Pedagógiai program. Kocsolai Általános Iskolai Tagintézmény. Szakcsi Általános Iskola

2013

Pedagógiai program

Kocsolai Általános Iskolai Tagintézmény Szakcsi Általános Iskola

1

TARTALOMJEGYZÉK I. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................... 4 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................................................... 4 1.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS: ................................................................................................................. 6

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................................................... 8 2.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ........................................................................................................... 8 2.2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ...................................................................................................... 9 2.4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................................ 14 3. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................................................ 19 4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................... 23 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................ 29 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK .. 33 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE .................................................................................................. 40 7.3 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .............................................. 63 9.4 Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................................... 66

8. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................................................................. 70 11. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................... 80 11.2 Célok: ..................................................................................................................................... 81 11.4 Az egészségnevelési program megvalósítása ....................................................................... 85 11.5 A környezeti nevelési program megvalósítása ...................................................................... 92 12. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ................................................................................................. 96 12.1 A pedagógus és a gyermek kapcsolata ................................................................................. 96 12.2. A szülői ház és a pedagógus kapcsolata .............................................................................. 97 12.3. Szülő és a gyermek viszonya .............................................................................................. 101 12.4. Az iskola partneri kapcsolatai .............................................................................................. 101 13. HAGYOMÁNYŐRZŐ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, PROGRAMOK .. 103 13.1 AZ ÉRTEKEZLETEK, RENDEZVÉNYEK HAVI ÜTEMEZÉSE ........................................... 105

II. HELYI TANTERV ............................................................................................... 107 1. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................... 107 1.1. A KÉPZÉS RENDJE, CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI ............................................................ 107 1.1.1. A képzés szakaszai ............................................................................................................ 107 1.1.2. A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetősége ................................................. 108 1.2.1. Tantervek ........................................................................................................................... 113 1.2.2. Óraterv ............................................................................................................................... 115

1.2.2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................... 117 1.3 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ............................................................... 118 1.4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................................................. 120 1.5. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE ............................................................................ 121

2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ............................................................................................... 121 2.1 . AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ..................................................................................................................................... 121 2.3 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése ........................................................... 127 2.3.1. A tanulók magatartásának értékelése ................................................................................ 128 2.3.2 A tanulók szorgalmának értékelése .................................................................................... 130 2.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ........................................................... 131

2

3. A Napköziben, tanulószobán, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI ........................................... 134

4. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................... 134 5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 139 5.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ... 139 6. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .......................... 140

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ...... 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ................................................................... 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ............................................... 141 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .................................................................................. 142 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ......Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

I. NEVELÉSI PROGRAM

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

Az intézmény neve: SZAKCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az intézmény székhelye és telephelyei (címe): Székhely intézmény:

Tagintézményei:

Szakcsi Általános Iskola 7213 Szakcs, Vörösmarty u.32. Szakcsi Általános Iskola Kocsolai Általános Iskolai Tagintézménye 7212 Kocsola, Jókai u.24.

Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

Intézményünk körzeti feladatokat ellátó, 8 évfolyamos iskola. A beiskolázási körzet 5 községre terjed ki. ( Szakcs,Kocsola, Lápafő, Várong, Nak) Az iskola 1959-ben épült , melyet azóta többször bővítettek és felújítottak, megfelelő elhelyezést biztosít a tanulóközösség számára. Az

oktatáshoz

szükséges

eszközök

(a

nélkülözhetetlenek)

rendelkezésünkre állnak, beszerzésük folyamatosan történik. A tanulók elhelyezésére jelenleg 8 tanterem, számítástechnikai terem, tornaszoba, technikai terem és gyakorlókert áll rendelkezésre.

4

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére, sportolásra egy bitumenes udvar és egy füves sportpálya, egy kettős funkciójú könyvtár áll rendelkezésre, mely az iskolai és a községi könyvtári tevékenységet szolgálja. Folyamatosan történik a környezet parkosítása, rendezése. Az audiovizuális ellátottság a kor követelményeinek megfelelő. A számítástechnikai oktatáshoz szükséges eszközök korszerűek, további korszerűsítésük pályázatok útján folyamatos. Úgy gondoljuk, hogy meglévő

körülményeink

megfelelőek

pedagógiai

céljaink

megvalósításához. Kocsolai tagintézmény: Az iskola jelenlegi épülete 1961-ben épült 5 tanteremmel. 1988-91 között nagyszabású hozzáépítés ill. átalakítás révén az addig külön épületben lévő alsó és felső tagozat egy helyre került, tantermekkel, tornateremmel, öltözőkkel bővült. 1994-ben egy korszerűen felszerelt tankonyha került átadásra, mely az iskola udvarán, de külön épületben található. Itt kapott helyet a könyvtár és a számítástechnikai terem is. Az udvar, a kiépített fa játékokkal, padokkal, asztalokkal, sportpályákkal jól szolgálja a gyerekek kényelmét, biztonságát, a szabadidő kulturált eltöltését, a mozgásigény kielégítését. 2006 nyarán sikeres pályázat révén megújult és bővült az iskola. Tetőtér ráépítéssel

és

helyiségek

átrendezésével

korszerűbbé

vált

az

intézmény. A tetőtérben 2 tantermet, fejlesztőtermet, szakköri szobát sikerült kialakítani. A felújított informatikai szaktanterem bővült 10 új számítógéppel, projektorral, teljes számítástechnikai bútorzattal és egy szerverszobával.

5

A tankonyha megszüntetésével és átalakításával tágas könyvtárhelyiség létesült. A könyvtár és a számítástechnikai terem – üvegfolyosó építésével – szerves egységet alkot a főépülettel, de az udvarról, az iskolától elkülönítetten is megközelíthető. Ez azért fontos, mert ezek a helyiségek községi funkciót is ellátnak. A

mozgáskorlátozottak

számára

akadálymentes

bejárat

és

mellékhelyiség épült. Az általános iskolai oktatás 8 évfolyamon, 8 osztályban az iskola épületében folyik (Kocsola, Jókai u. 24.). Iskolánkban ISK keretében kézilabda és labdarúgó szakosztály működik. Pedagógiai

szakszolgáltatás

keretében

logopédiai,

és

gyógy-

testnevelési ellátás biztosított. A pedagógus munkakörben dolgozók közül mindenki szakképzett. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékonyabb neveléseoktatása

érdekében

2004-től

integrációs

pedagógiai

rendszert

működtetünk. A községben élő családok szociokulturális helyzete nagymértékben eltér, de a hátrányos helyzet dominál. Ezért nevelő és oktató munkánkban ehhez az állapothoz kell igazodnunk. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló gyerekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is. 1.2 EGYÜTTMŰKÖDÉS: Az

alapfeladatokat

ellátó

intézményegységek

együttműködését,

tevékenységük összehangolását, művelődési, nevelési folyamatainak 6

megvalósítását az intézményvezető látja el. Az intézményvezető irányítja,

ellenőrzi,

koordinálja

a

gazdasági

tevékenységet,

érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteivel egyetértésben kiadja a Kollektív Szerződést, a Belső Ellenőrzés Szabályzatot, az Iratkezelési Szabályzatot. Ellátja az általános iskolai intézményegység vezetését. Az intézményvezetőt távollétében helyettesíti az intézményvezető helyettes. Az iskolavezetőség összetétele: - vezetője:

az intézmény vezetője,

- tagjai:

tagintézmény-vezető, intézményvezető helyettes, munkaközösség-vezetők, diákönkormányzatok vezetői.

Döntéseit az intézményvezető előkészíti, végrehajtásukat megszervezi, és azokat ellenőrzi. Napi kapcsolat jellemzi az intézményi egységek közötti munkát, megtartva önállóságukat, mely szakmai sajátosságukból adódik. Az óvodával napi szakmai a kapcsolatunk, kiemelten az óvónők és az alsós tanítók között. Közös munkával készítjük elő a beiskolázást, igyekszünk azonos elvekkel, módszerekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépés feltételeit. Mindezt segíti, hogy az alsós tanítók óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkeznek. Intézményünk vállalja településeink és időnként társközségekben folyó kulturális rendezvények lebonyolítását is. Helyet adunk intézményünkben más jellegű eseményeknek is, illetve felszerelést,

eszközöket

biztosítunk

egyes

rendezvényekre, 7

tanfolyamokra. Ezek alapján tehát az iskola nem csupán a gyerekeké, hanem valóban a településé is. 2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet. Társas kapcsolataikat jellemezze a megbízhatóság, tudják kezelni kudarcaikat, és fogadják el a másságot. Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kibontakoztassuk a kreativitást, és gyakorlatias problémamegoldásra neveljük őket. Intézményünk szakmai kiválóságra és sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszik, odafigyelő, serkentő környezet megteremtésével. Törekszünk a szülőkkel való maximális együttműködésre. A fenntartó önkormányzatok bennünk szövetségesre találnak a kultúra terjesztésében. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógus és nem pedagógus munkatársunktól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre. Mottó: „Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megállják a helyüket az életben, és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon.

8

Ez

a

feladat

az

iskolát

minden

szinten

a

legfontosabb

közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” (Szent-Györgyi Albert)

2.2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása: "A gyerekért, a gyermek érdekében, a gyerekkel együtt."

Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: A kitűzendő célok és feladatok tervezésénél és megvalósításánál vegyük számba a gyermekek életkori sajátosságait és fejlettségi szintjét. Egységesség, következetesség, tudatosság és tervszerűség alapelve érvényesüljön valamennyi meghatározott nevelési cél vonatkozásában. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, 

diákjaink

előre

megismerhetik

a

velük

szemben

támasztott

követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

9



minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti,

és

számukra

korszerű,

a

mindennapi

életben

hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre,

a

tudományokra,

a

technikára

vonatkozó

–

ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét,

világképük

formálódását

és

eligazodásukat

szűkebb és tágabb környezetükben,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

10

 segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk

tanulóinkat

megismertetni

történelmünk eseményeivel,

nemzeti

kultúránk

és

kiemelkedő személyiségeivel és

hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Intézményünk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint a település érdeklődő polgárai,  ápoljuk

és

bővítjük

eddigi

kapcsolatainkat

lakóhelyünk

intézményeivel, társadalmi csoportjaival  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Az intézményben minden gyermeknek esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkát kell végeznünk.

Ennek

érdekében

kiépítjük

integrációs

pedagógiai

rendszerünket.(IPR)

11

A

kiemelkedő

képességű

tanulóknak

lehetőséget

kell

kapniuk

tehetségük kibontakozására. 2.3 AZ EMBERI MAGATARTÁS ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEI

Az iskola:  értékrendjében emberközpontú, humanista;  tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a  másság

elfogadásán

alapuló

humanista

értékekkel

kell

rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az  innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani

kívánjuk

mindazon

ismeretek

átadását,

azoknak

az

alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. 12

Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek

érdeke

határoz

meg,

törekszünk

a

partnerközpontú

gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, pedagógusok, a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket

minél

szélesebb

körben

tegyük

ismertté

a

kerületi

oktatásügyben és a közéletben. A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia értékei európai, humán, illetve transzcendentális értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan

értékes,

tehát

közösségfejlesztő

és

ún.

önfejlesztő

magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések.

13

2.4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

14

- Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre,

a

konfliktusok

kezelésére,

készség

a

megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek,

hagyományainak,

jelképeinek

tisztelete,

ápolása,

megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

-

A

kisebbségben

élő

magyarságért

érzett

felelősség-

és

közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák 15

iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre

irányuló

eljárások,

nevelési

módszerek. Ezek a következők lehetnek: Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk. a, beszéd b, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c, interjú Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly)

vagy

helyettesíthetik

(fenyegető

mutatóujj

korholást)

közleményeinket. a) arckifejezés (mimika)

16

b) szemmozgás c) tekintet d) testközelség e) térközszabályozás f) testhelyzet, testtartás g) mozdulatok (gesztusok) h) kulturált jelzések Szociális technikák: Ezeket a technikákat a gyerekek a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés), majd az óvodai és az iskolai közösségben. Ezért fontos, hogy a gyerekek milyen mintát kapnak otthon és az intézményben. a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a gyerekek

belső,

pszichés

világát,

társas

kapcsolatait,

egyedi

tulajdonságait, készségeit. - fejlesztő interjú - fejlesztő beszélgetés b) szociális készségfejlesztő technikák A

gyerekek

problémamegoldó

és

konfliktuskezelő

készségeinek

fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. - minta- és modellnyújtás - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység. Nevelési módszereink 2 nagy csoportra oszthatók:

17

- közvetlen (direkt) módszerek, melyek alkalmazása során a nevelők közvetlen személyes kapcsolat révén hatnak a gyerekekre - közvetett (indirekt) módszerek, melyek során a nevelő hatás áttételesen, a gyermeki közösségen keresztül érvényesül. Intézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások

- követelés

- a közösség

kialakítását célzó,

- gyakoroltatás

tevékenységének

beidegző módszerek

- segítségátadás

megszervezése

- ellenőrzés

- közös (közelebbi vagy

- ösztönzés

távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - ellenőrzés - ösztönzés

2. Magatartásbeli

- elbeszélés

- a nevelő részvétele a

modellek bemutatása,

- tények és

gyermekközösség

közvetítése

jelenségek

tevékenységében

bemutatása

- a követendő egyéni és

- műalkotások

csoportos minták

bemutatása

kiemelése a közösségi

- a nevelő személyes

életből

példamutatása 3. Tudatosítás

- magyarázat,

- felvilágosítás a

(meggyőződés

beszélgetés, a

betartandó magatartási

kialakítása)

tanulók önálló elemző formákról

18

munkája.

