Pedagógiai program. Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest Egressy út 36

2014

Pedagógiai program

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest Egressy út 36.1

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Első és legfontosabb nevelési feladatunknak tartjuk, hogy tanulóinkban továbbfejlesszük a humanista értékrendszert, embertársaik és maguk megbecsülését, tiszteletadást minden korosztály irányában, türelmet, a mások elveinek, értékeinek tiszteletben tartását, saját életükkel való értelmes gazdálkodást. Különösen fontos feladat azon képességek kialakítása, fejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy fogyatékos, érzékszervi károsodott, csökkent képességű társaikat elfogadják, segítsék, megbecsüljék. Tudják saját és mások egészségét, épségét értékelni, védeni, magukban olyan tulajdonságokat kialakítani, amellyel maguk, társaik és környezetük egészségének megóvását szolgálják. Legyenek képesek e célok eléréséért önként tevékenykedni, cselekedni. Az iskolába kerülő tanulók kognitív, erkölcsi, fizikai fejlettsége nagyon eltérő (az ép gyerek esetében is, nem beszélve a sérült, testileg fogyatékos, esetenként korlátozott munkaképességű tanulók viszonyában), ezért különösen nagy feladat a személyre szabott, differenciált feladatok és nevelési célok meghatározása, ill. ezen elvek alapján történő egyéni képességfejlesztés! Ezen feladatok megoldása az iskola minden pedagógusának kiemelt feladata, szorosan együttműködve a fejlesztő pedagógussal. A szakoktatók viszonylag nagy óraszámban foglalkoznak kisebb létszámú tanulócsoporttal, ezért alaposabban megismerhetik tanulóikat, és napi oktatómunkájuk mellett a differenciált képességfejlesztő oktatás megvalósítására törekednek. Az osztályok összetételét, életkorát figyelembe véve alakítják ki az osztályfőnökök egy-egy osztály nevelésének cél és eszközrendszerét. Újra kell gondolni Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott és a nemzeti köznevelési törvénybe foglalt feladatainkat, ezért szükséges a szakképzés tartalmi és módszertani megújulása is. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja, hogy az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása során a felnövekvő nemzedék a haza iránt elkötelezett, felelős polgárrá váljon. Egyik legfőbb pedagógiai alapelvünk, hogy a tanítás – tanulás folyamatát mindenkor kétoldalú folyamatnak fogjuk fel, amely a tanulók aktív részvétele nélkül nem lehet eredményes. Az érdeklődés felkeltésével, irányításával mozgósítjuk tanulóink aktivitását annak érdekében, hogy a tanítás – tanulás folyamata a tanulók részéről is a lehető legintenzívebb legyen, és minden egyes fiatalt saját képességének csúcsára juttathassunk el. Az iskolánkba kerülő tanulók többsége kevésbé volt sikeres az elméleti órákon legtöbbjük érdeklődése egyértelműen gyakorlati jellegű, közülük sokan kiváló manuális képességekkel rendelkeznek. A szakmai alapozó képzés során gyakorlati tanműhelyeinkben nagy súlyt fektetünk e képességek kibontakoztatására. Kompetencia alapú oktatás megteremtése Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi, földrajzi környezet is befolyásolja. Az Európai Unió országaiban az iskolai műveltség tartalmának irányadó mutatója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Minden egyénnek szüksége van boldoguláshoz, fejlődéséhez, aktív állampolgári létéhez, munkájához, a társadalomba való beilleszkedéséhez olyan ismeretekre szert tenni, amelyek hozzásegítik a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A műveltség területeinek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összesített rendszerben jelenítik meg. 3

Kulcskompetenciák, melyeket nevelési- oktatási feladatainkban kiemelten kívánunk megvalósítani: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos és technikai kompetencia - Digitális kompetencia- az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség - A hatékony, önálló tanulás Fenti célok megvalósítását tűzzük ki a helyi tantervekben, melyek elérését folyamatosan figyelemmel kísérjük a központi és helyi mérésekkel. A mérések eredményeit munkaközösségi, nevelőtestületi értekezleteken folyamatosan értékeljük. Kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési területek- nevelési célok Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazaszeretetre nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a 4

felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb 5

és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés ésmegőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló 6

környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más 7

információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Munkánk eredményességének záloga, hogy nevelő-oktató munkánk eredményét folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük. A rendszeres visszajelzés a tanuló haladásáról, képességeinek, tudásának fejlődéséről, növekedéséről megerősíti tanulóinkban a tanulás fontosságát, fejleszti önértékelésüket. Rendszeresen tájékoztatja őket arról, hogy meddig jutottak el a tanulási folyamatban. Ezzel párhuzamosan pedagógusok is rendszeres képet kapnak arról, hogy mennyire eredményes a munkájuk, hol vannak hiányosságok, javítanivalók. Ezen visszajelzések alapján tudják további munkájukat a tanulócsoportok, ill. egyes tanulók képességeihez igazítani. Az értékelés módjai változatosak legyenek. A tanulók értékelése, osztályozása ne nyomasztó élmény legyen a tanulók számára, hanem mindenkor vegye figyelembe a tanulók egyéni képességének fejlődését, adjon útmutatást a továbbiakra, segítse a tanulókat helyes önértékelésük kialakításában: abban hogy munkájukat mindenkor igényesen végezzék és az eredményes munka örömét, sikerét megismerjék. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés alapfeladatának lényege, hogy tanulóink felé értékeket közvetítsünk, ill. bennük értékeket alakítsunk ki. Nevelési tevékenységünk végső célkitűzése - az érték, amit létre kívánunk hozni az egyén konstruktív életvezetése- olyan életvezetés, amely egyrészt szociálisan értékes - azaz pozitívan hat a közösség fejlődésére – másrészt az egyén szempontjából is eredményes, mert hozzájárul más értékek létrehozásához. A konstruktív életvezetés megalapozása során egyfelől ösztönözzük az önfejlesztő közösségfejlesztő tevékenységeket – ezzel párhuzamosan próbáljuk leépíteni a destruktív megnyilvánulásokat, másfelől igyekezzünk kialakítani az egyén azon tulajdonságait, amely hasznos tevékenységre ösztönző, szabályozó irányba mutat. A személyiségfejlesztés konkrét célja az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét figyelembevevő oktatás, törekvés arra, hogy a tanuló e nevelési folyamatnak minél inkább alanya legyen (ne tárgya), ahol nevelési céljaink megvalósulása mellett a serdülők céljai is megvalósulnak. A fejlesztés célja egyaránt legyen a testi értelmi, érzéki, erkölcsi, gyakorlati képességek fejlesztése. Elvárásaink világosak, konkrétak legyenek, és a tanulói személyiség tiszteletben tartásával párosuljanak.

8

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében a szülők mellett az iskolára is óriási felelősség hárul. Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjaira. Kiemelt jelentőségű a testnevelés, a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, a szakmai gyakorlati illetve az idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehatását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki. Ennek következtében iskolánk személyi, tárgyi környezetével segíteni kell azoknak a magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Hosszú távú célunk a WHO által is meghatározott egészségfejlesztő iskola kialakítása, elősegítve ezzel azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ebben a munkában a pedagógusokat segíti: fejlesztő pedagógus, pedagógiai asszisztens, iskolaorvos, ifjúsági védőnő, szülői közösség és az iskola minden dolgozója. Tevékenységi területek Szakmai egészségügyi alkalmassági vizsgálatok Tanulóink részére az iskola szervezi meg a részvételt: - beiratkozáskor, - tanulóidő alatt évente osztályonként, - hosszabb betegség, sérülés után. Az egészségügyi törzslapokat értékeli, és utógondozást végez az iskolaorvos és az ifjúsági védőnő. Az egészségileg veszélyeztetett tanulókat nyilvántartják, állapotukat figyelemmel kísérik. Egészségügyi alkalmatlanság esetén a szakmaváltásban segítséget nyújt a szülő és az osztályfőnök bevonásával az iskolaorvos. Tanév kezdésekor a testnevelő tanárok részére eljuttatják a felmentett, részlegesen felmentett illetve a könnyített (gyógy) testnevelésen résztvevő tanulók névsorát.

9

Szűrővizsgálatok Tanulóink évente fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt iskolafogászati ellátás keretében. A szűrővizsgálaton való részvétel osztályonként történik, ennek megszervezése, a kísérő kijelölése az iskola feladata. Tüdőszűrő vizsgálaton egyénileg vesznek részt a tanulók, a lakóhely szerinti szakrendelőben. Egészséges környezet megteremtése Elsősorban az iskolavezetés feladata. Az iskola egész területén a tisztaság alapvető követelmény, ennek fenntartása minden dolgozó és tanuló kötelessége. A munka- és tűzvédelmi szabályok megismertetése, betartása és betartatása ugyancsak minden dolgozó és tanuló kötelessége. Dohányzás az iskola területén és közvetlen környezetében tilos! A tanműhelyekben az egészségre káros anyagok felhasználásánál, a poros munkavégzéskor, gépi munka esetén az egyéni védőeszközöket használni kell. A törvényben előírt módon kell figyelemmel kísérni a por, a zaj, a füst kibocsátás szintjét. A veszélyes hulladékokat a kijelölt helyre kell szállítani. Egészséges környezet megteremtése elképzelhetetlen a személyi higiénia betartása nélkül. Az iskolai dolgozók személyes példamutatásán túl a tanulók részére osztályfőnöki órákon, biológia órákon foglalkozni kell a témával, az iskolaorvos és ifjúsági védőnő bevonásával. Esetenként külső előadó meghívása is indokolt lehet. A tanulók iskolában való megjelenését folyamatosan figyelemmel kell kísérni a pedagógusoknak, baj esetén a megfelelő segítséget meg kell adni. (Szociális juttatás, kapcsolatfelvétel a helyi családsegítővel.) Az egészségfejlesztés szempontjából az iskolai környezet a tanulók egészségének és egészséges életmódjának forrása és egyben veszélyforrása. A tanulók közérzetét messzemenően befolyásolja az iskolával való elégedettség, az iskolához fűződő viszony. Tanulóink zöme serdülőkorú fiú – az életkorra jellemző összes lázadással – jó és rossz tulajdonsággal. Mindent meg kell tennünk az iskolai jó légkör megteremtéséért, az iskola okozta stressz csökkentéséért, a tanulótársakkal való jó viszony kialakításáért. Ide tartozik a tanulási problémákkal küzdő gyerekkel való egyéni, vagy csoportos foglalkozás. Az egészségileg fogyatékos tanulókat az egészségesekkel integráltan foglalkoztatjuk, teljes értékű emberként kezeljük őket, és ezt megköveteljük iskolatársaiktól is. Az iskola akadálymentesítésének tervét a fenntartó elkészítette, kiépítése még nem valósult meg.

10

Testedzés és egyéb szabadidős tevékenység A testedzés színterei iskolánkban: - tornaterem - edző (kondicionáló) terem - sportudvar Külső helyszínek: - az iskolát körülvevő utcai tömb, - uszoda, fővárosi sportversenyek, túrázások helyszínei, sportversenyek helyszínei, sportegyesületek szakosztályai.

kerületi

A testedzésre lehetőség van tanórai foglalkozásokon, tömegsport foglalkozásokon, az Iskolai Diáksport Egyesület szakosztályainak edzésein, versenyeken, iskolai sportversenyeken. A tornaterem – tekintettel a délelőtt- délutános tanításra – gyakorlatilag egész nap nyitva van. A sportolási lehetőségek időpontjáról, az eredményekről tájékoztatni kell a testnevelő tanároknak és a szabadidő szervezőnek a tanulókat faliújságokon keresztül, és szóban is. A jó teljesítményt nyújtó tanulók – testnevelő tanári javaslat alapján igazgatói dicséretben részesülnek. Az arra érdemes tanulót felterjesztjük a „jó tanuló, jó sportoló” kitüntetés elnyerésére, testnevelő tanár és osztályfőnök javaslata alapján. Biztosítani kell a szakosztályokban sportoló fiatalok részvételét versenyeken, edzőtáborokban. A sportegyesület kikérőjét véleményezi az osztályfőnök, az igazgató engedélyezi az iskolából való távollétet. (Természetesen a tanulmányi eredmény, magatartás figyelembevételével.) Szabadidős tevékenység során a különböző szervezetek által kiírt emléktúrákon, futóversenyeken való részvételi lehetőséget a szabadidő szervező hirdeti meg. A mozgósításba az osztályfőnök és a testnevelő tanárok segítenek. A tanulók fizikai állapotának felmérését, melyet évente kétszer végeznek el a testnevelő tanárok, a pedagógiai program más fejezete ismerteti. Egészséges táplálkozás A serdülőkor az egészséges táplálkozási szokások kialakulása szempontjából is fontos időszaka az embernek. Tanulóink többsége hátrányos szociális helyzetű családból érkezik iskolánkba. Feladatunk az alultáplált, éhes gyermek kiszűrése az iskolaorvos, védőnő, pedagógusok együttműködése eredményeként. Baj esetén a pedagógiai asszisztens az osztályfőnök jelzése alapján intézkedik a családvédelmi szolgálaton keresztül.

