PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: A nevelőtestület

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013. Készítette: A nevelőtestület

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, helyzetelemzés .........................................................................................................................4 1.1 A makrokörnyezet bemutatása ........................................................................................................4 1.2 A mikrokörnyezet bemutatása .........................................................................................................4 1.2.1. Épületek, tantermek, iskolaudvar ................................................................................................4 1.2.2. Eszközállomány ...........................................................................................................................4 1.2.3. Munkaerőhelyzet, szakképzettség ...............................................................................................4 1.2.4. A tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota ......................................................5 2. Az iskola nevelési programja.....................................................................................................................5 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei.................................................................................5 2.2. Alapvető feladataink .......................................................................................................................6 2.3. Az iskola legfontosabb céljai ..........................................................................................................6 2.4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ..................................................8 2.5. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8. évfolyam) .......................9 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai ................................................................................10 feladatok ......................................................................................................................................................10 3.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink .....................................................10 3.2. Erkölcsi értékrendünk, erkölcsi elvárások a pedagógusoktól .......................................................10 3.3. Erkölcsi elvárások a diákoktól ......................................................................................................11 3.4. Erkölcsi ajánlások a szülőknek .....................................................................................................11 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................11 4.1. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ..............................................................................................................12 4.1.1.Hagyományőrző tevékenységek: ................................................................................................12 4.1.2.Diákönkormányzat:.....................................................................................................................13 4.1.3.Napközi otthon: ..........................................................................................................................13 4.1.4.Diákétkeztetés: ............................................................................................................................13 4.1.5.Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: .....................................................................13 4.1.6.Iskolai sportkör: ..........................................................................................................................13 4.1.7.Szakkörök: ..................................................................................................................................13 4.1.8.Hit és vallásoktatás: ....................................................................................................................13 5. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .........................................................................14 5.1.Célok: .............................................................................................................................................14 5.2. A megvalósítás formái: .................................................................................................................14 5.3. Feladatok az általános iskola 1-8. osztályában: ............................................................................15 5.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ........................................................................15 5.5. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: ..............................................................15 5.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: ......................................................15 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................................................16 6.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre.........................................................................................17 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ...................................17 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .....................................................17 7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................18 7.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......................................18 7.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .............................................................19 7.5. A szociális hátrányok enyhítését elősegítő tevékenység ..............................................................20 7.6.Integrált oktatásban résztvevő tanulók ..........................................................................................20 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ..........................................................22 8.1. Diákönkormányzat ........................................................................................................................22 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..............................................................22 9.1. tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................................22 2

9.2.A szülők közösségét érintő együttműködési formák .....................................................................23 9.2.1.Családlátogatás ...........................................................................................................................23 9.2.2.Szülői értekezlet..........................................................................................................................23 9.2.3.Fogadó óra ..................................................................................................................................23 9.2.4.Nyílt tanítási nap .........................................................................................................................23 9.2.5.Írásbeli tájékoztató ......................................................................................................................23 10. A tanulók felvételi és átvételi eljárásának szabályai ......................................................................24 10.1. Belépés az iskolába ..................................................................................................................24 10.2. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:..........................................................24 10.3. A tanulói jogviszony megszűnése ..........................................................................................24 10.4.Továbbhaladás szakaszai, kritériumai, követelmények ......................................................25

HELYI .........................................................................................................................................................26 TANTERV ...................................................................................................................................................26 A választott kerettanterv ..............................................................................................................................28 A választott kerettanterv feletti óraszám .....................................................................................................30 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .........................40 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................40 5. Mindennapos testnevelés .........................................................................................................................42 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ...............................43 7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .........................................................................43 8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének módjai és formái ................................44 8.1. A tanulók értékelésének és minősítésének módjai ...............................................................44 8.2. Az írásbeli számonkérés módszerei, eszközei .......................................................................45 8.3.Szöveges értékelés az alsó tagozaton: ......................................................................................46 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........................................49 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .....................................................49 10.1. Napközi otthon .........................................................................................................................49 10.2. Szakkör, érdeklődési kör ........................................................................................................50 10.3.Énekkar ......................................................................................................................................50 10.4 Iskolai sportkör .........................................................................................................................50 10.5. Csoportbontás ..........................................................................................................................50 11.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................50 12.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................................................51 12.1.Egészségnevelési célok:...............................................................................................................51 12.2. A megvalósítás formái: ...............................................................................................................52 12.3.Feladatok az általános iskola 1-8. osztályában: ...........................................................................52 12.4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje: ........................................................53 12.5. Környezeti nevelési célok: ..........................................................................................................53 13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..........................55 13.1. A magatartás és szorgalom értékelésének elvei..........................................................................55 13.2. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .....................................................................................57 14. Iskolánkban dolgozó munkatársak névsora ....................................................................................60 15. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések .........................................................61

3

1. Bevezetés, helyzetelemzés 1.1 A makrokörnyezet bemutatása Sály település a Bükk hegység lábánál fekszik, lakóinak száma megközelíti a 2000 főt. A község intézményei elenyészően kevés munkahelyet biztosítanak helyben, a más településre eljáró, vagy külföldi munkát vállalók aránya sem számottevő. Nyomasztó a munkanélküliség, ami egyenes következménye az egész keleti régió leszakadásának, valamint a szakképzettség hiányának. A település tősgyökeres, értéket teremtő rétege fogy, elöregedik. A cigány lakosság száma fokozatosan nő, a mélyszegénységben élők vállalják a legtöbb gyereket, akik neveltségi szintje a legalacsonyabb, így potenciálisan újjátermelik a halmozottan hátrányos helyzetet.

1.2 A mikrokörnyezet bemutatása 1.2.1. Épületek, tantermek, iskolaudvar A nevelés-oktatás egy központi egységet alkotó két épületrészben történik. Az 1984-ben átalakított kastélyiskola és az 1985-ben épült új szárny megfelelő elhelyezést biztosít a 170 tanuló részére. A kastélyiskola állaga jó, bár a nyílászárók javítása, cseréje időszerű lenne. Az úgynevezett újiskola állagának romlását lassítja a beázást megszüntető felújított tetőszerkezet, illetve a balesetveszélyessé vált burkolat kicserélése. A nyílászárók azonban jórészt tönkrementek. A mellékhelyiségek mindkét épületben lestrapáltak. Az iskolaépületeket körülvevő füvesített, rendezett, udvar hatalmas mozgásteret biztosít a tanulóknak. Ám éppen méretében vannak a veszélyei: bizonyos részek nehezen beláthatóak, teljes körülkerítése megoldhatatlan, ennél fogva lehetőséget kínál elrejtőzésre, szökésre, illetéktelen behatolásra. A kézilabdapálya aszfaltja feltöredezett, balesetveszélyes. Az energiagondok enyhítésére pályázati úton nyert napkollektorokat szereltek fel 2012. őszén, ennek hatékonysága hosszabb távon mérhető. A kisiskolások úszásoktatását szolgáló tanmedence, az 1980-as években megépült, de működtetése anyagi, személyi feltételek hiányában nem megvalósítható.

1.2.2. Eszközállomány A nevelő-oktató munkát elősegítő eszközrendszer kiépítésében, fejlesztésében bizonyos területen jelentős előrelépést értünk el. Az informatika szaktanterem 19 korszerű számítógép internetkapcsolattal áll a tanulók rendelkezésére, további három az intézményvezető, az iskolatitkár valamint a nevelőtestület munkáját segíti. A közelmúltban öt tanterem gazdagodott digitális táblával. A hagyományos oktatástechnikai eszközök is adottak. Egyéb szemléltető eszközeink (térképek, transzparensek stb.) jórészt kopottak, elavultak, csakúgy mint a testnevelés szertár készlete. A háztartási szakkörnek is helyet adó tankonyha modern berendezése, felszereltsége azonban minden igényt kielégít. Bár a tankonyhát életre hívó Helvétia Társaság megszűnt, szponzori támogatásról továbbra is gondoskodnak.

1.2.3. Munkaerőhelyzet, szakképzettség Az alsó tagozatban tanító valamennyi pedagógus rendelkezik munkakörének megfelelő végzettséggel. A felső tagozatban a készségtárgyak (ének-zene, rajz, technika, testnevelés) szakos ellátása megoldatlan. A matematika, fizika, kémia tantárgyak oktatása áttanítással történik. Komoly nehézséget okoz, hogy csak annyi pedagógussal rendelkezünk, amennyi minimálisan biztosítja a feladatok ellátását. Az aktív tanerőállomány 14 tagja közül 2 fő áttanítással, 1 fő félállásban dolgozó kartárs, velük együtt további 4 pedagógus jár be naponta más településről. Hiányzás, nem egyszer tartós betegség esetén a helyettesítés aránytalanul nehezedik a tantestületre. Adott esetben csak az intézményvezető órakedvezménye teszi lehetővé a helyettesítést. Mivel tanulóink közel harmada BTM-es, ezen fejlesztési terület problémákat jelent fejlesztő pedagógus hiánya miatt.

4

Pedagógiai Program 2013.

Gárdonyi Géza Tagiskola Sály

1.2.4. A tanulócsoportok összetétele, a tanulók neveltségi állapota

Mindenekelőtt néhány beszédes adat az iskolaállamosítás évében: a 170 tanuló 98,2%-a hátrányos, 93%-a halmozottan hátrányos, 41,1%-a veszélyeztetett helyzetű. A helyzetelemzés makrokörnyezet bemutató részéből egyenesen következnek ezek az arányok, s a közeljövőben sem várható javuló tendencia. Tanulóink zöme ingerszegény, szubkultúrált háttérből indul, ahol nem látnak példát arra, hogy csak helytállással lehet tovább lépni. A legtöbb szülő elvárása az iskolával szemben csupán annyi, hogy biztonságban tudja gyermekét és ne kelljen osztályt ismételnie. És ez a hozzáállás még csak annyi erőfeszítésre sem sarkallja a gyerekeket, hogy jórészt ingyen kapott taneszközeit rendben tartsa és rendeltetés szerűen használja. A jelenlegi felső tagozat még kezelhetőbb, részében a csoportok létszáma (20 fő körül) miatt, másrészt mert iskolai tanulmányaikat integráltan kezdték. Az alsó tagozatban súlyosabb a helyzet, ahol a magas csoportlétszám (24-27 fő) meglehetősen nehezíti az elemi viselkedési normák kialakítását, közvetve a tanítás-tanulás folyamatát kiváltképp 1-2. osztályban, ahol a gyerekek zöme egyéni bánásmódot igényelne. Mivel önálló munkára csak néhány tanuló képes, a 3-4. évfolyamból szervezett napközis csoport 25 fővel szinte megoldhatatlan problémák elé állítja a nevelőt. Az igazolatlanul hiányzók száma valamelyest csökkent, de késések, szökések előfordulnak. Külön gondot okoz a néhány túlkoros tanuló, akik lehetőségeink adta keretek között fejleszthetetlen; súlyos magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarokkal küzd, és akiknek jelenléte bomlasztóan hat a közösségre. Bár a tanulócsoportok összetétele etnikailag homogén, van egy szűk réteg, akikre távlatos gondolkodás, kitörni vágyás, felelősség-és környezettudat jellemző. Általuk tudunk olykor kiemelkedő versenyeredményeket felmutatni, rájuk tudunk támaszkodni évtizedek óta kialakult hagyományaink folytatásában. Ugyanakkor félő, hogy elszigetelődnek, s tanuláshoz való joguk gyakran csorbát szenved.

2. Az iskola nevelési programja 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Iskolánk nevelő–oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat, másság elfogadása;        

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket az oktatás és nevelés terén egyaránt a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét, differenciált tanulásszervezés;

5


 

            


az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési–szövegalkotási, matematikai–logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpályaépítési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket–készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs-és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási-, továbbtanulási esélyének növeléséhez.

2.2. Alapvető feladataink          

A személyiség sokoldalú fejlesztése. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése. Mentális képességek fejlesztése. Szocializációs képességek fejlesztése. A testi egészség megőrzésének, fizikális adottságnak, életkornak megfelelő fejlesztése Esélyegyenlőség biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek részére. Az informatikai ismeretek fejlesztése A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a magatartási és beilleszkedési zavarok megszüntetése heterogén, alacsony létszámú osztályok kialakításával. A tehetségfejlesztés. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldása, kiemelt figyelmet fordítva a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére.

2.3. Az iskola legfontosabb céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi–erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Fontos cél, hogy az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Az alapozó időszak kezdetén a pedagógus vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt:

6


      


az iskola adjon teret a gyermekek játék- és mozgás iránti vágyának; az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; szeressék és óvják természeti környezetüket; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

A tanterv alapkövetelményeit szem előtt tartva mindenkor figyelmet kell fordítani a tanulási problémákkal küzdők felzárkóztatására, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az átlagosnál jobb képességű tanulók tehetséggondozását sem. Az önálló ismeretszerzés képességének birtokában nagyobb esélyt adunk tanulóinknak, hogy bármely iskolaszakaszba lépve, vagy másik iskolaszerkezetben is eredményesen haladhassanak tovább.  A nevelés-oktatás második szakaszának fontos célja, hogy a pedagógusok folytassák az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 12 -14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;  a tanítási –tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti-és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvikommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon,  az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;  személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív;  alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket. Az eltérő képességeket, érdeklődést is figyelembe véve továbbra is kiemelten kell foglalkozni a középfokú beiskolázással, a pályaorientációval. Egész nevelői munkánk központjában a személyiség komplex, sokoldalú fejlesztésének, az egyéni képességek, és adottságok figyelembevételének kell állnia. Nevelői munkánkban erősíteni kell a gyermekcentrikusságot.

7



Minden egyes gyermeknek éreznie kell, hogy érte vagyunk, az iskolában, érdekükben történik minden. Továbbra is törekednünk kell a nyílt, befogadásra kész, a másságot toleráló, az eltérő véleményekben a kompromisszumot kereső demokratikus személyiség fejlesztésére. Ebben nekünk nevelőknek kell pozitív magatartásmintát felmutatni. A képzési időszak alapozó szakaszát kihasználva el kell érni, hogy a tanulók az alapkészségek tekintetében, az anyanyelvi kommunikációs képesség, a matematika terén szilárd ismereteket szerezzenek, melynek birtokában képesek lesznek az önálló gondolkodásra, az önálló ismeretelsajátításra. El kell érni, hogy az alapozó szakaszból minden tanuló úgy lépjen tovább, hogy tud olvasni, írni, beszélni, készségszinten dolgozni a számtani alapműveletekkel. Az alapképességek fejlesztésében változatos, egyéni adottságokhoz igazodó módszerkombinációk alkalmazásával biztosítani kell a tényleges átjárhatóságot. Meg kell szűntetni a tanulók módszer-és tankönyvfüggőségét. Nem engedhető meg, hogy egy tanuló azért nem kerülhet át más osztályba, vagy iskolába, mert ott más módszerrel, vagy más könyvből tanulják az anyanyelvet, a matematikát, de bármely tárgyat is. A tanulótól törvényesen csak az kérhető számon, hogy a követelményeket tudja-e teljesíteni, az semmiképpen sem, hogy milyen módszerekkel, milyen ismeretközvetítők és hordozók segítségével. Természetesen ez nem sértheti a nevelők törvényben biztosított módszerek és tankönyvek megválasztására vonatkozó szabadságát. Felsőbb évfolyamokon- 7-8. évfolyam - minden szaktárgynak fel kell vállalni a tantárgy keretében megvalósítható képességfejlesztést. A tanterv követelményeihez igazodva, törekedni kell az integrációs lehetőségek minél jobb kihasználására. A követelményszintek magukban hordozzák azt a lehetőséget, hogy mennyiségileg kevesebb ismeretet sajátítsanak el a tanulók, de azt oly módon tegyék, hogy ismereteik mélysége ne igényelje, hogy valamit újratanuljanak, hisz erre nem is lesz lehetőségük. Ennek csak úgy tudnak megfelelni, ha a verbálisan elsajátított lexikális ismeretek helyett az alkalmazható ismeretek megszerzésére törekszenek. Az ismeretek alkalmazási készségének kialakítását az alapozó szakasz után a felsőbb évfolyamokon előtérbe kell helyezni.

2.4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai

Feladatok az alsó tagozatban             

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt, a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

Feladatok a felső tagozatban 

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;

8


     


az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;

2.5. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8. évfolyam)         

   

    

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a szórakozás, és a testmozgás lehetőségét; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő–oktatómunka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanulói-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

9



3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3.1 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink  A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.  A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.  A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak a megismertetése. Társas kapcsolatok fontosságának a tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása.  A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.  A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

3.2. Erkölcsi értékrendünk, erkölcsi elvárások a pedagógusoktól  







A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, embertársait szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nyitottnak kell lenniük minden értékre, amelyet beépíthetnek saját életükbe és a nevelő-oktató munkájába. Számukra elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusoknak vállalniuk kell a diákok előtt teljes személyiségüket, értékeiket és korlátaikat is. A pedagógusokat a gyermekek szeretetéből fakadó humánum kell, hogy vezérelje. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik tanulónak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont mindenesetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél alaposabb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógusok minden pillanatban értéket közvetítenek. Ezért kerülniük kell mindent, ami értéktelen, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt. Mindezt úgy kell tenniük, hogy igazodjanak a gyermekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz. A tanárok élete összhangban kell, hogy álljon az általuk és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteiket megtartsák a diákok és kollégák felé. Konfliktusaikat emberi módon kezeljék. A pedagógusok szavai és tettei mindig összhangban kell, hogy legyenek. Az iskola jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. Új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük, milyen feladatokat bízunk rájuk és mit várunk el tőlük. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség, elhivatottság hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni.

10



3.3. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Iskolánk tanulói különböző rétegekből, családi háttérből kerülnek ki. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg. Alapvető azonban, hogy elfogadják és befogadják az iskola értékrendjét. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Elvárásaink a következők:      

Belső igény a szépre, a jóra, az igazra Tiszteletteljes, szép magyar beszéd tanárokkal, társakkal egyaránt Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása Alapos, rendszeres és pontos munka A rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése A házirend felelős betartása

Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző sport és kulturális események, kirándulások, szakkörök szervezésével biztosítja. Ezeken a tanulók erejükhöz mérten vesznek részt.

3.4. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola nevelési alapelveit, ne neveljenek, ne tegyenek az iskola ellen, hanem támogassák azt. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ennek formái a szülői értekezletek és a személyes beszélgetés.

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának meghatározó feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:  A különféle iskolai közösségek megszervezése, nevelő irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos tervszerű nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanuló közösségének fejlesztéséhez. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermeknek a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró magatartáshoz, személyiségének lassú átalakulásától értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig. 

Az önkormányzás képességének kialakítása.

11



Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt ki tűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha ezekbe a tevékenységekbe a tanulók bekapcsolódnak, benne aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjtenek.  A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

4.1. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.     

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók egyéni és csoportos munkájára támaszkodnak. Az intézményben a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

4.1.1.Hagyományőrző tevékenységek: Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:     

1956. október 23. 1948. március 15. 1849. október 6. Gyereknapon Madarak és Fák Napja Karácsonykor, évnyitókor, tanévzáráskor és nyolcadik osztályosok ballagásakor.

12



4.1.2.Diákönkormányzat:   

A tanulók és a tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény vezetője által megbízott nevelő segíti.

4.1.3.Napközi otthon: 

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1.-4. évfolyamon napközi otthon működik.

4.1.4.Diákétkeztetés:  

Az iskolaotthonos oktatásba járó tanulók és a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény térítésmentesen az arra jogosultnak.

4.1.5.Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:  

A gyengébb tanulók felzárkóztatását a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik. A 7.-8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő, felvételi előkészítő foglalkozásokat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

4.1.6.Iskolai sportkör: 

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal, a tömegsport foglalkozásokkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését.

4.1.7.Szakkörök:   

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

4.1.8.Hit és vallásoktatás: 

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskolai nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatásokon a tanulók részvétele önkéntes.

13



5. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

5.1.Célok:  A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.  Kiegyensúlyozott személyiségű, egészséges tanulók nevelése. Legyenek képesek munkavégzésre; alakuljon ki felelősségtudatuk, rendelkezzenek önismerettel, találják meg önkifejezési módjukat.  Segíteni a tanulók magatartásának és szokásainak a kialakulását.  Fejleszteni a másság (a beteg, sérült, sajátos nevelési igényű tanulók iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Az élet, az egészség, mint érték tudatosítása, tisztelete.  Az egészséges életmód, az egészségvédelem technikájának elsajátíttatása.  A káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) elutasítására való készségfejlesztés.

El kell érnünk, hogy kialakuljon a tanulókban:

    

az egészséges és kulturált életmód iránti igény, a testmozgás iránti igény, az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) az egészségmegőrzés fontossága, az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése).

5.2. A megvalósítás formái:  Az iskola személyes tárgyi környezetével segítse a magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják.  Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.  Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni, az egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani.  Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai.  A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, rossz táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb.).  Ismerje a leggyakoribb fertőző betegségeket és megelőzésük módját. Legyen tisztába a védőoltások fontosságával.  A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás.  A testi-lelki komfortérzet megteremtése érdekében mindennapos testedzést biztosító sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.  A tanítási órákon kívül az iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van: - a helyes életmód, egészséges napirend, - a személyi higiéniára való nevelés, - a környezeti higiéniára való nevelés, étkezési magatartás, - a fogápolás betartása, - a mozgásigény kialakítása a játékok során, - a szabadban való tartózkodás, a szervezet edzése, - a gyermekbalesetek megelőzése, testi épségének védelme.

14



5.3. Feladatok az általános iskola 1-8. osztályában:      



A biztonság kialakítása, megteremtése, testünk és érzéseink védelme a veszélyektől. A test tisztasága, személyi higiénia. Mozgás: bátorítva a gyerekeket, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Tartásjavítás: a gyermekkorban kialakult tartási hibák kiküszöbölése, erre a célra felépített tornagyakorlatokkal. Növekedés, változás, a fejlődés különböző szakaszai. A biológiai aspektusok mellett bemutatva a szexualitás érzelmi és társadalmi változásait is. Családalapítás, párválasztás: az önismeretben, de a párválasztásban is rendkívül nagy jelentősége van a barátságnak. Minden tartós kapcsolatnak, így a házasságnak is szükséges feltétele a baráti kapcsolat tartalmi jegyeinek megléte. Olyan készségek elsajátítása, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. Egészséges környezet: a környezeti ártalmakra vonatkozó ismeretek mellett fontos a környezetünkért való felelősség tudatosítása, és a környezethez való viszony kérdése.

Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nevelési célok megvalósítását a helyi tanterv tantárgyai és témakörei biztosítják.

5.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Jelenleg Magyarországon nem kötelező mindenki számára az elsősegély nyújtási ismeretek megszerzése. A magunk részéről helyesnek tartjuk, hogy a közoktatásban nagyobb hangsúlyt kap a balesetvédelem és az elsősegély nyújtási ismeretek oktatása. A tanulók megismerkedhetnek módszerekkel, eszközökkel és azok használatával. Szemléltetés után ki is próbálhatják mindezeket éles helyzetek imitálásával, ahol élethű szituációkban kell ellátni a sérülteket, mindezt ha lehetséges elsősegélyt oktatók segítségével.

5.5. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Olyan alapvető ismeretek elsajátíttatása, amelyek a mindennapi életvitel során is hasznosak és nélkülözhetetlenek, valamint vészhelyzetben biztonságot nyújtanak a tanulók és sérültek számára, segítenek a pánikhelyzet elkerülésében. A tanulók legyenek képesek vészhelyzetet felismerni és alapvető elsősegély-nyújtási feladatokat elvégezni. Tudják a vészhelyzetet felismerni, felmérni teljesítőképességük határait. Tudjanak vészhelyzetben nyugodtan és logikusan cselekedni. Tudjanak segítséget kérni, a szakemberek megérkezéséig a további károsodást kivédeni. Legyenek képesek önállóan néhány alapvető elsősegély-nyújtási feladatot elvégezni.

5.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, a tanulók életkorának megfelelő. Témától függően rendezzünk játékos formában kerekasztal – vitákat – orvos, védőnő, rendőr, szülő, pedagógus közreműködésével. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén. A közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, ahol lehet, ezzel színesítsük a tanulást. A szerepjátékok - lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, Az egészségnevelő plakátok - jelentős információhordozók, a mozgósító hatásuk sem elhanyagolható.

15



A faliújság - alkalmas arra, hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, így mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására. Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést, a tanítást. Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb – nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé. A felsoroltak mellett használhatók a biológia szertár szemléltető anyagai, környezetünkben előforduló egyszerűeszközök, diaképek, videó filmek, applikációs képek, folyóiratok, Internet WEB – oldalak transzparensek, CD –Romok, stb.. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósulna meg. Pl: Biológia órák, kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések, égési sérülések), testnevelés órák (ficamok, törések stb.). Tanórán kívüli lehetőségek: erdei iskolák (a túrázás balesetvédelmi ismeretei), szakkör, önképző körök.

6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

16



6.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Mindenekelőtt a tehetség kibontakoztatásának környezeti feltételeit kell megteremteni. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás alkalmazása. A vállalt pedagógiai alapelvünkből következően 1-8. osztályig fokozatosan terjesztjük ki a tanulóink egyéni képességeihez igazodó oktatást. Széles tevékenységrendszer biztosítja, hogy a legkülönbözőbb területeken tanulóink sikerélményhez jussanak. Hangsúlyt helyezünk az órák alatti differenciált foglalkoztatásra. Tanulóink számára biztosítjuk a felkészülést és a versenyeken való részvételt. A tehetséggondozás módjai Tanítási órán:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  foglalkozásokon való részvétel.  Tanulás, érdeklődés felkeltése, belső motiváltság kialakítása, tanulói aktivitás biztosítása tanulásszervezési módszerekkel, tanári magyarázat, munkáltatás, egyéni és önálló tanulás, csoportmunka, játék, vita, kutatómunka… Tanórán kívül:  Szakkörök szervezése, iskolai tanulmányi versenyek szervezése, iskolán kívül tantárgyi versenyeken való részvétel, sportolási lehetőség biztosítása, művészeti, kulturális foglalkozások tartása  Tehetséggondozó foglalkozások, szabadidős foglalkozások

17





Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata

A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében A 8. osztályosoknak érdeklődési körüknek megfelelően fakultációs és felzárkóztató programokat szervezünk. A továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket.

7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Kudarcról akkor beszélünk, ha a gyermek teljesítménye a normahatár alatt marad, azaz nem felel meg a követelményeknek. Okai: tudás és képességbeli hiány, a feladatnak megfelelő magatartás hiánya, idegrendszeri, családi iskolai, biológiai. Az iskolában valamennyi tantárgy tanítása során el kell érnünk, hogy minden tanuló rendelkezzen azokkal a kellékekkel, képességekkel, készségekkel és tudással, amely biztosítja a megfelelő továbbhaladást. Fontos a tanórán történő differenciálás a kiscsoportos korrepetálás. Hasznos és felettébb kívánatos a folyamatos ösztönzés és a motiváció. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:     

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése napközi otthon, tanulószoba egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások iskolai könyvtár továbbtanulás irányítása, segítése

Fontos tisztában lenni azzal, hogy nincs biztos sikert hozó, abszolút értékű terápia. Minden gyerek külön személyiség, ugyanazok a problémák más-más jelleget öltve jelennek meg. Így egységes feladatot létrehozni lehetetlen feladat, azt csak egyénre szabottan tehetjük az osztályfőnökök a szaktanár egyetértésével és segítségével a szakember által javasolt módon.

7.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az intézményünkbe érkező cigány tanulók hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetűek, jelentős szociális és műveltségbeli hátránnyal indulnak. Az osztályfőnököknek, a nevelőknek, a gyermekvédelmi felelősöknek, a védőnők bevonásával meg kell győzni ezen tanulók szüleit a közös pedagógiai munkához. Szociálisan hátrányos helyzetűnek tekintjük:  a család, a mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetű  a család házon kívüli helyzete miatt hátrányos helyzetű  az iskolai körülmények miatt hátrányos helyzetű  csonka családban felnövő gyerekek  munkanélküli szülők gyerekei Minden nevelő feladata segíteni minden gyermek személyiségének optimális fejlődését, egyéni adottságainak, képességeinek a kibontakozását. A probléma feltárása során alkalmazott eljárások     

irányított beszélgetés az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésének nyomon követése a gyermek családi hátterének megismerése szociális kapcsolatok feltérképezése a tanulói értékrend megismerése

18



Alkalmazott módszerek    

családlátogatás szülővel való megbeszélés kérdőíves eljárások építeni kell a tanórán kívüli tevékenységekre: felzárkóztatás, korrepetálás, önművelő foglalkozások (szakkörök, sportkör)

Együttműködés más intézményekkel     

Napköziotthonos Óvoda Sály Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények Nevelési Tanácsadó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Magatartási nehézségek enyhítését segítő feladatok      

A családi háttér feltárását követően a segítő együttműködés módjának megtervezése A magatartási nehézségek kialakulása, okainak pedagógiai feltárása Az érintett gyermeket oktató pedagógusok együttműködése A megfelelő pedagógiai eljárások kidolgozása (önkontroll, reális énkép kialakítása) Pályaorientációs tevékenységek Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a pedagógiai szakszolgáltató intézményekkel

7.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A legfontosabb a prevenció, megelőzés A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, megszüntetésében. A tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, illetve segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége 3 területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit - meg kell keresni a problémák okait - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatnak. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval – Megyei Pedagógiai intézet

19



- gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - háziorvossal, védőnővel, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, - indulási hátrányok csökkentése, - differenciált oktatás és képességfejlesztés, - pályaválasztás segítése, - személyes, egyéni tanácsadás, (tanulónak, szülőknek) - családi életre történő nevelés, - napközis foglalkozások, iskolaotthon - iskolai étkezési lehetőségek, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése, (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, programok ) - a tanulók szociális helyzetének javítása, (segély, természetbeni támogatás) - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztató a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

7.5. A szociális hátrányok enyhítését elősegítő tevékenység            

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése napközi otthon, tanulószoba diákétkeztetés felzárkóztató órák iskolai könyvtár a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők a családok nevelési gondjainak segítése családlátogatás a továbbtanulás irányítása, segítése a tankönyv vásárlásához nyújtott segélyek az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Szociális hátrány érzékelése esetén feladatunk a közösségi szellemet egymás elfogadására, segítésére formálni. A szociális hátrány nem akadályozhatja a gyermekek eredményes tanulmányi fejlődését. Enyhítéséért tenni az iskola minden nevelőjének feladata.

7.6.Integrált oktatásban résztvevő tanulók Az integrált oktatás elterjedését figyelhetjük meg napjainkban Magyarországon, melynek lényege a különböző sérülésekkel küzdő, tanulásban akadályozott gyermekek együttes oktatása, nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Az integráció előnyei:   

Az egészséges gyerekek közege húzóerőt, pozitív példát jelent az integráltan nevelt fogyatékos tanulók számára. Könnyebbé válik társadalmi beilleszkedésük, mert megtanulják ennek technikáit. Az épek és fogyatékosok együttélési szabályait a mindennapi gyakorlatban sajátítják el, így azok természetessé válnak.

20





A másság elfogadása, a tolerancia, a kölcsönös megértés és elfogadás megteremtése a fogyatékosok és a nem fogyatékosok között.

Kognitív képességek fejlesztése: A tanulásban akadályozott illetve az enyhe értelmi fogyatékos tanulók kognitív képességeinek fejlődésében különböző mértékű elmaradás mutatkozik. Ez csökkenthető a kognítív képességek rendszeres fejlesztésével, melynek mélységét és ütemét mindig egyénre szabottan kell kialakítani.

Motorika fejlesztése: A mindennapi élet praktikus feladatainak elvégzéséhez szükséges mozgások fejlesztése, gyakorlása. A helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások elsajátításának segítése, az egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása.

Kommunikációs képességek fejlesztése: Az összefüggő, nyelvtanilag helyes és kifejező beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése. Megfelelő olvasási technika kialakításával szövegértelmezés és önálló szövegalkotás képességének kialakítása szóban és írásban.

Gondolkodási képességek fejlesztése: Az új és a már meglévő ismeret közötti kapcsolat kialakítása és a lényeges jegyek kiemeléséhez szükséges képességek fejlesztése. Az összehasonlítások megfogalmazására történő ösztönzés, a verbális kifejezés erősítése. Tanulási képességek fejlesztése Az önálló tanulási módszerek, technikák elsajátítása, gyakorlása. A mindennapi életben megjelenő ismeretek kapcsolása a tananyaghoz. A koncentráció fejlesztése.

Irányelvek: A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei, a Nemzeti Alaptanterv és a Köznevelési Törvény együttesen határozzák meg. a nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit. A törvény a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodva több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékos gyermek számára.

A Köznevelési Törvény meghatározza:   

a fogyatékos gyermekek számára létrehozandó iskolai, pedagógiai, habilitációs és rehabilitációs, valamint más többletszolgáltatásokat, s ezek intézményi kereteit a tartalmi szabályozás általános elemeinek módosítását a fogyatékos tanulóknál felhasználható időkeretet a fogyatékos tanulók oktatásához, fejlesztéséhez szükséges feltételeket

A Nemzeti Alaptanterv meghatározza az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésére vonatkozó irányelveket és követelményeket, melyeket be kell építeni helyi tantervbe. így a normál tantervű osztály tantervi követelményeitől eltérő követelményrendszert kell elsajátítaniuk az értelmi fogyatékos tanulóknak. A tanulók speciális szükségleteinek minél hatékonyabb kielégítése, és a fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése céljából habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni számukra. Ezeken a foglalkozásokon mód

21



nyílik a gyermekek egyéni, sérülés specifikus fejlesztésére, személyre szabott módszerek, eszközök és gyakorlatok segítségével. A foglalkozásokat gyógypedagógus vezeti, amely a tanulók különleges gondozási igényeire épül és egyedi képességei fokozatos kibontakozását szolgálja. Iskolánk integrált oktatást biztosít egyedi elbírálás (szakvélemény) alapján, amennyiben a speciális oktatáshoz szükséges feltételek biztosíthatóak. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvény 30§ (8) bekezdésében leírtak a mérvadóak.

Értékelés: Az értékelés során figyelembe kell venni a tanuló önmagához mért fejlődését, valamint az elsajátított ismeretanyag mennyiségét és mélységét. Az értékelés formái és rendszeressége, valamint a továbbhaladás feltételei megegyeznek az általános pedagógiai programban megfogalmazottakkal. Tanévzáráskor a tanügyi dokumentumok megjegyzés (kivéve a bizonyítvány) rovatába az alábbi záradék kerül: Integrált oktatásban, nevelésben részesült a ... számú Szakértői Vélemény alapján.

8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 8.1. Diákönkormányzat A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézmény igazgatója - legalább évente egyszer- részt vesz a diák közgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer részt vesz a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézmény vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletén.

9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 9.1. tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák  

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézmény igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője illetve az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézmény igazgatója legalább évente egyszer a diák közgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.

22


  


A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

9.2.A szülők közösségét érintő együttműködési formák

9.2.1.Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében, különös tekintettel a szociálisan hátrányos családokra.

9.2.2.Szülői értekezlet Feladata a szülők és a pedagógusok folyamatos együttműködésének a kialakítása; a szülők tájékoztatása; » az iskola céljairól, feladatairól, » az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, » a helyi tanterv követelményeiről, »az iskolai szaktanárok értékelő munkájáról, »saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról » a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, » az iskolai és az osztályközösség céljáról, feladatairól, eredményeiről, problémáiról

9.2.3.Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.)

9.2.4.Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

9.2.5.Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

23



10. A tanulók felvételi és átvételi eljárásának szabályai 10.1. Belépés az iskolába Az iskolába történő belépéskor a köznevelési törvény alapján a tanköteles korúak felvételének követelményei a mérvadóak. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, legkésőbb az azt követő évben. (vagy ha ezt csak december 31.-ig tölti be, a szülő kérheti gyermeke felvételét.) Felvételi vizsga az általános iskolában nincs, a felvételről az iskola igazgatója dönt. A leendő első osztályos nevelő látogatásokat tesz az óvodában, bemutató foglalkozásokon vesz részt. Az óvodai és az iskola közti átmenetet a szülők tájékoztatását elősegítjük még a következő módon: tájékoztató szülői értekezlet tartása, bemutató foglalkozás, kölcsönös látogatások, pedagógia program ismertetése. Más évfolyamokon a belépés feltételeit a köznevelési törvény szabályozza. A szülő március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:     

a gyermek személyazonosítására alkalmas,a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó keretében végzett iskolaérettségi szakértői véleményt, sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság véleményét.

10.2. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:    

a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon a tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnök véleményét. A döntésről a szülőt értesíteni kell. A beiratkozással a tanuló tanulói jogviszonyba kerül az iskolával. Az általános iskola köteles felvenni (átvenni) azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye által kijelölt iskola, ha az nem egyben a kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

10.3. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanuló jogviszonya az iskolai tanulmányok befejezése előtt, ha a tanulót másik iskola átvette az átvétel napján. A távozott tanulónak eltávozása előtt rendeznie kell esetleges iskolai tartozásait. Erre az osztályfőnök ügyel különös gonddal. Távozásakor távozási nyomtatvány adunk ki. A tanulói nyilvántartásból

24



abban az esetben töröljük, ha a fogadó iskola a felvételt visszaigazolta. Ekkor kézbesítjük bizonyítványát. Az osztályfőnöknek a távozást be kell jegyeznie a tanuló törzslapjába és az osztálynaplóba. Megszűnik továbbá a tanulói jogviszony a 8. évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni a tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad a bejelentés tudomásul vétele napján, ha a tanuló "áthelyezés másik iskolába" fegyelmi büntetést kapott és az átvevő iskola fogadja a fogadás napjával, ha a tanuló tankötelezettsége megszűnt és a tanuló nem végezte el legalább a 8. évfolyamot a tankötelezettség utolsó éve utolsó napján. Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszűnteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

10.4.Továbbhaladás szakaszai, kritériumai, követelmények Iskolánkban a hagyományos tanrendet tartjuk. Az alsó tagozat 1. évfolyamán (félévkor és év végén is), illetve a 2. évfolyam első félévében szöveges értékelés történik. Az első évfolyam második félévétől a szöveges értékelés mellett, valamennyi tantárgyban érdemjeggyel is értékeljük a tanulókat, melyeket a pedagógus csak az ellenőrző könyvben tüntet fel, a szülők érthetőbb tájékoztatása érdekében. Az első évfolyamon csak a sok hiányzás, illetve a szülő írásban benyújtott kérésére kötelezzük évfolyamismétlésre a tanulókat. Az 2.-8. évfolyamokon valamennyi tárgyban érdemjegyet kapnak a tanulók. Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek a diákjaink, ha az előírt tantervi alapkövetelményeket legalább minimum szinten elsajátították. A továbbhaladás kritériumainál meghatározó a köznevelési törvény feltételei. A továbbhaladásról szóló döntésben az egész tanév teljesítménye a döntő. Ezen időszak alatt folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélemény alapján születik meg a döntés valamennyi tantárgyból. A továbbhaladást kizáró értékelés: elégtelen osztályzat. Általában a továbbhaladást kizáró tényező a 3 tantárgyból kapott elégtelen osztályzat. Egy-két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulót javítóvizsgára kötelezzük. A javítóvizsga tantervi minimumra épül. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, ami irattárban megőrzendő.

25



HELYI TANTERV

26



Helyi tantervünkben leszögezzük a következőket: 

Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban."



Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként - előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.



Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását.



Összegezve: ■fokozzuk a bevezető és kezdő szakaszban a játékosságot ■a terhelést a képességekhez igazítjuk ■fokozzuk a felzárkóztatást

Átvesszük a következő struktúrákat: kulcskompetencia:  anyanyelvi kommunikáció  idegen nyelvi kommunikáció  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  hatékony, önálló tanulás  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztési területek-nevelési célok:  az erkölcsi nevelés  nemzeti öntudat, hazafias nevelés  állampolgárságra, demokráciára nevelés  az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  a családi életre nevelés  a testi és lelki egészségre nevelés  felelősségvállalás másokért, önkéntesség  fenntarthatóság, környezettudatosság  pályaorientáció  gazdasági és pénzügyi nevelés  médiatudatosságra nevelés  a tanulás tanítása

27



A választott kerettanterv



51/2012. (12.21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára



51/2012. (12.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára A kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6

4 1 1 2 2 1 5 3 25

2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 3 4 1

4 3 3 1

3 3 3 1

4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2

1 2 1

28



Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1 1

2 1

1 1 1 5 1

1 1

1 5 1

1 1 1 5 1

2 28

3 28

3 31

3 31

1 1 1

5 1

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

A változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat

29



A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

4+1 1 1 2 2 1 5 0 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 0 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 0+1 3 25

6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5 0+1 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra

4 3 4+1 1

4+1 3 3+1 1

3+2 3 3+1 1

4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+1

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1

1

1

1 1 1

30


Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret


0+1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 5 1

1+1

2 28

3 28

3 31

3 31

5 1

31



Alsó tagozat 2013/2014-es tanév:

Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 1. évfolyam heti évi ó.sz. ó.sz.

2. évfolyam heti évi ó.sz. ó.sz.



Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar nyelv és irodalom

8

288

8,5

306

8,5

306

Idegen nyelv Matematika

5

180

Erkölcstan

1

36

Környezetismeret

1

Ének-zene

7

252

3

108

4,5

162

4,5

162

3,5

126

36

1

36

1

36

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

Vizuális kultúra

2

72

1

36

1

36

1

36

Életvitel és gyakorlat

1

36

1

36

1

36

1

36

Testnevelés és sport

5

180

5

180

3

108

3

108

1

36

Informatika Szabadon tervezhető

0

0

0

0

Kötelező tanítási órák összesen

25

22

20

22,5

Éves óraszám összesen

900

792

720

810

32



Felső tagozat 2013/2014-es tanév:

Tantárgy






4

144

4

144

3,5

126

4

144

Idegen nyelv

3

108

3

108

3

108

3

108

Matematika

5

180

3

108

3

108

3,5

126

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

Természetismeret

2

72

1,5

54

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54

Biológia-egészségtan Földrajz

0,5

18

1,5

54

1,5

54

1

36

1,5

54

1,5

54

1

36

1

36

1

36

Ének-zene

1

36

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

36

Vizuális kultúra

1

36

1

36

1

36

0,5

18

Informatika

1

36

1

36

1

36

1

36

Technika, életvitel és gyakorlat

1

36

1

36

1

36

0,5

18


5

180

5

180

2,5

90

2,5

90

Osztályfőnöki

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

0,5

18 0,5

18

0

0

Etika Mozgókép és médiaismeret Szabadon tervezhető Kötelező tanítási órák összesen Éves óraszám összesen

0

0

0

0

0

0

28

25

25

25

1008

900

900

900

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

33



Alsó tagozat 2014/2015-ös tanév:

Tantárgy






8

288

8

288

8,5

306

Idegen nyelv Matematika

5

180

5

180

Erkölcstan

1

36

1

36

Környezetismeret

1

36

1

Ének-zene

2

72

Vizuális kultúra

2

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

7

252

3

108

4,5

162

3,5

126

36

1

36

2

72

2

72

1

36

1

36

72

2

72

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

5

180

5

180

5

180

3

108

1

36


0

0

0

0


25

25

22

22,5


900

900

792

810

34



Felső tagozat 2014/2015-ös tanév:

Tantárgy






4

144

5

180

3.5

126

4

144

Idegen nyelv

3

108

3

108

3

108

3

108

Matematika

5

180

4

144

3

108

3,5

126


1

36

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

Természetismeret

2

72

3

108

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54

Biológia-egészségtan

1,5

54

1,5

54

Földrajz

1,5

54

1,5

54

Ének-zene

1

36


1

36

Vizuális kultúra

1

Informatika

1

36

1

36

1

36

36

1

36

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36


1

36

1

36

1

36

0,5

18


5

180

5

180

5

180

2,5

90

Osztályfőnöki

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

0,5

18

0

0


0

0

0

0

0

0

28

28

27,5

25

1008

1008

972

900


35



Alsó tagozat 2015/2016-os tanév:

Tantárgy






8

288

8

288

7

252

Idegen nyelv

7

252

3

108

3,5

126

Matematika

5

180

5

180

5

180

Erkölcstan

1

36

1

36

1

36

Környezetismeret

1

36

1

36

1

36

2

72

Ének-zene

2

72

2

72

2

72

1

36

Vizuális kultúra

2

72

2

72

2

72

1

36


1

36

1

36

1

36

1

36


5

180

5

180

5

180

5

180

1

36

1

36


0

0

0

0


25

25

25

24,5


900

900

900

882

36



Felső tagozat 2015/2016-os tanév: Tantárgy






4

144

5

180

5

180

4

144

Idegen nyelv

3

108

3

108

3

108

3

108

Matematika

5

180

4

144

4

144

3,5

126


1

36

1

36

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

Természetismeret

2

72

3

108

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54


1,5

54

1,5

54

Földrajz

1,5

54

1,5

54

Ének-zene

1

36


1

36

Vizuális kultúra

1

Informatika

1

36

1

36

1

36

36

1

36

1

36

0,5

18

1

36

1

36

1

36

1

36


1

36

1

36

1

36

0,5

18


5

180

5

180

5

180

5

180

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

0,5

18

0,5

18

0

0


0

0

0

0

0

0

28

28

31

27,5

1008

1008

1116

990


37



Alsó tagozat 2016/2017-es tanév:

Tantárgy






8

288

2

288

7

252

Idegen nyelv

7

252

2

72

Matematika

5

180

5

180

5

180

5

180

Erkölcstan

1

36

1

36

1

36

1

36

Környezetismeret

1

36

1

36

1

36

1

36

Ének-zene

2

72

2

72

2

72

2

72

Vizuális kultúra

2

72

2

72

2

72

2

72


1

36

1

36

1

36

1

36


5

180

5

180

5

180

5

180

1

36

1

36


0

0

0

0


25

25

25

27


900

900

900

972

38



Felső tagozat 2016/2017 tanév: Tantárgy






4

144

5

180

5

180

5

180

Idegen nyelv

3

108

3

108

3

108

3

108

Matematika

5

180

4

144

4

144

4

144


1

36

1

36

1

36

1

36

2

72

2

72

2

72

2

72

Természetismeret

2

72

3

108

Fizika

1,5

54

1,5

54

Kémia

1,5

54

1,5

54


1,5

54

1,5

54

Földrajz

1,5

54

1,5

54

Ének-zene

1

36


1

36

Vizuális kultúra

1

Informatika

1

36

1

36

1

36

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

2

36


1

36

1

36

1

36


5

180

5

108

5

180

5

180

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

36

1

36

0

0

0

0

0

0

0

0


28

28

31

31

1008

1008

1116

1116


39



3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskola igazgatója által a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott személy saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, segédkönyvek hivatalos jegyzéke a pedagógusok rendelkezésére álljon. A tantestület állásfoglalása szerint tantárgyanként egy-egy tankönyv, munkafüzet és feladatlap rendelése ajánlott. A tankönyvellátással kapcsolatos teendők a tankönyvterjesztést vállaló személy feladata. A szorgalmi időben átvétellel érkező tanulók maguk szerzik be tankönyveiket. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége.

A kiválasztás elvei          

Szakmailag pontos, az érvényben lévő tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvekből válasszunk. A tanulók életkori sajátosságait tartsuk szem előtt, szemléltetés, lényeget kiemelő, érthető, világos szövegű, esztétikus kivitelű könyvet használjunk. Tartalmazzák az alapfogalmakat, mutassanak rá az összefüggésekre és törvényszerűségekre tegyék lehetővé az önellenőrzést is. Biztosítsák az önálló ismeretszerzés készségének kialakulását és fejlődését. Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok is. A tankönyveken kívüli információhordozók motiválják a tanulókat a tantárgy iránti érdeklődésre, annak fenntartására. A felhasznált videofilmek, számítógépes programok önálló elemzésre, gondolkodásra serkentsék a tanulókat. A tankönyvek, taneszközök feleljenek meg a gazdaságosság és a többszöri felhasználhatóság elvének. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályok előírnak. Lehetőleg egy tankönyvcsaládból tanítsunk, felmenő rendszerben. A taneszközök használatánál az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása    

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

40


    

   

    


a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a szórakozás, és a testmozgás lehetőségét; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő–oktatómunka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanulói-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

Feladatok az alsó tagozatban             

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt, a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;

41



Feladatok a felső tagozatban       

fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;

5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A mindennapos testedzés megvalósítása az általános iskola alsó és felső tagozatában. Intézményünk ezt az alábbi mozgásos tevékenységekkel kívánja biztosítani a tanulóifjúság számára.  Az iskola 1-8. évfolyamán órarendbe állítva biztosítja a tanterv által előírt testnevelésórákat. Ezen kívül a következő tevékenységekkel tesszük lehetővé a mindennapos testedzés megvalósulását.  Minden évfolyamon heti 1 óra tömegsport foglalkozást biztosított/ asztalitenisz, futball, testnevelési játékok, túra és téli időszakban szánkózás/  A gyógytestnevelésre a lehetőség adott, az intézmény a feladatot a tankerület segítségével oldja meg.  Iskolai sportkör keretében a versenyzésre készítik fel diákjainkat.  A napközis csoport saját időbeosztása szerint naponta 30 perces játékos foglalkozást tart  Az iskolaotthon keretein belül napi 90 perces játékos foglalkozás  Különböző sportágakban házibajnokságokat rendezünk.  A tanulók fizikai állapotának mérésére évente két alkalommal (a tanév kezdetekor, illetve a tanév befejezése előtt kerül sor. Erre a mérésre a központilag kiadott HUNGAROFITT felmérő tesztet alkalmazzuk. Alsó és felső tagozatos diákjainkkal rendszeresen részt veszünk a Diákolimpia versenyein különböző sportágakban, amelyekre tanulóinkat a tanév során folyamatosan készítjük fel

42



6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola - a tanórai foglalkozás mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségei szerint választható foglalkozásokat szervez. A választható foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői értekezletek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók jelentkezése önkéntes, a szülő tudtával működik. A foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezető rögzíti az iskola heti tanórán kívüliórarendjében a terembeosztással együtt. A következő tanévre való jelentkezés a tárgyév május 31-ig történik, melyet a szülők aláírásukkal megerősítenek.

Szervezeti formák:  Napközi otthon  Szakkör  Iskolai sportkör  Énekkar  Tanulmányi, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek A választható foglalkozások indításáról a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. Iskolánk a választható foglalkozások esetében lehetőséget ad a tanulóinknak a pedagógusválasztásra, amennyiben megoldható és a feltételek megengedik

7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték, biztosítása horizontális elvárás. Érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az iskolának is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a versenyképességünket. Legtöbb esetben nem jár többletköltséggel, csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel. Feladat:              

Előítélet-mentes gondolkodás Egyenlő bánásmód Diszkrimináció tilalmának betartása Egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási integrációja Iskolafokozatok közötti átmenet biztosítása Tartalmi-módszertani megújulás Hatékony pedagógiai módszerek bevezetése A halmozottan hátrányos tanulók iskolai sikerességének biztosítása Eredményes tankötelezettség teljesítése Sikeres továbbhaladás biztosítása Minden tanuló kapja meg a szükséges egyéni fejlesztést A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pályaorientációjának biztosítása Megfelelő szakképesítésű pedagógusok alkalmazása

43



8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének módjai és formái

Iskolánkban, a beszámoltatásban, a számonkérésben a hagyományokra alapozunk. Arra törekszünk, hogy tanulóink teljesítményében a meglévő ismeretet, a jártasságot, a készséget vegyük számba, s ne azok hiányát gyűjtsük össze, vegyük alapul. Mindezekkel törekszünk a tanulók művelődési igényének motiválására. Alapelveink, hogy személyre szóló, fejlődésre ösztönző, igazságos, reális és hiteles, a kreativitást értékelő, rendszeres, és kiszámítható legyen az értékelésünk. A beszámoltatás módjai szóbeli feleltetés, órai aktivitás, gyakorlati tevékenységek, írásbeli ellenőrző dolgozatok, tematikus, diagnosztizáló felmérések, formatív, szummatív, értékelések, tesztek, kiselőadás, gyűjtőmunka, kutatómunka, kísérletek elvégzése, értékelése.

8.1. A tanulók értékelésének és minősítésének módjai Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebbi tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  Az l-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik,  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  



 

Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyakból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. /A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük./ A nevelők a tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az alsó tagozaton az első évfolyamon, illetve a 2. évfolyam első félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. Az érthetőbb szülői tájékoztatás érdekében a szöveges értékelés mellett érdemjegyeket is kapnak a tanulók. A szöveges értékelést félévente kell a tanulóknál elvégezni, és a megfelelő módon adminisztrálni! A 2. évfolyamon hasonlóan történik az értékelés, mint az első évfolyamon, azzal a különbséggel, hogy a tanév végén érdemjegyekkel értékeljük a tanulókat. Az 2 (2. félév)-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból évközben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

44



Elvárások: Minden tantárgyból félévente minimum 3 érdemjeggyel rendelkezzen a tanuló. Az év végi osztályzatok az egész évi teljesítményt tükrözzék. A félévi ill. év végi minősítés előtt, minden x.5 és x.7 között jogában áll felelni a tanulónak a jobb jegyért, x.7 fölött a szaktanár felfelé kerekít. Az osztályozó értekezleten a nevelőtestületnek jogában áll a bukásra álló tanuló osztályzatát a tanuló javára módosítani. Kitűnő bejegyzést kaphat az a tanuló, aki a tantárgyi optimum követelményen felüli többlettudást nyújt, versenyen eredményesen szerepel, rendszeres kutató és gyűjtőmunkát végez. Elégtelen osztályzatot kap a tanuló 1.4 alatti átlag esetén.1.4 és 1.7 közötti átlag esetén a tanév utolsó két hetében az adott tantárgy egész éves anyagából a szaktanár által összeállított minimum szintű felmérést kell a tanulóval íratni.

Kitűnő "5" Ha a tantárgyi követelményen felül többlettudást nyújt a tanuló, vagy versenyen kiemelkedően szerepel, vagy rendszeresen gyűjtő és kutatómunkát végez. Jeles "5" Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Jó "4" Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, kisebb előadási hibákat vét. Közepes Ha a tantervi követelményeket több hibával teljesíti. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes "3" megoldani a szóbeli feladatát. Kevésbé tud önállóan beszélni, dolgozni. Elégséges Ha a követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges "2" minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen Ha a tantervi követelményeket minimum szinten sem tudja. " 1"

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

8.2. Az írásbeli számonkérés módszerei, eszközei írásbeli feleltetés Felmérés feladatlapon Tantárgytesztek

Egy-egy tananyag számonkérése Nagy témazáró felmérések, amelyek írásáról a szaktanár legalább egy héttel a megírás előtt köteles tájékoztatni a tanulókat.

Egy napon maximum két témazáró felmérést írhat a tanuló

Formái: 

szóbeli, írásbeli felelés (kék színű jegy)

45





tanulói vizsgálatok, kísérletek elemzése, végrehajtása, gyűjtőmunka, szemléltető eszközkészítés (zöld jegy)  témazáró feladatlap, év végi ellenőrző feladatlap (piros jegy)  füzetvezetés (fekete) A félévi és év végi jegyek megállapításánál a piros jegyek súlyát a szaktanár saját belátása szerint veszi figyelembe. Az értékelés formái:  



Diagnosztikus mérés: A diagnosztikus értékelés célja az előzetes tudás és képességek felmérése, tanulási problémák esetén az okok meghatározása. Szummatív értékelés: Egy adott tanulási szakasz lezárulásakor, az elért tudásállapot rögzítésére, az induló tudásállapothoz, valamint a kitűzött tanulási célokhoz való viszonyítására szummatív értékelést alkalmazunk (egy-egy nagyobb téma lezárásakor, egy tantárgy tanulásának befejeződésekor, a tanévnek végén). A szummatív értékelés leghatékonyabban objektív mérési eszközök (tudásszintmérés), összefoglaló feladatlapok, tantárgytesztek segítségével valósítható meg. Formatív értékelés: A fejlesztő értékelés célja, hogy visszacsatoljunk a tanulóhoz és a tanárhoz. Ennek segítségével azonosítjuk a hibákat a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása céljából.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-25 % 26-50 % 51-70 % 71-90 % 91-100 %

elégtelen /1/ elégséges /2/ közepes /3/ jó /46 jeles /5/

8.3.Szöveges értékelés az alsó tagozaton: Az oktatási törvény 70. § (3) bekezdésének megfelelően az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul" minősítést kap a tanítónak a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az okok megszüntetéséhez. A szöveges értékelést az Oktatási minisztérium honlapján megtalálható, folyamatosan frissítésre kerülő szöveges értékelési rendszer segítségével készítjük el, melyben a tanuló adatainak rögzítése után az egyes tantárgyak különböző területeinek minősítése. Az értékelésnél az adott évfolyam tantárgyi követelményszintjét kell figyelembe venni. Ha valamelyik terület nem tartozik az évfolyamra adott követelmények között, akkor azt a területet kizárjuk az értékelésből. A szöveges értékelési rendszeren belül a magatartás és a szorgalom három kompetencia terület érintésével értékelhető. Ezek a következők: személyes kompetencia, szociális kompetencia és kognitív kompetencia. Végül egy összegző minősítést adunk az egész tantárgyra vonatkozólag: kiváló, jó, megfelelő, esetleg felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelést összesítjük, esetleg kiegészíthetjük, végül kinyomtatjuk. Személyes kompetenciák 

Önszabályozás

46


    

 

Feladathelyzetekben többnyire gyorsan feltalálja magát, határozottan, lendületesen dolgozik. Feladathelyzetekben néha bizonytalan, körülményes, határozatlan, nehezen kezd bele a munkába. Feladathelyzetekben időnként kapkod, gyorsan belekezd a munkába, de közben elakad, elkalandozik, elbizonytalanodik. Türelmetlensége miatt gyakran hibázik.

Tanuláshoz való viszony    



Lelki, érzelmi, esztétikai élmények iránt fogékony. Művészeti tevékenységekben szívesen vesz részt.

Temperamentum  



A közvetlen környezetében lévő tárgyakat, eszközöket funkciójuknak megfelelően és körültekintően használja. Számon tartja saját felszerelését, és többnyire rendet tart maga körül. A közvetlen környezetében lévő tárgyakat, eszközöket időnként gondatlanul használja. Saját holmiját nem tartja rendben, a tanuláshoz szükséges felszerelése gyakran rendetlen vagy hiányos. A közvetlen környezetében lévő tárgyakat, eszközöket időnként gondatlanul használja, esetenként rongálja. Saját holmiját nem tartja rendben, ruháját, eszközeit többször elveszíti. A tanuláshoz szükséges felszerelése gyakran rendetlen vagy hiányos. A közvetlen környezetében lévő tárgyakat, eszközöket időnként gondatlanul használja. Saját holmiját nem mindig tartja rendben, a tanuláshoz szükséges felszerelése gyakran rendetlen.

Habitus 




Szeret tanulni. Feladatvégzés közben általában lelkes, erősen motivált. Szívesen töpreng, próbálgat, gondolkozik. Élvezi, ha valamit megért, ha valamire önállóan rájön. A tanulás iránti lelkesedése változó. Időnként nagy erővel, szívesen végzi feladatait, töpreng, próbálkozik; máskor viszont nem talál élvezetet a kitartó gondolkodásban. Sajnos egyelőre az esetek többségében nem tanul szívesen. Feladatait csak külső motiváció hatására, kötelességtudatból végzi, a szellemi erőfeszítésben látszólag - nem talál élvezetet. A feladatban felvetődő problémákkal szemben gyakran közömbös, passzív. Szeret tanulni. Feladatvégzés közben általában lelkes, erősen motivált. Szívesen töpreng, próbálgat, gondolkozik. Élvezi, ha valamit megért, ha valamire önállóan rájön. Azonban figyelme ritkán elkalandozik.

Önismeret   

Legfontosabb személyi adatait ismeri, és összefüggően el is tudja mondani bármely helyzetben. Saját testi jellemzőinek szóbeli leírására képes. Legfontosabb személyi adatait ismeri, és rákérdezésre el is tudja mondani. Saját testi jellemzőinek szóbeli leírására képes. Legfontosabb személyi adatait még nem tudja biztonsággal és pontosan felidézni bármely helyzetben. Saját testi jellemzőinek szóbeli leírására képes.

Szociális kompetenciák 

Társakhoz való viszony     

Barátságos, jól együttműködik társaival. Rendkívül segítőkész. Nehezen barátkozik, de társaival való együttműködésre hajlandó. Segítséget nem kér, de ő szívesen segít. Nehezen barátkozik, és nem szívesen működik együtt társaival. Segítséget egyelőre nem kér és nem ad. Barátságos, de nehezen működik együtt társaival. Segítséget elfogad, de ő elzárkózik a segítségadástól. Barátságos, jól együttműködik társaival. Gyakran kerül konfliktusba.

47


  


Társaival szemben gyakran kerül konfliktusba. Ennek ellenére közösségében aktív, segítőkész. Barátságos, jól együttműködik társaival. Rendkívül segítőkész, de gyakran kezdeményező a konfliktusokban.

 Beilleszkedés    

Az iskolai élet rendjét ismeri, elfogadja, és a szokásokhoz mindenkor jól alkalmazkodik. Az iskolai élet rendjét ismeri, és a szokásokhoz többnyire jól alkalmazkodik. Az iskolai élet rendjét ismeri, de a szokásokhoz nem mindig tud alkalmazkodni. Az iskolai élet rendjét egyelőre nehezen fogadja el, a szokásokhoz gyakran nem képes alkalmazkodni.

Kognitív kompetenciák 

Figyelem 

Figyelme tartós és mély. Kitartóan képes hallott vagy látott élmények információk befogadására, tevékenységek végzésére figyelmének elterelődése nélkül. Képes a tudatos megfigyelésre, összpontosításra, célirányos tevékenységben való elmélyülésre. Feladatait általában jól vagy kevés hibával oldja meg. Figyelme tartós, de felületes. Kitartóan képes hallott vagy látott élmények információk befogadására, tevékenységek végzésére, de figyelme nem elég tudatos, elmélyült, a tevékenység céljáról időnként megfeledkezik, a feladatok lényegét néha félreérti, leegyszerűsíti. Feladatait gyakran sok hibával vagy hiányosan oldja meg. Figyelme mély, de nem tartós. Rövid ideig tartó célirányos tevékenységekben képes az összpontosításra, tudatos megfigyelésre, de hosszabb távon figyelme könnyen elterelődik, nehezen kapcsol vissza, emiatt feladatvégzése akadozik, vontatottá válik, a megfigyelt információt hiányosan tudja csak felidézni. Feladatait gyakran nem fejezi be. Figyelme szétszórt és nem elég tartós. Figyelme nem elég tudatos, elmélyült, a tevékenység céljáról időnként megfeledkezik, a feladatok lényegét néha félreérti, leegyszerűsíti. Hosszabb távon figyelme könnyen elterelődik, nehezen kapcsol vissza, emiatt feladatvégzése akadozik, vontatottá válik, a megfigyelt információt hiányosan tudja csak felidézni.









Memória    



gondolkodási képességek     



Rövid és hosszú távú memóriája egyaránt kiváló. Rövid és hosszú távú memóriája egyaránt megfelelő. Rövid és hosszú távú memóriája egyaránt fejlesztésre szorul. Rövid távú memóriája megfelelő, hosszú távú memóriája azonban még bizonytalan. Tudatos megfigyelés után közvetlenül képes megbízhatóan felidézni a hallott vagy látott információt, mozgásos cselekvéssort, de hosszabb távon a felidézés már hiányos vagy pontatlan. Szövegeket szó szerint egyelőre nehezen jegyez meg. A szövegértés fejlődésével, a szókincs gyarapodásával ez biztosan fejlődni fog.

Algoritmusokat, analógiákat felismer. Algoritmusok és analógiák felismerésében egyelőre bizonytalan. Algoritmusok és analógiák felismerésében egyre ügyesebb. Fejlődési tempója átlagos. Összefüggéseket felismer, és azokból következtetéseket tud levonni. Összefüggéseket felismer, és azokból tanítói segítséggel következtetéseket tud levonni. Összefüggéseket felismer, de azokból egyelőre - tanítói segítség mellett is - nehezen tud következtetéseket levonni.

tanulási képességek   

Képes felidézni az aznap kapott feladatot. Felismeri a jellegzetes feladattípusokat, és meg tudja tervezni a megoldás lépéseit a neki legmegfelelőbb módon. Képes az önálló tanuláshoz szükséges körülményeket megteremteni maga körül. Képes arra, hogy elakadás esetén segítséget kérjen, problémáját megfogalmazza, segédeszközt

48



vegyen igénybe.

9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok az oktatás folyamatában meghatározó jelentőségűek a rögzítés és gyakorlás szempontjából. Ezért iskolánk alkalmazza a házi feladat módszereit. Mivel iskolánkban 1. és 2. évfolyamon egész napos iskola működik, ezért házi feladatot csak 3. évfolyamtól adhatnak fel a pedagógusok. Az otthoni és napközi otthonos felkészüléshez adott házi feladatokat a szaktanár határozza meg. Az írásbeli házi feladat nem lehet több naponta és tantárgyanként 3 átlagos nehézségű feladattól. Szóbeli házi feladat esetén egy tananyagnyi szóbeli házi feladat adható. Magyar irodalomból vers szakaszosan adható fel. Idegen nyelvből 20 szónál több nem adható fel. A napköziben a tanuló köteles másnapi órára felkészülni. Az ehhez szükséges könyveket és füzeteket, munkafüzeteket a tanulónak kell biztosítania. A hétvégekre és a tanítási szünetek idejére írásbeli házi feladat nem adható! Kivételt képez ez alól első osztályban az írás és matematika tantárgyak.

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 10.1. Napközi otthon Szervezése 1-4. évfolyamon összevontan történik, és szorgalmi időszak alatt működik. Tanítás nélküli munkanapokon az iskola köteles gondoskodni a tanulók megőrzéséről. Téli és tavaszi szünet ideje alatt 15 fő feletti létszám esetén gondoskodnak a tanulók felügyeletéről. A napközis ellátás az utolsó óra végétől 1600 óráig tart. A napközi rendjét külön szabályozza, amit a napközis nevelők készítenek el és a tagintézmény-vezető hagy jóvá. A szabályzatot évenként felül kell vizsgálni.

A napközis foglalkozásokra való felvétel elbírálásának elvei: A napközis foglalkozásokra a szülők igénye alapján minden felügyeletre szoruló alsó tagozatos tanuló részére biztosított felvétel. A napközi otthonba következő tanévre a tárgyév május31-e, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő a tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni felvételét. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. Amennyiben a napközi létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók:  Akiknek mindkét szülője dolgozik  Akik nehéz szociális körülmények élők  A felügyelet nélkül otthon tartózkodó tanuló  Tanulási nehézségekkel küzdő tanuló A jelentkezés lehetőségéről az iskola tájékoztatja a szülőket.  A felvétel egy tanévre szól.  A napközis felvételről a tagintézmény-vezető dönt.  A napköziben be kell tartani a napközi házirendjét, ellenkező esetben a tanuló a napköziből eltanácsolható  A napköziből tanuló csak a szülő írásbeli kérésére engedhető el  A napközis elhelyezés csak étkezéssel együtt vehető igénybe

49





Bármely okból megszűnt napközis jogviszony után ugyanabban a tanévben csak nagyon indokolt esetben vehető fel ismét a tanuló

10.2. Szakkör, érdeklődési kör Az iskola hagyományainak megfelelően szakköröket hirdet. A tanulók jelentkezése önkéntes és ingyenes. Indításáról a munkaközösség-vezető véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A foglalkozások időtartama heti 1 vagy heti 2 óra. A szakkörvezető éves programot készít, szakköri naplót vezet a foglalkozásokról. A szakkörök működéséhez a tanulók anyagi eszközökkel hozzájárulhatnak.

10.3.Énekkar A szorgalmi időszak alatt rögzített heti 2x 45 perces időtartamban működhet. jelentkezhetnek, felvételükről a csoport vezetője dönt. A felvétel egy tanévre szól.

A tanulók önkéntesen

10.4 Iskolai sportkör Iskolánkban a diákolimpiai számok közül a labdarúgás, kézilabda, atlétika sportágakban versenyezhetnek a tanulók teljesítményük függvényében. A tömegsort és szabadidős sportfoglalkozások nyitottak. Az iskolai sportkör foglalkozásainak a testnevelési órák tanmeneteivel, a versenynaptárral összhangban kell lenniük. Az ISK-t éves program alapján az ISK vezetője irányítja. A szakkör, énekkar, sportkör munkaprogramját az igazgató hagyja jóvá.

10.5. Csoportbontás Iskolánkban igen magas a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma. Ennek okai:  A gyermekek családi körülményei  Szociális helyzetük, nehéz anyagi körülményeik  A szülők alacsony iskolázottsága  A munkanélküliség  Alapvető társadalmi normák meglétének a hiánya  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek A hatékonyabb oktatás-nevelés elérése érdekében szükségesnek látjuk az évfolyamonkénti párhuzamos osztályok indítását kisebb tanulói létszámmal, amennyiben ezt a körülmények és a feltételek lehetővé teszik.

11.A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 2000-es évek elején kétféle fittségi tesztet is kidolgoztak: a Hungarofitet és az Eurofitet. A Hungarofit öt részből áll: az első a Cooper-teszthez hasonlít, 2000 métert kell minél rövidebb idő alatt lefutni, a második a helyből távolugrás, a harmadik a felülés, a negyedik hátizom gyakorlatokból áll, az ötödik pedig a fekvőtámasz. A Hungarofit skálája

50



A Hungarofit-felméréseken az öt feladat során összesen 140 pontot lehet gyűjteni. Hogy egy fekvőtámasz vagy felülés mennyit ér, azt befolyásolja, hogy hány éves a tesztelő, illetve az is, hogy fiú vagy lány. Az eredmények alapján a következő hét fittségi kategóriába osztják a felmérésben részt vevőket: Nagyon gyenge a teljesítménye annak, aki maximum 20 pontot ér el. Aki ide tartozik, annak a gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzés közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Gyenge a teljesítménye annak, aki 20 és 40 pont között teljesít. Őt is kifárasztja az egész napi tevékenység, gyakran érzi magát fáradtnak, kimerültnek. Kifogásolható a fittségi állapota azoknak, akik 40 és 60 pont között teljesítenek. Mérey szerint ők még mindig nem érik el azt a fizikai szintet, amely például könnyű fizikai munka végzéséhez szükséges. A mindennapi tevékenységtől még nem fáradnak el, de a többletmunka igénybe veszi őket. Közepes a teljesítménye azoknak, akik 60 és 80 pont között teljesítenek. Ez az a szint Mérey szerint, amely a könnyű fizikai munkához és a szellemi munkához szükséges. A szint tartásához heti 2-3 óra testedzés szükséges. Jó az eredménye azoknak, akik 80 és 100 pont között teljesítenek. Ezt általában azok érik el, akik amatőr szinten űznek valamilyen sportot, heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Kiváló az eredménye azoknak, akik 100 pont felett teljesítenek, akik pedig 120 pontnál többet szereznek, az extra kategóriába kerülnek. A kiválóakból lehet élsportoló, a legjobbak pedig akár nemzetközi szinten is jó eredményt érhetnek el egy-egy sportágban. A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont

12.Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 12.1.Egészségnevelési célok:  A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.  Kiegyensúlyozott személyiségű, egészséges tanulók nevelése. Legyenek képesek munkavégzésre; alakuljon ki felelősségtudatuk, rendelkezzenek önismerettel, találják meg önkifejezési módjukat.  Segíteni a tanulók magatartásának és szokásainak a kialakulását.  Fejleszteni a másság (a beteg, sérült, sajátos nevelési igényű tanulók iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Az élet, az egészség, mint érték tudatosítása, tisztelete.  Az egészséges életmód, az egészségvédelem technikájának elsajátíttatása.  A káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) elutasítására való készségfejlesztés.

El kell érnünk, hogy kialakuljon a tanulókban:

51


    


az egészséges és kulturált életmód iránti igény, a testmozgás iránti igény, az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) az egészségmegőrzés fontossága, az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése).

12.2. A megvalósítás formái:  Az iskola személyes tárgyi környezetével segítse a magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják.  Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.  Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni, az egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani.  Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai.  A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, rossz táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb.).  Ismerje a leggyakoribb fertőző betegségeket és megelőzésük módját. Legyen tisztába a védőoltások fontosságával.  A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás.  A testi-lelki komfortérzet megteremtése érdekében mindennapos testedzést biztosító sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.  A tanítási órákon kívül az iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van: - a helyes életmód, egészséges napirend, - a személyi higiéniára való nevelés, - a környezeti higiéniára való nevelés, étkezési magatartás, - a fogápolás betartása, - a mozgásigény kialakítása a játékok során, - a szabadban való tartózkodás, a szervezet edzése, - a gyermekbalesetek megelőzése, testi épségének védelme.

12.3.Feladatok az általános iskola 1-8. osztályában:      



A biztonság kialakítása, megteremtése, testünk és érzéseink védelme a veszélyektől. A test tisztasága, személyi higénia. Mozgás: bátorítva a gyerekeket, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki. Tartásjavítás: a gyermekkorban kialakult tartási hibák kiküszöbölése, erre a célra felépített tornagyakorlatokkal. Növekedés, változás, a fejlődés különböző szakaszai. A biológiai aspektusok mellett bemutatva a szexualitás érzelmi és társadalmi változásait is. Családalapítás, párválasztás: az önismeretben, de a párválasztásban is rendkívül nagy jelentősége van a barátságnak. Minden tartós kapcsolatnak, így a házasságnak is szükséges feltétele a baráti kapcsolat tartalmi jegyeinek megléte. Olyan készségek elsajátítása, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat. Egészséges környezet: a környezeti ártalmakra vonatkozó ismeretek mellett fontos a környezetünkért való felelősség tudatosítása, és a környezethez való viszony kérdése.

52



Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nevelési célok megvalósítását a helyi tanterv tantárgyai és témakörei biztosítják.

12.4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje: Az iskolába járó tanulók intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó tankerület és a háziorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján háziorvos, gyermekorvos és védőnő látja el. Sályban az iskolaorvosi feladatokat a védőnői szolgálat közreműködésével az orvosi rendelő látja el. Orvosi vizsgálat 2., 4., 6., 8. osztályban. Az iskola részére külön rendelési idő megállapítva nincs, de a közelség miatt a gyermekek nyugodtan felkereshetik a rendelőt a kiadott időszakokban. Egyébként máskor is soron kívül vizsgálják őket. Amennyiben egy gyermek az iskolában rosszul lesz, vagy megbetegszik, hazaküldése előtt érdemes az orvossal, vagy a nővérrel megnézetni, mert esetleg a szükséges gyógyszerekről már lemaradhat, ha csak a délutáni lehetőséget használja ki. Hazaküldeni, különösen vizsgálat nélkül, csak akkor tanácsos, ha otthoni felügyelete biztonsággal megoldható vagy a szülő engedélyezi, hogy az ő felelősségére hazamehet gyermeke. Baleset, vagy más egyéb okból kialakult sürgős szükség esetén azonnal értesíteni kell a rendelőt, az orvost, a védőnőt. Ha valamilyen oknál fogva egyik sem érhető el, a Mentőszolgálatot kell hívni. A jogszabályban meghatározott egyéb tevékenységeket (szűrés, védőoltás, stb.) az előírt rendben a védőnő ütemezi, az iskolával egyeztetett időpontokban. A szűrővizsgálatok tartalma:         

A testi fejlettség mérése Kóros elhízás és soványság megítélése Mozgásszervek vizsgálata Vérnyomás ellenőrzése Színtévesztés, hallásvizsgálat Nemi fejlettség vizsgálata Golyvaszűrés Tisztasági vizsgálatok Védőoltások

A beteg gyermeket az iskolából gyógyulásáig el kell tanácsolni. A gyógyulás, illetve az emiatt létrejött hiányzás igazolását a Rendelőben sorszámmal ellátott, speciális vényre nyomtatják, ezt hamisítani nem lehet, ezen tüntetik fel az esetleges felmentési javaslatokat is. Telefonszámok: Orvosi rendelő: 536-212 Védőnő: 336-455 Mentők: 104 ingyenesen hívható

12.5. Környezeti nevelési célok: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartását, életvitelét. Ha különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére:  a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzésére való képesség  környezettel kapcsolatos állampolgársági kötelességeink felismerésére és jogaik gyakorlására

53



Szorgalmazni kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést! Hiszen ez csak részben természettudomány, emellett- és elsősorban!- látás- és gondolkodásmód.  a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerése és értékelése Ezért a reál ás humán tantárgyaknak egyformán feladata a következő fejlesztés:  környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten

1.-4. évfolyam:      

Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. A természet iránti érdeklődés felkeltése A természeti környezet, mint a világ védelmére szoruló részének értelmezése. Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. Új ismeretek és készségek elsajátítása a változások tükrében Helyes magatartásforma kialakítása

5.-6. évfolyam:      

Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi és társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázata. Egészséggel és környezettel kapcsolatos életvezetési szokások kialakítása Környezettudatos döntések elősegítése

7.-8. évfolyam:             

A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. A tudomány fejlődése és hatása környezetünkre A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából. Az ember természetátalakító tevékenységének következményei A környezetben előforduló technikai fejlődés által létrejött változások megismerése Globális környezetvédelmi tevékenység megismertetése Környezetkímélő találmányok A környezetkímélő magatartás kialakítása Az energiaforrások helyes használata - energiatakarékosság

A felvázolt fejlesztési területeket iskolánk a következő nevelési témakörökre bontotta le, melyet az életkornak megfelelő tartalommal tölt meg:

54

Pedagógiai Program 2013




Énképünk: a helyes énkép kialakítása érdekében meg kell ismerniük tanulóinknak önmagukat, céljaikat. Ki kell alakítaniuk értékrendjüket, képessé kell válniuk az önfejlesztésre, a helyes konfliktuskezelésre és az önkontrol mellett a változásra, változtatásra.



Egészségvédelem, káros szenvedélyek: magába foglalja a helyes táplálkozási szokásokat, életmódot, sportot, napirendet, az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeit



Helyünk a társadalomban: a szűkebb és tágabb környezet természeti és kulturális értékeinek megismerése mellett a hazaszeretet, a nemzeti öntudatra nevelés, a közéleti, szerepvállalás kérdéskörét is tisztázni kell. A másság elfogadása nem társadalommal szembenálló, jogi normákat felrúgó csoportok tolerálását.



magánéleti jelenti a

Családi élet: fontosnak kell tartani minden család bevonását az iskolai életbe, A meglévő fórumokat az igényeknek megfelelően bővíteni kell. Kiemelten kell hangsúlyozni a család szerepét és a családi szerepvállalást.



Hazánk és a nagyvilág: tudatosítani kell, hogy a történelmi, nyelvi ragaszkodás nem párosulhat nacionalizmussal olyan formában, hogy az sértse európai szellemiségünket. A szabadság és demokrácia, a béke és barátság, a cselekvő hazaszeretet minden nép igénye. Ismerni kell helyünket és szerepünket a nagyvilágban.



Jövőkép: a haza és az egyén jövőképének harmóniáját kell kiépíteni.



Ember és természet: a legbővebb terület, melyet sok-sok témakör ölel fel. Tudatosítani kell az ember- állat- növény szoros kapcsolatát, melynek legjobb formája, ha ezt a tanulóink közvetlen módon tapasztalnak meg. A tantermi keretek és a közvetlen környezet megfigyelése céljából lehetővé tettük a Vízfő-tanösvény bejárását a megfelelő osztályokban és keretek között.

13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 13.1. A magatartás és szorgalom értékelésének elvei

Az osztályfőnök osztályközösséggel együtt havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdemjegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe rögzíti. Az értékelést nevelési célzattal, indoklással megbeszéli a tanulókkal.

55



A tanuló magatartásának és szorgalmának év végi minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi, figyelembe véve a tanuló szüneti viselkedését, délutáni tevékenységét és szakköri magatartását is.

A havonta adható érdemjegyek kritériumai Magatartás A házirend betartásával példát mutat, és társait is erre ösztönzi. Megbízatásait teljesíti. Az iskolai, napközi otthoni, tanórán kívüli közösségi munkában önként, tevékenyen részt vesz, aktív és kezdeményező. Viselkedése, magatartása a legkülönbözőbb körülmények között is fegyelmezett, megbízható, pontos. A felnőttekkel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó, becsületes, segítőkész. A házirendet betartja. Megbízatást csak ösztönzésre vállal, de a rábízott feladatot elvégzi. Az iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó, segítőkész, általában megbízható, pontos. A házirend törvényeit több esetben megszegi. Megbízatást ösztönzésre sem szívesen vállal s a feladatát nem látja el megfelelően. Viselkedésével, hangnemével a közösség rendjét zavarja, társait fegyelmezetlenségre indítja, trágár kifejezéseket is használ. Nem mindig őszinte, de kényszerítő körülmények hatására beismeri hibáit, mulasztásait. Felnőttekkel, társaival tiszteletlenül viselkedik. Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van.

5 példás

4 jó

3 változó

Szorgalom Példás osztályzatot érdemel az a tanuló, aki képességeinek maximumát nyújtja, függetlenül a teljesítményétől és az otthoni körülményeitől. Akinek a szorgalma tartós, egyenletes. Órán aktívan dolgozik, kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődik. Tantárgyi versenyeken vesz részt. A tantárgyak jegyei és aktivitása kissé elmarad a képességeitől. Házi feladatát elvégzi, felszerelését rendben tartja. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. Tanulmányi munkája nem rendszeres. Képességeihez mérten alacsonyan teljesít. Házi feladata gyakran nincs kész, felszerelése többször hiányzik. Munkájában önállótlan, csak utasításra dolgozik, nem ellenőrzi önmagát. Szaktanári figyelmeztetése van. Taneszközei nincsenek, felszerelése hiányos.

56



A házirendet nem tartja be, a rendet súlyosan, szándékosan bomlasztja. Viselkedésével rossz példát mutat társainak, velük szemben agresszív, rendszeresen trágár kifejezéseket használ. Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. Felnőttekkel, társaival tiszteletlen. Rontja az iskola hírnevét. Osztályfőnöki figyelmeztetése, intője rovója, ill. szaktanári figyelmeztetése van. Igazgatói büntetést kapott Igazolatlan mulasztása van.

2 hanyag rossz

Tanulmányi munkáját elhanyagolja, kötelességeit elmulasztja. Teljesítménye képességeihez mérten lényegesen alacsonyabb. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait saját hibájából nem végzi el. Többszöri szaktanári figyelmeztetés ellenére sem változik a munkához való viszonya.

13.2. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, vagy kimagasló sportteljesítményt ér el, vagy jó tantárgyi versenyeredményeket mutat fel, vagy a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók: Igazgató dicséretet kap az a tanuló, aki versenyen kiemelkedő eredményt ér el. Tanulmányi munkája rendszeres és javuló tendenciát mutat. Osztályfőnöki dicséretet kap az a tanuló, aki iskolai szintű ünnepségeken, rendezvényeken szerepel, vagy versenyeken kiemelkedő eredményt ér el, vagy többször dicséretet kapott, vagy példamutató magatartású, szorgalmú, vagy félévi tanulmányi munkája alapján megérdemli. Szaktanári dicséretben részesül az a tanuló, aki a versenyeken 1. vagy 2. vagy 3. helyezést ér el, vagy versenyen eredményesen szerepelt, vagy tanulmányi munkájában több tizedes javulást ért el az előző év végi vagy félévi osztályzathoz képest, vagy folyamatos aktív órai munkája alapján. Napköziotthon-vezetői dicséretet kap az a tanuló, aki a tanulmányi időben aktív, szorgalmas, vagy a szabadidős tevékenység alatt fegyelmezett és munkájával hozzájárul a tevékenység sikeréhez, vagy folyamatos felelősi munkát végez. Az elismerést a tájékoztató füzetben, vagy ellenőrzőben és a naplóban dokumentáljuk. A fokozatokban tükröződnie kell a jó cselekedet fajsúlyának. A fokozatok megismételhetők és egész tanévre érvényesek. Kitüntetési formák Nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, aki a félévi és az év végi osztályozó konferencia döntése alapján, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el példamutató a magatartása és a közösségért végzett tevékenysége.

57



A tanuló a dicséretet oklevél formájában kapja a tanévzárón. Ezt a naplóban, a bizonyítványban és a törzskönyvben dokumentáljuk. . Veres Péter Díjat kap az a 8. osztályos tanuló, aki iskolai tanulmányai alatt humán témakörű versenyeken kiemelkedően teljesít. Az intézmény kitüntetéseit a tanévzáró ünnepségen (8. osztályos tanuló esetén a ballagási ünnepségen) adjuk át. A kitüntetés formája: oklevél és pénzjutalom. Fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. Fegyelmező intézkedések: Szaktárgyi figyelmeztetés A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. A magatartásjegy maximum 4-es lehet. Ügyeletes nevelői figyelmeztetés Az óraközi szünetekben tanúsított rendbontó, fegyelmezetlen magatartásért. A magatartás jegy az adott hónapban legfeljebb 4-es lehet. Napköziotthon-vezetői figyelmeztetés Rendbontó, fegyelmezetlen magatartás a foglalkozásokon, a napközi otthon rendjének megsértése miatt. A magatartásjegy az adott hónapban maximum 4-es lehet. Osztályfőnöki figyelmeztetés A tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése esetén, vagy igazolatlan hiányzás miatt. A magatartásjegy az adott hónapban maximum 3-as lehet. Osztályfőnöki intés Az osztályfőnöki figyelmeztetés után adandó szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés meglétekor. A fegyelmezetlenségek ismétlődése esetén, vagy az iskola hírnevét rontó cselekedetért. A magatartásjegy az adott hónapban 3-as. Osztályfőnöki rovó Az osztályfőnöki intő megléte után a fegyelmezetlenségek megléte esetén vagy az iskola hírnevét rontó cselekedetért. Magatartásjegy az adott hónapban 2-es lehet. Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás Az osztályfőnök kezdeményezésére adható, ha a fokozatok alkalmazása után indokolt, illetve súlyos rendbontásért, vagy az iskola hírnevét rontó cselekedetéért. A magatartásjegy az adott hónapban 2-es lehet. A fegyelmező intézkedéseket az ellenőrzőben és a naplóban dokumentáljuk. A szülővel írásban közölni kell a fegyelmező intézkedés okát is. A fegyelmi büntetések fokozatait a Ktv, a fegyelmi eljárás szabályait a MKV 11/1994 rendelet határozza meg.

58



59



14. Iskolánkban dolgozó munkatársak névsora

Gárdonyi Géza Tagiskola Sály Név Korán Katalin Antal Endre Friedel Józsefné Hócza József Juhász Mikósné Király Boglárka Kuzmi-Janka Edina Markó Józsefné Okosné Mihály Gabriella Palotás Gáborné Regőcziné Vámos Katalin Stengerné Forgony Éva Andrea Szente-Kékedi Kitti Tóth István Vaskó Jolán Varga Anita Merucza Szilvia Némethné Szucskó Krisztina Váradi Józsefné

Beosztás tagintézmény-vezető tanító pedagógiai asszisztens tanár tanár tanító napközis nevelő tanító tanító tanár (áttanítással) tanár (félállásban) tanító tanító tanár (áttanítással) tanár iskolatitkár takarító takarító takarító

Szak Gyógypedagógus-logopédus tanító testnevelés-földrajz magyar-történelem tanító angol-történelem tanító tanító matematika-kémia matematika-fizika tanító -tanár tanító Informatika német

60

Pedagógiai Program


15. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések   

Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az 1.-5. évfolyamon kerül bevezetésre, majd felmenő rendszerben folytatódik. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2013. szeptember 1.-től - 2017. augusztus 31. napjáig szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

A pedagógiai program módosítása     

Az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai közösségei, a szülők közössége, az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjával kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: Az iskola fenntartójánál Az iskola irattárában, Az iskola nevelői szobájában, Az iskola igazgatójánál, Az iskola igazgató helyetteseinél

Sály, 2013. március hó …… Jóváhagyta: igazgató

61

PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: A nevelőtestület

Recommend Documents