1
Pedagógiai program
Nevelési program
2014
Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Pusztaszabolcs 1
Mátyás király u. 16-20.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1
......................................................................................................................................................... 1
3
AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ........................................................................................................ 5 3.1
3.1.1
Hagyományok ................................................................................................................. 5
3.1.2
Képzési kínálat ................................................................................................................ 5
3.1.3
Képzési rendszer.............................................................................................................. 5
3.1.4
Az iskola küldetésnyilatkozata ........................................................................................ 6
3.2
Az iskola környezete ............................................................................................................... 6
3.2.1
Az iskola helye a megyei közoktatási rendszerben ......................................................... 6
3.2.2
Az iskola szociológiai, gazdasági, munkaerő-piaci környezete ...................................... 6
3.3
4
Az iskola arculata .................................................................................................................... 5
Az iskola tanulói közössége .................................................................................................... 6
3.3.1
Az iskola szülői háttere ................................................................................................... 6
3.3.2
A lakóhely szerinti megoszlás ......................................................................................... 6
3.3.3
A tanulók neveltségi szintje............................................................................................. 7
3.3.4
A tanulók pályaválasztási motivációja ............................................................................ 7
3.3.5
A tanulók tanulási attitűdje .............................................................................................. 7
3.3.6
A tanulók továbbtanulási szándékai ................................................................................ 7
NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................. 8 4.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................................................................................................................................................ 8 4.1.1
Az iskola pedagógiai alapelvei ........................................................................................ 8
4.1.2
A nevelő-oktató munka céljai .......................................................................................... 8
4.1.3
A nevelő-oktató munka feladatai..................................................................................... 8
4.1.4
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ..................................................................... 9
4.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 9
4.3
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................. 10
4.3.1
Alapelveink: .................................................................................................................. 10
4.3.2
Céljaink az egészségnevelés terén: ................................................................................ 10
4.3.3
Az egészségnevelés feladatai ........................................................................................ 10
4.3.4
A környezeti nevelés célja: ............................................................................................ 10
4.3.5
A környezeti nevelés feladatai: ..................................................................................... 11
2
4.3.6 4.4
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 11
4.4.1
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ........................................ 11
4.4.2
Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ........................................................ 11
4.4.3
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ......................................... 12
4.4.4
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ................................................ 12
4.5
A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai................................................. 12
4.6
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..................... 13
4.6.1
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 13
4.6.2
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................................ 14
4.6.3
A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .................... 15
4.6.4
Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja .................................................. 16
4.6.5
Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................................. 20
4.6.6
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 22
4.7
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ....................................... 22
4.8
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................ 23
4.8.1
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .................................................... 23
4.8.2
A szülők közösségét érintő együttműködési formák ..................................................... 23
4.9
5
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formái: ....... 11
A tanulmányokra, vizsgákra vonatkozó rendelkezések, vizsgaszabályzat ............................ 24
4.9.1
A vizsgaszabályzat célja ................................................................................................ 24
4.9.2
A vizsgaszabályzat hatálya ............................................................................................ 25
4.10
Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai. ..................................................... 25
4.11
A felvételi eljárás különös szabályai ..................................................................................... 25
helyi program ................................................................................................................................ 25 5.1
ÓRATERV ............................................................................................................................ 26
5.2
A választott kerettanterv ........................................................................................................ 26
5.2.1
Szakközépiskolai kerettanterv óraterve (részletes a Szakmai programnál): .................. 27
5.2.2
A felnőttoktatás óratervei .............................................................................................. 28
5.3 A választott kerettanterv feletti óraszám, a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai .................................................................................. 34 5.4
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ........................ 34
5.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................................................................................. 34 5.6
A mindennapos testnevelés, testmozgás programja .............................................................. 35
5.7
A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése.................................................. 36
5.7.1
Az értékelés rendje ........................................................................................................ 36 3
5.7.2 5.8
Az értékelés alapelvei: ................................................................................................... 36
A tanuló jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei ............................ 38
5.8.1
Szabolcs Vezér Emléklap .............................................................................................. 38
5.8.2
PRO SCOLA EMLÉKLAP ........................................................................................... 39
5.8.3
PRO SCOLA DÍJ (PLAKETT) ..................................................................................... 39
5.8.4 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái ................................................................................................................... 39 5.9
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ...................................... 41
5.9.1
Az idegen nyelv kiválasztásának szempontjai............................................................... 41
5.9.2 Az első idegen nyelv szerint kialakított csoportbontást alkalmazzuk a matematika, az informatika esetében is. ................................................................................................................. 42 5.9.3 Az egyéb foglalkozásokat a tanulók igényeinek, érdeklődésének, illetve az iskola lehetőségeinek megfelelően szervezzük meg. ............................................................................... 42 5.10
Tanulók fizikai állapotának felmérése................................................................................... 42
5.11
Tanítási órán kívüli tevékenységek ....................................................................................... 43
5.12 Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja. ......................................... 43 5.13 6
Középszintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................ 43
Szakmai program ........................................................................................................................... 54 6.1
A szakképzés jogszabályi háttere .......................................................................................... 54
6.2
A változtatás szükségessége .................................................................................................. 55
6.3
Szakmai tárgyak óraszámai a szakképző évfolyamon ........................................................... 56
6.3.1
Kereskedő OKJ: 54 341 01............................................................................................ 57
6.3.2
Vállalkozási és bérügyintéző OKJ: 54 344 02............................................................... 60
6.3.3
Turisztikai szervező értékesítő OKJ: 54 812 03 ............................................................ 62
6.4
. Szakmastruktúra általános elvei ......................................................................................... 67
6.5 A szakképzésre vonatkozó konkrét szabályozásnak, két egymástól jól megkülönböztethető szintje van:......................................................................................................................................... 68 6.6
Az előzetes tanulmányok beszámítása .................................................................................. 69
6.7
Igazolt mulasztás esetén mentesség az évfolyam megismétlése alól .................................... 69
6.8
Felnőttoktatással kapcsolatos eljárás ..................................................................................... 69
6.9
Számonkérés, értékelés általános szabályai........................................................................... 69
6.10
A szakmai- és vizsgakövetelmény tartalmazza ..................................................................... 69
6.11
Iskolarendszeren kívüli képzések .......................................................................................... 70
4
1 BEVEZETÉS A 2011. évi CXC. köznevelési törvény előírja az iskolák számára a helyi pedagógiai program elkészítését, elfogadtatását és nyilvánosságra hozatalát. Pedagógiai programunk elkészítéséhez figyelembe vettük a legújabban megjelent 20/2012 EMMI rendeletet is. A pedagógiai program az iskola oktató-nevelő munkájának kötelező alapdokumentuma, egyben az intézmény referenciadokumentuma is az intézmény közvetlen partnerei számára: a fenntartó, a tanulók, a szülők és a pedagógusok számára egyaránt. A jelen, 2014 szeptemberében módosított pedagógiai program alapja a 2004. évben elkészített pedagógiai program. Jelen módosításunk a legfrissebb törvényi, rendeleti és fenntartói elvárások alapján készült.
3 3.1 3.1.1
AZ ISKOLA BEMUTATÁSA
AZ ISKOLA ARCULATA Hagyományok
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben – a diákönkormányzattal egyetértésben – határozza meg. Ünnepi rendezvények: október 6, október 23, március 15, szalagavató, ballagás, kommunizmus áldozatainak emléknapja, a holocaust áldozatainak emléknapja és a nemzeti összetartozás emléknapja. Az intézmény hagyományos kulturális rendezvényei a következők: elsős avató, mikulás napi ünnepség, karácsonyi ünnepség, DÖK nap, Friedrich Margit megyei szavaló verseny. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: szakmai, tanulmányi versenyek, nyelvi, irodalmi, sportversenyek, diákszínpadi előadások, filmvetítések. 3.1.2
Képzési kínálat
Az intézmény iskolai rendszer szerinti oktatásában szakközépiskolai közgazdasági ágazat: vállalkozási és bérügyintéző, turisztikai ágazat: turisztikai szervező értékesítő, valamint kereskedelmi ágazat: kereskedő szakmacsoportos alapozó képzést (9-12. évfolyamon), az ehhez a szakmacsoportokhoz tartozó szakképzési (13.) évfolyam(ok) képzését. Kimenő rendszerben: kereskedelmi-marketing szakmacsoportos alapozó képzés (10-12) és az ehhez tartozó szakképzés (1314. évf.), közgazdasági, négyosztályos (10-12. évf.) gimnáziumi képzést működtet. Az intézmény nem alaptevékenységként akkreditált felnőttképzési intézményként iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytat. 3.1.3
Képzési rendszer
A különböző képzési formák irányításának szervezeti összekapcsolódását a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
5
3.1.4
Az iskola küldetésnyilatkozata
„Olyan diákokat szeretnénk nevelni, akik képesek az önfejlesztésre, fogékonyak az új ismeretekre, és fontosnak tartják a család és haza értékeit.” Ugyanakkor fel kell készítenünk őket arra, hogy képesek legyenek saját adottságaiknak, lehetőségeiknek és képességeiknek, valamint a társadalmi elvárásoknak megfelelően továbbtanulni, vagy munkába állni.
3.2 3.2.1
AZ ISKOLA KÖRNYEZETE Az iskola helye a megyei közoktatási rendszerben
Fejér megye két megyei jogú városa teljesen lefedi a képzési struktúrát. Székesfehérvár 35 km-re, Dunaújváros 30 km-re van Pusztaszabolcstól. Azonban az Érd–Sárbogárd vasútvonal mentén nincs olyan oktatási intézmény, amely az iskola képzési kínálatát biztosítaná. A korábban a Velenceitó térségéből érkező tanulók többségét a rossz közlekedés miatt az iskola elvesztette, amely folyamatot a kápolnásnyéki, ill. az agárdi gimnáziumok megjelenése megerősített. 3.2.2
Az iskola szociológiai, gazdasági, munkaerő-piaci környezete
Pusztaszabolcs város 4 település agglomerációs területének a szélén található. Budapest, Székesfehérvár, Százhalombatta, Dunaújváros biztosítja az itt élők munkalehetőségét, s az ott tapasztalható fogyasztási szokások, városi igények, elvárások szinte azonnal megfogalmazódnak a településen. Fejér megye déli területéről, ill. Pusztaszabolcs környezetében lévő kisebb településekről érkező diákok viszont zártabb közösségekből érkeznek. Az iskola gazdasági környezetére a kiszolgáltatottság jellemző. A fent említett (nagy) városokban megtelepült ipar és szolgáltató szervezetek nem kötődnek ehhez a térséghez, s a környező településeken megtelepült források ezekbe a központokba áramolnak. A városokban jelentkező munkaerő kereslet felszippantotta a szabad munkaerőt, így munkanélküliségről csak a szakképzetlen, ill. az alkalmazotti kötöttségekhez alkalmazkodni nem tudó rétegek esetében beszélhetünk. Azonban, ha a városokban jelentkező munkaerő túlkínálat tapasztalható, akkor az ebben a térségben élő alkalmazottaknak szüntetik meg először a munkaviszonyát.
3.3
AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE
Az iskola szülői háttere A szülők többsége a fent nevezett városokban alkalmazott. A tanulók családi háttere sok esetben zilált, csonka családok, gyermekét egyedül nevelő szülő. A szülők iskolázottsága nem magas, nem minden osztályban van felsőfokú végzettségű szülő, s a középfokú végzettség sem általános. Azonban elmondható, hogy az intézmény volt diákjainak egy része gyermekét a volt iskolájába íratja be. 3.3.1
A lakóhely szerinti megoszlás A tanulók 40% helyi tanuló. A fennmaradó 60% a Pusztaszabolcs 30-35 km-es vonzáskörzetéből érkezik. Sárbogárd és Székesfehérvár térségéből, csak néhány tanuló jár be, mivel kollégiumi elhelyezésre nincs lehetőségünk. Különleges esetnek számít, ha a Pest megyei Érdről jelentkeznek a felvételizők. 3.3.2
6
A tanulók neveltségi szintje A tanulók magatartása alapvetően tisztelettudó. A deviáns, ill. feltűnést keltő viselkedés csak néhány tanulóra jellemző. 3.3.3
A viszonylag kis létszám miatt az iskola hangulata családias. Mind a tanulók, mind a pedagógusok igyekeznek mindenkit megismerni: akár a kiemelkedő teljesítmények, akár a deviáns magatartásformák így hamar kiderülnek. A tanulók pályaválasztási motivációja A tanulók 14-15 évesen kerülnek az intézménybe. A 9. évfolyamba jelentkezettek egy része csak második, vagy harmadik helyként jelöli meg ezt a középiskolát, ezért a tanulmányok elkezdésekor az intézmény elfogadásával, elfogadtatásával kell foglalkozni. 3.3.4
A szakmacsoportok megjelölésével a szakközépiskolás tanulók némi gyakorlati jellegű tananyagot is elsajátítanak, de ezek nem hátráltatják, hanem motiválják őket a közismereti és az elmélethez kapcsolódó szakmai tantárgyak minél magasabb szintű elsajátítására. Az ötödéves képzés során a tanulók egy része úgy gondolja, hogy az érettségi vizsga után a szakmai vizsga követelményeinek is könnyen meg tudnak felelni, ezért előfordul, hogy ezt „lazító” időszakként kezelik. A tanulók tanulási attitűdje A szellemi munkával, tanulással kapcsolatos jó szokások kialakítására korán figyelmet kell szentelnünk. Könnyebb ugyanis egy jó szokást kialakítani, mint egy hibásat megváltoztatni. A gyerekek hajlamosak célszerűtlen és időpocsékoló munkamódok felvételére. A hatékony tanulási módszerek használatának szokássá kell érlelődnie. Nem elég tehát tudni a jó módszerről, hanem annak automatikus cselekvéssé kell válnia. Ezt célozza a középiskolás tanulmányok megkezdése előtt tartott tanulásmódszertani tanfolyam, amely azonban csak akkor hatékony, ha a tanulás-tanítás folyamatában a tanult módszereket alkalmazzák, és alkalmaztatják. 3.3.5
Ha már kialakítottuk a jó és hatékony tanulási módszereket, akkor a tanulók érdeklődésének ébrentartása, aktivitásra serkentése a legfőbb feladat. Vannak olyan tantárgyak, ahol ehhez elegendő, ha a tanár érdekes személyiség, de a tárgyak többségénél szükség van változatos módszerek és sokrétű szemléltetés alkalmazására. Igazán eredményesnek tekinthetők azok a módszerek, amelyek a tanulók tevékeny közreműködését igénylik pl. kiscsoportos foglalkozások, csoportmunka, projekt-módszer.
A tanulók továbbtanulási szándékai A megváltozott társadalmi elvárásoknak megfelelően egyre gyakrabban merül fel a továbbtanulási szándék. Ennek ellenére még mindig sok az olyan család, ahol csak az érettségi, ill. a szakképzettség megszerzése a cél, s nem pedig a felsőfokú tanulmányokra való felkészülés. A tanulók sokféle felsőfokú intézménybe adnak be felvételei jelentkezési lapot, s nyernek felvételt. Nincs olyan felsőfokú intézmény, ill. nincs olyan szakirány, amely meghatározó lenne az iskola tanulói számára. 3.3.6
7
4 4.1
4.1.1
NEVELÉSI PROGRAM
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskola pedagógiai alapelvei
A közoktatásról szóló törvény meghatározza, hogy mely alapelvek alapján kell folytatni a közoktatási intézménynek a tevékenységét. Ennek megfelelően tiszteletben tartjuk a tanuló gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát; vallási és világnézeti kérdésekben az intézmény pedagógiai tevékenysége semleges; feladataink végrehajtásakor, a döntések meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét vesszük figyelembe. A nevelés komplex tevékenység: nincsenek külön értelmi, érzelmi, erkölcsi, stb. nevelésnek nevezhető területek. A nevelés elsősorban nem normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. A nevelési folyamat során figyelembe kell venni a tanulók mindenkori fejlődési szintjét és képességeit illetve korlátait. A hátrányokkal küzdő tanulókat fejlesztő, felzárkóztató munkával támogatni kell az esélyegyenlőség jegyében. E folyamat irányítója a tanár. A tanár megismeri a tanuló személyiségét, tiszteletben tartja azt, ugyanakkor vállalja is annak alakítását. Diákjaival a viszonya ezáltal sohasem lehet egyenrangú, hiszen ő vezet, ítél, osztályoz, amellyel sohasem élhet vissza. E pedagógiai elvek a gyakorlatban akkor érvényesülnek, ha egy osztályt egy tanár minél hosszabb ideig tanít, ha az osztályfőnök személye állandó. Ezek biztosítják azt, hogy az osztály nevelésének irányítása állandó és egységes legyen.
4.1.2
A nevelő-oktató munka céljai
A tanulók öntevékenységének kibontakoztatása igen fontos nevelési feladat, hiszen csak az önálló, önmaga sorsát tudatosan irányítani és a problémákban dönteni képes ember lesz arra alkalmas, hogy az állandóan változó világban megtalálja a célját, a helyét, a feladatait. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a tanulók képességeihez igazodva a felzárkóztatásra, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére, integrálására, s ebben a folyamatban szorosan együtt kell működnünk a szülőkkel. Eközben törekednünk kell a tanulók egészségi, testi és lelki fejlődésének biztosítására. A társadalmi beilleszkedéshez elengedhetetlen, hogy a diákjaink tizennyolc éves korukra olyan felnőttekké váljanak, akik megfelelő önismerettel (az erre épülő önfejlesztés képességével) és az új ismeret iránti nyitottsággal, valamint önálló világképpel rendelkezzenek. Célunk továbbá a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelésre, a továbbtanulás, valamint az élethosszig tartó tanulás igényére felkészíteni diákjainkat.