11

A helyes táplálkozás terjesztésének fórumai: - szülői értekezletek (reggelizés fontossága, tízórai, mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás összefüggése: édességek, cukros üdítőitalok, gyorsételek fogyasztása, pl.: TV nézés alatt.) - órai foglalkozások: osztályfőnöki óra, biológia óra, kémia óra, testnevelési óra - büfé áruválasztéka. Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás A serdülőkorral járó testi, intellektuális és érzelmi változások és az egészségi állapot kölcsönösen hat egymásra. Ebben az időszakban – az autonómiára törekvés időszakában a fiatalok hajlamosak a veszélyhelyzetek lekicsinylésére, az egészségvédelem, a testi épség védelmével kapcsolatos szabályok és társadalmi normák mellőzésére. Erre az életkorra jellemző a dohányzás, az alkohollal és droggal való próbálkozás, sőt a serdülőkor végére gyakran rendszeressé válnak. Nevelő munkánk elsődleges feladata a megelőzés, a tanulóknak az iskola területén dohányozni tilos, folyamatos ellenőrzés segítségével igyekszünk megszüntetni az illegális (WC-kben való) dohányzást. A dohányzási tilalom megszegői igazgatóhelyettesi vagy igazgatói intésben részesülnek. Megelőző tevékenységek: - iskolai védőnő előadásai, - videofilmek vetítése osztályfőnöki órákon, - drogbusz, - Fővárosi Bíróságon droghasználat vagy terjesztés büntetőperének szervezett látogatása, majd megbeszélése, - színházi előadások szenvedélybetegségekről, illetve követelményeiről – megbeszélés, - Zuglói Ifjúsági Centrummal közösen kortárs segítő programok szervezése, - Tiszta Jövőért Alapítvánnyal közösen drog-prevenciós foglalkozások szervezése, - szabadidős foglalkozások, kirándulások, iskolai ünnepségek előtt a tanulók felkészítése a tiltott szerek mellőzéséről, - tanulókkal való egyéni foglalkozás, beszélgetések (ifjúságvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, iskolai védőnő), - titoktartási törvény betartásával, tapintatosan segítségnyújtás kábítószerezés esetén. Az iskolai tanműhely területén a fokozott balesetveszély miatt alkoholos vagy kábítószeres állapotban tilos munkát megkezdeni. Az iskolai védőnő évente felmérést készít az 1/9 és a 9. osztályos tanulók körében dohányzási szokásaikról, melyet a nevelőtestület év végén értékel, és a következő szülői értekezleten a szülőkkel megbeszélik az osztályfőnökök.

12

Egészséges szexuálisélet A serdülőkorúaknak manapság több kihívással kell szembenézniük, mint valaha. Világszerte sokkal fiatalabb életkorra tolódott az első szexuális aktus életkora, amely maga után von rengeteg egészségügyi problémát: nem tervezett terhesség, nemi úton terjedő betegségek terjedése (AIDS veszély!) Elsősorban felvilágosító előadások, filmek vetítésével tudjuk felhívni tanulói ifjúságunk figyelmét ezekre a veszélyekre, a védekezés korszerű formáira. A felvilágosító előadások, megbeszélések osztályfőnöki órákon, ifjúsági védőnő, meghívott előadó bevonásával történnek. Biológia órákon a diákok átfogó képet kapnak az emberi test felépítéséről és működéséről. Ide tartozik a harmonikus családi életre nevelés, a szeretet, a szerelem tisztasága, a másik nem megbecsülése. Fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy a nőben a jövendő édesanyát lássák. Az iskolaorvos és a védőnő éves egészségnevelési programja 9. évfolyam:

– Serdülőkori testi- lelki változásokról – Higiéniáról – Dohányzásról

10. évfolyam:

– Legális – illegális drogokról (alkohol, kábítószerek) – Anabolikus szteroidokról (káros mellékhatásai)

10. évfolyamtól felfelé: – Kábítószerek – AIDS kapcsolatáról – Párkapcsolatról (annak szépségei – nehézségei) – Fogamzásgátlásról (kondom fontosságáról) – Hererák szűrésről Minden évfolyam részére: évente egy alkalommal vetélkedő szervezése más-más témáról. Egészségügyi faliújság működtetése aktualizáltan az életkorban problémák kezelésével.

jelentkező

1. 3.2 Komplex intézményi mozgásprogram Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sportés egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott

13

alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra.

1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegélynyújtás területén. - Tanulóink képesek legyenek egy esetleges veszélyhelyzetben, sérülés, baleset, rosszullét esetében olyan segítséget nyújtani társaiknak, tanáraiknak, az iskola minden dolgozójának, amely az egészségkárosodás megelőzését vagy mérséklését szolgálja. - Cél olyan tanulók nevelése, akik iskolán kívül is állampolgári kötelességüknek eleget téve saját testi épségüket nem veszélyeztetve, segítséget tudnak nyújtani vészhelyzetben bajba jutott embertársaiknak. - Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtási tevékenységi formákat, a segítségnyújtó viselkedésformákat az életkoruknak megfelelő szinten. - Cél, hogy a tanulók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek olyan krónikus betegségekről, amelyek gyakoriak pl. cukorbetegség, pánikbetegség és előfordulnak az iskolai közösségekben, hogy egy rosszullét vagy roham esetében megfelelően tudjanak bánni a beteggel. - Fontos, hogy az iskola bármely tanulója képes legyen szaksegítséget pl. mentők, tűzoltók hívni, és azt a szükséges módon tájékoztatni a fennálló helyzetről. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek iskolai területei - segítség hívása (mentők, tűzoltók) - balesetben további veszélyforrás elhárítása - eszköz nélküli, alapszintű újraélesztés - elsősegélynyújtás rosszullét, ájulás, görcsroham esetében - segítségnyújtás és kérés módosult tudatállapot esetében (alkoholos, kábítószeres, gyógyszeres befolyás) és ezen állapotok felismerése - elsősegélynyújtás vegyszer okozta balesetek esetében - elsősegélynyújtás égési sérülés esetében - segítségnyújtás áramütés esetén - alapismeretek elsajátítása a sebellátás és a kötözés terén - alapismeretek elsajátítása a törés, ficam, rándulás, zúzódás elsősegélynyújtása terén

14

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái - A balesetvédelmi oktatás megtartása és ezzel együtt a kialakult veszélyhelyzet elhárításának és megoldási lehetőségeinek ismertetése az első osztályfőnöki órán illetve a gyakorlati jellegű tantárgyak első tanóráin. - A szaktantárgyi és az osztályfőnöki órákon történő témafeldolgozások a tanmeneteknek megfelelően. - Az elsősegély- nyújtás alapismereteinek elsajátítását szolgáló tanórán kívüli tevékenységek: pályázatok, múzeumlátogatás, bemutatók stb. A megvalósítás szereplői - a tantestület - a meghívott, bemutatót tartó szakemberek - a védőnő, az iskolaorvos - az iskola nem pedagógus egyéb dolgozói - a szülők - a tanulók 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztése az iskolai gyakorlatban mindig közösségben valósul meg, az egyén önmagát is mindig valamilyen közösségben, közösségekben valósítja meg. Nevelési munkánk során ezért kapnak különös hangsúlyt a közösség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok, amelyek a baráti közösségekből, az osztály és gyakorlati csoport közösségeken át az egész iskola közösségéig terjednek. Legfőbb feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink sport-, tanulási- és munkasikereiket ne csak, mint egyéni sikert éljék meg, hanem az adott közösség sikereként is, amelyben az adott eredményt elérhették. Tudják sikereiket megosztani társaikkal, szüleikkel, nevelőikkel, ugyanakkor mindig mindenki biztos legyen abban, hogy adott esetben önmagán kívül a közösség segítségében, megértésében is bízhat. Az oktató – nevelő munka tervezésében a személyiség és közösségfejlesztési feladatokat kiemelten kell kezelni nemcsak az osztályfőnököknek, szaktanároknak, szakoktatóknak, hanem a sportvezetőknek, diákmozgalmat segítő tanárnak, a pedagógiai asszisztenseknek. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség-és közösségfejlesztés elsődleges és legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Itt nyílik legnagyobb lehetőségünk arra, hogy szilárd alapokat biztosítsunk tanulóinknak az alapkészségek elsajátítására, a kompetencia fejlesztésére. Itt van lehetőségünk a diákok érdeklődésének felkeltésére, a kreatív gondolkodás és cselekvés kialakítására, ezért fontos a tanórák maximális hatásfokának, kihasználtságának biztosítása. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket (projekt, kooperatív technikák, ...) és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. A tanítási órán a követelményeket, módszereket, eszközöket és eljárásokat a diákok életkorához igazodóan kell meghatározni. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben 15

igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • a toleranciára nevelés, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • tanulókban a közösségi munkára való igény kialakítása, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

16

• • • • •

• • • • • •

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi feladatot ellátó felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A képességfejlesztéssel párhuzamosan tűnnek ki azok a tanulók, akik elméleti, gyakorlati, művészeti, sport vagy más téren az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkeznek. Célunk, hogy lehetőségeinkhez mérten minél többirányú fejlesztési lehetőséget kínáljunk ezeknek a tanulóknak. A napi pedagógiai munka során a csoportbontások pedagógiailag is átgondolt megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó szerepét jelenti. A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök megszervezése, a különböző pályázatok kiírása. Folytattuk azt a hagyományt, hogy tanulóink részére jelentős évfordulókra, történelmi eseményekre, tanulmányutakra iskolai pályázatot írunk ki. Ösztönözzük és segítjük tanulóinkat az országos diákpályázatokon való részvételre. (Szaktanári felelősség és segítség!) Kiemelkedő képességű tanulóinkat a 9. évfolyamtól kezdődően készítjük fel arra, hogy a közismereti, ill. az iskolánk számára igen fontos országos szakmai versenyeken jó eredménnyel szerepeljenek, melyhez biztosítjuk a kiscsoportos és egyéni szaktanári felkészítést. Minden lehetőséget megadunk a sportolással komolyan foglalkozó fiataloknak is. Az elmúlt évtizedekben számos tehetséges sportolót fedeztünk fel és indítottunk útjára, kísértük figyelemmel tanulmányi előmenetelüket. Az arra érdemes egyesületben sportoló fiataloknak minden lehetséges támogatást megadunk. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk tanulóinak döntő többsége közepesnél gyengébb eredménnyel jön az általános iskolából. Kiváltó okok között leggyakoribb az ingerszegény környezet, az érdeklődés és motiváció hiánya, ill. gyengébb tanulási képességek. A 9. évfolyam megkezdésekor a szaktanárok szintfelméréssel állapítják meg az elsajátított ismeretek mennyiségét és 17

minőségét, és szűrik ki azokat a tanulókat, akiknek külön felzárkóztató foglalkozást kell szervezni. A tanév során az osztályfőnök és az érintett szaktanárok együttesen értékelik a tanuló előrehaladását és a szükséges további intézkedéseket. Fontos a szülővel való kapcsolattartás, és az együttes ráhatás. A felzárkóztatás történhet tanórai foglalkozás keretében, differenciált, egyéni feladat adással, szükség esetén többletóra biztosításával, ill. csoportbontással. Tanórán kívüli foglalkozások lehetnek színház és múzeumlátogatások, szakmai kiállítások szakmai tanulmányutak szervezése. A szükséges forrásokat pályázati pénzekből, szakmai szerveztek által nyújtott támogatásból, iskolai költségvetésből fedezzük. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanulási nehézséggel küzdők azok a gyermekek, akik nem tesznek eleget életkoruknak megfelelő szinten az iskolai teljesítményelvárásoknak, viselkedési normáknak. Eltérő viselkedést mutatnak tanulási helyzetekben, munkavégzés során. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítésében, a szükséges egyéni bánásmód kialakításában nagy feladat hárul az osztályfőnökökre és a szakoktatókra, akik a negatív megnyilvánulások mögötti kiváltó okokat feltárják a szülői házzal történt kapcsolatfelvétel nyomán. Az adott nevelési, kezelési eljárásokat az osztályban tanító tanárokkal, az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel esetenként a tanulóközösség bevonásával alakítják ki, amelynek során egyértelműen kell, hogy kitűnjön a segítő – jobbító szándék a fegyelmező intézkedések mellett. Szükség esetén számíthatunk az iskolaorvos és a védőnő szakszerű segítségére, akik szakszerűen tudják megítélni azt, mikor kell kérnünk pszichológus (esetleg orvos) segítségét a nehézségek leküzdése érdekében. Ugyancsak az ő segítségükkel tárjuk fel az okok között esetleg háttérben lévő drog, ill. alkoholfogyasztást. Ezen a téren a megelőzést tartjuk a legfontosabbnak az adott korosztály vonatkozásában, ezért minden lehetőséget megragadunk felvilágosító előadások, oktatások programok szervezésére, melyeknek célja a fenti szenvedélybetegségek egészségkárosító, személyiségromboló, közösségromboló hatásának megismertetése. 1.6.4 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók fogalom értelmezését a jelenleg hatályban lévő 2011. évi CXC. évi törvény a nemzeti köznevelésről adja meg. A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Intézményünk azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak az integrált nevelését vállalja, akik az SZRB szakvéleménye szerint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és ez számukra tanulási nehézséget okoz, továbbá az érzékszervi fogyatékkal élők közül a gyengén látók, a nagyothalló és siket tanulók integrált nevelését-oktatását. A nemzeti köznevelési törvény 47.§ (1) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló 18

életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igény (továbbiakban: SNI) kifejezi –többek között - a képességek részleges fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. Az SNI tanulók eredményes fejlesztése a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A Nemzeti alaptanterv az SNI tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, ugyanígy a szakképzés területén a szakmai programok a hatályos OKJ szerint. Az előző dokumentumokban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is érvényesek. Pedagógiai programunkban és helyi tantervünk elkészítésében figyelembe vesszük: - a nemzeti köznevelési törvény, - szakképzésről szóló törvény, - a Nat és az irányelvek előírásait, - a fenntartó célkitűzéseit, - a szülők elvárásait, valamint tanulóink sajátosságait. 1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az ifjúságvédelmi felelős az intézmény vezetőjének megbízásából látja el feladatait, az igazgató megbízásából eljáró, általa intézkedésre felhatalmazott nevelési és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes irányításával, a Koordinációs Irodával együttműködve. Az ifjúságvédelmi felelős egyrészt prevenciós feladatokat lát el, másrészt a már nehéz helyzetbe jutott tanulóknak igyekszik segíteni. Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok ifjúságvédelmi munkáját, rendszeres kapcsolatot tartson az osztályfőnökökkel, szülőkkel, a szülői közösséggel valamint a területileg illetékes szakszolgálatokkal.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat vezetősége a diákmozgalmat segítő tanár révén közvetlen kapcsolatban áll az igazgatóval és a nevelési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettessel. Az iskola egészének életéről, az iskola feladat ellátási tervéről, az időszerű feladatokról az igazgató a diákönkormányzat ülésein személyesen, a nevelési és tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesen, ill. más illetékes vezetőn, a DÖK segítő pedagóguson, ill. az osztályfőnökökön keresztül rendszeresen tájékoztatja a tanulókat. A DÖK havi rendszeres megbeszélésein állandó meghívottként részt vesz az igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi felelős. A DÖK értekezleteken elhangzottakról az osztályok képviselői az osztályfőnöki órákon számolnak be. Az iskolai DÖK vezető a diákságot érintő kérdésekkel foglalkozó vezetőségi, nevelőtestületi megbeszélésekre meghívót kap. A diákönkormányzat üléseihez igénybe veheti az iskolai könyvtár olvasótermét, vagy az iskola más tantermeit, dísztermét. Eseti rendezvény megtartása előtt a DÖK képviselője helyet és időpontot egyeztet a nevelési igazgatóhelyettessel a feltételek biztosítása érdekében.

