PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CÉGÉNYDÁNYÁD

1

A CÉGÉNYDÁNYÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM:033448 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CÉGÉNYDÁNYÁD 2013.

2

“ ... az iskolára olyan nagy szükség van, és olyan sokféle a haszon, mely az iskolából származik, hogy vaknak, sőt érzéketlennek kell lennie annak, aki ezt magától föl nem fogja, be nem látja. “ Apáczai Csere János

3

TARTALOM BEVEZETÉS Az iskola küldetésnyilatkozata 1.NEVELÉSI PROGRAM 1.1 Helyzetelemzés 1.2 A Cégénydányádi Általános Iskola feltételrendszere 1.3 Az iskola irányítása 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 1.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 1.8. Az iskola képzési rendje, a tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.9. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása 1.10. Az oktató-nevelő munkával kevésbé összefüggő specialitások 1.11. Tanulói jogviszony 1.12. Az iskola pedagógiai folyamata, az iskolai élet sajátosságai, jellemzői 1.13. A cégénydányádi általános iskola élet- és munkarendje 1.14. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.15. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 1.16. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 1.17. Az iskola hagyományainak rendszere 1.18 Ellenőrzés-értékelés az iskola tanulóira vonatkozóan 1.19. Az iskolai nevelő-oktató munka külső ellenőrzése 1.20. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1.21. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő taneszközök és felszerelések jegyzéke iskolánkban

4

1.22. A szülők, tanulók, pedagógusok iskolai együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 2. A CÉGÉNYDÁNYÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 3. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

5

BEVEZETÉS Ennek a pedagógiai programnak az a célja, hogy a köznevelési törvényben megfogalmazott feladatok megvalósításának módját határozza meg, a szülők, gyerekek, fenntartó érdekei alapján. Ennek megfelelően meghatározza:  az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékeit, céljait feladatait, eszközeit, eljárásait  a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,  a

közösségfejlesztéssel

kapcsolatos

feladatokat,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatokat  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,  a

tanulóknak

az

intézményi

döntési

folyamatban

való

részvételi

jogai

gyakorlásának rendjét  a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,  a

szociális

hátrányokat

segítő

tevékenységeket,

a

gyermekek,

tanulók

esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket  a tanulók fizikai állapotának mérését  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait  a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,  a

szülők,

tanulók

és

pedagógusok

iskolai

együttműködésének

formáit,

továbbfejlesztésének lehetőségeit,  az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet  az iskola helyi tantervét  a

teljes

körű

egészségfejlesztéssel

összefüggő

feladatokat,

egészségnevelési és környezeti nevelési programját  az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait,

az

iskola

6  a

tanuló

magatartásának,

szorgalmának

értékeléséhez,

minősítéséhez

kapcsolódó elveket  az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait Az iskolák története mindig azzal kezdődött, hogy az alapítók eldöntötték, milyen célból hoznak létre iskolát. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy már a XII. században volt tanítás, oktatás a czégényi monostorban. Ekkor, a kor szokásának megfelelően, egyházias műveltséget nyújtottak. A monostori, káptalani, plébániai iskolák, a teljes magyar iskolarendszer gyökerei a középkorban. Oktatásukban központi szerep jutott a latin nyelvnek. Így találta az iskolákat a reformáció, amely az egyházak, iskolák életében reformot jelentett. Különösen nagy figyelmet fordítanak a reformáció évtizedeiben az anyanyelvre.

A vármegyei református egyházmegyék közül, a szatmári a

népiskolákra vonatkozó statutomot dolgozott ki. Nyolcvannégy szatmári iskola közül tizennégyben, közöttük Cégénydányádon is volt latin tanítás. Ez színvonalas oktatásra utal. Az 1868-as népoktatási törvény eredményeként megjelennek az állami iskolák. Az 1877-es adatok szerint 96, hat-tizenkétéves korú gyermeket tartanak nyilván Cégénydányádon. Az államosítás utáni években a közoktatás gyakori átszervezése a jellemző. Ezt élték meg településeink 1965-ben, amikor Gyügyéről és Szamosújlakról átkerült a felső tagozat a cégénydányádi általános Iskolába. Gyügyén 1982. augusztusával megszűnt az alsó tagozat oktatása, Szamosújlakon pedig 1983. augusztusában. Azóta körzeti általános iskolaként működik intézményünk. Ma is biztosan építhetünk azokra a szilárd alapokra, amelyeket elődeink hagytak ránk. Ma nagy kihívások előtt áll az iskola. A következő évtizedekben elektronikus forradalomnak lehetünk tanúi. Szakértők szerint a jövőben a könyvek jelentős része nem papírra nyomva, hanem elektronikus hordozókon jelenik meg. Ezekre a változásokra kell a mai iskolának felkészíteni a gyerekeket. Minden iskolának meg kell határozni saját profilját, ez az önmeghatározás nem más, mint az iskola nevelési programja. Nevelési program mindig is létezett az iskola történetében, csak nem ezen a néven.

7 Központilag készült, Tanterv és utasítás volt a neve hosszú ideig. A nevelési programot az iskola használóinak kívánalmai, a központilag kiadott Nemzeti Alaptanterv és Kerettanterv alapján dolgozta ki a nevelőtestület. A kor követelményeihez igazodik a tantárgyi rendszer is. Olyan tantárgyak is megjelennek a tanrendben, amelyek teljesen újnak számítanak, így például a tánc és dráma. Tantestületünk úgy szeretné tanítani, nevelni a felnövekvő nemzedéket, hogy megtalálják helyüket a jövő információs világában. Munkánkban szem előtt tartjuk Nemeskürty István, kiváló történettudós professzor gondolatát :

" A kultúra szempontjából az iskola minden. "

A Cégénydányádi Általános Iskola küldetésnyilatkozata Iskolánk, a Cégénydányádi Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy a szülők és tanulók igényeit minél teljesebb körben törekszik

kielégíteni,

rugalmasan

alkalmazkodva

az

intézményünket

érintő

kihívásokhoz. Intézményünk elsősorban a tanulók igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket szolgálni. Az általános alapok fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, egyidejűleg a lemaradó tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatását. A

tanulókat

olyan

ismeretek

birtokába

juttatjuk,

amely

segíti

őket

a

pályaválasztásban, továbbtanulásban. Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres,felelős állampolgárokká váljanak.

8

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1 Helyzetelemzés Az iskola jogi státusza : Az intézmény neve :

Cégénydányádi Általános Iskola

Székhelye, címe :

4732 Cégénydányád, Zrínyi u. 1. tel.: 44-566-066

Az intézmény fenntartója: A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Az intézmény beiskolázási körzete : Cégénydányád, Gyügye, Szamosújlak Szamossályi, Hermánszeg községek közigazgatási területe Az intézmény jogállása : jogi személy Gazdálkodása: A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ végzi Az intézmény alaptevékenysége : - Általános iskolás korúak nevelése és oktatása, - a tanulók részére napközi otthoni ellátás és tanulószoba biztosítása - tehetség kibontakoztató felkészítés, - képesség kibontakoztató felkészítés, - integrációs felkészítés - egyéb köznevelési foglalkozás - iskolai könyvtár működtetése

Az

iskola

tagintézménye

:Cégénydányádi

Általános

Iskola

Szamossályi

tagintézménye Az igazgató neve : Királyné Bodó Klára Székhelye : 4732 Cégénydányád, Zrínyi .u.1. tel.: 44-566-066 Intézményünk nyolc évfolyamos általános iskola.

A nyolcadik osztály elvégzése

után minden tanulónk középiskolában tanul tovább. Az elkövetkező években nincs

9 szükség új tantermek építésére. Fontos feladat a meglévő tantermek korszerűsítése az iskola épületének felújítása. A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésére áll : Cégénydányád, Zrínyi u.1. szám alatt található 9 tantermes iskola, tornaterem, műhely,

számítástechnika

szaktanterem,

konyha,

ebédlő,

melegítő

konyha,könyvtárszoba és a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel, földterülettel, nyilvántartott állóeszközökkel. Szamossályi településen: Szamossályi 38 hrsz alatt nyilvántartott 8 tanterem, 1 tornaterem, 1 sport udvarból álló oktatás céljára létesített ingatlannal. Az iskola működési területe : Iskolánk Cégénydányádon és Szamossályiban található a legközelebbi várostól, Fehérgyarmattól 8 illetve 18 kilométerre a szatmári országrészrészen. Intézményünk

körzeti

általános

iskola,

ahová

öt

település

tanulói

járnak

Cégénydányádról, Gyügyéről és Szamosújlakról, Szamossályiból, Hermánszegről. A Szamos

folyó

festői

környezetet

biztosít

a

falvak

számára.

Községünk

nevezetessége a Szamos ártéri ligeterdeivel szegélyezett park és a Kölcseyekkel rokon Kende-család kastélya. A települések lakóinak száma a 2015. január 1-i adatok szerint : Cégénydányád : 643 fő Gyügye :

285 fő

Szamosújlak :

377 fő

Szamossályi:

749 fő

Hermánszeg:

266 fő

A

1-2

falvak kb.

kilométerre

vannak egymástól. A lakosság elsősorban

mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, a növénytermesztésben legjelentősebb az almakultúra,

a

zöldségtermesztésben

pedig

az

uborka

termesztése.

Az

állattenyésztés leépülőben van. Nagyobb ipari létesítmény Fehérgyarmaton található, így településeinken egyre több a munkanélküli. A megyeszékhelytől nagy a távolság, a közlekedés is körülményes. Ezen a nagy távolságon könnyített a több éve kiépített telefonhálózat és gázprogram. Kiépült a kábeltévé, internet.

Mindezekért az önkormányzatoknak

10 nagy áldozatot kellett hozniuk. Mivel munkahely kevés van, ezért a felsőfokú végzettségű fiatalok nem tudnak itt elhelyezkedni. Kevés a vállalkozások száma, a civil szférát nehezen lehet bevonni az iskola támogatásába. A lakosság szorgalmas, szeretik a munkát, a nehéz helyzetben is igyekeznek kiutat találni. Az iskola az átlagoshoz képest több feladatvállalással működik, hiszen a falvak közművelődését is szervezi. A szülők nyitottak az intézmény irányában, a nevelő-oktató munkában jó partnerek. A körzeti iskolába nem csak Cégénydányádi, Gyügyei, Szamosújlaki, Szamossályi, Hermánszegi gyerekek járnak, hanem vannak állami gondozott tanulóink is, ők a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Gyermekvédelmi

központ

Mátészalkai

Tagintézményében élnek. Fehérgyarmaton gimnázium / nyolcosztályos képzéssel, német, angol tagozattal / , szakközépiskola és szakiskola található. Végzett tanulóink közül sokan jelentkeznek és felvételt is nyernek Fehérgyarmat középfokú oktatási intézményeibe, így a tankötelezettségnek is ott tesznek eleget. A bejáró tanulókat a Volán autóbusz szállítja az iskolába. Iskolánkban jelenleg tíz tanulócsoport van, mivel 2015. szeptember 1-én Cégénydányádon is indult az 1. osztály. Két napközis

és két tanulószobás

csoportunk működik. A pedagógiai munkát az iskolai könyvtárunk is segíti. A könyvtárosi munkát magyar szakos pedagógus végzi. Sajnos, kevés pénz jut könyvek vásárlására, csak pályázatok útján tudtunk fejleszteni.

1.2 A Cégénydányádi Általános Iskola feltételrendszere Személyi feltételek : A pedagógusok és a technikai dolgozók létszáma biztosítja

az intézmény

eredményes működését. Tantestületünk létszáma 14 fő. Mindannyian felsőfokú pedagógiai végzettséggel rendelkeznek. Az általános iskolában tanító pedagógusok közül 7 fő kétdiplomás. A tantárgyak oktatásához rendelkezünk az előírt képesítésekkel. Az informatika oktatását informatika szakos tanár végzi, aki megszerezte a rendszergazda képesítést is. A testnevelő tanárunk a

testnevelési

egyetemen

gyógytestnevelés

diplomát

szerzett,

így

a

gyógytestnevelést is megfelelő végzettségű tanár oktatja az intézményben. Egy tanító gyógypedagógusi diplomával is rendelkezik.

11 Az intézményben 1 fő igazgató,1 fő igazgató helyettes 1 fő tagintézmény vezető látja el a vezetői teendőket. A technikai dolgozók száma 6. Ők is rendelkeznek az előírt iskolai végzettséggel. A technikai dolgozók : 1 fő iskolatitkár 1 fő karbantartó 1 fő fűtő-karbantartó 3 fő hivatalsegéd A tantestület összetétele : Máté Beáta

Tanító

2.o.

Károly Csabáné

Tanító, orosz spec.koll., német középfokú nyelvvizsga, német tanítói diploma Tanító, Gyógypedagógus, a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár Tanító, testnevelés spec.koll., Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (120 órás tanfolyam), munkaközösség vezető Tanító Magyar-történelem szakos tanár, főiskola és egyetemi végzettség, drámapedagógia tanfolyam, munkaközösség vezető Biológia-technika szakos tanár számítástechnika másoddiploma, rendszergazda, mérőbiztos Testnevelés szakos tanár, gyógytestnevelési egyetemi v. Biológia szakos tanár Földrajz

német 4-8.o., rajz 5-8 o.

Almásiné Soós Mariann

Magyar-történelem szakos tanár, iskolai könyvtáros

könyvtár, napközi, tagintézmény vezető

Királyné Bodó Klára

Orosz-történelem szakos tanár, közoktatásvezető másoddiploma, igazgató, szakértő Tanító szak főiskola,

történelem 6.-7 o.

Szabó József

Matematika-fizika szakos tanár, számítástechnika tanár,

matematika 5-8.o., fizika 7-8.o.

Veress Róbert Lászlóné

Tanító

1.o. , napközi

Czibere-Pesti Csilla Nagyné Kormos Zsófia

Szilágyiné Kiss Anita Balogh Lászlóné

Batári Imre Csatári Julianna Horváth Enikő

Gáborné Kócsi Mária

1.o., gyógypedagógiai foglalkozás 1.o.

3. o. történelem 5., 8. o., magyar 5- 6- 7- 8.o., média ismeret 8.o. technika 7-8.o. informatika 5-6- 7-8.o. testnevelés 5-8.o. Gyógytestnev. tömegsport, mazsorett, úszás biológia 7-8.o., technika 5- 6-7 o. kémia 7-8.o., term..ism. 5-6.o. földrajz 7. -8. o.

magyar 4.o.

12 Tantestületünk nagy része középkorú, négy fő kivételével 40 és 59 év közöttiek. Dinamikus, kreatív kollégák dolgoznak együtt, akik szívesen vesznek részt önképzésben, szereznek másoddiplomát

A tantestület döntése alapján az

osztályokat képességük alapján bontjuk magyar, matematika, informatika, idegen nyelv tantárgyakból, ha a létszámok engedik. Tárgyi feltételek : Iskolánk három épületrészből áll, amelyeket a fokozatos bővítések során összeépítettek. A legrégebbi részben három tanterem és a könyvtár található. 1980ban bővült öt tanteremmel, mellékhelyiségekkel, irodával / nevelői szoba, igazgatói szoba /. 1991. szeptember 1-jén került átadásra a legújabb rész, ahol tornaterem, öltözőhelyiségek, szertár, konyha, ebédlő, kiszolgáló helyiségek kaptak helyet a földszinten. Az emeleten két tanterem, számítástechnika terem, fakultációs terem és új igazgatói szoba nyert elhelyezést. Az új tantermeket modern asztalokkal, székekkel szereltük fel. Iskolánkban szaktantermi rendszerben folyik az oktatás, öt szaktantermünk / idegen nyelvi, anyanyelvi, matematika-fizika, kémia-biológiaföldrajz, ének -zene-rajz /, egy számítástechnika termünk, műhelytermünk, fakultációs termünk és négy alsós tantermünk van. Az egészséges életmódra nevelést a 288 négyzetméteres tornatermünk és az iskola udvarán lévő aszfaltozott sportpályánk biztosítja.1995-ben tértünk át a korszerű és tiszta gázfűtésre. Iskolaudvarunk parkosított, a napközis tanulók számára játszóudvart alakítottunk ki hintákkal. Az iskola udvarán lévő fák és bokrok lehetőséget adnak a madarak megfigyelésére és téli etetésükre. Infokommunikációs

ellátottságunk jó, 6

tanteremben interaktív tábla áll a tanulók és pedagógusok rendelkezésére (felső tagozat), az alsó tagozatban pedig projektor és lep top segíti az eredményes oktatónevelő munkát. Minden pedagógus az otthoni felkészüléshez lep topot használhat. Számítástechnika szaktantermünket új számítógépekkel. lap topokkal láttunk el, melyet pályázaton nyertünk. informatika

oktatatásához,

rendelkezik intézményünk.

A SULINET keretében működik az Internet. az

internet

használatához megfelelő

Az

gépparkkal

13 2015-ben megvalósult az iskola szigetelése, a régi nyílászárókat újra cserélték, a tornateremre napelemeket helyeztek. Szamossályi telephelyen rendelkezésre álló tantermek megfelelőek, tornaterem, tágas udvar biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését. Célkitűzéseink között szerepel egy nyelvi labor kialakítása. Tárgyi eszközeink sokat gyarapodtak az évente megrendezett jótékonysági bál bevételéből és a pályazatokból.

1.3 Az iskola irányítása : A vezetés rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A vezetés szerkezete, a vezetők munkamegosztása :

14

1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola nevelési oktatási céljai : A célkitűzések és feladatok meghatározásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzeti köznevelési törvény első paragrafusát : "... A törvény célja olyan köznevelési törvény megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi, és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,

ismereteik,

jártasságaik,

érzelmi

és

akarati

tulajdonságaik,

műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket, a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket felelős állampolgárokat nevel.” Iskolánk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Fő célkitűzéseink : - a 6-10 éves gyermekeknél alapozás : az emberi kultúra alapjainak átadása - írás, beszéd, számolás, olvasás, ének, mozgás - a 10- 14 éves serdülőkorú gyerekeknél a tudás iránti szeretet megalapozása, az érdeklődés felkeltése, az érdeklődés fenntartása Céljaink, feladataink : a./ az egyéni képességek differenciált fejlesztése, tehetséggondozás, felzárkóztatás a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknál b./ az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása c./ minden tanuló aktív részvételének biztosítása a tanulmányi, diák önkormányzati önkiszolgáló tevékenységben d./ szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, megőrzése, tiszteletben tartása e./ az egészséges életmódra, családi életre nevelés f./

magatartáskultúra fejlesztése

15 g./ az idegen nyelv tanulás feltételeinek biztosítása, a szülők és tanulók igényeinek megfelelően h./ a természet és a környezet szeretetére nevelés i./

az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyag stb.)

Pedagógiai alapelvünk, hogy: 

iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;



alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;



kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;



pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;



a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;



a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör

kialakításában,

a

tanulók

aktivitásának

kibontakoztatásában,

tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; 

a

közösségek

biztosítanak

terepet

a

növendékek

önállóságának,

öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; 

az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;



minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;

16 

iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;



a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;



alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;



minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;



az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;



minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket,

készségeket

és

kompetenciákat:

a

szövegértési

–

szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési,

idegen

nyelvi,

valamint

az

infokommunikációs

technológiákat; 

a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;



hatékony

felzárkóztató

munkával

támogatást

adunk

a

szociokulturális

hátrányok leküzdéséhez; 

iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelv oktatásával;



az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;



az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban

a

teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; 

a

nevelési

-

oktatási

folyamatokban

következetes

„emberléptékű”

követelményeket támasztunk; 

a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);



megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

17 

reális

önismeret

és

életszemlélet

kialakításával

segítjük

a

megfelelő

továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; 

a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;



alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;



a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;



a

képesség-kibontakoztató

felkészítés

a

személyiségfejlesztés,

a

közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez.

18 A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.

Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kezdeményezőképessé g és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképess ég, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis. hu

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 8 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.

19 ALAPELVEK

CÉLOK

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Iskolánkban egy idegen Az idegen nyelv nyelvet (német) magas tanulása iránti igény színvonalon oktatunk. felkeltése.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

Minél több tanuló merjen idegen nyelven (németül) beszélni.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív egyfelől a következetes álló, integratív tanár – részvételét igénylő követelés és diák viszonyt alakítunk ismeretszerzési módok igényesség, másrészt a ki. A tanítási órák arányát (megfigyelés, tanulók jogainak, légköre, hangulata kísérlet, új információs emberi méltóságának oldott, a tanulók és kommunikációs tiszteletben tartása, a sikerorientált technikákat alkalmazó velük szemben beállítódással anyaggyűjtés, megnyilvánuló dolgoznak, a modellezés, pedagógiai tapintat, pedagógus csak szerepjáték, bizalom, megértés, facilitáló drámapedagógia stb.). türelem, igazságosság, szorongásszintet tart segítőkészség! fenn. Akadályozzuk meg azt, A rászoruló Differenciált hogy a szocio gyermekeket hatékony foglalkoztatással, az kulturális hátrányok felzárkóztató munkával, egyéni haladási tanulási napközi otthonos ütemhez igazított esélyegyenlőtlenséget ellátással, tanulószobai fejlesztő terheléssel. eredményezzenek! foglalkoztatással Alkalmazzuk a segítjük. kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket!

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..

A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat!

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

20 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDTanyagok.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/

A programcsomagok elemei, modulok, epochák. .

21 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikussá g, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság

A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/

Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpályaépítést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az egyes évfolyamokon.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

22 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitüdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Juttassuk el a tanulókat Szelektálni kell a a realisztikus, azaz a tantárgyi tartalmak mindennapi életben között azon témakörök előforduló hangsúlyosabb szituációkban való megjelenítésével, alkalmazás amelyek jobban képességéhez! elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A tanulási környezet Egyensúlyt kell találni indítson aktív, az egyéni tanulás, a konstruktív elsajátítási felfedeztetés, a folyamatokat a problémamegoldás, a tanulókban! szervezett oktatás és irányítás között.

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

A tanulók idegennyelv –használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

23 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhaználatot erősíti.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

Mindezeket a tanórai és tanórán kívüli nevelésben a nevelői és tanulói tevékenységek során valósítjuk meg. a./ az egyéni képességek differenciált fejlesztése, tehetséggondozás, felzárkóztatás a különleges figyelmet igénylő tanulóknál Alsó tagozatban fontos feladatunk az alapozás, az írás, olvasás, számolás készségeinek kialakítása, különösen az első és második osztályokban. Csak több éve tanító, tapasztalt nevelők taníthatnak az első osztályban. Olyan nevelők, akik érzelmi biztonságot tudnak nyújtani a kisgyermekeknek. Továbbra is megvalósítjuk a differenciált

24 felzárkóztatást. A harmadik és negyedik osztályokban az önálló tanulás megfelelő szintű kialakítását tervezzük. Értelmesen tanulni a felső tagozatban csak a jól olvasó gyermekek tudnak. Ezért szorgalmazzuk a könyvtárba járást, az önálló ismeretszerzést a könyvtárban. Sok, könyvtárban teljesíthető feladatot adunk a tanulóknak. Az egyes tantárgyakon belül rendszeres könyvtári órákat, foglalkozásokat tartunk az iskolai könyvtárosunk segítségével. Kis létszámú alsós osztályokban a tanév közben érkező tanulóknál egyénre lebontott korrepetálásokat tartunk a szükségletnek megfelelően. A felsőbb évfolyamokban osztályonként felmérjük a tehetségígéreteket, a gyorsan fejlődő tanulók számára az érdeklődésüknek megfelelő szakköröket, fakultációt, tanulmányi versenyeket szervezünk. Tehetséggondozó programot indítunk biológiából, matematikából, idegen nyelvből. Iskolánk tanulói részt vesznek a levelezős versenyeken. Iskolánk részt vesz a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésében. Megszervezzük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelését, oktatását (külön program szerint). b./ Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása Intézményünk többszörösen hátrányos helyzetű körülmények között működik. A településeken nagy a munkanélküliség, a szülők iskolázottsága az átlagosnál alacsonyabb szintű, közművelődési lehetőség kevés, a tanulói összetétel heterogén, ilyen körülmények

között

szükség

van

az

esélyegyenlőtlenség

mérséklésére.

Iskolánk

tevékenységkínálata alkalmas arra, hogy a művelődési hiányokat csökkentse a tanulók körében. Korszerű könyvtár és a számítástechnikai oktatás alapjai kialakultak. Ezek továbbfejlesztése és az INTERNET-hez való csatlakozás biztosítja az esélyegyenlőséget tanulóink számára. Az iskola színvonalas tanulási feltételeket biztosít minden tanulni akaró gyerek számára. Célunk, hogy minden tanulónk bejuthasson az általa választott és képességeinek megfelelő oktatási intézménybe.

c./ Minden tanuló aktív részvételének biztosítása a tanulmányi, önkormányzati, önálló ismeretszerzési tevékenységekben Az osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők feladata, hogy felismerjék, minden gyereket lehet fejleszteni valamilyen tevékenységben. Az osztályfőnökök fő feladata, hogy megtalálják azokat a tevékenységeket, amelyeket a tanulók szívesen végeznek. Ennek érdekében felméréseket végeznek, kérdőíveket készítenek, megbeszéléseket folytatnak a tanulókkal. Azokat a gyerekeket is sikerélményhez juttatjuk, akik nem tartoznak a jó tanulók közé. Minden tanulót az érdeklődésének

25 megfelelő tevékenységbe igyekszünk bevonni. Ösztönözzük a kreativitást, az önálló alkotások létrehozását. Lehetőségük van tanulóinknak bekapcsolódni az ügyelet, a néptánc, társastánc, mazsorett, a diákönkormányzat és az iskolai sportkör munkájába. Bevonjuk őket az iskola és környékének tisztántartásába, lakóhelyünk szépítésébe. Évente hulladékgyűjtést szervezünk. Folyamatosan gondozzuk, ápoljuk az iskola udvarán lévő fákat, virágokat. Műsorokat készítünk ünnepélyekre, évfordulókra, ezeket az óvodában az idősek klubjában és az öt település lakóinak előadjuk. d./

Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása

Fontos feladatnak tartjuk a helytörténeti és nemzeti hagyományok ápolását. A történelmi

eseményeket

megismertetjük

a

tanulókkal,

a

gyermekekkel

megismertetjük a népi játékokat, ezeket eljátszva tesszük élményszerűvé a tanulók számára. A néphagyományokhoz, saját múltunkhoz fűződő pozitív attitűdök kialakítására törekszünk, felkeltjük a népszokások ápolásának vágyát a tanulókban. A néptánc keretén belül megismertetjük tanulóinkat tájegységünk táncaival, s ezeket rendszeresen elő is adjuk. Nemzeti ünnepeinket nagy gondossággal készítjük elő. Az ünnepségekre mindig meghívjuk településeink lakosságát. e./

Az egészséges életmódra, családi életre nevelés

Biztosítjuk a játékhoz és a sporthoz szükséges feltételeket. / tornaterem, sportudvar / Tanév elején nagy figyelmet fordítunk az egészségügyi szűrésekre. Gyógytestneveléssel

javítjuk

a

kiszűrt

tanulók

egészségi

állapotát.

A

gyógytestnevelés tárgyi feltételei biztosítottak, két pályázaton is nyertünk pénzt az eszközök megvásárlására, bővítésére. Minden évben sportnapot rendezünk, bemutatót és kóstolót tartunk az egészséges ételekből. A sportnapra a szülőket, a települések lakosságát is meghívjuk. Osztályfőnöki órákon elmélyítjük az egészséges életmódra vonatkozó ismereteket. Erősítjük a vöröskeresztes tevékenységet, előadásokat, videofilm vetítéseket tartunk. Csecsemőgondozó és elsősegélynyújtó tanfolyamon vehetnek részt tanulóink, amelyet a körzeti védőnő tart. Célunk, hogy a felső tagozatos tanulók

26 között ne terjedjen a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Felhívjuk a figyelmet a drogok veszélyeire is. Rendszeresen bekapcsolódunk a területi sportbizottság által szervezett iskolák közötti sportversenyekbe. Bevezettük a lovaglást és a lovas kultúra oktatását, a gyermekek testi, és lelki fejlődésének támogatására. Bevonjuk tanulóinkat az étkezés során az önkiszolgáló tevékenységbe. f./

A magatartáskultúra fejlesztése

A kulturált magatartás és a szép magyar beszéd elsajátításában egységes nevelői eljárást alakítunk ki. Megmutatjuk a pozitív viselkedési modelleket. Közösen alakítjuk ki a viselkedési normákat, amelyeket következetesen betartatunk. Mindig felmérjük, hogy az adott gyerektől az adott szituációban milyen magatartást követelhetünk. Megismertetjük tanulóinkat a kulturált viselkedés szabályaival, az udvariassággal, a helyes étkezési szokásokkal. Erre az osztályfőnöki és a napközis kulturális foglakozások adnak lehetőséget. Kialakítjuk tanulóinkban az igényességet a kulturált szép beszéd iránt. El kell érnünk, hogy legyen követendő példa a jó magatartású, a mindennapi életben helyesen eligazodó gyerek. Az osztályok között magatartási és szorgalmi versenyt hirdetünk, a példamutató magatartású tanulók névsorát elhelyezzük az iskolai faliújságon. Többször élünk az osztályfőnöki és igazgatói dicsérettel. A nehezen nevelhető, magatartási zavarokkal küzdő tanulókkal több szabadidős programot szervezünk, ahol lehetőség van ezen tanulók jobb megismerésére. A nevelőknek meg kell találni az ezekhez a tanulókhoz vezető utat. g./

Az idegen nyelv tanulás feltételeinek biztosítása a szülők és tanulók igényének megfelelően

A szülők igényének megfelelően iskolánkban német nyelv oktatása folyik. Ötödik osztálytól kezdődően differenciált csoportbontást vezetünk be, ha a létszámok leehetővé teszik . A német nyelv oktatása során nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációra. Távlati

terveink

között

szerepel

az

angol

nyelv

oktatása,

hasznosíthatnának tanulóink a számítástechnika tanulása során.

amelyet

jól

27 h./

A természet és a környezet szeretetére nevelés

Településünk a Szamos folyó mentén terül el, ez a természeti környezet lehetőséget ad arra, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akik óvják, védik, ápolják környezetüket. Megyénk egyik nevezetessége a Szamos ártéri ligeterdeivel szegélyezett cégénydányádi park. A parkban számos ritka és védett növényfaj található, pl. platán, tiszafa, páfrányfenyő, virginiai borókafenyő, tulipánfa, mocsárciprus stb. Természetvédelmi szakkör keretében igyekszünk megismertetni tanulóinkat tájegységünk csodálatos értékeivel, a parkban található növényekkel, fákkal. Minden évben a madár megfigyelési nap keretében ismerkedik meg minden tanuló a természetvédelmi területen található növény-és faritkaságokkal. Itt figyelik meg a tanulók a madarakat, télen madáretetőket készítenek és rendszeresen etetik a madarakat.

i./

Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyag stb.)

Iskolánkban jelenleg a számítástechnika oktatása a Kerettantervnek megfelelően, az informatika tantárgy keretében történik heti egy-két órában. A számítástechnika szaktanterem

felszereltsége

kiválónak

mondható.

Hálózat

csatlakozik

az

INTERNET-hez. Könyvtárunk megfelelően felszerelt, a tanulók nem csak délutánonként, hanem tanítási órák keretében is használják ezt az információs bázist. Az informatika oktatásához mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak.

28

1.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink A mi munkánk szépsége abban rejlik, hogy a sokszínű gyermekanyagot, a jövő nemzedékét, a bennünk lévő értékfejlesztő szubjektummal, és a körülöttünk lévő tárgyiasult

feltételrendszerrel,

felkészítsük

élete

következő

szakaszára,

és

alkalmassá tegyük őket arra, hogy értékes tagjai legyenek környezetüknek. Munkánk célja és gyümölcseként, azt reméljük, hogy tanulóink: o nyitott személyiségűek lesznek o önbizalommal teltek, magabiztosak o kedvesek, és barátkozóak o szorgalmasak és tudásra szomjasak o kitartók és szófogadóan fegyelmezettek Jelen nevelési programunkban, a fenti cél elérése érdekében, sokszínű, sokoldalú iskolai életet kívánunk megteremteni, amely fejleszti a tanulók tudását, morális életét, fejleszti az önismeretet, és az együttműködési készséget, valamint hozzájárul életmódjuk, életfelfogásuk pozitív alakulásához. Ennek eszközeiként felhasználjuk a kötelező és választható tanítási órákat, és azokat a tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat,

amelyek

az

intézményi

hagyományok

ápolása

témakörében

szerepelnek. Ennek kidolgozását a közösségfejlesztés témakörében mutatjuk be. Az értelem kiművelése terén: A megismerési vágy fejlesztése A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása Tanulási technikák és metódusok megismertetése Érdeklődési irányok felkeltése Felfedezési vágy Alkotási vágy és a sikerre törekvés Önkifejezés lehetőségeinek biztosítása

29 A segítő életmódra nevelés területén: A pozitív szociális szokások kialakítása és gyarapítása A segítő életszokások kialakítása Tolerancia Szociális minták Együttműködési képesség fejlesztése Versengés képessége Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés területén: A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése A tanulói önértékelés fejlesztése. Önkiszolgáló képesség Önellátási hajlam Önvédelmi képesség Önfejlesztési lehetőségek Nagyon fontosnak tartjuk a tanulók motivációs bázisra épülő pedagógiai ráhatásait. Meggyőződésünk, hogy a személyiséget körbevevő társadalom helyes motivációs bázisa biztosíthatja az optimális személyiségfejlődést. Ebből következik, hogy a helyes jutalmazási és büntetési rendszer kidolgozása nélkülözhetetlen feladat. Ennek taglalására az értékelési rendszerben térünk vissza. Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakítását és behatárolják a nevelés-oktatás eredményességét is. Az iskola kialakult hagyományai, programjai, megoldást keresnek a vidéki inger és lehetőségszegény

környezetben

felnövő

gyerekek

felnevelésében

felmerülő

problémákra. A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az indulási és környezeti hátrányokból adódó problémák a nevelés-oktatás folyamatában megoldódhatnak. Ezt bizonyítja hogy évről évre sikeresen jelentkeznek továbbtanulásra tanulóink. Külön öröm számunkra, hogy gyermekanyagunk a nívósabb iskolák tanulói között is jól megállják helyüket.

30

1.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Először vizsgáljuk meg mit értünk közösségen: "A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze." "A közösség spontán jellegű, érdekmotivált csoport. Jellegéből adódóan a normák lazák. A közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók." Tehát a nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási szintér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (család, iskola, egyház, baráti kör, sportkörök, művészeti csoportok, különböző egyesületek...) Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő (működhető) közösségi nevelés területeit vesszük sorra.: - tanórák -

tanórán

kívüli,

felnőttek

által

szervezett

iskolai

foglalkozások (napközi, kirándulások...) -diákok

által

szervezett,

tanórán

kívüli

iskolai

foglalkozások (diákönkormányzati munka) - szabadidős tevékenység. A pedagógiai programban az iskolában folyó közösségi neveléssel kapcsolatos feladatokat kell megfogalmazni úgy, hogy megjelöljük annak szervezeti kereteit is.

31 Fontos, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől, a lazább társas szórakozásig, művelődésig a legszéleseb tevékenységskálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt

munkamegosztása,

amely

az

egymásra

épülés,

az

egymásba

kapcsolódás teljes rendszerét kell, hogy jelentse. Az iskolai szabadidős tevékenység jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkának. Célja: olyan működő csoportok létrehozása: - melyek saját érdekszférájukon belül, saját maguk által megfogalmazott - iskolájuk és lakókörnyezetük fejlődése érdekében, programokat valósítanak meg. Most nézzük meg részletesebben milyen közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósítása lehetséges az iskolai kereteken belül. a) a tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös értékrend elfogadására,. az iskola

szervezett

keretein

(tanórák)

belül

ennek

megfelelően

viselkedni,

munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához több tanév kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: - a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, - a tanulók kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással;

helyes

cselekvések

bírálat, önbírálat segítségével)

bemutatásával;

32 - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés, -

olyan

nevelőkollektíva

kialakítása

(megtartása)

mely

összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, - különböző

változatos

munkaformákkal

(homogén

csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny...) az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése, b.) a tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt

osztálykirándulások,

túrák,

napközis, tanulószobai szabadfoglalkozások

érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés szabályait, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (néptánc, népi játékok...) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, -

a séták, kirándulások, kerékpártúrák mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

33 c.) a diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Iskolánkban működik a Diákönkormányzat. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, -

olyan

tevékenységek

szervezése,

amelyek

értékes

esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, -

a

közösség

iránti

felelősségérzet

(felelősségtudat)

kialakítása,

fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, ilyen a diákönkormányzati nap, amely diákközgyűléssel kezdődik. -

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait

d.) a szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.

34 A tevékenységeket élményekre kell építeni. feladataink: - jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel, - olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, - a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, - a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása /fejlesztése, - a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés - a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a tanulók adottságára építve, érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, - olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, - olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. A közösségformálás színterei, és a hagyományápolás: A

tanítási

időn

kívül

szervezett

programok

(

a

felzárkóztatástól

a

tehetséggondozásig) szorosan kapcsolódnak a tanórán folyó pedagógiai munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyhoz kötődő foglalkozások; középiskolai előkészítők magyar és matematika tantárgyakból, számítástechnikai és néptánc, tömegsport, művészeti iskolai tagozatok. Rendszeresek a színházi és hangverseny látogatások bérletek segítségével, az osztályszintű rendezvények, gyalogtúrák, kerékpártúrák. Évek óta visszatérő hagyomány az őszi, tavaszi kirándulások és a nyári táborok szervezése, melyek

35 keretében igyekszünk bemutatni az ország különböző területeit. Az alsó évfolyamok, szatmári térségünk gazdag irodalmi, történelmi nevezetességeivel ismerkedhetnek. Az iskolai közösségek : A nevelőközösség : A tantestület jó közösséget alkot, egymás munkáját segítik, támogatják. A fiatalok jól beilleszkedtek, munkájukhoz minden segítséget megkaptak és megkapnak. A szakos ellátottságunk 93 %-os, a tantestület minden tagja főiskolát, két fő pedig egyetemet végzett. A nevelők önképzése és továbbképzése tudatos és tervszerű. Az elméleti felkészültséget és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a munkaközösségek. Két munkaközösségünk tevékenykedik, az alsós, melynek a Szamossályi és Cégénydányádi óvónők is tagjai és az osztályfőnöki. A két munkaközösség

végzi

a

nevelési

értekezletek

előkészítését,

a

különféle

felméréseket, elemzéseket, értékeléseket. A tantestület tagjai egységes eljárást alakítottak ki a magatartás és szorgalom minősítésére. Kidolgozták a magatartás és szorgalom értékelésének helyi rendszerét. Különösen nagy hangsúlyt kapnak most a szakmai munkaközösségek, hiszen a nevelési program, a helyi tanterv, a pedagógiai program megvalósítása csak velük lehetséges. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a differenciálásra, a képességek egyéni kibontakoztatására. Egyre nagyobb teret kell szentelni a munkaközösségek munkatervében az ilyen jellegű továbbképzéseknek. A tanulóközösségek : A tanulócsoportok összetétele heterogén, öt településről járnak a tanulók az iskolába és óvodába, vannak gyermekotthonban élő tanulóink is. A tanulók magatartása és a tanuláshoz való viszonya területén is különbségek vannak. Tanulócsoportjaink létszáma ideális, az elkövetkező években

növekedés nem

várható, 120-140 fő között lesz. Az osztálylétszámok 14-20 fő körül fognak alakulni.

36 Az alsó tagozatban jobb osztályközösségek alakultak ki, mint a felsőben. A felsős osztályközösségekben nehezítik a munkát a gyermek- és ifjúsági otthonba tanév közben érkező tanulók. Ezek a tanulók

magatartási problémákkal,

beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdenek. Sokan közülük csavarogtak, nem jártak iskolába, sőt élettársuk is volt. Az ilyen gyerekeket nehéz az osztályközösségbe

beilleszteni.

Számukra

felzárkóztatást,

segítő

programot

készítünk, egyéni bánásmóddal segítjük beilleszkedésüket. Az alsó tagozatban 1-3. osztályig egy tanító tanítja a gyerekeket, szoros kapcsolatot alakít ki velük. A negyedik osztálytól kezdődően már több nevelővel ismerkednek meg, az alsó és felső tagozat közötti átmenetet ez az osztály jelenti. Munkánkban arra törekszünk, hogy az osztályfőnök személye ötödik osztálytól az általános iskola befejezéséig változatlan maradjon. a mindennapi élet folyamán gyakorolják a toleranciát. Nevelési programunk eredménye,

hogy

az

elmúlt

években

kirívó

fegyelmezési

problémánk

a

gyermekotthonos tanulók körében sem volt. A bejáró gyerekek óvodás koruktól kezdve megszokták és megszerették az autóbusszal történő utazást.

37

1.7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Iskolánkban sok a tanév közben érkező beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanuló. Sokan közülük ingerszegény környezetből, helytelen családi életviszonyokból, magatartási és személyiségzavarral kerülnek hozzánk. Ezeket a tanulókat a következő személyiségjegyek jellemzik: -

társaival nem tartja a kapcsolatot

-

nem játszik közös játékokat

-

elhúzódik

-

magába fordul

-

nevelőivel nem nyílt, nem őszinte

-

pótcselekvéseket végez

-

nem teljesít, nem jól tanul

-

fegyelmezetlen, nem lehet lekötni

-

zavarja az órát

-

durva, csúnya beszéd

-

társait bántja

-

egészségtelen életszokásai vannak (dohányzás)

Ezeket

a

gyerekeket

különös

figyelemmel

kísérjük,

egyéni

bánásmódot

alkalmazunk, és megpróbáljuk elfogadtatni a közösség normáit. Van akinél már az első hónapokban pozitív változások történnek, de vannak olyan gyerekek is, akiknél évek

kellenek

a

változás megéréséhez.

Szoros

kapcsolatot

teremtünk a

gyermekotthonos nevelőkkel, gondozókkal, a siker érdekében. A beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek nevelésében nagy szerepe van az osztályfőnöki óráknak, a szabadidős foglalkozásoknak, a személyes beszélgetéseknek, a példakép állításának.

38

1.8. Az iskola képzési rendje, a kibontakoztatását segítő tevékenységek

tehetség,

a

képesség

Az iskola gyermekképe és az ebből adódó feladatok Az iskola a Nemzeti Köznevelésről szóló törvénynek megfelelően (2011. évi CXC) tervezi és szervezi meg az iskola képzési rendjét. Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Iskolánk az egyes gyermeket állítja a nevelés középpontjába, tantestületünk normákat közvetít a tanulók számára, a tanulók az autonómiájukat megőrzik, célunk a személyiség kibontakoztatása az oktatás és nevelés során. Arra törekszünk, hogy a velük szemben támasztott követelmények ne okozzanak túlterhelést. A fejlesztésükhöz igénybe vett időt optimálisan hasznosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban rend és fegyelem uralkodjék. A pedagógiai munka szakaszai A cégénydányádi általános iskola nyolc évfolyammal működik. A tanulók ezalatt a NAT az új kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit teljesítik. Alsó tagozat 1-4. évfolyam Bevezető szakasz 1 – 2. évfolyam Átvezetjük az óvodából az iskolába a kicsiket, megszerettetjük az iskolai életet a gyermekekkel. Megalapozzuk a gyermekek írási, olvasási és számolási készségét. Képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére. Kezdő szakasz 3-4. évfolyam Elsajátítják a gondolkodási műveleteket és logikai munkaformákat. Megalapozzuk az énképüket. Megtanítjuk őket környezetük megfigyelésére, az elemi összefüggések felismerésére. Kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. A 4. osztály végére elsajátíttatjuk a helyes tanulási technikákat. Minden gyermek megkezdi az első idegen nyelv elsajátítását.

39 Felső tagozat 5-8. évfolyam Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Bővítjük és magasabb szintre emeljük az alapozás során kialakult készségeket és a gondolkodási műveletekben való jártasságukat. Bővítjük a természetre és a társadalomra vonatkozó ismereteiket. Segítjük önállósodási törekvéseiket és a kortáscsoportba történő beilleszkedésüket. Ebben a szakaszban tanítványainknak az életkoruknak megfelelő értéknormákat közvetítünk.

Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Alapvető cél, hogy előkészítsük a tanulókat a továbbtanulásra, a pályaválasztásra. Lehetőséget teremtünk önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél sokoldalúbb kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretüket. Erősítjük önállóságukat. Segítjük megismerni képességeiket, lehetőségeiket, jó- és rossz tulajdonságaikat. Erre lehetőséget adnak az osztályfőnöki beszélgetések. Megalapozzuk az önálló ismeretszerzés képességét / könyvtári foglalkozások /. A nyolcadik évfolyam végére olyan tudásra, ismeretekre kell szert tenniük, ami biztosítja a képességek szerinti pályaválasztást. Az általános iskolai tanulmányaikat befejező gyermekotthonos tanulókat felkészítjük a családi élet tudnivalóira, az életkezdésre,

a

gyermeknevelés

alapjaira

/

osztályfőnöki

óra,

szabadidős

foglalkozások /. Képzési specialitások, irányok Iskolánk általános alapképzéssel foglalkozó oktatási intézmény, tagozat vagy emelt szintű képzés bevezetésére nincs jogosítványa. Az iskolai oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. A tantestület döntése alapján erősítjük az idegen nyelv oktatását és a tanulók informatikai képzését. Csoportbontással történik az idegen nyelv és technika oktatása, amennyiben az osztály létszáma a 20 főt meghaladja. Lehetőség szerint biztosítjuk az úszás oktatását.

40 Az iskolánkban biztosított foglalkozásokat és azok óraszámait az óraterv tartalmazza. A fentebb vázolt célok és feladatok szinte az egész intézményi működést átszövik, de ezen belül három területre kiemelten szeretnénk ráirányítani a figyelmet: A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 

Az egészséges életmódra, családi életre nevelés, egészségvédelmi program A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely

nem egy-egy tantárgy( esetünkben biológia, testnevelés, életvitel ) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Különös figyelmet kívánunk fordítani az egészségromboló káros szenvedélyekre, dohányzás, alkohol, drog, valamint a preventív magatartási formák kialakítására, különösen a táplálkozás és a nemi élet terén. Az egészség károsító szokások elleni harc koncentrációja a 5-8. évfolyamra esik. A mentálhigiénés prevenció folyamatos, de különösen fontos a serdülő kor határára érkező 5-6. osztályokban. Az optimális családi életmodell vázolásával igyekszünk jövőképet megalapozni tanulóinkban. Tisztázzuk a család szerepét a társadalomban, a családtagok szerepét a mikrokörnyezetben, illetve az egymásért történő felelősségvállalás szükségességét. Munkamegosztás és kötelességtudat kialakítása. Rávilágítunk az egészséges szexuális szokásokra, a nő és férfi kapcsolatán keresztül.

Osztályfőnöki

órán

előadásokat,

felvilágosító

beszélgetéseket

kezdeményezünk a tanulókkal. Módszereinkben megtalálhatók az oktató filmek ugyan úgy mint szakemberek által megtartott előadások. A Cégénydányádi Általános Iskola egészségnevelési programja előtérbe helyezi: -

az egészséges személyiségfejlődést,

-

az egészséges táplálkozást,

-

a mindennapi testmozgást,

-

a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzését,

-

a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációját,

-

az iskolán belüli bántalmazás megelőzését,

-

a szexuális nevelést,

41 az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítását.

-

Egészséges személyiségfejlődés Gondoskodunk

az

osztálytermek

egészségügyi

szempontoknak

megfelelő

berendezéséről. Figyelemmel kísérjük a tanulók testtartását, figyelembe vesszük az egyéni

adottságokat

az

ülésrend

kialakításánál

(rövidlátás,

hallási

zavar).

Szünetekben biztosítjuk az osztálytermek rendszeres szellőztetését. Egészséges táplálkozás Az iskolai étkeztetésben a főzelékek, a zöldségek, gyümölcsök előtérbe helyezése. Lehetőség szerint iskolatej biztosítása a tanulóinknak. Iskolánkban nem működik büfé, tanulóink az iskolai tízórait fogyasztják, amelyek megfelelnek az egészséges táplálkozás előírásainak. Napközis és szabadidős foglalkozásokon egészséges ételekből kóstolót készítünk, terítési versenyt szervezünk az osztályok között. Mindennapi testmozgás Tanulóink fizikai és motorikus képességét az előírások szerint minden tanévben felmérjük. Biztosítjuk tanulóink mindennapi egészségfejlesztő testmozgását. Iskolánkban

a

testnevelési

órák

mellett

biztosítjuk

a

felsős

tömegsport

foglalkozásokat, mazsorett foglalkozást tanulóink számára. 2012. szeptember 1-vel bevezetésre került a mindennapos testnevelés az első osztályban, később pedig felmenő rendszerben folytatódik. A tanulók fizikai állapotának mérése A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként áprilismájus hónapra írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként

42 hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. A dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése Osztályfőnöki órákon, szabadidős foglalkozásokon filmet vetítünk, előadót (védőnő, iskolaorvos) hívunk, előadásokat tartunk a káros szenvedélyek megelőzéséről. A fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja Tanév elején a kiszűrt tanulók számára megszervezzük a gyógytestnevelési foglalkozásokat. Testnevelő tanárunk Gyógytestnevelési diplomával is rendelkezik, így szakszerűen tartja ezeket a foglalkozásokat. Nagy figyelmet kell fordítani a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartására. Iskolánkban a kiszűrt tanulóink vesznek

részt

a gyógytestnevelési foglalkozásokon, a heti egy alkalommal

szervezett uszodai programon és a lovas tanyán, lovagláson. A gyógytestnevelés oktatásához rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, amit pályázaton nyert iskolánk. Az iskolán belüli bántalmazás megelőzése Intézményünkben gyermekotthonos, túlkoros tanulók is vannak, mivel ők későn kerülnek beutalásra, van aki 16 éves korára fejezi be általános iskolai tanulmányait. Sikerült őket beilleszteni az iskola élet és házirendjébe. Nem fordul elő bántalmazás tanulóink között. Szexuális nevelés Osztályfőnöki órák keretében végezzük tanulóink egészségügyi felvilágosítását, amelybe bevonjuk a védőnőt és a háziorvost is. Időnként előadásokat szervezünk, ahol tanulóink kérdezhetnek az előadóktól. A kérdéseket előre összegyűjtjük (anonim),

így

az

előadók

felkészülnek

a

válaszokra.

Különböző

szemléltetőanyagokat használunk, videó, tablók, prospektusok. A szülők iskolája keretében a szülőknek is tartunk tájékoztatót arról hogyan világosítsák fel gyermeküket.

43 Minden tanév elején együttműködési tervet készítünk az iskolaorvossal, védőnővel, iskola fogorvossal. Az együttműködési terv tartalmazza a szűrések, oltások időpontját. Délutáni foglalkozások keretében az osztályfőnök a védőnő segítségével elsősegély nyújtási alapismertekkel ismertetik meg osztályaikat .

Szeptember - az 1 osztályosok törzslapjainak bekérése, egészségügyi problémák feltárása - 6. osztály DI-Te oltásának lebonyolítása - testnevelési csoportbesorolások elkészítése - alsó tagozat tisztasági vizsgálata - iskolai fogászati szűrés minden osztály számára Október - 8. osztályban egészségnevelő előadás (AIDS) - 8. osztály Hepatitis-B oltásának lebonyolítása - felső tagozat tisztasági vizsgálata

November - 6. Morbilli revakcinációja - 8. osztály Hepatitis-B oltásának szervezése, lebonyolítása - tisztasági és egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolítása -1. osztályosok szűrővizsgálatának előkészítése, lebonyolítása, fogápolásról előadás, fogkefék szétosztása

December - tisztasági vizsgálat az alsó tagozat veszélyeztetett rétegeinél - 3. osztály egészségügyi szűrővizsgálata

Január - beköltözöttek, elköltözöttek törzslapjainak kérése-küldése, családlátogatások - 5. osztály egészségnevelése (egészséges táplálkozás) - 6. osztályban egészségnevelő előadás, lányok egészségnevelése, intim csomagok

44 szétosztása Február - 5. osztályosok szűrővizsgálatának előkészítése, lebonyolítása - 5. osztály egészségnevelése (egészséges táplálkozás) Március - egészségnevelő előadás a 7. osztályban a fogamzásgátlásról és a nemi úton terjedő fertőző betegségekről - 8. osztály Hepatitis-B oltásának szervezése, lebonyolítása. Oltási könyvben való regisztrálása - 5. osztály egészségnevelése (egészséges táplálkozás) Április - részletes előkészítő szűrővizsgáltat (szemészet, hallás, látás, vizeletszűrés) - orvosi beiskolázási szűrővizsgálat lebonyolítása, gondozási munka Május - 5. és a 7. osztály részletes szűrővizsgálatának előkészítése, lebonyolítása Törzslapok rendezése. Június - az iskolaorvosi jelentéshez adatgyűjtés, - iskolaorvosi jelentés elkészítése



Környezeti (környezetvédelmi) nevelés, környezetnevelési program

Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában a „gondolkodj és cselekedj felelősen” elvnek megfelelően támogatjuk a tanulói folyamatokra és tevékenységekre épülő, az iskola egész képzési rendszerét átfogó környezeti nevelést, amely a globális látásmód kialakulásának eszköze. Hosszú távú célunk környezettudatos állampolgárrá nevelni tanítványainkat. Ennek érdekében ki kell alakítani diákjainkban:

45 - a környezettudatos magatartást és életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természet és épített környezet szeretetét és védelmét - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi, olyan állampolgárok nevelését, akik felelősen vesznek részt a köz ügyeinek intézésében és óvják, ápolják környezetüket. Minden tárgynak, de különösen a természetismeret és a földrajz óráknak olyan elemeket kell tartalmaznia, amely konkrét formában vizsgálja a környezetünket. Iskolánk ideális környezetben helyezkedik el, a Szamos folyó mellett. Fák zöld területek övezik a közlekedési utakat, tornapályát és a pihenésre szolgáló padokat. Az udvari környezet rendben tartását, díszítését a diákönkormányzat osztályonként szervezi havi beosztásban. Télen nagy hangsúlyt kap a madarak etetése, a hozott madáreleségből az iskola udvarán

található

fákon.

Tanulóink

gyakran

figyelik a

Szamos folyót,

a

természetismeret órákon vízmintát vesznek és vizsgálják a folyó tisztaságát. Cégénydányád település lakóival együtt minden tavasszal szemétszedési akcióban veszünk részt, az osztályok egy-egy területet megtisztítanak a szeméttől. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a Szamos folyó partjára. A községünkben található kastély parkja természetvédelmi terület, lehetőség van a védett növények megismerésére, felügyeletére. A tanulók ismertetőket készítenek egy-egy bokor, egy-egy növény ritkaságról. A tantermek, folyosók díszítésével igényes környezeti kultúra kialakítására törekszünk. A folyosókat, belső tereket az évszakoknak megfelelően díszítjük tanulóink munkáival. Az iskola folyosóján elhelyezett tablón környezetvédelmi cikkeket dolgoznak fel a különböző napilapokból.

46 A folyosókon elhelyezett növények ápolása, gondozása is segíti a környezetvédelmi nevelést. A diákönkormányzat szervezésében hulladékgyűjtést (fém, papír) rendezünk, a bevételt a diákönkormányzat használja fel. Nagy hangsúlyt fektetünk a takarékosságra, tanulóinkat arra neveljük, hogy mindenből annyit használjanak amennyire szükségük van. Takarékoskodjanak vízzel, villannyal, energiával, papírral. Iskolánkban természetvédelmi szakkör működik. Együttműködünk a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sok közös programot szervezünk (madármegfigyelés, madár les stb.) 

Pályaorientáció

A tanév végi vizsgára történő felkészítés olyan szilárd alapokkal rendelkező tanulók képzését követeli meg, akik az iskolai tanulmányok elvégzése után képessé válnak magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére. Teljes életüket átszövő folyamatos önképzés, szakképzés, rugalmas életmód kialakítására törekvés jellemzi személyiségüket. A program szorgalmazza a teljes képzési időszakot átfogó, tudatos megtervezett, a tanulói képességeket maximálisan figyelembe vevő, pályaorientációs pedagógiai stratégiát, összhangban a

NAT és a kerettanterv, helyi tanterv közös

követelményeiben megjelölt elvárásokkal. Kapcsolatokat kell továbbra is erősíteni a környező középiskolákkal, termelő üzemekkel, hogy érthetővé váljon a választott jövőkép és a tanulás értelme. Tudatosítani kell, a szatmári térségben lévő munkanélküliséget és annak kivédésének lehetőségeit is be kell mutatni. Minden évben eljuttatjuk tanulóinkat a Nyíregyházi Pályaválasztási Kiállításra. Osztályfőnöki óra keretében a 8. osztályban pályaválasztási foglalkozást tartunk. Napköziotthonos ellátás A Nemzeti Köznevelési Törvény 46 §. 1. bekezdése szerint „ A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon.”

47 Tanórán kívüli foglalkozások Ezek a foglalkozások az alapképzésen kívüli nem kötelező formák. A szakkörök lehetnek : természetvédelmi idegen nyelv matematika néptánc számítástechnika színjátszó Ezek

a

szakkörök

érdeklődési

körönként,

vegyes

életkorú

gyerekekből

szerveződnek. A jelentkezés önkéntes, de a jelentkezőknek a jelentkezés után a tanévi részvétel kötelező. A szakkörök óraigénye szaktárgyanként heti 2 óra. A fentieken kívül szervezhető olyan csoportos, egyszeri vagy rendszeresen működő szakkör, amely nem sérti az iskola oktató-nevelő munkáját, nem igényel plusz finanszírozást. Tömegsport : Az iskola köteles biztosítani a mindennapos testmozgást, amit a tanórákon kívül, a délutáni foglalkozásokon kell lebonyolítani. A szükséges óraigény a sportköri csoportok számára biztosított csoportonként heti 2 x 45 perc. Iskolai sportkör : Az ISK keretén belül kell megszervezni, heti óraszáma 2 óra.

1.9. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása A Nemzeti Köznevelési Törvény 47 §. 1-11 bekezdésének szerint. Iskolánk fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti speciális implementációjú tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazott metódusnak

48 megfelelően folyik. Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik. Gyógytestnevelés Azok a gyerekek vehetik igénybe, akiket tanév elején az orvos javasol a gyógytestnevelési foglalkozásokon való részvételre. Az iskola órakeretén felül heti 3 órát kell biztosítani a gyógytestnevelésre 15 fős csoportonként. Iskolánkban már több éve folyik a gyógytestnevelés.

1.10. Az oktató-nevelő munkával kevésbé összefüggő specialitások Szülői igényre indíthat az iskola olyan foglalkozásokat, ahol a szülő és a gyermek közösen vesz részt : - idegen nyelv - számítástechnika továbbképzés, stb. Ezen kívül az iskola helyt adhat olyan rendezvényeknek, amelyek segíthetik az oktató-nevelő munkát : - regionális továbbképzés - eszköz- és egyéb kiállítás, taneszközök bemutatása - tudományos konferenciák - művészeti rendezvények / koncertek, bemutatók, táncház, stb. / A fenti foglalkozások, rendezvények az intézmény költségvetését nem terhelhetik.

49 Az oktatást segítő versenyek A

versenyek

a

tehetséggondozás

leghatékonyabb

területei.

Ezeket

a

rendezvényeket az iskola tanévenként az éves programjában tervezi, megállapítva annak időpontját, felelőseit, költségeit és a finanszírozás módját. A hagyományosan évente megrendezésre kerülő rendezvényeken kívül ciklikus, vagy egyszeri versenyek is szervezhetők. Az iskolában tartható versenyek és rendezvények : - házi sportversenyek, osztálybajnokságok - tanulmányi versenyek - mesemondó és szavalóversenyek - népdaléneklési verseny - a diákolimpia versenyei - kulturális versenyek - művészeti versenyek - hagyományőrző rendezvények, találkozók A fenti rendezvényeket úgy kell megszervezni, hogy azok az oktató-nevelő munka mindennapos folyamatát ne zavarják!

1.11. Tanulói jogviszony Belépés Minden tanköteles tanuló / magántanuló / az iskolával jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Köteles felvenni a területileg hozzátartozó tanulókat. Nem köteles felvenni a területileg nem hozzá tartozó tanköteleseket. Az elutasított tanulók szülei fellebbezési joggal élhetnek a területileg illetékes jegyzőnél vagy körjegyzőnél. A felvett tanuló osztályba sorolásáról az igazgató intézkedik. A beiratkozás, felvétel az alábbi okmányok alapján történik : - a szülő, gondviselő személyi igazolványa, - az iskolai érettséget igazoló orvosi igazolás, - óvodai ajánlás vagy nevelési tanácsadó szakvéleménye Átvett tanulók esetében :

50 - iskolai bizonyítvány - távozási bizonyítvány - lakhely igazolása Iskolánk beiskolázási körzetében két körzeti óvoda működik, minden harmadik életévet betöltött gyermek óvodába jár, így az iskola-előkészítő foglalkozásoknak itt tesz eleget. A tankötelessé váló gyerekek iskolaérettségi vizsgálatokon vesznek részt, ahol az óvónő, az iskolaorvos és a nevelési tanácsadó munkatársai döntenek az érettségről. A leendő nevelő év közben többször találkozik a gyerekekkel, rendszeresen hospitál az óvodában, igyekszik megismerni őket. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől a naptól gyakorolhatja. A párhuzamos osztályok összetételének kialakítása a tantestület döntése alapján történik. Továbbhaladás Az első évfolyamot csak a szülő kérésére ismételheti meg a gyermek. Az első évfolyamon, és a második évfolyamon félévig az értékelés szöveges. A 2. évfolyamtól felsőbb évfolyamba léphet az a diák, aki az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégségesre teljesítette. A tanuló az egyes évfolyamok elvégzéséről bizonyítványt kap. A tanév közben nagy lemaradással érkező tanulók tudásszintjét felmérjük, ennek megfelelően korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. Ezen tanulók továbbhaladásáról tanév végén a tantestület dönt. Az adott évfolyamot meg kell ismételni annak, aki a javító vizsgán elégtelent szerzett. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, ha : - a tanulót másik iskola átvette, oda beiratkozott, s arról az elbocsátó iskolának

51 igazolást küldött. - a tanuló tanulmányi kötelezettségének eleget tett, az iskola utolsó évfolyamát eredményesen befejezte, - betölti a tankötelezettségi kort, s tanulmányait nem kívánja folytatni. Iskolánk figyelemmel kíséri a továbbtanuló gyerekek sorsának alakulását és tanulmányi eredményeit. Lehetőséget adunk az osztálytalálkozók megszervezésére.

1.12. Az iskola pedagógiai folyamata, az iskolai élet sajátosságai, jellemzői A cégénydányádi általános iskola alaptevékenységéhez tartozik : - a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek gondozása - a fogyatékos tanulók nevelése, oktatása - idegen nyelv oktatása - számítástechnika, informatika oktatása - alsó tagozatban képességfejlesztő és felzárkóztató osztályok működtetése a tanulói létszámok függvényében - az iskolai könyvtár működtetésének biztosítása - szakkörök szervezése, korrepetálások tartása, különös tekintettel a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra, így elsősorban matematika, számítástechnika, idegen nyelv és néptánc szakkörök működtetése - sport és kulturális tevékenység biztosítása a tanulók számára, tömegsport, és a DÖK szervezése - az alsó tagozatban napközi otthon működtetése, a felsőben pedig tanulószobai ellátás biztosítása - megszervezzük Gyügye, Szamosújlak, Szamossályi, Hermánszeg társközségek közigazgatási területéről az óvodás és iskolás korú gyermekek utaztatását / Volán – bérlet KLIK / Intézményünkben két munkaközösség tevékenykedik, az alsó tagozatos és az osztályfőnöki munkaközösség. Jó kapcsolat alakult ki az óvodával és a gyermekotthonnal.

Az

alsós

munkaközösségnek

az

óvónők

is

tagjai,

az

osztályfőnökinek pedig a gyermekotthonos nevelők. Kölcsönös hospitálások,

52 bemutató

foglalkozások,

szakmai

és

módszertani

megbeszélések

jellemzik

munkájukat. Iskolánk pedagógiai sajátossága, hogy a leendő elsősöket az osztályfőnök rendszeresen látogatja, hospitál az óvodában, szinte egyenként veszi át a gyerekeket. A problémamentes fejlettség szerinti beiskolázáshoz a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk óvodás gyermekük fejlődéséről. Így sikerült egyetértést kialakítani a szülőkkel, és fokozódott a gyermekek fejlődéséért érzett közös felelősség. A nagycsoportos gyerekek utolsó óvodai évükben többször ellátogatnak az iskolába, rövidített órákon vesznek részt, ismerkednek az épülettel. Gyakran szervezünk közös programot az óvodával, ahol az óvodások különböző műsorokban szerepelnek. Így az óvodából az iskolába való átmenet zökkenőmentessé vált. Alsó tagozatban első, második, harmadik osztályban egy tanító tanítja a gyerekeket, Negyedik osztálytól kezdődően már több nevelővel ismerkednek meg a tanulók. Alsó tagozatból a felsőbe való átmenetet a 4. osztály jelenti. A kisiskolások részére napközis csoportokat működtetünk, minden hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermeket bevonunk a napközi és a tanulószoba munkájába. Mivel iskolánkban gyermekotthonos gyerekek is tanulnak, ezért szükség van arra, hogy felzárkóztató illetve tehetséggondozó programokat indítsunk. Sok a tanév közben érkező, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanuló, akik közül sokan korábban csavarogtak, nem jártak rendszeresen iskolába, számukra felzárkóztató programot kell szerveznünk.

1.13. A cégénydányádi általános iskola élet- és munkarendje A tanév rendjét évente a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg. A tanév - eltérő rendelkezés hiányában - szeptember elsején kezdődik, és a következő év augusztus 31-ig tart.

53 A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő héten belül meg kell tartani. A szorgalmi idő két félévre tagolódik. Az első félév a tanév megnyitásától a miniszteri rendelet szerint tart, a második félév az ezt követő hét első munkanapjától a tanévzáró ünnepélyig tart. A tanítás nemzeti és egyházi ünnepeken, a munkaügyi miniszter által meghatározott ünnepnapokon szünetel. A szorgalmi időben az első és utolsó tanítási nap között a tanítás nélküli munkanapokon kívül tanítási óra illetve tanítási nap nem maradhat el, illetőleg tanítási óra nem rövidíthető meg. Az iskolában csak olyan vetélkedőre, versenyre kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanév kezdésekor meghirdettek, és a tanév rendjében a nevelőtestület határozott meg. A szülőket is érintő rendezvényeket / szülői értekezlet, tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, ballagás, SZMK megbeszélés / csak az általános munkaidőn kívül lehet szervezni. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a tantestület dönt az éves munkaterv elkészítésekor. Az éves eseménynaptárt szintén a tantestület készíti el a hagyományok figyelembevételével. A tanítás napirendje : - A tanítás helye az iskola épülete, udvara, sportterülete. - A tanítás ideje a munkanapok délelőttje, és délutánja. - A délelőtti tanítás 815 órakor kezdődik. - A tanítás hetes órarend szerint folyik. - Az óraközi szünetek tíz percesek, a nagyszünet felsősöknek 15 perces, az alsósoknak 20 perces amely az első óra után következik. A szünetek pihenésre, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak, a tanulók a szünetet lehetőleg az udvaron , szabad levegőn töltsék . - A tanítási óra zavartalanságát biztosítani kell. - Az iskola munka-és házirendje a tanulók egészséges életritmusát szolgálja.

54 A tanóra időtartama 45 perc. Az óraközi szünetet nem szabad elvenni a tanulóktól. - Ha a pedagógiai érdekek úgy kívánják és indokolják, bizonyos tanítási órákat összevontan, tömbösítve is lehet tartani, az óráknak egyezniük kell az óratervi órák számával. - A tanítási órákat osztályonként / csoportonként / kell tartani. Ünnepélyek, megemlékezések : Az ünnepélyek, megemlékezések formáját, idejét az iskola és a diákönkormányzat az éves munkatervében határozza meg. Ünnepélyt tartunk a tanév megnyitásakor, zárásakor, március 15-én és október 23án. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának kötelező megjelenni. Meghívjuk a tanulók szüleit, a társadalmi szervezetek képviselőit. Az iskola épületét az ünnephez méltóan és jellegének megfelelően fel kell díszíteni: március 15., október 23. Megemlékezést tartunk minden évben : - október 6-án, az aradi vértanúk napján, - április 11-én, a költészet napján, - május első vasárnapján, anyák napján, - május utolsó vasárnapján, a nemzetközi gyermeknapon, - nemzetközi madármegfigyelés - június 4-én a nemzeti összetartozás napján Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, továbbá a tanítási időn kívül szervezett egyéb összejövetelek előkészítése nem történhet a tanulmányok rovására. A

szakkörök,

egyéb

foglalkozások

munkatervét

és

működési

rendjét

a

szakkörvezető készíti el az iskola házirendje és munkaterve figyelembevételével. A napközi otthon, a tanulószoba működése szorgalmi időben a tanítás rendjéhez igazodik.

55 Szünidőben az igényeknek megfelelően kell ügyeletet, nyári napközit szervezni, ha legalább tíz szülő igényli. Szorgalmi időn kívül a csoportok összevonhatók.

1.14. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Beiskolázási környezetünkben egyre több a nehéz helyzetbe kerülő család, így a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbakká válnak. Az országos átlagot meghaladó munkanélküliségnek

köszönhetően

a

családok

megélhetési

nehézségekkel

küszködnek. Terjed az alkoholizálás, a züllött agresszív életmód. Az ezekből a családokból

érkező

veszélyeztetett

és

hátrányos

helyzetű

tanulókat

megkülönböztetett bánásmódban részesítjük. Az évek során elértük, hogy minden nyilvántartott veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulónk napközis vagy tanulószobás, így biztosítjuk a nyugodt tanulás körülményeit számukra. Iskolánkban egy gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személye állandó, aki a településen lakik, így jól ismeri az itt élő családok helyzetét. Az osztályfőnökökkel közösen végzik a nyilvántartott családok látogatását, minden segítséget és nevelési tanácsot megadnak ezen tanulók szüleiknek, a problémák esetén felveszik a kapcsolatot az önkormányzat gyermekjóléti szolgálatával. Mivel intézményünkből pedagógus is önkormányzati képviselő, lehetőség van anyagi

segítséget

szerezni

ezeknek

a

családoknak.

Sajnos,

a

növekvő

munkanélküliség miatt egyre több tanuló válik hátrányos helyzetűvé, hiszen az itt élők egyetlen munkalehetősége a termelőszövetkezet volt, ami megszűnt. Az 1997-ben hozott XXXIII. , a gyermekek védelméről-és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint az önkormányzatoknak gyermekjóléti szolgálatot, családsegítő szolgálatot kell működtetni. Ezt a szolgálatot a Fehérgyarmati Gondozási Központban végzik. Ez a szolgálat segíti a nevelési, oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. Az

ifjúságvédelem

másik

területén

az iskolaorvos,

a

védőnő

rendszeres

egészségügyi szűréseket végez. Bekapcsolódunk

azokba

az

egészségnevelési

egészségmegőrzést tűzték zászlajukra.

programokba,

amelyek

az

56

1.15. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Minden osztályban találkozik a pedagógus olyan gyerekekkel, akivel nehéz bánni, akinek a figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akinek komoly nehézségei vannak a tanulásban. A felzárkóztatást segítő programjaink: -

Továbbképzések a problémák felismerésére

-

Differenciált tanórai foglalkoztatás, nevelés

-

A másság elfogadtatása és tudatosítása a tanulóknál

-

Integráció

-

Kiscsoportos foglalkoztatás

-

Kapcsolattartás szakintézményekkel

-

Folyamatos konzultáció a szaktanárok, osztályfőnökök és gyermekotthonos nevelők között

-

A sérült gyerekek eltérő képességeinek figyelembe vétele az értékelésnél

-

Egyéni bánásmód alkalmazása

-

Pályaválasztási feladatok

1.16. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A program célja: 

Segítséget nyújtani azoknak a tanulóknak, akik állandósult, vagy átmeneti helyzetük alapján nehezen illeszkednek be az iskolai környezetbe, esélytelenebb helyzetből indulnak az ismeretszerzésben, vagy egyéni ütemű fejlesztést igényelnek. Ezek a tanulók: a, családi mikrokörnyezetük miatt hátrányos helyzetűek b, egyéb külső hatások miatt hátrányos helyzetűek c, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek d, csonka családban felnövő gyermekek e, egészségkárosodott családban felnövekvők f, munkanélküliséggel sújtott családok g, átmeneti hátrányokkal küszködő, pl.: költöző, beteg

57 Iskolánk korábban vázolt helyzetképéből adódik, hogy mind földrajzi, mind társadalmi helyzetünk az erősen hátrányos helyzetű, ezen belül súlyosan és halmozottan hátrányos szociális környezetűek vagyunk. Az itt élő társadalmi rétegek, az országos átlaghoz képest is visszavetett helyzetet örököltek a magyar történelemben. Ehhez az esélyegyenlőtlenséghez képest, a gazdasági hátrányok is olyan súlyosak, hogy a reménykedéshez is optimizmusra van szükség. A gazdasági visszamaradottság miatt, szinte reménytelen a munkavállalás. Az elhelyezkedésben

„szerencsésebbek”

is

csak

a

minimálbér

küszöbszintjéig

javadalmazottak, még akkor is, ha képzettségük magasabb, vagy ha több műszakot kell vállalniuk. Ezzel párhuzamosan az otthoni, „háztáji” gazdálkodás lehetőségei is beszűkültek. Ebből természetszerűleg következik, hogy a családok anyagi helyzetei is sok esetben a kritikus értékhatáron vannak. Ez csupán az egyik oldal. A másik igen figyelemre méltó összetevő a családok szociokultúrája. Nagyon gyakoriak az ingerszegény környezeti hatások, az alacsony iskolázottság, a morális, erkölcsi normák között ingatagon élők aránya. Intézményi lehetőségek jelenleg az iskolában: -

Minden tanuló számára napközis és tanulószobai ellátást biztosítunk

-

Ingyenes tankönyv ellátás a Szociális törvény alapján

-

Étkezési támogatások a Szociális törvény alapján

-

Mentálhigiénés programok szervezése a védőnő segítségével

-

Táboroztatás, kirándulás az SZMK és az önkormányzatok támogatásával

-

Pályázati támogatás színházbérletre, kulturális rendezvények költségeihez

-

Kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal

1.17. Az iskola hagyományainak rendszere Az iskola szervezeti hagyományai A hagyományoknak megfelelően évente egy nyílt tanítási napot rendezünk, ősszel. A nyílt napon a szülők tanítási órákon és foglalkozásokon vesznek részt. Az itt látottakat és tapasztaltakat megbeszéljük.

58 Hagyomány már, hogy minden évben a szülői munkaközösséggel jótékonysági bált szervezünk egy meghatározott célért, ezen a bálon néptánc szakkörös tanulóink nyitótánccal kedveskednek meghívott vendégeinknek. 1989 óta folyamatosan működik Diákönkormányzatunk. A tanulók sokat tesznek az iskoláért a diákönkormányzatban. Papírgyűjtést szerveznek, aminek összegét kirándulásra használják fel. Minden évben egy nap programját az öt tanítás nélküli munkanapból a diákönkormányzat szervezi meg, amelynek nyitóeseménye a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen jelen vannak a tantestület tagjai, a diákok ötleteket, javaslatokat adhatnak, kérdéseket tehetnek fel az iskola életével kapcsolatosan. A különböző pályázatok segítségével rendszeres színházba járókká váltunk. Célunk, hogy minden nyolcadik osztályt végzett tanulónk úgy fejezze be általános iskolai tanulmányait, hogy ismerje meg a színházat, a színházi előadás élményét. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház folyamatosan küldi műsortervét. Több éve már, hogy tanulóink hangverseny bérletet váltanak a komolyzenei hangversenyekre a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Az elmúlt évek során jó kapcsolatot

alakítottunk ki Fehérgyarmat középfokú

oktatási intézményeivel. Minden évben pályaválasztási foglalkozást tartanak a nyolcadik osztályos tanulók szüleinek. Nevelési értekezlet keretében vizsgáljuk tanulóink helytállását a középfokú oktatási intézményekben. Így lehetőség nyílik olyan következtetések levonására, amelyeket hasznosítunk az egyes tantárgyak tanítása során. Rendszeresen folyik intézményünkben református hitoktatás a református lelkészek irányításával, akik aktívan részt vesznek az iskolai programokban, műsorokban, akit a tantestületünk partnernek tekint a nevelésben. Az iskola tantárgyi hagyományai Nagy hangsúlyt fektetünk a néptánc és a számítástechnika oktatására. Kialakítottuk a számítástechnika szaktantermet, a megfelelő gépparkot és a néptánctermet. Mindkét tantárgy feltételeinek javítására rendszeresen pályázunk.

59 Tanulóink közül sokan vesznek részt levelező feladatmegoldó versenyeken. Ezt a munkát a tantárgyat tanító nevelők figyelemmel kísérik. Az önálló feladatmegoldás önálló

tanulásra,

ismeretszerzésre,

rendszeres

könyvtárhasználatra,

internethasználatra készteti a jó képességű tanulókat. Az iskolai rendezvények hagyományai Iskolánkban a Mikulást a 2. osztályos tanulók, a karácsonyi ünnepséget az 5. osztályos tanulók műsora szolgáltatja, ekkor feldíszítjük az iskolai karácsonyfát. Anyák napján meghívjuk a szülőket és a nagyszülőket az iskolai ünnepségre, a 3.osztályosok műsort adnak, a tantestület tagjai házi készítésű süteménnyel kedveskednek az édesanyáknak. Minden évben október első hetében – madármegfigyelő napon veszünk részt a Kastélyparkban – lovasbemutatóval akadályversennyel színesítjük a programot. A programok végrehajtásában a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai segítenek. Községünkben egy csodálatos, a Szamos ártéri ligeterdeivel szegélyezett park található, amely természetvédelmi terület. Ezen a napon ismertetjük meg tanulóinkkal azokat a növényritkaságokat, amelyek a parkban találhatók. / Vérbükk, tiszafa, tulipánfa, páfrányfenyők stb. / Ez nem csak az ismeretszerzést szolgálja, hanem a környezeti, természetvédelmi és kulturális nevelést is. Rendszeresen bekapcsolódunk a Tavaszi szél című kulturális vetélkedőbe, melyet a fehérgyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Központ szervez. A tanév befejeztével összevontan tartjuk a tanévzáró és ballagási ünnepélyünket. Itt ünnepélyes keretek között búcsúztatjuk nyolcadik osztályos tanulóinkat, adjuk át a bizonyítványokat növendékeinknek.

Értékelési hagyományok Tantestületünk kidolgozta

a magatartás és szorgalom helyi értékelésének

rendszerét. Minden hónapban egyszer az adott osztályban tanító nevelők közösen

60

tesznek javaslatot a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, alkalmazva a mellékletben található helyi értékelési rendszert. A tanulók jutalmazását szolgálja a '' Tehetséges

általános iskolás gyermekek

gondozásáért " című alapítványunk. Az alapítvány célja : A cégénydányádi általános iskola felső tagozatán kiemelkedő munkát végző tanulók közül a legjobbak ösztönzése, tevékenységük elismerése. A díj odaítéléséről kuratórium dönt. A díjat minden tanév záróünnepélyén könyvjutalom formájában kell átadni annak a felső tagozatos példamutató szorgalmú és magatartású tanulónak, aki : - a tanulmányi versenyeken eredményesen szerepel, - aktívan bekapcsolódik az iskolai diákönkormányzat és diáksportkör tevékenységébe, és kiemelkedő teljesítményt nyújt a közösségi és sportmunka területén. Az a tanuló kaphatja meg a könyvjutalmat, akit az alapítvány kezelői javasolnak a díjra, és akit a fentiek figyelembevételével a tantestület és a felső tagozatos tanulók titkos szavazással kiválasztanak. Ha több tanulót azonos számban javasolnak, a díjat meg kell osztani, de két díjnál többet egy évben nem szabad kiosztani. A Református Egyház is díjat alapított iskolánkban, ennek keretében a legszebben, leghelyesebben magyarul beszélő tanulót kell könyvjutalomban részesíteni a tantestület véleménye alapján. A diákönkormányzat is évente hirdet tanulmányi és szorgalmi versenyt az osztályok között, erről a hirdetőtáblán tájékoztatjuk az iskola tanulóit. Az élenjáró osztályokat, a kitűnő eredményt elért tanulókat tortaszeletekkel jutalmazzuk.

Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az osztálytermek, folyosók díszítésénél arra törekszünk, hogy kialakítsuk a tanulókban a szépérzéket a szűkebb környezetük iránt. Az osztályfőnökök,

61 szaktanárok és a gyerekek közösen szépítik környezetüket. Arra törekszünk, hogy a tanulók munkáit megtekinthessék, ezért a faliújságokon, tablókon kiállítjuk ezeket. Sok gondot fordítanak a tanulók az iskola környezetének rendben tartására, osztályonként tisztasági ügyeletet szerveznek havi váltásban. A napközis játszóudvar rendben tartásáról a technikai dolgozók gondoskodnak. Télen az iskola udvarán található fákat a madarak nagy számban keresik fel, etetésükről a tanulók madáretetők kihelyezésével gondoskodnak. A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai Élő kapcsolatot alakítottunk ki fenntartónkkal, a települési önkormányzatokkal. A tantestületi értekezletekre nem csak a jegyzőt, hanem a polgármestereket is meghívjuk, hogy még jobban megismerjék az

iskola munkáját, helyzetét,

tevékenységét. Szoros a kapcsolat a Szülői Munkaközösséggel. Az SZMK vezetősége jól szervezi a szülők mozgósítását az iskolai programokban. A szülői munkaközösség egyes vezetőit bevonjuk az iskolai feladatokba. Nyílt tanítási napokon bepillantást nyernek mindennapi munkánkba. Együtt dolgozunk a

Gyermek és Ifjúsági Otthon tantestületével. Az ott dolgozó

nevelők aktívan bekapcsolódnak a két munkaközösség munkájába. A nevelők rendszeresen, kölcsönösen hospitálnak egymás óráin, foglalkozásain. Napi megbeszéléseket tartanak a nehezen nevelhető, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekekről. Műsorokat készítünk az ünnepekre, évfordulókra, ezeket a települések Idősek Otthonaiban is előadjuk. Cégénydányádon egy kegyeleti park és egy emlékmű található, tanulóink március 15-én és október 23-án koszorút helyezne el az emlékműveknél. Iskolánk aktívan részt vesz a tankerület, POK által szervezett továbbképzéseken, tanulmányi versenyeken. Több éve folyik iskolánkban hitoktatás a református lelkészek vezetésével, akik tevékenyen vesznek részt a gyermekek nevelésében, az iskola szabadidős programjaiban.

1.18 Ellenőrzés-értékelés az iskola tanulóira vonatkozóan

62

A tanulók munkáját, teljesítményét folyamatosan értékelni kell. A félévi és az év végi osztályzatoknak, értékeléseknek a tanulók tantárgyankénti teljesítményét kell tükrözniük. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai elemzéseknek kell megelőzniük. A magasabb évfolyamba lépést tantestületi döntéssel, hagyományos módon történik valamennyi tantárgyban. A kivételes tehetségek a szokásosnál gyorsabban is haladhatnak, ebben az esetben külön bizottságot kell létrehozni, amely körültekintően megvizsgálja a feltételeket. Az egyéb okból / betegség, külföldi tartózkodás miatt, stb. / le nem osztályozható tanulók a közoktatási törvény szerint vizsgát tehetnek. A rendszeresen iskolába járó gyermek, ha elégtelen osztályzatot szerzett év végén, felsőbb évfolyamba csak sikeres javítóvizsga letétele után léphet. Az egész éves Tanulóinkat

folyamatos tanórai ellenőrzést nagy jelentőségűnek tartjuk.

havonta

legalább

egy érdemjeggyel

értékelni

kell

valamennyi

tantárgyból. Az érdemjegyek szerzésének módjai : 1. szóbeli feleletek 2. írásbeli munkák / dolgozatok, témazárók, felmérők, stb. / 3. önálló kiselőadás 4. órai munka, egyéb vállalt plusz feladatok 5. versenyeken való eredményes szereplés A cégénydányádi általános iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat.

A tantárgyak értékelése A 1.évfolyam félév és év vége, 2. évfolyam félévig :

szöveges értékelés készül, tanév közben tájékoztató füzetben, írásban és szóban , A tanulók kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul

63 minősítést kapnak a tájékoztatóban és a a bizonyítványban. 2-8. évfolyamig

: Az 1-től 5-ig tartó skálát alkalmazzuk. A bizonyítványban a jeles /5 /, jó /4 /, közepes / 3 /, elégséges / 2 / , és elégtelen / 1 / bejegyzéseket alkalmazzuk. Az adott tantárgyból a kiemelkedőket kitűnővel különböztetjük meg.

Az írásbeli beszámoltatás rendje: Témazáró dolgozatot egy héttel a megírás előtt köteles a tanár bejelenteni. Egy napon két témazáró dolgozatnál többet nem lehet íratni. A dolgozatokat a pedagógus két héten belül kijavítja és a tájékoztató füzetben dokumentálja. A napköziben és a tanulószobán hét közben az írásbeli és szóbeli házi feladatot nevelői segítséggel oldják meg. A kötelező írásbeli házi feladatokat a szaktanár ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozatban tanító nevelő az írásgyakorlatokat a következő órára kijavítja. A szaktanárok minden tárgyból helyesírási szempontból is javítják az írásbeli munkákat. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra. A tanulók egyéb elismerése : Az 1-8. évfolyamon minden tantárgyból példás vagy kitűnő eredményt elért tanulót könyvjutalomban részesítünk, ha a magatartása és szorgalma is példás. Az elismerést a tanévzáró ünnepségen kell átadni. Iskolánknak van egy alapítványa, amely a tehetséges tanulók jutalmazását szolgálja. Az alapítvány kuratóriuma dönt a díj odaítéléséről. A szépen, helyesen magyarul beszélő tanulót a református egyház könyvjutalomban részesíti a tantestület döntése alapján. A díjat szintén a tanévzáró ünnepségen kell átadni.

64 Szöveges értékelés 1.A folyamat megnevezése: A szöveges értékelés szabályozása 2.A folyamat tartalmának megnevezése, leírása: A tantervi követelményekhez képest milyen fejlődést mutat adott időszak alatt a tanuló. Önmagához képest milyen a fejlődése, Készségei, képességei milyen szinten állnak adott időszakban, melyek alakultak ki már? Melyek szorulnak fejlesztésre? 3.Alkalmazás területe: 2010. szeptember 1-jétől a 2. osztály félévéig, az iskolában tanító tanítókra, tanárokra és a tanulókra terjed ki. Áttételesen a szülők is beletartoznak. 4.Folyamat leírása: Tevékenység

Módszer / forma

Helyzetfelmérés

diagnosztizáló felmérés

A tanítási-tanulási folyamat ellenőrzése értékelése

formatív ellenőrzés hiányosság feltárása – írásban, szóban korrekciós terv témazáró tanító – január vége igazgató tudáspróbák a készségtárgyaknál a tanult ismeretek együttes alkalmazása Formatív ellenőrzés tanító – április 15. igazgató helyettes – hiányosságok feltárása korrekció témazáró, tanító – április 15. igazgató tudáspróba korrekció hiányosságok feltárása

Szummatív felmérés

A tanítási-tanulási folyamat ellenőrzése értékelése Szummatív felmérés

Felelősség ( ki, mikor ) osztály tanító – 1. osztály , szeptember tanító – november 15.

Ellenőrzést végző személy munkaközösség vezető, igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes

5.Dokumentáció: egyéni értékelő lapon, tájékoztatóban, bizonyítványban (anyakönyv évvégén ) – szülők tájékoztatása Egységes követelményrendszer alapján.

65 1. A folyamat megnevezése: A szöveges értékelés folyamatszabályozása 2. A folyamat tartalma: egy folyamat, melyben szisztematikusan vizsgálják valamilyen folyamat értékét. 3. Alkalmazás területe: 2010. szeptember elsejétől a második évfolyam félévéig a tanulókra és nevelőre. 4. A folyamat leírása: Tevékenység Helyzetelemzés – bemenő képességek vizsgálat 1. osztályban

A helyzetelemzés eredményéről a szülők tájékoztatása Továbblépés a szülők segítségével: fejlesztés megbeszélése Egyéni fejlesztés, differenciálás Tantárgyankénti értékelés havonta Féléves és év végi szöveges értékelés tájékoztató

Módszer / forma Iskolaérettségi vizsgálat 1. füzet – az óvodai vizsgálólap okhoz hasonló lapok 2. füzet – 5-7éves gyerekek általános értelmi képesség vizsgálatáh oz Szóbeli megbeszélés

Ki

Mikor

1. osztályos tanító

szeptember

osztálytanító, szeptember szülők vége

igazgatóhelyettes

Szóbeli megbeszélés

osztálytanító - szülő

igazgatóhelyettes

Szóbeli megbeszélés

osztálytanító, havonta szülő

igazgatóhelyettes

írásban, táblázatos formában írásban, hosszabb formában ( összefüggő )

tanító

havonta

igazgatóhelyettes

tanító

félévkor és évvégén

igazgató

szeptember vége

Ellenőrzést végző személy igazgatóhelyettes Munkaközösség vezető

66 füzetben, bizonyítványban 5. Dokumentáció: házirend, értékelő lap – táblázatos forma, szöveges értékelés – bizonyítvány, tájékoztató füzet 1. A folyamat megnevezése: a szöveges értékelés folyamat szabályozása 2. A folyamat tartalmának leírása: A tanuló önmagához mért fejlődése a tantárgyi követelményeket alapul véve a következő területeken: a. Beszédkészség b. Írás-olvasás képesség c. Társaihoz, nevelőihez való viszonya d. Számolási készség e. Logikai készség f. Kreativitás g. Problémamegoldó gondolkodás Havonta rövid visszajelzés táblázatos formában. Félévkor és évvégén hosszabb összefüggő tájékoztató a szeptemberben közölt szempontok alapján. 3. Alkalmazás területe: 2010. szeptember elsejétől a második évfolyam félévéig 4. A folyamat leírása: Tevékenység Szeptemberbe n bementi állapot mérése A fejlődés mérése a folyamat tartalmának leírása alapján A továbbhaladás feltételeinek teljesítése

Módszer / forma Méréshez használt segédanyagok kal Szóbeli, írásbeli formában

Ellenőrzést végző személy igazgató

Ki

Mikor

Osztálytanító, tanuló

szeptember első hete

osztálytanító, tanuló

havonta, félév

igazgatóhelyette s, munka közösségvezető

év vége

igazgató

szóbeli, írásbeli osztálytanító, tanuló

5. Dokumentáció: mérési lapok, táblázatok havi értékelésre – munkaközösség által összeállított, félévkor tájékoztató füzet

67 Évvégén bizonyítvány, törzslap Tanórai tanulás, tanítás – módszerek tevékenységek 1. A meglévő ismeretek feltárása, felelevenítése és rendszerezése, – kérdés – felelet, házi feladat, előzetes gyűjtőmunka alapján Motiváció / kép, zene, szöveg, tárgyak, dicséret, elmarasztalás Célkitűzés – mit?, miért?, hogyan? 2. Új ismeretek közlése, feldolgozása: - frontálisan - csoportokban - önállóan - differenciáltan - differenciált csoportokban - projekt módszerrel Tevékenységi formák: -

szövegelemzés

-

kísérlet

-

tapasztalat szerzés

-

audio-vizuális szemléltetés

-

kiselőadás meghallgatása

-

séta

-

könyvtár látogatás

-

múzeum

-

tárgyi szemléltetés

3. Visszajelzések: szóban, írásban megadott szempontok alapján vagy spontán megnyilvánulások -

kérdés- felelet

-

feladatmegoldások

-

lényeg kiemelése

-

tanulságok levonása

-

gyakorlati alkalmazás

68 -

fogalomértés

-

tárgyi tudás

-

kifejező készség

-

feladat megoldási készség

-

alkalmazó készség

4. A mélyítés, gyakoroltatás – feladatmegoldás, feladatlap ismeretbővítés – könyvajánlás, média 5. Értékelés: dicséret elmarasztalás A tanulás támogatása A házi feladat adásakor a feladat megbeszélése, értelmezése Az órai munkára épülő feladatok adása A házi feladatok első részét megoldani órán Differenciált feladatok adása, a gyengébbekkel közös megoldási terv készítése Fogalmak tisztázása Lényeges dolgok kiemelése, a tankönyvben, szómagyarázat, vázlatkészítés, kifejezés magyarázat Gyűjtőmunka – adatgyűjtés: megmondani hol találja a hozzátartozó kiegészítő anyagot. Vázlatkészítés fogalmazásban, a logikai kapcsolatok megbeszélése. Eszközök alkalmazásával tapasztalatszerzés, konkrét ismeretszerzés, szemléltetés, Tanulási terv javaslat – tanulja meg beosztani az idejét Egy feladat elvégzéséhez: időmegszabás Memóriafejlesztés Tevékenykedtetés, lehetőleg mindenhez tudjon eszközt használni Állandó biztatás, dicséret, értékelés személyre szólóan óra végén is. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel a tanulmányi előrehaladás érdekében Életkorának megfelelő feladatok adása. Motiválás szorgalmi feladatokkal, ösztönzés.

69 A tanulók értékelése Órai értékelés – folyamatos

I.

szóbeli:

dicséret, kártyák, elmarasztalás, állandó biztatás

II.

írásbeli:

pontok, csillag, nyomda, szöveges értékelés, jegyek

III.

Ellenőrzés, értékelés A, szóbeli feladat havonta egy alkalommal Cél: ismeretek ellenőrzése Beszédkészség fejlesztése Kommunikáció Nyelvhelyesség korrekciója Diagnosztizáló felmérés

B, írásbeli: diagnosztizáló felmérés Cél: helyzetfeltárás, hiányosságok kiszűrése Témazáró dolgozat: Cél: ismeretanyag elsajátításának feltárása 0

- 30 %-ig

1

31 - 50 %-ig

2

51 - 75 %-ig

3

76 - 90

4

%-ig

91 - 100 %-ig

5

Félévi felmérés – cél a féléves munka értékelése Gyűjtőmunka, kiselőadás, fogalmak értékelése Magatartás, szorgalom: Heti értékelés, közösségi munka, tanulmányi versenyek, önértékelés

1.Évfolyam Általános minősítése:

jól teljesített, megfelelően teljesített

Megfigyelőképessége:

jó, felületes, pontatlan

70 Memória, emlékezőképesség:

jó, felületes, pontatlan

Figyelem:

jól összpontosít, elkalandozik, hullámzó

Szöveges értékelés az első és második (félév) évfolyamban A félév szöveges értékelése: Magatartás: példás, jó, változó, rossz • Társas kapcsolatban segítőkész- együttműködő- türelmes- közömböstürelmetlen-durva.

.

• Felnőttekhez való viszonyában együttműködő- udvarias- segítőkészviselkedése gyakran kifogásolható. • Tanórán aktív- fegyelmezett- együttműködő- passzív- fegyelmezetlenrendbontó. • Tanórán kívül együttműködő- fegyelmezett- fegyelmezetlen- rendbontó. .

Szorgalma: példás, jó, változó, hanyag • Tanuláshoz való viszonya aktív- érdeklődő- kötelességtudó- felületesérdektelen- hanyag • A tanulásban önálló- kitartó- néha segítségre szorul- önállótlan. • Házi feladatát elkészíti- alkalmanként elfelejti- gyakran nem készíti el. • Felszerelése hiánytalan- néha hiányos- gyakran hiányos.

Magyar nyelv: jól teljesített, megfelelően teljesített Írás: • Betűi és betűkapcsolásai szabályosak- kevésbé szabályosak- hibásak.

71 • Írásképe igényes- kevésbé igényes- igénytelen. • Írástempója lendületes- megfelelő- lassú. • Írottról írottra döntően hibátlanul- kevés hibával- sok hibával másol. • Nyomtatottról írottra döntően hibátlanul- kevés hibával- sok hibával másol. • Tollbamondás után döntően hibátlanul- kevés hibával- sok hibával ír. • Emlékezetből döntően hibátlanul- kevés hibával- sok hibával ír.

Irodalom: jól teljesített, megfelelően teljesített • Hangképzése pontos- javítást igénylő- logopédiai fejlesztésre javasolt. • Beszéde érthető- nehezen érthető. • Beszédtempója megfelelő- lassú- hadaró- akadozó. • Hangereje megfelelő- halk- harsány. • A hallott szöveget önállóan megérti- segítséggel érti meg- nem érti meg. • Szóbeli kifejezőkészsége választékos- jó- nehézkes. • Szókincse gazdag- korosztályának megfelelő- hiányos. Olvasás: • Betűismerete biztos- kevésbé biztos- bizonytalan. Téveszti a ….. betűket. • Hangos olvasása folyamatos- szavanként olvasó- szótagoló- szavakat betűző. • A szó- és mondathatárokat tartja- nem tartja. Gyakori hibái: • Szövegértése pontos- megfelelő- bizonytalan- hibás. • Memoritert kifejezően- pontosan- kevés hibával- pontatlanul ad elő.

Matematika: jól teljesített, megfelelően teljesített • Számfogalma kialakult- kevésbé kialakult- kialakulatlan.

72 • A relációkat felismeri- általában felismeri- segítséggel ismeri fel- nem ismeri fel. • Összeadásokat hibátlanul- kevés hibával- sok hibával old meg. • Kivonásokat hibátlanul- kevés hibával- sok hibával old meg. • Sorozatok szabályát önállóan felismeri, folytatja- nem ismeri fel. • Adott szabályú sorozatot önállóan- segítséggel- nem folytat. • Geometriai ismeretekben kiemelkedő- jártas- bizonytalan- gyenge. • Szöveges feladatokat önállóan- megfelelően- bizonytalanul- sokat hibával old meg. • Logikai gondolkodása kiváló- jó- megfelelő- gyenge.

Környezetismeret: jól teljesített, megfelelően teljesített • A természet jelenségei iránt érdeklődő- érdeklődése felkelthető- nem mutat érdeklődést. • Tájékozottsága átlagon felüli- korának megfelelő- hiányos. • Megfigyelései pontosak- felületesek- pontatlanok. • Tapasztalatait önállóan- segítséggel- fogalmazza meg. • A tanultakról kiemelkedő a tudása- biztos a tudása- hiányosak az ismeretei. • Szokásrendje környezetével szemben igényes- kevésbé igényes- igénytelen.

Ének-zene: jól teljesített, megfelelően teljesített • A dalokat önállóan- szívesen- segítséggel- csak csoportban énekli. • A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza- pontatlanul alkalmazza- nem ismeri. • A tanult dalok dallamát, szövegét jól- pontatlanul- nem ismeri. • Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre- megfogalmazza észrevételeit- az ismert hangszereket megnevezi.

73

Vizuális kultúra: jól teljesített, megfelelően teljesített • A festés- rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő- megfelelő- mérsékelt. • Munkáin változatosan- sajátosan- visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználata kiemelkedő- jó- megfelelő- bátortalan. • A rajzfelületet megfelelően- bátortalanul- aránytalanul használja. • Kreativitása tele van ötlettel- inkább az utasításokat követi.

Életvitel és gyakorlat: jól teljesített, megfelelően teljesített • Órai tevékenysége érdeklődő- biztatásra aktív- változó- passzív- rendbontó. • A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat jól- megfelelően- felszínesen ismeri. • Kézügyessége kiemelkedő- jó- megfelelő- fejlesztésre szorul. • Munkadarabjai igényesek- megfelelőek- gyakran pontatlanok. • Az eszközei jól- biztonságosan- megfelelően- bátortalanul használja.

Testnevelés és sport: jól teljesített, megfelelően teljesített • Órai tevékenysége aktív- biztatásra aktív- változó- passzív- rendbontó. • Mozgása harmonikus- megfelelő- fejlesztésre szorul. • Csapatjátékokban együttműködően- közömbösen- nem szívesen vesz részt. • A gyakorlatokat könnyen- kevés segítséggel- sok segítséggel sajátítja el. • Labdakezelése kiemelkedő- biztos- megfelelő- bizonytalan.

Kiemelkedő eredményt ért el:

74 Fejlesztésre szorul:

Év végi szöveges értékelés: Magatartás: példás, jó, változó, rossz • Társas kapcsolatban segítőkész- együttműködő- türelmes- közömböstürelmetlen-durva.

.

• Felnőttekhez való viszonyában együttműködő- udvarias- segítőkészviselkedése gyakran kifogásolható. • Tanórán aktív- fegyelmezett- együttműködő- passzív- fegyelmezetlenrendbontó. • Tanórán kívül együttműködő- fegyelmezett- fegyelmezetlen- rendbontó.

. Szorgalma: példás, jó, változó, hanyag • Tanuláshoz való viszonya aktív- érdeklődő- kötelességtudó- felületesérdektelen- hanyag • A tanulásban önálló- kitartó- néha segítségre szorul- önállótlan. • Házi feladatát elkészíti- alkalmanként elfelejti- gyakran nem készíti el. • Felszerelése hiánytalan- néha hiányos- gyakran hiányos.

Irodalom: jól teljesített, megfelelően teljesített • Hangképzése pontos- javítást igénylő- logopédiai fejlesztésre javasolt. • Beszéde érthető- nehezen érthető. • Beszédtempója megfelelő- lassú- hadaró- akadozó.

75 • Hangereje megfelelő- halk- harsány. • A hallott szöveget önállóan megérti- segítséggel érti meg- nem érti meg. • Szóbeli kifejezőkészsége választékos- jó- nehézkes. • Szókincse gazdag- korosztályának megfelelő- hiányos. Olvasás: • Betűismerete biztos- kevésbé biztos- bizonytalan. Téveszti a ….. betűket. • Hangos olvasása folyamatos- szavanként olvasó- szótagoló- szavakat betűző. • A szó- és mondathatárokat tartja- nem tartja. Gyakori hibái: • Szövegértése pontos- megfelelő- bizonytalan- hibás. • Memoritert kifejezően- pontosan- kevés hibával- pontatlanul ad elő.

Erkölcs / hit- és erkölcstan: részt vett

Matematika: jól teljesített, megfelelően teljesített • Számfogalma kialakult- kevésbé kialakult- kialakulatlan. • A relációkat felismeri- általában felismeri- segítséggel ismeri fel- nem ismeri fel. • Összeadásokat hibátlanul- kevés hibával- sok hibával old meg. • Kivonásokat hibátlanul- kevés hibával- sok hibával old meg. • Sorozatok szabályát önállóan felismeri, folytatja- nem ismeri fel. • Adott szabályú sorozatot önállóan- segítséggel- nem folytat. • Geometriai ismeretekben kiemelkedő- jártas- bizonytalan- gyenge. • Szöveges feladatokat önállóan- megfelelően- bizonytalanul- sokat hibával old meg. • Logikai gondolkodása kiváló- jó- megfelelő- gyenge.

76

Környezetismeret: jól teljesített, megfelelően teljesített • A természet jelenségei iránt érdeklődő- érdeklődése felkelthető- nem mutat érdeklődést. • Tájékozottsága átlagon felüli- korának megfelelő- hiányos. • Megfigyelései pontosak- felületesek- pontatlanok. • Tapasztalatait önállóan- segítséggel- fogalmazza meg. • A tanultakról kiemelkedő a tudása- biztos a tudása- hiányosak az ismeretei. • Szokásrendje környezetével szemben igényes- kevésbé igényes- igénytelen.

Ének-zene: jól teljesített, megfelelően teljesített • A dalokat önállóan- szívesen- segítséggel- csak csoportban énekli. • A tanult ritmusértékeket jól alkalmazza- pontatlanul alkalmazza- nem ismeri. • A tanult dalok dallamát, szövegét jól- pontatlanul- nem ismeri. • Zenehallgatás során csendben figyel a zeneműre- megfogalmazza észrevételeit- az ismert hangszereket megnevezi.

Vizuális kultúra: jól teljesített, megfelelően teljesített • A festés- rajzolás iránti érdeklődése kiemelkedő- megfelelő- mérsékelt. • Munkáin változatosan- sajátosan- visszafogottan használja a színeket. • Eszközhasználata kiemelkedő- jó- megfelelő- bátortalan. • A rajzfelületet megfelelően- bátortalanul- aránytalanul használja. • Kreativitása tele van ötlettel- inkább az utasításokat követi.

77

Életvitel és gyakorlat: jól teljesített, megfelelően teljesített • Órai tevékenysége érdeklődő- biztatásra aktív- változó- passzív- rendbontó. • A tanult anyagokat, megmunkálási módjukat jól- megfelelően- felszínesen ismeri. • Kézügyessége kiemelkedő- jó- megfelelő- fejlesztésre szorul. • Munkadarabjai igényesek- megfelelőek- gyakran pontatlanok. • Az eszközei jól- biztonságosan- megfelelően- bátortalanul használja.

Testnevelés és sport: jól teljesített, megfelelően teljesített • Órai tevékenysége aktív- biztatásra aktív- változó- passzív- rendbontó. • Mozgása harmonikus- megfelelő- fejlesztésre szorul. • Csapatjátékokban együttműködően- közömbösen- nem szívesen vesz részt. • A gyakorlatokat könnyen- kevés segítséggel- sok segítséggel sajátítja el. • Labdakezelése kiemelkedő- biztos- megfelelő- bizonytalan.

Kiemelkedő eredményt ért el: Fejlesztésre szorul:

Értékelés a napközi otthonban Tanulás 1. A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait önállóón hibátlanul megoldja

78 2. feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget igényel 3. Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban tanulásban a nevelő segítségét igényli 4. Csak a nevelő segítségével, dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén végzi. Nincs feladattudata.

Foglalkozások 1. A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és kivitelező 2. Foglalkozásokon aktív szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja. 3. A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó hatású. 4. Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja. Udvari, tantermi és társas viselkedés 1. Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira serkentőleg hat, segíti őket. 2. Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és elfoglaltságra képes. 3. A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti, bomlasztja a közösséget,

Étkezés 1. Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi. 2. Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, társa étkezését nem zavarja. 3. Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja.

Általános érdeklődés 1.Számítógépes játékok 2. Film, rajzfilm 3.Ifjúsági elbeszélések, kötelező olvasmányok 4.Képregények

79 5.Autóversenyzés 1.Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival. 2. Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget; de nem kezdeményező 3.Válaszai szavakra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán nyilvánít: 4. Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas válasz adnak. Tanulás: - a gyerek tanulási stílusa /ismeretszerzés és alkalmazás módja / - figyelem; feladat megértése - emlékezet / auditív, vizuális / - tanulékonyság, taníthatóság / egyéi foglalkozás i - szám --és mennyiségfogalom / matematikai ismeretek; készségek / - olvasás - íráskészség / betűismeret, összeolvasás; szövegértés, betűalakítás, másolás, önálló írás - nyelvtani ismeretek - teljesítmény és képesség viszonya - megfelelő munkatempó - önállóság / önellenőrzés, önértékelés / Foglalkozás: - rendszeres részvétel - megfelelő munkatempó - munkamegosztás - munkához való viszony Udvari viselkedés: - törekvő, készséges, megbízható, alapos, figyelmetlen, rendetlen, fegyelmezetlen stb. - viszonya társaihoz - közős játék szabályainak betartása - részt vesz-e közös játékokban? - udvari játékokhoz, tárgyakhoz való viszonya - egyedül, vagy hársaival hátszik -vezéregyéniség, visszahúzódó, befolyásolható, barátságos, fegyelmezett, csendes,

80 önző, ellenséges, udvarias

Tantermi viselkedés: - tanterem tisztaságának, rendjének betartása - közös játék szabályainak betartása - kulturált uzsonnázás - a terem felszerelésének védelme - a felelősi munka elvégzése Társas viselkedés: - társaival való kapcsolata: segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt, őszinte, fegyelmezett, szerény, csendes, visszahúzódó, érvényesülni akaró, önző, ellenséges, udvarias, vidám, tapintatos, figyelmes, megbízható, titoktartó, kedves, humoros stb. - felnőttekkel való kapcsolata - kapcsolatteremtő készsége - szabályokhoz, napirendhez való alkalmazkodás - csoportban betöltött szerepe -átlagostól eltérő magatartásjeg

81

A tanulók magatartás-és szorgalmi jegyének kialakítása A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése első fokon a helyi minősítési rendszer figyelembevételével, az osztályfőnök vezetésével az osztályban tanító pedagógusok joga és kötelessége. A tanulók félévi és év végi osztályzatát a tantestület az osztályozó értekezleten hozza meg. A magatartás és szorgalom jegyek helyi minősítésének rendszere Magatartás : Példás : - aki aktív tagja a közösségnek, és pozitív hatást gyakorol annak tagjaira - aki a házirend követelményeit maradéktalanul teljesíti és teljesítteti - akinek a neve egyetlen alkalommal sem szerepel a rendbontók között, a fegyelmezetlenkedők listáján - aki az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken aktívan részt vesz, és ott fegyelmezett magatartást tanúsít - aki felszereléseit rendben tartja - akinek minden írásbeli munkája tetszetős, rendes - aki tanulmányi kötelezettségeinek, valamint vállalt kötelezettségeinek mindenben eleget tesz - aki tanítási órákról, iskolai foglalkozásokról igazolatlanul nem mulaszt - akinek iskolán kívüli magatartása is fegyelmezett, udvarias, tisztelettudó - aki a napköziben, tanulószobán fegyelmezetten viselkedik, segít társainak - akinek semmiféle büntetése nincs Jó : - aki a házirend követelményeit betartja - akinek a neve nem szerepel a fegyelmezetlenkedők fent említett listáin - aki az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken részt vesz és ott fegyelmezetten viselkedik - aki felszereléseit rendben tartja és minden szükséges alkalommal magával

82 hozza - akinek írásbeli munkája tetszetős, rendes - aki tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz - aki tanítási napokról, iskolai rendezvényekről igazolatlanul nem hiányzik - akinek iskolán kívüli magatartása is fegyelmezett, udvarias és tisztelettudó - aki a napköziben és tanulószobán is fegyelmezetten viselkedik - aki nem kezdeményez, de a közösség munkáját segíti, támogatja Változó : - aki csak passzív, sodródó tagja a közösségnek - aki a házirend követelményeit csak többé-kevésbé tartja be - akinek a neve fel-felbukkan a fegyelmezetlenkedők listáján - aki az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken ingadozó magatartást tanúsít - aki felszereléseit csak többszöri felszólítás után teszi rendbe, vagy néha otthon felejti - akinek írásbeli munkája felületes, pedig szebben is tudna dolgozni - aki tanulmányi kötelezettségeinek általában eleget tesz, de előfordul, hogy nem készül - aki tanítási napokról és rendezvényekről igazolatlanul távol marad - akinek iskolán kívüli tevékenysége, magatartása olykor nem megfelelő

Rossz : - aki szándékosan árt a közösségnek és negatív hatást gyakorol annak tagjaira - aki a házirend követelményeit rendszeresen nem teljesíti - akinek viselkedését az iskolában és az iskolán kívül is durvaság és gorombaság jellemzi - aki több alkalommal is igazolatlanul mulaszt - akinek neve minden héten szerepel a rendetlenkedők listáján - aki havonta több alkalommal felejti otthon a felszereléseit - akinek a cselekedeteit társai elítélik - akinek írásbeli munkája rendetlen, dolgozatainak külalakja elégséges vagy

83 elégtelen Szorgalom : Példás : - akinek igényesség, rendszeresség, kötelességtudat, érdeklődés jellemzi munkáját - akiben él a tudás megszerzésének igénye, s ennek érdekében céltudatosan végzi, szervezi munkáját - akinek munkavégzése pontos, órákra mindig felkészül - aki képességeinek megfelelően tanul - aki önálló időbeosztásra képes - aki a tömegkommunikációs eszközök rendszeres figyelemelkísérésével önállóan ismereteket szerez - aki valamelyik könyvtár rendszeres olvasója - aki gyengébb képességű tanulókat patronál - aki órákon aktív, iskolai pályázatokon, versenyeken részt vesz - aki őrködik környezete rendje felett Jó : - aki megbízhatóan dolgozik, tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz - aki valamelyik könyvtár rendszeres olvasója - aki képességeinek megfelelően tanul Változó : - aki önállótlan, nem ellenőrzi munkáját - akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó - aki az órai munkába csak alkalmanként kapcsolódik be - akinek a figyelmét a tanulmányi munkában szétszórtság jellemzi Hanyag : - aki megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait rendszeresen nem készíti el - aki képességeihez viszonyítva és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében

84 - aki a tanulmányi munkában tanárai vagy tanulótársa segítségét nem fogadja el - aki tanulmányai iránt érdektelen, közönyös, legtöbbször készületlen - aki felszereléseivel nem törődik - akinek írása nehezen olvasható - aki a hónap folyamán két elégtelennél többet szerez

1.19. Az iskolai nevelő-oktató munka külső ellenőrzése: Minden évben országos mérés keretében megvizsgáljuk a szövegértési és matematikai eszköztudás fejlődését a 6. és a 8. évfolyamokon. Tanulóink

idegen nyelvi szövegértési készségét szintén központi mérőeszköz

alkalmazásával vizsgáljuk. Amennyiben ezek az eredmények megközelítik az országos átlagot, és tanulóink bejutnak az általuk választott középfokú oktatási intézményekbe, az eredményességet jónak tekintjük. Ezek a mérési eredmények reális képet adnak a pedagógiai munka minőségéről és hatékonyságáról, illetve a tanulók tudásszintjének az országos átlaghoz viszonyított mértékéről.

1.20. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Nevelési céljaink megvalósítása érdekében: Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját életével és példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjait. Pedagógiai munkáját szeretet és diszkréció jellemzi. Rendszeres önképzéssel, továbbképzésen való részvétellel fejleszti szakmai és pedagógiai műveltségét. Rendszeres kapcsolatot tart tanulói osztályfőnökével, tanáraival, szüleivel. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi egész tanévi munkáját, dokumentálja a megvalósulását, a reflexiókat beépíti a tervező munkájába. Szakmailag és módszertanilag alaposan felkészül. Munkáját pontosság jellemzi. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és

85 felzárkóztatás teendőit. Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket. Ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, bekapcsolódik a pedagógiai program szerinti tevékenységekbe. A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. Az egységes iskolai követelményrendszert betartja. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékoztató füzeten keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák - foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Célzatosan összehangolja osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését.

86 Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételével). Az osztályfőnök: - alaposan ismeri tanítványait, - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, - együttműködik az osztály diákönkormányzatával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és hospitál óráikon - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus), - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, - különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére,minősíti

a

tanulók

magatartását,

szorgalmát,

minősítési

javaslatát

a

nevelőtestület elé terjeszti, -szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását, - gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, - osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, - közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, és büntetésére, - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

87

1.21. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő taneszközök és felszerelések jegyzéke iskolánkban A cégénydányádi általános iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket ( tankönyv, munkafüzet, stb. ) használunk a tananyag feldolgozására, amelyet az MKM. Tankönyvvé nyilvánított, NAT-kompatibilis és a Kerettantervnek megfelel 

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.



A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk.

A taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 

Legyenek praktikusak és több éven át használhatók



Áruk ne legyen megterhelő

A tankönyvkiválasztás elvei: Feleljen meg intézményünk helyi tantervének, a NAT és a Kerettanterv követelményeinek. Ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés és az egyéni munkáltatás sokoldalú lehetőségeit, feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai elveknek. Ennek érdekében: 

Szerkezete legyen világos, egyszerű



Motiváljon, keltse fel a gyerekek érdeklődését



Szövege az életkori sajátosságoknak megfelelő fogalmazású legyen



Ábrái, betűmérete, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést



Adjon lehetőséget a differenciált készségfejlesztésre



Adjon mintát az önálló feladatmegoldásra

88 

Jelrendszere legyen azonos minden évfolyamon



Nyelvezete szótani, mondattani szövegtani szempontból legyen tervszerű



Legyen több évig használható, ára elérhető



A tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján mérőlap készüljön

Mivel iskolánkban az önkormányzatok minden tanévben megvásárolják a tankönyveket, ezért tanév végén összeszedjük, csak a nagyon elhasználódottakat cseréljük. Ezek a tankönyvek az iskolai könyvtárban találhatók. „A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátáshoz szükséges feltételekkel.” A kötelező taneszközök jegyzékét a módosított

1/1998/VII.24./ OM. Rendelet 7.sz.

melléklete határozza meg. Tantestületünk elkészítette a cégénydányádi Általános Iskola kötelező taneszköz jegyzékét. Ezt a jegyzéket mellékletként csatoljuk a pedagógiai programunkhoz.

89

1.22. A szülők, tanulók, pedagógusok iskolai együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola szakmai működéséért az iskola igazgatója, valamint a nevelőtestület felelős. Az irányítási feladatok ellátásában közreműködnek a törvényben és a jogszabályokban meghatározottak szerint : a szülők, a tanulók, a pedagógusok

és ezek különböző

szervezetei. Az iskolahasználók együttműködése, partneri kapcsolata nélkül iskolánk nem tudná a vállalt feladatait teljesíteni. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: - Tájékoztatni kell

a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az

alkalmazott módszerekről - Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét / kérdőív, interjú / - Alkalmat kell adni a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek A szülők és pedagógusok együttműködésének fórumai: 1. szülői értekezletek Célja: A közös feladatok, célok megtervezése. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Tanévente két alkalommal, szeptemberben és félévkor tartunk

szülői

értekezletet.

Szeptemberben

megválasztják

az

osztályok

munkaközösségeit, ez a választmány alkotja az iskolai szülői munkaközösséget.

szülői

90

2. családlátogatások Célja:

A

gyermekek

családi

hátterének,

körülményeinek

megismerése,

közvetlenebb kapcsolat kialakítása, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Iskolánkban első és ötödik osztályban kötelező a családlátogatás / új osztályúj osztályfőnök /, a többi osztályban csak probléma esetén. 3. nyílt tanítási nap Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskola tevékenységét tanórán és tanórán kívül. Évente két alkalommal tartunk nyílt tanítási napokat ( november, március ). Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe?

-

A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője Kérheti: -

Az idegen nyelv megválasztását

-

Napközis és tanulószobai ellátást

-

A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozások szervezését

-

Nyári táborok, szabadidős programok szervezését

- A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője

-

Támogatja az iskolai alapítványt ( 1% )

-

Segíti az iskola esztétikai arculatának kialakítását

-

Társadalmi munkát végez ( jótékonysági bál, hulladékgyűjtés, stb. )

-

Pénzt adományoz

- A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben

91 folyó nevelési-oktatási feladataink sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet:

-

Az osztályfőnöki óra

-

A szülői értekezlet

-

Szabadidős tevékenységek ( sportnap, gyermeknap, stb. )

-

Kulturális területek

Kezdeményezője:

-

A szülői munkaközösség

-

Az osztályfőnök

-

Az iskola vezetése

A szülők elfogadják iskolánk értékrendjét. A szülő joga, hogy tájékoztatást kapjon az iskola munkájáról, tevékenységéről. Ezeket az információkat a pedagógiai program tartalmazza. Kapcsolat a tanulókkal: A Közoktatási Törvény biztosítja az iskola tanulói közösségének, hogy közös tevékenységeik szervezésére, irányítására diákönkormányzatot hozzanak létre. ( DÖK ) A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, a diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti. Az ideális tanár-diák viszony kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas, tartalmas, a kölcsönös tiszteleten alapuló oktató-nevelő munkának. Ezért fontos, hogy a tanuló tisztában legyen jogaival és kötelezettségeivel (ezeket az iskolai házirend tartalmazza ). A tanuló joga, hogy: 

Személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartsa, ám e jogainak gyakorlása során nem korlátozhat másokat



Szabadon véleményt nyilvánítson

92 

Vallási,

világnézeti

meggyőződését,

nemzeti

vagy

etnikai

önazonosságát

tiszteletben tartsák 

Részt vegyen a szakkörök munkájában



Választó vagy választható legyen a diákképviseletbe



Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák



Napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön



Nemzeti, ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, hit és vallásgyakorláson vehessen részt



Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül



Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön

A tanuló kötelessége, hogy: 

Részt vegyen a kötelező és választható foglalkozásokon



Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek



Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai helyiségek és hozzátartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskolai Házirend előírásait



Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket



Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, vagy megsérült



Az előírásoknak megfelelően kezelje és őrizze meg a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelését



Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi jogait

E jogok megilletik a tanulót, akik nyilvánvalóan e jogokat életkoruktól, érettségüktől függően gyakorolhatják; kötelezettségeiket betartva pedig biztosítottá válik az iskolában a színvonalas, kölcsönös odafigyelésen és tiszteleten alapuló oktató-nevelő munka.

93 Az egészségnevelési program keretében tavasszal és ősszel felmérjük és nyilvántartjuk a tanulók fizikai teljesítményét.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és egyéb foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink

bekapcsolódnak

az

elsősegélynyújtással

kapcsolatos

iskolán

kívüli

vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják, így a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó elsősegély-nyújtási ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be: Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újraélesztés. Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés.

94 Fizika: égési sérülések, forrázás. Testnevelés: magasból esés. Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: szakkörök, minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos

Mentőszolgálat,

Magyar

Ifjúsági

Vöröskereszt

vagy

az

Ifjúsági

Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó („Egészséghét”/projektnap/témanap)

szervezése

a

tanulók

számára.

3.LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

96