4.1.3
A nevelő-oktató munka feladatai
A tanulók szocializációja a fenti céloknak megfelelően akkor valósulhat meg, ha a tanulók felismerik, hogy saját személyiségük értékeit, képességeit, illetve tudásukat, stb. hogyan képesek kisebb, ill. nagyobb közösség szolgálatába állítani. Ezért az egyéni személyiségfejlesztés mellett szükség van a családi értékek felismertetésére (pl. egészséges életmód, házasság, gyermekvállalás, családi hagyományok), illetve a haza, a nemzet, kisebb régióként Fejér megye, a lakóhely (pl. Pusztaszabolcs), valamint az iskola jellegzetességeinek, hagyományainak megismertetésére, ápolására, hogy ezeket az értékeket felnőttként a tanulók megtartsák és továbbfejlesszék. Ugyanakkor a tanulókban ki kell alakítanunk és el kell mélyítenünk a toleráns gondolkodást és viselkedést, valamint a másik ember megbecsülését, mert ez teszi lehetővé a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését iskolánkban. 8
4.1.4
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
A nevelő-oktató munka legalapvetőbb eszköze a pedagógus szakmai- módszertani felkészültsége. Az oktatás- nevelés során azt a koncepciót valljuk, hogy a sokféle, szuverén tanáregyéniség s az ebből következő módszertani sokszínűség az, amely a fenti feladatok elvégzéséhez a legalkalmasabb. Azonban van néhány közös módszertani követelmény: a tanuló személyiségének tiszteletben tartása; a tárgyalandó ismeretanyag megbeszélése; gyakorlatias, a hétköznapi életben „hasznos” ismeretanyagok átadása; az önálló gondolkodásra, ismeretszerzésre és differenciált feladatvégzésre való ösztönzés, s ennek elismerése; tolerancia; tartalmas emberi kapcsolat kialakítása a tanítványokkal a tanári tekintély fenntartása mellett; a tanulói teljesítmények folyamatos értékelése; a következetesség és kiszámíthatóság. Az egyéni tanulás fontos eszköze a tankönyv, amely biztosítja az egyéni felkészülést. Az egyes tantárgyak tanításához szükséges tankönyvekről és segédletekről, taneszközökről az egyes tantárgyi kerettantervek adnak pontos útmutatást. Az önálló ismeretszerzés lehetőségeként az iskola biztosítja a tanórán kívüli tevékenységeket: a szakköröket, az iskolai sportkört, diákszínpadot, korrepetálásokat, a tanulmányi versenyekre való felkészülést, a könyvtárat, s egyes tantárgyak esetében a szaktantermi rendszert. Csoportbontás szerint tanítjuk az idegen nyelvet, létszámtól függően a közismereti tantárgyakat, az informatika, gépírás, tanirodai gyakorlat, (tevékenység gyakorló cégben, cégszolgálati tevékenység), kereskedelmi gyakorlat, emelt szintű érettségire való felkészülés tantárgyait a képzés egész ideje alatt.
4.2
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Fejlesztenünk kell tanulóink problémamegoldó és konfliktuskezelő készségét, törekednünk kell a társas és érzelmi viselkedés jobb megértésére. Ezen feladatok koordinátora az osztályfőnök, színtere az osztályfőnöki óra, és olyan közösségi megmozdulások, ahol az osztály, mint megkülönböztetett csoport vesz részt, például iskolai vetélkedők, farsang, diákparlament. A nevelőtestület elfogadó, értelmező légkört biztosít, hogy a csoport valamennyi tagja veszélyeztetettség nélkül kipróbálhassa önmagát. Az elfogadó attitűd nem jelent értéknélküliséget, vagy nemtörődöm magatartást, hanem a partner előítélettől mentes megértését és az érzelmek átélésére való empatikus törekvést. Az egyéni fejlesztés az iskola működésének egész folyamatát átszövi; ahhoz, hogy hatékony legyen, a tanárnak ismernie kell a tanulót otthoni körülményeivel együtt. Az egyéni fejlesztés történhet személyközi kapcsolatban, célzott beszélgetésekkel; valamely tantárgyi tevékenység során, tanórán kívüli szakkörrel, korrepetálással, tehetségfejlesztő programmal, tanulásmódszertan tanfolyammal; csoportmunka, vagy projektmódszer alkalmazása során; szerepjátékkal, diákszínpad, sportkör keretében. Formái: mintanyújtás, a modellkövető viselkedés előhívása; megerősítési és alakítási, viselkedésmódosítási technikák bemutatása, elsajátíttatása. A személyiségfejlődés egész életünket átszövő és életkori ciklusoktól függően gyorsabban vagy lassabban haladó folyamat. A természetes érés és fejlődés okozta átalakulásra számos változás, módosító hatás rakódik rá. Ezek a változásokat okozó hatások az embertársas meghatározottságú életében döntően interperszonális kapcsolatok történései útján alakulnak ki. A nevelés folyamatában a közvetlen cél olyan társas helyzet kialakítása, amelyben a tanuló meglévő alapvető személyiség működései sokrétűen és szabadon megnyilvánulhatnak és ezáltal társaitól 9
visszajelzést kaphat. Egy elfogadó társas légkörben feloldódva, szorongások nélkül vállalhassa önmagát, és tegye társainak is érzékelhetővé azt, „ami”. Társai reagálása is hozzásegíti önmaga megismeréséhez. Így kerülhet olyan szocializációs erőtérbe, ami képes lesz érzelmi, önismereti, akarati, viselkedési működéseinek helyes mozzanatait megerősíteni, a helyteleneket viszont megváltoztatni. A tanárok és az osztálytársak fontos forrásai a megerősítésnek. A kortársakkal való játékos tevékenység a tanulók kreatív problémamegoldására jutalomként, megerősítésként hat. Sajátos nevelési igényű tanulóinknál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az integrált viszonyok között harmonikusan fejlődjenek. Tudatosan segítenünk kell őket abban, hogy személyük elfogadtatására képesek legyenek. Külön figyelmet kell fordítanunk ezekre a tanulókra, mert a többiekhez viszonyítva munkatempójuk lassabb, fáradékonyabbak, figyelmüket rövidebb ideig képesek összpontosítani. Vannak információk, amelyek a hosszútávú memóriájukba nem épülnek be. Szociális alkalmazkodóképességük, kifejező készségük gyenge. Sokan közülük beszédhibával, testi fogyatékossággal élnek, külön törődést, figyelmet igényelnek. Társaikat pedig következetesen nevelnünk kell a toleráns gondolkodásra és viselkedésre. A pedagógus szakértelme és példamutatása elengedhetetlen ebben a folyamatban.
4.3
AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és szociális jólétet. Akkor egészséges egy tanuló, ha testi- lelki fejlődése zavartalan, kiegyensúlyozott, problémáit, kudarcait megtanulja leküzdeni, örömet jelent számára a valahová tartozás, a vidámság, a zene a mozgás. A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember a természet része. 4.3.1
Alapelveink:
Egészség- és környezeti nevelési programja elsősorban a megelőzésre irányul. Ezen kívül a szemléletváltoztatásra, amely értékrendje alapján felkészíti a tanulót a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások megőrzésével egyidejűleg a jövő generációi számára. 4.3.2
Céljaink az egészségnevelés terén:
Kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás igényét, elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat. A testi-lelki egészség megőrzésére irányuló szokások megalapozása, gyakoroltatása, megerősítése. Az iskola tisztaságának megőrzése és javítása. 4.3.3
Az egészségnevelés feladatai
Információ, ismeret nyújtása, a megfelelő tudás kialakítása, balesetvédelmi oktatás,tanórán kívüli foglalkozások a tanulók érdeklődése, igénye szerint, sportkörök. Egészségügyi szűrővizsgálatok: fogászat, hallás- látásvizsgálat, belgyógyászati ellenőrzés. Az egészségnevelésnek több tantárgyhoz is van kapcsolódási pontja. Az ismeretek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával kell megalapozni a jövő generációért felelős viselkedést. 4.3.4
A környezeti nevelés célja:
Diákjaink környezettudatos állampolgárrá, az értékeket tudatosan választó felnőttekké kell váljanak. Ismerjék meg élő és élettelen környezetüket, törekedjenek annak védelmére és lépjenek fel a károsító hatások ellen. 10
4.3.5
A környezeti nevelés feladatai:
Segítsük a tanulók környezettudatos fogyasztási szokásainak kialakítását (újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés stb.) Ismerjék meg a tanulók a hulladék keletkezésével és újrahasznosításával kapcsolatos folyamatokat és az alapvető társadalmi, ökológiai összefüggéseket. Közös összefogással törekedjünk arra, hogy az iskolai élet „környezetbaráttá” váljék.
4.3.6
Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelést szolgáló tevékenységi formái:
Az osztályfőnöki órák
A környezettudatos magatartáshoz szükséges ismeretek elsajátítása minden tantárgy kapcsán
Helyi és különleges természeti értékek megismerése, szakmai kirándulások
Víz világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja stb. figyelemfelkeltő szerepe
Szelektív hulladékgyűjtés
Alkalmanként a korosztálynak megfelelő előadások. (drogellenes, dohányzásellenes, szexuális felvilágosító)
Az iskola az egészség- és környezeti nevelés szempontjából is kiemelten fontos színtér, mivel nagy hatósugarú, a tanulók mellett a szülők csoportját is eléri. Törekednünk kell tehát arra, hogy a tanulókat ezeken a területeken érő különböző iskolai hatások egymást erősítsék a cél elérésében
4.4
4.4.1
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
Az iskolában, mint helyi közösségben az együttműködést kívánjuk megvalósítani a közösségfejlesztés keretében. Fontos feladatunk a haza, a nemzet értékeinek megismertetése, védelme, megbecsülése. Szeretnénk tanulóinknak bemutatni az Európában és máshol élő népek kultúráját, szokásait, életmódját, hagyományait. (Kisiratos partiumi községgel és Staufenberg német községgel, Pusztaszabolcs testvér településeivel kialakítandó baráti kapcsolat, az európai uniós pályázatok során megismert más iskolákkal való kapcsolatok is a más népek kultúrájának megismerését segítik.) A továbbiakban fontosnak tartjuk testvériskolai kapcsolatok kiépítését magyarországi, vagy külföldi magyar lakta területeken működő iskolákkal. Különös figyelmet kívánunk fordítani a család, mint legkisebb közösség jelentőségének kiemelésére, az összetartozás fontosságára, a család szokásrendjének kialakítására, a családtagok megbecsülésére, szeretetére, elődeink tiszteletére. Az osztályfőnöki órák részben felölelik ezen nevelési feladatokat, valamint a földrajz, magyar irodalom, társadalomismereti és történelem tantárgyak keretében is lehetőség nyílik hon- és népismeret megszerzésére. Mivel heterogén osztályokat szervezünk, könnyebb a sajátos nevelési igényű tanulók integrálása. Számukra húzóerőt jelenthet, ha egy osztályba járnak társaikkal. Segítjük őket a beilleszkedésben, ezzel párhuzamosan társaikban erősödik az elfogadás, a segítőkészség. 4.4.2
Egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
A közösségfejlesztés folyamata természetesen túllépi a tanórák kereteit. A szakkörök, valamint a diákszínpad próbái kiváló lehetőséget biztosítanak a tanulói közösség kialakítására és megerősödésére. Célunk, hogy a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, 11
kultúrák iránt, becsüljék meg ezeket. Továbbá szeretnénk elérni, hogy egymás iránt is toleránsabbá váljanak. 4.4.3
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
A diákönkormányzat szerepe a közoktatási törvény szerint döntési jogkör gyakorlása bizonyos kérdésekben, egyetértési jog gyakorlása másokban, valamint javaslattevő jog gyakorlása néhány kérdésben. A diákönkormányzat e feladatainak elvégzése közben, a mindennapos működése során pozitív hatással van a diákok közösségi kompetenciáinak fejlődésére. Ezzel egy időben a közösségformálás során elősegíti a vitakultúra fejlődését, a tolerancia képességének erősödését, egymás megbecsülését, valamint megoldási formákat kínál konfliktusok kezelésére. 4.4.4
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
A szabadidős tevékenységek kialakított csoportokban, a közös tevékenységekkel is hozzájárulunk a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, célok teljesítéséhez (a délutáni tömegsport). A sport közösségteremtő hatását számtalan külföldi példa is bizonyítja, gondoljunk Angliára, Amerikára, ahol a diák-és tömegsportnak kiemelkedő szerepe van a közösségfejlesztésben. Iskolánkban törekszünk a sport egészségnevelési szerepén kívül az együtt játszó diákok között a sportszerűség lelkületét kialakítani, egyértelműsíteni, hogy az ellenfél nem ellenség, hanem partner a játékban. A színházlátogatások, közös kirándulások szintén alkalmasak a közösségfejlesztés céljainak megvalósítására.
A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI
4.5
A pedagógusok részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. 4.5.1.1
Ebben a fejezetben a pedagógusok legfontosabb helyi feladatait emeljük ki:
a tanítási órákra való felkészülés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, (így az írásbeli dolgozatok javítása)· érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, részvétel iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken,
a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken való részvétel, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok
Az induló új osztály számára az osztályfőnököt az igazgató az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva bízza meg. Az osztályfőnökök részletes tennivalóit a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.
4.5.1.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre az alábbiakban foglalható össze:
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. 12
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos információk átadása, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az igazgatójával, és a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személlyel, a családsegítőkkel igény szerint közreműködik.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI
4.6
TEVÉKENYSÉG
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
4.6.1
“Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” 2012. évi CXXIV. törvény
1§(14) 4.6.1.1 A tehetségazonosítás folyamata Az egyes tantárgyakat tanító szaktanárok megfigyelései alapján fedezhetjük fel, ki a tehetséges tanuló. A tehetség azonosításakor azonban nemcsak intellektuális faktorokat kell figyelembe venni, hanem a következő kérdések is lényegesek: milyen kreatív tevékenységet folytat, hogyan működik együtt családjával a tehetséges tanuló. 4.6.1.2
A tehetségek különböző csoportjai
-
Az „alulteljesítő” tehetségek, akik nem kaptak képességeiknek megfelelő feladatot. Személyre szabott feladattal motiváljuk őket a fejlődésre.
-
A szociokulturálisan hátrányos tehetségek, akiket nagyon nehéz észrevenni. Hosszú távon reális terveik vannak, gondolkodásuk kevés nyelvi elemet használ. Kreatívak, náluk a verbális intelligenciát kell fejleszteni.
-
A etnikai kisebbséghez tartozó tehetségek , akik esetében a kulturális háttér eltérése miatt nagy tapintat és empátia szükséges ahhoz, hogy a tényleges értékeik előtérbe kerülhessenek.
4.6.1.3 A tehetség fejlesztése A fejlesztés célja: az irány, az eszközök és a teljesítmény feltárása. Feladatunk a határok tágítása: nézőpontváltás, kombináció, szintetizálás, a tanári nyitottság.
13
4.6.1.4 A tehetségfejlesztés színterei az intézményben Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú tanulókat magába foglaló időszakos közösségek. A tanulók az aktuális pályázat programjának, céljának, vezetőjének előzetes ismerete alapján választanak érdeklődés szerint az egyes tevékenységek között. Sportkör Az iskolai sportélet a sportkör tevékenységével egészül ki. Ennek alapvető célja a mindennapos testedzés biztosítása, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, rendezett mozgás kialakítása, egy-egy sportágban az iskolai bajnokságokon kívül az egyéb versenyekre való felkészítés.
Egyéb tevékenységi formák Kiegészítő ismereteket nyújtunk a tehetséggondozás céljából a tanulók érdeklődésének kielégítésére (diákszínpad). A délelőtti tanórák időszakában a szabadon választható tanórai foglalkozások időkeretén belül 2003. szeptember 1-jéig felmenő rendszerben kötelezően választandó tantárgy az emelt szintű érettségire való felkészítés 11-12. évfolyamon, míg 2003. szeptember 1-jétől a tantárgy szabadon választható tantárgyak közé soroltuk. Ezeknek a tantárgyaknak heti 2-2 óra többlet óraszámot biztosítunk a tudás hatékonyabb elmélyítésére. A csoportszervezés igény és képességek szerint történik az intézmény adottságainak és pedagógus ellátottságának optimális kihasználtságát is figyelembe véve. A túlzott megterhelés elkerülése érdekében adott évfolyamon egyidejűleg legfeljebb kétféle lehetőséggel élhetnek a tanulók. A pontos tervezés a mindenkori tantárgyfelosztás szerint történik, amely megmutatja a tanulócsoportok számát, óraigényét, a heti óraszámot és az ellátáshoz szükséges pedagóguslétszámot. Az emelt szintű érettségire való felkészítésnek ez a formája az intézményben a 2014/2015 tanévvel zárul le. A 2015/2016 tanévtől kezdődően az emelt szintű érettségire való felkészítés a 51/2012. évi EMMI rendelet 2§ (8) és a 40/2012(V.24) OM rendelet. szerint érvényesítjük. Kiemelt feladat a diákok tanulmányi versenyekre való felkészítése, OKTV és egyéb versenyek. Évente a diákok kb. 5-10 %-a vesz részt versenyeken. Diákjainknak lehetőséget adunk egyéni pályázatokra, tapasztalatcserére, nyílt napokon, speciális rendezvényeken való részvételre. Tehetséges diákjainkat visszahívjuk, akár oktatásra, akár iskolai rendezvényre.
4.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcoknak sokféle oka lehet. Ezek közül a legjellemzőbbek: nem megfelelő tanulási szokások, magatartási, beilleszkedési nehézségek, nem támogató családi háttér, tanulási zavarok, sajátos nevelési igény. Az iskola tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programja, színterei:
egyéni felzárkóztatás: tanulószoba, korrepetálás, tanórai differenciálás
páros vagy csoportos munka
szakkörök
képességfejlesztő foglalkozások.
14
Nagyon fontos a tanulók számára a szeretetteljes légkör megteremtése, közvetlen, folyamatos kommunikáció a pedagógusok és tanulók között, a szülőkkel való együttműködés elmélyítése. A tanári magatartásnak határozottságot, nyitottságot, oldottságot, elfogadást kell tükröznie. Fontos a képességeknek megfelelő, egyértelmű követelménytámasztás, ellenőrzés.
