PEDAGÓGIAI PROGRAM !!!! Széchenyi István Általános Iskola !!! Siófok !!!!!! 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

! ! ! !

Széchenyi István Általános Iskola

! ! ! ! Siófok

! ! ! ! ! ! ! ! !1

! ! 2013.

! TARTALOMJEGYZÉK

! !

!

Oldal

Bevezető A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjára vonatkozó jogszabályi előírások 4 A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése 5 PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánkról

6

Tárgyi feltétel

7

Kapcsolattartás más intézményekkel

8

Hagyományaink

9

NEVELÉSI PROGRAM

10

I. Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –

11

II. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárása

14

III.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

17

IV. Iskolai egészségnevelési program

24

1.Helyzetelemzés

24

2.Általános célok

25

3.Egészségnevelési célok

25

4.Területek

25

5.Drogstratégiánk

29 !2

6.A prevenció tervezett és működő szinterei

29

7.Tervezett és működtetett programok

29

8.Az egészségnevelés feladatai

30

9.Az egészségnevelés területei

30

10.Tevékenységek

30

V. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

31

VI. Iskolai környezeti nevelési program

33

1.Környezetvédelem

33

2.A környezeti nevelés szempontrendszere

33

3. A környezeti nevelés tevékenységformái

34

4. A környezeti nevelés színterei az iskolában

35

VII.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok VIII.A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását tevékenységi rendszer és szervezeti formái

40 szolgáló 42

1.A tanítási óra.

42

2 Tanítási órán kívüli tevékenységek

42

IX.A pedagógusok helyi intézményi feladatai

46

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

49

X. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 53 XI.A Szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködési formái

55

XII.A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 58 XIII.A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

59

XIV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei

62

Pedagógiai program érvényességével,módosításával,nyilvánosságával kapcsolatos egyéb 63 intézkedések Pedagógiai Program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

!

!3

65

Melléklet 1. számú Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként 2. számú Esélyegyenlőségi intézkedési terv

!4

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

! Minden iskola működésének alapvető dokumentuma a pedagógiai program, amely meghatározza az intézményben folyó szakmai, pedagógiai munkát. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: •

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései.

! ! !

•

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései.

•

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései

•

Melléklet a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet

A XXI. század kezdetén az általános iskolának egyre inkább meg kell felelnie annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy a szilárd alapműveltség elsajátításán túl közvetítse a hagyományos értékeket, melyeket modern, naprakész ismeretekkel ötvöz. A jelen iskolájának sokszínű szülői, társadalmi követelményrendszert kell követnie, mely képes alkalmazkodni az információs társadalom gyors változásaihoz. Az értékek közvetítése és egyensúlyának megtartása, a gyermek és személyiség tiszteletben tartása, a reproduktív és kreatív képességek fejlesztése a jelen és a jövő feladata egyaránt. Alapfeladatunk: a gyermekek oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a tanuló szociális és egészségügyi ellátásával összefüggő feladat.

!

!5

!

!6

A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

! Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd. 2013. szeptember 1-jétől: ▪ az első és az ötödik

évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most

felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; ▪ míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

! Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze:

! TANÉV

ÉVFOLYAM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013-201 4

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2014-201 5

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2015-201 6

2013 2013 2013 2007

2013 2013 2013 2007

2016-201 7

2013 2013 2013 2013

2013 2013 2013 2013

! A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: • 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. !7

!

• 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

Iskolánkról

! ! Iskolánk 1967-ben Siófok második belvárosi iskolájaként kezdte meg működését. 2011. július 2-tól a SIOK Széchenyi István Általános Iskola és a SIOK Somogyi József Általános Iskola összevonásából SIOK Széchenyi István Általános Iskola lett.

!

Jelenleg az intézményben három telephelyen folyik a nevelés-oktatás, a Kiliti városrészben két telephely működik,.A szakos ellátottság 100 %-os; alkalmazotti körünk képzettsége sokirányú. Munkatársi gárdánk stabil, a fluktuáció minimális. Az életszínvonal megőrzése a szülőkre egyre nagyobb terhet ró, amit az iskolával kapcsolatban megfogalmazott elvárások növelésével próbálnak kompenzálni. Kiemelt nevelési-oktatási céljaink: a kreatív, sokoldalú önmegvalósításra képes emberré nevelés; rugalmas ismeretszerzés; szilárd, továbbépíthető alapismeretek ; emelt óraszámú és szintű nyelvoktatás. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésével törekszik az iskola az alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika – logika), továbbá a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulókat az egész életen át történő tanulás alapjainak megszerzésében, ill. a későbbi munkaerő piacra való belépés zökkenőmentes megvalósításában.

!

Az iskola életét színesebbé tevő, a személyiség kiteljesedését segítő, közösségformáló rendezvények sora vált hagyománnyá az elmúlt évtizedek alatt. Kiemelt területei iskolai munkánknak az egészségnevelés, egészséges életmódra nevelés, az idegen nyelvi képzés, a számítástechnika tanítása. Minden feltétel adott a testi nevelés számára, a tanulók mozgásigényének kielégítését a tornaterem, tornacsarnok biztosítja. A számítógéptermek jól felszereltek, a korszerű követelményeknek megfelelnek.. Idegen nyelv hatékonyabb elsajátítását csoportbontás segíti. Színes könyvtári állomány a tanulók és nevelők számára folyamatosan rendelkezésre áll. Rendszeres és folyamatos kapcsolatot tart az iskola a város és !8

környékének oktatási, kulturális és sport intézményeivel.

! ! ! ! !

Tárgyi feltételek: A Kele u. 33. szám alatti főépületben 16 osztályterem, szaktantermek (fizika-kémia, technika, életvitel, informatika, idegen nyelvi), tornaterem, étterem, aula biztosítja az intézmény minden tanulója számára a modern, korszerű tanulási környezetet, valamint a tanórán kívüli foglalkozások színtereit. Az udvaron kialakított sportpályák, a zöld felületeken elhelyezett eszközök jó idő esetén többféle tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozás megtartására alkalmasak.

!

Az Asztalos úti tanításra használt öt épületünk állapota elég vegyes képet mutat. Összesen 12 + 8 tanteremnek használt helyiségünk 3 foglalkoztatónk, és egy könyvtárszobánk van, a három telephelyen. 2 melegítőkonyhánk és 2 ebédlőnk van. A testi nevelés feltételeit a korszerű tornacsarnok biztosítja. A tantermek és a tanításra használt helyiségek befogadó képessége 18-28 fő. A termek berendezése életkorhoz alkalmazkodó. A székek korszerű, formatervezett bútorok. Számítógéptermünk megfelelő. Minden tanuló külön gépen dolgozhat. Az iskolának évek óta van internet hozzáférése. Multimédiás alkalmazásokra lehetőség van. Szakkörön, választható foglalkozáson vagy tanórán minden tanulónk részesülhet számítástechnikai oktatásban. Szaktanteremben tanulhatják diákjaink a kémiát, fizikát és az idegen nyelvet. Egy helyiséget a kiscsoportos fejlesztő foglalkozások céljára tartunk fenn. Az alsó és felső tagozatban egyaránt rendelkezésre áll a legszükségesebb szemléltető és segédeszköz, szakirodalom, és audio-vizuális berendezés. A szertári állományokat korszerűsítjük. Cél a kötelező eszköz és felszerelési jegyzék előírásaihoz közelíteni az iskolai élet minden területén. Napközis és szakköri foglalkozásokhoz a lehetőségekhez mérten biztosítjuk a felhasználandó anyagokat. Könyvtári állományunkat évente gyarapítjuk a tanulók és nevelők számára is korszerű irodalommal és szakmai anyagokkal fejlesztve. A költségvetési támogatáson kívül

!9

bevételi forrást az intézmény számára a tornacsarnok, az ebédlő és a tantermek bérbeadása jelent.

