AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA ÉS

Čanak: A szélsőségesek felbátorodtak az Alkotmánybíróság 2. odal döntésétől XII. évfolyam · 54. - 60. szám · 2010 december 15. · Ingyenes példány

www.lsv.org.rs

Mekkora az érdeklődés a magyar óvodák iránt Bánátban és Dél-Bácskában?

AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA ÉS ÁPOLÁSA KISGYEREKKORBAN KEZDŐDIK 5. odal

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk! Vajdasági Szociáldemokrata Liga Vajdaságot felölelő VSZL akció:

Teljes fizetést a kismamáknak! A ligások követelik, hogy a kismamák a továbbiakban ne csak a fizetésük 65%-át kapják meg, a különbséget pótolják ki az önkormányzatok

16. odal

Minden kiadósabb eső számtalan házat, kertet és udvart áraszt el Temerinben

A VÍZ MILLIÓKAT SODORT EL A HELYI 13. odal JÁRULÉKBÓL

A községi képviselő-testület gátolja a gazdák kártalanítását

15. odal

AKTUÁLIS Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk! Vajdasági Szociáldemokrata Liga Čanak: A szélsőségesek felbátorodtak az Alkotmánybíróság döntésétől

Az, hogy az Alkotmánybíróság illetéktelennek nyilvánította magát a szélsőséges szervezetek betiltásának ügyében, amelyek valamilyen „szélsőséges szurkolói alcsoportok” álarca mögé bújtak, azt a gyanút kelti, hogy az alkotmányosság felügyelete és a törvényesség tekintetében nem létezik valódi szándék az erőszakkal és a gyűlölettel való leszámolásra. Ha az Alkotmánybíróságnak nincs fennhatósága ilyen döntés meghozatalára, mondja meg, kinek van, üzeni Nenad Čanak, a VSZL vezetője, december 10-i közleményében. - A Vajdasági Szociáldemokrata Liga azt kéri az Alkotmánybíróság elnök asszonyától, hogy mondja meg, kire gondol pontosan, amikor azt mondja, hogy egy ilyen döntés nem gátolja meg más állami szerveket abban, hogy reagáljanak. És azt is, hogy kire

gondol, amikor azt mondja, hogy már előzőleg elmaradt ezen intézmények reakciója – mondta, majd hozzátette: – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga ezért külön magyarázatot kér arra, hogy ha ez valóban így van, akkor miért volt az Alkotmánybíróságnak egy évre szüksége arra, hogy illetéktelennek nyilvánítsa magát – tette hozzá Čanak, majd a következőkre hívta fel a figyelmet: - Ezen magyarázatok hiányában, az Alkotmánybíróság csak azt az üzenetet küldi, hogy nem akar mást, csak kibújni a felelősség alól. Emellett keserű szájíz marad amiatt is, hogy a vandalizmus megfékezése irányult határozottság csak eljátszott volt, addig amíg nem csitultak a Brice Taton meggyilkolása okozta szörnyűség, ugyanúgy mint a többi szörnyűség amit ezek a szélsőségesek követtek el.

2 SZABAD VAJDASÁG

AKTUÁLIS

A VSZL hivatalosan is kérte a lusztrációs törvény alkalmazását és hatályossági idejének meghosszabbítását

Az átvilágítás ellen a rossz lelkiismeretűek vannak BELGRÁD – Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke november 9-én a köztársasági parlamentben átadta az emberi jogok megsértéséért való felelősségről szóló törvény (amely lusztrációs törvényként is ismert) hatályossági idejének meghosszabbísára vonatkozó kérelmet. Az átadás előtt Čanak részt vett a Belgrád központjában szervezett szórólaposztáson, amellyel szimbolikusan lezárult a „Húzz határvonalat” elnevezésű akció. E kampány keretében, amelyet október 25-én indítottak, a ligások az átvilágítási folyamat fontosságára hívták fel Vajdaság-

szerte a közvélemény figyelmét. Nincs szó revansizmusról vagy bosszúról Vajdaságszerte megjelentek a plakátok, a polgároknak szórólapokat osztogattak. A sajtótájékoztatókon és fórumokon a ligások megismertették a közvéleményt azzal, hogy nem revansizmust szeretnének, sem bosszút állni. Szó sincs rögtönbíráskodásról, hanem

Független testületet kell létrehozni a törvénnyel összhangban Aleksandra Jerkov, a VSZL szóvivője és köztársasági parlamenti képviselője elmondta, sajnálná ha a SZSZP, ahogy beharangozták, nem támogatná az említett javaslatot, mert ezzel megmutathatnák az Európa-orientáltságukat. Előrejelezte, hogy kérni fogja Slavica Đukić-Dejanovićtól, a köztársasági parlament házelnökétől, hogy alakítsa meg a törvény végrehajtásával foglalkozó független testületet, valamint fel fogja tenni neki a kérdést, hogy ez eddig, a törvénnyel összhangban, miért nem történt meg. az igazságszolgáltatás eszközéről, amelyen azt kell érteni, hogy azok a személyek, akik valamely periódusban vétettek az emberi jogok ellen, feleljenek tetteikért. Az átvilágítás

folyamatát egy független testületnek kellene elvégeznie. A törvény által is előírt független testületet a képviselőházban választanák meg, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezetné, s hat évig tartana a mandátuma. Minden felelőst átvilágítani – Követeljük, hogy a törvény hatályossági ideje ne legyen behatárolva 10 évre, ahogyan azt a 2003-ban elfogadott törvény

előírja – mondta Belgrádban újságíróknak Čanak, hozzátette, hogy ki kell bővíteni az átvilágítandó személyeknek, valamit tisztségeknek a listáját. Figyelmeztetett, hogy az átvilágítást el kell végezni minden olyan személyen, akik vétettek az emberi jogi törvények ellen, valamint más bűntetteket hajtottak végre a 90-es években Szerbiában és a régióban. – Az „Azért mert öltek” és az „Azért mert vertek” feliratos szórólapok felhívják a figyelmet az átvilágítási folyamat szükségességére, amelyet el kell végeznünk, ha le akarunk számolni a múlttal – mondta Čanak. Hozzátette, számít a koalíciós partnerek támogatására, mindenekelőtt az LDP részéről. Čanak kifejtette, nem látja miért lenne valaki ez ellen a javaslat ellen, akinek tiszta a lelkiismerete, valamint elmondta, „igencsak érdekében van” az SZSZP-nek is hogy támogassa a javaslatot, ha már Európaorientáltak lettek „ mert ezzel is jeleznék, hogy nincs mitől tartaniuk, és hogy a hatalomba való bevonulással nem a múlt iránti felelősség elől bujkálnak”.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 3

A többéves barátok közötti nézeteltérések okai és okozatai

VAJON A LIGÁSOK NEM ELÉG HALADÓSZELLEMŰEK A VMSZ SZÁMÁRA? ÚJVIDÉK - A Vajdasági Magyar Szövetség megint megpróbálta magát Vajdaság és annak érdekeinek egyedüli képviselőjeként bemutatni. És ez legitim. Ugyanúgy, ahogy az is legitim és jogában áll más pártoknak, hogy különböző véleményen legyenek, és annak hangot is adjanak, valamint hogy saját módon harcoljanak Vajdaságért és annak érdekeiért. Főleg akkor, ha olyan pártokról van szó, amelyek a VMSZ barátai voltak azokban az években, amikor ez nem volt egyszerű, és amikor nem a pártok népszerűségéről, vagy más napi politikai dologról volt szó, hanem a nemzeti közösségek jogainak Šešelj radikálisaitól és Milošević munkatársaitól való megóvásáról Vajdaságnak több kell A VMSZ, a tavalyi évhez hasonlóan, az alkotmány szerint Vajdaságot megillető hét százalékos részedésért folyatott harcot tűzte ki célul. Ehhez joguk van. Ugyanúgy, ahogy a VSZLnek joga van ezt nem támogatni. A liga négy évvel ezelőtt mondta, hogy nem jó az alkotmány, számos bizonyítékot sorolt fel – kedve azzal, hogy Szerbiát az alkotmány a szerbek és minden más nemzetiségű lakos országaként határozza meg (ezzel a kisebbségi nemzeti közösségek tagjait másodrendű állampolgárként kezelik), egészen addig, hogy Vajdaságot az állami költségvetés szánalmas hét százaléka illeti meg, amikor az ország lakosságának egy negyede él itt, a nemzeti gazdasági össztermék 33-50 százalékát termeli meg. Ezért szólította fel a liga a lakosságot az alkotmány meghozataláról döntő referendum bojkottjára. A VMSZ nem támogatta a ebben a ligát. A vajdaságiak viszont meghallották a liga szavát, a Tartományi Képviselőház elnökének, Bojan Kostreš a felhívását. Az alkotmány referenduma nem is volt sikeres Vajdaságban, de meghozták, mivel Szerbia más ré-

szeiben erősen kampányoltak mellette. Azóta a liga azt akarja, hogy az alkotmány által nem biztosított vajdasági autonómia megerősödjön, és hogy Szerbiában olyan törvényeket hozzanak meg végre, amelyekkel visszaadják Vajdaság vagyonát és bevételi forrásait. Ahhoz, hogy ez így legyen, Szerbiának az európai úton kell maradnia, ami az egyéb pozitívumok mellett azt szavatolná Vajdaságnak, hogy az Európában elismert régiók társaságában maradjon. Mirko Cvetković kormányát támogatva – amelynek gyenge többsége van a parlamentben – a liga éppen ezt teszi: biztosítja Szerbia európai útját. Időközben mindent megtesz azért, hogy nyomást gyakoroljon ugyanerre a kormányra, hogy meghozzák azokat a törvényeket, amelyekkel Vajdaság visszakapná pénzét és vagyonát. Kinek kell a vita? A VMSZ fenyegetése, miszerint most sem szavaznának a költségvetésre, a kormány bukását jelentené. Ki vágyik erre? Šešelj radikálisainak frakciója, amelyet a többéves partnerei alkotnak – a Szerb Haladó Párt. Kit látnának ők szívesen dekorációként a következő hatalomban? Ki hívta meg őket elsőként a születésnapjára? A VMSZ. Lehet, hogy azért kellett Pásztor Bálintnak, a VMSZ parlamenti képviselőjének megtámadnia régi barátait, hogy valahogy elterelje a figyelmet ezekről a tényekről, hogy ha holnap nem szavaznának a költségvetésre, ahogy azt bejelentették? Az viszont már sok volt, amikor a köztársasági költségvetés módosítása kapcsán (amelyet ugyanúgy támogatta szavazataikkal a parlamentben mint a liga) Pásztor a Magyar Szó november 30-i számában kijelentette, hogy „nem fog a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának asszisztálni Vajdaság kirablásában”. A ligásokról sok minden elmondható, de hogy

RÖVIDEN Marton: Mindenki egyenrangú kell, hogy legyen

kirabolnák Vajdaság, az már tényleg sok, még azoktól is, akiknek a közös múlt miatt elnézi a hibáit az ember. Ezért nem kell csodálkozni azon, hogy egy nappal később a Magyar Szóban megjelent a liga válasza is. A liga a fiatalabb Pásztor kijelentését csak még egy maszkként értékelte, amellyel megpróbálják elrejteni azt a tényt, hogy a VMSZ megtagadja régi barátait a „haladóbbak” kedvéért, és hogy a ligának nincsenek tartalék koalíciós partnerei, és hogy a kormány megbuktatása csak azoknak tenne jót, akikre a magyar közösség igen jól emlékszik. Pásztor Bálint viszont folytatta a vitát saját blogján, ahol sértegette a ligát. És láss csodát, a Kurir újságírói is rögvest elolvasták ezt. De természetesen ugyanakkor elfelejtette megmagyarázni, hogy a VMSZ miért süket szinte már két éve a liga azon ajánlására a Tartományi Képviselőházban, hogy Vajdaságnak fizessenek 840 millió eurós kártérítést, abból az összegből, ami a NIS privatizációjából befolyt. A liga sorban 21 ülésen felhívta arra a figyelmet, hogy milyen nagy a különbség a NIS becsült értéke és azon ár között, amennyiért eladták. Ebből a pénzből 150 000 új munkahelyet lehetne nyitni Vajdaságban, ahol jelenleg 200 000 ember van munka nélkül. Mindenesetre, ez a vita minden csak nem szükséges régi barátok között. Feltéve, ha tényleg nem jött el az az idő, amikor a ligások a VMSZ számára nem bizonyulnak már elég „haladóknak”. Ez azt jelentené, hogy Šešelj társai megnyernék azt a harcot, amelyet még a kilencvenes években kezdtek...

