PEDAGÓGIAI PROGRAM
Módosítva: 2012. március 1
TARTALOM
1. BEVEZETŐ .................................................................................................................. 4 2. ISKOLÁNK BEMUTATKOZÁSA .............................................................................. 5 2.1. Iskolánk rövid története .................................................................................................... 5 2.2. Névadónk.......................................................................................................................... 5 2.3. Jogi státusz ....................................................................................................................... 6 2.4. Iskolánk gyermekképe ...................................................................................................... 6 2.5. Az iskola hitvallása........................................................................................................... 6 2.6. A tanuló iskolai szerepeire, jövőjére vonatkozó nézeteink .............................................. 7 2.7. Iskolánknak a helyi társadalomban betöltött szerepéről vallott nézeteink ....................... 7 3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 8 (Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai) .................................................................................................................................. 8 3.1. Pedagógiai alapelvek – értékek ........................................................................................ 8 3.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ............................................................ 10 3.2.1. Általános célok: ......................................................................................................... 10 3.2.2. Konkrét célok: ........................................................................................................... 10 3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ........................................................ 14 3.4. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere ........................... 16 3.4.1. Eljárások, módszerek ................................................................................................. 16 3.5. A kompetenciafejlesztés a kompetencia alapú képzés tükrében .................................... 18 3.6. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét pedagógiai feladataink .......................... 23 3.6.1. A szocializáció folyamatainak elősegítése ................................................................ 23 3.6.2. Az értelem kiművelése terén elvégzendő feladatok .................................................. 23 3.7. Egészségnevelési program.............................................................................................. 26 3.7.1. Célok.......................................................................................................................... 27 3.7.2. Tevékenységek .......................................................................................................... 27 3.7.3. Módszerek ................................................................................................................. 29 3.7.4. Egészségnevelési Programterv .................................................................................. 29 3.8. Környezeti nevelési program.......................................................................................... 30 3.8.1. Környezeti nevelés fogalma ...................................................................................... 30 3.8.2. Alapelvek, Célok ....................................................................................................... 31 3.8.3. Tevékenységek .......................................................................................................... 32 3.8.4. Környezeti nevelés programterve .............................................................................. 32 3.9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ............................................................ 33 3.9.1. Az iskolán belüli közösségnevelés területei .............................................................. 33 3.9.2. A közösségfejlesztő tevékenységek iskolai célja ...................................................... 33 3.9.3. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok .......................................... 33 3.9.4. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ................................... 34 3.9.5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ...................................... 34 3.9.6. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai ......................................... 34 3.10. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeink . 35 3.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................ 36 3.11.1. Tevékenységi területek ............................................................................................ 36 3.11.2. A felderítés eszközei................................................................................................ 36 3.11.3. Konfliktuskezelés .................................................................................................... 36 3.11.4. Eljárások .................................................................................................................. 36 3.11.5. Prevenció ................................................................................................................. 36 3.12. Iskolai drogstratégia ..................................................................................................... 37 2
3.12.1. Bevezetés ................................................................................................................. 37 3.12.2. Helyzetelemzés ........................................................................................................ 37 3.12.3. Cél megfogalmazása ................................................................................................ 38 3.12.4. Erőforrások .............................................................................................................. 38 3.12.5. Módszerek és eszközök ........................................................................................... 40 3.12.6. Monitoring és dokumentáció .................................................................................. 41 3.13. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programjaink ................... 41 3.13.1. A lemorzsolódás csökkentésére kialakított eszközök, eljárások ............................. 42 3.14. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 43 3.14.1. A tevékenységek célja ............................................................................................. 43 3.14.2. A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységformák szolgálják ....... 43 3.14.3. Adatlap a halmozottan hátrányos helyzet felméréséhez .......................................... 44 3.14.4. Integrációs és képesség-kibontakoztató program .................................................... 44 3.15. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .... 45 3.15.1. A mérés - értékelés céljai......................................................................................... 45 3.15.2. Az értékelés alapelvei .............................................................................................. 45 3.15.3. Az értékelés tárgyai, módszerei ............................................................................... 45 3.16. Eszközjegyzék .............................................................................................................. 48 3.17. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái .............................................. 52 3.17.1. Együttműködési formák .......................................................................................... 52 3.17.2. Belső-külső együttműködési modell ....................................................................... 52 4. MELLÉKLETEK ........................................................................................................ 56 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK........................................................................................ 56
3
1. BEVEZETŐ Mottó: „ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)
A pedagógiai program elkészítésénél alapvető célunk volt egy olyan dokumentum összeállítása, amely hosszú távon meghatározza iskolánk feladatait. Az intézményi elvek, célok és feladatok rögzítése előtt figyelembe vettük az iskola hagyományait, a pedagógiai értékeinket, a felhalmozott ismereteket, melyet az oktató-nevelő munka és a Phare program kapcsán elsajátítottunk. A szakiskolánk nem rendelkezik hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal, azonban jelentős feladatot lát el Nyíregyháza oktatási rendszerében. A feladatbővítés eredményeként tovább fejlődött az intézmény pedagógiai kultúrája, mely a korábbi alapfeladatok mellett új módszertani, pedagógiai, oktatás és neveléstartalmi változást eredményezett. Az integrált oktatás „szellemében” iskolai dokumentumban foglaltuk össze azokat a fejlesztési irányelveket és módszereket, amelyeket a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetűek, a beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdők, a tanulásban akadályozottak, a felzárkóztató oktatást és a szakiskolai képzést igénybe vevő tanulók ismereteinek és képességeinek fejlesztése érdekében hoztunk létre.
Oroszvári István igazgató
4
2. ISKOLÁNK BEMUTATKOZÁSA 2.1. ISKOLÁNK RÖVID TÖRTÉNETE Intézményünk a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Nyíregyháza kertvárosi övezetében fekszik, nem rendelkezik hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal, azonban jelentős feladatot lát el Nyíregyháza oktatási rendszerében. Az iskola alapításának éve: 1990. január 1. A Dolgozók Általános Iskolája névvel kezdte meg a működését, majd 1992. szeptember 1-jétől feladatbővítést kapott, és az új feladat miatt az önkormányzat a Dolgozók Általános Iskolája és Speciális Szakiskola névre változtatta meg az iskola elnevezését. Ekkor megkapta az iskolarendszeren kívüli szakmaoktatási feladatot is. 1996. július 1-jén az önkormányzat az iskolát szakképző intézetté nyilvánította, s megkezdte az iskolarendszerű szakképzést a korábbi alapfeladatok mellett. Az iskola ekkor a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola nevet kapta. Nyíregyháza és vonzáskörzete általános iskoláiból kerülnek hozzánk azok a tanulók, akik tanulási nehézséggel, beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdenek. Az intézményben folyó szakmai- és oktató-nevelő munka eredményeként, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatásában végzett tevékenységért szakiskolánk bázisiskolai rangot és ezzel együtt bázisiskolai feladatot kapott. Az iskola 19 éves történetének egyik legjelentősebb változása az új oktatási iskolaépületek használatbavétele. Iskolánk köztudottan a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok szakmai képzésével foglalkozó intézmény, amely esélyt teremt diákjainak a munkaerőpiacon szakképzett munkaerőként történő elhelyezkedésre. Ezzel lehetővé téve egy minőségileg jobb élet feltételeinek a megalapozását. Intézményünk feladata az esélyegyenlőség megteremtése, a szakképzés korszerű feltételeinek létrehozása, a munkaerőpiac igényeinek kiszolgálása. Szakiskolánk olyan korszerű infrastrukturális feltételeket biztosít a szakmai ismeretek elsajátításához, amely a 21. század oktatásának és szakképzésének valamennyi követelményét biztosítani tudja. Szakiskolánk gyorsan fejlődő, a változó oktatástartalmi követelményekhez és az iskolahasználók igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az innovatív fejlesztéseket megvalósító, együttműködésre törekvő intézmény.
2.2. NÉVADÓNK BENCS LÁSZLÓ (1841-1905) A város szülötte, nagy tekintélyű városatya, aki önzetlenül tevékenykedett tanácsosként, polgármesterként és országgyűlési képviselőként Nyíregyháza Város fejlődéséért. Az ő vezetése alatt kiemelkedően sokat fejlődött, gyarapodott a város, és megyeszékhellyé lett. Átépíttette a városházát, támogatta a templomok építését. Felépült az Evangélikus Főgimnázium, az Igazságügyi Palota, a Vármegyeháza, a Korona Szálló, a Lovassági Laktanya, a Központi Evangélikus Általános Iskola, létrehozta a Helyipari Iskolát, hogy csak egy párat felsoroljunk a századforduló létesítményeiből. Emlékét a város azzal is megőrizte, hogy halála után alapítványt hoztak létre a helybéli gazdák gyermekeinek tanulásának segítése céljából. Jelenleg városunkban csak a mi iskolánk és az iskolában létrehozott Bencs László Alapítvány őrzi a nevét, tisztelegve ezzel városunk nagy szülöttének.
5
2.3. JOGI STÁTUSZ Az intézmény neve: Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári út 12. A fenntartó neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Felügyeleti szerve:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése
Az intézmény jogállása: Többcélú, egységes helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézmény. Jogi személy, gazdaságilag részben önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv, a gazdálkodást a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Kollégium Gondnoksága látja el. Az iskola feladatai: • Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás • Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás • Hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók általános iskolai és szakiskolai oktatása • Felzárkóztató oktatás szervezése • Felzárkóztató bázisiskola • Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás • Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás • Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás • Kötelező iskolázásra kijelölt iskola • Képzési profil szerinti szolgáltatás
2.4. ISKOLÁNK GYERMEKKÉPE A szakiskolában a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. illetve a 13. évfolyamon fejeződik be. A 9. évfolyamra jelentkezhetnek a város és vonzáskörzetéből azok a 8. osztályos vagy 8. osztályt végzett fiatalok, akik a szakképzési területeinken akarnak továbbtanulni, vagy általános műveltséget megalapozó iskolai oktatásban kívánnak részt venni. Ezt követően folytathatják tanulmányaikat a szakképzésünkben, vagy más képző intézményekbe átjelentkezhetnek. A szakképzés első évfolyamára jelentkezhetnek azok a fiatalok is, akik a 10. osztályt elvégezték más oktatási intézményekben. Felzárkóztató oktatást végzünk a 15 éven felüli, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára.
2.5. AZ ISKOLA HITVALLÁSA Valamennyi hozzánk jelentkező tanulónak lehetővé tesszük az általános műveltség megszerzését, az általunk oktatott szakmák szakmai elméleti és gyakorlati követelményeinek elsajátítását. Ennek érdekében alternatív, személyre szóló fejlesztést biztosító egyéni tanulási programokat, terápiás fejlesztő programokat, kiscsoportos felzárkóztató és személyiségfejlesztő programokat is szervezünk a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok számára, ami esélyegyenlőséget teremt számukra a szakképzésbe való bejutáshoz. 6
2.6. A TANULÓ ISKOLAI SZEREPEIRE, JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ NÉZETEINK • •
•
Elvünk: a “Kevesebbet, de alaposan.” Az ismeretközpontú oktatással szemben a kulcsfontosságú és a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák biztonságos kialakítására törekszünk. A tanítási – tanulási folyamatban az egyén képességeitől és környezetétől függő optimumra törekszünk. Mindig differenciáltan, a gyermek saját szintjéhez igazítjuk a fejlesztést és mérjük a fejlődést. A kölcsönös bizalom szellemében igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. A gyakorlati tudásra helyezzük a hangsúlyt, a mindennapi életben szükséges ismereteket is a gyakorlat oldaláról közelítjük meg – szemléletességre törekedve -, hogy tanulóinkkal megismertessük a munka világát.
2.7. ISKOLÁNKNAK A HELYI TÁRSADALOMBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL VALLOTT NÉZETEINK
A társadalmi esélyegyenlőség megteremtése érdekében a szakképzést fontosnak tartjuk. A hátrányos helyzetű rétegek szempontjából is az önérvényesülés alapja a szakmához jutás, így a szakiskolai képzésben való részvétel számukra létfontosságú. Napjainkban a képzett munkaerő iránti igény egyre növekszik. Városunk, régiónk fejlődésének is a humán források gazdagítása elsődleges lehetősége. Iskolánk csökkenti azok számát, akik társadalmi hátrányaik, egyéni szociális lehetőségeik miatt alulképzettek. Városunkban a mi iskolánk egyedi feladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fogadása. Sajátos feladatunk az általános iskolai felnőttoktatás, a felzárkóztató oktatás azok számára, akik túlkorosság miatt már kikerültek az alapfokú oktatás rendszeréből. Önálló működésünk évei alatt a fenntartó önkormányzat felismerve sürgető tennivalóit a szociálisan hátrányos rétegek felzárkóztatásában, folyamatosan egyre több segítséget nyújtott munkánk – körülményeink optimalizálásához. A folyamatos bővülést biztosítva igyekszünk a város és körzetének e területen is ellátást biztosítani, az egyre növekvő igények kielégítésével, a partnerközpontú szemlélet jegyében.
7
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA (AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI) 3.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK – ÉRTÉKEK Iskolánk nevelő-oktató munkáját az európai humanista értékrend hatja át, a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, valamint az emberiség előtt álló közös problémákra a különböző kultúrák iránti nyitottságra, és a tanulók kulcskompetenciáinak harmonikus fejlesztésére nagy figyelmet fordítunk. Munkánkat az európai humanista értékrendre építjük, mert: • azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához tartozásunkat erősítik; • kiemelten fontos értékünk az elfogadói légkör biztosítása, melynek kulcselemei számunkra a tolerancia – empátia – nyitottság hármasára törekvés; • nevelésünk alapeszméje: az igazság – a szép – a szeretet – a konstruktív életvitel elfogadása és elfogadtatása; • minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: • a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak; • a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben minden tanulónk; • esélyegyenlőséget nyújtunk a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak a felzárkózáshoz; • a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; • a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; • a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; • az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; • alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; • minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; • az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert • fontos szerepet szán a hagyományoknak; • a nemzeti azonosságtudat fejlesztésére törekszik, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz való tartozók azonosságtudatának ápolását is.
8
Nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, mert: • az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: • az egyén és az állam felelősségét • a társadalmak lehetőségeit feladataik, problémáik megoldásában • a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Fontos számunkra a más népek, kultúrák iránti nyitottság, mert: • más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Kiemelten kezeljük a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését: • alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; • pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; • iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; • a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; • minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; • a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; • iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; • az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; • az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; • a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; • a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); • megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; • reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; • a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; • alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; • a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; 9
•
ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.
3.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI 3.2.1. Általános célok: •
• •
•
Társadalmi esélyegyenlőség biztosítása és második esély nyújtása a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő – más középfokú intézményből lemorzsolódott tanköteles korú tanulók számára is. Tanítványaink az iskolából kikerülve képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba, felelős polgárrá váljanak, akik a munkaerőpiacon legalább egy szakmai végzettség birtokában jelenhessenek meg. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) fejlesztése annak érdekében, hogy hozzájáruljanak tanulóink személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
3.2.2. Konkrét célok: • • • • • • • • •
Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető szakaszra tagolódik Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltsági szintű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felzárkóztassa és készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; 10
• • • • • • • •
• • •
•
•
•
társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé tegyük a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását – a felzárkóztatás és személyiségfejlesztés által a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. Lehetővé tegyük a szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után, hogy a tanulók alapműveltségi vizsgát tegyenek, így szakképzési évfolyamra léphetnek az alapműveltségi vizsga letételéhez kötött szakmákban is, vagy az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően másik szakiskola, középiskola megfelelő évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. Tanulóink képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. Lehetőséget biztosítsunk a szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára - az átvevő iskola pedagógiai programja szerint - átlépésre gimnáziumi vagy a szakközépiskolai képzésbe. A felzárkóztató oktatásban résztvevő tanulók az előírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után bekapcsolódhassanak a szakképzésbe (első szakképzési évfolyamba léphetnek), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhessenek, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathassák a felkészülést az általános iskolai záróvizsgára és az alapműveltségi vizsgára is. A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A szakképzést előkészítő évfolyamon folyó felzárkóztatás célja a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (általános és szakmai kompetenciák) megszerzése. A tanuló a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetenciák) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. A szakképzést előkészítő évfolyamon történő oktatás lehetővé teszi a gyakorlatorientált felkészítéssel, hogy a tanulók a pályaorientációs szakasz keretében megismert legalább három szakmacsoport közül egyet a szakmai alapozás során a bemeneti kompetenciakövetelményeknek megfelelő szinten elsajátítsanak, s ezzel egy adott szakképesítés megszerzésére képessé váljanak, általános és szakmai kompetenciáik fejlesztése által. A felzárkóztató oktatás szakképzést előkészítő évfolya-
11
•
•
•
•
•
•
•
•
mának befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány a szakiskola első szakképzési évfolyamába lépésre jogosít. A felzárkóztatás, s ezen belül a szakképzést előkészítő évfolyam célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése a szakmatanuláshoz szükséges bemeneti kompetenciák elsajátítása által, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A szakmai előkészítés több - iskolánkban három - szakmacsoport munkaterületének alaposabb megismerését, az e területen végzendő munka néhány egyszerűbb, előképzettséget nem igénylő tevékenységformájának kipróbálását szolgálja, tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltség-modulok is integrálódhatnak. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására. A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére. A szakmai előkészítés és alapozás a szakképzés-pedagógia eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok fölzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget. Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. A rendszerelvű képzés moduláris oktatásszervezéssel valósulhat meg, a hagyományos tantárgyakra/műveltségi területekre építő oktatásszervezés helyett. A tananyag moduláris felépítése rugalmas program kiépítésére ösztönzi a szakiskolákat, képzési profiljaiknak megfelelően. A rugalmas program azt jelenti, hogy a tanuló a képzés során bármikor bekapcsolódhat, mert biztosított az egyéni haladás, és kiléphet akkor, ha nem kívánja folytatni, vagy teljesítette a modularizált képzési követelményeket. a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; 12
• • • • •
• • • • • • • • • • • • • • •
tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; A teljesítőkártya célja: A szakmai gyakorlati feladatkompetenciák megszerzése, teljesítése és elsajátítása valamint a szakvizsgára való bocsátás gyakorlati tudáselemeinek megszerzése.
13
3.3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Fejlessze a tanulási szokásokat és módszereket. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozza, továbbá pályaorientációt, szakmai előkészítő ismereteket és szakmai alapozást adjon A test és a lélek harmonikus fejlesztése. A szocializáció folyamatainak elősegítése. A tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása. A tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről. Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az infokommunikációs technikákat.
14
•
Az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját. • A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára felkészítsen; • Kiemelt figyelmet fordítsunk a tanulók személyiségfejlesztésére, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erősítésére; • Fejlessze a tanulóinkban a saját egészségük, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzetet • Fokozza tanulóink igényét a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére • Fejlessze tanulóink képességét a hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén szakmai és más munkatevékenységek értő és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetőséget kell kapniuk a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére a szakmai előmenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. • A tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez • A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek legyenek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődjön bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. • A felzárkóztató oktatásban a tanulókat a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános műveltségi ismeretekhez, készségekhez, képességekhez juttassa. Ez a nevelés előtérbe helyezését igényli; alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. • A fölzárkóztató oktatásban, függetlenül attól, hogy egy vagy kétéves fölzárkóztatásra van szükségük végzettségüknek megfelelően, vagy a szakképzésre előkészítő évfolyamon kívánnak továbbtanulni, illetve, hogy a fölzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérni induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. • A fölzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell legyen, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál. A teljesítőkártya feladata: Rendszerezni, igazolni és mérni a tanulók gyakorlati feladatkompetenciáit. A teljesítőkártya eredménye: A gyakorlati munkahelyen elvégzendő feladatok összhangban lesznek a szakmai elméleti oktatással, és nagymértékben elősegíti kimeneti követelmények elsajátítását. 15
3.4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE
3.4.1. Eljárások, módszerek Nevelési módszeren értjük azt az eljárást, amelyet a kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazunk. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. Az alkalmazás egyetlen törvénye: a módszerek, eljárások kombinációja. A felsorolt nevelési-oktatási módszerek közül azokat választjuk ki, amelyek: • igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; • igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához; • igazodnak a mindenkori szituációhoz, annak tartalmához; • a leghatékonyabb alkalmazást teszik lehetővé; • minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; • a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; • személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; • a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; • az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; • megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; • a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; • nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük. Leginkább használatos módszereinket csoportosítottuk a nevelés folyamatában betöltött szerepük szerint: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: • az oktatás valamennyi módszere: magyarázat, előadás, elbeszélés, a tanulók kiselőadásai, beszámoló, megbeszélés, vita, szemléltetés, projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, szerepjáték, játék, házi feladat, stb. • meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás
16
A tevékenység megszervezésének módszerei: • követelés, megbízás • ellenőrzés, értékelés • játékos módszerek • gyakorlás • A tanórai foglalkozások a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon való megszervezése, amennyiben ez biztosítja az előírt tananyag elsajátítását és a követelmények teljesítését. Ilyen megoldásnak tekintjük a projekt-módszert, a múzeumi látogatást, termelő egységek, szolgáltató egységek látogatását, a könyvtári foglalkozást, a művészeti előadáshoz, vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást. A projekt-módszer keretében lehetőség van a szakmai orientáció, előkészítés és alapozás közismereti tantárgyakkal való integrálására, a szakmai elmélet és gyakorlat öszszehangolására. • Kooperatív tanítási módszerek A magatartásra ható módszerek: Alapelvünk, hogy előnyben részesítjük a pozitív ösztönző módszereket. Elfogadó légkört teremtünk, hogy minél kevesebb alkalommal váljon szükségessé a kényszerítő módszerek használatára. A gátlást kiváltó módszerek preventív jelleggel használatosak, a nevelés sikerét veszélyeztető tényezők, körülmények kizárását célozzák. • • • • •
ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret – a dicséret formái iskolánkban: szóbeli (pl. osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken), írásbeli (pl. osztályfőnöki, igazgatói dicséret, oklevél, kitüntetés) – osztályozás jutalmazás (a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást, folyamatos, odaadó közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, büntetés (a büntetés formái: szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, nevelőtestületi figyelmeztetés, fegyelmi büntetések) gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, átterelés, elmarasztalás.
Nevelési módszereink különböző változatai: • nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, interjú • nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés, tekintet, térközszabályozás, gesztusok, kulturális jelzések, stb. • szociális technikák: az ön- és emberismeret fejlesztéséhez, a szociális készségek fejlesztéséhez: pl. problémamegoldó és konfliktuskezelő készségek fejlesztése, fejlesztő beszélgetés, fejlesztő interjú, minta- és modellnyújtás, megerősítés, dramatizálás, stb.
17
3.5. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS TÜKRÉBEN ALAPELVEK Tézisek, tényszerű megállapítások -
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.
Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?
Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.
kijelentő mondatokban fogalmazva.
ESZKÖZÖK Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Az idegen nyelvek tanulása iránti igény
A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.
Minél több tanuló tegyen az általános
Az idegen nyelv tanulását, az idegen
Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és
18
Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
A modern nyelvoktatási technikák, módszerek
német) magas színvonalon oktatunk.
felkeltése.
iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.
Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!
Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük. Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.
A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.
Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására
A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti
Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életvi-
A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
19
nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket! A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.
A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.
A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk,
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. A felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk..
A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.
teli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!
tanórák anyagába.
Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.
Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni! Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpályaépítést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.
A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 5-6. és 7-12. évfolyamokon.
Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,
A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
20
művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzési-minőségbiztosítási programjának megfelelően..
Gazdag tevékenység-repertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.
Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.
Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.
Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású viszszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.
Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.
A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.
A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
A tanulók idegennyelv –használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.
Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban
Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötlete-
A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: -üzeneteket
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!
Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.
A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.
Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!
Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.
A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.
Differenciálás Kooperatív technikák Projektek A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
A mindennapi pedagógiai fejlesztő jellegű legyen!
munkánk
21
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..
Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása
Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása.
Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
sen, újszerűen, használni.
szokatlan
funkcióban
-feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket
A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.
A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.
A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhaználatot erőíti.
A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.
A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.
A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket.
Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.
22
-életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás
Gyakorlás
Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.
Autentikus olvasott és hallható anyagok.
Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.
A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés
3.6. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KONKRÉT PEDAGÓGIAI FELADATAINK
A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.
3.6.1. A szocializáció folyamatainak elősegítése Az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával.
3.6.2. Az értelem kiművelése terén elvégzendő feladatok Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció - írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A "tanulás tanulása", az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók az a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét. A szakiskola első, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylő szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A felzárkóztató oktatáson belül a közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket helyezzük előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belé23
péshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítjuk a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozó vizsgákra. Olyan továbbépíthető tartalmakat és követelményeket határozunk meg, amelyek a későbbi alapműveltségi vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: • a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása, • a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységek kiválasztása, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. • Elsősorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, de megerősítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok Lehetőséget kell teremtenünk a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó és a szakmatanulást előkészítő tartalmak egy részének gyakorlati oktatással való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat. 3.6.2.1. A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok • • •
•
A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során növekedjen a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. A tanulók alapokat kapjanak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez; A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsősorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók cselekvő részvételét feltételezi. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek legyenek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődjön bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, és kialakuljon bennük a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet.
3.6.2.2. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok Szociális kompetencia: • a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakításának igényét felkelteni • a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére törekvés • megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának segítése (szabálytudat, döntési szabadság, felelősség megértése) Szociális szokások: • pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának elősegítése; átlátható, biztonságos, kiszámítható iskolai életrend kialakítása
24
Szociális minták: • A tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása élményszerű, pozitív minták felkínálásával, történelmi személyek, irodalmi hősök stb. tetteinek, magatartásának átélési lehetőségével • erkölcsi tudatosságuk erősítése, • állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, Szociális kommunikáció fejlesztése: • pozitív érzelmi légkör kialakítása • a szóbeli szociális kommunikáció eszköztárának fejlesztése • együttműködési készségek, képességek fejlesztése Önkifejezési képességek: • az anyanyelv igényes használatának fejlesztése Önellátási képességek: • az életkornak megfelelő önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése • szociális hátrányok iskolai úton történő csökkentése, felszámolása (személyiségfejlesztő és szocializációs program segítségével) Önreflexív képességek: • önismeret és önértékelés fejlesztése Önvédelmi képességek: • az együttműködés értékének tudatosítása • a lelki egészség megőrzésére törekvés igényének kialakítása • egészséges életmód mintáinak elsajátítása Önkiszolgálási képességek: • a koncentráció és a relaxáció képességének javítása • a mozgáskultúra és mozgáskoordináció fejlesztése • a manuális készségek, esztétikai érzék fejlesztése Testi képességek: • a minél gazdagabb diáksportköri élet, a testnevelés lehetőségeinek optimális kihasználása • kondicionálási és koordinációs képességek fejlesztése • sportági tevékenységek elsajátítása
25
3.7. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek és az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi. Az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. A különböző műveltségi területek feldolgozása során ismeretek kell adni a tanulóknak a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Az iskola személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Tehát az egészségfejlesztésnek az iskolai oktató – nevelő folyamatában egy összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulnia. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi- lelki-, szociális jólét állapota. Az egészség kiteljesedésére az alábbi 4 feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: • ha az egyén társadalmilag integrálódik • ha a váltózó terheléshez alkalmazkodni tud • ha individuális önállóságát megőrzi • ha megteremti az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és a társadalmi lehetőségei között. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés fő kulcsterületei: • Család és gyermekvédelem • Lelki-egészség • Szexuális magatartás és egészség • Higiénia • Betegségek megelőzése • Balesetek megelőzése • Káros szenvedélyek megelőzése • Helyes táplálkozás • Mindennapos testmozgás • Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése • Harmonikus párkapcsolat Az egészségfejlesztés során a tanulók már meglévő ismereteire kell támaszkodni. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővíteni, egyre differenciáltabbá tenni. Fontos feladat a felvilágosítás és a prevenció, amely megfelelő ismeretek, adatok nélkül lehetetlen. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges a tanulók bevonása és aktivizálása. Mindezt pozitív példák, és minták prezentálásával lehet fejleszteni.
26
3.7.1. Célok • • • • • • • • • •
egészségtudatos magatartás kialakítása és fejlesztése képességek fejlesztése az egészséges életvitel kialakításához önismeret fejlesztése társas érzelmi készségek fejlesztése társas kommunikációs készségek fejlesztése konfliktuskezelési technikák fejlesztése szexuális kultúra fejlesztése sportkultúra fejlesztése mentálhigiénés szokások kialakítása otthoni szociokulturális háttér és az iskolai egészségnevelés összehangolása
3.7.2. Tevékenységek Az egészséges életmódra nevelés megjelenik az iskola egész életében, valamint az oktató nevelői tevékenységében. Minden tantárgyba be kell építeni az egészségnevelés célkitűzéseit. A helyi tanterv illetve tantárgyi programok kidolgozásakor jelölni kell a szaktanároknak, hogy melyik órák anyagába építik be ezeket. 3.7.2.1. Prevenció Iskolánk aktív szerepet vállal a gyermekek védelmében, aminek legfontosabb része az oktatás, nevelés keretében történő támogatás, a személyiség-fejlődéshez szükséges biztonság, a szeretetteljes légkör kialakítása, jó önértékelés, önbizalom építése, követhető életminták, modellek bemutatása, a bántalmazás ill. krízishelyzetek megelőzése és emberséges szakszerű figyelő kezelése. • • • • • • • •
Segíteni kell a gyermek családban történő nevelkedését. A család nevelési problémáinak csökkentése céljából szakszerű tanácsadást biztosítani, illetve felvenni a kapcsolatot segítő szervezetekkel. Az iskolai élet minden területén törekedni a gyermekeket megillető jogok érvényesítésére. Preventív tevékenységet folytatunk a tanulók veszélyeztetettségének elkerülésére vagy enyhítésére, Segítséget nyújtunk a kialakult problémák kezelésében. Tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat a segítő személyek fogadóórájáról, elérhetőségéről (szociálpedagógus, családgondozó) Felmérjük a veszélyeztetett tanulók körét, amennyiben a veszélyeztető tényezőket nem tudjuk pedagógiai eszközökkel megszüntetni, szakember segítségét kérjük. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal.
27
3.7.2.2. Kapcsolattartás színterei Szülői házzal való aktív kapcsolattartás: Családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák, esetmegbeszélés, közös programok szervezése, Szülői Szervezet választmányi megbeszélések, felvilágosítás az egészséget veszélyeztető káros szenvedélyekről, magatartásformákról. Indokolt azokban az esetekben, ha: • • • • •
a gyerekek nincsenek abban a helyzetben, hogy problémáikat meg tudják beszélni szüleikkel, azok akik iskolai problémáikban nem kapnak segítséget szüleiktől, a tanulók egészséget veszélyeztető szokásaik és a szüleik hasonló szokásai között szoros az összefüggés, szabadidejüket és az esték nagy részét társaik társaságában töltik, szabadidejük nagy része inkább csavargás, szabadidő szellemileg passzív eltöltése.
A diákokkal való kapcsolattartás: • A szabadidő hasznos eltöltése érdekében számos programot szervezünk; • Tanulóink számára felvilágosító, egészségmegóvó programokat szervezünk: o bűnmegelőzés-előadássorozat (Rendőrség szakembere által) o szexuális felvilágosítás (védőnő által) o véradás-előadássorozat (Megyei Vöröskereszt szakembere által) o elsősegély-nyújtási ismeretek (Mentők szakembere által) Segítő szervekkel való aktív kapcsolattartás: Tanulási nehézségek, viselkedési-magatartási problémák, életvezetési problémák, veszélyeztető tényezők a családban, rendszeres iskolába járás elmulasztása esetén, krízishelyzetben lévők, szociális támogatásra szorulók esetében azonnal jelzünk az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatnak. A megoldás érdekében esetmegbeszéléseket, egyéni esetkezeléseket tartunk, közös családlátogatást végzünk, kapcsolattartásunk folyamatos és az eredményesség érdekében különös hangsúlyt fektetünk a visszacsatolásra.
28
3.7.3. Módszerek Igazodjanak ezek a módszerek a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségükhöz, képességeikhez, valamint a nevelők személyiségéhez, felkészültségéhez. Nyújtsanak sok élményt és vonjanak be minél több tanulót. Leginkább használatos módszerek listája: • előadás • beszélgetés • projekt módszer • vita • szemléltetés • kooperatív módszerek • kiállítások látogatása • kiállítás rendezése • egészségnevelő plakátok készítése • látogatás egészségügyi intézményekbe (Véradó Központ) • videó, internet, újságcikkek feldolgozása • szerepjátékok • versenyek-vetélkedők szervezése • ünnepekre emlékezés • plakátkészítés
3.7.4. Egészségnevelési Programterv hónap
program
módszer tevékenység
felelős
szeptember
orvosi állapotfelmérések, Cooper - teszt
felmérés
testnevelők, iskolaorvos
sportszakkörök, lelki egészség világnapja, fogászati szűrővizsgálat
beszélgetés
osztályfőnökök, szociálpedagógusok, szakkörvezetők
fogászati hónap, füstmentes nap
teszt, vetélkedő, plakáttervezés
szakkörvezetők, minden pedagógus
december
védőnő prevenciós előadása AIDS ellenes világnap
előadás kiállítás rendezés
védőnő egészségnevelési szakkör
január
bűnmegelőzés véradásszervezés
előadás szervezési feladatok
érintett osztályok, külső szakember
március
vetélkedők, versenyek természetjárás
kérdőívek, játékok, tesztek, kirándulás
szakkörvezetők, szaktanárok
április
bűnmegelőzés védőnő-prevenciós előadása
előadás
külső szakember védőnő
május
dohányzás-ellenes világnap
plakáttervezés
osztályfőnökök, rajz –és szociálpedagógusok
június
sport – és egészség nap
ételkészítés és bemutató
minden pedagógus, szülők, dök
október
november
29
3.8. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, születéstől az élet végéig tart. A természetes és mesterséges környezettel való alapvető attitűdök már az egészen korai gyermekkorban kialakulnak, ugyanakkor még az idősek szemléleti is alakulhat. Minden életkorra figyelni kell. Az egyes életkorok sajátosságai eltérőek, ehhez a környezeti nevelésnek értelemszerűen viszonyulnia kell. Szorgalmazni kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a környezet nevelés csak részben természettudomány e mellett elsősorban, látás- és gondolkodásmód, ezért a humán tartárgyaknak ugyanúgy alapvető feladata. Valamennyi tantárgyba kerüljenek bele a szükséges környezetnevelési ismeretek, készségek, attitűdök, értékelésfejlesztési követelmények. A környezeti nevelésnek a társadalmi cselekvések rangsorában kiemelt helyet szükséges biztosítani, de a szakképzésben ez azért is különösen fontos, mert a gazdaság különböző területein a termelőmunkát az ebből a rendszerből kikerülők fogják majd végezni így a környezetterhelés mértéke rajtuk is fog múlni. Az iskolai környezeti nevelés nem szűkíthető le a tanórákra. A tevékenységnek sokkal szélesebb körét foglalja magába és ezeknek csupán kis hányada illeszthető be a tanórák adta lehetőségek közé. Törekedni kell arra, hogy a tanórán kívül megvalósítható környezeti nevelés minél nagyobb mértékben kerüljön be az iskola minden tanulója számára.
3.8.1. Környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógia folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: • megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére • felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére o a problémák megkeresésére, okainak megértésére o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.
30
3.8.2. Alapelvek, Célok 3.8.2.1. Általános célok • Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. • A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés • A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése 3.8.2.2. Pedagógiai célok • Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi esztétikai megalapozása. • Az ökológiai gondolkodás kialítása, fejlesztése • Rendszerszemléletre nevelés • Szerves kultúra fontossága a környezeti nevelésben • Fenntarthatóságra nevelés • A környezetetika hatékony fejlesztése • Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • Tolerancia és segítő életmód • A környezettudatos magatartás és életvitel segítése • Állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • az életminőségi fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • Az egészség és a környezet összefüggése • Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggései • Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség • Globális összefüggések megértése • Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása 3.8.2.3. Helyi célok • • • • • •
Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése Helyi értékek és problémák feltérképezése Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) Hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken) Nevelés fontossága
31
3.8.3. Tevékenységek 3.8.3.1. A tantárgyak lehetőségei Szakképzés • ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni • ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit • sajátítsák el a szakma-specifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek • tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát • sajátítsák el az anyag – és energiatakarékos gazdálkodási módokat • látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban • tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma-specifikus eszközökkel • képesek legyenek a vendéglátásban veszélyes hulladékok (sütőzsiradék, ételmaradék) kezelésére • legyenek tisztában a szelektív hulladékkezeléssel (műanyag, papír, üveg, egyéb) • ismerjék a HACCP rendszert, tudjanak veszélyforrásokat elemezni egy vendéglátó egységben (tisztaság, higiénia, takarítás ütemezése, takarító – fertőtlenítőszerek használat) • alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során
3.8.4. Környezeti nevelés programterve módszer, tevékenység
felelős osztályfőnökök
állatok világnapja
osztálytermek, iskola környékének rendbetétele látogatás az állatparkba
november
teremtisztasági verseny
verseny
december
karácsonyi műsor, kiállítás készítése
február
előadások/állatmenhelyről szakemberek
hagyományok ápolása, díszítés, kiállítás
április június
hónap
program
szeptember
takarítási világnap, teremdekorálás
október
osztályfőnökök osztályfőnökök, min. bizt. csop. rajz szakos pedagógusok
előadás, megfigyelés
osztályfőnökök DÖK
A Föld napja
plakátverseny, kiállítás
rajz szakosok, osztályfőnökök
diáknap, Bencs nap
kulturális műsor, sport, vidám versenyek
osztályfőnökök, DÖK
32
3.9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK 3.9.1. Az iskolán belüli közösségnevelés területei • • • •
tanítási órák tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások tanórán kívüli, diákok által szervezett iskolai foglalkozások (DÖK) szabadidős tevékenységek
3.9.2. A közösségfejlesztő tevékenységek iskolai célja • • • • •
Fontosnak tartjuk, hogy a tantárgy-kiegészítő ismeretszerzéstől a lazább társas szórakozásig, a művelődés változatos formáit biztosítsuk, hogy már iskolás korban megalapozzuk a kulturált szabadidős szokásokat. Emellett az oktatás és a szabadidős tevékenység tervezett, átgondolt munkamegosztása is szükséges az egymásra épülés, egymásba kapcsolódás rendszerének kialakításához. Célunk olyan működő csoportok életre hívása, amelyek saját maguk által megfogalmazott programokat valósítanak meg iskolájuk fejlődése érdekében és saját érdekszférájukban. Alapvető célunk minden területen, hogy az egyén és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat megteremtéséhez hozzájáruljunk. Az iskola jobban használja ki a diák-önkormányzatiságban rejlő lehetőségeket a személyiségformálás, az egészséges életmód, a környezetvédelem, az állampolgári ismeretek, állampolgári szerep, közéleti nevelés területén.
3.9.3. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok • •
osztályközösség formálása, amit a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és értéktudat tart össze, és amely hajlandó az iskola szervezeti keretein belül a fenti kritériumoknak megfelelően viselkedni, munkálkodni, szabadidőt eltölteni.
E feladatoknak megfelelő megvalósítási eljárások: • a tanulás támogatása közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, • a tanulók kezdeményezéseinek segítése, • a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, • a közösségi és önálló cselekvések segítése • különböző változatos munkaformák alkalmazása: homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny, stb. - így az együttműködés, együvé tartozás, felelősségérzet erősítése.
33
3.9.4. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai • • • • • •
legyen rájuk jellemző a kötetlenebb tevékenységi forma, az érzelmi élmények nyújtása nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére átgondolt pedagógiai irányítással biztosítsa a közösség fejlesztését, erősítse a közösséghez való tartozás élményét ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését.
3.9.5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai • • • • • •
Az osztályközösségekre épülő diákképviseleti rendszer működtetése. A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása. Az érdekérvényesítés lehetőségeinek gyakorlása minden szinten (döntés, véleményezés, javaslattétel, egyetértés). A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, új hagyományok teremtése. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes művelődési lehetőségeket nyújtanak, esztétikai élményeket és érzelmi élményeket is adnak. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek a közösség érdekeit szolgálják, cselekvésre késztetnek, lehetővé teszik a büszkeséget a saját közösség sikereire, értékeli a megkülönböztető tulajdonságokat is.
3.9.6. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai • • • • • • •
Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, a szülőkkel, valamint a tevékenységeket segítő külső szakemberekkel. Olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret, önfegyelem erősítése, a társak elfogadása – elfogadtatása. Az egyes tevékenységformák tematikájának meghatározásakor vegyük figyelembe az életkor- és rétegspecifikus jellemzők mellett az egyedi, személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési módokat is. Tartós aktivitásra ösztönzés, pozitív töltésű érzelmek átélésére és életmód kialakítására törekvés jellemezze a csoportokat. Kapjanak kellő mélységű támogatást a tanulók a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.
34
3.10. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEINK
A tevékenységi területek szorosan összefüggenek az iskolai élet minden területével. Legfontosabb a problémafeltárás, problémamegoldás. Problémafeltárás: • Az előző tanulói életút megismerése, a küldő iskola osztályfőnökével a kapcsolat felvétele kérdőív alapján; • A belépő osztályok tanulóinál, illetve az intézményben újonnan jogviszonyt létesítő diákoknál családlátogatást végzünk, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival együttműködési megállapodás alapján. Környezettanulmányt készítünk, melyet a szülő/gondviselő tölt ki, a kiértékelés az osztályfőnökök feladata, akik a kapott adatokat továbbítják a szociálpedagógusoknak, évfolyam összesítőt készítenek a szempontsor szerint. • A családlátogatások után kitöltjük még az ún. objektív-relatív-deprivációs adatlapot, s összesítjük osztályokra, illetve évfolyamra, kimutatva a fiú-lány arányt. Ezt a tevékenységet a szociálpedagógusok az osztályfőnökökkel közösen végzik. • Év elején mindenegyes belépő tanulóval kitöltjük a neveltségi szint kérdőívet, melyet az osztályfőnökök dolgoznak fel, határideje szeptember. • A tanuló családi környezetének megismerése a helyi családgondozó szakemberrel történő kapcsolatfelvétel és környezettanulmány útján, majd családlátogatás az osztályfőnök és szociálpedagógus bevonásával; • szükség esetén szakértői vizsgálat kérése és vélemény készíttetése a nevelési tanácsadó munkatársaival. Problémamegoldás: • Együttműködési modell alapján a pedagógusok az esetmegbeszélések során cselekvési programot állítanak össze. A diákkal beszélhet az osztályfőnök, szaktanár, diák, kollégiumi nevelő, szociálpedagógus a probléma jellegétől függően, mely lehet érzelmi, értelmi, lelki, testi. • Az integrált szolgáltatások szakemberei kérésre esetmegbeszéléseken vesznek részt, melyek a fejlesztés fő területeire koncentrálva a pedagógus számára segítő jellegű szempontokkal szolgálnak. A szakértői véleménnyel rendelkező tanulók számára terápiás fejlesztő program működtetése. A tanulók konfliktuskezelési/kommunikációs képességeinek kezelésére célzott programokat indíthatunk. A tréning lehet: • preventív /szocializációs programok a tanmenet szerint/ • terápiás /pszichológus, mentálhigiénés szakemberekkel/ A tréning szervezője lehet: iskola, TISZK A problémamegoldás esetmegbeszélések útján kialakított cselekvési program során megy végbe.
35
3.11. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk az egész intézményi rendszerben jelentős helyet foglal el, hisz tanulóink túlnyomó része hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, alapképességben lemaradt, tanulási nehézségekkel küzd, vagy veszélyeztetett.
3.11.1. Tevékenységi területek • • • •
felderítés konfliktuskezelés eljárások prevenció
3.11.2. A felderítés eszközei Legfontosabb eszköz a hátrányos helyzetet felmérő adatlap kitöltése az előzmények ismerete és a családlátogatási tapasztalatok után, melyekről a szociálpedagógusok feljegyzést vezetnek.
3.11.3. Konfliktuskezelés • • • • • • •
a probléma meghatározása a probléma elismerése (elismertetése) a probléma elemzése, (miértek feltárása) ötletbörze (megoldások keresése közösen minden partnerrel) optimális megoldás kiválasztása, a megoldás megvalósítása az eredmény értékelése
3.11.4. Eljárások • • •
személyközi szóbeli (tanuló - osztályfőnök, tanuló - szaktanár, tanuló, illetve szociálpedagógus, (tanuló – tanár – szülő) dokumentált: az eljárásról feljegyzés készül Sikertelen konfliktus kezelés esetén: jelzés és segítségkérés
3.11.5. Prevenció • • •
az intézmény szakemberei mellett bevonjuk a külső segítő szervezeteket, szolgáltatókat (rendőrség, ÁNTSZ szakemberei, iskolai védőnő szervezetten, az iskolai drogstratégiában foglaltak szerint, kiemelten a szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló prevenciót összhangban az osztályfőnöki órák, a szocializációs foglalkozások és az egészségnevelés modulok/témák tematikájával.
36
3.12. ISKOLAI DROGSTRATÉGIA 3.12.1. Bevezetés A kábítószer veszélyt jelent az egyénre, a közösségre, a társadalomra. sorsokat, családokat, közösségeket, társadalmat tesz tönkre. Nem elszigetelt jelenség, ok és következmény egyszerre. Társadalmunk legfontosabb feladatának a megelőzést tekinti, ezért intézményünk is a prevenciót, mint eszközt helyezi előtérbe a drogstratégiájának megalkotásakor.
3.12.2. Helyzetelemzés A drogfogyasztás komplex, soktényezős jelenség, ezért a drogfertőzöttség mértéke sok tényező együttes hatása alapján becsülhető meg, és az egyes tényezőknek eltérő szerepe van a becslésben. A hiányzás és a tanulmányi átlag a drogepidemiológiái kutatások tanulsága szerint igen jelentős, az iskolához köthető jellemzők közül a két leginkább fontos tényező a drogfogyasztó magatartás leírásában. Akik valamilyen szert fogyasztottak és/vagy szipuztak már életükben, nagyobb arányban és gyakrabban hiányoztak az iskolából betegség, lógás vagy egyéb ok miatt egyaránt, mint azok, akik nem fogyasztottak életükben semmilyen drogot. A valamilyen tiltott szert és/vagy inhalánst életükben már fogyasztott diákok több mint egyharmadával fordult elő, hogy az elmúlt 30 napban egyszerűen nem ment be az iskolába, míg a semmilyen szert nem fogyasztók körében ez az arány alig több mint 10%. A visszaélésszerű gyógyszerhasználók iskolába járási hajlandósága a fenti két fogyasztási csoport között helyezkedik el, azaz többet hiányoznak, mint azok, akik soha semmilyen szert nem fogyasztottak, de a tiltott szereket és/vagy inhalánsokat fogyasztókhoz képest kevesebbet. A drogepidemiológiai vizsgálatok alapján a különböző családi háttérváltozók közül a drogérintettség szempontjából leginkább domináns változócsoportot a családi devianciák képezik. Összességében a különböző típusú – iskolai, szocio- demográfiai – jellemzők között is kiemelkedő a szerepük. A családi deviancia a vizsgált jellemzők közül a harmadik legfontosabb tényező a drogfogyasztás becslésében. Azon diákok körében, akiknek szűk vagy tág családjában megjelenik legalább kétféle deviáns magatartás, vagy káros szokás,- szinte függetlenül annak típusától, rendre az átlagot meghaladó a drogfogyasztás, ezen belül is főként a biztosan droghasználati célú szerfogyasztás életprevelencia értéke. Fokozódik ez a hatás a különböző devianciák halmozódása estén. A vizsgált családi háttérjellemzők közül a szülőkkel való kapcsolat minősége rendelkezik a következő legnagyobb súllyal a drogfogyasztás becslésében. Az epidemiológiai kutatási eredmények szerint azok között a diákok között, akik elégedettek a szüleikkel való kapcsolatukkal átlagos, illetve átlag alatti a drogfogyasztás elterjedtsége. A kapcsolattal való elégedetlenség mértékének növekedésével nő a drogfogyasztás prevelencia értéke is. A drogot nem fogyasztók átlagosan elégedettebbek mind az anyával, mind az apával való kapcsolatukkal, mint a valamilyen drogot már kipróbáló fiatalok. Tekintettel arra, hogy a drogfogyasztás komplex társadalmi- demográfiai- pszichoszociális tényező együttes hatását tükröző jelenség, így az ilyen háttérváltozók mentén a középiskolás droghasználás „csak” 71, 8%-os pontossággal becsülhető. Ilyen pontossággal elmondható, hogy az egyes kérdéseknél jelzett mértékben, az arányos populációban szereplő tanulók, így a Bencs László Szakiskola diákjai is az átlagnál veszélyeztetettebb szegmenst jelentik.
37
3.12.3. Cél megfogalmazása Drogfogyasztás megelőzése (primer prevenció), illetve drogfogyasztás csökkentése (szekunder prevenció a szakmai szervezet szakemberei bevonásával). • Olyan egészségnevelési és szabadidő eltöltési lehetőségek széles spektrumának megteremtésével, amelyek megelőzik vagy helyettesítik a droghasználatot; • Olyan programok szervezésével, amelyek a diákok illetve a szülők drogfogyasztással kapcsolatos ismereteit bővítik; • A személyiségfejlesztő, szocializációs foglalkozások tematikájának olyan irányú bővítése, amely a fejletlen probléma-, és feszültségmegoldó készségek fejlesztésén kívül külön figyelmet fordít a droghasználatot elősegítő tényezőkre, kockázati faktorokra, beépítve a „Mielőtt…” című programcsomag tartalmát, illetve a drogprevenciós pályázati program tartalmát játékos, dramatikus formában.
3.12.4. Erőforrások Szövetség az iskolavezetéssel: A, Tanév elején szociálpedagógusok által tartott nevelési értekezlet címe: Prevenciós tevékenység a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek körében… Részfeladata: drogprevenció. Célja: tantestület támogatásának megnyerése. Felelősök: szociálpedagógusok. B, Tanév során havonta egy alkalommal a vezetőségi értekezleten a feladatok, célok, felelősök, határidők konkretizálása, pontosítása. Felelősök: szociálpedagógusok Célja: a megvalósult programok értékelése, a következő programok előkészítése. Szövetség a szülőkkel: A, Szülői munkaközösségi értekezleten felvilágosítás, fogalmak tisztázása, a drogstratégia elfogadtatása. Célja: szülők támogatásának elnyerése. Felelős: szociálpedagógus B, Konkrét feladatok és programok ismertetése, rendezvények időpontjának, erőforrásainak megbeszélése. Célja: közösségi- együttműködési folyamat megalapozása Feladat: negyedévente egy közös (tanár-szülő) programszervezés (lásd: folyamatterv) Felelős: drogkoordinátor csoport.
38
Szövetség a szakmai szervezettel, segítőkkel: Célja: a szervezetek és szakemberek által nyújtott konkrét szakmai segítség és tanácsadás (másodlagos prevenció). Drogprevenciót segítő intézmények és szervezetek: • • • • • • •
Iskolaorvosi szolgálat (orvos, védőnő) Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrség Bűnmegelőzési- Ifjúságvédelmi Csoport Drogambulancia, Drogtanácsadó ANTSZ- Egészségvédelmi Csoport KEF Kortárssegítő Csoport
Szövetség a diákokkal: A stratégia programjainak megbeszélése, elfogadtatása a DÖK vezetőkkel, tagokkal, ezáltal a diákokkal. Célja: a diáktársadalom megnyerése a programokon való aktív részvételre, a DÖK tagjai vállalják fel szívesen a rendezvények lebonyolítását, aktív közreműködés megszervezését. Felelősök: drogkoordinációs csoport, a DÖK-öt segítő tanár, a tantestület.
39
3.12.5. Módszerek és eszközök módszer kiscsoportos játékos foglalkozás, személyiségfejlesztés
játékgyűjtemény
értékelés, ellenőrzés formatív módon, pozitív szemlélet
felelős
hat. idő
szociálpedagógusok
foly.
Fásítás Cél: Szülő- diák tanár együttműködési kapcsolat kiépítése és megszilárdítása
beszélgetés, buzdítás
munkaeszközök, facsemeték
buzdítás, pozitív hangnem
tantestület, DÖK, SZMK
Okt.
3.
Pozitív személyiségeink.(vetélkedő) Cél: példa értékű történelmi személyiségek története és cselekedetei.
vetélkedő, beszélgetés, buzdítás, jutalmazás tárgyi, erkölcsi
puzzle, képek, festmények, könyvtár
ösztönzési céllal, tárgyi és erkölcsi jutalmazás, formatív módon
Történelem- könyvtár szakos
Nov.
4.
„Fogászati hónap” Egészséges fogakért Cél: szájhigiénia fontossága a jó mentális közérzete nevelés
vetélkedő, beszélgetés, buzdítás, jutalmazás tárgyi, erkölcsi
teszt, videofilm, szakkönyvek, szemléltetőeszközök
jutalmazás, pozitív irányú befolyásolás, tárgyi-erkölcsi jutalmazás
Vörösker. Tan.
Nov.
7.
Internet szakkör
játékos feladatok
számítógép
elismerés
Számítástech. szakos tanár
Foly.
8.
Rajzpályázat Cél: vágyak és kívánságok megalkotása „fantáziakép”
beszélgetés, magyarázat, buzdítás
festékek, rajzlapok
szummatív, helyezés, jutalmazás
rajzszakos tanár
Foly.
9.
„Postafiók- egészségért” Cél: iskolaújságban levelezési rovat kialakítása, testilelki egészséggel kapcsolatosan
beszélgetés, bemutatás, magyarázat, bizalom
számítógép, postaláda
pozitív visszajelzés
iskolaújság- szerk., számítástechnika szakos
Foly.
10
„Az élet kincs” Cél: a témával kapcsolatos versek, prózák pályázata
szemléltetés, bemutatás, magyarázat
könyvtár, rajzeszköz
formatív módszer, pozitív irányú szemlélet
Egész. nev. szakkör vezetője
Jan.
11
Pingpong drogellenes sportprogram Célja: egészséges és edzett testért és élményszerű szabadidő töltéséért
versenyszellem, bemutatás, magyarázat
pingpongütő, asztal
jutalmazás tárgyi és erkölcsi
testnevelés szakos tanár
Ápril.
12
Úszás
versenyszellem
felszerelés
jutalmazás, élmény önjutalmazás
testnevelés szakos tanár
Foly.
14
Film
Tv, videó
Osztályfőnök
Febr.
16
Tanulásmódszertan program (modul)
beszélgetés, ismeretbővítés
szakkönyv
szaktanárok
Foly.
18
Kommunikáció modul
beszélgetés, szerepjáték, dramatizálás
szakkönyvek
szaktanárok
Foly.
20
Védőnő-orvos előadás: Higiéniai ismeretek és korszerű fogamzásgátlás
beszélgetés ismeretek bővítése
ismeretanyagok
védőnő, iskolaorvos
Foly.
téma, tevékenység, tervezett program 1.
Szocializációs program
2.
eszköz
40
formatív, diagnosztikus
3.12.6. Monitoring és dokumentáció Előzetesen meghatározott nyomon követési és dokumentálási módszerek: • Eseménynapló vezetése: lásd melléklet Egy évre, tevékenységre, határidőre lebontva (fotókkal illusztrálva) Kiértékelés • •
Folyamat tervben, konkrét feladatokra bontva Eseménynapló alapján, konkrét eredmények vázolása, elemzése Pl. 1, résztvevők számának 2, résztvevő tanárok aktivitásának változása 3, tanári továbbképzésekre felmerülő igényekre változása Újradefiniálás
Tanév végén az elért eredmények tükrében a program módosítása, újra elfogadása. Javaslatok a programban résztvevő tanárok tapasztalatai alapján. Ez alapján újabb tervezés (tevékenység, határidő, felelős…) Eseménynapló (minta) IDŐPONT
PROGRAM, RÉSZTVEVŐK RÉSZTVEVŐK TEVÉKENYSÉG SZÁMA KORA/ OSZTÁLYA
VÉGZŐ PED.
MEGJEGYZÉSEK
3.13. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMJAINK
Iskolánk alapfeladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatása, ezért évek óta sikeresen végzi tevékenységét. Több területen dolgoztunk ki olyan programmodulokat, melyek hatékonynak bizonyultak. Ezt továbbra is fejleszteni kívánjuk, ugyanis a tanulási, anyanyelvi, matematikai területen érzékelhető a nagyfokú lemaradás. Elsődleges felzárkóztatási színtérnek a tanítási órákat tartjuk az alapkészségek, kulcskompetenciák területén, ezért differenciált szervezeti formákban, csoportbontással oktatjuk a következő tárgyakat: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, számítástechnika. A programokat / modulokat az év eleji tanulói és szülői igényfelmérés, valamint a diagnosztikus mérések tapasztalatainak értékelése és ajánlásai után indítjuk az alábbiak szerint: • • • •
a leggyengébb mérési eredménnyel rendelkező tanulók számára szakértői véleményt kérünk a tanulási nehézségek okairól, a fejlesztés fő területeiről ezt követően személyre szóló fejlesztésben részesülnek egyéni tanulási programok révén, melynek területei: olvasás-szövegértés, írás-helyesírás, matematika, természetismeret az átlagos, vagy jó teljesítményt elérő tanulók számára javasoljuk a felzárkóztató programokat kiscsoportos keretben Terápiás fejlesztő program a részképesség-zavarral rendelkező tanulók számára (logopédia, fejlesztő pedagógusi program) 41
3.13.1. A lemorzsolódás csökkentésére kialakított eszközök, eljárások A 9. évfolyamra jelentkezett, vagy átvett tanuló körében diagnosztikus méréseket végzünk, melynek területei: anyanyelvi-kommunikációs és matematikai-logikai képességek, kompetenciák, neveltségi szint és tanulási attitűdök, objektív-relatív deprivációs adatlap, környezettanulmány felmérése. Ezután, ha szükséges szakértői vizsgálatokat kérünk a tanulási nehézségek és a magatartási-beilleszkedési problémák feltárásához. Legfontosabb eszköz a hátrányos helyzetet felmérő adatlap kitöltése az előzmények ismerete és a tapasztalatok után, majd a konkrét, személyre szóló cselekvési program kialakítása a hátrányok csökkentéséhez. A szakember által készítet mérőlapot, mely kiszűrheti a részképesség zavar gyanúját a szaktanár íratja meg a tanulókkal és ő értékeli ki. Az értékelés után az egy osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnökök megbeszélik a tapasztalatokat, ismertetik a tanulók névsorát, akiknél valamilyen tanulási részképesség zavarral rendelkeznek. A kiszűrt tanulók további vizsgálatát az iskolaigazgató kéri az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattól és beszerzi a szülők hozzájárulását is a vizsgálatok folytatásához. Segítés eszközei: Folyamatos nyomonkövetés A tanulók választanak egy olyan pedagógust, aki nyomon követi, segíti tanulmányait, aki lehet az osztályfőnök, szaktanár, szociálpedagógus. Egy pedagógus 4-5 tanulót kísérhet figyelemmel egyidejűleg. Az ő feladatuk: • gondoskodás, törődés, bíztatás, lelkesítés, folyamatos motiválás személyre szólóan, • az osztályfőnök, „tutor”, vagy szaktanár és az osztályban tanító szaktanárok havonta egyszer megbeszélést tartanak a kiszűrt tanulók tanulmányi eredményének, mulasztásai érdekében. Terápiás fejlesztő programok • szorongást, személyiségfejlődési zavarokat csökkentő pszichológiai terápia, • diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia csökkentő logopédiai fejlesztő program, • tanulási képességeket fejlesztő program, • családgondozás A tevékenység végzői: pszichológus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, gyermekjóléti szolgálat-külső munkatársak: terápiás fejlesztő team tagjai, a központi képzőhely szakemberei. Ezeken kívül minden tanuló a helyi tantervben szereplő, tanítási órába épített, kötelező óraszámba illesztett kommunikációs és szocializációs programon vesz részt.
42
3.14. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Iskolánk alapfeladatként látja el a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű szakiskolás tanulók oktatását – nevelését – képzését. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, azaz a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente ismételjük az elkészített adatlapok alapján.
3.14.1. A tevékenységek célja • • • • • •
segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe jelzést nyújtani a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek, az önkormányzatok szociális irodájának/munkatársának, jegyzőnek segíteni a tanulók ismeretelsajátítását biztosítani az egyéni ütemű fejlődést pótolni az iskolai és/vagy családi, szocializációs hiányokat komplex személyiségfejlesztés.
3.14.2. A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységformák szolgálják • • • • • • • • • • • • • •
felzárkóztató programok szervezése a tanuló számára szabadon választható időkeretben személyre szóló fejlesztési programok: egyéni tanulási program, terápiás fejlesztő programok, differenciált oktatás. (a szakértői véleménnyel rendelkező tanulók részére) szocializációs személyiségfejlesztő csoportok létrehozása és működtetése az iskola által szabadon felhasználható időkeretben drog-és bűnmegelőzési prevenciós programok (a szocializáció keretében) pályaorientációs tevékenység (osztályfőnöki órák keretében, szocializációs program keretében és a 9. évfolyamon külön tantárgyként is/vagy, a projektoktatás keretében) egyéni esetkezelések (szociálpedagógusok és külső segítők bevonása) tehetséggondozó programok (szakkörök: zenei, képzőművészeti, irodalmi körök, sport-turisztikai, kézműves kör) versenyek, hagyományos iskolai rendezvények (tanulmányi, szakmai vetélkedők, névadónk napja, farsang, sportnap, stb. – legalább havi egy rendezvény az éves munkatervek szerint) felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások során, hirdetményeken helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon kirándulási hozzájárulások, alapítványi ösztöndíjak kapcsolatfelvétel a külső segítő – szolgáltató intézményekkel és folyamatos együttműködés /Együttműködési megállapodás az intézményünk és a Gyermekjóléti Szolgálat között/ Minden tanulóról felvesszük az alább közölt problémaprofilt, majd a regisztrációs adatlapot. A fenti ütemterv szerint végezzük a tevékenységet és az ellenőrzést.
43
3.14.3. Adatlap a halmozottan hátrányos helyzet felméréséhez PROBLÉMAPROFIL – TANULÓNKÉNT OBJEKTÍV-RELATÍV DEPRIVÁCIÓ
MÁSODLAGOS – KÖVETKEZMÉNYES HÁTRÁNYOK
Társadalmi
Szocializációból fakadó
Személyiségfejlődésből fakadó
Iskolai
TelepülésTartós betegség: szerkezeti: hátrányos helyzetű Cukorbaj régió visszafejlődő tele- szívbetegség pülés
anyanyelvi nehézségek
alacsony önértékelés
túlkorosság
művelődési hiányok
negatív énkép
figyelemzavar
praktikus életismeretek hiányosságai
gyenge tanulási motivá- lényegkiemelés ció gyengesége
Családi:
Égés
szocializálatlan viselke- Zárkózottság désmódok
szegénység
lisztérzékenység
önfegyelem, önkontroll Agresszivitás hiányosságai
Munkanélküliség
Allergia
szabálybetartás gyenge- Disszociális sége formák:
csonka család
egyéb:
sok testvér állami gondozottság elhanyagoló nevelés durva bánásmód tanulást nem támogató szülő
Fogyatékosság: Értelmi
alacsony iskolázottságú szülők súlyos beteg a családban deviáns családtag hátrányos helyzetű roma család
Beszéd
Alkohol
„más fogyatékos”:
Drog
beilleszkedési zavar részképesség zavar
Játékszenvedély Bűnelkövetés
Veleszületett
absztrakciós készség gyengesége
viselkedés- elégtelen stratégia
Hazudozás Egyéb:
manuális készségek gyengesége
Lopás Csavargás
Látási
tanulási
Egyéb:
Iskolakerülés
Hallási Mozgás
Deviáns mák:
viselkedésfor-
3.14.4. Integrációs és képesség-kibontakoztató program Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató programját a Pedagógiai Program 2. számú melléklete tartalmazza.
44
3.15. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
3.15.1. A mérés - értékelés céljai • • • • • • • • • •
a kitűzött célok, feladatok teljesítésére való ösztönzés a munkavégzés hatékonyságának javítása problémák, eredmények feltárása a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése a tanórai munka hatékonyságának növelése az adminisztrációs munka pontossága a határidők pontos betartása az ideális pedagógus-tanuló kapcsolat erősítése az iskola belső légkörének (pedagógus-pedagógus viszony) javítása
3.15.2. Az értékelés alapelvei • • • • • • • •
mindig tényekre épül alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat realitásokat tartalmaz kellő indoklással megfogalmazottan: objektív a hibák mellett az eredményeket is feltárja minden lényeges kérdésben legyen nevelő hatású, adjon ösztönzést a munka további javítására mutassa meg a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is legyen demokratikus: nyílt, nyilvános, nyitott rendszeres, folyamatos
3.15.3. Az értékelés tárgyai, módszerei KINEK? a nevelőtestület számára
MIKOR? tanév végén
a nevelőtestület számára
Félévkor
nem pedagógus dolgozóknak
Félévenként
tanulóifjúságnak
év végén
szülői szervezetnek
év elején
külső gyakorlati oktatás partnereinek
év elején, év végén
Fenntartónak
félévkor, év végén, igény szerint
MIT? az iskolai munka egész folyamatát, saját célokhoz mérten az iskolai munka részterületét (munkaterv szerint), helyi fejlesztési kritériumokhoz mérten tájékoztatás az iskola eredményeiről, a partnerek elégedettségéhez mérten elemző értékelés, a további feladatok ismertetése, saját célokhoz, követelményekhez mérten az iskolában folyó munkát, tárgyi, személyi, szervezeti feltételek alakulását, a partnerek elégedettségéhez mérten igény szerinti tájékoztatás az iskolai élet bármely területéről, a partnerek elégedettségéhez mérten a félévi és év végi pedagógiai munkát (értékelő értekezlet jegyzőkönyvét), képviselőtestületi, bizottsági ülésen a kért területről tájékoztatás a külső célokhoz, követelményekhez viszonyítva vagy a saját célokhoz mérten
45
A mérési-értékelési rendszer területei, szakaszai (éves és hosszabb intervallumok időhálója) 1. Önértékelés 2. A pedagógiai programba foglalt nevelési-oktatási célok teljesülésének eredményei Az iskolai szintű eredményesség követése: • tanulmányi mutatók • vizsgaeredmények • pedagógiai hozzáadott érték típusú vizsgálatok • országos, megyei, városi versenyeredmények • szakmai rangsor értékelések segítségével történik. 3. A kimeneti eredményesség mérése – értékelése MINDEN TANÉVBEN
MINDEN TANÉV VÉGÉN
tanítási programok, tanulás-szervezés, tudásszint
a tanári munka eredményessége
eszközök (tanterv, tankönyv, taneszközök kiválasztása)
feltételrendszer (gazdasági, humán, technikai)
a tanári munka értékelése viszonyok (tanulói, szülői, pedagógusi jogok)
tanórán kívüli foglalkozások hatékonysága
VEZETŐI CIKLUS VÉGÉN A vezetői program megvalósítása, tanulói jogok érvé- szülői jogok érvényesühumán erőforrás fejlesztés nyesülése lése értékelése az iskolaszervezet működése az iskola belső lég- a dolgozói érdekérvé- (nevelőtestület, nyilvánosság, információköre nyesítés rendszer, kommunikáció innovációk eredméaz iskola kapcsolatköltségvetési hatékonyság nyessége rendszere KÉTÉVENTE
NÉGYÉVENTE
A vezetés értékelése
team-vezetői munka
A tanórai folyamatok értékelése (adatlap minta) TEVÉKENYSÉGSKÁLA felkészülés a tanórára az órai munka differenciálása kérdések megfogalmazása a tanári magyarázat színvonala motiválás, az érdeklődés fenntartása alkalmazkodás az életkori sajátosságokhoz, tanulói képességekhez logikus óravezetés a tananyag arányos tervezése rögzítés óraközi, óra végi összefoglalás a tanulói teljesítmények reális értékelése Szemléltetés tanári-tanulói interakciók aránya
nagyon jól végzi
46
Közepesen végzi
gyengén végzi
Az adatgyűjtés módja és az értékelési formák • mennyiségi értékelés során (megítélés, becslés, mérés) • minőségi értékelés alapján • kérdőíves módszerrel • klímateszt alapján • foglalkozások, tanítási órák ellenőrzésével • csoportos értékelés bemutató órák keretében • jelentések alapján • írásbeli és szóbeli beszámolók alapján • négyszemközti beszélgetés során • megbeszélés alkalmával • különböző jellegű értekezleteken A fentieket rugalmasan, tevékenységhez, feladathoz alkalmazkodva választjuk ki. A mérés-értékelés információit hasznosítjuk a tervezésben, szervezésben, döntésben, ellenőrzésben egyaránt, s beépülnek a következő folyamat végrehajtásába és értékelésébe is. Az információk nyilvánossága úgy valósul meg, hogy az értékelésnél jelen van mindig az a személy vagy személyek, akik részt vettek a vizsgálatban, és aki felelős az ellenőrzésért (a szervezeti felépítésünknek megfelelően). Az értékelés nyitott, azaz kiegészül azok véleményével, akiket értékelünk.
47
Szertár
3.16. ESZKÖZJEGYZÉK eszközök, felszerelések
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
tanterem szaktanterem tornaterem sportudvar igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda gazdasági vezetői iroda ügyviteli helyiség könyvtár orvosi szoba
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
11 1 1 1 2 3 1 1 1 1
5
Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai: Tanterem eszközök, felszerelések
mennyiségi mutató
tanulói asztalok, székek
tanulók létszámnak megfelelően
nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény tábla ruhatároló fogas szeméttároló sötétítő függöny
Kiszolgáló helyiségek:
leltár szerinti mutató
tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tanulók létszámának figyelembevételével helyiségenként 1 ablakonként 1
175 egyszemélyes+80 kétszemélyes 400 14 5 18 5 25 15
Szaktantermek: számítástechnikai terem eszközök, felszerelések
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
Sportszertár Aula Porta Ebédlő Főzőkonyha melegítőkonyha tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező Öltöző személyzeti WC Tanulói WC Mosléktároló Éléskamra szárazáru raktár földes-árú raktár egyéb raktár
1 (előtér, közösségi tér) 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
1
1
épületenként, nemenként épületenként és nemenként 1 1 1 1 1
5 2 3 1 1 1 1 1
eszközök, felszerelések
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
tábla+ flipchart számítógépasztal
1 kettő tanulóként 1 kettő tantermenként 1felszerelés 1 szükséglet szerint 2
10 32
számítógépek és tartozékai nyomtató programok lemeztároló doboz
32 8 40 2
Szaktantermek: idegennyelvi szaktanterem eszközök, felszerelések
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
nyelvi labor berendezés
tíz- tizenöt tanuló egyidejű foglalkoztatására. 1
15
magnetofon
48
5
írásvetítő
1
3
Szaktantermek: természettudományi szaktanterem eszközök, felszerelések vegyszerálló tanulói asztalok (víz– gáz csatlakozással) elszívó berendezés vegyszerálló mosogató fali mosogató poroltó mentőláda eszköz és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható)
Sportudvar
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
eszköz, felszerelések
mennyiségi mutató
három tanulónként1
30
szabadtéri labdajáték felszerelése
tantermenként 1 két asztalonként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 2 tantermenként 1
1 15 1 előírás szerint előírás szerint 1 1
1 1 egy osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
rajzasztal, rajzpad, rajzbak mobil lámpa, reflektor vízcsap (falikút) Pianínó ötvonalas tábla CD - vagy lemezjátszó Magnetofon tároló polcok
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
tanulók létszámának figyelembevételével 2 2 iskolánként 1 tantermenként 1
1 1 elektromos zongora 1
tantermenként 1
5
2
2
30
kosárlabda palánk Gyűrű Mászórúd
mennyiségi mutató 2 1 1
0
eszköz, felszerelések
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
íróasztal szék tárgyaló asztal Szék Iratszekrény fax telefon
1 1 2 1 1
1 1 7 1 1
Nevelőtestületi szoba eszköz, felszerelések fiókos asztal
Tornaterem eszköz, felszerelések
1
Igazgatói iroda
Szaktantermek: művészeti nevelés szaktanterem eszköz, felszerelések
leltár szerinti mutató
Szék napló és folyóirattartó könyvszekrény
leltár szerinti mutató 2 1 5
ruhásszekrény vagy fogasok Mosdókagyló
49
mennyiségi mutató pedagógus létszám szerint 1 pedagógus létszám szerint 1 1 2 pedagógus létszám figyelembevételével 1
leltár szerinti mutató 31 31 1 2 3 4
Tükör
1
4
Ügyviteli helyiség eszköz, felszerelések
mennyiségi mutató
leltár szerinti mutató
Asztal
felnőtt létszám szerint 1 felnőtt létszám figyelembevételével 1 1 1 1 közös vonallal is működtethető
1
Szék Iratszekrény lemezszekrény Fénymásoló számítógépasztal és szék számítógép nyomtatóval, telefon
2 5 1 1 3 2 2
Könyvtár eszköz, felszerelések
tanulói asztal könyvtárosi asztal, szék szekrény (tároló) tároló polcok, szabad polcok létra polcokhoz Telefon Fénymásoló számítógép nyomtató video (lejátszó, felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó Írásvetítő
mennyiségi mutató szék, egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben 1-1 háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére 2 1 1 1
leltár szerinti mutató
20 1-1 9 1 0 0 0 1
1
0
1 1
1 0
50
51
3.17. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 3.17.1. Együttműködési formák •
A pedagógus – szülő kapcsolatban: Évente legalább háromszor rendszeresen minden osztályfőnök szülői értekezletet tart. A szülői értekezletek után fogadó órákon felkereshetik a szülők a szaktanárokat. Az iskolai szülői szervezet osztály-képviselője minden szülői értekezletről tájékoztatja a választmány tagjait és az iskolavezetőséget. A szülők lehetővé teszik az osztályfőnökök és a szociálpedagógusok családlátogatásait. Az iskola jelzi a szülőknek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, romlik a tanulmányi eredménye vagy magatartása. Az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésekre. A szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlünk segítséget kap, vagy szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit.
•
A pedagógus – tanuló kapcsolatban: A konstruktív életvitel erősítése és az antiszociális megnyilvánulások visszaszorítása állandó feladat. A tanulók és a pedagógusok között közvetlen, partneri légkör megteremtése alapvető követelmény: a bizalomra és együttműködésre, egymás segítésére építő közösségfejlesztő magatartással. A tanulók, szülők, és a pedagógusok közötti háromoldalú kapcsolatok rendszeressége az azonos irányú pedagógiai hatás egyik feltétele. Az együttműködésben a pozitívumokra helyezzük a hangsúlyt.
•
A pedagógus – pedagógus kapcsolatban: Az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és felkészülés a pedagógiai munkában. Konszenzusra vagy kompromisszum létrehozására törekszünk, amelyben ugyanakkor érvényesül a többségi akarat és az előzetesen egyeztetett vezetői elképzelés is. A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek között, ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének hangsúlyozásával.
3.17.2. Belső-külső együttműködési modell 3.17.2.1. Belső együttműködési modell szereplői: Külső együttműködés
Belső együttműködés
TISZK Közösségi d ll
IT
MIR munkacsoport
Prevenciós team
Orvos Védőnő
1.sz. T.K.V.Sz.R.B. Pszichológus
Szaktanárok/ Szakoktatók Diák
Iskola vezetőség
SZTT
Osztályfőnöki Kortárs Osztályfőnök munka- segítőcsoport
DÖK KT
Gyógypedagógus
Alapítvány
Szülő Ifjúságvédő/ Szociális Szociál munkás d ó
Kollégiumi nevelőtanár Logopédus Mentálhigiénikus
MB
52
Gazdasági dolgozók
Nevelési tanácsadó
Gyermek Pszichiátria/ Kó há Iskola Önkormányzat Gyermek védelem
Rendőrség/ pártfogó
Gyermekjóléti Szolgálat
Tanuló-osztályfőnök-ifjuságvédelmi felelős vagy szociálpedagóguskollégiumi nevelő • Szaktanár/szakoktató/gyakorlati oktató – orvos – védőnő - szociális munkáspszichológus-logopédus-mentálhigiénikus-gyógypedagógus-kortárssegítők • Prevenciós team - osztályfőnöki munkaközösség – Diák Önkormányzat – alapítvány – gazdasági/adminisztrációs dolgozók • Vezetőség • TISZK központi képzőhely IT (Igazgatók Tanácsa), SZTT (Szakmai Tanácsadó Testület), KT (Konzorciumi Tanács), MB (Monitoring Bizottság) A modell 5 egymásra épülő koncentrikus kört ábrázol. A legbelső kör tagjai közül a legfontosabb a tanulók közössége, őket veszi körül az osztályfőnökök közössége, az ifjúságvédelmi felelős vagy a szociálpedagógus és kollégiumi nevelő. Ez a három csoport az, aki a legtöbb információt tudhatja meg a tanulókról, illetve ők azok, akik a leghamarabb tudnak segíteni a tanulók problémáin, napi kapcsolatban vannak. Fontos a bizalmi légkör kialakítása. Ez a csoport az elsődleges segítőtevékenységet nyújtja tanulóink számára, nemcsak iskolai, hanem magán jellegű problémák esetében is. Az ifjúságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus egyaránt részt vehet az osztályfőnök vagy a kollégiumi nevelő munkájában is, hiszen együtt hatékonyabban lehet problémát vagy konfliktust kezelni. Lényeges a jelenlétük ebben a körben, hiszen szaktudásukkal, külső kapcsolatrendszer kialakítással azonnal jelezhetnek, illetve intézkedhetnek, s nem utolsó sorban prevenciót alkalmazhatnak szükség esetén. A tanuló bármelyik személynek jelezhet gondjairól. A második kör szereplői nem feltétlenül állnak mindennapi kapcsolatban a tanulókkal, kivéve talán a szaktanárok/szakoktatók, mert ők naponta taníthatják, mégis szervesen kapcsolódnak a diákhoz, ugyanúgy részt vesznek a prevencióban a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Kialakulhatnak szorosabb kapcsolatrendszerek a szaktanárok és a diákok között, mint az osztályfőnökök-diákok között. Rendkívül nagy szerepet játszik az egymás elfogadása és a szimpátia kialakítása. Fontos a tanulók megnyerése. Az orvos/védőnő prevenciós tevékenysége a felvilágosító előadások, tanácsadások, kivizsgálások. Lehet akad a tanulók között, akinek egészségügyi problémája van, amit csak az orvossal beszélne meg szívesen, s ő segíthetné orvosolni gondját, panaszát érdemlegesen. A szociális munkás szerepe a családlátogatásokban segíthetne, illetve a családi, anyagi, szociális, emocionális hátteret mérhetné fel, melyről környezettanulmány készülne. Jelenleg ezt a feladatot a szociálpedagógus is maradéktalanul ellátja, de talán gyorsabb lehetne az ügyintézés, visszajelzés külső segítőhálózattól (leginkább a vidéki hálózattól). A logopédus és a pszichológus munkája továbbra is fontos szerepet játszana a tanulási részképesség zavarainak kiszűrésében. Ugyanúgy vizsgálnák a tanulókat, véleményeznék őket, majd a Tanulási Képességet vizsgáló 1. számú Szakértői Bizottsághoz lehetne továbbítani elbírálás céljából. Ez után a gyógypedagógus segítségével meglehet szervezni a terápiát a fejlődés érdekében, hogy a tanulási problémák miatt ne veszítsünk tanulókat. A mentálhigiénikus szakember a tanár-diák közötti konfliktuskezelésben vehetne részt a hatékony együttműködés fenntartása céljából. Ez a korosztály serdülőkorban van, rengeteg változáson mennek keresztül, mint testileg, mint pszichésen, ezt nehéz nekik megélni. Ebben a fejlődési szakaszban kezdenek leválni a szülőkről, önállósodnak, felerősödnek a kortársi kapcsolatok, kortársi viszonyok, egyre inkább mérvadó az ő véleményük. Éppen ezért fontos lehet a kortárs segítők jelenléte ebben, körben, mert nem mindig segíthet felnőtt, szakember gondjaik megoldásában. A harmadik körben egyre kevesebb résztvevő van, kevésbé szoros a kapcsolat a diákokkal. Nincs mindennapi kontroll, csak eseti probléma kapcsán kerülhetnek kapcsolatban a •
53
résztvevők a diákokkal és nem is biztos, hogy csak probléma kapcsán. A DÖK inkább prevencióban szerepel különböző hasznos szabadidős programok megszervezésében, iskolai programok lebonyolítása érdekében bevonva a diákok segítségét. Az Alapítvány anyagi juttatások, jutalmazások tekintetében játszhat fontos szerepet, egy forrás, eszköz tanulóink megsegítése érdekében megakadályozhatja a tanulók bűnelkövetését anyagi szempontok terén. A gazdasági dolgozók is segíthetnek ügyintézésben, anyagi támogatások igénybevételének módjáról, információközlésben. A prevenciós team és az osztályfőnöki munkaközösség együtt alkalmazhatna prevenciót konfliktuskezelésben, megoldásban, terv kidolgozásában közösség építő szándékkal. Szerepük van még a fegyelmi tárgyalások lebonyolításában, reális döntés meghozatalában. A Vezetőség tagjai alkotják a negyedik kört, közvetve vesznek részt az együttműködésben mindennapi munkájuk mellett, csak azokkal az esetekkel találkoznak, mikor a problémát vezetői hatáskörben lehet megoldani. Ők fogják össze az egész együttműködési modellt. A kört a TISZK központi képzőhely (IT, SZTT, KT, MB) zárja be. Az Igazgatók Tanácsa (IT) tagjai az Iskolaszövetség igazgatói, a Kht. ügyvezető igazgatója, a Kht. 3.2.2. szakmai vezetője. Döntenek saját ügyrendjükről, soros elnökének megválasztásáról. Javaslatot tesznek éves beiskolázási tervre, központi tanműhely tantárgyfelosztására, továbbképzésen való részvételre, gyakorlati képzés feltételeit javító eszközökre, szakmastruktúrára vonatkozóan (melyhez információt a Kht. szolgáltat a munkaerőpiaci igények alapján), az intézményi kapacitás kihasználtságok javítására, felnőttképzési tevékenységre. Véleményezik a Kht. éves munkatervét, a Kht. Beszámolóit, a TISZK stratégiai tervét, szakmastruktúrát. A Szakmai Tanácsadó Testület (SZTT) tagjai az Igazgatók Tanácsának álláspontját delegáló képviselő (aki az Igazgatók Tanácsának elnöke), Konzorciumi Tanács képviselője (1 fő), Civil szervezetek képviselője (1 fő), Munkaügyi Központ képviselője (1 fő), Kamarák képviselője (1 fő), Gazdasági szervezetek képviselői (4 fő), Kht. képviselői(2 fő), intézmények képviselői (Összesen: 15 fő). Dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, ügyrendjéről, elnökének, tisztségviselőinek személyéről, munkaerő-piaci igények közvetítéséről, a Kht. ügyvezető igazgató javaslatára fejlesztő pedagógus, pszichológus felvételéről, a Kht. ügyvezető igazgató javaslata alapján új képzési program fejlesztéséről, adaptálásáról, a TISZK központi képzőhelyén történő mérési eredmények alapján történő fejlesztésekről. Javaslatot tesz pályázatokon való részvételre, központi képzőhelyen folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében, továbbképzésen való részvételre. Véleményezi a Konzorciumi együttműködési megállapodást, intézményi összevonás, megszüntetés, tagintézményesítésre vonatkozó előterjesztést, a Szakmai Bizottság által készített tartalomfejlesztést és a minőségirányítási és működési leírás dokumentumait, a központi képzőhelyen folyó szakképzéssel kapcsolatos valamennyi kérdést (pl.: központi tanműhely tantárgyfelosztása, kifejlesztett képzési program elindítása, a TISZK éves munkaterv megvalósulása, fejlesztések elindítása). A Konzorciumi Tanács (KT) tagjai a fenntartók (konzorciumi tagok), a Kht. ügyvezető igazgatója, vezetője: a Kht. ügyvezető igazgatója, elnöke: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának delegáltja. Dönt a Kht. ügyvezetőjének személyéről, a Kht. Költségvetéséről, Konzorciumi együttműködési megállapodás alapján a Kht.-t érintő kérdésekről, úgy mint: a megállapodás módosításáról (egyhangúlag), megvalósítási terv elfogadásáról, a Támogatási szerződés módosításának kezdeményezéséről, illetve a módosítás elfogadásáról, egyéb partnerekkel kötött szerződések módosításáról, Konzorciumi együttműködési megállapodás hatályának meghosszabbításáról, Konzorciumi együttműködési megállapodás egyéb elemeiről (órarendek összehangolása, felnőttképzés összehangolása), a TISZK Működési kézikönyvéről, ennek keretében kiemelten: a TISZK Kht. 54
stratégiai tervéről, az Iskolaszövetség közös folyamatairól, Központi képzőhely finanszírozásáról. Javaslatot tesz szükség szerint a fenntartói dokumentumok módosítására (ÖMIP, Középtávú Intézkedési Terv). Mindent véleményez, ami a TISZK működéséhez kapcsolódik. A Monitoring Bizottság (MB) tagjai oktatásirányítás és pénzügyi irányítás önkormányzati szakemberei (5 fő), konzorciumvezető képviselője tanácskozási joggal vesz részt. Dönt ügyrendjéről. Javaslatot tesz PEJ tervezetéről. Véleményezi a Szakmai Bizottság által készített tartalomfejlesztés és minőségirányítás dokumentumait, a projekt előrehaladási jelentés szakmai és pénzügyi tervezetét, a projektvezető önértékelési beszámolóit. 3.17.2.2. Külső együttműködési modell szereplői: A külső együttműködési modellben a központi helyett szintén a tanulók közössége tölti be az egész iskolával együtt. Ez a modell nem koncentrikus körökből áll, itt a segítőhálózat összessége egy szinten áll a tanulók-iskola körül. A Gyermekjóléti Szolgálat felé intézzük a jelzéseket a diákok mulasztásaival, egyéb problémáival kapcsolatban, kérhetünk, javasolhatunk gondozásbavételt, védelembevételt, szoros együttműködés alakult ki az intézményünk és a Gyermekjóléti Szolgálat között, amit együttműködési szerződésben rögzítettünk, hogy kinek mi a pontos feladata. A Gyermekvédelmi Központ munkatársai egyre inkább számítanak a szociálpedagógus, osztályfőnökök jelenlétére egy-egy gyermek elhelyezés kapcsán. Számítanak a mi véleményünkre, szaktudásunkra, tapasztalatainkra, véleményünkre, ami a tanulóink szempontjából is igen fontos. A lakásotthon vezetővel, gyámmal, nevelőkkel is fontos a szoros kapcsolattartás, probléma esetén azonnal intézkednek, keresik intézményünket. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai (logopédus, pszichológus) kulcsszerepet töltenek be a szakértői vélemények miatt, feladatuk a vizsgálat, véleményezés, tanulóink azon körében, akik rendelkeznek, rendelkezhetnek tanulási részképesség-zavarral, illetve sajátos nevelési igényűek. Ezek a vélemények továbbjutnak a Tanulási Képességet Vizsgáló 1. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz, akik elbírálják ezen véleményeket, majd szakértői számot adnak, terápiát javasolnak. A magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulókat a Megyei Kórház, Gyermek Pszichiátriai osztály szakemberei kompetensek a vizsgálatok terén. A Rendőrség is fontos szerepet tölt be a prevenciós tevékenységével, melyet felvilágosító előadásaival segít, például bűnmegelőzéssel, drogfogyasztással és következményeivel kapcsolatban, törvényi háttér ismertetéssel. Sajnos így is vannak tanulóink, akik bűncselekményt követnek el, őket a Pártfogói Felügyelet dolgozói próbálják visszaterelni a jó útra, hogy a társadalom hasznos tagjává válhassanak, megakadályozván további bűnelkövetésekben. Feladatuk a folytonos kapcsolattartás, nyomonkövetés iskolai tevékenységükben, főként a mulasztások terén. Az iskolai pedagógiai véleménnyel tud reálisabb képet adni diákjaikról egy-egy eset folytán. A két modell között helyezkednek el a szülők/gondviselők, akiket nagyon fontos bevonni az iskola mindennapi tevékenységébe, a külső segítőhálózat munkájába gyermekük tanulmányi eredményei, egyéb iskolai probléma ügyében. Elengedhetetlen a jelenlétük a prevencióban, a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Fontos hogy együtt érjünk el sikereket, érezze ő is felelősségtudatát gyermeke jövőjével kapcsolatban.
55
4. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Helyi tanterv, szakmai program 2. számú melléklet: Integrációs és képesség-kibontakoztató program
5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program nyilvánossága: Az iskola a pedagógiai program 1 példányát megküldi a fenntartónak 1 példányát elhelyezi az iskolai könyvtárban 1 példányát elhelyezi az igazgatónál Közzé teszi az iskola honlapján Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás •
Véleményezte:
Az iskolai diákönkormányzat választott vezetősége a pedagógiai programot megismerte és véleményezte.
DÖK segítő nevelő Az iskolai szülői munkaközösség választmánya a pedagógiai programot megismerte és véleményezte.
aláírás •
Elfogadta:
Az iskola nevelőtestülete a pedagógiai programot megismerte és elfogadta. Nyíregyháza, 2012. március 24.
Oroszvári István igazgató 56
A Pedagógiai Program módosítása (összefoglaló) A helyi tanterv és a szakmai program módosítása: 1. Alternatív előrehozott szakképzés: A 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvényből és a képzési szerkezet átalakításából adódóan, az I/9. évfolyamon minden osztályban egységesen előrehozott szakképzést vezetünk be a 2012/13-as tanévtől kezdődően. Ennek eredményeként két új szakmát is az alternatív szakképzés keretében indítunk, melyek a következők: • a szakács szakképzés; • festő, - mázoló és tapétázó. 1.1. Törvényi háttér: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg. A 20/2010. (V.11.) OKM rendelet tartalmazza az előrehozott szakképzés közismereti programtervét és a 32/2011 (VIII.25.) NGM rendelet a szakmai programot. • 2011.évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről • 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 1.2. Óratervi módosítások az alternatív előrehozott szakképzésben: A 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (11) bekezdés alapján 9. évfolyamtól felmenő rendszerben bevezetjük a mindennapos testnevelést. Ez érinti a már kidolgozott alternatív képzés közismereti óraterveit. Az alábbi összesített táblázatban láthatóak a régi képzés óraszámai és az új, a mindennapos testnevelést alapul vevő képzés óraszámainak változásai. A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat a modultérkép és a követelménymodul térkép tartalmazza. (Helyi tanterv 81. o.)
Óraterv: Alternatív szakképzés éves óraterve évfolyamonként Érvényes 2012.09.01.-től Kompetenciaterületek/ Tantárgyak
Idegen nyelvi Tanulásmódszertan Történelem Természettudományos Digitális Matematikai Művészet: Ének Művészet: Rajz Anyanyelvi Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Szakmai modulok Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Összesen: Közismereti+Szakmai
Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. régi 108 36 72 72 72 72 18 18 72 36 72 648 Heti 18 óra
II/10. III/11. II/10. III/11. Összesen: Összesen: évf. évf. évf. évf. régi régi régi új új új 108 72 36 36 36 36 16 16 124 124 72 72 32 16 176 160 36 36 108 108 90 72 16 16 178 160 18 18 0 0 36 36 18 18 16 16 52 52 90 72 16 16 176 160 36 36 32 16 104 88 72 108 64 96 208 312 468 192 1308 468 192 1308 Heti Heti Heti Heti 13 óra 6 óra 13 óra 6 óra Szakmai modulok szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. II/10. évf. 11. évf. Összesen 432 (70,6%) 576 (72%) 672 (72%) 1680 180 (29,4%) 216 (28%) 256 (28%) 652 612 792 928 2332 Heti 17 óra Heti 22 óra Heti 29 óra 1260 1260 1120 3640 I/9. évf. új 72 36 72 72 72 72 18 18 72 36 108 648 Heti 18 óra
2. Egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás A mindennapos testnevelés bevezetése az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás óra- és projekttervét is érinti, ezért egy órával nő az érintett osztályok kötelező óraszáma. (Helyi tanterv 58. o.) 3. Az I/11. szakképzési évfolyam Az I/11. évfolyamon a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosítása alapján átdolgozott szakmai program szerint módosítottuk a helyi tantervünket a ruházati eladó, a pincér és a szakács szakmákban. (Helyi tanterv 111.o., 130. o., 150. o.)
A módosított Pedagógiai Programot a Szülői Szervezet és a DÖK véleményezésével, valamint a nevelőtestület támogatásával az intézmény alkalmazotti közössége elfogadta. Nyíregyháza, 2012. március 24.
Oroszvári István igazgató
HELYI TANTERV
SZAKMAI PROGRAM
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Törvényi háttér ....................................................................................................................... 4 2. Az alapműveltség megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (9-10. évfolyam) intézményi programja, jellemzői ................................................................................................ 4 2.1. 9. évfolyam ..................................................................................................................... 5 2.1.1. ANGOL NYELV ..................................................................................................... 5 2.1.2 NÉMET NYELV....................................................................................................... 7 2.1.3. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK ............................................... 9 2.1.4. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ................................................................... 11 2.1.5. ÉNEK –ZENE ........................................................................................................ 13 2.1.6. TERMÉSZETISMERET ........................................................................................ 15 2.1.7. MATEMATIKA..................................................................................................... 17 2.1.8. INFORMATIKA .................................................................................................... 20 2.1.9. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ......................................................................... 22 2.1.10. TESTNEVELÉS................................................................................................... 23 2.1.11. SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS ................................................................................ 25 2.2. 10. évfolyam .................................................................................................................. 27 2.2.1. ANGOL NYELV ................................................................................................... 27 2.2.2. NÉMET NYELV.................................................................................................... 29 2.2.3. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK ............................................. 31 2.2.4. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ................................................................... 33 2.2.5. KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................... 35 2.2.6. ÉNEK –ZENE ........................................................................................................ 37 2.2.7. TERMÉSZETISMERET ........................................................................................ 39 2.2.8. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ..................................................................... 42 2.2.9. MATEMATIKA..................................................................................................... 44 2.2.10. INFORMATIKA .................................................................................................. 46 2.2.11. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ....................................................................... 48 2.2.12. TESTNEVELÉS................................................................................................... 49 2.2.13. SZAKMAI ALAPOZÁS ...................................................................................... 51 2.2.14. OSZTÁLYFŐNÖKI 9 - 10. ÉVFOLYAM .......................................................... 55 3. Az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás programja, jellemzői.................. 57 4. Előrehozott (alternatív) szakiskolai szakképzés I/9-II/10-III/11. évfolyam......................... 59 4.1. Óraterv 2010. szeptember 1-jétől .................................................................................. 59 4.2. Óraterv 2011. szeptember 1-jétől .................................................................................. 61 4.3. A Bolti eladó szakképesítés alternatív modulterve (2011. szeptember 1-jétől) ............ 74 4.4. Óraterv 2012. szeptember 1-jétől .................................................................................. 81 4.4.1. A szakács szakképesítés alternatív modulterve (2012. szeptember 1-jétől) .......... 82 4.4.2. A festő, mázoló és tapétázó szakképesítés alternatív modulterve (2012. szeptember 1-jétől) .............................................................................................................................. 84 4.4.3. A Bolti eladó szakképesítés alternatív modulterve (2012. szeptember 1-jétől) ..... 86 4.4.4. A Szociális gondozó szakképesítés modulterve ..................................................... 88 5. Szakmai program.................................................................................................................. 91 5.1. BOLTI ELADÓ SZAKMA (ÉLELMISZER -ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ, RUHÁZATI ELADÓ ELÁGAZÁS) ......................................................................................................... 91 5.1.1. Bolti eladó szakképesítés (élelmiszer-, és vegyi áru eladó és ruházati eladó elágazás) ........................................................................................................................... 91 5.1.2. Bolti eladó szakképesítés (ruházati eladó elágazás) Érvényes: 2012. 09.01-jétől 111 5.2. PINCÉR SZAKMA ..................................................................................................... 113 5.2.1. Pincér szakképesítés ............................................................................................. 113
5.2.2. Pincér szakképesítés Érvényes: 2012. 09. 01-jétől .............................................. 130 5.3. SZAKÁCS SZAKMA ................................................................................................. 132 5.3.1. Szakács szakképesítés .......................................................................................... 132 5.3.2. Szakács szakképesítés érvényes 2012. 09. 01-jétől.............................................. 150 5.4. FESTŐ,-MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ SZAKMA ........................................................ 153 5.5. KŐMŰVES SZAKMA ............................................................................................... 212 6. Magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................... 259 7.Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ................................................ 260 8. Iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés ................................................................... 261 8.1. Alapelvek .................................................................................................................... 261 8.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................... 261 8.3. A tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formái ...................................... 262 8.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ................................................................................ 263 8.5. A moduláris oktatás értékelésének elvei ..................................................................... 264 8.6. Órakeretben megvalósított tantárgyi projektek értékelése .......................................... 264
3
1. Törvényi háttér • • • • • • •
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 48.§ (1) és az 52.§; 202/2007. (VII. 31.) Korm. r. A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; 28/2000 (IX.21.) OM r. a kerettanterv kiadásáról; 17/2004. (V.20.) OM rendelet; 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet; 2/2008. (II.8.) OKM rendelet; 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet.
2. Az alapműveltség megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz (9-10. évfolyam) intézményi programja, jellemzői A szakiskolai képzés keretében a 9-10. évfolyamon kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom és építészet szakmacsoportokban folyik szakmai alapozás. Az előírt tananyagok és követelmények a 9-10. évfolyamon a nevelőtestület döntése alapján iskolánk a közismereti tantárgyak, a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás oktatásához az oktatási és kulturális miniszter 1/2006. OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló szakiskolai kerettantervet tekinti a helyi tanterv alapjának. Ezt építi be a pedagógiai programjába, kiegészítve a helyi sajátosságokkal és interkulturális neveléssel. A képzési program sajátossága a kommunikációs és szocializációs program, mely általános és speciális programelemeinek segítségével praktikus életvezetési ismeretek birtokába juttatja diákjainkat. Óraterv: Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10.
Tantárgyak Tananyagegységek Magyar nyelv és irodalom* Történelem és társadalmi ismeretek Élő idegen nyelv* Matematika* Informatika* Természetismeret Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Szocializáció Kommunikáció Osztályfőnöki Közismeret összesen: Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó oktatás* Pályaorientáció Szakmai előkészítés/alapozás összesen Összes óra
3 2 3 3 2 3 1 1 1 2 1 1 23 6 2 8 31
*-gal jelölt tantárgy/tananyagegység csoportbontást igényel 4
3 2 2 3 2 3 2 1 1 2 1 1 23 6 6 31
2.1. 9. évfolyam 2.1.1. ANGOL NYELV Tantárgy neve: angol Évfolyam: 9. Célok és feladatok: A 1-es nyelvi szint megközelítése Idegen nyelvű információ (számok, árak, időpontok) megértése és adása Sikeres részvétel interakcióban (információ adása önmagáról, környezetéről) Osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítása Idegen nyelv használata kommunikatív helyzetekben Interkulturális kompetencia fejlődése Fejlesztési követelmények: Szókincs bővülése Tanult nyelvtani struktúrák (elemezetlen nyelvi egységek) alkalmazása Szakmacsoportban előforduló szituációkban való részvétel Szakmacsoportban előforduló minidialógusok szerkesztése Felzárkóztatás, szintrehozás Diagnosztikus, formatív és szummatív mérése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 108
Témakörök
1. Kezdjük el 15 óra
2. Én és a családom 14 óra
3. Otthonom 16 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés – rendszerezés gyakorlás ellenőrzés – értékelés
óra 80 8 10 10
Tartalmak Köszönés Érdeklődés hogylét iránt Bemutatkozás Ábécé, betűzés Számok Főnevek és névelők Melléknevek Színek Szeretem, nem szeretem Kedvencek – tablókészítés Családtagok megnevezése Családtagok jellemzése Foglalkozások Mindennapi tevékenységek Lakás és lakóhelységek Bútorok, használati tárgyak Szoba leírása Környezetünk Lakókörnyezetünk Levél Meghívás Útvonal Útbaigazítás Segítségkérés Országok, nemzetiségek Tablókészítés
5
4. Barátaim 19 óra
5. Időjárás, öltözködés 15 óra
6. Ételek és italok 13 óra
7. Pihenés és szórakozás 7 óra
Ünnepek Üdvözlőkártya – készítés Összehasonlítás Melléknevek fokozása Testrészek Külső megjelenés Belső tulajdonságok A hét napjai Az év hónapjai Évszakok Időjárás Ruhadarabok Kiegészítők Időjárásnak megfelelő öltözködés Ruhaboltban Dátum Idő Ételek Italok Étkezések Ételkészítés Magyar konyha Étteremben Sportok Szabadidős tevékenységek Utazás
Továbbhaladás feltételei: Interakcióban részt vesz: kérdésre válaszol Hallott szövegből fontos információkat kiszűr Egyszerű olvasott szöveg lényegét megérti Beszél magáról Családtagjait jellemzi
6
2.1.2 NÉMET NYELV Tantárgy neve: német nyelv Évfolyam: 9. Célok és feladatok: A 1-es nyelvi szint megközelítése Idegen nyelvű információk (számok, árak, időpontok…) megértése és adása Sikeres részvétel interakcióban (információ adása önmagáról és a környezetéről) Osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítása Idegen nyelv használata kommunikatív helyzetekben Interkulturális kompetencia fejlődése Fejlesztési követelmények: Szókincs bővülése A tanult nyelvtani struktúrák alkalmazás Emlékezőképesség fejlesztése Csoportban való közreműködés képességének a fejlesztése Rendszerező képesség fejlesztése Szövegértő képességének a fejlesztése Kommunikációs kézség fejlesztése Szakmacsoportokban előforduló minidialógusok szerkesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 108
Ebből új ismeretszerzés ismétlés- rendszerezés gyakorlás ellenőrzés- értékelés
Témakörök
Hogyan tanuljak idegen nyelveket? 18 óra
Én és a családom 22 óra
Óra 89 óra 7 óra 5 óra 7 óra
Tartalmak Ismerkedés Köszönés Érdeklődés hogylét iránt Hány szót tudok már? Internacionalizmusok Német nyelvű országok Németország Ausztria Svájc, Lichtenstein Bemutatkozás I. Bemutatkozás II. Bemutatkozásra vonatkozó kérdések Szituációk Külső és belső tulajdonságok Családtagok megnevezése Családtagok bemutatása Számnevek 1-20-ig Számnevek 21-100-ig Számnevek 101-…… Időpont meghatározása Napirend Egy napom Tablókészítés Tulajdonságok Külső- belső tulajdonságok Interjú
7
A barátaim 13 óra
A házunk 17 óra
Ételek és italok 15 óra
Pályaválasztás 12 óra
Végre szünidő 11 óra
A barátom A barátom és én Közös programok Szabadidős tevékenységek Szövegértelmezés Berendezési tárgyak Szövegértelmezés Mondatalkotás Az én szobám Egy vicces szoba A lakás Szövegértelmezés Lakóhelyek Lakóhelyek a nagyvilágban Környezetem Útbaigazítás Útbaigazítás kérése Szituációk Asztalterítés A reggeli Az ebéd Az ebédlőasztal Egyszerű ételek Német étkezési szokások Munkamegosztás a családban A bevásárlóközpontban A zöldség-és gyümölcsüzletben Egy parti előkészületei Foglalkozások a környezetemben Mi szeretnék lenni? Különleges foglalkozások Táblázatos önéletrajz Egyszerű bemutatkozó levél Bemutatkozás szóban Állásinterjú Nyári munka Terveim nyárra Egy utazás megszervezése Szálláskeresés Bejelentkezés a szállásra Szituációk Jegyvásárlás Megérkezés a szállodába Reklamáció
Továbbhaladás feltételei: A tanuló képes legyen kéréseket és utasításokat követni, azokra válaszolni egyszerű kéréseket és közléseket megérteni egyszerű szöveg lényegét megérteni egyszerű kérésekre választ adni egyszerű kérdéseket feltenni személyével kapcsolatban és a tanult témakörben közvetlen információkat megfogalmazni ismert szavakat helyesen leírni ismert szavak írott alakját felismerni és elolvasni
8
2.1.3. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok: Történelmi műveltség, nemzeti és európai identitástudat megszerzése, a történelmi folyamatok megértése. Saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei közti eligazodás. A tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll. Fejlesztési követelmények: A szakmatanuláshoz, az életvitelhez, a munkavégzéshez, valamint a jelen világában való eligazodáshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése: problémamegoldó, lényegkiemelő, döntési, szabálykövető, érdekérvényesítő és kritikai gondolkodási képesség fejlesztése. Az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozásán belül kiemelt fontosságú az önálló ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés képességének fejlesztése, komplex információk kezelési és adatfeldolgozási gyakorlatának kialakítása. Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása, a társakkal való kooperáció, a vállalt feladat elvégzéséért való egyéni és közösségi felelősségvállalás fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség, beleértve a kérdéskultúra fejlesztését, az önálló problémafelvetés képességét. Óraszám felhasználása: Éves óraszám 72 óra
Ebből: Új ismeretszerzés Ismétlés- rendszerezés gyakorlás Ellenőrzés-értékelés
óra 42 10 12 8
Továbbhaladás feltételei: Tudjon tanárával, társaival együttműködve aktív részese lenni az órai munkának. Képes legyen grafikonokból, diagramokból, táblázatokból adatokat gyűjteni, és ezek felhasználásával állításokat, összefüggéseket megfogalmazni. Tudjon felsorolni meghatározó történelmi személyiségeket és jellemezni őket, kifejtve történelmi jelentőségüket (pl.: Mária Terézia, II. József, Széchenyi, Kossuth, Deák Ferenc, Ferenc József). El tudja magyarázni a tárgyalt korszakban a magyar állam szerkezetében, működésében bekövetkező fontosabb változásokat, tanári segítséggel. Témakörök
1. Bevezetés: Az ember és társadalom műveltségterület sajátosságai 7 óra
Tartalmak - szervezési feladatok - diagnosztikus mérés - a mérés értékelése - Kik éltek itt? - Esettanulmány - Esettanulmány - Nyomozás a történelemben - Magyarország helye a Habsburg birodalomban - Magyarország helye a Habsburg birodalomban - Népesség a XVIII. században - Újjáépítés – 1711 után - A felvilágosult abszolutizmus - Rendszerezés - A felvilágosodás százada - Korszakváltó évtizedek - Összefoglalás - Témazáró
9
2. Magyarország a Habsburg Birodalomban Út a polgári Magyarország megteremtése felé 37 óra
3. Polgári Magyarország 11 óra
4. Emberi és állampolgári jogok, kötelességek 17 óra
- Témazáró javítása - Megoldandó feladatok a reformkorban - A kiváltságok fogságában - Reformok útján – Széchenyi István - Kossuth Lajos - Reform országgyűlések - Rendszerezés - 1848-49-es forradalom és szabadságharc - 1848-49-es forradalom és szabadságharc - 1848-49-es forradalom és szabadságharc - A Hídember című film megtekintése - Megtorlás - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Formatív mérés - Formatív mérés értékelése - Forradalmak kora - Forradalmak kora - Forradalmak kora - Rendszerezés - Hatalmi átrendeződés - Hatalmi átrendeződés - Hatalmi átrendeződés - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Önkényuralom - Kiegyezés - Parlamentarizmus - Uralkodó eszmék - Jogkiterjesztés és emancipáció - Torlódó társadalom - Felzárkózás Európához - Boldog békeidők - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Emberi és állampolgári jogok - Emberi és állampolgári jogok - A személyi szabadságjogok - A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai - Választási rendszer - Választások - Gyakorló óra - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Év végi ismétlés - Év végi ismétlés - Szummatív mérés - Szummatív mérés értékelése - Év végi ismétlés - Év végi ismétlés - Év végi értékelés
10
2.1.4. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 9. Célok és feladatok: Szóbeli szövegek (tanulóközeli, életközeli szituációk, témák) értelmezése Logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet fejlesztése Szövegfeldolgozó, értelmező készség fejlesztése magyarázó-, érvelő szövegekkel Lényegkiemelő képesség fejlesztése Szövegértési technikák megtanítása Fejlesztési követelmények. Jelentésszintek, elsődleges és másodlagos jelentés felfedeztetése Világ- és önértelmezés irodalmi alkotások feldolgozásakor Nyelvi árnyalatok észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor Kétértelműség, humor, irónia észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor Köznyelvi norma alkalmazása Nyelv szabályrendszerének ismerete és alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor Diagnosztikus, formatív és szummatív mérés (szövegértés), hangosolvasási készség mérése Óraszám felhasználása: ebből: új ismeretszerzés ismétlés – rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Éves óraszám 108
Témakörök
1.Ismeretek az irodalomról 22 óra
2. Ismeretek az anyanyelvről 14 óra
3. Olvasás, írott szöveg megértése 14 óra 4. Írásbeli szövegek alkotása 4 óra
Tartalmak Műnemek, műfajok Juhász Gyula. Milyen volt Tamási áron. Ábel Amerikában Illyés Gyula: Puszták népe Babonák Mikszáth Kálmán. Szücs Pali szerencséje Mándy Iván: Dolgozatírás Film: Valahol Európában Jókai Mór. A két Markov Gion Nándor: A hatodik ujj Kosztolányi Dezső: Kása Ilona szerencséje Ábécé, hangok és betűk Szófajtan Mondattan Helyesírási alapelvek Bibliai történetek A groteszk, Örkény egypercesei Italiano Calvino: Házastársak Alberto Moravia: Az egyensúly A Küklopsz története az Odüsszeiában Mi a szöveg? A levél és fajtái Önéletrajz Kommunikáció
11
óra 80 8 10 10
5. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása 31 óra
Nonverbális kommunikáció Kommunikációs kapcsolatok Tömegkommunikáció Illemtan Shakespeare élete Globe színház Rómeó és Júlia Film: Rómeó és Júlia Fogalmazás Balladaköltészet Arany János. Ágnes asszony Arany János: Szondi két apródja
Továbbhaladás feltételei: Egyéni véleményét megfogalmazza Magyarázó-érvelő szöveg lényegét megérti Vázlatot készít Irodalmi művekben felismeri a szóképeket és alakzatokat
12
2.1.5. ÉNEK –ZENE Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok - a magyar és egyetemes zenei kultúrában való alapszintű jártasság - zenei ízlés formálása - kritikai képesség fejlesztése - nemzeti identitástudat formálása - a magyar népzene, a zenei hagyományok megismertetése - a zenetörténeti (művészettörténeti) korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése - nyitottság kialakítása az új befogadására Fejlesztési követelmények - kommunikációs, szociális és emocionális képességek fejlesztése - éneklési készség fejlesztése - ritmuskészség fejlesztése - improvizációs készség fejlesztése - elemzőkészség fejlesztése - értő zenehallgatás fejlesztése - zenei írás-olvasás készségének fejlesztése - rendszerező készség fejlesztése - zenei memória fejlesztése - lényegkiemelés fejlesztése - harmonikus hallás fejlesztése - szolmizációs készség fejlesztése - szókincsfejlesztés Óraszám felhasználása Éves óraszám 36 óra
Témakörök 1. A zene szerepe az ember életében 3 óra 2. Vokális népzene 5 óra
3. A ritmus, mint a zene összetevője 2 óra 4. A dallam, mint a zene összetevője 4 óra 5. A zene célja- egyházi és világi zene
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 24 6 3 3
Tartalmak - A zene és én - A zene társadalomban betöltött szerepe - Zeneelméleti alapismeretek áttekintése - A magyar népzene - A magyar népdalok stílusrendszere - A régi és új stílusú népdalok jellemzői - A népdalgyűjtés - Kodály Zoltán élete és munkássága - Az őskor zenéje - Ritmikai alapismeretek felelevenítése és gyakorlása - Az ókor zenéje - A vonalrendszer, a hangok elhelyezése - Gyakorlás - Számonkérés - A középkor-bevezető óra - A középkor egyházi zenéje: a gregorián ének
13
5 óra 6. Komponálási technikák, több szólam együtthangzása
6 óra 7. Énekes és hangszeres stílus
6 óra
8. Rendszerezés, összefoglalás
6 óra
- A középkor világi zenéje: a trubadúr - A kottaírás kezdetei, a szolmizáció kialakulása - Gyakorlás - A reneszánsz zenéje- bevezető óra - Kamarazene - A többszólamú éneklés kezdetei - Mátyás király és a reneszánsz többszólamúság - Reneszánsz műfajok és zeneszerzők - Számonkérés - A barokk zene- bevezető óra - Fontosabb barokk műfajok és zeneszerzők - Hangszeres barokk zene - Az opera kialakulása - Gyakorlás - Számonkérés - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás
Továbbhaladás feltételei A tanuló - legyen tisztában a zenei nevelés jelentőségével, - legyen tisztában a zene társadalomban betöltött szerepével, - ismerje az általános iskolában megtanult zenei fogalmakat, - ismerje nagy vonalakban a zenetörténeti korszakokat, - ismerje a fontosabb zenei műfajokat, - ismerje a fontosabb zeneszerzők munkásságát, - ismerje a népdalok főbb csoportjait, - ismerje a régi és új stílusú népdalok jellemzőit, és a hozzá kapcsolódó fogalmakat, - ismerje fel hallás után a fontosabb hangszereket, - ismerje a ritmusértékek írott és hangzó jelrendszerét, - zenei ízlését legyen képes szavakban megfogalmazni.
14
2.1.6. TERMÉSZETISMERET Tantárgy neve: Természetismeret Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása. A tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása A fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása. A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése. A tudomány természetére, történetére, és kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása Fejlesztési követelmények Megismerkednek fizikai jelenségekkel, összefüggésekkel megértik az elektromágneses, fénytani és atomfizikai törvényeket. A kémia témakörből megismerik a természetes és mesterséges anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját. A biológia témakörben tanulmányozzák és megértik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését, az élőlények állandóságát és változatosságát. Az egyes témakörök tanításánál arra kell törekedni, hogy a természetről formált kép egységes legyen. Óraszám felhasználása Éves óraszám
108 óra Témakörök I. Bevezetés 3 óra
II. Mozgások 9 óra
III. A mozgások törvényszerűségei 9 óra
IV. Az energia 8 óra
V. A rezgések 8 óra
ebből óra Új ismeretszerzés 70 Ismétlés-rendszerezés 18 Gyakorlás 10 Ellenőrzés-értékelés 10 Tartalmak Mértékegységek átismétlése Számítások gyakorlása Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Szabadesés Egyenletes körmozgás Tehetetlenség törvénye Erőhatás. Erő. Erőtörvény Hatás-ellenhatás törvénye Lendület, lendületváltozás. Mozgást befolyásoló tényezők. Általános tömegvonzás. Bolygók vonzása A munka értelmezése és kiszámítása A munkavégzés speciális esetei Mechanikai energia- fajták A teljesítmény és hatásfok A mechanikai energia megmaradás tétele A munka értelmezése és kiszámítása A munkavégzés speciális esetei Mechanikai energia- fajták A teljesítmény és hatásfok A mechanikai energia megmaradás tétele
15
VI. Hőtan 13óra
VII. Az elektromosság 6 óra
VIII. Az egyenáramok 10 óra
IX. Az atom 9 óra
X. A háztartás anyagai, tápanyagok 16 óra
XI. Az emberi test 10 óra
XII. Ismétlés, rendszerezés 7 óra
A hőtan alapfogalmai A hőtan alapfogalmai Az ideális gáz állapot egyenlete Az ideális gáz állapot egyenlete Energia, hő, munka A fajhő A hőtan első főtétele a hőtan II. fő- tétele Halmazállapot változások A hő terjedése Elektromos alapjelenségek Töltések közötti kölcsönhatás Az elektromos tér jellemzése Az egyenáram Áramforrások, fogyasztók, áramkör Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Elektromos energia és teljesítmény Mágneses alapjelenségek A váltakozó áram Transzformátorok Azt anyag szerkezete Radioaktivitás Az atommag Az elektronburok szerkezete A periódusos rendszer Ionok képződése Kémhatások Tisztálkodó- és mosószerek Háztartásban használt vegyi anyagok Fehérjék, szénhidrátok, zsírok Élelmiszerek összetétele Vitaminok és ásványi anyagok Energiatáblázatok Nemzetek táplálkozási szokásai Helyes étrend Táplálkozási zavarok A sejt felépítése Fotoszintézis jelentősége Anyagkörforgás és energiaáramlás Az emberi csontozat és a mozgás Érzékszerveink Az ember légzése Az ember keringése Az ember táplálkozása Az ember kiválasztása Szaporodás Mozgások és törvényszerűségei Energia Rezgések Hőtan Elektromosság Az emberi test
Továbbhaladás feltételei A tanulóban kialakul az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható általános tudás. Kialakul a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás. A tanulók betartják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Problémákat vet fel, egyéni álláspontokat alakít ki.
16
2.1.7. MATEMATIKA Tantárgy neve: Matematika Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok - teljes személyiség fejlődéséhez pozitívan hozzájáruljon, - támogassa a hallgató önkifejezésének, kommunikációs készségének fejlődését, - kialakítsa és fejlessze a hallgató logikus és kreatív gondolkodását - segítse eligazodni a diákot a világ mennyiségi viszonyai között - járuljon hozzá az időbeli, sík- és térbeli tájékozódáshoz - segítse az összefüggések felismerését, megértését - segítse a korábban kialakult tudásbeli hátrány megszüntetését - járuljon hozzá a piacképes szakképesítés megszerzéséhez Fejlesztési követelmények - Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése. - Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban. - Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása. - Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése - Szintrehozás Óraszám felhasználása Éves óraszám 108 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - Értékelés
Témakörök I. A gondolkodás élménye 1. A gondolkodás élménye 2 óra 2. Egyszerű kiválasztási és sorba rendezési feladok megoldása 3 óra
II. A világ számokban, számok a világban 1. Matematikai problémák vizsgálata 5 óra
2. A számfogalom mélyítése, bővítése 8 óra
3. Műveletek és alkalmazásuk 7 óra
4. Számfogalom bővítése, törtszámok 11 óra
óra 82 7 9 12
Tartalmak Fejtörők, találós kérdések Matematika történeti érdekességek, tangrammok Kombinatorika Ismétlés nélküli permutáció Ismétléses permutáció A számolás kezdetei, matematika történeti előzmények Kisebb, nagyobb, egyenlő, ugyanannyi, több, kevesebb fogalma helyes alkalmazása Összehasonlítás, adott tulajdonság szerinti sorba rendezés Becslés, kerekítés. Egész számok írása, olvasása, számok helyi értéke, alaki értéke, valódi értéke Számok nagyság szerinti rendezése Számegyenes, számok helye a számegyenesen Számok abszolút értéke és a távolság kapcsolata. Hosszúság mérése, mértékegységek, mérés választott és szabvány mértékegységek segítségével, mértékegység választása a mérendő mennyiséghez Római számok írása, olvasása Négy alapművelet felidézése és elvégzése fejben a pozitív egész számok körében. A 0 és az 1 szerepe. Kerekítés, becslés, közelítő érték, pontos érték, gyakorlati alkalmazásuk Műveleti tulajdonságok, kapcsolatok a különböző műveletek között. Műveleti sorrend, zárójelhasználat. Írásbeli számolási eljárások ismétlése, gyakorlása Szöveges feladatok megoldása Zsebszámológépek szabályos és célszerű használata Egy, illetve több egész szám egyenlő részekre osztása. Törtek nagyságának összehasonlítása. Tizedes törtek, alapműveletek.
17
6. Hatvány 4 óra 7. Négyzetgyök 3 óra III. A mindennapok matematikája 1. Arány, arányosság 7 óra
2. Százalékszámítás 8 óra IV. Mérünk, hasonlítunk 1. Mértékegységek 5 óra 2. Felfedezések a síkban 4 óra
3. Síkidomok csoportosítása, egybevágóságuk, hasonlóságuk 4 óra
4 Szerkesztési eljárások 4 óra
5. Háromszögek, szabályos sokszögek 4 óra
6. Geometriai transzformációk 3 óra
Közönséges törtek egyszerűsítése, bővítése. Alapműveletek törtekkel. Közönséges törtek felírása tizedes tört alakba, véges tizedes tört felírása közönséges tört alakban. Műveleti tulajdonságok, kapcsolatok a különböző műveletek között. Műveleti sorrend, zárójel használata Egész meghatározása törtrészből, törtrész meghatározása egészből, következtetéssel, algoritmussal. Századrész és százalék kapcsolata. A hatvány fogalma, elnevezések A hatványozás és a szorzás közötti különbség megértése. Számok négyzetének, köbének további hatványainak kiszámítása egyszerűbb esetekben, fejben és zsebszámológéppel A négyzetgyök fogalma Adott szám négyzetgyökének becslése és kiszámítása zsebszámológéppel vagy táblázattal Arány, aránypár Egyenes arányosság Fordított arányosság Egyszerű arányossági feladatok Szöveges feladatok A százalék fogalma Alap, százalékérték, százalékláb fogalma kapcsolatuk Százalékszámítási feladatok megoldása következtetéssel, aránypárral A százalékszámítási feladatok képlettel való kiszámítása, szöveges százalékszámítási feladatok Mérési lehetőségek. Alapmennyiségek megválasztása. Tizesalapú mértékegységek (hosszúság, terület, kerület, felszín, térfogat, tömeg. Nem tízes alapú mértékegységek (idő, szög). Síkbeli alakzatok összehasonlítása, csoportosítása közös tulajdonságaik alapján Pont, egyenes, félegyenes, szakasz, párhuzamosság, merőlegesség. A szög fogalma, fajtái, mérése. Háromszög, négyszög, sokszög, kör fogalma, tulajdonságai. Háromszög, négyszög, szabályos sokszög, kör fogalma, tulajdonságai Síkidomok halmazba sorolása tulajdonságuk alapján: oldalak száma, átlók száma, stb. Háromszögek, négyzet, téglalap, rombusz, paralelogramma, trapéz, deltoid, sokszögek, kör, körcikk Az „ugyanolyan” „majdnem olyan” fogalmak „matematikai” értelmezése Módszerek egyszerű síkbeli alakzatok kerület, területszámításra Egyszerű szerkesztési eljárások felelevenítése, megismerése, alkalmazása. Általános jelölések alkalmazása. Párhuzamos és merőleges egyenesek szerkesztése: szakaszfelező merőleges, szögfelező egyenes adott pontjába merőleges, az egyenesre külső pontból merőleges, egyenessel párhuzamos egyenes-pár szerkesztése. Szögek szerkesztése A háromszögek nevezetes vonalai és pontjainak rajzolása, megnevezése Fogalmak pontos definiálása, rögzítése: magasságvonal, magasságpont, súlyvonal, súlypont. A háromszögbe írható kör középpontja, háromszög köré írható kör középpontja, háromszög középvonalai Szabályos háromszög, négyszög, hatszög, tízszög, tizenkétszög, kör Alakzatok megfigyelése, összehasonlításuk, A kivágott alakzatok során szerzett tapasztalatok általánosítása Transzformációk: tengelyes, középpontos tükrözés, eltolás, elforgatás, nagyítás, kicsinyítés Transzformációk tulajdonságai. A tárgy és a kép összehasonlítása, közös tulajdonság keresése, megfogalmazása
18
Továbbhaladás feltételei Megfelelő kommunikációs készség megléte (egyszerű gondolatok helyes megfogalmazása, a másik gondolatmenetének megértése, alapvető kérdés- és érvelési kultúra). A racionális számok helyes leírása, kiolvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. A tízes számrendszer biztos ismerete. A racionális számkörben a négy alapművelet és a helyes műveleti sorrend ismerete, alkalmazása egészek és tizedes törtek körében. A zsebszámológép megfelelő használata. A mindennapi élethez, a szakmához kapcsolható arányossági, százalékszámítási feladatok megoldása. Egyszerű számelméleti ismeretek: 2vel, 3-mal, 5-tel való oszthatóság, prímtényezős felbontás ismerete. Hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 pozitív egész kitevős hatványaira. Átlagszámítás néhány elem esetén. Néhány lépéses elsőfokú egyenlet megoldása, a gyök helyességének ellenőrzése. A szakmákhoz kapcsolódó szöveges feladatok. Tájékozottság a derékszögű koordinátarendszerben (pontok ábrázolása, koordináták leolvasása). Lineáris függvények és az függvény ábrázolása konkrét esetekben. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. Szabványos mértékegységek ismerete, átváltásuk egyszerű esetekben. Háromszögek, speciálisnégyszögek tulajdonságai, kerületük, területük, szögösszegek alkalmazása feladatok megoldásában. Egyenes hasáb, egyenes körhenger felszínének és térfogatának kiszámítása egyszerű gyakorlati feladatokban.
19
2.1.8. INFORMATIKA Tantárgy neve: Informatika Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a hallgatók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a hallgatók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Fejlesztési követelmények - A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. - A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. - Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, - Felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. - Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; - Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. - Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. - Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. - Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. - Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Óraszám felhasználása Éves óraszám 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - Értékelés
Témakörök
1. Információtechnológiai alapfogalmak 12 óra
óra 39 7 18 8
Tartalmak Bemutatkozás Balesetvédelmi oktatás Helyi biztonsági szabályok megismertetése Számítógéppel való ismerkedés A számítástechnika története Szoftver és hardver Számítógép felépítése Input eszközök Billentyűzet, típusai, részei, használata Vonalkód leolvasók Lapolvasó (scanner) Output eszközök Monitorok csoportosítása, jellemzésük Nyomtatók csoportosítása, jellemzése I/O eszközök
20
2.Az információtechnológia alapja 8 óra
3. Szövegszerkesztés 15 óra
4. Internet 4 óra
Mágneses háttértárak Háttértárak kezelése Floppy Optikai háttértárolók Cd-rom/rw, dvd-rom/rw Számítógép konfiguráció elkészítése Operációs rendszerek Windows Op rendszer, keresés Windows segédprogramok: (Windows intéző, NC,Far) Mappa és file műveletek Hálózatok Internet (böngészés) E-mail cím létrehozása, elektronikus levelezés) Internetes keresés Bevezetés a szövegszerkesztésbe. Egy szövegszerkesztő alapfunkciói. Egyszerű dokumentum létrehozása. Szövegkijelölés. Karakterformázás. Bekezdésformázás A vágólap használata. (Másolás, kivágás, beillesztés) Képek a szövegben. Felsorolás és számozás. Keresés, csere. Tabulátorok. Táblázatok a szövegben. Rajz készítése Wordben Oldalszámozás, fejléc és a lábléc Nyomtatás. Internetes böngésző használata Az internetes keresés Elektronikus levelezés
Továbbhaladás feltételei Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket.
21
2.1.9. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Tantárgy neve: Rajz és vizuális kultúra Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok Megismertetni a tanulókat a környezetünkben található természetes és mesterséges formák rajzi tanulmányozásának eszközeivel, technikáival. Elsajátíttatni a különböző grafikai eljárások alapjait, valamint a színelmélet alapvető törvényszerűségeit, a különböző korok művészeti irányzatait. Fejlesztési követelmények Kompozíciós készség, rajzkézség, megfigyelő és elemző képességek fejlesztése a formaelemzések, tanulmány, és működést magyarázó rajzok készítése során. Esztétika és ízlés formálása a műalkotások összehasonlítása segítségével. Igényesség, pontosság fejlesztése a tervezéses feladatok segítségével. Értékelő, önértékelő és véleményalkotó képességek fejlesztése.
Óraszám felhasználása Éves óraszám
ebből
óra
Új ismeretszerzés
6
Ismétlés-rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés-értékelés
5 15 10
36 óra
Témakörök I. Bevezetés 2 óra
II. Természetes és mesterséges formák 5 óra
III. Metszetrajzok, működést magyarázó rajzok 5 óra
IV. Szabályos mesterséges formák 4 óra
V. A csendélet 5 óra VI. Belső és külső tér, lakáskultúra 4óra VII. Ábrázolási rendszerek 2 óra
VIII. Színelmélet 7 óra
IX. Értékelés 2 óra
Tartalmak Balesetvédelem Nyári élményeim… élményfeldolgozás Természeti formák vonalas ábr. Természeti formák tónusos ábr. Természeti formák színes ábr. Őszi vásár, plakáttervezés Plakát kivitelezése Gyümölcsök csoportjának vázlata Alma hosszmetszeti rajza Alma keresztmetszeti rajza Használati eszközök működése Olló működésének fázisai Kocka vonalas rajza Kocka tónusos rajza Kocka és téglatest vonalas r. Kocka és téglatest tónusos r. A csendélet fogalma—műalkotások elemzése Csendélet rajzolása term. formákkal Csendélet rajzolása mesterséges formákkal Csendélet festése Az én szobám Szobabelső--lakberendezés Épületcsoport, utcarészlet vázlata Háromképsíkos vetületi ábrázolás Perspektivikus ábrázolás A színkör Hideg---meleg színek A színek lélektani hatása Színes kompozíciók tervezése CD, könyvborító tervezése A plakátművészet Becs-nap, plakáttervezés Az éves munka értékelése Kiállítás rendezés
Továbbhaladás feltételei Legyen képes az összetett mesterséges formák szerkezetének reprodukálására, vonalas vázlatok, tónusos rajzok, színvázlatok készítésére. Tudjon megadott témához kompozíciós, és színelméleti ismereteit alkalmazva plakátot tervezni. Reálisan értékelje saját és társai munkáit.
22
2.1.10. TESTNEVELÉS Tantárgy neve: Testnevelés Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok testgyakorlatok mozgásos játékok sportági tevékenységek testnevelés és a sport egészségügyi értékei rendszeres fizikai aktivitás szabadban végzett testedzést higiéniai szokások kialakítása ellenálló képesség fejlesztése felkészítés a keringési és légző rendszeri megbetegedés megelőzésére kondícionális és koordinációs képességek fejlesztése alapvető mozgáskészségek kialakítása játékszabályok ismerete sportágak elsajátítása szabályok betartása félelem leküzdése Fejlesztési követelmények A). Az egészséges testi fejlődés segítése: A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelés és mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Tudatos testmozgással előzzék meg tartási rendellenességüket. b). A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény fenntartása: A teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat. Talajtornában három- négy elemből gyakorlatot, támasz és függőszereken néhány elemből álló gyakorlatot tudjanak bemutatni segítségadás mellett. Legalább két sportjátékban gyakorolják a legfontosabb támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjék a játékok versenyszabályait, legalább két úszásnemben tudjanak úszni. Erősítő, nyújtó hatású gyakorlatokat együttesen, illetve önállóan hajtsanak végre. Óraszám felhasználása Éves óraszám 72 óra
Témakörök Rendgyakorlatok 3 óra
Atlétika 19 óra
ebből
óra
Új ismeretszerzés
24
Gyakorlás Ellenőrzés-értékelés
15 32
Tartalmak Balesetvédelem, nagyság szerinti sorakozás Menet megindítása, megállítása Alakzatok kialakítása, testfordulatok Futóiskola 60 m futás 2x 100 m futás 2x 400 m futás 2x 800 m futás 2x
23
Torna 2 óra
Labdajátékok 12 óra
Képesség fejlesztés- felmérés 21 óra
Játék 3 óra Természetben űzhető tevékenységek 2 óra
Cooper-teszt 2x Dobóiskola Kislabda hajítás 2x Súlylökés 2x Ugróiskola Távolugrás 2x Talajtorna, guruló átfordulás előre-hátra Emelés fejállásba, társ segítségével Fejállás, gurulás előre állásba Fellendülés kézállásba bordásfalnál Fellendülés kézállásba, gurulás előre Kézen átfordulás oldalt, rávezető gyakorlatok Kézen átfordulás oldalt társ segítségével Mérlegállás Összefüggő talajgyakorlat a tanult elemekből Szekrényugrás, rávezető gyakorlatok Guggoló átugrás széltében, zsugorkanyar „Kismacska” ugrás, guruló átfordulás előre hosszában Kézilabda, labdavezetés, egykezes felső átadás Kapura lövés futásból és felugrásból Támadás, védekezés, kapura lövés A tanultak alkalmazása játék közben Futball, a labda rúgásának technikai formái Labdavezetés közben irányváltoztatások, kapura lövés A védő és támadó játékosok helyezkedése A tanultak alkalmazása játék közben Kosárlabda, labdavezetés, megindulás, megállás Egy- és kétkezes átadások, irányváltoztatás, sarkazás Kosárra dobások álló helyzetből, fektetett dobás Tanultak alkalmazása játék közben Felülés térdérintéssel felmérése 2x Helyből távolugrás felmérése 2x Karhajlítás, nyújtás felmérése 2x Ingafutás felmérése 2x Négyütemű szabadgyakorlat felmérése 2x Függés hajlított karral felmérése 2x Medicinlabda dobás hátra felmérése 2x Egykezes medicinlabda dobás felmérése 2x Bordásfal gyakorlatok Kézi súlyzós gyakorlatok Medicinlabda gyakorlatok Gimnasztikai szabadgyakorlatok Erősítő hatású gyakorlatok Szabadon választott játék Hó csata Célba dobás hógolyóval
Továbbhaladás feltételei: Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Futó- ugró- dobó teljesítmények javulása az előző évhez képest. Három- négy talajtorna – elem bemutatása. Kísérletek támaszszeren egy- egy feladat végrehajtására segítségadás mellett. Legalább egy sportjáték játszása szabályos körülmények között. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Egy úszásnem elsajátítása.
24
2.1.11. SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS Tantárgy neve: Építészet Szakmacsoport Szakmai előkészítő Évfolyam: 9. évfolyam Célok, feladatok: A tanulók sikerekhez, pozitív élményekhez juttatása, passzivitásuk feloldása. A tanulás és ismeretszerzés élményszerűvé válása. Olyan gyakorlati feladatok elvégeztetése, amely segíti a megismerést, tapasztalataik beépítését. Motiváció kialakítása, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke,illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. Fejlesztési követelmények: Kompetenciaszintek elérése. Vizuális kultúra, Térlátás fejlesztése Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Környezeti nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Problémamegoldó és együttműködési képesség fejlesztése Óraszám felhasználása: 6 óra/ hét Éves óraszám 216
TÉMAKÖRÖK Ember és környezete 9óra Építő tevékenység alapjai 9 óra Építmények rendeltetése 10 óra Műszaki rajz alapismeretei 37 óra Infrastruktúra 16 óra Az építőipar jellemzői 10 óra Szerszámok és segédeszközök 17 óra Festőmunkák 23 óra Szabadkézi rajzok 85 óra
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 193 9 9 5
TARTALMAK A természetes és az épített környezet kapcsolata. Építőipar fejlődése, feladatai Építészettörténet, épületek megvalósítása Építmények csoportosítása, rendeltetésük Eszközök, szabványbetűk és számok Sík és térmértani szerkesztések Vetületi ábrázolás, terepasztal Közművek, Hulladékkezelés, Környezetvédelem, kerttervezés Az építési tevékenység színterei, ütemtervek, pályaalkalmasság Munkavédelem és balesetvédelem Munkaeszközök Felületkiegyenlítés, falfestési munkák, alapanyagok Vizuális nyelv alapjai, alapelemei, színkör Szerkesztések, Makettek
A továbbhaladás feltételei: o összefüggő műveleteket logikusan megvalósít o a megtanult ismereteket alkalmazza o feladatkörébe tartozó tevékenységeket ellenőriz o munkafolyamatokat meghatároz, és önállóan elvégez o huzamosabb ideig összpontosít o magatartása átlátható és mások számára elfogadható o tartós és osztott figyelem képessége legyen o érdeklődjön új megoldási lehetőségek iránt o alapvető és értelmes kommunikációra képes írásban és szóban o társaival közös tevékenységre képes 25
Tantárgy neve: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakmai előkészítő Vendéglátás-idegenforgalom Szakmai előkészítő Évfolyam: 9. évfolyam Célok, feladatok: A tanulók sikerekhez, pozitív élményekhez juttatása, passzivitásuk feloldása. A tanulás és ismeretszerzés élményszerűvé válása. Olyan gyakorlati feladatok elvégeztetése, amely segíti a megismerést, tapasztalataik beépítését. Motiváció kialakítása, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke,illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg. Fejlesztési követelmények: Kompetenciaszintek elérése. Énkép, önismeret, hon-és népismeret. Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Óraszám felhasználása: 6 óra/ hét Éves óraszám 216
TÉMAKÖRÖK Viselkedés és kommunikáció 75 óra Mindennapi teendők 74 óra Kommunikáció, önismeret 67 óra
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 193 9 9 5
TARTALMAK Csoportnorma szabályai. Képességek. Az érintkezés kultúrája. Konfliktus megoldási módok. Kommunikációs zavarok. Önéletrajz. Nyomtatványok igénylése, kitöltése. Telefonálás szabályai. Környezettudatos magatartás. Emberi kapcsolatok. Kommunikáció a segítőszakmában. A közvetlen kommunikáció szabályszerűségei. Csoportkommunikáció. Érdekérvényesítési technikák. Szerep és norma. A csoportfejlődés fázisai. Interjúkészítés. Önismereti technikák.
A továbbhaladás feltételei: o összefüggő műveleteket logikusan megvalósít o a megtanult ismereteket alkalmazza o feladatkörébe tartozó tevékenységeket ellenőriz o munkafolyamatokat meghatároz, és önállóan elvégez o huzamosabb ideig összpontosít o magatartása átlátható és mások számára elfogadható o tartós és osztott figyelem képessége legyen o érdeklődjön új megoldási lehetőségek iránt o alapvető és értelmes kommunikációra képes írásban és szóban o társaival közös tevékenységre képes
26
2.2. 10. évfolyam 2.2.1. ANGOL NYELV Tantárgy neve: angol nyelv
Évfolyam: 10. Célok és feladatok: A 1-es nyelvi szint elérése, A 2-es nyelvi szint megközelítése, idegen nyelvű információ megértése és adása. Sikeres részvétel interakcióban. Osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítása. Idegen nyelv használata kommunikatív helyzetekben (jegyváltás, szállodai bejelentkezés/szobafoglalás, postai ügyintézés). Interkulturális kompetencia fejlődése. Fejlesztési követelmények: Szókincs bővülése. Tanult nyelvtani struktúrák (elemezetlen nyelvi egységek) alkalmazása. Szakmacsoportban előforduló szituációkban való részvétel. Szakmacsoportban előforduló minidialógusok szerkesztése. Felfrissítés, elmélyítés. Diagnosztikus, formatív és szummatív mérés Óraszám felhasználása: Éves óraszám 72
Témakörök
1. Szabadidő 16 óra
2. Közlekedés 14 óra
3. Foglalkozások 10 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 50 6 8 8
Tartalmak Hobbik Sportok Szórakozás Utazás Zene, hangszerek Tv műsorok Újságok, magazinok Olvasás, könyvek Kedvenc filmem Közlekedési eszközök Jegyvásárlás Repülőtéren Szünidő Álom úti cél Szállodában Üdvözlőlap írás Postán Városnézés Foglalkozások jellemzése Foglalkozásokhoz szükséges készségek Hivatalos levél írása Önéletrajzírás Állásinterjú Álmaim munkája Szakmacsoportban előforduló (bolti) szituációk
27
4. Jövőbeli terveim 6 óra
5. Ételek és italok 15 óra
Fogalmazás Előadás Ételek Italok Étkezések Ételkészítés Magyar konyha Népek és ételek Éttermi menü Étteremben
Továbbhaladás feltételei: Napszaknak megfelelően köszön Érdeklődik hogylét felől Bemutatkozik Bemutatja szűkebb és tágabb lakókörnyezetét Útbaigazítást ad Információt ad
28
2.2.2. NÉMET NYELV Tantárgy: német nyelv Évfolyam: 10. Célok és feladatok: A1-es nyelvi szint megközelítése Idegen nyelvű információ (számok. Árak, időpontok) megértése és átadása Sikeres részvétel interakciókban Osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítása Idegen nyelv használata kommunikatív helyzetekben Interkulturális kompetencia fejlődése Fejlesztési követelmények: Szókincs bővülése Tanult nyelvtani struktúrák alkalmazása Kifejezőkészség fejlesztése Szövegértési készség fejlesztése Rendszerező képesség fejlesztése Kommunikációs készség fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óra-
Ebből
Óra
új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
46 9 7 10
szám
72 óra
Témakörök Az idegen nyelvek tanulása 7 óra
A családom és én 7 óra
Az otthonom 10 óra
A barátaim 10 óra
Ruhadarabok 9 óra
Tartalmak Hány szót tudok már? Szócsoportok Köszönési formák Szótárhasználat Családtagok megnevezése Családfám Mire jó a család? Az én családom Szülő-gyerek vita Activity Bútordarabok Tablókészítés Hol lakom? Az iskolában Az intelligens ház A környék Dal a barátságról A barátok bemutatása Osztálytársak jellemzése Üdvözlőlap készítése Álompartner Haverok, klikkek Ruhadarabok Internet használata
29
Az étkezés 9 óra
A szabadidő 12 óra
Pályaválasztás 8 óra
Ruhadarabok jellemzése Ez az én küldetésem Tablókészítés Színek Vendéglátó egységek Gyorséttermi ételek Körkérdés A büfé kínálata Párbeszéd a büfében Szemétfeldolgozás Memóriajáték Szabadidős tevékenységek A heti programom Német rekordok, érdekességek Mit csinálnak a német fiatalok szabadidejükben? Extrém hobbik Tévéműsorok Tévézési szokásaim Foglalkozások Választott szakmám Órarend Önéletrajz Állásra jelentkezés
Továbbhaladás feltételei: A tanuló képes legyen kéréseket és utasításokat követni, azokra cselekvéssel válaszolni egyszerű közléseket és kéréseket megérteni egyszerű szöveg lényegét megérteni egyszerű kérdésekre rövid választ adni egyszerű kérdéseket feltenni ismert szavakat helyesen leírni és elolvasni egyszerű nyomtatványt kitölteni
30
2.2.3. TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok: Történelmi műveltség, nemzeti és európai identitástudat megszerzése, a történelmi folyamatok megértése. Saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei közti eligazodás. A tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll. Fejlesztési követelmények: Rendszerezés igényének, problémamegoldó gondolkodás valamint szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése. Az adatgyűjtéshez, információszerzéshez szükséges eszközök célszerű használata. Döntési képesség, vitakultúra fejlesztése. Pontos, igényes munkavégzés, kreativitás fejlesztése. Alkalmazhatóság felismerése, megfigyelőkészség, esztétikai érzék, szövegértés és szövegalkotás valamint a viselkedéskultúra fejlesztése. Óraszám felhasználása Éves óraszám 72 óra
Ebből: Új ismeretszerzés Ismétlés- rendszerezés gyakorlás Ellenőrzés- értékelés
óra 46 8 8 10
Továbbhaladás feltételei: Legyen képes tanári segítséggel fogalmak értelmezésére. Tudjon grafikonokból, diagramokból, táblázatokból adatokat gyűjteni és ezek felhasználásával állításokat, összefüggéseket megfogalmazni. Legyen képes egy történelmi személy életútját különböző információforrásokból végigkísérni. Tudja az I. és a II. világháború főbb eseményeit térben és időben elhelyezni. Tudjon tájékozódni a világtérképen. Legyen képes vaktérképen feladatot elvégezni, illetve egyszerű vaktérképet készíteni és azon megadott helyszíneket bejelölni. Legyen életkorának megfelelően tájékozott a világ aktuális történéseiről. Témakörök
1. Hatalmi átrendeződés 14 óra
Tartalmak - Szervezési feladatok - Diagnosztikus mérés - Diagnosztikus mérés értékelése - Hatalmi átrendeződés Nemzeti egység - A második ipari forradalom - Nagyhatalmi szövetségek - Az I. világháború I. - Az I. világháború II. - Az I. világháborút lezáró békerendszer - A nagy gazdasági válság - Totális rendszerek Demokrácia és diktatúra közötti különbség - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Trianon után - Korlátozott parlamentarizmus - A Bethlen-korszak - A harmincas évek - Hazánk a II. világháború küszöbén - Összefoglalás
31
2. Királyság- kormányzóval 20 óra
3. Diktatúra és népköztársaság 12 óra
4. A magyar állam, a magyar köztársaság 11 óra
5. A harmadik Magyar Köztársaság gazdasága 15 óra
- Témazáró - Témazáró javítása - A II. világháború előzményei - A II. világháború I. - A II. világháború II. - Magyarország a II. vh.-ban - A II. világháborút lezáró békerendszer - A II. világháború következményei -A II. világháború következményei hazánkban - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Formatív mérés - A formatív mérés javítása, értékelése - A kétpólusú világ, a hidegháború - A tanú című film megtekintése - Pártállam- állampárt - Az ún. ’50-es évek - 1956-os forradalom és szabadságharc I. - 1956-os forradalom és szabadságharc II. - Megtorlás és konszolidáció - A Kádár-rendszer - A „tárgyalásos forradalom” - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Az állam, az állam feladatai A magyar alkotmány Az alkotmányosság alapelvei - Jogok és kötelességek Emberi és állampolgári jogok - A személyi szabadságjogok Állampolgári kötelesség - A három hatalmi ág - A közigazgatásAz önkormányzatok - Vagyon- és jövedelem különbségek - Kisebbségek - Az Európai Unió - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - A munka világa - A munka világa - Szakmák, mesterségek - A gazdaság szektorai - Kultúra, művelődés Intézményei, formái, területei Szabadidő, sport - Család - Egyházak és vallások - A média - Összefoglalás - Témazáró - Témazáró javítása - Szummatív mérés - A mérés javítása - Év végi ismétlés - Év végi értékelés
32
2.2.4. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tantárgy neve: magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 10. Célok és feladatok: Szóbeli szövegek (tanulóközeli, életközeli szituációk, témák) értelmezése Logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet fejlesztése Szövegfeldolgozó, értelmező készség fejlesztése magyarázó-, érvelő szövegekkel Lényegkiemelő képesség fejlesztése Szövegértési technikák megtanítása Fejlesztési követelmények. Jelentésszintek, elsődleges és másodlagos jelentés felfedeztetése Világ- és önértelmezés irodalmi alkotások feldolgozásakor Nyelvi árnyalatok észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor Kétértelműség, humor, irónia észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor Köznyelvi norma alkalmazása Nyelv szabályrendszerének ismerete és alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor Diagnosztikus, formatív és szummatív mérés (szövegértés), hangosolvasási készség mérés Óraszám felhasználása: Éves óraszám 108
Témakörök
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, alkotása 20 óra
2. Olvasás, írott szöveg megértése 4 óra 3. Írásbeli szövegek alkotása 4 óra 4. A tanulási képesség fejlesztése 11 óra 5. Ismeretek az anyanyelvről 14 óra
6. Ismeretek az irodalomról 30 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés – rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 81 8 10 9
Tartalmak A mese Karinthy Frigyes. A rossz tanuló felel Kommunikáció Nonverbális kommunikáció Kommunikációs kapcsolatok Vita, érvelés, ellenérvelés Tömegkommunikáció Beke György: Padlásszoba Hivatalos-, magán- és költői levél Juhász Gyula: Anna örök A tanulás tanulása Szakonyi Károly: Szállás éjszakára Hangtan Szófajtan Mondattan Helyesírás Nyelvhelyesség A lírai műnem sajátosságai Balassi Bálint: Ó én édes hazám… Zrínyi Miklós: Peroratio Berzsenyi Dániel: A közelítő tél
33
Kölcsey Ferenc: Huszt Petőfi Sándor: Európa csendes… Vörösmarty Mihály: A vén cigány József Attila: Külvárosi éj Az epika műnemének tartalmi és formai sajátosságai Örkény és a groteszk A ballada A dráma műnemének sajátosságai
Továbbhaladás feltételei: Vitában részt vesz Érvel, véleményét alátámasztja Irodalmi szövegben jelentésrétegeket felfedez Irodalmi szövegben esztétikai minőségeket felismer Képes önálló információszerzésre
34
2.2.5. KOMMUNIKÁCIÓ Tantárgy: Kommunikáció Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok - a tanulók kommunikációs kompetenciájának erősítése - szókincsfejlesztés - társalgási fordulatok gyűjtése és alkalmazása - hivatalos műfajok gyakorlása, elsajátítása - tudatosabb médiahasználat elősegítése - a hétköznapi kommunikáció alkalmazása - felkészítés a társas, és társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre - nyelvhelyességi hibák javítása Fejlesztési követelmények - szókincsfejlesztés - kommunikációs készség fejlesztése - kooperativitás fejlesztése - normaismeret fejlesztése - a társadalmi és beszédbeli normáknak megfelelő vitatkozás fejlesztése - írásbeli kommunikációs készség fejlesztése - az ésszerű médiahasználat szokásainak kialakítása, fejlesztése Óraszám felhasználása Éves óraszám
36 óra
Témakörök 1 A hétköznapi kommunikáció 7 óra 2. Művelődés, szórakozás 3 óra 3. Tömegkommunikáció 3 óra 4. Írásbeli műfajok 6 óra 5. Magánszemélyek érintkezése közületekkel 8 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 28 3 5 1
Tartalmak -Telefonálás: segélykérés (2 óra) - A postán: reklamáció - A vasútállomáson, pályaudvaron információ kérése, jegyváltás (2 óra) - Idegen városban, külföldön - Az utca illemtana - Viselkedés színházban, hangversenyen, múzeumban, könyvtárban, bálban, diszkóban (3 óra) - A reklámok szerepe - Az írott sajtó nyelve - Hirdetésfeladás - A levélírás formai követelményei - Meghívólevelek, köszönőlevelek - Baráti- és szerelmes levelek - Közéleti levelek, postai űrlapok - Meghatalmazás - Beadvány (2 óra) - Az önéletrajz (2 óra) - A fellebbezés
35
6. Kommunikációs zavarok 3 óra
7. A tiszta beszéd 5 óra
- Tanulást segítő módszerek: lényegkiemelés, vázlat (3 óra) - Nyelvhelyességi hibák - A számnevek helyes használata - Az igenevek helyes használata - Légzőgyakorlatok - Hanggyakorlatok - Kiejtésgyakorlatok - Egyéni hibák javítása - Az éves munka értékelése
Továbbhaladás feltételei - Sikeres szövegtömörítés, szövegkiegészítés, lényegkiemelés - Az anyanyelvi képességeket megalapozó értelmes és összefüggő beszéd - Értelmes előadás, felelet, vagy megírt szöveg alapján - Kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normáinak megtartása - Az alapvető udvariasságiformák ismerete - Néhány hivatalos irat szerkesztése, kitöltése (fellebbezés, kérvény, pályázat, beadvány) - Alapvető szövegfajták írása (önéletrajz, levél és fajtái, elismervény, nyugta, meghatalmazás) - A rádió, sajtó, és televízió hatásának összehasonlítása - A tömegkommunikáció néhány jellemző műfajának ismerete - Beszédtechnikai gyakorlatok végzése
36
2.2.6. ÉNEK –ZENE Tantárgy neve: Ének –zene Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok - a magyar és egyetemes zenei kultúrában való alapszintű jártasság - zenei ízlés formálása - kritikai képesség fejlesztése - nemzeti identitástudat formálása - a magyar népzene, a zenei hagyományok megismertetése - a zenetörténeti (művészettörténeti) korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése - nyitottság kialakítása az új befogadására Fejlesztési követelmények - kommunikációs, szociális és emocionális képességek fejlesztése - éneklési készség fejlesztése - ritmuskészség fejlesztése - improvizációs készség fejlesztése - elemzőkészség fejlesztése - értő zenehallgatás fejlesztése - zenei írás-olvasás készségének fejlesztése - rendszerező készség fejlesztése - zenei memória fejlesztése - lényegkiemelés fejlesztése - harmonikus hallás fejlesztése - szolmizációs készség fejlesztése - szókincsfejlesztés Óraszám felhasználása Éves óraszám 36 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
Témakörök 1. A hangszín, mint a zene összetevője 3 óra 2. Hangszeres népzene 3 óra 3. A zenei kis-és nagyformák 5 óra
4. Zeneesztétika 5 óra
óra 23 7 3 3
Tartalmak - A zene és én - Hangszín, mint a zene összetevője - A szimfonikus zenekar hangszerei, és hangszercsoportjai - Népi hangszerek megismerése - Népi hangszerek megismerése - Gyakorló óra - A bécsi klasszicizmus zenéje bevezető óra - Haydn élete, és munkássága - Mozart élete, és munkássága - Beethoven élete, és munkássága - Számonkérés - Zeneesztétika - Az abszolút zene és a programzene - Romantika zenéje- bevezető óra - Romantikus műfajok és zeneszerzők - Félévi értékelés
37
5. Zeneakusztika
4óra 6. A magyar műzene története
6 óra 7. A zene, mint a szórakozás forrása 3 óra 8. Rendszerezés, összefoglalás
7 óra
- Zeneakusztika - A XX. század irányzatai - A dzsessz - A dzsessz - A reneszánsz zene, históriás ének - A XVII. századi magyar kódexek, verbunkos stílus, kuruc dalok - A magyar nemzeti opera - Kodály Zoltán (élete és munkássága, a népdalgyűjtés) - Bartók Béla (élete és munkássága, a népdalgyűjtés) - Számonkérés - A zene, mint a szórakozás forrása - Gyakorló óra - Ritmusimprovizációk - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás - Rendszerezés, összefoglalás
Továbbhaladás feltételei A tanuló - legyen tisztában a zenei nevelés jelentőségével, - ismerje nagy vonalakban a zenetörténeti korszakokat, - ismerje a fontosabb zenei műfajokat, - ismerje a fontosabb zeneszerzők munkásságát, - legyen tisztában a zeneakusztika fogalmával, - ismerje fel hallás után a fontosabb hangszereket, - ismerje a népi hangszereket, - ismerje a szimfonikus zenekar összetételét, hangszercsoportjait, - ismerje a ritmusértékek írott és hangzó jelrendszerét, - ismerje meg a magyar zenetörténet nagy alkotóit és a magyar zeneirodalom kiemelkedő alkotásait, - ismerje Kodály Zoltán és Bartók Béla zenepedagógiai és népzenekutatói munkásságát, - zenei ízlését legyen képes szavakban megfogalmazni.
38
2.2.7. TERMÉSZETISMERET Tantárgy neve: Természetismeret Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok A tantárgy arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása. A tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása A fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése A tudomány természetére, történetére, és kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása Fejlesztési követelmények megismerkednek fizikai jelenségekkel, összefüggésekkel megértik az elektromágneses, fénytani és atomfizikai törvényeket a kémia témakörből megismerik a természetes és mesterséges anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját A biológia témakörben tanulmányozzák és megértik az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését, az élőlények állandóságát és változatosságát Az egyes témakörök tanításánál arra kell törekedni, hogy a természetről formált kép egységes legyen. Óraszám felhasználása Éves óraszám
ebből Új ismeretszerzés
óra 84
108 óra
Ismétlés-rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés-értékelés
12 6 6
Témakörök I. Bevezetés 3 óra
II. A Nap, energia 21 óra
Tartalmak Bevezető óra Mértékegységek átismétlése Balesetvédelem a kémia tárgykörében Időjárás és energia Folyadékok és gázok Időjárási alapjelenségek Ciklonok és anticiklonok A szél, szélfajták A csapadék fajtái A Föld éghajlati övei Megújuló energiahordozók (víz, nap, szél) Nem megújuló energiahordozók Üzemanyagok Emberi, állati erő Gőzgép, robbanómotor Rakéta- hajtómű, elektromos motor Atomenergia Atomerőmű és radioaktivitás Atomerőmű hatása a környezetre
39
III. Mitől működik a számítógép? 12 óra
Az üvegházhatás A savas eső Savak, lúgok Fény, fényforrások A fény visszaverődése Tükrök, optikai lencsék A fény terjedése, törése, sebessége Optikai eszközök A látás fizikája Mágneses adattárolás Digitális fényképezőgép, kamera CD, DVD Konyhai technológiák Sütés, főzés, párolás
IV. Környezetünk anyagai 15 óra
V. Bioszféra 29 óra
VI. Az ember. Egészség, betegség, életmód 21 óra
Mikrohullámú technológia Tartósítás Építőanyagok Lakásépítés fázisai Az üveg Káros hatások, az építőanyagokra Burkolóanyagok és festékek Hulladék és szemét Hulladékok csoportosítása Szelektív hulladékgyűjtés Környezetbarát vásárlás Az élet feltételei Gerincesek törzse Az élet keletkezése Evolúció növényeknél és állatoknál Az emberré válás A Föld éghajlati övezetei A növényzeti övek I. A növényzeti övek II. Környezetvédelem Természetvédelem Talaj- és vízszennyezés Lég- és sugárszennyezés Urbanizáció Nemzeti Parkok A vírusok A baktériumok Gombák és jelentőségük Szénhidrátok Fehérjék Zsírok Alkalmazkodás a vízhez Alkalmazkodás a szárazföldhöz Víz és fény szerepe az élővilágban Hő, levegő és talaj szerepe az élővilágban Táplálkozási szintek és kapcsolatok A fogamzásgátlás lehetőségei A megtermékenyítés és a szülés A gyermekágy és a szoptatás. A gyerek fejlődési szakaszai Az abortusz Egészség és betegség Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények Szűrővizsgálatok és védőoltások
40
VII. Ismétlés, rendszerezés 7 óra
Személyi higiénia Egészséges táplálkozás és mozgás A stressz Legális drog a dohányzás Az alkohol Illegális drogok veszélyei Nemi betegségek Az AIDS Daganatos betegségek Depresszió és öngyilkosság A Nap, az energia témakörének ismétlése A számítógép működésének átismétlése A környezetünk anyagai témakör rendszerezése Az emberi szervezet ismétlése Szenvedélybetegségek veszélyeinek rendszerezése
Továbbhaladás feltételei A tanulóban kialakul az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható általános tudás. Kialakul a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás. A tanulók betartják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Problémákat vet fel, egyéni álláspontokat alakít ki. A vizsgálatok, kísérletek önálló értelmezése. Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés.
41
2.2.8. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Tantárgy neve: Földünk és környezetünk Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok Megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmigazdasági adottságairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Fejlesztési követelmények A természet- és a társadalom-földrajzi, a környezeti jelenségeket, folyamatokat, összefüggések átfogó rendszerként való értelmezése általánosítás és szintetizálás révén. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására, frissítésére, valamint a tudatos gazdasági és környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása a tanulókban. A természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok önálló alkalmazása (pl. régiók és ország csoportok összehasonlító jellemzése). Felismerés, keresés, helymeghatározás és távolságmérés különböző méretarányú és tartalmú térképeken. A hazai társadalmi-gazdasági életföldrajzi jellegzetességeinek összefüggéseikben való felismertetése a mindennapi élet eseményeiben, folyamataiban (pl. a gazdaság működése, a pénzvilág, a tőzsde). Az egyes hazai régiók hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékelése, azok okainak és következményeinek felismertetése. A magyarság és Magyarország jelentőségének, a magyar gazdaságszerepének felismertetése Közép- Európában, földrészünkön és a világban különböző források elemzésével. Óraszám felhasználása Éves óraszám 2 óra
Témakörök I. Bevezetés 3 óra II. Lakóhelyünk Magyarország 6 óra III. Magyarország földtörténete 7 óra
VI. Magyarország természeti képe 11 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés-rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés-értékelés
óra 40 10 13 9
Tartalmak A földrajzi fokhálózat ismétlése Kontinensek, óceánok, tengerek áttekintése Európa helyzete, mérete, adottságai a többi kontinenshez viszonyítva Európa természeti adottságainak megismerése Magyarország Európában elfoglalt helye A Tisiától a lemeztektonikáig Az évmilliók krónikája Hazánk ásványi nyersanyagai Magyarország éghajlati adottságai Magyarország természeti adottságai A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai Magyarország nagytájai és természeti erőforrási Az Alföld A Kisalföld és az Alpokalja A Dunántúli-dombság és a Mecsek A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység
42
V. Magyarország társadalmi élete 9 óra
VI. Magyarország gazdasági élete 9 óra
VII. Magyarország Mezőgazdasága 8 óra
VIII. Magyarország közlekedési helyzete 8 óra IX. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajza 6 óra X. Tanév végi rendszerezés, összefoglalás 5 óra
Magyarország népessége és a magyarság földrajzi elhelyezkedése Magyarország településhálózata Falusi települések Az urbanizáció és városaink Budapest az ország fővárosa Magyarország és az Európai Unió Az ipari ágazat rendszere és hazánk ipara. A nehézipar Energiagazdaság Alapanyag-ipari ágazatok Vegyipar Gépipar A könnyűipar A magyar mezőgazdaság adottságai A gabonatermesztés földrajzi elhelyezkedése Ipari növények Zöldség- és gyümölcstermesztés Állattenyésztés Magyarország közlekedése, vasúti közlekedés Közúti, vízi, légi közlekedés Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Magyarország idegenforgalma Magyarország régiói Megyénk természetföldrajzi bemutatása Megyénk mezőgazdasága és ipara Nyíregyháza a Nyírség fővárosa Magyarország helyzete Földünkön és Európán belül Hazánk tájainak összefoglalása Magyarország mezőgazdaságának összefoglalása Magyarország iparának összefoglalása
Továbbhaladás feltételei kialakul a tanuló földrajzi- környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete megérti a természet és a Föld egységének rendszerét felelős magatartás alakul ki a természeti és társadalmi környezet iránt problémákat vet fel, egyéni álláspontokat alakít ki. ismeri különböző kultúrák földrajzi alapjait eligazodás, tájékozódás térképen, Atlaszban megismeri a hazai tájak természeti, kulturális, és gazdasági értékeit.
43
2.2.9. MATEMATIKA Tantárgy neve: Matematika Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok - teljes személyiség fejlődéséhez pozitívan hozzájáruljon, - támogassa a hallgató önkifejezésének, kommunikációs készségének fejlődését, - kialakítsa és fejlessze a hallgató logikus és kreatív gondolkodását - segítse eligazodni a diákot a világ mennyiségi viszonyai között - járuljon hozzá az időbeli, sík- és térbeli tájékozódáshoz - segítse az összefüggések felismerését, megértését - segítse a korábban kialakult tudásbeli hátrány megszüntetését - járuljon hozzá a piacképes szakképesítés megszerzéséhez Fejlesztési követelmények - Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése. - Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban. - Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása. - Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése - Szintrehozás Óraszám felhasználása Éves óraszám 108 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - Értékelés
óra 78 10 10 10
Témakörök
Tartalmak
I. A gondolkodás élménye 1. Matematikai problémák vizsgálata 5 óra
Gyakorlati feladatok a mindennapi életből, szakmacsoportokkal együttműködve Egyszerű kiválasztási és sorba rendezési feladatok megoldása Matematikatörténeti érdekességek Számhalmazok, szakmacsoportok eszközeinek, tárgyainak, termékeinek rendszerezése különböző szempontok alapján Halmazok, uniója, metszete, részhalmazok Egyszerű valószínűség számítási feladatok Grafikonok értelmezése, készítése, átlagszámítás Hatványfogalom értelmezése Azonos tényezőjű szorzatok és jelölésük Pozitív egész és nulla kitevőjű hatványok Becslés hatványértékre, a hatványozás azonosságai Normálalak fogalma Különböző nagyságrendű számok normálalakjának meghatározása Oszlopdiagramok, kördiagramok olvasása készítése Függvény fogalma, megadásának módjai
2. Halmazok, logika 3 óra 3. Valószínűség, statisztika 2 óra II. Hatványozás, normálalak 1. Hatványozás 7 óra 2. Számok normálalakja 3 óra III. A mindennapok matematikája 1. Függvény szemléletes fogalma, ábrázolása 6 óra 2. Százalékszámítás 7 óra IV. Kapcsolatok matematikája
Lineáris függvények ábrázolása, jellemzése a grafikon alapján Egyszerű százalékszámítási feladatok Kamatos kamat számítása Lineáris növekedés, csökkenés megjelenése a mindennapokban,
44
1. Lineáris kapcsolatok 8 óra
2. Algebrai egész kifejezések 5 óra
3. Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek 5 óra
4. Több mennyiség lineáris változása 5 óra V. Összefüggések a derékszögű háromszögben 1. Pitagorasz-tétel 6 óra 2. Szögfüggvények 7 óra
VI. Alakzatok a térben 1. Tájékozódás a térben 9 óra
leírásuk a matematika nyelvén. Változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerése; megjelenítése szimbolikus jelekkel, vázlat, rajz, ábra készítése Kapcsolatkeresés összetartozó mennyiségek között, a kapcsolat megfogalmazása, megoldása Szöveges feladatok szövegének értelmezése, megértése, lefordítása a matematika nyelvére Betűket tartalmazó egyszerű kifejezések felírása, értelmezése, helyettesítési értékek kiszámolása. Behelyettesítés algebrai kifejezésbe, tanult geometriai és fizikai képletekbe Elsőfokú, egyváltozós algebrai kifejezések és összevonásuk Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása következtetéssel, lebontással, grafikus, táblázatos, közelítéses megoldással. A megoldás menetének pontos leírását segítő eljárások ismertetése. Elsőfokú egyenletek algebrai megoldása során alkalmazott azonos átalakítások, mérlegelv. Szöveges feladatok megoldása, egyszerű fizikai, kémiai képletek átrendezése Egyszerű elsőfokú két ismeretlenes egyenletek megoldása grafikusan, következtetéssel, táblázattal Szöveg alapján egyenletrendszer, egyenletrendszer alapján szöveg felírása Elnevezések a derékszögű háromszögben Pitagorasz-tétel Pitagorasz-tétel alkalmazása Szögmérés Arányok felírása derékszögű háromszögben Szögfüggvények definíciója, értelmezése Adott szöghöz tartozó szögfüggvényértékek meghatározása A természetben található tárgyak összehasonlítása, csoportosítása tulajdonságaik alapján Testek megnevezése, tulajdonságai, képi megjelenítésük Kocka, négyzetes oszlop, téglatest, henger, négyzet alapú gúla, kúp, gömb. Testek csoportosítása jellemző adataik alapján Testek felszínének és térfogatának kiszámítása.
Továbbhaladás feltételei Megfelelő szintű kommunikációs készség (írás, olvasás, beszéd) megléte. A tanult számhalmazok szemléltetése halmazábrán, számegyenesen, koordinátarendszerben. A racionális számkörben a műveletek helyes elvégzése célszerűen használva a zsebszámológépet. A helyes műveleti sorrend ismerete. A számok normálalakjának biztos ismerete. Algebrai egészek helyettesítési értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek biztos megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása, az eredmény ellenőrzése, összevetése a valósággal. Lineáris függvények, normálparabola, alaphiperbola ábrázolása. Szögfüggvények felismerése hegyesszögek esetében. Egyszerű szerkesztések elvégzése, a szerkesztő eszközök helyes használata. Háromszögekkel kapcsolatos szerkesztési feladatok. Az egybevágóságról és a hasonlóságról tanultak gyakorlati alkalmazásai egyszerű esetekben. Szimmetrikus alakzatok felismerése (tengelyes, középpontos). A tanult síkidomok kerületének, területének, a tanult testek felszínének és térfogatának kiszámítása. A biztos és lehetetlen események felismerése egyszerű feladatok kapcsán. 45
2.2.10. INFORMATIKA Tantárgy neve: Informatika Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok - a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, - a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, - az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, - tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Fejlesztési követelmények - A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. - A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. - Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, - Felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. - Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; - Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni. - Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. - Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. - Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. - Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Óraszám felhasználása Éves óraszám 72 óra
Témakörök
1. Szövegszerkesztés 11 óra
2. Táblázatkezelés
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - Értékelés
óra 31 23 7 11
Tartalmak Egy szövegszerkesztő alapfunkciói. Egyszerű dokumentum létrehozása. Karakterformázás. Bekezdésformázás. A vágólap használata. (Másolás, kivágás, beillesztés) Képek a szövegben. Felsorolás és számozás. Tabulátorok. Táblázatok a szövegben. Oldalbeállítás, fejléc és a lábléc Nyomtatás. Bevezetés a táblázatkezelésbe
46
12 óra
3. Prezentációkészítés 8 óra
Szerkesztési műveletek Cellaformázás Képletek készítése Kitöltő négyzet Relatív cellahivatkozás Abszolút cellahivatkozás Matematikai függvények Statisztikai függvények Munka a munkalapokkal Adatok kezelése I. Diagramok készítése Bevezetés a prezentációkészítésbe PowerPoint lehetőségei Ismerkedés a kezelőfelülettel Munka objektumokkal A diasorozat Műveletek dialapokkal Sablonok használata Animáció készítése Effektusok a diasorozatban
Továbbhaladás feltételei A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban, adatbázisokban. Ismerje a könyvtártípusokat.
47
2.2.11. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Tantárgy neve: Rajz és vizuális kultúra Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok Megismerjék az összetett mesterséges formák felépítését, szerkezetét, működését, elsajátítsák ezek rajzi reprodukálásának lépéseit. Megismerik a színvázlat készítés és a festés alapjait, a színkör színeit, a színkontrasztokat. Elsajátítják a fényképezés alapjait, kompozíciós ismeretekre tesznek szert. Megismerik a XX. Sz. művészeti irányzatait, azok képviselőit, munkáit. Vegyék észre és ismerjék lakóhelyünk művészeti értékeit. Fejlesztési követelmények Legyenek igényesek munkáik iránt. Összehasonlító, elemző, véleményalkotó képességek fejlesztése a műalkotások tanulmányozásán keresztül Rajz és kompozíciós készség fejlesztése a csendéletek rajzolásánál, festésénél, a tervezéses feladatoknál. Óraszám felhasználása
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés-rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés-értékelés
Éves óraszám
36 óra Témakörök I. Bevezetés 2 óra II. Természetesség mesterségesen A barokk 4 óra
III. A valóság fekete-fehérben és színesben 10 óra
IV. A tudatos formatervezés 4 óra
V. A XX. század 7 óra
VI. Vizuális információk 7 óra
VII. Értékelés 2 óra
óra 10 5 16 5
Tartalmak Célok, feladatok élményfeldolgozás A barokk kor bemutatása Tárgyak csoportjainak vonalas, tónusos rajza Tónusfokozatok Színes megjelenítés A klasszicizmus és a realizmus Plakáttervezés Színkotta készítése Az impresszionizmus A fényképezés története A fényképezőgép működése Árnyképrajzolás Szendvics-dia készítése Képrajzolás karcolással Fényképezés-képkivágás A szecesszió Mesterséges formák tervezése Formaredukció Részletek kiemelése Természeti formák redukálása Ábrázolás színfoltokkal Használati eszközök tanulmányrajza Testek készítése kartonból Az áramvonalasság Forma és funkció Formatervezés A mozgókép története A filmművészet a kommunikációs csatornák A digitális képrögzítés A videó Fényképezés Videofelvétel készítés Az éves munka értékelése Kiállítás rendezése az év munkáiból
Továbbhaladás feltételei Legyen képes tanári segítséggel vázlatot, vonalas és tónusos rajzot, színvázlatot készíteni, műalkotásokat összehasonlítani, adott témához plakátot tervezni a kompozíciós ismeretei segítségével. Legyen képes munkáit, társai munkáit értékelni
48
2.2.12. TESTNEVELÉS Tantárgy neve: Testnevelés Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok - testgyakorlatok - mozgásos játékok - sportági tevékenységek - testnevelés és a sport egészségügyi értékei - rendszeres fizikai aktivitás - szabadban végzett testedzést - higiéniai szokások kialakítása - ellenálló képesség fejlesztése - felkészítés a keringési és légző rendszeri megbetegedés megelőzésére - kondícionális és koordinációs képességek fejlesztése - alapvető mozgáskészségek kialakítása - játékszabályok ismerete - sportágak elsajátítása - szabályok betartása - félelem leküzdése Fejlesztési követelmények A). Az egészséges testi fejlődés segítése: A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlődésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelés és mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Tudatos testmozgással előzzék meg tartási rendellenességüket. B). A mozgáskultúra fejlesztése, a mozgásigény fenntartása: A teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult alaptechnikákat. Talajtornában három- négy elemből gyakorlatot, támasz és függőszereken néhány elemből álló gyakorlatot tudjanak bemutatni segítségadás mellett. Legalább két sportjátékban gyakorolják a legfontosabb támadási és védekezési megoldásokat. Ismerjék a játékok versenyszabályait, legalább két úszásnemben tudjanak úszni. Erősítő, nyújtó hatású gyakorlatokat együttesen, illetve önállóan hajtsanak végre. Óraszám felhasználása Éves óraszám 72 óra
Témakörök Rendgyakorlatok 3 óra
Atlétika 19 óra
ebből Ismeretek szerzése Gyakorlás
óra 24 16
Ellenőrzés - értékelés
32
Tartalmak Balesetvédelem, nagyság szerinti sorakozás Menet megindítása, megállítása Alakzatok kialakítása, testfordulatok Futóiskola 60 m futás 2x 100 m futás 2x 400 m futás 2x 800 m futás 2x
49
Torna 12 óra
Labdajátékok 12 óra
Képesség fejlesztés- felmérés 21 óra
Játék 3 óra Természetben űzhető tevékenységek 2 óra
Cooper-teszt 2x Dobóiskola Kislabda hajítás 2x Súlylökés 2x Ugróiskola Távolugrás 2x Talajtorna, guruló átfordulás előre-hátra Emelés fejállásba, társ segítségével Fejállás, gurulás előre állásba Fellendülés kézállásba bordásfalnál Fellendülés kézállásba, gurulás előre Kézen átfordulás oldalt, rávezető gyakorlatok Kézen átfordulás oldalt társ segítségével Mérlegállás Összefüggő talajgyakorlat a tanult elemekből Szekrényugrás, rávezető gyakorlatok Guggoló átugrás széltében, zsugorkanyar „Kismacska” ugrás, guruló átfordulás előre hosszában Kézilabda, labdavezetés, egykezes felső átadás Kapura lövés futásból és felugrásból Támadás, védekezés, kapura lövés A tanultak alkalmazása játék közben Futball, a labda rúgásának technikai formái Labdavezetés közben irányváltoztatások, kapura lövés A védő és támadó játékosok helyezkedése A tanultak alkalmazása játék közben Kosárlabda, labdavezetés, megindulás, megállás Egy- és kétkezes átadások, irányváltoztatás, sarkazás Kosárra dobások álló helyzetből, fektetett dobás Tanultak alkalmazása játék közben Felülés térdérintéssel felmérése 2x Helyből távolugrás felmérése 2x Karhajlítás, nyújtás felmérése 2x Ingafutás felmérése 2x Négyütemű szabadgyakorlat felmérése 2x Függés hajlított karral felmérése 2x Medicinlabda dobás hátra felmérése 2x Egykezes medicinlabda dobás felmérése 2x Bordásfal gyakorlatok Kézi súlyzós gyakorlatok Medicinlabda gyakorlatok Gimnasztikai szabadgyakorlatok Erősítő hatású gyakorlatok Szabadon választott játék Hó csata Célba dobás hógolyóval
Továbbhaladás feltételei Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete. Sikerélmény elérése futó- ugró és dobószámoknál. Talajtornánál a fejen átfordulás kivételével az elemek összefüggő bemutatása. Szekrényugrásnál a tanuló által választott két technika végrehajtása segítségadással. Két sportjáték szabályos körülmények közötti játékkészsége. Rendszeres sporttevékenység a szabadban.
50
2.2.13. SZAKMAI ALAPOZÁS Tantárgy neve: Építészet szakmacsoport Szakmai alapozó Évfolyam: 10. évfolyam Célok, feladatok: Olyan ismeretrendszer és alkalmazható tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Felhívja a tanulók figyelmét szakmacsoportba tartozó szakképesítések sajátosságaira. Bemutatja a szakma szépségeit, nehézségeit, fejlődésének irányát, a munkaterületen dolgozók tevékenységét. Lehetőséget biztosít a szakmacsoport munkaköreihez szükséges magatartás, képesség kialakításához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. Fejleszti a logikus gondolkodást. Fejlesztési követelmények: Kompetencia szintek elérése. Ismeretelemző és ismeretalkalmazási képesség. Térbeli, vizuális kifejezőképesség, gondolkodás fejlesztése A tanulók ismeretalkotó, önálló tapasztalatszerző, valamint gyakorlati feladatmegoldó képesség. Szakmai motiváció, tudatos szakmaválasztás. A szakmai ismeretekhez szükséges információk kiválasztása, rendszerezésének módja. Alapvető eszközhasználati ismeretek kialakulása. Óraszám felhasználása: 6 óra/hét Éves óraszám 216
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
TÉMAKÖRÖK Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 14 óra Építészeti alapismeretek 7 óra Építészeti műszaki rajz 17 óra Építőanyagok 18 óra Kitűzési és mérési ismeretek 95 óra Anyagvizsgálatok 36 óra Építőanyagok megmunkálása 29 óra
óra 193 9 9 5
TARTALMAK Szerkezetek méretezése, anyagszükséglet számítások Téralakítás, az építőipar fejlődése, az építés folyamata Természet utáni rajzolás, tervdokumentációk Kövek, Kötőanyagok, Acélok, Faáruk Földmérés, Szögkitűzés, Pontátvitel, Kitűzés és Állványozás Szakvizsgálat Darabolás, Előkészítés, Bedolgozás, Felületi megmunkálás
A továbbhaladás feltételei: o önállóan tanul, ismeretet szerez o igényesen végzi munkáját o információkat helyesen értelmez, ismereteket alkalmaz o gyakorlati feladatokat önállóan elvégez o személyi, munkahelyi, technológiát betart o szakmai információkat kiválaszt, rendszerez o alapvető eszközöket szakszerűen használ o használja az elsajátított szakmai alapozó ismereteket
51
Tantárgy neve: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakmai alapozó Évfolyam: 10. évfolyam Célok, feladatok: Olyan ismeretrendszer és alkalmazható tudás kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoportba tartozó szakképesítésekhez szükséges szemléletet. Felhívja a tanulók figyelmét szakmacsoportba tartozó szakképesítések sajátosságaira. Bemutatja a szakma szépségeit, nehézségeit, fejlődésének irányát, a munkaterületen dolgozók tevékenységét. Lehetőséget biztosít a szakmacsoport munkaköreihez szükséges magatartás, képesség kialakításához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Kialakítja a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet. Fejleszti a logikus gondolkodást. Fejlesztési követelmények: Kompetencia szintek elérése. Ismeretelemző és ismeretalkalmazási képesség. Írásbeli és szóbeli szakmai kommunikációs képesség A tanulók ismeretalkotó, önálló tapasztalatszerző, valamint gyakorlati feladatmegoldó képesség. Szakmai motiváció, tudatos szakmaválasztás. A szakmai ismeretekhez szükséges információk kiválasztása, rendszerezésének módja. Alapvető eszközhasználati ismeretek kialakulása. Óraszám felhasználása: 6 óra/hét Éves óraszám 216
TÉMAKÖRÖK Kommunikáció és viselkedéskultúra 75 óra Család, háztartás 74 óra Tágabb környezetünk 67 óra
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 193 9 9 5
TARTALMAK A kereskedelemmel kapcsolatos írások. beszédgyakorlatok személyiségtípusok infokommunikációs eszközök használata Életmód, életvitel . A piac működési zavarai. Gazdálkodás a pénzzel és az idővel A gazdálkodás körfolyamata. A kereskedelem szerepe a gazdálkodásban. A kereskedelem felépítése.
A továbbhaladás feltételei: o önállóan tanul, ismeretet szerez o igényesen végzi munkáját o információkat helyesen értelmez, ismereteket alkalmaz o gyakorlati feladatokat önállóan elvégez o személyi, munkahelyi, technológiai higiéniát betart o szakmai információkat kiválaszt, rendszerez o alapvető eszközöket szakszerűen használ o használja az elsajátított szakmai alapozó ismereteket I. Tananyagegység: Szakmai alapozás Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok: A tanulók legyenek képesek: 52
(Vendéglátás- idegenforgalom)
- elsajátítani a cukrászati alapfogalmakat, értelmezni az egyes helyiségek kapcsolatát, - a beérkező áruk útját követni, megismerni az alapvető cukrászati berendezéseket, felszerelési eszközöket,gépeket. - megnevezni, alkalmaznia tancukrászati baleseti lehetőségeket, munka-, tűzvédelmi utasításokat, - elsajátítani az elsősegélynyújtási alapokat, - környezettudatos magatartást kialakítani - megkülönböztetni a különböző cukrászati eljárásokat, műveleteket, - egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb cukrásztechnológiai alapműveleteket elvégezni - elsajátítani az értékesítési alapfogalmakat, az étel útját követni, - megismerni a felszolgálás alapvető felszerelési, berendezési tárgyait, eszközeit - megnevezni, alkalmazni a tanéttermi baleseti lehetőségeket, munka-, és tűzvédelmi utasításokat. - megkülönböztetni a különböző felszolgálási eljárásokat, - felsorolni a vendéglátás feladatait, tevékenységi köreit - megmagyarázni a vendéglátás és az idegenforgalom kapcsolatát - felsorolni a vendéglátás személyi feltételeit - rendszerezni a vendéglátó üzleteket - felsorolni a vendéglátási munkaköröket - csoportosítani a vendégtípusokat - megismerni az alkalmassági feltételeket - elsajátítani a kommunikáció alapfogalmait - megismerni a táplálkozási alapfogalmakat Fejlesztési követelmények: -
csoportosítási képesség fejlesztése kreativitás fejlesztése együttműködési képesség fejlesztése fogalommegértés fejlesztése, problémamegoldó képesség rendszerező képesség fejlesztése érdeklődés felkeltése ismeretalkalmazási képesség fejlesztése önértékelés szerepének megismerése személyiségfejlesztés csoportmunka fontosságának felismerése kapcsolatteremtés szabályainak tudatos alkalmazása konfliktuskezelési technikák alkalmazása személyi higiénia fontosságának felismerése fogalommegértés, problémamegoldó gondolkodás
Óraszám felhasználása: 6 óra/hét Éves óraszám 216 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
53
Óra 144 24 24 24
Tananyagelem
1. Gasztronómiai alapgyakorlatok 36 óra
2. Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel 36 óra
3. A vendéglátás dolgozói, a vendégek 36 óra
4. Kommunikáció és viselkedéskultúra 36 óra
5. A korszerű táplálkozás alapjai 36 óra
6. Régiónk étkezési hagyományai 36 óra
Feladatkompetenciák - Cukrászati alapok - Tancukrászda - Biztonságos munkavégzés - Cukrászati alapműveletek - Értékesítés szerepe - Tanétterem kialakítása, rendje - Biztonságos munkavégzés a tanétteremben - Felszolgálási alapműveletek - Vendéglátási alapfogalmak - A vendéglátó üzletek - Látogatás különböző vendéglátó egységekbe - A vendéglátás dolgozói - A vendég fogalma, igényei, jogai - A szakácsokkal szemben támasztott követelmények - A cukrászokkal szemben támasztott követelmények - A pincérekkel szemben támasztott követelmények - A kommunikáció fogalma, elemei, folyamata - Önismeret, kívánt imázs kialakítása - A csoportmunka szabályai, tevékenységei - A kapcsolatteremtés szabályai - A kommunikációs eszközök - Konfliktusok a gyakorlatban - Öltözködés, higiénia - Táplálkozási alapfogalmak - Táplálkozási szokások hazánkban - A kiegyensúlyozatlan táplálkozás következményei - Helytelen szokások a hazai táplálkozásban - A régióban (tájegységben) felhasznált élelmi anyagok, elkészítési eljárások. - Jellegzetes ételek, italok. - Egy régió (tájegység) étkezési szokásai, ünnepi hagyományai.
Továbbhaladás feltételei: - ismeri a cukrászati alapfogalmakat, értelmezni az egyes helyiségek kapcsolatát, - ismerni az alapvető cukrászati berendezéseket, felszerelési eszközöket, gépeket, - alkalmazza tancukrászati baleseti lehetőségeket, munka-, tűzvédelmi utasításokat, - elsajátította az elsősegélynyújtási alapokat, - környezettudatos magatartást alakít ki, - megkülönbözteti a különböző cukrászati eljárásokat, műveleteket, - elvégzi egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb cukrásztechnológiai alapműveleteket, - elsajátította az értékesítési alapfogalmakat, - megismerte a felszolgálás alapvető felszerelési, berendezési tárgyait, eszközeit, - alkalmazza a tanéttermi baleseti lehetőségeket, munka-, és tűzvédelmi utasításokat, - megkülönbözteti a különböző felszolgálási eljárásokat, - felsorolja a vendéglátás feladatait, tevékenységi köreit, - megmagyarázza a vendéglátás és az idegenforgalom kapcsolatát, - felsorolja a vendéglátás személyi feltételeit, - rendszerezi a vendéglátó üzleteket, - felsorolja a vendéglátási munkaköröket, - csoportosítja a vendégtípusokat, - megismerte az alkalmassági feltételeket, - elsajátította a kommunikáció alapfogalmait, - megismerte a táplálkozási alapfogalmakat.
54
2.2.14. OSZTÁLYFŐNÖKI 9 - 10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 óra Témakörök I. Szervezési feladatok II. Önismeret III. Tanulás, tudás, művelődés IV. Társas kapcsolatok V. Testi-lelki egészség VI. Viselkedés kultúra VII. Pályaorientáció VIII. Globális szemlélet IX. Jelenismeret X. Szabadon választható órák XI. Kötelező megemlékezések Aradi vértanúk október 6. Kommunizmus áldozatainak évfordulója február 25. Holokauszt áldozatairól április 16.
Óraszám 3 2 3 2 10 2 2 2 1 6 3
Célok, feladatok Egészség tudatos magatartás kialakítása Értelmes emberi életre nevelés Önismeret, önkontroll, önbizalom, személyiség megőrzése Önfejlesztés igényének kialakítása Pozitív életszemlélet elsajátítása Problémamegoldó, konfliktuskezelő-készség fejlesztése Helyes napirend, életrend kialakítása Egészséget fenyegető környezetkárosító anyagok, környezeti ártalmak felismerése Törekedjenek a rendre és a tisztaságra, a környezet megóvására Valahová tartozás fontossága, tágabb és szűkebb haza szeretetére nevelés Múltunk megismerése, megértése iránti igény kialakítása Hagyományaink, kultúrkincseink ismerete A tanulók segítése, hogy a szakma választásánál döntésük helyes legyen Legyenek képesek vállalni a választott pálya követelményeit és elvárásait Fejlesztési követelmények Ismerjék fel a tanulók: Az égészség érték Az egészségmegőrzés sokféle lehetőségeit A személy és a környezeti higiéné feltételeit A kultúrált szórakozás lehetőségeit Hibáikat és igyekezzenek a közösség által hitelesített erkölcsi igénye szerint élni A jog és a kötelesség összefüggő, egymást feltételező fogalmak A tanulás folyamata a tudás birtokosává teheti őket Alakuljon ki bennük: A családi életben fontos magatartási normák elsajátítása Igény a családi együttélés kiegyensúlyozott megvalósítása A belső konfliktust okozó helyzetek megvalósítására való törekvés Mások nézete, hite, meggyőződése iránti türelmes tisztelet, de tudja saját meggyőződését vitában megvédeni Igény a hagyományok és nemzeti értékek felfedezésére és megóvására
55
A tanulók legyenek képesek: A pályaelvárások alapján összeegyeztetni a saját lehetőségeiket és elképzeléseiket Tájékozódni az egyes pályákról és szakmákról A különböző pályák és a saját képességeik kapcsolatát felismerni Váljon igényükké: Szabadidejüknek értelmes foglalkozásokkal való eltöltése Igényes szórakozások iránti kívánság A rendszeres mozgás, sport Szervezési feladatok: Új iskolába jöttünk Házirend Tankönyvek kiosztása Önismeret: Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan látnak bennünket? A serdülő „saját én” keresése Erényeink felismerése, erősítése Kiküszöbölhető hibák korrigálása Önmagunk elfogadása Tanulás, tudás, művelődés: Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei A tanulás öröme Megfelelő tanulási szokások kialakítása Gazdag ismeretek, fejlett ízlés, tudásvágy kielégítése Az ifjúság által elfogadott művészet értékes elemei A művészet hatása a mindennapokban Társas kapcsolatok: Társas kapcsolatok az osztályban Az egyén és közösség együttműködéséhez szükséges szabályok ismerete A serdülő sajátok szerepe a családban Mások a társas kapcsolatokban Testi, lelki egészség: Az egészség jelentősége, az egészségmegőrzése felelősei Én és az egészség Az egészséget támadó környezet Káros szokások, élvezeti szerek Tizenéveskor veszélyei Serdülés, nemi egészség Napirend Viselkedéskultúra: Mások szempontjait is figyelembe vevő viselkedés Mindennapi viselkedés szabályai Illemszabályok jellegzetes helyzetekben Pályaorientáció: Ami érdekel, amit szívesen teszek Érdeklődés, képességek, életpálya Szülők, ismerősök foglalkozása, munkakörülmények Globális szemlélet: Természeti környezet védelme Hazánk természeti kincsei Világörökség részévé nyilvánított értékek bemutatása Jelenismeret: Hazánk helyzete és jövője Én is hazám polgára vagyok
56
3. Az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató oktatás programja, jellemzői Az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató évfolyam helyi tanterve az 1/2006. OKM rendelet alapján került kialakításra. A program megvalósítása során 13-15 projektet kell teljesíteni a diákoknak, melynek során a gyakorlati tudáselemek kerülnek túlsúlyba. A gyakorlati tudáselemek kiegészülnek személyiségfejlesztő, tanulás-módszertani ismeretekkel, valamint a matematikai, anyanyelvi, olvasás-szövegértési és idegennyelvi kompetenciák fejlesztésével is. A programban a hagyományos értékelés helyett a tanulói teljesítményeket szöveges értékelés formájában végezzük. A tanulók mind a projektek zárása után, mind a félévi és év végi záráskor szöveges értékelésben részesülnek. A teljesítményértékelés alapját a projektenként meghatározott kompetenciák jelentik. Belépési feltételek: A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán azok a tanulók vehetnek részt, akik: • be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén az adott évben a 15. életév betöltése, • alapfokú iskolai végzettség, ám be nem töltött 16. életév esetén a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata. Továbbhaladás: A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ 31-34. szintkódú szakképesítéseinek megszerzésére van lehetősége a tanulónak kérésére a szakképző évfolyamo(ko)n, hogy a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelően szakképesítést szerezhessen. Óraterv: Tantárgyak Tananyagegységek
Heti óraszámok 9. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika Szakmai kommunikáció Személyiségfejlesztés Tanulásmódszertan Testnevelés és sport Kommunikáció Osztályfőnöki Közismeret összesen: Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Pályaorientáció Szakmai előkészítés/alapozás összesen Összes óra
3 3 3 3 2 2 1,5 2 1 1 21,5 -
57
8,5 8,5 30
Óraterv 2012. 09. 01-től: Tantárgyak Tananyagegységek
Heti óraszámok 9. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika Szakmai kommunikáció Személyiségfejlesztés Tanulásmódszertan Testnevelés és sport Kommunikáció Osztályfőnöki Közismeret összesen: Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Pályaorientáció Szakmai előkészítés/alapozás összesen Összes óra
3 3 3 3 2 2 1,5 3 1 1 22,5 -
58
8,5 8,5 31
4. Előrehozott (alternatív) szakiskolai szakképzés I/9-II/10-III/11. évfolyam A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Kt.) 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával." Az előrehozott szakiskolai szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma (kb. 1000 óra) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. A 20/2010. (V.11.) OKM rendelet tartalmazza az előrehozott szakképzés közismereti programtervét. A program képzési ideje 3 év. Ez a képzési forma kedvezőbb azon tanulók számára, akik túlkorosak, ezért a szakmai kompetenciák megszerzése után hamarabb válhatnak keresőképessé. A programba való belépés feltétele az általános iskolai végzettség megszerzése, így ebben a programban már 9. évfolyamtól megkezdhető a szakképzés. A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A tanterv – a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat egyaránt alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák fejlesztésének.
4.1. Óraterv 2010. szeptember 1-jétől Kompetenciaterületek/ Tantárgyak Idegen nyelvi Tanulásmódszertan Történelem Természettudományos Digitális Matematikai Művészeti Anyanyelvi Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Szakmai modulok Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Összesen: Közismereti+Szakmai
Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. II/10. évf. III/11.évf. Összesen: 108 108 36 36 16 88 72 72 16 160 72 36 32 140 72 36 108 72 36 108 36 72 16 124 72 72 16 160 36 36 32 104 72 72 64 208 648 468 192 1308 Heti 18 óra Heti 13 óra Heti 6 óra Szakmai modulok szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. II/10. évf. 11. évf. Összesen 432 (70,6%) 576 (72%) 672 (72%) 1680 180 (29,4%) 216 (28%) 256 (28%) 652 612 792 928 2332 Heti 17 óra Heti 22 óra Heti 29 óra 1260 1260 1120 3640
59
Kőműves szakképesítés alternatív szakképzés
60
4.2. Óraterv 2011. szeptember 1-jétől Kompetenciaterületek/ Tantárgyak Idegen nyelvi Tanulásmódszertan Történelem Természettudományos Digitális Matematikai Ének Rajz Anyanyelvi Osztályfőnöki Testnevelés Összesen:
Művészeti
Szakmai modulok Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Összesen: Közismereti+Szakmai
Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. 108 36 72 72 72 72
II/10. évf. 36 72 36 90
III/11. évf. 16 32 16
Összesen: 108 36 124 176 108 178
18 18 0 36 18 18 16 52 72 90 16 176 36 36 32 104 72 72 64 208 648 468 192 1308 Heti 18 óra Heti 13 óra Heti 6 óra Szakmai modulok szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. II/10. évf. 11. évf. Összesen 432 (70,6%) 576 (72%) 672 (72%) 1680 180 (29,4%) 216 (28%) 256 (28%) 652 612 792 928 2332 Heti 17 óra Heti 22 óra Heti 29 óra 1260 1260 1120 3640
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára angol nyelvből Tantárgy neve: angol Évfolyam: 9. Célok és feladatok: • A 1-es nyelvi szint megközelítése • Idegen nyelvű információ (számok, árak, időpontok) megértése és adása • Sikeres részvétel interakcióban (információ adása önmagáról, környezetéről) • Osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítása • Idegen nyelv használata kommunikatív helyzetekben • Interkulturális kompetencia fejlődése Fejlesztési követelmények: • Szókincs bővülése • Tanult nyelvtani struktúrák (elemezetlen nyelvi egységek) alkalmazása • Szakmacsoportban előforduló szituációkban való részvétel • Szakmacsoportban előforduló minidialógusok szerkesztése • Felzárkóztatás, szintrehozás • Diagnosztikus, formatív és szummatív mérése • Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt • Tudjon részt venni pár-és csoportmunkában • Együttműködési készség fejlesztése Éves óraszám: 108 óra Továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése: • Hallott szövegből fontos információkat kiszűr • Utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol 61
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára tanulásmódszertanból Éves óraszám: 36 Célok és feladatok A tantárgy célja a tanulók gondolkodási, tanulási kompetenciáinak komplex módon, aktivizáló, kooperatív módszerekkel, modern tanulásszervezési eljárásokkal való fejlesztése. Fejlesztési követelmények •
• • • • • •
Helyes nyelvhasználat ösztönzése szóban és írásban.
Figyelemfejlesztés. Memóriafejlesztés. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Elemi tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása. Vázlatkészítés. Információ feldolgozása, kezelése.
Továbbhaladás feltételei A tanuló az olvasott szövegből a lényeges közléselemeket rávezető kérdések segítségével megérti. szövegalkotásban használja (esetleg pontatlanul) a megismert fogalmakat. saját gondolatait, érzéseit, véleményét megfogalmazza. (Közlésükhöz bátorításra szorulhat) nyitott az új ismeretek iránt, az információk gyűjtéséhez és rendszerbe szervezéséhez segítséget igényelhet. tanulmányaiban, ismeretszerzésében, azok feldolgozásában (segítséggel) fejlődik. a tevékenykedtető feladatokban részt vesz. a csoportos tevékenységekbe bevonható.
• • • • • • •
Értékelés módja: Szöveges • •
Kiválóan megfelelt Megfelelt
62
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9-10-11. évfolyamára történelem és állampolgári ismeretek tantárgyból Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Évfolyam: 9. évfolyam Célok és feladatok: Történelmi műveltség, nemzeti és európai identitástudat megszerzése, a történelmi folyamatok megértése. Saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei közti eligazodás. A tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a történelmi- szociális- állampolgári kompetencia terület fejlesztése áll. Fejlesztési követelmények: A szakmatanuláshoz, az életvitelhez, a munkavégzéshez, valamint a jelen világában való eligazodáshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése: problémamegoldó, lényegkiemelő, döntési, szabálykövető, érdekérvényesítő és kritikai gondolkodási képesség fejlesztése. Az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozásán belül kiemelt fontosságú az önálló ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés képességének fejlesztése, komplex információk kezelési és adatfeldolgozási gyakorlatának kialakítása. Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása, a társakkal való kooperáció, a vállalt feladat elvégzéséért való egyéni és közösségi felelősségvállalás fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség, beleértve a kérdéskultúra fejlesztését, az önálló problémafelvetés képességét. Éves óraszám: 72 óra Továbbhaladás feltételei: Tudjon tanárával, társaival együttműködve aktív részese lenni az órai munkának. Képes legyen grafikonokból, diagramokból, táblázatokból adatokat gyűjteni, és ezek felhasználásával állításokat, összefüggéseket megfogalmazni. Tanári segítséggel tudjon tájékozódni a kultúrák változatosságában, térben és időben. El tudja magyarázni az egészséges életvitel és környezettudatosság jelentőségét, ismerje az agresszió, a nemi szerepek, jogok és kötelességek fogalmát. Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Évfolyam: 10. évfolyam Célok és feladatok: Történelmi műveltség, nemzeti és európai identitástudat megszerzése, a történelmi folyamatok megértése. Saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei közti eligazodás. A tanulási-tanítási folyamat középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll. Fejlesztési követelmények: Rendszerezés igényének, problémamegoldó gondolkodás valamint szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése. Az adatgyűjtéshez, információszerzéshez szükséges eszközök célszerű használata. Döntési képesség, vitakultúra fejlesztése. Pontos, igényes munkavégzés, kreativitás fejlesztése. Alkalmazhatóság felismerése, megfigyelőkészség, esztétikai érzék, szövegértés és szövegalkotás valamint a viselkedéskultúra fejlesztése. Éves óraszám: 36 óra Továbbhaladás feltételei: Legyen képes tanári segítséggel fogalmak értelmezésére. Tudjon grafikonokból, diagramokból, táblázatokból adatokat gyűjteni és ezek felhasználásával állítá-
63
sokat, összefüggéseket megfogalmazni. Legyen képes egy történelmi személy életútját különböző információforrásokból végigkísérni. Tudja az I. és a II. világháború főbb eseményeit térben és időben elhelyezni. Tudjon tájékozódni a világtérképen. Legyen képes vaktérképen feladatot elvégezni, illetve egyszerű vaktérképet készíteni és azon megadott helyszíneket bejelölni. Legyen életkorának megfelelően tájékozott a világ aktuális történéseiről. Tantárgy neve: TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Az alapképzés utolsó időszakában fontos szerepe van a munka világával való ismerkedésnek. A projekt célja mindazon kompetenciák”élesben való kipróbálása”, amelyek fejlesztésére az alapképzésben sor került, illetve ezek kreatív alkalmazása. Fejlesztési követelmények: Rendszerezés igényének, problémamegoldó gondolkodás valamint szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése. Az adatgyűjtéshez, információszerzéshez szükséges eszközök célszerű használata. Döntési képesség, vitakultúra fejlesztése. Pontos, igényes munkavégzés, kreativitás fejlesztése. Alkalmazhatóság felismerése, megfigyelőkészség, esztétikai érzék, szövegértés és szövegalkotás valamint a viselkedéskultúra fejlesztése. Éves óraszám: 16 óra Továbbhaladás feltételei: Legyen életkorának megfelelően tájékozott a világ aktuális történéseiről. Ismerje, és tanári segítséggel tudja megmagyarázni a témakörhöz kapcsolódó kulcsfogalmakat. Legyen képes a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére. Alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában.
64
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára természettudományból Célok és feladatok A tantárgy arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. • • • • • •
természetére, történetére, és kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó Általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása. A tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása A fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása A tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése A tudomány ismeretek alakítása Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi- gazdasági adottságairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről.
Továbbhaladás feltételei: 9. évfolyam •
• • • • • •
A tanulóban kialakul az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható általános tudás. Kialakul a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás. A tanulók betartják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. A vizsgálatok, kísérletek önálló értelmezése. Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés. kialakul a tanuló földrajzi- környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete megérti a természet és a Föld egységének rendszerét felelős magatartás alakul ki a természeti és társadalmi környezet iránt problémákat vet fel, egyéni álláspontokat alakít ki.
Továbbhaladás feltételei: 10. évfolyam • A tanulóban kialakul az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel öszszefüggő döntésekben használható általános tudás. • Kialakul a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás. • A tanulók betartják az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. • Problémákat vet fel, egyéni álláspontokat alakít ki. • A vizsgálatok, kísérletek önálló értelmezése. • Aktív és tudatos egészségvédelem, másokon való segítés. Éves óraszám Term.tud.
9. évfolyam 72
10. évfolyam 72
65
11. évfolyam 32
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára informatikából Célok és feladatok A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Továbbhaladás feltételei: 9. évfolyam Érdeklődik az informatika iránt. Ismeri a számítógép lehetőségeit. Tájékozott az informatikai alapfogalmakban. Ismeri és kezeli az alapvető perifériákat. Tájékozódik a könyvtárrendszerben. Képes egy adott feladathoz megfelelő szoftver megválasztására. Rövid dokumentumot létrehoz, megformáz, kezel. Internet segítségével önállóan információt gyűjt. Továbbhaladás feltételei: 10. évfolyam Képes egy adott feladathoz megfelelő szoftver megválasztására. Rövid dokumentumot létrehoz, megformáz, kezel. Internet segítségével önállóan információt gyűjt. Programokat kezel, feladatra kiválaszt, használja szakmai ismereteit. Éves óraszám informatika
9. évfolyam 72
10. évfolyam 36
66
11. évfolyam 0
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára matematikából Célok és feladatok
• • • • • • • •
teljes személyiség fejlődéséhez pozitívan hozzájáruljon, támogassa a tanuló önkifejezésének, kommunikációs készségének fejlődését, kialakítsa és fejlessze a tanuló logikus és kreatív gondolkodását segítse eligazodni a diákot a világ mennyiségi viszonyai között járuljon hozzá az időbeli, sík- és térbeli tájékozódáshoz segítse az összefüggések felismerését, megértését segítse a korábban kialakult tudásbeli hátrány megszüntetését járuljon hozzá a piacképes szakképesítés megszerzéséhez
Továbbhaladás feltételei – 9. évfolyam • Megfelelő kommunikációs készség megléte (egyszerű gondolatok helyes megfogalmazása, a másik gondolatmenetének megértése, alapvető kérdés- és érvelési kultúra). • A racionális számok helyes leírása, kiolvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. A tízes számrendszer biztos ismerete. • A racionális számkörben a négy alapművelet és a helyes műveleti sorrend ismerete, alkalmazása egészek és tizedes törtek körében. • A zsebszámológép megfelelő használata. • A mindennapi élethez, a szakmához kapcsolható arányossági, százalékszámítási feladatok megoldása. • Átlagszámítás néhány elem esetén. • A szakmákhoz kapcsolódó szöveges feladatok. • Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. • Szabványos mértékegységek ismerete, átváltásuk egyszerű esetekben. • Háromszögek, speciális négyszögek, kör tulajdonságai, kerületük, területük, szögösszegek alkalmazása feladatok megoldásában. Továbbhaladás feltételei: 10. évfolyam • Megfelelő szintű kommunikációs készség (írás, olvasás, beszéd) megléte. • A racionális számkörben a műveletek helyes elvégzése célszerűen használva a zsebszámológépet. • A helyes műveleti sorrend ismerete. • A számok normálalakjának biztos ismerete. • Algebrai egészek helyettesítési értékének kiszámítása. • Egyszerű szöveges feladatok megoldása, az eredmény ellenőrzése, összevetése a valósággal. • A tanult testek jellemzése, felszínének, térfogatának kiszámítása. Éves óraszám matematika
9. évfolyam 72
10. évfolyam 90
67
11. évfolyam 16
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára művészetek (Rajz) Célok és feladatok Megismertetni a tanulókat a művészetek alapjaival, környezetünkben található természetes és mesterséges formák rajzi tanulmányozásának eszközeivel, technikáival. Elsajátíttatni a különböző grafikai eljárások alapjait, valamint a színelmélet alapvető törvényszerűségeit, a különböző korok művészeti irányzatait. Továbbhaladás feltételei: 9. évfolyam Legyen képes az összetett mesterséges formák szerkezetének reprodukálására, vonalas vázlatok, tónusos rajzok, színvázlatok készítésére. Tudjon megadott témához kompozíciós, és színelméleti ismereteit alkalmazva plakátot tervezni. Reálisan értékelje saját és társai munkáit. Továbbhaladás feltételei: 10. évfolyam Ismerje a képzőművészet területeit, formanyelveit, stílusait, eszközeit. Legyen képes tanári segítséggel vázlatot, vonalas és tónusos rajzot, színvázlatot készíteni, műalkotásokat összehasonlítani, adott témához plakátot tervezni a kompozíciós ismeretei segítségével. Legyen képes munkáit, társai munkáit értékelni Továbbhaladás feltételei: 11. évfolyam Legyen képes egy adott műalkotás stílusjegyeinek felismerésére, önálló vélemény formálására. Ismerje a művészeti korokat, azok kiemelkedő alkotásait, alkotóit. Éves óraszám rajz
9. évfolyam 18
10. évfolyam 18
68
11. évfolyam 16
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára ének-zenéből Tantárgy neve: ének-zene Évfolyam: 9. Célok és feladatok: • a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók számára esély teremtése az önbizalom erősítéséhez • az érzékszervek által szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása • zenei ízlés formálása • kritikai képesség fejlesztése • nemzeti identitástudat formálása • a magyar népzene, a zenei hagyományok megismertetése • nyitottság kialakítása az új befogadására Fejlesztési követelmények: • kommunikációs, szociális és emocionális képességek fejlesztése • éneklési készség fejlesztése • ritmuskészség fejlesztése • improvizációs készség fejlesztése • értő zenehallgatás fejlesztése • zenei írás-olvasás készségének fejlesztése • zenei memória fejlesztése • harmonikus hallás fejlesztése • szókincsfejlesztés Éves óraszám: 18 óra Továbbhaladás feltételei: A tanuló • • • • • • •
legyen tisztában a zenei nevelés jelentőségével, ismerje a népdalok főbb csoportjait, ismerje a régi stílusú népdalok jellemzőit, és a hozzá kapcsolódó fogalmakat, ismerje Kodály Zoltán zenepedagógiai és népzenekutatói munkásságát, ismerje a ritmusértékek írott és hangzó jelrendszerét, ismerje a zeneelméleti fogalmak alapjait, zenei ízlését legyen képes szavakban megfogalmazni.
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 10. évfolyamára ének-zenéből Tantárgy neve: ének-zene Évfolyam: 10. Célok és feladatok: • a tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók számára esély teremtése az önbizalom erősítéséhez • az érzékszervek által szerzett ismeretek rendszerezése, tudatosítása • zenei ízlés formálása • kritikai képesség fejlesztése • nemzeti identitástudat formálása 69
• • •
a magyar népzene, a zenei hagyományok megismertetése a tanult hangszerek hallás utáni felismerése nyitottság kialakítása az új befogadására
Fejlesztési követelmények: • kommunikációs, szociális és emocionális képességek fejlesztése • éneklési készség fejlesztése • ritmuskészség fejlesztése • improvizációs készség fejlesztése • értő zenehallgatás fejlesztése • zenei írás-olvasás készségének fejlesztése • zenei memória fejlesztése • harmonikus hallás fejlesztése • szókincsfejlesztés Éves óraszám: 18 óra Továbbhaladás feltételei: A tanuló • legyen tisztában a zenei nevelés jelentőségével, • ismerje a népdalok főbb csoportjait, • ismerje az új stílusú népdalok jellemzőit, és a hozzá kapcsolódó fogalmakat, • ismerje Bartók Béla zenepedagógiai és népzenekutatói munkásságát, • ismerje a ritmusértékek írott és hangzó jelrendszerét, • ismerje a zeneelméleti fogalmak alapjait, • ismerje a szimfonikus zenekar összetételét, hangszercsoportjait, • zenei ízlését legyen képes szavakban megfogalmazni.
70
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára magyarból Tantárgy neve: magyar Évfolyam: 9. Célok és feladatok: • Szóbeli szövegek (tanulóközeli, életközeli szituációk, témák) értelmezése • Logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet fejlesztése • Szövegfeldolgozó, értelmező készség fejlesztése magyarázó-, érvelő szövegekkel • Lényegkiemelő képesség fejlesztése • Szövegértési technikák megtanítása Fejlesztési követelmények: • Jelentésszintek, elsődleges és másodlagos jelentés felfedeztetése • Világ- és önértelmezés irodalmi alkotások feldolgozásakor • Nyelvi árnyalatok észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor • Kétértelműség, humor, irónia észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor • Köznyelvi norma alkalmazása • A nem verbális nyelvről való ismeretek bővítése • Nyelv szabályrendszerének ismerete és alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor • Diagnosztikus, formatív és szummatív mérés (szövegértés), hangosolvasási készség mérése Éves óraszám
72 óra
Továbbhaladás feltételei: • Egyéni véleményét megfogalmazza • Magyarázó-érvelő szöveg lényegét megérti • Vázlatot készít • Irodalmi művekben felismeri a szóképeket és alakzatokat • Ismeri a metakommunikáció eszközeit • Értelmezi az adott nem nyelvi jelet HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 10. évfolyamára magyarból Tantárgy neve: magyar Évfolyam: 10. Célok és feladatok: • Szóbeli szövegek (tanulóközeli, életközeli szituációk, témák) értelmezése • Logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet fejlesztése • Szövegfeldolgozó, értelmező készség fejlesztése magyarázó-, érvelő szövegekkel • Lényegkiemelő képesség fejlesztése • Szövegértési technikák megtanítása Fejlesztési követelmények. • Jelentésszintek, elsődleges és másodlagos jelentés felfedeztetése • Világ- és önértelmezés irodalmi alkotások feldolgozásakor • Nyelvi árnyalatok észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor • Kétértelműség, humor, irónia észrevétele irodalmi alkotások feldolgozásakor • Köznyelvi norma alkalmazása
71
• •
Nyelv szabályrendszerének ismerete és alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor Diagnosztikus, formatív és szummatív mérés (szövegértés), hangosolvasási készség mérés Éves óraszám: 90 óra Továbbhaladás feltételei: • Vitában részt vesz • Érvel, véleményét alátámasztja • Rendelkezik hangtani, szófajtani és mondattani alapismeretekkel, elemez • Kommunikációelméleti alapismeretekkel rendelkezik, szituációkban részt vesz, névjegyet, önéletrajzot ír • Irodalmi szövegben jelentésrétegeket felfedez, szóképeket, alakzatokat felismer • Irodalmi szövegben esztétikai minőségeket felismer • Képes önálló információszerzésre • A magán – és mássalhangzókat helyesen képzi, helyes légzéstechnikát alkalmaz • Megismerkedik a könyvtárban alkalmazható szabályokkal HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 11. évfolyamára magyarból Tantárgy neve: magyar Évfolyam: 11. Célok és feladatok: • Szóbeli szövegek (tanulóközeli, életközeli szituációk, témák) értelmezése • Logikus és kritikai gondolkodás, tolerancia, rendszerszemlélet fejlesztése • A mindennapi életben előforduló interakciókban való megfelelő kommunikáció megismerése • A munkavállaláshoz szükséges írott és beszélt ismeretek bővítése Fejlesztési követelmények: • Köznyelvi norma alkalmazása • A nem verbális nyelvről való ismeretek bővítése • A hiteles kommunikációhoz szükséges attitűdök formálása • Nyelv szabályrendszerének ismerete és alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor Éves óraszám: 16 óra Továbbhaladás feltételei: • Egyéni véleményét megfogalmazza • Kétszemélyes és kisközösségi kommunikációs normákat megtartja • Europass típusú önéletrajzot, bemutatkozó levelet készít • Megismeri a munkaszerződés, és a munkaköri leírás tartalmi és formai követelményeit • Szituációs gyakorlatot végez
72
HELYI TANTERV az előrehozott szakiskolai szakképzés 9. évfolyamára testnevelésből Célok és feladatok: • testgyakorlatok sokoldalú alkalmazása • mozgásos játékok ismerete • sportági tevékenységek végeztetése • gerinc- és izületvédelem • biomechanikailag helyes testtartás kialakítása • a mozgáskultúra területein a verbális és nonverbális ismeretbővítés • rendszeres fizikai aktivitás kialakítása, motiváció fenntartása • szabadban végzett testedzést • higiéniai szokások kialakítása • ellenálló képesség fejlesztése • felkészítés a keringési és légző rendszeri megbetegedés megelőzésére • kondícionális és koordinációs képességek fejlesztése • alapvető mozgáskészségek kialakítása • játékszabályok ismerete, alkalmazása • sportágak elsajátítása jártasság szintjén • félelem leküzdése, erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése Továbbhaladás feltételei: 9. évfolyam Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. Előkészítő gyakorlatok önálló végzése, azok hatásának ismerete. Kondicionáló képességek javulása. Futó- ugró- dobó teljesítmények javulása az előző évhez képest, de főleg a technikai végrehajtás tökéletesedése révén. Három- négy talajtorna – elem bemutatása. Kísérletek támaszszeren egy- egy feladat végrehajtására segítségadás mellett. Aktív részvétel a tanult sportjátékokban, a szabályos játék követése. Aktív részvétel a küzdőjátékokban, a természetben űzhető sportban. Továbbhaladás feltételei: 10. évfolyam Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete. Teljesítmény javulása futó- ugró és dobószámoknál. Szabadon választott elemekből gyakorlatsor szép tartásos bemutatása tornánál. Szekrényugrásnál a tanuló által választott két technika végrehajtása. Két sportjáték szabályos körülmények közötti játékkészsége. Rendszeres sporttevékenység a szabadban. Aktív részvétel küzdőjátékban. Továbbhaladás feltételei Az utasítások tudatos, fegyelmezett végrehajtása. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása. Egészségügyi testnevelés ismerete, gyakorlatok. Sikerélmény elérésén túl az eredmények javulása az előző évhez képest futó- ugró és dobószámoknál. Talajtornánál az elemek összefüggő bemutatása a fejen átfordulással egybekötve. Szekrényugrásnál a tanuló által választott négy technika végrehajtása. A tanult sportjátékokban nyújtott csapatszellemű játék. Aktív részvétel a küzdősportokban, a természetben űzhető sportokban. Éves óraszám testnevelés
9. évfolyam 72
10. évfolyam 72
73
11. évfolyam 64
4.3. A Bolti eladó szakképesítés alternatív modulterve (2011. szeptember 1jétől) A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása
A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer,- és vegyi áru eladó megnevezésű szakképesítés –elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam (előrehozott szakképzés) esetén A tananyagegység sorszám
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
Elmélet igényes gyakorlati
gyakorlati
összesen
1
309/1.0/0004-06
36
0
0
36
2
309/4.0/0007-06
72
0
0
72
3
309/2.0/0004-06
72
0
0
72
4
309.6.0//0007-06
0
0
252
252
5
309/1.0/0005-06
0
36
0
36
6
309/1.0/0007-06
0
0
72
72
7 8 9
309/4.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06
0 72 36
0 0 0
72 0 0
72 72 36
10
309.6.0//0007-06
0
0
540
540
11
309/4.0/0007-06
72
0
0
72
12
309/2.0/0004-06
72
0
0
72
13
309/4.0/0005-06
0
16
16
32
14
309/5.0/0004-06
0
0
32
32
15
309/7.0/0007-06
0
0
480
480
16
309/3.0/0004-06
64
32
0
96
17
309/3.0/0007-06
96
0
0
96
18
309/3.0/0005-06
0
0
64
64
19
309/5.0/0007-06
96
0
0
96
20
309/2.0/0007-06
Általános áruismeret Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I Áruforgalmi ism I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Üzleti levelezés Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I Áruforgalmi gyakorlat I Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I Áruforgalmi ism I Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Áruforgalmi gyakorlat II Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II Áruforgalmi ism. II Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása II Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II Mindösszesen óra
0
0
32
32
688
84
1560
2332
74
75
A 31 341 01 0010 31 0 azonosító számú, Ruházati-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0008-06 Ruházati termékek forgalmazása
A 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú, Ruházati eladó megnevezésű szakképesítés – elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam (előrehozott szakképzés) esetén A tananyagegység sorszám
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
1 2 3
309/1.0/0004-06 309/4.0/0008-06 309/2.0/0004-06
36 72 72
4
309.6.0//0008-06
0
5
309/1.0/0005-06
6
309/1.0/0008-06
7 8 9
309/4.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06
10
309.6.0//0008-06
11 12
309/4.0/0008-06 309/2.0/0004-06
13
309/4.0/0005-06
14
309/5.0/0004-06
15
309/7.0/0008-06
16
309/3.0/0004-06
17
309/3.0/0008-06
18
309/3.0/0005-06
19
309/5.0/0008-06
20
309/2.0/0008-06
Általános áruismeret Ruházati termékek áruismerete I Áruforgalmi ism I Ruházati termékek eladási gyakorlata I Üzleti levelezés Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I Áruforgalmi gyakorlat I Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I Ruházati termékek eladási gyakorlata I Ruházati termékek áruismerete I Áruforgalmi ism I Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Áruforgalmi gyakorlat II Ruházati termékek eladási gyakorlata II Áruforgalmi ism. II Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása II Ruházati termékek áruismerete II Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II Mindösszesen óra
Elmélet igényes gyakorlati 0 0 0
76
gyakorlati
összesen
0 0 0
36 72 72
0
252
252
0
36
0
36
0
0
72
72
0 72 36
0 0 0
72 0 0
72 72 36
0
0
540
540
72 72
0 0
0 0
72 72
0
16
16
32
0
0
32
32
0
0
480
480
64
32
0
96
96
0
0
96
0
0
64
64
96
0
0
96
0
0
32
32
688
84
1560
2332
77
4.3.1. A Szociális gondozó szakképesítés modulterve (2011. szeptember 1-jétől) A 33 762 01 0010 33 02 azonosító számú, Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam esetén A tananyagegység/tananyagelem modulszám
azonosítója
025/1.0/18 51-06
Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek
025/3.0/18 51-06
Egészségügyi alapismeretek
025/4.0/18 51-06
Ápolási és gondozási ismeretek
025/2.0/18 51-06
Pszichológiai ismeretek
025/3.0/18 65-06
Gondozási ismeretek
025/1.0/18 65-06
Szociális alapismeretek
025/2.0/18 65-06
Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei
megnevezése
elméleti
1.1 Jogi alapismeretek 1.2 Közigazgatási ismeretek 1.3 Jóléti ellátások jogi keretei 1.4 Szociálpolitikai alapok 1.5 Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák 1.6 Szociálpolitika intézményrendszere 1.7 Szociálpolitikai monitorozás 1.8 Szakmai etika 3.1 Emberi test működése 3.2 Kórok és kórokok 3.3 A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai 3.4 Gyógyszerelés 3.5 Gyógyszerelési gyakorlat 3.6 Közegészség 4.1 Alapápolási ismeretek 4.2 Az ápolási szükségletek felmérése 4.3 Alapápolási feladatok 4.4 Haldoklók és elhunytak 4.5 Alapápolási gyakorlat 4.6 Gondozási ismeretek 4.7 Gondozási gyakorlat 4.8 Elsősegélynyújtás
36 18 36 18 18 18 18 9
2.3 Pszichológiai ismeretszerzés módszerei 2.4 Pszichológiai alapismeretek 2.6 A szocializáció folyamata 3.1 Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei 3.2 Szenvedélybetegségek és rehabilitáció 3.3 Fogyatékosságok és rehabilitációjuk 1.1 A mai magyar társadalom szerkezete 1.2 Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység 1.3 A szociális problémamegoldás 2.1 A keringési- és a vérképző rendszer betegségei 2.2 A légzőrendszer betegségei 2.3 Az emésztőrendszer betegségei, anyagcsere betegségek 2.4 Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések 2.5 Alapápolási gyakorlat a belgyógyászaton 2.6 Sebészeti ellátást igénylő betegségek 2.7 Alapápolási gyakorlat a sebészeten 2.8 Ideg- és elmegyógyászati alapok 2.9 A bőr és az érzékszervek megbetegedései
78
óraszáma Elmélet gyaigényes korla gyakorti lati 36 108 -
öszszese n 36 18 36 18 18 18 36 108 18 9
18
-
-
18
18 9 36 36 36 36 36 -
36
36 72 72 -
18 36 9 36 36 36 36 72 36 72 36
36 36 36
-
-
36 36 36
36
-
-
36
18 18 36 36 36 18 18
-
-
18 18 36 36 36 18 18
18
-
-
18
18 18 36 18
-
108 108 _
18 108 18 108 36 18
025/1.0/18 66-06
Szociális munka
025/2.0/18 66-06
Szociális gondozás
025/3.0/18 66-06
Szociális szakember személyiségvédelme
025/1.0/18 67-06
A gondozás és ápolás adminisztrációja
025/2.0/18 51-06
Pszichológiai ismeretek
025/3.0/18 65-06
Gondozási ismeretek
2.10 Reumatológiai alapismeretek 2.11 Urológia és a nemi szervek megbetegedései 2.12 Geriátria 2.13 Dietetikai ismeretek
16 16 16 16
-
-
16 16 16 16
1.1 Egyéni esetkezelés 1.2 Családsegítés 1.3 Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata 1.4 Szociális munka csoportokkal 1.5 Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 1.6 Közösségi szociális munka 1.7 A közösségi szociális munka gyakorlata 2.1 Az idősgondozás tervezése, sajátosságai 2.2 A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata 2.3 A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása 2.4 Az idős emberek gondozásának gyakorlata 2.5 Aktivitás és foglalkozás 2.6 Foglalkozási gyakorlat 2.7Háztartási ismeretek 2.8 Háztartási gyakorlat 2.9 Munka-, baleset- és tűzvédelem 2.10 Munka-, baleset- és tűzvédelemi gyakorlat 3.1 Lelki egészségvédelem 3.2 Esetmegbeszélés
32 16 32 16 32
-
32 32 32 -
32 16 32 32 32 16 32 32
16
-
-
16
32
-
-
32
16 32 16 32 32
-
64 32 16 16 -
64 16 32 32 16 16 16 32 32
3.3 Szupervízió
-
64
-
64
1.1 Az adminisztráció elméleti alapjai 1.2 Az ápolás adminisztrációja 1.3 A gondozás adminisztrációja 1.4 Számítástechnikai ismeretek 1.5 Számítástechnikai gyakorlat 2.1 Segítő kapcsolat kommunikációja 2.2 Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez 2.5 Szociálpszichológiai jelenségek, folyamatok 3.4 A gondozási szükségletek felmérése 3.5 A szükségletfelmérés gyakorlata
32 32 32
-
16 16 16 -
32 16 16 32 16 32
32
-
-
32
32 32 -
-
32
32 32 32
I/9. évfolyamon: 360 óra elmélet+252 óra gyakorlat= 612 óra, megoszlása 60%elmélet, 40% gyakorlat II/10. évfolyamon: 468 óra elmélet+324 óra gyakorlat= 792 óra 59% elmélet, 41% gyakorlat III/11. évfolyamon: 560 óra elmélet+368 óra gyakorlat= 928 óra, 60%elmélet, 40%gyakorlat
79
80
4.4. Óraterv 2012. szeptember 1-jétől Kompetenciaterületek/ Tantárgyak Idegen nyelvi Tanulásmódszertan Történelem Természettudományos Digitális Matematikai Ének Rajz Anyanyelvi Osztályfőnöki Testnevelés Összesen:
Művészeti
Szakmai modulok Szakmai gyakorlat Szakmai elmélet Összesen: Közismereti+Szakmai
Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. 72 36 72 72 72 72
II/10. évf. 36 72 36 72
III/11. évf. 16 16 16
Összesen: 72 36 124 160 108 160
18 18 0 36 18 18 16 52 72 72 16 160 36 36 16 88 108 108 96 312 648 468 192 1308 Heti 18 óra Heti 13 óra Heti 6 óra Szakmai modulok szerinti óraszámok évfolyamonként I/9. évf. II/10. évf. 11. évf. Összesen 432 (70,6%) 576 (72%) 672 (72%) 1680 180 (29,4%) 216 (28%) 256 (28%) 652 612 792 928 2332 Heti 17 óra Heti 22 óra Heti 29 óra 1260 1260 1120 3640
81
4.4.1. A szakács szakképesítés alternatív modulterve (2012. szeptember 1-jétől) A 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, Szakács megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 1428-06 Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése 1429-06 Ügyviteli feladatok végzése 1464-06 Előkészítés 1465-06 Ételkészítés
sorszám
A 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, Szakács megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam esetén ALTERNATÍV-ELŐREHOZOTT
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
azonosítója
338/6.0/1429-06 338/4.0/1465-06 338/1.0/1428-06 338/1.0/1429-06 338/3.0/1429-06 338/3.0/1428-06 338/3.0/1464-06 338/4.0/1464-06 338/3.0/1429-06 338/4.0/1428-06 338/2.0/1428-06 338/2.0/1465-06 338/2.0/1464-06 338/1.0/1465-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1465-06 338/5.0/1428-06 338/5.0/1429-06 338/3.0/1465-06 338/2.0/1429-06 338/1.0/1464-06 338/2.0/1465-06
A tananyagegység megnevezése
Kommunikáció Kommunikáció Ételkészítési ism Ételkészítési ism Gazdálkodási ism Ételkészítési gyak Ételkészítési gyak Ételkészítési ism. Gazdálkodási ism Idegen nyelv ismeret Élelmiszer ismeretek Ételkészítési gyak Gazdálkodási ism Ételkészítési ism Idegen nyelv ismeret Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Számítástechnika Számítástechnika Élelmiszer ismeretek Élelmiszerismeret Ételkészítési gyak Mindösszesen óra
óraszáma
elméleti
Elmélet igényes gyakorlati
gyakorlati
összesen
36 36 36 36 36 0 0 72 72 36 36 0 64 64 16 16 0 0 0 32 32 0 620
0 0 0 0 0 0 72 0 0 0 0 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 64 208
0 0 0 0 0 36 324 0 0 0 0 504 0 0 0 0
36 36 36 36 36 36 396 72 72 36 36 576 64 64 16 16
32
32
0 0 608 1504
32 32 672 2332
Nyári gyakorlat időtartama: I/9. évfolyam után: 80 óra II/10. évfolyam után: 120 óra
82
83
4.4.2. A festő, mázoló és tapétázó szakképesítés alternatív modulterve (2012. szeptember 1-jétől) Követelménymodul összesítő A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I. 0878-06 Mázolás, festés, felújítási munkák I. 0881-06 Tapétázás 0882-06 Plakátragasztás 0886-06 Általános vállalkozási feladatok A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Festő,-mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam esetén A tananyagegység azonosítója
megnevezése
óraszáma elméleti
196/2.0/0875-06 196/5.0/0875-06 196/3.0/0878-06 196/1.0/0459-06 196/2.0/0878-06 196/6.0/0875-06 196/1.0/0875-06 196/1.0/0878-06 196/2.0/0459-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06 196/1.0/0886-06 196/1.0/0881-06 196/3.0/0459-06 196/3.0/0878-06 196/2.0/0878-06 196/2.0/0881-06
Szakrajz Homlokzat festése Felújítási munkák Az építési tevékenység alapfeladatai Mázolási munkák Különleges festési eljárások, díszítő munkák Anyagismeret Anyagismeret Balesetmentes munkavégzés feltételei Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Tapétázási munkák Plakátragasztás Általános Vállalkozási feladatok Tapéták, ragasztók Anyagszükséglet meghatározása Felújítási munkák Mázolási munkák Tapétázási munkák előkészítése Mindösszesen óra
Elmélet igényes gyakorlati
összesen
126 0 18 36
0 0 0 0
0 72 108 72
126 72 126 108
36 36
0 0
144 216
180 252
36 18 36
0 0 0
0 0 0
36 18 36
36 54 32 16 64
0 0 0 0 0
144 216 192 64 0
180 270 224 80 64
32 0
0 0
0 128
32 128
32 48 32
0 0 0
96 192 0
128 240 32
652
0
1680
2332
Nyári gyakorlat időtartama: I/9. évfolyam után: 80 óra II/10. évfolyam után: 120 óra
84
gyakorlati
85
4.4.3. A Bolti eladó szakképesítés alternatív modulterve (2012. szeptember 1jétől) A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása
A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer,- és vegyi áru eladó megnevezésű szakképesítés –elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam (előrehozott szakképzés) esetén A tananyagegység sorszám
óraszáma azonosítója
megnevezése
elméleti
Elmélet igényes gyakorlati
gyakorlati
összesen
1
309/1.0/0004-06
36
0
0
36
2
309/4.0/0007-06
72
0
0
72
3
309/2.0/0004-06
72
0
0
72
4
309.6.0//0007-06
0
0
252
252
5
309/1.0/0005-06
0
36
0
36
6
309/1.0/0007-06
0
0
72
72
7 8 9
309/4.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06
0 72 36
0 0 0
72 0 0
72 72 36
10
309.6.0//0007-06
0
0
540
540
11
309/4.0/0007-06
72
0
0
72
12
309/2.0/0004-06
72
0
0
72
13
309/4.0/0005-06
0
16
16
32
14
309/5.0/0004-06
0
0
32
32
15
309/7.0/0007-06
0
0
480
480
16
309/3.0/0004-06
64
32
0
96
17
309/3.0/0007-06
96
0
0
96
18
309/3.0/0005-06
0
0
64
64
19
309/5.0/0007-06
96
0
0
96
20
309/2.0/0007-06
Általános áruismeret Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I Áruforgalmi ism I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Üzleti levelezés Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I Áruforgalmi gyakorlat I Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I Áruforgalmi ism I Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Áruforgalmi gyakorlat II Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II Áruforgalmi ism. II Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása II Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II Mindösszesen óra
0
0
32
32
688
84
1560
2332
86
87
4.4.4. A Szociális gondozó szakképesítés modulterve A 33 762 01 0010 33 02 azonosító számú, Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 3 szakképző évfolyam esetén A tananyagegység/tananyagelem modulszám
azonosítója
025/1.0/18 51-06
Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek
025/3.0/18 51-06
Egészségügyi alapismeretek
025/4.0/18 51-06
Ápolási és gondozási ismeretek
025/2.0/18 51-06
Pszichológiai ismeretek
025/3.0/18 65-06
Gondozási ismeretek
025/1.0/18 65-06
Szociális alapismeretek
025/2.0/18 65-06
Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei
megnevezése
elméleti
1.1 Jogi alapismeretek 1.2 Közigazgatási ismeretek 1.3 Jóléti ellátások jogi keretei 1.4 Szociálpolitikai alapok 1.5 Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák 1.6 Szociálpolitika intézményrendszere 1.7 Szociálpolitikai monitorozás 1.8 Szakmai etika 3.1 Emberi test működése 3.2 Kórok és kórokok 3.3 A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai 3.4 Gyógyszerelés 3.5 Gyógyszerelési gyakorlat 3.6 Közegészség 4.1 Alapápolási ismeretek 4.2 Az ápolási szükségletek felmérése 4.3 Alapápolási feladatok 4.4 Haldoklók és elhunytak 4.5 Alapápolási gyakorlat 4.6 Gondozási ismeretek 4.7 Gondozási gyakorlat 4.8 Elsősegélynyújtás
36 18 36 18 18 18 18 9
2.3 Pszichológiai ismeretszerzés módszerei 2.4 Pszichológiai alapismeretek 2.6 A szocializáció folyamata 3.1 Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei 3.2 Szenvedélybetegségek és rehabilitáció 3.3 Fogyatékosságok és rehabilitációjuk 1.1 A mai magyar társadalom szerkezete 1.2 Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység 1.3 A szociális problémamegoldás 2.1 A keringési- és a vérképző rendszer betegségei 2.2 A légzőrendszer betegségei 2.3 Az emésztőrendszer betegségei, anyagcsere betegségek 2.4 Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések 2.5 Alapápolási gyakorlat a belgyógyászaton 2.6 Sebészeti ellátást igénylő betegségek 2.7 Alapápolási gyakorlat a sebészeten 2.8 Ideg- és elmegyógyászati alapok 2.9 A bőr és az érzékszervek megbetegedései
88
óraszáma Elmélet gyaigényes korla gyakorti lati 36 108 -
öszszese n 36 18 36 18 18 18 36 108 18 9
18
-
-
18
18 9 36 36 36 36 36 -
36
36 72 72 -
18 36 9 36 36 36 36 72 36 72 36
36 36 36
-
-
36 36 36
36
-
-
36
18 18 36 36 36 18 18
-
-
18 18 36 36 36 18 18
18
-
-
18
18 18 36 18
-
108 108 _
18 108 18 108 36 18
025/1.0/18 66-06
Szociális munka
025/2.0/18 66-06
Szociális gondozás
025/3.0/18 66-06
Szociális szakember személyiségvédelme
025/1.0/18 67-06
A gondozás és ápolás adminisztrációja
025/2.0/18 51-06
Pszichológiai ismeretek
025/3.0/18 65-06
Gondozási ismeretek
2.10 Reumatológiai alapismeretek 2.11 Urológia és a nemi szervek megbetegedései 2.12 Geriátria 2.13 Dietetikai ismeretek
16 16 16 16
-
-
16 16 16 16
1.1 Egyéni esetkezelés 1.2 Családsegítés 1.3 Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata 1.4 Szociális munka csoportokkal 1.5 Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata 1.6 Közösségi szociális munka 1.7 A közösségi szociális munka gyakorlata 2.1 Az idősgondozás tervezése, sajátosságai 2.2 A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata 2.3 A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása 2.4 Az idős emberek gondozásának gyakorlata 2.5 Aktivitás és foglalkozás 2.6 Foglalkozási gyakorlat 2.7Háztartási ismeretek 2.8 Háztartási gyakorlat 2.9 Munka-, baleset- és tűzvédelem 2.10 Munka-, baleset- és tűzvédelemi gyakorlat 3.1 Lelki egészségvédelem 3.2 Esetmegbeszélés
32 16 32 16 32
-
32 32 32 -
32 16 32 32 32 16 32 32
16
-
-
16
32
-
-
32
16 32 16 32 32
-
64 32 16 16 -
64 16 32 32 16 16 16 32 32
3.3 Szupervízió
-
64
-
64
1.1 Az adminisztráció elméleti alapjai 1.2 Az ápolás adminisztrációja 1.3 A gondozás adminisztrációja 1.4 Számítástechnikai ismeretek 1.5 Számítástechnikai gyakorlat 2.1 Segítő kapcsolat kommunikációja 2.2 Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez 2.5 Szociálpszichológiai jelenségek, folyamatok 3.4 A gondozási szükségletek felmérése 3.5 A szükségletfelmérés gyakorlata
32 32 32
-
16 16 16 -
32 16 16 32 16 32
32
-
-
32
32 32 -
-
32
32 32 32
I/9. évfolyamon: 360 óra elmélet+252 óra gyakorlat= 612 óra, megoszlása 60%elmélet, 40% gyakorlat II/10. évfolyamon: 468 óra elmélet+324 óra gyakorlat= 792 óra 59% elmélet, 41% gyakorlat III/11. évfolyamon: 560 óra elmélet+368 óra gyakorlat= 928 óra, 60%elmélet, 40%gyakorlat
89
A 337620100103302 azonosító számú, Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés elágazás időterve előrehozott szakképesítés esetében
90
5. Szakmai program 5.1. BOLTI ELADÓ SZAKMA (ÉLELMISZER -ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ, RUHÁZATI ELADÓ ELÁGAZÁS) 5.1.1. Bolti eladó szakképesítés (élelmiszer-, és vegyi áru eladó és ruházati eladó elágazás) A szakképesítés azonosító száma: 31 341 01 A szakképesítés megnevezése: Bolti eladó Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: Azonosítószám: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó Hozzárendelt FEOR szám: 5112 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása A 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú, Ruházati-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0008-06 Ruházati termékek forgalmazása
91
A 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer,- és vegyiáru eladó megnevezésű szakképesítés elágazás időterve
92
A 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú, Ruházati eladó megnevezésű szakképesítés elágazás időterve
93
A 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer,- és vegyi áru eladó megnevezésű szakképesítés –elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén
sorszám
A tananyagegység óraszáma azonosítója
1 2
309/1.0/0004-06 309/6.0/0004-06
3 4 5 6
309/2.0/0005-06 309/2.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/4.0/0007-06
7
309/6.0/0007-06
8
309/1.0/0007-06
9
309/2.0/0007-06
10
309/3.0/0005-06
11 12 13 14 15
309/1.0/0005-06 309/3.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/3.0/0005-06 309/5.0/0007-06
16
309/3.0/0007-06
17
309/7.0/0007-06
megnevezése
72 0
Elmélet igényes gyakorlati 0 0
0 144
72 144
0 216 0 180
0 0 0 0
72 0 144 0
72 216 144 180
0
0
252
252
0
0
36
36
0
0
36
36
0
16
16
32
0 0 0 0 128
32 64 0 0 0
0 96 64 64 0
32 160 64 64 128
0
0
64
64
0
0
480
480
596
112
1468
2176
elméleti
Általános áruismeret Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I. Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Üzleti levelezés Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Jogszabályok alkalmazása II Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II
Mindösszesen óra
I/11. 32*36= 1152 II/12 32*32= 1024 Összesen: 1152+1024= 2176 óra
94
gyakorlati
összesen
A 341 01 0010 31 05 azonosító számú, Ruházati eladó megnevezésű szakképesítés – elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén A tananyagegység megnevezése
óraszáma
sorszám
azonosítója
1 2
309/1.0/0004-06 309/6.0/0004-06
3
309/2.0/0005-06
4 5 6
309/2.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/3.0/0008-06
7
309/4.0/0008-06
8
309/1.0/0008-06
9
309/3.0/0005-06
10 11
309/1.0/0005-06 309/3.0/0004-06
12
309/5.0/0004-06
13
309/3.0/0005-06
14
309/3.0/0008-06
15
309/2.0/0008-06
16
309/4.0/0008-06
Általános áruismeret Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I. Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I Ruházati termékek áruismerete Ruházati termékek eladási gyakorlata Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Üzleti levelezés Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Jogszabályok alkalmazása II Ruházati termékek áruismerete II Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek eladási gyakorlata II Mindösszesen óra
I/11. 32*36= 1152 II/12 32*32= 1024 Összesen: 1152+1024= 2176 óra
95
elméleti
Elmélet igényes gyakorlati
gyakorlati
összesen
72 0
0 0
0 144
72 144
0
0
72
72
216 0 180
0 0 0
0 144 0
216 144 180
0
0
252
252
0
0
72
72
0
16
16
32
0 0
32 64
0 96
32 160
0
0
64
64
0
0
64
64
128
0
0
128
0
0
64
64
0
0
480
480
596
112
1468
2176
Tananyagegység neve: Áruforgalmi gyakorlat I. – 309/4.0/0004-06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Áruátvétel mozzanatainak ismerete, készletezés technikai elsajátítása Fejlesztési követelmények: Figyelem-megosztás, megbízhatóság, helyzetfelismerés, kapcsolatteremtő készség, Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma 108 óra
Tananyagelem Az áruátvétel gyakorlati lebonyolítása 309/4.1/0004-06
A raktározás, leltározás lebonyolítása 309/4.2/0004-06 Értékesítést előkészítő munkák - 309/4.3/0004-06
Ebből Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Óra 81 27
Feladatkompetenciák Előkészíti a raktárat/árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a viszszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket. Készletre veszi az árut Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről
Tananyagegység neve: Áruforgalmi ismeretek I. Évfolyam: 11 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Készletre veszi az árut Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a menynyiségének megóvásáról Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut, Intézi a fogyasztói reklamációkat 96
Óraszám felhasználása:
éves óraszám
216 óra
Tananyagelem Áruátvétel 309/2.1/0004-06
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 166 8 40 8
Hozzárendelt feladatkompetenciák Előkészíti a raktárat /árumozgató eszközöket az áru fogadására, előkészíti a visszaszállítandó göngyöleget és a visszárut Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket
Az áruátvételhez kapcsolódó adminisztratív munkák 309/2.2/0004-06 Raktározási munkák 309/2.3/0004-06
Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket.
Leltározási munkák 309/2.4/0004-06 Az értékesítés előkészítése 309/2.5/0004-06
Leltárt készít/közreműködik a leltározásban
A vásárlási indítékok megismerése 309/2.6/0004-06
Készletre veszi az árut Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a mennyiségének megóvásáról
Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben
Tananyagegység neve: Ruházati termékek áruismerete I. – 309/4.0/0008- 06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Anyagismeret, technológiai ismeret elméleti megalapozása. Alapos felkészítés érzékszervi felismerésből és használati, kezelési jellemzőkből. Méteráruk jellemzése. Fejlesztési követelmények: Ismeretek helyén való alkalmazása, eredményorientáltság, önállóság, felelősségtudat, kapcsolatteremtő- készség, közérthetőség, hatékony kérdezés készsége. Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma
96 óra
Tananyagelem Ruházati anyagok – 309/4.1/0008-06
Konfekcionált termékek és kiegészítők - 309/4.2/0008-06
Ebből Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Elemi szál, műveleti rajz értelmezése
Óra 58 14 5 9 5 5
Feladatkompetenciák Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. A ruházati áruk jellemzőinek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg átveszi az árut. Tájékoztatja a vevőt a használati, kezelési jellemzőkről. Próbánál segít a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában. Katalógus alapján terméket ajánl, előjegyzést vesz fel. Vezeti a bizományi készletek nyilvántartását, elszámolását. Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. A ruházati áruk jellemzőinek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg átveszi az árut. Tájékoztatja a vevőt a használati, kezelési jellemzőkről. Próbánál segít a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában. Katalógus alapján terméket ajánl, előjegyzést vesz fel. Vezeti a bizományi készletek nyilvántartását, elszámolását.
97
Tananyagegység neve: Ruházati termékek eladási gyakorlata I. – 309/6.0/0008- 06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Anyagok, fazonelemek felismerése, ajánlása, termék méretezés ismerete. Divattal kapcsolatok forrás ismeretek. Fejlesztési követelmények: Ismeretek helyén való alkalmazása, helyzetfelismerés, türelem, stressztűrő képesség, kapcsolatteremtő- készség, empatikus készség, hatékony kérdezés készsége. Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma 144 óra Tananyagelem
Ebből Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Óra 144
Feladatkompetenciák Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. A ruházati áruk jellemzőinek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg átveszi az árut. Tájékoztatja a vevőt a használati, kezelési jellemzőkről. Próbánál segít a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában.
Ruházati termékek ajánlása– 309/6.1/0008-06
Tananyagegység neve: Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. – 309/1.0/0008- 06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Ruházati árukihelyezés, dekoráció, reklamáció intézése Fejlesztési követelmények: Ismeretek helyén való alkalmazása, gyakorlatias feladatfelismerés, intenzív munkavégzés, önállóság, szervezőkészség, kapcsolatteremtő készség, segítőkészség Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma 64 óra Tananyagelem
Ruházati árukihelyezés, dekoráció- 309/1.1/0008-06
Ebből Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Óra 64
Feladatkompetenciák Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. Külső/belső dekorációt készít/készített az aktualitásnak megfelelően. Tisztán tartja a kirakatot, ügyel a kirakati fakulásra. Ügyel a kirakati áruk aktuális fogyasztói árának feltüntetésére. Előkészíti és lebonyolítja a reklamációkat (árubemutatók, alkalomhoz kötött akciók, termékajándékok). Gondoskodik a szezonnak, aktuális divatnak megfelelő ruhaféleségek kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről. Ellenőrzi a kirakatkönyvbe beírt áruzatot (kódmegnevezés, mennyiségi ár)
I. Tananyagegység: Jogszabályok alkalmazása I. Évfolyam: 11. évfolyam
(309/2. 0/0005- 06)
Célok és feladatok: - Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat. - Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír. - Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait. - Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek. Fejlesztési követelmények: - Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok, higiéniai előírások megismerése -A munkaviszony jogi szabályozása, a jelentési kötelezettségek betartásának szabályai - Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, köznyelvi beszédkészség - Szakmai szöveg hallás utáni megértése - Szakmai nyelvű beszédkészség
98
Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Tananyagelem
Feladatkompetenciák - A munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások célja, szabályozási rend1. A vállalkozásokat érintő baleset- szere, hatósági , munka- és tűzvédelmi előírások és felügyelete, -a biztonságos munkavégzés feltételei, azok -a munkakörülmények megfelelő kialakítása, alkalmazása 18 óra -a tűzvédelmi szabályok alkalmazása 2. A vállalkozásokat érintő kör- A környezetvédelem eszközei, környezeti ártalmak, - a környezetvédelem módszerei és területei, nyezetvédelmi előírások és azok alkalmazása 18 óra - környezetvédelem alkalmazásának feltételei 3. A vállalkozásokat érintő minő- A vállalkozás minőségpolitikája, a minőségirányítási kézikönyv tarségirányítási- és higiéniai előírások talma és eljárási utasítások, és azok - minőségbiztosítási rendszerek tanúsítása alkalmazása 18 óra - A fogyasztóvédelem intézményi és jogszabályi háttere, - a kereskedelmi vállalkozásokat érintő hatályos szabályok. 4. A fogyasztói érdekvédelem jog- Az ellenőrzést végző szervek ellenőrző tevékenysége, határozatai, szabályi háttere 18 óra jogorvoslati lehetőségek. - A kereskedelmi egységben alkalmazott aktuális fogyasztóvédelmi szabályok
Továbbhaladás feltételei: -
Ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírások céljait, szabályozási rendszerét Ismeri a biztonságos munkavégzés feltételeit Tisztában van a környezetvédelem feltételeivel Ismeri és alkalmazza a fogyasztóvédelmi jogszabályokat Alkalmazni tudja a tűzvédelmi szabályokat Megfelelő munkakörülményeket kialakítására, biztonságos munkavégzésre törekszik
Tananyagegység neve: Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata (309/1. 0/0007- 06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: - Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket - Betartja az élelmiszerek és vegyiáruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat - Előkészíti és lebonyolítja a reklámakciókat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) - Betartja az élelmiszerek és vegyiáruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat - Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Fejlesztési követelmények: - Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények - Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma - Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás - A vegyiáruk jellemzőiről való vevői tájékoztatási beszédkészség - Köznyelvi és szakmai nyelvű beszédkészség 99
Óraszám felhasználása: 2 óra/hét
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem 1. Élelmiszeráruk kihelyezése, dekoráció 36 2. Élelmiszer termékek csomagolása 36
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák -Az árucsoportra jellemző sajátos árukihelyezési feladatok megismerése, - dekorációs feladatok gyakorlása - Az árucsoportra jellemző sajátos csomagolási feladatok megismerése és gyakorlása
Továbbhaladás feltételei: -
El tud végezni különböző dekorációs feladatokat Ismeri a csomagolási formákat Élelmiszerárukat tud csomagolni Tájékoztatni tudja a vevőket az élelmiszerekről Ellenőrizni tudja a szavatossági időket
Tananyagegység neve: Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 309/6.0/0007-06 Évfolyam: 11 évfolyam Célok és feladatok: A beszerzés és érékesítés során felmerülő élelmiszer és vegyi áru ismerettel kapcsolatos szituációk gyakorlása. Fejlesztési követelmények: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyiáruk mennyiségi és minőségi átvételét. Betartja az élelmiszerek és vegyiáruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat. Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket. Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről. Ingyenes szolgáltatást ad. Előkészíti és lebonyolítja a reklamációkat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók) Óraszám felhasználása Éves óraszám Ebből: Óra 252 óra
Tananyagelem
Élelmiszerek és vegyiáruk ajánlása 309/6.1/0007-06
új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
120 12 110 10
Hozzárendelt feladatkompetenciák Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyiáruk mennyiségi és minőségi átvételét. Betartja az élelmiszerek és vegyiáruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat. Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket. Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről. Ingyenes szolgáltatást ad. Előkészíti és lebonyolítja a reklamációkat (árubemutatók, kóstolók, árengedményes akciók)
100
Tananyagegység neve: Élelmiszer és vegyi áruk áruismerete (309/3.0/0007-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek és vegyi áruk mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat Vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei B Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények B Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma B Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás Szakmai készségek: 4. Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4. Köznyelvi beszédkészség 4. Hallott szakmai szöveg megértése 4. Szakmai nyelvi beszédkészség Óraszám felhasználása: 4 óra/hét Éves óraszám 144
Tananyagelem 13.1 Növényi eredetű élelmiszerek 309/3.1/0007-06 13.2 Állati eredetű élelmiszerek 309/3.2/0007-06 13.3 Italok 309/3.3/0007-06
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 126 6 6 6
Feladatkompetenciák Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A termékcsoporthoz kapcsolható táplálkozástani ismeretek. Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A termékcsoporthoz kapcsolható táplálkozástani ismeretek. Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A termékcsoporthoz kapcsolható táplálkozástani ismeretek.
A továbbhaladás feltételei: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek és vegyi áruk mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat Vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről
101
Tananyagegység neve: Általános áruismeret 309/1.0/0004-06 Évfolyam: 11 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket. Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségét. Óraszám felhasználása Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem Árurendszerek, szabvány, minőség 309/1.1/0004-06 Minőségbiztosítás, minőségtanúsítás 309/1.2/0004-06
Ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Óra 60 4 4 4
Hozzárendelt feladatkompetenciák Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket. Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségét.
Tananyagegység neve: Jogszabályok alkalmazása II. (309/3. 0/0005- 06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: - Betartja/betartatja a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályokat, higiéniai előírásokat - Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír - Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek - Nyitja, zárja és üzemelteti az üzletet/telephelyet/szalont a biztonsági és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően Fejlesztési követelmények: - Baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok, higiéniai előírások megismerése - A számlázás, nyugtaadás szabályainak megismerése - Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, köznyelvi beszédkészség - Szakmai szöveg hallás utáni megértése - Az áru- és vagyonvédelmi berendezések fajtáinak, használatának megismerése -A kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályok megismerése - Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 64 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
102
Óra 44 6 7 7
Tananyagelem
Feladatkompetenciák - A kereskedelmi egységben alkalmazott aktuális fo1. A fogyasztói érdekvédelem gyakorlati alkalmazá- gyasztóvédelmi szabályok alkalmazása, - nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettségek. sa - Az üzlet működési rendjével kapcsolatos előírások 32 óra megismerése - A rendelkezésre álló eszközöket felhasználva a biz2. A biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkaltonsági előírásoknak megfelelő üzletnyitás és -zárás. mazása - Az üzemelés közbeni jellegzetes biztonsági előírások 32 óra alkalmazása
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a kereskedelmi egységben alkalmazott aktuális fogyasztóvédelmi szabályokat, - Eleget tud tenni a nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettségeknek. - Ismeri az üzlet működési rendjével kapcsolatos előírásokat - Tudatában van a biztonsági előírásoknak megfelelő üzletnyitásnak és zárásnak. - Alkalmazni tudja az üzemelés közbeni jellegzetes biztonsági előírásokat. Tananyagegység neve: Áruforgalmi gyakorlat II. – 309/5.0/0004-06 Évfolyam: II/12. Célok és feladatok: Értékesítési munkák, pénzkezelés, csomagolás Fejlesztési követelmények: Gyakorlatisa feladatértelmezés, helyzetfelismerés, megbízhatóság, kapcsolatteremtő készség, meggyőzőképesség Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma 64 óra
Tananyagelem Értékesítési munkák309/5.1/0004-06
Ebből Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Óra 48 16
Feladatkompetenciák Fogadja a vevőt és megismeri a vevő igényeit. Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról. Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizet. Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut.
Tananyagegység neve: Áruforgalmi ismeretek II. Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Átveszi mennyiségileg és minőségileg az árut/göngyöleget/berendezést/eszközt, elvégzi a hibás teljesítésből adódó teendőket Ellenőrzi az áruhoz előírás szerint csatolandó dokumentumok meglétét, szabályszerűségüket Készletre veszi az árut Az áru jellegének/előírásoknak megfelelően gondoskodik az áru minőségének és a menynyiségének megóvásáról 103
Leltárt készít/közreműködik a leltározásban Előkészíti az árut értékesítésre, és folyamatosan gondoskodik az áru szakmai szabályok/arculat szerinti kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat Óraszám felhasználása éves óraszám
ebből:
új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés 176 óra gyakorlás ellenőrzés - értékelés Tananyagelem
Az értékesítési módok alkalmazása 309/3.1/0004-06
Az értékesítés folyamata 309/3.2/0004-06
Fogyasztói reklamációk intézése 309/3.3/0004-06 A pénztárgép kezelése 309/3.4/0004-06
óra 100 16 52 8 Hozzárendelt feladatkompetenciák Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Fogadja a vevőt, és megismeri a vevő igényeit Bemutatja az árut a vevőnek, és tájékoztatja az áruval kapcsolatos szolgáltatásokról Áruajánlással segíti a vevőt a vásárlási döntésben Készpénzzel és készpénzkímélő módon fizettet Átadja az árut a vevőnek, a vevő igényétől, az arculati jellemzőktől és az áru jellegétől függően becsomagolja az árut Intézi a fogyasztói reklamációkat Elszámolja az ellenértéket, kezeli a pénztárgépet, számlát készít
Tananyagegység neve: Ruházati termékek áruismerete II. – 309/5.0/0008- 06 Évfolyam: II/12. Célok és feladatok: A puha rövidáruk, kiegészítők ismerete, forgalmazásuk, sajátosságaik. A bőrruházat, bőröndös ipar és lábbeli ipar termékei. Kezelésük, forgalmazásuk sajátosságai. Fejlesztési követelmények: Ismeretek helyén való alkalmazása, eredményorientáltság, önállóság, felelősségtudat, kapcsolatteremtő- készség, közérthetőség, hatékony kérdezés készsége. Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása
104
A tananyagegység óraszáma
96 óra
Tananyagelem Rövidáruk, kiegészítők– 309/5.1/0008-06
Bőr, műbőr, lábbeli ismeret – 309/5.2/0008-06
Ebből Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Válaszadás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Fazonelemek, rajz értelmezése
Óra 58 14 5 9 5 5
Feladatkompetenciák Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. A ruházati áruk jellemzőinek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg átveszi az árut. Tájékoztatja a vevőt a használati, kezelési jellemzőkről. Próbánál segít a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában. Katalógus alapján terméket ajánl, előjegyzést vesz fel. Vezeti a bizományi készletek nyilvántartását, elszámolását. Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. A ruházati áruk jellemzőinek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg átveszi az árut. Tájékoztatja a vevőt a használati, kezelési jellemzőkről. Próbánál segít a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában, katalógus alapján terméket ajánl, előjegyzést vesz fel. Vezeti a bizományi készletek nyilvántartását, elszámolását.
Tananyagegység neve: Ruházati termékek eladási gyakorlata II. – 309/7.0/0008- 06 Évfolyam: II/12. Célok és feladatok: Áruforgalmi feladatok begyakorlása. Ruházati termékek eladását segítő technikai háttér ismerete. Pénzelszámolással, munka- és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzése. Fejlesztési követelmények: Helyzetfelismerés, eredményorientáltság, a környezet tisztán tartása, megbízhatóság, szervezőkészség, pontosság, kapcsolatteremtő- készség, empatikus készség, udvariasság. Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma 96 óra Tananyagelem Ruházati termékek eladástana– 309/7.1/0008-06
Ebből Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Óra 96
Feladatkompetenciák A ruházati áruk jellemzőinek figyelembevételével mennyiségileg és minőségileg átveszi az árut. Próbánál segít a megfelelő méret, szín és fazon kiválasztásában. Ellenőrzi a próbafülkéket. Leméri a ruházati textilárut. Intézi az áruhitelt. Méretre igazíttat (konfekcióáruk). Árut bizományi értékesítésre átad, átvesz. Méret után varrat.
Tananyagegység neve: Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. – 309/2.0/0008- 06 Évfolyam: II/12. Célok és feladatok: Az árucsoportra jellemző sajátos csomagolási feladatok megismerése és gyakorlása. Fejlesztési követelmények: Gyakorlatias feladat-értelmezés, önállóság, türelem, készügyesség, környezet tisztán tartása, udvariasság, hatékony kérdezés készsége Továbbhaladás feltételei: a szakmai kompetenciák minimális szinten való elsajátítása A tananyagegység óraszáma 72 óra Tananyagelem Ruházati termékek csomagolása 309/2.1/0008-06
Ebből Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Óra 72
Feladatkompetenciák Tájékozódik a divatról. Felkészül a szezonváltásra. Külső/belső dekorációt készít/készített az aktualitásnak megfelelően. Gondoskodik a szezonnak, aktuális divatnak megfelelő ruhaféleségek kihelyezéséről, az árak feltüntetéséről, az árjelzés ellenőrzéséről. Leméri a ruházati textilárut. Díszcsomagot készít.
105
Tantárgy neve: Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven 309/3.0/0008-06 Évfolyam: 12. Célok és feladatok: • Szakmai nyelvi beszédkészség a ruházati termékek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei témakörben • A ruházati termékek jellemzőiről való vevői tájékoztatással kapcsolatos szakmai nyelvi beszédkészség • A ruházati termékekhez kapcsolódó címkék, tájékoztatók tartalmának megismerése • A ruházati termékekhez kapcsolódó fogyasztói reklamációk intézésével kapcsolatos szakmai nyelvi beszédkészség Fejlesztési követelmények: • Ismeretek helyén való alkalmazása • Gyakorlatias feladatértelmezés • Helyzetfelismerés fejlesztése • Önállóság fejlesztése • Pontosság fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám
108
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Témakörök
1. Áruforgalmi idegen nyelvi kommunikáció 309/3.1/0008-06 Szókincs megismerése
2. Áruforgalmi idegen nyelvi gyakorlat 309/3.2/0008-06 Értékesítési helyzetek gyakorlása
óra 80 10 10 8
Tartalmak Tájékozódik a divatról Tájékoztatja a vevőt a használati jellemzőkről Tájékoztatja a vevőt a kezelési jellemzőkről Próbánál segít a megfelelő méret kiválasztásában Próbánál segít a megfelelő szín kiválasztásában Próbánál segít a megfelelő fazon kiválasztásában Katalógus alapján terméket ajánl Házhoz szállíttat Tájékozódik a divatról Tájékoztatja a vevőt a használati jellemzőkről Tájékoztatja a vevőt a kezelési jellemzőkről Próbánál segít a megfelelő méret kiválasztásában Próbánál segít a megfelelő szín kiválasztásában Próbánál segít a megfelelő fazon kiválasztásában Katalógus alapján terméket ajánl Házhoz szállíttat
Továbbhaladás feltételei: • Megismeri az árucsoporttal kapcsolatos szókincset • Megismeri az árucsoport forgalmazásával kapcsolatos szókincset • Azonosítja a termékeket • Címkéket értelmezi • Használati – kezelési útmutatókat értelmezi • Reklamációt intéz • Értékesítési helyzeteket eljátssza
106
Tananyagegység neve: Élelmiszer és vegyi áruk áruismerete (309/3.0/0007-06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek és vegyi áruk mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat Vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei B Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények B Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma B Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás C A vegyiáruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei B A vegyiáruk átvételére, tárolására vonatkozó követelmények B A vegyi áruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás Szakmai készségek: 4. Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4. Köznyelvi beszédkészség 4. Hallott szakmai szöveg megértése 4. Szakmai nyelvi beszédkészség Óraszám felhasználása: 4 óra/hét Éves óraszám
128
Tananyagelem 13.4 Fűszerek és élvezeti szerek 309/3.4/0007-06 13.5 Háztartási és vegyiáruk 309/3.5/0007-06 13.6 Lakkok és festékek 309/3.6/0007-06 13.7 Norinbergi áruk 309/3.7/0007-06
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 88 16 16 8
Feladatkompetenciák Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A termékcsoporthoz kapcsolható táplálkozástani ismeretek. A koffein tartalmú termékek és dohányáruk Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A modul feldolgozásánál elsősorban a folyamatokra kell hangsúlyt helyezni (mosás, bőrápolás, hajápolás, szájápolás, tisztítás) A festés, lakkozás jelentősége, a különböző felületeken való alkalmazási lehetőségek. A termékek bolti kezelése, és a velük kapcsolatos veszélyességi tényezők. A termékek feliratai és azok értelmezése. A termékek csoportosítása, bolti kezelése, alkalmazási területei
A továbbhaladás feltételei: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek és vegyi áruk mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat Vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat
107
Tananyagegység neve: Élelmiszer és vegyi áruk áruismerete (309/3.0/0007-06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek és vegyi áruk mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat Vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Az élelmiszerek csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei B Az élelmiszerek szállítására, átvételére, tárolására vonatkozó követelmények B Az élelmiszerekhez kapcsolódó kísérő okmányok, tájékoztató címkék tartalma B Az élelmiszerek jellemzőiről való vevői tájékoztatás C A vegyiáruk csoportosítása, jellemzői, minőségi követelményei B A vegyiáruk átvételére, tárolására vonatkozó követelmények B A vegyi áruk jellemzőiről való vevői tájékoztatás Szakmai készségek: 4. Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4. Köznyelvi beszédkészség 4. Hallott szakmai szöveg megértése 4. Szakmai nyelvi beszédkészség Óraszám felhasználása: 4 óra/hét Éves óraszám 128
Tananyagelem 13.8 Fűszerek és élvezeti szerek 309/3.4/0007-06 13.9 Háztartási és vegyiáruk 309/3.5/0007-06 13.10
Lakkok és festékek 309/3.6/0007-06
13.11
Norinbergi áruk 309/3.7/0007-06
ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés-értékelés
óra 88 16 16 8
Feladatkompetenciák Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A termékcsoporthoz kapcsolható táplálkozástani ismeretek. A koffein tartalmú termékek és dohányáruk Az árucsoportba tartozó termékek rendszerezése, minőségi követelményei, bolti kezelése. A modul feldolgozásánál elsősorban a folyamatokra kell hangsúlyt helyezni (mosás, bőrápolás, hajápolás, szájápolás, tisztítás) A festés, lakkozás jelentősége, a különböző felületeken való alkalmazási lehetőségek. A termékek bolti kezelése, és a velük kapcsolatos veszélyességi tényezők. A termékek feliratai és azok értelmezése. A termékek csoportosítása, bolti kezelése, alkalmazási területei
A továbbhaladás feltételei: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek és vegyi áruk mennyiségi és minőségi átvételét Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk tárolására vonatkozó speciális előírásokat Vezeti a minőségbiztosítási rendszer működtetéséhez előírt nyilvántartásokat Ellenőrzi a jövedéki termékek épségét és a korlátozás betartását Ellenőrzi a szavatossági időket és szelektál Betartja az élelmiszerek és vegyi áruk értékesítésére vonatkozó speciális előírásokat
108
Tananyagegység neve: Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 309/4.0/0005-06 Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: A vállalkozások pénzforgalma, a készpénzes és a készpénz nélküli eljárások, szabályai, alkalmazásuk. Adatszolgáltatás számítógépes programon keresztül, illetve manuálisan. Meglévő adatbázis frissítése, kezelése, listázása, különböző szempontok alapján, lekérdezések készítése, nyitások, zárások készítése számítógépes program segítségével. Az adatok nyomtatása, mentése, továbbítása elektronikus formában. A vállalkozás működése során felmerülő aktuális munkajogi szabályokhoz kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok megoldása. Fejlesztési követelmények: Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait Óraszám felhasználása
Éves óraszám 64 óra
Tananyagelem A vállalkozások pénzforgalma 309/4.1/0005-06 Az áruforgalmat érintő adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek és azok alkalmazása 309/4.2/0005-06 A vállalkozás működéséhez kapcsolódó munkajogi szabályok alkalmazása 309/4.3/0005-06
Ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Óra 30 5 24 5
Hozzárendelt feladatkompetenciák Betartja/betartatja a pénzelszámolási/pénzkezelési szabályokat Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír Eleget tesz az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír Betartja/betartatja a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem előírásait
Tananyagegység neve: Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 309/7.0/0007-06 Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: Sajátos, az árucsoportra jellemző áruforgalmi feladatok begyakorlása. Fejlesztési követelmények: Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyiáruk mennyiségi és minőségi átvételét. Biztosítja a hűtőláncot. Biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket Ellenőrzi a mérőeszköz hitelesítésének meglétét Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket. Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről. Leméri az árut Az előírások szerint intézi a vevőreklamációkat
109
Óraszám felhasználása
Ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Éves óraszám 96 óra
Tananyagelem
Élelmiszerek és vegyiáruk eladástana 309/7.1/0007-06
Óra 45 6 40 5
Hozzárendelt feladatkompetenciák Előkészíti és lebonyolítja az élelmiszerek, vegyiáruk mennyiségi és minőségi átvételét. Biztosítja a hűtőláncot. Biztonsággal üzemelteti az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket Ellenőrzi a mérőeszköz hitelesítésének meglétét Szakszerűen kihelyezi és bemutatja az élelmiszeripari és vegyipari termékeket. Igény szerint tájékoztatást ad a korszerű táplálkozást biztosító élelmiszerekről. Leméri az árut Az előírások szerint intézi a vevőreklamációkat
Tananyagegység neve: Üzleti levelezés 309/1.0/0005-06 Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: A kereskedelmi-üzleti levelek és jegyzőkönyvek készítésének általános szabályai (formai és tartalmi követelmények) sztereotípiáinak alkalmazása. Az üzleti levelek és jegyzőkönyvek jellegzetes típusainak készítése számítógépes szövegszerkesztő program alkalmazásával, illetve kézzel írott formában. Fejlesztési követelmények: Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír. Óraszám felhasználása
Ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Éves óraszám 32 óra
Tananyagelem A vállalkozás működéséhez kapcsolódó üzleti levelek és jegyzőkönyvek készítése 309/1.1/0005-06
Óra 14 4 10 4
Hozzárendelt feladatkompetenciák Felveszi a szükséges jegyzőkönyveket és üzleti leveleket ír.
110
5.1.2. Bolti eladó szakképesítés (ruházati eladó elágazás) Érvényes: 2012. 09.01jétől A szakképesítés adatai. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 31 341 01 A szakképesítés megnevezése: Bolti eladó Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: 31 341 01 0010 31 01 Bútor- és lakástextil-eladó 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 31 341 01 0010 31 03 Műszakicikk eladó 31 341 01 0010 31 04 Porcelán- és edényáru-eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó 31 341 01 0010 31 06 Zöldség-gyümölcs eladó Hozzárendelt FEOR szám: 5112 Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Szervezésének időpontja: a képzési idő felét követően Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: • • • • •
szaktanterem tanbolt vagy egyéb üzemelő kereskedelmi egység tanterem demonstrációs terem számítógép-terem vagy taniroda
A tanulók felvételének feltételei A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Iskolai előképzettség: Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges
111
A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). A 31 341 01 0010 31 0 azonosító számú, Ruházati-eladó megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0004-11 Az áruforgalom lebonyolítása 0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0008-11 Ruházati termékek forgalmazása A Ruházati eladó szakképesítés –elágazás időterve Óraszám
Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0004-11 1.0/0004-11 2.0/0004-11 3.0/0004-11 0005-11 1.0/0005-11 2.0/0005-11 3.0/0005-11 4.0/0005-11 0008-11
megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyak A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása
I/11
Képzési helyszín
Értékelési pont
II/12. e gy
e
gy
72
144
128
80
18
0
32
0
tanterem
Szakmai vizsga
54
0
96
0
Szakmai vizsga
0
144
0
80
tanterem tanterem/gazdálkodó sz.
126
90
112
0
18 54
18 18
0 64
0 0
tanterem tanterem
szintvizsga Szakmai vizsga
18
18
48
0
tanterem
Szakmai vizsga
36
36
0
0
tanterem
szintvizsga
108
612
144
560 Szakmai vizsga/szintvizsga Szakmai vizsga/szintvizsga
Szakmai vizsga
1.0/0008-11
Áru előkészítési feladatok
0
180
0
208
Demonstrációs terem/gazd sz
2.0/0008-11
Értékesítés idegen nyelven
36
0
64
0
tanterem
3.0/0008-11
Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása
72
90
80
32
Tanterem/demonstrációs terem
Szakmai vizsga/szintvizsga
0
342
0
320
Gazdálkodó szerv
Szakmai vizsga/szintvizsga
4.0/0008-11
Ruházati termékek értékesítése Összesen Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen:
306 846 72 36 1260 óra
384 640 64 32 1120 óra
Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 160 óra.
112
5.2. PINCÉR SZAKMA 5.2.1. Pincér szakképesítés A szakképesítés azonosító száma: 33 811 02 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Pincér Szakképesítés-elágazások: Nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5123 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően Követelménymodulok összesítője A 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú, Pincér megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 1470-06 Vendéglátási tevékenységek gyakorlása 1471-06 Nyitással, üzemeléssel, zárással kapcsolatos feladatok végzése 1472-06 Vendég fogadása, felszolgálás 1473-06 Rendezvény és szobai felszolgálás 1474-06 Adminisztráció és speciális feladatok
113
A 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú, Pincér megnevezésű szakképesítés időterve
114
sorszám
óraszáma Elmélet igégyakornyes lati gyakorlat i 0 0
azonosítója
megnevezése
elméleti
1
337/5.0/1470-06
Vezetés és gazdálkodás ismeret
36
2
337/3.0/1471-06
Vezetés és gazdálkodás ismeret 2
36
0
0
36
3 4 5 6 7 8 9 10 11
337/1.0/1470-06 337/1.0/1471-06 337/1.0/1472-06 337/10.0/1470-06 337/8.0/1471-06 337/9.0/1472-06 337/2.0/1474-06 337/2.0/1471-06 337/9.0/1471-06
24 24 24 0 0 0 18 9 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 264 264 264 0 0 9
24 24 24 264 264 264 18 9 9
12
337/3.0/1470-06
12
0
0
12
13
337/2.0/1472-06
12
0
0
12
12
0
0
12
14 14 14 14 16 24 24 24 48
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0
14 14 14 14 16 24 24 24 48
48
0
0
48
32 32 32 0 0 0 3 3 3 3 4 10 10 12 0 0 32 32 4 4 4 4 680
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 192 192 192 0 0 0 0 0 0 0 0 64 64 0 0 0 0 0 0 1496
32 32 32 192 192 192 3 3 3 3 4 10 10 12 64 64 32 32 4 4 4 4 2176
14
337/3.0/1473-06
15 16 17 18 19 20 21 22 23
337/7.0/1470-06 337/5.0/1471-06 337/6.0/1472-06 337/6.0/1473-06 337/4.0/1474-06 337/8.0/1470-06 337/6.0/1471-06 337/7.0/1472-03 337/4.0/1472-06
Vendéglátó értékesítési ismeret Pincér ismeret nyitás-zárás Pincér ismeret kiszolgálás Vendéglátó értékesítés gyakorlat Pincér gyakorlat nyitás zárás Pincér gyakorlat kiszolgálás Önfejlesztés Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlat Élelmiszeranyagismeret ÉlelmiszeranyagIsmeret 2 ÉlelmiszeranyagIsmeret 3 Számítástechnika Számítástechnika 2 Számítástechnika 3 Számítástechnika 4 Számítástechnika 5 Idegen nyelv Idegen nyelv 2 Idegen nyelv 3 Vezetés és gazdálkodás ismeret 3
24
337/1.0/1474-06
Vezetés és gazdálkodás ismeret 4
25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46
337/2.0/1470-06 337/1.0/1473-06 337/2.0/1473-06 337/9.0/1472-06 337/9.0/1473-06 337/10.0/1473-06 337/6.0/1470-06 337/4.0/1471-06 337/5.0/1472-06 337/5.0/1473-06 337/3.0/1474-06 337/4.0/1470-06 337/3.0/1472-06 337/4.0/1473-06 337/10.0/1472-06 337/11.0/1473-06 337/7.0/1473-06 337/5.0/1474-06 337/9.0/1470-06 337/7.0/1471-06 337/8.0/1472-06 337/8.0/1473-06
összesen
Modul szinten
A tananyagegység
36 72
115
Vezetés és gazdálkodás ismeret Pincér ismeret
72 Pincér gyakorlat 792 18 18
36
Kínálat összeállítási ismeret Pincér ismeret rendezvény Pincér ismeret szobaszerviz Pincér gyakorlat kiszolgálás Pincér gyakorlat rendezvény Pincér gyakorlat szobaszerviz Kommunikáció Kommunikáció 2 Kommunikáció 3 Kommunikáció 4 Kommunikáció 5 Étel-ital készítési ismeret Étel-ital készítési ismeret 2 Étel-ital készítési ismeret 3 Étel-ital készítési gyak Étel-ital készítési gyak 2 Idegen nyelv 4 Idegen nyelv 5 Forma-szín-tér Forma-szín-tér 2 Forma-szín-tér 3 Forma-szín-tér 4 Mindösszesen óra
Modul neve az óratervi szőnyegen
A 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú, Pincér megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén
Önfejlesztés Műszaki ismeretek
Élelmiszeranyagismeret
Informatika 72
72
96
Idegen nyelv Vezetés és gazdálkodás ismeret Pincér ismeret
96 Pincér gyakorlat 576
16
Kommunikáció
128
Étel-ital készítési ismeret Étel-ital készítési gyak
64
Idegen nyelv
32
16
Forma-szín-tér
Tananyagegység neve: Idegen nyelv 337/8.0/1470-06, Idegen nyelv 2 337/.0/1471-06, Évfolyam: 11. Célok és feladatok: • Vendég-kommunikáció az etikett protokoll betartásával (a vendég fogadásához, a rendelés felvételéhez, a vendég észrevételeinek kezeléséhez, a fizettetéshez szükséges szókincs fejlesztése) • Idegen nyelvű beszédkészség fejlesztése • A telefonálás szabályainak megismerése • Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése • Itallappal, étrendjavaslattal, napi ajánlattal, árlappal, terítéssel kapcsolatos szókincs elsajátítása Fejlesztési követelmények: • Rendszerező képesség fejlesztése • Hatékony kérdezés készségének fejlesztése • Elhivatottság, elkötelezettség fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 72
Témakörök
1. Szakmai idegen nyelv I 337/8.1/1470-06 21 óra
2. Szakmai idegen nyelv II 337/6.1/1471-06 29 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 50 7 7 8
Tartalmak Kapcsolatot tart a társrészlegekkel Itallapot tervez Itallapot állít össze Étrendjavaslatot állít össze Napi ajánlatot készít Árlapot készít Fogadja a vendéget Rendelést vesz fel Kezeli a vendég észrevételeit Számlát készít Nyugtát készít Fizettet Tájékozódik a napi feladatokról Tanulmányozza a rendezvénykönyvet Gondoskodik az árukészlet megfelelő megjelenítéséről Korrigálja a kínálatváltozásokat Tájékozódik a terítés jellegéről Informálódik a napi hírekről Tájékozódik a napi eseményekről Információval látja el a következő nap dolgozó munkatársakat
Továbbhaladás feltételei: • Elsajátítja a vendég fogadásával, rendelés felvételével, a vendég észrevételeinek kezelésével, fizettetéssel kapcsolatos kifejezéseket • Idegen nyelven telefonál • Idegen nyelvű géphasználati feliratokat értelmez • Mindennapi kommunikációs helyzetekben, interakcióban részt vesz • Itallapot, étrendjavaslatot, napi ajánlatot, árlapot, számlát, nyugtát készít • Hétköznapi és ünnepi terítéssel kapcsolatos szókincset elsajátít
116
Tananyagegység neve: Önfejlesztés Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: • szakmai folyóiratok megismerése • szakmai kiállításon való részvétel • hazai és külföldi trendek követése • a nyelvi továbbképzések lehetőségeinek a megismerése • a munkavállalás uniós lehetőségeinek a megismerése • internet használata • szakmai önéletrajz készítése Fejlesztési követelmények: • • • • •
rendszerező képesség fejlesztése kifejező készség fejlesztése elhivatottság, elkötelezettség növelésének fejlesztése fogalmazási készség fejlesztése önfejlesztés
Éves óraszám 36
Ebből új ismeretszerzés ismétlés-rendszerezés gyakorlás ellenőrzés- értékelés
Témakörök
Az önképzés lehetőségei 10 óra
Szaklapok megismerése 10 óra Az önképzés modern formája 5 óra Munkavállalás- szakmai aktualitások 6 óra Önéletrajz- állásinterjú 5 óra
Óra 20 7 5 4
Tartalmak Ismerkedés a tantárggyal Miért van szükség a tanulásra? Az önképzés lehetőségei A pályaválasztási szakkiállítás látogatása A szakkiállításon gyűjtött anyagok rendszerezése A szakkiállításon gyűjtött anyagok feldolgozása Házi dolgozat előkészítése Házi dolgozat A nyelvi továbbképzés lehetőségei Ismerkedés a szakmai folyóiratokkal Szövegfeldolgozás szakmai folyóiratokból Tanulói beszámoló Aktuális szakmai hírek gyűjtése Internet segítségével A szakmai hírek rendszerezése Munkavállalás az uniós országokban A hazai trendek követése A külföldi trendek követése Szakmai önéletrajz Állásinterjú
Továbbhaladás feltételei: A tanuló: • a szakmai folyóiratokat ismeri • szöveget dolgoz fel • házi dolgozatot készít • szakmai híreket gyűjt Internet segítségével • önéletrajzot ír • felkészül az állásinterjúra • a munkavállalás lehetőségeit és feltételeit jól ismeri
117
1. Tananyagegység Évfolyam: 11 évfolyam
megnevezése: Pincér ismeret
Célok és feladatok: pincér ismeret, vendéglátó értékesítés, terítés, felszolgálás, rendezvény lebonyolítás, étkezési szokások, vendégkör ismeret, tálalás Fejlesztési követelmények: olvasott szöveg megértése, köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű halott szöveg megértése, idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség Óraszám: 72 óra
Ebből: Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Éves óraszám 72 óra
Óra 53 8 4 7
1. Vendéglátó értékesítési ismeret Óraszám: 18 óra Azonosító: 337/1.0/1470-06 Tananyag elem 1. Értékesítés előkészítési 337/1.1/1470-06
2. Értékesítés 337/1.2/1470-06
3. Zárás 337/1.3/1470-06
Feladat kompetencia Vendégteret és a munkaterületet nyitásra előkészíti Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból Előkészíti a szükséges eszközöket Kapcsolatot tart a társrészlegekkel Fogadja a vendéget, rendelést vesz fel Ismeri, alkalmazza és biztosítja a protokoll előírásokat Kiszolgál, csomagol Kezeli a vendég észrevételeit Számlát, nyugtát készít Fizettet Elvégzi a rá háruló szennyes eszközök eltisztítását Standol, elszámol a napi bevétellel Munkaterületét előírás szerint rendezi zárás után, kapcsolatot tart a társrészlegekkel
2. Pincérismeret nyitás- zárás Óraszám: 40 óra Azonosító: 337/1.0/1471-06 Tananyag elem 1. Nyitás előkészítés 337/1.1/1471-06
2. Üzemelési előkészületek 337/1.2/1471-06
3. Zárás 337/1.4/1471-06
Feladat kompetencia Ellenőrzi a pénztárgép/ pénztárca tartalmát Ellenőrzi a takarítást Szellőztet Ellenőrzi a növényzet és egyéb dekorációs elemek állapotát Ellenőrzi a beosztást Jelzi a felmerülő munkaerő problémát Tájékozódik a napi feladatokról Tanulmányozza a rendezvénykönyvet Gondoskodik az árukészlet megfelelő megjelenítéséről Korrigálja a kínálatváltozásokat Felkészíti a szerviz asztalt Biztosítja az alapanyag és eszköz utánpótlást Informálódik a napi hírekről és eseményekről Zárás után ellenőrzi hogy minden helységből távozott-e a vendég Gondoskodik a hordozható figyelemfelkeltő, tájékoztató és rek-
118
lámeszközök behozataláról Ellenőrzi a nyílászárókat Információval látja el a következő nap dolgozóit Kezeli a szennyes textileket és szemetet Árut minőségben és mennyiségben átveszi Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű dokumentálását Szakszerűen raktároz Figyelemmel kíséri az árukészlet alakulását
4. Árukezelés 337/1.5/1471-06
3. Pincér ismeret- kiszolgálás Óraszám: 14 Azonosító: 337/1.0/1472-06 Tananyag elem 1. Vendég fogadása 337/1.1/1472-06
2. Rendelés felvétel ajánlás 337/1.2/1472-06
3. Kiszolgálás előkészítés 337/1.3/1472-06
4. Kiszolgálás I. 337/1.4/1472-06 5. Kiszolgálás II. 337/1.5/1472-06 6. Fizettetés 337/1.7/1472-06 7. Vendég távozása 337/1.8/1472-06
1. Tananyagegység Évfolyam: 11 évfolyam
Feladat kompetencia A megfelelő helyre ülteti a vendéget Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Étel ital ajánlat a vendégnek Tapintatosan Szem előtt tartja az üzlet érdekeit Felveszi a rendelést Továbbítja a rendelést Számítógépet kezel Szervezi saját munkáját Terítéket készít Előkészült a felszolgáláshoz szükséges eszközökkel Figyelemmel kíséri a felszolgálandó étel minőségét, a vendég fogyasztását Rendben tartja az asztalt Leszedi a használt eszközöket Szükség szerint csomagol Felszolgálást végez a rendelés alapján a szükséges felszolgálási módban Leinformálja a fizetés módját Bizonylatolja a rendelést Nyugtát, számlát állít ki Készpénzt kezel Leinformálja a vendég megelégedettségét Kezeli a vendég észrevételeit Újrateríti az asztalt
megnevezése: Műszaki ismeret
Célok és feladatok: Műszaki ismeretek alkalmazása A. típus Fejlesztési követelmények: olvasott köznyelvi szöveg megértése, köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű halott szöveg megértése, idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség 5. szint Óraszám: 36 óra Éves óraszám 36 óra
1. Műszaki ismeretek
Ebből: Új ismeret szerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
119
Óra 27 3 3 3
Óraszám: 18 óra Azonosító: 337/2.0/1471-06 Tananyag elem
Feladat kompetencia Ellenőrzi a műszaki berendezések működőképességét Szükség esetén üzembe helyezi azokat Üzemen kívül helyezi a szükséges gépeket
1. Műszaki ismeretek 337/2.1/1471-06
2. Műszaki gyakorlat Óraszám: 18 óra Azonosító: 337/9.0/1471-06 Tananyag elem
Feladat kompetencia Ellenőrzi a műszaki berendezések működőképességét Szükség esetén üzembe helyezi azokat Üzemen kívül helyezi a szükséges gépeket
5. Műszaki gyakorlat 337/9.1/1471-06
Tananyagegység neve: Vezetés és gazdálkodás ismeret Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Fejleszti személyiségét és szakmai tudását Figyelemmel kíséri a szakmai utánpótlás nevelését, képzését Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Részt vesz a kötelező egészségügyi vizsgálatokon Betartja és betartatja a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Leltározási feladatokat végez Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból Számlát, nyugtát készít Szükség szerint standol Elszámol a napi bevétellel Óraszám felhasználása
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
éves óraszám 72 óra
Tananyagelem Vezetési ismeret 337/5.1/1470-06
Gazdálkodási ismeret I 337/5.2/1470-06
óra 53 8 4 7
Hozzárendelt feladatkompetenciák Fejleszti személyiségét és szakmai tudását Figyelemmel kíséri a szakmai utánpótlás nevelését, képzését Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Részt vesz a kötelező egészségügyi vizsgálatokon Betartja és betartatja a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Leltározási feladatokat végez Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból Számlát, nyugtát készít Szükség szerint standol
120
Elszámol a napi bevétellel Elvégzi az áruátvétel és tárolás szakszerű dokumentálását Figyelemmel kíséri az árukészlet alakulását
Gazdálkodási ismeret II 337/3.1/1471-06
Tananyagegység neve: Kommunikáció Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Fejleszti személyiségét és szakmai tudását Figyelemmel kíséri a szakmai utánpótlás nevelését, képzését Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Részt vesz a kötelező egészségügyi vizsgálatokon Betartja és betartatja a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Kezeli a konfliktusokat Kapcsolatot tart a társrészlegekkel Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Fogadja a vendéget, rendelést vesz fel Ismeri, alkalmazza és biztosítja a protokoll-előírásokat Kezeli a vendég észrevételeit Óraszám felhasználása éves óraszám 32 óra
Tananyagelem Szakmai kommunikáció I 337/6.1/1470-06
Szakmai kommunikáció II 337/4.1/1471-06
Szakmai kommunikáció III 337/5.1/1472-06
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 21 3 6 2
Hozzárendelt feladatkompetenciák Kezeli a konfliktusokat Kapcsolatot tart a társrészlegekkel Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Fogadja a vendéget, rendelést vesz fel Ismeri, alkalmazza és biztosítja a protokoll-előírásokat Kezeli a vendég észrevételeit Gondoskodik az árukészlet megfelelő megjelenítéséről Korrigálja a kínálatváltozásokat Informálódik a napi hírekről és eseményekről Információval látja el a következő nap dolgozó munkatársakat Leinformálja a fizetés módját Fogadja a vendéget és kezeli az érkezéssel kapcsolatos feladatokat Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Minden fogás után leinformálja az ételek, italok minőségét Kezeli a vendég észrevételeit Miután kellőképpen meggyőződött a vendég megelégedettségéről, a hely-
121
Szakmai kommunikáció IV 337/5.1/1473-06
Szakmai kommunikáció V 337/3.1/1474-06
zetnek megfelelően köszön el a vendégtől Segít a vendégeknek a rendezvényasztalnál Tálcáról kínálja a vendégeket Folyamatos telefonügyeletet tart Rendelést vesz fel Visszaigazolja a rendelést Nyelvi továbbképzéseken vesz részt Figyelmesen követi a hazai és külföldi változásokat, trendeket
Tananyagegység neve: Idegen nyelv 3 337/7.0/1472-06 Évfolyam: 12 Célok és feladatok: • Vendég-kommunikáció az etikett protokoll betartásával (a vendég fogadásához, az érkezéssel kapcsolatos feladatokhoz, a vendég igényeinek felméréséhez, a választék ismertetéséhez, az ételek és italok minőségének leinformálásához, a fizetés módjának leinformálásához, a vendég észrevételeinek kezeléséhez, az elköszönéshez szükséges szókincs fejlesztése) • Idegen nyelvű beszédkészség fejlesztése • A telefonálás szabályainak megismerése • Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése Fejlesztési követelmények. • Rendszerező képesség fejlesztése • Hatékony kérdezés készségének fejlesztése • Elhivatottság, elkötelezettség fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 72
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Témakörök
1.Szakmai idegen nyelv III 337/7.1/147206 17 óra
2. Szakmai idegen nyelv IV 337/7.2/147206 17 óra
3. Szakmai idegen nyelv V 337/7.3/1472-
óra 50 7 7 8
Tartalmak Fogadja a vendéget Kezeli az érkezéssel kapcsolatos feladatokat Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Minden fogás után leinformálja az ételek minőségét Minden fogás után leinformálja az italok minőségét Leinformálja a fizetés módját Kezeli a vendég észrevételeit Miután kellőképpen meggyőződött a vendég megelégedettségéről, a helyzetnek megfelelően köszön el a vendégtől Fogadja a vendéget Kezeli az érkezéssel kapcsolatos feladatokat Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Minden fogás után leinformálja az ételek minőségét Minden fogás után leinformálja az italok minőségét Leinformálja a fizetés módját Kezeli a vendég észrevételeit Miután kellőképpen meggyőződött a vendég megelégedettségéről, a helyzetnek megfelelően köszön el a vendégtől Fogadja a vendéget Kezeli az érkezéssel kapcsolatos feladatokat Felméri a vendég igényeit
122
06 16 óra
Ismerteti a választékot Minden fogás után leinformálja az ételek minőségét Minden fogás után leinformálja az italok minőségét Leinformálja a fizetés módját Kezeli a vendég észrevételeit Miután kellőképpen meggyőződött a vendég megelégedettségéről, a helyzetnek megfelelően köszön el a vendégtől
Továbbhaladás feltételei: • Elsajátítja a vendég fogadásával, az érkezéssel kapcsolatos feladatokkal, a vendég igényeinek felmérésével, a választék ismertetésével, az ételek és italok minőségének leinformálásával, a fizetés módjának leinformálásával, a vendég észrevételeinek kezelésével, az elköszönéssel kapcsolatos kifejezéseket • Idegen nyelven telefonál • Idegen nyelvű géphasználati feliratokat értelmez Tananyagegység megnevezése: Étel – ital készítési ismeret Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: Ételkészítés A típus Tálalás A típus Táplálkozástan B típua Fejlesztési követelmények: köznyelvi beszédkészség, olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű halott szöveg megértése,szakmai nyelvű beszédkészség, idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség 5. szinten Óraszám: 72 óra Éves óraszám
72 óra
Ebből: Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás
Óra 53 8 4
Ellenőrzés - értékelés
7
1. Étel - italkészítési ismeret. Óraszám: 16 óra Azonosító: 337/4.0/1470-06 Tananyag elem 1. Ételkészítés I. 337/4.1/1470-06 2. Italkészítés I. 337/4.2/1470-06
Feladat kompetencia Alkalmazza az egészséges táplálkozás előírásait Kávét, reggeli italokat készít
2. Étel - italkészítési ismeret 2 Óraszám: 56 óra Azonosító: 337/3.0/1472-06 Tananyag elem
Feladat kompetencia Ételt italt ajánl a vendégnek Felveszi a rendelést Figyelemmel kíséri a felszolgálandó étel, ital minőségét Ételt italt készít a vendég asztalánál
1. Étel – ital készítési ismeret 2 337/3.1/1472-06
123
Tananyagegység megnevezése: Pincér ismeret Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: Vendégkör, szakmai idegen nyelv, általános kommunikáció, szakmai kommunikáció, etikett és protokoll, pincér ismeret, étrend, étkezési szokások, italismeret, tálalás, szövegértés A típus Fejlesztési követelmények: olvasott szöveg megértése, köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű halott szöveg megértése, idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség 5. szinten Óraszám: 108 óra Éves óraszám 108 óra
Ebből: Új ismeret szerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 81 11 6 10
Pincér ismeret- kiszolgálás Óraszám: 108 óra Azonosító: 337/1.0/1472-06 Tananyag elem 1. Vendég fogadása 337/1.1/1472-06
2. Rendelés felvétel ajánlás 337/1.2/1472-06
3. Kiszolgálás előkészítés 337/1.3/1472-06
8. Kiszolgálás I. 337/1.4/1472-06 9. Kiszolgálás II. 337/1.5/1472-06 10. Asztali munka 337/1.6/1472-06 11. Fizettetés 337/1.7/1472-06 12. Vendég távozása 337/1.8/1472-06
Feladat kompetencia A megfelelő helyre ülteti a vendéget Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Étel ital ajánlat a vendégnek Tapintatosan Szem előtt tartja az üzlet érdekeit Felveszi a rendelést Továbbítja a rendelést Számítógépet kezel Szervezi saját munkáját Terítéket készít Előkészült a felszolgáláshoz szükséges eszközökkel Figyelemmel kíséri a felszolgálandó étel minőségét, a vendég fogyasztását Rendben tartja az asztalt Leszedi a használt eszközöket Szükség szerint csomagol Felszolgálást végez a rendelés alapján a szükséges felszolgálási módban A vendég asztalánál munkát végez, és tálal. Ételt, italt készít a vendég asztalánál Szükség szerint kínál, utántölt Leinformálja a fizetés módját Bizonylatolja a rendelést Nyugtát, számlát állít ki Készpénzt kezel Leinformálja a vendég megelégedettségét Kezeli a vendég észrevételeit Újrateríti az asztalt
Tananyagegység neve: Vezetés és gazdálkodás ismeret Évfolyam: 13 évfolyam
124
Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Fejleszti személyiségét és szakmai tudását Figyelemmel kíséri a szakmai utánpótlás nevelését, képzését Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Részt vesz a kötelező egészségügyi vizsgálatokon Betartja és betartatja a munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Leltározási feladatokat végez Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárból Számlát, nyugtát készít Szükség szerint standol Elszámol a napi bevétellel Óraszám felhasználás éves óraszám 64 óra
Tananyagelem Gazdálkodás III 337/4.1/1472-06 Gazdálkodás IV 337/4.2/1472-06 Gazdálkodás V 337/1.1/1474-06
Vállalkozás-jog 337/1.2/1474-06
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 49 6 4 5
Hozzárendelt feladatkompetenciák Bizonylatolja a rendelést Nyugtát / készpénzfizetési / átutalási számlát állít ki Bizonylatolja a rendelést Nyugtát / készpénzfizetési / átutalási számlát állít ki Jelenléti ívet vezet Ügyel a munkakörnyezet tisztaságára Óvja egészségét Betartja és betartatja a dohányzásra vonatkozó előírásokat Betartja a munkakörre vonatkozó HACCP szabályokat Betartja a környezetvédelmi előírásokat Ügyel a vagyonbiztonságra Betartja és betartatja a dohányzásra vonatkozó előírásokat A munkavégzésével kapcsolatos berendezéseket és gépeket óvja, és rendeltetésszerűen használja
Tananyagegység neve: Idegen nyelv 4 337/7.0/1473-06 Évfolyam: 13. Célok és feladatok: • Vendég-kommunikáció az etikett protokoll betartásával (rendezvényasztalnál történő kínálással, tálcáról történő kínálással, rendelés felvételével, rendelés visszaigazolásával kapcsolatos szókincs elsajátítása) • Idegen nyelvű beszédkészség fejlesztése • A telefonálás szabályainak megismerése • Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése • Telefonügyelet, rögzítés gyakorlása 125
• Szakmai folyóiratok olvasása, hazai és külföldi trendek követése Fejlesztési követelmények: • Rendszerező képesség fejlesztése • Hatékony kérdezés készségének fejlesztése • Elhivatottság, elkötelezettség fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 64
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Témakörök 1. Szakmai idegen nyelv VI 337/7.1/1473-06 17 óra 2. Szakmai idegen nyelv VII 337/7.2/1473-06 17 óra
3. Szakmai idegen nyelv VIII 337/5.1/1474-06 16 óra
óra 50 4 4 6
Tartalmak Segít a vendégeknek a rendezvényasztalnál Tálcáról kínálja a vendégeket Folyamatos telefonügyeletet tart Rendelést vesz fel Gondoskodik a pontos és szakszerű rögzítésről Visszaigazolja a rendelést Szakmai folyóiratokat olvas Figyelmesen követi a hazai és külföldi változásokat, trendeket
Továbbhaladás feltételei: • Elsajátítja a rendezvényasztalnál történő kínálással, tálcáról történő kínálással, rendelés felvételével, rendelés visszaigazolásával kapcsolatos szókincset • Telefonügyeletet tart Tananyagegység neve: Kommunikáció 337/6.0/1470-06, Kommunikáció 2 337/4.0/147106, Kommunikáció 3 337/5.0/1472-06, Kommunikáció 4 337/3.0/1474-06, Kommunikáció 5 337/5.0/1473-06 Évfolyam: 13. Célok és feladatok: • Kommunikáció fogalmi rendszere • Viselkedéskultúra fejlesztése • Verbális kommunikáció (írásbeliség, beszéd) fejlesztése • Protokollismeret • Interperszonális kapcsolatok • Információrendszerezés • Szituációk elemzése • Helyzetgyakorlatok Fejlesztési követelmények: • Problémamegoldás, hibaelhárítás fejlesztése • Rendszerező képesség fejlesztése • Megbízhatóság, kiegyensúlyozottság • • Külső megjelenés • Udvariasság • Interperszonális rugalmasság • Hatékony kérdezés készsége Óraszám felhasználása: 126
Éves óraszám 64
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Témakörök
1. Szakmai kommunikáció 337/6.1/1470-06 10 óra
2. Szakmai kommunikáció II 337/4.1/1471-06 10 óra
3. Szakmai kommunikáció III 337/5.1/1472-06 10 óra
4. Szakmai kommunikáció IV 337/5.1/1473-06 10 óra 5. Szakmai kommunikáció V 337/3.1/1474-06 10 óra
óra 50 3 5 6
Tartalmak Kezeli a konfliktusokat Kapcsolatot tart a társrészlegekkel Közreműködik az üzleti arculat kialakításában Fogadja a vendéget Rendelést vesz fel Ismeri, alkalmazza és biztosítja a protokoll-előírásokat Kezeli a vendég észrevételeit Gondoskodik az árukészlet megfelelő megjelenítéséről Korrigálja a kínálatváltozásokat Informálódik a napi hírekről és eseményekről Információval látja el a következő nap dolgozó munkatársakat Leinformálja a fizetés módját Fogadja a vendéget és kezeli az érkezéssel kapcsolatos feladatokat Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Minden fogás után leinformálja az ételek, italok minőségét Leinformálja a fizetés módját Kezeli a vendég észrevételeit Miután kellőképpen meggyőződött a vendég elégedettségéről, a helyzetnek megfelelően köszön el Segít a vendégeknek a rendezvényasztalnál Tálcáról kínálja a vendégeket Folyamatos telefonügyeletet tart Rendelést vesz fel Visszaigazolja a rendelést Nyelvi továbbképzéseken vesz részt Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi változásokat, trendeket
Továbbhaladás feltételei: • Megfelelően alkalmazza a szakmai kifejezéseket írásban és beszédben • Képes önálló tájékozódásra, információszerzésre • A vendég fogadásától a vendég távozásáig képes minden helyzetben kommunikálni 1. Tananyagegység Évfolyam: 13 évfolyam
megnevezése: Étel- ital készítési ismeret
Célok és feladatok: Ételkészítés Tálalás Élelmiszerek Szövegértés
A típus A típus A típus A típus
Fejlesztési követelmények: olvasott szöveg megértése, köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű halott szöveg megértése, idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség Óraszám: 32 óra Éves óraszám
Ebből:
Óra
127
32 óra
Új ismeret szerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
24 3 2 3
Tananyag egység neve: Étel – ital készítési ismeret 3. Óraszám: 32 óra Azonosító: 337/4.0/1473-06 Tananyag elem
Feladat kompetencia Segít a vendégeknek a rendezvény asztalnál Tálcáról kínálja a vendéget Rendelést vesz fel Elkészíti a rendelést Összeállítja a rendelést
1. Ételkészítés III. 337/4.1/1473-06
Tananyagegység megnevezése: Pincér ismeret Évfolyam: 13 évfolyam Célok és feladatok: pincér ismeret, vendéglátó értékesítés, terítés, felszolgálás, rendezvény lebonyolítás, étkezési szokások, vendégkör ismeret, tálalás Fejlesztési követelmények: olvasott szöveg megértése, köznyelvi szöveg hallás utáni megértése, olvasott szakmai szöveg megértése, szakmai nyelvű halott szöveg megértése, idegen nyelvű hallott szöveg megértése, idegen nyelvű beszédkészség Óraszám: 62 óra Éves óraszám 62 óra
Ebből: Új ismeretszerzés Ismétlés - rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 46 6 4 6
1. Pincér ismeret rendezvény Óraszám: 22 óra Azonosító: 337/1.0/1473-06 Tananyag elem Rendezvény előkészületek 337/1.0/1473-06
Rendezvényhelyszín előkészítés 337/1.2/1470-06
Rendezvény kiszolgálás 337/1.3/1473-06
Feladat kompetencia Tájékozódik a rendezvény jellegéről Kitelepülés esetén terepszemlét tart Meghatározza a szükséges eszközöket Előkészíti az eszközöket Eszközlistát használ készít Szállításkor szakszerűen csomagolja az eszközöket, gépeket, berendezéseket Berendezi a helyszínt Felkészíti a rendezvény asztalokat Törekszik a harmóniára, és lehetőség szerint érvényesíti az esztétikai szempontokat Felkészíti az italasztal választékát Segít a vendégeknek a rendezvényasztalnál Tálcáról kínálja a vendéget Folyamatosan rendben tartja a rendezvény asztalokat Utántölti az ételeket italokat Leszedi a használt eszközöket Szakszerűen összepakol
2. Pincérismeret szobaszerviz Óraszám: 16 óra Azonosító: 337/2.0/1473-06 Tananyag elem 6. Szobarendelés felvétel, ajánlás 337/2.1/1473-06
Feladat kompetencia Folyamatos telefonügyeletet tart Rendelést vesz fel Gondoskodik a szakszerű és pontos rögzítésről
128
7. Szobaszerviz előkészületek 337/2.2/1473-06 8. Szobaszerviz 337/2.31473-06
Visszaigazolja a rendelést Előkészül a szobaszervizhez Felszolgálja a rendelést Elviszi a használt eszközöket
3. Pincér ismeret- kiszolgálás Óraszám: 11 Azonosító: 337/1.0/1472-06 Tananyag elem 1. Vendég fogadása 337/1.1/1472-06
2. Rendelés felvétel ajánlás 337/1.2/1472-06
3. Kiszolgálás előkészítés 337/1.3/1472-06
Kiszolgálás I. 337/1.4/1472-06 Kiszolgálás II. 337/1.5/1472-06 Fizettetés 337/1.7/1472-06 Vendég távozása 337/1.8/1472-06
Feladat kompetencia A megfelelő helyre ülteti a vendéget Felméri a vendég igényeit Ismerteti a választékot Étel ital ajánlat a vendégnek Tapintatosan Szem előtt tartja az üzlet érdekeit Felveszi a rendelést Továbbítja a rendelést Számítógépet kezel Szervezi saját munkáját Terítéket készít Előkészült a felszolgáláshoz szükséges eszközökkel Figyelemmel kíséri a felszolgálandó étel minőségét, a vendég fogyasztását Rendben tartja az asztalt Leszedi a használt eszközöket Szükség szerint csomagol Felszolgálást végez a rendelés alapján a szükséges felszolgálási módban Leinformálja a fizetés módját Bizonylatolja a rendelést Nyugtát, számlát állít ki Készpénzt kezel Leinformálja a vendég megelégedettségét Kezeli a vendég észrevételeit Újrateríti az asztalt
9. Kínálat összeállítási ismeret Óraszám: 15 óra Azonosító: 337/2.0/1470-06 Tananyag elem
Feladat kompetencia Itallapot tervez Étrendjavaslatot állít össze Alkalmazza az egészséges táplálékozás előírásait Napi ajánlatot, árlapot készít Kapcsolatot tart a társrészlegekkel
1. Kínálat összeállítás és megjelenítés 337/2.1/1470-06
129
5.2.2. Pincér szakképesítés Érvényes: 2012. 09. 01-jétől A szakképesítés adatai A szakképesítés azonosító száma: 33 811 02 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Pincér Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: Nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5123 Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: • • • • •
számítógép-terem tanétterem tanműhely tankonyha tanterem vendéglátó szaktanterem
A képzés célja A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
130
A szakképesítés időterve Óraszám
Szakmai követelménymodul/Tananyagegység
I/11
II/12. e gy
Képzési helyszín
Értékelési pont Szakmai vizsga
azonosítója
megnevezése
e
gy
6273-11
Vendéglátó gazdálkodási tevékenység
36
0
128
0
tanterem
1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11
Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások
20 0 16
0 0 0
32 32 64
0 0 0
tanterem tanterem tanterem
6274-11
Vendéglátó tevékenység alapjai
72
0
64
0
tanterem
1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 4.0/6273-11
Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek főbb csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem
25 10 37 0
0 0 0 0
0 16 32 16
0 0 0 0
tanterem tanterem tanterem tanterem
6275-11
Szakmai idegen nyelvi kommunikáció
36
0
64
32
tanterem
1.0/6275-11 2.0/6275-11
Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése
18 18
0 0
32
0
0
32
6278-11
Felszolgálás I
144
864
1.0/6278-11
Munkavédelmi szakmai követelmények, HACCP
12
59
2.0/6278-11
Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei
12
53
3.0/6278-11
Értékesítés előkészítése
20
80
4.0/6278-11
Értékesítés folyamata
20
220
5.0/6278-11
Ételek felszolgálása
40
222
6.0/6278-11
Italok felszolgálása
40
230
6279-11
Felszolgálás II.
96
640
1.0/6279-11
Vendég előtt végzett műveletek
23
143
2.0/6279-11
Étrend összeállítása, italajánlat készítése
23
143
3.0/6279-11
Informatika a pincér szakmában
16
4.0/6279-11
Értékesítés folyamata
32
5.0/6279-11
Ételek felszolgálása
32
6.0/6279-11
Italok felszolgálása
32
7.0/6279-11
Értékesítés elszámolása
10
44
8.0/6279-11
Üzleten kívüli értékesítés
24
148
9.0/6279-11
Szobaszerviz, szállodai feladatok
16
50
64 32 448
672
3.0/6275-11
Testnevelés Of Összesen
72 36 396
864
Szakmai vizsga
Szakmai vizsga
tanterem tanterem 32
Tanterem/tanétterem Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv Tanterem/tanétterem gazd.szerv
Szintvizsga
Szakmai vizsga
Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 160 óra
131
5.3. SZAKÁCS SZAKMA 5.3.1. Szakács szakképesítés A szakképesítés azonosító száma: 33 811 03 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Szakács Szakképesítés-elágazások: NINCS Hozzárendelt FEOR szám: 5124 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően A 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, Szakács megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 1428-06 Biztonságvédelmi és minőségbiztosítási feladatok végzése 1429-06 Ügyviteli tevékenységek végzése 1464-06 Előkészítés 1465-06
Ételkészítés
132
A 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú Szakács megnevezésű szakképesítés időterve
133
sorszám
azonosítója
A tananyagegység megnevezése
1 2
elméleti
óraszáma Elmélet igényes gyakorlati 15 0
gyakorlati
összesen
0 0
35 40
Modul szinten
A 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, Szakács megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén
338/1.0/1428-06 338/4.08146406 338/4.0/1465-06 338/3.0/1428-06 338/3.0/1464-06 338/2.0/1465-06 338/2.0/1464-06
Ételkészítési ismeretek 20 Ételkészítési ismeretek 40 33 0 0 0 108
0 0 36 0 0
0 36 468 180 0
33 36 504 180 108
8 9 10 11 12 13 14 15 16
338/5.0/1428-06 338/6.0/1429-06 338/4.0/1428-06 338/5.0/1465-06 338/1.0/1429-06 338/1.0/1465-06 338/2.0/1465-06
0 72 36 36 48 48 0 0 64
0 0 0 0 0 0 0 0 0
72 0 0 0 0 0 96 544 0
72 72 36 36 48 48 96 544 64
72 72 72
17 18 19 20 21 22
338/3.0/1465-06 338/5.0/1429-06 338/2.0/1429-06 338/2.01428-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1465-06
0 0 32 64 32 32 665
0 0 0 0 0 0 51
32 32 0 0 0 0 1460
32 32 32 64 32 32 2176
64
3 4 5 6 7
338/3.0/1429-06
108 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyak Ételkészítési gyak Ételkészítési gyak Gazdálkodási ismeretek Számítástechnika Kommunikáció Idegen nyelv Idegen nyelv Ételkészítési ismeretek Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyak Ételkészítési gyak Gazdálkodási ismeretek Számítástechnika Számítástechnika Élelmiszerismeret Élelmiszerismeret Idegen nyelv Idegen nyelv Mindösszesen óra
I/11. 32*36= 1152 II/12 32*32= 1024 Összesen: 1152+1024= 2176 óra
134
720 108
96 640 64
96 64 -----
Tananyagegység neve: Kommunikáció Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Étlapot tervez, állít össze Figyelemmel kíséri az árukészletet Elkészíti, módosítja a munkabeosztást Tervezi és szervezi a termelést Óraszám felhasználása éves óraszám 36 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem Általános kommunikáció 338/6.1/1429-06
óra 24 4 6 2
Hozzárendelt feladatkompetenciák Étlapot tervez, állít össze Elkészíti, módosítja a munkabeosztást Étrendjavaslatot állít össze
Tananyagegység neve: Ételkészítési gyakorlatok – 338/3.0/1464-06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Előkészítő műveletek alkalmazása, Gépek berendezések biztonságos használata, karbantartása, Munkaszervezés Fejlesztési követelmények: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), körültekintés, elővigyázatosság, megbízhatóság, kézügyesség, szorgalom, igyekezet, határozottság, motiválhatóság, irányíthatóság, a környezet tisztántartása, mozgáskoordináció (testi ügyesség), erős fizikum, rendszerező képesség, tervezési képesség, rendszerben való gondolkodás, szervezőkészség, új ötletek, megoldások kipróbálása, fejlődőképesség, önfejlesztés, szorgalom, igyekezet Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma
292 óra
Ebből Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Műveletek gyakorlása Csoportos helyzetgyakorlat
Tananyagelem Alkalmazza az előkészítéssel kapcsolatos biztonsági szabályokat – 338/3.1/1464-06
Feladatkompetenciák Megismeri a működési szabályokat A személyzet számára kijelölt helyiségeket használja Munka- és védőruhát használ, gondoz, Műszak közben és műszak után takarít Szükség szerint mosogat
135
Óra 40 37 72 22 88 33
Alkalmazza az előkészítéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági, higiéniai szabályokat - 338/3.2/1464-06
Gépek, berendezések használata 338/3.3/1464-06
Munkaszervezési ismeretek 338/3.4/1464-06
Szakmai ismereteit bővíti - 338/3.5/146406 Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezésük - 338/3.6/1464-06
Óvja a saját és mások testi épségét, egészségét Elsősegélyt nyújt Tájékozódik a rendkívüli feladatokról Megismeri a működési szabályokat A személyzet számára kijelölt helyiségeket használja Munka- és védőruhát használ, gondoz, Műszak közben és műszak után takarít Szükség szerint mosogat Tájékozódik a napi feladatairól Előkészíti a nyersanyagokat: hús, zöldség, tojás stb. Karbantartja, tisztítja, ápolja a berendezéseket Hiba esetén intézkedik Óvja a saját és mások testi épségét, egészségét Elsősegélyt nyújt A technológiai előírásoknak megfelelően előkészíti a gépeket és eszközöket Tájékozódik a napi feladatairól Tájékozódik a rendkívüli feladatokról Célokat fogalmaz meg önmaga számára Beosztottait kioktatja a használatról, kezelésről Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárakból Gondoskodik a szakosított tárolásról Ételek tálalásának tervezése Célokat fogalmaz meg önmaga számára Szakszerűen kezeli a gépeket, eszközöket Ételek tálalásának tervezése Célokat fogalmaz meg önmaga számára Előkészíti a nyersanyagokat: hús, zöldség, tojás stb. Ételek tálalásának tervezése
Tananyagegység neve: Ételkészítési gyakorlatok – 338/2.0/1465-06 Évfolyam: I/11., II/12., III/13. Célok és feladatok: Ételkészítési műveletek, Levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások, halak, vágóállatok, hideg és meleg előételek, éttermi tészták készítése Fejlesztési követelmények: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, precizitás, motiválhatóság, irányíthatóság, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, a környezet tisztántartása, kreativitás, ötletgazdagság, új ötletek, megoldások kipróbálása, önállóság, figyelem-összpontosítás, figyelemmegosztás, mozgáskoordináció (testi ügyesség), precizitás, Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma
967 óra
Tananyagelem Ételkészítési ismeretek – 338/2.1/1465-06 Levesek készítése – 338/2.2/1465-06
Ebből Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Feladatkompetenciák Feltölti és kezeli a kéziraktárt Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Kiegészítő műveleteket végez: szúr, sűrít, dúsít, aprít stb. Szükség szerint ételmintát vesz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre
136
Óra 216 287 87 87 290
Főzelékek, köretek készítése – 338/2.3/1465-06
Saláták, öntetek készítése – 338/2.4/1465-06
Mártások készítése – 338/2.6/1465-06
Halakból készíthető ételek készítése – 338/2.6/1465-06
Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek készítése – 338/2.7/1465-06
Vadakból készíthető ételek készítése – 338/2.8/1465-06
Meleg és hideg előételek készítése – 338/2.9/1465-06
Éttermi tészták készítése – 338/2.10/1465-06
Menü ajánlása, elkészítése – 338/2.11/1465-06
Korszerű technikai eszközöket használja – 338/2.12/1465-06
Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezése 338/2.13/1465-06
Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Meghatározza a napi nyersanyag igényt, árut vételez és szerez be Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Kiszolgál, csomagol Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Munka- és védőruhát használ, gondoz Ételek tálalásának tervezése
137
Tananyagegység neve: Ételkészítési ismeretek – 338/3.0/1428-06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Munka-, környezet-, tűzvédelmi előírások betartása, HACCP rendszer ismerete, Higiéniás szabályok betartása Fejlesztési követelmények: Rendszerező képesség, áttekintő képesség, körültekintés, elővigyázatosság, szaglás, ízérzékelés, felelősségtudat, irányítási készség Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma 30 óra
Ebből Esetleírás készítése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással Leírás készítése
Tananyagelem Élelmiszer romlás és élelmiszer fertőzés megelőzése – 338/3.1/1428-06
Óra 7 6 6 11
Feladatkompetenciák Kiépíti és betartja a HACCP előírásait Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Részt vesz a kötelező egészségügyi vizsgálatokon
Tananyagegység neve: Ételkészítési ismeretek – 338/1.0/1428-06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Munka-, környezet-, tűzvédelmi előírások betartása, HACCP rendszer ismerete, Higiéniás szabályok betartása Fejlesztési követelmények: Tervezési képesség, rendszerező képesség, áttekintő képesség, felelősségtudat, megbízhatóság, elhivatottság, elkötelezettség, konfliktusmegoldó készség, kompromisszumkészség, közérthetőség Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma
60 óra
Tananyagelem A munkavégzés személyi feltételeinek megismertetése – 338/1.1/142806
A konyha kialakítása, berendezéseinek használata, rendeltetése 338/1.2/1428-06
Ebből Csoportos helyzetgyakorlat Információk rendszerezése mozaikfeladattal Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással XY rajz készítés tárgyról Kiscsoportos szakmai munkavégzés felügyelet mellett Műveletek gyakorlása Ellenőrzés - értékelés
Óra 14 3 11 11 3 9 5 7
Feladatkompetenciák Kiépíti és betartja a HACCP előírásait Betartja és betartatja a higiéniai előírásokat Használja az informatikai és telekommunikációs eszközöket Betartja és betartatja a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzrendészeti előírásokat Részt vesz kötelező egészségügyi vizsgálatokon HACCP rendszer ismerete és működtetése Kritikus szabályozási pontok és határértékek meghatározása Helyesbítő tevékenységek és igazolási eljárások meghatározása HACCP rendszer alapfogalmai, alapelvei, lépésrendszere
Tananyagegység neve: Ételkészítési ismeretek – 338/4.0/1464-06 Évfolyam: I/11. Célok és feladatok: Esztétikai érzék fejlesztése
138
Fejlesztési követelmények: Rendszerező képesség, új ötletek, megoldások kipróbálása, tervezési képesség, mozgáskoordináció (testi ügyesség), fejlődőképesség, önfejlesztés, kézügyesség, irányíthatóság, motiválhatóság Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése Ebből XY rajz készítés tárgyról XY rajz készítés XY rajz elemzés Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Csoportos versenyjáték
A tananyagegység óraszáma
72 óra
Tananyagelem
Óra 7 7 7 22 29
Feladatkompetenciák Célokat fogalmaz meg önmaga számára Előkészíti a nyersanyagokat: hús, zöldség, tojás stb. Ételek tálalásának tervezése
Formák, színek harmóniája, térbeli elhelyezésük – 338/4.1/1464-06
Tananyagegység neve: Idegen nyelv ismeret 338/4.0/1428-06, Idegen nyelv ismeret 338/5.0/1465-06 Évfolyam: 11. Célok és feladatok: • Az informatikai és telekommunikációs eszközök használatának elsajátíttatása • Szakmai nyelvi íráskészség fejlesztése • Idegen nyelvi áruismeret • Idegen nyelvi beszédkészség fejlesztése • HACCP rendszer megismerése • Hallott szöveg feldolgozása Fejlesztési követelmények: • Rendszerező-képesség fejlesztése • Mondatalkotási, fogalmazási készség fejlesztése • Szókincs fejlesztése • Hallás utáni értés fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 72
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Témakörök 1. Alapozó idegen nyelv 338/4.1/1428-06 20 óra
2. Szakmai idegen nyelv 1 338/5.1/1465-06 20 óra 3. Szakmai idegen nyelv 2 338/5.2/1465-06 20 óra
óra 60 3 4 5
Tartalmak Használja az informatikai eszközöket Használja a telekommunikációs eszközöket Egyéni felkészülés során anyagot gyűjt Egyéni felkészülés során fogalmazást ír Előad Elkészíti az ételeket Kiszolgál Csomagol Elkészíti az ételeket Kiszolgál Csomagol
Továbbhaladás feltételei:
139
• • •
Kezeli az információforrásokat Megnevezi a konyhán felhasznált árukat idegen nyelven Interneten recepteket tanulmányoz, információt gyűjt, kiselőadást készít és tart
Tananyagegység neve: Gazdálkodási ismeretek Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Étlapot tervez, állít össze Anyaghányadot, kalkulációt készít Veszteségszámításokat végez Bizonylatokat állít ki, igazol Kiszámítja az ételek tápanyagtartalmát Leltározási feladatokat végez Étrendjavaslatot állít össze Óraszám felhasználása éves óraszám 72 óra
Tananyagelem A termeléshez szükséges gazdasági ismeretek alkalmazása 338/3.1/1429-06
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 53 8 4 7
Hozzárendelt feladatkompetenciák Étlapot tervez, állít össze Anyaghányadot, kalkulációt készít Veszteségszámításokat végez Bizonylatokat állít ki, igazol Kiszámítja az ételek tápanyagtartalmát Leltározási feladatokat végez Étrendjavaslatot állít össze
Tananyagegység neve: Kommunikáció Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Kiszolgál, csomagol Meghatározza a napi nyersanyag igényt, árut vételez és szerez be Javaslatot tesz az árubeszerzésre Munka- és védőruhát használ, gondoz Óraszám felhasználása 140
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
éves óraszám 32 óra
Tananyagelem Szakmai kommunikáció 1. 338/4.1/1465-06 Szakmai kommunikáció 2. 338/4.2/1465-06
óra 20 4 6 2
Hozzárendelt feladatkompetenciák Elkészíti az ételeket Kiszolgál, csomagol Elkészíti az ételeket Kiszolgál, csomagol
Tananyagegység neve: Ételkészítési gyakorlatok – 338/2.0/1465-06 Évfolyam: I/11., II/12., III/13. Célok és feladatok: Ételkészítési műveletek, Levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások, halak, vágóállatok, hideg és meleg előételek, éttermi tészták készítése Fejlesztési követelmények: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, precizitás, motiválhatóság, irányíthatóság, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, a környezet tisztántartása, kreativitás, ötletgazdagság, új ötletek, megoldások kipróbálása, önállóság, figyelem-összpontosítás, figyelemmegosztás, mozgáskoordináció (testi ügyesség), precizitás, Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma
967 óra
Tananyagelem
Ételkészítési ismeretek – 338/2.1/1465-06
Levesek készítése – 338/2.2/1465-06
Főzelékek, köretek készítése – 338/2.3/1465-06
Saláták, öntetek készítése – 338/2.4/1465-06
Ebből Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat
Óra 216 287 87 87 290
Feladatkompetenciák Feltölti és kezeli a kéziraktárt Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Kiegészítő műveleteket végez: szúr, sűrít, dúsít, aprít stb. Szükség szerint ételmintát vesz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról
141
Mártások készítése – 338/2.6/146506
Halakból készíthető ételek készítése – 338/2.6/1465-06
Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek készítése – 338/2.7/1465-06
Vadakból készíthető ételek készítése – 338/2.8/1465-06
Meleg és hideg előételek készítése – 338/2.9/1465-06
Éttermi tészták készítése – 338/2.10/1465-06
Menü ajánlása, elkészítése – 338/2.11/1465-06
Korszerű technikai eszközöket használja – 338/2.12/1465-06
Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezése - 338/2.13/1465-06
Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Meghatározza a napi nyersanyag igényt, árut vételez és szerez be Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Kiszolgál, csomagol Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Munka- és védőruhát használ, gondoz Ételek tálalásának tervezése
Tananyagegység neve: Ételkészítési ismeretek – 338/1.0/1465-06
142
Évfolyam: II/12., III/13. Célok és feladatok: Ételkészítési műveletek, Levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások, halak, vágóállatok, hideg és meleg előételek, éttermi tészták készítésének technológiája Fejlesztési követelmények: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, precizitás, motiválhatóság, irányíthatóság, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, a környezet tisztántartása, figyelem-összpontosítás, figyelemmegosztás, mozgáskoordináció (testi ügyesség), Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma
326 óra
Tananyagelem Ételkészítési műveletek – 338/1.1/1465-06 Levesek készítése - 338/1.2/1465-06
Főzelékek, köretek készítése 338/1.3/1465-06
Saláták, öntetek készítése 338/1.4/1465-06
Mártások készítése - 338/1.5/1465-06
Halakból készíthető ételek készítése 338/1.6/1465-06 Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek készítése - 338/1.7/1465-06 Vadakból készíthető ételek készítése 338/1.8/1465-06 Meleg és hideg előételek készítése 338/1.9/1465-06
Ebből Leírás készítése Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Feladattal vezetett kiscsoportos feladatfeldolgozás XY rajz készítés tárgyról XY rajz kiegészítése XY rajz elemzés, hibakeresés Csoportos versenyjáték
Óra 49 25 147 25 25 8 8 8 31
Feladatkompetenciák Elkészíti az ételeket Kiegészítő műveleteket végez: szűr, sűrít, dúsít, aprít stb. Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart
143
Éttermi tészták készítése 338/1.10/1465-06
Menü ajánlása, elkészítése 338/1.11/1465-06
Korszerű technikai eszközök használata - 338/1.12/1465-06
Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezésük - 338/1.13/1465-06
Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Meghatározza a napi nyersanyag igényt, árut vételez és szerez be Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Ételek tálalásának tervezése
Tananyagegység neve: Idegen nyelv ismeret 338/5.0/1465-06 Évfolyam: 12. Célok és feladatok: • Idegen nyelvi áruismeret • Idegen nyelvi beszédkészség fejlesztése • Hallott szöveg feldolgozása Fejlesztési követelmények: • Memória fejlesztése • Rendszerező-képesség fejlesztése • Szókincs fejlesztése • Hallás utáni értés fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 72
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
1. Szakmai idegen nyelv 1 338/5.1/1465-06 30 óra 2. Szakmai idegen nyelv 2 338/5.2/1465-06 30 óra
óra 60 3 4 5
Elkészíti az ételeket Kiszolgál Csomagol Elkészíti az ételeket Kiszolgál Csomagol
Továbbhaladás feltételei: • Ismeri az ételkészítéssel, kiszolgálással, csomagolással kapcsolatos szókincset • Ételkészítéssel kapcsolatos kérdésekre válaszol • Ételrecepteket fordít Tananyagegység neve: Gazdálkodási ismeretek Évfolyam: 13 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
144
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Megismeri a működési szabályokat Hiba esetén intézkedik Tájékozódik a napi feladatairól Tájékozódik a rendkívüli feladatokról Célokat fogalmaz meg önmaga számára Szakszerűen kezeli a gépeket, eszközöket Beosztottjait kioktatja a használatról, kezelésről Az áru súlyával kapcsolatos számításokat készít Gazdálkodási tevékenységet végez Óraszám felhasználása éves óraszám 64 óra
Tananyagelem Nyersanyag mennyiséget számít 338/2.1/1464-06
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
óra 47 6 6 5
Hozzárendelt feladatkompetenciák Megismeri a működési szabályokat Tájékozódik a napi feladatairól Tájékozódik a rendkívüli feladatokról Előkészíti a nyersanyagokat: hús, zöldség, tojás, stb. Az áru súlyával kapcsolatos számításokat készít Gazdálkodási tevékenységet végez Ellenőrzi a napi árukészletet és vételez a raktárakból
Tananyagegység neve: Ételkészítési gyakorlatok – 338/2.0/1465-06 Évfolyam: I/11., II/12., III/13. Célok és feladatok: Ételkészítési műveletek, Levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások, halak, vágóállatok, hideg és meleg előételek, éttermi tészták készítése Fejlesztési követelmények: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, precizitás, motiválhatóság, irányíthatóság, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, a környezet tisztántartása, kreativitás, ötletgazdagság, új ötletek, megoldások kipróbálása, önállóság, figyelem-összpontosítás, figyelemmegosztás, mozgáskoordináció (testi ügyesség), precizitás, Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma
967 óra
Tananyagelem Ételkészítési ismeretek – 338/2.1/146506
Ebből
Óra
Árutermelő szakmai munkatevékenység Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat
216 287 87 87 290
Feladatkompetenciák Feltölti és kezeli a kéziraktárt Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre
145
Levesek készítése – 338/2.2/1465-06
Főzelékek, köretek készítése – 338/2.3/1465-06
Saláták, öntetek készítése – 338/2.4/1465-06
Mártások készítése – 338/2.6/1465-06
Halakból készíthető ételek készítése – 338/2.6/1465-06
Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek készítése – 338/2.7/1465-06
Vadakból készíthető ételek készítése – 338/2.8/1465-06
Meleg és hideg előételek készítése – 338/2.9/1465-06
Éttermi tészták készítése – 338/2.10/1465-06
Menü ajánlása, elkészítése – 338/2.11/1465-06
Kiszolgál, csomagol Kiegészítő műveleteket végez: szúr, sűrít, dúsít, aprít stb. Szükség szerint ételmintát vesz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre
146
Korszerű technikai eszközöket használja – 338/2.12/1465-06
Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezése - 338/2.13/1465-06
Meghatározza a napi nyersanyag igényt, árut vételez és szerez be Gondoskodik a napi maradvány tárolásáról Az étel jellegének megfelelően készen tart Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Kiszolgál, csomagol Munka- és védőruhát használ, gondoz Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Munka- és védőruhát használ, gondoz Ételek tálalásának tervezése
Tananyagegység neve: Ételkészítési ismeretek – 338/1.0/1429-06 Évfolyam: III/13. Célok és feladatok: Étlap összeállítása, Kalkuláció készítése, Leltározás Fejlesztési követelmények: Tervezési képesség, rendszerező képesség, problémamegoldás, hibaelhárítás, elhivatottság, elkötelezettség, ízérzékelés, szaglás, irányítási készség, kompromisszumkészség, közérthetőség, szervezőkészség, megbízhatóság, önállóság, konfliktusmegoldó készség, kapcsolatfenntartó készség Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése A tananyagegység óraszáma 60 óra
Ebből Leírás készítése Műveletek gyakorlása Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással
Tananyagelem
Az éttermi kínálat tervezése – 338/1.1/1429-06
Szervezése - 338/1.2/1428-06
Óra 8 22 30
Feladatkompetenciák Étlapot tervez, állít össze Anyaghányadot, kalkulációt készít Kiszámítja az ételek tápanyagtartalmát Tervezi és szervezi a termelést Étrendjavaslatot állít össze Étlapot tervez, állít össze Anyaghányadot, kalkulációt készít Figyelemmel kíséri az árukészletet Elkészíti, módosítja a munkabeosztást Leltározási feladatokat végez Tervezi és szervezi a termelést Étrendjavaslatot állít össze
Tananyagegység neve: Ételkészítési ismeretek – 338/1.0/1465-06 Évfolyam: II/12., III/13. Célok és feladatok: Ételkészítési műveletek, Levesek, főzelékek, köretek, saláták, mártások, halak, vágóállatok, hideg és meleg előételek, éttermi tészták készítésének technológiája Fejlesztési követelmények: Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés), lényegfelismerés (lényeglátás), elhivatottság, elkötelezettség, fejlődőképesség, önfejlesztés, precizitás, motiválhatóság, irányíthatóság, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, a környezet tisztántartása, figyelem-összpontosítás, figyelemmegosztás, mozgáskoordináció (testi ügyesség), Továbbhaladás feltételei: Szakmai kompetenciák elégséges szinten való teljesítése
147
A tananyagegység óraszáma
326 óra
Ebből Leírás készítése Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Feladattal vezetett kiscsoportos feladatfeldolgozás XY rajz készítés tárgyról XY rajz kiegészítése XY rajz elemzés, hibakeresés Csoportos versenyjáték
Tananyagelem Ételkészítési műveletek – 338/1.1/1465-06
Levesek készítése - 338/1.2/1465-06
Főzelékek, köretek készítése 338/1.3/1465-06
Saláták, öntetek készítése - 338/1.4/146506
Mártások készítése - 338/1.5/1465-06
Halakból készíthető ételek készítése 338/1.6/1465-06 Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek készítése - 338/1.7/1465-06 Vadakból készíthető ételek készítése 338/1.8/1465-06 Meleg és hideg előételek készítése 338/1.9/1465-06
Éttermi tészták készítése - 338/1.10/146506
Menü ajánlása, elkészítése - 338/1.11/146506
Korszerű technikai eszközök használata 338/1.12/1465-06 Formák, színek harmóniája, térbeni elhe-
Óra 49 25 147 25 25 8 8 8 31
Feladatkompetenciák Elkészíti az ételeket Kiegészítő műveleteket végez: szűr, sűrít, dúsít, aprít stb. Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelreAz étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Meghatározza a napi nyersanyag igényt, árut vételez és szerez be Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Az étel jellegének megfelelően készen tart Elkészíti az ételeket
148
lyezésük - 338/1.13/1465-06
Adagolja, tálalja, díszíti az ételeket helyben fogyasztásra vagy elvitelre Kiszolgál, csomagol Ételek tálalásának tervezése
Tananyagegység neve: Idegen nyelv ismeret 338/4.0/1429-06, Idegen nyelv ismeret 338/5.0/1465-06 Évfolyam: 13. Célok és feladatok: • Étlap részeinek megismerése • Étrendjavaslat összeállítása szempontjainak megismerése • Ételkészítéssel kapcsolatos szókincs gyakorlása Fejlesztési követelmények: • Memória fejlesztése • Rendszerező-képesség fejlesztése • Szókincs fejlesztése • Hallás utáni értés fejlesztése Óraszám felhasználása: Éves óraszám 96
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Témakörök 1. Alapozó idegen nyelv 338/4.1/1429-06 27 óra
2. Szakmai idegen nyelv 1 338/5.1/1465-06 27 óra 3. Szakmai idegen nyelv 2 338/5.2/1465-06 26 óra
óra 80 5 5 6
Tartalmak Étlapot tervez Étlapot állít össze Étrendjavaslatot tervez Étrendjavaslatot állít össze Ételkészítéssel kapcsolatos olvasott szövegek feldolgozása Ételkészítéssel kapcsolatos hallott szövegek feldolgozása Elkészíti az ételeket Kiszolgál Csomagol Elkészíti az ételeket Kiszolgál Csomagol
Továbbhaladás feltételei: • Recepteket fordít • Étlapot, étrendjavaslatot készít és ismerteti azok tartalmát • Használja az ételkészítéssel, kiszolgálással, csomagolással kapcsolatos szókincset
149
5.3.2. Szakács szakképesítés érvényes 2012. 09. 01-jétől A szakképesítés adatai A szakképesítés azonosító száma: 33 811 03 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Szakács Szakképesítések köre: Szakképesítés-elágazások: Nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 5124 Szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: a képzési idő felét követően Tárgyi feltételek A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez a szakképesítés óratervében szereplő képzési helyszínek biztosítása szükséges.
150
A szakképesítés időterve Óraszám
Szakmai követelménymodul/Tananyagegység I/11 azonosítója 6273-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 6274-11 1.0/6273-11 2.0/6273-11 3.0/6273-11 4.0/6273-11 6275-11 1.0/6275-11 2.0/6275-11 3.0/6275-11
megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenység Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek főbb csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológia idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése
e
gy
36
0
128
0
tanterem
20
0
32
0
tanterem
0
0
32
0
tanterem
16
0
64
0
tanterem
72
0
64
0
tanterem
25
0
0
0
tanterem
10
0
16
0
tanterem
37
0
32
0
tanterem
0
0
16
0
tanterem
36
0
64
32
tanterem
18
0
18
0
32
0
0
32
144
864
1.0/6280-11
Munkavédelmi szakmai követelmények, HACCP
12
25
2.0/6280-11
Technológiai alapismeretek
26
135
3.0/6280-11
Alapkészítmények, salátáköntetek
4
52
4.0/6278-11
Alapkészítmények, köretek főzelékek
8
84
5.0/6280-11
Alapkészítményekhagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek
10
74
6.0/6280-11
Alapkészítmények- levesek, levesbetétek
6
72
7.0/6280-11
Alapkészítmények-meleg előételek
8
88
6
38
8
52
9.0/6280-11
Szakmai vizsga
II/12. gy
Ételkészítés I
Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények- háziszárnyasokból készíthető ételek
Értékelési pont
e
6280-11
8.0/62-80-11
Képzési helyszín
10.0/6280-11
Alapkészítmények- vágóállatokból készíthető ételek
32
132
11.0/6280-11
Alapkészítmények- vadhúsokból készíthető ételek
6
32
151
Szakmai vizsga
Szakmai vizsga
tanterem tanterem 32
Tanterem/tanétterem Tanterem/tankonyha/gazd. szerv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv
Szintvizsga
12.0/6280-11
Alapkészítmények- éttermi melegtészták
12
68
13.0/6280-11
Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai
2
12
14.0/6280-11
Munkaszervezés I
4
0
6281-11
Ételkészítés II.
96
640
1.0/6281-11
Munkavédelmi szakmai követelmények, HACCP
4
10
2.0/6281-11
Technológiai újdonságok
6
34
3.0/6281-11
Hidegkonyhai készítmények
12
95
4.0/6281-11
Hideg édességek
8
54
5.0/6281-11
Tányér desszertek
12
54
6.0/6281-11
Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei
18
106
7.0/6281-11
Büfé,-és rendezvény ételek kalkulációja számítógépen
8
62
8.0/6281-11
Vendég előtti ételkészítés
8
75
9.0/6281-11
Különféle tálalási módok, művészetek
8
69
10.0/6281-11
Étlap, hagyományos étrend és alkalmi menüsor összeállításának szabályai
8
56
11.0/6281-11
Munkaszervezés II
4
25
64 32 448
672
Testnevelés Osztályfőnöki Összesen:
72 36 396
864
Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd. szerv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv Tanterem/tankonyha/gazd.sz erv
Szakmai vizsga
Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 160 óra
152
5.4. FESTŐ,-MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ SZAKMA A szakképesítés azonosító száma: 33 582 04 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Festő, mázoló és tapétázó Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7635 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % (Az elmélet/gyakorlat arány az „előrehozott” szakképzés esetében a szakmai képzésre vonatkozik) Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően Követelménymodulok összesítője A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak Azonosító száma Megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0875-06 Falfelületek előkészítése, festése I. 0878-06 Mázolás, festés, felújítási munkák I. 0881-06 Tapétázás 0882-06 Plakátragasztás 0886-06 Általános vállalkozási feladatok
153
A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú Festő, mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés időterve
154
sorszám
megnevezése
1 2 3 4
196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/5.0/0875-06 196/2.0/0459-06
5 6 7 8
196/1.0/0875-06 196/1.0/0878-06 196/4.0/0875-06 196/1.0/0459-06
9 10 11
196/2.0/0878-06 196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06
12 13 14
196/3.0/0881-06 196/1.0/0882-06 196/1.0/0886-06
15
196/3.0/0459-06
16
196/6.0/0875-06
17
196/3.0/0878-06
Szakrajz Falfelületek előkészítése Homlokzat festése Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagismeret Anyagismeret Falfelületek festése Az építési tevékenység alapfeladatai Mázolási munkák Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák Plakátragasztás Általános Vállalkozási feladatok Anyagszükséglet meghatározása Különleges festési eljárások, díszítő munkák Felújítási munkák Mindösszesen óra
óraszáma elméleti
Elmélet igényes gyakorlati
gyakorlati
összesen
72 36 0 36
72 0 0 0
0 216 72 0
144 252 72 36
36 36 72 36
0 0 0 0
0 0 216 36
36 36 288 72
36 64 32
0 0 0
180 0 0
216 64 32
32 32 32
0 0 32
192 64 0
224 96 64
0
0
64
64
64
0
128
192
64 680
0 104
224 1392
288 2176
I/11. 32*36= 1152 II/12 32*32= 1024 Összesen: 1152+1024= 2176 óra
155
Modul neve az óratervi szőnyegen
A tananyagegység azonosítója
Modul szinten
A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú, Festő,-mázoló és tapétázó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén
72
Anyagismeret
Tananyagegység: Szakrajz (196/2.0/0875-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Vonalozást készít Keretezést, sávozást készít Mintázást készít Plasztikus vonalazást készít Díszítő mintát készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Szabadkézi rajz B Ábrázoló geometria C Műszaki rajz C Hossz- és területszámítások C Felmérések készítése rajzról C Felmérések készítése helyszínen B Síkornamentika festése B Plasztika festése Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem
1. Alapszerkesztések 18 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Sík- és térmértani szerkesztések Párhuzamos és merőleges rajzolása Szakasz felosztása, érintő szerkesztése Körbe írt, kör köré írt szabályos négyszög szerkesztése Síklapú testek rajzolása Görbék szerkesztése (ellipszis, kosárgörbe stb.) Ívelt felületű testek rajzolása Vetületi ábrázolás Vetítési módok Pontok, egyenesek, síkok, testek, ívelt felületű testek ábrázolása Ábrázolás három képsíkban Axonometrikus ábrázolás Ferdeszögű - kétméretű (Kavallier) axonometria Egyméretű axonometria Három képével adott test ábrázolása axonometriában Szakasz valódi méretének meghatározása Betűírás Betűtípusok koronként Betűminták, arányok, betűformák, betűk szerkesztése, a betűk rajzolásának szabályai A betű- és szóközök kialakítása, szöveg elhelyezés, térkitöltés, betűszerkesztési, betűrajzolási gyakorlatok
156
2. Ornamentika rajzolása és festése 18 óra
Síkornamentális díszítések rajzolása Ornamentális díszítés készítése növényi elemek felhasználásával Díszítőelemek szerkesztése Külső- és belső díszítőelemek Geometrikus díszítőelemek szerkesztése, rajzolása, árnyékolása
Továbbhaladás feltételei: Tudjon alapszinten sík- és térmértani szerkesztéseket végezni Milliméter pontossággal rajzol párhuzamost és merőlegest Szakaszt fel tud egyenlő részre osztani, érintőt szerkeszt Körbe írt, kör köré írt szabályos négyszöget szerkeszt Síklapú testeket tud rajzolni minta alapján Görbéket szerkeszt (ellipszis, kosárgörbe stb.) Ívelt felületű testeket rajzol minta alapján Ismeri a vetületi ábrázolás alapjait Vetítési módokat sorol fel Pontok, egyenesek, síkok, testek, ívelt felületű testeket ábrázol Tud három képsíkban ábrázolni különböző testeket Elsajátította az axonometrikus ábrázolás lényegét Ismeri a ferdeszögű - kétméretű (Kavallier) axonometria, és az egyméretű axonometria alaplépéseit, valamint három képével adott testet tud ábrázolni axonometriában Meg tudja határozni a szakasz valódi méretét Elsajátította a betűírást Felismeri a betűtípusokat koronként Megszerkeszti a betűmintákat, arányokat, betűformákat, betűket, és definiálja a betűk rajzolásának szabályait Gyakorlatban alkalmazza a betű- és szóközök kialakítását, szöveg elhelyezését, térkitöltést, betűszerkesztést és a betűrajzolást Alapfokon megrajzolja a síkornamentális díszítéseket Elkészít ornamentális díszítést növényi elemek felhasználásával Megszerkeszti és elemzi a külső- és belső díszítőelemeket Megszerkeszti, megrajzolja és árnyékolja a geometrikus díszítőelemeket
Tananyagegység: Szakrajz (196/2.0/0875-06) GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Plasztikus vonalazást készít Díszítő mintát készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Síkornamentika festése B Plasztika festése C Szabadkézi rajz Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám
ebből
Óra
157
108 óra
Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem 1. Természeti formák rajzolása, festése, stilizálása 108 óra
81 9 9 9
Feladatkompetenciák Szabad természeti formák rajzolása, festése Levelek, virágok, gyümölcsök természet utáni ceruzarajza és színes festése A stilizálás célja, módszere Stilizált virágok, levelek rajza, festése Díszítmény készítése stilizált elemekből
Továbbhaladás feltételei: Tudja ábrázolni és festeni a természeti formákat Lerajzolja, kifesti a természetben található növényeket Módszeresen stilizál virágokat leveleket fest Díszítő elemet készít
Tananyagegység : Falfelületek előkészítése(196/3.0/0875-06)GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Csiszolással finomítja a felületet Mészfestést készít új vakolatra Enyves festést készít Fröcskölést készít Szükség szerint sablont készít gipsz mintához Alapvakolat felületét javítja Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, gletteléssel B Alapozó festés B Kéziszerszámos felületcsiszolás C Gép- és időszükséglet számítások B Alapvakolat felületét javítja B Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét B Gletteléssel simítja a felületet Szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 158
3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Óraszám felhasználása: 5 óra/hét Éves óraszám 180óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Kéziszerszámok, segédeszközök, védőfelszerelések 60óra
A felület-előkészítés eszközei Felület-előkezelés, bevonatképzés Speciális szerszámok Védőfelszerelések használata Szerszámok kezelése, karbantartása
2. Felületek megelőző védelme, szerelvények fel- és leszerelése 60óra
3. Repedés áthidalás, felületkiegyenlítés (glettelés) 60óra
Óra 159 7 7 7
A felületek védelmének célja, példák a bevonati anyagok által okozott károsodásokra A védelem eszközei, módozatai takarással Védelem bevonatokkal, pasztákkal Védelem leszereléssel, eltávolítással Felületjavító anyagok, technológiák Repedésfajták megismerése Repedés-áthidalás célja, módszerei (szalagokkal, öntapadó szalagokkal, hálóval, rendezetlen szálú szövettel, dilatációs hézagok takarása) Felületkiegyenlítés (glettelés) Alapfelületi hiányosságok javítása saját anyaggal Gipszanyagú készítmények használata (élő gipsz, késleltetett kötésű gipszek, meszes glett készítése, használata, késleltetett kötésű gipszglett, lágyított gipszglett) Porkészítmények használata (foltszerű hiányok feltöltésére, simítóréteg készítésére) Felhasználásra kész anyagok használata (foltjavítás, simítóréteg készítése)
Továbbhaladás feltételei Tudja használni az eszközöket a felület bevonataihoz, és azok előkészítéséhez Tudja alkalmazni a Speciális szerszámokat Védőfelszereléseket tudja használata és alkalmazni Szerszámok szakszerű kezelése, karbantartása A felületek védelmének céljának az ismerete, Ismerje védelem eszközeit, módozatait takarással Tudja a felületjavító, technológiákat Ismerje a repedéseket Tudjon repedést áthidalni és ismerje annak célját, módszereit (szalagokkal, öntapadó szalagokkal, hálóval, rendezetlen szálú szövettel, dilatációs hézagok takarása) Glettelés megfelelő elsajátítása Felismeri az alapfelületek hiányosságait és annak javítási lehetőségeit Megfelelően használja a gipszalapú készítményeket (élő gipsz, késleltetett kötésű gipszek, meszes glett készítése, használata, késleltetett kötésű gipszglett, lágyított gipszglett) Tudja használni a porkészítményeket (foltszerű hiányok feltöltésére, simítóréteg készítésére)
159
Felhasználásra kész anyagok használásának az ismerete (foltjavítás, simítóréteg készítése)
Tananyagegység: Homlokzat festése (196/5.0/0875-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Festékek csoportosítása B Színezőanyagok B Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem 1. Homlokzat festése diszperziós, oldószeres és szilikátkötésű anyagokkal 36 óra
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Diszperziós és oldószeres festékbevonatok alapfelületei, szilikátkötésű készítmények fogadására alkalmas felületek A különböző homlokzati bevonatrendszerek anyagainak megismerése Az alapfelület előkészítése, hiányosságok javítása
Továbbhaladás feltételei: Tudja hogy a diszperziós, oldószeres, szilikát kötésű festékbevonatok, mely felületekre alkalmasak A különböző homlokzati bevonatrendszerek anyagainak ismerése Az alapfelület előkészítésének ismerete
Tananyagegység: Falfelületek előkészítése (196/3.0/0875-06)E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Alapvakolat felületét javítja Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Csiszolással finomítja a felületet Portalanítja, tisztítja az előkészített felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai
160
B Alapfelületek fajtái Szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
1. Alapfelületek fajtái, vizsgálata, a felület előkészítése 36 óra
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Alapfelületek fogalma, kihatása a bevonat tartósságára Alapfelületek fajtái, tulajdonságai Vizsgálatok Falfelületek vizsgálata, kijavítás lehetősége (repedések, alakváltozások, üregesedések, pattogzások, leválások, szennyeződések, nedvesség, virágzások, szívóképesség, mész, cementkéreg, leválasztó anyagok, rozsdafoltok, szerves károkozók, kémhatás, felületi szilárdság, régi bevonatok tapadása) Alapfelületek, vakolatfajták
Továbbhaladás feltételei: Tudja az alapfelületek fogalmát, ismerje a bevonat tartósságát, tulajdonságát, fajtáit Ismerje falfelületek vizsgálatát, kijavításának lehetőségeit (repedések, alakváltozások, üregesedések, pattogzások, leválások, szennyeződések, nedvesség, virágzások, szívóképesség, mész, cementkéreg, leválasztó anyagok, rozsdafoltok, szerves károkozók, kémhatás, felületi szilárdság, régi bevonatok tapadása) Alapfelületek, vakolatfajták ismerete
Tananyagegység: Balesetmentes munkavégzés feltételei (196/2.0/0459-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik Ellenőrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az előírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: A Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások B Elsősegélynyújtás B Tűzvédelem A Védőruhák, védőfelszerelések használata 161
Szakmai készségek: 5 Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
1. Balesetmentes munkavégzés feltételei 36 óra
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák A munkavédelem célja és alapfogalmai A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés) Foglalkozásegészségügy Munkavédelemi eszközök és használatuk Balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás
Továbbhaladás feltételei: Tudja a munkavédelem célját és alapfogalmait Tisztába legyen a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeivel Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények Ismeri az embere gyakorolt káros hatásokat (por, zaj, rezgés) Tud elsősegélyt nyújtani és tisztába van foglalkozásegészségügy fogalmával Hiánytalanul használja munkavédelemi eszközöket Balesetvédelmi előírások ismerete
Tananyagegység: Anyagismeret (196/1.0/0875-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Alapvakolat felületét javítja Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Festékek csoportosítása B Mészfestékek, enyves festékek B Színezőanyagok B Kazein kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség
162
4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem
1. Építési anyagok és szerszámok 54 óra
2. Festés anyagai 54 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 81 9 9 9
Feladatkompetenciák Az anyagokat jellemző legfontosabb tulajdonságok Kőfajták Agyagféleségek, agyaggyártmányok Kötő- és adalékanyagok Habarcsok csoportosítása, fajtái Betonok fajtái Beton- és vasbeton termékek A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, megmunkálhatóságuk, alkalmazási területük A műanyagtermékek építőipari alkalmazása Falfelületek előkészítésének anyagai Színezőanyag, töltőanyag és pigment fogalma, fajtái Szervetlen kötőanyagok és a kazein Szilikát kötőanyagú festékek Mészfestékek Szerves kötőanyagok Szobafestő munkák segédanyagai Enyves festés anyagai Kazein kötőanyagú festékek Vonalazáshoz, hengerezéshez, sablonmintázáshoz használt festékanyagok összetétele Természetes és mesterséges gyanták Műgyanta diszperziós glettek, tapaszok Műgyanta kötőanyagú falfestékek külső és belső térben
Továbbhaladás feltételei: Tudja az anyagokat jellemző tulajdonságokat Ismeri a kőfajtákat Megfelelően alkalmazza a kötő-és adalékanyagokat Fajtái szerint tudja csoportosítani a habarcsokat Tudja a betonok fajtáit és ismeri a vasbeton termékeket Ismeri a műanyagokat és azok tulajdonságait Anyagok ismerete a különböző felület elkészítésekhez Tisztában van színezőanyag, töltőanyag és pigment fogalmával, Szervetlen kötőanyagok tulajdonságainak ismerete Használja szilikát alapú festékeket Ismeri a mészfestéket és a szerves kötőanyagokat Segédanyagokat szakszerűen használ Ismeri az enyves festék anyagait és használja a kazein kötőanyagú festékeket Tud vonal illetve henger és sablon szint keverni Természetes és mesterséges gyanták ismerete Tudja használni a műgyanta diszperziós gletteket, tapaszokat
163
Ismeri a műgyanta kötőanyagú falfestékek külső és belső térben
Tananyagegység: Falfelületek festése (196/4.0/0875-06)GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Mészfestést készít új vakolatra Mintázást készít Hengerezést készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapozó festés B Mészfestés B Sablonmintázás készítése B Hengerezés B Mészfestékek, enyves festékek B Festékek csoportosítása B Színezőanyagok B Anyagszükségleti számítások rajzról, helyszínen B Enyves festés és fröcskölés B Kazein kötőanyagú festékek B Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 7 óra/hét Éves óraszám 256 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
1. Fehér és színes mészfestés, hengerezés, vonalazás 64 óra
2. Homlokzat mészfestése 64 óra
Óra 223 11 11 11
Feladatkompetenciák Mészfestés alapfelületei Mész tárolása, kezelése, minőségének vizsgálata Alapmeszelés anyagának elkészítése, alapmeszelés Fehér vagy színes mészfesték készítése felhordása (közbenső festés) Harmadik (fedő)festés Díszítés mészfestékkel (kijelölés, kicsapás, henger, vonalszín keverése, hengerezés, vonalazás) Gépi mészfelhordás Mészfestésre alkalmas homlokzati felületek Homlokzati mészfestés anyagai, színezés, kötésjavítás A felület előkészítése, hiányosságok javítása Alapmeszelés Közbenső és fedőfestés kézi és gépi festékfelhordással
164
3. Enyves festés hengerezéssel, vonalazással 64 óra
Enyves festésre alkalmas alapfelületek Alapfelületek előkészítése Enyves festés anyagainak előkészítése Szappan, pigmentek, töltőanyagok áztatása, enyv és timsó főzése Festés normál és osztatott kivitelben Enyves festés díszítése (hengerezés, vonalazás, keretezés vonalazással)
4. Diszperziós falfestés 64 óra
Diszperziós falfestés belső térben Diszperziós festékkészítmények fajtái Diszperziós festékkészítményekkel bevonható alapfelületek fajtái Az alapfelületek előkezelése (mélyalapozók, szíváskiegyenlítők) Simítóanyagok és alkalmazásuk Közbenső és fedőfestések készítése kéziszerszámokkal, gépi szórással Színes festés, festés díszítése
Továbbhaladás feltételei: Mészfestés alapfelületeivel tisztában van Tudja a mész kezelését, tárolását, és minőségének vizsgálatát Elsajátította a mészfestékek készítését, és annak technológiai kivitelezését Tud mészfestékkel díszíteni (kijelölés, kicsapás, henger, vonalszín keverése, hengerezés, vonalazás) Megtanult géppel dolgozni Megtanulta az enyves festéket elkészíteni, ismeri a felületekkel szemben támasztott követelményeket, illetve a festés technológiáját Szappant és a timsót elkészíti és tudja alkalmazni Tud díszíteni (hengerezés, vonalazás, keretezés vonalazással) Minden körülmény közt tudjon színt keverni Ismeri a diszperziós festékkészítményeket, azok alkalmazási területeit, a festés technológiai kivitelezését, és a bevonható felületeket Járatos a simítóanyagok alkalmazásában
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (196/1.0/0459-06)E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Megelőző munkafolyamat produktumát ellenőrzi Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyűjti és szakszerűen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat Munkakörének megfelelő naplót vezet Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki Előírások rá vonatkozó rendelkezéseit Betartja a sajátos munkabiztonsági előírásokat Eszközeivel levonul a munkaterületről Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Megteszi a szükséges teendőket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Részt vesz a számlák összeállításában
165
Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Hulladékkezelés C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Anyagmennyiség-meghatározás C Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) C Hatósági előírások B Környezetvédelem B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Az elvégzett munka dokumentálása Szakmai készségek: 4 Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 54 6 6 6
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. A folyamatos munkavégzés feltételei 36 óra
Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete A hulladékkezelés szabályos és korszerű módjai, lehetőségei Dokumentálási ismeretek (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.)
2. Levonulás a munkaterületről 36 óra
Építésszervezési ismeretek (levonulás-ütemezés, munkaterületátadás, számlázási ismeretek) Az építés környezetre gyakorolt káros hatásainak ismerete (környezetszennyezés)
Továbbhaladás feltételei: Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete Ismeri a hulladékkezelés szabályos és korszerű módjait Tudja használni az esetleges dokumentumokat (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) Kontrolálni és használni tudja az építészettel kapcsolatos ismereteit (levonulás-ütemezés, munkaterület-átadás, számlázási ismeretek) Az építés környezetre gyakorolt káros hatásainak ismerete (környezetszennyezés) Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (196/1.0/0459-06)GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok:
166
Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Helyszíni méréseket végez A tervek alapján esetenként vázlatot készít Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Felvonul a megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Munka megkezdésének feltételei C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek C Rendelési dokumentumok C Szállítás B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése Szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése Óraszám felhasználása: 6 óra/hét Éves óraszám 216 óra
Tananyagelem
1. Az építési helyszín ismerete 108 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 192 8 8 8
Feladatkompetenciák Mértani alapfogalmak (síkok, testek) Geodéziai alapfogalmak, egyszerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók mérete) Az építészeti dokumentáció részei, értelmezése, az építészeti tervek olvasása, hallott és olvasott szakmai szöveg (műszaki leírás, utasítás) értelmezése Szabadkézi vázlatkészítés Tájékozódás az építési helyszínen Az építési helyszín felmérése Az építőipari szakmák jellemzői, csoportjai, kapcsolatai, az építési folyamat
167
2. Felvonulás az építési munkaterületre 108 óra
Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok Építésszervezési ismeretek alapjai Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete Szállítóeszközök fajtái
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a mértani alapfogalmakat (síkok, testek) Tisztában van a geodéziai alapfogalmakkal, tud helyszínen mérni (helyiségek, felületek, nyílászárók mérete) Külön tudja értelmezni a tervdokumentációkat és az építészeti terveket ezzel együtt értelmezi, a halott és olvasott szakmai szöveget Vázlatot készít szabadkézzel Tudja az építőipari szakmák jellemzőit, csoportjait, kapcsolatait Tud tájékozódni a munkaterületen és felmérését hiánytalanul végzi Építési technológiák, építési módok ismerete Építésszervezési ismereteket elsajátította, ismeri a hozzá való szerszámokat eszközöket Járatos az alapszintű környezetvédelmi és munkavédelemi szabályokban (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) Gyakorlottan mozog a raktározás dokumentumai között Jártas a szállítóeszközökben
Tananyagegység: Falfelületek festése (196/4.0/0875-06)E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Mészfestést készít új vakolatra Mintázást készít Enyves festést készít Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapozó festés B Mészfestés B Mészfestékek, enyves festékek B Enyves festés és fröcskölés B Festékek csoportosítása B Kazein kötőanyagú festékek C Anyagszükségleti számítások rajzról, helyszínen B Színezőanyagok B Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 168
3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 2 óra/hét 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Mész- és szilikát kötőanyagú festés 24 óra
Mészfestés és szilikát kötőanyagú festés készítése, előnye, hátránya Szilikát kötőanyagú festékek fajtái A szilikát alapú kötőanyagú festékek kötései Tiszta szilikátfestékek (kétkomponensű festékek) Egykomponensű szilikátfestékek (diszperziós szilikátfestékek)
2. Enyves, és kazein kötőanyagú festés 24 óra
Enyves festés A festés feltételei, a festendő felülettel szemben támasztott követelmények A felület előkészítése Festés kivitelezése Festés előfestéssel, oszlatással Cellulózenyv kötésű festés
3. Diszperziós és oldószeres festések készítésének technológiája 24 óra
Festés alkid, akril kötőanyagú festékkel Latex festékek alkalmazási technológiája Színkeverés, színbeállítás A színek keverésének általános szabályai (világos színek keverése, sötét színek keverése, színek módosítása, színbeállítás, a színek módosulása a bevonat száradásakor, illetve a bevonati film kialakulásakor)
Éves óraszám
Óra 60 4 4 4
Továbbhaladás feltételei: Mészfestés előnyeivel, hátrányaival és a szilikát kötőanyagú festés készítésével tisztába van és ismeri azok fajtáit, kötési folyamatát Járatos a kétkomponensű és diszperziós szilikátfestékekben Jól értesült az enyves festékekről Tudja a felület előkészítését a felülettel szemben támasztott követelményeket, Festést hiba nélkül végzi Boldogul az alkid, akril kötőanyagú festékkel, Latex festékekkel ismeri alkalmazási technológiáit Tisztába van a színkeveréssel, színbeállítással, azok általános szabályaival
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (204/1.0/0459-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felvonul megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket Átadja, illetve átveszi a munkát munkaterületén A tervek alapján esetenként vázlatot készít
169
Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Munka megkezdésének feltételei B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek C Rendelési dokumentumok C Szállítás A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése Szakmai készségek: 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem
1. Az építési helyszín ismerete 42 óra
2. Felvonulás az építési munkaterületre 30 óra
-
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Mértani alapfogalmak (Síkok, testek) (6 óra) - Geodéziai alapfogalmak, egyszerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók) (8 óra) - Az építészeti dokumentáció részei, értelmezése, az építészeti tervek olvasása, hallott és olvasott szakmai szöveg (műszaki leírás, utasítás) értelmezése (8 óra) - Szabadkézi vázlatkészítés (6 óra) - Tájékozódás az építési helyszínen (4 óra) - Az építési helyszín felmérése (6 óra) - Az építőipari szakmák jellemzői, csoportjai, kapcsolatai, az építési folyamat (4 óra) - Építési technológiák, építési módok ismerete (5 óra) - Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok (5 óra) - Építésszervezési ismeretek alapjai (5 óra) - Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése kezelése) (5 óra) - A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete (5 óra) - Szállítóeszközök fajtái (5 óra)
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a mértani és a geodéziai alapfogalmakat Egyszerű helyszíni méréseket végez Értelmezi a műszaki leírásokat, utasításokat Elemzi az építészeti rajzokat 170
-
Szabadkézzel vázlatot készít Tud tájékozódni az építési helyszínen Geodéziai méréseket végez az építési helyszínen Felsorolja az építési folyamatot Tájékozódik az építőipari szakmacsoportok kapcsolatairól
-
Építési technológiákat felsorol, építési módokat ismer Csoportosítja az építéshez szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat Építésszervezési ismeretekkel rendelkezik Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat definiál (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) Megnevezi és értelmezi a szállítás, raktározás dokumentumait
-
Felsorolja a szállítóeszközök fajtáit
Tananyagegység: Szakrajz (196/2.0/0875-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Vonalozást készít Keretezést, sávozást készít Mintázást készít Plasztikus vonalazást készít Díszítő mintát készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Szabadkézi rajz B Ábrázoló geometria C Műszaki rajz C Hossz- és területszámítások C Felmérések készítése rajzról C Felmérések készítése helyszínen B Síkornamentika festése B Plasztika festése Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem
1. Alapszerkesztések 18 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Sík- és térmértani szerkesztések Párhuzamos és merőleges rajzolása Szakasz felosztása, érintő szerkesztése Körbe írt, kör köré írt szabályos négyszög szerkesztése Síklapú testek rajzolása Görbék szerkesztése (ellipszis, kosárgörbe stb.) Ívelt felületű testek rajzolása Vetületi ábrázolás Vetítési módok Pontok, egyenesek, síkok, testek, ívelt felületű testek ábrázolása
171
2. Ornamentika rajzolása és festése 18 óra
Ábrázolás három képsíkban Axonometrikus ábrázolás Ferdeszögű - kétméretű (Kavallier) axonometria Egyméretű axonometria Három képével adott test ábrázolása axonometriában Szakasz valódi méretének meghatározása Betűírás Betűtípusok koronként Betűminták, arányok, betűformák, betűk szerkesztése, a betűk rajzolásának szabályai A betű- és szóközök kialakítása, szöveg elhelyezés, térkitöltés, betűszerkesztési, betűrajzolási gyakorlatok Síkornamentális díszítések rajzolása Ornamentális díszítés készítése növényi elemek felhasználásával Díszítőelemek szerkesztése Külső- és belső díszítőelemek Geometrikus díszítőelemek szerkesztése, rajzolása, árnyékolása
Továbbhaladás feltételei: Tudjon alapszinten sík- és térmértani szerkesztéseket végezni Milliméter pontossággal rajzol párhuzamost és merőlegest Szakaszt fel tud egyenlő részre osztani, érintőt szerkeszt Körbe írt, kör köré írt szabályos négyszöget szerkeszt Síklapú testeket tud rajzolni minta alapján Görbéket szerkeszt (ellipszis, kosárgörbe stb.) Ívelt felületű testeket rajzol minta alapján Ismeri a vetületi ábrázolás alapjait Vetítési módokat sorol fel Pontok, egyenesek, síkok, testek, ívelt felületű testeket ábrázol Tud három képsíkban ábrázolni különböző testeket Elsajátította az axonometrikus ábrázolás lényegét Ismeri a ferdeszögű - kétméretű (Kavallier) axonometria, és az egyméretű axonometria alaplépéseit, valamint három képével adott testet tud ábrázolni axonometriában Meg tudja határozni a szakasz valódi méretét Elsajátította a betűírást Felismeri a betűtípusokat koronként Megszerkeszti a betűmintákat, arányokat, betűformákat, betűket, és definiálja a betűk rajzolásának szabályait Gyakorlatban alkalmazza a betű- és szóközök kialakítását, szöveg elhelyezését, térkitöltést, betűszerkesztést és a betűrajzolást Alapfokon megrajzolja a síkornamentális díszítéseket Elkészít ornamentális díszítést növényi elemek felhasználásával Megszerkeszti és elemzi a külső- és belső díszítőelemeket Megszerkeszti, megrajzolja és árnyékolja a geometrikus díszítőelemeket
Tananyagegység: Szakrajz (196/2.0/0875-06) GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Plasztikus vonalazást készít Díszítő mintát készít 172
Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Síkornamentika festése B Plasztika festése C Szabadkézi rajz Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem 1. Természeti formák rajzolása, festése, stilizálása 108 óra
Óra 81 9 9 9
Feladatkompetenciák Szabad természeti formák rajzolása, festése Levelek, virágok, gyümölcsök természet utáni ceruzarajza és színes festése A stilizálás célja, módszere Stilizált virágok, levelek rajza, festése Díszítmény készítése stilizált elemekből
Továbbhaladás feltételei: Tudja ábrázolni és festeni a természeti formákat Lerajzolja, kifesti a természetben található növényeket Módszeresen stilizál, virágokat leveleket fest Díszítő elemet készít
Tananyagegység : Falfelületek előkészítése(196/3.0/0875-06)GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Csiszolással finomítja a felületet Mészfestést készít új vakolatra Enyves festést készít Fröcskölést készít Szükség szerint sablont készít gipsz mintához Alapvakolat felületét javítja Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Falfelületek kiegyenlítése csiszolással, gletteléssel B Alapozó festés B Kéziszerszámos felületcsiszolás C Gép- és időszükséglet számítások 173
B Alapvakolat felületét javítja B Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét B Gletteléssel simítja a felületet Szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Óraszám felhasználása: 5 óra/hét Éves óraszám 180óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Kéziszerszámok, segédeszközök, védőfelszerelések 60óra
A felület-előkészítés eszközei Felület-előkezelés, bevonatképzés Speciális szerszámok Védőfelszerelések használata Szerszámok kezelése, karbantartása
2. Felületek megelőző védelme, szerelvények fel- és leszerelése 60óra
3. Repedés áthidalás, felületkiegyenlítés (glettelés) 60óra
Óra 159 7 7 7
A felületek védelmének célja, példák a bevonati anyagok által okozott károsodásokra A védelem eszközei, módozatai takarással Védelem bevonatokkal, pasztákkal Védelem leszereléssel, eltávolítással Felületjavító anyagok, technológiák Repedésfajták megismerése Repedés-áthidalás célja, módszerei (szalagokkal, öntapadó szalagokkal, hálóval, rendezetlen szálú szövettel, dilatációs hézagok takarása) Felületkiegyenlítés (glettelés) Alapfelületi hiányosságok javítása saját anyaggal Gipszanyagú készítmények használata (élő gipsz, késleltetett kötésű gipszek, meszes glett készítése, használata, késleltetett kötésű gipszglett, lágyított gipszglett) Porkészítmények használata (foltszerű hiányok feltöltésére, simítóréteg készítésére) Felhasználásra kész anyagok használata (foltjavítás, simítóréteg készítése)
Továbbhaladás feltételei Tudja használni az eszközöket a felület bevonataihoz, és azok előkészítéséhez Tudja alkalmazni a Speciális szerszámokat Védőfelszereléseket tudja használata és alkalmazni Szerszámok szakszerű kezelése, karbantartása A felületek védelmének céljának az ismerete, Ismerje védelem eszközeit, módozatait takarással 174
Tudja a felületjavító, technológiákat Ismerje a repedéseket Tudjon repedést áthidalni és ismerje annak célját, módszereit (szalagokkal, öntapadó szalagokkal, hálóval, rendezetlen szálú szövettel, dilatációs hézagok takarása) Glettelés megfelelő elsajátítása Felismeri az alapfelületek hiányosságait és annak javítási lehetőségeit Megfelelően használja a gipszalapú készítményeket (élő gipsz, késleltetett kötésű gipszek, meszes glett készítése, használata, késleltetett kötésű gipszglett, lágyított gipszglett) Tudja használni a porkészítményeket (foltszerű hiányok feltöltésére, simítóréteg készítésére) Felhasználásra kész anyagok használásának az ismerete (foltjavítás, simítóréteg készítése)
Tananyagegység: Homlokzat festése (196/5.0/0875-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Festékek csoportosítása B Színezőanyagok B Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem 1. Homlokzat festése diszperziós, oldószeres és szilikátkötésű anyagokkal 36 óra
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Diszperziós és oldószeres festékbevonatok alapfelületei, szilikátkötésű készítmények fogadására alkalmas felületek A különböző homlokzati bevonatrendszerek anyagainak megismerése Az alapfelület előkészítése, hiányosságok javítása
Továbbhaladás feltételei: Tudja hogy a diszperziós, oldószeres, szilikát kötésű festékbevonatok, mely felületekre alkalmasak A különböző homlokzati bevonatrendszerek anyagainak ismerése Az alapfelület előkészítésének ismerete
Tananyagegység: Falfelületek előkészítése (196/3.0/0875-06)E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: 175
Alapvakolat felületét javítja Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Csiszolással finomítja a felületet Portalanítja, tisztítja az előkészített felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái Szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem
1. Alapfelületek fajtái, vizsgálata, a felület előkészítése 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Alapfelületek fogalma, kihatása a bevonat tartósságára Alapfelületek fajtái, tulajdonságai Vizsgálatok Falfelületek vizsgálata, kijavítás lehetősége (repedések, alakváltozások, üregesedések, pattogzások, leválások, szennyeződések, nedvesség, virágzások, szívóképesség, mész, cementkéreg, leválasztó anyagok, rozsdafoltok, szerves károkozók, kémhatás, felületi szilárdság, régi bevonatok tapadása) Alapfelületek, vakolatfajták
Továbbhaladás feltételei: Tudja az alapfelületek fogalmát, ismerje a bevonat tartósságát, tulajdonságát, fajtáit Ismerje falfelületek vizsgálatát, kijavításának lehetőségeit (repedések, alakváltozások, üregesedések, pattogzások, leválások, szennyeződések, nedvesség, virágzások, szívóképesség, mész, cementkéreg, leválasztó anyagok, rozsdafoltok, szerves károkozók, kémhatás, felületi szilárdság, régi bevonatok tapadása) Alapfelületek, vakolatfajták ismerete
Tananyagegység: Balesetmentes munkavégzés feltételei (196/2.0/0459-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik Ellenőrzi a munkavédelmi eszközöket
176
Használja (biztosítja) az előírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: A Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások B Elsősegélynyújtás B Tűzvédelem A Védőruhák, védőfelszerelések használata Szakmai készségek: 5 Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
1. Balesetmentes munkavégzés feltételei 36 óra
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák A munkavédelem célja és alapfogalmai A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés) Foglalkozásegészségügy Munkavédelemi eszközök és használatuk Balesetvédelmi előírások Elsősegélynyújtás
Továbbhaladás feltételei: Tudja a munkavédelem célját és alapfogalmait Tisztába legyen a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeivel Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények Ismeri az embere gyakorolt káros hatásokat (por, zaj, rezgés) Tud elsősegélyt nyújtani és tisztába van foglalkozásegészségügy fogalmával Hiánytalanul használja munkavédelemi eszközöket Balesetvédelmi előírások ismerete
Tananyagegység: Anyagismeret (196/1.0/0875-06) Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Alapvakolat felületét javítja Gipszeléssel, mészhabarccsal javítja a felület egyenetlenségét Gletteléssel simítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése B Alapfelületek anyagai
177
B Alapfelületek fajtái B Festékek csoportosítása B Mészfestékek, enyves festékek B Színezőanyagok B Kazein kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem
1. Építési anyagok és szerszámok 54 óra
2. Festés anyagai 54 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 81 9 9 9
Feladatkompetenciák Az anyagokat jellemző legfontosabb tulajdonságok Kőfajták Agyagféleségek, agyaggyártmányok Kötő- és adalékanyagok Habarcsok csoportosítása, fajtái Betonok fajtái Beton- és vasbeton termékek A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai, megmunkálhatóságuk, alkalmazási területük A műanyagtermékek építőipari alkalmazása Falfelületek előkészítésének anyagai Színezőanyag, töltőanyag és pigment fogalma, fajtái Szervetlen kötőanyagok és a kazein Szilikát kötőanyagú festékek Mészfestékek Szerves kötőanyagok Szobafestő munkák segédanyagai Enyves festés anyagai Kazein kötőanyagú festékek Vonalazáshoz, hengerezéshez, sablonmintázáshoz használt festékanyagok összetétele Természetes és mesterséges gyanták Műgyanta diszperziós glettek, tapaszok Műgyanta kötőanyagú falfestékek külső és belső térben
Továbbhaladás feltételei: Tudja az anyagokat jellemző tulajdonságokat Ismeri a kőfajtákat Megfelelően alkalmazza a kötő-és adalékanyagokat Fajtái szerint tudja csoportosítani a habarcsokat Tudja a betonok fajtáit és ismeri a vasbeton termékeket Ismeri a műanyagokat és azok tulajdonságait Anyagok ismerete a különböző felület elkészítésekhez
178
Tisztában van színezőanyag, töltőanyag és pigment fogalmával, Szervetlen kötőanyagok tulajdonságainak ismerete Használja szilikát alapú festékeket Ismeri a mészfestéket és a szerves kötőanyagokat Segédanyagokat szakszerűen használ Ismeri az enyves festék anyagait és használja a kazein kötőanyagú festékeket Tud vonal illetve henger és sablon szint keverni Természetes és mesterséges gyanták ismerete Tudja használni a műgyanta diszperziós gletteket, tapaszokat Ismeri a műgyanta kötőanyagú falfestékek külső és belső térben
Tananyagegység: Falfelületek festése (196/4.0/0875-06)GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Mészfestést készít új vakolatra Mintázást készít Hengerezést készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapozó festés B Mészfestés B Sablonmintázás készítése B Hengerezés B Mészfestékek, enyves festékek B Festékek csoportosítása B Színezőanyagok B Anyagszükségleti számítások rajzról, helyszínen B Enyves festés és fröcskölés B Kazein kötőanyagú festékek B Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 7 óra/hét
Ebből Óra Új ismeretszerzés 223 256 óra Ismétlés – rendszerezés 11 Gyakorlás 11 Ellenőrzés – értékelés 11 Tananyagelem Feladatkompetenciák Mészfestés alapfelületei Mész tárolása, kezelése, minőségének vizsgálata Alapmeszelés anyagának elkészítése, alapmeszelés 1. Fehér és színes mészfestés, hengerezés, Fehér vagy színes mészfesték készítése felhordása (közbenső festés) vonalazás 64 óra Harmadik (fedő)festés Díszítés mészfestékkel (kijelölés, kicsapás, henger, vonalszín keverése, hengerezés, vonalazás) Éves óraszám
179
2. Homlokzat mészfestése 64 óra
Gépi mészfelhordás Mészfestésre alkalmas homlokzati felületek Homlokzati mészfestés anyagai, színezés, kötésjavítás A felület előkészítése, hiányosságok javítása Alapmeszelés Közbenső és fedőfestés kézi és gépi festékfelhordással
3. Enyves festés hengerezéssel, vonalazással 64 óra
Enyves festésre alkalmas alapfelületek Alapfelületek előkészítése Enyves festés anyagainak előkészítése Szappan, pigmentek, töltőanyagok áztatása, enyv és timsó főzése Festés normál és osztatott kivitelben Enyves festés díszítése (hengerezés, vonalazás, keretezés vonalazással)
4. Diszperziós falfestés 64 óra
Diszperziós falfestés belső térben Diszperziós festékkészítmények fajtái Diszperziós festékkészítményekkel bevonható alapfelületek fajtái Az alapfelületek előkezelése (mélyalapozók, szíváskiegyenlítők) Simítóanyagok és alkalmazásuk Közbenső és fedőfestések készítése kéziszerszámokkal, gépi szórással Színes festés, festés díszítése
Továbbhaladás feltételei: Mészfestés alapfelületeivel tisztában van Tudja a mész kezelését, tárolását, és minőségének vizsgálatát Elsajátította a mészfestékek készítését, és annak technológiai kivitelezését Tud mészfestékkel díszíteni (kijelölés, kicsapás, henger, vonalszín keverése, hengerezés, vonalazás) Megtanult géppel dolgozni Megtanulta az enyves festéket elkészíteni, ismeri a felületekkel szemben támasztott követelményeket, illetve a festés technológiáját Szappant és a timsót elkészíti és tudja alkalmazni Tud díszíteni (hengerezés, vonalazás, keretezés vonalazással) Minden körülmény közt tudjon színt keverni Ismeri a diszperziós festékkészítményeket, azok alkalmazási területeit, a festés technológiai kivitelezését, és a bevonható felületeket Járatos a simítóanyagok alkalmazásában
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (196/1.0/0459-06)E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Megelőző munkafolyamat produktumát ellenőrzi Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyűjti és szakszerűen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat Munkakörének megfelelő naplót vezet Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki Előírások rá vonatkozó rendelkezéseit Betartja a sajátos munkabiztonsági előírásokat
180
Eszközeivel levonul a munkaterületről Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Megteszi a szükséges teendőket a keletkezett környezetszennyezéssel kapcsolatban Részt vesz a számlák összeállításában Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Hulladékkezelés C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Anyagmennyiség-meghatározás C Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) C Hatósági előírások B Környezetvédelem B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Az elvégzett munka dokumentálása Szakmai készségek: 4 Kiviteli tervrajz olvasása, értelmezése 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
1. A folyamatos munkavégzés feltételei 36 óra
2. Levonulás a munkaterületről 36 óra
Óra 54 6 6 6
Feladatkompetenciák Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete A hulladékkezelés szabályos és korszerű módjai, lehetőségei Dokumentálási ismeretek (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) Építésszervezési ismeretek (levonulás-ütemezés, munkaterületátadás, számlázási ismeretek) Az építés környezetre gyakorolt káros hatásainak ismerete (környezetszennyezés)
Továbbhaladás feltételei: Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete Ismeri a hulladékkezelés szabályos és korszerű módjait Tudja használni az esetleges dokumentumokat (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) Kontrolálni és használni tudja az építészettel kapcsolatos ismereteit (levonulás-ütemezés, munkaterület-átadás, számlázási ismeretek) Az építés környezetre gyakorolt káros hatásainak ismerete (környezetszennyezés)
181
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (196/1.0/0459-06)GY Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Helyszíni méréseket végez A tervek alapján esetenként vázlatot készít Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Felvonul a megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Átadja, illetve átveszi a munkát, munkaterületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Munka megkezdésének feltételei C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek C Rendelési dokumentumok C Szállítás B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése Szakmai készségek: 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése Óraszám felhasználása: 6 óra/hét Éves óraszám 216 óra
Tananyagelem
1. Az építési helyszín ismerete 108 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 192 8 8 8
Feladatkompetenciák Mértani alapfogalmak (síkok, testek) Geodéziai alapfogalmak, egyszerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók mérete) Az építészeti dokumentáció részei, értelmezése, az építészeti tervek olvasása, hallott és olvasott szakmai szöveg (műszaki leírás, utasítás) értelmezése Szabadkézi vázlatkészítés Tájékozódás az építési helyszínen Az építési helyszín felmérése Az építőipari szakmák jellemzői, csoportjai, kapcsolatai, az építési folyamat
182
2. Felvonulás az építési munkaterületre 108 óra
Építési technológiák, építési módok ismerete Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok Építésszervezési ismeretek alapjai Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete Szállítóeszközök fajtái
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a mértani alapfogalmakat (síkok, testek) Tisztában van a geodéziai alapfogalmakkal, tud helyszínen mérni (helyiségek, felületek, nyílászárók mérete) Külön tudja értelmezni a tervdokumentációkat és az építészeti terveket ezzel együtt értelmezi, a halott és olvasott szakmai szöveget Vázlatot készít szabadkézzel Tudja az építőipari szakmák jellemzőit, csoportjait, kapcsolatait Tud tájékozódni a munkaterületen és felmérését hiánytalanul végzi Építési technológiák, építési módok ismerete Építésszervezési ismereteket elsajátította, ismeri a hozzá való szerszámokat eszközöket Járatos az alapszintű környezetvédelmi és munkavédelemi szabályokban (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) Gyakorlottan mozog a raktározás dokumentumai között Jártas a szállítóeszközökben
Tananyagegység: Falfelületek festése (196/4.0/0875-06)E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Mészfestést készít új vakolatra Mintázást készít Enyves festést készít Átfesti a felületet az alapozófesték sajátosságainak megfelelően Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapozó festés B Mészfestés B Mészfestékek, enyves festékek B Enyves festés és fröcskölés B Festékek csoportosítása B Kazein kötőanyagú festékek C Anyagszükségleti számítások rajzról, helyszínen B Színezőanyagok B Diszperziós glettek, műgyanta kötőanyagú festékek Szakmai készségek: 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 183
3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 60 4 4 4
Tananyagelem
Feladatkompetenciák Mészfestés és szilikát kötőanyagú festés készítése, előnye, hátránya 1. Mész- és szilikát kötőSzilikát kötőanyagú festékek fajtái A szilikát alapú kötőanyagú festékek kötései anyagú festés 24 óra Tiszta szilikátfestékek (kétkomponensű festékek) Egykomponensű szilikátfestékek (diszperziós szilikátfestékek) Enyves festés A festés feltételei, a festendő felülettel szemben támasztott követelmények 2. Enyves, és kazein kötőA felület előkészítése anyagú festés Festés kivitelezése 24 óra Festés előfestéssel, oszlatással Cellulózenyv kötésű festés Festés alkid, akril kötőanyagú festékkel 3. Diszperziós és oldószeres Latex festékek alkalmazási technológiája festések készítésének tech- Színkeverés, színbeállítás A színek keverésének általános szabályai (világos színek keverése, sötét színek nológiája 24 óra keverése, színek módosítása, színbeállítás, a színek módosulása a bevonat száradásakor, illetve a bevonati film kialakulásakor)
Továbbhaladás feltételei: Mészfestés előnyeivel, hátrányaival és a szilikát kötőanyagú festés készítésével tisztába van és ismeri azok fajtáit, kötési folyamatát Járatos a kétkomponensű és diszperziós szilikátfestékekben Jól értesült az enyves festékekről Tudja a felület előkészítését a felülettel szemben támasztott követelményeket, Festést hiba nélkül végzi Boldogul az alkid, akril kötőanyagú festékkel, Latex festékekkel ismeri alkalmazási technológiáit Tisztába van a színkeveréssel, színbeállítással, azok általános szabályaival
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (204/1.0/0459-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felvonul megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket Átadja, illetve átveszi a munkát munkaterületén A tervek alapján esetenként vázlatot készít Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, megrendelővel Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről
184
Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Munka megkezdésének feltételei B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek C Rendelési dokumentumok C Szállítás A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése Szakmai készségek: 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Mértani alapfogalmak (Síkok, testek) (6 óra) - Geodéziai alapfogalmak, egyszerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók) (8 óra) - Az építészeti dokumentáció részei, értelmezése, az építészeti tervek olvasása, hallott és olvasott szakmai szöveg (műszaki leírás, utasítás) értelmezése (8 1. Az építési helyszín ismerete óra) 42 óra - Szabadkézi vázlatkészítés (6 óra) - Tájékozódás az építési helyszínen (4 óra) - Az építési helyszín felmérése (6 óra) - Az építőipari szakmák jellemzői, csoportjai, kapcsolatai, az építési folyamat (4 óra) - Építési technológiák, építési módok ismerete (5 óra) - Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok (5 óra) 2. Felvonulás az építési mun- - Építésszervezési ismeretek alapjai (5 óra) katerületre - Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anya30 óra gok felismerése kezelése) (5 óra) - A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete (5 óra) - Szállítóeszközök fajtái (5 óra)
Továbbhaladás feltételei: -
Ismeri a mértani és a geodéziai alapfogalmakat Egyszerű helyszíni méréseket végez Értelmezi a műszaki leírásokat, utasításokat Elemzi az építészeti rajzokat Szabadkézzel vázlatot készít Tud tájékozódni az építési helyszínen Geodéziai méréseket végez az építési helyszínen Felsorolja az építési folyamatot
185
-
Tájékozódik az építőipari szakmacsoportok kapcsolatairól Építési technológiákat felsorol, építési módokat ismer Csoportosítja az építéshez szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat Építésszervezési ismeretekkel rendelkezik Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat definiál (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) Megnevezi és értelmezi a szállítás, raktározás dokumentumait Felsorolja a szállítóeszközök fajtáit
Tananyagegység: Különleges festési eljárások, díszítő munkák (196/6.0/0875-06)E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Textil-mintázatú festést készít Plasztikus vonalazást készít Lazúrfestést készít Antikolást, patinázást végez Fautánzatot fest Márványutánzatú festést készít Síkornamentikát fest Plasztikát fest Díszítő mintát készít Díszítő munkát végez Szükség szerint sablont készít gipsz mintához Stukkó díszítést végez Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Textil mintázat és plasztikus vonalazás készítése B Lazúrfestés készítése B Antikolás, márványozás B Díszítő minta készítése B Stukkó díszítés B Fafelületek felületkezelése B Síkornamentika festése B Plasztika festése Szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
186
Óra 24 4 4 4
Tananyagelem
1. Különleges festési eljárások 18 óra
2. Díszítő munkák 18 óra
Feladatkompetenciák Különleges díszítési eljárások szerepe Színfröcskölés, durva fröcskölés, felületélénkítés, szivacshengerezés Plasztikus vonalazás Síkornamentika festése, kontúrozás Plasztikus ornamentika festése Textil-mintázatú (selyemfal) festés, plasztikus vonalazás Márványutánzatú festés Faerezetet utánzó festés Patinázás Díszítőelemek alkalmazási lehetőségei, alapfelületei Kül- és beltéri díszítőelemek fajtái, ragasztó- és kötőanyagai Mennyezeten és oldalfalon alkalmazható keményhabtáblás díszítőelemek elhelyezése ragasztással Keményhab díszítőprofilok elhelyezése ragasztással kül- és béltérben
Továbbhaladás feltételei: Tudja a különleges díszítési eljárásokat Járatos a durva és szín fröccsölésben, ismeri a szivacshengerezést, plasztikus vonalazást, síkornamentika festését, kontúrozást Plasztikus ornamentika, festést készít Elsajátította a textil-mintázatú (selyemfal) festés, márványutánzatú, faerezetet utánzó festés, és a patinázás készítését Megtanulta a díszítőelemek alkalmazását, alapfelületeit Ismeri a kül- és beltéri díszítőelemeket, fajtáit, ragasztó- és kötőanyagait Megtanulta a keményhabtáblás díszítő elemeket ragasztással elhelyezni, illetve a keményhab díszítőprofilok kül- és beltérben való elhelyezését
Tananyagegység: Anyagismeret (196/1.0/0878-06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Megvizsgálja a felújítandó felületet Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Előkészíti a mázolandó felületet Megvizsgálja a felújítandó felületet Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Előkészíti a mázolandó felületet Rozsdátlanít Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Alapozó, közbenső réteget hord fel Előkészíti a festést, mázolást Kiválasztja a festéket Színezés esetén bekeveri a kívánt színárnyalatot Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Fa felületek kezelése 187
B Fémfelületek kiképzése C Fémfelületek fedőbevonatai B Rozsdátlanítás módozatai B Fémfelületek alapozása C Fémfelületek fedőbevonatai B Festékek csoportosítása B Mázolás B Fémfelületek alapozása B Különböző fémfelületek mázolása B Lakkok típusai, felhasználásuk Szakmai készségek: 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Köznyelvi beszédkészség Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem
1. Építési fa 36 óra
2 Fémek. 36 óra
3. A mázolás anyagai 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 87 7 7 7
Feladatkompetenciák Építőiparban alkalmazott fafajták A fa szerkezete, tulajdonságai, hibái és betegségei A gomba- és rovarkár, valamint a korhadás megelőzése illetve továbbterjedésének megakadályozására szolgáló anyagok és hatásmechanizmusaik Építéshelyen felhordható készítmények Üzemi körülmények között felhordható vagy használható készítmények Tűz elleni védelemre, lángmentesítésre szolgáló anyagok Acélszerkezetek fajtái, tulajdonságai, korróziója Az építőiparban használt fémek fajtái, tulajdonságai Az alapozó rendszerek anyagai Fémfelületeken használható tapaszok fajtái Fémfelületek közbenső és fedőbevonatai Fémfelületek védőbevonatai kül- és beltérben, oldószeres és vizes bázisú rendszerek anyagai Hagyományos és korszerű bevonatrendszerek Speciális bevonatok anyagai Fémfelületek viselkedése az átlagosnál magasabb hő hatására Tűz elleni védelemre szolgáló anyagok hatásmechanizmusa, tulajdonságai Tűz gátló bevonati anyagok típusai A segédanyagok szerepe, helye a mázolás folyamatában Festék bevonat eltávolító anyagok Tisztító-, halványító- és fehérítőanyagok Pácok, csiszolóanyagok, polírozó-, fényesítő anyagok, mattítóanyagok Zománclakkozott felületképzés anyagai Matt mázolás viasztartalmú festékanyagai Márványutánzatú felületképzés anyagai Az alapozó rendszerek anyagai Kétkomponensű bevonatrendszerek
188
Becsiszolt mázolás készítésének anyagai Lakkcsiszolt mázolás készítésének anyagai Korrodált fémfelületekre is felhordható bevonattípusok anyagai Fokozottan környezetbarát bevonatok anyagai Fokozottan vegyi vagy fizikai behatásoknak ellenálló bevonatok anyagai
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a fa szerkezetét, tulajdonságait betegségeit, és a betegségek megakadályozását, illetve továbbterjedését meggátló anyagokat Tud üzemi körülmények között megfelelően dolgozni Járatos a tűzvédelemre szolgáló anyagokban Jól értesült az építőiparban használatos fémekről, acélszerkezetek fajtáiról, tulajdonságairól, ismeri az alapozó rendszereket, közbenső és fedőbevonatokat, melyeket tud használni, kül- és beltérben egyaránt Tisztába van a hagyományos és korszerű bevonatrendszerekkel, speciális bevonatok anyagaival Ismeri a fémfelületek viselkedését az átlagosnál magasabb hőmérsékleten, a tűz elleni védelemre szolgáló anyagokat, és a tűzgátló bevonatok típusait Elsajátította a bevonat-eltávolítók használatát, és a segédanyagok szerepével is tisztába van Tisztító-, halványító- és fehérítőanyagokat tudja használni Járatos a pácok, csiszolóanyagok, polírozó-, fényesítőanyagok, mattítóanyagok alkalmazásában Hiánytalanul tudja a zománclakkozás, matt mázolás, márványutánzatú felületképzés, illetve az alapozó rendszerek anyagait Ismeri a kétkomponensű bevonatrendszereket Érti a becsiszolt mázolás illetve a lakkcsiszolt mázolás anyagait Felismeri a korrodált fémfelületeket és tudja a hozzávaló bevonattípusokat Ismeri a fokozottan környezetbarát bevonatokat és a fokozottan vegyi vagy fizikai behatásoknak ellenálló bevonatokat
Tananyagegység: Mázolási munkák (196/2.0/0878-06)E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Megvizsgálja a felújítandó felületet Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Előkészíti a mázolandó felületet Megvizsgálja a felújítandó felületet Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Alapozó, közbenső réteget hord fel Előkészíti a mázolandó felületet Rozsdátlanít Fedőmázolást készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái 189
B Mázolás B Kéziszerszámos felületcsiszolás B Fa felületek kezelése B Lakkok típusai, felhasználásuk B Fémfelületek kiképzése B Fémfelületek fedőbevonatai B Festékek csoportosítása B Rozsdátlanítás módozatai B Fémfelületek alapozása B Különböző fémfelületek mázolása Szakmai készségek: 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Óraszám felhasználása: 2 óra Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem
1. Faszerkezetek felületképzése 36 óra
2. Fémszerkezetek felületképzése 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 54 6 6 6
Feladatkompetenciák Fafelületek vizsgálata Fafelület előkészítése, előkezelése Folt- és simítótapaszolás Közbenső bevonatok készítése Fafelületek pácolása, színezése Pácolás, színezés és lazúrozás közötti eltérés, az alkalmazás lehetőségei (pácolás készítése valódi pácokkal, színezés készítése, lazúrozás készítése vékony vagy vastag lazúrokkal) Fafelületek zsíros mázolása Zsíros mázolás alkalmazási területei Fafelületek zománclakkozása Zománclakkozott felületképzés felhasználási területei Előkezelt fafelületek vizsgálata, zománclakkozás Fafelületek színtelen lakkozása Színtelen lakkozás alkalmazási lehetőségei, korlátai Fafelület előkészítése A fémfelületek előkészítésének célja, lehetőségei, eszközei Fémfelületek vizsgálata Tapadó szennyeződések eltávolítása Az alapozó rendszerek szerepe, helye a bevonatrendszerben Fémfelületeken használható tapaszok felhordásának módja Fémfelületek közbenső és fedőbevonatai Fémfelületek védőbevonatai külső és belső térben, oldószeres és vizes bázisú rendszerek Hagyományos és korszerű bevonatrendszerek, speciális bevonatok felhordása Ecseteléssel
Továbbhaladás feltételei:
190
Ismerje a fafelületek vizsgálata, előkészítését Tudjon folt- és simítótapaszolást készíteni Járatos legyen a Közbenső bevonatok készítésében, és a felületek zsíros mázolásában és alkalmazási területeiben Ismerje föl a pácolás, színezés és lazúrozás közötti eltérést, az alkalmazás lehetőségeinél Végre tudja hajtani a fafületek zománclakkozását, ismeri felhasználási területeit, előkezelését Felismeri a színtelen lakkozás lehetőségeit, és végrehajtja a lakkozást Tudja a fémfelületek előkészítésének a célját, lehetőségeit, eszközeit, vizsgálatát Járatos a tapadó szennyeződések eltávolításában, és tudja az alapozó rendszerek szerepét Ismeri a fémfelületeken használható tapaszokat felhordásának módjait, közbenső és védőbevonatait Rendszerben tudja alkalmazni a fémfelületek védőbevonatait külső és belső térben, oldószeres és vizes bázisú festékeknél egyaránt Tudja a hagyományos és korszerű bevonatrendszerek, speciális bevonatok felhordását ecseteléssel
Tananyagegység: Mázolási munkák (196/2.0/0878-06)GY Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Megvizsgálja a felújítandó felületet Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Alapozó, közbenső réteget hord fel Fedőmázolást készít Előkészíti a festést, mázolást Megvizsgálja a felújítandó felületet Előkészíti a mázolandó felületet Rozsdátlanít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Mázolás B Fa felületek kezelése B Lakkok típusai, felhasználásuk B Fémfelületek kiképzése C Fémfelületek fedőbevonatai B Festékek csoportosítása B Rozsdátlanítás módozatai B Fémfelületek alapozása B Különböző fémfelületek mázolása B Kéziszerszámos felületcsiszolás Szakmai készségek: 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata
191
Óraszám felhasználása: 9 óra/hét Éves óraszám 324 óra
Tananyagelem
1. Fa felületek mázolás 162 óra
2. Fém felületek mázolása 162 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 282 14 14 14
Feladatkompetenciák Felületek előkészítése a láng- illetve gombamentesítő anyagok felhordásához Különböző típusú védő- illetve égéskésleltető anyagok felhordása (ecseteléssel, mártással stb.) Fafelületek mázolása Olaj, természetes gyanta és műgyanta kötőanyagú bevonatrendszerek fafelületek mázolásához Az alapfelülettel szemben támasztott követelmények Előkészítés (csiszolás, portalanítás, kisebb hiányok pótlása betétezéssel, megerősítés szegezéssel, ragasztással) Előkezelés (gyantamentesítés, pórustelítő alapozás) Folt- és simítótapaszolás Anyagok színezése, színének módosítása Közbenső és fedőbevonatok felhordása ecseteléssel, hengerezéssel, szórással Fafelület pácolása, lakkozása, lazúrozása Pácolásra, lakkozásra, lazúrozásra alkalmas fafelületek fajtái, jellemzői Felületek előkészítése, tisztítása Előkezelés a különböző bevonatoknak megfelelő anyagokkal, fehérítés, pórusBevonatok készítése (pácolás, lakkozás matt, selyemfényű és fényes lakkokkal, vékonylazúr felfestése, vastaglazúr használata Olaj, természetes gyanta és műgyanta kötőanyagú bevonatok fémfelületek felületképzéséhez A bevonható fémanyagú alapfelületek fajtái, az alapfelületekkel szemben támasztott követelmények Fémfelületek előkészítése, tisztítás, zsírtalanítás Fémfelületek előkezelése, tapadásjavító alapozórétegek felhordása Korróziógátló alapozó anyagok felfestése Fémfelületeken alkalmazható tapaszok használata Közbenső bevonatok készítése Átvonó anyagok felhordása Színes és horganyzott fémekre alkalmazható bevonati anyagok bevonati rendszerei Alapfelületek előkészítése, zsírtalanítása, tisztítása Tapadó alapozások készítése Korrózió gátló alapozások Közbenső és fedőbevonatok felhordása Fémfelületek égéskésleltető bevonása Tűz elleni védőbevonás bevonatrendszerei és anyagai Fémfelület előkészítése, tisztítás, zsírtalanítás Közbenső és fedőbevonatok felhordása
192
Továbbhaladás feltételei: Elő tudja készíteni a felületet a láng és gombamentesítő anyagok alkalmazásához, és fel is tudja azokat hordani, különböző eljárással tud mázolni Olaj, természetes gyanta és műgyanta kötőanyagú bevonatrendszereket készít Ismeri az alapfelülettel szemben támasztott követelményeket Elő tudja készíteni illetve kezelni a felületet, folt és simítótapaszolással együtt Tudja az anyagok színezését, ismeri a módosításokat Elsajátította a felhordási módokat, lakkozásnál, lazúrozásnál, pácolásnál, és ismeri az erre alkalmas felületeket, azok előkészítését Megtanulta az olaj, természetes gyanta és műgyanta kötőanyagú bevonatokat fémfelületek esetében tisztában van a fémek fajtáival, azokkal szemben támasztott követelményekkel, tisztításával zsírtalanításával, és alapozási lehetőségeivel Tudja használni a fémfelületeken alkalmazható tapaszokat Közbenső és átvonó bevonatok készítése Ismeri a színes és horganyzott fémekre alkalmazható bevonatokat, azok előkészítését, alapozási lehetőségeit Közbenső és fedőbevonatokat készít Fémfelületek égéskésleltető bevonatait kitudja alakítani, megfelelően alkalmazza a tűz elleni bevonatokat
Tananyagegység: Felújítási munkák (196/3.0/0878-06)E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Megvizsgálja a felújítandó felületet Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Elvégzi a felújítási munkát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Színezés esetén bekeveri a kívánt színárnyalatot Elvégzi a felújítási munkát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Rozsdátlanít Alapmázolást készít különböző felületeken Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Kéziszerszámos felületcsiszolás B Rozsdátlanítás módozatai Szakmai készségek: 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám
ebből
Óra
193
72 óra
Tananyagelem
1. Meglévő felületképzés vizsgálata 36 óra
2. Meglévő felületképzés eltávolítása 36 óra
Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
54 6 6 6
Feladatkompetenciák Falfelületek vizsgálata, kijavítás lehetősége (repedések, alakváltozások, üregesedések, pattogzások, leválások, szennyeződések, nedvesség, kivirágzások, szívóképesség, mész, cementkéreg, leválasztó anyagok, rozsdafoltok, szerves károkozók, kémhatás, felületi szilárdság, régi bevonatok tapadása) Fafelületek vizsgálata, kijavítása (nedvességtartalom, repedezettség, ághelyek, csomók,felületi hiányosságok, gyantakivirágzás, egyéb hatóanyagok, gomba- és rovarkárosodás, régi bevonatok tapadása) Fémfelületek vizsgálata, kijavítás lehetősége (rozsda, reve, pontkorrózió,cunder, zárványok, oxidációs maradványok (horganyon), zsír, olaj, egyéb szennyeződések,alapozó anyag tapadása, régi bevonatok tapadása) Műanyag felületek vizsgálata, kijavítása (szennyeződések, olaj, zsír, kivirágzások, krétásodás, régi bevonatok tapadása) Üveg felületek vizsgálata, kijavítása (szennyeződések, olaj, zsír) Falfelületek előkészítése Szennyeződések eltávolítása mechanikus eljárással ellazult részek eltávolítása mechanikus eljárással Régi bevonatok eltávolítása Fafelületek előkészítése Fafelületek vizsgálata Régi bevonatok eltávolításának módszerei Fémfelületek előkészítése Fémfelületek vizsgálata Régi bevonatok és korróziós termékek eltávolításának fokozatai, eszközei, módja Tapadó szennyeződések eltávolítása
Továbbhaladás feltételei: Megfelelően szemrevételezi a falfelületet Ismeri a fafelületek vizsgálatát, kijavításának lehetőségeit Tud fémfelületeket vizsgálni, megfelelően javítani Elsajátította a műanyag és az üveg felületek vizsgálatát, kijavítását Megtanulta a régi fa, fal, különböző fém felületeken található bevonatok eltávolítási módszereit, lehetőségeit különböző eljárásokkal Tudja a tapadó szennyeződések eltávolítási lehetőségeit
Tananyagegység: Felújítási munkák (196/3.0/0878-06)GY Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát Megvizsgálja a felújítandó felületet Elvégzi a felújítási munkát Ellenőrzi az alapfelületet, elvégzi a finomjavításokat Színezés esetén bekeveri a kívánt színárnyalatot Előkészíti a mázolandó felületet Alapmázolást készít különböző felületeken Fedőmázolást készít Lakkoz Megvizsgálja a felújítandó felülletet 194
Rozsdátlanít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Alapfelületek anyagai B Alapfelületek fajtái B Kéziszerszámos felületcsiszolás B Megvizsgálja a felújítandó felületet B Kiválasztja a felújításhoz szükséges technikát B Festékek csoportosítása B Mázolás B Lakkok típusai, felhasználásuk B Fémfelületek kiképzése B Rozsdátlanítás módozatai B Fémfelületek alapozása B Különböző fémfelületek mázolása B Fa felületek kezelése Szakmai készségek: 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 9 óra/hét Éves óraszám 324 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem
Óra 282 14 14 14
Feladatkompetenciák Régi mészfestés átkaparása vagy teljes eltávolítása Régi enyvkötésű vagy diszperziós festések eltávolítása kaparással, festékeltávolító anyagokkal 1. Régi bevonat eltávolítása falfeFelületi szennyeződések eltávolítása vagy közömbösítése lületről Olaj- és zsírfoltok eltávolítása 81 óra Por és egyéb építési szennyeződés Nedvesedés miatti átsárgulás, elszíneződés Korom, füst, dohányfüst, kátrány Penészedés, gombásodás Fafelületek bevonatainak állapotvizsgálata, megtarthatósága illetve a gazdaságos és eredményes eltávolítás lehetősége 2. Régi bevonat eltávolítása fafelüFafelületek bevonatainak eltávolítása (csiszolás, raskettázás, gépi letről csiszolás, maratás 81 óra natúr felületen (trisóval), maratás puhafa felületeken hagyományos maratóanyagokkal, festékleoldó készítmények használata, égetés, hőkezelés) Fémfelületek bevonatainak állapotvizsgálata, megtarthatósága illetve a gazdaságos és 3. Régi bevonat eltávolítása fémfeeredményes eltávolítás lehetősége lületről Fémfelületek bevonatainak eltávolítása (csiszolás, raskettázás, drót81 óra kefézés, rozsdaleverő eszközök használata, lánggereblyézés, homok- és
195
4. Felület felújítása 81 óra
szemcseszórás) A bevonható alapfelületek fajtái, az alapfelülettel szemben támasztott követelmények Előkészítés, előkezelés, szilárdítás, pórustömítő alapozás, anyaga, módja Simítóanyagok és felhordásuk Közbenső és fedőbevonatok elkészítése
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a régi festékrétegek, szennyeződések eltávolítási technológiáját, közömbösítését, fel tudja mérni felület állapotát Tisztában van a por és egyéb építési szennyeződéssel Nedvesedés miatti átsárgulás, elszíneződés Elsajátította a korom, füst, dohányfüst, kátrány, penészedés, gombásodás okozta károkat és azok javítását Tudja a fafelületek bevonatainak eltávolítási lehetőségeit Tudja a fémfelületek bevonatainak állapotvizsgálatát, megfelelő eltávolítási lehetőségeit Tisztába van a bevonható alapfelületek fajtáival, az alapfelülettel szemben támasztott követelményekkel, azok előkészítésével, simító anyagok és közbenső bevonatok készítésével
Tananyagegység: Tapéták, ragasztók (196/1.0/0881-06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Elvégzi a tapétázás előkészítő munkálatait Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36óra
Tananyagelem
1. Tapéták fajtái, ragasztók és tapétázási kellékek 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Tapéták rövid története, felhasználási lehetősége Papír-, műanyag (vinil)-, habosított (profil)-, textiltapéták Fém- és fémhatású tapéták Különleges (speciális) tapéták Szálas falborító anyagok Fűrészporos tapéták PVC fóliák, műbőrök Folyékony tapéták
196
Tapétázási kellékek Ragasztók
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a tapéták rövid történetét, és felhasználási lehetőségeit Elsajátította a papír-, műanyag (vinil)-, habosított (profil)-, textiltapéták fém- és fémhatású tapéták, különleges (speciális) tapéták, szálas falborító anyagok, fűrészporos tapéták, PVC fóliák, műbőrök, folyékony tapéták, tulajdonságait és felhasználási területeit Ismeri a tapétázási kellékeket, ragasztókat
Tananyagegység: Tapétázási munkák előkészítése (196/2.0/0881-06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Elvégzi a tapétázás előkészítő munkálatait Makulatúráz Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése Szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem
1. Falfelület előkészítése 36 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák Papírtapétázáshoz használt anyagok, segédanyagok, eszközök Papírtapéta fogadására alkalmas felületek A felületek előkészítése tapéta felragasztásához (tisztítás, portalanítás) A felület előkezelése (szilárdítás, szíváskiegyenlítés, porlekötés) Gipszelés, a fal simaságának kialakítása, glettelés, egyedi, illetve gyári készítményekkel Alapfelületek, vakolatfajták
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a papírtapétázáshoz használt anyagokat, segédanyagokat, eszközöket Tisztában van a papírtapéta fogadására alkalmas felületekkel Minden tekintetben elő tudja készíteni a felületeket Elsajátította a vakolatfajtákat és azok kiegyenlítését egyedi, illetve gyári készítményekkel
Tananyagegység: Különleges festési eljárások, díszítő munkák (196/6.0/087506)GY 197
Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Textil-mintázatú festést készít Plasztikus vonalazást készít Lazúrfestést készít Márványutánzatú festést készít Fautánzatot fest Díszítő mintát készít Díszítő munkát végez Szükség szerint sablont készít gipsz mintához Stukkó díszítést végez Síkornamentikát fest Plasztikát fest Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Textil mintázat és plasztikus vonalazás készítése B Lazúrfestés készítése B Antikolás, márványozás B Díszítő minta készítése B Stukkó díszítés B Fafelületek felületkezelése B Síkornamentika festése B Plasztika festése Szakmai készségek: 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 4 óra/hét Éves óraszám 144 óra
Tananyagelem
1. Különleges festési munkák készítése 72 óra
2. Különböző anyagú díszítőelemek alkalmazása 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 123 7 7 7
Feladatkompetenciák Márványutánzatú festés Felületvizsgálat, anyag-előkészítés, felületkiosztás Díszítőanyag felhordása, felület mintázása Faerezetet utánzó festés Anyag-előkészítés, erezetrajzolás, finom erezet kialakítása, másodlazúrozás Patinázás Felületvizsgálat, anyag-előkészítés, patinázás Textil-mintázatú festés készítése Plasztikus vonalazás készítése Márványozást készítése Díszítőelemek alkalmazási lehetőségei, alapfelületei Kül- és beltéri díszítőelemek fajtái, ragasztó- és kötőanyagai Mennyezeten és oldalfalon alkalmazható keményhabtáblás díszítőelemek elhelyezése ragasztással Keményhab díszítőprofilok elhelyezése ragasztással kül- és beltérben
198
(alapfelületek előkészítése, előkezelése, elemek méretre szabása, ragasztófelhordás, ragasztás, felületkezelés)
Továbbhaladás feltételei: Márványutánzatú festést tud készíteni Ismeri a felületkiosztást a felületvizsgálatot, és az anyag-előkészítést Eltudja készíteni a faerezetet utánzó festést, és ezzel együtt felhordja a díszítőanyagot is Tud patinázni, erezetet rajzolni, finom erezetet, és másod lazúrozást készíteni Elsajátította a textil-mintázatú festés, és a plasztikus vonalazás készítését Márványozást készít Ismeri a díszítőelemek alkalmazási lehetőségeit, kül- és beltéri díszítőelemek fajtáit, ragasztó anyagait Megfelelően elhelyezi a mennyezeten és oldalfalon, kül- és béltérben a keményhabtáblás díszítőelemeket, és díszítőprofilokat
Tananyagegység: Tapétázási munkák (196/3.0/0881-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 5 óra/hét Éves óraszám 160óra
Tananyagelem 1. Tapétázás különböző kivitelben 160 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 136 8 8 8
Feladatkompetenciák Tapétázás különböző kivitelben Tapétázás könnyű papírkárpittal Tapétázás középnehéz papírkárpittal Tapétázás falburkoló anyaggal Tapétázás kisgépei
199
Tapétalegőzölő-, tapétakenő és -szélező-, bordűrkenő és szélező készülékek
Továbbhaladás feltételei: Megtanulta a tapétázást könnyű papírkárpitokkal, középnehéz papírkárpitokkal és különböző falburkoló anyagokkal Ismeri a tapétázás kisgépeit Elsajátította a tapétázást elősegítő gépek használatát
Tananyagegység: Tapétázási munkák (196/3.0/0881-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 11 óra/hét Éves óraszám 352 Óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 316 12 12 12
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Tapétázás könnyű papírtapétával 88 óra
Fal előkészítése a tapéta ragasztásához (kijelölések, kicsapások) Tapéta ellenőrzése, előkészítése, kenése Tapétaragasztás (mennyezeten és oldalfalon)
2. Félnehéz tapéták ragasztása, díszítés 88 óra
Félnehéz tapéták ragasztására alkalmas alapfelületek megismerése Félnehéz tapéták típusai, tulajdonságai, ragasztási lehetőségei, segédanyagai, makulatúrafajták Makulatúrázás (csíkmakulatúra, teljes makulatúra ragasztása, vagy festhető makulatúra készítése) Tapéta kenése, pihentetése, tapétázás Díszítés, bordűr készítése
200
3. Speciális tapéták PVCfóliák, műbőrök ragasztása 88 óra
4. Festhető tapéták, fűrészporos és szálasanyagok ragasztása 88 óra
Nehéz és speciális tapéták fogadására alkalmas alapfelületek Speciális tapéták típusai, tulajdonságai, ragasztási lehetőségei, segédanyagai Előkészítés, előkezelés Ragasztási mintafelületek készítése (ragasztó felhordása az alapfelületre, ragasztó felhordása a tapétára) Tapétázás kontakttapétával Tapétázás folyékony tapétával A festhető tapétatípusok megtartására alkalmas alapfelületek Festhető tapéták és falburkoló anyagfajták, segédanyagok, festékek A fal előkészítése, makulatúrázása Tapéta ellenőrzése, előkészítése Ragasztó felhordása a falra vagy tapétára Ragasztás Festés egy vagy két rétegben
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a fal illetve a tapéta előkészítését a ragasztásához Elsajátította a makulatúrázást, tapétaragasztást, mennyezeten és oldalfalon könnyű, középnehéz papírkárpitokkal Megfelelően végrehajtja a díszítést, bordűr ragasztást Képes felismerni a nehéz és speciális tapéták fogadására alkalmas alapfelületeket Járatos a speciális tapéták típusaiban, tulajdonságaiban, ragasztási lehetőségeiben, segédanyagai előkészítésében Tud kontakttapétával, folyékonytapétával megfelelően dolgozni Ismeri a festhető tapétatípusokat, megtartásukra alkalmas alapfelületeket, a tapéta tulajdonságait, segédanyagait, és a rákerülő festék típusokat Kitűnően alkalmazza a tapéta ragasztási, és festési
Tananyagegység: Plakátragasztás (196/1.0/0882-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Előkészíti a ragasztót Felkeni a ragasztót Megtisztítja a felületet Felhelyezi a plakátot Ellenőrzi az illesztéseket Simítja a plakátot Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Plakát elhelyezésének technológiája B Plakát simítása Szakmai készségek: 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 2 óra/hét
201
Éves óraszám 64 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 46 6 6 6
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Ragasztóanyagok fajtái 32 óra
Ragasztóanyagok fajtái, jellemző tulajdonságai A ragasztók felhordása
2. Plakátok elhelyezése 32 óra
Plakátok csoportosítása Plakátok méretei Munkaszintek kialakítása, biztonsági előírásai Felületek előkészítése Plakátok elhelyezése, illesztése, simítása
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a ragasztóanyagok fajtáit, jellemzőit, tulajdonságait Megtanulta a felületeket előkészíteni, a ragasztók felhordani Tudja csoportosítani a plakátokat, ismeri azok méreteit Tisztába van munkaszintek kialakításával, biztonsági előírásokkal El tudja helyezni a plakátokat, illesztéssel, simítással
Tananyagegység: Plakátragasztás (196/1.0/0882-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Elkészíti, beállítja a szükséges munkaszintet Megtisztítja a felületet Előkészíti a ragasztót Felkeni a ragasztót Felhelyezi a plakátot Ellenőrzi az illesztéseket Simítja a plakátot Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Munkaszint beállítása C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Plakát elhelyezésének technológiája B Plakát simítása Szakmai készségek: 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás
202
Óra 78 6 6
Ellenőrzés – értékelés Tananyagelem
6
Feladatkompetenciák Munkaszintek fajtái Biztonsági előírások Munkaszintek felállítása, merevítése és bontása
1. Munkaszint kialakítása 32 óra 2. Felület előkészítése 32 óra
Régi plakátok eltávolítása, a felületek megtisztítása Felületek előkészítése új plakátok elhelyezéséhez
3. Plakátragasztás 32 óra
Plakátok kicsomagolása, a ragasztó felkenése Plakátok pontos illesztése, a felület besimítása
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a munkaszinteket, és biztonsági előírásokat Megfelelően állítja a munkaszinteket és tudja azt bontani is Eltudja távolítani a régi plakátokat, megtudja tisztítani a felületet, és előkészíteni az új plakátok elhelyezéséhez Helyesen keni fel a ragasztót a felületre, és csomagolja ki a plakátot Tudja a plakátot pontosan illeszteni, majd a felületet kisimítani
Tananyagegység: Általános vállalkozási feladatok (196/1.0/0886-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Egyszerű árajánlatot készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: D Alapszintű munkajog (munkaadó, munkavállaló) D Vállalkozásokról szóló jogszabályok D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek Szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógép használat 3 Elemi számolási készség Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
Tananyagelem 1. Vállalkozás működtetése 48 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 78 6 6 6
Feladatkompetenciák Vállalkozás indítása működtetése: szükséges alapvető jogszabályok ismerete, kapcsolattartás állami szervekkel (pl. APEH, TB stb.) adatszolgáltatási kötelezettségek (pl. KSH stb.)
203
Tevékenységhez kapcsolódó árajánlat készítése, árajánlat elemei (anyag- és munkadíj, garanciális feltételek, vállalási határidő stb.)
2. Egyszerű árajánlat készítése 48 óra
Továbbhaladás feltételei: Tisztában van a jogszabályokkal, a kapcsolattartás fontosságára állami szervekkel, a vállalkozás indításával, működtetésével (pl. APEH, TB, KSH stb.) Tud minden követelménynek megfelelő árajánlatot készíteni (anyag- és munkadíj, garanciális feltételek, vállalási határidő stb.) Tananyagegység: Általános vállalkozási feladatok (196/1.0/0886-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Számlázás D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek Szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógép használat 3 Elemi számolási készség 3 Információforrások kezelése 1 Elemi szintű számítógép használat Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 78 6 6 6
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Kapcsolattartás az ügyfelekkel 32 óra
Saját tevékenység részletes ismerete, hirdetési formák, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel Kapcsolattartás formái (írásban, szóban, egyéb kommunikációs csatornákon), alapvető kommunikációs gyakorlatok Reklamáció intézése a garanciális feltételek figyelembevételével
204
2. Számlakészítés 32 óra
Számla alaki és tartalmi követelményei, számlatömb használata, sztornírozás, elektronikus számlakibocsátás
3. Piackövetés 32 óra
Információforrás fellelése, technológiai változások követése, piackövetés szükségességének megítélése
Továbbhaladás feltételei: Saját tevékenység részletes ismerete, hirdetési formák, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel Kapcsolattartás formái (írásban, szóban, egyéb kommunikációs csatornákon), alapvető kommunikációs gyakorlatok Reklamáció intézése a garanciális feltételek figyelembevételével Számla alaki és tartalmi követelményei, számlatömb használata, sztornírozás, elektronikus számlakibocsátás Információforrás fellelése, technológiai változások követése, piackövetés szükségességének megítélése
Tananyagegység: Tapétázási munkák (196/3.0/0881-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 5 óra/hét Éves óraszám 160óra
Tananyagelem
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés Feladatkompetenciák
205
Óra 136 8 8 8
Tapétázás különböző kivitelben Tapétázás könnyű papírkárpittal Tapétázás középnehéz papírkárpittal Tapétázás falburkoló anyaggal Tapétázás kisgépei Tapétalegőzölő-, tapétakenő és -szélező-, bordűrkenő és -szélező készülékek
1. Tapétázás különböző kivitelben 160 óra
Továbbhaladás feltételei: Megtanulta a tapétázást könnyű papírkárpitokkal, középnehéz papírkárpitokkal és különböző falburkoló anyagokkal Ismeri a tapétázás kisgépeit Elsajátította a tapétázást elősegítő gépek használatát Tananyagegység: Tapétázási munkák (196/3.0/0881-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 11 óra/hét Éves óraszám 352 Óra
Tananyagelem
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 316 12 12 12
Feladatkompetenciák
Fal előkészítése a tapéta ragasztásához (kijelölések, kicsapások) 1. Tapétázás könnyű papírtapétával Tapéta ellenőrzése, előkészítése, kenése 88 óra Tapétaragasztás (mennyezeten és oldalfalon)
2. Félnehéz tapéták ragasztása, díszítés 88 óra
Félnehéz tapéták ragasztására alkalmas alapfelületek megismerése Félnehéz tapéták típusai, tulajdonságai, ragasztási lehetőségei, segédanyagai, makulatúrafajták Makulatúrázás (csíkmakulatúra, teljes makulatúra ragasztása, vagy festhető makulatúra készítése)
206
Tapéta kenése, pihentetése, tapétázás Díszítés, bordűr készítése
3. Speciális tapéták PVC-fóliák, műbőrök ragasztása 88 óra
4. Festhető tapéták, fűrészporos és szálasanyagok ragasztása 88 óra
Nehéz és speciális tapéták fogadására alkalmas alapfelületek Speciális tapéták típusai, tulajdonságai, ragasztási lehetőségei, segédanyagai Előkészítés, előkezelés Ragasztási mintafelületek készítése (ragasztó felhordása az alapfelületre, ragasztó felhordása a tapétára) Tapétázás kontakttapétával Tapétázás folyékony tapétával A festhető tapétatípusok megtartására alkalmas alapfelületek Festhető tapéták és falburkoló anyagfajták, segédanyagok, festékek A fal előkészítése, makulatúrázása Tapéta ellenőrzése, előkészítése Ragasztó felhordása a falra vagy tapétára Ragasztás Festés egy vagy két rétegben
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a fal illetve a tapéta előkészítését a ragasztásához Elsajátította a makulatúrázást, tapétaragasztást, mennyezeten és oldalfalon könnyű, középnehéz papírkárpitokkal Megfelelően végrehajtja a díszítést, bordűr ragasztást Képes felismerni a nehéz és speciális tapéták fogadására alkalmas alapfelületeket Járatos a speciális tapéták típusaiban, tulajdonságaiban, ragasztási lehetőségeiben, segédanyagai előkészítésében Tud kontakttapétával, folyékonytapétával megfelelően dolgozni Ismeri a festhető tapétatípusokat, megtartásukra alkalmas alapfelületeket, a tapéta tulajdonságait, segédanyagait, és a rákerülő festék típusokat Kitűnően alkalmazza a tapéta ragasztási, és festési
Tananyagegység: Plakátragasztás (196/1.0/0882-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Előkészíti a ragasztót Felkeni a ragasztót Megtisztítja a felületet Felhelyezi a plakátot Ellenőrzi az illesztéseket Simítja a plakátot Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Plakát elhelyezésének technológiája B Plakát simítása Szakmai készségek: 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség
207
Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 64 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Tananyagelem 1. Ragasztóanyagok fajtái 32 óra
Óra 46 6 6 6
Feladatkompetenciák Ragasztóanyagok fajtái, jellemző tulajdonságai A ragasztók felhordása Plakátok csoportosítása Plakátok méretei Munkaszintek kialakítása, biztonsági előírásai Felületek előkészítése Plakátok elhelyezése, illesztése, simítása
2. Plakátok elhelyezése 32 óra
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a ragasztóanyagok fajtáit, jellemzőit, tulajdonságait Megtanulta a felületeket előkészíteni, a ragasztók felhordani Tudja csoportosítani a plakátokat, ismeri azok méreteit Tisztába van munkaszintek kialakításával, biztonsági előírásokkal Eltudja helyezni a plakátokat, illesztéssel, simítással
Tananyagegység: Plakátragasztás (196/1.0/0882-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Elkészíti, beállítja a szükséges munkaszintet Megtisztítja a felületet Előkészíti a ragasztót Felkeni a ragasztót Felhelyezi a plakátot Ellenőrzi az illesztéseket Simítja a plakátot Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Munkaszint beállítása C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Plakát elhelyezésének technológiája B Plakát simítása Szakmai készségek: 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
208
Óra 78 6 6 6
Tananyagelem 1. Munkaszint kialakítása 32 óra 2. Felület előkészítése 32 óra 3. Plakátragasztás 32 óra
Feladatkompetenciák Munkaszintek fajtái Biztonsági előírások Munkaszintek felállítása, merevítése és bontása Régi plakátok eltávolítása, a felületek megtisztítása Felületek előkészítése új plakátok elhelyezéséhez Plakátok kicsomagolása, a ragasztó felkenése Plakátok pontos illesztése, a felület besimítása
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a munkaszinteket, és biztonsági előírásokat Megfelelően állítja a munkaszinteket és tudja azt bontani is Eltudja távolítani a régi plakátokat, megtudja tisztítani a felületet, és előkészíteni az új plakátok elhelyezéséhez Helyesen keni fel a ragasztót a felületre, és csomagolja ki a plakátot Tudja a plakátot pontosan illeszteni, majd a felületet kisimítani
Tananyagegység: Általános vállalkozási feladatok (196/1.0/0886-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Egyszerű árajánlatot készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: D Alapszintű munkajog (munkaadó, munkavállaló) D Vállalkozásokról szóló jogszabályok D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek Szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógép használat 3 Elemi számolási készség Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
Tananyagelem 1. Vállalkozás működtetése 48 óra 2. Egyszerű árajánlat készítése 48 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 78 6 6 6
Feladatkompetenciák Vállalkozás indítása működtetése: szükséges alapvető jogszabályok ismerete, kapcsolattartás állami szervekkel (pl. APEH, TB stb.) adatszolgáltatási kötelezettségek (pl. KSH stb.) Tevékenységhez kapcsolódó árajánlat készítése, árajánlat elemei (anyag- és munkadíj, garanciális feltételek, vállalási határidő stb.)
209
Továbbhaladás feltételei: Tisztában van a jogszabályokkal, a kapcsolattartás fontosságára állami szervekkel, a vállalkozás indításával, működtetésével (pl. APEH, TB, KSH stb.) Tud minden követelménynek megfelelő árajánlatot készíteni (anyag- és munkadíj, garanciális feltételek, vállalási határidő stb.)
Tananyagegység: Általános vállalkozási feladatok (196/1.0/0886-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Számlázás D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek Szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógép használat 3 Elemi számolási készség 3 Információforrások kezelése 1 Elemi szintű számítógép használat
Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
Tananyagelem 1. Kapcsolattartás az ügyfelekkel 32 óra
2. Számlakészítés 32 óra 3. Piackövetés 32 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 78 6 6 6
Feladatkompetenciák Saját tevékenység részletes ismerete, hirdetési formák, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel Kapcsolattartás formái (írásban, szóban, egyéb kommunikációs csatornákon), alapvető kommunikációs gyakorlatok Reklamáció intézése a garanciális feltételek figyelembevételével Számla alaki és tartalmi követelményei, számlatömb használata, sztornírozás, elektronikus számlakibocsátás Információforrás fellelése, technológiai változások követése, piackövetés szükségességének megítélése
Továbbhaladás feltételei: 210
Saját tevékenység részletes ismerete, hirdetési formák, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel Kapcsolattartás formái (írásban, szóban, egyéb kommunikációs csatornákon), alapvető kommunikációs gyakorlatok Reklamáció intézése a garanciális feltételek figyelembevételével Számla alaki és tartalmi követelményei, számlatömb használata, sztornírozás, elektronikus számlakibocsátás Információforrás fellelése, technológiai változások követése, piackövetés Szükségességének megítélése
Tananyagegység: Anyagszükséglet meghatározása (196/3.0/0459-06) Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Anyagszükségletet számol Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítás Szakmai készségek: 3 Elemi számolási készség 1 Elemi szintű számítógép használat Óraszám felhasználása: 5 óra/hét Éves óraszám 160 óra
Tananyagelem 1. Anyagszükséglet meghatározása 160 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 136 8 8 8
Feladatkompetenciák Építészeti tervek feldolgozása, épületszerkezeti ismeretek Az építés során használt építőanyagfajták jellemzői, megjelenési formái (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) Mennyiségek meghatározása (pl. térfogatszámítás) építészeti tervek alapján Számítógépes programok használata (pl. táblázatkezelés
Továbbhaladás feltételei: Alapszinten feldolgozza az építészeti terveket Ismeri az építés során használt építőanyagfajták jellemzőit, megjelenési formáit (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) Meg tudja határozni az építőanyagok mennyiségét, építészeti tervek alapján (pl. térfogatszámítás) Alap szinten tudja kezelni a számítógép és programokat, tudja kezelni a táblázatokat
211
5.5. KŐMŰVES SZAKMA A szakképesítés azonosító száma: 31 582 15 1000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Kőműves Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7611 Szakképzési évfolyamok száma: 2 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % (Az elmélet/gyakorlat arány az „előrehozott” szakképzés esetében a szakmai képzésre vonatkozik) Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhető Ha szervezhető, mikor: az utolsó szakképző évfolyamot megelőzően
Követelménymodul összesítő A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0459-06 Építőipari közös feladatok I. 0460-06 Hagyományos zsaluzat készítése 0462-06 Hagyományos állványzat készítése 0476-06 Víz-, hő- és hangszigetelés készítése I. 0482-06 Monolit beton készítése I. 0486-06 Falazás, vakolás I. 0487-06 Betonozási feladatok I. 0698-06 Speciális kőműves feladatok I 0886-06 Általános vállalkozási feladatok
212
A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés időterve
213
sorszám
Modul szinten
A tananyagegység
azonosítója
megnevezése
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
204/1.0/0459-06 204/4.0/0462-06 204/7.0/0487-06 204/3.0/0459-06 204/6.0/0486-06 204/6.0/0487-06 204/9.0/0486-06 204/1.0/0462-06 204/3.0/0487-06 204/1.0/0476-06 204/1.0/0460-06
72 0 0 36 36 0 0 36 0 36 36
12 13 14 15 16 17 18
204/2.0/0459-06 204/8.0/0486-06 204/5.0/0487-06 204/2.0/0486-06 204/1.0/0486-06 204/2.0/0462-06 204/3.0/0462-06
Építési tevékenység alapfeladatai Tárolási előírások Anyagszállítás nyilvántartása Anyagszükséglet meghatározása Anyag és technológiai ismeret Gépek organizációja Gépek Hagyományos állványzatok Szerkezetkészítés Épületszigetelés Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamata Balesetmentes munkavégzés feltételei Szoftverek Számítógépkezelés Szerkezetkészítés Falazás előkészítés Hagyományos állványzatok építése Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása
óraszáma Elmégyalet korlati igényes gyakorlati 0 0 0 18 0 18 0 0 0 0 0 18 0 18 0 0 0 36 0 0 0 0
36 36 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0
0 0 36 216 108 108 72
36 36 36 216 108 108 72
19 20
204/2.0/0460-06 204/3.0/0460-06
Zsaluszerkezetek elkészítése Zsaluszerkezetek bontása
0 0
0 0
108 72
108 72
180
21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
204/2.0/0698-06 204/3.0/0698-06 204/1.0/0886-06 204/3.0/0476-06 204/1.0/0482-06 204/1.0/0487-06 204/3.0/0482-06 204/4.0/0486-06 204/2.0/0476-06 204/2.0/0487-06 204/3.0/0486-06
Speciális kőműves munka Utómunkálatok Általános Vállalkozási feladatok Hő,-hang szigetelés Betontechnológia Betontechnológia Betonvédelem Vakolási munka Vízszigetelés Építési segédszerkezetek Építési segédszerkezetek készítése
96 32 32 64 80 0 0 0 0 0 0
0 0 32 0 0 0 0 0 0 0 0
128 32 0 32 16 16 16 96 32 32 32
224 64 64 96 96 16 16 96 32 32 32
64
32 33 34 35 36
204/5.0/0482-06 204/2.0/0482-06 204/7.0/0486-06 204/4.0/0487-06 204/1.0/0698-06
0 0 0 0 0 628
0 0 0 0 0 32
32 128 16 16 64 1516
32 128 16 16 64 2176
elméle ti
Rabicolás, felületburkolás Hagyományos betonozás Minőség-ellenőrzés Minőség ellenőrzés Kitűzési feladatok Mindösszesen óra I/11. 32*36= 1152 II/12 Testnevelés és of. nélkül számítva 32*32= 1024 Összesen: 1152+1024= 2176 óra
214
összesen
72 18 18 36 36 18 18 36 36 36 36
36
Modul neve az óratervi szőnyegen
A 31 582 15 1000 00 00 azonosító számú, Kőműves megnevezésű szakképesítés szakmai Követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek 2 szakképző évfolyam esetén
Gépek organizációja
Informatika 72
180
32
Hagyományos állványzatok építése, bontása karb tartása Zsaluszerk elkészítése, bontása
Építési segédszerkezete k készítése Minőség ellenőrzés
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (204/1.0/0459-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Felméri a munkaterületet, helyszíni bejárást végez Felvonul megfelelő eszközökkel, munkaerővel a munkaterületre Helyszíni méréseket végez Értelmezi a kiviteli és technológiai terveket Átadja, illetve átveszi a munkát munkaterületén A tervek alapján esetenként vázlatot készít Felméri a veszélyforrásokat és az egészségre ártalmas tényezőket Egyeztet a tervezővel, a kivitelezésben résztvevő más szakmák képviselőivel, a megrendelővel Felméri a munkafeladat időbeli végrehajthatóságát, megtervezi a munkafolyamatot Gondoskodik a szükséges anyagokról, eszközökről, gépekről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Munka megkezdésének feltételei B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) C Felmérés szabályai C Kiviteli tervek C Rendelési dokumentumok C Szállítás A Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése Szakmai készségek: 3 Köznyelvi beszédkészség 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Építészeti jelképek értelmezése 3 Olvasott köznyelvi szöveg megértése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem
1. Az építési helyszín ismerete 42 óra
2. Felvonulás az építési munkaterületre
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Mértani alapfogalmak (Síkok, testek) (6 óra) - Geodéziai alapfogalmak, egyszerű helyszíni mérések (helyiségek, felületek, nyílászárók) (8 óra) - Az építészeti dokumentáció részei, értelmezése, az építészeti tervek olvasása, hallott és olvasott szakmai szöveg (műszaki leírás, utasítás) értelmezése (8 óra) - Szabadkézi vázlatkészítés (6 óra) - Tájékozódás az építési helyszínen (4 óra) - Az építési helyszín felmérése (6 óra) - Az építőipari szakmák jellemzői, csoportjai, kapcsolatai, az építési folyamat (4 óra) - Építési technológiák, építési módok ismerete (5 óra) - Az építéshez szükséges szerszámok, eszközök, anyagok (5 óra)
215
30 óra
- Építésszervezési ismeretek alapjai (5 óra) - Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése kezelése) (5 óra) - A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete (5 óra) - Szállítóeszközök fajtái (5 óra)
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a mértani és a geodéziai alapfogalmakat Egyszerű helyszíni méréseket végez Értelmezi a műszaki leírásokat, utasításokat Elemzi az építészeti rajzokat Szabadkézzel vázlatot készít Tud tájékozódni az építési helyszínen Geodéziai méréseket végez az építési helyszínen Felsorolja az építési folyamatot Tájékozódik az építőipari szakmacsoportok kapcsolatairól Építési technológiákat felsorol, építési módokat ismer Csoportosítja az építéshez szükséges szerszámokat, eszközöket, anyagokat Építésszervezési ismeretekkel rendelkezik Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi szabályokat definiál (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) Megnevezi és értelmezi a szállítás, raktározás dokumentumait Felsorolja a szállítóeszközök fajtáit Tananyagegység: Tárolási előírások (204/4.0/0462-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: A tartóelemeket és a tartozékokat tisztítja Az állványanyagot fajtánként deponálja Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: A Tűzvédelmi előírások A Tűzveszélyes anyagok Óraszám felhasználása: 1óra/hét Éves óraszám 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem 1. Az állvány tárolására vonatkozó előírások, szabályok 36 óra
Óra 24 4 4 4
Feladatkompetenciák - Az állvány tárolására vonatkozó előírások, szabályok (12 óra) - Tárolás eszközei, műveleti sorrend (12 óra) - Anyagok, eszközök azonosítása és azok előírásszerű tárolása, kezelése (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: Ismeri az állványok tárolási lehetőségeit Értelmezi a tárolásra vonatkozó szabályokat, előírásokat
216
Felsorolja a tároláshoz használt eszközöket Műveleti sorrendet készít Beazonosítja az anyagokat és az eszközöket Ismeri azok tárolási lehetőségeit Tananyagegység: Anyagszükséglet meghatározása (204/3.0/0459-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Anyagszükségletet számol Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Anyagmennyiség, anyagszükséglet számítás Szakmai készségek: 3 Elemi számolási készség 1 Elemi szintű számítógép-használat Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem
1. Anyagszükséglet meghatározása 72 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Építészeti tervek feldolgozása, épületszerkezeti ismeretek (18 óra) - Az építés során használt építőanyagfajták jellemzői, megjelenési formái (ömlesztett, zsákolt, darabáru stb.) (18 óra) - Mennyiségek meghatározása (pl.: térfogatszámítás) építészeti tervek alapján (18 óra) - Számítógépes programok használata (pl.: táblázatkezelés) (18 óra)
Továbbhaladás feltételei: Anyagszükséglet meghatározása, számolása Építészeti tervek alapján mennyiségek meghatározása Építőanyagfajták ismerete, jellemzőinek felsorolása Számítógépes programok használata (pl.: táblázatkezelés)
Tananyagegység: Anyag és technológiai ismeret (204/6.0/0486-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Zsinórállványt készít, kitűzi az alapok helyét Falazási munkát végez Hagyományos vakolatot készít belső fal- és mennyezet felületen Homlokzatburkolatot készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Kivitelezés előkészítése 217
A Tervjelek E Szabványok E Hatósági előírások C Építési és felmérési napló vezetése A Anyagjelölések B Építőanyagok fajtái, felhasználásuk A Szerkezeti alapismeretek C Statika E Anyagok kölcsönhatása E Anyagok egymásra hatása D Anyagok tulajdonságai B Anyagkeverés A Szerkezet-jelölés C Közműcsatlakozások B Munka megkezdésének feltételei A Méretmegadás Szakmai készségek: 5 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 2 Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 5 Építészeti jelképek értelmezése 3 Gépészeti jelképek értelmezése 5 Szintjelek értelmezése 4 Tervdokumentáció olvasása, értelmezése 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai szintű beszédkészség 5 Elemi számolási készség 5 Mennyiségérzék 3 Mechanikai törvényszerűségek megértése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem 1. Előkészítő munka 26 óra
2. Technológia megválasztása 16 óra
3. Anyagismeret 20 óra 4. Szerkezeti ismeretek 10 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Építészeti rajzok olvasása, tervjelek ismerete és helyes alkalmazása (10 óra) - Közműcsatlakozás előírásai, feltételei (6 óra) - Építési, felmérési napló vezetése, a napló-bejegyzések alapján hibajavítás (10 óra) - Az építőanyagok, azok jellemző tulajdonságai, felhasználhatóságuk (5 óra) - Az építészeti és gépészeti műszaki rajz alapján a megfelelő technológia kiválasztása (5 óra) - Szabványelőírások, a szabványelőírások forrásainak ismerete (6 óra) - Építőanyagok, azok jellemző tulajdonságai, felhasználhatóságuk, az anyagok kölcsönhatása (10 óra) - Építészeti rajz alapján anyagmennyiség számítása (10 óra) - Alapvető szerkezeti és statikai ismeretek (5 óra) - Építészeti rajz alapján szakmai számítások elvégzése (5 óra)
218
Továbbhaladás feltételei: Építészeti tervrajzokat olvas, tervjeleket felismer és helyesen alkalmaz Megérti a közműcsatlakozás előírásait, feltételeit Építési, felmérési naplót vezet, a napló-bejegyzések alapján hibát javítás Ismeri a különféle építőanyagokat, meghatározza azok jellemző tulajdonságait, felhasználhatóságukat Az építészeti és gépészeti műszaki rajz alapján a megfelelő technológiát ki tudja választani Értelmezi a szabványelőírásokat, a szabványelőírások forrásait ismeri Csoportosítja az építőanyagokat, azok jellemző tulajdonságai, felhasználhatóságuk, az anyagok kölcsönhatása szerint Építészeti rajz alapján anyagmennyiséget és szakmai számításokat elvégez Alapvető szerkezeti és statikai ismeretekkel rendelkezik
Tananyagegység: Anyagszállítás, -nyilvántartás (204/7.0/0487-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Anyagnyilvántartást vezet Fuvart rendel, megszervezi az anyag szállítását Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Anyagnyilvántartás vezetése C Anyagrendelés D Fuvarszervezés C Anyaglerakás és tárolás B Anyagnyilvántartás B Anyag ütemezés Szakmai készségek: 4 Mennyiség számítási készség Óraszám felhasználása: 1óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Anyagszállítás, -nyilvántartás 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Az építéshez szükséges eszközök, anyagok ismerete, veszélyes anyagok felismerése, kezelése (12 óra) - A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete (12 óra) - Szállítóeszközök fajtái (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Az építéshez szükséges eszközök, anyagokat ismeri, a veszélyes anyagokat felismeri, és tudja kezelni - A szállítás, raktározás dokumentumait ismeri és alkalmazza - Szállítóeszközök fajtáit felsorolja Tananyagegység: Gépek organizációja (204/6.0/0487-06) E
219
Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Kijelöli és biztosítja a szállítási útvonalakat Karbantartja a munkagépeket, szerszámokat Ellenőrzi a munkaterületet megközelítés, munkavégzés és munkavédelem szempontjából Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Gépek elhelyezhetősége, telepítése D Gépek megközelíthetősége, organizációja Szakmai készségek: Óraszám felhasználása: 1óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Gépek organizációja 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák -Építési technológiák, építési módok (12 óra) - Az építéshez szükséges szerszámok, gépek (10 óra) - Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése, kezelése) (8 óra) - Szállítóeszközök fajtái (6 óra)
Továbbhaladás feltételei: Rendszerezi az építési technológiákat, építési módokat Felsorolja az építéshez szükséges szerszámokat, gépeket Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik (veszélyes anyagokat felismer, megfelelően kezel) Szállítóeszközök fajtáit csoportosítja
Tananyagegység: Hagyományos állványzatok (204/1.0/0462-06) E Évfolyam: 11. évfolyam Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: D A faanyag tulajdonságai, hibái, betegségei D Ipari felhasználású fafajok, faanyagok, ipari választékok E Fűrészáru szárítási módjai B Szabvány C Méretmegadási módok C Ábrázolási módok B Tervek és dokumentációk fajtái E Kötőanyagok felhasználása, típusai B Rajzszabványok és szabványos jelölések B Állványelemek készítése B Kötések, kapcsolások, tartók B Állványfajták, állványszerkezetek, feljárók Szakmai készségek:
220
3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Építészeti műszaki rajz olvasása, értelmezése 3 Építészeti műszaki rajzról vázlat készítése 4 Műszaki rajz jelölésrendszerének értelmezése 4 Tervdokumentáció értelmezése Óraszám felhasználása: 1óra/hét Éves óraszám 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Tananyagelem
Feladatkompetenciák - A fa tulajdonságai, felhasználhatósága, kezelési és megmunkálási előírásai (4 óra) 1. Hagyományos állványzatok építésé- - Hagyományos állványzat építéséhez szükséges faanyagok (3 óra) nek technológiája I. - Szakmai szakszöveg ismerete, önálló értelmezése és feldolgozása (3 18 óra óra) - Terv olvasása, értelmezése (4 óra) - Szabványok előírásai (4 óra) - Állványozási módok, az egyes állványhoz tartozó anyag- és eszközigény, állványszerelés és rögzítési eljárások, előírások (5 óra) - Tervrajzok olvasása, kisebb vázlatrajzok elkészítése önállóan (4 óra) 2. Hagyományos állványzatok építésé- Hagyományos állványzat készítésének folyamata, tartóelemek és nek technológiája II. teherelosztók kiválasztása (4 óra) 18 óra - A baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő elemek elkészítésének és felszerelésének, valamint a balesetvédelmi eszközök elhelyezésének ismerete (5 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Felsorolja a fa tulajdonságait, felhasználhatóságát, kezelési és megmunkálási előírásait - Hagyományos állványzat építéséhez szükséges faanyagokat ismer - A szakmai szakszövegeket ismeri, önállóan értelmezi és feldolgozza - Építési tervet olvas, értelmez - Szabványok előírásait definiálja - Megismeri az állványozási módokat, az egyes állványhoz tartozó anyag- és eszközigényt, valamint ismer az állványszerelés és rögzítési eljárásokat, előírásokat - Önállóan kisebb vázlatrajzokat elkészít - Felsorolja a hagyományos állványzat készítésének folyamatát, tartóelemeket és teherelosztókat kiválasztja - Megismeri a baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő elemek elkészítését és felszerelését, valamint a balesetvédelmi eszközök elhelyezését
Tananyagegység: Az építési tevékenység alapfeladatai (204/1.0/0459-06) Gy Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Megelőző munkafolyamat produktumát ellenőrzi Gondoskodik a munkaterület folyamatos tisztán tartásáról Összegyüjti és szakszerűen tárolja a keletkezett hulladékot Anyagok, eszközök szakszerű tárolását biztosítja
221
Ellenőrzi a felhasználásra kerülő anyagokat Munkakörének megfelelő naplót vezet Teljesíti a műemlékvédelmi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályok, műszaki előírásokra vonatkozó rendelkezéseit Betartja a sajátos munkabiztonsági előírásokat Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Munkaterület átadás-átvételének szabályai C Az elvégzett munka dokumentálása C Építési ütemtervek (munkamenet, létszám ütemtervek) B Hulladékkezelés C Hatósági előírások B Környezetvédelem C Anyagmennyiség-meghatározás C Építési dokumentáció (építési napló, felmérési napló) Szakmai készségek: 4 Építési ütemtervek olvasása, értelmezése 4 Kiviteli tervrajz olvassa, értelmezése Óraszám felhasználása: 3óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem
1. A folyamatos munkavégzés feltételei 60 óra
2. Levonulás a munkaterületről 48 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – érté kelés
Óra 88 8 6 6
Feladatkompetenciák - Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírások ismerete (12 óra) - Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok ismerete (16 óra) - A hulladékkezelés szabályos és korszerű módjai, lehetőségei (16 óra) - Dokumentálási ismeretek (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) (16 óra) - Építésszervezési ismeretek (levonulás-ütemezés, munkaterület-átadás, számlázási ismeretek) (24 óra) - Az építés környezetre gyakorolt káros hatásainak ismerete (környezetszennyezés) (24 óra)
Továbbhaladás feltételei: Az építési tevékenységgel összefüggő hatósági előírásokat ismerete, betartása Az aktuális tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogszabályokat definiálja Definiálja, alkalmazza és elemzi a hulladékkezelés szabályos és korszerű módjait, lehetőségeit Dokumentálási ismereteket szerez (építési napló, végzett feladatok, felhasznált anyagmennyiségek stb.) Munkakörének megfelelő építésszervezési ismeretekkel rendelkezik (levonulás-ütemezés, munkaterület-átadás, számlázási ismeretek) Tisztában van az építés környezetre gyakorolt káros hatásaival (környezetszennyezés) Tananyagegység: Szerkezetkészítés (204/2.0/0486-06) Gy 222
Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Falazási munkát végez Falazatot soronként vízszintesen ellenőriz Telíti a fugákat Habarcsot terít Áthidaló elemeket helyez el, nyílászárót beépít Koszorúelemeket helyez el Födémelemeket helyez el Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: A Szerkezeti alapismeretek B Téglakötések típusai B Falazóblokkok típusai D Vázlatkészítés C Áthidalók fajtái A Beemelési előírások A Elemrögzítés A Kézi szerszámok Szakmai készségek: 3 Gépek, berendezések működtetésének megértése 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata 4 Mérőműszerek használata 5 Kézi-kisgépek használata 3 Vázlatrajz készítése 5 Olvasott szakmai szöveg megértése 3 Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 5 Mennyiségérzék 3 Mechanikai törvényszerűségek megértése Óraszám felhasználása: 8óra/hét Éves óraszám 288 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem
Óra 232 10 36 10
Feladatkompetenciák - A falazóanyagok, azok jellemző tulajdonságainak, felhasználhatóságuk és az anyagok kölcsönhatásának ismerete, az ismeret alkalmazása (18 óra) - Az anyagelőkészítés gépeinek készség szintű használata (18 óra) 1. Falazási munka - A falazási szabályok, kötési előírások, a kivitelezés technológiai utasítása92 óra inak ismerete, alkalmazása (18 óra) - Falazó eszközök, kisgépek készség szintű használata (20 óra) - Mérések, kitűzési és javítási munkák elvégzése (18 óra) - A szerkezet alapvető jellemzőinek, statikai működésének, a szerkezetek 2. Áthidalót helyez el, nyílászárót együttdolgozásának ismerete (20 óra) beépít - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munkák elvégzése 64 óra (20 óra)
223
3. Koszorúkészítés 60 óra
4. Födémezés 72 óra
- A szükséges eszközök, gépek kezelése, készség szintű használata (24 óra) - A szerkezet alapvető jellemzőinek, statikai működésének, a szerkezetek együttdolgozásának ismerete (20 óra) - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munkák elvégzése (20 óra) - A szükséges eszközök, gépek kezelése, készség szintű használata (20 óra) - A szerkezet alapvető jellemzőinek, statikai működésének, a szerkezetek együttdolgozásának ismerete (24 óra) - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munkák elvégzése (24 óra) - A szükséges eszközök, gépek kezelése, készség szintű használata (24 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Gyakorlatban alkalmazza a falazóanyagokhasználatát, azok jellemző tulajdonságainak, felhasználhatóságuk és az anyagok kölcsönhatásának ismerete alapján - Készség szinten használja az anyagelőkészítés gépeit - Ismeri és alkalmazza a falazási szabályokat, kötési előírásokat, a kivitelezés technológiai utasításait - Készség szinten használja a falazó eszközöket, kisgépeket - Elvégzi a mérések, a kitűzési és javítási munkákat - Megismeri a szerkezet alapvető jellemzőit, statikai működését, a szerkezetek együttdolgozásának menetét - Értelmezi az építészeti rajzot, és annak alapján elvégzi a kivitelezési munkákat - Készség szinten használja a szükséges eszközöket, kezeli a gépeket
Tananyagegység: Balesetmentes munkavégzés feltételei (204/2.0/0459-06) Gy Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Munkavédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi oktatáson vesz részt Baleset, illetve veszélyhelyzet esetén munkakörének megfelelően intézkedik Ellenőrzi a munkavédelmi eszközöket Használja (biztosítja) az előírt munkavédelmi eszközöket Biztosítja a munkaterület rendjét, balesetmentességét, védelmét Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeret: A Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások B Elsősegélynyújtás B Tűzvédelem A Védőruhák, védőfelszerelések használata Szakmai készségek: 5 Egyéni és csoportos munkavédelmi eszközök, berendezések használata Óraszám felhasználása: 2óra/hét Éves óraszám 72 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Tananyagelem Feladatkompetenciák 1. Balesetmentes munkavégzés feltét- - A munkavédelem célja és alapfogalmai (8 óra)
224
elei 72 óra
- A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei (8 óra) - Munkabiztonsági és ergonómiai követelmények (8 óra) - Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (por, zaj, rezgés) (8 óra) - Foglalkozásegészségügy (10 óra) - Munkavédelmi eszközök és használatuk (8 óra) - Balesetvédelmi előírások (6 óra) - Elsősegélynyújtás (16 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Tudja mi a munkavédelem célja és alapfogalmai - Ismeri a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit - Definiálja a munkabiztonsági és ergonómiai követelményeket - Tisztában van az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásaival (por, zaj, rezgés) - Jártas a foglalkozásegészségügy témakörében - Ismeri és használja a munkavédelmi eszközöket - Pontosan ismeri a balesetvédelmi előírásokat - Alapszinten tud elsősegélyt nyújtani
Tananyagegység: Falazás előkészítés (204/1.0/0486-06) Gy Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Zsinórállványt készít, kitűzi az alapok helyét Kitűzi a falazat helyét Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Kitűző eszközök B Kitűzési módok A Zsinórállás készítése A Tervjelek Szakmai készségek: 5 Kitűző eszközök használata 4 Mérőműszerek használata 5 Szintjelek értelmezése Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem 1. Kitűzési munka 108 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 88 8 6 6
Feladatkompetenciák - A kitűzés anyagai, eszközei és azok szakszerű alkalmazása (36 óra) - Építészeti rajzok olvasása, tervjelek ismerete és helyes használata (30 óra) - Az alapvető kitűzési feladatok elvégzése (42 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri és szakszerűen alkalmazza a kitűzés anyagait, eszközeit - Szakszerűen olvassa az építészeti rajzokat, ismeri és helyesen használja a tervjeleket - Elvégzi az alapvető kitűzési feladatokat
225
Tananyagegység: Számítógépkezelés (204/1.0/0459-06) Gy Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Anyagnyilvántartást vezet Fuvart rendel, megszervezi az anyag szállítását Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Anyagnyilvántartás vezetése C Anyagrendelés D Fuvarszervezés B Anyagnyilvántartás B Anyag ütemezés Szakmai készségek: 2 ECDL 4. m. Táblázatkezelés 3 Irodatechnikai eszközök használata 3 Információs eszközök alkalmazása Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem 1. Számítógépkezelés 72 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Számítógép készség szintű használata (40 óra) - Az anyagrendelési, nyilvántartási előírások (16 óra) - Az ütemezés technológiája (16 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Készség szinten használja a számítógépet - Ismeri és alkalmazza az anyagrendelési, nyilvántartási előírásokat - Tudja az ütemezés technológiáját
Tananyagegység: Hagyományos állványzatok építése (204/2.0/0462-06) Gy Évfolyam: 11. évfolyam Célok és feladatok: Elvégzi a tartóelemek kiosztását Elhelyezi a teherelosztókat Felállítja és rögzíti az állványzat tartóelemeit Elkészíti a munkaszinteket, feljárókat Elkészíti a védőkorlátot Elkészíti és elhelyezi az esetleg szükséges védőszerkezeteket Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Ábrázoló geometriai alapismeretek 226
B Tervek és dokumentációk fajtái B Fűrészek, fűrészgépek B Fafelület megmunkáló és emelőgépek B Csavarbehajtó gépek B Hasító és forgácsoló kéziszerszámok B Szerelő és bontó kéziszerszámok B Célszerszámok B Mérőeszközök B Jelölő eszközök B Marógépek B Kötések, kapcsolások, tartók B Feszítő- és függesztőművek B Állványfajták, állványszerkezetek, feljárók B Állványelemek készítése E Kötőanyagok felhasználása, típusai Szakmai készségek: 4 Építészeti műszaki rajz olvasása, értelmezése 3 Építészeti műszaki rajzról vázlat készítése 4 Műszaki rajz jelölésrendszerének értelmezése 4 Gépeken, szerszámokon, eszközökön található jelölésrendszer értelmezése 4 Tervdokumentáció értelmezése 5 Mérőeszközök használata 5 Faipari kéziszerszámok használata 4 Faipari gépek használata 5 Szerelő és bontószerszámok használata 3 Anyagok, elemek mozgatásához szükséges gépek, eszközök használata Óraszám felhasználása: 4 óra/hét Éves óraszám 144 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem
Óra 113 10 10 11
Feladatkompetenciák - Hagyományos állványzat készítésének folyamata (7 óra) 1. Állványzat építés előkészítése - Tartóelemek és teherelosztók kiválasztása és alkalmazása (7 óra) 28 óra - Feladat-végrehajtás műszaki rajzok, tervdokumentációk alapján (7 óra) - Állványozási terv értelmezését követő korrekciók végrehajtása (7 óra) - Az állványzat tartóelemeinek elhelyezése, feljárók, munkaszintek elkészítése (14 óra) 2. Az építéshez szükséges munkatár- Baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő elemek elkészítése gyak elkészítése és felszerelése, valamint a balesetvédelmi eszközök elhelyezése (14 óra) 42 óra - A munkák elvégzéséhez szükséges mérési eszközök, szerszámok ismerete, készség szintű használata (14 óra) - Mérések önálló elvégzése, szükség esetén korrigálás az eredmény ismeretében (20 óra) - Állványok feladata, szerepe, fajtái, az állványok szerelési előírásai, 3. Állványzat építése toldási, rögzítési módok, kikötési előírások ismerete és alkalmazása (34 74 óra óra) - Szükséges munkaeszközök kiválasztása és szakszerű alkalmazása (20 óra)
Továbbhaladás feltételei: 227
- Ismeri a hagyományos állványzat készítésének folyamatát - Kiválasztja és megfelelően alkalmazza a tartóelemeket és a teherelosztókat - Végrehajtja a meghatározott feladatokat műszaki rajzok, tervdokumentációk alapján - Értelmezi az állványozási tervet, majd ezt követően végrehajtja a korrekciókat - Elhelyezi az állványzat tartóelemeit, elkészíti a feljárókat, munkaszinteket - Elkészíti és felszereli a baleset- és munkavédelmi előírásoknak megfelelő elemeket, valamint elhelyezi a balesetvédelmi eszközöket - Ismerteti a munkák elvégzéséhez szükséges mérési eszközöket, szerszámokat, ezeket készség szinten használja - Önállóan méréseket végez, szükség esetén korrigál az eredmény ismeretében - Ismeri és megfelelően alkalmazza az állványok feladatát, szerepét, fajtáit, az állványok szerelési előírásait, toldási, rögzítési módokat, kikötési előírásokat - Kiválasztja és szakszerűen alkalmazza a szükséges munkaeszközöket Tananyagegység neve: Általános vállalkozási feladatok Évfolyam: 12 évfolyam Célok és feladatok: A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák). Fejlesztési követelmények: Egyszerű árajánlatot készít A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz Óraszám felhasználása éves óraszám 36 óra
ebből: új ismeretszerzés ismétlés - rendszerezés gyakorlás ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem Vállalkozás működtetése 196/1.1/0886-06 Egyszerű árajánlat készítése 196/1.2/0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel
óra 22 4 8 2
Hozzárendelt feladatkompetenciák A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Egyszerű árajánlatot készít Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad
228
Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz
196/1.3/0886-06 Számlakészítés 196/1.4/0886-0
Számlát állít ki az elvégzett munkáról Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz
Piackövetés 196/1.5/0886-06
Tananyagegység: Szoftverek (204/8.0/0486-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Szoftverek kezelése Fejlesztési követelmények: Szakmai készségek: 4 Építész szoftverek kezelése 4 Gyártók által kiadott CD-k használata 5 Olvasott szakmai szöveg megértése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám
36 óra Tananyagelem 1. Szoftverek 36 óra
Ebből Óra Új ismeretszerzés 26 Ismétlés – rendszerezés 4 Gyakorlás 3 Ellenőrzés - értékelés 3 Feladatkompetenciák - Gyártók által kiadott CD-vel, költségvetéskészítő CD-vel, építészeti szoftverekkel való megismerkedés (36 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Megismerkedik a gyártók által kiadott CD-vel, költségvetéskészítő CD-vel, építészeti szoftverekkel
Tananyagegység: Gépek (204/9.0/0486-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Gépek megismerése Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Anyagelőkészítés gépei C Emelőgépek E Energiabiztosítás B Gépi vakolás technológiája Szakmai készségek: 3 Gépek, berendezések működtetésének megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség Óraszám felhasználása: 1 óra/hét 229
Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Gépek 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Építési területen megismerkedés a szükséges építőipari gépekkel (26 óra) - Érintésvédelem (10 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Megismerkedik az építési területen a szükséges építőipari gépekkel - Információt szerez az érintésvédelemben
Tananyagegység: Szerkezetkészítés (204/3.0/0487-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Lépcsőkészítés Szerelőbetont, aljzatbetont, járdát készít Kitűzi a szintet, lejtésviszonyokat ellenőriz Teríti az aljzatbetont Dilatációt készít, felületet megmunkál az előírásnak megfelelően Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: E Előregyártsi folyamat B Előregyártott elemek felhasználási területei C Betonacélok fajtái, mérete, bedolgozása B Vasszerelés Szakmai készségek: 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Szerkezetkészítés 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - A szerkezet alapvető jellemzői, statikai működése, a szerkezet együttdolgozása (12 óra) - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munka elvégzése (12 óra) - A szükséges eszközök, gépek készség szintű használata (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a szerkezet alapvető jellemzőit, statikai működését, a szerkezet együttdolgozását - Szakszerűen olvassa az építészeti rajzokat, és annak alapján elvégzi a kivitelezési munkákat
230
- Készség szinten használja a szükséges eszközöket, gépeket
Tananyagegység: Minőség-ellenőrzés (204/4.0/0487-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Utólagos javítási munkát végez Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Gépek karbantartása A Munkavédelmi előírások E Gépkönyv B Érintésvédelem C Munkabiztonsági ellenőrzések Szakmai készségek: 4 Mennyiségi számítási készség 5 Építőipari gépek, berendezések használata 3 Információs eszközök használata 5 Kőműves kézi szerszámok használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Munkavédelmi, minőségvédelmi munka 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Munkavédelem célja és alapfogalmai (4 óra) - A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei (3 óra) - Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai (3 óra) - Munkavédelmi eszközök és használatuk (3 óra) - Balesetvédelmi előírások (3 óra) - Elsősegélynyújtás (20 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Definiálja a munkavédelem célját és alapfogalmait - Felsorolja a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeit - Tisztában van az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásaival - Felismeri a munkavédelmi eszközöket és szakszerűen használja azokat - Definiálja a balesetvédelmi előírásokat - Jártas az alapvető elsősegélynyújtásban
Tananyagegység: Épületszigetelés (204/1.0/0476-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Előkészíti, tisztítja a felületet Kellősít, a szigetelés aljzatát alkalmassá teszi Kialakítja a hajlatokat, a hajlaterősítéseket
231
A gépészeti áttörések környezetét előkészíti Gondoskodik a hő- és hangszigetelő anyag védelméről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Szigetelési módok, eljárások C Szigetelésekre vonatkozó szabványok C Szerkezetek B Tervjelek B Tervolvasás D Szigetelőanyag-gyártás folyamata Szakmai készségek: 3 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 2 Épületgépészeti rajz olvasása értelmezése 3 Szigetelési jelképek értelmezése 4 Építész szerkezeti jelképek értelmezése 5 Szintjelek értelmezése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem
1. Felület előkészítés 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Különböző felületek elkészítésére vonatkozó előírások, a felületekhez alkalmazható anyagok (7 óra) - Szigetelési eljárások, az azokra vonatkozó technológiai utasítások (8 óra) - Az áttörések, csatlakozások előírásai (7 óra) - Hő- és hangszigetelés anyagvédelmének utasításai (7 óra) - Építészeti rajzok olvasása, értelmezése (7 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Felsorolja a különböző felületek elkészítésére vonatkozó előírásokat, a felületekhez alkalmazható anyagokat - Ismeri a szigetelési eljárásokat, az azokra vonatkozó technológiai utasításokat - Definiálja az áttörések, csatlakozások előírásait - Ismeri a hő- és hangszigetelés anyagvédelmének utasításait - Szakszerűen olvassa és értelmezi az építészeti rajzokat
Tananyagegység: Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása (204/3.0/0462-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Elbontja a védőfelszereléseket A pallóterítést bontja A tartóelemeket és a rögzítést bontja A tartóelemeket és a tartozékokat tisztítja
232
Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Csavarbehajtó gépek B Hasító és forgácsoló kéziszerszámok B Szerelő és bontó kéziszerszámok B Célszerszámok B Marógépek B Bontás és átalakítás B Gyalugépek Szakmai készségek: Óraszám felhasználása: 1 óra/hét 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem 1. Állványzatok bontási és karbantartási folyamata 36 óra
Feladatkompetenciák - Állvány bontására vonatkozó előírások (12 óra) - Bontás eszközei, a műveleti sorrendje (12 óra) - Állványelemek tisztítása és karbantartása (12 óra)
Éves óraszám
Óra 26 4 3 3
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri az állvány bontására vonatkozó előírásokat - Felsorolja a bontás eszközeit, a műveleti sorrendet - Meghatározza az állványelemek tisztítására és karbantartására vonatkozó szabályokat
Tananyagegység: Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai (204/1.0/0460-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Méretre szabott zsalutáblát készít Összeállítja a zsalutáblákat Rögzíti az összeállított zsalutáblákat A zsaluszerkezetet megtámasztja és merevíti Vízszintes és magassági méreteket ellenőriz, szükség esetén korrigál Elbontja a zsaluszerkezetet Szögteleníti és megtisztítja a zsaluanyagot A bontott zsaluanyagot méret szerint válogatja és tárolja Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: D A faanyag tulajdonságai, hibái, betegségei D Ipari felhasználású fafajok, faanyagok, ipari választékok B Hagyományos zsaluzatok, zsaluzási technikák C Mérési módszerek B Anyagszükséglet B Szabvány B Rajzszabványok és szabványos jelölések 233
B Ábrázológeometriai alapismeretek Szakmai készségek: 4 Építészeti műszaki rajz olvasása, értelmezése 4 Műszaki rajz jelölésrendszerének értelmezése 4 Gépeken, szerszámokon, eszközökön található jelölésrendszer értelmezése 4 Tervdokumentáció értelmezése 3 Építészeti műszaki rajzról vázlat készítése 5 Mérőeszközök használata Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem 1. Hagyományos zsaluzat készítésének folyamata 36 óra
2. Mérés, számítás, vázlatrajz 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 48 8 8 8
Feladatkompetenciák - Zsalutáblák készítésének, rögzítésének és bontásának technológiai folyamata (9 óra) - Zsaluszerkezetek építésének, megtámasztásának, rögzítésének és bontásának, valamint karbantartásának technológiai folyamata (9 óra) - Zsaluzatkészítéshez szükséges anyagok, eszközök és szerszámok ismerete (9 óra) - Az építőiparban használatos szakmához közel álló terv- és rajzdokumentumok (9 óra) - Szakmai számítások (12 óra) - Építészeti műszaki rajz alapján vázlatrajz készítése (12 óra) - A hosszúságmérés módszereinek és eszközeinek ismerete, területszámítások (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a zsalutáblák készítésének, rögzítésének és bontásának technológiai folyamatát - Definiálja zsaluszerkezetek építésének, megtámasztásának, rögzítésének és bontásának, valamint karbantartásának technológiai folyamatát - Megnevezi a zsaluzatkészítéshez szükséges anyagokat, eszközöket és szerszámokat - Elemzi az építőiparban használatos szakmához közel álló terv- és rajzdokumentumokat - Szakmai számításokat végez - Építészeti műszaki rajz alapján vázlatrajzot készít - Ismeri a hosszúságmérés módszereit és eszközeit, területszámításokat végez
Tananyagegység: Hő- és hangszigetelés (204/3.0/0476-06) E Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Megvizsgálja a szigetelendő felületet Gondoskodik a hő- és hangszigetelő anyag védelméről Kellősíti, kiegyenlíti a felületet a ragasztóanyag felhordása előtt Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, felhasználásuk B Szigeteléshez szükséges ragasztó anyagok fajtái, felhasználásuk
234
B Rögzítések fajtái, rögzítőanyagok felhasználása B Vízelvezető anyagok fajtái, felhasználásuk C Anyagok kölcsönhatása C Anyagok tulajdonságai D Anyagvizsgálati módszerek C Anyagkezelés D Hatósági előírások A Érintésvédelem Szakmai készségek: 3 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 2 Épületgépészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Szigetelési jelképek értelmezése 4 Építész szerkezeti jelképek értelmezése 5 Szintjelek értelmezése 3 Mechanikai törvényszerűségek megértése Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem 1. Hő-, hangszigetelés készítése 48 óra
2. Hő-, hangszigetelés védelmének elmélete 24 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 50 7 7 8
Feladatkompetenciák - Hő-, és hangszigetelő anyagok, azok jellemző tulajdonságai, felhasználhatósága, technológiai leírása (12 óra) - Szerkezeti anyagok és szigetelő anyagok együttdolgozására vonatkozó előírások (12 óra) - Építészeti rajzok olvasása, értelmezése (12 óra) - Szigetelési csomópontok (12 óra) - Az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasítások (8 óra) - Az egyes anyagok viselkedése, az anyagok kölcsönhatása (8 óra) - A különböző felületek előkészítésére vonatkozó előírások, a felületekhez alkalmazható anyagok (8 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a hő-, és hangszigetelő anyagokat, azok jellemző tulajdonságait, felhasználhatóságukat, technológiai leírásukat - Felsorolja a szerkezeti anyagok és szigetelő anyagok együttdolgozására vonatkozó előírásokat - Szakszerűen olvassa és értelmezi az építészeti rajzokat - Felismeri a szigetelési csomópontokat - Megismeri az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasításokat - Tanulmányozza az egyes anyagok viselkedését, az anyagok kölcsönhatást - Felsorolja a különböző felületek előkészítésére vonatkozó előírásokat, ismeri a felületekhez alkalmazható anyagokat
Tananyagegység: Betontechnológia (204/1.0/0482-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Helyszíni betonkeverést végez Adagolja a szükséges anyagokat Keveri a betont
235
Védi és utókezeli az aljzatot Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Beton utókezelése B Betonozás technológiája E Előregyártási folyamat A Anyagbedolgozás gépei B Tömörítés gépei E Organizáció Szakmai készségek: 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem
1. Betontechnológia 70 óra
2. Beton utókezelés 38 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 88 8 6 6
Feladatkompetenciák - A betontechnológiára vonatkozó előírások, a beton alkotórészei, azok tulajdonságai, jellemzői (14 óra) - Recept alapján beton keverése (14 óra) - A betonkeverés, -bedolgozás és -tömörítés eszközeinek, gépeinek kezelése, használata (14 óra) - Zsaluzati, építési terv olvasása, értelmezése, tervek alapján történő munkavégzés (14 óra) - Az előregyártás utasításai, előírásai (14 óra) - A betonozásra vonatkozó előírások (12 óra) - A betontechnológiára vonatkozó előírások, a beton alkotórészei, azok tulajdonságai, jellemzői (13 óra) - A beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírások (13 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a betontechnológiára vonatkozó előírásokat, a beton alkotórészeit, azok tulajdonságait, jellemzőit - Megkeveri a betont recept alapján - Szakszerűen kezeli, használja a betonkeverés, -bedolgozás és -tömörítés eszközeit, gépeit - Olvassa, értelmezi a zsaluzati, építési tervet, és a tervek alapján végzi el a munkát - Ismeri az előregyártás utasításait, előírásait - Felsorolja a betonozásra vonatkozó előírásokat - Jellemzi a betontechnológiára vonatkozó előírásokat, a beton alkotórészeit, azok tulajdonságait, jellemzőit - Alkalmazza a beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírásokat
Tananyagegység: Építési segédszerkezet (204/2.0/0487-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam
236
Célok és feladatok: Kisebb munkaárkot, munkagödröt kiás, vagy kiásat Földpart megtámasztást végez, vagy végeztet szükség esetén Elkészíti a szükséges betonacél vázat Bekötő vasalást készít A vasszerelést helyére rögzíti, ellenőrzi Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Földmunkák, munkaárok dúcolása B Szintezés, lejtésellenőrzés módszere C Betonacélok fajtái, mérete, bedolgozása B Vasszerelés Szakmai készségek: 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem 1. Dúcolás 58 óra
2. Zsaluzó, vasalási munka 50 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 88 8 6 6
Feladatkompetenciák - Zsaluzat, dúcolás készítése terv alapján (20 óra) - A betonozásra vonatkozó előírások (19 óra) - Az egyes szerkezetek alapvető statikája (19 óra) - A zsaluzás eszközei, elemei (6 óra) - Zsaluzat készítése terv alapján (12 óra) - A betonozásra vonatkozó előírások (9 óra) - Alapvető statikai ismeretek (6 óra) - A vasalásra vonatkozó előírások (6 óra) - A vasalás eszközeinek, gépeinek használata (11 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Zsaluzatot, dúcolást készít terv alapján - Ismeri a betonozásra vonatkozó előírásokat - Tudja az egyes szerkezetek alapvető statikáját - Felsorolja a zsaluzás eszközeit, elemeit - Alapvető statikai ismeretekkel rendelkezik - Ismerteti a vasalásra vonatkozó előírásokat - Szakszerűen használja a vasalás eszközeit, gépeit
Tananyagegység: Zsaluszerkezetek elkészítése (204/2.0/0460-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Méretre szabott zsalutáblát készít Összeállítja a zsalutáblákat Rögzíti az összeállított zsalutáblákat A zsaluszerkezetet megtámasztja és merevíti
237
Vízszintes és magassági méreteket ellenőriz, szükség esetén korrigál Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Csavarbehajtó gépek B Szerelő és bontó kéziszerszámok B Célszerszámok B Mérőeszközök B Rajzszabványok és szabványos jelölések B Hagyományos zsaluzatok, zsaluzási technikák B Fűrészek, fűrészgépek B Fafelület megmunkáló és emelőgépek B Hasító és forgácsoló kéziszerszámok B Jelölő eszközök B Terv és dokumentációk fajtái Szakmai készségek: 5 Mérőeszközök használata 5 Faipari kéziszerszámok használata 4 Faipari gépek használata 3 Építészeti műszaki rajzról vázlat készítése 5 Szerelő és bontószerszámok használata 3 Anyagok, elemek mozgatásához szükséges gépek, eszközök használata 4 Gépeken, szerszámokon, eszközökön található jelölésrendszer értelmezése 4 Tervdokumentáció értelmezése 5 Mérőeszközök használata Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 108 óra
Tananyagelem
1. Zsalutáblák készítése 50 óra
2. Zsaluszerkezetek összeállítása 58 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 88 8 6 6
Feladatkompetenciák - Zsalutáblák méret szerinti elkészítése (12 óra) - A munkák elvégzéséhez szükséges szerszámok, gépek kiválasztása (9 óra) - A szerszámok és a gépek kezelési és karbantartási útmutatóinak, valamint a használathoz szükséges jelölésrendszer ismerete (6 óra) - A szerkesztéshez és rajzoláshoz szükséges ábrázolásmódok, szabványok és alapfogalmak alkalmazása (9 óra) - A hosszúság és területmérés módszereinek és eszközeinek ismerete (6 óra) - A munkához szükséges műszaki előírások, műveleti és alkalmazástechnikai utasítások alkalmazása (8 óra) - Zsaluszerkezetek összeállítása, megtámasztása, rögzítése és bontása, megadott műszaki dokumentáció szerint (18 óra) - Méretek ellenőrzése, szükség szerint korrigálása (15 óra) - Szerszámok és eszközök rendeltetésszerű, illetve rutinszerű használata és karbantartása (15 óra) - Tervdokumentáció értelmezése (10 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Elkészíti a zsalutáblákat méret szerint 238
- Kiválasztja a munkák elvégzéséhez szükséges szerszámokat, gépeket - Ismeri a szerszámok és a gépek kezelési és karbantartási útmutatóit, valamint a használathoz szükséges jelölésrendszert - Alkalmazza a szerkesztéshez és rajzoláshoz szükséges ábrázolásmódokat, szabványokat és alapfogalmakat - Ismeri a hosszúság és területmérés módszereit és eszközeit - Alkalmazza a munkához szükséges műszaki előírásokat, műveleti és alkalmazástechnikai utasításokat - Összeállítja, megtámasztja, rögzíti és bontja a zsaluszerkezeteket a műszaki dokumentáció szerint - Ellenőrzi a méreteket, szükség szerint korrigálja - Rendeltetésszerűen illetve rutinszerűen használja a szerszámokat és az eszközöket, valamint karbantartja azokat - Értelmezi a tervdokumentációkat
Tananyagegység: Szerkezetkészítés (204/3.0/0476-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Kéménybélelést végez Kéményt falaz Előregyártott elemekből kéményt épít Elkészíti és elhelyezi a kémény fedkövet Szükség esetén födémcserét végez (betartja a bontási előírásokat) Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Vasszerelés C Kéményfalazás technológiája C Kéménybélelés anyagai, technológiája C Betonacélok fajtái, mérete, bedolgozása Szakmai készségek: 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 72 óra
Tananyagelem
1. Kéményépítés 42 óra
2. Födémcsere
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 45 9 9 9
Feladatkompetenciák - A szerkezet alapvető jellemzői, statikai működése, a szerkezet együttdolgozása (8 óra) - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munka elvégzése (10 óra) - A szükséges eszközök, gépek készség szintű használata (10 óra) - A kéményépítés szabályai (6 óra) - A hagyományos és szerelt kémény közötti különbség, alkalmazhatóság (8 óra) - A szerkezet alapvető jellemzői, statikai működése, a szerkezet együttdol-
239
30 óra
gozása (6 óra) - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munka elvégzése (8 óra) - A szükséges eszközök, gépek készség szintű használata (8 óra) - Munkavédelmi előírások ismerete, betartása (8 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a szerkezet alapvető jellemzőit, statikai működését, a szerkezet együttdolgozását - Szakszerűen olvassa az építészeti rajzokat, és annak alapján elvégzi a kivitelezési munkákat - Készség szinten használja a szükséges eszközöket, gépeket - Felsorolja a kéményépítés szabályait - Megkülönbözteti a hagyományos és szerelt kéményt egymástól, ismeri az alkalmazhatóságukat - Ismeri és betartja a munkavédelmi előírásokat
Tananyagegység: Vakolási munka (204/4.0/0486-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Hagyományos vakolatot készít belső fal- és mennyezet felületen Gépi vakolatot készít belső fal- és mennyezet felületen Felületet előkészít Alapvakolatot készít Simító vakolatot készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Kézi vakolás B Gépi vakolás technológiája B Vakolattípusok keverése B Habarcs készítés Szakmai készségek: 5 Mennyiségérzék 3 Gépek, berendezések működtetésének megértése 5 Építőipari gépek, berendezések használata 5 Kézi-kisgépek használata Óraszám felhasználása: 6 óra/hét Éves óraszám 216 óra
Tananyagelem 1. Belső vakolás 120 óra
2. Homlokzatvakolás 96 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 190 8 9 9
Feladatkompetenciák - A vakolás alapanyagai, azok felhasználhatósága, az anyagok kölcsönhatása (20 óra) - A habarcskeverés gépei, eszközei, azok használata (20 óra) - A vakolási technológiák, előírások alkalmazása (40 óra) - A vakolt felületek megdolgozásának módjai (40 óra) - Vakolás alapanyagai, azok felhasználhatósága, az anyagok kölcsönhatása (24 óra) - Habarcskeverés gépei, eszközei (24 óra) - Vakolási technológiák, azok előírásai (24 óra) - Hőszigetelő vakolatok (24 óra)
Továbbhaladás feltételei:
240
- Összegyűjti a vakolás alapanyagait, felsorolja azok felhasználhatóságát, ismeri az anyagok kölcsönhatását - Csoportosítja a habarcskeverés gépeit, eszközeit, tudja azok használatát - Alkalmazza a vakolási technológiákat, előírásokat - Ismeri a vakolt felületek megdolgozásának módjait - Felismeri a hőszigetelő vakolatokat és elemzi azokat
Tananyagegység: Épületszigetelés (204/1.0/0476-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: A technológia szerinti szigetelőanyagot használ Kent vagy szórt szigetelést készít Gondoskodik a hő- és hangszigetelő anyag védelméről Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználásuk B Vízelvezető anyagok fajtái, felhasználásuk C Anyagok kölcsönhatása D Anyagvizsgálati módszerek C Anyagkezelés C Ragasztóanyagok káros hatásai C Anyagjelölés C Méretmegadási módok Szakmai készségek: 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 4 Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése 3 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 3 Mechanikai törvényszerűségek megértése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Anyag és technológia megválasztás 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - A különböző szigetelőanyagok, azok technológiájára vonatkozó előírásainak ismerete (12 óra) - Az egyes anyagok viselkedésének, az anyagok kölcsönhatásának ismerete (12 óra) - Építészeti rajzok olvasása, értelmezése (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Csoportosítja a különböző szigetelőanyagokat, ismeri azok technológiájára vonatkozó előírásokat - Megismeri az egyes anyagok viselkedését, az anyagok kölcsönhatását - Olvassa és értelmezi az építészeti rajzokat
241
Tananyagegység: Zsaluszerkezetek bontása (204/3.0/0460-06) Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Elbontja a zsaluszerkezetet Szögteleníti és megtisztítja a zsaluanyagot A bontott zsaluanyagot méret szerint válogatja és tárolja Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Csavarbehajtó gépek B Szerelő és bontó kéziszerszámok B Célszerszámok Szakmai készségek: 5 Szerelő és bontószerszámok használata 3 Anyagok, elemek mozgatásához szükséges gépek, eszközök használata 4 Gépeken, szerszámokon, eszközökön található jelölésrendszer értelmezése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Zsaluszerkezetek bontása 36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Zsaluszerkezetek bontása, karbantartása és deponálása (18 óra) - Szerszámok és eszközök rendeltetésszerű, illetve rutinszerű használata és karbantartása (18 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Bontja, karbantartja és deponálja a zsaluszerkezeteket - Rendeltetésszerűen és rutinszerűen használja és karbantartja a szerszámokat és az eszközöket
Tananyagegység: Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása (204/3.0/0462-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Elbontja a védőfelszereléseket A pallóterítést bontja A tartóelemeket és a rögzítést bontja A tartóelemeket és a tartozékokat tisztítja Az állványanyagot fajtánként deponálja Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Csavarbehajtó gépek B Hasító és forgácsoló kéziszerszámok B Szerelő és bontó kéziszerszámok B Célszerszámok 242
B Bontás és átalakítás Szakmai készségek: 5 Faipari kéziszerszámok használata 5 Szerelő és bontószerszámok használata 3 Anyagok, elemek mozgatásához szükséges gépek, eszközök használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét
36 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem 1. Bontás és karbantartás 36 óra
Feladatkompetenciák - Állvány bontására vonatkozó előírások, szabályok (14 óra) - A bontás eszközeinek készség szintű használata (22 óra)
Éves óraszám
Óra 26 4 3 3
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri és alkalmazza az állvány bontására vonatkozó előírásokat, szabályokat - Készség szinten használja a bontás eszközeit
Tananyagegység: Vízszigetelés (204/2.0/0476-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Kent vagy szórt szigetelést készít Szigetelő lemezeket fektet A csatlakozások környezetét a technológiának megfelelően megerősíti, kialakítja A technológia szerinti szigetelőanyagot használ Utólagos szigetelő munkák előtt diagnosztizál Kialakítja a hajlatokat, a hajlaterősítéseket A gépészeti áttörések környezetét előkészíti Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Elhelyezési előírások B Szigetelőanyagok rögzítési módjai B Vízszigetelő anyagok fajtái, felhasználásuk B Kéziszerszámok B Vágó-, előkészítő eszközök C Rögzítő kisgépek D Anyagvizsgálati módszerek B Szigeteléshez szükséges ragasztó anyagok fajtái, felhasználásuk C Anyagok kölcsönhatása C Anyagok tulajdonságai C Közműcsatlakozások Szakmai készségek: 3 Gépek, berendezések működtetésének megértése 5 Vízszigetelő szerszámok használata 3 Mechanikai törvényszerűségek megértése 243
4 4 5
Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése Építész szerkezeti jelképek értelmezése Szintjelek értelmezése
Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Vízszigetelés 16 óra
2. Szigetelés ellenőrzése, hibajavítás 8 óra 3. Áttörések, kapcsolódások elkészítése 12 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Vízszigetelési eljárások, a megválasztására vonatkozó előírások ismerete (5 óra) - Az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasítások (5 óra) - Kézi és gépi eszközök, szerszámok ismerete, készség szintű használata (6 óra) - Az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasítások (2 óra) - Egyes anyagok viselkedése, az anyagok kölcsönhatása (2 óra) - A különböző felületek előkészítésére vonatkozó előírások, a felületekhez alkalmazható anyagok ismerete (3 óra) - Szigetelési csomópontok ismerete (4 óra) - Bonyolult szerkezeti kapcsolatok megoldása (4 óra) - A csomópontokhoz alkalmazható kiegészítő szerkezetek, azok alkalmazhatóságának és a szigetelőanyaggal történő együttdolgozásának ismerete (4 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a vízszigetelési eljárásokat, a megválasztására vonatkozó előírásokat - Kiválasztja az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasításokat - Csoportosítja a kézi és gépi eszközöket, szerszámokat, készség szinten használja őket - Felismeri az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasításokat - Megállapítja az egyes anyagok viselkedését, az anyagok kölcsönhatását - Ismeri a különböző felületek előkészítésére vonatkozó előírásokat, a felületekhez alkalmazható anyagokat - Megismeri a szigetelési csomópontokat - Megoldja a bonyolult szerkezeti kapcsolatokat - Ismeri a csomópontokhoz alkalmazható kiegészítő szerkezeteket, azok alkalmazhatóságának és a szigetelőanyaggal történő együttdolgozásának menetét
Tananyagegység: Hő- és hangszigetelés (204/3.0/0476-06) Gy Évfolyam: 12. évfolyam Célok és feladatok: Felhordja a ragasztóanyagot vagy a felerősítő elemeket Elhelyezi a hőszigetelő anyagot, táblákat Elvégzi az anyag rögzítését Elválasztó réteget, párakiegyenlítő réteget helyez el Utólagos szigetelő munkák előtt diagnosztizál Megvizsgálja a szigetelendő felületet Kellősíti, kiegyenlíti a felületet a ragasztóanyag felhordása előtt Fejlesztési követelmények: 244
Szakmai ismeretek: B Kéziszerszámok B Vágó-, előkészítő eszközök C Rögzítő kisgépek B Ragasztóanyag előkészítéséhez használható berendezések D Hatósági előírások A Érintésvédelem C Közműcsatlakozások Szakmai készségek: 5 Hő-, hangszigetelő szerszámok használata 3 Szigetelő kisgépek használata 5 Ragasztóanyag előkészítés gépeinek, berendezéseinek használata 5 Ragasztás, szerelés eszközeinek használata 3 Mechanikai törvényszerűségek megértése 4 Idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 36 óra
Tananyagelem 1. Hő-, hangszigetelés minősítése, hibajavítás 27 óra
2. Hő-, hangszigetelés védelmének gyakorlata 9 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - Szigetelési csomópontok ismerete (5 óra) - Bonyolult szerkezeti kapcsolatok megoldása (6 óra) - A csomópontokhoz alkalmazható kiegészítő szerkezetek, azok alkalmazhatóságának és a szigetelőanyaggal történő együttdolgozásának ismerete (8 óra) - A szigeteléshez használandó eszközök, gépek ismerete, készség szintű használata (8 óra) - Az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasítások (3 óra) - Egyes anyagok viselkedésének, az anyagok kölcsönhatásának ismerete (3 óra) - A különböző felületek előkészítésére vonatkozó előírások, a felületekhez alkalmazható anyagok ismerete (3 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Felismeri a szigetelési csomópontokat - Megoldja a bonyolult szerkezeti kapcsolatokat - Ismeri a csomópontokhoz alkalmazható kiegészítő szerkezeteket, azok alkalmazhatóságának és a szigetelőanyaggal történő együttdolgozásának folyamatát, viselkedését - Megismeri és készség szinten használja a szigeteléshez használandó eszközöket, gépeket - Definiálja az egyes szigeteléseknél alkalmazható technológiai utasítások - Ismeri az egyes anyagok viselkedését, az anyagok kölcsönhatását - Ismeri a különböző felületek előkészítésére vonatkozó előírásokat, a felületekhez alkalmazható anyagokat
Tananyagegység: Speciális kőműves munka (204/2.0/0698-06) E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Ellenőrzi a rögzítési pontokat 245
Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Bontás technológiája Szakmai készségek: 5 Építőipari gépek, berendezések használata Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
Tananyagelem 1. Előregyártott elemek minőségi vizsgálata 96 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 77 6 6 7
Feladatkompetenciák - Az ellenőrzés menete, az ellenőrzési eljárások (48 óra) - A minősítéshez szükséges eszközök, berendezések kezelése (48 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Definiálja és felsorolja az ellenőrzés meneté, az ellenőrzési eljárásokat - Csoportosítja a minősítéshez szükséges eszközöket, szakszerűen használja a berendezéseket
Tananyagegység: Speciális kőműves munka (204/2.0/0698-06) GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Beépíti a nyílászárót falazással egyidejűleg Falazott nyílást előkészíti nyílászáró beépítésére Nyílászárót beállítja a kihagyott nyílásba A nyílászárót ideiglenesen rögzíti A nyílászárót véglegesen rögzíti, beépíti Konszignáció alapján előkészíti az elemeket Ellenőrzi a rögzítési pontokat Összeszereli az elemeket
Elhelyezi és rögzíti az elemeket Részleges bontási munkákat végez Elhelyezi az áthidalót Befejezi a bontást Egyezteti a bontási, átalakítási feladatot a tervvel Meghatározza a bontási, átalakítási munka technológiáját, elvégzi a bontást Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Nyílászárók beállítása, beépítése A Elemrögzítés A Bontási munkák biztonsági előírásai B Bontás technológiája Szakmai készségek: 5 Kitűző eszközök használata 5 Kőműves kézi szerszámok használata
246
5 Építőipari gépek, berendezések használata Óraszám felhasználása: 7 óra/hét Éves óraszám 224 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 188 12 12 12
Tananyagelem
Feladatkompetenciák - A szerkezet alapvető jellemzőinek, statikai működésének, a szerkezetek együttdolgozásának ismerete (21 óra) 1. Nyílászáró beépítése - Építészeti rajz olvasása és annak alapján a kivitelezési munkák elvégzése 70 óra (28 óra) - A szükséges eszközök, gépek kezelése, készség szintű használat (21 óra) - Építész rajz alapján szerkezet készítése, vasalás, betonozás (14 óra) - A zsaluzat ellenőrzése, szükség szerinti módosítása (10 óra) 2. Előregyártott elemek előkészítése - Az előregyártott elemek elhelyezésére vonatkozó előírások, rögzítési 42 óra lehetőségek (10 óra) - A szükséges eszközök, gépek kezelése, készség szintű használata (8 óra) - Építészeti rajz olvasása, és annak alapján a kivitelezési munkák elvégzése (20 óra) 3. Előregyártott elemek beépítése - Az előregyártott elemek statikai működése, kivitelezés során figyelembe60 óra vétele (20 óra) - A rögzítési eljárások (20 óra) 4. Bontási munka - A bontás technológiája, a bontási sorrend (52 óra) 52 óra
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a szerkezet alapvető jellemzőit, statikai működését, a szerkezetek együttdolgozását - Szakszerűen olvassa az építészeti rajzokat és annak alapján a kivitelezési munkákat elvégzi - Megfelelően kezeli a szükséges eszközöket, gépeket, készség szinten használja - Elkészíti a szerkezetet, a vasalást, a betonozást az építész rajz alapján - Ellenőrzi a zsaluzatot, és szükség szerinti módosítja - Felsorolja az előregyártott elemek elhelyezésére vonatkozó előírásokat, rögzítési lehetőségeket - Ismeri az előregyártott elemek statikai működését, kivitelezés során figyelembe veszi azokat - Felsorolja a rögzítési eljárásokat - Elsajátítja a bontás technológiáját, felsorolja és betartja a bontási sorrendet
Tananyagegység: Betontechnológia (204/1.0/0482-06) E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Gondoskodik a téliesítéséről és a beton utókezeléséről Elvégzi a betonozást üzemi betonból a zsalu teherbírásának megfelelő sebességgel Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Építőgépek (emelő, anyagmozgató, betonbedolgozó) C Betonacélok fajtái, mérete, bedolgozása C Beton összetétele B Betonok osztályozása (szilárdság, konzisztencia) B Betonbedolgozás
247
B Beton utókezelése B Betonfelületek, minőség-követelményei B Beton szerkezet minőségének ellenőrzése B Alulbordás, felülbordás vagy sík födémek zsaluzása B Rámpák, lépcsők, koporsó födémek zsaluzása B Gerendák zsaluzása Szakmai készségek: 3 Építész-statikus műszaki rajz olvasása, értelmezése 4 Zsaluzási rajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
Tananyagelem
1. Előkészítő munka 32 óra
2. Zsaluzat minőségi ellenőrzés 32 óra 3. Beton 32 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 68 9 9 10
Feladatkompetenciák - A betontechnológiára vonatkozó előírások, a beton alkotórészei, azok tulajdonságai, jellemzői (8 óra) - Recept alapján beton keverése (8 óra) - Betonkeverés, bedolgozás és tömörítés eszközeinek, gépeinek ismerete (8 óra) - Zsaluzati, építési terv olvasása és annak alapján munka végzése (8 óra) - Zsaluzás eszközei, elemei (9 óra) - Terv alapján zsaluzat készítése (15 óra) - A betonozásra vonatkozó előírások (8 óra) - Beton típusai, anyaga, összetétele, betonacél fajták (16 óra) - Szükséges betontípus, mennyiség meghatározása műszaki rajz alapján (16 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a betontechnológiára vonatkozó előírásokat, a beton alkotórészeit, azok tulajdonságait, jellemzőit - Bekeveri recept alapján a betont - Ismeri a betonkeverés, bedolgozás és tömörítés eszközeit, gépeit - Szakszerűen olvassa a zsaluzati, építési tervet és annak alapján elvégzi a munkát - Felsorolja a zsaluzás eszközeit, elemeit - Elkészíti terv alapján a zsaluzatot - Ismeri a betonozásra vonatkozó előírásokat - Csoportosítja a beton típusait, anyagait, összetételét, ismeri a betonacél fajtákat - Felismeri a szükséges betontípust, mennyiséget meghatároz műszaki rajz alapján
Tananyagegység: Utómunkálatok (204/3.0/0698-06) E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Egyezteti a bontási, átalakítási feladatot a tervvel Meghatározza a szükséges megtámasztási, alátámasztási, biztonságtechnikai feladatokat Meghatározza a bontási, átalakítási munka technológiáját, elvégzi a bontást
248
Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: A Bontási munkák biztonsági előírásai B Bontás technológiája B Nyílászárók beállítása, beépítése Szakmai készségek: 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata
Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 64 óra
Tananyagelem 1. Bontott elemek minőségi vizsgálata 64 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 50 5 4 5
Feladatkompetenciák - A bontási elemek minősítési eljárása (32 óra) - Statikai ellenőrzés (32 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a bontási elemek minősítési eljárása - Elvégzi a statikai ellenőrzést
Tananyagegység: Utómunkálatok (204/3.0/0698-06) GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Eltávolítja a bontási területről a felesleges anyagokat Elvégzi a helyreállítást Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: A Bontási munkák biztonsági előírásai B Nyílászárók beállítása, beépítése Szakmai készségek: 5 Kőműves kézi szerszámok használata 5 Építőipari gépek, berendezések használata
Óraszám felhasználása: 1 óra/hét 32 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem 1. Helyreállítás 32 óra
Feladatkompetenciák - A helyreállításra vonatkozó előírások (16 óra) - A szerkezetek működése, együttdolgozása (16 óra)
Éves óraszám
249
Óra 22 4 3 3
Továbbhaladás feltételei: - Definiálja a helyreállításra vonatkozó előírásokat - Ismeri a szerkezetek működését, együttdolgozását
Tananyagegység: Általános vállalkozási feladatok (204/1.0/0886-06) E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: A tevékenységéhez biztosítja a szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételeket Elvégzi egyéni vállalkozás egyszerű indítási, működtetési feladatait Közreműködik kisebb társas vállalkozás működtetésében Egyszerű árajánlatot készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: D Alapszintű munkajog (munkaadó, munkavállaló) D Vállalkozásokról szóló jogszabályok D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek Szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógép használat 3 Elemi számolási készség Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 64 óra
Tananyagelem 1. Vállalkozás működtetése 44 óra 2. Egyszerű árajánlat készítése 20 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 45 7 6 6
Feladatkompetenciák - Vállalkozás indítása működtetése: szükséges alapvető jogszabályok ismerete, kapcsolattartás állami szervekkel (pl. APEH, TB stb.) adatszolgáltatási kötelezettségek (pl. KSH stb.) (44 óra) - Tevékenységhez kapcsolódó árajánlat készítése, árajánlat elemei (anyagés munkadíj, garanciális feltételek, vállalási határidő stb.) (20 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Megszerzi az alapszintű, általános ismereteket vállalkozás indításával, működtetésével kapcsolatban: ismeri a szükséges alapvető jogszabályokat, kapcsolatot tud tartani az állami szervekkel (pl. APEH, TB stb.) adatszolgáltatási kötelezettségeknek tesz eleget (pl. KSH stb.) - Elkészíti a tevékenységhez kapcsolódó árajánlatot, tudja, melyek az árajánlat elemei (anyag- és munkadíj, garanciális feltételek, vállalási határidő stb.)
Tananyagegység: Általános vállalkozási feladatok (204/1.0/0886-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok:
250
Hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Reklamációt intéz Számlát állít ki az elvégzett munkáról Tájékozódik a piaci igényekről Tevékenységi körének alakításával rugalmasan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Számlázás D A vállalkozási ügymenethez szükséges könyvelési, adózási, pénzügyi ismeretek
Szakmai készségek: 3 Kézírás 1 Elemi szintű számítógéphasználat 3 Elemi számolási készség
Óraszám felhasználása: 2 óra/hét Éves óraszám 64 óra
Tananyagelem 1. Kapcsolattartás az ügyfelekkel 16 óra 2. Számlakészítés 32 óra 3. Piackövetés 16 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 45 7 6 6
Feladatkompetenciák - Saját tevékenység részletes ismerete, hirdetési formák, szakkiállításokon, szakvásárokon való részvétel (16 óra) - Számla alaki és tartalmi követelményei, számlatömb használata, sztornírozás, elektronikus számlakibocsátás (32 óra) - Információforrás fellelése, technológiai változások követése, piackövetés szükségességének megítélése (32 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Részletesen ismeri a saját tevékenységét, különböző hirdetési formákat, szakkiállításokon, szakvásárokon vesz részt - Tisztában van a számla alaki és tartalmi követelményeivel, tudja használni a számlatömböt, tud sztornírozni, ismeri az elektronikus számlakibocsátás lépéseit - Megtalálja, felleli a szükséges információforrásokat, követi a technológiai változásokat, megítéli a piackövetés szükségességét
Tananyagegység: Építési segédszerkezet készítése (204/3.0/0476-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Falazó-, vakolóállványt épít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: C Állványépítés (egyszerű állványok, bakállvány) Szakmai készségek: 3 Gépek, berendezések működtetésének megértése 5 Építőipari gépek, berendezések használata
251
4 Mérőműszerek használata 5 Kézi-kisgépek használata 3 Vázlatrajz készítése Óraszám felhasználása: 1 óra/hét 32 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Tananyagelem
Feladatkompetenciák
1. Építési segédszerkezet készítése 32 óra
- A zsaluzatok, állványok fajtái, alkalmazhatóságaik (16 óra) - Az állványépítésre vonatkozó előírások alkalmazása és betartása (16 óra)
Éves óraszám
Óra 22 4 3 3
Továbbhaladás feltételei: - Csoportosítja a zsaluzatokat, állványok fajtáit, alkalmazhatóságaikat - Alkalmazza és betartja az állványépítésre vonatkozó előírásokat
Tananyagegység: Rabicolás, felületburkolás (204/5.0/0486-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Rabicot készít függőleges és vízszintes felületen Homlokzatburkolatot készít Falazott (kő és tégla) homlokzatburkolatot készít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: E Szabványok C Emelőgépek A Kézi szerszámok E Energiabiztosítás C Homlokzati burkolatok fajtái Szakmai készségek: 3 Gépek, berendezések működtetésének megértése 5 Építőipari gépek, berendezések használata 5 Kézi-kisgépek használata 5 Mennyiségérzék 4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése 3 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban 5 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 5 Építészeti jelképek értelmezése Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 96 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
252
Óra 78 6 6 6
Tananyagelem 1. Rabicmunka 40 óra 2. Felületburkolás 56 óra
Feladatkompetenciák - Rabicolás technológiája, anyagai, kivitelezési előírásai (20 óra) - Az alkalmazandó munkaeszközök, gépek ismerete, készség szintű használata (20 óra) - Burkolatok anyagai, alkalmazhatósága, az anyagok kölcsönhatása (12 óra) - Burkolás technológiai előírásai (12 óra) - Burkoláshoz használandó gépek, berendezések kezelése (17 óra) - Ragasztóanyagok, az azokra vonatkozó előírások (15 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Ismeri a rabicolás technológiáját, anyagait, kivitelezési előírásait - Megismeri és felsorolja az alkalmazandó munkaeszközöket, gépeket, és készség szinten használja azokat - Csoportosítja a burkolatok anyagait, felsorolja alkalmazhatóságukat, ismerteti az anyagok kölcsönhatást - Definiálja a burkolás technológiai előírásait - Szakszerűen kezeli a burkoláshoz használandó gépeket, berendezéseket - Megnevezi a ragasztóanyagokat, és az azokra vonatkozó előírásokat
Tananyagegység: Hagyományos betonozás (204/2.0/0482-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Alapot készít Födémet készít Áthidalót, koszorút készít Falat, pillért, oszlopot készít Elvégzi a betonozást üzemi betonból a zsalu teherbírásának megfelelő sebességgel Elvégzi a beton tömörítését Betonozás után ellenőrzi a méret- és alakhelyességet Gondoskodik a téliesítésről és a beton utókezeléséről Felületi sérüléseket javít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Fal és födém betonozási ütemek, munkahézagok képzése B Betonozási sebesség és a bedolgozás módjai Szakmai készségek: 5 Betonbedolgozás gépeinek, eszközeinek (konténer, betonpumpa, vibrátor stb.) készség szintű használata 3 Építész-statikus műszaki rajz olvasása, értelmezése 4 Zsaluzási rajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 3 óra/hét Éves óraszám 160 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
253
Óra 129 10 10 11
Tananyagelem 1. Szerkezet készítése 95 óra
2. Betonozási munka 65 óra
Feladatkompetenciák - Zsaluzat készítése terv alapján (35 óra) - Betonozásra vonatkozó előírások ismerete (30 óra) - Az egyes szerkezetek alapvető statikájának ismerete (30 óra) - Betonozásra vonatkozó előírások ismerete (20 óra) - A betontechnológiára vonatkozó előírások, a beton alkotórészeinek, azok tulajdonságainak, jellemzőinek ismerete (20 óra) - A beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása (25 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Elkészíti a zsaluzatot terv alapján - Ismeri a betonozásra vonatkozó előírásokat - Megismeri az egyes szerkezetek alapvető statikáját - Definiálja a betonozásra vonatkozó előírásokat - Jellemzi a betontechnológiára vonatkozó előírásokat, felsorolja a beton alkotórészeit, azok tulajdonságait, ismeri a jellemzőiket - Megismeri és szakszerűen alkalmazza a beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírásokat
Tananyagegység: Minőség-ellenőrzés (204/7.0/0486-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: E Hatósági előírások B Felmérés C Építési és felmérési napló vezetése A Anyagjelölések A Építész tervjelek A Gépész tervjelek A Szerkezet-jelölés A Méretmegadás Szakmai készségek: 5 Építészeti rajz olvasása, értelmezése 5 Építészeti jelképek értelmezése 5 Mennyiségérzék 4 Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése 3 Köznyelvi beszédkészség 3 Kézírás Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 32 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
254
Óra 22 3 3 4
Tananyagelem 1. Felület utólagos ellenőrzése, javítása 32 óra
Feladatkompetenciák - Falazásra, vakolásra, burkolásra vonatkozó technológiai előírások (10 óra) - Felhasználható anyagok jellemzői, az együttdolgozásra vonatkozó adatok (10 óra) - Ellenőrzés módjai, eszközei, mintavételi eljárások, vizsgálati módszerek (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Definiálja a falazásra, vakolásra, burkolásra vonatkozó technológiai előírásokat - Jellemzi a felhasználható anyagokat, az együttdolgozásra vonatkozó adatokat - Ismeri az ellenőrzés módjait, felsorolja az eszközeit, a mintavételi eljárásokat, megismeri a vizsgálati módszereket
Tananyagegység: Betonvédelem (204/3.0/0482-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Betonozás után ellenőrzi a méret- és alakhelyességet Gondoskodik a téliesítésről és a beton utókezeléséről Felületi sérüléseket javít Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Betonfelületek, minőség-követelményei B Beton szerkezet minőségének ellenőrzése B Betonfelületek javításának anyagai és módszerei B Beton utókezelése Szakmai készségek: 5 Betonbedolgozás gépeinek, eszközeinek (konténer, betonpumpa, vibrátor stb.) készség szintű használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 32 óra
Tananyagelem 1. Beton minőségének ellenőrzése 16 óra
2. Beton utókezelése 16 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 22 3 3 4
Feladatkompetenciák - Betonozásra vonatkozó előírások ismerete (5 óra) - A betontechnológiára vonatkozó előírások, a beton alkotórészeinek, azok tulajdonságainak, jellemzőinek ismerete (5 óra) - A beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása (6 óra) - A beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása (5 óra) - A téliesítés módszereinek, eszközeinek ismerete és alkalmazása (5 óra) - A felületjavító anyagok, eszközök, gépek ismerete, készség szintű használata (6 óra)
Továbbhaladás feltételei:
255
- Ismeri a betonozásra vonatkozó előírásokat - Definiálja a betontechnológiára vonatkozó előírásokat, felsorolja a beton alkotórészeit, jellemzi azokat tulajdonságaik szerint, ismeri jellemzőiket - Felismeri és alkalmazza a beton bedolgozására, tömörítésére és utókezelésére vonatkozó előírásokat - Ismeri és szakszerűen alkalmazza a téliesítés módszereit, eszközeit - Ismeri és készség szinten használja a felületjavító anyagokat, eszközöket, gépeket
Tananyagegység: Kitűzési feladatok (204/1.0/0698-06) Gy Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Kitűzi a nyílászáró helyét Ellenőrzi a rögzítési pontokat Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Nyílászárók beállítása, beépítése Szakmai készségek: 5 Kitűző eszközök használata Óraszám felhasználása: 1 óra/hét Éves óraszám 32 óra
Tananyagelem 1. Kitűzési munka 32 óra
Ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés - értékelés
Óra 26 4 3 3
Feladatkompetenciák - A kitűzés anyagai, eszközei, azok szakszerű használata (10 óra) - Építészeti rajzok olvasása, tervjelek ismerete és helyes alkalmazása (10 óra) - Alapvető kitűzési feladatok elvégzése (12 óra)
Továbbhaladás feltételei: - Felsorolja a kitűzés anyagait, eszközeit, azokat szakszerűen használja - Olvassa, ismeri és helyesen használja az építészeti rajzokat, tervjeleket - Elvégzi az alapvető kitűzési feladatokat
Tananyagegység: Tapétázási munkák (196/3.0/0881-06)E Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek:
256
B Falfelületek előkészítése C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 4 Olvasott szakmai szöveg megértése 4 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 3 Szakmai nyelvű beszédkészség 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése Óraszám felhasználása: 5 óra/hét Éves óraszám 160óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 136 8 8 8
Tananyagelem
Feladatkompetenciák Tapétázás különböző kivitelben Tapétázás könnyű papírkárpittal Tapétázás középnehéz papírkárpittal 1. Tapétázás különböző kivitelben Tapétázás falburkoló anyaggal 160 óra Tapétázás kisgépei Tapétalegőzölő-, tapétakenő és -szélező-, bordűrkenő és -szélező készülékek
Továbbhaladás feltételei: Megtanulta a tapétázást könnyű papírkárpitokkal, középnehéz papírkárpitokkal és különböző falburkoló anyagokkal Ismeri a tapétázás kisgépeit Elsajátította a tapétázást elősegítő gépek használatát Tananyagegység: Tapétázási munkák (196/3.0/0881-06)GY Évfolyam: 13. évfolyam Célok és feladatok: Makulatúráz Ragasztót kever, előkészít Tapétát méretre vág Tapétát ragaszt Lesimítja a felületet Fejlesztési követelmények: Szakmai ismeretek: B Falfelületek előkészítése C Szervetlen és szerves kötőanyagok B Tapéták típusai Szakmai készségek: 3 Építészeti tervrajz olvasása, értelmezése 5 Létra használata 5 Kéziszerszámok használata 257
Óraszám felhasználása: 11 óra/hét Éves óraszám 352 Óra
Tananyagelem 1. Tapétázás könnyű papírtapétával 88 óra
2. Félnehéz tapéták ragasztása, díszítés 88 óra
3. Speciális tapéták PVC-fóliák, műbőrök ragasztása 88 óra
4. Festhető tapéták, fűrészporos és szálasanyagok ragasztása 88 óra
ebből Új ismeretszerzés Ismétlés – rendszerezés Gyakorlás Ellenőrzés – értékelés
Óra 316 12 12 12
Feladatkompetenciák Fal előkészítése a tapéta ragasztásához (kijelölések, kicsapások) Tapéta ellenőrzése, előkészítése, kenése Tapétaragasztás (mennyezeten és oldalfalon) Félnehéz tapéták ragasztására alkalmas alapfelületek megismerése Félnehéz tapéták típusai, tulajdonságai, ragasztási lehetőségei, segédanyagai, makulatúrafajták Makulatúrázás (csíkmakulatúra, teljes makulatúra ragasztása, vagy festhető makulatúra készítése) Tapéta kenése, pihentetése, tapétázás Díszítés, bordűr készítése Nehéz és speciális tapéták fogadására alkalmas alapfelületek Speciális tapéták típusai, tulajdonságai, ragasztási lehetőségei, segédanyagai Előkészítés, előkezelés Ragasztási mintafelületek készítése (ragasztó felhordása az alapfelületre, ragasztó felhordása a tapétára) Tapétázás kontakttapétával Tapétázás folyékony tapétával A festhető tapétatípusok megtartására alkalmas alapfelületek Festhető tapéták és falburkoló anyagfajták, segédanyagok, festékek A fal előkészítése, makulatúrázása Tapéta ellenőrzése, előkészítése Ragasztó felhordása a falra vagy tapétára Ragasztás Festés egy vagy két rétegben
Továbbhaladás feltételei: Ismeri a fal illetve a tapéta előkészítését a ragasztásához Elsajátította a makulatúrázást, tapétaragasztást, mennyezeten és oldalfalon könnyű, középnehéz papírkárpitokkal Megfelelően végrehajtja a díszítést, bordűr ragasztást Képes felismerni a nehéz és speciális tapéták fogadására alkalmas alapfelületeket Járatos a speciális tapéták típusaiban, tulajdonságaiban, ragasztási lehetőségeiben, segédanyagai előkészítésében Tud kontakttapétával, folyékonytapétával megfelelően dolgozni Ismeri a festhető tapétatípusokat, megtartásukra alkalmas alapfelületeket, a tapéta tulajdonságait, segédanyagait, és a rákerülő festék típusokat.
258
6. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A továbblépés szakaszhatára a tanév. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervben előírt minimális követelmények, valamint a szakmai gyakorlati tantárgy által előírt követelmények (pl: szintvizsga) teljesítése. A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a tanári és oktatói szabadság és felelősség érvényesül. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, ill. érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon, minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló az adott évfolyam végén elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • • • • •
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott és értékelhető teljesítménnyel nem rendelkezik; magántanuló volt; adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át hiányzása meghaladja (igazolt és igazolatlan mulasztások együttesen), értékelhető teljesítménnyel nem rendelkezik és a nevelőtestület engedélyezi.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai megegyeznek a megfelelő évfolyamon tanított tantárgyakkal. A szakképzést előkészítő képzésben továbbhaladásra a kerettantervben meghatározott kompetenciák teljesítésének igazolása után van lehetőség a szakképzésbe történő bekapcsolódásra.
259
7.Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Az évente kiadott tankönyvjegyzék és helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kerülnek kiválasztásra a különböző tanulmányi segédletek. Csak olyan tankönyvet választunk, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint biztosítható valamennyi tanulónak. A kiválasztás elvei: • a tantárgynak megfelelő szakszerűség, szakmai- és tudományos megbízhatóság, pontosság, korszerűség, műszaki megfelelőség, szabványosság • oktatási dokumentumokba foglalt követelmények érvényesülése, vizsgakövetelmé-nyek, központi programok, Nemzeti Alaptanterv szerinti megfelelőség • tanulhatóság, taníthatóság: az általános didaktikai és szakmódszertani, nevelés követelmények megvalósulása • pszichológiai szempontok érvényesülése: az általános és a fejlődéslélektan törvényszerűségeinek, az életkori sajátosságok, fejlettségi szint, teherbírás figyelembe vétele, aktivizáló, gondolkodtató hatások érvényesülése • nyelvi kommunikációs megfelelőség: világosság, érthetőség, szabatosság, pontos és egyúttal világos megfogalmazás – a szakkifejezések pontos alkalmazása, kellő magya-rázata, kifogástalan helyesírás, nonverbális jelek következetes alkalmazása • terjedelmi megfelelőség: a tankönyv, taneszköz belső arányai, felépítése, szerkezete, egyes fejezeteinek arányossága • logikai szempontok: a tananyag fogalomrendszere, a következtetések jellege, aránya, megalapozottsága, a definíciók minősége, kiemelése, az összefüggések feltárásának érvényesülése • szakmódszertani szempontok szerinti megítélés • tényleges választhatóság esetén gazdaságossági szempontok: beszerzési ár a tartósság arányában. A tankönyv, segédlet, taneszköz konkrét kiválasztása az adott tantárgyat tanító pedagógus joga, melyet a munkaközösség – vezetője irányításával – segít, a iskolavezetés és a diákönkormányzat véleményezi, a gazdasági iroda és a tankönyvfelelős megrendeli és forgalmazza. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tankönyvek kiválasztásának, megrendelésének folyamata minden tanév február15-ig megtörténik. A tankönyvek megrendelését a tankönyvfelelős végzi, a munkaközösségek által elkészített tankönyvlista alapján. Az összesített tankönyvlistát az iskola vezetősége átnézi, véleményezi és jóváhagyja. Ingyenes tankönyvek: • Ingyenes tankönyvi ellátásra az a tanuló jogosult, aki megfelel az adott évben aktuális vonatkozó törvényi szabályok előírásainak, és jogosultságát előző tanév május 30-ig igazolja, megfelelő dokumentumokkal, melyeket az osztályfőnöknek átadott. • Az ingyenes tankönyvre jogosult diák ugyanúgy köteles a tankönyvosztáson megjelenni, és átvenni tankönyveit, melyhez átvételi elismervényt csatolunk. • A tankönyvosztásra kijelölt időpontokon kívül tankönyvek vásárlására illetve felvételére csak nagyon indokolt esetben van lehetőség.
260
8. Iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés 8.1. Alapelvek
Az iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai- és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg. Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, ösztönző hatású, rendszeres és nyilvános. A követelmények támasztásában érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat. Az értékelés legyen tanulóközpontú, hallgassuk meg a tanulók véleményét is. Lényegesnek tartjuk, hogy a tanulók ismerjék az elvárásokat, az értékelés módját, a számonkérés formáit.
8.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, oktató számára is. A tanuló értékelése elsődlegesen a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul. A számonkérés különböző lehetőségeit kívánjuk biztosítani, elősegítve ezzel azt, hogy a tanuló adottságainak leginkább megfelelő beszámolási módszert alkalmazzuk. A számonkérés formái lehetnek: • szóbeli felelet • kiselőadást • írásbeli felelet • témazáró dolgozat • iskolai írásbeli beszámoló • házi írásbeli beszámoló • elemzések elvégzése (szóbeli, írásbeli) • elemzés, beszámoló készítése csoportos formában • gyakorlati feladat megoldása Egy-egy tanítási napon csak két tárgyból íratható egész osztályt érintő témazáró dolgozat. Egy héten egy osztályban legfeljebb három témazáró dolgozat íratható. A témazárókon kívül a szaktanár az egyes tanulók felkészültségét alkalmanként kombinált (írásbeli – szóbeli) módon is ellenőrizheti. Az írásbeli teljesítmények azonos értékűek a szóbeliekkel, ám a témazáró dolgozatok a félévi és a tanév végi osztályzáskor – kétes illetve köztes esetekben – hangsúlyosabb szerepet kapnak, mint egy-egy szóbeli felelet. Az egyes szakmai munkaközösségek – a fenti alapszabályokra figyelemmel – további közös szabályokat hozhatnak az adott tantárgyakra. A szóbeli, írásbeli, gyakorlati számonkérések arányát a tantárgy sajátosságainak figyelembevételével a munkaközösségek állapítják meg. A tantárgyak többségénél az 50-50 %-os írásbeli - szóbeli arány javasolt. Egy témát átfogó írásbeli számonkérés időpontját legalább 5 munkanappal a megírás előtt közölni kell a tanulókkal. Az írásbeli munkák pótlására és javítására köteles a tanár lehetőséget biztosítani a tanulóval előre megbeszélt időpontban. Az írásbeli számonkérés pótlása illetve javítása csak írásban történhet.
261
Vizsgák • Szakmai vizsga • Osztályozó-, különbözeti vizsga: • Pótvizsga • Javítóvizsga A fenti vizsgák követelményeit, lebonyolításának módjait és az értékelés elveit a mindenkor érvényes vizsgaszabályzatok határozzák meg. Belső vizsgák Gyakorlati szintvizsga: A gyakorlati képzésben résztvevő tanulók az utolsó szakképző évfolyamot megelőző félévben gyakorlati szintvizsgát kötelesek tenni, ez feltétele a szakmunkásvizsgára való jelentkezésnek. A vizsga időpontjait a kamara határozza meg. Sikertelen vizsga esetén a következő tan-évben van lehetőség annak letételére.
8.3. A tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formái Az értékelés történhet szóban, és érdemjegyek, osztályzatok formájában is. A tanuló érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka valamint a gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani. Ennek rendjét, a százalékokat a tanulókkal ismertetni kell. Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. A vizsgákon történő írásbeli és szóbeli értékelés alapja a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat. A szóbeli és az írásbeli számonkérés azonos súlyú. A félévi- év végi osztályzat megállapításához minden tanulónak, minden tantárgyból, melyet legalább heti kettő órában tanítunk, félévente legalább három, a három vagy annál több heti óraszámú tantárgy esetén leg-alább négy érdemjegyének kell lennie. Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe be kell írni, azt a szaktanárnak aláírásával el kell látnia. Az érdemjegyek és osztályzatok: - jeles(5), jó(4), közepes(3) elégséges(2) elégtelen(1) Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tanuló, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. Szóban és írásban szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is visszaadja a szabályt, az összefüggéseket. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz. Nevelői segítségre, javításra kiegészítésre szorul többször is. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, gyakorlati tevékenységében kissé bizonytalan, feleleteiben rövid mondatokat alkalmaz. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek csak nevelői útbaigazításokkal, hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Csak egyszavas, vagy tőmondatos válaszokat ad, gyakorlati tevékenysége bizonytalan, képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeket nevelői útbaigazítással sem teljesíti. A minimum követelményeket nem tudja, gyakorlati tevékenysége segítséggel is eredménytelen.
262
A tanulók mindennemű tevékenységét (teljesítményét) értékeljük, de nem minden esetben osztályozzuk. Az osztályzatokat viszont minden esetben szóban is, konkrétan, tárgyszerűen szöveges indoklással egészítjük ki. Az értékeléssel a sokoldalúan fejlett személyiség gyarapodását segítjük elő (a tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt nyújtott, mire képes, mik a hiányosságai, hogyan tudja ezeket megszüntetni.)
8.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Írásbeli felelet, röpdolgozat a tantárgy sajátosságainak megfelelően, előre meg nem határozott időpontban és gyakorisággal történhet. Lehet egyéni vagy csoportra, osztályra vonatkozó. Témazáró dolgozat a tantárgyi tanmenetekben előírt időpontokban, egy-egy nagyobb témakör befejezése és összefoglalása után íratható. Nagyobb lélegzetű, akár több taní-tási órát is igénybe vehet, az egész tanulócsoportot érinti. Házi dolgozat otthoni, hosszabb terjedelmű, elsősorban anyaggyűjtéssel, kutatómun-kával összekapcsolt tantárgyi sajátosságként jelenik meg. Vizsgák: osztályozó, különbözeti. Ezek szükségességét, rendjét és formáját a közoktatási törvény határozza meg. Sikertelen vagy elmaradt beszámoló esetén lehetőséget kell biztosítani a tanulónak a dolgozat javítására, illetve pótlására. A különböző írásbeli vizsgákon a mindenkor érvényes, az adott vizsgatípusra vonatkozó vizsgaszabályzat a mérvadó. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSBEN ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADAT MEGHATÁROZÁS ELVEI A tantárgyi sajátosságoknak megfelelően az otthoni feladatok különbözőek és nagyon sokrétűek lehetnek. A tantárgy kimeneti szabályozása is befolyásolja a feladatok minőségét és mennyiségét is. A cél a tananyag begyakoroltatása, elmélyítése. Az otthoni feladatok: • az órán elhangzottak megtanulása az órai vázlat, tankönyv segítségével (szóbeli) • a tananyaghoz kapcsolódó írásbeli feladatok a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően tankönyv és feladatgyűjtemények, munkafüzet segítségével A feladatokat minőségi szempontból az osztály jellege, tanulmányi szintje határozza meg. Ennek eldöntése a pedagógus joga és felelőssége. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy az otthoni feladatok megoldása sikerélményt nyújtson a tanulónak. Az aktuális tananyaghoz kapcsolódó, vagy ismétlő jellegű gyűjtőmunka színesítheti az otthoni felkészülést. A feladatok mennyisége nem haladhatja meg a közepes szint eléréséhez szükséges időkeretet. Ennek meghatározása tantárgyanként különböző lehet, a pedagógus hatáskörébe tartozik. Ettől eltérhet a versenyre, továbbtanulásra való, illetve a korrepetálási célú felkészítés időigénye. A tantárgyi sajátosságokból adódóan az otthoni felkészülésben érvényesíthető a differenciált feladat-meghatározás.
263
8.5. A moduláris
oktatás értékelésének elvei
A moduláris oktatásban az egyes modulok nem kerülnek értékelésre, illetve minősítésre. A „tantárgyaknak” a tananyagegységek felelnek meg. Egy modul teljesítettnek tekintendő, ha a benne szereplő minden tananyagegység osztályzata legalább elégséges. Egy tananyagegység több tananyagelemből állhat. A tanulók osztályzása tananyagelemenként történik. A bizonyítványba kerülő érdemjegyet az egy tananyagegységhez tartozó tananyagelemek átlaga alapján kell megállapítani. Az átlag számításnál a gyakorlati tananyagelemosztályzata felé kell kerekíteni. Ahol ez nincs, ott a kerekítés szabálya érvényesül, vagyis 0,51-től felfelé kell kerekíteni. A részletes értékelés feltételeit a helyi tantervek tartalmazzák. Az egyes évfolyamokon a továbbhaladás feltétele az eredményes, legalább elégséges érdemjegy minden tananyagegységből. Egy adott iskolai évfolyam sikeres befejezésébe csak az adott évfolyam moduljait alkotó tananyagegységek legalább elégséges érdemjegye számítható be. A modulokat az utolsó évfolyam befejezéséig kell teljesíteni. Az Szakmai Vizsgakövetelményekben előírt szintvizsgákat, a területileg illetékes kamara szervezi. A szintvizsga eredménye nem számít be az évfolyam eredményes teljesítésébe. A sikertelen szintvizsga a továbbhaladást nem gátolja, a tanuló a következő évfolyamba léphet, ha az évfolyam elméleti és gyakorlati követelményeit eredményesen teljesítette. A következő évben a tanuló a szintvizsgát két alkalommal megismételheti. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele azonban a szakmai programban előírt követelmény teljesítésétől függetlenül, a sikeres szintvizsga megléte!
8.6. Órakeretben megvalósított tantárgyi projektek értékelése Célja: sok résztvevő együttműködésével megvalósuló, határozott ideig tartó, a szellemi és anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető fejlesztés. Értékelése: fejlesztő értékeléssel támogatott tanulási folyamat A fejlesztő értékelés eszközei: Szöveges értékelés, melynek során a kortársak egymás munkáinak erényeit keresik meg. Szöveges tanári visszajelzés Önértékelés (fejlesztő, önértékelő lapok) Az elkészült produktum szóbeli és jeggyel történő értékelése az előzetesen rögzített szempontok alapján A projekttermék, a munkafolyamat együttesen és részenként is jeggyel értékelhető motivációs szándékkal. A tanév során a tantárgyi projekteknek mind a száma, mind az értékelés formája minden évben az adott szaktanár egyéni, illetve az adott osztályban tanítók közös döntése, konszenzus alapján. A szakképzést előkészítő évfolyamon a kompetencia leírásoknak megfelelően az értékelés alapelvei a többi évfolyamétól eltérőek, az értékelés elveit a helyi tanterv tartalmazza. A szükséges kompetenciák megléte felel meg a követelményeknek. A projektek megvalósítása során megszerzett kompetenciákat a Tanári teljesítménymérő lapok dokumentálják. Ezek összessége alapján kell kiállítani a modulok elvégzését igazoló szakiskolai bizonyítványt. 2012. március 24.
Oroszvári István igazgató 264
BENCS LÁSZLÓ SZAKISKOLA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA
INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ PROGRAMJA
2011.
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI .............................................................. 3 1. INTEGRÁCIÓS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA .............................................................................. 3 1.1. Helyzetelemzés ............................................................................................................ 3 1.2. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények)............................................... 6 2. AZ ISKOLÁBA VALÓ BEKERÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE .................................................................. 7 3.EGYÜTTMŰKÖDÉSEK - PARTNERSÉGI KAPCSOLAT OK KIÉPÍTÉSE .......................................... 7 3.1. Szülői házzal ................................................................................................................ 7 3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal ................................................................. 8 3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal .................................................................................... 8 3.4 Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalatokkal ........................................ 8 3.5. Külföldi kapcsolatok .................................................................................................... 9 3.6. TISZK .......................................................................................................................... 9 3.7. Kisebbségi Önkormányzattal....................................................................................... 9
II. A TANÍTÁST, TANULÁST SEGÍTŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI...................................................................... 10 1. KULCSKOMPETENCIÁKAT FEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK.......................... 10 1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés .......................................................................... 10 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése ..................................................................... 10 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése ............................................................................ 11 2. AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK 12 2.1. Mentori rendszer működtetése .................................................................................. 12 3. AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK ........................................................ 12 3.1. Projektmódszer .......................................................................................................... 12 3.2. Kooperatív tanulásszervezés ..................................................................................... 12 4. MŰHELYMUNKA – A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ................................................... 13 4.1. Értékelő esetmegbeszélések ....................................................................................... 13 4.2. Hospitálásra épülő együttműködés ........................................................................... 13 5. A HÁROMHAVONTA KÖTELEZŐ KOMPETENCIAALAPÚ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ESZKÖZEI ... 14 6. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK ....................................................................................... 14 6.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban ....................... 14 7. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA ........................................................... 16
III. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK.................................................................... 16
2
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1. Helyzetelemzés Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 117 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban. ÉszakMagyarország legjelentősebb városa, minden szempontból a térség központja. A Nyírség központjában fekszik, mint mezőváros. A város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelent. Intézményünk a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Nyíregyháza kertvárosi övezetében fekszik, nem rendelkezik hosszú múltra visszatekintő hagyományokkal, azonban jelentős feladatot lát el a város oktatási rendszerében. Nyíregyháza és vonzáskörzete általános iskoláiból kerülnek hozzánk azok a tanulók, akik tanulási nehézséggel, beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdenek. Sokan a tanévkezdés után iratkoznak át intézményünkbe. Az intézményben folyó szakmai- és oktató-nevelő munka eredményeként, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatásában végzett tevékenységért szakiskolánk bázisiskolai rangot és ezzel együtt bázisiskolai feladatot kapott. Az iskola 21 éves történetének egyik legjelentősebb változása a Térségi Integrált Szakképző Központhoz való csatlakozás. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott középfokú intézmény. Intézményünk kötelező beiskolázású feladatai mellett, felzárkóztató képzést, alternatív szakképzést és szakvizsgára történő felkészítés szakfeladatait látja el. Az iskolában jelenleg 305 diák tanul, ebből hátrányos helyzetű 179, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 38 fő. Felzárkóztató oktatásban 31 fő vesz részt, magántanulók száma 2 fő, 9 szakiskolás sajátos nevelési igényű. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek mindegyike integrált oktatásban vesz részt. Az intézmény lemorzsolódási aránya magas, az évfolyamismétlők száma 59 fő, meghaladja az összlétszám 20 %-át. Az iskola mutatói (létszám, hiányzás, stb.) a tanévek során változók. A pályakövetés tekintetében a végzett 26 tanulóból 8 tanuló munkaviszonnyal rendelkezik (6 fő saját szakmájában), további 8 tanuló továbbtanult, és 10 diák nem rendelkezik munkahellyel.
3
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program Tárgyi feltételeink: Az intézmény infrastrukturális feltételei megfelelnek a modern kor oktatástartalmi követelményeinek, mely egy Európa Uniós pályázat megvalósításának köszönhető. A beruházás révén szakiskolánk több felújított és modernizált épületet vehetett birtokba 2008. szeptemberétől, melyet a fejlesztéseknek köszönhetően tovább korszerűsítettünk informatikai, audiovizuális, szakmai és oktatástechnológiai eszközökkel. Az oktatási, képzési és szakmai feladataink megvalósítását csoportszobák, szocializációs szoba, speciális szaktantermek, felzárkóztatós csoportszobák, informatikai és nyelvi laborok segítik. Helyiség neve Tanterem: csoportszoba: szakmai kabinet: könyvtár: szocializációs szoba: irodák: szertár: szerverszoba: stúdió: ebédlő: sportudvar:
Mennyisége 14 6 15 1 1 9 6 1 1 1 1
Személyi feltételek: A személyi feltételrendszer megteremtésekor arra törekedtünk, hogy a szakos ellátás biztosítása mellett, olyan szakemberek segítsék a pedagógiai munkánkat, akik a prevenciós feladataink ellátásában is hatékonyan közreműködnek. Ezért az intézmény humánerőforrás összetétele szoros összefüggésben van a pedagógiai programban meghatározott célkitűzéseinkkel. -
Pedagógus álláshelyek száma: 32 ebből
-
1 2 16 2 10 1
magasabb vezetői; vezetői; elméleti; szociálpedagógus; gyakorlati. könyvtárpedagógus
Oktató-nevelő munkát segítő álláshelyek száma: 2,5 ebből
1 1 0,5
4
pedagógiai asszisztens; gyermek és ifjúságvédelmi felelős; pszichológus.
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program -
Technikai és adminisztratív dolgozók álláshelyei: 9 ebből
3 1 1 1 1 1 1
takarító; udvari munkás; karbantartó; gépkocsivezető; portás; iskolatitkár; gondnok.
A pedagógus továbbképzések tartalmi összetételét úgy alakította az intézményvezetés, hogy az megfeleljen az innovatív pedagógiai módszertani elvárásoknak. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában az elmúlt három év alatt megvalósuló továbbképzések száma: ssz.
továbbképzés
1. 2. 3. 4. 5. 6.
TISZK prevenciós Modulrendszerű oktatásra felkészítés TISZK + NSZI Hefop, 17.szakm.csop. TISZK projekttervezés, módszertani útmutató Rubicon mesterkurzus Konfliktuskezelés Egészségnevelő pedagógusok és iskolai drogügyi koordinátorok képzése OM
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Szenvedélykeltő szerek fogyasztásának visszaszorítása, iskolai egészségfejlesztés Mentálhigiénés Alapfokú Program OKM TISZK prevenciós TISZK kompetenciaalapú moduláris oktatás, kooperatív technikák elsajátítása TISZK hátrányos helyzetű tanulók tanulási tevékenységének segítése Szupervízió Felnőttképzés Projektmenedzsment ismeretek tréningjellegű tk. Közoktatási intézmények pedagógusai számára A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában Kooperatív módszertanra épülő együttműködés Új TISZK-ek törvényi kötelezettségei és a szakképzés irányítás átalakulása "Moduláris" képzés: tananyag fejlesztési kompetenciák fejlesztése A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában Pályázati projektciklus menedzsment kompetenciák megszerzése a közoktatási intézmények vezetői számára Elektronikus tananyagok fejlesztéséhez szükséges ismeretek, képességek fejlesztése Az OKJ szerinti moduláris képzés intézményi bevezetésének segítése Távoktatási központtá váláshoz kapcsolódó képzés Munkajogi ismeretek Felnőttképzési tevékenység megkezdésére irányuló felkészítés HCCP rendszer változásai és aktuális kérdései Kompetenciaalapú tananyagfejlesztés gyakorlata Mérés – értékelés a pedagógiában Kompetenciaalapú programcsomagok használata 9-12. évf. szövegértés Kompetenciaalapú programcsomagok használata 9-12. évf. matematika
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
5
pedagógusok száma 3 fő 6 fő 10 fő 1 fő 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 5 fő 3 fő 7 fő 1 fő 3 fő 2 fő 2 fő 1 fő 3 fő 2 fő 1 fő 3 fő 4 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 26 fő 3 fő 2 fő
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program Az integráció szempontjai: A jegyző előtt tett nyilatkozatok alapján felmérjük: -
a szülők iskolai végzettségét, hogy kiegészítő családi pótlékot kap-e a család gyermeke után, a nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre.
A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %). Az intézmény vezetője a tanulók osztályba sorolásakor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével – a rendelet előírásainak megfelelően a felmérés adatait figyelembe veszi.
1.2. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények) -
-
-
A „második esély” biztosítása. A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. A munkaerőpiacra sikeresen bekerülő tanulók számának növekedése. Pályaorientációs tevékenység. Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel. Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra. A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.
Ezek eredményeként: -
Hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez; Csökken a szociális hátrányok száma; Megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait; Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma; Nő a továbbtanuló és a munkaerőpiacon elhelyezkedő hátrányos helyzetű tanulók száma;
6
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
2. Az iskolába való bekerülés előkészítése Szakiskolánk kötelező beiskolázású intézmény révén kiemelt feladatának tekinti az általános iskolából a középiskolába való bekerülés folyamatának elősegítését, megkönnyítését. A bekerülésnél mindenkinek egyenlő esélyt biztosítunk, melyet a felzárkóztató osztályok indítása is szemléltet. A „második esély” biztosításával segítjük azon fiatalok továbbtanulását, akik tanulmányi eredmény és vagy magatartási, beilleszkedési problémáik miatt kerültek ki választott középiskolájukból. Az elfogadói légkör megteremtésével biztosítjuk tanulóink számára az egyéni képességeikhez mért fejlődést. Cél: -
Az intézmény szakmakínálatának bemutatása a középiskolába jelentkező diákok számára; - A pályaorientációs tevékenység elősegítése az alternatív szakképzésbe való bekapcsolódás megkönnyítése érdekében; - Az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató évfolyam népszerűsítése az általános iskola 6-7. évfolyamán tanuló diákok számára; - Az általános iskolákkal való együttműködés erősítése; Feladat: - Pályaorientációs tevékenység erősítése; - Pályaválasztási kiállításon való részvétel; - Közösségi szolgáltatások keretében a TISZK-kel közös pályaorientációs tevékenység folytatása; - Iskolanépszerűsítési reklámtevékenység az általános iskolákban; - Közös programkialakítás az általános iskolákkal. Heterogén osztályok kialakítása: A jogszabályi környezet szempontjainak figyelembevételével integrált tanulócsoportok kialakítása az IPR program szabályelemének betartásával.
3.Együttműködések - partnerségi kapcsolat ok kiépítése 3.1. Szülői házzal A pedagógus – szülő kapcsolatban: Évente legalább kétszer minden osztályfőnök szülői értekezletet tart. A szülői értekezletek után fogadó órákon felkereshetik a szülők a szaktanárokat. Az iskolai szülői szervezet osztály-képviselője minden szülői értekezletről tájékoztatja a választmány tagjait és az iskolavezetőséget. A szülők lehetővé teszik az osztályfőnökök és a szociálpedagógusok családlátogatásait. Az iskola jelzi a szülőknek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, romlik a tanulmányi eredménye vagy magatartása. Az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésekre. A szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlünk segítséget kap, vagy szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit. A kapcsolattartás további formái: - Iskolai rendezvényekre (évnyitó, szalagavató, ballagás, Bencs-nap, évzáró) történő meghívás; - Nyílt tanítási nap szervezése. 7
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Cél: -
A tanulói igazolatlan mulasztások számának csökkentése; A tanuló szociokulturális hátterének megismerése; Közös együttműködés kialakítása a hatékony gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében; Feladat: - Esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése; - Együttműködési megállapodások megkötése az illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal; - Környezettanulmány készítése az objektív-relatív depriváltsági adatlap segítségével; - A jelzőrendszer hatékony működtetése; - Családlátogatások.
3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal A 9. évfolyamra jelentkezett, vagy átvett tanuló körében diagnosztikus méréseket végzünk, melynek területei: anyanyelvi-kommunikációs és matematikai-logikai képességek, kompetenciák, neveltségi szint és tanulási attitűdök, objektív-relatív deprivációs adatlap, környezettanulmány felmérése. Ezután, ha szükséges szakértői vizsgálatokat kérünk a tanulási nehézségek és a magatartási-beilleszkedési problémák feltárásához. Legfontosabb eszköz a hátrányos helyzetet felmérő adatlap kitöltése az előzmények ismerete és a tapasztalatok után, majd a konkrét, személyre szóló cselekvési program kialakítása a hátrányok csökkentéséhez. A szakember által készítet mérőlapot, mely kiszűrheti a részképesség zavar gyanúját a szaktanár íratja meg a tanulókkal és ő értékeli ki. Az értékelés után az egy osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnökök megbeszélik a tapasztalatokat, ismertetik a tanulók névsorát, akiknél valamilyen tanulási részképesség zavarral rendelkeznek. A kiszűrt tanulók további vizsgálatát az iskolaigazgató kéri az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattól és az 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól beszerzi a szülők hozzájárulását is a vizsgálatok folytatásához.
3.4 Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalatokkal Cél: -
Az intézményi prevenciós és szakmai feladatainak segítése, támogatása; Programszervezés; Praktikus életvezetési ismeretek kialakítása, tanácsadás; Hatékony feladatmegosztás a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások területén; Feladat: - Együttműködések kialakítása, megkötése a partnerszervezetekkel; - Közös iskolai és iskolánk kívüli programok szervezése; - Szakmai gyakorlóhelyszín biztosítása a gazdálkodó szervezeteknél.
8
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program Azonosított partnerek: - Talentum Európai Fejlődésért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány; - SzocioEast Egyesület; - Humánnet Alapítvány; - Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya; - Nyíregyházi Polgárőr Szövetség; - A tanulók gyakorlati munkahelyét biztosító gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók.
3.5. Külföldi kapcsolatok A Leonardo mobilitási pályázat támogatásával finnországi szakmai gyakorlaton vettek részt diákjaink az elmúlt három év során. A partneri együttműködésünknek köszönhetően rendszeresen megvalósul a cserediák kapcsolat, mely a szakmai ismeretek fejlesztésén túl, hozzájárul a diákok kulturális-, idegen nyelvi-, társas-, szociális – és életvezetési kompetenciáinak fejlesztéséhez is. A programban részt vevő valamennyi diák hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, így biztosítja az esélyegyenlőség megvalósulását.
3.6. TISZK Cél: -
A Közösségi szolgáltatások biztosításával terápiás fejlesztés; A csúcstechnológiás Központi Képzőhely infrastrukturális lehetőségeinek kihasználása; - Gyógypedagógiai segítségadás. Feladat: - A gyakorlati foglalkozás megszervezése a Központi képzőhelyen; - A TISZK által biztosított gyógypedagógus munkájának segítése.
3.7. Kisebbségi Önkormányzattal Szakiskolánkban magas a roma tanulók száma, ezért is tartottuk fontosnak az együttműködési megállapodás megkötését a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Az együttműködés eredményeként alkalmanként konferenciát szervezünk az együttműködési megállapodásban foglaltak hatékony megvalósítása érdekében. Az együttműködés kiterjed a tehetséges tanulók ösztöndíj támogatására, a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók mulasztásának csökkentésére, a magatartási problémák kezelésére és a kulturális hagyományőrzésre egyaránt.
9
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
II. A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés Iskolánk alapfeladata a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatása, ezért évek óta sikeresen végzi tevékenységét. Több területen dolgoztunk ki olyan programmodulokat, melyek hatékonynak bizonyultak. Ezt továbbra is fejleszteni kívánjuk, ugyanis a tanulási, anyanyelvi, matematikai területen érzékelhető a nagyfokú lemaradás. Elsődleges felzárkóztatási színtérnek a tanítási órákat tartjuk az alapkészségek, kulcskompetenciák területén, ezért differenciált szervezeti formákban, csoportbontással oktatjuk a következő tárgyakat: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, számítástechnika. A legfontosabbnak a differenciált módszerek alkalmazását tartjuk a tanítási-tanulási folyamatban. A programokat / modulokat az év eleji tanulói és szülői igényfelmérés, valamint a diagnosztikus mérések tapasztalatainak értékelése és ajánlásai után indítjuk az alábbiak szerint: -
-
-
A leggyengébb mérési eredménnyel rendelkező tanulók számára szakértői véleményt kérünk a tanulási nehézségek okairól, a fejlesztés fő területeiről; Ezt követően személyre szóló fejlesztésben részesülnek egyéni tanulási programok révén, melynek területei: olvasás-szövegértés, írás-helyesírás, matematika; Felzárkóztató és személyiségfejlesztő modell-értékű programjaink a 9-10. évfolyam tanulói számára: kommunikáció, beszélgetés, helyesírás, matematika, tanulásmódszertan, szocializáció; Terápiás fejlesztő program a részképesség-zavarral rendelkező tanulók számára (logopédia, fejlesztő pedagógiai program).
Az egyéni tanulási és terápiás fejlesztő programban résztvevő tanulókat rendszeresen nyomon követjük, róluk tanulói dossziét vezetünk, mely tartalmazza a diagnosztikus mérőlapokat, az esetleges szakértői véleményt, az egyéni tanulási program során megoldott tanulói feladatlapokat, a tanulóról szóló tutori szöveges értékeléseket. A tanulót, szülőket, előző iskolát folyamatosan tájékoztatjuk a tanuló fejlődéséről.
1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése 1.2.1. Tantárgyi képességfejlesztő programok Az egyéni fejlesztés és felzárkóztatás érdekében a differenciált munkaformák alkalmazása elengedhetetlen a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A hatékony ismeretátadás folyamatát segíti elő a projektmódszer és a kooperatív tanulás-tanítás alkalmazása.
10
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységformák szolgálják: -
-
-
felzárkóztató programok szervezése a tanuló számára szabadon választható időkeretben; személyre szóló fejlesztési programok: egyéni tanulási program, terápiás fejlesztő programok, differenciált oktatás (a szakértői véleménnyel rendelkező tanulók részére); szocializációs személyiségfejlesztő csoportok létrehozása és működtetése az iskola által szabadon felhasználható időkeretben; drog-és bűnmegelőzési prevenciós programok (a szocializáció keretében); pályaorientációs tevékenység (osztályfőnöki órák keretében, szocializációs program keretében és a 9. évfolyamon külön tantárgyként is/vagy, a projektoktatás keretében); egyéni esetkezelések (szociálpedagógusok és külső segítők bevonása); tehetséggondozó programok (szakkörök: zenei, képzőművészeti, sport-turisztikai, kézműves kör); versenyek, hagyományos iskolai rendezvények (tanulmányi, szakmai vetélkedők, névadónk napja, farsang, sportnap, stb.; felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások során, hirdetményeken; kapcsolatfelvétel a külső segítő – szolgáltató intézményekkel és folyamatos együttműködés /Együttműködési megállapodás az intézményünk és a Gyermekjóléti Szolgálat között/;
1.3.1. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei: -
Szocializációs napok; Verébavató; Iskolai ünnepségek; Kulturális programok; Iskolai kirándulások; Sportfoglalkozások; Bencs-nap; Intézményi Ki? Mit? Tud?; az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása; „Szakmák hete” tanulmányi és művészeti versenyek.
1.3.2. Mentálhigiénés programok -
Szocializációs és személyiségfejlesztő tantárgyak megjelenése a Pedagógiai Program helyi tantervében; Egyéni és csoportterápia pszichológus szakember segítségével; Szexuális és mentálhigiénés A-HA program; TALENTUM alacsonyküszöbű ellátás; A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok számára a rendszeres testmozgást. 11
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 2.1. Mentori rendszer működtetése A „tutor” feladata a gondoskodás, törődés, bíztatás személyre szólóan. Feladatát a külső szakemberekkel /és vagy a pedagógusokkal és a tanulóval együtt tervezi meg; a lényeg a folyamatos visszacsatolás megvalósítása, a komplex, több síkú fejlesztés eredményeinek és a soron következő teendőknek a tanulókkal közös tervezése. Így lehetővé válik a tanulók aktív részvétele a fejlesztésben, s ez az együttműködés nagyon fontos eleme a fejlesztő folyamatnak. Tutor lehet a tanuló által választott, és az igazgató által megbízott pedagógus. A tutor feladatait a munkaköri leírása rögzíti. Ide beépítendő elemek: folyamatos törődés (heti megbeszélések), havi nyomon követés, összegző fejlesztő üzenet megfogalmazása. Egy tutornak maximum 5 tanulója lehet. Az intézmény rendszeresen pályázik az útravaló ösztöndíjprogramra, melynek eredményeként megvalósul a mentori tevékenység a mentor pedagógus és mentorált diák között.
3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek 3.1. Projektmódszer Iskolánk évek óta sikeresen alkalmazza a felzárkóztató projektoktatást az egyéves szakképzést előkészítő felzárkóztató osztályokban. A projektmódszer lényege, hogy a tananyagtartalmat projektekre épülő moduláris egységekre osztottuk fel, amelyben a közismereti és szakmai alapozó tantárgyak a kompetenciák elméleti és gyakorlati elsajátíthatóságát teremtették meg a cselekedtetve tanítás szempontjából. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Az újszerű tanítási-tanulási folyamat nemcsak a pedagógusoknak jelentett szakmai kihívást, hanem azon diákok számára is, akik ezen pedagógiai rendszer segítségével újból visszakerültek a nappali rendszerű szakképzésbe.
3.2. Kooperatív tanulásszervezés Cél: -
A tanulói eredmények javítása; A tanulók hatékonyabb bevonása a tanulási folyamatba, irányított formában; Az önálló ismeretszerzés, javuló interakciók aránya.
12
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program Feladat: - A pedagógus szerepek átértékelése, új tanulásszervezési módszer alkalmazása az oktatásban; - Egyenlő részvétel megteremtése a diákok bevonásával; - A diákok együttműködési készségének javítása a kooperatív technika segítségével - Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sikeréhez. Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért és egyben az egész csoport teljesítményéért. A csoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre.
4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és felkészülés a pedagógiai munkában. Konszenzus vagy kompromisszum létrehozására törekszünk, amelyben ugyanakkor érvényesül a többségi akarat és az előzetesen egyeztetett vezetői elképzelés is. A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek között, ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének hangsúlyozásával.
4.1. Értékelő esetmegbeszélések 3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor: -
-
mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról; tanárok, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelős, szociálpedagógusok, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni); eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye); megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).
4.2. Hospitálásra épülő együttműködés Az intézmény ellenőrzési tervében meghatározott szempontok szerint bemutató órákat szervezünk a pedagógus módszertani kultúra fejlesztése érdekében. A bemutató foglalkozásokon az adott munkaközösségi tagok vesznek részt.
13
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
5. A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei Cél: -
A tanulók tudatos fejlesztése és értékelése egységes értékrend alapján; A tanulók és a szülők folyamatos tájékoztatása az elért eredményekről (háromhavonta); Differenciált, egyéni értékelési rendszer kialakítása; Tanulói motiválás az értékelés eszközével.
-
Tanulói értékelő lapok elkészítése negyedévente; Az értékelés megbeszélése a tutor közreműködésével; Az értékelés személyre szóló legyen és ösztönző hatású.
Feladat:
6. Multikulturális tartalmak 6.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Az iskola multi- és interkulturális átalakítása a roma gyerekek iskolai sikerének egyik kulcsmozzanata. A homogén, csak a domináns kultúrát képviselő rendszerű oktatás szükségszerű velejárója a kisebbségi/hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikertelensége. Az iskolai integráció sikerének ezért feltétele az interkulturális szemlélet érvényesítése az iskola egészének pedagógiai megközelítésében és szemléletében. Az iskolának egyszerre kell törekedni az egyes gyerek személyes és társadalmi identitásának megerősítésére, az egymás – és egyáltalán az emberek iránti – szolidaritás megtartására/megtanítására és a kritikai gondolkodásra. A sok szempontúság, a nyitott gondolkodás hiányában ugyanis a kultúrák konfliktusa elkerülhetetlen, lehetetlenné válik az egyenrangú együtt-, és egymás mellett élés szabályaink kialakítása. A multi-interkulturális nevelés alapjai: - A szülőkkel/családokkal való pozitív kapcsolat; - Multikulturális tartalmak megfelelő reprezentációja a tanulási környezetben és a tananyagokban; - Új típusú pedagógusszerep (facilitátor), előítéletek csökkentése; - Minőségi oktatás mindenki számára; - Kultúraazonos pedagógia, a gyerek családi kultúrájához alkalmazkodó tanítástanulás; - A tanulás közös jelentésalkotó és ismeretszerző folyamatként való felfogása; - Gyermekközpontú pedagógia, segítő-támogató intézményi és csoportlégkör; - Folyamatos reflexió és értékelés.
14
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program Várható eredmények Pedagógusainknál: - Tudatosság szintjének növekedése a szakmai munkában az interkulturális nevelés területén; - Nagyobb érzékenység kialakulása az iskolai és az iskolán kívüli igazságtalanságok és egyenlőtlenségek iránt; - A tanárok és a szülők közötti kommunikáció javulása; - Törekvés a tanulási környezet és a tananyag multikulturális szempontok szerinti átalakítására (a helyi közösség jellemzőinek beépítésére); - A kultúraazonos pedagógiai szemlélet és gyakorlat megalapozása; - Fejlettebb pedagógia, pszichológiai kultúra a mindennapi osztálytermi munkában; - Jártasság az interakciókra, együttműködésre épülő tanulási – tanítási módszerekben; - gazdagabb pedagógiai eszköztár. Tanulóinknál: - A hátrányos helyzetű tanulók iskolához való viszonyának és iskolai közérzetének javulása; - a hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi teljesítményének javulása; - osztályközösség kohéziójának növekedése; - az interperszonális feszültségek csökkenése. A programtól hosszabb távon azt várjuk, hogy a megváltozott iskolai környezetben, illetve annak - következtében a tanulók képesek lesznek beszélgetni a szűkebb és tágabb közösségükben növekvő kulturális és nyelvi sokszínűségről; - össze tudják hasonlítani és a kultúrákat és azok értékeit; - felismerik saját kulturális azonosságukat, nemzeti, etnikai, vallási, nemi, életkori, többségi-kisebbségi, nyelvi stb. hovatartozásukat; - megértik és tisztelik az azonosságtudat eltérő kifejezési formáit; - felismerik a fajgyűlöletnek, a diszkriminációnak, az előítéleteknek és sztereotípiáknak mind az egyének életére, mind a társadalmi környezetre gyakorolt hatásait. Szinterei: -
Tanórák, gyakorlati foglalkozások; Mobilitási pályázat (gasztronómia); Iskolai ünnepe, kulturális rendezvények; Felzárkóztató projektoktatás; Tehetséggondozás.
15
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Integrációs és Képesség-kibontakoztató Program
7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Cél: -
A végzős diákok elhelyezkedési arányának növelése a választott szakmájában; Az élethosszig tartó tanulás értékrendjének kialakítása a diákokban; Továbbtanulás lehetőségének biztosítása (érettségi, másodszakma)
-
Gyakorlati munkahelyek látogatása; Munkaerő-piaci elvárások megismertetése; Szakmai kompetenciák erősítése; Szaktanácsadás, karrier tanácsadás biztosítása; Tanulói utókövetés (minőségbiztosítás); A horizontális és a vertikális átjárhatóság megteremtése; Munkavállalói attitűd kialakítása, fejlesztése.
Feladat:
III. Várható eredmények Eredmények: -
Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma; Csökken a lemorzsolódott tanulók száma; Javulnak a kompetenciamérések eredményei; Nő a sikeresen elhelyezkedő végzős tanulók száma; Csökken az évismétlők száma; Növeljük a motivációt a műveltség és a szakmai ismeretek megszerzésére; Javul az együttműködés az iskolahasználók között.
Nyíregyháza, 2011. szeptember 15.
Oroszvári István igazgató
16
