PEDAGÓGIAI PROGRAM MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DIÓSGYŐR-VASGYÁRI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA MISKOLC, Téglagyár út 2

Pedagógiai program 2016.

1

MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DIÓSGYŐR-VASGYÁRI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA MISKOLC, Téglagyár út 2. 3533

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016.

Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


2

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ .......................................................................................................... 6 Beköszöntő ......................................................................................................................6 Alapadatok, az iskola jogi státusza.................................................................................8 Az iskola helyzete, arculata ..........................................................................................10

1

A NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................ 12

1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................12 1.1.1 1.1.2 1.1.3 1.1.4 1.1.5

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei .................................................. 12 A nevelő oktató munka céljai ......................................................................................... 13 A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................................... 13 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .................................................................... 14 A TÁMOP 3.1.4. C-14-2015-0430 pályázathoz kapcsolódó alapvető céljaink és feladataink: ..................................................................................................................... 14

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................15 1.3 Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .......................................20 1.3.1 Iskolai drogprevenció ..................................................................................................... 21 1.3.2 A mindennapos testnevelés programja .......................................................................... 22

1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...............................................................................................................22 1.4.1 Közösségfejlesztés ........................................................................................................... 22

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ..............................27 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ..30 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai .................................................................... 30 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .......................................................................... 31

1.6 Komplex intézményi mozgásprogram .................................................................33 1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...34 1.7.1 1.7.2 1.7.3 1.7.4

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................. 34 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése .................... 35 Mentesítési szabályok az SNI-s és BTMN-es tanulók számára .................................... 36 A kiemelten tehetséges gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................................................................................................................................... 36

1.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................37 1.9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...........................................................................................38 1.10 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ...................................................................................................................39 1.11 Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ......................41 1.11.1

A vizsgaszabályzat célja ........................................................................................... 41



1.11.2 1.11.3 1.11.4 1.11.5 1.11.6 1.11.7

3

A vizsgaszabályzat hatálya....................................................................................... 41 A vizsga fajtái és a vizsgára kötelezettek: ............................................................... 41 Vizsgaformák, vizsgarészek ..................................................................................... 43 A vizsgatárgyak részei .............................................................................................. 45 Vizsgabizottság ......................................................................................................... 45 Vizsgatárgyak követelményei és értékelési rendje .................................................. 45

1.12 A felvételi és az átvétel helyi szabályai ................................................................48 1.13 Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ..50 1.14 Interkulturális program .......................................................................................51

2

Helyi tanterv ............................................................................................... 53

2.1 Választott kerettantervek: ....................................................................................53 2.2 Kifutó rendszerű érettségivel záruló képzéseink óratervei .................................54 Gépészeti ágazat, belügyi rendészeti fakultáció ...................................................................... 55 Faipari ágazat, katonai alapismeretek fakultáció .................................................................. 56

2.3 A középszintű érettségi vizsga témakörei kifutó tantárgyaink esetében. ...........60 2.4 2016/17 tanévtől bevezetésre kerülő képzéseink .................................................61 2.4.1 Szakgimnázium .............................................................................................................. 61 2.4.2 Érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyamok szakközépiskolát végzettek számára ......................................................................................................................................... 62 2.4.3 Szakközépiskola .............................................................................................................. 64 2.4.4 Szakképzési HÍD program ............................................................................................. 65

2.5 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................67 2.6 A NAT - ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............68 2.7 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja ........................................69 2.8 Az érettségi vizsgára való felkészítés ...................................................................69 2.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................70 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formája ......74 2.11 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ...............................................................78 2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .........................80 2.13 Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink .................................................80 2.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................81

3

Szakmai program........................................................................................ 83

3.1 A 2016/17 tanév előtt indított, kifutó rendszerű képzéseink óratervei. ..............83 3.1.1 Érettségivel záruló képzéseink ....................................................................................... 83 3.1.2 Szakközépiskola .............................................................................................................. 89

3.2 A 2016/17 tanévtől induló képzéseink .................................................................97 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4

Szakgimnázium: ............................................................................................................. 98 Szakközépiskola: .......................................................................................................... 104 Szakközépiskolai ráépülés ............................................................................................ 126 Szakképzési HID program .......................................................................................... 128 Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


4

3.2.5 Szakközépiskola közismeret nélküli esti munkarendű képzés .................................... 138

3.3 Szakmai gyakorlati képzés .................................................................................154 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4

Szakmai gyakorlati képzési helyeinek és formáinak bemutatása ............................... 154 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága .................................................................... 154 Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése ............................................................. 155 Szintvizsga .................................................................................................................... 155

3.4 Értékelés speciális szakképzési szabályai ..........................................................156 3.5 Mentorpedagógus feladatai ...............................................................................156

4

KOLLÉGIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ............................ 157

4.1 A kollégiumi pedagógiai programra vonatkozó előírások ...............................157 4.2 A kollégium társadalmi szerepe .........................................................................157 4.3 Helyzetfeltárás- és értékelés...............................................................................158 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.3.4 4.3.5

Kollégiumunk alapadatai ............................................................................................. 158 Tanulói összetétel ......................................................................................................... 158 A kollégium humánerőforrása .................................................................................... 159 A kollégium tárgyi-dologi feltételei, környezeti jellemzők .......................................... 159 Az intézmény profilja. Működési hagyományai, nevelésünk általában ..................... 160

4.4 Közösségi tevékenységek, diákönkormányzat ...................................................160 4.5 A kollégium kapcsolatrendszere ........................................................................161 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.5.4

A kapcsolódó iskolákkal ............................................................................................... 161 A fenntartóval és a működtetővel ................................................................................ 161 A szülőkkel .................................................................................................................... 161 Más kollégiumokkal ..................................................................................................... 161

4.6 Célmeghatározás, a kollégium főbb nevelési alapelvei ....................................162 4.7 A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei ...........................................163 4.7.1 4.7.2 4.7.3 4.7.4 4.7.5 4.7.6 4.7.7

A tanulók életrendjének elvei ....................................................................................... 163 A tanítás és tanulás elvei .............................................................................................. 163 A szabadidő szervezésének elvei ................................................................................... 163 Fejlesztési elvek ............................................................................................................ 163 A tehetséggondozás és felzárkóztatás elvei .................................................................. 163 Az önálló életkezdést és pályaválasztást elősegítő tevékenység elvei .......................... 163 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ............................................................. 164

4.8 A kollégiumi nevelés-oktatás legfőbb feladatai ................................................164 4.8.1 4.8.2 4.8.3 4.8.4 4.8.5 4.8.6 4.8.7

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ............................................................ 164 Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaorientációs tevékenység .............................. 165 Az önismeret, az énkép és a közösségi élet fejlesztése, szocializáció .......................... 166 Az egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra nevelés ............................. 167 Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése .................. 167 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése ....................................................... 168 A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó kollégisták kulturális nevelése ............. 168

4.9 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .......................................................168 4.10 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ................................170



5

4.11 Hátránykompenzáció .........................................................................................171 4.12 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésük ..............................................172 4.13 A kollégiumi foglalkozások rendszere ...............................................................172 4.13.1 Felkészítő, felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó foglalkozások ................................................................................................................ 173 4.13.2 Csoportfoglalkozások............................................................................................. 174

4.14 KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETPROGRAMTERVE ................174 4.14.1 4.14.2 4.14.3

Szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások.......................................................... 184 Egyéni törődést biztosító foglalkozások ................................................................ 185 Kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozások ...................... 185

4.15 Záradék ...............................................................................................................185

5 6 7 8

Záró dokumentumok ................................................................................ 186 AZ ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ........................................... 187 Függelékek ............................................................................................... 188 Legitimáció ............................................................................................... 189



6

BEVEZETŐ „Az ember nevelésének a cselekvéssel kell elkezdődni. A „fej” (értelem), a „szív” (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a „kéz” (manuális munka) szerepéről sem megfeledkezni.” Pestalozzi (1746-1827)

Beköszöntő Valamennyien, akik az oktatásügyben dolgozunk, - akik felelősséget érzünk az ifjúságért és az ország jövőjéért – tudjuk, hogy amilyen a ma iskolája, olyan lesz a holnapunk. Közös jövőnk követeli meg, hogy az oktatás szerkezete, a nevelés tartalma alkalmazkodjék a XXI. század követelményeihez, s a magyar oktatásügy úgy újuljon meg, hogy átmentse értékes hagyományait, de megtegye azon modernizációs lépéseket is, amelyek a jövő generációit megfelelő tudással, kulturált emberi magatartásformákkal vértezi fel. A szocializációs folyamatoknak nem egyedüli, de fontos területe az iskola, így a magyar közoktatás nagy vállalkozása, a NAT csak úgy válhat sikeressé, ha valamennyi oktatási intézmény lebontja a maga területére a rá háruló feladatokat. Egyértelmű, hogy a NAT szabályozási keret, amely hasznosan úgy alkalmazható, ha az iskolafenntartók és a pedagógusok – a közös nemzeti követelményeken túl – maguk alakítják ki iskolai programkínálatukat. A tantervi mozgástér lehetővé teszi, hogy az alapkövetelmények mellett a helyi közösségek oktatási, nevelési szándékai érvényesüljenek, vagyis egységes alapokra épülően válhasson differenciálttá a pedagógiai munka. Aki embert nevel, a legértékesebb alkotómunkára vállalkozik. A tanár egész személyisége épül be a tanítás folyamatába. Ezért fontos, hogy a NAT által megszabott kereteket betöltő tervezési folyamatnak a pedagógus is részese legyen, s jövőt formáló felelősségét szem előtt tartva vegyen részt a rugalmasabbá váló iskolarendszer helyi tematikájának kidolgozásában. Ennek a programnak az általános műveltség mellett olyan ismeretekkel kell ellátnia tanítványaikat, amelyekre felnőttként mindenképpen szükségük lesz. Iskolánk pedagógusai a helyi tantervek készítése során tisztában vannak azzal, hogy munkájuk láncszemet képez a múlt és a jövő értékei között. Növelni felelősségüket, hogy intézményünk jellegzetes színfoltja a város helytörténetének, hisz jogi elődjét tekintve több mint 100 éves múltra tekint vissza. A környékünkön, de távoli régiókban is tízezrek köszönhetik képesítésüket pedagógusok generációinak, akik itt elhivatottsággal oktatták őket A ma tanárai számára még nagyobb kihívás: a tudományos fejlődéssel lépést tartva válhat csak korszerűvé oktató munkájuk, elhivatottságuknak csak úgy tudnak teljesen megfelelni, ha mindez gyarapszik Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


7

azzal a célirányos tevékenységgel, amely kiegészíti vagy éppen pótolja a családi nevelést. Nem szabad, hogy pusztán csak papírforma maradjon munkájuk során a demokrácia, a nemzeti, európai, humanista értékrend, a személyiség fejlesztést kibontakoztató pedagógiai program. Úgy kell dolgoznunk, hogy az ismeretek elsajátíttatása mellett olyan embert formáljanak, akinek egyaránt fontos a technika és a kultúra, aki ismereteit önállóan kamatoztatni tudja a gyakorlati életben. Tantestületünk a tervező munka első lépcsője során a fenti elvek mellett törekedett arra, hogy a NAT és a kerettantervek követelményei a helyi pedagógiai elképzeléseknek olyan összhangját teremtse meg, amely közoktatásunk megújulását szolgálja.

Szabó Tibor igazgató



8

Alapadatok, az iskola jogi státusza Az iskola hivatalos elnevezése: Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma Az iskola a Miskolci Szakképzési Centrum tagintézménye A költségvetési szerv neve: Miskolci Szakképzési Centrum Székhelye: 3530 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán utca 10. A tagintézmény címe: 3533 Miskolc, Téglagyár utca 2. 3533 Miskolc, Téglagyár utca. 1. Telefon: 46/ 532-358 Fax: 46/532-355 E-mail: [email protected] Website: www.dvszi.sulinet.hu



9

Az iskola működésének szabályozása A Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma pedagógiai tevékenységét, működési rendjét, gazdálkodási tevékenységét a következő dokumentumok együttesen szabályozzák: a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012.évi CXXIV. törvény a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. kormányrendelet a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény a 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról a Munka Törvénykönyve 2012. évi I. Törvény a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény (1992.évi XXXIII.tv.) a hatályos végrehajtási kormányrendeletek a hatályos EMMI rendeletek az intézmény Pedagógiai Programja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata az intézmény Házirendje az éves Költségvetési Törvény a Miskolci Szakképzési Centrum SZMSZ-e, Pedagógiai Programja, utasításai A fenti dokumentumok rendelkeznek: a tanév, szorgalmi időbeosztás, szünetek rendjéről a záróvizsgák rendjéről a felvételi eljárás és beiratkozás rendjéről, az elméleti és gyakorlati oktatás rendjéről, a tanulók nyári foglalkoztatásáról, a tanulók kötelességeiről és jogairól, a mulasztások igazolásáról és következményeiről, az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények megtartásáról a jutalmazás és fegyelmezés formáiról, a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjéről az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az iskolavezetés az intézmény tanévi munkarendjét részletesen tartalmazó eseménynaptárt és éves munkatervet készít és azt a pedagógusok, tanulók, szülők, fenntartó rendelkezésére bocsátja. A tanítási évben a tanítási napokon felül a nevelő testület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra 7 munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel. Egy munkanapról az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


10

Az iskola helyzete, arculata A Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma Miskolcon, a Diósgyőr-Vasgyári városrészben található. Története a 19. század második felére nyúlik vissza. Az iskola " ősét " az 1868-as népoktatási törvény évében alapították. Ebben az időben, a kiegyezés után meggyorsult a fejlődés nem csak az egész ország területén, Diósgyőrben is. Hatalmas fejlődésnek indult az itteni vas- és acélgyártás és gyáripar, megnövekedett az ipari szakemberszükséglet. Diósgyőrben megalakult a Magyar Királyi és Acélgyár, s már alapításkor létrehozta a maga elemi népiskoláit, az un. "gyári iskolákat", melyek tanonciskolaként működtek. Az iskolánk közvetlen elődjének is tekinthető Diósgyőr-Vasgyári elemi iskolában az 1914/15-ös tanévtől vezették be az "ipari előkészítő iskola 7-8. osztály" elnevezést viselő iskolatípust, amely a leendő gyári munkások oktatását vállalta. 1945 után a nagyarányú iparfejlesztő politika a nyolcosztályos általános iskola elvégzése utáni szakmunkásképző iskolák létesítését szorgalmazta. 1948-ban új iskolaépület, 1949-ben kollégium épült, melyekben jelenleg is működik intézményünk. Az ország egyik legnagyobb szakmunkásnevelő létesítménye jött létre. Volt olyan időszak, amikor 3200 tanulót oktatott. 1972-től szakközépiskolai képzéssel bővült oktatásunk. Képzési profilunkban főként az un. „vasas-szakmák” állnak, de a 90-es évektől, az aktuális oktatáspolitika és a munkaerőpiac hatására folyamatosan változnak a nálunk oktatott szakmák. Iskolánk 2015. július 1-től a Miskolci Szakképzési Centrum tagintézménye lett. Kifutó képzéseink szakközépiskolai tagozaton: gépészeti ágazati képzés belügyi és katonai fakultációval, illetve rendészeti képzés. Szakgimnáziumban a négyéves, érettségit adó gépészeti képzést a későbbiekben is folytatni kívánjuk, ennek elvégzése után lehetőséget nyújtunk a gépgyártás technológiai technikus végzettség megszerzésére. Szakiskolai képzésben a következő szakmákat oktatjuk: hegesztő, gépi forgácsoló, karosszéria-lakatos, ipari gépész, asztalos, járműfényező. Az új képzési struktúrában a szakközépiskolai tagozaton a 2016/17-es tanévtől, három éves képzésben az alábbi szakmák oktatására áll készen intézményünk: gépi forgácsoló (+1 év CNC gépkezelő), hegesztő, ipari gépész, karosszérialakatos, szerszámkészítő, asztalos, járműfényező, épület- és szerkezetlakatos. A Szakképzési Hídprogramban is folyik nevelés oktatás intézményünkben, ahol a következő részszakképesítéseket szerezhetik meg tanulóink: bevontelektródás kézi ívhegesztő, faipari gépkezelő, számítógépes adatrögzítő, famegmunkáló, raktáros. Felnőttoktatásban hegesztők, gépi forgácsolók, és járműfényezők képzése folyik. Az iskolai képzési profiljából, a régión és városon belüli földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, de pedagógiai elveiből fakadóan is mindig felvállalta a nehezebb körülmények közül érkező, hátrányos helyzetű, közepes vagy gyengébb képességű tanulók oktatását, szakmához, szakképzettséghez juttatását. Mindig igyekezett módszereiben is alkalmazkodni ahhoz a tényhez, hogy az érkező tanulók jelentős része gyenge előképzettségű, kedvezőtlen szociális és nehéz anyagi körülmények között él. Legfontosabb feladatunknak tekintettük és tekintjük, hogy tanulóinknak minél több ismeretet adjunk, hogy felvértezzük őket olyan képességekkel, amelyek birtokában alkalmazkodni tudnak az őket körülvevő nehéz körülményekhez. A tantestület tagjai annak tudatában végzik munkájukat, hogy ez óriási munka, mert az adott összetételű Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


11

tanulóifjúságnál kis eredményekért is keményen meg kell dolgoznia minden pedagógusnak. Az iskola személyi és tárgyi feltételei, pedagógus testületének szakmai és pedagógiai felkészültsége, gépgyártó múlttal és hagyományokkal rendelkező tanműhelye biztosíték arra, hogy az iskolánk az elvárt eredményességgel működjön.



12

1 A NEVELÉSI PROGRAM 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A MSZC Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma a következő alapelveket vallja és kívánja közvetíteni a nevelő-oktató munka során: A nevelő-oktató munka meghatározója az európai humanista értékrend, amelynek leglényegesebb eleme az élet és ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Fontosnak tartjuk nemzeti kultúránk védelmét, hagyományaink, anyanyelvünk ápolását. A jövő nemzedékét természeti kincseink, anyagi és szellemi javaink megóvására kell nevelni. Hisszük, hogy a közösség erejének és minden ember megbecsülésének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Iskolánk pedagógiai programja, működése, tevékenysége, irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. Az iskola valamennyi dolgozója részéről minden tanuló számára biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, a különbségtétel (kedvezés, hátrányos megkülönböztetés) nem megengedhető. A tanárok, diákok és a szülők egymás közötti kapcsolata csak a kölcsönös tiszteleten alapulhat. Elutasítjuk az előítéleteket, senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés etnikai hovatartozása, vallása, politikai meggyőződése, nemi identitása miatt. Hivatásunknak tekintjük, hogy példamutatásunk alapján tanítványaink öntudatos, művelt, a helyes erkölcsi normák szerint élő állampolgárokká váljanak. Az iskolánknak óvnia és érvényesítenie kell a demokrácia értékeit, és tanulóinkat is erre kell nevelni ahhoz, hogy felnőttként megállják helyüket a demokratikus közéletben. Az iskola akkor végzi jól munkáját, ha a szakmai ismeretek átadásán túl olyan autonóm személyiségeket nevel, akik képesek kibontakoztatni saját képességeiket, önálló tanulásra és munkavégzésre alkalmasak, a tanulást élethosszig tartó folyamatnak tekintik.



13

1.1.2 A nevelő oktató munka céljai Iskolánk cél és feladatrendszerét a NAT határozza meg. Legfontosabb célunk a hozzánk járó középiskolai tanulók sokoldalú, emberközpontú fejlesztése, a NAT követelményeinek elsajátítása. Fő célunk a záróvizsgákra valamint a továbbtanulásra való sikeres felkészítés. Önálló vállalkozásra is képes szakembereket, illetve a gazdaság számára középfokú (technikus) vezetőket kívánunk képezni. Célunk, hogy a szakiskolai (szakközépiskolai) tanulók a tanulmányaik befejezése után általánosan művelt, jó gyakorlati készségekkel rendelkező, irányítás mellett önálló munkavégzésre alkalmas szakmunkássá váljanak. Az iskolának törekednie kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére, kibontakoztatására. A szakiskola (szakközépiskola) társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, ismerjék meg a kulturált viselkedés szabályait, a társadalmi normákat és mozgásformákat, képesek legyenek konfliktusaikat sikeresen és eredményesen feldolgozni, szerezzenek jártasságot ügyeik intézésében. Fontos célunk a tanulók szociális hátrányából eredő hiányosságainak pótlása a lemorzsolódás csökkentése. 1.1.3 A nevelő-oktató munka feladatai a reális önértékelésű, egészséges személyiség kialakítása, a testi- lelki- szellemi harmónia kibontakoztatása, az önállóságra, önművelésre való igény fejlesztése , a változásokra való rugalmas reagálás készségének fejlesztése , az együttműködésre való igény kialakítása, a felelősségvállalás kialakítása, a reális pályaorientáció , korszerű természet- és társadalomtudományos műveltség kialakítása, kulcskompetenciák fejlesztése : - anyanyelvi kommunikáció - idegen nyelvi kommunikáció - matematikai kompetencia - természettudományos és technikai kompetencia - digitális kompetencia - szociális és állampolgári kompetencia - kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség - a hatékony, önálló tanulás, tanulóink szakmai érdeklődésének felkeltése, sikerélményhez juttatása, az erkölcsi alapelvek és kulturált viselkedési formák rögzítése, Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


14

a lemorzsolódás csökkentése, amely magában foglalja az évfolyamismétlések számának és a rendszerből kimaradók számának csökkentését is, tehetséggondozás, a tanulmányi és a mérési eredmények valamint a továbbtanulási mutatók javítása.

1.1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai megtervezett órák, foglalkozások tartása, differenciálás, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, az info-kommunikációs technológiák alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása, pályázatokhoz kapcsolódóan innovációk, jógyakorlatok megvalósítása, társadalmi beilleszkedés segítése integrált oktatással, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök tartása, csoportbontás idegen nyelvből, megfelelő osztálylétszám esetén matematikából,informatikából, magyar nyelv és irodalom, kommunikáció tárgyakból, egyéni bánásmód alkalmazása, egyéni fejlesztési tervek segítségével különösen az SNI-s és BTM-es tanulók számára, gyakorlati oktatás, érettségi vizsgára való felkészítés, szakmai vizsgára való felkészítés , szokások és hagyományok közös kialakítása, tanári példamutatás, változatos szabadidős tevékenységek szervezése (kirándulás, szakkör, DÖK által szervezett programok stb.) , ünnepi megemlékezések, hagyományaink őrzése iskolai rendezvények keretében, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, gondviselőkkel, a tanulmányi eredmények folyamatos mérése, ellenőrzése, a tanulók továbbhaladásának követése.

1.1.5 A TÁMOP 3.1.4. C-14-2015-0430 pályázathoz kapcsolódó alapvető céljaink és feladataink: A kompetencia alapú oktatás implementációját segítő célok ütemezése A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


15

környezettudatos nevelés komplex közlekedési ismeretek átadása A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek : Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás- szervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelőmunkánk során arra kell törekednünk, hogy a fiatalokban a lehető legelőnyösebb személyiségjegyeket alakítsuk ki. Akkor is, ha az általános iskolát befejezők magas százaléka nem tud megfelelően olvasni és számolni. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Pedagógiai munkánk akkor lesz eredményes, ha olyan munkát végzünk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze, megkeresve az egyéni tanulási útvonalakat, a differenciált fejlesztést biztosítva. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. Ki kell alakítani a fiatalokban a „stabil”, „autonóm” személyiséget, a kommunikációs képességet, tulajdonosi szemléletet, a „kreatív” vállalkozói képességet, azt, hogy alkalmasak legyenek önmaguk „menedzselésére”, érdekeik érvényesítésére. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


16

Nekünk olyan állampolgárokat kell nevelnünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik az élet értelmét az értelmes életben látják, különös tekintettel az erkölcsös életmódra. A NAT a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. A személyiség fejlesztését azzal segítjük elő, hogy önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosítunk, amely kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. A nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekszünk a tanuló ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Olyan személyiségjegyek kialakítására van szükség, amellyel az ember törekszik az anyagi lét biztosítására, de különös gondot fordít a szellemi javak, a lelki örömök kialakítására is, az ”ép testben ép lélek” bölcsességét követve. Az iskolai nevelés tartalmát a következő témakörökbe foglaltuk: Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Hangsúlyoznunk kell, hogy a gyermek, a fiatal személyiségi vonásai a családban alakulnak ki és erősödnek meg: az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja ellensúlyozni.



17

Erkölcsi nevelés Célunk tanulóink erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelésünkkel választ kívánunk adni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség életével, tanáraink példamutatásával támogatjuk a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkáját, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait. Fontos feladat a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak megbecsülése. A történelem tanítás hozzájárul a tanulók szociális értékrendjének fejlődéséhez (eszmék, erkölcsi normák, jogrend) megalapozzuk tanulóinkban a nemzettudatot. A hazaszeretetre nevelés kiemelt eszköze a magyar nyelv, a magyar történelem és a művelődéstörténet tanítása mellett a helyi értékek megismerése. Tanítványainkat a szülőföld és a haza szeretetére, az iskolai hagyományok őrzésére és ápolására neveljük. Kiemelt feladatunk a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink aktív állampolgárok legyenek. Megértsék, hogy jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén boldogulásának egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális, politikai közösség életében. Feladatunknak tekintjük a konfliktuskezelés, a humánus segítségnyújtás, együttműködés képességének kialakítását, melyhez a tanulók felelősségteljes, megbízható, toleráns, társadalmilag elfogadott viselkedésnormáit az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. Tudatosítani kívánjuk, hogy a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltóság jellemzi. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítjuk a honvédelmi nevelést. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


18

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki. Célunk, hogy a tanulók maguk is váljanak részeseivé az értékek megteremtésének. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek integrálni az elsajátított tudást, készséget, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre fontosabbnak érezzék magukat saját fejlődésük, életpályájuk alakításában. Alapvető célunk az önmegismerés és önkontroll, az önmagukért érzett felelősség, az önállóságra törekvés kialakítása.. A fejlesztés során felhasználjuk a szociális, környezeti és életviteli kompetenciák lehetőségeit. Segítséget nyújtunk, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi éltre nevelést. Feladatunknak tekintjük családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülését, felkészítést a családi életre. Segítséget nyújtunk a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetítünk a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről, foglalkozunk a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az iskolának minden tevékenységével segítenie kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését, azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Pedagógusaink készítik fel a fiatalokat, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. Ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Fordítsanak kellő figyelmet az egészséges életmódra, ismerjék a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás valamint a helytelen táplálkozás káros hatásait. Legyen igényük a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására, lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség- megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség



19

Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanításon keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A felelős állampolgári léthez elengedhetetlen a segítő magatartás az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és – megvalósítás fejlesztése. Fenntarthatóság, környezettudatosság Tanulóinknak ismerniük és becsülniük kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják. A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá számukra, felkészítsük a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességük és jogok gyakorlására, arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környeztük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Fontos, hogy a tanulók beilleszkedjenek a társadalomba, elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szakmai képzés területén az alkotóképesség fejlesztése a legfontosabb. Az alkotás valamilyen produktum létrehozásának a folyamata. Az alkotás nem csak az elgondolást, a döntést, hanem a kivitelezést is magába foglalja. Ebből következően az alkotóképesség fejlesztése csak tevékenykedtetéssel, cselekedtetéssel lehetséges. Ezért fontos a hibát, a próbálkozást, a problémamegoldást lehetővé tevő önálló tevékenység. A sikeres pályaorientáció az általános képző időszak fontos célkitűzése. Lehetővé kell tenni a továbbképzést, továbbtanulást az iskolán belül. Fontos célkitűzés az iskola tradicionális szakképzési központ jellegének megőrzése, megerősítése. Gazdasági és pénzügyi nevelés Diákjainkat megismertetjük a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági- pénzügyi intézményekkel és folyamatokkal. A tanulók legyenek fogékonyak az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. A tanulók váljanak tudatos fogyasztóvá, - a szociális életviteli kompetencia felhasználásának segítésével. Tudjanak a pénzzel bánni, okos döntéseket hozzanak, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó. Az iskolának a személyiség fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását. Médiatudatosságra nevelés Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


20

Célunk, hogy tanulóink a globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak. Tanulóinkat médiatudatosságra nevelés révén felkészítjük a demokrácia kultúrájára és a mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajelzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítását alapvető feladatunknak tekintjük. A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését, amely az iskola alapfeladata. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereinek technikáját, ismerjék meg az egyénre szabott és a csoportos tanulási módszereket. Nagyon fontos az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, az élethosszig tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden területen nélkülözhetetlen. A tanulóknak el kell sajátítani az ismeretszerzés érdekében a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit is. Olyan fiatalokat kell kibocsátani, akik sikeresen használják ki az információs világháló lehetőségeit az élethosszig tartó tanulás során. El kell érni, hogy a számítógép a tanulók hasznos munkaeszközévé váljon, s hogy a számítástechnikai alapkultúra az alapműveltség része legyen.

1.3 Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére is. Az egészségnevelésnek kiemelt szerepe van az egész iskola életében. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota. E cél elérése érdekében ki kell alakítanunk a diákokban az önmagunkért és másokért érzett felelősség tudatát. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy felnőtt életükben legyenek képesek az egészséges életvitel kialakítására. Ennek érdekében szoros az együttműködés az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel. Az ifjúsági védőnő egyik fontos feladata a tanulók egészségvédelemmel kapcsolatos felvilágosítása, fejlesztése. Erre kiváló módszer az osztályfőnöki órák keretében tartandó előadás, melynek témái között szerepel többek között az egészséges táplálkozás, AIDS-prevenció, szenvedélybetegségek. Ezen kívül kiemelt figyelmet fordítunk a családi életre való felkészítésre. Támogatást nyújtunk a tanulóknak a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás) megelőzéséhez. Vöröskeresztes bázisiskolaként célunk az iskolai létszámnak megfelelő taglétszám kialakítása és segítségnyújtás, amely véradások szervezésében nyilvánul meg. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


21

A káros szokások megelőzését szolgálják továbbá: a rendőrség közreműködésével történő felvilágosító munka, az egészségvédelmi szabályok megismertetése a tanulókkal, amelyek megelőzik a munkával esetlegesen együtt járó testi ártalmakat. a diákok a védőnő és osztályfőnökök szervezésében egészséges életmódhoz kapcsolódó filmeket tekintenek meg, melynek elemzése az osztályfőnöki órák keretében történik, drogprevenciós programok szervezése szakelőadók és kortárscsoportok bevonásával, rajzverseny szervezése drogprevenciós témával kapcsolatban. Az egészségvédelemmel kapcsolatos egészségügyi ellátások az iskolaorvosi rendelőben: esetenkénti betegellátás pályaalkalmassági vizsgálatok tanév közbeni pályakorrekciós vizsgálatok tanévenként kötelező szűrővizsgálat egészségügyi felvilágosító előadások megtartása a tanulók fogászati ellátásának megszervezése

Tanórákon történő egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Osztályfőnöki órák feladata a felvilágosító munka, a prevenció, a testi-lelki egészségünk védelme, megóvása. A tanulók osztályfőnökük segítségével bővebb információkhoz juthatnak az egészségtani alapismeretekkel, egészséges és többek között a szexuális kultúrával kapcsolatban. Megvitatják a különböző táplálkozási szokásokat, a korszerű táplálkozás elveit, a káros szenvedélyekről való leszokás módszereit, a környezet ártalmait. Ezen kívül az egészségnevelés elsősorban a biológia tantárgy és a természetismeret órák keretében valósul meg. A tanulók megismerik a szervezetet károsító és a hasznos mikrobák jellemzőit, működésüket. A környezeti ártalmakat (zajártalom, környezetszennyezés, urbanizációs ártalmak, lelki ártalmak) és annak genetikai hatásait. A tanulók elsajátítják az ember belső elválasztású mirigyeivel, az idegrendszerrel, a mozgás-szervrendszerrel, emésztő-szervrendszerrel, keringési- és kiválasztó-szervrendszerrel kapcsolatos betegségek kialakulásának okait, tüneteit, gyógyításának és megelőzésének módjait. Az egyes vitaminok, ásványi anyagok szerepét, rostanyagok jelentőségét. Érzékszervek védelmét, egyes betegségek öröklődésének lehetőségét. Az egészségvédelem előtérbe kerül a testnevelés órákon, illetve a földrajz és a kémia tantárgyak egyes témaköreinek tárgyalása során is. Hangsúlyozva a háztartásban használatos vegyületeket, illetve a Nap földi hatásait és az éghajlattan témakört. 1.3.1 Iskolai drogprevenció Esélyt kívánunk teremteni arra, hogy a fiatalok képessé váljanak pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Fontosnak tartjuk a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyének segítését. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


22

Ennek elérése érdekében biztosítjuk az iskola és a helyi közösség szorosabb kapcsolatát, az iskola és az iskolai igények reprezentációját, szabadidős programok koordinálását. Tanórákon elsősorban biológia, kémia tantárgy keretein belül és osztályfőnöki órákhoz kapcsolódóan, tanórán kívül pedig pályázatok, illetve civil szervezetek által szervezett rendezvényeken, programokon való részvétellel, egészségfejlesztő programokkal, kiállítások látogatásával tesszük ezt. 1.3.2 A mindennapos testnevelés programja A életkori sajátosságának figyelembevételével igyekszünk eleget tenni annak a tanulók követelménynek, hogy szervezett formában elégíthessék ki a mozgásigényüket. Naponta hozzá kell járulnunk és lehetőséget kell biztosítanunk ahhoz, hogy kulturált körülmények között történjen a rendszeres testmozgás. A különböző formák közül első helyen áll a testnevelési óra. A testnevelési órák elsődleges feladata, hogy az alapvető képességeket, melyek a rendszeres mozgáshoz, sportoláshoz szükségesek itt megszerezzék a tanulók. Legyenek birtokában olyan elméleti tudásnak és gyakorlati képességeknek, hogy mozgásigényüket akár önállóan is, vagy kisebb közösségekben is ki tudják elégíteni. Az igényfelkeltésen kívül a képességfejlesztés (erő, akaraterő, állóképesség, stb.) szintén a testnevelési órák fontos feladata. A tagozatos tanulóink rendszeres önvédelmi oktatásban vesznek részt, ahol szakemberek segítségével elsajátítják ennek a mozgásformának az alapjait és különböző fogásait. Az iskolánkban működő sportegyesület különböző szakosztályai napi rendszerességgel tartanak edzéseket, versenyekre felkészítést. Részt veszünk a városi és megyei diákolimpiai versenyeken. Kondicionáló termünk tanítás után várja az érdeklődő tanulókat, akik gyakran látogatják azt.

1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.4.1 Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés feladatai magukba foglalják az egyén és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakítását és iskolán belüli működtetését. A közösség a valahová tartozás, a nyitottság, a kölcsönös szeretet, az együttműködés színtere. Különböző közösségekbe tartozunk egyazon identitással, az egyik helyen kialakult attitűd hat életünk egyéb területein is. A közösségi tevékenység megszervezésének úgy kell történnie, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztő szerepek betöltésére, a döntéshozatal, az egyéni felelősségvállalás, a tolerancia képességének és a segítőkészségnek a kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására. Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei: tanórák (szaktantárgyi és osztályfőnöki), diák- önkormányzati munka, tanórán kívüli foglalkozások, közösségi szolgálat megszervezése, koordinálása Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


23

Tanórákon történő közösségfejlesztés: Tanulóink idejük jelentős részét az iskolában többnyire osztály vagy csoportszintű diákközösségekben töltik, amelyek folyamatos kölcsönhatással vannak a tanuló személyiségformálására, illetve a közösségformálására. A jó diákközösség egyik előfeltétele annak, hogy tagjai, mint a közösség építői, szocializált egyénekké váljanak. Ezért minden diákközösségnél rendkívül fontos annak állandó fejlesztése, önfejlődésének biztosítása. Az egészséges személyiségfejlődés elképzelhetetlen megfelelő diákközösség nélkül. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: a tanulók spontán, nem nevelési szempontból kialakult csoportjából, olyan valódi közösséget formálni, amelyet a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend és tudat tart össze, tehát a közös cél érdekében hajlandó a közös érték elfogadására és a szervezett kereteken belül ennek megfelelően viselkedni. A diák-önkormányzati munka pedagógiai feladatai: A diákönkormányzat védi az iskola diákjainak érdekeit, az iskola életével kapcsolatos, a diákok észrevételeit, véleményeit, javaslatait feltárja, továbbítja, érvényesíti. Kontaktust teremt az intézmény vezetésével, tanári karával, figyelemmel kíséri az intézmény működését, faliújság , iskolarádió működtetésével elősegíti a diákok információhoz jutását, tájékoztatását. A DÖK segíti a diákközösségek kialakítását, szervezi az iskolai diákközéletet. Szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezésével elősegíti a hagyományok megteremtését, ápolását. Tanulmányi versenyek, önképzési lehetőségek szervezésével, pályázatokkal segíti a diákok egyéni fejlődését. Programjaival elősegíti a természeti és kulturális értékek megőrzését. Tevékenysége egészével, ezen belül is kiemelten a nyilvánosság eszközeivel, hozzájárul, hogy a diákok eligazodjanak és otthonosan mozogjanak a demokrácia intézményrendszerében, segíti a diákok demokratikus kultúrájának, felelősségérzetének fejlődését. Minden pedagógusnak, osztályfőnöknek segíteni kell, hogy fenti feladatok megvalósuljanak. Az osztályfőnökök év elejétől szervezik az osztályközösséget. Kiválasztják azokat a tanulókat, akik rátermettségük, magatartásuk, tanulmányi eredményük, szervezőkészségük alapján a jó osztályközösség kialakításában segítségükre lehetnek. A megfelelő képességgel rendelkező osztálytitkárok képviselik az osztályt a diákönkormányzatban, ahol az iskolai diák-önkormányzat vezetőségébe választhatók. A pedagógusok segítik a diák-önkormányzati nap sikeres lebonyolítását is. A DÖK segíti az iskolában a tanári ügyelet munkáját, tevékenyen részt vesz az iskola állagának és értékeinek megóvásában. Az iskolai diákönkormányzat küldöttet választ a városi, megyei diákparlamentekre, a küldöttek feladata az iskolában megfogalmazott kérdések problémák továbbítása a fenti fórumokra, illetve a városi, megyei diákparlamenten elhangzottak megosztása a helyi diákönkormányzattal. A diák-vezetők rendszeresen részt vesznek a számukra tartott továbbképzéseken, tréningeken. A diák-önkormányzati vezetők munkáját a DÖK patronáló pedagóguson túl az osztályfőnökök is segítik. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


24

Tanórán kívüli nevelési feladataink és közösségfejlesztő szabadidős tevékenységek: Az iskolai kulturális nevelőmunka feladata, hogy több évtizedes hagyományainkat folytassuk. Segítjük a már működő amatőr csoportjainkat (a fúvószenekart, diákszínpadot), gondoskodunk az utánpótlásról, támogatjuk működésüket. Felelősök megválasztásával biztosítjuk az ifjúsági klub berendezéseinek rendeltetésszerű használatát. A tanítás utáni szabadidő hasznos eltöltésére és közösségépítésre lehetőséget kínálnak azok az aktuális pályázatok is, amelyekben iskolánk részt vesz, az NTP-RHTP-15-0029- pályázat és a TÁMOP 3.1.4.C-14-2015-0430 pályázat. Fontos, hogy a tanulóink minél nagyobb létszámban vegyenek részt a közösségi rendezvényeken, ennek érdekében: a kilencedik évfolyamon felmérjük az öntevékeny csoportjaink iránt érdeklődő tanulókat és igyekszünk a csoportok munkáiba bevonni őket, szeptember hó folyamán megválasztjuk az iskolai diákönkormányzat vezetőit, akiket bevonunk a programok összeállításába, lebonyolításába, figyelemmel kísérjük a pályázatokat, az elnyert összeget eszközfejlesztésre és programok szervezésére fordítjuk, rendeltetésszerűen használjuk a könyvtárat, növeljük olvasóinak számát, vetélkedőket szervezünk, melyben a történelmi és művelődéstörténeti kérdések mellett iskolánk történetére vonatkozó kérdések is szerepelnek, ugyanitt rendhagyó irodalom órákat is tartunk, minden 9. évfolyamos osztály megismerkedik iskolánk történetével, meglátogatja iskolánk múzeumát, közös színház-, illetve mozilátogatásokat szervezünk.

Tervezett ünnepségek, programok: Megemlékezések: az aradi vértanúkról (október 6.), az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (október 23.), a kommunista diktatúrák áldozatairól (február.25.), az 1848-as polgári forradalomról és szabadságharcról (március l5.), a holokauszt áldozatairól (április. l6.), a nemzeti összetartozás napjáról (június 4.). Versenyek: Házi szavalóversenyt és tantárgyi versenyeket szervezünk, részt veszünk más iskolák, intézmények által rendezett versenyeken, vetélkedőkön. (tantárgyi versenyek, Édes anyanyelvünk verseny, SNI-s szépíró verseny, SZKTV stb.).



25

A közösségi szolgálat megszervezése iskolánkban: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény (Nkt.) 6.§(4) bekezdés: „ Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása…” A törvény a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgákra vonatkozik. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névadásáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet (133.§-a ) szabályozza ennek részleteit. A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4) Kormányrendelet a közösségi szolgálat céljait, tartalmi elemeit írja elő. A közösségi szolgálat célja: A tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett.

Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, önbizalom, felelősségvállalás, állampolgári kompetencia, felelős döntéshozatal, hiteles vezetői készségek, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, kommunikációs készség, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók érettségihez jutását. A pedagógiai célokon túl lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó



26

intézmények munkavállalói számára is. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. Az 50 órás kötelező közösségi szolgálatot az iskola a 9-10-11. évfolyamosok számára szervezi meg. Lehetséges tevékenységi körök: • környező intézmények köre, • idős és fogyatékkal élők egyéni gondozásának lehetősége. • idős személyek ellátása, gondozása, • helyi közfeladatok, amelyek nem igényelnek szakmai ismereteket, • szociálisan rászoruló személyek segítése, • az iskola saját környezetének gondozása, takarítása, tisztántartása, • gyermekek kísérésének segítése (például bölcsődések, óvodások - gondozókkal, pedagógusokkal együtt). A közösségi szolgálat főként a saját település, lakóhely közelében végzett területei • egészségügyi, • szociális és jótékonysági, • oktatási, • kulturális és közösségi, • környezet- és természetvédelemi, • katasztrófavédelmi, • közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel. Az első pontban minden esetben, míg a második pontban említett tevékenységi körök esetén szükség szerint mentort kell biztosítani. A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon - az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva - nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizonyítványban és az e- naplóban. A közösségi szolgálat megszervezésének első lépcsőfoka, kijelölni a program megvalósulásáért felelős pedagógust, vagy pedagógusokat. A kijelölt pedagógus(ok) koordinálja a programot, melyhez fel kell térképezzük a helyi lehetőségeket, azokat a helyszíneket és tevékenységeket, melyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 órás szolgálat teljesítését. A koordinátornak össze kell gyűjtenie, hogy az iskolánk közvetlen környezetében milyen lehetőségek, együttműködő szervezetek vannak, ahol megszervezhető a közösségi szolgálat. Az is elfogadható, ha az intézményen belül szervezünk olyan tevékenységet, amely alkalmas a közösségi szolgálat teljesítésére, mint például alacsonyabb évfolyamon tanuló diák korrepetálása, vagy más hasonló tevékenység, ahol a segítő és a segített közvetlen kapcsolata létrejön. A programmal összefüggő pedagógiai törekvéseink akkor érik el a céljukat, ha a tanulók olyan területen tevékenykedhetnek, amelyre nyitottak, motiváltak, és azt az iskola jóváhagyásával végezhetik. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


27

Abban az esetben, ha vidéki a tanuló, eldöntheti, hol látja el a feladatot. Ebben az esetben a tanulónak (szülőnek) hitelt érdemlően bizonyítania kell a közösségi szolgálat teljesítését. Ekkor a szülők felelőssége és aktív segítsége nélkülözhetetlen. A tanulók részéről a „Jelentkezési lap" kitöltése lényeges pontja a programnak, ezzel a „szándéknyilatkozattal" koordinátorunk információkhoz jut, melyek alapján el tudja készíteni a beosztást, a tanulói igények és a rendelkezésre álló lehetőségek egybevetésével. Ezután egyeztetünk a tanulóval és tájékoztatjuk a szülőt. A kialakult program az intézményvezető hozzájárulásával és jóváhagyásával kezdődhet meg. A tevékenység követésére a tanulóknak közösségi szolgálati naplót naprakészen kell vezetni. Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit. A fogadó intézmény, szervezet mentort biztosít, aki részt vesz a tanulók felkészítésében, felügyeli, segíti a munkát, biztosítja a biztonságos munkavégzés feltételeit, záró foglalkozást tart. A felkészítés és a záró foglalkozás 5-5 órában beszámítható. Külső fogadó szervezet együttműködéséről megállapodást kell kötni Napló, bizonyítvány, törzskönyv: A közösségi szolgálat teljesítését folyamatosan vezetni kell a tanuló tanulmányi előmenetelének rögzítésére szolgáló iskolai dokumentumokban, így a naplóban és a bizonyítvány és törzslap megjegyzés rovatában. Az osztályfőnöknek havonta be kell jegyeznie a naplóba, melyik tanuló hány órát teljesített. Ezt segíti a minden tanulónál lévő közösségi szolgálati napló, ahol megjelenik a nap, az óraszám, tevékenység és a tevékenységet felügyelő szakmai koordinátor aláírása. Az adminisztráció precíz vezetése azért fontos, mert az érettségi bizonyítvány megszerzésének előfeltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az 50 órás közösségi szolgálat igazolása, a tanuló számára nem adható ki az érettségi bizonyítvány.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola és a tanulók együttműködése: :Az iskola tanulói az intézmény szabályai szerint, törvény adta jogaikkal és lehetőségeikkel élve, kötelességeik betartásával élnek és dolgoznak az iskolában meghatározott munkarendben. Életük jelentős részét az intézmény falai között töltik. Legfontosabb feladatuk a tanulás, de tanulmányi munkájuk mellett nem elhanyagolható „közéleti”-, közösségi-, kulturális- és sporttevékenységük sem.



28

A tanulók és a pedagógusok együttműködésének megvalósítási lehetőségei a gyakorlatban: közös programok (kirándulások, sportprogramok, színház, mozi, múzeumlátogatások) diákönkormányzati nap tantermek díszítése témahét (TÁMOP 3.1.4.C-14-2015-0430) TÁMOP 3.1.4.C-14-2015-0430 keretén belül : családi nap, egészségnap, sporttábor, erdei iskola Az intézmény, mint feladat ellátási hely 2015. május 1-től részt vesz a TÁMOP-3.1.4C-14-2015-0430 és 2015. novemberétől az NTP-RHTP-15-0029 projekthez kapcsolódó feladatok ellátásában. Ezáltal osztályközösségeken túlnyúló, évfolyamszintű, feladatra orientált csoportok létrehozását igénylő közösségi kapcsolatokat hoz létre iskolán belül és partneriskolák bevonásával iskolán kívül is.

Az iskola és a szülők együttműködése: Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai neveléstanítás- tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, különösen annak első szakaszát, amely az itt folyó nevelő-oktató munka alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek . Az együttműködés a közös problémák megoldására kell, hogy irányuljon, különös tekintettel azokra, amelyek a tanuló iskolai teljesítményére, magatartására is kihatnak. A közös erőfeszítések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azonos elveken alapulnak és a tanuló személyiség megismerésére mindkét oldal nagy hangsúlyt fektet. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, amely során a tanár a titoktartási kötelezettségének eleget tesz. Az iskola nem csorbíthatja a szülő jogait, és nem vállalhatja át kötelességeiket. Ezért fontos, hogy a szülők, a diákok és a pedagógusok ismerjék a törvényben meghatározott jogaikat és kötelességeiket, és azokat megfelelően gyakorolják. A nevelési, illetve a pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő félévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A pedagógus részéről elvárjuk, hogy: Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


29

felelősséget érezzen a tanítványa iránt, probléma estén vegye fel a kapcsolatot a szülővel, legyen együttműködő, személyisége nyitott legyen, bizalommal forduljon hozzá a diák, és érezze a szülő, hogy a tanár segítő társ. A szülő részéről elvárjuk, hogy: rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi fejlődéséhez szükséges feltételekről, ellenőrizze gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a közösségi élet, magatartási szabályainak elsajátítását, ellenőrizze naponta a gyermek felkészülését, fogadja el a pedagógus segítségét, amely a gyermek érdekét szolgálja. ró tanulók szülei alkotják.

Szülői választmány: Az osztályokba járó diákok szüleiből alakulnak az osztályok szülői szervezetei. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott szülői munkaközösség elnökének közreműködésével a legmagasabb szintű döntéshozó szervezethez, az iskolai szülői munkaközösséghez juttathatják el. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának /vezetőségének/ munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vesznek részt. Az iskolai szülői munkaközösség választmányának elnöke jelzi az iskola igazgatójának a megoldást, igénylő problémákat. Az iskola szülői szervezetét az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - családlátogatás, - szülői értekezlet, - nevelők fogadó órái, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. - Internet által biztosított szolgáltatások; e-napló Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


30

A szülői értekezletek, és a nevelők fogadó óráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők, és más érdekvédők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, és házirendjéről, az iskola igazgatójától, valamint igazgató helyettesektől kérhetnek tájékoztatást. A kollégium és az iskola együttműködésének lehetőségei: A kollégium pedagógusaival heti rendszerességgel értekezünk, kollégistáink elért eredményeit regisztráljuk, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a hiányzásokról és fegyelmi problémákról. A kollégium pedagógusai nyomon követik az e-naplót. A kollégium vezetője rendszeresen részt vesz az intézményi vezetői megbeszéléseken, és a szülői munkaközösség csúcsvezetőségi megbeszélésein. Közösen veszünk részt az intézmények fontosabb rendezvényein és szülői értekezletein. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő foglalkozásaival kapcsolatban tájékoztatást nyújtunk a kollégiumok pedagógusainak, megbeszéljük a tanulót érintő problémás területeket. Az ifjúságvédelmi feladatokat szem előtt tartva a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett tanulókat minden tanév elején közösen felmérjük, egymást segítve és tájékoztatva. Ezen tanulókat különös figyelemmel kísérjük a tanév folyamán, konzultálunk a tanulók problémáiról.

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma 1.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A tanítási órákkal, foglalkozásokkal és értékeléssel közvetlenül kapcsolatos feladatok: Felkészül a foglalkozások, elméleti tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Munkájához az érvényes intézményi pedagógiai programnak megfelelő és jóváhagyott, saját tanmenetet használ, e szerint tanít. Betartja a pedagógiai etika írott és íratlan törvényeit. Törekszik a tanulók egyenletes terhelésére. A tanulók otthoni felkészülését tervezi. A tanulókkal – a tanév kezdetén - ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. Munkájukat legalább havi rendszerességgel értékeli. Dolgozatokat, tanulmányi versenyeket, kísérleteket állít össze. Kijavítja és értékeli a tanulók dolgozatait, a kiadott feladatokat rendszeresen ellenőrzi. Egyedi megbízással történő feladatok ellátása: Ide tartoznak az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok illetve vezetői feladatok, a túlórák és eseti helyettesítések ellátása. A túlórák Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


31

és eseti helyettesítések ellátási rendjét a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően az igazgató határozza meg és rendeli el. Korrepetálások, szakkörök lehetőség szerinti vállalása A tanulók fejlesztéséhez kapcsolatos feladatok ellátása. A tanulók pályaválasztásának elősegítése. Az előírt adminisztratív teendők ellátása. A munkaköréhez tartozó foglalkozások illetve helyettesítések dokumentálása, e-napló vezetése. Osztályozás, dokumentumok kitöltése és összeolvasása (napló, törzskönyv, bizonyítvány) Statisztikák készítése (kötelezően előírt, a tanulókra vonatkozó statisztikai adatok közlése, valamint az igazgató által kért adatszolgáltatások elvégzése). Részvétel az éves munkatervben előírt iskolai rendezvények és ünnepségek szervezésében valamint az ezeken történő kötelező megjelenés. Az iskola működési rendjében megjelenő feladatok ellátása: pl. ügyeletek, vizsga és mérésfelügyelet, érettségiztetés, szakképesítő vizsga, osztályozó vizsga, felvételi és képességfelmérés, versenyfelügyelet stb. Az iskolai dokumentumok készítésében és felülvizsgálatában való részvétel, közreműködés. A beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel. Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása, fogadóórák tartása. Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. A leltárilag rábízott értékek megóvása, védelme. Igazgatói felkérés/megbízás alapján külön leltári felelősség vállalása. A pedagógus a részére átadott intézményi leltári jegyzékben szereplő eszközökért leltári felelősséggel tartozik. Felel az iskola berendezéseiért, felszereléseiért. Tantermekben, szertárakban, könyvtárban, tornateremben a terem rendjének biztosítása és dekorációjának kialakítása. Az iskola hagyományainak ápolása. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében közreműködik, az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításukról meggyőződik. A védőóvó előírásokat betartja és betartatja. Az iskola igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek. 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, közvetlen nevelőmunka.



32

A törvényi előírások alapján az iskolai élet mindennapjaiban az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Az osztályfőnök közvetíti az osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon nyugvó HÁZIREND szabályait. Az osztályfőnök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza vagy a tanuló jutalmazását kezdeményezi. A szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti vagy megbüntetésüket kezdeményezi. Részt vesz az általa vezetett osztályközösség tagjaival szemben indított, iskolai fegyelmi eljáráson. Az osztályfőnök felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz. Az osztályfőnök felel osztálya viselkedéséért az iskolán kívüli, de az iskola által az osztály számára szervezett eseményeken (színház, mozi, hangverseny, osztálykirándulások stb.) is. Ezeken maga is részt vesz, vagy helyettesítéséről az iskolavezetés tudtával személyesen gondoskodik. Az osztályfőnök a megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek (digitális napló vezetése, ellenőrzése, anyakönyvek, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, hiányzások igazolása). Az osztályfőnök figyelemmel kíséri, segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel kollégista tanulók esetén a tanulók nevelőtanárával. Szülői értekezletet tart. Szükség esetén az éves munkatervben előírtakon túl rendkívüli szülői értekezletet tervez. Rendszeres információval segíti a szülőket a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok megvalósítása érdekében. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



33

Betartja a törvények által meghatározott titoktartási kötelezettségét Adatokat, bizalmas információkat csak a tanuló érdekeinek szem előtt tartásával a törvényi és intézményi előírások szerint kezel és ad át, az arra feljogosítottaknak. Az osztályfőnök az iskola éves munkatervében rögzített határidő szerint szervezi és adminisztrálja az osztály tanulóinak közép ill. emelt szintű képzésre való tantárgyválasztását, jelentkezését és pályaválasztását. Ugyancsak szervezi és adminisztrálja az előrehozott ill. rendes érettségi vizsgákra vonatkozóan az érettségi vizsga szintjét és a tantárgyválasztásait. Az osztályfőnök képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. Az osztályfőnök köteles részt venni a tanévnyitó és tanévzáró értekezleten, a félévi és év végi osztályozó konferencián, az évfolyamszintű egyeztetéseken, értekezleteken, iskolai rendezvények (pld. szalagavató, ballagás) előkészítő megbeszélésein. Az évfolyamfelelős osztályfőnöknek feladata saját évfolyamán a munka összehangolása, és a kapcsolattartás mind az osztályfőnök kollégákkal, mind az iskolavezetéssel. Az osztályfőnöki programban rögzítettek minőségi megvalósítása érdekében az osztályfőnök folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. A tanulók egészségének védelmében az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel (nevelőtanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskola egészségügyi szolgálat tagjaival. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra, és velük kapcsolatban a mindenkori törvényi előírások alapján jár el. Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátja, biztosítja a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését. Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az osztályképviselők útján, részben a diákönkormányzatért felelős pedagógus segítségével. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Az óratervben rögzített keretek között osztályfőnöki órát tart, a nevelési folyamat szerves részeként

1.6 Komplex intézményi mozgásprogram A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv melléklete. Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a város és a különféle szervezetek által meghirdetett sport- és egészségnapokon. A tanulók fizikai állapotának mérését minden tanévben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport órákon. Intézményünkben a tanórán kívüli mozgás- és sportprogramok a következők szerint valósulnak meg: A tanórákon túl a tömegsport foglalkozásokon lehetőség van kosárlabda, labdarúgás és röplabda játékra, valamint a kondicionáló terem használatára. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


34

Az iskolai sportkör keretein belül kosárlabda és labdarúgás sportágakban, részvétel a középiskolás bajnokságokban és kupákban sporttábor keretein belül labdajátékok, úszás, evezés kerékpártúra, lövészet. erdei iskola keretein belül környezettudatos életre nevelés, természet ismeretére és védelmére nevelés, kirándulás tanösvények megismerése. környezettudatos közlekedésre nevelés: KRESZ- oktatás, a kerékpáros közlekedés megtanítása.

1.7 A kiemelt tevékenység

figyelmet

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló a Köznevelési törvény definíciója alapján: a) aa) ab) ac) b)

különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

Intézményünk a településen élő tanköteles gyermekek tekintetében kötelező beiskolázó szerepet is betölt. Ennek következtében tanulóink között az átlagosnál magasabb a tanulási és szociális hátránnyal rendelkezők aránya. Az ő nevelésük és oktatásuk, ez ezzel kapcsolatos hátránykompenzáció kiemelt feladatunk és küldetésünk. Ezzel párhuzamosan a kiemelten tehetséges gyermekekkel való törődésről sem feledkeznünk meg. 1.7.1

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanuló számára biztosítjuk, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleménye határozza meg. Intézményünk az alábbiakkal biztosítja a többi tanulóval együtt, integráltan nevelhetőoktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatását-nevelését: szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek alkalmazása mellett fejlesztő és habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon való fejlesztés, a fejlesztő foglakozások a szakértői bizottsági szakvélemény alapján készített egyéni fejlesztési tervek és tanmenetek alapján történnek, melyeket fejlesztő pedagógusok látnak el, tanórai differenciálás a szakértői bizottsági szakvélemény alapján készített egyéni fejlesztési tervek és tanmenetek alapján történnek a szaktanárok által, Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


35

tanulmányok alatt ill. a szóbeli vagy írásbeli vizsgákon biztosítjuk az általa speciálisan használt eszközöket, esetenként a hosszabb felkészülési időt. Alapelveink az SNI-s tanulók integrált oktatásában: Az intézmény támogatja a pedagógusok részvételét az integrációval kapcsolatos továbbképzéseken. Felkészítjük a szülői, tanári és tanulói közösségeket a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Szakember és eszközellátottságunk függvényében főként az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását vállaljuk fel. Az egyéni fejlesztési tervekben biztosítjuk a tanulók számára az egyéni haladási ütemet, individuális módszereket és technikákat alkalmazunk. Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez és viselkedésekhez. A fejlesztési feladatok dokumentálása: Az iskola és a kollégium a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A foglalkozások óraszáma: A foglalkozások heti óraszáma a szakértői bizottság határozata alapján kerül meghatározásra. Az előírt óraszámok 75 %-a lehet felzárkóztató foglalkozás, melyet iskolánk fejlesztő pedagógusa elláthat. A foglalkozások kötelező jellegűek a diákok számára. A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások mellett a tanítási órákon és kollégiumi foglalkozásokon az SNI-s tanulók számára speciális bánásmódot és előrehaladást biztosítunk a szakértői véleményben foglaltak szerint. 1.7.2 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése Alapelveink a BTMN-es tanulók fejlesztésében: Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, tanulási illetve beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet adó tevékenységet. A fejlesztés igazodik a magatartászavar okához. Fejlesztő szakemberünk fejlesztő óráik során a részképesség-zavarok és a tanulási zavarok korrekcióján keresztül igyekeznek jó irányba befolyásolni a magatartászavarokat. A tanítás folyamán törekszünk a verbális és vizuális információhordozók együttes használatára. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


36

Az egyéni fejlesztési tervekben biztosítjuk a tanulók számára az egyéni haladási ütemet, individuális módszereket és technikákat alkalmazunk. Önértékelési és csoportértékelési módszereket alkalmazunk. Pedagógusaink a fejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseken vesznek részt. A BTMN-es foglakozások: Az iskolában és a kollégiumban az érintett gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás két szinten folyik. Egyrészről a tanórákon, kötelező kollégiumi foglalkozásokon – a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően – kap nagyobb figyelmet, speciális feladatokat a tanuló. Másrészről az intézmény fejlesztőpedagógusai a hasonló részképesség zavarokkal küzdő gyermekekből, kis csoportokat szervezve tanítási órán, illetve kötelező kollégiumi foglalkozáson kívül az osztályok engedélyezett heti időkeretében a szakvéleményben megfogalmazottak alapján segítik a gyermeket a speciális képességek fejlesztésében. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség miatt a szakértői bizottság véleménye alapján magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. A BTMN-es tanulók fejlesztésére az egyéni fejlesztési tervben foglaltak szerint kerül sor, a tanuló előrehaladását a pedagógus egyéni fejlődési lapon dokumentálja. 1.7.3 Mentesítési szabályok az SNI-s és BTMN-es tanulók számára A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. A vizsgákon a jogszabályoknak megfelelő mentesség jár a diákok számára. 1.7.4 A kiemelten tehetséges gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Alapelveink a kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozások kapcsán: Óriási pedagógusi felelősség felismerni a kiemelt tehetségre utaló jeleket, felismerni, hogy az eltérő viselkedés mögött nem deviencia, vagy fogyatékosság , hanem átlag feletti általános vagy speciális képességek vannak. Többféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatunkban: mentor-program, háziversenyek, megyei- illetve országos versenyeken való részvétel stb. Ezek mindegyike hatékonyan működik. Feladataink a kiemelten tehetséges tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatban: A tehetségek számbavétele (a tanév elején az osztályfőnökök, szaktanárok javaslata alapján ). Folyamatos konzultáció a szülővel. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


37

Differenciálás a tanórákon. Tanórákon kívüli tevékenységek (pályázatok, szakmai- és tanulmányi versenyek stb.). Gyorsított haladás: előrehozott vizsga (a lehetőség tudatosítása szaktanári felelősség). Egyéni foglalkozások biztosítása, egyéni tanulási stratégia, stílus kialakítása a minél hatékonyabb tanulás érdekében. Iskolánk a 2015/16-os tanévtől, ötéves fenntartással részt vesz a NTP-RHTP-150029- PÁLYÁZAT-ban melyben a tehetséggondozással kapcsolatosan a következő feladatokat valósítja meg: tanulók tehetséggondozása magyar, angol és német nyelvű csoportokban, színház- , múzeum- és könyvtárlátogatás, egy példaértékű roma származású híresség meghívása, versírás, versfordítás, ezekből kiállítás szervezése.

1.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban az osztályfőnökök látják el, ezáltal biztosítva van a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése. Intézményünkben az év eleji osztályfőnöki felmérések szerint továbbra is magas a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, csonka családban élő, gyermekek száma. Ebből következik, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása a nevelőtestület valamennyi tagjának munkaköri kötelessége. A gyermekvédelem minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Célunk a gyermek problémáit minél korábban felismerni, és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve súlyosabbá válásukat. Kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai hiányzásokkal kapcsolatos feladatokra. Szorosan együttműködünk a tankötelezettség előmozdításának érdekében a miskolci és a vidéki gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő központokkal, járási gyámhivatalokkal. Osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat az igazolatlan hiányzások következményeiről. A tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk arról milyen személyekhez, intézményekhez fordulhatnak problémáik megoldása érdekében, milyen lehetőségeik vannak a segítségkérésre. A veszélyeztető okok megszüntetésére az iskola és az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak és együttműködnek a családokkal, a szakszolgálatokkal, családgondozóval, gyermekjóléti szolgálattal, pártfogókkal, gyámügyi hivatalokkal és a rendőrséggel. Anyagi, szociális veszélyeztetettség esetén kapcsolatfelvételt kezdeményezünk az illetékes intézményekkel, hatósággal. Kezdeményezzük a gyermek ellátását elősegítő intézkedéseket (pl. ingyenes étkezés, iskolába járáshoz bérletvásárlás, természetbeni juttatás adása stb.)



38

Pedagógiai munkánkon belül még az alábbi területeken segítünk: személyes, egyéni tanácsadással (osztályfőnök, szaktanár), egészségvédő, mentálhigiénés előadásokkal (osztályfőnöki órán, tanórán kívül), szülőkkel való együttműködéssel, kapcsolattartással, esetenként családlátogatással, pályaválasztás segítésével, tájékoztatással a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, kollégiumokkal kialakított jó kapcsolattal, pályázatokban való részvételi lehetőség, ösztöndíj elnyerésének segítése kortársképzés segítségével, a deviáns veszélyhelyzetek megelőzése (alkohol, drog, garázdaság)

1.9 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolánk tanulói intézményünkben a döntési folyamatban való részvételi jogukat az iskolai diák-önkormányzaton keresztül gyakorolják. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák-önkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll, utóbbi tagjait az osztályközösségek delegálják A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat joga, hogy -tanévenként legalább egy alkalommal- diákközgyűlést tartson, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni: Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


39

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

1.10 A szülő, a tanuló, kapcsolattartásának formái

a

pedagógus

és

az

intézmény

partnerei

A szülők és a pedagógusok kapcsolattartásának lehetőségei: Szülői értekezletek tartása Ezek rendjéről, témájáról, és javasolt időpontjairól a nevelési munkaközösség határoz, és a munkatervében rögzíti azt. Iskolánkban évente három alkalommal tartunk szülői értekezletet. A szülői munkaközösség csúcsvezetőségének megbeszélései. Fogadóórák tartása. Közös fogadóórákat nem szervezünk, de minden tanár órarendjében megjelöl tanítási ciklusonként (kéthetente) egy alkalmat, amikor a szülők telefonon vagy személyesen felkereshetik. Egyedi elbírálás esetén családlátogatás. Indokolt esetben az osztályfőnök otthonában keresi fel a tanulót és a szülőt. Hivatalos levelek útján. Az osztályfőnök törvényi kötelezettsége a tanuló mulasztásairól levélben értesíteni a tanköteles tanuló szülőjét, gondviselőjét. Telefonon való értesítés Kérjük a szülőt, hogy a gyermek hiányzása esetén telefonon értesítse az osztályfőnököt. Kölcsönös informálás a tanulók ellenőrző könyvén keresztül. Folyamatos tájékoztatás az e-naplón keresztül. A szülő tájékoztatása a tanuló tanévben végzett munkájáról a féléves értesítő és az évvégi bizonyítvány segítségével. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


40

Személyes találkozás nyílt napon, pályaválasztási kiállításokon. A szülők bevonása az iskolai környezet otthonosabbá tételébe, tantermek festésébe, díszítésébe. Szülők bevonása az iskolai alapítványok támogatásába. A végzős tanulók ünnepélyes alkalmai (szalagavató, ballagás, szakmai- ill. érettségi vizsgák). Pályázatokon való részvétel. a szülők, az osztályfőnökök és a kollégium nevelői közötti kapcsolattartás havi rendszerességgel, sürgős esetben azonnal Az iskola kapcsolattartása más intézményekkel: Iskolánknak szerteágazó kapcsolatrendszere van Miskolc város, illetve Borsod-AbaújZemplén megye számos intézményével, hivatalos szervezetével, civil szervezetével, cégével vállalkozásával. Ezek közül az alábbi partnereinkkel a legszorosabb a kapcsolat: A Miskolci Szakképzési Centrum A Miskolci Szakképzési Centrum többi tagintézménye. Miskolci és Miskolc környéki általános iskolák. Külső gyakorlati képzőhelyek, cégek, vállalkozások: - Bamli Művek KFT. - Grol manufaktúra KFT. - Észak-magyarországi Közlekedési Központ ZRT. - Hernád-Fém KFT. - Homoki Járműszolgáltató és Kereskedelmi KFT. - Inter Kereskedelmi és Szolgáltató KFT. - Megépszer Ipari-Kereskedelmi és szolgáltató KFT. - Miskolc Városi Kölekedési ZRT. - Nagy-Bükk BT. - Robert Bosch Energy And Body Systems KFT. - TS-Hungária KFT. - Zámbó és Társa BT. - ZIP Technológies KFT. - PM-Energó KFT. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal, Miskolc Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ Miskolci Nevelési Logopédiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Vöröskereszt Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Szociális és Gyámhivatal Miskolc Miskolc város közművelődési intézményei, a könyvtárai és múzeumai Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Miskolc Miskolci Rendőrkapitányság Miskolci Önkormányzati Rendészet Magyar Honvédség



41

1.11 Tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

1.11.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja, hogy szabályozza a diákok tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét, meghatározza követelményeit, részeit, értékelési rendjét. A szabályozás jogi kereteit a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon diákok osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján nem lehetett meghatározni. 1.11.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra különbözeti vizsgákra pótló vizsgákra javítóvizsgákra szintvizsga vonatkozik. Hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, aki szintvizsgára kötelezett. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.11.3 A vizsga fajtái és a vizsgára kötelezettek: Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



42

E pont kivételével az osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló vizsgát az adott tanítási éven kell megszerezni, hiányzása a jogszabályban előírt mértéket meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Osztályozó vizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, A vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szakmai munkaközösségek jelölik ki. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható okból nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Az osztályozó és a pótló vizsgákon szerzett elégtelen érdemjegy javítóvizsgával javítható. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Szintvizsga: A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


43

Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga minden, a fenti bekezdésben meghatározott tanuló számára kötelező, eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizediktizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakközép iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara dolgozza ki. A szakgimnázium és a szakközépiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

1.11.4 Vizsgaformák, vizsgarészek Az írásbeli vizsga általános szabályai: A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlevők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni; Lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja; Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


44

Engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsgázó egy napon legfeljebb 3 vizsgát tehet. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. Kérésre tíz perc, maximum harminc perc. Alkalmazzuk a jogszabály azon rendelkezéseit, melyek részletezik Az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság következményeit; A vizsgáról fel nem róható okból elkéső vizsgázó ügyét; A vizsgáról felróható okból elkéső vizsgázó ügyét, A vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó vizsgázó ügyét. A szóbeli vizsga általános szabályai: A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feleletek megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tizenöt percnél több nem lehet. A felkészülésre – kivéve az idegen nyelveket – vizsgatárgyanként legalább harminc percet kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtése elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: A harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni; Engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen; Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három szóbeli vizsgát tehet. Alkalmazzuk a jogszabály azon rendelkezéseit, melyek részletezik Az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság következményeit; A vizsgáról fel nem róható okból elkéső vizsgázó ügyét; A vizsgáról felróható okból elkéső vizsgázó ügyét, Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


45

A vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó vizsgázó ügyét. A gyakorlati vizsga általános szabályai: Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: Testnevelés Önvédelem Informatika Legfontosabb szabályok: A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll rendelkezésre. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. 1.11.5 A vizsgatárgyak részei Szakgimnáziumban és szakközépiskolai tagozaton a közismereti és szakmai tantárgyak tanulmányok alatti vizsgái írásbeli és szóbeli vizsgarészből állnak. Gyakorlati vizsgát testnevelés, önvédelem, informatika tárgyakból szervezünk

1.11.6 Vizsgabizottság A tanulmányok alatti valamennyi vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik. Kérdező tanár csak a vizsgatárgyat tanító tanár lehet. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. Az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a szaktanár és a kérdező tanár kijavítja és a szóbeli vizsga előtt a javasolt érdemjegyet ismertetik a vizsgabizottság elnökével. A tanulmányok alatti vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a vizsga témaköreit, kérdéseit, a vizsga eredményét. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik. 1.11.7 Vizsgatárgyak követelményei és értékelési rendje

Követelmények: Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


46

Valamennyi vizsgatantárgy (közismereti, szakmai) követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának a pedagógiai programban található követelményrendszerével.

Irodalom: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: műelemzés, életmű bemutatása Szóbeli: a szaktanár által megjelölt téma önálló kifejtése. Az értékelés szempontjai: a témakifejtés elvárható színvonala, az elemzés mélysége, nyelvi megformálás (stílus, szerkesztés, elrendezés, nyelvhelyesség, helyesírás) Magyar nyelv: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: nyelvi feladatlap megoldása. Szóbeli: a tanév anyagából adott téma önálló kifejtése. Az értékelés szempontjai: a kifejtés minősége, nyelvi színvonala Történelem: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: esszé készítése adott történelmi eseményről. Szóbeli: tétel önálló kifejtése Matematika: Írásbeli szükség szerint szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: egyszerű összefüggéseket, feladatokat, alapfogalmakat, definíciókat, tartalmazó feladatlap. Idegen nyelvek: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: teszt jellegű feladatsor, mely nyelvtani, lexikai feladatokat tartalmaz az adott szintnek megfelelően. Szóbeli: társalgás a vizsgáztató tanárral az évfolyamra, tagozatra előírt témaköröknek megfelelően. Fizika: Írásbeli szükség szerint szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: feladatok megoldása, elméleti anyag, alapfogalmak, definíciók, egyszerűbb összefüggések. Informatika: Gyakorlati és szóbeli vizsgaforma. Gyakorlati: számítógéppel megoldandó összetett feladat. Szóbeli: tétel kifejtése. Biológia: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: az elméleti anyagból összeállított feladatlap. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


47

Szóbeli: tétel kifejtése. Kémia: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: az elméleti anyagból összeállított feladatsor. Szóbeli: tétel kifejtése. Földünk és környezetünk: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: térképi-topográfiai alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó, alapfogalmakra, természeti és /vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos feladatok. Szóbeli: kifejtést igénylő természetföldrajzi, valamint társadalom-és gazdaságföldrajzi tétel Testnevelés – Önvédelem: Gyakorlati vizsgaforma. Gyakorlati: az adott évfolyam tantervi követelményei alapján végrehajtott gyakorlatok. Művészetek és médiaismeret : Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: egy adott műalkotás elemzése a tanult szempontok szerint. Szóbeli: művészeti korszak bemutatása. Speciális társadalomismeret: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: feladatlap témakörökből. Szóbeli: tétel ismertetése. Belügyi rendészeti ismeretek: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: feladatlap. Szóbeli: tétel ismertetése. Katonai alapismeretek: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: feladatlap. Szóbeli: tétel ismertetése Szakmai tantárgyak: Írásbeli és szóbeli vizsgaforma. Írásbeli: a szaktanárok által összeállított feladatsor (teszt, esszé, számolás, rajz, elemzés) Szóbeli: az adott tantárgy adott évfolyamának követelményeiből összeállított tétel. Értékelés: Írásbeli vizsga: az írásbeli befejezése után a dolgozatokat a vizsgáztató tanár kijavítja. A javítás piros tollal történik, a szaktanár a hibákat jelöli és értékeli a dolgozatot. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


48

Értékeléskor a vizsgarészek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) súlya megegyezik az érettségi-ill. szakmai vizsgáéval.

1.12 A felvételi és az átvétel helyi szabályai Felvétel A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. Az iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra, a tanév rendjében meghatározott időben. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Szakgimnázium: Intézményünkben nem tartunk központi írásbeli felvételi vizsgát, a tanulók felvételét az általános iskolai eredmények alapján állapítjuk meg. Iskolánk érettségi vizsgára felkészítő oktatása 9-12. évfolyamon történik nappali tagozatos tanulók számára. Bemeneti követelmény: érvényes és eredményes általános iskolai bizonyítvány. Az általános iskolai eredmények közül a 7. év végi osztályzatokat és a 8. osztály félévi eredményeit vesszük figyelembe. Elsősorban a következő tantárgyakat: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és informatika. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. Szakközépiskola: Az általános iskolai eredmények közül az a 7. év végi osztályzatokat és a 8. osztály félévi eredményeit vesszük figyelembe. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. A jelentkezés a 9. osztályba minden év februárjában van. Intézményünkbe befogadjuk az SNI-s és BTMN-es tanulókat, akik neveléséhez-oktatásához intézményünk biztosítani tudja a személyi-, és tárgyi feltételeket. A véglegesen felvetteket és az elutasítottakat írásban kiértesítjük.



49

A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét is, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. Biztosítjuk a személyi adatok védelmét, a tanulókra vonatkozó adatokat harmadik személynek, cégnek nem adjuk ki. Átvétel iskolán belül másik osztályba: Indokolt esetben tanulmányi előmenetelének érdekében vagy az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt a tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő/gondviselő) kérvényt ír az igazgatónak. A kérvényt az igazgató bírálja el. Átlépés más oktatási intézménybe: Tanulói jogviszonyt a tanköteles tanuló esetében akkor szüntetünk meg, ha a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről (befogadó nyilatkozat). Nem tanköteles kiskorú tanulónál a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges az iskolánkból való kimaradáshoz. Az igazgató bírálja el, melynek eredményéről a szülőt írásbeli értesítést kap. Átvétel másik iskolából: Az átvételi eljárás rendje: Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt. Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e rendelnie különbözeti vizsgát. Ha a tanuló különbözeti vizsga letételére köteles, a vizsga határidejét és a felkészítés módját a képzésért felelős igazgató helyette határozza meg. Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


50

Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell. Az iskola váltás elutasítása: Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskola váltást kizárja – kivéve, ha ezt a másik iskola igazgatója kéri –, ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét. Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni – különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz.

1.13 Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, munka- és balesetvédelmi oktatásokon, az ismeretek elsajátítására, Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


51

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismereteket elsősorban a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódóan sajátítják el a tanulók, a közismereti tárgyak közül az osztályfőnöki, a biológia, a kémia, a természetismeret, a testnevelés órákon valamint valamennyi szakmai képzésben a munka- és balesetvédelem órákon, oktatásokon. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében az iskola kapcsolatot épít ki a Vöröskereszttel. Iskolánk fő profilja az évente kétszer megrendezésre kerülő önkéntes véradás, melyen az iskola dolgozói és 18 éven felüli tanulói vesznek részt.

1.14 Interkulturális program Intézményünk folyamatosan nyomon követi azokat a programokat, pályázatokat, melyek segítik diákjaink oktatását nevelését. Tanulóink hosszú évek óta részt vesznek az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához és Út az érettségihez alprogramjaiban az őket mentoráló pedagógusaink segítségével. A TÁMOP 3.1.4.C-14-2015-0430 PÁLYÁZAT-hoz 2015 májustól csatlakozott iskolánk. A pályázat célja: a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességét elősegítő, befogadó szemléletet közvetítő, a gyermekek szükségleteit figyelembe vevő, differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazási feltételeinek megteremtése. A program segítségével: eszközöket vásároltunk, fejlesztő tantermet alakítottunk ki, fejlesztő foglalkozásokat tartunk, egyhetes erdei iskolát, egyhetes természetközeli sporttábort szervezünk, családi napot, egészségnapot szervezünk, témahetet rendezünk angol és német nyelven, komplex közlekedési ismeretek oktatását biztosítjuk konfliktus- és agressziókezelési, önismereti tréninget szervezünk tanároknak és diákoknak pályaorientációs tréninget tartunk. A 2015/16-os tanévtől veszünk részt a NTP-RHTP-15-0029- PÁLYÁZAT-ban, melyet 5 évig kötelező fenntartani. A Nemzeti Tehetség Program tehetséges roma származású hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókat segít. A program segítségével: eszközök vásárlására nyílt lehetőség, részt veszünk a tehetséges roma tanulók felkutatásában, számukra foglalkozásokat tartunk, Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolája és Kollégiuma


52

múzeum-, könyvtár-, és színházlátogatásokat szervezünk, minden évben meghívunk egy példaértékű, elismert roma származású személyiséget, kiállításon mutatjuk be a programban részt vevő diákok pályamunkáit, verseit, novelláit, műfordításait.



2

53

Helyi tanterv

Az iskola profilját tekintve szakképző intézmény, amely különböző típusú közoktatási feladatokat is ellát. A kompetencia alapú oktatást alkalmazzuk teljes tanórai lefedettséggel.

2.1 Választott kerettantervek: Szakgimnáziumi tagozaton: -

Közismereti órák: 51/2012(XII.21.)EMMI rendelet kötelező tantárgyi tantervei alapján

-

Szakmai órák: az Országos Képzési Jegyzék és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012.(VII.6.) Kormányrendeletben található szakképzések szakmai és vizsgakövetelményei alapján.

Szakközépiskolai tagozaton: -

Közismereti órák: 51/2012.(XII21.) EMMI rendelet Duális képzésre vonatkozó tantervi ajánlása alapján.

-

Szakmai órák: az Országos Képzési Jegyzék és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012.(VII.6.) Kormányrendeletben található szakképzések szakmai és vizsgakövetelményei alapján.

Szakképzési Hídprogramban: -

Közismereti órák: 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet Köznevelési Hídprogramra vonatkozó tantervi ajánlása alapján Szakmai órák: az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendeletben található szakképzések szakmai és vizsgakövetelményei alapján.

A különböző képzési típusok heti óratervei évfolyamonként feltüntetik a tanítandó tantárgyakat és azok óraszámát, feltüntetve a bevezetés idejét.



2.2

54

Kifutó rendszerű érettségivel záruló képzéseink óratervei

Rendészeti ágazat, fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek Bevezetendő 2014.szeptember 1-től a 217/2012.(VIII.9.) Korm. rendelet alapján a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben Tantárgy

Heti óraszámok 9. évfolyam 10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv

5 3 4

5 3 3

csoportbontás Matematika

4 5

csoportbontás Etika Művészetek- Vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen: csoportbontás Szakmai tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I-IV. Társadalom és kommunikáció I – II. Jogi és közigazgatási ismeretek Idegen nyelv Speciális informatika elmélet összesen: Speciális gyakorlat I –IV. ebből Spec. önvédelem ebből Spec. gyakorlat Társadalom és kommunikáció

1 1 3 1 27

10

3 1 24

9 7

5 1 -

1 1 4 1 29

6

5 1 2 1

1

4 5

5 2 1 2 1 1

4 1 29

4 5

5 2 2 2 1

5 4 4

3 5

csoportbontás Fizika Kémia Biológia- Egészségtan Földrajz Informatika

5 4 4

10 8

9 11

2

2

1,5

2,5

1

0,5

0

0

0 0 0 3

1,5 0 0 4

1 1,5 0 4

2 0 1,5 6

3

2

3,5

2 1 0

4,5

1 1

2 1,5 0

2,5 2 0

0 0 3

0 0,5 4

0,5 0 5

1 Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelvi gyakorlat gyakorlat MINDÖSSZESEN:

0 0 3 35

36

35


35


55

Gépészeti ágazat, belügyi rendészeti fakultáció Bevezetendő 2013.szeptember 1-től a 51/2012.(XII.21.) EMMI kerettanterv alapján a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben. Heti óraszámok 9. évfolyam 10.évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 Történelem 3 2, 5 Idegen nyelv 4 3 csoportbontás 4 3 Matematika 4 3, 5 csoportbontás 4 3, 5 Fizika 2 2 Kémia 2 1 Biológia- Egészségtan 2 Földrajz 2 1 Informatika 1 1 csoportbontás 1 1 Etika Művészetek- Vizuális kultúra 1 Testnevelés és sport 4 4 Önvédelem (fakultáció)* 1 1 Osztályfőnöki 1 1 Belügyi rendészeti 1 1 ismeretek(fakultáció) * Speciális 1 társadalomismeret(fakultáció) * Összesen: 29 29 csoportbontás 9 7, 5 Szakmai tantárgyak 6 7 elmélet 3 3 gyakorlat 3 4 MINDÖSSZESEN: 35 36 * kötelező fakultáció Tantárgy

11.évfolyam 4 3 3 3 4 4 1 2 1 3 2 1 2

12.évfolyam 4 3 4 4 4 4 1 3 2 1 2

1

-

27

24 7

8

8 11

4 4 35


6 5 35


56

Faipari ágazat, katonai alapismeretek fakultáció Bevezetendő 2013.szeptember 1-től a 51/2012.(XII.21.) EMMI kerettanterv alapján a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben Heti óraszámok 9. évfolyam 10.évfolyam 4 4 3 2, 5 4 3 4 3 4 3, 5 4 3, 5 2 2 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 4 4 1 1 1 1 1 1 1

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv csoportbontás Matematika csoportbontás Fizika Kémia Biológia- Egészségtan Földrajz Informatika csoportbontás Etika Művészetek- Vizuális kultúra Testnevelés és sport Önvédelem (fakultáció)* Osztályfőnöki Katonai alapismeretek (fakultáció)* Speciális társadalomismeret(fakultáció) * Összesen: 29 csoportbontás Szakmai tantárgyak elmélet gyakorlat MINDÖSSZESEN: * kötelező fakultáció

29 9

6

12.évfolyam 4 3 4 4 4 4 1 3 2 1 2 -

27

24

7, 5 7

7 8

3 3 35

11.évfolyam 4 3 3 3 4 4 1 2 1 3 2 1 2 1

11

4 3 36

8

5 3 35


11 0 35


57

OKJ vizsgával záruló képzéseink Duális szakiskolai szakképzés 2013. szeptember 1.-től a 51/2012.(XII.21.) EMMI kerettanterv alapján az 1/9. évfolyamtól felmenő rendszerben

Tantárgy

Heti óraszám 2/10. évfolyam

1/9. évfolyam Kommunikáció Magyar nyelv és irodalom Művészetek és médiaismeretek Kommunikáció Idegen nyelv Csoportbontás Matematika Társadalomismeret Történelem Társadalom és állampolgári ismeretek Gazdaságföldrajz Természetismeret Biológia Fizika Kémia Természetföldrajz Testnevelés Osztályközösségépítés(életvitel, etikaegészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpályatervezés) Összesen közismeret Csoportbontás Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat Mindösszesen Informatika (szakmai elméleti órák terhére)

2 0, 5 2

1,5 0, 5 2 2

3/11. évfolyam 2 2

2

2

4

2

2

1 0, 5

1

-

0, 5

-

-

0, 5 1 1 0, 5 3,5 1

3 1

2,5 1

18

11 2

6,5 10,5 35 1

9,5 2

10 15 36 -

2 8 17,5 35 -

57


58

HÍD II. program ÓRATERVE 20 hónapos HÍD II. óraterv, rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához (A. variáció, szakiskola) 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. melléklet alapján 2014. szeptember 1-től felmenő rendszerben HÍD II. “A” óraterv, szakiskola Tantárgy Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) Informatika Közismeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlati ismeretek Összesen: (heti)

Heti óraszám HÍD 2/1 HÍD 2/2 A variáció A variáció 5 4 5 3 5 3

4 2

3 2

2 1

2 1

2 1

1 27

19

8 (7,5+0,5) 35 óra

16 (14,5+1,5) 35 óra

Közismereti rész szabadsáv: 3 óra/ hét illetve 2 óra/ hét Szakmai rész szabadsáv: 0,5 óra/ hét illetve 1,5 óra/ hét

58


59

20 hónapos HÍD II. óraterv, hosszabb képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához (B. variáció, szakiskola) 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. melléklet alapján 2014. szeptember 1-től felmenő rendszerben HÍD II. “B” óraterv, szakiskola Tantárgy Kommunikáció és anyanyelv Élő idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Társadalom és jelenkor-ismeret Természetismeret Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok Testnevelés és sport Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) Informatika Közismeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlati ismeretek Összesen: (heti)

Heti óraszám HÍD 2/1 B variáció 4 3

HÍD 2/2 B variáció 3 2

4 1,5

2 1

2 0,5

1 1

2 1

0 1

1 19

0 11

16 (15+1) 35 óra

24 (21,5+2,5) 35 óra

Közismereti rész szabadsáv: 2,5 óra/ hét illetve 1 óra/ hét Szakmai rész szabadsáv: 1 óra/ hét illetve 2,5 óra/ hét

59


60

2.3 A középszintű érettségi vizsga témakörei kifutó tantárgyaink esetében. Belügyi rendészeti ismeretek 1. A rendészet alapjai 2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartózó rendészeti szervek szakmai tevékenysége 3. Az igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége 4. Tereptan 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

Katonai alapismeretek 1. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezete 2. A Magyar Honvédség felépítése, katonai szervezetek 3. A modern háborúk jellemzői, különösen egységek 4. Térkép-és tereptani alapismeretek 5. Általános katonai ismeretek 6. Alaki ismeretek 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek 8. Hadijogi alapismeretek 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben 10. Egészségügyi ismeretek

Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek A témakörök rendeleti meghatározása még folyamatban van.

60


61

2.4 2016/17 tanévtől bevezetésre kerülő képzéseink 2.4.1 Szakgimnázium VIII., Gépészet ágazat Tantárgyak

9–12. 13. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

556

–

–

Idegen nyelvek

4

4

4

4

556

4

124

Matematika

3

3

3,5

3,5

450,5

–

–

Történelem

2

2

3,5

3,5

450,5

–

–

Etika

–

–

–

1

31

–

–

Informatika

2

2

–

–

144

–

–

Művészetek* (Mozgóképkultúra és médiaismeret)

–

–

1

–

36

–

–

Testnevelés

5

5

5

5

695

–

–

Osztályfőnöki

1

1

1

1

139

–

–

Kötelező komplex természettudományos tantárgy (kémia, biológia, földrajz)

3

-

-

-

108

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika

-

2

2

2

206

–

–

Kötelezően választható tárgy (CAD/CAM)

–

–

1

1

67

–

–

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

–

1

–

–

36

–

–

Érettségire épülő (fő) szakképesítés

8

8

7

7

1045

31

961

Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

3

4

3

3

453

–

–

Rendelkezésre álló órakeret / hét

35

36

35

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

31

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

61


o

62

A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

Informatika, matematika, magyar nyelvtan és idegen nyelv tantárgyakból 9-12 évfolyamon csoportbontás lehetséges. Érettségire épülő (2 éves) gépgyártástechnológiai technikus Tantárgyak

1/13. évf.

2/14. évf.

Szakmai idegen nyelv Érettségire épülő szakképesítés órakerete Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4

4

1/13-2/14. évf. óraszám összesen 268

31

31

2077

35

35

36

31

1260

1085

Éves összes óraszám

2345

Szakgimnázium 9-11 évfolyamain felzárkóztató, a 12. évfolyamon érettségire felkészítő foglalkozások heti 1 órában a kompetenciák fejlesztését célzó tantárgyak esetében. Foglalkozás/Óraszám

9. évfolyam 1 1 1 1 36 36

Angol Német Magyar nyelv és irodalom Matematika Tanítási hét Összes óraszám tantárgyanként

10. évfolyam 1 1 1 1 36 36

11. évfolyam 1 1 1 1 36 36

12. évfolyam 1 1 1 1 31 31

2.4.2 Érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyamok szakközépiskolát végzettek számára Tantárgyak és óraszámok 12. Nappali tagozat

13. Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

7

7

4

4

Idegen nyelv

7

7

4

4

Matematika

7

7

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

6

3

4

Évfolyam/ Tantárgyak

12. 13. Esti tagozat Esti tagozat

62


63

Természetismeret

2

–

1

–

Informatika

2

3

2

2

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építő program

1

1

–

–

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

18

18

63


64

2.4.3 Szakközépiskola

A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 15 óra



3 óra

2 óra

3,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Művészet és média Informatika (szabad sáv) Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

2 óra

1 óra

2,5 óra 3 óra 2 óra 3 óra 3 óra

2 óra 2 óra 1 óra – 3 óra

3,5 óra 1 óra – – 3 óra

1 óra

1 óra

1 óra

0,5 óra

-

-

1 óra

-

-

18 óra

11 óra

9,5 óra

Informatika, matematika, kommunikáció – magyar nyelv és irodalom és idegen nyelv tantárgyakból 9-11 évfolyamon csoportbontás lehetséges.

64


65

2.4.4 Szakképzési HÍD program Óraterv rövidebb (A) képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

24

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

7,5

105

14,5

Összesen

31,5

105

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

0,5

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

17

-

2 1,5 heti 35

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen 953 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt.) Óraterv hosszabb (B) képzési idejű rész-szakképesítés oktatásához: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét)

öf. gyak. 3 hét

H/2/2. évfolyam heti óraszám (35 hét)

Közismeret

16,5

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

15

105

21,5

Összesen

31,5

105

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

2,5

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

1

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

10

-

1 2,5 heti 35

65


66

(A rész-szakképesítés oktatására fordítható idő összesen: 1521 óra nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabad sávval együtt) Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év

Kommunikáció és anyanyelv

5

3

4

2

Élő idegen nyelv (angol, német)

5

4

3,5

2,5

Matematika

5

3

4

2,5

Társadalom és jelenkor-ismeret

4

3

1,5

1

Természetismeret

3

2

1,5

1

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1

1

0,5

1

Testnevelés és sport*

2

2

2

-

Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)

1

1

1

1

Informatika

1

-

1

-

24

17

16,5

10

(szabadon tervezhető órakeret)

Összesen

66


67

2.5 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tantestület tagjai szakmai-, illetve tantárgyi munkaközösségi szinten megegyeznek a választott tankönyvek, tanulmányi segédletek kérdésében. A tanulmányi segédlet fogalomkörébe tartozik: - munkafüzet, - munkáltató, önellenőrző, tanórai ellenőrzést elősegítő funkcióval, - tanulói füzet, - vázlat és jegyzetkészítésre alkalmas, - feladat- és mérőlap, - számonkérésre, gyakorlásra alkalmas, - könyv- és irodalomjegyzék, - tankönyvben található vagy tanár által készített formában, - szemléltető eszközjegyzék, - a tantervben feltüntetett vásárolt vagy készített eszközök, - tanári útmutatók, A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő-oktató munkához szükség van. A testnevelés órákon szükséges egységes felszerelés a fehér trikó, kék nadrág, tornacipő és fehér zokni. Tagozatos osztályoknál az önvédelmi ruha. A 9. évfolyamos tanuló és a szülő a beiratkozás időszakában ismerheti meg az alkalmazásra kerülő tankönyveket és tanulmányi segédleteket. A tankönyvjegyzéket és tanulmányi segédleteket a szaktanár állítja össze és bocsátja az iskolavezetés rendelkezésére. Az iskola kötelezi a tanulót a tankönyvhasználatra. Az iskola raktáron tartja a végzett tanulók által leadott, ingyenes használatra kapott tankönyveket, amelyeket a rászorultaknak, osztályfőnöki javaslatra használatba adnak az adott tanévre. A tartós tankönyvek az iskolai könyvtárban vehetők fel a szociálisan rászoruló tanulók esetén osztályfőnöki javaslatra,továbbá a törvényben meghatározott jogosultak köre ingyenes tankönyvellátásban részesül. Az iskola csak a tankönyvként elfogadott, tankönyvjegyzékben szereplő könyveket, feladat és mérőlapokat vásároltatja meg a szülőkkel és diákokkal.

67


68

2.6 A NAT - ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, egységes, közös alapra épüljön. A világ új kihívásai megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát. Megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására, tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak kialakítására. Helyi tanterveink kialakítása során fontos feladatunknak tekintettük a személyiségfejlesztő tanítást, a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztését, a készségek elsajátíttatását, kibontakoztatását figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A differenciált tanítástanulás megvalósuláshoz különösen a következő szempontokat vettük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnybe, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanuló cselekvő módon vegyen részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket - építünk a tanulók előzetes ismereteire, tudására, lehetőséget adunk esetleges tévedéseik kiigazítására, átrendezésére - tanítás- tanulás különböző szervezeti formáiban ( az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit. - alkalmazzuk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálást a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben - a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat - sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési- oktatási feladatainak ellátásában - a tanítási- tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazásával az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez igazodunk, támogatjuk a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítunk ki Az eredményes tanulás segítésének elveinek megvalósítása Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben- oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánk a fenntartóval, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve a következő elvek szerint biztosítja a nevelő- oktató munka feltételeit: - a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása

68


69

- folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása - az eredményes szocializáció akadályainak felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése - a tanulást érintő lemaradás megakadályozása érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése - motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása - egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési- érékelési eljárások alkalmazása - a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeinek feltárása és fejlesztése Képesség- kibontakoztató felkészítés megvalósítása A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból , a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség- kibontakoztató felkészítést integrált keretek között végezzük. A közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító , és bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.

2.7 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja Szakgimnáziumi tagozaton 9-12 évfolyamon heti 5 óra testnevelés van az órarendbe építve tanóraként. Szakközépiskolai tagozaton heti 3 óra testnevelés van az órarendbe építve a 2011.CXC. (Nkt) 27. §11. alapján. Az iskolai sportkör a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda sportágban kínál választható foglalkozást.

2.8 Az érettségi vizsgára való felkészítés

69


70

Szakgimnázium nappali tagozat 12. évfolyam és a szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítő 13. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek, az érvényes érettségi vizsgaszabályzat szerint, kötelező és választható tantárgyakból, közép- és emeltszinten. Iskolánk az alábbi tantárgyakból és szinteken vállalja az érettségi vizsgára való felkészítést: középszinten: -

magyar nyelv- és irodalom történelem matematika angol és német nyelv fizika informatika testnevelés

2.9 A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar irodalom 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők 3. Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők 4. Művek a világirodalomból 5. Színház és dráma 6. Az irodalom határterületei 7. Regionális kultúra és a határon túli irodalom Értelmezési szintek: 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poetika 3. Korszakok, stílustörténet Irodalomtörténet Magyar nyelv 1. Kommunikáció 2. A magyar nyelv története 3. Ember és nyelvhasználat 4. A nyelvi szintek 5. A szöveg 6. A retorika alapjai 7. Stílus és jelentés Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek 4. Politikai berendezkedések a modern korban 70


71

5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok - Matematikai logika - Kombinatorika - Gráfok 2. Számelmélet, algebra - Alapműveletek - A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek - Racionális és irracionális számok - Valós számok - Hatványok, gyök, logaritmus - Betűs kifejezések - Arányosság - Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek - Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei - A függvény - Egyváltozós valós függvények - Sorozatok - Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Elemi geometria - Geometriai transzformációk - Síkbeli és térbeli alakzatok - Vektorok síkban és térben - Trigonometria - Koordinátageometria - Kerület, terület - Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika - Leíró statisztika - A valószínűség-számítás elemei

Idegen nyelv (angol, német) 1.Személyes vonatkozások, család 2.Ember és társadalom 3.Környezetünk 4.Az iskola 5.A munka világa 6.Életmód 7.Szabadidő, művelődés, szórakozás 8.Utazás, turizmus 71


72

9.Tudomány és technika 10.Gazdaság, pénz Fizika 1. Mechanika - Newton törvényei - Pontszerű és merev test egyensúlya - A változó forgómozgás dinamikai leírása - Mozgásfajták - Munka, energia - A speciális relativitáselmélet alapjai - Folyadékok és gázok mechanikája 2. Hőtan, termodinamika - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly - Hőtágulás - Állapotegyenletek (összefüggések a gázok állapotjelzői között) - Az ideális gáz kinetikus modellje - Energiamegmaradás hőtani folyamatokban - Kalorimetria - Halmazállapot-váltzások - A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség - Elektromos mező - Egyenáram - Az időben állandó mágneses mező - Az időben változó mágneses mező - Elektromágneses hullámok 4. Optika - A fény, mint elektromágneses hullám 5. Atomfizika, magfizika - Az anyag szerkezete - Az atom szerkezete - Az atommagban lejátszódó jelenségek - Sugárvédelem - Elemi részek 6. Gravitáció, csillagászat - A gravitációs mező - Csillagászat 7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - A fizikatörténet fontosabb személyiségei - Felfedezések, találmányok, elméletek

Informatika

72


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

73

Információs társadalom Informatikai alapok - hardver Informatikai alapok - szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció és grafika Könyvtárhasználat

Testnevelés 1. Elméleti ismeretek - Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek - A harmonikus testi fejlődés - A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében - A motoros képességek szerepe a teljesítményben - Gimnasztikai ismeretek - Atlétika - Torna - Zenés-táncos mozgásformák - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelési és sportjátékok - Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 2. Gyakorlati ismeretek - Gimnasztika - Atlétika (futások, ugrások, dobások) - Torna (talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika, gyűrű, nyújtó, korlát) - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelési és sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda)

73


74

2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formája Az értékelés csak akkor tudja betölteni irányító, szabályozó szerepét, ha beillesztjük a teljes nevelési folyamatba. Értékelési típusok: A diagnosztikus értékelés során megmutatkozik, milyen tudásra támaszkodhatunk a tanítás-tanulás valamely nagyobb egységének megkezdése előtt. Ez a helyzetfeltárás pedagógusnak, tanulónak igen fontos jelzésértékkel bír. A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Ez az értékelés információt ad a tanulóknak arról, hogy mit tanultak meg hatékonyan, miben maradtak el. Ez az értékelés nem minősít, hanem megerősít, korrigál, fejleszt. A leggyakrabban használt értékelési típus a szummatív értékelés, amely globális képet mutat arról, hogyan tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek. Célja az összegzés, a záró minősítés. Az iskolában folyó munka komplex értékelése -

-

Az igazgató a félévi és tanév végi értekezleteken értékeli az adott időszakban végzett iskolai munka eredményeit, felsorolja a javításra váró területeket, megoldási javaslatokat ad a jobbításra. A nevelőtestület ezt az értékelést az értekezleten megvitatja és kiegészíti. A félévenkénti nevelési értekezleteket az igazgató - a nevelőtestület tagjainak bevonásával – olyan téma köré szervezi, amelynek az iskolai munka hatékonysága, eredményessége szempontjából előremutató jelentősége van.

Az értékelés célja és alapelvei iskolánkban Az értékelés célja: tudás, teljesítmény, attitűd, magatartás, egyéni és közösségre megállapított követelmények, önmagához mért fejlődés értékelése. Alapelvei: - Ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. - Segítse a reális önértékelés kialakulását. - Differenciált, egyéni vonatkozású normaorientált értékelés kapjon prioritást. - Legyen sokoldalú, alkalmazzunk változatos értékelési formákat. - Igazodjon a tanulók értelmi képességéhez, életkorához, a tantárgy jellegéhez. - Az értékelés a nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek kell lennie. - Mindenkor figyelembe kell vennie a tanulók életkori sajátosságait. - Az értékelés alapját a Kerettantervre alapozott helyi tanterv szolgálja. - Az értékelés a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz minősít.

74


-

75

Az értékelés adjon pozitív mintát az önértékeléshez. Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételeit a munkaközösségek határozzák meg. Az értékelés csak akkor objektív, ha a különböző tanulói teljesítményeket a követelményekhez viszonyítjuk. Ha a követelményeket nem ismerik a tanulók, akkor az értékelés nem tölti be pedagógiai funkcióját.

Az értékelés módjai: - Szóbeli felelet. - Tesztlap kitöltése. - Témazáró dolgozat. - Tanítási órákon végzett munka. - Gyűjtőmunka. - Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény. A témazáró dolgozatokat a folyamatos tanítás mellett elő kell készíteni és a témazáró megírását megelőzően a tananyagot össze kell foglalni. Hasonló jellegű feladatanyagból próbadolgozattal, vagy feladatsorral kell előkészíteni a mérést. A feladatokban a tételes ismeretek tudása mellett különös figyelmet kell fordítani a szövegértésre, az alkalmazásokra, a logikus gondolkodásra, illetve a tanuló máshonnan szerzett, meglévő ismeretei alkalmazási lehetőségeire, és ezeket is értékelni kell. Természetesen a témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget – az óraszámok függvényében – egy tananyagegységhez kapcsolódó szóbeli feleletekre, illetve az ezt helyettesítő rövidebb írásbeli beszámolók Ha az értékelés lehetővé teszi, a pedagógus a %-os értékelést részesítse előnyben. A tanár emellett kiselőadásokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi feladatokat az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal értékelhet. A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tennünk az értékelés és az osztályzattal történő minősítés között. Az értékelésnél megállapítjuk a fejlődést, a sikeres munkát, biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük igyekezetét, önállóságát, de rámutatunk a hiányosságokra is. Az osztályzatokkal történő minősítésnél a tantervi követelményeket tartjuk mérvadónak. A tanulók ellenőrzése, értékelése A tanulókkal szemben támasztott követelményeket az iskola helyi tanterve és az ehhez igazodó tanmenetek, valamint az iskola házirendje szabja meg. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzését a tanév közben a pedagógusok végzik. A tanulók értékelése érdemjeggyel történik. Érdemjegyet a tanítók és tanárok adhatnak. Minden tanuló jogosult arra, hogy megfelelő mennyiségű osztályzatot szerezzen.

75


76

Érdemjegy adható: - tanórai írásbeli feleletre, dolgozatra, témazáró dolgozatra - tanórai szóbeli feleletre - tanórai munkaösszegző értékeléseként - otthoni feladat megoldására és számonkérésére. Iskolánk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális érdemjegyek számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékelésekor rendelkeznie kell: - Ha a tantárgy heti óraszáma átlagban legalább kettő, vagy ennél több, akkor félévente legalább 4 érdemjeggyel. - Ha a tantárgy heti óraszáma átlagban kettőnél kevesebb, akkor félévente legalább 3 érdemjeggyel. Az osztályzat, az érdemjegy akkor jeles:

ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.

jó:

ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

közepes:

ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.

elégséges:

ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlenül szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

elégtelen:

ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes az önálló munkavégzésre. A magatartás és a szorgalom értékelése

Magatartás -

-

Példás akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból, aki kerüli a durvaságot, közelít társai felé,

Szorgalom 5 -

-

Példás képességeihez mérten szorgalmas, a tanulási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik, szívesen olvas szakirodalmat, s így

76


-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

aki tiszteli és elismeri mások értékét, aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket, aki jó indulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza, aki képes kultúráltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében, aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét, aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára, aki szándékosan nem okoz kárt, aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét, az etikai kódex pontjait, igazgatói, osztályfőnöki, diák-önkormányzati vagy szaktanári dicsérete van. Jó akinek cselekedeteit a jóra vágyó hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatására ettől eltér, igyekszik kerülni a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerül, szereti társait, elismeri mások sikereit, eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli, tiszteli a felnőtteket, társait, trágár, durva kifejezéseket nem használ, feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik, ügyel környezete rendjére, megjelenése, ruházkodása nem kihívó, ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat, diák-önkormányzati, vagy szaktanári dicsérete van. Változó

77

-

-

4 -

-

3

szerzett plusz tudását megosztja társaival, aktív önműveléssel fejleszti tudását, műveli adottságait, szívesen, aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is, ha alkalma adódik, jól felkészülve versenyeken öregbíti iskolája hírnevét, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában), szaktanári dicsérettel rendelkezik.

Jó képességeihez mérten általában szorgalmas, a tanórákra rendszeresen felkészül, azokon aktívan részt vesz, felszerelése általában hiánytalan, a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja, szívesen olvas szakirodalmat, s érdeklődési körén belül aktív önműveléssel fejleszti tudását, tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz.

Változó

77


-

-

-

-

-

-

-

aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására, játékban, közösségi munkájában gyakran durva, társaival nem mindig van jó viszonyban, mert csínytevéseivel bosszantja őket, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész, az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik, ha feladattal bízzák meg azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel, környezete rendjéért semmit nem tesz, sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg, a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá, írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetése van. Rossz 2 aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet, és az illedelmes viselkedési szabályokat, aki szereti ha társai félnek tőle, aki visszaél fizikai fölényével, különösen ha nála gyengébbel kerül szembe, aki gyakran bosszantja tanárait, társait, aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza, aki nem becsüli közössége értékeit, aki szándékosan rongálja környezetét.

78

nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint, munkájában, feladat végzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos, a házi feladatot nem készíti el, nem törődik önművelésével, szaktanári figyelmeztetései vannak.

Hanyag tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, érdektelen, elégtelen osztályzattal zárja az évet (vagy félévet).

2.11 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának alapja a tanulmányi munkában, a sportban, a kulturális területen elért eredmény, a jó közösségi teljesítmény, az iskola jó hírnevének növelése, a példás magatartás és szorgalom. Elismerés egy-egy időszak eredményes munkájáért, vagy valamely kiemelkedő teljesítményért is adható. A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. 78


79

Jutalmazási elvek Az iskola jutalomba részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Jutalmazási formák Tanév közben adható dicséretek: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. Tanév végén adható dicséretek: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - közösségi munkáért. A példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők nevelőtestületi dicséretet is kaphatnak. Az egyes tanévek végén, kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak. Végzős tanulóink jutalmukat ballagásukon, az iskola közössége előtt vehetik át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári illetve osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Fegyelmezési elvek Az iskola elmarasztalásban részesíti azt a tanulót, aki: - kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Elmarasztalási formák - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, 79


80

- osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés - igazgatói megrovás Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk már egy évtizede méri tanulóink fizikai állapotát, minden tanévben ősszel és tavasszal. A próbákhoz kapcsolódó pontérték táblázatok alapján megállapított felmérési adatok befolyásolják a testnevelés órai munka anyagát, és a tanmenet részévé válnak. Alkalmazzuk a NETFIT fittség vizsgáló módszert, illetve iskolánk testnevelői által összeállított, az iskola képzési sajátosságainak legjobban megfelelő és felhasználható felmérési teszteket. Fizikai felmérések: 30 m-es futás (gyorsaság mérése)- térdelő rajttal indítással időre futás Cooper teszt futás (futó állóképesség mérése) 12 perc futás Karhajlítás fekvőtámaszban (állóképességi erő mérése) folyamatos végrehajtással karhajlítás - nyújtás Helyből távolugrás (ruganyosság, gyorsasági lábizomerő mérése) álló helyzetből (kis terpeszből) távolugrás Ingafutás (gyorsaság mérésére) 1 percen keresztül történő futás irányváltoztatással Súlylökés (robbanékonyság) Fiúk: 4.kg-os leányok 3.kg-os medicinlabdával dobóterpeszből, helyből lökő mozdulat Távolugrás nekifutásból (ugróerő mérésére.)

2.13 Egészségnevelési és környezeti nevelési elveink

80


81

Iskolánkban különösen fontosnak tekintjük az egészségnevelési és a környezeti nevelési feladataink végrehajtását. Ezzel kapcsolatos legfontosabb elveink: -

az egészséges életre nevelés az iskolai drogprevenció a mindennapos testnevelés a fogyasztóvédelmi ismeretek közvetítése a környezetvédelemre és környezettudatosságra való nevelés.

Az egészséges éltre nevelés elvén belül fontosnak tarjuk azoknak a pozitív magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, melyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy a későbbiekben is képesek legyenek az egészséges életvitel kialakítására. Lényegesnek tekintjük az egészségvédelemmel kapcsolatos felvilágosítást, ezen belül is az egészséges táplálkozást, a prevenciót, a családi életre való felkészítést, a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog, helytelen táplálkozás) megelőzéséhez vezető ismeretek nyújtását. Az iskolai drogprevenció elvén belül törekszünk arra az esélyteremtésre, mely biztosítja, hogy tanulóink képessé váljanak pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Különös figyelmet fordítunk az esetlegesen drogokkal kapcsolatba kerülő és drog problémákkal küzdő tanulóink segítésére. A mindennapos testnevelés elvén belül igyekszünk hozzájárulni és lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy iskolán belül kulturált körülmények között történjen a testmozgás, a testnevelés órák valamint az iskolánkban működő sportköri foglalkozások, edzések keretében. Célunk, hogy tanulóink megszeressék a testnevelést, és igényükké váljon a mindennapos testmozgás. A fogyasztóvédelmi ismeretek közvetítésén belül különös gondot fordítunk a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismertetésére, a fogyasztói kultúra, a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítására, fejlesztésére és elterjesztésére tanulóink körében. A környezetvédelemre és környezettudatosságra való nevelés elvén belül fontosnak tartjuk, hogy olyan tanulói magatartást alakítsunk ki, mely képessé teszi őket a környezet megóvására, az élő természet fennmaradásának elősegítésére. Életvitelük és gondolkodásmódjuk fejlesztésével a természettudatos, környezetet óvó hozzáállásukat kívánjuk erősíteni. Fenti elveink részletes kifejtése, gyakorlati végrehajtása külön fejezetekben is kidolgozásra került.

2.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánkban különös gondot fordítunk a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóinkra. Segítséget nyújtunk az alábbi területeken: 1. Felvételi eljárás során és beiratkozáskor:

81


-

82

tájékoztatás pályaválasztási kiállításon környező településeken információnyújtás és tanácsadás szakmaválasztást illetően az intézményünk lehetőségeiről, nyílt napokat szervezünk

2. Az ismeretközlés, tanítás, nevelés, oktatás, szakképzés területén -

-

a diákok felzárkóztató órákon vehetnek részt iskolakönyvtárat működtetünk tanulói internet hozzáféréssel diáksport egyesületet működtetünk és versenyeztetünk kulturális és szabadidős foglalkozásokat szervezünk egyénre szabott fejlesztéseket tartunk • SNI és BTM tanulók fejlesztő foglalkozását • mentor programban veszünk részt (Útravaló, Út a szakmához, Út az érettségihez) pályaorientációs foglalkozásokat szervezünk érettségi és szakmai vizsgákra való felkészüléshez segítséget nyújtanak pedagógusaink, szakoktatóink, kollégiumi nevelőtanáraink diákönkormányzatot működtetünk a tanulók egészségmegőrzéséhez szükséges ismeretek megszerzését biztosítjuk (iskolaorvos, védőnő, előadások szakemberek bevonásával) kezdeményezzük, hogy vegyék igénybe tanulóink az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést és tanszerellátást az ifjúságvédelmi felelős napi kapcsolatot tart fenn a szakszolgálat munkatársaival, diákokkal, szülőkkel - a tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez fordulhatnak problémáik megoldása érdekében. (osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, fogadóórán, az ifjúságvédelmi felelős a családsegítő szolgálat megbízottjával tartott együttes fogadó napokon (havonta 1 alkalommal)).

3. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekjóléti szolgálatokkal, hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, rendőrséggel, ügyészséggel, pártfogói hálózattal, gyermekvédelmi központokkal.

82


83

3 Szakmai program 3.1

A 2016/17 tanév előtt indított, kifutó rendszerű képzéseink óratervei.

A kifutó jellegű képzés programja az utoljára a tanulmányaikat a 2015/2016-as tanévben kezdőkre érvényes! 3.1.1

Érettségivel záruló képzéseink 51/2012(XII.21) EMMI Faipari ágazat katonai fakultáció 2013 51/2012(XII.21) EMMI gépészeti ágazat belügyi rendészeti fakultáció 2013 51/2012(XII.21) EMMI gépészeti ágazat katonai fakultáció 2013 51/2012(XII.21) EMMI és 217/2012 (VIII.9) Kormányrendelet Rendészeti képzés 2014

83


84 51/2012(XII.21) EMMI Faipari ágazat katonai fakultáció 2013

Tantárgy 10230-12 Bútoripari termékek elmélet (szakmai elméleti tantárgy - XVIII. Faipar ) 10230-12 Bútoripari termékek gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XVIII. Faipar ) 10231-12 Épületasztalos-ipari termékek gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XVIII. Faipar ) 10231-12 Épületasztalos-ipari termékek elmélet (szakmai elméleti tantárgy - XVIII. Faipar ) 10232-12 Faipari alapanyagok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - XVIII. Faipar ) 10232-12 Faipari alapanyagok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XVIII. Faipar ) 11371-12 Biztonságos munkavégzés elmélet (szakmai elméleti tantárgy - XVIII. Faipar ) 11371-12 Biztonságos munkavégzés gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XVIII. Faipar ) 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia-egészségtan (biológia) Etika (etika) Fizika (fizika) Földrajz (földrajz) Informatika (informatika) Katonai alapismeretek (katonai alapismeretek) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Művészetek, vizuális kultúra (művészetek) Német nyelv (német nyelv) Osztályfőnöki (osztályfőnöki) Speciális társadalomismeret (társadalomismeret) Testnevelés és sport (testnevelés) Történelem (társadalomismeret) Önvédelem (testnevelés) Összefüggő szakmai gyakorlat

9 2,0 2,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,5

10 3,0 3,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

11 12 3,0 5,0 2,0 2,0 1,0 0,0 2,0 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,0

1,0

2,0

70

105

2,0

13 10,0 5,0 5,0 8,0 2,5 1,0 0,0 0,0 2,0 0,5 0,0

0,0

120

51/2012 (XII.21) EMMI gépészeti ágazat belügyi rendészeti fakultáció 2013

84


85

Tantárgy 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10171-12 Karbantartás és üzemvitel elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 10171-12 Karbantartás és üzemvitel gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10172-12 Mérőtermi feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10172-12 Mérőtermi feladatok, elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Belügyi rendészeti ismeretek (belügyi rendészeti ismeretek) Biológia-egészségtan (biológia) Etika (etika) Fejlesztés (személyiségfejlesztés és kompetenciák) Fizika (fizika) Földrajz (földrajz) Informatika (informatika) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Művészetek, vizuális kultúra (művészetek) Német nyelv (német nyelv) Osztályfőnöki (osztályfőnöki) Speciális társadalomismeret (társadalomismeret) Testnevelés és sport (testnevelés)

9 2,5 3,0

10 4,0 6,0

11 5,0 3,0

12 4,0 0,0

13 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 3,0 0,0 0,0 0,0

0,0 0,0 5,0 10,0 7,5 2,0 4,0 4,0 0,0 0,0 2,0 0,5 0,0

1,0

1,0

2,0

2,0

0,0

85


86

Történelem (társadalomismeret) Önvédelem (testnevelés) Összefüggő szakmai gyakorlat

70

105

120

9 2,50 3,0

10 4,00 3,0

11 5,00 3,0

12 4,0 0,0

13 0,0 0,0

0,0 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,50

0,0 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

0,0 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00

1,00 1,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 3,00 2,00 0,00 0,00 0,00

0,00 0,00 5,00 10,00 7,50 2,00 4,00 4,00 0,00 0,00 2,00 0,50 0,00

1,00

1,00

2,00

2,00

0,00

51/2012(XII.21) EMMI gépészeti ágazat katonai fakultáció 2013 Tantárgy 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10171-12 Karbantartás és üzemvitel elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 10171-12 Karbantartás és üzemvitel gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10172-12 Mérőtermi feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - IX. Gépészet ) 10172-12 Mérőtermi feladatok, elmélet (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) (szakmai elméleti tantárgy - IX. Gépészet ) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia-egészségtan (biológia) Etika (etika) Fizika (fizika) Földrajz (földrajz) Informatika (informatika) Katonai alapismeretek (katonai alapismeretek) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Művészetek, vizuális kultúra (művészetek)

86


87

Német nyelv (német nyelv) Osztályfőnöki (osztályfőnöki) Speciális társadalomismeret (társadalomismeret) Testnevelés és sport (testnevelés) Történelem (társadalomismeret) Önvédelem (testnevelés) Összefüggő szakmai gyakorlat

70

105

120

51/2012(XII.21) EMMI és 217/2012 (VIII.9) Kormányrendelet Rendészeti képzés 2014 Tantárgy Angol nyelv (angol nyelv) Angol nyelvi gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Biológia-egészségtan (biológia) Etika (etika) Fegyveres szervek és vagyonvédelem I-IV. (szakmai elméleti tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Fizika (fizika) Földrajz (földrajz) Informatika (informatika) Jogi és közigazgatási ismeretek (szakmai elméleti tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Művészetek, vizuális kultúra (művészetek) Német nyelv (német nyelv) Német nyelvi gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Osztályfőnöki (osztályfőnöki) Speciális gyakorlat I –IV. Gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Speciális gyakorlat I –IV. Önvédelem (szakmai gyakorlati tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Speciális informatika (szakmai elméleti tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Speciális informatika gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Szakmai angol nyelv (szakmai elméleti tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Szakmai német nyelv (szakmai elméleti tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Testnevelés és sport (testnevelés)

9

10

11

12

0,0

0,0

0,5

0,0

2,0

2,0

1,5

2,5

0,0

1,5

1,0

2,0

0,0

0,0

0,5

0,0

1,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0

1,5 2,0 0,0 0,0 1,5 1,5

2,0 2,5 3,0 1,0 0,0 0,0

87


Társadalom és kommunikáció I – II. (szakmai elméleti tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Társadalom és kommunikáció gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XXXVIII. Rendészet ) Történelem (társadalomismeret) Összefüggő szakmai gyakorlat

88 1,0 0,0

0,5 1,0

0,0 0,0

0,0 0,0

35

70

105

0

88


3.1.2

89

Szakközépiskola 51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális Ipari gépész 2013 51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális Karosszérialakatos 2013 51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális asztalos 2013 51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális hegesztő 2013 51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális járműfényező 2013 51/2012(XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális gépi forgácsoló 2013

A képzés jogi háttere: 1. A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, 2. az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, 3. az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet 4. a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

89


90 51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális Ipari gépész 2013

Tantárgy 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10166-12 Gépészetei kötési feladatok (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10166-12 Gépészetei kötési feladatok gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10178-12 Ipari gépész műveletek (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10178-12 Ipari gépész műveletek gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11497-12 Foglalkoztatás I. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) AUTO-CAD (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia (biológia) Fizika (fizika) Gazdaságföldrajz (társadalomismeret) Informatika (alkalmazott) (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Kommunikáció (kommunikáció és anyanyelv) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Műszaki dokumentáció (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Művészetek és médiaismeretek (kommunikáció és anyanyelv) Német nyelv (német nyelv) Osztályközösség építés (osztályfőnöki) Természetföldrajz (természetismeret) Testnevelés (testnevelés)

1/9 2/10 3/11 2,0 0,0 0,0 4,5 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 3,0 0,0 0,0 3,0 0,0 1,0 3,0 3,0 5,0 9,0 8,5 0,0 0,0 2,5 0,0 0,0 9,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0

2,0

0,0

0,0

1,0

0,0

0,0

90


91

Társadalom és állampolgári ismeretek (társadalomismeret) Történelem (társadalomismeret) Összefüggő szakmai gyakorlat

140

140

0

1/9 2,5 8,5 1,0 0,5 0,0 0,0 1,0 1,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,5

2/10 3/11 4,0 0,0 2,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 2,5 2,0 0,5 0,0 0,5 0,0 4,0 5,5 9,5 15,5 0,0 2,0 0,0 0,5 0,5 0,0

51/2012(XII.21) EMMI és 47/2011 (IX.14) NFM Duális Karosszérialakatos 2013 Tantárgy 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10166-12 Gépészetei kötési feladatok (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10166-12 Gépészetei kötési feladatok gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10483-12 Általános vállalkozási feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 10483-12 Általános vállalkozási feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 10487-12 Karosszérialakatos feladatai elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 10487-12 Karosszérialakatos feladatai gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 11497-12 Foglalkoztatás I. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia (biológia) Fizika (fizika) Gazdaságföldrajz (társadalomismeret) Informatika (alkalmazott) (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Kommunikáció (kommunikáció és anyanyelv) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Művészetek és médiaismeretek (kommunikáció és anyanyelv) Német nyelv (német nyelv) Osztályközösség építés (osztályfőnöki) Természetföldrajz (természetismeret) Testnevelés (testnevelés)

1,0

0,0

0,0

91


92


140

140

0

1/9 2,0 7,0 1,0 2,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 1,5 0,0 0,0 0,5

2/10 0,0 0,0 0,0 2,0 4,0 9,0 1,0 4,0 4,0 0,0 1,0 0,0 0,0 0,0 0,0

3/11 0,0 0,0 0,0 2,0 4,0 9,5 1,0 5,0 1,0 1,0 0,0 0,0 1,5 0,5 0,0

2,0

0,0

0,0

51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális asztalos 2013 Tantárgy 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10225-12 Asztalosipari szerelés elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10225-12 Asztalosipari szerelés gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10228-12 Gépkezelés elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10228-12 Gépkezelés gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Faipar szakmacsoport) 10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Faipar szakmacsoport) 11371-12 Biztonságos munkavégzés elmélet (szakmai elméleti tantárgy - XVIII. Faipar ) 11371-12 Biztonságos munkavégzés gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - XVIII. Faipar ) 11497-12 Foglalkoztatás I. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia (biológia) Fizika (fizika) Gazdaságföldrajz (társadalomismeret) Informatika (alkalmazott) (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Kommunikáció (kommunikáció és anyanyelv) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Művészetek és médiaismeretek (kommunikáció és anyanyelv) Német nyelv (német nyelv) Osztályközösség építés (osztályfőnöki)

92


93

Természetföldrajz (természetismeret) Testnevelés (testnevelés) Társadalom és állampolgári ismeretek (társadalomismeret) Történelem (társadalomismeret) Összefüggő szakmai gyakorlat

140

140

0

51/2012 (XII.21) EMMI és 47/2011(IX.14) NFM Duális hegesztő 2013 Tantárgy 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10181-12 Hegesztési eljárások elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10181-12 Hegesztési eljárások gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11497-12 Foglalkoztatás I. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) AUTO-CAD (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia (biológia) Fizika (fizika) Gazdaságföldrajz (társadalomismeret) Informatika (alkalmazott) (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Kommunikáció (kommunikáció és anyanyelv) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Műszaki dokumentáció (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Művészetek és médiaismeretek (kommunikáció és anyanyelv) Német nyelv (német nyelv) Osztályközösség építés (osztályfőnöki)

1/9 2/10 3/11 2,0 0,0 0,0 8,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 1,0 2,0 0,0 5,0 3,0 2,5 0,0 7,0 5,5 6,0 12,0 15,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0

2,0

0,0

0,0

1,0

0,0

0,0

93


94

Természetföldrajz (természetismeret) Testnevelés (testnevelés) Társadalom és állampolgári ismeretek (társadalomismeret) Történelem (társadalomismeret) Habilitáció (SNI) (személyiségfejlesztés és kompetenciák) Összefüggő szakmai gyakorlat

140

140

0

51/2012 (XII.21) EMMI és (IX.14.) NFM Duális járműfényező 2013 Tantárgy 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10482-12 Járműfényező feladatai elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 10482-12 Járműfényező feladatai gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 10483-12 Általános vállalkozási feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 10483-12 Általános vállalkozási feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Közlekedés szakmacsoport) 11497-12 Foglalkoztatás I. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia (biológia) Fizika (fizika) Gazdaságföldrajz (társadalomismeret) Informatika (alkalmazott) (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Kommunikáció (kommunikáció és anyanyelv) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Műszaki dokumentáció (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Művészetek és médiaismeretek (kommunikáció és anyanyelv) Német nyelv (német nyelv) Osztályközösség építés (osztályfőnöki) Természetföldrajz (természetismeret) Testnevelés (testnevelés)

1/9 2/10 3/11 0,5 0,0 0,0 0,5 0,5 0,0 4,0 7,5 5,0 8,0 15,0 17,0 1,0 0,5 0,5 2,0 0,0 0,5 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,5 0,5 0,0 0,0

1,5

0,0

0,0

0,0

1,5

0,0

94


95


140

140

0

51/2012(XII.21)EMMI és 47/2011(IX.14)NFM Duális gépi forgácsoló 2013 Tantárgy 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem, Munkavédelem (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések gyakorlata (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10174-12 Esztergályos feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10174-12 Esztergályos feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10175-12 Köszörűs feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10175-12 Köszörűs feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10176-12 Marós feladatok elmélet (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 10176-12 Marós feladatok gyakorlat (szakmai gyakorlati tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11497-12 Foglalkoztatás I. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11499-12 Foglalkoztatás II. (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) AUTO-CAD (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Angol nyelv (angol nyelv) Biológia (biológia) Fizika (fizika) Gazdaságföldrajz (társadalomismeret) Informatika (alkalmazott) (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Kommunikáció (kommunikáció és anyanyelv) Kémia (kémia) Magyar nyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom) Matematika (matematika) Műszaki dokumentáció (szakmai elméleti tantárgy - Gépészet szakmacsoport) Művészetek és médiaismeretek (kommunikáció és anyanyelv)

1/9 2/10 3/11 2,0 0,0 0,0 4,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 1,0 2,0 0,0 5,5 0,0 0,0 0,0 2,0 3,0 0,0 8,0 6,5 0,0 1,0 2,5 0,0 2,0 6,0 0,0 3,0 0,0 0,0 5,0 5,0 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,5 0,5 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0

2,0

0,0

0,0

1,0

1,0

0,0

95


Német nyelv (német nyelv) Osztályközösség építés (osztályfőnöki) Természetföldrajz (természetismeret) Testnevelés (testnevelés) Társadalom és állampolgári ismeretek (társadalomismeret) Történelem (társadalomismeret) Összefüggő szakmai gyakorlat

96

140

140

0

96


3.2

97

A 2016/17 tanévtől induló képzéseink

Képzésünket a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendeletben foglalt módosítások figyelembevételével szerveztük újra. A Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégiuma a következő OKJ szerinti szakképzettség megszerzését teszi lehetővé, melynek a személyi és tárgyi feltételei jelenleg is adottak. Szakgimnáziumi tagozaton: OKJ szám Szakma megnevezése 54 521 03 Gépgyártástechnológiai technikus

képzési idő 4+1 év

Szakközépiskolai nappali tagozat: OKJ szám Szakma megnevezése 3452103 Gépi forgácsoló 3452106 Hegesztő 3452506 Karosszérialakatos 3454302 Asztalos 3452104 Ipari gépész 3452110 Szerszámkészítő 3452503 Járműfényező 3458203 Épület- és szerkezetlakatos

képzési idő 3 3 3 3 3 3 3 3

Szakközépiskolai ráépülés OKJ szám 35 521 01

Szakma megnevezése CNC gépkezelő

képzési idő 1

Szakma megnevezése Bevontelektródás kézi ívhegesztő Famegmunkáló Faipari gépkezelő Raktáros Számítógépes adatrögzítő

képzési idő 2

HÍD program OKJ szám 31 521 01 31 543 01 2154302 3134104 3134602

2 2 2 2

Szakközépiskola közismereti órák nélkül esti munkarend szerinti tagozat OKJ szám 3452103 3452106 3452506 3454302

Szakma megnevezése Gépi forgácsoló Hegesztő Karosszérialakatos Asztalos

képzési idő 2 2 2 2

97


3452104 3452503 3452302

98

Ipari gépész Járműfényező Számítógép szerelő és karbantartó

2 2 2

3.2.1 Szakgimnázium: A 2016/17-es tanévtől a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakultak. A szakgimnázium - a gimnáziumi érettségivel azonos érettségit - és szakmai végzettséget egyaránt biztosít. A képzés két szakaszból áll, a képzési idő 4+1 év. A szakgimnáziumi képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik az ipar területén mérnöki felkészültséget nem igénylő műszaki fejlesztő, tervező, irányító és ellenőrző feladatok ellátására képesek. Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. A szakmai tudás birtokában legyenek képesek a szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. Készítse fel a tanulókat a munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtésére. A képzésbe való belépés feltétele a középfokú iskolai végzettség (érettségi vizsga) teljesítése. További feltétel az egészségügyi és munkaalkalmassági előírások szerinti megfelelés, melyet az iskolaorvos, szükség esetén szakorvosi rendelőintézet állapít meg. A képzés jogi háttere: A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

98


99

Gépgyártástechnológiai technikus A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03 Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

99


A szakmai képzés órakerete

100

Összesen Összesen

9. heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

5

6

6

10.

6

11. ögy

140

heti óraszám e gy 4

7

ögy

140

12. heti óraszám e gy 6

5

11,0

12,0

11,0

11

Közismereti órák

24

24

24

24

Ősszes óraszám

35

36

35

35

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11572-16 Mechatronikai alapozó feladatok

10164-12 Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok

5/13. heti óraszám e gy 15,5

31,0 35

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Vezérléstechnikai alapismeretek Gépegységek szerelése és karbantartása Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat A gyártásszervezés alapjai Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat

15,5

0,5 0,5 2 2

2 3 2 2

100


Gépészeti alapozó 10162-12 feladatok Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki mérés 10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 10169-12 Forgácsolási ismeretek Forgácsoló technológia hagyományos és CNC Forgácsolás gyakorlat szerszámgépeken 10170-16 Gyártástervezés és Gyártástervezés és gyártásirányítás gyártásirányítás Gyártástervezés gyakorlat Szerszámgépek 10171-16 karbantartása Karbantartás és üzemvitel Karbantartás gyakorlat

101

4,5

4 5,5

3 4

2 3 3 4 8 1

1

6 4 3 3,5

101


102

54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a(z) 54 521 03 számú, Gépgyártástechnológiai technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03 Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

1/13. 2/14. heti heti óraszám ögy óraszám e gy e gy A szakmai képzés órakerete 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 11572-16 Mechatronikai alapozó

Összesen

17,5 17,5

Összesen

35,0

160

17,5 17,5 35,0

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat

0,5 0,5

Vezérléstechnikai alapismeretek 102


feladatok

10164-12 Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10172-12 Mérőtermi feladatok 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

103

Gépegységek szerelése és karbantartása Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat A gyártásszervezés alapjai Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat Forgácsolási ismeretek

14 3 3 5

Forgácsolás gyakorlat

Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés gyakorlat Szerszámgépek 10171-16 karbantartása Karbantartás és üzemvitel Karbantartás gyakorlat 10170-16 Gyártástervezés és gyártásirányítás

14

9 7 5 3 3,5

103


104

3.2.2 Szakközépiskola: Minden társadalmi-gazdasági szituációban felértékelődik a megfelelően képzett szakembereket, alkalmazható tudással bíró szakmunkásokat kibocsátó szakképzés szerepe. Amikor a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság, duális szakképzésről beszélünk. A duális képzés eredete térben a német és osztrák gazdaságban, időben pedig a kora középkori céhes kézművességben kereshető. A képzés e formájában tehát a szakképzés elméleti feladatait a szakképző intézmény látja el, ez a közismereti, szakmai alapozó és elméleti szakmai és részben szakmai gyakorlati képzés időkeretét fedik le. A szakképző iskolai tanulók képzésének gyakorlati részét részben a gazdálkodó szervezetek körébe tartozó cégek, vállalatok, gyárak és egyéni vállalkozók látják el. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

104


105

Asztalos A szakképesítés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 A szakképesítés megnevezése: Asztalos A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam követelményTantárgyak elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati modulok heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

105


11497-12 Foglalkoztatás I.

11371-12 Biztonságos munkavégzés 10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása 10228-12 Gépkezelés

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok Összes szakmai óra

106

Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

2

1 1 3 7,5 1 2

2 5

4 9

Gépkezelési ismeretek

2

Gépkezelési gyakorlat Faipari szakrajz

2

10,5 1

4

4

2

Gyártáselőkészítési ismeretek

2 6,5

10,5

10

1,5 15

9

16,5

106


Összes szakmai óra Összes közismereti óra Összes óra

107

17 18 35

140

25 11 36

140

25,5 9,5 35

107


108

Gépi forgácsoló A szakképzés alapadatai: A szakképesítés azonosító száma: 34 521 03 A szakképesítés megnevezése: Gépi forgácsoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam követelményTantárgyak elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati modulok heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség 0,5 és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

108


109


Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem

Munkavédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

2

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1

Gépészeti alapozó feladatok

2

Műszaki dokumentáció (szakrajz)

1

CAD

1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10174-12 Esztergályos feladatok

1

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás Esztergálás gyakorlata

4

1

2

5,5 1

2

3 7

6,5

109


10176-12 Marós feladatok

10175-12 Köszörűs feladatok

110

Marás

3

Marás gyakorlata

5

Köszörülés

2

2,5

Köszörülés gyakorlata

Összes óra Összes óra Összes közismereti óra Összes óra

5

2 6,5

10,5 17 18 35

11 140

6

14 25 11 36

8 140

17,5 25,5 9,5 35

110


111

Hegesztő A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06 A szakképesítés megnevezése: Hegesztő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

Szakmai követelménymodulok


Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám


2

Műszaki dokumentáció

1

111


112

CAD

1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési 10180-12 alapismeretek A hegesztés előkészítő és befejező Hegesztési alapműveletei gyakorlatok 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság Hegesztési ismeretek 11453-12 I. Bevontelektródás kézi Hegesztési ívhegesztő feladatok gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek 11455-12 II. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő Hegesztési feladatok gyakorlatok II.

4

1 1 2

2 2,5

3

3,5 2 0,5

0,5 4 3

4 4 7

112


Hegesztési ismeretek III. 11456-12 Gázhegesztő feladatok Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési ismeretek 11457-12 IV. Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő Hegesztési feladatok gyakorlatok IV. Összes óra Összes óra Összes közismereti óra Összes óra

113

3 7 2,5 7 6,5

10,5 17 18 35

11 140

14 25 11 36

8 140

17,5 25,5 9,5 35

113


114

Ipari gépész A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 04 A szakképesítés megnevezése: Ipari gépész A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -


Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

0,5

114




115

Foglalkoztatás I.

2


3

Műszaki dokumentáció

1

CAD

1

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések 10177-12 Gépelemek szerelési

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek beállítása

4,5 1 1 3 2 1

3 5

3 4

3

115


116

feladatai

Mérések és beállítások gyakorlata

10178-12 Ipari gépész műveletek

Fémmegmunkálások

9

8,5 2,5

Üzembehelyezés gyakorlata


9 6,5

10,5 17 18 35

11 140

14 25 11 36

8 140

17,5 25,5 9,5 35

116


117

Járműfényező A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 525 03 A szakképesítés megnevezése: Járműfényező A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -


Tantárgyak

Munkahelyi egészség 11500-12 Munkahelyi és biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5 0,5

117


118


Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret) 10482-12 Felület-előkészítési, Járműfényező fényezési feladatai technológiák A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata Vállalkozási 10483-12 ismeretek Általános vállalkozási A vállalkozás feladatok gyakorlata Összes óra Összes óra Összes közismereti óra Összes óra

2 1 0,5

2

3

2

2

6

5

9

16

15

1

0,5 1 10,5

6 ,5 17 18 35

9 140

16 25 11 36

0,5 15,5

10 140

25,5 9,5 35

118


119

Karosszérialakatos A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 525 06 A szakképesítés megnevezése: Karosszérialakatos A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -


Tantárgyak

Munkahelyi egészség 11500-12 Munkahelyi és biztonság egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5 0,5

119


120


Foglalkoztatás I.


Munkavédelem

Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti 10162-12 alapismeretek Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Gépészeti 10166-12 kötésismeret Gépészeti kötési Kötéskészítési feladatok gyakorlat Vállalkozási 10483-12 ismeretek Általános vállalkozási A vállalkozás feladatok gyakorlata Karosszérialakatos 10487-12 szakmai ismeret Karosszérialakatos Karosszérialakatos feladatai szakmai gyakorlat Összes óra Összes óra Összes közismereti óra Összes óra

2

0,5 0,5 3

2 7,5

3 2 3

1

1

0,5 1

0,5

3

5

8

9 17 18 35

5,5 10 16

9 140

25 11 36

15,5 17

8,5 140

23 9,5 35

120


121

Szerszámkészítő A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 10 A szakképesítés megnevezése: Szerszámkészítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5 140

140

0,5 2

121


10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok


10192-12 Szerszám- és készülékgyártás

10193-12 Szerszámok és készülékek üzemeltetése, karbantartása

122

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Szerszám és készülékgyártás Szerszám és készülékgyártás gyakorlata

1 1 2,5 6 3

3 1

4,5

3,5

5

12,5

Üzemeltetés és karbantartás

9

2

2

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

Összes óra Összes óra Összes közismereti óra

8,5

5

12 17 18

9,5 140

15,5 25 11

8 140

17,5 25,5 9,5 122


Összes óra

123

35

36

35

123


124

Épület- és szerkezetlakatos A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 582 03 A szakképesítés megnevezése: Épület- és szerkezetlakatos A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Szakmai gyakorlat időtartama: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -


Tantárgyak

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 10163-12 Munkavédelem

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 0,5 140

140

0,5 2

1 124


Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10165-12 Épületlakatos feladatok 10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok 10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

125

Elsősegély-nyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata


1 2,5 5 2,5

1 4,5

3 4,5 9,5

2,5 2 3

3

3,5 4

6,5

10,5 17 18 35

8,5 140

12

16,5 25 11 36

8 140

17,5 25,5 9,5 35

125


126

3.2.3 Szakközépiskolai ráépülés Alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésben megszerezhető szakképesítésre épül. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

CNC gépkezelő A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 521 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: CNC gépkezelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 35 % Gyakorlati képzési idő aránya: 65 % A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 34 521 03 Gépi forgácsoló Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

126


127


Tantárgyak Gyártáselőkészítés CNC programozás

CNC programozási 11399-12 gyakorlat CNC-forgácsolás CNC szerszámgépek CNC forgácsolási gyakorlat Összes óra Összes óra

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

3 5

5 5 17 22

13 35

127


128

3.2.4 Szakképzési HID program Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelenik meg iskolánkban a Híd-programok szerinti képzés. A Híd 2. programban iskolánk a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A szakképzés jogi háttere 1. A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, 2. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, 3. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és 4. A részszakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Rövidebb HÍD program keretében a 2 éves (20 hónapos) képzési időn belül, rövidebb szakképzési idő mellett magasabb óraszámú közismereti képzés folyik, a jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulók számára.

128


129

FAIPARI GÉPKEZELŐ A részszakképesítés alapadatai Azonosító száma: 21 543 02 Megnevezése: Faipari gépkezelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

SZH/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti

10227-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

10228-12 Gépkezelés

Biztonságos munkavégzés alapjai

gyakorlati

gyakorlati

1

1

1,5

3 2

105

1

7 1,5

Gépkezelési gyakorlat

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

elméleti 0,5

Faipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek

ögy

0,5

Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

SZH/2 évfolyam

2 3

3 5

5

11

Összes heti/ögy óraszám

8

Összes közismereti óra

27

19

Összes óraszám

35

35

105

16

129


130

RAKTÁROS A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 341 04 A részszakképesítés megnevezése: Raktáros A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

SZH/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti A raktározás folyamatelemei

1

Raktárirányítás

1

Raktári folyamatok bizonylatolása

1

gyakorlati

SZH/2 évfolyam ögy

elméleti

gyakorlati

1

10036-16 A raktáros feladatai 105

Veszélyes áruk raktározása Élelmiszerek raktározása

1,5

Raktározás gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Kommunikáció alapjai

1,5

12 1

130


131

Üzleti kommunikáció gyakorlat. Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

4

4

4

4

12


8


27

19

Összes óraszám

35

35

105

16

131


132

SZÁMÍTÓGÉPES ADATRÖGZÍTŐ A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 346 02 A részszakképesítés megnevezése: Számítógépes adatrögzítő A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 105 óra Szakmai követelménymodulok

Heti óraszám Tantárgyak

SZH/1 évfolyam elméleti

12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások

gyakorlati

Gépírás és levelezési gyakorlat

2,5

Irodai alkalmazások gyakorlata

2


elméleti

gyakorlati 5,5 4

105 12084-16 Üzleti kommunikáció és Kommunikáció a titkári munkában protokoll Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

3,5

6,5

3,5

4,5

6,5

9,5


8


27

19

Összes óraszám

35

35

105

16

132


133

Hosszabb HÍD program keretében a 2 éves (20 hónapos) képzési időn belül, hosszabb szakképzési idő mellett alacsonyabb óraszámú közismereti képzés folyik, a kisebb mértékű alapkompetencia-hiányokkal küzdő tanulóknak.

133


134

Famegmunkáló A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 543 01 A részszakképesítés megnevezése: Famegmunkáló A szakmacsoport száma és megnevezése: 11. Faipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVIII. Faipar Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

SZH/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti



gyakorlati


Biztonságos munkavégzés alapjai

gyakorlati

1,5

Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

elméleti

2 2,5

Faipari szakmai gyakorlat

2,5 4

6 105

10225-12 Asztalosipari szerelés


Asztalosipari szerelési ismeretek

2

Asztalosipari szerelési gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat

1 2

1

4 4

2,5

5

134


Összes heti szakmai elméleti/gyakorlati óraszám

135 5,5

9

10,5

15

Összes heti/ögy szakmai óraszám

16


19

11

Összes óraszám

35

35

105

24

135


136

Bevontelektródás kézi ívhegesztő A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 31 521 01 A részszakképesítés megnevezése: Bevontelektródás kézi ívhegesztő A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése: IX. Gépészet Iskolai rendszerű képzésben az évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

SZH/1 évfolyam elméleti

Gépészeti alapozó feladatok 10162-16 Gépészeti alapozó feladatok

10163-16 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

gyakorlati

105

2,5

gyakorlati

1 1 1

Hegesztési alapgyakorlatok Hegesztési ismeretek I.

elméleti

4

Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek

ögy

2

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem

SZH/2 évfolyam

3

6

2

3,5

Hegesztési gyakorlatok I.

2 6

12

10 16

6 105

18 21,5

136


137


19

11

Összes óraszám

35

35

137


138

3.2.5 Szakközépiskola közismeret nélküli esti munkarendű képzés Általános rendelkezések A felnőttoktatás a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatás. A tudás alapú versenyképes gazdaság képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényel. A képzettségnek meghatározó szerepe van az esélyek kiegyenlítésében, a társadalmi felemelkedésben. A felnőttkori tanulás célja, hogy a felnőttek eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, sikeresek legyenek életük során, életvitel minőségük javuljon. A Szakképzési Centrumok kiemelt fontosságot tulajdonítanak az érettségizett felnőttek, és a felnőtt korú szakmunkások munka melletti képzésének; a szakképesítés megszerzése támogatásának. A felnőttoktatás egyik legfontosabb feladata tehát a felzárkóztatás, a beilleszkedés, a munkaerőpiacról kikerülők készségeinek, képességeinek fejlesztése, az elhelyezkedési lehetőségek javítása. A Miskolci Szakképzési Centrum alapító okirata tartalmazza a felnőttoktatás keretein belül megvalósuló szakképzési tevékenységet. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. 3454302

Asztalos

3452103

Gépi forgácsoló

3452106

Hegesztő

3452104

Ipari gépész

34 525 03

Járműfényező

3452302

Számítógép-szerelő, karbantartó

A képzési szabályainak meghatározásánál figyelembe vettük a: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

138


139

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - és a vonatkozó szakképzési kerettantervek felnőttoktatásra vonatkozó, ahhoz kapcsolódó, előírásait. Képzési idő és forma Tagintézményünk felnőttoktatási tagozatán az oktatás 2 - közismeret nélküli, szakképzési -évfolyamon folyik, az esti oktatás munkarendje szerint. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százaléka. A tanulmányokra vonatkozó rendelkezések Felvétel felnőttoktatási tagozatra A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében (iskolarendszerű képzésben), amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. A képzéseinkbe való bekapcsolódás előfeltétele szakiskolai végzettség, vagy érettségi bizonyítvány megléte. Tanulmányai megkezdésekor a tanulónak beiratkozási kötelezettsége van. Ezt a jelentkezési lap kitöltésével és a legmagasabb iskolai végzettségét igazoló bizonyítvány

139


140

bemutatásával teljesíti. A beiratkozáskor be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt is.A beiratkozást követően a tagintézmény a jelentkezővel tanulói jogviszonyt létesít. Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. Jelenléti kötelezettségek, mulasztások Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. A távolmaradásokat a tagintézmény házirendjében foglaltaknak megfelelően kötelesek igazolni a tanulók. Vizsgákkal, számonkérésekkel kapcsolatos rendelkezések A tanuló tudását félévkor és a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni, amelynek eredményébe az otthoni felkészülés során elvégzett – szaktanár által adott – feladatok értékelésének eredményét 40%-os súllyal figyelembe kell venni. A tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat.

140


141

A szakmai vizsgákat a Szakképzési törvény és a Komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak alapján kell lebonyolítani. Gyakorlati képzésre vonatkozó szabályok Szintvizsgát a felnőttoktatásban részt vevő tanulóknak, a Szakképzési törvény előírásai alapján (28. § 4. bek.) nem kötelező tenniük, ettől függetlenül – a jogszabályban foglaltak megtartásával – a tanulók arra jelentkezhetnek. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. Külső képzőhely, illetve tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás hiányában a gyakorlati képzés az iskola tanműhelyében történik. A tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértékét illetően a Szakképzési törvény előírásait kell alkalmazni.

141


142

34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Képzési idő: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 96 óra (a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 60%-a). Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó elméleti és

Jelenléti óraszám


gyakorlati tantárgy

9. évf.

10. évf.

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-

11499-12 Foglalkoztatás II.

-

-

0,5

-


-

-

2

-

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

142


143


-

1

0,5

-


1

5

-

4

0,5

4

-

1

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

2

5

1

5


-

-

1

5

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

2

-

1

-

Összesen:

6

15

6

15

10225-12 Asztalosipari szerelés

Összefüggő szakmai gyakorlat:

96

143


144

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Képzési idő: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 96 óra (a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 60%-a). Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó elméleti és




9. évf.

10. évf.

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


-

-

0,5

-


-

-

1,5

-


144



145

0,5

1

-

-


1

3

-

-


2

4

-

-

10174-12 Esztergályos feladatok

2

5

0,5

4

10176-12 Marós feladatok

-

-

1

7

10175-12 Köszörűs feladatok

2

-

0,5

6

Összesen:

8

13

4

17


96

145


146

34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Képzési idő: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 96 óra (a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 60%-a). Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó elméleti és




9. évf.

10. évf.

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


-

-

0,5

-


-

-

1,5

-


146



147

0,5

1

-

-


1

4

-

-

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

1

2

0,5

2

11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

2

4

-

2

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

2

3

-

2

11456-12 Gázhegesztő feladatok

-

-

1,5

5

11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

-

-

1

5

Összesen:

7

14

5

16


96

147


148

34 521 04 IPARI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Képzési idő: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: az első szakképzési évfolyamot követően 96 óra (a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 60%-a). Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó elméleti és




9. évf.

10. évf.

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0,5

-

-

-


-

-

0,5

-


-

-

1,5

-


148



149

0,5

1

-

-


1

3

-

-

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

2

-

0,5

2


2

5

0,5

1

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

2

4

0,5

7

0,5

7

4

17

10178-12 Ipari gépész műveletek Összesen: Összefüggő szakmai gyakorlat:

8

13 96

149


150

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképesítés azonosító száma: 34 525 03 A szakképesítés megnevezése: Járműfényező A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXII. Közlekedésgépész Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10482-12 Járműfényező feladatai

1. évfolyam

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

1

Munkavédelem

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret)

gyakorlati heti óraszám

0,5 1

1

150


151 Felület-előkészítési, fényezési technológiák

2,5

3

A felület-előkészítés, fényezés gyakorlata 10483-12 Általános vállalkozási feladatok Összes óra Összes óra

Vállalkozási ismeretek

13

13,5

0,5

0,5

A vállalkozás gyakorlata

0,5 5

0,5

14 19

6 160

14 20

151


152

34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02 Szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: nincs Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam

2. évfolyam

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

e

gy

8

11

Összesen

e

gy

6

14

19

Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

1

IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózati ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat

2

10833-16 Hálózati alapok

heti óraszám

-


11996-16 Információtechnológiai alapok

ögy

20

1 1

1,5 2

4

152


153 Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

10834 -16 Számítógépes hibaelhárítás

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

1,5 2 2

3 4,5

6

7

153

3.3 Szakmai gyakorlati képzés 3.3.1 Szakmai gyakorlati képzési helyeinek és formáinak bemutatása Iskolánk valamennyi oktatott szakmacsoportban rendelkezik a gyakorlathoz szükséges saját tanműhellyel, valamint megfelelő eszközökkel és szakemberekkel. Arra is van lehetőség, hogy tanulók együttműködési megállapodással vagy tanulószerződés keretében külső cégnél végezzék a szakmai gyakorlatot, a nyári összefüggő szakmai gyakorlatot is beleértve. Együttműködési megállapodás keretében a teljes gyakorlati idő legfeljebb 40 %-át töltheti kint a tanuló, míg tanulószerződés esetében teljes egészében a külsős cégnél zajlik a gyakorlat. Jelenleg az alábbi cégekkel áll iskolánk kapcsolatba: Cég Bamli Művek KFT Grol manufaktúra KFT Észak-magyarországi Közlekedési Központ ZRT Hernád-Fém KFT Homoki Járműszolgáltató és Kereskedelmi KFT Inter Kereskedelmi és Szolgáltató KFT Megépszer Ipari-Kereskedelmi és szolgáltató KFT Miskolc Városi Kölekedési ZRT Nagy-Bükk BT Robert Bosch Energy And Body Systems KFT TS-Hungária KFT Zámbó és Társa BT ZIP Technológies KFT PM-Energó KFT

Szakma, melyben tanulót fogad hegesztő, ipari gépész, gépi forgácsoló hegesztő karosszérialakatos gépi forgácsoló, hegesztő autófényező hegesztő hegesztő, ipari gépész, gépi forgácsoló karosszérialakatos asztalos gépi forgácsoló hegesztő, ipari gépész, gépi forgácsoló asztalos hegesztő hegesztő

3.3.2 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján – beszámítható. Az intézményvezető a tanuló előzetes kérelme alapján, a benyújtott igazolások vizsgálatával mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak, tananyagrészek tanulása alól és rövidítheti a gyakorlati képzési időt. A beszámítás alapja a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai tartalom. A beszámítás mértékéről, különbözeti vizsga szükségességéről az iskola vezetője dönt. A szakmai vizsgával kapcsolatos mentességet az előzetes tanulmányok beszámítása nem befolyásolja, arról a szakmai vizsgáztatásról szóló jogszabály rendelkezik. Másik középiskolából való átvétel feltételei: - a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme - megfelelő tanulmányi eredmény és jó magatartás 154

- amennyiben azt a fogadó osztály létszáma lehetővé teszi Más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben megegyezik. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. Az átlépéshez szükséges különbözeti vagy osztályozó vizsga kiírása (időpont, tantárgyak, tartalmak) is az igazgató feladata, de ezt a hatáskörét átadhatja szakmai helyettesének. Intézményen belül is van lehetőség tagozatok közötti átlépésre, erre a fenti szabályok egyaránt érvényesek. 3.3.3 Gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint járunk el. Ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja valamint az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete dönt– gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén, a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Az osztályozó nevelőtestületi értekezleten az osztályfőnök tehet javaslatot erre, amelyhez előzetesen kikéri a gyakorlati képzést folytató szervezet véleményét. Az iskolai gyakorlati oktatás esetén, ezt a javaslatot a szakmai igazgatóhelyettes a szakoktató véleményének kikérése alapján teszi meg. A javaslatnál figyelembe veszik a pótolandó tananyagmennyiséget, a tanuló szorgalmát és a tanuló álláspontját.. Az így kialakított vélemény alapján a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza 3.3.4 Szintvizsga Vizsga célja: Megállapítani,hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e a szükséges kompetenciákat. Kötelező szintvizsgázni annak az érettségivel nem rendelkező szakiskolai (szakközépiskolai) tanulónak aki: 3 éves duális képzésben Nappali rendszerű oktatásban,vagy Nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban vesz részt. A szintvizsgát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezi a 9.évfolyam második félévében. A tanulók vizsgára történő jelentkezéséről és azon való megjelenéséről az elméleti oktatást végző intézménynek kell gondoskodnia. A vizsga bizottságot a kamara szervezi meg, melyben az iskola képviselője is részt vesz. A szintvizsga feladatokat a kamara állítja össze amiből tetszés szerint választani lehet. Eredményes vizsga letétele esetén a vizsgázók MKIK logójával ellátott igazolást kapnak. A 155

vizsgázók csak eredményes szintvizsgával köthetnek „Tanuló szerződést” külső gyakorlati hellyel. Azok a tanulók akik eredménytelen vizsgát tesznek csak iskolai vagy külső tanműhelyben folytathatják tanulmányaikat a következő szintvizsgáig. Nem vehet részt a vizsgán az tanuló akinek a szintvizsga időpontjáig a gyakorlati képzési időről való igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja a 20%-ot. Minden egyéb szintvizsgára vonatkozó eljárási rendről a Szakképzési Tőrvény rendelkezik.

3.4

Értékelés speciális szakképzési szabályai

A tanulók értékelése modulok alapján történik. Egy-egy modul több tantárgyat is tartalmazhat, amit több tanár taníthat. Ilyenkor a tanuló félévi illetve év végi jegyének megállapítása a tantárgyak súlyozott átlaga alapján történik.

3.5

Mentorpedagógus feladatai

A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, abban az esetben, ha az adott szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik.

156

4 KOLLÉGIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4.1 A kollégiumi pedagógiai programra vonatkozó előírások Az intézményi munka, a pedagógiai működés alapdokumentuma a törvényességi előírásoknak megfelelően elkészített pedagógiai program. A Köznevelési törvény előírásai alapján a Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium – mint többcélú intézmény – egységes, valamennyi feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül a kollégiumi nevelés-oktatás ellátásához, külön kollégiumi pedagógiai programot használ. A kollégiumi pedagógiai program az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készül. A kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai programban történő szabályozásának jogszabályi alapja a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, illetve a Köznevelési törvény és a Nemzeti Alaptanterv kollégiumra vonatkozó előírásai. A fenntartói elvárásokkal, a partnerek (működtető, érdekelt iskolák, szülők, intézményi dolgozók) elvárásaival és elégedettségével szintén számolni kell a program elkészítésekor. A pedagógiai programot – a kollégium pedagógiai program esetében a nevelőtanári munkaközösség véleménynyilvánítási jogkörének gyakorlását követően – a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai program legalább egy példányát az intézmény oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék, emellett azt a honlapra is fel kell tenni. A kollégium pedagógia programjával kapcsolatos kérdésekben – munkaidőben és lehetőleg előre egyeztetett időpontban – a nevelőtanári munkaközösség vezetője ad tájékoztatást a szülők és a tanulók részére.

4.2 A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, elősegítse a társadalmi mobilitást. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében.

157

A kollégiumi nevelés, a pedagógus szakma egyik legszebb, legsokrétűbb, legösszetettebb és egyben legfelelősségteljesebb területe. Miközben hozzájárulunk az iskolázottsági és kulturális különbségek enyhítéséhez, felvállalunk családot helyettesítő szerepeket, elősegítjük a felnőtt életre való felkészülést, s ezeken felül még sok olyan feladatot is ellátunk, melyekben a gyermekek és szülők, a választott iskola és a társadalom elvárásai egyaránt megjelennek. Amikor a mai kollégiumi nevelésről beszélünk, nem feledhetjük, hogy mi a mai gyermekeket tanítjuk, neveljük. Azokat, akiknek egy része az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt értek el azokat, akiknek szülei a térség helyzete miatt részben vagy mindketten munkanélküliek, s esetenként számukra az étkezési díj kifizetése is komoly megterhelést jelent. Mind nagyobb rétegek ellehetetlenülésével nő az esélyegyenlőtlenség réme, tehetséges gyermekeink tömegeit fenyegeti az elkallódás veszélye. Valljuk, hogy a kollégiumok feladata, hogy ne engedjük elkallódni őket. Hiszünk abban, hogy programunk alkalmas lesz arra, hogy előidézze az egyén és a közösség fejlődését, neveltjeink javát szolgálja és a következetes céltudatos munkánk eredménye kollégistáink boldogabb és tartalmasabb jövője lesz.

4.3 Helyzetfeltárás- és értékelés 4.3.1

Kollégiumunk alapadatai

Neve: Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Alapítás éve: 1951 Címe: 3533 Miskolc, Téglagyár u. 1 Jogi státusz: Az iskolával egybeszervezett, nem önálló gazdálkodó. Szakmailag és szervezetileg részben önálló intézmény Fenntartó, irányító, felügyeleti szerv: Miskolci Szakképzési Centrum 3530 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán utca 10. Szakmai vezetője: kollégiumvezető Férőhelyek száma: 280 fő / 200 fő fiú, 80 fő lány / A kollégiumi épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata gyakorolja. A működtetői feladatokat a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési szerve, a Miskolci Közintézmény-működtető Központ gyakorolja, az MSZC fenntartóként vagyonhasználati joggal rendelkezik. 4.3.2 Tanulói összetétel A kollégium tanulói létszáma a 2018. október 1.-én 86 fő volt, ebből az SNI-s tanulók száma 1 fő. A kollégiumba felvett tanulók egy része hátrányos (7 fő), illetve halmozottan hátrányos helyzetű (19 fő); a nemenkénti megoszlás aránya az előző évekhez hasonlóan alakult (43 lány, 43 fiú).

158

A kollégisták 48,8 %-a (42 fő) szakközépiskolai, 50 %-a (43 fő) jelenleg szakiskolai tagozaton tanul; többségükben a D.V.SZ.I.K. tanulói (40 fő – 46,5 %), a többi diák a város 10 másik szakképző iskolájából érkezett. A heterogén tanulói összetétel miatt sokszínűség mutatkozik kollégistáink életkori sajátosságaiban, neveltségi szintjében, motiváltságában és tanulmányi eredményeiben. Ezért pedagógiai módszereinket és kiemelt nevelési feladatainkat differenciáltan kell megválasztanunk. 4.3.3 A kollégium humánerőforrása A nevelőtestület Létszám: 7 fő / 1 fő kollégiumvezető, 6 fő nevelőtanár / 3 fő nő, 4 fő férfi Jelenlegi nevelőtanáraink a felzárkóztatás feladatait sikeresen meg tudják oldani. A pedagógiai légkör kiemelkedően jó, egymás munkájának megbecsülése, a sok éves tapasztalat, neveltjeink szeretete a záloga az összetettebb feladatok végrehajtásának és sikerének. Kollégáink hatékonyan részt vesznek a nevelési folyamatok megszervezésében, irányításában, ellenőrzésében és értékelésében, egyéniségükkel és életmódjukkal követendő példát nyújtanak kollégistáink számára. Munkánk során folyamatosan együttműködünk a tanulói közösségekkel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel és önkormányzatokkal. A technikai dolgozók A kollégiumban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóink munkájában is megnyilvánul a gyermekközpontúság, a nevelési célok támogatása. Jelenlétük, megnyilvánulásaik és tevékenységük színvonala szerepet játszik a nevelési folyamatokban. 4.3.4 A kollégium tárgyi-dologi feltételei, környezeti jellemzők A kollégiumunk Miskolc, napjainkra egyre inkább leamortizálódott, ipari negyedében található. A 4 emeletes objektumunk 1951-ben épült, ennek betudhatóan műszaki állapota folyamatos felújítást és karbantartást igényel, hogy megfeleljen a mai kollégiumokkal szemben támasztott igényeknek. Az eredetileg iskolának szánt épületben a 12-14 fős nagy szobák átalakítását 4-6 ágyas kisebb szobákká 1997 óta folytatjuk. Célunk a mindennapi kultúrált életvitelhez, az ideális nevelési és oktatási tevékenységekhez alkalmas belső és külső környezet kialakítása. A kollégium gondoskodnia kell a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégiumi objektum helyiségállománya:  41 hálószoba  4 szilenciumi szoba  1 számítógépterem  1 tanácsterem  1 kollégiumvezetői iroda 159

-

4 ügyviteli iroda 1szolgálati lakás 1 orvosi rendelő 1 betegszoba 1 melegítő-konyha

   

1 nevelőtestületi szoba 2 vendégszoba 1 tanári pihenő 1 raktár

-

1 mosoda 1 portásszoba mosdók, WC-k, zuhanyzók 1 karbantartói helyiség

A kollégiumhoz tartozik továbbá egy sportpálya és egy udvar. Összterülete: 6140 m2 4.3.5 Az intézmény profilja. Működési hagyományai, nevelésünk általában Kollégiumunk a Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolával közös igazgatású intézmény, élén a kollégiumvezetővel. Kollégistáink csaknem 50 %-a a fenti intézmény tanulója. Az iskola szakiskolai tagozaton megyei kötelező beiskolázó szerepet tölt be, ezért kollégiumunkban az átlagosnál nagyobb százalékban élnek veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, illetve az igen alacsony előképzettséggel érkező diákok. Az ő nevelésük és oktatásuk megkülönböztetett figyelmet követel meg nevelőtanárainktól. Ez egyrészt összetettebb és több pedagógiai sikert okozhat, másrészről viszont a kudarc esélye is nagyobb. A heterogén tanulói összetételből kifolyólag vannak olyan diákjaink is, akik továbbtanulnak a felsőoktatásban. Az ő felkészítésükhöz magas szaktárgyi ismeretek és széleskörű tájokozottság szükséges. Kollégáink nevelő-oktató munkája tehát igen sokrétű, magas szakmai színvonalat igénylő feladat. Ezeknek az elvárásoknak legjobb tudásunk szerint igyekszünk megfelelni, a visszajelzések szerint többnyire sikeresen.

4.4 Közösségi tevékenységek, diákönkormányzat A kollégium, mint közösségi helyszín nagy hangsúlyt helyez a közösségi minták közvetítésére, a közösségi együttélés szabályainak elsajátítására, segíti az egyén, a csoport és a társadalom kölcsönhatásainak megértetésére. A közösség működési színterei a kollégiumi egészét érintő és a csoportokon belüli rendezvények, megemlékezések, a szakköri és a diák önkormányzati tevékenység. Kollégiumunkban az ideális légkör megteremtése a közös akarat (tanár és diák) eredménye, a diákönkormányzat hatékony működésével megelőzhetjük az egyes konfliktusokat, közös felelősséggel kezelve a felmerülő problémákat, gondokat. Diákönkormányzatunk céljai:  A diákok ismerjék jogaikat, lehetőségeiket, a demokrácia működési elveit.  Kollégistáink ismerjék meg intézményi dokumentumainkat, esetenként részt vegyenek azok megalkotásában (házirend)  Ismerjék meg érdekérvényesítési lehetőségeiket, a diákönkormányzat működését  Gyakorolják a kommunikáció szabályait, a konfliktuskezelési technikákat.  Saját rendezvények szervezésével gyakorolják a programszervezés alapjait.  Legyen alkalmuk megismerni más kollégiumok életét, sajátosságaikat. Diákönkormányzatunk legfőbb jellemzői:  A DÖK képviselőit titkos szavazással a teljes tanulói közösség választja meg.  A DÖK vezetőségét a képviselőtestület választja.  A DÖK tevékenységét az általa kidolgozott program alapján végzi.  Munkáját a diákönkormányzatot patronáló tanár segíti.  A DÖK képviseli a diákság érdekeit, szabadidős tevékenységeket szervez. 160

 Rendszeres kapcsolatot tart fent más diákönkormányzatokkal (kollégiumok, működésben érdekelt iskolák)  Gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyet a jogszabályok és belső szabályzatok biztosítanak számára.  Havi rendszerességgel ülésezik, rendkívüli esetekben összeül.

4.5 A kollégium kapcsolatrendszere 4.5.1 A kapcsolódó iskolákkal Fontos szempont, hogy meghatározzuk, hogy mely iskolákat tekintjük működésünkben érdekelt, szakmai partnerünknek. Ezen iskolák pedagógiai programjának figyelembevétele, az együttműködés és támogatás mértékének meghatározása feladata a kollégiumnak. Különösen nagy szereppel bír működésünk szempontjából a Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola, amely kollégiumunkkal közös igazgatás alatt áll, az iskola igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat pedagógusaink és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóink felett, illetve gyermekeink többsége az intézmény tanulója. Bár a törvény szerint az iskolával közös igazgatású kollégium szakmai tekintetben önálló, pedagógiai programunk a DVSZIK pedagógiai programjának része, az elkészítéskor elengedhetetlen az iskola elvárásainak, főbb nevelési alapelveinek, lehetőségeinek figyelembevétele. A kapcsolódó iskolák pedagógusaival, heti rendszerességgel értekezünk, kollégistáink elért eredményeit regisztráljuk, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a hiányzásokról és fegyelmi problémákról, részt veszünk az intézmények fontosabb rendezvényein és szülői értekezletein. 4.5.2 A fenntartóval és a működtetővel Fenntartónk és működtetőnk a kollégiummal kapcsolatos stratégiai elképzeléseit, követelményeit és a működtetésre vonatkozó egyéb információkat dokumentumokban rögzíti. Ezek ismerete, illetve a fenntartói szándékkal kapcsolatos további tájékozódás nélkül elképzelhetetlen a kollégium működtetése és fejlesztése. Az önkormányzattal való kapcsolattartásért felelős személy a kollégiumvezető. 4.5.3 A szülőkkel A szülőkkel való kapcsolat nélkül nem képzelhető el a megismerésre alapozó pedagógiánk. Minden tanévet megelőzően levélben tájékoztatjuk a szülőket a kollégiumi renddel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, a tanév elején, beköltözéskor az új tanulók szülei számára értekezletet tartunk. Az iskolai szülői értekezleteken részt veszünk, azt követően fogadóórán tájékoztatjuk az érdeklődőket gyermekük kollégiumi viselkedéséről és aktivitásáról. Esetenként pedagógusaink családlátogatást is végeznek. 4.5.4 Más kollégiumokkal

161

Ez irányú kapcsolataink az utóbbi 7-8 év folyamán sokat fejlődtek. Városunk kollégiumainak részvételével – 5 sportágat magában foglaló – sportvetélkedő rendszerben veszünk részt minden évben. Több kulturális rendezvényt szervezünk közösen, folyamatos a tapasztalatcsere a többi intézmény vezetésével és pedagógusaival.

4.6 Célmeghatározás, a kollégium főbb nevelési alapelvei A kollégiumi nevelés célja, hogy a bennlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával kollégistáink szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, adottságainak és képességeinek kibontakoztatása, a szilárd alapismeretek elsajátításának elősegítése, az egészséges életmód elsajátíttatása, harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük az önismereti és önkifejezési módszerek kialakíttatása. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: az alapvető emberi szabadságjogok és a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; a kollégisták aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a nevelőtestület, a küldő és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; az integrált nevelés megvalósítása; orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

162

4.7 A kollégiumi tevékenységrendszer fontosabb elvei 4.7.1 A tanulók életrendjének elvei    

4.7.2

Olyan kollégiumot szeretnénk, ahová a tanuló „hazamegy” az iskola után. Az egyéni és életkori sajátosságok és a személyes szükségletek figyelembevétele. Az egészséges életvitel feltételeinek a biztosítása. A kollégiumi foglalkozások (kötelező, kötelezően választható, szabadon választható foglalkozások) tartalma és színvonala feleljen meg az iskolák elvárásainak, igazodjon a gyerekek képességeihez, érdeklődéséhez.

A tanítás és tanulás elvei  Minden kollégista számára biztosítottak legyenek a megfelelő körülmények és eszközök.  Biztosítsuk a változatos tanítási és tanulási formákat.  A tanulók ismerjék meg a helyes tanulási módszereket.  Mindenki számára biztosított legyen a szükséges tanári segítség.

4.7.3

tanulási

A szabadidő szervezésének elvei  Biztosítsuk a megfelelő feltételeket a szabadidő kultúrált eltöltéséhez.  Megfelelő tárgyi és anyagi feltételek megteremtése.  Az általunk szervezett szabadidős programok a kollégiumban meglévő igényeknek és elvárásoknak megfeleljenek.

4.7.4

Fejlesztési elvek    

A fejlesztésben az egyéni és valós szükségletekből induljunk ki. Optimális feltételek megteremtése az ismeretszerzéshez. Az alapvető erkölcsi normák közvetítése. Az iskolai ismeretelsajátítás figyelembevétele

4.7.5 A tehetséggondozás és felzárkóztatás elvei  A tehetséggondozásban a kollégista teljes személyiségének fejlesztésére figyeljünk.  A tehetségek gondozásában hatékony együttműködés a kapcsolódó iskolákkal és a szülőkkel.  Adjunk lehetőséget és fórumot a tehetségek kibontakozásának.  A felzárkóztató tevékenységek igazodjanak a valós igényekhez.  A tanulót juttassuk sikerélményhez. 4.7.6 Az önálló életkezdést és pályaválasztást elősegítő tevékenység elvei  Mozgósítsuk az intézmény kapcsolati tőkéjét a diákok önálló életkezdésének segítéséhez. 163

 Adjuk meg a megfelelő segítséget és tájékoztatást a szülőknek és a diákoknak a pályaválasztásnál.  Tegyük lehetővé kollégistáink számára az egyes szakmák és hivatások megismerését. 4.7.7 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek  A nevelőtanárok és a kollégium ápolónője ösztönözzék a kollégistákat, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására.  A tanulóknak segítsünk a lelki egyensúly megóvásához és a konfliktusok kezeléséhez szükséges képességek, tudnivalók elsajátításában.  A családdal együttműködve készítsük fel a tanulót az egészséges életmódra, különös tekintettel a betegség-megelőzés, az önállóság, a közlekedési szabályok betartása, a testi higiénia, a veszélyes körülmények felismerése és a váratlan helyzetek kezelése területeken.  Motivációs tevékenységgel vegyünk részt a káros függőségek (pl. kábítószer fogyasztás) kialakulásának megelőzésében  Ismertessük meg a kollégistákkal az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában.  Tanítsuk meg őket az erőforrások tudatos és felelősségteljes felhasználására, megújulási képességükre.  Fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.

4.8 A kollégiumi nevelés-oktatás legfőbb feladatai 4.8.1 A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. A kollégiumi élet egészét, s magát a kollégiumot szocializáló tényezőnek fogjuk fel, így az egész kollégiumban való tartózkodás, az egész kollégiumi élet, minden kollégiumi tevékenység tanulás a kollégisták számára. A kollégiumi beilleszkedést meghatározóan elősegíti a tanulmányi munkában elért siker, az elismertség, a pozitív értékelés, a tanár és a szülő részéről. Az elsős tanulók beérkezésekor minden új tanévben megkezdődik az a feladat, amely során fel kell, mérjük, hogyan tanulnak, illetve hogyan nem tudnak tanulni. A hozzánk érkező tanulóknak sok problémát jelent, hogy az új helyzetben másképp kell tanulniuk, feltehetően többet, hatékonyabban, s minden szempontból eredményesebben, más jelenlétében, idegen tanárokkal és nem a megszokott feltételek között. Az elsősök tanulásának megszervezése, a foglalkozások menete kollégiumonként kialakult szokásrendszer alkalmazkodik a tanulókhoz. Az eredményes és jó hangulatú tanulást megkezdeni türelemmel, szeretettel, következetességgel és a következő fokozatok betartásával lehet. 164

Motiválttá kell tenni a tanulókat! A csoportos, kiscsoportos és egyéni elbeszélgetéseken minden lehetőséget meg kell ragadnunk az indító okok megismerésére és a példaállításra, de vigyáznunk kell nehogy megsértsük a már kollégistáinkban kialakult motívumokat (pl. szülő foglalkozása, ezt a szakmát ismeri a legjobban stb.) A tanulási motívumok közül az érdeklődés a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztése kiemelt szerepet kap. Hangsúlyt kell helyezni annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igénygént is fogalmazódjék meg a tanulóban. A nyugodt körülmények kialakítása szintén meghatározó. A csend a nyugalom – a régi szóval élve szilencium – valamint a tanulás helyének megteremtése szintén nélkülözhetetlen. A kollégiumban a több mint 3 órás napi kötelező tanulási időhöz nyugodt, derűs légkört kell kialakítani, a csendet biztosítani. A tanulás helye a tanulószoba vagy a kollégisták dolgozó szobája. Ebben az esetben fontos a differenciálás. Vannak tanulóink, akik már bizonyították szorgalmukat, nekik megadjuk a lehetőséget a szilencium helyének megválasztására és az önálló időbeosztásra. Ezen kollégisták – biztosak lehetünk benne – nem élnek vissza ilyen arányú szabadságukkal. A helyes tanulási módszerek elsajátításánál nagy szerepet kap a kikérdezés és a csoportos tanulás, hiszen egyrészről meg kell győződnünk a kollégistáink tanulási hatékonyságáról, másrészről a gyerekek egymástól tanulhatnak néha a legtöbbet. A megfelelő mértékű szabadidő biztosítása segíti a diákokat a felfrissülésben és az újabb szellemi munkára való felkészülésben. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. 4.8.2 Tehetséggondozás, felzárkóztatás, pályaorientációs tevékenység A tanulmányi munka – egymástól elég távollévő, de azonos súllyal szereplő – két alappólusa a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Mindkettő esetében összetett feladat hárul a kollégiumra. Az egyik a lemaradókat védi a lemorzsolódástól, a másik a kreatívakat, tehetségeseket kívánja minél nagyobb sikerek elérésére serkenteni vagy bizonyos pozitívumaikat erősíteni. A tehetséggondozás tekintetében az első fontos lépés, hogy felmérjük a tanulók adottságait és képességeit, felismerjük és azonosítsuk a bennük rejlő tehetséget. Ezt követi a különböző oktatási és nevelési stratégiák kidolgozása a tehetségek fejlesztéséhez, amelyekben nagy hangsúlyt kell helyezni a teljeskörű személyiségfejlesztésre és az olyan kézségek kialakítására, amelyek révén gyermekeink képesek lesznek kreatívan, önállóan és sikerélményeket keresve elsajátítani az egyes ismereteket. A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységek megszervezésénél szerepet kapnak a tudományos és diákköri foglalkozások, szakkörök és a helyi, területi és országos versenyeken való szereplés. Intézményünkben az évek során egyre növekszik a tanulási kudarcnak kitett tanulók aránya, különösen a szakiskolai tagozaton tanulók körében (nincs túljelentkezés, kötelező beiskolázó szerep). Az ő felzárkóztatásukat segítő tevékenységek nagy szerepet kell, hogy kapjanak munkánkban. Az első és legfontosabb feladat a korai felismerés, a kezdeti eredménytelenségekre azonnal reagálnunk kell. Ennek során a tanulóval közösen elemezzük tanulási szokásait, felvesszük a kapcsolatot a szaktanárokkal és a szülővel. A következő lépés az egyedi problémáknak megfelelő korrepetálási, felzárkóztatási terv elkészítése. A gyengén tanuló diákok esetében lényeges:

165

 a kikérdezés módszereinek kialakítása  a pozitív értékelés jelentősége a szülő és a diák irányában (az első részeredményeknél azonnal)  kiscsoportos és tanulópáros módszer alkalmazása  a tanulócsoport megnyerése társaik segítésére  a tanulás tanítása, tanulási technikák elsajátítása  hétvégi pluszfeladatok, amelyeket a vasárnapi beérkezéskor ellenőrzünk, kikérdezünk El kell érnünk, hogy a diák és a szülő egyaránt bízzon a kollégiumban, a pedagógusban és minél hamarabb ismerje meg a tanulási sikert, így kötődhet legjobban a kollégiumhoz és közösen örülhetünk majd a megszerzett záró bizonyítványnak. A kollégium feladata, hogy – a kapcsolódó iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé tegye az egyes szakmák, hivatások részletes megismerését, segítse a pályaválasztást és a választott pályára való felkészülést. A feladat végrehajtásához partneri kapcsolatokat kell kiépíteni a térség Munkaügyi Központjaival, illetve a továbbképzési lehetőségeket nyújtó oktatási intézményekkel. A különböző tájékoztató fórumok megszervezésével, pályaorientációt segítő kiadványok szerkesztésével és terjesztésével, a szülőkkel való konstruktív együttműködéssel kell elősegíteni a gyerek számára a választást. Az intézmény kapcsolati tőkéjét, amennyiben lehetőség van, rá igénybe kell venni. A feladatokhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. 4.8.3

Az önismeret, az énkép és a közösségi élet fejlesztése, szocializáció

A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégium feladata, hogy a belső kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, illetve a megfelelő ismeretek átadásával segítse az önismeret szilárd elméleti és tapasztalati alapjainak kialakítását. A személyes és szociális azonosságtudat és a világban való tájékozottság fejlesztésében szerepet kell kapnia az ismeretterjesztésnek és a különböző kulturális élményeknek. A kollégista felkészítése, a közösséggel való pozitív viszonya, a harmonikus társas kapcsolatok és az együttműködés kialakítása minden nevelőtanár hangsúlyozott feladata kell, hogy legyen. A kollégium a szocializációs folyamat fontos színtere, társadalmi értékeket és normákat közvetít a diákok felé. Szilárd értékrendet és életrendet kell kialakítani, ahol a magatartási szabályok átláthatóak, betarthatóak és egyértelműek, mindenkitől következetesen elvárhatóak. A szociális viselkedés alapvető szabályait (tisztelet, tolerancia, empátia, egészséges és kultúrált vita) el kell sajátíttatni kollégistáinkkal, erre lehet alap tanáraink példaértékű viselkedése és attitűdjei. A családi életre való nevelés szintén feladatunk. Ide tartozik a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kultúrált kialakítására és az ésszerű gazdálkodásra vonatkozó ismeretek elsajátítása. 166

Fontos az is, hogy lehetőséget adjunk diákjainknak, hogy aktívan szerepet vállalhassanak az őket érintő lényeges döntések meghozatalában. Meg kell tanulniuk mérlegelni és felelősséggel döntést hozni. Erre az egyik leghatékonyabb eszköz az intézményben működő öntevékenységen alapuló diák önkormányzati munka, amely kiválóan alkalmas a demokrácia létformáinak, a társadalmi szerepeknek a megtanulására is. Minden ember arra törekszik, hogy részese lehessen, illetve javaslatait figyelembe vegyék a törvények, szabályok létrehozásában. Ez nem jelenti azt, hogy mindenbe beleszólhatnak, ami tanulmányaikat és a kollégium működését érinti, de biztosak lehetünk benne, hogy diákjainak nagy lelkesedéssel fogják alávetni magukat azoknak a szabályoknak, mely közös elhatározással jött létre (pl. házirend) a közösség érdekében. 4.8.4 Az egészséges életmódra, környezettudatos magatartásra nevelés Feladatunk kollégistáink testi és mentális képességeinek folyamatos fejlesztése és megőrzése, a megfelelő életritmus, a kultúrált higiéniai, öltözködési és étkezési szokások kialakítása. A megfelelő képességek, gyakorlati ismeretek és szokások elsajátíttatásával segítünk diákjainknak testi és lelki egészségük megőrzésében. A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók közvetlen környezetének rendezettségét. Fel kell tárnunk az egészségre káros szenvedélyek hatásait (külső szakemberek bevonásával), illetve házirendünkben ezek gyakorlását határozottan megtiltjuk. Az igényesség és az ízlés fejlesztésében szerepet játszik az esztétikus kollégiumi környezet kialakítása, amelybe bele kell vonni a tanulókat is, a közösen otthonossá tett kollégium erősíti az odatartozás érzését és a gyerek is jobban megbecsüli a saját munkájával igényesebbé tett helyiségeket és eszközöket. Az egészséges életmódra való nevelésben nagy szerepet kap a kollégium ápolónője, aki tanácsaival és az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokkal segíti a tanulókat a szükséges ismeretek elsajátításában. A tanulmányi tevékenység prioritását hangsúlyozva támogatni kell minden aktív sportolói igényt. Szervezett formában (csoportok közötti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. 4.8.5 Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A szabadidős programok megszervezése is hozzájárul a kultúrált életmódra neveléshez. A sporttevékenység, az olvasás, a mozi látogatás és a különböző kulturális rendezvények mind fejlesztik a kollégista igényességét, testi és mentális képességeit. A kollégiumban a kulturális és sportrendezvények megszervezésére és lebonyolításának koordinálására a pedagógusok közül felelőst jelöl ki az intézmény vezetője. A kollégistáink világról alkotott képében kiemelten helyet kell adni Európához való kötődésünknek, az európai kultúrkör elemeinek. Emellett fontos az is hogy, nemzetünk, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának ápoljuk, ezzel is erősítve a hazaszeretet, a nemzeti és etnikai öntudatot.

167

A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 4.8.6 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diák önkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A nevelőtanárnak olyan pozitív mintákat kell növendéke felé közvetíteni, amely segítheti annak hatékony társadalmi beilleszkedését. Rendkívüli jelentőségű a pedagógus személyes példamutatása, indirekt nevelési módszereinek sokrétű alkalmazása. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. 4.8.7 A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó kollégisták kulturális nevelése A nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A csoportfoglalkozások keretein belül mind a „Hon- és népismeret”, mind az „Európai azonosságtudat, Egyetemes kultúra” témakörökön belül foglalkozunk a nemzetiségek, kisebbségek hagyományaival, népművészetével, a nemzeti és etnikai kisebbségek szerepével. Igény esetén a helytörténeti szakkörön belül, könyvtári foglalkozásokon ismerkedhetnek meg a kollégisták az adott nemzetiséghez, etnikai kisebbséghez tartozó alkotók műveivel, illetve társaikkal közösen vesznek részt azok értelmezésében.

4.9 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink igen széleskörűek, hiszen a kollégisták egészségének biztosítása a test mellett a személyiség védelmét, esetleges fejlesztését is magában foglalja.

A kollégiumi egészségfejlesztés az alábbi területeken valósul meg:

168

A mindennapos testmozgás biztosítása Megvalósítása: A kollégiumban labdarúgó és testépítő sportkör működik, amelyek keretein belül, éves sportköri foglalkozási terv alapján heti rendszeres időpontokban sportolhatnak tanulóink. Tanári felügyelet mellett szilenciumi időn kívül a kollégisták használhatják a kollégium tornaudvarát és konditermét, továbbá keddi napokon az iskola tornatermét. Kollégiumunk minden évben részt vesz a városi kollégiumok közötti bajnokságban, amely 5 sportágban biztosít lehetőséget a megmérettetésre. A külső sportegyesületekben sportoló tanulók részére biztosítjuk az edzések látogatásának lehetőségét, amennyiben kollégiumi tanulmányi kötelezettségeit nem zavarja, vagy azokat – a csoportnevelővel történt egyeztetésnek megfelelően – eltérő időpontban teljesíteni tudja. Kóros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, drog prevenció Megvalósítása: A kollégium az ápolónő és a védőnői szolgálat közreműködésével minden tanévben legalább egy alkalommal előadást, illetve filmvetítést szervez a drog prevencióval kapcsolatosan. A kórós szenvedélyek kapcsán az adatvédelmi szabályok megtartásával a kollégium együttműködik a szülővel és a gyermekjóléti szolgálattal az esetek felderítésében és a szükséges intézkedések meghozatalában. Egészségügyi szűrővizsgálatok Megvalósítása: A Köznevelési törvényben előírt iskolai szűrővizsgálatok mellett, a kollégiumi ápolónő feladatkörében, a kollégiumban is végrehajtásra kerülnek a jogszabályban – fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében – előírt egészségügyi vizsgálatok. Személyiségfejlesztés Megvalósítása: Nevelési feladatainkban szerepet kap a tanulók önismertének és akaraterejének erősítése, az igényes környezetre és táplálkozásra nevelés. Egészséges fizikai környezet kialakítása Megvalósítása: Tanulóinkat a Köznevelési törvényben foglaltak szerint bevonjuk saját környezetük, lakóterük rendben tartásába. Ellenőrizzük, hogy elsajátították-e a házirendben és az SZMSZ-ben foglalt egészségvédelemmel kapcsolatos előírásokat, tudnivalókat. Az egészségnevelés értékelése Megvalósítása:

169

Minden tanév október hónapjában kérdőívvel, illetve megfigyeléssel ellenőrizzük és értékeljük az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását.

4.10 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink „A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, nevelését és érdekvédelmét hivatott biztosítani.” A gyermek- és ifjúságvédelem a fiatalok alábbi csoportjait célozza meg tevékenységével:  a hátrányos helyzetűeket  halmozottan hátrányos helyzetűeket  a veszélyeztetetteket  a beteg és egészségkárosodott, fejlődési rendellenességben szenvedőket  a sajátos nevelési igényűeket  a nehezen nevelhetőeket A kollégiumban a gyermek- és ifjúságvédelem kapcsán többnyire a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekkel kell foglalkoznunk. Általában a veszélyeztetettek közé sorolhatjuk azokat is, akik a nehezen nevelhetőség jegyeit is magukon viselik. Veszélyeztetett diákokkal ritkábban találkozhatunk, de ahol jelen vannak, ott sok pedagógiai munkát és energiát kötnek le, illetve nagy türelmet és szakértelmet követelnek. Tevékenységrendszerünk  A hátrányos helyzetű tanulók és a hátrányok felmérése  A szociális biztonsággal és ellátással kapcsolatos jogszabályok megismerése, illetve az érdekeltek erről való tájékoztatása.  Általános prevenciós tevékenységek az iskolai és családi környezetben (tanácsadás, felvilágosító előadások, tájékoztatók).  A gyermekek érdekképviseletének biztosítása a különböző fórumokon  Mentálhigiénés programok működésének segítése.  A kistelepülésekről érkező kollégisták esetében prevenciós tevékenység a nagyvárosi életforma adta veszélyekkel (bandázás, drogfogyasztás, italozás, dohányzás, szélsőséges politikai irányzatok és szekták) kapcsolatosan.  Korrekciós tevékenység. A bekövetkezett károsodások orvoslása és megszüntetése.  A gyermekek mentális problémáinak megoldásában való segítségnyújtás a kompetenciahatárokon belül. A gyermekvédelmi munkát olyan etikai követelmények is irányítják, amelyet akár speciális követelményként is elkönyvelhetünk: 1. Minden kollégistát előítéletek nélkül segítünk, védünk, figyelünk, vizsgálunk, meghallgatunk, kérdezünk. 2. Tiszteletben tartjuk a kollégisták egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát 3. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a hátrányosság és a veszélyeztetettség okait és mértékét illetően. 170

4. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közelítünk. 5. Nem kíváncsiskodunk, de az adott helyzet feltárásához és megoldásához szükséges információkat tudományos igényességgel, az alkalmazható vizsgálati módszerekkel megszerezzük. 6. A diákoktól bizalmasan kapott információkat titoktartási kötelezettségünknek megfelelően megőrizzük, csak a jogszabályban meghatározott esetekben közöljük ezeket az erre illetékes személyekkel és szervekkel.

4.11 Hátránykompenzáció A Köznevelési törvény előírásai alapján a pedagógus kötelessége, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegítse. Az elmúlt néhány évtized társadalmi, gazdasági és értékrendbeli változásai miatt nőtt a csonka- és diszfunkcionális családokban felnövő gyermekek aránya. A rossz életkörülmények, a munkanélküliség, a helytelen életmód, a hibás családi szerkezet és a nevelési hiányosságok nem egyediek napjainkban. Az ilyen családokból érkező gyermekeket pedagógiai céljaink és munkánk szempontjából hátrányos helyzetűnek tekintjük. A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanulókat segítő tevékenység formái, módszerei és terve: tanári tájékozódás tanulóik szociális helyzetéről a tanév elején; a családok életvezetési, nevelési gondjainak megismerése, közös megoldás keresése; egyéni képességekhez igazodó tanulás-támogatás a csoportfoglalkozások keretein belül (egyéni ütemterv alapján), szükség esetén pótszilencium (a csoportvezető nevelőtanár döntése alapján, meghatározott időpontban); fejlesztő foglalkozások szervezése; személyes beszélgetések; részvételüket ösztönözzük az éves foglalkozási tervben meghatározott tantárgyi felkészítő foglalkozásokon, bukás esetén a részvétel kötelező; a tanuló bevonása a tehetséggondozásba; pályaorientációs tevékenység a továbbtanulás támogatása, irányítása, segítése; szoros kapcsolat kialakítása a csoportvezető tanár – ifjúságvédelmi felelős és az iskolai osztályfőnök között; iskolai hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése; a szabadidős foglalkozásokon való folyamatos részvételre ösztönzés a kulturális hátrányok enyhítése céljából; kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, a hátrányt elszenvedő tanulók lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalokkal – a támogatás nyújtása érdekében; olyan szemléletmód kialakítása a többi kollégistában, amellyel képesek elfogadni hátrányos helyzetű társaikat; a lehetőségekhez mérten részvétel a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását szolgáló pályázatokban (pl. MACIKA)

171

4.12 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésük A hagyományápolás az intézményegység valamennyi dolgozójának, illetve tanulójának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja a kollégium meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás eszközei: o ünnepségek, rendezvények, o egyéb kulturális versenyek, o egyéb sport versenyek, o egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, programok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: o a kollégistákat, o a felnőtt dolgozókat, o a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, illetve a rendezvény várható időpontját az alábbi táblázat tartalmazza: Rendezvény Elsős avató vetélkedő Mikulás ünnepség Karácsonyi koncert Nőnapi ünnepség Kollégiumi ballagás Pedagógus nap

Időpontja szeptember december december március április május

A hagyományápoló rendezvényeket kiegészítik a diákönkormányzat programjában tervezett rendezvények, amelyek az adott tanévre vonatkoznak: o vendégek meghívása a kollégiumba (színészek, újságírók, sportolók) o zenés, táncos rendezvények (diszkó) szervezése o kollégiumok közötti versenyeken, vetélkedőkön való részvétel A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: o jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), o tanulók ünnepi viseletével, o az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

4.13 A kollégiumi foglalkozások rendszere A célok és feladatok elérése és végrehajtása érdekében olyan változatos és fejlesztő hatású tevékenységrendszert kell kialakítanunk, amelyek között minden tanuló képességeinek és érdeklődésének megfelelően megtalálja a számára hasznos és kedvére való elfoglaltságot. 172

Törekednünk kell arra, hogy kollégistáinknak legyen módjuk minél több szociális kontaktusra, kötődésre, minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények megszerzésére és átélésére. Inger gazdag környezetet kell teremtenünk gyermekeink számára. Célunk, hogy foglalkozásaink, programjaink, elősegítsék, hogy minden tanuló elsajátítsa az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket, illetve az iskolai követelményeknek jól megfeleljen. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak szerint a kollégiumi foglalkozás lehet: a) felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozás. A tanulócsoportok heti foglalkozási időkerete a Köznevelési törvény alapján 24 óra. A heti időkeret a kollégiumban a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozások kötelezőek vagy szabadon választhatók, ezeket a foglalkozásokat tanulócsoportonkénti lebontásban az adott tanév szeptember 30-ig elkészített, a pedagógiai programnak megfelelő éves foglalkozási tervünk tartalmazza. A jogszabály alapján a kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulóink számára folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítunk. 4.13.1 Felkészítő, felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó foglalkozások Csoportos vagy egyéni kollégiumi foglalkozások a pedagógus irányításával, amelyeken a tanuló heti 13 órában köteles részt venni. Megszervezése a kollégium számára kötelező. a.) Szilencium Napi 3 (heti egy esetben 4) órás foglalkozás kétszer (heti egy esetben háromszor) 15 perc szünettel. A szilenciumi munka irányítását, segítését, ellenőrzését, értékelését a nevelőtanár végzi, akinek jelenléte nélkülözhetetlen. A szilenciumon részt vevő tanulócsoportoknak kulturált, tanterem jellegű tanulószoba áll a rendelkezésére. A nevelőtanár értékelése alapján egyéni, kiscsoportos vagy tanulószobai tanulással kell eltölteni. A kiváló kollégisták maguk határozhatják meg a tanulás helyszínét. A foglalkozások látogatása alól a tanuló - a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint – felmentést kaphat. A szilenciumok vezetésében a nevelőtanárok teljes módszertani szabadsággal rendelkeznek. b.) Pótszilencium 173

A felzárkóztató foglalkozás egyik formája. A nevelőtanár beosztásától függően kollégiumi csoportjának azon tanulói részére szervezi – a hely és az idő meghatározásával – akiknél a tanulmányi eredményekben elmaradás tapasztalható. A foglalkozások kis létszámúak, tantárgy és tananyag centrikusak. Nem maradhat el a számonkérés és értékelés. c.) Felzárkóztató foglalkozások Kollégiumunk pedagógusai által vezetett foglalkozás. Minden pedagógus a szakképzettségének megfelelő tantárgy minimális követelményeinek megértetéséért és elsajátíttatásáért felelős. A bukásra álló tanulók részéről elvárt, az elégséges osztályzattal rendelkező számára ajánlott a heti rendszerességgel – a tanév elején elkészített foglalkozási tervben meghatározott időpontokban, többnyire vasárnap - megtartott felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel. d.) Tehetségkibontakoztató foglalkozások A megfelelő és differenciált pedagógiai módszerek segítségével külön foglalkozunk a tehetséges, kiemelkedően jó képességű tanulókkal. Kollégiumunkban a tehetségkibontakoztató foglalkozásokon belül diákjainkat főként a különböző tanulmányi versenyekre, illetve a felvételire készítjük fel. 4.13.2 Csoportfoglalkozások A tanuló heti 1 óra csoportfoglalkozáson köteles részt venni Kollégiumunkban vegyes életkorú csoportokat alakítottunk ki. A csoportfoglalkozásokat az éves foglalkozási tervben-időben tervezzük. Évi 37 nevelési héttel (12.-13.-14. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-ában azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozáson – a jogszabályban meghatározott módon – a Kollégiumi Nevelés országos alapprogramjának 2. számú mellékletében megjelölt témákkal foglalkozunk. Ezeket a témákat a kollégiumi foglalkozási keretprogramterv tartalmazza. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. A tanár és a diákok közösen alakítják ki értékrendjüket, megbeszélik feladataikat, problémáikat. Az eredményes munka érdekében közösen értékelnek, mérlegelnek, döntenek.

4.14 KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETPROGRAMTERVE 1.sz. táblázat

A csoportfoglalkozások

TÉMAKÖR

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. évfolyam évfolyam. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tanulás

3

4

3 174

3

1

1

Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség

3

3

3

4

3

2

3

3

3

2

4

5

2

2

2

2

2

3

4

4

4

4

4

4

3

3

3

3

2

Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, 3 demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret

4

3

4

4

3

3

Összesen:

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumi foglalkozási keretprogramterv lehetőség a kollégistáknak és a kollégiumi nevelőtanároknak arra, hogy a köznevelésben és a szakoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből, művészeti hatásokból olyan válogatást adjon, amely kihat a kollégiumra a kollégisták életére, tanulására, életvitelére, szabadidejük eltöltésére. Kapcsolódik az osztályfőnöki órákhoz, fejleszti a gyerekek alkalmazkodóképességét, toleranciáját, konfliktuskezelő képességét részt vállal az élethosszig tartó tanulás igényének kialakításában. Tanulás Óraszám: 12 óra (9-14. évf.) A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Fejlesztési követelmények Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit.

175

Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenőrzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Tartalmak, tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Ismétlés. Gyakorlás. Kreatív írás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével. Internethasználat. Multimédia. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával. Az eddig tanultak ismétlése, rendszerezése (csak végzősöknek)

Énkép, önismeret. Pályaorientáció Óraszám: 15 óra (9-14. évf.) Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

176

A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. Fejlesztési követelmények Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tartalmak, tevékenységek Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutató- és projektmunka során. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban.

177

Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás és hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. Az eddig tanultak ismétlése, rendszerezése (csak végzősöknek)

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Óraszám: 17 óra (9-14. évf.) A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát. Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.

178

Tartalmak, tevékenységek Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Idegennyelv-tanulás fontossága A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Az eddig tanultak átismétlése rendszerezése (csak végzősöknek)

Környezettudatosság Óraszám: 11 óra (9-14. évf.) A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét.

179

Tartalmak, tevékenységek Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a környezeti változásokból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A kollégiumi környezet ápolása Az eddig tanultak átismétlése rendszerezése (csak végzősöknek)

Testi és lelki egészség Óraszám: 20 óra (9-14. évf.) A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Fejlesztési követelmények Legyen alapvető ismerete az emberi szervezet működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a kollégista azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző, pl. sérült embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat, különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra. Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására.

180

Váljon igényévé környezetének tisztántartására, szépítésére – a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok jellemzői. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás). Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi,, jóllétéért”. Szabadidő-tervezés, -szervezés. A betegségek megelőzése, betegápolás. Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Szexuális felvilágosítás. Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése. Az eddig tanultak átismétlése rendszerezése (csak végzősöknek)

Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Óraszám: 14 óra (9-14. évf.) A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektől függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében.

181

A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Fejlesztési követelmények Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKTeszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. Az eddig tanultak átismétlése rendszerezése (csak végzősöknek)

Hon- és népismeret Óraszám: 17 óra (9-14. évfolyam) A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel,

182

és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a) a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b) régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d) a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e) nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f) nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; g) a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse. A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a) nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c) az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d) az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. Fejlesztési követelmények A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, mozgókép-, médiaismeret, továbbá a földünk és környezetünk ismeretköreinek) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. Nemzetiségi kollégiumokban elősegíti a nemzetiségi népismeret integrálását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, interneten. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel, s egyre szabatosabban indokolni. A középfokú iskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Tartalmak, tevékenységek Óraszám: 17 óra (9-14. évf.) 4 óra/tanév A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezkedése.

183

A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzeti kisebbségek jellemzői. A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. Az Európai Unió főbb jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel . A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Pályázatírás. Az eddig tanultak átismétlése rendszerezése (csak végzősöknek)

4.14.1 Szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások A kollégium által biztosított lehetőségek közül a tanuló az általa választott heti egy foglalkozáson köteles részt venni. A foglalkozások feladata, hogy módot és lehetőséget nyújtsanak az önkiszolgáló képességek fejlesztésére. Fontos tényező, hogy a tanulók az iskolai szellemi tevékenységet követően megtalálják a megfelelő lehetőséget a kikapcsolódásra, a kultúrált szórakozásra és változatos ismeretszerzésre. A szakköreink nem elhanyagolható célja az is, hogy gyerekeink olyan ismeretekkel egészítsék ki tudásukat, melyeket az életben hasznosan tudnak alkalmazni, akár kereset kiegészítő tevékenységként is. a.) szakköreink  médiaismereti szakkör  helytörténeti szakkör  sporttörténeti szakkör  főző szakkör  idegennyelvi (angol, német) szakkörök  informatika szakkör  énekkar b.) sportköreink  labdarúgó  sakk  testépítő

184

A sportolás sajátos eszközeivel hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, fizikai erőnlétünk fejlesztéséhez, személyiségünk fejlődéséhez, szellemi teherbíró képességeink fejlesztéséhez, a közösségi szellem kialakításához, az egyéni és közösségi sikerélmények biztosításához. A sportkörök működése mellett minél nagyobb számban kell bevonni a gyerekeinket a különböző sportrendezvényekbe. A jól működő kollégiumok közötti bajnokságok és az erre való felkészülés, a házi selejtezők, bajnokságok rendszere szintén megfelelő keretet és célt biztosítanak az aktív és tömegeket megmozgató sportolási tevékenységekhez. 4.14.2 Egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanulási, beilleszkedési és kommunikációs vagy egyéb problémákkal küzdő tanulóink részére szervezett foglalkozási típus. Napirend szerinti szabadidőben esetleg az esti órákban szervezhető. Pedagógusaink nevelési munkájának egyik legfontosabb, legnagyobb odafigyelést és szakértelmet igénylő eleme, nagy szerepe van - főleg az elsőéves kollégisták esetében – a lemorzsolódások elkerülésében, az egyéni beilleszkedési zavarok feloldásában. Hasznos és eredményes módszer, egy jó képességű képességű tanuló bevonása a foglalkozás kiegészítése céljából. 4.14.3 Kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozások A pedagógus által irányított, a kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozás, vagy az egy pedagógus által irányított, egy kollégiumi szervezeti egység zavarmentes működését biztosító tevékenység. Ide tartozik például az ébresztés, ez esti létszámellenőrzés, a szobarend ellenőrzése, a környezet rendben tartásával kapcsolatos tevékenység.

4.15 Záradék

A kollégiumi program módosítását a nevelőtanári munkaközösség véleményezte és azt elfogadásra és jóváhagyásra javasolja.

Miskolc, 2016. szeptember 06. A nevelőtanári munkaközösség nevében:

Simainé Nagy Brigitta munkaközösség-vezető

185

5 Záró dokumentumok A Miskolci Szakképzési Centrum Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégiumának Pedagógiai Programja – az intézmény többi alapvető dokumentumához hasonlóan – nyilvános. Az iskola Pedagógiai Programja az iskola honlapján megtalálható. www.dvszi.sulinet.hu A Pedagógiai Programban megfogalmazott feladatok, nevelési és oktatási célkiűzések teljesítését, megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri, és a tapasztalatokat, eredményeket ennek szellemében értékeli. A Szülői Közösség és a Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Pedagógiai Program módosítását a Köznevelési törvény és a Szakképzési törvény változásait figyelembe véve kezdeményezheti az intézmény vezetője, nevelőtestülete, a Szülői Munkaközösség. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület elfogadta, az iskola Diákönkormányzata, Szülői Közössége véleményezte és támogatja.

186

6 AZ ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 2016. szeptember 01-től

A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programot és a helyi tantervet felül kell vizsgálni, ha  Jogszabályok azt előírják,  Jogszabályok változásai szükségessé teszik,  Az intézmény fenntartó igényli,  6 évenként. Módosítása az érvényességi időn belül a tantestület elfogadó határozatával, az érdekelt közösségek egyeztetése mellett a fenntartó jóváhagyása esetén lehetséges. A mellékletek a pedagógiai program változása nélkül módosítható.

A pedagógiai program támogatása A pedagógiai programot a nevelőtestület 2016.12.19-én fogadta el, A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala a) A Pedagógiai Program és függelékei digitális formában a tanulók, szülők, pedagógusok vonatkozásában megtekinthető: az iskolakönyvtárban, nyitvatartási ideje: H 730 - 1300 Sz 730 - 1300 K 730 - 1300 Cs 730 - 1300 P 730 – 1130 b) Vezetők, pedagógusok vonatkozásában: az iskola titkárságán c) Kollégium vonatkozásában: a kollégium titkárságán Miskolc, 2016. december 19.

Szabó Tibor Igazgató

187

7 Függelékek 1.

Szakgimnáziumi helyi közismereti tantervek A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 14. melléklete

2.

Szakközépiskolai helyi közismereti tantervek A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 15.melléklete

3.

A szakközépiskola érettségi vizsgára felkészítő (12–13.) évfolyamai helyi közismereti tanterve A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 15.melléklete

4.

Szakmai HÍD program helyi közismereti tantervek A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 9.melléklete

188

8 Legitimáció

189

190

191

PEDAGÓGIAI PROGRAM MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DIÓSGYŐR-VASGYÁRI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA MISKOLC, Téglagyár út 2

Recommend Documents