NAGYBECSKEREK – December 10-én, az emberi jogok világnapja alkalmából Nagybecskerek városi képviselő-testületének elnöke, Aleksandar Marton az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első szakaszára emlékeztetett, amely kimondja, hogy „minden ember szabadnak született, egyenlő méltósággal és jogokkal”. - A nagybecskereki önkormányzat, miként eddig is tette, a jövőben is arra fog törekedni, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy Nagybecskerek városának minden lakosa – nemzeti és vallási hovatartozásuktól, valamint attól függetlenül, hogy milyen nyelvet beszélnek – a közösség egyenrangú és teljes jogú tagjainak érezzék magukat. Civilizációs szükségünk és kötelességünk, hogy az emberi jogok megsértésére felhívjuk a figyelmet, és hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk azért, hogy megbüntessék azokat, akik ezeket a jogokat csorbítják vagy veszélyeztetik – mondta Marton.

A hadsereg búcsúztatója ÚJVIDÉK – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga Ifjúsága december 5-én szervett egy Zbogom Brus Li koncertet az utolsó hadköteles generáció búcsúztatója és a hadkötelesség megszüntetése alkalmából. A koncert a VSZLI ajándéka volt a fiataloknak, a Szerb Nemzeti Színház Trema klubja pedig megtelt. A koncert megnyitásakor a VSZLI főtitkára, Milorad Ponjavić arra emlékeztetett, hogy a liga ifjúsági tagozata már 15 éve a hadkötelesség megszüntetéséért száll síkra. - Azt kértük, hogy a fiatal éveket okosabb célokra használják fel, és megelégedéssel üdvözöljük a hadkötelesség megszüntetéséről szóló határozatot, amely január elsején lép életbe. Mostantól a fiatalok okosabb dolgokkal tölthetik el a szabad idejüket – mondta Ponjavić. A koncerten jelen voltak a VSZLI tagjai Vajdaság minden részéről, de emellett még sok fiatal, akik egyszerűen csak boldogok voltak amiatt, hogy nem kell bevonulniuk, és hogy maguk dönthetnek arról, mit akarnak kezdeni az életükkel.

AKTUÁLIS Visszaszerezni és felújítani a Šešelj törvényével elvett vagyont ÚJVIDÉK – Azok a törvények, amelyek rendeznék Vajdaság AT vagyonát és pénzelését várhatóan nemsokára megszületnek, és afelől is kaptunk ígéretet Mirko Cvetković kormányfőtől, hogy az év végéig megjelennek ezen törvények tervezetei, erősítette meg a hírt a VSZL végrehajtó bizottságának alelnöke, mgr. Maja Sedlarević. Kiemelte, a liga azt kéri, hogy a tartománynak és a helyi közösségeknek is, adják vissza vagyonukat, amely megillette őket az 1990-es alkotmány meghozotaláig. Ez Vajdaság esetében többek között a tartomány területén lévő közutak, vasúthálózat, távközlési rendszerek, a posta és a villamossági hálózat feletti felügyeleti és tulajdonjogot jelenti. Hatályon kívül helyezni Šešelj törvényét Olyan vagyonról van szó, mondja Sedlarević, amelyet Vajdaság lakosainak pénzéből építettek és fejlesztettek. – Vajdaság legértékesebb vagyonát a vasút- és a közúthálózat képezte, valamint a vízgazdálkodási létesítmények, a folyami csatonahálózat az öntözőrendszerekkel, a villanyáramhálózat, a posta, de a Naftagashoz hasonló nagy cégek is. Ekkor történt, hogy az 1990-es alkotmánnyal megszűntették az autonómiát, és öt évvel később pedig – egyaránt végzetes, a Szerbia vagyonáról szóló törvénnyel (amit a köznyelv csak „Šešelj törvényeként“ ismer) – minden önkormányzati és tartományi vagyon, és az ebből származó bevételek a köztársasági hatalom kezébe kerültek. A történetben az a legrosszabb, hogy ez a törvény 15 éve hatályban van, holott 10 év eltelt a demokratikus változások óta – figyelmeztet Sedlarević. Felújítani Vajdaság utait és vasúthálózatát Azt, hogy nem állnak el attól a követeléstől, hogy Vajdaságnak vissza kell adni az úthálózata feletti fennhatóságot, és hogy megoldják az utak karbantar-

tásának pénzelését, valamint hogy külön figyelmet fordítsanak a vasúthálózat felújítására, megerősítette a VSZL főbizottsága is, november 9-i ülésén. Ahogyan azt a főbizottság tagjainak a VSZL közlekedési és telekommunikációs szakbizottságának elnöke, Siniša Isakov ecsetelte, Vajdaságnak megfelelően sűrű az úthálózata, és kellő magas besorolású utai vannak, de ezek elég rossz állapotban vannak – elsősorban a befektetések hiánya és a rossz

karbantartás miatt. Isakov ezért arra figyelmeztet, hogy ezért elengedhetetlen több pénzt fektetni a felújításba, ahhoz hogy megfelelő minőségűek legyenek az utak. Hozzáteszi, a pénzelés megoldatlan, és ez egy újabb problémát jelent. – Egy ilyen helyzetet azzal lehetne a legeredményesebben megoldani, ha átvehetnénk az infrastruktúrát, vagyis visszaadnák Vajdaságnak a vagyonát, majd ezt követően a vagyon feletti irányítást is, a lakosság, a gazdaság, a vállalkozók igényeinek megfelelően. Emellett az erre előirányozott forrásokból származó pénzeszközök felhasználása is a megoldás részét képezi, és nem a köztársasági költségvetés eszközeinek direkt módon való felhasználása – mondta Isakov. Részletekben kifejtette, Vajdaság közutainak 60 százaléka vagy rossz, vagy nagyon rossz állapotban van, a hidak és felüljárók nagy része is. – Az utak mindössze 40 százaléka van elfogadható állapotban. Ezt is csak úgy lehet kijelenteni, ha nagyon elnézőek vagyunk amikor megfogalmazzuk, mikor van jó állapotban egy adott útszakasz – mondja Isakov. Hozzáteszi, az úthálózat pénzelését az üzemanyag eladási árából lehetne előteremteni, amit az elmúlt 20 évben elhanyagoltak.

4 SZABAD VAJDASÁG

AKTUÁLIS

VASS TIBOR ÍRJA:

A Magyar Liga fél éve a Magyar Nemzeti Tanácsban

Támogatunk minden jó kezdeményezést Minden jó kezdeményezést, független a beterjesztő személyétől, támogatok és kötelezettségemnek érzem, hogy kiáll jak mellette, ha az pozitív hatással lehet a Vajdaságban élő magyar közöségre és Vajdaság minden más polgárára Fél év távlatából tekintünk vissza a Magyar Liga szerepére a Magyar Nemzeti Tanács munkájában. Habár a választásokra, vagy inkább a külön választói névjegyzék összeállítására sok megjegyzés volt, ezért a felelős minisztériumot terheljük. A Magyar Liga vállalta a megmérettetést, mert kötelezetséget érzett a vajdasági magyarság iránt. Az a tény, hogy befutók lettünk, bizonyította, politikánknak van támogatottsága. A MNT megválasztása és beiktatása pillanatától a Magyar Liga aktív szerepet vállal a munkában. Én, mint MNT tag, részt veszek minden megmozduláson,ülésen,abi-

zottsági munkában, ahol a hozzáállásom a következő: - Támogatok minden jó kezdeményezést, független a beterjesztő személyétől, és kötelezettségemnek érzem, hogy kiálljak mellette, ha az pozitív hatással lehet a Vajdaságban élő magyar közösségre és Vajdaság minden más polgárára. - Külön odafigyeléssel kell kezelni a szórványt. Szórványnak tekintem az újvidéki, a Tisza menti magyarokat, kiváltképp a bánsági magyarságot. Rá kell mutatni, nem csak a központosított, magas kulturális események teszik a vajdasági magyar kultúrát, hanem a kis falusi megmozdulások is Vajdaság-szerte. - A támogatások elosztása átlátható kell, hogy legyen. A Magyar Liga képvis előjeként szeretnék erre külön odahatni, hiszen a választás előtt ezt kifogás olták l e g több e n . Mag yarán, a pénzek elosztása legyen áttekinthető, hozzá-

férhető minden pályázó számára. A pénz elosztásakor gondolni kell a kis falusi szervezetekre is, ne csak választások előtt foglalkozzunk velük. Minden jóindulatra szüksége van a vajdasági magyar közösségnek Véleményem szerint nem kell senkit se kizárni a Magyar Nemzeti Tanács munkájából, mert minden jóindulatra és munkára szüksége van a magyar közösségnek. Az összefogás akkor lesz valóban összefogás, ha nem zárunk ki senkit sem a véleménynyilvánításból, de a munkából sem. Nem szeretném, ha csatározás alakulna ki az MNT és egyes önkormányzatok között, ahogy ez megtörtént a szabadkai, valamint zentai önkormányzatok esetében. Az MNT foglalkozzon a törvényadta feladatával, és döntései ne legyenek az ott élők kárára. A vesztesek pedig nyugodjanak bele az ellenzéki pozicíóba. A Magyar Liga ez alkalommal is szeretné bizonyítani közremüködési szándékát, cselekvési készségét, ezzel is hozzájárulva a vajdasági magyarság megmaradásához, a közösség építéshez. E gondolattal szeretnék áldott karácsonyt, valamint örömökben gazdag új esztendőt kívánni.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 5

A Szabad Vajdaság újságírói utánajártak

RÖVIDEN Topolyán megkezdték a Télapó-csomagok osztását

Mekkora az érdeklődés a magyar óvodák iránt Bánátban és Dél-Bácskában?

AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA ÉS ÁPOLÁSA KISGYEREKKORBAN KEZDŐDIK ÚJVIDÉK - A Szabad Vajdaság újságírói utánajártak, mekkora az érdeklődés a szülök felől, hogy gyermekeiket olyan óvodkba írassák, ahol a foglalkozások az anyanyelvükön, vagyis magyar nyelven folynak. A nagyobb városokkal ellentétben, főleg ami Nagybecskereket illeti, a kisebb településeken nagy az érdeklődés. Újvidék: van hely bőven Újvidéken a Radosno Detinjstvo iskoláskor előtti

Bálind Teodóra mindkét lánya a Pitypang elnevezésű óvodába jár, amely az újvidéki Limán lakótelepen található a Népfront elnevezésű utcában. - Fontos számunkra, hogy gyermekeink az óvodában majd az iskolában is magyar nyelven taluljanak. Ez elengedhetetlen a fejlődésük szempontjából. Lényeges, hogy a gyerek teljes mértékben elsajátítsa anyanyelvét, mert így magának is megkön�nyíti az idegen nyelvek elsajátítását. Nem akartuk őket szerb tagozatra

Vass: Az óvoda neveli ki az elsős gyerekeket Vass Tibor, a Magyar Nemzeti Tanács tagja a Szabad Vajdaságnak elmondta, igen fontosnak tartja hogy a gyerekek magyar nyelvű óvodába járjanak, mert ott sajátítják el az alapokat az anyanyelven való továbbtanuláshoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvű óvoda fontos előfeltétele annak, hogy legyenek magyar nyelvű elsős diákok, akik tanulmányaikat anyanyelvükön folytatják.

intézményben hat olyan óvoda is működik, ahol az oktatási és nevelési program magyar nyelven folyik. Természetesen a legnépesebb tagozat a Dunavirág ovodában van, a telepen, ahol tömegesebben élnek a magyar nemzetiségűek. Márton

íratni, mert úgy gondoljuk, hogy a szerb nyelvet elsajátítják mellettünk és barátaik mellett. Teodóra elégedett azokkal a feltételekkel, amelyeket az óvoda nyújt, dícsérte az óvónőket, akik sok időt töltenek a gyerekekkel.

