szükségletekkel rendelkezőknek kétféle módon nyújtunk támogatást. Az egyik, hogy az osztályban tanító pedagógusok a dyslexia-prevenció és reedukáció módszertanában járatos kollégák, akik az osztályban folyó munkát is speciális eszközökkel kiegészítve végzik. Ezek a speciális eszközök a Meixner-féle módszertan kellékei. Lényegük, hogy a szokásos szemléltető eszközökön kívül sok mozgatható, kézbe fogható kép és kártya segíti a tananyag feldolgozását. Ennek az a funkciója, hogy az aktuális anyag 39


megértéséhez és elsajátításához szükséges - a gyengébb nyelvi fejlettségű, dyslexiás gyerekek számára ismeretlen - fogalmakat szemléletesen megmutassa, begyakoroltassa. A fonomimika alkalmazása szintén elősegíti a betű-hang kapcsolat létrejöttét, bevésését. Az általános iskola egy bizonyos nyelvi szintet feltételez, a tankönyvekben használt fogalmak jelentős részét tudottnak, illetve egyszeri magyarázat után megérthetőnek tételezi. Ez persze a gyerekek egy részénél nem is okoz fennakadást. A másik mód pedig ahogyan a speciális oktatási igényű gyerekeknek segítünk az, hogy heti 2-4 alkalommal kiscsoportos - szükséges esetben egyéni logopédiai terápiában illetve egyéb gyógypedagógiai fejlesztésben részesülnek, személyes szükségleteik szerint. A gyermekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a művészeti nevelést nyújtó szakkörök közül, amelyeket szintén fejlesztő hatásuk miatt biztosítunk számukra (tánc, képzőművészeti technikák). A tankönyvek kiválasztásának elvei 1. Színes, gazdagon szemléltetett legyen, a grafika ne csak dekoráció, hanem a megértést segítő jól megtervezett legyen. 2. A tankönyv szövegezése legyen egyszerű, könnyen érthető. 3. A tankönyv az aktuális kerettantervi követelményeknek megfelelő legyen, ne tartalmazzon fölösleges, a tananyagcsökkentés után nem tanítandó részeket. 4. A tankönyv lehetőség szerint biztosítsa a differenciált feladatadás, illetve a csoportmunka lehetőségét Nevelési- oktatási célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában

–

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből

kiinduló

izgalmas

tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a 40


felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló

erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a

hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. 41


Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. 42


Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére.

Pályaorientáció A

tanuló

megismeri

azokat

a

szakmákat,

amelyek

mindennapi

életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása

43


A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi

más

kultúrák

befogadására.

Egyszerű

idegen

nyelvi

szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia

44


Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos 45


improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

2.5 Napközi, tanulószobai ellátás, szervezett iskolai étkeztetés Nkt. 4. § értelmében: egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja A napközi, tanulószobai ellátásban szervezett iskolai étkeztetésben a szülők írásbeli jelzése alapján minden általános iskolai és speciális szakiskolai tanuló részt vehet. Színtere: Az Arany János EGYMI tanórán kívüli foglalkozása. Célcsoportja: Intézményünk 6 –14 (18) éves tanulói. Szülői igénybejelentés szerint. Célja: A tanulók szociális, kognitív képességeinek, az egész személyiségének fejlesztése. Az iskolai tanórai munka segítése gyakorlással, alkalmazással. A gyermek hátrányos helyzetéből fakadó hátrányok csökkentése (érzelmi törődés, odafigyelés…) A tanulók aktív és igényes szabadidő eltöltési formákra tanítása, szabadidős szokások alakítása. Megtanítani a gyermekeket képességeikhez mérten való önálló tanulásra, hiszen a gyerekek folyamatos hazamenetele, az idő rövid terjedelme nem ad lehetőséget a teljes körű felkészülésre, csak a tanulás elkezdésére.

46


Módszerei: -

Együttműködés az osztályos tanítóval, a csoportban dolgozó gyógypedagógiai asszisztensekkel, egymás munkájának segítése, a differenciált képességek figyelembe vétele egyéni fejlesztés.

-

A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt nyugodt, derűs légkör, megfelelő hely, idő biztosítása.

-

Motiváció, kíváncsiság felkeltése → játékos tanulás.

-

Sikerélmény, dicséret, pozitív megerősítés.

-

Cselekedtetve tanulás, minél több érzékszerv bevonásával.

-

Szabadidős lehetőségek kínálása (pihenés, tanulás aránya).

-

Gyakorlás – alkalmazás – megvalósítás csoportos vagy egyéni foglalkozási formában.

Eszközök: Mozgásos játékok, fejlesztő játékok, képességfejlesztő feladatlapok, a gyerekek által készített tárgyak, kirakók, memóriakártyák. Az otthoni, vagy napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Az osztályokban a tantervi órákon tanító gyógypedagógus a házi feladatot a napközi, iskolai feladatok gyakorlása meghatározott idejére adja. A tanulási idő alatt a házi feladatot a tanulók meg tudják írni, a szóbeli anyagot fel tudják mondani. A szociális helyzetük miatt az otthoni tanulás nehezített. Azoknál a tanulóknál, akik nem napközisek, ugyanígy elvárás a házi feladat elkészítése és a felkészülés a következő tanítási napra otthonukban.

2.6 Tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység A nevelő-oktató munka mellett iskolánkban kiemelt feladat a szabadidős programok, iskolai kirándulások, mindenekelőtt az általános kultúrával kapcsolatos programok szervezése, az iskola falain belül és kívül egyaránt. A délutáni napközis foglalkozással párhuzamosan szervezzük e tevékenységet, ahol az iskolai könyvállomány mellett játékok, hangszerek,

47


audovizuális eszközök, és megfelelő tér biztosítja a gyermekek komplex fejlődését, szabadidejük hasznos eltöltését.

48


3. Középfokú nevelés-oktatás 3.1 Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza A 9/E. előkészítő évfolyam feladatai elsősorban a pályaorientáció és a pályaválasztás köré csoportosulnak. Célcsoport: A tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése a szakma tanulására az előkészítő 9/E. évfolyamon. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A továbbtanulást szabályozó dokumentumok a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet, továbbá a 20/2012.(VII. 31.) EMMI rendelet. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai szerint történik a beiskolázás. Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanórai és tanórán kívüli és gyakorlati foglalkozásai.

A nevelés célja és feladata: Ebben a szakaszban az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítástanulás

folyamatában

megmutatkozó

gyengébb

vagy

sérült

funkciók

korrigálása,

kompenzálása a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése.

49


A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasság, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltségeket, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket..

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés területén kialakul a szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések

elkerülése.

A

mindennapos

testedzés

megalapozza

a

munkavégzéshez

elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad 50


a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön benne az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot A fenntarthatóságot és környezettudatosságot segíti, ha a pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla,

51


képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere - fejlesztése egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. Az

előkészítő

évfolyamon

jellemzően

fejlesztendő

kulcskompetenciák

meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulásra való képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése. A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi

érintkezéshez,

kapcsolatfelvételhez

és

kapcsolattartáshoz

szükséges

kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szövegés véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére. Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai 52


kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége. A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári

kompetenciák

fejlesztése

az

enyhén

értelmi

fogyatékos

tanulók

gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybe vételével.

53


A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét. Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

3.2 Szakképzési évfolyamok A 9.-10. évfolyamokon a szakmai felkészítéssel és a munkába állással kapcsolatos nevelési feladatokat helyeztük előtérbe. Célcsoport: A többségi középfokú szakképző iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a 9.-10. előkészítő évfolyamot végzettek és (vagy) az alapoktatást eredményesen befejezett 16. életévüket betöltött tanulók szakmaszerzése. E szakasz a szakmai felkészítésen át az önálló életkezdést hangsúlyozó nevelési, képzési szintér.

54


A szakmai vizsga eredményes teljesítése érdekében differenciált segítséget kell nyújtani a szakmai ismeretek elsajátításához, a társadalmi beilleszkedéshez, a felnőtt életre felkészítéshez. A szakmai képzés elméleti előkészítése az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerére alapozottan, míg a gyakorlati képzést részben iskolai tanműhelyben, részben a munka világához közeli célszerű megvalósítani. Törekedni kell a szakma megszerzése utáni első munkahelyhez jutás lehetőségének megteremtésére azáltal, hogy a gyakorlati képzés helyszíne a lehető legközelebb legyen a tanuló lakóhelyéhez. A sajátos nevelési igényű fiatalok felkészítése az egész életen át tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való eredményes részvételre, a sikeres munkaerőpiaci és társadalmi integrációra. A beiskolázott tanulók elsősorban Csorna városából és Rábaköz térségéből kerülnek ki. A továbbtanulást szabályozó dokumentumok a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 150/2012.(VII.6.) Kormányrendelet, továbbá a 20/2012.(VII. 31.) EMMI rendelet 13. A középfokú iskolába történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai szerint történik a beiskolázás. Színtere: Az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai. Célok és feladatok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók közismereti oktatásának a speciális szakiskolai képzésben kiemelt célja támogatni a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását és a sikeres szakmai vizsgára való felkészülést, gyakorlási-kipróbálási lehetőséget adni a társadalmi beilleszkedés, az önálló életvezetési technikák, a társadalmi cselekvőképesség, a személyiségstruktúra megszilárdítására. Ebben a szakaszban az előzetes tudások megerősítése és tovább építése, alkalmazása, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása kerül a középpontba. Megvalósul a tanítástanulás

folyamatában

megmutatkozó

gyengébb

vagy

sérült

funkciók

korrigálása,

kompenzálása a szakmatanuláshoz, munkába álláshoz szükséges motiváció megteremtése. A pedagógus feladata biztosítani az enyhén értelmi fogyatékos, alapfokú iskolai tanulmányaikat befejezett tanulók általános tudásának elmélyítését, illetve szinten tartását, a 55


közismereti órákon a szociális kompetenciák fejlesztését, a személyes jártasság, a problémákkal való megbirkózás képességének erősítését célzó tanulási környezetet, a tevékenységközpontú tanulásszervezést. A képzés feladata elmélyíteni, kiegészíteni az alapfokú iskolában megszerzett általános műveltségeket, feltárni és segíteni az épen maradt részképességeket, támogatni az érdeklődés és tehetség alapján kialakuló tanulói tevékenységeket. A szakiskolai képzés gyakorlási – kipróbálási lehetőséget teremt a társadalmi normáknak megfelelő életmód, életvitel szervezéséhez, vezetéséhez. Támogatja a személyiség komplex, harmonikus fejlődését, az önismeret, az önbizalom és megfelelő önértékelés megerősödését, segíti a kognitív funkciók, az érzékelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás további fejlődését, teret enged a helyes és kívánatos társas kapcsolatok, viselkedési normák, szociális interakciók gyakorlásának. A tantárgyi struktúra igazodik az értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz. Ennek lényeges eleme, hogy integrált természetismeret tantárgyat tartalmaz; a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra; és minden tananyagtartalmat a gyakorlati életben előforduló problémák, helyzetek megoldásához kapcsol.

Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés terén a tanulók erkölcsi érzékének továbbfejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése zajlik. A szabálykövető magatartás érvényesítése a mindennapi gyakorlatban, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével valósul meg. Segíti az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítását a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével, az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával. A folyamat végén az enyhén értelmi fogyatékos tanuló képes lesz cselekedetei következményeinek belátására, a mások iránti felelősség és felelősségvállalás érzékelésére. Kibontakozik a közösségi élettel kapcsolatos igazságérzete, társaival és az őt körülvevő 56


személyekkel szembeni elfogadása, segítőkészsége. Magatartásában fejlődik az önfegyelem, a másokat megillető tisztelet megadása és tevékenységeiben a kívánatos mértéktartás. Feladatai és munkatevékenységei során megerősödik kötelességtudata. A nemzeti azonosságtudat és hazafias nevelés segíti a magyar történelemre és hagyományokra, hazájára való büszkeség kialakulását, a más népek, azok kultúrája iránti érdeklődés és tisztelet megnyilvánulását azzal, hogy támogatja a tanuló aktív részvételét szűkebb környezetének megemlékezésein, a történelmi múlthoz kapcsolódó ünnepeken. A társadalom, a társadalmi jelenségek megítélése fókuszba kerül, a tanulót a pályaválasztási és önálló életkezdési ismeretei, motivációja segíti abban, hogy reális képet kapjon a társadalomban elfoglalt-elfoglalható helyéről. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés terén felkészül a társadalmi elvárásoknak megfelelő kötelezettségek és jogok gyakorlására, megismeri és szükség szerint igénybe veszi az önérvényesítés intézményes lehetőségeit. Iskolai keretekben gyakorolja a demokratikus jogokat és megismeri annak szabályait. Az iskola egyéni adottságokhoz és lehetőségekhez mérten biztosítja a részvételét a helyi civil társadalom életében azért, hogy fogékony legyen a társadalom jelenségei, problémái iránt. Önismeret és társas kultúra fejlesztése területén az enyhén értelmi fogyatékos tanulóban kialakul a felnőtt élethez kötődő reális énképe, megismeri és kontrollálni tudja a viselkedését. A társas kapcsolatok tudatosan megfigyelt visszajelzései alapján továbbfejlődik önértékelése, önbizalma. Kialakul a társakkal, ismerős és ismeretlen környezettel szembeni bizalom és bizalmatlanság megfelelő egyensúlya. A serdülőkorban mint a személyiség kialakulásának döntő szakaszában, az életkorból adódó problémák kezelése érdekében kiemelt szerepet kapnak a feszültségek, a szorongás, a stressz, a fáradtság oldásának technikái, annak felismerése és leírása, hogy a tanuló önmaga hogyan változik, alakul. Az elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről - a felnőttkori önmaga megvalósításáról akkor lesznek reálisak, ha a tanuló képes a kudarcok tűrésére, tanulságaik feldolgozására, hasznosítására. A testi és lelki egészségre nevelés támogatja a tanuló tudatos törekvését az egészséges életmódra a testi és lelki egyensúly megőrzésére. Igénnyé válik a testi épség megóvása és a sérülések

elkerülése.

