PEDAGÓGIAI PROGRAM
Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Intézményvezető: Az intézmény OM azonosítója: 034463 …………………………… Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: 7./2013.(08.28.) …………………………… Nevelőtestület nevében: Simonné Tóth Zsuzsanna ………………….. Szakalkalmazottak nevében: Pásztor Istvánné Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: 3./2013.(08.28.) Intézményvezető: Ph. ................................................. Steixnerné Strausz Ildikó A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható, az óvoda honlapján: torcsvarovi.ujbuda.hu; az intézmény halljában
Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig
Hatályos: 2013.09.02.
1
Tartalomjegyzék Bevezető ....................................................................................................................................... 3 A nevelési program általános alapjai ........................................................................................... 4 2.1. Gyermekkép ..................................................................................................................... 4 2.2. Nevelési felfogás, sajátos óvodakép ................................................................................ 5 2.3. Az óvodai nevelés általános feladatai .............................................................................. 7 2.3.1. Az egészséges életmód alakítása .................................................................................. 8 2.3.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés a szociális fejlődés terén .................................................. 9 2.3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés a szociális fejlődés terén ............................................ 10 2.4. A sajátos nevelési igényű, ill. különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása ..... 12 2.5. A nevelés rendszere, rendszerábrája .............................................................................. 23 3. A nevelési program tartalma ...................................................................................................... 25 3.1. A nevelés keretei ............................................................................................................ 25 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása ................................................................................ 25 3.1.2. Az erkölcsi és esztétikai nevelés................................................................................. 30 3.1.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés .................................................................................... 34 3.2. Az óvodai élet tevékenységeinek kerete ........................................................................ 36 3.2.1. Az évszakokhoz kapcsolódó óvodai ünnepek, népszokások és néphagyományok .... 36 3.2.2. A játék ......................................................................................................................... 41 3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................... 46 3.2.4. Mese, vers, dramatizálás ............................................................................................. 50 3.2.5. Ének, zene, énekes játék, tánc .................................................................................... 54 3.2.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ........................................................................ 58 3.2.7. Mozgás ........................................................................................................................ 62 3.3. Munka jellegű tevékenységek ........................................................................................ 67 3.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ..................................................................... 69 3.5. Gyermekvédelem ........................................................................................................... 72 3.6. Az óvoda kapcsolatrendszere ......................................................................................... 74 3.6.1. Az óvoda és a család ................................................................................................... 74 3.6.2. Az óvoda és az iskola ................................................................................................. 75 3.6.3. Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás ...................................................... 76 3.6.4. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat .................................................................... 76 3.6.5. Egészségügyi szolgálat ............................................................................................... 76 3.6.6. Közművelődési intézmények ...................................................................................... 77 3.6.7. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata ............................................................................ 77 4. A pedagógiai program megvalósításának feltételrendszere ....................................................... 78 4.1. Szervezési működési rend .............................................................................................. 78 4.2. Személyi és tárgyi feltételek .......................................................................................... 78 4.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés ........................................................................................... 80 5. A Program bevezetését meghatározó törvények, jogszabályok ................................................. 84 6. Legitimációs záradék ................................................................................................................. 85 1. 2.
2
1. BEVEZETŐ „Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyermekben a felnőttet, akivé lesz.” (Mérei Ferenc - V. Binet Ágnes)
Pedagógiai Programunk természetközeli – hagyományőrző, az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül, kidolgozásakor felhasználtuk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel programot. Óvodai nevelésünket a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányítjuk, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben óvodánk esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. Hagyományos óvodai feltételek között, természeti környezetünk sajátosságait figyelembe véve, értékeinket megtartva alakítottuk ki óvodai nevelési rendszerünket. Óvodai programunk a környezet és annak szépségének megismerését, védelmét emeli ki, a hagyományok közvetítését, a népszokások és művészetek segítségével. Helyi sajátosságainkból adódóan hangsúlyos szerepet kap az egészséges életmód kialakítása. A feltételeket úgy teremtjük meg, hogy a gyermekekkel tervezett tevékenységeket lehetőség szerint szabad levegőn tudjuk megvalósítani, kiemelt szerepet kap a szabadlevegőn való mozgás is. Óvodánkban családias, barátságos, természet közeli környezetet, szeretetkapcsolatot, érzelmi biztonságot nyújtunk a ránk bízott gyermekeknek, mindennapjaikat örömökben, élményekben, tevékenységekben gazdaggá téve segítjük elő személyiségük, boldog gyermekkoruk kiteljesedését.
3
2. A NEVELÉSI PROGRAM ÁLTALÁNOS ALAPJAI 2.1. Gyermekkép „Szeresd a gyermeket! A lét fénye Ő. Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jő.” (Móra Ferenc) A gyermek egyszeri önálló személyiség, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény egyszerre. Születése pillanatától fogva szüntelenül tanulja, szinte magába szívja a világot, mindenkor és mindenben a fejlődés útját járja. Az óvodai nevelés folyamatában, védő gondoskodásban és különleges védelemben telnek napjai. Játszik, mozog, érez, akar, tevékenykedik, emlékezik, gondolkodik. Nevelésünk gyermekközpontú és befogadó. Az érzelmektől vezényelt, kérdésekkel teli tapasztalatszerzések, a sikeres és sikertelen próbálkozások hatására felébred benne a világ dolgai iránti érdeklődés. Minél jobban figyel, annál kíváncsibbá válik, annál több megismerni valóra bukkan. E folyamatos kereső, kutató, megismerni akaró tevékenységi vágy nyomán saját ritmusában fejlődik, elindul az emberré válás útján. Tiszteljük, szeretjük őt, a gyermek kezét fogva, bizalommal, törődő gondoskodással vezetjük, segítjük a fejlődés útján, különös tekintettel arra, hogy meglévő hátrányai csökkenjenek.
„Hozzon a gyermeknek mindenki amit tud: játékot, zenét, örömet. Hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Az a szellemi táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)
4
2.2. Nevelési felfogás, sajátos óvodakép Pedagógiai gondolkodásmódunkat és gyakorlatunkat befolyásoló és meghatározó eszmei, erkölcsi és kulturális emberi értékek: Humanizmus és pedagógiai optimizmus. Az emberi méltóság, jogok, a szabad, önmegvalósító élet tisztelete, védelme. A család, haza tisztelete, szeretete. A gyermekek életkori sajátosságához igazodó, személyiségükhöz alkalmazkodó módszerek megválasztása. A kultúra iránti nyitottság, értékeinek tisztelete. Az egészség megőrzése. Az emberi kapcsolatok harmóniája. A nemzetiség önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése átörökítése. A természeti, társadalmi környezet védelme. Pedagógiai Programunk gyermek és nevelés központú. Óvodai nevelésünk a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig a gyermek fejlődési folyamatának része. Óvodás gyermekek fejlődésében a közvetlen környezet, azaz a családi nevelés hatása sokkal erőteljesebben mutatkozik meg, mint a későbbi korokban. A gyermek nevelése a család joga és kötelessége, az óvoda a családi nevelés kiegészítője. Az óvoda tevékenységei és környezete biztosítja a gyermek nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés feltételei. Az alapító okiratban foglaltak szerint szakértői bizottsági vélemény alapján, segítjük a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrált nevelését, személyiségének fejlesztését, önmagához mérten, egyéni ütemben, együttműködve a szakszolgálat fejlesztő pedagógusaival és a családdal. Óvodai nevelésünk olyan tulajdonságokat alapoz meg, amelyek szükségesek lesznek a későbbi nevelés folyamatában. Gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, biztosítva az egyenlő hozzáférést. 5
Óvodánkban a gyermekek észrevétlen sajátítják el a társas együttlét szabályait. Az óvodai nevelésünk elősegíti az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Óvodai nevelésünk a családi értékek tiszteletben tartásával kívánja a különbözőségeket kiegyenlíteni az emberi személyiség fejlődésének elősegítésével. Hisszük, hogy a család és az óvoda együttműködésével lehet eredményes a gyermekek fejlesztése, ezért az óvodapedagógusok megteszik a kezdő lépéseket a család értékrendjének megismerésében, feltárják nevelési céljaikat és feladataikat a nevelés terén. A gyermekekről biztosítjuk a folyamatos információ áramoltatást. A barátságos, kiegyensúlyozott környezetben a természetes magatartási formát állandósítjuk, mert a gyermekek nyugodt körülmények között képesek aktívan tevékenykedni. Az óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük, hogy a gyermekek a nap nagyobb részét töltik az óvodában. Nevelési feladataink, a gyermekek életkori sajátossága, érzelmi kötődése, a beilleszkedéshez szükséges tulajdonságok kialakulatlansága, nagyfokú fogékonysága, igazolják a felnőttek szervező és irányító szerepének fontosságát. Ebben a korban a gyermek nem áll értelmileg azon a fokon, hogy a lényegest elválassza a lényegtelentől, a hasznosat a haszontalantól, így nem is határozhatja meg, hogy mi való neki. Óvodapedagógusaink személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést, elfogadást, védelmet sugároz a gyermekek felé, továbbá nagyfokú toleranciával viseltetnek a gyermekek iránt, különösképpen a sajátos nevelést igénylő gyermekeknél, nagyfokú empatikus képességek birtokában biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Pedagógusaink alkalmazkodnak az eltérő képességekhez és viselkedésekhez segítve, biztosítva a különleges bánásmódot igénylő gyermekek beilleszkedését és haladását a gyermekek közösségében. Biztosítjuk az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében lehetővé tesszük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nevelésen alapuló integrálását. Sajátos óvodaképünk hangsúlyos elemei: A gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit biztosítjuk, a testi-lelki fejlődését elősegítő természet közeli, esztétikus környezet megteremtésével. A különleges bánásmódot igénylő kisgyermekek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti. 6
Alapelvünk a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetén is, hogy elvárásaink igazodnak a fejlődés üteméhez, a fejlesztés a gyermekek számára a megfelelő területen történik, a fejlesztés azonban ne terhelje túl. A gyermekekkel szembeni elvárást a pszichés fejlődési zavar súlyosságának mértéke, ill. a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciája határozza meg. A fejlesztő pedagógus javaslatait figyelembe vesszük a nevelési folyamat során, rávezetjük a gyermek személyiséglapjára, mely a gyermekek haladását követi nyomon. Sikerkritériumnak tekintjük, ha a gyermek beilleszkedett, fejlődik és az együtt haladás lehetősége biztosított. A gyermekek alapvető életmódját a szabad, öntevékeny játékon és mozgáson keresztül segítjük elő. A közlési vágy, a beszéd fejlődését elősegítjük, hangsúlyt fektetve ezen belül a beszédészlelésre, megértésre, mely összhangban legyen a gyermekek cselekedeteivel. Fontos számunkra a szókincsfejlesztés- és gazdagítás, a nyelvi hátrányok csökkentése. A gyermekek egészségét értékként kezeljük, biztosítjuk védelmét. A gyermek harmonikus fejlesztését a hagyományápolás és természetóvás gazdag eszközrendszerével, cselekvő tapasztalatszerzéssel is segítjük. Együttműködünk, kapcsolatot alakítunk ki a családokkal. Nevelési programunk tartalma és eszközrendszere az óvoda óvó-védő, szociális, nevelő személyiségfejlesztő funkcióját szolgálja, felvállalva a népi kultúra átörökítését. Közvetetten segítjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.
2.3. Az óvodai nevelés általános feladatai Célunk Megegyezik az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottakkal, a magyar óvoda pedagógia és pszichológia alapjaira támaszkodva, egyetértve azzal a megfogalmazással, hogy elsődleges a családi nevelés, az óvoda ezt kiegészíti. Biztosítjuk a nyugodt, élménygazdag, beszélő környezetet,
harmonikus
személyiségfejlesztést,
az
figyelembevételével a cselekvő megtapasztalás élményét.
7
életkori
és
egyéni
sajátosságok
Tesszük ezt különös tekintettel a megismerő funkciók, a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő gyermekek nevelésénél. Az Országos Nevelési Alapprogramban és a Pedagógiai Programban megfogalmazott tartalmak minden gyermek számára szükségesek, a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekedünk az Ő esetükben is. Kialakítjuk a gyermek és környezete közötti szoros érzelmi kötődést a természeti, emberi, tárgyi környezet értékeinek, esztétikumának megismertetésével. Megalapozzuk a természet és hagyományok iránti fogékonyságot, a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások kialakulását. A művészetekben és hagyományokban rejlő erkölcsi és esztétikai értékek közvetítésével gazdagítjuk a gyermekek személyiségét, megalapozzuk az iskolai tanulást, a képességek, készségek, akarati tulajdonságok és társas kapcsolatok alakításával, a testi, lelki, szociális fejlesztéssel. Fő feladatunk az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
2.3.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: az óvodás gyermek egészséges, élményekben gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése; életkori sajátosságoknak és az egyéni fejlődés ütemének figyelembe vételével, sokoldalú készségfejlesztéssel az értelmi érettség biztosítása; rendszeres mozgással a testi képességek, az erőnlét, az önrendezett mozgás fejlesztésének elősegítése, mozgásigényének kielégítése; a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, kielégítése, és az önállósági törekvés elősegítése; a gyermek egészségének védelme, edzése, megőrzése;
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, és betartatása; a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; a környezet védelméhez, megóvásához, környezettudatos magatartás fejlesztéséhez kapcsolódó szokások alakítása;
8
megfelelő
szakemberek
bevonásával,
a
szülővel,
az
óvodapedagógussal
együttműködve prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési feladatok ellátása.
2.3.2. Érzelmi és erkölcsi nevelés a szociális fejlődés terén Érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést, elfogadást sugárzó nevelési légkör, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése. A szocializáció elősegítése a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt pozitív töltésű érzelmi kapcsolat
elősegítésével,
önérvényesítési,
a
szociális
kapcsolatteremtési
érzékenység,
képességek
a
megfelelő
fejlesztésével,
az
önértékelési, együttélés,
együttműködés szokásainak kialakításával, önmaguk és mások szeretetére nevelés. Elősegítjük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, ugyanakkor teret engedünk az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek; Elősegítjük annak elfogadását, megértését, hogy az emberek különböznek egymástól, elősegítjük az egymás megbecsülésére és tiszteletére való nevelést. A különleges gondozást igénylő gyermekek esetében segítjük a részvételt a közös játékban, a közösséghez való beilleszkedést és alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Különösen kiemelt a viselkedés szokás- és szabályrendszerének megismertetése, következetes betartása. Felhívjuk figyelmüket a viselkedés és következmény ok-okozati összefüggésére, megoldási alternatívákat kínálunk. Különösen fontos az akaraterő, az együttműködés képességének, az alkalmazkodás képességének erősítése. A
gyermek
érzelmein
keresztül
a
környező
világ
esztétikájának,
értékeinek
megismertetése, az abban megmutatkozó jóra, szépre, értékei megbecsülésére érzékenyítés, a gondoskodás, a felelősségvállalás igényének megalapozása, a szülőföldhöz való kötődés alapja. A megismerés folyamatában a sok közös élmény biztosításával, átélésével segítjük az erkölcsi tulajdonságok kedvező alakulását. A lassabban fejlődő gyermekek esetében, akik speciális törődést igényelnek, a megfelelő szakember segítségének igénybe vételét szorgalmazzuk a családokkal együttműködve. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
9
2.3.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés a szociális fejlődés terén Az anyanyelvi nevelés az egész napot átható valamennyi tevékenységben jelenlevő feladat. Fontos feladat a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermekek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylése. A gyermek természetes kíváncsiságára, megismerni akaró aktivitására építve, sokszínű élmény- és tapasztalatszerzéssel a természeti - emberi - tárgyi környezet iránti nyitottság, érdeklődés fokozása, tanulási vágy kialakulásának elősegítése. Az anyanyelvi nevelés nemcsak az ismeretnyújtás eszköze, hanem szolgálja az esetleges nyelvi hátrányok csökkentését is. Felderítjük a gyermekek érdeklődési körét, igyekszünk a közös tevékenységekben való részvételt szorgalmazni, melyben sikerélményhez jutnak, valamint egymás megbecsülését kivívhatják. Célunk, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak bővítése, feldolgozása, értelmi képességei fejlesztésének elősegítése (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás). Olyan érdekes tevékenységeket kínálunk, melyekben a gyermekek szívesen vesznek részt, motiváljuk őket, érdeklődésüket fenntartjuk képességeik fejlesztése érdekében. A környező világ megismerése során a szervezett és spontán tevékenységek lehetőséget adnak a szemlélet formálására, a természethez való pozitív viszony megteremtésére, az egyén és társadalom számára fontos magatartás és viselkedésformák elsajátítására. Kiemelten fontos a környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátítása. A világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésekor lehetőség van a valósághű észlelésre, információk befogadására, megőrzésére, felidézésére. Alakulnak a közös munkához szükséges tulajdonságok, szokások, képességek. A mozgásos tevékenységben szintén jól fejleszthető az alkalmazkodóképesség, szabályok betartása, testi képességek fokozása, a kitartásra és a figyelemre való nevelés. Rögződnek a térbeli irányok, viszonyfogalmak, a mozgásos emlékezet. Beszélő környezetet biztosítunk a helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, az óvodai nevelőtevékenység egészében. A gyermek fő tevékenységében, a játékban bővítjük - elsősorban fejlesztő játékok segítségével - a gyermekek szókincsét, segítjük az észlelést, érzékelést, értést, képek és mozgás felhasználásával.
10
A kommunikációs készség fejlesztése történik a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával a szervezett és kötetlen, spontán, változatos tevékenységeken keresztül, meghitt beszélgetések lehetőségének megteremtésével. Közlő és befogadó szerepet gyakorolunk a hétköznapi helyzetekben. Megteremtjük a nem verbális kommunikáció és szóhasználat egységét. Programunk él a művészetek erejével, e műveltségi területek hozzájárulnak a személyiség kialakulásához, a képességek fejlesztéséhe, erkölcsi neveléshez. Aktív befogadásra és alkotásra késztet, hozzájárul a szellemi és lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia az erkölcsi érzékenység kialakulásához. A rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is kiemelt szerepe van a cselekvő megismerésnek, mely mélyíti a megismerést és fejleszti a kreativitást. Közben lehetőség teremtődik az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósításra. A mese, vers tevékenység az alkotásokon keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttatja a gyermekeket a világról, természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű
viszonyulásról.
A
mesék
hozzájárulnak
a
gyermek
személyiségének,
gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához, gyönyörködtet. Az ének-zene, énekes játék tevékenység során a zenei kifejező eszközök megismerésére kerül sor természetes módon, aktív mozgással és énekléssel. Előtérbe kerül a téri tájékozódás, a nagy- és finommozgások gyakorlása a játékok közben, és a magabiztos fellépés kibontakoztatása. A gyermek megismeri közben önmaga képességeit, fejlődik zenei alkotókészsége. A népi játékok párbeszédei viselkedési mintákat adnak. Kialakul a térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus, szép, kontrollált mozgás. A közös együttjátszás segíti a társas kapcsolatok alakulását. A rajz, mintázás, kézimunka nagymértékben hozzájárul a megismerő funkciók fejlődéséhez, mivel közvetlen megtapasztaláson, élményeken alapul a közvetlen és tágabb környezetünkben. Gondolkodtat, hiszen tudatosítja az azonosságokat, különbözőségeket, téri helyzeteket jelenít meg, értelmez. Alkotásra ösztönöz, a különböző technikákkal segíti az önkifejezést. A tervező, alkotó, konstrukciós képességeket fejleszti. Megismerteti a „vizuális nyelvet”, annak értelmezését, segíti a téri helyzetek időbeni folyamatok felfogását is.
Tudatosodik
a
testséma,
a
test
11
mozgása
a
képi
megfogalmazásban.
2.4. A sajátos nevelési igényű, ill. különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek jogait a 2003. évi CXXV. törvény, a Köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az Alapító okiratban megfogalmazottak szerint Óvodánk feladata: Különleges bánásmódot igénylő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján. Olyan különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési igényű), beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése a szakértői bizottság véleménye alapján, akik életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas
kapcsolati
problémákkal,
tanulási,
magatartásszabályozási
hiányosságokkal
küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciát mutat. Különleges bánásmódot igénylő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése. Cél Segíteni a gyermekek beilleszkedését, integrálását, fejleszteni képességeiket szakemberek segítségével. A módosított feladatvállalás tükrében óvodánk az alábbi területeken, és mélységben tudja ellátni /jelentkezésük esetén/ az SNI, a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket /feltételek biztosítása, szakmai munka hatékonysága, jövőbeni tervek/. Feladat Felkészülés az SNI, a különleges bánásmódot igénylő gyermek/ek/ érkezésére /tájékozódás, szülők, gyermekek, családokkal való együttműködés, megértés, elfogadás, tolerancia, empátia/.
Az SNI gyermeket nevelő családokkal megfelelő mélységű kapcsolattartás.
Kapcsolatfelvétel Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Korai Fejlesztő Központ szakembereivel, /gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus,/ és a Fenntartóval.
12
A kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia kidolgozása /gyógypedagógus/, egyéni motiváció megteremtése, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó egyéni differenciált nevelés biztosítása az óvodában töltött időben.
Intenzíven figyelemmel kísérjük, hogy az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.
Boldog, és kiegyensúlyozott gyermekkor lehetőségének megteremtése, nyugodt, derűs szeretetteljes légkörben az „alkotó életvitel” lehetőségének felkínálása a bátorító nevelés értékeinek közvetítésével.
A későbbi önálló élet lehetőségéhez való hozzásegítés / képességek, készségek alakítása, főként az önkiszolgálás terén/. Az „önállósodás segítsége”.
A fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül a megfelelő tárgyi, és személyi feltétel biztosítása az eredményes neveléshez.
Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, szocializációs lehetőségek teremtése: Megfelelő élethelyzetek teremtése, a kialakult reflexek, készségek erősítése; Kellő, megfelelő mértékű segítségnyújtás feladatvégzés közben, és egyéb élethelyzetekben. /óvodai dolgozók, gyógypedagógus együttműködése/; Megfelelő idő biztosítása a feladatok, cselekvések elvégzéséhez /türelem, biztatás, pozitív példaadás, megértés, elfogadás/; Fokozatosság betartása minden területen: beilleszkedés a csoportba, új sémák mutatásakor „tanulási” helyzetben, változó szituációban, csoport-események során; Megszokható, behatárolható időkeretek adása, viszonylag állandó tárgyi környezet biztosítása; Az érzelmi-akarati élet megnyilvánulásainak tolerálása, érzelmi biztonság megteremtése /pozitív érzelmi viszony lehetséges kiépítése/ ragaszkodás, kötődés, szeretet/; Szocializációs színtér biztosítása, /meghatározó élményhez juttatás természetes élethelyzetek átélésével/; Kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése, /példaadás, szereptanulási szituációk, magatartási, és viselkedési sémák utánzásának, lehetőségei/; Játék – lehetőség minden mennyiségben.