4.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 4.6.3.1 A fogalom meghatározása “Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.” 2012. évi CXXIV. törvény
1§ (3) 4.6.3.2 A nevelés alapelvei Alapvető követelmény, hogy intézményünkben biztonságos, stabil és egyértelmű normarendszer vegye körül a tanulót, ugyanakkor érzelmi megtámogatást is kell nyújtanunk. Súlyosabb esetekben igénybe kell vennünk a Gyermekjóléti Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét, ahova az iskola ifjúságvédelmi felelőse irányítja a fiatalt és családját Az esetek többségében sokoldalú beavatkozásra van szükség. A kilencedik osztályos beiratkozásnál az általános iskolai bizonyítvány magatartás jegyei utalhatnak a tanuló esetleges magatartási zavaraira, devianciájára. A problémák felismerésére a szülőkkel való találkozás, valamint a tanév kezdete előtt megrendezésre kerülő tanulás módszertani táboron részt vevő pedagógusokkal való konzultálás ad lehetőséget A táborban szervezett programokon vesznek részt a tanulók a leendő osztályfőnökkel és felsős diákokkal együtt. A programok során mutatott passzivitás, esetleg szélsőséges viselkedés felhívja a figyelmet a magatartási problémákra. 4.6.3.3 A speciális nevelés céljai A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. Mivel összetett és speciális tényezők állnak a háttérben: biológiai (genetikai), környezeti és társadalmi okok együttes kombinációja idézi elő a problémát, szakember bevonása elengedhetetlen. Cél továbbá, hogy az ismeretek közvetítése, a nevelési- oktatási folyamat során olyan speciális módszereket, eszközöket, technikákat alkalmazzunk, amelyek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségből eredő problémákat figyelembe veszik. 4.6.3.4
Pedagógiai feladatok a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggően
-
Az okok feltárása, szűrés,- amennyiben szükséges- szakértői vizsgálat, komplex diagnózis. Minden tanév elején az osztályfőnökök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kérésére, egy formanyomtatvány segítségével felmérik a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulókat.
-
A tanuló viselkedésének - kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak- megismerése siker vagy kudarc esetén. Az osztályfőnök bevonja az osztályban tanító pedagógusokat a nevelési gondok megoldásába.
15
-
Fejlesztési terv készítése fejlesztő pedagógus, ha szükséges gyógypedagógus szakember közreműködésével- és szakvélemény szerinti fejlesztő pedagógiai foglalkozás biztosítása.
-
Együttműködés a családdal: A szülőkkel folytatott beszélgetések kapcsán kapott információk figyelembe vétele.
-
Gyakori pozitív visszajelzésekkel motiváljuk és sikerélményhez juttatjuk a tanulót.
-
A tanulóval való egyéni bánásmód, személyre szóló feladatok adása.
-
A szabályok be nem tartását mindig konzekvens szankciónak kell követnie.
-
A tanuló baráti társaságát figyelemmel kell követni, esetleg kortárs segítőt mellé állítani.
-
Rendszeres tájékoztató előadásokat kell szervezni a fiatalok káros szenvedélyeiről a rendőrség és orvosok, egészségügyi szakemberek bevonásával.
-
Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére.
-
Egyéni tanácsadás: olyan támogató kapcsolat kiépítése az érintett diákkal, amelytől segítséget kaphat problémáinak megoldásában; a kontaktszemély lehet akár osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, akár szaktanár, akit a tanuló bizalmába fogadott.
-
Kapcsolatfelvétel a problémában kompetens szakemberrel: a módszertani lehetőségeinket és kompetenciánkat meghaladó esetekben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztési lehetőségeit a szakemberekkel együtt határozzuk meg.
-
Magántanulói státusz mérlegelése: a tanuló sajátos helyzetére való tekintettel – a tanuló kérésére – felmentést kaphat az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel és készségtárgyak tanulása alól. A kötelező tantárgyakból a tanulónak félév és a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie.
4.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja 4.6.4.1
Sajátos nevelési igényű tanuló definíciója, a nevelés alapelvei, céljai, feladatai
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: “az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”2012. évi CXXIV. törvény Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint a napi munkánk során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. Ennek alapján iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulóink állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő habilitációban, rehabilitációs ellátásban részesülnek. A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében ajánlottakat maximálisan figyelembe vesszük. Az esetleges hosszabb megoldási időre, írásbeli-, vagy szóbeli felelet alóli felmentésre, illetve a teljes értékelés alóli felmentésre vonatkozóan is. Az érettségi vizsgán a jogszabályi előírásoknak megfelelően ezeket a felmentéseket, és a számukra előírt előnyöket és többletszolgáltatásokat biztosítjuk. A gyógypedagógiai ellátásukat a pedagógiai szakszolgálat végzi. Alapelvek: A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink vannak, amelyek megvalósítására törekszünk. Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók, kivétel az autisztikus tanulókat, nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban 16
történik. Elfogadó környezetet igyekszünk kialakítani. Elősegítjük e tanulók önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a megfelelő környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Célok: Pedagógiai-művelődési programunk általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Emellett az együttnevelés vállalásával a tanulók számára lehetőséget biztosítunk az eredményes szocializációra, ezzel iskolai pályafutásosukat segítjük elő. Különleges bánásmód, igényeik figyelembe vételével, a számukra szükséges, vagy a szakértői véleményben javasolt fejlesztési területeken fejlesztjük ezeket a tanulókat. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl őket, de a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez és szintjéhez. Feladatok: Az illetékes szakértői bizottság által megállapított fogyatékosságból, részképesség gyengeségből adódó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítására, újak kialakítására törekszünk. A meglévő ép funkciókat bevonjuk a hiányok pótlására. Fejlesztjük a társadalmi beilleszkedést segítő tulajdonságokat. Tevékenységünket team munkában valósítjuk meg, amelyben a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást veszünk igénybe.
4.6.4.2 A sajátos nevelési igény típusai szerinti iskolai fejlesztés A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű tanuló: beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, mely tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A tanulók iskolai oktatása nagymértékben függ a beszédbeli akadályok jellegétől. Az iskolai fejlesztés alapelvei, céljai és feladatai: Az osztálykeretben történő együttnevelés jelentősen szolgálja a tanuló fejlődését, mivel folyamatos motivációt jelent a beszédhiba leküzdésére. A szülők bevonásával segítjük az otthoni gyakorlást, ami elengedhetetlen a javulási folyamatban. A tanulók számára biztosítjuk a logopédiai rehabilitációt lehetőségeinkhez képest. 4.6.4.3 A pszichés fejlődés zavarai Sajátos nevelési igényű tanulóink a következő részképesség zavarral küzdenek: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperkinetikus- és figyelemzavar. Ezek az okok állhatnak sok esetben a súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási problémák hátterében. Általános jelek, amelyek megkülönböztetik őket többségi társaiktól: általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra (fronthatások), fáradékonyabbak társaiknál, nehezebben viselik el a várakozási feszültséget, nehezebben tűrik a zajokat, gyakrabban van szükségük pihenésre, fokozottabban igénylik az adott tevékenységüket meghatározó szabályokat, kereteket. Alapelvek: A tanulók fejlesztéséhez fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és esetleg pszichológus közreműködésére van szükség, rehabilitációs célú órakeretben. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői illetve rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a tanuló felmentést kaphat egyes tantárgyakból illetve tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Kiemelt feladatok: Egészséges önkép és önbizalom kialakítása a tanulókban, valamint a kudarctűrő képesség növelése.
Diszlexia, diszgráfia
17
A diszlexia részképesség zavar, amely a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással áll kapcsolatban. Fő tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor alapján elvárható szinttől. Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni. A diszgráfia írászavar. A diszgráfia megjelenhet önállóan is, vagy lehet a diszlexia írásbeli megnyilvánulása, de lehet a rossz mozgáskoordináció tünete is. A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól. A fejlesztés célja: o
alakítsuk ki a tanulóban a megfelelő értő olvasás- írás készséget
o
fejlesztenünk kell a tanuló kifejező készségét
o segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: o
az olvasást, írást lassított tempóban tanítsuk, gyakoroltassuk
o
fontos az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt
o
kompenzáló technikákat alkalmazunk valamennyi tantárgy tanítása során
o
az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel
segédeszközök használatának biztosítása: gépi írás, szövegszerkesztő használatának megtanítása és alkalmazása Diszkalkulia A diszkalkulia jelentése számolászavar. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar. A diszkalkuliás tanuló felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika tantárgy tanulása alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. o
A fejlesztés feladatai: o
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése
o
a matematikai nyelv tudatosítása,
o
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése: számológép, számítógép
megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés Hiperkinetikus- és figyelemzavarok A hiperkinetikus zavarok közé tartozik a hiperkinetikus figyelemzavar, amelynek a legjellemzőbb tünetei a figyelmetlenség és a túlzott aktivitásnak a megléte. Ezek gyakran párosulnak mentális és viselkedészavarral. o
Ezek lehetnek: beszédzavar (ok), fegyelmezetlenség, feledékenység, figyelem jelentős csökkenése, kitartás hiánya a feladatok elvégzésében, nem figyel a környezetére, tanulási nehézség, fokozott élénkség, időnként gátlástalanság, érzelmi labilitás, megnövekedett mozgásmennyiség. Magatartási zavarok Az életkornak megfelelő viselkedési normákat durván áthágó tanuló esetében beszélünk viselkedési zavarról. Ez lehet valamely tanulási nehézség kísérő jelensége is. A tanuló reakciói durvák, 18
erőszakosak, jellemző a nagyfokú harcosság a társakkal szemben, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. Alapelvek, célok, feladatok: A családdal való együttműködés segíthet a problémák oldódásában. A pedagógusok dicséretekkel, pozitív hozzáállással jelentősen tudják segíteni a tanuló beilleszkedését, illetve a kortárs csoport toleranciája is növelhető. Az elvárásoknak a tanuló szintjéhez, teljesítőképességéhez kell igazodnia, ezzel lehetőséget kap a tanuló sikerélmény elérésére. A sikerélmény pedig további motivációt ad az adekvát viselkedésre. 4.6.4.4 A testi fogyatékos, mozgáskorlátozott tanuló Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsulása és,/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A károsodás mértéke, formája és keletkezési ideje meghatározza a speciális nevelési szükségleteket. Az integráció sikere a nevelőtestület egységes támogatásától és az osztályfőnök problémamegoldó képességétől függ. Alapelvek, célok, feladatok: A sérülésből adódó hátrányok csökkentése, egészséges önkép kialakítása a tanulóban, sikerélményhez juttatás, a kudarctűrő képesség növelése, elérhető szakmák, pályák megismertetése. 4.6.4.5 Az autisztikus tanuló Az autizmus egy idegi- fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Az autisztikus viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatóak: 1. Izolált típus, 2. Passzív típus, 3. Aktív, bizarr típus, 4. Merev, formális típus. A tanulók fejlődésük során többször is típust válthatnak. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai: -
Segíteni kell őket az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptációhoz, az önállóság feltételeinek megteremtése
-
Kompenzációra kell törekedni egyénenként a hiányzó készségek területén, különös figyelmet fordítva a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátítására
-
A gyakorlati életre felkészíteni a tanulókat
-
Az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, probléma-megoldási módszerek tanítása.
-
A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága.
-
A felesleges információkat a tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében szűrni kell.
A pedagógiai és egészségügyi célok habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg, ha erre alkalmas az autista tanuló. A hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a viselkedés problémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide.
19
A tanítás szempontjából jellemző tulajdonságok: Problémát jelent, hogy ezek a tanulók nem értik meg a másik személy szándékát, érzéseit, gondolatait. Legsúlyosabb esetben nem képesek az embereket a tárgyaktól megkülönböztetni. Gyakran teljesen hiányzik a belső motiváltság. A beszédet korlátozottan értik, még látszólag jó beszédprodukció mellett is. A mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség a jellemző. Hiányzik vagy korlátozódik a belátás. Erősségek, amelyekre építeni lehet: Számolási és memóriafeladatokat megoldása, olykor az egészséges emberek között is kiemelkedő eredménnyel, a megfelelő szintű vizuális információ jól értelmezhető, tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, jó mechanikus memória, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció számukra megfelelő környezetben. Nehézségek, amelyekkel számolni kell a tanítás során: Gyakori a figyelemzavar, az utánzási képesség kialakulásának hiányossága, tér-időértelmezés gyengesége, esetleg hiánya, analízis-szintézis műveleteinek problémája. Alig képesek lényegkiemelésre, problémamegoldásra, általánosításra, a tanultak új helyzetben való alkalmazására. Emlékezetfelidézési problémák, gyakran gyenge a hosszú távú memóriájuk. Ismert tananyagban váratlan nehézség felmerülése szociális elem bevezetésével vagy új körülmények közötti alkalmazás során, a szóbeli kéréseket, közléseket gyakran félreértik, ismételni kell. A feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya, a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, késleltetett reakciók, gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, szabadidőben passzivitás jellemzi őket, gyakoriak a félelmek, fóbiák, szorongás, hiányzik a kreativitás. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében A nevelés, fejlesztés tervezése mindig a mért szociális alkalmazkodás, a megfelelő fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik. Mindig az egyénhez igazodva követjük a fejlődést erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív). Segédeszközökkel berendezett környezetet és eszköztárat kell kialakítani. Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszert kell minden tanulónál külön kialakítani. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer használunk a speciális környezeten belül és a személyek között a gyermek felé irányuló minden kommunikációban. Meg kell keresni az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól független módszereket és médiumokat (pl. számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor el kell a tanulókkal fogadtatni a tanítási helyzeteket (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereket kell alkalmazni. Az autisztikus gyermekek integrációja Csak akkor indokolt az integráció, ha egyértelműen az autista gyermek javát szolgálja. Fontos, hogy ne kényszermegoldásként alkalmazzuk, tudatosan tervezett legyen.
4.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A társadalomban lévő változások és ennek következtében a működési zavarok a gyermekeket sújtották a legnagyobb mértékben. A tanulóinkat veszélyeztető tényezők: a munkanélküliség, a családok rossz szociális helyzete, az alkohol- és a drogfogyasztás. Intézményünk tevékenységrendszerében a gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt szerepet kap. a) Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatainak célja:
a gyermek- és fiatalkorúak gondozásának, nevelésének, szellemi, erkölcsi, testi, lelki, egészségi fejlődésének előmozdítása
a fiatalkorúak ellátásának és gondozásának elősegítése, személyi biztonságának, érdekeinek védelme, jogai érvényesülésének biztosítása (kompetencián belül),
a tanulók életútjának figyelemmel kísérése, amíg az intézményünkbe jár, 20
a hátrányos megkülönböztetés elkerülése,
az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megteremtése.
b) Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: Állandó feladatként jelentkezik:
a szűrés: az iskola tanulói összetételének felmérése az anyagi veszélyeztetettség, hátrányos helyzet szempontjából; szükség esetén a szociális juttatások igénylése a mindenkori törvénykezés alapján,
nyilvántartások rendszeres vezetése (intézkedések megjelölése) a titoktartási kötelezettségre és a személyiségi jogok védelmére tekintettel
az igazolatlanul mulasztó tanulók nyilvántartása,
a szülők, nevelők munkájának segítése,
együttműködés külső szervezetekkel,
a káros hatások és a tanulók születési, családi helyzete, sajátos nevelési igénye vagy bármely más ok miatt fennálló hátrányok elhárítása,
biztosítjuk, hogy tanulóink megismerjék jogaikat.
Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységi formák, módszerek eszközök:
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek (osztályfőnöki órák, tanórák keretében)
egészségnevelési programok (osztályfőnöki órák, tanórák keretében is), szexuális felvilágosítással kapcsolatos programok,
bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok
speciális ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység, mely elsősorban a halmozottan hátrányos helyezető, hátrányos helyzetű, valamint veszélyeztetett tanulók problémáinak feltárására irányul
szülők megnyerése az együttműködésre (szülői értekezletek, fogadó órák, tanácsadás, tájékoztatás)
c) Az osztályfőnök gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai:
tájékoztatja a tanulókat, hogy mikor és hol, milyen jellegű problémával fordulhatnak a megbízott személyhez,
elvégzi a tanulók éves rendszeres szűrését (az anyagi veszélyeztetettség, hátrányos helyzet szempontjából)
a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén támogatás nyújtását kezdeményezi
minden esetben a tanuló érdekeit védi, figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán 21
részt vesz az iskola egészségnevelési, felvilágosító programjában
kapcsolattartás a szülőkkel valamint szakemberekkel,
d) Az igazgató által megbízott személy gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai
szoros és folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökökkel és az iskola vezetésével
az iskolaszintű nyilvántartások rendszeres vezetése (intézkedések megjelölése)
ismerteti a tanulókkal, hogy az iskolán kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel
amennyiben veszélyeztető körülményt észlel, értesíti az igazgatót, aki felveszi a kapcsolatot a Pedagógiai Szakszolgálattal által átruházott jogkörénél fogva értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, a családsegítő szolgálatot, a gyámhatóságot
minden esetben a tanuló érdekeit védi, figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán
az iskolavezetés, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszéléseken
az iskolában jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát
segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.
4.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységének formái a helyzetfeltárás. A tanuló anyagi veszélyezettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, a lakóhely szerinti önkormányzattal; az alapellátások biztosítása; a tanulószoba, diákszálló igénybevételének lehetősége; a korrepetálás, felzárkózás segítése; pályázati lehetőségekre való felhívás; tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről, kapcsolattartás a szakszolgálatokkal; az egészségügyi szűrővizsgálatok; minden olyan tevékenység, amely a személyiség- és mentálhigiénés fejlesztést célozza meg. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű sajátos nevelési igényű tanuló szüleit folyamatosan bevonjuk a pályaválasztással kapcsolatos kérdésekbe, közösen keressük a legjobb megoldást. Ezen tanulók oktatását, nevelését az intézményen belül a fejlesztő pedagógus koordinálja, speciális fejlesztésüket utazó gyógypedagógus segítségével tudjuk megoldani. A szociális hátrányok enyhítésének tárgyi feltételeit, a taneszközöket és berendezéseket - IKT az iskola pénzügyi lehetőségeinek megfelelően és a pályázatokat is kihasználva folyamatosan bővítjük.
