A SZAKCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SZAKCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tartalom I. BEVEZETÉS ................................................................................................................................................. 4 1. Az SZMSZ célja és tartalma .................................................................................................................... 4 2. Jogszabályi háttér...................................................................................................................................... 4 3. Az SZMSZ hatálya .................................................................................................................................... 4 4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága .............................................................................. 4 II. MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A GYERMEKEK, TANULÓK FOGADÁSÁNAK (NYITVA TARTÁS) RENDJE, ÉS A VEZETŐK NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ...................................................................................................... 5 1.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) .................................................................................. 6 2.1. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása ..................................................................................... 6 2.2. A tanév helyi rendje ............................................................................................................................... 7 2.3 Tanítási órák rendje ................................................................................................................................ 7 3.Tanulói házirend és hiányzások ................................................................................................................ 8 3.1. Házirend .................................................................................................................................................. 8 3.2. Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély ................................................................................ 8 3.3. Igazolt és igazolatlan hiányzás .............................................................................................................. 9 4. A dolgozók munkarendje.......................................................................................................................... 9 4.1. Vezetők munkarendje ............................................................................................................................ 9 4.3. Pedagógusok munkarendje ................................................................................................................... 9 4.4 A többi alkalmazott munkarendje ....................................................................................................... 10 4.5 Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei .................................................................................... 10 III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE ......................................................... 11 IV. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ....................................................... 12 V. A TAGINTÉZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ................................................. 12 VI. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE ...................................................... 13 VII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATA A VEZETÉSSEL: ..................................... 14 1. Az iskolaközösség ........................................................................................................................................ 14 2. A szülők közösségei ..................................................................................................................................... 14 3. A tanulók közösségei ................................................................................................................................... 14 3.1 Osztályközösség ..................................................................................................................................... 14 3.2 Diákkörök .............................................................................................................................................. 14 3.3 Diákönkormányzat ................................................................................................................................ 15 4. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ......................................................................... 15 4.1 Alkalmazotti közösség ........................................................................................................................... 15 4.2 A nevelők közösségei ................................................................................................................................. 15 A nevelőtestület ........................................................................................................................................... 15 Nevelőtestületi feladatkörök átruházása, valamint a megbízott beszámoltatása: ..................................... 16 VIII. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST ................... 17 1. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás .................................................................................. 17

2. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás ................................................................. 18 5. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása ...................................................................... 18 IX. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................................................. 19 2. A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek .................................................................................... 19 3. Az intézmény hagyományos rendezvényei ............................................................................................ 20 X. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI: ............................................................ 21 XI. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .............................. 22 1. Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás .................................................................................... 22 2.1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás .................................................................................... 23 2.2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés ......................................................................................... 23 2.3. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás ................................................................ 23 XII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK.................................................................................. 24 XIII. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ......... 26 XIV. TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLAI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL................................................ 27 XV. AZ SZMK RÉSZÉRE BIZTOSÍTOTT JOGOK ................................................................................ 27 XVI. FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ........................................................................ 27 XVII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE. ................................................................................................................... 29 XVIII. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE .............................................................................................. 29 XIX. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ – KÉRDÉSEK ............................................................................................................ 30 XX. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI .......................................... 30 1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ..................................................................................................... 30 2. Napközi és a tanulószobai foglalkozások ............................................................................................... 31 3. Szakkörök ................................................................................................................................................ 31 4. Sportkörök ............................................................................................................................................... 31 5. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások ............................................................................ 31 6. Versenyek és bajnokságok ...................................................................................................................... 31 7. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások .................................................................................... 32 8. Kulturális programok látogatása ........................................................................................................... 32 9. Külföldi utazások rendszabályai ............................................................................................................ 32 10. Szabadidős rendezvények ......................................................................................................................... 32 A szabadidő szervezése ............................................................................................................................... 32 XXI. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ................................................. 33 XXII. AZ INTÉZMÉNYI SPORTKÖR ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ......................................................................................... 33 XXIII.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ... 34 1. számú melléklet: A könyvtár szervezeti és működési szabályzata ......................................................... 35

I. BEVEZETÉS 1. Az SZMSZ célja és tartalma A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az annak végrehajtására készülő éves munkaterv, valamint e szabályzat alapján végzi. 2. Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:      

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

3. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt. 4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot az általános művelődési központ nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a tanári szobában, a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján. Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el. Az intézmény neve: Szakcsi Általános Iskola Az intézmény székhelye és telephelyei (címe): Székhely intézmény: Tagintézménye:

Szakcsi Általános Iskola 7213 Szakcs, Vörösmarty u.32. Szakcsi Általános Iskola Kocsolai Általános Iskolai Tagintézménye 7212 Kocsola, Jókai u.24.

Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (Ennek keretében az intézmény alaptevékenységét képezi a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 39/D. § szerinti képesség kibontakoztató felkészítés, valamint a 39/E. § szerinti integrációs felkészítés ellátása is.) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

II. MŰKÖDÉS RENDJE, EZEN BELÜL A GYERMEKEK, TANULÓK FOGADÁSÁNAK (NYITVA TARTÁS) RENDJE, ÉS A VEZETŐK NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 1. A működés rendje 1. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.

A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai véleményét.

diákönkormányzat

A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 1.2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 730 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza

2. A képzés rendje 2.1. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Ünnepeken az épület lobogózása az iskolatitkár feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • védeni a közösségi tulajdont, • megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, • takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, • eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, • betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, • rendeltetésszerűen használni a berendezéseket. Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon ..730.órától 18 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 730 órától 16 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény – rendezvény hiányában - zárva van. A zárásért a takarító felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézmény területe - a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak írásos vezetői vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el!

2.2. A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1.-jétől a következő év augusztus 31.-ig, a szorgalmi idő június 15.-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: • a nevelőtestületi értekezletek időpontja, • a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, • a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, • a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti) rendje, • a tanítási szünetek időpontja (a rendelet kereteihez igazodva), • a bemutató órák és foglalkozások rendje, • a nyílt napok megtartásának rendje és ideje, • a szülői értekezletek, fogadóórák időpontja • a tanköteles korú gyerekek iskolai beírásának időpontja A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon is meg kell jeleníteni. (emlékeztető formájában) A tanév helyi rendjét a munka és balesetvédelmi oktatással az osztályfőnök az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. 2.3 Tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások: • az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően, • az órarend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, • a terembeosztás szerinti foglalkozási és tantermekben történik. A napi tanítási idő: 8 órától .1330.óráig tart heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek! A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 2.4 Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint.: 1. óra: 800 - 845 10 perc 2. óra: 855 - 940 20 perc 00 45 3. óra:10 -10 10 perc 4. óra:1055 - 1140 10 perc 5. óra.1150 - 1235 10 perc 6. óra:1245-1330 Az óraközi szünetek rendje a tagintézményben: 1. óra: 800 - 845 10 perc 55 40 2. óra: 8 - 9 15 perc 3. óra: 955 -1040 10 perc 50 35 4. óra:10 – 11 10 perc 5. óra.1145 - 1230 10 perc 6. óra:1240- 1325

Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével! A második szünetben fogyaszthatják el a tanulók a tízórait. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében lehetőség szerint a szabad levegőn - az udvaron - töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezést 12 és 14. 30 óra között kell lebonyolítani.

