PEDAGÓGIAI PROGRAMJA: ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309

DÁKA SZÉKHELYŰ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ NAPKÖZI- OTTHONOS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA:

ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL

 OM: 036916

Módosítás: 2016.Február 29.

Készítette: Kertész Zoltánné Óvodavezető

1


Tartalom 1.

BEVEZETÉS .................................................................................................................................................. 4

2.

BEMUTATKOZÁS ........................................................................................................................................ 5

3.

2.1.

Közérdekű adatok .................................................................................................................................. 5

2.2.

Alapelveink............................................................................................................................................ 6

2.3.

Nevelési rendszerünk modellje .............................................................................................................. 7

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK: „ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL” ................................. 9 A program felfogásmódja ................................................................................................................................... 9 Célja, feladata.................................................................................................................................................... 11 3.1. Az egészséges életmód alakítása ............................................................................................................ 13 3.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása ........................................................................................ 13 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .............................................................. 13 3.4. Az SNI gyermekek fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása .................................................................. 13 3.5. Beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek nevelése (BTM) ............................... 18 3.6. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeink ................................................................. 20 3.6.1. Kompetenciák és feladatok a gyermekvédelem területén: .................................................................. 21 Az óvodapedagógus ...................................................................................................................................... 21 A gyermekvédelmi felelős ............................................................................................................................ 21 Az óvodavezető ............................................................................................................................................. 22 Civilizálás és kultúrálás az óvodában ............................................................................................................ 23

4.

5.

6.

7.

A MEGVALÓSÍTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI .................................................................. 24 4.1.

Személyi feltételek .............................................................................................................................. 24

4.2.

Javasolt tárgyi feltételek ...................................................................................................................... 25

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA: JÁTÉK ÉS MESE EGÉSZ NAP ......................................... 32 5.1.

Mi a lényeg? ........................................................................................................................................ 33

5.2.

A fejlődés külső feltételei .................................................................................................................... 35

5.3.

A játék tevékenységformái .................................................................................................................. 37

5.3.1.

Mozgásos játékok ............................................................................................................................ 37

5.3.2.

Az énekes játékok............................................................................................................................ 39

5.3.3.

Mondóka, vers, dramatizálás ........................................................................................................... 40

5.3.4.

Rajz- kézimunka .............................................................................................................................. 40

5.3.5.

A számlálgatás, méricskélés ............................................................................................................ 40

5.3.6.

A mesélés haszna ............................................................................................................................ 40

SZERVEZETI FORMÁK ÉS IDŐKERETEK ............................................................................................. 44 6.1.

Napirend .............................................................................................................................................. 45

6.2.

Hagyományok, ünnepek ...................................................................................................................... 46

FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................................................... 48

2

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 KAPCSOLATRENDSZERÜNK .................................................................................................................. 49

8.

8.1.

A Család .............................................................................................................................................. 49

8.2.

Intézmények ........................................................................................................................................ 51

8.3.

Óvodai konyha ..................................................................................................................................... 52

Pápa Város és Vonzáskörzete Óvodapedagógiai Egyesülete (PÉVOE) ............................................................ 52 Fenntartó ........................................................................................................................................................... 52 Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat .......................................................................................................... 52 9.

RENDSZERFOLYAMATAINK .................................................................................................................. 54 9.1. Ellenőrzés ................................................................................................................................................... 54 9.2.1. A belső ellenőrzés területei (a teljesség igénye nélkül). ...................................................................... 55 9.2.2. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények ......................................................................... 56 9.2.3.A vezetői ellenőrzések feladatai, ütemezése ........................................................................................ 56 9.2.4. Az ellenőrzés alapja ............................................................................................................................ 57 Értékelés,.................................................................................................................................................. 58

10. 10.1.

Pedagógiai folyamatok értékelése ....................................................................................................... 58

10.2.

A szervezet Önértékelése ..................................................................................................................... 59

10.3.

Minőség a szervezetünkben ................................................................................................................. 60 INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ....................................................................... 61

11. 11.1.

A teljes körű egészségfejlesztés célja .................................................................................................. 61

11.2.

A célok elérését szolgáló feladatok, tevékenységek ............................................................................ 62

11.3.

Általános szabályok, intézkedések ...................................................................................................... 62

11.4.

Tevékenységekbe ágyazott óvodai feladatok....................................................................................... 63

11.4.1.

Az egészséges táplálkozás .......................................................................................................... 63

11.4.2.

Az egészséges életmód alakítása, mindennapos testnevelés, mozgás ......................................... 64

11.4.3.

Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása .................................................. 66

Csoportszervezés ........................................................................................................................................... 66 Napirend, heti rend ........................................................................................................................................ 67 11.4.4.

Testi és lelki egészség fejlesztése ............................................................................................... 69

11.4.5.

Gyermekvédelem,a bántalmazás és az erőszak megelőzése ....................................................... 71

11.4.6.

Egészségügyi ellátás, szociális segítségnyújtás .......................................................................... 72

12.

A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............................. 73

12.1.

Gyermekvédelmi felelős szerepe ......................................................................................................... 73

12.2.

Óvodavezető általános feladatai .......................................................................................................... 74

12.3.

Az óvoda feladatköre ........................................................................................................................... 74

3


1. BEVEZETÉS Óvodai programunk olyan óvodai életmódszervezést ajánl az óvodás korú gyermekekkel foglalkozó nevelőknek, amely derűssé, természetessé teheti az egész napos óvodai együttlétet. Megszűntetheti azt az óvodákban még előforduló jól ismert nyugtalanságot, ami az idővel való versenyfutásból származik. Ez utóbbinak oka az, hogy a meghatározott időtartamokra előtervezett feladatok nyomasztó és felesleges súlyát cipelő felnőtt nem tud kellően odafigyelni az „itt” és „most” eseményeire, a körülötte játszó gyerekek szándékaira, fantázia képeire, társas kapcsolataira. Mi arra gondolunk, ami a kicsinyek nevelésében valódi kapcsolatteremtési lehetőség: vagyis, hogy mit játsszunk, hogyan lehet mindenből jó játék, mikor és mit meséljünk, és mikor tartsunk napirend szerint játékszüneteket. E program alapelve, hogy az óvodáskor nyelve a játék és mese szimbolikus jelrendszere. Ebben élhető meg a nevelhetőség lehetősége: a társas lelki funkció. Az időtlenség, folyamatosság, a játék és a mese varázslatában elmerülés, megfelel a gyermekkor igényeinek és anyanyelvi kultúrájának, szellemiségének. Óvodai nevelésünk nem szűkül le csupán az ismeretszerzésre, hanem az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvónők által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Azt követjük, gyakoroljuk, amit megvalósíthatónak tartunk. Terjesztjük azt a nevelői gondolkodásmódot, amely a természetes folyamatokat, az elemi kisgyermeki szükségleteket komolyan veszi, és keresi a kényszerűségből való kilábalás útjait. Csak így lehet haszna a későbbi életkor nézőpontjából. Nem” hajtunk”, egyszerűen csak a játékban élünk, élni tanítunk, és élni hagyunk. Szeretnénk együtt élni mi is a gondjainkra bízott gyerekekkel, de nem kényszerítve, hanem azért, mert csak együtt tehetünk meg valamit, aminek itt és most van az ideje, amiért érdemes mindennap együtt lennünk. Osztjuk azt a nézetet, miszerint az életre készülünk és nem csak a következő életszakaszra. Természetes, egyszerű, hatásos eljárásokat keresünk. Ezek megvannak a gyerekekkel figyelmesen, megértő szeretettel bánó pedagógusok, szülők, nagyszülők gyakorlatában, és a modern gyermeklélektan megállapításaiban is. Tudatosan figyelünk erre. Vekerdy Tamás pszichológus egyik cikkében olvastuk: „ha egy óvó néni sokat játszik, mesél és énekel is a gyerekkel, rajzolni is hagyja őket, meg is hallgatja, amit mondanak, válaszol nekik, akkor nagyjából már mindent megtett, amit a gyerekek valódi szükségleteinek kielégítésére meg kell tennie a mindennapos gondozáson kívül”. Nem újat kerestünk mindenáron, hanem használhatót. Ami beválik, megtartjuk, ami feszélyez, félretesszük. Egyet nem lehet, semmit se tenni, a ránk bízott kicsinyeket testileg, szellemileg, magukra hagyni! Arra nevelünk, hogy játsszon, kérdezzen, figyeljen. Figyelmük megerősítője nem más, mint a mese. A vers, mondóka, a dal, játékuk egyik alkotóeleme, s egyik sem pusztán „foglalkozási ág”, több annál. A gyerekek szellemi foglalkozásának életkor-specifikus lehetősége. Számunkra ez a program olyan keret, amelyben a lehetőségekhez képest szabadon mozognak a gyerekek, és „oxigén dús” levegőt kapunk mi, óvodapedagógusok is.

4


2. BEMUTATKOZÁS 2.1.Közérdekű adatok Székhely Neve: Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Cím: 8592 Dáka, Dózsa György utca 23. E-mail cím: [email protected] Telefon elérhetőségünk: +36 / 89 / 340-309 Fenntartóink: Dáka, Nyárád, Pápasalamon, Pápadereske Községek Intézményfenntartó Intézményi Társulása 8592. Dáka, Dózsa György utca 95. Intézményi Óvodai csoportunk:3 vegyes életkorú csoport Működési körzetünk: Dáka, Pápadereske, Nyárád, Pápasalamon községek közigazgatási területe Intézményünk 3 óvodából áll, az összevonások következményeként. Óvodáink 1. Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka községben székhely intézményként működik az óvodánk. 1994 2012 között önálló működésben, majd a tagintézmények csatlakozása után ma székhely óvodaként. Az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” program szerint dolgozunk. Hangsúlyozzuk a családias, nyugodt játékterek kialakítását bent és kint egyaránt. Játékeszközeink, berendezési tárgyaink többnyire természetes alapanyagból készültek, melegséget, „falusi hangulatot” sugallnak. Óvodapedagógusaink képzettek, pedagógiai törekvéseink a játékosság jegyében művelődnek. A gyermeki sajátosságokat és a helyes pedagógiai elveket figyelembe véve, szolgáltatásaink jól illeszkednek óvodánk arculatához és erősítik azt. Nem vagyunk hívei az önnépszerűsítésnek, de próbáljuk vonzóvá, jó hírűvé tenni mindennapjainkat a tartalmas, egyenletes, valódi hozzáértést mutató szakszerű munkával, a főiskolai végzettséghez kötött értelmiségi élet- és munkastílusú profizmussal. Tagóvodánk intézményi átszervezés útján társult hozzánk 2012. szeptember 1-től. AZ átszervezés nyomán az Intézményegység tagóvodájába SNS gyermek jár, ezért mi is feladataink közé emeltük a HH, HHH, és SNS-s gyermekek fejlesztését a nyárádi tagóvodába. Óvodánk 9,5 órában látja el feladatait. 2.

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Nyárádi Tagintézménye

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Nyárádi Tagintézménye Pápától 10 km-re a Bitva patak határában található. Az óvoda 1975-ben épült 2 csoportszobával, ebédlővel felszerelt intézmény.2008. évéig a nyárádi Általános Iskolához, majd a Nemesszalóki iskolához tartozott 2012 júniusáig. Csoportszáma:2 csoportból összevont 1 vegyes csoport. Felvehető maximális gyermeklétszám: 25 fő. A tagóvoda Pedagógiai Programja a székhely óvoda pedagógiai programjának feladat és cél rendseréhez igazodó önálló programként működött 2015 tanévig, majd átvette a székhely óvoda Pedagógiai Programját. 3.

Dáka Székhelyű Tagintézménye

Közös

Fenntartású

Napközi-

otthonos

Óvoda

Pápasalamoni

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Pápasalamoni Tagintézménye 2013 nyarán csatlakozott hozzánk. Vegyes csoporttal, szintén a székhely óvoda PP alapján működik. Felvehető maximális gyermeklétszáma: 25 fő

5


2.2.Alapelveink Az Országos Alapprogramra épülnek:            

Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok, tiszteletbetartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával; A gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Ebből következik, hogy a gyermeki személyiséget tiszteljük, elfogadjuk, szeretjük, megbecsüljük. Tiszteletben tartjuk a gyermek jogait, emberi méltóságát és védelmét. A játékot tekintjük nevelésünk leghatékonyabb eszközének. A gyermeket önmagunkhoz képest fejlesztjük, alkalmazkodva az egyéni érési fejlődési üteméhez. Az eltérő és sajátos nevelési igényű gyermeket differenciáltan neveljük, fejlesztjük. Biztosítjuk az otthonos, barátságos, biztonságos környezetet, a nyugodt családias, egymásra figyelő, derűs légkört. Megteremtjük a rendszerességet, folyamatosságot és érzelmi biztonságot. SNS gyermek sérült funkciói esetén biztosítjuk a folyamatos stimulációt és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságában, rendszerességében, differenciáltságában,és kiszámíthatóságában. Építünk a pedagógus etikára, a bizalomra és a kölcsönös tisztelet jelenlétére: a mindenkit megillető tiszteletadásra és tiszteletbetartásra. Támaszkodunk a családi nevelésre, megerősítjük, kiegészítjük. Fontosnak tartjuk a pedagógiai optimizmust és a követendő modell szerepét. Valljuk, hogy így őrizzük meg az óvodát óvodának, mindent a gyermekért és a javára teszünk. Minden életkornak megvan a maga egyedülálló és teljes szerepe, feladata. Kártékony bármelyiket is feláldozni a következő érdekében.

Szolgáltatásaink     

Logopédiai szakellátás helyben, játékos úszásoktatás, hitoktatás igényfelmérés alapján. Gyermek bábszínház előadásainak látogatása szervezetten. Gyermek néptánc népi játékokon keresztül képzett óvodapedagógus irányításával. Kötelező orvosi, védőnői szűrővizsgálat, és fogászati ellenőrzés évente. Óvodai nyílt napok: Karácsonyi betlehemezés, anyák napi együtt játszás, pünkösd, évzáró ünnepség, kirándulás vagy gyermeknapi játszóház alkalmaival.

6


2.3.Nevelési rendszerünk modellje A pedagógiai munka szabályozása PP Vezetői pályázat

A szervezeti működés szabályozása SZMSZ HACCP (székhelyen) Tűzvédelmi Szabályzat Szabadságolási terv

Továbbképzési program 5 éves Beiskolázási terv Csoport kerettervei / Munkaterv, Éves tematikus ütemterv /

Költségvetési tervezet Selejtezési, leltározási szabályzat

Önértékelési program (ÖP) Fő területek A nevelés alapvetőkeretei

A fejlesztés tartalmi Eszközei

A gyermek tevékenységformái

Kapcsolatok Más nevelési Színterekkel

Család Anyanyelvi nevelés

Iskola Közművelődési intézmények Tervezett és szervezett tapasztalatszerzés: Vers, mese

Ének, zene, énekes-mozgásos játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése játék, munka, tanulás

Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés

A fejlődés jellemzői

7

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Az óvodai dokumentumok modellje AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA Nemzeti, etnikai kisebbség nevelésének irányelve

PEDAGÓGIAI PROGRAM (PP) Óvodai nevelés játékkal, mesével ÉVES MUNKATERV A GYERMEKCSOPORT TEVÉKENYSÉGFORMÁKRA ÉPÜLŐ NEVELÉSI, TANULÁSI TERVEI Éves Ütemtervünk

A GYERMEKEKRŐL SZÓLÓ, FEJLŐDÉSÜKET TÜKRÖZŐ FELJEGYZÉSEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK Fejlődési napló, HH gyermeke fejlesztési terve. Dokumentációink: 1. 2. 3.

4.

5. 6. 7.

Felvételi- és mulasztási napló: A gyermekekkel kapcsolatos adatokat és óvodában tartózkodásuk igazolását tartalmazza. Csoportnapló: Az óvodapedagógusok éves nevelési tervét, tanulási folyamat tervezését tartalmazza, az óvoda helyi nevelési programjából következő specialitásokhoz igazítva A gyermek egyéni fejlődési, és HH fejlesztési terve– A gyermeki fejlődés nyomon követésének dokumentuma. Tartalmaz egy anamnézis lapot, és a gyermek fejlődésének, fejlesztésére vonatkozó részt, ami óvodánként eltérő, a programok specialitásához szorosan illeszkedő szempontok alapján. Fejlesztési javaslat – A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, gyermek elért fejlettségi szintjéről, valamint javaslatot tesz a további fejlesztéshez szükséges intézkedésekre. Egyéni fejlődési ív és fejlesztési terv, melyet a gyógypedagógus készít el azokról a gyermekekről, akiknek egyéni fejlesztését végzi. (SNI, részképesség zavarával élő gyermek esetében) Éves Munkaterv – adott nevelési év feladatait határozza meg. Pedagógiai Program – Az ONAP alapján elkészített, helyi sajátosságokat tartalmazó dokumentum. Esélyegyenlőségi program- a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének-oktatásának, fejlesztésének sikeressége érdekében készült el az „akciótervében” megfogalmazott konkrét intézkedéseket tartalmazza

8


3. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK: „ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL” A program felfogásmódja            

            

Ez a program azoknak az óvónőknek a kezében lehet sikeres, akiknek rendképlete rugalmas. Akik tudatosan tartják magukat a közepes motiváltság állapotában Feladatuknak a nevelési folyamat tempójának szabályozását érzik. Laza, alkotó képzetáramlással kísérik a gyerekek játékát. Kedvelik a kötéses és puha eljárásokat Felszabadultan és eredeti módon használják a mozgás, a zeneiség, a képek és a beszéd jelrendszerét. Elfogadják, hogy a követve vezetés eljárásai, e tevékenységekre fordított idő, és gyerekekkel létrehozott őszinte kapcsolat, az egyre tartósabb egymásra figyelés fejlesztik ki valójában a csírázó képességeket. Nem akarnak gyors és végleges eredményekkel dicsekedni. Tudomásul veszik, hogy óvodás korban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be, és azt, hogy kisgyermek igénye: a keveset, lassan, jót, gyakran ismételve. Akik értik és figyelembe veszik mindennapi munkájuk során az érés, a fejlődés és fejlesztés összefüggéseit. Gyermektani ismereteikre támaszkodnak anélkül, hogy az állandó túltudatosítás, okoskodás görcsös állapotába kerülnének. Tudják és átérzik, hogy a gyerekek, főként a legkisebbek egy társadalmi kényszerhelyzet következtében meg vannak fosztva a számukra tökéletes családi környezettől, hogy valójában csak ötéves kor táján ébred igény arra, hogy a nap néhány óráját kortársak között, a tágabb világban töltsék el, s ebben a szükségleteikhez igazított környezetben olyasmit tegyenek, lássanak, halljanak, amire otthon nincs lehetőségük. Segítőkészen állnak a családok mellé. Tudomásul veszik, hogy a gyermek a szülőké, elsősorban az ő örömük és felelősségük. Részt vállalnak a kicsik gondozásában, nevelésében, tanításában, nem fárasztják túl a gyermeket, inkább oldják a természetellenes helyzet okozta gyermeki- és szülői szorongásokat. Olyan nevelési modellt ajánl ez a program, amely a hazai gyakorlat megőrzendő tapasztalatait egyesíti. Vállalja a magyar neveléstörtének kiváló képviselőinek és a gyermekvilággal érintkezésbe kerülő íróknak, muzsikusoknak, néprajzkutatóknak az örökségét. Középpontjában a nyelvi nevelést teszi, a kapcsolatok és kifejezés kiművelését, amely vallja, hogy az anyanyelv az aranypánt, amely a személyiséget belül és kívül, a természeti, az emberi környezettel és az istenivel egybekapcsolja. Mozgás, zene, kép, szó, együtt alkotják az óvodai anyanyelvi nevelés jelrendszerét, amelynek megjelenési formája a játék és a mese. A gyermek teljes személyiségfejlesztése érdekében olyan helyzetek teremtésére törekszünk, amelyekben a gyermek nyelve érvényes: a realitás és illúzió között lebegett jelrendszer. A „tegyünk úgy, mintha”, a „játszásiból „, a „hol volt, hol nem volt” érzelmi és hangulati élmény együttesei. A régi, sikeres Óvodai Programok (1959-es, 1971-es, l989-es) nyomán felhalmozódott óvónői tapasztalatokat és módszertani tudást sokra értékeljük. Útmutatónk az Alapprogram. Nem vesszük át a kötött és kötetlen foglalkozások szervezeti kereteit és rendszerét, a kis időszeletekre bontott napirendet, mert az a gyermeklélektani kutatások eredményeivel is alátámasztott tapasztalatunk, hogy a tudományokból levezetett tantárgyak, ismeretsávok világa hat éves kor alatt megszűnik. A méricskélés, számlálgatás, ismerkedés a tér és idő lehetőségeivel, ritmusával, kitöltésének variációival, a szerepvállalás, amit monológ vagy párbeszéd kísér: játék. Az óvodai élet kialakult fejlesztési területeit tehát teljes egészében magába tudja foglalni ez a tevékenységforma. Nem játékosan és mesésen tanítunk, mert ez önellentmondás lenne, hanem játszunk és mesélünk, és ennek természetesen hozadéka a kisgyermeki tudás. Ennek a nevelési programnak nincs érintkezési pontja a didaktizáló pedagógiával, a történetileg hosszú gyakorlattá vált kicsinyített tantárgy-tanóra rendszerrel. Inkább Comenius anyaiskolája a forrásvidéke. Az óvónő szabadsága az idő kezelésében, a játékok tartalmához illő szervezeti formák megtalálásában, a gyermeki műveltség anyagának a mindenkori helyzethez illő összeválogatásában valósulhat meg. Munkájának alkotó, értelmiségi hányada növekszik ezzel.