! ! ! ! ! ! ! ! !

Kapcsolattartás más intézményekkel

!

A fenntartó (KLIKK) és a működtető önkormányzat kapcsolata az intézménnyel: információk átadása, tapasztalatgyűjtés, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben. Mindezek mellett a szakmai munka fejlesztésének érdekében az intézmény a város többi általános és középfokú intézményeivel együttműködik. Eredményes az együttműködés az általános iskolák és az óvodák közt is. Részt veszünk az óvodákban a beiratkozás előtti szülői értekezleteken, minden óvodába elmegyünk a nagycsoportosok bemutató foglalkozásaira és ők is eljönnek hozzánk ismerkedni az iskolával, a tanító nénikkel. Ez a jó kapcsolat teszi lehetővé, hogy óvodákból iskolába lépő gyerekek minden nagyobb törés nélkül kezdik meg életük első tanévét. Törekszünk arra, hogy a középfokú intézményekkel is ilyen jó munkakapcsolat alakuljon ki. Pályaválasztási szülői értekezletekre meghívjuk a város középfokú intézményeinek vezetőit. Az iskolai pályaválasztási felelősök feladata, hogy segítséget nyújtsanak a nagy mennyiségű információ válogatásához, feldolgozásához, rendszerezéséhez. Középiskolai szóbeli felvételire a középiskolai kollégák útmutatása alapján készítjük fel a tanulóinkat. Tanulóink első félévi középiskolai tanulmányi eredményeiről visszajelzést kérünk és kapunk. A közművelődési intézmények sajátos eszközeikkel és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásaikkal egyre nagyobb szerephez jutnak az új ismeretek terjesztésében, a gyermekek érdeklődésének kielégítésében és szélesítésében, az egyéni érdeklődés, hajlam, a képességek kibontakoztatásában, a tananyag elmélyítését és kiegészítését szolgáló ismeretek

!10

propagálásában, a tevékenységek és készségek fejlesztésében. Az egész életen át tartó művelődés, önművelés megalapozásában, az iskolában szerzett ismeretek elmélyítésében különösen fontos szerepet töltenek be a könyvtárak. Iskolánk szoros kapcsolatot tart a Könyvtár gyerekrészlegével. A Kálmán Imre Kulturális Központtal, a Dél-balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékházzal .Ezen kapcsolataink nagyban segítik tanulóink kulturális igényeinek kielégítését. Folyamatos a kapcsolattartás a kompetenciaalapú oktatást bevezető referenciaintézményekkel. Hittanórák a települések egyházaival együttműködve kerülnek megtartásra. Iskolánk pedagógiai programjából eredően szoros a kapcsolatunk a Siófoki ÁNTSZ szervezetével. Rendszeresen részt veszünk a drogprevenciós rendezvényeken. 1995. óta folyik intézményünkben a Rendőrség Drogmegelőzési Programja. A DADA-t jól felkészített rendőrségi szakember oktatja osztályfőnöki óra keretében. 2008-as tanévtől kezdődően tagintézményünkben sikeresen működik az Iskolarendőr program.

! !

Hagyományaink

!

Mi a Széchenyi István Általános Iskola dolgozói arra törekszünk, hogy színvonalas oktatónevelő munkáinkat megtartva megőrizzük, s ápoljuk iskolánk hagyományait. Iskolánk kiemelt feladata hagyományainak ápolása. Ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Évente: Nemzeti és nemzetközi ünnepek: magyar kultúra napja, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja, a költészet napja, a holokauszt áldozatainak emléknapja és a Nemzeti Összetartozás Napja, Aradi Vértanúk emléknapja,Október 23,Március 15. Tanévnyitó ünnepség Iskolánk névadójának születés napja és halálának évfordulója Gyermeknap

!11

Anyák napja Tanévzáró ünnepség Ballagási ünnepség Kirándulások, erdei iskolák, nyári táborok Farsangi rendezvény Alapítványi bál Kulturális programok ( vers-és prózamondó verseny , ki mit tud?) Mikulás -és karácsonyi ünnepély Sportrendezvények

! Szüreti felvonulás ! ! !

NEVELÉSI PROGRAM

! ! ! ! Intézményünk mottója:

!

„Egy nemzet ereje kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” /Széchenyi István/

!

Tevékenységünk során vezérelvként valljuk a gyermekközpontúságot, s igyekszünk kialakítani tanulóinkban a jólneveltségi szintet, amely a társadalom számára nemes vonásokkal rendelkező emberré emeli őket. Ezen célok megvalósításában a demokratizmus elvét alkalmazzuk, amely elmélyíti azon 3 legfontosabb tartópillér ( a gyermek, a szülő, a nevelő ) együttműködését, amely a külső és belső igényeket összhangba hozva értékes tulajdonságokkal rendelkező emberformálást tesz lehetővé.

! !

!12

A Széchenyi István-i mottó azon szilárd elhatározásunkat fogalmazza meg, amelyekkel céljainkat kívánjuk megvalósítani.

!

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

! - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ! !

A Széchenyi István Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

! 1. !

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

-

Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: • tanuló és tanuló, • tanuló és nevelő, !13

• •

!

szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

!

!

Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

! 4. !

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, !14

!

illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik játékban, munkában, tanulásban, - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, • más népek értékeit, hagyományait, • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek család, iskola, társadalom együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, !15

! !

-

egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

!

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!

!16

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

! !

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

!

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

!

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

!

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra !17

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

!

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

!

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

!

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

!

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását - Követelés. célzó, beidegző - Gyakoroltatás. módszerek. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek - Elbeszélés. bemutatása, - Tények és jelenségek közvetítése. bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

! ! ! ! ! ! !18

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !19

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!20

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

! ! ! ! !

„Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célokra vonatkozik, hanem pedagógiai tevékenység egész szerkezetére.” (Mérei F.)

!

! ! ! ! ! ! ! ! ! !

A nevelőtestület a szülőkkel hatékonyan együttműködve olyan gyerekeket szeretne formálni:

!

! ! ! ! ! !

• • • • •

akik szeretetre, megértésre vágynak, akik igénylik az emberi közelséget, akiknek nemes terveik, céljaik vannak, és késztetést éreznek arra, hogy ezeket következetesen megvalósítsák, akik toleránsak a másikkal szemben, akik ösztönzést éreznek az alkotó módon való megújulásra, akiknek a tevékenységét a becsület vezérli.

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

! ! ! ! ! ! ! ! !

!21

! ! ! Pedagógiai feladatok

!

A személyiségfejlesztés áthatja ugyan az egész nevelés -oktatás folyamatát, mégis szükség van arra, hogy célirányosan foglalkozunk vele, beépítsük a tantervbe és az órarendbe is.

Színterek, módszerek

!

!

! ! !

! ! ! !

Célja: Segítségnyújtás a tanulók megismeréséhez, mely hatékony oktató-nevelő munkát tesz lehetővé, eredményesebbé.

Osztályfőnöki órák keretében

! !

1. Önismeret

! !

"Ilyen az ember. Egyedüli példány" (Kosztolányi Dezső) Ki vagyok én? Én a társaim szemében. A másik ember is fontos. Pozitív én bemutatása.

! ! !

2. Én és a helyem a környezetben

!

"...benned a Cél és nálad a Kulcs" /Babits/

Célja: -a serdülők megismerhetik -csoportmunka önmagukat és társaikat, -szerepjátékok -ezáltal tisztelik -beszélgetések törekvéseiket, törődnek egymással, -átérzik a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét.

! ! ! ! !

Célja: -a társas ismerkedés szabályszerűségeinek megismerése, -szerepvállalás, figyelem irányítása tolerancia.

! ! ! !

!22

! ! ! !

-szituációs játék báb, drámajáték -ötletbörze -kritika, önkritika

! ! ! ! ! ! ! ! !

!23

Pedagógiai feladatok

! 3. Tanulás tanulása ! !

"Nem lehet valakit valamire megtanítani, csak hozzá lehet segíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg" /Galilei/

! !

-Különböző tantárgyak a tanulását segítő speciális ötletek, eljárások

!

- az eredményes tanulás feltételei

! ! ! !

-az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök fejlesztése,

! ! ! !

-tanulási hatások, módok, technikák kialakítása, fejlesztése

Színterek, módszerek

! ! !

Cél: -a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban, -a megfelelő pszichés kondíció biztosítása, -egészséges és megalapozott önbizalom, önellenőrzés képessége, -önkritika, -a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése, -a megfelelő környezet kialakítása.

! ! ! !

-Új tantárgy belépésekor célszerű ezzel a témával indítani a tanévet, esetleg összekapcsolni az önismereti fejlesztését célzó témakörrel. -A különböző tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásában a szaktanáré a főszerep.

!

!

-az önismereten alapuló egyéni tanulási módszerek kimunkálása, -tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása

-folyamatos önellenőrzés, -munka a tankönyvekkel, m u n k a l a p o k k a l , hagyományos és új információhordozókkal

Akarati tulajdonságok: -rendszeresség, -igényesség, -koncentrációs képesség, -memória, -kommunikációs képességek, -kreativitás, -igény a tanulásra, -a tanulás önépítésként történő elfogadása

Pedagógiai feladatok

-Serdülő és ifjúkorban különösen fontos a felkészülés a pályaválasztásra, -a vizsgahelyzetekre, -az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, -önértékelés folyamatos, -ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével

Színterek,módszerek

!24

! !

! !

! !

! !

-kudarcok a tanulásban, -a kudarcok elviselése, -az egészséges önbizalom, okainak keresése ambíció, céltudatosság. -Elismerésvágy és a bírálatfélelem optimalizálása. -Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, versenyen.

! !

A saját felelősség belátása a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben.

Ismerjék a szülők az iskolához, gyermekük -A tanulás gyakorlati értéke, A tanulási értékek, az életre tanulási eredményeihez való életprogrammá fejlődése. való felkészülés, a majdani viszonyuk döntő hatását, -A továbbtanulási szándék, jobb érvényesülés eszközévé -a tanulók ismerjék az mint tanulási motívum. kell, hogy váljon. iskolázottság és az életmód közötti viszonyt.

!

4. Társas kapcsolatok

! !

"Én úgy, mint mindenki más, szükségét érzem, hogy elismerjenek. Előtted tisztának érzem magam, és feléd tartok.... Hálás vagyok neked, hogy elfogadsz olyannak amilyen vagyok. Barátom, olyan szükségedet érzem, mint egy hegycsúcsnak, ahol lélegzeni tudok...

! !

/Saint Exupery/

! ! !

Az egyén és a közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük tisztázása: -erkölcs, -jog, -törvények , -szabályok, -házirend, -az egyéni és közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybevetése, ellentételei.

!25

! ! !

-Az önismeret-fejlesztésre. -A problémák felvethetők a tanulók saját osztályában és családjában megélt tapasztalatai mentén; -beszélgetés -kérdőívek -szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatása.

-A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros következményei; -az érdekképviselet és az érdekegyeztetés lehetőségei, -az egyéniség sajátos szintű felszínre hozásának lehetőségei és gátjai a közösségben. -A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságra képességek: -kedvesség, -figyelmesség, -udvariasság, -kímélet, -tisztelet, -méltányosság, -tapintat, -humor, -tolerancia, -empátia, -segítőkészség -iskolán és a családon kívüli kötődések, -sportegyesület, -divat, -beszédstílus, -szabadidős program, -viselkedési formák, -szerelem, párkapcsolat.

!26

Tanóra, szakkör, sportkör. Osztályfőnöki óra, kirándulások, táborozások, erdei iskola.

! ! ! ! ! ! !

Vitaindítók lehetnek a saját élmények, filmek, szépirodalmi szemelvények, újságcikk.

! ! ! !

Mivel ezek a témák az egyének intim szféráját érintik, célra vezető külső előadókkal megvitatni a témákat.

5. Felelős állampolgár nevelése -a civil társadalom kialakítása, -az emberek egyenlőségének elismerése, -a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, leküzdése, -alkotmányosság, a törvényesség, -az állampolgári jogok ismerete, -nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, -érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt, -a demokrácia értékként való elfogadása, -az össztársadalmi, a helyi rétegek /csoport/ illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség, -gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok, -az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete, -érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, -készség a tanulásra, összeszerveződésre, -igény az erkölcsös és kulturált politizálásra, viták, -a tévedés belátásának készsége, kompromisszumra való alkalmasság.

! !

Cél: -a jogok és kötelességek ismerete az iskolában, -a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása, -az általánosan érvényes normákhoz, a törvényekhez való konstruktív viszonyulás kiépítésének segítése, -igény és szándék felkeltése a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

!27

! !

-Egyes fogalmak körüljárásakor felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek valamint az Erkölcstan területek keretében tanultak. -Kommunikáció, illetve a tárgyalási technikák, tréning formájában történő gyakorlása a témakörökhöz kapcsolódva is elképzelhető. -A Diákönkormányzat szerepe és fontossága.

6. Konfliktuskezelés

!

"Hibáinkból lépcsőt csinálunk magunknak, ha éppen a hibáinkra taposunk." /Augusztinus, Servo/

!

! ! ! ! ! ! ! ! !

"Mi az ördögöt kezdene magával az ember, ha valami n e m á l l n a m i n d i g a z A konfliktusmegoldás útjába?" menete: /H.G. Wells/ -a probléma pontos körvonalazása, -közvetlenül és közvetve -A konfliktus, mint az emberi érintettek érzelmeinek, életben elkerülhetetlen és aggodalmainak és hasznosítható jelenség. reményeinek feltérképezése, -A konstruktív szempontjainak feltárása, konfliktuskezelés feltételei: -megoldási alternatívák a/ -önismeret, saját gyűjtése tapasztalatok hasznosítása -az összegyűjtött megoldási -saját felelősség belátása módok mérlegelése és a -pozitív énkép megfelelő kiválasztása, -egészséges törekvés a "nincs vesztes" elv önérvényesítés, érvényesítése, b/-megfelelő kommunikációs meghatározott idő után az készség, eredmények értékelése. empátia, tolerancia, mások különbségeinek elfogadása, c/az együttműködés készsége, képessége, d/ -készség a közös problémák együttes megoldására. -Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai. -A rivalizálás személyiségfejlődést segítő ill. gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái. -A másság elutasítása, bűnbakkeresés, az egyén felelőssége a jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetőségei.

