Pedagógiai Program. Készítette: Dr. Mező Ferenc - Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola

Pedagógiai Program

Készítette: Dr. Mező Ferenc - Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola 2012.05.23.

„A demokrácia és a modern termelési feltételek miatt, nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy milyen lesz a civilizáció 20 év múlva. Ezért lehetetlen a gyermeket adott helyzetekre felkészíteni. Csak úgy lehet őt a jövőre nevelni, ha megtanítjuk arra, hogy ura legyen önmagának. Vagyis olyan képzést adunk neki, hogy tehetségeit gyorsan és teljes mértékben alkalmazni tudja; szeme füle és keze parancsra váró szerszámok legyenek; tudja megítélni a körülményeket; gazdaságos, hatékony cselekvésre legyen képes.” (John Dewey)

1.

Preambulum

Az elmúlt két évtizedben a rendszerváltozást követő jogi szabályozás legalizálta, egyben felgyorsította az intézmények szerkezeti és tartalmi átalakítását. Sokszínűbbé vált az alapítás, fenntartás és működtetés lehetősége. Mindemellett az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a hazai infrastrukturális fejlesztések alapfeltételeként fogalmazódott meg a szakmai megújulás felvállalása is. Megérett hát az idő arra, hogy a zártságok és kizárólagosságok rendszerét az oktatásban a másság elfogadása, a nyitottság és a tolerancia váltsa fel. Közben a magyar közoktatási rendszer egyre differenciáltabbá vált. Az iskolafokokban átrendeződött az életkori struktúra, szélesedett a fenntartói kör. A szülők részéről törvényes lehetőség van az érdekérvényesítésre, és az adózó állampolgár beleszólást kér gyermeke egyszeri és megismételhetetlen idejű iskoláztatásába. E változások mögött húzódik az intézmények közötti verseny - gyakran ugyanazért - a gyermekért. Amelyik önálló arculattal képes megjelenni a közoktatási rendszerben, menedzselni tudja teljesítményét, és hitelesíteni eredményeit, azt elismeri a környezet és a fenntartó. A szülő ide irányítja gyermekét, a fenntartó pedig - remélhetőleg - elismeri a minőséget. Ezen a ponton történik a döntés egy-egy iskola jövőjéről. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése is kihasználta az ésszerű, modern változtatási lehetőségeket, amikor úgy döntött, hogy két nagy múltú középiskoláját a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolát, valamint a Thúry György Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskolát többcélú közoktatási intézményként közös irányítás alá vonja. A 2011. augusztus 1-én létrejött Dr. Mező Ferenc Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola gimnáziumi, szakközép és szakiskolai, valamint alapfokú művészetoktatási feladatokat lát el. Az integráció pedagógiai hozadéka nagymértékben javíthatja a város közoktatási intézményei, továbbá a csatlakozó intézmények nevelő-oktató munkájának hatékonyságát, egységes pedagógiai színvonalát, az egyenlő bánásmód maradéktalan megvalósulását, valamint a ma még meglévő esélyegyenlőtlenségek megszüntetését. Pedagógiai programunk, jövőt meghatározó tervező munkánk teljes tantestületi összefogás eredménye, ezért a célok és az eszközök meghatározásánál kialakult emberi és szakmai konszenzus a biztosíték az azonos elvek szerint végzett összehangolt, színvonalas oktató - nevelő munkára.

1.1.

Jogi státusz az alapító okirat szerint

Az intézmény neve: Dr. Mező Ferenc-Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola Fenntartója: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Az intézmény rövid neve: Dr. Mező-Thúry Gimnázium és Szakképző Iskola Székhelye: 8800 Nagykanizsa, Platán sor 3. Telephelyei: 8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 5. 8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 29. 8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 31.

2

Szervezete és típusai: Többcélú, közös igazgatású, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény (oktatott művészeti ágak: táncművészet, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet) Az intézmény tagintézménye: Dr. Mező-Thúry Gimnázium és Szakképző Iskola Thúry tagintézménye 8800 Nagykanizsa, Ady E. u. 29. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Ktv. szerinti középfokú közoktatási feladatok ellátása Évfolyamainak típusa: • gimnázium 9-12. évfolyam • gimnázium (nyelvi előkészítő) 9-13. évfolyam • szakközépiskola 9-12. évfolyam • szakközépiskola (nyelvi előkészítő) 9-13. évfolyam • érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyam • szakiskola: • általános műveltséget megalapozó képzés 9-10. évfolyam • felzárkóztató oktatás 9-10. évfolyam • szakképzés 11-12. évfolyam • szakképzés 11-13. évfolyam • beszámoltató oktatás Jogállása: Önálló jogi személy, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő költségvetési szerv

1.2.

Iskolatörténet

1.2.1. Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 1964-ben szólalt meg az első csengőszó a Nagykanizsai 2. sz. Gimnáziumban. Az iskola 1967-ben vette fel Dr. Mező Ferenc nevét, aki az 1928. évi amszterdami olimpián sporttörténeti munkájával első helyezést ért el. Az iskolában kezdetektől folyik gimnáziumi képzés nappali és levelező tagozaton. A 2004/2005. tanévtől a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztály indul. A szakközépiskolai képzés 1965-ben indult be mechanikai műszerészképzéssel. 1972-től ezt közgazdasági képzés váltotta fel. 1993-ban indultak az ún. világbanki modell szerinti osztályok közgazdasági és kereskedelem-marketing szakmacsoportban. Az érettségiig megszerezhető magasabb szintű általános műveltség jobb felkészítést ad a tanulóknak a továbbtanuláshoz, az ötödik évfolyamtól pedig korszerű, az elhelyezkedést elősegítő szakmai képzésben részesülnek. A szakképző évfolyamokon a közgazdasági szakközépiskola jellegének megfelelő közép- és felsőfokú, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére készítjük fel diákjainkat. Az oktatandó szakképesítéseket a mindenkori tanulói és piaci igények figyelembevételével választjuk ki. Ez a képzési forma nyitott a város, a régió és a megye más gimnáziumaiban, ill. szakközépiskoláiban érettségiző diákok előtt is. A típusterv alapján készült főépületről hamarosan kiderült, hogy nem képes biztosítani az egyre bővülő feladatok ellátásához szükséges feltételeket, ezért az iskola fennállása óta háromszor is bővíteni kellett.

1.2.2. Thúry György Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola

Szakközépiskola,

Kereskedelmi

A Thúry iskola jogelődjét 1831-ben alapította az izraelita hitközség, a magyar közoktatás történetének legrégibb kereskedelmi képzést folytató iskolájaként. 1842-től már a felső évfolyamokon kereskedelmi szaktárgyakat tanítottak: kereskedelmi levelezés, könyvvitel, kereskedelmi számtan. 1857-től az alapiskolára két évfolyamos kereskedelmi szakiskolát építettek. 1859-től, mint felsőkereskedelmi iskola működött. 1948-tól az állam kezelésébe került. 1952-től közgazdasági technikum kereskedelmi tagozat 3

néven működött, majd 1957-ben vette fel Thúry György, Kanizsa vára főkapitányának nevét. 1965-től szakközépiskolaként működött tovább. 1992. szeptember 01-én a Zrínyi utcai régi épületből a jelenlegi helyére az Ady u. 29. sz. alá költözött. 1993 szeptemberében indult a vendéglátó szakközépiskolai képzés, 1998 óta pedig újra felsőfokú szakemberképzés vette kezdetét, kereskedelmi szakmenedzser szakon. A 2000-től működő kereskedelmi, vendéglátó technikus képzés mellett 2001 szeptemberétől egy ideig idegenforgalmi technikusokat is képez. 2010-től élelmiszeripari képzés is folyik.

1.2.3. Infrastruktúra Az iskola épületeinek technikai fejlesztése önerőből, a szakképzési hozzájárulásokból és pályázatok útján történt, mégis a legszámottevőbb előrelépés a világbanki projektnek, a szakképzési felzárkóztató programnak köszönhető. Így 9 számítógépes terem, egy taniroda két kereskedő kabinet, két tankonyha, egy tanétterem, egy cukrászműhely kialakítására került sor. A képzés színvonalának emelését szolgálják a nyelvi laborok, a természettudományos szaktantermek.

1.2.4. Az iskola hagyományai Az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyabbá tételének egyik lényeges feltétele a tartalmas hagyományrendszer ápolása, az iskolai közösséghez tartozás érzésének folyamatos mélyítése. Az iskola nevelési céljaival összhangban kiemelt feladatnak tekintjük a meglévő hagyományaink őrzését. Az összevont iskola megőrzi mindkét jogelődje hagyományait, támogatja új hagyományok életre keltését. Az iskolák összevonásakor fenntartónk szorgalmazta, hogy mindkét iskola tartsa meg egyedi arculatát, ezért megőriztük mindkét iskola legfontosabb jelképét, a címert:

Iskolai egyenruha nincs, az ünnepélyeken a pedagógusok és tanulók megjelenése a házirend által előírt ünnepi öltözetben. Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeken, amelyeket az általános munkaidőn kívül kell szervezni, szorgalmazzuk a szülők megjelenését. Megemlékezés a kiemelkedő évfordulókról iskolai rendezvények formájában történik. Az ünnepi műsor összeállítására az iskolavezetés évente kér fel felelősöket a tantestület tagjai közül. Dr. Mező Ferenc és Thúry György - iskolánk névadói – szellemiségének ápolása hagyományaink szerves része. A kilencedik évfolyamon tanulók bemutatkozására műsorral egybekötött gólyabált rendezünk. A szervezés az osztályfőnök feladata. A végzős tanulók szalagavató ünnepélyét és bálját februárban tartjuk. Az ünnepély műsorának összeállítása és szervezése a végzős osztályok osztályfőnökeinek feladata. Az ünnepéllyel és a bállal kapcsolatos szervezési feladatokat a Dr. Mező intézményegységben a harmadik évfolyam látja el az osztályfőnökök irányításával.

4

A végzős tanulók ballagási ünnepélyére az utolsó tanítási napjukat követő szombaton, a Thúry tagintézményben egy héttel későbbi szombaton kerül sor. A tantermek és az iskola épületének díszítése a harmadik évfolyam feladata az osztályfőnökök irányításával. A végzősök távozását megelőző napon tanítás nélküli diáknapokat tartunk. Ennek a napnak a programjáról a diákönkormányzat dönt. Évente két alkalommal iskolabált rendezünk. Az 1. bál szervezője az iskolai szülői szervezet választmánya, a 2. bál szervezője az iskolai diákönkormányzat. Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása és a Csónakázó tónál állított kopjafa gondozása az írásbeli érettségi hetében a kilencedik évfolyamosok feladata. Szántó Zoltán –iskolánk volt tanára tiszteletére megrendezésre kerülő - Kosárlabda Emlékkupa szervezése a testnevelő munkaközösség és a diák-sportkör feladata. A téli szünetet megelőző héten az osztályfőnöki munkaközösség irányításával a tanulók fenyőfát állítanak. A szünet előtti utolsó tanítási héten karácsonyi ünnepélyt szervezünk. Minden év decemberének első hetének péntekén megtartjuk a Thúry-vásárt a tagintézményben.

1.2.5. Az iskola regionális helyzete Iskolánk a város, a megye és a régió egyik ismert és elismert nevelő-oktató intézménye, Dél-Zala egyetlen üzleti képzést folytató szakközépiskolája, szakiskoilája. Ebből eredően a város tanulóin kívül a környező településekről is járnak ide diákok, mind Zala, mind Somogy megyéből. A vidéki tanulók aránya megközelíti az 50%-ot. A beiskolázottak általános iskolai átlagteljesítménye az elmúlt években nem romlott. Ennek, illetve tanáraink magas felkészültségének, sikeres nevelő és tehetséggondozó munkájának köszönhetően – a tanulmányi, szakmai, kulturális és sporteredményeink alapján – a tágabb térség eredményesen dolgozó intézményei között tartják nyilván iskolánkat. Fő feladatunknak székhely intézményben a felsőoktatási intézményekre, az értelmiségi pályára történő felkészítést tekintjük, hogy tanulóink sikeresen találják meg helyüket az életben. Munkánk eredményességét évente olyan objektív mutatók minősítik, mint a felsőoktatásba felvett tanulóink száma, illetve hogy a beiskolázáskor hány volt tanítványunk bízza ránk gyermekét. Egyik alapján sincs szégyenkeznivalónk. A tagintézményben legfontosabb feladatunk a sikeres érettségi és szakképesítő vizsgákra való felkészítés, tanulóink felkészítése a munkába állásra, olyan fiatalok útnak indítása, akik sikerrel állják meg helyüket a hazai és az Európai Uniós munkaerőpiacon. Munkánk sikerét igazolja, hogy a város szinte minden középfokú iskolájából vannak jelentkezőink a szakképzésre. Kulturális és sport területén is igyekszünk elismerést kivívni: iskolagalériáinkat rendszeresen látogatják más intézmények dolgozói, a város lakói; a városi ünnepségeken adott műsoraink mindig nagy sikert aratnak; sportolóink több sportágban is eljutnak a legmagasabb hazai, de nemzetközi versenyekre is. Mindezeket figyelembe véve iskolánk előkelő szerepet játszik mind a város, mind a megye életében.

1.2.6. Az iskola személyi feltételei A szakos ellátottságunk megfelelőnek mondható, gondot csak a közgazdasági-tanári állások betöltése jelent, hiszen közgazdász végzettséggel a közalkalmazotti fizetésnél lényegesen jobb kondíciókkal lehet elhelyezkedni. A pedagógusok többsége egyetemet végzett (70%), főiskolai végzettségűek(26%) a szakiskolai és szakképző osztályokban, illetve az idegen nyelvszakosok között találhatók.A szakképzésben gyakorlati oktatóként érettségivel (4%) rendelkezők is dolgoznak. A tantestületben a férfinő arány nem ideális, pedagógusaink háromnegyede nő. A rész-, fél- vagy másodállású alkalmazottak száma évente változó. Az állandó és folyamatos önképzés mellett a nevelőtestület szervezett továbbképzéseken való részvételét is fontosnak tartjuk. A pedagógus továbbképzésre kapott központi támogatásból próbáljuk finanszírozni a képzéseket, de a pályázati forrásokból finanszírozható és az ingyenes képzéseket is keressük. Kiemelt feladat az új ismeretek, modulok oktatásához szükséges képesítési feltételek megszerzése. 5

Ösztönözni kell az idegen nyelvszakos kollégákat az egyetemi végzettség megszerzésére, mely a sikeres idegen nyelvoktatásunk záloga lehet. A szakképzésben oktató kollégáknál a szinte állandóan változó törvényi keretek megismerésére, a felkészültségük szinten tartására. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak száma megfelelő. Az iskola adminisztratív teendőit A székhely- és a tagintézményben is egy fő iskolatitkár és egy fő adminisztrátor látja el. A gazdasági ügyeinek intézését egy fő gazdasági titkár és öt fő gazdasági ügyintéző végzi.

Nevelési program

2.

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Küldetésünk Iskolánk 2011. augusztus elsejével jött létre a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola valamint a Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola összevonásával. Intézményünkben gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik. Iskolánk egyik legfontosabb feladata továbbra is az érettségi vizsgára való felkészítés, csak ez után következhet a felsőoktatásba való bekerülés feltételeinek megteremtése, illetve a korszerű, piacképes szakmaszerzés biztosítása. Célunk továbbá a felsőfokú továbbtanulásra való eredményes felkészítés, amelyet a klasszikus gimnáziumi és a modern, új szemléletű szakközépiskolai nevelés-oktatás valamint a megújuló szakképzés rendszerében kívánunk elérni. Ez utóbbi részeként kezeljük az érettségivel már rendelkezők szakképzését is, melynél a szakma korszerűségét, piacképességét tartjuk szem előtt. Mindezek, valamint a szülők és az iskolával kapcsolatban álló egyéb partnerek elvárásainak figyelembe vételével nevelési és oktatási céljainknak az alábbiakat tekintjük: • • • • • • • •

az érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges tantárgyi ismeretek átadása; a felvételi tantárgyak emelt szinten, felvételi felkészítők keretében való minél magasabb szintű oktatása; gimnáziumban legalább két, szakközépiskolában, szakképzésben egy idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása; kreatív gondolkodás folyamatos fejlesztése; a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése; eltérő álláspontok összevetésének, az önálló állásfoglalás képességének kialakítása; a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése; a kezdeményezőképesség, vállalkozási kedv, a partneri együttműködés fejlesztése; az élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadása.

Azon fáradozunk, hogy a nálunk végző tanulók fontos jellemzője legyen az önálló munka és problémamegoldó képesség, az egészséges és környezetkímélő életmód, a társadalmi kommunikáció és érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak szem előtt tartása. Kiemelt feladatnak tekintjük a nemzeti értékek, hagyományok védelmét, továbbvitelét, az anyanyelv megbecsülését és tiszteletét. Célunk, hogy iskolánkban a munkaerő-piaci igényekhez igazodó oktatási és képzési szerkezet működjön, amely összhangban van a Magyar és az Európai Uniós szakképzési irányelvekkel: • •

rugalmas képzési lehetőségek biztosításával az ismeretek, kompetenciák továbbfejlesztése; megbízható alap megszerzése a sikeres szakmai életúthoz elengedhetetlen ismeretek bővítéséhez, a tanuláshoz és fejlődéshez, különös tekintettel az idegen nyelvi, valamint az informatikai kompetenciák fejlesztése; 6

• • • •

tanulóink esélyegyenlőségének növelése a hazai és az európai munkaerő-piacon, ugyanitt jól értékesíthető szakképzettség, azonnal hasznosítható szakmai tudás megszerzésének biztosítása, a gyakorlati szakképzés erősítése; sérülékeny csoportok(pl. hátrányos helyzetű, SNI) támogatása a versenyképes tudás és kompetenciák megszerzésében és ezáltal a munkahelyhez jutásban; a képzésből kilépő fiatalok elhelyezkedésének folyamatos nyomon követése; a mobilitás erősítése, a mobilitás és a csereutak (cseregyakorlat) számának növelése.

Pedagógiai alapelveink az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallásán alapulnak. Meggyőződésünk, hogy a sokoldalú és harmonikus személyiségfejlesztés egyik alapfeltétele az olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben tanulók az iskolát magukénak tekintik és otthon érezhetik magukat benne. Ezen alap-törekvésünk kiegészül azzal, hogy a szülőkkel, társintézményekkel, a város társadalmával karöltve folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Eszményeinkben olyan diák képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen lelkileg, szellemileg, testileg megerősödve lép ki az iskolából, amely egyszerre a diákok, a szülők és a tanárok iskolája. Minden nevelőnek tisztán kell látnia, hogy ezen törekvések csakis hiteles példa felmutatásával valósulhatnak meg.

2.1.2. Nevelési alapelvek, célok, feladatok A fent vázoltaknak megfelelően alapvető célunk: a sokoldalú, innovatív, európai gondolkodású, hazaszerető személyiség kialakításának elősegítése, aki szellemileg és fizikailag egyaránt terhelhető felnőtté tud válni, aki nyitott a kultúra és a társadalom kérdéseire. A pedagógus munkájában egyre inkább előtérbe kerül a tanulásirányító, tanulásszervező szerep. Ennek következtében céljaink kiegészülnek az együttműködő tanulás megszervezésével. Ennek eléréséhez az élet különböző területein számos feladat vár ránk úgy, hogy a megvalósítás során a gyermek mindenekfelett álló érdeke figyelembe vétele és az egyenlő bánásmód törvényi szabályai (2003. évi CXXV. tv.) érvényesüljenek.

2.1.2.1. A testi nevelés területén Az elképzeléseinknek megfelelően iskolánknak ragaszkodnia kell a testnevelési órákon a tanuló aktív, adottságainak, fizikai állapotának megfelelő részvételéhez. Szorgalmazzuk továbbá a sportköri munkát és lehetőség szerint az egyesületi sportolást is. Elő kell segítenünk minden sporttevékenységet, folyamatosan törekedni kell meggyőzni tanulóinkat a testedzés fontosságáról. Az iskola neve is arra utal, hogy: csak kellő fizikai állapotú tanulót lehet szellemileg terhelni. Valljuk, hogy a sport e vonatkozásban a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás elleni küzdelem aktív eszköze is. Minden módon igyekszünk megszüntetni a tanulói túlterhelést, ezért figyelemmel kísérjük a tanulók heti órarendjének alakulását, csökkentve a diákok iskolában kötelezően töltendő tartózkodási idejét. Nem járulunk hozzá az indokolatlan óraszám-emelésekhez. Az átgondolt, egyeztetett tantervek használata, a hatékonyabb oktatás eszköze.

2.1.2.2. Az esztétikai nevelés területén A területet érintő tantárgyak hatékony oktatásán túl a tanároktól és tanulóktól kérjük az esztétikus megjelenést, a tanulóktól azt a viselkedési formát, melynek jellemeznie kell a jövő értelmiségét. Ezért elrendelhetjük az alkalomhoz illő öltözködést, ellenőrizzük betartását. Az iskola minden dolgozójától elvárjuk az esztétikus beszédstílust, szóhasználatot, viselkedést. Az esztétikai nevelés hatékony eszköze az esztétikus környezet kialakítása és fenntartása. Ez a tanulók és a dolgozók folyamatos feladata, és egyben a vezetés ellenőrző tevékenységének is lényeges része.

7

2.1.2.3. Az erkölcsi nevelés területén A felnövekvő nemzedék nevelése a lélek, a test és az értelem arányos fejlesztésével, valamint a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával. Alapmodellként az európai polgári etikát képzeljük el, melynek kialakítása hosszú folyamat. Fellépünk minden ezt sértő megnyilvánulás ellen, igyekszünk közömbösíteni a meglevő negatív hatásokat. A tanárdiák kapcsolat minden megnyilvánulásában jelen kell lennie e törekvésnek. Ennek érdekében megköveteljük tanítványainktól, dolgozóinktól a pontos munkavégzést, a fegyelmezett munkát. A tanároktól azt is megköveteljük, hogy munkájuk során segítséget és támaszt is adjanak tanítványaiknak oktatási és nevelési kérdésekben egyaránt.

2.1.2.4. Az értelmi nevelés területén Arra törekszünk, hogy minden gyermek egységes, jó minőségű, magas színvonalú nevelésben, oktatásban részesüljön annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességeinek kiteljesítésére, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre és céljainak elérésére képes emberré váljon. A nevelés-oktatás eszközeivel támogatjuk a társadalmi leszakadás megakadályozását és az esélyegyenlőség érvényesítését, valamennyi hátrányos helyzetű gyerek esetében. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. Céljaink megvalósításának egyik eszköze, hogy a lexikális ismeretek túlértékelése helyett, a logikát fejlesztő, a gondolkodtató, illetve az alkotás örömét adó feladatok arányát növeljük. Mindez a számonkérésre is vonatkozik.

2.1.2.5. Az érzelmi nevelés területén Érző és gondolkodó embereket akarunk nevelni. Ezért a tantárgyaknál minden emocionális lehetőséget megragadunk, amelyekkel pozitív hatást tudunk elérni. Valljuk, hogy érzelmi nevelés minden tantárgyban lehetséges, és ezeket a lehetőségeket ki is kell aknázni. Olyan nevelő közösségek megteremtésén fáradozunk, ahol minden egyes pedagógus tisztában van a gyermekek fejlődésének és tanulásának sajátosságaival, képes olyan nevelési-oktatási feltételeket teremteni, amelyek elősegítik a gyermekek intellektuális, szociális és személyes fejlődését. Ahol a tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen, megbecsüli minden egyes gyerek sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók hozzáértésének és önértékelésének fejlesztése iránt.

8

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A KOMPETENCIA TERÜLETEK BEÉPÍTÉSÉVEL Alapelvek

Célok

Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, - az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek kialakítása.

Fejlesszük tovább az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, természettudományos, digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kezdeményezőképesség és vállalkozói. - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint. A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás

-

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez A modern személy-központú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő,

9

Alkalmazott módszerek, eszközök Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg.

Alapelvek

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése, a verbális kommunikáció fejlesztése.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Minél több tanuló tegyen a szakiskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép- és felsőfokú nyelvvizsgát.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!

Demokratikus alapokon álló, tanár-diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak. Előtérbe helyezzük a csoportmunkát és az újszerű tanulásszervezési eljárásokat.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési

Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek.

A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, foglalkoztatással segítjük.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok/taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (projekt, témahét, modulok, megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő felkészítéssel. Alkalmazzuk a kooperatív

Iskolánkban idegen nyelvet magas színvonalon oktatunk.

10

Alkalmazott módszerek, eszközök versenyre készítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás – fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár (modulok) alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulásitanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alapelvek gyakorlat megvalósítására törekszünk, az IPR stratégiák alkalmazásával. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével párhuzamosan alkalmazzuk az SDT programokat. Minden iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.”(Németh L.) A közösségek biztosítsanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez tanulási-tanítási technikákat és módszereket!

Alkalmazott módszerek, eszközök

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai – informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Tanórai keretben és azon kívül általánossá tesszük az IKT-vel folytatott oktatási metódust.

A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.

Az adott középiskolai osztályban a tagozat profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekeknek. Személyes példával adjunk mintát az empátiás kapcsolatokra. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek.

A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Az elemi és közösségi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti – társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az oktatásban alkalmazzuk a műveltségterületeken átívelő szociális és életviteli programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diák-önkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Ezek: Én és a világ. Én és a másik. Az én dimenziója. Polgár a demokráciában. Felnőtt szerepek. Toleranciára nevelés.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT anyagok.

11

Alapelvek

Célok

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitüntetett kötelességének tekinti.

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti (SZÉK) kompetenciák fejlesztését!

Az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Az emberismeret az etika alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1. egészség-centrikusság, 2. alkotás-centrikusság, 3. minőség centrikusság, 4. kultúra-centrikusság. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási, pályaválasztási döntések

A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, értékeket védő magatartással kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási/döntési helyzetekben felelősen cselekedni.

A pedagógusok sajátítsák el, és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket!

12

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember- és társadalomismeret, etika; egészségtan; honés népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményezünk. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás – a nem szakrendszerű oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenést, a kikapcsolódást.

Alkalmazott módszerek, eszközök Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez: témahét, projekt, moduláris oktatás.

A tanulói megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési, ellenőrzési,

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.

A programcsomagok elemei, modulok alkalmazása.

Alapelvek

Célok

kialakítását, a tudatos életpálya-építés, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat.

A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja személyiségben.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - magyar nyelv és irodalom, - élő idegen nyelv, - matematika, - ember és társadalom, - ember a természetben, - földünk-környezetünk, - művészetek, - informatika, - életvitel és gyakorlati ismeretek, - testnevelés és sport A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe

Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Valósuljon meg a kompetenciaalapú matematika modulok széleskörű beépítése az egyes évfolyamok tananyagába. Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez minőségbiztosítási programjának megfelelően.

Alkalmazott módszerek, eszközök Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon- és népismeret, - európai azonosságtudat, - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre. Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák.

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, a különböző bejárási utakat kínáló modulok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás. Kooperatív technikák.

13

A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ez által válik alkotó művészetté.

Alapelvek

Célok

helyezése a matematikaórákon.

A belső hálózati tanulás erősítése. Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

A biztos tudás kialakítása a matematikai – logikai, az idegen nyelvi kompetenciaterületen.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A csoportmunkára alkalmas tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít, - az információáramlást biztosítja, - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe.

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd.

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban.

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen,

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében hagyományos módszerek mellett. Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készségés képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. A tanulók idegennyelvhasználati képességének fejlesztése: - a beszéd, - az írásbeli szövegalkotás, - a szövegértés fejlesztése.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez

Alkalmazott módszerek, eszközök Projektek.

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematikaoktatás bevezetése, elterjesztése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása, verbális kommunikáció fejlesztése.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok. Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: - üzeneteket, - feljegyzéseket,

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos, páros felkészülés után interakcióban vesz részt. Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés, - életrajz írása,

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás.

14

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása - magazinok, - interjúk, - tévéműsorok, - filmrészletek, - történetek, mesék, - levelek, - szerepjátékok.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez - élménybeszámoló, üzenet, - feljegyzés írása, - történet tömörítése. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva: - hírműsor, - filmrészlet, - interjú, - történetek, mesék, - versek.

Alkalmazott módszerek, eszközök

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében újszerűen szokatlan funkcióban - életrajzot, használni. - magánlevelet, - egyszerű történéseket. A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, hogy a vonalaiban képes legyen hétköznapi témákról szóló megérteni a köznyelvi beszédet, szövegeket megértse a tanuló. a legfontosabb információkat ki Hosszabb szövegeket hallva, tudja szűrni, tudjon követni olvasva a kívánt információt részletesebb instrukciókat. megtalálja, megértse. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja, és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint a tervezés, az információszerzés, a kooperatív tanulás.

A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják, a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.

A tanulók képesek: - adott modellt követve saját szöveget alkotni, - saját munkájukat bemutatni, - követni tudja a projektkészítés lépéseit, - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információkat.

Szabad interakció: - feladatfelmérés, - tervezés, - követés, - értékelés, - megvitatás.

Különböző anyag- és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása, - önismerete, önbecsülése, - váljon autonóm személyiséggé, - legyen képes együttműködésre, - fejlődjenek interkulturális kompetenciái. A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen: - az önértékelés,

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat. Tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása. Témahetek tartása.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a

A tanuló portfóliót készít (a tanuló összes munkája összegyűjtve)

Alapelvek

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során

Célok

15

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

Alapelvek

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez

Alkalmazott módszerek, eszközök

történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

- a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

- ünneplés, - dicséret, - oklevél, - naplóvezetés (erősség, gyengeség) - közös értékelés.

2.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Alapelvek

Célok

Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket).

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeket tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai, biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

Alkalmazott módszerek, eszközök Tesztek, tréninget, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében!

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését. Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” révén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre a reális önkritika/kritika

„A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya,

16

A valós állapotból kiindulva

Alapelvek önmagához, a szűkebb – tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében amit lángra kell lobbantani.”

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot.

Alkalmazott módszerek, eszközök kialakítására törekszünk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.).

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a hivatásszerű szakmaimódszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt! Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak, korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.

Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulás módszertani epocha beépítésével a tanrendbe.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel!

A kompetenciaalapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a nevelés-oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

17

A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és a viselkedési szabályok elsajátítása közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök célszerű alkalmazása.

Alapelvek

Célok

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, öntudatos személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

A személyek kompetenciafejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motívumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotip módon működő cselekvések).

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő), önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség. A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek – drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód).

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás-alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez Az iskolai társas szituációk az iskolai/osztályközösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítő-készségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia-antipátia kapcsolatok). Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

Az iskola profiljának megfelelően támogatja speciális kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása,

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinknak megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítsük a saját

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és

18

Alkalmazott módszerek, eszközök Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyeztek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások. Prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma. Riportok készítése – elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások, tablók. Sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtőmunka, fénykép- és videofelvételek, riportok, témahét, projekt, stb. A testi-lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Alapelvek

A nevelési szituációkban a megfelelő konfliktus megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes)

Célok befogadó- és alkotóképesség, improvizációs képesség, valamint vizuális kifejező képesség. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A pedagógus tekintélyét a szakmai-emberi befolyásokra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.

Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjához!

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése.

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen emberi, a hibák javítására rábíró magatartású!

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Alkalmazott módszerek, eszközök

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése). A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően kell alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő) és viselkedési szabályok elsajátítása (alapja a hitelesség).

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében. Változatos, a szituációkhoz megfelelő módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérésiértékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

19

A közösségi nevelés módszereinek, a

A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és esetleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Konkrét, megélt életszituációk elemzése, megoldási

Alapelvek

Célok

képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi – természeti - társadalmi környezet alakításának képességét.

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Konkrét feladatok, tennivalók a célok elérése érdekében megtalálása, a nevelő hatások összehangolása.

Folyamatok, eljárások, a sikerkritériumok eléréséhez szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása.

Az önellátó képesség, viselkedés- és tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés és a vásárlás szokásai, mintái, készségei.

20

Alkalmazott módszerek, eszközök alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll, attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.3.

2.3.1. A közösségfejlesztés célja: •

• • •

Képessé tenni az egyéneket arra, hogy a körülötte lévő társadalmi és természeti környezettel olyan kontaktust alakítson ki, mely lehetővé teszi képességeinek kibontakozását, személyiségének kiteljesedését úgy, hogy közben azonosul azzal. Ez egy folyamat, mely az egyén és a közösség kölcsönhatásaként jön létre. Az iskolába érkező gyermekekből (valamilyen szempont szerint verbuválódott csoportokból) az iskolai nevelőmunka hatására öntevékeny, önszerveződésre képes közösségek alakuljanak ki. A tanulók az osztályfőnöki órákon, diák önkormányzati megbeszéléseken készüljenek fel a közszereplésre. Tudjanak nyilatkozni, érvelni, cáfolni, kulturáltan vitázni. Legyenek képesek figyelni társaikra, lássák meg és érezzék át mások problémáit, legyenek toleránsak és az arra rászorulók esetén segítőkészek.

2.3.2. A közösségfejlesztés területei Az egyén életében különös szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály (szakkör, diákkör, sportkör, stb.) a település, a lakóhely, a haza és a nép.

2.3.3. A közösségfejlesztés tudatos irányítói: Pedagógiai felkészültségüknél fogva erre hivatott személyek: az osztályfőnökök, a szaktanárok, szakkörök és diákkörök vezetői.

2.3.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: •

•

A család Legfontosabb egysége a társadalomnak. Az itt folyó nevelésre az iskolának közvetett úton áll módjában hatni (szülők befolyásolása). Hatnak a társadalom jogi szabályai, a közvetlen környezet szokásrendje. Az iskola szerepe a társadalmi normák tolmácsolásából, az elvárások megfogalmazásából és elfogadtatásából áll. A család kitüntetett szerepéből adódik, hogy az iskola közvetítő szerepe is különleges felelősséggel párosul. Az iskolai elvárások, követelmények és magatartási normák csak akkor nyernek a család nevelőmunkája révén megerősítést, ha azokat elfogadtatjuk. Nem elég a puszta tolmácsolás, hanem fontos a szülők aktív részvétele ezek megfogalmazásában, hogy igazán sajátjuknak érezzék azt. Az osztályfőnök szerepe az iskolai követelmények elfogadtatásában (házirend, öltözködés, viselkedés, ünnepélyek rendje, az iskola arculata) kiemelkedő. Az iskola Követelményrendszerével és szokásrendjével hat a tanulóra, biztosítja számára a kibontakozást, az érvényesülést, képességének és szorgalmának megfelelő sikerélményt. Az intézmény hagyományaival, egész múltjával, tekintélyével biztonságérzetet is ad, mely lehetővé teszi a nyugodt felkészülést, magabiztos fellépést. Az iskolai közösség kialakulásának szakaszai: - Iskolai követelmények a tanítás-tanulás feltételeinek megteremtése érdekében, házirend, szabályok, előírások meghatározása. - Az iskolai működési eljárásainak követelményei. Nevelőtestületi programok. - Sajátos iskolai tevékenységre, s az önálló arculat kialakítására ható követelmények meghatározása és elfogadtatása.

21

- Egyes részterületek, másodlagos és alkalmi közösségek követelménycsoportjai önálló

•

• •

• • • •

tanulói, vagy nevelő kezdeményezésből kiindulva az egész közösség normáinak magasabb szintre jutását biztosítja. - Az iskola speciális követelménycsoportjainak meghatározása (például szociális problémák megoldása). - Az iskola társadalmi kapcsolataiból adódó követelmények. Az osztály Az iskola hagyományos, máig is a legfontosabb szerveződése. Szelleme, hangulata életre szóló élményt jelent. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg az egyén, hiszen az élmények hathatnak ösztönzőleg és hátráltatóan. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatosságot igénylő feladat. Az osztály önmozgás révén is állandóan változik. Ezért a közösségi nevelésnek is állandóan igazodni kell e helyzetekhez. Változik az osztályközösség, mert a változó életkor más-más viselkedési szokásokat hoz. Ugyanarra a jelenségre másként reagál a 10 éves, mint a 14, vagy a 18 éves ifjú. Változik az osztályközösség, mert változik a környezete, annak szokásai, értékrendje, kultúrája. Korunkban e változások különösen felgyorsultak. Mire alapuljon az osztályfőnök nevelési programja? Az osztályfőnök nevelési programja a helyi adottságok, szükségletek, igények ismeretében alakítható ki. Itt az intézmény hagyománya, múltja jó alap. Vegye figyelembe a tanulók tapasztalati potenciálját, erre lehet építeni, ezt lehet fejleszteni. Ezért fontos, hogy a bejövő osztályokat megismerjük, feltérképezzük (önismereti tesztek íratása). Az osztályfőnök irányító tevékenysége: - Az osztályközösség szervezése. Felelősi rendszer kialakítása, folyamatos ellenőrzése, értékelése. - Az iskolai munkából az osztályközösségre hárul feladatok megoldása. Rendezvények, ünnepélyek, stb. - Osztályfőnöki órák: irodalmi művek (közösségről, családról, szerelemről, barátságról), ismertetése, elemzése, film, videó megtekintése. - A közösség megjelenése iskolán kívül: osztálykirándulás, színházlátogatás, túrák, a városi egyéb rendezvényeken való részvétel, különös tekintettel azokra, amelyeken osztálytársaik érintettek. - Önismeret és önértékelés. Fontos, hogy az egyén ismerje önmagát, képességeit, eredményeit, mulasztásait, gyengéit. Módszerek: magatartás, szorgalom önértékelése (Hányast adnál magadnak?), önértékelés a rábízott feladatok teljesítéséről, stb. Fel kell ismerni a hibákat, a félresiklásokat és tudni a korrigálásuk módját. Ura vagy-e önmagadnak? Önismeret – empátia – tolerancia, figyelem a másik iránt. Haza és nép A hon- és népismeret segítése elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A haza és a nép ismerete párosuljon a hazaszeretettel és hazafisággal, váljék képessé minden ifjú a haza védelmére és szeretetére. Szaktárgyi ismereteken túl, azt kiegészítve és felhasználva legyen személyes élményük szűkebb és tágabb környezetükről: túrák, kirándulások, irodalmi, képzőművészeti alkotások, népi értékek. Az ünnepélyek, emléknapok előkészítése, megjelenés, viselkedés – fontos színtér! Osztályfőnöki órán lehetőséget kell biztosítani az aktív részvételére (gyűjtés, szereplés, a cikkírás, faliújság). Nemzetközi kapcsolatok Fontosnak tartjuk, hogy hazafiságunk párosuljon más népek tiszteletével, kultúrájuk és hagyományuk iránti érdeklődéssel. Más országok tanulóival való találkozás ösztönzően hat az idegen nyelv tanulására is. Empátia A közösség minden szintjén (osztály, iskola, lakóhely, haza) szembesül az egyén azzal a ténnyel, hogy léteznek más felfogások, szokások, népek, kultúrák. Olyan légkörben kell felnőni 22

az ifjúnak, hogy képes legyen ezeket tolerálni, elfogadni, tisztelni. Gyermekeink leginkább a különböző vallásokkal, felekezetekkel, cigánysággal, esetenként fogyatékos társakkal találkoznak. Iskolánknak jól működő kapcsolata van a hitoktatókkal, a kisebbségi önkormányzatokkal, akikkel az együttműködést mind tartalmasabbá kell tenni.

Az esélyteremtés és a hátránykompenzáció programja

3.

Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükség van a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások differenciált alkalmazására, az átmenetre való fokozott odafigyelésre. A legfontosabb feladat ezután a rendszeres szintfelmérés, a fejlesztő felzárkóztatás: differenciáltan, egyénre tervezetten, nemcsak az ismeretekre, hanem a részképességzavarokra is odafigyelve, ha szükséges fejlesztőpedagógusok, logopédusok, gyógypedagógusok és a szakszolgálatok igénybevételével.

A beilleszkedési, tevékenység

3.1.

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai

A szociális inadaptáció, a nehezen nevelhetőséget előidéző környezetei ártalmak túlnyomó része családi eredetű: kedvezőtlen légkör, helytelen nevelési eljárások. Emellett szerepet játszhat a kortárs csoport, a negatív vonatkoztatási csoport is. Különös figyelmet fordítunk a figyelemzavarra, a hiperaktivitásból, az agresszivitásból és a disz-szocialitásból fakadó magatartászavarra, amely gyakran társul tanulási zavarral és olyan emocionális zavarral, mint a visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Teendőink két kiemelt területe a prevenció és a korrekció.

3.1.1. Nevelési koncepció Minden embernek - többféle közösség tagjaként - meg kell tapasztalnia, hogy cselekedeteinek környezetében következményei vannak, az eredményekért pedig küzdeni kell! Elsősorban iskolai tapasztalatok alapján lássa be a tanuló, csakis a fegyelem biztosíthat igazi szabadságot, mert a szabály betartása védelmet nyújt az egyénnek, nem tűri a durvaságot, a parancsolgatást, a klikkrendszert. Fel kell a tanulókat készíteni a váratlan, néha bonyolult feladatokban való eligazodásra, a felelősség teli intézkedésre. Meg kell ismerniük pontosan kötelességeiket és jogaikat. Ezek gyakorlása közben tanáraikban a tapasztalt segítőtársat lássák, iránymutatónak fogadják el, párbeszédük legyen tisztelettudó. Segítse a nevelőtestület a tanulót az igaz barátság kritériumainak megismeréséhez, állítson elé távlatot a harmonikus családi életről, a gyereknevelés gondjairól, örömeiről.

3.1.2. Feladatok Osztályfőnökök/szaktanárok • • • • • • • • • •

az of. órákra kiválasztott témái és módszerei segítsék a kishitűség legyőzését, a fölényeskedés lefaragását, tisztázzák a tűréshatárokat, foglalkozzanak preventív módon a devianciákkal, mozgósítsa az osztályt otthonpótló tevékenységre, testre szabott feladatok, funkciók révén, barátokhoz segítéssel juttasson sikerélményhez, vegyen részt pszichológiai gyakorlati ismeretek elsajátításában, szervezett vagy önképzés formájában, vegye igénybe szakember segítségét, hívja fel a figyelmet a lelki egészség fontosságára, végezzen jogi tájékoztatást, segítse a tanulók hivatalos ügyeinek intézését, foglalkozzon a szülő(k) életvezetési problémáival, adjon a tanulónak javaslatot a helyes napirend összeállításához, legyen segítségére a tanulóknak mentálhigiénés, egészségügyi ellátása, lakhatása megoldásában, adjon javaslatokat szabadidős programokra, gondoskodjon a káros szenvedélyek körébe tartozó anyagokkal szembeni függőségi viszony tudományos bemutatásáról, 23

• • •

legyen napi munkakapcsolatban a nevelőtestület tagjaival e témában, törekedjen megismerni a környezeti és személyi higiénét veszélyeztető tényezőket az ilyen kultúrában élőknél, tartson napi kapcsolatot a kollégiumi nevelőtanárokkal.

Iskolavezetés • • •

tárja fel az oktatási rendszerben fellelhető diszkriminatív tényezőket, állítson össze a munkaerő-piaci esélyek javítását segítő képzési programokat, koordinálja az iskolaorvos-védőnő munkáját az iskolával összefüggő egészségügyi kérdésekben, igényelje szakértőként közreműködésüket, • fordítson különös figyelmet az egészségügyi károsodás állapotmutatóinak javítására, vetesse igénybe a prevenciót szolgáló szűrő, gondozó szolgáltatásokat – nem kihagyva a pszichológus segítségét. A törvény által meghatározott szakértői vélemény alapján az főigazgató mentesítheti az érintettet egyes tantárgyak, tantárgy részek esetén az értékelés, minősítés alól. Ebben az esetben a tanuló számára egyéni foglalkozást szervez. Amennyiben nehézségei miatt magántanulóként folytatja tanulmányait az érintett, a jogszabály szerinti módon biztosítja az iskola a szakértői véleményben megjelölt szakembereket. A hátrányos helyzet pedagógiai A tanuló családjából, szempontból vizsgált területe környezetéből származó kiváltó okok Magatartási nehézségek, pszichés 1. országos tendenciaként panaszok kialakuló óriási különbségek a környezetben

Az okok következtében nagy valószínűséggel kialakuló tünetek és következmények • figyelmetlenség, ingerlékenység, agresszivitás • túlságosan visszahúzódó, csendes, szorong a) serdülők depressziója, b) fiatalok alkoholizmusának kialakulása

2. válást előidéző élet-helyzet és következményei

a) ittasság

• rossz szülői modell hatása • rászokás, rossz szenvedélyek • nincs ellenőrzés a baráti kör

b) durvaság

• nem működik a konfliktus-

kiválasztásában

c) munkanélküliség

• • • •

d) hátrányos vagyoni helyzet • • e) zaklatás •

kezelő mechanizmus ragadós a példa kisebbrendűség kialakulása ideges légkörben a beszélgetések hiánya miatt eltávolodás a családtól lemaradás az osztály-társaktól a javak felhasználásában birtokolni vágyás, lopási hajlam szerzési kényszer nemi szerepek zavara

3. igénytelen, iskolázatlan család, • hiányzik szégyenkező szülők

24

a személyiségjegyekből a rend és fegyelem igénye • pályaválasztási zavarok a rossz életcél kitűzése miatt • helytelen napirenddel összefüggő devianciák • a szülő nem segít a gyereknek

problémái leküzdésében, az összeomlik 4. járatlanság jogi stb. ügyek • lázadás minden helyzet ellen intézésében vagy beletörődés bármibe • hazudozás, lopás

3.2.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Az iskola feladata tanulóinak felkészítése az érettségire és a továbbtanulásra. Külön elvárás az is, hogy tehetséges diákjainkat segítsük, ösztönözzük magasabb ismeretek elsajátítására. Ennek érdekében szervezett és tervezett tevékenységet kell folytatnia tanárainknak a cél érdekében. A tehetséggondozás megoldásaként szóba jöhetnek a csoportbontások. Ezt az idegen nyelv esetében minden évfolyamon, a matematika tantárgy esetén a Dr. Mező intézményegységben a nagyszámú szabadonválasztott órai jelentkezések miatt a 9. és 10. évfolyamon, a Thúry tagintézményben az érettségire való alaposabb felkészülés miatt a 11. és 12. evfolyamon. első két évfolyamon alkalmazzuk. Ez utóbbi tantárgy esetében a felsőbb évfolyamokon „fakultáció” keretében valósítjuk meg mindkét iskolatípusban. Igény szerint más tantárgyak esetében is szóba kerülhet a csoportbontás. Szükség esetén akár egy-két tanulónak is lehetősége lesz tehetséggondozó órákra járni (pl. versenyre való felkészítés). A tehetséggondozást a nem kötelező órakeret terhére valósítjuk meg, figyelembe véve a törvény által biztosított és a fenntartó által finanszírozott órakeretet. A tehetséggondozó foglalkozások heti óraszámát - az igények felmérésével - az adott tanévben fogjuk meghatározni, a törvény illetve a fenntartó által meghatározott mértékben.

3.2.1. A megvalósulás területei és módszerei 3.2.1.1. Az oktatás területén: 3.2.1.1.1. Közvetlen iskolai eljárások, tennivalók: a. Rendszeres iskolai versenyek szervezése tantárgyi keretben • évfordulós alkalmak felhasználásával egy-egy tantárgyból • a hagyományos létraversenyek további folytatása és erősítése • az Internet tanulói használatának biztosítása A fentiek alkalmi és rendszeres versenyzési lehetőséget biztosítanak tudásuk elmélyítésére. Segítik a tananyag mélyebb megismertetését, elsajátítását. Az ismeretek bővíthetők a könyvtári szakkönyvekből, ez is segít a tehetséggondozásban. b. A szabadon választható órakeret órái Célirányosan kell a foglalkozásokat tartani az érdeklődőknek. Hozzá kell őket szoktatni a kutatómunkához. Az egyetemi, főiskolai felvételekhez való módszertani előkészítés is alapvetően szükséges. Típusfeladatok megoldása kívánatos. Próbatesztek készítése és felhasználása az ellenőrzésben nélkülözhetetlen. Ez a célirányos, rendszeres tanulásra készteti a tanulókat. c. Egyéni foglalkozások A kifejezetten tehetséges tanulók - akik egy-egy tantárgyban kevesen vannak - külön segítése, irányítása egyéni mérlegelés alapján (munkaközösség, szaktanár, iskolavezetőség). d. Szakköri munka Igény és lehetőség szerint e keretben is biztosítani kell az ismeretek bővítését, versenyekre, továbbtanulásra való felkészítést. Lehet kollektív felkészítés ez a lehetőség. (Olimpiai szakkörökön való részvétel.) Elsősorban az önálló kutatómunkát kell előtérbe helyezni. Funkciója rokon lehet a b/ pontéval. A szakközépiskolások bevonása is szükséges olyan esetekben, ha nem szakirányú a továbbtanulási szándékuk. 25

3.2.1.1.2. Városi, megyei versenyek • egyéni meggyőződéssel, felkészítéssel kell biztosítani a részvételt, ha értelmes a cél. (Szükség esetén a szülővel is szükséges felvenni a kapcsolatot.) Célszerű egy-egy csapat felkészítése. • vetélkedőkön (tv-s, egyéb) részvétel. Igyekezni kell széles alapot biztosítani, fontos, hogy az iskolai selejtezőkön minél többen vegyenek részt. 3.2.1.1.3. Országos versenyek • OKTV, OSZTV, SZÉTV • más versenyeken indulásról a szaktanár, a munkaközösség vagy az iskolavezetés dönt mérlegelve az indulás hasznosságát a diák számára. Rendkívül nagy gondot kell fordítani a kiválasztásra, a tanulókkal való foglalkozásra. Az iskola megmérettetését is jelenti sokszor az eredmény. 3.2.1.1.4. Pályázatok • • • •

A kiírások figyelemmel kísérése állandó feladat. Itt csak egyéni felkészítés lehetséges. Felvételi előkészítők támogatása (a nevezési díj egy részének átvállalása). Nyári táborokban való részvétel támogatása. Összességében gondot kell fordítani arra, hogy minél többen vegyenek részt az e területi tevékenységekben. Törekedni kell a minél szélesebb bázisra a válogatásnál, hogy egy-egy tanuló ne legyen túlságosan leterhelve.

3.2.1.1.5. Külkapcsolatok • Keresni kell azokat a lehetőségeket, hogy iskolánk tanárai, tanulói külkapcsolatokban is bővítsék ismereteiket. Elsősorban a nyelvgyakorláshoz adjanak segítséget, lehetőséget. • Tehetséges, szakmájukban kiemelkedő emberek megnyerése, előadások, szakkörök tartására.

3.2.1.2. Kulturális területen 3.2.1.2.1. Versenyeken való részvétel: • szavalóverseny • Kazinczy-verseny • egyéb országos, megyei vagy városi kiírású versenyek 3.2.1.2.2. Törekvés a színjátszó, versmondó, média szakkör létrehozására 3.2.1.2.3. Iskolai Ki mit tud?, évenkénti megrendezése

3.2.1.3. Sport területén 3.2.1.3.1. A beiskolázásnál a tanulók sporteredményeinek a figyelembe vétele kapjon szerepet 3.2.1.3.2. Iskolai edzéslehetőségek biztosítása 3.2.1.3.3. Klubokban való versenyzés támogatása

3.3.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

3.3.1. Nevelési koncepció Az iskola saját körében - helytől és időtől függő lehetőségei alapján - tervet készít a feltárt hiányosságok kezelésére. A középiskolában gyermek- és ifjúkorban levők céltudatos, tervszerű, azaz munkajellegű 26

tevékenysége folyik. Ezért a munkának az eredményességét kell javítani. A jövőbe is tekintve arra kell felkészítenünk a tanulókat, hogy a tanulás életkortól független szellemi tevékenység, a hangsúly a módszerek elsajátításán, a tapasztalatok, az ismeretek folyamatos gyarapításán van. Láttatni kell, hogy a munka általában alapja a felemelkedésnek, de létfeltétele is a boldog, egészséges embernek. Arra neveljünk, hogy értékelje a tanuló eredményeit, tegye ezt elfogultság nélkül a másokéval is. Az iskola ismertesse meg az életre készülő diákkal a pályákat körvonalaiban, juttassa el őket az önismeret olyan fokára, hogy a személyiségjegyeit a pályakövetelményekkel össze tudja vetni. Valljuk, hogy az adottságok fejleszthetők, és nincs minden téren tehetségtelen ember. A felnőttséget úgy kezeljük, mint ami a felnőttes magatartásban, felelősségtudatban és helytállásra törekvésben jelentkezik. A középiskolai tanulótól elvárjuk, hogy munkáját hivatásérzettel végezze.

3.3.2. Feladatok Osztályfőnökök/szaktanárok • • • • • •

egyéni beszélgetésekkel is derítse fel korán az érintettek körét, tegyen javaslatot a helyes tanulási módszerekre, jelezze a szélsőséges eseteket a szaktanárnak, folytasson intenzív pályaismertetést, jutalmazza a jó teljesítményt, dicsérjen kellően, ajánlják a szakköri munka végzését, a könyvtárhasználatot, szakfolyóiratokat, az egyéni munkamódszereket, • versenyeztessék a tanulót, készítsék egyéni módon a pályára. Iskolavezetés • •

tartsa fontosnak a versenyeredmények nyilvános elismerését, tegyen ajánlatot, biztosítson lehetőséget továbbképzésekre, gondoskodjon lehetőségekről a pályakezdők gyakorlati ismereteinek gyarapítására, • tárja fel az iskolatípus lehetőségeit a továbbtanulásban és munkába állásnál az iskolai közösségek előtt, értékelje az eredményeket, • adjon számot évente záró értekezleten a feladatok elvégzéséről, körvonalazza a szükséges változtatásokat, törölje az időszerűtleneket. Az iskolavezetés kitüntetett szerepű szervező-szabályozó munkája e területen biztosítani tudja a kedvezőtlen, társadalmi folyamatok lefékezését és helyenként a kompenzációt - mint ez idő szerint az egyetlen remélhető megoldást. A heti kötelező órakereten felüli 12 %-os órakeret ésszerű felhasználása a probléma oldásának is eszköze, adott esetben egyéni foglalkozások szervezésével is. A hátrányos helyzet pedagógiai A tanuló családjából, szempontból vizsgált területe környezetéből származó kiváltó okok Tanulmányi téren kialakuló 1. szaktanácsot el nem fogadó, problémák pedagógiailag képzetlen szülő(k)

Az okok következtében nagy valószínűséggel kialakuló tünetek és következmények • rossz tanulási szokások • pályaválasztási téveszmék • képmutatás a kettős nevelési hatás miatt 2. rossz fogyasztási szerkezet • anyagias életszemlélet és életvitel • szellemi értékek lebecsülése, cinizmus • mindenáron, „megvehetően” diplomához juttatás 3. túlzott szülői elvárások, rossz • kikezdi, neurotizálja az iskolaválasztás idegrendszert a teljesítmény centrikusság • frusztrációk tömege • szorongásos kórkép a

27

leggyakoribb

4. érdektelenség szülői részről 5. információhiányos helyzet 6. kollégiumi veszélyhelyzetek

• ingerszegény

környezetben lassú a fejlődés • gyenge tanulmányi eredmények • hibás pályaválasztás • magatartászavarokkal leplezett tanulmányi nehézségek

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

3.4.

A hátrányos helyzetű és az eltérő kulturális hátterű tanulók különböző fogalmakat takarnak. Előbbi alatt az alacsony szocio-ökonómiai státusszal jellemezhető társadalmi réteghez tartozókat értjük, az utóbbi a kulturálisan eltérő háttér értékeiben, attitűdjeiben és szokásaiban tér el jelentősen a többségi kultúrától, s ez okoz hátrányt a tanuló számára.

3.4.1. Nevelési koncepció Iskolánk nyitott iskola, ahol a gyermekközpontú iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja, ezért a nevelő-oktató munka során nem hagyjuk figyelmen kívül a környezet értékközvetítő, szocializáló hatásait. Mivel a gyermeki személyiség fejlődése szociálisan meghatározott, a differenciáló szociális feltételek hatásai esélyegyenlőtlenségek formájában szükségképpen kifejezésre jutnak. Természetes törekvésünk tehát az indulási hátrányok csökkentésére, a művelődési egyenlőtlenségek mérséklésére való törekvés, az esélyegyenlőség feltételrendszerének megteremtése. A törvényben rögzítetteken túl hátrányos helyzetű tanulóknak tekintjük azokat a tanulókat is, akiket tanulmányi szempontból különböző környezeti tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. A károsan ható tényezők eredete lehet a családi mikrokörnyezet, a kortárscsoport, de az iskolai környezet is.

3.4.2. Feladat Osztályfőnök/szaktanárok •

kiemelt feladata a hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, felzárkóztatásuk formáinak és módszereinek változatos alkalmazása, adottságaiknak, érdeklődésüknek megfelelő pozitív hatásrendszer kialakítása Iskolavezetés • • •

A hátrányos helyzet kritériumai alapján az iskolavezetés aktuális tanév első hetében számba veszi, hogy az adott tanulócsoportokban (osztályokban és napközis csoportokban), kik tartoznak a hátrányos helyzetű tanulók közé. Az IPR-team vezetője és a gyermekvédelmi felelős munkaértekezleten tájékoztatja a nevelőtestület tagjait a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű tanulókról. Az osztályfőnökök ezt követően pontos információkkal látják el az osztályukban tanító szaktanárokat egyéni, ill. kiscsoportos megbeszélések során.

3.4.3. Eszköz A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának leggyakoribb formái és szervezeti keretei iskolánkban a következők:

3.4.3.1. Tanórai lehetőségek: • •

differenciált foglalkozás, kooperatív tanulás, 28

• •

nívócsoportos tanulásszervezés (homogén csoportbontás), osztályfőnöki órákon aktuális problémák feldolgozása.

3.4.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek: • • • • • • •

szakkörök, szakszolgálatok igénybevétele (pszichológus – családterápia), alapfokú művészetoktatás, szabadidős tevékenységek, osztály- és tanulmányi kirándulások, szünidei elfoglaltságok, nyári táborok, kulturális tevékenységek (mozi-, színház-, múzeum-látogatás) ünnepségeken, ünnepélyeken való részvétel, egyéni megbeszélések a tanulóval probléma esetén (osztályfőnök,CKÖ, egyéb szakember: védőnő, pszichológus, családgondozó).

3.4.3.3. Kapcsolattartás a családdal • családlátogatás • szülői értekezletek • fogadó óra • telefonos kapcsolat • írásbeli közlések • tanácsadás, segítségnyújtás, konzultáció az érintett szülők számára (Javasolt témák személyre szóló tanácsadással: nevelési módszerek, tanulási hatékonyság növelésének lehetőségei; szülői kötelességek és jogok tisztázása; iskola feladatai, elvárásai; segélyezési lehetőségek; értékközvetítés.)

3.4.3.4. Kapcsolattartás egyéb szervekkel A hátrányos helyzetű tanulók megsegítése, preventív feladatok ellátása, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében az iskolavezetés, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, a kisebbségi és a fenntartó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében megvalósítandó teendőink: • mentálhigiénés tevékenységek • egészségvédő programok, akciók • családi életre nevelés • pályaorientáció • segélyezés kezdeményezése • szociális ellátások biztosítása • tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről • pszichológiai tanácsadás

3.5.

Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység

Iskolánk kiemelt feladata a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. Nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárások, módszerek alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését tanórai, illetve tanórán kívüli keretek között, ahol a tanulók közötti képesség, készség, illetve tudásbeli különbség, kifejezőkészség tág határok között mozog, és az iskolában végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. A képességki-bontakoztató és integrációs program alapelve intézményünkben, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje az iskola, 29

hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Továbbá állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba. A meghatározott alapelvek mentén az alábbi célokat fogalmaztuk meg: • kreatív, a társadalmi szocializálódásra képes személyiségek nevelése, • a nemzeti- és európai értékek megismertetése, elfogadtatása, • a hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás, • a szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása, • a felelősségtudat, a munka- és viselkedéskultúra fejlesztése, • az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus élethez szükséges szokások kialakítása, • nyitottság az újra, korszerűségre, • az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének – oktatásának megvalósítsa, • önálló tanulásra szoktatás, érdeklődés fenntartása, • szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása, • tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével, • személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés, kompetencia alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés, • a multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe, • az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése, • növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya, • csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma, • jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia-méréseken, • hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában. • olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását. A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretén belül az alapelvekre épülő célokat az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk: • kulcskompetenciákat fejlesztő programokkal • az intézmény Pedagógiai programja és Helyi tanterve alapján az iskola fejlesztőpedagógusa foglalkozik az intézmény belső kompetencia-mérésén gyengén szereplő tanulókkal a szakiskola 9. évfolyamán tanórai keretek között, • önálló tanulási képességet kialakító foglalkozások keretén belül a tanulók elsajátítják a tanulás hatékonyságához, eredményességéhez szükséges módszertant tanórán kívüli tevékenységként, • eszköz jellegű kompetenciák fejlesztésével • e program keretén belül magyar és matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk 9-10. évfolyamon, • szociális kompetenciák fejlesztésével • közösségfejlesztő, közösségépítő programok szervezésével, az azokon való részvétel ösztönzésével elsődleges célunk, hogy fejlesszük tanulóink szociális kompetenciáit, • mentálhigiénés programok szervezésével, melyeknek célja, hogy kialakuljon a tanulók egészséges életmód iránti igényük, valamint fejlődjön az egyéni higiéniás szokásaik, • az integrációt elősegítő módszertani elemek beépítésével az oktatás gyakorlatába • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, • kooperatív tanulásszervezés, • továbbhaladás feltételeinek kiszélesítését biztosító programokkal 30

•

• • •

a szakiskola magasabb évfolyamán tanulók számára Bevezetés a munka világába nevű foglalkozás tartását biztosítjuk. E foglalkozás keretén belül a szakiskolai tanulók megismerhetik a különböző álláskeresési technikákat, kommunikációs stratégiákat, önéletrajz és motivációs levél írásának módjait, tanulmányi kirándulások szervezésével, szociális hátrányok kompenzálásával, tanszercsomagok, tankönyvek és iskolai ruházatok biztosításával.

4.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

4.1.

Nevelési koncepció

A gyermek- és ifjúságvédelmen a klasszikus értelemben azt értjük, hogy a gyermek vagy ifjú alapvető joga a normális testi, értelmi, lelki fejlődés, s ha ebben sérül, úgy a társadalomnak és intézményeinek, minden egyes felnőttnek kötelessége, hogy a normális fejlődést gátló tényezőket csökkentse, optimális esetben megszüntesse. Az állandóan zajló társadalmi mobilitásban óhatatlan, hogy egyes rétegek, személyek kritikus helyzetbe kerülnek. A vesztesek és szerencsétlenek közül mindenkor a gyermekek voltak, a leg- kiszolgáltatottabbak. A mai gyermekvédelem kiindulópontja, hogy a gyermeknek joga van a személyiségfejlődését biztosító feltételekhez, hogy adottságait az optimális szintre fejleszthesse. Ezért nekünk – mint nevelő-oktató intézménynek – kötelességünk segíteni, és ez nem vonatkozhat csupán a törvény szerint hátrányos helyzetűnek számító tanulókra.

4.2.

Feladat

Osztályfőnök/szaktanárok •

alakítson ki őszinte viszonyt a tanulókkal, hogy akut esetekben is korán ismertté váljon a veszélyes helyzet, • szervezze meg az osztályon belüli segítséget (költségek kollektív vállalása, jó állapotú dolgok átruházása, hétvégi meghívások stb.), • tegyen javaslatot az ifjúságvédelmi felelősnek kedvezmények odaítélésére (étkezés, színházbérlet, könyv-, számológép-kölcsönzés, sportszervásárlás, stb.), • ajánljon patronálót, • foglalkozzon a pénzzel való gazdálkodás szabályaival, neveljen takarékos anyaghasználatra, • követelje meg a kis ötletekkel, saját munkával csinosított környezet állagának fenntartását, • hangsúlyozza a saját készítésű tárgyakkal kiváltott örömélmény fontosságát Iskolavezetés • • • • •

4.3.

szerezzen forrásokat pályázatok formájában is a segítéshez (önkormányzati, országos körben meghirdetettek), hozzon létre új alapítványt volt, sikeres tanítványainak bevonásával e célra, közvetítsen munkalehetőségeket, szerveztesse meg a használt tanszerek begyűjtését, újraosztását, képezzen alapot a szegények támogatására (báli bevétel, segély) a szülői szervezet jogszerű bevonásával, a DÖK véleményének meghallgatásával.

Eszköz

4.3.1. Prevenció és hatékonysága Iskolánk nem „oktatás végrehajtási intézmény” kíván lenni, hanem jó értelemben véve és elsősorban nevelő háttér és segítő diákjaink szellemi, lelki, testi fejlődésben egyaránt. Ennek érdekében különös hangsúlyt kap a tanári nevelői és az osztályfőnöki munka, a kapcsolattartás gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel, s iskolánk olyan jellegű kulturális és egyéb rendezvényei, melyek egy értékfelmutató és – megőrző nevelési folyamat részei. Hatékonyságunk szerencsés helyzetünk által jónak 31

mondható, mert a hozzánk érkező diákok szocializációja az átlagosnál jobb. Így – egyelőre - kevesebb a problémaforrásunk. Nagyon fontosnak tartjuk az osztályfőnök tájékozódó – segítő munkáját.

4.3.2. Együttműködés Van jó pár együttműködési lehetőségünk és tényleges konkrét kapcsolatunk. Nagykanizsán „hivatalból” foglalkozik a gyermekvédelemmel a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztálya, hozzá kapcsolódóan hatósági és szolgáltatói szinten a gyermekjóléti szolgálat és a Városi Gyámhivatal. Ismerjük a Családsegítő Központ munkáját, diákjaink bekapcsolódnak a náluk szerveződött önsegítő csoportokba, részt vesznek népfőiskolai előadásokon. Részesültek a Nevelési Tanácsadó mentálhigiénés szolgáltatásaiból, diákjaink részt vesznek önismereti csoportokban, a telefonos lelki segély szolgálatban. Van működő kapcsolat az egyházakkal, művelődési házakkal, karitász-szervezetekkel. Él a kapcsolattartás a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával, mely a klasszikus ifjúságvédelemmel foglalkozik, Szerencsére az elmúlt tanévekben csak egyszer-egyszer kellett ilyen esettel foglalkozni egyegy diákunk kapcsán. Van kapcsolatunk a megyei drogambulanciával, diákjaink részt vesznek drogmegelőző- és AIDS-programokon. Élő kapcsolatunk van a városi ÁNTSZ munkatársaival felmérési munkálatokban, s jól működik az iskolánkban az ifjúsági védőnői hálózat.

5.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet tartalmazza. Az iskola minden tanév végén elkészíti a kötelező taneszköz jegyzék alapján a felmérést, számba veszi a meglévő eszközöket, elvégezi a szükséges selejtezést, s az összegzés után meghatározza azokat a területeket, melyek fejlesztése, korszerűsítése szükséges. A fejlesztések, korszerűsítések célja: • megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során, • az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében, • a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. Az eszközfejlesztés alapelvei: • a pedagógus joga, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott taneszközöket, felszereléseket. Az így meghatározott fejlesztési kívánalmak, kérelmek képezik az iskola eszközfejlesztési tervét, melyek prioritási sorrendbe helyezve kerülhetnek megvalósításra, • a „rotációs elv” és a pénzügyi lehetőségek alapján minden terület eszközparkjának korszerűsítésére van lehetőség. Kiemelt, állandó fejlesztési területek: • az iskolai könyvtár állománya, • tanműhelyek; hogy a kerettantervekben, a központi programokban, a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek maradéktalanul, az eddig megszokott jó színvonalon megfeleljenek, • számítástechnikai szaktantermek hardver- és szoftverellátottsága, • a multimédiás szaktantermek, IKT eszközök folyamatos modernizálása, fejlesztése (digitális, interaktív táblával rendelkező projektorok, oktató szoftverek).

32

6.

A szülő, a tanuló, a továbbfejlesztésnek lehetőségei

6.1.

Nevelési koncepció

pedagógus

együttműködésének

formái,

A partnerközpontú működés lényege, hogy az iskola a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. A személyiség fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Alapja a fiatal nevelése iránt viselt közös felelősség, feltétele a bizalom és egymás kölcsönös tájékoztatása.

6.2.

Feladat

6.2.1. A diákjogok védelme A diákot megilletik mindazok a jogok, amelyeket Magyarország Alaptörvénye, törvényei, alacsonyabb szintű jogszabályai és az iskolai házirend számára megállapítanak. Minden diákot megilletnek az emberi jogok, az állampolgári jogok, a gyermeki jogok, valamint a tanulói jogok, különös tekintettel a gyermek mindenekfelett álló érdekére és az egyenlő elbánás követelményére. A diákjogok érvényesítésére egyéni és kollektív jogvédelmi eszközök, továbbá intézményen belüli, ill. intézményen kívüli lehetőségek vehetők igénybe. Az iskola minden dolgozójának tisztában kell lennie azokkal a jogszabályokkal, melyek ma a diákjogokat előírják. Az iskola vezetésének feladata ezeket tudatosítani és betartatni. A pedagógusok kötelesek e jogok alapján eljárni, oktató-nevelő munkájukat ezek alapján végezni.

6.2.1.1. A diákjogok érvényesítésének egyéni útja A közoktatási törvény szerint a tanuló vagy a szülő eljárást indíthat a gyermek érdekében az iskola vagy a kollégium döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése tárgyában. Jogszabálysértés esetén „törvényességi kérelem”, ennek hiányában „felül bírálati kérelem” adható be. Törvényességi kérelem esetén az intézmény fenntartójának képviselője jár el, felül bírálati kérelem esetén a szülői szervezet. Az eljárás során a tanulót szülője vagy meghatalmazottja képviselheti.

6.2.1.2. Kollektív jogérvényesítés A diák az őt ért sérelemmel kapcsolatosan a diákönkormányzathoz fordulhat. A diákönkormányzat a tanulókkal kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, és javaslatát hivatalosan az iskolavezetés, a szülői szervezet vagy a fenntartó tudomására hozhatja. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol a tanulók kérdéseket tehetnek fel és válaszokat kell kapniuk az iskola vezetésétől. A diákközgyűlésen lehetőség van az egyéni panaszok felvetésére, a diákönkormányzatnak alkalma nyílik a diákjogi problémák nyilvánosságra hozatalára és válasz kikényszerítésére, illetve az iskola vezetésével történő megegyezésre. A diákjogok intézményes érvényesítésére az iskola szervezeti és működési szabályzata és a házirend megállapíthat más, speciális eljárásokat és fórumokat, amelyek nem jogszabályból következnek, hanem pl. az iskola vezetésének, a diákönkormányzatnak vagy a szülői szervezet az elhatározásából. Érdemi működésük feltétele, hogy • • •

rendelkezzen tényleges jogosítvánnyal működése rendszerszerű legyen (esetnyilvántartás, stb.) szabályban rögzített módon működjön.

33

További lehetőségek pl. a diákparlament, egyeztető bizottság, diákönkormányzat, vagy külső közvetítő eszközök, a diákombudsman, Diákjogi Charta, települési gyerekönkormányzat, diák önkormányzati szövetség.

6.2.1.3. Az iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzatot az iskola tanulói hozhatják létre. Munkájukat az iskola vezetése által kijelölt pedagógus vagy a diákönkormányzat által felkért, az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti. A diákönkormányzat jogai és tevékenysége: • •

• • •

a diákönkormányzat megalkotja saját szervezeti és működési szabályzatát, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. a diákönkormányzat dönt - saját működéséről, - anyagi eszközeinek felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról, - a diákújság és diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. véleményt nyilváníthat az intézmény működésével és a diákokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. véleményét, javaslatait a diákönkormányzatot segítő pedagógus közvetítésével vagy a diákönkormányzat vezetői állásfoglalásának átadásával közli az iskola vezetésével. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának megalkotásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

A diákönkormányzat képviselői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetés vagy a nevelőtestület értekezletén, a tanulókat érintő témák tárgyalásán. A diákönkormányzat minden évben legalább egyszer összehívja a diákközgyűlést, ahol a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola vezetője kezdeményezheti. A diákönkormányzat feladatainak zavartalan ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, kiemelten a számára kijelölt helyiséget. A diákönkormányzat tevékenyen részt vesz az iskolai diákélet megszervezésében. Tagjai közül kiválasztott személyek számára lehetővé teszi a részvételt a diákjogok érvényesítése és a diákélet szervezése témakörökben szervezett továbbképzéseken.

6.2.2. Az együttműködés további kérdései Iskolánk a város és a régió jelentős hagyományokkal rendelkező közoktatási intézménye. Kapcsolatrendszere rendkívül szerteágazó és sokoldalú, amely jól szolgálja a tanulóinak személyiségfejlesztését, az iskolában folyó nevelő-oktató munka feltételeinek állandó javulását. Segíti a nevelőket és a tanulókat abban, hogy megfeleljenek az iskolával szembeni szűkebb és tágabb társadalmi elvárásoknak.

34

6.2.2.1. Fenntartó Az iskola életét alapvetően meghatározza az iskola fenntartójával, a helyi, a megyei és országos közoktatási-irányítással kialakult kapcsolatrendszere. Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatával való kapcsolata szakszerű és korrekt, az iskola zavartalan működéséhez szükséges legfontosabb feltételeket, ha szűkösen is, de a fenntartó biztosítja. Az iskola elképzelései és törekvései összhangban vannak a városi közoktatási koncepcióban megfogalmazottakkal, az abból adódó feladatokat az iskola korrektül teljesíti.

6.2.2.2. Közoktatás irányítás A közoktatás-irányítás helyi és megyei szerveivel (Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Művelődési Osztálya, Zala Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, Zala Megyei Pedagógiai Intézet) való kapcsolattartás zavartalan. Együttműködésünk (tanügyigazgatás, pedagógiai szolgáltatások igénylése stb.) természetesen elsősorban szakmai, de igazgatási tartalmú is.

6.2.2.3. Közintézmények, civilszervezetek Tartalmas együttműködést alakítottunk ki a város közművelődési intézményhálózatával és civil szerveződéseivel. Az együttműködés elsősorban a tanulók nevelését szolgáló rendezvények szervezésével és látogatottságával függ össze. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Központtal és a helyi Rendőrkapitánysággal kialakított együttműködésre, a sűrűsödő magatartászavarok, szociális hátrányok enyhítése, a bűnmegelőzés és a felvilágosítás kérdéseiben. Kiemelkedő fontosságú a Kamarákkal való kapcsolat. Szakképzésünk szakmáinak jelentős része a Kereskedelmi és Iparkamara gondozásában van, valamint az új szakképzési törvény is fontos szerepet szán a Kamarának, így a kölcsönös előnyökre épülő együttműködés fenntartása elengedhetetlen.

6.2.2.4. Szülők Az iskola különös gonddal tervezi és szervezi a szülői házzal, a szülői szervezettel kapcsolatrendszerét. A kapcsolattartás színterei tanévenként két-két alakalommal rendezett közös és osztályonkénti szülői értekezlet, illetve fogadónap, amelyen valamennyi tanár részt vesz. Tanévenként négy alkalommal az iskolai szülői szervezet ülést tart, amelyen azt iskola főigazgatója és a szülői szervezetet segítő pedagógus ad tájékoztatást az iskolai élet valamennyi lényeges kérdéséről, és elvégzi a törvény által előírt egyeztetéseket. A fentieken túlmenően az iskolai rendezvényekre a szülők minden esetben meghívást kapnak. A szülőket anyagi terheik tervezhetősége érdekében a tanév végén tájékoztatjuk azokról a felszerelésekről (beleértve a tankönyveket is), amelyek a következő tanévben szükségesek lesznek. Ugyanez vonatkozik a kölcsönözhető felszerelésekre, illetve az iskola szülői kiadást csökkentését segítő lehetőségeire. A tanév során a felszerelések listája nem bővíthető. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése folyamán meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteltén, megbecsülésén kell alapulniuk. Az iskolában elsődleges a gyermekek érdeke!

7.

Az iskola egészségnevelési, környezeti nevelési és fogyasztóvédelemmel összefüggő programja

7.1.

Nevelési koncepció

Úgy tartjuk, az embernek csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Ezért az egészség és környezeti nevelés átfogó céljának tekintjük a tanulók környezettudatos 35

magatartásának, életvitelének kialakítását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Iskolánk minden rendelkezésre álló eszközzel segíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Pedagógiai törekvésünk a tantárgyak közötti integráció során a globális összefüggések felismertetése és megértetése, a különböző tantárgyak ismeretkészletének összekapcsolásával, az egyes különálló tantárgyakba foglalt egészségügyi, környezeti vonatkozású ismeretek, fejlesztési elemek egésszé építésével.

Egészségnevelési program

7.2.

7.2.1. Alapelvek, célok Vitathatatlan tény, hogy a magyar fiatal és felnőtt lakosság egészségi állapota nem jó. Az erre vonatkozó mutatók nemzetközi összehasonlításban is e sajnálatos tényt erősítik meg. Oka röviden nem leírható, és főleg nem magyarázható. Az biztos, hogy a javulás érdekében az iskoláknak is sokat kell tenni. Tehát az egészséges életre nevelésnek kiemelt szerepe van oktató-nevelő munkánkban. Fő gondolatunk nem új keletű: „ép testben ép lélek”. Úgy tűnik, a mai kor embere, fiataljai sajnos már elfelejtették ezt. Túlságosan bíznak korunk magas színvonalú medicináiban, az orvostudományban. Meg kell értetnünk, hogy bár a gyógyítás nagy dolgokra képes, nem mindenható. Célra vezető a preventív megoldás, az egészség fiatalkori kialakítása és későbbi megőrzése. Csak így csökkenthető a drog- és alkoholfogyasztás, így válhat terhelhetővé az idegrendszer. Ilyen módon várható, hogy fiataljaink jobban, jobb kedvvel tanuljanak és bírják az oktatás terheit.

7.2.2. Egészségnevelési tevékenységek • • • •

•

Az egészségnevelés miközben teljes tevékenységüket áthatja, kiemelt szerephez jut az osztályfőnöki órákon (külső szakembereket is igénybe véve), a biológia tantárgyban és a testnevelés keretében. A tömegsport órák is lehetőséget adnak a tanulók széles tömegeinek bekapcsolására. Ugyanezt a célt szolgálják háziversenyeink és a magasabb szintű bajnokságok. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szívesen legyenek a természetben, életmódjuk szerves része legyen a rendszeres szabadtéri program. Ennek jegyében rendezzük meg minden diákunknak a Kanizsa túránkat. Az intézmény egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaikkal, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Olyan nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Környezeti nevelési program

7.3.

7.3.1. Alapelvek, célok 7.3.1.1. Alapelvek Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben • • • •

az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A föld egészséges folyamatainak megőrzése, harmóniára törekvés. A biológiai diverzitás megóvása Testi, lelki egészség megőrzése. 36

Pedagógiai célok • • • • • • • • • • • • • • •

Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Holisztikus-globális szemléletmód kialakítása A fenntarthatóságra nevelés elősegítése Környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi-értelmi környezeti nevelés Tapasztalatokon alapuló kreatív környezeti nevelés Tolerancia, segítő életút kialakítása Környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának támogatása Közösségi felelősség felélesztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése Helyzetfelismerés ok-okozati összefüggések fejlesztése Döntésképesség fejlesztése Igény a globális összefüggések megértésére

A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását kívánjuk fejleszteni. Kulcsszavak • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség

7.3.1.2. Konkrét célok, feladatok • •

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.

37

•

Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. • Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. • Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. • Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyermekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeit.

7.3.2. Környezeti-nevelési tevékenységek • • • • • • • • • • • •

Dr. Mező Ferenc iskolánk egyik névadója, kinek szellemiségét hagyományosan ápoljuk, szellemi olimpiákon, megemlékezéseken. Az év eleji gólyabált a 9. évfolyamos tanulók bemutatkozására szervezünk. A végzős tanulók szalagavató ünnepélyét februárban szervezzük. A végzős diákok távozását megelőző napon diáknapokat tartunk. A Csónakázó tónál állított kopjafánál Kőrösi Csoma Sándor emlékét ápoljuk. Kosárlabda tornát szervezünk Szántó Zoltán iskolánk volt tanára tiszteletére. A karácsonyi ünnepkörre, a téli szünetet megelőző héten emlékezünk. Az iskolai rendezvényeket videó anyagon archiváljuk. Az iskolagalériába rendszeresen színvonalas kiállításokat rendezünk, amelyet a tanulóifjúságon kívül a város közönsége is érdeklődéssel látogat. A város környezeti állapotának mérése. A fogyasztói kultúra fejlesztése (fenntartható fogyasztás). Környezetvédelmi nap 10. évfolyamosok számára.

7.3.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek • •

hagyományos tanóra 45 perc komplex foglalkozás (projekt, terepgyakorlat, stb.)

A NAT és a Kerettanterv lehetőséget kínál a környezeti nevelési tananyag meghatározására, a tantárgyi programokból kiindulva. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tantervek megírásakor az egyes tantárgyak célkitűzéseinél megjelenítjük a környezeti célokat is.

7.3.4. Egyes tantárgyak kiemelt környezeti lehetőségei Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmak és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.

7.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások A nem hagyományos tanórai foglalkozások alapvető jellemzője a komplexitás. Ennek lényege: • •

A tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása egy adott tartalom sokoldalú megközelítése. A sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által. 38

• • • •

A természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése. Kapcsolatközpontúság Értelem és érzelem egysége A módszerek sokfélesége

7.3.6. Környezeti nevelés osztályfőnöki lehetőségei Nem hagyományos tanórai foglalkozások A komplexitás jellemzői: • a tantárgyakon átívelés • adott tartalom sokoldalú megközelítése • természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése • sokféleség összekapcsolódása • értelem és érzelem • módszertani sokszínűség • integrálás. Lehetőségek: • • • • • •

erdei iskola terepgyakorlat tanulmányi kirándulás táborozás játékok és kézműves foglalkozások témanap, témahét – jeles napok

7.3.7. A környezet és egészségvédelem jeles napjai: Február 2. Március 5. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnap Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat és növényszeretet Napja (Mo-on) Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja 39

Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. November 17. November 27. December 1. December 29.

Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni Világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

7.3.8. Továbbképzések Belső: • • • Külső: •

7.4.

értekezlet tanulmányút tréning részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzésen

A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

7.4.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) 7.4.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

7.4.2. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Módszertani elemek 40

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is , hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. • • • • • • • • • •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével Esettanulmány Szituációs játékok Érveléstechnikai gyakorlatok

8.

A Dr. Mező - Thúry Gimnázium és Szakképző Iskola helyi tantervei

8.1.

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes évfolyamokon tanított kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és azok óraszámai a következő táblázatokon szerepelnek. Külön táblázat készült a nyelvi előkészítő osztály, a négy éves általános tantervű gimnáziumi, az emelt szintű nyelvi gimnáziumi, a székhely intézmény szakközépiskolai, a tagintézmény szakközépiskolai és szakiskolai osztályai részére. A gimnáziumi osztályok nem kötelező órakeretének felhasználásánál a szakközépiskolai osztályokhoz hasonlóan nem szerepelnek konkrét tantárgyak, mert ezek évfolyam szintű felmérés alapján évente a tanulói igényekhez igazodva konkretizálódnak. A táblázatok a NAT előírásai a Kerettantervi rendelet, az Érettségi vizsgaszabályzat és egyéb ajánlások figyelembe vételével készültek. Az egyes tantárgyak tananyagának osztálytípusonkénti és évfolyamra történő beosztását az érettségi szintjének figyelembe vételével a munkaközösségek alakítják ki. Ugyancsak a munkaközösségek feladata, hogy tantárgyanként meghatározzák a számonkérés különböző formáit és gyakoriságát, valamint a részpontonként értékelhető írásbeli számonkérés esetén a teljesítmények jegyre váltásának eljárását. Az elsajátítandó tananyag tartalmát és az értékelés módszereit tanévkezdéskor minden tanulócsoporttal tudatni kell. 41

Az évenként készülő órarendek kialakításánál figyelembe kell venni a törvényben meghatározott, a napi óraszámokra vonatkozó előírásait. A tanulók részére a búvárkodás, ismereteik bővítésének lehetőségét, érdeklődésük kielégítését szolgálja az intézmény két könyvtára, és a mindennapos internetezési lehetőség biztosítása. Az órarend tartalmazza heti bontásban a mindennapi testedzés biztosításának beosztását is. Az iskolaorvos által gyógytestnevelésre utalt tanulók létszámától függően alakul ki minden tanév elején a gyógytestnevelés órákon résztvevő csoportok száma az előírásnak megfelelően, akiknek a heti 3 órai foglalkoztatása részben az iskola tornatermében, részben uszodában történik.

42

Óratervek Dr. Mező intézményegység Kerettantervre épülő óraterv a nyelvi előkészítős gimnázium számára Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra.

Óraszámok évfolyamonként 9. Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Gondolkodás fejlesztés Tanulásmódszertan Idegen nyelv és magyar nyelv Kötelező óraszám

5

3 1

10. 4 2

11. 4 2

5 3 4 2

5 3 3 2

2

2 2 2 2 1 1 2 1

2 2 1 1 2 1

0,5 0,5

12. 4 3 0,5 5 3 3

13. 5 3 0,5 5 3 4

0,5 2 2

0,5

2 1 1 0,5 0,5

3 1 1

1 4

1 4

33

33

2

2 2 17 30

31

43

33

Kerettantervre épülő óraterv a gimnázium számára Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra.

Óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Kötelező óraszám

9. 4

10. 4

11. 4

12. 5

2

2

3 3 4 2

3 3 3 2

3 0,5 4 3 4 1 0,5

2 2 2

2 2 2 2

3 0,5 4 3 3 1 0,5 2 2

1 1 2 1 0,5 0,5

1 1 2 1 0,5 0,5

3 1 1

3 1 1

1 4 33

1 4 33

30

31

44

2

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (közgazdasági) Érvényes a 2008/2009 tanévtől, felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra. Óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Közgazdasági alapismeretek - Elméleti gazdaságtan - Üzleti gazdaságtan - Szakmai alapozó gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

9. 4 2

10. 4 2

3 4 1

3 3 1

1 2 2 2 2 2 2 4 2 2

1 2 2 2 2 2 2 5 2 2 0,5 0,5

31

31

45

11. 4 3 1 4 3

12. 5 3

1 1 3

1 1 3

1

1

8 3 3 2 4 33

8 3 2 3 4 33

4 4

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Érvényes a 2010/2011. tanévtől, felmenő rendszerben. A 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet értelmében hatályos az először 2011/2012. tanévben érettségizők számára, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra. Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Közgazdaságtan - Marketing - Gazdálkodási ismeretek - Gazdálkodási gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

Óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4 2 3 1 3 4 3 3 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 2 1 5 2 2 0,5 0,5 8

9. 4 2 3 4 1 1 2 2 2 2 2 2 4 2 2

31

31

46

3 2 1 2 4 33

12. 5 3 4 4 1 1 3

1

8 3 2 1 2 4 33

Kerettantervre épülő óraterv az emelt szintű nyelvi gimnázium számára Érvényes a 2012/2013 tanévtől, felmenő rendszerben.

Óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Kötelező óraszám

9. 3,5

10. 3,5

11. 4

12. 4

2

2

3

5 3 4 2

5 3 3 2

3 1 5 3 3

5 3 4 1

2

2 2 2 2

2 2

1 3 1 1

1 3 1 -

2 2

2

1

1

3 1 1

3 1 1 1

31,5

31,5

47

1 4 34

1 4 34

Kerettantervre épülő óraterv a gimnázium számára Érvényes a 2012/2013 tanévtől, felmenő rendszerben.

Óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Filozófia Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Szabadon tervezhető Kötelező óraszám

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

2

2

3

3 3 4 2

3 3 3 2

3 1 4 3 3 1

2 2 2

2 2 2 2

1 1 3 1

1 1 3 1

4 3 4 1 1

2 2

2

3 1 1

3 1 1

1 1

31

31

48

1 4 33

1 4 33

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (közgazdasági) Érvényes a 2012/2013 tanévtől, felmenő rendszerben. Óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Közgazdasági alapismeretek - Elméleti gazdaságtan - Üzleti gazdaságtan - Szakmai alapozó gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

9. 4 2

10. 4 2

3 4

3 3

1 3 2 2 2 2 2 4 2 2

1 3 2 2 2 2 2 5 2 2 0,5 0,5

31

31

49

11. 4 3 1 4 3 1 1 1 3

12. 4 3

1

1

8 3 3 2 4 34

8 3 2 3 4 34

4 4 1 1 1 3

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Érvényes a 2012/2013. tanévtől, felmenő rendszerben.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Közgazdaságtan - Marketing - Gazdálkodási ismeretek - Gazdálkodási gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

Óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4 2 3 1 3 4 3 3 1 1 1 1 2 3 2 2 2 2 2 1 5 2 2 0,5 0,5 8

9. 4 2 3 4 1 1 2 2 2 2 2 2 4 2 2

31

50

31

3 2 1 2 4 33

12. 5 3 4 4 1 1 3

1

8 3 2 1 2 4 33

Thúry tagintézmény Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Érvényes a 2008/2009. tanévtől, felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészettörténet Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Marketing - Marketing gyakorlat - Gazdálkodási ismeretek - Gazdálkodási gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

9. 4 2,5 3 3,5 1 1 2 1 1,5 1,5 1,5 1 1 5 2 2

Óraszámok évfolyamonként 10. 11. 5 5 2 2 1 3 4 3,5 3 1 1 1 1 1 2 2 1 1,5 1,5 1,5 1

12. 5 3 4 3

1 3

5 2 2 1

1

29,5

51

30

8

8

2 1 3 2 3 30

2 1 3 2 3 30

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (vendéglátás-idegenforgalom) Érvényes a 2008/2009. tanévtől, felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészettörténet Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - gasztronómiai alapismeretek - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek - Vendéglátó és turizmus ismeretek - Marketing - Szálloda ismeretek - Szakmai alapozó gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

52

Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 5 5 5 2,5 2 2 3 1 3 3 4 4 3,5 3,5 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 5 2 2 2 2 1 1 8 8 2 2 2,5 2,5 1,5 1,5 2 2 3 3 29,5 30 30 30

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (élelmiszeripar) Érvényes a 2010/2011. tanévtől, felmenő rendszerben.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészettörténet Szakmai orientáció, ebből - Szakmacsoportos alapozó elmélet - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Élelmiszeripari alapismeretek - Szakmacsoportos alapozó gyakorlat - Élelmiszer-kémia - Mikrobiológia és élelmiszerhigiénia - Élelmiszer-ipari műveletek és gépek - Gazdálkodási és szervezési alapism. Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

53

Óraszámok évfolyamonként 11. 12. 5 5 2 3 1 4 4 3 3 1 1 2

8 2 3

1 3

8 2 3

3 3 30

3 3 29

Kerettantervre épülő óraterv a szakiskolai számára (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Érvényes felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra. Óraszámok évfolyamonként 10. Magyar nyelv és irodalom 3 Társadalom- és jelenismeret 3 Idegen nyelv 3 Matematika 3 Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Természetismeret 3 Informatika 2 Környezetünk megismerése 1 Mindennapi ismeretek 1 Gépírás 1 Kommunikáció és viselkedéskultúra 5 Család, háztartás 2 Tágabb környezetünk 1 Kötelező óraszám: 31

54

Kerettantervre épülő óraterv a szakiskolai számára (vendéglátás-idegenforgalom) Érvényes felmenő rendszerben, utoljára a 2011/2012-es tanévben indult osztályokra. Óraszámok évfolyamonként 10. Magyar nyelv és irodalom 3 Társadalom- és jelenismeret 3 Idegen nyelv 3 Matematika 3 Osztályfőnöki 1 Testnevelés 2 Természetismeret 3 Informatika 2 Környezetünk megismerése 1 Mindennapi ismeretek 1 Gasztronómiai alapgyakorlat 3 Régiónk étkezési hagyományai 1 Kommunikáció és viselkedéskultúra 2 Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel 2 Vendéglátás dolgozói, a vendégek 1 Kötelező óraszám: 31

55

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) Érvényes a 2012/2013. tanévtől, felmenő rendszerben.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészettörténet Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - Információ-kezelés - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Kereskedelmi és marketing alapismeretek - Marketing - Marketing gyakorlat - Gazdálkodási ismeretek - Gazdálkodási gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

9. 4 2,5 3 3,5 1 1 3 1 1,5 1,5 1,5 1 1 5 2 2

Óraszámok évfolyamonként 10. 11. 5 5 2 2 1 3 4 3,5 3 1 1 1 1 1 3 3 1 1,5 1,5 1,5

12. 5 3 4 3

1 3

1 5 2 2 1

1

30,5

56

31

8

8

2 1 3 2 3 31

2 1 3 2 3 30

Kerettantervre épülő óraterv a szakközépiskola számára (vendéglátás-idegenforgalom) Érvényes a 2012/2013. tanévtől, felmenő rendszerben.

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalmi ismeretek Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Művészettörténet Szakmai orientáció, ebből - Gazdasági környezetünk - gasztronómiai alapismeretek - Kommunikáció - Viselkedéskultúra Vendéglátás-idegenforgalom alapismeretek - Vendéglátó és turizmus ismeretek - Marketing - Szálloda ismeretek - Szakmai alapozó gyakorlatok Szabadon tervezhető Kötelező óraszám:

57

Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 4 5 5 5 2,5 2 2 3 1 3 3 4 4 3,5 3,5 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 3 3 1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 5 2 2 2 2 1 1 8 8 2 2 2,5 2,5 1,5 1,5 2 2 3 3 30,5 31 31 30

8.2.

Tanulói jogviszony létesítése

Iskolánk három évfolyamára lehet felvételi eljárás keretében bekerülni: a 9., a 11. és az érettségizetteknek a 13. évfolyamra. A 9. évfolyamra az érettségit adó képzésre a központi felvételi vizsga megírásával lehet bekerülni. A felvételiző tanuló a központi felvételin 100 pontot érhet el (50 pont matematikából, 50 pont magyarból), ehhez adódik hozzá a hozott 100 pont. Az előrehozott szakképzés esetén csak a hozott 100 pontot vesszük figyelembe a felvétel elbírálásánál. A hozott pont az általános iskola felső tagozatának 5. 6. 7. év végi és 8. félévi jegyeinek összege a magyar nyelv és magyar irodalom átlaga (20 pont), a történelem (20 pont), egy idegen nyelv (20 pont), a matematika érdemjegyeiből, valamint a fizika, kémia biológia, földrajz tárgyak közül a legjobb utolsó két évfolyamának összege duplázva (20 pont). Az így szerzett pontok alapján rangsoroljuk a jelentkezőket és ez, valamint a Felvételi Központ listája alapján történik a felvétel elbírálása. Azoknál a jelentkezőknél, akiknél a fenti tárgyak közül egy vagy több nincs értékelve, az intézmény vezetője egyedi elbírálás alapján határozza meg a megszerezhető 100 pontot. A 11. és 13. évfolyam esetében a felvételi kérelmet a jelentkezők száma és tanulmányi eredménye alapján a főigazgató bírálja el. Tanuló más iskolából történő átjelentkezése esetén egyedi elbírálás alapján a főigazgató dönt az átvételről, de ebben az esetben a tanuló által korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenni. Különbözeti vizsgát kell tenni abban az esetben is, ha a tantárgyat ugyan tanulta a jelentkező, de megállapítható, hogy annak tartalma jelentősen eltérő az iskolánkban tanítottakhoz képest. A különbözeti vizsgák időpontját – figyelemmel a tananyag nagyságára, – az főigazgató határozza meg az intézmény vizsgaszabályzatában szereplő vizsgaidőszak(ok) megjelölésével. Ezt felvételt elfogadó igazgatói határozatban írásban kell a tanulóval közölni.

8.3.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Egy-egy tantárgy vonatkozásában a munkaközösség joga a döntés meghozása. A tantárgy tanításához csak valóban nélkülözhetetlen, rendszeresen használandó segédeszközök beszerzése tehető kötelezővé, figyelemmel a szülők teherbíró képességére. Csak olyan, a tankönyvlistán szereplő tankönyv jelölhető ki, amely beszerzése minden tanuló számára biztosított. Az előírt tankönyvtípus változtatása csak felmenő rendszerben történhet. A használattal kapcsolatos döntés tehát a tantárgy tanításának teljes időtartamára szól. Egyéb eszközök tekintetében csak a tanév végén lehet olyan döntéseket hozni, amelyek révén a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. A szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat a tankönyveken túli felszerelések tekintetében a szülőkre vonatkozó fizetési kötelezettség korlátait állíthatja fel, amelyeket figyelembe kell venni.

8.4.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az idegen nyelv tanulásának első évében, az idegen nyelv tekintetében a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év őszi érettségi vizsgaidőszakának befejező napját követően, az vizsgabizottság döntésének jogerőre emelkedését követő 58

első tanítási napon az érettségi bizonyítványt bemutatta. Amennyiben a tanuló e kötelességének nem tett eleget, tanulói jogviszonya megszűnik. Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg attól a tanulótól, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A szülő írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan esetben, amelyben a szülőre fizetési kötelezettség hárul, ill. ha a tanulói jogviszony vagy kollégiumi tagsági viszony keletkezésével vagy megszűnésével járó, illetve a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli, vagy egyes tantárgyak tanulása alóli felmentéssel járó döntés születik.

8.5.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

A tanuló osztályzatát a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg a gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani, kivéve ha a tanuló osztályozó vagy különbözeti vizsgát tesz. A megszerzendő érdemjegyek száma félévenként a tantárgy heti óraszámával egyenlő, de legalább három. A Thúry tagintézmény fizika tantárgyánál ettől eltérően félévente elég két érdemjegy is abban az esetben, ha ezek alapján egyértelműen megállapítható a félévi és év végi osztályzat. Az írásbeli számonkérések érdemjegyét a megírástól számított tíz iskolai tanítási napon belül ismertetni kell a tanulókkal. A nem írásbeli számonkérések érdemjegyét a számonkérés alkalmával kell ismertetni a tanulókkal. Minden érdemjegyet az osztályozó naplóban is dokumentálni kell. Az érdemjegy megállapítása nem szolgálhat fegyelmezési eszközként. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha • felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, • ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, • mulasztása miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozható vizsgát tehet, • átvételnél az iskola igazgatója előírja, • a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Ha a tanuló tankötelezettségét a szülő döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik. A tanuló osztályzatait osztályozó vizsgán kell megállapítani, kivéve, ha független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Mentesíthető a készségtárgyak tanulása alól. Ha a tanulót egyéni adottságai, fogyatékossága vagy sajátos helyzete miatt mentesítették a tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia, ill. az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát és csatolni kell a szakértői véleményt. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le. 59

A tanuló szülője aláírásával a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig jelentheti be, ha az év végi osztályzatnak megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tárgyból kíván vizsgát tenni. Kérheti ezt a vizsgaformát az is, aki • a mulasztása miatt nem osztályozható, de a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét (az engedély megadását követő 3 napon belül), • akit javítóvizsgára utasítottak (a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül). Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a vizsgabizottság által adott osztályzatot – az iskola dönt. Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több tanévre megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként meg kell állapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni. A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni. Ha a tanuló valamelyik tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de még nem teljesítette a helyi tantervben előírt, az érettségi vizsgára jelentkezéshez szükséges tantárgyi követelményeket, akkor osztályozó vizsga letételével teljesítheti e követelményeket, az érettségire jelentkezés határidejét megelőzően. Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tett, kérelmére az igazgató felmentheti a tantárgy további óráinak látogatása alól. A szakközépiskola és szakképző iskola • •

•

közismereti képzés 9-10. évfolyamán Szakmai orientáció (gazdasági-szolgáltatási és agrár szakterület), szakmai alapozó, közismereti képzés 11-12. évfolyamán Szakmai alapozó (közgazdasági, kereskedelmimarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-idegenforgalom, valamint élelmiszeripar szakmacsoport) tantárgy osztályzatát a részismeretek részosztályzatának átlaga alapján kell meghatározni. Minden részosztályzat egyenlő súllyal szerepel a végső osztályzat meghatározásánál. Elégséges osztályzatot év végén az a tanuló kaphat, aki minden tantárgyi modulból elérte az elégséges szintet és ez a magasabb évfolyamra lépés feltétele. Valamely résztantárgy, modul elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát kell tenni az elégtelen osztályzatú résztantárgy ismeretanyagából. szakmai képzés minden évfolyamán a moduljegyet a tananyagegység részosztályzatainak átlaga alapján kell meghatározni. Minden részosztályzat egyenlő súllyal szerepel a végső osztályzat meghatározásánál. Elégséges osztályzatot év végén az a tanuló kaphat, aki minden tananyagegységből elérte az elégséges szintet és ez a magasabb évfolyamra lépés feltétele. Valamely tananyagegység elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát kell tenni az elégtelen osztályzatú tananyagegység ismeretanyagából.

A tanuló magatartás és szorgalom jegyeit a tanév során tanúsított fegyelme, és a képességeihez viszonyított tanulmányi eredménye alapján kell megítélni. Nem lehet a magatartás jegy: • •

példás, ha a tanuló igazolatlanul hiányzott, vagy fegyelmező intézkedésben részesült példás és jó, ha az igazolatlan órái meghaladják a hármat, vagy fegyelmező intézkedésben részesült az osztályfőnök által • példás, jó és változó, ha fegyelmező intézkedésben részesült az igazgató, vagy a tantestület által. Nem lehet a szorgalom jegy: • •

példás, ha a tanuló valamely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, példás, jó vagy változó, ha a tanuló több tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

Az egyes tantárgyak esetén az osztályzatok megállapításához különböző értékelési rendszert dolgoztak ki a munkaközösségek. Az értékelési rendszer minden pedagógus részére kötelező, attól eltérni csak a tanuló javára szabad. 60

8.5.1. A magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelési rendszere Magyar irodalom: Félévente minimum 1 jegy szóbeli feleletre, melynek szempontjai (az érettségihez igazodva): Jeles az osztályzat: • •

Tartalom: nyelvtani, irodalmi, kulturális tájékozottság, tárgyi tudás, gondolatgazdagság, memoriter. Előadásmód: megfelelő szóhasználat, világos tagolás, logikus érvelés, lényegkiemelés, rendszerezés.

Írásbeli: •

•

Egy témazáró dolgozat félévente a tanár által választott témából. Ha a tanuló hiányzott a dolgozat írásakor, pótlólag meg kell írnia. Amennyiben csak aznap hiányzott, a következő órán, amennyiben huzamosabb ideig, a hiányzást követően a tanuló megjelenésekor a pótlás időpontját a szaktanárral egyezteti, azt írásban rögzítik. Minimum egy házi fogalmazás, melynek értékelési szempontja (az érettségihez igazodva):

Jeles az osztályzat, ha a tartalmi kifejtettség megfelel a választott témának, a tanuló releváns példákkal képes bizonyítani tárgyi ismeretit. Az írásra jellemző a kritikai gondolkodás megnyilvánulása, a személyes álláspont megfogalmazása. Magyar nyelvtan: Félévente egy témazáró a tanár által választott témából. A házi fogalmazás nyelvtani része, mely a következőkből áll össze (jeles az osztályzat, amennyiben): • •

Szöveg megszerkesztettsége: - a szöveg megfelel a feladatban megjelölt műfajnak, a témának, logikus, tudatos felépítés jellemző, van bevezetés, kifejtés, lezárás, ezek arányosan elkülönülnek egymástól. Nyelvi kifejtettség: az írásra jellemző, hogy gördülékeny, élvezetes,választékos stílusban íródott, valamint a szakkifejezések helyes használata.

Értékelési táblázat: 83% - 100% jeles (5) 65% - 82% jó (4) 47% - 64% közepes (3) 30% - 47% elégséges (2) 0% - 29% elégtelen (1) Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár kompetenciája, amelyet a következő szempontok szabályoznak: • • • • • • •

5 tizedtől 7 tizedig a tanuló lehetőséget kap a javításra a féléves/éves tananyagból az osztályozó értekezletet megelőző utolsó előtti hétig 7 tizedtől jobb jegy irányában kerekíthetünk a félévi/év végi osztályzatot az év közben szerzett jegyek alapján kell megállapítani az év végi osztályzat megállapításakor a teljes tanév valamennyi jegyét vesszük alapul, figyelve a tendenciára az órai munkához szükséges taneszközök, házi feladat hiánya esetén, amennyiben a tanuló nem tudja teljesíteni emiatt a számonkérésben meghatározott feladatot, munkája elégtelenre értékelhető kötelező memoriter határidőre meg nem tanulását elégtelennel értékeljük szorgalmi feladat (kiselőadás, ajánlott olvasmány ismertetése, versenyeken, ünnepélyeken szereplés, 4 versszakot meghaladó memoriter) teljesítése érdemjeggyel értékelendő (a minősítés a teljesítmény függvénye)

61

8.5.2. A történelem (társadalomismeret, társadalom és jelenkorismeret, emberismeret és etika, filozófia) tantárgy értékelési rendszere Számonkérési formák: • • • • • •

Témazáró dolgozat: előre bejelentve, időtartama 25-45 perc Írásbeli felelet kb.:10 perc Szóbeli felelet Órai munka értékelése Órán kívüli tevékenységek ( versenyek, gyűjtőmunka) Félévenkénti egyszer javítási lehetőség adott témakörökből tanulói kérésre

Értékelési táblázat 84% - 100% 67% - 83% 51% - 66% 34% - 50% 0% - 33%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Az érdemjegyek megállapításának szempontjai: Az órai munka értékelésének szempontjai: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, tanórai aktivitás, térképhasználat, elsajátított ismeretek alkalmazása. Félévi érdemjegy megállapítása: a félév során szerzett történelem jegyek átlaga 5 tizedtől 7 tizedig a tanuló lehetőséget kap a javításra a féléves tananyagból az osztályozó értekezletet megelőző utolsó előtti hétig, 7 tizedtől jobb jegy irányában kerekíthetünk. Év végi érdemjegy megállapítása: az év során szerzett történelem jegyek átlaga 5 tizedtől 7 tizedig a tanuló lehetőséget kap a javításra a éves tananyagból az osztályozó értekezletet megelőző utolsó előtti hétig, 7 tizedtől jobb jegy irányában kerekíthetünk.

8.5.3. Az élő idegen nyelv tantárgy értékelési rendszere Számonkérési formák szóbeli felelet: • amikor a tanuló szóban ad számot felkészültségéről, azaz rendszeres tanórai szóbeli számonkérés • a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen készül-e az órákra kiselőadás: • önként vállalt feladat, ezért az értékelés során a szaktanár inkább a pozitív megerősítés motiváló eszközeivel éljen vizsgarendszer: • a szakképző évfolyamokra kidolgozott módszer, amely egy-egy modul befejezését követi • lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, illetve épülhet a kettő kombinációjára • célja az adott képzési szakasz eredményességének mérése, visszajelzése, a szakmai vizsgára való felkészülés segítése • a legfontosabb vizsga az államilag szabályozott érettségi, illetve szakmai vizsga. írásbeli felelet: • kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra • a kidolgozásra biztosított idő álljon arányban a kérdések, feladatok mennyiségével és az elvárt minőséggel röpdolgozat: • kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat témazáró dolgozat: 62

• •

egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után a dolgozat témáját a szaktanár pontosan határolja körül, emelje ki a hangsúlyos területeket, és adjon szempontokat a felkészüléshez.

Az írásbeli beszámoltatás szabályai: • • • •

a témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal a témazáró dolgozat megírására haladékot kap az a tanuló, aki előtte betegsége miatt egy hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott a témazáró dolgozatok kizárólag a törzsanyagra épülnek a szaktanár – a pedagógiai szempontok mérlegelésével – biztosíthatja a javító dolgozat írásának lehetőségét, s mivel a javító dolgozat íratása, értékelése tananyagonként különböző lehet, a szaktanár egyéni módszereket alkalmazhat.

Értékelési táblázat témazáró dolgozat esetén 85% - 100% 70% - 84% 50% - 69% 30% - 49% 0% - 29%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

90% - 100% 80% - 89% 70% - 79% 50% - 69% 0% - 29%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

írásbeli felelet, röpdolgozat esetén

8.5.4. A matematika tantárgy értékelési rendszere Számonkérési formák: Témazáró dolgozat: • 2 db félévente, előre bejelentve; • legalább 45 perc; Írásbeli számonkérés: • legalább 20 perc Írásbeli felelet: • kb. 10 perc Szóbeli felelet: • kb. 10 perc • alkalmazása lehetőség szerint Órán kívüli tevékenységek jutalmazása (versenyek) Órai munka értékelése Félévenként egyszer javítási lehetőség adott témakörökből tanulói kérésre Értékelési táblázat Általános osztályozási mód: 84% - 100% jeles 67% - 83% jó 51% - 66% közepes 34% - 50% elégséges 0% - 33% elégtelen A fenti értékelési rendszert a témazáró dolgozatok osztályozásakor használjuk. 63

Írásbeli számonkérés vagy felelet osztályozásakor más százalékos határok is alkalmazhatók, ha a szaktanár a diákokat a változásokról előre tájékoztatja. Félévi, év végi érdemjegy megállapítása: • • •

Témazárók érdemjegyét súlyozottan (2-szeres) vesszük figyelembe. Súlyozott átlagot számolunk, alkalmazva a kerekítés szabályait a közepes, jó és jeles érdemjegyek esetében. Az elégséges osztályzat megadásához 1,7-es súlyozott átlag elérése szükséges. A fentiektől a matematika munkaközösség döntése alapján, indokolt esetben térünk el.

8.5.5. Az informatika tantárgy értékelési rendszere Számonkérés elvi követelményei: • •

A témazáró és a gyakorlati számonkérés időpontját a szaktanár előre jelzi a tanulóknak. Az órai munka értékelésének szempontjai: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, kooperatív készség, tanórai aktivitás, munkafegyelem.

Számonkérési formák: • • •

Témazáró dolgozat, írásbeli és szóbeli felelet, teszt, gyakorlati munka Órai munka értékelése (kiselőadás, project munka) Órán kívüli tevékenységek (OKTV, informatika versenyeken való eredményes részvétel)

Értékelési táblázat 86% - 100% jeles 70% - 85% jó 51% - 69% közepes 36% - 50% elégséges 0% - 35% elégtelen Az órai munka értékelésének szempontjai: szaktárgyi felkészültség, szaknyelv használata, kooperatív készség, tanórai aktivitás, munkafegyelem. Félévi érdemjegy megállapítása: a félév során szerzett informatika jegyek átlaga hat tizedtől felfelé kerekítve (elégséges jegy eléréséhez jegyek átlaga 7 tizedtől felfelé kerekítve). Év végi érdemjegy megállapítása: a tanév során szerzett informatika jegyek átlaga hat tizedtől felfelé kerekítve (elégséges jegy eléréséhez jegyek átlaga 7 tizedtől felfelé kerekítve).

8.5.6. A fizika tantárgy értékelési rendszere A tanórai számonkérés formái: • • • • •

Szóbeli, írásbeli felelet az előző órán tárgyalt aktuális tanagyagból és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az órán tárgyalt alapismeretekből Részösszefoglalást követő dolgozat több órai tananyagból, előzetes bejelentés után Témazáró dolgozat a témakör lezárása után egy héttel előre bejelentve, egyeztetve. (45 perc) Amennyiben a tanuló az előre bejelentett témazáró dolgozatot nem írta meg, köteles azt mielőbb pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban Órai munka értékelése (kiselőadás) Órán kívüli tevékenységek értékelése (OKTV, Mikola Sándor Fizika Verseny, Megyei Fizika Verseny, egyéb fizikához kapcsolódó programokon való tevékeny részvétel)

A témazáró dolgozat és az írásbeli felelet értékelése: 84% - 100% 67% - 83% 51% - 66% 34% - 50% 0% - 33%

jeles jó közepes elégséges elégtelen 64

A szóbeli feleletek értékelésénél figyelembe vesszük a tantárgy tartalmi követelményeit, a szakmai nyelv használatát, az előadásmódot. A félévi érdemjegy megállapítása: a félév során szerzett jegyek átlaga, 7 tizedtől felfelé kerekítve az elégséges, 6 tizedtől felfelé kerekítve a többi érdemjegy. Az év végi érdemjegy megállapítása: a tanév során szerzett jegyek átlaga, 7 tizedtől felfelé kerekítve az elégséges, 6 tizedtől felfelé kerekítve a többi érdemjegy. A jegyek átlagának megállapításakor a témazáró dolgozatok, illetve a 45 perces írásbeli számonkérések érdemjegye kétszeres súlyozással kerül beszámításra.

8.5.7. A biológia, kémia és természetismeret tantárgy értékelési rendszere A tanórai számonkérés formái: • • • • •

Szóbeli, írásbeli felelet az előző órán tárgyalt aktuális tanagyagból és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az órán tárgyalt alapismeretekből Részösszefoglalást követő dolgozat több órai tananyagból, előzetes bejelentés után Témazáró dolgozat a témakör lezárása után egy héttel előre bejelentve, egyeztetve. (45 perc) Amennyiben a tanuló az előre bejelentett témazáró dolgozatot nem írta meg, köteles azt mielőbb pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban. Órai munka értékelése ( kiselőadás) Órán kívüli tevékenységek értékelése (OKTV, Irinyi János Kémia Verseny, Winkler Lajos Kémia Verseny, Megyei Biológia Verseny)

A témazáró dolgozat és az írásbeli felelet értékelése: 90% - 100% jeles 70% - 89% jó 50% - 69% közepes 30% - 49% elégséges 0% - 29% elégtelen A szóbeli feleletek értékelésénél figyelembe vesszük a tantárgy tartalmi követelményeit, a szakmai nyelv használatát, az előadásmódot. Mindkét tantárgyból a tanuló egy félévben legalább három osztályzatot kap. A félévi érdemjegy megállapítása: a félév során szerzett jegyek átlaga, 7 tizedtől felfelé kerekítve. Az évvégi érdemjegy megállapítása: a tanév során szerzett jegyek átlaga, 7 tizedtől felfelé kerekítve.

8.5.8. A földrajz tantárgy értékelési rendszere Számonkérési formák: Témazáró dolgozat: • előre bejelentve; • legalább 45 perc; Írásbeli számonkérés: • legalább 20 perc Írásbeli felelet: • kb. 10 perc Szóbeli felelet: • kb. 10 perc Órán kívüli tevékenységek jutalmazása (versenyek) Órai munka értékelése Félévenként egyszer javítási lehetőség adott témakörökből tanulói kérésre Értékelési rendszer: Általános osztályozási mód: 84% - 100%

jeles 65

67% - 83% jó 51% - 66% közepes 34% - 50% elégséges 0% - 33% elégtelen A fenti értékelési rendszert a témazáró dolgozatok osztályozásakor használjuk. Írásbeli számonkérés vagy felelet osztályozásakor más százalékos határok is alkalmazhatók, ha a szaktanár a diákokat a változásokról előre tájékoztatja. Félévi érdemjegy megállapítása: a félév során szerzett földrajz jegyek átlaga alapján Év végi érdemjegy megállapítása: a tanév során szerzett földrajz jegyek átlaga alapján Témazárók érdemjegyét súlyozottan (2-szeres) vesszük figyelembe. Súlyozott átlagot számolunk, 55 századtól felfelé kerekítve a közepes, jó és jeles érdemjegyek esetében. Az elégséges osztályzat megadásához 1,7-es súlyozott átlag elérése szükséges. A fentiektől a munkaközösség döntése alapján, indokolt esetben lehet eltérni.

8.5.9. Az ének-zene tantárgy értékelési rendszere Számonkérési formák: Írásbeli: • Témazáró dolgozat (teszt) elméleti anyagból: előre bejelentve, időtartama 15-20 perc. • Hangjegyírás: adott szolmizációs, vagy abc-s példa lejegyzése adott hangnemben. Szóbeli felelet: egy adott dal éneklése fejből csoportosan (min. 4 fő). Órai munka értékelése: aktivitás, füzetek ellenőrzése. Zenehallgatás, zenefelismerés. Órán kívüli tevékenységek (énekkari munka, egyéb zenével kapcsolatos tevékenység, szereplés, verseny). Értékelési rendszer 85 - 100% 65% - 84% 45% - 64% 31% - 44% 0% - 30%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Az érdemjegyek megállapításának szempontjai: • •

Félévi érdemjegy megállapítása: A félév során szerzett jegyek átlaga 51 századtól felfelé kerekítve. Év végi érdemjegy megállapítása: Az év során szerzett jegyek átlaga 51 századtól felfelé kerekítve.

8.5.10. A rajz és vizuális kultúra tantárgy értékelési rendszere A tananyag zömét a gyakorlati munka, az órai rajzolás adja. Ennél fogva az osztályzatok nagy része is a rajzok értékeléséből keletkezik. Félévente egyszer kerülnek a munkák osztályzásra, de elkészült rajz bármikor bemutatható az adott félévben. Az órai feladatokat igény és szorgalom szerint otthoni munkákkal is ki lehet egészíteni. A bemutatott rajzok zömét az órán megadott feladatok megoldásának kell, hogy képezzék. A diákok által benyújtott anyag (iskolai és esetleg otthoni) egy részre kerül értékelésre, méghozzá a legjobban sikerült 4-5 munka. Amennyiben kevés a bírálható, értékelhető rajz, mindegyik, a legrosszabbak is osztályzatot kapnak. A legvégső határidő után benyújtott munkák elégtelen érdemjegyűek. A határidő az osztályozó vizsga vagy értekezlet előtti nap, ha másként a szaktanár nem rendelkezik. Amennyiben a diák a feladatot nem önállóan oldotta meg, vagy más munkáját adja be sajátjaként, illetve azonosíthatatlan, akkor elégtelen osztályzatot kap. A rajzolás megtagadása vagy a munkák bemutatásának elmulasztása a minimálisan adandó, három elégtelen osztályzat beírásával minősíthető. 66

A rajz gyakorlati munka mellett művészettörténetet is tanulnak a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban egyaránt. A művészettörténet értékelése többféle formában történik. A tananyaggal kapcsolatos iskolai rajzi feladatok, órai írásbeli munkák és otthoni rajzok vagy dolgozatok, gyűjtőmunkák értékelése. Ezen lehetőségek megtagadása és elmulasztása a minimális számú (három) elégtelen osztályzatot von maga után. Pótlására a megadott határidő után nincs lehetőség.

8.5.11. A testnevelés tantárgy értékelési rendszere Testnevelés tantárgyból csak a gyakorlati feladatok bemutatását értékeljük. A tanév elején (szeptember ) és a tanév végén ( június ) tanulói teljesítményszint felmérést végzünk. Ehhez a Hungarofit teljesítményfelmérő módszert alkalmazzuk. Táblázatos értékelés alapján állapítjuk meg a tanuló teljesítményét és kapja érdemjegyét. A sportági feladatokat: atlétika, labdajáték, torna a helyi tantervben szereplő és a szaktanári tanmenetekben meghatározott feladatok végrehajtásával értékeljük. A testnevelés órán való aktív részvételt félévkor és év végén is értékeljük.

8.5.12. A tánc és dráma tantárgy értékelési rendszere Ahhoz, hogy a diákok megállják helyüket a világban alkotóképesnek, sokoldalúnak kell lenniük. Ehhez nyújt segítséget az oktatásban a drámapedagógia, amely olyan pedagógiai metodika, amely nem a diákok lexikális tudását fejleszti, hanem az információk megértésére törekszik. A fogalom őrzi a drán igét, melynek jelentése: tenni, cselekedni valamit. „A dráma szó jelen esetben nem az irodalom harmadik műneméhez tartozó alkotást, hanem „cselekvő emberek utánzásán” keresztül történő nevelést, oktatást jelent.” A személyiség fejlesztésének olyan módszeréről van szó, amelynek során a cselekvő ember (gyermek) ismeretei, képességei és társas kapcsolatai a nevelő által irányított és a társakkal végzett közös dramatikus játékok során fejlődnek. A drámapedagógia eszköze a drámajáték, ami elősegíti a gyerekek kreativitásának fejlődését, megkönnyíti a közösségbe való beilleszkedést. Ezen kívül fejleszti kommunikációs készségüket, az emberi méltóság tiszteletére nevel, hozzászoktatja a diákokat a tervezett, de rugalmasan alakítható munkához, nemcsak értelmi, hanem érzelmi fejlődésüket is elősegíti. Tehát hozzájárul a kiegyensúlyozott, derűs személyiség kialakításához. Ennek alapján alapórában inkább a „hozzáállás” osztályozandó, érettségire felkészítéskor pedig az elméleti tudás. Célunk: félévente 3 osztályzat megszerzése, mely a következőképpen alakul: alapórában: • drámajátékban való részvétel • drámajátékos improvizáció • drámai műnemmel kapcsolatos elmélet érettségire való felkészítés: • drámatörténet • drámaelmélet • színházis alapfogalmak

8.5.13. A mozgókép és médiaismeret tantárgy értékelési rendszere A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Az érettségihez igazodva a követelmény: • Fogalom- és tárgyismeret a megtanítandó fogalmak alapján • Mozgóképi szövegértés • Média miniesszé 67

Értékelési táblázat: 80% - 100% 60% - 79% 40% - 59% 20% - 39% 0% - 19%

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

8.5.14. A művészetek tantárgy értékelési rendszere Anyaga művészet- és művelődéstörténet, elsősorban magyar, természetesen nemzetközi kitekintéssel. Az osztályzatok vegyesen iskolai és otthoni feladatvégzéssel születnek. Ezek a művészettörténethez kapcsolódó órai rajzok vagy otthoni szorgalmi munkák, illetve írásbeli vagy szóbeli számonkérés. Értékelhető még az otthon elkészített gyűjtőmunka, vagy kiadott házi feladat, dolgozat, esetleg vállalt kiselőadás. Amennyiben a megadott határideig (osztályozó értekezlet vagy vizsga előtti egy nap, ha másként a szaktanár nem rendelkezik) a tanulónak nincs értékelhető produkciója, a minimálisan adandó három elégtelen osztályzatot kapja. Az azonosíthatatlan vagy más munkájának felhasználásával készült munkák úgyszintén elégtelen érdemjegyűek.

8.5.15. A szakmai tantárgyak értékelési rendszere Számonkérési formák • •

Írásban: röpdolgozat, részfelmérő, témazáró, pótvizsga, osztályozóvizsga, érettségi vizsga Szóban: félévente min. egyszer, de lehetőség szerint többször is

Számonkérés elvi követelményei: témazáró: • • • •

1 héttel előtte bejelentésre kerül pontosan meghatározott anyagrész alapján 1 összefoglaló óra megelőzi kötelező megírni; haladékot csak akkor kaphat, ha annak bejelentésekor már hiányzott egészen a dolgozat megírásáig • a dolgozatban elért pontok %-os átváltása szakképző évfolyamokon a vizsgakövetelményeknek megfelelő: részfelmérő: • a bejelentést követő tanórán kerül megírásra • kötelező megírni; haladékot csak akkor kaphat, ha annak bejelentésekor már hiányzott • a dolgozatban elért pontok %-os átváltása ugyanúgy történik, ahogyan a témazáró esetén írásbeli felelet: • előzetesen nem kerül bejelentésre • az előző tanóra anyagának mérése • a dolgozatban elért pontok %-os átváltása a témazárónál közölttől eltérő is lehet Szóbeli felelet • alapja a füzetben leírtak és a tankönyv. megfelelő része, valamint a feladatgyűjtemény adott tananyagrészhez tartozó egységei Órai munka • a kiemelkedően jó órai munkát jeles érdemjeggyel jutalmazhatjuk Kiselőadás megtartása • az értékelése jeggyel, vagy szövegesen történik Versenyeken való szereplés • értékelhető jeggyel, illetve szaktanári dicsérettel 68

Értékelési táblázat: Szakmai évfolyamokon 81% - 100% 71% - 80% 61% - 70% 51% - 60% 0% - 50% Szakmai orientációs és alapozó tárgyakból 85% - 100% 71% - 84% 51% - 70% 35% - 50% 0% - 34%

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Az információkezelés és gépírás tantárgy esetén a vakon gépelésre az alábbi értékelés érvényes: Minimum követelmény: 9. évfolyam I. félév

10 perces másolás 10 ujjas vakírással Min. követelmény: 500 leütés/10 perc

9. évfolyam II. félév

10 perces másolás 10 ujjas vakírással Min. követelmény: 900 leütés/10 perc

10. évfolyam I. félév 10. évfolyam II. félév

10 perces másolás 10 ujjas vakírással Min. követelmény: 1050 leütés/10 perc Egyszerű ügyirat formába öntése 10 perces másolás 10 ujjas vakírással Min. követelmény: 1200 leütés/10 perc Hivatalos levél formába öntése

Javítás a mellékelt javítási útmutató alapján (Hibahatár-táblázat) Javítás a mellékelt javítási útmutató alapján (Hibahatár-táblázat) Javítás a mellékelt javítási útmutató alapján (Hibahatár-táblázat) Javítás a mellékelt javítási útmutató alapján (Hibahatár-táblázat)

Hibahatár tábláézat az információkezelés és gépírás tantárgy „Tízperces másolás” osztályozásához számítógép használata esetén 0-0,10% 0,110,210,310,41% Leütésszám 0,20% 0,31% 0,40% fölött 5 4 3 2 1 osztályzat 800 0 1 2 3 4900 0 1 2 3 41000 0-1 2 3 4 51100 0-1 2 3 4 51200 0-1 2 3 4 51300 0-1 2 3 4-5 61400 0-1 2 3-4 5 61500 0-1 2-3 4 5-6 71600 0-1 2-3 4 5-6 71700 0-1 2-3 4-5 6 71800 0-1 2-3 4-5 6-7 81900 0-1 2-3 4-5 6-7 82000 0-2 3-4 5-6 7-8 92100 0-2 3-4 5-6 7-8 92200 0-2 3-4 5-6 7-8 92300 0-2 3-4 5-6 7-9 1069

2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000

8.6.

0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3

3-4 3-5 3-5 3-5 3-5 3-5 4-6

5-7 6-7 6-7 6-8 6-8 6-8 7-9

8-9 8-10 8-10 9-10 9-11 9-11 10-12

10111111121213-

A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Magyar irodalom 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 9. Témák, motívumok 10. Műfajok, poétika 11. Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés TÖRTÉNELEM

I.

II.

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A földrajzi felfedezések és hatásuk 2. A magyar királyság gazdasága a XIV-XV. Században 3. A gazdasági világválság és következményei (1929-1933) Népesség, település, életmód 4. A középkori városok 5. Demográfiai, etnikai viszonyok és társadalom a XVIII. századi Magyarországon 6. Az első ipari forradalom és következményei

III.

Egyén, közösség, társadalom 7. A görög polisz és polgárai 8. A római köztársaság válsága (Kr.e .II-I. század) 9. A XIII. századi magyar gazdaság és társadalom 10. Széchenyi István és a reformkori társadalom

IV.

Modern demokráciák működése 11. Polgári forradalom Magyarországon 1848-ban 12. A dualista állam 13. 1956 közvetlen előzményei és eseményei 70

V.

VI.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 14. Az Erdélyi Fejedelemség születése, sajátos etnikai és vallási helyzete 15. Géza fejedelemsége, István állam- és egyházszervező tevékenysége 16. Magyarország a két világháború között Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17. Hunyadi János törökellenes harcai 18. Az első világháború jellege és jellemzői 19. Magyarország részvétele a második világháborúban 20. A hidegháború Sztálin haláláig (1945-53) IDEGEN NYELV

1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 71

• Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet • Kulturális események 8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, ill. külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben MATEMATIKA 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Halmazok, halmazműveletek. Számhalmazok, számelméleti ismeretek. Hatványozás fogalma racionális kitevő esetén. A hatványozás azonosságai. Nevezetes azonosságok, műveletek betűkifejezésekkel. Másodfokú és másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek és egyenletrendszerek. A négyzetgyök és az n-dik gyök fogalma és azonosságai. Műveletek gyökös kifejezésekkel. Gyökös egyenletek. A logaritmus fogalma és azonosságai. Exponenciális és logaritmikus egyenletek. A függvény fogalma és az alapfüggvények ábrázolása, jellemzése. Függvény transzformációk. A számtani sorozat, az n. tag és az első n elem összege. A mértani sorozat, az n. tag és az első n elem összege. A kamatos kamat. Geometriai alapfogalmak, egyszerű mértani helyek. Geometriai transzformációk. A háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapesetei Háromszögekre vonatkozó ismeretek, definíciók és tételek. Négyszögek csoportosítása és tulajdonságaik. A sokszögek átlói és szögei. A szabályos sokszög. A kör és részei. Terület és kerületszámítás. Thalész tétel. Térbeli alakzatok ismerete, térfogat és felszín meghatározása. (hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp, gömb) Vektor fogalma, műveletek vektorokkal. Vektorkoordináták. A szögfüggvények értelmezése a derékszögű háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Összefüggések a szögfüggvények között. A szögfüggvények fogalmának általánosítása. A szinusz és koszinusztétel alkalmazása. Trigonometrikus egyenletek. Koordinátageometria. Egyenes és kör egyenlete. Kombinatorikai alapfogalmak: permutáció, variáció, kombináció. Gráfok. Leíró statisztika. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása. Nagy adathalmazok jellemzői, adattömörítés. Az átlagtól való eltérés mértéke. Valószínűségszámítás. A Laplace-modell ismerete. FIZIKA

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. A gyorsuló mozgás vizsgálata 3. A körmozgás 4. A rezgőmozgás 5. Munka, energia, teljesítmény 6. Hőtágulás 7. Gáztörvények 8. Halmazállapot-változások 9. Energiaátalakulási folyamatok 10. Elektrosztatika 11. Magnetosztatika 12. Mozgási indukció 72

13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai optika 15. Az anyag részecske természete 16. Az atom szerkezete 17. Radioaktivitás 18. Az atomreaktor 19. A Naprendszer 20. Csillagászat 21. A gravitáció KÉMIA Általános kémia 1. Elsőrendű kémiai kötések 2. Másodrendű kémiai kötések 3. Molekulák, molekulák térszerkezete és polaritása 4. Egyszerű és összetett ionok 5. Anyagi halmazállapotok, halmazállapotok 6. Rácstípusok jellemzése 7. Oldatok 8. Vizes oldatok kémhatása, a pH 9. Savak, bázisok, sók 10. Kémiai reakciók sebessége 11. Dinamikus egyensúly 12. Termokémia 13. Galvánelemek és standardpotenciál 14. Elektrolízis Szervetlen kémia 1. Halogének és hidrogén-halogenidek 2. A víz, természetes vizek keménysége 3. Kénvegyületek: a kén oxidjai 4. A kénsav és szerepe a szervetlen és szerves reakciókban 5. Nitrogénvegyületek: ammónia és salétromsav 6. Szénvegyületek: a szén oxidjai 7. Allotrópia: a szén, oxigén, kén és foszfor allotróp módosulatai 8. A fémek általános jellemzése 9. Alkálifémek és legfontosabb vegyületeik 10. Alkáliföldfémek és legfontosabb vegyületeik 11. Az alumínium, alumíniumgyártás Szerves kémia 1. Alkánok 2. Alkének 3. Alkoholok 4. Éterek 5. Oxovegyületek 6. Karbonsavak 7. Észterek 8. Nitrogéntartalmú heteroaromás vegyületek 9. Aminok 10. Amidok 11. Aminosavak 12. Szénhidrátok

73

BIOLÓGIA Az ember életműködései (szervrendszerek és egészségtan) Önfenntartás • • • • • • • •

A kültakaró Mozgás szervrendszere Az ember emésztő szervrendszere Az ember légzése Az emberi vér Az immunrendszer Az anyagszállítás A kiválasztás

Önszabályozás • • •

Az ember hormonális szabályozása, belső elválasztású mirigyek Az ember központi és környéki idegrendszere (felépítés, működés) Az érzékszervek (látás, hallás, egyensúlyozás, szaglás, ízlelés)

Önreprodukció • •

Az ember szaporító szervrendszere Az ember egyedfejlődése

Ökológia, környezet- természetvédelem • • • • • • • •

A környezet és a tűrőképesség Környezeti tényezők (fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj) Az ökológiai rendszerek anyagforgalma és energiaáramlása A populációk szerkezete, változásai, kölcsönhatásai Társulások szerkezete, változásai, főbb típusok Biomok (tenger, trópus, szavanna, szubtrópus, mérsékelt övi lomberdők, tajga, tundra, magas hegységek) A bioszféra és a természetvédelem A bioszféra és a környezetvédelem FÖLDRAJZ

Az 1. résztétel témakörei: 1. Kozmikus környezetünk 2. A Föld, mint égitest 3. Kőzetburok, földtörténet 4. A levegőburok 5. A vízburok 6. A földfelszín formakincse 7. Földrajzi övezetesség 8. A kontinensek természetföldrajza 9. Magyarország és tájainak természetföldrajza 10. Környezeti problémák A 2. résztétel témakörei: 1. 2. 3. 4. 5.

Népesség- és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe Európa és a többi kontinens regionális földrajza Magyarország földrajza Globális problémák INFORMATIKA 74

Az információs társadalom: 1. A kommunikáció általános modellje 2. Informatika és etika 3. Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek-hardver: Adat és az adatmennyiség Analóg és digitális jelek Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás Neumann elvű számítógépek Személyi számítógép részei és jellemzőik: (központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap 9. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 10. Számítógép hálózatok 4. 5. 6. 7. 8.