4.7 AZ
INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL
RENDJE A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ a)-g) pontja meghatározza a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét. A Diákönkományzat tevékenységének megszervezésével teret biztosít a diákok jogainak és kötelességeinek érvényesüléséhez. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és 22
jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, és a házirend elfogadása előtt.
4.7.1.1
Diákönkormányzat és a vezetőség kapcsolata
Az iskolai diákönkormányzat képviselője számára biztosítani kell az iskola igazgatójához való bejutás lehetőségét minden olyan esetben, ha a találkozást legalább egy munkanappal korábban kérte. Az iskolaigazgató legalább 5 munkanappal korábban köteles megküldeni írásban az iskolai diákönkormányzat vezetőjének azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetőleg amikor a véleményét kötelezően ki kell kérni. Az átadást követő öt munkanap eltelte után a megküldött tervezetet az érdekelt felek közösen megvitatják és egyeztetik álláspontjukat. Az iskolában működő diákönkormányzat a kapcsolatot az osztályfőnökökkel tartja. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez használhatja a tanítási órán kívül azt a helyiséget, amelyik kapcsolódik a diákönkormányzat tevékenységéhez, illetőleg ha ez nem állapítható meg, azt az osztályt, amelybe a legtöbb érintett tanuló jár. Az iskolában a diákönkormányzat az iskola költségvetésének terhére bonyolítja le levelezéseit
4.8 KAPCSOLATTARTÁS
A
SZÜLŐKKEL,
TANULÓKKAL,
AZ
ISKOLA
PARTNEREIVEL A Minőségirányítási Program figyelembevételével az együttműködés formái a következők: 4.8.1
A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
A tanórai közös munka; tanórai és tanórán kívüli tevékenységek (iskolarádió, színházlátogatás, tanulmányi kirándulás…); egyéni foglalkozások (tanulószobai foglalkozás, felzárkóztatás, szakkör, versenyekre való felkészülés…); szabadidős tevékenységek (vetélkedők, klub délutánok, kirándulások, közös mozi- és színházlátogatás, sportrendezvények, sportvetélkedők…); közösen megtartott ünnepek; diákönkormányzati programok, megbeszélések. 4.8.2
A szülők közösségét érintő együttműködési formák
A szülői értekezletek, fogadóórák; szülői fórumok (pl. beiratkozott tanulók tájékoztatása; szakmaválasztás előkészítése…); hírlevél; ellenőrző, bizonyítvány; írásbeli tájékoztatók, telefonbeszélgetések; ünnepélyek (szalagavató, ballagás, osztályszintű ünnepélyek…). A továbbfejlesztés lehetőségei Az iskola bármely partnerének igényei változhatnak, ezért a partnerközpontúságnak megfelelően ezekhez a változó igényekhez igazítjuk a kapcsolattartás formáit (pl.: e-mail, stb.)
23
4.9 A
TANULMÁNYOKRA,
VIZSGÁKRA
VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK,
VIZSGASZABÁLYZAT
A felkészítés és az időbeosztás általános keretei -
Beiratkozáskor a tanuló tájékoztatást kap, mely alapján a tanulást, a folyamatos felkészülést az adott tanévre vonatkozó tantárgyakból megkezdheti. A tanítási órák időpontjait a középiskola határozza meg. A tanuló szóbeli tájékoztatót kap az egyes tantárgyak megtanulásához szükséges tudnivalókról, a tantárgyak vizsgakövetelményeiről. A középiskola egy tanévre eső tanítási ütemterve programozott, ezért fontos, hogy a tanuló a foglalkozásokon lehetősége függvényében részt vegyen.
A továbbhaladás feltételei, az értékelés kritériumai -
4.9.1
Az egyes tantárgyak oktatói az ellenőrzést a vizsgaszabályzatban meghatározott módon (írásban, szóban vagy vegyes formában), beszámolókon illetve osztályozó vizsgákon (továbbiakban számonkérés) végzik (lásd melléklet). Esti tagozaton a vizsga feltétele a kötelező házi feladat beadása. A számonkérések éves ütemezése a szaktanár feladata. A számonkéréseknek az a szerepe, hogy a tanár számára információt adjon arról, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tananyagot. A beszámolók érdemjegyeit a tanár megajánlhatja évközi teljesítmény alapján (évközi zárthelyi dolgozat, stb.). Amennyiben az évközi beszámolók elégtelenek a diák az egész éves anyagból köteles számot adni tudásáról az év végi számonkérésen. Indokolt esetben az igazgatóhelyettes engedélyezheti a számonkérés egyéni időpontban történő teljesítését, javítását. A számonkérések időpontját az tanterv tartalmazza. Az év végi eredménytelen osztályozó vizsgát az augusztusi javítóvizsgán térítésmentesen lehet pótolni. Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatú vizsgajeggyel rendelkezik. Amennyiben a tanuló a beiratkozáskor előírt (előtanulmányok beszámítása) érvényes tanévvel rendelkezik, érettségi vizsgára jelentkezhet. Amennyiben a tanuló minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett, le kell zárni. A vizsgaszabályzat célja
A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban a vizsgáztatás eljárása szabályozza a tanévben folyó iskolai rendszer szerinti érettségi és szakmai, osztályozó, különbözeti és javító vizsgáztatási tevékenységek folyamatát. Az eljárás célja: az iskolában a vizsgáztatási folyamatok esetlegességének kizárása, a folyamatok időbeli rendezése, az e tevékenységekben jelentkező felelősségek és hatáskörök, a hozzá kapcsolódó formanyomtatványok kitöltésének áttekinthetővé tétele. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium vizsgáztatásához szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakításában, módosításában és fejlesztésében kötelező érvényű, betartása az 24
iskolavezetés felelőssége. Az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a javítóvizsga, az osztályozó és a különbözeti vizsga eljárási rendjét szabályozza, ily módon az alkalmazásban az iskola vezetőin túl a munkaközösség vezetőkre, a pedagógusokra és az adminisztratív-technikai dolgozókra is vonatkozik. 4.9.2
A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára, aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
4.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI. 1.
8. osztályt végzett tanulók beiratkozása a Tanév rendjéről szóló rendeletnek megfelelő időpontban történik. Ebben a beiratkozási időpontban a tanulók adatait a Beírási naplóba a kijelölt pedagógus felveszi.
2. 13. évfolyamra jelentkezők beiratkozását az osztályfőnök végzi az igazgató által kijelölt időpontban. 3. Évközben érkező tanulók esetén az igazgató dönt a tanuló írásbeli kérelme alapján a tanuló felvételéről. Az igazgató a döntést határozatba foglalja, úgy értesíti a tanuló szüleit, az osztályfőnököt. A határozat tartalmazza, amennyiben szükséges, az osztályozó és különbözeti vizsgákra való kötelezettséget. 4. Az évközben érkező tanulók adatait az iskolatitkár vezeti fel a Beírási naplóba. A beírási naplóban szereplő adatok alapján az osztályfőnök a Bizonyítványba, Törzslapba, az Osztálynaplóba szükséges adatokat és záradékokat beírja.
4.11 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Iskolánkban a felvételi eljárás a 20/2012. (VIII, 31.) EMMI rendelet 13. pontja szerinti a középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai alapján történik.
5 HELYI PROGRAM A Pedagógiai program 2014. szeptemberi felülvizsgálatának jogszabályi hátteréül az alábbi törvények és rendeletek szolgálnak: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. számú törvény - a 20/2012. (VIII. 31.) számú EMMI rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról, - a 110/2012. (VI. 4.) számú kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséről
25
- az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, Valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.)
5.1 ÓRATERV Az iskola olyan többcélú intézmény, amely egy nevelőtestület működtetésével oldja meg a különböző iskolatípusok (gimnázium, ill. szakközépiskola) pedagógiai feladatait. A helyi tantervbe egységes, közös, ill. a gimnáziumi képzéshez és szakközépiskolai képzéshez kapcsolódó iskolatípus szerinti elkülönült tananyagot építettünk. Minden tantárgy a kerettantervi követelményekhez és elnevezésekhez igazodik, azaz tantárgyakat nem integráltunk egymáshoz. A gimnáziumi képzésben a moduláris tantárgyakat – Egészségtan kivételével – a páros és páratlan évfolyamok képzési követelményeinek megfelelően egy éves tantárgyakká szerveztük, hogy a tantestületen belül a tantárgyfelosztás könnyebben megszervezhető legyen. A tantárggyá szervezett moduluk (Egészségtan, Társadalomismeret, Tánc és dráma, Mozgókép- és média ismeret) értékelése és minősítése a más tantárgyakkal azonos módon történik. A tantárgyi követelmények nem teljesítése akadálya a továbbhaladás folytatásának. Az emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyai kötelezően választandók. A gimnazista tanuló két-két tantárgyat két-két órában, a szakközépiskolai tanulók egy tantárgyat 2 órában választanak. A szakközépiskola és gimnáziumi képzésben is felmenő rendszerben 2003. szeptember 1jétől új óraterveket vezetünk be, amelyben az emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyai szabadon választható tantárgyaknak minősülnek. A tanulók kötelező óraszám csökkenése miatt 2005. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben a 2004-ben elfogadott óratervek alapján fognak tanulni a tanulók
5.2 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV A 9 – 12. évfolyamon közismereti képzés, 9 – 10. évfolyamon gazdasági-szolgáltatási szakterület szakmai orientációja, 11 – 12. évfolyamon egyik osztályban közgazdasági szakmacsoport, valamint a másik osztályban kereskedelmi-marketing szakmacsoport szakmai alapozása történik. A képzés a pedagógiai programban megfogalmazott helyi tanterv alapján történik felmenő rendszerben. A 11. és 12. évfolyamon a szakmai alapozás mellett történik a felkészülés a felsőfokú tanulmányokra, az OKJ-s képzésre illetve a munkaerő piacra történő belépésre. A szervezésért felelős OKJ-s képzés esetén a gyakorlati oktatásvezető, felsőfokú tanulmányok, és munkavállalás esetén az osztályfőnök a pedagógiai program szerint. A 2014/2015 tanévtől turisztikai szervező, értékesítő szakirány került be az alapító dokumentumba. A belső ütemtervben meghatározottak szerint a tanulók tanulmányi eredményeiről félévente az osztályfőnök szolgáltat adatokat.
26
5.2.1
Szakközépiskolai kerettanterv óraterve (részletes a Szakmai programnál):
Óraterv a szakközépiskola 9-12. évfolyama számára1 Összes
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4+1
4
Idegen nyelvek
3+1
3+1
3+1
3+1
Matematika
3+1
3+1
3+1
3+1
Magyar nyelv és irodalom
Etika
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
2
3
Fizika
2
2
1
Kémia
2
1
Biológia-egészségtan
2
Földrajz Szakmai tárgyak
2
1
5+1
6+1
Művészetek - Rajz és vizuális kultúra
2
1
7+1
10+1+2
1
Művészetek – Mozgóképkultúra és médiaismeret
+1
Informatika
1+1
2
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Összes
35
36
35
35
A tantárgyi tanterveket az 1. sz. melléklet tartalmazza
1
3
A szabadon tervezhető órakerettel kiegészítve
27
5.2.2
A felnőttoktatás óratervei
Óraterv az esti tagozat számára 9-12. évfolyamon Összes
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
1+2
1+2
1+2
0,5+0,5+2
Idegen nyelv
3+1
3+1
3+1
3+1
Matematika
3
3
3
2
1+1
1+1
1+1
2
Fizika*
1
1
1
1
Kémia*
1
1
Biológia*
1
1
1
0+1
Földrajz*
1
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Művészetek,etika Informatika Osztályfőnöki Összes
0+1 0,5; 0,5
1; -
1
1
1
1
1
1
15+2
15+2
15+2
13,5+3,5
A tantárgyi tanterveket a 2. sz. melléklet tartalmazza
A választott kerettanterv feletti óraszám, a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A szabadon választott tanórai foglalkozásokról szóló tájékoztató közzététele és a tanulók jelentkezése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15.§-a szerint történik. A szabadon választott tanóra választása egyben a tantárgyat előreláthatóan oktató, a tájékozatóban megnevezett pedagógus választását is jelenti.
28
2015/2016 tanévben az utolsó évfolyam
29
30
31
32
33
5.3 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM, A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A szabadon választott tanórai foglalkozásokról szóló tájékoztató közzététele és a tanulók jelentkezése a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15.§-a szerint történik. A szabadon választott tanóra választása egyben a tantárgyat előreláthatóan oktató, a tájékozatóban megnevezett pedagógus választását is jelenti.
5.4 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyveket és tanulmányi segédleteket, taneszközöket a munkaközösségek választják ki a tankönyvjegyzékből. A legfontosabb kiválasztási szempont a jó taníthatóság, a könyv felépítése igazodjon a tantárgyi programhoz. Elektronikus ismerethordozókat a tanulók számára nem rendelünk. Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az új taneszközigényt minden munkaközösség évenként méri fel. A lehetőségeinktől függően, a jóváhagyott taneszközök beszerzését ütemezve teljesítjük. A taneszközök kiválasztásakor fontos szempontok: - Igazodjanak a kerettanterv mellett az iskola helyi tantervéhez - Lehetőség szerint tartós tankönyveket választunk, vagy olyan kiadványokat, melyek több évfolyam igényeinek is megfelelnek, több évig is alkalmasak könyvtári kölcsönzéshez. - A nyelvkönyvek kiválasztásánál fontos szempont, hogy az általunk kitűzött nyelvi szintig lehetőség szerint egy tankönyvcsaláddal jussunk el. - A tanulók tankönyvlistájának végleges összeállításakor fontos szempont a költséghatékonyság. A felnőttoktatási tagozaton tanulók az iskolában forgalmazott tankönyveket megvásárolhatják vagy önállóan szerzik be
5.5 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően - a nemzeti műveltség, -
a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében,
-
az egyetemes kultúra közvetítésében,
-
az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg.
Feladatként határozza meg, továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztését, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzését, a közjóra való törekvés megalapozását, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését. Ezek figyelembe vételével az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban, a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a 34
tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait. Az 1 pontban kiválasztott kerettanterv alapján iskolánk is elkészítette helyi tanterveit, ahol a NAT-ban meghatározott feladatokat a tantervek bevezető részében részletesen szabályozza. A szakközépiskolában folytatott nevelés-oktatás fő feladata, az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása mellett a szakmai képességek, készségek kialakítása. Ezek mellett már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerep kialakulásához szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek és a szakmai tantárgyak tananyagával valósítjuk meg. a)
Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
b) Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; c) A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; d) A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával e)
A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
f) Fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. g)
A szakmai kompetenciák elsajátítását kis csoportos gyakorlati foglalkozásokkal segítjük
5.6 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS PROGRAMJA Az iskolai testmozgás célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan mozgásszegény életmódra kényszeríthetik, amely a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Ennek elkerülése érdekében a mindennapos testnevelés, testmozgás célkitűzései iskolánkban a következők: - Minden tanulónak legyen lehetősége minden tanítási napon egészségfejlesztő testmozgást végezni. - Minden testnevelés órán legyen gimnasztika, különös tekintettel a helyes testtartás kialakítását célzó gyakorlatokra. - Minden foglalkozáson legyen a tanulók biológiai érésének megfelelő a terhelés a keringési és légzőrendszer működésének fejlesztése érdekében. - Nyújtson minden foglalkozás örömöt és sikerélményt. - Legyen lehetőségük a tanulóknak a tanultak versenyhelyzetben történő kipróbálására, játék- és versenyigényük kielégítésére. - Ismerjenek meg a tanulók olyan ún. életmód-sportokat, amelyeket egész életen át lehet folytatni.
35
5.7 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 5.7.1
Az értékelés rendje
A tantárgyi programokban évfolyamonként és tantárgyanként szerepelnek azok a követelmények, amelyek magába foglalják a magasabb évfolyamra lépés, a továbbhaladás feltételeit, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók értékelési rendjét és módját. Fontos alapelv, hogy tanulóinkkal minden olyan számonkérési formát gyakoroltassunk, amelyek az érettségi vizsgán, vagy valamely záróvizsgán is előfordulhatnak. 5.7.2
Az értékelés alapelvei:
a. Értékeljük a tanulók szaktárgyi tudását, az ismereteinek önálló feladatban, szituációkban való alkalmazási készségét, az önálló feladatok elvégzésének minőségét. b. Az értékelés legyen a helyi tantervben tantárgyanként elfogadott elvek alapján egységes, folyamatos és rendszeres. c. Az értékelés legyen objektív konkrét és tárgyszerű. d. A tanuló ismerje az értékelés szempontjait és rendszerét. e. Minősítse a tanár a teljesítményt érdemjeggyel és értékeljen, lehetőség szerint szóban is. f. Segítsen a nevelőtestületnek levonni a következtetéseket a tanítás, tanulás folyamatának hatékonyságáról. g. A teljesítmények szintje alapján a további feladatok kijelölhetőek legyenek.
5.7.2.1
Az értékelés módjai:
Általánosan elfogadott elvünk, hogy a mérési módszereknek két nagy csoportját alkalmazzuk: a szóbelit és írásbelit. Szóbeli formák lehetnek: feleltetés; definíció; témakifejtés; kiselőadás; memoriter; ábrák, grafikonok elemzése, értékelése, logikai összefüggések felismerése. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái: témazáró dolgozat, feladatlap (teszt), feleletet kiváltó rövid dolgozat, esszé, értekezés, fordítás. A témazáró dolgozatok száma félévenként minimum a heti óraszámmal illetve a témakörök számával egyezik meg. Szóban - Az új tantárgyaknál a kezdeti időszakban. - Órákon részteljesítmények esetén, illetve érdemjegy indoklásánál. - A tanulók saját és egymás teljesítményét is értékelhetik. Írásban (érdemjeggyel): - A tanuló félévente a heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kap, de minimálisan hármat. - Érdemjegyek a témazáró írásbeli dolgozatok, a szóbeli feleletek, csoportos feladatok, órai munkák, gyakorlati tevékenységek és az önálló kutatómunkák, éves szintmérések tantárgyankénti eredményeit tükrözik. - Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékeli, amely tükrözi a tanuló év közbeni fejlődését is. A szaktanár megállapíthatja a kapott jegyek súlyosságát (félévi jegy, felmérő, témazáró stb.), amely szerint a jegyek számtani átlagát kiszámítja. Az így kapott osztályzat nem térhet el jelentősen a kerekítés szabályai szerinti értéktől.