- vita

3. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A nevelőtestület minden tagjának feladata  A legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát  A NAT, a kerettantervek és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése  Szakmailag, pedagógiailag továbbképzi magát, a továbbképzések tapasztalatait megosztja kollégáival  A települési, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni A pedagógusok feladatai  A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok, stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanuló személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.  Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős azért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógusi munkaköröket, és az adott munkakörökhöz olyan mértékben 19

határozza meg az oktatási- nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek, és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.  Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka

zavartalanságát,

eredményességét,

a

pedagógiai

programban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola vezetője kötelezheti, ill. utasíthatja. Tételesen:  A tantervek végrehajtása  A pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása  A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat (pl.: ügyelet, helyettesítés)  A

problémák

nyílt

megbeszélése

történjen

a

megfelelő

hangnemben tanulóval, szülővel, kollégával, vezetővel egyaránt  Az egészség, a testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik  A szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll  A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi  A tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi  A védő-óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén  Gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről 20

 Kulturáltan viselkedik, öltözködik (ünnepélyeken a közösség döntésének megfelelő öltözéket visel)  Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját

Az osztályfőnök feladatai  az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki  munkáját az iskola nevelési terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi  munkáját előre megtervezi, és ezt írásban osztályfőnöki nevelésifoglalkozási tervben rögzíti  felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, öntevékenységük

közösségi és

tevékenységük

önkormányzó

képességük

irányítása, fejlesztése.

Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket  együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, foglalkozás vezetőkkel  felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért  látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel  osztályozó értekezleteken értékeli osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét  törekszik a tanulók személyiségének fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a tehetséggondozásra  a tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel

21

 a

továbbtanulásra

jelentkezést

megelőzően

segíti

a

pályaválasztási munkát  súlyos probléma, igazolatlan hiányzás esetén (a gyermekjóléti szolgálat

munkatársával

együtt)

családlátogatást

végez,

a

családlátogatás időpontját köteles a haladási naplóba bejegyezni  a munkatervben meghatározott rendben szülői értekezletet és fogadóórát tart  havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit  az

ellenőrző

könyvben

tájékoztatja

a

szülőket

a

tanuló

magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.  elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. A haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.  Gondoskodik a napló „megjegyzés” rovatában a jutalmazások, büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.  Osztályáról szükség szerint statisztikai adatokat szolgáltat, a tanulókról jellemzést készít.  A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.  Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.  Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.

22

 A szülői munkaközösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét  Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül. 4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen egyesülése, amely meghatározza a környezethez való viszonyulást, alkalmazkodást. Intézményünk célja, hogy a 6-14 éves korú gyerekek személyisége egészségesen fejlődjön. Az egészségesen fejlődő személyiségen azt értjük, hogy a gyermek képes meghatározni törekvéseit, céljait, tisztában van önön képességeivel és lehetőségeivel, és helyesen látja jelenlegi állapotában magát. Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a gyerekek személyiségét a különféle óvodai és iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

4.1. Személyiségfejlesztő pedagógiai tevékenység A személyiségfejlesztés feladatai: - A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése.

23

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. a) az értelem kiművelése tanulási motívumok  kialakítása, tanulási módok elsajátítása  az érdeklődés, megismerési vágy fejlesztése  a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése  a tanulási kötelességtudat, igényszint, ambíció optimalizálása  a tanulási életprogram fejlődésének segítése - a tanulás gyakorlati értékének felismertetése - a továbbtanulási szándék segítése - az önfejlesztési igény kialakítása. kognitív képességek fejlesztése  kognitív műveletek - felismerés és kivitelezés - összevonás - összehasonlítás - azonosítás, besorolás - sorrend felismerés, sorképzés - összefüggés felismerés - elemi kombinálás - tapasztalati következtetés  megismerés - megfigyelés

24

- értékelés - értelmezés - bizonyítás  kognitív kommunikáció - ábraolvasás, ábrázolás - tapasztalati és értelmező nyelvtudás - beszéd és beszédértés - írás és olvasás - formalizált kommunikáció  gondolkodás  viszonyítás  általánosítás és osztályozás  problémamegoldás A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése. Feladata:

Az

önismeret,

a

tanulók

saját

személyiségének

kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

25

- A tanulók állampolgári nevelése. Feladata:

Az

alapvető

állampolgári

jogok

és

kötelességek

megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód, a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Az intézmény alapvető feladata a személyes kompetencia fejődésének segítése. Feladat:  A sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása.  A testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása.  A koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása különféle táncok tanulásával.

26

 A

kézügyesség

fejlesztése

a

különféle

tevékenységek

során

tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekkel.  Az

önellátó

képesség,

viselkedés

tevékenységformáinak

megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása, változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően. az osztály és a csoportszoba rendben tartási igénye, a házkörüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai-mintái, készségei)  A

zenei

befogadóképesség

fejlesztése,

válogatott

zeneművek

rendszeres hallgatásával.  A vizuális befogadóképesség fejlesztése.  Dekoratív, esztétikus, otthonos környezet kialakítása, amiben a gyerekek jól érzik magukat, ami fejlesztik igényüket, ízlésüket.  A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások gyakoroltatása, minták elsajátítása.  A gyerekek önismeretének folyamatos fejlesztése, a gyermeki önértékelés képességének kialakítása.

- A segítő életmódra nevelés: A

szociális

értékrendek

megismerésének,

a

pozitív

értékrend

elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális

képességek

kiépülésének,

kreativitás

növekedésének

elősegítését jelenti. Ebből következik, hogy e nevelés feladata kettős:  a szociális kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása  a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülésének, a kreativitás növelésének segítése. Feladat:

27

Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a gyerekek megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét.  Az emberi együttélés szabályainak megismertetése.  A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása.  Együttműködési készség kialakítása.  Kulturált kommunikáció elsajátítása.  Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése: olyan életrend kialakítása, működtetése, amelyben a gyerekek biztonságban

érzik

magukat,

mivel

a

magatartási

szabályok

átláthatóak, kiszámíthatóak és következetesen elvártak.  Élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel.  A negatív, antiszociális minták pusztító hatásainak csökkentése, fékezése.  Pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása, az osztályokban, az iskolában, amelyben a gyerekek érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.  A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség

kialakítása,

az

emberi

együttélés

szabályainak

megismertetésével.  A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (együttcselekvés, közös feladatmegoldás, közös kirándulás). Az intézmény úgy szervezze tevékenységeit, hogy a gyerekek legalább havonta vegyenek részt olyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg.

28

- A gyermekek nemzeti nevelése:  a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése  a

nemzeti

hagyományok,

a

nemzeti

kultúra

megismertetése,

emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése  a hazaszeretet érzésének felébresztése  a tanulók állampolgári nevelése  az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése  az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek problémái iránt  igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az óvoda iskola helyi közéletben való részvételre. 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermeki személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit be kell vonni a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

5.1 A gyermek szocializációjának szakaszai 02 - születéstől 3 éves korig a szocializáció színtere a család - óvodás kor (3-6 éves korig): a szocializáció színtere a család és az óvoda a szocializációs folyamat spontán kevés külső befolyásoló tényező hatására folytatódik

29

spontán szerveződő mikrocsoportok jönnek létre, majd felbomlanak és újra szerveződnek probléma: a gyerekek heterogén szocializációs szinten kerülnek az iskolába feladat: átmenetet kell biztosítani az óvoda és az iskola között, e célból a nagycsoportosok iskolalátogatásokat tesznek az első osztályban, közös foglalkozásokon vesznek részt az iskolásokkal, az óvónő és a tanító kölcsönös hospitálásokat végez, a pedagógusok és a gyerekek kölcsönös részvétele az óvodai és az iskolai rendezvényeken. - iskoláskor: a nivelláció időszaka az első iskolai év az első osztály tanítója az átmenetet a következő módszerekkel biztosítja: = első 6 hétben egyéni munkarend szerint dolgozik a gyerekekkel, fokozatosan alakítva, formálva iskolássá őket = az első osztályos közösség hatásszűrő és hatástovábbító szervként működik: hatástovábbító, mert továbbvisz olyan iskolai környezetbe átültethető csoporthagyományokat, amelyek biztosítják a gyerekek életében a folytonosságot: óvodai jelek használata, értékelés jelekkel, kötetlen óraütemezés hatásszűrő, mert fokozatosan elhagy, megszüntet óvodai közösségi szokásokat, amelyek nem alkalmazhatók iskolai környezetben = az alsó tagozat az iskolai közösségbe szervesen beépülve átmenetet teremt az óvodákor és a felső tagozat kollektívái között

5.2 A közösségszerveződés színterei a) Osztályközösség – a gyerekek életkora szerint szerveződő csoportok

30

b) Diákkörök – a tanulók tevékenységei szerint szerveződő csoportok - szakkörök - sportkörök - tanulócsoportok - diákönkormányzat -diákönkormányzati választmány, amelyet az osztályok által delegált diákképviselők alkotnak. A közösségfejlesztő pedagógiai tevékenység a) A különféle iskolai-tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat:  Az osztályfőnök közösségi tapasztalatok elemzése céljából évente 1 alkalommal - év elején - szociometriai felmérést készít (kivéve 1. osztály)  Nevelési tervet készít a negatív hatások kiszűrésére, pozitív hatások erősítésére  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak csökkentése érdekében fejlesztési tervet/ egyéni fejlesztési naplót vezetünk. Az IPR-be történő belépéskor, ill. 8. osztály végén jellemzést készítünk a tanulóról.  Kísérletet tesz a nevelési terv megvalósítására  Év végén értékeli az elvégzett munkát b) A

tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembe

vétele

a

tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat:  a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A kisgyermek

31

heteronom

–

a

felnőttek

elvárásainak

megfelelni

akaró

–

személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig. c) Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat:  a közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. értékelni tudják a közösség munkáját d) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat:  tanórákon a pedagógus csoportos feladatokat ad, szükség szerint csoportokat szervez feladatok megoldására, osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozik a közösségfejlesztéssel  tanórán kívül az iskola teret biztosít érdeklődési körök szerint szerveződő

közösségeknek

(szakkörök,

sportkörök,

fakultációs

foglalkozások, kirándulások, hagyományőrző programok e) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: - a közösségszervezésben az adott gyermekcsoport jellegzetességeinek figyelembe vétele - a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása A cél olyan közösség kialakítása, amely

32

 mindenkor szem előtt tartja az egyén érvényesülésének kérdését  nem hagyja figyelmen kívül a kisebbségek véleményét sem, bár  napi tevékenységrendszere a többség akarata szerint működik  nem támogat deviáns magatartásformákat  az egyéni érdeket összehangolja a közösség érdekeivel, és nem engedi az egyéni érdekek felülkerekedését  nem gátolja a személyiség önmegvalósítását  nyitott más közösségek felé  befogadja az újat  megújulva folyamatos fejlődésre képes  fejleszti az empátia képességet. 6. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK - A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást és a kooperativitást. a A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. 33

c Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók

egyéni

tantárgyakból szaktárgyak

fejlettségéhez,

nyújtott tanítási

képességekhez

képességeihez

és

az

egyes

nevelők

az

egyes

teljesítményéhez.

A

óráin

részesítik

igazodó

előnyben

munkaformákat,

így

–

az

egyéni

elsősorban

a

gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. - Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli szervezeti formák és tevékenységek segítik: - Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében,

valamint

tisztségviselőik

megválasztásában,

és

a

jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A

diákönkormányzat

megalakítása

demokratikus

úton

történik,

maximálisan érvényesítve az önkéntesség és a nyilvánosság elvét. Iskolánkban az osztályközösségek minden tanév szeptemberében képviselőket delegálnak az intézményi szintű diákönkormányzatba. A képviselők száma az osztálylétszámtól függ.  0 –20 fő esetén 2 képviselő  20 fő felett 3 képviselő 34

A delegálás titkos szavazással történik. Minden tanuló választható és választó, aki az intézménnyel tanulói jogviszonyban áll. Az a diákképviselő, aki nem közössége megelégedésére látja el feladatát, visszahívható, helyette új tag delegálható. A

diákönkormányzat

tisztségviselőket

választhat,

bizottságokat

nevezhet ki. Az elnök személyét kötelező megválasztani, más tisztségekről a választmány minden évben újra dönthet. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit az intézmény vezetője bíz meg 5 éves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanév szeptember 30-áig újjáalakul. Október15-éig elkészíti éves munkatervét, melyet az iskolagyűlés elé terjeszt. A munkatervet az iskolagyűlés fogadja el. A munkatervet egyeztetni kell az intézményvezetéssel és a nevelőtestülettel. Az iskolagyűlés a diákság legfőbb érdekképviseleti szerve. Tagja az iskola valamennyi tanulója. A diákönkormányzat választott testülete az iskolagyűlés előtt teszi le az esküt, ekkor számol be az előző évben végzett munkáról. Az iskolagyűlés tanév közben bármikor összehívható. Az összehívást a tanulók nagyobb közössége (a tanulók létszámának 15%-a), a nevelőtestület, illetve a választmány kezdeményezheti. Véleményezési joga van a diákönkormányzatnak: - SZMSZ elfogadásában - szociális juttatások elosztásának elveiben - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában - házirend megalkotásában - Napközi otthon, tanulószoba. A törvényi elõírásoknak megfelelõen, az iskolában tanítási napokon az 1-4. évfolyamon egész napos iskolai nevelést, a délutáni idõszakban

5-8. évfolyamon napközi ill.

tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. 35

Minden tanév áprilisában (beiratkozáskor) a szülők nyilatkoznak az egész napos iskolai nevelés igényléséről, a felső tagozatban tanév elején nyilatkoznak a délutáni benntartózkodás igénybe vételéről. Ez alól az intézményvezető ill. a tagintézmény-vezető adhat felmentést indokolt esetben. A csoportokat az életkori sajátosságok figyelembe vételével alakítjuk ki. - Diákétkeztetés. A tanulóknak – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. - Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint

szaktárgyakhoz

a

kapcsolódó

gyengék tanórán

felzárkóztatását kívüli

az

egyes

tehetséggondozó

és

felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról (5-8. osztályban) – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

36

Programját úgy alakítjuk, hogy erős szálakkal kötődjék a tanórai testneveléshez, feladatait az iskolára építve határozzuk meg: bővítse a tanulók mozgáslehetőségét, edzettségre, helytállásra, küzdeni tudásra, kitartásra, a szellemi és lelki összpontosítás készségére, a fair-play szellemére neveljen. Biztosítja a tanulók rendszeres versengését, figyelembe

véve

az

életkori

sajátosságokat.

A

vetélkedéseket

sportáganként és évfolyamonként differenciáltan szervezi. Szakosztályai: kézilabda (lányok), labdarúgás (fiúk). - Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

-

Versenyek,

vetélkedők,

bemutatók.

A

tehetséges

tanulók

továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való

részvételre

is

felkészítjük.

A

versenyek,

vetélkedők

megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, a szaktanárok végzik. - Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára évente egy alkalommal, önköltséges alapon tanulmányi kirándulást szerveznek.

37

-

Múzeumi,

kapcsolódó

kiállítási,

könyvtári

foglalkozás.

Egy-egy

és

művészeti

tantárgy

néhány

előadáshoz témájának

feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtárosnak az iskolavezetéssel, valamint a pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartása biztosítja az igények figyelembevételét az állománygyarapításkor. A könyvtár fő feladatai közé tartozik, hogy a tanulókat:  olvasóvá nevelje  a könyvek, a kultúra tiszteletére nevelje  megtanítsa az alapvető könyvtári tájékozódásra  többkönyvűségre szoktassa 38

 önálló ismeretszerzésre nevelje  megismertesse változatos információhordozók használatával. Ezeket a feladatokat az alábbi szolgáltatásokkal valósítja meg a könyvtár:  kölcsönzés  helyben használat  könyvtárközi kölcsönzés  bibliográfiakészítés  ingyenes számítógép-használat  ingyenes internet-hozzáférés biztosítása Emellett a könyvtár aktívan részt vállal az iskola életében, oktatásinevelési feladatait szakórai és könyvtári órai keretben valósítja meg. Részt vesz a tanulmányi versenyekre való felkészítésben, az irodalmi-, kulturális és nemzeti ünnepek lebonyolításában. Amennyiben igény merül fel más szolgáltatások megszervezésére, amennyiben lehetőségét látjuk, igyekszünk ezeket megszervezni, a minél hatékonyabb működés érdekében. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit39

és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.(fakultatív hitoktatás) 7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

40

7.1 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelése és oktatását segítő, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, tanulási zavarokkal, illetve részképesség-zavarokkal küzdő gyerekek felzárkóztatására és fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengébben teljesítők felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére irányuló órákat szervezünk és tartunk. Az 5-7.évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók számára felzárkóztató, korrepetáló, képességfejlesztő órákat szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, képesség fejlesztő órákat tartunk. Fejlesztő programunk a játékosságon, a tapasztalatszerzésen, életkori sajátosságokon, pozitív érzelmeket keltő tevékenységeken alapul. Fejlesztő programunk megvalósítását tanítók, szaktanárok, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus látja el. Tevékenységi területek, lehetőségek:  Az alapkészségek mindennapos fejlesztése.  Rugalmas, a tanulók szintjéhez igazodó követelményrendszerrel, a tananyag feldolgozásának speciális módszereivel, a tananyag szükség szerinti átrendezésével biztosítani a tantervi minimum teljesítését.

41

 Speciálisan kiscsoportos vagy egyéni felzárkózató foglalkozások szervezése.  Folyamatos korrekció, ellenőrzés, értékelés, önértékelés. Tevékenységi formák: Tanórán belül törekszünk     

az egyéni képességekhez igazodó munkaformák, egyéni fejlesztés, értékelés, csoportos fejlesztés, tanórai differenciálás, kooperatív munkaformák alkalmazására.

Tanórán kívül működik       

napközi otthon,egész napos iskolai nevelés könyvtárhasználat, színházlátogatás, tanulmányi kirándulások, egyéni, kiscsoportos rehabilitáció fejlesztő foglalkozások felzárkóztatás Tanulnijó! – tanulásmódszertani program

Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának irányelvei, céljai, feladatai Intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és magatartászavaros gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "különbözőek vagyunk", s ez a sokszínűség nem 42

negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált –oktatása valósul meg intézményünkben. Az együttnevelés során fontos feladatunknak tekintjük az iskola pedagógusainak, a szülők és a tanulók közösségének felkészítését a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesül. Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok:  az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása,  a sérült részképességek folyamatos fejlesztése,  egyéni szükségletek, 43

 társadalmi beillesztés. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. A követelmények elsajátíttatása a beszéd, nyelvi és egyéb tanulási zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, egyéni és kiscsoportos terápiás programok segítségével történik, részben saját szakembereink, részben utazó tanári hálózat segítségével. Legnagyobb hangsúlyt az anyanyelv és irodalom, a matematika, a testnevelés és sport, a művészetek műveltségi területei kapnak. Ennek érdekében a következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk:  a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel,  a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában,  egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,  támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben,  a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén. Ennek érdekében a következő célokat tűztük ki:

44

 a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók, sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával,  a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal, az általános műveltség megalapozása  az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás fő feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek szempontjából:  az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátíttatása az évfolyamok, osztályfokok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével,  a mentális képességek fejlesztése a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával,  az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az egyének kondícióinak megfelelően,  a tanítás és nevelés szervezeti kereteinek szükség szerinti alakítása,  a módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai tevékenység kívánalmainak megfelelően,  a fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. A pedagógiai célkitűzések, feladatok eszközei és eljárásai

45

Az oktatás-nevelés területén eszköznek tekintjük a tanítási órákat és a tanításon kívüli órákat, a fejlesztő foglalkozásokat a közös és a részletes követelmények érvényesítésére. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során szoros együttműködés megvalósítására törekszünk:  a gyermek diagnózisát felállító szakértői bizottság,  az iskolánkban a gyermek fejlesztését végző, fejlesztésében közreműködő utazó gyógypedagógus,  a pedagógusok munkáját segítő szakmai szolgáltatást nyújtó gyógypedagógus,  az osztálytanítók,  a napközis nevelők,  a pedagógiai asszisztensek  és a szülők között. Az utazó gyógypedagógus  a szakértői bizottság diagnózisa alapján készített egyéni fejlesztése terv szerint végzi rehabilitációs munkáját.  Segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz gyógypedagógiai módszerek alkalmazására.  Figyelemmel kíséri a gyermek haladását.  A szülők számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről, segíti a szülőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában. A tanító, a szaktanár

46

 A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait;  Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tantárgyi fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek, feladatlapok, eszközök) alkalmaz.  A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek osztályközösségbe való befogadását.  A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb szempontok:  az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása,  a sérült részképességek folyamatos fejlesztése,  egyéni szükségletek,  társadalmi beillesztés. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Minden tanulónknak szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak megfelelően biztosítjuk a rehabilitációs időkeretet. A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

47

fajtáit és óraszámát – az éves órakeret függvényében, a rászoruló tanulók szükségleteinek ismeretében – tanévenként munkatervben rögzítjük, a konkrét fejlesztési órarendeket is tanév elején állítjuk össze. A habilitációs - rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.  A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével indul.  A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül.  A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik.  Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus.  Az intézmény minden tanév végén (június 30-ig) jelzi az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé azoknak a tanulóknak az adatait, akinek a következő tanévben kötelező felülvizsgálatuk lesz. A gyógypedagógus a rehabilitációs foglalkozásokról munkanaplót vezet, továbbá a rehabilitációs foglalkozásokat az egyéni fejlődési lapon is dokumentálja. Az Egyéni Fejlődési Lap nem egyenértékű a Haladási Naplóval: A Haladási Napló a rehabilitációs órák feldolgozott anyagát tartalmazza, napi/heti bontásban, félévi és év végi állapotrögzítéssel, az Egyéni Fejlődési Lap pedig a gyermek/tanuló állapotában végbement nagyobb változásokat rögzíti, egy- egy terápiás periódus lezárását tartalmazza. Az Egyéni Terápiás Terv pedig a tanév rendjéhez igazodó rehabilitációs munka főbb célkitűzéseit tartalmazza, a teljes tanévre; tehát minden új tanévben a gyógypedagógus új Egyéni Terápiás Tervet készít.

48

A fejlesztés szervezeti keretei A tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az intézményvezetővel, tagintézmény-vezetővel egyeztetve határozza meg. A fejlesztő foglalkozás lehet: a) Egyéni rehabilitáció, foglalkozás: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás. b) Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, A tanórai és a tanórán kívüli fejlesztés kiemelt területei - Az anyanyelvi fejlesztésben különös hangsúlyt kap: - a pontos diagnózis, a megfelelő fejlesztési szempontok és módszerek kiválasztása, a vizsgálatok szakszerű elvégzése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a balról - jobbra való haladási irány rögzítése, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - a dyslexia prevenció keretében az előkészítő jellegű első osztályban a népi játékokon, gyermekverseken, népdalokon keresztül az egyenletes lüktetés kialakítása, ritmuskészség fejlesztése, a mozgás-beszéd koordinált működtetése, 49

- az auditív és vizuális diszkrimináció és emlékezet fejlesztése - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató- elemző vagy dyslexia prevenciós módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - grafomotoros fejlesztés, - a helyes ejtés, a fonéma hallás fejlesztése, - hang-és betűegyeztetési gyakorlatok, - a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, - könytárhasználat, - számítógép, internet. Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap. A matematikafejlesztésében különös hangsúlyt kap: - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - számfogalmak kialakítása és bővítése, - az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,

50

- a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. A matematika előkészítése a tanulmányi idő növelésével valósul meg. A matematika tanítása a hagyományos matematika-tanítási ódszerek felhasználása mellett az egyéni dyscalculia terápiából átvett elvek, eszközök és feladatlapok segítségével, apró lépésekben, a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció idejét megnyújtva történik. A művészetek területen kiemelt szerepet kap: - az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd a téri orientáció, - a mozgás-ritmus-beszéd koordináció, - a grafomotoros fejlesztés, - a szenzomotoros fejlesztés. A mozgásfejlesztés során kiemelt szerepet kap: - csecsemőkori ill. nagymozgások fejlesztése, - rugalmasság fejlesztése, - statikus, átmeneti és dinamikus egyensúly, - testvonal átlépésének fejlesztése, - végtagszétválasztás, - ellentétes végtagmozgás fejlesztése, - testséma, téri orientáció, - ritmusfejlesztése, - szerialitás, - emlékezet, - mozgásutánzás, - finommotorika fejlesztésének előkészítése. A személyiségfejlesztés során kiemelt szerepet kap: - helyes önértékelés, az énkép erősítése, 51

- az önbizalom erősítése, - a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs eszköztárának növelése, - a hibás-hiányos helyzetfelismerés kompenzálása, - a tudatos önirányítás, önkontroll kifejlesztése, - az empátia fokozása, a másság elfogadtatása, - a kompenzáló és védekező mechanizmusok (extrém magatartás, beilleszkedési zavar, agresszió) csökkentése, illetve megszüntetése. Az élő idegen nyelv tanítása során kiemelt szerepet kap: - a játékosság, - mondókák, énekek, népi játékok tanítása, - az adott nyelvet beszélő népek hagyományainak megismerése. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, történik negyedik osztálytól. A számonkérés során vagy a szóbeliség vagy az írásbeliség kerül előtérbe. Tanulói jogviszony, átjárhatóság az SNI gyermekek esetében A beiratkozás módja, folyamata Iskolánk nyitott minden tankötelezettségi korát elért, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű (tanulási,magatartási, részképesség, iskolai teljesítmény fejlődési zavara és/vagy figyelemzavar) gyermekek befogadására, akiket hozzánk irányít: - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, - A Nevelési Tanácsadó

52

Széleskörű tájékoztatást adunk a fejlesztési lehetőségekről, szükség esetén segítő tanácsokkal látjuk el a szülőket, akiknek ismertetjük programunkat, napirendünket. Egyeztetjük nevelési elvárásainkat és elveinket. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta (elsősorban logopédus, pszichopedagógus) közreműködésével valósul meg. A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján –az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Iskolai nevelésük, oktatásuk során kiemelt feladataként kezeljük: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítását, - a kudarctűrő-képesség növelését, - az önállóságra nevelést. Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok Iskolás korban az olvasás-és írászavarok javításának feladata kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejleszteni

53

kifejező készségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A gyermekeknél az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik. Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, téri tájékozódás, a vizuomotoros koordináció fejlesztésére. Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelésészlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv tudatosítására, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára (lásd helyi tanterv). A számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A szám-és műveletfogalmak kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében segítő-kompenzáló matematikai eszközök (kis tárgyak, korongok-korongképek, számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok, ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a fokozott mennyiségű gyakorlás során a gyermekek megtalálják és megtanulják alkalmazni az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat.

54

Hiperkinetikus zavarok, aktivitászavarok, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A gyermek nevelése,fejlesztése,tanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a tanító, a gyógypedagógus (lehetőség szerint pszichopedagógus) és a szülői ház között. A gyermek képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus ki tudja alakítani az egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind tantárgyi tananyagot illetően. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál figyelembe vesszük a tanuló gyengébb monotónia-tűrését, fáradékonyságát. Pszichés funkcióinak fejlődését gyakori pozitív visszajelzésekkel segítjük. A beszédfogyatékos, beszéd-és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Az anyanyelvi tárgyak tanítása során igyekszünk sok mondókát, gyermekverset tanítani, mozgással, ritmizálással kisérve. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

55

Alapító okiratunknak megfelelően vállaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatását is, de osztályonként csak 1-1 főt. A nevelésükhöz biztosított feltételek: - speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, - a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása, - egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása a szakértői véleménynek megfelelően, - hosszabb időkeret biztosítása egy-egy tanév tananyagának elsajátíttatására. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A nagyothalló tanulók gyógypedagógiai rehabilitációja, reedukációja logopédus, utazó szurdopedagógus bevonásával történik Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a beszédhallás fejlesztése, beszéd észlelés és megértés, szókincs fejlesztése, beszéd érthetőségének fejlesztése. Fontos, hogy a nagyothalló gyermek padjának elhelyezése az osztályteremben olyan módon történjen, hogy a frontális munka során a pedagógushoz minél közelebb legyen, azaz elől üljön. A pedagógus győződjön meg róla, hogy a nagyothalló gyermek megértette a csoportnak szóló utasítást, ha kell ismételje meg a gyermek számára. Differenciált foglalkoztatás, csoportos és páros munka során is segítse a gyermek munkáját, üljön mellé, álljon mellette. Mindig közelről, szemkontaktust felvéve, érhetően, helyesen artikulálva beszéljen hozzá.

56

A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztésnek az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan kell történnie annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt kell tartani az önállóságra nevelés elvét, az iskolában a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás-és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). A mozgássérült tanulók integrált oktatása során törekszünk: - egészséges énkép és önbizalom kialakítására, - a kudarctűrő képességük növelésére, - önállóságra nevelésükre. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozgásbiztonságot, 57

- a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. SNI esetében folyamatos továbbhaladás, egyéni fejlesztési terv, biztosítjuk a tantárgyi felmentéseket, könnyítéseket. Amennyiben a gyermek nem érte el a következő osztályfokba lépéshez szükséges szintet és a gyermek elsős, akkor az első osztályban töltött tanulmánya előkészítő jellegűnek számíthat. Részére biztosított, hogy két év alatt végezze el az első osztályt. A szülővel való konzultáció során mindig feltárjuk a gyermek további fejlődésének véleményünk szerint leghatékonyabb útját. A szülő - írásban benyújtott kérelme alapján –közös döntéssel biztosítjuk az osztályismétlés lehetőségét is. Az értékelés alóli felmentés lehetőségét a mindenkori érvényben levő Közoktatási Törvény értelmében biztosítjuk. Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése, kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól. A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét.

58

Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. Elvünk, hogy az értékelés - ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, - számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, - tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak. A szöveges értékelés: - fejlesztőközpontú, megerősítő, korrigáló, - összhangban a NAT-tal, a pedagógiai programmal, a helyi tantervvel, - rendszeres és folyamatos, - személyre szóló, ösztönző, közérthető, - tartalmazza a továbblépés útját is, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az SNI tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, 59

illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A részképesség zavarokkal küzdő, s emiatt görcsös, szorongó gyermeknek lehetőséget nyújtunk az egyéni helyzetben, nem az osztályközösség előtt történő számonkérésekre is. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének rendszere az SNI tanulók esetében Az értékelésnél figyelembe vesszük az elsődlegesen ill. másodlagosan kialakult magatartási, szocializációs problémákat. A gyermekek számára apró lépésekre lebontva teljesíthető szabályokat állítunk fel az adott csoport fejlettségi szintjének megfelelően. A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a gyermek önmagához képest nyújtott teljesítményét, a tanuláshoz való viszonyát, a foglakozásokon tanúsított aktivitását, önkéntes feladatvállalásait és azok teljesítését.

60

A közösségfejlesztés fontos feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek sikeres integrálása szempontjából - A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. - Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. - A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. - Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. - A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése.

7.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységek Szoros kapcsolat kialakítása az intézményhez tartozó óvodai intézményegységgel azért, hogy az onnan beiskolázásra kerülő gyermekek kialakulóban lévő személyiségét megismerhessük, és a magatartási, beilleszkedési zavarokra utaló jelek alapján megfelelő, fejlesztő módon fordulhassanak pedagógusaink feléjük. Erősíteni kell a kapcsolatot a Nevelési Tanácsadóval annak érdekében, hogy a felmerülő magatartási és beilleszkedési zavarok szakszerű megállapítása után megfelelő iránymutatást kapjunk a tanulók megtámogatásához. 61

Rendszeres kapcsolat kialakítása a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a családban generálódó beilleszkedési-és magatartási zavarok csökkentését, megelőzését a szolgálat életvezetési tanácsokkal segíthesse. Napközi otthoni nevelés, melynek során a tanulók elsajátíthatják az olyan magatartási formákat, melyek a szabadidő korrekt eltöltését, a közösségi kapcsolatok normalizálását segítik. Családlátogatások annak érdekében, hogy a családokban felmerülő nevelési gondok megoldásában a pedagógus megsegíthesse a szülőket. Az iskolánkba került gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Ennek lehet elsődlegesen organikus oka, mint például az idegrendszer gátló és serkentő hatásai egyensúlyának megbomlása miatt létrejövő hiperaktivitás esetében. Sokszor azonban a magatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztalni, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, sorozatos kudarcok érik az iskolában s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Kiemelkedően fontos a szerepe a korai felismerésnek és segítségnyújtásnak, hogy ez az előbb felvázolt rossz kör, ez az önbeteljesítő jóslat ne lépjen működésbe. Iskolánk szakemberei ezért a magatartászavaros gyermek korai felfedezését és szakemberhez irányítását is fontos feladatuknak tartják.

62

7.3 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Indoklás (a helyzetelemzésből adódóan) Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő. A velük való foglalkozás jelentős erőfeszítéseket követel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ebben a nehéz helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink – környezeti és szociális adottságaik miatt – nehogy elkallódjanak. A sok problematikus tanuló mellett kiemelt figyelmet követelnek. Tehetséggondozó programunknak lehetővé kell tennie, hogy kiemelkedő

képességű

tanulóink

speciális

adottságai

felszínre

kerüljenek. 7.3.1 A tehetséggondozás feladatai iskolánkban Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig). A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt. 7.3.2 Megvalósítási stratégia A tehetség felismerése Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; 63

egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A tehetség felismerésének eszközei Konzultáció Szoros

az

óvónőkkel

együttműködés

a

az

Nevelési

iskolába Tanácsadó

lépés

előtt

munkatársaival

(tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések) Személyi feltételek: a programot végző,

pedagógusok át- ill.

továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása A felismert tehetség fejlesztése Tanórán Osztályon belüli differenciálás Szabadidőben 64

- szakkörválaszték (német nyelv, rajz, tánc, sport) - iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő

hatásuk

van:

egészséges

versenyszellem,

önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés) - szabadidős foglalkozások - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal. 7.3.3 A kompetencia alapú oktatás alkalmazása - EU szintű tudás átadásával - a kompetenciák fejlesztésével - a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.) - a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás,

differenciált

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák,

projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák, IKT eszközök használata) 7.3.4 A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz 65

- Megfelelő

tankönyvek

alapfeladatokkal,

és

többszintű

szakmai nehézségi

könyvek fokkal,

(egyszerű

szorgalmi

és

választható feladatokkal) Személyi feltételek: - A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). - Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. - A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). - Differenciálás heterogén csoportban. - A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre,

önképzésre.

IKT

eszközhasználat,

web

alapú

tanulásirányítás. - Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. - Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése, ill. annak igényének kialakítása. 9.4 Gyermek- és ifjúságvédelem Törvényi háttér 1997-ben jelent meg a XXXI. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, és az 1998-as a családok támogatásáról szóló 66

törvény. Mindkettő a megelőző tevékenységet helyezi előtérbe. Célja, hogy a gyermeknek alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve kell hozzájutnia a személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási

lehetőségekhez,

illetve

e

gyermekjóléti,

gyermekvédelmi

ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Intézményünkben a 20/2012. EMMI rendelet 171., 172. §-ában meghatározott követelmények és az Oktatási és Kulturális miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program (IPR) szerint képességkibontakoztató és integrációs felkészítést biztosít. Programunk célja - a gyermekek személyiségének fejlesztése - szociális hátrányok leküzdése - a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - prevenció - amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése. Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az iskola dolgozóinak és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Pedagógiai Szakszolgálat - orvosi, védőnői hálózat

Feladatok Általános - ingyenes tankönyv biztosítása - ingyenes étkezés biztosítása - tanulószoba biztosítása a felső tagozatos tanulók részére

67

- az Útravaló programba történő bekapcsolódás erősítése - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit - meg kell keresni a problémák okait - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához - jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek - a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - pedagógiai szakszolgálattal - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal - háziorvossal Felvilágosító munkánk a következő területeket érinti a családokban megjelenő nevelési gondok enyhítésére: Életvezetési minták nyújtása hogy tanulóink - megismerhessék

önmagukat

és

társaikat,

megtanulhassák

a

csoportszerveződés és a - csoportmunka alapjait, - tájékozódjanak a környezetükben, szerezzenek ismereteket a társas kapcsolatokról, - megbizonyosodhassanak

az

egészséges

és

biztonságos

élet

értékeiről, 68

- jártasságot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, - fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. A testi egészség érdekében - az egészség és az élet védelmét alapértékké kell tenni valamennyi tantárgy oktatásában, - - meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a prevenció, mint az egészség megőrzésének leglényegesebb elemének jelentőségét, - - ki kell alakítanunk a helyes életviteli szokásokat, - - az egészséges élet mintáinak tanításával be kell mutatnunk a testi egészséget leginkább veszélyeztető rizikófaktorokat. A mentális egészség érdekében - el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit, - gyakorolni kell az alapvető kommunikációs formákat, - meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket, - el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben, - ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, - nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, - határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, - törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában - felzárkóztató foglalkozások, 69

- tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - szülőkkel való egyeztetés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

8. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az

elsősegélynyújtás

képessége

tudáson,

begyakorláson

és

tapasztalaton alapul. Egy

elsősegély

tanfolyam

nagyban

növeli

az

önbizalmat

és

cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása 70

a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-,

biológia-,

órákon,

szakkörökön

az

ismeretek

elsajátítására. Jó

alkalmat

tanulócsoport

teremtenek előtti

az

iskolai

szemléltető

egészségnapok

elsősegélynyújtó

nagyszámú ismeretanyag

bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

–

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

–

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

–

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

–

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

–

ismerkedjenek

meg

a

mentőszolgálat

felépítésével

és

működésével; –

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

71

–

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel

és

jártasságokkal

rendelkezzenek

elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; –

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

–

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb)

foglalkozások

keretében

–

foglalkoznak

az

elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: –

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

–

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

–

támogatjuk

a

pedagógusok

elsősegély-nyújtási

ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: –

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia

- rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés

72

- komplex újraélesztés Kémia

- mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés

Fizika

- égési sérülések - forrázás

testnevelés –

- magasból esés

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA 9.1 A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: - osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy

73

osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból ( • aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, • aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. - javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, • aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, • aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. - pótvizsga • a tanulmányok alatti pótvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. 9.2. Vizsgaforma, vizsgarészek: írásbeli vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga 9.3. Vizsgatárgyak, vizsgarészek 74

 1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret  5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret, német nyelv  7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, német nyelv 9.4. Vizsgaidőszakok: • javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között • osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. 9.5 Jelentkezés a vizsgákra: A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsgára • osztályzat megállapítás céljából a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. • javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.

75

9.6. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően • osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban • javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően

Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. A vizsgateremben egy időben padonként 1 tanuló vizsgázhat. Az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a 76

feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 9.7. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak.

77

A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 9.8. A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: • 0 - 33 %→elégtelen • 34 - 50 %→elégséges • 51 - 75 %→közepes • 76 - 90 %→jó • 91 - 100%→jeles A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani. 9.9. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. 78

9.10. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők 10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI  Iskolánk a beiskolázási körzetéből valamennyi tanköteles korú tanulót felvesz.  Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét aug. 31. napjáig betöltse, és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel rendelkezzen. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.  Az 1. évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: 1. gyermek személyazonosságát igazoló hatósági okiratot (útlevél, lakcímkártya, adóigazolvány) 2. a szülő személyi igazolványát 3. a gyermek iskolaérettségét igazoló óvodai szakvéleményt

79

4. a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) 5. szükség esetén a szakértői bizottság véleményét  a 2-8. évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni: 1. gyermek személyazonosságát igazoló hatósági okiratot (útlevél, lakcímkártya, adóigazolvány) 2. a szülő személyi igazolványát 3. az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt 4. az előző iskola által kiadott távozási lapot  Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, ill. magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

11. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 11.1Általános célok, értékek a környezeti- és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, a test-lelki egészség megőrzése. Mottó:

80

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét!mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Mottó: ”Emberi táj ez. Dolgos kéz alkotta, magának formálgatta a lét kényszere, kedve szerint; s nyájassá szelídült a kietlenség, a vadonból emberi otthon lett, életet adó hagyomány.” (Keresztury Dezső) Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. 11.2 Célok:  A gyermekek érdeklődésének felkeltése közvetlen környezetük (társadalmi, természeti és tárgyi) szépsége és esetleges hiányosságai iránt.  Próbáljuk ellensúlyozni a családi környezetből adódó hátrányokat.  Közös tevékenységek során megalapozzuk a tiszta és esztétikus környezet iránti igényt.  Az intézmény példaadó szerepének biztosítása.  Lehetőséget biztosítunk tapasztalatok szerzéséhez.  A környezet szépségének megjelenítése a gyermekek alkotó munkájában.  A gyermekek érdeklődésének felkeltése közvetlen környezetük (társadalmi, természeti és tárgyi) szépsége és esetleges hiányosságai iránt.

81

 Próbáljuk ellensúlyozni a családi környezetből adódó hátrányokat.  Közös tevékenységek során megalapozzuk a tiszta és esztétikus környezet iránti igényt.  Az intézmény példaadó szerepének biztosítása.  Lehetőséget biztosítunk tapasztalatok szerzéséhez.  A környezet szépségének megjelenítése a gyermekek alkotó munkájában. - környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása - családi életre nevelés - az egészséges életvitel képességeinek fejlesztése 11.3 Feladatok - természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális) - helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, madárvédelem, hulladékgyűjtés, energiatakarékosság)

faültetés,

- lakóhely megismerése - épített környezet védelme - hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken) - a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése - a család és az iskola közelítése - legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok és felvilágosító alkalmak támogatása - fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálatok támogatása - az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése 82

- a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök) - délutáni foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása -ISK programok, DÖK túrák, osztálykirándulások - takarékoskodás vízzel és energiával - az iskola zöldebbé tétele – virágültetés és gondozás - helyes táplálkozási szokások kialakítása - testi, lelki egészség fejlesztése (prevenció) - bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése - baleset-megelőzés, elsősegély nyújtási ismeretek elsajátíttatása - személyi higiéné igényének kialakítása  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti

és

a

társadalmi

környezet

zavartalan

működését

elősegíthetik;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások

keretében

–

foglalkoznak

a

környezet

megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:  a környezet fogalmával,  a földi rendszer egységével,  a környezetszennyezés formáival és hatásaival,  a környezetvédelem lehetőségeivel,  lakóhelyünk természeti értékeivel,  lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival 83

Egészséges táplálkozás: - iskolatej, gyümölcs – pályázati forrásból - osztályfőnöki órán - egészségnapon versenyeztetés, alkotó tevékenység

Mindennapos testnevelés, testmozgás: - testnevelés órák - tömegsport - gyógytestnevelés külső szolgálattal - ISK foglalkozás kézi és foci - asztalitenisz - délután játékos sportfoglalkozás

Védőnői egészségnevelési órák

- osztályfőnöki órán - együttműködés a rendőrséggel - tréningek, előadások, vetélkedők szervezése

- együttműködési megállapodás a rendőrséggel, gyermekjóléti szolgálattal - konzultációk, esetmegbeszélések - tanári ügyeletesi rend - rendőrségi fogadóóra - rendőrségi előadások osztályfőnöki órákon

Teljes körű egészségfejlesztés A Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás:

ALAPELVEINK: EGÉSZSÉGKÓDEX Testi-lelki egészség fejlesztése (prevenció):

Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése:

- szakkör - tanórák, osztályfőnöki órák - elsősegélynyújtó szekrény

Személyi higiéné: - tisztasági csomag - védőnő által kéthavonta végzett tisztasági vizsgálat - osztályfőnöki órák - egészségnapon fogászati szűrés - védőnői fogadóóra

84

11.4 Az egészségnevelési program megvalósítása Tevékenység Követelmény Értékelés Eszköz,

Feladat

módszer

Kor-

Forma,

osztály

színtér

Tanári

Tanulói

A tanulók fizikai

Egyeztetés

Részvétel

állapotának

a védőnővel

magasság-,

főnöki óra;

felmérése,

és/vagy a

vérnyomás-

osztály

évente egyszer

háziorvossa

mérő

Végrehajtás

Megtörtént-e

Mérleg,

6-16 év

Osztály-

l A tanulók

A felmérés

Aktív

állóképességén

elvégzése

részvétel

Végrehajtás

Szóbeli

Egységes

11-16

Testnevelé

eszköz

év

s óra;

ek felmérése

csomag

évente egyszer

Tanulói

osztály

aktivitás. Szociometriai

A mérés

mérések évente elvégzése,

Válaszadá

Végrehajtás

s

egyszer

értékelése

Egészségnap

Előkészítés,

Aktív

szervezése és

tervezés,

részvétel

Végrehajtás

Szöveg és

Kérdőív.

szociogram

Tervezés és

főnöki óra;

tájékozódás

osztály

Pontozás

Program szerint.

8-16 év

6-16 év

Osztály-

Iskolai, akció

85

lebonyolítása

lebonyolítás

Always-

Tájékoztatá

programban való részvétel

és az

Önálló és

előzetes

közös

feladatok

tevékenysége

megoldás

k, döntési

a

helyzetek.

Részvétel

Végrehajtás

Megtörtént-e

A szervező

10-16

Iskolai

s,

által

év

akció

szervezés

biztosítottak, 6-16 év

Beszélgeté

ism. terj. Családlátogatá

Időpont-

s

egyeztetés

-

Problémák

Megtörtént-e,

Tapasztalat-

esetén

következtetés

szerzés

és

s

ek levonása

lebonyolítás Egészségnevel

Előkészítés,

Részvétel

Végrehajtás,

Szöveges

Video,

6-16 év

és tanórán és

szervezés

és

ha a

értékelés,

taneszközök

testnev.,

foglalkozáson:

és

felkészülé

szaktanár

érdem- jegy.

szakkönyvek,

egészségta

oltások hatásai,

lebonyolítás

s az órára

tartja,

Cél: az

demonstráció

n, biológia,

mellékhatásai,

. Időpont-

szervezés, ha

ismeret-

s eszközök.

term. ism.

oszt. f.,

86

a

egyeztetés

külső

terjesztés és

Ismeret-

és kémia

pubertáskorról,

a

segítséget

az érdeklődés

átadás,

óra vagy

fogamzásgátlás

szakemberr

vesz igénybe

felkeltése,

vélemény-

szervezett

ról, drog és

el (védőnő,

vélemény-

nyilvánítás

délutáni

AIDS

orvos,

nyilvánítás

megelőzésről,

rendőrség)

foglalkozás

elsősegélynyújtásról Sportversenyek

Előkészítés,

Aktív

Képesség

Tárgyjutalom,

Szükség

szervezése és

szervezés,

részvétel

szerinti jó

dicséret,

szerint.

csapat,

azokon való

nevezés,

teljesítmény,

érdem-jegy,

Tanulói

csoport,

részvétel

szervezés,

aktív részvétel

oklevél, érem,

aktivitás,

osztály,

kupa, „a

csapatjátékba

sportkör

legjobb

n

sportoló” díj

felelősségtud

felügyelet

6-16 év

Egyéni,

at. Tisztasági

Megszervez

Benti cipő,

Hetesi

Pontozás,

Jutalmazás,

verseny

és,

szellőzteté

feladatok és

tárgyjutalom

felelősségtud

6-16 év

Akció; osztály

87

lebonyolítás, s, osztály

házirend

értékelés

betartása

tisztán

at fejl.

tartása Parlagfű-akción Tájékoztatás,

Részvétel,

Aktív

Pontozás

Ismeretterjes

való részvétel

az irtás

felkészülé

részvétel

tárgyjutalom,

ztő

akció,

megszervezé

s

szóbeli

kiadványok.

verseny

se, felkészítés

Ismeretek és

az elméleti

tapasztalatok

versenyre

átadása

6-16 év

Gyűjtő-

88

Feladat

Tevékenység tanári

Követelmény Értékelés

Eszköz, módszer

előadás

Forma, színtér

6-14 év

osztályfőnöki órák, tanórák

11-12 év

természetismeret órák

13-14 év

biológia órák

13-14 év

szakköri formában

6-14 év

testnevelés, környezetismeret, osztályfőnöki, technika, kémia, fizika, informatika, természetismeret, biológia órán, év elején 1 alkalommal

tanulói

Balesetfelkészülés, aktív részvétel, érdemjegy, Feladatbank, megelőzési, egyeztetés részvétel feladatok elsősegélyszekrény oklevél elsősegélyküldő végrehajtás , kérdőív, tesztsor, nyújtási előadóval a tankönyv, dicséret ismeretek munkafüzet verseny elsajátíttatása tárgyi szervezése, jutalom felkészítés versenyekre

Balesetvédelmi oktatás

Korosztály

aktív részvét el

szabályok ismerete

dicséret

Tankönyv, tanári magyarázat

89

Védőnői egészségnevelési órák 1-2 osztály:  Helyes fogápolásról, fogváltásról, személyi higiéniáról  Tisztálkodásról 3-4 osztály:  Helyes táplálkozás, étrend  Egészség-betegség fogalma, betegségek megelőzése 5-6 osztály:  Pubertáskor: nemi jelleg – nemi szerepek  Egészséges életmód 7-8 osztály:  Szerelem, szexualitás, nemi betegségek  Párkapcsolat, felelősség, önmaga és partnere iránt  Droghasználat (cigaretta, alkohol, kábítószerek) veszélyei

90

Tanórán kívüli programok: - „Zöld nap, hét, hónap” szervezése (márc.-ápr.) - túrák, kirándulások - múzeumlátogatások - osztálykirándulások - táborok

Művészeti tevékenység: - dekorációs verseny osztályok között - rajzpályázatok - kézműves szakkör

Tiszta, esztétikus környezet KINT: - díszkert gondozása - udvartakarítás, rendezés - szemétgyűjtés - faültetés, virágültetés

Tiszta, esztétikus környezet BENT: - osztályok közötti tisztasági verseny - energiatakarékosság („energiaőrök”) - ügyeletesi, hetesi rend

Teljes körű egészségfejlesztés B KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS KÓDEXE

Tanórai tevékenység: - folyamatos tantervek alapján - elsősorban természettudományos tantárgyak

Tiszta, esztétikus tágabb környezet: - lakóhelyünk környezetvédelmével kapcsolatos tevékenységek - hulladékgyűjtés - szemétszedés - környezetvédelmi problémák feltárása - bekapcsolódás falusi szintű akciókba - környezetvédelmi versenyek

91

Fő feladatok

Tanári

11.5 A környezeti nevelési program megvalósítása Tanulói Követelmény Eszköz,

tevékenysé

tevékenység

Értékelés

módszer

Korosztály

g Osztálydekorálá

Esztétikai

Tervezés,

Dekorálás

s (folyamatos)

verseny

díszítés

megadott

tantestület alkotta

szempontok

zsűri döntése

alapján és

alapján

szervezése

Alapanyagok

Pontokkal, a

6-16 év

életkoruknak megfelelően Tisztasági

Szervezés,

Hetesek,

Házirend

verseny

lebonyolítás,

felelősök

betartása

(folyamatos)

értékelés

megfelelő

Szemétgyűjtő

Tárgyjutalom

6-16 év

Szemétgyűjtők

Alkalomszerűen

6-16 év

feladatvégzés e Az iskola

Tájékoztatás

Tisztaság

Rendezett,

környezetének

, figyelem

megőrzése,

tiszta környezet elhelyezése,

tárgyjutalom

92

tisztán tartása

felhívása

alakítása

igény

(folyamatos)

kialakítása

Hulladékgyűjtés Az akció

Lebonyolítás,

Szükség

Zsákok,

A hulladékért

megszervezé

hulladékgyűjté

szerint

szállítóeszköz

kapott pénz

se

s

lebonyolítani

Környezetvédel Az akció

A szemét

Legyen tiszta a

Zsák,

mi őrjárat

megszervezé

összegyűjtése

falu

gumikesztyű,

se

a faluban

szúróbot

Aktív részvétel Dísznövények

Kerti

Gyakorlókerti és

Munkaszerv

díszkerti

ezés,

gondozása,

tevékenység

irányítás

konyhakertiek

(folyamatos,

termesztése,

technika órán)

esztétikum

arányos elosztása

Érdemjegyek

szerszámok

„Zöld nap”

Szervezés:

Ismeretszerzé

szervezése

vetélkedő,

s, alkotó

video,

akcióprogram

rajzpályázat,

tevékenység

ismeretterjeszt

Túrák,

Aktív részvétel

6-16 év

Rajzeszköz,

gyűjtőmunka

ő anyag

Megtervezés Aktív részvétel Megvalósuljon

Szükség

5-8. osztály

Pontozás

3-16 év

Pontozás

3-16 év

93

kirándulások

lebonyolítás

akció Madáretetés

Ismeretköz-

Madáretető

akció

lés és

készítése,

irányítás

kihelyezése,

(csoport,

szerint

osztály vagy

közlekedési

iskola)

eszköz

Rendszeresség Alapanyag

Dicséret

6-16 év

Szóbeli

6-16 év

A pályázat kiírója

6-16 év

és etetés Energiatakarékoss Figyelem

Ismeretszerzé

Kialakuljon az

ág (folyamatos)

felkeltése,

s, csapok

energiatakarék

tájékoztatás

elzárása,

os szemlélet

villany lekapcsolása Rajzpályázat

Kihirdetés,

A rajzok

Képességeinek

akcióprogram

szervezés

elkészítése

megfelelő rajz

Rajzeszközök

határozza meg

készítése Múzeumlátogat Megszervezé

Felkészülés,

Lehetőség

Dokumentumo

ás akció

megfigyelés

szerinti

k, közlekedési

részvétel,

eszközök

(osztálykirándul

s, előkészítés

Szóbeli

6-16 év

94

ás)

megfigyelés

Tanórai keret

Tervezés,

Felkészülés,

Képességeinek

Taneszközök,

(folyamatos),

lebonyolítás

részvétel

megfelelő

egyéb oktatási

szereplés

segédanyag

Aktív részvétel

Programtól

különböző

Érdemjegyekkel

6-16 év

Megtörtént-e

6-16 év

tantárgyakkal Akcióprogram a

Előkészítés,

Felkészülés,

Föld napja

lebonyolítás

részvétel

függően

alkalmából

95

12. A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 12.1 A pedagógus és a gyermek kapcsolata A pedagógus és a gyermek kapcsolatában hangsúlyos a gyermek életkori sajátosságainak figyelembevétele, hiszen ez meghatározza a felnőtthöz való viszonyát. Ez kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a tanulás eredményességét befolyásoló tényező lehet. A gyermekek pedagógusokkal szembeni magatartása különböző periódusokon keresztül fejlődik: a) Az alsós gyereket tekintélyelven alapuló viszony jellemzi a pedagógushoz. A pedagógus feladata:  a gyermekeket érzelmein keresztül motiválni és irányítani a kitűzött feladatok elvégzése céljából  sikerélményhez juttatni  helyes önértékelését kialakítani  önfegyelmét javítani  fokozatosan rászoktatni az önellenőrzésre b) A felső tagozatban, jellemzően serdülőkorban alakul ki az önálló véleménynyilvánítás igénye, ilyenkor fordul szembe a diák a felnőttekkel. Ennek pozitív megnyilvánulása az egészséges kritizálás képességének kialakulása. Negatív esetben ez szemtelenséggé fajul. A pedagógus feladata:  a gyermekek életkori sajátosságait szem előtt tartó jellemértékelés

96

 életkornak megfelelő motiváció  egyéni törődés c) Ezt a fokozatot követi az egyenrangúvá válás, a partneri kapcsolat kialakulása. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. - A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. - A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 12.2. A szülői ház és a pedagógus kapcsolata Az együttműködés fontos alapelve, hogy megoldott legyen a szülőpedagógus állandó, kétoldalú kapcsolattartása. Hangsúlyos, hogy mindkét fél elismerje a gyermek helyzetét, szerepét a másik rendszerben, intézményben is. Vagyis a pedagógusnak legyen elegendő információja a diák - családi kapcsolatairól - a családban betöltött szerepéről - problémáiról. 97

Ugyanúgy a szülő legyen tisztában gyermeke - adottságaival - képességeivel - gyengeségeivel. A pedagógus-szülő kapcsolatában a folyamatos írásbeli tájékoztatás mellett a személyes kapcsolattartásra törekszünk. A pedagógus-szülő együttműködés akkor valósul meg, ha a gyermekkel kapcsolatban felmerülő problémák esetén a szülő és a pedagógus összefognak, közösen megkeresik a gond okát, és orvosolni próbálják azt a feladatok megosztásával, közös felelősséggel. Azon szülők számára, akik nem tudnak részt venni a szülői értekezleteken illetve fogadóórákon, a szaktanárok meghatározott időben – tanítási napokon délelőtt – fogadóórát tartanak, melynek időpontjáról a félév elején az ellenőrzőn keresztül értesülhetnek a szülők. A kapcsolattartás színterei: 1. A szülői értekezletek feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása = az óvoda, iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről = az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól = a helyi tanterv követelményeiről = az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról = saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról 98

= a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről = az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról = a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Formái:  osztály szülői értekezlet (évente 2 alkalommal)  pályaválasztási szülői értekezlet (a 8. osztálynak)  a leendő 1. osztályosok szüleinek tájékoztató szülői értekezlet tanév végén 2. Fogadóórák (évente 2 alkalommal) Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ill. ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A szülői értekezletek, a fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 3. Családlátogatások Feladata

a

gyermekek

családi

hátterének,

körülményeinek

megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Az osztályfőnököknek kötelességük súlyos magatartási problémák esetén, igazolatlan hiányzás után családlátogatást végezniük a gyermekjóléti szolgálat munkatársával együtt. 4. Nyílt napok

99

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai-óvodai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását,

tájékozódjon

közvetlenül

gyermeke

és

az

iskolai

osztályközösség életéről. A leendő 1. osztályos szülőknek 1 alkalommal. 5. Iskolai rendezvények és kirándulások A szülők szervezete:

Az SZMK választmány, melybe minden tanév elején az osztályok 2 képviselőt delegálnak. Az így létrejött szervezet vezetőt, ill. helyettest választ,

éves

munkatervet

készít,

melyben

meghatározza

tevékenységét. Évről évre kiemelt feladatának tekinti:  az aktuális nevelési problémák megoldásának segítését  neveléssel kapcsolatos előadások, eszmecserék szervezését  különböző rendezvények lebonyolításának segítését  jótékonysági bálok szervezését. Szakmai programunkat sikeresen csak a szülői házzal együttműködve tudjuk megvalósítani, ezért kérjük a szülőket, hogy  aktívan vegyenek részt intézményünk működésében még akkor is 

ha erre látszólag nincs idejük, még akkor is, ha ezt a gyerek



látszólag nem akarja

 észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék munkánkat  lehetőségeikhez mérten anyagilag is segítsék a gyermekek nevelését.

100

12.3. Szülő és a gyermek viszonya A háromszög harmadik kapcsolata, a szülő-gyermek viszonya a család kompetenciája, amelybe az intézmény csak nagyon indokolt esetben avatkozik bele. Ezt a kapcsolatot nyomon követi a gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, az iskola és az osztályfőnök folyamatos tájékoztatásával. 12.4. Az iskola partneri kapcsolatai Feladat: Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel, és megismeri a kulcsfontosságú partnerek igényeit, elégedettségét. A külső partnerek tájékoztatása: szóban, papíralapon vagy digitális formában történik.  Gyermekjóléti Szolgálat Szerepe: segíti a kapcsolattartást osztályfőnökök és a szülői ház között.

az

iskolavezetés,

az

Kapcsolat: esetmegbeszélések havonta

 Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Szerepe: rendezvények támogatása.

 Német Nemzetiségi Önkormányzat Szerepe: segíti a német szakkör működését, rendezvények támogatása.

 Tolna Megyei Tagintézménye

Pedagógiai

Szakszolgálat

Dombóvári

101

Feladata: logopédia, gyógytestnevelés lebonyolítása, BTMN tanulók vizsgálata

megszervezése,

 Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Feladata: SNI vizsgálata

 Rendőrség Feladata: tájékoztatás, foglalkozások, osztályfőnöki órák tartása. Iskolarendőr program

 Civilek Kocsoláért Szervezet Szerepe: rendezvények segítése.

 Kocsolai Sportklub Szerepe: sportolási lehetőséget biztosít iskolánk tanulói számára, segítséget nyújt sportfelszerelések vásárlásához, sportrendezvényekre való eljutáshoz. Segíti sportrendezvények megszervezését, lebonyolítását.  „Kocsoláért” Közalapítvány Szerepe: tanulmányi ösztöndíjat ad, alkalmanként támogat iskolai rendezvényeket.  Nyugdíjasklub Szerepe: együttműködés rendezvények, ünnepélyek, kulturális programok lebonyolításában.  Iskolaorvos, védőnő Feladata: védőoltások, felvilágosítás, osztályfőnöki órák tartása, segítségnyújtás a fejtetű elleni küzdelemben.

102

 Kocsolai Önkormányzat Szerepe: együttműködés az ünnepélyek, rendezvények, kulturális programok megszervezésében, lebonyolításában.

 Talentum Alapfokú Művészetoktató Intézmény Feladata: társastánc-oktatás megszervezése, lebonyolítása.  Kocsolai Óvoda Feladat: tanítók-óvónők együttműködése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében.  Középiskolák Kapcsolat: tájékoztatják végzős tanulóinkat a továbbtanulási lehetőségekről. Iskolánk biztosítja tanulóinknak a nyílt napokon való részvételt. A középiskolák visszajelzést küldenek volt diákjaink tanulmányi eredményeiről.

13. HAGYOMÁNYŐRZŐ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, PROGRAMOK

 Tanévnyitó ünnepély – az 1. osztályosok köszöntése  Az újjá választott diákönkormányzat ünnepélyes fogadalomtétele – iskolagyűlés  „Verébavató” – az 5. osztályosok vidám, játékos felsőssé avatása  Megemlékezés az aradi vértanúkról  Ünnepély október 23-a tiszteletére  Az

Emlékezés

Napja

(az

1956-os

forradalom

leverésének

gyásznapja)  ISK Kupa kézilabda torna

103

 Márton nap  Mikulás ünnepély  Karácsonyi ünnepély  Farsang  A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatinak emléknapja  Szavalóverseny  Ünnepély március 15-e tiszteletére  Csipet Kupa  A holokauszt áldozatainak emléknapja  Anyák napja  Gyermeknap  A Nemzeti Összetartozás Napja  Ballagás, tanévzáró ünnepély

104

13.1 AZ ÉRTEKEZLETEK, RENDEZVÉNYEK HAVI ÜTEMEZÉSE HÓ

ÉRTEKEZLETEK

ISKOLAI RENDEZVÉNYEK

KÖZSÉGI RENDEZVÉNYEK

augusztus

alakuló értekezlet

szeptember

szülői értekezlet, SZMK

tanévnyitó ünnepély, DÖK-

szüreti felvonulás

választmány

gyűlés, „Verébavató”

megalakítása október

őszi szakmai napok

az aradi vértanúk emléknapja,

ünnepély október 23-a

ünnepély október 23-a

tiszteletére

tiszteletére, ISK Kupa, egészségnap november

fogadó óra,

Az Emlékezés Napja, Márton-

megemlékezés a Hősök

nevelési értekezlet

nap,

emlékművénél

Mikulás ünnepély

nyugdíjas találkozó

december

karácsonyi ünnepély január

félévi osztályozó értekezlet, félévet értékelő értekezlet

február

szülői értekezlet,

farsang, A kommunista és egyéb diktatúrák

áldozatinak

105

emléknapja, házi szavalóverseny március

március 15-ei ünnepély

március 15-ei ünnepély

Csipet Kupa április

környezetvédelmi holokauszt

nap,

A

áldozatainak

emléknapja május

Fogadóóra, szülői

anyák napja,

értekezlet (a leendő első

osztálykirándulások,

osztályosok szüleinek

gyermeknap

tájékoztatója) június

osztályozó értekezlet,

A Nemzeti Összetartozás Napja

tanévzáró értekezlet

ballagás

Falunap

tanévzáró ünnepély

106

II. HELYI TANTERV

2013 1. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 1.1. A KÉPZÉS RENDJE, CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI

1.1.1. A képzés szakaszai Nagyfelmenő rendszerben tanítunk, azaz első osztálytól negyedik osztályig ugyanaz a tanító, az osztály vezetője. Az alapfokú nevelés szakasza: 1. osztálytól 8. osztályig tart a) alsó tagozat: 1 - 4. évfolyam Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A Nat feladataiból, céljaiból következő motiválás és a tanulásszervezés folyamata a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. 4. évfolyamon a szaktanárok is bekapcsolódnak a képzésbe (német nyelv, informatika) b) felső tagozat: 5 – 8. évfolyam A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

107

A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A felső tagozatban az osztályfőnökök 4 évig vezetik osztályukat. 4 év után – amennyiben lehetőség van rá – egy év "pihenőt" kapnak (nem vezetnek osztályt). A tantárgyfelosztást úgy kell elkészíteni, hogy az osztályfőnökök osztályukban a szakjuknak megfelelő tantárgyakat tanítsák, lehetőség szerint 5-8. osztályig ugyanaz a szaktanár tanítsa a szakképesítésének megfelelő tantárgyakat. 1.1.2. A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetősége Tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez, ezért a nevelők a tanórákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos (kooperatív) munkájára támaszkodnak.

Tanítási órán kívüli tevékenységek: Szakkörök

108

A különféle szakkörök működése a gyerekek egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Az egész napos iskolai és tanulószobai foglalkozások A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épüléséből adódó feladatok az egész napos (iskolaotthonosnapköziotthonos) formában működő osztályaink számára Iskolánkban egész napos osztályokat működtetünk a szülői igények alapján. Az egész napos foglalkozások órakerete a törvényben meghatározott óraszám. A családoknak és a gyermekeknek egyre nagyobb szükségük van erre a biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében aktívan részt vevő nevelési területre. Célok, feladatok Az iskolánkban működő egész napos iskolai nevelés feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel segítse az iskolánk Helyi Pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítását. A nevelő feladata: - foglalkozási terv készítése - az önálló tanulásra nevelés - a szabadidő önálló felhasználására nevelés - a társkapcsolatok irányítása - az egészséges életmódra nevelés A foglalkozási terv készítésének szempontjai: - Helyzetelemzés készítése helyzetelemzés tartalmazza: 1. a csoport, illetve a gyermekek tanuláshoz való viszonyát, önállóságuk szintjét, a tanulásszervezés gyakorlatát, a hatékony tanulási technikák ismeretének, gyakorlatának szintjét 2. a gyermekek egymáshoz való viszonyát, magatartásuk szintjét, az elsődleges csoportokat és baráti kapcsolatokat 3.a szabadidő szokásait, a legkedvezőbb szabadidős technikákat, magatartásukat a szabadidőben 109

4. életmódszokásaiknak ismereteit és szintjét A foglalkozási terveket érdemes egész év helyett rövidebb időszakokra készíteni (3-3 hónapos ciklusok), mert a gyermekek fejlődésének üteme nehezen számítható ki előre. Szervezési kérdések Az egész napos iskolai nevelés szerint működő osztályainkban két nevelő dolgozik. Mindketten végeznek tanórai munkát, és ellátják a tanórán kívüli nevelési feladatokat is. Iskolánk célja, lehetőségei és a szülői igények ismeretében, intézményünkben egész napos nevelés szerint működő osztályok és tanulószobai ellátás működik. Az egész napos iskolai nevelés tárgyi feltételei: A foglalkoztatott gyermekek napi 8 órát töltenek az iskolában. A feltételek biztosításával elsődlegesen a gyermekek egészséges fejlődését kell szem előtt tartani. Foglalkoztatásuk megszervezéséhez iskolánk a következőket biztosítja: 1.Saját terem minden csoport számára a foglalkoztatás teljes időszakára. 2.Állandó könnyen kezelhető, rendet biztosító hely a tanszerek és egyéb felszerelések, játékok, tisztálkodási eszközök számára. 3.Kézikönyvtár – iskolai könyvtár, ami az önálló tanuláshoz és önműveléshez (tehetséggondozáshoz) szükséges. 5.A termi játékokhoz legyenek társasjátékok, valamint a kézműves tevékenységhez szükséges anyagok (papír, festékek, gyöngy, fonal) és eszközök. Tartalmi munka Tudnia kell, honnan indul csoportjával, és munkája eredményeként hova szeretne eljutni. A legfontosabb feladat, hogy minden gyermekről legyen pontos ismerete a különböző szituációkban. A gyermekek ismerete segíti a feladatok kijelölését, a megfelelő módszerek kiválasztását, a fejlesztés irányának átlátását. Az önálló tanulásra nevelés: Az önálló tanulás célja: az önálló ismeretszerzés kialakítása – elérése. Nevelői feladatok: 110

1.Megteremteni az önálló munkához szükséges szervezési, tárgyi, mentális feltételeket. 2.Megismertetnia gyermekekkel a követelményeket . Mindenki önmaga jegyzi meg a feladatát, fegyelmezetten, folyamatosan dolgozik, és úgy kér segítséget, hogy azzal másokat nem zavar. Rendszeresen végez önellenőrzést, részt vesz a feladatok ellenőrzésében. 3.Megismertetni és gyakoroltatni az önálló tanulás technikáit A szabadidő: A szabadidő közvetlen (rövid távú) célja a gyermek szervezetének pihentetése, regenerálása. Hosszú távú célja, hogy a gyermek megismerje a szabadidő eltöltésének sokféle technikáját, és legalább egy iránt alakuljon ki különleges érdeklődése. A szabadidő technikák közül kiemelt helyen szerepel a szabadban végezhető , sok mozgást igénylő tevékenység. A mozgásos, szabadban szervezett programokon kívül, nevelői feladat a sokféle szabadidős technikák tanítása. Lehetséges tevékenységi körök: 1.kézműves tevékenység, melynek anyagai: papír, fonal, textil,gyöngy, fa, fém, termések, a természetben megtalálható anyagok. technikái: tépés, vágás, szabás, hajtogatás, szövés, fonás, festés, mintázás, sokszorosító technikák 2.kulturális tevékenység, melyben szerepeljenek mondókák, versek, dalok, zene, népi gyermekjátékok, bábozás, dramatizálás, múzeum, színház, mozi. A napirendben a szabadidős sávot legcélszerűbb az ebéd és az önálló tanulás közé szervezni. A társas kapcsolatok Minden nevelési szituációban kiemelkedő szerepe van az emberi (tanár– diák, gyermek-gyermek) kapcsolatnak. A nevelő feladata: 1.az önálló személyiség megismerése 2.a csoporton belüli viszonyok felderítése Kapcsolatok alakítására javasolt tevékenységek: a csoportszokások és hagyományok kialakítása és gyakorlása Kapcsolat a szülőkkel: szülői értekezlet, fogadóóra, napi kapcsolat Kapcsolat a kollégákkal: megbeszélés, hospitálás

111

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különböző szaktárgyi, sport, művészeti versenyek, vetélkedők, melyeket rendszeresen megrendezünk iskolánkban. Emellett az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk tanulóinknak: sportversenyek, ének, tánc, szavalóverseny, kulturális bemutató, rajzpályázatok. Szaktárgyi levelező versenyeken való részvételt szorgalmazzuk az egyéneknek és az osztályközösségeknek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését, a nevelők szakmai munkaközösségei ill. az egyes szaktanárok végzik. Felzárkóztató foglalkozások Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1-2 felzárkóztató órát szervezünk. 5-8. évfolyamon magyarból, matematikából, fizikából, földrajzból, biológiából, kémiából és idegen nyelvből a gyenge eredményt elérő tanulóknak - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - felzárkóztató foglalkoztatást szervezünk. Erről minden tanév elején a nevelőtestület dönt. Fejlesztő foglalkozások Az 1-8. évfolyamon fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság által javasolt gyermekeknek. (A fejlesztő program leírását ld. a nevelési program 6.1. fejezetben) Középiskolai felkészítő foglalkozások 7-8. évfolyamos tanulók részére magyarból és matematikából heti 1 óra felzárkóztató, felkészítő foglalkozást szervezünk a középiskolai tanulmányok előkészítése, segítése céljából.

112

1.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI 1.2.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  H2004: a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv  H2013: a 2012-es NAT alapján az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervhez (51/2012 (XII.21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. melléklet A változataihoz ) készített 2013-tól érvényes helyi tanterv TANÉV

ÉVFOLYAM 1.

2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

2.

3.

4.

H2013 H2004 H2004 H2004 H2013 H2013 H2004 H2004 H2013 H2013 H2013 H2004 H2013 H2013 H2013 H2013

5.

6.

7.

8.

H2013 H2013 H2013 H2013

H2004 H2013 H2013 H2013

H2004 H2004 H2013 H2013

H2004 H2004 H2004 H2013

113

1.Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMIrendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”,valamint2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8.évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

114

1.2.2. Óraterv 1.2.2.2. 1- 4. évfolyam óraterve

Tantárgy

1. 2. évfolyam évfolyam óraszámai é v e s

1. fé lé v

2. fé lé v

8 28 8 - 1 36 5 18 0 - 1 36 2 72 2 72 1 36

8

8

1 5

1 5

1 2 2 1

1 2 2 1

1. 2. fél fé év lé v Kötelező tanítási órák magyar nyelv és irodalom idegen nyelv erkölcstan matematika informatika környezetismeret ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Kötelező tanítási órák összesen:

8 1 5 1 2 2 1

3. évfolyam

é v e s

1. fé lé v

2. fé lé v

28 8 36 18 0 36 72 72 36

8

8

1 5

1 5

1 2 2 1

1 2 2 1

4. évfolyam

é v e s

1. f él é v

2. fé lé v

é v e s

28 8 36 18 0 36 72 72 36

7

7

2 1 5

2 1 5

1 1 2 2 1

1 1 2 2 1

25 2 72 36 18 0 36 36 72 72 36

5

5 18 5 5 18 5 5 18 5 5 18 0 0 0 0 25 25 90 25 25 90 25 25 90 27 27 97 0 0 0 2

115

1.2.2.3. 5-8. évfolyam óraterve

Tantárgy

5. évfolyam 6. évfolyam óraszámai 1 2 é 1 2 é . . v . . f. f. e f. f. é é s é é v v v v

7. 8. évfolyam évfolyam 1 2 é 1 2 é . . v . . v f. e f. f. e é f s é é s v . v v é v

Kötelező tanítási órák magyar nyelv 2 magyar irodalom 3 történelem 2 erkölcstan 1 idegen nyelv 3 matematika

4

3 2 2 1 3 4

90 90 72 36 10 8 14 4 36 72 -

2 2 3 1 3

2 2 3 1 3

72 72 108 36 108

2 2 2 1 3

2 72 2 72 2 72 1 36 3 108

2 2 2 1 3

2 72 2 72 2 72 1 36 3 108

4

4

144

4

4 144 4

144 4 1 1 2

informatika 1 1 1 1 36 1 1 36 1 természetismeret 2 2 3 3 108 - fizika 2 2 72 1 biológia és 2 2 72 3 egészségtan kémia 1 1 36 2 2 földrajz 2 2 72 2 3 ének-zene 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 Hon- és népism. 1 1 36 Vizuális kultúra 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 Technika, 1 1 36 1 1 36 1 1 36 életvitel és gyakorlat Testnevelés és 5 5 18 5 5 180 5 5 180 5 5 sport 0 osztályfőnöki 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 Kötelező tanítási 28 28 10 28 28 100 31 3 111 3 31 órák összesen: 08 8 1 6 1

36 36 90 72 90 36 36

180 36 111 6

116

1.2.2.4. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez– 1–4. évfolyam Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. Magyar nyelv és 7+1 7+1 6+2 6+1 irodalom Idegen nyelvek 2 Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika 0 0 0 1 Szabadon tervezett 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló 25 25 25 27 órakeret

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. Magyar nyelv és 4+1 4 3+1 4 irodalom Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3+1 3+1 3+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2+1 2 2 ismeretek Természetismeret 2 2+1

117

Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

2 1 2 1+1 1

1 2 1+1,5 2+0,5 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

0

0

0

0

28

28

31

31

1 1

1.3 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet13-15. §-ai alapján:  A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó (szabadon tervezhető) és szabadon választható (szabadon választható) tanítási óra.  A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.

118

 Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét.  A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri, gyermekével közösen gyakorolja .  Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló: a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá  b) melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy –az állami általános iskolában –kötelező erkölcstan órán kíván részt venni.  A szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.  Ha a tanulót –kérelmére –felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről –a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt –kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.  A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak –kiskorú tanuló esetén a szülőnek –írásban nyilatkoznia 119

kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

1.4. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az emberi erőforrások minisztere által kiadott tantervekben „ A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzat kell a tanulónak elérnie a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. 4. A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy él-e a javítóvizsga lehetőségével. 5. A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanévben 250 tanítási óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezi a vizsga letételét  magántanuló volt, 6. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:  1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret  5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, természetismeret, német nyelv  7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, német nyelv 7. Az 1. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, vagy a pedagógus javaslatára, szülői kérésre megismétli az évfolyamot.

120

1.5. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE Megszűnik a tanulói jogviszony, ha:  a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján  az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján  a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni  a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásul vételének napján  az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszűntetheti annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles és ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette.  Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2.1 . AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI  Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését, értékelését.  A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végezzük.  Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.  Magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  Magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv, környezetés természetismeret, történelem, fizika, biológia, földrajz tantárgyak ellenőrzésénél: 121

 a nevelők a tanulók munkáját egy- egy témakörön belül írásban és szóban is ellenőrizhetik,  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 1. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak kétszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  ének- zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül  A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 1. az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk 2. a 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben a hit és erkölcstan kivételével minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük 3. az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT GYENGÉN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  a 2. évfolyamon év végén, valamint az 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

122

 Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az OM által kiadott szöveges értékelő program segítségével értékeljük.  Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, biztosítjuk számára a korrepetálást. A szülőket értesítjük a fejlesztendő területekről.  A 2. évfolyamon az év végi,a 3-8.évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.  A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy- egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.  Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai és szöveges értékelésre történő átváltásuk a következők: jeles(5) - kiválóan teljesített jó(4) - jól teljesített közepes(3) - megfelelően teljesített elégséges(2)- gyengén teljesített elégtelen(1) - felzárkóztatásra szorul 

   

Az osztályzat (érdemjegy) akkor jeles (5) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jeles helyett kitűnő az osztályzat, ha a tanuló a jeles kritériumainak megfelel, teljesítménye a tanév folyamán egyenletesen kiváló, társai számára mindenkor példamutató. jó (4) Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2) Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:

123

 piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok - tanév végi osztályzatok  kék tintával: - szóbeli feleletek - írásbeli feleletek - - félévi osztályzatok  zöld tintával: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások - füzetek rendje, külalak, a nem szakrendszerű órák témája A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: teljesítmény 0-33% 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

érdemjegy elégtelen elégséges közepes jó jeles

(1) (2) (3) (4) (5)

124

ÉRTÉKELÉS AZ 1- 4. ÉVFOLYAMON

év közben

félévkor

év végén

Az értékelés módja, formája - piros alma, pont, karika - kék szilva (1.o.) - fekete pont, piros pont - dicséret - szöveges értékelés negyedévente(1.2. o. első félév Érdemjegy (1,2,3,4,5) - szöveges értékelés kidolgozott szempontok alapján (1-2. o.) Érdemjegy (3-4.o.) Magatartás, szorgalom betűvel - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - gyengén teljesített - felzárkóztatásra szorul - tanévi munkája előkészítő jellegű volt tanulmányait az ált. isk. 1. osztályában folytatja (szöveges értékelés) 2-4.osztályban Osztályzat: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen

Az értékelés rögzítése - tanulói munkafüzet - tájékoztató füzet

Ki értékel

- tájékoztató füzet - értékelő lap

- osztályfőnök

- tanítók - szaktanárok

- szaktanár

- bizonyítvány - osztályfőnök - iskolalátogatási - szaktanárok bizonyítvány Osztálynapló törzslap

ÉRTÉKELÉS A 5-8.ÉVFOLYAMOKON Az értékelés módja, formája év közben - érdemjegy (5,4,3,2,1) havonta legalább 1-2 jegy tantárgyanként - dicséret, elmarasztalás - piros, fekete pont

Az értékelés Ki értékel rögzítése - osztálynapló - szaktanárok - ellenőrző könyv - ellenőrző könyv - munkafüzetek

- o. f., szakt.

125

félévkor

év végén

- havonta magatartás, szorgalom értékelése - érdemjegy (5,4,3,2,1) - szaktárgyi dicséret - magatartás, szorgalom betűvel - osztályzat: kitűnő (jeles + szaktárgyi dicséret), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen - magatartás, szorgalom, mint félévkor - nevelőtestületi dics.

- osztálynapló, ellenőrző könyv - osztálynapló - ellenőrző könyv

véleménye alapján - szaktanárok - osztályozó konferencia

- bizonyítvány - osztálynapló - törzslap

- szaktanárok

- osztályozó konferencia

2-8. évfolyamon a félévi értesítőben, év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - a kötelező tanórák tantárgyai közül: 2-4. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, német nyelv, matematika, erkölcstan, környezetismeret, ének, vizuális kultúra, technika, testnevelés, informatika 5. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, erkölcstan ének, vizuális kultúra technika, testnevelés, informatika hon- és népismeret 6. évfolyam:

magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének, vizuális kultúra, technika, testnevelés, erkölcstan informatika

7. évfolyam:

magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, erkölcstan, informatika, ének, vizuális kultúra technika, testnevelés

8. évfolyam:

magyar nyelv, irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének, vizuális kultúra, erkölcstan, testnevelés.

126

A tanulói értékelés fajtái:  Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása.  Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése.  Summatív értékelés: A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladáshoz. A nyolcadik évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítási szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása. 2.3 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk, viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban értékelik. A magatartás és szorgalom értékelésénél és minősítésénél minden évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás és a szorgalom elbírálásánál az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a következő táblázatokban felsorolt szempontok közül legalább 3-nak az együttes megléte szükséges. Iskolánkban a magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a következő táblázatok tartalmazzák:

127

2.3.1. A tanulók magatartásának értékelése PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HÁZIREND - betartja betartja nem minden BETARTÁS esetben tartja be TANULÁS képességein teljesítménye, képességei ek elmarad alatt teljesít, megfelelően, képességeitől csak rendszerese , tanulása folyamatos n tanul, nem nevelői, szülői kötelességtu folyamatos, ráhatással dó, többletfeladat részben teljesítmény ot ritkán teljesíti e vállal, de azt kötelességeit, egyenletes, teljesíti teljesítménye pontos, rendszertelen megbízható KÖZÖSSÉGI kezdeménye közösségi a közösség TEVÉző, önálló munkát szokásait, KENYSÉG javaslatai alkalomszerű fegyelmét vannak, en, megsérti, önként vállal feladatokat szabályaihoz feladatokat, önként nem nehezen aktív vagy ritkán alkalmazkodik vállal, a közösségi munkában csak felkérésre, biztatásra vesz részt MAGAVISE- tisztelettudó, fegyelmezett, többször LETE társaival, a ügyel a viselkedik felnőttekkel környezetére, fegyelmezetlen szemben udvarias, ül, ezzel udvarias, önfegyelme zavarja mások előzékeny, kialakulóban munkáját, segítőkész, van, törekszik társaival és a fegyelmezett a kulturált felnőttekkel , órákon és beszédre szemben iskolán kívül udvariatlan, kulturált durva, gyakran beszéd provokál

ROSSZ előírásait sorozatosan megsérti nem törődik tanulmányi előmenetelév el, nem veszi igénybe a nevelői segítséget,

a közösség ügyei nem érdeklik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

fegyelmezetle n, társaival tiszteletlen, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durva, gyakran agresszív, viselkedése romboló 128

hatású, az iskolai munkát akadályozza FIGYELMEZ- nincs szóbeli nincs írásbeli írásbeli több TETÉS figyelmeztet figyelmezteté osztályfőnöki szaktanári, ése sem se figyelmeztetés osztályfőnöki e van figyelmezteté se vagy ennél magasabb fokú büntetése van MULASZTÁS nincs nincs legfeljebb 1 igazolatlan igazolatlan igazolatlan igazolatlan napjai vannak mulasztása mulasztása mulasztása van jellemzi

verekedést, önuralma fejletlen

129

2.3.2 A tanulók szorgalmának értékelése PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG TANULÁS képességeine képességein teljesítmén képességeihez k megfelelő, ek ye elmarad mérten keveset egyenletes megfelelő, képességei nyújt, tanulmányi viszonylag től, kötelességeit teljesítményt egyenletes állandóan gyakran nyújt, kitartó a teljesítményt ösztönzésr elmulasztja, szorgalma, nyújt, házi e szorul, figyelmeztetés erős az fel-adatait felszínesen ellenére sem akarata, kisebb tanul, teljesíti, figyelme kihagyásokk kötelesség- megbízhatatlan, egyenletes, al elvégzi, teljesítése általában feladatait megfelelő a nem felelőtlen, minden szorgalma folyamatos, figyelmetlen, a tantárgyból és az feladataina minimumot rendszeresen igyekezete, k, teljesíti elvégzi figyelme megbízatás néha a-inak nem irányításra tesz eleget szorul ÖNELLEN- kialakult, nem mindig önellenőrzé önellenőrzésre ŐRZÉSE állandósult megbízható, se nem képes vannak kialakulatla kihagyásai n TANÓRAI aktív, többnyire önálló feladatait nem AKTIVITÁS többletfeladat aktív, ha munkájába végzi el, az órai o-kat vállal, megbízzák, n munkába ismereteit vállal figyelmetle kevésbé széleskörű többletfelada n, nem vonható be, forrásanyagbó tot, aktív, segítséget nem l egészíti ki, érdeklődése figyelme fogadja el társait néhány nem tájékoztatja tárgykörben tartós, jó felügyelette l tud csak dolgozni TANÓRÁN részt vesz a képességihe tanórán érdeklődése KÍVÜLI versenyeken, z mérten kívüli elég szűk körű TEVÉKENY- pályázatokon bekapcsolódi tevékenysé SÉG ka g-ben nem versenyekbe szívesen vesz részt 130

TANeszközeit ESZKÖZÖK mindig magával hozza, tiszták ÍRÁSBELI MUNKA

igényes

TELJESÍTMÉNYE

egyenletes

legtöbbször magával hozza, vigyáz rájuk

felszerelés e, házi feladata néha hiányzik rendes, nem figyel olvashatóan rá, házi ír feladata gyakran hiányzik képességein ingadozó ek megfelelő

felszerelése hiányos, eszközei rendetlenek házi feladatait csak néha készíti el félévi ill. év végi értékelésnél elégtelen osztályzata van

2.4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A jutalmazás formája

A jutalmazás oka

szaktanári dicséret

- kiemelt tantárgyi teljesítmény - isk. szintű versenyek 1., 2., 3. helyezettje

osztályfőnöki - kiemelkedő dicséret (szóbeli, közösségi munkáért írásbeli) - regionális versenyek 1., 2., 3., helyezettje igazgatói kimagasló dicséret tanulmányi, kulturális és sporteredményekért, megyei, 1., 2., 3. helyezettje országos versenyek 1-6. helyezettje oklevél 4,5 és a fölötti tanulmányi eredményért az iskola legjobb

A jutalmazás ideje a tanév folyamán

Adományozza

a tanév folyamán

osztályfőnökök (tanárok, DÖK javaslata alapján

a tanév végén

igazgató (o. f., szaktanárok javaslata alapján)

a tanév végén

o. f., szaktanár

szaktanár

131

jutalomkönyv

nevelőtestületi dicséret

sportolói 4,7 és a fölötti tanulmányi eredményért, az iskola legjobb sportolója példamutató magatartásért és kiváló tanulmányi eredményt elérő 4. v. 8. oszt. tanulónak

a tanév végén

o. f.

a tanév végén

az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület

132

A jutalmazás formája

A jutalmazás oka

az iskola három legjobb sportolója

az iskolai sportban nyújtott kiemelkedő teljesítményért

"Kocsoláért" Közalapítvány ösztöndíja

4,5 és a fölötti tanulmányi eredményt elért legjobb fiú, ill. lány tanulónak legjobb közösség, kiemelkedő kiváló közösség eredménnyel végzett együttes munkát, egységes helytállást tanúsító közösségi munkáért az osztályok közötti verseny 1., 2., 3 hely.

A jutalmazás ideje a tanév végén a tanév végén

Adományozza testnevelő tanár javaslata alapján az igazgató közalapítvány kuratóriuma

a tanév végén

a DÖK, nevelőtestület javaslata alapján az igazgató

az év végén

DÖK

133

3. A Napköziben, tanulószobán, AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,  a tanulók képességeihez mérten differenciáltan szorgalmi feladatot adunk (pl. tanulói kiselőadások)  a kötelező házi feladat mennyiségét átlagos képességű tanulóhoz mérten határozzuk meg  szóbeli házi feladatot csak a tanulást könnyítő vázlattal együtt adunk,  az 1-4. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl- nem kapnak házi feladatot,  az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl, a házi olvasmányok elolvasását kivéve – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,  a tanulók eredményesebb felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy- egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni 4. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 4.1. Jogszabályi háttér A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet. 4.2. Cél Cél a tanulók fizikai állapotának egységes felmérése, a mérési adatok értékelése, a diákok és szülők tájékoztatása, és a fizikai fittséggel kapcsolatos következtetések levonása.

134

4.3. Módszer A tanulók fizikai állapotfelmérése a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozott NETFIT rendszerrel történik. A NETFIT®a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. 4.3.1 A módszer alapelvei -országos szinten egységes módszer és mérőeszközök használata, -biztonságos környezet megteremtése, - küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit a diákok, szüleik és a pedagógusok körében, -szemlélete egészségközpontú, -személyre szabott, - diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszköz, -a tesztek végrehajtása során biztosítja az ízület-és gerincvédelmet, -az online felület lehetővé teszi a kommunikációt a pedagógus és a partnerek között 4.3.2 Mérés FITTSÉGI PROFIL TESZT 1.Testösszetétel és Testtömeg mérése tápláltsági profil Testmagasság mérése Testzsír-százalék mérése 2.Aerob fittségi Állóképességi (állóképességi) profil ingafutás teszt (20 méter) 3.Vázizomzat fittségi Ütemezett hasizom profil teszt Törzsemelés teszt

MIT MÉR testtömeg-index (BMI) testmagasság testzsír-százalék aerob kapacitás hasizomzat ereje erő-állóképessége

és

törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága felsőtest izomereje

Ütemezett fekvőtámasz teszt Kézi szorítóerő kéz maximális szorító mérése ereje Helyből távolugrás alsó végtag 135

4.Hajlékonysági profil

teszt Hajlékonysági teszt

robbanékony ereje térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

4.3.3. Eszközök A Magyar Diáksport Szövetség ingyenesen az iskolák rendelkezésére bocsátotta a méréshez szükséges eszközcsomagot, amelynek tartalma:    

mérési útmutató, hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, oktató DVD tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök:       

személymérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor

4.3.4 A mérés időpontja, az érintettek köre A tantestület döntése alapján intézményünkben a fizikai állapotfelmérést minden tanév májusában végzi(k) el a testnevelő(k). A törvényi szabályozás szerint a fizikai állapotfelmérést 5.-8. osztályban végezzük el, de a fittségi tesztekkel, azok helyes végrehajtási technikájával tanulóink megismerkednek 3.-4. osztályban. 4.3.5 A mérés lebonyolítása Intézményünkben a fizikai állapotfelmérés testnevelés órák keretén belül zajlik. Mérés során a pedagógus többféle tanulásszervezési megoldás közül választhat. A tanulásszervezés lehetőségei a következők lehetnek:  

egyénenkénti pedagógusi felmérés; felmérés tanulópárokban, együttes formában;

136

  

felmérés tanulópárokban, csoportos formában, felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan; felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal;

A tanulásszervezési eljárások közül a pedagógus szabadon választ módszert. Döntését befolyásolja:        

a tanulók életkora, a tanulók képzettsége, korábbi ismeretei és tapasztalatai, a felhasználás célja (kötelező mérés része vagy egyéb oktatási lehetőségek), a tanulócsoport magatartása, a rendelkezésre álló idő, a rendelkezésre álló tér, a rendelkezésre álló eszközök mennyisége, a pedagógus szervezőkészsége

4.4 A mérés eredményeinek értékelése A NETFIT®, a fizikai fittségi állapotot nemhez és életkorhoz igazodó külső kritériumértékekhez, úgynevezett egészségsztenderdekhez viszonyítja. Az egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékeket jelentenek, amelyeket túlteljesítve a tanuló hosszú távon valószínűbben lesz védett az ülő életmóddal, fizikai inaktivitással összefüggő megbetegedések rizikófaktoraival szemben. A NETFIT® az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna). Az egészségfejlesztés szempontjából azt tartjuk meghatározó minősítésnek, hogy a diákok hány százalékának, mennyi tesztelemben sikerült az egészségzónában teljesítenie. Az eredményeket folyamatosan rögzítjük. . A folyamat során keletkezett információk segítségével lehetővé válik a diákok egyéni állapotának, céljainak megfelelő fittséget növelő mozgásprogram kidolgozása, a rendszeres önellenőrzés igényének kialakítása, s ezen keresztül az egészségtudatos életvitel népszerűsítése.

137

4.5 Az eredmények felhasználása A NETFIT közben született eredményeket többféle tesztelésre felhasználhatjuk:    

kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés, öntesztelés és önértékelés, egyéni tesztelés, az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés.

A NETFIT® helyes felhasználása: A fittséghez, fittségi állapot fejlesztéséhez kapcsolódó ismeretek, a tesztek pontos végrehajtási módjainak ismerete, a hibák felismerése, a saját eredmények értelmezése az öntesztelés és önértékelés módja, az önálló edzésprogramok tervei, a társaknak nyújtott megfelelő segítség mind-mind képezhetik a szummatív értékelés alapját. Megfelelő szempontrendszer alapján így alkalmasak osztályozásra, szöveges értékelésre, vagyis beszámíthatók a féléves és év végi értékelésbe egyaránt. Az eredményeket nem használjuk fel:    

a diákok fittségi teszteredményeit osztályozásra, a diákok fittségi teszteredményeit fejlődése alapján történő osztályozásra, az eredmények egymással történő összehasonlítására, nyilvános közlésre

138

5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Egységes sportfelszerelés: lányoknak tornaruha, fiúknak fehér trikó, tornanadrág. Rajzórákra a szaktanár által meghatározott rajzfelszerelés, a gyakorlókerti munkákhoz munkaruha szükséges. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének - az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. Az iskola - pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, ill. egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – az osztályfőnökök javaslata alapján - ingyenesen használhatják azzal a feltétellel, hogy év közben vigyáznak rá, és tanév végén használható állapotban adják vissza. 5.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE  A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

139

 A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, interaktív tábla.  A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján készített „Eszközjegyzék” című kiadványunkban találhatók.

6. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK - Esélyteremtés: az egyenlő esélyek tényleges biztosítása, azaz a gyermekek tanulmányi eredményét függetlenítjük a társadalmi, családi, környezeti esélyek differenciáló hatásaitól. - Megtartóerő, hátránykompenzáció: semlegesítjük az objektív eredetű társadalmi, művelődési egyenlőtlenségek hatásait, és biztosítjuk, hogy az esélyegyenlőtlenség az intézményen belül ne termelődjön újra. Célunk, hogy a képességbeli és szociális hátránnyal induló gyerekek fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket megteremtsük. - Tapasztalati

tanulás:

az

iskolán

kívüli

tényezők,

kisebbségi

önkormányzatok, civil szervezetek, a szülők bevonása a programba. - Együttnevelés: a különböző képességű, azonos korú tanulók együttnevelése, oktatása. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a 8. évfolyam végén:

140

-

minden

tantárgyból

kerettanterveiben

megfelel

meghatározott

az

alapfokú

nevelés-oktatás

továbbhaladás

feltételeinek.

(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint 50 %-a – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint

a

közösségben

éléshez

szükséges

viselkedés-

és

magatartásformákat - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos helyi feladatokat az intézmény Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza.

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE  Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.  A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA

141

 .A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2016/2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA  A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója tehet javaslatot.  A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői, ill. diákönkormányzat képviselői útján az iskola-vezetésnek javasolhatják.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és jóváhagyásával válik érvényessé.  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

142