- Azok mellett a gyerekek mellett, akik tiszta magyar családból származnak vagy kevert házasságból, olyan gyerekek is járnak ide, akiknek a felmenői voltak csak magyarok - mondja és hozzáteszi, hogy a magyar tagozaton mindig van szabad hely, ezért dönt néhány szülő úgy, hogy inkább ide íratja a gyerekét, ha nem jut a gyereknek hely szerb tagozaton. Temerin: helyhiány Újvidékkel ellentétben Temerin községben, ahol a magyarok a lakosság 30 százalékát képezik, helyhiány van a magyar nyelvű tagozatokon. Magyar nyelvű csoportok vannak a „Veljko Vlahović” iskoláskor előtti intézmény központi épületében, valamint a Telep városrészben. Egy anyuka, akivel az óvoda előtt találkoztunk, szintén azt mondta, hogy a magyar nyelvű oktatói munka igen fontos gyermekei számára. - Magyar nyelvű óvoda mellett döntöttünk, mert gyermekünk az általános iskolát is ezen a nyelven fogja folytatni, ez egyben felkészülés is az iskolára. Igazán fontos ne-

künk, hogy gyermekünk az anyanyelvén tanuljon, mert a környezetnyelvet mindenképpen elsajátítja majd - mondja az anyuka, hozzátéve, hogy Temerinben szükség van több magyar nyelvű óvodai tagozatra. Muzslja, a pozitív példa Nagybecskereken a helyzet a fentiektől sokkal rosszabb. Egyetlen magyar nyelvű tagozat van. Bogyó Ildikó óvónő lapunknak elmondta, hogy ezért kizárólag a szülők hibáztathatók. - A magyar nemzetiségű szülők számára nem fontos, hogy gyermekük anyanyelvén folytassa tanulmányait. Ezért Nagybecskereken egy lassú folyamatú, halk asszimiláció folyik - mondta. A nagybecskerekitől kicsit jobbnak mondható a helyzet Lukácsfalván, ahol a lakosság számát nézve kicsivel nagyobb azoknak a gyermekeknek a száma, akik anyanyelvükön járnak óvodába, de ettől sokkal jobbak a körülmények Muzslján. Ezen a tepelülésen már a bölcsödébe is magyar nyelvű csoportba íratják a szülők a gyermekeiket.

TOPOLYA – A Vajdasági Szociáldemokrata Liga topolyai községi szervezetében a balogházi szervezet volt az első, amelyik kiosztotta a liga ajándékcsomagait. A barátkozásra a liga községi helyi szervezetében került sor. Palagyi Gábor, e helyi szervezet elnöke, valamint Radovan Radovanović, a szervezet tagja kívánt elsők között a tagságnak boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekban gazdag új esztendőt. A gazdag teríték a szorgalmas ligás nők főzőtudományát dícsérte, az italt pedig az erősebb nem biztosította. A résztvevők ez alkalommal minden egyes VSZL tagnak és minden vajdasági polgárának azt kívánták, hogy teljesüljenek vágyaik a 2011-es évben.

Szerződések a mezőőrszolgálat felszerelésére ÚJVIDÉK - Daniel Petrović tartományi mezőgazdasági, vízgazdálkodási és erdészeti titkár december 7-én 42 szerződést hitelesített az önkormányzatok képviselőjivel, akik pályáztak ennél a titkárságnál. Két pályázatról van szó – az egyiket a mezőőrszollgállat társfinanszírozására, felszerelésére, és foglalkoztatására írtak ki, a másikat a földrendezéssel kapcsolatos műszaki dokumentáció elkészítésére osztottak ki, amit tagosítással, útrendezéssel, szélvédő erdősávok létrehozásával kapcsolatos terveik pénzelésére hasznosíthatnak az önkormányzatok. Összesen 89 millió dinárt osztottak ki ezekre a célokra. Daniel Petrović ez alkalommal elmondta, hogy a tartományi mezőgazdasági titkárság kezdeményezte a községek mezőőrszolgálatának újbóli megszervezését, mert nagy szükség mutatkozik arra, hogy a mezőgazdasági földterületeken rend legyen. Harmadik éve vannak biztosítva anyagi eszközök a mezőőrszolgálat működésére, és egyre nagyobb az érdeklődés irántuk – huszonhét önkormányzat pályázott mezőőrszolgálatuk fenntartási költségeinek a finanszírozása céljából, ebből 10 önkormányzat először pályázott ezekre a pénzösszegekre. Ezekre a célokra 75 millió dinár került elosztásra. - 265 lakóterület lesz ilyen módon lefedve, több mint egymillió hektár mezőgazdasági földterület – mondta Petrović.

TÉMA

6 SZABAD VAJDASÁG

TÉMA

Madách, az amatőr színház küldetéssel

Nagy: Nem adjuk fel, dolgunk van HERTELENDYFALVA – Februárban ünnepli az egy éves fennálását a Vajdsági Szociáldemokrata Liga hertelendyfalvi helyi tanácsa, amely a VSZL pancsovai városi tanácsának keretein belül működik. Munkájuknak máris sok eredménye van. Ahogy Borsos Mária mondja, a ligások sokat tettek: a Polyák utcában kiásattak 200 méter vizesárkot,

Magyarországról, bár hivatalos személyek odaátról sűrűn látogatják Vajdaságot és azokat a községeket ahol élnek magyarok. Mint pozitívumot Nagy kiemeli, hogy nincs nemzetek közötti incidens és türelmetlenség. Az egyetlen kötődése Herteledyfalvának a Magyar államhoz a művelődési egyesületen keresztül valósul meg, de hoz-

Harc a pénztelenséggel A színészek mosollyal az arcukon utaznak a hiden autóbuszon, hogy még hidegebb termekben játszanak a legeldugottabb helyeken Vajdaságszerte, mert tudják, hogy ezzel hozzájárulnak a magyar közösség anyanyelvének és kultúrájának megőrzéséhez

követelést indítottak az autóbuszállomások kiépítésére, a rendőrségtől pedig azt kérték sűrűbban járőrözzenek, így csökkentsék a faluban a bűnözést. Nagy Attila a herteledyfalvi VSZL helyi tanácsának elnöke elmondta, miután a helyi önkormányzat beleegyezését adta az aszfaltbázis kiépítésére, a ligások összegyűjtöttek 620 aláírást, tiltakozván annak kiépítése ellen, és amelyben kérik a helyi lakosok gyűlését is. Ennek ellenére a helyi hatalom nem tett eleget a követeléseknek és megkezdték az aszfaltbázis kiépítését, ezért a liga március 19-én tüntetést szervezett és követelte a megfelelő szürűberendezés felszerelését valamint 24 órás felügyeletet, hogy meggáltolják a falu szennyezését.

záteszi, hogy mind kevesebb az együttműködés és e miatt igen nehéz a szokásokat megtartani. - Művelődési házunk igen ros�sz állapotban van. A kulturális események igen alacsony szintűek. Különféle tradiciói voltak a hertelendyfalvi magyaroknak és szlovákoknak, de mindez már kihalóban van – figyelmeztet, hozzátéve, hogy a szokások megőrzésére mindenekelőtt anyagiakra van szükség, de akartara is, ami fogyóban. Új gyakorlat Nagy Attila kiemeli, hogy a hertelendyfalvi életkörülmé-

Az isten háta mögött Attila Nagy úgy értékeli, hogy az északon valamint a délen élő vajdasági magyarok életfeltételei igencsak különböznek egymástól. Észak-bácska és Észak-bánát közel van a magyar határhoz, így könnyebben tudják szokásaikat őrizni és megtartani. Ott vannak, akik törődnek a magyarsággal, de erre délen igen rossz a helyzet. Mindig az isten háta mögött voltunk, elfeledve – mondja Nagy. Elmondja, hogy tudomása szerint soha sem látogatott falujukba hivatalos delegáció

nyeken is változtatni kellene, mindenekelőtt friss levegőre van szükségük, mivel különféle vegyi gyárakkal vannak körülvéve. Bálint Zoltán, a herteledyfalvi VSZL helyi tanácsának alelnöke a ligások álltal elért sikerek mellé még felsorolja, hogy kezdeményezték a trafóállomás kihelyezését a Svetozar Marković utcából, valamint kérvényt nyújtottak be, hogy a helyi közösség tanácsának munkájába belátásuk legyen, ami eddig nem volt gyakorlatban.

NAGYBECSKEREK – A Madách Amatőr Színházban már majdnem hat évtizede dolgoznak és játszanak előadásokat a vajdasági közönség számára, leginkább a bánáti kis falvak magyar lakosai - akikre nem igazán gondol más - örülnek előadásaiknak. A nagybecskereki Toša Jovanović Népszínház egy második emeleti irodahelységben dolgoznak, a színészek pedig mosollyal az arcukon utaznak a hiden autóbuszon, hogy még hidegebb termekben játszanak a legeldugottabb helyeken Vajdaságszerte. Mindezt azért teszik, mert mint mondják, tudják, hogy küldetésük van, amellyel hozzájárulnak a magyar közösség anyanyelvének és kultúrájának megőrzéséhez.

nagybecskereki önkormányzat költségvetéséből pénzeli a tevékenységüket, de a tájolást különböző pályázatok útján tudják csak megoldani, ezért a vendégszereplések tervezése mindig bizonytalan. - A „magyar pénzek” központosítása igen nagy problémát jelent számunkra, mert a tartomány pénztárából érkező anyagiak, a Nemzeti Tanács felől, de a Magyarországról érkező javak is főleg a szabadkai székhelyű, vagy a környező településeken működő intézményekbe folynak be – mondja Janovay Lajos, a Madách szervezője. Szerinte a szórványban működő szervezeteknek és intézményeknek több segítségre és törődésre lenne szükségük, mint a tömbben működő intézményeknek.

Központosítás

Mindent a közönségért

A pénztelenséggel vívott harc már évek óta tart, annak ellenére, hogy a Madách Amatőr Színház igen nagy szerepet tölt be a vajdasági magyarság színházi életében. Mindig is így volt, de az utóbbi időben mind nehezebb és nehezebb. Igaz, a

A nehézségek ellenére a Madách Amatőr Színház Vajdaságszerte ismert. Aktívan dolgozik a dráma- és operatársulata, mint az irodalmi és ifjúsági színpada. A repertoárjukat a közönség ízlésére formálják, mert, mint mondják

a nehéz körülményekkel jobban tudnak megbírkózni, ha az előadásoknak van közönsége. Ezért a műsorukra főleg komédiákat tűznek. A Nem a ruha teszi az embert című darab legutóbbi temerini előadásán mintegy 500 néző volt. Pillanatnyilag két előadást játszanak: a Pénz a tét című darabot valamit az operatársulat a Gyere csókolj meg című jubiláris programot, amelyet különböző operettek dalaiból állítottak össze. Hivatásos amatőr státusban A Madách Amatőr Színházat 1952-ben alapították. 1953-ban megkapja a hivatásos színház státusát, amelyet a különböző fesztiválokon való játékukkal és minőséges munkájukkal értek el az ott foglalkoztatottak. Anyagiak hiányában 1954-ben újra amatőr színházi státust kap, de továbbra is a nagybecskereki önkörmányzat költségvetéséből pénzelik, habár ma is hivatásos magyar nyelvű színház szerepét tölt be.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 7

Három éve állnak az állványok Szabadka központjában

DRÁMA A SZABADKAI SZÍNHÁZ KÖRÜL SZABADKA – Már három éve tart a 150 évnél idősebb szabadkai Népszínház épületének felújítása. Sokak szerint pontosabb megfogalmazás a színházépítés, ugyanis a munkálatok azzal kezdődtek, hogy szinte mindent leromboltak. Úgy tűnik, Szerbia legnagyobb kulturális beruházását – amelynek pénzelését az állam és a tartomány 45-45 százalékban, a város pedig 10 százalékban finanszíroz – senki sem veszi igazán komolyan. Kasza: A politikusokat nem érdekli – Politikusokkal való tárgyalásaim során rájöttem arra, hogy közülük szinte senkit sem érdekel igazán

ez a projektum, nem hajlanak az együttműködésre, még beszélni sem akarnak arról, hogyan találhatnánk meg a módját a beruházás befejezésének – jelentette ki nemrég Kasza József, a Népszínház igazgatóbizottságának elnöke. Az építkezést azelőtt is számos probléma kísérte, és a jelenlegi helyzet sem valami fényes. Szabadka egyik ismert újságírója, Đorđe Dragojlović a Szabad Vajdaságnak elmondta, néhány alkalommal már változott a befektető személye, és hogy az építkezés most került végre a Népszínház felügyelete alá. Mint mondja, a munkálatok legnagyobb hevében ment tönkre a kivitelező vállalat. Azt mesélik, a felgyülemlett tartozások

miatt, ugyanis a pénz állandóan késett. Akkor új kivitelezőt kellett találni... November derekán végre kifizették az eddig elvégzett munkálatokat, de azokat nem lehet folytatni: az építkezés második szakaszának befejezéséhez még 55 millió dinár hiányzik, a harmadik fázisra pedig már rég ki kellett volna írni a versenypályázatot, ami még nem történt meg. Így a munkálatok újra szünetelnek. Régi téglákat venni? Időközben kiderült, eltűnt 400 000 régi tégla, amelyeket az építkezés kezdetekor félretettek, hogy újra beépíthessék az épületbe. Feljelentést tettek a rendőrségen,

akik most nyomoznak az eltűnt téglák után, de még azt sem tudhatjuk, mikor tűntek el ezek a téglák. És mi lesz akkor, ha nem is találják meg őket? A műemléknek számító épületeket csak az eredeti, vagy annak megfelelő építőanyaggal lehet felújítani. A műemlékvédelemmel megbízottak remélik, hogy előkerülnek a téglák. Ellenkező esetben, mint mondják, nem marad más hátra mint régi téglákat venni, és azokat beépíteni az épületbe. Dragojlović a történet érdekes mozzanataként említi azt, hogy még nem is lehet tudni, hogyan néz majd ki a jövőbeli színház homlokzata. De a számos egyéb gond mellett, nem ez a legnagyobb.

A

nkét

Be kellene már egyszer fejezni Veljko Vojnić: Szerintem a színházat a Szabadegyetem mögötti parkolóban kellett volna felépíteni. Ott lett volna elég hely is, a régi helyén pedig csak azt kellett volna megőrizni, ami a régi színházra emlékeztetne. Amíg nem bontottuk le, addig nem is tudtuk, milyen szép épületeket és homlokzatokat takart el az épült. És most újra eldugjuk ezeket az építészeti remekeket.

Tóth Róbert: Nem tetszik, hogy az építkezés ilyen sokáig tart, és szerintem nagyon drága lesz. Egyáltalán nem értem, miért kellett három színháztermet építeni... Véleményem szerint túl nagy színházat építünk, amihez egyszerűen nem lesz elég néző – nézzük csak meg a Jadran Színpadot, amely sokkal kisebb helyiség, de félig üres. Ennek ellenére az sem megoldás, hogy ez így álljon itt, hogy sohase fejezzék be...

Margit Francisković: Egy ilyen, és ennyire nagy színházat csakis a város valamely más pontján tudnék elképzelni. Szerintem amikor egyszer elkészül, teljesen megbontja majd a város központjának kinézetét, mert sehogyan sem tud majd beleolvadni. De így, befejezetlenül sem egy szép látvány. Ezt is be kellene fejezni már egyszer.

RÖVIDEN Írja: Dr. Murényi Tibor, Csantavér helyi közösségének elnöke CSANTAVÉR – A szabadkai városi hatalommal való gyakori beszélgetések ellenére a csantavéri helyi közösség ebben az évben csak 400 000 dinár „szabad” javakkal rendelkezik, ami alig elegendő a munkához. Azzal érveltek, hogy a városi kötségvetésben nincs több pénz, de mindez mutatja a város hozzáállását a városon kívüli helyi közösségekhez,

valamint a kiegyensúlyozott helyi fejlesztések irányába. Időközben pályáztunk vissza nem térítendő összegekre a tartományi mező-, víz- és erdőgazdasági titkárságnál a vidékfejlesztési alapból. Két projektummal pályáztunk – lecsapolásra valamint a dőlőutak helyrehozatalára. Mindkét pályázatunkat elfogadták és november 23-án aláírtuk a szerződést, projektumenként két millió dináros összegről. A kivitelezés időpontja jövő év december elseje, de igyekezni fogunk, hogy a munkálatok már kora tavasszal megkezdődjenek. Hamarosan elkészül Csantavér részletes rendezési terve, amely új lehetőségeket nyújt, de felelősséget is az utánunk következő generációk felé: a szennyvízelvezető csatorna kiépítése, valamint a szennyvíztisztító kiépítése, az újonnan érkező kis- és középvállalkozások számára az elektromos energiahálózat kiépítés, és ehhez hasonló tervek. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a dolgok ma még csak látomásnak tűnnek, de hiszünk abban, hogy még több munkával mindez nem is olyan távoli cél. Mi, a VSZL képviselői, kiállunk nem csak a falunk feljődése mellett, hanem a környező települések és egész Vajdaság fejlődése mellett.

FÓKUSZBAN

8 SZABAD VAJDASÁG

FÓKUSZBAN

A gazdag Vajdaság mítosza még mindig él, annak ellenére, hogy a tények mást mutatnak

A liga ajánlásai bekerültek a területrendezési törvénytervezetbe ÚJVIDÉK – Radovan Radovanović köztársasági parlamenti képviselő a közelmúltban közölte a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főbizottságának tagjaival, hogy a liga összes, a területrendezési törvénytervezetre vonatkozó fontosabb észrevétele bekerült a törvény végleges szövegében. – Mindenütt, ahol hiányzott Vajdaság, most Vajdaság neve szerepel. Ugyanakkor a szövegbe szerepel Vajdaság minden olyan része, amelyek a területrendezési tervezet nem említett eddig. Azok a határátkelők is fel lettek sorolva, amelyekről

elérte, hogy a kiemelt fontosságú turisztikai létesítmények listájára felkerüjön Donji SremPosavina is, ugyanis eredetileg Szeremség egyetlen esetben sem volt megemlítve. – Ezt ki kellett javítani, mert Szerémségben sok fontos és idegenforgalmi szempontból vonzó helységek vannak, mint például a Sirmium régészeti lelőhely, az obedi tó körüli rezervátum, a Zasavica természeti rezervátum, stb. – mondja Jerkov. A képviselő külön kiemelte, hogy a területrendezési törvénytervezet klaszterekről rendelkező részébe a Vajdaság

Vajdaság mind öregebb, elmaradottabb és Vajdaság gazdasági helyzete, amíg teljes autonómiával rendelkezett, hasonló volt Szlovéniáéhoz vagy Horvátországéhoz. A fizetések akár negyven százalékkal magasabbak voltak, mint Szerbia más részein. Ma nem található vajdasági község azon tíz község között, ahol a legnagyobb fizetéseket jegyzik.

mindaddig nem esett említés, amíg a liga nem nyújtotta be a módosítási javaslatait – mondta Radovanović. A szóban forgó munkával kapcsolatban külön kiemelte a liga szakbizottságainak munkáját, akik gyorsan és minőségesen állították ös�sze a területrendezési törvény tervezetére benyújtott észrevételeket, ami kulcsfontosságú volt ahhoz, hogy az ajánlások bekerüljenek a végleges törvényjavaslatba. Mint mondta, a bizottságok munkája azért is volt kiemelkedően fontos, mert már a törvénytervezet előzetes megtárgyalásakor sok ligás észrevétel bekerült a szövegbe. Aleksandra Jerkov köztársasági képviselő a Szabad Vajdaságnak adott nyilatkozatában elmondta, a VSZL a parlamenti bizottságokon keresztül elérte azt, hogy a területrendezési törvénybe bekerüljön két nemzetközi határátkelő megnyitásának terve is – az egyik a Nagykikinda melletti Nákófalván (Nakovo) és a másik pedig a szerb-magyar-román hármashatáron. Emellett a liga

megnevezés mellé odakerült az Autonóm Tartomány szókapcsolat is, mivel a VSZL szerint az idegenforgalmi klaszterek szerinti felosztásnak azonosnak kell lennie a más területet szabályozó törvényes felosztással. – Ily módon magukat a régiókat is jobban lehet ösztönözni arra, hogy többet fektessenek be a turizmusba, és ezáltal jobb eredményeket érjenek el – mondja Jerkov. A törvénytervezet elektronikus kommunikációról szóló fejezetébe bekerült az is, hogy fontos megteremteni annak a lehetőségét is, hogy optikai kábeleket el lehessen helyezni a vízgazdálkodás földterületein, valamint a községi és az állami utakon is. Jerkov végezetül kifejti: a VSZL nagymértékben hatott arra is, hogy a területrendezési tervbe a tervezett beruházások közé sorolják a Verbász-Kula-Zombor-Béreg (Bački breg) közötti főút felújítását és további kiépítését, amivel ezt az útszakaszt össze lehet majd kötni a DélMagyarországon áthaladó tervezett autóúttal.

ÚJVIDÉK - November elején egy bégaszentgyörgyi másfél éves gyermek anyja, aki második gyermekét várja bezárkózott romos házukba, és azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát és gyermekét is, mert nem tudnak miből megélni. A szomszédja pedig azzal fenyegetőzött, ha kikapcsolják az áramot a házában, átvágja saját torkát, mert nem tudja fizetni a számlákat. Szerencsére mindkét tragédiát megelőzték az utolsó pillanatban, de ezek a hírek újra felvetnek egy csomó kérdést: Honnan e nagymértékű szegénység a gazdag Vajdaságban? Vajdaság nem a leggazdagabb régiója Szerbiának? Sajnos az adatok korántsem ezt mutatják, amire a liga évek megpróbálja felhívni a közvélemény figyelmét. A B92 ezekben a napokban megjelentette a Világbank egy három évvel ezelőtt készült tanulmányát, amelyből az derül ki, hogy Vajdaság nem fejlettebb a szerbiai átlagnál, valamint, hogy minden mutatóban mind látványosabban elmarad Belgrád mögött. Ha még működne a tartományi statisztikai hivatal (míg a belgrádi továbbra is dolgozik) pontos adatokkal rendelkeznénk arra nézve, hogy Vajdaság sokkal több

mint három éve elmarad a fejlődésben a szerbiai átlagnál. Vezetők voltunk Vajdaság teljes autonómiája idejében (1974-től 1988-ig) mind a tartomány, mind a polgárainak gazdasági helyzete egyenrangú volt Szlovéniával és Horvátországgal, messze maga mögött hagyva Szerbiát. A foglalkoztatottak száma 1984-ben 8 százalékkal nagyobb volt mint Szerbiában, az átlagfizetések 36 százalékkal magasabbak voltak mint a Jugoszláviai átlag és 40 százalékkal meghaladta Szerbia más térségeinek átlagát. Ma nem léteznek ilyen pontos adatok, mert nem születnek regionális szintű felmérések. A múlt év áprilisában készült felmérések alapján Vajdaság 150 000 polgára szegénységben él, valamint kétszázezren a szegénységi küszöböt súrolják. Ezek az adatok szerint Újvidéken négyezer ember szorult anyagi támogatásra. A fizetések évek óta alacsonyak Ha megnézzük a Köztársasági Statisztikai Hivatal 2010-es év harmadik negyedévben mért

adatait az átlagfizetésekről (adók és járulékok nélkül), látszik, hogy az első tíz leggazdagabb község rangsorába kilenc belgrádi község tartozik és csak egy Szerbiából mégpedig Lajkovac. Az első helyet Újbelgrád foglalja el, ahol az átlagfizetés 53 677 dinár. A 12. helyen szerepel Versec, az első vajdasági község ezen a ranglistán, ahol az átlagfizetés 40 354 dinár. A statisztikai adatokat követve azt tapasztalhatjuk, hogy ez a tendencia mutatkozik már több évre visszamenőleg. Nem csak az alacsony fizetések a szegénység mutatói, más paraméterekből is meg lehet azt határozni. Például a B92 nemrég foglalkozott azzal, hogy Újvidéken és Szabadkán az ingatlanok, a parcellák, valamint az üzleti helységek piaca pang, valamint, hogy az 1999-es év dinamikusabb volt ebből a szempontból. Az ingatlanárak zuhantak. És a végére, még két pesszimista adat. A Tartományi Szociális és Népességpolitikai Titkárság ez időben nyilvánosságra hozott adatai szerint 2008 óta Vajdaságban 11 000 lélekkel kevesebbet számlálnak, valamint 5-6 év múlva ezen a térségen a lakosság egynegyede 65 évnél idősebb lesz.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 9

A centralizáció mind nagyobb teret hódít

Évente 25 000 ember költözik Belgrádba

A legkisebb arányú munkanélküliséget a fővárosban mérik, azok akik dolgoznak 25 százalékkal többet keresnek, mint Szerbia más térségeiben

ÚJVIDÉK – Amíg Vajdaság és Szerbia más részei egyre jobban szegényednek el az emberek, addig Belgrádba, a Večernje novosti híre alapján, 16 000 és 25 000 új lakos költözik évente, a jobb élet reményében. A válasz abban keresendő, hogy a fővárosban összehasonlíthatatlanul jobbak az életkörülmények, sokkal több lehetőség van, mint más szerbiai városban vagy faluban. A B92 nemrégiben közzétett jelentése szerint a munkanélküliség, befektetések valamint az infrastruktúra fejlődésének paramétereit tekintve mes�szemenően Belgrádban a legmegfelelőbbek az életkörülmények. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a legalacsonyabb szintű munkanélküliséget éppen a fővárosban mérik – 13, 4 százalékot tesz ki. Emellett azok, akik a fővárosban dolgoznak 25 százalékkal nagyobb fizetéssel rendelkeznek, mint Szerbia más részein élő polgárok – írja a B92. Kizsákmányolás a háttérből Jovan

Komšić

politikai

elemző a Szabad Vajdaságnak elmondta, hogy Belgrád meggazdagodása – ami Vajdaság kárára történt –, még a nyolcvanas

vállalatok is központjukat a fővárosba helyezték. Minden járulék abba az óriási „pénzügyi tölcsérbe” folyik be. Ezt tetézi

tatja majd a szerb állam készségét, hogy konkrét decentralizációs stratégiával, valamint konkrét regionalizációs projektu-

Az úgynevezett antibürokratikus forradalom, olyan jelszavakkal, mint a vajdasági „fotelosok” vagy „lopók” azt a rejtett tervet szolgálta, hogy minden döntés egyetlen párt kezében, majd később az újonnan alapított pártok székhelyén, Belgrádban összpontosuljon. években megkezdődött, amikor elindították az úgynevezett antibürokratikus forradalmat olyan jelszavakkal, mint a vajdasági „fotelosok”, „lopók”. Mindez azt a rejtett tervet szolgálta, hogy a döntések az egyetlen párt kezében összpontosuljanak, majd később az újonnan alapított pártok székhelyén, Belgrádban. Az akkori állami- és közvállalatok privatizációja átláthatatlan tulajdonosi viszonyokat eredményezett több ezer szubjektum felett, amelyek saját központjaikat áttették Belgrádba. Ennek hatására más, életképes

a tény, hogy a Vajdasági Bank és a Szerbiai Kőolajipari Vállalat székhelyét is Belgrádba rakták át – ahogy Komšić fogalmaz, mindez azt eredményezte, hogy Vajdaság még a tulajdon fogalmát is elveszítse. A megoldás a decentralizáció Komšić szerint az egyedüli megoldása ennek a problémának az ország decentralizációja lenne. – Mindemellett a decentralizáció és regionalizmus eszméjébe vetett hit mértéke, a hatékonyság, jelentékenység foka mu-

mokkal garantálja az igazi, eredendő hatásköröket – az alkotmány módosításával egyetemben – a regionális szintű hatalomban. A fokozatosság, a hajlékonyság, az asszimetrikusság és a régiós rátermettségi modell alkalmazásával a hatáskörök tekintetében nem kell majd arra várni, hogy Szerbia más régióiban is mindezek megvalósuljanak, hogy Vajdaság majd csak akkor tudjon gyorsabban fejlődni – vélekedik Komšić. Hozzáteszi, hogy fel kellene adni a decentralizáció színlelését, és bele kell kezdeni az igazi reformokba.

Prokopijević: A reformok elkerülhetetlenek Miroslav Prokopijević közgazdász, a Szabad Piac Központ igazgatója lapunknak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó találgatásokban

bocsátkozni, arra nézve, kinek az érdekét szolgálja a gazdag Vajdaságról szóló sztereotípia szajkózása. Azt állítja, hogy Vajdaság gazdasági romlásának okát az iparának elöregedésében, valamint a mezőgazdaságra való hagyatkozásában kell keresni, melyben a foglalkoztatás mértéke minimális. Úgy gondolja, hogy Vajdaságot, de Szerbia más részeit is meg kell reformálni, hogy elérjék, vagy túlszárnyalják a belgrádi szintet. – Ha minden községet megreformálnak Inđija példájára, bizton állítható, hogy Vajdaság 10 éven belül túlszárnyalná Belgrádot. Ugyanez mondható el a Belgrádtól délre eső községekre is, csak az esetükben 20 évbe telne, hogy a főváros szintjére fejlődjenek – értékel Prokopijević. Hozzátette, sem Vajdaságban, sem Dél-Szerbiában nincs szó ilyen jellegű reformokról, ami még nagyobb visszaesést eredményez.

A bruttó társadalmi össztermék több mint fele Belgrád a leggazdagabb város Szerbiában a területrendezési törvénytervezet adatai alapján, amelyek a 2010-2020-as évre terjednek. E tervezetben azt állítják, hogy a fővárosban a bruttó társadalmi össztermék 53 százaléka termelődik meg. E kézzel fogható adatok ellenére tart továbbra is a gazdag Vajdaság sztereotípiájának szajkózása, és minden nemű követelésre, amely az autonómiára, saját tulajdonra, pénzügyekre, de akár Vajdaság statútumának elfogadása is – annak ellenére, hogy azt Szerbia Alkotmánya előirányozza – rossz szemmel néznek.

FÓKUSZBAN Vajdaság végre irodát nyit Brüsszelben ÚJVIDÉK – Vajdaság Autonóm Tartományának brüsszeli képviselete a jövő év elején nyitja meg kapuit Szerbia európai uniós irodájának keretein belül. Erről Bojan Pajtić tartományi kormányfő és a szerb külügyminiszter Vuk Jeremić talákozóján született megállapodás. Azzal, hogy Vajdaság brüsszeli irodája Szerbia irodájában kap helyet, az iroda megnyitása nem jelent külön költséget Vajdaság számára. Emlékeztetőül: a VSZL már régóta hangoztatja a brüsszeli iroda megnyitásának fontosságát, de Bojan Pajtić tartományi kormányfő eddig azt bizonygatta, hogy nem lehet Vajdaságnak képviselete Brüsszelben, amíg Szerbia nem kerül a csatlakozásra jelölt országok táborába. Örömteli hír a hozzáállás megváltozása Erre mutatott rá a VSZL végrehajtó bizottságának alelnöke, Maja Sedlarević magiszter is. – Örülünk annak, hogy megváltoztatta véleményét a vajdasági kormány elnöke, ugyanakkor sajnáljuk az eddig elszalasztott lehetőségeket és projektumokat, amelyektől Vajdaság elesett, és ez a folyamat még ma is tart. Sajnálom, hogy nem előbb nyitották meg az irodát, mert a nemzetközi gazdasági válság alatt a pályázatokon lehívható pénz kevesebb lett mint azt megelőzően volt – emelte ki. Sedlarević kihangsúlyozta, Vajdaság volt mindig a legnagyobb szerbiai változások és az ország európai integrációjának vezetői, é s

ezért reméli, hogy Vajdaság példáját követni fogják más szerbiai régiók is. – A brüsszeli jelenlét azt jelenti, hogy lehet lobbizni azért a régióért, amelyből érkezik az ember, és Vajdaságot össze lehet kötni más régiókkal, intézményekkel és gazdasági szereplőkkel, akik érdeklődnek a vajdasági beruházások iránt – szögezte le, arra emlékeztetve, hogy Brüsszelben pillanatnyilag mintegy 300 régió, város és intézmény képviselteti magát Európa különböző részeiről. A szomszédok irodákat nyitnak Sedlarević hangsúlyozta, hogy a vajdasági iroda eddig más régiók vendégszeretetére szorult, tehát addig sem lenne kiadása míg az iroda meg nem kezdi munkáját. - Itt mindenekelőtt ki kell emelnem Isztria megye irodáját, akiktől helyiséget kaptunk, mellettük a Friuli-Venezia Giulia tartományt, olaszországi régiót valamint a Baden-Württemberg-i régiót, mint hagyományos partnereinket, amely régiók komoly irodákkal rendelkeznek Brüsszelben, elég tágas helyiségekkel, amelyeket hajlandók voltak megosztani velünk – mondta. Sedlarević emlékeztetett, hogy Isztria megyének ugyanolyan nehézségei voltak mint Vajdaságnak, meg kellett küzdenie a szeparatizmus vádjával, de ez a helyzet megváltozott már az első eredmények után amelyek az ország érdekeit szolgálták. - Nem sokkal Isztria megye brüsszeli irodájának megnyitását követően a horvát gazdasági kamara is nyitott irodát, majd ezt követően hét másik horvát megye – mondta Sedlarević. Hozzátette, BoszniaHercegovinában is hasonló a helyzet, vagyos Szarajevó kantonnak és a boszniai Szerb Köztársaságnak van irodája Brüsszelben.

10 SZABAD VAJDASÁG

FÓKUSZBAN

Šešelj valamikori kedvence nem a polgármester helyettese

Nem mindegy

Maja Gojkovićot, aki éveken át Šešelj jobbkezének számított, új barátai megpróbálták az elmúlt napokban kiegyenlíteni Tihomir Simićtyel. De ez nem sikerült. Életrajza ehhez túl gazdag Maja Gojković nem a polgármester helyettese, és nem tölt be semmilyen más funkciót sem, még ha azt is harangozta be. A ligások ezt nem engedték, vállalva azt is hogy elhagyják az újvidéki hatalmat. A hölgy, aki tizenhét évig Šešelj radikális pártjának tisztségviselője volt, annak a pártnak, amely nyíltan ellenzi Vajdaság autonómiáját, valamint Szerbia decentralizációját, meg kell elégedniük azoknak a vállalatoknak az igazgatói posztjaival, amelyeket sikerült elhalászniuk a G17 Plusztól. Ezt viszont nekik kell higgadtan elmagyarázniuk a választóiknak. És ez rendben is van. Az ő dolguk. Düh Gojković haragja a Liga ellen napokig téma volt a sajtóban. És ez érthető. Ki mondaná azt, hogy Szerbiában valami lehetetlen? Talán régi barátja, Tomislav Nikolić nem lett európai beállítottságú? Hát akkor ő, aki Nikolićtyal egyetemben a SZRP vezetőségében volt, és olyan törvényt hoztak, amellyel megfosztották a helyi önkormányzatokat valamint Vajdaságot a vagyonuktól, miért ne válhatna

regionalistává, aki majd vis�szaszolgáltatja ezt a vagyont? Miért pont ő, akiről a szerémségi horvátok sok mindent mesélhetnének, aki szobrot emeltetett az antifasiszta, gyilkos Jaša Tomićnak, amely köré 2007. október hetedikén a neonácisták szerettek volna összegyűlni – most ne térhetne vissza a hatalomra. És különben is ki emlékszik még azokra a botrányokra, amelyek a polgármestersége alatt történnek? Hát, van aki emlékszik. Nem vagyunk mind egyformák. Különbség Saját tetteit Gojković, akinek még az átvilágítás szó hallatán is lúdbőrzik a háta, valamint a legújabb barátai többször is megpróbálták Tihomira Simić számlájára írni, akinek jelölését a VSZL támogatta az Elektrovojvodina igazgatói posztjára. Hogy Bogoljub Karić munkatársa volt, aki a miloševići hatalom ékességének számított – hát így látják a ligások az átvilágítást. Megfeledkeztek néhány fontos részletről: 1. Tihomir Simić nem volt politikai személyiség, hanem a Bel Padžet, Mobtel és a BK Televízió menedzsere.

2. Tihomir Simić lelkiismerete tiszta és egyik pillanatban sem hagyta el az országot. 3. Tihomir Simić a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke volt, éveken át Bojan Pajtić egyik legközelebbi munkatársa 4. Tihomir Simić évek óta foglalkozik a megújuló energiaforrással Fontos kiemelni, hogy amikor a VSZL megtudta, hogy igazgatóváltásra kerül sor az Elektrovojvodina élén, akkor támogatott egy jelöltet, aki nem ligás, ahelyett hogy saját pártkatonáját tett volna oda. Ezt kollégái, akik szerint a szakszerűség meg kell, hogy előzze a politikai elkötelezettséget, el kellene magyarázniuk neki. És rendben van, világítsák át Simićtyet is, de Maja helye ebben az esetben sokkal előrébb van. Ha egyszeriben amnéziásak lennénk, és elfelejtenénk mindent az igencsak gazdag életrajzából, akkor is egyetlen fontos részletet ki kell emelni: Tihomir Simić Bogoljub Karić tárca nélküli miniszter vállalataiban volt menedzser, míg Maja Gojković személyesen töltötte be a miniszteri posztot Mirko Marjanović kormányában.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 11

A legmagasabb szintű jogszabály negyedik születésnapja

Gyors meghozatal, hosszú bűnbánat ÚJVIDÉK – A legmagasabb jogi előírás negyedik születésnapja olyan légkörben közeleg, amelyben egyre gyakrabban fogalmazódnak meg az előírás megváltoztatására irányuló követelések. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga már a meghozatalakor tiltakozott az alkotmány ellen. A vajdaságiak emlékeznek még arra, mikor Bojan Kostreš felhívására bojkottálták az alkotmány elfogadására kiírt referendumot, és Vajdaságban nem kapta meg a kellő támogatást. Az alkotmány ellen tiltakozik a Szerb Megújhodási Mozgalom, de az igazat megvallva a Liberális Demokrata Párt is régóta ellenzi azt. Érdekes viszont, hogy most már olyan pártok is az alkotmány módosítását követelik, akik megszavazták azt, mint a G17 Plusz, amely az utóbbi időben felvette a Szerbiai Egyesült Régiók nevét. Négy évvel azután, hogy az alkotmányra szavaztak, rájöttek, hogy az előírás gátolja az ország decentralizációját. A liga következetes A VSZL, mint minden más esetben, most is tartja magát ahhoz, amit 2006-ban hangoz-

Tadić egyetért Boris Tadić szerb államfő a közelmúltban kijelentette, hogy az alkotmány esetleges módosítását ki lehetne használni az ország regionalizációjára, de az „soha, semmi áron” sem kérdőjelezheti meg a központosított állam működését. Tadić elmondta, hogy „nincsenek politikai számításai arra nézve, hogy mik a leggyorsabb előfeltételei az ország további európai integrációjának”, hozzátette, hogy egyezik az alkotmány módosításával, „ha az valóban fontos”.

tatott, így Bojan Kostreš a napokban megismételte, hogy a regionalizáció és a decentralizáció kérdését lehetetlen teljes mértékben szabályozni a hatályban lévő alkotmány alapján, mivel nincsenek világosan meghatározva a régiók jogai valamit lehetőségei. Ezeket a jogokat a köztársagái törvény szabályozza, ami azt jelenti, hogy miden egyes hatalomváltás a köztársasági parlamentben azt eredményezheti, hogy a tartomány státusa is

megváltozhat. Kostreš előrejelzése szerint az új szerbiai alkotmány elfogadására 2012-ben kerülhet sor a rendes parlamenti választásokat követően. – Alkotmánymódosítás nélkül nem lehetünk az EU teljes jogú tagjai – figyelmeztetett Kostreš. Továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy változtatni kell az alkotmányban az ország meghatározásán, amely szerint Szerbia a szerbek és minden más polgár országa. Ez egy nem demokratikus meghatározás, mivel az ország lakosságának szegregációjához vezet. Mindenki saját látószögéből A Szerbiai Egyesült Régiók, amelynek alapítója a G17 Plusz és annak partnerei 2006-ban meghozták az érvényben lévő alkotmányt, a SZER most ennek a legmagasabb jogi előírásnak a megváltoztatását követeli. A SZER Szerbiát hét gazdasági régióvá osztaná, a hatalmat pedig három szintre: köztársasági, regionális és helyi szintre. Mlađan Dinkić úgy ítélte meg, hogy a mostani rendszer „életképtelen” és azt eredményezi, hogy a gazdag községek még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még inkább

elszegényednek. A SZER szorgalmazza a Régiók Tanácsának felállítását is, amely 35 tagot számlálna, valamit a küldöttek számát a köztársasági parlamentben kétszázra csökkentené. Többen is felteszik a kérdést, hogy a fordulat – elsősorban Mlađan Dinkić elveiben – nem a közelgő választások eredménye-e, hiszen a hatályban lévő alkotmány meghozatalától csak 4 év telt el. Az alkotmánymódosítás mellett foglal állást a Szerb Megújhodási Mozgalom is, mert az ország regionalizációját gátolja.Vuk Drašković kijelentette, hogy az alkotmány előszava óriási kerékkötője annak, hogy Szerbia az EU teljes jogú tagja legyen, hiszen az Koszovó és Metohiját úgy határozza meg, mint „a szuverén szerb államhoz tartozó tartományt”. Čedomir Jovanović, az LDP elnöke viszont kijelentette, hogy pártja nem csak a preambulum szövegén változtatna, hanem az alkotmány teljes módosítását követeli, hiszen a polgároknak világos politikai nézetekre van szükségük, nem pedig arra, hogy az alkotmány módosítását azok végezzék el, akik a hatályban lévő meghozatalával az ország kezét-lábát megkötözték.

RÖVIDEN Elvenni a miniszterek útlevelét BELGRÁD – Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke a Danas napilapnak egy, a közelmúltban adott interjúban síkraszállt azért, hogy a szerb kormány tagjainak, valamint a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójának – miután funkcióba lépnek – tíz évig meg kellene tiltani, hogy elhagyhassák az országot. Szerinte ezektől

a tisztviselőktől tisztségbe lépésük után el kellene venni az útleveleiket, és csak abban az esetben kapnák vissza, ha hivatalos útra mennének, majd vis�sza kellene szolgáltatniuk. – Mert legalább még hat évig, miután lejárt a mandátumuk élvezniük kellene azt, amit ebből az országból csináltak. Radovan Jelašić két mandátumban tönkretette a hazai banktevékenységet, majd elment egy külföldi bank menedzserének. Kell ennél jobb példa? – kérdi Čanak. A VSZL elnöke emlékeztetett arra, hogy ugyanez a helyzet Božidar Đelić mostani köztársasági tudományügyi miniszterrel is, aki a köztársasági pénzügyminiszteri poszt betöltése után szintén egy külföldi bank menedzsere lett. – Én Đelić ügyét biztos, hogy kivizsgáltatnám. Érdekel, hogy azok a miniszterek, akik ezt az országot vezetik, itt maradnának-e. Aki osztozik a nép sorsával, nincs joga játszadozni velük – vallja a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke. Hozzátette, hogy törvénytervezetbe foglalják ezt a követelményt. – Nagyon formális tervezet lesz ez – aki nem hajlandó elfogadni, hogy tíz évig nem hagyja el az országot a tisztség átvételét követően, abból nem lehet miniszter. És pont – mondta Nenad Čanak.

AKCIÓ Ligás nő

12 SZABAD VAJDASÁG

AKCIÓ

A ligások megpróbálnak mindet megtenni, hogy megoldódjon a probléma a szabadkai Peščara városrészben

Kiss Erzsébet Kiss Erzsébet 1960 november 2-án született Magyarkanizsán. Az általános iskolát és a középiskolát Szabadkán végezte. A szabadkai Közgazdasági Kar ügyviteli-jogi szakán szerzett oklevelet 1986-ban. 1986 és 1995 között a szabadkai Pedagógiai Akadémia titkáraként dolgozott, majd határozatlan időre kapott munkát a szabadkai városi közigazgatásban, ahol különböző munkaköröket töltött be, többek között dolgozott mint szolgálatvezető valamint a környezetvédelmi, gazdasági, mezőgazdasági és kisipari osztály kommunális ügyekkel megbízott szakmunkatársa. 1996 júliusától kezdve Kiss Erzsébet a lakásügyi és közművesitési, gazdasági, mezőgazdasági, vállalkozásügyi és kisipari osztály vezetője, 2001 elején pedig megválasztják a lakás- és komunálisügyi, gazdasági, mezőgazdasági, vállalkozásügyi és környezetvédelmi osztály turisztikai kérdésekkel megbízott szakmunkatárásnak. 2002-től a felügyelőségi osztály önálló szakmunkatársa, felügyelő szerepkörben. 2005 augusztusától pedig a felügyelőségi osztály kommunális felügyelője. Az ezen a tisztségen betöltött jogköre és kötelezettsége pillanatnyilag szünetel, ugyanis 2010. március 22-én kinevezték az észak-bácskai körzetvezető tisztségére. Ma is ezt a feladatot látja el. A közigazgatásban dolgozók szakvizsgáját 1995-ben tette le. 2002 és 2010

között tagja volt a községi, majd a városi választási bizottságnak. Politikával akkor kezdett foglalkozni, amikor anya lett, mert úgy gondolta, tennie kell annak érdekében, hogy olyan társadalmi feltételek teremtődjenek, amelyek a jövő nemzedékek számára normális életkörülményeket biztosítanak. - Ezek a kilencvenes évek voltak, amelyekben lassan kezdtek feledésbe merülni az igazi emberi értékek, amikor a becsületszó elveszítette értékét, az erkölcstelenség pedig normális jelenség lett – mondja Kiss, hozzáteszi, hogy a VSZL melleti elkötelezettségének több oka is volt. Munkás családban nőtt fel, magyar nemzetiségű, munkaszeretetre, becsületességre, őszinteségre nevelték, olyan erényekre, amellyekkel Vajdaság akkoriban méltón büszkélkedhetet. - A liga az egyetlen párt, amely kiáll azon értékek mellett, amelyeket belémneveltek. Úgy gondolom, ha elveszítjük a lehetőséget az együttélésre és a közös előrehaladásra, annak a követlezményei beláthatalanok lesznek. Nem számunkra, hanem a gyermekeink számára – hangsúlyozza Kiss Erzsébet. Azt mondja, leginkább gyermekeire büszke, az egyetemista lányára, valamint a fiára, aki a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskola másodikos tanulója, és igen jó eredményekkel büszkélkedhet. Szeret kikapcsolódni egy könyv mellett vagy a kertben dolgozgatni.

CIP – Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice srpske, Novi Sad 329.14 (497.113) Szabad Vajdaság/fő- és felelős szerkesztő: Dušan Jakovljev I. évf., 1. sz. (1998) – Újvidék Vajdasági Szociáldemokrata Liga, 1998 -, Illusztr.: 31 cm

Megjelenik időnként ISSN 1821-1410 COBISS.SR-ID 238914311

Szomjasan egy kilóméterre a vízművektől A szabadkai Peščara városrész lakói fúrott kútvizet isznak, ami arzénnal szennyezett. Problémájuk megoldása még csak nem is sejlik SZABADKA: A Szabadkai „Peščara“ helyi közösség mintegy hétezer lakost számlál, azok közé a lakóterületek közé tartozik, ahol igen fejletlen az infrastruktúra. Kevesebb mint 20 utca van kiaszfaltozva, járda (rossz állapotú) kicsit több utcában van kiépítve, vízvezeték pedig mintegy 40 utcában. Szenyvízelvezető csatorna pedig még kevesebben... A helyi közösség vezetői tudnak a gondokról, viszont nem rendelkezik saját pénzzel, a városi hatalomtól pedig csak igéretek érkeznek. Prioritás Az év elején a „Peščara“ helyi közösségben megállapodás született arról, hogy a prioritások priotása e helyi közösség számára, hogy egészséget ivóvizet biztosítson lakosainak. Hiszen pillanatnyilag a lakosok fele szennyezett vizet iszik. A sors iróniája, hogy mindez kevesebb mint egy kilóméterre történik a város fő vízforrásától, a vízművektől, amely Szabadka nagy hányadát látja el ivóvízzel.

Szövődmények A „Peščara“urbánusan nem rendeztett részeinek lakosai (mert el kell ismerni, vannak olyan utcái is amelyek a városi komfor minden áldásával rendelkeznek) már előre félnek a jövőbeli tervektől. - Könyű vonlazóval meghúzni a vonalakat, de a terepen egyáltanál nem olyan könnyú kiegyenesíteni azokat a görbe utcákat, amelyek legtöbbször úgy jöttek létre, hogy lakóik legálisan építkeztek, de olyan formán, ahogy az nekik a legjobban megfelelt – magyarázza a ligás Slobodan Markov, a Peščara helyi közösség tanácsának tagja, rámutatva a probléma mélységére. - Most nyolc méter széles utcákra lenne szükség, négy méter széles sávra az autóútnak valamint egy-egy méter a járdának valamint a zöldfelületnek. A gyakorlatban ez megvalósíthatatlan minden egyes utcában – ezért kérdéses, hogy hogyan lehet megvalósítani a rendezési tervet– mondja ő és hozzáteszi a liga megtesz mindent annak érdekében, hogy megoldást találjanak erre a problémára,

mert a helyzet már kibírhatatlan. A legjobban az igazolja ezt a helyzetet, hogy a helyi közösség azon lakosai, akik nem rendelkeznek vízvezetékkel fúrott kúti vizet használnak, amely arzénnal szennyezett. Slobodan Lukić, a „Peščara“ helyi közösség kommunális bizottságának elnöke, aki

maga is egy olyan utcában lakik, amely még nincs szabályozva elmondta, hogy az ivóvíznek nagyon magas az arzéntartalma: a literenkénti megengedett 0,01 miligram helyett a vízminták alapján a szakértők megállapították, hogy literenként a víz 0,061, vagy 0,066, sőtt 0,306 miligram arzént is tartalmaz. Tehát hatszor, de esetekben harmincsor is szennyezetteb a víz a megengedettnél.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 13

BORZASZTÓ: Minden kiadósabb eső számtalan házat, kertet és udvart áraszt el Temerinben

A VÍZ MILLIÓKAT SODORT EL A HELYI JÁRULÉKBÓL TEMERIN – Minden kiadósabb eső után a temeriniek óriási harcot vívnak a szennyvízgödrökből kiömlő vízárral, de az esővízzel is, a vizesárkok hiánya miatt. Számtalan garázs, pince, udvar és kert használhatatlanná vált, az emberi egészségre veszélyes fertőzésekről nem is beszélve. Mindemellett, az említett csapadék miatt egyes háztartásokban már a kazánok is víz alá kerültek, így a fűtés is kérdésessé vált. Ez a szükségállapot már túl hosszú ideje tart. Ezer aláírás A Vajdasági Szociáldemokrata Liga aktivistái a napokban újra felkeresik polgártársaikat, hogy támogatói aláírást gyűjtsenek. Kezdeményezésükben arra ösztönzik a temerini illetékes szerveket, hogy a különböző illetékekből, adókból, helyi járulékból befolyó pénzeket a vizesárkok kiásására fordítsák. - Szörnyű! Mihelyt eső esik, minden úszik. A víz a házba is befolyik. A falak átnedvesedtek és attól félek, hogy megbetegszünk – mondja Branislava Zec, a Rákóczi Ferenc utca lakója. Emlékeztetőül hozzátesszük, hogy a temerini Ligások június 9-én szimbolikus időpontban, öt perccel tizenkettő előtt átadták a temerini levéltárban azt az ezer polgár aláírását tartalmazó petíciót, melyben a vizesárkok kiépítésére szólítják fel a helyi illetékes szerveket. Ugyanezt a listát eljuttatták a községi elnöknek, a helyi Kiépítési és Településrendezési Igazgatóság Közvállalatnak, a helyi közösségeknek és a helyi közművesítési közvállalatnak. Mindazonáltal, mind a mai napon nem tettek semmit a helyzet orvoslása érdekében. Boško Mišković, a Kovács Antal utca lakója keseregve mutatja fizetéspapírjain azokat az összegeket, amelyeket helyi járulék címén vontak le fizetéséből – van belőlük bőven. - Húsz éve csak fizetek, és az utcánkban még a vizesárkokat sem ásták ki, a közcsatornázásról nem is beszélve – mondja ez a temerini lakos.

Hová lett a pénz? A több évtizedes huzavona a községi közcsatornázás megoldását illetően abban a felháborító döntésben csúcsosodott ki, mely szerint a helyi Kiépítési és Településrendezési Igazgatóság Közvállalat 800 illetve 600 eurót fizettet majd a szennyvíz csatornára való rákapcsolásért. - Szégyen és gyalázat a helyi hatalomra nézve. A temeriniek a négy helyi közösségben az elmúlt öt évben több mint két millió eurót fizettek be helyi járulék címén, a befizetett összeg legnagyobb részét a közcsatornázásba kellet volna fektetni – mondja Szpomenka Sándor, miközben aláír a VSZL piacon felállított aláírásgyűjtő pultján. - Nekünk, Szőregieknek sincs megoldva a közcsatornázás. Csak tudnám, mire költötték el a helyi járulékból befolyt összeget – teszi hozzá Rajka Jović. Még kétezer aláírás Robert Karan a VSZL községi bizottságának elnöke elmondja, hogy a Ligások követelik a szennyvízcsatornára való rákapcsolódás megfizettetésének azonnali hatályon kívül helyezését, hiszen ilyen csatornázás a község nagy részében nem is létezik, ezért a polgároknak nincs is mire rákapcsolódniuk. Ami még szörnyűbb, hogy egyes településrészekre még a csatornázási tervet sem készítették el, pedig ezt az ígéretek szerint meg kellett volna tenniük az illetékeseknek! A VSZL kezdeményezését a szen�nyvízcsatornára kapcsolás megfizettetésének beszüntetéséről több mint 2000 polgár támogatta. Közben a VSZL temerini bizottsága folytatja a vizesárkok megtisztításának és kiépítésének fontosságát hangsúlyozó akcióját. Több ezer röpcédulát osztanak szét, melyeken tájékoztatják Temerin lakosságát, hogy mire költik el az illetékesek a község pénzét. Az akció befejeztével folytatják az aláírásgyűjtést, követelve a vizesárkok kérdésének végleges megoldását, hiszen a temeriniek vagyonában már így is épp elég kár keletkezett.

Sűrgősen cselekedni kell! „Elég volt a polgárok kizsebeleléséből“ – mondta Robert Karan a VSZL temerini bizottságának elnöke. „Sürgősen cselekedni kell. A 21-ik század második évtizedének kezdetén, amikor az emberiség azon dolgozik, hogy átköltözzön a Holdra, mi Temerinben még mindig azzal foglalatoskodunk, hogy kiépítsük a csatornahálózatot, azt, ami az emberiségnek már évszázadokkal ezelőtt megvolt, és persze, amit mi temeriniek kifizettünk“ – mondta. Karan azt üzente, hogy a Vajdasági Szocijáldemokrata Liga addig folytatja az akciót, amíg a községi vezetőség meg nem szünteti a csatornahálózatra való csatlakozás céljából befizetendő összeg hatályon kívül helyezését, valamint a helyi járulék teljes beszüntetéséig, mivel ez rossz húzásnak bizonyult. Azok a temeriniek, akikkel beszélgettünk elmondták, hogy a már létező tisztitóberendezés sem a helyi járulékból épült ki, hanem a Vajdasági Nagyberuházási Alap forrásaiból. Arról nem is beszélve, hogy a tisztítóberendezés csak Temerin egy részén működik. Beszélgetőtársaink hozzátették még: a szűk központban létező csatornahálózat kiépítését éveken keresztül a Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági és Erdőgazdasági Titkárság pénzelte. Hol van akkor az a pénz, amit erre a célra gyűjtöttek be?

AKCIÓ Növekvőben az árak és a munkanélküliség TOPOLYA - A szabadkai székhelyű észak-bácskai Körzeti Gazdasági Kamara adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak 1,3 százalékkal voltak magasabbak az előző hónapiakénál, vagyis az infláció 7,7 százalékot tett ki a múlt év időarányosához viszonyítva. Növekedett az ipari termelés, szeptemberben 2,6 százalékkal, a múlt év ugyanazon hónapjához, illetve 12,1 százalékkal, a tavalyi évi átlaghoz viszonyítva. A növekedés azonban nem egyforma méretű, Szerbia központi részében mindössze 2,8, míg Vajdaságban 12,1 százalékos. Csökkennek a megművelt földterületek Csökkenést mutatnak azonban a mezőgazdaságra vonatkozó adatok. A kamara kimutatása szerint a 2009-es és az idei év során az 1996 és 2000 közötti időszak átlagához viszonyítva a földterületek nagysága 7 százalékkal csökkent, de a termelés is. A földterületek csökkenésének egyik oka a megműveletlenül hagyott parcellák növekedése, ami a már említett négyéves időszakban több mint 229 000 hektár. A kimutatás készítők szerint a mezőgazdaság fejlődésének irányelveként kellene meghatározni a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználását és megőrzését, növelni a termelést, megváltoztatni annak szerkezetét a kivitelre alkalmas, jövedelmező és minőséges termékek javára.

A bérek Kishegyesen a legalacsonyabbak Szerbiában szeptember hónapban az átlagbér a Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatása szerint 34  570 dinár volt, Vajdaságban 33  873, az észak-bácskai körzetben 31  062 dinár. Ezen belül legmagasabb, 35 828 dinár a zentai, 33 755 a magyarkanizsai, legalacsonyabb, 25  174 a kishegyesi, 27  654 a topolyai községben. Ezek, néhány kivétellel magasabbak a félév végi bérektől, magasabb azonban a munkanélküliek száma is. A körzetben szeptember végén 64  249-en voltak munkaviszonyban, 2954-gyel kevesebben, mint tavaly ilyenkor, a munkanélküliek száma pedig 23  095, vagyis 939-el több a tavalyinál.

AKCIÓ

MÁSOK ÍRJÁK: Zentán hatmillió dinárt költöttek

az úttestek járhatóvá tételére

Eltűnnek a sáros utcák

Straub: hátrányos helyzetben a nők és a fiatalok Straub Ella közgazdász, a VSZL Női Fórumának elnök asszonya a fentiekhez hozzáfűzte, hogy a topolyai községben valamikor 16 gyár működött, fejlett fém- és textilipara, építőipara valamint fafeldolgozó ipara volt. Mindez tönkrement az elmúlt tíz évben. A foglalkoztatottak közül sokan napi 10-12 órai munkával sem kapják kézhez még ezt

Serkenteni kell a kivitelt Az ország külföldi adósságának csökkenése érdekében, ami augusztus végén meghaladta a 23 millió eurót, mindenképp serkenteni kellene a termelést és kivitelt egyaránt. A körzetben a külgazdasági kapcsolatok kilenc hónap alatt 636 millió dollárt értek el, ebből 279 millió kivitel, 357 millió behozatal, tehát a hiány 78 millió.

14 SZABAD VAJDASÁG

az igen alacsony átlagbért sem, különösen a fiatalok és a nők. A kisgyermekes anyák és terhes nők hátrányos helyzetben vannak, a diszkrimináció sem ritkaság, az iskolai végzettség pedig nem mindig mérvadó. Nagy „érdeme” a helyi önkormányzatnak, hogy a topolyai gazdaság ilyen rossz helyzetben van, mert legtöbbször nem avatkoznak saját munkájukba.

Alig másfél-két évvel ezelőtt Zentán több mint harminc utcájában kiaszfaltozták az úttestet. Ebből azonban kimaradt a Kertek helyi közösség, mivel ott sok helyen még a mai napig sincs kiépítve a szennyvízcsatorna – írja a Magyar Szó. – A Kertek helyi közösségben vannak a legszűkebb és legalacsonyabb fekvésű utcák, amelyekben télen kész katasztrófa volt közlekedni. Az év elején döntés született arról, hogy az ott élő polgárok érdekében tenni kell valamit. A községi képviselőtestület az idén hatmillió dinárt különített el abból a célból, hogy járhatóak legyenek az utcák – mondta Goran Jovanović, a községi tanács kommunális ügyekkel foglalkozó tagja a Magyar Szónak. – Voltak már bizonyos tapasztalataink a zúzott kő, illetve a darált aszfalt alkalmazását

illetően, s ezért olyan döntés született, hogy amíg nem épül meg a csatornahálózat, ezzel az anyaggal kell beborítani az úttestet. Tizenhét utcában, több mint hat kilométer hosszan sikerült a rendelkezésre álló összegből javítani a körülményeket. – Mennyire tartós ez a megoldás? – Ha ezeket az utcákat elkerülik a több tíz tonnás járművek, akár három évig is használható állapotban maradnak. Addig pedig megoldást kell találni a kanalizáció megépítésére. A gond csupán az, hogy jövőre lejár a helyi járulék, márpedig a csatornaépítés újabban az érintett helyi közösségek gondja, tehát pénzt kellene szerezni a munkálatok folytatására. A Tartományi Nagyberuházási Alap hajlandó egy vissza nem térítendő, igen nagy összeget adni elsősorban a falusi utcák asz-

faltozására. El szeretnénk készíteni a Kertek helyi közösség utcáira vonatkozó útépítési terveket. S ez alól azok az utcák sem kivételek, amelyekben még nincs megépítve a szennyvízelvezető rendszer. Piactérre van szükség A tanácsos azt is elmondta, hogy a Kertek helyi közösségben, az emberek amolyan piacfélét hoztak létre, kialakítottak egy kútra hasonlító vízcsapot. Ez tulajdonképpen az első lépés annak irányába, hogy a Radivoj Ćirpanov utca sarkán rendezett piacteret létesítsenek. Erre szükség van, hiszen a helyi közösségben egyre több az idős ember, akiknek megterhelő a városi piacra járás. A kivitelezést elsősorban a pénzhiány akadályozza, másrészt pedig bizonyos előírásoknak is meg kell felelnie a majdani piacnak.

www.lsv.org.rs

SZABAD VAJDASÁG 15 RÖVIDEN

A zentagunarasi VSZL mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen a gazdákon

A községi képviselőtestület gátolja a gazdák kártalanítását

ZENTAGUNARAS - A termés egy részét a nyáron kétszer is elverte a jég Zentagunarason. A biztosítóintézet kártalanította a biztosítással rendelkező termelőket. A zentagunarasi VSZL mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen a gazdákon és kapjanak kártalanítást, de a VMSZ többségű topolyai községi képviselő-testület gátolja ezt. Érthetelen számomra, hogy miért zavarja ez őket – mondja a Szabad Vajdaságnak Dudás Zoltán a helyi közösség tanácsának elnöke. Hozzáteszi, szörnyű még a gondolata is annak, hogy valakik politikai okok miatt akadályozzák a polgárok megsegítését. Károk Elmondása szerint a Zentagunarasi képviselő-testület június 18-án, az első, tetemes károkat okozó jégverés után kárfelbecslő bizottságot alakított

Goran Ilić, agrármérnök, Fekecs József, a Gazdakör elnöke és Lódi Lajos építész technikus összetételben, akik bejárva a határt, megállapították, hogy 67 termelő földjén több mint 332 hektáron keletkezett 50-100 százalékos kár. Legnagyobb területen, több mint 141 hektáron a kukorica, 78on a búza, 40,6 hektáron a sörárpa, 20-on a napraforgó, 16 hektáron a mák károsodott, 6-7 hektáron az olajtök és dohány, kisebb területen a seprűcirok, zab, szója, vöröshagyma és borsó. Ezt jegyzőkönyvezve a helyi közösség a községi tanácshoz fordult a kérelemmel, hogy találjon módot a károsult termelők megsegítésére, de válasz nélkül maradt. A veszteséget csak tetézte a második, augusztus 6-ai, viharos erejű széllel járó jégeső, ami újabb 150 hektáron okozott helyenként 80 százalékot is meghaladó károkat. A helyi

közösség ismét bizottságot alakított, mely újabb jegyzőkönyvet készített a határszemléről. Ezúttal 43 termelő földjén verte el a jég a termés jelentős részét, leginkább, 81,78 hektáron a kukoricát, 53-on a nap-

VMSZ többségű testület 22 ellenszavazattal nem tette lehetővé annak napirendre tűzését. Ez cseppet sem meglepő, hisz a Liga tanácsnokai szinte minden ülésen tesznek építő jellegű javaslatot, de né-

“Szörnyű még a gondolata is annak,hogy valakik politikai okok miatt akadályozzák a polgárok megsegítését.” raforgót, 11-en a dohányt, közel három hektáron a kaprot és kisebb területen az olajtököt és paprikát. Akadályok Ezért a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a Vajdasági Szociáldemokrata Liga tanácsnokai ismét felvetették a témát, és bár a négy ligás tanácsnok mellett a többi ellenzéki is támogatta, a

hány jelentéktelenebbet kivéve azt rendre leszavazzák. Meglepő azonban ez a hozzáállás, annál is inkább, mert a minap a mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy hivatala segíteni fogja a rossz piaci körülmények miatt veszteséggel gazdálkodó termelőket, így nem kizárt, hogy a község közbenjárásával a zentagunarasiakat is részben kártalanították volna.

Topolyán egyre több a szegény TOPOLYA – Topolya községben növekszik a szegények valamint a népkonyha segítségére szorulók száma – jelentette meg december tizedikei számában a Tanjug napilap és vette át a Vajdasági Rádió és Televízió A szociális központ adatai szerint november végén ebben a községben 765 család szorult anyagi segítségre, ami kilencvennel több, mint az előző hónapban. December első hetében 62 új kérelem érkezett a szociális központba. Az új kérelmezők 5 százaléka először fordult a szociális központhoz anyagi segítségért, közölték a központban, a többiek szeretnék meghosszabbítani a kérelmüket, hisz azoknak az egyéneknek a számára akik munkaképesek, valamint azoknak a családoknak a számára, ahol a családtagok többsége munkaképes, kilenchavonta újra kell kérelmezni a segélyt. A legkiszolgáltatottabbakat az állam támogatja, a község egyszeri segélyt ítél oda 2.000 dinár értékben, tüzelővásárlás céljából. Ajándékcsomagot biztosítanak 360, tíz évnél fiatalabb gyermek számára, valamint azoknak a gyermekek számára, akik nevelőszülőknél élnek, valami gyorssegélyt hagynak jóvá. Egyre többen vannak azok, akik a népkonyha segítségére szorulnak, ezért a következő napokban a szokásos 650 porció helyett harminccal többet fognak készíteni – mondták a Tanjug napilapnak a helyi Vöröskeresztben. Az egytálételt 16 ponton osztják szét Topolyán és a környező településeken. Hamarosan Kisbelgrádban és Felsőroglaticán is egytálételt osztanak majd a legkiszolgáltatottabb polgárok számára.

16 SZABAD VAJDASÁG

www.lsv.org.rs

Bálint Oszkár, a VSZL zentagunarasi szervezetének elnöke valamint a zentagunarasi helyi közösség végrehajtó bizottságának elnöke

Nagy eredmények és még nagyobb tervek ZENTAGUNARAS - Bálint Oszkár, a VSZL zentagunarasi szervezetének elnöke, valamint a 15 főről 9 főre zsugorodott zentagunarasi helyi közösség, amelyben a VSZL képviselői képezik a többséget, végrehajtó bizottságának elnöke. Lapunknak Oszkár eredményekről beszél, amelyeket az utóbbi egy évben értek el, amióta a zentagunarasi helyi közösség új összetételben működik. Oszkár elmondja, hogy az első három hónap azzal telt, hogy felmérjék az adósságok nagyságát, amelyet az elődjeik hagytak maguk után. Sok munka követte és jó kilátásaik vannak arra nézve, hogy az adósságokat az év végéig sikerül törleszteniük. Például csak a közvilágításra egymillió, a szemétrendezésre pedig 160 ezer dinár volt a tartozás. Pályáztak és sikerült pénzt biztosítaniuk a dűlőutak rendezésére, illetve a Csíkér medrének kotrására, amit realizáltak is a zentagunarasiak közmegelégedésére. Ebben az évben Zentagunaras a mezőgazdasági titkárságtól pályázatok útján nyertek 3 millió dinárt a körkörös vízhálózat kiépítésének első fázisára. Az első fázist még három fázisnak kell követnie, amelyekre szintén pályázni fognak, mert összesen 13-15 millió dinárba kerül a vízhálózat kiépítése. - Elengedhetetlen a vízhálózat felújítása,

hisz több mint 40 éves, gyakori a meghibásodás, úgyhogy fenntartása igen költséges – magyarázza Oszkár. Elmondja, hogy átadták a pályázati dokumentációt két kút fúrására is, valamint jóváhagyták részükre a pénzeszközöket 3 utca kiaszfaltozására. Egy év alatt jelentős pénzös�szegeket nyertünk különböző projekteken keresztül – mondja Oszkár és hozzáteszi, továbbra is törekednek a falu fejlesztésére. - Úgy gondolom sokat tettünk a lakosokért. Ennek ellenére a topolyai helyi önkormányzat minden erőt bevetve azon van, hogy a zentagunarasi helyi közösség tanácsát feloszlassa. A legjobb ellenérv erre a községi tanács ez évi munkája, amelyek lépten-nyomon láthatóak. Szeretnénk a jövőben még többet tenni a falu érdekében, még több pályázatot készíteni, hogy továbbra is biztosítva legyenek az anyagi eszközök a zentagunarasi életfeltételek javítására– mondja Oszkár a falu valamennyi polgárának kellemes karácsonyi ünnepeket és gazdag, boldog, gondtalan újesztendőt kívánva.

Munkaakciók a falu csinosításáért Bálint Oszkár kihangsúlyozza, hogy a helyi közösség erős közbenjárásával Zentagunarason az elmúlt év során több különböző tevékenységet szerveztek. Megszervezték a szabadtéri újjévvárást, a Valentin-napi bálat, a május elsejei ünnepséget, valamint az új kenyér ünnepét. 150 személyes étkészletet vásároltak a testületnek, hogy ismét rendezhessenek összejöveteleket. E mellett keményen dolgoztak: fölszerelték a sok éve porosodó, üzemképtelen tűzoltót, a Föld napja alkalmából megszervezték az eddigi legtömegesebb munkaakciót, bevonva a civil szervezeteket, és környező településekről érkező vendégeket is. Rendezték a temetőt, sportpályát, a virágágyásokat, a tűzoltóotthon, egészségház, helyi közösség környékét, elültettek 250 facsemetét. Munkaakciót szerveztek a játszótér tárgyainak átfestése céljából is. További terveik között szerepel újabb 600 facsemete elültetése és a szélvédő sávok egy részének kialakítása.

Vajdaságot felölelő VSZL akció:

Teljes fizetést a kismamáknak! ÚJVIDÉK – A VSZL női fórumának aktivistái Újvidéken az elmúlt hetekben szórólapokat osztogattak valamint aláírást gyűjtöttek annak az akciónak támogatására, hogy a székvárosban a kismamák fizetését pótolják ki azzal a 35 száza-

szabadságukat töltik, mások pedig csak a bérük 65 százalékát – mondta Kolar. Jasmina Nikčević, VSZL újvidéki szervezet női fórumának elnöke elmagyarázta, hogy az egészségügyi minisztérium két évvel ezelőtt javasolta, hogy

lékkal, amenyivel kevesebbet kapnak kézhez, abban az esetben, ha a terhesség megtartása miatt betegszabadságukat töltik. A VSZL tanácsosi csoportja előkészíti, és már a következő városi közgyűlés ülésén beterjeszti javaslatát, hogy ez meg is valósuljon. - Míg tartottak e kapány előkészületei, az ötlet átterjed az egész ligára, vagyis az össz községi és városi szervezetre, így az akció Vajdaságszerte folytatódni fog – mondta Robert Kolar, a városi szervezet végrehajtó bizottságának elnöke az újságírói konferencián. - Első látásra minden kismama egyforma, a jövőnket hordozzák. Viszont a legnagyobb különbség közöttük az, hogy egyesek a fizetésük 100 százalékát kapják kézhez míg a terhességük megtartása miatt beteg-

a helyi közösségek valamint a községek találjanak forrásokat és fizessék ki a fennmaradó 35 százalékot azoknak a kismamáknak, akik a terhességük megtartása miatt betegszabadságukat töltik. Hozzátette, hogy az államnak népszaporulatösztönző stratégiát kell készítenie, és bejelentette ennek a kezdeményezésnek megindítását a városi hatalmak irányába. Hozzátette, ha Belgád és Jagodina meg tudta teremteni a feltételeket, hogy a kismamák megkaphassák a teljes fizetésüket, a VSZL női fórumának álláspontja az, hogy a mostani rendszer, ami a kismamák fizetésének megtéritését szabályozza mind Újvidéken, mind Vajdaságszerte meg kell, hogy változzon, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül.