PEDAGÓGIAI PROGRAM. Környezet- Anyanyelv- Hagyomány

Zalaszentgróti Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - bölcsőde 8790 Zalaszentgrót, Batthyány u. 28. Tel/Fax: 06 83 / 360 -169, E-mail: [email protected]

≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈

PEDAGÓGIAI PROGRAM Környezet- Anyanyelv- Hagyomány

ZALASZENTGRÓTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA és EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSÖDE OM 037364

Készült: 2015.

≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈≈

Pedagógiai Program

OM 037364

2

Pedagógiai Program

OM 037364

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 1.1 Köszöntő 1.2 A Pedagógiai Program jogszabályi háttere 2 . ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 2.1 Óvodai programunk általános elvei, nevelési felfogásunk 2.2 Gyermekkép, óvodakép 2.3 Óvodánk arculata, szerkezete 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI 3.1 Általános feladatok 3.1.1. Egészséges életmód alakítása, az óvoda egészségvédő programjai 3.1.2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés 3.1.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés, a tevékenységekben megvalósuló tanulás 4. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI 4.1 Játék 4.2 Művészeti nevelés Vers – mese Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének-zene, énekes játék, gyermek tánc 4.3 Mozgás 4.4 A külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatokkal 4.5 Munka jellegű tevékenységek 5. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1 Az óvoda jellemző adatai 5.2 Személyi feltételek 5.3 Tárgyi feltételek 5.4 Az óvodai élet megszervezése 5.5 Az óvoda kapcsolatai 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 6.1 Az óvodapedagógus mérési-értékelési feladatai 7. AZ INTÉZMÉNY „JÓ GYAKORLATAI” 8. MELLÉKLETEK 1. sz Egységes Óvoda- Bölcsőde Csoport bölcsődésekre vonatkozó Pedagógiai nevelési és szakmai programja 2. sz Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve- 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 3.sz Éves tématerv havi-heti bontásban

3

Pedagógiai Program

OM 037364

I. BEVEZETŐ Baráth Józsefné, Németh Marianna 1956. 12. 28-án született Zalaszentgróton. 1975. augusztus 1 óta dolgozott az óvodában közalkalmazottként. 1978-ban a soproni Benedek Elek Óvónőképző Főiskola óvónő szakján szerzett oklevelet. 1989. 11. 01.-től – 1990. 09. 01.-től megbízott vezetője volt az Ady úti óvodának. 1990. 09. 01. – 1995. 07. 31. –ig általános vezető-helyettesi munkakört látott el integrált szervezeti keretek között. 1995. 08. 01.-től három ciklus alatt vezette a Zalaszentgróti Napközi Otthonos Óvodát és Egységes Óvoda – bölcsődét. Az óvoda első Pedagógiai programjának megalkotása, létrehozása is az ő nevéhez fűződik.

1956-2014

„Helyi Nevelési Programunk az óvodai nevelőmunkánk alapdokumentuma, ami már első megalkotása után elismerést váltott ki szakértői körökben, de további átdolgozásai során is igyekeztünk olyan elvgyűjteménnyé formálni, amelyet a nevelőtestület közösen vállal a hozzánk járó gyermekek személyiségének fejlesztéséért. Intézményünk nagy múltra tekint vissza, hisz városunkban az első óvoda 1896. szeptember 1én nyitotta meg kapuit. Az elmúlt évek hagyományai, magas színvonalú óvodai ellátása kötelez bennünket. A kor igényeihez igazodó szellemben, szakmai ismeretünk folyamatos megújulása mellett igyekszünk nap, mint nap nevelni-, oktatni a nálunk nevelkedő kisgyermekeket, a külső világ tevékeny megismerése és az anyanyelvi nevelés prioritása mellett, a családi és az óvodai nevelés összhangjának megteremtésével.” ( Baráth Józsefné) Remélem, hogy a jelenlegi átdolgozás, melyet a vezetőváltás és törvényi változások tettek szükségessé, méltó folytatása lesz a megkezdett munkának.

„A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe)

4

Pedagógiai Program

OM 037364

1.1 Köszöntő Ajánljuk a programunkat mindennapi használatra magunknak és másoknak, akiknek fontos, hogy gyermekeink egészséges személyiségfejlődése játékon belül valósuljon meg. Az óvoda helyi Pedagógiai Programját az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján az óvoda nevelőtestülete készítette el. Óvodai nevelő-fejlesztő munkánk kulcskompetenciái: Anyanyelvi-kommunikációs nevelés, külső világ megismerésére nevelés, hagyományok megismerésére és megőrzésére. Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát, az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Fontos, hogy meg tudjunk érteni másokat, illetve meg tudjuk értetni magunkat másokkal, el tudjuk fogatatni magunkat és nem utolsó sorban, hogy érvényesülni tudjunk. A beszéd nemcsak az érintkezés, a viselkedés-szabályozás, hanem a gondolkodás eszköze is. A beszéd és a gondolkodás fejlődése szorosan összefügg. A kommunikáció mellett tudatosan ráirányítjuk a figyelmet az anyanyelv szépségeire. Sajátosságunk, hogy a Zalai dombság egyik legszebb helyén, a Zala folyó völgyében helyezkedik el, e dimbes-dombos táj és a hozzá kapcsolódó hagyományok tálcán kínálják az ún. „természet közeli nevelést”, amit hosszú évtizedek óta beépítettünk óvodai nevelésünkbe. A program környezeti nevelésének szerves része, hogy lehetőleg mindent a természetben, természetes közegében ismertessünk meg, valamint az ún. „zöld napok”, amelyek a csoportok életébe nap, mint nap beleépülnek, s ünnepi alkalmakat is jelentenek a gyermekek számára. Mindkét óvodánk rendelkezik „Zöld óvoda” címmel – minisztérium által elismerve ezzel a nálunk folyó környezeti nevelés színvonalát. Nevelőtestületünk hitvallása e téren: „Tiszteld, szeresd a természetet, hogy sokáig a miénk maradhasson”! E szemlélet kialakítása óvodás korban nem csak a növények, állatok tiszteletére, megbecsülésére korlátozódik, hanem az itt élő emberek és a még élő hagyományok megismerésére és megőrzésére is. A nevelés fontos feladata a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, melyet mi a népszokások felelevenítésével és megismerésével igyekszünk elérni. Meggyőződésünk, hogy az óvodás korú gyereknek joga van ahhoz, hogy a nemzetét éltető hagyományokat megismerje, ezekről pozitív élményeket szerezzen, és ez által hiteles, követendő mintákat kapjon. A gyerek, családtagjaival, társaival olyan külsőségekben, tartalmukban visszatérő élményeket él át, amelyek otthonához, szülőföldjéhez kötik, életre szóló útravalót kap. 1.2 A Pedagógiai Program jogszabályi háttere  A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  2011. évi CLXXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól  1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról  Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlősségének biztosításáról  Az óvoda hatályos Alapító okirata

5

Pedagógiai Program

OM 037364

2. ÓVODAI PROGRAMUNK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI 2.1 Óvodai programunk általános elvei, nevelési felfogásunk 1. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, egyenlő hozzáférés biztosítása mellett. 2. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását, biztosítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. 3. Óvodai nevelésünk arra törekszik, hogy összhangban legyen a családi neveléssel, arra épüljön. Szokásaikat, belső ügyeiket tiszteletben és titokban tartjuk. 4. Az óvodapedagógus modell szerepe kiemelkedő fontosságú, mintát jelent a gyermek számára. Óvodáskorban, de a későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelői erők egyike. 2.2 Gyermekkép, óvodakép  Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.  Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.  Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.  Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, mindig szem előtt tarjuk, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető egyéniség és egyben közösségi lény.  Egyenlő bánásmód elvének betartásával, diszkrimináció tilalmának megfelelő személyiségi jogok illetik meg, hogy testileg, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen tudjon fejlődni.  A gyermeki személyiség fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.  Egyénenként, életkoronként – életkori szakaszonként – változó testi és lelki szükségletei vannak, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele (különösen a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében).  A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A személyiség szabad kibontakoztatásában fontos figyelembe vennünk a gyermeki másság elfogadását. Személyisége harmonikus kibontakoztatásához a gyermeknek szeretetre és megértésre van szüksége, ezt elsősorban a családnak, majd az óvodának kell biztosítania. Intézményünk gyermekközpontú, a mai kor igényeinek megfelelően rugalmas, tapasztalati úton az életre nevel. Ezt szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremtésével éri el, biztosítva a gyermekek számára a fejlődéshez és neveléshez szükséges optimális feltételeket. Az óvoda helységei, berendezései, udvara segítsék elő a környezetbarát szemléletmód, valamint az egészséges életmód megalapozását.

6

Pedagógiai Program

OM 037364

A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Különös tekintettel vagyunk a játékra, a szabad játékra, mint semmivel nem helyettesíthető tevékenységi formára! A játék a gyerek legkomolyabb tevékenysége, ezzel a gondolattal azonosulunk. Ezt valljuk és megteremtjük a gyereket éltető szabad játék sajátos feltételrendszerét. 2.3 Óvodánk arculata, szerkezete Óvodánk és az egységes óvoda – bölcsődei csoportunk az első közösségi nevelést nyújtó intézmény városunkban. Érzelmi nevelés fontosságát hangsúlyozó, környezettudatos magatartás, egészséges életmód kialakítására törekvés a célunk, a helyi adottságoknak, hagyományainknak megfelelően. Nevelőmunkánk során felhasználjuk az óvodai nevelés több évtizedes, jól működő hagyományait, átélt tapasztalatainkat, tudásunkat és pedagógiai műveltségünket, rugalmasan alkalmazkodva a korunk pedagógiájában zajló innovatív folyamatokhoz. Óvodánk csoportjaiban végzett sokszínű fejlesztő munkánk során, a helyi adottságainkból adódóan, előtérbe helyezzük az anyanyelvi-kommunikációs képességek, készségek fejlesztését és a környező világ megismerésére nevelést. Az óvodai nevelésünket a néphagyomány-ápolás érzelemre ható eszközrendszerével gazdagítjuk. Ez hat a gyerekre, alakítja a családok szemléletmódját, egy emberléptékű kapcsolatrendszerben működik. Törekszünk a gyermekek differenciált fejlesztésére, egyéni ütemüknek megfelelő fejlődést biztosítunk számukra. Integráció keretében olyan gyermek befogadását vállalhatjuk fel, akiknek fejlesztéséhez a megfelelő szakembert biztosítani tudjuk. E területen nyitottak vagyunk, ha az általunk nyújtott ellátás a gyermek fejlődését szolgálja. Kiemelten kezeljük a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek minél korábbi óvodáztatását, felzárkóztatásuk, esélyegyenlőségük biztosítása elengedhetetlen feltétele további boldogulásuknak. További törekvésünk, hogy a közös cselekedetek folyamatában a gyerekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk szerkezete: Intézményünk a város szakmailag és gazdaságilag önálló nevelési egysége. Integrált vezetés alá tartozó, többcélú intézmény, jelenleg 8 (7 óvodai + 1 egységes óvoda-bölcsődei) működő csoporttal. Szervezeti egységeink: Batthyány úti óvoda székhely 4 csoportos /100 férőhelyes / Ady úti óvoda telephely 4 csoportos /100 férőhelyes / A köznevelési törvény szerint a gyermeklétszám csoportonként maximum 25 fő, az egységes óvoda-bölcsőde csoportban az 5 fő bölcsődés korú kisgyermek 10 főnek számít. A csoportok szervezése: az óvónők pedagógiai szabadságát, a helyi adottságokat és a szülők igényeit tiszteletben tartva homogén és heterogén formában történik, az egységes óvodabölcsődei csoportunk az Ady úti telephely kijelölt csoportja. 7

Pedagógiai Program

OM 037364

3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI 3.1 Általános feladatok- cél és értékrendszer Óvodai nevelésünk célja:  A gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg.  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Alapvető feltétel a családdal való kölcsönös bizalmon alapuló, segítő szándékú együttműködés.  A 2-6 –7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.  Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben a testi, szociális és értelmi képességek fejlesztése, hátrányok csökkentése.  A gyermeki személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.  A közös cselekedetek folyamatában a gyerekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk alapfeladata: Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

  

az egészséges életmód alakítását érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelését anyanyelvi -, értelmi fejlesztést és nevelést

3.2.1. Egészséges életmód alakítása, az óvoda egészségvédő programjai A fejlődést befolyásoló fontosabb tényezők: a veleszületett adottságok, a biológiai érés sajátosságai, a környezet hatásai (emberi, földrajzi). A gyermek érésének alapja a családban megszerzett biztonságérzet, amely majd az óvodában szerzett biztonságérzettel bővül. A gyermek gondozásának alapvető feltétele az óvónő-gyermek, dajka-gyermek közötti meghitt, megértő kapcsolat, a természetes testközelség megléte, célja a gyermekek egészséges életvitel – igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, aki hiteles, őszinte figyelemmel fordul feléjük, tapintatot, elfogadást sugároz. A kiegyensúlyozott, derűs gyerek, aki biztonságban érzi magát, és a gondozás során testi szükségletei kielégítést nyernek, harmonikusan fejlődik. Az egészséges életmódra nevelés célja: - A gyermek testi szükségleteinek kielégítése során, a gyermekben alapozódjanak azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek. - A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása az egészséges nemzedék felnevelése érdekében. - Az életmód formálás egyik lényeges célja a megelőzés fontosságának felismertetése. E téren feladataink:  A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.  A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  A gyermekek testi képességek fejlődésének segítése.  A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

8

Pedagógiai Program    

OM 037364

A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A környezet védelméhez, fejlesztéséhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A szülők szemléletének tudatos formálása. Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az egészségfejlesztés területei:  Egészséges táplálkozás  Mindennapos testnevelés, testmozgás  Személyi higiéné  Testi és lelki egészség fejlesztése  A bántalmazás, erőszak megelőzése  Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Egészséges táplálkozás: Az egészségfejlesztési program a gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkezés otthoni kiegészítését szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban – minden igyekezet ellenére – sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. Ez azonban nem csak anyagiakon (élelmezési norma), de szemléleten (étrend-összeállításon, óvónői leleményességen, egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. A hetente visszatérő zöldség- és gyümölcsfeldolgozó tevékenységek, a közös csemegézés, formálják a gyerekek szemléletét, a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldségés gyümölcs-fogyasztás, a rágás fontosságára. Jó, ha a feldolgozáshoz szükséges eszközöknek a csoportszobában megfelelő tárlóhelye van. Az óvoda és a pedagógusok feladatai a helyzet javításáért:  Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálva (várakozási időt kerülni) folyik az étkezés. Igyekezzünk megkedveltetni az ízeket, intenzív rágásra ösztönözzük őket, biztosítsunk számukra folyamatosan folyadékot. Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően használják a kanalat, villát és a kést.  Szervezzenek az óvónők a szülők támogatásával legalább hetente egy-két gyümölcsnapot, de jó, ha mindennap kapnak gyümölcsöt.  Adjanak tanácsot a szülőknek, hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki. Kerüljék a családi étkezések során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. Töröljék étkezési szokásrendszerükből a cukrozott szörpöket, kólaféléket, a chipseket.  Óvodai napirend keretében ismertessük meg a gyermekeket új ízekkel, kirándulások alkalmával egészséges ételek, italok fogyasztására ösztönözzük őket. Tegyük az étkezést örömtelivé, teremtsünk jó hangulatot az ételek elfogyasztásához.  Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében továbbra is, minden évben rendezzünk, ún. „Egészség hetet”, mely játékos alkalmakat teremt az egészségfejlesztő programok megvalósítására, az egészséges életmódra nevelési témákon felül

9

Pedagógiai Program



 

OM 037364

33(találkozás fogorvossal, gyermekorvossal, tartásjavító tornák stb.), a gyermekek maguk is részesei lesznek ekkor saláták, gyümölcstálak, gyümölcsszobrok stb. elkészítésében, lehetőség szerint a szülőkkel közösen. Évközben többször szervezzünk a gyermekeknek, főleg „ A környező világ tevékeny megismerése” témakörben táplálkozást népszerűsítő foglalkozást, ismerjék meg a gyermekek az egészséges táplálkozás egészségre gyakorolt hatásait (látogassák a gyermekek az őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket, gondozzák saját veteményes kertünket). Ismerkedjenek a gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, e közben minden érzékszervüket mozgassuk meg a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal, mesékkel, körjátékokkal kísérve tegyük vonzóvá a gyermekek számára, hogy szívesen megkóstolják. Tudatosítsuk a gyermekben és a szülők körében is a tejtermékek fogyasztásának szükségességét ebben a korban. Ismerjék meg miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. Az óvodapedagógusok ismerjék ezeket, és kellő toleranciával fogadják el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására

Mindennapos testnevelés, testmozgás A mozgás belső igény, élmény a gyerek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végez. A gyerek mozgásigénye egyénileg eltérő. A gyermeki mozgásigény kielégítését a változatos tevékenységek szolgálják. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, hogy naponta edzési lehetőséget biztosítunk számukra. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap (évszaktól függetlenül) - ha lehet– tartózkodjanak a szabadban. Az edzés folyamatában a gyerek ellenálló képessége fokozódik, szervezete alkalmazkodik az évszakok változásaihoz. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. A gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg gyakorolják, ehhez igyekezzünk sokféle mozgásfejlesztő eszközt biztosítani. Emellett, a mindennapos, néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A rövid ideig tartó, szervezett csoportos séták is hozzájárulnak a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A mozgásfejlődésük biztosításának legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek sok időt tölthetnek kint. Az udvar legyen árnyékos és napos, füves, homokos, betonos része is, Az esztétikai szépségét a sok szép zöld terület, virág, ízléseses gondozott sziklakertek, veteményeskert adja. Törekedni kell továbbra is az óvodaudvar folyamatos fejlesztésére, hogy a mozgásfejlesztő eszközeink még szélesebb típusú mozgásformákhoz nyújtsanak lehetőséget. ( Lásd Mozgás c. fejezet) Az óvodapedagógusok feladatai e téren: Minél több lehetőséget biztosítson a gyermekek változatos mozgásfejlődéséhez. Minden nap biztosítsa a szabadban tartózkodásukat. Naponta szervezzen szervezett mozgásos tevékenységet, különösen figyelve a prevenciós fejlesztő tornagyakorlatok beiktatására. Használja ki a téli időszakban a szánkózás, csúszkálás edző hatását. A gyermekek egészséges életmódjának kialakítása érdekében minél többet kiránduljon csoportjával!

10

Pedagógiai Program

OM 037364

A gyermekek testnevelés foglalkozásának megszervezésekor maximálisan használja ki a tornaterem által nyújtott lehetőséget, és az ottani eszközöket. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végeztesse a gyermekekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezelje, szükség esetén kezdeményezze javítását, cseréjét. Különösen az udvari játékoknál, séták alkalmával hívja fel a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira. Személyi higiéné A testápolás szolgálja a gyerek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását. Az önkiszolgáláshoz szükséges készségek elsajátítását a felnőtt és a gyerek közötti meghitt kapcsolat segíti. Testápolás közben a gyerek utánzási hajlama lerövidíti a szokás tanulás folyamatát (mosakodás, kéztörlés, fogmosás, fésülködés, WC használat). Az óvodai és a családi szokások összehangolása segít, az azonos elvek betartásában. Fontos a felnőtt állandó segítőkész jelenléte. Az öltözködés a test védelmét szolgálja az időjárás változásaival szemben, és a gyermeki önállóságot, ízlésvilágot alapozza. A gyerek ruházata a sokféle tevékenység gyakorlásához, az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel és levehető legyen. Egészségügyi szempontból szükséges a gyereknek benti játszóruha, cserecipő, és a kirándulásokhoz gumicsizma, esőkabát. A jó cipő nemcsak erősíti, védi a lábat, hanem megakadályozza a lúdtalp kialakulását is. Az alábbi szokások kialakítására fokozott figyelmet fordítunk:  Csapok elzárása  Folyékony szappan használata  Levegő minősége a csoportszobában  Közvetlen környezetünk tisztántartása (Csoportszoba, mosdó, udvar)  Minél kevesebb vegyszer használta Az óvodapedagógusok feladatai e téren: A gyerek testi fejlesztése érdekében fontos, hogy ismerje a gyerek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb egészségügyi szokásait. Elegendő időt és szükséges segítséget biztosítani az öltözködésbe, fokozatosan kialakítani a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelő önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tenni (réteges öltözködés, megfelelő mennyiségű váltóruha, lábboltozatot és lábfejet védő cipők, réteges öltözködés stb.) A ruházat praktikus elhelyezésér a saját polcon ötletek adása (saját zsák, kis kosár). Testi és lelki egészség fejlesztése A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése érdekében óvodáink részt vesznek az Dohányzás Fókuszpont Óvodai Dohányzás Megelőzési Programban (ÓDMP) A szakemberek véleménye szerint attól az életkortól lehet és kell szervezett és hatásos dohányzás prevenciós tevékenységet végezni, amikor a dohányzásra ösztönző, negatív hatások már érik a gyermeket, befolyásolják akkori és későbbi egészségmagatartását. Ez az egyedülálló program speciális prevenciós nevelési feladatot vállal fel a korai életszakaszban. Fő célkitűzése az óvodáskorú gyermekek egészségének védelme.

11

Pedagógiai Program

OM 037364

Elemei illetve módszerei a dohányzás és passzív dohányzás megelőzésére, a káros szenvedély kialakulása ellen irányulnak. A pihenés, az alvás az óvodás gyerek egyéni alvásigényének kielégítését, testi fejlődését szolgálja. Elalvás előtt a mesélés, és az azt követő altatók dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át az altatás hatására kialakult szendergés állapotát. A gyermek tevékenységéhez igazodó hangnemet használ. Például: A lefekvéshez készülődve már halk, megnyugtató hangja is jelzi a tevékenység másságát. Az enyhe sötétítéssel, dúdolással, halk énekléssel teremti meg a pihenéshez, alváshoz szükséges feltételeket. A csendes hangvétel, a kedvenc alvójáték, az otthonhoz kapcsolódó tárgy erősítik a gyerek biztonságérzetét. A nyugodt pihenés, alvás légkörének megteremtése minden óvodai dolgozó feladata: a szoba levegőjének cseréje és a külső zavaró ingerek megszüntetése A gyermekek nyugodt pihenéséhez hozzátartozik a megfelelő méretű és minőségű fektetők használata. Ennek érdekében került sor a TÁMOP 3.1.11-12/2 Óvodafejlesztés Zalaszentgróton pályázat keretében az óvodai fektetők teljes cseréjére. Az óvodapedagógusok feladatai e téren: Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően biztosítsa a nyugodt pihenés feltételeit (ellenőrizze a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését). Alkalmazzon a gyermekek elalvását segítő biztonságot adó szokásrendszert (mindennapi mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, simogatással). Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítsa. Figyeljen az ágyneműk havi cseréjére. Az ágyneműk tisztításáról a szülők gondoskodnak. Figyelemmel kíséri a gyerek egyéni adottságait és egészségi állapotát. (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli, nyári érzékenység, stb.). Együttműködik a szülővel, az egészségügyi szakemberekkel, elsődlegesen a betegségek megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából. A bántalmazás, erőszak megelőzése „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi bánásmód minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek, a családrendelkezésre álló erőforrásai tekintetében. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

12

Pedagógiai Program

OM 037364

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, közlekedési baleset stb.), amely a gyermek fizikai sérüléséhez, halálához vezet, vagy vezethet. Ide sorolandó a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek értelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl.: a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességeihez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek, szem és fültanúja más bántalmazásának. Az óvodapedagógusok feladatai e téren: A fenti esetek tükrében az óvodapedagógus bármilyen jelet észlel, azonnal beszélje meg tapintatosan a szülővel. Ha bántalmazást, elhanyagolást észlel, vagy gyanúja felvetődik, azonnal jelezze az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős felé, hogy a szükséges lépéseket meg lehessen tenni. Tegyünk meg mindent, hogy a gyermek számára minél gyorsabban és lehetőleg véglegesen megoldódjon a probléma. A gyerekek szüleit minden nevelési év kezdetekor tájékoztatjuk a gyermekvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan „érzékeny”. Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutális, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletre megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések kivédését. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvodák SZMSZ-ében határoztuk meg azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, szülőknek és alkalmazottaknak az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 3.2.2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés A kisgyermek az érzelmi biztonságát elsősorban a családi közegben, az édesanyjától kapja. Ez meghatározza későbbi érzelemvilágát, melyet az óvodának erősítenie kell. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, amire óvodai nevelésünket építjük. Érzelmi nevelés csakis érzelmi biztonságban történhet. Ennek legfőbb forrása a felnőtt, aki beszédével, viselkedésével, kiegyensúlyozottságával biztonságot nyújt, családias légkört teremt. A gyermekek élettere legyen környezetbarát, otthonos, derűt, harmóniát árasztó. A nyugodt feltételek alakítása már a gyermek közösségbe történő beilleszkedésekor kezdődik. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 2-3-4 éves gyermekek fokozatos beszoktatása.

13

Pedagógiai Program

OM 037364

Az óvodás gyermek ismerete érzelmein keresztül épül be. Csak az olyan ismeret lesz tartós, ami belső érdeklődésből fakad. A gyermekeknek legyen lehetőségük érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Figyeljünk fel az érdektelen gyermekre, keressük érdektelenségének okát, s mindent tegyünk meg érdeklődésének felkeltésére. A gyermek érzelmi alapon szerez mély benyomást a természetről, az élet jelenségeiről. Az alkalmazott módszerektől függetlenül az élmény, érzelem és szeretet fejleszti a kisgyermek értelmét. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Ennek alakításában kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak, aki irányítója, s egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, amit a gyermek a családban és az óvodában egyaránt kapjon meg. Ehhez elengedhetetlen a jó kapcsolat a szülőkkel, mely kellő bizalom esetén sikeres együttnevelést eredményez. A szülőknek érezniük kell, hogy nem bírálójuk, hanem társuk szeretnénk lenni gyermekük nevelésében! Az érzelmi, az erkölcsi nevelés célja: - A gyermek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése. - A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása - Az aktív érzékenység alapozása az emberi és természeti környezet hatásaira. - A hagyományőrzés és természetóvás motiváló hatásának folyamatos éltetése. Az óvodapedagógus feladatai érzelmi nevelés terén: - Óvodába lépés előtt biztosítjuk, hogy a gyermek és szülője megismerkedhessen az intézménnyel. - Az óvodapedagógus az óvodai élet során minden gyermeknek biztosítson személyes perceket a minél mélyebb kapcsolat kialakítása céljából. - A gyermeket körülvevő felnőttek példája (elsősorban óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, gondozónő, dajka, de valamennyi intézményi dolgozó) pozitív attitűddel fejlessze a gyermekek viselkedéskultúráját. - Tilalom helyett adjunk választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és változásra képessé váljanak. - Használjuk ki a humort, mint jó segédeszközt a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, segítségével oldjuk fel a nehézségeket, törekedjünk a gátlások oldására. - Az ünnepek érzelmi töltése, az együttlét, a készülődés folyamata is jelentse a gyermekek érzelmi nevelését. (Pl. karácsony, anyák napja, születésnap stb.). Fontos, hogy az ajándékozás örömét is éljék át. Tanulják meg, hogy nemcsak kapni, de adni is ugyanolyan öröm. - Teremtsünk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit. A nálunk nevelkedő gyermekeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére neveljük. - Igény esetén nyújtsunk segítséget a szülőknek, munkánkkal nevelési értékeket közvetítsünk. - A gyermekekért vállalt felelősségérzetünk is legyen példa értékű a külvilág számára! - Tudatosan alakítja a gyerek erkölcsi érzelmeit: szeretet, barátság, tisztelet. Formálja erkölcsi tulajdonságait, mint például a tettrekészség, együttérzés bátorság a segítőkészség, 14

Pedagógiai Program

OM 037364

az önzetlenség, a figyelmesség. Az óvónő a gyerek intellektuális érzelmeit, - a kíváncsiságot, a rácsodálkozást, a felfedezést, a sikert, az aktivitást - a néphagyományőrzés és természetszeretet hatásrendszerével tudatosan ébren tartja, fejleszti. Közösségi nevelés A közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, gyakorlati módszere, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés által biztosíthatók azok a tevékenységi formák és társas kapcsolatok, amelyek a gyermekek szociális fejlődéséhez szükségesek. Mivel a társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik, korán rá kell szoktatni gyermekeinket a konfliktusok helyes kezelésére és megoldására, ki kell bennük alakítani a másokkal szembeni toleranciát. A szocializálódás alakulásának színterei: 1. A beszoktatás időszaka 2. Együttlét a mindennapokban 3. Óvodai ünnepnapok 1. A beszoktatás időszaka Az óvodakezdés első benyomásai óvodai „életre szóló” élményeket adnak, meghatározzák a gyereknek, szülőnek egyaránt az óvodához való viszonyát és a létrejövő kapcsolat minőségét. A program a beszoktatási időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának. Figyelembe kell vennünk, hogy a szociális tanulás már a gyermek születésekor megkezdődik, abban a környezetben, amelyben születik. Mindez akár negatív, akár pozitív irányban is befolyásolhatja személyiségfejlődését, szocializációját. Az óvodai közösségi nevelés tovább segíti, szélesíti a szocializációt, melyet a családtól hozott pozitív értékekre épít. E folyamat sarkalatos pontja azaz időpont, amikor a gyermek először lépi át az óvoda kapuját, s a megszokottól eltérő környezettel találkozik. Kilépése a családi házból egy tágabb társas közösségbe nehéz feladat elé állítja a szülőket, óvodapedagógusokat, de az elszakadás legjobban a gyermeket viseli meg. Ezt a helyzetet végtelen türelemmel, szeretettel, a fokozatos átmenet biztosításával tehetjük könnyebbé, a beszoktatási időt a gyermek egyéni igényéhez igazítva A beszoktatás célja, hogy a gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Az óvodapedagógus feladatai a beszoktatás terén: - A gyermek óvodába lépése előtt kapcsolatot teremt, ismerkedik a családdal, és az óvodába kerülő gyerekkel nyílt nap keretében. - Fontos a kölcsönös megegyezés a fokozatos beszoktatás kezdési időpontjában és menetében, a szülő kérésének figyelembe vétele, az “anyával együtt” beszoktatás lehetőségének megteremtése. - A nevelési év kezdetén óvónő a csoportban lévő gyerekeket az új társ (társak) elfogadására hangolja. Fontos, hogy a gyerekek biztonságérzetük tudatában várják, és nyílt odafordulásukkal segítsék az érkező gyermeket. - Az óvodába lépéshez barátságos, melegséget árasztó környezetet alakít ki, kuckókkal, tevékenységre késztető eszközökkel.

15

Pedagógiai Program

OM 037364

2. Együttlét a mindennapokban A beszoktatás időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a szociális tanulás folyamatában. Intézményünkben fontos feladat a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok, a közös tevékenységek minél sokszínűbb kibontakoztatására törekvés, szem előtt tartva, hogy a jó közösséget mindig egyéniségek alkotják. A gyermek a közösség keretein belül képes legyen egyéni akaratát, vágyait, ambícióját megvalósítani, hisz az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlása révén a gyermekek maguk is alakítják közösségi szokásaikat, fokozódik aktivitásuk, önállóságuk, egyéni fejlődési ütemük tempójában eljutnak az én tudattól a mi tudatig. Fontos, hogy megtanuljon bizonyos korlátok között élni, hisz az élet is ilyen. Tudnia kell alkalmazkodni másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzá. Lényeges, hogy e korlátok világosak, érthetőek, következetesek legyenek. A nyitott, demokratikus, szeretetteljes légkör tág teret biztosít a gyermeki önállóság, tenni akarás és döntési képesség kibontakoztatására, a szabadság érzetét kelti. Csoportjainkban az élet változásaihoz alkalmazkodó, de stabil alapokon nyugvó normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Tág napirendi keretek biztosítják csoportjaink gyermekközösséggé formálódását. Egyegy csoport szokásai tegyék lehetővé, hogy az oda járó gyermekek mindent kipróbálhassanak, ami nem veszélyezteti testi és szellemi épségüket, egész nap változatosan, sokszínűen tevékenykedhessenek személyiségfejlődésük érdekében. Zavartalan tevékenységet, az ehhez szükséges változatos eszközöket biztosítsunk. Nem fegyelmezéssel, hanem az elmélyült tevékenységhez szükséges feltételek biztosításával kell a gyermekeket nagyobb önállóságra és demokratikus partnerviszony kialakítására szoktatni. 3. Óvodai ünnepnapok Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyerekek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A programban hagyománya van a gyerekek születésnapi köszöntésének, számukra ez várva-várt esemény. A gyermek központba kerül, társai ráfigyelnek, vele törődnek, őt „ünneplik”. A szülőkkel közösen elfogadott köszöntési mód, a vidám ünneplés az érzelmi szükségletek kielégítését szolgálja. A gyerekek számára fontos ünnep az Édesanyák ünnepnapja. Az anya köszöntésére a gyerek érzelem teli aktivitással készül. Az óvónő az érzelmi kötődés mélyítését szorgalmazza. Óvodánk ünnepnapjait három csoportra osztjuk: 1. gyermekek ünnepei 2. Természet ünnepei, természetóvó jeles napok 3. óvodánk sajátos, hagyományos napjai 1.

Gyermekek ünnepei: - Születésnap - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét

16

Pedagógiai Program

OM 037364

2. Természet ünnepei, természetóvó jeles napok: A gyerek érzelmein át ismerkedik az élővilággal, a madarak, a fák, a föld számára, „társ”. Természetes, a folyamatos gondozáson, törődésen túl az „ünneplésük”. - Állatok Napja (október első vasárnapja) - Vizes élőhelyek Világnapja (február 2.) - Kiszézés - télűző (óvoda szinten) - Víz Világnapja (március 22.) - Föld napja (április 22.) - Madarak és Fák Napja (május 10.) 3. Óvodánk sajátos hagyományos napjai: - Egészség hét (szeptember) - Idősek köszöntése - Mindenki karácsonya – városi rendezvényen való részvétel - Zenei Világnap - Mesemondó verseny - Gyermeknap - OVITÁRLAT - év végi hagyományos rajz- és kézimunka kiállítás - Óvodai jótékonysági bál - Szakmai nap - Anyák Napja, Évzáró ünnepségek A mindennapi nevelőmunka, óvodai élet tevékenységformáinak témáit a népszokásőrző jeles napokhoz igazítottuk. Nagyon fontos, hogy az óvónő ebből mennyit vesz át, amivel a gyermek érzelmein át a közösséghez tartozás életérzését kívánja alapozni. Ebben a folyamatban a lényeg: mindennek eljön az ideje, amire minden évben ugyanakkor és ugyanúgy illik készülni. Az újra átélés vágya motivál, cselekvésre késztet, a nagyobbak már a készülődés során felidézik emlékeiket, tudják, mire készülnek, várnak. A kisebbek megérzik növekedésük távlatát: „ha nagy leszek én is...”. Erősödik a nagyobb társak tisztelete a kisebbek megerősítése. Az évről évre visszatérő hagyományok biztonságot, megnyugtató eligazodást jelentenek a gyerekek életében, erősödik a valahova tartozás érzése. (E jeles napok felsorolását lásd az Éves tématerv heti lebontásba c. részben). 3.1.3.Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés, a tevékenységekben megvalósuló tanulás Az anyanyelv a legfontosabb eszköz az óvodai nevelés egész folyamatában, a szociális kapcsolatok kiépítésében és az emberek közötti kommunikációban. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat! Az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása során a gyermek tisztábban és jobban fog beszélni, gondolkodása fejlődik. A beszéd által gazdagodnak ismeretei, növekszik tájékozottsága, erősödik a biztonságérzete és elősegíti a gyermek iskolai képességeinek megalapozását. A gyermek beszédét elsősorban az otthoni nyelvi környezet határozza meg, ezért a fejlesztési feladatoknak a család és a környezet megismeréséből kell kiindulnia, a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve kell hatást kifejteni. A beszédkapcsolatok kiindulásának alapja az óvónő és a gyermekek közötti szeretetteljes viszony. A biztonságot nyújtó, derűs csoportlégkörben a gyermek megnyílik, kialakul a beszédkedve. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd - és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására fordítsunk szükséges időt és figyelmet. 17

Pedagógiai Program

OM 037364

A nap folyamán bármikor lehetőség adódhat a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon és a hosszabb szünetek után erre külön időt fordítani, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát, szabálykövetést nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Fontos, hogy mi, óvodapedagógusok és gyermeket körülvevő felnőttek ügyeljünk beszédünk stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszédünk legyen érthető, egyszerű és világos. A gyermekek lehetőleg kapjanak választ kérdéseikre. Ne vegyük el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérjük és biztassuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentsük őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérjük figyelemmel. A beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdő gyermekeket az óvodában dolgozó logopédus hallgatja meg és foglalkozik velük. Az anyanyelvi nevelés célja: A gyerek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben a gyerek természetes közlési vágya, kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik és fejleszthető. Az óvodapedagógus feladatai a az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: - Beszélgetésre alkalmas, nyugodt légkör kialakítása. - Teremtsünk lehetőséget a gyermekek számára a meghallgatásra, a folyamatos beszéd gyakorlására. - Szoktassuk arra a gyermekeket, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. - Fejlesszük beszédmegértésüket. - Tartsuk szem előtt a helyes beszédtechnika fejlesztését és a helyes kiejtést. - Folyamatos, az óvodáskort végigkísérő feladat a beszédszínvonal emelése. - A gyermeki beszélőkedv fenntartása és megőrzése érdekében ösztönözzük e gyermekeket kérdések feltevésére és megválaszolására. - Az óvodapedagógus rendszeresen alkalmazzon célzott beszédfejlesztő feladatokat. A gyermekek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Tisztán és érthetően beszéljen - Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezzen - Értse a hozzá intézett közlést - Nyugodtan, figyelmesen hallgassa végig az óvónőt, s ha párbeszédben vesz részt, többnyire a társakat is - Képes legyen a beszédhangok megkülönböztetésére Értelmi fejlesztés és nevelés, a tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban, elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a 18

Pedagógiai Program

OM 037364

gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődése szempontjából. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Az értelmi nevelés célja: A gyerek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) alapozása, fejlesztése. A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már óvodáskorban kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység kapcsán is azt szeretnénk elérni, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. Külön figyelmet fordítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekre, de a tehetséges gyermekek gondozására is. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a játékos, cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: - Megteremti a gyerek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. - Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) - A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése. - Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömét. - A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. 19

Pedagógiai Program -

OM 037364

A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése. Olyan tapasztalatok megszerzéséhez nyújtsunk segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképessége határait is megismerheti. 4. ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉG FORMÁI

4.1 Játék A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége. A játék célja maga a játék. A játék azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek és kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, a rá hatást gyakorló élményeket. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A játékban jelennek meg és fejlődnek azok a sajátosságok, amelyek később a gyermek magatartására a játékon kívül is jellemzőek lesznek. A játék a valóságot tükrözi, a gyermek belső világából alakul. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el, sajátos, gyakran átalakított formában. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Az élmény – legyen a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény -, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Játék közben a gyermek derűs, felszabadult, a játék örömforrás a számára. Motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van, tehát önmagáért való. A játékot a feszültség csökkenése kíséri, és áthatja a gyermek minden tevékenységét. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, és a munka, a tanulás is megőrzi játékos jellegét. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában! Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek megért és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. Nagyon fontos, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra! A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti elő. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, amelynek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 2-3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Csupán a helyes arányok megtartása a fontos. A játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze lehet. Emellett fejleszti a gyermekek mozgását is. A változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermeket, növeli önállóságát, kitartását. A gyermek a játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság 20

Pedagógiai Program

OM 037364

jelenségeivel, eseményeivel, s mindez hatással van értelmi képességeinek fejlődésére. Érzékszerveik működése pontosabb lesz, ennek eredményeként észlelésük, megfigyelőképességük megbízhatóbbá válik. Az emlékezet-bevésés szándékos célként először a játékban jelenik meg. A játék-szituáció kialakulása, a „mintha”- helyzet gazdagítja a képzeletet és a gondolkodást. A játékban minden lehetséges. Az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek, fokozódik a gyermekek beszédkedve. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok is. A személyiségfejlődés során különösen jelentős, hogy legváltozatosabban a játékban nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermekek közti társas kapcsolatok. A játék folyamatában, a gyermekben olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki, melyek később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegíthetik. A játék feltételrendszere: A légkör nyugodt és biztonságérzetet keltő, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása, a toleráns óvónői minta példaértékű. A hely a gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeni kibontakozását szolgálja. A játék színtere a csoportszoba, de használható felnőtt felügyelete mellett a csoporttal egybenyíló öltöző, folyosó is. Az óvónő a gyerekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki. Ügyel arra, hogy a különböző játszócsoportok ne zavarják egymást. A játék további helye az udvar. Az adott udvarrészen átélt játék és környezetalakító élmények hatására a területet mindinkább a sajátjuknak érzik. Gondozzák, a szülőkkel gazdagítják, felelnek rendjéért. Az udvarrészek átjárhatók, a kisebbeknek elkülönített rész szolgálja a biztonságot. A csoportszobában megkezdett tevékenységek az udvaron folytathatók. Az óvoda területén kívül is adódhat hely játékra pl.: játszótereken, családi házaknál kertekben, kirándulások alkalmával erdőkben, réteken, stb. Fontos az óvónő helyismerete. A játékidő a napirend sajátosságából fakadóan folyamatos. A gyerekek a délelőtt elkezdődő játéktémát nemcsak délután, hanem akár több napon és héten keresztül is játszhatják. Addig folytatódhat a kedvelt tevékenység, amíg az a gyerekek számára érdekes, élményt és örömet adó. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek belesimulnak a játék folyamatába. Időlegesen megszakítják ugyan, de nem tördelik szét. A játék eszközei. A játékszerek megválogatásában tükröződik az óvónői igényesség. A játékok legyenek esztétikusak, igazodjanak a gyermekek életkorához, segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsen. A mai játékeszközöket harmonikusan egészítik ki az ősi-népi játékeszközök, rongybabák, falovacska, stb. A játékeszközök lehetnek még, a környezetben fellelhető dolgok is: kavics, falevél, bot, ágdarab... A dramatikus játékeszközök ösztönzik a gyermekeket fantáziájuk szárnyalására. Az esztétikus textíliák, a színes leplek, az ízlésesen elkészített korona, palást, tarisznya, mind elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, mesedramatizálásnak, spontán ”mintha” játéknak.

21

Pedagógiai Program

OM 037364

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: - Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. - A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. - A játékhoz szükséges eszközök folyamatos gazdagítása. - Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához. - Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. - A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása. - Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. - A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. - Az óvónő tudatosítja a szülőkben a játék személyiségfejlesztő hatását. 4.2 Művészeti nevelés Vers – mese A mondókázás, verselés és mesélés élmény a kisgyermek számára. Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, versek. Ezek ritmusokkal, mozdulatokkal és szavak egységével a gyermekeknek érzelmi élményeket adnak. A mondóka, a mese és a vers az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését, ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. Mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A jó mese olyan kapcsolatokat, helyzeteket mutat be a gyermekek számára, amelyek megértésére más eszközökkel ebben az életkorban még nincs mód. A mese a legtágabb értelemben tanít! A mese a gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermekeket a külvilág és az ember belső világának legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges legmegfelelőbb viselkedési formákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mesével való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan, a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek lelki egészségének megőrzésében elengedhetetlen eszköz. Az óvodai mese- és versmondás lényege a spontán és játékos jellegében van. A vers ősi formájában énekelt, mozgással kísért szöveg. A gyermek számára játék, amelyhez ritmikus mondóka tartozik. Mélyen összekapcsolódik a mozgásos- és fantáziajátékokkal. A verset mondani, énekelni és csinálni kell, a kisgyermeknek csak úgy érdekes. A mesét viszont hallgatni jó! Nem szükséges a foglakozás keretein belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges! Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délelőtt, elalvás előtt vagy délután. A mese- verskezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Az óvodáskorúak verse elsősorban a népi mondóka, melyeknek nagy része mozgással is lejátszható. A népköltészeten túl klasszikusaink, mai magyar költőink, gyermekek számára írt versei, elbeszélései is helyet kapnak az irodalmi

22

Pedagógiai Program

OM 037364

anyagban. Főleg a gyermekek számára kedvelt ritmikus, szójátékos, gyermekekről, állatokról szóló, költői képeket tartalmazó, és humoros verseik felhasználása ajánlott. Fontos az anyagválogatásban az egyensúly megteremtése. Teremtsünk lehetőséget a gyermek önálló szöveg – és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel! Teremtsünk olyan helyzetet, hogy napközben bármikor kezdeményezhessenek saját örömükre mondókázást, verselést, mesélést, bábozást. Törekedjünk arra, hogy a jól kiválasztott és kedvelt mesét, verset újra és újra szívesen hallgassák. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. A bábozás, dramatizálás kellékeit folyamatosan bővítsük, változatos, színes bábokat, kellékeket biztosítsunk. Szoktassuk a gyermekeket a könyvek használatára, óvására. Minden év elején rendezünk a középsős és a nagycsoportos gyermekek között mesemondó versenyt. Az óvodapedagógus feladatai mese, vers, mondókázás terén: - Az óvónő megismeri a gyerek otthonról hozott irodalmi élményeit és beszédértésének fokát. - A mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljünk a gyermekekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére. - Segítsük elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. Adjunk lehetőséget arra, hogy minél több élményt átélve, megvalósíthassák elképzeléseiket (dramatizálással, bábozással). A közös bábelőadások nagymértékben elősegítik, hogy a gyermekek élményhez jussanak a saját kezdeményezésekhez bábozás, dramatizálás terén. - Legyen az óvónőnek vers – és meserepertoárja, amit folyamatosan bővít, és alkalomszerűen felhasznál, mind csoportban, mind az óvodai ünnepek alkalmával. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van, helyes arányban való alkalmazása az óvodapedagógus felelőssége. - Az előadásmódja élményszerű legyen, megfelelő mimikával, hangdinamikával párosuljon. - Lehetőleg kívülről ismerje az előadni kívánt mesét, verset, előadása így lesz igazán értékes és hiteles. A gyermek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Tudjon felidézni az óvodában tanult mondókákból, versekből - Mesehallgatás során alakuljon ki a figyelem fenntarthatóságának képessége - Saját szavaival tudja visszaadni a hallott mesét – megtartó emlékezete korának megfelelő fejlettségű legyen - Tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja. Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzze mondatait. - életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja magát kifejezni, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. - A mesehallgatás során szerzett élmények jelenjenek meg más tevékenységeiben is (pl. ábrázolás, játék, dramatizálás stb.) - Szándékos bevésés és felidézés – hosszú távú emlékezet – szándékos figyelem korának megfelelő szintű legyen, nőjön a tartós figyelme.

23

Pedagógiai Program

OM 037364

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A művészeti terület egyik ága a rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, amely összetett, sokszínű, komplex nevelési terület, minden nap szabadon választható tevékenysége a gyermekeknek. A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. A tevékenység magába foglalja a gyurmázást, agyagozást, rajzolást, festést, vágást, ragasztást, karcolást, varrást, barkácsolást, a műalkotásokkal való ismerkedést és a környezet alakítását. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka középpontjában a gyermek áll. A gyermek minden munkája tájékoztatást ad számunkra belső világáról, énjéről, érzelmeiről, vágyairól, szorongásairól, élményvilágáról. Ez a kitárulkozás lehetővé teszi, hogy felmérjük adottságait és egyéni fejlődési üteméhez, egyéniségéhez igazítsuk tervezésünket. Alkotásait tiszteletben tartva növeljük önbizalmát, önértékelését. A rajzolás, festés, mintázás, kézi munka mottója: „látni és megláttatni”. Megláttatni a szépet és a kevésbé szépet is. Megismertetni szűkebb és tágabb környezetünkkel, az óvodával, városunk nevezetességeivel. A gyermekek számára az ábrázolás örömforrás, hisz el tud mondani magáról valamit, sikerélményhez jut, kiegyensúlyozottá, boldoggá válik. Minden nap megújulhat, újat alkothat. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Óvodánkban a folyamatos napirenddel hosszabbá vált a játékidő, így ténylegesen a játék lett a gyermekek fő tevékenységi formája, amely magában foglalja a tevékenység szabad megválasztásának lehetőségét. Minden gyermeknek lehetősége van arra, hogy olyan tevékenységhez kapcsolódjon, amely megfelel az adott területen belüli egyéni fejlettségének. További fejlődése, fejlesztése is erről a szintről indulhat. A fejletlenebb gyermekek sok mindent megtanulhatnak fejlettebb társaiktól, kényszer nélkül, tetszés szerinti ideig. A fejlettebbek jó példáikkal mintaként szolgálnak, ami utánozható. Legfontosabb feladatunk, hogy megteremtsük a csoportokban az alkotás feltételeit. Ki kell alakítani egy jó megvilágítású, műhely – jellegű sarkot, ahol a jó minőségű eszközök elérhető magasságban a gyermekek rendelkezésére állnak. Az eszközök kiválasztásában a gyermekek mindig szabadon dönthessenek. Megismertetjük a gyermekeket különböző anyagokkal is, hogy tapasztalataik legyenek az egyes anyagok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. Ezeket az anyagokat az ábrázoló sarokba gyűjtjük, és alkalomadtán felhasználjuk. Nagyon fontosak a természetes anyagok, a különböző termések, termények, bogyók, gyümölcsök, zöldségek, ágak, levelek, kavicsok, kövek, kagylók, csigák stb.. A zöldségek, gyümölcsök könnyen vághatók, szeletelhetők, könnyen applikálhatók legyenek. Fontos, hogy felkeltsük a gyermekek tevékenységi vágyát, amelyet tapasztalataik, megfigyeléseik, fantáziájuk alapján hasznosítanak. Az a szándékunk, hogy az alkotás bármilyen formája élményen alapuló, örömteli tevékenység legyen. Az évszakoknak megfelelően kapcsolódunk a környezetismereti témakörökhöz. Ilyenkor igyekszünk biztosítani, hogy maradandó élményben részesüljenek a gyermekek. Az így átélt élmények szinte mindig megjelennek az ábrázoló tevékenységükben, a foglalkozások alkalmával és a játék közben készített munkáikban is. Fontosnak tartjuk a sokféle eszköz és technika megismertetését. Lehetőséget adunk, hogy sokat festhessenek. Fessenek ujjal, különböző méretű, minőségű, színű lapra, kartonpapírra. A

24

Pedagógiai Program

OM 037364

gyermekek körében nagyon kedvelt tevékenység a mintázás, bármilyen anyaggal: gyurma, agyag, só-lisztgyurma, sár, stb. Rajzolás: eszközök széles skálájának biztosítása, felhasználása /különböző vastagságú ceruzák, zsírkréták, filcek, stb./. Kisebb csoportokban lehetőséget kell biztosítani a kézimunkázás megismertetésére: varrás, szövés, fonás, batikolás, kötés, gyöngyfűzés alapjainak az elsajátítására. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók alkalmak az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főleg bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival, művészetőrző formáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is. A kézi munka sorában megjelennek a kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. A gyapjú anyaga szárazon, nedvesen, - nemezelés- többféle technikát kínál. A méhviasz, a tojás írókázás mellett, batikolásra is alkalmas. Egy-egy szép hímzett terítő, a színes fonalak hímzés utánzására késztetnek. Az agyagozásra ösztönzően hat, ha van égető kemence, az elkészült alkotások a gyerekek kedvenc játékeszközei lesznek. A játékeszköz készítések technikáit a gyerekek utánzás után képesek elsajátítani: rongybaba vagy csutkababák, terméseszközök, pl. napraforgószár - lovacska, sátrak, kunyhók, stb. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka célja: - A gyerekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges készségek. - A gyerekek a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikáit, eszközeit. - Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük. és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt. Alapozódjék a ”művészeti látás” képessége. Az óvodapedagógus feladata a vizuális tevékenység megszervezésében: - Úgy alakítsuk ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak. - Biztosítsunk minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is lehetőséget adva a gyermeki fantázia fejlődéséhez. - Az óvodapedagógus számára az alkotás különböző fajtái, a műalkotásokkal (kiállítás látogatás), a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel ill. a városi műemlékekkel való ismerkedés is fontos eszköze legyen a gyermeki személyiség fejlesztésének. - Tanítsuk meg a gyermekeket az eszközök helyes használatára (ceruzafogás, ecsetkezelés, tű használata stb.). Fordítsunk különös figyelmet a felzárkóztatása. - Segítsük elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását a tehetséggondozást. - Legyünk igényesek a környezet formálásában: törekedjünk a természetes, jó minőségű anyagok használatára, a csoportszoba rendjére és mértéktartó díszítésére. - Gyűjtsük a gyermekmunkákat, a gyermekek fejlődésének és a további feladatok meghatározásának céljából. 25

Pedagógiai Program -

-

OM 037364

A gyermekek valamennyi rajzát, alkotását kezeljük értékként, amelyekből igyekezzünk minél többet az „Ovitárlaton” bemutatni. Próbáljunk meg minél több pályázaton részt venni a gyermekek alkotásaival. A tevékenység örömével alakítsunk ki igényt a gyermekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Segítsük elő, hogy a szülők otthon is adjanak gyermeküknek lehetőséget az alkotásra, s a kész alkotásaikat őrizzék, becsüljék meg, és örüljenek neki! Szervezzünk az óvodában játszóházat, barkács – délutánokat, ünnepvárókat!

A gyermek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Örömmel, szabadon, bátran alkosson - Biztonsággal alkalmazza a megismert technikákat, eszközöket - Helyesen fogja a ceruzát - Balról – jobbra való haladási irány betartására képes legyen, - Tudjon kifejezni képfelületen elemi térviszonyokat. - Rendelkezzék megfelelő szem-kézmozgással. - Esztétikus, igényes munkára törekedjen - Rajzára jellemző legyen: szépérzék, a térbeliség jelzésének szándéka, tagolt emberrajz (részformák), színhasználata gazdag legyen, alapvető geometriai formákat tudjon reprodukálni. Ének-zene, énekes játék, gyermek tánc A mondókák, népi játékok a népdalok, hozzátartoztak az emberek mindennapjaihoz, fennmaradniuk is ezért sikerült. Munkájuk egyhangúságát énekléssel oldották fel, sokszor érzelmeiket, örömüket, bánatukat is ekképpen fejezték ki. Gyermekeiket éneklésre ringatták a bölcsőben. Minden alkalomnak megvolt a saját dal- és szokásrendszere. A program erre a néphagyományra építkezve alakítja ki zenei nevelését. A mondókák, énekes játékok zenei anyanyelvünk művészeti értékei. Ének, zene, énekes játék, gyerektánc célja: - Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás. - A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. - Játékos zenei alkotókedvük ösztönzése. - Az esztétikai, zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása. A 3-4 éves korú gyermekek zenei nevelésében legfontosabbak az ölbeli játékok, melyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak: ujj-, arc-, kéz-, lovagoltató játékok, ahol a szeretetkapcsolat, a tapintásos kontaktus biztonságérzetet nyújt és zenei élmény is egyben. Egyszerű, 4-5 hangból álló énekes játékokat tanítsunk, melyek álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszhatók. A 4-5 évesek az ölbeli játékok és a mondókázás mellett már dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat is képesek tisztán énekelni, mozgásuk változatos játékokkal fejleszthető (csiga-, hullámvonal, kaputartás, szerepcsere, stb.). Az 5-6-7 éves gyermekek minél többet énekeljenek önállóan, illetve kisebb csoportokban. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, ismerik meg az alapfogalmakat. Figyeljék meg a csendet, környezetünk hangjait. Tudjanak halkan, hangosan beszélni, mondókákat mondani és énekelni. Érzékeljék különféle mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. 26

Pedagógiai Program

OM 037364

Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, elsősorban élményt nyújtó énekes előadásával, a nap folyamán, alkalomszerűen is. A 4-5 éves gyermekek játsszanak kérdés- felelet játékokat, énekeljenek magasabban, mélyebben, mutassák az ének dallamvonalát. Az egyenletesség mellett a mondókák, dalok ritmusát, hangsúlyát is érezzék. Használjanak különféle ritmuseszközt, ezek legyenek változatosak, figyelemfelkeltőek. A hangszerek a délelőtt folyamán bármikor elérhetőek legyenek, használatukra tanítsuk meg a gyermekeket. A zenei élmény legyen mindennapos az óvodában! Kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez! Az 5-6-7 évesek a tanult mondókához, dalhoz találjanak ki szöveget, illetve dallamot. Az énekes játékokhoz bonyolultabb mozgásformák, a népi tánc alapjai is kapcsolódhatnak: párcsere, kapu, hidas, sorgyarapító, forgó, stb.. A különféle fogalompárok összekapcsolásával is próbálkozhatnak. A zenei alkotókészség fejlődését különféle lehetőségek biztosításával segítsük elő, amikor egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehet megoldani. A zene szeretetére nevelés érdekében az óvónők évente legalább egy alkalommal alkossanak együttest, adjanak rövid műsort a gyermekeknek. A Zeneiskolával kialakított kapcsolat keretében minden évben egy hangversenyt szervezzünk gyermekeink részére, így próbáljuk lerakni zenei műveltségük alapjait. Az óvodapedagógus feladatai ének-zenei nevelés terén: - A gyermekek életkorának megfelelő, színvonalas zenei anyag kiválasztása. - Oldott légkörű éneklés, zenélés, együttjátszás során a gyermekek zenei készségeinek fejlesztése. - Állandó, naprakész repertoár kialakítása, amit az óvodai élet során bármikor, alkalomhoz illően felhasználhatunk. - A dalanyagot hangoljuk össze a zenei feladattal. - Változatos módszereket alkalmazzunk, építsünk a gyermekek érdeklődésére, aktív kezdeményezőkészségére. Figyeljünk tudatosan arra, hogy a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermekek mindennapi tevékenységének. - Fokozatosan, egymásra épülve tervezzük a zenei- és dalanyagot. - Minden lehetőséget aknázzunk ki a gyermekek zenei műveltségének megalapozására. - Bennünk, óvodapedagógusokban mindig legyen zenei önképzésre, önművelésre való igény! - Fordítsunk figyelmet a tehetséggondozásra. Ünnepek alkalmával vegyenek részt az óvodai és a városi rendezvényeken óvodásaink. (Márc. 15, Szakmai nap, Mindenki Karácsonya, Ovitárlat). A gyermek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Ismerjen dalokat, dalos játékokat, képes legyen önállóan kezdeményezni - Örömmel énekeljen, játsszon dalos játékokat - Tudjon felismerni és megkülönböztetni különböző természeti hangokat, zörejeket, zenei hangokat, hangszíneket, hangszerek hangját, egymás hangját (magas – mély hangszín, hangerő) - Tudja megkülönböztetni az egyenletes lüktetést a ritmustól - Zenei emlékezete korának megfelelő legyen (ritmus és dallamvisszhang) - Tudjon egyszerű táncos, változatos mozgásformákat elsajátítani - Legyen képes néhány percig figyelni az óvónő által előadott énekre vagy hangszeres játékra. 27

Pedagógiai Program

OM 037364

4.3 Mozgás A mozgás, a testnevelés a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Lehetőséget ad a gyermekek mozgástapasztalatainak rendszeres bővítésére, erősíti a szép mozgás iránti vonzalmukat. Fejleszti cselekvő- és feladatmegoldó képességüket, testi képességüket, ügyességüket, erejüket, gyorsaságukat, állóképességüket. Fontos szerepe van az egészségük megőrzésében, megóvásában. Felerősíti és kiegészíti a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A rendszeres testnevelés kedvezően hat az egész szervezet növekedésére, fejlődésére. Fontos szerepet játszik az egészség megóvásában. Segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodás képességét, társra figyelést. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érünk el. Az intenzív, változatos gyakoroltatáshoz megfelelő hely és eszköz áll rendelkezésünkre, ezen kívül fontos az óvónő és a gyermekek aktív együttműködése is. Az óvodapedagógusnak alkalmazkodnia kell a gyermekek egyéni képességeihez. A testnevelés nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag és kellő intenzitású legyen, ahol az egyéni képességeket figyelembe véve biztosítjuk a megfelelő terhelést. A testnevelés középpontjában a mozgásos játék álljon. Emellett beépíthetők a természetes mozgásos gyakorlatok, mint a járás, futás, ugrások, mászás, függések, egyensúlygyakorlatok. Ezeket kiegészíthetjük egyszerű talajtornával, kézi szerekkel végezhető gyakorlatokkal. A gyermekek hanyag tartásának állandó javításához szükséges rendszeresen tartásjavító gyakorlatokat is beiktatni a testnevelési foglalkozások anyagába. Hosszabb sétákat, túrákat tehetünk a gyermekekkel a szabadban (pl. a halastóhoz, a Zala folyóhoz, Aranyodra, közeli hegyekre, stb.) A mozgásfejlesztés célja: - A természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása. - A mozgáselemek beépülésének segítése a természetes mozgások sorába. - Az egészséges testi fejlesztés, ami a következők szerint tovább tagolható: - a testi képességek és az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése, - differenciált terheléssel az egyensúlyérzék, a ritmusérzék, a motorikus képessége fejlesztése, a testséma és a helyes testtartás alakítása, - a térbeli, időbeli tájékozódás fejlesztése, - a mozgásműveltség, a mozgáskoordináció fejlesztése, különösen a népi mozgásos és egyéb játékok által, - rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, a mozgásszükséglet fenntartása, - az egészségfejlesztésben való készségek, jártasságok alapozása, - családi szemléletformálás, - egészségóvás megelőzéssel.

28

Pedagógiai Program

OM 037364

A mozgás tartalma: - Szabad, spontán mozgás, - Szervezett testnevelés. Szabad, spontán mozgás A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert az állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. Az óvodaudvar lehetőséget nyújt a mozgásformák gyakorlására, miáltal a gyerek természetes mozgásigénye sokrétűen kielégül. A mozgásos népi játékok tere is igazában a kinti tér: szembekötősdik, labdacica, célba dobások, ugróiskola, kötélhúzás, várvédők, stb. A gyerekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, árokfogó, mászások (fára is) gurulások, bújócskák, futások, járások, labdajátékok. Érdemes kihasználni a szintkülönbségeket, a fák, bokrok, füves területek, lejtők, árkok adta lehetőségeket. Az óvónő a téli időszakban, jeges játékokat szervez, csúszkálást, fakutyázást, szánkózást, hógolyózást, stb. A mozgásos játékok során is a gyermek választhatja meg játékát, társait. A szabadidőben zajló szervezett mozgásos játékokban a gyerek önként vesz részt. Fontos az egymás testi épségének megóvása, a balesetmentes helyszínek, eszközök megválasztása. A szervezett testnevelés tartalmát a természetes emberi mozgások, mint a járás, futás, ugrás, dobás, mászás, kúszás, emelések-hordások, egyensúlyozások, a mozgásos játékok alkotják. A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában: - a mindennapokban 15-20 percben, sok játékkal, a testnevelés foglalkozásokon már kipróbált gyakorlatok, mozgásformák beiktatásával, pergő ritmusú, frissítő mozgással, (kötelező jelleggel). - a testnevelés foglalkozásokon, amit az óvónő heti egy alkalommal kötelező jelleggel szervez, állandó napokon. Az óvodapedagógus feladatai a testnevelés kapcsán: - Adjunk lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy saját testük mozgását átéljék. - Az alapvető mozgásformák gyakorlásával szerezhessenek a gyermekek mozgástapasztalatokat. - Fejlesszük a gyermekek mozgását és egyensúlyérzékét. - Nyújtsunk változatos lehetőségeket a kéz finommozgásainak fejlesztésére. - Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását. - Biztosítsuk a szabad mozgásgyakorlás feltételeit. - Tegyük lehetővé, hogy a testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára. - Teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével – minden gyermek számára biztosított legyen a mozgás lehetősége. - Adjunk lehetőséget minden nap a mozgásra, a szabad levegőn, napsütésben való tartózkodásra. A gyermek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Mozgása legyen összerendezett, harmonikus - Induljon meg a finommotorikus fejlődése - Legyen stabilan kialakult a testsémája

29

Pedagógiai Program -

OM 037364

Érje el a térérzékelés alapvető szintjét, tudja azokat mozgásban alkalmazni, szem- kézláb koordinációja életkorának megfelelő legyen. Életkorának megfelelő teherbíró képességgel rendelkezzen Mozgásformák szabályainak betartására képes legyen

4.4 A külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatokkal Az emberiség régebben szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg. A következő generációk jövője, léte függ attól, hogy milyen szemlélettel, értékrenddel, viselkedéskultúrával rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek alakítása, megalapozása már kisgyermekkorban megkezdődhet. A természeti, társadalmi környezettel való ismerkedés célja: - A természeti és a szűkebb lakókörnyezethez való érzelmi viszonyulás alapozása. - Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. - A gyerekben alapozódjanak a környezet harmonikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok. - Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel Nagyon fontos e rohanó világban, hogy a gyermekek környezethez való pozitív érzelmi kötődése kialakuljon. Óvodáink sajátossága, hogy a Zalai- dombság egyik legszebb helyén, a Zala folyó völgyében helyezkednek el, a rendkívüli szépségű dimbes-dombos táj tálcán kínálja a természet közeli nevelést számunkra, az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatását a helyi sajátosságok, természetes élethelyzetek kínálta lehetőségek felhasználásával. Hitvallásunk: „tiszteld, szeresd a természetet, hogy sokáig a miénk maradhasson”! E szemlélet kialakítása óvodáskorban a növények, állatok tiszteletére, megbecsülésére, a lakóhely (épített környezetünk), óvoda, az itt élő emberek megismerésére, szeretetére, védelmére és megóvására való neveléssel kezdődik. Ha a gyermek maga fedezi fel a körülötte lévő világot, talán jobban vigyáz rá majd felnőttként is. A nevelés fontos feladata a szülőföldhöz, a hazai tájhoz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, a helyi hagyományok, családiés népszokások felelevenítésével, ápolásával. A közvetlen környezetünkben levő munkahelyek, üzemek látogatása. Az ott működő munkafolyamatok megfigyelése és megismerése szülők bevonásával, segítségével, minden lehetőséget kihasználva (Kenyérgyár, Tüskei malom, Orvosi rendelő, Kovácsműhely, Posta, Tűzoltóság, Mentőállomás, Cipőgyár, stb.). A környezet megismerésére nevelés szoros kapcsolatban van más nevelési területekkel. Közös élmények, beszélgetések során folyamatosan fejlődik beszédmegértő képességük, megfigyelő képességük, képzeletük, gondolkodásuk, emlékezetük, értelmi képességük, erkölcsi magatartásuk és érzelmi viszonyuk az esztétikai értékekhez. A környezettel való ismerkedés közben alakul, formálódik a gyermekek társas magatartása. Lakóhelyünk védett természeti értékeit, Nemzeti Parkjait, környékbeli tanösvényeit rendszeresen látogatjuk, az ott élő állatokkal és növényekkel ismerkedünk. (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Kis-Balaton, Keszthelyi-hegység, Szent-György hegy, Kányavári-sziget, Zalavári Múzeum, Fenékpuszta- Madárgyűrűző, Fekete István emlékhely, Csillagvár, Jeliarborétum).

30

Pedagógiai Program

OM 037364

A zöld óvoda kritériumainak megfelelően végezzük munkánkat – ennek függvényében tervezzük és valósítjuk meg a környezeti nevelési céljainkat és feladatainkat. A régmúlt örökségeink tiszteletére és továbbadására nagy hangsúlyt helyezünk. Figyelemmel kísérjük a jeles napokat, névnapokat és hozzáfűződő időjárásokat. Megismerkedünk a népi kismesterségekkel és a környéken ismert néphagyományokkal (fafaragás, kosárfonás, magyar népdal ismeret, mesemondás). A természet, az élővilág tudatos, tervszerű megismertetését már kiscsoportban el kell kezdenünk. A környező világ iránti érdeklődés a gyermek vele született sajátossága, a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg. Az otthoni környezetből óvodába kerülő kisgyermek fogékony minden külső behatásra, az óvónő egyéniségétől függ, hogy érdeklődését mennyire aknázza ki. A környezetismeret, a környezet megismerésére, megóvására nevelés a személyiségformálás egyik fontos eszköze. Ennek érdekében sok megismerésre, tapasztalásra van szükség, az élménypedagógia széles eszköztárával (cselekvés, cselekvésbe ágyazott tevékenykedtetés, természetben történő tapasztalás, felfedezés, kísérletezés, élményszerzés). A természettel, állatokkal való ismerkedést az igazi találkozás élménye nyújtja. Az állat- és növényfajokon végzett pontosabb megfigyelések során a gyermekeket rávezetjük, milyen csodálatosan alkalmazkodnak az élőlények a környezetükhöz, s milyen okosan irányítja a természet az életüket. Minden kisgyermekhez közel állnak az állatok, mindig örömet okoz számukra, ha valamilyen állatot figyelhetnek meg. Az élőlényekkel való kapcsolatteremtés alapvető igénye a gyermekeknek, amely a rácsodálkozástól a szeretetteljes barátságig, a megfigyeléstől a gondoskodásig, együttjátszásig sokféle érzelemmel, sokszínű formában jelenik meg. Óvodásainkat elsősorban az állatok érdeklik. Figyelik és utánozzák mozgásukat, hangjukat, szívesen kerülnek velük testi közelségbe. Az állatokkal való rendszeres kapcsolat – a szülő- és gyermekkapcsolat hasonlósága – nagy érzelmeket kelt a kisgyermekben. Az állatok viselkedésének megfigyelése jó hatással van a gyermekekre, megnyugtatja őket, leköti figyelmüket. Az agresszív, nehezen kezelhető gyermekekre különösen jó hatással van, hogy a nap folyamán végigkísérhetik pl. az akváriumban a halak, a terráriumban a teknőc nyugodt életmódját. Az érzékeny óvodást megnyugtatja, eltereli figyelmét rosszkedve okáról. Fontos, hogy valamennyi óvodai csoportunkban legyen lehetőség kisállat tartására, hisz ezek segítségével gyermekeink megtanulják, megtapasztalják, hogy a természetben minden élőlény fontos. Sok előnyt jelent számunkra, hogy városunkban és környékén emberközelben vannak a háziállatok, pl. rendszeresen ellátogathatunk együttműködési megállapodás keretében a „Dányádi farmra”. Ennek következtében minden gyermeknek van ilyen irányú élménye, tapasztalata. A növényekkel való ismerkedésre sok lehetőséget kínál a zalai dombság, a Zala folyó környéke, a halastó, a környező rétek, legelők. Rengeteg alkalmat nyújt a föld és a víz jelenségeinek megfigyelésére. A növényekkel behozzuk a csoportszobába a természetet, ez különösen a téli hónapokban nagydolog. A zöld, csíráztatott búza, vagy a hajtatott aranyvessző, gesztenyefa-ág nagymértékben hat érzelmeinkre, a rideg, fagyos napokon tavaszt hoz a lelkünkbe. Fontos, hogy a gyermekek megismerkedjenek lakóhelyünk védett növényeivel. Sok ismeretet, tapasztalatot gyűjtünk róluk, így később könnyebb lesz megtanulniuk nevüket, védeni, óvni őket. Az élőlények védelmét csak tiltással nem lehet kialakítani! A gyermekek belülről fakadó környezetvédelmének lényeges eleme, hogy a közvetlen környezetük élőlényei jó ismerősökké, barátokká váljanak számukra. Csak így érhetjük el, hogy a gyermekek akkor sem tépik le vagy bántják a növényeket, állatokat, ha senki sem látja, és megértik, hogy az a legszebb, ami él! Az óvodánkban folyó nevelés keretében gyermekeink megtanulják, hogy a növényeket, állatokat tisztelni és óvni kell! 31

Pedagógiai Program

OM 037364

Matematikai tapasztalatok A környező valósággal való ismerkedés során a gyermekek tapasztalatokat szereznek az őket körülvevő tárgyak, jelenségek formai és mennyiségi jellemzőiről. Minden tevékenységükben megjelenik a matematika pl.: játékukban párosítanak: csésze-csészealj, ló-lovas, stb., halmazokat képeznek: baromfiudvar benépesítése, játékválogatás, stb. Ismerkednek a mennyiségekkel pl.: terítéskor a naposi munka során, társasjátékok játszásakor, stb. Összehasonlító méréseket végeznek pl.: ki ugrott nagyobbat, kinek nehezebb a hátizsákja, stb. sorba rendezik egymást, tárgyakat adott tulajdonságok, szabályosságok szerint. A geometria világából tapasztalatokat szereznek síkbeli, térbeli alakzatokról pl.: különféle építések során, papírnyírás, puzzle kirakások alkalmával, stb. . A tükörrel való játék során figyelik tükörképük mozgását, utánozzák egymás tükörképét, festékfolttal tükrös (szimmetrikus) alakzatokat hoznak létre. Gyakorolják a térben és síkban történő tájékozódást. Az óvodapedagógus feladatai a külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatokkal terén: - A környezet szeretetére, védelmére való nevelés jellemezze. - Megalapozzuk természetbarát viselkedést, az esztétikus környezet iránti igényt. - Teremtse meg a legideálisabb feltételeket az ismeretek, tapasztalások gyarapítására, mely a gyermekek megismerési vágyát, kíváncsiságát kielégíti. - Fordítson kiemelt figyelmet a gyermekek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetésére, megszerettetésére, pozitív érzelmi viszony alakítására. - Ismereteket sok élménnyel – lehetőleg mindig a természetben – nyújtsa a gyermekek számára, maximálisan kihasználva a természetes élethelyzetek kínálta lehetőségeket. - A környezet tevékeny megismerése segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. - Az óvodai csoportszobában adjunk lehetőséget víziállat gondozására. Az állatok viselkedésének megfigyelése jó hatással van a gyermekekre, megnyugtatja őket. - Folyamatosan törekedjünk a környezettudatos életvitel kialakítására (takarékoskodjunk az árammal, vízzel, kerüljük a pazarlást pl. ebédnél megmaradt ivóvíz felhasználása, újra-papír, szelektív hulladékgyűjtés stb.) - Az óvónő ismertesse meg a mezőgazdasági kultúrához kapcsolódó tevékenységeket, eszközöket, munkagépeket és a régi hagyományokat. (kenyérsütés, patkolás, tollfosztás, kukoricamorzsolás, alma és szőlőszüret, dióverés stb.) - Az óvónő éljen a szülő által felajánlott lehetőségekkel. - Gyakorlati munkáját projektek kidolgozásával segítse, oldja meg. - A pedagógus megfelelő ökológiai állat és növényismerettel rendelkezzen, önképzéssel vagy továbbképzésen való részvétellel. - A fenntartható fejlődés szinten tartására törekedjen! - Ismerje és tartsa be a „Zöld óvoda” kritérium rendszerét!

32

Pedagógiai Program

OM 037364

A gyermek fejlettségének jellemzői az óvodáskor végére: - Életkorának megfelelően legyen képes eligazodni a természeti, társadalmi környezetben. - Évszakok, időrendiség, napok, hetek, hónapok között tudjon eligazodni, különbséget tenni. - A környezetében lévő elemi közlekedési szabályokat, közlekedési eszközöket ismerje. - Tudja felismerni, megnevezni a környezet színeit. - Ismerje az emberi test felépítését, az érzékszervek működését. - Csoportosítsa a növényeket, állatokat lakhelyük, külső jegyeik, hasznosságuk szerint. - Vegyen részt a csoporthoz tartozó növények és állatok gondozásában. - Rendelkezzen megfelelő általános tájékozottsággal (név, lakcím, szülők foglalkozása, napszakok stb.). - Az ok- okozati összefüggéseket ismerje fel (tárgyak, jelenségek). - Hasonlítson össze mennyiségeket: több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, egyforma, magas, alacsony, széles, keskeny stb. - Tudjon tájékozódni 10-es számkörben. - Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányai: jobb, bal, előtt, mögött, alatt, fölött, mellett, között. 4.5 Munka jellegű tevékenységek A gyerek utánzási vágyából fakad, hogy a környezetében látott felnőtti munkacselekvéseket játékában utánozza. A hiányzó eszköz nem akadály, ezen a mássá változtatás vágya átrepíti, a cselekvésben mindenáron ki akarja magát próbálni. A gyerek a gyerekméretű, valósághű eszközökkel is ”mintha” cselekvést végez, játszik. Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza, és az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja, munkajellegű tevékenységgé válik. Mozgatója a gyerek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. A munka célra irányuló tevékenység, a gyermekektől belső fegyelmet, kötelességvállalást kíván. Munkájuk eredményét ők és mások is tapasztalják. Munkavégzés közben a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatot szereznek természeti és társadalmi környezetükről. Megtanulják egyszerűbb eszközök, szerszámok használatát. Olyan készségeket, tulajdonságokat szereznek, amelyek pozitívan befolyásolják közösségi kapcsolataikat. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van, vagy testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek elvégezni. Váljon a gyermekek számára természetessé, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges, mindenki egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhet. A munkavégzés rendszeres, folyamatos, tudatosan szervezett pedagógiai tevékenység legyen. Az óvodapedagógus mindegyik munkafajtánál adjon mintát az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendjének megismeréséhez. A munka jellegű tevékenységek célja: - A gyerek sajátítsa el azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. - a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés. - A munkaerkölcs, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés: a gyereket eljuttatni a célirányos kötelezettségvállalás befejező mozzanatáig.

33

Pedagógiai Program

OM 037364

- A gyermeki kipróbálási vágy sokrétű kielégítése, kezdeményezőkészségének formálása. Munkajellegű tevékenységek - önkiszolgálás - közösségért végzett tevékenységek Az önkiszolgálásnak, mint az óvodában végzett munkafajtának igen nagy a jelentősége. A gyermekek minél előbb próbálkozzanak a személyükkel kapcsolatos teendők önálló ellátásával. Ilyen a testápolás, öltözködés, étkezés, környezetünk rendben tartása. A közösségért végzett tevékenységformák: a naposi munka, a mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkák, növény- és kisállat gondozás. A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatait a naposi munka is bővíti. Az önkiszolgáló tevékenység során készségszinten megismerik a munka folyamatát. Étkezési feladatok elvégzése az elsődleges a naposi munka tartalmánál, összehangolása az óvónő és a dajka közös feladata. Alkalom szerinti naposi munka lehet a csoportszoba átrendezése, különféle tevékenységekhez használt eszközök biztosítása, elrakása, öltöző, mosdó rendjében való tevékeny közreműködés, élősarok, állatok gondozása, információk közvetítése, jeles napok előkészítése stb. Tartsák tisztán saját környezetüket, közösen tisztítsák és javítsák meg játékszereiket, vegyenek részt a csoportszoba rendezésében és díszítésében. A gyermekek képesek felfogni munkájuk eredményét. A kerti munka, az élősarok gondozása az a terület, amelynek értékteremtő jellege könnyen kimutatható. A jelkép (kötény, kitűző stb.) nem csak a megbízást és a feladatvállalást jelzi, hanem vonzóvá is teszi a tevékenységet, amire büszke és örömmel, sikeresen teljesíti azt. A naposi munka tartalmát úgy célszerű alakítani, hogy minél kevesebb időt vegyen el a gyerek játékából. A naposi munkát kisebb gyerek is vállalhatja A mindennapi élettel kapcsolatos állandó- és alkalomszerű munkákhoz tartoznak: az udvar- és teremrendezés, a játékjavítás,- tisztítás,- készítés, az egyéni megbízatások, az üzenetek teljesítése, az ünnepi készülődés (ajándékkészítés, szobacsinosítás, díszítés), a házimunka jellegű tevékenységek (étkezések utáni seprés, sütés-főzés, ünnepek előtti nagytakarítás, stb.). A növény- és kisállat gondozás munkálatai közben a gyerek megismerkedik egyes munkafolyamatokkal (ültetés, vetés, locsolás, kapálás, etetés, itatás, stb.). Az óvoda udvarán kialakított veteményes-, virágos-, és sziklakert folyamatos munkát igényel ültetéstőlbetakarításig, ezért fontos a munkafolyamatok megszervezésénél az „erők” tudatos elosztása. A kisebb gyereket az eszköz, a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosan végzi el feladatát. Az óvodapedagógus feladata a munkatevékenységgel kapcsolatban: - Minden gyermeknek biztosítsunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, a tőle telhető legjobb képességével elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, és a társai érdekében végzett munkatevékenységet. - Folyamatosan biztosítsa a munkatevékenységekhez szükséges, gyermekeknek megfelelő eszközöket és helyet. - Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek és önállóan végezhesse azokat. - Az elvégzett munkát mindig konkrétan, reálisan, vagyis a gyermek saját magához mért fejlődésének megfelelően értékeljük. 34

Pedagógiai Program -

OM 037364

Értékelése buzdítsa, erősítse a gyermek pozitív viszonyulását a rendszeres munkavégzéshez.

A gyermek fejlettségének jellemzői óvodáskor végére: - Törekedjen önállóságra, vállaljon önként feladatot. - Ismerje fel saját képességeinek határát, végezzen egyéni fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat - Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket, legyen képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére. - Legyenek visszatérő feladatai. Teljesítse pontosan megbízatásait. - Ismerje a segítségadás lehetőségét. - Ismerje a szerszámok, eszközök tárolási helyét, használatát. - Legyen igénye a kisebb felfedezett hibák kijavítására. - Gondozza, óvja a környezetében élő állatokat. 5. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1 Az óvoda jellemző adatai OM-azonosítószáma: 037364 Neve: Zalaszentgróti Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - bölcsőde Székhelye, címe: 8790 Zalaszentgrót, Batthyányi út 28. Telephelye, címe: 8790 Zalaszentgrót, Ady u. 2. Az alapítói és fenntartási jog gyakorlói: Zalaszentgrót Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 8790 Zalaszentgrót, Dózsa Gy. u. 1. Óvodai ellátás keretében székhelyen működő csoportok száma: 4 Óvodai ellátás keretében telephelyen működő csoportok száma: 3 Egységes óvoda-bölcsődei ellátás keretében működő csoportok száma:1 Összesen működő csoportok száma: 8 A csoportok szervezése a szülői igény és gyermeki kívánságok, az előző életközösségből hozott gyermeki kapcsolatok, a felvett gyermekek életkori megoszlása alapján, homogén és heterogén formában történik, az egységes óvoda-bölcsődei csoportunk az Ady úti telephely kijelölt csoportja. Ebben a csoportban a pedagógusok és dajka nevelési évenként, forgó rendszerben váltják egymást. A nagycsoportot búcsúztató pedagógusok és dajkájuk szoktatja be a soron következő csoportot. A csoport állandó dolgozója a bölcsődei gondozónő. A gyermekek óvodai felvétele a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint valósul meg. 5.2 Személyi feltételek- Nevelőtestület és a többi munkatárs Az óvodapedagógus modell szerepe: Az óvodai nevelési folyamatban az óvodapedagógus kulcsfontosságú szereplő. Nagyon fontos, mit és hogyan mond, miként viselkedik, milyen a külső megjelenése. Az óvónő biztonságot, harmóniát sugárzó személyiségével biztosítson szeretetteljes légkört a gyermek számára. A biztonságérzet egyik záloga a testi kapcsolat, az ölelés, a simogatás fontossága.

35

Pedagógiai Program

OM 037364

Az óvónő nevelői magatartása, beállítódása nyújtson modellt a család számára is. Tapintatosan, kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítsen a családhoz. Magatartását jellemezze nagyfokú empátia, diszkréció és tolerancia. Az óvoda összes alkalmazottainak száma: 28 fő Ebből óvodapedagógus: 16 fő Az óvodapedagógusok közül szakvizsgával rendelkezik 3 fő. középfokú végzettséggel rendelkezik: 2 fő A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők száma: - 8 fő szakképesített dajka - 2 fő pedagógiai asszisztens - 1 fő óvodatitkár - 1 fő bölcsődei gondozónő A pedagógus szakvizsgával rendelkezők közül: 1 fő közoktatás vezető szakirányú szakképzettség; 2 fő fejlesztőpedagógus szakirányú szakképzettség Az óvoda minden alkalmazottja a törvényi előírásnak megfelelő végzettséggel rendelkezik. A későbbiek folyamán fokozatosan szeretnénk szakember hátterünket óvodán belül, főként szakirányú továbbképzések elvégzésével bővíteni (pedagógus szakvizsga). Az új alkalmazott felvételénél előnybe részesítjük a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőt. Az óvodapedagógusok létszáma, a munkaidő beosztás, az átfedési idő a köznevelési törvénynek (Nkt.) megfelelően biztosított. Az óvoda nyitva tartási ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel.

Szakmai munkánk fejlődését szem előtt tartó igényességünk alapján belső-, és külső továbbképzéseken való részvételünk folyamatos. A munkaközösségek számát, munkáját, annak céljait, feladatait a mindenkori belső szakmai igény határozza meg, így a szakmai munkaközösségek megnevezésükben és témáikban is változhatnak. Jelenleg három munkaközösséget működtetünk; két szakmai és egy minőségbiztosítási munkaközösséget, az óvoda szakmai munkájának fejlesztése céljából. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát közvetlen segítők együttműködése: A pedagógiai nevelőmunkát segítő alkalmazottak (gondozónő, pedagógiai asszisztens) összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a nevelőtestület aktív tagjaként végezzék munkájukat. Az óvodapedagógus és dajka együttműködése: A dajka az óvónő pedagógiai munkájának segítője, ezért magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével ugyanolyan hatást gyakorol a gyermekre, mint az óvónő. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogy kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében, megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. Óvodánk összes dolgozójában – még a csoporthoz szorosan nem tartozó munkatársainkban is – tudatosuljon, hogy intézményünkben a dolgok a nap minden percében a gyermekekért történnek!

36

Pedagógiai Program

OM 037364

5.3 Tárgyi feltételek Célunk, hogy a gyermekek gondozott, esztétikus, környezetbarát csoportokban nevelkedjenek, a csoportszoba berendezési tárgyai minél szélesebben szolgálják az egészséges életmód megalapozását; a takarékosság és a praktikusság jegyeit tükrözzék. A csoportszobák falai világosak nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását és a nap folyamán a többszöri levegőcserét lehetővé teszi. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, esztétikusak. A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságú polcokon nyernek elhelyezést, így ők is tevőlegesen vesznek részt óvásukban, tisztántartásukban. A testi épségüket szolgálja a meghibásodott tárgyak, eszközök javítása, illetve használatból való kivonása. Az udvar teret ad a játék, az egészséges életmód, a hagyományápolás, a környezetvédelem tevékenységeihez. Székhely és telephely épületek között helyezkedik el, közösen használjuk. A TÁMOP 3.1.1. 11-12/1 Óvodafejlesztési pályázat beruházásai sorában legfontosabb szempont volt az udvar e célnak megfelelő, esztétikus alakítása, a gyermekek életkorához igazodó udvari játékok beszerzése, az óvodai fektetők cseréje. A kialakított sziklakertek, óvodakert folyamatos, gyermekekkel közös gondozása, az udvar folyamatos fejlesztése további célunk. Az intézmény rendelkezik a törvényben (2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről) előírt helységekkel, felszerelésekkel, tornaszobával, de folyamatos karbantartásukat, cseréjüket ütemezetten tervezni kell. Az óvoda és telephelye tálaló konyhával rendelkezik, melyekbe az ételt a fenntartó által kötött bérleti szerződés alapján a jogosult szállítja ki. 5.4 Az óvodai élet megszervezése A szervezési, működési rend részletes leírását, a gyermekcsoportok kialakításának rendjét, elveit az érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Óvodai életünk eseménydús, színes hétköznapokat biztosít a gyermekeknek. Változatos tevékenységekkel gazdagítjuk és tesszük színvonalassá a mindennapokat. A napi tevékenységek rugalmas napirendbe illeszkednek, amely folyamatos, nem kényszeríti a gyerekeket várakozásra. A jó napirend az egyik feltétele a gyermekek nyugodt óvodai életének, optimális életritmusának. Ez egyben biztonságot is ad a kicsiknek, hiszen az ugyanabban az időpontban ismétlődő tevékenységek segítik őket a kiszámíthatóságban. A napirendet az óvodapedagógusok dolgozzák ki, figyelembe véve a gyerekek életkori sajátosságait, valamint az évszakok változásait.

37

Pedagógiai Program

OM 037364

Az óvodai élet szervezésénél az alábbi szempontokat tartjuk szem előtt: - a játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia - a gyerekek számára a különböző tevékenységekhez elegendő idő megteremtése (pl. játék, mozgás, étkezés stb.) - a tevékenységek közötti folyamatos átmenet biztosítása

kezdete 5:30 B. 6:30 A. 7:30

vége 7:30 7:30 8:30

8:30 9:00

9:00 10:45

10:45 11:45 12:00 12:30 13:00 15:00 15:10 15:30

11:45 12:00 12:30 13:00 15:00 15:10 15:30 17:00

kezdete 5:30 8:30 9:00

vége 8:30 9:00 11:45

11:45 12:00 12:30 13:00 15:00 15:10 15:30

12:00 12:30 13:00 15:00 15:10 15:30 17:00

NAPIREND szeptember 1-május 31-ig tevékenység megnevezése Gyülekezés a nyitó csoportban, kötetlen játék (székhelyen) Gyülekezés a nyitó csoportban, kötetlen játék (telephelyen is) Gyülekezés a saját csoportban, kötetlen játék, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka folyamatosan Tízórai (kötött, ill. folyamatos) Játék, művészeti tevékenység, mozgás, külső világ megismerése matematikai tapasztalatokkal, Lurkó program a nagycsoportokban Terem rendezés Levegőzés, udvaron tartózkodás, séta, játék Öltözködés, tisztálkodás, előkészület az ebédhez, naposi munka Ebéd Tisztálkodás, fogmosás, ágyak rendezése, mesehallgatás Pihenés Ágyak elrakása, minden napos testnevelés Uzsonna Teremrendezés, asztali játék, udvari játék, folyamatos hazaengedés Mindkét helyen NYÁRI NAPIREND június 1-től augusztus 31-ig tevékenység megnevezése Gyülekezés az ügyeletes óvoda csoportjában, kötetlen játék Tízórai (kötött, ill. folyamatos) Játék, művészeti tevékenység, mozgás, Levegőzés, hosszabb udvaron tartózkodás, séta erdőre-mezőre, vizes tevékenységek, Öltözködés, tisztálkodás, előkészület az ebédhez Ebéd Tisztálkodás, fogmosás, ágyak rendezése, mesehallgatás Pihenés Ágyak elrakása Uzsonna Teremrendezés, asztali játék vagy udvari játék időjárás függvényében, folyamatos hazaengedés

A heti rend A tevékenységformák megválasztásának időpontját, napját a gyerekek életkora, a csoport és a helyi sajátosságok, tornaszoba beosztás valamint a mellékletben található éves tématervünk rendszere határozzák meg. A heti rendünk összeállításánál arra törekedtünk, hogy megfelelő teret és időt biztosítsunk a játéknak, játékos tanulásnak, kötött-és kötetlen tevékenységeknek. 38

Pedagógiai Program

OM 037364

Bár a heti rendben napokra lebontva jelenítettük meg a különböző tevékenységeket, mindennapi munkánk során arra törekszünk, hogy ezeket komplex egységgé szervezzük. Minden csoport önálló heti renddel működik szeptember 1-május 31-ig. A napirend dokumentálása a csoportnaplókban történik. A foglalkozások szervezésének általános elvei: Kiscsoportban kötetlen, kivéve a testnevelést, mely minden életkorban kötött. A nagycsoportban napi egy kötelező foglalkozást kell tartani. Kiscsoporttól nagycsoportig növekvő időtartamban. Minden egyéb foglalkozásszervezési kérdés az óvodapedagógus szakmai kompetenciája. Az óvodai élet részletesebb megszervezése az éves hálótervben történik, ami az éves munkaterv melléklete. Eszerint lehetőség van a csoporton belüli, csoportok közötti, székhely és telephely csoportjai, egész intézményt érintő tevékenységekre, programokra. 5.5 Az óvoda kapcsolatai Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. Az óvodai nevelést megelőző szakasz: Család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Együttműködésünk legfontosabb alapeleme: jó partnerkapcsolat minél korábbi kialakítása, az egyenrangú nevelőtársi viszony szellemében. Ennek legfontosabb alapja a kölcsönös bizalom, korrekt tájékoztatás, segítségnyújtás. Működéséhez elengedhetetlen, hogy az óvónők a szülők kérését, javaslatát mindig vegyék fontolóra, s ha indokolt, e szellemben változtassanak nevelési módszereiken. Ezen egyenrangú nevelőtársi viszony azonban ne jelentse csak az óvónő alkalmazkodását, a szülők részéről is nyilvánuljon meg. Az óvodapedagógus minden szülőhöz előítéletek nélkül közeledjen, a család igényszintjéhez alakítsa az együttműködés legmegfelelőbb módját. A kapcsolattartás módjainak, formáinak kialakításakor szem előtt tartjuk, hogy a szülők az óvodáról és a benne zajló életről mindig örömmel, szívesen tájékozódnak és aktívan közreműködnek, ha szükséges. A kapcsolat meghatározó alapja az első találkozás benyomása (ez lehetőleg óvodába lépés előtt jöjjön létre). Az újonnan érkező gyermekek számára közös ismerkedési délelőttöt szervezünk, nyílt nap keretében felkereshetik gyermekükkel a leendő csoportjukat, ahol benyomást szerezhetnek az óvodáról, beszélgetni lehet a leendő óvónőkkel. Augusztus utolsó napjaiban sor kerül az első szülői értekezletre is, ahol minden tájékoztatást igyekszünk

39

Pedagógiai Program

OM 037364

számukra megadni. Itt a szülő számára váljék világossá, hogy mindenben számíthat az óvónőre és diszkréciójára. E kezdeti együttműködés a beszoktatás ideje alatt tovább erősödjön, formálódjon. A továbbiakban is a naponkénti párbeszédek legyenek a bizalmas beszélgetések színterei. A szülők érdeklődésüknek megfelelően bármikor betekinthetnek a csoport napi életébe, de ezt az óvónőnek előre jelezzék. Óvónőink igényeknek megfelelően bármikor rendelkezésre állnak a szülők személyes beszélgetéseire, kérésre családlátogatást is tesznek. Óvodánkban jól kialakult rendszere van a szülői értekezletnek. Kis- és középső csoportban két alkalommal, év elején és januárban tartják a csoportok, míg a nagycsoportosok számára ezen kívül még egy külön szülői értekezletet is rendezünk az iskolai beíratások előtt kb. 1 hónappal (általában március utolsó hetében). A szülői értekezletek oldott légkörben, beszélgetős formában zajlanak, ezt szolgálja a székek kör alakú elhelyezése. A gyermekek egyéni fejlődéséről készített írásos anyagot évente kétszer fogadónap keretében beszéljük meg és nyújtjuk át a szülőknek. Ezen alkalmak során igyekszünk reális képet nyújtani a gyermek fejlődéséről és ismertetni a szülőkkel a következő időszakra szóló egyéni fejlesztési terveinket. Fontos szabály az, hogy sohasem mondunk véleményt a gyermekről mások előtt, tiszteletben tartjuk személyiségi jogait, a titoktartási kötelezettségünket. Az óvoda – család szoros együttműködését jól szolgálják a közösen szervezett programok (kirándulások, jótékonysági bál, gyermeknap, munkadélutánok, közös programok), ahol a szülők aktív segítőtársként szerepelnek. Óvodánk működését aktív szülői szervezet segíti, jól felépített, hatékonyan működő szabályzattal. Minden, a gyermekeket érintő kérdésbe beleszólási joguk van, s a rendezvényeink megszervezésében aktív résztvevők. A családdal való kapcsolattartás célja: - a gyermek életkörülményeinek, a szülők nevelési attitűdjének minél jobb megismerése - a szülők széles körű tájékoztatása az óvoda munkájáról és a gyermekek folyamatos fejlődéséről, fejlesztéséről - a partneri, kölcsönös, segítő támogató környezet létrehozása. A családdal való kapcsolattartás feladata: - a szülők elégedettségének (elégedetlenségének) felmérése - a pozitív eredmények megtartása, megerősítése - a feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölése - új, innovatív lehetőségek keresése. Bölcsődei kapcsolataink: Az óvodai felvevő környezetünkben egyaránt tapasztalható, hogy érkeznek gyermekek otthoni-családi környezetből, illetve bölcsődei ellátásból is. Egységes óvoda-bölcsődei csoportunk szerves része az intézménynek, így tudjuk biztosítani valamennyi gyermek (és szülei) számára a „gördülékeny-átmenetet” azaz a szeretetteljes és gyermekbarát „befogadást” beszoktatást. Az egységes óvoda-bölcsőde csoportból a lehetőség van bármelyik telephelyre az átmenet. Az óvodai élet során létrejövő kapcsolatok: Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, Zalaszentgróti Tanintézménnyel, Keszthelyi Tagintézménnyel, mint pedagógiai szakszolgálatokkal; a Zala Megyei Pedagógiai Intézettel, 40

Pedagógiai Program

OM 037364

mint pedagógiai szakmai szolgáltatóval; Zalaszentgróti Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központtal, az egészségügyi szolgáltatókkal, EGYMI-vel, Művelődési Központtal. Ezen intézmények, szervezetek az Óvoda lehetőségeit színesítik, kiegészítik, támogatják a pedagógiai munkát. A részletes együttműködést a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az óvodai élet utáni kapcsolatok (iskolák): Az óvoda szoros kapcsolatot ápol a felvételi körzetéhez tartozó, oktatási intézményekkel (általános iskolákkal, gyógypedagógiai iskolákkal). A gyermekek óvodából iskolába történő zavartalan átmenete megkívánja a két intézmény közötti szoros, tartalmas együttműködést. Ezen együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, bizalom, mely egymás munkájának ismeretére és megbecsülésére kell, hogy épüljön. Minden óvónő ismerje az általános iskolai nevelés alapelveit, a NAT ide vonatkozó fejezetét, az iskola pedagógiai programját. A vezető felelőssége, hogy a tanítónők is ismerjék az óvodai nevelés folyamatát, az óvoda saját pedagógiai programját, s kapjanak lehetőséget az óvodai élet megismerésére. Ezen ismeretek gyarapítását, az óvónők – tanítónők rendszeres párbeszédét szolgálják a minőségbiztosításunk keretében szervezett kerekasztal-beszélgetéseink. Óvodánk azonban semmiféle iskolai követelmény hatására nem tér el az óvodai nevelési program céljától, feladataitól, módszereitől, de e nevelési keretek között maximálisan megtesz mindent, hogy gyermekeink képessé váljanak az iskolai életre. E közös feladat állomásai mindkét fél részéről: Óvónő elvégzendő feladatai: - tegye a gyermeket egyéni fejlettségének megfelelően alkalmassá az iskolai életre, - tegyen meg mindent, hogy a gyermek örömmel várja az iskolát, - a gyermeket ismertesse meg az iskolával, leendő tanítónőjével, - igény szerint adjon a tanítónőknek a gyermekről reális képet, mely során emelje ki legjobb tulajdonságait, - ha szükséges, a családdal összhangban kérje a nevelési tanácsadó segítségét, - szervezzen a szülők, tanítónők számára a beíratás előtt közös szülői értekezletet, - kísérje figyelemmel a gyermekek iskolai beilleszkedését. Tanítónőknek felajánljuk e lehetőségeket: - év közben többször is látogasson el a nagycsoportosokhoz, ismerje meg őket, - ismerje meg az óvodában folyó nevelőmunkát, - fogadja az iskolába látogató óvodásokat (ügyeljen az első benyomás fontosságára) - vegyen részt az óvodai szülői értekezleten, ott mutatkozzon be a szülőknek, ismertesse iskolája arculatát, tanítási módszereit, esetleges elvárásait, - legyen igénye rá, hogy az óvónők ismertetése alapján előre megismerje a hozzá kerülő gyermekeket, - tegye lehetővé, hogy az óvónők megfelelő visszajelzést kapjanak gyermekeikről. E felsorolt feladatok összehangolása és tartalmas megvalósítása lehetővé teszi a város általános iskolájával az ideális együttműködést.

41

Pedagógiai Program

OM 037364

6 . A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: – az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, – megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: – érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, – elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

42

Pedagógiai Program

OM 037364

– feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A részletes kívánalmakat AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI részben részletesen rögzítettük. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 6.1 Az óvodapedagógus mérési-értékelési feladatai A gyerekekről vezetett feljegyzések Anamnézis A gyerekek megismeréséhez a családi környezet feltérképezése, egy reális anamnézis készítése hasznos. Óvodába lépés előtti megismerés formái: előjegyzés, nyíltnap a leendő kiscsoportosoknak, családlátogatás. Óvodánkba lépéskor anamnézist töltünk ki a szülőkkel közösen. A gyermek látás- hallás vizsgálatának lebonyolításában, együttműködési megállapodás megkötésére kerül sor a gyermekorvossal és a védőnői szolgálattal. A gyermek egyéni fejlődésének nyomon követési dokumentuma 3-7 éves korig A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a jogszabályi elvárásoknak megfelelően tartalmazza:  a gyermek anamnézisét,  a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,  a gyermek fejlődését elősegítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,  amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus a fejlődést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait,  a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,  a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket  Iskola-érettségi vizsgálatát ( alapján) Az óvodába lépéstől a tevékenységformákban elért fejlettségi szintek nyomon követése és rögzítése gyerekenként folyamatosan történik az OviSZOLGA® Egyéni Fejlődés Nyomon követő Rendszer számítógépes program segítségével 2014/15-től kifutó rendszerben, amely minden óvodába kerülő gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követését végzi. Kitöltést végző személy: a csoportban dolgozó óvodapedagógusok Gyakorisága: 3 alkalommal nevelési évenként- november, február, május Megbeszélés a szülőkkel, akik azt aláírásukkal igazolják. A 2015/16-os tanévtől felmenő rendszerben bevezetjük Patyi Zoltánné: Óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése dokumentációt, ami papír alapú, fűzött, év közben gyűjthető formátumban készül.

43

Pedagógiai Program

OM 037364

Kitöltést végző személy: a csoportban dolgozó óvodapedagógusok Gyakorisága: 3 alkalommal nevelési évenként- november, február, május Iskolaérettségi vizsgálatok: Az óvodai élet lezárására készülve, összegző, áttekintő iskola-érettségi feladatsorral mérünk minden nagycsoportos gyereket. Óvodánk anyanyelvi munkaközössége által kidolgozott iskola-érettségi feladatsort külső mérőrendszerekből merítettük. Alapját Kelemen Lajos féle teszt, mely az általános képességeket vizsgálja, PREFER –rel mérjük a beszédtechnika, reláció-szókincs, után mondás, következtetést, Csabay Katalin: Lexi-ből főfogalom képek, eseményképek. A vizsgálatok eredményei segítik az óvodapedagógusokat az Óvodai szakvélemény kitöltésében. Formája: egyéni vizsgálat. Ideje: január Résztvevők: minden nagycsoportos Vizsgálatot végző személy: nagycsoportban dolgozó óvodapedagógusok, szükség esetén szakértőkhöz irányítjuk a gyermekeket. A vizsgálatok eredménye alapján fejlesztésre szoruló gyermekekkel az óvoda fejlesztőpedagógusa és a csoportban dolgozó óvodapedagógusok egyéni fejlesztési terv alapján foglalkoznak. 7. AZ INTÉZMÉNY „JÓ GYAKORLATAI”: Lurkó iskola-előkészítő program Óvodánk a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0098 Óvodafejlesztés Zalaszentgróton projekt keretében vásárolt „Jó gyakorlat”- Lurkó iskola előkészítő programot, melyet minden évben az aktuális nagycsoportokat érinti. Az óvodapedagógus a csoport összetétele szerint differenciálva végzi a fejlesztést a csoport felével heti 1-2 alkalommal, a kijelölt napokon. A program megvalósítását segíti a Lurkó iskola-előkészítő 2 kötetes könyv is. Kidolgozott jó gyakorlat célja, hogy minél nagyobb esélyt adjunk a gyermekeknek a problémamentes iskolakezdéshez. A fejlesztésnek köszönhetően a gyermekek hat-hét éves korra elérik az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermekek testileg, lelkileg és szociálisan is éretté válnak. A gyermekek folyamatos megismerése, fejlődésük nyomon követése lehetővé teszi a tudatos fejlesztést. A feladatok során előtérbe helyeztük a játékosságot. Magyar Gábor „Mozgáskotta” módszer Az innovációs hajlandóság, a kompetenciabázis bővítésének igénye arra sarkallta nevelőtestületünket, hogy a gyermekek mozgásfejlesztését színesítsük, gazdagítsuk új módszerrel, másrészt a mozgásos tevékenységbe integráltan, komplex módon jelennek meg a különböző fejlesztési területek. A Mozgáskotta módszer nem csupán a mozgások térbeli és időbeli szerkezetére és a teljesítményre koncentrál, hanem a mozgásos tevékenységet megvalósító személyiség komplex fejlesztése ugyanolyan hangsúllyal szerepel, mint maga a konkrét mozgásteljesítmény. A módszer gyakorlatában az érzelmek, az ismeretek, a figyelem, a gondolkodás az emlékezet

44

Pedagógiai Program

OM 037364

legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint maga a kivitel. A gyermekek érzelmeihez, képzeletvilágához közelálló eszközeivel élvezetes és hasznos fejlesztési alternatívát kínál olyan gyermekeknek is, akik a megszokott teljesítményközpontú mozgásoktatásban kevésbé jeleskednek, esetleg elfordulnak attól. A Mozgáskotta módszer eredményeként az új mozgások tanulása a pozitív transzfer hatása miatt eredményesebbé válik, a folyamatos sikerélmény a gyermekeket újabb és újabb mozgásos cselekvésre ösztönzi. A Mozgáskotta módszert hatékony segítségnek tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek célzott fejlesztésében, mert a módszer pszichológiai megközelítése szerint alkalmas a meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek kibontakoztatására, differenciált fejlesztésére is. A Mozgáskotta módszer mindennapjainkban  A Mozgáskotta módszer eszközeinek felajánlása a szabad játékidőben, kötetlen formában alkalmazva, a gyermekek fantáziájára bízva, segíti a kreatív gondolkodás, szabálytudat alakulását, az együttjátszással támogatja a szocializációs folyamatokat. Az óvodapedagógusoknak a szabad játékidőben az eszközrendszer azon elemeit (marokzsákok, kottalapok) javasoljuk csoportszobában való használatra, amelyek mozgathatóságuk, méreteik szempontjából megfelelnek a szobák adottságainak, balesetveszélyt nem okoznak.  Testnevelési foglakozásokon a csoportos óvodapedagógus irányításával lehetőség nyílik az egyéb kiegészítők (zsámolyok, gerendák, csuklópántok…stb.) megismerésére és használatára. Az eszközrendszer céltudatos, tervszerű használatában a gyermekek az óvodába járás 3 éve alatt- lehetőség szerint középső csoportban-, a teljes tanévben heti egy alkalommal irányított foglalkozáson vesznek részt. A korcsoportok a gyermekek egyéni képességeinek és fejlettségi szintjének megfelelően átjárhatók, ami segíti a pszichés funkciók és fizikai képességek egyéni harmóniáját, a pozitív érzelmek átélésével a mozgásos aktivitás kialakulását.

45

Pedagógiai Program

OM 037364

8. MELLÉKLETEK EGYSÉGES ÓVODA- BÖLCSŐDE CSOPORT BÖLCSŐDÉSEKRE VONATKOZÓ PEDAGÓGIAI NEVELÉSI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA BEVEZETŐ Bölcsődei programunk szervesen kapcsolódik helyi óvodai nevelési programunkhoz. A nevelési célok, a nevelés alapelvei, a tevékenységi formák hasonlóak, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A fő tevékenységi területek ugyanazok, de más hangsúlyt kapnak. Az egységes óvodai – bölcsődei csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a gondozónő az óvodáéval egyező nevelési elképzeléseket, értékeket kötelesek közvetíteni, hogy a csoportban együtt nevelkedő bölcsődés és óvodáskorú gyermekek azonos értékrend szerint nevelkedjenek. GYERMEKKÉP: Elfogadjuk a Bölcsődei nevelés-gondozás Országos Alapprogramja által meghatározott elveket, miszerint minden gyermek külön személyiség; individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, akinek sajátos, életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Személyiségének szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az egységes óvoda – bölcsődei csoportban a nevelést, a gondozást mindenben ehhez igazítjuk BÖLCSŐDEKÉP: Az egységes óvodai – bölcsődei csoport bölcsődés része, mint a gyermekjóléti alapszolgáltatás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző egységként működik. Azoknak a 2. életévüket betöltött gyermekeknek a nevelését – gondozását vállaljuk, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk. 1.EGYSÉGES ÓVODAI – BÖLCSŐDEI NEVELÉS – BÖLCSŐDÉSEKRE VONATKOZÓ NEVELÉS CÉLJA: A kisgyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az egységes óvodai – bölcsődei nevelés – gondozás a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Az egységes óvodai – bölcsődei nevelésünk – gondozási elveinek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető JÁTÉKRA és MESÉRE, és a tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről.

46

Pedagógiai Program

OM 037364

2. EGYSÉGES ÓVODAI – BÖLCSŐDEI NEVELÉS – BÖLCSŐDÉSEKRE VONATKOZÓ NEVELÉS ALAPELVEI: 1. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az egységes óvodabölcsőde kiegészítő szerepet játszik. Tiszteletben tartja a gyermek személyiségi és emberi jogait. 2. A nevelés és gondozás egységének elve: A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, szoros egységet alkot, elválaszthatatlan fogalmak. 3. Az egyéni bánásmód elve: Minden gyermek más és más, fejlődésüket életkori és egyéni sajátosságaik, fejlettségük figyelembevételével segíti a gondozónő. 4. Az állandóság elve: A gyermekek személyi- és tárgyi környezetének állandósága növeli érzelmi biztonságukat. 5. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve: A biztonságos, szeretetteljes környezet, a gyermekek igényeinek kielégítése, a feléjük irányuló empátia, a tevékenységükhöz biztosított eszközök fokozzák az aktivitás és az önállóság iránti vágyat. 6. A pozitívumokra támaszkodás elve: A nevelés alapja a gyermek pozitív megnyilvánulásainak támogatása, segítése, elismerése. 7. Az egységes nevelő hatások elve: Az óvodapedagógusok és a gondozónő nevelési gyakorlatukban, a gyermekek elfogadásában normáikat, nézeteiket egymáshoz közelítik, nevelőmunkájukban egységességre törekszenek. 8. A rendszeresség elve: A rendszeres ismétlődés, a napirend gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő alakítása biztonságérzetet nyújt a gyermekeknek. 3. EGYSÉGES ÓVODAI – BÖLCSŐDEI NEVELÉS – BÖLCSŐDÉSEKRE VONATKOZÓ NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egységes testi fejlődés elősegítése és az egységes életmód alakítása 2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése, értelmi nevelés 4. Anyanyelvi nevelés 1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így az egységes óvoda – bölcsőde feladata, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse.  A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése. A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése.  Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.  A mozgásigény kielégítése s közben a mozgásfejlődés elősegítése.  A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabad levegőn történik), és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben.

47

Pedagógiai Program

OM 037364

2. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat A gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket az egységes óvodai – bölcsődei csoportban érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül.  Fontos, hogy a gyermeket az egységes óvodai- bölcsődei csoportba kerüléskor kellemes hatások érjék. Már a bölcsődei csoportba lépés előtti találkozás során, megismerkedünk a gyermekekkel otthoni környezetükben, majd csoportlátogatásra hívjuk a családokat. Hosszú, a gyermekek igényeihez igazított beszoktatási idővel próbáljuk csökkenteni az egységes óvoda - bölcsődébe kerülés nehézségeit. A csoportban dolgozó két óvodapedagógus, egy gondozónő, egy dajka és a gyermekek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolatot szeretnénk kialakítani.  Figyelembe kívánjuk venni az egyéni szükségleteket, hogy az én - tudat egészségesen fejlődjön.  A gyermekek társas kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait. Segítünk, hogy a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen.  Az egységes óvodai-bölcsődei csoport lehetőségeket teremt, hogy a nevelőkkel és társakkal sok közös élményhez jussanak. 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése, értelmi nevelés Az egységes óvoda – bölcsőde változatos tevékenységeket biztosít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéből.  Támogatjuk a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását.  A gyermekek tevékenységét támogató, bátorító figyelemmel követjük. Közös tevékenységeink során élményeket, viselkedési - és helyzetmegoldási mintákat nyújtunk. Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a JÁTÉK, így minden értelmi nevelés a játékba ágyazottan jelenik meg. 4. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű.  Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük, és kérdéseikre mindig válaszolunk.  Beszédértésüket választékos szóhasználattal, sok beszélgetéssel, ritmusos mondókák mondogatásával és meséléssel fejlesztjük.  Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk. 4. EGYSÉGES ÓVODAI – BÖLCSŐDEI CSOPORTBAN – A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek Az egységes óvoda – bölcsődében a nevelő – gondozó munkát a gondozónő végzi. A nevelés egész időtartama alatt jelen van. Munkáját teljes összhangban végzi a csoportban dolgozó két óvodapedagógussal, akik számára előírt feltétel a 60 órás felkészítő tanfolyam elvégzése, a 3 év alatti gyermekek gondozásához szükséges alapismeretek elsajátítása céljából Az óvodavezető egyben az egységes óvoda – bölcsőde szakmai vezetője is.

48

Pedagógiai Program

OM 037364

Saját gondozónői rendszer Ez a szervezeti rendszer, amely szerint a gondozónő fokozottan felelős a csoport egy részéért (5 gyermek). Több figyelem jut minden gyerekre, jobban számon tarthatóak a gyermek egyéni problémái, szokásai. A „saját” gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, ő vezeti a gyermek dokumentációját, elsősorban ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel, természetesen a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal teljes szakmai egységben. Az egységes óvoda - bölcsőde és a család A családi neveléssel együtt, de azt jól kiegészítve szolgálja az egységes óvoda bölcsőde a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól az írásos tájékoztatáson át a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az egységes óvoda – bölcsőde, illetve a család teremt meg. Formái:  Beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, illetve egy – egy időszak végén  Szülői értekezletek  Közös programok  Családlátogatás Beszoktatás A szülőkkel történő hosszú, fokozatos beszoktatás során a kisgyermek, a gondozónő és az óvodapedagógusok között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában. Ez jelentősen megkönnyíti beilleszkedését a közösségbe, és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket. Ideje kb. 2 hét. Családlátogatás A családdal való kapcsolatfelvétel még az egységes óvoda- bölcsődébe kerülés előtt történik. Célja, hogy a gyermekeket otthoni környezetükben ismerjük meg. Az egységes óvodai – bölcsődei napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend megteremti a gyermekek igényeinek megfelelő nevelés – gondozás feltételeit. Biztonságérzetet, kiszámíthatóságot jelent és megadja az aktivitás és önállósodás lehetőségét. A folyamatosságon belül az egymást követő események ismétlődése biztonságérzetet ad a gyermeknek, hiszen tudja, hogy mi után mi fog következni. kezdete 6:30 8:30 8:45 9:45 11:00

vége 8:30 8:45 11:00 10:00 11:30

11:30 12:15 14:45 15:10

12:15 14:45 15:10 16:30

NAPIREND tevékenység megnevezése Gyermekek átvétele, kötetlen játék Reggeli Játék a szobában vagy a szabadban Tízórai Fürdőszoba használat – pelenkacsere igény szerint a nap folyamán bármikor, WC használat, kézmosás Ebéd Pihenés Uzsonna Játék, folyamatos hazaengedés

49

Pedagógiai Program

OM 037364

Tárgyi feltételek Az egységes óvodai – bölcsődei csoportunk tárgyi feltételei elősegítik a gyermekek nevelését – gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak. Csoportszoba  Gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok  Kisebb puha szőnyegek, párnák  Étkezéshez edények  Gyermekfektetők ágyneművel  Minden korosztálynak megfelelő játékok Gyermeköltöző Gyermekek öltözködési igényeinek megfelelő ruha- és cipőtároló. A gyermekek öltöztetését segítő pelenkázó asztal. Fürdőszoba: A gyermekek gondozását segítő berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelő méretben. 3 db mosdó, 3 db gyermek WC, zuhanyzó, pólyázó asztal, fésű-tároló, fogmosó pohár tartó, törülköző, egész alakos tükör, gyógyszerszekrény. Játszókert  Füves, betonos udvarrészek  Homokozási lehetőség biztosítása  Udvari mozgáslehetőséget biztosító játékok 5. EGYSÉGES ÓVODAI – BÖLCSŐDEI CSOPORTBAN A TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 1. Gondozás 2. Játék – mozgás 3. Mese – vers – ének 4. Tanulás

BÖLCSŐDEI ÉLET

1. Gondozás: Bensőséges, interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermekek aktívan részt vehessenek a gondozási helyzetekben. Lehetőséget kívánunk adni a próbálkozásra úgy, hogy közben érezzék segítő, támogató figyelmünket. Elegendő időt szeretnénk adni a gyakorlásra (tisztálkodás, öltözködés, evés), az egyes mozzanatok megtanulására. Közben érzelemgazdag, kommunikációs kapcsolat alakul ki a nevelők és a gyermek között. 2. Játék A játék a gyermek önkéntes tevékenysége, mely belső indítékok alapján jön létre. Játékban dolgozzák fel élményeiket, vágyaikat, közben sok tapasztalatot, ismeretet szereznek, személyiségük sokoldalúan fejlődik. A játékot a gyermek elsődleges tevékenységének tekintjük. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a pihenőidő és a gondozási tevékenységek szakítják meg. Amikor együtt játszunk a gyermekekkel, a játékba ágyazottan megjelennek az évszakok és az ünnepek. Ehhez választunk odaillő ábrázolási technikákat, dal- és mondóka anyagot, mozgásos játékokat, és igyekszünk minél több élményhez juttatni a gyerekeket.

50

Pedagógiai Program

OM 037364

A játék fejlődés folyamata: A játék alapja, kezdete a csecsemők manipulációja. A bölcsődés korú gyermek fő tevékenysége a gyakorló játék, mely másfél éves kortól alakul ki. Ezt a játékot a funkció öröméért gyakorolja, különböző mozgásokat, műveleteket utánoz. Két éves kor körül megjelenik az én- tudat. Az „én akarom”, „én idézem elő” a játékban is megfigyelhető. Három éves korban a gyermekek szeretnének hasonlítani a környezetükben lévő felnőttekhez, utánozzák őket, elkezdenek szerepet játszani. Bölcsődés korú gyermekeinknél a gyakorlójátékot tartjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. A mozgást gyakorló játék során, egy - egy mozgásműveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok tulajdonságait (víz, papír, gyurma, homok…) fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek. Óvodai - bölcsődei csoportunkban a legjobb feltételeket biztosítjuk gyermekeinknek. Számukra a gondozónő, óvodapedagógusok személye a legfontosabb. Ők biztosítják a játékoz szükséges légkört, ha kell, ötleteket adnak, segítséget nyújtanak. A gondozónővel, óvodapedagógusokkal kapcsolatos elvárásaink:  Nagyfokú empatikus készséggel rendelkezzen.  Szeressen játszani.  Adjon mintát a gyermekeknek a játékban.  Adja meg a játék feltételeit (tér, eszköz, mozgás).  Segítse a játékban adódó konfliktushelyzetek megoldását. Játékeszközeinket gondosan válogatjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek életkorának, valamint egészségügyi és pedagógiai szempontoknak megfeleljenek. A játékok könnyen tisztíthatóak, fertőtleníthetőek legyenek, balesetet ne okozzanak. Játékkészletünket változatosan állítjuk össze, hogy alkalmasak legyenek a gyermekek különböző tevékenységeihez. Figyelünk arra is, hogy a játékok esztétikusak, igényes kivitelűek legyenek. A játékokat a gyermekek által elérhető helyen, fajtánként csoportosítva helyezzük el. A jól kialakított játszóhelyek alapjai a napi nyugodt játéknak. 3. Mese – vers – ének Az egységes óvodai – bölcsődei csoport életét átfogó anyanyelvi nevelés területei a mesélés, verselés, éneklés. A ritmus és a meseigény ebben az életkorban éppolyan természetes megnyilvánulás, mint a játékkedv. A mondókák, versek az érdekes, ritmikus hangzásuk miatt, mozgásélménnyel összekapcsolva pedig az érzelmek kiváltása miatt vonzóak. A mesét a képzelődés, a belső képteremtés teszi élménnyé. Mindkettő a hétköznapitól eltérő, jobb hangzású, furcsa beszéd. Dallamát, lejtését, tagolását, dinamikáját tekintve erősebb benyomást tesznek. Képzeletbeli és valóságos játékra 51

Pedagógiai Program

OM 037364

serkentenek, vagy csak nyugtatóan hatnak a kicsikre. Mindkettőre szükség van, hiszen a mondókát mondogatni, énekelni, mozgással kísérni jó a kisgyermek számára, míg a mesét hallgatni kell. Az általunk választott mondókák, versek, énekek mindig összhangban legyenek a játékkal, témájukban vagy hangulatukban igazodjanak hozzá. Külön repertoárja van a gyermekek által megtanulható mondókáknak, dalos játékoknak és a nehezebb szövegű vagy dallamú verseknek, énekeknek, amelyeket a felnőtt a hangulat megteremtéséhez használ. Nagy gonddal válogatjuk a „mesepolcra” való könyveket. Fontosnak tartjuk, hogy a lapozgatni való gyermekkönyvek és a felnőttek számára használatos könyvek igényes kivitelűek és művészileg a legjobb válogatások legyenek. A képeskönyv egyben játékszer is, a gyermekek számára mindig hozzáférhetőek. Tárgyképes könyvek, szöveges lapozgatók, természeti képeskönyvek vagy szépen illusztrált mesekönyvek, mind a gyermekek anyanyelvi fejlődését szolgálják. A mesélés, verselés, éneklés megjelenési formái:  Közös képeskönyv nézegetés során  Mondókázás ölbeli játékokkal  Versek, énekek a hangulat fokozására  Mondókák mozgásos játékokhoz  Énekes körjátékok játszása  Éneklés ritmushangszerek használatával  Csendes mesehallgatás naponta kétszer - a délelőtti játék elcsendesítéséhez - elalvás előtt 4. Tanulás Tanulás alatt a tudás, a teljesítmény és a magatartás változását értjük. Ebben az életkorban a tanulás az egész nap folyamán az óvodapedagógusok, a gondozónő és a gyermekek közös tevékenységei közben történik. Szokásai, készségei, képességei alakulnak, tapasztalatokat szerez környezetéről, megfigyel, feladatokat old meg. Kérdez és válaszol, mesét, verset, éneket, játékot tanul. Ebben a folyamatban a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építünk. A játék során töltjük meg a gyermeki műveltséget minél inkább ismeretekkel, megfelelő tartalommal /éneklés, rajz, gyurmázás, mintázás stb./. Mindezek együttesen szükségesek ahhoz, hogy személyiségük sokoldalúan, harmonikusan fejlődjön. 6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése: a családi nevelés és a bölcsődei nevelési – gondozási folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. - Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le- és felveszik. - Segítséggel kezet mosnak, szobatiszták. - Önállóan étkeznek. - Ismerik testrészeiket, megnevezik azokat. - Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, guggolnak, ugrálnak, tornáznak. - Finom mozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani. - Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak. - Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal. 52

Pedagógiai Program -

OM 037364

Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, helyesen alkalmazzák a kérem, – köszönöm kifejezéseket. Rövid verseket, mondókákat, dalokat felidéznek. Rövid mesét végighallgatnak. Ismerik a nevüket. Könyvnézegetés közben felismerik a látottakat. Játéktevékenységekben képesek együttműködésre társaikkal és a felnőttekkel. Megjelenik az aktív társas viselkedés első formája, az összedolgozás. Az összedolgozás során kialakulhat a munkamegosztás, így lehetőségük lesz kisebb szerepjátékok eljátszására. Ez jó alap az óvodai szerepjátékok kibontakozásához.

53

Pedagógiai Program

OM 037364

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE 1. Általános elvek 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. 1.2. Az Irányelv célja Az Irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy – az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, – fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, – a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, – a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. 1.3. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi a) a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

54

Pedagógiai Program

OM 037364

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A nevelés, a fejlesztés feltételeit a köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni. A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság szakértői véleménye. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy: – a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti; – a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; – terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely kiegészül a társszakmák – pszichológiai, orvosi – terápiás együttműködésével. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktortanító, terapeuta, pszichológus, orvos együttműködése szükséges. Ezeket a szakembereket intézményünk a Zalaszentgróti EGYMI illetve a Zalaegerszegi Nyitott Ház közreműködésével biztosítja. 1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiaiorvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával, b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása. 1.5. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje, c) korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai időszak fejlődésmenete d) A gyermek 55

Pedagógiai Program

OM 037364

– életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, – képességei, kialakult készségei, – kognitív funkciói, meglévő ismeretei, – családi háttere. Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti. 1.6. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára a) A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása; b) az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása; c) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés; d) a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével; e) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes; f) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához; g) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. 1.7. A többségi óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Az integrált fejlesztésben résztvevő óvoda: a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, c) a befogadó óvoda vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken. 56

Pedagógiai Program

OM 037364

Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segíti. Közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. b) A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus – szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, – a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, – egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, – alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, – együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. c) A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlődési zavarának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során: – segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, – javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, – segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről, – együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, – segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában,

57

Pedagógiai Program

OM 037364

– kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával, – részt vesz a befogadó közösség felkészítésében, – részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában. Az integrált nevelésben részt vállaló óvodák – a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint – vehetik igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelés során 2.1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés. Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges akadálymentes környezetet, sajátos technikai eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. – Mozgásfejlesztés Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is. – Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges

58

Pedagógiai Program

OM 037364

az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában. – Játéktevékenység A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása. – Nyelvi fejlesztés A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre. – Éneklés, zenei nevelés Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata. – Rajzolás, kézügyesség fejlesztése Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése. Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más – érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés – is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek egyénre szabott kombinációival történik. 2.2. A látássérült gyermek A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (0–33%-os látásteljesítmény) közötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere – tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. 59

Pedagógiai Program

OM 037364

A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. a) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Mozgásnevelésükben kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. A vak gyermekek fejlesztésében hangsúlyos a zenei nevelés, mely egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál – színek helyett – elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A környezet kialakításakor tapintható jelzések alkalmazása, a bútorok lehetőség szerinti állandó rendje javasolt. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, -olvasásrendszer megtanulását készíti elő. b) Az aliglátó gyermekek (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel. A látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó gyermekek (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza [2.2. a) pont], de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan jól használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengénlátó gyermekek nevelésének elveivel [2.2. c) pont]. c) A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes

60

Pedagógiai Program

OM 037364

testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: – Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. – A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. – Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. – A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. – A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése – A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást. – A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket. d) A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. Abban az esetben, amikor az enyhébb látási sérülésekhez enyhébb fogyatékosságok csatlakoznak, akkor az integrált óvodai nevelés is lehet eredményes. 2.3. A hallássérült gyermek A súlyos fokban hallássérült – siket – és a kevésbé súlyosan vagy közepes fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt – az állapot fennmaradása esetén – bizonyos esetekben – teljesen elmarad, vagy erősen sérül a beszéd és a nyelvi kompetencia. Az előzőek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozik. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, pedoaudiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és a hallásjavító műtétek mellett (cochlea implantáció), a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek érzékeli a hangot. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, elhangzanak az első szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli.

61

Pedagógiai Program

OM 037364

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire, akik nagy része használja a jelnyelvet vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. Bár a hallássérült szülő hallássérült gyermekére az adott intézmény helyi tantervében, pedagógiai programjában előírt kommunikációs forma (beszéd, gesztus) vonatkozik, kívánatos, hogy a (gyógy) pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt szükség esetén fel tudja használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel való érintkezésben. A kevésbé súlyos- vagy közepesen fokban hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válhatnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: a) A súlyos fokban hallássérült – siket – gyermekek (a beszédtartományban mért hallásveszteség 90 dB vagy nagyobb) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás és a beszédértés fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-prevenció. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget. Törekedni kell a beszédérthetőségének kialakítására, főleg a magánhangzók esetében. A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék, ismerjék fel hány szó, rövid mondat grafikus képét, hozzájuk intézett leggyakoribb kérdéseket, közléseket. b) A nagyothalló – gyermekeknél a beszédtartományban mért hallásveszteség 30–45 dB közötti, középsúlyos esetben 45–65 dB közötti, súlyos esetben 65–90 dB közötti hallásveszteséget mutatnak ki. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszéd, a 62

Pedagógiai Program

OM 037364

környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy anélkül), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. a család aktív együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támogatás, foglalkozás – valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés. d) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. 2.4. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

63

Pedagógiai Program

OM 037364

Külön óvodai csoport létesítése kizárólag az 5. életévét betöltött – óvodai nevelésre kötelezett – és a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi – vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhén értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára abban az esetben lehet szakmailag indokolt, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget a gyermek vélhetően csak a speciális nevelés keretében biztosított, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés mellett éri el. 2.5. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek sérülése általában már az óvodáskort megelőzően, közvetlenül szülés után vagy kora gyermekkorban felismerhető. A jól szervezett és hatékony korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést és az óvodaérettség elérését. Óvodába lépéskor jellemző a bizonytalan nagymozgás, ügyetlen manipuláció, előfordulhatnak sztereotip mozgások. Szobatisztaság kialakulatlan, beszédértés gyenge, sok esetben a kommunikáció súlyosan akadályozott. Sérült a figyelem, a motiváció, az emlékezet és a kitartás. A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson: a) az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére, b) a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelően a szóbeli kommunikációt kiegészítő, illetve helyettesítő módszerek, eszközök alkalmazásával történő fejlesztésére, c) a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, d) a szobatisztaság, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, e) az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére. 2.6. Beszédfogyatékos gyermek: nyelvfejlődési és beszédzavarok óvodáskorban Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd), illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik.

64

Pedagógiai Program

OM 037364

Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés. A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében a beszédértés és észlelés nehézségében, kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség), a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága), a beszédszervi működés gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai), a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg. A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképességzavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján. A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is. Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában. A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését. A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg. Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósulhat meg. 2.7. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek Az autizmus spektrum zavarok meghatározó jellegzetessége a társas viselkedést, a kölcsönösséget igénylő kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést megalapozó kognitív készségek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az állapot hátterében az idegrendszer fejlődési zavara áll. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekre jellemző a kölcsönösséget igénylő társas helyzetek megértésének és azokban való részvételének zavara, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmatlan, sztereotip viselkedés, a viselkedésszervezés és kivitelezés zavara és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés- specifikus fejlesztésre minden érintett gyermeknek joga és szüksége van. Autizmusban a beszédfejlődés gyakran 65

Pedagógiai Program

OM 037364

megkésik, súlyos esetekben nem alakul ki beszélt nyelv. A központi probléma azonban nem a nyelv hiánya, vagy megkésett fejlődése, hanem a funkcionális, kölcsönös kommunikáció sérülése. Az alapvető problémák közé tartozhat a nyelvhasználat színvonalától függetlenül, hogy hiányozhat a kommunikáció és a beszéd hasznának, hatalmának megértése, vagyis hiányozhat annak megértése, hogy mások érzéseit, gondolatait, tetteit kommunikáció útján befolyásolni lehet. Az autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti egyes tünetek kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként a nembeszélő, vagy megkésett beszédfejlődésű gyermek (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A gyermek a szociális interakció csecsemőkori fejlődési szintjének megfelelő egyes képességeket segítséggel használhat, és a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függően rendelkezhet. A korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák, viselkedés- és gondolkodási készségek terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával (szobatisztaság, rágás-evés, önkiszolgálás) fejlesztésének elemeivel. A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni felméréssel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. A gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezet megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. 2.8. A fejlődés egyéb pszichés zavarával magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek

(súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A kognitív, az emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése a sikeres beilleszkedést, az iskolába lépésre való felkészülési folyamatot késleltetheti. Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történjen. 66

Pedagógiai Program

OM 037364

További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni kell, és amennyiben szükséges, a fejlesztés további menetét erre alapozva kell meghatározni. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító, komplex – gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi – szakértői véleményben foglaltak alapján történik.

67

Pedagógiai Program

OM 037364

3. sz ÉVES TÉMATERV HAVI- HETI LEBONTÁSBAN Szeptember 1-2 hét 3. hét 4. hét szept. 29. Mihály Október 1. hét okt.4. 2. hét 3. hét okt.21. Orsolya 4. hét nov.1.

Beszoktatás időszaka, napirend megteremtése minden csoportban Kicsik voltunk, nagyok lettünk- Egészség hét Kötött-és kötetlen tevékenységeknek rendszerének megteremtése Mihály napi vásárok, háziállatok

Állatok Világnapja, vadállatok Ősz kincsei: gyümölcsök Ősz kincsei: zöldségek Mindenszenteki meseerdő: fény-tűz, világosság

November 1. hét nov. 11. Márton 2. hét 3. hét 4. hét nov.30. András

Márton lúdja, a baromfiudvar lakói Növények, állatok készülődése télre (mókus, sün… stb.) Őszi időjárás, öltözködés Adventi előkészület

December 1. hét dec.6. 2. hét dec.13. Luca 3. hét

Mikulás Luca napi boszorkányok, fény és sötét Karácsony

Január 1. hét

Az idő múlása: év, hó, hét, napok

2. hét jan.20. Sebestyén 3. hét

Madáretető vendégei

4. hét febr.2.

Gyertyaszentelő- medve

Téli időjárás, öltözködés, téli munkák

Február 1. hét 2. hét 3. hét febr.19. Mátyás 4. hét

Farsang Testápolás, egészség, betegség, dohányzás-megelőzési program Jégtörő Mátyás napja - Télkergető Közlekedés

68

Pedagógiai Program

OM 037364

Március 1. hét márc.8. 2. hét márc.15. 3. hét márc.21. Benedek 4. hét

Tavasz kincsei: virágok Nőnap Nemzeti Ünnep Huszárok Víz Világnapja márc.22. Tavaszi zsongás: rovarok, bogarak Húsvét

Április 1. hét 2. hét ápr.22. 3. hét 4. hét

Húsvét Tavasz kincsei: kerti munkák Föld Napja Tavaszi zsongás: fecske, gólya Anyák napja

Május 1. hét máj.10. 2-4. hét

Anyák napja Madarak, fák Napja Évzáró Gyereknap

69

Pedagógiai Program

OM 037364

FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai alapprogramjáról

nevelés

országos

2. A 2011. évi CXC. törvény a NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 3. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI RENDELETE a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

4.

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM (VÁLASZTHATÓ ÓVODAI PROGRAM)

5. NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROPGRAM (Néphagyományőrző, természet közeli, családokkal együttműködő óvodai választható program) 6. ÓVODAI NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL (Választható óvodai program, Írta: Nagy Jenőné)

7. FREINET ITT ÉS MOST (írta: Eperjesy Barnáné – Zsámboki Károlyné)

8. MATEMATIKA KÉZZEL, FEJJEL, SZÍVVEL (Írta: Zsámboki Károlyné – Horváthné Szigligeti Adél, Fabula Humán szolgáltató Bt. 1996.)

70