13
Az Óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítő dolgozók feladatai:
Érzékennyé, elfogadóvá válni, empatikusan, türelemmel és megértéssel fogadni az esetlegesen bővülő, más nevelési helyzetet teremtő csoportszerkezetet /SNI, különleges bánásmódot igénylő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érkezése a csoportba/.
Szeretetteljes,
biztonságos,
gyermekközeli
csoportlégkör
megteremtése/
egyszerű,
hangulatos dekoráció, biztonságos gyermekbútorok, eszközök/.
Nevelési elveiket /egy csoportban dolgozók/ összehangolják, egységes módszereket, technikákat dolgoznak ki, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, individuális módszereket, technikákat alkalmaznak.
A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján, szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja.
Türelmes, toleráns, empatikus, pozitív modell gyermeknek, szülőnek egyaránt /magatartás, viselkedés, beszédstílus/.
Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.
Együttműködik az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő gyermek-/ek/ fejlesztését végző szakemberekkel, gyógypedagógussal a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
Rugalmas szervezési kereteket alakít ki, lehetőséget ad az SNI, a különleges bánásmódot igénylő, a hátrányos, a halmozottan hátrányos gyermekek egyéni foglalkoztatásához.
A nevelési szituációkat átlátja, dicsér, megerősít, bátorít, ösztönöz, egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.
Érzéseit vállalja, azokon uralkodni tud, képes a problémaszituációkban a gyermekeket a megoldásban segíteni, szükség esetén megnyugtatni a gyermekeket.
Lehetőségeihez mérten képzi, fejleszti szakmai, módszertani kultúráját, képes az „új” befogadására. Az SNI, és különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni/vagy csoportos fejlesztése
elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészülhet a társszakmák – pszichológiai, orvosi –terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges.
14
Feladata: Elsődlegesen megismerkedik óvodánkkal, főként azzal a csoporttal, ahová a gyermek járni fog.
A Szakértői Bizottság által kiadott szakvéleményt a gyermek érkezésekor /esetleg előzetes szülői megbeszélés alkalmával/ átnézi, az egyéni fejlesztési tervhez a gyermeket különféle csoporthelyzetekben megfigyeli, majd a tervet az óvónőkkel együttműködve elkészíti. Az SNI és különleges bánásmódot igénylő gyermek fejlesztési tervét kidolgozza, a fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetõséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosipszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építi.
Az abban szereplő eljárásokat, módszereket alkalmazza, sokrétű játékszituációt teremt, módszertani kompetenciájának birtokában a gyermeket sokoldalúan, egyéni képességéhez mérten fejleszti.
Segíti az óvodapedagógust a pedagógiai diagnózis értelmezésében, fejlesztési tervének megírásában.
Meghatározott időnként tájékoztatja a gyermek óvónőit, a gyermek szüleit az elért eredményekről, a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával /haladási tempó, megszerzett, illetve belsővé vált képességek, készségek, további fejlesztési irányok…/.
Együttmûködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait.
Figyelemmel kíséri a gyermek haladását, vezeti az adminisztrációt, a szükséges kontrollvizsgálatok időpontját figyelemmel kíséri.
Megteremti a gyermek fejlődéséhez szükséges nevelési helyzeteket, egyéni bánásmód, türelem az esetleges lassabb tempó, érzelmi megnyilvánulások tolerálása, „értő” szükség szerinti segítségadás – segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában.
Javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez iazodó környezet kialakítására.
Segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetõségérõl.
részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjába Az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében az alábbi mozzanatokat
tartjuk fontosnak, az egészséges életmód alakításának, a gondozási teendők eredményes megvalósítása érdekében: 15
Kiszámítható, biztonságot nyújtó napirend biztosítása, átlátható, és érthető szokás, szabályrendszer fokozatos kiépítése.
Megfelelő időt, tágabb határokat engedünk a gondozási szokások elsajátítására /nem túl sok, de érthető, világos szabályrendszer/.
Fontos momentum az utánzás lehetősége, a felnőtt általi példamutatás, az eredményesen teljesített feladatok utáni dicséret, /örülünk minden „sikernek”/.
Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, speciális „sérülési” területeit, ennek megfelelően segítjük őket, nem helyettük tevékenykedünk.
A nevelési célok megvalósításához, a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.
Toleráljuk az esetlegesen váratlan helyzetekben előforduló érzelmi megnyilvánulásokat.
Alkalmazzuk a bátorító nevelés alapelveit /pl.: önbizalom, akaraterő, tennivágyás erősítése/.
Építünk a motiválhatóság „csírájára”, minden kisgyermekben ott szunnyad a kíváncsiság, cselekedni akarás. A sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket fejlettségi
állapotukhoz mérten, egyéni bánásmódban részesítjük, őket semmilyen tevékenységtől el nem különítjük, együttneveljük ép társaikkal, a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségleteket figyelembe véve. Óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Az eltérő fejlődési mutatók, jellemzők árnyaltabban jelentkeznek, a kiindulási fejlettségi állapothoz képest. Önmagához
képest
fejlődjön,
sérülése
mértékétől
függően
fejlődjön
alkalmazkodóképessége, önállósága, együttműködő képessége. Legyen önbizalma, pozitív énképe, képes legyen az iskola megkezdésére. Képes az alapvető önkiszolgáló tevékenységekre. Ismeri az evőeszközök használatát, az öltözködési mozzanatok sorrendjét. Életkorának és állapotának megfeleljen az edzettsége. Érzelmi nevelés és szocializáció: Feladatunk figyelembe venni az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fokozottabb
érzékenységét,
ragaszkodását,
esetenkénti
érzelmi
bizonytalanságát,
megteremteni annak lehetőségét, hogy egyenrangú és értékes tagjai lehessenek a közösségnek, aktívan, hangulatuknak, érdeklődésüknek megfelelően vehessenek részt a mindennapokban.
16
Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség formálása, erősítése, a társas kapcsolatok mélységének fejlesztése. Családtagjainak segítségadás, együttműködés /szakemberek ajánlása, egyéb tájékoztatás, felvilágosítás lehetőségének megkeresése, beszélgetések…/. Az ép gyermekeknek és szüleiknek tapintatos felkészítése az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermek csoportba érkezésére /előadás, csoportmegbeszélés a gyógypedagógus tájékoztatója, egyéb lehetőségek/. Olyan otthonosan berendezett csoporttal várjuk az idekerülő gyermekeket, melynek szín- és formaharmóniái, kis "kuckói" arra ösztönzik, hogy szívesen, boldogan jöjjön óvodába. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából példa értékű a mi viselkedésünk, esztétikai fellépésünk, ami nagyon lényeges szempont a közösségen belül és kívül is. Saját sérelmüket társaik szemszögéből is megláttatjuk velük, elkerülve ezzel az esetleges agresszív viselkedést. A negatív viselkedés elkerülését azok következményeinek megláttatásával és pozitív példaadással érjük el, egyre szorosabb megközelítésben azon cél felé, hogy a gyermek önmagától lássa meg, mely szituációban, mi a helyes viselkedés. Arra neveljük őket, hogy úgy bánjanak másokkal, ahogy szeretnék, hogy velük is bánjanak. Ezt a pozitív viselkedés kiemelésével, dicsérettel és saját példamutatásunkkal erősítjük. A jó és a rossz felismerését azok párhuzamba állításával segítjük. Folyamatos mintaadással neveljük őket a kérem-köszönöm, udvariassági formák belsővé válására. Éreztetjük a gyermekekkel, hogy tiszteljük érzéseiket, átérezzük problémáikat, növelve ezzel bizalmukat irántunk és komfortérzetüket a társas közegben. Beszédkedvüket felébresztjük és fenntartjuk, a szorongásmentes kommunikáció feltétele a későbbi életszakasz eredményességének. A óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Megismeri az óvodai dolgozókat, elfogadja csoporttársait /érzelmi kapcsolatot alakít ki velük, elemi szinten ragaszkodik hozzájuk/. Képes egyéni fejlettségi szintjének megfelelő mértékben elfogadni a csoportban kialakult szokás, szabályrendszert. A játékeszközökön próbál megosztozni társaival. Együttműködik a vele speciálisan foglalkozó szakemberrel, érzéseit igyekszik kontrollálni. Szívesen beszél, kommunikációs /verbális, nonverbális/ képessége óvodába kerülésétől folyamatosan fejlődik, megérti ha hozzászólnak, s Ő is „érthetően” megérteti magát közössége tagjaival /kifejezésmódja gazdagodik/.
17
Az Őt fejlesztő szakember véleménye, a Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a fejlődési szintjének megfelelő iskolai életmódra /további fejlesztésre/ alkalmassá válik. Anyanyelvi és értelmi nevelés, fejlesztés: Cél A sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrálása a gyermekcsoportba, a folyamatos beilleszkedés lehetőségének felajánlása, segítése. Egyéni képességének, fejleszthetőségének mértékétől függő, az Őt megillető fejlesztési lehetőség, a tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés lehetőségének biztosítása. Feladat A gyermekeket a tevékenységek során élményekhez, tapasztalatokhoz juttatjuk. Ezek alapján szereznek sokrétű ismereteket, /tanulnak/ és általuk fejlődnek. A tevékenységekbe bekapcsolódás kötetlen a gyermekek számára, az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermek érzelmi életének, hangulatának, motivált állapotának, egyéni tempójának és fejlettségi szintjének megfelelően vesz részt a mindennapok eseményeiben. A sajátos nevelési igényű és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeink számára kiemelt feladataink, az eredményes fejlesztés, és beilleszkedés érdekében: Elsődleges feladatunk a gyermekek megfigyelése, megismerése. Az így felfedezett képességbeli
és
készségbeli
hiányosságokat,
elmaradásokat
különböző
megoldási
lehetőségekkel feladatunk fejleszteni. Mozgásterápiák és speciális fejlesztőprogramok alkalmazása /a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus segítségével/. A zavarok korai felismerése, a szakemberek mielőbbi bevonása a terápiába, az óvodai nevelés keretein belül. Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek/ek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. Nevelésünkben kulcsfontosságú a széleskörű mozgásfejlesztés, mely programunk kiemelt feladata: koncentrációképesség növelő hatásúak az egyensúly gyakorlatok, mozgásos játékokkal elősegítjük a testséma alakulását, mely a mozgáskoordinációt és az észlelést erősíti, térorientációs gyakorlatokban kell a gyermekeknek önmagukat elhelyezni a környezetében,
18
vizuális észlelés fejlesztés, a szemmozgást gyakoroltató játékokkal, amelynek a finommozgás javulását, a szem-kép koordinációjának fejlődését eredményezi, az auditív észlelést fejlesztő feladatok a hangdifferenciát /irányhallást, hangerősség, hangminőség/ és ritmusérzéket fejlesztik, a tapintási gyakorlatok általánosan fejlesztő hatásúak /gondolkodás, finommozgás, megismerési folyamat/. Anyanyelvi nevelés fejlesztése a gondozási területeken: Egészséges életmód: óvónői viselkedési és nyelvi minta, beszédkedv felébresztése, két résztvevős beszédhelyzetek teremtése, artikulációs korlátok kiküszöbölése érdekében végzett tevékenység, nyelvi játékok a motoros funkciók fejlesztésére. Étkezés: ételek megnevezése, szókincsbővítés, udvariassági formák elsajátítása étkezés közben. Testápolás, öltözködés: gondozás közben folyamatos beszélgetés, testrészek, ruhadarabok megnevezése, sikeres próbálkozások dicsérete, segítség kérés megfogalmazása. A fejlesztő feladatok, gyakorlatok minden esetben alkalmazkodnak a gyermekek személyiségéhez és tudásszintjéhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szülők maximális tájékoztatásával, megfelelő szakemberek segítségét vesszük igénybe./ Szakértői Bizottság véleménye alapján, gyógypedagógus, fejlesztő pedgógus/. Az óvodáskor végére elérendő sikerkritérium: Rendelkezik elemi ismeretekkel önmagáról és környezetéről. Figyelemkoncentrációja, kitartása, erőfeszítése korának megfelelő. Kialakult, kooperációs, önálló döntési képessége van. Feladattudata megfelelő fejlettségi szinten van, érthetően, folyamatosan kommunikál. Végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét.
19
A játék: Cél A játékra nevelés az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél ugyanúgy történik, mint az épeknél, több türelemre, gyakorlási lehetőségre, s a játékeszközök használatának megtanítására, biztonságosságára nagyobb figyelmet kell fordítani. Feladat Differenciált egyéni fejlesztés az SNI, és a különleges bánásmódot igénylő vagy a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknél, illetve differenciált beszédfejlesztés az anyanyelvi kifejezőkészség nehézségeivel küzdő gyerekeknél az egyéni sajátosságok figyelembe vételével a játék kötetlen, szabad keretein belül, a fejlesztő játékok adta lehetőségek kihasználásával. Az együttélés szabályait úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek szabadsága és a mi nevelőmunkánk együttesen érvényesüljön. Anyanyelvi nevelés: 3-4 évesek:
hangok, szótagok, halandzsa ismételgetése, újbóli elmondása, tevékenységek közben folyamatos mondókázás;
4-5 évesek:
szerepjátékokban szófordulatok használata, beszédhelyzetek, beszédmódok gyakorlása, udvariassági formák használata;
6-7 évesek:
szabályjátékok közben a szabályok megfogalmazása, anyanyelvi játékok foglalkozásokon is.
Csoportszobáink mérete, alakja, elhelyezkedése adott, de ezen belül úgy alakítjuk a berendezést, hogy mindenféle játékhoz legyen megfelelő hely, elégséges mennyiségű játékeszköz, az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek is lehetősége legyen „kuckóba vonulni”. A gyermekek számára lehetőséget teremtünk arra, hogy akár több napon keresztül is ugyanazt játszhassák, ezzel alakítjuk kitartásukat, állhatatosságukat, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek szükségük van az állandóságra, megszokottságra, többszöri gyakorlási lehetőségekre. A 3-4 éves SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknél az eszköz birtoklása a cél, ezért figyelünk, hogy minden gyermek játékhoz juthasson, a nekik megfelelő eszközöket biztosítsuk. Fontos játéktevékenységük, a mozgás, a cselekvéssor öröméért végzik. Kellő lehetőséget, eszközöket, s megfelelő alkalmat, időt biztosítunk erre a játéktevékenységre. Megismerjük a gyermekek érdeklődését, képességeiket, előkészítjük és megtervezzük az egyénekre szabott fejlesztési területeket, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus iránymutatása alapján.
20
Minél több érdekes problémahelyzetet hozunk létre, így aktivizáljuk a gyermekeket a logikus gondolkodásra. A matematikai műveletek végzéséhez segítségül hívjuk a természeti, tárgyi környezetet (gesztenyék, levelek, fák, bokrok, virágok, épületek, közlekedési eszközök stb.) összehasonlítunk, összemérünk, számlálunk, különbözőségeket keresünk. Ébren tartjuk érdeklődésüket, motiválható állapotukban építünk a különféle cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésre. Hagyjuk a gyermekeket saját logikájuk szerint gondolkodni, és ha a kínálkozó lehetőségek közül nem fedezik fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni őket, több oldalról megközelíteni a problémát, de nem oldjuk meg a feladatot helyettük. Ezzel fejlődik logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és megoldó készségük. A SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermek nyelvi készségének fejlesztése is szakember segítségével történik, szorosan együttműködve az óvodapedagógussal, szülőkkel. A szülőknek segítséget kívánunk adni az igényes irodalmi anyag kiválasztásában /feszültségoldás, agresszió, szorongás levezetése…stb./. Ének-zene, énekes játék: A gyermekek szívesen hallgat zenét, éneket, alapvető „táncos elemeket, lépéseket” elsajátítanak. Hangulatuknak megfelelően bekapcsolódnak énekes-dalos játékokba, vagy figyelik társaik játékát. Alkalmanként ismerkednek a hangszerekkel, elsődlegesen a ritmushangszerekkel, hangjukat felismerik. Mese, vers, dramatizálás: Szívesen hallgat mesét-verset, néhányat segítséggel el is mond. Van kedvenc története, meséje, verse. Képes a társaival együtt bábjátékot, gyermekelőadást megnézni, bábbal játszani, esetleg dramatizált történetben szerepet vállalni. Rajz mintázás kézimunka: Az egész napi tevékenység során a gyermekeknek folyamatosan lehetőséget biztosítunk az alkotásra. A gyermek munkáját egyéni képességeihez mérten segítjük, pozitívan megerősítjük, így érzelmileg ösztönözzük őket a további alkotásra, mellyel képzeteik és manuális készségük fejlődik.
21
Várható fejlettség az óvodáskor végére: Szívesen hoz létre „alkotást”, választ a nap folyamán ábrázolós tevékenységet. Kitartóan,”türelmesen”,/ha elfárad, segítséggel/ befejez egy elkezdett tevékenységet/. Képes észrevenni neki tetsző szép dolgokat, ezt érzelmi tartalommal töltve ki is fejezi. Egyszerűbb munkafogásokat, technikákat elsajátít. Mozgás: Mozogni minden kisgyermek szeret, ép és különleges bánásmódot igénylő gyermek egyaránt, erre a szívesen végzett tevékenységre építjük minden kisgyermek mozgásfejlesztését. Cél A mozgáslehetőség során az egyéni különbözőségek, esetleges képesség zavarból adódó lemaradások korrigálása, gyengébb képességek javítása, a már elsajátított helyes mozgáselemek gyakorlása. Feladat Az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel megszerettetni a mozgást, esetleges ügyetlensége, kudarca ellenére is. Mozgásigényéhez megfelelő tér, idő, eszköz, egyéni segítségnyújtás, differenciálás biztosítása a nap egészében. Az elégséges segítségnyújtási szint biztosítása /csak annyit segítsünk, amennyire a gyermeknek feltétlenül szüksége van/. Játékos hangutánzással kísért mozgást mutatunk be, a mozgásformákat megnevezzük, hangsúlyt helyezünk a ritmusos játékokra. Az óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Szívesen vesz részt mozgásos játékokban. A számára kedvelt tornaszereket használja, az új szereket ki meri próbálni. Egyéni fejlettségi szintjének megfelelően feszültségét, örömét levezeti a nap folyamán mozgásos tevékenységekkel. Képes elemi szinten társaival együtt közös mozgásos játékokban rész venni. Munka jellegű tevékenység: Bevonjuk az SNI és a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket a fejlettségi szintjükhöz mért terhelhetőségi szintig, azokba a munkatevékenységekbe, amelyeket küzdve, de sikeresen el tud végezni. Mindig elegendő időt adunk a gyermekeknek, hogy egyéni tempójukban, megfelelően végezhessék el a munkafolyamatokat, sok-sok dicsérettel, megerősítéssel kísérve.
22
Anyanyelvi nevelés, a munkatevékenységek megnevezése, munkavégzés közben folyamatos kommunikáció. Az óvodáskor végére elérendő sikerkritériumok: Szívesen vállal egyéni megbízatást. Önállóan /kevés segítséggel/ végzi a személyes teendőit /terítés, ruházata rendbetétele/. A munkavégzés során fejlődik akaratereje, kitartása, alakul feladattudata. A munkavégzéshez használt eszközök használatát ismeri. Képes elfogadni segítséget, ha tud, segít a „kevésbé ügyeseknek”. Játéktevékenység után segít a játékok elrakásában, rendet tart öltözőszekrénye körül. Óvodánk gyermekvédelemi célja: A társadalmi lehetőségeket maximálisan kihasználva elősegítjük a SNI, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek egészséges személyiségfejlődését. Tanácsokkal, megfelelő szakmai segítség felajánlásával segítséget nyújtunk a szülői kötelességek teljesítéséhez. A családi nevelést kiegészítve neveljük gyermekeinket, együttműködve a szülőkkel. Az óvodai Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítetteknek megfelelően a különböző intézményekkel, különösen a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Logopédiai Intézettel szoros, együttműködő kapcsolatot tartunk. Intézményünk Alapító okiratának módosításának következtében kapcsolatunk kibővül a Gyógypedagógiai Intézmények szakembereivel, SNI és különleges bánásmódot igénylő gyermek/ek óvodánkba történő felvétele esetén. Feladatunk Az Alapító okiratunkban szereplő SNI, különleges bánásmódot igénylő (de nem sajátos nevelési
igényű),
hátrányos
és
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
fogadása
gyermekcsoportban történő integrált nevelése, szakszerű ellátásuk biztosítása, képességük, személyiségük fejlesztésének elősegítése szakemberek segítségével.
2.5. A nevelés rendszere, rendszerábrája Nevelési programunk a nevelés általános feladatai, a nevelés keretei, az óvodai élet tevékenységeinek kerete és tevékenységformái, valamint a kapcsolatok rendszere fejlesztési tartalmainak meghatározásával épül fel, szerves egységet alkotva, elősegítve a nevelési cél kiteljesedését. A fejlődés eredményei óvodáskor végén a nevelés fejlesztő hatását mutatják, amelyeket differenciáltan kezelünk, ismeretük és összevetésük az egyes gyermek fejlődési ütemével támpontot nyújt a nevelő munkánkhoz.
23
Nevelésünk rendszerábrája:
Cél, feladat A nevelés keretei Egészséges életmód alakítása
Erkölcsi és esztétikai nevelés
Értelmi és anyanyelvi nevelés A tevékenységek kerete: Évszakokhoz kapcsolódó népszokások és ünnepek. A program tevékenységformái Játék Külső világ tevékeny megismerése Mese, vers, dramatizálás Rajz, mintázás, festés, kézi munka Ének-zene, énekes játék Mozgás Munka jellegű tevékenység Kapcsolat rendszer Intézmények Fenntartó
Család Iskola; UPI
Nevelési Tanácsadó; Logopédiai Intézet; Szakértői bizottság;
Egészségü gyi szolgálat: orvos, védőnő
Gyermekjóléti Szolgálat
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
24
Közművelődési Intézmények
3. A NEVELÉSI PROGRAM TARTALMA 3.1. A nevelés keretei 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása Célunk Az egészséges testi-lelki fejlődéshez szükséges feltételek biztosítása. A gyermek testi szükségleteinek kielégítése, fejlesztésének elősegítése, egészségének védelme, edzése, megőrzése. Feladatunk Egészséges környezet biztosítása (óvoda helyiségei, udvar). Helyes életritmus, táplálkozás, testápolás, öltözködés, testedzés szokásainak kialakítása. Mindennapos mozgás, levegő, napfény, víz jótékony hatásával pihenés és alvás megszervezésével, egészségüket és testi épségüket megóvjuk. Csoportszobáink padló és falburkolatai jól tisztántarthatóak. Pasztellszínekkel, a színek harmonizációjával, esztétikus, jellemzően természetes anyagokból készült berendezési tárgyakkal meghitt, barátságos, praktikus és igényes belső tereket alakítunk ki. A természetes megvilágítást, a fény beáramlását és a megfelelő levegőcserét jól szolgálják a nagy ablakok. Ápolt, zöld növények és párologtatók biztosítják a megfelelő páratartalmat. A berendezési tárgyak gyermekméretűek, jól mozgathatóak, formai kivitelezésük és elhelyezésük balesetmegelőző. Figyelmet fordítunk arra, hogy a kézműves, élő és természetsarok fény közelben legyen, a gyermekek számára hozzáférhető térrel rendelkezzen, az itt elhelyezett anyagok, eszközök biztonságosak legyenek, a növények, kisállatok ne okozzanak betegséget vagy allergiát. Az öltözőkben, mosdókban átlátható, praktikus rendet alakítunk ki, a gyermekek személyes tárgyainak jellel ellátott helyet biztosítunk. E helyiségekben is ízlésesen, mértéktartóan, természetes anyagokból készített alkotásokkal, zöld növényekkel díszítünk. Esztétikus függönyökkel biztosítjuk az intim magányt a WC használat során. Óvodánk kertje, udvara az egészséges életmódra nevelés fontos színtere. Óvodakertünk forgalomtól elzárt területen helyezkedik el, jó adottságú, tágas, gazdag növényzete fokozza a levegő tisztaságát, felüdülést, kellemes közérzetet nyújtó természet közeli környezetet biztosít.