! !

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!28

! ! ! ! ! ! ! ! !

-A tanulók élményeinek meghallgatása: megélt konfliktusok, saját konfliktus kezelési módjaik. -Ez a témakör egységbe szervezhető az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése c. résszel. -Konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógiai módszerek. -Szemléletformálást segítheti s z é p i r o d a l m i szemelvények,filmrészletek, történelmi események elemzése. -aktuális újságcikkek,rádió és TV adások.

! ! ! !

Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátíthatók. -A konfliktus kreatív kezelésben is segítséget ad a Gordon módszer.

! ! !

! ! ! !

Iskolánk nevelői csak a szülőkkel szoros együttműködésben tudják eredményesen megvalósítani a személyiségfejlesztési programot. A gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzik a pedagógusok nevelő-oktató munkájukat.

! Színterei: !

Fogadó órák, szülői értekezletek, családlátogatások, nyílt napok, iskolai ünnepségek, megemlékezések.

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!29

IV. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

! ! 1.Helyzetelemzés !

Lehetőségeink: - Egészségügyi dolgozók bevonása (iskolaorvos, védőnő, fogorvos, nőgyógyász szakorvos, mentős elsősegélynyújtók) pl. egészségnapon vagy külön-külön. - Családsegítők, család, rendőrség (DADA program keretén belül) segítségének igénybevétele. - Iskolai adottságok jobb kihasználása. - Pályázatok.

! !

Erősségeink: - Telephelyeink környezete. - Tanulóink fogékonysága. - Tantestület aktivitása. - Kapcsolataink az egészségügyi dolgozókkal. - SZV, bevonható családok. - Szexuális nevelést segítő programok. - Módszertani szabadság, szabadidős programok, szakkörök, erdei iskolák, természetjárás, - egészségtan, biológia óra, etika és osztályfőnöki órák .

!

Gyengeségeink: - Mikrokörnyezeten belül: egyre több a csonka család, mely egyre több mentálhigiéniás - problémát vet fel, kevesebb idő jut a beszélgetésekre, egészségesebb ételek készítésére. - Makrokörnyezet: a társadalmi-gazdasági változások kedvezőtlenül hatnak egyes társadalmi rétegekre. Nő a munkanélküliség, italozás, dohányzás, drog fogyasztás negatív példaként hat. - A nevelési tanácsadóval a kapcsolatunk szorosabb is lehetne.

! !

Kockázati tényezők: - Nagy a kortársak, csoportok negatív hatása, akik nem kívánnak változtatni egészségtelen életmódjukon. - Az emberi viselkedést befolyásoló tényezők körében rossz hatással bír a televízió és egyéb tömegtájékoztatási eszköz. - Környezet-egészségügy területén egyre több szennyező tényezővel kell szembenéznünk egészségünk védelmében. Meg kell tanítani tanulóinkat ezeknek a kivédésére. - Néhány szülő nem hajlandó együttműködni az iskolával érdektelenségből.

! !

!30

! ! ! ! 2.Általános célok ! -

Tudatosítás, erősítés, véleményváltoztatás, beállítódás változtatás, magatartásváltoztatás, minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a helytelen táplálkozási szokások, a mozgáshiány, alkohol, dohány és egyéb drogok egészségkárosító hatásáról meggyőzzük a tanulókat.

! ! 3.Egészségnevelési célok !

Iskolánk minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

! Feladat: ! • • • • • • •

• • •

A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének biztosítása. Az egészség megőrzése. A betegségek, balesetek, sérülések elkerülése. Pozitív magatartások és szokások kialakítása, folyamatos személyiségfejlesztés. Az életmódra vonatkozó helyes döntések. Az egészséges életvitel kialakítása. A káros függőségekhez vezető szokások: o -rossz táplálkozás, o -dohányzás, o -alkohol, o -drogok használatának elkerülése. A szexuális kultúra és magatartás kialakítása. Családi életre nevelés, felkészítés a felelős párkapcsolatra. Elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt.

! ! 4.Területek ! !

1. Udvaron, iskola épületében, valamint tágabb lakóhelyünkön és környékén, kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása.. 2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.. 3. Élelmezési lehetőségek kiszélesítése. 4. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel. !31

! !

5. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel.

Az Egészséges életmódra nevelés beilleszthető: Magyar nyelv és irodalom , Ember és társadalom ,Ember és természet ,Technika ,Életvitel és Gyakorlat, Testnevelés , Erkölcstan

! !

Általános célok: -helyes döntéshozásra való felkészítés az életmódra vonatkozóan -egészséges életvitel kialakítása, -sérült fogyatékos társaink iránti segítő magatartás kialakítása.

!

Egészségnevelési területek

Témakörök

A témakör céljai, követelményei

!32

Megvalósítási lehetőségek

Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.

!! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !! !!

Egészségnevelési területek

!Programok: -DADA, -alsós táplálkozási program. Egészségnevelési Nap

Témakörök

!-Részvétel a

!Ugyanezen

A témakör céljai, követelményei

Megvalósítási lehetőségek

beszélgetésben, vitában., -az önkifejezés képességének fejlesztése, -fogékonyság az együttérzésre, - e r k ö l c s i választásokban jó rossz elkülönítése, -nyitottság az élmény befogadására, -játékosság érzelmi átélésre való nevelés, -erkölcsi, esztétikai fogékonyság növelése. Ezek a követelmények elősegíthetik az egészséges életvitelt segítő programokat még fokozottabban úgy, ha havi 1-2 alkalommal, pl. az egészséges életvitelt célzó szövegfeldolgozást választanák a tanárok. A feldolgozás módszeréül pedig a fenti követelmények megvalósulását legjobban elősegítőt választják.

!33

követelmények a következő foglalkozás kapcsán is célként tűzhetők ki: -egészséges életmóddal foglalkozó osztályfőnöki óra, egészségnevelési óra, -táborozás, -személyiségfejlesztő játékok, -sportjátékok, -erdei iskola, -túra, kirándulás, -közös érdeklődésből fakadó csoportok foglalkozásai, -prevenciós torna, Az iskolában folyó egészségnevelési programok mindegyikében van lehetőség e célok megvalósítására, fejlesztésére; -folyóiratok, könyvek ajánlása, ismeretterjesztő filmek, videók megtekintése, megbeszélése. -A környezet kulturált, esztétikus alakítása, pl: osztály, aula, udvar, -testkultúra előadások: testedzés, pihenés, -öltözködés, testünkkel szembeni felelősségünk

Területek: 1. Udvaron, iskola épületében, valamint környékén kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása. 2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése . 3. Egészségügyi szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel 4. Kapcsolatfelvétel egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel. 5. Élelmezési lehetőségek.

Ember és Társadalom

1. Udvaron, iskola épületében, valamint környékén kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása.

Ember és Természet

!! 2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.

!! 3. Egészségügyi

szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel

!! 4. Kapcsolatfelvétel

egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel.

!! !5. Élelmezési lehetőségek.

!! Programok:

-Életvitel ism. -DADA. -Egészségnevelési Nap.

-Ismerje fel az élet és a természet értékeit, -értse, hogy van, amit érdemes megőrizni, és van, amin változtatni szükséges, -értse, hogy az emberi életnek különböző szakaszai vannak, -a testi és lelki egészség, valamint életvitel és magatartás hatnak egymásra. A iskoláinkban folyó egészségnevelési programok mindegyikében van lehetőség a követelmények és célok megvalósítására, fejlesztésére. -Igényelje az egészséges életkörülményeket, -becsülje környezetének értékeit, -gyűjtse a szelektív hulladékot, -vigyázzon a parkosításra, vegyen részt a növények gondozásában törekedjen a természetvédelmi problémák enyhítésére, -a Balaton vízvédelmének érdekében ne vigye a kutyát a vízbe fürdeni. -Tudja, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetének, -tudja, mely anyagok szennyezik leggyakrabban a levegőt. Tartózkodjanak az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától.

!34

-Szervezett sportolás, mozgás a tornateremben és a szabadban, -vetélkedők, -egészségnevelési programok,

!-Higiénikus

tisztálkodási lehetőségek biztosítása. „Óvd a természetet!” környezetvédő és ismeretterjesztő gyalogtúrák szervezése osztálykirándulás és erdei iskola keretében

1. Udvaron, iskola épületében, valamint környékén kulturált egészségmegőrző környezet kialakítása.

Technika és életvitel

!Egészségtan

-Helyes táplálkozás, öltözködés, napirend kialakítása, -balesetek megelőzése, -helyes közlekedés, -egészségügyi szolgáltatások ismerete, -helyes testtartás, -a szemüveg helyes hordása, - n y á r i - t é l i balesetvédelem a Balatonon. A család egészsége, élet a családban. -Táplálkozás. -Házimunkák. -Lakásés lakókörnyezet.

-Meghívott egészségügyi előadók, szakértők bevonása, -e.a. gyerekeknek -tankonyha, -büfé kialakítása, /Az egészséges táplálkozás tükrében!/ + előzőek. Meghívott előadóval, videofilmmel.

Testnevelés

-Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére, -rendszeres fizikai aktivitás igénye, -természetben űzhető sportok megmérettetése, -a sport a mozgás öröm, -sérült, fogyatékos társaink iránti segítő magatartás kialakítása.

Életmódsportok népszerűsítése. „Sportnapok az egészségért” Mozdulj! rendezése (minden tanuló részt vesz). „Sportol a család” egészségfejlesztő hétvége a szülők és barátok bevonásával.

!! 2. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.

!! 3. Egészségügyi

szolgáltatások megismertetése a gyerekekkel

!! 4. Kapcsolatfelvétel

egészségügyi és nem egészségügyi intézményekkel, személyekkel.

!! !5. Élelmezési lehetőségek.

. Az egészség iránti egyéni, családi és közösségi felelősség fejlesztése.

!

Könnyített és gyógytestnevelés Megvalósíthatóvá kell tenni azt a felismerést, mely szerint a nevelési-oktatási intézményekben meg kell alapozni a tanulók egész életre szóló fizikai felkészültségét. A köztudatban el kell fogadtatni, hogy mindez fokozottan vonatozik azokra a fiatalokra, akiknek valamilyen mozgásszervi, belgyógyászati és mentális elváltozásuk folytán fokozottan szüksége van speciális testgyakorlatra.

! !

!35

! A gyógytestnevelés feladata: !

Az elváltozások megállítása, korrekciója, helyreállítása, teljes rehabilitáció. Főbb elváltozások: • Belgyógyászati: szív, tüdő (asztma) • Ortopédiai: lábboltozat-süllyedés, gerincferdülés, skoliózis, Scheuermann-kifózis • obesitas • Egyéb: aszténiára való hajlam, mozgáskoordinációs zavar. A közoktatási törvény alapján minden nevelési-oktatási intézményben tanévenként gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felméréséről és orvosi szűréséről. A szűrések alapján, amely tanuló egészségi állapota nem teszi lehetővé a normál iskolai testnevelésórán való részvételt, egészségi állapotának megfelelő gyógytestnevelési kategóriába kell besorolni. Kategóriák: I. könnyített testnevelés II. gyógytestnevelés II/ A gyógytestnevelés mellett testnevelésórán is részt vehet II/ B csak gyógytestnevelésen vehet részt. Gyógytestnevelési foglalkozásokon szakorvos, iskola orvos szűrése után szülő tájékoztatásával,testnevelés órával párhuzamosan vagy délutáni sávban szervezett órákon vesz részt a tanuló.

!

5.Drogstratégiánk. 1996/97-es tanévtől kezdődően minden tanévben DADA – program keretében 6. évfolyamtól kezdődően foglalkozások vannak. Ezeket az órákat a siófoki Rendőrkapitányság szakembere tartja. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökkel koordinálja a felmerült problémákat.

! ! 6.A prevenció tervezett és működő színterei !

Mivel legtöbb szülő keveset tud e témával kapcsolatban, így az ő segítségükre nem igen számíthatunk. Osztályfőnöki órákon a gyerekeknek, szülői értekezleteken a szülőknek felvilágosításokat tartunk. Felhívjuk figyelmüket az árulkodó jelekre, a gyerekek magatartásának megváltoztatására. A háziorvosnak talán közvetlenebb kapcsolata van a családokkal, hozzá bizalommal fordulhatnak a rászorulok. Iskolaorvosra nagyon sok gyerek jut, csak a kötelező orvosi ellenőrzésekkor találkoznak vele a gyerekek. Minden évben előre egyeztetett időpontban történik a tanulók egészségügyi , fogorvosi szűrése, védőoltások beadása, táborozások, sportversenyek előtti vizsgálatok. Az iskolai védőnővel szoros a kapcsolat, bármely időpontban felmerülő problémával fordulhatunk hozzá.

! 7.Tervezett és működtetett programok !

!36

Minden tanévben egészségnevelési nap megszervezésére kerül sor. Osztályfőnöki órákon az egészséges életmódra nevelés keretében drogprevenciós foglalkozásokat tartunk.

! !

!37

! 8.Az egészségnevelés feladatai !

• •

fő feladat: a prevenció -alkalmazkodás erősítése, felkészítés konkrét élethelyzethez való alkalmazkodásra (empátia) -alkalmazkodásra való felkészítés kritikus helyzetekben. -alkalmazkodási zavarok feltárása (téves, rossz beidegződések, hiedelmek) -beállítódás segítése gyakorlással (érzelmi szféra) -személyi felelősség hangsúlyozása a szocializáció egész menetén (viselkedésminták) -viselkedésbeli betegségek felismerése -önismeret, csoportos segítségnyújtás, önálló megelőző akciók tömegessé tétele -egészségre káros szokások, egészségi rizikók intervenciója (nem: harc a dohányzás, alkoholizmus stb. ellen, hanem „alku” az egyéni helyzetéhez igazodó tanácsadás) -pozitív életszituációs módszerek bevezetése, segítő, tanácsadó módszerek alkalmazása -lazító, feszültségoldó (relaxációs) technikák kiszélesítése -a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása (rekreáció).

• • • • • • • • • • • •

Személyi higiénére nevelés, táplálkozás higiénéje, öltözködés higiénéje, fertőzés és baleset megelőzés, környezeti higiéné biztosítása, helyes napirend kialakítása, rendszeres testmozgás, sport, testtartásjavítás, káros szenvedélyek kerülése, természetes gyógymódok, természetgyógyászati ismeretek, szabadidő helyes eltöltése, szexuális nevelés, szeretetművészet, felkészülés a családi életre.

• • • • • • • •

Egészségi állapot felmérése, táplálkozási szokások felmérése, vetélkedők, totók, ételbemutatók, kóstolók, kiscsoportos foglalkozások, egyéni beszélgetések, előadások (minden területről), sokszínű tevékenységrendszer biztosítása.