19

A diákönkormányzat működéséhez szükséges eszközhasználati, továbbképzési, jutalmazási támogatást az iskola biztosítja, továbbá szükség szerint gondoskodik a pedagógusi felügyeletről. A tanulók vélemény nyilvánításának formái: - az osztályfőnök továbbítja az illetékes vezetőnek az osztályfőnöki órán a tanulóktól érkező információkat, javaslatokat, - az osztály diákbizottságok vezetői havonta üléseznek a diákönkormányzatot segítő pedagógus részvételével, aki továbbítja a felmerült problémákat, kéréseket, javaslatokat az iskolavezetés felé, - a földszint aulában elhelyezett ládába is bedobhatják észrevételeiket, javaslataikat a tanulók, ennek tartalmát a havi DÖK ülésen átnézik, és tájékoztatást adnak az iskolavezetésnek. A tanulók tájékoztatásának formái: - osztályfőnöki óra, - diák önkormányzati összejövetelek, - iskolarádió - iskola hirdetőtáblái: földszinti aula, I-II. emeleti aula. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Évente legalább kétszer az iskolai munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezleteket tartunk. A szülőket nemcsak gyermekük tanulmányi eredményéről, magatartásáról tájékoztatjuk, hanem az iskola egészének életéről, terveiről. Az osztályok szülői közösségei, küldötteinek tanévenként legalább két alkalommal szülői fórumot szervezünk, melyen ismertetjük az iskola rövid és hosszú távú terveit, eredményeit, ugyanakkor véleményüket, javaslataikat kikérjük. A tanév során indokolt esetekben az osztályfőnök telefonon, levélben vagy személyesen veszi fel a kapcsolatot a szülőkkel, kollégiumi nevelőkkel, szakoktatóval. Kirívó esetekben az ifjúságvédelmi felelős, igazgatóhelyettes illetve az igazgató is bekapcsolódik a probléma kezelésébe, és együtt keresik a tanulók érdekeit leginkább szolgáló megoldásokat. A tanulók véleményének, kezdeményezéseinek megismerése több szinten folyik. Első számú közvetítő a szaktanár, az osztályfőnök. A rendszeresen sorra kerülő diák önkormányzati megbeszéléseken a diák képviselők megvitatják az iskolai élettel kapcsolatos tapasztalataikat, elképzeléseiket, amelyekről tájékoztatást adnak az iskolavezetésnek. Az iskolavezetés az ésszerű javaslatokat folyamatosan beépíti az iskola munkatervébe, ill. rendszeres visszajelzést ad a diákönkormányzat felé, és az iskola elvárásait is közvetíti a diákok felé. Célkitűzésünk a diákokkal való kapcsolattartás élénkítése, a tanulók fokozottabb bevonása az oktató –nevelő munka célkitűzéseinek megvalósításába, ill. a szabadidő minél kulturáltabb, hasznosabb tervezésébe, eltöltésére. Nevelő-oktató munkánk fontos része a külső gyakorlati munkahelyekkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanuló élet és munkakörülményeinek folyamatos figyelemmel kisérése. A tanulók szakmai, erkölcsi fejlődését rossz irányba befolyásoló munkahelyi környezet esetén azonnal intézkedünk. A szülők, a tanulók, a kollégiumi nevelők, ill. a külső munkahelyek oktatóinak véleményét, javaslatait megismerve, felhasználva törekszünk pedagógiai munkánk színvonalának emelésére, az iskola-felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítésére.

20

1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Évente legalább kétszer az iskolai munkatervben meghatározott időpontban szülői értekezleteket tartunk. A szülőket nemcsak gyermekük tanulmányi eredményéről, magatartásáról tájékoztatjuk, hanem az iskola egészének életéről, terveiről. Az osztályok szülői közösségei, küldötteinek tanévenként legalább két alkalommal szülői fórumot szervezünk, melyen ismertetjük az iskola rövid és hosszú távú teveit, eredményeit, ugyanakkor véleményüket, javaslataikat kikérjük. A tanév során indokolt esetekben az osztályfőnök telefonon, levélben vagy személyesen veszi fel a kapcsolatot a szülőkkel, kollégiumi nevelőkkel, szakoktatóval. Kirívó esetekben az ifjúságvédelmi felelős, igazgatóhelyettes illetve az igazgató is bekapcsolódik a probléma kezelésébe, és együtt keresik a tanulók érdekeit leginkább szolgáló megoldásokat. A tanulók véleményének, kezdeményezéseinek megismerése több szinten folyik. Első számú közvetítő a szaktanár, az osztályfőnök. A rendszeresen sorra kerülő diák önkormányzati megbeszéléseken a diák képviselők megvitatják az iskolai élettel kapcsolatos tapasztalataikat, elképzeléseiket, amelyekről tájékoztatást adnak az iskolavezetésnek. Az iskolavezetés az ésszerű javaslatokat folyamatosan beépíti az iskola munkatervébe, ill. rendszeres visszajelzést ad a diákönkormányzat felé, és az iskola elvárásait is közvetíti a diákok felé. Célkitűzésünk a diákokkal való kapcsolattartás élénkítése, a tanulók fokozottabb bevonása az oktató –nevelő munka célkitűzéseinek megvalósításába, ill. a szabadidő minél kulturáltabb, hasznosabb tervezésébe, eltöltésére. Nevelő-oktató munkánk fontos része a külső gyakorlati munkahelyekkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanuló élet és munkakörülményeinek folyamatos figyelemmel kisérése. A tanulók szakmai, erkölcsi fejlődését rossz irányba befolyásoló munkahelyi környezet esetén azonnal intézkedünk. A szülők, a tanulók, a kollégiumi nevelők, ill. a külső munkahelyek oktatóinak véleményét, javaslatait megismerve, felhasználva törekszünk pedagógiai munkánk színvonalának emelésére, az iskola-felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítésére. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A Szülői Közösség az iskolában a 2011.évi CXC. tv. 73§ (1) bekezdésben meghatározott szülői jogok gyakorlását biztosító, koordináló és képviselő szervezet. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői szervezet véleményezi: - az iskola pedagógiai programját, - az iskola házirendjét, - az iskola éves feladat-ellátási tervét, - az SZMSZ azon pontjait, melyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - a szakmai munkaközösségek tankönyvválasztását. A Szülői Közösség egyetértési jogát gyakorolja: - a szülői szervezet működtetése kérdésében, - képviseletéről az iskolai eseményeken, megbeszéléseken, - az általános fogadóórák idejének megválasztásában. - a végzős tanulók ünnepélyes búcsúztatásának kérdéseiben (szalagavató, ballagás). Az intézmény Szülői Közösség választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, meghallgatja a szülők kéréseit, javaslatait. 21

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. EMMI rendelet eljárási szabályai alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint: − a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: − azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni − a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. 1.9.2. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: − osztályozó vizsgákra, − különbözeti vizsgákra, − javító vizsgákra, − és pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: − aki osztályozó vizsgára jelentkezik, − akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, − aki különbözeti vizsgára jelentkezik, − akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2009/2010-es tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. 1.9.3. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a (általános műveltséget megalapozó szakasz), illetve 20 % a szakképzésben. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha: − felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a CXC/2011.Törv. szerint sajátos helyzete miatt, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy 22

több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, − osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 1.9.4 Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának, időpontjának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 1.9.5 Javító vizsga Javító vizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén- legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. (20/2012. EMMI 64. § 7. bek.) Javítóvizsga ideje minden félév- és évvége szorgalmi időszakának utolsó napját megelőző héten, a munkatervben meghatározott napon szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. 1.9.6 Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 1.9.7 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet a 2011.évi CXC tv. 46§(6) bek./m pontja alapján. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 23

1.9.8 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. − elnök − kérdező tanár − ellenőrző tanár Az elnök által ellátandó feladatok: − felel a szabályok betartásáért, − ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, − ha kell, szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok): − csak megfelelő tanári végzettséggel lehet, − lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár: − lehetőség szerint szakos tanár legyen, − felel a vizsga szabályszerűségéért. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. 1.9.9 Vizsga lebonyolítása A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítása, a vizsgabizottság megbízása, az írásbeli és szóbeli és gyakorlati vizsgák menete a 20/2012 EMMI rendelet alapján történik. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarész(ek)ből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. A tanulmányok alatti vizsgarészek: − írásbeli − szóbeli − gyakorlati 1.9.10 Írásbeli vizsgák általános szabályai A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot. A feladatlap megoldásának ideje 45 perc. A magyar nyelv és irodalom, a célnyelv vizsgáján 60 perc áll a tanuló rendelkezésére. 24

A vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. A tanuló a vizsgát tovább folytathatja. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár az adott napon kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapjára és értesíti az igazgatót. 1.9.11 A szóbeli vizsga általános szabályai Egy napon három szóbeli vizsga tehető le. − a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 10 perccel kötelező megjelennie, − a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helyiséget kell biztosítani, − a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, − a felkészülési idő legalább 20 perc, − a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, − a felelet maximum 10 percet tarthat, − ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, amit az elnök jegyzőkönyvbe vesz a vizsgabizottság, − két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről. Szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. 1.9.12 Gyakorlati vizsga általános szabályai A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. − a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. − A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. − A gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. 25

1.9.13 Vizsgák időpontjai Az intézmény: a) osztályozó vizsgát évente négyszer szervez: − az I. félévi osztályozó értekezletet követő három héten belül azon tanulók számára, akik a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze, és emiatt félévi osztályzatukat nem tudta a szaktanár megállapítani. − év végi osztályozó értekezletet követően az augusztusi javítóvizsgákkal egy időben azon tanulók számára, akik a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtöttek össze, és az év végi osztályzatukat nem tudta a szaktanár megállapítani. − A 2.1/b és 2.1/c pontban meghatározott tanulók számára félévkor – az első félév szorgalmi időszakának utolsó két hetében és évvégén – a második félév szorgalmi időszakának utolsó két hetében a munkatervben meghatározott tanítási héten. b) javítóvizsgát évente egyszer szervez, minden év augusztusának második felében, a munkatervben meghatározott héten. c) a különbözeti vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, ha az Intézmény vezetője másképp nem rendelkezik. d) a pótló vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, ha az Intézmény vezetője másképp nem rendelkezik.

1.9.14 Jelentkezés a vizsgákra Osztályozó vizsgák Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat: − ha a tanuló a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, (2.1/a pont) Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után, − egyéb más esetben (2.1/b és 2.1/c pont) a vizsgát megelőző egy héten belül. Az 1. sz. melléklet szerinti jelentkeztetési lapon az osztályfőnökök feltüntetik az osztályozó vizsgára jelentkező tanulók nevét, valamint a tantárgya(ka)t. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a fenti határidőket követő első munkanapon a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. Javító vizsgák A javító vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök az osztályozó értekezlet napján (az osztályozó értekezlet döntése értelmében) közvetlenül az értekezlet után kitöltik a 2. sz. melléklet szerinti jelentkezési lapot, a javítóvizsgára utasított tanuló(k) nevének és a tantárgy(ak)nak feltüntetésével. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgatóhelyetteseknek adják át. 26

Különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák előírásáról, időpontjáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettesek. Pótló vizsgák A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapják a vizsgázók és a belső vizsgákért felelős igazgatóhelyettesek. 1.9.15 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Június 30-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. A tanulók értékelése Olyan tantárgyak esetében, amelyből írásbeli/gyakorlati és szóbeli vizsga is van, a vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az elért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása az egyes tárgyak középszintű érettségi vizsga értékelésével azonos módon történik. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 10%-os teljesítmény elérése. Olyan tantárgyak esetében, amelyből csak írásbeli/szóbeli/gyakorlati vizsga van, a vizsgákon a tanulók teljesítményét %-ban kell kifejezni. A százalékok átváltása osztályzatra a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott kulcs szerint történik. Szóbeli vizsgákon, valamint a testnevelési gyakorlati vizsgán a póttétel húzása esetén az értékelés a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott módszer szerint történik. Az osztályzatok megállapítása a vizsgabizottság feladata. A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés, amellyel kapcsolatban alkalmazni kell a közoktatási törvény eljárási szabályait. 1.9.16 Vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés

írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli írásbeli + szóbeli gyakorlati gyakorlati 27

Szakmai alapozó tárgyak Szakmai elmélet (szakképző évfolyamon) Szakmai gyakorlat

írásbeli + szóbeli + gyakorlati írásbeli + szóbeli gyakorlati + (írásbeli)

1.9.17 A vizsgaeredmények dokumentálása A tanulmányok alatti vizsgák eredményeit osztályzattal minősíti a vizsgabizottság, és jegyzőkönyvben rögzíti (3; 4; melléklet), majd aláírásával igazolja azok valódiságát. Az elért osztályzatokat az osztályfőnök a vizsga napján záradékolja a naplóba és a törzslapon az alábbiak szerint. Vizsga típusa

Napló

Osztályozó vizsga 2.1/a pont alapján Osztályozó vizsga 2.1/b; 2.1/c pont alapján Különbözeti vizsga Javító vizsga Pótló vizsga

x

Törzslap félév évvége x

x x x x

x

x x x x

Mellékletek: 1. melléklet: jelentkeztető lap osztályozóvizsgára 2. melléklet: jelentkeztető lap javítóvizsgára 3. melléklet: Tü. 950. jegyzőkönyv osztályozó vizsgáról 4. melléklet: Tü. 1023 Jegyzőkönyv javítóvizsgáról 1.9.18 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

28

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Másik iskolából hozzánk jelentkező tanuló akkor haladhat tovább, ha a szakmai alapozó és a szakmacsoportos alapozó tantárgyi érdemjegye mellé bemutatja volt iskolájának mellékletét, melyben igazolják az érdemjegy tartalmi vetületét. Ha nem egyezik, akkor a szakmai munkaközösség, ill. a szakmai igazgatóhelyettes javaslata alapján az igazgató különbözeti vizsgára adhat lehetőséget, ennek időpontját kijelöli. Szakmai gyakorlatból nincs lehetőség különbözeti vizsgára. Szakközépiskola – szakképző iskola átjárhatóságának biztosítása igazgatóhelyettes javaslata alapján az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő.

mellett

az

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A szabályzat hatálya A szabályzat a Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 9. évfolyamára jelentkező, általános iskolai tanulmányaikat befejező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. A felvételi eljárás a jelentkezési lapok benyújtásával kezdődik. A jelentkezési lapokat a tájékoztatóban megadott módon kell kitölteni. A felvételi eljárás menetét az általános iskolákban szervezett felvételi tájékoztatókon, az iskola által szervezett nyílt napokon, valamint az iskola honlapjáról ismerhetik meg az érdeklődők. A felvételi eljáráshoz kapcsolódó események, rendezvények Nyílt napok A Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola az érdeklődő általános iskolai tanulók és szüleik számára évente, november első, vagy második hetében nyílt napokat szervez (hétfőtől péntekig 8-tól 12 óráig), amelyen tájékoztatást ad az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a tanulható szakmákról, továbbtanulási lehetőségekről, tanórán kívüli szolgáltatásokról, egészségügyi, stb. ellátásról. Az érdeklődőket bevezetik az iskola tanműhelyébe, ahol képet kapnak az iskolában folyó gyakorlati képzés tartalmáról, körülményeiről. Az iskola a nyílt napok időpontját az iskola honlapján teszi közzé az adott tanév szeptember 30. napjáig. Az általános iskolák meghívására tájékoztatót tartanak iskolánk munkatársai mindarról, amiről szokásosan a nyílt napokon tájékoztatjuk az érdeklődőket. Felvételi eljárás A Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola felvételi vizsgát nem tart, a tanulók az általános iskola felső tagozatának eredményei alapján kerülhetnek be az intézménybe.

29

A 9. szakközépiskolai és szakiskolai évfolyamra történő felvételnél az 5-6-7. év végi, valamint a 8. félévi eredményeket vesszük figyelembe a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, rajz, technika, idegen nyelv. Így maximálisan 120, minimálisan 48 pont gyűjthető össze. A nyolcadik félévben valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulók eredményét a következők szerint vesszük figyelembe. A számolt pontszámból a következők miatt történik levonás: - beszámított tárgyból bukik 1x - nem beszámított tárgyból bukik 1x - nem beszámított tárgyból bukik 2x - nem beszámított tárgyból bukik 3x

-20 pont -10 pont -20 pont -30 pont

Nem számolunk pontszámot, tehát elutasítjuk a felvételi kérelmét a 4, vagy több tárgyból elégtelen tanulóknak. Nem számolunk pontszámot azon tanulóknak, akik a 3.1 pontban felsorolt tantárgyak közül kettőből elégtelenek, jelentkezésüket elutasítjuk. Az iskolánkba jelentkező sajátos nevelési igényű tanulók közül a siket és nagyothalló tanulók +10 pontot kapnak, ezzel javítva esélyüket a továbbtanulásban, hiszen az ő lehetőségeik szűkebbek az ép tanulók lehetőségeinél. A pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgraphia, stb.) tanulók esetében, amennyiben a tanuló fel van mentve az osztályzás alól valamely beszámítandó tantárgynál, (pl. idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom), a hiányzó osztályzatot „elégséges”-ként vesszük figyelembe. Kivételt képez ez alól a matematika, mivel a matematika tantárgy anyagának elsajátítása nélkül a műszaki tárgyak elsajátítása sem lehetséges, így nem lehetséges a tanuló felkészítése az érettségi, ill. a szakmai vizsgára sem. Ebből a tárgyból felmentési kérelmet nem tudunk elfogadni. A felvételi rangsor kialakításakor, pontazonosság esetén előnyben részesülnek a: - hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetű, - a fővárosban lakó, - a sajátos helyzetű tanulók, feltéve, ha a jelentkezési lapból fentiek kiderülnek, - a magatartásból jobb osztályzatot szerzett tanulók. Az összesített és fentiek szerint módosított pontszámok szerint soroljuk be a jelentkezőket, ezt a rangsort adjuk meg a KIFIR-nek, akik a tanulók, illetve az iskolák rangsorának figyelembe vételével döntenek a felvehető tanulókról. A felvett, elutasított tanulókat/ gondviselőjüket, valamint az általános iskolát írásban értesítjük az adott tanév „Tanév rendje „miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül. 30

Jogorvoslati lehetőség Amennyiben a jelentkező, kiskorú esetén gondviselő a felvételi eljárást jogsértőnek ítéli meg, jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Köznevelési Törvényben foglaltak szerint. Felvétel, átvétel az iskola magasabb évfolyamára, átvétel más intézményből a tanév során

Magasabb évfolyamra történő felvételt, más intézményből történő átvételt a tanuló, kiskorú esetén szülője/gondviselője kezdeményezheti az iskola igazgatójához címzett „Kérelemmel”. A kérelmet, különösen átvétel esetén indokolni kell. A felvételről/ átvételről az iskola igazgatója egyéni elbírálás formájában dönt figyelembe véve a kérelem indokoltságát, valamint az iskolai férőhelyek, gyakorlati képzőhelyek számát. A döntésről a kérelmező írásban kap választ. Tájékoztató adatok Az iskola OM azonosítója: 035518 Tagozatkódok: Szakközépiskola Kárpitos szakképzés 8 ált. végzetteknek Asztalos szakképzés 8 ált. végzetteknek

4 év 3 év 3 év

11 19 20

A felvételi okmányok kezelése A jelentkezők személyes adatai, valamint a felvételi eljárás során keletkezett okmányok bizalmas jellegűek. Az adatok és okmányok kezelése során az adatkezelési szabályzat előírásai szerint kell eljárni. Záró rendelkezések Jelen szabályzat rendelkezéseit első ízben a 2011/2012 tanévre történő felvételi eljárás során kell alkalmazni.

31

2. Az iskola helyi tanterve Óratervek változása A 203/2008. (VIII. 27.) számú Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság határozatában jóváhagyott Pedagógiai Program az alábbiak szerint módosul. 1. A pedagógiai program. Óraterv pontja a következőben felsoroltak szerint módosul. 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos szakképesítés képzési ideje 2 évfolyamra csökken, 33 542 04 1000 00 00 Kárpitos szakképesítés képzési ideje 2 évfolyamra csökken, 31 582 08 1000 00 00 Épületasztalos szakképesítés képzési ideje 2 évfolyamra csökken, A változás oka, hogy a fenti szakmák képzési idejét az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló 16/2009. (VIII.14.) SZMM rendeletben 2 évfolyamra csökkentették. A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet módosításáról szóló 1/2010. (II.5.) SZMM rendeletben a fenti szakmák megváltozott képzési idejét rögzítették. 54 543 02 0010 54 01 Bútoripari technikus képzési ideje egy évre változik a kötelező beszámíthatóság miatt A szakközépiskola kilenc-tizenkettedik évfolyamain végrehajtott szakmacsoportos alapozás, szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatás a szakmai képzés idejébe – a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján - beszámításra kerül, úgy, hogy a pedagógiai programban meghatározott szakképzési évfolyamok száma az Országos Képzési Jegyzékben előírt évfolyamoknál eggyel kevesebb lesz.

32

2.1 Szakközépiskolai óratervek A szakközépiskolai kerettanterv 2010. szeptember 01-től

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (német nyelv) Matematika Szabadkézi rajz Bútorstílus ismeret Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia, egészségtan Kémia Informatika Mozgóképkultúra és médiaismeret Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faipari szakmai alapozó gyakorlat Faipari anyag- és gyártásismeret Gépészeti alapismeretek Faipari gépek és technológiák Műszaki ábrázolás alapjai Faipari szerkezettan-szakrajz Munka- és környezetvédelem Minőségbiztosítás alapjai Vállalkozási és gazdasági ismeretek Gyártásszervezés CAD gyakorlat CNC gépkezelési ismeretek Összesen

9. 4 2,5 0 3 3 0 0 1 2 1 1 1 1 2 0

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 4 4 4 2,5 2 4 0 1 0 3 3 3 3 4 4 0 1 1 1 0 0 1 1 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 2 0 0 0 1 1

4 4 0 1 0 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 27,5 28,5

4 1 1 1 0 2 1 0 0 0 0 0 32

4 1 0 2 0 2 0 0 0 0 0 0 32

14.

1 1 1 0 0 0 0 0 0 8 2 0 5 0 6 1 1 2 2 4 1 35

33

A szakközépiskolai kerettanterv 2012. szeptember 01-től

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (német nyelv) Matematika Szabadkézi rajz Bútorstílus ismeret Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia, egészségtan Kémia Informatika Mozgóképkultúra és médiaismeret Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Faipari szakmai alapozó gyakorlat Faipari anyag- és gyártásismeret Gépészeti alapismeretek Faipari gépek és technológiák Műszaki ábrázolás alapjai Faipari szerkezettan-szakrajz Munka- és környezetvédelem Minőségbiztosítás alapjai Vállalkozási és gazdasági ismeretek Gyártásszervezés CAD gyakorlat CNC gépkezelési ismeretek Összesen

9. 4 2,5 0 3 3 0 0 1 5 1 1 1 1 2 0

Éves óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 4 4 4 2,5 2 4 0 1 0 3 3 3 3 4 4 0 1 1 1 0 0 1 1 1 5 5 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 2 0 0 0 1 1

4 4 0 1 0 1 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30,5 31,5

4 1 1 1 0 2 1 0 0 0 0 0 35

4 1 0 2 0 2 0 0 0 0 0 0 35

14.

1 1 1 0 0 0 0 0 0 8 2 0 5 0 6 1 1 2 2 4 1 35

34

Kerettanterv, középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam Ágazati szakképzés Szakközépiskolai kerettanterv 2013. szeptember 01-től Éves óraszámok Tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Rendelkezésre álló órakeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Rajz és vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Szakmai gyakorlat Bútoripari szakrajz Munkahelyi egészség és biztonság Bútorstílus ismeret Faipari anyagismeret Bútorgyártástan Épületasztalos-ipari szakrajz Nyári gyakorlat

31 4 3 3 3 0 1 1 1 1 0 0 2 5 1 25 6 4 1 1 0 0 0 0 70

32,5 4 3 3 2 0 1 1 1 1 0 1 2 5 1 25,5 7 4 0 0 0 1 2 0 105

35 4 3 4 2,5 1 1 1 0 1 1 0 0 5 1 24 11 4 2 0 1 1 1 2 140

35 4 3 4 4 0 1 1 0 1 1 0 0 5 1 25 10 4 2 0 0 1 3 0

A választott kerettanterv feletti óraszám A kerettanterv által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le, a 10% felhasználása a táblázatban feltüntetett többlet óraszámok szerint került felhasználásra.

35

Felnőtt nappali szakközépiskola 2013. szeptember 01-től Felnőtt nappali szakközép Kötelező heti óratervi óraszám Anyanyelv (magyar nyelv és irodalom) Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Mozgóképkultúra és médiaismeret Társadalomismeret Informatika Idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen

11. évf. 30 2 3 5 2 1 2 2 4 1 1 2 3 1 1 30

12. évf. 30 2 4 5 1 0 2 2 4 1 0 2 5 1 1 30

Felnőtt nappali szakközépiskola 2014. szeptember 01-től Felnőtt nappali szakközép Kötelező heti óratervi óraszám Anyanyelv (magyar nyelv és irodalom) Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Történelem Mozgóképkultúra és médiaismeret Társadalomismeret Informatika Idegen nyelv Testnevelés Osztályfőnöki Összesen

11. évf. 30 2 4 5 2 0 1 2 4 1 0 2 5 1 1 30

12. évf. 30 2 4 5 1 0 2 1 4 1 1 2 5 1 1 30

36

2.2 Szakiskolai óratervek

Bútorasztalos 2 éves képzés óraterve 2010. szeptember 01-től Éves óraszámok Tantárgy 1/11. évf.

2/12. évf.

Kötelező óratervi óraszám

35

35

Bútorstílus ismeret

1

0

Faipari anyagismeret

1

2

Faipari szakmai és gépismeret

3

0

Faipari szerkezettan-szakrajz

3

0

Bútorasztalos szakmai és gépismeret

0

3

Bútorasztalos szerkezettan-szakrajz

0

3

Munka-, tűz- és környezetvédelem

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

2

2

Vállalkozási és gazdasági ismeretek

1

1

1 óra bontott 21 óra bontott

1 óra bontott 21 óra bontott

35

35

Informatika Bútorasztalos szakmai gyakorlat Összesen

37

Kárpitos 2 éves képzés óraterve 2010. szeptember 01-től Éves óraszámok Tantárgy 1/11. évf.

2/12. évf.

Kötelező óratervi óraszám

35

35

Bútorstílus ismeret

1

0

Kárpitos anyagismeret

2

2

Kárpitos szakmai és gépismeret

2

3

Kárpitos szerkezettan-szakrajz

3

3

Munka-, tűz- és környezetvédelem

1

1

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés

2

2

Vállalkozási és gazdasági ismeretek

1

1

1 óra bontott 21 óra bontott

1 óra bontott 21 óra bontott

35

35

Informatika Kárpitos szakmai gyakorlat Összesen

38

Pedagógiai program kiegészítése A 140/2010. (VI. 23.) számú Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság határozatában jóváhagyott Pedagógiai Program az alábbiak szerint módosul. 2. A pedagógiai program Óraterv pontja a következőben felsoroltak miatt módosul. 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos szakképesítés képzése előrehozott szakképzés keretében a 20/2010 (V.11) OKM rendelet kerettanterve és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése szerint 33 542 04 1000 00 00 Kárpitos szakképesítés képzése előrehozott szakképzés keretében a 20/2010 (V.11) OKM rendelet kerettanterve és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel módosított törvény 27. §-ának (4) új bekezdése szerint

A köznevelési törvény életbe lépő előírása alapján a 9. osztálytól felmenő rendszerben kötelezően tartandó heti 5 testnevelés órából 3 órát órarendi oktatás keretében, további 2 testnevelés órát a délutáni kötelező foglalkozások keretében tartjuk meg.

39

Bútorasztalos előrehozott 3 éves képzés óraterve 2012. szeptember 01-től Éves óraszámok Tantárgy 1/9. évf.

2/10. évf.

3/11. évf.

Kötelező óratervi óraszám

35

35

35

Bútorstílus ismeret

1

1

0

Életvitel

1

1

0

Magyar nyelv-és irodalom

2

2

0

Matematika

1

1

0

Társadalmi ismeretek

2

2

1

Idegen nyelv

2

0

0

Faipari anyagismeret

1

1

0

Faipari szakmai és gépismeret

2

0

0

Műszaki ábrázolás alapjai

2

0

0

Bútorasztalos szakmai és gépismeret

0

2

3

Bútorasztalos szerkezettan-szakrajz

0

2

3

Munka-, tűz- és környezetvédelem

1

1

0

Osztályfőnöki

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

Vállalkozási és gazdasági ismeretek

0

1

1

Informatika

2

1

0

Faipari szakmai alapozó gyakorlat

12

0

0

Bútorasztalos szakmai gyakorlat

0

14

21

Összesen

35

35

35

40

Szakiskolai képzés közismereti oktatással, 9.-11. évfolyam Asztalos 3 éves képzés óraterve 2013. szeptember 01-től Éves óraszámok Tantárgy Kötelező óratervi óraszám Osztályközösség-építő Program Magyar- kommunikáció Matematika Természetismeret Társadalomismeret Testnevelés Informatika Idegen (német, angol) nyelv Foglalkoztatás I-II. Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakrajz Asztalosipari szerelési ismeretek Munkahelyi egészség és biztonság Biztonságos munkavégzés alapjai Asztalos szerkezettan-szakrajz Asztalos technológia Gépkezelési ismeretek Gyártáselőkészítési ismeretek Asztalos szakmai gyakorlat Nyári gyakorlat

1/9. évf.

2/10. évf.

3/11. évf.

35 1 2 2 3 2 5 1 2 0 2 1 1 0,5 0 0 0 0 0 12,5 35 140

36 1 1 1 0 1 5 0 2 0 0 0 0 0 1 4 2 1 2 15 36 140

35 1 0 0 0 0 5 0 2 2,5 0 0 0 0 0,5 4 2 1 2 15 35 0

41

Kárpitos 3 éves képzés óraterve 2013. szeptember 01-től Éves óraszámok Tantárgy Kötelező óratervi óraszám Osztályközösség-építő Program Magyar- kommunikáció Matematika Természetismeret Társadalomismeret Testnevelés Informatika Idegen (német, angol) nyelv Foglalkoztatás I-II. Munkahelyi egészség és biztonság Kárpitos szakmai ismeretek Kárpitozástechnológia Járműkárpitozási ismeretek Gyártástechnológia alapismeretek gyakorlat Kárpitozott termékek gyártása, javítása gyakorlat Járművek kárpitozása gyakorlat Nyári gyakorlat

1/9. évf.

2/10. évf.

3/11. évf.

35 1 2 2 3 2 5 1 2 18 0 0,5 3 1 0 9

36 1 1 1 0 1 5 0 2 11 0 0 6 4 0 2

35 1 0 0 0 0 5 0 2 8 2,5 0,5 4 3 2 0

3,5

11

8

0 17 140

2 25 140

7 27 0

42

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása a munkaközösségek feladata. A kiválasztás alapja a tankönyvjegyzék. A kiválasztás szempontjait elsősorban a mindenkori tanterv szakmai követelményszintje határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a szülőket ne terheljük erejükön felüli anyagi kiadással. Tartós tankönyvként elsősorban azokat a tankönyveket alkalmazzuk, amelyeket a tanulók legalább 2 éven keresztül használnak. Ezeket a könyvtáron keresztül kapják tanulóink. Tartós tankönyvként szerepeltetjük a szótárakat, képletgyűjteményeket, térképeket, és közvetlenül az oktatást kiegészítő ismeretket hordozó segédkönyveket, audiovizuális anyagokat. Az iskola tankönyvigényét az igazgatóhelyettesek állítják össze évente a munkaközösség-vezetők javaslata alapján. A tankönyvrendelés és ellátás, a pedagógus-kézikönyv rendelés és ellátás helyi rendje A részletes szabályozást a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása • • •

•

•

• •

•

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 43

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz (a 2013/2014es tanévben a 9. és 10. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be) amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola a tanulók érdeklődése igénye szerint nem tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés céljából. A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete osztályonként és évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a - 9-10. évfolyamon 45 %-a - 11-13. évfolyamon 60 %-a - szakképzési évfolyamon 5 százaléka lehet. A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több - 9-10. évfolyamon hét tanítási óránál, - 11-13. évfolyamon nyolc tanítási óránál A faipari szakmai alapozó ismeretek és a faipari szakmacsoportos alapozó ismeretekből a tanuló egy érdemjegyet kap, ami az itt oktatott szakmai tantárgyak átlaga. Ha szakmai alapozó és szakma csoportos alapozó tantárgyak valamelyikéből elégtelen osztályzatot ér el a tanuló, akkor a végső osztályzat elégtelen, de csak ebből a tantárgyból javítóvizsgázhat. 2.7 Projektoktatás A modellrendszerű, kompetenciaalapú képzés bevezetésével együtt járt a projektoktatás kialakítása. A csoportokban alkalmazott kooperatív technikák növelik az egyéni munka felelősségét, a közös munka erejét és hatékonyságát. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A projektoktatás bevezetésével célunk, hogy pótoljuk a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiányait, és hatékonyan szolgáljuk a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését. A projektoktatás további célja, hogy csökkenjen a lemorzsolódás aránya, másrészt, hogy a képzésből kikerülő fiatalok – a munkaerőpiac igényeinek megfelelően – minél sokrétűbb és stabilabb gyakorlati kompetenciákkal rendelkezzenek. 44

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseknek az alábbi általános céloknak és etikai elveknek kell megfelelniük: - egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség - az emberi méltóság tiszteletben tartása - partneri kapcsolat, együttműködés - méltányos és rugalmas ellátás. Az iskola különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe végigkíséri az oktatási – nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási – nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők: - a munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk, - előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg, - az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen, - az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket, - az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatíratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb.) - értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulóként minimálisan havi egy osztályzat rögzítése szükséges. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, ill. a kötelezően előírt – nagy – dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. A témazáró úgynevezett nagydolgozatokat az egységes elbírálás érdekében munkaközösségi szinten értékelik.

45

2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése Az 5 fokú osztályzás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: 100-91%

5 (jeles)

90-76%

4 (jó)

75-51%

3 (közepes)

50-34%

2 (elégséges)

33- 0%

1 (elégtelen)

Megjegyzés az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján lehet eltérni. Tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók. 2.9.2 Szóbeli feladatok értékelése Szóbeli feleltetésnél: - 5 (jeles)

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, - 4 (jó) összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, - 3 (közepes) akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebb hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, - 2 (elégséges) nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, - 1 (elégtelen) elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok, ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként ill. tantárgyanként egységesíteni. Az iskolában oktatott, szakmák és egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, alkalmazott időkeretek, tanórán kívüli tevékenységek. A tanórai foglalkozások közismereti, szakmai valamint gyakorlati órákból állnak, a mindenkor érvényes kerettantervben meghatározottak szerint. Alkalmazott időkeretek 2003. szeptember 1-én indult tanévben csökkent a kötelező órák száma, ez érintette a kilencedik évfolyamot. 2004. szeptember 1-én induló tanítási évben a soron következő évfolyamokra is „át kell vezetni” az új óraszámokat. Ily módon maximálisan: - 9-10. évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) 46

- 11-12. évfolyamán napi hat óra - szakképzésben napi hét elméleti óra - szakmai gyakorlati óra napi nyolc lehet

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tantárgyi követelmények teljesítése érdekében házi feladat adása javasolt. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai •

• • •

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Szünetre nem adunk házi feladatot. Önálló témazáró feladat megoldására teljes értékű érdemjegy adható. Az órai munka részvételét akadályozó alapvető felszerelés hiánya miatt nem tudja teljesíteni a tanórai követelményeket- elégtelen adható. Témazáró iskolai dolgozatok hangsúlyosan szerepelnek a félévi és év végi osztályzatok kialakításában. Jele: bekarikázva. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a következő alapelveket kell figyelembe venni: - A konstruktív életvezetésre való felkészítés az alapcél, amelyet mindenkor figyelembe kell venni, amit nevelő – értékelő, minősítő munkánk során mindig szem előtt kell tartani. - Ismerjük meg minél alaposabban tanulóink adottságait, tulajdonságait, alakuló személyiségét, és ezekből kiindulva fogalmazzuk meg az egyes tanulók, ill. a közösség viszonylatában a nevelési célkitűzéseket. - Tanulóink értékelése „minősítése” során mindig tartsuk szem előtt a kiinduló állapotot, az ahhoz képest bekövetkezett változást, ill. azt, hogy az egyes tanuló milyen „ráfordítások” árán jutott el a magasabb neveltségi szintre. - A tanulók értékelésénél tanórai munkájukon kívül helyezzünk hangsúlyt a tanórán kívüli tevékenységekre, aktivitásra, kezdeményezésre. - Mindig adjunk visszajelzést (az osztályzáson kívül), erősítsük meg az egyén és a közösség fejlődése szempontjából kívánatos magtartásformákat, ugyanakkor vitassuk meg, értékeljük és szorítsuk vissza a nem kívánatos megnyilvánulásokat. - Minden nevelői tevékenységet a bizalom, a segíteni akarás, a következetesség, a türelem jellemezzen. Tanulóink számára az első iskolába lépéstől kezdve világossá kell tenni azt, hogy mit várunk el tőlük általában, mit várunk el az osztály, a csoportközösségtől, mit várunk el az egyes embertől. Tudatosítani kell mindenegyes tanulóval – és ebben az osztályfőnököknek és szakoktatóknak kiemelkedő szerepük van – hogy egyrészt elvárjuk, hogy ki-ki képességei szerint a legjobb teljesítményt nyújtsa az elméleti, majd a 47

gyakorlati oktatáson; továbbá elvárjuk tőlük, hogy a társadalom által elfogadott erkölcsi, magatartási, viselkedési normákat magukévá tegyék, elfogadják és életüket ezek szerint vezessék. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai gyakorlatot. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése Tanulóink részére – testnevelő tanári felügyelet mellett – lehetőséget biztosítunk a mindennapos testmozgásra, testedzésre. Évente kétszer (ősszel és tavasszal) a Mérei féle módszer alapján felmérést végzünk. Összehasonlítási alapunk objektív, a felmérésekből megtudható, hogy hol a „gyenge pont”, mit kell fejleszteni, erősíteni, mivel kell többet foglalkozni. Az osztályoknak heti két testnevelés órájuk van, a fennmaradó napokon tömegsport foglalkozásokat és szakosztályi foglalkozásokat tartunk (labdajáték, futás, kondicionálás) Felmenő rendszerben bevezettük a heti 5 testnevelő órai foglalkozásokat. A tömegsport keretén belül megrendezzük az osztályok közötti bajnokságokat: - labdarugó mérkőzések, - Mikulás napi kötélhúzó verseny, - függeszkedő verseny, A szakosztályi munka keretén belül (minőségi kiválasztás alapján részvétel a budapesti és zuglói versenyeken: - atlétika, - labdarúgás, - asztalitenisz, A tanulók neve Születési: év, hó, nap

A felmérés ideje 20……./… tanév

Minősités pontszám összesen

Aerob állóképességi próbában elért eredmény teljesítmény

pont

Helyből távolugrás (m) teljesítmény

pont

Fekvőtámaszban karhajlitás- és nyújtás (db) teljesítmény pont

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) teljesítmény pont

hanyatfekvésből felülés térdérintéssel (db) teljesítmény pont

ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz ősz tavasz

48

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés célja környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet és az ember által épített környezet harmóniájának megteremtése. A környezeti nevelés színterei: -

tanórai foglalkozások (minden tárgy követelményszintjébe beépíthető), osztályfőnöki órák, tantermen kívüli foglalkozások, tanulmányi kirándulások, szelektív hulladékgyűjtésben való aktív részvétel, hulladékudvar látogatása minden 9. évfolyamos tanulóval biológia órán, - gyakorlati foglalkozásokon: veszélyes hulladékok kezelése, tisztaság, környezetkímélő eszközök alkalmazása, (porelszívó, halk gépek, környezetbarát anyagok alkalmazása, zajszint, pormennyiség mérése) - környezetkárosító elemek gyűjtése az aulában elhelyezett gyűjtőszekrényben, - kommunális hulladék – ipari hulladék külön tárolása. Célunk, hogy a tanulók lássák a bioszféra veszélyeztetettségét, ebben az ember szerepét és felelősségét. Ítéljék el a környezetszennyező – és pusztító magatartást, legyenek igényesek saját környezetükkel szemben a közvetlen tapasztalatszerzés útján. Iskolai példamutatás: - belső tisztaság - iskolai udvar folyamatos takarítása, parkosítás - fásítás a tanulók részvételével - iskolai fákon madárodúk, madáretetők, itatók elhelyezése (tanműhelyi termékek) - iskola környékének rendbetartása Környezeti nevelésünk során a tanulókkal azt próbáljuk megértetni, hogy a jövendő nemzedékek sorsa a mai generáció kezében van. 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Míg az oktatás terén körülhatárolhatóbbak a követelmények és az azoknak megfelelő értékelések; a nevelés, magatartás, személyiségfejlődés kevéssé standardizálható, még akkor is, ha alapkövetelményeinket meg tudjuk fogalmazni. Ezért rendkívül fontos, hogy a magatartás és szorgalom megítélésénél ne az átlag követelményt, hanem az egyes embert, annak adottságait, környezetét, hozott értékrendjét, normáit mindig figyelembe vegyük, ezek alapján határozzuk meg az elérendő célt, elvárásainkat tudatosítsuk az egyes tanulókkal, fejlődésüket, megnyilvánulásaikat kísérjük figyelemmel, rendszeresen adjunk visszajelzést, értékelést. A magatartás és szorgalom minősítésére gyakorlatilag 4 érdemjegy áll rendelkezésre, amely nagyon szűkös és formális, ezért az érdemjegy adását mindig egészítsük ki szóbeli 49

értékelés, dicséret vagy elmarasztalás négyszemközt, vagy a közösség előtt aszerint, hogy a tanuló személyiség fejlődését melyik forma szolgálja jobban. Az egy-egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres, legalább negyedévenkénti konzultációja jól szolgálja a tanulókról kialakítandó helyes, előremutató értékelést, de szükség esetén a konzultációba be kell vonni a tanuló szüleit, nevelőjét, edzőjét, gyakorlati oktatóját, esetleg nevelési szakembert (gyermek és ifjúságvédelmi felelőst, iskola pszichológust) akik véleménye elősegítheti a gyermek helyes megítélését, és akik segítségével a szükséges eljárások megtervezhetők, véghezvihetők. Kellő nyilvánosságot kell adni minden olyan előremutató kívánatos tevékenyégnek, jó tanulmányi eredménynek, versenysikernek, sportsikernek, iskolán kívüli tevékenység során elért tevékenységnek, ami pozitív, követendő példát ad az iskola minden tanulójának. Orientálja, motiválja a fiatalokat, segít megismerni az iskola, más közösségek a társadalom által kínált lehetőségeket, segíti, hogy a fiatalok a jó példák nyomán magukat is próbára tegyék, önmagukat jobban megismerjék, fejlődésük, fáradozásaik szükségességét belássák. Érettségi után szakképzésre járó tanulóink és felnőttoktatásban részvevő hallgatóink magatartását és szorgalmát nem osztályozzuk. 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei Magatartás minősítése: (5) példás érdemjegy adható annak a foglalkozásokon, valamint programokon – illetve az szünetekben példamutató igazolatlan késése nincs. (4) jó

tanulónak, aki a tanítási órákon, gyakorlati az iskola által szervezett iskolán kívüli iskola képviseletében bárhol –, óraközi magatartást tanúsít, igazolatlan órája,

érdemjegy adható annak a tanulónak, aki legfeljebb 4 óra /késéből eredő/ igazolatlan hiányzása van, vagy szaktanári intővel rendelkezik, de jó közösségi tevékenységgel és a tőle elvárható igyekezettel mindent megtesz hibái enyhítése érdekében.

(3) változó a magatartása annak a tanulónak, aki osztályfőnöki illetve igazgatóhelyettesi intővel rendelkezik, rendszeresen vét a HÁZIREND ellen, társaival és tanáraival tiszteletlen, beszéde trágár, durva, igazolatlan óráinak száma az osztályfőnöki intézkedést meghaladja. (2) rossz a magatartása annak a tanulónak, akit fegyelmi eljárás alá vontak, a változó magatartás kritériumait visszatérően gyakorolja. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Szorgalom minősítése: A tanulót elsősorban önmagához mérjük.

50

(5) példás érdemjegy adható annak a tanulónak, aki tanulmányait kitűnően teljesíti, de az is kaphat ilyen minősítést, aki – bár gyengébb képességű – kiemelkedő igyekezettel, a tőle elvárható maximális teljesítményt nyújtja eredményesen. (4) jó éremjegyet kaphat az, aki a tanítási órákra rendszeresen felkészülve érkezik, írásbeli és szóbeli kötelezettségeit a tőle elvárható értékelhető eredménnyel teljesíti, ám kiemelkedő többletet nem vállal – noha jobb érdemjegyeket is elérhetne. (3) változó a szorgalma annak a tanulónak, aki önmagát „kímélve” folyamatosan hullámzó átlagteljesítményt nyújt, illetve hol megfelel a képességének – hol alulmúlja önmagát. Gyakran szerez a tanév folyamán elégtelent, néha bukásveszélyes helyzetet teremt, de vészhelyzetben kijavítja. Jó képességű, de érdektelenséget mutató, lusta diák is lehet változó szorgalmú. (2) hanyag az a tanuló, aki akár egyetlen tantárgyból is eredménytelen, noha azt ki tudta volna javítani, azaz elégtelen osztályzatot ér el egy adott félévben illetve a tanév végén. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít- társait gátolja az ismeretszerzésben- fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az írásos fegyelmi intézkedések - a szaktanári vagy osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésen túlmenően - a következők lehetnek: − szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés 1-1 alkalommal − szaktanári, szakoktatói intés, 1-1 alkalommal − osztályfőnöki figyelmeztetés 1 alkalommal − osztályfőnöki intés, 1 alkalommal − igazgatóhelyettesi figyelmeztetés 1 alkalommal − igazgatóhelyettesi intés, 1 alkalommal − igazgatói intés. 1 alkalommal Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak. Fegyelmező intézkedés • szóbeli figyelmeztetés, • írásbeli figyelmeztetés, • szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés (legfeljebb 1-1 alkalommal) – ha a tanuló valamely szakórán felkészületlensége vagy felszerelésének hiányossága miatt nem tud az órán együttműködni a tanárral, vagy zavarja a szaktanár és osztálytársai munkáját. Odaítéléséről a szaktanár dönt, • szaktanári, szakoktatói intés, 51

•

• • • •

osztályfőnöki figyelmeztetés (legfeljebb 1 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (magatartási vétség, közösségi munka megtagadása, 5 ellenőrző könyv hiány, 3 késés stb.) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát, osztályfőnöki intés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot, igazgatóhelyettesi figyelmeztetés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot, igazgatóhelyettesi intés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot, igazgatói intő legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.

Fegyelmi eljárás és büntetések Kettő, ugyanattól a tanártól származó szaktanári figyelmeztetés után a következő fokozat a szaktanári intő. Egy szaktanári figyelmeztetés után második alkalommal szaktanári intő jár, akkor is, ha más szaktanár óráján történt az újabb vétség. E fokozatok betartásáért a szaktanárok felelősek, a naplóban lévő korábbi bejegyzéseket kell figyelembe venniük. A további, tanórán előforduló vétségekért már a következő fokozat az osztályfőnöki intő, igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, igazgatóhelyettesi intés, és igazgatói intés adható. Az írásbeli fegyelmi intézkedést az ellenőrzőn keresztül a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal - fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: − megrovás, − szigorú megrovás, − kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, − áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, − eltiltás a tanév folytatásától, (nem tanköteles tanuló esetében) − kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetében).

52

2.15 Tanórán kívüli tevékenységek Az iskolai tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődésének, igényeinek megfelelően tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Iskolai sportegyesület Az iskolában különös gondot kell fordítani az egészséges életmódra nevelés terén, az egészséges életvitel megalapozására, megerősítésére, hiszen tanulóink döntő többsége fizikai munkát fog végezni élete során, jó fizikai állapotuk egyben munkavégző képességüket jelenti majd. Az osztályfőnöki nevelőmunka, az ifjúságvédelmi munka, az iskolaorvos és védőnő munkája, a heti rendszeres testnevelésórák mellett az iskolai sportegyesület fontos szerepet kap fentiek megvalósítása terén. Az iskolában hagyományosan több területen fejleszthetik fizikai képességeiket tanulóink (labdarúgás, kosárlabda, asztalitenisz, atlétika), illetve tömegsport foglalkozásokon vehetnek részt, használhatják az iskola helyiségeit, felszereléseit testnevelő tanári felügyelet, irányítás mellett. Tanulóink rendszeresen részt vesznek területi, fővárosi és országos versenyeken. Tanulmányi versenyek, bajnokságok A középiskolák számára kiírt tanulmányi versenyeken való részvétel biztosítása, a megfelelő indíttatású, képességű tanulók kiválasztása, felkészítése fontos szerepet kap az iskola oktatónevelő munkájában, Elsősorban a szaktanárok feladata a tehetséges tanulók megtalálása, fejlesztése, fejlődésük figyelemmel kísérése és támogatása. A szakmai versenyeken való eredményes részvétel fontos célkitűzése az iskola nevelőtestületének és tanulóinak. A tehetséges tanulók kiválasztása, fejlesztése, felkészítése a szakmai versenyekre az elméleti és gyakorlati területen dolgozó pedagógusok közös feladata. A szakmai versenyeken való eredményes részvétel emeli iskolánk rangját, hírnevét, ezért mindenkor kiemelten kell kezelni ezt a feladatot. Az iskola nevelőtestületének feladata, hogy a kiváló tanulók megfelelő elismerésében részesüljenek, tevékenységük példaként álljon az iskolai diákjai előtt. Tanulmányi kirándulások, iskolán kívüli kulturális programok A tanulók közismereti és szakmai fejlődését, továbbtanulását, irányítását, az iskola és az „élet” kapcsolatát különösen jól szolgálják a tanulmányi kirándulások, valamint az iskolán kívüli kulturális programok. A tanulmányi tevékenységi formákat, másfelől fontos eszközei a közösségi nevelésnek, kívánatos viselkedési formák kialakításának. A tanulmányi kirándulásokat úgy kell illeszteni a tanévi tevékenységbe, hogy minél hatékonyabban szolgálják a tantervi tananyag megerősítését, elmélyítését. Az iskola feladata, hogy a tanulmányi kirándulások, kulturális programok költségeinek mérséklése érdekében figyelje a különféle támogatásra kiírt pályázatokat, azokon részt vegyen, ezáltal mentesítse a szülőket a költségek alól. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók megfelelő támogatást kapjanak, így a közös programokon részt vehessenek. Kapcsolatok kiépítése, ápolása külföldi iskolákkal, diákközösségekkel Az iskola tanulóinak nevelése, oktatása, szakmai fejlődése szempontjából fontos szerepet játszik az, hogy tudunk-e kitekintést biztosítani a „világra”, de első sorban az Európai Unióra. E kitekintést szolgálják az Európa más országaiban működő iskolákkal kialakított kapcsolataink, programjaink. Az iskola feladata, hogy pályázati úton megteremtse a kapcsolattartás, tanulócsere programok anyagi feltételeit, különös figyelmet fordítva arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók is élhessenek az ilyen lehetőségekkel. 53

Diáknap, Kaesz Gyula Nap A tanulók iskolához való kapcsolatának erősítése, a közösségi nevelés eredményessége érdekében szükséges az évenkénti diáknap megszervezése. A diáknap időpontjának kiválasztásában, programjának összeállításában a diákoknak, az iskola Diákönkormányzatnak kell vezető szerepet vállalni. A nevelőtestület szervező, irányító tevékenysége a lehető legteljesebb mértékben szolgálja a tanulók igényeit, vegye figyelembe életkori sajátságaikat, játék és mozgásigényüket, versengési kedvüket egyénileg és közösségi szinten is. Az iskola egész nevelőtestülete törekedjen az esemény élményszerűségének biztosítására. Iskolai ünnepségek, rendezvények, megemlékezések A hagyományteremtés, hagyományápolás szempontjából fontos szerepet játszanak az iskolai ünnepségek, amelyek a személyiség fejlesztését, a közösséghez való tartozás érzését, nemzeti hagyományaink ápolását, a jól végzett munka megbecsülését egyaránt szolgálják. Iskolánk a nemzeti ünnepek, emléknapok megünnepelésén túl az iskola életéhez kapcsolódóan tanévnyitó ünnepélyt, szalagavató rendezvényt, valamint ballagási ünnepélyt szervez. Az ünnepségek, rendezvények előkészítésébe, szervezésébe, lebonyolításába, lehetőség szerint minél több tanulót be kell vonni, ezáltal is növelve a közösséghez való tartozás érzését, a közös munka és siker élményét. Folyamatosan törekedni kell arra, hogy a tanulók igényei szerint bővítsük, újítsuk meg közösségi rendezvényeinket, közös ünnepeinket. A tanórán kívüli tevékenységek előkészítésében, lebonyolításában kiemelkedő szerepet kell kapni az iskolai Diákönkormányzatnak, mint a tanulók képviseleti szervének. A nevelőtestület, az iskolavezetés ismerje, kérje a Diákönkormányzat, a tanulók véleményét, javaslatait, minden lehetséges esetben vonja be őket a döntés-előkészítésbe, döntéshozatalba, valamint az eredmények értékelésébe!

Érvényes 2014. szeptember 1-től

Budapest, 2014. május 14.

Jóváhagyta: Ph

Kellnerné Füzi Mária igazgató

Mellékletek 1. sz. melléklet Az érettségi vizsga témakörei 2. sz. melléklet A tankönyvrendelés és ellátás, a pedagógus-kézikönyv rendelés és ellátás helyi rendje

54

Legitimációs záradék A Pedagógiai program módosítását készítette: Az intézmény nevelőtestülete Az iskola Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestület az elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Budapest, 2014.05.13.

……….………………………. a nevelőtestület nevében aláírás

Az Intézményi Tanács A Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának módosításával kapcsolatban a dokumentummal ellenvetést nem fogalmazott meg.

Budapest, 2014.05.13.

………………………… Intézményi Tanács nevében aláírás

Az iskolában működő Szülői Szervezet A szülői képviselet, a Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja módosításával kapcsolatban a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Budapest, 2014.05.13.

…………………………… Szülői Szervezet nevében aláírás

Diákönkormányzat A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül gyakorolta és megadta az iskolai diákönkormányzat.

55

56

57

1. sz. melléklet Érettségi témakörök Matematika Középszint Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logikai műveletek Fogalmak, tételek Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények Függvények, függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség számítás, statisztika Leíró statisztika, valószínűség számítás

58

Érettségi témakörök Fizika Középszint 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebessé. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése. Relatív és átlagsebesség. 2.

Newton törvényei. a dinamika alapegyenletének részletes elemzése. Tömeg és súly. A súly változásai. Az emelési és a gyorsulási munka. Inercia rendszer.

3.

Lendület, lendület-megmaradás. A rugalmas és a rugalmatlan ütközés. Az energiamegmaradás. A mozgási energia.

4.

A súrlódás fogalma. A súrlódási munka. Az energiamérleg alkalmazása. A csúszási és tapadási súrlódás gyakorlati vonatkozásai.

5.

Periodikus mozgások. Az egyenletes körmozgás. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája és dinamikája. A rezgésidő, direkciós erő és a rugón rezgő tömeg kapcsolata. A rugalmas energia.

6.

Gravitáció. Gyorsuló koordinátarendszerek és az abban fellépő virtuális erők. Szabadesés. Súlytalanság. A Föld körül keringő mesterséges égitestek szabadesése.

7.

A lineáris és térfogati hőtágulás. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. A hőtágulás gyakorlati vonatkozásai.

8.

A termikus kölcsönhatás. Kalorimetria. Halmazállapot változások. A telített gőz fogalma. A fázisátalakulásokat jellemző fizikai mennyiségek.

9.

Az ideális gázok jellemzői. Gáztörvények, az egyesített gáztörvény. A gáz állapotegyenlete. Speciális állapotváltozásuk ábrázolása p(V) grafikonon. Körfolyamatok. A gáz belső energiája.

10.

Hőtani főtételek. A hőerőgépek. Az időtükrözési szimmetria sérülése a termodinamikában. A hőszivattyú működési elve, gyakorlati jelentősége.

11.

Töltött gömb elektrosztatikus tere. A forrásos mező tulajdonságai. Az elektroszkóp. Az elektromos megosztás. Coulomb törvénye. Elektromos mezők szuperpozíciója. Potenciál, feszültség.

12.

A kondenzátor. A kapacitás fogalma. Kondenzátor viselkedése egyenáramú körben. Az áramerősség és a feszültség vizsgálata kondenzátor töltése közben. Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása. A kondenzátor energiája.

13.

Az egyszerű áramkör részei és funkciói. Feszültség- és árammérés, Ohm- törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. A kapcsolások elektromos jellemzői. 59

Áramforrások belső ellenállása. Kapocsfeszültség, elektromotoros erő (üresjárási feszültség). 14.

Az elektromos áram mágneses hatásai. A Lorentz- erő. A mozgási és nyugalmi elektromágneses indukció és gyakorlati vonatkozásai. Az indukált feszültség és áram. Lenztörvény és az energia-megmaradás. Generátor, villanymotor. Az elektromágneses fék. Az energia szállítása. A transzformátor.

15.

Az elektromágneses rezgés és hullám. Analógia a mechanikai rezgéssel és hullámmal. Tekercs viselkedése egyen-és váltóáramú körben. Rezgőkör, impedancia, fázisszög. Az elektromos hullámok spektruma. Az elektromágneses hullám frekvenciája és energiája. Gyakorlati vonatkozások az elektromágneses hullám anyaggal történő kölcsönhatása közben.

16.

A látható fény. A fény tulajdonságai. Intenzitás, frekvencia. A látás; a szem. Geometriai optika. Lencsék, tükrök képalkotása. A leképezési törvény. lencsék fókusztávolsága. A szem hibái, a rövid és távollátás és korrekciója.

17.

Hullámoptika. A fény elhajlása résen, rácson. A fény törése prizmán, párhuzamos falú lemezen. a teljes visszaverődés. Az optikai kábel működése és gyakorlati jelentősége. A monokromatikus és koherens fény, a lézer.

18.

Az anyag kettős természete. A foton. A foto effektus. A kilépési munka. A kvantumfizika alapjai. Az elektron hullámtermészete.

19.

Az atom szerkezete. Természetes és mesterséges radioaktivitás. A bomlási sor. Aktivitás. A háttérsugárzás. A sugárzás mérése. A radioaktivitás biológiai hatásai.

20.

Az atommag felépítése. A kötési energia. Az egy nukleonra jutó kötési energia a rendszám függvényében. Magfúzió, maghasadás. a csillagok energiatermelése. Az atomreaktor működése, a tiszta energiatermelés és kockázatai (Csernobil, Fukusima).

21.

Csillagászat. Fénysebesség. A speciális relativitás alapjai. A fénysebességnél nagyobb sebesség abszurduma. Tér-idő grafikonok elemzése. Az Univerzum keletkezése és lehetséges végállapota(i).

60

Érettségi témakörök Magyar nyelv Középszint Ember és nyelv A nyelv, mint jelrendszer A nyelvi jel és a jelentés Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói Kommunikációs funkciók és közlésmódok A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan Helyesírási alapelvek Szóalaktan A szófajok rendszere A mondattan: a mondatok szerkezete Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg szerkezete és jelentése A szövegtípusok A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, vita, megvitatás Stílus és jelentés Állandósult nyelvi formák Stíluseszközök

61

Érettségi témakörök Irodalom Középszint Életművek Petőfi Sándor Arany János Ady Endre Babits Mihály Kosztolányi Dezső József Attila Portrék Balassi Bálint Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Vörösmarty Mihály Kölcsey Ferenc Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Szabó Lőrinc Radnóti Miklós Weöres Sándor Ottlik Géza Márai Sándor Pilinszky János Janus Pannonius Látásmódok Zrínyi Miklós Jókai Mór Örkény István Karinthy Frigyes Krúdy Gyula Németh László Nagy László A kortárs irodalomból Egy szerző életművének bemutatása, vagy választott szerzőkhöz kapcsolódó irodalmi mozgalmak, törekvések, művek bemutatása. Világirodalom Az antikvitás és a biblia Színház- és drámatörténet Az európai drámairodalom alkotásaiból A XIX. századi magyar színháztörténet Az irodalom határterületei Filmadaptációk. A szórakoztató irodalom sajátos műfajai. Regionális kultúra Irodalmi emlékhely bemutatása.

62

Érettségi témakörök Történelem Középszint Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A kora középkor gazdasága 2. A középkori kereskedelem 3. A Magyar Királyság gazdasága az Anjou- korban 4. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 5. A XVIII. századi magyar gazdaság 6. Gazdaságunk a dualizmus korában 7. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 8. Magyarország az első világháború után 9. A gazdasági világválság 10. A Rákosi- korszak gazdasága 11. A rendszerváltás Népesség, település, életmód 1. A középkori város 2. A magyar városfejlődés kezdetei 3. A XVIII. századi magyar társadalom 4. Az ipari forradalom következményei 5. A reformkori Magyarország társadalma 6. A dualizmus kori Magyarország társadalma 7. Az életmód változásai a XIX.-XX. századforduló Magyarországán 8. A magyar társadalom az 1930-as években 9. A szomszédos országokban élő magyarság helyzete 10. A Kádár- korszak mindennapjai 11. Nemzeti kisebbségek a mai magyar társadalomban Egyén, közösség, társadalom 1. A római köztársaság válsága 2. A középkori magyar királyság megteremtése 3. Az Árpád-kor 4. A három részre szakadt ország 5. A reformmozgalom kibontakozása 6. A reformkor fő kérdései 7. Társadalmi átalakulás a reformkorban 8. A kiegyezés előzményei 9. A holocaust 10. A bolsevik diktatúra 11. Magyarország a második világháborúban A modern demokrácia működése 1. Az ókori demokrácia 2. Az alkotmányos monarchia működése Angliában a XVII. században 63

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya A francia polgári forradalom politikai irányzatai. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata A polgári forradalom Magyarországon A dualista állam A demokratikus kísérlet fölszámolása, a kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon A választási rendszer működése a mai Magyarországon A parlamenti demokrácia Alapvető emberi jogokra mai Magyarországon

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 1. A nyugati keresztény egyház 2. Szent István államszervező tevékenysége 3. A reformáció 4. A francia polgári forradalom 5. A XIX. század eszméi 6. Polgári forradalom Magyarországon 7. A dualista állam 8. A nemzetiszocializmus 9. A bolsevik diktatúra jellemzői 10. Az 1956-os forradalom kitörése és főbb eseményei 11. Az Európai Unió Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 1. A tatárjárás 2. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. Hunyadiak 4. A mohácsi csata 5. Az Erdélyi Fejedelemség 6. Az 1848-1849-es szabadságharc 7. Németország nagyhatalommá válása 8. Az első világháború jellege, jellemzői 9. A II. világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontja 10. Magyarország részvétele a második világháborúban 11. Magyarország felszabadítása/ a szovjet megszállás 1944-45-ben 12. A hidegháború

64

Érettségi témakörök Biológia Középszint Kilélegzett levegő összetételének vizsgálata Keményítő kimutatása A fehérjék tulajdonságainak vizsgálata A víz kimutatása Gázcserenyílás vizsgálata Többrétegű elszarusodó laphám vizsgálata Az emberi vér és a tyúkvér összehasonlítása Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata Az ember térdreflexének vizsgálata A vakfolt vizsgálata Egy állatfaj felismerése és jellemzése Állatfajok összehasonlítása Egy tó halai Pollennaptár elemzése Egy növényfaj felismerése és jellemzése Egyszikű és kétszikűnövény határozása, összehasonlítása Hazai társulások növényei Egy természetvédelmi terület jellemzése Tápanyagaink- egészséges táplálkozás A keringési rendszer egészsége, betegségei A légzőszervrendszer egészsége A vér A mozgási szervrendszer egészsége Az immunrendszer és az egészség kapcsolata A szaporító szervrendszer Érzékszerveink egészsége Hormonális szabályozás egészségtana Domináns- recesszív módon öröklődő betegségek Légszennyezés, levegőtisztaság Hulladékkezelés lehetőségei Energiatermelés módja, biológiai következményei Savas esők kialakulása és következményei Globális megoldások a környezet- és természetvédelemben Bioszféra és természetvédelem Emberi beavatkozás egy természetes élőhely életébe Fogyasztási szokásaink és a közlekedés környezetterhelő hatása Állat és növényfajok védelmének módjai Nemzeti Parkok Magyarországon

65

Érettségi témakörök Földrajz Középszint Csillagászati ismeretek Térképészeti ismeretek A levegő felmelegedése A mérsékelt övezet természetföldrajzi adottságai A hideg övezet természetföldrajzi adottságai A forró övezet természetföldrajzi adottságai Tavak Időjárási frontok A Föld szerkezete Kőzetek Gyűrődés, vetődés A tengervíz mozgásai Földrészek szerkezete, domborzata Afrika természetes erőforrásai, szerkezeti földrajza Dél- Amerika természetes erőforrásai, szerkezeti földrajza Hazánk nagy tájainak természeti erőforrásai, adottságai Hazánk természeti erőforrásai, ezek kihasználása Levegőszennyezés Hazánk természetes növénytakarója, talaja Hazánk felszín feletti és felszín alatti vizei Közlekedés Népesedési szakaszok Az USA gazdasága Centrumok és perifériák A Föld népessége Nyugat- Dunántúl természeti és gazdasági jellemzői Hazánk mezőgazdasága Hazánk idegenforgalma Pénzügyi ismeretek Városok kialakulása, szerkezete Globális világproblémák A magyar nemzetgazdaság jellemző vonásai Transznacionális vállalatok Délkelet- Ázsia gazdasága Hazánk népessége, népesedési folyamata Energiahordozók Olaszország természeti és gazdasági földrajza Észak- Európa természeti és gazdasági földrajza Az Európai Unió Mezőgazdasági termelés módjai A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. A Nap és kísérői. Az űrkutatás. 66

A Föld mozgásai. A kőzetburok. A kőzetburkok mozgásai. A Föld szerkezete. Földtörténet Hegységképződés. A felszín formálódása. A Föld nagyszerkezeti egységei (ősföld, röghegység, lánchegység, síkság) A levegőburok. A légkör szerkezete, légköri jelenségek. Általános légkörzés. Időjárás, éghajlat. A vízburok földrajza. A világtenger. Felszín alatti- és feletti vizek. Vízgazdálkodás A jég felszínformálása. A talaj. Geoszférák kölcsönhatása Éghajlati övezetesség. A forró, mérsékelt és hideg öv. Függőleges övezetesség Népesség-és településföldrajz. Globális világproblémák. A környezeti válság A világgazdaság általános jellemzése. Termelés, fogyasztás és kereskedelem kapcsolata. A világ élelmiszer gazdasága. A világ energiagazdasága, ipara. A 3. és 4. szektor jelentősége. Világgazdasági pólusok és peremterületek. Egyedi szerepkörű országok. A Kárpát-medence természet-és társadalom földrajza. Hazánk természeti adottságai Hazánk társadalmi-gazdasági jellemzői, nagytájaink és nagyrégióink természeti és társadalmi képe. Hazánk környezeti állapota. Európa természetföldrajzi-és társadalom földrajzi képe. Euróra országainak jellemzése Az Európai Unió. Ázsia általános természet-és gazdaságföldrajza. Ázsia országainak jellemzése. DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országai. Az arab világ. Ausztrália és Óceánia általános természet-és társadalomföldrajza. Afrika természet-és társadalom földrajzi képe. Amerika természet-és társadalom földrajza. Az Amerikai Egyesült Államok.

67

Érettségi témakörök Német és angol nyelv Középszint 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Személyes tervek Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 2. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése Baráti kör Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés divat 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás a ház bemutatása) A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben Időjárás, éghajlat 4. Az iskola Saját iskola bemutatása Tantárgyak, szakmai tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás szerepe, fontossága Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban Iskolai hagyományok nálunk és a célország országaiban 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Önéletrajz, állásinterjú 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok) Függőségek (dohányzás, alkohol, drog, internet, stb.) Életmód nálunk és a célországokban

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 68

Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Turisztikai célpontok Célnyelvi túrák 9. Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Az internet szerepe a magánéltben, a tanulásban és a munkában 10. Gazdasági és pénzügyek Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank) Pénzkezelés a célnyelvi országokban

69

Érettségi témakörök Informatika Gyakorlati 1.

Informatikai alapismeretek – szoftver 1.1.

Az operációs rendszer és főbb feladatai (Windows)

2.

Hálózati alapismeretek

3.

Szövegszerkesztés (MS Word) 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

4.

Táblázatkezelés (MS Excel) 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.

5.

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok

Információs hálózati szolgáltatások 6.1. 6.2.

7.

A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel

Adatbázis-kezelés (MS Access) 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

6.

A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben

Kommunikáció az Interneten Weblapkészítés

Prezentáció és grafika (MS PowerPoint) 7.1. 7.2.

Prezentáció (bemutató) Grafika

Szóbeli 8.

Információs társadalom 8.1. 8.2.

9.

A kommunikáció Információ és társadalom

Informatikai alapismeretek – hardver

9.1. Jelátalakítás és kódolás 9.2. A számítógép felépítése 10. Informatikai alapismeretek – szoftver 10.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai (Windows) 70

11. Hálózati alapismeretek 12. Információs hálózati szolgáltatások 12.1. Kommunikáció az Interneten 13. Könyvtárhasználat 13.1. Könyvtárak 13.2. Dokumentumok 13.3. Tájékoztató eszközök

71

Érettségi témakörök Testnevelés Középszint Elmélet: – Sporttörténet – Testnevelés tantárgy oktatóséma – Biztonsági előírás – Játékszabályok Gyakorlat: – – –

atlétika torna labdajáték

72

Faipari alapismeretek Középszint Témakörök 1. A fa, mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője 2. Az élő fa 3. A fa makroszkópiája 4. A faanyag nedvességtartalma 5. Az iparban használt legfontosabb fafajok 6. A fa hibái és betegségei 7. A fából készült fontosabb ipari választékok 8. Bútoripari szerelvények 9. Faipari ragasztóanyagok 10. Faipari szakrajz alapfogalmai 11. Faanyagok megmunkálása 12. Fakötések 13. Egyszerű bútorok szerkezetei 14. A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása 15. Forgácsolás elmélete 16. A fűrészáru természetes szárítása 17. A fűrészáru máglyázása 18. A fűrészáru mesterséges szárítása 19. Fűrészüzemi technológiák 20. Munka-tűz- és környezetvédelem

73

Érettségi témakörök Mozgóképkultúra és médiaismeret Középszint 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete A technikai kép jellemzői A látvány mozgóképi megszervezése Szerepjáték Montázs Mozgóképi elbeszélés 2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony Cselekményelemzés A mozgóképi szövegek jelentése 3. Mozgóképi szövegalkotás Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése 4. Műfaj- és műismeret A filmkultúra kettőssége Műfaji jellemzők 5. Korstílusok, szerzők és művek Korstílusok 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek A némafilmművészet A hangosfilmművészet kialakulása A modern film 7. Magyar filmtörténeti ismeretek Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig A kortárs magyar film 8. Média a mindennapi életben A társadalmi nyilvánosság Mediatizált információforrások használata A média és az életmód 74

9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége Intertextualitás, sorozatelv A befogadást befolyásoló tényezők A sztár Új médiatechnológiák 10. Médiaintézmények A médiaszöveg, mint termék A médiaipar intézményei A médiaipar ellenőrzése 11. A reprezentáció Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában 12. Jellegzetes televíziós műsortípusok Hírműsorok Reklám Folytatásos teleregény (szappanopera)

Budapest, 2014.05.13.

...................................... Diákönkormányzat nevében

75

2.számu melléklet

A TANKÖNYVRENDELÉS ÉS ELLÁTÁS, A PEDAGÓGUSKÉZIKÖNYV RENDELÉS ÉS ELLÁTÁS HELYI RENDJE

TANKÖNYVRENDELÉS RENDJE Az iskola tankönyvrendjét a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII törvény, a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről kiadott 501/2013. (XII. 29.) Kormány rendelet és a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelete szerint állítottuk össze. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatójának engedélyével, az iskola tankönyvfelelőse készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. Az igazgató beszerzi az iskola fenntartójának egyetértését az iskola tankönyvmegrendeléséről (29. § (1)). A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvjegyzékről a Nat szerinti kerettantervi tantárgyhoz, csak a tankönyvvé nyilvánított könyvek közül választ. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában – megküldi a könyvtárellátónak. A könyvtárellátó számára az iskola a tankönyvrendeléssel kapcsolatban a 2013. évi CCXXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően az alábbi személyes adatokat adja át: a) a tanuló neve, b) a tanuló oktatási azonosítójának száma, c) a tanuló törvényes képviselőjének neve, d) a tanuló lakcíme, e) a tanuló iskolájának neve, OM azonosítója, f) a tanuló évfolyamának, osztályának megjelölése, g) az iskola minden tanulója esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek címe, illetve a tankönyvvásárláshoz kapott támogatás összege. A szülő adatváltozásról szóló bejelentési kötelezettsége az iskola felé egész évben fennáll. Amennyiben a szülő elmulasztotta ezt, és emiatt az iskola nem az aktuális személyes adatokat rögzítette a KIR-ben, a felelősség a szülőt terheli, a következményeket ő viseli. A tankönyvosztás utáni bejelentést már csak a következő tanévre vonatkozó felmérés után lehet figyelembe venni. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS Május 31-ig közzé kell tennie a könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét (30. § (4)). Az iskola igazgatója minden év június 10-éig köteles felmérni, hány tanuló jogosult normatív tankönyvellátásra. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy várhatóan mely tanulók lesznek jogosultak ingyenes tankönyvellátásra (25. § (2)). Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt.

76

A normatív kedvezmény iránti igényt és a további kedvezményekre vonatkozó igényt a 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet 5. mellékletében található Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz nyomtatványon nyújthatja be a szülő minden év február utolsó tanítási napjáig az iskola igazgatójánál. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg a szülő arról is nyilatkozik, hogy a normatív kedvezmény iránti igényjogosultsága az adott év június 10-én fennáll, illetve annak változásáról a változást követő 15 napon belül értesíti az iskolát. A szülőnek be kell mutatnia a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. Az iratok bemutatásának tényét az igazgató rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: • a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (bérjegyzék, lakossági folyószámla-kivonat, postai igazolószelvény), • tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, • sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság véleménye, • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A további kedvezmények körét – amennyiben van ilyen – az iskola a honlapján hirdetményben teszi közzé. A hirdetmény tartalmazza a kedvezmények feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. AZ ISKOLAI TANKÖNYVRENDELÉS LEBONYOLÍTÁSA A tankönyvrendelést a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A tankönyvrendelés összeállításánál biztosítani kell, hogy megfelelő számú tankönyv, segédkönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon kívánja megoldani. A megrendeléssel kapcsolatos határidők: - a tankönyvmegrendelés határideje április utolsó munkanapja; - a megrendelést június 30-ig lehet módosítani; - ugyancsak június 30-ig kell feltüntetni a normatív kedvezményben részesülőket; - a pótrendelés határideje szeptember 5-e (29. § (1)). A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. Amennyiben a diák tankönyvet kölcsönzött az iskolából, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. TANKÖNYVKIOSZTÁS A tankönyvkiosztással megbízott alkalmazott az elfogadott és egyeztetett tankönyvrendelés alapján minden osztálynak elkészíti a tankönyvlistát. A tankönyveket az iskola vezetésével egyeztetett időben, a tanév elején kiosztja. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a térítésmentesen biztosított tankönyveket könyvtári állományba vegyék (32. § (5)). 77

A TANKÖNYVFELELŐS FELADATAI Összesíti a normatív kedvezményre jogosult diákok körét. Az elfogadott és egyeztetett tankönyvrendelés alapján mindenosztálynak elkészíti a tankönyvlistát. A lista tartalmazza: - az iskola nevét, címét - osztály, tanuló nevét - a tankönyv megnevezését - a tankönyv árát A diákok által leadott tankönyvrendeléseket összesíti. A normatív kedvezményekben részesülő diákok tankönyvellátását megszervezi. 1. Felméri a normatív kedvezményben részesülő diákokról, hogy melyik diák milyen tankönyveket kíván a normatív kedvezmény alapján a könyvtár tankönyvkészletéből kölcsönözni és milyen tankönyveket kíván megvásárolni. 2. Összesíti a normatív kedvezmény alapján a könyvtárból megrendelt tankönyveket, ezt összeveti a könyvtár tankönyvkészletével és a fenntartóhoz elküldi azon tankönyvek listáját, amelyeket a könyvtár nem tud biztosítani a normatív kedvezményben részesülő diákok számára. 3. Összesíti a tankönyvrendelést 4. Megrendeli a tankönyveket 5. Elvégzi a módosításokat 6. A beérkező tankönyveket fogadja PEDAGÓGUS-KÉZIKÖNYVEK IGÉNYBE VÉTELÉNEK RENDJE Pedagógus-kézikönyv meghatározása: Valamely kerettantervhez jóváhagyott tankönyv iskolai nevelés-oktatásban történő rendszerszintű alkalmazását támogató, pedagógiai célú szakmódszertani útmutatásokat tartalmazó kézikönyv, amely nyomtatott formában vagy elektronikus úton is előállítható és terjeszthető. A tankönyvfelelős az iskola igazgatójának engedélye alapján a térítésmentes pedagóguskézkönyvek beszerzésére vonatkozó igényt minden év június 30-áig fajtánként összesítve meghatározza és megküldi a KELLO részére. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a térítésmentesen biztosított tankönyveket, pedagóguskézikönyvek könyvtári állományba vegyék (32. § (5)).

78