25
Óvodakertünkben napos, árnyékos részek váltakoznak, a füves, homokos részeket kővel kirakott utak osztják részekre. Az óvodakert és berendezése kialakításában arra törekedtünk, hogy sajátos körülményeink között megteremtsük a gyermeki tevékenységek optimális feltételét. A kisház manipulációs játékokra, kézműves tevékenységekre kínál lehetőséget. A természetes mozgások gyakorlására tágas füves terület áll a gyermekek rendelkezésére, mozgásfejlesztő eszközökkel (különböző mászókák, mászó vár, csúszda, hinták, labdák, kötelek, karikák stb.). A gyermekeknek lehetőségük van speciális mozgásformák gyakorlására is (pl.: kerékpározás, rollerezés, különböző szabályjátékok). A balesetek megelőzése érdekében gondot fordítunk a szokások, szabályok kialakítására. A homokozást, sarazást fontos gyermeki tevékenységnek tekintjük. Feltételeinek megteremtésében fokozott gondot fordítunk, fertőtlenítésére, napi fellazítására, locsolására, valamint a homokozó eszközök széleskörű kínálatának biztosítására. Az óvodakertben a gyermekeknek lehetőségük van évszakoknak megfelelő növény- és állatgondozásra (veteményes,- virágoskert, mini arborétum, madáretetők, itatók). Az udvari vizesblokkok a gyermekek felfrissülését teszik lehetővé, a vízzel való játékhoz adnak lehetőséget. Ebben a természet közeli épített környezetben óvodásaink élményeket, tapasztalatokat szereznek, a különböző tevékenységek közben szinte észrevétlenül erősödik pozitív érzelmi kötődésük a környezethez, természethez. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása: Helyes életritmus: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele a helyes életritmus kialakítása a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Nyugodt élettempót biztosítunk, életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően alakítjuk ki napirendünket, heti rendünket. A gyermekek egyik tevékenységből a másikba folyamatosan lépnek át időigényüknek megfelelően. A folyamatos, szabad játéktevékenységben, azonos időpontban és időterjedelemben ismétlődik az étkezés, a mindennapos mozgás, a szabadban tartózkodás tevékenységei, a mesélés és a pihenés, mellyel érzelmi biztonságot nyújtunk a gyermekeknek. A nap folyamán figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni szükségleteinek igényét, kielégítésével megteremtjük, fokozzuk biztonságérzetét, kellemes, jó közérzetét.
26
600-1030 1030-1200 1200-1250 1250-1500 1500-1800
Szabad játék, folyamatos reggeli,(fogmosás, gondozás) egyéb szervezett tevékenységek. Játék, séta, kirándulás, levegőzés, öltözködés, testápolás-gondozás, mindennapos mozgás a szabadban. Ebéd, testápolás-gondozási teendők Pihenő a korcsoportnak megfelelő idővel. Testápolás-gondozás, uzsonna, szabad játék, lehetőség szerint mozgás a szabadban.
Táplálkozás: A helyes táplálkozás az egészséges fejlődés feltétele. Az óvodás fejlődésére jellemző az erőteljes növekedés. Az óvoda három étkezést biztosít. A gyermekek különböző étkezési szokásait az óvónők kellő toleranciával elfogadják, a kezdeti étvágytalanságot és válogatást később ösztönzés, de nem kényszerítés váltja fel. Szomjúságukat a nap bármely szakában vízzel csillapíthatják. A tevékenységek közötti folyamatos átmenet lehetővé teszi a várakozási idő lehető legrövidebbre való csökkentését, a játékidő növelése érdekében. Testápolás, öltözködés: A rendszeres testápolással fokozzuk a gyermekek tisztaságigényét, elősegítjük egészségügyi szokásainak alakulását. A testápolás magába foglalja a higiénikus, intim toalett használatot, a rendszeres és szükség szerinti kéz -, arcmosást, fogmosást, az érzékszervek tisztántartását, ápolását, védelmét, esetenként a gyermek teljes mosdatását. A testápolási teendők végzésekor differenciált segítséget nyújtunk a gyermekeknek, a teendők egyre önállóbb elvégzésére szoktatjuk. A gyermek célszerű, kényelmes ruházatát (külső-belső hőmérséklethez igazodó, könnyen fel- és levehető cipő, váltóruha, pizsama, tornafelszerelés) a szülőkkel együttműködve biztosítjuk. A gyermek bőrfelülete vékony, hőszabályozása még nem tökéletesen fejlett, legmegfelelőbb a réteges öltözködés. A gyermeki önállóság fejlődését elősegítjük az öltözködés - vetkőzés sorrendjének és technikájának bemutatásával, szokásainak türelmesen kiváró alakításával. A gyermeket önmaga és környezete rendjének és esztétikájának megtartására szoktatjuk, ezzel hozzájárulunk a higiéniai és esztétikai igényük kibontakoztatásához.
27
Kialakítandó egészségügyi szokás a test tisztántartása. Mindezek záloga a gyermek - óvónő, gyermek - dajka közötti meghitt, megértő, elfogadó kapcsolat, a természetes testközelség megléte, mely szerető, biztonságos légkört nyújt számára. Mozgás, edzés: Elősegítjük, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Minden időszakban biztosítjuk a gyermekek szabad levegőn tartózkodását, évszaknak, ill. időjárásnak megfelelő mértékben. A mindennapi mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életünknek, teremben és szabadlevegőn egyaránt. A gyermekek a természetes nagymozgásokat szabadon gyakorolhatják különféle eszközökön. Emellett
néhány
percig
tartó,
szervezett,
játékos
mozgástevékenységgel
fejlesztjük
mozgáskoordinációjukat. Fenntartói támogatással a gyermekek, egészségük megóvása érdekében, gyógytestnevelési ellátásban részesülnek. Pihenés, alvás: A gyermekek alvásigényének egy részét az óvodában elégítjük ki. Biztosítjuk a terem kiszellőztetését, a nyugodt pihenés feltételeit, a csendet, a biztonságérzetet. Az elalvás előtti rövid ideig tartó mese, vers, dúdolás, pihenésre hangolja a gyermekeket, melynek időtartama az életkori és egyéni igénynek megfelelően alakul. A pihenőidőt óvodánkban korcsoportonként a következőképpen alakítottuk ki: Kis csoport
2 óra 30 perc
Középső csoport
2 óra
Nagy csoport
1 óra 30 perc
A szülők figyelmét fokozottan ráirányítjuk az életkornak megfelelő éjszakai és a napközbeni pihenőidő biztosítására a gyermekek számára. A fejlődő szervezetnek szükséges a pihenés, a belső szervek egészséges működéséhez is.
28
A gyermek egészségének védelme: A gyermekek testi fejlődésének érdekében fontos feladatunk az otthoni életritmus, étkezési és egyéb szokások megismerése, valamint a fejlődést szolgáló egyéni, differenciált segítés megvalósítása a készségek, szokások kialakításában. A nevelési folyamatban figyelemmel kísérjük a gyermek egyéni adottságait, aktuális egészségügyi állapotát, személyi gondozottságát. Alapvetőnek tudjuk és megvalósítjuk az egészséggondozás kiszélesítését a gyermek egészségének megőrzése érdekében, valamint a szoros együttműködést a szülővel és szakemberekkel a megelőzés és/vagy speciális fejlesztés érdekében. További feladataink: A személyi, tárgyi, higiénikus feltételek biztosítása (felnőttek személyi higiénéje, kultúrája, önmaguk egészségének ápolása; a tárgyi környezet tisztasága, gondozottsága). A gyermekek egészségének, testi épségének védelme, a balesetek megelőzése (biztonságos tárgyi felszerelések, hibaforrások megszüntetése, egészségi állapot figyelemmel kisérése, fertőző megbetegedések megelőzése, baleset megelőző szokások, szabályok kialakítása, megfelelő ismeretek elsősegélynyújtásról, és azok megbízható alkalmazása, szükség esetén hiánytalanul felszerelt és állandóan pótolt egészségügyi láda biztosítása). Kisebb rendellenességek megelőzése, korrekciója (korábbi betegségek ismerete, a szükséges szakorvosi vizsgálatra utalás és eredményeinek ismerete, hallás,- látás,- ortopédiai,fogászati szűrés, pszichológiai-pedagógiai szakszolgáltatás igénylése), a segítségnyújtásban a családhoz illesztett megoldásait választjuk. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Testi szükségleteiket jelzik, képesek szándékosan irányítani, teljes önállósággal végzik az önkiszolgálást. A testápolási szokásoknak megfelelően, önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, a villát és a kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Teljesen önállóan öltözködnek, a ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Ruhájukat esztétikusan összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, az esztétikus megjelenésre. 29
3.1.2.
Az erkölcsi és esztétikai nevelés
Célunk A gyermekek tulajdonságainak és képességeinek kibontakoztatása az óvodai közösségben az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével és a szép iránti fogékonyság felébresztésével. Feladatunk Pozitív érzelmi viszonyok kialakítása felnőtthöz, gyermekhez, társas kapcsolatok kialakítása, akarati tulajdonságok megalapozása. Esztétikai érzelem és fogékonyság fejlesztése. Esztétikus magatartás kialakítása. Az óvodáskorú gyermekek életkori sajátossága, hogy érzelmek vezérlik. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a gyermeket az óvodában meleg, barátságos, szeretetteljes, nyugodt légkör vegye körül. Ebben a légkörben alakul a gyermek érzelmi kötődése felnőtthöz, ill. társaihoz, mindez nyugodt játékra, cselekvésre ösztönzi őket. Szeretetet, megértést, elfogadást közvetítünk, érzelmi támaszt, biztonságos személyes kapcsolatokat alakítunk ki. Az óvodapedagógus modell értékű. Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek kapcsolatában a pozitív érzelmi töltést erősítjük. A gyermeket elfogadjuk olyannak amilyen, próbálkozásainak, a sikerek, kudarcok átélésének teret engedünk oly módon, hogy a gyermek mindenkor érezze, biztosan számíthat megértésünkre, segítségünkre. Az életkorra jellemző érzelmi dominanciákat figyelembe vesszük, helyzeteket teremtünk az érzelmek sokszínűségének átélésére, az érzelmekre hatva segítjük a fejlődést. Elősegítjük a szociális érzelmek, az együttműködésre való nyitottság, segítőkészség, önzetlenség és a kommunikáció sokszínűségének fejlődését. A nehezen szocializálható, lassan fejlődő gyermekek esetében, akik alacsonyabb fejlettségi szinten állnak, érzékszervi, értelmi téren hátrányos helyzetűek, netán halmozottan hátrányos helyzetben vannak, a megfelelő szakember közreműködését szorgalmazzuk, a családdal összefogva, az együttműködés lehetőségeit kiaknázva, a gyermek fejlődése érdekében. A gyermekek esztétikai érzelmeit a belső-külső óvodai környezet esztétikájának megteremtésével, a természeti, emberi alkotások élményeivel formáljuk. Biztosítjuk a barátságos, otthonos életteret, melyet mi, óvónők alakítunk ki, alkalmaknak megfelelően, esztétikusan díszítünk. Ebben a tevékenységben a gyermekek koruknak megfelelően vesznek részt. Meghatározott céllal, a gyermekek otthonosan mozognak épületen belül.
30
A tevékenységek mély nyomot hagynak a gyermekekben, ha ezek megelégedettség érzetét keltik, kialakul igényességük környezetükkel és önmagukkal szemben (pl. szép terítés, szép építmény, rajz, alkotása, játékok ízléses elrendezése). A szép érzékletükre hat, érzelmeket vált ki belőlük, gondolatokat ébreszt, érdeklődésüket formálja. Az óvodai élet változatos tevékenységeiben élményeket, tapasztalatokat nyújtunk, segítve az intellektuális érzelmek, a problémamegoldás, az életviteli-, magatartási-, cselekvési szokások fejlődését. Az óvodába lépés kezdeti időszaka különösen nagy körültekintést igényel az óvónőktől és a dajkáktól egyaránt. Több alkalom előzi meg az óvodába lépés első napjait: óvoda bemutatása, bemutatkozás: Házirend, Pedagógiai Program, Éves Program, Hagyományok; jelentkezés – beiratkozás; szülői értekezlet, egyéni beszélgetés; közös játszó délelőtt gyermekekkel, szülőkkel, ismerkedés egymással, óvoda dolgozóival…; A gyermekek fokozatosan növekvő idővel kapcsolódnak be az óvodai életbe érzelmük alakulásának megfelelően, melyet a szülőkkel egyeztetünk. Fontos, hogy a kialakítandó szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, sok-sok bátorítással, szeretettel, megértéssel és tapintattal. Megteremjük, valamint a szülőkkel közösen alakítjuk az óvodába illeszkedés feltételeit: az új kiscsoportos gyermekek számára az óvónő által készített egyszerű ajándékkal kedveskedünk; a csoportokban maradó gyermekek érzelmi felkészítése az újak fogadására; a „szülős” beszoktatás lehetőségének kihasználásáról a szülő és óvónő közösen dönt, a gyermek érdekeit szem előtt tartva; gondoskodó figyelemmel, megértéssel segítjük a beilleszkedést; a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. Az óvónők csoporton belül minden gyermeknek tároló helyet biztosítanak, ahova „alvókájukat”, egyéb kedvenc „értékeiket” rakhatják, ezzel is fokozva biztonságérzetüket. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, eközben alakul egymáshoz való viszonyuk. Óvodánkban a szocializációt nem csak a csoporton belüli élmények, tapasztalatok erősítik, hanem intézményi szintű közös hagyományok, rendezvények is. Elősegítjük az egymás iránti szociális érzékenységet és türelmet, azt az érzést, hogy jó másoknak adni, segíteni, és segítséget kérni, elfogadni. 31
Elősegítjük az emberi kapcsolatokban való tájékozódás fejlődését, baráti kapcsolatok kialakulását. Utánzásra, az együttműködésben alkalmazkodásra késztetünk, segítjük a szocializáció egyre magasabb szintjének kialakulását. A beszoktatás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermekeket a szociális tanulás folyamatában. Vágynak egymás társaságára, de viselkedésnormáik nincsenek ezzel arányban. Nem tudják, milyen magatartással lehet örömteli együttlétet biztosítani. Ezeket a magatartási formákat az óvodai közösségben sajátítják el, az óvónő magatartása erre mintát kínál. Ezért fontos sokszínű, gyermekek számára érdekes, többféle tevékenységet biztosítani, amiben érdeklődésének megfelelően vehet részt mindenki. Ésszerű kereteket adó szokás - szabályrendszer kialakításával fokozzuk a gyermekek biztonságérzetét és megteremtjük az őket nevelők közötti összehangolt, egyező nevelő hatások érvényesülését. Tudjuk, hogy minden gyermek önálló személyiség és céljai megvalósításához igényli a felnőtt támogatását. A legfontosabb feltétel az érzelmi kapcsolat megteremtése. Óvodába lépéstől törekszünk a gyermekszerető, nyugodt, családias légkör kialakítására. A tartalmiságában napirendkövető szokások rendszerének kialakításában a gyermekek ismeretére alapozunk, arra törekszünk, hogy a szokások pozitív érzelmeket váltsanak ki. A túl sok tiltás passzívvá teszi a gyermeket, a korlátlanság pedig indulatokat gerjeszt. Óvodáskorban a gyermeken az érzelmek uralkodnak, ezért ingerlékeny, érzelmei változékonyak, gyenge tolerancia jellemzi őket. A fejlesztés során ezért:
megnevezzük az érzelmeket;
értékeljük, dicsérjük a gyermeket;
elmondjuk, hogyan lehet kifejezni a nemtetszést, verekedés helyett;
sikertelenség esetén segítünk;
meghallgatjuk figyelmesen a gyermeket;
együttérzésünket kifejezzük;
a kívánságát legalább képzeletben teljesítjük (bárcsak lehetne...)
megbeszéljük, mit tehet a tiltás helyett;
elismerjük a kívánságait, de megfogalmazzuk a korlátokat;
a teljesíthetetlen helyett alternatívákat kínálunk.
A szabályok szükséges mértékű határokat jelölnek, nem sértve, meghagyva a gyermeki öntevékenység szabadságát.
32
Segítjük a szokások, szabályok fontosságának felismerését, az értékrend elfogadását, belsővé válását. Együttérzésre, segítőkészségre, önzetlenségre, figyelmességre, együttműködésre szoktatunk, konfliktus-megoldási módokat modellálunk, támogatjuk a szociálisan elfogadható önérvényesítést, a konfliktust okozó gyermek megfelelő megoldásra irányuló törekvéseit. Az eltérő képességű és tulajdonságú gyermekek között megkeressük az optimális fejlődést leginkább segítő egyéni bánásmódot, a gyermekek viselkedését, társas kapcsolataiknak alakulását figyelemmel kísérjük, segítjük. Az egyéni, differenciált nevelés valamennyi óvónő felelőssége és kötelessége, magába foglalja a sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő, de nem SNI-s, a hátrányos, halmozottan hátrányos, /veszélyeztetett gyermekek speciális gondozását és a tehetséggondozást egyaránt. Minden csoportnak van hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, mely egyéni színezetet ad, ezzel is mélyítjük a gyermekek együttérzését, közösségi összetartozását. Az esztétikus nevelés komplex és mégis egyedi folyamatában az egész személyiségük fejlődik. Alakul az alkotásvágyuk, az önálló alakító-alkotó képességük, a nyitottságuk, fogékonyságuk a művészetek iránt. Az esztétikus környezet hat a gyermeki magatartásra. A személyek viselkedése, ízlése tükröződik a gyermekek magatartásában. Éppen ezért törekszünk a harmónia és a rend, az egyszerűség és tisztaság megteremtésére, mely az esztétikai ízlés kifejlődését mozdítja elő. Tudjuk, hogy ha a csendes beszéd igényükké válik, akkor a gyermekek elutasítják az ettől eltérőt, a hangost, a durvát, a közönségest. A kapcsolatok erősítését szolgája a társuk megbecsülése, értékelése, kölcsönös eredmény keresése, melyből mellőzzük a megbántást, a hibáztatást, a gyakori bírálatot. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlesztjük a felnőttek példamutatásával, türelmével, bizalmával. Minden gyermeknél örülünk, dicsérjük, erősítjük a kis előrelépéseket is. Erősítjük az önbizalmát, a bátorságát, a kitartását, támogatjuk önállósuló törekvéseit. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, a felnőttekhez, ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekek igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Képesek egymásnak segíteni, együttműködni, konfliktus-megoldási módokat ismernek, önállóan is alkalmaznak.
33
A megkezdett tevékenységet, vállalt feladatot befejezik, igyekeznek legyőzni az akadályokat. Szívesen mesélnek, szabadon kifejezik magukat, képesek élményeiket mondatokban elmondani. A tevékenységnek megfelelő helyes magatartás válik jellemzővé. 3.1.3. Anyanyelvi és értelmi nevelés Célunk Ébren tartani a gyermekek intellektuális érdeklődését, ráébreszteni őket az örömre, melyet a sikeres szellemi tevékenység okoz. Feladatunk A gyermekek meglévő ismeretének rendszerezése és bővítése, értelmi képességeik fejlesztése. Beszélő kedv, beszédértés fejlesztése az óvodai életben. Az értelmi és anyanyelvi nevelés egymással szoros kapcsolatban az óvoda mindennapos életét áthatja. Fontosnak tartjuk a gyermekek tapasztalataira, egyéni és közös élményekre, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve, az utánzásra épülő tanulással együtt, a cselekvés, a tevékenység, a beszéd és gondolkodás egységét. Az ismeretek rendszerezésével bővítjük a gyermekek tájékozódását, segítjük őket a szűkebb, tágabb környezet megismerésében, az érzékelés, észlelés és a hozzákapcsolódó finommotorikus funkció fejlesztésével. Mindezzel elősegítjük a gyermekek értelmi képességeinek fejlődését, emlékezetét, képzeletét, gondolkodását, figyelmét, megfigyelőképességét. Tevékenység közben fedeznek fel összefüggéseket, levonnak következtetéseket, elemeznek, összehasonlítanak, elvonatkoztatnak. Mindezeket spontán módon megfogalmazzák, így bővül a szókincsük, kifejezőkészségük csiszolódik. Közben fejlődik emlékezetük, képzeletük. A gondozás, egészséges életmód cselekvéseinek természetes kísérői a párbeszédek, beszélgetések, a szükségletek szóbeli kifejezése, amelyek elősegítik az érzelmi kötődéseket, a beszéddel történő kapcsolatteremtést, a beszédkészség, mondatalkotás fejlődését, a szókincs gyarapodását, a kommunikáció különböző formáinak elsajátítását. Beszédviselkedésünkkel példát mutatunk, tevékenységeinket szókincsbővítő beszéddel kísérjük, elősegítjük a szóbeli közlések követésének, megértésének fejlődését, serkentjük a gondolkodást. A gyermek cselekvései közben megismeri testrészei, érzékszervei, a használt eszközök, tárgyak, mozgások, mozdulatok, az ételféleségek ízének, színének, nevét. 34
A fogalmak jelentést kapnak a konkrét tevékenységekben, a fejlődés során a gyermek képessé válik a megismert szavakat más helyzetekben is alkalmazni. Figyelembe vesszük, hogy az óvodás gyermek nyelvkészletében szóbeliséghez kötött, fejlődésében fontos a környezet beszédmintája. A nevelési folyamatokban oldott beszédlégkört alakítunk, példamutató beszédviselkedést valósítunk meg: nyelvtani szabályoknak megfelelő, érzelmekre ható, megértést segítő, hiteles, beszédritmusa életkorhoz igazodó, beszéddallama a mondanivaló jellegéhez alkalmazkodó, szóhasználatában, mondatalkotásában egyszerű, mégis változatos. Elősegítjük a beszédfejlődést és tudatos fejlesztést valósítunk meg. A fejlődés és fejlesztés érdekében: Törekszünk megismerni a családi nyelvi szocializációt, azt az adott szintet, mellyel az egyes gyermek óvodába kerül. Alapvetőnek tartjuk a felnőtt-gyermek szemtől - szembe beszédkapcsolatának erősítését, a természetes közlési vágy fenntartását, a megszólalást, az érzelmek, gondolatok kifejezését, a beszédkészség fejlesztését. A beszélő magatartás, a beszélő készségek fejlesztésekor életkori sajátosságokra, a játékra, a mozgásra, a tevékenységek érzelemvezéreltségére támaszkodunk. A tudatos fejlesztés magába foglalja: beszédhallás és megértés fejlesztését; a hangképző szervek óvását, a helyes ejtés elsajátítását, a beszédösszetevők, szöveglétrehozás, mondatalkotás, összefüggő, kifejező beszéd és az azt kísérő metakommunikációs
jelzések
megértésének
és
helyzeteknek
megfelelő
alkalmazásának fejlesztését; a beszédkedvet fokozó, beszélési lehetőségeket biztosító játékokat, játékos gyakorlatokat; a differenciált képességfejlesztést, a fejlesztés folyamatos figyelemmel kísérését, a kívánt fejlődés megsegítését, szakember közreműködésével. A nyugodt, természetes helyzetek teret nyújtanak, felerősítik a gyermek közlési vágyát, megnyilatkozik, bátran beszél arról, ami foglalkoztatja.