3.Tanulói házirend és hiányzások 3.1. Házirend Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét a házirend határozza meg. A házirend betartása - a pedagógiai program megvalósítása érdekében - minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja: • a tanulói munkarendet, • a tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, • a tanulói jogokat, és gyakorolási módjukat, • a kötelezettségeket, és ezek végrehajtási módját, • a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, • a távolmaradások igazolásának módját, • a jutalmazások és fegyelmezések szabályait, • az intézményi megbízatást teljesítő felelősök feladatait, • a helyiségek és az intézményi területek használati rendjét, • az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását, vagy a feltételhez kötését, • a kártérítések rendezésének módját, • a hivatalos ügyek intézésének rendjét A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításkor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szülői szervezet joggyakorlása szempontjából a tanulók (gyermekek) nagyobb csoportja az osztályközösség (foglalkozási csoportot). 3.2. Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon (foglalkozásokon) és az intézmény hivatalos rendezvényein! Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni! Jelentős családi esemény miatti hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A szülő - az előre tudott családi esemény miatt - előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet tanévenként 5 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató bírál el (a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján). A hiányzások miatti tanulmányi elmaradást az osztályfőnök által meghatározott határidőig pótolni kell!

3.3. Igazolt és igazolatlan hiányzás A tanuló késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli. A hiányzásokat az osztályfőnök - a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök nem fogadja el. A tanórákról való 3 késés 1 igazolatlan órát jelent Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban rossz (kettes) magatartási jegyet von maga után. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek környezettanulmányt készíteni! Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

4. A dolgozók munkarendje

4.1. Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. 4.2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezetők készítik el. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, − a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével − a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény munkavédelmi megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. 4.3. Pedagógusok munkarendje A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes és a tagintézményvezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató, tagintézmény-vezető engedélyezheti. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésre 730 kell érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást legkésőbb az 1. tanítási óra megkezdése előtt.20 perccel jelezni kell a vezető helyettesnek, tagintézmény-vezetőnek.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobájában kell tartani! 4.4 A többi alkalmazott munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, - a vonatkozó jogszabályok betartásával - a tagintézmény-vezető és az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az intézmény-vezetőt és a tagintézményvezetőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását! 4.5 Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelvei: • az intézmény zavartalan feladatellátása, • a dolgozók egyenletes terhelése, • a rátermettség és alkalmasság, • a szükséges szakmai felkészültség, A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást (pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása, stb.) az intézményvezető adja, a vezető helyettesek javaslatai segítségével.

5. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg. Vezetői beosztás megnevezése intézményvezető intézményvezető-helyettes tagintézmény-vezető

Az intézményben való tartózkodásának rendje 0800- 1630 óráig 0800-1630 óráig 0800–16 óráig

Az intézményvezető és helyettese, a tagintézmény-vezető kötelesek arról gondoskodni, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

III. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozás 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, helyettesei. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozás látogatás,

- speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információkat szóban vagy írásban folyamatosan el kell juttatni a munkatársakhoz.

IV. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

V. A TAGINTÉZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezető és a tagintézmény/intézményegység vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. - Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: - az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt/intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény/intézményegység is megfelelő súlyt kapjon. - A tagintézmény/intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás,

- telefonos egyeztetés, jelzés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - a tagintézmény ellenőrzése stb.

VI. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐHELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉRE A HELYETTESÍTÉS RENDJE A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a megbízás vezetői feladatok ellátására” megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. A vezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell intézményvezető tagintézmény vezető Intézményvezető-helyettes

A helyettesítő megnevezése intézményvezető-helyettes, vezető Megbízott pedagógus Tagintézmény-vezető

tagintézmény-

VII. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSSEL:

KÖZÖSSÉGEI

ÉS

KAPCSOLATA

A

1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. A szülők közösségei Az iskolában a szülők a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget hozhatnak létre. A tagintézményben önálló szülői munkaközösség működik. Képviselőjük a tagintézményi szülői munkaközösség megbízottja. Az iskolai szülői munkaközösség munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei vagy elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskola szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A tagintézményi szülői munkaközösség megbízottja közvetlenül a tagintézmény-vezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösséget az iskola igazgatójának, a tagintézmény vezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői munkaközösség működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselőiről maga dönt ill. választja meg. A szülő jogai különösen:  megismerni a nevelési és pedagógiai programot, és a házirendet,  a tájékoztatáshoz való jog,  a részvételhez való jog,  a feltett kérdéseire történő válaszadás (amely érdemi) joga. 3. A tanulók közösségei 3.1 Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén- mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató, tagintézmény-vezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjai képviselőt delegálnak az iskolai diákönkormányzatba. A tagintézmény 4. évfolyamtól osztályonként két főt delegál a diákönkormányzatba. 3.2 Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök kialakításának feltételeit a házirend tartalmazza.

3.3 Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Kapcsolatot az iskolavezetéssel a diákönkormányzatot segítő tanár tartja. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat és a nevelőtestület egyetértésével- az igazgató, tagintézmény-vezető bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az iskola igazgatójának, tagintézmény-vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató, tagintézmény-vezető a felelős. A tagintézményben tagintézményi diákönkormányzat működik. 4. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 4.1 Alkalmazotti közösség Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (Mt, Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és/vagy a kollektív szerződése rögzíti. Képviseletét a Közalkalmazotti Tanács látja el, melybe tagintézmény létszámarányosan tagot delegál. 4.2 A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési oktatási kérdésekben az iskola legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a tagintézményt érintően is teljes ülésen közösen dönt:  pedagógiai program és módosításának elfogadásában,  az SZMSZ elfogadásában – iskolaszék egyetértési joga mellett,  az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában.