Informatikai alapismeretek-szoftver 11. Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 12. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése 13. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 14. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 15. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 16. Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás Információs hálózati szolgáltatások 17. Elektronikus levelezési rendszer használata 18. Állományok átvitele 19. WWW 20. Keresőrendszerek 21. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat: 22. Könyvtár fogalma, típusai 23. Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok 24. Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok 25. Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok) DRÁMA 1. Színház- és drámatörténet 2. Színház- és drámaelmélet 3. Színházi műfajok TESTNEVELÉS 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 3. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. 4. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. 5. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. 6. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. 7. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. 8. „Az atlétika, a sportok királynője.” 75

9. A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. 10. Az úszás jelentősége az ember életében. 11. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. 12. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. 13. A küzdősportok és az önvédelem. 14. Egy szabadon választott sportág bemutatása. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alkotás 1. Vizuális eszközök • Vizuális nyelv • Technikák 2. Tevékenységszintek • Ábrázolás, látványértelmezés • Megjelenítés, közlés, kifejezés Befogadás 3. Vizuális eszközök • Megjelenítés sajátosságai • Technikák 4. Tevékenységterületek • Vizuális kommunikáció • Tárgy- és környezetkultúra • Kifejezés és képzőművészet ÉNEK 1. A magyar népzene régi stílusa 2. A magyar népzene új stílusa 3. A középkor zenéje, a gregorián kultúra kialakulása, fajtái, és továbbfejlődése 4. A trubadúrzene kialakulása 5. A reneszánsz zene, vokális zene szerepe a reneszánsz korban 6. A barokk zene, a barokk oratórikus formái 7. A barokk hangszeres zenéje 8. A X-XVI. Század magyar műzenéje 9. A zenei klasszicizmus kialakulása, alapvető stílusjegyei 10. A klasszicizmus énekes műfajai 11. A klasszicizmus hangszeres műfajai és műformái 12. A zenei romantika kialakulása, stílusjegyei, műfajai 13. A műdal formája, a dalok fajtái 14. Az orosz nemzeti kultúra kialakulása 15. A xvii-xix. Század magyar zenéje 16. A nemzeti és társadalmi opera szerepe a XIX. Században 17. Zenei folklórizmus 18. A XX. Századi magyar zene megteremtése 19. A XX. Század legjelentősebb stílusirányzatai 20. A kortárs zene EMBERISMERET ÉS ETIKA 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az emberi természet: Az erkölcsi lény: Az erkölcsi cselekedet: Az etika megalapozása: Az erények és a jellem: Társas kapcsolatok: 76

7. Erkölcs és társadatom: 8. Vallás és erkölcs: 9. Korunk erkölcsi kihívásai: EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA 1. Az ember, mint biológiai, társadalmi és szellemi lény 2. Az ember, mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény 3. Szokás, erkölcs és jog 4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok 5. A mi kis ügyeink 6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció 7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció 8. A közélet és a politika világa 9. Hovatartozásaink: szülő- és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk 10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság 11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások GAZDASÁGI IMERETEK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése, a piacgazdaság jellemzői A pénz kialakulása és funkciói A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése 5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 6. A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák 7. A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik 8. Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között 9. A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac 10. A piaci mechanizmus működési zavarai 11. A munka, mint termelési tényező a gazdálkodás folyamatában 12. A makrogazdaság szereplői és a makrojövedelem keletkezése 13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac 14. A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése 15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok 16. Költségvetés politika jellemzői 17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői 18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai 19. Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák 20. A globalizáció 1. 2. 3. 4.

KÖZGAZDASÁGI ALAPIMERETEK Elméleti gazdaságtan 1. A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai 2. A piac és működése 3. A fogyasztói magatartás 4. A fogyasztó egyéni keresletére ható tényezők 5. A kereslet rugalmassága és annak mérőszámai 6. A vállalat és a termelői magatartás 7. A vállalkozás költségei 8. A vállalat kínálata és a piac jellege 9. A tényezőpiac sajátosságai 10. Az externáliák és a közjavak 11. A makrogazdasági körforgás 12. A nemzetgazdaság teljesítmény mérése 77

13. Az árupiaci kereslet 14. A modern pénzrendszer 15. A pénzpiac 16. A makroökonómiai munkapiac 17. Az infláció 18. A költségvetési politika 19. Vállalatok a nemzetközi piacon 20. A nyitott gazdaság jellemzése Üzleti gazdaságtan 1. A marketinggondolkodás. 2. A vállalkozás környezete. A termékek és szolgáltatások. A marketingmanagement folyamata. 3. Marketingkutatás, marketingstratégiák, a marketingmix. 4. A vállalkozás vagyona, és az éves beszámoló. 5. A könyvvitel alapfogalmai 6. A készletek – a vásárolt készletek 7. A készletek – a saját termelésű készletek 8. Befektetett eszközök 9. Az emberi erőforrás sajátosságai 10. A bérek bizonylatai, nyilvántartása 11. Kiadás, költség, ráfordítás 12. A statisztika alapfogalmai 13. A vállalkozások tevékenységének elemzése egyszerű statisztikai eszközökkel 14. A vállalkozások tevékenységének elemzése statisztikai eszközökkel 15. A vállalkozások pénzforgalma - készpénzforgalom 16. A vállalkozások pénzforgalma – a készpénz nélküli fizetési forgalom, készpénzkímélő fizetések 17. A fizetések különleges szabályai, a vállalkozások finanszírozása 18. Hitelek és adók 19. A vezetés feladatai, a döntés 20. A motiváció és szerepe az egyéni és a csoportos viselkedésben. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Gazdálkodási ismeretek 1. Vállalkozási formák 2. A vállalkozás tárgyi feltételei 3. A vállalkozás személyi feltételei 4. A vállalkozások erőforrásai és vagyona 5. A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése 6. A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése 7. A vállalkozások finanszírozási formái 8. Az üzleti terv jelentősége, fejezetei 9. Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása 10. Az Európai Unió Marketing 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A marketing története, alapfogalmai, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói vásárlói magatartás A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés 78

10. Árpolitika, árstratégia 11. Az értékesítéspolitika, az értékesítési csatornák kiválasztása 12. A kommunikációs politika 13. A marketingkommunikáció eszközrendszere 14. A reklám szerepe és fejlődése 15. A reklám vállalati funkciói 16. A reklámeszközök és reklámhordozók 17. A reklám tervezése, szervezése 18. A public relations 19. Az eladásösztönzés, a személyes eladás 20. Az image és az egyedi vállalati arculat 21. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1. A vendéglátás alapjai 2. A vendéglátás tevékenységi körei 3. A vendéglátás üzlethálózata 4. A turizmus alapjai 5. A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái 6. A turizmus és a környezet összefüggései 7. A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 8. A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 9. A turizmus piaca 10. A vendéglátás piaca 11. Általános ügyviteli alapismeretek 12. A turizmus és a vendéglátás ügyvitele Szállodai alapismeretek 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások

Marketing alapismeretek 1. A marketing fogalma, fejlődése 2. A piac, a piaci környezet elemzése 3. A fogyasztói magatartás 4. A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 5. A marketing információs rendszer 6. A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 7. A termékpolitika, termékfejlesztés 8. Árpolitika, árstratégia 9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 10. A marketingkommunikáció eszközrendszere 11. A reklám szerepe, tervezése 12. A Public Relations 13. Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 14. Az image és az egyedi vállalati arculat 15. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök ÉLELMISZERIPARI ALAPISMERETEK 79

1. Nyersanyagok feldolgozása az élelmiszeriparban 2. Az élelmiszeripar környezete 3. Tápanyagok 4. Élelmiszertechnológiai adalékok 5. Mikroorganizmusok hasznos tevékenységei a különböző élelmiszeripari ágazatokban 6. Áramlástani alapfogalmak áramlástani törvények 7. Folyadékok és gázok szállítása 8. Szétválasztó műveletek és gépek 9. Homogenizáló műveletek 10. Szemcsés halmazokkal végzett műveletek 11. Hőtani műveletek és gépek 12. Anyagátadási műveletek és gépek

8.7.

Kompetencia alapú oktatás

Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Nemzeti Alaptantervünk az alábbi kulcskompetenciákat határozza meg: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten levő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. A kompetencia alapú oktatásban alkalmazható módszerek: • differenciálás – egyéni képességek szerint • rendszeresség • kutatószemlélet – kérdésfeltevés • tanulási folyamat irányítása • tevékenykedtetés • differenciált értékelés (minősítő és fejlesztő értékelés, árnyalt értékelés) • saját tanulási folyamat és tevékenység • konfliktus-kezelés • tanulói megismerés (motiváció, attitűd) • drámapedagógia-szerepjáték 80

• • • • • • •

szituációs játékok gondolkodás és cselekvés egymásra építése felfedeztető tanítás-tanulás problémaközpontú tanítás vita interjú magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, versenyek

A fejlesztett képességek és készségek: • együttműködési készség, munkamegosztás • partneri viszony elfogadása, • tolerancia • konszenzus-készség • empátia • érzelmi intelligencia • etikai érzék • logikai gondolkodás • képzelőerő • írásbeli és szóbeli kommunikációs készség • kreativitás • motiváció • kockázatvállalás, feladatvállalás • vitakészség • közösségépítés Az új módszerek gyakran új munkaformákat, a tanulásszervezés új módjait igénylik. Ennek kapcsán előtérbe kerülnek azok a munkaformák, amelyek kifejlesztik a tanulókban – a munkaerő-piac által is preferált - a csoportban dolgozás képességét: • csoportmunka (csoportképzés: kijelölés, szabad választás, sorsolás, játék) • kooperatív tanulás (térbeli elrendezés) • projektmunka • páros munka • egyéni munka-frontális munka • műhelymunka • csapatépítő és bizalomfejlesztő játékok • mentorálás (heterogén csoportban) • szabad tanulás • dokumentumelemzés • önértékelés A kiemelt fejlesztési feladatok: • Énkép, önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőttlét szerepeire

8.8.

A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: • önismeret, önbecsülés 81

• • • • • • • • •

mások megbecsülése alkalmazkodóképesség felelősségérzet kudarctűrés konstruktivitás kreativitás, fantázia empátia beszédkészség nyitottság

Az iskolában folyó személyiségformálás, nevelés színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, versenyek, szabadidős programok, a diákönkormányzat szervezései adják. A kerettanterv alapján készült helyi tanterv javarészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyek nevelési céljaink elérését, a komplex személyiségfejlesztést segítik a tanórákon. Ezeket csak néhány általános megállapítással egészítjük ki: • Lehetőséget adunk órákon az önálló és csoportos munkára: információgyűjtésre és feldolgozásra, feladatmegoldásra. Ösztönözzük az önálló véleménynyilvánítást. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási – tanulási formákat, melyek a diákok (minél intenzívebb) aktivitását igénylik, melyek színesebbé teszik a tanulást. A játékos tanulási formák különösen eredményesek lehetnek nevelési céljaink eléréséhez. • Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyéni előrehaladást. Követelmény-rendszerünknek és a hozzá kapcsolódó értékelési rendszernek motiválnia kell a diákokat az önfejlesztésre. Éppen ezért fontos, hogy az értékelés ne rombolja a gyerekek önbecsülését, és személyre szóló legyen. • Megköveteljük tanítványainktól a szép és kifejező beszédet. Törekszünk a különböző tantárgyak kapcsolódási pontjainak bemutatására. Az osztályfőnöki órák, valamint az „Emberismeret és etika” tantárgy tág lehetőséget adnak fontos nevelési feladatok megvalósításához. Ösztönözzük a gyerekeket a véleménynyilvánításra – ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják meghallgatni egymást. Az értékek formálásához különösen fontos, hogy kialakítsuk az osztályban azt a légkört, ahol a gyerekek szabadon elmondhatják gondolataikat, érzéseiket, hogy ily módon lehető leghatékonyabban formálódhassanak értékítéleteik, gondolkodásuk. A dráma-játékok, a csoportos együttműködést segítő játékok, az ötletbörzék, olyan új és hatékony lehetőségek a személyiségfejlesztésben, értékformálásban, kreativitásfejlesztésben, melyet érdemes alkalmazni az osztályban. Fontosnak tartjuk a következő viselkedésformák kialakítását és gyakorlását az osztályban: • odafigyelés másokra – a másik meghallgatása • agresszív viselkedésformák tudatos kerülése • együttműködés csoportban • konstruktív konfliktuskezelés • önérvényesítés – mások igényeinek figyelembe vételével és tiszteletben tartásával. A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kulturált eltöltésére. Fontos, hogy a diákok is cselekvő résztvevői, alakítói legyenek ezeknek a folyamatoknak. Kapjanak lehetőséget és felelősséget életük irányításában. Feladatunk, hogy – mint eddig is – sokoldalú, változatos lehetőségeket biztosítsunk ezen a téren. A felgyorsult változásokra csak úgy tudunk reagálni, ha józan kritikával, de nyitottan készen állunk új pedagógiai eszközök és eljárások elsajátítására, bevezetésére. Pedagógiai munkák állandó fejlesztésével szeretnénk elérni, hogy oktatási-nevelési tevékenységünk minél eredményesebbé váljon.

8.9.

A környezeti neveléssel kapcsolatos helyi tantervi feladatok

Magyar nyelv és irodalom 82

A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék meg az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek reális becslésekre • tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban 83

• •

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségeket és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék meg és szeressék a természeti és épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően 84

• • •

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait • fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása • lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természetfeletti uralomra-jutása • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit • értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha ésszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika A tanulók • legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák • tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek 85

• •

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és a dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelés, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi, heti, évszakos életritmus kialakulását

8.10.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 86

Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbákra évente két alkalommal kerül sor, ősszel illetve a tavaszi hónapokban. Az aerob állóképesség mérésére szolgál a Cooper teszt, amely 12 perces futást jelent. Az erő, erő-állóképesség mérésének pedig a következő komponensei vannak: • • • •

helyből távolugrás, hasonfekvésből törzsemelés, hanyattfekvésből felülés, fekvőtámaszban karhajlítás.

A kapott táblázatok, és a hozzájuk tartozó értékelés alapján minden tanuló képet kap saját fizikai állapotáról, fejlődéséről.

8.11.

A kötelező tantárgyak helyi tantervei GIMNÁZIUM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. 87

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Internet-alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások. Szociális és állampolgári kompetencia A kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.

88

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása 9. évfolyam Témakörök Tartalmak Nyelvtan A tömegkommunikáció A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai A nyelvtani szintek Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, grammatikája szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg szerkezete és A szöveg és a mondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szöveg jelentése A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Helyesírás A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei Könyv- és Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális elektronikus és digitális könyvtárhasználat – információhordozók felhasználásával. Irodalom Szerző– mű – befogadó Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával. Mítosz és irodalom Mitológiai történetek. Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából. Az antikvitás irodalma Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű). A görög dráma: Szophoklész egy drámája. A Biblia és hatása az Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a irodalomra magyar irodalomban A középkor irodalma Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Portrék, verses és Petrarca, Boccaccio prózai alkotások az Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. A magyar reformáció európai és a magyar irodalma. reneszánsz irodalomból Portrék a magyar Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Szemelvények Pázmány Péter és Mikes barokk irodalomból Kelemen műveiből. Az európai színház Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. A francia klasszicista történetéből dráma (pl. Molière). 89

10. évfolyam Témakörök Nyelvtan Nyelvváltozatok

Alapvető retorikai ismeretek

Szövegtípusok

Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

Tartalom Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei. A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei..

Irodalom Írók, költők, irányzatok Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Katona József Bánk bán – műelemzés és értelmezés. Romantika a világNéhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. század irodalomban világirodalmából. A magyar romantika Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és három verse, részletek értekező irodalma prózájából. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és Három portré négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása Petőfi Sándor Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Arany János Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. 11. évfolyam Témakörök Nyelvtan Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

Szépirodalmi stílus

Helyesírás

Tartalmak A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. 90

Könyv- és könyvtárhasználat Irodalom Madách Imre Világirodalom – széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály Kosztolányi Dezső Stílusirányzatok, képek, formák

Direkt és indirekt tájékoztató eszközök. Tananyaghoz kapcsolódó kiselőadás ill. házi dolgozat Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés. Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete. Csehov vagy Ibsen egy drámája; egy-egy szimbolista és/vagy impresszionista lírai alkotás. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy két novellája. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve; egy-két mű a Nyugat szerzőitől (pl. Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán). Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy esszé vagy tanulmányrészlet. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény vagy regényrészlet, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Néhány mű az európai és magyar avantgárd irányzataiból (pl. Apollinaire, Kassák Lajos). 12. évfolyam

Témakörök Nyelvtan Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése SZÖVEGÉRTÉS Könyv- és könyvtárhasználat Irodalom József Attila Portrék a magyar irodalomból Szerzők és művek Világirodalom a 20. Században 1. Széppróza, líra, dráma

Tartalmak A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. Anyaggyűjtés, információfeldolgozás, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, irodalomjegyzék készítésével kapcsolatos tudnivalók Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. PL.: Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, két verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy űve vagy Márai Sándor egy-két műve vagy szépprózai műrészlete. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János két-három verse és egy prózája; Örkény István két-három 91

Világirodalom a 20. Században 2. Kortárs magyar irodalom

Az irodalom határterületei

műve, köztük egypercesek és egy dráma vagy drámarészlet. Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy alkotása vagy részletek, legalább egy dráma: pl. Camus, Dürrenmatt, Beckett. Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István és mások. (Két-három vers, egy esszé vagy más prózarészlet.) Legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. TÖRTÉNELEM

Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és a tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen – egyéni életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. 92

A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok összehasonlító jellemzése). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A történelmi információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Történelmi témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Az eszközök és a mérőműszerek alkalmazása, balesetmentes használata. Életpályaépítés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia A történelmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. 93

Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások történelmi tartalmának elemzésével. 9.évfolyam Témakörök Az őskor és az ókori Kelet

Az ókori Görögország

Tartalmak Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000., Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr. e. XIII. sz., Kr. e. 776., Kr. e. 594., Kr. e. 508., Kr. e. 490., Kr. e. 480., Kr. e. 431–404., Kr. e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: 94

polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. 510., Kr. e. 367., Kr. e. 264–241., Kr. e. 218–201., Kr. e. 168., Kr. e. 48., Kr. e. 31., 313., 395., 476. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Tacitus Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria A korai feudalizmus A Frank Birodalom kialakulása. története Európában A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622., 732., 800., 843., 962., 1054. Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa A magyar nép története Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. az államalapításig A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896., 955., 973., 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök 95

Mindennapi élet, életmódtörténet

Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Tömegszórakoztatás az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. 10. évfolyam

Témakörök Az érett középkor

Tartalmak A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066., 1095., 1122., 1215., 1278. Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala Az Árpád-házi királyok Az új rend megszilárdítása. kora Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95., 1095–1116., 1205–1235., 1222., 1235–70., 1241–42., 1301. Személyek: László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol és francia rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453., 1389., 1410., 1415., 1453. Személyek: 96

Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Ferdinánd, Izabella Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista Topográfia: Firenze, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező Magyarország a Károly Róbert és Nagy Lajos. XIV–XV. században Társadalmi változások. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán–török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42., 1342–82., 1351., 1387–1437., 1396., 1456., 1458–90. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs Kora újkor (1490–1721) A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492., 1517., 1588., 1618–48., 1640–49., 1689., 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok Magyarország története A Jagelló-kor. a kora újkorban A török hódoltság. (1490–1711) A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. 97

A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514., 1526., 1541., 1552., 1566., 1591–1606., 1664., 1686., 1699., 1703–11.

Mindennapi élet, életmódtörténet

Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. 11. évfolyam

Témakörök A felvilágosodás kora (1721–1789)

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711– 1790)

A polgári átalakulás kora (1776–1849)

Tartalmak A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Kronológia: 1740–48., 1756–63. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: enciklopédia, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A gazdaság és a társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Kronológia: 1740–80., 1767., 1777., 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg Topográfia: Határőrvidék, Bánát Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 98

1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776., 1783., 1789., 1794., 1804–15., 1830., 1848. Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár Topográfia: Vendée, Waterloo A polgárosodás kezdetei A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Magyarországon (1790– Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. 1847) Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795., 1825., 1830., 1832–36., 1844. Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu Forradalom és A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. szabadságharc A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Magyarországon (1848– Az áprilisi törvények. 1849) A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad A nemzetállamok és az Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari imperializmus kora forradalom (1849–1914) Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. 99

Kína és Japán. A „keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56., 1861–65., 1866., 1870., 1871., 1882., 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A polgárosodás A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. kibontakozása A kiegyezés megszületése. Magyarországon (1849– Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. 1914) Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6., 1867., 1868., 1875–90., 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. A életmódtörténet hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. A modern városfejlődés. 12. évfolyam Témakörök Tartalmak Az első világháborútól a Az első világháború kirobbanása, jellege, története. nagy gazdasági válságig A Párizs környéki békék. (1914–1929) Az orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18., 1917., 1919., 1922., 1925. Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini 100

Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Az első világháború és Magyarország részvétele a világháborúban. következményei A forradalmak és az ellenforradalom. Magyarországon. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A Trianon utáni ország A határon túli magyarság sorsa. élete (1914–1931) A Horthy-rendszer konszolidációja. A művelődési viszonyok. Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. június 4., 1921–31. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció A nagy gazdasági Az 1929–33-as világgazdasági válság. válságtól a második Válságkezelés a nyugati demokráciákban. világháború végéig A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. (1929–1945) A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929., 1933., 1936., 1938., 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció Magyarország a Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. gazdasági válságtól a A revíziós külpolitika eredményei. második világháborús Magyarország háborús részvétele. összeomlásig (1931– A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. 1945) Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. ugusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Szálasi Ferenc, Bárdossy 101

A jelenkor (1945–napjainkig)

Magyarország a második világháború után (1945 –napjainkig)

Mindennapi élet, életmódtörténet

László, Kállay Miklós Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947., 1948., 1949., 1956., 1957., 1961., 1968., 1975., 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás. Évszámok: 1947. február 10., 1948., 1949., 1953., 1956. október 23., november 4., 1968., 1989. október 23., 1990., 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. EMBERISMERET ÉS ETIKA

Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A tananyagot felmenő rendszerben két évfolyamon heti fél órában tanítjuk a filozófia tantárggyal párban úgy, hogy az első félév az egyik tantárgy, a második félév pedig a másik. A 2012/2013-as tanévtől induló osztályokban ez egy évre 102

redukálódik, heti egy órában, így a táblázatban szereplő két évfolyam anyagát értelemszerűen egy évfolyam két félévének kell értelmezni Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Digitális eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Filozófiai- etikai témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások korunk erkölcsi kérdéseiről. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. 103

Életpályaépítés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia A történelmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Beszélgetés erkölcsi értékekről, normákról, napjaink erkölcsi kihívásairól. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák, vallások történelmi, földrajzi, etikai alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmának elemzésével. Erkölcsi tartalmak tanulmányozása a filozófiatörténetben, főbb filozófiai irányzatok megismerése és beemelése a komplex műveltségterületbe. 11. évfolyam Témakörök Az erkölcsi lény

Az erkölcsi cselekedet

Tartalmak A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés 104

egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. Az etika megalapozása A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősségés konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. Az erények és a jellem A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. 12. évfolyam Témakörök Személy és erkölcs

Társadalom és erkölcs

Vallás és erkölcs

Korunk erkölcsi kihívásai

Tartalmak Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság. A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól. ELSŐ IDEGEN NYELV

Témalista 9–12. évfolyam • • • • • • • • • • •

Az ember és a család Tágabb környezetünk, a lakóhely Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa Egészség és betegség; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön. Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban. 9. évfolyam

• Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében)

105

Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb.100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb.100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb.150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; • kb.150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb.150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség • •

A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. 10. évfolyam

Tartalom Kommunikációs szándékok (9-10 évfolyam) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •

megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • •

sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; 106

• • •

remény; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, érdeklődés, érdektelenség, tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, képesség, , szükségesség, lehetőség, ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • •

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • •

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • • •

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök • • • • • • • •

Cselekvés, történés, létezés kifejezése, Birtoklás kifejezése, Térbeli és időbeli viszonyok, Mennyiségi és minőségi viszonyok, Modalitás, Esetviszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése

107

A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 11. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; 108

• • •

kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni.

Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; 12. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok (11.-12. évfolyam) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • • • • •

megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; személyes és hivatalos levélben megszólítás; személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • •

hála; sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; félelem; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • • • •

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika,; ellenvetés; ellenvetés visszautasítása; akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

109

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • • •

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság, emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás; reklamálás; tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • • • • •

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés; körülírás; témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök • • • • • • • • •

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni: Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; 110

• • • •

választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; • gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. MÁSODIK IDEGEN NYELV Témalista 9–12. évfolyam • • • • • • • • • • •

Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. Az otthon. A szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a lakóhelyen; növények és állatok. Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészséges életmód. Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és gyorséttermek. Utazás: utazási előkészületek; nyaralás itthon és külföldön. Szabadidő és szórakozás: kedvenc sport; gyűjtemények; sport az iskolában és az iskolán kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok) életéről. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. 9. évfolyam

Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyam kerettantervében)

111

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; • egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; • egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; • egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. 10. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • megszólítás, • köszönés, elköszönés, • bemutatás, bemutatkozás, • érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, • engedélykérés és arra reagálás, • köszönet és arra reagálás, • bocsánatkérés és arra reagálás, • gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, • személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • sajnálkozás, • öröm, • elégedettség, elégedetlenség, • csodálkozás, • remény, • bánat, • bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • véleménykérés és arra reagálás, 112

• • • • • • •

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • dolgok, személyek megnevezése, leírása, • események leírása, • információkérés, információadás, • igenlő vagy nemleges válasz, • tudás, nem tudás, • bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • kérés, • tiltás, felszólítás, • javaslat és arra reagálás, • meghívás és arra reagálás, • kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • visszakérdezés, ismétléskérés, • nem értés, • betűzés kérése, betűzés, • felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök • cselekvés, történés, létezés kifejezése, • birtoklás kifejezése, • térbeli és időbeli viszonyok, • mennyiségi és minőségi viszonyok, • esetviszonyok, • szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; • szövegből kikövetkeztetni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni; • beszélgetést kezdeményezni, befejezni. 113

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; • kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; • egyszerű, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni. 11. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 100 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni; • üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, jellemzést írni.

114

12. évfolyam Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • megszólítás; • köszönés, elköszönés; • bemutatás, bemutatkozás; • telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; • érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; • engedélykérés és arra reagálás; • köszönet és arra reagálás; • bocsánatkérés és arra reagálás; • gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • sajnálkozás; • öröm; • elégedettség, elégedetlenség; • csodálkozás; • remény; • bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; • valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; • egyetértés, egyet nem értés; • érdeklődés,; • tetszés, nem tetszés; • dicséret, kritika; • ellenvetés; • akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; • ígéret; szándék, terv, • érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • dolgok, személyek megnevezése, leírása; • események leírása; • információkérés, információadás; • igenlő vagy nemleges válasz; • tudás, nem tudás; • bizonyosság, bizonytalanság; • ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • kérés; • tiltás, felszólítás; • segítségkérés és arra reagálás; • javaslat és arra reagálás; • kínálás és arra reagálás; • meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • visszakérdezés, ismétléskérés; • nem értés; • betűzés kérése, betűzés; 115

• • • •

felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök • • • • • • • • •

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; • változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban álláspontját, véleményét kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 200 szavas szövegből ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Íráskészség A tanuló legyen képes • gondolatait egyszerű kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas szöveggé rendezni; • üzenetet, üdvözletet, baráti levet, rövid elbeszélést, leírást, jellemzést írni. MATEMATIKA Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról mint kész tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról. A matematikatanítás érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást, és alkalmazásra érett tudásokat hoz létre. A matematikai gondolkodás területeinek 116

fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. A matematikatanítás szerepe a matematika különböző arculatainak bemutatása és érvényre juttatása: kulturális örökség, gondolkodásmód, alkotótevékenység, a gondolkodás örömének forrása, a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője, maga is tudomány, egyben egyéb tudományok és az iskolai tantárgyak segítője, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1–6. évfolyam fejlesztési tevékenysége meghatározó jelleggel alapozza meg. Ezért alapvető fontosságú, hogy a későbbi fokozatok tanárai ismerjék és mélyen értsék az ott folyó fejlesztés jellegét és részleteit. Ez az oka annak, hogy a fenti fejlesztési szakaszban a tevékenységek kifejtése lényegesen részletesebb. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció egyre nagyobb szerepet kapjon. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. A differenciálás nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti (tananyag-kiválasztás és -strukturálás, módszerek, eszközök, segítségadás stb. alkalmazásában). Sokszor az alkalmazhatóság vezérelheti a tananyagnak és tárgyalásmódjának a megválasztását az egész csoport számára, más esetekben esetleg a tudományos igényesség szintje szerint differenciál a tanító, tanár, de mindig a tanuló életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. A matematikai fejlődés és a tanulási folyamat során alapvető jelentőségű a jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. A reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése egyaránt lényeges. Emellett azonban nem szorul háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése, a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A műveltségi terület tanulása során elérhető a matematika szerepének megértése a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában, a döntésképesség fejlesztésében. Mindez hozzájárul a történeti szemléletmód kialakításához is. Eközben érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés; az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. A matematika értékeinek és eredményeinek megismerése azt eredményezheti, hogy a tanulók hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy megérti és alkalmazza a matematikai szakkifejezéseket. A megértett szövegek segítségével képes a feladatok matematikai tartalmának feldolgozására, a problémák megoldására. Matematikai kompetencia 117

A matematikai gondolkodás fejlesztése, felhasználása a mindennapok problémáinak megoldásában. A folyamatok egymásutániságának, egymásra épülésének bemutatása. Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése matematikai ismeretek, számítások segítségével. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Az összegyűjtött csoportmunkában.

információk

csoportosítására

szolgáló

eszközök

használata

egyéni

vagy

Internetalapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Versenyfeladatok, megoldások elérése számítógépes hálózatok segítségével. A hatékony, önálló tanulás Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (könyvtárban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Az egyes témakörökhöz illeszkedő feladatok kiválasztása, egyéni- és csoportmunkával való megoldása. A geometriai formák megjelenése a természetes és épített környezetben, pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természettudomány szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Az eszközök és a mérőműszerek alkalmazása, balesetmentes használata. Életpálya építés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása feladatmegoldások során. A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek matematikai alapjainak értékelése, szakmaváltásra való képesség fejlesztése önálló feladatmegoldásra neveléssel. Szociális és állampolgári kompetencia A világra nyitott szemlélet formálása. A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. építészeti, űrkutatási, gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldása során. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, jelentős természettudósaink életpályájának, hazaszeretetének megismertetésével. Az emberiség természetátalakító következményeinek megértése.

tevékenységén

(mint

példán)

keresztül

a

beavatkozások

Kulturális kompetencia A különböző kultúrák matematikatörténeti eseményeinek megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése. 118

9. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítása.

Tartalom A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése.

Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez A szükséges és elégséges feltétel Az „akkor és csak akkor” használata – (folyamatos) megkülönböztetése. Tétel és megfordítása (folyamatos). Számtan, algebra

Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A fogalom célszerű kiterjesztése, a A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás számok nagyságrendjének tudása. azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3, a3 + b3 szorzat alakja. Műveletek végzése számokkal és Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és algebrai kifejezésekkel, a törtekkel végzett műveleteknél. szaknyelv használata. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Algoritmikus gondolkodás és a Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. gyakorlati problémák Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, modellezése, értő szövegolvasás. kamatszámítás. A rendszerezőképesség fejlesztése Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. A matematika iránti érdeklődés Relatív prímek, oszthatósági feladatok. példa számrendszerekre. erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival. Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A megfelelő modell megkeresése.

Tartalom A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák a további függvényekre, a fordított arány, x  . x

Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása. A transzformációk, mint

Tartalom Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, 119

függvények értelmezése, a matematika különböző területei közötti kapcsolatok keresése. Síkbeli tájékozódás, tervezés, a konstrukciós, analizáló képesség és a diszkussziós igény kialakítása, sokoldalú szemléltetés, szerkesztőprogramok megismerése lehetőség szerint.

rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A statisztikai adatok helyes értelmezése.

Tartalom Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás. 10. évfolyam

Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése.

Tartalom Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv). Változatos kombinatorikai feladatok.

Számtan algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A permanencia elve a számfogalom bővítésében.

Tartalom

A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az nedik gyök. A megoldás keresése többféle A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős úton, tanulói felfedezések, önálló alak. eljárások keresése. összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A matematika eszközként való Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Diszkussziós igény az algebrai Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, feladatoknál. egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Az algebrai és grafikus módszerek Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. együttes alkalmazása a problémamegoldásban. Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom 120

Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerű használata.

A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása.

Geometria Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A transzformációs szemlélet A hasonlósági transzformáció fogalma. fejlesztése. Kreatív problémamegoldás. A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása Geometriai ismeretek egyszerű esetekben. alkalmazása, biztos számolási A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, készség, zsebszámológép célszerű arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel használata. bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektorok további alkalmazása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése.

Tartalom Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. 11. évfolyam

Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Becslés, a becslés összevetése a számításokkal. A gráf modellként való felhasználása.

Tartalom Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek. A matematikai fogalom célszerű A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. kiterjesztése, a fogalmak A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. általánosításánál a permanencia elv felhasználása. Bizonyítás iránti igény mélyítése. A logaritmus értelmezése. 121

Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése. Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek.

Függvények Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvényfogalom fejlesztése. Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyításra való törekvés fejlesztése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban lehetőség szerint.

Tartalom A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze.

A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. A vektorokról tanultak áttekintése Pontos fogalomalkotásra törekvés. A vektorműveletek tulajdonságai. Bizonyítás iránti igény Két vektor skaláris szorzata. továbbfejlesztése emelt szintű A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. érettségire felkészítő csoportokban. Tervszerű munkára nevelés. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű Az esztétikai érzék fejlesztése. trigonometrikus egyenletek. A matematika gyakorlati Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban felhasználása. (fizikában). A zsebszámológép és lehetőség szerint a számítógép alkalmazása. Geometriai feladatok megoldása Helyvektor. algebrai eszközökkel. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Adott probléma többféle Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek megközelítése. kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A körülmények kellő figyelembevétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal.

Tartalom Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. 122

Modellalkotásra nevelés. A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben.

12. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az ismeretek rendszerezése: A matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A deduktív gondolkodás további fejlesztése.

Tartalom Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Matematikatörténeti ismeretek Számelméleti összefoglalás. (könyvtár- és internethasználat). A valós számok és részhalmazai. Szám- és műveletfogalom biztos A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. alkalmazása. Közelítő értékek. Egyenletek Tervszerű, pontos és fegyelmezett Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. munkára nevelés. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Az önellenőrzés fontossága. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. A problémamegoldó gondolkodás, Szöveges feladatok. a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése. Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A matematika alkalmazása a gyakorlati életben.

Tartalom

A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Rendszerező összefoglalás Az absztrakciós készség A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. fejlesztése. Az alapfüggvények ábrázolása. A függvényszemlélet fejlesztése. Függvény-transzformációk. 123

A függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban.

Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével.

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek A térszemlélet fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése.

Tartalom Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne.

Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. A függvényszemlélet fejlesztése. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. A deduktív gondolkodás Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és fejlesztése. alkalmazásaik. A matematika különböző területei Vektorok, vektorok koordinátái. közötti összefüggések Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. felhasználása. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A leíró statisztika és a Adatkezelésnél osztályba sorolás. valószínűség számítás gyakorlati Terjedelem. szerepe, alkalmazása. A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek vizsgálatára. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. INFORMATIKA Célok és feladatok Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók fel-készítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni, szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra.

124

Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosítja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejlesztett kompetenciák Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, kép-szerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben, a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik - amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuális-manuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciájával: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenység algoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk, és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban elképzelhetetlen mennyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés - praktikus szempontból - magasabb szintre lépett. Az informatikai-számítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszaki-technikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatás-technikai eszközök (projektor, interaktív tábla…). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. 125

Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszközöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a gyakorlati számítógépes tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értéke-lése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. 9. évfolyam Témakörök Ajánlott artalmak Hardver és Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A Neumann-elvű és más szoftverkörnyezet számítógépek felépítése. A számítógép és különféle perifériái. Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működésének fizikai, elektronikai alapjai. Az operációs Az operációs rendszer és a segédprogramok kezelése, szolgáltatásai. A hálózatok rendszer és felépítése. A helyi számítógépes hálózat kezelése és szolgáltatásai. Adatbiztonság és környezete kártékony programok. Szervizműveletek. Az információ és A jelek sokfélesége. Az információ és az adat fogalma. Titkosírás és kód. Kettes a kód számrendszer. Számok és karakterek kódolása. Kép- és hangkódolás. Logikai műveletek. Információátvitel. Kommunikáció az Az elektronikus levelezés fejlett szolgáltatásai. Levelezőlisták. Közhasznú adatbázisok interneten az interneten. Hasznos webhelyek. Céltudatos információkeresés az interneten, részletes keresés logikai kapcsolatokkal, kereső kifejezések, szűrők. Térképek az interneten. Multimédiás anyagok keresése és alkalmazása. Csoportos kommunikációs formák az interneten (fórum, csevegés, telefonálás…) Tranzakciók az Vásárlás, rendelés, ügyintézés az interneten és/vagy mobilon, telefonon. Banki interneten ügyintézés. Hivatalos ügyek intézése (önkormányzati…) Médiainformatika Digitális média(eszközök) az interneten. E-könyvek, portálok. Virtuális valóság alkalmazások. Szövegszerkesztés Egy szövegszerkesztő szolgáltatásai. Szövegbevitel, javítás, módosítás. Mentés, nyomtatás. Dokumentumok formátumai. Karakterformázás. Bekezdésformázás, oldalformázás. Képek, objektumok beillesztése és formázásuk. Tabulátorok, hasábok. Táblázatok formázása. Stílusok, sablonok használata. Körlevél. Dokumentumtípusok. 126

10. évfolyam Témakörök Weblapok szerkesztése

Ajánlott artalmak A web mint hipermédia rendszer. Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek (webdesign). Weblapok tulajdonságai. Szövegformázás. Képek tulajdonságai és formázásuk. Abszolút és relatív hivatkozások létrehozása. Táblázatok tulajdonságai. Táblázatok készítése, formázása. Rétegek tulajdonságai és szerkesztése. Adatbevitel. Dinamikus információk. Publikáció az Adatok, dokumentumok elhelyezése megfelelő formátumban az interneten. Platforminterneten független formátumok. Prezentációkészít Prezentációs dokumentumok felépítése, sablonok. Szövegbevitel. Képek, mozgóképek. és Rajzok. Animációk. Táblázatok, diagramok. Vetítés, interaktivitás. Táblázatkezelés A táblázatkezelők szolgáltatásai. A táblázatok felépítése, alapfogalmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, képletek. Képletek és adatok másolása. Hivatkozás más munkalapra. Rendezés. Táblázatformázás. Különféle függvények használata. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Logikai műveletek és függvények. Keresőfüggvények. Könyvtári Könyvtárak története. Könyvtárak típusai és szolgáltatásaik. A könyvtári médiumok, informatika dokumentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok használata a tanulásban. 11. évfolyam Témakörök Adatbáziskezelés

Ajánlott artalmak Adatbázismodellek, alapfogalmak. Az adatbázis-kezelő főbb szolgáltatásai. Adatbázis tervezése. Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Egyszerű lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Az SQL használata. Térinformatikai adatbázisok. Az informatika Információs korszakok a történelemben. A számítástechnika története. Az internet és az fejlődéstörténete IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az információs Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra társadalomról és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű…) mint termék, szolgáltatás. Etika és jog Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre. Adatvédelem Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás megbízhatósága. Az információ Az internetes források megbízhatósága. megbízhatósága 12. évfolyam Témakörök Ajánlott artalmak Folyamatok és Problémák megoldása számítógépes modellekkel. rendszerek modellezése Problémamegol- Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Tantárgyi dás és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított és/vagy intelligens rendszerek. Képszerkesztés Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és és grafika formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Rétegek használata. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. Multimédiás ele- A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció. mek szerkesztése 127

FILOZÓFIA Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A tananyagot felmenő rendszerben két évfolyamon heti fél órában tanítjuk az emberismeret, etika tantárggyal párban úgy, hogy az első félév az egyik tantárgy, a második félév pedig a másik. A 2012/2013-as tanévtől induló osztályokban ez egy évre redukálódik, heti egy órában, így a táblázatban szereplő két évfolyam anyagát értelemszerűen egy évfolyam két félévének kell értelmezni Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Digitális eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Filozófiai- etikai témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. 128

Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások korunk erkölcsi kérdéseiről. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése. Életpályaépítés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia A történelmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Beszélgetés erkölcsi értékekről, normákról, napjaink erkölcsi kihívásairól. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák, vallások történelmi, földrajzi, etikai alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmának elemzésével. Erkölcsi tartalmak tanulmányozása a filozófiatörténetben, főbb filozófiai irányzatok megismerése és beemelése a komplex műveltségterületbe. 11. évfolyam Témakörök Tartalmak Bevezető beszélgetés Egy választott téma (kérdés, probléma) különböző megközelítésekben (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai) való bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Antik filozófia Az arkhé és a logosz, a létező és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, az erkölcsi jó, a szókratészi érvelési módszer (preszókratikusok és Szókratész). 129

Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer (Platón) a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsőség közötti közép” (Arisztotelész) az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). Fogalmak Kozmosz, arkhé, logosz, vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, dialektika, bábáskodás, idea, részesedés, visszaemlékezés, metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis. Ajánlott műrészletek Hérakleitosz: Töredékek B 1; Parmenidész: Tanköltemény B 8 1–61; Platón: Állam VII. 514 a–518 b, (Barlanghasonlat); Szókratész védőbeszéde, Lakoma (részletek); Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5–6. 1106b– 1107 a; Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. fejezet; Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet); Seneca: Az élet rövidségéről. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai fogalmak, illetve hatások. Például: antik görög irodalom: Homérosz művei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Pannonius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika; történelem: az ókori görögök, az ókori Róma; biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezéséről, Hippokratész, Ptolemaiosz; fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész; festészet: Raffaello: Az athéni iskola; az antik világ művészete (festészet, építészet, szobrászat). Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés) A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. műveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón). Középkori filozófia A keresztény teológia és az antik filozófia, a kereszténység világ- és istenfelfogása (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, a rossz mint léthiány, a szabad akarat (Szent Ágoston). Az általános fogalmak és az egyedi létezők viszonya, értelmi és hitigazság, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer (skolasztika, Aquinói Szent Tamás). Fogalmak Patrisztika, semmiből való teremtés, teológia, logosz, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat skolasztika, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, skolasztikus érvelési módszer, tomizmus. Ajánlott műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III–V., VII., XI–XVI. (a szabad akarat és a rossz kérdései). Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars.I, Questio I., Art. 1–2. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: a művekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése. Például: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II. Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston-tanulmánya. Magyar nyelv: a retorika alkalmazása. 130

Történelem: a kereszténység, Európa a 14–15. században. Képzőművészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. 12. évfolyam Témakörök Újkori filozófia

Tartalmak Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk született eszmék” tana és kritikája (Bacon, Descartes, Locke), (magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János). Társadalmi szerződés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Locke, Rousseau). A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a tudományos haladásba vetett hit (enciklopédisták, Kant). Túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa, a morális jó (Kant). Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel). Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, kategorikus imperativusz, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. Ajánlott műrészletek Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1–3. Locke: Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1–5. §, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI–XII. fejezet. Rousseau: A társadalmi szerződésről, I–II. könyv. Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás ? A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika. Moliere: Tartuffe; Goethe: Werther; Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz; Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov. Magyar nyelv: nyelv és megismerés. Történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja. Magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655). Fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz. Kémia: Boyle. Mozart zenéje. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke). A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant). A felvilágosodás kritikája. 131

19–20. századi filozófiák

Az individuum és a világ viszonya, az individuum létezése, választási lehetősége, a hit és a létezés, a dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, „minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök viszatérése”, a hatalom akarása (Schopenhauer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai vonatkozások: Hamvas Béla). A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, felelősség, szorongás, Semmi, a létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, (Sartre, Heidegger). A világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés, a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, nyelv és valóság, tudományfejlődés (Comte, Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn, magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre). Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszűnése, metanarratívák megkérdőjeleződése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern, pl. Lyotard, Habermas). Fogalmak Individuum, egzisztencia, esztétikai, etikai, vallási stádium, dionüszoszi, apollóni művészet, Übermensch, fenomenológia, egzisztencializmus, materializmus, pozitivizmus, analitikus filozófia, logikai pozitivizmus, verifikáció, falszifikáció, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció. Ajánlott műrészletek Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31–33.§, IV.rész (részletek); Kierkegaard: Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám); Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Előljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről; Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Marx: Tézisek Feuerbachról; Comte: A pozitív szellem (részletek); Schlick: A filozófia fordulata (részletek); Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek); Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek); Lyotard: A posztmodern állapot (részletek). Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása Irodalom: az olvasott művek értelmezésével összefüggő filozófiai hatások. Például: Görög drámák, romantika, realizmus; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek; Thomas Mann; egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái; Camus regényei; Semprun: A nagy utazás; Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc; avantgárd; Déry Tibor, József Attila; 20. századi epika, Esterházy P., Tandori. Magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés. Történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789–1914, Európa és a világ a 19–20. században, A kétpólusú világ. Művészetek, építészet, festészet. Matematika. Biológia: Darwin. Fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. Zene. Ajánlott írásbeli és szóbeli témák „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre). A kijelentések igaz, illetve hamis volta. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi ?” (Heidegger). A fogyasztói társadalom, a manipuláció.

132

FIZIKA Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Mindehhez a tanári előadás és bemutató mellett a gyerekek aktivitására és motivációjára építő egyéni és csoportos ismeretszerzés módszerei alkalmasak. A diákokkal láttatjuk a természet szépségét és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része. Diákjainkban tudatosítani kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy a természeti törvényeket megismerve beilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel (a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel) jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15–18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modellszerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A tanulók spontán motivációját felhasználva sikeresen bízhatjuk meg őket önálló vagy csoportos munkával, alkalmazhatjuk a projektmódszert, a szabad témaválasztásban rejlő lehetőségeket. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértése iránt nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az ,,elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztett kulcskompetenciák A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló képessé válik arra, hogy a rajtunk kívül objektíven létezőnek tekintett világ leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló megismeri a természettudományos leírás, mint módszer hatókörét, lehetőségeit, s azokat a „játékszabályokat”, melyek a természettudományos leírásmód elidegeníthetetlen elemei. Ezáltal a tanuló védetté válik az áltudományokkal szemben, de a megfelelően kialakított természettudományos kompetencia megóvhatja a természettudományos módszerek abszolutizálásának veszélyétől is. E kompetencia birtoklása révén a tanuló felnőttként eredményesebben artikulálhatja nézeteit képviseleti demokráciánk intézményrendszereiben. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezet, illetve vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a szükséges cselekvés módozatait, annak társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. 133

Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) minden tantárgy (műveltségterület) esetében alapvető törekvés kell, hogy legyen. A hétköznapokban illetve a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni, belőlük a releváns információkat kiemelni, s az ezekkel kapcsolatos saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. A feladatok elsősorban hétköznapi jelenségekhez kapcsolódó számítások lehetnek, melyek a matematikai eljárások alkalmazásának elsajátítására irányulnak gyakorlati ismeretek, adatok, mennyiségek megszerzése, egyes fontos mennyiségi jellemzők nagyságrendjének tudatosítása érdekében. A matematikai kompetencia mentén értelmezhető a becslés, mérési hiba fogalomköre, mely a természettudományos leírásmód alapvető eleme. A matematikai kompetencia körébe tartozik a deduktív és induktív gondolkodási struktúrák fejlesztése, a fejlett logikai képességre épített vita. Ugyanakkor kerülni kell a matematikai kompetencia egysíkú fejlesztését, a fizika nem alkalmazott matematika, hanem a megismerés egy, filozófiai síkon a matematikától alapvetően eltérő rendszere. A digitális kompetencia fejlesztését a fizikán belül szintén elengedhetetlen. A világhálón fellehető információk, virtuális kísérletek nagymértékben tágíthatják a tanulók ismeretinek horizontját, s bázisát képezhetik az önálló tanulásnak, s csoportos munkavégzésnek egyaránt. A digitális kompetencia fejlesztése révén a tanulók elsajátítják az információs technikák használatát az információk megszerzése, feldolgozása és átadása vonatkozásában is. Képessé lesznek adatbázisok, táblázatkezelők, szövegszerkesztők használatára, prezentációk készítésére. A fizika mélyebb megértése elképzelhetetlen önálló tanulás, ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás nélkül. Amennyiben a természettudományos kompetenciát megfelelően fejlesztetjük, olyan módszerhez és szemlélethez juttathatjuk tanítványainkat, mely a konkrét tananyagtartalmaktól függetlenül alkalmazható. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság (szociális és állampolgári kompetencia). Mindez azt jelenti, hogy, hogy a kutatások iránya, a motivációk és mozgatók értelmezhetetlenek a társadalmi környezet, á társadalom elvárásinak ismerete nélkül. A természettudományok fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolhatják a társadalom belső folyamatai, s az ebből fakadó döntések. A kutatók munkája is társadalmi jelenségként értelmezhető, – ahogy ezt a tudománytörténet bizonyítja -, a motivációt, a kutatási irányt, de olykor még az „objektív” mérési eredményeket is befolyásolhatják a társadalmi környezet elvárásai. Mindezek alapján a természettudományok, ezen belül a fizika – napjaink problémáinak és a tudománytörténeti ismeretek célirányos feldolgozása révén – alkalmas lehet a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésére, elmélyítésére. A sikeresen fejleszthető társadalmi kompetenciákon túl, a fizika történetének tanulmányozása révén az egyetemes és nemzeti kultúra bemutatására nyílik lehetőség (az adott terület vonatkozásában). Mindez fejleszti a tanulók énképét, önismeretre nevel, segít értelmezni saját helyüket a közösségben. 9. évfolyam Témakörök Tartalmak A testek haladó mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. ÚtAz egyenes vonalú idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra egyenletes mozgás merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség, mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A Az egyenes vonalú sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A egyenletesen változó gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A mozgás négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás Egyenletes körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemzőkkel. A gyorsulás, mint vektormennyiség. 134

Mozgások szuperpozíciója Dinamika A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Erőtörvények Erők együttes hatása A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás Munka, energia A munka értelmezése

Mechanikai energiafajták A teljesítmény és hatásfok

Függőleges- és vízszintes hajítás. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők egyensúlya. Forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása: Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. A munka kiszámítása különböző esetekben: állandó erő és irányába mutató elmozdulás, állandó erő és szöget bezáró elmozdulás, lineárisan változó erő (rugóerő) munkája. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása egyszerű feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon. 10. évfolyam

Témakörök

Tartalmak

Hőtan

Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai

Az anyag atomos szerkezete Molekuláris hőelmélet A hőtan I. főtétele

A hőtan II. főtétele Halmazállapotváltozások

Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). BoyleMariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése. Az atomok, molekulák mérete. Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai). a gáz belső energiája. A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője. A folyamatok iránya. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő. 135

Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok Egyenáramok Az egyenáram Az elemi töltés Egyenáramú hálózatok

Elektromos teljesítmény

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, erővonalak. A feszültség és potenciál fogalma. vezetők viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája. Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés). Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben. Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. Az elektromos teljesítmény fogalma. fogyasztók teljesítménye. 11. évfolyam

Témakörök Rezgések, hullámok Mechanikai rezgés

Mechanikai hullámok

A hang hullámtulajdonságai

Tartalmak A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévő testre. A rezgésidő kiszámítása. A rezgés energiája, energia-megmaradás. A rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A fonálinga kísérleti vizsgálata. A hullám, mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz, periódusidő, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. hullámok visszaverődése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hang terjedése közegben. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. Doppler jelenség.

Elektromágneses indukció A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer. A mágneses tér A mágneses tér jellemzése. a mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak. Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezető, tekercs). A Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az Lorentz-erő egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált Mozgási indukció feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati elektromos energia előállítása. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása. Nyugalmi indukció Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. 136

Elektromágneses hullámok

Hullámoptika

Modern fizika A kvantumfizika elemei A fény kettős természete Az elektron kettős természete Atommodellek

Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Csillagászat Csillagfejlődés Kozmológia alapjai Űrkutatás

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata. A fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség). Visszaverődés, törés (Snellius-Descartes törvény, teljes visszaverődés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény). A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. Hullámhossz-mérés. A fénysebesség, mint határsebesség. Planck új elmélete, Planck-formula, az energia kvantumossága A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron, mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám. gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Tömegdefektus. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. atombomba, atomerőmű. az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. a hidrogénbomba. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet. A világűr megismerése, a kutatás irányai. BIOLÓGIA

Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben alapvető az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és 137

rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. Fejlesztett kulcskompetenciák A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya, a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. 138

A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A gimnáziumi biológiaoktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes lesz indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a gimnáziumban képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentáció-kommunikáció. A gimnáziumi oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a gimnáziumban folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes 139

döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. 10. évfolyam Tartalom Az élőlények rendszerezése Az egysejtűek

A gombák országa A növények országa

Az állatok országa

Témakörök A rendszerezés alapelvei Linné, Darwin munkássága A vírusok felépítése, jellemzése, csoportosításuk Prokarióták: Baktériumok felépítése, életmódja, néhány példa Kékmoszatok jellemzése, jelentőségük Eukarióták: Egysejtű zöldmoszatok Kovamoszatok Csillósok Gyökérlábúak Ostoros egysejtűek Spórások jellemzése, példákkal A gombák általános jellemzése, életmódja, szaporodása, rendszerezése Zuzmók jellemzése, példák Moszatok: Vörösmoszatok Ostorosmoszatok Sárgásmoszatok Barázdásmoszatok Barnamoszatok Zöldmoszatok jellemzése, példákkal Mélységi övezetek, evolúciós irányvonalak A mohák jellemzése, szaporodása, rendszerezése A harasztok jellemzése, szaporodása, rendszerezése A virágos növények evolúciója A nyitvatermők A zárvatermők törzse, jellemzés, szaporodás, rendszerezés Evolúciós irányvonalak A szivacsok jellemzése A csalánozók jellemzése Ősszájúak: Férgek: Laposférgek jellemzése, rendszerezése Fonálférgek jellemzése Gyűrűsférgek jellemzése, rendszerezés, példákkal A puhatestűek jellemzése, rendszerük Az ízeltlábúak jellemzése, rendszerük Újszájúak: Tüskésbőrűek Elő-, fejgerinchúrosok Gerincesek általános jellemzése, az osztályok külön jellemzése, példák 140

A növények életműködése

Az állatok életjelenségei

Növényi szövetek: Osztódószövetek Állandósult szövetek Növényi szervek Önfenntartás: Növények ásványianyag-felvétele A növények anyagszállítása A növények légzése A növények kiválasztása A növényi mozgások Önszabályozás: A növényi hormonok Önreprodukció: A növényi szaporodás módjai A növények egyedfejlődése Csírázás, kettős megtermékenyítés Az állati szövetek: Hámszövetek Kötő-támasztószövetek Izomszövetek Idegszövet Önfenntartás: Kültakaró Mozgás Az állatok táplálkozása Az állatok légzése Az állatok anyagszállítása Az állatok kiválasztása Önreprodukció: Az állatok szaporodása Az állatok egyedfejlődése: Embrionális Posztembrionális Önszabályozás: Hormonális szabályozás Idegi szabályozás Állatok viselkedése: Öröklött magatartásformák Tanult magatartásformák Létfenntartási viselkedés Szaporodási viselkedés Társas viselkedés Az állatok kommunikációja 11. osztály

Tartalom A sejtet anyagok

felépítő

Témakörök kémiai A biogén elemek szerepe, csoportosítása A legegyszerűbb szervetlen vegyület: víz szerkezete és tulajdonságai A lipidek felépítése, típusai A szénhidrátok szerepe, csoportjaik A fehérjék szerepe, szerkezetük, csoportjaik Nukleotidok, nukleotidszármazékok felépítése, szerepe Nukleinsavak szerkezete, szerepe 141

a Az anyagcsere általános jellemzői Az enzimek szerepe, tulajdonságai Fotoszintézis jelentősége, szakaszainak jellemzése Biológiai oxidáció folyamatai, szakaszok jellemzése Erjedés típusai A nukleinsavak információhordozók Avery-Griffiths kísérletei DNS szintézise A fehérjeszintézis részfolyamatainak jellemzése A sejt fogalma, növényi-állati sejt összehasonlítása A sejtalkotók A sejtplazma, sejthártya, sejten belüli hártyarendszerek felépítése, szerepe Transzportfolyamatok jellemzése A színtestek típusai, szerkezetük, szerepük Mitokondriumok szerkezete, működése A sejtmag szerkezete, működése A sejtciklus, sejtosztódás és típusok Az ember önfenntartó A bőr felépítése, egészségtana Mozgás: passzív – csontok működései aktív – izmok A táplálkozás: tápcsatorna szakaszainak jellemzése, enzimek szerepe, egészséges táplálkozás A légzés: az apparátus részeinek jellemzése, be-kilégzés, tüdőtérfogatok, sportolás szerepe Az emberi vér, sejtes elemek jellemzése, szerepük, vércsoportok Az immunrendszer, védőoltások Az anyagszállítás, szív, a két vérkör, nyirokkeringés A kiválasztás: a vese szerkezete, működése, a szervrendszer többi része, feladataik A működések szabályozása Az ember önszabályozó A hormonrendszer: Hormonok szerepe, csoportjaik működései A rendszer központja Belső elválasztású mirigyek, működésük, egészségtanuk Az idegszövet felépítése Elemi idegjelenségek Központi idegrendszer: A gerincvelő szerkezete, reflex Az agytörzs Nagyagy, kéreg, törzsmagok Környéki idegrendszer Vegetatív idegrendszer Mozgató működések, harántcsíkolt és a szívizom összehasonlítása Érző működések Érzékszervek: Szem, Fül, Nyelv, Orr, Bőr, Izom Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai Férfi nemi szervek Az ember önreprodukciója Női nemi szervek Az ivarsejtek keletkezése Megtermékenyítés, fogamzásgátlás Az egyedfejlődés: Embrionális Posztembrionális Az élet védelme, abortusz-kérdés Anyagcsere-folyamatok sejtekben

142

12. osztály Tartalom Genetika

Ökológia

Populációk

Biomok

Témakörök A genetika alapfogalmai: gén allél, genofenotípus, homozigóta, heterozigóta A genetika alaptörvényei, Mendel munkássága Az öröklésmenetek néhány példája Domináns-recesszív Intermedier Kodominancia Egyetlen tulajdonság-több allélpár Több tulajdonság-egyetlen allélpár A nemhez kötött öröklődés Morgan munkássága, néhány példa Kapcsoltság, rekombináció a meiózisban A genetikai változékonyság alapjai Mutációk Génmutáció, példával Kromoszómamutációk: Alaki Szám A géntechnológia, génsebészet A géntechnológia gyakorlati alkalmazása, a klón fogalma, a génterápia fogalma A környezet és tűrőképesség Egyed feletti szerveződési szintek Környezeti tényezők: Fény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj Ökológiai rendszerek anyagforgalma Szén, nitrogén, víz, foszfor anyagforgalma a bioszférában Ökológiai rendszerek energiaáramlása, Táplálkozási hálózatokszintek, biológiai produkció Populáció fogalma, szerkezete, egyedszám, sűrűség, térbeli-és koreloszlás Populációk változásai: születés-halálozás, populációk növekedése, életkor, termékenység, vándorlás Populációk kölcsönhatásai: szimbiózis, kompetíció, parazitizmus, antibiózis, kommenzalizmus A társulások szerkezete: fogalma, sokféleség, szintezettség, mintázat A társulások változásai: aszpektus és szukcesszió Hazai fás társulások: klímazonális erdők-azonális erdők erdők élővilága, védelme Fátlan társulások típusai alapkőzet, vízellátottság, domborzat által befolyásolt fátlan társulások, jellemző élővilág A tengerek élővilága: partközel, nyílttenger, mélytenger A trópusi esőerdők élővilága, védelme A szavannák A szubtrópusi területek, sivatagok A füves puszták Mérsékelt övi lomberdők jellemzése A tajga élővilága 143

Populációgenetika

Evolúció

A tundra jellemzése A magas hegységek élővilága A bioszféra és a természetvédelem biodiverzitás, fajok védelme A bioszféra és a környezetvédelem Levegő-víz-talaj szennyeződése A populációk genetikai egyensúlya, mutánsok megjelenése, génáramlás, szelekció, genetikai sodródás A természetes szelekció, rátermettség Az adaptáció, modifikáció A fajok kialakulása, izoláció, adaptív radiáció, divergenciakonvergencia A földtörténeti ősidő evolúciós folyamatai Földfelszín, légkör, az első élő rendszerek kialakulása: pro- és eukarióták A földtörténeti óidő történései kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm A földtörténeti középidő történései triász, jura, kréta A földtörténeti újidő evolúciós folyamatai harmad- és negyedidőszak Az ember evolúciója: a főemlősök, előős- és a mai ember evolúciója Az ember környezetének változása, az ember és a bioszféra kapcsolatának fejlődése, urbanizációs folyamatok környezeti hatásai KÉMIA

Célok és feladatok A gimnázium 9–10. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismeretek alapján tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve továbbfejlesztjük a tanulók képességeit, munkaszeretetét és világképét. A diákok tanulásában ebben a korban már a megértés dominál. Fizikai ismereteik és az általános kémia megértésen alapuló tárgyalása az általános iskolában tanultakat értelmezi, rendszerezi, és megalapozza a szerves kémiai ismereteket. A hétköznapi életből vett példák ezt a megismerési folyamatot életközelivé teszik. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során a szervetlen vegyületeken túl kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet (környezettudatosságra nevelés), a gazdaság (gazdasági nevelés) és a természet, az élő anyag szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását (testi-lelki egészségre nevelés). A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek közül sokan tanári felügyelet mellett, leírás alapján, önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a 2000. évi XXV. törvény a „kémiai biztonságról” előírásait. Mutassunk példát! A környezetkárosító anyagokat pl. ne öntsük a lefolyóba! A molekulamodellek használata elengedhetetlen a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során. A modellek készítése segít megérteni a térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet Az üzemlátogatások is szerepet játszhatnak a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientációban, a gyártási folyamatok során a felmerülő problémák, a környezeti gondok felismerésében. 144

A kooperatív csoportmunka, a tananyag projektekkel történő feldolgozása, a drámapedagógiai módszerek alkalmazása, valamint a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatásának eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. 14–16 éves korban a diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a környezeti nevelés érdekében a szaktanárok együttműködésével, a tantárgyak közti koncentráció eredményeként, a gimnáziumi biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. Ennek érdekében lényeges, (ha eddig ez még nem történt meg), hogy a helyi tanterv felülvizsgálatakor a természettudományos tanárok kooperáljanak. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a tanulók, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely differenciált módszereket, tehetséggondozó foglalkozásokat alkalmazva sikeres (akár előrehozott) középszintű kémia érettségi vizsgára készíthet fel, és amely kiegészítéssel lehetővé teszi az emeltszintű érettségi vizsgát, valamint az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. Fejlesztett kulcskompetenciák A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kompetencia kialakításában vesz részt, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, projektek, drámapedagógiát alkalmazó feladatok), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a digitális tananyagbázis használata, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőségeket ad az idegen nyelvi kompetencia (pl. a szakkifejezések értő használata), a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és technika fejlődése, vagy drámapedagógiai módszerekkel feldolgozott közösséget érintő problémák kapcsán), a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszterek stb.) fejlesztésére is. 9. osztály Téma: Az atom felépítése, szerkezete

Kémiai kötések halmazok

–

Tartalom: Az atomok felépítése Izotópatomok Az alapállapotú atom és gerjesztése Az elektronfelhő szerkezete A periódusos rendszer atomszerkezeti értelmezése anyagi Az elsőrendű kötések A molekulák térbeli alakja A kovalens kötés polaritása Ionok képződése atomokból Az ionkötés A másodrendű kötések Anyagi halmazok, halmazállapotok Kolloidok Avogadro törvénye Kristályrács típusok Az oldatok töménysége

145

Kémiai reakciók

Elektrokémiai alapismeretek

A kémiai reakciók Kémiai számítások(sztöchiometria) A kémiai reakciók energiaváltozásai (reakcióhő) A kémiai reakciók feltételei A reakciósebesség és befolyásolása A kémiai folyamatok iránya, egyensúlyi reakciók Az egyensúlyi állapot befolyásolása Protonátmenettel járó reakciók Erős és gyenge savak és bázisok A víz disszociációja, a kémhatás Közömbösítés ( a pH jelentősége ) Elektronátmenettel járó reakciók Oxidációs állapot és az oxidációs szám A redoxireakciók, mint oxidációszám változással járó reakciók. A szervetlen vegyületek elemzése Galvánelemek Elektródpotenciál A redoxireakciók irányának meghatározása. Az elektrolízis Faraday törvényei. A galvánelem és az elektrolizáló cella összehasonlítása.

Év végi ismétlés 10. osztály Témák: Bevezetés a szerves kémiába

A szénhidrogének

Tartalom Szerves kémia kialakulása, tárgya A szénatom különleges tulajdonságai, a szénvegyületek nagy száma. A szénvegyületek csoportosítása. A szénvegyületek kémiai analízise. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása Telített szénhidrogének A metán. Egyéb telített szénhidrogének A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai Az izoméria, az izomer vegyületek szerkezete összetétele, jelölése és tulajdonságai A telített szénhidrogének fizikai és kémiai tulajdonságai A kőolaj és a földgáz. Gyakorlati jelentőségük, feldolgozásuk. Telítetlen szénhidrogének. Az etilén. A polietilén és a PVC. Egyéb olefinek ( alkének ). Több kettős kötést tartalmazó hidrogének. A butadién és az izoprén. A kaucsuk és a gumi. A gumigyártás. Az alkinek (Acetilén-szénhidrogének). Az acetilén. Aromás szénhidrogének. A benzol. A benzol reakciói. 146

Egyéb aromás szénhidrogének. Egy funkciós csoportot Halogén tartalmú szénvegyületek. Halogéntartalmú szénvegyületek reakciói. tartalmazó Gyakorlati szempontból fontos halogénezett Szénvegyületek szénhidrogének Oxigéntartalmú szénvegyületek. Az oxigénatom beépülésének módjai, funkciós csoportok, a vegyületek csoportosítása. Az alkoholok. A metil- és az etil-alkohol. Az alkoholok csoportosítása. Glikol, glicerin. A fenolok. Az éterek, éterképződés. A dietil-éter. Az aldehidek. Formaldehid, acetaldehid. Az aldehidek kimutatása. A ketonok. Az aceton. A karbonsav. A telített monokarbonsavak. A hangyasav és az ecetsav. Egyéb fontos karbonsavak Egyéb funkciós csoportot is tartalmazó karbonsavak. Zsírsavak illetve ezek sói. Az észterek. Az etil-acetát. Kis és nagy széntartalmú észterek. Gliceridek ( zsírok, olajok ). Ásványi savak észterei.( foszforsavészterek). Mosószerek. Kolloidrendszer. Gélek. Nitrogéntartalmú szénvegyületek. Az aminok. Nitrogéntartalmú heterociklusok. Az amidok. A legfontosabb természetes A szénhidrátok. A szőlőcukor. szénvegyületek Kiralitás, konformáció, konfiguráció. Fontosabb monoszaharidok (ribózok, fruktóz) Diszaharidok. Fontosabb diszaharidok (maltóz, cellulóz, szaharóz ). Poliszaharidok. A cellulóz és a keményítő. A szénhidrátok élettani szerepe. Az aminosavak. Az amino-ecetsav. A peptidkötés. A dipeptid kialakulása. A fehérjék szerkezete, szerepük az élő szervezetben. A nukleinsavak. A nukleotidok. Az RNS és a DNS felépítése. Az RNS és a DNS biológiai szerepe. Természetes alapú műanyagok. A műanyagok. Mesterséges alapanyagú műanyagok. Polimerizációs és polikondenzációs műanyagok A műanyagok és a környezetszennyezés. A kémia és az egészség, a Az emberiség történelméből vett néhány járvány ismertetése. Az ősi kultúrnépek néhány feljegyzése a gyógynövények drogok veszélye használatáról. Napjainkban gyakran alkalmazott gyógynövények Az egészség megőrzésének módjai. A gyógyszerek adagolásának célja. Baktériumfertőzés elleni gyógyszerek. Antibiotikumok. 147

Hormonok és fogamzásgátlók. A drogok és egészségkárosító hatásaik. Táplálkozás. Ismétlés, a kémiai ismeretek rendszerezése. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Alapelvek, célok A Földünk–környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk–környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzikörnyezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmigazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmigazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek 148

bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok összehasonlító jellemzése). Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások és egyszerű kísérletek önálló végzése megfelelő eszközhasználattal. Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése. Komplex terepi vizsgálati módszerek megismerése és alkalmazása csoportmunkában. Szociális és állampolgári kompetencia A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Matematikai kompetencia A kozmikus és a földi környezetelemek (pl. Naprendszer; nagyszerkezeti egységek; óceánok, földrészek; domborzati formák; légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők; népesség, települések; termelés; pénzvilág) méreteinek érzékelése, összehasonlítása, rendszerező elemzése. Egyes földrajzi, gazdasági mutatók nagyságrendi összevetése. Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása.

149

A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi és környezeti kérdésekben). Kulturális kompetencia A különböző kultúrák földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások földrajzi tartalmának elemzésével. Életpályaépítés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. gazdasági esetelemzésekkel, szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek földrajzi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A földrajzi információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internetalapú szolgáltatások (pl. időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó, virtuális intézménylátogatás, földrajzi és csillagászati szimulációk és animációk keresése) elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a földrajzikörnyezeti tanórákon. Földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. 9. évfolyam Témakörök Tartalmak Térképi ismeretek A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. Kozmikus környezetünk A Naprendszer A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi időszámítás. A helyi- és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. A geoszférák földrajza Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete, a belső gömbhéjak jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. 150

A földrajzi övezetesség

Népesség- és településföldrajz

A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. A világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, kapcsolataik, gazdasági jelentőségük. A vízgazdálkodás. A szárazföldi jég. A talaj földrajza A talaj kialakulása, összetétele, szerkezete, a Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyeződése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása. Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzői. A földrajzi övezetesség A vízszintes földrajzi övezetesség rendszere. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata. A Föld népessége A népességszám változásai. A népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai. A városodás és a városiasodás. 10. évfolyam

Témakörök A világ változó társadalmi-gazdasági képe

Tartalmak A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. 151

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

A globális problémák földrajzi vonatkozásai

A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működő tőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósságválság. A pénz szerepe napjaink világgazdaságában. A gazdasági pólusok Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban: Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Egyéb egyedi szerepkörök konkrét példákon Benelux-államok, Svájc, Izrael, Egyiptom, Kína, Törökország, „olajországok” „banánköztársaságok”, „adóparadicsomok”, trópusi üdülőszigetek. Magyarország Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok, gazdaságunk jellemző vonásai. Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei, hatása az élet minőségére. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért, regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. ÉNEK-ZENE

Célok és feladatok A gimnáziumi ének-zene oktatás legfontosabb célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi ismereteiket, a zene az életük szerves részévé váljon. Az ének-zene órákon a megszerezhető tapasztalatok az arány- és formaérzék kialakításához, az önkifejezés megfelelő módjainak elsajátításához, valamint a kommunikációs képesség fejlesztéséhez nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Az érzelmi-értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségi területekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható műveltséggé szintetizálódjanak. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének a megfelelő fejlesztését. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. 152

Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések, azok hangnemi, formai vonatkozásainak ismeretét és megfelelő önismeret alapján a saját mondanivaló közvetítésére az azokkal való bánni tudást jelenti. A zenei írás lényegét tekintve természetes kommunikáción, nem csupán a technikai gyakorlást szolgálhatja, hanem a zenei anyag iránti érdeklődésre alapozva annak megszólaltatásában is képes belsőleg motiválni a tanulókat. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése is. Idegen nyelvi kommunikáció Meg kell ismerni a tanulókkal az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket. Az idegen szakkifejezések használata, értelmezése kapjon megkülönböztetett figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására igény szerint lehetőséget kell adni. A műdalok és más népek dalainak – alkalmasint eredeti nyelven történő – éneklésével, hallgatásával egyrészt kitágul a tanuló látóköre, másrészt elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban. Fontos feladat lehet az eredményes fejlesztő munkához az internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése. Elsősorban az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer-, videó vagy zenetörténeti CD-ROM használata kiemelkedően fontos feladat. A hatékony, önálló tanulás A tanulók erre vonatkozó, családból hozott zenei tapasztalatai – a hallás utáni daltanítás esetében legalábbis – adekvátak lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásával. Szociális és állampolgári kompetencia Az énektanítás különösen sokat tehet abban, hogy érzelmi motiváló hatásával hozzájáruljon az önkifejezést mindenki számára egyaránt lehetővé tevő saját énekhang és az ún. zenei anyanyelv használatához. Az éneklés révén, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, megtalálva az összekötő általános emberi érzéseket. Ezzel megtanulják becsülni a hazai értékeket, de tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Az európai kultúra kimagasló szellemi értékeivel való aktív énekes tevékenység, kiemelten a kórusmuzsikálás az európai azonosságtudat természetes, érzelmileg motivált alakulását vonja maga után. Mindez sokat segíthet a formálisan is teljesíthető nevelési feladat megvalósításában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az ének-zene tantárgy egyik legfontosabb feladata, a felnőtt élet egészére kiható önálló esztétikai értékítélet kialakítása. A népdalanyag szövegtartalmával, a benne kifejezett erkölcsi, érzelmi tartalmakkal, más népek dalaira vonatkozó ismeretekkel, a meghallgatott zeneművekkel lehetőséget ad a megalapozott véleményformálásra a feldolgozás során.

153

9. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Népdalelemzés általános szempont szerint (szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg. Autentikus előadásra törekvés (különösen a magyar népdal világában). Ritmusrögtönzés ismert dallamhoz, olvasógyakorlathoz. Hallás utáni népdaltanulás (eredeti népzenei felvételről is.) Pontos szövegejtés és ritmus. Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből. Intonációs biztonságra való törekvés. A stílushoz közelítő, kifejező előadásmód. A históriás ének zenei jellemzőinek meghatározása. Ungaresca dallam éneklése szolmizálva a tanult előjegyzési körökben (2#–2b). Korál dallamok éneklése, szerepük meghatározása a barokk passió, oratórium és kantátákban A magyar verbunkos dallam jellegzetességei Reneszánsz, barokk és klasszikus témák, énekelhető zenei szemelvények, áriák, dalok a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. A barokk áriák és dalok formatani, hangnemi elemzése. Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban. Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos éneklése. Többszólamú hallás fejlesztése. Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján. 1.2. Improvizáció Dallamrögtönzés megadott és választott hangkészlettel. Dallamrögtönzés adott és kitalált verssorokhoz, szövegekhez. Dallamalkotás népdalaink mintája szerint. Kitalált dallam éneklése ritmusváltoztatással, tempóváltoztatással. Ritmusrögtönzés ismert dallamhoz, olvasógyakorlathoz 2. Megismerő és befogadó képesség 154

Tananyag Népdalok a magyar népdal műfajaiból (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, táncnóta).

A magyar népdalok funkcionális tartalma, közlése, jelképrendszere.

Énekes anyag a magyar zene történetéből a 18. század végéig (történeti énekek, virágénekek). Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal). Históriás ének. Ungaresca dallam. Korál dallam. Verbunkos dallam. Reneszánsz/barokk/klasszikus témák, énekes szemelvények.

Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása. Modellként: tanult népzenékben és műzenékben előforduló ritmus-, dallam-, forma- és szövegmodellek. Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai

2.1. Zenehallgatás A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. A népdalgyűjtő munka szerepe, jelentősége és megjelenése a XX. század magyar műzenei alkotásaiban. Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján. Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján (korszak és stílus jellemzése). A magyar történet zenei műfajainak felismerése.(virágének, históriás ének, ungaresca) Virágének előadása szöveggel emlékezetből. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek ismerete. Az európai zenetörténet műfajai felismerése a XVIII. századig hangzási élményhez kötve: A megismert magyar és európai zeneirodalmi alkotások szemelvényeinek, témáinak ismerete a XVIII. század végéig. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával. Trubadúr és Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből. Egyéni munka: esszé írása hangzásélményhez kapcsolódó témában. Hangszerek felismerése zenemű részletekből. Megadott téma alapján esszé írása. Kiválasztott barokk zenei műfaj meghallgatás utáni elemzése. Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások a XX. század zenéjében 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján. Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#– 2b-ig. Abc-s hangok azonosítása F-kulcsban (a basszuskulcs szerepe a partitúrában). Ismert dallamok írása (betűkottával és/ vagy ABC-s nevekkel) emlékezetből a tanult hangnemekben. Hangnem megállapítása kottakép elemzése alapján Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottáról. Oktávig terjedő hangközök (csak tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok

155

Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások a XX. század zenéjében. Népi hangszerek hallási felismerése. Népdalfeldolgozások felismerése, előadói apparátus. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig. Tinódi Lantos Sebestyén, Bakfark Bálint művészete.

Az európai zenetörténet műfajai a XVIII. századig Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-forma. Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, trio. A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei, hangszerei. A reneszánsz, barokk, klasszikus kor zeneszerzői: Josquin, des Pres, G. P. Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, J. B. Lully, C. Monteverdi, A. Corelli, A. Vivaldi, D. Scarlatti, J. S. Bach, G. F. Händel, W. A. Mozart, L. van Beethoven

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai.

Hangsorismeret (pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsorok (2#–2b), modális hangsorok, moduláció). Hangsorok felismerése, hallási azonosítása Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása. Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult hangnemekben. Ütemfajták rendszerezése.

Hangközök, hangsorok (2#–2b) szolmizációs szótagok és abc-s nevek módosításai, pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális hangsorok; moduláció (a tanult hangnemi keretben). Hangzatismeret (hármashangzat elve, funkciók elve (T-S-D); alaphelyzetű hármashangzatok). Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. Népzenei stílusok jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján. Intonációs biztonságra törekvés, előadói készség fejlesztése. A stílusnak megfelelő, kifejező előadásmód. A népzenei anyag ismétlése és folyamatos kiegészítése (intonációs biztonság, legalább két versszakkal történő éneklés emlékezetből, pontos szövegejtés és ritmus, stílushoz közelítő kifejező előadásmód). Más népek dalainak eredeti nyelven történő csoportos éneklése. Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. 1.2. Improvizáció Ritmus rögtönzése a tanult ütemformákban. Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása.

2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának átfogó bemutatása. Népdalfeldolgozások jellegzetességének megfigyelése a XX. század zenéjében. Korszak, zeneszerző, mű és műfajának jellemzése a megadott zeneszerzők művei alapján. A XIX–XX. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. A romantika és a XX. század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, 156

Tartalmak Népzenei (magyar és európai) ismeretek. Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. Népzenei felvételek – világzenék. Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Népdalfeldolgozások. Népies műdal, magyar nóta, cigányzene. XIX. századi magyar dalok. XX. századi zenei szemelvények. Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből. Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése.

Dallammodellként XX. századi zenei (ritmus és dallam) modellek. Dallamrögtönzés megadott és választott hangkészlettel. Dallamrögtönzés adott és kitalált verssorokhoz, szövegekhez. Kitalált dallam éneklése. ritmusváltoztatással, tempóváltoztatással Népzenei felvételek. A népdalgyűjtő munka szerepe, jelentősége és megjelenése a XX. század magyar műzenei alkotásaiban. A népdalgyűjtő munka szerepe, jelentősége és megjelenése a XX. század magyar műzenei alkotásaiban. Népdalfeldolgozások. Világzenék. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában. Művek, műrészletek a XIX–XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból.

stílusjegyek hallás utáni elemzése. Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges szempontok rögzítése és egyéni ismerete. Zenetörténeti korok általános jellemzői, stílusjegyek megfigyelése, megnevezése. Az oratórium, a kantáta, gyászmise, mise műfaja és dramaturgiai alkotóelemei fejlődésének megfigyelése, a különböző korokban megjelenő formák összehasonlítása. XX. századi zenei irányzatainak megnevezése. A XX. század legfontosabb zenei irányzatai, és zeneszerzői munkásságának ismerete.

Komponálási technikák felsorolása, és lényegének ismerete: atonalitás, bitonalitás, politonalitás, poliritmika, polimetria, dodekafónia, reihe, szerializmus, egészhangú skála, elektronikus zene, aleatória, hangfürt (cluster), disszonancia átértékelődése. Különböző korokban lévő zenei formák összehasonlítása A szórakoztató zene hangzásvilágának elemzése. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok és multimédiás anyagok használata. Szórakoztató zenei aktualitások rendszerezése. Ezer év zeneszerzőinek alkotó munkássága – stiláris ismeretek ismétlése, rendszerezése 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű dallamok lejegyzése emlékezetből 2#–2b-ig.

A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX–XX. század zenéjére). XX. századi legjelentősebb zenei irányzatai Impresszionizmus. A XX. században megújuló műfajok, oratórium, opera, kantáta, gyászmise mise. Neobarokk, folklórizmus, expresszionizmus, neoklasszicizmus. szerializmus, elektronikus zene. XX. század zeneszerzői: C. Debussy, M. Ravel, G. Gershwin, R. és J. Strauss, I. Stravinsky, A. Honegger, A. Hacsaturján, B. Britten, A. Schönberg, W. Lutosławski. XX. század – magyar zeneszerzői: Bartók Béla Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Lajtha László, Weiner Leó és más ma élő szerzők. Komponálási technikák a XX. században. Szórakoztató zene napjainkban. A szórakoztató zene megjelenése a XIX. századtól napjainkig (operett, musical, sanzon, spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, elektronikus zene filmzene, rock-opera stb.) Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles együttes, Webber; aktualitások. Új jelenségek. Ezer év zeneszerzőinek alkotó munkássága

A XIX–XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Alapelvek, célok A képzőművészetek műveltségi terület középpontjában az emberi szellem, gondolkodás és a kifejezés, a művészi kifejezés áll. Két alapvető eleme: a képzőművészetek története, valamint a gyakorlati tevékenység, az alkotás. A művészetek és azon belül a képzőművészetek megismerése hozzásegít a gondolkodás, a gondolkodási műveletek (pl. általánosítás, következtetés, elvonatkoztatás) megértéséhez. Egyfajta megismerési tevékenység, melynek során az ember és a világ titkai tárulnak fel az ábrázolás, bemutatás és kifejezés által. Megértjük a művészetek kialakulásának okait, körülményeit és nem holmi véletlen tényezők esetleges összjátékát látjuk benne.

157

A képzőművészetek tanulása során a különböző civilizációk, kultúrák fejlődését is, valamint az eltérő vonások jelentkezését is jobban megértjük. Nagyon fontos a társadalomtudományi ill. különböző közismereti tantárgyakra történő támaszkodás, utalás. A történelem, társadalomismeret, földrajz, zenetörténet mind jól kapcsolhatók a tantárgyhoz. Hiszen nyilvánvaló módon egy kultúra egy társadalom fejlődését, történetét, jellemző vonásait döntően meghatározzák a földrajzi, sőt éghajlati viszonyok. Az alsóbb évfolyamokon a gyakorlati munka, az alkotás és kifejezés kap nagyobb szerepet. A cél: alapvető kifejezési eszközök, lehetőségek megismerése és alkalmazása. Készségek fejlesztése, lehetővé tétele annak, hogy sikeres legyen a képi, grafikus megszólalás. A másik fontos cél: a szellemi és gyakorlati tevékenység, mint befektetett energia, tudás és munka felismerése, megbecsülése. A felsőbb évfolyamokon előtérbe kerül a kultúrák és civilizációk megismerése, jellemző, sajátságos vonásaik felismerése, a különbözőségek összehasonlítása, következtetések levonása. A fejlesztés kiemelt területei a személyiség és az eltérő vonások megbecsülése, tiszteletben tartása. A nemzeti identitástudat hangsúlyozása, múltunk, alkotásaink, teljesítményeink, erőfeszítéseink, eredményeik megismertetése, megbecsülése. Fontos az értékek felismerése, elválasztása az értéktelentől, a felelős magatartás és az értékteremtés igénye. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció: A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy kötetlen beszélgetés során. Ismeretek, élmények feldolgozása csoportmunkában és együttesen, valamint külön-külön is. Önálló beszámoló, kiselőadás tartása, dolgozat ill. különböző írásbeli munkák készítése, illusztrációk mellékelése és bemutatása. A fontos szakkifejezések ismerete, pontos alkalmazásuk, ezen kifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia: Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő felhasználása, ábrázolása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. művészeti teljesítmények mögött meghúzódó gazdasági erő és anyagi javak elemzése). (Athén virágkora → Akropolisz; Firenze aranykora, Mediciek → itáliai reneszánsz, stb.) Geometrikus formák és testek, forgástestek és sokszögek felismerése, értelmezése. Összevetésük a természeti formákkal, esetleg jelenségekkel. Térbeli jellegük, kiterjedésük látása, megértése és ábrázolása. A térlátás és érzékelés fejlesztése, sík- és térbeli formák összehasonlítása és alkalmazása. A perspektíva fogalmának és típusainak megismerése és rajzi megjelenítése. Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet: A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. kultúrák, földrészek, országok, régiók összehasonlító elemzése és jellemzése). A megfigyelések, következtetések és jellemzők összefoglalása, bemutatása, esetleg ábrázolása is. A jelenségek, folyamatok és tulajdonságok modellezése. Digitális kompetencia: Információk gyűjtése számítógép segítségével, magbízhatóságuk önálló mérlegelése. A művészettörténeti és képzőművészeti információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. 158

A hatékony, önálló tanulás: Az adott téma feldolgozását segítő információhordozók önálló kiválasztása és hatékony felhasználása (térképek, ismeretterjesztő- és szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikák, lexikonok, képek, filmek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források). Tájékozódás és eligazodás különböző információs anyagokban, témakörök és célok szerint önállóan (könyvtár, kiállítás, múzeum, levéltár, NET). Életpálya építés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlat). A munkaerő-piaci és gazdasági ismeretek bővítése. Az ismeretek művészeti, kulturális és történeti alapjainak értékelése (érvelés, vita, beszélgetés). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (esetelemzések). Szociális és állampolgári kompetencia: A különböző kultúráknak a szerepe és jelentősége a múltban is nagy volt, jelenleg mindez fölértékelődik. Fontos az egyén nyitottsága, befogadóképessége, nyitottság az eltérő vagy különös felé. Alapvető a toleráns viselkedés gyakorlása magyar vagy európai polgárként hazafiságunk ill. a magyar kultúra megőrzése mellett. Kulturális kompetencia: Különböző kultúrák társadalmi, gazdasági, történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak elfogadása, hogy globalizálódó – uniformizálódó világunkban különösen fontos a sokféleség elfogadása nemzeti kultúránk tükrében. A nemzeti, az európai és az egyetemes értékek befogadására való képesség fejlesztése. A tanulók esztétikai befogadó- és ítélőképességének fejlesztése a bemutatott magyar és egyetemes műalkotásokon keresztül. 9. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységek Képzőművészet, kifejezés Vizuális nyelv A vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai tanulói munkákban, műalkotásokban, tárgyakban, vizuális információkban. Alkotás Érzelem, lelkiállapot, hangulat megjelenítése síkon és térben egyéni eszközhasználattal. Művészeti (pl. irodalmi, zenei) élmények aszociációkra épülő feldolgozása. Látványélmények színbeli-formai átírása, szintézisre épülő egyéni kifejezése. Befogadás Műfajnak, témának megfelelő műelemezés (ikonográfiai, stílustörténeti) és ítéletalkotás. Festészet fogalma, funkciója, a festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere. Festészeti stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). Témák (pl. arckép), megjelenési típusok (pl. táblakép) technikák (pl. olaj, freskó). Képgrafika fogalma, funkciója, stílusa, témái, formanyelve, technikái. Szobrászat fogalma, rendeltetése és hatásrendszere. Szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság). A szobrászat műfajai (körkszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái. Kortárs műfajok a képzőművészetben. Az iskolához közeli, könnyen elérhető művészeti gyűjtemény anyagának megismerése. Vizuális kommunikáció Vizuális nyelv Az ábrázolás, a tervezőgrafika formanyelvi elemei és összefüggései. 159

Alkotás Természettanulmányok, látvány- és modellértelmezések: forma, szerkezet, anyag és funkció szerinti tanulmány és analízis. Keletkezést, működést, változást kifejező, magyarázó képsorok, folyamatábrák készítése. Összetett térformák, tárgyak térbeli helyzetének szabadkézi rajza és szerkesztése az ábrázoló geometria rendszerében (Monge-vetület, egyméretű, kétméretű és kavalieri axonometria). Rekonstrukció, modellezés. Alkalmazott grafikai tervezés kép és szöveg felhasználásával. Néhány betűtípus alkalmazása (pl. tudományos illusztráció, bélyegterv, Ex libris, meghívó). Befogadás Ábrázolási konvenciók megjelenési formái a köznapi és tudományos közleményekben. A köznapi és tudományos közlések műfaji sajátosságai. A tervező grafika üzenethordozó és tájékoztató funkciója, közlő és felhívó jellege. Tárgy- és környezetkultúra Vizuális nyelv A tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és forma összefüggése. Alkotás Közismert rendeltetésű, valós szükségleten alapuló tárgy tervezése (pl. ékszer, öltözködés kiegészítő, hangszer, gépezet). A tárgynak, vagy térbeli makettjének elkészítése, az alkotófolyamat dokumentálása (feladatmeghatározás, tájékozódás – gyűjtéssel, vázlatok, látszati és műszaki jellegű rajzok, szín és anyagminta). Befogadás Az alkotófolyamat (feladatmeghatározás, tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés) ismerete. A tárgyak megítélése a (funkció, forma, jelentés, lépték, anyag, szerkezet, technológia) ismerete. Technikák a 10. évfolyamnál szerepelnek. 10. évfolyam Témakörök, tartalmak, tevékenységek Képzőművészet, kifejezés Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadási módok felismerése és alkalmazása az alkotó és befogadó tevékenységekben. Elemzésük a művészeti ágakban, műfajokban: népművészetben, építészetben, tárgyakban, a tudományos és a köznapi információkban. Alkotás Aktuális, egyéni vagy közösségi problémák, gondolatok, témák személyes hangú megjelenítése ábrázolási újításokat is megengedő, asszociációkra épülő alkotásokban. Befogadás Művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva. A műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai). Építészet Az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága. Az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai. Az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan). Az építészet hatásrendszere. Művészettörténeti összefoglalás Az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében. Vizuális kommunikáció Vizuális nyelv A formaadás módjai a tanulást szolgáló, a tudományos, a köznapi információkban, a tájékoztatásban, a reklámban. Alkotás Összetettebb térviszonyok tapasztalati távlattani és szerkesztett perspektivikus ábrázolása. Térábrázolási módszerek túlhaladása, transzformálási kísérletei a látáskonvenciók átalakítására, az optikai 160

csalódások, a fordított perspektíva vagy fotó felhasználásával. Választott témájú grafikai terv (pl. naptár, könyvborító, CD borító, iskolaújság) készítése. Az alkotó folyamat lépéseinek összegyűjtése munkanaplóban. Befogadás A Monge-vetület, az axonometria, a perspektiva olvasása, megértése. A vizuális kommunikáció fogalma A közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció. A kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében. A térábrázolási konvenciók történeti áttekintése. A vizuális kommunikáció műfajai (tipográfia, fotó, tervező grafika). Hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai) jellegű. Tárgy- és környezetkultúra Vizuális nyelv A formanyelv, a formaadás, a funkció és a jelentés összefüggései a téralakításban. Alkotás Tértervezési, berendezési probléma (pl. tér, térrészlet, illetve berendezési tárgy) felvetése, meghatározása, tájékozódás, ötletek. Tervezés alap- és nézetrajzban, axonometrikus rendszerben vagy perspektív képpel, a terv makettezése. Befogadás A tárgykultúra fogalma, a tárgyak funkciója, fajtái (használati, dísz-, kegy- és műtárgy). A tárgyak stílusa és a korstílus. A tárgyak kulturális és társadalmi meghatározottsága. A tárgyak jelentése (társadalmi, történeti, műszaki, ergonómiai, esztétikai, gazdasági). Népművészet A tárgyi néprajz és a népművészet fogalma. A hagyományos magyar népművészet és napjaink népművészete a folklorizmus. A népi építészet, eszközök, bútorkészítés, fafaragás, fazekasság, szőttes, hímzés, népviselet. Az iskolához közeli, elérhető helytörténeti, néprajzi gyűjtemény. Technikák Alkalmazás: Ceruza, vízfesték, tempera, s egy sokszorosító grafikai technika, valamint montázs, kollázs készítése. Egy technikai képalkotó eszköz (pl. fotó, fénymásoló, számítógép). Ismeret: Egyedi grafikai (ceruza, szén, tus, kréta, gouache), sokszorosító grafikai (magas, mély, síknyomású), festészeti technikák táblaképfestészet (tempera, olaj) és monumentális festészeti (freskó, pannó, mozaik, üvegablak), vegyes (kollázs, montázs) technikák, valamint szobrászati anyag és technika (agyag, gipsz, fa, kő, fém; mintázás, öntés, faragás) lényege. TESTNEVELÉS Alapelvek, célok Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is érvényesek, miszerint a testnevelés és sport – ismereteivel, értékeivel és funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének 161

értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Interdiszciplináris területként összefonódik az egészségfejlesztéssel és mindazon műveltségterületekkel, amelyek az emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak. Tantárgyi keretek között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széles körű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítására, az alapvető viselkedési sémák alkalmazására törekszik. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. A testnevelés igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Fejlesztett kulcskompetenciák Egészségvédelem és anyanyelvi kommunikáció: Az egészségnevelés és anyanyelvi kommunikáció célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módin tudjanak kommunikálni és 162

saját véleményüket artikuláltan határozottan kifejezni az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban. El kell érni, hogy értsék meg, tegyenek saját egészségük érdekében. Ismerjék • az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés, életmódi tennivalókat; • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit; • az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); • az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztésének kérdéseit; • az egészségérték tudatosítását. Továbbiakban őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Értsék az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásait. Ismerjenek több relaxációs eljárást. Ismerjék a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségét, annak elfogadását. Értsék az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy-egy lényeges információját és a saját nem higiéniáját. Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia: Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést. Fejlesszék a keringési és légzőrendszert a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerésével egy-két motoros gyakorlat által. Fogadják be a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumait. Képviseljék a fittséget, az ép lelkületű edzett fizikumot, mint értéket a társas korosztályos kapcsolatokban. A tanulók önmagukkal szemben megfogalmazható lényeges fejlesztendő célja a „tanulás tanulása” kompetencia fejlesztése. A tanulók törekedjenek azon képességeik fejlesztésére, melynek segítségével egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tanulásukat, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és észségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesszék a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti saját magukat arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni és alkalmazni. Sport-és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket. Alkalmazkodjanak a nemenként más tananyagban a fejlesztési sajátosságokhoz; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használatával. Ismerjenek a helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárásokat, kreatív megoldások előhívásával. Jelenjen meg a kulturált mozgás (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. Valósítsák meg legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakaszát. A sport- és mozgáskulturális tanulás összekapcsolása a vállalkozói kompetencia motiválja a tanulókat a készségek elsajátításának igényét, hogy egyénileg s csapatban is képesek legyenek dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói hozzáállást a kezdeményezőkészség, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt a sport- és mozgáskultúra bázisára építve. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Továbbiakban fontos az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár-diák és a diák-diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra. A tanulók legyenek képesek az interperszonális és szociális kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen tudás, készségek és hozzáállás kialakítására, mert a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud 163

járulni. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok általánosan elfogadott magatartás megértése. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak a tanulók kommunikálni, nézőpontokat tudjanak kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tudjanak tárgyalni, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. 9. évfolyam Témakörök Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Tartalmak Menet megindítása és megállítása. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben. Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4–8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és pároskarú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugró lépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3–4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3–4–5 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterheléssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások. Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20–30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60–100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás. Ugrások Magasugrás: 3–5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-, láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajraérkezés kialakítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugró-versenyek . Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4–5 kg-os, lányok 3–4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek. 164

Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre-hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4–5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3–4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban haladás előre-hátra. Karhajlítás, nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Összefüggő gyakorlatok. Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovaglóülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Összefüggő gyakorlatok. Ritmikus gimnasztika (lányok) A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. Testnevelési és sportjátékok Kézilabda A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 elleni helyzetek esetében. Kosárlabda Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iramés irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, 165

Labdarúgás Röplabda Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok Úszás Fogalmak

megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra. Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással. Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb. (amire lehetőség van). Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek. Választás szerint két úszásnem. Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok. 10. évfolyam

Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Előkészítés, alapozás, Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes prevenció testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Atlétika Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtől függő (cél)gyakorlatok. Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Ugrások Magasugrás: 5–7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugró-versenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugró-versenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4–5 kg-os, lányok 3–4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökő-versenyek. Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. 166

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda

Labdarúgás Röplabda Természetben űzhető sportok

Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4–5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4–5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4–5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gyűrű (fiúk) Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gerenda (lányok) Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika (lányok) Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belsőcsüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén. Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Röplabdajáték. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. 167

Önvédelmi és küzdősportok Úszás Fogalmak

Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.) versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek. A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű végrehajtása. Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében. 11. évfolyam

Témakörök Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Torna jellegű feladatmegoldások

Tartalmak A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben. A 10. évfolyam előírásai szerint, de már 3–4 alapformát tartalmazó és 8–16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy, illetve páros lábon. Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100–150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. Futások Gyorsfutás 60–100 m-es távon. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: a választott technikával. Magasugró-versenyek. Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján. Távolugró-versenyek. Dobások Kislabdahajítás: néhány lépésből, majd kimért nekifutásból a gerelyhajításnak megfelelő végrehajtásra törekvés. Dobóversenyek. Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökő versenyek. A vállöv, valamint a csípőízület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az 168

Szergyakorlatok

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. Talaj Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggő gyakorlat. Nyújtó (fiúk) Lendületvétel. Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggő gyakorlat. Gyűrű (fiúk) A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármaslépés. Keringőlépés hátrafelé. 180–360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat. A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával. A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás. 2:2, 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra. Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán. Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. 169

Természetben űzhető sportok Önvédelmi és küzdősportok

Úszás Fogalmak

Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. A 10. évfolyamon leírtak szerint. Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal. Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Dzsúdó Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások. Az előző, már tanult két úszásnemen teljesítményjavítás. Nyújtó mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó mint önvédelmi sportág. 12. évfolyam

Témakörök Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció Atlétika

Tartalmak Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazása. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. Karerő: dobások 3–5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával. Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Összetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Futások Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60–100 méteren. Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás a választott technikával. A technika folyamatos javítása. Magasugró-versenyek. Távolugrás a választott technikával. A technika javítása. Távolugró-versenyek Dobások Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. 170

Súlylökő-versenyek. Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok Talaj Kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkar-lebegőtámaszba, billenés támaszba. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal. Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. Testnevelési és A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni. sportjátékok Kézilabda A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatosfal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélről és beugrással. Kosárlabda Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. Labdarúgás Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás védőtől egyszerű labdáscselekkel. Rálépős csel indulást, elhúzást utánzó cselek. Játék kétkapura. Röplabda A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme. Természetben űzhető A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól sportok függően. Önvédelmi és Társas küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, küzdősportok gyorsaság) speciális fejlesztése. Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. 171

Úszás

Versenyek. Dzsúdó Újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint. A tanult úszásnemek gyakorlása. TÁRSADALOMISMERET

Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy dramatikus helyzetekben. Riportkészítés és tartalmuk feldolgozása csoportmunkában. A szakkifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. gazdasági, pénzügyi, környezeti kérdésekben). Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. régiók és országcsoportok összehasonlító jellemzése). Megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek problémakörének feltárása, megvitatása és leírása, megoldási tervek készítése. A jelenségek, folyamatok modellezése.

172

Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A történelmi információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internetalapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. A számítógéppel segített együttműködő tanulás egészséges hangsúlyának megteremtése a tanórákon. Digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások a természet-, a társadalom- és a környezettudományok szempontjainak megfelelően. A csoportos munkavégzés módszereinek fejlesztése.. Életpályaépítés A munkaadók igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlatokkal). A munkaerő-piaci ismeretek (intézményrendszer, pályaismeret, szakmaismeret) bővítése. Az ismeretek történelmi alapjainak értékelése (pl. empátiagyakorlattal, érveléssel, vitával). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (pl. esetelemzésekkel, drámapedagógiai módszerekkel). Szociális és állampolgári kompetencia A társadalmi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás technikáinak, és az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése (pl. közös döntéssel, disputával, tárgyalással, szerep- és szimulációs játékkal). A világra nyitott szemlélet formálása (pl. aktuális hírek, információk értelmezésével). A stratégiai tervezés módszerének alkalmazása csoportmunkában problémahelyzetek (pl. gazdasági, pénzügyi, környezetgazdálkodási) megoldásában. A toleráns viselkedés gyakorlása hon-, európai és világpolgárként: a hazai élettérhez való kötődés kialakításával, a különböző kultúrák és emberek megismertetésével. Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi közösségek lehetőségeinek, szerepének, felelősségének bizonyítása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. Az emberiség természetátalakító tevékenységén (mint példán) keresztül a beavatkozások következményeinek megértése. Ennek érdekében a cselekvéseket és döntéseket befolyásoló tényezők mérlegelése, a gazdaság és a környezet érdekeinek összehangolása, a felelős környezeti magatartás. Kulturális kompetencia A különböző kultúrák társadalmi, gazdasági, történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak tudatosítása, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. 173

Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a kultúrák sokféleségének elfogadása és megőrzése. A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztése (pl. gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a gazdasági életet, a környezetet ábrázoló műalkotások történelmi, társadalmi tartalmának elemzésével. 11. évfolyam Témakörök A társadalmi szabályok Jogi alapismeretek

Állampolgári ismeretek

Tartalmak A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem. Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Kihez forduljunk? Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe. 12. évfolyam

Témakörök A család és a felnőtté válás

Kultúra, közösség A társadalmi viszonyok

Tartalmak Nemzedékek együttélése. A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. A szocializáció kérdései. Konfliktushelyzetek a családban. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon. Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Önazonosság és társadalmi hovatartozás. A nemzet. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon. DRÁMA

Célok és feladatok A Dráma tantárgy nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenik meg. 174

A Dráma tevékenységközpontú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervben követett szóhasználat is: gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése reményeink szerint megerősíti azt a törekvésünket, hogy bár a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik, az órákon való részvétel a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat jelentsen. A tananyagot felmenő rendszerben két évfolyamon heti fél órában tanítjuk a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárggyal párban úgy, hogy az első félév az egyik tantárgy, a második félév pedig a másik. A 2012/2013-as tanévtől induló osztályokban ez egy évre redukálódik, heti egy órában, így a táblázatban szereplő két évfolyam anyagát értelemszerűen egy évfolyam két félévének kell értelmezni A Dráma lehetőséget nyújt: • • • • • • •

a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm és szabadságélmény megtapasztalására; a dráma, a tánc és a bábjáték, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására; valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítésére; arra, hogy a tanulók a tanterv más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják; arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; minél több élő és felvett színházi, tánc- és mozgásszínházi, bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére.

Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Matematikai kompetencia A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Internet-alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. A hatékony, önálló tanulás Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. 175

Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett szerepjátékok. Szociális és állampolgári kompetencia A kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 9. osztály Témakörök Improvizáció

Tartalmak Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján, a megismert drámai konvenciók összefűzésével, a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Dramatikus alakoskodó játékokban, színházi munkában. A fókusz, kontraszt, szimbólum, drámaszerkezet fogalmának ismerete.

Maszkos játék Színházi, dramaturgiai alapfogalmak

10. osztály Témakörök Drámai konvenciók csoportosítása, egymásra építése A színházi műfajok és stílusok tanulmányozása Mozgásmotívumok kialakítása megadott szituáció, zene vagy téma alapján

Tartalmak Történetszerkesztés és -megjelenítés a különböző színházi és drámai konvenciók alkalmazásával. A történeti műfajok és napjaink színházi műfajai. Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó színházi előadások megtekintése, megvitatása. Egy adott szituáció megfogalmazása tartásképben, majd mozdulatsorral. Improvizáció adott zene vagy téma alapján.

MOZGÓKÉPKULTÚRA- ÉS MÉDIAISMERET Célok és feladatok A mozgóképkultúra és médiaismeret a gimnáziumi oktatás során is elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését, az önálló és kritikus attitűd kialakítását és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, egyben a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A 8. évfolyamon megszerzett alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottság felidézését követően a cél a filmnyelvi tájékozottság és kifejezőkészség fejlesztése mellett elsősorban a stílustörténet néhány fontos mozzanatának ismerete, a műismeret és az elemzési készség fejlesztése. Fontos eleme a tárgy gimnáziumi oktatásának a mozgókép magaskultúrájának és tömegkultúrájának viszonya, az eltérő 176

alkotói és nézői szerepek felismertetése. A médiaismereti stúdiumok elsősorban a médiaintézményekre ható alapvető gazdasági, politikai és jogi, illetve a médiaszövegek befogadására, a közönségre hatással lévő tényezők tanulmányozását célozzák. Tárgyalni kell a tapasztalati valóság és a média által reprezentált, filmvásznon, képernyőn megjelenő virtuális világ viszonyát, az eltérés tényén túl annak okait, például az etnikumok és a különböző kultúrák tekintetében. A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás, az absztraháló készség fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározó a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, a projektmunka szerepe. A tananyagot felmenő rendszerben két évfolyamon heti fél órában tanítjuk a dráma tantárggyal párban úgy, hogy az első félév az egyik tantárgy, a második félév pedig a másik. A 2012/2013-as tanévtől induló osztályokban ez egy évre redukálódik, heti egy órában, így a táblázatban szereplő két évfolyam anyagát értelemszerűen egy évfolyam két félévének kell értelmezni A kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő ábrázolása. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása. Természettudományos kompetencia A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alkalmazása. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása (pl. elemzésekben, érvelésekben, vitákban, helyzetgyakorlatokban, szerepjátékokban). A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása. Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Internet-alapú szolgáltatások elérésének elsajátítása. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását leginkább segítő másodlagos információhordozók (pl. ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan.

ezek

Pontos megfigyelések, egyénileg vagy csoportosan végzett vizsgálódások. Szociális és állampolgári kompetencia A kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti 177

érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása 9. évfolyam Témakörök Mozgóképnyelv

Tartalmak A látvány mozgóképi megszervezésének alapjai. Kép és valóság elhatárolása: a keretezés. A kamera és a kép tárgyának viszonya (képkivágás, nézet, kameramozgás). Az elbeszélő helyzete a mozgóképi szövegben (a leíró és a szubjektív kép). A megvilágítás. A montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában. A montázs szerepe a jelentésalkotásban. Jellegzetes montázstípusok. Belső montázs. A szerepjáték. A valóság és a mozgókép viszonya (valóságos, valószerű, hiteles; valóság és dokumentumfilm, valóság és televízió). A mozgóképi szövegek Filmműfajok, a műfajfilmek jellemzői. rendszerezése Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben, a magas és a tömegkultúra. A stílus és az archetípus. Rendszerezés néhány jellemző műfaj szerint, pl. western, melodráma, thriller. A sztár szerepe a tömegkultúrában (filmsztár és médiasztár). A média társadalmi A mediatizált közlésmód néhány további jellemző tulajdonsága. A média szerepe szerepe az állampolgárok számára érvényes témák megfogalmazásában (napirend-kijelölés). A kultiváció elve. Globális és lokális: kulturális sokszínűség és egyenkultúra. Jellegzetes A szappanopera. A szappanopera ábrázolási módja. Jellegzetes tematika, médiaszövegek, hőstípus és narráció a szappanoperákban. műsortípusok 10. évfolyam Témakörök Tartalmak A mozgóképi szövegek Szerzői film és tömegfilm. Rendszerezés az alkotói szándék és a nézői elvárás rendszerezése szerint: szerzői film, tömegfilm. A szerzői film néhány stíluskorszaka. A szovjet avantgarde, a német expresszionizmus. Az olasz neorealizmus, európai új hullámok. Epizódok a magyar film történetéből. A 60-as évek, a 70-es évek, a kortárs magyar film. A média társadalmi Hatás és olvasat, a közönség állampolgári, fogyasztói és társadalmi nemi szerepe szerepei). A médiatizált nyilvánosság jogi/etikai környezete. A média szabadságának határai (politikai, gazdasági és jogi kontroll, törvények, kvóták) morális határok; az ábrázolás normái: a személyiség védelme, az 178

erőszak ábrázolása.

Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok

A hírműsorok. A hiteles médiaszemélyiség és a néző megszólítása. Az új médiumok. Szövegformálás, -választás és -befogadás a linearitás és a szövegek hierarchiájának eltűnésével. MŰVÉSZETEK

Alapelvek, célok A művészetek a rajz- és vizuális kultúra tantárgy képzésére épül, elmélyítve, kiegészítve azt. A gyakorlati munka helyére az elméleti képzés kerül, ami azonban nem nélkülözi teljesen a grafikai tevékenységet. A következő két elem kap különös hangsúlyt: •

a művészettörténet bizonyos fejezetei, melyek egy egész fejlődési folyamatot reprezentálnak (pl. a honfoglalás korának művészete agy az Árpád-kor szakrális építőművészete), • a modern művészetek és új stílusok, valamint perifériális ágak, tevékenységek (pl. film, fotó, televízió, plakát- és reklámművészet, számítógépes grafika, mobil videózás, néprajz). Művészettörténeti alapismeretek birtokában eredményesebb a megértés és az eligazodás korunk stílusai és műfajai között. A képi világ és információk dömpingjében elengedhetetlen a különbségtétel a maradandó, az értékhordozó és a pillanatnyi divat, az elüzletesedett férc között. A gyakorlati tevékenység által megszerzett készségek, segítséget nyújtanak a modern alkotások megértéséhez, befogadásához. A fejlesztés kiemelt területe egy nyitott, befogadó attitüd kialakítása, amely biztosítja a szakmaimunkahelyi és társadalmi-kulturális kihívásoknak való megfelelést. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció A tanuló álláspontjának, véleményének meggyőző módon történő megfogalmazása, kifejtése és megvédése érvekkel vitában vagy kötetlen beszélgetések során. Ismeretek, élmények feldolgozása csoportmunkában és együttesen, valamint külön-külön is. Önálló beszámoló, kiselőadás tartása, dolgozat ill. különböző írásbeli munkák készítése, illusztrációk mellékelése és bemutatása. A fontos szakkifejezések ismerete, pontos alkalmazásuk, ezen kifejezések körének bővítése, helyes használatuk gyakorlása különböző helyzetekben. Matematikai kompetencia Adatkezelési technikák önálló alkalmazása, adatok származtatása és különböző céloknak megfelelő felhasználása, ábrázolása. A problémamegoldó gondolkodás technikáinak elsajátítása (pl. művészeti teljesítmények mögött meghúzódó gazdasági erő és anyagi javak elemzése). Általános természet és társadalomtudományi szemlélet A természet- és társadalom-földrajzi összefüggések önálló alkalmazása (pl. kultúrák, földrészek, országok, régiók összehasonlító elemzése és jellemzése). A megfigyelések, következtetések és jellemzők összefoglalása, bemutatása, esetleg ábrázolása is. A jelenségek, folyamatok és tulajdonságok modellezése.

179

Digitális kompetencia Információk gyűjtése számítógép segítségével, megbízhatóságuk önálló mérlegelése. A művészettörténeti és képzőművészeti információ előállítására szolgáló eszközök használata egyéni vagy csoportmunkában. Internet alapú szolgáltatások elérésnek elsajátítása. Digitális tananyagok használata. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Animációk, szimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok használata. A hatékony, önálló tanulás Az adott téma feldolgozását segítő információhordozók önálló kiválasztása és hatékony felhasználása (térképek, ismeretterjesztő- és szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikák, lexikonok, képek, filmek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források). Tájékozódás és eligazodás különböző információs anyagokban, témakörök és célok szerint önállóan (könyvtár, kiállítás, múzeum, levéltár, NET). Életpálya építés A munkaadót igényeinek és a tanuló saját kompetenciáinak összevetése, az egyéni boldogulást segítő döntéshozatal képességének kialakítása (pl. szituációs gyakorlat). A munkaerő-piaci és gazdasági ismeretek bővítése. Az ismeretek művészeti, kulturális és történeti alapjainak értékelése (érvelés, vita, beszélgetés). A szakmaváltásra való képesség fejlesztése (esetelemzések). Szociális és állampolgári kompetencia A különböző kultúráknak a szerepe és jelentősége a múltban is nagy volt, jelenleg mindez fölértékelődik. Fontos az egyén nyitottsága, befogadóképessége, nyitottság az eltérő vagy különös felé. Alapvető a toleráns viselkedés gyakorlása magyar vagy európai polgárként hazafiságunk ill. a magyar kultúra megőrzése mellett. Kulturális kompetencia Különböző kultúrák társadalmi, gazdasági, történelmi és földrajzi alapjainak megismerése. Annak elfogadása, hogy globalizálódó-uniformizálódó világunkban különösen fontos a sokféleség elfogadása nemzeti kultúránk tükrében. A nemzeti, az európai és az egyetemes értékek befogadására való képesség fejlesztése. A tanulók esztétikai befogadó- és ítélőképességének fejlesztése a bemutatott magyar és egyetemes műalkotásokon keresztül. 11. osztály Témakörök Az antik művészetek (a középkori művészetek gyökerei, áttekintés) Az Árpád-kor művészete (a keresztény Európa hatása)

Tartalmak Az ókori Görögország (szobrászat, építészet, vázafestészet) Az ókori Róma (építészet, szobrászat, festészet, mozaikrakás) Rajzi gyakorlatok A vándorlás és honfoglalás korának műveltsége, képzőművészete A kora Árpád-kor anyagi kultúrája (a Szent Korona és koronázási ékszerek, építészet, falfestészet, szobrászat; a magyarországi romanika) Rajzi gyakorlatok A virágzó középkor műveltsége, a Az Anjouk művészete (Képes Krónika, építészet, szobrászat, vegyesházi királyok kora festészet; a magyarországi gótika) (nemzetközi kitekintés) A korai reneszánsz, Luxemburgi Zsigmond kora Az érett reneszánsz Hunyadi Mátyás idején A kései reneszánsz a török uralom idején, az erdélyi reneszánsz Rajzi gyakorlatok 180

12. osztály Témakörök A kora újkor és újkor művészete (európai összehasonlítás)

A XX. század magyar művészete

Néprajz, népművészet Néprajz, népművészet

Tartalmak A magyarországi barokk művészet jellege, kibontakozása és virágzása (a német és osztrák barokk hatása) A klasszicista, az akadémikus és historizáló művészetek a XIX. század elején Új stílusok megjelenése: eklektika, szecesszió Képelemzési gyakorlatok A magyarországi izmusok kora Modern művészetek, új technikák, törekvések (fotó, film, TV, plakát, reklámgrafika stb.) A jelenkor irányzatai - reklámfilm, videofilm, mobilfilmezés stb. A szerves műveltség és művészi megjelenítése - Makovecz Imre munkái Műveltség és anyagi kultúra (hagyományok, ünnepek, szokások, rítusok, babonák, mesterségek) Mit és mire tanít a népművészet? Műveltség és anyagi kultúra (hagyományok, ünnepek, szokások, rítusok, babonák, mesterségek) Mit és mire tanít a népművészet?

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐS ÉS EMELT SZINTŰ NYELVI GIMNÁZIUM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. TÖRTÉNELEM A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. EMBERISMERET ÉS ETIKA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. ELSŐ IDEGEN NYELV A „Célok és feladatok” valamint a „Fejlesztett kompetenciák” megegyeznek a gimnáziumi helyi tantervben szereplőkkel. Angol nyelv 9. (10. NYEK) évfolyam Heti óraszám: 5 Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • megszólítás, • köszönés, elköszönés, • bemutatás, bemutatkozás, • telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; • személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, • érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, • engedélykérés és arra reagálás, • köszönet és arra reagálás, 181

• bocsánatkérés és arra reagálás, • gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • sajnálkozás; • öröm; • elégedettség, elégedetlenség; • csodálkozás; • remény; • bánat; • bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, • valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, • egyetértés, egyet nem értés, • érdeklődés, érdektelenség, • tetszés, nem tetszés, • dicséret, kritika, • ellenvetés, • akarat, kívánság, képesség, , szükségesség, lehetőség, • ígéret; szándék, terv, • érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • dolgok, személyek megnevezése, leírása; • események leírása; • információkérés, információadás; • igenlő vagy nemleges válasz; • tudás, nem tudás; • bizonyosság, bizonytalanság; • ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • kérés; • tiltás, felszólítás; • segítségkérés és arra reagálás; • javaslat és arra reagálás; • kínálás és arra reagálás; • meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • visszakérdezés, ismétléskérés; • nem értés; • betűzés kérése, betűzés; • felkérés lassabb, hangosabb beszédre; • beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; • beszélgetés lezárása. Fogalomkörök • Cselekvés, történés, létezés kifejezése, • Birtoklás kifejezése, • Térbeli és időbeli viszonyok, • Függő beszéd, • Mennyiségi és minőségi viszonyok, • Modalitás, • Esetviszonyok, • Logikai viszonyok, • Szövegösszetartó eszközök. 182

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 10. (11. NYEK) évfolyam Heti óraszám: 5 Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.

183

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; Fejlesztési követelmények a kerettanterv és az érettségi vizsgakövetelmények szerint a nyelvi előkészítő osztály 12-13. évfolyamára, az emelt szintű nyelvi gimnázium 11-12. évfolyamára, továbbá a gimnázium és a szakközépiskola 11-12. évfolyamán szabadon választott tantárgyként (heti 5 óra) (középszint – NYEK 12. évfolyam, nyelvi emelt szintű és szabadon választott 11. évfolyam, emelt szint – NYEK 13. évfolyam, nyelvi emelt szintű és szabadon v. 12. évfolyam) Készségek Középszint Olvasott értése

szöveg

      Nyelvhelyesség 



Hallott értése

szöveg

    

Emelt szint

A tanuló képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A2: a lényeget (a szöveg célját) megérteni,  eseménysorokat követni,  kulcsinformációkat megérteni,  B1: a gondolatmenet lényegét megérteni,  véleményeket, érvelést nagy vonalakban  követni, egyes részinformációkat kiszűrni. A tanuló képes A2: az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai  egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, B1: gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A tanuló képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A2: témáját felismerni,  lényegét megérteni,  kulcsfontosságú szavait megérteni, legalapvetőbb adatszerű információit  kiszűrni, B1: gondolatmenetét nagy vonalakban követni, 184

A tanuló képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben B2: a gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelelő részletességgel megérteni, a szerző álláspontjára következtetni, a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. A tanuló képes B2: változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A tanuló képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg B2: gondolatmenetét részleteiben is követni, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

Íráskészség

Beszédkészség

 egyes tényszerű részinformációkat megérteni. A tanuló képes  a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd  Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),   a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című  részt), A2:  a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,   az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,  egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,  a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,  néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1:  ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,  meglévő szókincsét változatosan használni,  a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,  a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani,  az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,  egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. A tanuló képes  a megadott helyzetekben és szerepekben, a  feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd  Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),   a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a  Témakörök című részt),  a kommunikációs stratégiákat a szintnek  megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és 185

A tanuló képes B2: a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

A tanuló képes

B2: folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen

befejezni),  A2:

 saját magáról és közvetlen környezetéről  egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,  egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,  kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),  érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

megoldani, elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

B1:

 az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,  ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,  kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,  viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,  érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni. Témakörök A tanterv és az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család

Középszint

 A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 2. Ember és társadalom

Emelt szint

 A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)  A család szerepe az egyén és a társadalom életében  Családi élet, családi kapcsolatok

 Személyes tervek  A másik ember külső és belső jellemzése  Baráti kör

 Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

 Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)  A tizenévesek világa: kapcsolat a  Lázadás vagy kortársakkal, felnőttekkel alkalmazkodás; a  Női és férfi szerepek tizenévesek útkeresése  Ünnepek, családi ünnepek 186

  

3. Környezetünk

    

4. Az iskola

    

5. A munka világa

 

6. Életmód

 

    

 Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Öltözködés, divat  Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom Vásárlás, szolgáltatások (posta) életében Hasonlóságok és különbségek az emberek között  Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése  A fogyasztói társadalom, reklámok  Társadalmi viselkedésformák Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely és környéke fejlődésének problémái A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A természet és az ember A városi és a vidéki élet harmóniája összehasonlítása  A környezetvédelem Növények és állatok a lehetőségei és problémái környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása  Iskolatípusok és (sajátosságok, pl. szakmai képzés, iskolarendszer tagozat) Magyarországon és más Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, országokban tanulmányi munka  Hasonló események és hagyományok külföldi A nyelvtanulás, a nyelvtudás iskolákban szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás  A munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, munkába állás divatszakmák Napirend, időbeosztás  Az étkezési szokások Az egészséges életmód (a helyes és hazánkban és más országokban a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség  Ételspecialitások hazánkban megőrzésében, testápolás) és más országokban Étkezési szokások a családban  A kulturált étkezés feltételei, fontossága Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, A szenvedélybetegségek gyorséttermekben  A gyógyítás egyéb módjai Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, 187

szakorvos, kórházak)  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik   Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.   Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport   Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet   Kulturális események 8. Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés  Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás  megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika  Népszerű tudományok,  ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek és szándékok 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra Az idegenforgalom jelentősége

A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

Kommunikációs helyzetek A tanuló legyen képes az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben megnyilatkozni szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, vendég szállodában Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményben, vendég, látogató, egy társaság tagja klubban Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltató egységekben ügyfél (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, utas, útitárs villamoson, taxiban, repülőn, hajón) A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a tanulónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. 188

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Példa Excuse me. Pardon? etc. Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. My name’s … Have you met Tom? Nice to meet you, etc. XYZ, five two double one six eight. Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc. Dear Tom, Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Give my regards to …, etc. How are you? How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the matter? Actually, I’m suffering from…,etc. Thank you. Thanks. It’s very kind of you. You’re welcome. It’s all right. My pleasure, etc. I’m sorry. I do apologize. That’s all right. Never mind, etc. Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság

Öröm Elégedettség, elégedetlenség

Példa It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Great! I’m so glad, etc. That’s fine. 189

Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

I’m quite happy with that. That wasn’t very good. I’m tired of it, etc. I can hardly believe it. Amazing, isn’t it? etc. I’m looking forward to… I hope.. I can hardly wait for…, etc.. I’m worried about him. It was really frightening, etc. I’m sorry to hear that. I’m disappointed, etc. Oh, no! I’m fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear. I’m sorry to hear that, etc.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség

Példa What do you think? I think it’s unfair, etc.

Are you interested in sports? I’m interested in … I’m not keen on it, etc. Tetszés, nem tetszés I think it’s great. I don’t like it, etc. Valaki igazának elismerése, el You’re right. nem ismerése You’re wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don’t agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn’t very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés visszaI don’t think so. utasítása I’m afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, dicséret, és That was really nice. arra reagálás Well done. Thank you, etc. Közömbösség I don’t mind, etc. Ígéret I promise. I’ll do it, etc. Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream. I’m going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I’d like to travel to ... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szükséI can understand French. gesség, kötelezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It’s time to go, etc. Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I’m not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör I prefer tea to coffee. kifejezése, illetve érdeklődés ezek I’d rather have a rest. 190

iránt Kritika, szemrehányás

What would you prefer? etc. You had better stay at home. You shouldn’t have done it.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Dolgok, személyek megnevezése It’s a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc. Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. Információkérés When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc. Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no idea, etc. Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to …? I’m afraid, I can’t, etc. Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home. He can’t be there. Maybe he is right, etc. Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc. Feltételezés I suppose I can come, etc. Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that. I don’t remember where I put it, etc. Indoklás (ok, cél) I didn’t go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás

Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I’d like you to …, etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let’s go out tonight. Good idea. Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I’d rather not, etc. I’ll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I’d love to. Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it …, etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn’t work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don’t you….? I think you should …, etc. I think you shouldn’t …, etc. May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc. Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc.

191

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Példa Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Sorry, I don’t understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I’d like to say/tell you … I say…, etc. I’ll tell you what… The question is… The trouble is …, etc. That reminds me… Talking of holidays …, etc. Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure… It is, isn’t it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right …OK. Well, it’s been nice talking to you, etc.

Nyelvtani szerkezetek és szókincs Nyelvtani szerkezetek Középszint A tanuló      

Emelt szint A tanuló

A2:

általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1:

megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

   

B2:

változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes. Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket.

192

A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához. Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához. KÖZÉPSZINT Példa

Nyelvtani szerkezet Articles (definite, indefinite, zero)

Nouns (singular and plural, countable

uncountable)

Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc.

Adjectives (regular and irregular, comparison)

Possession

Adverbs

Prepositions, prepositional phrases

There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There’s some water in the vase. There isn’t any milk left. I haven’t got much time. He’s got a lot of friends. good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I’m as tall as you. It’s too difficult. He isn’t old enough to drive. It’s my life. Is this yours? I didn’t have many friends at school. He’s Kate’s brother. the corner of the room etc. He drives fast. This is a problem everywhere in the world. I always make my bed. She has just arrived. on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest,

Conjunctions, linking words

along the river, etc. and, or, but, because, so, therefore, that’s why, although, etc.

Forms of the verb (infinitives, gerund and participles)

I don’t know how to get there.

Auxiliaries/ Modal verbs

I like reading. Let me see, etc. I am singing. He has left. Where do you live?

You should ask her. I can swim. May I open the window? He could swim at the age of two. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn’t come. Do we have to be there? 193

Children mustn’t smoke.

Present Simple

Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect

When do you get up? I don’t drink milk. This car was made in Britain. Why is she crying? I am watching television at the moment. Have you finished? I’ve lived here for 10 years. The letters have been sent. I have been learning French for 10 years. Where did you go yesterday? When was this house built? What were you doing at five yesterday? He realised what he had done.

Future with will

He’ll be 18 next month.

Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple

Passive Future

Going to Reported Speech (with the reporting verb in the present) Reported Speech (with the reporting verb in the past) 1st 2nd Conditional Clauses 3rd Conditional Clauses Relative clauses - defining Relative clauses non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish Question-tags

OK. I’ll take the dog for a walk. I don’t think I’ll pass the exam. The exhibition will be closed on Monday. What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. I don’t know where he lives. Tell him to stop it. She said she was tired.

I asked him if we had met before. He told me he was very tired. We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo. If you had come, we would have had a good time. The book I am reading at the moment is very good. Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford. When Dad comes home, he’ll be angry with you. I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn’t he? I’m a good girl, aren’t I? They went to the cinema, didn’t they?

EMELT SZINT Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous

Példa

You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I’ll be flying over the ocean. 194

Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive

Participle clauses

Would (past habits) Wish (state verbs/ action verbs) Wish (unfulfilled actions) Gerund and infinitive in idiomatic expressions,

Conditionals – mixed type

By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. We had to climb the stairs because the lift was being repaired. Preparing for my test, I reviewed the last three chapters. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn’t said that. It’s no use talking to him. There’s no point in waiting here. If we are to catch the train, we should leave immediately. He went there only to find that everybody had left. If we had bought a map, we would know where we are. Hardly had he arrived when he had to leave again.

Inversion (for emphasis)

Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present. She insisted that she help her. It’s funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have some coffee. I would rather you didn’t do this. It’s time we went home.

Subjunctive

Szókincs Középszint A tanuló 

Emelt szint A tanuló

A2:

megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy  kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,



B1:

B2:

megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy  kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,  jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,   a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. A továbbhaladás feltételei (NYEK 12., nyelvi emelt szintű és a szabadon választott 11. évfolyam) Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; 195

•

kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni:

Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; • gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. Német nyelv 9. (10. NYEK) évfolyam 185 óra, heti 5 óra Kommunikációs szándékok (9-10 évfolyam) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •

megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • •

sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: 196

• • • • • • • • • •

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, érdeklődés, érdektelenség, tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, képesség, , szükségesség, lehetőség, ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • •

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • •

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • • •

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök • • • • • • • •

Cselekvés, történés, létezés kifejezése, Birtoklás kifejezése, Térbeli és időbeli viszonyok, Mennyiségi és minőségi viszonyok, Modalitás, Esetviszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök.

Szóbeli és írásbeli készségfejlesztés (Mündlicher und schriftlicher Sprachgebrauch) • • • • •

Személyes élmények és kitalált történetek írása (Über Erlebnisse erzählen, Geschichten schreiben) Fogalmazási készségek fejlesztése, elméleti ismeretek (Entwicklung der Schreibfertigkeit, theoretische Kenntnisse) Tudósítás eseményekről (Über Ereignisse berichten) A tudósítás műfaji meghatározói, jellegzetességei ( Merkmale des Berichtens) Nyomtatványok kitöltése (Formulare ausfüllen) 197

•

Személyleírás, testrészek, külső jellemzők és ruházat (Beschreiben: Personen beschreiben, Körperteile, Kleidung und äußere Merkmale) • Tárgyak leírása, pontos meghatározása (Gegenstände beschreiben) • Véleményalkotás, érvelés, mások meggyőzése (Sich verständigen, Meinungen begründen, Argumentieren) • Problémák megvitatása (Diskussionen, Probleme besprechen) • A média nyelvezete, használata (die Verwendung von Medien, Mediensprache) • Nyelvtörténet, a német nyelv kialakulásának, fejlődésének szakaszai (Wörter und ihre Geschichte: Geschichte der deutschen Sprache, Stadien der Sprachentwicklung) • Szójelentések vizsgálata: többértelmű szavak, gyűjtőfogalmak, metafórák (Wörter und ihre Bedeutung: Wörter mit mehreren Bedeutungen, Oberbegriffe, Metaphern) Követelmények (Anforderungen) • Összefüggő, értelmes fogalmazás megírása adott témáról (Zusammenhängende Aufsängende Aufsätze über das angegebenen Thema schreiben) • Hétköznapi szókincs ismerete (Alltäglichen Wortschatz kennen) • A tananyagban előforduló szakszókincs ismerete (Im Lernstoff vorkommenden Fachwortschatz kennen) • Értelmes viták lebonyolítása a tanulók életkorának megfelelő szinten (Dem Alter entsprechend Diskussionen führen, argumentieren können) • Párbeszédek alkotása szóban és írásban (Dialoge schriftlich und mündlich gestalten) • Lexikonok, szótárak használata (Verwendung von Lexika und Wörterbücherbücher) • Életkori szintjüknek megfelelő szakszövegek megértése, reprodukálása (Sachtexte dem Alter der Schüler entsprechenden Schwierigkeitsgrades verstehen und nutzen) • Képekről, képsorokról mesélés (Über Bilder erzählen, Bildgeschichten gestalten) • Alapvető elméleti ismeretek (fogalmazások felépítése, nyelvi eszközök, stilisztikai jellemzők) (Theoretische Kenntnisse: Aufbau von Aufsätzen, sprachliche Mittel, stilistische Merkmale) • Az írott és hangos média használata a tanulók életkorának megfelelő szinten, egyszerűbb médiaszövegek megértése, műfaji jellemzők (Benutzung der Medien dem Alter der Schüler entsprechendem Niveau, Verstehen einfacher Medientexte, die Gattungsmerkmale kennen) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. 198

Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. 10. (11. NYEK) évfolyam 185 óra, heti 5 óra Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyam kerettantervében) Írásbeli készségfejlesztés (Entwicklung der schriftlichen Sprachfertigkeit) • • • • • • • • •

Összefüggő, koherens szövegek írása (Koherente, zusammenhängende Texte schreiben) Történetek írása (Geschichten schreiben) Szövegtípusok felismerése (Textarten erkennen) Gondolatok és érzések kifejezése (Gedanken und Gefühle ausdrücken) Tudósítás eseményekről, tények írásbeli rögzítése (Berichten) Írásos média használata (Medien) Kérdőívek szerkesztése (Fragebögen, Befragungen vorbereiten) Nyomtatványok helyes kitöltése (Formulare ausfüllen) Levélírás (Briefe schreiben)

Követelmények (Erforderungen) • • • • • •

Fogalmazások adott témában, előre megadott szempontok szerint (Aufsätze zum angegebenen Thema schreiben) Történetek írása (Geschichten schreiben) Formailag helyes (magán)levelek írása (Briefe schreiben, Gattungsmerkmale beachten) Párbeszédek írása (Dialoge schreiben) Egyszerűbb újságcikkek megértése, összefoglalása (életkornak megfelelő témákban) (Einfache, dem Alter entsprechende Zeitungsartikel verstehen, zusammenfassen) Nyomtatványok helyes kitöltése, és használata (Formulare richtig ausfüllen und verwenden)

Szóbeli készségfejlesztés (Mündlicher Ausdruck) • • • • • • • •

Párbeszédek hétköznapi témákban (Dialoge in alltäglichen Bereichen) Gondolatok, érzések kifejezése szóban (Gedanken und gefühle mündlich ausdrücken) Adott témáról összefüggő kiselőadás összeállítása, megtartása (Im angegebenen Thema Vorträge zusammenstellen und halten) Hétköznapi témákról beszámoló (Über alltägliche Ereignisse berichten) Hangzó média használata (rádió, TV) (Medien: TV, Radio verwenden) Képekről mesélés (Über Bilder erzählen) Tudósítás eseményekről szóban, események megvitatása (Mündlich berichten, Ereignisse besprechen) Interjúkészítés (Interviews machen)

Követelmények (Erforderungen): • • •

Témákhoz kapcsolódó szókincs ismerete, alkalmazása (Kenntnis des zum Thema passenden Wortschatzes) Összefüggő kiselőadás megtartás előzetes felkészülés után (Nach vorheriger Vorbereitung einen Vortrag halten) Globális olvasásértés (Globales Leseverstehen) 199

• • • •

Információk megtalálása összefüggő szövegben, lényegkiemelés (Informationen, wichtige Angaben in Texten finden) Párbeszédek alkotása, szerepek eljátszása (Dialoge gestalten, Rollenspiel) Képről mesélés folyamatosan és összefüggően (Fließend und zusammenhängend über Bilder erzählen) A tanuló életében előforduló eseményekről mesélés (Über Ereignisse im eigenen Leben erzählen können)

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; 11. (12. NYEK) évfolyam 185 óra, heti 5 óra Kommunikációs szándékok (11.-12. évfolyam) Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • • • •

megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; személyes és hivatalos levélben megszólítás; személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; 200

•

együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • •

hála; sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; félelem; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • • • •

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika,; ellenvetés; ellenvetés visszautasítása; akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • • • •

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság, emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • • • • • • •

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás; reklamálás; tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • • •

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; 201

• • •

megerősítés; körülírás; témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök • • • • • • • • •

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

Írásbeli készségfejlesztés (Entwicklung der Schreibfertigkeit) • • • • • • • • • •

Összefüggő, koherens szövegek írása (Zusammenhängende, koherente Texte schreiben) Történetek írása (Geschichten schreiben) Szövegtípusok felismerése (Textarten erkennen) Tudósítás eseményekről, tények írásbeli rögzítése (Über Ereignisse berichten, Daten und Angaben schriflich festlegen) Érvelés írásban, előre megadott témában írt fogalmazásban (In Aufsätzen argumentieren) Írásos média használata, újságszövegek olvasása (Medien verwenden, Zeitungen lesen) Nyomtatványok helyes kitöltése (Formulare richtig ausfüllen) Összefüggő szövegek fordítása németről magyarra (Zusammenhängende Texte aus dem Deutschen ins Ungarische übersetzen) Összefüggő szövegek fordítása magyarról németre (Zusammenhängende Texte aus dem Ungarischen ins Deutsche übersetzen) Levélírás (Briefe schreiben)

Követelmények (Erforderungen): • • • • • • • • •

Fogalmazások adott témában, előre megadott szempontok szerint (Aufsätze zum angegebenen Thema schreiben) Történetek írása (Geschichten schreiben) Formailag helyes (magán)levelek írása (Briefe schreiben, Gattungsmerkmale beachten) Összefüggő szövegek fordítása németről magyarra alapfokon (Übersetzung zusammenhängender Texte vom Deutschen ins Ungarische, Niveau Unterstufe) Mondatok fordítása magyarról németre, tanult nyelvtani szerkezetek alkalmazásával (Sätze aus dem Ungarischen ins Deutsche übersetzen, gelernte grammatischen Strukturen anwenden) Párbeszédek írása (Dialoge schreiben) Érvelés írásban, adott témában (Im angegebenen Thema schriftlich Argumentieren) Egyszerűbb újságcikkek megértése, összefoglalása (életkornak megfelelő témákban) (Einfache, dem Alter entsprechende Zeitungsartikel verstehen, zusammenfassen) Nyomtatványok helyes kitöltése, és használata (Formulare richtig ausfüllen und verwenden

Szóbeli készségfejlesztés (Mündlicher Ausdruck) • • • • • • •

Párbeszédek hétköznapi témákban (Dialoge in alltäglichen Bereichen) Érvelés szóban, viták lebonyolítása (Mündlich argumentieren, Diskussionen durchführen) Gondolatok, érzések kifejezése szóban (Gedanken und gefühle mündlich ausdrücken) Adott témáról összefüggő kiselőadás összeállítása, megtartása (Im angegebenen Thema Vorträge zusammenstellen und halten) Irodalmi szövegek olvasása, megvitatása (Literarische Texte lesen und besprechen) Hétköznapi témákról beszámoló (Über alltägliche Ereignisse berichten) Hangzó média használata (rádió, TV) (Medien: TV, Radio verwenden) 202

• • • •

Képekről mesélés (Über Bilder erzählen) Tudósítás eseményekről szóban, események megvitatása (Mündlich berichten, Ereignisse besprechen) Interjúkészítés (Interviews machen) Szakszövegek olvasása, beszámolók tartása (Fachtexte lesen, Vorträge halten)

Követelmények (Erforderungen) • • • • • • • • •

Témákhoz kapcsolódó szókincs ismerete, alkalmazása (Kenntnis des zum Thema passenden Wortschatzes) Adott téma ismertetése folyékonyan (Fließend über das angegebenen Thema sprechen können) Összefüggő kiselőadás megtartás előzetes felkészülés után (Nach vorheriger Vorbereitung einen Vortrag halten) Globális olvasásértés (Globales Leseverstehen) Információk megtalálása összefüggő szövegben, lényegkiemelés (Informationen, wichtige Angaben in Texten finden) Olvasott szöveg tartalmának ismertetése folyékonyan (Vortrag über einen gelesenen Text halten) Párbeszédek alkotása, szerepek eljátszása (Dialoge gestalten, Rollenspiel) Képről mesélés folyamatosan és összefüggően (Fließend und zusammenhängend über Bilder erzählen) A tanuló életében előforduló eseményekről mesélés (Über Ereignisse im eigenen Leben erzählen können)

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni: Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni;

203

•

gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. 12. (13. NYEK) évfolyam

160 óra /heti 5 óra/ Cél Legyen képes a tanuló hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák gondolatmenetének követésére, kommunikációs szándékának megértésére több beszélő esetén is. Legyen képes beszélgetést folytatni az általánosabb, összetettebb témákban, álláspontját, véleményét szabatosan, összefüggően kifejteni. Legyen képes a mindennapi élet feladataiban árnyaltabb kommunikációra is. Beszéde legyen összefüggő és tartsa be a nyelvhelyesség szabályait. A tanuló legyen képes megérteni általánosabb jellegű, mindennapi tapasztalataihoz nem feltétlenül közelálló, elvontabb témájú szövegeket. Legyen képes értelmezni a szövegben megjelenő szándékokat, véleményeket, elkülöníteni érveket és ellenérveket, tényeket és véleményeket. Legyen képes olyan szépirodalmi szövegek megértésére, amelyek témájuknál, nyelvi megformáltságuknál fogva, széles olvasóréteg számára hozzáférhető. A tanuló legyen képes árnyaltan, gondolatai elrendezésére fokozottan ügyelve kifejezni magát a mindennapi tapasztalati világtól távolabb eső, általánosabb, összetettebb témákban. Használjon változatos szókincset, mondanivalójának megfelelően komplex mondatszerkezeteket, írásművét logikusan szerkessze és tagolja. Írásban vegye figyelembe a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőit és különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságait. Az emelt szintű érettségihez szükségesek bizonyos kulturális ismeretek és interkulturális készségek: A. Országismeret A tanuló rendelkezzék a legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági, kulturtörténeti és politikai ismeretekkel, melyek arra az országra, vagy azokra az országokra vonatkoznak, ahol a lakosságnak az illető nyelv az anyanyelve, vagy ahol ez az ország egyik hivatalos nyelve. Olyan nyelvek esetében, melyek több ország hivatalos nyelvei, a tanuló rendelkezzen ismeretekkel az anyaországon kívüli országokról is. B. Társadalomismeret A tanuló rendelkezzék ismeretekkel az adott ország(ok) mindennapi életéről, az életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az ünnepekről és rítusokról. C. Interkulturális tudatosság és készségek A tanuló legyen tudatában hazája és a célnyelvi ország(ok) kulturája közötti hasonlóságoknak és különbözőségeknek, tudja közvetíteni saját kultúrája értékeit. Tudjon élni azokkal a lehetőségekkel, melyek révén személyes és szakmai életútja során kapcsolatba kerülhet a célnyelv használóival. Témakörök az emelt szintű érettségire Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. (A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.) 1. Személyes vonatkozások, család • A család szerepe az egyén és a társadalom életében • Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése 2. Ember és társadalom • Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) • Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése • Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése • Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében • Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás kifejezése • A fogyasztói társadalom, reklámok 204

• Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk • A lakóhely és környéke fejlődésének problémái • A természet és az ember harmóniája • A környezetvédelem lehetőségei és problémái 4. Az iskola • Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban • Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa • A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód • Az étkezési szokások hazánkban és más országokban • Ételspecialitások hazánkban és más országokban • A kulturált étkezés feltételei, fontossága • A szenvedélybetegségek • A gyógyítás egyéb módjai 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • A szabadidő jelentősége az ember életében • A művészet szerepe a mindennapokban • Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok • A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai 8. Utazás, turizmus • A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra • Az idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika • A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre Nyelvtani szerkezetek és szókincs Nyelvtani szerkezetek A vizsgázó • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait. A következő táblázat a nyelvtani követelményeket tartalmazza, és a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban. A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben. FORMA I. MORPHOLOGIE 1. DAS VERB 1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I 205

Emelt szint rec. prod.

+

+

+ + + + +

+ + + + +

Futur II Hilfsverben der Zeitformen Modus Indikativ Imperativ Konjunktiv I Präsens Perfekt Konjunktiv II Präteritum würde-Form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen Plusquamperfekt Hilfsverben der Modalität Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Modalverb mit Infinitiv Perfekt 1.2. Trennbare und untrennbare Verben 1.3. Reflexive Verben 1.4. Aktiv und Passiv Vorgangs- (Handlungs)passiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Vorgangspassiv mit Modalverb Zustandspassiv 1.5Valenz der Verben 1.6 Funktionsverbgefüge 2. PARTIZIPIEN Partizip Präsens Partizip Perfekt Partizip Futur 3. SUBSTANTIV 3.1. Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel 3.2. Kasus, Deklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3. Numerus, Pluralbildung 3.4. Substantivierung Partizip Präsens als Substantiv Partizip Perfekt als Substantiv Adjektiv als Substantiv 3.5. Valenz der Substantive 4. ADJEKTIV 4. 1. Gebrauch des Adjektivs als Prädikat 206

+ +

– +

+ +

+ +

+ +

– –

+ + +

+ – +

+ + + + + + + +

+ + + + – – + +

+ + + + + – + + + +

+ + + + + – + + + +

+ + –

+ + –

+

+

+ + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + +

+

+

als Adverb als Attribut als Apposition 4.2. Adjektivdeklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 4.3. Komparation 4.4. Valenz der Adjektive 5. NUMERALIEN 5.1. Kardinalzahlen 5.2. Ordinalzahlen 5.3. Bruchzahlen 6. ADVERBIEN 6.1. Lokalangaben 6.2. Temporalangaben 6.3. Kausale Adverbien 6.4. Instrumentale Adverbien 6.5. Finale Adverbien 6.6. Modifikative Adverbien 6.7. Graduative Adverbien 6.8. Direktive Adverbien 6.9. Frageadverbien 7. PRONOMINA 7.1. Personalpronomen unpersönliches „es” am Satzanfang unpersönliches „es“ als formales Subjekt 7.2. Possesivpronomen 7.3. Demonstrativpronomen 7.4. Interrogativpronomen 7.5. Indefinitpronomen undeklinierbar deklinierbar 7.6. Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ Genitiv 7.7. Reflexivpronomen 7.8. Reziprokpronomen 8. PRÄPOSITIONEN Präpositionen mit Akkusativ Präpositionen mit Dativ Präpositionen mit Akk. u. D. Präpositionen mit Genitiv 9. KONJUNKTIONEN Konjunktoren Subjunktoren Doppelkonjunktionen 10. PARTIKELN Modalpartikeln 11.WORTBILDUNG Grundlegende Wortbildungsregeln II. SYNTAX 1. SATZBAU, SATZRAHMEN 207

+ + +

+ + +

+ + + + + +

+ + + + + +

+ + +

+ + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + + + + +

+ + + + + +

+ +

+ +

+ + + +

+ + + +

+ + + +

+ + + +

+ + +

+ + +

+

+

+

+

+

+

2. SATZGLIEDER 3. DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ Nebenordnung Unterordnung Satzwertiger Infinitiv Verben mit zu + Infinitv Verben mit Infinitiv 4. SATZTYPEN Aussagesatz: Subjektsatz Objektsatz Fragesatz: direkt indirekt Aufrufesatz Wunschsatz Irrealer Wunschsatz Relativsatz Konditionalsatz* Konzessivsatz* Komparativsatz Temporalsatz* Finalsatz Kausalsatz* Modalsatz Der indirekte Satz: Prädikat im Indikativ Prädikat im Konjunktiv I III. ÜBERGREIFENDE (MORPHOSYNTAKTISCHE) PHÄNOMENE 1. VERNEINUNG 2. KONGRUENZ

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

+ + + + + + + + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + +

+ +

+ –

+ +

+ +

Szókincs A vizsgázó • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, • a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, • kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. A vizsga szókincsének alapjául a mai köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Kommunikációs helyzetek és szándékok Kommunikációs helyzetek Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban 208

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

Kommunikációs szándékok Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség 209

Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása MÁSODIK IDEGEN NYELV A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. MATEMATIKA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. A gimnáziumnál leírt célok eléréséhez a matematika tantárgy óráit két évfolyamon csoportbontásban tartjuk. A Dr. Mező intézményegységben a nagyszámú szabadonválasztott órai jelentkezések miatt a 9. és 210

10. évfolyamon, a Thúry tagintézményben az érettségire való alaposabb felkészülés miatt a 11. és 12. evfolyamon. INFORMATIKA (CSAK NYEK 10.-11.) A „Célok és feladatok” valamint a „Fejlesztett kompetenciák” megegyeznek a gimnáziumi helyi tantervben szereplőkkel. 10. évfolyam Témakörök Tartalmak Az informatika Információs korszakok a történelemben. A számítástechnika története. fejlődéstörténete Az internet és az IKT forradalma. Fejlődési trendek, a robotok. Az IKT veszélyei a személyiségre, illetve az egészségre. Az információs társadalomról Az információs vagy tudástársadalom fő jellemzői. A gazdaság, a környezet, a kultúra és a személyiség az információs társadalomban. A környezetvédelem lehetőségei. Az élethosszig tartó tanulás. Az információ (adat, tudás, felfedezés, szabadalom, találmány, szerzői mű…) mint termék, szolgáltatás. Etika és jog Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint. A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog. Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre. Adatvédelem Adataink védelme. Az adatok hitelessége. Az információ és a tudás Az információ megbízhatósága megbízhatósága. Az internetes források megbízhatósága. Táblázatkezelés A táblázatkezelők szolgáltatásai. A táblázatok felépítése, alapfogalmak. Adattípusok és formátumok. Hivatkozások, műveletek, képletek. Képletek és adatok másolása. Hivatkozás más munkalapra. Rendezés. Táblázatformázás. Különféle függvények használata. Diagramkészítés, grafikonkészítés. Logikai műveletek és függvények. Keresőfüggvények. Weblapok szerkesztése A web mint hipermédia rendszer. Egy weblapszerkesztő szolgáltatásai. Célszerű és esztétikus webhelyek (webdesign). Weblapok tulajdonságai. Szövegformázás. Képek tulajdonságai és formázásuk. Abszolút és relatív hivatkozások létrehozása. Táblázatok tulajdonságai. Táblázatok készítése, formázása. Rétegek tulajdonságai és szerkesztése. Adatbevitel. Dinamikus információk. Publikáció az interneten Adatok, dokumentumok elhelyezése megfelelő formátumban az interneten. Platform-független formátumok. Könyvtári informatika Könyvtárak története. Könyvtárak típusai és szolgáltatásaik. A könyvtári médiumok, dokumentumok csoportosítása. Katalógusok és tájékoztató eszközök. Forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok használata a tanulásban. 11. évfolyam Témakörök Adatbázis-kezelés

Folyamatok és modellezése Problémamegoldás

Tartalmak Adatbázismodellek, alapfogalmak. Az adatbázis-kezelő főbb szolgáltatásai. Adatbázis tervezése. Adattáblák közötti kapcsolatok. Adattípusok, táblák létrehozása. Űrlapok, interaktív adatkezelés. Egyszerű lekérdezések. Jelentés készítése, nyomtatása. Többtáblás lekérdezések. Szűrés, keresés, rendezés, összesítés. Az SQL használata. Térinformatikai adatbázisok. rendszerek Problémák megoldása számítógépes modellekkel. Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex 211

alkalmazása. Tantárgyi és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított és/vagy intelligens rendszerek. Képszerkesztés és grafika Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Rétegek használata. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. Multimédiás elemek A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció. szerkesztése FILOZÓFIA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. FIZIKA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. BIOLÓGIA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. KÉMIA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. ÉNEK-ZENE A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. TESTNEVELÉS A tantárgy 9.-12. évfolyamának helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. 13. évfolyam testnevelés tanmenete 13. évfolyam Rendgyakorlatok: Futólépések egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Előkészítés, alapozás, prevenció: Zenés gimnasztika, aerobic. Kéziszer és szergyakorlatok. Önállóan összeállított szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatsor 48, 64 ütemben. Atlétika: Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. Erő, állóképesség, gyorsaság, koordinációs képességek fejlesztése. Futások: 60m futás, 2000m futás, 15-30m repülő futások, iramfutás, Cooper-teszt, rajtgyakorlatok. Ugrások: Távolugrás ollózó technikával. Magasugrás flopp technikával, magasugró versenyek. Dobások: Kislabdahajítás teljes nekifutással. Súlylökés háttal felállásból, becsúszással (lányok 4-5kg, fiúk 6kg). Diszkoszvetés fél fordulattal. Gerelyhajítás helyből és kis lendületszerzés után. 212

Torna: Talajgyakorlat: fejen átfordulás, kézen átfordulás, szabadátfordulások, emelések, engedések, ugrások, szökkenések, egyensúlyi elemek. Szekrényugrás: Fiúk: 5 rész hosszában guggoló átugrás, kézen átfordulás. Lányok: 4 rész keresztben guggoló átugrás lebegőtámasszal, guruló átfordulás, fejen átfordulás hosszában. Korlát( fiúk ): Elöl támasz, hátul támasz, felkarbillenés, rövid billenés, bukó billenés, kiugrás kanyarlattal, fordulattal. Gyűrű( fiúk ): Támaszba lendülés előre, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, hátra kiszúrással, billenés, ülőtartás. Gerenda( lányok ): felugrás oldal-guggolótámaszba, ugrások, szökkenések, tarkó állás, talp-, könyök mérleg, kézen átfordulás oldalt. Ritmikus gimnasztika( lányok ): A sportágra jellemző elemek végrehajtása labda, karika, szalag, buzogány. Testnevelési és sportjátékok: Kézilabda: Felugrásos, beugrásos, elhajlásos kapura lövések, gyorsindítások, létszámfölények, létszámhátrányos helyzetek, terület védekezés fajtái, terület védekezés elleni támadó játék. Kosárlabda: Labdás, labda nélküli elzárások és ezek védése, létszámfölényes helyzetek( 2:1, 3:2, 4:3 ) megoldásai, létszámhátrány védése, tempó dobás, horog dobás, terület védekezés alapelvei és az ellene való támadás. Labdarúgás: terület védekezés, indítások, beadások, rögzített helyzetek megoldásai, kapás lövések, cselezések labdával, labda nélkül. Röplabda: Kettős sánc kialakítása, feladások, leütések, mentés gurulással, helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára, a sánc mögötti terület védelme. Önvédelmi és küzdősportok: Grundbirkózás, dzsúdó technikai elemeinek elsajátítása. Úszás: Gyors-, hát-, mellúszás technikájának csiszolása, a pillangó úszás technikájának elsajátítása. Természetben űzhető sportok, rekreációs tevékenységek megismerése. TÁRSADALOMISMERET A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. DRÁMA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva. MŰVÉSZETEK A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével., egy évfolyammal felfelé elcsúsztatva.

SZAKKÖZÉPISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével.

213

TÖRTÉNELEM A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. TÁRSADALMI ISMERETEK A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. I: IDEGEN NYELV A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. MATEMATIKA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. ÉNEK-ZENE Célok és feladatok A szakközépiskolai ének-zeneoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan, fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Két év alatt heti egy órában alkalma van a tanulónak arra, hogy szervezett oktatási keretek között lehetőséget kapjon az egyéni életminőséget meghatározó érzelmi intelligencia, a helyes értékítélet fejlesztésére. Fontos a sikerélmény biztosítása, az oldott légkörű tanítási órák szervezése. Csökkenteni kell az elméleti feladatok számát, előtérbe kell helyezni a feltáró módszerek alkalmazását, a differenciált tanulásszervezési módszereket. Segítséget kell nyújtani az eddig megszerzett ismeretek egységes világképpé formálásához, értékálló ismeretek kialakításához, amely segítséget nyújt megkülönböztetni a művészi értéket és a giccset. Fontos feladat, hogy a zenei élményeket, ismereteket, a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan is kialakított véleményüket a megismert zeneművekről, zenei alkotásokról, azokat meg tudják vitatni, érvekkel és ellenérvekkel alátámasztani. Az ének-zene tantárgy tanításának kiemelt célja, hogy alkalmat adjon más művészeti ágakkal a kapcsolatteremtésre (színház, tánc, film stb.). Ez is esélyt teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken belül és azon kívül is motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, valamint arra, hogy valóban éljenek a zene kivételes személyiségformáló, a lelki energiákat kiegyensúlyozó lehetőségeivel, fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás biztosításával lehetőséget kell teremteni az aktív zenei cselekvésre. A zene nyújtotta örömforrás arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének megfelelő fejlesztését. Fejlesztett kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A zenei kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések ismeretét, és megfelelő önismeret alapján az azokkal való bánni tudást jelenti. A zenehallgatás bármely formájának természetes tulajdonsága a kommunikációs képesség megléte és fejlesztése. 214

Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóknak meg kell ismerni az idegen eredetű zenei szakkifejezéseket, használatuk, értelmezésük kapjon megkülönböztetett figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására is igény szerint lehetőséget kell adni, mivel elősegíti más nemzetek értékeinek (nép- és műzenéjének) élményszerű befogadását. Digitális kompetencia Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos az énektanítási folyamatban (adott témához internet használat, internetes információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése). Kiemelkedően fontos feladat az oktató célú tematikus, műfaj-, hangszer- videó vagy zenetörténeti CDROM használata is. A hatékony, önálló tanulás A tanulók otthoni erre vonatkozó zenei tapasztalatai meghatározóak lehetnek az iskolai éneklés, daltanulás módszerének alkalmazásánál. Szociális és állampolgári kompetencia Az énektanítás különösen sokat tehet abban, hogy érzelmi motiváló hatásával hozzájáruljon az ún. zenei anyanyelv használatához. Az éneklés révén, a zene segítségével, a saját kultúra megtapasztalásán túl más országok kultúrájának jellemzőit is megélhetik a tanulók, ráismerve bennük az általános emberi érzésekre. Így egyrészt megtanulják becsülni a hazai értékeket, másrészt tisztelni és szeretni más kultúrák értékeit is. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tantárgy egyik legfontosabb társadalmi haszna a felnőtt élet egészére kiható önálló esztétikai értékítélet kialakítása. Ezen képességek kiemelt fejlesztése megkülönböztetett figyelmet kell hogy kapjon a tantervi koncepció során. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok

Tananyag

1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Népdalelemzés általános szempont szerint (szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ambitus, ritmika, stílusréteg). Népzenei felvételek hallgatása, előadó stílus megfigyelése, elemzése. Népi hangszerek (duda, citera, cimbalom, tekerő) népi zenekar hangszínének felismerése. Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban, díszítésekben gazdag anyagából. Autentikus előadásra törekvés (különösen a magyar népdal világában). Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban. Reneszánsz, barokk és klasszikus témák megszólaltatása az énekelhető zenei szemelvények és a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. Klasszikus dalok, zeneművek témáinak éneklése. Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos 215

Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta).

Népi hangszerek (duda, citera, cimbalom, tekerő) népi zenekar. Énekes anyag a magyar zene történetéből a 18. század végéig (történeti énekek, virágénekek, ungaresca). Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal). Reneszánsz énekes művek. Korál. Históriás ének. Barokk zeneművek, énekes szemelvények.

éneklése. Csoportos és egyéni éneklés hangszerkísérettel a tanult zenetörténeti korból. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján.

Reneszánsz, barokk és klasszikus témák, énekelhető zenei szemelvények a zeneirodalom legjelentősebb alkotásaiból. Klasszikus dalok, zeneművek témái.

1.2. Improvizáció Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral. Kvintváltó és szekvencia dallamok alkotása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján. Magyar autentikus és feldolgozott népzenei felvételek ismerete (magyar táncház mozgalom remekei). A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával.

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott zenei anyag tartalmai (dallammotívumok: műzenei és népzenei periódusdallamok). Népzenei és műzenei alkotások hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján.

Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a 18. század végéig. A tanult zenetörténeti korok (középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus) jellemzői, műfajai, stílusjegyei. Egyházi: gregorián, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium, passio, requiem. Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variácio, menüett, szonáta, szimfónia. Zenei szerkezetek, formák: homofon, polifon szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta –forma. Zeneszerzők: Josquin des Prés, G. P. da Palestrina, O. Lassus; H. Purcell, A.Vivaldi, J.S. Bach, G. F. Händel, J. Haydn, W. A. Mozart, L. van Beethoven

Tanult zenei szemelvények hallási felismerése, megnevezése (korszak, zeneszerző, mű és műfaj meghatározása).

Zenei műszavak, előadási jelek ismerete, alkalmazása Hangszerek hangszínének felismerése.

Hangszerek: Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott; trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa.

Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, 2#–2b-ig. ABC-s hangok azonosítása, ABC-s nevek módosításainak felismerése a tanult hangnemi keretben. Hangközök ismerete oktáv hangterjedelemig (tiszta, kis és nagy). Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottaképről. 216

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli sajátosságai. Hangközök oktáv terjedelemig (tiszta, kis és nagy), hangsorok (penteton, dúr, moll), alaphelyzetű hármashangzatok elve; a funkciók elve (T-S-D).

Hangsorok ismerete (pentatónia, diatónia, dúr, moll). Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti önálló megoldása. Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek áttekintése.

Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek. Zenei műszavak, előadási jelek.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából. Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven. Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában, XIX. és XX. sz. zene jellegzetességeinek megfigyelése. Többszólamú művek csoportos éneklése. Csoportos éneklés hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése. Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése tanári vezénylés alapján. 1.2. Improvizáció Ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása, bővítése. Téma improvizálása. Tonika, domináns rögtönzése ismert dallamhoz. Szekvencia készítése adott alapmotívumra. Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral.

Tananyag A magyar népzene hajlításokban, díszítésekben gazdag dalanyaga. Régi és új stílusú magyar népdalok. Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai. Más népek újabb dalai. Művek, műrészletek (egy és többszólamú) a XIX. és a XX. század kiemelkedő alkotásaiból. XIX. századi magyar dalok. XX. századi zenei szemelvények. Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből.

Dallammodell: XX. századi zenei szemelvények (ritmus- és dallam). Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása.

2. Megismerő- és befogadó képesség 2.2. Zenehallgatás Népzenei felvételek gyűjtése, autentikus Népzenei felvételek. előadásmód megfigyelése. Népdalfeldolgozások éneklése. Népdalfeldolgozások. Népzenei alkotások ismertetése korszak és stílus Magyar táncház mozgalom. jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján. Saját énkép erősítése a népzenei anyagok erkölcsi tartalmának felismerése által. A 19. és a 20. század jellegzetes, meghatározó stílus Művek, műrészletek a 19. és a 20. század jegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása kiemelkedő zenei alkotásaiból. során. A romantika és a 20. század új zenei műfajainak, Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, romantika korában. stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése (dal, mazurka, keringő, polonéz. etűd, fantázia, nocturne, rapszódia, szimfonikus költemény). Operafilmek (részletek) megtekintése. A nemzeti opera. 217

Kiselőadás késztése a választott operákról, balettekről könyvtárhasználat, internet segítségével. A nemzeti romantika operaszerzőinek bemutatása, főbb alkotásaiknak megismerése. Zenei életútak jellemzése, kritikai szemléletmóddal történő feldolgozása (Erkel Ferenc és Liszt Ferenc munkássága). Korszak, zeneszerző, mű és műfajának jellemzése a megadott zeneszerzők művei alapján. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal. Tájékozódás a XX. századi zene legújabb megjelenési, kifejezési formáiban. Komponálási technikák: XX. századi jelenségek: atonalitás, bitonalitás, politonalitás, dodekafónia, elektronikus zene. A XX. század legfontosabb zenei irányzatai, és zeneszerzői munkásságának ismerete. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között. Önálló könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata.

Gyűjtőmunka: A dzsessz műfaji sokféleségét bemutató szemelvények, zeneműrészletek felhasználásával. Szórakoztató zenei aktualitások rendszerezése. Zenei hallás és kottaismeret Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyű, modulálást nem tartalmazó dallamok lapról éneklése. Az évfolyam éneklési és zenehallgatási anyagából lapról olvasás.

A szimfonikus zenekar fejlődése a barokk kortól a romantikus nagyzenekar kialakulásáig.

F. Schubert, R. Schumann, F. B. Mendelssohn, J. Brahms, F. Chopin, A. Dvořak, P. I. Csajkovszkij, M. Muszorgszkij, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, G. Verdi, R. Wagner A XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklórizmus, dodekafónia. XX. század zeneszerzői: C. Debussy, M. Ravel, G. Gershwin, R. és J. Strauss, I..Stravinsky, A.Honegger, A. Hacsaturján, B. Britten, A. Schönberg, W. Lutosławski XX.század – magyar zeneszerzői: Bartók Béla, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Lajtha László, Weiner Leó és más ma élő szerzők. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és XX. század zenéjére). A szórakoztató zene megjelenése a XIX. századtól napjainkig (operett, musical, sanzon, spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, elektronikus zene filmzene, rock-opera stb.). Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatlesek, Webber; aktualitások. Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. Kromatika, egészhangúság, bitonalitás; dodekafónia, atonalitás.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. TESTNEVELÉS A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. FIZIKA Célok és feladatok A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása. 218

A kitűzött célokat az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak. A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit, ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására feladatok megoldásában csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezik, és a fizika szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember felelőssége és kötelessége. Fejlesztett kulcskompetenciák A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló képessé válik arra, hogy a természet leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit. Ezáltal a tanuló védetté válik az áltudományokkal szemben, s felnőttként eredményesebben artikulálhatja nézeteit képviseleti demokráciánk intézményrendszereiben. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezet, illetve vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a szükséges cselekvés módozatait, annak társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) minden tantárgy (műveltségterület) esetében alapvető törekvés kell hogy legyen. A hétköznapokban illetve a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni, belőlük a releváns információkat kiemelni, s az ezekkel kapcsolatos saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. A feladatok elsősorban hétköznapi jelenségekhez kapcsolódó számítások lehetnek, melyek a matematikai eljárások alkalmazásának elsajátítására irányulnak gyakorlati ismeretek, adatok, mennyiségek megszerzése, egyes fontos mennyiségi jellemzők nagyságrendjének tudatosítása érdekében. A matematikai kompetencia mentén értelmezhető a becslés, mérési hiba fogalomköre, mely a természettudományos leírásmód alapvető eleme. A digitális kompetencia fejlesztése a fizikán belül szintén elengedhetetlen. A világhálón fellehető információk, virtuális kísérletek nagymértékben tágíthatják a tanulók ismeretinek horizontját, s bázisát képezhetik az önálló tanulásnak, s csoportos munkavégzésnek egyaránt. A digitális kompetencia fejlesztése révén a tanulók elsajátítják az információs technikák használatát az információk megszerzése, feldolgozása és átadása vonatkozásában is. Képessé lesznek adatbázisok, táblázatkezelők, szövegszerkesztők használatára, prezentációk készítésére. A fizika mélyebb megértése elképzelhetetlen önálló tanulás, ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás nélkül. Amennyiben a természettudományos kompetenciát megfelelően fejlesztetjük, olyan módszerhez és szemlélethez juttathatjuk tanítványainkat, mely a konkrét tananyagtartalmaktól függetlenül alkalmazható. 219

A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Mindez azt jelenti, hogy a kutatások iránya, a motivációk és mozgatók értelmezhetetlenek a társadalmi környezet, a társadalom elvárásinak ismerete nélkül. A természettudományok fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolhatják a társadalom belső folyamatai, s az ebből fakadó döntések. A természettudományok, ezen belül a fizika – napjaink problémáinak és a tudománytörténeti ismeretek célirányos feldolgozása révén – alkalmas lehet a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésére, elmélyítésére. Ily módon a sikeresen fejleszthető társadalmi kompetenciákon túl, az egyetemes és nemzeti kultúra bemutatására nyílik lehetőség (az adott terület vonatkozásában). Mindez fejleszti a tanulók énképét, önismeretre nevel, segít értelmezni saját helyét a közösségben. 9. évfolyam Témakörök Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés

Az egyenletes körmozgás A dinamika alapjai Mozgásállapot-változás és erő Erőfajták Erők együttes hatása A lendületmegmaradás Az egyenletes körmozgás dinamikai vizsgálata Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energiafajták A teljesítmény és hatásfok Rezgések, hullámok Rezgések. Hullámok

A hanghullám tulajdonságai

Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. A kísérleti tapasztalatok általánosítása: az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség, mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás, mint vektormennyiség. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata, Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben. A munka fogalma, állandó és változó erő munkája (erő-elmozdulás grafikon alatti terület). Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel és alkalmazása. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia). A rezgés energiája. Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése.(térbeli és időbeli periodicitás, terjedési sebesség, longitudinális és transzverzális hullámok. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük (hangkeltés, terjedés közegben, visszaverődés, interferencia, Doppler-jelenség, rezonancia) 220

Termodinamika Hőtani alapjelenségek Gázok állapotváltozásai A hőtan főtételei Halmazállapotváltozások A hőterjedés Hőtani jelenségek az időjárásban

Hőtágulás, hőmérsékletmérés. Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). BoyleMariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hőtan I. főtétele - (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya). Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata. Hétköznapi jelenségek egyszerű fizikai értelmezése. 10. évfolyam

Témakörök Optika Geometriai optika

Hullámoptika Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér

Egyenáramok Az egyenáram

Tartalmak A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök (pl. fényképezőgép, távcső, mikroszkóp). A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, színkeverés. Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben (homogén tér, ponttöltés tere), erővonalak. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerősséget befolyásoló tényezők, Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye

Elektromos energia és teljesítmény Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér kísérleti vizsgálata A mágneses tér A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezető, tekercs) Árammal átjárt vezetők mágneses térben Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők kölcsönhatása Az egyenáramú motor működésének elve Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma

221

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok

Modern fizika Az anyag atomos szerkezete A fény kettős természete Az elektronok kettős természete Az atom szerkezete Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Egyetemes tömegvonzás Csillagfejlődés A kozmológia alapjai

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások (ózonlyuk, üvegházhatás, stb.). Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron, mint részecske: az elemi töltés. Az elektron, mint hullám: elektroninterferencia. Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet (az atommag). Vonalas színkép (diszkrét energiaszintek). A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A mesterséges égitestek mozgása. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet. FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. BIOLÓGIA Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés és a tanulók természettudományos szemléletének formálása során, ezek egységében valósul meg. Nem elmélyült tudományos ismeretátadás a cél, hanem a már meglévő ismeretek kiegészítésével összegzésre, szintézisre törekvés. Az általános iskolai tudásra alapozva a tanulók megismerik az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit. A rendszerező gondolkodás kialakítását segíti annak tudatosítása, hogy mikor, mi és miért történik természetes és mesterséges környezetünkben. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az elsajátítandó tudás elsősorban nem önmagáért szükséges, hanem a napi tapasztalatokkal együtt megalapozza a környező világ jelenségeinek megértését, és lehetővé teszi ezek befolyásolását. A szakközépiskolában a biológia oktatása az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelően hasznosítható tudást közvetít. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – az is a célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Alapvető feladata, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán képessé tegye a tanulókat arra, hogy logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak. 222

Képesek legyenek biológiai módszereket használni.

objektumokkal

kapcsolatosan

természettudományos

megismerési

A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést. Fejlesztett kulcskompetenciák A biológia oktatásának központi eleme a szakközépiskolában is a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A biológiaórákon a környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmigazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. A biológia oktatásában a szakközépiskolában is kiemelt szerepet kap, a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett, a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. 223

Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A szakközépiskolai biológia oktatásának számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A biológia tanítása nem nélkülözheti a digitális kompetencia fejlesztését a szakközépiskolában sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentációkommunikáció. A biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A szakközépiskolai biológiának több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a szakközépiskolai biológia tananyag feldolgozása során megismerik népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részét is. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. 224

9. osztály Téma Tartalom Mikrobák, a gombák és az állatok teste és Vírusok és sejtmagnélküliek. Sejtmagvas egysejtűek országa életműködései Gombák teste és élete. Testszerveződés az állat-világban Változatos testfelszín. Mozgásszervek és mozgás-formák Állatok táplálkozása Légzés vízben és szárazföldön. Anyagszállítás és kiválasztás Az érzékszervek sokfélesége. Az életfolyamatok szabályozása Szülők és utódok. Az utódok egyedfejlődése A növényi sejt és szövetek A növények teste és életműködései A gyökér és a tápanyagfelvétel A hajtás tengelye A levél és működései Az anyagszállítás, párologtatás és a mozgás A szaporodás. A megporzástól a termésképzésig A mag és termés érése, terjedése. Csírázástól az egyed haláláig Az élőlények szerveződése és környezete Az életközösségek általános jellemzői Az élőlények tűrőképessége A napfény (és a hőmérséklet), mint környezeti tényező. A talaj és az élőlények. Talajvédelem .A levegő szerepe az élőlények életében. A fojtogató légkör A nélkülözhetetlen víz. A víz védelme Populációk és kölcsönhatásaik Rendszer az életközösségben. Anyag- és energia-forgalom Bioelemek és a víz körforgása Természetes és mesterséges életközösségek. Természet- és környezetvédelem. Az evolúció elmélete. A fajok keletkezése Az élővilág törzsfejlődése Az élet korai történései Evolúció a növények világában Az állatok evolúciója Az emberré válás útja Év végi ismétlés 10. osztály Sejttan

Elemek, víz Szénhidrátok Zsírok Fehérjék Nukleinsavak Anyagcsere, enzimek DNS megkettőződése Fehérjeszintézis Fotoszintézis Biológiai oxidáció Zsír-, fehérje-, nukleinsav a. csere Sejtalkotók, a sejtplazma Sejthártya, hártyarendszerek Mitokondriumok 225

Színtestek Sejtmag Mitózis Meiózis Öröklődés alapjai Genetika Mendel munkássága, törvényei Öröklésmenetek Nemhez kötött öröklődés Állandóság, változékonyság Géntechnológia Izmok, mozgási tartományok Embertan, egészségtan (Önfenntartás) Táplálkozás Légzés Az emberi vér Immunrendszer Anyagszállítás Kiválasztás Embertan, egészségtan (Önszabályozás, Hormonális szabályozás Endokrin mirigyek önreprodukció) A szaporító szervrendszer Szexualitás Nemi élet veszélyei Egyedfejlődés Idegi szabályozás Idegszövet felépítése Elemi idegjelenségek Központi idegrendszer Környéki idegrendszer Vegetatív működések Idegrendszer mozgató tevékenysége Érzőműködések, receptorok Látás érzékszerve Hallás és egyensúlyozás Szaglás, ízlelés érzékszerve Magasabb rendű idegi tevékenység Kórokozók és a szervezet harca. A környezetszennyezés Általános egészségügyi ismeretek hatása az egészségre Az életmód hatása az egészségre. Mondj nemet a drogokra! Életmód Családtervezés, abortusz Elsősegélynyújtás a mindennapokban Év végi ismétlés Ismétlés, a biológiai ismeretek rendszerezése KÉMIA A tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. INFORMATIKA A Dr. Mező intézményegységben a tantárgy helyi tanterve megegyezik a gimnázium helyi tantervével. A Thúry tagintézményben informatika csak a 9. és 10. évfolyamon van, itt a tananyag a gimnáziumi tananyag arányosan csökkentett változata, úgy, hogy az ott szereplő témakörök megjelenjenek. 226

GAZDASÁGI KÖRNYEZETÜNK Célok és feladatok A Gazdasági környezetünk oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. 9. osztály Témakörök Gazdasági alapismeretek

Tartalmak Szükségletek, termelés, szolgáltatás és kapcsolatuk, a gazdálkodás, gazdaság, infrastruktúra, munkamegosztás, a nemzetgazdaság ágazati szerkezete, a termelési tényezők, piac, kereslet, kínálat. A gazdálkodás szervezeti A költségvetés szerepe, felépítése, az állam szerepe a piacgazdaság keretei: feltételeinek megteremtésében, az adók és támogatások szerepe az állam Az állam szerepe és feladatai gazdálkodásában. A háztartás A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban és a hitel gazdálkodása szerepe a háztartások pénzgazdálkodásában. 10. osztály Témakörök A vállalkozások

Pénzügyi ismeretek

Tartalmak Az üzleti vállalkozás és a nonprofit szervezetek megkülönböztetése, a vállalkozások csoportosítása, a vállalkozás alapításának, működésének és megszűnésének alapvető kérdései, az egyéni vállalkozások működésének kérdései, kapcsolatuk más vállalkozással. Az árucsere és a pénz, bankszámlapénz és pénzhelyettesítők, ár, jövedelem, a pénzintézetek. A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei, az érdekképviselet. Ráfordítás, költség, kiadás, árbevétel, fedezeti összeg.

A gazdálkodás személyi feltételei A tevékenység eredményének számbavétele a vállalkozás szintjén Külgazdasági kapcsolatok Külkereskedelem, export, import, integráció. INFORMÁCIÓKEZELÉS Célok és feladatok

Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. 9. osztály Témakörök Tartalmak Korszerű szövegszerkesztő A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, program szövegbevitelhez és mentése, nyomtatása, tabulálás, betűtípusváltás, választás, keresés, csere. szövegformázáshoz szükséges alapfunkcióinak használata Tízujjas vakírás elsajátítása A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. 227

Témakörök

Tartalmak A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. Beírt szövegek formázása, a tanult informatikai elemek használatával 10. osztály

Témakörök Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása Levelek formai kialakítása Irodatechnikai alapismeretek

Tartalmak A betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. Szavak, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása, diktálás utáni írása. Az önálló soralakítás megtanítása írógépes oktatás esetén. Minták bemutatása a vállalati belső levelezésből, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos külső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból. Az irodai környezetben használatos híradástechnikai eszközök, kommunikációs eszközök fajtáinak bemutatása, felhasználási lehetőségeinek számbavétele, balesetmentes használatuk szabályainak, az egyszerű karbantartási teendőknek a megismertetése. GASZTRONÓMIAI ALAPISMERETEK

Célok és feladatok A Gasztronómiai alapismeretek oktatásának célja a tanulók érdeklődésének felkeltése a szakterület iránt a vendéglátó tevékenységek alapjainak megismertetésével. Az oktatás során fontos feladat a tanulók szakmához való kötődésének és szakmaszeretetének kialakítása. A tanulók ismerjék meg az eltérő típusú vendéglátó üzletek berendezését, felszerelését, az üzletekben használt legfontosabb gépeket. Tudjanak különbséget tenni az eltérő tevékenységet folytató üzlettípusok között. Ismerjék meg a vendéglátó üzletek legfontosabb helyiségeit és azok funkciót. Ismerkedjenek meg a vendéglátás alap munkafolyamataival és ismerjék a szakma veszélyeit (pl. munkavédelem és balesetelhárítás szabályai, a higiénia területei, a HACCP lényege). 9. osztály Témakörök A vendéglátás és a háztartások kapcsolata Előkészületi munkák a vendég fogadásával kapcsolatban „Középpontban” a vendég

Tartalmak Házhoz szállítás, elvitelre értékesítés-csomagolás, rendezvények lebonyolítása az üzleteken kívül (eszközök előkészítése, szállítás stb.). A tanulók családjának étkezési szokásai, családi receptek, hagyományok az étkezésben, főzésben. A konyhaművészet, cukrászat kialakulása. Készülődés a konyhán: a termelő tevékenység lényege, anyagai, a gépek használata. Készülődés az értékesítő térben: az üzlet takarítása, asztalok, székek elhelyezése, eszközök előkészítése, az asztalok megterítése stb. Különleges alkalmakra történő terítés és a mindennapi terítés szabályai, esztétikum és higiénia, szalvéta hajtogatás módozatai stb. A vendéggel való foglalkozás szabályai (a vendég fogadása, köszöntése, asztalhoz kisérése, étlap-itallap használat, a rendelés felvétele, ajánlás, távozás utáni teendők stb.). 10. osztály

Témakörök Tartalmak Konyhatechnológiai alapismeretek. Alapfogalmak Anyaghányad összeállítása Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, tejtermékek. Nyersanyagok kiválasztása 228

Előkészítési műveletek Ételkészítés ételcsoportok alapján Cukrászat Tanműhely, cukrászüzem berendezései és kezelésük Cukrászati alapműveletek A hőbehatás különböző módjai Eszközök és nyersanyagok Állati eredetű zsiradékok Növényi eredetű nyersanyagok Cukortartalmú nyersanyagok Olajos magvak Gyümölcsök Egyéb nyersanyagok Hőbehatás módjai Cukrászati félkész termékek

Tisztítás, darabolás. Zöldségek, húsok, halak előkészítése. Sűrítési eljárás, főzés, sütés, párolás. Egyszerű levesek készítése. Híg levesek, sűrített levesek, különleges levesek, összetett levesek. Egyszerű főzelékek készítése. Köretek készítése. Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alap és képzett egyszerű meleg és hideg. A cukrász szakmával kapcsolatos általános ismeretek. Gépek, felszerelések és munkaeszközök bemutatása, használata. Előkészítés. Készítés. Lazítás. Sütés. Kikészítés. Eszközök előkészítése. Nyersanyagok előkészítése. Tej, tejtermékek előkészítése. Tojás, tojáspor előkészítése. Előkészítés. Előkészítés.

Sütés a cukrászatban. A sütés célja. A sütés hőfokai. Sütés közben lejátszódó változások. Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. Gyárilag előállított félkész termékek és adalékanyagok. Főtt és olvasztott cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. KOMMUNIKÁCIÓ

Célok és feladatok A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. 10. osztály Témakörök Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismertetése A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történő elsajátítása Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakoroltatása

Tartalmak

A nem verbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció. A kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák.

229

Témakörök Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismertetése Szakma és kommunikáció oktatásának tisztázása, a különböző kommunikációs csatornák bemutatása

Tartalmak Önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés. Üzleti kommunikáció mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika. VISELKEDÉSKULTÚRA

Célok és feladatok A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket. 10. osztály (Thúry tagintézményben 9. osztály) Témakörök Megjelenés kultúra Kapcsolat a mindennapokban A társasági élet speciális lehetőségei Étkezési kultúra A családon belüli viselkedésformák Munkahelyi társas klíma

Tartalmak Testi ápoltság, a mindennapi, a hivatali és az alkalmi öltözködés megismertetése. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás, bemutatás, társalgás, vita, konfliktusmegoldás fogalmainak bemutatása és gyakoroltatása, elmélyítése a kulturált viselkedésben. A névjegy és névjegyhasználat, telefonhasználat, dohányzás, ajándék, ajándékozás, a társasági élet egyéb lehetőségeinek (közlekedés, színház, sport, koncert, túra stb.) bemutatása, alkalmazási lehetőségük demonstrálása, lehetőleg élet közeli helyzetekben. Gasztronómiai alapismeretek, étkezési szokások, mit hogyan együnk, italfogyasztás, alapelvárások megismertetése. A szülők és serdülők viszonya, szeretet, megértés, alkalmazkodás, konfliktusok a családon belül, családi ünnepi alkalmak elfogadtatása. Pontos munkavégzés, csoportközi viszonyok, a vezető és beosztott viszonya, generációs problémák a munkahelyen, azok kezelése, bemutatása. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan)

Célok és feladatok Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a piacgazdaság működését, a gazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit. 11. osztály Témakörök A mikroökonómia alapjai

A fogyasztói magatartás és

Tartalmak A közgazdaságtan tárgya, fő részei, alapkérdései, módszerei, eszközei és alapösszefüggései. A piac fogalma, tényezői, szereplői, keresleti függvény, kínálati függvény, piaci egyensúly és egyensúlytalanság. A fogyasztói döntés tényezői, környezeti szempontok. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján. 230

Témakörök

Tartalmak A fogyasztó optimális választása és a kereslet. kereslet A piaci kereslet. A vállalat környezete, célrendszere, piaci kapcsolatai, formái. A vállalat termelői A termelés technikai-gazdasági összefüggései. magatartása és A termelés költségei, a költségfüggvények. a kínálat A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás. Környezetorientált vállalati magatartás. A termelési tényezők piaca A tényezőpiac jellemzése. Az erőforrások kereslete és kínálata. A munkapiac. A tőkepiac. A természeti tényezők piaca. A vállalkozó mint termelési tényező. A Pareto-hatékonyság és a piaci elégtelenségek. A piaci hatékonyság Az externáliák fogalma, fajtái. és a piaci Közjavak, magánjavak, természeti-környezeti javak és vegyes javak. elégtelenségek Az állami beavatkozás formái és eredményei, a vegyes gazdaság. 12. osztály Témakörök A makrogazdaság alapösszefüggései A makrogazdasági egyensúly

Az állam gazdaságpolitikája

A külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggésük

Tartalmak A makroökonómia alapfogalmai, a gazdasági szférák és a makropiacok. Termékek és jövedelmek áramlása. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése. Új típusú jóléti fejlődési mutatók. Az árupiaci kereslet. Az árupiaci kínálat. A pénzpiac. A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon. Növekedés és/vagy egyensúly, fenntartható fejlődés. A modern állam szerepe. A költségvetési politika. A monetáris politika. A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatása. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok. A nemzetközi munkamegosztás. Külkereskedelem és előnyök, globalizáció. A külkereskedelem-politika lényege, irányai, eszközei. Vállalatok a nemzetközi piacokon. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer. A nemzetközi gazdasági szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás visszahatása a nemzetgazdaság piacára. Üzleti gazdaságtan

Célok és feladatok Az Üzleti gazdaságtan oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai, elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására. Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel kísérésére. 231

11. osztály Témakörök Tartalmak Marketing és a marketing- A marketingszemlélet helyes értelmezése, a marketing eszköztár. A vállalkozás marketingkörnyezete. gondolkodás A vállalkozás mint gazdasági rendszer. A vállalkozás A cél szerepe a vállalkozásban. Folyamatok a vállalkozásban. A vagyon—mérleg- és az eredménykimutatás. Az üzleti gazdaságtan A számviteli bizonylatok. alapjai: Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Az üzleti Az idősoros és számlasoros könyvelés technikája. gazdaságtan Az ellenőrzések tartalma, a Főkönyvi kivonat. számviteli alapjai A pénzforgalom a vállalkozásnál: készpénz- és készpénz nélküli forgalom. Az üzleti A finanszírozás feladatai, fajtái. gazdaságtan A hitelek. pénzügyi alapjai Adózási alapismeretek, elvonások és támogatások. A statisztika alapfogalmai: adatfelvétel, sokaság, ismérv. Az üzleti A statisztikai adatok egyszerű feldolgozása: csoportosítás, statisztikai gazdaságtan sorok, táblák, grafikus ábrázolás. statisztikai alapjai A marketing alapkategóriái. Az üzleti A marketingkutatás területei, forrásai. gazdaságtan Mintavételi eljárások, a jó kérdőívvel szembeni követelmények. marketingalapjai A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának alapvető A vásárolt készletek kérdései. a gazdálkodásban Az anyagok készletváltozásának elszámolási módjai. Az általános forgalmi adó, a levonható adó. Viszonyszámok, középértékek a vásárolt készletekre. A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető fogalmak, A munkavállalókkal elszámolások, alapbizonylatok. kapcsolatos A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági események számviteli elszámolások feljegyzése. A jövedelemalakulás vizsgálata egyszerű statisztikai eszközökkel. A befektetett eszközök fajtái. A befektetett A beruházás értelmezése, fajtái. Az értékcsökkenés elszámolási eszközök lehetőségei. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások. 12. osztály Témakörök A tevékenység költségei és az értékesítés Marketingmix, tervezés

A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése Zárás — éves beszámoló

Tartalmak A tevékenységek költségnemei és számviteli elszámolásuk. Az értékesítés elszámolása. A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés statisztikai vizsgálata egyszerűen indexekkel. A termék marketingértelmezése. Az ár marketingértelmezése. A forgalmazás és elosztás marketingértelmezése. A kommunikáció marketingértelmezése. A marketingtervezés folyamata. A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások rendszerezése. A rövid távú finanszírozás ismeretei. A költségvetési kapcsolatok áttekintése. A könyvviteli zárás. 232

Témakörök

Tartalmak A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. Az éves beszámoló részei, információtartalma. Üzleti gazdaságtan gyakorlatok

Célok és feladatok A Közgazdasági szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy a tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, és segítse elő későbbi pályaválasztásukat. Hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megszervezésében, megfogalmazásában, megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Fejlessze azokat a képességeket, amelyek a sikeres ügyintézéshez, üzleti élethez szükségesek (memória, kommunikáció, kapcsolattartás). 11. osztály Témakörök A vállalkozás Az üzleti gazdaságtan számviteli alapjai Az üzleti gazdaságtan pénzügyi alapjai Az üzleti gazdaságtan statisztikai alapjai Az üzleti gazdaságtan marketingalapjai A vásárolt készletek a gazdálkodásban A munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások

A befektetett eszközök

Tartalmak Kisvállalkozás alapításának, marketingarculata megtervezésének alapvető feladatai — egyszerű esettanulmány. Tételszerkesztés a kettős könyvvitelben. Az idősoros és számlasoros könyvelés technikája. Egyeztetések. A készpénz- és készpénz nélküli forgalom egyszerű bizonylatai. A statisztikai adatok feldolgozása: csoportosítás, statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrázolás. Mintavételi eljárások, kérdőív szerkesztése. A vásárolt készletek analitikus és szintetikus nyilvántartásának vezetése. Az anyagok készletváltozásának számviteli feljegyzése. Számlakészítés, megrendelés-nyilvántartás. Viszonyszámok, középértékek számítása a vásárolt készletekre. A munkavégzéssel és munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető bizonylatok előállítása. A munkavégzéssel kapcsolatos egyszerű gazdasági események számviteli feljegyzése. A jövedelemalakulás vizsgálata a tanult statisztikai eszközökkel. Az értékcsökkenés elszámolása. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számítások.

233

12. osztály Témakörök A gazdálkodás feltételeinek rendszerezése A tevékenység költségei és az értékesítés A pénzügyi és a hitelműveletek rendszerezése Zárás — éves beszámoló A gazdálkodási tevékenység rendszerezése

Tartalmak A vásárolt készletekkel, a munkavállalókkal és a befektetett eszközökkel kapcsolatos tanult ismeretanyag rendszerezése összefüggő munkagyakorlat formájában. A tevékenységek költségeinek számviteli elszámolása. Az értékesítés számviteli elszámolása. A vállalkozás eredményének meghatározása. A termelés és értékesítés egyszerű statisztikai vizsgálata. A pénztárral és bankszámlával kapcsolatos elszámolások, bizonylatolások, egyeztetések. A könyvviteli zárás teendői. A vállalkozói vagyon és eredmény elemzése egyszerűen. A tanult ismeretek rendszerezése esettanulmány formájában.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdaságtan (Mező) A közgazdaságtan tantárgy helyi tanterve megegyezik a Közgazdasági alapismeretek tantárgy elméleti gazdaságtan tantervével.

Marketing Célok és feladatok A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének, helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit, helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing szerepét. 11. osztály Témakörök A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése

Tartalmak A marketing történetének áttekintése. A marketing szükségessége, fejlődése Magyarországon. A marketingmix fogalma. A piaci környezet elemzése, A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. a piac Piaci szerkezet, piaci formák. Piaci szereplők, piactípusok. Fogyasztói magatartás: szükséglet, kereslet. Fogyasztói és szervezeti A Maslow-féle szükségleti piramis. vásárlói magatartás Vásárlási magatartástípusok. A vásárlási folyamat szakaszai. Differenciálatlan és differenciált marketing. Célpiaci marketing, A célpiaci marketing lényege, kialakítása. piacszegmentálás. Piacszegmentáció. Célpiacok kiválasztása Célpiacok kiválasztása. Termékpozicionálás. Információszükséglet. Marketing-információs Az információs rendszer funkciói. rendszer

234

A piackutatás fogalma, területei. Fajtái, módszerei. Szekunder és primer piackutatás. A kutatás alanyainak kiválasztása. A kérdőívszerkesztés szabályai. A piackutatás folyamata. A piackutatás felhasználási A kutatási eredmények értékelése. Piackutató jelentés. területei A termék fogalma, csoportosítása. Termékpolitika, A termék piaci életgörbéje. termékfejlesztés Vállalati termékpolitika. Termékfejlesztés, termékszerkezet. Új termék kialakításának, piaci bevezetésének folyamata. Termékfejlesztéshez kapcsolódó jellemzők, csomagolás, márka, design. Az árpolitika lényege, céljai. Árpolitika, árstratégia Árstratégia az életgörbe szakaszaiban. Fogyasztói árelfogadás. Árpolitika, napi árak kialakítása. A disztribúciós rendszer. Értékesítéspolitika, Marketingcsatornák. csatornák kiválasztása Kommunikációs folyamat. Kommunikációs politika A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. A piackutatás fajtái, módszerei

12. osztály Témakörök Tartalmak A kommunikáció célja, feladata. A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, fejlődése A reklám fogalma, szerepe. A reklám fejlődése. A reklám csoportosítása. A reklám vállalati funkciói A vállalati reklámcélok. A reklám a fogyasztók mindennapi életében. A reklámeszközök felismerése. Reklámeszközök és A reklámhordozók szerepe. reklámhordozók A reklámeszközök és a reklámhordozók elkülönítése. A reklámeszközök csoportosítása: A reklámeszközök — vizuális eszközök, csoportosítása — auditív eszközök, — audiovizuális eszközök. A reklámszervezés lépései. A reklám tervezése, A reklámkampány lebonyolítása. szervezése A reklámhatás vizsgálata, AIDA-módszer. A Public relations fogalma, jellemzői. Public relations (PR) A PR területei, belső és külső PR. A PR-akciók, szponzorálás. Fogalma, funkciói. Eladásösztönzés (SP) SP-módszerek. Fogalma, jellemzői, előnyei. A személyes eladás (PS) Területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. Az imázs lényege, fajtái. Az imázs és az egyedi 235

vállalati arculat (C. I.) Egyéb piacbefolyásoló eszközök

A vállalati összképet befolyásoló tényezők. A C. I. összetevői: formai és tartalmi elemek. A védjegy funkciói, típusai. Márkaépítés, márkahűség. A csomagolás funkciói, típusai. A vevőszolgálat szerepe, lényege. Gazdálkodási ismeretek

Célok és feladatok Gazdálkodási ismeretek oktatásának alapvető célja, hogy segítse elő a tanulók gazdasági gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, járuljon hozzá a piacgazdaság működésének megértéséhez, tegye képessé a tanulókat az őket körülvevő világ megértésére. Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük. A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. A tanulók ismerjék a vállalkozási formák közös és sajátos jellemzőit, alapításuk és megszüntetésük gyakorlati teendőit. Legyenek tájékozottak a vállalkozás működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről, valamint a személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges gyakorlati teendőkről. Ismerjék a vállalkozás erőforrásait, vállalkozás mérlegének szerkezetét, a mérleg tételeit. Legyenek képesek a mérlegadatokból következtetéseket levonni, döntési alternatívákat átgondolni. Ismerjék a vállalkozás eredményére ható tényezőket, a nyereségképződés folyamatát, a vállalkozás eredménykimutatásából következtetéseket tudjanak levonni, döntési alternatívákat átgondolni, a vállalkozás tevékenységének elemzésére, mutatószámok alkalmazására, a likviditás vizsgálatára. Ismerjék a vállalkozás finanszírozásának formáit, az üzleti terv szerkezetét, készítésének folyamatát. Legyenek képesek üzleti tervet készíteni. Tájékozottak legyenek az Európai Unióról, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról, a hazai vállalkozásokat érintő uniós szabályokról. 11. évfolyam Témakörök Vállalkozási formák

Tartalmak Ismerje az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit, alapításának, megszüntetésének jogi feltételeit, gyakorlati teendőit. Ismerje a vállalkozások alapításával és megszüntetésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket, a vállalkozások kapcsolatát a hatóságokkal, pénzintézetekkel. 236

A vállalkozás tárgyi feltételei

A vállalkozás személyi feltételei

A vállalkozások erőforrásai és vagyona

Ismerje a tevékenységformának megfelelő telephely kiválasztásának üzleti szempontjait. Ismerje a tevékenységhez szükséges felszerelési, berendezési tárgyakat és tudjon megalapozott döntést hozni beszerzésükről. Ismerje az áru- és vagyonvédelem eszközeit. Ismerje az alapterület hatékony kihasználásának meghatározó tényezőit. Ismerje a tevékenységformának megfelelő munkakörök kialakításának üzleti szempontjait. Ismerje az optimális létszám meghatározásának szükségességét, módját. Ismerje a munkaköri leírások jellemzőit. Ismerje a munkaerő felvételhez, a munkaviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó gyakorlati teendőket. Ismerje a munkaerő alkalmazásának gazdasági/pénzügyi vonatkozásait. Ismerje a vállalkozások erőforrásait. Ismerje a vállalkozás vagyonának tagolását a számviteli törvény mérlegtételei alapján. Ismerje az egyszerűsített mérleg szerkezetét. 12. évfolyam

Témakörök A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése

Tartalmak Ismerje a vállalatok lehetséges céljait. Ismerje az eredmény keletkezését és szerkezetét a számviteli törvény alapján. Ismerje a vállalkozások nyereségképződésének folyamatát. Tudjon számításokat végezni a vállalkozás eredményére vonatkozóan. Ismerje az árbevétel alakulását meghatározó tényezőket, az eladási ár A vállalkozások tevékenységének elemzése, összetételét. Ismerje a költségek fajtáit, csoportosítását. a mutatószámok Tudja elemezni a vállalkozás hatékonyságát, jövedelmezőségét, alkalmazása, a likviditás fizetőképességét. figyelése Ismerje a vállalkozás cash-flow-jának szerepét, elemeit, lényegét. Ismerje a vállalkozás tőkeszükségletét befolyásoló tényezőket. Ismerje a finanszírozás lehetőségeit, lényegét, jellemzőit. Ismerje a finanszírozási formák közötti választás üzleti szempontjait. Az üzleti terv jelentősége, Ismerje az üzleti terv jelentőségét, elkészítésének szükségességét. Ismerje az üzleti terv fejezeteit, szerkezetét. fejezetei Az üzleti terv készítésének Legyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás pénzügyi és marketing tervének elkészítésére megadott adatok alapján. folyamata, az üzleti terv összeállítása Ismerje az Európai Unió történetét, intézményeit, szerződéseit, a Az Európai Unió maastrichti és a koppenhágai kritériumokat, az Unió céljait. Ismerje Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. Ismerje a schengeni övezet célját. Ismerje az uniós vállalkozási formákat. A vállalkozások finanszírozási formái

VENDÉGLÁTÁS–IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Célok és feladatok A Vendéglátás–idegenforgalom szakmacsoportos alapozó ismeretek oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra. A vendéglátás és az idegenforgalom sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a szakmák sajátosságaira, keltse fel az 237

érdeklődésüket irántuk, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet. A tananyag meghatározza az idegenforgalom, a turizmus, a vendéglátás fogalmait, bemutatja tevékenységét, területeit és jellemzőit, szerepét, kapcsolódásait a társadalmi élettel, a különböző gazdasági ágakkal, ismerteti a szállodák tevékenységét, munkafolyamatait, kapcsolódásuk rendszerét, a szállodai üzem- és munkaszervezést, a marketing feladatait, eszközeit, szerepét és helyét a gazdálkodó szervezet működésében, ismereteket nyújt a piac lényegéről, szereplőiről, főbb motivációiról, a marketing etikai és jogi kérdéseiről. Vendéglátó és turizmusismeretek 11. évfolyam Témakörök A vendéglátás hazai története, fogalma, jelentősége A vendéglátás tevékenységi körei A vendéglátás üzlethálózata A turizmus fogalma, története és jelentősége A turizmus tevékenysége, formái A turizmus és a környezet összefüggései A hazai turizmus jellemzői, szerepe a gazdaságban A nemzetközi turizmus tendenciái A turizmus szervezeti struktúrája

Tartalmak A hazai vendéglátás történelmi kialakulása, hagyományai. Fejlődési tendenciák, gazdasági és társadalmi jelentősége. A termelés, az értékesítés, a szolgáltatásértékesítés fogalma, folyamata, formái. Tárgyi és személyi feltételek. A vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelmények. Vendéglátó üzletek csoportosítása szakjelleg és minőség szerint. Üzletkörök és -típusok jellemzői. Az idegenforgalom kialakulásának története. Fogalmi meghatározása. Gazdasági és társadalmi jelentősége. Az aktív és passzív turizmus fogalma, tevékenysége, feltételrendszere. A turizmus formái, jellemzői, sajátosságai. A turisztikai hírverés módszerei. Az aktív és passzív turizmushoz kapcsolódó programok tervezése. A környezetvédelem fontossága. A zöld turizmus jellemzői és jelentősége. A turizmus jelenlegi helyzete. Fejlődési tendenciái. Legfontosabb statisztikai mutatók. A nemzetközi turizmus helyzete. Fejlődési trendek és a hazai turizmusra gyakorolt hatásuk. A turizmus szervezeti felépítése. Ágazatot irányító szervezetek. Turisztikai vállalkozási formák, azok jellemző sajátosságai. Szakmai és érdekképviseleti szervezetek. 12. évfolyam

Témakörök A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A turizmus és a vendéglátás résztvevői A turizmus és a vendéglátás tárgyi és személyi feltételei

Tartalmak Kialakulásának és fejlődésének feltételei. A vendéglátás és turizmus kapcsolatának fontossága, fejlődésének feltételei. Turisztikai fogadóképesség fogalma. Vendéglátással való összefüggései. A turizmust lebonyolító szervezetek. Jellemzői. Feltételrendszereik. A turizmus egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. A turizmus feltételeit szabályozó jogszabályok. A vendéglátás egyes tevékenységeihez kapcsolódó tárgyi és személyi feltételek. Tárgyi és 238

A turizmus és a vendéglátás piaca és résztvevői A turizmus és a vendéglátás ügyvitele

személyi feltételekre vonatkozó jogszabályok. Általános jellemzők. Kereslet–kínálat–ár összefüggései. Piacra ható tényezők. Piaci résztvevők feladatai. Piaci résztvevők szerepe. A jelenlegi helyzet értékelése. A piac fejlődését meghatározó tényezők. A gazdasági verseny feltételei, területei és sajátosságai. Ügyviteli feladatok. Üzleti levelezési szabályok. A bizonylat fogalma, fajtái, kiállítási szabályok. A forgatókönyv fogalma, fajtái, a készítés szabályai. A leltár fogalma, fajtái, a leltározás szabályai. Az ellenőrzés fogalma, módjai. Az elszámolás, elszámoltatás fogalma, lényege, fajtái. Szállodai ismeretek 11. évfolyam

Témakörök Szálláshelyek, szállodák fogalma A szálloda működésének feltételei Személyi feltételek, követelmények, magatartási szabályok Szállodai üzemeltetés A vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok A kiegészítő szolgáltatás munkafolyamatai

Tartalmak A szálláshelyek fogalmi meghatározása, csoportosítása. A szálláshelyek, szállodák kínálati elemei, minőségi kategóriái. Tárgyi feltételek. A szállodai épület külső megjelenése, belső tagolódása. A vendégszoba. A szálloda műszaki berendezései. A szállodai tevékenység struktúrája. Kapcsolódó munkakörök. Munkaerőgazdálkodás. Egyéb szálláshelyek működésének feltételei. Viselkedési normák és szabályok. Elszállásolási munkafolyamatok, tevékenységek. Földszinti munkakörök, a Front Office fogalma, feladatai. Emeleti munkafolyamatok. A tevékenységgel járó felelősség kérdése. A szállodai tevékenységgel kapcsolatos vendéglátó feladatok. Speciális munkafolyamatok. Reggeliztetés, főétkezés, egyéb étkeztetés. A szobaszerviz mint speciális vendéglátó tevékenység. Az elszállásolást és vendéglátást kiegészítő munkafolyamatok. Termelés és ehhez kapcsolódó munkaterületek. Raktárak, tárolók. Szolgáltatásformák, lehetőségek. 12. évfolyam

Témakörök A szállodaüzem irányítása és vezetése A szállodai tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályok A szállodai ügyvitel A szálloda gazdálkodási rendje Munkavédelem, biztonságszolgálat

Tartalmak Hotelmenedzsment. Vezérigazgató. Éttermi igazgató. Gazdasági igazgató. Értékesítési és marketingigazgató. Humánpolitikai vezető.

A szállodai ügyvitel általános meghatározói. Ügyvitel a recepcióban. Hoteljournal. A foglaltság ellenőrzése. A szállodai bevétel-elszámolás ellenőrzésének rendje. Üzleti levelezések. Egyéb szálláshelyek ügyvitele. Gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok. A szálloda eredménykimutatása. Értékesítési tevékenység. A szállodai marketing. Egyéb szálláshelyek gazdálkodása. Munkavédelem. Egészségügy. Környezetvédelem. Biztonságvédelem a szállodában. Tulajdonvédelem a szállodában. Marketing

A marketing tantárgy helyi tanterve megegyezik a Kereskedelem és marketing alapismeretek tantárgy marketing tantervével.

Szakmacsoportos alapozó gyakorlat 11. évfolyam Témakörök Alapfogalmak

Tartalmak Konyhatechnológiai alapismeretek. 239

Anyaghányad összeállítása Nyersanyagok kiválasztása Előkészítési műveletek Ételkészítés ételcsoportok alapján Cukrászat Tanműhely, cukrászüzem berendezései és kezelésük Cukrászati alapműveletek A hőbehatás különböző módjai Eszközök és nyersanyagok Állati eredetű zsiradékok Növényi eredetű nyersanyagok Cukortartalmú nyersanyagok Olajos magvak Gyümölcsök Egyéb nyersanyagok Hőbehatás módjai Cukrászati félkész termékek

Zöldségfélék, húsok, szárazáruk, tejtermékek. Tisztítás, darabolás. Zöldségek, húsok, halak előkészítése. Sűrítési eljárás, főzés, sütés, párolás. Egyszerű levesek készítése. Híg levesek, sűrített levesek, különleges levesek, összetett levesek. Egyszerű főzelékek készítése. Köretek készítése. Burgonya, gabona, tészta, vegyes. Mártások készítése. Francia alap és képzett egyszerű meleg és hideg. A cukrász szakmával kapcsolatos általános ismeretek. Gépek, felszerelések és munkaeszközök bemutatása, használata. Előkészítés. Készítés. Lazítás. Sütés. Kikészítés. Eszközök előkészítése. Nyersanyagok előkészítése. Tej, tejtermékek előkészítése. Tojás, tojáspor előkészítése. Előkészítés. Előkészítés.

Sütés a cukrászatban. A sütés célja. A sütés hőfokai. Sütés közben lejátszódó változások. Együtemű és kétütemű sütés. Gőzös és gőzmentes sütés. Hűtés és fagyasztás. Gyárilag előállított félkész termékek és adalékanyagok. Főtt és olvasztott cukorkészítmények. Gyümölcstöltelékek, tejszínkrémek, tojáskrémek, vajkrémek, tartós töltelékek, olajos magvakból készült töltelékek, túrótöltelékek. 12. évfolyam

Témakörök Cukrászati kikészítő, befejező műveletek A termelés során felhasználható alaptészták Élesztős tészták Omlós tészták Vajas tészták Felvert tészták Forrázott tészták Hengerelt tészták Formázás Felszolgálás Éttermi felszolgálás munkafolyamata I. Éttermi felszolgálás munkafolyamata II.

Tartalmak Felhasználható anyagok. Technológiai eljárások. Dekorációs ismeretek. Gyúrt, kevert élesztős tészták. Élesztős tészta készítése. Omlós élesztős tészta, gyúrt omlós tészta, kevert omlós tészta készítése. Vajas tészták általános jellemzése, felhasználási területük. Felvert tészták jellemzése, felhasználási területük. Hideg úton készült könnyű felvertek. Hideg úton készült nehéz felvertek. Meleg úton készült könnyű és nehéz felvertek. Belőlük készíthető sütemények. Belőlük készíthető sütemények. Figurák készítése. Az értékesítés folyamata. Személyi feltételek. Tárgyi feltételek. Az értékesítés általános szabályai. Egyszerű terítés főétkezésekhez. Terítés reggelihez. Szervizasztal előkészítése. Egyéb előkészítési feladatok. Egyszerű italfelszolgálás gyakorlása. Szervírozás gyakorlása. Eszközfogások gyakorlása.

240

ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy megalapozza a tanulók élelmiszeriparra vonatkozó szakmai műveltségét, adjon lehetőséget az ismeretek alkalmazására, rendszerezésére, értékelésére, elemzésére, fejlessze a szakmacsoport speciális tantárgyainak tanulásához szükséges tudást, képességeket. Az élelmiszeripar tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó bemutatásával erősítse meg a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra. Élelmiszerkémia 11. évfolyam Témakörök

Tartalmak A víz kémiai, fizikai tulajdonságai, a vízmolekulákon belüli és a vízmolekulák A víz közötti kötések típusai, ezek szerepe a tulajdonságok megjelenésében. A vízaktivitás és a mikrobiológiai stabilitás összefüggései. A víztartalom változásának módjai, a vízlágyítás kémiai alapjai. Csoportosítás, homológ sorok általános fizikai, kémiai jellemzése. Az amin Nitrogéntartalmú fogalma, pirrolidin, pirrol, imidazol, piridin, pirimidin szerkezete, porfinváz. A szerves vegyületek (aminok, aminosavak, fehérjék felépítése. Az aminosavak, peptidek, amid- és peptidkötések. A peptidek I—IV. szerkezete. Koaguláció, denaturáció. Az esszenciális aminosav heterociklusos vegyületek, fehérjék) fogalma. Egyszerű fehérjék, összetett fehérjék. A primer, szekunder, tercier amin általános képlete, a N-atom hatása a ciklusos vegyületekben. A glicerin, alanin, lizin, aszparaginsav, glutamin szerkezeti képlete, a dipeptidek kialakulása, az aminosavak amfoter tulajdonságai, ikerionos szerkezete és az izoelektromos pont ismeretének jelentősége. Fehérjék az élelmiszer-ipari technológiákban, a növényi és az állati eredetű fehérjék. A fehérjék táplálkozásélettani jelentősége. Biokatalizátorok fogalma, az enzimműködés mechanizmusa. Az enzimek Enzimek szerkezete, tulajdonságai, az élelmiszeriparban fontos enzimek. Az enzimek működésének optimális feltételei, az enzimaktivitást meghatározó tényezők. A szénhidrátok fogalma, csoportosításuk, fizikai, kémiai tulajdonságaik. Szénhidrátok és Monoszacharidok: laktolgyűrűs szerkezet, glikozidos hidroxilcsoport, glükóz, biokémiai reakciók fruktóz, galaktóz, ribóz, dezoxi-ribózok. Diszacharidok: laktóz, maltóz, szacharóz, cellobióz. Oligoszacharidok. Poliszacharidok: keményítő, cellulóz és észterei, glikogén. Karamellizáció, invertálás. A keményítő oldhatósága; biológiai, élelmiszer-ipari jelentősége. A szénhidrátfogyasztás táplálkozásélettani szerepe, a túlzott fogyasztás hatásai. A szénhidrátok keletkezése. Fotoszintézis. A lebontási folyamatok fogalma, szerepe, csoportosítása. Az energiatárolás, -felszabadítás lehetősége, megvalósítása, aerob és anaerob folyamatok összehasonlítása. Tejsavas, vajsavas erjedés. Lipidek és élelmiszer- A lipidek fogalma, jelentősége, csoportosításuk, kémiai, fizikai tulajdonságaik, a zsiradékok kémiai változásai. Lipoidok, mono- és digliceridek, foszfatidok, ipari változásaik szterinek. A lipoidok és zsiradékok közötti különbség. A növényi olajok 241

Élelmiszertechnológiai adalékok

keményítésének élelmiszer-ipari jelentősége. Ízesítőanyagok, színezékek, állományjavító adalékok (gélképzők, emulgeátorok), tartósítószerek, antioxidánsok, vitaminok. A vitaminok, mikroelemek, ásványi anyagok szerepe. Járulékos tápanyagok. Az emberi felelősség szerepe az adalékanyagok kiválasztásában. Mikrobiológia és élelmiszerhigiénia 11. évfolyam

Témakörök

Tartalmak A mikrobiológia tárgya, a mikrobák elterjedése és jelentősége. Vírusok, baktériumok, gombák (élesztők, penészek), állati egysejtűek jellemzése, felismerése képről és mikroszkóp alatt. A mikroorganizmusok Víz- és tápanyagszükséglet. Hőmérsékleti igény. Vegyhatásigény. A környezet oxigéntartalma. Felületi feszültség és sugárzások. Az élő környezet. életfeltételei A mikroorganizmusok Az életfeltételek és az életműködések közötti kapcsolat, a mikrobák életműködésének irányítása. Az anyagcsere-folyamatok mozzanatai, életfolyamatai összefüggései. Asszimiláció, disszimiláció, a különféle szerves vegyületek bontási folyamatainak fajtái, termékei. A mikroorganizmusok szaporodása, különböző formái, a szaporodás törvényszerűségei. Az anyagcsere és a szaporodás hatása a környezetükre. A mikroorganizmusok Irányított erjedések, enzimszintézis, vitaminszintézis, antibiotikum-termelés, hasznos tevékenysége élesztőgyártás, starter kultúra. A mikrobák okozta hasznos elváltozások, az iparban használt hasznosítási eljárások. A hasznos és a káros elváltozások. Érzékszervileg megfigyelhető A mikrobák káros romlásjelenségek. Technológiai folyamatok megzavarása. Élelmiszertevékenysége mérgezések és élelmiszer-fertőzések. A mikrobák káros tevékenységének gazdasági és közegészségügyi következményei, a bacilusgazdák veszélye az élelmiszer-előállítás folyamatában. Az életfeltételekkel történő tartósító eljárások. Hőkezeléses és hőelvonásos A mikrobák tartósítás. A víztartalom és ozmózisnyomás szabályozása. Vegyszeres tartósítás: életműködésének tartósító szerek, fertőtlenítő szerek. irányítása A növényi eredetű és az állati eredetű nyersanyagok mikroflórája. ÉlelmiszerAz élelmiszeripari segédanyagok mikrobiológiája. Az élelmiszerek mikrobiológiai feldolgozás ellenőrzése és minősítő vizsgálata. Az élelmiszer-előállítás veszélyes kritikus mikrobiológiája helyei, higiéniailag fontos pontjai. Minőségbiztosítási rendszerek. A HACCP rendszer. A mikroorganizmusok szervezettana

Élelmiszeripari műveletek és gépek 11. évfolyam Témakörök Áramlástani alapfogalmak, törvények Folyadékok és gázok szállítása Szétválasztó műveletek Homogenizáló műveletek

Tartalmak Közegek fogalma, felosztása, jellemzése, jellemzői, ideális és reális közegek. Tömegáram, térfogatáram, átlagos áramlási sebesség, nyomás. A csővezeték jellemzői. Határréteg szerepe, a viszkozitás, fogalma, típusai. Áramlás jellege, Re-szám. A Bernoulli-egyenlet ideális súrlódásos alakja. Folytonosságtétel. A szivattyúk és léggépek csoportosítása, jellemzői, típusai, működése, alkalmazásuk feltételei. Heterogén, diszperz rendszer és a szétválasztó művelet fogalma. Gravitációs és centrifugális ülepítés, a szűrés, a préselés és a passzírozás célja, jellemzői, törvényszerűségei, berendezései. A homogén anyag fogalma, a homogenizáló művelet célja, berendezései. A keverés törvényszerűségei, keverőtípusok. Emulgeálás és berendezései. Aprítás és gépei. 242

Szemcsés halmazokkal A szemcsés halmaz jellemzői, viselkedésük áramló közegben. Nyugvó halmaz, fluid állapot, pneumatikus szállítás. A szitálás, az osztályozás, a fluidizálás, a végzett műveletek pneumatikus szállítás és az úsztatás célja, élelmiszer-ipari alkalmazása. A szemcsés halmaz egyedi és halmaztulajdonságai. A légárammal történő szállítás alkalmazásának lehetőségei. 12. évfolyam Témakörök Hőtani műveletek és gépek Anyagátadási műveletek és gépek

Tartalmak Hőtani alapfogalmak: hőterjedés (vezetés, átadás, sugárzás), hőátadás, hőátbocsátás, hőcserélés. Hőcserélő berendezések és üzemeltetésük. A bepárlás, hőkezelés, sterilezés, pasztőrözés, előfőzés, főzés, sütés, pörkölés, hűtés, fagyasztás fogalma, céljai, berendezései. Az anyagátadás, komponens, fázis, szabadságfok, állapotjelző, diffúzió, ozmózis fogalma, magyarázata. Fázisok, fázistörvény. A nedves levegő jellemzői. A szárítás, diffúziós lényerés, kristályosítás, ioncserélés, fermentálás, lepárlás, hidrolízis fogalma, céljai, folyamata, élelmiszer-ipari alkalmazásai, berendezései. Fick-törvény a diffúziós lényerésnél, ozmózisnál. A kristályosítást befolyásoló tényezők. Gibbs-féle fázistörvény. Gazdálkodási és szervezési alapismeretek 12. évfolyam

Témakörök Gazdálkodási alapfogalmak

Tartalmak A nemzetgazdaság alanyai és mutatószámai: GDP, NDP, GNI, NNI. A gazdálkodáshoz kapcsolódó néhány alapfogalom: A szükségletek – javak. A szűkös erőforrások. A termelési tényezők: munka, tőke, természeti tényezők, vállalkozások, információ. A termelési körforgalom: termelés, elosztás, forgalom, csere, fogyasztás. A gazdálkodás formái: az egyszerű és a bővített újratermelés.

Vállalkozás

A vállalat – vállalkozás fogalma, célja, külső-belső érdekeltjei. A vállalat külső környezete: tulajdonviszonyok, koordinációs mechanizmusok, piac és állam. A vállalat mint gazdálkodó alapegység. A vállalkozások legfontosabb formái. A vállalatok erőforrásai. A gazdálkodás és gazdaságosság: költségek fajtái, árbevétel, jövedelem, jövedelmezőség.

Pénzügyi, számviteli, A magyar bankrendszer: egyszintű, kétszintű bankrendszer, kereskedelmi bankok, MNB. A vállalkozások adózása. A vállalkozások számviteli adózási kötelezettségei: nyilvántartási kötelezettség, számlák, bizonylatok, mérleg és alapismeretek eredménykimutatás. Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 11. évfolyam Témakörök Mennyiségi analízis

Objektív mérési módszerek

Tartalmak Tömeg szerinti elemzés: mintavétel, nedvességtartalom, szárazanyag-tartalom fogalma, mérése. A szilárd anyag víztartalmának lehetséges formái. Térfogatos kémiai elemzés: a mintavétel célja, módjai, mérőoldat, a pH-skála használata, pH-indikátor. Sav–bázis-reakciók, a közömbösítés, a kémhatás fogalma, az észlelt kémiai változások leírása egyenlettel. Sav–bázis-titrálások. Csapadékos titrálások. Mérőoldat készítése és pontos koncentrációjának meghatározása. Mérési eredmények értékelése. A pH-mérés fogalma, a pH-mérők és elektródok működési elve, pufferoldat, potenciometria, végponttitrálás. A vezetőképesség mérése, a konduktométer működési elve, az elektrolitos disszociáció gyakorlati alkalmazása. A mérést 243

befolyásoló tényezők, erős és gyenge elektrolitok vezetőképességének mérése. Vezetőképességi sav–bázis-titrálások. Refraktometria: a törésmutató fogalma, törésmutatóval kapcsolatos összefüggések, refraktométerek, szárazanyagtartalom mérése. Mérés kézi refraktométerrel, működési elve. Polarimetria: a fény fontosabb tulajdonságai, optikai forgatóképesség, a polariméterek szerkezete, működése, fajtái, a polarimetriás mérés gyakorlása. A cukrok legfontosabb tulajdonságai, cukoroldat koncentrációjának meghatározása. Az optikai forgatóképesség és a koncentráció összefüggései. Fotometria: a fotométer működése, színes oldatok koncentrációjának meghatározása. 12. évfolyam Témakörök Szétválasztó műveletek

Tartalmak Mérések és számítások végzése: gravitációs ülepítésnél, szűrés, szitálás műveleténél.

Homogenizáló műveletek

Mérések és számítások végzése: keverés és aprítás műveleténél.

Hőtani műveletek

Mérések és számítási feladatok megoldása: hőterjedés, hőátadás, hőátbocsátás, hőcserélés, bepárlás, hőkezelés, előfőzés, főzés, sütés, pörkölés, hűtés, fagyasztás műveleteknél. Energiamérleg számítása. Mérési és számítási feladatok megoldása: nedves levegő jellemzői, diffúzió, szárítás, kristályosítás, diffúziós lényerés műveleténél. Anyagmérleg számítása. A víz fázisdiagramja, a Mollier-féle h—y diagram.

Anyagátadási műveletek

SZAKISKOLA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás és beszédtanítás - s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetőségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezőképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erősítésében. Az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértési és önmeghatározást elősegítő lehetőségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erősítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ez által is motivált) befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstől és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttműködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. 10. évfolyam Témakörök Magyar irodalom A meggyőzés művészete Szerelem

Konfliktusok

Tartalmak Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban. Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete – avagy amit a formák fejeznek ki. Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. 244

Örökségünk Az emberek titkai Erőszak és kiszolgáltatottság Mire jó az irodalom? Magyar nyelv Kisközösségi és tömegkommunikáció

Beszéd és beszédértés

Írás

Szövegelemzés és szövegalkotás

Olvasás

Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről. Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése). Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, “hasznáról”. Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése a szövegekbe).A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja. Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő).Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére. A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.).A szórend és a hangsúly összefüggése.Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése. TÁRSADALOMISMERET ÉS JELENISMERET

Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvető célja nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, működésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklődést, elősegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. 10. évfolyam Témakörök A XX. századi világtörténelem főbb eseményei, csomópontjai

Tartalmak Az első világháború okai, indítékai, következményei A Párizs környéki békerendszer. Az orosz forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A hazánkkal szomszédos új államalakulatok. A nagy gazdasági világválság. 245

Hitler, a náci politika legfontosabb jellemzői. A sztálini diktatúra Az első világháború demokráciák és diktatúrák jellemzői. Az Amerikai Egyesült Államok. Fogalmak: forradalom és polgárháború hatalomátvétel, kommunizmus, a két világháború között sztálinizmus, kisantant, nagy gazdasági világválság, fasiszta, nemzeti szocializmus, fajelmélet, egypártrendszer, koncepciós per, GULÁG. Személyek: Lenin, Sztálin, Hitler, Roosevelt Helynevek: Versailles, Szovjetunió, az új államok Közép- és KeletEurópában. Évszámok: 1917, 1919–1920, 1929–1933 A második világháború okai, indítékai. A világháborús szövetségi A második világháború rendszerek. Békekötések és következményeik. A megosztott világ. A okai és következményei kommunista diktatúrák bukása Fogalmak: Totális háború, koncentrációs tábor, holocaust, háborús bűnös, atombomba, hidegháború Személyek: Hitler, Sztálin, Churchill, Roosevelt. Helynevek: Sztálingrád, Normandia, Hirosima. Évszámok: 1939–1945. 1990 A környezet védelme. A jelenkor és a globális Az Észak-Dél-probléma. Népesedési problémák. Terrorizmus. problémák Városiasodás Fogalmak: globalizáció, világgazdaság, régió, környezeti katasztrófa, urbanizáció, terrorizmus Forradalom és ellenforradalom. A trianoni békeszerződés és A XX. századi magyar történelem főbb eseményei következményei. Horthy Miklós kormányzósága. és csomópontjai Fogalmak: Őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni Az első világháborús békeszerződés, határon túli magyarok, ellenforradalom, kormányzó, vereség következményei konszolidáció. hazánkban Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István. Helynevek: Trianon, Magyarország új határai. Évszámok: 1918, 1919, 1920 A gazdasági élet. Népesedési és társadalmi változások. Kulturális élet. A két világháború közötti Magyarország társadalmi, Fogalmak: Pengő, revízió Személyek: Kodály Zoltán, Bartók Béla, József Attila, Klebelsberg Kunó gazdasági és szellemi viszonyai A revízió körülményei, eredményei és következményei. Magyarország a Hazánk és a második második világháborúban. Magyarország német megszállása világháború Fogalmak: Területi revízió, bécsi döntések, zsidótörvények, “hintapolitika”, megszállás, nyilas uralom, deportálás. Személyek: Teleki Pál, Kállay Miklós Helynevek: Felvidék, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék. Évszámok.1941, 1944 március 19., 1944.október 15. Háborús veszteségek, a megszállás következményei. Az újjáépítés. A A második világháború következményei hazánkban párizsi békeszerződés. Az ország a sztálini diktatúra idején. Fogalmak: Koalíció, beszolgáltatás, ÁVH. Évszám.1945–47, az ötvenes évek. A pártállam gazdaság- és kultúrpolitikája. A forradalomhoz vezető út. Az Az 1956-os forradalom és 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom és szabadságharc szabadságharc okai és leverése. A megtorlás. következményei Fogalmak: Pártállam, függetlenség, munkástanács. Személyek: Rákosi Mátyás, Nagy Imre. Évszámok.1956.október 23–november 4. A Kádár-korszak jellemzői. Az életszínvonal és az eladósodás. Társadalmi A Kádár-korszak válságtünetek. A rendszerváltozás előzményei és menete. 246

Fogalmak: Rendszerváltozás. Személyek: Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszámok.1989–1990 Demokratikus viszonyok. A többpártrendszer. A privatizáció. A szociális A demokrácia és piacgazdaság létrejötte hazánkban piacgazdaság. A család jellemzői, mai problémái. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. Az Társadalmi ismeretek iskolai diákönkormányzat. A család, a helyi Fogalmak: felelősségvállalás, érzelmi biztonság, népességcsökkenés, társadalom társadalmi csoportok, beilleszkedési zavarok. Nemzeti, nemzetiségi csoportok. A cigányok Magyarországon. Egyházak Társadalmi és politikai tagoltság Magyarországon és vallási közösségek. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák. Fogalmak: pártok, szakszervezetek, nemzetiségi és területi tagoltság, egyházi tagoltság, bűnözés, alkoholizmus, kábítószer, idegengyűlölet. Az önkormányzat feladatai. Az önkormányzatok szervezete. A A helyi társadalom és képviselőtestület, a polgármester. A polgármesteri hivatal, a helyi demokrácia közigazgatás működése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi önkormányzatok. Állampolgári ismeretek, a Az állampolgárság kritériumai, a választójog Magyarországon. A választójog gyakorlásának technikája. választási rendszer Fogalmak: állampolgárság, választójog, parlamenti és önkormányzati választás A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek feldolgozása. Az Az állampolgári jogok és élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog kötelességek alapjogként való ismerete. A gyermekek jogai. Fogalmak: gazdasági, szociális és kulturális jogok. Az országgyűlés. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. Az ellenzék A demokratikus és kormánypárt. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a kormányzati rendszerek minisztériumok. Fogalmak: törvény, parlament, kormány. A bíróságok. A polgári, peres és büntető eljárás. Az ügyészségek. Az igazságszolgáltatás Fogalmak: polgári per, büntető per, bíróság ügyészség, védelem A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. A belső rend védelme A Közlekedés-rendészet. A rendészeti szervek, a polgárőrség. honvédelem Fogalmak: rendőrség, közrend, közbiztonság, honvédelmi és hadkötelezettség. Művelődés, egészségügy és A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a szociálpolitika hazánkban felsőoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. A társadalombiztosítás. Az egészségügyi ellátás. A szociálpolitika. Fogalmak: társadalmi egyenlőtlenség, jog a tanuláshoz és a művelődéshez, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, szociális ellátás. A munkaviszony fogalma. A munkáltató és munkavállaló kapcsolata. A A munka világa munkaszerződés. A kollektív szerződés. A vállalkozás formái. Fogalmak: munkaviszony, munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló, érdekvédelem. Az Európai Unió szervezete. A NATO. Magyarország és az Európai Unió. Hazánk és Európa. Kapcsolatok a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyarország Magyar állampolgárok külföldön. külpolitikája és Fogalmak: Európai Unió, NATO. Útlevél, vízum, nagykövetség. külkapcsolatai Az ENSZ alapokmánya és felépítménye. Az ENSZ és szervezete Fogalmak: Közgyűlés, Biztonsági Tanács.

247

IDEGEN NYELV Célok és feladatok A szakiskolai nyelvtanulás a többi középiskolás nyelvtanulásához hasonlóan a korábbi tanévek anyagára, követelményeire és tapasztalatára épül. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 szintre (Alapvizsgára felkészítő program), melynek követelményei és céljai az érettségit adó középiskolák 9–10. évfolyamaira az első idegen nyelvre megfogalmazottakkal nagyjából azonosak. A szakiskola 9-10. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv, a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének fejlettségéhez alkalmazkodva az A1-A2 nyelvi szint elérését tekinti reális kimeneti célkitűzésnek. Az általános iskolából jobb nyelvi felkészültséggel érkező, jobb nyelvi készségekkel rendelkező tanulók számára a tanterv lehetővé tesz a B1 nyelvi szint teljesítését is.

Angol 10. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés

Excuse me. Good morning. Hello. Goodbye. Bye. How do you do. How do you do. Bemutatkozás My name is … This is … Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás How are you? Very well, thank you. Fine, thanks. And you? Engedélykérés és arra reagálás May/Can I have a drink? Yes, please. Köszönet és arra reagálás Thanks. Thank you very much. Not at all. You are welcome. Bocsánatkérés és arra reagálás I am sorry. That’s all right. No problem. Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Happy Birthday! Happy New Year! Congratulations! Thank you. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Csodálkozás Bánat Bosszúság

What a pity. Great! I am very happy. Really? I feel so sad. Oh, no!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nem tetszés Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

Do you like …? What about …? Yes, I do. No, I don’t. It’s nice. That’s right. I (don’t) agree. I (don’t) like it. I’d like to … I can … I must … I have to go.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

It’s … My friend is … Where can I find a …? It is to the left. Yes, I can. No, I don’t. I (don’t) know. Who knows?

248

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Segítségkérés és arra reagálás

Please, give me a coke. Can I have an ice cream, please? Sit down! Don’t go! Let’s go for a walk. OK. Good idea. Come and see us tomorrow. Fine. Have a coke! Would you like a hamburger? Yes, please. No, thank you. Help! Can you help me? Of course. I’m sorry, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Felkérés lassabb beszédre

Pardon? I don’t understand. Please, repeat it slowly.

Fogalomkörök Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Present Simple Present Continuous

Múltidejűség

Past Simple

Jövőidejűség

Going to Past forms of have

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Possessive adj. Genitive ’s Of Whose? Irányok, Prepositions, helymeghatározás Prepositional Phrases, Adverbs

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? I didn’t have many friends at elementary school. My, your, his/her/its,our, their dog Kate’s brother

Here, there, on the left, on the right, in, on, under, between, in front of, behind, …

Időbeli viszonyok Gyakoriság

Időpont

Időtartam Mennyiségi viszonyok

How often?

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. When? What time? Now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, What’s the time? Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long?+Past How long were you in hospital? For two Simple weeks. Irregular and regular Children, people, men, women … plurals Cardinal numbers one. two… Ordinal numbers first, second…

249

Countable nouns

Minőségi viszonyok

How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. Uncountable nouns How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, every Comparative Tom’s younger than Sue. Mary is the sentences (short prettiest girl. adjectives) Irregular adjectives Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it?

Modalitás

Logikai viszonyok

Szövegösszetartó eszközök

Can (ability) Can/ may (permission) Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Mustn’t Linking words

I can swim. Can/ may I open the window?

Conditional I Infinitive to express purpose Névelők Some+plural noun any+plural noun

We’ll stay at home if it rains. I’ve been to London to visit the Queen.

Some +singular noun Any + singular noun

I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

A, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them…

Nominative and accusative of personal pronouins Demonstrative pronouns

This, that, these, those Somebody, anybody,nobody, everybody … myself…

Indefinite pronouns Reflexive pronouns

Német nyelv 10. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Bemutatkozás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Engedélykérés és arra reagálás Köszönet és arra reagálás

Entschuldigung,… Guten Tag Auf Wiedersehen Hallo. Tschüs. Ich heiße… Wie geht’s? Danke, gut. Und ….? Kann/Darf ich …? Danke schön. Bitte schön. 250

Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Entschuldigung. Kein Problem. Viel Glück! Alles Gute! Guten Appetit! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Csodálkozás Bánat Bosszúság

Es tut mir leid. Toll! Super! Wirklich? Ich bin sehr traurig. Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás

Wie ist …? Wie finden Sie …? … ist nett. Interessant. Wirklich schön. Ist dieser Pullover modisch? Ja. Egyetértés, egyet nem értés Das stimmt (nicht). Das ist richtig/falsch. Tetszés, nem tetszés Diese Musik gefällt mir (nicht). Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség Ich möchte, ich kann, ich muss Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása Információkérés, információadás

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás

Das ist meine Freundin. Wo ist die Post? Sie ist in der Schillerstraße. Was machen Sie morgen? Was kostet das Zimmer? 12 Mark. Das macht 34 Mark. Ja, ich habe Zeit. Nein, ich spiele nicht Tennis. Das weiß ich (nicht).

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés Tiltás, felszólítás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás

Eine Cola, bitte. Warten Sie bitte! Man darf hier nicht rauchen. Gehen wir schwimmen! Gute Idee! Warum nicht? Kommst du mit? Ja, gerne. Nein, danke. Möchtest du einen Kaffee? Ja, bitte. Nein, danke.

Segítségkérés és arra reagálás

Können Sie mir helfen Ja, ich kann. Ich kann leider nicht.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Felkérés lassabb beszédre

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte! Ich verstehe nicht. Sprechen Sie etwas langsamer!

Fogalomkörök Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

sein, es gibt Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben 251

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint. Der Zug fährt gleich ab.

múltidejűség, jövõidejűség személytelenség

Präteritum haben,sein) Perfekt Futur (mit Präsens) es

Er hatte ein Fahrrad. Ich habe schon gegessen. Ich bleibe morgen zu Hause. Es ist kalt. Es regnet.

Birtoklás kifejezése haben Ich habe einen Bruder Wessen? von, -s das Buch von Peter, Peters Brief Possessiv-pronomen Das ist meine Familie. Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit A/D Präpositionen mit dem Akkusativ Präpositionen mit dem Dativ

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Sie legt die Zeitung auf den Tisch. Gehen Sie über die Straße, dann geradeaus. Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule gegenüber.

Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam időpont

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange? wann? in, um, am

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Stunde, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diese/letzte/ nächste Woche

Mennyiségi viszonyok Kardinalzahlen Ordinalzahlen határozott mennyiség határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes 3 Mark Ich habe nicht viel Zeit. Das ist alles.

Minőségi viszonyok Wie? Vergleiche Modalitás

felszólítás névszók a mondatban Logikai viszonyok alárendelések Esetviszonyok

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens) Nominativ, Akkusativ, Dativ Kausalsatz 252

Ich bin zufrieden. Das ist prima. Ich esse lieber Wurst. Am besten warten Sie hier. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er will nach Hause.

Nehmen Sie bitte Platz! Bringen Sie mir eine Cola. Denn

mit dem Präsens

Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

kötőszók, névmások

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn/sondern das, ich, mich, mir, mein, dieser man

MATEMATIKA Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét, biztosítsa a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket, amelyekkel alkalmassá válhatnak a szakképzésre. A szakiskolákban ezt a pozitív motiváció biztosításával, az ismeretek konkrét a mindennapi gyakorlatban előforduló feladatok alkalmazásával segítjük. A kerettantervünkben figyelembe vettük a szakiskolába kerülő tanulók sajátos igényeit és lehetőségeit. Feladatunk az ő felzárkóztatásuk, az ismeretek, készségek stabilizálása és alapkészségeik fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek önellenőrzésre, legyenek képesek a kapott eredmények reális voltának megítélésére. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét, alakítsa ki a problémahelyzetek megfelelő önbizalommal történő megközelítését, ismertesse meg a problémamegoldás örömét, és mutassa meg az emberi kultúrában betöltött szerepét. Célunk a megértésen alapuló gondolkodás kialakítása és fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése. A szakiskolai matematikatanítás tegye képessé a tanulókat további tanulmányok folytatására, valamint az alapvizsga sikeres letételére. 10. évfolyam Gondolkodási módszerek Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tartalom Konkrét halmazok és halmazműveletek segítségével A megismert számhalmazok. a halmazszemlélet fejlesztése. Véges és végtelen halmazok. Ponthalmazok. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz. Gyakorlottság az összes eset rendszerezett Kombinatorikai feladatok: az összes eset felsorolásában, áttekintésében. áttekintése, sorbarendezése és kiválasztása néhány elem esetén. Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A hatványozás fogalmának célszerű kiterjesztése, permanencia elv. A zárójelek szerepe, felbontása, a szaknyelv értő használata.

Függvényszemlélet az algebrában, a számolási készség fejlesztése. Az egyenletek ellenőrzésével az önellenőrző

Tartalom A nulla és a negatív egész kitevős hatvány fogalma. A számok normálalakja. Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai. Nevezetes azonosságok, két tag négyzete, két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítások. Ezen azonosságok alkalmazása igen egyszerű algebrai törtekkel való műveleteknél. Egyszerűbb esetekben a helyettesítési érték kiszámítása. Elsőfokú egyenletek, egyszerű törtes egyenletek és 253

képesség fejlesztése.

elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Konkrét, egész együtthatós másodfokú egyenletek megoldása. A mindennapi gyakorlatban előforduló szöveges feladatok megoldása. Kamatos kamat számítása.

Értő, elemző szövegolvasás és gyakorlottság a szöveges feladatok megoldásában. A gyakorlati életben fellépő kamatszámítási feladatok. Függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A függvények jellemzőinek felismerése a grafikonon. A feladatok különböző megoldási lehetőségeinek felismerése. Összefüggések felismerésével a függvényszemlélet fejlesztése.

Tartalom A másodfokú függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján. Az abszolútérték függvény. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása grafikusan. A szögfüggvények fogalma (hegyes szög esetén).

Geometria Fejlesztési feladatok, tevékenységek Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban.

Tartalom A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel, körrel kapcsolatos fogalmak kiegészítése, rendszerezése; egyszerű szerkesztések. Az egybevágósági transzformációk rendszerezése. A háromszögek egybevágóságának alapesetei.

A szimmetriák felismerése és tulajdonságainak alkalmazása a háromszögek és négyszögek vizsgálatában, az esztétikai érzék fejlesztése. Középpontosan hasonló síkidomok, a tulajdonságok A hasonlósági transzformáció, a háromszögek alkalmazása. hasonlóságainak alapesetei. A hasonlóság alkalmazása gyakorlati számítási és szerkesztési feladatokban. A szabályszerűségek felismerése, megfogalmazása, A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai. a kommunikációs készség fejlesztése. Szerkesztési feladatok. Körív hossza, körcikk területe. Gyakorlati jellegű feladatok, felszín- és A gúla, a kúp és a gömb felszíne és térfogata. térfogatszámításra. Síkbeli és térbeli tájékozódás, az eredmények helyes A szögfüggvények alkalmazása kerület-, terület-, kerekítése. felszín- és térfogatszámítási feladatokban. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek A valószínűség becslése és kiszámítása konkrét, egyszerű esetekben (számítógéppel is).

Tartalom A valószínűség szemléletes fogalma. Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram). Adathalmazok elemzése (átlag, módusz, medián).

TESTNEVELÉS Célok és feladatok A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. 254

Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. Az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok. A testi fejlődés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, erősítése, az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztésének célja. Az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, az úszás elsajátítása, a kondicionálás és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, a sokoldalú mozgástapasztalat és a jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszereztetése. A képességfejlesztéshez és a játék-, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek, szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások elsajátíttatása, a mozgáskommunikáció megértése. Játék- és sportélmények nyújtása. Sportágak elsajátítása, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Személyiségfejlesztés. A félelem leküzdése, a szabályok betartása, az összpontosítás, a céltartás, a nehézségek leküzdése, az empátia növelése, a kudarc tűrése, valamint a természetszerető és környezetkímélő magatartás kialakítása. Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különböző szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. A testnevelés és sportfoglalkozásokkal érzékelhetően növelhetjük teljesítőképességüket. A rendszeres testedzés váljon igénnyé számukra. Feladat az egészségtani szabályok megismertetése, az egészséges életmód részeként a munka és pihenés helyes arányának kialakítása, a lazítás, a relaxáció elsajátítása. 10. évfolyam Témakörök Rendgyakorlatok

Tartalmak Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség, lépéshossz változtatása. Helybenjárás, helybenfutás. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása. Előkészítés, alapozás, Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Kondicionális alapképességek fejlesztése, erő, prevenció állóképesség, szenzomotoros koordinációs képesség, teljesítőképesség növelése. Munkaártalmakat megelőző és ellensúlyozó gyakorlatok. A lábboltozat süllyedését gátló, a talp támasztóizmait, valamint a hosszanti boltozatot erősítő gyakorlatok. Légző- és relaxációs gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális (cél) gyakorlatok. Atlétikai jellegű Futóiskola, szökdelő-ugróiskola, dobóiskola. feladatmegoldások A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása. Szerek fokozottabb használata. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-, térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után 255

Torna jellegű feladatmegoldások Szergyakorlatok

Testnevelési és sportjátékok Kézilabda

Kosárlabda

Labdarúgás Röplabda

kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: oldal felállásból lendületszerzéssel, szökkenéssel (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökőversenyek. A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával. Talaj: Fellendülés futólagos kézállásból, gurulás előre állásba. Kézen átfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen átfordulás. Repülő gurulóátfordulás. Összefüggő talajgyakorlat a 9.és 10.évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. Szekrényugrás: Fiúk hosszában (4-5 rész)felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok hosszában (4-5 rész) felguggolás, leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk): Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával.. Gyűrű (fiúk): A 9. évfolyamon tanult elemek gyakorlása. Hátsómérleg kísérletek. Húzódás-tolódás kísérletek. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok): Érintőjárás, hintajárás, hármaslépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldal ülőtámaszba egy combon. Leugrás függőleges repülés különböző feladatokkal. Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika: Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra. 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása.A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadáscselek. Labdavezetés. Kapuralövés futásból és felugrásból. Védekezésben törekvés az együttmozgásra. A 9.évfolyam előírásai szerint emberfogásos védekezés. Az 1:1; 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és kétkosárra. Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belső csüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén. Pattintó alkar- vagy kosárérintés, önmagának feldobott labda feladása. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Mini röplabda 6x6 méteres pályán 3:3 ellen A pontos hozzáállás kialakítása. Röplabdajáték.

256

Természetben űzhető A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. Tájékozódási futás: sportok térképismeret. Modern tevékenységformák: gördeszka, görkorcsolya stb. Önvédelmi sportok

Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb.), versenyek. Birkózás (fiúk)Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek.

Úszás

A 9. évfolyamon választott úszásnem mellett egy újabb úszásnem technikájának megismerése.. TERMÉSZETISMERET

Célok és feladatok A szakiskolai természetismeret tantárgy biológiai, kémiai, fizikai és földrajzi, ismeretanyagot fog össze. A tantárgy a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában igazít el. Olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgáltat, melyek tudásuk gyakorlatias alkalmazását teszi lehetővé. Ebben épít a korábban tanultakra, elsősorban ismeretstabilizáló, rendszerező, motiváló és rehabilitáló funkciókat lát el. Mindez megfigyelő, vizsgáló, elemző és összehasonlító módszerekkel, valamint az e tevékenységekhez szükséges képességek folyamatos fejlesztésével érhető el. Az ismeretek karbantartása, alkalmazása, valamint a feltétlenül szükséges mértékig történő bővítése révén a fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi, környezeti és társadalmi összefüggések felismerésére, értékelésére és alkalmazására nevel. A mindennapi környezetben megfigyelhető természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt, mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínűségét, szépségét, a ható tényezők összefüggésének rendszerét, a világ egészlegességét. A tantárgy célja olyan pozitív attitűd kialakítása, mely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz Cél továbbá a testi-, lelki-, szociális egészség, az egészséges és harmonikus életvezetés igényének kialakítása. Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. A tanulóknak érteniük kell, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, s azt is, hogy az emberi élet minősége és az ember környezete nem függetlenek egymástól, hanem szoros kölcsönhatásban állnak. Cél, hogy a tanulók megértsék a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, és mindennapi életükben is számoljanak ezek időbeli változásaival. Lássák, hogy a társadalom hatása visszahat a természeti környezetre, és annak kedvező, illetve kedvezőtlen változásait idézi elő. Ez tudatos környezeti magatartásra, az erőforrások ésszerű felhasználására ösztönöz. Világossá kell tenni a diákok számára, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldását az egyéneknek kell elkezdeniük, de a termelési folyamatok, a tudomány, a technika, a gazdasági és politikai tényezők összehangolása közösségi, sőt nemzetközi összefogást is igényel. Ismertessük meg a tanulókkal a növekvő társadalmi igényeket kielégíteni szándékozó termelő tevékenység és a természeti erőforrások korlátozottsága között feszülő ellentmondásokat, a növekedés korlátjait, ennek a fogyasztásban jelentkező következményeit, a Föld globális problémáit. Elő kell segíteni a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását is. 10. évfolyam Témakörök Életünk és az energia Mechanikai energiák A hő Az elektromos energia

Atomenergia

Tartalmak Mozgási és helyzeti energia érzékeltetése konkrét példákon (például magasról lezuhogó víz, cölöpverő kos energiája). Az áramló víz és levegő energiája és hasznosítása. Tüzelőanyagok égéshője, hasznosítása. Halmazállapot-változások. Hőcsere. Mozgási indukció (generátorok).Nyugalmi indukció (transzformátor).Az elektromos energiaellátás rendszere, energiatakarékosság. A hálózati elektromos energia felhasználása a háztartásban, a baleset megelőzés alapjai. Az atom felépítése: atommag és elektronburok. Az atommag felépítése. A 257

Sugárzások Környezeti és háztartási anyagok

Az élő szervezetet felépítő anyagok, tápanyagaink Egészség- és környezetkárosító anyagok Hulladékok, hulladékkezelés Az öröklődés alapjai

Az élővilág törzsfejlődése

A természet- és a környezet védelme általános egészségtan

Földünk környezeti problémái A természet és a társadalom kölcsönhatásai A világgazdaság aktuális kérdései

maghasadás, maghasadáskor felszabaduló energia. A láncreakció, az atomenergia felhasználása pusztításra és békés építőmunkára. A magfúzió, a Nap (csillagok) energiaforrása. Az elektromágneses spektrum. Radioaktivitás veszélyei és felhasználási területei. Energiaforrásaink: megújuló energia-források (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia), meg nem újuló energia-források (szén, kőolaj, földgáz) környezeti kárai. Építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész, oltott mész, gipsz, cement, festékek és oldószereik, üveg. Műanyagok: polietilén, PVC, gumi, teflon. Növényvédő szerek és használatuk. Szénhidrátok: szőlő- és répacukor, fotoszintézis, keményítő, cellulóz. Fehérjék: felépítés, denaturálódás, kimutatás. Zsírok, olajok: összetétel, romlás. Vitaminok: vízben-, zsírban oldódás, hatás a szervezetre. Nyomelemek: élettani hatás. Alkoholok: erjedés, oxidáció, zsíroldás, hatása a szervezetre. Karbonsavak: ecetsav, citromsav, aszkorbinsav, tejsav. Növényi-, állati eredetű konyhai hulladék, nem veszélyes, le nem bomló hulladékok. Veszélyes hulladékok: akkumulátor, szárazelem, fáradt olaj, festékek, hígítók, gyógyszerek. Az örökítőanyag elhelyezkedése és tulajdonságai. Az információtartalom és az élőlények tulajdonságai. A sokféle információ variálódása osztódáskor és a zigóta képződésekor. A génváltozatok egymásra hatásának következményei. Az örökítőanyag megváltozása és következményei. A fajok változatossága, és ennek okai, a fajok kialakulását eredményező folyamatok. A földtörténet és a törzsfejlődés, a főbb rendszertani kategóriák képviselőinek megjelenése időrendben, a különféle élőhelyek betelepülése. Az ember kialakulása és evolúciója. Az evolúció és az élővilág természetes rendszerének kapcsolata (származás, rokonság).Az evolúció jelentősége, az ember hatása a saját és a többi élőlény evolúciójára. Globális környezeti gondok, légszennyezettség, zajártalom, vízszennyezés, hulladékhegyek, élelem és termőföldhiány, édesvízkészlet, energia- és nyersanyagválság, nagyvárosi ártalmak. A környezetvédelem és természetvédelem fogalma, a víz, a levegő védelme, zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodás. Katasztrófavédelem (tűz, árvíz, belvíz stb.).Globális válságtünetek és megoldási lehetőségeik. Betegségek megelőzése. A környezet hatása az egészségre. A lakás, az iskola, a munkahely, a szórakozóhelyek és a közlekedési eszközök higiénéje. Egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek. Egészséges életmód, mozgás, testedzés, lelki egészség. Felkészülés a családi életre, szex, szerelem, párválasztás, házasság, családtervezés, fogamzásgátlás. Terhességvizsgálatok, terhesgondozás, szülés, csecsemőgondozás. A betegség általános tünetei, a betegségek eredete, otthoni betegápolás. Elsősegélynyújtás, baleseti sérülések. Fertőzés és járvány. Népbetegségek a mai Magyarországon. Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása, a környezet-átalakítás pozitív példái. A környezetvédelem szükségessége. A Föld népessége. A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A népesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. Településtípusok és jellemzőik. A települések szerepköre, szerkezete, átalakulási folyamatai. A várossá válás és a városiasodás. A gazdasági növekedés jellegzetességei A gazdasági fejlettség földrajzi különbségei: a fejlett és fejlődő országok jellemzői. A gazdasági fejlettség mutatói. A nemzetközi együttműködések, lehetőségeik, a nemzetközi 258

A gazdasági élet jellemzői

szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A regionális kapcsolatok jelentősége. A gazdaság ágazatai. A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének változásai. A gazdasági szektorok jellemzői. A tercier és az információs szektor előretörése, egyre fokozódó jelentősége. INFORMATIKA

Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internethasználatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket teremt, például web, csevegés e-mail. A kerettantervre épülő helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók előzetes ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitűzéseinek megvalósítása során nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életből vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni. Az informatika oktatásának fő célkitűzései: • a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; • az önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatok egyéni feldolgozására; • az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak • az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás); • az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikus kialakítása; • az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései között szerepel: • a felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; • a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával; • a forrásokat komplex módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; • az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, használói magatartás kialakítása; 259

• • •

a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. 10. évfolyam

Témakörök Dokumentumkészítés számítógéppel

Táblázatkezelés Könyvtárhasználat

Tartalmak A szövegegységek. Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek, ábrák bevitele a dokumentumba. A szöveg- ill. képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Objektum, táblázat beillesztése. A fejléc, lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok, felsorolás. A szöveg átrendezése, keresés csere, helyesírásellenőrzés. Dokumentumok készítése minta alapján. Típusdokumentumok. Különböző tantárgyak témáihoz kapcsolódó dokumentumok. Adatok táblázatos formába rendezése. Adatok gyűjtése, feldolgozása táblázatos formában. Cella, sor, oszlop, hivatkozás. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák,.Adatmódosítás. Diagram készítése. Diagramtípusok. Dokumentumtípusok: könyvek, sajtótermékek, nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, tájékoztató feliratok, a közhasznú tájékozódás egyszerűbb eszközei. KÖRNYEZETÜNK MEGISMERÉSE 10. évfolyam

Fejlesztési feladatok Az ismeretszerző, értékelő gondolkodás fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés képességének és az ismeretek alkalmazási képességének kialakítása. A szakkifejezések szakszerű használatának kialakítása. A gyakorlatias feladatértelmezés és az információgyűjtés képességének fejlesztése. A rendszerező képesség fejlesztése. A precizitás, a pontosság és a megbízhatóság fejlesztése. Az általános tanulási képesség fejlesztése. A szakkifejezések szakszerű használatának kialakítása. A gyakorlatias feladatértelmezés, a precizitás és a pontosság fejlesztése.

A megszerzett ismeretek értelmezési és rendszerezési képességének fejlesztése. A szakkifejezések szakszerű használatának kialakítása. Az általános tanulási képességek fejlesztése.

Témák, tartalmak Az élet megjelenése a Földön A növény- és állatvilág fejlődése Az élőlények sokfélesége és rendszerezésük A biológiai organizáció szintjei (populációk, társulások, bioszféra) Terepi növény-meghatározás és állatfelismerés Jellegzetes élőhelyek és élőviláguk tanulmányozása, fajfelismerés A mikroszkóp kezelése, használata Biológiai mintavétel A minta előkészítése A leggyakoribb légszennyező anyagok A leggyakoribb légszennyező források A szennyezett levegő hatásai az emberre és a környezetre A levegő hőmérséklete A szél iránya és sebessége A levegő nyomása A levegő relatív nedvességtartalma A csapadék mennyisége A Föld vízkészlete A víz természetes körforgása Vízminőségi jellemzők

260

A megszerzett ismeretek értelmezési és rendszerezési képességének fejlesztése. A szakkifejezések szakszerű használatának kialakítása. Az általános tanulási képességek fejlesztése A megismerő, megfigyelő képességek fejlesztése. Az esztétikai érzék és ízlés fejlesztése. A megszerzett ismeretek értelmezési, rendszerezési képességének fejlesztése. A logikus gondolkodás és a problémaelemző képesség fejlesztése. Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazási képességének fejlesztése. Az általános tanulási képességek fejlesztése A logikus gondolkodás és a problémaelemző képesség fejlesztése. A gyakorlatias feladatértelmezés, a precizitás és a pontosság fejlesztése. Az általános tanulási képességek fejlesztése A logikus gondolkodás és a problémaelemző képesség fejlesztése A gyakorlatias feladatértelmezés, a precizitás, a pontosság és a megbízhatóság fejlesztése.

A gyakorlatias feladatértelmezés és a módszeres munkavégzés képességének fejlesztése. Az elővigyázatosság valamint a figyelem képességének fejlesztése. Az általános tanulási képességek fejlesztése A logikus gondolkodás és a problémaelemző képesség fejlesztése Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazási képességének fejlesztése. A gyakorlatias feladatértelmezés és a módszeres munkavégzés képességének fejlesztése. A kritikus szemlélet, az információgyűjtés és információ feldolgozás terepi körülmények közötti alkalmazásának fejlesztése. A szóbeli kifejezőkészség, fejlesztése.

A talaj kialakulása A talaj tulajdonságai Lakóhelyünk jellemző talajtípusai

Jellegzetes tájtípusok Tájképi értékek

A bányászat tájromboló hatása Az ipari tevékenység tájromboló hatása Az épületek, építmények tájromboló hatása Tájbaillesztés A légkör felépítése A levegő összetétele A levegő jellemző állapothatározói Pormintavétel porfelfogó fóliával Pormintavétel gyűjtőedényes eljárással A mérési eredmények kiértékelése A leggyakoribb vízszennyező anyagok Vízszennyező források A vízszennyezés hatásai A felszíni víz pH-ja A felszíni víz keménysége A felszíni víz nitrát- tartalma A felszíni víz nitrit- tartalma A felszíni víz ammónia- tartalma A felszíni víz foszfát- tartalma Az biológiai indikáció elve Bioindikátorok fajtái A bioindikátorok alkalmazása a környezetszennyezés kimutatására Talajszennyező anyagok A mezőgazdaság talajszennyezése Az ipari talajszennyezés A talaj pH-ja A talaj nedvesség- tartalma A talaj mész-tartalma A talaj szemcseszerkezete Természeti értékeink Általános védelem Kiemelt oltalom A törvény erejével védett értékeink A magánéleti hivatalos ügyek intézése Miben különböznek az ünnepi és a hétköznapi alkalmak.

261

MINDENNAPI ISMERETEK Célok és feladatok A Mindennapi ismeretek tanításának célja, hogy a tanulók olyan ismeretekhez jussanak, amelyek az élet minden területén hasznosíthatók. Tegye képessé a tanulókat ügyeik intézésére. Baleset, tűz esetén ismerjék teendőket, legyenek képesek a nyugodt, higgadt viselkedésre, a további károsodás kivédésére. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A hivatalok, közszolgáltatók ügyfélfogadásának ismerete. A regionális szervek szerepe (EU). A sokoldalú tájékozódás, tájékozottság igénye. Empatikus magatartás kialakítása. Az idegenforgalomban való részvétel fontosságánakfelismerése. Az aktív pihenés jelentőségének felismerése. Takarékos szemléletmód kialakítása. A felelősségérzet kialakítása (önmagunk, mások, munkahely, lakóhely, utódok stb. iránt). A tudatos környezetvédő magatartás fontosságának felismerése. A tisztaság, a rend szerepe a környezetvédelemben. A tűzmegelőzés szerepe.

Témák, tartalmak Hivatalos ügyek intézése. Útlevél, erkölcsi bizonyítvány igénylése, lakcímváltozás intézése, személyes okmányok pótlása, menetrend használata, álláskeresési technikák. Az Internet használata. Kulturális és egyéb szabadidős tevékenységek, kirándulások tervezése és szervezése. Felkészülés a nevezetes ünnepek megünneplésére. Családi ünnepek szervezése. Mozi, színház, múzeum, hangversenyek, kiállítások megtekintésének módjai, viselkedés. Az elsősegélynyújtás alapvető ismeretei. Baleset- és veszélyforrások. Munkavédelem, az egészség- és a munkavédelem összefüggése. Személyes és munkáltatói feladatok az egészség- és munkavédelem terén. A környezetvédelem és a tűzvédelem, feladatai. A környezetvédelem területei. A szűkebb környezet ismerete, fokozott védelme. Használatos eszközök, felszerelések, berendezések. Tűzvédelem. A tűzjelzés módja. A kézi tűzoltókészülékek. GÉPÍRÁS

Célok és feladatok Szövegbevitel, lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. Egyszerű ügyiratok gépelése számítógépen. Tájékozódás kézikönyvekben, a nyomtatott és elektronikus információhordozókon és a szakmai folyóiratokban. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A gyakorlati életben általánosan előforduló egyszerű ügyiratok formai elemeinek megismertetése, precíz, pontos kivitelezésének elsajátíttatása.

Témák, tartalmak Az egyszerű magánjogi ügyiratok fogalma, formai követelményeinek ismertetése, szemléltetése, gyakorlati kivitelezése minta alapján. Az egyszerű magánjogi ügyiratok fogalma, formai követelményeinek ismertetése, szemléltetése, gyakorlati kivitelezése tömb formájú szöveg szabványformába öntésével. Ismerje meg és sajátítsa el a készség szintjén Egyszerű magánjogi ügyiratok önálló, megfogalmazása és az egyszerű magánjogi ügyiratok szabvány formájú elkészítése. megfogalmazását, és szabvány forma 262

szerinti kivitelezését önállóan. Pályára orientáló komplex feladatlap önálló megoldására való felkészítés. A gyakorlati életben általánosan előforduló üzleti és hivatalos levelek formai elemeinek megismertetése, precíz, pontos kivitelezésének elsajátíttatása.

Tanórai, témaorientált konzultáció és egyéni feladat megoldás segítése. A hivatalos és üzleti levelek fogalma, formai követelményeinek ismertetése, szemléltetése, gyakorlati kivitelezése minta alapján. A hivatalos és üzleti levelek tartalmi, formai követelményeinek ismertetése, szemléltetése, gyakorlati kivitelezése tömb formájú szöveg szabványformába öntésével. Ismerje meg és sajátítsa el a készség szintjén Az üzleti és hivatalos levelek legépelése és szabványforma az üzleti és hivatalos levelek legépelését és szerinti kivitelezése diktálás alapján. szabványforma szerinti kivitelezését diktálás alapján. Ismerje meg és sajátítsa el a készség szintjén Általánosan használt hivatalos és üzleti levelek önálló az üzleti és hivatalos levelek megfogalmazása és szabvány formájú elkészítése. megfogalmazását, és szabványforma szerinti kivitelezését önállóan. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS VISELKEDÉSKULTÚRA Célok és feladatok A tanulók legyenek tisztában a társadalmi együttélés szabályaival, fontosságával. Fogalmazzák meg a szakterülethez kapcsolódó életcélokat, váljék világossá számukra, hogy a szakmai karrier kialakítása nem egyszeri döntés eredménye. Legyenek képesek alkalmazkodni az eltérő szerepkörben jelentkező feladatok megoldásához. 10. évfolyam (kereskedelem-marketing) Fejlesztési feladatok Olvasási, szövegértési készség, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Reális ön- és társismeret kialakítása, ezen képességek gyakorlati alkalmazása.

A csoportban végzett munka képességének kialakítása. Fejlesszük a tanulók - problémamegoldó képességét, - kritikai gondolkodását, - együttműködési képességét, - kommunikációs képességét. Személyiségtípusok megismerése, megfigyelőképesség fejlesztése, a tanultak gyakorlati alkalmazása.

Témák, tartalmak A kereskedelemmel kapcsolatos írások megbeszélése. Beszédgyakorlatok. Ki vagyok én, milyen vagyok én. Képességek rendszere. Ki milyen képességekkel rendelkezik. Tulajdonságaim – melyek azok a tulajdonságok, amiket fontosnak tartok. Családfa megbeszélése. A csoportmunka fontosságának, szabályainak megismerése. Konfliktusok a kapcsolatokban, konfliktus-megoldási módok. Az egyéni érdek és csoportérdek érvényesítése a csoportmunkában. Személyiségtípusok: - egyén, - személyiség, - személy, - személyiségi, - jellem, - vérmérséklettípusok, - alkati típusok - önismeret 263

A szóbeli kifejezőkészség, kompromisszumkészség fejlesztése, a kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés szabályainak tudatos alkalmazása. Infokommunikációs eszközök megismerése, alkalmazása. A pontosság, a precizitás, az igényesség kialakítása, a kreativitás fejlesztése. Kommunikációs eszközök szakszerű kiválasztása.

Előadás, disputa.

Infokommunikációs eszközök használata (telefon, telefax, számítógép). Szövegszerkesztés, Internethasználat.

10. évfolyam (vendéglkátás-idegenforgalom) Fejlesztési feladatok Fogalommegértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség, az összefüggések rendszerezése. Az önjellemzés, a saját imázs kialakítás eszközeinek tudatos alkalmazása. Az önértékelés szerepének megismerése. Személyiségfejlesztés.

A csoportmunka fontosságának felismerése. Etikai, erkölcsi (jog) szabályok tudatos alkalmazása, szabálykövető magatartás kialakítása. A kapcsolatteremtés szabályainak tudatos alkalmazása.

A kommunikációs eszközök szakszerű kiválasztása és alkalmazása. Személyiségfejlesztés.

Konfliktuskezelési technikák alkalmazása. Az öltözködés és a személyi higiénia fontosságának felismerése.

Témák, tartalmak A kommunikáció: – fogalma, – elemei, – folyamata, – formái. Önmegismerés: – Veleszületett adottságaink és a tanult viselkedés. – Ki vagyok én? – A serdülőkor. A kívánt saját imázs kialakítása: mozgás, hanghordozás, öltözködés. csoportmunka szabályai, tevékenységeinek vizsgálata: – mások meghallgatása, – előítélet legyőzése, – figyelem mások iránt, – empátia, – etikai, erkölcsi (jog)szabályok alkalmazása. A kapcsolatteremtés szabályai, tevékenységei: – köszönés, – bemutatkozás, – megszólítás, – társalgás. A kommunikációs eszközök: – beszéd, – írás, – jelek, – képek. Metakommunikáció (testbeszéd). Konfliktusok a gyakorlatban. Konfliktusok megoldási lehetőségei. Öltözködés, higiénia: – testi higiénia, – személyi higiénia, – az öltözködés fontossága.

CSALÁD, HÁZTARTÁS 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A tanulói készségek fejlesztése, valamint

Témák, tartalmak Gazdálkodás az idővel. 264

olyan szemléletmód kialakítása, amelynek során előtérbe kerül a(z) - takarékosság, - a tudatos tervezés, - ismeretek alkalmazási képessége. A tanulókkal felismertetni az életminőség fontosságát. Megismertetni a háztartásokra ható piaci működési zavarok és az életminőség kapcsolatát.

Gazdálkodás a pénzzel (bevétel, kiadás, megtakarítás). Gazdálkodás az emberi erővel. Életmód, életvitel: - az ember és lakása, - lakás a világban, - táplálkozás, ruházkodás, higiénia, egészségmegőrzés, - gondoskodás a gyerekekről, idősekről, betegekről. A piac működési zavarai.

TÁGABB KÖRNYEZETÜNK 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Az egyes nemzetgazdasági ágak szerepének értelmezése a termelési körfolyamatban. A kereskedelem gazdasági szerepének értelmezése. A megismerő, az információkat alkalmazó képességek fejlesztése. A kereskedelem szerkezetének megismerése, az önálló ismeretszerzés képességének és az ismeretek alkalmazására való képesség kialakítása.

Témák, tartalmak A gazdálkodás körfolyamata. A gazdaság szereplői, ágai. A kereskedelem szerepe a gazdálkodásban.

A kereskedelem felépítése.

GASZTRONÓMIAI ALAPGYAKORLAT Célok és feladatok A Gasztronómiai alapgyakorlatok alapján alakuljon ki bennük az üzemszerű, szervezett és tudatos munkamegosztáson alapuló tevékenység. A konkrét manuális tevékenységeken keresztül ismerjék fel, hogy melyik az a munkakör, amelyhez a legjobban vonzódnak, ennek eredményeképpen legyen megalapozott a szakmaválasztásuk. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Fejlődjön az ismeretelemző, -alkalmazási, -csoportosítási képességük. Közös munkafeladatok elvégeztetése, az együttműködés fejlesztése. A rajzkészség, a kreativitás fejlesztése.

A balesetmentes, biztonságos munkavégzés (elsősegély nyújtási alapok, munka-, tűzvédelem) kialakítása.

Témák, tartalmak Cukrászati alapok: - a cukrászat szerepe, - színterei, - a cukrászati tevékenységek, - a termékek értékesítése stb. Tancukrászda: - kialakítása, helyiségek (raktárak, előkészítők, termelőhely, kiegészítő helyiségek, szociális helyiségek), - helyiségkapcsolatok (az áru útja), - kiképzése, - főbb cukrászati berendezések, gépek, eszközök, felszerelési tárgyak. Biztonságos munkavégzés: a tancukrászat baleseti lehetőségei és megelőzésük, elsősegélynyújtás, munka-, tűzvédelmi utasítások, környezetvédelmi előírások. 265

A gyakorlatok végzéséhez szükséges alapképességek, kialakítása. Munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, eredményes. Fejlődjön az ismeretelemző, -alkalmazási, -csoportosítási képességük. Közös munkafeladatok elvégeztetése, az együttműködés fejlesztése. A rajzkészség, a kreativitás fejlesztése.

A balesetmentes, biztonságos munkavégzés (munka-, tűzvédelem) kialakítása. A gyakorlatok végzéséhez szükséges alapképességek, kialakítása. Munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, eredményes.

Cukrászati alapműveletek, tevékenységek: - előkészítő műveletek (pl. összekeverés), - alapműveletek (pl. sütés), - befejező műveletek (pl. díszítés). Értékesítés: - szerepe, - színterei, - folyamatai, - munkakörök stb. Tanétterem: - kialakítása, - a helyiségkapcsolatok, - főbb éttermi berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök, - rendje. Biztonságos munkavégzés: a tanétterem baleseti lehetőségei és megelőzésük, elsősegélynyújtás, munka-, tűzvédelmi utasítások. Felszolgálási alapműveletek: - a felszolgálás általános szabályai, - az éttermi felszolgálás munkafolyamatai: - előkészületek, a vendég fogadása, az ételek, italok felszolgálása, a vendég távozása utáni feladatok.

RÉGIÓNK ÉTKEZÉSI HAGYOMÁNYAI 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A fogalommegértés, a problémamegoldó gondolkodás, az smeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések rendszerezése. A szövegértés, lényegkiemelés, kérdezés. Önálló kutató-, gyűjtőmunka. A szövegértés, lényegkiemelés, kérdezés. Önálló kutatógyűjtőmunka.

Témák, tartalmak Hazai gasztronómiai hagyományok. Egy régió (tájegység) gasztronómiai sajátosságai. A régióban (tájegységben) felhasznált élelmi anyagok, elkészítési eljárások. Jellegzetes ételek, italok. Egy régió (tájegység) étkezési szokásai, ünnepi hagyományai.

ISMERKEDÉS A VENDÉGLÁTÓ ÜZLETEKKEL 10. évfolyam Fejlesztési feladatok A fogalommegértés, a problémamegoldó gondolkodás, az ismeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések rendszerezése. Alakuljon ki az önálló tanulás, és a feladatmegoldás igénye.

Témák, tartalmak Vendéglátási alapfogalmak: – a vendéglátás fogalma, – feladatai, formái, jelentősége, – kapcsolata az idegenforgalommal, – vállalkozási formák, – a vendéglátás hazai története, kialakulása – a vendéglátás tevékenységi körei, – vendéglátás tevékenységének tárgyi, személyi feltételei. 266

A problémamegoldó gondolkodás, az ismeretalkalmazási képesség fejlesztése. A rajzkészség, a kreativitás fejlesztése.

A megfigyelések rendszerezése. Az áru útjának nyomon követése. A rajzkészség, kreativitás fejlesztése.

A vendéglátó üzletek: – fajtái, – tevékenységei, – főbb helyiségei, – helyiségkapcsolatok, – főbb berendezési tárgyai, gépei, eszközei. Látogatások különböző vendéglátó egységekben.

VENDÉGLÁTÁS DOLGOZÓI, A VENDÉGEK Célok és feladatok A tantárgy oktatásának a célja, hogy az otthoni vendéglátásból kiindulva, részben összehasonlító módszerrel megismertesse a tanulókkal a vendéglátás lényegét. A vendéglátás üzlettípusai és az egyes vendéglátós munkakörök bemutatásán keresztül elősegítheti a személyre szabottabb szakmaválasztást. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok Fogalommegértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések rendszerezése. A jó vendéglátós ismérveinek megismerése.

A vendégtípusok, a vendégigények rendszerezése, megismerése. Alakuljon ki az önálló szakmai tanulás és feladatmegoldás igénye.

A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése. Az érdeklődés felkeltése a szakács szakma iránt. A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése. Az érdeklődés felkeltése a cukrász szakma iránt. A jövőkép kialakítása. A szakmaválasztás elősegítése. Az érdeklődés felkeltése a pincér szakma iránt.

8.12.

Témák, tartalmak A vendéglátás dolgozói: - a vendéglátási szakmák, munkakörök, - a szakmai szépségek, nehézségek, - a vendéglátóssal szemben támasztott követelmények (pl. - általános, szakmai, erkölcsi stb.). A vendég: - fogalma, - igényei, - jogai. Fogyasztói érdekvédelem. Vendégtípusok. A szakácsokkal szemben támasztott követelmények: - képességek, készségek, - személyiségjegyek, - szakmai követelmények, - egészségügyi alkalmassági feltételek. A cukrászokkal szemben támasztott követelmények: - képességek, készségek, - személyiségjegyek, - szakmai követelmények, - – egészségügyi alkalmassági feltételek. A pincérekkel szemben támasztott követelmények: - képességek, készségek, - személyiségjegyek, - szakmai követelmények, - – egészségügyi alkalmassági feltételek.

A szabadon választott tantárgyak helyi tantervei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 267

138 óra Témakörök Műfajelmélet Irodalomelmélet Esztétika Vallás Korszakok, Stílustörténet

Poétika, Verstan Témák, Motívumok Szerzők – Művek

Tartalmak Műnemek –líra, epika, dráma-, műfajok Azonos műfajú alkotások összehasonlítása Irodalomelméleti alapfogalmak Általános esztétika, irodalomesztétika Vallások, filozófia, eszmeáramlat Stílustörténeti áttekintés, kultúrtörténet Kifejezésmód és világlátás változása Forráselemzés Irodalomszociológia Ritmus, ritmika, zeneiség Strófaképletek, versformák Poétikai fogalmak alkalmazása Műveket összekötő motivikus összefüggés Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra BIOLÓGIA 138 óra Témakörök

Tartalom Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgálómódszerek Az élet jellemzői Az élő rendszerek Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési Szervetlen és szerves alkotóelemek Biogén elemek szint Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleotidok, nukleinsavak Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók Membránok Mozgás Anyagcsere Osztódás A sejtműködés vezérlése Az egyed szerveződési Nem sejtes rendszerek Prionok szintje 268

Vírusok Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség A gombák, növények állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Homeosztázis Az emberi szervezet Kültakaró Bőr, szabályozás, gondozás-védelem Mozgás A vázrendszer Az izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás Táplálkozás, táplálékfelvétel Emésztés Felszívódás Szabályozás A táplálkozás egészségtana A légzés A légcsere A gázcsere Hangképzés Szabályozás A légzés és a légző rendszer egészségtana Az anyagszállítás A testfolyadék A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer egészségtana, elsősegély Kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer működése Szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana Szabályozás Idegrendszer Érzékszervek Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Az idegrendszer egészségtana Hormonrendszer Az immunrendszer Szaporodás és egyedfejlődés A szaporítószervek Az egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési Populáció 269

Populációk jellemzése Környezeti kölcsönhatások Viselkedésbeli-ökológiai kölcsönhatások Életközösségek Az életközösségek jellemzői Hazai életközösségek Bioszféra Globális folyamatok Ökoszisztéma Anyagforgalom Energiaáramlás Biológiai sokféleség Környezetvédelem Természetvédelem Öröklődés, változékonyság, Molekuláris genetika Alapfogalmak evolúció Mutáció A génműködés szabályozása Mendeli genetika Minőségi jellegek Mennyiségi jellegek Populációgenetika Ideális és reális populáció Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Biotechnológia Bioetika Evolúciós folyamatok Prebiológiai evolúció Biológiai evolúció Az ember evolúciója szintek

DRÁMA 74 óra Témakörök Színház- és drámatörténet

Tartalmak Az ókori görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné vagy Oidipus király A reneszánsz dráma, Shakespeare drámái: Rómeó és Júlia vagy Hamlet A francia klasszicista színház, Moliére: Tartuffe vagy Fösvény A drámaiatlan dráma és Csehov: Sirály Az analitikus dráma és Ibsen: A vadkacsa Az epikus színház, Brecht: Kurázsi mama Az abszurd dráma és Beckett: Godot-ra várva Dürenmatt: Az öreg hölgy látogatása Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Örkény István: Tóték Spiró György: Csirkefej Színház- és drámaelmélet Színház a kulisszák mögött Színházi, dramaturgiai A fókusz, kontraszt, szimbólum, drámaszerkezet fogalmának ismerete. alapfogalmak Akció, dikció, szituáció, dialógus, monológ, szerep A színházi műfajok és stílusok A történeti műfajok és napjaink színházi műfajai. tanulmányozása Az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése. Különböző színházi irányzatokhoz tartozó megvitatása. Zenés tánc – és mozgásszínház.

270

színházi

előadások

megtekintése,

Improvizáció

Opera, operett, musical, táncszínház, mozgásszínház. Improvizáció a tanár által megadott témára, a tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján, a megismert drámai konvenciók összefűzésével, a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Dramatikus alakoskodó játékokban, színházi munkában. Történetszerkesztés és -megjelenítés a különböző színházi és drámai konvenciók alkalmazásával.

Maszkos játék Drámai konvenciók csoportosítása, egymásra építése Mozgásmotívumok kialakítása Egy adott szituáció megfogalmazása tartásképben, majd mozdulatsorral. megadott szituáció, zene vagy Improvizáció adott zene vagy téma alapján. téma alapján MATEMATIKA Emelt szintű érettségire felkészítő 345 óra 11. osztály Témakörök Gondolkodási módszerek

Tartalmak

Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. Binomiális tétel. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal Számtan, algebra Másodfokúra visszavezethető egyenletek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális és irracionális kitevőkre. Permanencia elv. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. A logaritmus értelmezése. A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális Függvények folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció. Végesben vett véges, végtelenben vett véges, és tágabb értelemben vett határérték. Folytonosság. Differencia-, differenciálhányados. Deriválási szabályok. Differenciálszámítás alkalmazása (érintő egyenletének felírása, szélsőérték-feladatok megoldása, polinomfüggvények vizsgálata). Geometria, mérés A vektorokról tanultak áttekintése. A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Az alkalmazásukhoz szükséges trigonometrikus egyenletek. Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában). Helyvektor. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenlete. A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyenletei. 271

Valószínűség, statisztika

Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője, és külső pontból a körhöz húzott érintő. Koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolák. Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek. Feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben. 12. osztály

Témakörök Gondolkodási módszerek

Tartalmak

Ekvivalencia, implikáció. A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása. A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Számtan, algebra Rendszerező összefoglalás Számhalmazok Számelméleti összefoglalás. A valós számok és részhalmazai. A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok. Közelítő értékek. Egyenletek Nevezetes azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Elsőfokú paraméteres egyenletek. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Abszolútértékes egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Két- és háromismeretlenes elsőfokú, és kétismeretlenes másodfokú egyenletrendszer. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása. Egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségek megoldása. Szöveges feladatok. A sorozat fogalma. Sorozatok korlátossága, monotonitása, konvergenciája. Függvények, Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. sorozatok Kamatoskamat-számítás, gyűjtőjáradék és törlesztőrészlet-számítás. Végtelen mértani sor fogalma, összege. Határozott integrál szemléletes fogalma és tulajdonságai. A kétoldali közelítés módszere. Integrálfüggvény, primitív függvény, Newton-Leibniz- tétel. A határozott integrál alkalmazása a területszámításban. Rendszerező összefoglalás A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvény-transzformációk. Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Geometria, mérés Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. 272

Valószínűség, statisztika

A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. Rendszerező összefoglalás Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes, kör és parabola egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Geometriai valószínűség. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. Adatkezelésnél osztályba sorolás. Terjedelem. Hisztogram készítése. Összefoglalás: Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. MATEMATIKA Emelt szintű érettségire felkészítő 483 óra

A tananyag megegyezik a 345 órás matematika tananyaggal, de a többletidőben az ismeretek elmélyítése történik. INFORMATIKA KÖZÉPSZINT 138 óra 11. osztály Témakörök Tartalmak Folyamatok és rendszerek Problémák megoldása számítógépes modellekkel. modellezése Problémamegoldás Informatikai eszközök és módszerek kiválasztása és komplex alkalmazása. Tantárgyi és iskolai problémák, feladatok megoldása. Számítógéppel irányított és/vagy intelligens rendszerek. Képszerkesztés és grafika Képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai. A digitális színes képek felépítése és formátumai, típusai. A rajzolás eszközei. Képek vágása és retusálása. Fények és színek módosítása. Rétegek használata. Transzformálás. Feliratok. Képek nyomtatása. Multimédiás elemek A multimédia elemei: szöveg, rajz, fénykép, videó, hang, animáció. szerkesztése Szövegszerkesztés Kiadványszerkesztés. Többoldalas dokumentumok. Fejléc, lábléc, oldalszám. Táblázat, diagram. Csatolás és beágyazás. Hasábok, szakaszok. Hivatalos dokumentumok. Táblázatkezelés Matematikai, Statisztikai, logikai, dátum-idő és mátrixfüggvények. Függvények egymásba ágyazása. Segédtáblák készítése. Hivatkozás munkalapok között. Adatok importálása és exportálása különböző típusú adatfájlból és adatfájlba. Csatolás, beágyazás. 12. osztály 273

Témakörök Weblapok szerkesztése Prezentációkészítés Adatbázis-kezelés

Komplex feladatsorok

Tartalmak Sablonok, többoldalas weblapok, portálok. Mintadia, animáció, hivatkozás, hang és mozgókép a dián. Vetítési beállítások. Többtáblás adatbázisok. Módosító lekérdezés. Lekérdezés segédlekérdezés használatával. Űrlap és jelentés szerkesztése. Összesítő jelentés.

feladatok, INFORMATIKA EMELTSZINT 138 óra

Az emelt szintű fakultáció a középszintű (138 órás) informatika fakultáció ismeretanyagára épít. Az emelt szintű fakultációválasztás feltétele a középszintű informatika fakultáció felvétele. 11. osztály Témakörök Tartalmak Algoritmizálás, adatmodellezés Algoritmusok a gyakorlatban. Algoritmusok leírása általános eszközökkel. Programozási nyelvek és programok. Egy fejlesztő rendszer használata. Elemi adattípusok. Konstansok és változók. Adatok bevitele, tárolása és megjelenítése, közlése. Képletek és függvények használata. Feltételes elágazások. Weblapok készítése HTML 12. osztály Témakörök Tartalmak Algoritmizálás, adatmodellezés Ciklusok típusai. Összetett adattípusok, tömbök. Típusalgoritmusok. Rekurzió. A programkészítés lépései. Problémák megoldása számítógépes modellekkel. Adatbázis-kezelés SQL ANGOL- ÉS NÉMET NYELV 138 óra Témakörök Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom

Környezetünk

Az iskola A munka világa Életmód

Tartalmak A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák A lakóhely és környéke fejlődésének problémái A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák Az étkezési szokások hazánkban és más országokban 274

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Utazás, turizmus Tudomány és technika Nyelvtan

Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az Internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra Az idegenforgalom jelentősége A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre A középszinten nem tanult bonyolultabb nyelvtani összefüggések gyakorlása HORVÁT, OLASZ, FRANCIA NYELV 138 óra 12. osztály

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; • egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; • egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; • egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • •

megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, 275

• • • • •

engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • •

sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • • •

véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • •

dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • •

kérés, tiltás, felszólítás, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • •

visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre.

Fogalomkörök • • • • • •

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök.

276

12. osztály Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kéréseket és utasításokat követni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; • megértési problémák esetén segítséget kérni; • egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; • egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat diktálás után helyesen leírni; • egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; • egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: • • • • • • • • •

megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • • • • • • •

sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: • •

véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, 277

• • • • • •

egyetértés, egyet nem értés, tetszés, nem tetszés, akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, dicséret, kritika.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: • • • • • •

dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: • • • • •

kérés, tiltás, felszólítás, javaslat és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, kínálás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: • • • •

visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre.

Fogalomkörök • • • • • •

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, mennyiségi és minőségi viszonyok, esetviszonyok, szövegösszetartó eszközök. FÖLDRAJZ 138 óra 11. osztály

Térképhasználati gyakorlatok. Térképolvasási feladatok gyakorlása (a felkészülés során az egyes témakörökhöz folyamatosan kapcsolhatók). A légi- és az űrfelvételek Légi- és űrfelvételek azonosítása térképvázlattal, térképpel, térképi felhasználásának lehetőségei. információkkal. Példák gyűjtése a műholdfelvételek gyakorlati hasznosításával kapcsolatban. Egyszerű számolási, mérési és helymeghatározási feladatok végzése. A Nap és kísérőinek jellemzése. Adatok, adatsorok összevetése, elemzése a bolygótípusok összehasonlításához, a hasonlóságok és a különbségek megállapításához. A nap- és holdfogyatkozások bemutatása megfigyelési tapasztalatok és ábrák alapján. Az Internet és a CD-ROM-ok információforrásként való felhasználása; a témakörhöz kapcsolódó friss hírek, információk értelmezése. 278

A látszólagos és a valós mozgás értelmezése, összevetése a tapasztalatokkal. A keringéssel és a forgással kapcsolatos ábrák elemzése, azokból összefüggések és következtetések levonása. A keringés és a forgás folyamatának, nevezetes időpontjainak és helyzeteinek modellezése. Egyszerű helyi- és zónaidő számítási feladatok gyakorlása. A földtörténet fő eseményei és A földtörténet és a történelmi események időtartambeli különbségeinek érzékeltetése. az azok által létrejött Eligazodás a földtörténet nagy időegységeiben (idő, időszak, kor) képződmények. eseményeiben, földtörténeti táblázat, folyamatábrák felhasználásával. A földtörténeti folyamatok időrendbe állítása példák alapján. Példák gyűjtése térkép segítségével az egyes idők és időszakok különböző képződményeire. Egyszerű vázlatrajz készítése a Föld és a kőzetburok szerkezetéről. A Föld és a kőzetburok A Föld belső fizikai jellemzőinek bemutatása adatsorok segítségével. szerkezete. A gyakorlati példák felsorolása a geotermikus gradiens gazdasági A kőzetlemezek. jelentőségével kapcsolatban. A nagy kőzetlemezek megnevezése és csoportosítása térkép segítségével. A kőzetlemez-mozgások okai, Egyszerű vázlatrajzok készítése a lemezmozgások típusairól; a témához kapcsolódó ábrák értelmezése. típusai, következményei. A lemezmozgások típusainak és következményeinek összehasonlítása. A kőzetlemez-mozgások, a vulkánosság és a földrengés A vulkánosság és a összefüggéseink bemutatása folyamatábrák segítségével. földrengések. A vulkán-típusok jellemzése, előfordulásuk leolvasása a térképről. Példák felsorolása a vulkánosság, a vulkáni utóműködés jelentőségével, gazdasági hasznosításával kapcsolatban. A témához kapcsolódó aktuális hírek értelmezése. Képi információk (videofilm) felhasználása a hegységképződés A hegységképződés. folyamatával kapcsolatban. A kőzetlemez-mozgás típusok és a hegységképződés kapcsolatának bemutatása konkrét példákon. A gyűrt- és a röghegségek formakincsének összehasonlítása képek, ábrák, modellek és leírások alapján. A hegységek csoportosítása szerkezetük, magasságuk és formakincsük szerint. A témához kapcsolódó kontúr (körvonalas) térképes feladatok megoldása a követelményben felsorolt névanyag felhasználásával. Az ásványok és a kőzetek felismerése, jellemzése, csoportosítása. Az ásványok és a kőzetek. Egyszerű kőzetvizsgálatok. Az ásványok és a kőzetek előfordulásának és felhasználásának bemutatása példák alapján. A Föld nagyszerkezeti egységei. A nagyszerkezeti egységek felismerése tematikus térképeken, elhelyezésük körvonalas térképen. A nagyszerkezeti egységek típusainak és formáinak felismerése, valamint jellemzése képek, ábrák alapján. A névanyagban szereplő példák csoportosítása a nagyszerkezeti egységekhez való tartozásuk szerint. Az egyes nagyszerkezeti egységek gazdasági jelentőségének bemutatása. A felszínformák felismerése képeken, ábrákon, modelleken. A Földfelszín formálódása. Példák bemutatása a felszínformákra a kontinensek és hazánk A Föld és mozgásai.

279

A légkör anyaga, szerkezete és felmelegedése.

A légnyomás, a szél és a csapadék.

Az általános légkörzés. A szélrendszerek. Az időjárás és az éghajlat.

A világtenger jellemzői, hasznosítása.

A felszíni vizek.

területéről térképek, térképvázlatok felhasználásával. Felszínformák modellezése terepasztalon. Tájleírás készítése különböző felszínformájú tájakról képi információk alapján. A légkör anyagi összetételét és annak változását bemutató adatsorok összehasonlító elemzése. A légkör szerkezeti felépítését bemutató ábra elemzése. Vázlatrajz készítése a levegő felmelegedéséről, az azt módosító tényezőkről és az üvegházhatásról. A levegőszennyezés és következményeinek bemutatása szemelvények, cikkek, híranyagok segítségével. Középhőmérséklet és hőingadozás számítási feladatok. Hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Hőmérsékleti és levegőszennyezettségi térképek összehasonlító elemzése. A hőmérséklet, a légnyomás és a szél összefüggéseinek bizonyítása. A ciklon és az anticiklon, valamint a hideg- és a melegfront kialakulásának rajzos magyarázata, az időjárás alakításában betöltött szerepük bemutatása. A felhő- és a csapadékképződés folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Légnyomás- és csapadékadatok grafikus ábrázolása. Légnyomás-, szél- és csapadéktérképek összehasonlító elemzése. A szél által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon. Az általános légkörzés rendszerének bemutatása egyszerű ábrán. Az állandó szélrendszerek jellemzőinek összehasonlítása. A mérsékelt és a forró övezeti monszunszél kialakulásának és következményének magyarázata ábra alapján. Időjárás-jelentés értelmezése. Időjárási térkép elemzése. Légköri képződmények felismerése időjárási térképeken és műholdfelvételeken. Az időjárás-jelentés és az időjárás előrejelzés gazdasági jelentőségének bizonyítása. Éghajlati diagram szerkesztése adatok alapján. Éghajlattal kapcsolatos tematikus térképek összehasonlítása. A sótartalom változásának bemutatása a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással összefüggésben. A tengeráramlási rendszerek kialakulásának magyarázata térképvázlat segítségével. A tengeráramlások éghajlat-módosító hatásának bizonyítása tematikus térképek és éghajlati diagramok alapján. A tengerjárás kialakulásának magyarázata folyamatábra segítségével. Példák gyűjtése a tengerjárás természeti és társadalmi-gazdasági következményeire. A tenger által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon. A világtenger gazdasági hasznosításának lehetőségei példák alapján. A tóképződés típusaink bemutatása konkrét példákon. A folyó munkavégző képességének bemutatása a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal való összefüggésben példák, ábrák segítségével. Egyszerű vízhozam-számítási feladatok megoldása. A folyók által kialakított felszínformák felismerése képeken, ábrákon, modelleken. 280

A felszín alatti vizek.

A komplex vízgazdálkodás. A vízvédelem.

A talaj.

A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A vízszintes földrajzi övezetesség. A forró övezet földrajzi jellemzése.

A mérsékelt övezet földrajzi jellemzése.

A hideg övezet földrajzi jellemzése.

A felszíni vizek gazdasági hasznosításának lehetőségei példák alapján. Kontúrtérképes feladatok megoldása a névanyag felhasználásával. A felszín alatti vizek különböző szempontú rendszerezése és jellemzése. Karsztformák felismerése és megnevezése képeken, ábrákon, egyszerű metszetrajzon. A felszín alatti vizek hasznosítási lehetőségeinek bemutatása konkrét példákon. Szemelvények, aktuális hírek és adatok értelmezése a témához kapcsolódóan. Az árvíz- és a belvízvédelem feladatainak bemutatása hazai példákon. Az emberi tevékenység hatásának bemutatása a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére. A vízvédelem és a vízzel való takarékosság szükségességének bizonyítása szemelvények, adatok alapján. Vita a vízerőművek építésének előnyeiről és hátrányairól. A talajtípusok területi elterjedésének bemutatása tematikus térkép alapján. A főbb talajtípusok felismerése talajszelvényekről készült képek alapján. A talaj gazdasági jelentőségének bizonyítása. A talajpusztulás előidézőinek és a talajvédelem módjainak bemutatása konkrét példákon. A szoláris éghajlati övezetek bemutatása magyarázó ábrán. A szoláris és a valós éghajlati övezetek elhelyezkedésének összevetése a módosító tényezők bemutatásával. A vízszintes földrajzi övezetesség rendszerének, elemei egymásra épülésének értelmezése tematikus térkép vagy ábra alapján. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A forró övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása. Az övezet, az övek/vidék jellemzőinek felismerése, bizonyítása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a forró övezet tipikus tájairól. A forró övezetben jellemző életmódok bemutatása. A forró övezeti gazdálkodás jellegzetes módjainak és termékeinek bemutatása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A mérsékelt övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása. Az övezet, az övek/területek jellemzőinek felismerése, bemutatása tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a mérsékelt övezet tipikus tájairól. A mérsékelt övezetben jellemző életmódok bemutatása. A gazdálkodás jellegzetes módjainak bemutatása, terméklista összeállítása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. Éghajlati diagramok felismerése, összehasonlító elemzése. A hideg övezetben érvényesülő földrajzi-környezeti törvényszerűségek bemutatása. Az övezet és az övek jellegzetességeinek felismerése és bizonyítása 281

tematikus térképek, képek, szemelvények alapján. Tájleírás készítése a hideg övezet tipikus tájairól. A hideg övezetben jellemző életmódok bemutatása. A hideg övezeti gazdálkodás jellegzetes módjainak és termékeinek bemutatása. Kiselőadás az övezet környezeti problémáiról és azok megoldási lehetőségeiről. A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszerének összeA vízszintes és a függőleges hasonlítása. övezetesség kapcsolata. A forró és a mérsékelt övezet függőleges övezetességének összevetése keresztmetszeti ábrák segítségével. A népesség számbeli alakulása, Demográfiai folyamatokat bemutató ábrák, diagramok és adatsorok elemzése. összetétele, területi eloszlása. Népességgel kapcsolatos tematikus térképek (pl. népsűrűség, emberfajták) összevetése. A népsűrűséggel és a természetes szaporodással kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Szemelvények, cikkek elemzése a népességszámmal és a népességösszetétellel kapcsolatban. A települések típusai. A tanyák A települések csoportosítása különböző szempontok szerint. A településtípusok szerepének átértékelődésével kapcsolatos adatok, és a falvak. szemelvények elemzése. A falvak összehasonlítása. Példák gyűjtése eltérő szerepkörű falvakra. Kiselőadás, vita a tanyák átalakuló szerepéről. A várostípusok és a városszerkezet jellemzőinek felismerése ábrákon, A városok és fejlődésük. képeken, leírásokban, térképvázlatokon. A városodás és a városiasodás folyamatának összehasonlítása. A város és vonzáskörzete kapcsolatának bemutatása példákon; példák gyűjtése eltérő szerepkörű városokra. Vita a nagyvárosi élet előnyeiről és hátrányairól. Település tervezése, modellezése. A gazdaság ágazati felépítését bemutató vázlat készítése. A világgazdaság jellemzői, A gazdasági fejlettség területi különbségeinek bemutatása adatsorok, szerkezete. tematikus térképek elemzésével. A gazdasági fejlettség területi Fejlett és kevésbé fejlett térségek, országok megnevezése. különbségei. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. Vázlat készítése a világgazdaság fő összetevőinek és működésének A világgazdaság működése. bemutatására. A globalizáció. A multinacionális vállalatok működésének bemutatása vállalatok A multinacionális vállalatok. példáján. A globalizáció jellegzetességeinek és következményeinek bemutatása konkrét példákon. Vita a globalizáció előnyeiről és hátrányairól. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. A világkereskedelem fő irányai, A világkereskedelem fő irányainak, árucsoportjainak és országainak bemutatása adatok, adatsorok, tematikus térképek elemzésével. áruszerkezete, a benne Az áruszerkezet átalakulásának bizonyítása adatok alapján. résztvevő főbb országok. A világkereskedelem jellegzetességeinek bemutatása. Aktualitások gyűjtése a témához kapcsolódóan. Az élelmiszertermelés övenként, területenként eltérő lehetőségeinek, a A világ élelmiszergazdasága. mezőgazdasági termelés módjainak összehasonlítása. A mezőgazdaság termelési Az élelmiszergazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasása, típusai. 282

adatsorok értelmezése, az ábrázolt összefüggések feltárása. Kiselőadás a táplálkozási szokásokról a vallás, a társadalmi hagyományok és az életmód szerepe alapján. Példák gyűjtése az élelmiszergazdaság okozta környezeti problémákra. Az energiagazdasággal kapcsolatos tematikus térképek olvasása, A világ energiagazdasága. adatsorok értelmezése, az ábrázolt összefüggések feltárása. Példák gyűjtése az energiagazdaság okozta környezeti problémákra. Vita a környezetkímélő energiatermelés és felhasználás lehetőségeiről. Az ipar szerepének és jelentőségének bemutatása adatsorok, A világ iparának átalakulása. diagramok alapján. Az ipartelepítő tényezők csoportosítása, szerepük történeti változásának bemutatása iparágak és iparvidékek példáján. Különféle ipari körzetek megnevezése és jellemzése térkép segítségével. Kiselőadás az ipar környezetet károsító hatásairól. A harmadik és a negyedik szektor szerepének, jelentőségének A harmadik és a negyedik bemutatása adatsorok, diagramok, szemelvények alapján. szektor szerepe a társadalmiTematikus térképek elemzése a közlekedés és áruszállítás területi gazdasági életben. jellegzetességeiről. A hírközlés fontosságának igazolása példákkal napjaink társadalmigazdasági életében. A működőtőke és a pénz világa. Az inflációt csökkentő és növelő tényezők bemutatása példákkal. Adatsorok, aktuális szemelvények elemzése a témához kapcsolódóan. Különféle feladatok megoldása az átismételt témákkal kapcsolatban: Az általános földrajzi szöveg-, adat- és ábraértelmezés, rövid, önálló véleményalkotás egyismeretek összefoglalása. egy társadalmi-gazdasági és környezetei problémával kapcsolatban. Diagram és egyszerű tematikus térkép készítése adatok alapján. Földrajzi-környezeti folyamatok és jelenségek felismerése képeken, filmeken. 12. osztály A pólusok világgazdasági szerepének bemutatása adatsorok és diagramok segítségével. A centrum- és periféria-országok jellemzőinek összehasonlítása adatsorok, szemelvények, tematikus térképek alapján. A világgazdaság vezető és peremhelyzetben lévő országainak leolvasása térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az egyedi szerepkörű országok, A társadalmi-gazdasági sajátosságok bemutatása adatsorok, képek, szemelvények segítségével. országcsoportok és Önálló gyűjtőmunka az egyedi szerepkörök típusaira és jellemzőik jelentőségük a bemutatására. világgazdaságban. A Kárpát-medence természet- Földrajzi helyzet- és helymeghatározás földgömbön és különböző méretarányú térképeken. és társadalom-földrajzi Domborzati és tematikus térképek (pl. nemzetiségi összetétel, jellemzői. magyarok a világban, gazdasági fejlettség) elemzése. Adatsorok (nemzetiségi összetétel, gazdasági fejlettség) elemzése. Földtörténeti folyamatokat bemutató ábrák elemzése. Magyarország földtani Tényleolvasás kortáblázatból. adottságai és domborzata. Földtörténeti képződmények térképi elhelyezése. Kőzetek vagy fényképük rendszerezése előfordulásuk és hasznosításuk szerint. Hazánk domborzati topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Éghajlati diagram elemzése. Magyarország éghajlata, 283 A világgazdasági pólusok és a peremhelyzetben lévő országok.

vízrajza, élővilága, talajai.

Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői. Az ipar szerepe a magyar nemzetgazdaságban. Szerkezetének és területi elhelyezkedésének változása, főbb termékei és telephelyei.

Éghajlati tematikus térképek olvasása, tartalmuk közötti kapcsolatok magyarázata, kifejtése. Hazánk éghajlatának jellemzése megadott szempontok alapján. Tények leolvasása vízrajzi, talaj- és növényzeti térképről. Aktuális tények gyűjtése tömegkommunikációs forrásokból, azok magyarázata. Adatsorok, diagramok leolvasása és értelmezése (pl. népességszám, természetes szaporodás, korfa). Információszerzés képek, ábrák és tematikus térképek alapján. Az iparral kapcsolatos tematikus térképek elemzése. Tények leolvasása ábrákról és adatsorokból, majd a közöttük lévő összefüggések megállapítása. A magyar gazdaság Európában és a világban elfoglalt helyének bemutatása gazdasági mutatók összehasonlítása alapján. Az egyes iparágakkal kapcsolatos magyar terméklisták összeállítása. Tematikus térképek (pl. domborzati, éghajlati és talajadottságok, termőhelyek, történelmi borvidékek) összehasonlító elemzése. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hungarikumok listájának összeállítása.

A természeti adottságok szerepe hazánk mezőgazdaságában, a főbb termények előállításának területei. Tények leolvasása tematikus térképekről, diagramokról és Magyarország közlekedése és adatsorokból a külkereskedelem áruszerkezetével kapcsolatban. külkereskedelme. Az idegenforgalom fő körzetei. Összefüggések megállapítása tematikus térképek összevetésével (pl. a külkereskedelmünk irányáról, az idegenforgalmi körzetekről). Idegenforgalmi körzetek elhelyezése kontúrtérképen. Az Alföld fekvésének, tájainak, földrajzi jellemzőinek leolvasása Az Alföld természeti és domborzati és tematikus térképekről. társadalmi-gazdasági képe. Az egyes alföldi tájtípusok földrajzi jellemzőinek összehasonlítása. A Kisalföld, a Nyugati-peremvidék (Alpokalja), a Dunántúli-domb- és A Kisalföld, a Nyugatihegyvidék fekvésének, tájainak, természet- és társadalomföldrajzi peremvidék (Alpokalja), a Dunántúli-domb- és hegyvidék jellemzőinek leolvasása domborzati és tematikus térképekről. Logikai jellemző természetföldrajzi és térképolvasás. társadalmi-gazdasági képe. A hegységek tagjainak csoportosítása tematikus térképekről leolvasott A Dunántúli-középhegyvidék információk (pl. kőzetanyag, szerkezet, ásványkincs) alapján. és az Északi-középhegység A két középhegység természeti erőforrásainak és gazdasági életének természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői. összehasonlítása térképi információk alapján. A régiók elkülönítése kontúrtérképen. Magyarország nagyrégióinak A nagyrégiók földrajzi jellemzőinek és szerepének összehasonlítása jellegzetességei. adatsorokból (mutatók) szerzett információk alapján. Budapest településszerkezetét bemutató ábra elemzése. Képfelismerés a nagyrégiók és a főváros földrajzi jellegzetességeiről. Környezeti állapot értékelése tematikus térképekről, légi- és Hazánk környezeti állapota. űrfelvételekről, egyéb képekről, adatsorokból szerzett információk alapján. A nemzeti parkok, világörökségi területek felismerése térképen, megnevezése kontúrtérképen. A témához kapcsolódó információszerzés CD-ROM-okról, Internetről. A nagyvárosokban jellemző környezeti ártalmak összegyűjtése forráselemzés alapján. Adat- és tényanyaggyűjtés a környezet védelmében tett magyarországi intézkedésekről. A geológiai szerkezet és az ásványkincs-előfordulások közötti Európa általános 284

összefüggések bemutatása tematikus térképek összehasonlításával. Éghajlatok felismerése diagramok alapján, különbségeik leolvasása és jellemzésük. Európa domborzati és vízrajzi topográfiai fogalmainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az európai gazdasági kapcsolatok értelmezése tematikus Európa általános térképelemzés alapján. társadalomföldrajzi képe. Európa országainak, fővárosainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábraelemzés az integrációs folyamat bemutatása érdekében. Az Európai Unió földrajzi Statisztikai adatok értelmezése az Unióval kapcsolatban. vonatkozásai. Területi fejlettségbeli különbségek leolvasása tematikus térképekről. Az Unió működésének bemutatása CD-ROM információtartalma alapján. Észak-Európa és országainak Az ipar és a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének bemutatása tematikus térképek elemzése alapján. természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői. Képfelismerés (Észak-Európa földrajzi jellegzetességei). Észak-Európa gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Nyugat-Európa gazdasági központjainak leolvasása a térképről, Az Egyesült Királyság és bejelölésük kontúrtérképbe. Franciaország földrajzi A hagyományos iparvidékek telepítő tényezőivel kapcsolatos ábrák jellemzése. elemzése. Forráselemzés az egyesült királyságbeli ipar területi átrendeződéséről. Adatsorelemzés (Franciaország szerepe az EU élelmiszertermelésében). Tények összegyűjtése Dél-Európa gazdasági megosztottságával Dél-Európa mediterrán kapcsolatban, és a tényekből érvek megfogalmazása állítások tájainak és országainak fő vonásai (Olaszország, Szerbia alátámasztására. és Montenegró, Horvátország). Terméklisták összeállítása (a mediterrán mezőgazdaság terményei). Dél-Európa gazdasági és idegenforgalmi központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Közép-Európa és országainak Tematikus térképek összehasonlító elemzése (különböző természeti környezet, eltérő gazdasági-társadalmi következmények). természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői. Esettanulmány a Ruhr-vidék gazdasági és környezeti átalakulásáról. Németország földrajzi képe. Németország gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábraelemzés (a magashegységi környezet szerepe a gazdasági Ausztria, Szlovákia, életben). Románia eltérő és közös Az országok gazdasági teljesítményeinek összehasonlítása diagramok, földrajzi vonásai. adatsorok elemzésével. Az országok gazdasági központjainak, magyar vonatkozású városainak leolvasása a térképről, bejelölésük a kontúrtérképbe. Tematikus térképek összehasonlító elemzése az oroszországi Kelet-Európa és országainak iparvidékek földrajzi jellemzőiről. természet- és társadalomföldrajzi jellemzői. Az ipari és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatsorok összehasonlítása. Rendszerező ábra elemzése (pl. a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggései). A kelet-európai országok gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ázsia geológiai szerkezetének és az ásványkincs-előfordulások Ázsia általános földrajzi természetföldrajzi képe.

285

kapcsolatának bemutatása földtani térkép elemzésével. A földrajzi övezetesség bemutatása tematikus térkép elemzésével. Ábraelemzés Ázsia tipikus tájainak bemutatására. A népességrobbanás bemutatása statisztikai adatok segítségével, népességszám-prognózisok elemzése. Ázsia domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az ország világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok, Kína földrajzi jellemzése. diagramok és szöveges források alapján. Kína különböző országrészei földrajzi jellemzőinek összehasonlítása tematikus térképek, képek és ábrák alapján. Kína gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A japán társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásainak bemutatása Japán földrajzi jellemzői. szemelvény-feldolgozás alapján. Tények gyűjtése állítások bizonyítására (a japán gazdaság szerepe a világ gazdaságában és kereskedelmében). Japán gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Adatsorok elemzése (népesedési folyamat és élelmezési gondok). India földrajzi jellemzése. Képfelismerés India földrajzi jellemzőivel kapcsolatban. India gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. A térség sajátos gazdasági fejlődésének bemutatása esetleírások, Délkelet-Ázsia iparosodott és vázlatok alapján. iparosodó országai. Diagramok elemzése (a térség szerepe a világgazdaságban). Nyugat-Ázsia és az arab világ A kőolajgazdagság világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok társadalmi-gazdasági jellemzői. és diagramok alapján. Esetelemzések (a kőolaj szerepének bemutatása a térség országainak gazdaságában és társadalmi életében). Nyugat-Ázsia domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Afrika természeti erőforrásainak értékelése tematikus térképek Afrika tipikus tájainak földrajzi és gazdasági jellemzői. elemzésével. Afrika tipikus tájainak és lakóik életmódjának bemutatása képelemzéssel. Az afrikai földrajzi övezetesség bemutatása képek és leírások alapján. Afrika domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Amerika tipikus tájainak bemutatása ábra- és képelemzés alapján. Amerika általános földrajzi Az amerikai földrajzi övezetesség bemutatása ábrák, leírások és képek képe. alapján. Tematikus térképelemzés Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságainak, erőforrásainak bemutatására. Amerika domborzati, vízrajzi topográfiai fogalmainak, gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Az Amerikai Egyesült Államok Az ország gazdasági szerkezetének, a világgazdaságban betöltött szerepének bemutatása diagramok és adatsorok elemzésével. gazdasága, szerepe a Az USA mezőgazdasági övezetességének és az egyes gazdasági világgazdaságban. körzetek jellemzőinek bemutatása tematikus térképelemzéssel. Az USA gazdasági központjainak leolvasása a térképről, bejelölésük kontúrtérképbe. Ábrák, szemelvények, aktualitások, hírek alapján a geoszférák közötti A geoszférák környezeti jellemzői.

286

problémáinak kapcsolatai. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezeti válság kialakulása és globalizálódása. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.

kölcsönhatások bemutatása. A légkörszennyezés példáján vázlatrajz készítése a hatások bemutatására. Adatsorok, diagramok és tematikus térképek elemzése. A túlnépesedéssel kapcsolatos szemelvények gyűjtése és elemzése. A termelés és a fogyasztás területi ellentmondásainak bemutatása. Az életminőség jellemzésére alkalmas mutatók gyűjtése és értékelése, területi különbségek bemutatása. A globális problémák felismerése hírekben, jelenségekben. Példák gyűjtése a globális válságproblémák lehetséges megoldásaira. Kiselőadás a nemzetközi szervezetekről és fő tevékenységükről. A nemzetközi összefogás szükségességének alátámasztása példák alapján, esetelemzéssel. KÉMIA Középszint 74 óra 11. évfolyam

Téma: Anyagszerkezet

Általános kémia

Elektrokémia

Tartalom: Atomok, ionok A periódusos rendszer Molekulák Összetett ionok Molekulaszerkezet Anyagi halmazok Mennyiségi alapismeretek Számítások: tömeg, anyagmennyiség, térfogat A kémiai egyenletrendezés elvei Avogadro törvénye Oldatok összetétele, keverése, hígítása, töményítése Oldhatóság számítása Tanulókísérletek (anyagi halmazok) Termokémia Reakcióhő számítása A reakciósebesség A kémiai egyensúly és annak megzavarása Tanulókísérlet: reakciósebesség Egyensúlyi állandó számítása Kémiai reakciók csoportosítása Tanulókísérlet: kémiai reakciók Sztöchiometriai számítások, pH számítás, sav-bázis reakciók Tanulókísérlet: titrálás A redoxireakciók Egyenletrendezés oxidációs számmal Galvánelemek Elektrolízis Elektrokémiai feladatok Tanulókísérletek az elektrokémia témaköréből 12. évfolyam

Témák:

Tartalom:

287

Szervetlen kémia

Szerves kémia

A fémek általános jellemzése Korrózió Korrózióvédelem Az s-mező fémei Az aluminium, ón és ólom A d-mező fémei Tanulókísérletek: fémek Fémekkel kapcsolatos számítások A hidrogén A hidrogén vegyületei Halogénelemek Oxigéncsoport elemei és vegyületei Nitrogéncsoport elemei és vegyületei Széncsoport elemei és vegyületei Tanulókísérletek: oxigén-nitrogén-széncsoport elemei Nemesfémekkel kapcsolatos számítások Szerves kémiai alapfogalmak A szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Tanulókísérletek és számítások szénhidrogénekkel kapcsolatban Oxigéntartalmú szerves vegyületek Tanulókísérletek és számítások Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Tanulókísérletek és számítások Próba érettségi feladatlapok kitöltése Emelt szint 74 óra

Az emelt szintű fakultáció a középszintű kémia fakultáció ismeretanyagára épít. Az emelt szintű fakultációválasztás feltétele a középszintű kémia fakultáció felvétele. A fakultáció során az ismeretanyag elmélyítése számítások gyakorlásával, laboratórium gyakorlatok elvégzésével bővül. 11. évfolyam Anyagszerkezet: Atomok, ionok, a periódusos rendszer. Molekulák, összetett ionok. Mennyiségi alapismeretek. A kémiai egyenletrendezés alapelvei. Anyagi halmazok, Számítások és tanulókísérletek. (a gázokkal, gázelegyekkel kapcsolatban, az oldatok összetétele, keverése, hígítása, töményítése, az oldhatóság, a sók átkristályosítása) Általános kémia: Termokémia, termokémiai számítások (A reakciósebesség és a reakciók feltételei, a kémiai egyensúly és megzavarása). Számítások a kémiai egyensúly témaköréből. A reakciók csoportosítása; a vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók; az ionegyenlet. Sav-bázis reakciók. A titrálásokkal kapcsolatos számítások, a pH. Számítások a pH-val kapcsolatban, erős savakra és bázisokra. Feladatok megoldása a savbázis reakciókból, Gyenge savak és bázisok vizes oldatainak pH-ja (számítások). A redoxireakciók. Egyenletrendezés az oxidációs szám-változások alapján. Elektrokémia: galvánelemek és a redoxi folyamatok irányának becslése, az 288

elektrolízis. Számítások az elektrolízissel kapcsolatban 12. évfolyam Szervetlen kémia: A fémek általános jellemzése és a fémek korróziója. Fontosabb fémcsoportok: az s-mező fémei, az alumínium, az ón és az ólom, a d-mező fémei. A témakörhöz kapcsolódó számítások és tanulókísérletek. A hidrogén és a halogénelemek. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik . A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik. A széncsoport elemei és vegyületeik Számítások és tanulókísérletek. Szerves kémia: A szerves kémia tárgya; alapfogalmak (konstitúció, izomériák fajtái, funkciós csoportok, képletek fajtái stb.) A témakörhöz kapcsolódó számítások és tanulókísérletek. A szénhidrogének és halogénezett származékaik. Oxigéntartalmú szerves vegyületek. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek. A makromolekulák és építőköveik; a kémia napi problémái A témakörhöz kapcsolódó számítások és tanulókísérletek. GAZDASÁGI ALAPISMERETEK 138 óra 11.-12. évfolyam Témakörök A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei

Tartalmak A közgazdaságtan tárgya, elhelyezése a tudományok rendszerében. A közgazdaságtan tudomány részei. Alap problémája, alapvető kérdései. A gazdasági gondolkodás alapvető elvei. A szűkösség problémája. Főbb gazdasági szereplők jellemzése, helyük a gazdálkodási folyamatban. A gazdasági körforgás. Aktuális kérdések, amelyekre keresik a választ. Vizsgálódási módszereinek lényegi elemei és ezek példákon keresztül történő bemutatása. A piaci mechanizmus A piac fogalma, típusai, a piaci szereplők meghatározása. A kereslet, a alapvető elemei, keresleti függvény és a kínálat, kínálati függvény értelmezése. Marshallműködése, a kereszt segítségével a piaci egyensúly, a túlkereslet és túlkínálat értelmezése. piacgazdaság jellemzői A „láthatatlan kéz” működésének, a piaci önszabályozásnak a bemutatása. A pénz kialakulása és A különböző pénztörténeti korszakok bemutatása a munkamegosztás és a funkciói csereformák fejlődésén keresztül. A pénz funkciók meghatározása, és annak szemléltetése, hogy a különböző pénzformák, hogyan töltötték be a pénz szerepkörét. A pénz szerepe a gazdálkodásban. A váltó fogalma, szerepe a bankjegy kialakulásában. A fogyasztó, mint a A háztartás, mint fogyasztó helye, szerepe a modern gazdaságban. A gazdaság egyik szűkösség értelmezése a háztartás esetén. A racionalitás értelmezése a kulcsszereplője, döntési fogyasztóra, s ennek modellezése. A szükséglet fogalma, csoportosítása, mechanizmusai, illetve a rangsorolása (preferencia rendszer). Háztartás költségvetésének összeállítása. fogyasztói magatartás A háztartás megtakarítása, befektetési szempontjai. A piaci keresleti függvény elemzése ábrázolása és jellemzése. A fogyasztói A marketing eszközök hatása a fogyasztói döntésekre. A fogyasztó jogai, magatartást befolyásoló fogyasztóvédelem. tényezők A vállalkozások A vállalkozó fogalma. Vállalkozói tulajdonságok. A vállalkozások fogalma és fogalma, célrendszere, céljai. A vállalkozás alapításának, működésének külső és belső feltételei, vállalkozási formák érintettjei. Vállalkozások csoportosítása különböző szempontok alapján. Vállalkozási formák jellemzése. 289

A termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik

Piaci formák és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok között A vállalkozás finanszírozása, működését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezők. A tőkepiac

Termelési tényezők megnevezése, jellemzése. Az erőforrások kíméletes használatának problémaköre. A termelési tényezők szerepe a vállalkozás döntéseiben. A munkamegosztás jelentősége, fejlődése a termelésben. Termelékenységet befolyásoló tényezők. A vállalkozás működése során felmerülő költségek típusai. A termelői racionalitás értelmezése és a profit alakulása. Az idő szerepe és értelmezése a közgazdaságtanban. A piaci formák és jellemzőik. A vállalkozás piaci helyzetének, döntéseinek szerepe az árbevétel alakulásában. A profitorientáció értelmezése. A fedezeti pont jelentősége a vállalkozási döntésekben. A tisztességes piaci magatartás és verseny védelmének állami eszközei és a versenyszabályozás.

Az induló tőke, a pótlólagos tőkebefektetések és az eredmény hatása a vállalkozás vagyoni helyzetére. A vállalkozás eredményét befolyásoló tényezők. Finanszírozási források: saját forrás, idegen forrás. A tőke ára. A kereskedelmi bankok ezzel kapcsolatos feladatai. Folyószámla hitelek; Rövid, közép-és hosszú lejáratú bankhitelek. Hitelezéssel kapcsolatos alapfogalmak (kamat, futamidő, fedezet, jelzálog, sajáterő). A piaci mechanizmus A vállalat működését befolyásoló „külső környezet” főbb összetevői. Az működési zavarai externáliák fogalma, elemzése, hatása a vállalkozás életére, különös tekintettel a környezetgazdálkodás jelentőségének növekedésére. A munka, mint termelési A munkaerő, mint termelési tényező bemutatása. tényező a gazdálkodás Az emberi erőforrás helye, szerepe a vállalkozások életében. A munkaerőfolyamatában piaci elhelyezkedést segítő kompetenciák. A bérmeghatározó tényezők, a piaci és a nem piaci erők hatása. A szociális párbeszéd a munkáltatók és a munkavállalók között. A makrogazdaság A makrogazdaság szereplői és a makrogazdasági körforgás. A szereplői és a nemzetgazdaság kibocsátásának mérésének problémái. Makrogazdasági makrojövedelem mutatók értelmezése, számításuk. A háztartások jövedelmének keletkezési keletkezése forrásai. A jövedelem felhasználása. A háztartások megtakarítási attitűdjei, formái. A megtakarítások szerepe a makrogazdaságban. A fogyasztás, a megtakarítások, a beruházások közötti makrogazdasági összefüggés. A modern pénz A modern pénz fogalma, a pénzteremtés folyamata, mechanizmusa. teremtése és a pénzpiac Pénzkímélő eszközök használata a gyakorlatban. A munkapiac és a A munkapiaci szereplők meghatározása, a kereslet és kínálat értelmezése. A munkanélküliség munkapiac szemléltetése a keresleti és kínálati függvény segítségével. A problémájának elemzése munkapiaci helyzetek értelmezése. A munkanélküliség fogalma, típusai, mérése. Munkanélküliségi ráta értelmezése. Az állam gazdasági A klasszikus újratermelési ciklus sajátosságainak bemutatása. A modern állam szerepvállalásának szerepvállalásának közvetlen előzményei. Az állami beavatkozás oka, célja, megjelenése, oka, eszközei. fejlődési szakaszai, a gazdasági válságok Költségvetés politika A fiskális politika fogalma, a költségvetés felépítése, egyenlege, a deficit jellemzői finanszírozás módjai. A költségvetési politika eszközrendszere, különös tekintettel az adózásra. A költségvetési politika hatásmechanizmusa, veszélyei. Az infláció és a Az infláció fogalma, mérése, típusai, okai. Infláció hatása a gazdaságra és az monetáris egyes gazdasági szereplőkre. A monetáris politika fogalma, céljai. A gazdaságpolitika monetáris szabályozás jegybanki eszközei, működésének mechanizmusa. jellemzői A nemzetgazdaság A kereskedelmi és fizetési mérleg felépítése és a közöttük lévő kapcsolat. A külgazdasági valutakereslet és valutakínálat értelmezése, jellemzése. A különböző 290

kapcsolatai Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák

A globalizáció

valutaárfolyamok. Napjaink valutáinak árfolyam-meghatározása, az EURO jelentősége. Magyarország külgazdasági kapcsolatainak áttekintése. A munkanélküliség és az infláció kezelésének lehetséges módjai. A téma lehetőséget ad néhány aktuális gazdasági probléma megnevezésére (pl.: infláció, munkanélküliség, szegénység, fizetési mérleg hiány, eladósodás, fenntartható gazdasági fejlődés stb.). Ezek közül valamely probléma hazai megjelenésének, bemutatása. (Például: Magyarország európai uniós tagságának hatása a hazai munkaerőpiacra.) A globalizáció fogalma. Napjaink gazdasági együttműködési formáinak bemutatása. Az együttműködésből származó előnyök, problémák. Napjaink nemzetközi gazdasági együttműködésének formái, tendenciái. A fejlett és fejlődő országok helye, szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Ez Európai Unió, mint gazdasági integráció. ELMÉLETI GAZDASÁGTAN Emelt szintű érettségire felkészítő 345 óra

A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de több a feladatmegoldásra, valamint a tananyag elsajátítására szánt idő. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Középszintű érettségire felkészítő 207 óra A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de több a feladatmegoldásra, valamint a tananyag elsajátítására szánt idő. VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM ALAPISMERETEK Középszintű érettségire felkészítő 207 óra A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de több a feladatmegoldásra, valamint a tananyag elsajátítására szánt idő. TÖRTÉNELEM 345 óra 11. évfolyam Felhasznált tankönyvek, segédanyagok: • Száray Miklós: Történelem III. • Doba – Eszterág – Kojanitz: Történelem III. Újkor • (Forrásgyűjtemény képességfejlesztő feladatokkal) • Kaposi – Szabó – Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem írásbeli érettségihez készülőknek • Középiskolai történelmi atlasz (2002.) Tartalmak és kompetenciák A felvilágosodás százada (1714-1789) • • • • •

A felvilágosodás Nagy-Britannia születése – az ipari forradalom kezdete Hatalmi átrendeződés Európában – felvilágosult abszolutizmus Poroszországban, Oroszország Az USA születése és alkotmánya A XVIII. századi Franciaország – az ancien régime ellentmondásai 291

Ausztriában

és

• A XVIII. századi életviszonyok Kronológia: 1740-48, 1756-63, 1776, 1783 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, XV. Lajos, G. Washington, Thomas Jefferson, James Watt Fogalmak: Enciklopédia, rádió, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosult abszolutizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) • •

Magyarország a dunai monarchiában Magyarország népessége a XVIII. században (demográfiai változások és etnikai arányok átalakulása) • Gazdaság és társadalom, életminőség • Mária Terézia uralkodása • A felvilágosult zsarnok – II. József • A felvilágosodás és nemzeti ébredés Kronológia: 1740-80, 1767, 1777, 1780-90 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg Topográfia: Határőrvidék, Bánát A francia forradalom és a forradalmak kora (1789-1849) • Polgári forradalom Franciaországban • - Rendi ellenállásból forradalom • - Az alkotmányos monarchia • - A givondiak köztársasága • - A jakobinus diktatúra és a Direktórium évei • Az emberi és polgári jogok nyilatkozata • A napóleoni háborúk Európája • 1815 nemzetközi rendszere (Szent Szövetség) • Az ipari forradalom kiteljesedése és társadalmi hatásai. Az ipari forradalom hatása az • életkörülményekre és a környezetre • A XIX. század eszméi • Forradalmi hullámok a XIX. század első felében Kronológia: 1788, 1794, 1804-15, 1830, 1848 Személyek: XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Stephenson, Marx Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár Topográfia: Vendée, Waterloo A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1848) • Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején • Gazdasági és társadalmi változások a XIX. század elején • A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései • Széchenyi István társadalom-átalakító programja • Reformkori országgyűlések, a liberális ellenzék • Kossuth programja, Széchenyi és Kossuth vitája • A nemzeti eszme Magyarországon, nemzetiségi kérdés • A virágzó reformkor – változások a gazdaságban, művelődés, kultúra • A forradalom előtt: irányzatok, programok, az utolsó rendi országgyűlés Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844 Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyány, Széchenyi, Wesselényi 292

Fogalmak: Topográfia:

reform, polgári átalakulás, érdekegyesítés, védővám Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

cenzúra,

államnyelv,

örökváltság,

közteherviselés,

Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848-49-ben • A népek tavasza, Ausztria válaszúton • Pozsonyi országgyűlés, pesti forradalom (törvényes forradalom) • Az áprilisi törvények • A békés út kudarca, a Batthyány-kormány kísérlete, a nemzetiségek mozgalmai • A nemzeti önvédelem megszervezése – a semmiből teremtett hadsereg első sikerei • A tavaszi hadjárat, az ország felszabadítása • A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok • A szabadságharc végnapjai – az utolsó erőfeszítések Kronológia: 1848.III.15., IV.11., IX.29., 1849.IV.6., IV.14., V.21., VIII.13., X.6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jellašič, Windischgrätz, Haynau Fogalmak: márciusi ifjak, nemzeti őrsereg, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad A nemzetállamok és az impresszionizmus kora (1849-1914) • Hatalmi átrendeződés, III. Napóleon, a krími háború • Az egységes Olaszország születése • Az egységes Németország létrejötte • Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban • Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom • Kína és Japán a XIX. sz. 2. felében • Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom • A „keleti kérdés” és a Balkán • A nagyhatalmak egyenlőtlen fejlődése • A nagyhatalmak harca a gyarmatokért, nagyhatalmi ellentétek • Szövetségi rendszerek kialakulása • Ideológiák, politikai törekvések, munkásmozgalom • Életmód, gondolkodók és művészek a változó világban Évszámok: 1853-56, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) • • • • • • • • • • • •

Megtorlás és ellenállás Közlekedési kísérletek, a kiegyezés megkötése A kiegyezés tartalma A dualizmus rendszere, pártok, politikusok Torlódó társadalom Látványos gazdasági fejlődés (I.) Új tendenciák a gazdaságban a századfordulón (II.) Népesedési viszonyok, nemzetiségi kérdés A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás Városiasodás, életmód, tudomány és művészetek a boldog békeidőkben Pártok és pártküzdelmek a századfordulón, szocialista és agrárszocialista mozgalmak A dualizmus válsága 293

• A világháború küszöbén Kronológia: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875-90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Tisza István, Baross Gábor, Jászi Oszkár Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, Millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgári nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvvezetés Mindennapi élet, életmódtörténet Választott témák (kötelezően választott): 1. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. A modern városfejlődés 12. évfolyam Tankönyvek, segédanyagok: • • • • • •

Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó: Történelem IV. Dupcsik – Repárszky: Történelem IV. (XX. század, forrásgyűjtemény képességfejlesztő feladatokkal) Kaposi – Szabó – Száray: Feladatgyűjtemény az új történelem írásbeli érettségihez (12. évfolyam) Középiskolai történelmi atlasz (2002.)

Tartalmak, kompetenciák Az első világháború és következményei • Az első világháború előzményei, kirobbanása, haditervek, frontok, erőviszonyok • A világégés első évei (1914-16) • Az antant győzelme • Az első világháború jellege, jellemzői, a hátország szerepe • A Párizs környéki békék • Az orosz forradalmak, a bolsevik pártállam kiépítése • Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése Kronológia: 1914-18, 1917, 1919, 1922 Személyek: Wilson, Clemenceau, Trockij, Sztálin Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, antant, kisantant, kisebbség-védelem, szovjet Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok Európa és a világ a két világháború között • Németország a 20-as években, gazdasági konszolidáció, a Weimári köztársaság • Az olasz fasizmus • Polgári demokráciák a válság előtt • Az 1929-33-as világgazdasági válság • Válságkezelés a nyugati demokráciákban • A nemzetszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa • A sztálini diktatúra a 30-as években • Nemzetközi konfliktusok a 30-as években, a 2. világháború előzményei • A gazdaság és társadalom új jelenségei, tudomány, művészetek, női emancipáció Kronológia: 1925, 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1. Személyek: Stresemann, Mussolini, Rossevelt, Hitler Fogalmak: fasizmus, korporatív állam, nemzeti szocializmus, totális diktatúra, egypárt-rendszer, Führer-elv, GULAG, kollektivizálás, tervgazdálkodás, tőzsde, túltermelési válság Topográfia: Brit Nemzetközösség 294

Magyarország a két világháború között • •

Magyarország részvétele az első világháborúban Forradalmak - Polgári demokratikus forradalom, 1918. - A Tanácsköztársaság • Az ellenforradalom hatalomra jutása • A trianoni béke. A béke hatása a gazdaságra, a társadalomra és az etnikai viszonyokra • A határon túli magyarság sorsa • A Horthy-rendszer konszolidációja • A gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában • A revíziós külpolitika sikerei a 30-as évek második felében • Életmód, kultúra, mindennapok Kronológia: 1914. június-július, 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1919. augusztus 1., 1920. június 4., 1921-31, 1938. november 2., 1939. március 15. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly, Gömbös Gyula, Teleki Pál Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció Topográfia: Doberdó, Piave, trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja A második világháború. Magyarország a második világháborúban • • • • • •

A második világháború története A „furcsa háborútól” a fordulat évéig A fordulattól a győzelemig A háború jellege, népirtás a második világháborúban Magyarország háborús részvétele Végjáték a Duna mentén: német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel • Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása Kronológia: 1939. szeptember 1., 1940. augusztus 30., 1941. június 22., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. június 6., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április, 1945. május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre Fogalmak: koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, nyilasmozgalom zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság Topográfia: Leningrád, Pearl Harbour, Midway, Sztálingrád, Voronyezs, Don-kanyar, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Újvidék Európa és a világ a második világháborútól napjainkig • Hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ • A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai • A Szovjetunió és a szocialista tábor. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca • A „harmadik világ” • A közel-keleti konfliktusok • A távol-keleti régió • Az európai integráció története • Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái Kronológia: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nekru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagau, Gorbacsov 295

Fogalmak: Topográfia:

vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika NSZK, NDK, Kuba, Korea

Magyarország a második világháborútól napjainkig • • • • • • • •

A háborús károk felszámolása, a demokratikus közélet kiépítésének kísérlete A párizsi békeszerződés. a határon túli magyarság A kommunista diktatúra kiépítése, a Rákosi-korszak A forradalomhoz vezető út: reform és visszalépés Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra Társadalom, életmód, demográfiai változások a Kádár-korszakban Magyarország 1988-2002 - a Harmadik Magyar Köztársaság létrejötte és alkotmánya - a rendszerváltás: pártok, ideológiaiak, önkormányzatok, elszámolás a múlttal Kronológia: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1968, 1989. október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus Kötelezően választott témák: 1. A média és a közgondolkodás 2. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon EMBERISMERET ÉS ETIKA A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de a szabadon választott keretben az anyag elmélyítése, és az érettségire történő felkészítés folyik. TÁRSADALOMISMERET A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de a szabadon választott keretben az anyag elmélyítése, és az érettségire történő felkészítés folyik. EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott emberismeret és etika, valamint társadalomismarat anyaggal, de a szabadon választott keretben az anyag elmélyítése, és az érettségire történő felkészítés folyik. FIZIKA Heti óraszám: 2 óra Célok és feladatok: A fizika fakultáció célja a törzsanyagban foglaltak elmélyítése, kibővítése új tartalmakkal, a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítése, felkészülés a közép ill. emelt szintű fizika érettségi és a szakirányú továbbtanulás elősegítése. Témakörök Mozgások

Dinamika

Tartalmak Vízszintes hajítás Ferde hajítás Sebesség-gyorsulás derivált Az egyenletesen gyorsuló mozgás egyenlő időközönként megtett utak sorozata Mozgásegyenletek 296

Gázok

Elektrosztatika Egyenáram

Változó mágneses mező Váltakozó áram

Fénytan

Modern fizika

Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek Lendületmegmaradás Forgómozgás dinamikai alaptörvénye Kényszererők Változó körmozgás és forgómozgás Változó erő munkája Konzervatív erőterek Perdülettétel Ingamozgás Rezgések összetétele Hullámegyenlet Hangszerek Ekvipartíció tétele Gázok nyomásának statisztikus értelmezése Izoterm és adiabatikus munka Elegyedési hő Termodinamikai körfolyamatok, hőerőgépek, hűtőgépek Forrásos elektromos mező Inhomogén elektromos tér Kondenzátorok kapcsolása Ohm törvénye a teljes áramkörre Mérőműszerek méréshatárának kiterjesztése Ellenállás hőmérsékletfüggése Kirchoff törvényei Félvezetők alkalmazása Faraday törvényei Faraday indukciós törvénye Pillanatnyi teljesítmény meghatározása Generátorok, motorok Háromfázisú rendszer RLC-kör, áram és feszültség rezonancia A fénysebesség mérése Refraktométerek Fényelhajlás, rések, rácsok Speciális relativitáselmélet Lencseegyenlet Szögnagyítás Millikan kísérlet Szabad töltésre ható Lorentz erő Planck-állandó mérése fotoeffektussal De-Broglie-hullám és a sebességfüggő tömeg Hatzározatlansági törvény Hidrogén színképe Elemi részecskék Gyenge kölcsönhatás Radioaktivitás biológiai hatása

Kultúrtörténet

297

ÉNEK-ZENE 12. évfolyam Fejlesztési feladatok Tananyag 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Önálló népdaltanulás kottakép alapján. Népdalok a magyar népdal minden műfajából Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban, (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, díszítésekben gazdag anyagából. párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta). Hangszer: német rendszerű furulya-játék elsajátítása Béres J.: Furulyaiskola I-II-III. 1.2. Improvizáció Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral. Kvintváltó és szekvencia dallamok alkotása. 2. Megismerő és befogadó képesség 2.1. Zenehallgatás Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, Népzenei és műzenei alkotások hangzó vagy írott korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján. népzenei forrásanyagok alapján. Magyar autentikus és feldolgozott népzenei felvételek ismerete (magyar táncház mozgalom remekei). A zene összetevőinek (pl. ütemformák, dallamívek) felismerése, önálló értelmezése hangzó zenei anyagok alapján. Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával. Tanult zenei szemelvények hallási felismerése, megnevezése (korszak, zeneszerző, mű és műfaj meghatározása) Zenei műszavak, előadási jelek ismerete, alkalmazása Hangszerek hangszínének felismerése. Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, internet, CD, egyéb oktatóanyagok használata. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben, ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, 2#–2b-ig. hangneme, formája, kottaképi és hangzásbeli ABC-s hangok azonosítása, ABC-s nevek sajátosságai. módosításainak felismerése a tanult hangnemi Hangközök oktáv terjedelemig (tiszta, kis és keretben. nagy), hangsorok (penteton, dúr, moll), Hangközök ismerete oktáv hangterjedelemig alaphelyzetű hármashangzatok elve; a funkciók (tiszta, kis és nagy). elve (T-S-D). Alaphelyzetű hármashangzatok felismerése kottaképről. Hangsorok ismerete (pentatónia, diatónia, dúr, moll). Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek. Elemzési feladatok megadott szempontok szerinti Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8. önálló megoldása. Kromatika, egészhangúság, bitonalitás; Ütemfajták, alap ritmusértékek, ritmusképletek dodekafónia, atonalitás. áttekintése. 298

Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképről. Könnyű, modulálást nem tartalmazó dallamok lapról éneklése. Énekelt és zongorán játszott dallam visszaéneklése, tapsolt vagy kopogott ritmus megismétlése. RAJZ ÉS VÍZUÁLIS KULTÚRA 11. évfolyam I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

A perspektíva alkalmazása Bevezetés, feladatok ismertetése Kockáról, hasábról szerkezeti rajzok készítése (perspektivikus gyakorlat) Geometrikus formák beállításáról szerkezeti rajz készítése Többfigurás geometrikus tárgycsoportról szerkezeti rajz készítése önálló beállítás után Geometrikus formák beállításáról tónusos, térbeli tanulmányrajz készítése Eszköz: szén, ceruza, kréta A tónusok alkalmazása Mesterséges formákról tónusos tanulmányrajz készítése (pl.: vázák, serlegek, edények, üvegpalackok stb.) Csendélet készítése szénnel, krétával vagy ceruzával Drapéria rajza, tónusok gyakorlása Virágcsendélet drapériával Összetett beállítás: geometrikus formák drapériával; technika: szén, ceruza, kréta Belső tér és vegyes technikák Belső tér (az osztályterem egy szögletének rajza) megjelenítése, szerkezeti rajz készítése ceruzával Tónusos, látszati rajz készítése belső térről (interieur-figura) Az interieur tárgyainak elemző bemutatása (szék, asztal, fogas, térkép, padok, stb.) Interieur vegyes technikával, kombinációk, kísérletek (vízfesték, színes ceruza, tempera, ceruza, toll, stb.) Színes technikák alkalmazása Csendélet készítése választott színes eszközökkel Beállítás készítése, elemző bemutatása, színvázlatok festékkel vagy ceruzával (színes) Festmény készítése „csendéletről” Növényi formák megjelenítése színes technikával Fantáziakép készítése kitalált növényi indák, motívumok alapján Természeti formák elemzése Tanulmányrajz készítése virágról szabadon választott technikával Látszati rajz készítése virágcsendéletről szabadon választott technikával Sokelemes beállítás: természetes és mesterséges formák beállítása Kivetített kép alapján rajz készítése szabadon választott technikával: Vincent van Gogh: Napraforgós csendélet Az emberi test arányai A fej arányai: az antik görög szobrok, középkori festmények és a XX. századi fotók tanulmányozása Az emberi koponya megismerése: „modell” (műanyag tárgy) után ceruzarajz készítése Tanulmányrajz készítése a koponya részeiről Agyagszoborról tanulmányrajz készítése; összehasonlítás a koponyával Kivetített fényképről rajz készítése (profilportré gyakorlása) Kivetített fényképről vagy festményről rajz készítése (félprofil beállítás) Az emberi test felépítése, szerkezete; arányok, arányrendszerek Az aranymetszés alkalmazása az emberi anyagok elírására (görög szobrok bemutatása) Az emberi csontrendszer, a csontváz tanulmányozása; vázlatrajz készítése Tónusos tanulmányrajz készítése a kézcsontokról Tónusos tanulmányrajz készítése a bordázatról és a medencecsontról 299

Tónusos tanulmányrajz készítése a láb csontozatáról A teljesalakos emberi figura: aktfotó és csontváz összevetése, lerajzolása (vázlat) Ülőfigurás test tónusos rajza Állófigurás test tónusos rajza. Zárás, összefoglalás 12. évfolyam I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Az emberi test Év eleji ismétlés, feladatok ismertetése Teljesalakos figura rajza kivetített kép alapján (szén, kréta, ceruza) Portrérajzolás kivetített kép alapján (szabadon választott technika) Tanulmányrajz készítése választott feladat alapján: kivetített aktfotó, csontváz rajza, illetve a kettő egybeszerkesztése Érettségire való felkészülés: írásbeli feladatok gyakorlása Érettségi feladatok bemutatása, megoldása Művészettörténeti stíluskorszakok és jellemző vonásainak áttekintése Kivetített gépek alapján építészeti stílusok felismerése és bemutatása Alapvető építészeti stílusjegyek rajzi megjelenítése Művészettörténeti fogalmak összegyűjtése és értelmezése A Monge-féle vetületi ábrázolás A három-képsíkos ábrázolás gyakorlása A Monge-féle rendszer variációi Szerkesztéses feladatok gyakorlása: perspektivikus szerkesztések Az árnyékszerkesztés tudnivalói A síkban és térben történő ábrázolás gyakorlati elemei (ábrázolási rendszerekből való átfordítás) Geometrikus formák beállítása; tér- és síkábrázolási elemzés (eszköz: szén, ceruza, kréta) Interieur-beállítás tér- és síkábrázolási elemzése Felkészülés az érettségi gyakorlati feladatokra Az elkészült munkák áttekintése és szóbeli minősítése (hiányzó feladatok pótlása) Kivetített képről pontos másolat készítése szabadon választott technikával Kivetített képről megválasztott ábrázolás készítése (szabadon választott technika) Tetszőleges, szabadon választott témájú kép készítése A legkedvesebb technika bemutatása, alkalmazása Csendélet készítése szabadon választott technikával Képszerkesztés technikái A képelemzés szempontjai, gyakorlás Kivetített kép elemzése és másolása Tájkép elemzése, szerkezetének ábrázolása, másolása (Paál László, Van Gogh, Claude Monet) Megadott téma alapján képkompozíció készítése Szabadon választott téma tetszőleges eszközökkel történő megjelenítése (az elkészült munkák együttes elemző értékelése) A szóbeli érettségi vizsgára történő felkészülése Képelemzés gyakorlása (kivetített alkotások elemző bemutatása) Az érettségi portfólió összeállítása és értékelése Az érettségi portfólió anyagának szóbeli bemutatása, gyakorlás Év végi ismétlés: a művészettörténet főbb korszakainak áttekintése, fogalmak megbeszélése Év végi ismétlés, összefoglalás, zárás ÜZLETI GAZDASÁGTAN

A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de több a feladatmegoldásra, valamint a tananyag elsajátítására szánt idő. MOZGÓKÉPKULTÚRA- ÉS MÉDIAISMERET A képzés anyaga megegyezik a kötelező óráknál meghatározott anyaggal, de a szabadon választott keretben az anyag elmélyítése, és az érettségire történő felkészítés folyik. 300

TESTNEVELÉS 11. évfolyam – gyakorlati: Rendgyakorlatok: A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Fejlődések, szakadozások, testfordulatok járás közben. Előkészítés, alapozás, prevenció: Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika. Gimnasztikai alapformájú gyakorlatok 4-8 ütemű feladatokkal 48 ütemben. Cél az önállóságra való törekvés. Atlétikai jellegű feladatmegoldások: Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok ( erő, állóképesség, gyorsaság ). Futások: 60m futás térdelőrajttal. 2000m futás állórajttal, Cooper-teszt. Ugrások: Távolugrás lépő és lépő-homorító technikával. Magasugrás flopp technikával. Dobások: Kislabdahajítás teljes nekifutással. Súlylökés háttal felállásból becsúszással (lányok4kg, fiúk 56kg). Torna jellegű feladatmegoldások: Az egyes elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. Talajgyakorlat: Fejállás, kézállás, repülő - guruló átfordulások, kézen átfordulás oldalt, kiszúrás kézállásba, fejen átfordulás, egyensúlyi elemek, összekötő elemek. Szekrényugrás: Fiúk: hosszában 5 rész terpeszátugrás, lányok: keresztben 4 rész guggoló átugrás. Fejen átfordulás. Korlát( fiúk ): Felkarállás, támaszba lendülés hátra, előre, vetődés 90 fokkal, billenés kísérletek. Gyűrű ( fiúk ): Alaplendületek, lefüggés, hátsó függés, lebegő függés, váll átfordulás, terpesz leugrás. Gerenda ( lányok ): Felugrás, járások, szökkenések, ugrások, guruló átfordulások, kézállásba lendüléssel leugrás, egyensúlyi elemek. Ritmikus gimnasztika ( lányok ): Lépések, szökkenések, szökdelések, elemek végrehajtása karikával, labdával. Testnevelési és sportjátékok: Kézilabda: Labdavezetések, átadások, átvételek, indítások, kapura lövések, védekező és támadó feladatok labdával, labda nélkül, lefutások, gyorsindítások. Kosárlabda: Labdavezetések, megállás, sarkazás, átadások, átadások mozgás közben, fektetett dobás lefutásból, 1:1, 2:2, 3:3 elleni játék védő és támadó feladatokkal, labdás elzárások, tempó dobás. Labdarúgás: Átadások, átvételek, fejelések, kapura lövések, labda emelgetések, szlalom labdavezetés. Röplabda: Kosár-, alkarérintés, nyitások( alsó, felső ), sáncolások, feladások, leütések. Önvédelmi és küzdősportok: Küzdő játékok, hidalás kéztámasz nélkül, fogások, gáncsolások, grundbirkózás. Úszás: Gyors-, mell-, hátúszás technikai elemei. 11. évfolyam – elméleti: A gimnasztika jelentősége, szerepe. Az olimpiai mozgalom, a játékok eredete, kialakulása. Egészséges táplálkozás és életmód. A torna sport története, alapvető elemeinek ismerete. Atlétika a „sportok királynője”: futások, dobások, ugrások versenyszámai, szabályai. Sportjátékok általános szabályai. Kondicionális képességek típusai, azok fejleszthetősége. Természetben űzhető sportágak, rekreációs tevékenységek. 12. évfolyam – gyakorlati: Rendgyakorlatok: Futólépések egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben. Előkészítés, alapozás, prevenció: Zenés gimnasztika, aerobic. Kéziszer és szergyakorlatok. Önállóan összeállított szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatsor 48, 64 ütemben. 301

Atlétika: Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. Erő, állóképesség, gyorsaság, koordinációs képességek fejlesztése. Futások: 60m futás, 2000m futás, 15-30m repülő futások, iramfutás, Cooper-teszt, rajtgyakorlatok. Ugrások: Távolugrás ollózó technikával. Magasugrás flopp technikával, magasugró versenyek. Dobások: Kislabdahajítás teljes nekifutással. Súlylökés háttal felállásból, becsúszással (lányok 4-5kg, fiúk 6kg). Diszkoszvetés fél fordulattal. Gerelyhajítás helyből és kis lendületszerzés után. Torna: Talajgyakorlat: fejen átfordulás, kézen átfordulás, szabadátfordulások, emelések, engedések, ugrások, szökkenések, egyensúlyi elemek. Szekrényugrás: Fiúk: 5 rész hosszában guggoló átugrás, kézen átfordulás. Lányok: 4 rész keresztben guggoló átugrás lebegőtámasszal, guruló átfordulás, fejen átfordulás hosszában. Korlát( fiúk ): Elöl támasz, hátul támasz, felkarbillenés, rövid billenés, bukó billenés, kiugrás kanyarlattal, fordulattal. Gyűrű( fiúk ): Támaszba lendülés előre, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, hátra kiszúrással, billenés, ülőtartás. Gerenda( lányok ): felugrás oldal-guggolótámaszba, ugrások, szökkenések, tarkó állás, talp-, könyök mérleg, kézen átfordulás oldalt. Ritmikus gimnasztika( lányok ): A sportágra jellemző elemek végrehajtása labda, karika, szalag, buzogány. Testnevelési és sportjátékok: Kézilabda: Felugrásos, beugrásos, elhajlásos kapura lövések, gyorsindítások, létszámfölények, létszámhátrányos helyzetek, terület védekezés fajtái, terület védekezés elleni támadó játék. Kosárlabda: Labdás, labda nélküli elzárások és ezek védése, létszámfölényes helyzetek( 2:1, 3:2, 4:3 ) megoldásai, létszámhátrány védése, tempó dobás, horog dobás, terület védekezés alapelvei és az ellene való támadás. Labdarúgás: terület védekezés, indítások, beadások, rögzített helyzetek megoldásai, kapás lövések, cselezések labdával, labda nélkül. Röplabda: Kettős sánc kialakítása, feladások, leütések, mentés gurulással, helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára, a sánc mögötti terület védelme. Önvédelmi és küzdősportok: Grundbirkózás, dzsúdó technikai elemeinek elsajátítása. Úszás: Gyors-, hát-, mellúszás technikájának csiszolása, a pillangó úszás technikájának elsajátítása. Természetben űzhető sportok, rekreációs tevékenységek megismerése. 12. évfolyam – elméleti: Élettani, anatómiai ismeretek, alapfogalmak. Egészségtani ismeretek. Koordinációs képességek és azok fejlesztésének elvei. Sportágismeret, sportágtörténet. A sport szerepe a személyiség fejlesztésében. A testnevelés és a sport jelentősége. Az iskolai testnevelés célja és feladatai.

9.

Szakmai program

A Dr. Mező Ferenc - Thúry György Gimnázium és Szakképző Iskola szakképző évfolyamán iskolai rendszerű, nappali tagozatos szakképzés folyik. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az általános iskola és a középfokú tanulmányok befejezése után kezdődik és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon (1/9, 2/10, 3/11, 1/11, 2/12, 1/13., 2/14.) fejeződik be. A szakképzés alapelve: Szakképzésünk középpontjában az európai szintű szakképzési rendszer kialakítása és ez által a hazai munkaerő nemzetközi versenyképességének fokozása áll. 302

A szakképzés célja

9.1. •

Tanulóinkat olyan széleskörű, általános ismeretekhez juttassuk, melyre alapozva képesek az önálló ismeretszerzésre, • El tudjanak igazodni az őket körülvevő társadalmi, gazdasági környezetben, • Munkájukat a szorgalom, igényesség, kreativitás jellemezze, • Mindennapi kapcsolataikat a kultúrált viselkedés, a humánus gondolkodás, a tolerancia jellemezze. • A munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő és gyorsan alkalmazkodó szakemberek képzése, akik mindamellett, hogy kielégítő általános műveltséggel és nyelvismerettel rendelkeznek, teljesítményképes munkavégzésre és felsőfokú tanulmányok folytatására egyaránt alkalmasak. • A tanulók szerezzék meg az önálló munkavégzés képességét akár egyedül, akár csoportokban dolgoznak. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tanulók kapjanak tág teret aktivitásukra és egyéb tanulási képességeik fejlesztésére. Az elméleti- és gyakorlati tanulmányaik során alakítsák ki saját munkamódszereiket, a lényeges és lényegtelen közötti különbségtétel képességét, a különböző tantárgyi feladatok végrehajtásával a kreatív munkavégzést valósítsák meg. • Kiemelt figyelmet fordítunk a kifejezés és a kommunikáció írott, beszélt és képi módjaira. • Szorgalmazzuk és támogatjuk a szakképesítés megszerzése utáni szakirányú felsőfokú továbbtanulást A korszerű szakemberképzésnek fontos elemei: • • • • • •

a legfrissebb ismereteket közvetítse a diákjainak munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodjon szoros kapcsolattartás és együttműködés a gazdasági élet szereplőivel (vállalkozások, gazdasági kamarák, munkaügyi központ) azért, hogy követhető legyen a változó igény, ugyanakkor a korszerűsítéséhez támogatókat szerezzen és segítsen a végzettek elhelyezkedésében. A 2 vagy 3 éves képzési idejű képzéseknél több szakképesítés megszerzési lehetőségének biztosítása. A szakképzés gyakorlatorientáltságának biztosítása, amely az óratervi kereteken belül, illetve a nyári szakmai gyakorlat biztosításán keresztül történik. Az európai szakmai és munkakultúra elsajátításának biztosítása a külföldi szakmai gyakorlatok, illetve külföldi szakmai kirándulásokkal.

Az évente induló képzések céljait az adott szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák.

A szakképzés célcsoportjai

9.2. • • •

9.3.

8 általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulók, (9. előrehozott szakképzési és szakközépiskolai évfolyamra ) 10 osztállyal rendelkezőknek (11. szakiskolai szakképző évfolyamokra) érettségizett 18-22 éves fiatalok (érettségire épülő szakképzésekre)

Az iskola szakképzési rendszere

Iskolánk képzési rendszere a NAT szerinti oktatás 1998-as bevezetése óta hasonló a többi szakképző intézményhez, vagyis általánosan művelő és szakképző évfolyamokra tagolódik. Jelenleg szakközépiskolai és szakiskolai évfolyamokkal is működünk. A szakközépiskola 9-12. évfolyamán általános műveltséget adó, az érettségi vizsga letételére felkészítő oktatás-nevelés folyik. A kerettanterv bevezetése lehetővé teszi a szakközépiskolák számára a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást. Ennek megfelelően a szakközépiskolai 9-10. évfolyamunkon a közgazdasági, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció a vendéglátásidegenforgalom és az élelmiszeripari szakmacsoportban szakmai orientációt, a 11-12. évfolyamunkon 303

pedig szakmacsoportos alapozó oktatást végzünk. Ezzel megismertetjük tanulóinkat a választott szakterület általános ismereteivel. A 11-12. évfolyamon a szakmai alapozó tárgyak tanulása lehetővé teszi számukra ezekből érettségi vizsga letételét is, ami megkönnyítheti a szakmai képzésben való részvételt (felmentésekre is van lehetőség) valamint előnyt jelent a főiskolai felvételinél. A 12. évfolyam elvégzését követően tanulóink érettségi vizsgát tesznek. Ezután a szakképző 13-14. évfolyamon folytathatnak szakmai tanulmányokat, melynek során jelenleg a pénzügyi-számviteli ügyintéző, kereskedelmi ügyintéző, kereskedő, logisztikai ügyintéző, vendéglős, szakképesítésre készülhetnek fel. A tanulmányok befejezése után szakmai vizsgát tesznek, majd ezt követően vagy munkába állnak, vagy egyetemen, főiskolán továbbtanulnak. Természetesen a felsőfokú tanulmányokat közvetlenül az érettségi vizsga letétele után is megkezdhetik tanulóink, ilyenkor azonban szakképzettség nélkül hagyják el iskolánkat. A szakiskola 10. évfolyamán általános műveltséget adó oktatás folyik két szakterületen (kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás- idegenforgalom). Ez a képzéstipus a 2012/2013-as tanév után megszűnik. A kerettanterv szerinti oktatás lehetőségével élve a 9-10. évfolyamokon szakmai előkészítő illetve szakmai alapozó oktatást is végzünk, hogy tanulóinknak megkönnyítsük a szakmatanulást. A 10. évfolyam elvégzése után tanulóink a szakképző 11-12. évfolyamon folytathatják a tanulást. Az itt oktatott szakképesítéseink: bolti eladó (jelenleg két elágazással), cukrász, pincér, szakács. A szakiskolai tanulóink a 12. évfolyam elvégzése után szakmai vizsgát tehetnek. Ezután vagy munkába állnak, vagy további tanulmányokat folytathatnak az érettségi vizsga, illetve második szakképesítés megszerzése érdekében. Az előrehozott szakképzésben jelenleg a bolti eladó szakma megszerzésére készítünk fel, de a 2012-ben induló tanévtől mindegyik szakképző osztályunk ebben a képzési szerkezetben indul (bolti eladó - két elágazással -, cukrász, pincér, szakács

A szakképző évfolyamba kerülés feltételei

9.4. •

• •

szakképzést előkészítő évfolyamról abban az esetben kerülhet be tanuló 11-es szakiskolai szakképző évfolyamra, ha a tanuló megszerezte azokat a bemeneti kompetenciákat, amelyek szükségesek az adott szakképzés megkezdéséhez, és megfeleltek az orvosi alkalmassági vizsgálaton; 11-es induló szakiskolai szakmákra más iskolából, szakközépiskolai osztályból az adott év február 15-ig kell jelentkezni az iskola titkárságára benyújtott jelentkezési lappal. A felvétel tanulmányi eredmény, osztályfőnöki javaslat valamint az orvosi alkalmasság függvénye; érettségihez kötött szakképesítéseknél az érettségi és a középiskolai tanulmányi eredmény alapján történik a felvétel.

Átjárhatóság

9.5.

Iskolánk képzési szintjei között: • •

Szakközépiskolai 10. osztályból a tanuló az eredményesen teljesített tanév után átmehet a szakiskola szakképzési évfolyamaira. Az előrehozott szakképzés bevezetésével ez a lehetőség valószínűleg 2014-től megszűnik. A magasabb szakképző évfolyamra a szakmai gyakorlat és szakmai elmélet hiányában már nem mehet át a szakközépiskolai tagozatról a tanuló.

Másik szakiskolából érkező tanuló különbözeti vizsgára kötelezhető azokból a tantárgyakból, amelyeknek a heti óraszáma kevesebb a nálunk tanítottnál, illetve, ha valamilyen tantárgyat az előző iskolában nem tanult a tanuló, nálunk viszont a tantervben szerepel.

304

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

9.6.

Magasabb évfolyamba értelemszerűen az a tanuló léphet, aki a tanév követelményeit eredményesen teljesítette. Ennek megállapítására a különböző tantárgyakból a tanulót tanító szaktanár és szakoktató jogosult. Az a tanuló, aki a tanév követelményeit nem teljesítette javítóvizsgára utasítható, amelynek lebonyolításakor a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Ha a tanítási órák 30 %-nál többet mulaszt a tanuló, de teljesítménye a Pedagógiai Program szerint értékelhető, akkor a tanulmányi munkája lezárható a szaktanár javaslatára. Ha a tanuló teljesítménye nem értékelhető, akkor osztályozó vizsgát tehet. Amennyiben a tanuló nem teljesítette a tantárgyi követelményeket, javítóvizsgára bocsátható. Ha a tanuló gyakorlati éves összóraszám 20%-ánál többet mulasztott, akkor évet kell ismételnie. Az augusztusi javítóvizsga tematikus anyagát az aktuális tantárgyból a szaktanár összeállítja, amelyet az érintett tanuló a tanév végén a bizonyítványával együtt megkap azért, hogy a nyári szünetben eredményesen felkészülhessen.

A beszámítási lehetőségek

9.7.

A beszámíthatóság módját és mértékét a szakképzési törvény, központi programok tartalmazzák. Olyan esetben, ahol a tantervek konkrét szabályt nem írnak elő, a beszámíthatóság feltételei: • az óraszám azonossága, • a tematika azonossága, A beszámíthatóságról a szaktanár javaslata alapján a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes dönt.

Több szakképesítés megszerzésének lehetősége

9.8.

Alapvetően a 2 éves képzési formáknál van lehetőség. A több szakképesítés megszerzésének lehetőségét az alábbi feltételek teremtik meg: • • • •

9.9.

A „rokonszakmák” azonos ismeretanyag-tartalma. A különböző szakok között „áthallgatási” lehetőség biztosítása. Az órarend összeállításánál biztosítani kell, hogy az áthallgatási lehetőség megoldott legyen. Tanfolyami rendszerben történő kiegészítő képzés.

A szakképzés fő területei

Elméleti képzés Az elméleti képzés fő célja a tantervi keretek adta lehetőségek között a kor követelményeinek megfelelő korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében iskolánk folyamatosan fejleszti tárgyi feltételeit, biztosítja a korszerű tankönyveket, tanulói segédanyagokat, az oktatóktól elvárja a folyamatos továbbképzésen való részvételt. Elmélet igényes gyakorlat Az a képzéstípus, amely a gyakorlatorientált képzés megvalósítását biztosítja az iskolai oktatás keretei között, a tantervi követelményeknek megfelelően. Az elméletigényes gyakorlatok lebonyolításának színterei: • számítógépterem, • szaktanterem, • taniroda, • tanétterem, • tankonyhák, • cukrászati kabinet, • kereskedelmi kabinetek. 305

Összevont gyakorlat A kereskedelmi és a vendéglátós szakmáknál is az iskolában kerül lebonyolításra tankonyhákban, tanétteremben, cukrászati, kereskedelmi kabinetekben, tanirodában, a központi programban meghatározott tanterv alapján. Nyári szakmai gyakorlat A legalább kétéves szakképzésben résztvevő tanulók nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt. (Az érettségire épülő képzéseknél csak nyári gyakorlat van, évközben nincs munkahelyi gyakorlat.) A tanulók a szakmai gyakorlatról munkanaplót vezetnek. A szakmai gyakorlat elfogadásának feltétele a munkáltatótól kapott legalább elégséges osztályzat.

9.10.

A szakmai képzések tantervei

A szakmai képzés tanterveit az alábbiak szerint alkalmazza az iskola: •

alap-, középszintű szakképesítéseknél a központi tanterveket alkalmazzuk.

A központi tantervekben rögzített szabadsáv óráinak felhasználásánál a pedagógiai programban megfogalmazott küldetésből kell kiindulni, így a preferált területek: • • •

9.11.

vizsgatantárgyak/modulok, az idegen nyelvi képzés, számítástechnikai képzés.

Számonkérés formái

Szakmai elmélet • • • •

Szóbeli: felelés Írásbeli: röpdolgozat, témazáró dolgozat Órai kiemelkedő munka értékelése, érdemjeggyel való minősítése. Otthoni fakultatív és kötelező feladatok értékelése.

Szakmai gyakorlat • •

Szóbeli: felelés Írásbeli: röpdolgozat, témazáró dolgozat

Szöveges értékelés • • • • • • •

Órai gyakorlati tevékenység értékelése, érdemjeggyel való minősítése. Egyénileg készített termék (cukrász, szakács, vendéglátó technikus, vendéglős) értékelése. Csoportban készített termék (cukrász, szakács, vendéglátó technikus, vendéglős) minősítése. Díszterítés (pincér, vendéglátó technikus, vendéglős) értékelése. Élőmunka (pincér, vendéglátó technikus, vendéglős) minősítése. Gyakorlati szint vizsgák értékelése. Gyakorlati képzőhelyek értékelése.

A szóbeli feleltetések értékelése Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • • • •

a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket kifogástalanul teljesítette, önállóan képes a témakörökhöz tartozó fogalmakat definiálni, önállóan képes a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni, önállóan képes az ismeretek alkalmazására példákat (gyakorlati alkalmazás) felmutatni.

Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tantervi követelményeknek kevés és jelentéktelen hibákkal, de megbízhatóan eleget tett, • önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, 306

• •

tanári segédlettel felismeri a legfontosabb összefüggéseket, és azokat önállóan elemzi, képes példákat mondani az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására.

Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tett eleget, s többször szorul tanári segítségre, kiigazításra, javításra, • a fogalmakat felismeri, de azokat pontatlanul definiálja, • csak tanári segítséggel képes a témakör összefüggéseinek felismerésére és az elemzésben segítségre szorul, • nem vagy csak jelentős tanári segítséggel képes az elméleti ismeretek gyakorlati vonatkozásainak bemutatására. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, bár a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik, • a fogalmakat pontatlanul definiálja, • a témakör összefüggéseit tanári segítséggel sem képes felismerni, bár néhány részösszefüggésre rá tud mutatni, • az ismeretei alapján a gyakorlati vonatkozásokat nem tudja bemutatni és példái is csak véletlenszerűek. Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a tartalmi követelményeknek szaktanári segítséggel, útbaigazítással sem tud eleget tenni, • az ismeretükhöz tartozó fogalmakat pontatlanul sem képes meghatározni, • összefüggéseket tanári segítséggel sem ismeri fel, és az elemzéseket nem tudja elvégezni, • az ismeretanyag gyakorlati alkalmazására nem képes példákat mondani. A tanulók írásbeli számonkérése A tanulók írásbeli számonkérésének terjedelmi és tartalmi szempontból két módját alkalmazzuk: • •

Röpdolgozat – a tanulók folyamatos munkájának az eredményességét értékeljük. Terjedelme csak egy-két tanítási óra anyagának átfogását és számonkérését teszi lehetővé, Témazáró dolgozatot lehet íratni minden tematikai egység lezárása után.

Az órai kiemelkedő munka minősítése Lehetőség van arra, hogy a tanórákon nyújtott kiemelkedő teljesítményt értékelje és minősítse a szaktanár. A gyakorlati tevékenység értékelésénél a szakoktató figyelembe veszi az adott szakmára vonatkozó higiéniai és öltözködési szabályok betartását, a tanuló saját eszközeinek meglétét a gyakorlati foglalkozásokon.

9.12.

A szakmai záróvizsga

A szakmai záróvizsgára bocsátás feltételeit, a vizsga tartalmi elemeit, a vizsgáztatás szabályait a központi programok és a szakmai vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezések tartalmazzák.

9.13.

Óratervek

Az aktuális szakképzési óraterveket a Pedagógiai Program függeléke tartalmazza.

307

10.

A Pedagógiai Program záró rendelkezései

10.1.

A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok

A Dr. Mező Ferenc – Thúry Gimnázium és Szakközépiskola Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény a közoktatásról szóló 1993. évi többször módosított LXXIX törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet módosításáról szóló 34/2011. (VI.24.) NEFMI rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről, az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről, a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltét-eleiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről, a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM-rendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet módosításáról szóló 133/2011. (VII. 18.) Kormányrendelet.

A Pedagógiai Program az alábbi intézményi dokumentumokra épül: • • • •

az összevont két iskola korábbi Pedagógia Programja, az iskola Házirendje, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, az iskola Minőségirányítási Programja.

308

10.2.

A Pedagógiai Program hatálya

Az iskola 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. Az intézmény kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővül, melyek 2011. szeptember 1-től hatályosak: •

a TÁMOP-3.3.2/08/2. jelű, „…………….” című pályázat szakmai elemei.

A Pedagógiai Program és annak mellékletei a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, mely visszavonásig hatályos.

10.3.

A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai

Az iskola főigazgatója a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a szülői szervezet, az iskola-egészségügyi szolgálat, majd egyetértésük esetén a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el. Ha az egyetértési jog bármely gyakorlója nem ért egyet a Pedagógiai Program tartalmával vagy annak egyes részeivel, köteles véleményét eljuttatni az főigazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek újból kell tárgyalnia 30 napon belül, majd módosítja álláspontját, vagy pedig fenntartja azt. A nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlására jogosult közötti egyet nem értés esetén egyeztetési eljárást kell lebonyolítani. Amennyiben az egyeztetési eljárás során sem születik döntés, úgy a Pedagógiai Program korábbi szabályozása marad hatályban, kivéve, ha jogszabály kötelezően meghatározza a Pedagógiai Program tartalmát, ez esetben a jogszabályi rendelkezés az irányadó. A Pedagógiai Program aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlását.

10.4.

A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása

Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha • •

jogszabályi változások következnek be, az főigazgató, a nevelőtestület a diákönkormányzat, a szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre.

Az érvényben lévő Pedagógiai Program felülvizsgálatát, módosítását minden tanév április 30-ig javasolhatja (nem kötelező jellegű) • • • •

az iskola főigazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, a szülői szervezet.

A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az intézmény főigazgatójának. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

309

10.5.

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala

A Pedagógiai Programot a fenntartó jóváhagyását követő 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény főigazgatója köteles intézkedni. A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: • • •

gimnázium, szakképző titkársága, könyvtár, iskolai honlap.

A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kap a fenntartó önkormányzat. A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell • •

az első osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel.

A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola főigazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, a gyakorlati oktatásvezetőtől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola gimnáziumi vagy szakképző titkárságán munka-időben.

10.6.

Legitimáció

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, diákönkormányzata és szülői szervezete véleményezi. A Program a fenntertó jóváhegyásával válik fhatályossá.

Nagykanizsa, 2012.május 23.

Szermek Zoltán főigazgató

310

FÜGGELÉK Szakképzési órarácsok Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ szám: 52 344 01 0000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

azonosítója 1968-06 287/1.0/1968-06 287/2.0/1968-06 287/3.0/1968-06 287/4.0/1968-06 287/5.0/1968-06 1969-06 287/1.0/1969-06 287/2.0/1969-06 287/3.0/1969-06 287/4.0/1969-06 287/5.0/1969-06 1970-06 287/1.0/1970-06 287/2.0/1970-06 287/3.0/1970-06 287/4.0/1970-06 287/5.0/1970-06 287/6.0/1970-06 1971-06 287/1.0/1971-06 287/2.0/1971-06 287/3.0/1971-06 287/4.0/1971-06 287/5.0/1971-06

megnevezése Gazdálkodási feladatok Közgazdaságtan-Mikroökonómiai ismeretek Közgazdaságtan-Makroökonómiai ismeretek Gazdasági jog Marketing alapjai Az üzleti vállalkozás működése Pénzügyi feladatok A vállalkozások általános pénzügyei Vállalkozások finanszírozása Adózási ismeretek Pénzügyi feladatok a gyakorlatban Adózás a gyakorlatban Könyvvezetés és beszámolókészítés Számviteli alapismeretek Gazdasági események könyvelése Zárlati munkálatok Számviteli alapismereti gyakorlatok Könyvvezetési gyakorlat Analitikus nyilvántartások Számítógépes programcsomag használata Irodai ügyviteli alapok Statisztikai alapismeretek Statisztikai gyakorlatok Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

311

óraszáma elm. elm. össz. gyak. 128 32 96 128 6 44 78 192 110 16 66 128 64

64 64 160

heti 6 1 5 9

64 96 64 26 10 28 160 -

192 32 160 288 6 44 78 64 96 256 110 16 26 76 28 288 64

64

-

64

2

0 0 64 32 672

64 96 448

64 96 64 32 1120

2 3 2 1 35

6 3 8

8

9 2

Kereskedelmi ügyintéző OKJ szám: 52 341 04 1000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója 0061-06 313/1.0/0061-06 313/2.0/0061-06 313/3.0/0061-06 313/4.0/0061-06 0062-06 5 313/1.0/0062-06 1 2 3 4

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

0067-06 313/1.0/0067-06 313/2.0/0067-06 313/3.0/0067-06 313/4.0/0067-06 313/5.0/0067-06 313/6.0/0067-06

megnevezése Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Marketing és PR alapismeretek A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszerzvezése Kereskedelmi elméleti ismeretek Kereskedelmi számítások Áruismeret Statisztika és költséggazdálkodás Áruszállítás és raktározás Külkereskedelem és vám Tanirodai gyakorlat Gazdasági alapismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

312

elm.

óraszáma elm. össz. heti gyak.

244

76

320

10

36 48 64 96 128 128

28 48 32 32

64 96 64 96 160 160

2 3 2 3 5 5

288

96

384

12

64 96 96 64 64 64 32 128 128 32 64 32 332 1120

2 3 2 2 2 1 4 1 2 1 35

64 64 64 64 32 32 64 32 788

Gazdasági informatikus OKJ szám: 54 481 04 0010 54 01 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója 1142-06 1 168/1.0/1142-06 2 168/2.0/1142-06 1143-06 3 168/1.0/1143-06 4 168/2.0/1143-06 5 168/3.0/1143-06 1155-06 6 168/1.0/1155-06 7 168/2.0/1155-06 1158-06 9 168/1.0/1158-06 10 11 12 13

megnevezése Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munbkaszervezés Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Projektmenedzsment Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek Gazdasági ismeretek Gazdasági informatika Menedzselési ismeretek Szakmai angol nyelv Jogi ismeretek Európai uniós ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

313

1.é v óraszáma elm. elm. össz. heti gyak. 180

108

288

8

108 72 180 72 36 72 108 0 108 72 72 72 36 36 72 36 792

108 108 36 36 36 216 216 36 36 468

216 72 288 108 72 108 324 216 108 108 108 72 36 36 72 36 1260

6 2 8 3 2 3 9 6 3 3 3 2 1 1 2 1 35

Sorszáma

A tananyagegység

1 2 3 4

5 6 7

2. év óraszáma azonosítója 1143-06 168/1.0/1143-06 1155-06 168/1.0/1155-06 168/3.0/1155-06 1158-06 168/2.0/1158-06 168/2.1/1158-06 168/2.2/1158-06 168/2.3/1158-06 168/2.4/1158-06 168/2.5/1158-06 168/2.6/1158-06 168/2.7/1158-06 168/2.8/1158-06 168/2.9/1158-06 168/2.10/1158-06 168/2.11/1158-06

megnevezése Projektmenedzsment Projektirányítás Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek Programozási ismeretek Gazdasági informatika Gazdasági ismeretek Marketing Számvitel Statisztika Pénzügyi ismeretek Gazdasági jog Mikrogazdasági ismeretek Makrogazdasági ismeretek Tervezés Számviteli gyakorlat Statisztikai gyakorlat Pénzügyi gyakorlat Szakmai angol nyelv Testnevelés Osztályfőnöki

314

elm.

elm. gyak.

össz.

heti

64 64 480 480 64 80 80 64 64 48 48 32 32 64 32 Mindösszesen óra: 672

32 32 128 96 32 288 288 96 96 96 448

32 32 192 96 96 768 768 64 80 80 64 64 48 48 32 96 96 96 32 64 32 1120

1 1 6 3 3 24 24 2 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 1 3 3 3 1 2 1 35

Vendéglős OKJ szám: 52 811 02 1000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 3 3.0/6273-11 6274-11 4 1.0/6274-11 5 2.0/6274-11 6 3.0/6274-11 6275-11 7 1.0/6275-11 8 2.0/6275-11 6278-11 9 1.0/6278-1 10 2.0/6278-11 11 3.0/6278-11 12 4.0/6278-11 13 5.0/6278-11 14 6.0/6278-11 15 4.0/6278-11 6280-11 16 1.0/6280-11 17 2.0/6280-11 18 3.0/6280-11 19 4.0/6280-11 20 5.0/6280-11 21 6.0/6280-11 22 7.0/6280-11 23 8.0/6280-11 24 9.0/6280-11 25 10.0/6280-11 26 11.0/6280-11 27 12.0/6280-11 28 13.0/6280-11 29 14.0/6280-11 30 2.0/6280-11 31 2.0/6280-11 6283-11 32 1.0/6283-11 33 2.0/6283-11 34 4.0/6283-11 35 5.0/6283-11 36 7.0/6283-11 37

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Felszolgálás I. Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés folyamatán belül informatika Ételkészítés I. Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek, főzelékek Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai Munkaszervezés I. Technológiai alapismereteken belül: informatika Technológiai alapismereteken belül: gazdasági számítások Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek Üzleti jogi ismeretek Vendéglátó vállalkozási ismeretek Üzleti marketing Üzleti kommunikáció Kínálat összeállítási ismeretek Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

315

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 2,5 1,5 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5 1,5 2 1 1 1

1

9,5 2,5

9

7

2

7

1

0,5 0,5 11,5 3,5

8

1

10,5 2,5

8

0,5 0,5 4,5 0,5 1 1 0,5 1,5 0,5 14

21

6

180 15

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 2.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 2.0/6274-11 4 3.0/6274-11 5 4.0/6274-11 6275-11 6 3.0/6275-11 6278-11 7 1.0/6278-1 8 2.0/6278-11 9 3.0/6278-11 10 4.0/6278-11 11 5.0/6278-11 12 6.0/6278-11 6280-11 13 1.0/6280-11 14 2.0/6280-11 15 3.0/6280-11 16 4.0/6280-11 17 5.0/6280-11 18 6.0/6280-11 19 7.0/6280-11 20 8.0/6280-11 21 9.0/6280-11 22 10.0/6280-11 23 11.0/6280-11 24 12.0/6280-11 25 13.0/6280-11 26 14.0/6280-11 27 2.0/6280-11 6283-11 28 1.0/6283-11 29 2.0/6283-11 30 4.0/6283-11 31 5.0/6283-11 32 7.0/6283-11 33

megnevezése

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 2 Vendéglátó tevékenység jellemzői 0,5 Szakmai számítások 1,5 Vendéglátó tevékenység alapjai 2,5 Vendéglátó tevékenység követelményei 0,5 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 1,5 Fogyasztóvédelem 0,5 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 1 Felszolgálás I. 1,5 Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése 1,5 Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Ételkészítés I. 2 Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek, főzelékek Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek 2 Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai Munkaszervezés I. Technológiai alapismereteken belül: informatika Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek 5 Üzleti eredményszámítások 1 Üzleti marketing 1,5 Üzleti adminisztráció 1 Kínálat összeállítási ismeretek 1,5 Rendezvényszervezési ismeretek 0,5 Osztályfőnöki 0,5 Mindösszesen óra: 14,5

316

1 1 1 1 8,5 1,5

7

8,5 1,5

7

11

3

8

11

3

8

20,5 5,5

15

0,5

Kereskedő OKJ szám: 52 341 05 0000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

megnevezése

0001-11 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszűntetése 1 1.0/0001-11 Vállalkozási ismeretek 2 3.0/0001-11 A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei 0003-11 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése 3 1.0/0003-11 Áruforgalom tervezése 0004-11 Az áruforgalom elbonyolítása 4 1.0/0004-11 Általános áruismeret alkalmazása 5 2.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenységek 6 3.0/0004-11 Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása 0005-11 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 7 1.0/0005-11 Üzleti levelezés 8 2.0/0005-11 Jogszabályok alkalmazása 9 3.0/0005-11 Pénzforgalmi szabályok betartása 10 4.0/0005-11 Bizonylatkitöltés 6268-11 Áruk forgalmazása az áruismeret alaklmazásával 11 1.0/6268-11 Élelmiszer- és vegyiáruk ismerete és forgalmazása 12 2.0/6268-11 Ruházati áruk ismerete és forgalmazása 13 5.0/6268-11 Értékesítés idegen nyelven 14 Testnevelés 15 Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 1,5 1 0,5 2 2 4 1 3 3,5 0,5 1,5 0,5 1 10 3 3 4 1 1 23

1 1 0,5 0,5 0,5 0,5

2

2 4 0,5 0,5 1,5 1,5 5 2,5 2,5

12

2

2 4 0,5 0,5 1,5 1,5 5 2,5 2,5

5

160 7

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0001-11 1 2.0/0001-11 4.0/0001-11 2 5.0/0001-11 0002-11 3 1.0/0002-11 0003-11 3 2.0/0003-11 3.0/0003-11 6268-11 10 3.0/6268-11 11 4.0/6268-11 12 5.0/6268-11 13 14

megnevezése A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszűntetése A vállalkozások erőforrásai és vagyona Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv Marketingtevékenység Marketingtevékenység Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Vezetési ismeretek Áruk forgalmazása az áruismeret alaklmazásával Bútor-és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

317

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 2,5 1 1 0,5 2,5 2,5 3 2 1 10 3 3 4 1 1 20

2,5 1 1 0,5 2,5 2,5 4,5 4,5

2,5 1 1 0,5 2,5 2,5 4,5 4,5

5 2,5 2,5

5

14,5 14,5

Logisztikai ügyintéző OKJ szám: 54 345 02 0000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

azonosítója 0061-06 1.0/0061-06 2.0/0061-06 3.0/0061-06 4.0/0061-06 0062-06 1.0/0062-06 0117-06 1.0/0117-06 2.0/0117-06 0118-06 1.0/0118-06 2.0/0118-06 0119-06 2.0/0119-06 0391-06 1.0/0391-06 0120-06 1.0/0120-06

megnevezése Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Marketing és PR- alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Veszélyes áruk tárolásának,szállításának követelményei I. Veszélyes áruk tárolásának,szállításának követelményei II. Áruterítés ÁruterítésI. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai A logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. Nemzetközi szállítmányozás Nemzetközi szállítmányozás Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 4,5

1 3,5 4 4 2,5 1,5 1 4 1 3 3 3 1 1 2 2 1

4 2 2

4 2 2

1 1

1

5

5

160 22

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0061-06 1 1.0/0061-06 2 2.0/0061-06 3 3.0/0061-06 0062-06 4 1.0/0062-06 0117-06 5 1.0/0117-06 0118-06 6 1.0/0118-06 7 2.0/0118-06 0119-06 8 1.0/0119-06 9 2.0/0119-06 0391-06 10 1.0/0391-06 11 2.0/0391-06 12 3.0/0391-06 0120-06 13 1.0/0120-06 14

megnevezése Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Marketing és PR alapismeretek Marketing és PR- alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Veszélyes áruk tárolásának,szállításának követelményei I. Áruterítés ÁruterítésI. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei Az anyagbeszerző munkakör követelményei I. Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai A logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. A logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Szakmai idegen nyelv Nemzetközi szállítmányozás Nemzetközi szállítmányozás Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

318

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 1

1 2 2 3 3 2,5 2 0,5 4,5 1 3,5 8 5 3 5,5 5,5 1 27,5

2 1 1

2 1 1

2,5

2,5

2,5

2,5

2 2

2 2

6,5

6,5

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó ( 10. osztályra épülő) OKJ szám: 31 341 01 0010 31 02 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 1.0/0005-11 5 2.0/0005-11 6 3.0/0005-11 7 4.0/0005-11 0007-11 8 1.0/0007-11 9 2.0/0007-11 3.0/0007-11 10 4.0/0007-11 11 12

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

elm. 2 0,5 1,5 4 0,5 1,5 0,5 1,5 3 1 2

1.év óraszáma ebből gyak. isk. munk 4

1

3

4 2,5 0,5 0,5 0,5 1 18 6

1 2,5 0,5 0,5 0,5 1 3,5 1

3

2,5 9,5

2,5

24,5

7

14,5 5

9,5

1 0,5 10,5

160 17,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 2.0/0005-11 5 3.0/0005-11 0007-11 6 1.0/0007-11 7 2.0/0007-11 3.0/0007-11 8 4.0/0007-11 9 10

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

319

elm. 4 1 3 4,5 3 1,5 4,5 2 2,5 1 0,5 14,5

2.év óraszáma ebből gyak. isk. munk 2,5

2,5

2,5

2,5

18 6,5

3 1,5

1,5 10

1,5

20,5

3

15 5

10

17,5

Ruházati eladó ( 10. osztályra épülő) OKJ szám: 31 341 01 0010 31 05 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 1.0/0005-11 5 2.0/0005-11 6 3.0/0005-11 7 4.0/0005-11 0008-11 8 1.0/0008-11 9 2.0/0008-11 3.0/0008-11 10 4.0/0008-11 11 12

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

elm. 2 0,5 1,5 4 0,5 1,5 0,5 1,5 3 1 2

1. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 4

1

3

4 2,5 0,5 0,5 0,5 1 18 6

1 2,5 0,5 0,5 0,5 1 3,5 1

3

2,5 9,5

2,5

24,5

7

14,5 5

9,5

1 0,5 10,5

160 17,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 2.0/0005-11 5 3.0/0005-11 0008-11 6 1.0/0008-11 7 2.0/0008-11 3.0/0008-11 8 4.0/0008-11 9 10

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

320

elm. 4 1 3 4,5 3 1,5 4,5 2 2,5 1 0,5 14,5

2. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 2,5

2,5

2,5

2,5

18 6,5

3 1,5

1,5 10

1,5

20,5

3

15 5

10

17,5

Élelmiszer- és vegyiáru-eladó (előrehozott) OKJ szám: 31 341 01 0010 31 02 Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 1 1 1 2 2 1 3 0 0 2 0 0 2 1 1 1 1 1 2 1 0 2 1 0 0 2 0 2 1 1 17 10 5

Közismereti órák Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Tanulásmódszertan Társadalmi ismeretek Természetismeret Informatika Matematika Művészet Anyanyelv Kötelező óraszám:

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 1.0/0005-11 5 2.0/0005-11 6 3.0/0005-11 7 4.0/0005-11 0007-11 8 1.0/0007-11 9 2.0/0007-11 3.0/0007-11

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

elm. 3 1 2

1. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 0,5

0,5

0,5 3,5 0,5 0,5 1 1,5 3 1

0,5 3,5 0,5 0,5 1 1,5 3 1

1,5 2,5

2

2

11

7

7

4 0,5 2,5 0,5 0,5 4

3

140

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 2.0/0004-11 2 3.0/0004-11 0005-11 3 1.0/0005-11 4 2.0/0005-11 5 3.0/0005-11 6 4.0/0005-11 0007-11 7 1.0/0007-11 8 2.0/0007-11 3.0/0007-11 9 4.0/0007-11

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

321

elm. 1 1 1,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5

3,5

2. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 2

2

2

2

0,5

0,5

1 14 5,5

1 1,5

1,5 7

1,5

17

2,5

12,5 5,5

7 160 14,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 2.0/0005-11 5 3.0/0005-11 0007-11 6 1.0/0007-11 7 2.0/0007-11 3.0/0007-11 8 4.0/0007-11

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése Mindösszesen óra:

322

elm. 1,5 0,5 1 1,75 1 0,75 2 1 1 5,25

3. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 4

4

4 0,25

0,25

4

0,25 19 6

0,25 2 1

1 12 23,25

1 2,25

17 5

12 21

Ruházati-eladó (előrehozott) OKJ szám: 31 341 01 0010 31 05 Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 1 1 1 2 2 1 3 0 0 2 0 0 2 1 1 1 1 1 2 1 0 2 1 0 0 2 0 2 1 1 17 10 5

Közismereti órák Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Tanulásmódszertan Társadalmi ismeretek Természetismeret Informatika Matematika Művészet Anyanyelv Kötelező óraszám:

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 1.0/0005-11 5 2.0/0005-11 6 3.0/0005-11 7 4.0/0005-11 0008-11 8 1.0/0008-11 9 2.0/0008-11 3.0/0008-11

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

elm. 3 1 2

1. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 0,5

0,5

0,5 3,5 0,5 0,5 1 1,5 3 1

0,5 3,5 0,5 0,5 1 1,5 3 1

1,5 2,5

2

2

11

7

7

4 0,5 2,5 0,5 0,5 4

3

140

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 2.0/0004-11 2 3.0/0004-11 0005-11 3 1.0/0005-11 4 2.0/0005-11 5 3.0/0005-11 6 4.0/0005-11 0008-11 7 1.0/0008-11 8 2.0/0008-11 3.0/0008-11 9 4.0/0008-11

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Bizonylatkitöltés Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

323

elm. 1 1 1,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5

3,5

2. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 2

2

2

2

0,5

0,5

1 14 5,5

1 1,5

1,5 7

1,5

17

2,5

12,5 5,5

7 160 14,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

0004-11 1 1.0/0004-11 2 2.0/0004-11 3 3.0/0004-11 0005-11 4 2.0/0005-11 5 3.0/0005-11 0008-11 6 1.0/0008-11 7 2.0/0008-11 3.0/0008-11 8 4.0/0008-11

megnevezése Az áruforgalom elbonyolítása Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenyégek gyakorlása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi szabályok betartása Ruházati termékek forgalmazása Áruelőkészítési feladatok Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése Mindösszesen óra:

324

elm. 1,5 0,5 1 1,75 1 0,75 2 1 1 5,25

3. év óraszáma ebből gyak. isk. munk 4

4

4 0,25

0,25

4

0,25 19 6

0,25 2 1

1 12 23,25

1 2,25

17 5

12 21

Szakács (10. osztályra épülő) OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6275-11 6 1.0/6275-11 7 2.0/6275-11 6280-11 8 1.0/6280-11 9 2.0/6280-11 10 3.0/6280-11 11 4.0/6280-11 12 5.0/6280-11 13 6.0/6280-11 14 7.0/6280-11 15 8.0/6280-11 16 9.0/6280-11 17 10.0/6280-11 18 11.0/6280-11 19 12.0/6280-11 20 13.0/6280-11 21 14.0/6280-11 22 2.0/6280-11 23 2.0/6280-11 24 25

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Ételkészítés I. Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek, főzelékek Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai Munkaszervezés I. Technológiai alapismereteken belül: informatika Technológiai alapismereteken belül: gazdasági számítások Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

325

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 1 0,5 0,5 2 0,5 0,5 1 1,5 1 0,5 4

25 7,5

17,5

4

25 7,5

17,5

0,5 0,5 1 1 1 0,5 10

25 7,5

180 17,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 3 3.0/6273-11 6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6 4.0/6274-11 6275-11 7 2.0/6275-11 8 3.0/6275-11 6281-11 9 1.0/6281-11 10 2.0/6281-11 11 3.0/6281-11 12 4.0/6281-11 13 5.0/6281-11 14 6.0/6281-11 15 8.0/6281-11 16 9.0/6281-11 17 10.0/6281-11 18 11.0/6281-11 7.0/6281-11 19 20 21

megnevezése

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 5 Gazdasági alapfogalmak 1 Vendéglátó tevékenység jellemzői 2 Szakmai számítások 2 Vendéglátó tevékenység alapjai 2,5 Vendéglátó tevékenység követelményei 0,25 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 2 Fogyasztóvédelem 0,25 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1,5 Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven 0,5 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 1 Ételkészítés II. 3 Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai újdonságok Hidegkonyhai készítmények Hideg édességek Tányér desszertek 2,5 Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Vendégek előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi ételsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II. Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen tananyagegységen 0,5 belül: számítástechnika Testnevelés 1 Osztályfőnöki 0,5 Mindösszesen óra: 13,5

326

1

1

1 20,5

1 3

17,5

20

2,5

17,5

0,5

0,5

21,5

4

17,5

Pincér (10. osztályra épülő) OKJ szám: 33 811 02 1000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6275-11 6 1.0/6275-11 7 2.0/6275-11 6278-11 8 1.0/6278-1 9 2.0/6278-11 10 3.0/6278-11 11 4.0/6278-11 12 5.0/6278-11 13 6.0/6278-11 14 4.0/6278-11 15 4.0/6278-11 16 17

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Felszolgálás I. Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés folyamatán belül: gazdasági számítások Értékesítés folyamatán belül: számítástechnika Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat

1 0,5 0,5 2 0,5 0,5 1 1,5 1 0,5 4

25

7,5

17,5

4

25

7,5

17,5

1 0,5

1 0,5

25

7,5

1 0,5 Mindösszesen óra:

10

180 17,5

Sorszáma

A tananyagegység 2. év óraszáma azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 3 3.0/6273-11 6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6 4.0/6274-11 6275-11 7 2.0/6275-11 8 3.0/6275-11 6279-11 9 1.0/6279-11 10 2.0/6279-11 11 3.0/6279-11 12 4.0/6279-11 13 5.0/6279-11 14 6.0/6279-11 15 7.0/6279-11 16 8.0/6279-11 17 7.0/6281-11 18 3.0/6279-11 19 20

megnevezése

elm. gyak.

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 5 Gazdasági alapfogalmak 1 Vendéglátó tevékenység jellemzői 2 Szakmai számítások 2 Vendéglátó tevékenység alapjai 2,5 Vendéglátó tevékenység követelményei 0,25 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 2 Fogyasztóvédelem 0,25 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1,5 Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven 0,5 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 1 Felszolgálás II. 3 Vendégek előtt végzett műveletek Étrendek összeállítása, italajánlat készítése Informatika a pincér szakmában Értékesítés folyamata 2 Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés elszámolása Üzleten kívűli értékesítés Értékesítés elszámolása tananyagegységen belül: gazdasági számításik 1 Informatika a pincér szakmában tananyagegységen belül: számítástechnika Testnevelés 1 Osztályfőnöki 0,5 Mindösszesen óra: 13,5

327

ebből isk. munk

1

1

1 20,5

1 3

17,5

20

2,5

17,5

1

1

21,5

4

17,5

Vendéglátó eladó (10. osztályra épülő) OKJ szám: 33 811 04 1000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6275-11 6 1.0/6275-11 7 2.0/6275-11 6284-11 8 1.0/6284-11 9 2.0/6284-11 10 3.0/6284-11 11 4.0/6284-11 12 5.0/6284-11 13 6.0/6284-11 6285-11 8 1.0/6285-11 9 2.0/6285-11 10 3.0/6285-11 11 4.0/6285-11 12 5.0/6285-11 6.0/6285-11 13 7.0/6285-11 14 5.0/6285-11 15 5.0/6285-11 16 17

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Gyorséttermi és ételeladó munkája Konyhatechnológiai alapismeretek Reggeli és uzsonna ételek és italok Hidegkonyhai- és gyorséttermi ételek Gyorséttermi ételek, italok tálalása, kiszolgálása és felszolgálása Üzleti munkavégzés nyitástól zárásig Munkaszervezés I. Vendéglátó eladó értékesítő munkája A vendéglátó eladó munkaterülete, munkaköre A vendéglátó eladó termelő tevékenysége Sütemények, fagylaltok bemutatása, tálalása,csomagolása A vendéglátó eladó értékesítő tevékenysége Üzleti adminisztráció,értékesítés bizonylatolása Rendezvények Munkaszervezés II. Üzleti adminisztráció,értékesítés bizonylatolásán belül: gazdasági számítások Üzleti adminisztráció,értékesítés bizonylatolásán belül: számítástechnika Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

328

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 1 0,5 0,5 2 0,5 0,5 1 1,5 1 0,5 3

15

3

12

3

25

7,5

17,5

1

10

4,5

5,5

1

10

4,5

5,5

7,5

180 17,5

0,5 0,5 1 0,5 10

25

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 3 3.0/6273-11 6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6 4.0/6274-11 6275-11 7 2.0/6275-11 8 3.0/6275-11 6285-11 8 1.0/6285-11 9 2.0/6285-11 10 3.0/6285-11 11 4.0/6285-11 12 5.0/6285-11 6.0/6285-11 13 7.0/6285-11 16 17

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Vendéglátó eladó értékesítő munkája A vendéglátó eladó munkaterülete, munkaköre A vendéglátó eladó termelő tevékenysége Sütemények, fagylaltok bemutatása, tálalása,csomagolása A vendéglátó eladó értékesítő tevékenysége Üzleti adminisztráció,értékesítés bizonylatolása Rendezvények Munkaszervezés II. Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

329

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 5 1 2 2 2,5 0,25 2 0,25 1,5 0,5 1 3

1

1

1 20,5

1 3

17,5

3

20,5

3

17,5

1 0,5 13,5

21,5

4

17,5

Cukrász (10. osztályra épülő) OKJ szám: 33 811 01 1000 00 00 Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6275-11 6 1.0/6275-11 7 2.0/6275-11 0536-11 8 1.0/6352-11 9 2.0/6352-11 10 3.0/6352-11 11 4.0/6352-11 12 5.0/6352-11 13 6.0/6352-11 14 4.0/6278-11 15 4.0/6278-11 16 17

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Cukrászati termékkészítés Cukrászati alapozó ismeretek Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek I. Cukrászati késztermékek II. Cukrászati késztermékek III. Díszítés Cukrászati félkész termékeken belül: gazdasági számítások Cukrászati félkész termékeken belül: számítástechnika Testnevelés Osztályfőnöki Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 1 0,5 0,5 2 0,5 0,5 1 1,5 1 0,5 4

25

7,5

17,5

4

25

7,5

17,5

1 0,5

1 0,5

25

7,5

1 0,5 10

180 17,5

Sorszáma

A tananyagegység 2. év óraszáma azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 3 3.0/6273-11 6274-11 4 2.0/6274-11 5 3.0/6274-11 6 4.0/6274-11 6275-11 7 2.0/6275-11 8 3.0/6275-11 0536-11 9 1.0/6352-11 10 2.0/6352-11 11 3.0/6352-11 12 4.0/6352-11 13 5.0/6352-11 14 6.0/6352-11 6276-11 15 1.0/6276-11 16 2.0/6276-11 17 3.0/ 6276-11 18 19

megnevezése

elm. gyak.

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 5 Gazdasági alapfogalmak 1 Vendéglátó tevékenység jellemzői 2 Szakmai számítások 2 Vendéglátó tevékenység alapjai 2,5 Vendéglátó tevékenység követelményei 0,25 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 2 Fogyasztóvédelem 0,25 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1,5 Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven 0,5 Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése 1 Cukrászati termékkészítés 1,5 Cukrászati alapozó ismeretek Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek I. 1,5 Cukrászati késztermékek II. Cukrászati késztermékek III. Díszítés Cukrászati termelési feladatok 1,5 Cukrászati késztermékek IV. Munkaszervezés 1,5 Cukrászati készítmények minősége és forgalomba hozatala Testnevelés 1 Osztályfőnöki 0,5 Mindösszesen óra: 13,5

330

ebből isk. munk

1

1

1 12,5

1 2

10,5

12,5

2

10,5

8

1

7

8

1

7

21,5

4

17,5

Szakács (előrehozott) OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 1 1 1 2 2 1 3 0 0 2 0 0 2 1 1 1 1 1 2 1 0 2 1 0 0 2 0 2 1 1 17 10 5

Közismereti órák Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Tanulásmódszertan Társadalmi ismeretek Természetismeret Informatika Matematika Művészet Anyanyelv Kötelező óraszám:

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 6275-11 5 1.0/6275-11 6280-11 6 1.0/6280-11 7 2.0/6280-11 8 3.0/6280-11 9 4.0/6280-11 10 5.0/6280-11 11 6.0/6280-11 12 7.0/6280-11 13 8.0/6280-11 14 9.0/6280-11 15 10.0/6280-11 16 11.0/6280-11 17 12.0/6280-11 18 13.0/6280-11 19 14.0/6280-11 20 2.0/6280-11 21 2.0/6280-11

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Ételkészítés I. Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek, főzelékek Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai Munkaszervezés I. Technológiai alapismereteken belül: informatika Technológiai alapismereteken belül: gazdasági számítások Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

331

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 2 1,5 0,5 1 0,5 0,5 1 1 2

6

6

0

2

6

6

0

0,5 0,5 0,5 0,5 140 6

6

6

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 2.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 2.0/6274-11 4 3.0/6274-11 6275-11 5 2.0/6275-11 6280-11 6 1.0/6280-11 7 2.0/6280-11 8 3.0/6280-11 9 4.0/6280-11 10 5.0/6280-11 11 6.0/6280-11 12 7.0/6280-11 13 8.0/6280-11 14 9.0/6280-11 15 10.0/6280-11 16 11.0/6280-11 17 12.0/6280-11 18 13.0/6280-11 19 14.0/6280-11 20 2.0/6280-11

megnevezése

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek 2 Vendéglátó tevékenység jellemzői 1 Szakmai számítások 1 Vendéglátó tevékenység alapjai 2 Vendéglátó tevékenység követelményei 0,25 Élelmiszerek csoportjai, jellemzői 1,75 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció 1 Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven 1 Ételkészítés I. 2 Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai alapismeretek Alapkészítmények-saláták és öntetek Alapkészítmények-köretek, főzelékek Alapkészítmények-hagyományos ételekhez tartozó mártások, pecsenyelevek Alapkészítmények-levesek, levesbetétek Alapkészítmények-meleg előételek 2 Alapkészítmények-halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek Alapkészítmények-háziszárnyasokból készíthető ételek Alapkészítmények-vágóállatokból készíthető ételek Alapkészítmények-vadhúsokból készíthető készíthető ételek Alapkészítmények-éttermi meleg tészták Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai Munkaszervezés I. Technológiai alapismereteken belül: gazdasági számítások Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra: 7

19,5

3

16,5

19,5

3

16,5

0,5 0,5 19,5

3

160 16,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 3.0/6273-11 6274-11 2 3.0/6274-11 3 4.0/6274-11 6275-11 4 3.0/6275-11 6281-11 5 1.0/6281-11 6 2.0/6281-11 7 3.0/6281-11 8 4.0/6281-11 9 5.0/6281-11 10 6.0/6281-11 11 8.0/6281-11 12 9.0/6281-11 13 10.0/6281-11 14 11.0/6281-11 7.0/6281-11 15

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Ételkészítés II. Munkavédelem, szakmai elvárások követelmények, HACCP Technológiai újdonságok Hidegkonyhai készítmények Hideg édességek Tányér desszertek Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei Vendégek előtti ételkészítés Különféle tálalási módok, díszítési műveletek Étlap, hagyományos étrend és alkalmi ételsor összeállításának szabályai Munkaszervezés II. Büfé-, rendezvény ételek és kalkulációja számítógépen tananyagegységen belül: számítástechnika Mindösszesen óra:

332

3. év óraszáma ebből gyak elm. isk. munk . 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 3

1 1 20,5

1 1 3

17,5

3

20,5

3

17,5

21,5

4

17,5

1 7

Pincér (előrehozott) OKJ szám: 33 811 03 1000 00 00 Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 1 1 1 2 2 1 3 0 0 2 0 0 2 1 1 1 1 1 2 1 0 2 1 0 0 2 0 2 1 1 17 10 5

Közismereti órák Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Tanulásmódszertan Társadalmi ismeretek Természetismeret Informatika Matematika Művészet Anyanyelv Kötelező óraszám:

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 6275-11 5 1.0/6275-11 6278-11 6 1.0/6278-1 7 2.0/6278-11 8 3.0/6278-11 9 4.0/6278-11 10 5.0/6278-11 11 6.0/6278-11 12 4.0/6278-11 13 4.0/6278-11

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Felszolgálás I. Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés folyamatán belül: gazdasági számítások Értékesítés folyamatán belül: számítástechnika Összefüggő nyári gyakorlat

6

6

2

6

6

1 1

1 1

6

6

140 Mindösszesen óra:

333

2 1,5 0,5 1 0,5 0,5 1 1 2

6

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 2.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 2.0/6274-11 4 3.0/6274-11 6275-11 5 2.0/6275-11 6278-11 6 1.0/6278-1 7 2.0/6278-11 8 3.0/6278-11 9 4.0/6278-11 10 5.0/6278-11 11 6.0/6278-11

2. év óraszáma ebből gyak elm. isk. mun . k 2 1 1 2 0,25 1,75 1 1 2 20,5 3 17,5

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Felszolgálás I. Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei Értékesítés előkészítése Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Összefüggő nyári gyakorlat

2

Mindösszesen óra:

7

20,5

20,5

3

17,5

3

160 17,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 3.0/6273-11 6274-11 2 3.0/6274-11 3 4.0/6274-11 6275-11 4 3.0/6275-11 6279-11 5 1.0/6279-11 6 2.0/6279-11 7 3.0/6279-11 8 4.0/6279-11 9 5.0/6279-11 10 6.0/6279-11 11 7.0/6279-11 12 8.0/6279-11 13 7.0/6281-11 14 3.0/6279-11

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Felszolgálás II. Vendégek előtt végzett műveletek Étrendek összeállítása, italajánlat készítése Informatika a pincér szakmában Értékesítés folyamata Ételek felszolgálása Italok felszolgálása Értékesítés elszámolása Üzleten kívűli értékesítés Értékesítés elszámolása tananyagegységen belül: gazdasági számításik Informatika a pincér szakmában tananyagegységen belül: számítástechnika Mindösszesen óra:

334

3. év óraszáma ebből gyak elm. isk. munk . 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 3

1 1 21,5

1 1 4

17,5

3

21,5

4

17,5

1 22,5

1 5

17,5

1 7

Cukrász (előrehozott) OKJ szám: 33 811 01 1000 00 00 Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 1 1 1 2 2 1 3 0 0 2 0 0 2 1 1 1 1 1 2 1 0 2 1 0 0 2 0 2 1 1 17 10 5

Közismereti órák Osztályfőnöki Testnevelés Idegen nyelv Tanulásmódszertan Társadalmi ismeretek Természetismeret Informatika Matematika Művészet Anyanyelv Kötelező óraszám:

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 1.0/6273-11 2 2.0/6273-11 6274-11 3 1.0/6274-11 4 2.0/6274-11 6275-11 5 1.0/6275-11 0536-11 8 1.0/6352-11 9 2.0/6352-11 10 3.0/6352-11 11 4.0/6352-11 12 5.0/6352-11 13 6.0/6352-11 14 4.0/6278-11 15 4.0/6278-11

1. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek általános alapismeretei Vendéglátó tevékenység követelményei Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Szakmai kommunikáció Cukrászati termékkészítés Cukrászati alapozó ismeretek Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek I. Cukrászati késztermékek II. Cukrászati késztermékek III. Díszítés Cukrászati félkész termékeken belül: gazdasági számítások Cukrászati félkész termékeken belül: számítástechnika Összefüggő nyári gyakorlat

6

6

2

6

6

1 1 0,5 0,5 140 Mindösszesen óra:

335

2 1,5 0,5 1 0,5 0,5 1 1 2

6

6

6

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 2.0/6273-11 2 3.0/6273-11 6274-11 3 2.0/6274-11 4 3.0/6274-11 6275-11 5 2.0/6275-11 0536-11 8 1.0/6352-11 9 2.0/6352-11 10 3.0/6352-11 11 4.0/6352-11 12 5.0/6352-11 13 6.0/6352-11

2. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység jellemzői Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Vendéglátó tevékenység követelményei Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven Cukrászati termékkészítés Cukrászati alapozó ismeretek Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek I. Cukrászati késztermékek II. Cukrászati késztermékek III. Díszítés Összefüggő nyári gyakorlat Mindösszesen óra:

2 1 1 2 0,25 1,75 1 1 2

19,5

3

16,5

2

19,5

3

16,5

7

19,5

3

160 16,5

Sorszáma

A tananyagegység azonosítója

6273-11 1 3.0/6273-11 6274-11 2 3.0/6274-11 3 4.0/6274-11 6275-11 4 3.0/6275-11 0536-11 8 1.0/6352-11 9 2.0/6352-11 10 3.0/6352-11 11 4.0/6352-11 12 5.0/6352-11 13 6.0/6352-11 14 4.0/6278-11 15 4.0/6278-11 6276-11 15 1.0/6276-11 16 2.0/6276-11 17 3.0/ 6276-11

megnevezése Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Szakmai számítások Vendéglátó tevékenység alapjai Élelmiszerek csoportjai, jellemzői Fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Speciális idegen nyelvű szakmai szókincs bővítése Cukrászati termékkészítés Cukrászati alapozó ismeretek Cukrászati félkész termékek Cukrászati késztermékek I. Cukrászati késztermékek II. Cukrászati késztermékek III. Díszítés Cukrászati félkész termékeken belül: gazdasági számítások Cukrászati félkész termékeken belül: számítástechnika Cukrászati termelési feladatok Cukrászati késztermékek IV. Munkaszervezés Cukrászati készítmények minősége és forgalomba hozatala Mindösszesen óra:

336

3. év óraszáma ebből elm. gyak. isk. munk 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 1 1,5

1 1 12,5

1 1 3

9,5

1,5

12,5

3

9,5

0,5 0,5 8

8

0,5 1,5 1,5

8

7

21,5

8 4

17,5