PEDAGÓGIAI PROGRAM MÉHTELEKI ÓVODA

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja

PEDAGÓGIAI PROGRAM MÉHTELEKI ÓVODA

PH.

Legitimációs eljárás

OM AZONOSÍTÓ: 033161

_________________________________ intézményvezető aláírása

Készítette: Elfogadta: Jóváhagyta: A nevelőtestület nevében hitelesíti: Az óvoda székhelye, telephelye: Véleményezte a szülői szervezet nevében: Iktatószám: Hatályba lépés: A dokumentum jellege: Megtalálható:

Krakkó Adolfné intézményvezető A Méhteleki Óvoda nevelőtestülete az intézmény vezetője 27/2015(08.28.) számon 4975 Méhtelek Petőfi u 4

27/2015 2015.09.01 Nyilvános Óvodavezetői iroda KIR


Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, elolvassák, megismerkednek vele. Programunk hasznos és fontos dokumentuma intézményünknek. Magába foglalja az egész óvoda nevelési-fejlesztési gyakorlatát, óvodánk reális tükörképe. Kedves Szülők Önök szemük fényét a gyermekük nevelését bízták a Méhteleki Óvoda óvodapedagógusaira, akik tudásuk legjavát hozzáadva igyekeznek a gyerekek érdekeit előbbre vinni, az óvoda hírnevét öregbíteni. Bízunk benne, hogy nevelési elveinket, programunk célját megismerve, elfogadva nevelő partnereinkké válnak. Köszönöm kollegáim aktív közreműködését a program elkészítésében, módosításában


Mottó „ Az elfogadás olyan, mint a termő talaj, amely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyennek belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a magban rejlő fejlődés képességét. „ Tomas Gordon


Jogszabályi háttér  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve  1997. tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól  1992. Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF  185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja



363/2012. (XII. 17.) kormányrendelete az óvodai rendelés Országos alapprogramjáról

 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Az módosított, kiegészített Helyi Pedagógiai Programot 2015. augusztus 28-án a Szülői Közösség véleményezte, 2015. augusztus 28-án a nevelőtestület egyhangúan elfogadta, az intézményvezető jóváhagyta. A módosítás, kiegészítés alapja a 2011. évi CXC. Törvény a Köznevelésről, és a 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Hatályos: 2015.09.01-től.

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja TARTALOM

Bevezetés ................................................................................................................. 3 I.

Az óvoda adatai, bemutatása ...................................................................... 6

II.

Alapelveink, Óvodaképünk, gyermekképünk ........................................... 7

III.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………….12 3.1 Integráció 3.2 Különleges bánásmódot igénylő gyermekek 3.3 Sajátos nevelési igényű gyermek 3.4 Halmozottan hátrányos helyzetű 3.5 Felzárkóztatás 3.6 Tehetséggondozás…………………………………………………….17

IV.

Az óvodai nevelés célja, feladatai.................................................................. 20 4.1. Az egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem .................................. 20 4.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció.................................................... 27 4. 3.Anyanyelvi és értelmi nevelés ...................................................................... 29 4.4. Szociális kapcsolatok……………………………………………………. 30 4.5.Értelmi fejlesztés…………………………………………………………...32

V.

Programunk tartalma ......................................................................................... 33 Tevékenységi formák ........................................................................................ 33 5.1.Játék................................................................................................................ 33 5.2.Vers, mese ...................................................................................................... 36 5.3.Mozgás ........................................................................................................... 38 5.4.Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ........................................................... 40 5.5.Vizualitás, mint az önkifejezés eszköze ......................................................... 43 5.6.A külső világ tevékeny megismerése ............................................................. 45 5.7.Munka…………………………………………………………………… 48

1

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 5.8.Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben…………...50 5.9.Szervezeti formák .......................................................................................... 51 5.10 Hitoktatás .................................................................................................... 53 5.11.Német nyelvoktatás……………………………………………………53 VI. Tervezés................................................................................................................. 53 VII. Az óvoda kapcsolatai .......................................................................................... 54 VIII. Ünnepek, hagyományok .................................................................................... 59 IX. Óvoda dokumentum rendszere………………………………………………60 1. Ingyenes és térítéses szolgáltatások .......................................................................... 61 X. A program megvalósításának feltételrendszere................................................... 61 11.1Személyi feltételek ......................................................................................... 61 11.2Tárgyi feltételek ............................................................................................... 62 XI. A program beválásának rendszere ......................................................................... 63 1. IKT……………………………………………………………………………….64 XII. Záró rendelkezések .................................................................................................. 65 Mellékletek: I. Felhasznált irodalom ............................................................................................... 66 Ajánlott irodalom II. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................... 68

2

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja I. Az óvoda adatai, bemutatása Személyi - Tárgyi feltételek Az intézmény hivatalos neve: Méhteleki Óvoda Székhelye címe: Méhtelek 4975 Petőfi u 4 Típusa: Óvoda Fenntartója: Méhtelek - Garbolc - Nagyhódos - Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulása Óvoda vezetője: Krakkó Adolfné Óvoda telefonszáma:06-70 602-1523 Email címe: [email protected] Beóvodázási körzete: Méhtelek - Garbolc - Nagyhódos –Kishódos községek Telephelye, tagintézménye: nincs Óvodai csoportok szám: 2 Maximális gyermeklétszám: 50fő Nyitva tartás: 7.30-16.oo Méhtelek település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb részén a magyar- ukrán-román hármas határ közelében található. Mint egy 890 főt számláló község. Az egész országban itt találhatjuk az egyik legkevésbé átalakított, érintetlen tájat. A falu infrastruktúrája kiépített, ellenben munkanélküliségi mutatói a leghátrányosabb települések, közé sorolja. Az óvoda a falu jól megközelíthető részén található. Eredetileg iskolának épült, 2008-ban szépen fel lett újítva tágas, parkosított udvar övezi, mely természetes anyagokból készült mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt. Az árnyat adó fák, a református templom szomszédsága a virágok, kedvező színteret biztosítanak a gyermekek számára. Esztétikusan berendezett csoportszobák, fejlesztő szoba várja a gyermekeket. A csoportszobák egy közös öltözőből nyílnak- „univerzálisak” itt játszanak, foglalkoznak, esznek, alszanak a gyermekek. A mosdó is közös, amit rugalmasan felváltva használnak a csoportok. Nagy szükségünk lenne egy tornaszobára. Sajnos tároló helyiségekből is szűkösen vagyunk. Az önkormányzat pályázott óvodabővítésre, de sajnos akkor elutasították-, bízunk a jövőben. Saját 300 adagos főzőkonyhával rendelkezünk. Innen oldják meg az iskolások, idősek, vendégétkezők ellátását.

3


Intézményünkbe túlnyomórészt hátrányos-halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek járnak. Megítélésünk szerint az óvodás gyermekek 80-90% tartozik az etnikumhoz egyik vagy mindkét szülő odatartozása miatt. Nyelvűket nem beszélik hagyományuk egyre inkább feledésbe merül. A szülők néhány kivételtől eltekintve munkanélküliek. Közhasznú foglalkoztatásból, alkalmi munkából, családi pótlékból, különféle segélyekből próbálnak megélni. A jövedelmeket, kedvezményeket nehezen tudják beosztani. Bizony sokszor előfordul, hogy egyik napról a másikra élnek. A gyermekek sokszor kiegyensúlyozatlanok, az otthoni tevékenységeik szervezetlensége miatt. Ez különösen hétfői napokon erősebb .Nem véletlenül ismerkedtünk meg már 1998- ban a Lépésről –Lépésre programmal –már akkor láttuk a gyermek összetételének jövőbeni alakulását . A program filozófiájával azonosulni tudtunk és néhány eleméből mi is profitálunk a mindennapok során. Az óvoda csoportszerkezetének kialakítását az adott nevelési évben beíratott gyermekek életkori megoszlása és létszáma határozza meg- Figyelembe véve a szülők igényeit, és a gyermekközösségek szociális összetételét. A vegyes életkorú csoportok szervezeti keretei a különböző szociális háttérrel rendelkező (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű), a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyaránt kedvező fejlődési környezetet biztosítanak. A nevelőtestület profilja: NÉV

K A.

K Gy.

K B T.

O T.

Kor

53

54

38

53

végzettség

Főiskola

Főiskola

Főiskola

Főiskola

pedagógus

igen

nem

nem

nem

óvónő

Tanító, óvónő

szakvizsga szakképzettség, képzettség

Közművelődési óvónő előadó, óvónő, közoktatás vezető, köznevelési szakértő, tanfelügyelő

4

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet: Név

B S.

B S.

Kor

59

60

végzettség

szakmunkásképző

érettségi

beosztás

szakképzett dajka

dajka

Konyhai alkalmazottak: Név

K A.

G M.

B J.

Kor

51

41

55

végzettség

szakmunkásképző

felsőfokú végzettség

szakmunkásképző

beosztás

szakács

élelmezésvezető

szakács

Jelenlegi személyi állományunk- zöme már több évtizede dolgozik együtt. Összeszokott csapattá váltunk az évek során. Segítő, együttműködő szemlélet vezérli a közösségünket. Minden dolgozó a lehetőségekhez mérten folyamatosan képezi magát. A jól kialakított feladatmegosztás által mindenki fontosnak érezheti munkáját a saját területén . A dolgozók nem elszigetelten, hanem egy jól felépített cél és feladat rendszer mentén dolgozhatnak. A továbbképzések alkalmával igyekeztünk mérlegelni, hogy mire van, szükségünk mi által tudjuk munkánkat gördülékenyebbé tenni. Pedagógiai Programunk elkészítése során arra törekedtünk, hogy összhangban legyen az Óvodai Nevelés országos alapprogramjával. Melyben kiemelt feladatunk az egészséges életmód, érzelmi biztonságot adó, derűs légkör kialakítása. Feladataink megvalósításához gazdag eszközkészlettel

rendelkezünk.

sajátosságaiknak

megfelelően

Célunk, a

lehető

hogy

a

gyerekek

legteljesebben

életkoruknak,

élhessék

meg

és

egyéni

óvodáskorúkat.

Életkoronként differenciálva az egyéni testi - lelki szükségleteket, szemelőt tartva végezzük nevelőmunkánkat. Minden gyermek feltételnélküli elfogadása, fokozott tolerancia, a hátrányos megkülönböztetés minden formájának elutasítása, hagyományaink ápolása, a népszokásaink óvodai életbe való beépítése nagyon fontos és felelősségteljes feladatunk. Mindezekkel igyekszünk a családi nevelésben felfedezhető hiányokat pótolni, az iskolakezdéshez az esélyegyenlőséget megteremteni. A dolgozók szó nélkül vállalják a nehézkörülmények között végzett munkát, amivel nap, mint nap szembe kell nézniük. A meleg emberi kapcsolatok, a 5

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja segítés, a jó és szép meglátása átadása, kicsi örömök, kis sikerek értékelése vezérlik mindennapjainkat. Az itt dolgozóknak önmagát kell folyamatosan olyan lelki kondícióba tartani, hogy képesek legyenek elkerülni a kiégés veszélyét. Éppen ezért terveztük el, hogy felváltva elvégezzük az agykontroll tanfolyamot. Az első tanfolyam már 2013 novemberében meg is történt. A nehézségek ellenére a szülőket, egyre jobban be tudjuk vonni az óvodai élet körforgásába. Körzetünkben minden óvodáskorú bent van az óvodában. Létszámunkból adódón külön munkaközösséget nem működtettünk. Közösen egymás között felosztva látjuk el akár a gyermekvédelmi, szakmai, továbbképzési, kulturális és egyéb feladatainkat. A nevelőtestület saját elképzeléseinek megvalósításához - melyben a nevelőmunka színvonalának folyamatos emelése a cél - eddig is a költségvetés és egyéb (pályázatok, rendezvények lehetőségének kiaknázásával oldotta meg. Gyermekeinkhez logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, némettanár, hitoktató helybe jár. Külön fejlesztő szobánk van, amit a Nevelési Tanácsadó által pályázaton nyert gazdag fejlesztő eszközkészlettel rendeztünk be. Óvodánkba 2007 - től jól működő -IPR munkát folytatunk. Az intézmény kapcsolatrendszere jól kiépített, fontos szempont, hogy elősegítse a nevelési feladatok megoldását, és hatása összhangban legyen a pedagógiai tevékenységgel. Kis település lévén óvodánk meghatározó szerepet tölt be a faluközösség életében.

6

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja II. ALAPELVEINK, ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP

A hagyományos falusi életközösséghez hasonlító, gyermekközpontú óvodát szeretnénk, amelyben az eltérő körülmények közül jött gyermekek érzelmi biztonságban, meleg – elfogadó - derűs légkörben élnek, amelynek megteremtése, szolgálata az óvoda valamennyi dolgozójának feladata.

Alapelveink: 

Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve az életkor és a gyermekek egyéni igényei alapján, a követve vezetés elvét betartva.



A gyermeki fejlődés nyomon követésének szükségessége, különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges gondozást, sajátos nevelést igénylő, valamint tehetséges gyermekekre



A szabadság és a korlátozás kellő arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtsunk a ránk bízott gyermekeknek, gondoskodjunk erkölcsi védelmükről.



Óvodaképünkben érték a látszólag haszontalan együttlét, elfoglaltság. Valljuk, hogy ebben az életkorban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be.



Sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, olyan tudatosan kialakított feltételrendszer segítségével – különösen a játék és a szabad mozgás területén –, amely a gyermekek érdeklődésére, szabad választására, aktivitására épít.



A testi fejlődést, az egészséges életmódot és a jó lelki állapotot egyaránt fontosnak tartjuk.



Vállaljuk, hogy életkoronként differenciáltan, az egyéni testi - lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat.



A gyermekek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat úgy, hogy a lehető legtágabb értelemben tanulják az őket körülvevő valóságos és mesei (transzcendentális) világot és benne saját magukat.



Az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljainak való megfelelés irányelveinek szemelőt tartása

7


Gyermekkép Óvodai nevelésünk központjában a GYERMEK áll, aki mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Célunk olyan nevelés, amely során a gyermek, érzelmekben gazdag, a településéhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, és együttműködésre képes lesz. Minden gyerek egy adott személyiség, egy individuum: 

eltérő adottságokkal jött a világra



eltérő környezetben nevelkedik



eltérő az érdeklődése



eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik



eltérő a fejlődési üteme

Óvodakép Óvodaképünk olyan nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, amelyben a gyermek napközbeni ittlétéhez, neveléséhez a személyi, tárgyi, szakmai feltételek rendelkezésre állnak, amely óvó, védő, nevelő, személyiséget fejlesztő, a társas együttműködésre ösztönző boldog óvodai életet biztosít. Az óvó – védő funkció teljesülése Óvó –         

védő funkció: nyugodt légkör érzelmi biztonság gondozás étkezés pihenés segítségnyújtás egészségvédelem mozgásszükséglet szokások kialakítása

8

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Szociális funkció:     

kapcsolatrendszer én-érvényesítő törekvések a gyermek szocializálódása differenciált fejlesztés empátia – tolerancia – másság

Nevelő-személyiségfejlesztő funkció:          

játék mese, vers, dramatikus játék ének, zene, énekes játék, zenehallgatás rajzolás, mintázás, kézi munka mozgás, mozgásos játék külső világ tevékeny megismerése munkajellegű tevékenység tanulás fejlesztő tevékenységek hagyományok ápolása

Pedagóguskép „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud, játékot, zenét, örömet. Hogy mit fogad el azt bízzuk rá! Az a szellemi táplálék válik javára, amit kíván” /Kodály Zoltán/ Az előbb felvázolt gyermekkép és óvodakép alapján fogalmazzuk meg a pedagógusképet, azt elsősorban, hogy a Helyi nevelési programunk megvalósítása milyen pedagógust igényel. Pedagógusképünk az olyan pedagógus, aki 

Ismeri a módszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az óvodai nevelés társadalomban betöltött szerepét, a nevelés céljait, feladatait, a gyermekek személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.



Központi és intézményi dokumentumok ismerete: Alapprogram, Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Munkaterv, csoportnapló, egyéni fejlesztési terv, mulasztási napló, fejlődési napló, ezekkel összhangban álló célkitűzés. 9

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 

Azon fáradozik,

hogy minél

több ismeretet

szerezzen nevelési

programunk

megvalósításához, 

Magas fokú pedagógiai, pszichológiai tudással rendelkezik,



A nevelési területek tartalmát ismeri, a komplexitásra törekszik



Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó tervezési dokumentumokat , terveiben alkalmazza a PDCA folyamatot.



A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi az alapprogram előírásait,a helyi sajátosságokat és ehhez igazítja az intézmény pedagógiai programját.



Pedagógiai munkáját éves szinten megtervezi, melyet tematikus egységekre és tevékenységekre bontja a mindenkori aktualitások / évszak, jeles napok/ figyelembevételével.



A tevékenységeket, foglalkozásokat, projekteket, programokat önállóan megszervezi



Önreflexióra, és önkorrekcióra képes



folyamatosan képezi magát, online felület, folyóiratok, műhelymunkák, szakkönyvek stb.



Munkája során érthetően és pedagógiai céljainak, az adott helyzetnek megfelelően kommunikál. Kommunikációja kulturált, pedagógiai, szakmai hozzáértését tükrözi.



Megfelelő új módszereket alkalmaz az eredményes oktató nevelő munka érdekében



Új képességfejlesztő játékokat mutat be, a szabályok betartását ellenőrzi



Felismeri a különleges bánásmód szükségességét. Számukra hosszabb távú fejlesztési tervet dolgoz ki kollégáival, a szülőkkel és szükség esetén megfelelő szakemberrel együttműködve



A gyermekek életkori sajátosságait, aktuális fizikai és érzelmi állapotát figyelembe veszi, ehhez igazítja a tevékenységek, foglalkozások tempóját, módszereit, eszközeit. Ha szükséges, rugalmasan változtat előzetes tervein, elképzelésein



Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak, képes azokat hatékony kezelni. Felismeri a lehetséges konfliktusforrásokat. A felmerülő problémákat fejlesztési célként elemzi



A gyermek megismerését és fejlesztését tűzi célul, bátorító nevelés, pozitív énkép alakítása, pozitív visszajelzések előtérbe helyezése



Biztosítja az élmény gazdag, nyugalmat árasztó, de aktív óvodai légkört,



A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére törekszik, 10


Képes jó kapcsolatot kialakítani és együttműködni a gyermekekkel,munkatársakkal, az óvoda partnereivel, Kommunikációjában egyértelműen lemérhető a szakmai tudás, felkészültség



Törekszik a feltételek gazdagítására, innovatív,pályázatok aktív résztvevője



Az alkalmazotti körben segítő, együttműködésre törekvő. Aktív tagja a nevelőtestületnek, hozzászólásaival, ötleteivel, hozzájárul az óvoda nevelő munkájának fejlesztéséhez



Életkoronként differenciáltan veszi figyelembe, az egyéni testi - lelki szükségleteket



Informatikai felkészültséggel rendelkezik, IKT kompetenciáit folyamatosan fejleszti



Képes a tehetség felismerésére, számukra olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosít, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik.



Képes megfelelő szabályok, szokások megfogalmazására, egyéni bánásmód, toleráns és empatikus pedagógusi minta adására



Pályakezdők mentorálasa



A kulcskompetenciákat ismeri, és ezek fejlesztésére teszi a hangsúlyt a változatos módszerek biztosításával.



Az óvónők részt vesznek helyi civil szervezetek munkájában, eleget tesznek egyéb társadalmi felkérésnek.

Szülőkép Olyan szülő az ideálunk, aki: 

szülői felelősségének teljes tudatában neveli gyermekét,



aki érti gyermekét, türelmesen hallgatja mondanivalóját és szeretettel válaszol minden kérdésére,



azonosulni tud Helyi nevelési programunk szellemiségével,



segíti annak megvalósulását,



elvárásainknak megfelelően képes az együttműködésre,



képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében,



nem hárítják teljes mértékben az óvodára gyermekük nevelését, fejlesztését,



aki tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját,



aki vigyáz az óvoda rendjére,



betartja a Házirend szabályait. 11


III.A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: 

Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása. Személyiségük, képességeik, tehetségük kibontakoztatása – elsősorban a játékon keresztül közvetített, az életkornak megfelelő műveltségtartalmak eszközrendszerével.



Minden gyermeket megillet a neki megfelelő, sajátos bánásmód. A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítása.

A

gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak eltérő ütemének szemelőt tartása. 

Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési

igényű,

illetve

beilleszkedési-,

magatartási-,

tanulási

zavarral

küzdő

gyermekekkel, családokkal. 

A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk. Intézményünkben nem szervezünk olyan programot, tevékenységet, nem kérünk olyan eszközöket, amelyek Költségei a szülőknek aránytalanul nagy terhet jelentenének, és ezzel a gyermekek egy részét kizárnánk az azon való részvételből.



Az eltérő fejlettségű és szociokultúrájú gyermekekre való odafigyelés, szükség szerinti differenciált segítségnyújtás, fejlesztés, felzárkóztatás különös tekintettel a HH, illetve a HHH gyermekek fejlesztése, esélyteremtése, és az egyéni bánásmód érvényesítése.



A gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól.



Tudatosan törekszünk az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre.



A hátrányos helyzetű, a sajátos igényű vagy különböző zavarokkal küzdő gyermekek másságának elfogadása, elfogadtatása.

1.INTEGRÁCIÓ A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más-más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek.

12

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképességzavarral. Célunk: Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásit, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese. Azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónő azt tapasztalja, hogy a spontán fejlődés lassúbb, vagy elmarad megfelelő szakszolgálatok segítségét kérjük. Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, viselkedésekhez. A követelményszintet életkornak és egyéni képességeknek megfelelően módosítjuk. A pedagógus egyrészt a gyermek egyéni érdeklődésének, előzetes tudásának, képességei fejlettségének, másrészt az adott tevékenység motiváló hatásának figyelembevételével tervezi meg a képességfejlesztés folyamatát, az egyéni fejlődést segítő differenciált feladatokat. A gyermek önmagához viszonyított fejlődésének mértékét hangsúlyozzuk, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítjuk.

2.Különleges bánásmódot igénylő gyermekek A nevelőtestület állásfoglalása alapján azokat a fogyatékos gyermekeket fogadjuk óvodánkban, akiknek az Országos Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság a fogyatékosságukat megállapította, és az óvodai integrációban való részvételüket írásos szakvéleményben javasolja. 

Testi fogyatékos: járóképes, vagy kevés segédeszközzel közlekedő mozgáskorlátozott gyermekek



Látásfogyatékos: gyengén látók



Hallásfogyatékos: nagyothallók



Értelmi fogyatékos: enyhén értelmi fogyatékos, down kóros gyermekek, akik közösségben szocializálhatók 13


A törvény szerint a fogyatékos gyermeknek joga, hogy sajátos gondozást kapjon attól az időtől, amikor a fogyatékosságát megállapították. Az óvodánkba kerülő fogyatékos gyermekek szakszerű ellátásához megfelelő szakembert biztosítunk – utazó gyógypedagógus. Az integrációban a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk szem előtt.

Feladataink: 

A kisgyermek személyiségének harmonikus fejlesztése.



A fogyatékosságok jellegéhez és súlyosságához igazított elvárás.



A kiemelkedő területek felismerése, gondozása.



Az általános célkitűzésre való törekvés.



A korszerű egyéni bánásmódok, módszerek, terápiák, technikák, eszközök megismerése, kiválasztása, használata.



A funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése.



A fejlesztés minden esetben a gyermek pedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex diagnózisára építve történjen.

3.Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban: Az óvónő példát mutat. Elfogadja őt olyannak, amilyen. Elnyeri bizalmát, erősíti öntudatát. Bevonja a játékba, képességeihez mérten feladatokat ad neki. Elismeri teljesítményét, igyekezetét. Kedvező adottságaira épít. Melléje ül, kézen fogja, őt választja párjának. Társai felé irányítja, elmondja a csoportnak, hogy adott gyermek miben más, mi a problémája, pl. nem beszél. Elmondja, hogy az emberek különbözőek, mindannyian mások vagyunk. Van, aki szépen énekel, vagy gyorsan fut, de mindenki mindent nem tudhat. Együtt, közösen többre vagyunk képesek. Mindenkinek kihangsúlyozza a jó tulajdonságait, a „más” gyermeknek is. 14

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Szeretettel, türelemmel közeledünk a „más” gyermek felé is, a gyerekek ezt látják tőlünk, és megtanulják. A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

4.A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésének célja: A társadalmi kohézió erősítése, a hátrányt szenvedők társadalmi integrációja. Az esélyegyenlőség biztosítása terén a szegényebb családok gyermekeinél jelentkező kognitív hátrányok mérséklése. A szociális hátrányok kompenzálása. A szociális hátrányok kompenzálása nem jelenti azt, hogy az óvoda átveszi, átveheti a család, a szociális ellátórendszer vagy épp az önkormányzat szerepét. E helyett mélyebb együttműködésre törekszik a többi szereplővel, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, a fenntartóval, az iskolával, a civil szervezetekkel és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel. Nagy hangsúly fektetünk ezeknél a gyermekeknél pozitívumokra épülő, differenciált, fejlesztő értékelésre . A gyermek fejlődését önmagához viszonyítjuk. Fő feladatunk a gyermekek szorongásainak oldása, énképük erősítése. Fő feladataink: azoknak a gyerekeknek a segítése, akiknek az otthoni mikrokörnyezet kevesebb lehetőséget

nyújt

képességeik

kibontakoztatásához.

Az

előítéletek

csökkentésére,

megszüntetésére alkalmas környezet (együttműködő, elfogadó) kiépítése, Iskolába való átmenetük esélyeinek kiegyenlítése.

Minden gyerek számára megfelelő pedagógiai feltétel

megteremtése képességeik kibontakoztatásához. Korai beóvodázás , Esélyegyenlőség növelésehátrányok csökkentése- DIFER mérések - Egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés. / Ilyen vagyok , Fejlődési napló, IPR esetén negyedéves felzárkóztató terv/ 5.Felzárkóztatás A szociális hátrányú gyermekek felzárkóztatása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység:

15

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A hátrányos helyzetű gyermekek a közösségbe kerülve gátlásokkal küzdenek, szorongók, nehezen kommunikálnak, konfliktushelyzetben többnyire agresszívan reagálnak. Nem ismerik saját képességeiket, érzelmeiket, nehezen értelmezik társaik viselkedését, feléjük forduló jelzéseit. Elsődleges feladatunk felderíteni a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermek veszélyeztetettségétől függően jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálat felé. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Megoldási lehetőségek: nevelési segítség, tanácsadás. A szülők figyelmének felhívása a gyermek fejlődésének sajátosságaira. A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása. A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek szocializációját segítő tevékenységek: játék, drámajáték, azonosulásra épülő játék, kapcsolatteremtő játék, kreatív tevékenységek. Társas kapcsolatok alakítása, tapasztalatszerzés az egymással törődésről. Páros szituációs játékok. A közös mozgás öröme, mozgásfejlesztő eszközökkel, óvónő által irányított mozgásos játékokban. Az énekes játékok a hallás-, és ritmusérzék fejlesztés mellett a különböző érzelmek átéléséhez is segítséget adnak. Népmeséink nevelő hatású, én erősítő példát, erkölcsi irányt adnak. 3 – 5 éves korban a hátrányok „felmérése” a napi tevékenységek során történik. Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek fejlesztése, korrekciója egészséges társaival együtt, egyéni bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája. Iskolakezdés

előtt

–

a

szülők

egyetértése

esetén

–

a

Nevelési

Tanácsadó

gyógypedagógusának irányításával csoportos szűrést végzünk, amelyet szükség szerint egyéni vizsgálat követ. A szűrés után fejlesztő pedagógus foglalkozik helyben az arra rászoruló gyermekekkel, heti rendszerességgel. A tapasztalatok, illetve a diagnózis, javaslat, megfigyelés, DIFER mérés/ évente két alkalommal/ alapján - féléves - célirányos fejlesztési tervet készítünk. A félév után reflektáljuk az elért eredményeket, hiányosságokat - kitűzzük az újabb feladatokat a minél sikeresebb fejlesztés érdekében. A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe – súlyosabb probléma esetén korábban is. 16

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt – érzelem gazdag - derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. A óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes – elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos integrálódásuk (kapcsolatteremtés, beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése. Feladatunk olyan társadalmi szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolat keresése, amelyek ezt a hátrányt csökkenteni segítenek. Minden gyermek „ügyes” valamiben. Sokoldalú, önkifejezésre lehetőséget adó tevékenységek

által

segítjük

önbizalmának

fokozását,

figyelemzavarának

feloldását,

önkontrolljának, önismeretének erősítését, a folyamatos egyéni motiváció fenntartását. Ezek legfőbb eszköze is a mozgás és a társas közösségi játékok (énekes- és szabályjátékok).

6. Tehetséggondozás

A tehetség „felmérése” 3-5 éves korban a napi tevékenységek során történik. A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik. (Társas-, és logikai játékok; zenei fejlesztés; nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák – pályázatokon való részvétel stb.). Feladatunk: A szülő figyelmének a felhívása a gyermek kiemelkedő képességére, Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához, Folyamatos felkészülésünk a speciális képességek támogatásához Differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása

17


IV.AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI

Célunk:  A család, mint elsődleges nevelő közösség erősítése. A családdal együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése.  A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék én tudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére, sajátítsák el és szeressék meg anyanyelvüket.  A legfontosabb feladatunk a gyermekek megismerése, hiszen a differenciált fejlesztés csak az egyéni szükségletek, képességek ismeretében valósítható meg. Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervezünk a téma feldolgozására, pedagógiai céljaink elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására. A követelményszintet életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítjuk. Elégedettségmérés

 Nevelési célelemünk tehát a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak eltérő fejlődési üteműknek a figyelembe vétele és megfelelő óvoda működtetése. Együttműködési hajlandóság a gyerekekkel a tervezésben Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk. Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.  A családokkal való együttműködés segítése.

 Pedagógiai innováció- újszerű pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása.

18

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget; megérik az iskolai rendre, feladatokra.

A fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére: 

A test, a lélek, a szellem életkorra jellemző összhangja.



Nagy- és finommozgások összerendezett, ügyes kivitelezése.



Érzékelés, észlelés (elsősorban látási, hallási és tapintási észlelés, téri tájékozódás, testséma) differenciáltsága az iskolai tanuláshoz szükséges szinten.



Magányosan, párban és csoportokban folyó elmélyült játékra való alkalmasság.



Az akadályok leküzdésének, a problémák önálló, változatos megoldásának képessége. Kompromisszumkészség.



Tág értelemben vett tanulási vágy és képesség; a világra való nyitottság.



Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, időben, ok-okozati összefüggésekben.



Megjelenik a fogalmi gondolkodás, a szándékos figyelem.



Önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése.



A viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége csökken. Képes vágyai teljesülésének késleltetésére, az esetleges kudarcok elviselésére.



Alkalmazkodóképesség, alapvető viselkedési normák követése.



Érthető, helyzethez illő beszéd. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ezek a kritériumok – speciális szakemberek

bevonásával is – csak árnyaltan, részben valósulhatnak meg. Fontos, hogy képességeikhez mérten minél előbbre jussanak.

Meggyőződésünk, hogy a gyermeket körülvevő felnőttek legfontosabb dolga az egészséges környezet biztosítása, a szabad mozgás és a játék feltételeinek megteremtése, az odafordulás, rá figyelés, kérdéseire való válaszolás. Mindezek közvetetten segítik az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakulását, fejlődését. 19

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A 3. életévét betöltött gyermek óvodába lépését követő hónapban megfigyeljük, „felmérjük” nagymozgásának, önállóságának, beszédállapotának, gondolkodási műveleteinek szintjét. Fejlődését folyamatosan nyomon követjük, azt az alábbi feladatokkal és tevékenységekkel, keretek között segítjük.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMTERVÜNK 4.1. Az egészséges életmódra nevelés, egészségvédelem 

A gyermek testi fejlődésének elősegítése, testi szükségletek késleltetés, agyonszabályozás nélküli kielégítése elsődleges. Vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és pihenni az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet.



A gyermek kedve, igénye szerinti szabad mozgást (lehetőség szerint az udvaron) a gyermek alapvető mentálhigiénés szükségletének tartjuk. Fontos a feltételek tudatos megteremtése, amelyek a mozgás belső motiváltságát erősítik, legfőképpen az egyensúlyérzék, a belső ritmus kialakításában.



Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása, a belsővé válás elősegítése.



A testi fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermekek testi épségének, egészségének megóvása, az ehhez szükséges – életkornak megfelelő – ismeretek átadása, szabályok betartatása.



Az ép testben ép lélek elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészség védelmét.

Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota. Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók: 20


A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása. Bántalmazó, erőszakos viselkedés megelőzése, kezelése



Az egészséges lelki fejlődést és társas kapcsolatokat támogató pszicho szociális légkör megteremtése.



Társas-érzelmi képességek fejlesztése.



Konfliktuskezelési eszköztár megismertetése, gyakoroltatása.



Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása szakemberek együttműködésével. logopédus. fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, utazó gyógypedagógus,



A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás.



A szociális kapcsolatok harmóniája. / Szociometria /



Egészségvédő szokások kialakítása.



A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.



A napi életritmus kialakítása.

A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra, melyeket az óvodai csoportnaplóban rögzítünk.

Az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységeink: 

Póni kocsikázás, lovaglás, kirándulások



Gyümölcs-, és Zöldségnapok



Mindennapos testnevelés



Mozgásfejlesztő eszközök egész napos spontán használata



Vízzel ismerkedés

21

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek nagy részét közvetíti. A gyermek előzetesen sajnos jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet nem hoz magával a családjából, amit az óvoda igyekszik pótolni, vagy megerősíteni. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészségvédő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az óvodában szerez meg , illetve rendszerez (ilyen pl. a szívverés megfigyelése, a légzés szaporasága). Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra.

Egészséges táplálkozás: A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele az egészséges táplálkozás. Az egészséges táplálkozáshoz a gyermekeknek az 5 alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell naponta fogyasztani. Az alapélelmiszerek csoportjai: 1. kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs 2. zöldség, gyümölcs 3. hal, hús, tojás, 4. tej és tejtermék 5. olaj, margarin, vaj, zsír Boltos, piacos és családjátékokban ismertetjük meg a gyermekeket az alapélelmiszerekkel. Folyamatos tízóraiztatás esetén is szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Az ebédeltetés közösen kezdődik minden csoportban. Megismertetjük a gyerekeket a zöldségek, gyümölcsök ízével. Alkalom adtán gyümölcsnapot tartunk, megismerkedünk évszakonként a zöldségekkel. Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Megtanítjuk a helyes fogápolást. A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

Az étkezésre és a helyes táplálkozásra vonatkozó értékelésünk: 22


Étkezés közben halkan beszél



Kulturáltan étkezik



Megítéli, miből mennyit kér



Szalvétát minden esetben használja



Mennyire kitartóan tud várakozni, hogy rákerüljön a sor



Evőeszköz használata



Szereti a zöldséget



Szereti a gyümölcsöt



Szereti a tejterméket



Szereti a húst



Szereti az egészséges pékárut



Elsajátította a helyes fogápolást

Mozgás, mindennapos testnevelés: A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeink spontán használata egész nap folyamán biztosított gyermekeink számára. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást. Nagy gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására törekedtünk az udvaron és az óvodaépületen belül egyaránt. A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra. Napirendben rögzítettük a levegőn

való

tartózkodás

idejét,

ekkor

a

gyermekek

irányított,

illetve

spontán

mozgástevékenységet végeznek. Gondot fordítunk a csoportszoba megfelelő szellőztetésére is, különös tekintettel a játék és a pihenés idejére is. A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét. 23

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítását és a testtartási hibák megelőzését is szolgálja, hozzájárul a gyermekek egészségéhez. Megalapozza azt az igényt, hogy minden nap, rendszeresen mozogni jó és szükséges. A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10-15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között. Lehetőleg a szabad levegőn, az udvaron végezzük a játékos mozgást, ügyelve arra is, hogy a gyerekek öltözéke megfelelő legyen erre a célra. A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos szervezett mozgás tartalma: 

futó játékok



szerepes fogó játékok



játékos utánzó gyakorlatok



ugró-, szökdelő játékok



szabályjátékok

A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékok fejlesztik: 

szabálytudatot



téri tájékozódást



testsémát



figyelmet



gyorsaságot



állóképességet



egyensúlyérzéket



tempóérzéket



erőnlétet



alkalmazkodóképességet



kreatív gondolkodást

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban.

24

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Testnevelési játékaink főbb forrásai: Óvónői ötlettár

A mozgásra vonatkozó értékelésünk: 

Állóképessége



Alkalmazkodóképesség



Mennyire szereti a szervezett mozgást



Szervezett mozgás közben mennyire együttműködő



Szabálykövetés, szabálytudat



Mozgékonyság



A mozgásfejlesztő eszközök spontán használata 1-5



Egyensúlyérzék



Téri tájékozódás



Reagálás gyorsasága



Mozgása mennyire összerendezett:



Feladat végrehajtásában mennyire pontos:

Gondozási feladatok: A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, jó közérzetünk kialakításához. A

testápolási

szokások

megalapozásához,

a

testápolási

szerek

rendeltetésszerű

használatának elsajátításához szükség van az óvónő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolatra. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk.

25

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermek ruházata megfelelő legyen a különböző tevékenységek során. Az udvari levegőzésnél, a csoportszobában, a mindennapos testnevelés során és pihenéskor. A pihenéshez megfelelő feltételeket biztosítunk. Legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása. A csoportszobát kiszellőztetjük. A gyermekek pihenését segíti, ha maguk mellé vehetik kedvenc játékukat, személyes tárgyukat. Balesetvédelmi okokból ügyelünk arra, hogy az ágyba vitt játék puha és kellő méretű legyen. Ne szúrja meg a gyereket pihenés közben, véletlenül se kerülhessen a gyermek fülébe, orrába és ne akadjon meg a torkán.

Higiénés szabályok kialakítása, betartatása: 

WC papír megfelelő használata / főleg lányoknál /



WC -n egy gyermek legyen egyszerre



folyékony szappannal való kézmosás



körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után



saját fésű, fogmosó felszerelés használata



megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása



a szülő ösztönzése tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására



váltóruha biztosítása



a haj rendszeres gondozása



megfelelő tisztaságú ivóvíz biztosítása



a textíliák szükség szerinti cseréje



fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése



a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés



zsebkendő beszerzése



egyéni eszközök biztosítása



beteg gyermek elkülönítése

Pszicho-higiénés egészségvédelem:

26

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Mit tehetünk ennek érdekében? 

tartózkodunk a megszégyenítéstől / pl.: bepisilés /



lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást



nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben



nem terheljük túl gyermekeinket



meghallgatjuk a problémákat



biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot



igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat



nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot

Személyes higiéniára vonatkozó értékelésünk: 

Önálló vécéhasználat kézmosással



A gyermek szappannal mos-e alaposan kezet?



Igénye van-e arra, hogy WC használat után és étkezés előtt mindig kezet mosson?



Helyesen mos-e fogat?



Ha fázik felöltözik-e?



Önálló fésülködés



Helyes sorrendben öltözködik?



Önállóan öltözködik?



Felismeri-e saját ruháit?



Tudja-e hová tette le személyes tárgyait?



Önálló orrfújás



Rendszeretet, tisztaság iránti igény



Délutáni pihenése nyugodt

4.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása 27


Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra épülő szeretetkapcsolat a felnőttek (nem csak óvónők) és a gyermekek között. Az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, állandó értékrend, vegye körül a gyermeket. Fontos, hogy az óvoda derűs – nyugodt – elfogadó légköre oldja szorongásaikat, erősítse énképüket, segítse erkölcsi tulajdonságaik (együttérzés, segítőkészség, türelem, figyelmesség), akaratuk (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését; életkoruknak megfelelő szokás- és normarendszer kialakulását. 

derűs – nyugodt – elfogadó légköre . A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.



Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.



Az integrált nevelés olyan szocializációs lehetőségeket, érzelmi többletet nyújt, amely mindenkit egyaránt gazdagít.



A játék, a mindennapos mese, az ének az érzelmek megélésének, gazdagításának, alapvető erkölcsi szokások, értékek megismerésének és a szocializációnak legfontosabb eszközei. Olyan lehetőségek, amelyek ebben az életkorban természetes módon, „magától értetődően” hatnak.



Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A hátrányos helyzetű, a sajátos igényű vagy különböző zavarokkal küzdő

gyermekek

másságának

elfogadása,

elfogadtatása.

Óvodai

szocializációjuk

szempontjából elsődleges és modellértékű az óvodában dolgozó felnőttek példája. A közösségben átélt élmények – amelyek az ünnepekre való készülődés időszakaiban felerősödnek – a gyermekek érzelmi életét, akarati és erkölcsi tulajdonságaikat erősítik, megalapozásukat segítik. Az egyes csoportoknak a közös óvodai hagyományokon túli saját szokásai, a szülőkkel megbeszélt, együtt kialakított tevékenységei, programjai felkészítik a gyermekeket a későbbi tudatos közösségi életre.

28

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Szociális hátrányú gyermek: 

Halmozottan hátrányos helyzetű



Egyedülálló szülő által nevelt



Aki jogosult a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

Feladataink: 

Megállapítani, hogy képességei kibontakozásában elsősorban mi akadályozza.



Meghatározni a lemaradás mértékét, minőségét, majd megkezdeni a felzárkóztatást.

A szociális hátrányok enyhítését óvodánkban az alábbi tevékenységek szolgálják: 

Egészségnevelési, gondozási tevékenységek.



A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű.

4.3 Anyanyelvi és értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása 

Mindkét nevelési terület áthatja az egész óvodai életet; feladataik valamennyi tevékenységi formába beilleszkednek.



Az óvoda az eleven szóbeliség terepe, ahol a szeretetteljes bánásmódhoz a beszédes légkör is hozzátartozik.



Az óvónő állandó beszédkapcsolatban van a gyermekekkel: meghallgat – beszél – mintát ad az utánzásra.



A gyermeki tevékenységekhez, játékhoz, munkához, tanulási tevékenységekhezmegfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.



A természetes beszédhelyzetek mellett a versek és mesék szövege egy magasabb nyelvi minőséget képvisel – nyelvi hatásuk feltétele a beszédes nevelői légkör. 29


A kommunikációs készség fejlesztésében fontosnak tartjuk a szóbeliségen kívüli, a mozgásos, testi kommunikációra épített verbalitást is.



Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás. Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ (nagyobb társ) mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben tanul. „A tanuláslétezési mód, ami elkísér a születéstől a koporsóig” – írja NAGY JÓZSEF.



Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.



Gyakori

próbálkozási,

sok

ismétlési

lehetőség,

tapasztalatszerzési

alkalom

megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodás kort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi. 

A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei.



Törekszünk a valósághű észlelés fejlesztésére.



A gyermek figyelem-összpontosításra való képességének erősítését, gazdag képzeleti működésének mélyítését, tartjuk szem előtt.



A gyermek reproduktív emlékezetének gazdagítására problémamegoldó és kreatív gondolkodásának fejlesztésére törekszünk.

4.4 SZOCIÁLIS KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE: „A társas fejlődés egyik oldala a szocializáció – az a folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit sajátítják el. A társas fejlődés másik oldala a személyiségalakulás – az az út, amelyen minden egyes gyermeknek kialakul saját egyéni érzésvilága és viselkedése…” (COLE)

30

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A személyiségfejlődésben az első életéveket követően fokozatosan nő az intézményes nevelés szerepe. Az óvodai gyerekközösségben elérhető legfőbb eredmény, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Törekszünk elérni, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, segítsék egymást, érdeklődés alakuljon ki bennük társaik iránt. Ez elengedhetetlen feltétele a jó, együttműködő légkör kialakulásának. Huzamosabb hiányzás esetén a csoport tagjai tudatják a távollévő gyerekkel, hogy hiányzik és gondolnak rá. A gyerekek közötti kapcsolatokat életkoruk, korábbi környezetük, egyéni sajátosságaik nagymértékben befolyásolják. Az együtt megélt élmények rokonszenvet ébresztenek egymás iránt. A gyerekek közötti kapcsolatok alakulását nem erőltetjük, de a perifériára szorult gyerekeket különös gonddal próbáljuk bevonni a csoport életébe.

A szociális kapcsolatokra vonatkozó értékelésünk: 

Segítőkészség



Barátkozó, nyitott, társai iránt érdeklődő



Elfogadja csoporttársait, tolerálja másságukat



Visszahúzódó



Kezdeményező



Társai mennyire fogadják el



Óvónő kezdeményezéseit mennyire szívesen fogadja el



Öntörvényűség:



Szabálykövetés, szabálytudat



Mennyire ismeri a csoport szokásrendszerét



Alkalmazkodás



Társaival harmonikus a kapcsolata



Mennyire együttműködő



Viselkedését nem indulatai, érzelmei határozzák meg



Alapvető viselkedési normákat ismeri, betartja 31


Képes vágyai teljesülésének késleltetésére



Kudarctűrő képessége



Jól tájékozódik az emberi kapcsolatokban 4.5. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

A gyermekek életkorának megfelelő, különböző tevékenységi formák biztosításával teremtjük meg a szellemi fejlődés feltételeit.

Feladat 

A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységek biztosítása tapasztalatok nyújtása a természeti és társadalmi környezetből.



Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikációkülönböző formáinak alakítása – helyes mintaadással az óvodai nevelőmunkában kiemelt feladat.

Az óvodai nevelés módszereinek segítségével a gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei. 

Valósághű észlelés fejlesztése



Figyelem-összpontosításra való képességének erősítése



Gazdag képzeleti működésének mélyítése



Reproduktív emlékezetének gazdagítása



Problémamegoldó és kreatív gondolkodásának fejlesztése



Fogalmi gondolkodásának alakítása

FONTOS FELADAT 

A gyermekek beszédkedvének fenntartása



A gyermekek meghallgatása



A gyermekek kérdéseinek a meghallgatása, válaszok



A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése



Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás 32


Kreativitás fejlesztése

V. PROGRAMUNK TARTALMA

Tevékenységi formák Játék

5.1.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége. Az óvodás elemi pszichikus szükséglete, elsődleges életkategóriája, az egészséges személyiségfejlődés feltétele. A játék örömforrás, mert 

önkéntes és szabad



önmagáért való (a vele járó élményekért, érzésekért)



valóságszerű, de nem valóságos („mondjuk azt; tegyük úgy”)



a valóság tér- és időbeli korlátai nem érvényesek



megfelel az életkori sajátosságoknak, a gyermek komplex látásmódjának (minden mindennel összefügghet, mindenből minden lehet)



a valóság és a fantázia közötti szabad próbálkozások és asszociációk színtere



sajátos gyermeki rendje van (a berendezés, az eszközök alakíthatóak; nem gátolják merev szabályok)

A gyermek a játékban tanulja az őt körülvevő világot és benne saját magát, élményei belső tudássá válnak, kompetenciára (önmagával és a környezetével való célszerű bánásmód képességére)

tesz

szert.

Tapasztalatokat

szerez,

ügyesedik,

fejlődik

önállósága,

kezdeményezőkészsége, aktivitása. Intimitást, közeledést - távolodást, feszültségtűrést gyakorol és tanul. A játékban való tanulás természetes hozama viselkedésének, társas kapcsolatainak, képzeletének, érzelmeinek, helyzethez illő beszédmódjának fejlődése. Feltétele a gyermekkel együtt élő, megengedő, támogató, lehetőségeket és korlátokat egyaránt kínáló felnőtt tudatos jelenléte, odafigyelése. 33

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A közös játék élménytöbbletet, kölcsönös utánzást, modellkövetést jelent, ugyanakkor egyenlő a közös fantáziálással is. A gyermek számára a társakkal folytatott közös játék szükséglet és lehetőség is egyben. PIAGET szerint feltételezi az egocentrizmus bomlását. Pedagógiailag egyaránt értékesnek tartjuk a magányos, páros, kisebb vagy nagyobb csoportokban zajló játékot. A játék a személyiség megismerés legfontosabb eszköze. A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja, ami ebben az életkorban érdekes lehet. A dalok, versek, mondókák, rajzok, kézimunkák segíthetik a játék érzelmi, képzeleti átélését. Általuk a felnőtt saját „tudásanyagával” gazdagíthatja a játékot, építheti a gyermeki műveltséget is – a szabad játék elsődlegességének tiszteletben tartásával. Az óvodáskor igazi játéka a szimbolikus játék, amely a rajzzal és a spontán mozgással együtt az óvodás gyermek legfőbb önkifejezési módja. Megértéséhez elengedhetetlen az óvónő szimbólumértő képessége. A mozgásos-, énekes-, építő-, konstruáló-, dráma- és szabályjátékok, a dramatizálás és a bábozás ezeket kiegészítve, színesítve alkotják a játék egészét. Fontos, hogy a gyermeknek hosszú, egybefüggő ideje legyen a játékra, hogy a játékfolyamat kibontakozhasson. Helye az egész csoportszoba, amely átrendezhető a játék céljainak megfelelően. Lehetőséget nyújt „elbújásra” és nagyobb teret igénylő játékokra egyaránt. Meghatározott szabályok betartásával játszhatnak a gyermekek az öltözőben és a folyosón is. Óvodánkban az udvar is a játék fontos színtere. A tudatosan kialakított, spontán kezdeményezésre ösztönző feltételrendszer mellett az óvónők eltervezett rend szerint „kínálnak” énekes és mozgásos játéklehetőségeket. Az óvónő követve vezető magatartása a játékban is meghatározó szemléletmód. Elsődleges feladata a feltételek, lehetőségek megteremtése. Hagyja, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék; ugyanakkor, ha szükséges segítő, játszótárs vagy utánozható minta. Indirekt: szabad játék. A gyermekeket nem utasítva, tiszteletben tartva igényeiket, vágyaikat, elgondolásaikat csendes szemlélőként csak konfliktus helyzetekbe beavatkozva irányít az óvónő. Direkt: irányított játék. Az óvónő által kezdeményezett, irányított játékok. Új képességfejlesztő játékok bemutatása, a szabályok betartásának ellenőrzése. Alkalmanként az óvónő is kezdeményez szimbolikus játékot, a gyermekeknek felnőtt iránti természetes érdeklődésére építve, a játéktémák szélesítése, gazdagítása céljából.

34

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

A gyakorlójáték jelenléte már csak egy-egy új játékeszköz megismerését, megtapasztalását szolgálja.



A szerepjáték domináns, ebben képesek szerepeket vállalni, szerepeket elosztani.



Elfogadják egymás ötleteit.



Önállóan megszervezik a játékot, kiválasztják a hozzá szükséges eszközöket, helyet.



Egy-egy játéktémát képesek több napon át játszani, bővíteni.



Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről, egy-egy érdekes szerepről a társuk javára.



Képesek az adott játékelemekből újat létrehozni, alkotni, és ezt a szerepjátékban fel is használják.



Képesek bonyolult építményeket alkotni a képzelet segítségével, de adott minta, terv lapján is létrehoznak képeket, építményeket, tárgyakat.



Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok elfogadására, betartására.



A szabályokat önállóan meg tudják fogalmazni, egy-egy szabályjátékot képesek önállóan vezetni.



Képesek ismert mesék dramatizálására, illetve párbeszédek rögtönzésére is.



Biztonsággal használnak többféle barkácsszerszámot.



Barkácsolás keretében tudnak egyszerű bábokat, játékokhoz szükséges kiegészítőket, díszleteket alkotni.

SIKERKRITÉRIUM 1. Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. 2. Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét. 3. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. 4. A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak. 5. A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során. 6. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. 7. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. 8. Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. 35

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 9. Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására. 10. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.

5.2.Vers – mese Az óvodáskor legfontosabb átörökítendő népi hagyománya a mondókázás. Rendkívül fontos, hogy a mondókák, népi gyermekversek, tréfás szólások, rigmusok a különféle tevékenységek természetes részévé váljanak, mert egyrészt ősi műveltséget közvetítenek, másrészt felnőtt és gyermek kapcsolatát, érzelmi összhangját erősítik. Az óvónő tisztában van a versnek-, mesének a gyermekek személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel. Általuk ritmus – játék – beszéd – mozgás – érzelem egy tevékenységben valósul meg. Mindezek együtt segítik a belső ritmus kialakulását, beszédre késztetnek. Sok mondóka eleve mozgásos játék, de a gyermekek „kiugrálhatják” trambulinon, kísérhetik tapssal, ritmushangszerekkel is. Kiemelkedő szerepet kapnak az őszi befogadási időszakban, de kell, hogy legyen az óvónő tarsolyában a legkülönbözőbb helyzetekre egy-egy. A vers megkedveltetésének alapja ritmusa, zeneisége és hangulata. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. A nagy magyar költők versei egy-egy alkalmas helyzetben fokozzák a játék illúzióját, a hangulatot. A verseket mondjuk, és nem tanítjuk.

A mese - hallgató és mesélő (gyermek és óvónő) közös élménye, kölcsönös egymásra figyelés, amelyhez elengedhetetlen a könyvnélküli szövegtudás, a fejből mondás. Könyvből csak alkalmanként, ritkán – pihenés előtt mesélünk. A mesélés anyagát mindenekelőtt a magyar népmesekincsből választjuk, amelyet kiegészíthetnek klasszikus és kortárs magyar írók gyermekeknek szóló művei. Alkalmazzuk az IKT eszközöket is a gyermeki kívánságnak megfelelően.

36

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete, a mindennapok ünnepélyessé kidolgozott hagyománya. Délelőtt heti 2 alkalommal, pihenés előtt minden nap mesélünk a gyermeknek. A mesélés „szertartása” a csoporthagyomány része. Fontos, hogy mindkét óvónőnek egyaránt meglegyen a saját „repertoárja”, amelyben minden hónapban szerepel legalább egy, az évkörnek megfelelő mese. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

A gyermekek várják, igénylik a mesehallgatást, szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.



Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is.



Megjegyeznek lo-l4 gyermek mondókát, 6-8 verset és l5-2o mesét.



Tudnak meséket, történeteket kitalálni.



Kialakul a belső képalkotás képessége, ami az olvasás alapja.



Tisztán, érthetően, az életkor megkívánta fejlettségi szinten beszélnek.



Beszédfegyelmük kialakul, gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.



Ismerjenek a gyermekek 2-3 romamondókát, 3-4 mesét, 1-2 verset.

SIKERKRITÉRIUM 1. Szívesen mesél, báboz, dramatizál. 2. Gondosan bánik a könyvekkel. 3. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. 4. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. 5. Udvariassági kifejezéseket használ. 6. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. 7. Várja, igényli a mesehallgatást. 8. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. 9. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. 37

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 10. Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.

5.3 .Mozgás A kisgyermek lételeme, alapvető szükséglete. Meghatározó formája ebben az életkorban a szabad mozgás. Alapvető feladatunk a gyermekek egyensúlyérzetének, belső ritmusérzékének kialakítása, fejlesztése. Rendkívül fontos, hogy a gyermek egyéni fejlődésének útját járhassa be. Ezért olyan feltételrendszert kell kialakítanunk, amelynek kínálatából belső szükséglete, motívumai szerint választhat, azt számtalanszor gyakorolhatja, ismételheti. A sokféle mozgásra serkentő eszköz már önmagában is ösztönöz, segíti sokoldalú mozgástapasztalatok megszerzését, mozgáskreativitásuk kibontakozását. A természetes mozgások, a testi képességek fejlesztése, az egymásra figyelés segítik a harmonikus, összerendezett mozgás kialakulását. Elsődleges a nagymozgások fejlesztése, majd erre épülnek a finommozgások. A későbbi fejlesztés a mozgáson keresztül szerzett ismeretanyagra, a megszerzett erőre és a személyes biztonságra, önbizalomra épül. A mozgás transzferhatása a személyiségfejlődés minden területén érvényesül. A szabad mozgás az én erősítés fontos és szerves része. A szabad mozgás legfőbb terepe az udvar, hiszen a szabad levegőn végzett mozgás még hatékonyabb. Az elsősorban természetes anyagokból készült eszközök a nagymozgások, a szem – kéz, szem – láb koordináció, a téri tájékozódás fejlesztését, különböző mozgássorozatok elvégzését teszik lehetővé. Az eltérő fejlődési ütemű gyermekek mindegyike megtalálja a szintjének megfelelő fokozatot, illetve emellett a „kihívást” is. Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron is sokféle kiegészítő eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. Az eszközök jegyzékét programunk II. számú melléklete tartalmazza.

38

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A csoportszobában, a folyosón és az öltözőben is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a gyermekek mozoghassanak, mozgásigényüket kielégíthessék. Az ehhez közösen felállított szabályok betartatása önfegyelmük, szabálytudatuk fejlesztésére is kiválóan alkalmas.

A szervezett mozgások alapelvei: 

Az életkornak és nemnek megfelelő terhelés, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele.



A szervezeti keretek, foglalkoztatási formák a sokoldalú tapasztalatszerzést segítsék elő.



A gimnasztikai gyakorlatokhoz mindig használjunk kézi szert.



A foglalkozások a természetes mozgások (járás, futás, kúszás, mászás, csúszás, gurulás, szökdelés, ugrás, dobás) különféle változataival való ismerkedésre, azok gyakorlására épüljenek.



Játékos hangulatot, oldott légkört biztosítsunk.

A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10 – 15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Ennek időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között. Egy, a heti rendben rögzített napon hosszabb, az óvónő által tervszerűen felépített testnevelés „foglalkozásra” kerül sor. Ezek az alkalmak a közös együtt-mozgás élményén túl lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy saját képességeiket, „tudásukat” társaikhoz viszonyíthassák, felmérhessék. A mindennapos szervezett mozgás tartalma: 

játékos utánzó gyakorlatok



fogó- és futójátékok



ugró-, szökdelő játékok

A heti egy alkalommal szervezett, 30 – 40 perces játékos, irányított mozgás egész évre szóló terv alapján folyik. A terv egyfajta keret; sorrendje felcserélhető, módosítható a csoport összetételének, időjárásnak, egyéb körülményeknek megfelelően. 39


Fontosnak tartjuk még az alábbi módszertani elveket:  A gyakorlatok egymásutániságában ügyelünk a fokozatosságra.  Szervezéssel, túl sok magyarázkodással nem töltjük az időt; nem várakoztatunk feleslegesen.  A kisebbeket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak be.  Az irányítás mellett teret adunk a gyermekek egyéni ötleteinek is (mozgásminta, mozgáskreativitás).  A mozgás fejlesztés elvei  Az egyéni eltérések figyelembevételével a gyermek képességeit optimálisan fejleszteni.  A képességek a gyermekjátékos élethelyzeteiben, tevékenységében fejlődnek.  A fejlesztő eljárás során a többoldalú tapasztalatszerzés érvényesül.  A fejlesztés eredménye függ az egyén motiváltságától, aktivitásától, differenciálásától, erőfeszítésétől, önállóságától.  A tevékenységet ismételni, gyakorolni kell, - a korrekció, a próbálkozás lehetőségét megadva. Így juttatva sikerhez, mely újabb teljesítésére ösztönzi. Sikerkritérium 

Mozgáskedvük, mozgásigényük mindennapi életük részévé válik.



Testsémájuk kialakul.



A térbeli tájékozódásuk, térirányi fogalmuk, kialakul.



Mozgásukat irányítani, tempójukat szabályozni tudják.



A finommotorikájuk fejlettségével felkészülnek az írástanuláshoz.



Érzékelésük, észlelésük fejlettségével kialakul alak, szín, formaállandóság észlelésük.



Önfegyelmük, figyelmük, egészséges versenyszellemük kialakul.



A kisméretű tornaszereket biztosan használják.

5.4. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc

40

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Feladatunk az énekes gyermekjátékok sokaságával, a gyakori énekelgetéssel a zenei anyanyelv megalapozása. Az énekes játékok egyrészt a csoportos játék, a különböző érzelmek megjelenítésének, átélésének lehetséges formái, másrészt magukban hordozzák a hallás- és ritmusérzék fejlesztés mozzanatait. Eredetükhöz igazodva lehetőség szerint minél többször a szabadban játsszuk, gyermek és felnőtt kezdeményezésére egyaránt. Az óvónő választása a zenei és mozgásanyag figyelembe vételével tudatos, de a gyermekek számára nem „csinál” belőle külön feladatokat. A gyermek ösztönösen vonzódik a mondókákhoz, énekes játékokhoz, amelyek a mozgás – ritmus – hangzás együttes örömforrásai. Az óvónő erre építve valósítja meg „észrevétlenül” az egyensúlyérzék, egyenletes ritmusérzék, mozgásritmus, térészlelés és hallásfejlesztés, zenei kreativitás feladatait. A megvalósítást sokféle ritmusjátszó hangszer is segíti, amelyek mindig elérhetők a gyermekek számára. Az egyenletes ritmusérzék, a beszéd (ének) – mozgás egységének kialakítása A) Ritmikus szövegek, mondókák mondogatása, éneklése (lovagoltatók, testrészek ütögetése, hitáztatók stb.) B) 1. Tapsolás mondókára, dalra (az egész testről a kézre átvinni). 1. Körben állnak kézfogással, dobbantják az egyenletest (hallás) – később a fiúk bottal üthetik – aztán: egyik láb hangsúlyos, másik halk. 2. Ugyanezt halkan – billenés egyik lábról a másikra. 3. Körben állnak kézfogással, a kör közepe felé lépnek 4-et, negyedikre dobbantanak, majd ugyanezt hátra. C) Körben járás kézfogással: balra / gerjesztő – fiú irány jobbra / nyugtató – lány irány A dalok válogatásának szempontjai: 

a gyermekek által tisztán énekelhető hangterjedelem



a játékszabályok áttekinthetősége



a térformák és a mozgásanyag változatossága 41


aktuális érzelmi állapot Az óvónő énekelgetése a napi tevékenységekhez kapcsolódva színesíti, gazdagítja

azokat. A zenehallgatási célú éneklés viszont a meséhez hasonlóan csendet kíván – alkalma lehet az összeülés vagy a pihenés -, hogy hangulatot teremthessen, érzelmeket kelthessen. Anyagát elsődlegesen a magyar népdalkincsből merítjük. Gépi zenét csak ritkán használunk – feltétele, hogy igényes, művészi értékű legyen. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A zenei nevelés által gazdagodik a gyerekek értelmi, zenei, esztétikai világa.  Örömmel játszanak énekes játékokat.  Bátran vállalkoznak önálló éneklésre.  Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.  Szépen, harmonikusan járnak, mozognak együtt. A játékhoz tartozó mozgásokat és a játékos,

táncos

mozdulatokat

a

zene

lüktetésének

megfelelően,

egyöntetűen,

folyamatosan és esztétikusan végzik.  Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.  Érzékenyek a természet és a környezet hangjára.  Figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt.  Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.

SIKERKRITÉRIUM 

Élvezettel hallgat zenét.



Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.



Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.



Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni.



Tud társaival térformákat alakítani. 42


A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi.



Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot.



Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni.



Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni.



Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.

5.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Vizualitás, mint az önkifejezés eszköze Szerves része az óvodai életnek, átszövi a mindennapokat. Az óvoda nyugodt, biztonságot nyújtó, bizalmat sugárzó légkörében a gyermek benne feltárja érzelmeit, rejtett gondolatait, belső üzeneteit számunkra. Segítségével oldja belső feszültségeit. Az ábrázoló tevékenység az önkifejezés és a finommotorikus fejlesztés fontos lehetősége. Segíti ugyanakkor a gyermek képi kifejezőképességének, képi gondolkodásának fejlődését; sajátos látás- és megoldásmódok előtérbe kerülését. Igyekszünk a gyermekekben az alkotás és az esztétikus környezet kialakításának igényét felkelteni. Ez a tevékenység általában maga is játék, illetve ami elkészült, az gyakran a játék eszközeként él tovább. Elsősorban a természetes anyagok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Az eredményt nem minősítjük – a tevékenység öröme a fontos. A festés, mintázás, rajzolás feltételei mindig álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az óvónő időnként mutasson egy-egy érdekes, új technikai lehetőséget. Elsődleges feladatunk a feltételrendszer biztosítása: 

Jó minőségű eszközök, anyagok sokszínű kínálata (többirányú tapasztalatszerzés), amelyből a gyermek választhat.



Az eszközök mindig elérhetőek, hozzáférhetőek legyenek.



Az óvónő a technikát, az anyagokkal, eszközökkel való bánásmódot mutassa meg. 43


Az eltérő formai környezet biztosításával segítsük a gyermek fantáziájának szabad kibontakozását, formavilágának gazdagodását. A különböző (életkoruknak megfelelő) hagyományos kézműves technikák (agyagozás,

gyöngyfűzés, fonás, szövés) alapjainak megismertetését fontosnak tartjuk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  A rajzolás, a mintázás, a kézimunka a gyermekek kedves, örömteli tevékenységévé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik.  Ismerik az ábrázolási technikákat, azokat képesek önállóan is alkalmazni.  Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait, azokat biztonsággal választják és használják.  Megismerkednek a népművészettel, népi használati eszközökkel, kézműves technikákkal, népi motívumokkal.  Örülni tudnak a saját maguk által és a közösen készített alkotásoknak  Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására a természetben és a tárgyi környezetben.  Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre pontosabb, apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését.

. Sikerkritérium 

Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol



Képalkotásában kifejezi gondolatatit, élményeit.



Elképzelés után meseszereplőket stb. hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol.



Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani.



Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot.



Téralakításban, építésben másokkal együttműködik.



Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat.



Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja.



Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel , papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold. 44


Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan rendelkezésre álló anyagokból megválasztani.

5.6. A külső világ tevékeny megismerése Valóságos élethelyzetekben és a játékban természetes módon ismerkednek a gyermekek az őket körülvevő világgal. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan közvetlen, személyes tapasztalatok birtokába jut, amelyek szükségesek az abban való eligazodáshoz, tájékozódáshoz. A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szereznek. A játék, a mozgás, a téralakítás során magától értetődő természetességgel gyakorolják a térbeli

viszonylatokat,

számlálgatnak,

hasonlítanak

össze

mennyiségeket

és

térbeli

kiterjedéseket. Az egyes matematikai fogalmakkal való ismerkedés, tapasztalatszerzés, gyakorlásuk a játék és sok más tevékenység természetes eleme. Feltételei a csoportszobákban a gyermekek rendelkezésére állnak. A tevékenység tartalmi megvalósítása Környezeti nevelési feladataink: 

A mindennapi nevelés folyamatában önálló tapasztalatszerzés, spontán adódó alkalmak felhasználása, a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve.



Biztonsággal mozogjanak környezetükben, szívesen tartózkodjanak a szabadban.



A természettel való pozitív érzelmi viszony kialakítása sokoldalú tapasztalatszerzés, tevékenység során. Erre épülve valósulhat meg a természetet védő, óvó magatartás, a környezeti kultúra szokásainak megalapozása.



Minden évszakban legalább egy alkalommal kirándulás keretében is szerezzenek közös tapasztalatokat, élményeket az őket körülvevő természeti környezetről.



Ismerkedjenek településünk természeti és társadalmi környezetének főbb jellemzőivel (növény-, állatvilág, épített örökség). A szülőföldhöz való kötődést erősítse a helyi építészeti, környezeti, kulturális értékek életkoruknak megfelelő megismertetése. 45


Környezettudatos magatartásra nevelés: az óvoda tárgyi környezete és az óvónő mintaadása segítse a környezettudatos viselkedés, szokások kialakulását.



a gyermekek általában képessé tehetők arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat is szabadon elmondják, egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, esetenként kijavítják saját tévedéseiket,



képesek

jól

ismert

tulajdonságok

szerint

válogatás

folytatására,

sorba

rendezés

kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére, 

összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások állítását megítélik,



értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb - rövidebb, több - kevesebb, stb.),



hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységekkel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig) az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is,



elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet,



tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig,



másolással képesek megépíteni a mintával megegyező térbeli és síkbeli alakzatokat,



képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni,



a tükörrel való tevékenységük tapasztalat és élményszerzésre szolgál,



kialakul a bal-jobb differenciálás, értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A síkban megszokott megegyezést megértik (mit értünk a vízszintes síkban az alatt, fölött szavakon).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: 

Közvetlen környezetüket ismerik, biztonságérzetük, tájékozódó képességük kialakul.



Tudják nevüket, születési helyüket és idejüket, lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozásukat, óvodájuk nevét.

46


Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben, felismerik a napszakokat.



Megismerik lakóhelyük nevezetességeit, művészeti alkotásokat, ismerik a

séta ,

kirándulás, utazás és kulturális intézményekben való viselkedés, magatartás szokásait. 

Kialakul fogalomkörük az emberek, állatok, növények, tárgyak világáról, ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.



Ismerik környezetük növényeit és azok gondozását.



Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.

Sikerkritérium 

A gyermekek az alapvető ismereteket (nevük, születésük időpontja, helye, lakcímük, szülők neve, foglalkozása, óvoda neve) 3 éves időintervallumban gondosan kimunkált, aktivizáló módszerek alapján a szülők bevonásával tanulják meg.



A erdő közelsége lehetőséget ad arra, hogy a környezet változásait megfigyelhessük évszakonkénti séták alkalmával. Ezáltal tanuljanak meg gyönyörködni a természet szépségeiben.



A társadalmi környezet élménynyújtási lehetőségeit a szülők segítségével lehet megoldani.



Kirándulásokat szervezünk a Sóstói Vadasparkba.



„Játsszunk tudományt!” – kísérletező játékokat építünk be a mindennapok tevékenységeibe.



Sétákat

szervezünk

a

nagycsoportosok

számára

a

közlekedési

szabályok

megismertetésére és betartására. Ilyen ismeretekhez juttatjuk őket a tűzoltóság, a vasútállomás, az autóbusz állomás látogatásával. 

Megismertetjük a nagycsoportosokat a legismertebb gyógynövényekkel, azok hasznával.



A kirándulások, látogatások során nagy hangsúlyt fektetünk a viselkedési szabályok betartására, elmélyítésére, valamint azon magatartási szokások kialakításához szükségesek. Kirándulások, látogatások alkalmával kultúráltan viselkedjenek.



Juttassuk a gyermekeket olyan élményekhez és lehetőségekhez, melyek során alkalmuk nyílik számlálni, összehasonlítani, irányokat megkülönböztetni. 47


5.7. A munka jellegű tevékenységek A munka jellegű tevékenységeket a játék, a mindennapok természetes részének, önkéntes, örömteli tevékenységeknek tekintjük. Ebben az életkorban a munka a gyermek számára csak akkor magától értetődő, ha játékba ágyazott. A munka célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a gyerekektől belső fegyelmet, kötelességvállalást, és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja. A gyerekeknek valamit teljesítenie kell, munkájának eredményét ő és mások egyaránt tapasztalhatják. A munka felelősséggel jár. Óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Cél: A sokféle, változatos munkajellegű tevékenység során olyan készségek, képességek, Tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek Környezethez való viszonyát, kötelesség teljesítését.

Feladat: Személyiségfejlesztés a munka és munkajellegű játékos tevékenységekkel. Közös tevékenységek során a társas kapcsolatok, a csoportban kialakult szokások, erkölcsi normák, szabályok elsajátítása. Olyan magatartási formák kialakítása, amellyel megalapozzuk a felnőtt munkához való viszony/manipulációs készség, megfigyelőképesség, céltudatosság, elmélyülés, feladattudat, felelősségérzet, probléma felismerés, önálló megoldó tevékenység, önértékelés, szociális magatartás kialakulását. E tevékenység során irányításunkkal juttassuk el a gyermekeket a jártasság, készség szintjére. A szocializáció része, hogy tanuljanak meg együtt dolgozni, alkalmazkodni. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett Tevékenység. Munkajellegű tevékenységek:

48

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Önkiszolgálás: a gyermek saját személye körüli munka . Testápolás: Biztosítjuk a gyermek tisztaság igényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, Kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg. Étkezés: A kulturált étkezési szokások alakítása történik. Öltözködés: Rendezett külső, ruházat rendje, sorrendje. Környezet rendje: Csoportszobában – udvaron a játék befejezése után a játékeszközök helyrerakása, ötözőkben a ruha, cipő helyére tevése. Naposi munka: a közösségért vállalást, a feladattudatot feltételezi, figyelemösszpontosítást igényel. A középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük a munkatevékenységeket. Megtanulják a terítés, tálalás módját, az étkezéssel kapcsolatos teendőket, - életkoruknak megfelelő fokozatos bővítéssel. A kiválasztás rendje: a csoport elfogadott szabályai szerint. Élősarok gondozása: a szűk környezeti világgal ismerkednek. Megismerik a növények fejlődését, védelmét, munkájuk eredményét megbecsülik. Alkalomszerű munka: A megbízatások teljesítésével önállóságuk, viselkedésük kialakul.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A rájuk bízott feladatot önállóan végrehajtják.  Ügyelnek környezetük rendjére, növények, állatok védelmére.  Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.  A megkezdet, munkát befejezik, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük.  A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához.  Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés, a dolgozó emberek iránti tisztelet. Sikerkritérium 49


Feltételek megteremtése: nyugodt légkör, hely és eszköz biztosítása, a szabadban és csoportszobában végzett munkákhoz,



Az évszakokban végezhető munkákat gyakorolják.



Biztonságos feltételek megteremtése,



A tevékenységek folyamatos ismertetése, bemutatása, folyamatos bevezetése segítségadással és dicsérettel,



Önként, szívesen és örömmel végezik a munka jellegű tevékenységeket.

5.8. Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben

 Együtt él, együtt rezdül a gyermekekkel. Mindig megszólítható, segítő társ, de tapasztalhatóan valami olyasmit is tud, amiért érdemes ráfigyelni, a közelében lenni.  Szerepe szerint inkább karmesteri és kitaláló „művészember”, mint tanító, megtaláló „tudós” a kicsik között.  Állandó beszédkapcsolatban van a gyermekekkel: meghallgat, beszél – mintát ad az utánzásra.  Cselekvési alternatívákat kínál – elősegítendő a gyermekek személyiségének, egyéni képességeinek sokoldalú kibontakoztatását – amelyekből a gyermek szabadon választhat a benne lévő motívumok alapján.  Mesterségbeli tudása, tapasztalatai birtokában szabadon szervezi, szabályozza a nevelés folyamatát; engedi a gyermek szabadságának kibontakozását, örökíti át kulturális hagyományaink alapjait.  A gyermekbe vetett feltétel nélküli bizalom, gyermekközpontú nevelői attitűd jellemzi. Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.  Nevelői eszköztárában fontos szerepet kap a humor.  Felszabadultan, magától értetődő természetességgel használja a mozgás – kép – beszéd jelrendszerét; szakmailag, emberileg hiteles.  Gondoskodik a gyermekek egészségének, testi épségének megóvásáról. Figyel a gyermekek gondozására, gondozottságára – a dajkákkal együttműködve. 50

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja  A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az egyes gyermek motiváltságára. 

Az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása alapvető feltétele a gyermekek aktivitásának, bekapcsolódásának a közös tevékenységekbe.

 Változatos módon "kísérletezésekkel", megfigyelésekkel, sétákkal, kirándulásokkal motiválunk.  A gyermekek számára folyamatos visszajelzésre törekszik, a tevékenységek közben  gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei.

5.9. Szervezeti formák és időkeretek A gyermekek óvodában eltöltött 3-4 évét egybefüggő időnek tekintjük, amelynek alapritmusát az évszakok váltakozása (a természet bennünk is lüktető ritmusa) adja; ezt hétköznapok és ünnepnapok tagolják. Az évszakok szerint változik a kint és bent töltött idő aránya. A program tartalmi feldolgozása folyamatos időben, témakörökben esetenként projektben valósul meg. A kötelező, szabadon választható , és kötetlen tevékenységek között az átjárhatóság biztosított, váltási, választási lehetőség adott. Szervezeti formák: egyéni, párhuzamosan több helyszínen működő mikro csoportos, egész csoportnak szóló. A csoportok általában vegyes összetételűek. A csoportok kialakítását a nevelőtestület közösen végzi, figyelembe véve a szülők kérését. (Testvérek, barátok egy csoportba, a választott óvó nénihez kerülhetnek.) Az óvónők a korosztályok, nemek arányának ismeretében, annak megfelelően rugalmasan alakítják évről-évre az alapvető kereteket. Mivel a biztonságot az állandóság adja, ezért minden csoportban az adott nevelési évre szóló váltás rendje a két óvónő megegyezése szerint alakul.

51

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A napirend kialakításának legfőbb szempontjai: 

Kisgyermekkorban az idő nem osztható fel órarendszerű szakaszokra, hanem folyamatos, végtelen egész. Az elfoglaltságoknak is élményszinten egészet kell alkotniuk.



Lassúbb tempó, az itt és most elve, a szabadság és korlátozás kellő aránya.



A gyermekeknek huzamos, összefüggő idejük legyen a játékra, és lehetőségük a szabad mozgásra, elkezdett tevékenységük befejezésére.



A széjjel és együtt ritmikus váltakozása adja a nap ritmusát, rendjét.



A gyerekek eltérő szükségleteinek (étkezés, pihenés), fejlődési ütemének lehetőség szerinti figyelembe vétele.



Minél több tartózkodás a szabad levegőn.

3.1. Napirend 7.30 – 12

Szabad játék – ezen belül egyéb párhuzamos tevékenységek, Tevékenység kínálatok Beszélgető kör 

testápolás, tízórai.



Tevékenységek kínálat

Szabad játék az udvaron. (Énekes játékok, mozgásos szabályjátékok kezdeményezése.) 11.30 –14.45 Öltözködés, tisztálkodás, gondozási feladatok, előkészület az ebédhez Mese, pihenés, folyamatos felkelés. 14.45 – 16

Öltözködés, testápolás, uzsonna, szabad játék (amíg lehet, az udvaron).

52

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A gyermekek heti rendje: Kötelező tevékenységek: mozgás (heti egy, vagy két alkalommal) mindennapos mozgás, munka jellegű tevékenységek Szabadon válaszható tevékenységek: szabad játék, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka jellegű tevékenységek, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, verselés, mesélés, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek, kiegészítő mozgástevékenységek

5.10.HITOKTATÁS A napirendben hittan oktatáshoz helyet és időt biztosítunk. A hitoktatást az egyházközség által megbízott szakképzett hitoktató látja el. 5.11. Német nyelvoktatás: A nagycsoportos gyermekek számára az általános iskola pedagógusa játékos keretek között heti rendszerességgel tart német nyelvű foglalkozást.

VI. Tervezés Az óvónő szabadsága az idő kezelésében, a játékok tartalmához illő szervezeti formák megtalálásában,

a

gyermeki

műveltség

anyagának

a

mindenkori

helyzethez

illő

összeválogatásában valósulhat meg Az óvónők a nevelési év kezdetén – a csoport összetételének ismeretében – végiggondolják munkájuk súlypontjait, ezt a csoport dajkájával is megbeszélik. Tevékenységük, kapcsolatuk harmonikus és rugalmas együttműködésen alapszik. A tervezés során szem előtt tartják, hogy megvalósuljon: 

a gyermekek számára biztosított szabadság



a mindennapi életből vett problémák közös megoldása



reális értékelés, önértékelés kialakulásának megalapozása - önálló véleményalkotás kialakítása  a központi téma tevékenységek sorozatára, a napi tevékenység együttműködésre épüljön  a tevékenységek időtartama szabadon meghatározható  Széleskörű tanulási, képességfejlesztési , eszközöket, digitális anyagokat alkalmaz 53

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja  a tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú, közvetlen tapasztalatok során épül be a gyermeki tudatba 

sokoldalú tapasztalatszerzés óvodai és óvodán kívüli lehetőségei, színterei.

 Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervez a téma feldolgozására, pedagógiai céljai elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására 

széleskörű differenciált pedagógiai módszerek kiválasztása.

 Tervezéshez szükséges források: szakirodalom, internet, egyéb  IKT eszközök alkalmazása témának megfelelően  A differenciálás módszerét képes alkalmazni az értékelésben is  értékelése során figyelembe veszi az egyéni, sajátos képességeket, igényeket a pozitívumok kiemelésével a gyermekek tovább fejlesztésére törekszik  Pedagógiai tevékenysége során folyamatos visszajelzést ad a gyermekeknek.  A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az egyes gyermek motiváltságára.  Tudja, hogy az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása alapvető feltétele a gyermekek aktivitásának, bekapcsolódásának a közös tevékenységekbe.  Változatos módon "kísérletezésekkel", megfigyelésekkel, sétákkal, kirándulásokkal motivál  Megteremti a tanulás, tanítás optimális körülményeit, ezeket egységben szemléli, fejleszti, nyomon követi értékeli az intézményben zajló folyamatokat

A délutános óvónő is megtervezi a pihenés előtti mese, énekelgetés anyagát, az alkalmankénti délutáni játékba épülő tevékenységeket. Az időszakot követően elemzik a terv megvalósulását. 4. Az óvoda kapcsolatai Intézményen belüli kapcsolattartási formák: Óvodapedagógusok közötti kapcsolattartási formák: műhelymunkák - Hospitálások Alkalmazotti értekezletek - Esetmegbeszélések - Dolgozói kirándulások, online felület, telefonos egyeztetés

54


Intézményen kívüli kapcsolattartási formák: Óvodánk környezetére nyitott. Minden olyan intézményi és szervezeti formában együttműködik, amely alapfeladatát szolgálja.

4.1.A család

Legfontosabb együttműködő partnerünk a család, a szülő. Együttműködésünk meghatározója: a gyermek neveléséért elsősorban a család a felelős, amelyben mi partnerek, segítőtársak igyekszünk lenni. A segítés formái: 

Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőt gyermeke óvodai életéről, fejlődéséről, tevékenységéről.



Ösztönözzük, hogy a szülők éljenek a csoportlátogatás lehetőségével.



Igény szerint családlátogatás keretében kezdeményezzük, teremtünk lehetőséget a nyugodtabb, bizalmasabb beszélgetésre, ezzel is segítve az együtt-nevelést.



A faliújságon, Falú lapon,online felületen, telefonon,személyes beszélgetés , nyílt nap által

felhívjuk a szülők figyelmét neveléssel, gyermeklélektannal foglalkozó

cikkekre. 

Alkalmanként külső pedagógiai szakember munkáját is igénybe vesszük a segítéshez, illetve közreműködünk a szülő és a szakember közötti kapcsolat megteremtésében.

Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom, elfogadás. Különösen fontos a hátrányos helyzetű, valamint a magatartási vagy egyéb problémát mutató gyermekek családjához való tapintatos, segítőkész közeledés, az együttműködés a gyermek érdekében.

55

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Az óvoda ugyanakkor enyhíteni hivatott a gyermeket ért káros hatásokat azáltal, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, nyugodt, elfogadó légkör övezi, és szinte észrevétlenül olyan hatások érik, amelyek testét, lelkét, személyiségét egyaránt erősítik. A partnerközpontú működés - törekszünk a szakmailag indokolható elvárásoknak való minél jobb megfelelésre. Elégedettség mérő kérdőív A családdal való kapcsolatalakítás, az együttműködés főbb formái: 

A szülő gyermekével óvodába lépés előtt ismerkedő látogatást tehet az intézményben, erre szervezett lehetőséget is biztosítunk.



Előzetes jelzés után a szülők bármikor bemehetnek a csoportba, ott hosszabb-rövidebb időt eltölthetnek.



A napi személyes, telefonos, email-es kapcsolat, párbeszéd lehetősége adott.



A szülői értekezletek témáinak kiválasztásába bevonjuk a szülőket. A megbeszélésre, beszélgetésre igyekszünk a hangsúlyt fektetni. Beszélgető kör



A gyermekek beérkezése legalább reggel 9 óra. Előzetes megbeszélés alapján a szülők bármikor hozhatják gyermeküket.



A családi ünnepekre az óvodában is készülünk, segítjük a ráhangolódást.



Változatos évzárók a szülők aktív közreműködésével és igényei szerint.

Az óvodai nevelőmunkát a szülők alapvetően a nevelők munkájába vetett bizalmukkal segíthetik. Ezen túl azzal, ha 

gyermekükkel kapcsolatos gondjaikat őszintén megbeszélik, rendszeres kapcsolatot tartanak az óvónőkkel;



elmondják javaslataikat, véleményüket az óvodai nevelőmunkáról;



aktívan részt vesznek a szülői értekezleteken, a közös programokon, a tárgyi feltételek javítását szolgáló közös munkákban;



társintézményeknél, civil szervezetekben megjelenítik az óvoda érdekeit, értékeit, segítik az intézményről alkotott pozitív kép kialakítását;



segítik gyermekük közösségbe való beilleszkedését, az óvodai szokások, (közösségi, magatartási) szabályok elsajátítását; a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadását. 56


4.2.Az iskola

Az iskolával való kapcsolatunk legfőbb célja a gyermekek számára a minél zökkenőmentésebb átmenet elősegítése. Fontos az előzetes véleménycsere, majd a tapasztalatok megbeszélése.

Az iskolával való kapcsolat tartalma:



Évente 2 alkalommal kölcsönös látogatás, a mindenkori első osztály nyomon követése, tapasztalatok beépítése a pedagógiai munka továbbfejlesztése céljából. DIFER után követés



Folyamatos szakmai tapasztalatcsere



Az

iskolai

pedagógusokat

meghívjuk

továbbképzéseinkre,

általunk

szervezett

előadásokra, fórumokra 

Az óvónők, gyerekek részt vesznek az iskolai ünnepségeken.



Közös ünnepség / farsang az elsősőkkel/



Az iskolások szereplése színesíti az óvodai ünnepeket (karácsony, farsang).

4.3. A fenntartó

A gyermekeket közvetlenül érintő kapcsolatokon túl az együttműködésünk a fenntartó önkormányzatokkal a legszorosabb. A működési feltételeket – lehetőségeikhez mérten – biztosítják az óvoda részére. A működéshez elsősorban gazdasági szemlélettel közelít, emellett elvárja a jelenlegi óvodakép fenntartását, a szülők gyermek-elhelyezési igényeinek kielégítését.

57


4.4. Gyermekvédelmi kapcsolatok, tevékenység

Az óvoda vezetője és gyermekvédelmi felelőse szoros kapcsolatot tart fenn a Polgármesteri Hivatal szociális ügyek osztálya, Gyámhivatallal, valamint az Alapszolgáltatási Központtal a hátrányos helyzetű családok segítése érdekében.

Az óvoda gyermekvédelemmel összefüggő tevékenysége:



Kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat kiépítése és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. Tapintatos

-

a

gyermeket

veszélyeztető

helyzetekben

viszont

határozott

-

véleménynyilvánítás; jelzés a hatósági feladatot ellátó szervezeteknek. 

A gyermekek szociokulturális helyzetének feltérképezése, folyamatos figyelemmel kísérése. Szükség esetén konkrét segítségkérés (önkormányzat, karitatív szervezetek), segítségadás (színházbérlet, kirándulás költségeinek átvállalása).



A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának fokozott ösztönzése, elvárása.



Folyamatos, élő kapcsolat az óvónők – gyermekvédelmi felelős – családgondozó között (a jelzőrendszer működtetése) – kiemelt figyelemmel a gyermekek testi-lelki bántalmazására vagy elhanyagolására.

4.5. Egyéb kapcsolataink A pedagógiai szakmai szolgáltató - óvodapedagógusoknak továbbképzéséhez nyújt segítséget, tanfolyamokat szervez, szaktanácsadást folytat.

Rendszeres tájékoztatást nyújt

pedagógiai rendezvényekről, eseményekről. Pedagógiai szakszolgálat intézményeivel folyamatos munkakapcsolatban állunk. A Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa, logopédusa, gyógy testnevelője folyamatos fejlesztő munkával, 58

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja segíti tevékenységünket. Iskolaérettségi vizsgálatot végez. Mint elsőfokú szakértői bizottság elvégzi a beutalt gyermekek magatartászavarainak, értelmi fogyatékosságának megállapítását.

Helyi szinten kapcsolatot tartunk:



A gyermekek egészségmegőrzése, egészségvédelme érdekében a védőnővel és az óvoda gyermekorvosával, fogorvosával.



A gyermekek kulturálódásának segítésében: A művelődési ház gyermekeknek szóló rendezvényein alkalmanként részt veszünk. A nagyobb gyermekek megismerkednek a gyermekkönyvtárral.



A helyi idősek otthonával.



A katolikus, református egyházzal – közös ünnepségek.



Vállalkozókkal, akik esetenként segítik az óvodát.



A községben működő társadalmi civil csoportokkal, szerveződésekkel, akik programunk célkitűzéseinek megvalósításában támogatni tudnak bennünket.

VIII. Ünnepek, hagyományok Óvodai ünnepeink lényegét a hosszas készülődés, a ráhangolódás a ,közös megbeszélések, jó hangulatú együttlétek

adják. Ennek egy-egy eleme csoportonként – a

szülőkkel való megbeszélés szerint – lehet más és más, ez is mutathatja a csoportok önálló arculatát.  Október 23. 

Mikulás-várás, ajándékozás



Karácsony – hosszú adventi készülődéssel, ajándékkészítéssel, mézeskalácssütéssel, meghitt, családias hangulattal



farsang



Március 15.



Húsvéti tojásfestés 59


Anyák napi készülődés, személyes köszöntő



Gyermeknap – örömteli, humoros együttlét



Évzáró, ballagás közös együttlét

Csoportonként az adott napon ünnepeljük a gyermekek születésnapját. Fontosnak tartjuk az életkoruknak megfelelő helyi hagyományok ápolását. Szem előtt tartjuk a jeles napokat.

Óvodai szintű hagyományaink: 

Júniusban közös kirándulás a szülőkkel - Sóstóra- Vadasparkba.



Erdei Tábor

IX. ÓVODÁNK DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE: Óvodánk alapdokumentumai • Alapító Okirat • Házirend • Szervezeti és Működési Szabályzat • Pedagógiai Program • Munkatervek • Intézményi Önértékelési Program Tanügyi dokumentáció: Felvételi és mulasztási napló: A csoportok óvodapedagógusai vezetik, pontos, naprakész adatkezeléssel és nyilvántartással. Előjegyzési napló: óvodavezető vezeti előjegyzésbe vett és első alkalommal beíratkozott gyermekek adatait tartalmazza. Pedagógiai dokumentáció: Éves munkaterv • Pedagógiai csoportnapló • A gyermeki fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok (a gyermekek személyi anyaga Ilyen vagyok, Fejlesztési napló,DIFER mérő lap, gyerekmunkák .)

60


1. Ingyenes és térítéses szolgáltatások

Az étkezés igénybe vételének rendje az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában található. Ingyenesen biztosítjuk.: 

logopédiai ellátást



fejlesztőpedagógus



gyógy testnevelő



Nevelési Tanácsadó vizsgálatait és a szükség szerinti terápiás foglalkozásokat



Az intézmény éves munkáját elismerve a fenntartók anyagi hozzájárulásával kiránduláson vesznek részt a dolgozók, a gyermekek. és a szülők.

Térítéses szolgáltatás (a szülőkkel való egyeztetés, jelentkezés alapján): 

színházlátogatás (alkalmanként, illetve bérlettel)



foto készítés



kirándulás / a busz általában ingyenes/

X. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

11.1.Személyi feltételek A nevelési folyamat legfőbb szervezője, mozgatója az óvónő. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Egy jó anya nevelési modelljéhez hasonlító

munkával vesz részt a csoport életében. Utánzásra alkalmas példája a legfőbb nevelőeszköz. Érzelmi biztonságot sugároz. Elvárásaiban határozott és következetes. Hitelesség és természetesség jellemzi. 61

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Feladata a folyamatos képzés, önképzés, önkontroll és mindazok beépítése a munkájába. Közvetlen segítői a dajkák. Feladatuk a gyermekek óvása, védelme, testi szükségleteik szolgálata, valamint személyes példa alapján gondozásuk, nevelésük. Az óvónők, dajkák kapcsolatában elengedhetetlen a hatékony kooperatív együttműködés mely által munkájuk még hatékonyabb eredményesebb lesz.

11.2.Tárgyi feltételek Az évek során az óvodában olyan feltételrendszert alakítottunk ki – jórész pályázati segítséggel –, amely már önmagában is tevékenységre motivál, segíti a gyermekek spontán fejlesztését. Az óvoda rendelkezik a helyi nevelési pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A folyamatos cseréjük/pótlásuk elsősorban költségvetési források felhasználásával biztosított.

Fontosnak tartjuk: 

A tárgyi környezet szolgálja a gyermekek védelmét, biztonságát, jó közérzetét, aktivitását. Segítse fejlesztésüket, valamint szükség esetén sajátos igényeik kielégítését. A gyermek által használt eszköz feleljen meg változó testméretének.



Természetes anyagokból készült, esztétikus berendezés, eszközök vegyék körül, amelyek a játék célja szerint alakíthatók.



Az eszközök a gyermekek számára hozzáférhetőek legyenek.



A szabad mozgás feltételeinek megteremtése bent és kint egyaránt.

Csoportszoba Nem túl sok, gyermekléptékű, esztétikus bútorzat. Az elrendezés a gyermekek szabad játékát és mozgását, illetve meghitt elhúzódását egyaránt tegye lehetővé. 62

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja A kész játékeszközökön túl sok félkész, illetve variálható kiegészítő eszköz segítse a játék kibontakozását. Legyen helye a gyermekek személyes dolgainak, „kincseinek”. Ez biztonságérzetüket erősíti, intimitást biztosít. Folyamatos rajzolási, festési, mintázási, bábozási lehetőség biztosítása. Kisebb helyigényű egyensúlyozók, mozgásfejlesztő eszközök, napi használata. Kakaó biztos számítógép használata Folyosó – öltöző A csoporton túlmutató játéktémák (babasétáltatás, kirándulás, ugróiskola stb.) tere. A gyerekek jelel, ellátott szekrényekbe tárolják ruházatukat.

.Udvar Mozgásfejlesztő eszközök a természetes mozgások gyakorlására; különböző nehézségi fokú mozgásokra, mozgássorozatok elvégzésére. Biztonságos fára mászási lehetőség. Felfesthető ugrálók, ugróiskolák. Homokozási lehetőség. Az alapvető felszerelés rendelkezésre áll. Állapotuk, balesetmentességük figyelemmel kísérése, javításuk, szükség szerinti cseréjük folyamatos feladat. XI. A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK RENDSZERE Programunk beválása folyamatos nyomon követésének célja: 

erősségek megőrzése



hiányosságok kiküszöbölése



lehetőségek kiaknázása

Módszerei: 

a gyermekek óvodai életének megfigyelése



az óvónő önellenőrzése

Munkánk eredményességének legfőbb mutatói:  A gyermekek jól érzik magukat az óvodában, elfogadják életrendjét, beilleszkednek abba. 63


Szeretnek az óvó néni közelében lenni, de egyedül vagy társaikkal is szívesen eljátszanak.



Játékuk sokszínű, ötletgazdag. Megszervezése, kivitelezése egyre nagyobb önállóságot mutat.



Várják, és szívesen hallgatják a mesét, képzelődnek, fantáziálnak.



Felszabadultan mozognak, mozgásuk egyre ügyesebb.



Türelmesek egymással, elfogadják egymást.

Az óvónő időnként megvizsgálja, leméri saját munkáját a következő szempontok alapján:  Minden területen azonosul-e a helyi pedagógiai programban közösen meghatározott célokkal, tartalommal, stílussal? 

Eleget tesz-e a „ne siess, ne sürgess, ne aggodalmaskodj” hármas követelménynek – tude várni, kivárni?



Jól rangsorolta-e tennivalóit?



Munkája nem csak saját csoportja, hanem az egész óvoda jó megítélését szolgálja-e?



Hiteles és őszinte-e a szülők előtt?



Folyamatosan képezi, műveli-e magát; a képzésben szerzett ismereteket alkalmazza-e a nevelőmunkában? 1.IKT eszközök az óvodánkban:

Óvodánk törekszik az

IKT eszközök széleskörű felhasználására, tevékenységekbe való

beépítésükre. CD-lejátszó 3db, Digitális kamera 1db, Digitális fényképezőgép 1db, Színes TV 2db, DVD lejátszó 2db, Videó lejátszó 1db, Laptop 2db, kakaó biztos számítógép 1db. Mobiltelefon 1db, nyomtató 2db, multifunkcionális fénymásoló 1db, szkenner 1db. Ezeknek, az eszközöknek a nagy részét pályázati, vagy jótékonysági báli bevételünkből vásároltuk meg. További terveink között szerepel egy projektorr beszerzése.

64


XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Egyetértését nyilvánította: Szülők Közössége ----------------------------név

------------------------------dátum

Elfogadta: Óvoda Nevelőtestülete ----------------------------név

------------------------------dátum

Egyetértését fejezte ki: Méhtelek - Garbolc - Nagyhódos Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulás elnöke ------------------------------------------név

------------------------------dátum

Jóváhagyta: : Intézményvezető

----------------------------név

------------------------------dátum

Tájékoztatásul megkapták: Méhtelek - Garbolc - Nagyhódos Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulása ------------------------------dátum 65

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja I. SZÁMÚ MELLÉKLET

Felhasznált irodalom:

 Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  Deliné Fráter Katalin Lépésről – Lépésre Óvodafejlesztő Program 

Önértékelési kézikönyv

Ajánlott szakirodalom: 

BALOGH TIBOR (1991): Lélek és játék. Akadémiai Kiadó, Budapest



BÁLINT ALICE (1990): A gyermekszoba pszichológiája. Kossuth Könyvkiadó, Budapest



BÁLINT SÁNDOR (1977): Karácsony, húsvét, pünkösd. Szent István Társulat, Budapest



BÁLINT SÁNDOR (1977): Ünnepi kalendárium. Szent István Társulat, Budapest



BETTELHEIM, BRUNO (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Könyvkiadó, Budapest



DÖMÖTÖR TEKLA (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Corvina, Budapest



FALVAY KÁROLY (1990): Ritmikus mozgás – énekes játék. OPI



FARMOSI ISTVÁN (1993): Mozgásfejlődés



Fejlesztő Pedagógia (1990.1.-1993.1-2) pedagógiai szakfolyóirat



FORRAI KATALIN (1993): Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest



GOLEMAN, DANIEL (1998): Érzelmi intelligencia. Magyar Könyvklub



HERMANN ALICE (1979): A gyermekekben érlelődik a jövő. Kossuth Könyvkiadó, Budapest



HERMANN ALICE (1982): Emberré nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest

 HERMANN IMRE – HERMANN ALICE (1959): Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. Tankönyvkiadó, Budapest 66


JANKOVICS MARCELL (1996): Ahol a madár se jár. Pontifex Kiadó



JUSTHNÉ KÉRY HEDVIG (1975): Ősi és népi játékok élménybefolyása és jelentőségük. Akadémiai Kiadó, Budapest



KARÁCSONY SÁNDOR (1985): A magyar észjárás. Magvető Kiadó, Budapest



KODÁLY ZOLTÁN (1958): Zene az óvodában. Zeneműkiadó, Budapest



KODÁLY ZOLTÁN (1964): Gyermekjátékok (Előszó a Magyar Népzene Tára I. kötetéhez). Zeneműkiadó, Budapest



KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1971): Nyelv és lélek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest



KÓSA LÁSZLÓ – SZEMERKÉNYI ÁGNES (1973): Apáról fiúra. Móra Könyvkiadó, Budapest



DR.

KULCSÁR ZSUZSANNA (1992): Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. ELTE

Egyetemi jegyzet 

LENGYEL ZSOLT (1981): A gyermeknyelv. Gondolat Könyvkiadó, Budapest



MÉREI FERENC – V. BINÉT ÁGNES (1969): Gyermeklélektan. Gondolat Könyvkiadó, Budapest



MOLNÁR V. JÓZSEF (1990): A nap arca. Gödöllői Népfőiskola



MOLNÁR V. JÓZSEF (1995): Egész-ség. Melius Alapítvány, Pécs



MOLNÁR V. JÓZSEF (1998): Ég és föld ölelésében. Örökség Könyvműhely



PAP GÁBOR (1991): Népmeséink és az évkör. Tudománytörténeti vázlat a Gödöllői Galéria „Mesés Képek” című kiállításához. Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő



PÁLI JUDIT (1991): Játékok a preventív fejlesztés módszertanához. Óvodai nevelés, 1991. 8. és 9. szám



POLZ, ALAINE (1987): A rend és a rendetlenség. Kozmosz könyvek, Budapest



SUTTON – SMITH, R. S. (1986): Hogyan játszunk gyermekeinkkel (és mikor ne?). Gondolat Könyvkiadó, Budapest



STÖCKERT KÁROLYNÉ (1995): Játékpszichológia. (Szöveggyűjtemény) Eötvös József Könyvkiadó, Budapest



TÖRZSÖK BÉLA (1982): Zenehallgatás az óvodában. Zeneműkiadó, Budapest



VEKERDY TAMÁS (1989): Az óvoda és az első iskolai évek – a pszichológus szemével. Tankönyvkiadó, Budapest



VEKERDY TAMÁS (1992): Álmok és lidércek. T-TWINS, Budapest



VEKERDY TAMÁS (1991): Az értékszocializáció néhány kérdése. OKI 67


II. SZÁMÚ MELLÉKLET

A program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Óvodánk hiányzó, kötelező (minimális) eszköz és felszerelés igénye a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet, 2. számú melléklete alapján készült el.

1. ÓVODA

I. HELYISÉGEK

Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A Eszközök, 1. felszerelések

2.

csoportszoba 2

B

C

Mennyiségi mutató Megjegyzés

gyermekcsoportonk ént 1

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő

óvodánként (székhelyen és gyermekágy/fektető telephelyen) 3. tároló helyiség valamennyi 2 gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1 4. tornaszoba, óvodánként A tornaszoba kialakítása 68

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja sportszertárral NINCS!

5.

6.

7.

8.

(székhelyen telephelyen) 1

és kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben-helyben kell kialakítani. gyógypedagógiai, logopédiai konduktív pedagógiai foglalkoztató, óvodánként óvodában a logopédiai egyéni fejlesztő (székhelyen és és az egyéni szoba telephelyen) 1 foglalkoztatókat külön VAN! kell kialakítani ha az óvodapszichológus Gyógypedagógiai, óvodapszichológusi alkalmazása konduktív pedagógiai helyiség kötelező óvodánként óvodában-helyben NINCS! (székhelyen és alakítandó ki. telephelyen) 1 közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvodánként óvoda részére játszóudvar (székhelyen és VAN! telephelyen) 1 gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben-helyben kell kialakítani intézményvezetői óvoda székhelyén és iroda azon a telephelyen, amelyen az 69

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja intézményvezetőhelyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvez ető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1 ha az óvodában intézményvezetőintézményvezető- helyettes 9. helyettesi iroda alkalmazása NINCS! kötelező (székhelyen és telephelyen) 1 Ha az óvodában tagintézmény-, tagintézmény-, intézményegységvez intézményegységvez 10. ető-helyettes ető-helyettes alkalmazása NINCS! kötelező, székhelyen és telephelyen 1 VAN!

11.

12.

13. 14.

Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően ha az óvodában az előírt, a feladatellátáshoz óvodatitkár szükséges hely a óvodatitkári iroda alkalmazása tagintézmény-, NINCS! kötelező intézményegységvezetőóvoda székhelyén 1 helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. nevelőtestületi és óvodánként A könyvtárszoba könyvtárszoba (székhelyen és legalább 500 könyvtári NINCS! telephelyen) 1 dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. általános óvodánként szertár/raktár (székhelyen és VAN! telephelyen) 1 többcélú helyiség óvodánként (szülői fogadásra, (székhelyen vagy 70

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja tárgyalásra, ünnepek telephelyen) 1 megtartására alkalmas helyiség) Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása aránytalan teher és orvosi szoba, óvodánként többletköltség nélkül a 15. elkülönítő szoba (székhelyen és közelben található NINCS! telephelyen) 1 egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben helyben kell kialakítani. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermeköltöző gyermekcsoportonk gyermekek száma azt 16. Két csoportnak egy ént 1 lehetővé teszi. közös! Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen. Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség gyermekmosdó, WC alapterülete, illetve a gyermekcsoportonk helyiség gyermekek száma azt 17. ént 1 (WC Két csoportnak egy lehetővé teszi. nemenként 1) közös! Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az 71


18.

19.

20.

21.

22.

akadálymentes WC kialakítása is kötelező. A kialakításnál figyelemmel kell lenni óvodánként arra is, hogy férfi (székhelyen és óvodapedagógusok, telephelyen) 1 gyógypedagógiai, felnőtt öltöző amennyiben az konduktív pedagógiai NINCS! óvodai csoportok óvodában száma több mint hat gyógypedagógusok, 2 konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál óvodánként figyelemmel kell lenni (székhelyen és arra is, hogy férfi telephelyen) 1 óvodapedagógusok, amennyiben az gyógypedagógiai, felnőtt mosdó óvodai csoportok konduktív pedagógiai VAN! száma több mint hat óvodában 2, gyógypedagógusok, vagy az óvoda konduktorok is épülete emeletes, alkalmazásba szintenként 1 kerülhetnek. Alkalmazotti létszám figyelembevételével. óvodánként A kialakításnál (székhelyen és figyelemmel kell lenni telephelyen) 1 arra is, hogy férfi felnőtt WC amennyiben az óvodapedagógusok, helyiség óvodai csoportok gyógypedagógiai, VAN! száma több mint hat, konduktív pedagógiai vagy az óvoda óvodában épülete emeletes, gyógypedagógusok, szintenként 1 konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, óvodánként gyógypedagógiai, felnőtt zuhanyzó (székhelyen és konduktív pedagógiai VAN! telephelyen) 1 óvodában gyógypedagógusok, konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. mosó, vasaló óvodánként 72

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja helyiség VAN!

(székhelyen telephelyen) 1

23.

szárító helyiség NINCS!

24.

felnőtt NINCS!

25.

főzőkonyha VAN!

étkező

26. melegítő konyha

27.

tálaló-mosogató VAN!

szárazáru raktár 28. VAN! 29.

földes árú raktár VAN!

30. éléskamra karbantartó 31. műhely NINCS!

óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1

óvodánként kerekesszék tároló (székhelyen 32. NINCS! telephelyen) szintenként 2

és Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító és helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható. és Ott ahol a tervezési és program szerint, helyben főznek. és és Ott ahol a tervezési és program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési és program szerint, helyben főznek. Ott ahol a tervezési és program szerint, helyben főznek. Gyógypedagógiai, és konduktív pedagógiai óvodában. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai és óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek.

óvodánként ételhulladék tároló (székhelyen és VAN! telephelyen) 1 A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív 34. pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat. 33.

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI

73

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A 1. 1. Csoportszoba

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

10.

11.

B

C

Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni gyermeklétszám szükséglet szerint; óvodai fektető szerint 1 látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács). Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi gyermekszék gyermeklétszám fogyatékos esetén (ergonomikus) szerint 1 állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével. Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén gyermeklétszám gyermekasztal állítható magasságú, figyelembevételével dönthető lapú, peremes, egyszemélyes óvoda asztalok. ablakonként, az fényvédő függöny ablak lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonk ént, a padló szőnyeg egyötödének lefedésére alkalmas méretben gyermekcsoportonk ént 2, sajátos játéktartó szekrény nevelési igényű vagy polc gyermek esetén további 1 gyermekcsoportonk könyvespolc ént 1 gyermekcsoportonk élősarok állvány ént 1 textiltároló és foglalkozási gyermekcsoportonk eszköztároló ént 1 szekrény edényés gyermekcsoportonk evőeszköz-tároló ént 1 szekrény 74

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 12. szeméttartó

13. 14. 15. 16.

17.

18.

19.

20.

21. 22. 23. 24. 25.

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

gyermekcsoportonk ént 1

2. Tornaszoba NINCS!, de felszerelések vannak! tornapad 5 tornaszőnyeg 2 bordásfal 2 mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, 1 mozgásigényt kielégítő készlet Ha az óvoda sajátos nevelési igényű egyéni fejlesztést három gyermek gyermeket nevel; szolgáló speciális egyidejű a pedagógiai felszerelések foglalkoztatásához programban foglaltak szerint. 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság A pedagógiai típusának megfelelő, programban foglaltak a tanulási képességet szerint. fejlesztő eszközök tükör (az asztal 1 szélességében) Asztal 1 Egy gyermek, egy Szék 2 felnőtt. Szőnyeg 1 játéktartó szekrény vagy könyvek 1 tárolására is alkalmas polc 4. Gyermeklétszám óvodapszichológusi szerint szoba NINCS! Asztal 1 Szék 4 Szőnyeg 1 Könyvek, iratok tárolására is 1 alkalmas polc 5. Játszóudvar gyermekcsoportonk kerti asztal ént 1 75

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 33. kerti pad 34. Babaház 35. udvari homokozó 36. Takaróháló

37.

38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

46. 47. 48. 49. 50. 51.

gyermekcsoportonk ént 2 gyermekcsoportonk ént 1 gyermekcsoportonk ént 1 A homokozó homokozónkként 1 használaton kívüli lefedéséhez.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, V. rész szerint mozgásigényt kielégítő eszközök 6. Intézményvezetői iroda íróasztal és szék 1-1 tárgyalóasztal, 1 székekkel Telefon 1 Fax NINCS! Könyvszekrény 1 Iratszekrény 1 Elektronikus adathordozó 1 szekrény számítógép, internet hozzáféréssel, 1 felszerelés perifériákkal számítógépasztal és 1-1 szék 7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi, óvodatitkári iroda NINCS! (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) íróasztal és szék 1-1 Iratszekrény 1

52. Telefon

1

Közös vonallal működtethető.

számítógépasztal és 1-1 szék számítógép, internet 54. hozzáféréssel, 1 perifériákkal 8. Nevelőtestületi 55. szoba 53.

76

is

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja fiókos asztal, ami egyben eszköz pedagóguslétszám 56. előkészítő szerint NINCS 1db! munkaasztal is pedagóguslétszám 57. Szék szerint 1 könyvtári Az óvoda-pedagógusok 58. 500 dokumentum felkészüléséhez. Legalább ötszáz könyvtári dokumentum 59. Könyvszekrény 2 tárolásához alkalmas legyen. 60. Fénymásoló 1 61. Tükör 1 9. Többcélú 62. helyiség NINCS! tárgyalóasztal 63. 1 székekkel Amennyiben az óvodaegészségügyi szolgálat berendezése, az óvodában 10. Orvosi szoba, felszerelése a megszervezett, 64. elkülönítővel vonatkozó biztosított. NINCS! jogszabályban Gyógypedagógiai, előírtak szerint konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva. 65. 11. Gyermeköltöző öltözőrekesz, gyermeklétszám öltözőrekeszen belül 66. ruhatároló, fogas figyelembevételével elkülönített cipőtároló gyermeklétszám 67. Öltözőpad figyelembevételével 12. 68. Gyermekmosdó, WC helyiség gyermeklétszám 69. Törülközőtartó figyelembevételével mosdókagylónként 70. Falitükör 1 rekeszes fali polc gyermeklétszám 71. (fogmosótartó) figyelembevételével

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK

A 1. egyéni

B tisztálkodógyermeklétszám

C fésű, 77

fogkefe,

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja szerek tisztálkodó 2. felszerelések 3. Fésűtartó 4. Törülköző 5. Abrosz 6. Takaró 7.

ágyneműhuzat, lepedő

fogmosópohár ruhakefe, körömkefe, mosdókagylónként 1 szappantartó csoportonként 1 felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 asztalonként 3 gyermeklétszám szerint 1 gyermeklétszám szerint 3-3 szerint 1

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

B óvodánként szennyes ruha tároló (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként mosott ruha tároló (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként Mosógép (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként Centrifuga (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként Vasaló (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként Vasalóállvány (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként Szárítóállvány (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként Takarítóeszközök (székhelyen telephelyen) 1 kerti óvodánként munkaeszközök, (székhelyen

C és és és

ha a mosás történik

helyben

és

ha a mosás történik

helyben

és és és és ásó, kapa, gereblye, kerti és locsolókanna 78

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja szerszámok 10. Hűtőgép 11. Porszívó

telephelyen) 1-1 óvodánként 1 óvodánként 1

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A B C 1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, gyermekcsoportonk szerepjátékok, építő- ént a gyermekek csoportszobai és udvari konstruáló játékok, 30%-ának megfelelő eszközök külön-külön szabályjátékok, mennyiségben dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei mozgáskultúrát, gyermekcsoportonk mozgásfejlődést ént a csoportszobai és udvari segítő, gyermeklétszám eszközök külön-külön mozgásigényt figyelembevételével kielégítő eszközök gyermekcsoportonk ének, zene, énekes ént a az óvoda pedagógiai játékok eszközei gyermeklétszám programja szerint figyelembevételével az anyanyelv fejlesztésének, a gyermekcsoportonk kommunikációs ént a gyermekek az óvoda pedagógiai képességek 30%-ának megfelelő programja szerint fejlesztésének mennyiségben eszközei értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, gyermekcsoportonk emlékezet, figyelem, ént a gyermekek az óvoda pedagógiai képzelet, 30%-ának megfelelő programja szerint gondolkodás) és a mennyiségben kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök gyermekcsoportonk ábrázoló ént a az óvoda pedagógiai tevékenységet gyermeklétszám programja szerint fejlesztő eszközök figyelembevételével 79


8.

9.

10. 11. 12. 13.

14.

15.

16.

17.

18.

a természeti-emberigyermekcsoportonk tárgyi környezet ént a az óvoda pedagógiai megismerését gyermeklétszám programja szerint elősegítő eszközök, figyelembevételével anyagok gyermekcsoportonk munka jellegű ént a gyermekek az óvoda pedagógiai tevékenységek 30%-ának megfelelő programja szerint eszközei mennyiségben 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök óvodánként Televízió (székhelyen és telephelyen) 1 magnetofon/CD három lejátszó/hangfalak csoportonként 1 óvodánként diavetítő vagy (székhelyen és projektor telephelyen) 1 óvodánként Vetítővászon (székhelyen és telephelyen) 1 óvodánként hangszer az óvoda pedagógiai (székhelyen és (pedagógusoknak) programja szerint telephelyen) 1 gyermekcsoportonk hangszer ént, a gyermekek az óvoda pedagógiai (gyermekeknek) 30%-ának megfelelő programja szerint mennyiségben sajátos nevelési igényű gyermekcsoportonk egyéni fejlesztést gyermeket nevelő ént a gyermekek szolgáló speciális óvodában; 30%-ának megfelelő felszerelések az óvoda pedagógiai mennyiségben programja szerint projektor vagy 1 írásvetítő

VI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI

Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel

1.

A 1.

B

C 80

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja 2. 3. 4. 5.

Beszédfogyatékosok tükör 120 X 180 cm csoportonként 1 logopédiai csoportonként 1 alapkészlet 2. Hallási fogyatékosok NINCS! Dallamíró csoportonként 1

6.

hallásvizsgáló és óvodánként hallókészülék (székhelyen tesztelő felszerelés telephelyen) 1

7.

vezetékes vezeték egyéni, csoportos készülék

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el és és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében

vagy nélküli gyermeklétszám illetve szerint 1 adó-vevő

8.

a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő óvodánként kifejezések képi (székhelyen megjelenítésére telephelyen) 1 alkalmas elektronikus információhordozó

9.

nyelvi kommunikáció vizuális, auditív óvodánként megjelenítésének (székhelyen ellenőrzésére telephelyen) 1 alkalmas eszköz

abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos és óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik 81

Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében szurdologopédiai csoportonként 1 eszközök 3. Látási 11. fogyatékosokNINCS ! gyermeklétszám gyengénlátók, 12. Olvasótelevízió figyelembevételével számára hatrekeszes doboz, gyermeklétszám 13. gombás tábla, szöges szerint tábla, csörgő labda 1 10.

aliglátók

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK

A étel-mintavétel 1. (üvegtartály) készlet 2. Elsősegélyláda

3.

gyógyszerszekrény (zárható)

B óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 óvodánként (székhelyen telephelyen) 1

C és

amennyiben étel kiosztása folyik

és

a közegészségügyi előírások szerint

és

a közegészségügyi előírások szerint

amennyiben a betöltött 4. munkakörben a külön jogszabályban meghatározottak szerint viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha amennyiben a betöltött 5. munkakörben a külön jogszabályban meghatározottak szerint viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha 6. tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

82

PEDAGÓGIAI PROGRAM MÉHTELEKI ÓVODA

Recommend Documents