A

mindennapos

testedzés

megalapozza

a

munkavégzéshez

elengedhetetlen fizikai állóképesség megszerzését és megőrzését. A pedagógus lehetőséget ad a tanulónak felismerni és elkerülni a káros szenvedélyeket, a testi, szellemi és lelki érettség elérésével megerősödik sikeres társadalmi beilleszkedésének lehetősége. A pedagógus feladata felhívni a tanuló figyelmét a rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék 57


összetevőinek, minőségének megfigyelésére, megteremteni az egészségvédelem és a szociális gondoskodás gyakorlatát az iskolában, felhívni a figyelmet a rendszeres mozgás, a megjelenés, a küllem, az ápoltság összefüggéseire. A családi életre nevelést segíti, hogy a tanuló a középfokú oktatás időszakában megismeri a harmonikus családi mintákat és a családi együttélés szabályait. A hétköznapi élethelyzetek megbeszélése, gyakorlása segíti a párkapcsolatok megismerését, felelős párkapcsolat kialakítását, az együttlét, a szakítás felelősségét, kultúráját. A támogatást nyújtó társadalmi, egészségügyi rendszerek megismerése, a konfliktusok kezelési lehetőségeinek, az érzelmi bizonytalanságoknak, a magánéleti krízishelyzeteknek a felismerése a felnőttkorba lépő fiatalok számára támpontokat nyújt az érzelmi élet válságaiban. A felelősségvállalás másokért és önkéntesség területén a tanuló tapasztalatai bővülnek a társadalom tagjainak különbözőségéről, megerősödik benne az elfogadás érzése, a másság elfogadása, a betegség, a sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A pedagógus feladata lehetőséget teremteni arra, hogy fejlődjön benne az önkéntes segítségnyújtás igénye, amelyben megismeri és megéli a saját személyének fontosságát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az egymásrautaltságot. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakulása, az alkalmazás általánossá válása a mindennapi életben, a munka világában is támogatja a beilleszkedést. A fenntarthatóságot, környezettudatosságot segítik azok a helyzetek, amelyekben a tanuló felismerheti, hogy az emberiség összefogása szükséges a környezet épségének megóvása, a természet védelme érdekében. A pedagógiai helyzetekben cselekedeteit, azok hatását személyesen is megtapasztalja, belátja a környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteit, összefüggéseit. A környezeti ártalmak számbavétele, a védekezés lehetőségeinek kipróbálása, a takarékosságnak, a szükségletekhez igazított szokásrendnek a megismerése teszi lehetővé a mindennapi alkalmazást, azt, hogy fejlődjön az önálló élettel kapcsolatosan az egészséges és esztétikus környezet és élettér kialakításának és megóvásának igénye. A pályaorientáció területén tanuló reális önértékeléssel megismeri munkapiaci lehetőségeit, a társadalmi munkamegosztás alapjait. Képességeinek, lehetőségeinek és érdeklődésének figyelembe vételével pályát választ, megismeri és motiválttá válik a céljai elérése érdekében szükséges képességek fejlesztésében.

58


A gazdasági és pénzügyi nevelés terén a tanuló felkészül a változó gazdasági környezet lehetőségeihez történő alkalmazkodásra, megismeri a családi munkamegosztást, gazdálkodást, felismeri, hogy milyen az ésszerű, beosztó felhasználás, takarékosság. A folyamatban kiemelt szerepet kap a figyelem ráirányítása a tanuló saját felelősségére a javakkal való ésszerű gazdálkodásban, a pénz világában és a fogyasztás területén. A tanuló a pedagógiai folyamatban és a valóságban is kipróbálhatja az ügyintézés útjait, a segítségkérés lehetőségeit a lakhatás, a munkavállalás, a lakóhelyi, közösségi ügyintézés

terén,

tapasztalatokat

szerezhet

a

döntései

közvetlen

és

közvetett

következményeinek és kockázatainak mérlegelésében. A médiatudatosságra nevelés különös jelentőséget kap a médiumok használatának előtérbe kerülése, a tanulás, az önművelés területein történő felhasználása miatt. A médiatudatos magatartás a mindennapokban, a munka világában való tájékozódás szolgálatában azt jelenti, hogy a tanulónak megfelelő gyakorlata alakul ki az információhordozók megválasztásában, használatában, megismeri a hétköznapi élet során szerepüket az ismeretek, a fontos információk megszerzésében, fejlődik képessége az óvatosság területén és az információk hitelességének ellenőrzésében, vigyáz személyes adatainak védelmére, mértéktartó az eszközök használatában. A tanulás tanítása terület a tanuló számára lehetőséget ad az egyénre szabott, képességeknek megfelelő motivációra és a folyamatos fenntartásra az ismeretszerzésben. Segít elfogadni és megismerni a környezet folyamatos változását, fenntartani az igényt és képességet a tevékenységekkel és munkavégzéssel kapcsolatos ismeretek bővítésére a munkapiaci és társadalmi integráció elérése érdekében. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknak is fel kell készülniük a munkavállalásra, a változások kezelésére és a későbbi tanulásra is. Kompetenciákkal a társadalmi integráció, az önálló életvezetés és a felnőttkori munkaerő-piaci helytállás érdekében nekik is rendelkezniük kell. A valamiben kompetens fiatal tudja, hogy adott esetben mit kell tennie; tudása van róla, képes azt megtenni; kialakult a megfelelő képessége, és meg is akarja tenni, mert megfelelő attitűddel rendelkezik. A kulcskompetencia különböző szintű kompetenciák rendszere - fejlesztése egymásra épülő, tervezhető. Az alapkészségek kialakításához szükséges kompetenciák a jövőben való 59


boldogulás várható igényei szerint kiegészülnek más olyan kompetenciákkal, amelyek a társadalomban való sikeres részvételhez, az egész életen át tartó tanuláshoz szükségesek. Ezek a kulcskompetenciák, amelyek nemcsak egyes tantárgyakhoz köthetőek. Kialakításuk, fejlesztésük a köznevelés feladataként az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézményekben is elvárásként jelenik meg. Egy-egy terület fejlesztési feladatai valamennyi kompetenciát mozgósíthatják, illetve számos terület tartalmainak feldolgozása valamennyi kompetencia fejlesztésére hatással lehet. Az egyes területek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztését célozzák meg a fejlesztési feladatok megvalósítása folyamán. A 9-10. évfolyamon jellemzően fejlesztendő kulcskompetenciák meghatározhatóak, azonban egyénenként eltérő összetevők fejlesztésére helyeződik a hangsúly - az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében ez különösen jellemző. Ezért a szakértői bizottságok és a gyógypedagógusok képességekre, részképességekre vonatkozó vizsgálati eredményeire is támaszkodva differenciált, egyénre szabott programokon keresztül érhető el a tanulásra való képesség egyénileg különböző szintre fejlesztése. A tanuló az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaterületen elsajátítja a társas, a társadalmi

érintkezéshez,

kapcsolatfelvételhez

és

kapcsolattartáshoz

szükséges

kommunikációs formákat, megerősödik beszédértése és beszédprodukciója. Fejlődik szövegés véleményalkotási képessége. Kommunikációja körülményeknek megfelelő alakítására, továbbá az egyéni racionális és sikeres vita stratégiáinak kialakítására és használatára törekszik. A hétköznapi helyzetekben a magyar helyesírás szabályait követve old meg írásos feladatokat. Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a tanuló a tanult nyelv alapvető, mindennapi élethelyzetek egyszerű fogalmait, kommunikációs fordulatait felismeri, alkalmazza. Törekszik a tanult idegen nyelvi kultúra minél árnyaltabb megismerésére. Matematikai kompetenciaterületen a mindennapi élethelyzetekben szükséges kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a terület. Bővül a biztonságot nyújtó ismeretek köre. A pedagógus gyakorlati tevékenységekkel folyamatosan segíti a tér- és időbeli viszonyok megerősítését, a mértékegységek egyre biztosabb használatát, a pénzkezelést és a szakmai ismeretek matematikai kompetenciát igénylő területeinek elsajátítását. A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezze, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a

60


társadalmi lét különböző területein. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. A természettudományos és technikai kompetencia területen az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása folyik, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása a cél. A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. Érzékeny a hazai és globális természeti környezeti problémák iránt. Képes és kész saját életében környezettudatos döntések meghozatalára. Megismeri az ember szerepét a gazdaság környezetkárosító hatásának kialakulásában, megérti, hogy a környezeti katasztrófák elkerülhetők. A tanuló megfigyeli és értelmezi a mindennapi élethez köthető természeti jelenségeket. Gyakorlattá válik az egészségvédelemmel és betegségmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővül a környezet megismerésére való igénye és képessége. A digitális kompetencia azt jelenti, hogy a tanuló képességeinek megfelelő szinten alkalmazza az infokommunikációs eszközöket a tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és ismeretszerzés területén. Képes adott céllal és adott szempontok alapján dokumentumokat választani informatikai eszközök segítségével. Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. A szociális és állampolgári kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Az állampolgári

kompetenciák

fejlesztése

az

enyhén

értelmi

fogyatékos

tanulók

gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőit figyelembe véve zajlik úgy, hogy a pedagógus a tartalmakat sajátélményű tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. A tanuló felkészült a közügyekben való aktív részvételre, képessé válik a családi munkamegosztásban a felnőtt szerepre, felkészül a társadalmi lét munkavállalási és állampolgári szerepeinek betöltésére. Bővülnek ismeretei a közügyekben való részvétel szabályairól, saját érdekeinek képviseletéről, az önérvényesítés és az ehhez történő segítségkérés lehetőségeiről. Gyakorolja a közösségi viselkedést az iskolai környezet lehetőségeinek igénybe vételével. A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia területén a tanuló felismeri reális lehetőségeit, képességeinek határait, megtanulja, kitűzött céljai elérése érdekében, megfelelő formában kérni és elfogadni mások segítségét.

61


Felismeri a korának megfelelő élethelyzetekben a számára kedvező lehetőségeket és él azokkal, tájékozódik a pénz világában. Fejlődnek az életvezetési, munkavégzési, munkavállalói technikákra vonatkozó kompetenciái (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, becslés, döntés, irányítás képessége, hierarchiatűrés képessége, megbízhatóság, felelősség- és kötelességtudat, tenni akarás). A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismeri fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség terén a tanuló érdeklődésének megfelelően motivált tevékenységeiben a kreativitásra, részt vesz alkotások létrehozásában, nyitottá válik művészeti alkotások befogadására. Az ötletgazdagság, a kíváncsiság és az alkotókedv kialakulásában nagy szerepe van a motivációnak és az érzelmeknek is. A hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületen a tanuló igénybe vesz minden, képességeihez mérten elsajátított kultúrtechnikai eszközt új ismeretek, információk elsajátítására, megismerésére. Tud segítséget kérni új ismeret elsajátítására, mer kérdezni és képes csoportos munkában részt venni. Az önálló hatékony tanulásra képes tanuló képes közös munkában, csoportban dolgozni.