9

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309        

Felfogásunkban a gyermekkor a legtágabb értelembe vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódások kialakulásának kora. Nem a kötelességek, hanem a szabadság ideje. Micimackó-kor: a mindent és semmit tevés különös keveréke. Érzéki, érzelmes, kíváncsi, örömre és elfogódottságra hangolt. Az emberi élet tartalékfelhalmozó korszaka. Az ember számára az élet egészében, egyszerre és egyben adott ajándék. Ezért az emberi életet, annak minden szakaszát és megnyilvánulását önértékben tekintjük, tiszteljük és becsüljük. Ebben az értelemben a jelen nem áldozható fel a jövő kétséges kimenetelű eredményeiért. Bizonyosak vagyunk afelől, hogy a kisgyermekkorhoz méltó, tartalmas elfoglaltságok, játék- és meseélmények jó alapot adnak a következő érési fok, az iskoláskor építkezéséhez. Távlatokban gondolkozunk, de a pillanatnyi történésekre figyelünk. Valóságos fejlesztési eredményekre törekszünk: az adott életkorhoz illő testi-lelki-szellemi harmónia megteremtésére. A külhoni mintákra figyelve a hazai óvodapedagógiai hagyományok építőköveiből egy életelvű nevelési gyakorlat összeállítását tűzzük ki célul.

Pillérei az alábbi felismerések: Vegyes életkorú csoportot szervezünk. Az idő nem osztható fel rövid szakaszokra. Folyamatos, végtelen egész, hullámzó közege a belső- külső történéseknek. A játékok elkezdése, variálása, befejezése, a mesék elmondása, ismétlése a megszokott óvodai időbeosztásnál lassúbb tempót igényel. Alapegységek: az évszakok. Ezek adják meg a nevelési folyamat ritmusát. Az elfoglaltságok gyerekszemmel csak akkor érdekesek, a nevelés szempontjából akkor értékesek, ha élményszinten egészet alkotnak. Csak akkor értelmesek, ha játékcéljuk van. Játékaink nagy része a lehetőségek és körülmények adott voltakor a szabadban zajlik. Az előre tervező munkamódszereknek laza keretet biztosítunk. Rugalmasan követjük a játék logikáját. Lazák vagyunk, de a kellő pillanatban dinamikusak is. Soha nem erőszakosak vagy harsányak. Bízunk a haszontalan elfoglaltságok hasznosságában. Az alakíthatóság, az adott körülményekhez való alkalmazkodás programunk lényegéhez tartozik. A szülők támogató, segítő beleegyezését bírnunk kell. Ha bizalmat kapunk, a valóság meggyőzi őket arról, hogy gyermekük szeret a játékos mesés óvodába járni, ott jól bánnak vele és naponta ügyesedik, okosodik. A nagyszülők segítségét sem nélkülözhetjük. Összefoglalva: 1. a szabályozásnak (reguláció) 2. az utánzásnak (imitáció) 3. a belső-külső ösztönzésnek (inspiráció) az életkorhoz illő arányát kívánjuk megvalósítani.

10


Célja, feladata Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt célunk az, hogy a gyermek belső érése, a családi nevelés, a képzett szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka/ pl. logopédus / és az óvodai nevelési folyamat eredményeként, a gyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra, elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet testi, lelki, és a szociális érettség terén. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni személyiségük teljes kibontakoztatásával, akik az emberi és a gyermekeket, megillető jogokat és szabadságokat megkapva: Derűs bizalommal, őszinte szeretettel forduljanak a felnőttek, a társak és a környezetük felé. Önként, örömmel, természetes kíváncsisággal, alkotó gondolkodással vegyenek részt minden tevékenységben. Képesek legyenek eligazodni különböző helyzetekben. Korosztályi szinten jól neveltekké váljanak. Védjék, segítsék a gyengébbeket, kisebbeket, figyeljünk egymásra. Gyermeki természetességgel fogadják el a másságot. Életkoruknak megfelelő szinten ismerjék, szeressék, óvják a természetet. Igényesek legyenek környezetükre és önmagukra, képessé váljanak észrevenni és rácsodálkozni a szépre (természet, zene, művészeti alkotások, stb.). Megalapozzuk, erősítjük identitástudatukat. Az egyéni adottságaikhoz mért legmagasabb fejlettségi szintjükkel váljanak alkalmassá az iskolai életre, annak megkezdésére. Kiemelten:  Lelki szükségletek legnagyobb figyelembevétele „ehess, ihass, ölelhess, alhass”.  Tanulási vágy megalapozása, nyitott érzékenység kialakítása a világ dolgai iránt.  Nevelésünkkel biztosítsuk, hogy kipróbálhassák és megismerhessék képességeik és lehetőségeik határát.  Teljesítménykényszertől mentes fejlesztés. Kíváncsiságuk, tudásvágyuk ébren tartása.  A gyermeki személyiséget nevelésünk egészében az elfogadás, a szeretet, tisztelet és megbecsülés övezze. Embernevelés a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között.  Türelmes, kiváró megfigyelés és az erre alapozott bíztató, támogató, segítő, „előhívó” nevelői magatartás alkalmazása.  A testi, lelki, szociális, anyanyelvi és értelmi képességek tudatos, tervszerű fejlesztése, amelyekkel a sikeres iskolai beilleszkedést és teljesítést tesszük lehetővé.  Segítsük a gyermeki személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érésbeli, etnikai különbségekre. Segítjük a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását.  Életelvű nevelési gyakorlatot alakítunk ki, megtartása törekszünk.  A hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő szakember bevonásával történő nevelését biztosítjuk.  Gazdag, élményekkel teli, sokoldalú fejlődési lehetőségeket nyújtunk, családokkal együtt nevelő boldog óvodás évek biztosítására törekszünk.

11

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Feladata 1. Az egészséges életmód alakítása 2.Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 4. Az SNI gyermek fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása Az óvoda nevelési célja, feladatai szorosan összefüggnek. Az egymásra épülő tevékenységek átszövik az óvodai nevelésünk rendszerét, komplex módon érvényesülnek, és felerősödnek a fejlesztés tartalmi eszközei által. A gyermekek fejlődésében beálló változások mutatják nevelési rendszerünk eredményességét. Nevelésünk alapvető keretei lehetővé teszik, felerősítik, áthangolják, és együttes módon biztosítják a nevelés fejlesztő hatását. Az egyes kereteken belül a gyerekek tevékenységei  Játék: melynek szerepe elsődleges és alapvető  Munka: mindvégig játékos jellegű  Tanulás: utánzás, élménybe ágyazott tapasztalatszerzés, a kíváncsiság kielégítése, amely komplex jelleg Óvodai nevelésünk valamennyi területét áthatja az anyanyelvi nevelés A fejlesztés tartalmi eszközeivel- vers, mese, ének, zene, énekes-mozgásos játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, a külső világ tevékeny megismerésével valósítjuk meg a tervezett és szervezett tapasztalatszerzést. A fentiekkel külön-külön, de együttesen is biztosítjuk az életkornak megfelelő tanulást. A programunk szélesen értelmezi a tanulást, amely átszövi a teljes óvodai életet. Gondolatainkat nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka, hanem a komplex látásmód vezeti, mert a tanulást a nevelés részének tekintjük. Elsődleges terepe a játék- úgy a spontán, mint az óvónő által kezdeményezett. A magatartás és viselkedéstanulás folyamatában az utánzás, a minta- és modellkövetés dominál. A fentiekhez társulnak a kerettervünk, szabta tanulási lehetőségek, az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzés, mely kötetlen formában valósulnak meg. Tekintettel arra, hogy a tanulás, mint gyermeki tevékenység, pedagógiai programunk összes nevelési, fejlesztési területében integráltan jelen van, szükségtelennek tartjuk egy önálló fejezet beállítását

12


3.1. Az egészséges életmód alakítása Feladat: Elősegítjük a mozgás harmonikus, a gyermek testi képességeinek összerendezett fejlődését. Védjük, őrizzük és eddzük a gyermek egészségét. Kialakítjuk a egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, a balesetmegelőzés az egészségmegőrzés szokásait. Biztosítjuk a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával prevenciós és korrekciós nevelési feladatokat látunk el.

3.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása A gyermeki magatartás érzelmi vezéreltségéből kiindulva szükségesnek tartjuk, hogy az óvodában pozitív érzelmi hatások érjék a gyermeket. Kedvező érzelmi viszony kialakításán fáradozunk az emberi kapcsolatokban: óvónőgyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek. Elősegítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, teret engedünk önérvényesítő, önkifejező törekvéseiknek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, emellett a másságot tiszteljük, elfogadására nevelünk A szocializáció szempontjából különösen fontosnak tartjuk a közös élményeket és tevékenységeket. Segítjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, és akaratuk: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fejlődését, szokás és normarendszer megalapozását. A gyermek nyitottságára építve elősegítjük, hogy tudjon rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, megbecsülje azt. Arra törekszünk, hogy az óvoda dolgozóinak kommunikációja, viselkedésünk követendő és modell értékű legyen. Keressük a megoldásokat a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, speciálisan nevelést igénylő, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelt képességű gyermekek eredményes nevelése, fejlesztése céljából. Logopédus szakember alkalmazását intézményi helyszínen igyekszünk biztosítani.

3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára-, mint életkori sajátosságra- építve biztosítunk változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti, társadalmi környezetről. Figyelmet fordítunk a beszédkedv fenntartására, a gyermekek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesüléséra, a válaszok igénylésére. A spontán szerzett tapasztalatikat, ismereteiket rendszerezzük, bővítjük. Az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, problémamegoldó gondolkodás, a kreativitásukat fejlesztjük.

3.4. Az SNI gyermekek fejlesztése, esélyegyenlőség biztosítása Elveink: Mindazokat a gyermekeket integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekeknek tekintjük, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kerülnek intézményünkbe. Joguk van a sérülésük figyelembe vételével a különleges ellátáshoz és ahhoz, hogy egészséges társaikkal együtt, kirekesztés és előítéletek nélkül, elfogadó, befogadó közegben nevelkedjenek, melyben az apró eredmények is értékesek. Az integrált nevelésből adódó specifikus feladataink Óvodai nevelésünkben a fogyatékkal élő gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is kialakuljon az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az együttműködés. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A fejlesztés rövid távú céljait, minden esetben a fejleszthetőségét tükröző gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai összetett vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. Az óvodapedagógus feladatai

13

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 -

Szerezzen alapismereteket a fogyatékosság számos körülményéről.

-

A szülőkkel való szoros kapcsolattartás során: szülőgondozás, segítő tanácsadás.

-

Egyéni szükségletekhez igazodó differenciálás.

-

Tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, empátia, szeretetteljesség, következetesség

-

A segítségnyújtás lehetőségének és mértékének megismertetése az óvoda dolgozóival, szülőkkel. csoporttársakkal.

-

Együttműködés a gyógypedagógussal, gyógypedagógiai asszisztenssel, utazópedagógussal, védőnővel, szakmai szolgáltatókkal, óvodapszichológussal, logopédussal.

-

Különös figyelem biztosítása a HH, HHH, és az SNS gyermeke kiszűrésére és fejlesztésére

-

Teljes körű pedagógiai alkalmazkodás a gyermekek szükségleteihez, képességeihez feladatvállalásukhoz. Alkalmazkodás

-

Biztosítjuk a változatos, színes tevékenységrendszert, integráltan a csoportokban

-

Egyéni adottságokhoz mért fejlesztés megtervezése/szakember bevonásával /.

-

Empatikus, segítő magatartás kialakítása minden szinten. Egyenlő bánásmód, gyermeki jogok érvényesítése.

-

Hátrányos szociális kultúrából érkezők korrektív fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. -

A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése az e célra létrehozott konduktív pedagógiai óvodai csoportban, vagy a többi gyermekkel, részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben történhet.

-

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:

a) a gyermek, külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, fejlesztőneveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. -

Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport létszámának számításánál, ha nevelésoktatásuk a többi gyermekkel együtt történik.

-

Ha a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

14

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Részképesség zavaros gyermek A részképesség zavar azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak. Motorikus és megismerő funkciók területén megmutatkozó hiány intelligenciaszinttől függetlenül. Megnyilvánulási formái: Egyénen belüli nagyfokú különbségeket jelöl egy adott életkorban, egy adott értelmi fejlettségi szint mellett. Beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg. Másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik (hiperaktivitás, érzelmi bizonytalanság, hirtelen cselekvés…) Óvodapedagógus feladatai: 

Vegye figyelembe a gyerek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakozásában, elmaradásainak fejlesztésében, hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában



Több idő biztosítása a gyakorlásra, ismétlések beiktatására



Előkészítés a tervezett foglalkozás előtt az ahhoz szükséges ismeretek, készségek kialakulásához, megalapozásához



Pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési területek megkeresése



A gyermek és környezetének minél pontosabb megismerése, fejlődésének folyamatos nyomon követése, fejlődési ütemének rendszeres rögzítése

A gyermekek tevékenységeiben: Szabad játék és szervezett játékok, melyekkel megvalósíthatóak a speciális fejlesztési feladatok. „Manipuláció”, mely valóságossá teszi a mindenkori észlelési szintű megismerést. Mozgás (nagy mozgások, egyensúly-gyakorlatok, finom motorikus mozgások, testfogalom, testséma), melynek segítségével információt szerezhet önmagáról és környezetéről, mely hat az idegrendszerre, segíti a hibás funkciók leépítését, helyes irányba terelését Verbális fejlesztés célzott gyakorlatai, melyek hangsúlyossá teszik a beszédértés, a beszéd kivitelezés és a nyelvi rendszer kiművelését. Emlékezetfejlesztő gyakorlatok, melyek a tanulás tartósságát, az idői tájékozódás fejlesztését, a gondolkodási funkciók erősítését, a beszédteljesítmény fokozását célozzák. A fejlődés jellemzői: A 3-6 évesek értelmi fejlesztésének célja, hogy a periódus végére eljussunk a „totális észlelési érzékelő apparátus” kialakításához, amely minden esetben kísérője a motoros és megismerésnek. Így a fejlődés során kialakul az említett funkciók egyensúlya, összerendezettsége. A gyermek az óvodás kor végére életkorának megfelelő korosztállyal sikeresen tud haladni. Magatartás-viselkedés korrekció Problémák, megjelenési formák: dühkitörés, gátlások, félénkség stb. Feladat: Gondolkodási funkciók fejlesztése A gyenge intellektuális teljesítmények oka általában percepciós zavar, ezért az érzékszervi észlelés- érzékelés gyakorlatából indulunk ki. Érzékelési zavarok esetén felismertetni, összehasonlításokat végeztetni, differenciáltat, ni kell különböző tárgyakat, jelenségeket, fontos az emlékezet fejlesztése. Érzékszerveinken keresztül fogjuk fel a világ auditív, vizuális, kinesztetikus, taktilis ingereit, vagyis a hallás, a látás, szaglás, ízlelés, a bőr érzékleteit. Az idő és a tér érzékelése szolgáltatja a megismerő folyamatok alapját. Erre épülhet rá a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a legmagasabb megismerő tevékenységünk, a gondolkodás rendszere.

15

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Feladat: Az érzékelés- észlelés fontosságának kiemelése. Hallásfejlesztés: -

Beszédhangok érzékeltetése

-

Zörejhangok, állathangok felismertetése

-

Hangok differenciáltatása

Térészlelés: -

Szembekötősdi, amikor a látási inger kikapcsolásával kell a tér pontjait érzékelni

Vizuális észlelés: mozgó tárgy követése szemmel Mozgásfejlesztés Kihat a nagy mozgásokra, a finom motorikára, a mozgás összerendezettségére. Az arcizomfejlesztés, a téri tájékozódás, a szem-kéz- szem-láb koordináció működésének erősítése szintén elengedhetetlen. A panto mimika segítségével a testséma és az emocionalitás is jól fejleszthető. Például: kúszás, mászás, futás, ujj játékok, gyurmázás, papírhajtogatás, rajzolás, festés, babzsákkal célba dobás, kugli, ugróiskola, testrészek ismerete, oldaliság kialakítása, testfogalom stb. Beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. A sérült beszédfejlődés, beszédzavar nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség, amely indokolttá teszi a szakszerű, személyre szabott segítségnyújtást. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a sajátos terápiák alkalmazása (dislexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. Az óvodapedagógus feladatai: Gazdag nyelvi környezet biztosítása. Tájékozódás a gyermek beszédállapotáról. A gyermekhez intézett közlései csökkentett beszédtempóban hangozzanak el. Egyéni haladás ütemének biztosítása A kifejezési formák spontán megnyilatkozásainak elfogadása. A gyermek kommunikációs képességének fejlesztése. Nyelvi zavarok fejlesztése. Beszédértés fejlesztése, beszédészlelés fejlesztése. Hangképzés fejlesztés előkészítése. Mozgás- ritmus-beszéd összerendezésének fejlesztése. Mozgásfejlesztés- testtudat kialakítás, téri tájékozódás, mozgáskoordináció, nagy mozgások és finommotorika fejlesztése. A gyermekek tevékenységeiben: Anyanyelvi játékok, drámajáték, a nyelvi kifejezőképesség és kommunikációs képesség fejlesztésének érdekében. Nem verbális kommunikációs játékok, hogy megtanulják a felnőttek és társaik metakommunikációs jelzéseit kódolni. Nagy felületen történő ábrázolás, a teljes szabadság biztosításával. Zenés játékok, bábozás gátlásoldásra, feszültség levezetésre. Szabad mozgás, spontán mozgáslehetőségek az egyéni sajátosságok figyelembevételével a kondicionális és koordinációs képességek, a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez. Játékos ismeretszerzés, megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése

16

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A fejlődés jellemzői: Kialakult-e feladattudata? Képes-e figyelmét összpontosítani? Kialakultak-e azok a készségek, amelyek elengedhetetlenek az olvasás, írás, számolás megtanuláshoz? A közös tevékenységek során igyekszik a szabályrendszert betartani. Nyugtalanságát, izgatottságát a megfelelő jelrendszer segítségével önállóan jelzi. Igyekszik megóvni mind önmaga, mind társai testi épségét. Biztos-e a jobb és baloldal megkülönböztetésében? Sorrendiséget tart-e? Az idő fogalmával tisztában van-e? Beszédkorrekció Feladat: beszédkésztetés ösztönzése, aktív, passzív szókincs fejlesztése. A beszédfejlesztés területén belül tartalmi és formai oldal különböztethető meg, melyek közül az előbbit sok-sok szójátékkal, mesével, szókincsfejlesztéssel, kommunikációs helyzetek megteremtésével próbálja az óvodapedagógus megvalósítani. A fejlesztés egyénre szabott, ugyanakkor minden egyéb tevékenység továbbra is az óvodai foglalkozások keretében biztosított. A sikeres fejlesztés érdekében fontos a szoros szakmai kapcsolat, melyek: -

Segítenek a pontos differenciál- diagnózis felállításában,

-

Bővítik a fejlesztés lehetőségének körét,

-

A szakemberek egymás munkáját megerősítik, hiszen az óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus szükség esetén a szakorvos pszichológus a programokat egyeztetve végzik munkájukat

17


3.5. Beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek nevelése (BTM) Magatartás-, beilleszkedés- és viselkedészavarral küzdő gyermekek, akik a normatív mércétől jelentősebb eltérést mutatnak. Hátterében részképesség zavarok, kórosan felfokozott mozgástevékenység vagy kóros tevékenységzavar és/vagy figyelemzavar, pszichikus szerepek kialakulatlansága, fejletlensége, vagy mindezek halmozódása áll. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának általános jelei: A gyermek érzékenyebben válaszol meteorológiai változásokra Fáradékonyabb az átlagosnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezebben viseli a várakozási és egyéb feszültséget Gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet Fokozottabb szüksége van a tevékenységeket meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályokra Indulatkitörések jellemzik A tulajdonnal szembeni destrukció (tör-zúz) Nehezített a társas beilleszkedésük, kapcsolódásuk Óvodapedagógusok feladatai: Egészséges énkép és önbizalom kialakítása A kudarctűrő képesség növelése Önállóságra nevelés Érdeklődési terület feltárása, a spontán fejlesztési lehetőségek megtalálása, a változásokra való előzetes felkészítés Korlátok felállítása, határozottabb, hangsúlyosabb nevelés, türelem, kitartás Tudatos figyelem a fejlesztendő képességterületekre (nagy mozgás, egyensúlyérzék, téri tájékozódás, percepciófejlesztés, testséma, finommotorika, rész-egész viszonya, auditív figyelem és emlékezet, vizuális figyelem és emlékezet, keresztcsatornák, szem, kéz koordináció, ritmus) Sikerélményhez juttatás A kortársakkal való együttműködés elősegítése A gyermek ismeretében eszköztár összeállítása A gyermekek tevékenységeiben: Anyanyelvi játékok, drámajáték, a nyelvi kifejezőképesség és kommunikációs képesség fejlesztésének érdekében. Nem verbális kommunikációs játékok, hogy megtanulják a felnőttek és társaik metakommunikációs jelzéseit kódolni. Nagy felületen történő ábrázolás, a teljes szabadság biztosításával Zenés játékok, bábozás gátlásoldásra, feszültség levezetésre Szabad mozgás, spontán mozgáslehetőségek az egyéni sajátosságok figyelembevételével a kondicionális és koordinációs képességek, a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez. Játékos ismeretszerzés, megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése

18

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A fejlődés jellemzői: Kialakult-e feladattudata Képes-e figyelmét összpontosítani Kialakultak-e azok a készségek, amelyek elengedhetetlenek az olvasás, írás, számolás megtanuláshoz A közös tevékenységek során igyekszik a szabályrendszert betartani Nyugtalanságát, izgatottságát a megfelelő jelrendszer segítségével önállóan jelzi Igyekszik megóvni mind önmaga, mind társai testi épségét Biztos-e a jobb és baloldal megkülönböztetésében Sorrendiséget tart-e Az idő fogalmával tisztában van-e A magatartászavar tünetcsoportnak vannak jellemző vonásai, de a pedagógia jelen állása szerint nincsen olyan módszer, amely minden egyes gyermeknél egyformán beválna. A gyermek ismeretében azonban össze lehet állítani egy olyan eszköztárat, amely a leghatékonyabban működik. Ehhez a munkához a szülő és a pedagógus őszinte, folyamatos együttműködése szükséges. Szempontok a magatartászavaros gyermek fogadásához -

Állandó kapcsolattartás gyógypedagógussal, egyéb szakemberrel

-

Szorongó gyermek érzéseit, megnyilvánulásait vegyük komolyan, csúfolódás tárgyát ne képezze.