• • • • • • • • • •

! 9.Az egészségnevelés területei !

! 10.Tevékenységek ! !

!

!38

! !

!39

V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

!

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

!

-

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

!

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk az iskola védőnőjét és a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

!

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

! !

-

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

! ! ! ! !

!40

! ! ! ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

TANTÁRGY

biológia

-

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés

kémia

-

mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés

fizika

-

égési sérülések forrázás

testnevelés

-

magasból esés

! -

!

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

! ! ! ! ! !

-

szakkörök ( elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a védőnő bevonásával bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

!

!41

! ! ! ! ! ! !

! !

VI. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

! 1.Környezetvédelem ! !

A mai emberiség nagy problémája, hogy a mindennapi munka során sokan csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Ezért a legtöbb ember nem tudja, hogyan kell bánni az élőlényekkel, élő rendszerekkel. Részint ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne, belőle él. Oktatásunk egyik feladata, hogy a növendékeknek megtanítsa, hogyan lehetne a környezetrombolást és ami ebből következik: az önpusztítást elkerülni, hogyan kellene nagyobb figyelmet fordítani a bonyolult élő rendszerekre és szabályozóikra. Nem egy gyermekből hiányzik a fogékonyság a természet szépségei iránt. Különösen a városban élőknél figyelhető ez meg. Azoknál, akiknek már nem adatik meg napról-napra a harmonikus táj látványa. Az emberek, különösen a gyerekeknek bizonyos tréningre van szüksége ahhoz, hogy öntudatlanul különbséget tudjon tenni harmónia és diszharmónia között. Formaérzékelésünk helyes működésének az a feltétele, hogy ráneveljük látásmódjukat az egyensúly, a harmónia megragadására. Valószínűleg ez az első feltétele a természetvédelemre való nevelésnek is. Hiszen ezáltal tudatosul a tanulóban , hogy nem ellentétben áll a természettel, a környezettel, hanem része a természet rendszerének, annak haszonélvezője. A harmonikus természet és a harmonikusan – szépen – kialakított környezet egyformán fontos az ember számára ahhoz, hogy lélekben ne károsodjon. Az új generációnak a környezeti nevelés területén is másfajta szemléletmódot kell közvetítenünk, mint amilyen a hagyományos szemlélet volt. Életközeli tanulási környezet biztosítása. Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer.

! 2.A környezeti nevelés szempont rendszere ! Hagyományos szemlélet Cél:A viselkedés megváltoztatása

Újgenerációs szemlélet Cél:Cselekvőképességre nevelés

Jellemzők

Jellemzők

!42

!

!

A természet ökológiájára összpontosít.

A humánökológiára összpontosít.

A természeti tapasztalatok az alapvetők.

A társadalmi tapasztalatok az alapvetőek.

Az emberi egészség nincs a középpontjában.

Az emberi egészség fontossága kiemelkedő.

Egyensúlyozni kell az emberi élet minősége és a környezet minősége között.

Egyensúlyozni kel a jelen és a jövő generációinak szükségletei között.

Mi (környezetvédők és pedagógusok) tudjuk, hogy mi a legjobb megoldás.

Minden embert be kell vonnak a környezeti problémákkal kapcsolatos döntésekbe.

Vezető szerep.

Demokratikus részvétel.

Meg kel állítanunk / késleltetnünk kell a fejlődést.

Sokirányú lehetősége van a fejlődésnek.

A múlt a jelen tettek mércéje.

Elképzelések a jövőről "utópikus" gondolat.

Harmóniára való törekvés a természettel (koncepció a természet egyensúlyáról).

Harmóniára való törekvés a jövendő generációkkal.

A természet belső értékeinek hangsúlyozása.

A mi értékeink a világ -melynek része a természet -legmegfelelőbb kihasználására vonatkoznak.

Környezeti etika

A helyes magatartás etikája, amelyet másokkal szemben a jelenben és a jövőben képvisel.

A természetvédelemhez meg kell őrizni a természetvédelmi területeket.

Természetvédelmi területeket kell létrehozni.

A természet megőrzésének az érve: aggódunk az állatok miatt.

Érv: aggódunk az emberiség jövő generációjáért, amely lehet, hogy hiányolni fogja az állatokat, ha nem teszünk értük valamit.

A lehető legkisebb mértékben szabad megváltoztatni a természetet.

Ne okozzunk visszafordíthatatlan változásokat a természetben.

Az emberi közösségek és a természet.

Az ember-természet kapcsolat nem szétválasztható

Az emberi szükségleteket tényként fogja fel.

Az emberi szükségleteket normatív módon fogja fel.

A fenntartható használat korlátja a természet.

A fenntartható használat az ember által megszabott mértékét a jövő szempontjából bírálja el.

A különböző értékekre összpontosít.

Az egymással szemben álló érdekekre, társadalmi konfliktusokra összpontosít.

Nem hangsúlyozza az emberek közötti egyenlőséget.

Nagyon hangsúlyos az emberek közötti egyenlőség és egyenértékűség.

!43

! ! !

Különös figyelemmel kell tervezni a tanulmányi kirándulásokat és a nyári táborokat: - mert itt gyakorolják be tanulóink az év közben tanultakat, - mert itt alakíthatjuk ki a környezettudatos magatartásmódot, - mert itt ismerik meg szoros közelségben a természetet, - mert itt szerveznek olyan ISMERETEKET, amik nélkül sem a környezetet, sem szülővárosukat, hazájukat nem tudnák igazán szeretni, s ebből a szeretetből fakadóan óvni, védeni.

!

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

!

3.Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – – –

a helyi tantervben szereplő Környezetismeret,Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz és Fizika tantárgyak tananyagai az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: évente részt vesznek nyolcadikosaink a „Föld napja” alkalmából rendezett játékos vetélkedőn

–

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

! 4,A környezeti nevelés színterei az iskolában ! Kiemelt feladatok: !

! !

❖ Az iskola külső-belső környezetének hagyományainak megőrzése, ápolása, tisztasági akciók szervezése, biztonságos játszóhelyek megteremtése, az iskolaudvar szépítése, osztálytermek csinosítása. ❖ Sokféle módszer alkalmazásával a tanulók aktív részvételét szellemi fizikai aktivitását biztosítani. ❖ Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos audiovizuális és informatikai tanítási órákon tanítjuk meg. Kiemelten kezeljük az elemzést, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok határainak értékelését. !44

!

Tantárgyakra lebontva:

!

Testnevelés: ❖ A tanulók: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; ❖ legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; ❖ értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; ❖ igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőleg természetes anyagból készült szereket, eszközöket, ruházatot használjanak; ❖ tudatosítsák az egészség és környezet komplexitását. Színterek: testnevelési órák, szakköri órák, tömegsport foglalkozások, tanulmányi kirándulások, túrák.

! !

Magyar nyelv és irodalom: Alsó tagozat: ❖ ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, népmondákat, népdalokat, verseket); ❖ egy-egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során;

! ! !

Felső tagozat: ❖ ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; ❖ alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés ❖ növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. Színterek: magyar órák, szakkörök, ünnepek, ünnepélyekre való felkészülés.

! !

Történelem: A tanulók: ❖ értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; ❖ tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gondolkodásra, életmódra és a közösségi normák alakulására;

!45

❖ ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; ❖ értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét a problémák elhárításában. ❖ Színterek: történelem órák, könyvtári órák.

!

! !

Idegen nyelvi órák: A tanulók: ❖ váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; ❖ legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ❖ idegen nyelv segítségével ismerjék meg más népek környezetvédelmi tevékenységeit; ❖ legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektben, idegen nyelven választ keresni; Színterek: idegen nyelvi tanórák, versenyek, pályázatok.

! !

Matematika: A tanulók: ❖ váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstráljanak; ❖ legyenek képesek környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; ❖ tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni, elemezni; ❖ tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; ❖ legyenek képesek reális becslésekre; ❖ alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége; ❖ alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket; ❖ tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. Színterek: matematika órák, matematikafoglalkozások, tanulmányi versenyek.

! ! Fizika: !

A tanulók: ❖ váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ❖ ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosító hatásait; ❖ ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; !46

❖ tudják értelmezni a környezet változásainak törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldásokat keresni a környezeti problémákra; ❖ mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat csak felelősséggel szabad felhasználni; ❖ ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárokká váljanak; Színterek: fizika órák, szakköri órák, kísérleti órák, tanulmányi versenyek.

! ! ! ! Földrajz: !

A tanulók: ❖ szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; ❖ érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ❖ ismerjék meg a világ globális problémáit; ❖ ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit; ❖ ismerjék a vízgazdálkodás, vízvédelem, vízszennyezés problémáját, és előzzék meg azokat; ❖ ismerjék meg a levegőszennyezés és éghajlat kapcsolatát; ❖ az erdőirtás, talajerózió, savas eső okozta károkat, megelőzésük módját, lehetőségét; ❖ az ember által tönkretett tájak, bányavidék, ipari körzetek, őserdők kiirtásának ❖ következményeit, és a rehabilitáció és megelőzés módjait, lehetőségeit; Színterek: földrajz órák, környezetismereti órák, tanulmányi versenyek.

! !

Biológia: A tanulók: ❖ ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, mérsékelési lehetőségeit; ❖ ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; ❖ ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ❖ ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; ❖ sajátítsanak el testi és lelki egészséget megőrző technikákat; ❖ legyenek tisztában a vizek öntisztulásával, a szennyezés hatásával; ❖ erdők, füves területek pusztulásának okaival; ❖ ismerjék a természetvédelmi területek jelentőségét; ❖ alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód. Színterek: környezetismereti órák, biológia órák, tanulmányi versenyek.

! !

!47

Kémia: A tanulók: ❖ rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; ❖ törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; ❖ legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értékelésére; ❖ értsék meg a különböző technológiák hatását; ❖ ismerjék az anyagok tulajdonságait, illetve a környezet hatásainak összefüggéseit; ❖ tudják használni a mindennapok során alkalmazott vegyi és tisztítószereket (ismerjék hatásukat, tudják miből mennyit szabad használni, melyik milyen erős méreg, ismerjék a tárolás szabályait, stb.); a mérgező anyagok körültekintő használata; ❖ milyen hatással van az olajszennyezés a talajra, vízre, stb. Színterek: környezetismereti órák, kémia órák, szakköri órák, tanulmányi versenyek.

! Technika , Életvitel és Gyakorlat: !

Technika és háztartástan: ❖ környezetbarát technika, környezetalakításban való aktív részvétel; ❖ környezetbarát agrotechnika (biogazdálkodás); ❖ konyhai hulladékok és maradékok felhasználása szakszerű kezelése; ❖ háztartások környezetét szennyező hatások; ❖ hulladékkezelési eljárások (szelektív gyűjtés, komposztálás, stb.); Színterek: tanórák, tanulmányi versenyek.

! ! Etika: !

A tanulók: ❖ legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; ❖ tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; ❖ tudják, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk; ❖ alakuljon ki személyes elkötelezettség, tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, ❖ alakuljon ki bennük felelősségérzet az egészséges környezetért; Színterek: osztályfőnöki órák, etika órák, esetmegbeszélő órák, szakköri órák.

! ! Rajz és vizuális kultúra: !

A tanulók: ❖ ismerjék fel a természet, illetve a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ❖ ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ❖ ismerjék a természetes anyagok használatát; !48

❖ legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelés témaköröknek megfelelően; ❖ tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; ❖ ismerjenek fel, ismerkedjenek meg helyi népi építészeti emlékeket. Színterek: rajz órák, szakköri órák, kiállítások, tanulmányi kirándulások.

! ! Ének-zene: !

A tanulók: ❖ ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ❖ ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; ❖ fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; ❖ vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; ❖ tudják, hogy az élő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban ❖ egyaránt akusztikus élményt jelentenek; ❖ fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Színterek: énekórák, szereplések, bemutatók.

! ! A tantárgyak kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: !

Az osztályközösségek létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. A különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője az osztályfőnök. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók attitűdjeinek alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére igényes, gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerésére, életmódminták elemzésére, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Színterek: osztályfőnöki órák, esetmegbeszélések, kirándulások.

! ! ! ! ! ! !

!

VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK !49

!

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

!

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskoláink nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

! A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ! !

1.A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelő irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

! !

2.A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonom – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

!

3.Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

!

4.A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

!

5.A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

! !

6.Megvalósítás színterei: ▪ tanóra, osztályfőnöki óra, ▪ tanórán kívüli felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (sport – kulturális), ▪ napközis foglalkozások, ▪ szabadidős tevékenységek: kirándulások, táborozások, erdei iskola, !50

!

▪ ünnepélyek.

7.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos munka a DÖK patronáló tanár, az osztályfőnökök kiemelt feladatai közé tartoznak.

! 8.DÖK: ! ! ! ! !

▪ közösségi érdekérvényesítés: javaslatok, vélemények, kölcsönös segítségnyújtás, ▪ közösségi ellenőrzés, pozitív tanulói példamutatás.

!

!51

VIII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanítási órák

!

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

!

Iskolánk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. -A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. -A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. -Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így -elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél -a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. -A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is -széleskörűen fejlessze. -Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása.

!

Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása.

! 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek !

Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

! a) Hagyományőrző tevékenységek !

Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, Karácsony, 1848. március 15-e évfordulóján, gyermeknapon, június 4-én a Nemzeti összetartozás napján, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

! b) Diákönkormányzat. !

!52

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az intézmény küldöttei az évente egyszer megrendezésre kerülő közgyűlésén vesznek részt. Itt kapnak tájékoztatást az intézmény életét érintő fontosabb kérdésekről ill. választ a közösségükben felmerült kérdésekre.

! c) Napközi otthon, tanulószoba. !

Feladata: az együttműködésre építő (kooperatív – interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezés elsajátítása, a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, ill. a szocializáció folyamatának elősegítése a szabadidős tevékenység tartalmas megszervezése által. A jogszabály előírásainak megfelelően, – az iskolában tanítási napokon alsó évfolyamon iskolaotthonos osztályok működnek, felső évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik.

! d) Diákétkeztetés. !

A szülők kérése alapján a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény, de lehetőség van arra is, hogy a napköziben lévő tanulók csak ebédet igényeljenek. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a intézmény által meghatározott módon kell befizetni.

! e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. !

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az alsó évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére az iskolaotthonban felzárkóztató -és fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Az alsó évfolyamon az iskolaotthon keretében valósul meg a tehetséggondozás is személyre szabottan.

!

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika, idegen nyelv tantárgyakból. 8. évfolyamon a további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása:

!

!53

-

differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák, bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.

! ! ! f) Iskolai sportkör. !

Az iskolai sportkör tagja lehet az intézmény minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosíthatja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkörök időpontját az adott nevelési év programja dönti el.

! g)Szakkörök. !

A különféle szakköri foglalkozások működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója.

! h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. !

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Diákolimpiai rendezvények (kézilabda, foci, fiú-lány, atlétika, úszás). Matematika (Zrínyi Ilona, Varga Tamás, Kenguru, Alapműveleti, Kalmár László). Magyar (Bendegúz, Titok, Arany János, Lotz János szövegértési és helyesírási verseny, Simonyi Zsigmond helyesírási verseny). Történelem (Somogy Megyei Pedagógiai Intézet). Természetismeret (Titok, Kaán Károly, Hermann Ottó) Idegen nyelvi (Titok, országos verseny). A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik.

! i) Tanulmányi kirándulások. !

Az intézmény nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

! j) Erdei iskola. !

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az intézmény !54

falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

! k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. !

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

! ! ! l) Szabadidős foglalkozások. !

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

! m) Iskolai könyvtár. !

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A kerettantervben, NAT-ban meghatározott könyvtári foglalkozásokat, témákat az iskolai könyvtárban a könyvtáros tanár vezetésével tartják meg.

! n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. !

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Ennek szabályozása az iskolai SZMSZ-ben történik.

! o) Hit-és vallásoktatás. !

Az intézményben a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára választható. A hit-és vallásoktatás időpontja a tanév elején történő megállapodás az intézmény és az illetékes egyházak között.

! ! ! ! ! !

!55

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!56

!

1.

X. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai -

-

-

! 2.

! 3.

A magasabb jogszabályokban, a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása !57

-

! 4.

! 5.

! 6.

! 7.

! !

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony !58

! 8.

! 9.

! 10.

! 11.

! 12.

! 13.

-

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében – Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. – Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. – Bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak Az iskolai munka feltételeinek javítása - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció) - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein. Az iskola képviselete - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. !59

-

! 14.

! 15.

! !

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Lehetőség szerint.

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé .A pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása.

AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1.Az osztályfőnök feladatai -

-

!

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

!60

-

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát,a szaktanárok véleményét figyelembe véve Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

-

-

-

!61

-

!

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2.Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

!

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre . - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

! !

3.Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő !62

!

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

!

!

▪ ▪ ▪ ▪ ▪ ▪

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

Az osztály tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: ▪ Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? ▪ Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? ▪ A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

!

4.Az osztályfőnöki órák témái

a)Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin !63

-

!

-

A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

b)Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Osztálykirándulás előkészítése.

! ! ! ! !

IX. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

!

2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

! -

1. Sajátos nevelési igényű tanulók

!

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. !64

-

-

-

-

! ! -

! -

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: ▪ a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, ▪ a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, ▪ speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, ▪ képességfejlesztő játékok, eszközök, ▪ számítógépek fejlesztő programokkal.

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

!

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök munkájában való részvétel támogatása, biztosítása a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

!

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások szervezése képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; !65

-

! -

!

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

!

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Esélyegyenlőségi program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások;

!

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

XI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMÜKÖDÉSÉNEK FORMÁI

! 1.Az iskola közösségeinek együttműködése !

Az  igazgatóság  és  a  nevelőtestület  együttműködése   1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, !66

3. 4. 5.

6.

- a különböző értekezletek, - megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

!

A  szakmai  munkaközösségek  együttműködése   1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

! A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése !

1.A tanulókat az intézmény életéről, az iskola munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

!

!

• -az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • -a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • -az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2.A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

!

3.A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel . !67

! A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése !

1.A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi • ülésén, • az iskola alapítványának pénzügyi helyzetéről, az adók 1 %-nak • felhasználásáról tájékoztatást tart az alapítvány kuratóriumának vezetője a szülői szervezet választmányi ülésén, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

! 2,A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: ! a) Családlátogatás. !

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

!

b) Szülői értekezlet. Feladata:

!

!

• • – – – – – – – –

-a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, -a szülők tájékoztatása, -az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, -az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, -a helyi tanterv követelményeiről, -az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, -saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, -a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, -az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, -a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

! !

d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

! !

!68

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

! !

3,A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

! !

4,A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a tankerület igazgatóságával, az iskola nevelőtestületével .

! !

5,A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák, alkalmazása (szülői értekezlet).

!

6,Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.

!

7.Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

!

8,A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattáraiban; - az iskola könyvtáraiban; - az iskola nevelői szobáiban; - az iskola igazgatójánál; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

! ! ! ! ! ! ! ! !

!69

XII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb. - sportélet;túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása ( iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diák elnöke vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

! !

!

!70

XIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

!

1. Tanulmányok alatti vizsgák • • •

javítóvizsga. osztályozó vizsga, pótló vizsga,

-

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

-

!

-

-

!

!

Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén 3 vagy annál több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, évfolyamot ismételni köteles.

-

A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak az osztályozó vizsga tárgyaiból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette: • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott: • magántanuló volt. • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és évközben érdemjeggyel nem volt értékelhető a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

-

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

!

2.Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: -

2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. !71

Fő tantárgyak minimális követelményeinek aktuális állapota az évente frissülő Különös Közzétételi Listában követhető. A készségtárgyak esetében a javítóvizsga követelményei megegyeznek a tantárgyak Helyi Tanterveinek végén található továbbhaladás feltételeivel./3. Mellékletben /

!

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei legkorábban - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legkorábban egy hónappal, hivatalos levélben, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg.

!

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Javítóvizsga esetén : ÍRÁSBELI

SZÓBELI

GYAKORLATI

TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan Környezetismeret

SZÓBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

SZÓBELI

GYAKORLATI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Technika ,Életvitel és gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Történelem

SZÓBELI !72

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Hon- és népismeret

GYAKORLATI

SZÓBELI

Vizuális kultúra

GYAKORLATI

Informatika

SZÓBELI

GYAKORLATI

Technika, Életvitel és Gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

!    Az  osztályozó  vizsga  esetén    a  fenti    táblázat  alapján,  az  alábbi  tantárgyakból:   1.

évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, matematika

2.- 4. évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret

5.- 6. évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv

7.- 8. évfolyamon

magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem,fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv

! ! !

3.  Magántanuló  esetén,  ha  a  tanuló  más  országban  az  adott  évfolyamra  vonatkozó  

!

érvényes  bizonyítványt  szerzett,  azt  lefordíttatja,  hitelesítteti  és  a  szülő  annak   elfogadását  írásban  kéri,  az  osztályozó  vizsga  tantárgyai  a  következők:    

1-4.évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom

5-8.évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, történelem

!

!73

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !

!74

XIV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

!

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

!

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

!

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót - a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

!

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló lakcímkártyáját; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

!

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

!

6. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

!

7. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni.

!

8. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

! !

!

!75

A PEDAGÓGIAI PROGRAM 
 ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

! I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

! II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

! III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaveztésnek javasolhatják. !76

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a járási tankerület jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

! IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattáraiban;

-

az iskola könyvtáraiban;

-

az iskola nevelői szobáiban;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

!

!77

! !

A PEDAGÓGIAI PROGRAM 
 ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA 
 VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

! !

A Széchenyi István Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola működtetője egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.

! ! !

A Széchenyi István Általános Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület a 2013. év 03. hó 27. napján tartott ülésén elfogadta

A Széchenyi István Általános Iskola Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt: ................................................. igazgató

! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !78

! !

!79