35
A beszédlégkör a gyermekre ösztönzőleg hat, az átélt sikerélmények segítik további fejlesztését, beszédélményei, tapasztalatai gazdagodnak, gyarapodik aktív, passzív szókincse, fejlődik mondatalkotása, gondolatai kifejező megfogalmazása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: Észlelés, érzékelés egyre pontosabb, valósághoz közelít. Nő a figyelem tartama, megjelenik a szándékosság. Emlékezetében egyre több a felidézés. Kialakulóban a fogalmi gondolkodás. Ismereteit kreatívan alkalmazza. Érthetően, folyamatosan beszél. Gondolatait életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt használ. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
3.2. Az óvodai élet tevékenységeinek kerete 3.2.1. Az évszakokhoz kapcsolódó óvodai ünnepek, népszokások és néphagyományok Célunk Alapvetőnek tekintjük a múlt értékeinek, a népi kultúra átörökítését, éltetését, a néphagyományőrzést, a népi kultúra ápolását. A nevelési folyamatba beépítjük mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek. A népszokások eredetének, lényegének, hiedelemvilágának, jelképeinek, valamint a népi játékok, népmesék, népdalok, és kézművesség ismeretében tovább éltetjük a népi kultúrát oly módon, hogy a gyermek megtalálja benne a szépséget, örömöt, és követendőt. Mindez elősegíti a haza megismerését a hazaszeretetre nevelést. Feladatunk A néphagyomány - népszokások ápolása óvodánkban folyamat jellegű, a gyermeki tevékenységbe építetten valósul meg. A csoportok jelkép, szokás és hagyomány rendszerével sajátos, egyéni színezetű légkört teremtünk.
36
Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyben a gyermekek koruknak és érdeklődésüknek megfelelő tevékenységekkel aktívan részt vesznek. Az előkészítő szakasz karakteres elemei lehetnek: gyűjtögetés, tárgy, -jelmezkészítés, dekorálás, múzeum, -színházlátogatás, , énekek, mondókák, versek, mesék, bábozás, népzene hallgatása. Az érzelmi előkészítés és az örömteli várakozás kiteljesedése maga az ünnepi együttlét, amely a mindennapoktól eltérő eseménnyel a hagyományok, ünnepek tartalmi megismerését is segíti, valamint szokásaival, viselkedés- és kommunikációs formáival továbbfejleszti a gyermeki szocializációt. Az ünnep hangulatát az élettér díszítése, az óvodai felnőttek éneklése, bábozása, vagy más alkalomhoz illő, érdekes tevékenység fokozza. Fontosnak tartjuk, hogy maga az ünnep, az ünnepi együttlét vidám hangulatú, felszabadult legyen, emlékezetes élménnyé váljon. Az óvodai jeles napok ápolása Az óvoda hagyományos ünnepei hozzájárulnak a gyermekek érzelmi életének gazdagításához, fokozzák az összetartozás közösségi érzelmeit, az átélt élmények tovább szélesítik a gyermekek tapasztalását a természeti - emberi - tárgyi környezetben. A mindennapok hagyományos óvodai ünnepei: A gyermekek születésnapi megköszöntése: a szülőkkel közösen elhatározott közösségi forma segíti annak átélését, hogy a társak az ünnepelt gyermekre figyelnek, vele törődnek, amely érzelmi töltést ad. Anyák napja megünneplése: erre a napra fokozott érzelmi aktivitással készülünk. Fontos feladatunk az anya – gyermek érzelmi kötődés elmélyítése. Fontosnak tartjuk, hogy maga az ünnep, az ünnepi együttlét vidám hangulatú, felszabadult legyen, emlékezetes élménnyé váljon. A hangsúlyt az ajándékkészítésre, díszítésre, az egyszerű, rövid, érzelmekre ható, bensőséges köszöntésre helyezzük. A felnőttek világához tartozó ünnepek. Az érzelmi benyomásokra helyezzük a hangsúlyt, március l5., október 23. (zászlós, vonulós, játékok, csákó-, zászló-, kokárdakészítés, közös éneklés, egyszerű versek, mondókák). Az óvónők hangversenyén korabeli népdalokat énekelnek. Föld napja (a Föld természeti környezetének megóvására való figyelem felhívás, fa, egynyári növények ültetése, gondozása, folyamatos, ill. családi kertészkedés, utca, óvoda környékének takarítása). Madarak és fák napja (madáretető készítése, madarak etetése, itatása, megfigyelése). Állatok világnapja (állatvédelem, védett állatok…). 37
Víz világnapja (környezetszennyezés megelőzése, élhető környezet, energiatakarékosságra nevelés, természeti kincseink megóvása…). Néphagyományok - népszokások tartalma az egyes tevékenységekben: A külső világ tevékeny megismerése: évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulásaihoz kapcsolódó jeles napok, az emberek, állatok, növények élete, gondozása, a hozzákapcsolódó munka jellegű tevékenységek. Vers, mese, dramatikus játék: mondókák, népmesék, időjóslások, rigmusok, találós kérdések, közmondások, névcsúfolók. Ének - zene, énekes játékok: énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népi zene. Rajzolás, mintázás, festés kézművesség: sodrás, fonás, szövés, agyagozás, gyöngyfűzés, tárgykészítés. Néphagyomány ápoló jeles napok és tartalmai: Mihály nap (szeptember 29): a gyermekek megtapasztalják a természet változásait, gyűjtik a természet kincseit, gondozzák a kiskerteket, betakarítják a termést, megismerkednek tárolásuk módjával, termésbábokat, ékszert készítenek, kukoricát morzsolnak, termésképet készítenek, stb. Megfigyelik az állatok viselkedését, állatokról szóló meséket, mondókákat hallgatnak, névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmusokat, találós kérdéseket, közmondásokat, vásárról szóló verseket, dalokat ismernek meg. Mézeskalácsot, perecet sütnek, egyszerű népi játékszereket készítenek. Segítenek a vásár helyszínének berendezésében, kedvük szerint részt vesznek a vásári forgatagban, népi hangszerekkel, zenével ismerkednek, népzenére táncolnak. A nagyobbak kalendáriumot készíthetnek, megfigyelik igazak-e a népi jóslatok. Az óvónők természetes anyagokból vásárfiát készítenek, árulják portékáikat. Szüret: a gyermekek gyűjtik, szedik, válogatják az őszi gyümölcsöket. Éneket, mondókát, verset hallgatnak, gesztenyéről, szilváról, almáról, szőlőről, szüretről. Részt vesznek a szüret előkészítésében kedvük szerint, szőlőt szemeznek, préselnek, mustot kóstolnak, gyümölcsökkel díszítenek, perecet sütnek, termésekből egyszerű hangszereket készítenek. Kedvük szerint részt vesznek a szüreti mulatságban: táncolnak, mondókáznak, énekelnek, szüreti népi játékokat játszanak, népzenére táncolnak. Advent (november 3o. utáni első vasárnapjától a negyedik vasárnapig): adventi koszorút készítenek, gyertyát gyújtanak, verselnek. Óvónő,- szülő,- gyermek közös tevékenysége a karácsonyvárás meghitt hangulatában (tárgyak készítése).
38
Mikulás (december 6): Mikulás- várás,- találkozás dallal, verssel, mondókával. Karácsony (december 24., 25.,26.): a gyermekek megismerkednek az advent jelképeivel, koszorú, naptár. Cseresznyeágat tesznek vízbe, búzát ültetnek, festenek, mézest sütnek, nehezebb technikákat alkalmazva ablakdíszeket, közösen adventi koszorút, kopogtatót, fenyődíszeket és ajándékokat készítenek. Verset, mondókát, éneket tanulnak Karácsonyra. Farsang (Vízkereszttől Hamvazószerdáig): a gyermekek farsangi álarcot készítenek, mondókát, verset, dalokat, ismernek és tanulnak meg, a csoportot díszítik, átrendezik. Farsangi jelmezbe öltöznek (állatalakoskodás), kedvük szerint részt vesznek a farsangi mulatságban, táncolnak, ünnepelnek. Húsvét (az első tavaszi napforduló utáni holdtöltére következő vasárnap): A gyermekek sétát tesznek az óvoda környékén, határkerülés alkalmával megfigyelik a természetváltozásait, megtalálják az ajándékokat. Tojást festenek, karcolnak, ragasztanak. Locsoláshoz, komáláskor dalt, mondókát, verset, tanulnak, a komatál küldéshez. A fiúk locsolnak, a lányok tojást adnak. Kiszebábot készítenek, kiszéznek. Gergely járás (március l2): Az óvónők diákoknak öltözve eljátsszák az iskolába hívogatás szokását (gyermekek tevékeny részvétele, iskolai várakozás fokozása). Az ünnepek cselekményeinek sorában a gyermekek megérzik, átélik, hogy mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanúgy ünnepi hangulatban készülődünk, külsőleg és belsőleg is. / öltözködés, díszítés, érzelmi átélés/. A néphagyományok ápolása az érzelmi nevelés hatékony eszközeként vonul végig a nevelési folyamatban: A nevelési eszközeinket tudatosan gazdagítjuk a hagyományápolás érzelemfokozó eszközeivel. A játék során természetes anyagok motiválják, cselekvésre késztetik a gyermekeket. A belőlük készített tárgyak, népi játékszerek gazdagítják a játékot, elkészítésük, a megtapasztalás során alkalom adódik beszélgetésre, bővül szókincsük. Versek, mondókák, dalok, népmesék felidézésére teremtünk alkalmat. A szabadban történő játék is bővül a hagyományápoló tevékenységekkel (természetes anyagok megmunkálása, dalos játékok, népi dalos,- sportjátékok). Ezek fontos szerepet töltenek be a vizuális és zenei fejlesztésben, az érzelmi nevelésben, az egészséges küzdőszellem kialakításában. A szűkebb környezet, a természetjárások jó lehetőséget adnak a természeti környezet megszerettetésére, a népi időjóslások felidézésére. A közösen átélt élmények a gyermekeket környezetükhöz kötik, amelynek védelmezőivé válhatnak. 39
A természet szépségének megláttatása, a környezet tevékeny alakítása formálja a vizuális látásmódot, ezekre az alapokra épül a gyermekek művészetre nevelése. A zenei, irodalmi, vizuális nevelés során a népművészet értékes, szép alkotásai az érzelmeiken át hatva épülnek be a gyermek ízlésvilágába. A hagyományápolás teljes nevelési rendszerünket áthatja, beépül a gyermekek és a felnőttek tevékenységeibe. E folyamatban a gyermekek alkotó kölcsönhatásban állnak a természettel, megismerik a múlt értékeit, a közös alkotás örömeit, a környezetért érzett felelősséget. Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válnak, megalapozódnak a környezetük iránti szeretet, a környezetvédelemhez kapcsolódó szokások alakulása, egész személyiségük fejlődik, kiteljesedik. Népszokások és óvodai ünnepek folyamata: Előkészítő szakasz
Ünnep
Élmények feldolgozása
Tárgyak gyűjtése, szüret;
Öltözködésben,
Rajz-, mintázás-,festés-,
Múzeumlátogatás;
napirendben,
kézimunka-, barkácsolás;
Kirándulások, séták;
élményben,
Film, fénykép nézegetésével
Népi mesterségek
különböznek a
az élmény felelevenítése;
megfigyelése, gyakorlása;
hétköznapoktól.
Jelmezek, bábok, a gyűjtött
Házi hangverseny;
tárgyak, eszközök, a
Iskolások vendégszereplése;
gyermekek rendelkezésére
Meghívott művész
állnak, hogy mindenki
együttes előadása;
kijátszhassa magát.
Tárgy és jelmezkészítés; Óvoda, csoportszoba, diszítése, dekorálása. A lebonyolításban az események sorrendiségét rögzítjük. Az ünnepekhez, népszokásokhoz fűződő tevékenységek során rövid magyarázatot fűzünk, hagyjuk, hogy a cselekvés, megtapasztalás örömének gazdagító hatása érvényesüljön.
40
3.2.2. A játék Célunk A gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása, hogy minél sokrétűbb tevékenységgé váljon. Feladataink A játékhoz szükséges objektív és szubjektív feltételeket biztosítunk. A környezetből szerzett benyomások, átélt élmények, érzelmek feldolgozásának biztosítása, a megtapasztaláson alapuló játékon keresztül. Az eszközök, játékfajták, azok tartalmának, minőségének gazdagítása, egyéni sajátosságok figyelembevételével, különös hangsúlyt helyezünk az alkotó játék támogatására. Játék közben a beszédkészség fejlesztése. A játékidő folyamatosságát rugalmas napirendünk biztosítja. A játék, a kisgyermek belső szükségletéből fakad, tevékenységi vágya, érdeklődése, és a külső hatások feldolgozása önkéntes és szabadon választható tevékenység, ezáltal a gyermek számára örömet okoz. Hui Zinga szerint: „A játék révén akár akarjuk, akár nem, megismerjük az egyént.” A gyermekek a játékban elsősorban önmagukat adják. A 3-6 éves kor a „felkészülés” kora, és egyben „átmenet” korának is nevezhető. A gyermekek az igazi kisgyermekkoron már túljutottak, de az iskoláskorra készülnek. Ebben a korban a gyermek legfőbb tevékenységi eszköze a játék. A gyermeki pszichikum alapvető fejlődése szoros kapcsolatban van a játékkal. A játék az ismeretek egyik forrása. A felfedezés örömét nyújtja a gyermeknek, megismeri a környezetét, az Őt körülvevő élő és élettelen világot. A játék motiválja a gyermek belső feszültségét, amely elsősorban a pszichológiai érésből, fejlődésből következik. Nagy hatással van a játékra a makró és mikró környezete, az átélt élményei, érzelmei, tapasztalatai, azon kívül a felnőttek magatartása, példamutatása. A játékhoz szükséges objektív és szubjektív feltételeket biztosítjuk: Objektív feltételek: légkör, hely, idő, eszköz. A csoportokban rugalmas, szeretetteljes légkört alakítunk ki, csak annyi szabályt vezetünk be, amennyi segíti a gyermekek alkotó, megtapasztaláson alapoló játékát, ötleteik szabad áramlását, 41
együttműködését. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az elmélyült játék kibontakozását. Szükség és igény szerint együttjátszik a gyermekekkel, ösztönző magatartásával és feltételek megteremtésével segíti a gyermekek fejlődését. Fontosnak tartjuk a szabad játék túlsúlyának érvényesülését. A gyermekek feszélyezettség nélkül játszanak társaikkal, szabadon választják játékaikat, játszótársaikat. Figyelemmel kísérjük a játszó gyermeket, törekszünk személyisége (érzelmi állapot, élmények, beszéd-, mozgásfejlesztés, társas kapcsolatok, értelmi képességek) megismerésére. Az általunk kezdeményezett mozgásos, énekes, dramatikus, egyéb képességfejlesztő játék/ok/ a gyermekek számára szabadon választott tevékenységek. A játék nevelésünkben dominanciát kap, a játék életkort meghatározó, fontos személyiségfejlesztő szerepét, hatását tudatosítjuk a szülőkben is: a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad - képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. Játékkultúrát közvetítünk, hangsúlyozva az otthoni feltételek, együttjátszás fontosságát a családi élet mindennapjaiban. A különböző tevékenységek időlegesen megszakítják a játékot, de nem törik szét folyamatát, idejük és helyük körültekintő megválasztásával lehetővé tesszük a játék nyugalmát, egy-egy játék akár több napon keresztül játszását. Gondoskodunk arról, a terem berendezésénél és az eszközök biztosításánál, hogy az megfeleljen az életkori sajátosságoknak. A játékeszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük azok motiváló, játékot serkentő, fejlesztő hatását. Törekszünk a természetes alapanyagú eszközök biztosítására, valamint arra, hogy a kreativitást elősegítő, modern játékok is helyet kapjanak az óvodában. Hangsúlyt fektetünk a természetes anyagok, természeti kincsek jelenlétére és a játékban való felhasználására. Fontosnak tartjuk a báb és dramatikus eszközök állandó jelenlétének és megfelelő helyének biztosítását, valamint minden csoportban nagyméretű egész alakot láttató tükör biztosítását. A játékok a gyermekek szemmagasságában, elérhető helyen vannak, azokat bármikor elvehetik, kreatívan felhasználhatják, időnkénti cseréjükről javításukról gondoskodunk.
42
A játék helyét a belső és külső környezet adottságaihoz igazodva alakítjuk ki. Nagy teret biztosítunk a nagymozgásokhoz, kedves kuckót az elvonuláshoz, a mozgásos helytől távolabb, nyugodtabb helyet az elmélyült alkotáshoz, az élmények feldolgozásához. A csoportszobákban esztétikusan és praktikusan berendezett állandó és ideiglenes helyet teremtünk. A mobil elemekkel a gyermekek is bármikor változtathatják a csoportszobák berendezését. A gyermekek
a
játékteret
alakíthatják,
átrendezhetik,
egy
következő
tevékenység
előtt
visszarendezhetik. A játék további helye az óvodakert, mely tagolt, ugyanakkor átjárható. Fontosnak tartjuk a tagoltságot, mert az ott átélt játék, közös tevékenységek és környezetalakító élmények hatására egyre inkább sajátjuknak érzik azt a gyermekek, gondozzák, rendjéért felelősséget vállalnak, környzettudatos magatartás megalapozását segíti elő. Az átjárhatóság elősegíti a gyermekek közötti barátságok kialakítását, együttes élmények átélését. Szubjektív feltétel az óvónő személye: Az óvónő bíztató, támogató, segítő, engedő, elfogadó, nyitott, biztonságot adó, magatartást tanúsít, példamutatásával közvetíti a normákat és szabályokat, mellyel megteremti a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermekek nyugodt játéka esetén játékot követő magatartást tanúsít. Szükség esetén játékot kezdeményez, kínál, modellt nyújt, játszótársként segíti azokat a gyermekeket, akik ötletszegények. Segítő szándékkal avatkozunk be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy veszélyeztetik egymás épségét, játékát. A környezetből szerzett benyomások feldolgozásának biztosítása: Élményekben gazdag környezetet kínálunk a gyermekeknek, mert környezetükből sok-sok tapasztalatot szereznek, mellyel gazdagítják a játékot. Ezeket újra és újra átélik a játékban. Mindezeknek az élményeknek feszültség-, gátlást feloldó hatásuk van, ezáltal megszabadulnak a kellemetlen élményektől. Az átélt helyzetben passzívak voltak, a játékban viszont cselekvők, számukra pozitív megoldást is lejátszhatnak. A gyermekek a játékot támogató, mesélő, segítő óvónő szervező irányításával próbálhatják a belső és külső világ elválasztását, egymásra hatását, disszonanciáit és harmóniáit. Külső - belső világkép alakul ki a gyermekben, e kettős kép harmóniájának kiegyensúlyozásában az óvónő kezdeményező, illetve irányító tevékenysége, meséje, cselekedtetése igen jelentős. A belső világkép káoszában az eligazodást segítjük, a folyamatot nem sürgetjük.
43
Az érzés és a gondolkodás erőszakolt szétválasztását nem tartjuk kívánatosnak. Ebben a korban gyakran megélt eseményként mondanak el elképzelt, látott vagy hallott történeteket (mesekép) és ezeket gyakran összekapcsolják pillanatnyi érzelmi állapotukkal. Önként vállalt játékszabályok betartása abba az irányba vezeti a gyermekeket, amikor a tudati fejlődés pozitív irányba halad. Az egészséges testi - lelki képességekkel rendelkező kisgyermek a felnőttől sok mindent eltanul, utánozza őt, példaképpé válik. A gyermekek akkor érzik jól magukat, ha számukra optimális az idegrendszer izgalmi szintje, ezért a környezeti hatásokat oly formában szabályozzuk, hogy az egyenletes fejlődés ütemét biztosítjuk. Óvodai életükben építünk a gyermekek egyéni élményeire, igyekszünk minél több élményszerzési lehetőséget biztosítani, mely erősíti a játék fejlődését. Kirándulunk a gyermekekkel a természetbe, vadas parkba, állatkertbe, színházba, stb. Különböző foglalkozások megfigyelésére (fodrász, postás, boltos, rendőr, stb.) adunk alkalmat. Életkorra jellemző játékfajták tartalmi gazdagítása: A gyermekeket rácsodálkoztatjuk a számukra új dolgokra, kipróbáltatjuk az új mozdulatokat, megtapasztaláson alapuló élményekhez juttatjuk, hogy később mindezeket felhasználhassa. A gyakorlójáték feltételeként megfelelő mozgásteret, eszközöket, természetes anyagokat biztosítunk, mintát nyújtunk azok használatára. A kisebbekre jellemző játékfajtákban az ismétlődéseket (kevergetés, öntözés, tépés, sarazás, játékos mozdulatok, halandzsa beszéd) bátorítjuk. A nagyobbaknál a tartósan ezen a szinten játszó gyermek fejlődését segítjük. A gyermekek e spontán játék során tapasztalatokat gyűjtenek a környezet tárgyi, anyagai tulajdonságáról, működésükről, fejlődik térben való mozgásuk, tájékozódásuk, nagy, és finommozgásuk, kézügyességük. A szerepjáték széleskörű feltételeit biztosítjuk, ily módon is motiválva a gyermekeket a szűkebb és tágabb környezetben spontán és közösen szerzett élmények, tapasztalatok játékban való újraélésére. A különböző játékhelyzetekben mintát nyújtunk kapcsolatteremtésre, konfliktuskezelési módokra, beszédviselkedésre, szerepformálásra, eszközhasználatra. Törekszünk arra, hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek legfejlettebb szintjén bontakozzék ki.