Intézményünkben oktatott OKJ-s szakmák (részszakképesítések): Kifutó képzésben oktatott OKJ-s képzések tanulásban akadályozottak részére: -

OKJ 33 542 01 0500 21 04 Textiltermék-összeállító

Felmenő rendszerben oktatott OKJ-s képzések tanulásban akadályozottak részére: -

OKJ 21 542 01 Lakástextil-készítő

-

OKJ 21 541 02 Sütőipari és gyorspékségi munkás

-

OKJ 21 622 02 Parkgondozó

62


Textiltermék-összeállító részszakképesítés Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Arany János úti épülete, elméleti, elmélet igényes gyakorlat és gyakorlati képzést biztosító tanterme, tanműhelye. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik. Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező 16 évet betöltött, illetve 9.E bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről.

Célja: 

Államilag elismert szakképesítés (textiltermék- összeállító) életkezdéshez, munkába álláshoz.



Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan, a munkahelyen hasznosítható tudást, amely képessé teszi a szakterületen a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek való megfelelést.



Neveljen

szakmaszeretetre,

hivatástudatra,

fegyelmezett,

szakszerű,

pontos,

megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és készítse fel a tanulókat a munkahelyi közösség elvárásainak megfelelő munkavégzésre. 

A tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó fejlesztés, személyiség formálás, szocializációs funkciókra való felkészítés.



A tanulók megszerezzék a textiltermék-összeállító szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.



Egyszerű, betanított munkára való felkészítés.



A tanulók megszerezzék a textiltermék-összeállító szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.

63




A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:



A tevékenység során felhasználható anyagok meghatározása  az alapanyagok (különböző textilek) készítési módjai, felhasználási lehetőségei  az alapanyagok tulajdonságai  alapanyagok, segédanyagok, kellékanyagok  lakástextíliák típusai  az alapanyagok, kellékek hibáinak felismerése



A textiltermék készítésének technológiai ismerete  textíliák fajtái  a különböző korok, vidékek textíliáinak változása, a mai kor követelményeinek megfelelő textíliák ismerete



Legyen alkalmas a különböző női, férfi, csecsemő és gyermekruházati termékek összeállítására az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igénye szerint.  a használat során történő igénybevétel ismerete  az alapanyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása  a díszítő eljárások és lehetőségek ismerete  a tárgyak készítése  a textiltervek megértése  a tervnek, az anyagnak és az igénybevételnek egyaránt megfelelő technológia kiválasztása  a munkafolyamatok sorrendjének kialakítása  a varrási műveletek elvégzése a tervben előírt méretek, minták betartásával  a díszítő, befejező munkálatok elvégzése  a minőségi előírások betartása



A textiltermék készítés gépeinek ismerete  a huroköltésű varrógép szerkezetének, működésének ismerete, tisztítása, karbantartása.  A tartályos gőzvasaló és elszívó berendezés működésének ismerete a meghibásodott eszközök hiba okainak feltárása, megszűntetése  A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása. 64


Módszerei: -

Szemléltető anyagok, szakszerű táblarajzok

-

Gyakorlás az ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátíttatása,

-

Magyarázat, beszélgetés, személyes példamutatás

-

Folyamatos ismétlés, ellenőrzés, értékelés

-

Ösztönzés az igényes munkára

-

Üzemlátogatás

Az elméleti felkészítés előzze meg a gyakorlatot, fontos, hogy a kettő összhangban legyen. A műveletek kivitelezésének ismertetése, a készítés módszere, a minőségkövetelmények, a hibák megelőzésének módja. Szemléltetésként kész darabokat, mintagyűjteményeket, tervdokumentációkat, táblai rajzokat, anyaggyűjteményeket alkalmazunk. A munkavégzés közben ügyelünk a tanulók helyes testtartására, a munkavédelmi szabályok betartására. Nagy hangsúlyt fektetünk kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére. A kiemelkedő szakmai tanulmányokat folytató diákok rendszeresen részt vehetnek a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen. Eszközei: Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek.

A szakmai ismeret és gyakorlat során alkalmazott eszközök: -

Huroköltésű ipari varrógép

-

Interlock varrógép

-

Tartályos gőzvasaló elszívó berendezéssel

Sütőipari és gyorspékségi munkás részszakképesítés Elméleti és elmélet igényes gyakorlati képzés színtere:

65


Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások. Gyakorlati képzés színhelye: Ceres Sütőipari Kft. Üzeme, és a tanulók lakóhelyéhez közeli kisebb sütőipari vállalkozások üzemei. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik. Üzemlátogatások színhelyei: -

Malmok, kereskedelmi egységek.

Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről. Célok -

A szakképesítés munkaterülethez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása.

-

A feladat ellátásához szükséges tulajdonságok kialakítása – szakmai ismeret, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák.

-

A

képesítés

birtokában

legyen

alkalmas

az

alapvető

sütőipari

termékek

gyártástechnológiai műveleteinek manuális elvégzésére. -

Legyen képes a gépek üzemeltetésére, az üzemelés során fellépő üzemzavarok felismerésére.

-

Ismerje a higiéniai és munkavédelmi előírásokat, váljon alkalmassá azok betartására.

-

Tevékenységével segítse elő az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi, és higiéniai követelmények és szabványok betartását.

-

A tanulásban alakuljon ki az élelmiszert előállító személy felelősségtudata, pontosan tartsa be a technológiai utasításokat.

-

Munkahelyi, társadalmi beilleszkedés.

-

Önálló munkavállalóvá válás, munkára nevelés.

-

Felkészítés az önálló életkezdésre, és egyéni életvitelének kialakítására.

Módszerei: 66


Példamutatás, beszélgetés, előadás, szemléltetés, bemutatás, vita, problémafelvetés és megoldás. Eszközei: Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek.

Lakástextil-készítő részszakképesítés Színtere: Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Arany János úti épülete, elméleti, elmélet igényes gyakorlat és gyakorlati képzést biztosító tanterme, tanműhelye. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik. Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező 16 évet betöltött, illetve 9.E bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről. Célok: 

Államilag elismert szakképesítés életkezdéshez, munkába álláshoz.



Alapozzon meg és fejlesszen ki olyan, a munkahelyen hasznosítható tudást, amely képessé teszi a szakterületen a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek való megfelelést.



Neveljen

szakmaszeretetre,

hivatástudatra,

fegyelmezett,

szakszerű,

pontos,

megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalásra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és készítse fel a tanulókat a munkahelyi közösség elvárásainak megfelelő munkavégzésre.

67




A tanulásban akadályozott tanulók sajátos nevelési igényéből fakadó fejlesztés, személyiség formálás, szocializációs funkciókra való felkészítés.



A tanulók megszerezzék a lakástextil-készítő szakma műveléséhez, az önálló munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást.



Egyszerű, betanított munkára való felkészítés.



A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:



A tevékenység során felhasználható anyagok meghatározása  az alapanyagok (különböző textilek) készítési módjai, felhasználási lehetőségei  az alapanyagok tulajdonságai  alapanyagok, segédanyagok, kellékanyagok  lakástextíliák típusai  az alapanyagok, kellékek hibáinak felismerése



A textiltermék készítésének technológiai ismerete  textíliák fajtái  a különböző korok, vidékek textíliáinak változása, a mai kor követelményeinek megfelelő textíliák ismerete



Legyen alkalmas a különböző lakástextíliák összeállítására az aktuális divatnak, illetve a megrendelő igénye szerint.  a használat során történő igénybevétel ismerete  az alapanyaghoz és a kívánt darabszámhoz igazodó eszközök, szerszámok meghatározása  a díszítő eljárások és lehetőségek ismerete  a tárgyak készítése  a textiltervek megértése  a tervnek, az anyagnak és az igénybevételnek egyaránt megfelelő technológia kiválasztása  a munkafolyamatok sorrendjének kialakítása  a varrási műveletek elvégzése a tervben előírt méretek, minták betartásával  a díszítő, befejező munkálatok elvégzése  a minőségi előírások betartása



A lakástextil- készítés gépeinek ismerete

68


 a huroköltésű varrógép szerkezetének, működésének ismerete, tisztítása, karbantartása.  A tartályos gőzvasaló és elszívó berendezés működésének ismerete a meghibásodott eszközök hiba okainak feltárása, megszűntetése  A munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások folyamatos betartása. Módszerei: -

Szemléltető anyagok, szakszerű táblarajzok

-

Gyakorlás az ismeretek gyakorlatba ágyazott elsajátíttatása,

-

Magyarázat, beszélgetés, személyes példamutatás

-

Folyamatos ismétlés, ellenőrzés, értékelés

-

Ösztönzés az igényes munkára

-

Üzemlátogatás

Az elméleti felkészítés előzze meg a gyakorlatot, fontos, hogy a kettő összhangban legyen. A műveletek kivitelezésének ismertetése, a készítés módszere, a minőségkövetelmények, a hibák megelőzésének módja. Szemléltetésként kész darabokat, mintagyűjteményeket, tervdokumentációkat, táblai rajzokat, anyaggyűjteményeket alkalmazunk. A munkavégzés közben ügyelünk a tanulók helyes testtartására, a munkavédelmi szabályok betartására. Nagy hangsúlyt fektetünk kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére. A kiemelkedő szakmai tanulmányokat folytató diákok rendszeresen részt vehetnek a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen.

Eszközei: Pedagógiai: Írásbeli, szóbeli dicséret. Jutalom, elismerés, kritika, figyelmeztetés. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök, prospektusok szakmai újságok kiállítások megtekintése, táblavázlatok, jegyzetek.

Parkgondozó részszakképesítés Elméleti és elmélet igényes gyakorlati képzés színtere: 69


Arany János EGYMI Arany János úti épülete, tanórai foglalkozások. Gyakorlati képzés színhelye: Csorna városának parkjai, terei, illetve külső gyakorlati helyek igénybevétele mindig az aktuális társadalmi környezethez igazodva. (közép, kisvállalkozások) - Szakképzett szakoktatók irányításával. A nyári gyakorlat a törvényben előírtak alapján történik. Célcsoport: 16. életévet betöltött, legalább 8 általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező, sajátos nevelési igényű tanulásban akadályozott fiatalok csoportja elsősorban Csorna városából és a Rábaköz területéről.

Célok: -

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátítása.

-

Sajátítsa el a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani a azokhoz szükséges tulajdonságokat, szakmai ismeretek, szakmai készségek, képessége, személyes, társas és módszerkompetenciák.

-

A közterületek, parkok házi és hétvégi kertek, temetők gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése.

-

Kitartó

munkára,

esztétikai

igényességre,

közösségi

alkalmazkodásra,

kommunikációra nevelés. -

Olyan munkások képzése, akik alapfokon ismerik a kertek, parkok élő és élettelen alkotóelemeit, az alkalmazott növényanyag biológiai tulajdonságait.

-

Önállóan képesek kisebb munkák anyag és eszközszükségletének kiszámítására, tudatosan alkalmazzák elméleti ismereteiket munkavégzésük során.

-

Szakmai és gazdasági ismereteik lehetővé teszik, hogy vállalkozóként végezzenek zöldterületei,

zöldfelületi

fenntartási,

környezetvédelem követelményeit betartva. Feladata: 70

ápolási

munkákat,

a

természet-

és


A sajátos nevelési igényű gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve megtanítani velük a szakma sajátos nyelvezetét, a szakmai fogásokat, személyes példamutatással átadni a gyakorlati a tapasztalatokat Módszerei: Bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, elméleti és gyakorlati útmutatás.

Eszközei: Pedagógiai: Szóbeli, írásbeli dicséret, jutalom, elismerés az osztály és az iskola nyilvánossága előtt. Gyakorlati: Szakma műveléséhez szükséges szerszámok, eszközök.

A szakmai vizsgáztatás rendje Szakmai tanulmányokat lezáró vizsgákat a módosított 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet és a 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásai szerint szervezzük meg. Szakmai tanulmányokat lezáró vizsgák Textiltermék-összeállító (kifutó képzés) Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Lakástextil-készítő Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány Sütőipari és gyorspékségi munkás Vizsgarészek: - gyakorlati vizsga Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány

71


Parkgondozó Vizsgarészek:

- írásbeli vizsga - gyakorlati vizsga - szóbeli vizsga

Megszerzett képesítés: Szakmai bizonyítvány

3.3. Készségfejlesztő speciális szakiskola nevelési - oktatás Célcsoportja: Az értelmileg akadályozott 8. évfolyamot befejezett tanulók elsősorban Csorna város körzetéből és a Rábaköz településeiről Célja:

Az

értelmileg

akadályozott

tanulók

segítése

szocializációjukban,

a

munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében. Színtere.

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásai.

Módszerei:

Terápiás módszerek munkaterápia, manipulációs tevékenységek. Oktatási módszerek: -

Beszélgetés, megbeszélés

-

Differenciált szervezés, egyéni bánásmód, megsegítés

-

Sokoldalú szemléltetés (ismeretek térbeli alapjainak feltárása)

-

Folyamatos ismétlés.

Nevelési módszerek bíztatás, pozitív megerősítés, dicséret, ellenőrzés.

72


Oktatott modulok  Szövött tárgy-készítő

A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a képzési folyamat során elért eredményeket is. Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmileg akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé.

A képzésről kiadott bizonyítvány A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a Bizonyítványt adunk a tanulók fejlődéséről, valamint részletes javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható életvitele során. A Tanúsítványban bejegyzésre kerülnek: -

a tanuló azonosító adatai,

-

a képző intézmény azonosító adatai (közöttük OM szám), illetve annak a ténynek, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte,

-

a képzési szakterület, a képzési idő és a képzés engedélyezésének száma.

A Tanúsítvány minősítése: – kiválóan megfelelt, – jól megfelelt, – megfelelt, – a képzésben részt vett* lehet.

73


* A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg akadályozott fiatal tanúsítványába.

74


IV. NEVELÉSSEL – OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Az intézménybe járó tanulók számonkérésének és értékelésének regisztrálása az iskolai dokumentumokba 1.1 Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékosok) értékelése Az alsó tagozatban 1.- 4. évfolyamon félévig szöveges, 4. évfolyam második félévében érdemjeggyel történő értékelés van. Az 5-8. évfolyam, a 9-12. évfolyamon, a szakképesítés a tanuló teljesítményét, előmenetelét, tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. . A speciális szakiskolában a szakoktatókkal együttműködve történik a minősítés dokumentálása. A tanulók számára az egyes évfolyamokon a Nemzeti köznevelési törvény adta lehetőségekkel élve az egyéni haladási tempó engedélyezett. 1.2 Értelmileg akadályozottak értékelése 1-8. évfolyamig, valamint a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában 9.-12. Évfolyamig az értelmileg akadályozott gyermekek munkáját félévkor és tanév végén is szövegesen értékeljük. A szöveges értékelés személyre szabott, differenciált. A gyermek aktuális állapotát, viselkedését teljesítményét rögzíti. Fontos, hogy megjelenjen benne a gyermek önmagához mért fejlődése. A tanulók számára az egyes évfolyamokon a Nemzeti köznevelési törvény adta lehetőségekkel élve az egyéni haladási tempó engedélyezett.

75


1.3 Fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevők értékelése A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. 1.4 Beszédfogyatékosok értékelése A tanulók értékelésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: -

A tanuló teljesítménye az egyes tantárgyak tanterveiben meghatározott követelmények alapján.

-

A tanuló önmagához mért fejlődése, az ismeretek elsajátítása, képességeinek minőségi, mennyiségi gyarapodása terén.

-

A tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése.

A tanulók tudásának értékelése, minősítése: Alsó tagozatban szöveges összefoglaló értékeléseket kapnak a gyerekek, amelyről a tanulót és a szülőjét a tájékoztató könyvön keresztül meghatározott időben értesítjük: - félévi értesítő - év végi bizonyítvány Az alsó tagozatban folyamatosan is, illetve félévkor év végén is elsősorban részletes szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat. 1.5 Az értékelés rendszeressége és formái 1.-4. évfolyamon a tanulók munkájáról havonta szöveges értékelés készül a naplóba. Az alsó tagozatban 1.- 4. évfolyam félévig szöveges, 4. évfolyam második félévében érdemjeggyel történő értékelés van. A tanulók számára az egyes évfolyamokon a Nemzeti köznevelési törvény adta lehetőségekkel élve az egyéni haladási tempó engedélyezett.

76


Természetesen a havi érdemjegyes értékelésen túl, más módok és eszközök is alkalmazhatók (naponta, hetente) a tanulók értékelését illetően. Piros pontok, csillagok, jelek, szimbólumok valamennyi évfolyamon ösztönzőleg hatnak. 1.6 Értékelés megjelenítése szimbólumokkal Kiválóan megfelelt: piros csillag Jól teljesített: piros pont Felzárkóztatást igényel: fekete pont Beszédfogyatékosok írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepének súlya. Témazáró, félévi és év végi felmérések százalékos értékelése: 1-3. évfolyam és 4. évfolyam első félév Kiválóan megfelelt:

91% - 100%

Jól teljesített:

77% - 90%

Megfelelően teljesített:

51% - 76%

Felzárkóztatást igényel:

50% alatt

4. évfolyam II. félév 0 – 50% - elégtelen 51% - 63% elégséges 64% - 76% közepes 77% - 90% jó 91% - 100% jeles

1.7 Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelésének alapját a Házirend tartalmazza. Szöveges értékelés módja: 1. Magatartás

- példás - jó - változó 77


- rossz 2. Szorgalom

- példás - jó - változó - hanyag

A magatartás és szorgalom szöveges értékelésénél az alsó tagozatban ajánlott az alábbi mondatbank: Magatartás: Társas kapcsolatainak jellemzői:  Társaira való odafigyelése: kiemelkedő, megfelelő, még fejletlen, szívesen segít, kérésre segít, nehezen nyújt segítséget.  Együttműködése: aktív, nyitott, udvarias, változó, visszahúzódó.  Konfliktuskezelő képessége: kiemelkedő, jó, változó, még fejletlen.  Szokásrendszerhez való viszonya: megbízható, változó, kialakulatlan, elutasító.  Fegyelmezettsége: a szabályokat – mindig, általában – betartja, A szabályok betartása olykor még nehezen megy.  Közösségi munkához való viszonya: önként vállal feladatot, kérésünkre segít,  Szívesen vállal feladatot, feladatvállalása változó, nehezen vállal feladatot,  A vállalt feladatot megbízhatóan, kitartóan végzi. A vállalt feladatot nem végzi el.

Szorgalom:  Figyelme: kitartó, megfelelő, aktivizálható, szétszórt.  Feladattudata: fejlett, elfogadható, változó, jelentősen fejlesztendő.  Tanulási tevékenységeinek jellemzői: egyéni munkája során – önálló, kevés segítséggel  jól dolgozik, indokolatlanul is segítséget kér, probléma esetén nem kér segítséget, gyakran igényel segítséget.  Kitartó, általában kitartó, elkalandozik, könnyen kilép a feladathelyzetből.  Tanórák alatt fegyelmezett, környezetét időnként zavarja, fegyelmezetlen.  Kooperatív munka során (páros, csoportmunka)- együttműködő, segítő, irányító, elfogadó, passzív, öntörvényű.

78


1.8 A tantárgyankénti szöveges értékelés A szöveges értékelés tantárgyanként jelenik meg, és két részből áll: a minősítésből, és a szöveges részből. Félévi és év végi minősítések:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt,  Közepesen megfelelt,  Gyengén megfelelt  A tantárgyi minimumkövetelményeket nem tudja teljesíteni.  Dicséret…….tantárgyból. A minősítéshez kapcsolódik a szöveges rész, amely a minősítést indokolja. A szöveges értékeléshez segítséget nyújt a tantárgyankénti mondatbank. (Lásd. a tantárgyak végén.) Előkészítő osztályban, nincs minősítés, csak szöveges értékelés. A szöveges értékelés félévkor a tanulók Tájékoztató füzetében, év végén a Bizonyítványban jelenik meg. Ezek a dokumentumok írott, és számítógépes formában is elkészíthetők. A pedagógus havonta, de legalább negyedévente írásban tájékoztatja a szülőket a tanuló fejlődéséről. Ez történhet a gyermek Tájékoztató füzetében, vagy más, a pedagógus által választott dokumentumban, írottan vagy géppel kitöltve. 1.9 Magasabb évfolyamra lépés feltételei, tantárgyanként  A minimumkövetelmények teljesítése.  Amennyiben a tanuló részképesség deficitje miatt nem képes teljesíteni a tantárgy minimum követelményét, akkor is tovább haladhat. Ennek feltétele, hogy az adott területekhez

szükséges

képességekben,

a

tananyag

tudásában,

az

eddigi

teljesítményéhez képest, pozitív változás történjen.  Ennek érdekében a következő tanévben differenciált fejlesztést igényel a tantárgy adott területén.

79


Amennyiben a tanuló nem képes teljesíteni a tantárgy minimum követelményét, és semmilyen pozitív változás nem tapasztalható a tantárgy egyik területén sem, a pedagógus az alábbiak szerint járhat el:  Abban az esetben, ha a gyermek első évfolyamra járt, a szülővel való előzetes megbeszélés alapján a tanuló munkája előkészítő jellegűnek minősül, tanulmányait a következő tanévben az első osztályban folytathatja.  Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. Munkája előkészítő jellegűnek minősül.  Amennyiben a gyermek második, harmadik, vagy negyedik évfolyamon tanul, a szülővel és az intézmény vezetőjével egyetértve a tanuló a következő tanévben megismételheti az előző évfolyamot.  Amennyiben a szülő ezzel nem ért egyet:  Esetmegbeszélés után, ahol az intézmény igazgatója, a gyermeket oktató valamennyi pedagógus, szükség esetén a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a gyógypedagógiai asszisztens, a szülő is jelen van- a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz fordulhat, a gyermek vizsgálatát kérve.

2. Az intézmény és partnereinek (szülők, tanulók, pedagógusok stb.) együttműködési formái

Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: 

A Fenntartóval



Az iskola körzetéhez tartozó önkormányzatokkal



Családsegítő intézményekkel, azon belül Gyermekjóléti szolgálatokkal



Gyámhivatallal



A megye gyógypedagógiai intézményeivel



A Rábaköz általános iskoláival, intézményeivel



A Városi Művelődési Központtal, a Városi Könyvtárral

80




A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményével (Győr, Cirkeli u. 31)



A gyógypedagógus, pedagógus és egyéb szociális felsőoktatási képzést folytató felsőoktatási intézményekkel



A gyógypedagógiai asszisztensképző intézményekkel



A Pedagógiai Oktatási Központtal (POK)



Tanulóink szakmai gyakorlati képzését biztosító iskolákkal, termelőüzemekkel, cégekkel



A gyermekorvosi, fogászati szakrendeléssel és a védőnői szolgálattal.



Oktatási Hivatallal



(NMHSZFI) Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság



NAKVI (Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet)



NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara)



GY-M-S Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával



NSZFH (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal)



Vállalkozók Országos Szövetségével



Az intézmény működését szolgáló vállalkozások vezetőivel való kapcsolattartás az intézményvezető és intézményvezető helyettesek hatásköre.



Tűz és munkavédelemi megbízottal



Takarításért felelős vállalkozóval



Étkeztetést biztosító vállalkozás helyi képviselőjével.

A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat és a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az intézményvezetője a bejáratnál és a folyosón lévő hirdetőtáblán, eseti hirdetésekben valamint hangos bemondón keresztül folyamatosan tájékoztatja. A Szülői Munkaközösség választmányának értekezleteken, szóban ad felvilágosítást. 2. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, alkalmanként előre megbeszélt időpontban tájékoztatnak szóban és írásban. 81


3. A napközis nevelők a napközis foglalkozásokon folyamatosan adnak információt. 4. A szülői értekezlet és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai Munkaterv tartalmazza, melyet a porta melletti hirdetőtáblán írásban teszünk közzé. 5. A tanulók és a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőivel, nevelőivel. 6. A nevelő-oktató munka mellett kiemelt feladat a szabadidős programok, mindenek előtt az általános kultúrával kapcsolatos szervezés az iskola falain belül és kívül. A közéleti megnyilvánulásokon a tanulói közösségeket a pedagógusok mellett a szülők és a szülői szervezet képviselői is kiegészítik. (szabadidős foglalkozás, roma napok, tanulók és művésztanárok alkotásainak kiállítása, kirándulásokon való közös részvétel stb.)

3. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelést A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet szabályozza A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. Így például a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadása; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolítása; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzése. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból. A tankönyvrendelést a központ 82


fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, küldi meg azzal, hogy: a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,a pótrendelés határideje szeptember 5. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségnek és a pedagógusoknak. A pedagógusok február 28-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével 3 munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést. A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai munkaközösség és az iskolai szülői szervezet egyetértésével a pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben

nem

szereplő

könyvek,

munkafüzetek,

feladatlapok,

digitális

ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak tankönyvet.

4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A közösségfejlesztési tevékenység keretei

„Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.” Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák 83


kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával

már

alkalmazott

olyan

prior

témák

megjelenítésénél,

mint

a

gyermekszegénység, az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket, a család, mint partner szempontrendszer érvényesülését elősegítendő szülőklubot hoz létre, melyben foglalkozik a lemorzsolódás csökkentésével. Valamint foglalkozik szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának kérdéskör folyamatos megvitatásával. Az Intézményben közösségi tér kialakítására is sorkerült. Ez segíti elő a közösségi szabályokhoz való alkalmazkodást. A játékos keretben zajló órák a magatartás gondokkal küzdő tanulók fejlesztését segítik elő. Az iskola nevelési feladata a tanulók közösségi életének, tevékenységének megszervezése, közvetlen és közvetett irányítása. A közösségfejlesztés érdekében céltudatosan kell tervezni a napirendet, egyes foglalkozások, tevékenységek időtartamát. Kisiskoláskorban kiemelt jelentőségű a játék. Az iskolában a legfontosabb közösség továbbra is az osztályközösség, amelynek fő szervezője az osztályfőnök. Az osztályközösség lehetőséget kell adjon arra, hogy bizonyos közösségi szerepeket – irányító, befolyásoló – befolyásolt – peremhelyzetű – a tanuló átélhessen ill. felnőtt irányításával alkalmazkodni tudjon a mikroközösség együttélési szabályaihoz. A közösségfejlesztés további színterei a napközis csoportok, tanulószoba, szakkörök, sportkörök. Társas kapcsolatok alakítására nyílik lehetőség a kulturális és sportversenyeken, vetélkedőkön a tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli megmérettetéseken. Az iskola hagyományainak ápolása, ünnepek, megemlékezések, az együvé tartozás élményét alakítják ki a tanulókban. A közösségfejlesztés a társadalomba való beilleszkedés egyik fontos eleme. Az iskolai közösségekben modellezhető a szeretet, a tisztelet – mások megbecsülése, megértése – segítése. A tanuló értékelése is fontos közösségalakító tényező. A motiválás, pozitív értékelés, jutalmazás megerősíti a helyes magatartást. A közösség fejlesztésben az egyéni bánásmódnak nagy szerepe van.

84


5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A

gyógypedagógiai

tanulónépesség

taníthatóságát-nevelhetőségét

nagymértékben

befolyásolja szociális hátterük. Tanulóink sérültségükből adódóan mindannyian hátrányos helyzetűek, közel a felük veszélyeztetett. A tanulók jelentős része a társadalom perifériáján élő családi miliőből érkezik. A családok közül sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, illetve a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok táborába. Sokan alkalmi munkából tartják el családjukat, vagy jövedelmük egyetlen forrása a családi pótlék, a rendszeres nevelési segély. Tanításunk során hatványozottan érzékeljük, mennyire fontos lenne a rendezett családi háttér, a szülők odafigyelése gyermekükre. Éppen ezért iskolai tevékenységeinket megértő pedagógiai hozzáállással szervezzük. Iskolánkban elsődleges szerepet kap a nevelés, a személyes kapcsolat kialakítása a tanulókkal. Hiszünk abban, hogy a speciális tevékenységek /rehabilitációs foglalkozások, szakkörök, érzelmi nevelésre építő diákfoglalkozások/ pozitív változásokat idéznek elő a tanulók személyiségében. Ez a változás olyan erőt képvisel, amellyel képessé válnak beilleszkedni a társadalomba. A tanulók személyiségében bekövetkező fejlődés a tanulók szociális és kognitív hátteréhez képest történő változásban az ún. hozzáadott pedagógiai értékben mutatható ki. Minél alacsonyabb szintű egy tanuló családi és szociális háttere, annál nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az iskolának, hogy felzárkóztassa az intézmény normáihoz. A hozzáadott pedagógiai érték azt a csekély vagy nagyobb mértékű hozamot jelenti, amely a tanulók viselkedésében, tudásában, iskolához való viszonyulásában jön létre az iskolai képzés eredményeképpen. A sajátos nevelési igényű tanulók speciális személyiségfejlődése a fejlődést meghatározó, befolyásoló biológiai és környezeti okokra vezethető vissza. A tanulók személyiségének szabad kibontakozásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükséglethez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír. Optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása mellett, olyan többletszolgáltatásokat nyújtson az iskola, amelyekkel a neveltetésükből, helyzetükből, állapotukból eredő hiányok részben/ vagy teljesen megszüntethetők. A gyógypedagógiai fejlesztésnek a tanulók sajátos fejlődési üteméhez alkalmazkodva szolgálnia kell - a harmonikus személyiség alakítását - az önfegyelmet - a tudatos magatartást

85


- a céltudatos feladat és munkavégzést A társadalmi beilleszkedés érdekében előtérbe kerül a társas kapcsolatok fejlesztése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre Célkitűzéseink között szerepel a személyiség értelmi, érzelmi és akarati oldalának fejlesztése, a tanulók önismeretének, önértékelésének erősítése. Felső tagozatban havi rendszerességgel diák önismereti foglalkozásokat tartunk. A tanulói értékelési formák közül a fejlesztő értékelés is alkalmas a személyiség pozitív irányú befolyásolására. Pedagógiai munka során törekedni kell a jó légkörű, gyermekközpontú közösségek kialakítására, melyben a nevelő személyisége megfelel a példamutatásra.

6. Környezeti nevelés Törvényi háttér Magyarország Alaptörvénye a XXI. cikkben rendelkezik arról, hogy: (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskola felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Jövőkép, alapelvek, hosszú távú célok

86

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola 

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életükre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik



életükben való környezettudatos szemlélet megalapozása

Pedagógiai célok 

környezet – és fogyasztóvédelmi szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén.



Nagy hangsúlyt fektetünk az ismeretek gyakorlatban történő szemléltetésére is.

Alapelvek  

az egyéni haladási ütemhez mért fejlődést szem előtt tartó nevelés, oktatás szelektív hulladékgyűjtés, takarékosság, fenntartható fejlődésre nevelés



-a tanulók otthoni és későbbi kultúra fejlesztése



tudatos fogyasztó és környezetvédő magatartás kialakítása



az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és



erkölcsi megalapozása



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése



fenntarthatóságra nevelés



a környezetetika hatékony fejlesztése



érzelmi és értelmi környezeti nevelés



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés



tolerancia és segítő életmód kialakítása



a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése



az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése

Feladatok 

vásárlási szokások kialakítása



pénz megismertetése, takarékosság



tankonyhai tevékenységek, szavatosság, tárolási módok, mértékletesség



üzletek felkeresése, áruismeret 87

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola 

környezettudatos csomagolás és szállítás



hulladékkezelés, szelektálás, komposztálás



esztétikus környezet kialakítása



növénygondozás

Az iskolai környezet 

Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezet barátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá.

Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak: 

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok



pedagógusok, dolgozók példamutatása



a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása



termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek természetes anyagokkal történő díszítése



az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság)

Környezeti nevelés színterei 

- az összes tantárgy tanórai foglalkozásai



- tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek)



- környezetvédelmi napok (autómentes nap; madarak, fák napja; víz világnapja; Föld napja)



- hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel)

Módszerek 

szituációs játékok



előadások



kirándulások



versenyek



bemutatás és tevékenykedtetés



megfigyelés 88


Figyelembe véve tanulóink sajátos nevelési igényéből fakadó egyéni adottságaikat, korlátaikat és lehetőségeiket, az iskolai élet minden tevékenységét áthatja a fenntarthatóság szemlélete. Segíti a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakításában. Eligazítja őket a környezeti problémák felismerésében és azok kezelésében. Fejleszti felelősség érzetüket a környezet állapotának megőrzésére. Ezáltal a környezettel kapcsolatos nézeteik erkölcsi alapértékké válnak Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva építettük be az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete – 5-12. évfolyamon – tanévenként 10 óra.

7. Egészségnevelési program Magyarország Alaptörvénye a XX. cikkben rendelkezik arról, hogy: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról) Jövőkép, alapelvek, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életükre megfelelő ismeretekkel, készségekkel

és

szemlélettel

rendelkezzenek

az

egészséges

életmód

szabályainak

ismeretében. A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. Az oktató-nevelő munkán kívül számos más óvóvédő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia.

89


Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot, ahogy az egészségnevelés sem csak a tanórákon, hanem más szakértő, segítő szervezetekkel közösen lebonyolított programok formájában valósulhat meg. Nagy hangsúlyt fektetünk az ismeretek gyakorlatban történő szemléltetésére is.

Alapelvek - a fejlődést önmagukhoz mérten értékeljük - sajátos tanulói képességek figyelembevétele Pedagógiai célok - Korszerű ismeretek átadása, melyek tudatában a tanulók megfelelő készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzésére és védelmére. - Az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése. - Társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése. - A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása. - Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani,stressz helyzetet kezelni. - Mutassunk rá a szabadidő hasznos eltöltésének módjaira! - Alakítsuk ki az egészséges étkezés iránti igényt! - Fontos a mozgás és a sport megszerettetése

Feladatok - egészséges életmódra nevelés - a tanulók testi, lelki, szociális fejlődésének elősegítése - baleset-, és betegségmegelőzés - pozitív szokások, magatartások kialakítása - tömegközlekedés és gyalogosközlekedés szabályainak megismertetése - helyes táplálkozási szokások kialakítása - öltözködési szokások megtanítása - testi higiénia kialakítása 90


- koordinációs és kondicionális képességek megalapozása - pozitív személyiségszokások megerősítése Az iskolai környezet A gyermekeknek életkori sajátosságaiknak megfelelően nagy a mozgásigényük. A mozgás alapvető emberi tevékenység, mely nem csak hely- és helyzetváltoztatásban nyilvánul meg, hanem kommunikálni, koordinálni is lehet vele, mindig valamiféle cselekvést eredményez. A szervezet kiegyensúlyozott működéséhez szükséges a mozgásigényt is kielégíteni, mely alkalmas: - többletenergia levezetéséhez - aktív pihenéshez - kötött figyelem feloldásához - szervezet megfelelő működéséhez, karbantartásához (keringési, légzési rendszer) - tanulási folyamatok elősegítéséhez. Egészségnevelés színterei - az összes tantárgy tanórai foglalkozásai - tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, rendezvények, versenyek) - egészségvédelmi napok - hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel) Módszerek - szituációs játékok - felvilágosító előadások - kirándulások - versenyek - bemutatás és tevékenykedtetés - megfigyelés

91


8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység Cselekvési terv: - problémafeltárás - megoldásra váró feladatok csoportosítása - törvények, rendeletek ismertetése - különböző szociális juttatások lehetőségeinek feltárása - szülőnek segítségnyújtás ügyintézésben (kérvényírás, pedagógiai vélemény adása, iskolalátogatási igazolás) A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknak lehetőséget adunk iskolán belüli fokozott fejlesztésre, rendezvényeinken való szereplésre, bevonjuk őket minden olyan tevékenységbe, amely kompenzálja hátrányos helyzetüket. Sikerélményhez juttatjuk őket. Olcsó vagy ingyenes táborozásokat szervezünk, igénybe veszünk pályázati lehetőségeket is. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a szülővel és osztályfőnökkel közösen intézkedik a különböző szociális juttatások megszervezésében. Felkutatjuk az anyagi hátteret erősítő intézkedések lehetőségeit. Külső kapcsolatrendszert építünk ki a gyermek illetve a családsegítés érdekében. Az intézmények, szervezetek munkatársait vendégül látjuk iskolánkban. Fontosnak tartjuk a személyes kapcsolattartást, hogy az ügyintézők megismerjék tanulóinkat, munkájukat, képességeiket, az intézményünkben folyó szakmai tevékenységet.

9. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata az új rendszer szerint Intézményünkben a tanulók fizikai állapotának, edzettségének felmérése a Magyar Diáksport Szövetség által elfogadott NETFIT rendszerrel történik. A szövetségtől kapott eszközökkel a testnevelést tanító pedagógusok végzik el a méréseket az intézmény általános iskola 5-8. és a speciális szakiskola 9./E, valamint a 9.- 10. szakképző osztályaiban. Az eredményeket az erre

92


a célra létrehozott központi adatbázisba, a mérést végző pedagógusok töltik fel, minden tanévben, a Magyar Diáksport Szövetség által megjelölt határidőig. A felmérést tanévenként kétszer, minden évben ősszel, és tavasszal, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével történik. A mérést legfeljebb két hétig terjedő időszakban kell elvégezni, melyet osztályonként, tanulónként a testnevelést tanító pedagógus végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

93


10.

A

Gyermek-

és

Ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

tevékenység A gyermekvédelem meghatározása A gyermek- és ifjúságvédelem célja minden gyermek, fiatal harmonikus testi- lelki, ill. szociális fejlődésének biztosítása. Ez nemcsak a gyermek segítését, hanem a szülők, a család támogatását is magában foglalja. A gyermekvédelmi tevékenység két részre osztható: általános és sajátos. Az általános gyermekvédelem a családban élő gyermekek védelmével foglalkozik; míg a sajátos vagy speciális gyermekvédelem a családban élő veszélyeztetett, vagy a családból kikerült gyermekek védelmét jelenti. Az iskolai gyermekvédelem Az iskolai gyermekvédelem sokrétű, összetett és nagyon jelentős szerepet tölt be a felnövekvő nemzedékek életében. A gyermekvédelmi törvény szellemisége szerint a gyermek érdeke az, hogy saját családjában nőjön fel, az iskolának, a pedagógusnak ebben kell segítséget nyújtania - más szakemberekkel: a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal, iskolai szociális munkással, orvossal, védőnővel együttműködve -, aktív szerepet vállalva a gyermekek védelmében. Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre hirtelen kitágult. Az iskolás korosztály idejének jelentős hányadát tölti oktatási-nevelési intézményben. Naponta hallott közhely: a megváltozott társadalmi viszonyok, a szülőkre nehezedő egzisztenciális terhek, a túlhajszoltság stb. következtében eltolódott a család és a gyermekellátási intézmények szocializációban betöltött szerepének aránya. Az óvoda, iskola hirtelen új feladatokkal találta magát szemben: egyre inkább az itt dolgozó pedagógusok kénytelenek ellátni a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs, korrekciós funkciót is. Fokozottan jelentkezik ez a probléma az olyan intézményekben, ahol a gyermekek jelentős része hátrányos családi környezetből érkezik. Sokszor tapasztaljuk, hogy a szülői feladatok kisebb- nagyobb hányadát magunkra kell vállalnunk.

94


A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős gyakorlati feladatai 1. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, az általános prevenciót szolgáló szervezési és tájékoztatási feladatok Az általános prevenció, a veszélyeztetetté válás megakadályozása a gyermekvédelmi felelős egyik legfontosabb feladata. Összetett, sok színtéren zajló munka ez: Tanári közösségen belüli teendők: 

Szemléletformálás;



Ismertető, tájékoztató anyagok közreadása, ajánlása;



Részvétel az iskola pedagógiai programjának kialakításában;



Folyamatos együttműködés az intézmény vezetőjével, osztályfőnökökkel.

Teendők a szülők körében: 

Részvétel a szülői értekezleteken, tájékoztatás, szemléletformálás;



Előadások, fórumok szervezése szülőknek.

A tanulókkal kapcsolatos feladatok:  Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. 

Ismeretterjesztő programok szervezése;



Folyamatos

tájékoztatás

a

támogatásokkal,

segítő

szervek

elérhetőségével

kapcsolatban, szakemberhez való hozzájutás megszervezése. Egyéb feladatok: 

Gyermekek, szülők, pedagógusok tájékoztatása a gyermekek jogairól, a gyermek jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról, azok elérhetőségéről;



Programok szervezése az egészséges életmódról, káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről;



Feltárja az indokolatlan iskolai hiányzások okait



Segélykérési lehetőség biztosítása a gyermekek számára;



Fogadóóra biztosítása a szülők, pedagógusok, családsegítők, stb. számára; 95




Pedagógusok felkészítése a veszélyeztető tényezők, korai tünetek felismerésére;



Kapcsolattartás a gyermekvédelmi rendszer tagjaival: családsegítő-, gyermekjóléti-, népjóléti szolgálatok, pártfogó felügyelők, rendőrség, védőnő, stb.



Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.



Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi

feladatot

ellátó

fontosabb

intézmények

(pl.

Gyermekjóléti

Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb.) címét és telefonszámát. Veszélyeztetettség felismerése, jelzési kötelezettség A gyermekvédelmi felelős feladata, hogy biztosítsa az iskolán belül a gyermek veszélyeztetettségének felismerését. Az önkéntes segítségkérés azonban nem elég. Az ifjúságvédelmi felelősnek információkat kell gyűjtenie, tájékozódnia kell. A tájékozódás formái: 

Rendszeres fogadóórák tartása, tájékoztatás az elérhetőségekről;



Információszerzés az iskolában törvényesen fellelhető adatok alapján;



Anonim tesztek, felmérések;



Rendszeres esetmegbeszélések a tanári közösségen belül;



Rendszeres

kapcsolattartás

a

gyermekvédelmi

jelzőrendszer

tagjaival

(pl.:

gyermekjóléti szolgálatok). A gyermek veszélyeztetettségének felismerése után a gyermekvédelmi felelős köteles jelezni a megfelelő intézmény felé (családsegítő szolgálat, gyámhivatal, jegyző, rendőrség, stb.). 2. Dokumentációs feladatok A gyermekvédelmi felelős feladatai közé tartozik, hogy nyilvántartást vezessen a veszélyeztetett

gyermekekről,

az

esetek

jelzéséről,

kapcsolatfelvételekről,

családlátogatásokról, stb. A dokumentáció legcélszerűbb formája a munkanapló vezetése. Fontos, hogy a megtett intézkedések visszakereshetőek legyenek, nemcsak a gyermekvédelmi felelős munkájának egyszerűsége miatt, hanem a bizonyíthatóság miatt is. (Előfordul néha, hogy akár a

96


gyámhivatal vagy a rendőrség számára írásos bizonyítékot kell szolgáltatni a megtett intézkedésekről.) 3. Adatvédelemmel, adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályok A közoktatási törvény meghatározza a közoktatási intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok körét. Nyilvántartott adatok: 

gyerek neve, születési helye, ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma;



a szülő neve, állandó és ideiglenes lakcíme és telefonszáma;



a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok;



a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok.

Az adatok továbbíthatók: fenntartó, rendőrség, bíróság, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv (pl.: gyámhivatal, járási hivatal, jegyző). 4. Jelzések A gyermekvédelmi felelős felé a jelzések írásban történnek. Az első igazolatlan óra után és minden alkalommal mikor a tanuló indokolatlanul hiányzott, az osztályfőnökök felszólítást küldenek a tanuló családjának a rendszeres iskolába járásra vonatkozóan. Az igazolatlan hiányzásokat az osztályfőnökök az első alkalom után szóban, 10 óra igazolatlan mulasztás esetén írásban jelzik. a harmadik írásbeli felszólítást követően jelzik írásban. Ezt követően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban, sürgős esetben telefonon ill. faxon is jelzi az ügyet az illetékes Gyermekjóléti Szolgálat felé. Továbbá 10, 30, majd 50 igazolatlan óra esetén a Gyermekjóléti Szolgálaton túl az intézménynek jelzési kötelezettsége van az illetékes jegyző és a Járási Hivatal irányába. Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak: A jelzés írásban történik, általában – a probléma jellegétől függően – esetjelző lapon. Ez tartalmazza az esetet jelző intézmény nevét, címét; a jelző személy nevét, elérhetőségét; a gyermek adatait; az eset rövid leírását és a megtett intézkedéseket. Sürgős esetekben az írásbeli jelzéssel együtt telefonon történő jelzés is szükséges.

97


V. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Személyi: Gyógypedagógiai tanár

14 fő

Pszichológus

1 fő

Általános iskolai tanár

6 fő

Tanító

5 fő

Egyéb pedagógiai végzettségű

1 fő

Mérnök

2 fő

(konduktor, óvónő) Gyógypedagógiai asszisztens

4 fő

Gyermekfelügyelő

1 fő

Iskolatitkár

1 fő

Portás

1 fő

Tartósan távollévő

8 fő

Összesen:

44 fő

Az intézmény feladatköréből adódóan hangsúlyos munkakörnek minősül mindaz melyet gyógypedagógiai végzettséggel lehet csak ellátni. A szakosodás, specializáció, pedagógus szakvizsga és továbbképzés, önképzés rendszerében folytatjuk kollégáink szakmai továbbfejlődését a gyógypedagógia területén. Tárgyi: 2004. február 16.-án intézményünk 2 új épületben elfoglalta helyét. Erzsébet királyné u. 64.-ben (székhely) az -

Óvoda

-

Általános Iskola

-

Pedagógiai Szakszolgálat

Arany János u. 19.-ben (telephely) Speciális Szakiskola

-

Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

98


Működését új berendezési tárgyak és nevelést – oktatást segítő eszközökkel kezdte. A jóváhagyott eszközfejlesztési tervnek megfelelően az anyagi lehetőségek keretein belül továbbfejlesztjük. A berendezések egy része (informatikaoktatás, irodatechnika) használt eszközökkel indult, mely területen prioritási sorrendben fejlesztést kívánunk végrehajtani.

99


VI. AZ INTÉZMÉNY MIP PROGRAMJA Az Arany János EGYMI minőségirányítási programot dolgoz ki, működteti a Comenius 2000 I intézményi modelljét melynek záró beszámolója 2004. május 04.-én elfogadásra került. A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. Partnerközpontú működés Az intézmény működése, működtetése partner központú.

Legfontosabb partnereink:

Közvetlen partner

-

a gyógypedagógusok

-

a diákok

-

a szülők (a szülői szervezetek)

-

a fenntartó (KLIK)

-

SZMSZ-ben felsoroltak

-

Alapítványok, egyesületek.

Közvetett partnereink:

Az intézmény neve:

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola,

Az intézmény rövid neve:

Arany János EGYMI

Székhelye:

9300 Csorna, Erzsébet királyné u. 64.

Telefon/fax:

96/261-467

Telephely:

9300 Csorna, Arany János u. 19.

Telefon:

96/260-821

E-mail címe:

[email protected]

Honlap:

www.aranycsorna.hu

Típusa:

közoktatási intézmény

Működési területe:

Győr-Moson-Sopron Megye

Alapító és irányító szerv

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium


1055 Budapest Kossuth Lajos tér 2.-4.

Középirányító szerv

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerület


9021 Győr, Nádor tér 4. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Csornai Tankerület 9300 Csorna, Laky Döme u. 3.

100

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola A középirányító szerv vezetője a Kormányrendelet 11 § (1.) bekezdésében meghatározott hatásköreit, jogait és feladatait a kormánymegbízott egyetértésével gyakorolja. A fenntartó szerv neve, székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: Alapító Okirat száma:

Önállóan működő és gazdálkodó

IX-09/30 200/2012

Minőségügyi előzmények A Comenius 2000 I. pályázatát megnyerve kezdtük el az iskola Minőségbiztosítási Programjának kidolgozását, fejlesztését, a szolgáltatások lehetőségét, a partneri igények feltérképezését,

a

humán

erőforrás

rejtett

tartalékainak

feltárását.

Feltérképeztük

erőforrásainkat, azonosítottuk az intézményben alkalmazott módszereket. /PDCA gyakorlati alkalmazását, a dokumentumelemzést/ Kiépítettük a partnerközpontú működést; azonosítottuk folyamatainkat, szabályoztuk, felülvizsgáltuk belső szabályzó rendszerünket, elkészítettük a záró beszámolót. A vizsgálat megállapította, hogy az irányított önértékelés elérte célját, segített azonosítani erősségeinket és a fejlesztendő területeinket. Az értékelés alapján a záró beszámolót elfogadták. A Coménius 2000 I. modell sikeres elfogadás után is folyamatos feladat maradt a partnerközpontú működés és a folyamatokkal szabályozott területek működtetése és állandó fejlesztése.

101


MINŐSÉGPOLITIKA Küldetésnyilatkozat

Intézményünk a csornai Arany János EGYMI többcélú, összetett oktatási intézmény, amely tanulóit olyan kínálattal várja, hogy egyéni képességeiknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. Iskolánkba különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók járnak. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. A

gyermekbarát,

családias

légkör

tanulóink

képességeinek

kibontakoztatását,

személyiségfejlesztését segíti. Igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő-oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Térségünkben működő oktatási intézményként biztosítani kívánjuk a különböző képzések közötti átjárhatóságot, a 0-23 éves korig egyetlen helyen történő fejlesztés, nevelés, tanulás lehetőségét. Minőségpolitikai nyilatkozat

Intézményünk nyitott a társadalmi és oktatáspolitikai változások követésére, a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra; információcserére törekszik. A partnerek együttes igényeinek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. A szülőknek, tanulóknak tetsző szabadidős tevékenységet kínálunk. Kapcsolatot tartunk külföldi iskolákkal. A szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, rugalmasan, alkalmazható ismereteket közvetítünk.

102


Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működünk. Iskolánk dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. Minőségpolitikai célok Cél:

A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.

A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok:

-

Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez

-

A partnerek 60 %-a visszajelez,

-

Az

erőforrások,

értékek

figyelembe

vételével

a

visszajelzett igények beépítése, illetve betervezése. Indikátorok

Cél:

-

A visszaadott partneri mérési lapok számának változása

-

A szöveges vélemények mennyiségi változása

-

A megkérdezettek válaszadási hajlandósága

-

Elvárások-megvalósítható elvárások aránya

Struktúrált oktatási rendszer működtetése; kínálatának folyamatos fejlesztése

A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok: -

A partneri igények

megismerése után

az

igény

kielégítése Indikátorok:

Cél

-

A változások száma a jelzett idő alatt

-

Jelentkezők és felvettek aránya

-

A résztvevők számának változása az oktatási formában

Az iskola partnereinek és a munkaerő-piaci kínálatnak megfelelő szakképzési igények, szakok kialakítása

A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok: 103


- A partnerek egyeztetett igénye után induljon a szakképzési program Indikátorok:

Cél:

-

A képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya

-

A partneri kérdőívek

Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása

A megvalósítás időtartama 1 év Sikerkritériumok:

- Szabad sáv érdeklődésnek megfelelő hasznosítása - Tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése

Indikátorok:

- A partneri igények kimutatása felméréssel - Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása - A résztvevők számának változása

Cél

Nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése

Megvalósítás időtartama 1 év Sikerkritériumok:

- A partnerekkel történő együttműködés

Cél:

Az intézmény által képviselt értékelt beépítése a napi oktatásinevelési gyakorlatba

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok

- A mérések-értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás

Indikátorok

- csak a konkrét mérések ismeretében határozható meg nem minden esetben számszerűsíthető

Cél:

Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása

A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok:

Indikátorok:

-

100%-os szakos ellátottság a nevelőtestületben

-

Évente legalább két tantestületi továbbképzés

-

A továbbképzési terv teljesítése

-

Az alkalmazottak megfelelő képesítése

-

A hiányzó szakemberek száma

-

A továbbképzések fajtái, területei a továbbképzésen részt vettek száma

104


Cél:

Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál

A megvalósítás időtartama: Sikerkritériumok:

1 év illetve folyamatos -

Rendszeres módszertani továbbképzés

-

Részvétel

évente

szakmai

továbbképzésen,

tapasztalatcserén Indikátorok

-

Belső képzések szervezése

-

Továbbképzésen résztvevők és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása

Cél:

A szervezeti kultúra fejlesztése

A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok

-

A klímateszttel kimutatott pozitív változás

Indikátorok:

-

Klímateszttel mért változások

Cél:

Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel

A megvalósítás időtartama: -

folyamatos

Sikerkritériumok:

Működő kapcsolat a kistérség iskoláival, intézményeivel,

-

szervezeteivel Indikátorok:

-

Működő kapcsolat a város intézményeivel, szervezeteivel

-

Közös továbbképzések programok számának változása

-

Együttműködési megállapodások száma, jellege azok változása

Cél:

Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése

Megvalósítás időtartama: Sikerkritériumok

5 év Az értékelési mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak beépíthetőek

Indikátorok:

-

Az értékelések mérések száma

-

Az elemzésről készült dokumentumok

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva (5 évente) fejlesztési irányokat konkrét minőségügyi célokat határoz meg.

105

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER

A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési programban. A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében Az intézmény vezetője elkészíti a minőségfejlesztési tervet. Szervezetet hoz létre és működtet a minőségfejlesztési terv végrehajtására. Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. Biztosítja a működés feltételeit, lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére, és biztosítja a jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását. Menedzseli az intézményt. Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. Felügyeli a rendszer működését. Folyamatok, szabályozások rendszere. Partnerkapcsolatok irányítása Cél: Partnerközpontú működés fenntartása, fejlesztése. A partnerek igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Az együttesen, több partnertől jelentkező igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása. A lehetőségekhez mérten az igények kielégítése.

Feladat

A meglévő C-I. folyamatos fejlesztése.

Meglévő elemek:

C-I - 1.1.

A partnerek azonosításának folyamata.

106


C-I- 1.2.

A partnerek igény, és elégedettség mérési szabályzatát bemutató folyamat, eljárási rend.

C-I – 1.3

Összefoglalás a partneri igény és elégedettségmérés folyamatáról és eredményeiről.

Fejlesztendő elemek Szülői szervezetek és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba rögzítése. Tervezés. Cél: Az intézmény, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő ellenőrizhető tevékenységek sora legyen.

Feladat Érvényesüljön a stratégiai tervezés. Operatív tervek készüljenek (munkaterv, továbbképzési terv stb.) Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Meglévő elemek Pedagógiai program (helyi tanterv) SZMSZ Éves tervek (Munkaterv, továbbképzési terv, ellenőrzési terv stb.) Házirend Munka és tűzvédelmi terv Fejlesztendő elemek MIP Intézményi értékelés, mérések Cél: Kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben 107


Feladat: A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlítható elemzések készítése A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába. Meglévő elemek C-I-2.2.1

Az irányított önértékelés szabályzata

C-I-2.3.

Irányított önértékelés általános elemzése

Fejlesztendő elemek: Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működtetése. Mérési szakember továbbképzése. Külső mérések lebonyolítása Ellenőrzés Cél: A normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés biztosítása. A külső – jogi, törvényességi, hatóság, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése. Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására.

Feladat: Az ellenőrzési szintek meghatározása A vezetői ellenőrzés területeinek meghatározása. Az ellenőrzési feladatok átruházása, ezeknek a területeknek a meghatározása, az ellenőrzés tervezése, a beszámolás, dokumentálás rendjének meghatározása. A PDCA ciklus működtetése. Meglévő elemek: Éves ellenőrzési terv A Fenntartó ellenőrzési terve. Fejlesztendő elemek: Auditorok kiképzése, megbízása. 108


Nevelés – oktatás Cél: Az iskolai dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működnek. A biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert tanulóink, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskolánkban járó tanulók fizikai és lelki egyensúlya összhangjának megteremtésére törekszünk.

Feladat: Egyeztetés után a partneri igényeknek és a lehetőségeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása. A szülőknek, tanulóknak tetsző, hasznos, nevelési-oktatási céljainkat szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységek biztosítása. A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési – oktatási közös követelmények érvényesítésére. A tanulás támogatása; ennek érdekében a megfelelő körülmények biztosítása. A neveltségi szint emelése. A pedagógusok célirányos továbbképzése. A meglévő CI folyamatok működtetése és fejlesztése Meglévő elemek: C-I-2.8.

Az adottságok és az eredmények összehasonlítása

C-I-2.9.

A probléma és elvárásai –lista, célok meghatározására

C-I-3.

A személyi higiénia és egészségmegőrzés

C-I-3.2.

Fejlesztési területei.

Fejlesztendő elemek: A Pedagógiai Program és a helyi tanterv átdolgozása kiegészítve az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés témájával. A tanulók beszédstílusának fejlesztésének kidolgozása.

109


Folyamatos fejlesztés: Cél: A minőségirányítási rendszer folyamatai beválásának, eredményeinek mérésével, beavatkozás a mérés eredményének ismeretében.

Feladat A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése. Belső audit tevékenység. A PDCA ciklus működtetése A fejlesztések tervezése, szabályozása. Meglévő elemek: Statisztikai adatgyűjtési folyamat Fejlesztendő elemek: Minőségügyi szervezet kialakítása MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

PROGRAM

KIALAKÍTÁSÁHOZ

SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK, FELADATOK

Prioritás Feladat

Időskála Bemenet Kimenet Felelős

A szülői szervezet és az intézmény kapcsolatának külön dokumentumba rendezése MIP Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működése.

Mérési

szakember

kiképzése (alkalmazása) Auditorok képzése, megbízása Pedagógiai program, helyi tanterv átdolgozása

110


A dokumentumok kezelésének rendje A minőségirányítási dokumentumokat az iskolában érvényben lévő Ügyviteli és iratkezelési hozzáférhető minden alkalmazott számára az igazgatói irodában elhelyezett nyomtatott példány.

Intézményi Minőségirányítási Program Minőségirányítási Programjának kiegészítése 1. Intézményünk

többcélú

gyógypedagógiai

intézmény.

Jelenleg

Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Struktúrájában az alábbi szervezeti felépítésben a) Óvoda -

Többségi óvodába nem integrálható gyermekek részére

b) Általános iskola -

Tanulásban akadályozottak részére

-

Értelmükben akadályozottak részére

-

Fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára

-

Beszédfogyatékosok részére

c) Speciális szakiskola -

Tanulásban akadályozottak (enyhe értelmi fogyatékosok) részére (5 szakmában folyik az oktatás-nevelés)

-

Értelmükben akadályozottak (középsúlyos értelmi fogyatékosok) részére

d) Utazó gyógypedagógiai feladatok ellátása -

Különleges bánásmódot igénylő SNI gyermekek gyógypedagógiai ellátása

-

szurdopedagógiai ellátás

-

Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek ellátása

-

a logopédiai ellátás,

-

Ayres-terápia

-

Pszichodráma 111


2. Minőségpolitikai célok a) A kiosztásra kerülő kérdőívek közel 60 %-ban visszaérkeztek b) Az oktatási rendszer működését bővítettük, szakmakínálatunk két szakmával bővült (parkgondozó, dísznövénytermesztő). Egy szakmát struktúrájában változtattunk. Varrómunkás helyett textiltermék összeállító képzést vezettük be. 2007-ben az intézmény speciális szakiskolájába beíratott gyerekek száma örvendetesen megnőtt. 2012. a Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai képzését átalakítottuk: a következő tanévtől a szövött tárgykészítő, és a háztartástan képzés keretében készítjük fel az értelmileg akadályozott tanulókat az önálló életvitelre. 3. 2005-2006.-ban elvégeztük a tanulók nyomon követéses vizsgálatát, mely szerint a nálunk végzett tanulók kb. 40%-a elhelyezkedett a tanult szakképesítésében. 4. A szabadidős programok és a tanórán kívüli tevékenységek növelése folyamatos volt. Bevezettük a családi napok című rendezvényeinket, melyeket a Karácsonyi és a Húsvéti ünnepek köré csoportosítottunk, a délutáni informatikai és a sportolási tevékenységeket kibővítettük. A kérdőívek alapján a visszajelzés egyértelmű volt, mely szerint még több igény mutatkozott a szülők és a gyermekek felől egyaránt. Sajnos a részvételi arányok nem változtak. Minden szabadidő programban ugyanazok a gyerekek és szülők vettek részt. Így némi ellentmondás mutatkozik az igény és a meglévő változatos programok részvétele között. 5. Nemzetközi

kapcsolatok

fenntartása,

fejlesztése

területén

sokat

tettünk.

Kapcsolataink vannak Ausztria, Anglia, Spanyolország, Lengyelország, Németország hasonló felépítésű intézményeivel. 2006 májusában voltunk Angliában, ezt megelőzően Bécsben, Németországban jártak gyermekeink és az őket kísérő pedagógusok. -

2010-ben pályáztunk a Tempus Közalapítvány által kiírt Comenius iskolai együttműködések projektjére, melynek témája az S.O.S. Nature címet kapta. A programok során olyan tevékenységeket végeztünk, melyek a természet-, és környezetvédelem körébe tartoztak. A pályázat során szoros kapcsolat alakult 112


ki a résztvevő intézmények között. (Románia, Csehország, Törökország, Észtország, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Lengyelország) -

2012-ben ismételten elindultunk a Tempus Közalapítvány által kiírt Comenius iskolai együttműködések pályázatán. A projekt témája Healthy Lifestyle, melynek keretén belül az egészséges életmód kialakítását és fenntartását kívánjuk átadni diákjainknak különböző módszerek, feladatok segítségével. Ebben a pályázatban román, lengyel és török partnerekkel tartjuk a kapcsolatot.