-

A hiperaktív gyermeknek biztosítsuk az elegendő mozgást, a szabályok, határok betartásával, meghúzásával következetesen.

-

Folyamatos pozitív érzelmi légkört biztosítsunk

-

Hiperaktív gyermeknél fontos a rövid utasítás, mert figyelem zavarral is párosulhat a viselkedése.

-

Fontos a folyamatos megerősítés, dicséret, ösztönzés, motiváció.

-

Módszerek közül a differenciálás, a csoport szervezése, az eszközök kiválasztása, feladatszervezés, egyéni értékelés legyen a leghangsúlyosabb.

-

A magatartászavaros gyermek esetéről tájékoztassuk a partnereinket, a gyerekeket is.

-

Eredményes feladatvállalásra ösztönözzük őket folyamatosan.

Az óvónő feladatai: -

Fontos a szemkontaktus irányítás, hogy elkerüljük a feladathelyzetből való kilépést, kitérést.

-

A szabályokat megbeszélve alkossuk meg, hogy érezze, részese volt a döntésnek

-

Ne követeljünk soha erején, képességén felül.

-

Tisztázzuk, hogy a szabályok be nem tartása mit von maga után.

-

Emeljük a gyermekben rejlő dicsérhető területeket.

-

Erősítsük énképét, önértékelését.

A rehabilitációs célú foglalkozásokat a beszoktatási idő elteltével egyéni, vagy mikro-csoportosszervezésben tartsuk. A szakember egyéni fejlesztési tervének ismeretében olyan fejlesztőjátékokat állítsunk össze, amely a gyermekeknél a sérült területre koncentrál. Folyamatosan vizsgáljuk az eredményt.

19


3.6. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeink Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg: Minden gyermeket érintő döntésben, a gyerek „mindenekfelett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg. A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. A gyermekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben, biztonságban, befogadó, előítélettől mentes egészséges környezetben nevelődjön. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontására kell törekedni, és megelőzni az újabb előítéletek kialakulását. A gyermekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben. Sajátos nevelést igénylő gyermekkel való kiemelt foglalkozás minden óvodapedagógus kötelessége. Célunk: A prevenció, korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Szükség szerint az intervenciós (beavatkozási) gyakorlat családhoz illesztett segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció, ami az inkluzív pedagógia természetes szemlélete. Elveink: A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevételével a családi nevelés erősítése a rászorulók körében. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontása, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. Szoros kapcsolatot kialakítása a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal. Figyelembe vesszük: A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek számára.

20


3.6.1. Kompetenciák és feladatok a gyermekvédelem területén: Az óvodapedagógus A gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadása. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése. Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztése. -

Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és járását.

-

Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodalátogatást, jelzi az igazolatlan hiányzást.

-

Tájékoztatásakat ad, rendkívüli változásokról tájékoztatást nyújt a gyermekvédelmi felelős felé.

-

Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő – óvó intézkedésre javaslatot tesz.

-

A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti.

-

A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri, speciális fejlesztést végző szakemberhez irányítja a gyermeket.

-

A gyermek fejlődésének dokumentációjában nyomon követi a személyiség fejlődését, egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést alkalmaz. Megtervezi a felzárkóztatást, tehetséggondozást.

-

A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki.

-

Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében.

A gyermekvédelmi felelős A pedagógusoktól beérkező értesülések gyűjtése. A meglévő tájékoztatók alapján tanácsadás (szociális támogatás, étkezési támogatás…) Kapcsolattartás a szülők és a családsegítő szolgálat között. -

A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre.

-

Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket.

-

A nevelési év során rendszeresen konzultál a csoportos óvodapedagógusokkal az esetleges változásokról, problémákról.

-

Tájékoztatja az óvodapedagógusokat a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, törvények változásairól.

-

A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő kérdések megoldásában. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítséget ad, javaslatokat készít az óvodapedagógusokkal együtt.

-

A faliújságokon a szülőket folyamatosan tájékoztatja az őket érintő témákban.

-

Folyamatosan kapcsolatot tart a családsegítővel.

-

Beszámolót készít az óvodapedagógusok és az óvodavezető felé.

-

Felveszi a kapcsolatot, ill. folyamatosan kapcsolatot tart az óvoda gyermekorvosával, védőnőjével

-

Nevelési Tanácsadóval

-

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

21


Az óvodavezető -

Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.

-

A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, - az egyenlő hozzáférés, a multi- és interkulturális nevelés biztosításának, a befogadó nevelés megvalósulásának, az egészséges életmód kialakításának, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztésének, - és az érvényesítés ellenőrzése.

-

Határozott kapcsolatfelvétel az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.

Az óvodavezető feladatai: -

Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról.

-

Évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munka eredményességét.

-

A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek.

-

Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről.

-

Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

-

Felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel

22


Civilizálás és kultúrálás az óvodában Az óvoda, mint nevelési intézmény megerősíti, esetenként pótolja azokat az elemi szokásokat, amelyeket a család értékrendje alakít (alakítana) ki a kisgyerekben. Evvel és ezen kívül is az emberi élet szempontjából négy fontos kapcsolatrendszert alapoz meg:    

Az önismeretét- viszonyunk saját magunkhoz Kapcsolódásunkat a másikhoz, az emberi világ megnyilvánulásaihoz A természeti és tárgyi környezethez A földöntúlihoz, az érzéki úton megtapasztalhatatlan istenihez.

Emberképünk négydimenziós. A teljesség felé vezető utak mindegyikét nyitva tartjuk és ápoljuk. Ezért fejlődés-lélektani adottságként kezeljük a mágikus gondolkodás, a naiv világkép megnyilvánulási formáit. A gyerekek a játékot támogató, mesélő óvónő segítségével próbálgatják a belső és külső világ elválasztását, egymásra hatását, és harmóniáját. Eközben főként önmagukat tanulják, és a környezettel ismerkednek. A hét éven aluli ember legnagyobb teljesítménye az anyanyelv elsajátítása a befogadó és beleérző figyelem segítségével. Az értelemre hangoltságában, cselekedeteiben, játszásában, a mesére figyelésében és beszédében nyilvánul meg. Gondolkodása nem a felnőtt szokványos útjait járja be. Elevenebb és eredetibb, érzéssel áthatottabb, tapasztalásjellegű. A sok testmozgás, a játékok és mesék, képek és történetek segítik a zűrzavaros élménymaradványok képzeletekbe sűrítését, a belső képek kimunkálását, a formátlan lelki tartalom megformálását. Az érzés és gondolkodás még nem válik szét. Mesterséges szétválasztásukat az óvónőnek sem szabad siettetni. Indítékokat, utánozható mintákat leginkább a művészeti nevelés eszközeivel kínálhat a fantázia és egyéb szellemi képességek foglalkoztatásához. Ide tartoznak a játék változatai, a tisztán érzéki indíttatásúak éppúgy, mint azok, amelyek összekapcsolják az érzékit az elképzelttel, tartalmazzák a szabályokhoz kötött mozdulatok sorát, a társakkal való együttműködést, a kihagyásos, utalásos beszédet. Az utóbbiak főként szimbolikus játékok. Az önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése a tudati fejlődés biztos jele. Nevelőmunkánknak élő visszaigazolása a játékban ötletadó és mások ötleteit alkalmanként átvevő, az életrend és a játék szabályait megtartó, sőt igénylő, a mesére figyelő és azt beleérző és képzelődő viselkedéssel kísérő, az ismétléseknek örvendő, kíváncsi gyermek. Bizonyosak lehetünk abban, hogy aki óvodásként egészséges környezetben él, sokat és szabadon mozog, egész nap játszik, figyel, és folyamatosan olyan intelligens felnőttek társaságában tartózkodik, akik a lehető legnagyobb odafordulással és szeretettel foglalkoznak vele, kérdéseire szívesen válaszolnak, az egyéni adottságaitól függően hat-hétéves korára megérik az iskolai rendre, kapcsolatokra, feladatokra.

23


4. A MEGVALÓSÍTÁS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI 4.1.Személyi feltételek Olyan képzett óvónők számára alkalmazható hatékonyan ez a program, akik tanulmányaik során sok mindent megismertek, és éppen ezért megőrizték gondolkodásuk nyitottságát, tanulékonyságukat, a gyermek iránti kíváncsiságukat. A művészeti nevelés eszköztárát birtokolják és alkalmazzák. A mozgásban, rajzban, éneklésben (esetleg hangszerkezelésben és tudásban), Versmondásban, bábozásban, mesemondásban, élménygondolkozás- vezette beszélgetésben örömüket lelik. Kézikönyvként használják az „Óvodai nevelés játékkal, mesével „öt kötetes segédkönyvet. Elvégeznek a programról szóló legalább negyvenórás tanfolyamot, amiről tanúsítványt szereznek. Időnként és lehetőség szerint részt vesznek egy-egy módszertani óvoda nyílt napjain, szakmai véleménycseréjén. Feljegyzéseik közérdekű részeit közrebocsátják. Minimum létszám: csoportonként két óvónővel és egy dajkával dolgoznak. Ismerik és gyakorolják az önművelés módszereit. Gondot fordítanak érzelmi, társas, manuális, értelmi intelligenciájuk karbantartására, gyermeklélektani ismereteik fejlesztésére. Tanulmányozzák a minőségbiztosítás témakörének szakanyagát. Nem igénylik a didaktikus kapaszkodókat és az állandó külső megerősítést. Szakmai gondolkodásukban önállóak, önkritikusak és kritikusak. Szemléletmódjuk Weöres Sándor tanácsa szerint alakul: „Beszélhetnek a kortársak, Hogy így lássak, meg úgy lássak; Falon, vakon kaparásznak, ezt nevezik ők látásnak. Egy-egy irányba mutatnak, Ezért mondom őket vaknak; Mint a gyermek, nézzél szerte, Máris nem vagy vakság verte. „(Rongyszőnyeg 150. )

24


4.2.Javasolt tárgyi feltételek Az otthonra emlékeztető módon rendezkedjünk be. Egy csoportnyi gyereknek legalább két szobára lenne szüksége, játszó és hálószobára. Így megmaradhatnának a játéknyomok a hosszan tartó folytatható játszás céljából. Ragyogó tiszta, szagtalan, hideg-meleg vizes mosdó, tornaszoba, a félretett játékok számára raktárhelyiség, az étkeztetéshez megfelelő konyha álljon rendelkezésre. Az udvar füves, fás, lehetőleg dimbes-dombos. Virágos, tágas, ahol a gyerekeknek is van egy kertjük, babaházuk, minden nap felásott megforgatott homokozójuk (karbantartó személyre, vagy fenntartói intézkedés is szükséges). Legyenek karbantartott tájjellegű, fából, kötélből készült játékszerek. A vasmászókák és egyéb hasonló anyagú (régiből ránk maradt) játszóhelyeket lehetőség szerint szüntessünk meg, alakítsuk át, kerüljük el a balesetveszély lehetőségét. Az udvari játékok tárolására kamraszerű hely szükséges. A bújócska, fogócska, labdázás, porba rajzolás, homokozás-vizezés, sározás, babázás, rollerezés, biciklizés, körjátékozás, beszélgetés, mesehallgatás, tágas vagy intimitást sugalmazó helye is ösztönzi a gyerekeket az efféle játékokra. Az épületben legyen: Nagy, tiszta, nem befestett, esztétikusan kidíszített muskátlis ablakok. Puha szőnyegek, szép növények, gyerekrajzok, egy-két jó ízléssel kiválasztott dísztárgy, a népművészet régebbi vagy újabb darabjai. Lehetőleg lekerekített sarkú bútorok, egymásba illeszkedő, kör alakban is összerakható asztalok, alacsony polcok, fehérre festett és karbantartott falak, kuckós berendezés. Puha párnák, báránybőrdarabok (szőranya). Az óvó néni mesélő karszéke. Szép, megvilágított akvárium. A bútorok egyben játékszerek is. A bordásfal, a hempergő sarok jó szolgálatot tesz. Az étkezéshez porcelán, üveg, rozsdamentes edényeket használjunk. A zománcos, alumíniumkanalak ideje lejárt. Kis kenyérkosarak, szép tálcák, tiszta textil abroszok és minden alkalommal papírszalvéták egészítik ki a terítéket. Az ágyneműt kéthetenként váltjuk, az óvoda dajkája mossa, vasalja. Minden kisgyereknek legyen külön fiókja, zsákja, jellel ellátott tarisznyája, amibe a személyes dolgait, kincseit gyűjtheti, otthonról hozott és maga készítette óvodai játékait, altatórongyát, biztonságba helyezi.

25

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A berendezést a következő tárgyak, játékszerek egészítsék ki: − Nagy, puha szőnyegek, -

2-3 db báránybőr,

-

4 - 5 fehér lepedő,

-

4 – 5 takaró,

-

3 – 4 nejlonterítő a vizes, festékes, sáros játékokhoz,

-

festőköpeny (az apukák leselejtezett inge)

-

összecsukható, mozgatható paraván,

-

nagyméretű műanyag tál,

-

csecsemőfürdőkád,

-

kisebb- nagyobb kosarak

-

zsákok,

-

nagyméretű, tetőtől talpig érő tükör, lecsiszolt tükördarabok az építkezéshez

-

kutyaház vesszőkosárból- kicsi, nagy,

-

bőröndök, hátizsákok,

-

esőköpeny, gumicsizma,

-

akvárium,

-

agyag, gyurma, kavicsok, kövek, termések, termények

-

selyem, bársony, csipke, szőrme, szép színű leplek, rongyos kosár,

-

színes fonalak, madzag, filc, gyapjú,

-

fóliák, tapadó színes papírok, dobozok,

-

papír, rajzlap, festékek, viaszkréták,

-

kis ollók,

-

hangszerek, csengők,

-

babakocsi,

-

színes, szép formájú edények a babaszobában,

-

hintaló,

-

seprűnyéllovak,

-

mesei öltözékek,

-

csecsemőápoló kellékek (pólya, pelenka, guminadrág, cumisüveg, bili),

-

szőrős állatok: majmok, bárány, mackók, lovak, nyuszik stb.,

-

kisebb-nagyobb faállatok,

-

szép, puha babák ruhatárral, babaszoba, konyhafelszereléssel,

-

kirakós játékok,

-

képes és mesekönyvek,

-

MINIMAT készlet,

-

KÉPEK AZ ANYANYELVI NEVELÉSHEZ fólia képsor,



FALU-VÁROS építőjáték.

26

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A mozgásos játékokhoz szükséges eszközök: -

labdák, rongy is,

-

kisebb-nagyobb karikák,

-

farönkök, gerendák, hosszabb deszkák,

-

roller, gólyaláb, hinta, híd,

-

kis szőnyegek,

-

dobozok,

-

vékonyabb, vastagabb kötelek, ugrókötelek,

-

padok,

-

babzsákok,

-

létra, bordásfal,

-

udvari mászókák, alacsony nyújtó, mászórúd, mászókötél, szegéllyel körülvett homokozók,



mászásra alkalmas alacsonyabb élőfák

27


Tevékenységhez rendelt eszközigény Tevékenység

Specifikumok

Énekes játékok, zenehallgatás

Magnó

Darabszám 1

Kazetták (gyermekversek zenésítve, népzene, stb.)

4–6

Ritmusbotok, népi ütő-és rázóhangszerek 10 – 15

Triangulum (különböző méretekben) Csörgődob, ujjcintányér, kasztanyetta, dobok, csettegő

3–4 1–1

Xilofon, harangjáték, kolomp Száncsengő, csengősor

1–1

Rögtönzött hangszerek: dobozok, termések, különböző tárgyak

1–1 fantázia szerint

Népi játékok kellékei: szalmakalap, filckalap, kendők, zsebkendők, kis kötény, bő szoknya, mellény, bot (láncos is)

minimum 2 – 2 a játék kívánalmai szerint, minimum

Különböző maszkok, fejdíszek: állatos, királyos, királylányos, tündéres, stb.

2–2

Felnőttek játékához Pl. Szintetizátor, tangóharmonika, furulya (alt, szoprán)„A” síp vagy hangvilla

1 1

Vers, mese, báb, drámajáték

Mesepárnák

25

Meseszőnyeg, mesekígyó

1–1

Paravánok

2

Ujjbáb, fakanál, síkbábok

10 – 15

Kesztyűbábok

10 – 15

Árnyjátékok síkbábjai

szükség szerint

(mesefeldolgozástól függően) Árnyjáték eszközei: fehér vászon, lámpa

1–1

Textilek Különböző anyagminőségben

20 – 25 fajta

Bábtartó (fali, álló) Kalapok, sapkák, kendők,

1–1

Fejdíszek stb.

min. 2 – 2

Jelmezek (vállkendő, palást, fehér köpeny stb.) Gyermekek szerepjátékaihoz különböző eszközök: bevásárló kosár, táska, fürdető kád stb. Nagyméretű szegett, nem gyűrődő anyagok, zöldrétnek, barna- földnek, vagy Micimackó kunyhójának, arany- aranyvárnak

28

1 – 2 fajtánként 1–1


Mozgás

Udvari játékhoz Mászókötél, gyűrű, hinta

2–2

egyensúlyozó gerenda, (láncos például), csúszda, rönklépők, homok- medence, rugós billegők, falovacska, pl. mászó ház, focikapu- pár, kosárpalánk

1-1

rollerek gólyaláb

4–5

tollas felszerelés

4 – 5 pár

Csoportszobai,(tornaszobai)

3 – 4 pár

Eszközök, játékok Padok, egyensúlyozó deszkák

2

alacsony gerenda, zsámoly

2–2

bordásfal

2

tini- kondi

2

labdák- marok

1 25

Rajzolás, mintázás, kézimunka

labdák (kosár, foci, stb.)

2–2

tornaszőnyeg

2

1 kg-os súlyzó

10

ugrókötél

10 pár

karikák (kicsi- nagyobb)

10

babzsákok

25

magasugró készlet

2

WESCO típusú tappancsok, Hengerek, alagutak stb.

2 – 2 garnitúra

Egyensúlyozó tölcsér

2

Agyagozáshoz agyag, simítólapát, palatáblák, mintázó eszközök, fokhagymaprés, damil, vizes- tál

15 – 20

fazekaskorong

1

Gyurmázáshoz plasztilin, liszt, só, olaj

szükség szerint

Rajzoláshoz: zsírkréta, ceruzák (vastag, vékony), filctollak rajztábla (nagyméretű, fali)

29

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Festéshez

10 – 10 csomag

festőállvány

1

tempera textil és üvegfestékek

2

ecsetek (kicsi, nagy)

10 csomag, vagy előrekevert

szivacskocka, hengerek

szín/ flakon

Különböző papírok

5 – 6 szín/ flakon

rajzlap, színes karton,

20 – 25

krepp papír, színes hajtogató

5–5

lapok, fűzőlapok, csomagoló papír, fotókarton, selyempapír stb. nyíráshoz jó minőségű tompa hegyű ollók gyermek méretben felnőtteknek szabó, nagy ollók

szükség szerint, min 1 – 1 cs; ív 20 – 25

cikk- cakk olló, mintavágó ollók

2–2 2, 4 – 5 fajta

Gyöngyfűzéshez különböző méretű gyöngyök, damilok, drót

szükség szerint

Fonalmunkához fonalak különböző vastagságban, hímzőfonalak, cipőfűzők

szükség szerint

fektető szövőkeret, tompa tű, különböző ágú körmöcske

5–5

Építéshez papírdobozok, hengerek

szükség szerint

Barkácsoláshoz textilek, töltőanyag vagy szivacs, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, puha fahulladék

szükség szerint

Népi kismesterségekhez csuhé, szalma, szalmakoszorú, rafia, vessző, termények, stb. ragasztó patronok

szükség szerint szükség szerint

ragasztó „pisztoly”

1

Egyéb eszközök Ragasztók (stiftek, tapétaragasztó, lufik a papírmasé szükség szerint bábokhoz, lemosható asztalterítő

30

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Lemosható kötény a gyerekeknek

6

polc az alkotások elhelyezésének

6–8

faliújság a képek elhelyezésének

5–6

homokrajzasztal (alsó világítással)

2 1

A külső világ tevékeny megismerése

színes tudományos képeskönyvek

4–5

nagyítók

10

kosarak (kicsi- nagy)

30 – 35

csíráztató tálak

25

állat- és növényhatározók

2-2

földgömb

1

térkép

1

mikroszkóp, távcső

2-2

31


5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMA: JÁTÉK ÉS MESE EGÉSZ NAP A kisgyerekek és a felnőttek kapcsolata a játék és a mesehallgatás során alakulhat ki legjobban a képzelet és érzés összehangolódásával. A gyermek, amikor játszik, érzés és élménysort játszik el. A játék és a mesehallgatás indítéka ebben azonos: „ezt szeretném, ezt akarom érezni”. A nevelő legfontosabb feladata Hagyni, hogy a kisgyerek eredetisége szabadon fejlődjék, természetesen nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk neki, hanem azt, hogy teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki számára, jó szokásokra, életritmusra, életkorához illő fegyelemre is szoktatjuk. A nevelőmunka szempontjából rangsoroljuk a gyerekek szükségleteit. Fontossági szempontból a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Testi szükségletek Védelem, biztonság- és felnőtt- igény Mozgás, cselekvés Játék, képzelődés Mese, beszéd Együttlét a társakkal Kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulás.