36
5.7.2.2
A számonkérés és értékelés célja
Az értékelés nélkülözhetetlen eleme a pedagógiai folyamatoknak. Lehetővé teszi az eredmények szóbeli vagy írásbeli elemzését, értékelését. A számonkérés során a tanuló a pedagógus értékelése alapján tájékozódik arról, hogy meddig sikerült eljutnia az adott tananyagban. Az érdemjegyek alapján a szülő is figyelemmel tudja kísérni gyermeke tanulmányi előrehaladását. A folyamatos értékeléssel nyomon tudjuk követni a tanulók fejlődését és a záróvizsgához viszonyított készültségi állapotát. Az értékelés legyen objektív és igazságos, éppen ezért a tanulás tárgyára irányul függetlenül a tanuló személyétől. 5.7.2.3
Osztályzatok
Jeles (5) a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot és azt alkalmazni képes. Pontosan definiál, tud a témáról szabadon, önállóan beszámolni és érvelni. Lényeget érintő kérdéseket tud feltenni. Jó (4) a tantervi követelményeknek eleget tesz, tudását képes kifejteni, kevés és jelentéktelen hibával, a tananyag alkalmazásában csak apróbb bizonytalanságai vannak. Közepes (3) a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával, eleget tesz, tanári segítségre, javításra többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, magát kifejezni. Segítséggel képes megoldani feladatát. Elégséges (2) a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) a tantervi követelményeknek, nevelői útbaigazításokkal sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Humán, nyelvi tantárgyaknál: 0 – 50 % elégtelen (1) 51 – 60 % elégséges (2) 61 – 75 % közepes (3) 76 – 89 % jó (4) 90 – 100 % jeles (5)
5.7.2.4
Reál tantárgyaknál:
Szakmai tantárgyak:
0 – 39 % elégtelen (1) 0 – 50 % elégtelen (1) 40 – 49 % elégséges (2) 51 – 65 % elégséges (2) 50 – 74 % közepes (3) 66 – 75 % közepes (3) 75 – 89 % jó (4) 76 – 85 % jó (4) 90 – 100 % jeles (5) 86 – 100 % jeles (5)
Az írásbeli számonkérés rendje és elvei
Az egyes tantárgyak tartalmaihoz igazodva minden nagyobb egységet témazáró dolgozattal zárunk le. A témazáró dolgozat írásáról öt tanítási nappal az íratást megelőzően értesül a tanuló. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A tanuló bármilyen írásbeli munkáját a tanár 10 tanítási napon belül értékeli és érdemjeggyel minősíti. Amennyiben a tanuló 10 tanítási napon belül nem kapja meg a dolgozatát, dönthet, hogy kéri-e a jegyet. Az érdemjegy meghatározásán túl az értékelés személyre szabott szóbeli elismerést, kritikát és tanácsot is tartalmazhat.
37
5.7.2.5
Értékelés a javító és osztályozó vizsgákon
A tanulók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek az érettségi követelményeinek megfelelően. Szóbelizni az a tanuló mehet, akinek az írásbelije elérte a 12%-ot. Matematika tantárgyból csak akkor van szóbeli, ha a tanuló nem érte el az elégséges szintet. A javító és osztályozó vizsgák értékelése az évközi dolgozatok ponthatárai alapján történik.
5.8 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, - aki példamutató magatartást tanúsít, - vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének magőrzéséhez és növeléséhez.
Az egész tanév során nyújtott kiemelkedő tanulmányi teljesítményért vagy közösségi munkájáért az osztályfőnök javaslatára az osztályozó konferencia oklevelet és könyvjutalmat ítélhet meg.
A jutalmazás történhet írásban, szóban, illetve oklevél, könyvjutalom formájában. Dicséret a tanév folyamán bármikor adható, de a tanév során rendezett iskolai versenyek díjazottjainak az oklevelet az iskolai ünnepek után, vagy a versenyek után az igazgató, vagy megbízásából a tantestület egy tagja adja át. 5.8.1
Szabolcs Vezér Emléklap
Személyre szóló elismerés 11.-12. évfolyamos diákok számára. A díjazandó személy(ek)re a tantestület bármely tagja javaslatot tehet. A díjat a tantestület ítéli oda, melynek átadására a ballagási ünnepélyen kerül sor. Kritériumai: •
Kiemelkedő közösségi tevékenység VAGY
• Példamutató (példás) magatartás és legalább 4,5-ös tanulmányi átlag a 11-12. évfolyamon VAGY • Kiemelkedő teljesítmény az alábbi területek valamelyikén: humán tárgyak, reáltárgyak, idegen nyelv, szakmai tárgyak, sport, művészet, szakmai gyakorlati tevékenység
38
5.8.2
PRO SCOLA EMLÉKLAP
Az emléklapot kaphatják az iskola 12. évfolyamos tanulói vagy végzős osztály(ok). A díjazandó személy(ek)re a tantestület bármely tagja javaslatot tehet. A díjat a tantestület ítéli oda, melynek átadására a ballagási ünnepélyen kerül sor.
A jelölés kritériumai: •
Kiemelkedő közösségi tevékenység vagy részvétel projektekben / pályázatokban és
•
Példamutató (példás) magatartás a 9-12. évfolyamon és
• Kimagasló teljesítmény az alábbi területek valamelyikén: humán tárgyak, reáltárgyak, idegen nyelv, szakmai tárgyak, sport, művészet, szakmai gyakorlati tevékenység
5.8.3
PRO SCOLA DÍJ (PLAKETT)
Az iskola legmagasabb szintű, személyre szóló díja, melyet 1 fő (aki az iskola 12. évfolyamának tanulója, vagy főállású dolgozója) kaphat meg minden évben az iskola hírnevének öregbítéséért. A díjazandó személyre a tantestület bármely tagja javaslatot tehet. A díjat a tantestület ítéli oda, melynek átadására a ballagási ünnepélyen kerül sor.
A jelölés kritériumai diák esetén: •
Legalább 4-es tanulmányi átlag a 9-12. évfolyamon és
•
Példamutató (példás) magatartás a 9-12. évfolyamon és
•
Magas szintű közösségi tevékenység és
• Kimagasló teljesítmény az alábbi területek közül legalább kettőben: humán tárgyak, reáltárgyak, idegen nyelv, szakmai tárgyak, sport, művészet, szakmai gyakorlati tevékenység és • Részvétel regionális és országos versenyeken, pályázatokon vagy projektekben és eredményes szereplés a járási, megyei szintű versenyeken Az ajánló személy írásbeli ajánlása és jellemzése szükséges. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A dicséreteket a magatartás és szorgalom jegy kialakításánál figyelembe vesszük. 5.8.4
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályfőnök, a tanulók és az osztályban tanító szaktanárok közös feladata. Ezt a feladatot egységes szempontrendszer szerint végzik. Az osztályfőnök javaslatot tesz az egyes tanulók magatartás- és szorgalomjegyére, melyet a szaktanárok észrevételeinek figyelembevételével véglegesítenek az osztályozó konferencián.
39
Az egyes tantárgyak, valamint a magatartás és a szorgalom osztályzatok határozott szétválasztása a sokoldalúan fejlett, integrált személyiség formálását segíti elő. E két utóbbi osztályzat ugyanis a tanulók erkölcsi tulajdonságait teszi mérlegre. Figyelembe kell venni ezeknél a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét, képességeit. Számba kell venni, mennyi erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját egyenletesen végezze, illetve végezhesse. Méltányolandó az önállóság szintje. a. Magatartás A Magatartás osztályzat a tanulónak a felelősségérzetét, aktivitását, iskolai viselkedését, beilleszkedését, órán kívüli munkáját értékeli. Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, aki pozitív hatást gyakorol a közösségre, az iskola házirendjének megtartásában aktívan részt vesz, tanulótársait is erre készteti (az egészséges aktívához tartozik). Többnyire kezdeményező, segítőkész. Viselkedése a tanárokkal, felnőttekkel, szüleivel szemben példamutató az iskolában, bejárás közben és egyéb iskolán kívüli rendezvényeken. Védi az iskola tisztaságát és felszerelését. Példamutató magatartásával (beszédmodor, öltözködés, általános viselkedés) jó irányban hat a kisebbekre. Esetleg osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói dicsérete van. Az iskola-napokon, a kollégiumi napokon, az iskolai ünnepélyeken aktív és jól szerepel. Nincs igazolatlan mulasztása. Jó a tanuló magatartása, ha az iskola házirendjét megtartja, jól illeszkedik társai közé. Fegyelmezett. Viselkedése ellen a bejárás során, az iskolában tartózkodás egész ideje alatt, a rendezvényeken, a tanulmányi kiránduláson komolyabb kifogás nem merült fel. Éves hiányzása nem haladja meg a 4 igazolatlan órát és igazolt óráinak száma viszonylag nem magas. Változó jegyet kap az a tanuló, aki ugyan tudatosan nem árt a közösségnek és egyes tanulótársainak – számítani azonban nem lehet rá, mert a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti, általában megbízhatatlan. Viselkedése ingadozó, sodródik. A felnőttekkel szemben udvariatlan, nyegle. Helytelen magatartásáért vagy felelőtlenségéért osztályfőnöki és/vagy szaktanári intője van, vagy még súlyosabb osztályfőnöki írásbeli bejegyzése van az osztálynaplóban. 5 és afeletti igazolatlan órája van és/vagy viszonylag magas az igazolt hiányzása. Rossz magatartási osztályzatot az kapja, aki szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, a követelményeket általában megszegi. Esetenként durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi. Igazgatói intője, rovója volt. Hiányzásaival nem tud elszámolni.
b. Szorgalom A Szorgalmat minősítő osztályzatban azt értékeljük, hogy a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség, rendszeresség, a kötelességtudat és az érdeklődés. Példás szorgalmi jegyet kap az a tanuló, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye. Ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tantárgyban elvégzi kapott feladatait, de kedvenc 40
tantárgya vagy tantárgyai területén többletfeladatot is vállal. Esetleges rossz családi körülményei és bejárási nehézségek ellenére sok tantárgyból négyese, ötöse van. Az új anyag feldolgozásában rendszeresen részt vesz. Munkatempóját állandóság jellemzi. Mindig készül, figyel, érdeklődik, nyújt valami többletet a kötelezőn felül: irodalmi színpad, szakköri tevékenység, tanulmányi versenyek, pályázatok megírásában részt vesz, illetve jó helyezést ér el. Észreveszi, hogy az iskolán kívüli információkból mi hasznosítható a tanítási anyag számára. Vannak tantárgyai, amelyekben határozottan elmélyül. Jó szorgalmú tanuló is figyel az órán, házi feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Képes arra, hogy megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék. Kihasználja a korrepetálások adta lehetőségeket, azokon rendszeresen részt vesz. Legalább 5-6 tantárgy óráin aktívan jelentkezik, és hozzászólásaival segíti az osztály óra alatti tevékenységét. Tudja, hogy mikor kell segítséget kérnie. Legalább időnként használja a könyvtárat, általában felkészül, ha különösebb érdeklődést nem is mutat; nem elégszik meg az elégségessel, nem is igen van kettese. Változó szorgalmi jegyet kap az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, csak időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Munkájában önállótlan, csak akkor fog munkához, ha erre mindig külön felhívják a figyelmét. Nem nézi át a munkáját, nem ellenőrzi önmagát. Csak ritkán figyel fel valamire az iskolában és iskolán kívül, inkább szétszórtság jellemzi. Órákon passzív, nem jelentkezik. Nem vállal semmiféle többletfeladatot. Számító, érdemjegyei ingadozóak. A korrepetálásokra igen ritkán jár el. Felszerelését sokszor otthon felejti. Hanyag szorgalmi osztályzatot kap az a tanuló, aki a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait rendszeresen nem végzi el. Még akkor sem hajlandó munkáját komolyan venni és átnézni, ellenőrizni, ha erre többször figyelmeztetik. Az érdektelenség és a teljes közöny jellemzi. Egy vagy több tárgyból megbukik. Semmiféle lehetséges segédeszközt (korrepetálás, tanulópár, tanulószoba, könyvtár) érdemben nem vesz igénybe.
c. Egyebek A nevelőtestület különleges esetekben eltérhet ezektől az alapelvektől
5.9 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, az informatikát, a szakmai gyakorlati tantárgyakat, valamint a 9-10. évfolyamon a matematikát, esetenként az osztálylétszámtól függően egyéb tantárgyakat. 5.9.1
Az idegen nyelv kiválasztásának szempontjai
A 9. évfolyamon, amennyiben az egész osztály ugyanazt az első idegen nyelvet tanulja, a csoportokat tanulók idegen nyelvi tudásszintje szerint alakítjuk ki. Ezekben az osztályokban a 9. évfolyamba lépéskor az osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján, pedagógiai szempontok figyelembevételével módosítjuk a tanulók csoportbeosztását. 41
Iskolánkban a tanulók három idegen nyelv közül választhatnak: angol, német és francia. A kerettantervek bevezetését követően a szakközépiskolai osztályokban egy idegen nyelvet oktatunk a négy évfolyamon keresztül. A magas osztálylétszámok miatt az idegen nyelvet a tanulók csoportbontásban tanulják. A tanulók nyelvi csoportokba való beosztásánál a következő elvek együttes alkalmazását javasoljuk: - azok a tanulók, akik általános iskolában angol vagy német, vagy francia nyelvet tanultak, iskolánkban folytassák ezeknek a nyelveknek a tanulását; - a kimenő rendszerű gimnáziumi osztályokban és a turizmus szakmacsoportban egy első és egy második idegen nyelv tanulására van lehetőség. 5.9.2
Az első idegen nyelv szerint kialakított csoportbontást alkalmazzuk a matematika, az informatika esetében is.
A szakmai gyakorlati tantárgyak csoportbontását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében foglaltak figyelembevételével szervezzük meg. Amennyiben egy osztályban emiatt hármas csoportbontás szükséges, a csoportokat az első idegen nyelv szerinti bontáshoz igazodva alakítjuk ki. Oktatásszervezési okok miatt előfordulhat az is, hogy ugyanazon évfolyam különböző osztályaiba járó tanulók tartoznak egy szakmai gyakorlati csoportba. 5.9.3
Az egyéb foglalkozásokat a tanulók igényeinek, érdeklődésének, illetve az iskola lehetőségeinek megfelelően szervezzük meg.
5.10 TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE Magasság mérés: a tanuló magasságának mérése cm-ben. Tömegmérés: a tanuló tömegének mérése kg-ban. Szökdelés: tornapadra történő (fel) szökdelések mérése 1 perc alatt. Nagy figyelmet követelő gyakorlat. Helyből távolugrás: egy helyből lendületvétellel történő elugrással elért távolság mérése, a rajtvonal és sarok közötti távolság mérése, rugalmasság mérését teszi lehetővé. Fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás: karizomerő mérése, folyamatos karhajlítás és karnyújtás által. Távolugrás: távolugró gödörbe történő atlétikai ugrás mérése elugródeszka és az utolsó nyom között cm-ben. 60 m-s futás: gyorsfutás mérése stopper órával másodpercben. Felülés: hajlított térdű felülések számlálása 1 perc alatt. Hasizomerő mérése a felülések számával. Cooper teszt: 12 perc futás által elért eredmény mérése méterben. Függés mérése: bordásfalon történő lefüggés nyújtott karral, madárfogással másodpercben mérve. Vérnyomás és pulzus mérés nyugalmi és terhelés utáni állapotban. Ideje: Őszi: szeptember, október Tavaszi: április, május
42
Összesítés: június
5.11 TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztését segítik a megrendezésre kerülő országos- megyei- és iskolai szintű tanulmányi versenyek: - OSZTV, OKTV, - Arany Dániel, Kenguru, Triáda matematikai, Megyei matematika, Bolyai matematika, Bugát Pál természetismereti, Mikola fizika, Szalai fizikai, Irinyi kémiai, stb. - Krúdy prózamondó, Implom helyesírási, Édes anyanyelvünk, Móra novellaelemző verseny, szép kiejtési, Kazinczy, Fridrich szavalóverseny, Megyei színjátszó, versmondó versenyek, stb. - Szegfű Gyula történelmi, stb. - Vöröskeresztes elsősegélynyújtó. - Oxford angol, idegen nyelvi. - kulturális jellegű versenyek, vetélkedők, Szakmai versenyek, valamint szakmai, üzemi, vállalati bemutatók látogatása: -BNV, Keleti Károly vetélkedő, Vállalkozási verseny, Lédem kft., Krúdy csomagolástechnikai verseny, Pályaválasztási Expo, Iskolai Nyílt napok, OTP Alapítvány Központ Életrevaló Kvíz stb. Más típusú, nem rendszeres kiírású versenyek, pályázatok: - környezetvédelmi vetélkedő, Lengyel magyar rajzverseny, Prevenciós vetélkedő, számítástechnikai, FMDN, Szakmasztár, DUE Sajtófesztivál, Ádámok és Évák ünnepe, Határtalanul-Nemzeti Összetartozás napja, Sportversenyek: az iskola tanulói rendszeres résztvevői a városi, a megyei, a területi és az országos szintű versenyeknek, kupáknak, házi bajnokságok, évfolyam válogatottak, osztály bajnokságok. A tanulók felkészítését a tanulót tanító szaktanárok végzik, akár egyéni foglalkozás keretében.
5.12 VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK, AMELYEKBŐL A KÖZÉPISKOLA TANULÓINAK KÖZÉP- VAGY EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉT AZ ISKOLA KÖTELEZŐEN VÁLLALJA Az iskola tanulói abból a választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit minden évfolyamra vonatkozóan teljesítették.
5.13 KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Az iskola különböző tagozatain tanuló tanulók azonos követelmények alapján vizsgáznak a középszintű érettségi vizsgán. 43
A középszintű érettségi vizsgára választható tantárgyak: A gimnazista osztályok tanulói részére a következők tantárgyakból biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, történelem, matematika, fizika, földünk és környezetünk, kémia, biológia, testnevelés. A 2001. szeptember 1-jétől, valamint 2003. szeptember 1-jétől bevezetett óratervek alapján tanuló gimnazisták informatika tantárgyat akkor választhatják, ha az emelt szintű képzésben részt vettek. A kereskedelmi-marketing szakmacsoportban tanulók részére a következők tantárgyakból biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, francia nyelv, történelem, matematika kémia, testnevelés, informatika, közgazdasági-marketing alapismeretek. A közgazdasági szakmacsoportban tanulók részére a következők tantárgyakból biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, történelem, matematika, földünk és környezetünk, testnevelés, informatika, közgazdasági alapismeretek, üzleti gazdaságtan, közgazdasági alapismeretek, elméleti gazdaságtan. A vizsgatárgyak középszintű érettségi témakörei a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kerülnek kijelölésre. Az érettségi témakörök kijelölésének megfelelősségét a munkaközösség-vezetők ellenőrzik. (Az egyes érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsgájának részletes leírását és témaköreit lásd a 40/2002. (V.24) OM rendeletben és annak módosításaiban (pl.: 106/2012.(VI.1) Korm. rendelet).
1. Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd és a nyelv funkciói. A nyelv mint változó rendszer 2. Kommunikáció A közlésfolyamat tényezői és funkciói. A nyelvi jel és jelrendszer. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 3. A magyar nyelv története A nyelvrokonság bizonyítékai, a magyar nyelv eredete. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. Nyelvemlékek: HB, ÓMS. A nyelvújítás szerepe, eredményei, főbb dokumentumai. A nyelvművelés feladatai 4. Nyelv és társadalom Mai magyar nyelvváltozatok. A tömegkommunikáció műfajai, eszközei 5. A nyelvi szintek Hangtan: magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása. Morfémák, szóelemek. A magyar helyesírás alapelvei. A szófajok rendszere. A modalitás, mondatfajták. A szintagmák. Az egynemű és összetett mondat. A mondatrészek: A, Á, T, H, J. A mondat és a szöveg. A szóalkotás lehetőségei 6. A szöveg A szövegkohézió: grammatika és jelentéstani kapcsoló elemek. A szöveg felépítése, egységei. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. Szövegfonetikai eszközök. Szövegtípusok 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd sajátosságai. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései. Az érvelés műfajai, eszközei 8. Stílus és jelentés Stílus és jelentés, stílusjelenségek. Hangalak és jelentés viszonya. Állandósult szókapcsolatok. A képszerűség stíluseszközei. Az alakzatok fajtái, szerepük. A társalgási és a tudományos stílus. A publicisztikai és a hivatalos stílus. Stíluskorszakok, stílusirányzatok – stílustörténeti összehasonlítások Irodalom 1. Életművek Petőfi költészete. Szerelmi líra. Forradalmi látomásköltészet. Az apostol Arany költészete. Balladák. Toldi, Toldi estéje – összehasonlítás. Elégikus költemények Ady költészete. Ars poeticák. Léda – Csinszky – versek összehasonlítása. Ugar-versek Babits költészete. Szemléletváltás: a 3 korszak ars poeticái alapján. Jónás könyve. Filozofikus tartalmú költemények Kosztolányi életműve. Sokszínű líra. Novellák jelképisége. Édes Anna
44
József Attila költészete. Alkalmi versek. Tájversek. Anya/és vagy a kedves alakjának megjelenítése 2. Portrék Balassi és a reneszánsz. Szerelmi költészet. Egy katonaének reneszánsz jegyek. Janus pannonius és Balassi költészetének reneszánsz – humanista vonásai Csokonai – Berzsenyi: a felvilágásodás költői. Csokonai klasszikus versei. Csokonai szentimentalista versei. Az ódaköltő Berzsenyi. Berzsenyi elégiái Kölcsey – Vörösmarty. Himnusz – Szózat összehasonlító elemzése. Zrínyi – versek: Kölcsey. Vörösmarty gondolati versei. A haza iránti elkötelezettség költészetükben Mikszáth – Móricz. A faluábrázolás sajátosságai (novellák). A dzsentriábrázolás jellegzetességei (regények) A XX. sz. magyar irodalom kiemelkedő alakjai. Radnóti Miklós lírája. Szabó Lőrinc lírája. Pilinszky János lírája 3. Látásmódok Zrínyi és a barokk. A barokk éposz: a Szigeti veszedelem. Jókai romantikus regényei – egy szabadon választott mű alapján. Örkény epikai művei (groteszk látásmód) – egypercesek – Tóték. Illyés – Nagy László 4. A kortárs irodalomból 1980 utáni: Schwajda György. Jókai Anna. Ratkó József 5. Világirodalom Az ókor irodalmából. Homéroszi eposzok. Biblia. Görög dráma: Szophoklész: Antigoné A reneszánsz irodalmából Olasz reneszánsz: Petraca, Bocaccio. Shakespeare drámái A klasszicizmus és a szentimentalizmus irodalmából Moliére komédiái. A felvilágosodás gondolatai Rousseau és Voltaire műveiben A XIX. sz. szépprózájából Stedhal: Vörös és fekete. Csinovnyikábárzolás az orosz irodalomba A XX. sz. világirodalmából Erőszak és háborúellenesség. Az elidegenedés érzésének megjelenítése. Drámatípusok 6. Színház-és drámatörténet Katona: Bánk bán. Madách: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei Az irodalom fimen (Édes Anna: 2 renedzői változat, Shakespeare műveinak modern változatai) 8. Regionális kultúra A régióhoz kötődő szerzők Vörösmarty, Vajda János, Weöres Sándor) 2. Angol nyelv 1. My world Personal introduction. The family. Special family occasions. Friends. Daily routine 2. Home Description of the home. Home life. The neighbourhood , the village or the town. Traffic , public transport 3. Environment Weather and seasons. Nature. Environmental protection 4. School School life. Class , subjects. Studying. Future profession 5. Health Meals. Clothes. Sports , healthy life. Illnesses , accidents 6. Free time Hobbies. Books , newspapers ,magazines. Films , videos ,television. Music. Going out. Weekends
7. Services Shops and things to buy. Eating out. In a restaurant , ordering a meal. Fast food restaurants. Various services ( bank , post office ) 8. The world State holidays. Family holidays. Travelling. Visiting Hungary. Budapest 9. The English speaking world Culture and civilisation. Travelling in Britain. The English language. London 3. Német nyelv 1. Persönliches , Familie Angaben zur Person, Lebenslauf, Kindheit. Familienmitglieder, Verwandte. Zu Hause, Hausarbeiten. Zukunftpläne
45
2. Mensch und Gesellschaft Innere und äußere Charakterzüge des anderen Menschen. Freunde. Familienfeste. Kleidung – Mode. Einkäufe. Dienstleistungen 3. Umwelt und Natur Wohnung, Wohnort. Stadt und Land. Pflanzen und Tiere in unserer Umgebung. Das Wetter. Jahreszeiten. Umweltschutz 4. Schule Schule, Mitschüler, Unterrichtsräume. Lernen, Unterrichtsfächer, Stundenplan. Rolle und Wichtigkeit der Fremdsprachen. Außerunterrichtliche Tätigkeit in der Schule 5. Arbeitswelt Ferienarbeit. Berufswahl. Weiterlernen 6. Lebensweise Tagesablauf, Tageseinteilung. Körperpflege, Sport. Gesunde Ernährung, Mahlzeiten, Essgewohnheiten. Mensa, Restaurant, Schnellimbiß. Krankheiten, beim Arzt 7. Erholung, Freizeit Hobbys. Theater, Kino, Konzert usw.. Bücher, Radio, Fernsehen, Video, Computer, Internet. Kulturalische Veranstaltungen. Wochenendgestaltung. Ferien. Sport 8. Verkehr, Reisen , Fremdenverkehr Verkehrsmittel. Reisepläne, Reisevorbereitungen. Urlaub in Ungarn bzw. im Ausland. Reisebüro – Vorteile und Nachteile. Ungarn ist eine Reise wert 9. Wissenschaft und Technik Rolle der Technik in unserem Leben. (Computer, Mobiltelefone usw.) 4. Francia nyelv 1. États civils Autobiographie. Relations familiales, vie en famille. Projets d’avenir 2. Homme et société Comment caractériser quelqu’un. Camaraderie, amitié. Rôles sociaux. Activités quotidiennes, fêtes. Vêtements, mode. Services: commerce, courses, restaurant, autres services 3. Résidence et environnement Maison et appartement. Activités au foyer. Ville, quartier, village. Transport public. Climat, temps qu’il fait. Nature. Protection de l’environnement 4. Études École, année scolaire. Classe, matières. Études, activités extrascolaires 5. Monde du travail Choix de profession. Professions, carrière 6. Mode de vie Nourriture. Vêtements. Maladies, accidents. Chez le médecin. Vie saine 7. Loisirs Hobby. Livres, lecture. Télévision, vidéo, film. Musique. Distractions. Sports. Week-end 8. Voyage, tourisme Moyens de transport. Vacances. Tourisme. Préparatifs de voyage, organisation du voyage. Séjour des étrangers en Hongrie. Séjour en France ou dans un pays francophone 9. Sciences et technique Sciences. Technique moderne dans notre vie
5. Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A feudalista gazdaság kialakulása és működése. A magyar gazdaság változásai a vegyesházi királyok idején. A magyar gazdaság változásai a XVIII-XIX. Században. A szabadversenyes kapitalizmustól a globás gazdasági világrendszer kialakulásáig 2. Népesség, település, életmód Folyamvölgyi civilizációk az ókori Keleten. A magyarság néppé válása, vándorlása és a honfoglalás. Városfejlődés, a népesség változása az érett feudalizmusban. Ipari forradalmak és következményeik. Magyarország nemzetiségi viszonyai és változásai 3. Egyén, közösség, társadalom Demokrácia és egyeduralom az antikvitásban. Államformák a történelemben. A magyar államalapítás és a feudalizmus megszilárdulása. A magyar reformmozgalom kibontakozása és a polgárosodás. A kiegyezés előzményei, megszületése, tartalma. Magyarország története a kommunista hatalomátvételtől1956-ig 4. Modern demokráciák működése A parlamentális demokrácia működése. Az elnöki demokrácia működése. A parlamentális monarchia működése. Magyar parlamentális demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
46
A rendi monarchiák kialakulása és működése . A humanizmus és a reneszánsz. A reformáció Európában és Magyarországon. Az európai felvilágosodás és a felvilágosult abszolutizmus. Legitimizmus, nacionalizmus, liberalizmus megjelenése, megvalósulása. Tekintélyuralmi rendszerek a két világháború között 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A török ellenes harcok és az összefogás lehetőségei. Habsburg ellenes harcok Magyarországon. Napóleoni háborúk. Nemzetáálamok és birodalmi politika. Az első világháború. A második világháború. Az integráció lehetőségei a második világháború után 7. Közép-Dunántúli Regió története
6. Matematika 1. Halmazok Halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, komplementer halmaz - Egyesítés, metszet, különbség - Az „és”, „vagy” logikai műveletek és a halmazműveletek kapcsolata - A „minden”, „létezik” kvantorok jelentése és használata - Ponthalmazok a koordinátarendszerben - Számhalmazok és tulajdonságaik 2. Számelmélet Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma, a számelmélet alaptétele - Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, relatív prímek, oszthatósági szabályok - Számrendszerek 3. A valós számkör A számkör felépítése, számegyenes, abszolútérték, normálalak - Racionális és irracionális számok - Műveletek a valós számok körében, műveleti azonosságok (alapműveletek, hatvány, gyök, logaritmus) 4. Betűkifejezések Polinomok tulajdonságai, nevezetes azonosságok - Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása, műveletek algebrai kifejezésekkel 5. Egyenletek, egyenletrendszerek Alaphalmaz, megoldáshalmaz, megoldási módszerek - Elsőfokú, egyismeretlenes egyenlet és elsőfokú, kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása - Másodfokú egyenlet és egyenletrendszer. Diszkrimináns, gyöktényezős alak, megoldóképlet - Másodfokúra vezethető magasabbfokú egyenletek - Négyzetgyökös és elsőfokú abszolútértékes egyenletek - Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek. Számtani és mértani közép kapcsolata 6. Függvények Függvény fogalma. Alapvető függvénytani fogalmak - Függvény megadása, helyettesítési érték meghatározása, egy-egyértelmű megfeleltetés, inverz függvény - Alapvető függvények megadása, ábrázolása és jellemzése (Lineáris, másodfokú, harmadfokú, négyzetgyök-, abszolútérték, fordított arányosság, szinusz-, koszinusz, tangens-, exponenciális és logaritmusfüggvény) - Függvények ábrázolása értéktáblázat és transzformációk alkalmazásával - Függvények jellemzése a grafikon alapján - Sorozatok. Számtani és mértani sorozat, kamatos kamat kiszámítása 7. Elemi geometria 1. Térelemek távolságának és hajlásszögének meghatározása (kivéve a kitérő egyenesek távolsága). - A távolságfogalommal megadott ponthalmazok definíciója (kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező) 2. Síkbeli egybevágósági transzformációk tulajdonságai és alkalmazásai. - Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Hasonlósági transzformációk és alkalmazásaik. - Hasonló alakzatok 3. Háromszögek csoportosítása, összefüggések a háromszög oldalai és szögei között. - Speciális háromszögek tulajdonságai. - A háromszög nevezetes vonalai és pontjai. - Pitagorasz tétele és a tétel megfordítása, magasság- és befogótétel, Thálesz tétele 4. Négyszögek csoportosítása, tulajdonságai. - Sokszögek (konvex sokszögeknél: az átlók száma, belső és külső szögek összege; szabályos sokszögek). - Kör részei, érintője, szögmérés, középponti szög és a hozzá tartozó körív hosszúságának, illetve körcikk területének összefüggése 5. Térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp 6. Vektorok: fogalma, abszolútértéke, nullvektor, ellentett, vektorműveletek definíciója és műveleti azonosságok, vektor felbontása. - Vektor koordinátái, 90°-os elforgatása, műveletek koordinátákkal 7. Hegyesszögek szögfüggvényei derékszögű háromszögben. - A szögfüggvények általánosítása. - Összefüggések a szögfüggvények között, nevezetes szögek szögfüggvényei. - Szinusz- és koszinusztétel 8. Koordinátageometria 1. Két pontot összekötő vektor megadása, vektor abszolútértéke. - Felező- és harmadolópont, háromszög súlypontja 2. Egyenes egyenletei, a párhuzamosság és merőlegesség feltétele. - Metszéspont meghatározása 3. Kör egyenlete, középpont és sugár meghatározása. - Kör és egyenes metszéspontja, adott pontban vont érintő egyenlete 9. Kerület, terület, felszín, térfogat Háromszög, nevezetes négyszögek területe, szabályos sokszögek, a kör és részeinek területe. - A forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp felszíne és térfogata 10. Statisztika Adathalmaz szemléltetése, táblázatba rendezése, feldolgozása. - Véletlenszerű mintavétel fogalma. - Kör- és oszlopdiagram készítése, azokról információ kiolvasása. - Osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság, aritmetikai átlag, medián, módusz 7. Fizika 1. A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Szabadesés. Az egyenletes körmozgás. Mozgások szuperpozíciója.. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont.