6. Nyitottság- önfejlesztés az alkalmazottaknál. Az intézményben rendszeres módszertani előadásokra kerül sor. Évente 2-3 alkalommal hívunk külső előadót, ahhoz hogy nevelési vagy új terápiás eljárásokba, nyújtson segítséget pedagógusainknak. 7. A klímateszttel kimutatott változás a vezetés, a pedagógusok, és a technikai dolgozók tekintetében kifejezetten pozitív volt. A pedagógiai munkát segítő asszisztensek voltak a klímát illetően elégedetlenek. 8. Folyamatos cél, a partnerkapcsolatok fenntartása, fejlesztése. A Szülői Munkaközösség és az intézmény kapcsolata a Szülői Munkaközösség SZMSZ-ében szabályozott. A szülők részére Szülői Tréninget szerveztünk. A mérés tekintetében a külsős szakoktatókkal való kapcsolat jobbítása a cél. A szakoktatók minden iskolai rendezvényre meghívást kaptak és kapnak a jövőben is. A szakképzési programok éven át, folyamatos kapcsolattartás keretében teljesítettük és fogjuk teljesíteni! 9. Tervezés tekintetében érvényesül a stratégiai tervezés! A MIP-ot folyamatosan fejlesztjük, felülvizsgáljuk. Munkánkat éves munkaterv alapján végezzük. Minden olyan tervdokumentációval rendelkezünk, mely az intézmény működéséhez elengedhetetlen. 10. Az intézményi értékelés tekintetében sikerült megvalósítani a mérési értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztését, beépítését a mindennapi munkába. A pedagógusok

113


mérés-értékelése kidolgozásra került, melyet intézményünk nevelőtestülete elfogadott. Fenntartói jóváhagyás után ezt a mérési-értékelési rendszert fogjuk használni. 11. Ellenőrzés tekintetében minden területen megtörtént a feladatok átruházása, a beszámoltatás,

dokumentálás

rendjének

meghatározása,

a

vezetői

ellenőrzés

meghatározása. 12. A nevelés-oktatás területén feladatainkat folyamatosan fejlesztjük. Így A szakképzés területét bővítettük, igazodva a tanulók képességeihez. két szakma megnevezésében más lett: varrómunkás helyett- textiltermék összeállító, 2012. sütőipari munkás helyett sütőipari és gyorspékségi munkás. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola szakmai képzését átalakítottuk: a következő tanévtől a szövött tárgykészítő, és a háztartástan képzés keretében készítjük fel az értelmileg akadályozott tanulókat az önálló életvitelre. Sikerült a pedagógusok közötti együttműködési folyamatának javítása. A tanulás támogatására megfelelő körülményeket tudunk biztosítani. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv folyamatos felülvizsgálata fontos a közös követelmények még célszerűbb érvényesítésének érdekében. A pedagógusok folyamatosan teljesítik továbbképzéseiket. Az egészségfejlesztés és az egészség megőrzés témájával, a testi fejlettség, és fizikai teljesítőképesség diagnosztikus mérő rendszerével, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokkal, valamint a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek meghatározásával egészítettük ki Pedagógiai Programunkat.

114


VII. A tantárgyak óraszámai az enyhén értelmi fogyatékos tanulók alsó tagozata (1-4. évfolyam) számára Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

7

Idegen nyelvek

-

-

-

-

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Természetismeret

-

-

-

-

Földrajz

-

-

-

-

Ének-zene

2

1

2

2

Rajz és vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

gyakorlati 1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

-

-

-

-

- Ének-zene

- Matematika

-Életvitel

Életvitel

és

ismeretek

Szabadon órakeret

tervezhető -Rajz és viz. k. -Életvitel gy.i. 2 óra

és -Életvitel gy.i. 2 óra

és -Életvitel gyi. 2 óra

és gyi. - Informatika 2 óra

Rendelkezésre

álló 25

25

25

27

órakeret , rehabilitáció

3

3

3

3

Összes óraszám

28

28

28

30

115

és


A tantárgyak óraszámai az enyhén értelmi fogyatékos tanulók felső tagozata (5-8. évfolyam) számára Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelvek

-

-

2

2

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem és társadalmi és 2

2

2

2

állampolgári ismeretek Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret biológia

2

2

2

2

fizika, -

-

2

2

Földrajz

-

1

2

2

Ének-zene

2

2

1

1

Rajz és vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1

gyakorlati 1

1

2

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Természetismeret kémia

Életvitel

és

ismeretek

Szabadon

tervezhető Életvitel

órakeret

és Földrajz

1 Matematika 1 Rajz és Rajz

gyakorlati

Életvitel

és vizuális kultúra

ismeretek 2

gyakorlati

vizuális

1 Életvitel és

ismeretek 1

kultúra 1

gyakorlati ismeretek 1

Rendelkezésre

és

álló 28

28

31

31

órakeret rehabilitáció

3

3

3

3

Összes óraszám

31

31

34

34

116


TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK 1.-4. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA

Óraterv a logopédiai osztály helyi tantervéhez – 1–4. évfolyamon Tantárgyak

heti

óraszáma

Tantárgyak

éves

2. évf.

3. évf.

4. évf.

252

252

252

1. évf. 2. évf. 3. évf.

4. évf. óraszáma

7

7

7

7

Matematika

4

4

4

4

Matematika

144

144

144

144

Környezetismeret

1

1

1

1

Környezetismeret

36

36

36

36

Erkölcstan

1

1

1

1

Erkölcstan

36

36

36

36

2

2

2

2

és 72

72

72

72

1

1

1

1

és 36

36

36

36

2

2

2

2

72

72

72

72

5

5

5

5

180

180

180

Idegen nyelv

-

-

-

1

Idegen nyelv

-

-

-

36

Informatika

-

-

-

1

Informatika

-

-

-

36

144

144

144

Magyar

nyelv

és

irodalom

Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlat Ének-zene Testnevelés és sport

Pedagógiai

célú

rehabilitációs foglalkozások

-

4

4

4

logopédia

Rendelkezésre álló órakeret

Magyar nyelv és 252 irodalom

Rajz kézművesség Életvitel gyakorlat Ének - zene Testnevelés

27

27

célú 144

rehabilitációs foglalkozások logopédia

27

és 180

sport

Pedagógiai 4

1. évf.

29

117

-


Tantárgyak óraszámai a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai 1.-8. évfolyama számára A

nevelés-

Tantárgy

Alsó tagozat

Felső tagozat

oktatás-

1

fejlesztés

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

Kommunikáció

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

4

144

5

180

5

180

kommunikáció

Olvasás - írás

2

72

2

72

3

108

3

108

4

144

4

144

2

72

2

72

Társadalmi

Számolás - mérés

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

3

108

3

108

környezet

Játékra nevelés

2

72

2

72

2

72

2

72 1

36

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

3

108

3

108

1

36

1

36

2

72

2

72

2

3

4

5

6

7

8

területei Anyanyelv

és

Társadalmi ismeretek Életvitel

és

Önkiszolgálás

gyakorlat

Életvitel és gyakorlat

Természeti

Környezetismeret

2

72

2

72 2

72

2

72

környezet Művészetek

Informatika

Ének-zene

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

Ábrázolás-alakítás

3

108

3

108

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

2

72

1

36

1

36

5

180

5

180

Információseszközök használata

Testi nevelés

Mozgásnevelés

5

180

5

180

5

180

5

180

5

180

5

Testnevelés

180

Felhasználható órakeret

22

22

22

22

24

24

27

27

Szabadon tervezhető órakeret: rehabilitáció

3

3

3

3

3

3

3

3

Összes óraszám

25

25

25

25

27

27

30

30

118


A tantárgyak óraszámai az enyhén értelmi fogyatékos tanulók szakiskolai előkészítő (9. Előkészítő évfolyam) számára Műveltségterület

Tantárgy

heti óraszám

Éves óraszám



5

180

Idegen nyelv

Német nyelv

2

72

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Erkölcstan

1

36

Állampolgári ismeretek

1

36

Ember a természetben

Természetismeret

2,5

90

Művészetek

Műszaki

rajz,

vizuális 2

72

nevelés Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek

4

144

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki

1

36

Összesen

31

1116

Szabadon tervezhető

Szakmai

alapozó 144

ismeretek

1,

Testnevelés és sport

Természetismeret 1,5, Pályaorientáció 1

Mindösszesen Pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások

119

35

1260

2

72


A tantárgyak óraszámai a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók szakiskolai előkészítő (9. évfolyam) számára

Tantárgy / évfolyam

9.

Anyanyelv

4

Számolás-mérés

3

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

2

Szakmai előkészítő ismeretek

4

Szociális munkatevékenység

4

Életvitel és gondozási ismeretek

4

Környezet és egészségvédelem

2

Ábrázolás-alakítás

2

Ének-zene

1

Testnevelés

5

Információs eszközök használata

1

Tánc- és drámajáték

1

Rehabilitáció

2

Csoport összes óraszáma

35

120


Szövött tárgykészítő szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára. A tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Heti óraszám Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

e

e

gy

gy

Közismereti tantárgyak Társadalmi ismeretek

2

2

Anyanyelv és kommunikáció

2

2

Számítási és mérési gyakorlatok

2

2

Testnevelés

5

5

Anyagismeret

2

2

Szakmai ismeretek

3

3

Szakmai

elméleti

és

gyakorlati

tantárgyak

Tervezés gyakorlat

3

Művészeti ismeretek

2

Szövéstan gyakorlat

9

5 2 10

Tervezés

Tervezés

gyakorlat 1

gyakorlat 1

Szövéstan

Szövéstan

gyakorlat 2

gyakorlat 2

Összes heti/ögy óraszám

35

36

Rehabilitáció

3

3

Szabadon tervezhető órakeret

121


VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Intézményünk a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv elkészítésénél a következő dokumentumokat vette figyelembe. A többször módosított: -

1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról,

-

138/1992. (X.8) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben,

-

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

-

A 2011. évi CXC számú Nemzeti köznevelésről szóló törvény

-

229/2012.

(VIII.28)

Kormányrendelet

a

Nemzeti

köznevelési

törvény

végrehajtásáról -

110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

-

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

2011.évi CLXXXVII Törvény a szakképzésről

-

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjéről, és a felvételi eljárás szabályairól.

-

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

-

a módosított 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

122


Helyi Tanterv elkészítésénél Enyhe értelmi fogyatékos tanulók 1.-8. évfolyama számára: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 11. Melléklete Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára: 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Beszédfogyatékosok 1.-4. évfolyama helyi tantervének elkészítéséhez: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1. sz melléklete:-

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás

szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam és a -

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Gyakorló Iskolájának helyi tantervét vettük figyelembe

Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók 1.-8. évfolyama, és a fejlesztő nevelés –oktatás helyi tantervének elkészítéséhez a Fejlesztő nevelés-oktatás helyi tantervéhez A debreceni Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthonának

-

Rehabilitációs Pedagógiai Programját, A szolnoki Liget Úti Általános Iskola, Előkészítő, Készségfejlesztő Speciális

-

Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rehabilitációs Program helyi tantervét -

A győri Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Különleges Gyermekotthona fejlesztő iskolai nevelési programját használtuk fel.

Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók 1.-8. évfolyama, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 11. Melléklete Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények

123


számára: 11.2. – Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) Speciális Szakiskola enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatásának helyi tanterv elkészítéséhez: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.

11.

Melléklete

Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára: 11.3. – Kerettanterv a speciális szakiskolák számára Részszakképesítések oktatásához:

- Lakástextil-készítő

OKJ 21 542 01

- Textiltermék-összeállító

OKJ 33 542 05 0100 21 04

- Sütőipari és gyorspékségi munkás

OKJ 21 541 02

- Parkgondozó

OKJ 21 622 02

szakmacsoportok központi programja Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóinak) előkészítő évfolyama számára: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (Budapest Üllői u. 76) Helyi tantervét Szakképzési évfolyamai számára: -

Háztartástan központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez. /Jóváhagyási szám: 18246-7/2009. (10.16.)/

-

Szövött tárgykészítő központi szakmai programmodul a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez. /Jóváhagyási szám: 18246- 5/2009. (10.16)/

Valamint: Az OFI honlapján található: A köznevelési HÍD programok és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat oktató speciális szakiskolák számára készülő szakmai tantervi adaptációk munkaanyagai, SNI (OKJ nélküli 2 évfolyamos szakmai képzés) alapján: készítettük el.

-

Szövött tárgykészítő Készítette:

Gál Ferenc Főiskola

124


2. A Pedagógiai Program érvényessége és felülvizsgálata: Jelen Pedagógiai Program 2015. szeptember 01-től érvényes. Bevezetése az új tantárgyak tekintetében felmenő rendszerben történik. Érvényessége határozatlan időre szól. A Pedagógiai Programot szükség esetén a Nevelőtestület felülvizsgálja, módosítására a Nevelőtestület, a Szülői szervezet és a KLIK tehet javaslatot. Jóváhagyása után a Pedagógia Program teljes szövegének egy példánya a következő helyeken kerül elhelyezésre: -

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Erzsébet királyné u. 64. intézményvezetői iroda.

-

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Erzsébet királyné u. 64. Intézményvezető helyettes irodája elektronikus formában.

-

Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Arany J. u. 19. intézményvezető-helyettes irodája, elektronikus formában.

125


1. számú melléklet

Az Arany János EGYMI nevelőtestülete által 2015.szeptember 11.-én elfogadott Pedagógiai Program aktualizált és kiegészített tartalma.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztési tevékenység keretei „Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.” Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával

már

alkalmazott

olyan

prior

témák

megjelenítésénél,

mint

a

gyermekszegénység, az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket, a család, mint partner szempontrendszer érvényesülését elősegítendő szülőklubot hoz létre, melyben foglalkozik a lemorzsolódás csökkentésével. Valamint foglalkozik szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának kérdéskör folyamatos megvitatásával.

126


127

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents