PEDAGÓGIAI PROGRAM. Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium

2013.

Móricz Zsigmond (1879-1942) Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án. Apja, Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet református lelkészi családból származott. A jómódú parasztok közé magát felküzdő apát egyik csapás a másik után éri, cséplőgépe fölrobbant, bérelt malmukat elsodorta az árvíz. A tönkrement család Prügyre költözött, s a legnagyobb fiút, a hatesztendős Zsigmondot Túristvándiban lakó nagybátyjához, a gépkovács Pallagi Lászlóhoz adták. A gyermeket a nagyanya, az özvegy papné neveli. 1888-tól ismét együtt Prügyön a család. 1890-ben kezdi meg tanulmányait a debreceni református kollégiumban, majd folytatja 1894-től a szintén nagyhírű Sárospatakon. Mivel rosszul tanul, egyedül érzi magát, másik anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, a kisújszállási gimnázium fiatal igazgatója 1897-ben magával viszi, s itt érettségizik 1899-ben jó rendű eredménnyel. 1899-1900-ban református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreceni Hírlap segédszerkesztője volt. A Debreceni Ellenőr novelláját (A bécsi bútor), a Kisújszállás és Vidéke versét közölte. 1900 októberében Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1902-ben óraadó tanár a kisújszállási gimnáziumban, tisztviselő a kultuszminisztériumban, majd a Központi Statisztikai Hivatalban. 1903-1909 között Az Újság című napilap munkatársa. 1903-06 között öt alkalommal vett részt népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében; meséket, dalokat gyűjtött, a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére. Móricz ábrázolásában a falu - Ady szavával - a lelkek temetője, a kielégíthetetlen emberi vágyak színtere. Mivel a társadalmi és szociális mozgás ebben a struktúrában szinte lehetetlen, a vágyak, energiák és törekvések csak az ösztönök szintjén vezetődnek le. Móricz arra is rámutat, hogy a hagyománynak nemcsak értékőrző és megtartóereje van, hanem fogva is tartja a parasztságot, lehetetlenné teszi a felemelkedést, a többre vágyást. Móricz újfajta élményéhez megtalálja az adekvát stílust és emberképet, a naturalizmust. A biológiailag és szociológiai szempontból egyaránt determinált hősök ösztönélete kerül előtérbe, elsősorban a szexualitás. S mindez a stílusirányzat fotografikus és fonografikus hűségével ábrázolódik. 1942. augusztus 29-én - amikor Leányfalun, a telefonon meghallja, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, meghatottságában leejti a kagylót - agyvérzést kap. A budapesti Korányi klinikán 1942. szeptember 4-én, hajnali három órakor hunyt el.

2

Tartalomjegyzék Tartalom 1. Bevezető........................................................................................................................ 5

2.

1.1.

Igazgatói bevezető .............................................................................................. 5

1.2.

Tantestületünk a 2012/2013-as tanévben ........................................................... 8

1.3.

Az iskolaépület állaga, funkciók szerinti megoszlása ...................................... 10

1.4.

Képzési formák ................................................................................................ 11

Nevelési program .................................................................................................... 16 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai ....................................................................................................... 16 2.1.1. Önmeghatározás ........................................................................................... 16 2.1.2. Az iskola pedagógiai alapelvei: ................................................................... 16 2.1.3. Pedagógiai célok: ........................................................................................ 17 2.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................... 18

2.2.1.

Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján: ... 18

2.2.2.

Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez” elv alapján feladataink: .... 19

2.2.3.

Feladataink az értékközvetítés elve alapján: ............................................. 19

2.2.4.

Az értékközvetítés pedagógiai feladatai: .................................................. 20

2.2.5.

További alapelveinkkel kapcsolatos feladatok: ........................................ 22

2.2.6.

A pedagógusokkal szembeni elvárások: ................................................... 23

2.3. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................... 24 2.3.1. Helyzetelemzés ............................................................................................ 24 Segítő kapcsolatok ...................................................................................................... 25 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................................................................................. 30 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata.............................................................................................. 31 2.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 32

2.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............................................................................................................. 32 2.6.2.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ..................... 33

2.6.3.

Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................... 33

2.7.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai .......... 35

2.8. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................... 36 2.8.1.

Tanulók ..................................................................................................... 36

2.8.2.

Szülők ....................................................................................................... 39 3

2.9.

Tanulmányok alatti vizsgák ............................................................................. 42

2.9.1.

Osztályozó vizsga ..................................................................................... 43

2.9.2.

Különbözeti vizsga ................................................................................... 43

2.9.3.

Pótló vizsga ............................................................................................... 43

2.9.4.

Javító vizsga .............................................................................................. 44

2.10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ..................................................................................................................... 44 2.10.1.

Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői ................................................... 44

2.10.2.

Ellenőrzés .............................................................................................. 45

2.10.3.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje ............................... 47

2.10.4.

Mérés ..................................................................................................... 51

2.10.5.

Értékelés és motiváció........................................................................... 52

2.10.6.

A tanulók jutalmazásának elvei, formái ................................................ 59

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................... 61

2.11. 3.

Helyi tanterv ........................................................................................................... 62 3.1. Kerettanterv középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés ..................................................................................... 62 3.1.1.

Célok, feladatok ........................................................................................ 62

3.1.2.

Fejlesztési területek – nevelési célok ........................................................ 63

3.1.3.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ............................................. 67

3.1.4.

Egységesség és differenciálás ................................................................... 71

3.1.5.

Tantárgyi struktúra és óraszámok ............................................................. 74

3.1.6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei............................................................................................... 76 3.1.7. 3.2. 5.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ..................................... 78

Kifutó évfolyamok helyi tanterve és szakmai programja ................................ 79

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................ 110 5.1.

HELYZETELEMZÉS .................................................................................... 110

5.2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM .......................................................................... 114

5.3. A HETEROGENITÁSBÓL FAKADÓ SAJÁTOS PEDAGÓGIAI GONDOK ÉS ADATOK A TANULÓK KÜLÖNBÖZŐ KÖREIBEN ..................................... 119 5.4.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSI- MINŐSÍTÉSI RENDSZERE ....................... 123

5.5. A DIÁKKÉPVISELI TESTÜLET HELYE, SZEREPE A PEDAGÓGIAI FOLYAMATBAN ........................................................................ 124 5.6. A PEDAGÓGIAI ELVEK EGYEZTETÉSE A SZÜLŐI HÁZ ÉS A KOLLÉGIUM KÖZÖTT .......................................................................................... 125 5.7.

CÉL- ÉS ESZKÖZRENDSZER .................................................................... 126

5.8.

GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG 141 4

1. Bevezető 1.1.

Igazgatói bevezető

A természeti adottságok Fehérgyarmatot nem emelték a fejlett iparral rendelkező városok sorába, bár városiasodása már a középkor végén megindult. Az 1418-ban kapott mezővárosi kiváltság lehetőséget adott a szerényebb fejlődésre. A lakosság fő megélhetési forrása azonban évszázadokon át az állattartás, a nádvágás, a halászat és kezdetleges földművelés maradt. Volt néhány iparűző, aki a helyi szükséglet kielégítésén túl a szomszédos településeknek is dolgozott. Ettől az időtől kezdve a mesterségek és mesternevek folyamatosan kimutathatók a település történetében. A XVIII – XIX. században a kisipar és kereskedelem fejlődött, hiszen a történelmileg fontos kereskedelmi útvonal egyik vámszedő helye volt. Iparának bázisa ebben az időben a környező terület mezőgazdasági termékeinek feldolgozására települt malom és ecetgyár volt. Az első világháború után a fejlett kisipari központoknak a határon túlra kerülésével a Szatmári térségben, Fehérgyarmatnak kellett az e téren keletkezett űrt kitölteni. Fehérgyarmat, mint járási központ (amelyhez 40 település tartozott) igyekezett e feladatnak megfelelni. A tanoncszerződések alapján megállapítható, hogy ezekben az években több mint 20 féle szakmát tanulhattak a tanoncok, egészen speciálisakat is, mint például könyvkötő, nyomdász, műszerész, géplakatos. Jelentősebb fejlődés a 60-as, 70-es években indult meg központi elhatározások folytán. Főleg a szolgáltatóipar fejlesztése a legszembetűnőbb, de a közoktatás területén elért eredmények országos szinten is megállják helyüket. 1985-ben itt volt a megye városai közül a legmagasabb az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók száma (87), a megyei átlag 48 fő. Fehérgyarmatot ezektől az évektől iskolavárosnak is (a Felkelő Nap Városa) nevezték, hiszen az alig kilencezer lakosú településnek három általános, három középfokú intézménye és kollégiuma volt. Ezek egyike a Móricz Zsigmond Szakképző és Szakközépiskola, melynek múlt századra visszanyúló története van. Fehérgyarmaton a tanoncoktatás 1894-ben kezdődött. A református egyház kezelésében Gazdasági Ismétlő Iskola létesült, amely később Gazdasági Továbbképző

5

Iskola címen működött. Ez évben indult meg a községi ipari tanoncok oktatása is. Az iskola megnyitásáig az iparos tanulók egyáltalán nem jártak iskolába. Az intézmény a református iskola épületében működött kb. 30-50 tanonccal. Fenntartásáról a helyi ipartársulat, illetve később a község gondoskodott. Az 1945 utáni években a tanonciskolai megnevezés ipari tanuló képzésre változik. Ezzel is jelezve, hogy alapvető változás történik a szakmaképzés területén. A társadalmi rendszerben történt változás maga után vonta a gazdaság teljes átalakítását (beleértve az oktatást), más szellemben és más országok által létrehozott szövetség igényei szerint. Ez: (ma már tudjuk) mintegy 45 évre meghatározta a közoktatás és a szakmaképzés rendszerét. A tervgazdálkodás által kitűzött célok megvalósítása a fehérgyarmati térségben igen nagy gonddal járt, hiszen az ipar, könnyűipar és szövetkezetek állami megteremtése

kellett

ahhoz,

hogy

az

üzemekre

épített

iparitanuló-képzés

megvalósuljon. Az 1960-as évek közepén a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen gyorsabbá vált az ipar fejlesztése. A nagyarányú ipartelepítés, az új üzemek alakulása is eredményezte, hogy igen korszerű termelő berendezéseket helyeztek üzembe. A szolgáltatások lendületesebb fejlesztése, a mezőgazdaság korszerűsítése következtében a térség gazdasági, társadalmi szerkezete közelebb került az országoshoz. A fentebb vázolt változások befolyásolták a szakmunkásképzés alakulását, de emellett hangsúlyozottan ki kell emelni, hogy a szakmunkásképzés helyzetét a termelő és szolgáltató ágazatok igénye mellett a demográfiai viszonyok is meghatározták. A nagy népességű korosztályok termelésbe állításának gondja, a népgazdaság munkaerő- igényének gyors fejlődése – a relatív iparszegénység ellenére is – országos viszonyításban is jelentős szakmunkásképzéshez vezetett nem is beszélve arról, hogy az ország más intézeteiben is (különösen a budapesti intézetekben) sok térségi fiatal tanult. A létszámnövekedés sürgetővé tette egy önálló iskola építését. 1970 januárjában átadásra került egy viszonylag korszerű 5+1 tantermes szakmunkásképző intézet, ami egyben önálló intézménnyé is vált. Az új intézetben nem sokáig volt zavartalan az élet. 1970 május 14.-én mint sziget a tengerben állt az iskola a háborgó vízben. Ezt a napot fekete betűvel jelöljük a város és az intézet életében. Az intézet tanulói, nevelői az árvíz után vállvetve küzdöttek második otthonuk használhatóvá tételéért. A romokat még el sem takarították, de az árvíz miatt félbeszakadt szakmunkásvizsgákat sikeresen lebonyolították.

Mintegy

140

fiatal

szakmunkás

kapott

a

júniusi,

júliusi

vizsgaidőszakban szakmunkás-bizonyítványt. Az 1969/70-es tanévben már 406 tanuló 6

járt az intézetbe, ahol két műszakban de. 8.00 órától du. 18.00 óráig folyt az oktatás. Képzési profilba 25 szakma tartozott, amit profiltisztítás után 1974-re 11 szakmára csökkentettek. Ezen tanévben belépett a testnevelés tanítása is. Bár az iskola új, de tornatermet nem kapott. Iskolán belüli társadalmi munkában a következő tanévben megépült egy szükségtornaterem és kialakították a sportudvart. Az intézet 1971 november 6.-án felvette a járás szülöttének, Móricz Zsigmondnak a nevét. 1986-ban kezdték építeni azt az új szakmunkásképző intézetet, melyben a tanítás 1988 szeptember 1-én kezdődött. Az új

intézetben (a régi iskola 6 tantermét is

beépítve) 11 tanterem, 4 szaktanterem, könyvtár, orvosi rendelő, szertárak, büfé, tornacsarnok, szabadtéri sportlétesítmények, valamint 5 iskolai tanműhely és kiszolgáló helyiségei kaptak helyet. A rendszerváltás okozta nagyüzemi képzés leépülése igen válságos helyzetbe hozhatta volna az iskolát, mivel csak az új iskola felépítésével kapott saját tanműhelyeket. Így a szakmunkásképzést ugyanazon szakmákban tovább tudta folytatni és a munkaerő-piaci igények figyelembevételével más szakmák képzésére is át tudta szervezni az iskolában oktatható szakmák kínálatát. A társadalmi és gazdasági változások, valamint a vállalati struktúrában bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy az iskolánk minőségi, szemléletbeli változáson menjen keresztül. Az iskola képzési struktúrája – pedagógusok, szakoktatók felkészültségének köszönhetően – rugalmasan tud igazodni a régióban működő vállalatok, gazdasági társaságok és vállalkozók igényeihez, elvárásaihoz. A gazdaság szükségletei csak az egyik garanciát jelentik az iskola léte mellett. Másik oldalról ugyanilyen fontos, hogy mint iskola és szakképző intézmény pedagógiai munkánkat úgy szervezzük meg, hogy a nálunk végzett tanulók jó alapokat szerezhessenek a munkába álláshoz, a tehetségesebbek a felsőfokú tanulmányokhoz. Programunkkal meg szeretnénk oldani a szerkezetváltást az iskola belső életében, hosszabb távon pedig vonzó és megbízható alternatívát szeretnénk kínálni a hozzánk jelentkező fiataloknak, továbbá eredményesen kívánunk eleget tenni az Alapító Okiratban foglalt feladatainknak. A leírt szó azonban önmagában nem elég. Felkészült, lelkes, a tanítványaikat szerető, igazi pedagógusokra, a nevelő-oktató munkában velünk partnerként együttműködő szülőkre van szükség, hogy e program eredményes legyen. Minden bizonnyal akik ezt a programot létrehozták, vagy véleményükkel, ötleteikkel segítették,

7

mindent megtesznek majd azért, hogy a közösen kitűzött és vállalt célok megvalósuljanak. 2007. július 01.-én Fehérgyarmat Város Képviselő-testületének döntése értelmében iskolánkat összevonták a Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégiummal, mely szintén a város fenntartásában működik. Az összevont intézmény új neve:

Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium Az összevont intézmény alkalmazotti létszáma: 53 fő, ebből a szakmai létszám: 44 fő, a technikai létszám: 9 fő.

1.2.

Tantestületünk a 2012/2013-as tanévben

Tanárok 1. Bajnainé Vizsnyiczki Ildikó 2. Bihari Mária 3. Bihari Zsigmond 4. Bihariné Kiss Edina Erika 5. Biróné Varga Krisztina 6. Csapos János 7. Farkas Jánosné 8. Garai Erika 9. Girászin János 10. Gocs Miklósné 11. Kanyó László rendszergazda 12. Kereszti Szilárd 13. Konczné Molnár Tünde 14. Lakatosné Gaál Anna 15. Lengyel Tamás 16. Dr. Madarassy Miklósné 17. Molnár Norbert 18. Novák Miklós 19. Tapasztó Kata 20. Török Péter 21. Simon Jenőné 22. Somlyai Róbert ellátásával)

Megbízásaik

műszaki igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető, SZMK vezető gyakorlati oktatásvezető helyettes,

Kt. elnök.

DÖK segítő tanár közismereti igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes 8

(igazgatói

feladatok

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Szatmáriné Molnár Anna Dr. Szántóné Szabó Zsuzsanna Széles Marianna Radács-Tar Vanda Tardi Jánosné Vargáné Széles Judit Vastag József Üres álláshely Üres álláshely

munkaközösség-vezető

gyakorlati oktatásvezető

Szakoktatók 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.

Erdélyi István Fábián Péter Farkas Bertalan Gerzsenyi Istvánné Juhász Péter Korponai László Simon Norbert Szabó László Szabó Zsolt Tardi János

munkavédelmi megbízott

műszaki vezető

A Kollégium alkalmazotti közössége Tanárok 42. 43. 44.

Bartha György Gaálné Borbás Katalin Szabóné Ruszkovics Éva

Megbízásaik

tagintézmény (kollégium) vezető

Egyéb kisegítő közalkalmazott dolgozók Adminisztratív dolgozók 45. 46. 47. 48.

Aggodné Botos Olga Gaálné Varga Emese Mihályi Zoltán Radács Sándorné

iskolatitkár pénztáros raktáros, tankönyvfelelős gazdasági igazgatóhelyettes

Technikai dolgozók Technikai személyzet karbantartók 49. Józsa János 50. Üres álláshely 51. Üres álláshely Technikai személyzet takarítónők 52. Józsa Jánosné 53. Varga Jánosné 9

1.3.

Az iskolaépület állaga, funkciók szerinti megoszlása

Az iskola az alapító okiratban feltüntetett feladatait egy 1988. szeptember 1-én átadott komplex iskolaépületben látja el. Az iskolaépület külső felújítási munkálatai 1999-ben történtek, míg a tornacsarnok, tanműhely és a tantermek felújítását folyamatosan a lehetőségeinkhez mérten végezzük. Az átalakítási munkák után az iskolaépület funkciók szerinti megoszlása a következő: * elméleti oktatás:

16 tanterem 4 számítástechnika szaktanterem 1 Multi Center szaktanterem 1 kereskedő kabinet 1 pincér kabinet 1 szakács kabinet 1 számítógépes pénztárkezelői szaktanterem 1 tánctanterem 2 szaktanterem 1 könyvtár

* tanműhely:

ruhakészítő, esztergályos, fémipari alapképző, gázkészülékszerelő,hegesztő, asztalos, háztartási gépszerelő, faesztergályos tanműhelyek, valamint daraboló és karbantartó műhelyek

* tornacsarnok:

40x20-as méretű játéktér, 350 fős lelátó, 2 kondicionáló terem, 4 öltöző zuhanyzóval, 5 szertár, sportszervezői iroda, tanári szoba, tárgyaló és stúdió

* udvari rész:

bitumenes kézilabda pálya világítással és hangosítóval, távolugró és súlylökő pálya, valamint hulladéktároló és faanyag raktár

Összességében az iskola minden helyiségéről elmondható, hogy felszereltsége megfelelő, ám a ma még korszerűnek, megbízhatónak tűnő eszközök rövid időn belül elavulttá,

működésképtelenné

válhatnak.

pótlásukról gondoskodni kell.

10

Ezért

folyamatos

karbantartásukról,

1.4.

Képzési formák 3 évfolyamos

*Szakiskola

A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13. § (1) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13. § (2) 2+2 évfolyamos, kifutó évfolyamok

*Szakiskola

A szakiskolának kilencedik-tizedik és két szakképzési évfolyama van. Az Országos

Képzési

Jegyzékben

meghatározott

esetben

a

szakképzési

évfolyamok száma ettől eltérhet. Közoktatási törvény 27.§ (1) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Közoktatási törvény 27.§ (2) A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Közoktatási törvény 27.§(3)

11

A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik. Közoktatási törvény 27.§ (4) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Közoktatási törvény 27. § (5) A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Szabadon tervezhető tanórai foglalkozásként építi be a szakiskola helyi tantervébe a kerettantervben pályaorientációra, szakmai előkészítő ismeretekre, szakmai alapozó oktatásra megjelölt, de e célra fel nem használt időkeretet. 28/2000. (IX. 21.) OM rendelete. 3. § (5 bekezdés a pontja) A szakiskola szakképzési évfolyamán az iskolában elsajátítható OKJ szakképesítések jegyzékét az iskola szakmai programja tartalmazza. Célja: szakmunkások képzése a kifutó évfolyamokra érvényes tantervek és követelmények alapján. Az OKJ szakképesítések elsajátításához az NSZI által készített szakmai programokat használja az iskola. *Szakiskola szakképző évfolyam

2 évfolyamos, kifutó évfolyam

Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tízedik évfolyamot. A

szakképzési

évfolyamon

az

iskolában

elsajátítható

OKJ

szakképesítések jegyzékét az iskola szakmai programja tartalmazza. Célja: szakmunkások képzése a kifutó évfolyamokra érvényes OKJ szakképesítések alapján. Az OKJ szakképesítések elsajátításához az NSZI által készített szakmai programokat használja az iskola. 12

*Szakközépiskola

4 évfolyamos

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12. § (1) A

szakközépiskolában

az

Országos

Képzési

Jegyzékről

szóló

kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12. § (2) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12. § (3) *Szakközépiskola

4 évfolyamos, kifutó évfolyam

A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. Közoktatási törvény 29. § (1) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza 13

meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Közoktatási törvény 29. § (3) Szabadon tervezhető tanórai foglalkozásként építi be a szakközépiskola helyi tantervébe a kerettantervben szakmai orientációra, szakmacsoportos alapozó oktatásra meghatározott, de e célra fel nem használt időkeretet. 28/2000. (IX. 21.) OM rendelete. 3. § (5 bekezdésének b pontja) Célja: széles körű általános műveltséggel és korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése. Érettségire felkészítés szakmai vizsga után A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13. § (3) *Felnőttoktatás ifjúsági tagozata keretében működő szakközépiskola 4 évfolyamos A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában. Közoktatási törvény 78. § (4) A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos (például távoktatás) munkarendje szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. Célja: az iskolánkban végzett szakmunkások érettségi megszerzésére irányuló igényeinek biztosítása. Ebben a szakközépiskolában lehetőség van arra, hogy a tanulókat ne csak a kilencedik évfolyamra vegyék fel, hanem az elvégzett általánosan művelő évfolyamok számát beszámítva, tízedik, tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamra való felvétel is lehetséges, természetesen – ha szükséges - különbözeti vizsga letételével. 14

Kollégium A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § (1) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás). A kollégiumi ellátás tízéves kortól – a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelésoktatásban részt vevő gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől – vehető igénybe. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § (2) A kollégium – részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint – szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai

program

kidolgozásával

személyközpontú

tehetséggondozást

végezzen. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § (3) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § (4) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § (5)

15

2. Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja,

2.1.

feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Önmeghatározás 

Az intézmény egységes iskola. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény meghatározása szerint: „Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény.” 20. § (3)



Az intézmény szakképző iskola, ezen belül szakiskolai és szakközépiskolai feladatot lát el. E tevékenységét könnyűipari, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó és vasipari szakmák területén gyakorolja, bekapcsolódva az informatikai szakképzésbe is. Ebből fakadó hivatása a szakemberképzés. Ezen kívül kollégiumi feladatot is ellát.

2.1.2. Az iskola pedagógiai alapelvei: 

Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve.



Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez.



Értékközvetítés



Nyitottság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységében.



Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás.



Gyermekközpontúság

az

alapozásban,

teljesítményközpontúság

a

középiskolában és a szakképzésben. 

Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása.



A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása.



Tevékenységét az iskola a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. 16

Tanulóinkat a jelenlegi beiskolázási körzetből várjuk. Vállaljuk – az iskola szakmai profiljának keretei között – a gyengébbek felzárkóztatását, de az átlag felettiek tehetséggondozását is. (pl. versenyekre, továbbtanulásra felkészítés) 2.1.3. Pedagógiai célok: Oktatási célok: 

A beiskolázott tanulók szakképesítéshez juttatása.



A

tanuló

képességének

és

érdeklődésének

megfelelő

végzettség

(végzettségek) megszerzésére való felkészítés. 

Felkészítés a záróvizsgákra.



A tanuló szerezhesse meg azokat az ismereteket, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. vállalkozási ismeretek, idegen nyelv, informatika)



A tehetséges tanulók felkészítése a továbbtanulásra.



Olyan szakmai alapokat kapjon a tanuló, amelyek birtokában képessé válhatnak az új technológiák alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam, stb.)



A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket.

A felsorolt célokat az iskola akkor tudja vállalni egyénre szabottan, ha a tanuló pozitív módon viszonyul

a

tanuláshoz és alkalmazkodik

az intézmény

munkarendjéhez. (a foglalkozásokon részt vesz, feladatait elvégzi stb.)

17

Nevelési célok: 

A szakemberektől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása: munkafegyelem, megbízhatóság,

felelősségtudat,

önállóság,

kreativitás,

nyitottság,

fogékonyság a változásokra, az önképzés igénye. 

Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása.



Az egyetemes emberi értékek megismertetésére és tiszteletben tartására nevelés.



A másság elfogadására nevelés. Tanulóközösségeink váljanak az emberek és világnézeti

alapállások

különbözőségével

szembeni

tolerancia

gyakorlóterévé. 

Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása.



Kommunikációs készségek kialakítása.



Az önismeret fejlesztése.



A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek kialakítása, kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés stb.)

2.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.2.1. Az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elve alapján: 

A fiatalok társadalmi beilleszkedését (szocializációját) segítse elő az iskola hatékony ifjúságvédelmi munkával, működő diákönkormányzattal és diákközélettel, célirányos oktató és nevelő munkával.



Fontos feladat olyan képzési szerkezet és olyan képzési formák kialakítása, ahol az adott szakterületen a tanuló képességének és teljesítményének megfelelő végzettséget szerezhet, szándékának és tanulmányi eredményének megfelelően

felkészülhet

a

munkába

állásra,

illetve

a

felsőfokú

továbbtanulásra. 

Az iskola biztosítsa az átjárhatóság lehetőségeit, szükség esetén – a pedagógiai programban kidolgozottak szerint – különbözeti vizsgával, 18

különbözeti vizsgára felkészítő foglalkozásokkal, a képzési szakaszokban – figyelembe véve a Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben meghatározott időkeretet is – fakultatív tantárgyak rendszerével. 

A magasabb szintű (érettségi) végzettséget csak a jobb tanulók szerezzék meg,

de

gondoskodni

kell

a

lemaradók

iskolában

tartásáról

és

szakképesítéshez juttatásáról. Évfolyam ismétlésére csak az kényszerüljön, aki a tantervi követelményeket nem teljesíti. 2.2.2. Igazodás a tanuló egyéni fejlődési üteméhez” elv alapján feladataink: 

Az egyén érési üteméhez rugalmasan alkalmazkodó képzési utak biztosítása.



A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia.



A személyiség- és képességfejlesztés előtérbe helyezése.

2.2.3.

Feladataink az értékközvetítés elve alapján: Az iskola nevelőmunkájának egészében (osztályfőnöki programok, az oktató munkához kapcsolódó nevelési alkalmak, tanórán kívüli foglalkozások, kollégiumi nevelőmunka, iskolai tanműhelyben folyó szakmai gyakorlat, stb.) az alábbi értékek közvetítését végzi.

Alapértékek: 

Az iskola az embert és tanulóit teljes személyiségnek, test, lélek és szellem egységének tekinti. Az ismeretközléssel egyenértékűnek tekinti munkájában a testi nevelést és a személyiségfejlesztést.



Az iskola értéknek tekinti a tanulót, a tudást, az egészséges életmódot, a humanista és demokratikus gondolkodást.



Miközben az egyén fejlődésének legmegfelelőbb képzési utakat ajánlja, a közösségért tenni tudó és akaró fiatalokat kíván nevelni.



A

szakemberképzés

szempontjából

fontos

a

munkafegyelem,

a

megbízhatóság, a felelősség, az önállóság, a kreativitás, a nyitottság; legyen 19

a tanuló fogékony a változásokra a szakmában és környezetében; fontos az önképzési igény és a képesség fejlesztésének szándéka. 

A patriotizmus, az egészséges nemzettudat és a világpolgári szemlélet egyensúlyát kívánja tanulóinkban kialakítani.



Az iskola előnyben részesíti az együttműködést a versenyszférával; az ökológiai és a technológiai szemléletet egyaránt fontosnak tekinti.



Pedagógiai programjában nagyobb hangsúlyt kapnak a modernizációs értékek (számítástechnika, vállalkozás, élő idegen nyelvek ismerete).



Az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet.

2.2.4. Az értékközvetítés pedagógiai feladatai: Tudásközvetítés: 

Az oktató nevelő munkában a vizsgaorientáltság és a szakemberképzés szempontjából fontos szerepet kap az ismeretközvetítés.



A tanulói teljesítményben – az egyes képzési szakaszokban eltérő mértékben – a tárgyi tudás és a kommunikációs készség szintje egyaránt fontos. Az alapozó szakaszban hangsúlyosabb a kommunikációs készség fejlesztése; fontos, hogy megfelelő kérdéskultúrával rendelkezzenek a fiatalok.



A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki.



A műszaki szakképzés miatt az általános képzésben a reál orientáció érvényesül.



A tanulókat képességüknek megfelelő szakmai ismeret birtokába kell juttatni.



A szakközépiskolában a kreativitás fejlesztésére kell törekedni, míg a szakmunkásképzésben a normakövetés dominál. Ez részben a jellemző tanulói attitűdökkel, az eltérő felkészültséggel magyarázható, de a majdan betöltendő munkakör szükségletei is ebbe az irányba hatnak.

20

A fizikum fejlesztésének területei: 

Az általános iskolában szerzett mozgásműveltség továbbfejlesztése, a mozgásismereti hiányosságok pótlása.



A tanulók mozgásszükségletének kielégítése.



Egészséges életmódra nevelés.



Szabadidős sportok megismertetése.



Mindennapos testmozgás.



Az életkoruknak megfelelő fizikai állóképesség, edzettség kialakítása (részletesen, a testnevelés tantárgynál).



A könnyített és gyógytestnevelés iskolán belüli megoldása.

Megvalósításának formái: 

A kötelező testnevelés órák keretében sportágak (atlétika, kézilabda, labdarúgás, röplabda) elsajátítása alapszinten.



A tanórán kívüli iskolai sporttevékenység.



A szabadon választható órák keretében a tanuló ismerkedjen meg azokkal a mozgásformákkal és edzéstípusokkal, amelyeket az iskola befejezése után saját életvitelébe be tud építeni (aerobic, kondicionálás, tánc, szabadidős sportok).



Rendszeres versenyzés az osztályok között.



Iskolák közötti sportversenyek.



Az iskola sportbeli image-nek megalapozása, fenntartása.

A személyiség, a pszichikum fejlesztésének fő területei: 

A személyiség fejlesztése, mentálhigiéné.



Az önismeret fejlesztése.



Az érdeklődés felkeltése, nyitottságra nevelés.



A világnézeti választás lehetőségének a biztosítása, ösztönzés a saját véleményalkotásra.



Az akarati tényező fejlesztése. 21

2.2.5. További alapelveinkkel kapcsolatos feladatok: Nyitottság 

Az iskola folyamatosan figyelemmel kíséri a piac és a gazdasági környezet igényeit a képzés tartalmában és iskolafejlesztési tevékenységében. A szakmai tanterveket egyezteti az iskolával kapcsolatban álló nagyobb gazdálkodó szervezetekkel.



Évi egy-két alkalommal szakmai kirándulást, üzem- vagy tanműhelylátogatást szervez a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok számára.



Az iskola rendszeresen kapcsolatot tart a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzést

velük

munkahelyének

együttműködve meghatározásakor

ellenőrzi.

A

egyeztet

a

tanulók gazdasági

gyakorlati kamara

képviselőjével. 

Az iskola figyelemmel kíséri a Munkaügyi Központ jelzéseit és ajánlásait, a szakképzés struktúráját, tartalmát ennek megfelelően módosítja.

Hagyományos keretek közt korszerű, részben alternatív oktatás. Aktivitásra ösztönző, cselekedtető technikák alkalmazása. 

Az oktató munka a hagyományos tanórai rendszerben, az értékelés az ötfokú osztályozási skála alkalmazásával folyik, az iskolai házirend nagyrészt a korábbi hagyományokra épül.



A tananyagban, különösen a szakképzésben, folyamatosan naprakész ismereteket kell közvetíteni, a hatékonyság érdekében az iskola növeli az egyéni- és a csoportmunka alkalmazásának arányát.



Az adott keretek között tág teret enged a pedagógusok egyéni és módszertani szabadságának, hogy a nevelő-oktató munka megőrizze rugalmasságát, és könnyen alkalmazkodjon a tanulócsoportok eltérő felkészültségi és neveltségi szintjéhez.

22

A fiatalok személyiségfejlődését elősegítő (pozitív irányú) és nem korlátozó iskola megvalósítása. Gyermekközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a szakközépiskolában és a szakképzésben. 

Az iskola fontos feladatának tekinti a személyiségfejlesztést, tiszteletben tartja a diákok jogait, igyekszik bevonni őket az iskola életébe.



A szakmunkásokkal szemben támasztott növekvő emberi és szakmai elvárások azonban megkövetelik, hogy az iskola felsőbb évfolyamain az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt minél jobb teljesítményre késztesse diákjait.

Tevékenységét az iskola a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. 

Ennek tartalmát a Közoktatási törvény meghatározza, az iskola számára elsősorban a jogszabályi előírások jelentik a mércét.



A pluralizmus és az egyensúly egyik biztosítéka a világnézetüket, politikai alapállásukat tekintve heterogén, de egymás véleményét tiszteletben tartó tantestület.

2.2.6. A pedagógusokkal szembeni elvárások: 

Sikerorientáltság, kreativitás.



Biztos szakmai ismeretek.



A tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély.



Példamutatás, empátia.



Kapcsolat a közösséggel és más nevelési tényezőkkel.



Összehangolt munkavégzés.

Ennek érdekében az iskola belső továbbképzéseket szervez: nevelési értekezletek, szakmai kirándulások, munkaközösségi megbeszélések keretében.

23

2.3. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.3.1. Helyzetelemzés

A társadalmi, családi környezet jellemzése: Iskolánk az ország többszörösen hátrányos helyzetű régiójában helyezkedik el. Beiskolázási körzetünkben a munkanélküliek aránya az országos szinthez viszonyítva nagyon magas, a jövedelmek pedig az átlagosnál alacsonyabbak. Tanulóinknak közel 80%-a hátrányos helyzetű, 40%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Sokan nevelkednek csonka családban, illetve olyan családban, ahol az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli, vagy ahol jelen vannak a deviáns viselkedési formák. A megfelelő megélhetési körülmények biztosítása rendkívüli energiát igényel, ami sok esetben a gyerekek nevelésére fordítandó energiát, időt veszi el a szülőktől. A szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségei korlátozottak, hiszen nincs a közelben színház, mozi, uszoda. A művelődési házak források hiányában nem tudnak rendszeres kulturális programokat szervezni. A tanulók által is látogatott szórakozóhelyeken a dohányzás, az alkoholfogyasztás, esetenként a drogfogyasztás elfogadott, természetes jelenség. A diákokkal kapcsolatos megállapítások: A korábban elvégzett felmérések azt bizonyítják, hogy tanulóink körében mind a legális, mind az illegális drogok fogyasztása, mint társadalmi jelenség ismert, tisztában vannak az egészségtelen életmód következményeivel, de attitűdjük ennek ellenére nem egyértelműen elutasító. Nem alakult ki bennük megfelelő veszélytudat. Magas a dohányzó tanulók aránya, többségük nemcsak alkalmanként, hanem rendszeresen dohányzik. Ez a káros szenvedély a diákok többségénél természetes, elfogadott magatartásforma. Az alkoholfogyasztásra az alkalomszerűség jellemző. A rendszeres alkoholfogyasztást tanulóink elutasítják, de a hétvégenkénti, disco-látogatáshoz kapcsolódó fogyasztás többekben nem vált ki ellen- vagy veszélyérzéseket. 24

Humán erőforrások

-

Iskolánkban gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök működnek.

-

A diákmozgalom koordinálását DÖK végzi.

Segítő kapcsolatok Az egészségnevelés terén eddig végzett tevékenységünk során kialakult egy olyan kapcsolatrendszerünk, amit szeretnénk fenntartani és szükség esetén bővíteni. a) Intézményen kívüli segítők: Szervezet neve

Kapcsolattartó

Milyen témában segíthet?

Sz-Sz-B. Megyei ÁNTSZ

nevelési ig.helyettes

Egészségneveléssel kapcsolatos képzések, előadások, programok

Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzatok

gyermek- és

A veszélyeztetett tanulók helyzetének

ifjúságvédelmi felelős

javítása

igazgató

A hátrányos helyzetű tanulók segítése

igazgató,

Veszélyforrások felismerése,

igazgatóhelyettesek

szükséges intézkedések megtétele,

A drogprevenciós tevékenység külső segítői Rendőrség

előadások b) Intézményen belüli segítők: Név Dr. Kovács Sándor

Tevékenységi kör

Milyen témában segíthet?

iskolaorvos

A tanulók egészségi állapotának felügyelete (rendelés, szűrések)

Bezzeghné Balku Erika

védőnő

A tanulók egészségi állapotának felügyelete (szűrések) Tájékoztató előadások

Dr. Asztalos Zoltán

fogorvos

A tanulók fogászati szűrése ellátása

Simon Jenőné

gyermek-és

Kapcsolattartás a gyermekjóléti

25

ifjúságvédelmi felelős szolgálatokkal

Gocs Miklósné

osztályfőnöki mk.

Az osztályfőnöki munka

vezető

összehangolása az egészségnevelés területén

Tapasztó Kata

DÖK

Tartalmas diákprogramok szervezése

A név szerint felsoroltakon kívül fontos szerep hárul: -

az osztályfőnökökre,

-

a testnevelő tanárokra,

-

a természettudományos tárgyakat tanító tanárokra.

Felmérések Egészségneveléssel kapcsolatos céljaink meghatározása és esetleges módosítása érdekében a következő felmérések elvégzését tervezzük: Valamennyi évfolyamon: -

A dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás és a fogyasztói magatartással kapcsolatos attitűd. Cél: A fogyasztási szokások megismerése alapján megfelelő drogprevenciós célok megfogalmazása, és a drogprevenciós munka eredményességének megállapítása.

-

Fizikai állapot felmérése testnevelés órák keretében. Cél: Az egészséges fizikai fejlődés nyomon követése.

9. évfolyamon: -

A családi háttér, személyiség feltérképezése. Cél: A hátrányos helyzet, és a problémás személyiség kiszűrése azzal a céllal, hogy a megfelelő támogatási, fejlesztési lehetőségeket felkutassuk, alkalmazzuk.

10. évfolyamon -

Életviteli, higiénés szokások. 26

Cél: Az egészséges életvitel tudatosságának a feltérképezése, ennek alapján a megfelelő nevelési célok meghatározása. 11. évfolyamon -

Személyiség, önismeret. Cél: Az iskolai nevelés személyiségfejlesztő hatásának megállapítása, a megfelelő pályaválasztás elősegítése.

Egészségnevelési célok és az azok megvalósítását segítő tevékenységek a) A tanulók egészséges testi fejlődésének elősegítése - Cél: Balesetvédelem Tevékenységek: -

Az intézmény dolgozói az SZMSZ –ben meghatározottak szerint ellátják a balesetek megelőzésében és a balesetek esetén szükséges feladatokat.

-

A Munkavédelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően járunk el, ha valami balesetveszélyessé válik.

- Cél: Egészséges táplálkozási szokások megismertetése, tudatosítása Tevékenységek: -

Az iskolai menzán étkezési lehetőség biztosítása.

-

Külső szakemberek bevonásával az egészséges táplálkozás összetevőinek megismertetése, helytelen táplálkozás káros következményeinek a bemutatása.

-

Tanórai keretek között (biológia, kémia) a megfelelő háttérismeretek nyújtása mellett az egészséges táplálkozás propagálása.

-

11. évfolyamon az osztályfőnöki órák keretében hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés.

- Cél: A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, a testmozgás élettani hatásainak tudatosítása Tevékenységek:

27

-

Helyi Tantervünkben a délelőtti tanrendbe heti 5 testnevelés óra van beépítve, de a délutáni sportkörök szervezésével biztosítjuk a további testmozgás lehetőségét.

-

Az iskolai szervezésű házibajnokságok mellett tanulóink részt vesznek a különböző városi, területi, megyei bajnokságokon.

-

A diákönkormányzat által szervezett programok részei a sportvetélkedők.

-

Lehetőséget biztosítunk a természetet kedvelő diákoknak, hogy felnőtt vezetésével természetjáró túrákon vegyenek részt.

- Cél: Egészséges, tiszta környezet biztosítása, a környezet rendben tartása iránti igény kialakítása Tevékenységek: -

A tantermek berendezésénél elsődleges szempontnak tartjuk, hogy a tanulók megfelelő kényelemben, megfelelő fényviszonyok között tanulhassanak.

-

Lehetőségeinkhez mérten gondoskodunk a tantermek és a belső épület rendszeres felújításáról, frissítő festéséről.

-

A takarító személyzet valamennyi helyiség tisztaságáról folyamatosan gondoskodik.

-

Az osztályok az osztályfőnök közreműködésével gondoskodnak saját tantermük otthonossá, esztétikussá tételéről.

-

12. évfolyamon az osztályfőnöki órákon hangsúlyt kap az egészséges környezet szerepe életünkben.

- Cél: A nemdohányzók védelme, a dohányzás visszaszorítása Tevékenységek: -

Az iskola épületében a dohányzás tilos.

-

Tanórákon (biológia, kémia) szó esik a dohányzás egészségre gyakorolt hatásairól.

-

11. évfolyamon osztályfőnöki órán kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés.

b) A tanulók egészséges személyiségfejlődésének biztosítása - Cél: Közösségépítés, a közösséghez tartozás tudatának erősítése Tevékenységek: 28

-

Az iskolai közösség legfontosabb kerete az osztályközösség, melynek formálásában kiemelkedő szerepe van az osztályfőnöknek. Az órai kereteken túl jó alkalom a közösségi szellem alakítására az osztálykirándulások szervezése.

-

Az intézményben működő diákönkormányzat rendezvényeivel segíti az új tanulók beilleszkedését.

-

A tanulói érdekérvényesítés fórumainak működése lehetővé teszi a demokratikus elvek érvényesülését.(Diákközgyűlés, diákjogi képviselő.)

- Cél: Harmonikus emberi kapcsolatok kialakításának fontosságára, családi életre nevelés Tevékenységek: -

10. évfolyamon az osztályfőnöki órákon központi szerepet kap a családi életre nevelés.

-

Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel.

-

Szakembereket hívunk meg a témához kapcsolódó előadások megtartására.

-

9. évfolyamon a személyiségfejlesztés, önismeret áll az osztályfőnöki munka középpontjában.

- Cél: A hátrányos helyzetű tanulók segítése, a hátrányleküzdés képességének fejlesztése Tevékenységek: -

Iskolánkban ifjúságvédelmi felelős működik, aki kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a tanulók illetve a pedagógusok jelzésére felveszi a kapcsolatot a hivatalos szervekkel.

-

Szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkat lehetőségeinkhez mérten segítjük.

-

Felhívjuk a tanulók figyelmét a különböző pályázati lehetőségekre.

-

Útravaló ösztöndíj program

Drogprevenció Céljaink: -

A drogkipróbálók (legális és illegális drogok) és fogyasztók száma lehetőleg csökkenjen, de semmiképpen ne növekedjen. 29

-

A diákokban menjen végbe attitűdváltozás a szenvedélyek, a függőség iránt.

-

A fiatalok legyenek képesek a megfelelő ismeretek birtokában visszautasítani drogokat.

-

A pedagógusok váljanak érzékenyebbé a probléma kezelésére, próbálják meg elsajátítani annak módszereit.

Tevékenységek: -

Évente kérdőíves felméréssel vizsgáljuk meg a tanulók drogfogyasztási szokásait, a drogmegelőző tevékenység hatékonyságát.

-

Tanórákon (biológia, kémia, társadalomismeret) figyelmet fordítunk a téma megismerését segítő információk megtárgyalására.

-

Bekapcsolódunk regionális programokba.

Értékelés Célkitűzéseink megvalósítását évente felülvizsgáljuk. Az új célok megfogalmazása az ifjúságvédelmi felelős, a drogkoordinátor és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének a feladat.

2.4.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A pedagógusközösség számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, mivel az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a közösségben elfoglalt hely. A napi munka során a személyre szóló fejlesztés a leghatékonyabban alkalmazott nevelési módszer. Ennek feltétele a tanár részéről olyan szintű empátia, amely segítségével minden tanítványának hiteles cselekvési mintát tud felkínálni. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, melegmegengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét.

30

2.5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladata

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy 

nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének

fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, 

a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon,

szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, 

segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges

tanulókat, 

előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés

magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, 

egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és

megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, 

a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai

teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, 

a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen

meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával, 

a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát

és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon,

31



az ismereteket

tárgyilagosan,

sokoldalúan és változatos módszerekkel

közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, 

a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint

érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, 

részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan

képezze magát, 

tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését

folyamatosan irányítsa, 

a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és

adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, 

pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon,

az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, 

határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket,



megőrizze a hivatali titkot,



hivatásához méltó magatartást tanúsítson,



a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más

intézményekkel.

2.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

2.6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A viselkedési- és magatartászavar és az ezekből adódó problematikus helyzet mindig jelen volt a nevelésben. A tantestület feladata, hogy minden esetet jelezzen az osztályfőnöknek, ill. az ifjúságvédelmi felelősnek. Az ilyen zavarok mögött különféle okok húzódhatnak meg (biológiai, szociális hátrány). Az okok feltárása nem az iskola, a pedagógusok feladata. A diagnózis felállítására a nevelési tanácsadó illetékes. A rehabilitációs foglalkoztatás viszont az iskola feladata.

32

-

Rehabilitációs foglalkozás: egyéni fejlesztési terv kidolgozása, az ifjúságvédelmi felelős a tanuló, az osztályfőnök és az érintett pedagógusok bevonásával.

-

Az igazgató a szakértői bizottság véleménye alapján mentesíti a tanulót egyes tantárgyakból az értékelés alól.

-

Reszocializáció segítése az osztályfőnök elsődleges feladata, a gyermekvédelemmel és a szakértői hálózattal közösen.

-

Minden szaktanár kötelessége, hogy saját tanórája keretén belül figyelembe vegye a sajátos nevelési igényű tanuló érdekeit, és vele a saját fejlődési ütemének megfelelően foglakozzon.

2.6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden tanulónak joga, hogy képességeinek megfelelő oktatásban részesüljön, és tehetségének kibontakoztatásához megfelelő segítséget kapjon. A tehetségesnek talált diák számára a szaktanár teremti meg a lehetőséget tehetsége kibontakoztatásához. Ez a lehetőség megteremthető a differenciált óratartással, konzultációval, a versenyeken való részvétellel, szakköri és egyéb előkészítő foglakozásokon való részvétellel.

2.6.3. Gyermek- és ifjúságvédelem A tanár (osztályfőnök) figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában, magatartásában bekövetkező változásokat, az iskolai teljesítményét. Jelentős negatív változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhoz, hogy a látható probléma okát megtalálja (családi, partner- vagy társkapcsolatai egyensúlyának felbomlása) pontos információkra van szüksége, ami csak empatikus, megértő és elfogadó légkörben lehetséges. A valódi (pszichés, szociális) gond megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik-e elégséges pedagógiai

33

eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérnie más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.)

Az ifjúságvédelmi felelőst a Nevelőtestület tagjai közül – a nevelőtestület véleményének meghallgatása után – az igazgató bízza meg. Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi. 

Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő, valamint az állami gondozott és a nevelési nehézségeket okozó tanulókat, és szorgalmazza a veszélyeztetett, illetve a hátrányos helyzet megszüntetését, a rászoruló tanulók szociális támogatását.



Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók mulasztott óráinak számát, tanulmányi eredményeit.



A veszélyeztetettség, a bűnözés megelőzése, az ifjúságvédelem segítése érdekében rendszeres kapcsolatot tart az illetékes első fokú gyámhatósággal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel és a helyi rendőri szervekkel.



Összehangolja a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkáját. Támogatja a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatok megoldásában.



Munkája során feltárja és igénybe veszi az iskolai nevelőmunka ifjúságvédelmi lehetőségeit. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos előadásokat, vitát, megbeszélést szervez.



Munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az igazgatónak. Ebben értékeli az intézmény ifjúságvédelmi tevékenységét, javaslatot tesz annak fejlesztésére. Javaslatot tehet a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók jutalmazására, szükség esetén kezdeményezheti osztályfőnöki munkaközösségi értekezlet összehívását.



Az ifjúságvédelmi problémák megelőzésében hangsúlyos a felvilágosító munka. Ez a tevékenység az iskola egészségnevelési programjában jelenik meg. Az ifjúságvédelem megelőző és segítő programjában az iskolában működő ifjúsági szervezetekre, elsősorban a kortárs segítő csoportra és a DÖK-re is támaszkodhat.

34

Osztályfőnök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: 

év eleji adatgyűjtés,



javaslattétel segélyre, szociális ösztöndíjra,



szükség esetén jellemzés készítése,



fokozott törődés a problémás tanulókkal.



ha munkája közben más által okozott veszélyt észlel, kötelessége jelezni és/vagy segítő módon beavatkozni



2.7.

az iskolai gyermekvédelem valamennyi pedagógus napi kötelessége

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A

diákkörök

döntési

jogkört

gyakorolnak

–

a

nevelőtestület

véleménye

meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik

megválasztásában,

és

jogosultak

képviseltetni

magukat

a

diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az intézményi

diákönkormányzat

megalakulására, működésére, jogállására

diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

35

a

2.8.

A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

2.8.1. Tanulók A diákképviselet fórumai

2.8.1.1.

A tanulók jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 45-46. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjék kommunikációs és együttműködési készségük. Az

iskola

számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak mint iskolahasználóknak igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen a magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diákoknak egyaránt tiszteletben kell tartaniuk. A joggyakorlás legfontosabb fórumai a diákönkormányzat, a diákparlament és az iskolaszék. A diákönkormányzat Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai

diákönkormányzatot,

melynek

tagjai

megválasztják

vezetőségüket.

A

diákvezetőség jelöli ki tagjai közül azokat a diák önkormányzati képviselőket, akik az SZMK-ben képviselik tanulótársaikat. A diák önkormányzat működését a nevelőtestület és a tanulók által választott pedagógus segíti,

a

diákönkormányzattal

folyamatos 36

kapcsolatot

tart

a

közismereti

igazgatóhelyettes. A működés rendjét, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás mikéntjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium diákönkormányzatának vállalt feladatai 

A fő feladat – a működés során szerzett tapasztalatokat hasznosítva – fokozatosan bővíteni, a diákönkormányzat tevékenységi körét, programjait.



Minél

több

lehetőséget

teremteni

rendezvények

szervezésével

és

lebonyolításával azon tanulók munkájának megismertetéséhez, akik szívesen és eredményesen vesznek részt a diákélet szervezésében. Ezáltal is elősegíteni olyan diák önkormányzati vezetők megválasztását, akik megfelelő ismeretek és tapasztalatok birtokában tudják feladatukat ellátni. Biztosítani kell számukra a képzésben való részvételt helyi, városi és egyéb szinten. 

Az éves program tervezésekor az iskola tanulóinak igényeit meg kell ismerni és összhangba kell hozni a célokban megfogalmazottakkal.



Rendezvényeink révén olyan hagyományok megteremtése – diáknapi, a diákélet bemutató kiállítások, stb. – melyek az iskola egyéni arculatának kialakításához hozzájárulnak.



Arra kell törekedni, hogy ezek a rendezvények egyaránt szolgálják a tanulói összetartozás érzésének elmélyítését, és külső jogelőd, - jogutód iskola diákönkormányzatával való kapcsolat kiépítését, ápolását is.



A diákönkormányzat az információk mind szélesebb körű és gyorsabb terjesztését kívánja elérni az iskola újság működtetésével. Az iskola újság teret biztosít a tanulói és tanári véleményeknek egyaránt.

Anyagi támogatás A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés elkészítésekor gondoskodni kell. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A támogatás 37

mértékének alapjául szolgálhat a diákönkormányzat tagjai után a fenntartó által igénybe vehető normatív támogatás. A diákparlament A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákparlament, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákparlament – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján, tekintettel a nagy iskolai létszámra – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákparlamenten a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákparlament óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákparlamenten a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra,

a

vezetőkre,

az

intézményre

és

a

tanulókra

vonatkozó

véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges.

2.8.1.2.

Diákszervezetek, létrehozásának feltételei

Az iskola diákjai – felnőtt segítő közreműködésével – érdeklődési körüknek megfelelően

különböző

diákköröket

alakíthatnak,

bekapcsolódhatnak

külső

diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely – alapfeladat lévén – iskolai költségvetésből működik.

2.8.1.3.

Diákpanaszok kezelése

38

A tanuló panaszaival az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez fordulhat (pl. diákfogadó óra keretében). A panasz jogosságát az igazgató megvizsgáltatja, és annak eredményéről az érintett(ek) számára tájékoztatást ad. 2.8.2. Szülők A szülő jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 72. §-a tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció, illetve a kollégium hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi élőmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok megszerzése az osztályfőnök feladata. A szülők képviseletének és az iskola közötti kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2.8.2.1.

A szülői részvétel fórumai

A szülői szervezet (munkaközösség) Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányítja. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják a választmányt. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei 

Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának.



Aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében.



Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működését.



Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát.



Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben.

39



Évente szülő-pedagógus találkozót szervez, és megszervezi a végzős tanulók szalagavatóját.



Lehetőségeihez

mérten

részt

vállal

a

tanulók

jutalmazásában,

segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról.

.

2.8.2.2.

A közvetlen információcsere fórumai

A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával, ahová elsősorban a kilencedikes tanulók szüleit várjuk. Szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévenként 1-1 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői.

40

A szülői értekezlet lehet osztály és iskolai szintű. Az iskolai (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást, vagy nyílt fórumot tart az iskola. Hagyomány, hogy a kilencedik osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. Fogadó napok Az intézmény havonta egy-egy alaklommal fogadó napot tart a szülők számára. A fogadónap időpontjairól a nevelőtestület dönt, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. A fogadó napokat úgy állapítjuk meg, hogy a szülő a félév (tanév) vége előtt legalább másfél hónappal tájékozódhasson a gyermeke tanulmányaival összefüggő kérdésekről.

2.8.2.3.

A szülő, mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője

A szülő, mint megrendelő kerül kapcsolatba az iskolával, amikor az gyermeke iskolaválasztásában segít neki. Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az iskola minden októberben, vagy novemberben nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat a szakmai profil reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek, esetleg a tanműhelyben a tanulók által készített termékekből akciós vásár egészíti ki. A megfelelő iskola- és szakmaválasztást segíti az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennélfogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben.

41

A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: 

részvétel a szülői munkaközösség munkájában,



bekapacsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe,



anyagi támogatásával (hozzájárulás) előmozdítja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskola pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását,



elsősorban osztályfőnöki órán – a pedagógussal egyeztetve – előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben,



tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervező munkával lehet az iskola segítségére.

2.9.

Tanulmányok alatti vizsgák

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben

a

nevelési-oktatási

intézményben

foglalkoztatottak

végzettsége,

szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására.

42

2.9.1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 20/2012 EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsgát az éves munkatervben meghatározott időpontban, az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. 2.9.2. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát annak a tanulónak kell tenni, aki tanulmányait intézményünkben kívánja folytatni. 2.9.3. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

43

2.9.4. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

2.10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az iskola nevelő-oktató munkája az általunk megfogalmazott embereszmény kialakítására irányul. Az, hogy a pedagógiai ráhatás milyen teljesítményt realizál, milyen belső pszichikus képződményeket hoz létre az emberben, azaz mi mit ér, a pedagógia örök dilemmája. A közoktatásban az ellenőrzés, mérés, értékelés és minőségbiztosítás a jogok és kötelezettségek összevetéséből fakad pedagógus, tanuló és iskola tekintetében. Az önirányító (autonóm) iskolák pedagógiai tevékenységrendszerének nélkülözhetetlen elemei a fenti mozzanatok. Az iskolai munka további reális tervezéséhez szükséges, hogy a pedagógiai folyamatokról megbízható elemzett ismereteink legyenek.

2.10.1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői

Az esélyegyenlőséget a képzési struktúra, az átjárhatóság lehetőségei, a felzárkóztató programok, a világos követelménytámasztás és az objektív, nyilvános, értékelő munka szolgálja.

44

A képesség szerinti differenciálás elve elsősorban a képzési szakaszhatárokon érvényesül, a jobb képességű tanulók számára biztosítva a magasabb szintű végzettség megszerzésének a lehetőségét. Az

oktató-nevelő

munka

az

alapelvekkel

és

a

célokkal

összhangban

a

személyiségfejlesztést, az érték- és ismeretközvetítést szolgálja. A világnézeti pluralizmus és semlegesség elve áthatja az iskola- és nevelőmunkájának minden szakaszát, kiemelt szerepet kap az osztályfőnöki nevelőmunkában és a humán tárgyak

oktatásában.

Megvalósításának

garanciája

a

világnézetileg heterogén

tantestület. Minden pedagógus törvény adta joga világnézetét megvallani, de fontos, hogy az ismereteket többoldalúan közvetítse, és a maga álláspontját nem kényszerítheti a tanulóra. 2.10.2. Ellenőrzés Az ellenőrzés átfogja a pedagógiai rendszer és folyamat egészét, célja, hogy objektív mutatók segítségével tájékozódjunk a tényleges és a kívánt helyzet közötti egybeesésről, illetve az eltérésről és okairól. Az iskola ellenőrzésének belső rendjét pedagógiai programunk, a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat s az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzés elvei: 

a hatékonyság növelése vezesse,



ösztönözzön a fejlődésre,



a pozitívumokat erősítse meg.

45

A nevelő-oktató munka ellenőrzését végezheti: 

pedagógusok esetében az igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, külső szakértők,



tanulók esetében az iskola pedagógusai, külső szaktanácsadók és szakértők.

A pedagógiai munka ellenőrzésének területei: 

A pedagógusok nevelő-oktató munkája - tanítási óra szempontjai: előkészítettsége, célja, felépítése, szervezése, alkalmazott módszerek, az ellenőrzés és értékelés, a tanulók

és

a

pedagógus

magatartása,

az

óra

eredményessége, felzárkóztatás, tehetséggondozás, - iskolai dokumentumok: típusai:

tanmenetek,

dolgozatfüzetek

naplók,

javítása,

ellenőrzők,

vázlatírás,

füzetek,

törzskönyv,

bizonyítvány, tankönyvek, munkafüzetek kiválasztása, - nem kötelező (választott) foglalkozások: szempontjait lásd a tanítási óránál! - a szabadidős programok szempontjai: mennyiben szolgálja az iskolai törekvéseket, résztvevők köre, szervezettség, módszerek, hatékonyság - tanár és diák kapcsolatrendszerének alakulása szempontjai: gyakoriság, hangnem, stílus, diszkréció, értékelő jelleg, megerősítés aránya, tapintat - tanár és szülő kapcsolatrendszerének alakulása, szempontjai: gyakoriság, formája, eredményessége, - ügyeletes feladatok ellátása, - a tanulók továbbtanulásának előkészítése, - gyermekvédelmi tevékenység, - a tanári segítő-irányító munkaversenyekre, pályázatokra felkészítésben, - a diák önkormányzati munka segítése, 46

- felzárkóztató, korrepetáló pedagógiai munka, - továbbképzéseken való részvétel, - a tanulókkal való egyéni foglalkozás gyakorisága, formái. 

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzési területei:

-

a tanulók tantárgyi teljesítménye, tudása,

-

a tanulók képességeinek, készségeinek szintje,

-

a tanulók neveltsége, értékrendszere,

-

a tanulók közösséghez való viszonya,

-

a tanulók részvétele a szabadidős programokon.

2.10.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje Bizonyított tény, hogy mindenkinek szüksége van visszajelzésre, munkájának vagy tudásának értékelésére. Nevelő-oktató munkánk szerves részét képezi a tanulók tudásának értékelése, hiszen a tanítási-tanulási folyamat is csak akkor szervezhető hatékonyan, ha a tanulók tudásáról rendszeres és pontos visszajelzést kapunk. Az értékelés számos fajtája közül az írásbeli feleleteken keresztül történő értékelést alkalmazzák a pedagógusok, mert a legjobban objektivizálható, és egyszerre több tanuló tudásáról adhat összehasonlítható információt. Egy jó dolgozat íratásához a tanárnak körültekintően kell eljárnia. Ismertetni kell a tanulókkal a tananyag követelményeit, a dolgozatot elő kell készíteni, össze kell állítani, meg kell íratni, ki kell javítani, és a tanulókkal közösen értékelni kell, majd ki kell osztani. 1. A tananyagtartalom, a követelmények A jó dolgozat készítésének alapja, hogy a tanár alaposan ismerje a témakör tananyagtartalmát és a hozzá kapcsolódó követelményeket. Alaposan ismernie és tudnia kell a tantárgyhoz tartozó minimális és optimális követelményeket, hiszen a tanításitanulási folyamatot és a számonkérést is csak ezek ismeretében tudja szakszerűen, az elsajátítandó tananyagtartalomra koncentrálva szervezni.

47

A tanárnak meg kell határoznia, hogy mit vár el a tananyagtartalom tudására vonatkozóan a dolgozatírás során: 

A struktúra alapján az egyes tananyagrészek tudását milyen mélységben kéri számon.



Csak azt kérdezheti, amit a témakörrel kapcsolatban megtanított.



Olyan már megszerzett ismeretet és tudást is fel kell idéznie, amely korábban elsajátított ismeretekhez kapcsolódik.

2. A dolgozat összeállítása a.)Esszé típusú dolgozatok közé sorolhatók: 

a fogalmazások



az irodalmi művek elemzései, illetve



az önálló véleménynyilvánítások bármely tantárgyhoz kapcsolódóan.

Az ilyen típusú dolgozatok általában csak egy feladatból állnak. Összeállításuk egyszerű, az értékelésük meglehetősen szubjektív. Ellenben az adott témakörnek megfelelően kidolgozott szempontok figyelembevételével részletesen elemezhető a dolgozat tartalma, szerkesztése és stílusa is. b.) Teszt típusú dolgozatok: 

Zárt típusú feladat. A feladat töve egy kijelentés vagy egy kérdés, amelyhez a megadott lehetséges válaszok közül kell megtalálni a megfelelő(ke)t. Lehetséges esetek: -

az egyetlen jó választ kell kikeresni,

-

több jó válasz van, és azok mindegyikét meg kell találni,

-

a hibás választ kell megtalálni,

-

el kell dönteni a felsorolt kijelentésekről, hogy azok igazak vagy hamisak-e.

48

A kérdésre vagy kijelentésre adható válaszoknak tartalmazniuk kell a helyes vagy a helytelen válaszokat, illetve olyan válaszokat is, amelyek nehezítik a jó megoldás azonnali megtalálását. 

Kiegészítéses feladat. Lényege, hogy a tananyagtartalomhoz szorosan kapcsolódó hiányos szöveget vagy ábrát kell kiegészíteni, amely történhet szöveggel, táblázat kitöltésével, rajzzal, illetve ezek kombinálásával.

Értékeléskor mindkét típusú feladat nagy előnye, hogy objektívabb mérést tesz lehetővé, hiszen a válaszok rögzített skálához viszonyíthatók, vagyis a pontozás egyértelmű. A pontszámhatárok alkalmazását az dönti el, hogy az adott pillanatban mennyire részletes információra van szükségünk a tanuló tudását illetően, illetve, hogy milyen típusú tudást írnak elő a tantervi követelmények. A pontszámhatárokat javítókulcsban rögzíteni kell, és minden esetben be kell tartani. 3. A dolgozat írás előkészítése A dolgozat előkészítését az határozza meg, hogy milyen céllal íratjuk az írásbeli feleletet. Két típusú írásbeli felelet különböztethető meg: 

Formatív (formáló, segítő). A tananyagtartalom kis részének tudását kéri számon. Célja, hogy feltárja azokat a pontokat, ahol az egyes tanulóknak milyen problémája van a tananyag elsajátításával. Rendszeres írásuk szokássá válik a tanulóknál, számítanak rá, hogy a tanóra elején 5-10 percben számot kell adniuk pillanatnyi tudásukról. Ezt a típusú írásbeli feleletet nem fontos osztályozni, de minden esetben meg kell határozni azt a minimumértéket, amely fölött a tanuló teljesítménye elfogadható. Az eredményekről szöveges visszajelzés adható.



Szummatív típusú dolgozat. A tananyagtartalom nagyobb részének tudását kéri számon, és a tanóra egészét vagy két tanórányi időtartamot is igénybe vehet. A dolgozatírás előtt két héttel egyezetni kell a tanulókkal, hiszen az alapos felkészülésre, ismétlésre elegendő időt kell biztosítani. A gyenge, vagy gyengébb teljesítményű tanulókat biztassa a tanár otthoni munkára, és adjon konkrét tippeket is a felkészüléshez.

49

4. A dolgozatírás körülményei Nagyon fontos a pontos órakezdés, a tanár nyugodt, következetes viselkedése, mely érzelmileg stabilizálja a tanulókat. A tanár hívja fel a tanulók figyelmét, hogy a munka megkezdése előtt olvassák át az összes feladatot és az átolvasás befejezése után a munkát annak a feladatnak a megoldásával kezdjék, amelyről úgy érzik, hogy biztosan meg tudják oldani. Az első feladat sikeres megoldása pozitív motivációs hatású a feladatlap egészének megoldását illetően. 5. A dolgozat javítása, értékelése Az esszé típusú dolgozatoknál ugyan meg lehet határozni előre bizonyos, az objektív értékelést segítő szempontokat, de a javítás során sok esetben szükséges korrigálni azokat, és esetleg más értékelési szempontok is felmerülhetnek. A teszt javítása a javítókulcs alapján, értékelése pedig az előre meghatározott pontozás alapján történik, így javítása egyszerű és gyors. Célszerű a feladatlapon minden egyes feladatnál feltüntetni, hogy hány pontot ért el a tanuló. 6. A dolgozatok kiosztása A tanulók többségét érdekli, hogyan sikerült a felmérő. Ez az erős motiváció kiválóan hasznosítható, de csak abban az esetben, ha a visszajelzés hamar történik. A legjobb, ha már a dolgozatírást követő tanórán ismerteti a tanár az eredményeket, mert ilyenkor még élénken élnek a tanulókban az egyes feladatok, a feladatokhoz kapcsolódó kérdések, problémák. A dolgozatok kiosztásakor ne az osztályzatok közlése kerüljön előtérbe, hanem a felmérő alapján történő értékelés a visszacsatolás funkcióját lássa el. A visszajelzés szervesen illeszkedik a tanítási-tanulási folyamatba, és világossá teszi, hogy elsősorban az ismeretek és a tudás megszerzése a fontos, és csak azután következik a teljesítmény értékelése és az érdemjegyek. 7. Az adatok archiválása A dolgozatok és az eredmények összegyűjtése több szempontból fontos:

50



A tanév folyamán összegyűjtött adatok alapján, objektívebben értékelhető a tanulók teljesítménye.



Több évek keresztül konkrétabban nyomon követhető egy-egy tanuló fejlődése.



Gyarapodik a tesztbank gyűjteménye a pedagógusnak, melynek alapján egyszerűbbé válik újabb teszt összeállítása az adott témakörben.



A tanár több éves adatai ismeretében módosíthatja a tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó elképzeléseit.

Az adatok archiválása megtehető számítógép segítségével történő rögzítéssel, de egyszerű mapparendszer használatával is.

2.10.4. Mérés A mérés adat-hozzárendelés, kvantifikálás. Feltétele az összehasonlíthatóság és a rögzített teljesítmény. A mérés s ennek értékelése a nevelés-oktatás területén nem könnyű feladat, hiszen rendkívül komplex dolgokat kell összehasonlítani. A mérés történhet bemenetkor, a nevelő-oktató munka folyamatában és kimenetkor. Lehet belső és külső mérés. Mindezeket átgondolva a következő méréseket tervezzük az iskolahasználók szerint rendszerezve: 

A pedagógusok körében o A pedagógusok értékorientációs vizsgálata



A szülők körében o A szülői elvárások feltérképezése, szülői értekezleteken



A tanulók körében o Bemeneti mérés o Folyamatfelmérés: minden osztályban tanév végén o Átmeneti mérés: 10. osztály végén 51

o Neveltségi szint vizsgálata. A 9. osztályosok körében feltérképezzük a tanulók céljait, értékeit, főbb jellemvonásait, kapcsolatrendszerét, viszonyulási formáit. Különösen fontos a kiscsoportok társas viszonyainak feltárása, hogy a közösségépítés tudatos ráhatásokkal folyjon, a csoportvezető tisztában legyen a mozgásokkal, csoportdinamikával, s az esetleges devianciák egymást erősítő együttállását befolyásolni tudja. A szakmai vizsga, az érettségi vizsga mellett szükséges a neveltségi színt mérése a 12. osztályban. A bemenethez képest hogyan alakult a tanulók életcélja, értékrendszere, magatartási normái. 

Az oktatás eredményességének mérése a felnőttképzés ifjúsági tagozatán o A bemeneti mérés (az érettségi tantárgyak átlaga) mellett, a kimeneti mérés számukra az érettségi vizsga.

2.10.5. Értékelés és motiváció Az iskolai értékelés alapelvei 

Iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program,

a

helyi

tanterv,

az

érettségi

és

a

szakmai-

és

vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. 

Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg.



Az értékelés legyen objektív, igazságos; nevelő hatású, rendszeres és nyilvános.



A követelménytámasztásban érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat.



Az értékelés legyen gyermekközpontú, hallgassuk meg a tanuló(k) véleményét is.



Az értékelés történhet szóban és érdemjegyek, osztályzatok formájában írásban.

52

A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőknek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, a kollégium és az iskolavezetés számára is. A tanuló értékelése elsősorban a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. Ki értékel? A magatartás és a szorgalom jegyeket az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatásával és a gyakorlati munkahely javaslatának figyelembe vételével az osztályfőnök állapítja meg. A szaktárgyi érdemjegyeket és osztályzatokat az osztályt tanító szaktanár állapítja meg. A gyakorlati oktatásról a tanuló munkanaplót köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell a végzett munkát időbeosztással együtt. Az oktató hetente elbírálja a tanuló munkáját, az érdemjegyet és a tanulók mulasztását bevezeti a munkanaplóba. A tanuló köteles a munkanaplókat megőrizni és azokat a gyakorlati szakmunkásvizsgára magával kell hoznia. Minden hó 15-ig az osztályfőnök állapítja meg a munkanapló alapján a heti osztályzatokból a havi gyakorlati jegyet. Ahol iskolai állományú szakoktató van, a gyakorlati jegyet az oktató állapítja meg. A szakmai gyakorlat félévi és év végi osztályzatait az oktató javaslatát figyelembe véve az osztályfőnök állapítja meg. Vitás esetekben a Köznevelési törvényben meghatározott keretek között a nevelőtestület az év végi osztályzatokat felülbírálhatja. Az értékelés rendszeressége A tanulók magatartását és szorgalmát – az érettségizett, beszámoltató részesülő tanulók kivételével – félévente osztályzat formájában értékeljük. 53

oktatásban

Az egyes szaktárgyak területén minden tanulónak legalább három érdemjeggyel kell rendelkeznie, kivéve ha a tanuló huzamos hiányzása miatt ez nem lehetséges. Az osztályzatnak elsősorban azt kell tükröznie, hogy a tanév végén a tanuló milyen mértékben felel meg a helyi tantervben rögzített követelményeknek. Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat a tanuló – kérés esetén a szülő – számára szóban indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket ellenőrző könyvekbe kell írni, azt a szaktanárnak aláírásával el kell látnia. Az értékelés eszközrendszere: érdemjegyek, osztályzatok, szöveges értékelés A tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának mérése érdemjegyekkel, illetve félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik. Ezek a következők:

5

jeles

4

jó

3

közepes

2

elégséges

1

elégtelen

5 (jeles) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon

vizsgakövetelményekben megfogalmazott

követelményeket legalább 90 %-ban teljesíti. 1 (elégtelen) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, illetve szakmai programban, valamint szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el. 54

A témazáró és a vizsgadolgozatokat (ez utóbbiakat a vizsgaszabályzatokban leírtak szerint) rövid szöveges értékeléssel kell ellátni. A magatartás értékelése Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok, szakoktatók, diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezlet keretében határoz.

5

példás

4

jó

3

változó

2

rossz

osztályzatokkal történik. A magatartás minősítésére négy fokozatot kell használni. Figyelembe véve az igazolatlan mulasztások és fegyelmi büntetések mértékét is. A magatartás osztályzatok megállapításának szempontjai Példás (5) a tanuló magatartása, ha társainak példát mutat, azaz segíti a tanár munkáját, osztálytársait, körülményeihez és képességeihez mérten példát mutat a tanulásban is. (Nem lehet példamutató az, aki megbukott.) Aktivitás jellemzi (pl. részt vesz versenyeken,

bekapcsolódik

a

közösségi

rendezvényekbe,

osztályfőnöki

foglalkozásokra készül, stb.) Az iskola házirendjének előírásait megtartja és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Az

elbírált tanulmányi

időszakban igazolatlan mulasztása, figyelmeztetése, intése, fegyelmi büntetése nem volt. Jó (4) a tanuló magatartása, ha szívesen vesz részt a közösség érdekében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol. A közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjének követelményeit megtartja. Az elbírált tanulmányi időszakban nem volt igazolatlan mulasztása (v. 1 ill. 2 igazolatlan mulasztása volt) és legfeljebb figyelmeztetésben részesült. 55

Változó(3) a tanuló magatartása, ha a házirend előírásait több alkalommal megszegte. Az elbírált tanulmányi időszakban 3 órától

1 napot meg nem haladó igazolatlan

mulasztása volt, illetve intésben részesült. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha szándékosan árt a közösségnek, vagy demoralizálja társait. A házirendet rendszeresen vagy súlyosan megszegi. Az elbírált tanulmányi időszakban egy tanítási nap óraszámait meghaladó igazolatlan mulasztása volt, illetve megrovásban vagy fegyelmi büntetésben részesült. A magatartási érdemjegyet a tantárgyi osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani. A különböző színterekről származó információkon belül alapvetőnek mindig az iskolai házirendben foglalt követelmények teljesítését kell tekinteni. A fentiekkel összhangban a tanuló magatartásának osztályzata az adott félévben 

írásbeli figyelmeztetés esetén legfeljebb (4) jó,



intés esetén legfeljebb (3) változó,



fegyelmi eljárás alapján kiszabható büntetések esetén (2) rossz lehet.

Az igazolatlan mulasztás következményei A magatartás osztályzatának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak számát is: 

1 igazolatlan óránál az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetést alkalmazhat, és a tanuló félévi magatartása nem lehet (5) példás.



2 igazolatlan óra esetén a tanuló írásos osztályfőnöki figyelmeztetést kap, és a magatartása legfeljebb (4) jó lehet.



3 órától az 1 napot meg nem haladó igazolatlan mulasztásnál a tanuló büntetése osztályfőnöki intés, és magatartása (3) változónál jobb nem lehet.



1 oktatási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a tanuló igazgatói intésben részesül, és magatartása csak (2) rossz lehet.

56

A tanulókkal és a szülőkkel a mulasztásra, illetve az igazolásra vonatkozó rendelkezéseket ismertetni kell.

A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés formáit, a fegyelmi eljárás szabályait a Köznevelési törvény határozza meg. Fegyelmező intézkedések Büntetésben kell részesíteni azt a tanulót, aki helytelen magatartást tanúsít, a tanulóviszonyból fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, az iskolai rendszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi, a munkavédelmi előírásokat nem tartja be, igazolatlanul mulaszt, vagy tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít. A büntetésnek alkalmazkodnia kell a tanuló életkori sajátosságaihoz, legyen arányban a terhére rótt kötelességszegés súlyosságával. A fegyelmező intézkedés legyen nevelési eszköz, nem sértheti a tanuló emberi méltóságát és jogszabályokban meghatározott jogait.

Fegyelmező intézkedés lehet: 

szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói szóbeli és írásbeli figyelmeztetés,



szaktanári, osztályfőnöki, szakoktatói írásbeli intés,



igazgatói intés.

Ha a tanuló kötelességszegése nem súlyos és azt először követi el, úgy a szaktanár, a szakoktató vagy az osztályfőnök figyelmeztetésben részesíti. Ha a kötelességszegés megismétlődik, az eset súlyosságától függően a tanuló osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói, illetve igazgatói intésben részesíthető. A fegyelmező intézkedések 57

alkalmazásánál a fokozatosság elvének érvényesülnie kell, azonban a tanár vagy a tanuló emberi méltóságát súlyosan sértő, kirívó fegyelmezetlenség esetén az előzményektől függetlenül igazgatói intés adható. A szorgalom értékelése:

5

példás

4

jó

3

változó

2

hanyag

osztályzatokkal történik. A

szorgalmat

minősítő

osztályzat

fokozatainak

megállapításakor

a

legfőbb

megkülönböztető vonás az, hogy a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség és a rendszeresség, a kötelességtudat és érdeklődés. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha a tanulmányi munkájában kinyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját.

Kötelességteljesítése

kifogástalan,

a

tanítási

órákra

és

gyakorlati

foglalkozásokra történő felkészülésben, otthoni munkájában – képességeihez és körülményeihez mérten – odaadást tanúsít. Minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait,

van

határozott

érdeklődése

és

ebben

az

irányban

önkéntesen

többletfeladatokat is vállal. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkáját, a kapott feladatokat elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti, de képessége és körülményei alapján többre volna képes. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkájában csak időnként tanusít igyekezetet, a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Ha a tanuló körülményeit ezt indokolják 1-2 tárgyból való bukás esetén a szorgalom még lehet változó (3).

58

Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, kötelességeit gyakran elmulasztja. 3 vagy több tantárgyból történő bukás esetén a tanuló szorgalma csak hanyag (2) lehet. Ajánlások, külső kérésre elkészített véleményezések A külső kérésre elkészített véleményezéseket, ajánlásokat (jellemzés; bíróság, rendőrség számára, pályázati anyaghoz kapcsolódó ajánlás stb.) az osztályfőnök készíti el

2.10.6. A tanulók jutalmazásának elvei, formái Az iskola dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

kiemelkedő munkát végez,



kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít,



hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

Csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget, melynek formája: 

jutalomkirándulás,



kulturális hozzájárulás,



osztályrendezvényhez történő hozzájárulás.

A jutalmazás egyéni formái: 

szaktanári, szakoktatói dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



gyakorlati oktatásvezetői dicséret,



igazgatói írásos dicséret,



tanév végén oklevél, jutalomkönyv.

59

Osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséretben részesül az a tanuló, aki az osztályközösségben, szakcsoportban példamutató munkát végez. A dicséret az ellenőrző könyvbe beírva kell a szülők tudomására hozni. Gyakorlati oktatásvezetői dicséretben részesül az a tanuló, aki a szakmai gyakorlaton legalább egy féléven át példamutató szorgalma, magatartása mellett kiemelkedő szakmai munkát végez. A dicséretet az ellenőrző könyvbe beírva kell a szülők tudomására hozni.

Igazgatói dicséretben részesül az a tanuló: 

aki az iskola hírnevét növelő eredményt ér el a tanulmányi munkában, megyei vagy országos tantárgyi vagy szakmai versenyen,



aki az iskola diákmozgalmi tevékenységében huzamos időn át kiemelkedő munkát végez,



aki városi vagy magasabb szintű kulturális versenyen kiemelkedő eredményt ér el,



aki jó tanulmányi munkája, példamutató magatartása mellett kiemelkedő sporteredményt ér el.

A tanuló kiemelkedő szaktárgyi teljesítményét a félévi és tanév végi értékeléskor írásbeli dicsérettel lehet elismerni. A dicséretet az osztálynaplóba, félévkor az ellenőrző könyvbe, tanév végén bizonyítvány „jegyzet” rovatába kell bevezetni. Az elismerések mellé társulhat jutalomkönyv, hanglemez, sportszer, oklevél, ajándéktárgy adása is. Csoportos jutalmazásban részesítheti a nevelőtestület azt a diákközösséget (osztályt, gyakorlati oktatási csoportot, szakkört, stb.), amely az együttes munkájában kiemelkedő eredményt ért el. Ennek módja lehet kirándulás, táborozás vagy ezekhez hozzájárulás; oklevél, sportszerek, tárgyjutalmak adása vagy más hasonló jutalmazási forma.

60

A tanulók csoportos vagy egyéni jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a pedagógusok, szülők, diákok bármely – a Szervezeti és Működési Szabályzatban felsorolt – közössége kezdeményezheti. Az a tanuló, akinek intézményi és országos szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális verseny győztese, az év tanulója, az év sportolója, országos tanulmányi verseny 1-6. helyezettje) jutalmát az iskola közössége előtt a tanévzáró, illetve ballagási ünnepélyen nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az iskolaújságban és a faliújságon ki kell hirdetni. Az iskola névadójáról elnevezett „Móricz” díjat adományozza a nevelőtestület annak a végzős tanuló(k)nak, aki tanulmányi eredményével, jó közösségi munkájával, példamutató magatartásával, kulturális- és sportrendezvényeken való részvételével, jó gyakorlati munkájával ezt kiérdemelte.

2.11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az iskolával szemben új kihívásként jelentkezik a gyermekek nagy tömegét érintő rohamos és nagyméretű elszegényesedés. Ennek a kihívásnak az iskola önmagában nem tud megfelelni, szükséges az önkormányzatok, gyermekjóléti intézmények, családsegítő szolgálatok intézményi segítségét igénybe venni. Az iskola lehetőségei: -

Diákotthont biztosít tanulóinak. A veszélyeztetett tanulók számára a fenntartó ingyenes elhelyezést biztosíthat. (Veszélyeztetett az a tanuló, akit a jegyző gondozásba vett, vagy aki után rendszeres nevelési segélyt folyósít az önkormányzat. A diákotthoni ellátást a helyben lakó tanulónak is fel kell ajánlani, ha a környezet veszélyeztető.

-

A rászoruló tanulók szociális segélyben részesíthetők rászorultság alapján, az osztályfőnök ajánlásával.

-

A tankönyvtámogatást a törvényi szabályozásnak megfelelően osztja el az iskola.

-

Az iskola védőfelszerelést, munkaruhát biztosít a tanulók számára.

61

-

Az iskola egészségügyi felügyeletet biztosít a tanulók számára (iskolaorvos,

védőnő). -

Az iskola igazgatója, a tanár vagy az ifjúságvédelmi felelős jelzése alapján értesíti a jegyzőt és a gyermekvédelmi intézményeket a kialakult veszélyeztető helyzetről, és megfelelő segítséget kér (nevelési segély, a tanuló elhelyezésének megváltoztatása).

3. Helyi tanterv 3.1.

Kerettanterv középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola,

9.-12. évfolyam, közismereti képzés 3.1.1. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. 62

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. 3.1.2. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egyegy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert 2 kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

63

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a 64

családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend 3 összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

65

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,

hogyan

vezetett

az

emberiség

tevékenysége

környezeti

problémák

kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik

tervezett

szakmájával,

hivatásával

kapcsolatban,

munkaerő-piaci

lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal,

milyen

személyes

tulajdonságokkal,

ismeretekkel,

gyakorlatokkal

és

képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, 4 tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja.

66

Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 3.1.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A

tanuló

alkalmazza

hétköznapi

kommunikációs

helyzetekben

a

különféle

beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli

és írásbeli

szövegek szerkezetének,

jelentésrétegeinek feltárására és

értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. 67

Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. 5

Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. 68

Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta

lehetőségek

kihasználásában.

Gyakorlottan

kapcsolódik

be

az

információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes 6 előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.

69

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A 70

tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 3.1.4. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási 7 módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott

és a

kerettantervben részletezett kiemelt

fejlesztési

feladatok

megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy 71

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Iskolánk a kerettantervi rendelet és a NAT figyelembevételével készíti el saját helyi tantervét. A kerettanterven belüli tananyag tartalmat úgy ütemezi a helyi tantervünk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének a lehetősége. 9. évfolyam A 9. évfolyamon osztályonként heti 49 órával számolunk, melyből 35 óra a tanulói tényleges óraszám és 14 órát csoportbontásra használunk fel. A csoportbontásokat az idegen nyelv, a matematika az informatika és a szakmai tantárgyak (informatika szakmacsoport) esetében alkalmazzuk.

72

A szabadon tervezhető órakeretet (4) felhasználása: idegen nyelv (1), Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (1), biológia-egészségtan (2). 10. évfolyam A 10. évfolyamon osztályonként heti 50 órával számolunk, melyből 36 óra a tanulói tényleges óraszám és 14 órát csoportbontásra használunk fel. A csoportbontásokat az idegen nyelv, a matematika és a szakmai tantárgyak (informatika szakmacsoport) esetében alkalmazzuk. A szabadon tervezhető órakeretet (4) felhasználása: idegen nyelv (1), Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (2), Földrajz (1).

11. évfolyam A 11. évfolyamon osztályonként heti 46 órával számolunk, melyből 35 óra a tanulói tényleges óraszám és 11 órát csoportbontásra használunk fel. A csoportbontásokat az idegen nyelv, és a szakmai tantárgyak (informatika szakmacsoport) esetében alkalmazzuk. A szabadon tervezhető órakeretet (4) felhasználása: Magyar nyelv és irodalom (1), Matematika (1), Földrajz (2). 12. évfolyam A 12. évfolyamon osztályonként heti 49 órával számolunk, melyből 35 óra a tanulói tényleges óraszám és 14 órát csoportbontásra használunk fel. A csoportbontásokat az idegen nyelv, és a szakmai tantárgyak (informatika szakmacsoport) esetében alkalmazzuk. A szabadon tervezhető órakeretet (4) felhasználása: Magyar nyelv és irodalom (1), Matematika (1), Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (1), Földrajz (1).

73

3.1.5. Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgy előírt óraszámok Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szakmai tantárgy órakerete Szabadon tervezhető Összesen:

9. 4 3 3

Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4 3 3 3 3

2

2

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1 6 4 35

5 1 7 4 36

1

1

3 1 2 1 -

12. 4 3 3 3 1 -

5 1 8 4 35

5 1 11 4 35

1

1

1

1

szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Össz

Tantárgy előírt óraszámok Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport

1

1

1

2

4

9. 144 108 108

1

2

1

3

4

4

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 144 144 108 108 108 108

72

72

72 72 72

72 72 36 36 36

36 180

180

74

108 36 72 36 -

180

12. 128 96 96 96 32 -

160

Osztályfőnöki óra Szakmai tantárgy órakerete Szabadon tervezhető Összesen:

36 216 144 1260

36 252 144 1296

36

36

36 288 144 1260

32 352 128 1120

36

32

36

32

szabadon tervezhető Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Össz

36

72

32

72

144

36

72

32

144

144

128

Helyi program alapján

Tantárgy

Évi óraszámok évfolyamonként 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

5

5

Idegen nyelv

4

4

3

3

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

3

3

4

4

3

4

3

4

Biológia-egészségtan

2

2

2

Fizika

2

2

1

Kémia

2

1

-

-

Földrajz

2

2

2

1

1

Művészetek*

1

1

Informatika

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Szakmai tantárgy órakerete

6

7

8

11

Összesen:

35

36

35

35

75

Az érettségi vizsga témakörei Diákjaink a 12. évfolyam végén – saját választásuknak megfelelően – közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsga tantárgyai intézményünkben: 1. Magyar nyelv- és irodalom 2. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3. Matematika 4. Idegen nyelv (német) A fenti négy, kötelező tantárgyból mindegyik diákunk érettségi vizsgát tesz. Az 5. kötelező vizsgatárgy a szakmacsoportos alapozó oktatásnak megfelelően: -

az informatika szakmacsoport tanulói számára az informatika alapismeretek.

A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül iskolánk az informatikai alapismeretek és biológia vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Iskolánk az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül földrajz, fizika és testnevelés vizsgatárgyból lehetővé teszi a középszintű vizsgára történő felkészülést Az érettségi vizsga témakörei tantárgyanként megtalálhatók az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendeletben.

3.1.6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola biztosítja a tanulók és pedagógusok számára a választási lehetőséget azon tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök között, amelyek a hivatalos taneszköz-jegyzékben szerepelnek, és megfelelnek a kerettantervben megfogalmazott tartalmaknak, követelményeknek. Folyamatosan jelennek meg a kerettantervi követelményeknek megfelelő tankönyvek és tanulmányi

segédletek.

Ezeket

az

iskola 76

pedagógusai

megismerik,

a

munkaközösségekben saját szakmai törekvéseik és szakértelmük szerint bírálják el. Mivel a tanítási - tanulási folyamatnak az alapja a tanterv, és nem a tankönyv, így a választott tankönyvnek legfőbb követelménye az, hogy teljesíthető legyen vele a tantervi követelmény. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor az iskola kikéri a szülők véleményét és figyelembe veszi a tanulói igényeket is. A tankönyvek kiválasztásának legfontosabb alapelvei: - legyen összhangban a kerettantervvel - legyen jól szerkesztett, emelje ki a lényeget - tartalmazzon differenciálásra alkalmas feladatokat - legyen esztétikus, ízléses - beszerzési áruk feleljen meg a szülők lehetőségeinek A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai: - legyenek összhangban a kerettantervi követelményekkel - igazodjanak a választott tankönyvekhez - legyenek tartósan használhatóak - beszerzési áruk feleljen meg a szülők lehetőségeinek Ezeknek az elveknek a figyelembevételével a munkaközösségek kidolgozzák a használt tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök jegyzékét. A tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásával figyelembe vesszük azt, hogy az iskolának – minden arra jogosult diák számára – biztosítani kell a tankönyvekhez, taneszközökhöz való jutás ingyenességét. Az ingyenességet a következőképpen biztosítjuk: - a fennmaradó tankönyvek iskolai könyvtárból történő tartós kikölcsönzésével.

77

3.1.7. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolánkban folyó oktatás két jól elkülönülő szakaszra bomlik, amelyek különböző típusú követelményeket állítanak a tanulók elé, minden egyes évfolyamon ezeknek a teljesítésével érhetik el a magasabb osztályba lépés jogát. Az iskolánkban folyó szakközépiskolai képzés első szakasza 4 évet ölel fel, ennek alapvető célja és feladata az általános műveltség megalapozása és megteremtése, valamint a felkészítés a kétszintű érettségi vizsgára, amely a továbbtanulni szándékozók esetében egyben felvételi vizsgának is minősül. A 9. osztályban a tanulók szintre hozása történik. A különböző földrajzi és szociális helyzetű iskolákból hozzánk kerülő tanulók feladata, hogy ismereteiket úgy bővítsék és pontosítsák, hogy képesek legyenek arra, hogy a középiskolai anyagot befogadják (a tanulás tanulásának időszaka). A továbblépés minimális követelménye az, hogy minden tantárgyból érjék el a legalább elégséges szintet, képesek legyenek ismereteket befogadni, az alapvető összefüggéseket felismerni és reprodukálni. A 10. évfolyam követelményeinek rendszere feltételezi a 9. osztályból hozott képességek és ismeretek fejlesztését, gazdagítási képességét. Követelményként szerepel továbbra is az, hogy a műveltség alapjait megszerezzék, képesek legyenek az elsajátított ismereteket összefüggéseikben látni, továbbgondolni. Érjék el a helyi tantervben meghatározott minimális ismeret elsajátítását elégséges szinten. A 11. és 12. osztály feladata az, hogy a műveltség és ismeretek elsajátított alapjairól indulva képesek legyenek a közép -, vagy - a diák választása szerint - emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelni. Rendelkezzenek olyan szintű ismeretekkel, általános műveltséggel, szakmai érdeklődéssel és kommunikációs készséggel, hogy a siker esélyével fogadhassák az élet kihívásait. A magasabb osztályba lépés feltétele itt is a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek legalább az elégséges szintű elsajátítása.

78

Az érettségi vizsgát követően kezdődik szakközépiskolai képzésünk második szakasza: a szakmai képzés időszaka. Ez a fejezet ráépül arra a szakmai alapozó, érdeklődésfelkeltő munkára, amely megelőzte az érettségit. A szakmai képzésre vonatkozó részletes szabályainkat Pedagógiai Programunk külön fejezete a Szakmai Program tartalmazza.

3.2.

Kifutó évfolyamok helyi tanterve és szakmai programja

A 9-10. Évfolyam egységes óraterve

Tantárgyak

NAT Szakmai műveltségalapozás terület magyar nyelv, irodalom, Magyar nyelv és könyvtárhaszkommunikáció irodalom nálat, mozgóképkultúra és média-ismeret Élő idegen élő idegen nyelv nyelv Matematika matematika történelem, Történelem társadalmi állampolgári és gazdasági ism. Fizika fizika Kémia kémia anyagismeret Biológia biológia és egészségtan Földrajz földünk és környezetünk Ének-zene-tánc ének-zene-tánc Számítástechni- számítástechni- alk.számítástech ka ka -nika Testnevelés testnevelés és sport technika, Technika háztartástan, gazdasági ism. Rajz vizuális kultúra szakrajz Osztályfőnöki emberismeret, óra pályaorientáció Összesen

9. évfolyam

10. évfolyam

3

3

3

3

3

3

3

3

2 2 1

2 2 1

2

2

1 2

1 2

2

2

1

1

2 1

2 1

28

28

Fakultatív órák és tantárgyak

79

Megjegyzés

csoportbontás

csoportbontás

Testnevelés Szakmai orientáció Összesen

szakmai ismeret

Kötelező és fakultatív órák összesen Csoportbontásból származó többletóra Összes óra

1 4

1 4

5

5

18%

33 5 38

33 5 38

18%

Szakmai program A szakmai orientációs tantárgyhoz az NSZI által kidolgozott programot használta fel az iskola. A 10. évfolyamot befejezve a tanulók átlépnek a szakképzési évfolyamba, vagy más iskola (gimnázium, szakközép) 11. évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. Azok a tanulók akik az iskola szakképzési évfolyamán tanulnak tovább a következő OKJ szerinti szakmákban szerezhetnek szakképesítést. A felsorolt szakképesítések megszerzésére nappali képzés keretében csak akkor van lehetőség, ha a közoktatási törvényben meghatározott csoportlétszámot (8-12 fő) eléri a jelentkező tanulók száma. A 16. életévüket betöltött tanulók iskolarendszeren kívüli képzés keretében (tanfolyamok) is szerezhetnek szakképesítést azokban a szakmákban, melyre munkaerő piaci igény van. A többször módosított az I/2006. (II.17.) OM rendelet alapján OKJ szerinti képzések 2007. szeptember 01-től* illetve 2008. szeptember 01-től Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

OKJ szám 33 582 01 0000 00 00 33 543 01 0000 00 00 33 582 03 1000 00 00 31 341 01 0010 31 02 31 582 09 0010 31 02 31 521 09 1000 00 00 31 521 10 0000 00 00 31 522 01 0000 00 00 31 521 11 0000 00 00 31 525 03 1000 00 00 31 582 15 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03 33 811 02 1000 00 00 31 812 01 0000 00 00 33 811 03 1000 00 00 54 481 02 0010 5404 31 521 24 1000 00 00

Szakma megnevezése Ács-állványozó Bútorasztalos Burkoló Élelmiszer- és vegyiárú-eladó* Gázfogyasztóberendezés-és csőhálózat-szerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Elektromosgép- és készülékszerelő Hegesztő Karosszérialakatos Kőműves Női szabó Pincér Panziós, falusi vendéglátó Szakács Szoftverfejlesztő Szerkezetlakatos

Az iskola 1998. szeptember 1-től a NAT-ra épített Helyi tanterv és szakmai program szerint kezdte el az oktatást. Az 1998-as kormányváltás után más elképzelések 80

érvényesültek az oktatásban. Így a még befejezetlen átszervezés után ismét változás következett be az 1999. évi LXVIII. Tv. módosítással. Az alapvető változás, hogy az alapfok nem a 10 évfolyamos általános iskola, hanem a régi 8 osztályos képzés. Erre épül a középfok, mely a szakképzés esetén így négy évfolyamos szakképzési forma. Ezt nevezzük az új típusú szakképzési formának. Ebben a képzési formában a kilencediktizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció, szakmai ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. Tulajdonképpen az alapvető változást a kerettantervek bevezetése okozza (2001.szeptember 1.), mert a NAT-ra épülő helyi tanterveket hozzá kell illeszteni, (a Pedagógiai program átdolgozásával) az eléggé beszabályozott kerettantervi óraszámokhoz.

. A kerettantervek bevezetéséről Célok és feladatok A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvőbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetőséget ad az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé téve sikerélményhez jutásukat. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára továbbra is lehetőséget kell biztosítani - az átvevő iskola pedagógiai programja szerint - átlépésre a gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésre. A 142.sz. Szakképző Iskola a törvény rendelkezései szerint megszűnő Szakmunkások Szakközépiskolájának átszervezésével lehetőséget kíván adni azoknak a tanulóknak az érettségi vizsga megszerzésére, akik olyan szakmát szeretnének elsajátítani, melynek feltétele az érettségi bizonyítvány. Így azok a tanulók akik a tizedik osztály elvégzése után nem a szakképzésbe akarnak bekapcsolódni, a pedagógiai programban meghatározott feltételek teljesítésével átléphetnek a szakközépiskola tizenegyedik évfolyamába. Ugyanebbe az évfolyamba léphetnek azon tanulók is, akik a szakképzési évfolyam befejezése után akarnak érettségi bizonyítványt szerezni. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert. Az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe és az alapműveltségi vizsgára is. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat.

81

Kerettantervek a szakiskolák számára Tantárgyi rendszer és óraszámok „A” változat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés Szakmai előkészítés/alapozás Osztályfőnöki Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

Évi óraszámok évfolyamonként 9 10 111 111 74 74 111 111 111 111 37 37 148 74-148 37 37 37 37 74 74 74 222 296-370 37 37 1073 1073 37 37 1110 1110

Szakképzési évfolyamok Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg.

Évi óraszámok évfolyamonként 9 10 111 111 74 74 111 111 111 111 37 37 74 74 74 74 37 37 74 37 37 37 37 74 74 185 259 37 37 1073 1073 37 37 1110 1110

Szakképzési évfolyamok Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebből az első szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított időkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg.

„B” változat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai előkészítés/alapozás Osztályfőnöki Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján

82

A szakiskolai kerettanterv szerkezete Közismereti tantárgyak A szakiskolák 9-12. évfolyamára két óratervi változat készült. Az „A” változat alapvetően azokat a funkcionális készségeket, képességeket kívánja fejleszteni, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A „B” változat a megalapozott ismeretekkel és tanulási képességekkel belépő, jobban terhelhető tanulók műveltségének továbbfejlesztésére készült. A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte -, alapműveltségi vizsgára való felkészítés is folyik. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozó oktatás A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerhetik a négy szakterület - a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár - tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit. A szakiskolában a 10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A 9-10 évfolyam heti óraterve „A” változat Tantárgy

Heti óraszám 9 3 2 3* 3 2* 4 1 1 2 2 6

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv* Matematika Informatika* Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai előkészítés Szakmai előkészítés/alapozás Osztályfőnöki

1

83

10 3 2 3* 3 2* 2-4 1 1 2

8-10 1

Összesen: Csoportbontásból származó többletóra Összóraszám: Fakultatív órakeret

30 5 35 45 %

28-32 5 33-37 45 %

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az alapműveltségi vizsgára való felkészítésre használja fel az iskola. „B” változat Tantárgy

Heti óraszámok 9 3 2 3* 3 2* 2 2 1 2 1 1 2 5 1 30 5 35 45 %

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv * Matematika Informatika * Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai előkészítés/alapozás Osztályfőnöki Összesen: Csoportbontásból származó többletóra Összóraszám: Fakultatív órakeret **

10 3 2 3* 3 2* 2 2 1 2 1 1 2 7 1 30 5 35 45 %

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az alapműveltségi vizsgára való felkészítésre használja fel az iskola.

A törvényi változások miatt 2003. szeptember 1-től a szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán heti 2.5 órával csökkenteni kell az óraszámot. Ennek megfelelően felmenő rendszerben a következőképpen változtak a heti óraszámok. Szakiskola 9-10. évfolyam heti óraszáma „B” változat Tantárgy

Heti óraszámok 9 3 2 3* 3 2* 1

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv * Matematika Informatika * Fizika

84

10 3 2 3* 3 2* 1

Biológia, egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene-tánc Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szakmai előkészítés/alapozás Osztályfőnöki Összesen: Csoportbontásból származó többletóra Összóraszám: Fakultatív órakeret **

1 1 2 1 0.5 2 5 1 27.5 5 32.5 45 %

1 1 2 1 0.5 2 7 1 27.5 5 32.5 45 %

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az érettségire való felkészítésre használja fel az iskola.

Szakképzési évfolyamok A szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. Az Országos Képzési Jegyzékben „a”-val jelölt szakképesítések a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre, az „a*”-gal jelölt szakképesítések pedig a tizedik évfolyamra épülő szakképesítések. A szakképzési évfolyamokon a tanulók számára szakmai oktatás mellett továbbra is biztosít 222 órás időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai képzést kiegészítő közismereti képzésre. Ez magában foglalja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, az informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is. A szakképzési évfolyamokon folytatott közismereti oktatáshoz nem készül kerettanterv. Az egyes tantárgyak oktatására fordított időkeretet, a tantárgyak tartalmát és követelményeit a tanulók aktuális igényeinek és az adott szakképesítések sajátosságainak megfelelően az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni.

A szakmai tárgyak részletes programjai és óraszámai A programban azon szakmák központi (NSZI) által készített OKJ szakmák / és helyileg kidolgozott programok találhatók, melyek oktatására a szükséges személyi, illetve tárgyi feltételekkel rendelkezik az iskola.

Szakma neve Ács-állványozó Bútorasztalos

OKJ szakmaszám 33 582 01 0000 00 00 33 543 01 0000 00 00 85

Felvételi követelmény 10. évf. 10. évf.

Képzési idő 2 év 2 év

Burkoló Élelmiszer- és vegyiárú-eladó Gázfogyasztóberendez és-és csőhálózatszerelő Gépi forgácsoló Géplakatos Elektromosgép- és készülékszerelő Hegesztő Karosszérialakatos Kőműves Női szabó Pincér Szakács Szoftverfejlesztő Szerkezetlakatos

10.évf.

2 év

8.évf.

2 év

8.évf.

2 év

31 521 09 1000 00 00 31 521 10 0000 00 00 31 522 01 0000 00 000

8.évf. 8. évf. 8.évf.

2 év 2 év 2 év

31 521 11 0000 00 00 31 525 03 1000 00 00 31 582 15 1000 00 00 33 542 05 0010 33 03 33 811 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 54 481 02 0010 5404 31 521 24 1000 00 00

8.évf. 8. évf. 8. évf. 10. évf. 10. évf. 10. évf. érettségi 8.évf.

2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 3 év

33 582 03 1000 00 00 31 341 01 0010 31 02 31 582 09 0010 31 02

Kerettanterv a szakközépiskolák számára Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő 86

állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A szakközépiskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során kialakul az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődik az igény a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtésére. Sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási-tanulási folyamat során kialakul a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Fejlődik fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk. A tanulókban kifejlődik a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, kialakul a tevékenységeikkel kapcsolatos felelősségérzet. Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását. A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. A kerettantervek alapján megvalósuló pedagógiai folyamat köti össze a tanulók teljesítményében, tükröződő általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és felvételi követelményekben, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott igényeket. A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák az szakképzésben, illetve a felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi 87

munkába állást és a munkában való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

A szakközépiskola éves óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének – zene * Rajz és vizuális kultúra * Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó okt. Szabadon tervezhető Összesen:

Évi óraszámok évfolyamonként 10 11 148 148 74 74 37 111 111 111 111 37 37 37 37 74 74

9 148 74 111 111 37 37 74

12 128 96 96 96 32 32 64

259**

259**

74***

64***

185

185

296

256

74 1110

74 1110

111 1110

96 960

* A tantárgyak óraszámai e rendelet 11.§ (6) bekezdésének megjelelően az évfolyamok között a helyi tantervben átcsoportosíthatók. ** Az egyes tantárgyak óraszámait e rendelet 10.§ (8) bekezdésének megfelelően az iskola helyi tanterve határozza meg, oly módon, hogy fizika, kémia, biológia és földrajz oktatására a kilencedik évfolyamon tantárgyanként legkevesebb 111 órát kell fordítani. *** A szakközépiskola helyi tantervében e rendelet 10.§ (9) bekezdésének megfelelően meghatározza az öt tantárgy közül azt, amelyet a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon kötelezően tovább oktat, s amelyből így minden tanuló számára biztosítja az érettségire való felkészítést. Az órakeretet ennek megfelelően használja fel. 15.2.3. A szakközépiskola heti óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika

Heti óraszámok évfolyamonként 10 11 4 4 2 2 1 3* 3* 3 3

9 4 2 3* 3

88

12 4 3 3* 3

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó okt. Összesen: Csoportbontásból származó óra Összóraszám: Fakultatív órakeret

1

1

1 2 2 2 2 1 2* 5

1 2 2 2 1 2 2* 5

30 5 35 45 %

30 5 35 45 %

1 1 2

1 1 2

5**

5**

informatika szakma.csop. 8 30 3 33 60 %

Informatika szakma.csop. 8 30 3 33 60 %

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az érettségire való felkészítésre használja fel az iskola.

A törvényi változások miatt 2003. szeptember 1-től a szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán heti 2.5 órával csökkenteni kell az óraszámot. Ennek megfelelően felmenő rendszerben a következőképpen változtak a heti óraszámok Szakközépiskola 9-12. évfolyam heti óraszáma

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv* Matematika Ének-zene-tánc Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika* Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó okt. Szabadon tervezhető Összesen: Csoportbontásból származó óra Összóraszám:

Heti óraszámok évfolyamonként 10 11 4 4 2 2 1 3* 3* 3 3 1 1 1 1 2 2 2 2 5** 1 1 *** informatika 5 szakma.csop. 8 0.5 2 27.5 30 6 6 33.5 36

9 4 2 3* 3 1 1 2 2 2 1 1 *** 5 0.5 27.5 6 33.5

89

12 4 3 3* 3 1 1 2

5** Informatika szakma.csop. 8 2 30 6 36

Fakultatív órakeret

45 %

45 %

60 %

60 %

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az érettségire való felkészítésre használja fel az iskola. *** Az informatika tantárgy heti óraszámát a szakközépiskola profiljának megfelelően határozza meg az iskola, a szakmacsoportos alapozó oktatás és a szabadon tervezhető órák terhére A felnőttoktatás keretében működő szakközépiskola heti óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó okt. Összesen: Csoportbontásból származó óra Összóraszám: Fakultatív órakeret

Heti óraszámok évfolyamonként 10 11 4 4 2 2 1 3* 3* 3 3 1 1 1 1 2 2 2 2 5** 1 2 2* informatika 5 szakma.csop. 8 30 30 5 3 35 33 45% 60%

9 4 2 3* 3 1 1 2 2 2 2 1 2* 5 30 5 35 45%

12 4 3 3* 3 1 1 2 5**

Informatika szakma.csop. 8 30 3 33 60%

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az érettségire való felkészítésre használja fel az iskola. A törvényi változások miatt 2003. szeptember 1-től a szakiskola és a szakközépiskola 9. évfolyamán heti 2.5 órával csökkenteni kell az óraszámot. Ennek megfelelően felmenő rendszerben a következőképpen változtak a heti óraszámok. A felnőttoktatás (ifjúsági tagozat) keretében működő szakközépiskola heti óraterve Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Heti óraszámok évfolyamonként 10 11 4 4

9 4

90

12 4

Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó okt. Szabadon tervezhető Összesen: Csoportbontásból származó óra Összóraszám: Fakultatív órakeret

2

2

3* 3 1

3* 3 1

1 2 2 2 1 1 *** 5

1 2 2 2 1 1 *** 5

0.5 27.5 6 33.5 45%

0.5 27.5 6 33.5 45%

2 1 3* 3

3 3* 3

1 1 2

1 1 2

5**

5**

informatika szakma.csop. 8 2 30 6 36 60%

Informatika szakma.csop. 8 2 30 6 36 60%

* Csoportbontásban tanított tantárgyak A csoportbontás a fakultatív órakeret terhére történik. ** A csoportbontásra fel nem használt fakultatív órakeret különbözetét a mindennapos testedzés biztosítására és az érettségire való felkészítésre használja fel az iskola. *** Az informatika tantárgy heti óraszámát a szakközépiskola profiljának megfelelően határozza meg az iskola, a szakmacsoportos alapozó oktatás és a szabadon tervezhető órák terhére. Az érettségi vizsga részei és tantárgyai 100/1997.(VI. 13.) Kormány rendelet E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése alapján szervezett gimnáziumi és a szakközépiskolai (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola) érettségi vizsgák előkészítésére, megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsgára történő jelentkezésre, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, az érettségi vizsgával összefüggő ügyviteli tevékenységre (a továbbiakban e rendelet: vizsgaszabályzat). Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatantárgyakból áll. A vizsgázó – függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készül fel – dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) – vizsgatantárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat (szabadon választott vizsgatantárgyak). Azokból a tantárgyakból, amelyekből a vizsgázó a szabályzatban foglaltak alapján érettségi vizsgát tehet, a vizsgatantárgy választásának joga nem korlátozott. A vizsgatantárgy 91

választásának jogával a vizsgaidőszak rendjéhez, ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz igazodva lehet élni. A kötelező vizsgatantárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni: a) magyar nyelv és irodalom, b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek, c) történelem, d) matematika, e) idegen nyelv , a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével. A tanulók közép és emeltszintű érettségi vizsgára a következő vizsgatantárgyakból választhatnak: biológia, földrajz, kémia, informatika. Amennyiben az iskola olyan központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyra, tantervi modulra kíván érettségi vizsgára történő felkészítést biztosítani, amelynek a kerettantervben előírt óraszáma a tantárgy oktatásának teljes tanulmányi ideje alatt nem éri el a százharmincnyolc (138) órát, helyi tantervében a felkészítés idejét középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább ennyi órára, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat (276) órára ki kell egészítenie. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánk tanulóinak fizikai állapotát évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén – az országosan egységes próbákkal mérjük fel. Az általános fizikai teherbíróképesség mérése során – az egészség-szempontjából – feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének eredménye nem lehet eszköz a tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában. Részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre! A mérésre és értékelésre szolgáló próbák I. Az aerob állóképesség mérésére: * A Cooper-teszt * A Cooper úszás * A 2000 m-es síkfutás Az egyéni aerob teljesítőképességet, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák, végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig – a készség szintjéig való – gyakorlati folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni.

92

II. Az erő, erő-állóképességének mérése: * 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) * 2. Hasonfekvésből törzsemelés. (A hátizom erő-állóképességének mérésére) * 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére) * 4. Fekvőtámaszban karhajlítás. (A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére) Törekedni kell arra, hogy a próba elvégzésének időpontjáig fizikailag-pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel tanulóinkat, hogy ne szorongjanak, és ne „szenvedjenek” futás – kocogás közben. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. Az iskola egészségnevelési programja Az eredményes oktatás, nevelés egyik alapvető feltétele, hogy azt egészséges pedagógusok nyújtsák egészséges diákok számára, biztonságos és kellemes munkakörnyezetben. A pedagógusok és a tanulók egészségi állapota, az iskolai higiénés és munkavédelmi körülmények hatása meghatározó az oktatási-tanulási képességre, azaz az oktatók és a tanulók munkavégző képességére. A munkavégzés és a munkakörnyezet hatása az egészségre Iskolánkban elméleti és gyakorlati képzés folyik, ahol a tanár, oktató és a diák egyaránt ki van téve speciális egészségkárosító hatásoknak. Ezek:    

fizikai hatások (zaj, fény, por, elektromágneses sugárzás különböző formái) különböző vegyi anyagok, amelyek az egészséget akkutan vagy hosszú távon veszélyeztethetik az optimálisnál nagyobb fiziológiai megterhelések kisebb-nagyobb sérüléssel járó balesetek

Az egészségtelen életmód szerepe a betegségek kialakulásában Ezek a betegségek sokféle okra vezethetők vissza, léteznek kialakulásuk hátterében egyéni örökletes hajlamok is. Azonban a sok kimutatott és igazolt oki tényezőt elsősorban a helytelen, egészségtelen életmódban kellett megtalálnunk. A helytelen életmód elemei:    

helytelen, egészségtelen táplálkozás, túl sok állati zsír, erősen sós és fűszeres ételek fogyasztása feleslegesen nagy mennyiségben mértéktelen alkoholfogyasztás dohányzás túlzott gyógyszerfogyasztás, drogfogyasztás 93

  

kevés mozgás hajszolt, stresszhatásokkal teli körülmények lakókörnyezetben, a munkahelyen a környező levegő és víz szennyezettsége

a

családban,

a

Preventív egészségügyi tevékenység az iskolában Az előzőekben felvázoltak alapján egyértelmű, hogy meg kell tanítani a fiatalt – de a középkorút és az idősebbet is -, hogy egészségének alakulása, életének minősége életmódjában rejlik. Egészen fiatal korban meg kell tanítani arra, hogy az egészség óriási érték az ember és a társadalom számára, amelyet mindenkinek védeni, őrizni kell. Az egészségügyi szolgálat, a megelőző egészségügyi tevékenység képviselői az iskolában:   

az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos, iskolai védőnő fogorvos, fogászati asszisztens

Működésüknek legfőbb célja a tanulók egészségének megőrzése, az egészségromlás, a betegségek kialakulásának megelőzése. Az iskolaorvos gyógyító-megelőző feladatai a tanulók egészségi állapotának szűrése, nyomon követése, ezen belül az iskolaorvos:       

iskoláskorúaknál kétévenként elvégzi a belgyógyászati fizikális alapvizsgálatokat, szükség esetén kiegészítő vizsgálatokra küld szakorvosi rendelőintézetbe vagy kórházba, baleset, rosszullét esetén orvosi elsősegélyt nyújt, majd a beteget háziorvosához vagy házi gyermekorvosához, illetve szükség szerint más intézménybe irányítja, megállapítja a veszélyeztetettek kategóriáját (testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók, krónikus betegek) és gondozási nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat, a testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosságot megállapító bizottság elé utalja a kiemelten veszélyeztetett tanulókat, a krónikus betegek gondozásba vételével egy időben felveszi a kapcsolatot a tanulók osztályfőnökével és szüleivel, az iskolai védőnővel, a tanulók háziorvosával, illetve házi gyermekorvosával, rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrző vizsgálatban részesíti a gondozásba vett tanulókat.

Alkalmassági vizsgálatok:  

pályaalkalmassági vizsgálatokat végez az Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet Ifjúsági Egészségvédelmi Intézetének irányelvei alapján, elkészíti a tanulók testnevelési órán való részvételének alkalmasságát,

94



elvégzi a sorköteles tanulók katonai alkalmasságának előzetes elbírálásához szükséges vizsgálatokat.

Az ismertetett gyógyító-megelőző feladatokat az iskolaorvos az iskolavédőnővel szorosan együttműködve látja el. Az iskolavédőnő a gyógyító-megelőző munkája során önállóan végzi az alábbiakat:  Alap-szűrővizsgálatok - a testi fejlődés paraméterei (súly, hossz,) - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás), - BCG oltási heg ellenőrzése (tüdőtuberkulózis elleni védőoltás), - mozgásszervi rendellenességek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások), - golyvaszűrés, - vérnyomásmérés.  

A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése Elsősegélynyújtás

Az iskolaorvos és iskolavédőnő egészségnevelési munkájában kiemelt figyelmet kapnak az alábbi területek:      

az egészséges életmódra nevelés, betegápolás, elsősegélynyújtás, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, családtervezés, fogamzásgátlás szülői szerep, részvétel az iskola egészségnevelési programjának elkészítéséhez és végrehajtásához (előadások tartása osztályfőnöki órákon), egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal.

Az iskolafogászati ellátás a fogorvosi rendelőben történik. A fogorvos feladatai:     

munkaterv szerint évente két alkalommal elvégzi a tanulók csoportos vizsgálatát és kezelését, a további kezelésre szorulókat visszarendeli illetve szakellátásra irányítja, rendszeres kapcsolatot tart az iskolával, részt vesz szakterületét jellemző témakörökben az iskolai egészségnevelésben, szervezi és irányítja a fogászati megelőző programot.

A fogászati asszisztens feladatai:  

segíti a fogorvost gyógyító-megelőző, szervező- és egészségnevelő munkájában, elvégzi az adminisztrációt, elvégzi a rendeléssel, megelőzőssel, kezeléssel kapcsolatos asszisztensi feladatokat,

95



önálló feladatként – a fogorvos irányításával és felügyeletével – az alábbi tevékenységeket végzi: -

kapcsolatot tart szülőkkel, pedagógusokkal és az iskolaegészségügyi szolgálat munkatársaival, részt vesz csoportos szűrések, kezelések, megelőző foglalkozások szervezésében, egyéni és csoportos egészségnevelő tevékenységet folytat osztályfőnöki órákon, szájhigiénés megelőző tevékenységet végez az iskolában.

Az osztályfőnökök, a tanárok és oktatók egészségnevelési feladatai:    

  

részt vesz osztálya illetve az iskola egészségnevelési programjában, kapcsolatot tart az iskolai egészségnevelési programjában résztvevőkkel, osztályfőnöki órák keretében foglalkozik az egészséges táplálkozással és az élelmiszer biztonsággal, órai keretek között saját szakterületét is felhasználva, hozzárendeli az egészséget óvó, megelőző ismereteket, valamint a mindennapi élet tapasztalatain keresztül hívja fel a tanulók figyelmét az egészséges életmód fontosságára, különös figyelmet fordít a káros szenvedélyek (dohányzás, drogfogyasztás, stb.) elleni küzdelemre, az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában nélkülözhetetlen az iskola és a szülők együttműködése, hogy a szülők is erősítsék gyermekükben az egészség megtartásának fontosságát. ellenőrzi az iskolai környezet (tantermek, gyakorlati tanműhelyek, tornacsarnok, konyha és egyéb kiszolgálóhelyiségek) tisztaságát, a munkahelyi körülmények rendezettségét. Az esetleges hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz az iskola igazgatójának,

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A tanulók osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakulóban iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg. 96

Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelés célja nem csupán az, hogy a környezetszennyezés és a környezeti ártalmak veszélyeit láthatóvá tegye, hanem örömöt és csodálatot kell ébresztenie a környezet még mindig létező szépsége és sokszínűsége iránt. Fontos, hogy a környezetvédelmet a tanulóink számára oktassuk, és mindezt úgy tegyük, hogy amikor szembetalálják magukat a természettel és a természetvédelemmel, akkor a természet felfedezése és megértése örömet okozzon nekik. A tanulók környezet iránti érdeklődését nagyban meghatározza a szülők, tanárok, barátok és játszótársak, valamint a médiák által mutatott példakép és befolyás. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolánk szakképző és szakközépiskola. Az épület komplexum Fehérgyarmat város közepén található. Itt mindig van néhány teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben 



Tanórán, tanműhelyekben hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Az egyszerű víz és levegővizsgálati módszerekről a MC tanteremben tájékoztatjuk tanulóinkat. Külön kiemelve ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.

Tanórán kívüli programok     

Évente két alkalommal az iskola teljes területét, valamint az iskolát körülvető útszakaszokat és közterületeket hulladék mentesítjük A gyakorlati oktatásban dolgozó tanulóink segítségével rendszeres szépítési, ápolási munkát végzünk a Tivadari ifjúsági táborban. Aktívan részt veszünk a Város által meghirdetett környezet szépítési akciókban. A DÖK által szervezett sportnapot természeti környezetben tartjuk. Az év végi kirándulások szervezésénél elsődleges szempont, hogy eltöltése természeti környezetben történjen.

Erőforrások

97

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés 









Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátíthatják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés 

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. 98



Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a társintézmények, a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok meglátogatása. A szaktanárok, a kirándulás szervezők egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes intézményekkel.

Anyagi erőforrások 







Költségvetés. Az iskola az éves közoktatásai normatívából tanulónként ötszáz forintot biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek az összegnek a felét – rászorultsági alapon – belépőkre és a városon belüli utazási költségekre lehet fordítani. Az összeg másik feléből a környezeti nevelési munkához szükséges eszközöket lehet vásárolni, valamint olyan felújításokat végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. A pénzösszeg felhasználásáról minden évben a nevelőtestület és a környezeti nevelési munkacsoport dönt. Az iskolai diákönkormányzat a lehetőségeihez mérten járul hozzá a környezeti nevelési program megvalósításához. Az összeg felhasználásáról a DÖK munkáját segítő tanár javaslatát figyelembe véve a diákönkormányzat dönt. Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból, tanműhelyi termékértékesítésből van saját bevétele, melynek összege változó. Az ebből környezeti nevelési célokra fordítható összeg mértéke szintén változó, melyről az intézmény vezetés dönt. Pályázat. A pályázatok megjelenésének figyelése minden tanár és oktató feladata. A pályázat megírása egy kijelölt team feladata. Sikeres pályázat esetén az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

Kapcsolatrendszer, kommunikáció Az iskolán belüli kapcsolatrendszer, kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot már tervezni is csak csapatmunkában lehet. A kitűzött célok elérésének pedig záloga, hogy az iskola valamennyi tanára, oktatója, nem pedagógus dolgozója, diákja tisztában legyen vele és hajlandó legyen aktívan közreműködni. Sőt, legyen büszke az elért eredményekre. A szülőket is csak megfelelő kommunikációval lehet bevonni, érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésében. tudatosítani kell, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása iskolai közügy, minden ott élő közös ügye. Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer és kommunikáció alapvető eszköze az iskolák nyitottá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének. Kifelé (és befelé is) tudatosítani kell, hogy egy iskola környezeti nevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy, a szűkebb vagy tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelőmunkájában, s felhasználója (vagy elszenvedője) a nevelés eredményének. 15.2.9. Részletes tanterv a szakközépiskola számára (4.számú melléklet)

99

Szakiskolai Fejlesztési Program és Kerettanterv a szakiskola 9-10. évfolyama számára A szakiskolai kerettanterveket meghatározó jogszabályi feltételek A szakiskola 9. évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. Kt.27§. (2). A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42.§ 46.§. 66-67.§) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán. Kt. 27.§.(6). Ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. Kt.27.§ (15). A kerettanterv ajánlást tartalmaz a szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira. Kt. 8/A. §.(1) b). A tanuló – tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte – a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát tehet. Kt. 9.§ (3). A szakiskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában alapműveltségi vizsga szervezhető. Az alapműveltségi vizsgát központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján kell megszervezni. Kt. 9.§ (7). Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakmai vizsga letételére, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. Kt. 9. (8). A közoktatási törvényben szabályozott szakiskolai pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. Szakképzési Törvény 11. §. (3). a). A szakiskolai kerettanterv célrendszere A 9-10. évfolyamos szakiskolai kerettanterv célja az oktatás hatékonyságának javítása, a lemorzsolódás csökkentése, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére és – egye ágazatokban – a tanulószerződés keretében folyó szakképzésre is. Tekintettel arra, 100

hogy a szakiskolába lépők motivációja, felkészültsége, képezhetősége nagyon különböző, a kerettantervnek egyaránt lehetővé kell tennie a leszakadó tanulók motiválását, felzárkóztatását, alapkészségeinek fejlesztését, illetve az érettségit adó iskolába átlépni kívánó tanulók igényes fejlesztését is. A kerettanterv ennek megfelelően rugalmas feltételeket kíván teremteni a különböző felkészültségű tanulók fejlesztésére. A kilencedik és tizedik évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja a közoktatási intézményekben az általános műveltség megszilárdítása. Kt.8.§.(4) a). Ez a feladat a szakiskolában magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését is. A pedagógiai célok négy területre bonthatók: - a személyiség fejlesztése - az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása - a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése - az élethosszig tartó tanulás megalapozása A fent használt fogalmak, mint pl. a hiánypótlás vagy a személyiség fejlesztése arra utalnak, hogy a szakiskolai tanulókkal kapcsolatban negatív feltételezések is elterjedtek. Egy, a közelmúltban lezárt kutatás keretében kérdőíves felmérés és kerekasztalbeszélgetések alapján elemezték a szakiskolai kilenc-tizedikes oktatás átalakulását. A megkérdezett pedagógusok a kilencedikes tanulók felének felkészültségét olyannak ítéli, amellyel a kilencedik év tanulmányait nem lehet elkezdeni. (Mártonfi György: egy felmérés és két tanulmányút tapasztalati Szakképzési szemle, 2004.4.sz.288-317. old. Az Oktatási Minisztérium honlapján elérhető PISA 2003-diagramm szerint a szakiskolások 56.5%-a egyes és egyes alatti szinten, 30.5% kettes szinten teljesített. A középiskola sikeres elvégzéséhez szükséges 3-4-es szintet a tanulók alig 13%-a, az adott évfolyamra vetítve, kb. 4000 fő teljesítette. A kerettanterv készítői a szakiskolai tapasztalatok és az idézett információk fegyelembe vételével a hangsúlyt a felzárkóztatásra, az alapvető képességek fejlesztésére helyezik. Ugyanakkor figyelembe veszik a szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos programmal szemben a társadalmi8 környezet által megfogalmazott, a jogszabályokban megerősített követelményeket is. A szakiskola tanulója a közoktatási törvény rendelkezései szerint tanulmányit mási szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán is folytathatja, Kt.27.§ (15) s a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tizedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – tanulhat tovább a szakközépiskolában. Kt.27.§.(6). A kilencedik-tizedik évfolyamos szakiskolai programnak ezért a felzárkóztatás, hiánypótlás, szakmatanulásra való felkészítés mellett biztosítania kell az átlépést más középiskolába és a szakközépiskolai tanulmányokba beszámítható ismereteket is. A személyiség fejlesztését, az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása, a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása nem választható el egymástól. A program középpontjában a személyiség fejlesztése és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése áll. Az ismeretátadó általános iskolában elszenvedett kudarcok következtében a szakiskolába lépő tanulók személyisége gyakran sérül. Jellemző tünet

101

az önbizalom hiánya, a visszahúzódás, az iskola értékeinek elvetése, vagy az ellenkező irányú megnyilvánulások, viselkedészavarok, agresszív magatartás. A személyiség fejlesztésének meghatározó eszköze olyan pedagógiai tér megteremtése, amely a tanuló tevékenységére épít és lehetőséget teremt a sikerre. A tevékenységre építő pedagógiai fogalomrendszere a NAT 2003-ban jelenik meg, amelyben a korábbi követelmény-kategóriákat a „fejlesztési feladatok” váltják fel. A jelenlegi szakiskolai gyakorlatban a tanuló, aki korábban az általános iskolában gyakran akkor is továbbléphetett, ha elégtelen teljesítményt nyújtott, új követelményekkel találkozik, és nem tud megfelelni ezeknek a követelményeknek. Az iskola értékel és büntet. A Szakiskolai Fejlesztési Program kerettanterv-koncepciója abban tér el a korábbi gyakorlattól, hogy nem a szakiskolai követelmények teljesülését méri, hanem arra törekszik, hogy a belépő tanuló igényeinek és lehetőségeinek megfelelő fejlesztő programot kínáljon. Alapvetően módosul a pedagógiai cél: korábban a követelmények teljesítése, most a nyitott fejlesztési környezet megteremtése és a tanuló motiválása, aktivizálása, bekapcsolása a tevékenységbe. A szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák körébe a személyiséghez kapcsolódó kompetenciák,(motiváció, önértékelés, felelősség stb.) a csoportban végzett munkához szükséges szociális kompetenciák, (kommunikációs, együttműködési és konfliktuskezelő kompetenciák) a tanuláshoz és a munkavégzéshez szükséges problémamegoldó képesség, tanulásra való képesség, rendszerező képesség, az életvezetéshez szükséges kompetenciák, interkulturális kompetenciák és az informatikai eszközök használatához szükséges kompetenciák sorolhatók. A tanulás és a munkavégzés feltétele ezen kívül az alapvető írás-olvasási, matematikai alapkompetenciák köre, a különböző ismeretterületekhez (pl.: természettudományokhoz) kapcsolódó kompetenciák köre és a szakmai kompetenciák. A szakmatanulás elkezdésének feltétele a megalapozott pályaválasztási döntés. A pályaválasztást segíti a szakmatanulásra való felkészítésben a szakmai alapozó képzés, amennyiben lehetőséget teremt a kiválasztott szakterület(ek) megismerésére, a szakmacsoportra jellemző munkahelyi körülmények, eszközök, feladatok megismerésére, a különböző szakmák követelményeinek összehasonlítására, a saját képességek, lehetőségek felmérésére és reális önkép és életpályamodell kialakítására. A szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák között kiemelt jelentéséggel bír a szakmai kompetenciák elsajátítása azokban a szakképző rendszerekben, amelyekben a tanulószerződés intézménye széle körben elterjedt. A munkaadók ugyanis elsősorban azokkal a fiatalokkal kötnek tanulószerződést, akik ismerik a kiválasztott szakma munkahelyi feladatait, egyszerűbb technológiáit, akikről feltételezhető, hogy hatékonyan tudnak beilleszkedni az értéktermelő tevékenységbe. Különösen fontos a szakmai kompetenciák megerősítése a hátrányos helyzetű és kisebbséghez tartozó fiatalok szakmatanulásra felkészítésében és tanulószerződéshez segítésében. A kilenc-tizedikes szakiskolai program a személyiség fejlesztése é a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák erősítése mellett tovább folytatja az általános művelést. Ez egyaránt feltétele a versenyképes szakképesítések elsajátításának és az élethosszig tartó képzésben való részvételben. Az általános műveltség megszilárdítását szolgáló képzés folytatása feltétele az iskolaváltásnak – átlépés más középiskolába vagy szakképző intézménybe – vagy az érettségi megszerzésének is.

102

A program szerkezete A kerettanterv elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvény 8/A.§(1) bekezdésében olvasható formai és tartalmi előírásokat és a Nemzeti alaptantervben foglaltakat. Az általános műveltséget megalapozó oktatás a NAT műveltségterületeire irányul. A műveltségterületek és a tantárgyak megnevezésekor a tanulók iskolaváltás iránti igényét, illetve az érettségit adó programokba való továbblépés igényét figyelembe véve a jelenlegi középiskolai tantárgyak és az érettségi tantárgyak megnevezését használja. (Matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalomismeret, természetismeret és környezeti nevelés, élő idegen nyelv, informatika, testnevelés) A pályaorientáció a kilencedik évfolyamon folyik. Az iskola helyi programjában a tizedik évfolyamon is folytathat pályaorientációt. A 9-10. osztályban javasolt kerettanterv a pályaorientációt az életpálya-építés előkészítő szakaszaként értelmezi. A program célja, hogy elősegítse és tudatosabbá tegye a diákok szakmaválasztását. A javasolt tananyag modulárisan építkezik. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezőket: az önismereti elemeket, a pályainformációkat, azaz szakmaismereti elemeket és a 10. évfolyamban – javasoltan a szakmai alapozás során – a munkaerő-piaci információkat. Az önismeret mélyítésére olyan lélektani alapozású pedagógiai, módszertani eszközöket kínál, amelyek egyúttal a szakmatanuláshoz szükséges kompetenciákat is fejlesztik. A pályaismeretek bővítésére, összevetésére és összeilletésére választható módszereket kínál („B” modulban). Az előkészítő szakasz végére kialakul egy személyes portfolió, amelyet minden tanuló egyénileg készít el. A portfolió az egész szakiskolai képzés folyamán dokumentálja, követi az egyén iskolai életének rávetülő jelentősebb hatásait. Tartalmazza: az egyén érdeklődési irányainak, képesség-struktúrájának alakulását, munkamódjának változását, a szakmaválasztás időszakában jelzi a tanulónak az adott kompetenciák fejlettségének szintjét, amellyel majd belép a szakképzési időszakba. Mivel a pályaorientációs modulok lehetőséget nyújtanak projektek megvalósítására is, a portfolió tartalmazza az egyén projektekben való részvételéről szóló visszajelzéseket is, az önmaga által adott és a társaktól, tanároktól kapott értékeléseket. A szakiskolák 9. évfolyamán folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamán folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az országos képzési jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés kiválasztásához. Az oktatás célja a szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek közvetítése, a jellemző technológiák, anyagok bemutatása, tapasztalatok szerzése és olyan szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek hatékonyan segítik sikeres helytállásukat a szakképző évfolyamon és lehetővé teszik, hogy tanulószerződést kössenek.

103

A közoktatási törvény 8/A.§(1) bekezdésében önálló kategóriaként szerepel a szakmai előkészítő oktatás. A szakiskolai kerettanterv a szakmai előkészítő oktatást nem önálló programelemként valósítja meg, hanem az egész kilenc-tizedik évfolyamos program szervező elveként érvényesíti. Ha a szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamos kerettanterv és program elsődleges célja az, hogy fejlessze a tanulóknak a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciáit, akkor a teljes program szakmatanulásra felkészítő programként értelmezhető. A helyi tantervek kialakítása során arra kell törekedni, hogy - elsősorban a kilencedik évfolyamon - a gyakorlati képzés során a tanulók több szakmaterülettel ismerkedjenek meg. A szakiskolai kerettanterv háromszintű. A kerettanterv bevezetője megfogalmazza a kerettanterv általános célját, felvázolja a tantárgyak rendszerét, ajánlást fogalmaz meg a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira. A tantárgyak és műveltségterületek tantervei ajánlást tesznek a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tevékenységekre, a fejlesztési feladatokra, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, a várható eredményekre. A tantárgyak és műveltségterületek tanterveit feladatbank(projektbank) egészíti ki. Ez a tanterv harmadik szintje. A szakiskolák a feladatbank (projektbank) projektkínálatára építve alakítják ki a tanulók fejlesztését szolgáló tevékenységrendszerüket. Saját projekteket és fejleszthetnek. A tevékenységalapú oktatás megvalósítása különösen fontos a kilencedik évfolyamon szereplő gyakorlati oktatás és a 10. évfolyamon folyó szakmai alapozás során. A kerettanterv javaslata szerint a feladatbankban szereplő komplex feladatokra (projektek) épül a gyakorlati képzés és a szakmai alapozás, s ehhez illeszthetők egyes természetismereti és matematikai témakörök is. A projektalapú oktatás kiterjesztése az általános műveltséget megalapozó képzés területén is indokolt. A tanterv szerkezetének jellemzői A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében célszerű egy szemléletében, tartalmában és módszereiben hangsúlyosan a tanítás-tanulós folyamatára koncentráló, alapvetően a képességek fejlesztését célzó, gyakorlat-közeli alternatív tanterv megfogalmazása. A tanterv moduláris szerkezetű. - A modulok a műveltségterület és szakmacsoportok kiemelt tartalmi területeit integráltan kezelik. - Az integráció jellemző a 9-10. évfolyamok gyakorlati oktatás és szakmai alapozás moduljaira is az elmélet és gyakorlat feldolgozási módjaiban. - A modulok középpontjában a tevékenység által fejleszthető kompetenciák állnak, feltételezve, hogy a tanulás aktív folyamat. - A tevékenység, problémamegoldás segíti a megértés folyamatát, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségeit, kognitív és tanulási képességeit. 104

- A tantervi modulok kiindulópontja mindenkor a tanuló közvetlen tapasztalata, előzetes ismeretei. - A tantervi modulok elsődlegesen nem az ismeretközvetítést, hanem a képességfejlesztést, célozzák, a feldolgozásukat célzó tevékenységek a diákokat aktivizálják, cselekedtetik és gondolkodtatják. Ennek megfelelően kiemelt szerep jut a kooperatív technikáknak, a terepmunkának, a projektnek, a kutatómunkának, a drámapedagógiai módszereknek. A modulok lehetőséget biztosítanak hosszmetszeti és keresztmetszeti egyedi tantervek megszerkesztésére. A témákat, tartalmakat nem tekintjük kötelező tananyagnak, torzsanyagnak vagy kiegészítő anyagnak. A kerettantervnek azt a szerepet szánjuk,hogy segítségek nyújtson az iskola pedagógiai programjának, helyi tantervének kialakításában. Az általános műveltséget megalapozó oktatás, a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás időarányai A szakiskola kilenc-tizedik évfolyamain a kötelező tanórai foglalkozás időkerete napi 5,5 óra, heti 27,5 óra. A kötelező és szabadon választott órák összege egy tanítási héten a közoktatásról szóló törvény 52.§-ában meghatározott időkeretet a hetediktizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy tanítási órával haladhatja meg. 243/2003(XII.17) Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 7.§1.c). A kerettanterv a kötelező tanórai foglalkozások heti 27,5 órájára fogalmaz meg ajánlásokat. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szakiskolák a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást folytassanak. Kt.27.§(2). A szakiskolai kerettanterv nem szabályozza teljes részletességgel a műveltségterületekre és a gyakorlati oktatásra/szakmai alapozásra fordítható/rendelkezésre álló időkeretet és az időarányokat. Ennek az indoka a következő: a szakiskola kilenc-tizedik évfolyamokkal szemben a társadalmi környezet elvárásai és a jogszabályok differenciált célokat fogalmaznak meg, mint pl. a tanulók felzárkóztatása, fejlesztése, az alapműveltségi vizsgára felkészítés lehetősége, az átlépés más középiskolába és a továbblépés érettségit adó iskolába. Ezeknek a követelményeknek a szakiskola csak akkor tud eleget tenni, ha nemcsak a kötelező oktatás időkeretén túli szabadon választható idő áll a rendelkezésére. Ezért a kerettanterv javaslata, hogy a szakiskola a kötelező oktatás heti 27,5 órás keretéből heti 4 óra felhasználását a helyi programban határozza meg. A kötelező tanórai foglalkozások és a szabadon választott tanítási órák keretében rendelkezésre álló időkeret a helyi tanterv kialakításakor felhasználható a kerettantervekben szereplő tantárgyak időkeretének bővítésére, a tanulók egyéni felzárkóztatására, az egyéni érdeklődést kielégítő tantárgyi programokra, projektekre, a nyelvtanulás időkeretének bővítésére, művészeti tárgyak oktatására, illetve az alapműveltségi vizsga helyi követelményeinek átadására, vizsgára felkészítésre.

105

A kerettanterv alkalmazása Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Az iskola a kerettantervtől eltérhet – tantárgyakat összevonhat, műveltségi területeket alakíthat ki, az egyes tantárgyak tananyagának átadására szánt időkereteket a tantárgyak és évfolyamok között átcsoportosíthatja, az egyes tantárgyak tananyagának átadását korábbi vagy későbbi időpontra helyezheti – azzal a megkötéssel, hogy az oktatás időkerete nem csökkenhet. A helyi tantervnek az iskolában folyó tanulmányok befejezéséig biztosítania kell a nevelés és oktatás kötelező és közös követelményeinek teljesítését. Kt.8./A§(3). A szakiskola kilenc-tizedik évfolyamos program óraterve (óra/hét) (javaslat) Tantárgyak Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Természetismeret és környezeti nevelés Élő idegen nyelv (német) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó képzés (elmélet és gyakorlat) Helyi programban meghatározott Összesen Szabadon választható, nem kötelező órakeret

9. évf. 2 2 2 2 2 2 2.5 1 2 6 4 27,5 4

10.évf. 2 2 2 2 2 2 2.5 1 8 4 27,5 4

A szakiskola kilenc-tizedik évfolyamos program iskolánknak készült óraterve (óra/hét) Tantárgyak Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Biológia Földrajz Fizika Kémia Német Informatika Testnevelés Ének-zene-tánc

9.évf. 2 2

2 1 1 1 1 2 2+2 2 1 106

10.évf. 2 2 2 1 1 1 1 2 2+2 2 1

Rajz Osztályfőnöki Szakmai alapozó képzés(elmélet és gyakorlat) Gyakorlati oktatás Összesen Csoportbontásból származó órák

1 1 6+6 25 8

1 1 6+6 25 8

Feltételek Személyi feltételek, létszámigény A létszámigény meghatározásánál a pedagógiai program óraszámadataiból kell kiindulni. Az erről szóló kimutatást két változatban készítettük el: az egyik az ideális beiskolázási feltételeket veszi alapul, a 9-10. évfolyamokon 7 osztály indítható. A másik változat azzal számol, hogy figyelembe véve a nyolcadik évfolyamot végzett tanulók létszámának csökkenését, csak hat osztály indítható be. A felzárkóztató oktatás bevezetésével 2006. szeptember 1.növekedik a 9-10. évfolyamon indítható osztályok száma, annak megfelelően, hogy hány tanuló él ezzel a lehetőséggel. Az órakeret meghatározása a közoktatási törvény előírásait veszi alapul. Az óratervi órák a helyi tantervben meghatározott óraszámokat, csoportbontásokat és fakultatív tárgyakat veszi alapul. Ez kitölti a közoktatási törvényben meghatározott kötelező órakeretet, és a fakultatív órakeret egy részét. A fakultatív órakeret további részét – összhangban a pedagógiai program korábbi fejezeteivel – tanórán kívüli foglalkozásokra kívánjuk igénybe venni. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében, különös tekintettel az esélyegyelőség és a képesség szerinti differenciálás alapelvére, a fakultatív órakeret megnövelése látszik szükségesnek. Különben nem valósulnak meg a lemaradók felzárkóztatásának, iskolában tartásának feltételei. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nagy száma, valamint az eltérő viselkedési normákból fakadó problémák kezelése miatt szükséges, hogy maradjon időkeret speciális programok indítására. Ennélfogva az iskola a fakultatív órakeretet (45 %), teljes mértékben fel kívánja használni. A változások követelmények: új tanárok, más feladatok A változások következményeképp………fő új pedagógus foglalkoztatása válik szükségessé. Mint a kimutatások is tükrözik, megnövekszik a közismereti órák száma és aránya. Ez önmagában foglalkoztatási gondot azért nem jelent, mivel több szakmai tanár a következő években a 9-10. évfolyam egyes tantárgyainak oktatásában – esetenként átképzéssel, továbbképzéssel – bekapcsolható. A pedagógiai program megvalósításával kapcsolatos továbbképzések Fontos, hogy a pedagógusok rendelkezzenek a jogszabályban előírt végzettséggel. Ennek érdekében a szakoktatóknak felsőfokú pedagógus, lehetőleg műszaki oktatói végzettséget kell szereznie. A fenti képzésekre az iskola az elkövetkezendő időkben továbbra is fokozatosan iskolázza be a dolgozóit. 107

A technológiai fejlődés gyors üteme megköveteli, hogy a szakmai elméleti tanárok közül tanévenként legalább két fő tanfolyam jellegű továbbképzésen vegyen részt. A magyar nyelv, az idegen nyelv helyi tanterve, továbbá az új szakmai programokban megjelenő alkalmazott számítástechnikai ismeretek feltételezik a magyartanárok, az idegen nyelvtanárok és a szakelméleti pedagógusok, gyakorlati oktatók számítógépkezelői, szoftverüzemeltetői szakismeretét. Ezzel kapcsolatban biztosítani kell, hogy az iskola legalább 60 órás belső tanfolyamot indíthasson minden tanévben saját számítástechnika szakos tanárai vezetésével saját dolgozói számára. Ezzel kapcsolatban a megbízások rovatán jelentkezik a tanfolyamot tartók óradíjával számított költség a felsőfokú számítástechnikai végzettséget adó külső tanfolyamon részt venni kívánókat az iskola a tanfolyamdíj 80 %-val támogatja. Az elméleti pedagógus állományból egy tanévben legalább 15 főnek biztosítani kell, hogy egy napos helyi vagy regionális szintű továbbképzésen részt tudjon venni. Az iskolának ezzel kapcsolatban a helyettesítéssel járó kiadásokat vállalnia kell. A fenti továbbképzéseket, továbbtanulási szándékokat – mivel az a Pedagógiai program megvalósulásának fontos garanciája – az iskolának támogatnia kell. A dolgozónak az ezzel kapcsolatos összes költségét az intézmény költségvetésében biztosítani kell. Ezek a következők:  tandíj, térítési díj,  szállásköltség,  útiköltség. Ugyancsak az iskola költségvetésében kell biztosítani a tanulmányi szabadsággal, a konzultációs és vizsganapokkal kapcsolatban felmerülő helyettesítési költségeket. Ugyanakkor tanulmányi szerződéssel kell garanciát biztosítani arra az esetre, ha a dolgozó tanulmányait nem vagy nem megfelelő eredménnyel végzi. A pedagógiai program megvalósításával nem kapcsolatos továbbtanulást az intézmény nem támogatja. A gyakorlati oktatással kapcsolatos fejlesztésekre az iskola fel tudja használni a szakképzési hozzájárulásként átvett pénzeszközöket. Az elméleti oktatás és a tanítás infrastruktúrájával kapcsolatos fejlesztésekre a fenntartónak is biztosítania kell fedezetet, hogy a pedagógiai program megvalósítása zavartalan legyen. Az intézmény számára ösztönző lehet, ha a dologi kiadásoknál megmaradó pénzmaradványt az iskola a következő évben fejlesztésre fordíthatja. További forrásként az iskola felhasználhatja saját többletbevételeinek azt a hányadát, amelyeket személyi juttatásokra nem fordít. A kis értékű eszközbeszerzésekre a költségvetési lehetőségek függvényében kell folyamatosan sort keríteni. Gazdálkodási folyamatok Hosszú távon stabil bevételi forrást jelent a felügyeleti szervezettől kapott támogatás. Ebben nehézséget jelentett korábban, hogy a fenntartó által képviselt feladatfinanszírozás nem a – változásokból logikusan következő – szükségletekhez, 108

hanem az előző évi tényadatokon alapult. A pedagógiai program azonban megteremti a tényleges feladatfinanszírozás lehetőségét, ahol is világosan meghatározott az iskola alapfeladata, meghatározott, hogy ezt hány órában, milyen eszközökkel és milyen infrastruktúrával lássa el. Meghatározott, hogy milyen célokra tudja az iskola saját bevételeit fordítani. Jól elhatárolható, melyek azok a feladatok, amelyeket – többletszolgáltatás lévén – a fenntartó nem finanszíroz. Másrészt az iskolát is köti a Pedagógiai program, a költségvetési tárgyalásokra készített munkaanyag csak olyan számításokat, tételeket, szükségleteket tartalmazhat, ami abból megindokolható. A feladatfinanszírozás mellett azonban fontos, hogy a kiegészítő normatívák az intézmény költségvetésében is a létszámnak megfelelően és az adott feladatban jelenjenek meg. Ez a fenntartó oldaláról is gesztus értékű lehet, hiszen ezzel juttathatja kifejezésre, hogy a tömegsport, az informatikai fejlesztés, a diák önkormányzati tevékenység vagy az iskolaszék, szülői munkaközösségek hatékony működése nemcsak a kormány, hanem a helyi önkormányzat számára is fontos. Viszonylag stabil forrást jelentenek a szakképzési hozzájárulás címén átvett pénzeszközök, ami kb. évi…………………….Ft-os nagyságrendű tételt jelentenek. Ennek felhasználása azonban meglehetősen kötött. Ugyancsak komoly bevételi forrás a tanműhelyben a tanulók által készített termékek értékesítése. Csekélyebb mértékű, de évenként rendszeresen jelentkező bevétel az iskola aulájának bérbeadása. Lényegesen bizonytalanabb, és viszonylag jelentős tételt jelentenek a termek bérbeadásából, tanfolyamok szervezéséből, bérmunka vállalásából pályázatokból származó bevételek. Ezek nagy része az intézmény többletfeladatainak finanszírozására szolgál. Belső érdekeltségi rendszer A többletbevételek érdekében kifejtett többletmunka elismerése és a többletbevételek előállításának ösztönzése érdekében az Önkormányzat költségvetési rendeletével összhangban az intézmény a többletbevételek 10 %-át a Közalkalmazotti Szabályzatában meghatározott érdekeltségi rendszer alapján a dolgozók jutalmazására fordítja. A pedagógiai program létrehozásának és karbantartásának költségei A pedagógiai program létrehozásánál felmerült tevékenységek:   



helyzetelemzés készítése (4 fő), a pedagógiai program elkészítése (3 fő vezetésével, 9 fő szervező munkájával)……….db önállóan kidolgozott helyi tanterv elkészítése, a tantervek számítógépes feldolgozása, gépelési többletfeladatok (kb. 500 A 4-es oldal, 1 fő adminisztrátor bevonásával).

A pedagógiai program azonban nem tekinthető teljességgel lezárt, végleges dokumentumnak. A bevezetés nyomán szerzett tapasztalatok is igényelhetik a többszöri felülvizsgálatot. Mivel folyamatosan végzendő munkáról van szó, a rendszer teljes kiépüléséig, ezt a munkát órakedvezménnyel vagy a munkaközösség-vezetői pótléknak megfelelő összeggel kellene honorálni. 109

A pedagógiai program megvalósítása érdekében az intézményt gondos arculattervezéssel kell körülvenni. Az ezzel kapcsolatos fő feladatok:  az iskola ismertségének növelése,  hatékony tájékoztatás az intézmény pedagógiai programjáról, képzési kínálatáról, munkájáról és elért eredményeiről,  az iskola sajátos arculatának felmutatása,  hagyományteremtő akciók, rendezvények szervezése,  sajátos jelképek kialakítása. Kapcsolatok ápolása a helyi televízió képviselőivel, rendszeres tájékoztatás az iskola eredményeiről, az intézmény életének érdekességeiről.

5. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 5.1.

HELYZETELEMZÉS

1. Az intézményre vonatkozó legfontosabb adatok Kollégiumunk a Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium tagintézménye, önkormányzati fenntartású fiú és leány középiskolai kollégium, amely 11 éves kortól 22 éves korig fogad diákokat. - Engedélyezett férőhelyek száma : 150 - A tanulócsoportok száma jelenleg : 3 A tanulócsoportok száma a szükségleteknek megfelelően változhat. 2. Személyi feltételek A kollégiumot igazgatóhelyettesi beosztásban a kollégiumvezető irányítja. A tanulói létszámhoz engedélyezett nevelői álláshelyek száma 6. A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, valamennyien felsőfokú képesítéssel rendelkeznek. A nevelőmunkához szükséges személyi feltételek biztosítottak. A nevelőtestület tagjai több éve dolgoznak a kollégiumban, kellő tapasztalattal és szakmai felkészültséggel rendelkeznek a speciális kollégiumi feladatok ellátásában.

110

A kollégiumi nevelők év közben csoportvezetői, főügyeleti és éjszakai ügyeleti szolgálatot is ellátnak. Mindannyian gyermekszeretők, nagy az empátiakészségük, képességük, munkájukat hittel és optimizmussal végzik.

kapcsolatteremtő

A kollégiumi nevelők élnek a posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel. 3. Tárgyi-dologi feltételek Épületünk A kollégium 1974-ben épült. A háromszintes épület földszintjén van a kollégiumvezetői és az élelmezési iroda, a konyha a hozzá tartozó előkészítő helyiségekkel, öltözővel, élelmiszerraktárral együtt. Itt található az ebédlő, az ágyneműraktár, a betegszoba, a mosókonyha, valamint egy dohányzó. Az épület előtere társalgóként szolgál, ahol film- illetve video vetítéseket lehet lebonyolítani. Az emeleti szinteken 15-15 hálószoba található, melyeket eredetileg hat ágyasra terveztek. A tanuló létszám csökkenése, illetve a fiúk és lányok egy épületben történő elhelyezése miatt a fiúk szintjén három hálószobát átalakítottunk. Konditerem, video terem, és egy kistanuló került kialakításra. A lányok szintjén egy hálószobában konditermet rendeztünk be. Az első emeleten van a könyvtár, a másodikon a számítógépterem. Mindkét szinten a folyosók végén találhatók a vizes blokkok. Mindkét emeleten található nevelői szoba, amely egyben az éjszakai ügyeleti szoba is. A folyosókat beépített szekrények szegélyezik. A hálószobák berendezési tárgyait többnyire emeletes vaságyak képezik, melyek eredeti berendezési tárgyak, tehát több mint harminc éve használatban vannak, a hozzájuk tartozó szivacsbetétekkel együtt. A plédek, ágyneműk cseréje is csak korlátozott mértékben valósult meg az évek során. Már a tervezés időszakában alapvetően elhibázott volt az a lépés, hogy a szakköri, diákköri tevékenység színhelyét nem teremtették meg. Ezért kényszerűen pl. mosókonyhából átalakított helyiségben helyeztük el a tévét, illetve ilyen helyen végezzük a tanulók felzárkóztatását, a kisgimnazisták kikérdezését vagy a korrepetálásokat. Az ebédlő elsődleges funkcióját, az étkeztetést az önkiszolgáló rendszer jóvoltából el tudja látni. Ám olyan helyiséggel nem rendelkezik az intézmény, amely lehetővé tenné összközösségi rendezvények lebonyolítását. Az ebédlő szükségmegoldásként alkalmas erre a célra. Az ebédlő felszerelési, berendezési tárgyai megfelelő mennyiségben és minőségben pillanatnyilag rendelkezésre állnak. A gázüzemre történt átálláskor a konyha részleges korszerűsítése is megtörtént a főzőüstök, sütőberendezések tekintetében, ám az idők folyamán ezek is elhasználódtak. A konyhai edényzet, az eszközök cseréjére folyamatosan szükség lenne a HACCP előírásainak megfelelően. Az épület általános állaga az 1997. nyarán végzett tetőszigetelés után már-már elfogadhatónak mondható, ám a több mint harminc éves használat után a víz- és szennyvízrendszer korszerűsítése szükségessé vált. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány támogatásával az egyik oldali vizesblokk teljes egészében felújításra került. Pillanatnyilag legégetőbb probléma a nyílászárók állapota. A tönkrement, 111

elkorhadt faszerkezetek nemcsak hőszigetelési feladatuknak nem felelnek meg, hanem statikailag is olyan rossz állapotban vannak, hogy már balesetveszélyesek, cseréjük elkezdődött, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt már két éve nem tudtuk folytatni. Az épületben található betegszoba, a hőközpont, raktárhelyiségek az épületen kívüli raktárral együtt az igényeket kielégítik. Az épület infrastruktúrájának további része – mint a telefonvonallal, fax-szal történő ellátottság, a könyvtárban használt számítógép – szintén elfogadható. Az épülethez sportpálya nem tartozik, a kollégium mindössze egy lábteniszpályával rendelkezik. Így tanulóink sportolási lehetőségeit a gimnázium pályáján illetve a gimnázium és a szakközépiskola tornatermében tudjuk csak biztosítani. Az épületek környezete kulturált, rendezett. 4. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek A kollégium épületei, szűkebb és tágabb környezete, berendezési tárgyai és azok állapota, a rend, a tisztaság stb. önmagukban is hatnak az itt élő emberekre, tehát nevelő hatásuk van. Fejlesztheti a tanulók esztétikai érzékétét, használatuk a létrehozott értékek megbecsülésére, takarékosságra, rendszeretetre, toleranciára nevel. A tárgyi feltételek és a nevelési folyamat ilyen irányú összefüggéseit az előző fejezetben említettük. E helyütt a nevelési munkát közvetlenül segítő tárgyi feltételekről szólunk. A.) A tanulmányi munkát, intellektuális nevelést segítő feltételek: a.) Intézményünk saját könyvtárral rendelkezik, ahol tanulóink megtalálják a kötelező irodalmat, tanulmányainkhoz kapcsolódó kiegészítő szakirodalmat. A könyvtárban két számítógép található, az egyik a könyvtár nyilvántartási feladatait látja el. b.) A számítástechnikai képzést segíti számítógéptermünk is, melynek kialakítása pályázaton elnyert pénzeszközökből történt. c.) Oktatási segédanyagok vizuális bemutatására videomagnókkal, projektorral rendelkezünk, de vannak audio magnóink is. B.) A nevelőmunkát segítő, a szabadidő hasznos eltöltését segítő egyéb tárgyi feltételek: a.) Tanulóink egészséges életmódra nevelése érdekében is igyekszünk biztosítani a megfelelő tárgyi feltételeket. A jól felszerelt kondicionáló termek berendezési tárgyai mellett számos sportág eszközeivel rendelkezünk. Gyerekeinknek a labdarúgás, kézi-, kosár-, röplabda, asztalitenisz, sakk, tollaslabda, lábtenisz stb. sportágak űzésére van lehetőség. b.) A biliárdasztal használatával, a kártyaklubban a kártyajátékok megtanulásával nemcsak a szórakozási lehetőséget biztosítjuk tanulóink számára, de bizonyos értelemben a felnőttkori társasági életre is felkészítjük őket. 5.) Anyagi feltételek Az intézmény bevételi forrásait az alábbiak képezik: A.) Az állami forrásból származó önkormányzati finanszírozás: Ennek alapját a tanulólétszámtól függő normatív állami leosztás képezi.

112

B.) Saját bevételek: Ennek döntő hányadát a kollégista és a menzás tanulók étkezési térítési hozzájárulása képezi, de számottevő tétel a vendégétkezésből származó bevétel is. (Mértékét az önkormányzati határozattal kialakított nyersanyagnorma és a felsőbb jogszabályok határozzák meg.) Az intézményi költségvetés elenyésző hányadát jelentik a hulladék- és selejtértékesítésből származó bevételek. Évente változó mértékű az intézmény szállóvendég-fogadásból származó nettó bevétel, amelyet fenntartási és működési célokra forgatunk vissza. 6.) A mikro- és makro környezeti feltételek A kollégium (a társiskolákkal együtt) része a városnak, a térségnek és az országnak. Azok a jellemzők, amik e három, lépcsőzetesen létező faktornak a meghatározói, összefüggenek – különböző mértékben természetesen – az intézmény létével, az itt folyó munkával. Az intézményi autonómia viszonylagos, és alig tudja megszűrni a mikro- és makro környezeti hatásokat, kivédeni az ezekből származó káros impulzusokat. Tudomásul kell vennünk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg az ország egyik leghátrányosabb térsége. Azoknak az infrastrukturális és műveltségbeli hátrányoknak a hatása, amelyek történelmi léptékben halmozódtak fel, mindenütt, következésképp intézményi szinten is jelentkeznek. A kollégiumnak katasztrofálisan romló erkölcsi viszonyok közepette kellene szilárd értékrenden alapuló erkölcsi tartást kialakítani a tanulókban, de a negatív társadalmi mintákkal szemben egyre nehezebb a harcot megvívni. Szóvá kell tenni, hogy az oktatási-nevelési intézmények jogszabályi környezete sem tudja azt a biztonságot garantálni, amely szükséges lenne a hosszú távú és eredményes munkához. 7.) Az intézmény kapcsolatai 1.) A kapcsolatos iskolákkal: Intézményünkben a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola, a Deák Ferenc Gimnázium és a Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium tanulói nyernek elhelyezést. Az intézmények vezetőivel a személyes kapcsolatot a kollégium vezetője tartja. Emellett az iskolai és kollégiumi osztályfőnökök személyes kapcsolattartása – zökkenőkkel ugyan – folyamatos. Az intézmények kölcsönösen biztosítják egymás számára intézményi dokumentumaikat, ám a bennük fellelhető információ a napi operatív tevékenység megszervezéséhez sokszor kevés. Fontos lenne, ha az iskolák a rendhagyó eseményekről, alkalomszerű rendezvényekről, az esetleges programváltozásokról időben értesítenék a kollégiumot. 2.) A társintézményekkel: Az intézmény immár hagyományosan tart fenn rendszeres kapcsolatot a vásárosnaményi, a nyírbátori valamint a csengeri középiskolai kollégiummal.

113

3.) Hasznos szakmai kitekintést biztosít továbbá az újra megszerveződő továbbképzési rendszer; az újjászerveződött kollégiumi igazgatói munkaközösség és a Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség nyújtotta lehetőségek.

5.2.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az oktatási Minisztérium a kollégium társadalmi szerepe és a nevelési feladatok hatékony ellátása, valamint a szakmai munka összehangolása érdekében a kollégiumi nevelés cél-, követelmény- és tevékenységrendszerét a Kollégiumi alapprogramban fogalmazza meg. Az alapprogram – összhangban a közoktatási törvénnyel – megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza a közoktatási kollégiumok nevelési alapelveit. A kollégiumok az alapprogramra építve készítik el önálló pedagógiai programjaikat. Az alapprogramban megfogalmazottak tág teret engednek az intézmények szakmai önállóságának, hiszen a kollégiumi nevelés általános kereteit határozzák meg. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználhatja – többek között – a pedagógiai, pszichológiai, szociológiai tudományok korszerű kutatási eredményeit. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat. 1. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro-társadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől függetlenül – biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. 2. A kollégiumi nevelés 114

A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: -

az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; az alapvető erkölcsi normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés

A kollégiumi nevelés feladatai: - A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a elfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. -

Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése

A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztás, illetve a választott életpályára való felkészülést. -

A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése

A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperációk, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.

115

A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. -

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés

A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A kollégium kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. -

Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanuló hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 3. A kollégium működése Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – nevelőtanár végzi, aki - rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, - képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, 116

egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt, - megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, - folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, - szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. -

Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport – és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat is. A tanulók napi életének keretei úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működése. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, szülői közösségekkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezetivel, szakmai közösségeivel. 117

A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a különböző jellegű kapcsolattartás formáit és módszereit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. 4. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljából, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: Tanulást segítő foglalkozások -

-

-

a napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik; a differenciált képességfejlesztés – a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelendő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása – szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik; az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez.

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások -

-

a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. – kialakulása).

Szabadidős foglalkozások -

-

a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturális életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése;

118

a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget; - a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti – a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő – diákkörök fejlődését. A kollégium pedagógiai programjában meghatározza a tanulók számára kötelező, választandó, illetve választható foglalkozások körét. -

5. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. Azonos végeredmény (pontosabban: a kollégiumból történő távozás előtt mérhető neveltségi szint) mögött jelentékeny különbségek húzódnak meg a fejlődési pályaív tekintetében, mert van tanuló, akinél az elmozdulás a kiindulási szintről kevésbé jelentős, és van tanuló aki óriási utat tett meg, mert ugyan komoly hátrányokkal indult (a családi helyzetből, az általános iskola színvonalából következően), de nyitottnak és fogékonynak mutatkozott a pozitív impulzusokra. Arra kell törekednünk, hogy fejlesszük mérési módszereinket, és a nevelési folyamat szervezésében az egyes szakaszokat a mérési eredmények alapján kell tartalommal megtöltenünk.

5.3. A HETEROGENITÁSBÓL FAKADÓ SAJÁTOS PEDAGÓGIAI GONDOK ÉS ADATOK A TANULÓK KÜLÖNBÖZŐ KÖREIBEN 1. A kisgimnazisták körében: A Deák Ferenc Gimnáziumban folyó nyolc osztályos képzés következtében az ott tanuló diákok kollégiumi elhelyezését is mi oldjuk meg. Ez azt jelenti, hogy már 10 éves kortól fogadunk gyerekeket, és a 10-14 évesek jelenléte olyan pedagógiai gondokat vet fel, amelyek jelentősen eltérnek a 14-18 éves korúakétól. Életkori sajátosságaikból fakad, hogy más bánásmódot igényelnek, mint idősebb társaik, éppen ezért sajátos nevelési módszerek alkalmazására van szükség. A tanulók a családi környezetből kikerülve egy teljesen új számukra ismeretlen közegbe kerülnek, ahol számtalan olyan feladatot kell önállóan megoldaniuk, amelyet eddig vagy egyáltalán nem, vagy szülői segítséggel végeztek. El kell sajátíttatnunk velük a közösségi élet alapvető szabályait, a gyakorlati megvalósítást pedig folyamatosan ellenőriznünk kell. Ebben a korban még nagyobb nehézséget jelent a szülőktől való elszakadás, így fokozottabb hangsúlyt kell kapjon a kollégium szülőpótló szerepe, mint idősebb társaiknál. Lényegesen több egyéni

119

gondoskodást igényelnek, hiszen az „önálló életre” való áttérés rengeteg problémával jár. Fontos, hogy a gyerek érezze, nincs egyedül, mert ha segítségre van szüksége, akkor mindig van valaki a közelben. Viselkedését döntően befolyásolja biztonságérzete. Amíg otthon a gyerek egyedül volt egy szobában, esetleg egy vagy két testvérével, most legalább 5-6 társával kell osztoznia a hálón. Már az elhelyezésnél gondok adódnak. Itt ugyanis egy-egy évfolyam esetenként csak 2-3 tanulóból áll, így homogén hálóközösség nem alakítható ki. Arra mindig figyelünk, hogy lehetőleg az egy hálón belüliek között ne legyen nagy (legfeljebb egy-két évfolyamnyi) az életkori távolság. Ez akár előnyös is lehet, ha az idősebb társ példamutatása pozitív irányban befolyásolja a kisebbeket. Más szempontból viszont sok konfliktus forrása, hiszen a korkülönbségből adódó életmódbeli különbségek (tanulás és szabadidő aránya) a két korosztálynál már jelentősen eltérnek. Nagyon fontos feladat hárul elsősorban az osztályfőnökre, hogy ezek az ütközések minimálisra csökkenjenek és mindenki számára megnyugtatóan záruljanak le. Kiemelt szerepet kap az egymáshoz való alkalmazkodás megtanítása. Ne érezze a kisgyerek, hogy egy közösség alárendelt tagja csak azért, mert fiatalabb társainál. Úgy kell szerveznünk a tevékenységüket, hogy az minél több lehetőséget kínáljon fel a közösségfejlesztő cselekvésre. Az idősebbek pl. segítségükre lehetnek a kisebbeknek környezetük rendben tartásában vagy a tanulásban. Különösen az elsős tanulók többsége nem képes kontrollálni, hogy megfelelő szinten tanulta-e meg a tananyagot. Ezért az elsős kisgimnazistáknak egy évig kikérdezésen kell részt venniük; 2 órai szilenciumi foglalkozás után nevelő irányításával ellenőrzik a felkészülés szintjét, javítják a hibákat, pótolják a hiányosságokat. Jó lenne ezt a formát a második, harmadik osztályosoknál is megtartani, de a nevelői létszám ezt nem teszi lehetővé. Ezért a nagyobbaknál tanulópárok kialakításával segítjük a gyengébbek felkészülését. Sokszor problémát okoz, hogy nem tudnak megfelelő hatékonysággal tanulni, így nekünk kell segítenünk a helyes tanulási mód kiválasztásában. Csoportfoglalkozásokon külön is foglalkozunk ezzel a témával. Ennek a korosztálynak lényegesen több a szabadideje, mint a nagyobbaknak. A többségükből azonban még hiányzik az a képesség, amely lehetővé tenné ennek hasznos eltöltését. Éppen ezért nekünk kell biztosítani és felkínálni a lehetőségeket. Ezt a célt szolgálja például a „Kisgimisek klubja”, ahol életkoruknak megfelelő programok közül választhatnak. Már kollégiumban kerülésüktől kezdve hozzá kell szoktatnunk őket a rendszerességhez és az önállósághoz, ahhoz viszont, hogy ezt megfelelő szintre tudjuk eljuttatni, sokkal gyakoribb ellenőrzésre és visszacsatolásra van szükség, mint a 14-18 éves korosztálynál. 2. A szakképzős tanulók körében: Kollégiumunkban több mint húsz esztendeje foglalkozunk szakmunkástanulókkal; korábban csak gimnazisták és közgazdasági szakközépiskolások alkották a tanulóközösséget. Ebben a tanulói körben lényegesen magasabb a problematikus családi háttér (elvált szülők, munkanélküliség, alkoholizáló életmód stb.), azaz a gyermek nem kaphatta meg azt az indíttatást, amely esélyegyenlőséget biztosított volna számára, és az ingerszegény családi környezet a tanulmányi munkára, az ismeretszerzésre is inkább fékező, mint ösztönző hatást gyakorolt. Esetenként tragikus mélységű családi gondok hálójából 120

kellene kilépnie a tanulónak ahhoz, hogy személyisége harmonikusan fejlődjék, és reménye legyen a normális társadalmi beilleszkedésre. A tanulmányi téren mutatkozó lemaradások ellensúlyozására az első évfolyamnak felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk anyanyelvből és matematikából; a csoportfoglalkozásokon pedig tekintettel vagyunk neveltségi szintjükre, s ehhez igazítjuk a személyiségformáló tevékenységünket. 3. A záróvizsga után helyi szinten továbbtanulók körében: A szakképző iskolában szakmai vizsgát tett és újabb szakma vagy érettségi bizonyítvány szerzése céljából maradó, valamint a közgazdasági szakközépiskolában érettségi vizsgát tett és 5. éves képzésre maradó tanulók pedagógiai kezeléséről és irányításáról kell gondoskodnunk intézményi szinten közel 10 éve. 18. évüket betöltött, szakmai végzettséggel rendelkező, „érett”, felnőtt emberekről van szó, akik a szervezeti kényszer következtében együtt élnek serdülő, a posztpubertás korban levő és érettségi előtt álló gyerekekkel. Nehezen feloldható ellentmondás ez, s csak azért nem jelent – legalábbis az eddigi tapasztalatok tükrében – nagyobb zökkenőt, mert már éveket töltöttek itt, s hozzászoktak a kollégiumunkat jellemző életkörülményekhez, hozzászoktak a közösségi létformához. Ahhoz, hogy életkori sajátosságaikat figyelembe lehessen venni, szükség lenne viszonylagosan szeparált elhelyezési körülményekre, viszont a kollégium épülete eredetileg a 14-18 éves tanulókra formálódtak, ezt a követelményt nem vagy csak igen részlegesen tudjuk érvényesíteni. Esetükben teljesen mellőzzük az értékelési rendszerünkben szereplő kategorizálást; a nagyfokú önállóságot biztosítjuk számukra az idő- és munkarend kialakításában, és a korlátozást csak a 20 óra utáni időszakban érvényesítjük (bár ezt is a többi tanulóénál oldottabban). Egyáltalán: a korlátozás pedagógiája helyett a bizalom pedagógiáját érvényesítjük, és az egyéni beszélgetések módszerét helyezzük előtérbe a csoportos formával szemben. 4. A roma tanulók körében: Kollégiumunkban a korábbi évtizedekben is éltek roma származású tanulók, de jelenlétük nem okozott semmiféle rendkívüli pedagógiai pluszgondot. Belső felmérést nem készítettünk arról, melyik tanuló tartozik ebbe a körbe, melyik nem (legfeljebb gyanítottuk, hogy ki ilyen, ki nem), és sem az elhelyezésben, sem az alkalmazott módszerekben nem kellett tekintettel lennünk másságukra. A romatanulók többsége a legtermészetesebb módon illeszkedett be a közösségbe és tanulótársaik részéről sem volt tapasztalható ellenzés irántuk. Közösségi munkájukat nem érhette kifogás, tanulmányi eredményük azonban mindig az átlag alatt volt. A közelmúlt tapasztalatai közül a legfontosabb, hogy alaposan megnőtt kollégiumunkban a romatanulók létszáma. A becslések szerint ez 10 %-os is lehet ma már többségük a szakképző iskolába felvettek köréből kerül ki, de a másik két iskolából is jönnek hozzánk romatanulók. Beilleszkedésük nem zökkenőmentes, mert szocializációs szintjük hihetetlenül alacsony (korábban ez a küszöb körükben jóval magasabb volt!), tanulmányi téren tapasztalható munkafegyelmük is erősen kifogásolható. Gyakori eset a romatanulók lemorzsolódása. Kollégiumunk alapvető törekvése változatlanul az, hogy elsődlegesen az azonos bánásmód elvét érvényesítse a tanulók körében , függetlenül attól, hogy roma vagy nem roma tanulókról van szó. Nem gondolunk arra, hogy pl. hálóközösségi szinten homogén 121

roma közösségeket alakítsunk ki, és ameddig nem válik különösen indokolttá, foglalkozások szintjén sem látjuk célszerűnek e tanulók számára önálló, elkülönített csoportok kialakítását. Arra törekszünk, hogy a tapintatos egyéni bánásmód, a külön lefolytatott nevelői beszélgetések illetve korrepetálások segítségével járuljunk hozzá a felzárkóztatáshoz, amely ahhoz szükséges, hogy tanulmányi eredményük a továbblépéshez elegendő legyen, szocializáltsági fokuk pedig lehetővé tegye későbbi társadalmi beilleszkedésüket. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy a jelenlegi tendencia folytatódik, a roma tanulók létszámaránya növekszik kollégiumunkban, s ez bizonyos határon túl esetleg szükségessé teszi újabb megoldások keresését a beilleszkedési folyamat eredményesebbé tétele érdekében. 5. A nem magyar állampolgárságú tanulók körében: Kollégiumunk néhány éve már új feladat megoldásával szembesült, ugyanis ukrán és román állampolgárságú tanulók kollégiumba történő felvételét és ellátását kell biztosítanunk. Jogaik és kötelességeik megegyeznek a magyar állampolgárságú tanulókéval. Felvételükhöz szükséges beszerezniük hivatalos tartózkodási engedélyt, valamint magyar állampolgárságú személy befogadó nyilatkozatát, aki jogi felelősséget vállal a gyerekért. E sajátos helyzetből adódóan több probléma vetődik fel: a.) E tanulók lakóhelye az országhatáron túl van, ezért haza- és visszautazásuk, határon való átlépésük időnként nem mentes azoktól a gondoktól, amelyek általában e téren jellemezőek. b.) A szülőkkel való kapcsolattartás csak a kollégiumi ellenőrzőre korlátozódik, illetve felmerülő fegyelmi problémák esetén levél formájában történő tájékoztatásra kerül sor, ami a hosszadalmas postai út miatt nem megfelelő tájékoztatási forma, ezért szüksége lenne rendszeres személyes találkozásra a szülőkkel. A) A problémákból adódó feladatok: Nagyobb figyelmet kell fordítania a kollégiumi nevelőnek ezekre a tanulókra, mert a szülői háttér távolléte és az idegen közeg szükségessé teszi. A gyakoribb személyes beszélgetés nevelőtanár és tanuló között, valamint a csoportfoglalkozások, a kapcsolattartás iskolai osztályfőnökökkel, gyakorlati oktatóval eszközei lehetnek a megfelelő személyiségfejlesztésnek. B) Oda kell figyelni arra, hogy a nem magyar állampolgárságú gyerekek be tudjanak illeszkedni a közösségbe, tanulóink befogadják őket, ne legyenek megkülönböztetettek. Mindezeket a célokat elősegíthetjük a kollégiumi rendezvényekbe való bevonásokkal, pl. készüljenek elsősavatásra, sportrendezvényeken, házibajnokságokon vegyenek részt, stb. C) Hiányzásaik nehezen ellenőrizhetőek, ezért rendkívüli hazautazásaik elbírálása szigorúbban történik (igazgatói engedélyhez kötött), mint a többi tanuló esetében, és okszerűen dokumentáltnak kell lennie.

122

6. A menzások körében: A Deák Ferenc Gimnázium és a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola tanulóinak menzai ellátása kollégiumunkban történik. Létszámuk meghaladja a 200 főt. Tekintettel arra, hogy rendkívül magas az ebédelők létszáma, és bizonyos csúcsidőszakban néha 100 fő fölötti a sorban állók száma, gondot jelent a fegyelem megtartása. Ez – leszámítva a kisgimnazistákat – a kollégiumi nevelőre hárul. Az iskolai tanuló azonban nehezen fogadja el a számára idegen tanártól való függést, s ez esetenként olyan magatartásban nyilvánul meg, amely elfogadhatatlan. A kollégium igényli az iskolától legalább azt a segítsége, hogy a renitens tanulók hatékony fegyelmezésben részesüljenek az iskola részéről, hogy ez visszatartó erő legyen a jövőre nézve.

5.4.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSI- MINŐSÍTÉSI RENDSZERE

Még a miénknél kisebb és homogénebb közösségben is kulcskérdés, hogyan működik a tanulók értékelési rendszere. Bár ritkán adódnak teljesen azonos pedagógiai szituációk, ezért az osztályfőnöki szerepet betöltő nevelőnek rendelkeznie kell intézkedéseiben bizonyos mozgástérrel, ugyanakkor szükséges egy olyan zsinórmérték, amely minden nevelő számára igazodási lehetőséget ad. A tanulók figyelemmel kísérik egymás minősítését, s nem lenne szerencsés, ha azt tapasztalnák, hogy eltérően ítélték meg azonos teljesítményüket illetve azonos hibáik másfajta következményt vonnának maguk után. Intézményünk a megye kollégiumai közül először alakított ki önálló értékelési rendszert, s ez negyedszázada működik, természetesen folyamatosan hozzáalakítva a változó körülményekhez. Alapvető, hogy a nevelőtestület érzékelje az oktatási rendszerben, az iskolai életben bekövetkező változásokat, mert ezek mindi kihatással vannak az értékelés körülményeire, s nincs rosszabb egy megmerevedett rendszernél, amelyen túllépett a mai gyakorlat. Vannak azonban alapelvek, amelyeknek minden változtatás esetén érvényesülniük kell, mert egyébként maga a rendszer veszíti el értelmét. Ezek a következők: - az értékelés a tanuló és a szülő számára meggyőzően fejezze ki a vizsgált szakaszban nyújtott teljesítményt, illetve a tanúsított magatartást - az értékelési rendszer legyen ösztönző jellegű - optimális szakaszra vonatkozzon - biztosítsa a kellő differenciálási lehetőséget - a jobb minősítés több kedvezményt jelentsen a tanulónak, a rosszabb jelentse a kedvezmények arányos elvesztését - a tanulmányi eredmény, a kollégiumi munkában való részvétel és a magatartás képezze a minősítés alapját - az iskolai teljesítményből csak a tanulmányi eredmény játsszon szerepet a minősítésben - a tanulmányi teljesítményt ne abszolút számhoz viszonyítsuk, hanem bizonyos határig a tanuló képességéhez - a tanulót be kell vonni az értékelésbe - az értékelési rendszer időnkénti felülvizsgálata a diákképviseleti testület bevonásával történjék

123

Az értékelés gyakorlatának fontosabb elemei: -

-

-

a tanulót az értékelési szakasz végén az I-II-III-IV. kategória valamelyikébe kell sorolni; az I. jelenti a jó, a IV. a rossz teljesítményt a tanulók értékelésére évi hat alkalommal kerül sor a tanulmányi eredmény minősítése a képességek alapján történik; ez nem elsős tanulók esetében az utolsó két félév átlageredményéből a jobbikhoz való viszonyítást jelenti; az elsős tanulók esetében ez – mivel képességük méréséhez támponttal nem rendelkezünk – az előző évi kollégiumi tanulmányi átlageredmény; de egyetlen viszonyítási alap sem lehet kevesebb 3,3-nél, mert ez az eredmény a gyengébb képességű tanuló számára is elérhető megfelelő szorgalommal a szilenciumi kötelezettség alól az a tanuló nem kaphat felmentést, aki tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti a diákképviseleti testületben végzett munkát kiemelt súllyal kell figyelembe venni a minősítés során az értékelési szakaszban kapott magasabb szintű részminősítés (igazgatói illetve tantestületi dicséret illetve intés) ugyancsak kiemelt súllyal számít be a minősítésbe a viszonyítási alaphoz képest jelentős tanulmányi eredmény javulást a minősítésben méltányolni kell

5.5. A DIÁKKÉPVISELI TESTÜLET PEDAGÓGIAI FOLYAMATBAN

HELYE,

SZEREPE

A

A DT érdekképviseleti funkcióján túl a tantestület és a tanulóifjúság közötti kapcsolattartás eszköze, az ellenkező irányú információ áramlását is biztosítja. Szervezeti felépítése e célok megvalósításának biztosítására hivatott. A kollégium primer közösségei a hálóközösségek, melyek nem-, iskolatípus-, osztály- (tehát életkor) szerint homogének. A hálóközösséget választott vezető, a hálófelelős képviseli, aki biztosítja a kapcsolatot a diákönkormányzat csúcsszervével a Diákképviseleti Testülettel. E testületet az évfolyamok, szintek, épületek közösségei által választott képviselők alkotják. E rendszerben biztosított az arányos képviselet nemek, évfolyamok, iskolatípusok szerint, és biztosított a képviseleti szintek közötti személyes ismeretségen alapuló és a csoportérdekek érvényesítésére lehetőséget biztosító kontaktus. A DT tagjai vezetőjüket, tisztségviselőiket (reszortfelelősök) saját maguk közül választják, szervezeti és működési szabályzatukat maguk alkotják (melyet az össztanulói közösség közgyűlése fogad el), és tevékenységüket önálló munkaterv alapján végzik. A kollégiumi önkormányzat működése tehát maga is egy tulajdonképpeni tanulási folyamat; felkészülés társadalmi szerepekre. Ebben az értelemben tehát a nevelési folyamat részfolyamata, melynek pillanatnyi állapota mindenkor a tanulói összetételtől meghatározott. Nem lehet tehát egyszer létrehozni egy „jól működő” önkormányzatot, s aztán sorsára hagyni, hanem a fele való törődést, fejlesztését a kollégiumi nevelőmunka folyamatosan végzendő feladatának kell tekinteni.

124

5.6. A PEDAGÓGIAI ELVEK EGYEZTETÉSE A SZÜLŐI HÁZ ÉS A KOLLÉGIUM KÖZÖTT

A szülő kötelessége, hogy a) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; b) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályinak elsajátítását.” A törvény által előírt szülői jogok és kötelességek érvényesítésének lehetőségét a kollégium a következő formák segítségével biztosítja: A.) A kollégiumi szülői értekezletek egy tanévben két alakalommal kerülnek sorra, kapcsolódva az iskolai szülői értekezletekhez. Az első szeptemberben, tanévkezdés után, a második februárban, a második félév elején. Az iskolai értekezletek rendjéhez igazodnia kell a kollégiumi értekezletnek, hogy ne jelentsen terhet a szülőknek az utazgatás, mivel nem helyben lakó gyerekekről van szó. Megfigyelhető tendencia, hogy a szülők az első egy-két évben még eljönnek a szülői értekezletekre, a későbbiek során már csak az egyikre vagy arra sem. Ez még akkori is káros jelenség, ha mögötte a bizalmat sejthetjük a szülő részéről. Az első szülői értekezlet szeptemberben összevont, tehát az azonos iskolatípus minden évfolyamának egy időpontban, egy helyen kerül sorra. Ekkor tájékozódhatnak a szülők a kollégium házirendjéről, programjáról, a nevelési célokról, egyéb közérdekű információkhoz juthatnak. Elmondhatják véleményüket, megfogalmazhatják kéréseiket, kérdéseiket, s ezekre érdemi választ kapnak. A második szülői értekezlet iskolatípusonként, évfolyamonként külön történik, melyet a kollégiumi osztályfőnök tart a csoportjába tartozó gyerekek szülői számára. Ezen az értekezleten sor kerülhet közelebbi beszélgetésre a szülők és az osztályfőnök között, és a mindennapi, apró-cseprő problémák megbeszélése is lehetséges. Részletesebb információt kaphat a szülő a gyermekéről magaviseletéről, tanulmányi eredményéről, kollégiumi tevékenységéről, minősítéséről. B) Személyes találkozások, egyéni beszélgetések a kollégiumi osztályfőnökkel, nevelőkkel: Kollégiumunk házirendje lehetőséget ad a szülőknek, hogy a nap bármely időszakában látogathassák gyermeküket reggel 6,30-tól este 21,30-ig. Ezen idő alatt a szülőnek módjában áll, hogy a gyermekével foglalkozó nevelőkkel beszélgethessen. A kollégiumi ellenőrző, mellyel minden kollégistának rendelkeznie kell, tartalmazza a kollégiumi osztályfőnök munkaidő-beosztását is, abból a célból, hogy a szülő tervezhesse a személyes találkozást. Ez a módja a kollégium és szülői ház közötti kapcsolattartásnak igen hatásos és célszerű, bár tapasztalataink szerint a szülők kevésbé élnek vele. C) A kollégiumi ellenőrző: Az utazás, a távolság a gyermek lakóhelye és a kollégium között megkívánja a szülőkkel való kapcsolattartásnak ezt a rendszeres módját. A kollégiumi ellenőrzőből 125

folyamatosan tájékozódhat a szülő gyermeke tanulmányi eredményéről, minősítéséről, tevékenységéről. A kollégiumi ellenőrzőben nyilatkozik a szülő arról, hogy gyermeke vasárnap este vagy hétfőn reggel érkezik-e vissza a kollégiumba. Nyilatkozik arról, hogy gyermeke saját, vagy a kollégium ágyneműjét használja-e. A rendkívüli hazautazások nyilvántartása az ellenőrzőben, és láttamoztatása a szülőkkel azt a célt szolgálja, hogy abban az esetben, ha a gyerek a megszokott pénteki hazautazás helyett betegség vagy más indokkal engedélyt kap hazautazásra, eltávozásának pontos idejéről értesüljön a szülő. Mivel a felelősség, melyet a gyerekekért a kollégiumnak vállalnia kell, igen nagy, ezért rendkívüli hazautazás alkalmával duplán értesítjük a szülőt. A kollégiumi ellenőrzőn kívül még egy egyedi tervezésű értesítőt is küldünk levélben, a gyerek távozásának okát és pontos időpontját feltüntetve. A rendkívüli visszautazás pontos időpontját a szülő köteles aláírásával igazolni. A kollégiumi ellenőrző üzenő része lehetőséget biztosít az egyedi információk cseréjére, és gyorsabb valamint olcsóbb, mint a postai út. D) A szülők tájékoztatása levélben: A pedagógiai folyamatok természetéből következően néha a gyereket ki kell kapcsolnunk a információcseréből, ilyenkor választjuk ezt a megoldást. Többnyire a súlyosabb fegyelemsértések esetén vagyunk kénytelenek ehhez az eszközhöz nyúlni.

5.7.

CÉL- ÉS ESZKÖZRENDSZER

1. Egyéni foglalkozás a tanulóval Az egyéni foglalkozás a tanulóval a nevelés intimszféráját jelenti. A kollégiumi nevelés jellegéből következően a pedagógiai hatások jórészt csoportkeretek, különféle közösségi szintek közvetítésével jutnak el a tanulóhoz, az egyéni foglalkozásra ritkábban adódik lehetőség. A struktúra tökéletlenségéből adódik, hogy egy-egy tanulóra – akár heti, akár havi időkeretben gondolkodunk – csak percekben kifejezhető ideje jut a nevelőnek, illetve úgy jut több, ha az egyik tanuló rovására a másiknak juttat az osztályfőnök (vagy bárki más nevelő) többletidőt. (Könnyű ezt az ellentmondást belátni, ha egymáshoz viszonyítjuk a nevelői szolgálati időt és beosztást, a tanulói időrendet és az egy nevelőre jutó tanulólétszámot.) Ebből adódóan a nevelő érzékenysége, pedagógiai hangoltsága döntő szerepet kap abban, hogy mérlegelje és eldöntse, mikor és mennyi időt fordítson az adott tanulóval való egyéni foglalkozásra. Lelki alkattól függően van tanuló, aki igényli a gyakoribb beszélgetéseket, s e nélkül személyisége nem is fejlődik a kívánt irányban; s van, aki idegenkedik a személyes kapcsolattartásnak a beszélgetésekben megnyilvánuló formájától. A nevelő pszichológiai felkészültsége döntő szerepet kap annak eldöntésében, mikor van közvetlenül őrá szüksége a gondjaira bízott növendéknek. Amikor szülőpótló szerepből beszélünk, akkor főként ennek a pedagógiai formának a tartalommal való megtöltésére gondolunk. Azt, hogy a tanulónak és a nevelőnek van-e közös „hullámhossza”, legjobban az fejezi ki, hogy kerül-e sor, illetve milyen gyakorisággal kerül sor közöttük bensőséges beszélgetésre, tanácskérésre, tanácsadásra, a tanuló lelki kondíciójának javítására. Ez a kontaktus nem csak „hullámhossz” kérdése. Feltétele az a pedagógiai tapintat, amely nélkül működőképes kapcsolat nem jön létre tanár és diák között. Az egyéni beszélgetések során óhatatlanul is olyan információk birtokába jut a nevelő, amelynek nyilvánosságra kerülve lelki defektust okoznak a gyereknek. A tanuló bizalmát viszont 126

csak egyszer lehet eljátszani, mert legközelebb már nem lesz hajlandó megnyílni a tanár előtt. Az egyéni elbeszélgetés módszere nemcsak lehetőség, hanem kétoldalú kényszerhelyzet is. A nevelőnek szükséges megtudnia növendékéről azokat a személyiségjegyeket, amelyeknek az ismerete nélkül hatékony munkát nem tud végezni; a tanulónak pedig időszakosan szüksége van arra, hogy megkapja a felnőtt segítségét abban a szituációban, amikor a nélkül nem tud továbblépni. Ezért a nevelőnek részint előre elhatározottan kell alkalmat keresnie, részint pedig a spontánul teremtődő alkalmakban lévő lehetőségeket kell megragadnia. Különbséget kell tennünk a beszélgetések között abban a tekintetben is, hogy halasztható-e, azaz érdemes várni kedvező alkalomra, vagy halaszthatatlan, mert olyan eseményhez, tapasztalathoz kötődik, amelyet célszerű azonnal megbeszélni és ezzel a módszerrel helyére tenni. Néha a halasztás pótolhatatlan pedagógiai veszteséggel jár. Összefoglalóan azt mondhatjuk: a nevelés olyan eleméről van szó, amelyben leginkább próbára van téve a nevelő pedagógiai érzéke, tapasztalata, improvizatív készsége, humánuma, s a dolog természetéből következően a kezdő nevelő számára a legnagyobb próbatételt jelenti. 2. A szilencium Nehezen kiszámítható, naponta hány óra egyéni tanulásra van szüksége a tanulónak ahhoz, hogy másnap felkészülten jelenhessen meg az iskolában. Függ ez az életkortól, iskolatípustól, egyéni képességtől, órarendi beosztástól és nyilván más egyéb, kevésbé jelentős tényezőktől. Ám az ezekből fakadó különbözőségeket egy olyan rendszer, amelyben több mint 200 tanuló van jelen 3 iskolatípusból, nehezen tudja tolerálni. Ezért kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy a kollégiumban 16-tól 18,35-ig (két tízperces) szünettel) szilenciumi időszak van, azaz: ebben az időben a tanuló köteles tanulmányi kötelezettségének eleget tenni, mással nem foglalkozhat. A tapasztalatok arra utalnak, hogy 2,5 órára szükség van ahhoz, hogy ki-ki a képességei szerinti eredményt el tudja érni. Vannak akik ennek az időnek jelentékeny részét nem tanulásra fordítják, s nehezen motiválhatók az időkülönbözetben értelmes tevékenysége. Vannak viszont, akik számára ez az idő is kevésnek bizonyul. Ők keresik a napirendben azokat a helyeket, ahová további tanulási idő beilleszthető. Ez újabb pedagógiai (és egészségügyi) problémát vet fel, mert ezek a plusz időtartamok a napi 8 órai szellemi munkán túli, további szellemi munkát jelentenek, s könnyen túlterheltséget okozhatnak. Akik 15 évesek elmúltak, tehát legalább 10. osztályosok, engedélyt kaphatnak 21,30-22,30 között a fennmaradásra. (A kisebbeknél szükségesnek tartjuk a teljes éjszakai pihenőidőt ahhoz, hogy másnap frissen vehessenek részt a munkában.) A 16-tól 18,35-ig tartó szilencium (csend) –„rendelet” minden tanulóra érvényes, de a minősítési-értékelési rendszerből fakadóan differenciált módon. Az I. és II. kategóriába tartozó tanulók ezt az időt maguk osztják be, s az általuk megválasztott helyen tanulnak, olvasnak. A III. kategóriás 17-től a IV. kategóriás 16-tól közös helyiségben, nevelői felügyelet mellett teszi ugyanezt. A rendszer nehézkessége kétségtelen, hiszen azt feltételezi, hogy a tanuló 16 órára befogadásra kész állapotban van; nem teszi lehetővé a hangos tanulást, ami különösen az elsős tanulóknál okoz gondot. (Őket az első értékelési szakaszban teljes szilenciumra kötelezzük, azaz közösen tanulnak, mert még nem rendelkezünk személyre szóló ismeretekkel a tekintetben, ki az, aki önállóan is jól be tudja osztani az idejét.) A hangos

127

tanulás ellen azonban küzdenünk kell, mert ennek „magoló” jellege mély bevésést csak egészen kivételes esetekben eredményez. További pedagógiai gond, hogy a közös tanulásra kötelezettek körében a közvetlen tanári vagy tanulótársi segítség a szünetek 10 percére vagy a szilenciumi időn túlra szorul, mert a nagy létszámot befogadó tanulótermekben mindenféle beszélgetés a többi tanuló munkáját zavarja. A rendszer belső ellentmondásai legfeljebb egy olyan elitkollégiumban küszöbölhetőek ki, ahol a tanuló belső illetve otthoni motiváltsága elegendő hajtóerő, mert ott áll mögötte a továbbtanulási szándék, de olyan kollégiumban, mint a miénk, ahol a tanulók többsége esetében más a helyzet, kénytelenek vagyunk a merevebb rendszerhez ragaszkodni, mert e nélkül veszélybe kerülnének azok a célok, amelyek elérését tanulmányi téren kitűztünk. 3. Csoportfoglalkozások A csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, magatartásformák és – módok megbeszélése történik ezeken a foglalkozásokon. A csoportot minden esetben azonos korú tanulók alkotják, így az életkornak megfelelő szinten és mélységben beszélhetjük meg a témákat. Ez a nevelési fórum lehetőséget biztosít a családias őszinte légkör kialakítására, hiszen kevés (5-10) tanuló részvételével zajlik, így mindenkinek lehetősége van arra, hogy elmondja a véleményét, kérdéseket tegyen fel; így alkotó vitát bontakoztathatunk ki. Sokkal oldottabb és közvetlenebb ez a forma, mint az iskolai osztályfőnöki óra, ahol ugyan hasonló témák kerülnek feldolgozásra, de a kis létszámú kollégiumi primer közösség eredményesebb munkát végezhet. Kollégiumunkban a csoportfoglalkozások menetét, rendjét, módszerét az osztályfőnökök határozzák meg. A témafeldolgozások legjellemzőbb formái a következők: - az osztályfőnök elmondja a legfontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban, majd közös beszélgetés során fejtik ki a tanulók a véleményüket; - a tanulók készülnek fel a csoportfoglalkozás anyagából, ők tartják a „vitaindítót”. (A felkészülést könnyíti, hogy a foglalkozási témákkal kapcsolatos szakirodalom a tanulók rendelkezésére áll a könyvtárban.) Ez hatékonyabb forma, mint az előző, mert ilyenkor a tanuló maga jár utána a dolgoknak, nem egy készen kapott témáról mondja el a véleményét. Érdekes megfigyelni, hogy az egyes tanulók mennyire különböző dolgokat tartanak fontosnak az adott témával kapcsolatban. Az előzetes ismeretszerzés birtokában alkotóbb vita bontakozik ki; - vannak olyan foglalkozási témák, amelyeknél szakemberek tartanak előadást, ezt követi a kiscsoportos feldolgozás. Ez a forma főleg egészséges életmódra neveléssel, szexuális felvilágosítással, pályaválasztással, egészséges táplálkozással kapcsolatos témáknál fordul elő; - esetenként videokazettán lévő segédanyagot használunk a foglalkozásokon. Ilyen formában sokkal szemléletesebb a témafeldolgozás. A későbbiek során törekednünk kell arra, hogy a csoportfoglalkozási témákhoz kapcsolódó videofelvételek széles skáláját gyűjtsük össze, mert ezek érdekesebbé, színesebbé teszik a foglalkozást. Tapasztalat, hogy a vizuális élmény sokkal maradandóbb, mint a szóban elmondottak;

128

-

számos olyan téma van, amely szituációs játékok formájában is feldolgozható ( pl. kulturált viselkedéssel, étkezéssel, öltözködéssel, ajándékozással kapcsolatos témák). A különböző élet helyzeteket tanulók játsszák el. Közösen gyűjtjük össze a pozitív és a negatív mozzanatokat és alakítjuk ki a helyes formát.

Minden osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy az egyes csoportfoglalkozási témákat változatosan, érdekesen, sokrétűen, színesen dolgozza fel, hogy ez maradandó élmény, és ne teher legyen a tanulóknak. A foglalkozásokon olyan légkört kell teremtenünk, ahol a csoport tagjai őszintén, nyíltan elmondhatják a véleményüket. Meghatározó legyen a meggyőzés elve, a tanulók nyitottak legyenek a pozitív dolgok iránt. Ne kényszerítsük rá a gyerekre a véleményünket, hanem bizonyítsuk be, hogy melyik a helyes út. Ha jól irányítjuk ezeket a beszélgetéseket a foglalkozások családias jelleget öltenek. Ez viszont csak akkor alakulhat így, ha az osztályfőnök és a csoport tagjai egyenesek, nyíltak, őszinték egymással. A gyerekeket erre meg kell tanítani, mint ahogy arra is meg kell tanítanunk őket, hogy nézzenek szembe a valósággal, vállalják fel a konfliktusokat és a véleményalkotás során minél kevésbé sebezzék meg egymást. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja 3. számú melléklete a 46/2001. (XII. 22.) rendelethez tartalmazza a kollégiumi foglalkozások keretprogram tervét, ennek megfelelően került sor a csoportfoglalkozási témák összeállítására. (Az időkereteket és a foglalkozások témáit a melléklet tartalmazza.) 4. A tanulást segítő foglalkozások A személyi feltételeket bemutató fejezetben már szó esett arról, hogy milyen korlátozottságot jelent a kis létszámú tantestület illetve a szakos ellátottság szűk keresztmetszete. Ez a helyzet leginkább a tanulást segítő foglalkozások rendjének kialakításában játszik hátráltató szerepet. Szembe kell néznünk bizonyos tényekkel, amelyekről nem szívesen beszélünk, de akár bevalljuk, akár nem, meghatározzák munkánk egyik részterületét. Minden kollégiumi nevelőtanár legalább két tanári szakos oklevelet szerzett, és ez feljogosítaná arra, hogy iskolában tanítson, azaz: ugyanolyan végzettséggel rendelkezik, mint az iskolai tanár. A közvélemény, a tanulók és többnyire az iskolai tanárok sem kezelik azonban a kollégiumi nevelőt az iskolai tanárral egyenértékű nevelői személyiségként. A tanár a közvélemény szemében az, aki tanít. A kollégiumi nevelő pedig ritkán tanít. Iskolában órát nem kap (ennek okairól itt felesleges szólni), a kollégiumban pedig korlátozott, egyik-másik szak birtokában elhanyagolható az a szerep, ami az oktatásban hárul rá. A kollégiumi nevelő szaktanári szerepben kivédhetetlen nehézkedési nyomatékot hordoz. Azzal, hogy iskolában nem tanít, kiesik az oktatási gyakorlatból, rosszabbik esetben bele sem jön, mert tanulmányai befejezése után rögtön kollégiumba kerül. Kimarad a szaktanári továbbképzésekből és kellő motiváció hiányában az egyéni képzés sem olyan, mintha az iskolai élet rákényszerítené. A személyi oldal tehát az egyik lényegi meghatározottság a kollégiumi munkának ezen a területén. A másik oldalt az jelenti, hogy az iskola is szervez, azazhogy elsősorban az iskolai szervez saját diákjai számára tanulást segítő foglalkozásokat, s ebben a vonatkozásban a kollégiumnak csak kiegészítő szerep jut. Arról pedig szó sem lehet, hogy a kollégium „versenyezzen a tanulóért” az iskolában. Itt nyilvánvaló, hogy kié a meghatározó 129

szerep. (Nem elhanyagolható az sem, hogy a tanulók egy része korrepetálás vagy továbbtanulásra való felkészülés céljából magántanárhoz fordul, s ha ezt a szülő és gyerek igényli, a kollégiumnak biztosítania kell a lehetőséget, hogy a gyerek ezekre a fizetett alkalmakra eljuthasson.) A személyi feltételek miatti helyzet, valamint az iskolai és magánjellegű, tanulást segítő foglalkozások a kollégium számára szűk mozgásteret jelölnek ki. A mi feladatunk az, hogy a számunkra adott lehetőségeket felhasználjuk. (Nem elhanyagolható szempont: ez a mozgástér is tanévről tanévre változik a tantestület személyi összetételétől, az iskolai feladatoktól, a diákok felkészültségétől függően.) A lehetőségek szerinti feladatvállalás nem fakultatív, hanem törvényben előírt kötelezettség. A KOLLÉGIUMI OKTATÓMUNKA FÓRUMAI A KÖVETKEZŐK: Felzárkóztató foglalkozás A szakközépiskolába és a nyolc osztályos gimnáziumba felvételi vizsga, tehát szűrés után kerülnek be a tanulók, és a gimnázium normálkorú elsős tanulói is az iskola szerepköréből következően a jobbak közül kerülnek ki, ezért számukra ilyen foglalkozást tartanunk kell. Nélkülözhetetlen viszont – az előző fejezetek egyikében jelzett sajátosságok miatt – a szakmunkástanulók körében. Számukra felzárkóztatást tartunk - anyanyelvből: e foglalkozások keretében fő feladatunk az olvasási, helyesírási és fogalomértési készség javítása; - matematikából: az alapműveletek biztonságosabb elvégeztetésére, a matematikai logika alapjainak elsajátíttatására kell törekednünk. Korrepetálás E foglalkozásokat – a tapasztalatok szerint – inkább az alsóbb évesek veszik igénybe gyakrabban és szívesebben; a felsőbb évesek kampányszerűen, dolgozatok írását megelőzően, félévi és év végi jegyek zárása előtt. Nagyon lényeges, hogy a diák számára biztonságot kölcsönöz a tanár elérhetősége, hiszen egy-egy problematikus házi feladat megoldásakor fordulhat hozzá, ráadásul erre nemcsak az órarendileg meghatározott időpontban van lehetősége, hanem bármikor, ha a tanár egyéb kötött foglalkozás miatt nincs elfoglalva. Az egyéni korrepetálás más tárgyakból is előfordul, bár alkalomszerűen, szórványos módon. Kikérdezés Ezt rendszeresen csak az elsős kisgimnazisták körében tudjuk – órarendbe beépített foglalkozásokon – megvalósítani. Továbbtanulásra felkészítő foglalkozás Az említett személyi akadályok miatt erre nagyon ritkán kerül sor a kollégiumban; jelenleg csak magyar nyelv és irodalomból tartunk ilyen foglalkozást órarendszerű beosztással. 130

Könyvtári munka A kollégiumba bekerülő diák csoportfoglalkozás keretében részt vesz a könyvtár bemutatásán. Itt pontos képet kap arról, milyen lehetőségek állnak rendelkezésére, és arról is tájékoztatják, hogyan lehet a könyvtárban található ismeretanyagot birtokba venni: a katalógusban megkeresni valamit, lexikont használni, egyéb segítséget igénybe venni. Lényeges, hogy a könyvtárban a tanuló találhat olyan segédletet, amely biztosítja felkészülését pl. iskolai beszámolókra, felvételi feladatsorok megoldására, pályázatok elkészítésére; és a könyvtári nyitva tartás is hozzáigazodik a kollégista napirendjéhez. Számítógéptermi gyakorlás 1998-ban a Sulinet program keretében internetkapcsolat kialakítására nyílt lehetőség az intézményben. Azóta pályázat útján nyert támogatásból sikerült egy számítógéptermet kialakítani. A választható és szabadidős foglalkozások Az életmód a tevékenységek strukturált rendszere. A tanulók életmódját a tanulmányi munkájukkal összefüggő (azaz kötelező) és a fennmaradó időben végzett szabadon választott (azaz szabadidős) tevékenységek egymáshoz viszonyított aránya, ritmusa határozza meg. Befolyásolják ezt természetesen az életkor, az iskolatípus, a személyiségjegyek, a családi életből hozott szokások, de a helyes életmód kialakításában a kollégium döntő szerepet vállalhat. A helyes életmód iránti igény pozitív minták segítségével, meggyőzéssel, a kínálat széles skálájával kialakítható s tartósan működő személyiségjeggyé tehető. A tapasztalatok szerint az iskolai élet egyoldalú szellemi terheléssel, néha túlterheléssel jár. A fáradt, kimerült tanuló nem tudja egyéni feladatait a tőle elvárt szinten megoldani, nem képes tartósan és maradéktalanul megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, és nem tud közösségeinek teljes értékű tagja lenni. Ahhoz, hogy szellemi és fizikai teljesítőképessége maximumát nyújthassa, pihennie, regenerálódnia kell. A kollégium feladata, hogy bőséges, gazdag választási lehetőséget nyújtson a szabadidő hasznos eltöltésére, és az indirekt nevelői hatások révén ösztönöznie kell a tanulót az aktív pihenési formák igénybe vételére. Ez nem jelenti a gyerek minden szabad percének betáblázását. Nem szabad a tevékenységnek ezt a körét agyonszabályozni, mindenáron közösségivé tenni. Bár a választható és a szabadidős foglalkozások alapvetően rokon természetűek, sőt: lényegében a választható foglalkozások is szabadidős jellegűek, módszertani és szervezési tekintetben mégis különbséget kell tennünk közöttük. A választható foglalkozások közösségi jellegűek; a tanuló akkor tud részt venni ezekben, amikorra megszervezik számára; általában felnőtt, többnyire nevelőtanár irányítja az ott folyó tevékenységet. A szabadidős foglalkozások számára a tanuló keresi meg – időbeosztásától függően – a lehetőséget; egyéni vagy társasjátékos jellegű; bármikor abbahagyható; a felnőtt, a nevelő csak a tevékenység objektív feltételeit teremti meg, és tág keretek között szabályozza a felhasznált eszközök használatának módját.

131

A) A választható foglalkozások A nevelés távlati célja az egyén autonóm vezérlésű konstruktív életvezetésének megalapozása. Konstruktív életvezetésű az egyén, ha a társadalom életében építőfejlesztő módon tevékenykedik. Olyan életvitelt kell kialakítani, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. A választható foglalkozások rendszere is hozzájárul ennek a célnak a megvalósításához. Kisgyermekkorban a direkt szabályozás eredményes módszer, melyet serdülőkortól az indirekt szabályozás kell, hogy felváltson. Ebben az életkorban a fiatalok a direkt hatásoktól elzárkóznak, szembeszegülnek, elutasítják a felnőtt tekintélyi személyektől eredő direkt hatásokat. A tevékenység eredményes szabályozása a feladatokon, illetve a kortársi interakciók szervezésén keresztül lehetséges. A nevelés eredményessége érdekében fontos a tanulók folyamatos, sokoldalú tevékenykedtetése. Az általunk meghatározott célok elérése érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kell megszervezni, melyek között minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, legyen módjuk minél több szociális kontaktusra, kötődésre. Fontos feladat, hogy néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által felkeltsük a tanulók érdeklődését. A céljaink elérése érdekében ingergazdag környezetet kell teremtenünk gyermekeink számára. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermek csak akkor tanul meg idejével gazdálkodni, ha van rendelkezésre álló ideje, ha tehát a kollégium egész tevékenysége és időstruktúrája az egyénileg szabadon választható tevékenységek gazdag skáláját tartalmazza. A választható foglalkozások többsége kör vagy klub formájában közvetít értékeket a résztvevők számára. A klub szó jelentése: hasonló foglalkozású, érdeklődésű embereknek közös szórakozása, művelődés végett való egyesülése. A klub újfajta lehetőséget nyújt a diákok sokirányú tájékozódására, színtere annak, hogy sokféle irányban kipróbálják a még kialakulatlan képességeiket, újfajta lehetőséget teremt arra, hogy az ismeretszerzés, a művelődés iránti igényüket ötvözzék a szórakozás utáni vággyal, a baráti közösségben való kötetlen időtöltéssel. A korszerű nevelésnek arra is fel kell készíteni a gyerekeket, hogy jól és hasznosan töltsék szabadidejüket majd a felnőttkorban is. A rekreációs nevelés célja az egészség, a munka- és életkedv befolyásolása, a munka, a pihenés, önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására neveléssel. Fontos, hogy a kollégiumban lakó diákok demokratikus alapon, meghatározó beleszólást kapjanak abba a kérdésbe, hogy az intézményben milyen szabadidős körök működjenek. A nevelők által felkínált választási lehetőségek a művelődés, az önképzés, sportolás, a szórakozás, valamint az iskolában nem tanított korszerű ismeretek megszerzésének lehetőségét teremtik meg. Természetesen a diákoknak joguk és lehetőségük van ezen kívül érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi formák kezdeményezésére. Az itt részletezett nevelési célok megvalósításának szolgálatában a következő szervezeti egységek működnek kollégiumunkban: A/1. Kisgimisek klubja Az életkori sajátosságokból fakad, hogy ennek a korosztálynak sokkal nagyobb a játékigénye, mint idősebb társaiké. Ez a klub tevékenységi formák változatos kínálatával feloldja a napi szellemi terhelésből következő fáradságot, játékos elemeivel az aktív pihenés, a szórakozás (és a szórakozva tanulás) lehetőségét teremti meg. 132

Formái: társasjáték (eszközökkel és anélkül) versenyhelyzetek megoldása ügyességi feladatok szójáték manuális tevékenység (pl. karácsonyfadísz készítés) gyűjtőmunka szereptanulás A/2. Kártyaklub A kártyajáték a szabadidő eltöltésének, kellemes, kultúrált módja. A kártyaklub létrehozásával célunk az volt, hogy minél több tanuló ismerje meg a magyar és francia kártya ismert és kevésbé ismert játékait. A kártyázás társasági szórakozás, de csak akkor, ha nem a nyerészkedés a célja. A játék lehetővé teszi a társas érintkezés alapvető szabályainak megismerését is. A kártyázás közel hozza egymáshoz a barátokat. Fejleszti a gondolkodást, különösen a kombinációs készséget. Fokozott éberséget igényel. Nagy jelentősége van a megfigyelőkészségnek, az emlékezőtehetségnek, ügyességnek. A játékok során mindez fejleszthető. A kártyajátékok többsége az ésszerű kockázatvállalás készségének fejlesztésére is alkalmas. Csak a könnyed felszabadult, fantáziadús, vállalkozó kedvű játékos tud igazán jól kártyázni. A játékok során olyan személyiségjegyek mint tolerancia, önértékelés, versenyképesség alakulnak ki, amelyek segítik a társadalmi kihívásnak való megfelelést. A/3. Kvízjátékok klubja Ezeknek az összejöveteleknek a célja külső formáját tekintve a verseny, de ez a résztvevők sokoldalú tájékozottságát feltételező játékforma: ismert közéleti személyiségek (művészek, politikusok, írók, sportemberek stb.), műalkotások, földrajzi helyek felismerése újságkivágatokból, fényképekből, képeslapokból összeállított tabló segítségével. A megfigyelőképesség, az emlékezőtehetség, a vizuális kultúrát fejlesztő tevékenység, sokféle ismeretszerzésre ad lehetőséget. A/4. Diákszínpad A diákszínpad olyan kulturális-művelődési közösség, amely rendszeres, aktív művészeti tevékenységet végez. Feladata, hogy műsoraival szolgálja a fiatalok esztétikai, érzelmi nevelését. Fontos: az előadók és a befogadók életkorának megfelelő darabok kiválasztása; az előadáshoz szükséges adottságú, képességű, tehetségű szereplők megtalálása; az előadások során a tartalom és a forma (díszletek, jelmezek) harmóniájának kialakítása. A próbák során a különböző képességek és készségek (beszéd, mozgás, koncentrálás, képzelőerő) fejlesztésére kell figyelmet fordítani és tudatosítani kell a csoport tagjaiban az egymásra figyelés fontosságát. A kollégiumunkban folyó diákszínpadi tevékenység nem folyamatos, hanem egy-egy ünnepség műsorának előadására, színesebbé tételére alkalmilag összeállított csoportok időszakos munkája. Hagyományosan két műsor három alkalommal kerül bemutatásra: a karácsonyi ünnepség műsorának előadása a kisgimnazistákból alakult

133

csoport feladata, a Végvári Játékokra és a negyedikes búcsúztatóra kiválasztott színdarabot a felsőbb évesek viszik színre. A/5. Ismeretterjesztő előadások A kollégiumunkban évek óta rendszeresen megszervezett ismeretterjesztő előadások egészségügyi, életmódbeli kérdések köré csoportosulnak (pl. nőgyógyászati felvilágosító előadások; korszerű étkezés, fogyókúra), valamint a drogfogyasztás káros hatásaival foglalkoznak. Résztvevői: egy-egy meghatározott évfolyam vagy téma iránt spontán érdeklődők. A gyerekek igényeit felmérve jó lenne a választható témák körét bővíteni. A/6. Sportkörök (Ezekről a III/6. fejezetben lesz szó.) B) A szabadidős foglalkozások Az az időkeret, amelyet a tanuló ezeknek a foglalkozási lehetőségeknek a felhasználására mozgósíthat, rendkívül változó mértéket mutat. Ez a változékonyság még ugyanazon tanuló esetén is nagy, azaz bizonyos időszakban több, máskor kevesebb áll rendelkezésre attól függően, hogy az iskolai elfoglaltságai, kollégiumi kötelezettségei hogyan befolyásolják ezt. Lényeges szempont, hogy a szabadidő helye is körülményektől függően változik a tanuló napirendjében, azaz néha délelőttre esik, néha az iskola utáni és a takarodó előtti időszakban a legváltozatosabb módon jelenik meg. Az időtényezőnek ez az előre nem tervezhető jellege azt diktálja, hogy a kollégiumnak bizonyos lehetőségeket az idő célszerű kihasználására folyamatosan nyitva kell tartania. Ezen a téren nem is annyira az eszközök biztosítása a főgond (bár ez is gond, mert ez esetenként jelentős pénzösszegbe kerül), hanem a rendelkezésünkre álló helyiségek korlátozott száma. A szabadidős foglalkozások egy része zajos, ezért hiába ér rá a gyakorlati hetes szakmunkástanuló a szilenciumi időben, a tévénézést, a zenehallgatást, a zajkeltő játékokat nem tudjuk ebben az időben engedélyezni számukra. Ezzel függ össze, hogy helyiségeink egy része többfunkciós, és a funkciók között rangsort kell kialakítanunk. Mivel a szilenciumi időben minden szempontot megelőz a tanulás lehetőségének biztosítása, a szabadidős tevékenységek szükségképp háttérbe szorulnak. Kollégiumunkban a következő lehetőségek között válogathatnak a tanulók: - tévénézés - videózás - zenehallgatás - társasjáték, kártyázás - játékprogramok futtatása számítógépen - biliárdozás - asztaliteniszezés - konditermi edzés - az időjárástól függően: tollaslabdázás, lábteniszezés - a könyvtár nyújtotta lehetőségek kihasználása A kollégiumi könyvtár szerepe, funkciói a nevelési folyamatban: 134

A gyerekek különböző környezetből, eltérő igényekkel, más-más kulturális, anyagi, érzelmi háttérrel érkeznek, másféle tehetséggel, adottsággal, érdeklődéssel rendelkeznek. Az otthontól távol-, idegenekkel való együttélés megkönnyítésére a kollégisták számára tágas, otthonos, esztétikus környezet megteremtése a feladat, biztosítva a mindennapi élettevékenységek, a tanulás és a szabadidő eltöltésének feltételeit. Ezért egyik színtere a könyvtár, amelynek szintén melegséget, tisztaságot, rendezettséget kell sugároznia. Fontos, hogy a gyerekeket könyvek vegyék körül: - azért, mert otthon is így volt , vagy - azért, mert eddig nem könyves környezetben éltek; és fontos, hogy a gyerekeket olyan könyvek vegyék körül: - amelyek segítik iskolai feladatik megoldását, - amelyek életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelőek, - szórakozásukat, kikapcsolódásukat szolgálják, - hasznos, gyakorlati ismereteket nyújtanak (pl. levélírás, társas élet stb.); és fontos, hogy ezek a könyvek - nemcsak számban, hanem minőségi összetételükben is megfeleljenek a tanulási- szórakozási céloknak, - hogy praktikus, a mindennapi használatot megkönnyítő csoportosztásban segítsék az önálló tájékozódást, - megfelelően feltárva biztosítsák a szükséges információhoz való hozzáférést. Mindezeken túl a kollégium könyvtárának a tantestület tagjai számára is biztosítania kell a munkájukhoz szükséges dokumentumokat. Kollégiumunk könyvtára sajátos feladatoknak kell eleget tegyen. Gyermekeink három iskolatípus tanulói, ennek megfelelően igényeik is sokirányúak. Ezt figyelembe kell venni a könyvbeszerzések során: az állománynak mind az általános, mind a speciális igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie. A nyitvatartási idő igazodik a tanulók időbeosztásához: napi három és fél órában áll rendelkezésükre a könyvtár. Itt lehetőség van a könyv- videofilm-kölcsönzésen kívül újságok, folyóiratok, könyvek helyben olvasására, itt tanulhatnak, gyakorolhatnak a számítógépen. A kínálati lehetőségek korlátozottak, mert a fejlesztésre fordítható források igen behatároltak. Szükség lenne a könyvállománynak a jelenleginél nagyobb ütemű bővítésére; az újságok és folyóiratok szegényes választékának gyarapítására is. 5. A testi nevelés területei A testi nevelésben a kollégium ugyanazt a célt tűzi alapvetően maga elé, mint az iskola: a harmonikusan fejlett személyiség kialakítását, ami a szellemi és testi képességek együttes fejlesztését jelenti. A kollégium – sajátosságaiból eredő – külön céljai: - lehetőség biztosítása az iskolait kiegészítő testmozgásra a szabadidő hasznos eltöltése céljából; - a mozgásigénynek az egész életre szóló rögzítése a személyiségjegyek között; - a szabad energiák célirányos lekötése; - az iskolában nem művelt sportolási formák megtanítása.

135

Mint általában a kollégiumokra jellemző, a testi nevelés feltételrendszere nálunk is a szükségesnél jóval szerényebb lehetőséget biztosít. Ezt azért fájlalhatjuk, mert intézményünkben ennek a munkának a személyi feltételi adottak, ugyanakkor a tanulók részéről spontán jelentkező igényeknek sem tudunk megfelelni. Lehetőségeinket alapvetően befolyásolja a saját létesítmények hiánya. Jobb a helyzet az őszi és a tavaszi időszakban, mert ekkor a gimnázium és a szakközépiskola szabadtéri pályái rendelkezésünkre állnak, de a téli időszakban be kell érnünk azzal, hogy a két intézmény heti 1-1 alkalommal az esti időszakban rendelkezésünkre bocsátja tornatermét. A konditermek folyamatosan használhatóak egész nap, de ezek kicsik egyszerre 4-5 tanulónál több foglalkozására nem biztosít lehetőséget, s ez az összlétszámhoz viszonyítva még akkor is csekély, ha a tanulók nagyobbik hányada ezt a lehetőséget nem használja ki. A testi nevelés szervezett formái kollégiumunkban: - tornatermi foglalkozások (a házibajnokságok egy része ebbe épül bele) - házibajnokságok a következő részletezés szerint: Fiúk számára: Lányok számára: - teremfoci - teremfoci - lábtenisz - kosárlabda - sakk - tollaslabda - asztalitenisz - sakk - biliárd - asztalitenisz - biliárd évente kétszer találkozás a vásárosnaményi kollégistákkal (télen náluk, tavasszal nálunk); ennek keretében fiú kispályás futball mérkőzésre kerül sor a két intézmény között. - Végvári Játékok sportrendezvény-sorozata -

6. Hagyományőrző tevékenységek A) HELYI ÜNNEPEK a.) Elsősavatás A tanév során az első, a kollégium közösségének nagy részét érintő ünnepélyes alkalom, az elsős csoportok között rendezett egyhetes vetélkedősorozat lezárása. A december első hetében sorra kerülő rendezvényen tesznek fogadalmat az elsőévesek, majd a játékos avatás során a végzősök fogadják kollégistává őket. Az elsősavatás időpontja évek óta összekapcsolódik a kollégiumi Mikulásjárással: a műsor ideje alatt a kollégium (diák) Mikulása valamennyi hálóban elhelyezi az intézmény ajándékát, majd segítőtársaival bevonul a színpadra, ahol a DT titkárának is átadja az ajándékot. Az elsősavatásnak – túl hivatalosan is kollégistává válás momentumán – sokféle célja, szerepe van: - elősegíti az elsősök „mi-tudatának” kialakulását, 136

erősíti a közösséghez tartozás érzését, az együtt – egymásért dolgozunk elv elfogadtatását, egymás munkájának értékelését, tiszteletét, teret enged és igényt tart a tanulók munkájára, lehetőséget ad (természetesen megfelelő osztályfőnöki irányítással) ötleteik megvalósítására, - biztosítja az intézmény hagyományainak megismerését. b.) A végzősök búcsúztatása – ballagás A kollégiumi ballagás – az iskolaihoz hasonlóan – a végzős évfolyamok búcsúzása az intézménytől, társaiktól, osztályfőnökeiktől, nevelőiktől. Az ünnepségre meghívott kívülálló vendégek: a polgármesteri hivatal vezetői, tanulóink iskolájának igazgatói, és iskolai osztályfőnökeik. A rendezvényre az iskolai ballagást megelőző csütörtök este kerül sor. A III. évfolyam dolga az ünnepség előkészítése és megszervezése. Ennek keretében beszerzik a tarisznyát (pénz, ceruza, pogácsa, bor és az intézmény fényképe kerül bele), feldíszítik az épületet, megterítik az ünnepi asztalt. -

B.) NAPTÁRI ÜNNEPEK a.) Karácsony A karácsony megünneplése az intézményben még rövid múltra tekinthet vissza. Az ünnepséget a tantestület tagjai szervezik és rendezik a diákság számára (akik csak a műsor előadásában vesznek részt); ezzel a gesztussal a kollégiumi nevelők kívánják egész éves munkájukat más, emberi vonatkozásban gazdagabbá tenni. Az ebédlőben felállított fenyőfát a téli szünet előtti héten díszítjük fel. A verseszenés összeállítást a nyolcosztályos gimnáziumba járó alsóbb éves tanulók adják elő. Az ünnepség végén a kollégium valamennyi tanulója ajándékot kap. Meghívott vendég nincs, csak a kollégiumi nevelők és diákok vannak jelen. A karácsony az év legnagyobb ünnepe, messze kimagaslik ünnepeink sorából: a béke és a szeretet erkölcsi parancsát jelenti mindenki számára. Alkalmat ad egymás iránti szeretetünk, megbecsülésünk kifejezésére, a megbékélés, az érzelmi feltöltődés időszaka. A kollégiumi nevelők feladata, hogy igyekezzenek az eseményhez illő ünnepi hangulatot megteremteni, erre gyermekeinket ráhangolni, tudatosítani bennük, hogy életük nem elsősorban a megvásárolt javak által lesz gazdagabb, hanem azáltal, ha a mások életét is igyekeznek jobbá tenni; ráéreztetni arra a minőségi különbségre, ami a mindennapi tanulás, közlekedés percei stb. és a karácsonyfa alatt töltött percek között van; elfogadtatni annak fontosságát, hogy egymás iránti figyelmünk, érdeklődésünk, önzetlen szeretetünk ne aludjon el a karácsonyi gyertyák eloltásával együtt. b.) Történelmi évfordulók Miután az iskolákban minden nemzeti ünnepünkről szervezett ünnepély formájában megemlékeznek, így a kollégium rendhagyó, de jól bevált módját választotta a megemlékezéseknek: képekkel, irodalmi szemelvényekkel, dokumentumokkal illusztrált, színesített tablóformát alkalmazzuk erre a célra. Elkészítése a tantestület egyik tagjának feladata, elhelyezése az épület társalgójában jól látható helyen történik. Fontos, hogy figyelemfelhívó, új információkat közlő, esztétikailag igényesen kivitelezett legyen. Ez a vizuális, szemléletes forma nagyon hasznos, hiszen lehetőségeket ad egy-egy információhoz való visszatérésre, nyugodt átgondolására, felkeltheti az igényt valamilyen momentum mélyebb, alaposabb megismerésére, egy-egy irodalmi mű elvagy újraolvasására. A megfelelő külső forma esztétikai igényességre ösztönöz. E célok 137

elérésében elsődleges szerepe a témát feldolgozó tanár tárgyi kreativitásának, igényességének van. A következő ünnepekről emlékezünk meg a fent vázolt formában: - október 6. - október 23. - március 15.

tudásának,

C.) EGYÉB HAGYOMÁNYŐRZŐ FORMÁK a.) Az intézmény névadójával kapcsolatos hagyományok Kollégiumunkat Móricz Zsigmondról, XX. századi irodalmunk kiemelkedő jelentőségű írójáról, környékünk szülöttéről nevezték el. Valamennyi kollégistától jogos elvárás, hogy életkorának megfelelő szintű ismeretekkel rendelkezzen munkásságáról, ismerje életének főbb állomásait, kiemelkedő alkotásait. Az intézményben bekeretezett arcképe, mellszobra és egyéb, az életével, lakhelyével kapcsolatos, irodalmi szemelvényekkel gazdagított állandó fotókiállítás látható. Az íróval kapcsolatos ismeretek elmélyítésére, példakép voltának hangsúlyozására és az iránta érzett tisztelet elmélyítésére jó alkalom lenne egy évente tartható kollégiumi napok elnevezésű rendezvénysorozat, vetélkedőkkel, versenyekkel összekötve. b.) A kollégiumi zászló megjelentési alkalmai A zászló eredetileg hadijel volt; jelképes értelemben a csapat látható szellemét, védelmezőjét szimbolizálja, az ugyanazon közösséghez tartozás érzését, tudatát fejezi ki és erősíti. A kollégiumi zászlónak mint az intézmény jelképének tiszteletét, az általa közvetített eszmei tartalom folyamatos és élményserű megismerését, elfogadását, érzelmi hatásának fokozását, a zászló megjelenésének a kollégium hagyományrendszerébe való beépítésével érhetjük el. „Nyugalmi időszak”-ban helye a társalgóban elhelyezett tárlóban van, így az ünnepmentes napokban is folyamatosan jelen van a közösség életében. Az év folyamán két megjelenési alkalma a két nagy ünnepi esemény: az elsősavatás és a negyedikes búcsúztatás ünnepe. Ez jelképezi egy-egy nemzedék életében a kezdetet, a közösségbe való belépést („… a kollégium zászlaja előtt fogadom”) és a véget, a közösségből való távozást („… a zászlót átadom). A zászló átadása a folyamatosságot és folytonosságot jelenti és összekapcsolja az eges nemzedékeket. c.) Kollégiumi tabló Többéves hagyomány a kollégium végzőseinek fényképeiből összeállított tabló elkészítése és a társalgóban történő elhelyezése. Mindig akad nézője: jelenlegi és időnként visszatérő volt kollégisták keresgélik rajtuk egykor kollégista társaik, iskolatársaik, ugyanazon lakhelyről származó ismerőseik arcképét, visszaemlékezve életük egy – visszahozhatatlanul – elmúlt időszakra.

138

D.) HAGYOMÁNYOS KÜLSŐ KAPCSOLATAINK Elsősorban anyagi okokkal és szemléletváltozással magyarázható az egykori kollégiumi találkozók, kulturális seregszemlék megszűnése, ami az intézmények közötti kapcsolatok elsorvadásához vezetett. Az oktatásügy önkormányzati hatáskörbe utalása nem teremt kedvező helyzetet e hasznos hagyományok felélesztéséhez, az új széleskörű kapcsolatok kialakításához, pedig szükség lenne az azonos jellegű intézmények tanárai és diákjai közötti ismerkedésre és kapcsolatteremtésre. Kollégiumunk a évek során közvetlen, jó kapcsolatot épített ki a vásárosnaményi Babus Jolán Középiskolai Kollégium tantestületével és kollégistáival. A vásárosnaményi kollégiumban rendszeresen szerveznek a megye kollégiumi nevelői számára magas színvonalú továbbképzéseket a kollégiumi nevelés részterületeivel kapcsolatban. Ezeken esetenként egész tantestületünk részt vesz, sportkapcsolatainkról pedig már esett szó korábban. 7. A közösségi célú önkiszolgáló munkatevékenység Az esztétikus és higiénikus környezet kialakítása alapkövetelmény a kollégium életében. A szép és ízléses belső terek, hangulatos udvari körülmények megteremtése erkölcsi kötelesség, a tisztaság folyamatos őrzése jogszabályokban (is) rögzített követelmény. A kettő összhangjának megteremtése közösségi feladat, a rájuk vonatkozó belső igény megteremtése pedagógiai cél. Elérése másfajta motivációs bázist feltételez, mint pl. a szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó belső igény kialakításáé. Másfajta feladat azt elérni, hogy a tanuló a szórakozás különféle fajtái közül tudatosan válasszon, s másfajta feladat azt elérni, hogy a tanuló kötelességének érezze a munkavégzésnek ezt a fajtáját. E cél elérése érdekében gyakrabban kell élni az ellenőrzés eszközeivel; dicsérni, ha ok van rá, de az elmarasztalás különböző formáitól sem szabad visszariadni, ha ok van rá, de az elmarasztalás különböző formáitól sem szabad visszariadni, ha a helyzet ezt diktálja. Egyetlen kollégium, így a miénk sem nélkülözheti a tanulók környezet rendben tartó munkáját, mert a technikai-kiszolgáló személyzet létszáma nem elegendő e tevékenységek elvégzéséhez. De ha elegendő lenne, akkor is be kellene vonni a kollégistákat a környezetrend megteremtésébe, mert ez nevelési alkalom is egyszersmind, amelynek segítségével igénnyé válik bennük, hogy esztétikus és higiénikus körülmények között éljenek, s életük későbbi szakaszaiban már külső vezérlés nélkül is megtegyenek mindent ennek érdekében. Alapelv e téren a „közös teherviselés”, azaz a feladatok arányos megosztása a tanulók között. A DT-ből két tanuló is (egyik a fiúknál, másik a lányoknál) irányítja ezt a munkát, készíti a szolgálati beosztásukat. Természetesen a tantestületben is feladatul kapja egy-egy nevelő ennek a munkaterületnek a figyelemmel kísérését, a diákvezetők munkájának segítését. Az önkiszolgáló tevékenység formái: a.) A hálószobák otthonossá tétele:

139

b.)

c.) d.)

e.)

f.)

Ehhez a kollégium biztosítja a feltételek nagyobbik részét, de a cél eléréséhez szükség van a tanulói ötletekre, kezdeményezésekre. (Ennek jeleit komolyabb mértékben csak a lányoknál tapasztaljuk.) Gondot jelent az otthonról hozott tárgyakkal kapcsolatosan, hogy sok esetben így a giccs kerül be a szobába. Ezek ellen – direkt módszerekkel is – fel kell lépnie a szobafelelős nevelőnek. A tárgyak másik része nem giccs, ugyan, de az eszménytelenséget fejezi ki, illetve a bóvlit emeli eszmény rangjára. Itt a meggyőzés eszköze a járható út. További probléma, hogy betartják-e a tanulók a szobabelső kialakítása során az állagmegóvási szabályokat. Ahol ezzel kapcsolatosan rendszegés történt, vissza kell állíttatni az eredeti állapotot. A hálószobák takarítása: Fontos tanulói feladat; kivételt csak a kisgimnazisták élveznek a legalsóbb évfolyamokon. A házirend napi kétszeri ellenőrzést ír elő; nagytakarításra pedig havonta kell sort keríteni. A folyosói kukák ürítése: A szolgálati beosztás szerint a portások feladatává téve történik e munka végzése. Terítő és takarító munka az ebédlőben: Ezt a munkát a tanulók a technikai személyzettel megosztva végzik. A felnőttek bekapcsolása kényszerű megoldás; reggel nincs idő arra, hogy a takarítást a tanulók oldják meg; az ebéd után pedig az iskolai délutáni elfoglaltságok és a kimenőidő rövidsége miatt nem vonhatók be a tanulók ebbe a munkába. Bár szólnak pedagógiai érvek amellett, hogy a fiúkat is bevonjuk, ettől mégis eltekintünk, mert a lánycsoportok is csak egyszer kerülnek sorra egy tanév során. Portásszolgálat Az épületben a szilencium védettségét szolgálja, hogy a 16-20 óra közötti időszakban a felnőttnek tanuló is segít. A vasárnapi szolgálatot az épületben tanulók látják el. Az ebédlő átrendezése közösségi foglalkozásokra Kényszerű megoldás ez, vagyonmegóvási szempontból szerencsétlen gyakorlat, de rákényszerülünk elég sok alkalommal. A munkát külön beosztás szerint nevelői irányítással végzik a tanulók.

8. Térítéshez kötött foglalkozások A kollégiumi ellátás az oktatási törvény értelmében ingyenes, ezért az alapszolgáltatásért térítési díjat szedni törvénytelen. Az intézmény jellegéből fakadóan kevés kivételtől eltekintve a foglalkozások az alapszolgáltatások körébe sorolhatók, tehát a szülőnek ezekért nem kell fizetnie. Követelmény az is, hogy az ingyenes foglalkozások együttesen biztosítsák azokat a nevelő hatásokat, amelyek garantálják a személyiség harmonikus fejlődését, a társadalmi szerepre való felkészítését. Beépülnek azonban az eszközrendszerbe olyan elemek is, amelyek jól szolgálják a sokoldalú személyiségfejlesztést, de költséges formák, amelyekre a költségvetés fedezetet nem nyújt. Hiba lenne ezeket kiiktatni a rendszerből amiatt, hogy ezekben csak az a tanuló vehet részt, aki a teljes költségtérítést vállalja. Tudomásul kell vennünk, hogy a magántulajdonon alapuló versenyérdekeltségű társadalmi forma polarizálja a népességet, s ennek következtében kialakult egy anyagilag-gazdaságilag lemaradó réteg, vele szemben viszont megjelent a többletszolgáltatásokat megfizetni tudó másik oldal, amely magasabb igényekkel lép fel, s ezeket józan határon belül a kollégiumnak is ki kell szolgálnia. Ám még nagyobb hiba lenne ezeket a térítéshez kötött foglalkozásokat bármelyik tanuló számára kötelezővé tenni. 140

Kollégiumunk törekvései közé tartozik, hogy anyagilag rossz körülmények között élő tanulók számára a társadalmi segítségnyújtás csatornáit felhasználva támogatást adjon részvételükhöz, a pénzes foglalkozásokon. Az e körbe tartozó formák széles skálán képzelhetők el, saját gyakorlatunkban az alábbi formákra volt példa, illetve van a jelenben is: - országjáró kirándulás - közös színházlátogatás - gépkocsivezetői tanfolyam

5.8. GYERMEK TEVÉKENYSÉG

ÉS

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL

ÖSSZEFÜGGŐ

Fontos célkitűzésünk, hogy pedagógiai tevékenységünk kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik diák származása, színe, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása miatt, vagy bármely más oknál fogva hátrányos, esetleg kitaszított helyzetbe kerüljön. Különös figyelemmel kísérjük tehát a kollégiumba kerülő állami gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb okokból veszélyeztetett tanulók fejlődését. Elsődleges feladatnak tekintjük ezen tanulók kiszűrését, melynek módja lehet bemutatkozó fogalmazás íratása, az egyéni törődés során kötetlen beszélgetés kialakítása, a tanuló családjával, osztályfőnökével való beszélgetés, a veszélyeztetettségre utaló jelek megfigyelése, felismerése. A veszélyeztetettség külső megjelenési formái az alábbiak lehetnek: - szabados életforma, csavargás, sajátos életvitelt tükröző külső öltözködésben, hajviseletben, ékszerezettségben, - italozás, dohányzás, - szélsőséges politikai nézetek hangoztatása, - kisvallásokhoz való csapódás, - drogfogyasztás. A gyermekvédelmi munkát meghatározó elveink: - minden kollégista diákot előítéletek nélkül segítünk, védünk, hallgatunk meg, kérdezünk; - tiszteletben tartjuk a diákok személyiségét, emberi méltóságát; - mindenkihez tapintattal közelítünk; - a tudomásunkra jutott információkat titokban tartjuk, azt csak és kizárólag a diák helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk fel; - senkit nem részesítünk igazságtalan előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség mértékének megfelelően. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett tanulók közösségi kapcsolatait, közösségbe épülését. Ügyelünk rá, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés ne érhesse őket. Pedagógusaink ifjúságvédelmi feladatai - A csoportvezetőknek szoros kapcsolatot kell tartaniuk a szülői házzal vagy a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetlegesen a tanuló lakhelye szerinti önkormányzattal. - Közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén). 141

- Kötelességük, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. - A nevelőnek feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása a számba vehető konkrét lehetőségekről (például világosítsa fel őket az igénybe vehető szociális juttatásokról). - A nevelőnek tájékoztatnia kell a tanulót és szüleit arról is, hogy a gyermek vagy fiatal érdekében milyen intézkedéseket tart szükségesnek. A szociális hátrányok ellensúlyozása A kollégiumba kerülő tanulók közül többen szociálisan hátrányos helyzetűek, csonka családban élnek, munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt a létminimum alatt élő családokból kerülnek ki. Kötelességünk, hogy segítsük ezen tanulók társadalmi beilleszkedését és gondoskodjunk alapellátottságukról. Ennek érdekében a következőket kell tennünk: Felhívjuk a diákok figyelmét a törvények adta lehetőségekre és jogokra (ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, egyéb juttatások). Segítjük őket a szükséges kérelmek megírásában. Felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervezünk. Pályaorientációs tevékenységet folytatunk. Személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálatokat. A feladatok elvégzésének irányítója a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pedagógus. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A betegségek, szenvedélybetegségek megelőzése illetve kezelése érdekében a kollégium a következőket teszi: A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának megfelelően szervezett foglalkozásokat tartunk, és kiemelten foglalkozunk az életmód-életvitel témakörrel. Támogatjuk pedagógusaink ilyen irányú továbbképzését. Kötetlen beszélgetéseket folytatunk a tanulókkal a bizalom erősítése érdekében. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az érintett tanulókat bevonjuk a szakkörök munkájába, klubok tevékenységébe, így integráljuk őket a kollégiumi közösségbe. Filmklub keretében lehetőséget nyújtunk speciális, a témával foglalkozó film megtekintésére, beszélgetésre. Előadókat hívunk kollégiumi és/vagy csoportszintű előadásokra, drogellenes programokat szervezünk. Figyelemfelhívó, veszélyt jelző transzparenseket helyezünk el a kollégiumban. Szükség esetén az iskolaorvos illetve iskolapszichológus segítségét kérjük. Ezeket a feladatokat kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze.

Fehérgyarmat, 2013. március 27.

Somlyai Róbert megbízott igazgató

142