A nevelőtestület a székhelyen és a tagintézményben külön-külön ülésen dönt:       

a munkaterv és a tagintézményi éves program elkészítésében, a tantárgyfelosztás elfogadásáról, értékelések elfogadásában, házirend elfogadásában – iskolaszék egyetértési joga mellett, eljáró pedagógus kiválasztásában, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításában, a tanulók fegyelmi ügyeiben, a tanuló osztályozóvizsgára bocsátása kérdésében,

A nevelőtestület a székhelyen és a tagintézményben külön-külön véleményezi:  Az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását.  A vezető-helyettes megbízását valamint a megbízás visszavonását.  Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdést. Javaslatot tesz:  Az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (szakmai pénzeszközök felhasználásában, fejlesztésében, felvételi követelmények meghatározásában). A nevelőtestület a döntéseit az együttes és az önálló értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A döntéseket és határozatokat az iskola (tagintézmény) irattárában meg kell őrizni. Nevelőtestületi feladatkörök átruházása, valamint a megbízott beszámoltatása: A nevelőtestület feladatainak ellátása során, döntései előkészítésére, véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. A megbízott a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik. A nevelőtestület döntési jogköréből:  a fegyelmi jogkör gyakorlását a Fegyelmi Bizottságra bízza,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását az illetékes tagozatra bízza. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza a következő feladati ellátást:     

a pedagógiai program helyi tantervének részbeni kidolgozása, taneszközök kiválasztása, továbbképzésre átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra kitüntetésre való javaslattétel, a tagintézményben a tanulók magasabb évfolyamra lépését.

A nevelőtestület értekezletei: A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezletet tartja:  alakuló,  tanévnyitó,  nevelési,  félévi osztályozó,  év végi osztályozó,  tanévzáró,  információs és továbbképzési értekezletek,  rendkívüli. Az állandó értekezletek közül a tagintézményben külön kell megtartani: tanévnyitó, osztályozó, tanévzáró, információs és továbbképzési, rendkívüli értekezleteket. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet akkor hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak legalább 30 %-a, illetve az intézmény igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.

VIII. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA, BELEÉRTVE A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁST Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 1. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

2. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

4. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 5. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

IX. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 1. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 2. A hagyományápolás célja, nemzeti ünnepélyek Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli.

A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: • .március 15-e • .október 23-a Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: • megemlékezés az aradi vértanúkról • a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól • a holokauszt áldozatairól 3. Az intézmény hagyományos rendezvényei Az intézmény hagyományos rendezvényei: • Mikulás ünnep • „Verébavató” (tagintézmény) • Márton-napi felvonulás • Farsang • ISK Kupa (tagintézmény) • Csipet Kupa (tagintézmény) • Szavalóverseny • Anyák napja • Gyermeknap • Ballagás, évzáró • Karácsony • Tanévnyitó ünnepély • Tanévzáró ünnepély • Túra A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben! Az intézményi ünnepélyeken a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy követésre méltó személyei iránt. Ünnepi egyenruha: lányok részére: .fehér blúz , sötét szoknya, fiúk részére: .fehér ing, sötét nadrág Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányok részére: kék vagy fekete egybe részes tornaruha, 5-8.oszt. tanulóknak a tornaruha fölé fehér póló és sötét rövidnadrág fiúk részére: fehér trikó, sötét nadrág

X. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI: A nevelési – oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. A székhelyen működő szakmai munkaközösségek:  felsős munkaközösség (1-8. évf.).  alsós munkaközösség ( 1-4.évf.) A tagintézményben működő szakmai munkaközösségei:  osztályfőnöki munkaközösség (1-8. évfolyam),  alsós munkaközösség (1-4.o.) A mindenkori munkaközösségek a feladatok alapján szerveződnek. Munkáját munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választanak két évenként. A munkaközösség-vezető vezetői pótlékban részesülő középvezető. Feladatát munkaköri leírás alapján látja el. A szakmai munkaközösségek tevékenysége: A szakmai munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. Ennek alapján egy évre szóló munkaközösségi munkaterv szerint tevékenykednek. A nevelőtestület feladat-átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket folytatják:  javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, részt vesznek annak belső fejlesztésében, korszerűsítésében,  fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását,  végzik a tanulók felkészítését a tanulmányi versenyekre, a versenyek lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,  részt vesznek a mérési, értékelési, önértékelési rendszer kidolgozásában, folyamatos végrehajtásában,  szervezik a pedagógusok továbbképzését,  összeállítják az intézmény számára javasolt tankönyveket,  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai és oktatási kísérleteket végezhetnek,  részt vesznek a belső továbbképzés szervezésében, a jó gyakorlatok megismertetésében, támogatásában.  javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:  összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség

éves programját,  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért,  módszertani és szaktárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, címek odaítélésére, közalkalmazott átsorolására,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál,  képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, és az iskolán kívül,  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére,  állásfoglalása, javaslata, vélemény nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait,  javaslatot tesz a tanulók szaktárgyi jutalmazására.  elvégzi a Nkt. 81.§. által előírt tanulók tanulmányi eredményeinek nyomon követésével kapcsolatos feladatokat 

XI. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 1. Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A fenntartó és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: • a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, • a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, • könnyített- és gyógy testnevelés besorolásának elkészítése, • színlátás és látásélesség vizsgálat, • tüdőszűrés szervezése, • fogászati kezelés, • pályaalkalmassági vizsgálatok végzése, • egészségügyi felvilágosítás tartása, • a konyha, étterem, tornaterem, mosdók, WC-k, egyéb helyiségek egészségügyi ellenőrzése, • a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése, A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontjáról az egyes tanulócsoportok részére a védőnő tájékoztatja az iskolát. A kapcsolattartásért felelős vezető tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja.

2. Testi nevelés és egészséges életmód 2.1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük - a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben levő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: • a tanulók mindennapi testedzését, • a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, • az iskolai sportkör működését, • a könnyített és a gyógy-testnevelést a rászorulóknak. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 5 testnevelés órán vesznek részt. A testnevelők minden nap tartanak testedzéseket / tömegsport, szakkör,edzés / . A tanulókat testnevelés óráról - szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az 1 – 4. évfolyamon a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást tartunk - az időjárási viszonyoktól függően - a szabadban. Az egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként, naponta kétszer tizenöt perces foglalkozás keretében tartják a tanítók minden olyan napon, amikor nincs órarendi testnevelés. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. 2.2. Könnyített testnevelés és gyógytestnevelés A tanulók egy részét - egészségi állapota miatt - az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat - állapotától függően - nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalja. A gyógytestnevelés órákat gyógytestnevelő tanár vezeti, 16 fős csoportonként heti 2 tanórában. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. A gyógytestnevelési ellátás kötelező egészségvédő alapellátás a rászorulóknak, ezért időpontját az órarend rögzíti. 2.3. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés programja. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: • a testi - lelki harmónia összefüggéseit, • az egészséges életmód, stresszmentes életvezetés jellemzőit, • a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét, • az egészségre ártalmas hatásokat, • a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére az felvilágosító előadásokat tart. Az

iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémáikkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók • az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.), és • a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

XII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 1. Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong,), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló,

varrógép stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./

4. Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladatai: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

XIII. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ STB. ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

XIV. TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLAI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL Az iskolai alapdokumentumok közül nyilvánosak a következők:   

Pedagógiai program Szervezeti és működési szabályzat Házirend

Az alapdokumentumokról az intézményvezetőtől, tagintézmény-vezetőtől és az igazgatóhelyettestől lehet tájékoztatást kérni a fogadóórájukon vagy az előre egyeztetett időpontban. A nyilvánosság színterei:  

Nyomtatásban: igazgatói iroda, tanári szoba, könyvtár. Az iskola honlapján.

XV. AZ SZMK RÉSZÉRE BIZTOSÍTOTT JOGOK Az iskolai SZMK véleményezési jogkört gyakorol. A Kt. vonatkozó bekezdéseiben biztosított felhatalmazás alapján a jelen SZMSZ a szülői munkaközösség részére jogokat biztosít. Véleményezési joga van: az intézmény vezetősége és a képviseletében eljáró személyek megválasztásában, megbízásában, visszahívásában, pótlásában, a szülők körében szervezett, iskolát segítő tevékenység, osztályt segítő tevékenység, társadalmi munka szervezésében, a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításában, a szülőket anyagilag érintő ügyekben, a szülői értekezletek rendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, az iskola céljainak, a tanévek rendjéhez kapcsolódó a szülőket közvetve érintő kérdésekben.

XVI. FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. Fegyelmi eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett

tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről. Valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről. A tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége. A harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza. Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról

írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

XVII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSÉNEK RENDJE. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni. Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41.-43.§-ai valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza. Kiemelt figyelmet igénylő területek: A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adatközlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. A gyermekek személyes adatai csak pedagógiai, gyermekvédelemi valamint egészségügyi célból adhatók ki. Az intézmény vezetője köteles a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz a szülő beleegyezése nem szükséges. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással kapcsolatos, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a célnak megfelelő mértékben és célhoz kötötten lehet nyilvánosságra hozni. Az adattovábbításra az intézményvezetője, akadályoztatása esetén, az általa meghatalmazottak jogosultak. Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. Az intézmény nem használ elektronikus naplót.

XVIII. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

ÚTON

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az

intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgatóaláírásával hitelesített formában kell tárolni.Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat aKIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. Amappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (tagintézmény-vezető, az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

XIX. EGYÉB JOGSZABÁLY ÁLTAL SZABÁLYOZANDÓ – DE MÁS SZABÁLYOZÁSBAN NEM SZABÁLYOZHATÓ – KÉRDÉSEK 1. Ha valamely pedagógiai szakszolgáltatást: - gyógytestnevelést, - logopédiai szolgáltatást, - konduktív szolgáltatást az intézmény alapfeladatként szervezi, s arra nem hoz létre szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet, akkor a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 3/A. § (2) bekezdése alapján a nevelési oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában – külön fejezetben – kell szabályozni a pedagógiai szakszolgálat működésére vonatkozó, a hivatkozott jogszabály 4. § (2) bekezdésének a) és c)-e) pontjaiban meghatározottakat. Ilyen külön fejezet csatolásra nem kerül. 2. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben kell meghatározni. A könyvtárra vonatkozó szabályok csatolásra kerülnek.

XX. A TANÓRÁN FORMÁI

KÍVÜLI

FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZETI

1. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező! A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes, tagintézményvezető rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

2. Napközi és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni, vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a tanuló tájékoztató füzetében. A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől .16 - óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. 3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. 4. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kézilabda, , labdarúgás, atlétika) edzéseken és versenyeken való részvételre. 5. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 1. – 4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik. 6. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a térségi, az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgató helyettes irányítja.

7. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján): • a természet és a hazai kulturális örökség megismerése, • a fiatalok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét (időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve, stb.) írásban kell leadni az igazgatónak. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távoli környezetük nevezetességeit, hazánk valamennyi tájegységét. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülői közösséggel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. 8. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). A tanítási időben az igazgató engedélye szükséges. 9. Külföldi utazások rendszabályai Szorgalmi időben a külföldi utazáshoz, - amelyek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, az étkezés módját, a résztvevő tanulók névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 10. Szabadidős rendezvények A szabadidő szervezése Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidős rendezvényeken is részt vehetnek.

A rendezvényekhez akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit és létesítményeit igénybe kívánják venni, vagy ha a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Az intézmény gondoskodik a szabadidő szervezés feltételeiről.

XXI. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ INTÉZMÉNYI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az igazgató legalább havonta egy alkalommal megbeszélést tart a diákönkormányzat elnökével. A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A diákönkormányzat működéséhez az épületben lévő helyiségeket használhatja. Internet-hozzáférés, fénymásolási lehetőség áll rendelkezésükre.

XXII. AZ INTÉZMÉNYI SPORTKÖR ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Az intézményi sportkör az Iskolai Sportkör (ISK) elnökének irányításával működik. Az ISK alapszabály szerinti működéséért az igazgató felelős, a sportkör tevékenységét az iskolavezetésen belüli munkamegosztás értelmével az igazgató felügyeli. Minden tanév szeptemberében a sportkör irányítója előterjeszti az igazgatónak a sportkör éves programját. Ebben megtervezik, hogy:  

mely sportágakban indulnak rendszeres sportköri foglalkozások, milyen versenyeken vesznek részt,

XXIII.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A jelen Szervezeti és Működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. március 19-én elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Szakcs 2013. március 19.

tagintézmény-vezető

a nevelőtestület képviselői

a nevelőtestület képviselői

intézményvezető

1. számú melléklet: A könyvtár szervezeti és működési szabályzata NÉV: Könyvtár, Információs és Közösségi Hely SZÉKHELY: 7212, Kocsola, Jókai u. 24. A könyvtár meghatározása Intézményünk kettős funkciójú könyvtár, iskolai és közművelődési feladatokat ellátó nyilvános intézmény. Nem önálló intézmény, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár által működtetett KSZR- hálózat tagja. Közművelődési feladatait a helyi Önkormányzattal és a Megyei Könyvtárral együttműködve látja el. Az iskolai könyvtári feladatok ellátásához az iskola fenntartója (KLIK) nyújt segítséget. Az együttműködést a három fenti intézmény közötti megállapodások tartalmazzák. Az iskolai könyvtár a nevelési-oktatási intézmény (iskola) tanítási, tanulási dokumentumtára, oktatási helyszíne és kommunikációs központja. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt: mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyet az iskola nevelő-oktató tevékenysége hasznosít. A könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasóvá nevelésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására. Alternatívát jelent a szabadidő értékes eltöltéséhez. Gyűjteményével igyekszik kielégíteni a felmerülő igényeket, ingyenes internet-használati lehetőséggel a széles körű tájékozódást segíti. Szükség szerint tájékoztatást nyújt, tanácsot ad. A szakszerű működés érdekében jelen szabályzat meghatározza a könyvtár  feladatát  szolgáltatásait  kezelésének, működésének rendjét  gyűjtőkörét  állományvédelmi eljárásait  fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját.

A könyvtár gazdálkodása A feladatok elvégzéséhez szükséges anyagi feltételeket az intézmény fenntartója, az Önkormányzat és a Megyei Könyvtár közösen biztosítja. A működtetők gondoskodnak a napi működéshez szükséges eszközökről, irodaszerekről, technikai feltételekről. A könyvtár fejlesztésére tervezett éves keretet úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítva legyen. A működéshez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

A könyvtár feladatai, szolgáltatásai Az iskolai könyvtár a nevelő-oktató munka eszköztára, szellemi bázisa, az iskola szerves része. Gyűjtőkörével, egész állományával, működésével igazodik a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola egész tevékenységéhez. Az alap- és a kiegészítő feladatok elvégzésével szolgálja, alakítja az iskolában folyó munkát. Közművelődési könyvtárként rendezvényeivel hozzájárul a falu kulturális életéhez, színesíti azt. Fő feladata az önművelés, a szabadidő hasznos eltöltésének a lehetőségét biztosítani. Ehhez barátságos, igényes környezetben várjuk használóinkat. Gyűjteményünket folyamatosan gyarapítjuk, emellett biztosítjuk a hozzáférést más könyvtárak információhordozóihoz.           

Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Könyvtárhasználati és könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások tartása. Könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása. Internet-hozzáférés biztosítása. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. A tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. Változatos programok megszervezése.

A könyvtár szolgáltatásai   

    

A könyvtár gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata. A könyvtárhasználati órák megtartása, közreműködés a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében és megtartásában. Olvasószolgálat, tájékoztató szolgálat (tájékoztatás a könyvtárhasználat módjáról, a könyvtár gyűjteményéről, irodalomkutatás, témafigyelés, pedagógiai szaktájékoztatás, közhasznú, közérdekű tájékoztatás stb.). Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Könyvtári dokumentumok másolása, közreműködés új ismerethordozók előállításában. Számítógép használat, ill. számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. Tájékoztatás és részvétel az ODR szolgáltatásaiban. Egyre bővülő játékgyűjteményével a szabadidő értékes eltöltését segíti.

Állományfejlesztés és gyűjteményszervezés

Alapelvek A könyvtár a gyűjtőköri szabályzata szerint fejleszti állományát, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott feladatoknak és a községi szükségleteknek megfelelően. Az állománynak korszerű műveltséget, esztétikai értéket kell közvetítenie, biztosítania kell a világnézeti, vallási és egyéb ismertek tárgyilagos és többoldalú megközelítését. Tartalmi, stiláris és pedagógiai szempontból meg kell felelnie a könyvtárhasználók érdeklődésének, igényeinek. Iskolai könyvtárként a tanuláshoz, tanításhoz szükséges alapvető segédkönyveket, kézikönyveket, a szaktárgyi és mindennapi tájékozódás forrásait, a tanítási órán munkaeszközként használt, a tananyag elmélyítésére, többoldalú megközelítésére alkalmas műveket, és egyéb ismerethordozókat kell beszerezni. Gyűjtési kötelezettsége kiterjed a kötelező és ajánlott olvasmányok körére is. A nyomtatott dokumentumok mellett gyűjti, nyilvántartja és szolgáltatja az audiovizuális és számítógéppel olvasható ismerethordozókat is. Közművelődési könyvtárként gyűjti a szépirodalom, a népszerű irodalom példányait anyagi lehetőségeihez mérten igény szerint válogatva. Az ismeretterjesztő művekből főként az általános alapművek beszerzése a célunk. A rendelkezése álló lehetőségeket törekszünk arányosan elosztani, úgy, hogy minden korosztály megtalálja a számára vonzó lehetőséget a könyvtárban. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Gyarapítás Gyarapítás formái: vétel, ajándékozás, csere. Elsősorban a Megyei Könyvtár közreműködésével történik. A könyvtáros jelzi az igényt a hálózata kapcsolattartója felé, aki a beszerzést, feldolgozást lebonyolítja. Emellett az Önkormányzat is biztosít beszerzési lehetőséget. Ebben az esetben a beszerzést a könyvtáros végzi el, feldolgozás ilyenkor is a Megyei Könyvtár feladata. A dokumentumok állományba vétele Az állományba vétel a Megyei Könyvtárban történik. Állományapasztás, selejtezés Az állományból folyamatosan - évente legalább egy alkalommal - ki kell vonni az elavult, megrongálódott, használhatatlanná vált dokumentumokat. Az állomány jogi védelme, ellenőrzése Az olvasó által elveszített, megrongált dokumentumokat az alábbi módon lehet pótolni:  a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével  a dokumentumok újabb kiadásának beszerzésével  a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó hasonló témájú dokumentum beszerzésével

Az elvesztett könyvekről jegyzőkönyvet kell írni. Az iskolából távozó dolgozók és tanulók kötelesek rendezni könyvtári tartozásukat. Az állomány ellenőrzése mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. A revíziót legalább két személynek kell lebonyolítania. Egyszemélyes könyvtár esetén a revízió a Megyei Könyvtár segítségével valósul meg. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A letéti állományt névre szólóan kell átadni, melyért az átvevő anyagilag felelős.

Nyilvántartások A könyvtári munkát Munkanaplóban és Iskolai könyvtári munkanaplóban kell vezetni. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, felszerelései, technikai eszközei A könyvtár egy helyiségben működik, szabadpolcon található az egész könyvtári állomány. A szépirodalom betűrendben, az ismeretterjesztő irodalom ETO rendben. A könyvtárat használók igényeinek kielégítését és a használat megkönnyítését állománycsoportok létrehozása segíti (pl. sorozatok, mesesarok).

Az állomány feltárása Iskolánkban a Corvina Rendszer látja el a katalogizálási feladatokat, alkalmazásával valósulnak meg a feltárás formai és tartalmi jegyei. A kölcsönzési modul bevezetése folyamatban.

Mellékletek a) Gyűjtőköri szabályzat b) Könyvtárhasználati szabályzat

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT A könyvtár gyűjtőköre, állományalakítása Helyzetelemzés

A könyvtár a mindennapi nevelő-oktató munka alappillére, a szabadidő hasznos eltöltésének, a tanár és a diák kikapcsolódásának, szellemi feltöltődésének színtere.. Az iskolai könyvtáros feladata a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást. Az egyes dokumentumok beszerzésénél figyelembe vesszük az iskolai könyvtár funkciórendszerét, az iskola vonzáskörében működő könyvtárakat. A könyvtár fő-gyűjtőkörébe azok a dokumentumok tartoznak, melyek fontos szerepet töltenek be az nevelő-oktató munka folyamatában:  kézi- és segédkönyveket  házi olvasmányokat, ajánlott olvasmányokat  tananyagot kiegészítő, ismeretterjesztő műveket, szépirodalmat  periodikákat  tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozókat  pedagógiai műveket  pedagógiai programunknak megfelelően a német nyelv és népismereti könyveket A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék-gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok képezik. A könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen, erős válogatással tudja vállalni. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Írásos nyomtatott dokumentumok:  könyv  periodika  brosúra Audiovizuális ismerethordozók:  hangzó dokumentumok  hangos-képes dokumentumok Egyéb információhordozók A beszerzés forrásai

Az állomány vétel, csere, ajándék, pályázat formájában gyarapodik. Válogatással élünk a könyvkiadók, ügynökök által kínált lehetőséggel. Ajándék útján is csak az állományba illő könyvek kerülhetnek a könyvtárba. Gyűjtés szintje és mélysége A könyvtár erősen válogatva gyűjt, arra törekszik, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással, tartalmilag helyes legyen. A könyvtár igyekszik tartani a 70% szakirodalmi és 30% szépirodalmi könyvek arányát. Szépirodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására Az általános iskolai tananyagnak megfelelően a házi és ajánlott olvasmányok A tananyagban szereplő szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei A magyar és külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs alkotók művei Tematikus antológiák (ünnepélyekre, rendezvényekre) Regényes életrajzok, történelmi regények Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélések és verses kötetek Az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalma Az iskolai német oktatáshoz a nyelv olvasmányos irodalma Ismeretközlő irodalom A gyűjtés terjedelme és szintje Alap- és középszintű általános lexikonok és enciklopédiák A tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet:  Alapszintű elméleti és történeti összefoglalói  Középszintű elméleti és történeti összefoglalói A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét, vagy azok részterületeit bemutató:  Alapszintű szakirányú segédkönyvek  Középszintű szakirányú segédkönyvek

A gyűjtés mélysége Válogatással Kiemelten Kiemelten Válogatással Erős válogatással Erős válogatással Erős válogatással Válogatással Erős válogatással Kiemelten

A gyűjtés mélysége Válogatással Válogatással Erős válogatással

Kiemelten Válogatással

A tantárgyak (szaktudományok)  Alapszintű elméleti és történeti összefoglalói  Középszintű elméleti és történeti összefoglalói Munkáltató eszközként használható művek  Alapszintű ismeretközlő irodalom  Középszintű ismeretközlő irodalom A tanult tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást segítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Az iskolánk német nyelvoktató programjához felhasználható szakirodalom és segédlet Informatikával, számítástechnikával kapcsolatos szakkönyvek, tankönyvek, segédletek

Válogatással Válogatással Kiemelten Válogatással Erős válogatással

Válogatással Erős válogatással Kiemelten Erős válogatással

Kézi és segédkönyvtár Az állomány fejlesztése a rendelkezésre álló anyagi erőforrásoktól függ. A gyakran keresett könyveket kiemeltük az állományból (kézikönyvek), és a helyben olvasások számára biztosítjuk. Az olyan tájékoztatást segítő segédkönyveket, mint például a lexikonok, enciklopédiák, szótárak, bibliográfiák, címtárak, adattárak, anyagi lehetőségeinkhez mérten vásároljuk meg. Pedagógiai gyűjtemény A könyvtár gyűjti a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülést segítő szakirodalmat:          

Pedagógiai, pszichológiai lexikonok, enciklopédiák, alapművek Neveléstörténeti munkák Nevelés és oktatás elméletével foglalkozó kézikönyvek Oktatáspolitikával kapcsolatos művek Családi nevelésre, értelmi nevelésre vonatkozó könyvek Tanári kézikönyvek, módszertani segédletek Pályaválasztási tanácsadók Gyermek- és ifjúkor lélektanával foglakozó irodalom Olvasáskutatással kapcsolatos irodalom Tanítási időn kívüli foglakozások (gyermekvédelem, napközi) irodalma

A könyvtáros segédkönyvtára A kézi és segédkönyvek mellett válogatva gyűjtendők:  Elsőfokú általános bibliográfiák, szakbibliográfiák, tantárgyi bibliográfiák

 Könyvtári katalógusok  Feldolgozó munkához szükséges szabványok, segédletek A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi teljességgel gyűjtendők:  Könyvtárüggyel kapcsolatos összefoglalók, irányelvek, jogszabályok  A könyvtár pedagógiai felhasználásával kapcsolatos és a könyvtárhasználatra neveléssel foglakozó segédeszközök, módszertani kiadványok  Könyvtárhasználattal kapcsolatos kiadványok Periodika-gyűjtemény  A tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok  Pedagógiai hetilapok, folyóiratok  Tantárgyak módszertani folyóiratai  Könyvtári szakmai folyóiratok  Tananyaghoz kapcsolódó tudományos és művészeti folyóiratok  Anyanyelvi művelődést elősegítő lapok  Gyermek és ifjúsági folyóiratok Audiovizuális gyűjtemény Különböző tantárgyak oktatásához felhasználható audiovizuális dokumentumok gyűjtése, erős válogatással. (CD, CD-ROM, DVD) Tartós tankönyv Az iskola dönti el az érvényben lévő törvényeknek, rendeleteknek megfelelően, hogy mit nyilvánít tartós tankönyvnek. A tankönyveket a tanulók év elején egész tanévre kikölcsönözhetik. Év végén az utolsó tanítási héten a kikölcsönzött tankönyveket vissza kell szolgáltatni az iskolai könyvtárnak. A tankönyv elvesztése, megrongálódása esetén, amennyiben a tankönyv a kereskedelemből beszerezhető, a szülő (gondviselő) köteles azt beszerezni. Olyan könyvek, amelyek már a forgalomból nem beszerezhetők, másolt kötött példánnyal vagy térítés ellenében más kiadvánnyal pótolhatók. A kölcsönzés feltételeiről a szülő a tankönyvben található bélyegző szövegéből a tankönyv átvételekor értesül. A tartós tankönyvek kölcsönzési feltételeiről részletesen a tankönyvtári szabályzat ad felvilágosítást. Az időleges nyilvántartású dokumentumok A következő dokumentumtípusok tartoznak ebbe az állományba: periodikák, tanári módszertani segédanyagok, nevelői kézipéldányok, tartós tankönyvek. A külön-gyűjtemény gyűjtőkörét az iskola sajátos pedagógiai programjában meghatározott cél és feladat, tanítási- tanulási irányelv határozza meg. A tanulók a német nyelv tanulásán kívül német identitásuk megőrzése érdekében megismerik az anyaország és a Magyarországon élő németek kultúráját, hagyományait is. A fentiek megvalósításához szükséges könyvtári dokumentumok beszerzése az iskolai könyvtár fő-gyűjtőkörébe tartozik, és minden dokumentumtípusra vonatkozik.

A gyűjtés terjedelme és szintjei

A gyűjtés mélysége

Szépirodalom német nyelven

Erős válogatással

Ismeretközlő irodalom német nyelven

Erős válogatással

Német nyelvű kiegészítő segédletek

Válogatással

Tartós nemzetiségi tankönyvek, tanári Kiemelten kézikönyvek Oktatási segédletek, minden Válogatással dokumentumtípus Ismeretközlő irodalom magyar nyelven Válogatás Lexikonok

Válogatás

Szótárak, német-magyar, magyar-német

Kiemelten

Általános enciklopédiák

Válogatással

Tudományágak ismeretterjesztő Kiemelten dokumentumai a német anyanyelvű országok kultúrájáról

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Könyvtár, Információs és Közösségi Hely BEVEZETŐ Intézményünk kettős funkciójú könyvtár, iskolai és közművelődési feladatokat ellátó nyilvános intézmény. Nem önálló intézmény, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár által működtetett KSZR- hálózat tagja. Közművelődési feladatait a helyi Önkormányzattal és a Megyei Könyvtárral együttműködve látja el. Az iskolai könyvtári feladatok ellátásához az iskola fenntartója (KLIK) nyújt segítséget. Az együttműködést a három fenti intézmény közötti megállapodások tartalmazzák. Kocsola község könyvtári szolgáltató helyén igénybe vehetők az 1997. évi CXL. Törvényben rögzített nyilvános könyvtári szolgáltatások az alábbi helyen 1.1. Cím: 7212, Kocsola, Jókai u. 24. 1.2. Nyitva tartás: A nyitva tartásra az iskola 12 órát, az önkormányzat 4 órát biztosít, melynek elosztásáról minden tanév elején az igazgató és a könyvtáros tanár dönt. 1.3. A szolgáltató helyen a nyilvános könyvtári szolgáltatás az Illyés Gyula Megyei Könyvtár (7100, Szekszárd, Széchenyi u. 51., 06-74-528-100, 06-74-528-104, www.igyuk.hu) szakmai irányításával valósul meg. 2. A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT FELTÉTELEI ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK 2.1. A beiratkozás, regisztrálás A könyvtári szolgáltató hely látogatásának, a szolgáltatások igénybe vételének feltétele, hogy a felhasználó adatait regisztráltassa. Ez alól kivételt képeznek a könyvtári szolgáltató hely rendezvényeinek (kiállítás, előadás stb.) csoportos látogatói, ill. a szolgáltatásokat szervezett keretben igénybe vevő csoportok tagjai. 2.1.1. Beiratkozási díj: N I N C S 2.1.2. A beiratkozás (regisztrálás) alapfeltétele, hogy a könyvtárat használni kívánó személy közölje és hitelt érdemlő dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, 14 éven aluliak esetén diákigazolvány) felmutatásával igazolja saját, ill. ha önálló jövedelemmel nem rendelkezik, jótállójának alább felsorolt adatait:

2.1.2. A könyvtári szolgáltató hely a kötelezően megadandó személyi adatokon kívül a kapcsolattartás érdekében a beiratkozó fél kizárólagos hozzájárulásával további személyi adatokat is regisztrál. Ezen adatok megadása önkéntes és nem befolyásolja a könyvtárhasználat egyéb feltételeit. telephely, munkahelyként tünteti fel; tében a foglalkozásnál az utolsó tényleges foglalkozásuk megnevezését, a munkahelynél a nyugdíjas, 44

rokkantnyugdíjas, munkanélküli jelleget rögzíti. 2.2. A beiratkozáshoz használt dokumentumok: Beiratkozási napló, amely a beiratozás időrendjében tartalmazza a használó nevét, olvasójegyének számát. Személyi adatlap, amely tartalmazza a 2.1 pontban felsorolt adatokat. Olvasói nyilatkozat, amelyben a beiratkozott használó kötelezi magát a könyvtárhasználati szabályzat rá vonatkozó részeinek és a dokumentumkezelés szabályainak betartására, adatváltozásainak bejelentésére, valamint hogy elfogadja a kölcsönzési nyilvántartás vezetésének módját. E nyilatkozatban az önálló jövedelemmel rendelkezők a kölcsönzött dokumentumokért anyagi felelősséget is vállalnak. Az önálló jövedelemmel nem rendelkezők (általános és középiskolai diákok, nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók) esetében ezt a jótállóknak kell megtenniük. A jótállási nyilatkozatot tehát csak abban az esetben kell kitölteni, ha az olvasó nem rendelkezik önálló jövedelemmel. Az olvasói nyilatkozatot a beiratkozónak, a jótállói nyilatkozatot az anyagi felelősséget vállaló (18 éven felüli, önálló jövedelemmel rendelkező Magyarországon élő) személynek alá kell írnia. Olvasójegy, amelyre az olvasó egyedi azonosítóján és nevén kívül a legutolsó beiratkozás (könyvtári dolgozó aláírásával igazolt) dátumát kell rávezetni. Az olvasójegy felmutatása a könyvtár látogatásának, az egyes szolgáltatások igénybe vételének alapfeltétele. Ezen kell rögzíteni a kölcsönzött dokumentum jellegét (könyv, folyóirat, videokazetta, CD, stb.) és darabszámát. Az olvasójegyet csak tulajdonosa használhatja. Az elveszett olvasójegy pótlásának díja alkalmanként: 100,- Ft 2.3. A beiratkozott könyvtárhasználóról rögzített adatok kezelése 2.3.1. A könyvtárhasználóról felvett adatok kizárólag könyvtári nyilvántartások vezetésére, könyvtári statisztikák készítésére használhatók fel. Az adatokat senki nem hozhatja nyilvánosságra az adatközlő írásos beleegyezése nélkül. A nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azokhoz kizárólag a könyvtári nyilvántartások vezetésével megbízott személyek férhessenek hozzá. 2.3.2. Az adatok jogszabályok szerinti kezeléséért a könyvtári szolgáltató hely dolgozója felelős. 2.3.3. Az olvasóról vezetett személyi adatlapot - kérésére - ha az intézmény felé tartozása nincs, meg kell semmisíteni. 2.4. A könyvtárhasználat jogának felfüggesztése A könyvtári szolgáltató hely ideiglenesen megtagadhatja a szolgáltatások teljesítését attól, akinek tartozása van, ill. a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat megszegi. Eltiltható a könyvtár használatától az, akinek a magatartása a többi könyvtárhasználót jogai gyakorlásában tartósan akadályozza, egészségét veszélyezteti, nyugalmát tartósan zavarja. 2.5. Reklamációk intézése A látogatók - amennyiben a könyvtári szolgáltató hely dolgozójának valamilyen intézkedését sérelmezik -, panaszukat bejegyezhetik a „panaszkönyvbe”(amelyet a könyvtárhelyiségben jól látható helyen ki kell tenni). A panaszkönyvi bejegyzésbe 30 napon belül írásban választ kap az a bejegyző, aki megadta a nevét és a címét. Amennyiben a panasztevő ezt a lehetőséget már kimerítette, panaszával fordulhat Kocsola Községi Önkormányzat Képviselőtestületéhez (Cím: 7212, Kocsola, Kossuth u. 59.) illetve a szolgáltatást működtető Illyés Gyula Megyei Könyvtár igazgatójához az 1.4. pontban megadott címen. 45

3. A KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÓ HELY SZOLGÁLTATÁSAI: 3.1. Térítésmentes szolgáltatások: A könyvtári dokumentumok helyben használata. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése Könyvtári dokumentumok előjegyzése Könyvtárközi kölcsönzés Tájékoztatás Helyismereti- és közhasznú információszolgáltatás A könyvtár technikai eszközeinek használata Internet szolgáltatás Tájékozódás más könyvtárak gyűjteményi adatairól Más könyvtárak ingyenes szolgáltatásainak igénybe vétele 3.1.1. A könyvtárban elhelyezett dokumentumok szabadon kézbe vehetők. Helyben valamennyi dokumentum használható, Kölcsönözni viszont csak az erre kijelölt állományt lehet. Erről a könyvtáros ad pontos tájékoztatást. 3.1.2. A kölcsönzési határidő, valamint az egyszerre kikölcsönözhető dokumentumok száma dokumentumtípusonként, típuson belül könyvtári státus szerint a következő: Könyv: kölcsönzési idő: 4 hét, amely 2X hosszabbítható. Könyvtárunkból az audiovizuális eszközök és folyóiratok nem kölcsönözhetőek. 3.1.3. Ha a könyvtárhasználó által keresett dokumentum nem található meg a könyvtári szolgáltató hely állományában, a könyvtári szolgáltató hely dolgozója értesíti a szolgáltató könyvtárat (Illyés Gyula Megyei Könyvtár), hogy a dokumentumot biztosítsa számukra. Ezt követően az intézmény gondoskodik arról, hogy a kért dokumentum a szolgáltató helyre eljusson. Amennyiben az adott dokumentum könyvtárközi kölcsönzés útján kerül a szolgáltató helyre, úgy használatának feltételeit a kölcsönadó könyvtár szabja meg. A könyvtárközi kölcsönzés térítési díját a felhasználónak kell megfizetnie. 3.1.4. Az olvasónál egyszerre 5 db könyvtári egység lehet kikölcsönözve. 3.1.5. Az olvasó a keresett, de meg nem talált dokumentumra kérhet előjegyzést, vagy kérheti annak könyvtárközi meghozatalát. A keresett mű megérkezéséről a könyvtár értesítést küld, melyet követő 5 munkanapig biztosítja annak átvételi lehetőségét. 3.1.7. A könyvtári szolgáltató hely szóbeli tájékoztatást nyújt kérdésekben; űjtőkörére, állományára, szolgáltatásaira vonatkozó kérdésekben; 3.1.8. A könyvtári szolgáltató hely a számítógép és az internet használatát - szükség esetén időkorlátozással teszi lehetővé. A technikai eszközök használata csak a könyvtári szolgáltató hely dolgozójának felügyelete mellett történhet. 3.2. Térítéses szolgáltatás: másolatszolgáltatás A szerzői jog alá nem eső dokumentumokról másolat készíthető, amelynek költségei a megrendelőt terhelik. Az A/4 méretű fénymásolat készítésének díja: 25 Ft. Elektronikus dokumentumról készült nyomtatás díja 50 Ft.

46

3.2. Eljárás késedelem esetén 3.2.1. Amennyiben az olvasó a kölcsönzési határidő lejártáig az általa elvitt dokumentumot nem szolgáltatta vissza és a kölcsönzés hosszabbítását nem kérte (személyesen, levélben, telefonok, e-mail-ben, stb.) a szolgáltató helyen könyvek esetében 5 Ft/db/nap, késedelmi díjat, valamint az időközben felmerült adminisztrációs és postaköltségeket köteles a szolgáltató könyvtár számára befizetni. 3.2.2. A könyvtári szolgáltató hely dolgozója 2 héttel a kölcsönzési határidő lejárta után a késedelmes olvasót kötelezettségére postai levélben, vagy más módon figyelmezteti. 3.2.3. Ha a dokumentum nem kerül vissza a könyvtári szolgáltató helyre, egy hónap eltelte után a szolgáltató hely dolgozója ismét felszólítja a kölcsönvevőt a könyvtári dokumentum visszaszolgáltatására. E levelet az önálló jövedelemmel nem rendelkező olvasók esetén a jótállónak kell elküldeni és fel kell benne tüntetni a kölcsönzött dokumentumok típusát és darabszámát. 3.2.4. Amennyiben a könyvtárhasználó a dokumentumot visszaszolgáltatja, a postaköltség és a késedelmi díj megfizetése terheli. 3.2.5. Ha a dokumentumot újabb egy hónap eltelte után sem hozza vissza a kölcsönvevő, a könyvtári szolgáltató hely könyvtárosa értesíti az Illyés Gyula Megyei Könyvtárat az 1.4. pontban megadott címen. Ezt követően az intézmény küldi ki a harmadik felhívást az olvasónak (ill., ha önálló jövedelemmel nem rendelkezik, jótállójának) tértivevényes levél formájában, melyben feltünteti azt az összeget, melyet a dokumentum visszaadásának elmulasztása miatt a kölcsönvevőtől követel. Ez magába foglalja a késedelmi díj, az eddig felmerült összes postai valamint adminisztrációs költség összegét és a dokumentum ellenértékét. Az utóbbi megállapítása a gyűjteményben elfoglalt érték szerint egyedi elbírálás alapján a részlegvezetők döntése szerint történik. 3.2.6. E levél figyelmezteti az olvasót arra is, hogy az Illyés Gyula Megyei Könyvtár a postára adástól számított 30. nap eltelte után - ha a tartozás továbbra is fennáll - köteles bírósághoz fordulni abból a célból, hogy az a kölcsönvevőt az 1994. évi LIII. törvény rendelkezései alapján a könyvtári követelés megfizetésére kötelezze. 3.2.7. A 30. nap eltelte után az Illyés Gyula Megyei Könyvtár a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el. 4. EGYÉB SZABÁLYOK 4.1. A könyvtár állományát, szolgáltatásait csak rendeltetésszerűen szabad használni. A kárt okozók, a szolgáltatást zavarók, a botrányos viselkedésűek kötelesek az okozott kárt megtéríteni, illetve a könyvtár használatától ideiglenesen, vagy véglegesen eltilthatók. 4.2. A dokumentumokban elhelyezett egyedi azonosítók (vonalkódok) megrongálása, megsemmisítése, olvashatatlanná tétele esetén darabonként 50,- Ft-ot kell fizetni. 4.3. A könyvtári szolgáltató hely nyilvános tereiben, étkezni, dohányozni tilos. 4.4. A könyvtári szolgáltató hely a látogatók értéktárgyaiért, készpénzéért (stb.) felelősséget nem vállal. 4.5. E könyvtárhasználati szabályzat közzétételéről a fenntartó gondoskodik. 4.6. A könyvtárhasználó kezdeményezheti a könyvtárhasználati szabályzat módosítását.

47