A testi szükségletek Civilizált kielégítése mindenekelőtt való. Ezek önkényes késleltetése vagy agyonszabályozása kínzó feszültséget okoz. Tehát: vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és aludni az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet. Erőltetésükkel vagy megvonásukkal sohasem fegyelmezhetünk! A védelem és biztonság iránti igény Állandó jelenlétünkkel elégítjük ki. Nem vagyunk mindig a középpontban, de sohasem maradhatnak magukra a gyermekek. Személyes jelenlétünkkel képviseljük a csoportos együttlét következő elemi szabályait: Hagyd játszani a másik kisgyereket! Ha rombolósdit játszol, a magadét építsd és ronthatod el! Megegyezés szerint néhány játékszer hazavihető, az otthoni behozható, de a tulajdonos vigyáz rá, jobb a játék, ha a helyzetek kívánalmai szerint másoknak is átengeded, vagy együttjátszatok vele. Segíts, ha szüksége van rá és te erősebb, ügyesebb vagy! Igyekezz örömet szerezni másoknak, ez neked is jó. Az óvó néni tudta nélkül ne hagyd el a játszóhelyet! Mesemondáskor, alvásra, pihenésre készülődéskor légy csendben! A mozgásszükséglet Kielégítésére szolgál a szabadban folyó játék. Egyszer egy héten a szabad mozgást változatosabbá teszik az irányított mozgásos játékok, amelyek a testi nevelés kiemelt lehetőségei.

32

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Összetett képességfejlesztési területek: a játék és a mesehallgatás. Mindkettő szükséglet és létforma a kicsinyeknek. Magukba foglalják mindazokat a tevékenységeket, ismereteket, amelyek az óvodás gyermekek számára kívánatosak. Elhanyagolásuk általános testi- lelki- szellemi leromláshoz vezethet. Kezdetben a felnőtt az igazi társ. Még a játékban is. Az egyéni fejlődéstől függően négy és fél, ötéves kortól kezd érdekessé válni a gyermek játszótárs. Minta, bemérési, kezdeményező vagy utánzó partner. A társas, dramatikus jellegű, és szimbolikus tartalmú játékokhoz elengedhetetlen “a másik”. A csoportos játék az óvoda egyik vonzó kínálata. A kíváncsiságra alapozott, utánzással, cselekvéses próbálkozásokkal teli tanulás a gondolkodás, az értelmi fejlődés, hajtáscsúcsa”, a szellemi fejlődés sok lehetőséget magába rejtő záloga. Miért bízhatunk a játék képességfejlesztő, ismeretépítő szerepében? Hogyan építsük rá az óvodai gyermeknevelés teendőit? Tapasztalhatjuk, hogy sok ember magától értetődőnek tartja, hogy a gyerek játszik, az iskolás tanul, a felnőtt dolgozik, vagyis az ember életének egyes szakaszaiban jellegzetes tevékenységformákon fejezi ki és tanulja önmagát és a környező világot. Ebben a fő tevékenységi formában rejtetten életkoronként és egyénenként változó arányban a másik kettő is benne foglaltatik. A kisgyermek játékában is működik a tanulás, gyakorlás, szabálykövetés, céltudatosság, a felszínen mégis minden a játék formájában jelenik meg. Gyakori, hogy a felnőtt csak a látszatra összpontosít, és azt próbálja saját, ésszerű, valóságelvű módján értelmezni. A lényeg, amit a gyermek a maga módján igyekszik megjeleníteni, kivetíteni a játékcselekvések és fantáziák formájában, elkerüli a felnőtt figyelmét.

5.1.Mi a lényeg? A kisgyermek folyamatosan találkozik a környező világ megnyilvánulásaival, amelyeket csak részben, esetleg egyáltalán nem ért meg. Ezek a feldolgozatlan tudattartalmak terhet, feszültséget jelentenek számára, amelytől szabadulni igyekszik. Olyan módszert használ erre, mint korai elődeink, akik a titokzatos, ismeretlen, érthetetlen jelenségeket ősvallásba, mítoszokba, mesékbe, vagy mágikus cselekedetekbe vetítették ki és fogadtatták el önmagukkal. Vagyis képzelődésbe, cselekvésekbe átfordítva próbálkozik benyomásaik tagolásával, és rendezésével. Amennyiben a felnőtt ezt nem fogadja el, és a maga módján irányítani, fejleszteni, vezetni kívánja a felszíni játékformát, akkor legtöbbször elrontja, vagy megakadályozza a rejtett és a gyermek részéről tudattalanul előjövő tartalmak feldolgozását. Az ember testi-lelki rendszere akkor működik jól, ha számára optimális a idegrendszer izgalmi szintje. Ilyenkor jól érzi magát. Ennek az állapotnak a létrehozására törekszik. Ha ez az optimális izgalmi szint lecsökken, például egyhangú, túlságosan is megszokott, sivár a környezet, akkor unatkozik szórakoztatni, kívánja magát, hogy az izgalmi szint újra elérje a neki kellemeset. A kisgyermek számára érthetetlen felnőtt beszéd, a tőle távol álló dolgokra kényszerítés, vagy a játékban való korlátozás, bizonyos játékszerek elzárása esetén úgy játszik, hogy rosszalkodik. Keres, kutat, matat, piszkálja a másikat, kísérletezget annak bosszantásával-, ami által izgalmi szintje- jobb híján újra megemelkedik. Amikor új, ismeretlen, rejtélyes hatások érik, idegrendszerének izgalmi szintje az optimális fölé kerül, ezért olyan játékba kezd, amelyben igyekszik megoldani, megismerni, tisztázni és megérteni az izgalom okát kiváltó dolgot. A lényeget másként jeleníti, meg mint a felnőttek, másként, mint ahogyan elvárnánk a logika, az ésszerűség szabályai alapján. A játék nyelvén: szimbólumok segítségével, tárgyak rakosgatásával, cselekvéssel teszi ezt. A két különböző nyelv két világra oszthatja az együtt élő felnőtt és gyermek gondolkodását. A felnőttek vagy értetlenül állnak a játszó gyermek mellett, vagy megmosolyogják, lenézik “komolytalan” megnyilvánulásait. Még rosszabb, ha javítani, a valósághoz igazítani próbálják a gyermek játékát ”fejlesztés” címén. Hatéves korig a szóbeliség aránya is megnő. Már nemcsak “úgy tesz mintha.” hanem egyre többször használja a “mondjuk, hogy.”, “most azt gondolod, hogy.”, “mondjuk, hogy te vagy ez, vagy az és úgy csinálsz, hogy.” kifejezéseket.

33

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A gyermek élménymaradványait, emlékképeit, érzeteit tehát a realitásnak egy másik szintjén: a képzelet másféle valóságában jeleníti meg. Nem szakad el teljesen az adott, valóságos helyzettől, a realitástól, mégis kilép belőle, amikor játszik. Ez a kilépés azt jelenti, hogy a mindennapi élet tárgyait, jelenségeit, személyeit behelyettesíti más, az általa kitalált dolgokkal. Jelképesen formálja meg őket, egy látszólag teljesen különböző tárgy, vagy viselkedés segítségével. Szimbolikus kifejezéseiben hasonlóságot találhatunk a jelentéshordozó és a jelentett dolgok között. /Például: a doboz = pohár, feje fölé tartott tenyere = esernyő, éjszakai félelmeinek kompenzálására bagollyá válik, villájával beleszúr, a szilvás gombócba = ledöfi a disznót, stb.). Szimbólumalkotási képessége egyre gazdagodik. Mire négy-öt évessé válik, szimbolikus kombinációk segítségével teljes játékjeleneteket, majd folyamatok kidolgozására is képessé válik. A szimbolikus játékok az óvodáskor igazi játékai, de természetesek az érzékszervek funkcióit próbálgató, tapasztaló gyakorló játékok is, különösen, ha valami új dologgal ismerkedik meg a gyermek. Szabályjátékok is folynak az óvodában, bár ezek spontán jellegűek és a szabályok a felnőtt jelenléte nélkül meglehetősen bizonytalanok, a csoportos szabályjátékok virágkora a kisiskolás időszak. Ekkorra érik meg a gyermekek idegrendszere arra, hogy saját szempontjaikat háttérbe szorítva, másokkal egyeztetve, közös megegyezésekkel csalás nélkül versenghetnek. Óvónőként fel kell ismernünk, hogy a gyerekkel között tevékenységünk valóban játék-e, didaktikus játék vagy munka. A játékban az a legfontosabb, hogy örömszínezetű. Miért? Mert: 

Önkéntes és szabad. Szabad akaratból, külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre. Parancsra, vezényszóra, de még kérésre sem lehet játszani.



Nem a végeredmény, hanem a produkció fontos. Magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért, élményért csináljuk, indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez a jutalom, a kielégülés is. Elképzelt világa túllép a mindennapok megszokottságán. Valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból származó élménymaradványokon, tapasztalásroncsokon, véletlen képzettársítások hálóján alapszik. Valóságos tárgyak, eszközök, felhasználásával folyik, egy „feltételezett” térben, a külső tárgyi valóság, és a belső pszichés valóság közötti területen. A gyermek tudja, hogy játszik, mégis összemossa a valóságost és az elképzelhetőt, nem állít éles határokat közéjük, könnyedén közlekedik egyikből a másikba. A koronával, fátyollal királylányt játszó kislány minden további nélkül megteríti az óvodai asztalt, ha eljön az ideje.



Ebből következően a játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, bármikor lejátszódhat. Sok minden megtörténhet egy helyen és a legegyszerűbb játéktörténés is, lefolyhat térben szétszórva. A játékot többnyire ennek ellenére térbeli elhatároltság, zártság jellemzi. A nagy, végtelen térből egy kis kuckó kikerítése. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek székekkel, függönyökkel, különböző berendezési tárgyakkal körülkerítik magukat, ezzel jelezve, hogy mit csinálnak, különbözik a felnőttek tágas, áttekinthetetlen világától.



Megfelel az életkori sajátosságoknak. Az agykérgi, tudatos funkciók helyett sokkal inkább az ősibb, kéreg alatti központok működésére épít, ahol az érzelmek, indulatok uralkodnak. Ezért erős az én-központúság, nehéz a késleltetés, a gátlás. Életkori sajátosságnak tekinthető gyermek komplex, látás módja is, amely a játékban úgy fejeződik ki, hogy nem különíti el az egyes funkciókat, tevékenységterületeket, hanem minden, mindennel összefügg. Számára „egy világ”, amelyet a játék képvisel és tükröz.

Ez a kezdeti szinkrétikus látásmód természetesen változik az idő során egy-egy, a gyerek számára fontos rész kiemelésével és egész fölé helyezésével. Csak ezután képes az elemző látásmódra, amely elengedhetetlen feltétele lesz például az olvasástanulásnak. 

Lényeges eleme, örömforrása a kockázat, a kiszámíthatatlanság is.

A meglepetésszerű következmények nem komolyak, ha nem sikerül valami, akkor nincsen baj. Éppen ezért meri szabadon és korlátok nélkül kipróbálni önmagát, érzelmileg biztonságos környezetben kísérletezgetni a tárgyakkal, a szerepekkel, lépegetni a valóság és a fantázia között, felfedezni, kipróbálni, társítani olyasmiket, amiket talán soha nem élhet meg a valóságban, például űrhajózás, oroszlánvadászat, medvévé változás, párbajozás, sárkányölés.

34

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 

A játéknak sajátos gyermeki rendje van.

Látszatrendje ellentétben áll a vasvilág rendjével. Ebben a rendben harmónia és szabadság van, mindennek oka és helye van, akkor is, ha a felszínen a felnőtt számára mindez rendetlenségnek látszik. Jó rendetlenség ez, amelyben a tárgyak úgy kapnak helyet, hogy kézhez állnak, mindig elérhetők, bármikor átlelkesíthetők a játék kívánalmai szerint. A gyerekszoba rendje nem hasonlítható egy tanterem, lakás, ruhásszekrény vagy éléskamra rendjéhez. A színes, nyüzsgő és állandó változó folyamatok sorozatában a tárgyak laza, oldottan életteljes módon helyezkednek el, nem „útban vannak”, hanem a játékrendje szerinti helyükön. Például a mackó a szoba közepén lakik, ölében tartja a kisebbet, könyvekkel lakást építenek köréje, amelyben az élethez fontos tárgyaknak is helyet kell kapniuk. Vannak felnőttek, akik nehezen viselik el ezt az „összevisszaságot”. Rendetlenségnek érzik, mert számukra ésszerűtlen. Nem érzik, hogy lényegi rend van körülöttük, hiszen a tárgyak elhelyezkedése az ott folyó tevékenység célját szolgálja. Az ilyen jó „rendetlenkedésben „kevés, ésszerű és érthető szabályra van szükségük a gyerekeknek. A felesleges és gátló szabályok sokasága mellet nem lesznek fegyelmezettebbek, vagy jobbak, hanem éppen ellenkezőleg: a valóban fontos szabályokat sem tudják megjegyezni. Így a játék végtelen veszekedéssé és unalmassá válik. A sok akadályoztatás, játékrontás következtében felhalmozódik az agresszió, és nyílt vagy rejtett formában lépte n-, nyomon lehetetlenné teszi a folyamatos, élvezetes játékot. Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. Minden fejlődés értéknövekedés, amely az ember megismerő- és teljesítőképességének gyarapodását, kreativitásának és önkiterjesztési törekvéseinek kibontakozását foglalja magában. A fejlődés belső tényezői közül legfontosabb a belső érés. Örökléstanilag programozott, biológiai folyamat, amelynek során a szervezetben megteremtődnek azok az alapfeltételek, amelyek az embert alkalmassá teszik a környezeti hatások feldolgozására. Érthető tehát, hogy a kisgyerek idegrendszere ilyen értelemben még nem kész, amikor megszületik. Hosszú évekre, emberi és tárgyi hatások sokaságára van szüksége ahhoz, hogy kialakuljon benne a rugalmas alkalmazkodás képessége, a felnőttek által elvárt és kívánatosnak tartott szabályos működés. Kisgyermekkorban az idegrendszer érése főleg az érzékszervi működésekben, a mozgás fejlődésében és szabályozásának növekvő képességében mutatkozik meg. Később képes a gyerek környezetét utánozni, a látottakat, hallottakat elraktározni, próbálgatni, ismételni, változtatni és belőlük újat is alkotni. Képzeleteinek rugalmas mozgatásával, összekapcsolásával és szétválasztásával, a valóságtól eltérő módon való összeillesztésével-, azaz fantáziájának működtetésével ügyességre, értelmi mozgékonyságra tesz szert. Viselkedése, gondolkodása csak fokozatosan válik céltudatossá.

5.2.A fejlődés külső feltételei A tanulás nem más, mint mindenféle tapasztalatszerzés, amely a külső környezettel való kölcsönhatás során keletkezik. A fejlődés feltétele, hogy az érési folyamatok minél gazdagabban mintázott környezetben jöjjenek létre, és a belső hajtóerők folyamatosan előbbre is haladjanak. A fejlődési folyamatban a gyerek egyre nagyobb kezdeményező szerephez jut. Kísérletezgetései során érdekes és változó visszajelentéseket szerez és igényel mind a tárgyi, mind a társas környezet részéről. Viselkedésének követelményeivel kapcsolatosan bizonyos várakozásai alakulnak ki, és ha ezek létrejönnek, eltölti a hatékonyság kellemes érzése. Ez olyan megerősítő hatású, hogy további kíváncsiskodásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre ösztönöz. Gondolkodása így sohasem áll le, folyton tanul, mert folyton játszik!

35

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Az óvodáskor végéig a gyermeki tapasztalatszerzésben a játék spontaneitása uralkodik. A fejlődés elősegítő külső ráhatások közül a legfontosabb az anya személye. Amikor igazán elválasztódik tőle a gyerek, vagyis óvodába kerül, még sokáig szüksége van arra, hogy az ott lévő felnőtt, az óvónő, személyében az anyát, annak érzelmi biztonságot adó szerepét pótolja. A biztonságot az állandóság adja, amely részben ugyanazt az egy vagy két személyt, részben pedig ugyanazokat a körülményeket, szabályokat, szokásokat jelenti. Ezért is szükséges, hogy az óvoda a család mintáját kiegészítse. Felnőtt elsődlegessége, vezető szerepe nemcsak általában fontos, hanem a hét éven aluli gyerek játékát is csak ez teheti igazán érdekessé és nyugodttá. Természetesen nem tagadható a társaknak, a csoportnak az egyénre gyakorolt fejlesztő hatása sem. A csoport hatásai közül legfontosabb, hogy a gyerek számára normákat közvetít, valamint önbemérési lehetőséget nyújt. Mindez lényeges az énkép és az én-tudat kialakulása céljából. Baj csak akkor van, ha a csoport, a társak szerepét eltúlozzák, és elnyomják az én- fejlődés vonalát. A gyerek egészséges egocentrizmusa, saját szempontjainak, érdekeinek mindenek- felettisége szükséges velejárója az önmagáról való tudás kialakulásának. Így születnek meg a „milyen vagyok én?”, „mire vagyok képes?”, „meddig terjednek a határaim” és hasonló kérdések, és miközben ezekre választ keres, megkezdődik saját lelki folyamatainak tisztázása is. A fejlődés folyamatosan zajlik. A látványos minőségi átalakulások, ugrások, többnyire rejtetten zajló, lassú, átmeneti időszakok után következnek be. Ugyanazon gyermekeknél nem minden funkció változik meg egyszerre. A fejlődés tempója eltérő lehet. A fejlődési szakaszok egymásutánisága viszont állandó. Mindenkinek végig kell haladnia az egyes szakaszokon, nem lehet kihagyni, vagy kikerülni egyet sem. A fejlődésnek ezek a törvényszerűségei megkérdőjelezik az iskolaérettség korábbi meghatározásait, illetve a gyerekek előre kigondolt szintre hozásának igényét. Mindenféle fejlesztés, javítás csak az életkorra jellemző, fő tevékenységformában valósítható meg eredményesen. A gyermek játéka során elsősorban önmagát tanulja. Belső pszichikus folyamatait tisztázza, ezen a kerülő úton próbálja meg feszültségeit oldani, vágyait kielégíteni. Tagolatlan és rendezetlen félig értett tudattartalmait tisztázza, rendezi és tagolja. Utánoz, kitalál, kipróbál, feltételezés magatartást folytat. Ha ebben megakadályozzák, ez sohasem pótolható! Veleszületett kíváncsisága arra ösztönzi, keresse is az újabb és összetettebb ingerhatásokat. Egyre nagyobb hatékonyságra és önállóságára törekszik önmaga és tárgyi- társas környezete felett. Nem tud nem tanulni! A tanulás közepesen erős motiváció esetén a legeredményesebb. Vagyis: a játék belső indítékai normális külső környezetben elegendőek ahhoz, hogy a gyerek tanuljon. A természetes motivációt megnövelő külső, kényszerítő, sürgető, elvárt jutalommal kecsegtető, vagy fenyegető hatások lerontják a valódi tanulási kedvet. Minden új ismeret akkor épül be igazán a kisgyerek gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. Olyankor, amikor szüksége van az adott ismeretre, felhasználja és alkalmazza azt. Gyakran aggódnak a szülők, az óvónők, a tanítók, hogy megalapozzuk-e az iskolás tanuláshoz szükséges képességeket, ha a gyerek „csak” játszik. Pedig a vizuális, térbeli tájékozódási motoros képességek biztos segítői az útvonal- és labirintusjátékok, a térbejárásos „nyomkeresések”, szembekötősdik, páros játékok, felelgetősek, találós kérdések és rajzolások, a társas kapcsolatok, emberi viszonylatokat, érzelmeket megjelenítő szerepjátékok. Elmondhatjuk, hogy a folyamatosan és nyugodtan játszó kisgyerekre is igaz a József Attila felismerése: „én nem csupán látszom, én játszom”.

36


5.3.A játék tevékenységformái 5.3.1. Mozgásos játékok A mozgásos játékok a természetes mozgásokból építkeznek. Az ugrás, ugrándozás, futás, járás, bújás, a labdával való ügyeskedés, az állatok utánzása egy sor olyan hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme, ami a legtermészetesebb mozgásbiztonság-erősítő, önként és örömmel végzett gyakorlás. A gyermek nem születik ügyetlennek. A mozgáshiány teszi azzá. Az óvoda sokat tehet a mozgásbiztonságért azzal, hogy gondoskodik a gyermek mozgásfejlődéséhez szükséges inger gazdag környezetről, szeretetteljes, bátorító légkörről. Az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” módszertani kötetében részletesen megtalálható az ajánlott testnevelési eszközök és mozgásos játékok ötlettára és sorrendje. A háromévesek birtokában vannak az alapvető mozgásformáknak: járásnak, futásnak, dobásnak, amelyek a motorikus továbbfejlődés előfeltételeit jelentik. A mozgásfejlődés szakaszai megmutatkoznak a végrehajtás minőségében, pontosságában, a mozgáskombinációkban, teljesítményekben. Az óvodai testnevelés során érvényt kell szerezni az egyéni képességek kibontakoztatásának a mozgásélmény sokirányú megtapasztalásával. A mozgásfejlesztés óvodai hatékonyságának tényezői. 

Az óvónő személyisége, mozgáskultúrája,



A mozgáskombinációk alkalmazása,



A különböző eszközök használata,



A gyakorlóhely változatossága.

Nem az iskolai testnevelési formák átvétele nyomán, hanem a játékban tökéletesedik a már megtanult mozgások sokasága. A mozgásos játékokban a gyermekek ötletgazdagsága, kitartása figyelhető meg. Fáradhatatlanul képesek a számukra sikerélményt nyújtó mozgásokat ismételni, újabb módozatokban kipróbálni. (Erre szolgálnak a különböző testnevelési eszközök). A hagyományos óvodai játékeszközök (pad, zsámoly, szőnyeg) kevés mozgáskombinációra adnak lehetőséget. Így gyakran a fárasztó begyakorlás töltötte ki a foglalkozás nagy részét. Az újabb eszközök, játékszerek, bekapcsolása gazdagítja a mozgáskínálatot, mozgásra késztető hatása mellett ébren tartja a gyermekek fantáziáját is. Az óvodás gyermek számára a kipróbált, megtalált, utánzott mozgások más-más formában való változtatása a legjobb játékok egyike. A kisgyermek a mozgásigény kielégítésében türelmetlen. Azonnal szeretné utánozni a látott gyakorlatot vagy kipróbálni a tárgy által sugallt mozgásfeladatot. Ez az óvodai mozgásnevelés egyik legnehezebb feladata. A nagy létszámú csoportok, a tornateremhiány az eszközök hiánya, a kicsi gyakorlóhely (főként télen) különösen nehézzé teszi a vegyes életkorú gyermekcsoportokban a testi nevelés megszervezését. A foglalkozásokat itt úgy kell megszervezni, hogy minden korosztály azonos időben végezze a gyakorlatokat ugyanazzal az eszközzel, képességeinek megfelelően. Ez csak úgy oldható meg, hogy nem csak a hagyományos eszközöket használjuk a mozgásfejlesztésre, hanem a házilagos elkészíthető és a természetben fellelhető tárgyakat is amiből minden gyerek választhat magának. A sokféle mozgásra serkentő tárgy már önmagában is megindítja a gyermekek képzeletét, éberen tartja figyelmüket, új játékok kitalálására indítja őket. A játékszerek segítenek a mozgásanyag nehézségi fok szerinti megkülönböztetésében is. A kisebbek is ügyeskedhetnek velük úgy, ahogy tudnak. Eleinte csak ismerkedjenek az eszközökkel, tapogassák, vigyék magukkal, vonuljanak félre, üljenek bele (nevezzük házikónak, fészeknek, kunyhónak), nézegessék, mit lehet vele csinálni. Hamarosan elérkezik az „én is kipróbálom” ideje. Engedjük meg, hogy a környezet veszélytelen tárgyait szabad mozgásra használják. Nagyon fontosak az egyensúlyozás gyakorlatai. Úton-útfélen találunk erre lehetőséget. (Kerítés mentén, járdaszegélyen lépegetve, erdőben, udvaron, farönkön egyensúlyozva. Az óvodai csoportszobában a berendezés tárgyai is sok testgyakorlatra alkalmasak. Házilagosan is készíthetünk rongylabdákat, kis szőnyegeket, melyek nem csúsznak el, billegő játékokat, gólyalábat, zsinórokat.

37

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Ezekkel az egyszerű eszközökkel közösen játszhatunk egy héten egyszer délelőtt. Az egyéni, és kisebb csoportokban folyó játékokhoz is igénybe vehetik őket a gyerekek. Például téli játékban, a csoportszobában filc szőnyegekkel lehet „síelni” a „jégen” csúszni. A szökdelés sokféle változatával is ügyeskedhetnek. Ezekkel az apróbb mozdulatokkal előkészítjük a bonyolultabb mozgásokat. Másszanak fel, amire lehet, ugorjanak le, ugorják át, dobják el, célozzák meg, egyensúlyozzanak a tárgyakon. Kiránduláson, uszodalátogatáson, vagy játszótéren is megvalósíthatók a kiválasztott mozgásos játékok. Nem kell ragaszkodni a hagyományos testnevelési foglalkozáshoz az a fontos, hogy a gyerekek napi mozgásigényét kielégítsük. A körülmények miatt elvesztett mozgáslehetőségeket visszaadjuk. Az összeállított, évszakonkénti végiggondolt programot az időjárásnak megfelelően változtathatjuk. A játékokat többször lehet ismételni más-más eszközzel. Így változatos lesz a játékkészletünk. Ezek a variációs lehetőségek nem a mozdulatok sztereotip ismétlődéseként jelentkeznek, hanem mindig újabb mozgástapasztalattal gazdagítják a gyerekek mozdulatkészletét. Ezzel feladatmegoldó-képességük, gondolkodásuk észrevétlenül is fejlődik. A módszertankönyvben összegyűjtött játékok közül a csoport képességei szerint válogassuk figyelve a fokozatosságra. Ha lehet, testedző tevékenységet végezzünk a szabadban. A játszóhelyek mérete, talaja sokféle legyen és másmás környezetet is, vegyenek igénybe. Sokszor tapasztaljuk, hogy egy új játéktér (nagy tornaterem, más udvar – játszótér) megzavarja a gyermekek mozgását. Idő kell az alkalmazkodáshoz. A kisebb eszközöket a gyerekek maguk vigyék a játszóhelyekre (labdát, karikát, ugrókötelet). Szervezéssel, túl sok magyarázkodással ne töltsük az időt, ne várakoztassuk feleslegesen. Egyszerű jellegzetes mozdulatokkal, óvónői bemutatással tegyük érthetővé a játék módját és szabályait, hogy azt a gyerekek könnyen utánozhassák. A kisebbeket ne unszoljuk! Hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be a gyakorlásba. Mondókára és zenére is rögtönözhetünk ütemes mozgást. A meséből is vehetünk ötleteket. Ez élénkebbé teszi a gyerekek kedélyállapotát. Engedjünk teret az egyéni megoldásoknak, de irányítsuk, ha szükséges. A kettő egyensúlyát teremtsük meg. A játékok nem alkalomszerűek, hanem fokozatosan nagyobb ügyességet kívánó sorrendet alkotnak (táblázat a mellékletben). Egyszer egy héten lehetőleg minden gyerek vegyen részt a közös irányított mozgásos játékban. A program kínálata nagyobb, mint amennyi abból megvalósítható. A helyi körülmények szerint válogathatunk belőle és változtathatunk rajta. Egyetlen érvet kell következetesen érvényesíteni: a játékot és a mesét sohasem keverjük a szándékos tanítással! Az ellenőrzés lényegének is erre kell irányulnia.

38


5.3.2. Az énekes játékok Amikor csak lehet, énekeljen az óvónő és énekeljenek a gyerekek is, sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvünket. Lényeges, hogy a felnőtt ebben biztos támasz legyen. Az énekes játék jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. Az éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéni játékhelyzetből is következhet. Például gyöngyfűzés mellett halkan, dúdolgatjuk: „Ez a kislány gyöngyöt fűz...”. Majd az elkészült színes gyöngysorokkal ékesítve játszhatjuk a Lánc, lánc, Eszter lánc. Kezdetű körjátékot. Az éneklést vagy a gyerekek kezdik, vagy az óvónő, vagy a délelőtti közös együttlétkor játszunk körjátékokat. A hallás- és ritmusérzék fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban az óvónő, de a gyerekek számára nem készít belőle külön feladatokat. A zenei elemeket a helyes, szép előadásmódból utánzással gyakorolják a kicsinyek. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő hangképzésre, az egyenletességre, a mérőütés szívdobogásként lüktetésére, a tempó, dinamika, hangmagasság változásaira, a zenei súlyok kiemelésére. Az altatókat halkan dúdoljuk, a „Lipem, lopom a szőlőt” játékhoz halkan, lassanként énekelünk, a végén annál harsányabban a „tele a kis kosár!” Felkiáltást. A gyűrűsdiknél a kereső helye szabja meg, hogy halkan vagy hangosan szól-e az ének. A „Mit akar ez az egy ember?” Énekben dobbantásban emeljük ki a periódusok kezdőhangsúlyát, az „Erdő, mező, gerlice...” kezdetű játék közepes tempójú egyenletes kiszámolással kezdődik, majd erősen felgyorsul. A pár cserélőkben a párválasztás után a kör többnyire megáll, és egyenletesen tapsol. A párbeszédes szövegű dalokban a szereplőket különböző hangszínnel jellemezzük. Az „Esik az eső.” kezdetű népdal az eső suhogására emlékeztető lágysággal indul, az ázó- fázó katona keserűségét hangosabb énekléssel fejezzük ki, a dallam vége ismét halkul. Mozgásirány változtatással énekeljük a „Dombon törik a diót...” és az „a Kállói szőlőben...” című játékokat. A dalok válogatásának szempontjai: -

a gyerekek által tisztán kiemelkedő hangterjedelem,

-

az aktuális érzelmi állapot,

-

a játékszabályok áttekinthetősége,

-

a térformák és mozgásanyag változatossága.

Szem előtt tartandók az Ádám Jenő által kidolgozott módszertani alapelvek és kodályi figyelmeztetés: „Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is”.

39


5.3.3. Mondóka, vers, dramatizálás A verset a hangzás és a hangulat felől fogják meg a gyerekek. Mondóka, dramatikus szöveges játék mindennap előkerül. A népköltészet verses anyaga eleve mozgásos játék is. Párban, kisebb csoportban, közösen a játéköröm kedvéért számtalan önkéntes ismétléssel ragad rá a gyerekekre. A nagy magyar költők versei, strófái egy-egy alkalmas helyzetben, kifejezik a felnőtt kedélyállapotát, fokozzák a játék illúzióját. Például az „őszerdő” játékban Kányádi Sándor Szarvas itatója, „jég országban barangolva”: Nagy László Jegesmedve, „kutyázás” közben: Weöres Sándor: Bodri, vagy Nemes Nagy Ágnes: Jön a kutya, barátkozós hangulatban: Petőfi Sándor Arany Lacinak, a „Vízi világ játékban” Csanádi Imre találunk a hangulatot felfokozó, ötleteket adó költői alkotást. A vers, játék a nyelvvel, az érdekesen szépen hangzó beszéddel. Mondani kell, és nem tanítani.

5.3.4. Rajz- kézimunka Fessünk, gyurmázzunk, agyagozzunk, rajzoljunk, vagdossunk, hajtogassunk, barkácsoljunk bármikor kedvük szerint a gyerekekkel. Amit készítünk, a játék kelléke lesz. Jó, ha a felnőtt köztük ül, és ő is elfoglalja magát. A technikákat, az anyagokkal és eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni. Nem mondjuk meg, hogy mit készítsenek, hanem abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel lehet valamit elkészíteni. Az elkészítés folyamata is játék, s az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz valamelyik ügyességi vagy szimbolikus játékban. Az eredményt nem minősítjük. Másról van szó: krétával, festékkel, agyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel játsszunk. A természetes anyagok értékesebbek, más üzenetet hordoznak, mint a műanyag játékszerek.

5.3.5. A számlálgatás, méricskélés A tér alakítása, az irányok megnevezése, a hasonlíttatások, összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben olyan természetes, mint a mondókázás, dúdolgatás. Például a csipkebogyólánc hosszabb vagy rövidebb. Az építőjáték, a bútorok, paravánok felhasználása: térformálás. Bújócskázás közben az asztal alá, a szekrény mögé, a fa mögé, a bokor alá, a fal mellé bújnak a gyerekek. Nap, mint nap hurcolják, halmozzák, szétválogatják a játékszereket. Az időt a napirend tagolja. A valóság és a mese eseményei támpontokat nyújtanak a tájékozódáshoz. Labdázunk színes kendőkkel, sálakkal, fonalgombolyagokkal, apró és nagyméretű játékszerekkel teszünkveszünk. Megmérjük mekkorát nőttek a gyerekek, megszámláljuk hány tányért, kanalat tegyünk az asztalra és ugyanannyi poharat. Szemrevételezzük, hány csoki fér bele a mikulászacskóba. Megkeressük a saját, vagy a babacipő párját. Húsvétkor színes, illatos vizet töltögetünk széles, gömbölyű és szűk üvegekbe. Hajtogatáskor megfigyeljük a szimmetrikus formákat. Öltözködéskor magunkon tapasztaljuk ezt. Elkerülhetetlen, hogy az óvónő ne használja, ne nevezze meg alkalmanként a térbeli, mennyiségbeli és formai vonatkozásokat, s a gyerekek ne figyeljenek fel azokra a tárgyak természetes tulajdonságaként.

5.3.6. A mesélés haszna Óvodás korban úgyis szenvedélyes beszélők. Igénylik, hogy meghallgassák őket és válaszoljanak a „mit”, „miért”,„kinek” „hogyan”, „mikor” kérdésekre. A beszédhelyzet, a szavak mögötti szándék és a beszélő személye a fontos. A viselkedés egyértelműsége az egyik legfontosabb követelmény. A szavak és mondatok jelentéstartalma másodlagos. Mégis elengedhetetlen megnevezni az érzéki benyomásokat, a jelen vagy múlt eseményeit, az emberek közötti viszonyokat, testünk részeit, belső állapotainkat, beszélgetni az emberek és a természetes világgal. Beszélgetni, és nem a kérdések sokaságával faggatni, egyen irányítani a gondolkodást! A gyerekek mondanivalóját kiegészítő, hozzátoldó felnőtt közlések ösztönzőbbek, mint a kérdve kifejtő módszer alkalmazása. A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőttek munkája, az évszakok jellegzetességei, állatok és állatkölykök élete, emlékeink, képzelődéseink mind jó társalgási témák. Ezek a beszélgetések játék közben vagy azt követően hangzanak el. Kötöttségektől mentes gondolkodás, és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai. Afféle „Micimackó és barátai” jellegű diskurálás ez: „Hé, Malacka. Hé, Mackó! Én is itt vagyok” szinten.

40

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A valódi tartalom: maga a beszédkapcsolat felvétele és fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése. Fontosak vagyunk egymásnak, és roppant komoly dolgokról váltunk szót szabad képzettársításokkal, mégis egy tág fogalomkörben maradva. Udvariasan, de nem körülményesen és egyáltalán nem didaktikusan. Anyanyelv megtanulása óriási teljesítmény. A szó az, ami a jelen nem lévőt jelenlévővé teszi. Alapja maga a tapasztalat. Összefűzi a jelent a múlttal és jövővel. Az anyanyelvet nem grammatikai módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja, gyúrja, tanulja meg a kisgyerek. A közleményeket meleg és hideg érzelmi pórusokra elrendezhető, az elfogadó és elutasító beszédviselkedésre hangolódik rá. A megnevező, metaforázó, mondat- és szövegalkotó képesség a „mintha midig is tudtam volna” érzésből szökken szárba. Az anyanyelv mondataival, melyek lehetnek hiányosak és szómondatok is, melyek kezdetben a játékot kísérő és a mesét figyelő beszédre hangoltság megnyilvánulásai, a magyar nyelvközösség észjárását, kultúrájának alapelemeit is birtokba vesz kis óvódásunk a család a szülőföld, és egy nyelvközösség köti magához a gyermekkori emlékek ezernyi eltéphetetlen szálával a közénk csöppent kisgyereket, s felnövekedve ebből lesz tartás, társas-élet, hazaszeretet. A meséket nem feltétlenül szükséges az éppen abban az időben folyó játékhoz igazítani. Természetes kapcsolatukat azonban érdemes kiaknázni. Például, ha a meseország benépesítésével foglalkozunk, ehhez a legszebb tündérmesék: a Macskacicó, Kígyós Jancsi, Fehérlófia, Az aranyszóló pintyőke és más hasonlók illenek. Hogyan mélyíti el a mindennapos mesehallgatás a sokat és ötletesen játszó gyerekek létélményét? Mivel járul hozzá fejlődésükhöz? A játékban a gyermek többnyire fizikailag is élénk, és az elképzelt, átélt helyzeteket cselekvéssel és kihagyásos, utalásokkal átszőtt beszéddel kíséri. Mesehallgatáskor egyértelműen befogadó, odahallgató, amivel, sokkal mélyebbre hatol a nyelv birtoklásának, használatának lényegébe, mint amikor ő maga beszél. Ilyenkor a belső képsor csakis a szó segítségével elevenedik meg, a felnőtt képzeletet és érzelmeket megmozdító beszéde nyomán. Ennek a közlésformának a ritmusa, képi ereje, folyamatossága, hangulata fogva tartja a hét éven aluli gyerekek figyelmét, mert ebből teljességgel hiányzik a közvetlen oktató szándék. A mese: a valóság és a vágyak közötti szivárványhíd, amelyet az élőbeszéd fordulataiból építünk fel. Ezen könnyen közlekedik a gyermeki gondolkodás és a képzelet. Örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. Éppúgy, mit a játék, nem az egyik óvodai foglalkozási lehetőség, hanem az egyetlen szóbeli közlésforma, amelynek segítségével a gyerekkel szót válthatunk arról, ami a pillanatnyi, kézzelfogható benyomásokon túl a legjobban foglalkoztatja saját személyét és a világ egészét illetően. A mese személyes és kozmikus abban az értelemben, hogy jelképeivel az emberi természet belső tájairól és a külső széles világ jelenségeiről ad tükörképet. Amit mesélünk, az mindig konkrét és érzéki, mégis térben és időben hatalmasan kitágított. Ezért kezdődik minden alkalommal „Hol volt, hol nem volt.” módon az elbeszélés. A cselekmény mindvégig az átélés és nem az ésszerűség fonalán halad. Az igazi mese válaszokat ad a lét alapkérdéseire, úgy, ahogy a felnőtteknek más módon ugyanezekre válaszolnak a tartalmukban és szertartásaikban kidolgozott nagy világvallások. Gyermekkorban a mese is ébren tartja az utóbbiak iránti természetes fogékonyságot. Ápolja a túlvilágihoz vezető utat. Az átélés szintjén közös lényegük az, hogy mindkettő kísérlet önmagunk elhelyezésére a világmindenségben. Ezért természetes, hogy népmesét valamikor többnyire felnőttek mesélték felnőtteknek. A meseigény és a történetek sokasága élményszinten ezer szállal kötődik a földihez és a földöntúlihoz, mint ahogy a művelődéstörténet tanulsága szerint a hiteles, nagy művészet mindig is kapcsolatot tartott és tart a legmagasabb rendű szellemi tartománnyal. Ki vagyok én? Honnan kerültem ide? Mi az, hogy élek? Mi lesz velem, ha elszakadok a szüleimtől? Miért nem maradhatok mindig kicsi és védett? Mi vár rám, ha valamit nem tudok megtenni? Ki fog segíteni, és hogyan? Mik a nagy örömök, és szomorúságok? Hol vannak a végső határok és átjárhatók-e? Mik a titkok, amiknek megfejtése nagy veszedelembe sodorhat?

41

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatnak bennünket életünk különböző korszakaiban más-más szinte. Ezekre kísérel válaszokat adni a mese. Bár a gyerekeknek a maguk kitalálta, nyúlfarknyi kicsi mesétől a mondóka- és állatmeséken kívül sokféle szerkezetű és formájú (például lánc, halmozó verses) mesét mondunk, az „igazi” mégis a csodás elemekkel, átváltozásokkal, varázslatokkal átszőtt tündérmese. A tündérmesék pedig mélyebb értelemben arról szólnak, hogy az élet ajándék és vállalkozás egyszerre. A születés csoda. Az önálló létet azonban ki kell vívni. Szülői gondoskodás, fölnevelő jóság nélkül az embergyermek elpusztulna, de eljön az idő, amikor búcsút kell venni kapufélfától és az anyák sütötte hamuban sült pogácsával kell indulni szerencsét próbálni. Próbák és veszélyek nélkül nincs értelmes élet. Az út titkokkal teli, és a földi, égi és alsó világ tájain kanyarog. Az ember számára mértéket és határt szab egy magától értetődő világrend, amelynek megsértése veszedelembe sodorja az élet és halál partján egyensúlyozó mesehőst. A mesei cél: az életcél. Az egyetlen menedék és jutalom a másik emberrel kötött szövetség vagy szeretetkapcsolat. A holtig hűséges társ megtalálása, az emberhez méltó feltételek megteremtése, az élet- és örök ifjúság vizének megszerzése, az igazság győzelemre segítése. A népmesék erkölcsi nevelő hatása mélyen átjárja a személyiséget. - A mesében az adott szót meg kell tartani, az ígéretet be kell váltani. - A végakaratot minden körülmény között teljesíteni kell. - A vándorlót be kell fogadni, az éhezőt meg kell vendégelni. - Az alvó embert vagy állatot nem szabad megölni. - A küzdelmet szemtől szembe vívják. - A harcmodorban az ellenséges szereplők megegyeznek, karral, karddal, varázslattal harcolnak. - Aljasul csak a boszorkány támad, rendre pórul is jár. - A hamisság pora is szélbe szórtatik. - A gyengét, kicsit védelmezni kell. A gyermeki, és mesei megfelelései következtében mindez kimondhatatlanul is mélyre hatol és beépül a kicsik erkölcsi érzelmeibe és szabálytudatába. A mesében a természet emberarcú. A nap, hold, csillagok, fű, fa, virág és különösen az állatok beszédesek, varázserejűek. Megszólíthatók és válaszolnak, segítenek útbaigazítani. A mesehős része, ismerője és formálója a világnak. Az ember eredeti rendeltetése helyre áll. A mese a gyermekkori lelki, érzelmi színvonalán jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át, hogy az embernek, mint teremtménynek feladata van a világban, meg kell küzdenie a rosszal, törekednie kell a jóra. Az ember sorsát hatalmas, titokzatos erő irányítja, de az élethelyzetek, megoldásában neki kell ügyesnek és okosnak lenni. El kell viselni a kudarcokat, fájdalmakat, ki kell találni a szokatlan megoldásokat a talpon maradáshoz. Kitartani a szerencsés végkifejletig.

42

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A mese: az anyanyelv zenéje, észjárása a játékkal együtt a kicsinyek „tanuló iskolája”. Nevelő hatása: Ráismerés, előrelátás, a képalkotás, az illúzió feszültségének állapota, a belső képzetáramlás begyakorlása. A felnőtt beszédéből figyelhetik a gyerekek, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakra átfordítani, elbeszélő távolságtartással másoknak elmondani, kölcsönösen egymásra figyelni. Mi ez, ha nem a későbbi tanulási folyamatok megalapozása? Mindezt a tartalmat és hatást azonban elsősorban és majdnem kizárólag a szándékosság nélküli, ösztönszerűen és tökéletes költőiséggel kitalált, lehetőleg fejből mondott mesék közvetítik. Ez a műfaj, amit az önmesélő és a továbbadó is mindig komolyan vett, s amellyel azt az érzést tudta kelteni hallgatóiban, hogy amíg mondja, maga is hiszi. Így van ezzel a mai jó mesemondó is. Ezért az igazi mese óvodában is akkor a legjobb, ha fejből mondható. A meséhez tilos feladatokat kapcsolni, visszakérdezni, hatásáról faggatni a gyereket! Összefoglalva: a játék és a mese kommunikációs helyzeteiben való összehangolódás és érzelmi, értelmi és nyelvi mély struktúrákat alapozza, erősíti meg. Ezen a jelrendszeren kultúrát adunk át és a műveltségi tartalmak iránti fogékonyság képességeit fejlesztjük. Ez az egymásra figyelés, a kapcsolatteremtés, a kifejezés és megértés gyakorlását jelenti, a tér és idő tagolását, az ok és következmény összetartozását, élethelyzetek megoldásának előképeit, önmagukkal és a másikkal való bánni tudást, tájékozódást az emberi viszonyokban és természet elemi megnyilvánulásaiban. A felsoroltak általános fejlesztőhatásában szakmai tudásunk és a jó óvónők tapasztalatai szerint megbízhatunk.

43


6.

SZERVEZETI FORMÁK ÉS IDŐKERETEK

Az óvodai nevelés játékkal, mesével című program kétféle szervezeti formában (A és B) és időbeosztással valósítható meg, melyek közül az „A” változatot részben adaptáltuk. Jellemzői 

Demokratikus légkört takar



A követve vezetés módszereivel kíván gondozni, óvni, nevelni.



Céljául a gyerekek én-érzésének erősítése, testi-lelki egészségük megóvása, érzelmi, társas, kézügyességbeli és értelmi intelligenciájuk fejlesztését tűzi ki.



Épít az óvodai körülmények közötti megvalósítható gyermeki szabadság megadására, és az óvónői munka értelmiségi jellegéhez illő módszertani szabadság messzemenő figyelembevételére.



Nyitott, a helyi körülményekhez hozzáigazítható.



Alkalmazása kizárja a kötött és kötetlen foglalkozások beiktatását, és a mindennemű szándékolt iskolai mintájú tanítás, mérés, ellenőrzés becsempészését.



Osztatlan, vegyes csoportok számára ajánlott.



Folyamatos mellette a játszás, amit csak a napirend szerinti játékszünetek szakítanak meg.

A program leghatékonyabban akkor működik: Ha a csoport 15-20 fős, és két óvónő és egy csendes, szorgalmas dajka dolgozik együtt, Ha nem fér kétség az óvónő emberi tulajdonságain és szakmai tudásán: -

Erősen és tartósan tudjon figyelni az óvodásokra, Tudjanak olvasni a gyerekek viselkedéséből és a szavak mögötti tartalmakat, megértik, Mozgékony képzeletük, beleélő képességük, Van humorérzékük, Finom, és lassú mozdulatokkal rendezik el a tárgyakat, Igazi érdeklődéssel fordulnak a gyerekek felé, kíváncsiak eredetiségükre, Jó érzékük, tudásuk, képességük van a művészeti neveléshez, Szeretnek a szabadban tartózkodni, Kedvelik az egyszerű megoldásokat, Gyerekkoruk játékélményei frissen élnek emlékezetükben, Türelmesek, nem beszélnek túl sokat (feleslegesen), Nem az oktatásban látják a pedagógus munka csúcsteljesítményét, Belső értékrendszerük, önellenőrző képességük erős, Nem szükséges számukra lépten-nyomon a külső megerősítés, Rendképletük összetett, rugalmas, nem merev, Széleskörű szakmai háttértudással rendelkeznek, Értékelendőnek tekintsék a gyermeki élet minden pillanatát, Pedagógiai műveltségük háttértudás, nem okoskodnak, Mernek lazák, lenni, de szükség esetén erősen összpontosítanak, Gondolkodásukat a folyamatos képzetáramlás, rugalmasság, eredetiség jellemezze. Tekintetük, arcuk, kezük, mozdulataik: élők, beszédesek, Jó legyen a közelükben lenni, Értők, és érthetők legyenek, Kedélyállapotuk többnyire vidám.

44


6.1.Napirend A gyermekek igénylik az ismétlődő napirendet, ami a következőképp alakulhat: Délelőtt 

7, 00 – 11, 45 érkezés a házirend szerint, folyamatos játék benn, vagy kint, tartalmát a program ajánlott ütemtervi elfoglaltságai töltik ki, közben folyamatos reggeli, közben MESE,



11, 45 – 12, 00 Készülődés az ebédhez, benne terem vagy udvarrendezés, tisztálkodás, egészségügyi teendők elvégzése.



12, 00 – 13, 00 Ebéd, tisztálkodás, egészségügyi teendők elvégzése, készülődés a délutáni pihenéshez (esetenként változó csúszással az étkezés kiszállításától függően)

Délután 

13, 00 – 15, 00 délutáni pihenés, szükség szerint alvás.



15, 00 - 15, 45 Ébredés, öltözködés, egészségügyi,- tisztálkodási teendők elvégzése, uzsonnázás.



15, 45 – 16, 30 Szabad játék benn, vagy kinn, óvodazárásig, eltávozás az óvodából.

Az egyes játékokhoz az óvónő segít elrendezni a körülményeket, megtalálni a gyerekekkel együtt a legalkalmasabb szervezeti formát. Utóbbi a játék tartalma és a játszó gyerekek létszáma szerint változik. Amikor csak lehet, a szabadban tartózkodunk. A gyermekorvosok szerint napi 5 – 6 óra szabad mozgás kellene friss levegőn. A párban járást, sétálást csak nagyon ritka és indokolt esetben választjuk, mert fárasztó, unalmas, nem helyettesíti a biztonságosan körülhatárolt helyen való tartózkodást. Kinn és benn egy időben és folyamatosan kétféle játék, tevékenység folyik. Az, amit a gyerekek maguk találnak ki és valósítanak meg, és az, amit az óvónő kezd, vagy a gyermeki ötletek alapján ő szervez meg. Az egyéni elfoglaltságok és kedvtelések messzemenő tiszteletben tartásával. Ebben a korosztályban mindig a felnőtt az egész csoport középpontja. Ő egyengeti, ő tartja össze a társas kapcsolatokat, ő osztja be az időt, a tartalom és forma összehangolásával, ő alakítja ki a „mi tudatot”.

45


6.2.Hagyományok, ünnepek Nagy időegységekben gondolkodunk. Amit elkezdtünk, ráérősen és élvezettel játsszuk végig és hosszabb, rövidebb idő alatt mindig be is fejezzük. Ezt a hosszú időt az évszakok tagolják. Hangulatuk, jellegük szerint változik a „mit játsszunk?” Kérdésre adott válasz, az ütemterv kereteiket szem előtt tartva. Szeptember: egymás elfogadása, a közeledés, barátkozás apró lépései, a személyesség hangsúlyozása. A „ki jön ide hamarább, azt szeretem leginkább!” Népköltés- játék jellege adja meg az alaphangot. Október: mit lehet játszani a szabadban, gyűjtögetős hetek következnek. Termésekkel, levelekkel, gyümölcsökkel, kavicsokkal játsszunk. November: Családjátékok a babaszobában. Keresztelő, névadó, lakás, ruhatár, főzőcske, öltözködés, rongyos zsák, tükör. Játék a képzeletbeli téli erdőben. December: Mikulás-várás, karácsonyi készülődés. Mikulás-várás előkészületekkel (Mikulás jelmez készítése, jelenet eljátszása, ajándékkészítés, cipelés, jelmezbe öltözés, cipőpucolás, titokzatos ajándékozás, utazás jó idő esetén a Mikulás lovas- szánján) Karácsony előkészítése, Betlehemezés. Hosszú adventi készülődés: asztali és ajtódíszek készítése, vágással, hajtogatással, ragasztással, terményeink széleskörű felhasználásával, Lucázás, - regölős,pásztoros,- angyalos,- Jézuskás játékkal, karácsonyos ének, versekkel, megvilágított Betlehem készítése). Január: A karácsonyi játékszerek kipróbálása Február: Jég ország, vízi világ. Kesztyűkkel szabadtéri bábjáték, síelni, szánkózni mennek a játékok-, babák, macik. Mulatságba készülünk, meseindítékú játékok. Farsang: jelmezbeöltözős, bolondozós nap. Március: Tavaszi napozás, hóvirágos tavaszi erdő. Március 15., játék hintalovakkal, kis katonák leszünk, a „mi kertünk” körüli játékok. Nőnapozás: titkos rajzot, ajándékot készítünk a lányoknak verssel, énekkel, virágszedéssel. Április: Húsvéti játékok, babaruhamosás. Hóvirágos tavaszi erdő. Tavaszi nagytakarítás, főzőcske tavaszi füvekkel, homokjátékok. Bogár istálló, virágvásár, virágnevelés anyának. Tavaszi felhők figyelése. Mire hasonlítanak? Május: Érkezik a vándorcirkusz. Kirándulás igaziból és játszásiból. Játék homokkal, vízzel, kavicsokkal, ágakkal, virágokkal, bogarakkal. Fára mászás. Ugróiskola, labdázás, mozgásos szabályjátékok. Iskolásdi. Anyák napi köszöntés énekkel, verssel, mondókával, közös körjátékozással, ajándékkészítéssel, egyéb kézműves tevékenységgel. Évzáró búcsúztatás: mesedramatizálással, sok-sok énekkel, verssel, játékkal, mozgással búcsúztatjuk az óvodából távozó gyerekeket. Pünkösd: Pünkösdi királynéválasztás, Pünkösdi király választása játékos feladatokkal Gyermeknapi kirándulás a család együttműködésével, autóbusszal, hajóval, vonatozással, lovagolással stb. A felsorolt lehetőségek csak példák. Az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című segédkönyv elméleti és módszertani fejezetei részletesebb javaslatokat tartalmaznak. Az évszakok lehetőségeit kihasználjuk, az óvodai hagyományokra, ünnepeinkre hosszan készülődünk, játsszunk. Születésnapok énekes köszöntéssel, gyertyafújással, apró meglepetés készítéssel, melyet mindig a gyermek elképzeléseihez igazítunk, például, koronát, ajándékdobozt vagy „kincs”tartót az óvó néni készíti el.

46

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Óvónői szemmel a játékok sora rendszert alkot. Vannak: 

Szorosan az évszakokhoz kötődő játékok, és az ünnepekre készülődés játékai



A gyerek játékához kapcsolt elképzelések a tervből vett ajánlásokkal



A spontán játék gazdagítása pillanatnyi ötlettel, kézimunkával, dallal, mondókával, szerepvállalással,



Érdekes tárgyak is lehetnek a játék kiindulópontjai. Magunk is készíthetünk ilyeneket.



Van olyan helyzet is, hogy az egyik játékból természetesen könnyed képzetkapcsolással következik a másik.

A mindennapos mese és a játék állandóan foglalkoztatja a gyerekeket, sőt a felnőtt fantáziáját is. A mesét hallgató óvodások változatosabban játszanak, a jól játszó gyerekek erősebben elképzelik a mesét. A mesemondó óvónő figyelme, beleélő képessége, képzelete is állandó edzésben van. Az együttérzés és fantáziálás kellemes kedélyállapotában csökken az agresszió, erősödik az „én már ezt is tudom” én biztonságot növelő hatása, az alkotás és ismétlés öröme. Az érzéki tapasztalatok, a szimbólumalkotás, a gondolkodás megerősödését eredményezi. A gyerekek találékonyak, együttműködők és értelmesek lesznek. Ezt az első év nagy energia befektetésével majd két-három egyre könnyebb és jóleső sikerélményt hozó munkájával lehet elérni. Ennyi idő szükséges annak megtapasztalásához, hogy a rugalmas időkeretekből nem következik a rendetlenség, és a mindent ráhagyó nevelői stílus. A spontán helyzetek a nevelési folyamat felszínét jelentik. Alattuk elrendezett tartalom, a gyermekek fejlődésével egybeeső ritmus lüktet. Mindezt a nevelő érzelmi, társas, gyakorlati és értelmi intelligenciája működteti. Semmiről sem maradunk le, nincs miért sietni. A játék minden perce segítője az érésnek, fejlődésnek és fejlesztésnek. A gyerekek lehetőség szerint bábszínházi, életkoruk szerinti színházi előadást is látnak. A film- és diavetítéssel csínján bánunk. A televíziót emlékeink visszatekintéseire (videó) vagy egy-egy érdekes természetfilm, mese alkalmával ritkán és alapos indokkal kapcsoljuk be. Magnetofont csak farsangkor használunk. Ugyanazon óvodában többféle módon is lehet dolgozni. A nevelési stílusban, a műveltségi tartalomban, az elvárható fejlettségi mutatókban, a viselkedés néhány fontos szabályában, és közös napirendi pontokban kell megegyezni. Az elfoglaltságok valódi tartalma, sorrendje, szervezeti formája az óvónők módszertani szabadságának körébe tartozik.

47


7. FEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolai életre való felkészülésnek testi, lelki és szociális feltételei vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesebben fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvódáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálódnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapján képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás átvitele, a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat, alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban is alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Ragaszkodik óvodájához, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra. Igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül is találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendéget szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységben való részvétel és együttműködés. A tevékenységet türelmesen, megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan hosszabb ideig ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek, gyermekek közléseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességében. Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődéseiket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

48


8. KAPCSOLATRENDSZERÜNK 8.1.A Család Az óvodás gyermek elsődleges nevelési színtere a család. Az óvoda és a család egymásrautaltsága, egymás kölcsönös segítése a gyermeknevelésben az összefogást, az összedolgozást igényli. Az óvoda folytatja, kiegészíti a családi nevelést, szocializációt. Az anyai bánásmódra, testvéri kapcsolatokra hasonlító légköre, érzelmihangulati jellemzői segítik elfogadhatóvá tenni a kisgyermek számára. A legmagasabb rendű minőségi humán szolgáltatások egyike. Ott működik jól, ahol a család életének könnyebbítője tud lenni. A kétkeresős kisgyermekes szülők élete nehéz. A nyugdíjkorhatár emelése a nagymamák gondoskodásától is megfosztja a kicsiket, akiknek „fészek melegre”, biztonságra, állandóságra van szükségük. A családi életet tiszteletben kell tartanunk, abba illetéktelenül nem avatkozhatunk bele. A szülőknek világosan meg kell mondanunk, hogy a felelősséget nem vállalhatjuk át. A gyermek intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, szokásai főként a családi minta szerint formálódnak. Az óvoda megerősíti, segít, ott, ahol tud. Az a tapasztalat, hogy a szülők szívesen együttműködnek a játszós, mesélős óvodával, ha megismerik a két tevékenység jelentőségeit, képességfejlesztő hatását. Együttműködés alapelvei Kapcsolatokban nyitottság és kezdeményezés Tapintatra épülő egyenrangú partnerkapcsolat A családi és óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása Az előítéletektől mentes, empatikus. Toleráns közeledés. Egyéni segítség és támogatásnyújtás a gyermek fejlesztéséhez. Feladatunk A szülők bizalmának elnyerése, a családi nevelés megerősítése, segítése. Az óvodai eseményekbe, tevékenységekbe bekapcsoljuk a szülőket és a nagyszülőket. Megismertetjük a szülőkkel: - az óvodás korú életkori sajátosságait, óvodáink életét, az óvodapedagógusok és az óvodai dolgozók lelkiismeretes munkáját. Kapcsolattartási formáink lehetséges módjai Beíratás Beszoktatás Családlátogatás Napi kapcsolattartás (napi beszélgetések, falitáblán közérdekű hírek) Nyílt napok, fogadóórák, szülői értekezletek Közös programok, ünnepek, Tájékoztatás, programajánlás faliújságon keresztül Szülői Szervezet: az óvoda szülői közösségéből megválasztott képviselők Esetmegbeszélő találkozások szakemberekkel bevonásával (logopédus, iskolaigazgató, védőnő, gyermekvédelmi szakember stb.) Kérdőívek.

49

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Az együttműködés lehetséges tartalmi formái KAPCSOLATTARTÁSI LEHETŐSÉG Beiratkozás

CÉL

MUNKAFORMA

Anamnézis felvétele, ismerkedés az óvodával

Egyéni beszélgetés

Családlátogatás

Gyermek életkörülményeinek megismerése Az óvodai programjával való ismerkedés Szülő- gyermek viszonyának megismerése

Játék a gyermekkel Egyéni beszélgetések

Óvodakezdés

Ismerkedés az óvodai élettel Minél fájdalom mentesebb elválás a szülőtől Szülő- gyermek kapcsolat megismerése Bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt

Közös játék Közös tevékenység szülővel, gyermekkel

Szülői értekezlet

Óvoda életével kapcsolatos értesülések megbeszélése, közlése Jellemző kérdés, megválaszolására szakember hívása A csoport életének, fejlődésének megbeszélése A csoportról készült videofelvétel megtekintése

Oldott, barátságos beszélgetés Helyzetmegbeszélés, előadás Értekezlet Esettanulmányozás

Nyílt napok

A szülők pedagógiai és játékkultúrájának fejlesztése óvónői példával Betekintés az óvoda életébe, menetébe Megismerkedés a nevelési program folyamatával, rendszerével

Együtt játszás, bemutatás Megfigyelés Közös megbeszélés, egyéni kérdések egyéni megbeszélése

SZK

Szülői feladatok koordinálása Szülői kezdeményezések megvalósítása Szülők érdekképviselete

Értekezlet, megbeszélés

Egészséges életmódra nevelés Családi kirándulás

Közös rendezvények

Szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés Közös beszélgetések kezdeményezése Közös élményekkel óvodai kötődés erősítése Közösségépítés Óvoda támogatási lehetőségének kibővítése Pozitív kötődés erősítése az óvoda iránt Szülők, óvodai dolgozók, kulturált és hasznos kikapcsolódása Közösségépítés

Kirándulások, túrák

Gyermeknapi nyílt játszóház Falukarácsony, betlehemezés megszervezése, idősek köszöntése felkérésre

Az a tapasztalat, hogy a szülők szívesen együttműködnek a játszós, mesélős óvodával, ha megismerik a tevékenység jelentőségét, képességfejlesztő hatását. Év eleji megbeszélésen ismertessük programunk célját, alapelveit

50

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Vállaljuk, hogy a gyerekeket gondozzuk, óvjuk, szeretetteljes figyelemmel vesszük körül, gyöngéd bánásmódban részesítjük, és képességeikhez mérten megtanítjuk őket mindarra, amit egy ilyen korú gondosan nevelt kisgyerekről tudni illik. Az odavezető út, a módszerek és a szervezeti formák megválasztása azonban mindig az óvónő dolga. Módszertani szabadságának körébe tartozik. Lehetőleg évszakonként tartunk egy szülői értekezletet, ahol kerüljük az általános pedagógiai elmélkedéseket és a kioktató hangnemet. A nagyszülőket is vonjuk be az óvoda életébe, különösen az ünnepi előkészületekbe, hívjuk őket családias ünnepeinkre, támaszkodjunk élettapasztalataikra, kézügyességükre, feltétlen gyermekszeretetükre. A családot csak a gyermek megismerésekor látogassuk meg, vagy szükség esetén. A nyitottság elvét valljuk, melyben folyamatosan és kölcsönösen tájékozódunk, hangsúlyozzuk a napi kapcsolattartás szükségességét. A család elsőrendűségét minden esetben figyelembe vesszük, abba illetéktelenül nem avatkozunk bele, a család felelősségét át nem vállaljuk. A család mintája az elsődleges,- viszonyai, érzelmi élete, intelligenciája- ezt az óvoda erősíteni ill., segíteni, támogatni tudja ott, ahol lehet. Így gyermekvédelmünk is fokozottabban ebbe az irányba fejti ki tevékenységét.

8.2.Intézmények Társintézmények Környékbeli óvodákkal tartjuk a kapcsolatot, szakmai konzultáció, programtervezés, terén. A már kialakult élő kapcsolatokat ápoljuk, erősítjük. Iskolák nyílt napjaira hívjuk a szülőket, pályázati munkákban (pl. óvodás rajz pályázat) részt vállalunk. Valljuk, hogy iskola nem „felettes hatóságunk”, hanem a tanulásra érett gyermek szakszerű fejlesztője, nevelője, tanítója. Óvakodunk attól, hogy saját kudarcainak áthárítását magunkra vegyük. (Jó lenne, ha tanítók is ellátogathatnának az óvodába, ha néhány közös elbeszélgetéseket tarthatnánk, és keresnék annak a lehetőségét, hogy az iskolások visszamehetnének szervezett formában az óvodába hangversennyel, néptánccal, színdarabbal, bábszínházzal szórakoztatni a kicsiket.) Egészségügyi intézmények Háziorvossal, fogorvossal, védőnővel rendszeres a kapcsolat a szűrések rendje szerint. Nevelési Tanácsadó Jelzésünkre elvégzi az iskolaérettségi vizsgálatait, szakmai segítséget nyújt a rászorulóknak, a gyermek aktuális viselkedéséről alkotnak képet. Valljuk azonban, hogy az óvónő folyamatos megfigyelése, az együtt töltött hosszú idő mélyebb és igazabb véleményalkotáshoz vezet. Senki sem ismeri jobban a gyermeket, mit az, aki nap, mint nap a legváltozatosabb helyzetekben van vele. A pszichológus jó partner lehet egy-egy érdekes, az átlagostól eltérő gyermek megfigyelésében, a bánásmód kidolgozásában. Logopédus Helyben valósítjuk meg szakemberrel a logopédiai feladatokat. A játék és a mese az egyik természetes megelőzője és korrigálója a megkésett beszédfejlődésből adódó rendellenességeknek és beszédhibáknak. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság A fejlődésben elmaradt gyermekek vizsgálata kapcsán. Közművelődési intézmény Óvodás korosztálynak kínált programokon való részvétel formájában, színházlátogatás alkalmaival. Egyéni közművelődési szolgáltató, bábszínházi, színházi műsor szolgáltatójával való kapcsolatfelvétel esetén a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve. Sportlétesítmény Pápa Várkertfürdővel való kapcsolatunk folyamatos, úszásoktatás megszervezése, lebonyolítása.

51

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Pedagógiai Szolgáltató Rendezvények, továbbképzések kapcsán.

8.3.Óvodai konyha Létszámegyeztetés, ellátás rendelése, tanévrendi ünnepségek időrendi megbeszélése, egyeztetése, elszámolások küldése- átvétele, továbbítása.

Pápa Város és Vonzáskörzete Óvodapedagógiai Egyesülete (PÉVOE) Szakmai segítés, értekezleteken, pedagógus kirándulásokon való részvétellel.

Fenntartó A törvényi, fenntartói, helyi elvárások szerinti folyamatos kapcsolattartás.

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Kapcsolatot tartunk akkor, ha a jelzett problémára aktívan együttműködve keressük a megoldást, esetmegbeszéléseken alkalmanként találkozunk. Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A gyermeket-, mint fejlődő személyiséget- megilleti a különleges védelem. Célunk: A gyermek testi, lelki egészségének megőrzése. Feltárni mindazokat az okokat, melyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, akadályozzák. Legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „másság” elfogadása. Feladataink: A lehetőségeinken belül megadni minden segítséget a hátrányok kiegyenlítéséhez, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. A pedagógiai módszerek alkalmazásával, az óvónő a családdal együtt próbálja kiküszöbölni a gyermekre ható ártalmakat. Megvédeni a gyermekeket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, ellensúlyozni próbáljuk a veszélyeztető hatásokat. Jelzési kötelezettségünknek eleget tenni a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálatnak. Biztosítani a gyermek mindenekfelett álló érdekét, ügyeiben humánusan és méltányosan döntünk, minden segítséget megadunk ahhoz, tehetsége kibontakozzon, személyisége fejlődjön. Folyamatos feltáró, prevenciós munka. Gyermekvédelmi tevékenységünk legfontosabb feladata a szülőkkel való megfelelő kommunikáció és kapcsolat kiépítése. A családok pozitív szemléletbeli változását és az anyagi nehézségek enyhítését a lehetőségeinkhez képest a rendelkezésre álló eszközeinkkel segítjük. A gyermekeknél egyénre szabott módszerekkel oldjuk és ellensúlyozzuk a kedvezőtlen családi körülményekből és az antiszociális viselkedésformákból fakadó hátrányokat. Fokozottabb odafordulással, ráfigyeléssel, törődéssel, élmények biztosításával segítjük őket. Gyermekvédelmi munkánk leglényegesebb eleme, hogy a gyermek legyen az, aki szükség esetén védelmet és megkülönböztetett segítséget kapjon. Helyzetfelméréshez készített szempontok az éves statisztika szerint. Óvodások száma, ebből veszélyezettek, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, három vagy többgyerekes családban élők száma.

52

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok Nevelési hiányosságok, antiszociális személy jelenléte (erkölcstelen családi helyzet, bűnözés, italozás), rossz lakásviszonyok, egészségügyi okok, anyagi okok, megromlott családi okok. A gyermekvédelem minden óvónőnek kötelessége és feladata. Óvónői jelzések alapján a vezetővel együtt igyekszünk segítséget nyújtani a következőkben: Rászorultság alapján étkezési támogatások igénybevételét kezdeményezzük. Tájékoztatást nyújtunk a rendszeres nevelési segélyhez jutás módjáról. A tankötelezettségi törvény érvényesítésében közreműködünk a megfelelő szervekkel. Logopédiai ellátást biztosítunk. Közös kirándulás biztosítása a családdal évente legalább egyszer. Felhívjuk a szülők figyelmét az egészségügyi problémákra, a szűrővizsgálatot végző orvos és védőnő jelzése alapján. A Nevelési Tanácsadó segítségét, szakértői véleményét, esetleges terápiáját kérjük az arra rászoruló gyermekek esetében.

53


9. RENDSZERFOLYAMATAINK 9.1. Ellenőrzés 1. 2. 3. 4.

Ágazati Fenntartói, irányítási Intézményi és pedagógus ellenőrzés Belső ellenőrzés

Az ellenőrzés szabályai: Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell az óvodavezetőjével az ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját. Az ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, és aki azt kezdeményezte. Az, aki az ellenőrzés megállapításával nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. Az ellenőrzés eredményeként a fenntartó megfelelő határidő biztosítása mellett felhívja az intézményvezetőt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Cél A helyi oktatáspolitika célkitűzéseinek, megvalósulásának megismerése, illetve az intézményben végzett nevelőmunka színvonalának ellenőrzése. Ágazati: Részletes feladat- és hatáskörét Kormány rendeletben szabályozza, Kormányhivatal végzi. A fenntartó ellenőrzi: Az intézmény gazdálkodását A működés törvényességét A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet A szakmai munka eredményességét A szakmai munka eredményességét a fenntartó az l993 évi LXXIX. 107.§ alapján csak szakértő által végezheti. Ez külső ellenőrzésként jelenik meg a rendszerben. Országos Tanfelügyeleti Intézményi és pedagógus ellenőrzés Az Országos Tanfelügyeleti ellenőrzés keretében a vezető és a pedagógus nyolc kompetencia területe alapján

54


9.2.1. A belső ellenőrzés területei (a teljesség igénye nélkül). Tanügyigazgatás feladatok Gyermekfelvétel, átvétel lebonyolítása Csoportkialakítás

Munkáltatói feladatok Személyzeti munka (besorolás, átsorolás, megbízás) A munkaidő pontos betartása

Éves statisztika készítése

A dolgozók munkavégzése

Mulasztások pontos jelölése, összesítés

Szabadságolási terv

Év közbeni Juttatások létszámváltozások vezetése Nevelési év rendje SZMSZ felülvizsgálata (nevelés nélküli munkanapok számának és idejének meghatározása és közlése)

Gazdálkodási feladatok Költségvetés előkészítése, elkészítése Karbantartási feladatok (jelzés a fenntartó felé)

Tárgyi feltételek javítása

Külső tevékenységek

Egyéb

Az óvoda közéleti tevékenysége

Tisztaság HACCP szerint

Az óvoda menedzselése

Munka, tűzvédelem

Kapcsolattartás más intézményekkel

Gyermekbalesetek megelőzése érvényes játszótéri tanúsítvány Rendszeres orvosi ellátás megszervezésében való közreműködés

Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége

Leltározás, selejtezés

Dekoráció színvonala, ötletessége

Étel minősége és kiosztása

Intézményi zárva tartás feladatainak ellátása Dolgozók munkarendjének kialakítása Beiskolázás megszervezése Neveléssel kapcsolatos tevékenységek

Óvodán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek

Csoportellenőrzés a PP Szülői értekezletek alapján, különböző nevelési célokkal Dokumentumok ellenőrzése

Fogadóórák (szülői igény, és szükségességi okok szerint)

Eszközök kiválasztása, felhasználása, gazdaságossága Rendezvények, ünnepségek

kirándulás

Minőségfejlesztés

Pedagógiai attitűdök

Egyéb

Belső szabályozók betartása

Szociális érzékenység

Gyermekvédelem

Partneri igény, elégedettség- és elégedetlenség mérése

empátia

A munkaközösség együttműködése (óvónő- dajka, óvónővezető, dajka-vezető)

Mérések, megfigyelések

Pozitív bánásmód

Házirend betartása

Értékelés (szülők tájékoztatása)

Egyéni fejlesztés PP egyéni arculata

Továbbképzésen való részvétel, annak kamatoztatása

Közművelődési intézmények látogatása (színház, uszoda)

55


9.2.2. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények Objektivitás, ennek feltétele az összeférhetetlenség és a tényszerűség Tervszerűség, folyamatosság Demokratizmus biztosítása Önellenőrzési szempontjaink, elveink 

Megfelelünk-e a hármas követelményeknek, miszerint: „ne sürgess, ne aggodalmaskodj!”



Nem futunk-e versenyt az idővel és önmagunkkal?



Tudunk-e várni, kivárni?



A határozott vezetést összhangba tudjuk-e hozni a spontaneitással, rugalmassággal, folyamatossággal?



Van-e elég emberi és pedagógiai önbizalmunk?



Hitelesek és őszinték vagyunk-e a szülők előtt?



Sikerül-e elkerülnünk a gyermeki viselkedés és a játékesemények túlmagyarázását?



Nem vonunk le indokolatlanul messzemenő következtetéseket egy-egy kisgyermek megnyilvánulásaiból?



Tudomásul vesszük-e, hogy minden, és mindenki változik a körülmények hatásaira?



Hogyan neveljük, műveljük önmagunkat?

9.2.3.A vezetői ellenőrzések feladatai, ütemezése Hatálya, területe

Módszere

Ellenőriz

Munkaterület

Éves munkaterv végrehajtása

Megfigyelés dokumentumellenőrzés, beszélgetés

Vezető

Minőségügyi folyamatok

Megfigyelés, beszélgetés

Vezető

Szakmai önértékelés

Dokumentumelemzés

Vezető

Óvodapedagógus, Tagóvoda-vezetők

Tanügyi feladatok ellenőrzése

Dokumentumelemzés

Vezető

Óvodapedagógus

Gazdasági folyamatok

Dokumentáció ellenőrzés

Vezető

Óvodapedagógus

Partnerkapcsolatok működése

Kérdőíves mérés Önértékelési Program szerint

Vezető

Óvodapedagógus, dajka,

Óvodapedagógus Tagóvoda-vezető Óvodapedagógus Tagóvoda-vezetők

Tagóvoda-vezetők

Tagóvoda-vezetők

56

Gyakoriság Évente, és a hatályos jogszabályi előírások szerint

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A vezető óvónő Benne él a játékos- mesés óvodában. A közös ügy képviselője, a feltételek megteremtője, partner, és nem tekintélytartó főnök. Részt vesz az óvoda eleven életében, karolja fel az ötleteket, segítsen azok megvalósításában. A módszertani szabadság tiszteletbetartásával hangolja össze az óvoda élet és napirendjét. Személyében képviselje az intézmény arculatát. Szerető szigorral őrködjék a gyerekek életkorához, játékához illő „jó rend” felett. Bizalomláncolatra építse kapcsolatát az óvónővel, dajkával, szülőkkel. Személye, módszertani szeretetet, nyugalmat, belső harmóniát, békességet árasszanak. Feljegyzéseinket év végén és az újév elején is átnézzük. Csak akkor módosítunk a keretterv sorrendjén, ha az adott körülmények megkívánják. Nem kell minden év elején új kerettervet készíteni! A túlzott céltudatosság, a nevelési pálya szűk sávon való kijelölése nem illik ehhez a munkastílushoz.

9.2.4. Az ellenőrzés alapja Az óvoda rendelkezzen a törvény által előírt, megfelelő dokumentációs rendszerrel. Ez két részre bontható, az óvoda általános működésével kapcsolatos dokumentációs rendszerére, másrészt a pedagógiai munkát közvetlen befolyásoló írásokra. Az általános működéssel összefüggő dokumentumok Az intézmény alap okirata Óvodai SZMSZ Egyéb szabályzatok (tűzvédelmi stb.) Pedagógiai dokumentáció Intézményi

Vezetés

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Óvodai csoport

Óvodai nevelés országos alapprogramja

HOP

HOP Munkaterv (pedagógiai működési terv)

Szokás és szabályrendszer tervezet

Önértékelési Program

Keret vagy ütemterv

Aktuális szervezési, tanügyi-igazgatási, gazdálkodási, munkáltatói feladatok terve (költségvetési)

Házirend

Rövid, közép és hosszú távú feladatok 1 éves Munkatervi beszámoló Továbbképzési terv Felvételi és mulasztási napló A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése SZMSZ, HACCP vizsgálata- jogszabályi előírások alapján, 2-4-5 éves- Összegző értékelés, Beiskolázási terv, PP felülvizsgálata

57


10. Értékelés, Mit értünk intézményértékelésen? Az intézményértékelés olyan külső és belső értékelő eszközöket alkalmazó átfogó szakmai elemzés, melynek célja az óvoda PP által meghatározott célok és feladatok teljesítésének megítélése. Az intézményértékelés helye az óvoda ellenőrzési, értékelési rendszerében:    

Az intézményértékelés eredményeként meghatározhatók a jól működő és kevésbé jól működő területek. Ennek ismeretében éves munkatervünkben kijelölhetjük a megfogalmazott kiemelt fejlesztési célokat, feladatokat. Az óvodavezető a kiemelt fejlesztési célokhoz, feladatokhoz ellenőrzési tervet készíthet. Az óvoda munkaközössége segítheti a fejlesztési feladatok végrehajtását, és a végrehajtás eredményét mérő, értékelő eszközöket dolgozhat ki. Az ellenőrzést követő értékeléssel egyben a visszacsatolás is megtörténik.

Akkor lehet igazán eredményes, ha az értékelő eszköz megfelel az óvoda nevelési alapértékeinek. A MÉRÉS = INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉSI ESZKÖZ Kiemelten fontos nevelőtestületi feladat a szakmai munka mérésére történő elvi megállapodás: A szakmai munka mérésének elvi kidolgozása, mely szerint a mérés eszköz, módszer a nevelési program alapján végzett nevelőmunkánk ellenőrzésének, értékelésének folyamatában A mérés az óvodában a zavartalan gyermekkor megőrzésével valósulhat meg A megfigyelés alapú mérés és ennek szakszerű dokumentálása az a mérőeszköz, ami megfelelő az óvodai nevelőmunkában.

10.1.Pedagógiai folyamatok értékelése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Játék Vers- zene Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek Tanulás

Módszere: megfigyelés Eredményességének feltétele: A célmeghatározás legyen pontos, egyértelmű, konkrét A célok feltárására alkalmas körülmények és eszközök legyenek kidolgozottak Szempontok: A; Alapelvi: 1. 2.

Gyermeki jogok és szükségletek kielégítése A gyermeki személyiségfejlődés és egyéni képességeinek kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével

B; Feladatbeli: 1. 2. 3.

Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés és szocializáció Értelmi fejlesztés

C; Szervezési: 2. 3. 4.

Tárgyi feltételek megléte Személyi feltételek megléte Időbeni megfeleltetés

2.2. Pedagógus és pedagógiai munkát segítők minőségértékelése Alapvető elvárások, Specifikus követelmények, Kimagasló teljesítmények

58


10.2.A szervezet Önértékelése 3. 1. Vezetés minősége 3. 2. A szervezet belső kapcsolatainak minősége 3. 3. A szervezet külső kapcsolatainak minősége Lépések Kérdőívek kitöltése Interjúk lebonyolítása Intézkedési javaslat Jól működő pontok meghatározása- javaslat a megfelelésre Kevésbé jól működő pontok meghatározása- javaslat a fejlesztendő területek kijelölésére Az önértékelés területei Az intézmény jellemző tulajdonságai és Adottságai

Az intézmény által elért Eredmények

Az óvoda vezetése A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

Dolgozók elégedettsége A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

Az óvoda folyamatai A meglévő folyamatok szabályozottsága A szabályozási rendszer teljes körűsége

Munkafolyamataink Az óvoda szabályozási rendszerének bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

Partnerkapcsolatok és erőforrások Partnereinkkel való kapcsolataink szintje

Partnereink elégedettsége A partnereink elégedettsége az intézményi működéssel és a nevelő-fejlesztő munkával kapcsolatban Az óvoda kulcsteljesítményeinek eredménye Folyamatos fejlesztés eredményei, A kitűzött céljaink elérése és megvalósítása

Az óvoda céljai és stratégiája Az óvoda stratégiájának meghatározása, megvalósításának szintje

A dolgozók irányítása Az óvoda társadalmi hatása Az emberi erőforrások tervezésének, fejlesztésének módja Társadalom véleménye az óvodáról A munkatársak fejlesztése és tudásuk, szakértelmük Óvodánk szerepe a helyi közösségi életben kibontakoztatása A közös célokban való részvétel, a munkatársak bevonásának mértéke A dolgozók bevonásának és önállóságénak szintje Az alkalmazottak közötti párbeszéd megvalósulási szintje A dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése A mérés során keletkező dokumentáció felhasználása mérés során keletkezett eredmények dokumentálására kerülnek, amelynek két szempontból is fontos a felhasználása: Az óvónő számára

A szülő számára

Az eredmények újabb mérések adataival bizonyítják a változásokat

Tájékoztató. A szülő leírva látja gyermeke pillanatnyi állapotát, mely fontos az együttműködés szempontjából, valamint ezt kiegészítheti javaslataival, még eredményesebbé téve a gyermek fejlesztését. Ez a tájékoztatás az óvodai együttműködés gerincét képezi.

59


10.3.Minőség a szervezetünkben Mi biztosítja óvodánkban a minőséget? Ha           

Azonos szemléletű, egymást harmonikusan kiegészítő óvópárok jól segítik a „játéktársulásokat”, Szép, hívogató játékkuckókhoz bármikor, bármivel, akármeddig lehet játszani, Az óvodában előforduló játékfajták mindegyikére van lehetőség, eszköz, anyag, hely kint és bentélmény A mesének állandó helye van a napirendben, a készülődés, ráhangolódás rituáléja motivál, tiszta forrásból válogatunk, Tudatos szervezéssel minden lehetőséget biztosítunk elsősorban a szabad mozgásnak és mozgásos játéknak, A vizuális- manuális tevékenységeknek őrizzük a játék jellegét, s amit készítünk, a játék kelléke lehet, sőt ajándékozható, A mindennapi dalos villanások kiteljesedését sok ötlettel, játékos kedvvel segítjük, Bármikor lehet beszélgetni az emberek és természet világáról, lehessen felfedezni, kísérletezni, megismerni, megcsinálni, megvitatni, lehessen kérdezni, kapjon rá választ, oldjon meg problémát, matematikai tapasztalatokhoz jusson stb., Lehet bekapcsolódni a munkajellegű tevékenységbe, Megtartjuk kultúránkat, arculatunkat, hagyományainkhoz ragaszkodunk A működés egyéb feltételeiről a fenntartó gondoskodik.

SZERINTÜNK EZ a MINŐSÉGI MUNKA! Úgy foglalkozunk a minőséggel, hogy mindebből a kisgyermekek, csak annyit vegyen észre, hogy mindennapi életük gördülékenyebb. Tudjuk, hogy a mai kor elvárásai szerint a következőkkel tisztában kell lennünk: 1.

az intézmény tevékenysége szolgáltatás, és ennek számos partnere van,

2.

az óvodavezetésnek és a kollektívának elkötelezetté kell válnia,

3.

Az óvoda szervezetként, rendszerként működik, konszenzuskereséssel pedagógusautonómia és az intézményi felelősség határait,

4.

a folyamat lassú, nehézségekkel, többletmunkával jár, gyakorlati megvalósításában a PDCA-SDCA modellt figyelembe vesszük.

kell

megvonni

a

P= megterveztük az intézmény nevelő- fejlesztő munkáját, elkészült a PP. D= a program bevezetésre került, és folyamatosan történik a gyakorlati kipróbálása C= a folyamat során ellenőriznünk kell, a programbeválás során mérünk, értékelünk, A= szükség esetén elvégezzük a módosításokat, korrekciókat. Eljárásrendünket a következőkben foglaljuk össze: 

Azonosítjuk partnereinket.



Megbeszéljük az alkalmazott módszereinket, eszközeinket („Mit? Kitől? Hogyan? Mivel? Kérdezünk)



Érvényességi kritériumokat fogalmazunk meg.



A mintavétel gyakoriságát, elemzés szempontjait megállapítjuk.



Megnevezzük a mérést végző személyt, mi esetünkben óvodavezetőt.



Megadjuk az összehasonlítás, tájékoztatás módját, a bizonylatok keltének időpontjait.



Intézkedési tervet készítünk folyamatosan, s igyekszünk rövid, és középtávban lebontott módon megjeleníteni feladataink végrehajtásának folyamatát (éves munkatervünkben tervezzük).



Minőségbiztosítási rendszerünkből mindössze azokat az elemeket tartottuk meg, amelyek a gyakorlati munkánk megvalósítását szolgálják.



Teljesítménymérési lapok-intézményi önértékelés, pedagógusok értékelése, gyermekek mérése… stb.

60


11. INTÉZMÉNYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM A gyermek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok a Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda és nevelési-oktatási intézményeiben A program jogi háttere 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 128. §, 129. §,130.§

11.1.A teljes körű egészségfejlesztés célja A nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítsük őket és megoldási stratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra. A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést, a gyermekek és szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Általános célunk a nevelőmunkában Testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése. Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. A gyermekek testi fejlődésének elősegítése:a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényének kielégítése;a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés, és egészségmegőrzés szokásainak alakítása. a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása. a környezetvédelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve; prevenciós korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása. Az óvoda egészségnevelési céljai A környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, A környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása, Rendszerszemléletre nevelés, Fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése, Érzelmi és értelmi környezeti nevelés, Optimista életszemlélet kialakítása, Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, Tolerancia és segítő életmód kialakítása.

61


11.2.A célok elérését szolgáló feladatok, tevékenységek A rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok, A környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában, Környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (parlagfű mentesítésre való figyelemfelhívás, szelektív hulladékgyűjtés, lakó és óvoda környezet közös megóvása, Személyes higiéné elsajátítása, Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése, Egészséges étkezés, Anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása, Csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága, Az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása. A program összetett feladatai A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az egészséges táplálkozás, A mindennapos testnevelés, testmozgás, Erkölcsi nevelés, szocializáció A testi és lelki egészség fejlesztése, a bántalmazás megelőzése, A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, A személyi higiéné területére terjednek ki.

11.3.Általános szabályok, intézkedések A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló programokba. A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait összehangolt, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be a gyermekek részére egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki, vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. Az óvoda SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

62


11.4.Tevékenységekbe ágyazott óvodai feladatok Cél: Az óvodában eltöltött időben minden kisgyermek részesüljön a teljes testi-lelki jólétet szolgáló egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az óvoda mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. /Részletek a Pedagógiai Programok- mozgás, egészség- és gyermekvédelmi feladatok, baleset megelőzés tartalmaiban./

11.4.1. Az egészséges táplálkozás Alapelvek: Az egészségfejlesztési program az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrend-összeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A gyermeknek az egészséges táplálkozás érdekében naponta az öt alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell fogyasztania Az alapélelmiszer-csoportok között a következőket tartjuk számon: (1) kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs (2) gyümölcs, zöldség, (3) hús, hal, tojás, (4) tej és tejtermék, (5) olaj, margarin, vaj, zsír. A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és előállítással. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. - Szervezzenek az óvónők a szülőkkel, támogatókkal közösen évente egy-két gyümölcs- és zöldségnapot. - Adjanak tanácsot, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér. - Óvodai napirend keretében ismertessék meg az óvónők a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel. Tegyék az étkezést örömtelivé, teremtsenek jó hangulatot az ételek elfogyasztásához. - Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsoljanak be a napi programba alternatív egészségfejlesztő programot, (pl. projektek), teremtsenek játékos alkalmat arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás).

63

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 - A foglakozások során kerüljön lebonyolításra az egészséges táplálkozást népszerűsítő foglalkozás. Az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásai adnak alapot a foglakozásoknak. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg. Ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel. Minden érzékszervet megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók. Készül saláta zöldségből, gyümölcsből. Sütemény teljes kiőrlésű lisztből, barna cukor felhasználásával. Tejtermékekkel kapcsolatos foglalkozást is tartsanak az óvónők, a boltokban kapható minden féle tejterméket vásárolnak a gyerekek és kóstolják végig az óvodában a kínálatot. Beszélgetnek a tejfontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő megértéssel fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak.

11.4.2. Az egészséges életmód alakítása, mindennapos testnevelés, mozgás Feladatok:     

Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, Az egészség megőrzése, edzése és a prevenció, Az érzékszervek egészséges működésének segítése; a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése, Környezettudatos magatartás kialakítása – környezetvédelem, megóvás és az egészséges környezet fenntartásához kapcsolódó szokások kialakítása, megtartása.

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvodapedagógus a gyermekek ápolása közben teremtsen kölcsönhatást, hogy a gyermek kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi szokások, összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC-használathoz a felnőttek teremtsék meg a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. A környezetvédelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk. - csapok elzárása - folyékony szappan használata - levegő minősége a csoportszobában - közvetlen környezetünk tisztán tartása (csoportszoba, udvar). Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket, ezért az óvodapedagógus hasson a szülőkre, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Ennek kialakításában a szülők lehetnek a partnerek, akiket fontos meggyőzni a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről (nyáron kalap és fényvédőkrém használata). A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett mikro-csoportosséták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, bizonyos bezártság. Elalvás előtti mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altató hatására kialakult szendergés állapotát.

64

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A gyermekeknek különböző az alvásigénye. Egy órai nyugodt pihenés után az óvodapedagógus, ha a csoportszobák száma és a személyi feltételek engedik, tegye lehetővé, hogy a nem alvó 5-6-7 éves gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak, májustól és a nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha külön igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek, ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés estén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. Mozgásfejlesztés A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy mindennap edzési lehetőséget biztosítunk számukra. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvodapedagógus szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket. A gyermekek önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel végzett rendszeres kocogások, futások ösztönzően hatnak rájuk, és fokozzák a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. A gyermekek a vízedző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén, az óvoda udvarán pancsoljanak. Edzési lehetőség a kerékpározás, rollerezés és a téli időszakban szánkózás, csúszkálás, a lehetőségek szerint korcsolyázás. A szervezett edzési programok maximális ideje 10-20 perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelőmunkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be szerepét, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az óvoda udvarát úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvodapedagógusukat. Ugyanakkor legyen egy olyan udvarrész, ahol a gyermekek kisebb-nagyobb társaikkal együtt játszhatnak. Az udvaron a gyermekeknek legyen biztosítva az egészséges tárolással elkészített ivóvíz. Fontosnak tartjuk, hogy a játékos mozgás a teremben és udvaron, a szabad levegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai mindennapokban hangsúlyossá váljon. A mindennapos testnevelés tervezése, szervezése és lebonyolítása az egészséges életmódra nevelés egyik tevékenysége, amelyet az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével minden gyermek számára lehetővé teszünk. A mozgás váljon örömforrássá, kedvvel és tevékenyen vegyenek részt benne a gyermekek mindenféle kényszer nélkül. Tervezése az ütemtervben heti lebontásban, és napi szervezettségben valósuljon meg.

65


11.4.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása Feladatok:  a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján;  az erkölcsi érzelmek megalapozása;  az alapvető udvariassági szokások, magatartások fejlesztése;  a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése;  a gyermeki önkifejezés biztosítása;  a szociális technikák megalapozása;  a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés;  a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése;  a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása;  a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása,  érzelmi biztonság megteremtése;  gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet);  szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja. A nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával. A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett./ napirend, heti rend, ütemtervi elfoglaltságok/ Az óvodapedagógus szerepe legyen elfogadó, segítő-támogató attitűdje a gyermekekkel szemben. A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott. Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési egység hatékonysága, eredményessége. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít. Zárásig a szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el óvodából a gyerekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük, fejlesztjük elfogadás mellett, az ép társakkal integráltan. Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, azok tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését. A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak, eszközök. Fontos a felnőtt felügyelete a gyermekek biztonságára való figyelem.

Csoportszervezés A több szerepet betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyjuk szabadon, csak olyan függönyt használjunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel vagy napellenző használatával védjék. Az óvodapedagógus a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak a színtere. Legyen olyan sarok vagy csoportszoba rész, ahol a gyermekek összegyűjthetik a mikro csoportos séták alkalmával talált ‘kincseket’.

66

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek van külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla, ahol havi időszakokra lebontva tájékoztatást kapnak. A mosdóban megfelelő mérető eszközök segítsék s szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. Óvodáinkban vegyes csoportok működnek. Ezáltal testvérek, rokongyermekek kerülhetnek egy csoportba, illetve a szülők ragaszkodása az előző gyermek óvónőjéhez is a bizalom jele. Tekintve, hogy az iskolába elmenő gyermekek helyén mindig változó korosztályú gyermekek kerülnek, a vegyes csoportok fennmaradnak. Előnyei számosak, hiszen a családokban is egyszerre nevelődik több eltérő életkorú gyermek. Láthatóak a gyermekek közötti kor, képesség-készségbeli különbségek, a tehetség megmutatkozik. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, hátrányos helyzetű, tehetséges, ép gyermekek integrált nevelését valósítjuk meg, vegyes életkorú és összetételű csoportokban, melyben ügyelünk az arányok betartására. Elsődleges a gyermekek csoportban történő állandóságának biztosítása, hogy ugyanazokaz óvó nénik kísérjék végig 3, ill. 4 évig felmenőrendszer szerint, az eredményesen együttműködő óvodapedagógusok-dajka nevelői egységének támogatása mellett

Napirend, heti rend A napirend biztosítsa a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését megfelelő időkeretben. Állandó elemek az étkezések, a szabad levegőn való tartózkodás, a játéktevékenység és a pihenés ideje. Meghatározásukat a csoportnaplóba rögzítjük. Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az adott gyermekcsoportra alakítják ki az óvodapedagógusok mind a napirendet, mind a heti rendet. A játék kitüntetett szerepe mellett az egyéb tevékenységek közötti harmonikus arányok megtartása szintén fontos./részletek Nevelési Programokban./ Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító állandó pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény). A napi étkezések közül az ebéd időpontja kötött. Tízórai és az uzsonna időpontja a gyermekek szükségletei szerint alakítható. Ezeket az óvodán kívüli tényezők jelentősen befolyásolják: a családok helyzete, szokásai, a lakáskörülmények, a reggeli óvodába érkezés ideje. Természetesen egy meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság a délelőtti és a délutáni étkezéseknél. Ez a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos. A heti rendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő állandó, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a település, az óvoda, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a heti rendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle változata lehetséges.

67

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 A heti rend összeállításának elvei: A heti rendben életkortól függően naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti egy alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára fokozatosan vezethető be – a gyermekek eltérő fejlettségét tolerálva – a kötelező részvétel A testnevelés foglalkozás szervezése csoportszobában, ill. az udvaron történjen. A többi napokon a szabad mozgás valamennyi formája valósuljon meg. A csoportvezető óvónők felelőssége, hogy a gyermekcsoporthoz mérten (összetétel, nagyságrend) egyszerre, vagy mikró csoportos formában foglalkoztatja a gyermekeket. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabályjátékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve. A felajánlott választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerű úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. A kis, középső csoportosoknak a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételű csoportokban, a nagyok kötelezően választható, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetőséget jelentenek. Ugyanakkor az óvodapedagógus döntésétől függően az őszi hónapokban, vagy egész tevékenységek jellegétől függően (például: művészeti tevékenységek) a nagyok számára a választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns keret. A heti rendnek általános mintája szabadon összeállítható a Nevelési Program figyelembe vételével, a felajánlott tevékenységek rendszere helyileg meghatározható a foglalkozások megtartásával. A mozgásfejlesztés kerete és időtartama változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. A csoportszoba biztonságos működtetése 10 gyermek számára megfelelő (figyelembe véve a mozgástér, és mozgásfejlesztő eszközök nagyságát, körét a balesetmentes foglalkoztatást).

68


11.4.4. Testi és lelki egészség fejlesztése Személyi higiéné Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a testtisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a sajátpolcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: műszálas anyagok kerülése, váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.

Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőzetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testközelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedésszabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén - A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. - A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. - Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. - Esztétikusan terítenek, egészségesen étkeznek. - Étkezés közben halkan beszélgetnek. - Teljesen önállóan öltöznek. - A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket önállóan befőzik, bekötik. - A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. - A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. - Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. Nevelési év elején a logopédus mérje fel a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztőfoglalkozásokat tervezze meg. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tartunk, aki

69

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 szükségszerűen megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint sajátos pszichológiai terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. A dohányzás Megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: Szabad beszélgetések, a mesélés. A dohányzást megelőző magatartásra nevelésnek is egyik eszköze az olyan mese, amely az állatvilághoz, a növények életéhez vagy a gyermeki élethez kapcsolja a nem-dohányzó magatartás szépségeit. Olyan mesékről lehet szó, amelyekben a helyes magatartás "pozitív" élményei jelennek meg.

70


11.4.5. Gyermekvédelem, a bántalmazás és az erőszak megelőzése WHO meghatározás: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy lehetséges sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, értelmi, lelki és szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, lelki és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedéssorán elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen alkotó elemeket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet. Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális tevékenységbe, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális tevékenységre, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális tevékenység formájában, - a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.

71

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a nézeteltérések szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A kérdés kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Sajátos terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az óvoda feladata A tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek helyreigazításával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellássa; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletekre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését.

11.4.6. Egészségügyi ellátás, szociális segítségnyújtás Elveink: A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevételével a családi nevelés erősítése a rászorulók körében. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontása, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. Szoros kapcsolatot kialakítása a közvetlenül, vagy lappangó módon segítséget kérő családokkal. Figyelembe vesszük: A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket. A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek számára. A törvényi kötelezettségen túl (jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélések, közös családlátogatások, kerekasztal beszélgetések) rendszeres kapcsolat van a szolgálat családgondozóival. Figyelemmel kísérjük a gyermekek állapotát, hiányzását, a szülők együttműködését, a családok működőképességét. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, ill. szervezésére nyitottak vagyunk / ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások szervezése, rendezvények látogatása. Cél:        

Azonnali intézkedés a gyermeket, családot ért probléma megoldására. Minden kisgyermek rendszeresen járjon óvodába, a szülők meggyőzése, bizalmi kapcsolat kiépítése. A szociális ellátórendszerrel való cselekvő együttműködés /egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége miatt /. Egészségügyi szűrővizsgálatok / a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia- vizsgálatok kezdeményezése, megszervezése. A védőnői hálózat segítségével – azonos a védőnői körzet a be óvodázási körzettel - a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás. Az igazolatlan hiányzások megszüntetése, igazolt hiányzások csökkentése érdekében érzelem gazdag, családias óvodai légkör kialakítása, Nyitott, bizalomra épülő kapcsolat a szülői házzal, A hiányzások dokumentálása napi, rendszeres, folyamatos figyelemmel kísérés, a gyermekvédelmi felelősökkel, gyermekjóléti, családsegítő szolgálatokkal való kapcsolat.

72


12. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1993. évi LXXŐX. Törvény a közoktatásról és ennek 2003. évi LXŐ. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg: Minden gyermeket érintő döntésben, a gyerek „mindenekfelett álló érdekeit” kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg a gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. A gyermekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben, biztonságban, befogadó, előítélettől mentes egészséges környezetben nevelődjön. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontására kell törekedni, és megelőzni az újabb előítéletek kialakulását. A gyermekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben. Sajátos nevelést igénylő gyermekkel való kiemelt foglalkozás minden óvodapedagógus kötelessége. Hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.” (Gyvt. 38.§ (1). A székhely óvodában és telephelyi intézményekben 1-1 fő gyermek és ifjúságvédelmi felelős látja el e feladatokat SZMSZ-ben megjelölt feladata alapján, feladat, hatás és jogkör megállapítása mellett. Minden évben legalább egyszer beszámolói kötelezettségük van az intézményvezető, ill. a Fenntartó és Gyermekvédelmi intézmény számára. Minden dolgozó kötelessége a jelzőrendszer működtetése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása. Az intézményben folyó gyermek és családvédelmi munkáért az intézményvezető a felelős. (beszámolói, jelentési kötelezettség terheli).

12.1.Gyermekvédelmi felelős szerepe A pedagógusoktól beérkező tájékoztatók gyűjtése. A meglévő információk alapján tanácsadás (szociális támogatás, étkezési támogatásról információ átadás…) Kapcsolattartás a szülők és a családsegítő szolgálat között. Feladatai: A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A nevelési év során rendszeresen konzultál a csoportos óvodapedagógusokkal az esetleges változásokról, kérdésekről. Tájékoztatja az óvodapedagógusokat a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, törvények változásairól. A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések megoldásában. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítséget ad, javaslatokat készít az óvodapedagógusokkal együtt. A faliújságokon a szülőket folyamatosan tájékoztatja az őket érintő témákban. Folyamatosan kapcsolatot tart a családsegítővel. Évente beszámolót készít az óvodapedagógusok és az óvodavezető felé. Felveszi a kapcsolatot, ill. folyamatosan kapcsolatot tart az Az óvoda gyermekorvosával, védőnőjével Nevelési Tanácsadóval Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.

73


12.2.Óvodavezető általános feladatai Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, - az egyenlő hozzáférés, a multi- és interkulturális nevelés biztosításának, a befogadó nevelés megvalósulásának, az egészséges életmód kialakításának, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztésének, - és az érvényesítés ellenőrzése. Határozott kapcsolatfelvétel az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel. Az óvodavezető feladatai: Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. Évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munka eredményességét. A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről. Segítségére van a szülőknek gondjaik megelőzésében és megoldásában. Felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel

12.3.Az óvoda feladatköre Az óvodába lépés Az óvodai előjegyzés során elsőbbséget élveznek a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, az óvodaköteles gyerekek. A szülők önkéntes nyilatkozata alapján –rendszeres gyermekvédelmi támogatás megléte esetén nyilvántartásba kerülnek a gyerekek, mely titkos: elkészül a csoportonkénti analitika. Minden gyermekről elkészül a bemeneti mérés, mely tartalmazza a gyermekről készült anamnézist, rajzteszt, megfigyelésre épülő képességfelmérést. / Fejlődési Napló/ Felelős: csoportvezető óvónők Családgondozás, szociális munka Jelen környezetünkben az óvodapedagógus, vagy az óvodavezető egyéni döntése alapján, civil emberként tehet sokat elsősorban a válsághelyzetben lévő családokért, gyermekekért. A jó kulturális körülmények között élő családokban is sérülhetnek mentálisan a családtagok, gyermekek, a megromlott emberi kapcsolatok következtében. Vannak szülői csoportok, akik az óvodapedagógus közvetítésével, a hasonló gondokkal küszködőkben erőforrásokra lelhetnek (pl.: az elvált szülők, az enyhén sérült gyermekek szülei). Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egy óvodás korú gyermeknek szüksége és igénye van arra, hogy mindent kipróbáljon, hiszen így szerez tapasztalatokat, így ismeri meg környezetét, így fejlődik. A felnőtteknek hagyni kell a gyermeknek felfedezni a világot, ugyanakkor természetesen meg kell akadályozniuk, hogy veszélybe sodorja magát. A biztonság megteremtése nem mindig anyagi kérdés: a veszélyforrások ismeretével és nagyobb odafigyeléssel a balesetek számát igyekszünk megszüntetni. Igyekezzünk elkerülni, hogy ne legyenek balesetveszélyes eszközök, anyagok a gyerekek környezetében. Szekrényekben elzárva tároljuk a takarítószereket, vegyi anyagokat. Lehetőségeink szerint ügyeljünk a mosdók csúszásmentességére. Az udvart folyamatosan ellenőrizzük, a játékok állagának minőségét őrizzük meg. A gyerekeket is tanítani kell önmaguk és egymás testi épségének megóvására, ezt nap, mint nap tudatosítsuk. Kijelölt elsősegély nyújtási helyen az apróbb sérüléseket lássuk el, tartsuk az elsősegélyládát mindig feltöltve. Rögzítsük, ha előfordul gyermekbaleset, az érintetteket haladéktalanul értesíteni kell.

74

Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka, 8592 Dózsa György utca 23 ☎ : 89-340-309 Az értelmi fejlesztés igénye Az értelmi nevelés feladatait az Alap-program a kisgyermek ismereteinek fejlesztésében jelöli ki. A program értelemszerűen azt is tartalmazza, hogy a kisgyermeknek egyre több ismeretet kell megszereznie és rendszereznie szervezetének működéséről, az egészségvédelem alapkérdéseiről (pl. kórokozó, fertőzés, betegség, táplálkozás, aktív mozgás és pihenés, az érzékszervek higiénéje és védelme stb.). Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek csupán egy részét közvetíti. A gyermek már előzetesen jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet hoz magával a családjából, amit az óvoda vagy megerősít, vagy gátol, leépít. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség-védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg , illetve rendszerez (ilyen pl. a szív munkáját bemutató foglalkozás, a szívverés megfigyelése, a légzés szaporasága). Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra

75


X. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Érvényességi ideje: Határozatlan Módosításainak lehetséges indokai:    

Szervezeti átalakítás / Személyi, tárgyi feltételek meghatározó változásai / Jogszabályi előírás Nevelőtestületi kezdeményezés Vezető kezdeményezésére

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: Valószerű helyzetelemzéshez kötött, indoklással ellátott, meghatározott javaslatokat tartalmazó írásbeli előterjesztés az óvodavezető részére. Előterjesztés nevelőtestületi értekezleten. Véleményezési időpontok korábbi érvényességről: 1.

Programbevezetés, elfogadás, jóváhagyás:

Nevelőtestület részéről: 2004. 05.18. Véleményezte Marosi Jánosné Közoktatási szakértő 2004. 06. 30. Fenntartó jóváhagyása: 2004. 08. 30. 2.

Program elfogadás.

Nevelőtestület részéről:270/ 2013. (11.22.) határozati jóváhagyás, elfogadás Nevelőtestület részéről: 128/2015 határozati jóváhagyás. Nevelőtestület részéről: 45/2016 határozati jóváhagyás.

76


XI. ZÁRADÉK A Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Nevelőtestülete 45/ 2016. számú (02. 29. ) határozatával az intézmény Pedagógiai Programját (PP) az Alapító Okirat szerinti hivatalos névváltozás miatt az óvodavezető kezdeményezésére elfogadta, az óvodavezető jóváhagyta. Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Nyárádi Tagintézménye nevelőtestülete nevében: 1.Kovács Endréné tagóvoda vezető Óvodapedagógus 2.Gerencsérné Sebestyén Lilla Óvodapedagógus Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Pápasalamoni Tagintézménye nevelőtestülete nevében: 1.Gerhátné Korpics Bernadett Óvodapedagógus 2.Tamás Adrienn Óvodapedagógus Dáka Székhelyű Közös Fenntartású Napközi- otthonos Óvoda Dáka nevelőtestülete nevében: 1. Kertész Zoltánné óvodavezető Óvodapedagógus 2.Böröczné Szakáll Beatrix Óvodapedagógus Jóváhagyta az intézmény vezetője:

Ph

................................................ Kertész Zoltánné Óvodavezető Dátum: Dáka, 2016. február 29.

77

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA: ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL

Recommend Documents