47
2. Dinamika Newton-törvények. Erőtörvények. A forgatónyomaték, egyszerű gépek. A lendület. Körmozgás dinamikai vizsgálata. Egyetemes tömegvonzás 3. Nyugvó folyadékok és gázok mechanikája, a nyomás A nyomás értelmezése. Pascal törvénye. A hidrosztatikai nyomás és a légnyomás. Arkhimédész törvénye. Felületi jelenségek 4. Munka, energia, teljesítmény A munka . Mechanikai energiafajták. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának törvénye . A teljesítmény és a hatásfok 5. Hőtan Hőtani alapjelenségek. Gázok állapotváltozásai. Molekuláris hőelmélet. Az ideális gáz és modellje. A gáz belső energiája. A hőtan első és második főtétele. Halmazállapot-változások 6. Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek, Coulomb törvény . Az elektrosztatikus tér. Kondenzátorok 7. Egyenáramok Az egyenáram. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása. Az elemi töltés. Áramvezetési mechanizmusok. Egyenáramú hálózatok. Az áramerősség és a feszültség mérése. Egyenáramú áramforrások, galvánelem.. Elektromos teljesítmény 8. Az elektromágneses indukció A mágneses tér. Erőhatások mágneses térben. Mozgási és nyugalmi indukció. Váltakozó feszültség. A transzformátor 9. Rezgések, hullámok Mechanikai rezgések. A fonálinga . Mechanikai hullámok. Hullámjelenségek. A hanghullám. Elektromágneses hullámok 10. Fénytan A fény tulajdonságai, terjedése. Visszaverődés, törés, optikai eszközök . Színek, elhajlás, interferencia 11. A modern fizika alapjai A fény és az elektron kettős természete. Atommodellek 12. Magfizika Az atommag . A radioaktivitás. Maghasadás és magfúzió 13. Csillagászat Csillagfejlődés. A kozmológia alapjai. A csillagászat és az űrkutatás története 8. Földünk és környezetünk 1. Általános természetföldrajz a. A földrajzi környezet megismerése, a térkép. b. A Naprendszer (kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben) c. A Föld mint égitest (A Föld a Naprendszerben, a Föld mozgásai és azok következményei, tájékozódás a földrajzi térben és időben, a napi és évi időszámítás, a helyi-és a zónaidő számítása) d. A kőzetburok földrajza. Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemez tektonika. Vulkánosság. Földrengés. Gyűrődés, vetődés. Ásványok, kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. Földtörténet e. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási – éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklon, anticiklon, időjárási frontok. Az általános légkörzés f. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonsága. A tengervíz mozgása. A felszíni és felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem g. A talaj földrajza A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása h. Éghajlati övezetesség, a természetföldrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik. A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata 2. Általános társadalomföldrajz a. A Föld népessége (A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei, a népesség térbeli mozgása, a népességváltozás mutatói) b. Települések a Földön (A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás c. A gazdaság ágazatai. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az információs szektor előretörése d. A világgazdaság jellemző folyamatai. A globalizáció, az integrálódás, a regionális kapcsolatok felértékelődése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában
48
e. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttműködés lehetőségei. A multinacionális vállalatok szerepe f. A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság g. A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet-és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, EU h. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban 3. Regionális földrajz a. Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet-és társadalomföldrajza Afrika. Általános természet-és társadalomföldrajza. A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”.. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi, gazdasági problémái. A Dél-Afrikai Köztársaság és az arab világ vezető szerepe a kontinensen Ausztrália és Óceánia:Természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői Sarkvidékek: A két sarkvidék földrajzi különbségei Amerika: Amerika fő részeinek eltérő természeti-és társadalomföldrajzi képe. A földrajzi övezetesség a kontinensen. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet-és társadalomföldrajzi jellemzői. Dél-Amerika: Brazília. Közép-Amerika: Mexikó. Észak-Amerika: USA, Kanada Ázsia: Általános természet-és társadalomföldrajzi képe. A tajga, a „monszunvidék”, a magashegyek és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. Japán, Kína, India, DK-Ázsia, DNY-Ázsia b. Európa Országainak természeti és társadalomföldrajza Általános természet-és társadalomföldrajzi képe. Az EU általános társadalmi, gazdasági jellemzői. Észak Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai. Nyugat-Európa földrajzi vonásai: Franciaország, Egyesült királyság. Dél- Európa földrajzi vonásai: Olaszország, Spanyolország, Jugoszlávia utódállamai. Kelet-Európa földrajzi vonásai: Oroszország, Ukrajna. KözépEurópa általános földrajzi képe: Németország, Csehország, Lengyelország, Ausztria. Svájc, Szlovákia, Románia 4. Magyarország földrajza a. A Kárpát-medence természet-és társadalomföldrajza. A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése, földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében b. Magyarország természeti viszonyai Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink c. Magyarország társadalmi, gazdasági élete A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A tájak természeti erőforrásai, természet-és társadalmi-gazdasági jellemzőik. A gazdasági élet ágazatainak főbb jellemzői a tájakon. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Budapest földrajza. Régiók földrajza 9. Kémia 1. Anyagszerkezet a. Az atom felépítése, atommag, e- pályák. Elemek, izotópok, periódusos rendszer. Kémiai kötések; elsőrendű kovalens, fémes, ionos, másodrendű kötések b. Anyagi halmazok →
gázok, folyadékok, szilárd anyagok, rácsponttípusok , oldatok – cc számítás
c. Kémiai reakciók: egyesülés, bomlás, redoxi reakció, sav-bázis reakció energiaviszonyai, kémiai egyensúly d. Kémiai számítások e. Galvánelemek, elektrolízis 2. Szervetlen kémia a. a fémek és vegyületeik általános jellemzése: a fémek korróziója, az s-mező fémei, a p-mező fémei, a d-mező fémei, legfontosabb szerkezeti anyagaink a vas és az alumínium b. A hidrogén és a hologénelemek c. Az oxigéncsoport elemei és vegyületei (O; S) d. A nitrogéncsoport elemei és vegyületei (N; P) e. A széncsoport elemei és vegyületei (C; Si) f. Szervetlen kémia a környezetünkben: a természetes vizek keménysége, műtrágyák, kémia a háztartásban, építőanyagok 3. Szerves kémia a. Szerkezet, elnevezés, izoméria b. Szénhidrogének és tulajdonságaik, csoportosításuk, reakcióik c. Oxigén tartalmú szerves vegyületek – alkoholok, - aldehidek, - ketonok, - karbonsavak d. Szénhidrátok e. N-tartalmú szerves vegyületek – aminok, amidok, aminosavak, fehérjék f. A műanyagok
49
10. Biológia 1. Az élet fizikai kémiai alapjai (sejt alatti szint) A sejtet felépítő elemek és szervetlen vegyületek. A szerves vegyületek. Fizikai-kémiai folyamatok 2. Sejtszintű biológia Az eukarióta sejt felépítése. A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma. Sejtek közötti kommunikáció. Speciális sejtműködések 3. Az egyedi szervezet szintje (szövetek, szervek) A prokarióták. Az eukarióta egysejtűek. A gombák. A növények. Az állatok: állati szövetek, testszerveződés és önfenntartó funkciók Az emberi szervezet önfenntartó működései: a testfolyadékok, a táplálkozás, emésztés és felszívás, a keringési rendszer, a légzés, a kiválasztás, a mozgás szervrendszere, az idegrendszer felépítése, az idegrendszer mozgató működései, az érzékszervek, receptorok, a bőr, a szervezet molekuláris és sejtes védekező rendszerei. Az egyed belső homeosztázisa 4. Az öröklődés és a változékonyság A mendeli genetika. Sejtszintű genetika. Molekuláris genetika 5. A szaporodás és egyedfejlődés A szaporodás típusai: a növények szaporodása, az állatok szaporodása, az ember szaporodásbiológiája Az egyedfejlődés: növények, állatok, ember 6. Szünbiológia (egyed feletti szerveződési szintek) A társas viselkedés. Populációk. Tájékozódás a Föld élővilágában. A környezet és a természet védelme 7. Az evolúció elmélete, a bioszféra evolúciója Klasszikus módszerek és elméletek. Evolúciógenetika, az ember származása és hatása 8. Általános biológiai fogalmak Az élővilág rendszerezésének alapelvei. Szerveződési szintek. Rendszer és környezet. Tudománytörténeti ismeretek 11. Testnevelés Szóbeli vizsga témakörei 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák.Magyarok az olimpiai versenyeken.Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. Az iskolaérettség feltételei.Testsúly és testmagasság. A serdülőkor problémái. A két nem teljesítménykülönbségei. Az életkornak megfelelő optimális sportág kiválasztásának szempontjai. Az életkornak megfelelő terhelhetőség. 3. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. A mozgás pozitív hatásai. Helyes életritmus kialakítása. Mozgásszükséglet az életkoroknak megfelelően. 4. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. A testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása. Szenvedélybetegségek veszélyei. Az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre. Az „egészséges” közösség visszatartó ereje. A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata. Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság. 5. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. A helyes testtartás. A mozgás fontosságának tudatosítása. A testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele. Testi képességek és lelki tulajdonságok alakítása. 6. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. A szervezet előkészítése a terhelésre, sérülések elkerülése stb. Mikor, mennyi ideig, milyen módon? A bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak megfelelően. 7. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. Pályaméretek, labda típusa, játékosok száma, játékidő. Alapvető szabályok. Összehasonlító jellemzésük. 8. „Az atlétika, a sportok királynője.” A kijelentés értelmezése. Atlétikai versenyszámok. A futó-, az ugró- és a dobószámok kapcsolata az alapvető kondicionális képességekkel. Az atlétika és más sportágak kapcsolata. 9. A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. Szerepe a helyes testtartás kialakításában. Fegyelmezett mozgásra nevelés. Esztétikus mozgás kialakítása. Speciális képességfejlesztés – a felsőtest izomzatának fejlesztése, ritmusképesség … stb. Női és férfi tornaszerek. Baleset-megelőzés – segítségadás … stb. 10. Az úszás jelentősége az ember életében. Az úszás és az életkorok kapcsolata. Hatása az emberi szervezetre. Úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással – deformitások megelőzése, javítása. Az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei. Az úszás higiénéjének ismerete. 11. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. A sportág lényege. Az időjárás és a helyszín szerepe. A sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása. Balesetmegelőzés. 12. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A mozgás és a zene összhangja. A harmonikus mozgás mint esztétikai élmény. Versenyszámai és kéziszerei. 13. A küzdősportok és az önvédelem.
50
Előkészítő játékok. Speciális képességek fejlesztése. Egy küzdősport ismertetése – a küzdés módja, felszerelés, fontosabb szabályok stb. 14. Egy szabadon választott sportág bemutatása. Jellegzetességének, fontosabb szabályainak ismertetése. Felszerelés. A sportág kapcsolata a képességfejlesztéssel. Gyakorlati vizsga témakörei 1. Gimnasztika Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig. A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. 2. Atlétika Futások Egyik futószám választása kötelező: 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: minimumidő: 9,8 s Fiúk: minimumidő 8,8 s. 2000 méteres síkfutás. Lányok: minimumidő: 10:30 perc. Fiúk: minimumidő: 9:00 perc Ugrások A két ugrószámból egy választása kötelező. Az ugrás technikája egyénileg választható: Magasugrás. Lányok: minimummagasság: 110 cm. Fiúk: minimummagasság: 125 cm Távolugrás Lányok: minimumtávolság 330 cm. Fiúk: minimumtávolság 410 cm Dobások Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás. (Javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata). Lányok: minimumtávolság: 20 m. Fiúk: minimumtávolság: 30 m. Súlylökés. Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 5,5 méter. Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval, minimumtávolság: 7,5 méter 3. Torna A talaj vagy a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. . Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás. Javasolt elemek: kézen átfordulások, billenések, összekötő elemek Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása. Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Felemáskorlát 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. Gerenda 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás. Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb. Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 s). Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Gyűrű 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás. Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegőfüggés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb. Nyújtó 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület, térd fellendülés, kelepforgás, alugrás Ajánlott elemek: malomfellendülés, nyílugrás stb. Az elemek alacsony vagy magas nyújtón is bemutathatóak. Korlát 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása. Kötelező elemek: alaplendület támaszban vagy felkarfüggésben, felkarfüggés, pedzés, kanyarlati leugrás. Ajánlott elemek: billenések, emelések, saslendület, vállállás stb. 4. Küzdősportok, önvédelem A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egymenetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen. Judogurulás előre. 5. Úszás A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert, a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. 6. Testnevelési és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező. Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet). Lányok: minimum 15 m. Fiúk: minimum 21 m. 7 méteres büntetődobás 5 kísérlet Kosárlabda
51
Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani. Büntetődobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobás kell végrehajtani. Labdarúgás Labdaemlegetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum 8 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani. Összetett gyakorlat – félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet. Röplabda Kosárérintés folyamatosan fej felé maximum 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3 db. Minimukövetelmény: 5 érintés. Alkarérintés folyamatosan fej fölé maximum: 2 méteres sugarú körben. Kísérletek száma: 3. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet. 12. Informatika Szóbeli vizsga témakörei 1. A számítógép általános jellemzése. (Neumann-elvek. A digitális számítógép blokkvázlata. Mikroprocesszorok jellemzése, fejlődési tendenciák.) 2. Mágneses és optikai háttértárolók jellemzése. (hajlékony-, és merevlemezek, speciális eszközök, CD, CD-RW, DVD, az írás-olvasás folyamata) 3. Beviteli és kiviteli perifériák jellemzése. (nyomtatók, plotter, billentyűzet, egér, szkenner, fényceruza, touch-screen, vonalkód olvasó) 4. Személyi számítógépek megjelenítőinek jellemzése (monitor, videokártyák) Multimédiás eszközök (mikrofon, hangszóró, hangkártya) 5. Adatátvitel a processzor és a perifériák között (DMA, csatornák, buszok) Megszakítási rendszerek. 6. A belső tárak csoportosítása, jellemzése. A memóriagazdálkodás módszerei (fix, dinamikus, virtuális, memória diszk, tárkezelési alapelvek) 7. A kommunikáció (általános modellje, kommunikációs technológiák és rendszerek) 8. Információ és társadalom (a modern információs társadalom jellemzői, informatika és etika, jogi ismeretek) 9. Operációs rendszerek fogalma, részei, feladatai. A DOS felépítése, indítása. Adat- és programvédelem. Archiválás fogalma. 10. Lemezkezelés (BOOT, ROOT, FAT, partíciós tábla) Kötegelt állományok használata (előny, hátrány, parancsok) 11. Kettes és tizenhatos számrendszer használata, konverziók, műveletek elvégzése. Fix- és lebegőpontos számábrázolás. 12. Kódok, kódrendszerek, ASCII tábla felépítése, használata. A matematikai logika alapműveletei, összetett logikai műveletek, logikai kapuk. Bináris összeadók és fél-összeadók. 13. Hálózati operációs rendszerek. (kliens-szerver architektúra, szerverek csoportosítása) Hálózatok alapfogalmai, csoportosításuk. Hálózati topológiák. Az OSI és a TCP/IP modell legfontosabb jellemzői. 14. Vezetékes és vezeték nélküli adatátvitel, átviteli közegek. Az analóg és a digitális átvitel jellemzői. Kódolások. Modemek, soros és párhuzamos portok; Szinkron-, aszinkron adatátvitel. 15. Helyi hálózatok jellemzői. Hálózati munkakörnyezet kialakítása. Az Internet alapfogalmai. (felépítés, címzési rendszer). Internet szolgáltatások csoportosítása és megjelenési formái. Adatvédelmi szintek, jogok a hálózaton (A hálózatban és a fájlrendszerben) 16. Adatok a számítógépen. Adattípusok (numerikus, karakteres, logikai); Ábrázolásuk alapjai; Műveletek az adatokkal, operátorok. Alapvető be- és kimeneti utasítások, formázott be és kivitel. Írás a képernyőre és nyomtatóra. Olvasás a billentyűzetről 17. Kommunikáció az interneten (elektronikus levelezési rendszer, állományok átvitele, a www, keresőrendszerek) 18. Az adatbázis fogalma; Adatbázis szerkezetek. (hierarchikus, hálós, relációs) 19. Adattáblák (vagy adatbázis) megnyitása, használatba vétele; Kapcsolatok létrehozása adattáblák között. 20. Adatok bevitele és módosítása (Bevitel billentyűzetről és adatellenőrzés; Bevitel másik adatfájl(ok)-ból; Rögzített adatok módosítása) 21. Kiválasztott adatok megjelenítése. (Válogatás egy adattábla adataiból; Sorok ill. oszlopok leválogatása) 22. Keresés az adatbázisban. (A Keresés fogalma; Keresési technikák /rendezett ill. rendezetlen adatok között/; Megvalósítások Számítások adattáblákkal. (Adatok összegzése; Adatok átlagolása; Rekordok (sorok) 23. Tájékoztató eszközök: katalógusok és adatbázisok 24. Listák készítése. (szempontjai: tartalom, szerkezet; megvalósítás) 25. Adatok konvertálása; Adatok importálása és exportálása más formátumba; Adatok „közvetlen” átvitele más alkalmazásokba (Szövegszerkesztő, táblázatkezelő) Gyakorlati vizsga témakörei 1. Szövegszerkesztők feladatai, szöveg és formázási egységek, alapműveletek, vágólap. Karakter és bekezdésformázás, tabulálás. Felsorolás és bekezdésszámozás, többszintű listák. 2. Szakaszformázás, oldalbeállítás, hasábok. Körlevél készítés bemutatása, szűrőfeltételek beállítása. 3. Táblázatok létrehozása, módosítása szövegszerkesztővel. Formázások. Stílusok típusai, jellemzői, használatuk. Tartalomjegyzék készítés. 4. Táblázatkezelők jellemzői, munkalap felépítése, alapfogalmak, cellatípusok. 5. Képletek használata, cellacímzési módok, tartományok. Diagramkészítés lépései, típusai. 6. Függvények csoportosítása, példán keresztül történő bemutatása. 7. A táblázat, mint adatbázis. Szűrők használata. 8. Képek grafikai jellemzőinek módosítása. 9. Egy prezentáció felépítése, készítésének lépései.