44
A játék fejlődésével, a többféle szerepvállalás eredményeként fejlesztjük a gyermek beleélő képességét, szerepnek megfelelő magatartását, beszédét. Képesek lesznek a közös játék elgondolására, a szerepek kiosztására, az ötletek egyeztetésére, az együttműködésre. A bábozás, dramatizálás esztétikus eszközeit, kellékeit, jelképeit biztosítjuk, ezek ösztönzik a gyermeki fantázia szárnyalását, elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, mesedramatizálásnak, bábos önkifejezésnek, spontán „mintha” játékoknak. A rendszeresen ismétlődő meseélmények sokszínű érzelmet váltanak ki, reprodukálásuk során a gyermekek eljátsszák azt, ami érzelmileg közel áll hozzájuk. Az irodalmi és egyéb élmények szabadon és kötetlenül való megjelenítése során fejlődik önkifejezésük, kreativitásuk, mozgásuk, beszédük. A bábot, bábozást, mesét felhasználjuk a természetóvás iránti érzelmek felkeltésére, az érdeklődés fokozására, az ismeretek átadása, szokások belsővé válása érdekében. Az építő, konstruáló, barkácsoló tevékenységek eszköz, hely, idő feltételei biztosítása mellett mintát nyújtunk az eszközök használatára, bemutatjuk a technikai fogásokat, kialakítjuk azok biztonságos, balesetmentes szabályait. A gyűjtögetett, természetes anyagokból barkácsolunk az érdeklődő gyermekekkel, ünnepi előkészületek alkalmával a szülőkkel, testvérekkel közösen. E tevékenységek során fejlődik a gyermekek fantáziája, gondolkodása, kézügyessége, még közelebb kerülnek a természethez. A nagyobbaknál egyre jellemzőbbé válik az előre eltervezett, céllal végzett építés, szerkezetkonstruálás, amely gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. A szabály-, mozgásos-, értelemfejlesztő játékok kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét. Egyszerű, a gyermekek számára könnyen elsajátítható, ugyanakkor szellemi erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokat válogatunk. A szabályjátékokban a gyermek igyekszik a szabályokat betartani, azoknak megfelelően viselkedni. A rendszeres gyakorlás hatására maguk is képesekké válnak szabályokat létrehozni, játékokat kitalálni, az ismert játékokat önállóan eljátszani, egymáshoz alkalmazkodni. A szabályjátékban fejlődik a gyermek emlékezete, figyelme, kombinációs készsége, számfogalma, közösségtudata, kitartása, eredményességre törekvése, szabálytudata. A játék klasszikus tartalmát kiegészítjük népi játékokkal: népi játékszerek készítése pl.: rongybaba, csutkababa, töklámpás, madárijesztő, játékok napraforgó – kukoricaszárból, stb.; énekes-, táncos játékok pl.: párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok, szembekötősdi, stb.; mozgásos és küzdő játékok pl.: (sorjátékok, hidas játékok, fogócskák, bulyócskák, stb.). Mindezek új tartalommal, élménnyel töltik meg a gyermekek játékát. 45
A gyermek, játék közben ismerkedik meg a világgal, játszik, érez és akar, tapasztalatokat gyűjt, egyre több megismerni valóra bukkan, egyre kíváncsivá válik. Játéka összeköttetést jelent élő és élettelen környezetével. Játékában a megismert világot kedve szerint átformálja, vágyait, érzelmeit sajátos módon megjeleníti. A választás és vállalás szabadsága, önkéntessége, a fantáziával játszás képessége önkifejezésre készteti. Játéka közben örömmel mozog, beszél, alakítja társas kapcsolatait, együttműködik. Beszédkészség fejlesztése játék közben: Beszédviselkedési mintánkkal elősegítjük a gyermeki beszédkészség fejlődését. A bábjátékot alkalmazva modellt nyújtunk elbeszélő és párbeszédes formákra, a hangerővel, hangszínnel való bánásmódra. Közvetlen beszédfejlesztő céllal alkalmazzuk az anyanyelvi játékokat. Ezek mindegyike jól szolgálja a beszédösszetevők, szókincs, fogalomalkotás, párbeszéd és összefüggő beszéd fejlődését, fejlesztését. A játékot kísérő erős érzelmek kiváltják a gyermek közlési vágyát, fokozzák beszédkedvét. Az együttjátszást kísérő párbeszédek természetes körülmények között fejlesztik a beszédet, az egymáshoz alkalmazkodást viselkedésben, kommunikációban egyaránt. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: Megfelelő élmények, tapasztalatok nyomán kialakul az elmélyült játék, a játék önálló és kreatív szervezése, tartalommal telítése. Kialakul az együttjátszás igénye, az egymáshoz és a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége. A játékban a társas viselkedési normákat betartják, interakciójuk gazdag, érthető.
3.2.3. A külső világ tevékeny megismerése Célunk A természeti és közvetlen társadalmi környezethez való érzelmi kötődés, értékeihez fűződő pozitív érzelmi-cselekvő viszony, az óvás, védelem igényének alapozása. Az élő-élettelen világ megismertetése, megszerettetése, a gyermeki cselekvő tapasztalatok gyarapítása. Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó munka jellegű tevékenységekkel. Természeti,- emberi,- tárgyi környezet tevékeny megismerése során a gyermekek matematikai tapasztalatokhoz juttatása
46
Feladatunk Játékos, cselekvő megtapasztalással ráébresztjük a gyermekek figyelmét Földünk védelmének fontosságára, a globális felmelegedés veszélyeire. Víz – Levegő – Föld tisztaságának megóvására nevelés. Élmények, spontán és szervezett tapasztalatok, munka jellegű tevékenységek életkorhoz igazított biztosítása, gazdagítása. Környezetvédő, -óvó magatartás kialakítása, szelektív hulladékgyűjtés lehetőségeinek mindennapos alkalmazása, család bevonásával. Mennyiségi, alaki, tér- és síkbeli tapasztalatok gyarapítása. Beszédkészség, önálló véleményalkotás, kommunikáció fejlesztése a tevékenységek keretén belül, a kortárskapcsolatokban és a környezetalakításban. Élmények tapasztalatok és munka jellegű tevékenységek életkorhoz igazított biztosítása, gazdagítása: a külső világ tevékeny megismerésére nevelés folyamatát sokrétűen, a gyermekek minden cselekvését áthatóan valósítjuk meg. Óvodai gyakorlatunkban az általános feldolgozásra kerülő ismeretanyagot (család, az óvoda szűkebb, tágabb környezete, a felnőttek munkája, foglalkozása, a közlekedés, évszakok és napszakok, növények, állatok, kerti munka,…stb.) egy sajátos hatásrendszerben szerzik meg a gyermekek. E hatásrendszer meghatározó elemei: Az óvoda külső és belső tereinek természet közeli körülményei kiválóan alkalmasak a természethez fűződő érzelmi kötődések erősítésére, élmények, tapasztalatok szerzésére, az ismeretek gazdagítására, elmélyítésére. Az évszakok változásaiból adódó környezetalakító munkálatok folyamatossága, rendszeres ismétlődése. Természetes anyagok, termések gyűjtése, praktikus háztartási ismeretek közvetítése, tevékeny elsajátítása. Madarakról való gondoskodás rendszeressége. Gyakori és helyszínekre visszatérő környezetmegismerő séták és rövidebb, -hosszabb idejű kirándulások szervezése közvetlen és tágabb környezetünkben. Környezetünk tevékeny óvásán, -védelmén keresztül a természetben való eligazodást alakítjuk, a környezettudatos magatartást alapozzuk meg. Tevékenységek szervezése: A csoportszobákban kialakított természetsarkok tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálnak. Alkalmasak
a
sokszínű
tevékenységekre
(évszaknak
47
megfelelő
termések,
szárított
és
gyógynövények, cserepes és vágott virágok, florárium, terrárium, akvárium, kövek, termést hozó ágak, csíráztatott magvak, előnevelt palánták, zuzmók, mohák, kőzetek, csigaházak…stb.), a felnőtt segítségével, évszaknak megfelelően rendezik, bővítik és takarítják. Terméseket, tárgyakat gyűjtenek, melyekből a természetsarkokban rendeznek kiállítást. A gyermekek növényeket ültetnek, magokat vetnek, rügyeztetnek, csíráztatnak, nyomon követik a fejlődést, a változást. Megfigyelik a kinti-, benti hőmérsékletet, a víz, a napfény hatásait az élővilágra, a természet körforgását. Egyszerű kísérleteket végeznek, pl.: megfigyelik, hogyan alakul át az elhalt növényi rész termőtalajjá, giliszta közreműködésével a komposztálóban, vagy pl.: gyertyaláng, szélforgó segítségével, megfigyelik a levegő mozgását. Jelölik az időjárás-változást a maguk készítette időjárásórán. Folyamatosan gyűjtik a képeket, melyekből albumot készítenek, díszítik a csoportszobát, saját alkotást hoznak létre. Alkalmanként diaképeket, filmet, hanganyagot kínálunk megtekintésre, meghallgatásra, aminek segítségével szintén a természetet hozzuk közelebb számukra. Az akvárium élővilágát a gyermekek nap, mint nap figyelemmel kísérhetik, tapasztalatokat szerezhetnek gondozásuk terén. Helyi adottságaink lehetővé teszik természeti környezetünkben a folyamatos spontán és szervezett megfigyelést,
a
cselekvő
megtapasztalás
élményét,
pl.:
konyhakertnek,
sziklakertnek,
virágoskertnek gondozása, madarak, mókusok megfigyelése, etetése közben. A folyamatos és alkalomszerű megfigyelések során a gyermekekkel érzékeltetjük a rendezett, gondozott óvodakert szépségét, a színeket, illatokat, formákat, hangokat. Megtapasztalhatják az élet ritmikusságát, az évszakok jellemzőit, váltakozását, összehasonlíthatják azokat, következtetéseket vonhatnak le. Összefüggéseket keresünk az időjárás és természet, az időjárás, öltözködés és egészségvédelem, az emberek, növények, állatok élete és az ember tevékenysége között. Tapasztalatot, mintát nyújtunk a rendben tartott környezetről. Séták, kirándulások alkalmával megismertetjük és gyakoroljuk a gyalogos közlekedés, a különböző közlekedési eszközökön való utazás elemi szabályait. Tavasszal és ősszel szervezünk fél,- egész napos kirándulásokat távolabbi helyekre /almáskert, vadaspark, állatkert, különböző természetvédelmi területekre: Sas hegy, Rupp hegy,…stb./. Az erdőben szerzett élmények meghatározzák a gyermekek élő,- élettelenhez való viszonyulását, hozzájárulnak a viselkedési szokások és gyűjtőmunka megfelelő formáinak kialakulásához, a természettisztelő-, óvó magatartás formálódásához, pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
48
A kirándulások, természetjárások előkészítése során fontos feladatnak tartjuk ismerni a helyszínt, (a játszó,
pihenő,
tisztálkodó,
étkező,
gyűjtő
tevékenységek
lehetőségeit,
az
esetleges
veszélyforrásokat). A szülőket tájékoztatjuk, megfelelő számú kíséretről és közlekedési módról gondoskodunk, ellenőrizzük a gyermekek ruházatát, elsősegélynyújtó és egészségügyi felszerelést, valamint takarókat, mozgásos játékhoz eszközöket, szemetes zacskókat viszünk magunkkal. Megismerkednek a háztartásban alkalmazható praktikus tevékenységekkel, azok higiénés szokásaival, eszközeinek használatával és végzik is kedvük szerint e tevékenységeket: fogyasztásra alkalmas, saját termésű, vagy vásárolt, gyümölcs, zöldség szeletelése, tisztítása, tálon rendezése, kóstolása, kínálása; szőlőpréselés, mustkészítés; mézeskalács készítése; nagytakarítás csoportszobákban, babaszobában, ünnepek előtti díszítések, óvodakert részeken, tavaszi-őszi takarítás /gyermeki munka/; a környezetvédő magatartás kialakítását is elősegítő szelektív hulladék- és papírgyűjtés. A családi kertészkedés megszervezésével, jó hangulatban, együttes munkával tesszük szebbé környezetünket. Ezáltal is erősítjük a gyermekek és felnőttek érzelmi kötődését a természethez, a környezet megbecsüléséhez, szeretetéhez és védelméhez, erősítjük a közösségi érzést. A gyermekek természethez való kötődését és az élőlények megszerettetését alakítjuk azzal is, hogy valódi történeteket mondunk a megfigyelések során, a tevékenységeket irodalmi és zenei alkotásokkal, odaillő hangulati elemekkel is gazdagítjuk. A külső világ megismerésére nevelés komplex hatásrendszerében a gyermekek megismerik az életkorban elvárható mértékben a „külső” világot és szert tesznek arra az érzelmi kötődésre, melyet felnőve, a szülőföld, a haza szeretetének fognak nevezni. Mennyiségi, alaki, tér- és síkbeli tapasztalatok gazdagítása: A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben benne van a matematika is: spontán és szervezett tevékenységek során párosítanak, halmazokat képeznek, mennyiségekkel ismerkednek, összemérnek, sorba rendeznek, tapasztalatokat szereznek sík és térbeli alakzatokról, megfigyelik tükörképüket, utánozzák egymás tükörképét, tükrös alakzatot hoznak létre festékfolttal, gyakorolják a térben-síkban tájékozódást. Fontosnak tartjuk a szituációkban adott lehetőségeket felhasználni a matematikai tapasztalatok bővítésére, elősegítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, a beszédkészség, kommunikációs készség fejlesztését a cselekvő tapasztalatszerzés során, alakul ítélőképességük.
49
A tevékenységek közben lehetőséget adunk a személyes beszélgetésre, feltett kérdések megválaszolására. Pontosítjuk a fogalmakat, bővítjük a szókincsüket, csiszoljuk kifejező készségüket. A valós élethelyzetekben természetes módon gyakoroljuk a helyes viselkedést (köszönés, bemutatkozás, véleménynyilvánítás, szándékok, érzelmek kifejezése, kérés, tudakozódás és üzenet közvetítése). Segítjük a tapasztalatok és látottak kifejezését. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek tudják saját nevüket, lakcímüket, szüleik pontos nevét, óvodájuk nevét. Tudják születési helyüket és idejüket. Felismerik a napszakokat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismernek néhány háziállatot, vadállatot, madarakat, bogarakat, azok gondozását, védelmét. Ismernek néhány környezetükben élő növényt, azok gondozását, védelmét. Ismerik, és a gyakorlatban alkalmazzák a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismerik a közlekedési eszközöket. Elemi mennyiségi ismereteik vannak: a tárgyakat meg tudják számlálni legalább tízig, formai mennyiségi tapasztalatok során képesek következtetésekre, össze tudják hasonlítani, csoportosítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé, közé, mögé, stb.) Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. Ismerik a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, kialakul a szemét tudatos szelektív gyűjtése. 3.2.4. Mese, vers, dramatizálás Célunk A gyönyörködtetés, az élménynyújtás, erkölcsi útmutatás a művészi alkotások segítségével. A ritmus, a költői kép, kapcsolatok, a belőlük sugárzó gondolatok, hangulatok megéreztetése. A pozitív személyiségjegyek megalapozása. A mozgásos, játékos mondókákkal és versekkel segítjük a beszéd megértését a gyermekek érzelmi biztonságának erősítését.
50
Feladatunk A felhasznált irodalmi anyagok, eszközök igényes összeállítása. Az irodalmi érdeklődés felkeltése, mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás. A nyelvi képességek fejlesztése. A felhasznált irodalmi anyagok, eszközök igényes összeállítása. Óvodánkban a lírai és epikai alkotásokat hangsúlyosan a népköltészetből, műköltészetből, de kortárs irodalmi művekből is választjuk. Anyanyelvünk a népköltészetben a népünkre jellemző gondolkodásmódot fejezi ki, amely táplálja a nemzeti tudatot. A mese szoros kapcsolatban van az érzelem és erkölcs fejlesztésével. Szórakoztat és ismeretet nyújt, tanít és késztet arra, hogy mindenért meg kell küzdeni. Az érzelmi biztonság megalapozása kisgyermekkorban történik, a mese optimista életfilozófiája belső hitet ad, önbizalmat alapoz. Formálja az értékrendszert, tiszteletre, szeretetre, kitartásra, hűségre nevel. Konkrét megoldásokat kínál az érzelmek feldolgozására, megtanít arra, hogy a problémák megoldására több lehetőség van, és akkor valósul meg, ha teszünk érte, cselekszünk. Közvetítjük az anyanyelv ritmusát, dallamát, hangzóvilágát. Az összeállításnál figyelembe vesszük a gyermeki sajátosságokat, melyek találkoznak a mese motivációival: Átváltozás motívuma. Ellentétek kedvelése, mert a gyermekek nagy különbséget tudnak érzékelni. Ismétlődések biztonsága. Feszültségoldó hatás. Képzeletben való kiegyenlítődés. Vágyteljesítés. Kezdetben
rövid,
világos,
egyszerű
szerkezetű,
lendületes,
képszerű
nyelvezetű,
gyermekekhez közelálló műveket választunk /állatmeséket, lánc-, halmozó meséket, gyermek történeteket/. Jellemző az egyszerű cselekmény, kevés konfliktussal. A rövid versek, mondókák állatokról, évszakokról, ünnepekről, gyermekekről és környezetükről szólnak. Néphagyományaink közül az egyszerű köszöntők közül választunk. Később hosszabb, elágazó szerkezetű népmeséket mesélünk. 4-5 éves korra alakul ki a mesetudat, a gyermek beleéli magát a történetbe, de ugyanakkor tudatában van a valóságnak. A mesetudat kialakulása előtt nem mesélünk tündérmeséket, mert bonyolultak, hosszúak, és ha a gyermek nem várja ki a végét, elmarad a pozitív feloldozás. Megjelenik a tündérmese, tréfásmese. Vidám, humoros verseket, névcsúfolókat, halandzsaszövegű kiolvasókat mondunk.
51
Az utolsó évben hosszabb terjedelmű bonyolult szerkezetű mesékkel, versekkel szélesítjük a kört. Helyet kapnak a realisztikus mesék, novellisztikus mesék, laza meseregények közül válogatunk érdeklődési körüknek megfelelően. Műmeséket, kortárs műveket mesélünk. Közmondásokat, találós kérdéseket mondunk. Néphagyományaink közül egyszerű dramatikus játékokat ismertetünk meg a gyermekekkel. A motiváláshoz különböző, változatos eszközöket használunk, amelyek nem csak esztétikai szempontból felelnek meg, hanem illeszkednek a mű stílusához, lényegéhez is. A mesehallgatás lelki szükségletét mindennap biztosítjuk, a gyermekek naponta többször is hallgathatnak mesét. A mesei csodás világ történései egyben reálisan tájékoztatják a gyermekeket arról, hogy a világban jelen van jó is, rossz is. Az irodalmi érdeklődés felfedezése, mesélés, verselés, bábozás, dramatizálás: A mese csodás elemekből, fordulatokból építkezik, a képzelet világába vezeti a gyermekeket, ahol elképzelt lényekkel, emberfeletti képességekkel rendelkező hősökkel, állatokkal találkozik. Az egyszerű meséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mesehallgatói viselkedés négy-öt éves korban alakul ki. Ezt segítjük a mesélőszándék
jelzésével,
a
mesehely
megteremtésével,
az
óvónő
felkészültségével,
előadókészségével. A mesélés során a mesélő, hallgató a közös élményben eggyé válik. Ez az együttlét élmény és minőségi idő. A mesék, versek előadásában a beszéd és metakommunikációs jelzések összhangjának megteremtésével, hiteles közvetítéssel hatunk a gyermek reproduktív alkotó képzeletére. Lassan, élvezettel, örömmel mesélünk. Feldolgozásra is biztosítunk időt, illetve segítjük a játékba való visszatérést (képnézegetés, kisebb körben a mese újbóli elmondása, színezés, szereplő vagy jelenet lerajzolása, játék ötlet,…stb.). Mesélés közben szemkontaktust teremtünk, egész lényünkkel kifejezzük mondanivalónkat. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyenek kedvenc meséik, amelyeket sokszor szeretnének hallani, felidézni. Tudjuk, hogy a mese és vers többszöri meghallgatása, a többször átélt élmények beépülése a személyiségüket formálja. A meseismétlés módjai: egy mese ismétlése, más motiválással több mese elmondása 52
mese dramatizálása mese átvitele más műfajba- bábozás beszélgetés mesehősökről A mese előadása bábozással már más műfaj, irodalom, zene, képzőművészet és színjátszás egysége. Tempójával alkalmazkodik a gyermekekhez, lassúbb és szuggesztívebb. A látvány ingerhatása gyönyörködtet, koncentrálásra készteti a gyermekeket. A rossz és a jó megjelenítése segít megalapozni a gyermekek belátását, mely az erkölcsi ítéletük alapja is. A színpad stilizált látványa, a báb stilizált megformálása segíti a műalkotások megközelítésének megértését, az élményanyag gazdagítását. Felismerve e nevelő hatásokat, nevelőtestületünk maga is előad óvodai mesedarabokat, hagyományt teremtve: Nép mese napja /szeptember 30./, Gergely járás /március 28./. Alkalmanként bábművész meghívásával juttatjuk élményekhez a gyermekeket. Ezek az élmények mintát adhatnak a gyermekeknek, melyeket követhetnek, pozitív érzelmi viszony kialakítását segítik gyermekhez, felnőtthöz, tevékenységhez. A mesélés nagy eredménye, ha az általunk közvetített mese feltűnik a játékban. Többéves munka eredménye, hogy óvodánkban a mesedramatizálás feltételeit megteremtettük. Közvetve ösztönözzük a gyermekeket dramatizálásra a kellékek biztosításával, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, és a meséhez való kötődésüket. A díszleteket közösen készítjük a gyermekekkel, melyben szívesen tevékenykednek, van, aki ezzel vesz részt kezdetben a mesedramatizálásban, vannak, akik szívesen vállalnak előadói szerepet is. Szerepvállaláskor erősödik önbizalmuk, bátorságuk. Az általuk készített bábok, díszletek mindezt még fokozzák. A jelmez vonzóbbá teszi a negatív szerep vállalását is, melynek erkölcsi nevelő hatása óriási. Mindebben alkotó, tevékeny módon, egyénenként vesznek részt a gyermekek, közösséget alkotva. Egy-egy csoportnak lehetőséget biztosítunk, hogy az általunk feldolgozott mesével, dramatikus játékkal megörvendeztessék társaikat. Esetenként az alkotókedv felkeltése érdekében az ismert vagy kitalált mesének többféle befejezésére ösztönzünk. Abban is partnerek vagyunk, hogy a gyermekek által kitalált meséket közkinccsé tegyük. A szülők figyelmét ráirányítjuk a mesélés, élőszó, beszélgetés fontosságára, napi rendszeres megvalósítására. Olyan elbeszélésekkel ismertetjük meg a gyermekeket, melyek hiteles világképet tükröznek, ezért a közlésmódjuk
tárgyilagos,
az
előadásmódjuk
ehhez
alkalmazkodik.
természetességével mondjuk el, ami különösen segíti a kettős tudat fejlődését.
53
Az
élőbeszéd
Külön gondot fordítunk arra, hogy képeskönyveink között sok természettel kapcsolatos ismeretterjesztő könyv legyen. A könyvek gyermekek számára elérhető polcon vannak, azokat bármikor levehetik, nézegethetik. A versnél különösen fontosnak tartjuk a hangulati előkészítést, az érdeklődés felkeltését, mert sokszor hangulatot fejezünk ki, nem történetet. Az új verseket az élményekhez, tapasztalatszerzésekhez, adott helyzetek hangulatához igazítjuk. A már ismert és új versek kedv szerinti felidézését jelképekkel is motiváljuk. A nyelvi képességek fejlesztése: Népi mondókákkal segítjük a tiszta beszéd hallását és a nyelvtanilag helyes beszédet, a magán- és mássalhangzók helyes ejtését. Meséből, versből, elbeszélésből a gyermekek sok új fogalmat ismernek meg. A színes, szép beszéd a kifejezőképességüket csiszolja. A dramatizálások alkalmával pedig a nonverbális kommunikációs képesség differenciálódik. A bábozás, dramatizálás, a mesekitalálás,- befejezés,- folytatás a gyermeki szabad önkifejezés kibontakoztatásának kitüntetett lehetőségei, alkalmat teremtenek az összefüggő beszéd és párbeszéd kialakulására, a nyelvi emlékezet és gondolkodás fejlődésére. A népköltészeti alkotások az érzelmeken keresztül hatva épülnek be a gyermekek ízlésvilágába és megalapozzák magyarság tudatukat. Várható fejlettség az óvodáskor végén: A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Az ismert meséket folytatják, képesek fantáziájukkal kiegészíteni. Egyszerű történeteket kitalálnak, elmondanak. Az ismert mesemotívumokat bábozással, dramatizálással megjelenítik. 3.2.5. Ének, zene, énekes játék, tánc Célunk A közös játék örömének megéreztetése, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság formálása, átélés, átadás lehetőségeinek megtalálása. A zenei élménynyújtás, a zeneművekből sugárzó hangulatok megéreztetése, a zenei anyanyelv megalapozása.
54
Feladatunk A felhasznált zenei anyag életkoruknak megfelelő, igényes összeállítása. A zenei érdeklődés felkeltése, éneklés, játszás, zenei képességek fejlesztése, zenehallgatás. A gyermekek nyelvi kifejező képességének fejlesztése. Óvodánk zenei nevelésében Kodály Zoltán irányelvei érvényesülnek. Anyaga a magyar népi mondókák, énekes játékok, komponált dalok. A zenehallgatás anyaga a magyar népdalok, más népek dalai és műzenei szemelvények. A zenei képességek az aktív zenélés legtermészetesebb módjával, az énekléssel fejlődnek. A zenei képességek fejlesztésével alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Eleinte, azaz kiscsoportban ölbéli játékokat, a gyermekek egyéni igényeihez igazodva rövid mondókákat, tempójukban a gyermekekhez közelálló kis hangterjedelmű dalokat játszunk. Ez a játék az óvodába lépéskor a gyermek és óvónő páros játéka. Hangterjedelem biton, bichord, triton, trichord, tetraton tetrachord, pentaton, pentachord /főleg s-m, l-s-m hangkészletű dalokat játszunk, melyeket kiegészítünk l-s m-r-d, s-m-r-d, d-l,-s, hangkészletű dalos játékokkal illetve dalokkal. A páros játék után álló helyzetben, játékos, utánzó mozdulatokkal eljátszható dalokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Majd az egyszerű szerepcserés, és futó játékok következnek, illetve kanyargós, vonulós játékok. A gyermekekkel l - l komponált dalt is éneklünk az ünnepek köszöntésére. Később, azaz középső csoportban a hangterjedelem bővül a hexachord hangterjedelmű énekes játékokkal. Hangkészlet szempontjából s-m-d, és m-r-d-l, dalosjátékokkal, dalokkal bővítünk. A mozgásformákban megjelenik a kör, a csigavonal, a párválasztás, átbújás, egyszerű, párbeszédes játékok. Ritmusban negyed, nyolcad, negyed szünet található. Egyszerű tréfás halandzsákkal, mondókákkal bővítjük. Utolsó évben pentaton és hexachord dalokkal bővül a dalanyagunk. Hangkészlet szempontjából megjelennek a l-s-m-r-d, illetve a lefutó dallamvégű és m-r-d-l,-s, énekes játékok, dalok. Mozgásformák bonyolultabbak: fogyó-, gyarapodó, kapu, lánc - kapu, hullámvonalas fogyó - gyarapodó, hosszabb párbeszédű dalos játékok. A néptánc megalapozását segíti középső és nagycsoportban a játékfűzés, melyben változatos térformákat alakítanak ki az énekes játékok összekapcsolása révén. Az összeállított táncfűzést egy indítással megszakítás nélkül játsszák végig. 55
A zenei érdeklődés felkeltése, énekes játékok játszása, zenei képességek fejlesztése, zenehallgatás: A gyermekek kicsi korukban is szeretnek dudorászni, ismétlődő dallamokat ismételgetni. Az óvónők szép éneke, hangszeres játéka felkelti a gyermekek érdeklődését. A játékokhoz használt esztétikus eszközök még inkább fokozzák az éneklési kedvet. A gyermekek maguk is használnak egyszerű ritmushangszereket (dob, fadob, triangulum,…stb.), gyermekjáték céllal készült eszközöket (cserépsíp, körtemuzsika). Felhasználják az általuk készített gyermekhangszereket (levélsíp, pengető, csutkahegedű, zörgődob). Az énekes játék szervezésénél fontos szempontunk, hogy a mozgásos játékokhoz elegendő helyünk legyen. Az óvónőnek nagy szerepe van abban, hogy a játék öröme a gyermekek kitartását fokozatosan fejlessze (képes mások kedvéért is szerepet vállalni). Ezen játékok megszervezésére az udvarunkon is van lehetőség. Az énekes játékokat kísérő zenei mozgás hozzájárul a mozgáskultúra gazdagodásához. A gyermekek fokozatosan elsajátítják a körbejárás sajátos testtartását, az együttes mozgás során (pl.: két kör, csiga-kígyóvonal, átbújás kapu alatt) fejlődik tér és formaérzékük. Megismerik a szerepcserés, párválasztás, sorgyarapító játékokat, a guggolás, kifordulás, páros forgás mozgásait. Szabálytudatuk és mozgásfejlettségük egyre bonyolultabb mozgásformák elsajátítását teszi lehetővé. Egyszerű tánclépéseket utánoznak, az énekes játékokhoz tartozó mozgást képesek megváltoztatni. Kialakulnak a „lányos” és „fiús” viselkedések a tánc közben. Az énekes játékokat a hozzá tartozó mozgással játsszuk, illetve a dal szövegének megfelelően, amelyikhez nincs mozgás, vagy komponált dal, ebben az esetben az óvónőnek lehetősége van egyszerű koreográfiákat létrehozni. Később a tanult mozgáselemekből, térformák alakításával a gyermekek is kitalálhatnak szép mozgás összeállítását. Egyszerű
tánclépések:
egylépéses
oldalzáró
különböző
irányokba
és
forgással,
sarokkoppantás, lábujjérintés talajon /ceruza/, forgatás, forgások különböző irányba, egyenletes természetes járás, futólépés /lábujjon/, térdhajlítás, rugózás, guggolás, taps és csapások kombinációja az óvodás gyermek tempójához igazodva. Általános szabályok az énekesjátékok és táncolás során: a szép egyenletes járás jellemzője: test kicsit menetirányba fordul, /karok kb. 45fokban eltartva, így biztosítva a távolságot és helyet/, emelt fej, a járás a tempónak megfelelő természetes járás; kaputartás: zárt ujjú tenyérérintés, másik kéz csípőn, vagy hátul /fiúknál/; 56
páros forgásnál a gyermekek egymás szemébe néznek és a kör közepén forognak; párválasztás: a lány fiút, a fiú lányt választ; a körön kívüli szereplő járásának iránya ellentétes a körrel; kettős kör esetén a körök mozgásának iránya ellentétes; szerepcsere esetén a választó a választott helyébe áll vissza a körbe. A gyermekek átélik a jól hangzó, összecsengő éneklés, ritmikus együttmozgás és a játékhelyzet kínálta társas kapcsolatok örömét, a dramatizálás, szerepvállalás izgalmát, egy-egy zenei feladat többféle módon való megoldásának sikerét. Az egyéni fejlődés biztonságérzete, az átélt élmények hatása ösztönzi a gyermek önálló játékszervezését, kezdeményezését. A zenei alkotás megnyilvánul: szövegben, dallamban, ritmusban, mozgásban. A zenei képességek együttesen fejlődnek az énekléssel: éneklési készség, zenei hallás, ritmusérzék, zenei formaérzék, alkotókészség. A tevékenységek során egy-egy képesség fejlesztésére fektetünk nagyobb hangsúlyt. Felismerés, megnevezés fokozatától juttatjuk el a gyermekeket az alkalmazás szintjéig. Zenei fogalmakkal találkoznak: halk - hangos, magas - mély, dallam, ritmus, lüktetés, gyors - lassú, tempó. Megismerkednek egyszerű hangszerekkel, ezeknek segítségével kiemelnek lüktetést, ritmust és motívumhangsúlyt. Óvodánkban hangsúlyossá vált a zene hallgatása, hogy ez is örömet jelentsen a gyermekeknek, ne csak az aktív énekes-játék. Az értékes zene iránti fogékonyságot fejlesztjük, a zenei ízlést a művészi értékű zenei anyag befolyásolja. A zenei élmény erőssége az élményszerű bemutatástól, a zene kifejezőeszközeinek alkalmazásától függ. Kialakítottuk az óvónők társas zenélését, mely nagy hatással van a gyermekekre. A zene hallgatására nevelésnél az anyagválasztáskor gondot fordítunk a gyermekek hovatartozására, megismertetjük őket más népek zenei kultúrájának gyöngyszemeivel. A gyermekkel való ismerkedés, a beszoktatás során, a személyes kapcsolatok kialakításában segítségül hívjuk az éneklést, mondókázást. A mindennapos éneklés velejárója óvodai
életünknek, kapcsolódhat spontán kialakult
játékhelyzetekhez, kezdeményezhetik a gyermekek, vagy mi magunk. A gyermekek bekapcsolódása önkéntes, önállóan döntik el, részt kívánnak e venni, vagy csak szemlélődve hallgatják. A mindennapokban a gyermekeknek lehetőségük van zenei önkifejezés gyakorlására, erre teret, eszközöket biztosítunk, a magunk példájával is motiválunk.
57
A zenei tevékenységek pozitív érzelmeket ébresztenek, fontos szerepet töltenek be az érzelmi kötődés kialakulásában. A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, ezért a zenei nevelést a személyiségfejlesztés fontos eszközének tekintjük és az éneklést, énekes beszédet az egyéb tevékenységhez is kapcsoljuk. A gyermekek nyelvi kifejezőképességének fejlesztése: A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segítse a helyes artikulációt, a szavak szép pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása éreztesse meg a nyelv kifejezőerejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak éneklése segítse a magán- és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játékok adjanak alkalmat a szókincs bővítésére. Anyanyelvi képességek fejlődésének elősegítése: A mondókák, énekes játékok gyakorlása, ismétlése elősegíti a helyes artikuláció fejlődését. A mondókák különösen alkalmasak a ritmusos szövegben ismétlődő beszédhangok pontos észlelésére, a tiszta képzésre, a jó beszédritmus érzékelésére. Az énekes szövegek hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, a magyar nyelv kifejezőerejével hat és fejleszt. A zenei anyagokban előforduló szavak, fogalompárok gazdagítják a szókincset, megértésüket és használatukat éneklés, mozgás közben sajátítják el a gyermekek. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek örömmel, önként játszanak énekes játékokat. Ismerik az egyenletes lüktetés és ritmus különbségét. Társaik hangját, az ismert hangszerek és a környezet hangjait felismerik. Egyszerű táncmozdulatokat, változatos térformákat ismernek és alkalmaznak. Éneket, hangszeresen előadott dalt figyelmesen hallgatnak. 3.2.6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Célunk A gyermekek különböző technikákkal ki tudják fejezni gondolataikat, élményeiket, érzéseiket, elképzeléseiket, vágyaikat, álmaikat, fantáziájukat. A képzőművészet világába való betekintéssel élményhez juttatjuk a gyermekeket, gazdagítjuk esztétikai érzéküket, szép iránti vágyukat, igényüket, fejlesztjük személyiségüket. Néhány népi kismesterséggel (szövés, fonás, gyöngyfűzés,) ismertetjük meg őket.
58
Faladatunk Az alkotótevékenységek feltételeinek megteremtése. Az alkotótevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. Az óvodába bevehető népi kézműves mesterségek feltételeinek megteremtése. A nyelvi képességek fejlesztése. Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A hagyományos kézműves technikák mellett teret kapnak a jelen „modern” kifejező eszközei is. Az alkotó tevékenységek feltételeinek megteremtése: A tevékenységek állandó helyét fény közelben alakítjuk ki. A műhely jellegű hely, lehetőség szerint, jelképesen elhatárolt, tároló polcokkal, kosarakkal, kör alakú munkaasztalokkal, megfelelő méretű kényelmes székekkel berendezett. Eszközei elsősorban természetes anyagok (pl.: kukorica, dió, gesztenye, egyéb magok, termények, csuhé, nád, levelek, mákgubók, textíliák, fonalak, spárgák, bőr, gyapjú, szövőkeretek), jó minőségű egyéb eszközök (pl.: ollók, ecsetek, filcek, ceruzák, festékek, ragasztók, színezők, agyag, gyurma…stb.). Kéz közelbe helyezzük el, hogy a gyermekek elérjék, kedvük, tetszésük szerint használhassák. Kialakítjuk a tevékenységekhez kapcsolódó egészségügyi és magatartási szokásokat, eszközök biztonságos, balesetmentes használatát, takarékos anyaghasználatot. A gyermekek alkotásaikat saját dobozukban tárolhatják, ill. dossziéban gyűjtjük. A tevékenységek alkalmával kötényt /festőinget vesznek magukra. A szükséges feltételeket a szabadban is megteremtjük. Az alkotó tevékenység tartalmának és minőségének fejlesztése: A gyermekek élményanyagát gazdagítjuk a közvetlen és távolabbi élő/élettelen környezet megfigyelésével, a természeti szépségek, a színek, a formák felfedezésével, megtapasztalásával. A gyermekek műalkotással való találkozását elősegítjük a közvetlen és távolabbi környezetben esztétikus jelenségek megfigyelésével (pl. az évszakok színei, színfoltok a növény-, állatvilágban, a természetes anyagok szépsége, kedvenc helyek, szép épületek, az óvodakert, saját és egymás alkotásai). Múzeumok, kiállítások látogatásakor a gyermekek népművészeti és formatervezett, szép tárgyakkal, festményekkel, szobrokkal ismerkednek meg. Az óvodai és/vagy kölcsönzött művészeti albumokban együttesen fedezzük fel egyik-másik, a valóságban látott műalkotást, beszélgetünk azok színbeli, térbeli, hangulati jellemzőiről.
59
Mindezek alakítják a gyermekek szépség, kulturális értékek iránti vonzódását, segítik értékelő képességük, személyiségük fejlődését. A kisebbek építés, firkálás, gyurkálás közben ismerkednek az anyagokkal, eszközökkel, az alapvető technikákkal. Színre, formára vonatkozó tapasztalatokat szereznek, tájékozódnak a kép síkján. Saját motívumaikat gyakran ismétlik, variálják, képeket készítenek érdeklődésük, kedvük szerint, emlékképeik, képzeletük, tapasztalatuk nyomán. Az agyagozás, és a könnyen megmunkálható anyagok használata során tapasztalatokat szereznek azok alakíthatóságáról, formákról, benyomásaikat szóban is elmondják. Az építés, térbeli rakosgatás a különböző tárgyak formáival, alakzataival való ismerkedést segíti. E tevékenység közben fejlődik a gyermek téri tájékozódása, formaérzékenysége, alkotókedve és társaival való jó együttműködése. A kezdeti pár hónap után a festékkel való ismerkedés ujj-, tenyér és termésnyomatokkal kezdődik nagy és kispapírra. A festés folt, formák és felületek kitöltésével bővül, ujjal, tenyérrel, vastagecsettel, kikevert különböző színű festékekkel. A nagyobbak a képi, plasztikai munkáikban emlékezetük és megfigyelésük segítségével, saját elképzeléseik alapján jelenítik meg az élményeiket, a környezetükben történt eseményeket, a hozzájuk közelálló cselekményes témában. Síkbeli, térbeli ábrázolásukban a képi elemeket egymáshoz, egymás mellé rendezik és egyszerű összefüggéseket is megjelenítenek. Képesek saját élményeiket megjeleníteni az eddig elsajátított technikákkal teszik: rajzolás (ceruza, zsírkréta, pasztellkréta, szén, filctoll) festés (tempera, vízfesték, textil,- üvegfestés, festék stift) mintázás ( agyag, gyurma, lisztgyurma) kézimunka ( tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, papírplasztikák, barkácsolás különféle anyagokból A természetes anyagokból változatos technikák alkalmazásával alkotnak (pl.: levélvarázslást, textilfestést, díszítést nyomdázással, fonást, szövést, varrást, termésekből, textilből, fonaldarabokból montázskészítést, képalakítást magvak szórásával, üvegfestést). Emberábrázolásukban egyre kifejezőbbek a részformák és egyszerű mozgások jelzése. Egyre kidolgozottabbá, kifejezőbbé váló figurákból téri kompozíciókat is készítenek, játékokban felhasználják azokat. Az alakító-alkotó tevékenységekben felhasznált természetes anyagok sokoldalú pedagógiai értékeket hordoznak. Általuk a gyermekek közelebb kerülnek a természethez, megtanulnak a 60
természet kínálta lehetőségekre ráérezni, rácsodálkozni, fantáziájuk segítségével azokba ”belelátni”, kitalálni és megalkotni. A különböző anyagok alkalmazása sokrétű lehetőséget kínál a manuális tevékenységek alkalmazására, a finommozgások, az alkotókészség, a fantázia fejlődéséhez. Mindezek erőteljesen formálják a gyermek értelmi képességeit, képszerű gondolkodását, formaalkotását, problémamegoldó-képességeit. A rajzolás, festés, kézimunka mellett a kézművesség anyagait, technikáit is megismertetjük a gyermekekkel: kézi szövések alapelemei: sodrások, fonások, szövések, vessző, káka, gyékény, csuhé, szalmamunkák, gyöngymunkák, textilmunkák: babakészítés, bábkészítés, textilfestés, képfestés; agyagmunkák. Az elkészült tárgyakat a gyermekek használják, díszítjük az óvodát, időnként alkalmi kiállítást rendezünk a gyermekek alkotásaiból. A vizuális technikák gyakorlása során a gyermek átéli az alkotás örömét, a sikerélmény további
tevékenységre
motiválja.
Fejlődik,
formálódik
önkifejezése,
ábrázolókészsége,
alkotóképzelete, erősödik önbizalma, esztétikai érzékenysége. A vizuális alkotás iránti érdeklődést felkeltjük, építünk a gyermeki kíváncsiságra, biztosítjuk a sokféle lehetőség közötti szabad választást, a választás lehetőségét, anyagban, témában, technikában. Ösztönözzük az egyéni kifejezést, eredeti megoldást, a gyermek fantáziájának érvényesülését. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekeknek a tevékenység öröme fontosabb, mint annak eredménye, ezért értékelésünk a pozitívumokat kiemelő, az egyénileg megerősítő, ösztönző, éppúgy, mint a továbbfejlődés érdekében nyújtott segítségadás. Az óvodába bevihető népi, képzőművészeti mesterségek feltételeinek megteremtése: Az óvónő olyan mesterségeket mutat be, amelyekbe a gyermekek is könnyen bekapcsolódhatnak pl.: pék, mézeskalácsos, gyertyaöntő, fazekas, gyékény-szalmaszövő, szövő, fonó. Először az óvónő olyan tárgyakat mutat be, amelyeket kézműves mesterek készítettek, majd olyan eszközöket visz be, amivel elkészíti a tárgyakat, a gyermekek az óvónő irányításával, segítségével maguk is készíthetnek ilyen tárgyakat. Ezen tevékenységeket az óvónő kapcsolja az évszakokhoz, népszokásokhoz, ünnepekhez.
61
Anyanyelvi képességek fejlesztése: A gondolkodás, a szóbeli és vizuális kifejezőképesség az egyes gyermekeknél különböző szinten állhat, de a kifejezésben e két képesség segíti egymást. Ösztönözzük a tevékenységhez és azok tartalmához kapcsolódó beszédet, elősegítjük a gondolkodást, nyelvi képesség sokoldalú fejlődését. A beszéddel kísért tevékenység, az eszközhasználat és technikák módjának közlése, ezek megértése, formai képzetek, arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlása. Az alkotásról való beszélgetés bővíti a nyelvhasználat területeit is. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: Önállóan,
változatosan
alkalmazzák
a
megismert
technikákat,
az
eszközöket
rendeltetésszerűen használják. Egyéni fejlettséghez, és képességeikhez mérten jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket. A színeket ismerik, kreatívan alkalmazzák. Ismerik a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást és vezetést. 3.2.7. Mozgás Célunk A gyermek mozgásigényének kielégítése, a mozgás örömként való megélésének biztosítása. A természetes mozgás fejlődésének, az összerendezett, harmonikus mozgás kialakításának elősegítése, az egészséges életvitel alakítása. A rendszeres testedzés, mozgás rendszerének megalapozása, testi-lelki harmónia kialakítása, a szép mozgás iránti vonzalom erősítése. Feladatunk A mozgás feltételeinek, és lehetőségeinek biztosítása egyéni szükségleteik és képességeik figyelembevételével. Az életkornak megfelelő mozgásanyaggal, játékkal a mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség fejlesztése. Alapvető fizikai képességük, mozgáskészségük, cselekvőképességük feladatmegoldó képességük fejlesztése. Versenyszellem kibontakoztatása.
62
A mozgás feltételeinek biztosítása: A mozgásra inspiráló, tiszta, biztonságos környezetet, szabad teret, időt, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett mozgásra csoportban, szabad levegőn egyaránt. Az eszközöket a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazítjuk, használatukat megtanítjuk, gondot fordítunk a baleset megelőzésre (pl. a bordásfal, tornaszőnyeg, mászókák, csúszda, kötél, létra, egyensúlyozó lépegető, ugróiskola, célba dobó játékok, esztétikus kézi szerek, rollerek, kerékpárok, télen a szánkók, nyáron a víz, a homok, a fák, a manipulációs, barkácsoló tevékenységek változatos eszközei). Tapasztalatot szerzünk a gyermekek mozgásfejlettségi szintjéről, a különbözőségek figyelembevételével differenciáltan segítjük elő a fejlődést. Alapvetőnek tartjuk a kondicionális (erő, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs képességek (térbeli - időbeli tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmusérzék, testséma, helyes testtartás, összeszedett esztétikus mozgás) fejlesztését, kialakítását. A mozgásos tevékenységek jó hangulatát megteremtjük, modellt nyújtunk, elvárható erőkifejtésre serkentünk. A mozgásos tevékenységeket szóbeliséggel kísérjük, elősegítve a megértést, a kifejezések aktív szókinccsé válását. A gyermekek testi egészségének megóvása érdekében alapvető szabályokat állítunk, szokásokat alakítunk ki. A csoportszobák, a tornaszoba és az óvodakert kialakítása lehetőséget nyújt a gyermekek természetes mozgásigénye, sokszínű kielégítéséhez, a mozgásformák gyakorlásához. A mozgásos tevékenységek igazi tere az óvodakert, a gyermekek itt különböző környezeti viszonyok között gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat (mászások, futások, bújócskák, labdajátékok, kötélhúzás, ugróiskola,…). A gyermekek spontán kezdeményezett mozgásait erősítjük, és mi magunk is kezdeményezünk mozgásos játékokat, amelyben a gyermek önként vesz részt (pl.: különböző futó, fogó, dobó, ugró, labdajátékok, egyszerű versenyjátékok, népi játékok… stb.). Udvarunkat úgy alakítottuk ki, hogy e mozgásokat a szabad levegőn, bármikor, kedvük szerint gyakorolhassák. Udvari életünket úgy szervezzük, hogy minden gyermek csoportjától függetlenül, érdeklődésének megfelelően csatlakozhasson bármelyik óvónő, vagy gyermek által kezdeményezett mozgásos játékhoz. Óvodába lépéskor nagy hangsúlyt fektetünk a természetes nagymozgások fejlesztésére.
63
A változatos, esztétikus kézi szerek kínálatával fejlesztjük a gyermekek érdeklődését a közösen végzett céltudatos gyakorlatok iránt, melyekkel kielégítjük és irányítjuk cselekvési ösztöneiket. Így fejlesztjük mozgásukat. A gyakorlatok kiválasztásánál az óvónő figyelembe veszi az évszakokat. Ősszel és tavasszal főleg atlétikai vonatkozású gyakorlatokat és labdagyakorlatokat tervezünk, melyeket időjárás függvényében az udvaron bonyolítunk le. Ehhez megfelelő ruházatról gondoskodunk. A játékos gyakorlatokat úgy állítjuk össze, hogy a gyermekek minden izomcsoportját megmozgassuk, (kar, láb, has, hát, oldal,) erősítő és nyújtó hatással a korosztály képességeinek megfelelően. A szervezett testnevelés anyagát, tartalmát a természetes mozgások (járás, futás, mászás, kúszás, ugrás, egyensúlyozások, eszközök emelése, hordása, és mozgásos játékok) alkotják. A szervezett mozgás része a mindennapi mozgás: Anyagát elsősorban a mozgásos játékok alkotják kiegészülve egy-egy, már ismert gimnasztikai gyakorlattal, mozgásformával. Megfelelő feltételek között rendszeressé tesszük a „mezítlábaskodást,” játékos gyakorlatokkal és különböző eszközökkel erősítjük a gyermekek lábboltozatát. A mozgás szervezetten két formában valósul meg: a mindennapi mozgásos játékok, melyben a gyermekek önkéntesen, illetve óvónő motivációjának hatására kapcsolódnak be; a tervezett, szervezett mozgás /állandó napokon, heti 1-2 alkalommal/. A szervezett mozgás fejlesztő hatását tudatosan tervezzük. A kisgyermekek természetes mozgásához közel álló futó, kúszó, csúszó, mászó mozgásokat választunk játékos funkcióba ágyazva. Amikor már sok gyermek szívesen részt vesz a közös mozgástevékenységben, az óvónőink megismertetnek a gyermekekkel 1-1 tornaszert - és annak balesetmentes használatát, - melyeket a fent említett mozgásokhoz alkalmazhatunk (szőnyeg, zsámoly, pad…), vagy új mozgásokkal ismertetjük meg őket (gurulás, ugrások…). A labda a gyermek számára az egyik legkedvesebb játékszer, megtapasztalja, hogy reagál a cselekvésre/ gurul, pattan, röpül./ A testnevelési játékok közül a futó-, fogójátékokkal ismertetjük meg őket. Később a kézi gyakorlatot bővítjük társas, kézi szer, pad, szék gyakorlatokkal. Járás, kézfogás nélkül, egymáshoz alkalmazkodva, különböző alakzatban történik. A futást harántterpeszből indítjuk, feladatokkal is bővítve. A természetes tornagyakorlatokat rézsútos padon végeztetjük.
64
Megismertetjük őket az előre történő guruló átfordulással, a kézállást előkészítő gyakorlatokkal (csikórugdalózás). Az egyensúlyozó gyakorlatokat széles és keskeny szalagon, vízszintes és rézsútos szeren gyakoroltatjuk. Megismertetjük őket a helyből-, távol- és magasra ugrás helyes technikájával, majd nekifutásból történő ugrással. Dobásnál különböző eszközök megfogására és elengedésére, majd elfogására helyezzük a hangsúlyt. A labdagyakorlatokat bővítjük a labda feldobásával és elkapásával. Játékoknál helyet kapnak az egyszerű szabályjátékok és sorversenyek. Az utolsó évben legalább hatféle kézi szert használunk felváltva. A járásokat bővítjük az irányok változtatásával, jobbra, balra fordulással. Futásnál alkalmazzuk a járásnál megismert alakzatokat. Guruló átfordulás előre történik, alapállásból, 1-2 lépésből, futásból. Függésben gyakoroltatjuk a lajhármászást. Az egyensúlyozást bővítjük 360°-os fordulással, fej, kar, lábmozgásokkal összekötve talajon. Gyakoroltatjuk a dobást terpeszből, harántterpeszből, 1-2 lépésből, futásból, labdagyakorlatoknál kétkezes átadást. A játékok bővülnek a váltóversennyel. A testmozgásokkal elsősorban gyermekeink egészségét fokozzuk, mely hat az általános közérzetükre, növekedésükre, az étvágyukra, anyagcseréjükre, alvásukra, az egész izomzatuk fejlődésére, légzésükre, vérkeringésükre. A gyermekek szervezete a testgyakorlással erősödik, a mozgás az általános testi és szellemi fejlődésre is előnyösen hat. A gyermekeket hozzászoktatjuk a jó testtartáshoz, megelőzzük a tartós gyengeségeket. Fejlesztjük a gyermekek fizikai tulajdonságait, mint gyorsaság, erő, kitartás, ügyesség, állóképesség, erősítjük idegrendszerüket és fejlesztjük reakció- képességüket. A szabadidő hasznos eltöltésére ösztönözzük a szülőket, az egészséges életmód kialakítására, megalapozására törekszünk, „gyermek-óvoda-család” együttlétek szervezésével is /sportnapok, családi kertészkedés, természetjárás/. A versenyszellem kibontakoztatása: Számunkra a feladat azért fontos, mert életkoruknak megfelelően olyan helyzetek elé tudjuk állítani őket, amelyben, a küzdés vállalása, az egymásért való küzdés, az egymásra figyelés kifejezésre jut. Megismertetjük őket a közös és egyéni siker élményével, a vesztes helyzetek elfogadásával. Ösztönözzük őket arra, hogy mindig törekedjenek erejükhöz mérten helytállni. 65
Óvodánkban többször szervezünk közös versenyjátékokat, családi sportolást, a kerületi sport rendezvényeken lehetőség szerint részt veszünk. A nyelvi képességek fejlesztése: A mozgásos tevékenységek során jelentkező speciális fogalmakkal gyarapítjuk a gyermekek szókincsét. Ezek a kifejezések eleinte elsősorban passzív szókincsként jelennek meg, később azonban, életkoruk előrehaladtával aktívvá válnak, beépülnek játéktevékenységükbe. Ezen alkalmak során kevés mód nyílik a közvetlen beszédkészség fejlesztésére, elsősorban értés, megértés, értelmi képességük fejlesztésére nyílik lehetőség. A mozgásos foglalkozások keretében a gyermekek megismerkedhetnek a használt eszközök nevével, gyakorolhatják az irányokat. A foglalkozáson elhangzott szavak erősítik a jelentés és cselekvés közti kapcsolatot. Az együttes cselekvéshez szükséges cselekvési normák, szokás- és szabályrendszer kialakításában az óvodapedagógusnak és dajkának a következetes nevelőmunkában kiemelkedő szerepe van. Foglalkozáshoz kötődően megismerkednek a gyermekek: a megszólítás udvarias formáival, a cselekvésre felszólítással, az
együttes
cselekvéshez
kapcsolódó
modellnyújtás,
utánzásra
késztetés
verbális
kifejezéseivel, a ténymegállapítással. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelése, összerendezett mozgása életkoruknak megfelelő mértékben kialakul. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
66
3.3. Munka jellegű tevékenységek Célunk A tevékenységhez kapcsolódó, szükségszerű tennivalókat örömmel és önként végezzék a gyermekek, az egyén és a közösség érdekében. Feladatunk Az életkornak megfelelő munkafolyamatok megismertetése és gyakoroltatása. A munka jellegű játékos tevékenység szinte minden óvodai tevékenységünkhöz kapcsolódik, sajátossága, hogy nem belső szükségletből fakad, hanem külső kényszer veti fel, melynek célja van. Tudatos
pedagógiai
szervezéssel
megkedveltetni
a
munka
és
munka
jellegű
játékos
tevékenységeket, mely saját és mások elismerésére nevelést segíti. Az általunk támogatott legfontosabb munka az önkiszolgálás, mely végigkíséri a gyermekeket az óvodába lépéstől az iskoláig. Önkiszolgálás a testápolásban, az öltözködésben, étkezésben: Mintát adunk az eszközök használatára, és motiváljuk a gyermekeket a kipróbálására. Kezdetben sok segítséget adunk, bíztatunk, dicsérünk, igényességre nevelünk. Később olyan tevékenységet is örömmel elvégeznek, mely társaikkal kapcsolatos. Úgy gondoljuk ez a közösségért végzett munka. Ha a társas kapcsolatok alakulnak a játékban, egymás iránt is érdeklődnek, megtanulják átélni a másik helyzetét, ekkor lesznek képesek a közösségért is tenni. Óvodánkban a közösségért végzett munkához a következők tartoznak: A naposi feladatok a déli étkezéshez történő ízléses megterítést és a foglalkozásokhoz szükséges eszközökkel kapcsolatos teendőket foglalja magába, mely elvállalása önkéntes tevékenység. Növénysarok, kiskert gondozása, egyéb kerti munka (gereblyézés, sepregetés, öntözés, levélgyűjtés). Évszakonként biztosítjuk, hogy a gyermekek minden olyan környezetalakító munkatevékenységben részt vehessenek, amelyek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek, s amelyeket szívesen, önként vállalnak. Ősszel faleveleket sepernek, gyűjtenek, szállítják a közös gyűjtőhelyre. Folyamatosan betakarítják a terméseket, terményeket, megismerik tárolási módjukat (magok vászonzacskóban, almák és más gyümölcsök kosárban, faládákban, a természetsarok polcán egymás mellett sorakozva.) Segítik az évelők, kisfák betakarását. Télen gondoskodnak a madarak etetéséről, havat sepernek, lapátolnak, csíráztatnak, palántákat nevelnek.
67
Tavasszal kiültetik az előnevelt palántákat, magvakat vetnek az ágyásokba, folyamatosan gondozzák az elültetett növényeket. Vigyáznak a hasznos gilisztára, a hulladéktakarító hangyákra, a tetűfaló katicára, a rovarevő madarakra. Nyáron locsolnak, öntöznek, ismerkednek ezek gazdaságos módjaival, célszerű időpontjával, gondoskodnak a homokozó eszközök tisztántartásáról, a madáritatókat feltöltik vízzel. Gondozzák a növényeket, a veteményes kert terméseit leszedik, elfogyasztják. A gyermekek által használt munkaeszközök gyermekkéz méretűek, használatukat fokozatosan sajátítják el a gyermekek. A munkafajtákat szabadon választják, fejlettségükhöz mérten, egyéni tempónak megfelelően végzik. Megtapasztalják a munka szükségességét, értékelik és megbecsülik. Erősödik egymáshoz, és a természethez való pozitív viszonyuk, egyre jobban vigyáznak élőre, élettelenre egyaránt. Az alkalomszerű munkák a csoportok életéhez kapcsolódnak, ezek a következők: az ünnepi dekoráció készítése, ajándékkészítés társaiknak, szüleiknek, nagyszüleiknek, ünnepi sütemények készítése, térberendezésben való segédkezés. Feladatunk,
hogy
a
munkafolyamatokat
tudatosan
megszervezzük,
bővítsük
korcsoportonként, egyénre szabottan, fejlettségükhöz mérten. Motiváljuk a gyermekeket az örömteli munka végzésére, az ismereteket életkoruknak megfelelően közvetítsük. Jártasságok, képességek, készségek megszerzéséhez a feltételeket biztosítjuk. A nyelvi képességek fejlesztése: A beszéd és kommunikációs készség fejlesztésére számtalan lehetőséget biztosítunk munkajellegű tevékenység gyakorlása közben. Ezen tevékenység a gyermek számára játék, játékos tevékenység, így a tanulás egyik forrása, a beszédnevelés eszköze is. Munkavégzés
során
bensőséges
együttlétben
kialakuló
beszélgetések
során,
egymás
meghallgatására, beszélgetésre, bemutatásra, nyelvi utánzásra biztosítunk lehetőséget. Munkavégzésük során lehetőségünk nyílik megfigyelni, fejleszteni a gyermekek mozgás-, észlelés-, figyelemkoncentráció-, beszédbeli hiányosságait, zavarait. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, szívesen és igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak alkalmi megbízások teljesítésére.
68
Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában, a környezetük szebbé tételében. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak, felnőtteknek.
3.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célunk A programunkban helyet kap az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás, amellyel számtalan probléma és feladatmegoldás lehetősége elé állítjuk a gyermekeket. Mindezzel biztosítjuk az élményekben gazdag óvodai életet, amely magában hordozza a következő életszakaszra való felkészítés sokszínű lehetőségét. Azokat a tanulási helyzeteket is, amelyekkel előkészítjük az iskolai tanítási folyamatba való átlépés belső feltételrendszerét. Feladatunk A tanulás lehetőségeinek rendszerezése, feltételek biztosítása. A pedagógiai folyamatot mindenkor a környezeti adottságoknak megfelelő, a személyiség szükségleteihez mért és a személyes megfigyeléseken alapuló folyamatos fejlesztés határozza meg. A programunkban a játékos, cselekvő tevékenységekhez, az aktuális évszakhoz, ünnephez, népszokáshoz kapcsolódunk. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Kiindulópont: minden gyermek egyenlő értékű, a nevelés a gyermeket aktivitásra, cselekvésre motiválja, bármely aktivitás mellett előre halad a gyermek fejlődése. A nevelési folyamatban a gyermek érzelmi fogékonyságára, szükségleteire, érdekeire építünk. Figyelembe vesszük, alkalmazkodunk életkori és egyéni sajátosságaiból adódó fejleszthetőségéhez, egészséges hatásokra törekszünk. Kihasználjuk a gyermek aktivitását, vágyát a szép és értékes iránt, hozzásegítjük a környezet birtokba vételéhez, énképe, magatartása, önmegvalósító törekvései kiteljesedéséhez. A programban a tanulás tág, teljes körű érvényesítése magában foglalja a motívumok, szükségletek tanulását, felerősíti a testi, erkölcsi, szociális, intellektuális képességek fejlődését. 69
Megismerjük a gyermeket, információkat szerzünk tapasztalatairól, élményeiről, értelmi képességeiről, az egyéni fejlesztést erre a kiinduló alapra építjük. Lehetőséget teremtünk a tehetséges gyermekek egyéni szintű fejlesztésének, gondozásának. A gyermekek önkéntelen tanulását, tevékeny aktivitását megerősítve motiváljuk a gyakorlást, az ismétlést, az ismeretek bővülését, elősegítjük a megismerő funkciók, a készségek, képességek fejlődését. Követjük a gyermek tanulási képességeinek alakulását, hangsúlyt helyezünk az egyéni bánásmódra, differenciált képességek fejlesztésére, a pozitív megerősítésre, a gyermek sikerélményhez juttatására. A tanulás folyamatát több dimenzióban kezeljük, modell szerepünkben kereső, kutató, ráismerő, kitalálást engedő stílust érvényesítünk, az ilyen helyzetek teremtésével biztosítjuk a gondolkodás, a próbálkozások, a gyakorlás, a tévedés és jó megoldás felfedezésének, a tudás örömteli megélésének élményét. A tanulási folyamatban a játék, a játékos cselekedtetés, a játék nyelvén való nevelés alapvető módszertani elvárás. A gyermek a játékba, mozgásba ágyazott sokszínű tevékenységrendszerben cselekvési szubjektív, objektív határait próbálgatva folyamatosan tanul, ismeretei bővülnek. A „képes vagyok”, „tudom” élménye erősíti a gyermek belső biztonságát, kompetencia élményét, fogékonnyá teszi intellektuális és személyisége alakulását elősegítő képességeinek gyakorlására, fejlesztésére. Modell, nevelőpartner szerepünkkel hatunk a gyermekre, közvetlenül és közvetve a szülőre. Az életkorra sajátosan jellemző gyermeki tanulásról folyamatos információt nyújtunk a szülőknek, szemléletet formálunk. Túlzott, életkortól idegen követelmény támasztás esetében képviseljük és törekszünk érvényre juttatni a gyermekek érdekeit, azt az elvet, hogy az óvodás korú gyermek alapvető tevékenységi formája a játék. A tanulás lehetséges formái: a spontán játékos tapasztalatszerzés; a cselekvéses tanulás; a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az utánzásos minta és modellközvetítés magatartás és viselkedési normái, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; a gyakorlati probléma és feladatmegoldás
70
Óvodapedagógus által szervezett tanulási folyamatok A tanulás formáinak rendje heti bontásban:
Kiscsoport
A külső világ tevékeny megismerése környezeti matematika tartalommal tartalomma l 2 kötetlen szervezésű tevékenység
Középső 1 kötött csoport szervezésű tevékenység
Nagycsoport
1 kötött, 1 kötetlen, szervezésű tevékenység
Mozgás
2 szervezett mozgás és mindennapi mozgásos játékok 1 kötött 1 szervezett szervezésű mozgás és tevékenység mindennapi mozgásos játékok 1 kötött 2 szervezett szervezésű mozgás és tevékenység mindennapi mozgásos játékok
Ének-zene Énekes játék
Vers, mese, Rajz, kézidramatizálás munka .
2 kötetlen szervezésű tevékenység
2 kötetlen szervezésű tevékenység
2 kötetlen szervezésű tevékenység
1 kötött, vagy 1 kötetlen szervezésű tevékenység 2 kötött szervezésű tevékenység
2 kötetlen szervezésű tevékenység
1 kötetlen, v. kötött szervezésű tevékenység
2 kötetlen szervezésű tevékenység
2 kötetlen v. kötött szervezésű tevékenység
A szervezett tanulás időtartama: Kiscsoport Középsőcsoport Nagycsoport
2-15 perc 15-20 perc 20-25 perc
A tevékenységek szoros összhangban épülnek egymásra az aktuális évszakhoz, ünnephez, népszokáshoz kapcsolva. A programban fontosnak tartott tanulási alapelvek és módszerek: A tervszerűség, tudatosság és a spontán választhatóság között kívánjuk megteremteni az egyensúlyt. Választható a gyermekek számára a tevékenység. Alapozunk a gyermek megismerési vágyára, érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmi beállítódására, önkéntelen figyelmére. Mivel az önkéntelen figyelem rövid ideig tart, ezért elengedhetetlen a motiváció mind az érdeklődés felkeltésében, mind a fenntartásában. Hangsúlyos figyelmet adunk az élményeknek, mert a gyermekek tudása az átélt, megtapasztaláson alapuló élményeiből, vágyaiból, kíváncsiságából, felnőttől szerzett ismeretek halmazából tevődik össze. Ebben az életkorban az élmény szinkretikus sémában jelenik meg, melyet érzelem és képzelet gazdagít. A környezet eseményeinek felfogása érzelmeiken keresztül történik.
71
Ezért külön kiemeljük a fokozatosság elvét: Egyszerűtől haladunk az összetett felé. Konkréttól az általános felé. Érzelmektől a logikus felé. Így az egymásra épülés figyelembevétele a tervezésnél elengedhetetlen szempontunk. A gyermek gondolkodása ebben az életkorban nem elvont, az ide vezető úton jár, az óvodáskorú gyermek gondolkodása cselekvő, cselekvő - képszerű, képszerű gondolkodás. Jellemző a kettős tudat fejlődése játékban és mesében. Mindezeket szem előtt tartva a módszerek megválasztásában fontosnak tartjuk: a gyakorlást > cselekedtetést minden tevékenységben, a szemléltetést > többféleképpen, fokozatos elvonatkoztatással. A beszélgetést mindig ezekhez kapcsoljuk. A kép, a rajz, a tárgy megkönnyíti a mondanivalónk megértését, a képi látásmód kialakítását. Fokozatosan egy-egy probléma megoldását a cselekvő tevékenységből átvezetjük rajzos, képi megoldásra. Az alkotás minden ember sajátja. Rajtunk pedagógusokon sok múlik, tudjuk-e úgy irányítani a gyermekek nevelését, hogy ötletgazdagságuk, rugalmasságuk, eredetiségük megőrződjön és alkotásban nyilvánuljon meg (játékban, dramatizálásban, ábrázolásban, zenei alkotókedvben). A tanulás folyamatában csak a pozitív megerősítést alkalmazzuk (simítás, pillantás, mosoly, gesztus, mimika, dicséret csoport, ill. szülő előtt is).
3.5. Gyermekvédelem Célunk A gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásoló körülmények feltárása, az óvodai keretek között a családgondozás és egyéni bánásmód megvalósítása a hátrányok csökkentése érdekében. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. Feladatunk Az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás kiemelt feladatként jelenik meg a programban. A gyermekvédelmi munka elvei: A szerteágazó gyermekvédelmi esetekben a humánum, segítőkészség, megértés, tanácsadás napi megvalósítása.
72
Különleges bánásmódot igénylő, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű, ill. a beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása, tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciója, gyermekek felzárkóztatása, egyéni fejlesztése. A prevenció hangsúlyozása, az egyéni felzárkóztatás, egyenlő esélyteremtés. A veszélyeztetett státusz kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozása. Legsúlyosabb esetekben történik a veszélyeztetettek nyilvántartásba vétele: súlyos anyagi nehézséghez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, elhanyagoló neveléshez kapcsolódó testi- lelki bántalmazás, súlyos érzékszervi károsodás, tartós betegség. Az óvónő a folyamatban: Tiszteletben tartja a családot, erősíti a családi nevelést, ezzel együttesen ébren tartja a gyermek iránti felelősségérzetet. Tapintatos kapcsolatot alakít a családokkal, különösen a segítséget kérő, vagy láthatóan segítségre szorulókkal. Felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Minden családot érintő kérdésben titoktartást érvényesít. Közvetlen, együttműködő nevelőpartneri viszony kialakítására törekszik, amennyiben ezt valamilyen körülmény akadályozza, úgy az óvodán belül kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszik a gyermek fejlődését segíteni. Ha az együttműködésben a szülő partner, úgy az óvodán belüli törődés, fejlesztés kiegészül a családi neveléssel, szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez. Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakemberei segítségével. Gyermekvédelmi felelős a folyamatban: Ellátja a gyermekvédelmi munka koordinálását. A nehezen szocializálható, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, stb.) segítségével. Feltérképezi a gyermekvédelmi eseteket, koordinálja a pedagógiai munkát, vezeti a szükséges nyilvántartásokat, adatot szolgáltat szükséges esetekben, környezettanulmányt készít, kapcsolatokat tart fenn (Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal), munkájáról beszámol év végén.
73
3.6. Az óvoda kapcsolatrendszere 3.6.1. Az óvoda és a család Célunk A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Feladatunk Korrekt, bizalmas partneri együttműködés kialakítása a családdal. A család a gyermek legelső és legvédettebb élettere, a szocializáció elsődleges színtere, személyiségfejlődését döntően meghatározó közege. A családi életet tiszteletben akarjuk tartani, abba nem avatkozhatunk be, a szülő felelősségét nem vállalhatjuk át. A gyermek intelligenciája, viselkedése, viszonyai, érzelmi élete, mozgásai főként a családi minta szerint formálódnak. Szaktudásunkra, tapasztalatunkra támaszkodva nyújtunk segítséget a gyermekek fejlesztéséhez. A kapcsolat kialakítását kezdeményezzük. Az óvodai nevelőmunka a családi nevelésre épül, kiegészíti azt, hatékony segítséget nyújt a gyermek fejlődéséhez, esetlegesen a felzárkóztatásához. Óvodánk nyitott a szülők felé, a nevelőpartneri kapcsolat kialakítását kezdeményezzük. Kölcsönös bizalom, tisztelet, alkalmazkodás és segítségnyújtás megvalósítására törekszünk, az információkat bizalmasan kezeljük. Megismertetjük a szülőkkel az óvodai nevelésünk céljait, feladatait, a gyermekek fejlődésének jellemzőit, biztosítjuk az információ áramoltatását. Bővítjük a szülők pedagógiai, pszichológiai tájékozottságát. Mintát kínálunk egy-egy nevelési helyzet megoldására. A gyermek sikereit, eredményeit közvetítjük, megerősítjük, a problémákat őszintén feltárjuk, közös megoldásokat keresünk a fejlődése érdekében. Kapcsolattartás formái: Beiratkozás előtti tájékoztató, az óvoda bemutatása (dokumentumaiba való betekintés, rövid bemutatása). Családlátogatás óvónői, vagy szülői kezdeményezésre, igény és szükség szerint (a gyermek közvetlen környezetének, a család gyermekekkel kapcsolatos információinak megismerése). Az óvoda mindennapi életébe való betekintés lehetőségének megteremtése: nyíltnapok, közös kirándulások, sportnapok, családi kertészkedés, adventi készülődés. Nyílt napot oly módon szervezünk, hogy a szülő egy évben 1-2 alkalommal a csoport életébe betekintést nyerhet,
74
szemlélődő magatartást tanúsítva. Így lehetőséget kínálunk arra, hogy megtapasztalja gyermeke fejlettségi szintjét, bepillantson társas kapcsolataiba. Rendezvények, ünnepek (a szülők segítőtársak, jelenlétük emeli az ünnep hangulatát, osztoznak az ünnep örömében gyermekeikkel). Napi tájékoztatás (rövid párbeszéd, kölcsönös érdeklődés kifejezése, lényeges információk átadása). Fogadóórák (négyszemközti találkozás, közös gondolkodás, segítő javaslatok) Fogadóórára szülői és óvónői kezdeményezésre, egyeztetett időpontban kerül sor, ahol a gyermek egyéni fejlődéséről beszélgetünk. Az iskolába menő gyermekek szüleivel e beszélgetés legkésőbb november végéig megtörténik. Folyamatos együttműködés a szülők közösségével, (e közösség önálló, kezdeményező, koordináló, vélemény-nyilvánító munkájára számítunk). Információs tábla (tájékoztatás az óvoda életének fontos, különleges törekvéseiről, nevelési cikkek, programajánlások szabadidő eltöltéséhez, játék, könyvajánlás). Szülői értekezleteken fő feladatunk az óvoda Házirendjének, Éves Proram ismertetése, a szülők tájékoztatása a gyermek közösséget érintő nevelési-oktatási feladatokról, itt történhet a csoportot érintő kérdések megvitatása. 3.6.2. Az óvoda és az iskola Célunk Az
iskolába
menő
gyermekek
részére
az
iskola-óvoda
átmenet
megkönnyítése,
zökkenőmentes beilleszkedés elősegítése. Feladatunk A közvetlen kapcsolat kiépítése, ápolása az iskola pedagógusaival. Óvodánk egy nyolc osztályos általános iskola mellet helyezkedik el. A két intézmény dolgozói között, az évek folyamán közvetlen kapcsolat alakult ki. Néphagyományőrző ünnepeinken vendégül látjuk az érdeklődő kollégákat, elsőosztáyosokat, az iskolások előadásaikkal bővítik néphagyományainkat. Az iskolába készülő gyermekek szülei részére a szülői értekezleten bemutatkoznak az iskola elsőosztályos tanítói és az iskola igazgatója, ismertetik az iskola helyi programját. A gyermekekkel év végén iskolalátogatásra megyünk. Szeptemberben óvodapedagógusaink meglátogatják az elsőosztályos volt óvodásainkat.
75
3.6.3. Pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás Nevelési Tanácsadó munkatársai (szükség esetén speciális fejlesztéseket, iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek, esetlegesen segítenek a családoknak, óvodapedagógusoknak a gyermekek nevelésében, felzárkóztatásában). Logopédus (elvégzi a szűrővizsgálatokat, azok eredményeit megbeszéli az óvónőkkel, szülőkkel, folyamatosan fejleszti a gyermekeket, közvetlen kapcsolatot tart a szülőkkel). Szakértői Bizottság (vizsgál, megállapítja az iskolára alkalmasságot, szakértői véleményt ad az SNI, különleges bánásmódot igénylő gyermekekről). Pedagógiai Szakmai Szolgáltatások (segíti a pedagógiai programok előkészítését szakmai továbbképzések szervezésével, a megvalósítás eredményességét szakmai együttműködéssel, egyéni szaktanácsadással). Fejlesztőpedagógiai Szakmai Szolgálat (szükség esetén segítséget nyújt az intézményeknek az SNI és a különleges bánásmódot igénylő, a hátrányos, halmozottan hátrányos gyermekek nevelésében, integrálásában): figyelemmel kíséri, egyéni fejlesztést nyújt a gyermeknek; együttműködik az óvodapedagógussal (figyelembe veszi tapasztalatait, javaslatait, észrevételeit); javaslatot tesz a fejlesztés módszereinek, eszközeinek megválasztásához; segít az egyéni fejlesztési terv megírásában; kapcsolatot tart, együttműködik a szülővel. 3.6.4. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Foglalkozik a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő családok problémájával. A szülő kérésére vagy az óvoda jelzése alapján segít az anyagi természetű problémák megoldásában. Segíti a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását. 3.6.5. Egészségügyi szolgálat A megfelelő intézményekkel a kapcsolattartás a vezető feladata. Az óvodapedagógus feladata a helyzetfeltárás, jelzés a vezető és a gyermekvédelmi felelős felé, törvényes keretek betartása mellett. A gyermekorvos, védőnő, szakorvosok a törvényi előírásoknak megfelelően szükség szerint elvégzik a gyermekek vizsgálatát, további vizsgálatra utalnak, figyelemmel kísérik a gyermekek egészségi állapotát).
76
3.6.6. Közművelődési intézmények Célunk Az óvodai élet színesebbé tétele, közös élmények gazdagítása. Feladatunk A gyermekek érdeklődési és fejlettségi szintjének megfelelő színvonalas programok kiválasztása, lebonyolítása. Szülői értekezleteken a szülői igények felmérése. A programon való részvétel megszervezése, (múzeum, színház, vadas park, művelődési ház) szülői beleegyezések bekérése. 3.6.7. Az óvoda és a fenntartó kapcsolata Célunk A törvényi és fenntartói elvárásoknak megfelelő intézmény működtetése. Feladatunk A harmonikus kapcsolat kiépítése, ápolása. A kölcsönös tájékoztatás, megfelelő kommunikáció. Környezetünk elvárásait kívánjuk megismerni és reális mederbe terelni. A fenntartónk támogatásával biztosítani kívánjuk annak lehetőségét, hogy minőségileg garantált ellátásba részesítsük gyermekeinket. Az óvodánkban zajló nevelőmunka színvonalát, hatékonyságát, a fenntartó számára láthatóvá tesszük. A fenntartó felé részletes beszámolót készítünk az óvodánkban végzett egész évi munkáról.
77
4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE 4.1. Szervezési működési rend Az óvoda nyitva tartásának idejét a fenntartó állapítja meg. A program egész napos nyitva tartásra készült. A program osztott, részben osztott és osztatlan csoportokban is megvalósítható, a szervezeti formáról a nevelőtestület dönt. A program alkalmazása valamennyi csoportra kiterjed, vonatkozik. Az eddigi gyakorlat alapján, csoportjaink közül három homogén, egy heterogén összetételű, de az újonnan felvett gyermekek életkorától függően ez változhat. A napirend a gyermekek, szülők, igényeire, a helyi szokásokra, sajátosságokra alapoz, elősegíti az egészséges, helyes életritmus kialakítását. Fő célja a játékidő és a szabadon választott tevékenységek tág időkereteinek biztosítása, jellemzői a rugalmasság, folyamatosság, választhatóság, kötetlenség. A napirend életkorhoz, évszakhoz igazított rugalmas időkereteiben a gyermekek életkorát, szükségleteit figyelembe véve valósulnak meg a program tartalmi elemei. Játékba integrálódnak a tevékenységek, játékidőbe ágyazódnak a kötetlen foglalkozások és az óvónő által tervezett fejlesztő, tevékenységek. A hetirendben a gyermekek mindennapjait a kötetlen és kötött szervezésű tevékenységek rendszere hatja át, alkalomszerű és spontán cselekvő tapasztalatszerzések szövik át, melyek fokozatosan bővülnek. Az 5 - 6 - 7 éveseknél a hét minden napján egy kötött jellegű tevékenység (játékos mozgás 2) tudatos szervezése történik, a játékos, kötetlen, spontán megtapasztalás tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
4.2. Személyi és tárgyi feltételek A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában óvodapedagógus végzi, akiknek személye a nevelésben értékformáló erő. Csoportonként két-két óvónő dolgozik átfedési idővel, általában heti váltásban. A helyi pedagógiai programunk kapcsolódik a művészeti neveléshez, egészséges életmódra neveléshez. Támaszkodunk e területen szakos diplomát szerzett óvónők munkájára. Az óvónői párok az éves munkatervet együtt készítik az óvoda helyi programjának megfelelően, a feladatokat megosztják. Négy csoportra egy pedagógiai asszisztens, aki az óvodapedagógusok nevelő munkáját sagíti.
78
Csoportonként egy dajka segíti munkájukat. Besegítenek a gyermekek gondozásában, a csoportszobák takarítását is ők végzik. Viselkedés-, beszéd-kultúrájukkal is példát mutatnak a gyermekeknek. Az óvodai ünnepek, hagyományok ápolásában is részt vesznek. Óvónői konzultációk alkalmával a gyermekek részére felügyeletet biztosítanak. Gondoskodnak arról, hogy a szülők részéről felkínált gyümölcsöt megmosva, a gyermekek részére a csoportba bekészítik. Óvodatitkár feladata az intézmény gazdasági és adminisztrációs feladatainak munkakör szerinti ellátása, postázás. A program alkalmazásához szükséges: óvodavezető, óvodavezető helyettes, csoportonként kettő óvodapedagógus, egy pedagógiai asszisztens, óvodatitkár csoportonként egy szakképzett dajka konyhai alkalmazott, takarító, kertész. Valamennyi dolgozó munkaköri leírás alapján végzi feladatát. Az óvodapedagógusok kiegyensúlyozottan, hitelesen és harmonikusan nevelnek, egymást kiegészítő, nevelési gyakorlatukat, elképzeléseiket folyamatosan egyeztetik. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Segítő szerepet vállal mindezekben az óvónőkkel szorosan együttműködő pedagógiai asszisztens. A dajkák a gyermekek gondozásában valódi társak, nevelőmunkát segítő partnerek. Az óvodánkban szakmai munkaközösség működik, a belső pedagógiai fejlesztés szakmai bázisaként segítve a közös szemlélet kialakulását, a nevelési értékek megőrzését és újak teremtését. A nevelő-közösség rendszeresen pályázik, a pályázati összegek segítségével tovább gazdagítja a feltételeket, ehhez a szülők, dolgozók gyakori, kétkezi munkája is jelentősen hozzájárul. Az óvónők továbbképzési irányai: Az óvónők olyan továbbképzéseken vegyenek részt, ahol önismeretüket, személyiségüket fejleszthetik. Elméleti, gyakorlati ismeretek gazdagítása a Pedagógiai Program szellemében.
79
A program alkalmazásához szükséges a nevelés tárgyi-anyagi realitásának megteremtése, amely az alapeszközök, és a kiegészítő eszközrendszer folyamatos biztosítását jelenti: Nevelőmunkát segítő és egyéb eszközök A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Fontos, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi megfelelő feltételt biztosítsuk.
4.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszerét az SZMSZ tartalmazza. Célunk A Pedagógiai Program színvonalas megvalósítása. Feladatunk A tárgyi és személyi feltételek ellenőrzése, mérése, értékelése; A dolgozók munkájának ellenőrzése, mérése, értékelése; A gyermekcsoportok ellenőrzése, mérése, értékelése; A pedagógiai program ellenőrzése. A nevelőtestület megegyezett az írásos dokumentáció egységességében. Dokumentációs rendszerünk elemei: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Éves munkaterv tartalmazza: az év kiemelt feladatait, a nevelői értekezletek témáit, a belső ellenőrzés, értékelés, minőségfejlesztés feladatait, szempontjait, a gyermekvédelmi munka tervet, tanügy-igazgatási feladatokat, a belső és külső továbbképzés tervét, és a működéshez kapcsolódó egyéb feladatokat. Felelősök, határidő, ellenőrző személyek megjelölésével. A csoportnapló tartalmazza: A gyermeknévsort jelekkel, statisztikai adattáblázattal; Hetirendet; Évszakonkénti napirendet; Az éves, negyedéves nevelési terveket, értékeléseket, szervezési feladatokat a PP szerkezetének megfelelően; Negyedéves oktatási tervet, ahol az arra az időszakra vonatkozó konkrét anyag szerepel, feltüntetve a területek közti kapcsolódásokat; 80
Heti ütemtervet, melyben megjelennek nevelési feladataink; Kapcsolattartást a szülőkkel; Heti bejegyzéseket. A napló továbbfejlesztésében a programunk szerinti tudatos tervezését, és a gyermekcsoport összetételéből, a gyermekek egyéni sajátosságaiból adódó feladatok meghatározását tekintjük elsődlegesnek. Mulasztási napló tartalmazza a gyermekek pontos adatait, óvodai jogviszonyát, Taj számát, Oktatási azonosítóját, hiányzásainak számát a szülők nevét, elérhetőségét. Személyiséglap tartalmazza: a gyermek fejlődésében elért szinteket, játék, szocializáció, beszédkészség, munka, önkiszolgálás, mozgás, rajz készség, tanulás, /figyelem, feladattudat, kitartás, tanulási magatartás, emlékezet, képzelet, logikus gondolkodás/ terén. A szülők részére tájékoztatást a megfigyelések, az itt rögzített eredmények alapján adunk. A gyermekek egyéni fejlődésének feljegyzése személyiségi lapon történik. A nevelőmunka hatékonyságának mérése és értékelése a Szakmai munka értékelésének eljárásrendje szerint történik. A pedagógiai munkát segítő ellenőrzés rendszeres, a tapasztalatok visszajelzése, az őszinte szakmai megbeszélés, értékelő, továbbfejlesztő. Mindezen dokumentumok alapul szolgálnak a dolgozó munkatársak, gyermekcsoportok életének és a program megvalósításának ellenőrzéséhez és értékeléséhez. A dolgozók munkájának és a gyermekcsoportok életének ellenőrzése történik egyrészt az adminisztráció áttekintésével, másrészt a csoport látogatás alkalmával. A csoportlátogatások rendszeres időközönként, a szakmai munka értékelése érdekében történik. Látogatást végző személyek: óvodavezető, óvodavezető helyettes, hospitálás alkalmával minden óvónő. Az ellenőrző személyek tájékozódnak arról, hogy a kollégák milyen mértékben érték el a kitűzött célokat, mennyiben teljesítették a meghatározott feladatokat. Feltárásra kerül, hogy milyen a viszony a valóság és az elérni kívánt állapot között mik az erősségek, fejlesztendő területek. Csak akkor tudunk ellenőrizni, értékelni, ha a tervezés során konkrétan meghatározzuk, mit akarunk elérni, mi a konkrét célunk, mikor mondhatjuk azt, hogy elértük a célunkat. Óvodánkban működik az intézményi önértékelés rendszere. A partnerkapcsolatok irányítása az óvodában működő Partnerelégedettség mérésének eljárásrendje szerint történik.
81
Mindezek alapján a nevelőközösség a szülők, kollegák, egyéb partnerek véleményét, elvárásait, javaslatait kérdőívek alkalmazásával is törekszik megismerni és azokat figyelembe venni. A gyermekek fejlettségi szintje, „A fejlődés eredménye az óvodáskor végén” programelemhez viszonyítva értékelhető. A közvetlen megfigyelések irányai: a játéktevékenységre fordított idő, napirend, a testi - lelki gondozás nevelési eljárásai, az egészséges életmód biztosítása, az érzelmi kötődésen alapuló, természetközeli nevelés komplexitása, hatékonysága, a gyermek környezetével való kapcsolata, egyéni fejlődése és fejlesztése, az óvodapedagógus eljárásai, módszerei, eszközei, érzelmi kapcsolata és kommunikációs mintája. Sikerkritériumaink: Egészséges életmódra nevelés A gyermekek felismerik testi szükségleteiket, azoknak szükség szerint a felnőtt visszacsatoló ellenőrzése mellett önállóan eleget tesznek. Elsajátítják az egészségügyi szokásrendet, szabályokat betartják, felnőtt ellenőrzése mellett a testi épségük megóvása érdekében. Erkölcsi és esztétikai nevelés Megismerik az óvodai szokásrendet, ebben alkalmazkodnak, a tevékenységeknek megfelelő viselkedési formát alkalmaznak, esetenként néhány figyelmeztetés elegendő. Értelmi és anyanyelvi nevelés A tevékenységek során a gyermekek szívesen kommunikálnak egymással és az óvónőkkel. Mondandójukat bátran, érthetően közlik. Szívesen bekapcsolódnak az óvónő által kezdeményezett játékos tanulási folyamatba. Megjelenik a szándékos figyelem, képesek kötött foglalkozásokon részt venni adott ideig. Képesek a tanult anyagból, emlékezetből szándékosan felidézni, ismereteket kreatívan alkalmazni. Játék Minden gyermek önállóan képes a számára kedves játéktevékenységet megtalálni, abban elmélyülni. Szívesen játszik szerepjátékot, konstrukciós játékot és igyekszik a valóságot kreatívan modellezni. A szabályjátékok is részét képezik tevékenységeinek, szabályokat betartják. Külső világ tevékeny megismerése Tájékozott önmagával és környezetével /otthoni, óvodai / kapcsolatos ismeretekben. Óvja, védi annak értékeit, tisztaságát, környezet alakító tevékenységével hozzájárul környezete széppé 82
tételéhez. Formai mennyiségi tapasztalatok során képes következtetésekre, összehasonlításokra, csoportosításokra, megismerkednek a halmazokkal végezhető műveletekkel, irányokat ismeri. Mese, vers, dramatizálás Örömmel hallgat mesét, verset, szívesen kíséri figyelemmel az óvónő dramatizálását, bábozását. A megismert irodalmi anyagból fel tud idézni néhány rövid verset, mondókát. Kipróbálja maga is a dramatikus játékokat, egyszerű szerepet is szívesen elvállal. Ének-zene, énekes játék Megismeri a közös játék által nyújtott örömöt, a zenei anyagban megtalálja a neki tetsző játékokat, azok szabályait megtartja. Zenei képességének fejlődése elindul, ízelítőt kap anyanyelve zenei kultúrájából, és megismer néhányat más népek dalaiból. Rajz, mintázás, kézimunka Az óvodai rajz, mintázás, festés, kézimunka tevékenysége során többféle anyaggal ismerkedik meg a gyermek. Ezek segítségével képes alkotni, elképzeléseit kifejezni. Az eszközök használatánál a ceruzát, ecsetet biztosan, helyesen fogja. Mozgás Öröm számára a mozgás. A nagymozgásokat magabiztosan alkalmazza, gyakorolja. Kitartóan képes szervezett mozgásos játékban részt venni, abban a szabályokat betartja, elviseli a vesztes szerepet. Megismerkedik gimnasztikai, atlétika, torna, játékvonatkozású gyakorlatokkal, képesek az óvónő vezetésével együtt mozogni. Munka, munkajellegű tevékenység Saját személyük körüli teendők elvégzésében önállóak, felnőtt ellenőrzése mellett. A naposi munkát szívesen elvállalják, örömmel végzik, képesek önállóan ellátni.
83
5. A PROGRAM BEVEZETÉSÉT MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK, JOGSZABÁLYOK
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról
20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (2002. évi IX., illetve 2003. évi IV. tv módosított) 1997. évi XXXI. sz. törvény
Az óvodai nevelés alapprogramja, 363/2012. (XII.17.). évi kormányrendelet
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról
17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények mûködésérõl
84
6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Nyilatkozatok: A Közalkalmazotti Tanács a Pedagógiai Program elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Táborszky Andrea A Közalkalmazotti Tanács elnöke A Törcsvár Utcai Óvoda nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő 100%-os igenlő elfogadó határozat alapján 2013. év 08. hó 28. napján a Pedagógiai Proramot 7./2013.(08.28.) számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület és szakalkalmazottak képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
………………………………………… nevelőtestület képviselője
…………………………………………… nevelőtestület képviselője
………………………………………… nevelőtestület képviselője
…………………………………………… szakalkalmazottak képviselője
Kelt: Budapest, 2013.08.28. …………………………………………… óvodavezető
Ph
Óvodavezetői jóváhagyás határozatszáma: 3./2013.(08.28.) Az elfogadott Pedagógiai Program kihirdetésének napja: 2013. 09.02.
85