52
10. Prezentáció-készítő program, mint diagramkészítő. 11. Tömörítési technikák. Tömörítő programok. 12. Lemezkarbantartó programok az operációs rendszerben. 13. Az adott operációs rendszer munkakörnyezetének beállítási lehetőségei. 14. A hálózat indítási folyamatának bemutatása (szerver és munkaállomás oldalról). 15. Rendszer információk lekérdezése. 16. Adatállományok használata a hálózati környezetben. 17. Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés). 18. Információ keresése az Interneten. 19. Weblap készítési ismeretek. 20. Vírusok elleni védelem. 13. Közgazdasági alapismeretek üzleti gazdaságtan A témakörök 1. Mikroökonómia témakörök A közgazdaság-tudomány alapkategóriáinak megfogalmazása. A fogyasztói magatartás ás a kereslet értelmezése. A vállalat és a termelői magatartás megadott szempont szerinti értelmezése. A vállalat kínálatának és a piac jellegének összevetése. A termelési tényezők piacának értelmezése. A vállalatok a nemzetközi piaci kapcsolatainak bemutatása. A piaci szabályozás kritikája 2. Makroökonómia témakörök A makroökonómia alapösszefüggések megfogalmazása. A makrogazdaság árupiaca-az egyensúlyi jövedelem értelmezése. A makrogazdaság pénzpiacának, a kamatláb alakulásának bemutatása. Munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság- munkanélküliség értelmezése. Az infláció és inflációs folyamatok bemutatása. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjának és gyakorlatának ismertetése. A nyitott makrogazdaság megadott szempontok szerinti értelmezése B témakörök 1. Mikroökonómiai kategóriák A közgazdaság-tudomány. A fogyasztói magatartás és a kereslet. A vállalat és a termelői magatartás. A vállalat kínálata és a piacjellege. A termelési tényezők piaca. A vállalatok nemzetközi piaci kapcsolatai 2. Makroökonómiai kategóriák A makroökonómia alapösszefüggései. A makrogazdaság árupiaca- az egyensúlyi jövedelem. A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása. A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság- munkanélküliség. Az infláció és inflációs folyamatok. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata. A nyitott makrogazdaság 14. Közgazdasági alapismeretek elméleti gazdaságtan Mikroökonómia 1. A közgazdaságtan tárgya 2. A piac és működése 3. A fogyasztói döntés elemzése 4. A fogyasztói döntés a szükségleti rangsor alapján, és a keresleti függvény levezetése 5. Keresletrugalmasság 6. A vállalat piaci kapcsolatai és gazdálkodása 7. Gazdasági elemzések költségoldalról 8. A termelés és a költségek- a költségfüggvények 9. A piaci formák jellemzése; versenyszabályozás 10. A tökéletesen versenyző vállalat piaci stratégiája 11. A monopolpiac 12. Jövedelemelosztás 13. A munkapiac jellemzése 14. A tőkepiac 15. A pénztőke piaca 16. A természeti tényezők piaca 17. Az externália, mint piaci elégtelenség Makroökönómia 1. Vállalatok a nemzetközi piacon 2. Az externália, mint piaci elégtelenség 3. Az állam feladatai, a javak csoportosítása 4. Makrogazdasági körforgás 5. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 6. Az SNA rendszer főbb mutatói és összefüggéseik 7. Az árupiaci kereslet (fogyasztás, megtakarítás, beruházás) 8. A munkapiac 9. A modern pénz (kialakulása, funkciói, tulajdonságai) 10. A pénzpiac (pénzkereslet, pénz kínálata, kétszintű bankrendszer) 11. Az infláció (fajtái, mérése, hatása a gazdaságra) 12. A költségvetési politika hatása az árupiaci keresletre 13. A monetáris politika 14. A gazdaságpolitika a makrogazdasági célok szolgálatában 15. Nemzetközi pénzügyek (valuta, deviza, konvertibilitás, árfolyam, nemzetközi fizetési mérleg, nyitott gazdaság egyensúlya) 15. Kereskedelmi és marketing alapismeretek Marketing ismeretek témakörök A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése. A piac, a piaci környezet elemzése. A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői. A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása. A marketing információs rendszere. A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása. A piackutatás felhasználási területeinek megismerése. A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése. Az árpolitika és árstratégia értelmezése. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása. A kommunikációs politika megismerése. A marketingkommunikáció eszközrendszere. A reklám szerepének és fejlődésének feldolgozása. A reklámeszközök és reklámhordozók. A public relations értelmezése. Az eladásösztönzés, a személyes eladás. Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása
53
6 SZAKMAI PROGRAM
6.1 A SZAKKÉPZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
7/2002. (XII. 6.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználásának szabályairól
15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
22/2004. (II.16.) Korm. rendelet a felnőttképzés folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
54
133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekr ől, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 15/2008. (VII.13.) SZMM rendelet és az 1/2010. (II5..) SZMM rendelet
133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérő
32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról
6.2 A VÁLTOZTATÁS SZÜKSÉGESSÉGE -
A 2013. április 1-jén bekövetkezett fenntartó-változás miatt az iskola alapdokumentumait – a szakmai programmal egyetemben – átdolgoztuk.
-
Megváltozott az OKJ. Az eddigi képzési kínálatunkból Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés megszűnt, helyette kereskedő szakképesítés lett.
-
Változtak és változnak a szakképzés szervezésének keretei. Szakközépiskolában a szakmacsoportos alapozás helyett már az érettségire felkészítő szakaszban megjelennek a szakmai tárgyak, így a szakmai érettségi után – beszámítással egy év alatt szerezhető meg az érettségire épülő szakma.
-
Megjelent az ágazati szakképzés, és az ágazati szakmai érettségi fogalma. Ennek megfelelően a szakközépiskolai képzésben már az érettségivel szerezhető egy munkakör betöltésére alkalmas alap szakképesítés, és a diák ezután lép be az érettségire épülő szakképzésbe.
-
A munkaerő-piaci igények folyamatosan változnak, a képzési kínálatunkat, annak belső szerkezetét, minőségét ehhez kívánjuk igazítani.
Képzési kínálatunk új elemei: -
Kereskedő képzés 4+1 éves. Kereskedő ágazati szakmai érettségit, Kereskedő szakképesítést adó képzés Vállalkozási és bérügyintéző 4+1 éves. Közgazdaság ágazati szakmai érettségit, Vállalkozás és bérügyintéző szakképesítést adó képzés 55
Turisztikai szervező, értékesítő 4+1 éves. Turisztikai ágazati szakmai érettségit, turisztikai szervező, értékesítő szakképesítést adó képzés
-
6.3 SZAKMAI TÁRGYAK ÓRASZÁMAI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON Az iskolánkban folyó ágazati képzések (a 2013/2014tanévt.ől felmenő rendszerben): ágazat
ágazat megnevezése
száma
ágazati szakmai érettségivel
továbbhaladási lehetőség az
megszerezhető – munkakör
érettségi utáni szakképzési
betöltésére alkalmas végzettség
évfolyamra
XXVI.
Kereskedelem
3622/15 Kereskedelmi ügyintéző
54 341 01 Kereskedő
XXIV.
Közgazdasági
4123/4 Pénzügyi nyilvántartó
54 344 02 Vállalkozás és bérügyintéző
XXVIII. Turisztika
4221/Turisztikai referens
54 812 03 Turisztikai szervező értékesítő
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét
Ögy.
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét
70 óra
10. évfolyam
6 óra/hét
Ögy. 7 óra/hét
Ögy.
216 óra/év 70 óra
216 óra/év
7 óra/hét
105 óra
11. évfolyam
éves óraszám szabadsávval
252 óra/év 105 óra
252 óra/év
8 óra/hét
140 óra
288 óra/év 140 óra
12. évfolyam
10 óra/hét
320 óra/év
11 óra/hét *
352 óra/év *
5/13. évfolyam
31 óra/hét
992 óra/év
35 óra/hét
1120 óra/év
Összesen:
2275 óra
2543
11 óra +2 óra érettségi felkészítő összesen 13 óra /416 óra/év!
56
6.3.1
Kereskedő OKJ: 54 341 01
Óraterv a kerettantervekhez- szakközépiskola (Kereskedő) Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelvek
Matematika
10. évf. 11. évf. 12. évf.
4
4
4+1
4
144
144
180
128
3+1
3+1
3+1
3+1
144
144
144
128
3+1
3+1
3+1
3+1
144
144
144
128
1 Etika
36
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Fizika
Kémia
2
2
3
3
72
72
108
96
2
2
1
72
72
36
2
1
72
36
Biológia- egészségtan
Földrajz
2
2
72
72
2
1
72
36
1
1 Mozgókép és médiaismeretek
36
1 Rajz
36
Informatika
Testnevelés és sport
57
1+1
2
1
72
72
36
5
5
5
5
180
180
180
160
Osztályfőnöki
1
1
1
1
36
36
36
32
Óraterv szakmai követelménymodulokhoz Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
0,5 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
0,5
11499-12 Foglalkoztatás II
16
11498-12 Foglalkoztatás I.
2
(érettségire épülő képzések esetén)
64
10032-12 Marketing Marketing alapjai
2
3
72
96
1+1
2
72
64
1 Marketing a gyakorlatban
32
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
4
5
4
8
144
180
144
256
2
3
3
3
72
108
108
96
1 Vezetési ismeretek
32
Üzleti tevékenység a gyakorlatban
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata 58
1+1
1+1
1
2+2
72
72
36
128
1,5
2
2
2
54
72
72
64
1,5
2
1
1
54
72
36
32
1
1
36
32
8 10033-12 A vállalkozások működtetése
256 4+1
Vállalkozási ismeretek
160
2+1 Vállalkozási ismeretek gyakorlata
96
6 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
192 4
A működtetés szabályai
128 2
A működtetés szabályai gyakorlat
64 18,5
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
592 7,5
Áruismeret- és forgalmazás
240 7+1
Értékesítési gyakorlat
256 2+1
Értékesítés idegen nyelven
96
Ebből informatika
Rendelkezésre álló órakeret
180
180
180
160
1
2
1
0
36
72
36
35
36
35
35
160
35
Értékesítés idegen nyelven
A 12. évfolyamon, a szabadon tervezhető órakeretből +2 óra Szakmai érettségire való felkészítés lesz. Összefüggő nyári gyakorlat 9. évf. 70 óra, 10 évf. 105 óra 11. évf. 140 óra.
59
2+1 96
6.3.2
Vállalkozási és bérügyintéző OKJ: 54 344 02
Óraterv a kerettantervekhez- váll. és bérügyintéző szakközépiskola Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelvek
Matematika
9. évf
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4+1
4
144
144
180
128
3+1
3+1
3+1
3+1
144
144
144
128
3+1
3+1
3+1
3+1
144
144
144
128
1 Etika
36
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Fizika
Kémia
2
2
3
3
72
72
108
96
2
2
1
72
72
36
2
1
72
36
Biológia- egészségtan
Földrajz
2
2
72
72
2
1
72
36
1
1 Mozgókép és médiaismeretek
36 1
Rajz
36 1+1
2
1
Informatika
72
72
36
Testnevelés és sport
5
5
5
60
5
Osztályfőnöki
180
180
180
160
1
1
1
1
36
36
36
32
Óraterv váll. és bérügyintéző szakmai követelménymodulokhoz Tantárgyak 10145-2 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Vállalkozási alapismeretek (elmélet)
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
6
6
8
4
22
216
216
288
128
704
3
3
108
96
Pénzügyi alapismeretek (elmélet)
3
3
2
7
108
108
64
224
2
2
3
72
64
96
Pénzügyi alapismeretek (gyakorlat)
Számviteli alapismeretek (elmélet)
Ügyviteli alapismeretek (elmélet) Ügyviteli alapismeretek (gyakorlat)
10150-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek (elmélet)
3
3
108
96
1
1
2
36
36
64
2
2
4
72
72
128
4
7
128
224
4
4
128
128
3
Vállalkozásfinanszírozási és adózási ismeretek (gyakorlat)
96
10152-12 Kis és középvállalkozások gazdálkodási feladatai
3
6
96
192
Kis és középvállalkozások működése (elmélet)
2
4
64
128
1
2
32
64
Üzleti terv készítés (gyakorlat)
61
10153-12 Könyvvezetési feladatok Számvitel (elmélet) Könyvvezetés (gyakorlat)
10154-12 Munkaerő gazdálkodás Munkaerő piaci ismeretek (elmélet) Munkaügyi feladatok (gyakorlat)
10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Társadalombiztosítási alapismeretek (elmélet) Járulékszámítás (gyakorlat)
Szabadon tervezhető órakeret
Ebből informatika
Rendelkezésre álló órakeret
4+1
4+1
4+1
4+1
3
180
180
180
160
96
1
2
1
0
36
72
36
35
36
35
35
35
1260
1296
1260
1120
1120
A 12. évfolyamon, a szabadon tervezhető órakeretből +2 óra Szakmai érettségire való felkészítés lesz.
6.3.3
Turisztikai szervező értékesítő OKJ: 54 812 03
Óraterv a kerettantervekhez- szakközépiskola Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelvek
9. évf
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4
4
4+1
4
144
144
180
128
3+1+1
3
3
2
180
108
108
64
+1+1
+1+1
1+1+1
72
72
108
3+1
3+1
3+1
3+1
144
144
144
128
Idegen nyelv 2.
Matematika
1 Etika
36
62
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Fizika
Kémia
2
2
3
3
72
72
108
96
2
2
1
72
72
36
2
1
72
36
Biológia- egészségtan
Földrajz
2
2
72
72
2
1
72
36
1
1 Mozgókép és médiaismeretek
36
1 Rajz
36
Informatika
Testnevelés és sport
Osztályfőnöki
1+1
2
1
72
72
36
5
5
5
5
180
180
180
160
1
1
1
1
36
36
36
32
Óraterv szakmai követelménymodulokhoz Tantárgyak
9. évf
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2
1,5
3
5,5
72
54
108
176
1
1
36
36
0,5
1
1
18
36
32
2
4,5
0,5 Munkahelyi egészség és biztonság
18
Turisztikai kommunikáció Üzleti kommunikáció gyakorlat
Marketing alapjai
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
63
13. évf.
72
Turisztikai erőforrás
3,5 126
Turizmus alapjai
Kultúr és vallástörténet Vendéglátás és szállásismeret
Ügyviteli folyamatok alkalmazása Levelezési gyakorlat
Informatika a turizmusban
Ügyviteli ismeretek
2
144
1 72
32
2
1
72
36
1,5
1,5
1
54
54
36
1
1
1
36
36
32
1
2
3,5
36
72
112
1
1
36
36
1
1,5
36
48
2 64
Foglalkoztatás I.
2 64
Foglalkoztatás II.
0,5 16
Turisztikai latin
2 64
Antik örökségünk
1 32
1 Latin nyelvtan és fordítási gyakorlat
32
Turisztikai termékkínálat értékesítése
14,5 464
Utazás szervezés
5 64
160
Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat
9,5 304
Turisztikai vállalkozások működtetése
12 384
Vállalkozási alapismeretek
2,5 80
Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat
9,5 304
Szabadon tervezhető órakeret
Ebből informatika
Rendelkezésre álló órakeret
4+1
4+1
4+1
4+1
180
180
180
160
1
2
1
0
36
72
36
35
36
35
35
31
1260
1296
1260
1120
992
A 12. évfolyamon, a szabadon tervezhető órakeretből +2 óra Szakmai érettségire való felkészítés lesz.
A zöld színű órák a szakmai szabadon tervezhető órakeretből vannak
. Érettségire épülő kereskedő 2 éves OKJ: 54 341 01 2015/2016 tanévben az utolsó évfolyam 1/13 Szakmai modulok/tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
elmélet
2/14
gyakorlat elmélet gyakorlat
0,5 18
11499-12 Foglalkoztatás II.
0,5 18
11497-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képz.esetén)
2 64
10032-12 Marketing
3
– Marketing alapjai
108
10032-12 Marketing
1
– Marketing a
36
gyakorlatban 65
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – vezetési ismeretek
11 396
1 36
11508-12 Az áruforgalom
5
tervezése, irányítása, elemzése
180
– Üzleti tevékenység a gyakorlatban
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata
5,5 198 4 144
10033-12 A vállalkozások
4
működtetése
128
– Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások
2
működtetése
64
– Vállalkozási ismeretek gyakorlat 10025-12 A kereskedelmi egység
4
működtetése
128
– A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység
2
működtetése
64
- A működtetés szabályai gyakorlat 10031-12 A főbb árucsoportok
7,5
forgalmazása
240
– áruismeret és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok
7
66
forgalmazása
224
– Értékesítési gyakorlat 10031-12 A főbb árucsoportok
1,5
3
forgalmazása
54
96
1
1
36
32
2,5
3
90
96
– Értékesítés idegen nyelven osztályfőnöki óra
testnevelés
Összefüggő gyakorlat
160
10032-12
20
10032-12
80
11507-12
60
szakmai óra
Összes óra
26
10
25
11
936
360
800
352
36
36
1296
1152
A 13. évf. a szabadon tervezhető órakeretre 1,5+2,5 szakmai nyelv+testnevelés.
6.4 . SZAKMASTRUKTÚRA ÁLTALÁNOS ELVEI A szakközépiskolai képzés rendszerében használt fontosabb fogalmak:
szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott,a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát menetét és leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben;
szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül;
67
szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni;
szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része,
egyedi
szakképesítések
esetén
annak
egésze.
A
szakképesítés
követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját;
szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési kerettantervben előírt tantárgy;
komplex szakmai vizsga: a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az - iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti - elsajátítását egységes eljárás keretében méri
Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat.
Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza.
Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés szakmai több előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet.
6.5 A SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KONKRÉT SZABÁLYOZÁSNAK, KÉT EGYMÁSTÓL JÓL MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐ SZINTJE VAN: o a kiemelt követelményeket meghatározó Szakmai és vizsgakövetelmények, valamint Szakképzési kerettanterv, mely rendeletben jelenik meg, betartása mindenki számára kötelező; és o a tanítási – tanulási, képzési folyamatot leíró helyi tanterv vagy képzési program, mely nincs központilag meghatározva. Ezek kialakítása az iskola, illetve a képző intézmény felelőssége.
68
6.6 AZ ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA -
A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét - a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni.
6.7 IGAZOLT MULASZTÁS ESETÉN MENTESSÉG AZ ÉVFOLYAM MEGISMÉTLÉSE ALÓL Igazoltan mulasztó tanuló esetében az évfolyam megismételése alóli mentesség az osztályozó vizsga letétele és a gyakorlati idő pótlása.
6.8 FELNŐTTOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS A felnőttek oktatása nappali rendszerű képzésben a szakképzési törvényben előírtak szerint történik.
6.9 SZÁMONKÉRÉS, ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Számonkérés írásbeli, szóbeli és gyakorlati formáit egyaránt alkalmazzuk, kiemelt figyelmet fordítunk az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, valamint a gyakorlati feladatok, tevékenységek magas szintű begyakoroltatására. A teljesítménymérés, értékelésalapját a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott szakmai kompetenciák szintjei és a szakmai ismeretek alkalmazási típusai adják. Az értékelés öt számjeggyel történik, alapvetően az adott képzés kimenetére jellemző értékelési kategóriákkal megegyezően. A szakközépiskolai szakmacsoportos alapozás:
0 – 50 %
elégtelen
51 –65 %
elégséges
66 – 75 %
közepes
76 – 85 %
jó
86 – 100 %
jeles
6.10 A SZAKMAI- ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNY TARTALMAZZA
A VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEIT Az adott vizsgatevékenység vizsgafeladatait, A vizsgafeladat megnevezését A vizsgafeladat ismertetését 69
A vizsgafeladat időtartamát A vizsgafeladat értékelési súlyarányát
Ezen követelmények részletezése az ágazatokhoz tartozó szakképesítések SZVK-jában találhatók.
6.11 ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉSEK A Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Programok Osztálya a FEM/012459/2013 iktatószámon szereplő 07-0130-05 nyilvántartási számon nyilvántartásba vett iskolarendszeren kívüli képzések: - Kereskedő OKJ azonosító 5434101 - Pedagógiai- és családsegítő munkatárs OKJ azonosító 5414002 - Szállítmányozási ügyintéző OKJ azonosító 5484104 - Vállalkozási és bérügyintéző OKJ azonosító 5434402
70
71
