A Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Házirendje

A Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Házirendje 1.

Bevezetés

Minden közösség igényel szabályokat, amelyek a közösség tagjainak cselekedeteit, egymáshoz való viszonyát, kapcsolataik rendjét rögzítik. Nagyobb létszámú közösségekben, ahol a közösség tagjai szükségszerűen sokféle helyről, környezetből érkeznek, célszerű, sőt szükségszerű a szabályok kialakítása és írásbeli rögzítése. Az ilyen írott szabályok a csoport tagjai közötti lehetséges ütközések elkerülését és a gördülékeny együttműködést szolgálják. Az iskolai élet mindennapi kérdéseinek egy részét – jogszabályi keretek között – a házirend szabályozza, így e szabály az iskola tanulói és pedagógusai számára zsinórmérték, egyúttal a törvény előírásainak megfelelő házirend az iskola törvényes működésének egyik feltétele is. A házirend elkészítésére a jogszabályok adnak felhatalmazást. A Házirend előírásai a tanulóközösség minden tagjára, valamint a pedagógusokra, az iskola más alkalmazottjaira és a szülőkre is vonatkoznak, azok betartásáért az iskola valamennyi érintettje fegyelmi felelősséggel tartozik. A Házirend előírásai az iskola épületére (1149 Budapest, Egressy út 36.), az intézmény területén kívüli külső gyakorlati képzőhelyekre, valamint az iskolai rendezvényekre terjed ki. Iskolánk Házirendjének célja, hogy „olyan szemléletre és magatartásformára neveljen, amelyben a demokrácia a jogok és kötelességek egymásba simuló harmóniája. 2.

A házirend megalkotása a következő törvények és rendeletek vonatkozó pontjai alapján történt:

a./

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

b./

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

c./

20/2012. EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról

d./

1997. XXXI. évi törvény a Gyermekek védelméről és Gyámügyi igazgatásról - és módosításai

e./

110 / 2012. (VI. 4.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

f./

16 / 2013. ( II. 28. ) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

g./

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és az intézmény Pedagógiai Programja

h./

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről, valamint a 2012. évi XXVI. törvény

3.

A tanulók kötelességei és jogai

3.1

A tanulók kötelességei

A tanulók a beiratkozással az iskolával tanulói jogviszonyt létesítenek, mely alapján minden tanulónak kötelessége, hogy − ismerje és tartsa be a Házirendben foglaltakat, − rendszeresen és pontosan járjon iskolába, − részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, − a tanítási órákon az osztálynapló ülésrendje szerint üljön, − rendszeres és fegyelmezett munkával, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek,

− − − − − − − − − − − 3.2

az ellenőrzőjét minden nap magával hozza, a kapott érdemjegyeket írja, vagy írassa be, a bejegyzéseket, ill. a félévi értesítőt a szülővel írassa alá, az egyes évfolyamok teljesítéséről szóló bizonyítványt tanévkezdéskor az osztályfőnöknek leadja, az iskola létesítményei, felszerelései állagát megóvja, a tanítási nap végén tisztaságot és rendet hagyjon maga után, működjön közre a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában, a tantermek, a tanműhely, a könyvtár, a sportlétesítmények, a számítástechnikai szaktantermek használati rendjét megismerje, megtartsa, a munkavédelmi, baleset megelőzési és tűzrendészeti előírásokat maga és társai érdekében tartsa be, tiszteletet és megbecsülést tanúsítson az iskola minden dolgozójával és társaival szemben, segítse elő a nevelési-oktatási intézmény feladatainak teljesítését, és őrizze jó hagyományait amennyiben rongálást tapasztal, azt haladéktalanul jelentse az órát tartó tanárnak, vagy az ügyeletes tanárnak, vezetőnek, ha tanulótársai testi épségét veszélyeztető eseményt, viselkedést tapasztal, azt haladéktalanul jelentse az órát tartó tanárnak, vagy az ügyeletes tanárnak, vezetőnek, ellenőrzőjét a tanítási nap végén írassa alá az utolsó órát tartó tanárral.(szakiskolai tanulók, valamint 9. 10. évfolyamos szakközépiskolai tanulók) A tanulók jogai

A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanulónak joga, hogy − − − −

választhasson- érdeklődésének megfelelően - a választható tantárgyak, foglalkozások közül; részt vehessen diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását; tagja lehessen sport- és más szakköröknek; látogathassa az iskola létesítményeit (könyvtárt, számítógépes termet, tornaterem, sportudvar, stb.), használhassa azokat az eszközöket, amelyek felkészülését előmozdítják; − kérhesse átvételét másik oktatási intézménybe; az iskolán belül más iskolatípusba, osztályba, (fiatalkorú tanuló esetében szülői, gondviselői kezdeményezésre) − választó és választható legyen diákképviseletekbe; − hozzájuthasson a jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és tanulmányait, valamint az iskola életét érintő kérdésekről; − problémáival és sérelmeivel osztályfőnökéhez vagy az igazgatóhoz, vagy helyetteséhez, vagy az ifjúságvédelmi felelőshöz fordulhasson, illetve a diákönkormányzathoz érdekképviseletért; − jogos sérelmeit orvosolják; − családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesülhessen. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti tanulótársai, az iskola dolgozói és a közösség jogait. 3.2.1 3.2.1.1

Tanulói jogok gyakorlása A tanulói jogok gyakorlásának kezdete A beírással tanulói jogviszonyba kerültek a következő jogaikat az első tanév megkezdésének napjától gyakorolhatják: • •

3.2.1.2

igénybe veheti az iskola eszközeit, létesítményeit, választó és választható az iskola diákönkormányzatába. Diákkörök létrehozásának rendje

Iskolai diákkört az iskola tanulói hozhatnak létre. Az iskolai diákkörök tagja lehet az iskola valamennyi tanulója. Diákkört alakíthatnak az iskola tanulói a következő feltételek megléte esetén: − −

a diákkörnek legalább 15 tagja van, a tagok írásban rögzítik:

• • • • • 3.2.1.3

tervezett tevékenységüket, összejöveteleik gyakoriságát, tervezett helyét, a tanári felügyelet – segítés biztosítását, a diákkör működési szabályait, a felvételt, ill. a tagok kötelességeit.

Választható és kötelező tantárgyak, foglalkozások

A fakultációs órákat és az egyéb foglalkozásokat az iskola a tavaszi szünetig bezárólag hirdeti meg a következő tanévre. Az újonnan belépő osztályok tájékoztatása a beiratkozáskor történik. A fakultációra történő jelentkezéshez, illetve a kilépéshez szülői hozzájárulás szükséges, amit az ellenőrzőn keresztül adhat meg a szülő. A fakultációra belépni tanévkezdéskor, kilépni pedig csak a tanév végén lehet. A fakultációs órák és az egyéb foglalkozások látogatására, a mulasztások igazolására a kötelező foglalkozásokra előírtak érvényesek.

3.2.1.4

A tanulók nagyobb közösségének meghatározása az iskolai diákönkormányzat kötelező véleményezési jogának gyakorlásához

„Tanulók nagyobb közösségének” tekinthető az iskola mindenkori tanulólétszámának 30%-a, tehát a tanulók legalább 30%-át érintő ügyekben kell kikérni a diákönkormányzat véleményét. A Szülői Közösség a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az iskola vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület ülésein. 3.2.1.5

A tanulók és a szülők rendszeres tájékoztatásának módjai és formái A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az időszerű tudnivalókról - az iskola igazgatója:

- a diákönkormányzat ülésein kéthavonta, - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán folyamatosan,

- az osztályfőnökök az osztályfőnöki órán folyamatosan tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az időszerű tudnivalókról - az iskola igazgatója:

- a Szülői Közösség ülésein minden félév elején, - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán folyamatosan,

- az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 3.2.1.6

Jogorvoslati jog gyakorlása

Amennyiben az iskola tanulója úgy értékeli, hogy őt jogsérelem érte (emberi, tanulási jogai érvényesülése vonatkozásában), iskolai jogorvoslatot kérhet a következő módon: − − 3.2.1.7

osztályfőnökéhez, ifjúságvédelmi felelőshöz, igazgatóhelyetteshez, igazgatóhoz fordulhat panaszával, a diákönkormányzat négyhetenkénti ülésén a diákönkormányzathoz fordulhat panaszával. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása

Az iskola portáján elhelyezett gyűjtőládába minden tanuló – névvel vagy a nélkül – bedobhatja az iskola életével, a tanulók helyzetével kapcsolatos véleményét, észrevételét, javaslatát (az emberi méltóság tiszteletben tartásával). A gyűjtőládába került véleményeket a diákönkormányzat soron következő ülésén vitatják meg, döntenek a szükséges intézkedésekről. A tanulók kéréseit, javaslatait, véleményét a Diákönkormányzat írásban, sürgősség esetén szóban továbbítja az iskola vezetője felé. 3.2.1.8

Sajátos helyzetű tanuló

Sajátos helyzetűnek tekintjük a következő tanulókat, jelentkezőket:

• • • •

állami nevelt, gyámnál, nevelőszülőnél elhelyezett tanuló, asztalos, kárpitos család gyermeke, szülő, testvér az iskola tanulója volt

A sajátos helyzetű tanulót az iskola felvételi szabályzata előnyben részesíti azonos pontszám elérése esetén. 4.

Az iskola mindennapi élete

4.1

Az iskola munkarendje

A tanév A tanév kezdetét és végét a tanévet megelőzően kiadott „Tanév rendje” Miniszteri Rendelet, ill. az iskola éves „Feladat ellátási terve” határozza meg. A tanév során három hosszabb tanítási szünet van, továbbá szünetel a tanítás a nemzeti és egyházi ünnepeken. Az adott tanév éves feladat ellátási tervét, ami tartalmazza a tanévkezdés és zárás, a tanítási szünetek és tanítás nélküli munkanapok rendjét, a tanév első hetében ismerik meg az iskola tanulói. Tanítási hét A tanítási hét öt munkanapból áll. Az egyes osztályok heti időbeosztását az iskolai órarend határozza meg. Tanítási nap, tanórák, foglalkozások A tanítási nap az elméleti oktatáson 7.15-kor, ill. 13.20-kor kezdődik, a tanműhelyben 7.00-kor, ill. 14.00-kor. A tanítási órák közötti szünetek 5 percesek, a 3. óra utáni szünet 15 perc, a műszakváltási szünet 10 perc. A tanulók a tanterem előtt sorakozva, csendben várják a tanár megérkezését. A késve érkezőket az osztálynaplóba bejegyzi az első órát tartó tanár. A hetesek feladata, hogy a hiányzókat számon tartsák, a tanóra megkezdésekor jelentsék azt a tanárnak, gondoskodjanak a terem szellőztetéséről, a tábla tisztántartásáról, krétáról, szivacsról. A tanteremfelelős feladata, hogy figyelemmel kísérje a használt terem állapotát beleértve a berendezési tárgyakat is, és a rongálódást, rongálást haladéktalanul jelezze a foglalkozás előtt a tanárnak. A tanulókat az utolsó órát tartó tanár, iskolai tanműhelyből a szakoktató kikíséri az épület bejárati ajtajáig. A tanítási idő alatt az iskolát csak osztályfőnöki, ügyeletes vezetői vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel szabad elhagyni, amit az ellenőrzőbe be kell íratni és a portán be kell mutatni. A tanműhely, a tornaterem, a könyvtár rendjét külön szabályzat tartalmazza, amelyeket maradéktalanul be kell tartani a fokozott balesetveszély miatt. 4.2

Hiányzás, mulasztás

A tanítási napokról, tanórákról, a gyakorlati foglalkozásról való hiányzást igazolni kell. Betegség esetén az iskolába történő visszatérés napján, de legfeljebb három munkanapon belül be kell mutatni az osztályfőnöknek az orvosi, vagy - évente három nap erejéig - szülői igazolást. Az orvosi igazolást a szülővel alá kell íratni. A különleges ok / hatósági ügy, családi esemény, speciális orvosi vizsgálat / miatti távollétet engedély kérése céljából előre jelezni kell az osztályfőnöknek. Az utólagos igazolás nem fogadható el, csak abban az esetben, ha a mulasztás oka előre nem látható esemény volt (baleset, stb.). Váratlan távollét vagy betegség esetén a szülőknek telefonon, vagy más módon értesíteni kell az iskolát, az osztályfőnököt a tanuló mulasztásáról. (A portán - az erre rendszeresített füzetbe bejegyzik az értesítést, ua. a portás felkapcsolja a tanáriba a telefont). Igazolás elmulasztása vagy késedelmes igazolás esetén a hiányzás igazolatlannak minősül, mivel megakadályozhatja az osztályfőnök törvényben előírt kötelezettségét a szülő, ill. a lakóhely szerinti gyámhivatal vezetőjének időbeni értesítése vonatkozásában. Ha a tanköteles tanuló 1 órát mulaszt igazolatlanul, az osztályfőnök hivatalos levélben értesíti a szülőt. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök levélben értesíti a szülőt, valamint a Gyermekjóléti Szolgálatot. A tízedik igazolatlan óra után az osztályfőnök levélben értesíti a szülőt, valamint a gyermek lakóhelye szerinti gyámhivatal vezetőjét. A Gyermekjóléti Szolgálat, ill. a gyámhivatal vezetője felé a levelet a nyilvántartás küldi el, amelyhez az osztályfőnök írásban megadja a tanuló adatait, gondviselője nevét, címét, továbbá részletezve azt, hogy melyik napon hány órát mulasztott a tanuló, valamint a megtett intézkedéseket (dátummal, iktatószámmal), mindezt dátumozza és aláírja.

Nem tanköteles tanuló esetében 5 igazolatlan óra után hivatalos levélben értesíti az osztályfőnök a szülőt, egyben tájékoztatja az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeiről. Ismételt igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök ismételten hivatalos levélben értesíti a szülőt, és tájékoztatja a jogkövetkezményekről. Amennyiben a nem tanköteles tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a húsz órát, az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez, ha az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a harminc órát, a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, és erről az iskola határozatban értesíti. Az a tanuló, akinek egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, illetve szakképző évfolyamon az elméleti tanítási órák 20%-át, továbbá egy tantárgyból a tanítási órák 30%-át és a tanuló teljesítménye érdemjeggyel nem értékelhető az a tanítási év végén nem osztályozható. A nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet, vagy tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. A szakképző évfolyamokon évet ismételni köteles az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan mulasztása a gyakorlati képzési idő 20%-át meghaladja. Minden rendszeres iskolán kívüli foglalkozáson / pl. sport, zene, …/ való részvételhez, illetve az iskolai időbeosztást érintő rendkívüli tevékenységhez / pl. sportverseny, edzőtábor, szereplés, …/ előzetes osztályfőnöki és igazgatói engedély szükséges. Az engedély elbírálásakor figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi eredményét, magatartását, szorgalmát, hiányzásainak mértékét annak érdekében, hogy a tanuló a tantervi és törvényi előírásoknak megfelelően tudja teljesíteni az iskolai követelményeket. 4.3

Késések értékelése

A tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon az 4.1 pontban meghatározott időben, pontosan kell megjelenni. Az a tanuló, aki az óra (foglalkozás) megkezdése után érkezik, késik, amit lehetőség szerint igazolni kell, de igazolás hiányában igazolatlannak kell tekinteni A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 4.4

Távolmaradások engedélyezése iskolai elfoglaltság alól

4.4.1. Távolmaradás engedélyezés más elfoglaltság miatt Bármely tanórán kívüli tevékenység csak úgy folytatható, ha nem ütközik a kötelező iskolai elfoglaltságokkal (tanítási óra, fakultációs óra, iskolai rendezvény stb.) és nem akadályozza az iskolai munkát a tanulmányi követelmények teljesítését. Iskolai elfoglaltság alóli felmentést a szülő kérésére, vagy kikérőre egy tanévben legfeljebb 3 napig az osztályfőnök adhat, hosszabb távollétet az iskola igazgatója engedélyezhet. A távolmaradás engedélyét a tanuló tanulmányi eredménye és magatartása figyelembe vételével adhatja meg az igazgató, vagy az osztályfőnök. Amennyiben a tanulót a külső munkaadó az elméleti oktatás napjain esetenként foglalkoztatni szeretné, az előre, az igazgatóhoz írt kérvénnyel kezdeményezheti. Engedélyezés esetén az osztályfőnök bejegyzi azt az ellenőrzőbe. 4.4.2.

Távolmaradás engedélyezése közlekedési nehézségek miatt

Azon vidéki tanulók esetében, akiknek aránytalanul korán kellene elindulnia, hogy pontosan beérjen a tanítás kezdetére 10 perces késésig, a szülő írásos kérésére az osztályfőnök engedélyezheti a „rendszeres” késést. Abban az esetben, ha ennél nagyobb késésről lenne szó, akkor azt az igazgató engedélyezheti. Ez értelemszerűen érvényes akkor is, ha a tanuló a tanítás vége előtt szeretne távozni. Az engedélyt mindkét esetben az osztályfőnök írja be a tanuló ellenőrzőjébe! 4.5

Iskolai helyiségek használata

Az iskola valamennyi helyiségében ügyelni kell a falak, a padló és a berendezési tárgyak épségére, tisztaságára. Ha valaki kárt okoz vagy észlel, azonnal be kell jelenteni az osztályfőnöknek, ügyeletes igazgatóhelyettesnek, szaktanárnak, szakoktatónak. A tantermekben okozott, tisztázatlan eredetű károkért az érintett közösség/ek tartozik/nak felelősséggel. Az osztályok, csoportok csak a tanterembeosztásban kijelölt (terem ajtón kifüggesztve) helyen tartózkodhatnak. Ettől csak indokolt esetben az ügyeletes vezető tájékoztatásával lehet eltérni.

A tantermekben a tanulók tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. A tantermekből a szünetekben ki kell jönni, a tantermeket a tanár bezárja, a tantermet a következő órát tartó tanár nyitja ki. Az érettségi utáni képzésben résztvevők, valamint a felnőttoktatás nappali tagozat osztályai a szünetekben a tantermekben maradhatnak. A tanítási órák alatt az alsó ablaksort zárva kall tartani. A könyvtár és az olvasóterem – az ajtóra kifüggesztett nyitvatartási rend szerinti időben és a könyvtárhasználat szabályainak figyelembe vételével – mindenkinek rendelkezésére áll. Az elvesztett könyvekért a szabályzat szerinti térítési díjat kell fizetni. Az iskolaorvosi rendelés a rendelési időben, valamint baleset, sérülés vagy hirtelen rosszullét esetén vehető igénybe. Az iskolaorvos által előírt vizsgálatokat a megadott határidőre a tanulónak el kell végeztetni és a vizsgálati eredményt az iskolaorvosnak be kell mutatni. A stúdióban csak az iskolarádiót működtető tanulók tartózkodhatnak előzetes igazgatói engedély alapján. Az iskolai Diákönkormányzat 4 hetenként a könyvtárban ülésezik. Az iskola közösségi helyiségeiben – büfében, aulákban, udvaron – legyünk tekintettel az ott tartózkodó felnőttekre, tanulótársakra, hangoskodással, agresszív magatartással ne zavarjuk egymást. A lépcsőkön fokozottan ügyeljünk magunk és mások testi épségére! A mosdókat és WC-ket rendeltetésszerűen kell használni, és fokozottan törekedni kell a tisztaságra, valamint arra, hogy egymást ne zavarjuk. A tornatermet, a konditermet és a sportudvart a tanulók tanórán kívül a tömegsport foglalkozásokon, ill. a DSE foglalkozásain használhatják testnevelő tanár felügyeletével. 4.6 4.6.1

Taneszközök, értéktárgyak Saját felszerelés

A jó munkavégzés alapkövetelménye a hiánytalan felszerelés. Ennek értelmében mindenki köteles a tanórai munkájához szükséges könyveket, eszközöket rendben magánál tartani. Mindenkinek gondot kell fordítani arra, hogy könyvei, füzetei, taneszközei rendezettek, tiszták legyenek, mindegyikre írjuk rá nevünket! A tanuló állandó iskolai felszereléséhez tartozik a diákigazolvány és az ellenőrző, amit minden nap köteles az elméleti és gyakorlati oktatásra magával hozni. Az ellenőrzőbe az érdemjegyeket, a tanárok és szülők közötti üzenetváltásokat valamint a hiányzásokat be kell jegyezni és a szülőkkel aláíratni. A 9. 10. szakközépiskolások és valamennyi szakképző évfolyamos tanuló ellenőrzőjét az utolsó órát tartó tanár a megfelelő napnál aláírja. Ugyancsak naponta aláírja az ellenőrzőket a szakoktató, ezzel igazolva, hogy a gyakorlati foglalkozáson a tanuló részt vett. Fegyelmező intézkedések abban az esetben, ha a tanulónál nincs ellenőrző: − első esetben bejegyzés a naplóba, a második esetben of. figyelmeztetés az ellenőrzőbe, további esetekben a következő fegyelmező fokozat az ellenőrzőbe. 4.6.2

Iskolai felszerelés

Iskolai taneszközökre, felszerelésekre vonatkozó felelősség szabályai: A tanuló kötelessége a rábízott, ill. az oktatás során használt eszközök óvása, rendeltetésszerű használata. Amennyiben a tanítás (oktatás) megkezdésekor, ill. a tanóra megkezdésekor a tanuló az általa használt berendezési tárgyakat, eszközöket szokástól eltérő, esetleg megrongált/lódott állapotban találja, vagy használat közben az adott eszköz meghibásodik, azt haladéktalanul jelezze tanárának, aki megkísérli tisztázni a kár keletkezésének módját, elkövetőjét, és megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha a tanuló a közösen használt helyiségekben olyan meghibásodást észlel, ami veszélyes lehet rá vagy tanulótársaira, azt azonnal jelezze a legközelebb elérhető tanárnak, aki haladéktalanul megteszi a veszély elhárítását célzó intézkedést (sérült kapcsoló, kábel, törött – repedt üveg, sérült csempe, vakolat, …). 4.7

Egészségvédelmi, baleset megelőzési védő, óvó előírások

A tanulókat minden tanév első tanítási napján oktatásban részesíti az osztályfőnök annak érdekében, hogy a tanuló figyelmét felhívjuk a napi munka során adódó veszélyhelyzetekre, ill az egészségüket károsító tevékenységek kerülésére. Az oktatáson hallottak megértését, betartását a tanulók aláírásukkal igazolják

Tilos az oktatáshoz nem szükséges tárgyakat (nagyobb pénzösszeg, veszélyes eszközök, pl. kés, petárda, gyufa, öngyújtó …) az iskolába hozni. Az iskolába engedély nélkül hozott veszélyes tárgyakat a tanár elveszi és csak a szülőnek adja vissza. Az iskolai felszereléshez nem tartozó tárgyak eltűnése, megrongálódása esetén a felelősség a tanulót terheli, aki a tiltott tárgyat az iskolába hozta. 4.8

Mobiltelefonok és egyéb, a tanórát zavaró eszközök használata

A tanulók mobiltelefonjaikat, különféle lejátszóikat az iskolába behozhatják, de azért az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. A mobiltelefonokat a tanítási órán illetve a gyakorlati foglalkozáson ki kell kapcsolni. A klf. lejátszók tanítási órán nem használhatók, a táskában kell azokat tartani! Ha a tanuló mobiltelefonja tanítási órán, vagy gyakorlaton megszólal, lejátszót hallgat, az eszközt a tanárának át kell adnia a tanóra végéig, továbbá a soron következő fegyelmező fokozatban részesül. Ha a tanuló többszöri figyelmeztetés után is zavarja a tanítást, a tanár a hetessel az osztályba kéreti az ügyeletes vezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedést. 4.9

A megjelenés általános szabályai

Az iskola tanulói tiszta, rendezett külsővel jelenjenek meg az iskolában. Ne viseljenek olyan ruhadarabokat, „ékszereket" / lánc, fülbevaló, orrkarika és egyebek /, amelyek testi épségüket veszélyeztethetik. Meleg időben sem megengedett az atlétatrikó, vagy az un. camping-nadrág, de utcai viseletre készült rövidnadrág hordható. Az iskola épületében nem megengedett a fejfedő viselése. Az ünnepségeken, vizsgákon elvárt az alkalomnak megfelelő viselet. Önkényuralmi jelképek viselése tilos! 4.10

Az iskola által elvárt viselkedés szabályai

Az iskolai közösségek tagjainak tetteiben és szóbeli megnyilatkozásaiban érvényre kell jutni a tiszteletnek, egymás megbecsülésének és a mértéktartásnak. Teljes osztály vagy tanulócsoport felállással köszönti a tanterembe lépő vagy onnan távozó tanárokat és vendégeket. A tanórákon a figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése az eredményes munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. Szünetekben a folyosókon, lépcsőkön való közlekedéskor mindenki vigyázzon mások és saját testi épségére. A lapos tetőre, ill. hullámpala tetőre ki- vagy felmászni szigorúan tilos! Mindenki törekedjen arra, hogy másokat vagy saját magát ne veszélyeztesse, és erre társait is figyelmeztesse. A tisztelet és mértéktartás kötelezettsége vonatkozik a tanulók egymás közötti viselkedésére is. Elfogadhatatlan a tettleges durvaság éppúgy, mint annak szóbeli formája, az alantas és trágár beszéd, azaz minden olyan megnyilatkozás, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okoz a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Az iskolai ünnepélyeken való részvétel külső megjelenésben és viselkedésben is legyen az alkalomhoz méltó. A Himnusz és a Szózat meghallgatásakor, éneklésekor hagyományosan a vigyázz-állás elvárt. Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken, az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon mindazok a viselkedési szabályok érvényesek, betartandók, amelyek az iskolában elvártak. 4.11

Súlyos jogellenességek

Kiemelkedően veszélyes és súlyos jogellenességeknek minősül az iskolában az agresszió, a verekedés, bántalmazás, megalázás, az emberi méltóság megsértése, zsarolás, fenyegetés, a tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályok szándékos megsértése. Mások egészségének veszélyeztetése miatt súlyos jogellenességnek minősül a zárt közösségi térben dohányzás, kábítószer fogyasztás, ill. terjesztés valamint alkohol fogyasztása. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások alkalmával a tanulók, valamint a pedagógusok számára tilos:

- a dohányzás, - a szeszes italfogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. A dohányzás az iskola egész területén, valamint az iskola 5 méteres körzetében tilos! Amennyiben a tanuló az iskola területén dohányzik, a következő fegyelmező intézkedéseket kapja: elő alkalommal igazgatóhelyettesi intés, második alkalommal igazgatói intés, következő alkalommal az iskola bejelentést tesz az ÁNTSZ-nél, aki pénzbírságot szabhat ki. (1999 évi XLII. Tr. 7.§ (4) bek.) A súlyos jogellenes viselkedés fegyelmi eljárást von maga után. 4.12

Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Az osztályozó vizsgák követelményei tantárgyanként, féléves bontásban az iskola honlapján (www.kaeszgy.sulinet.hu ) találhatók.

4.13

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje és a vizsgára jelentkezés szabályai A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje: -

-

a mulasztásai miatt nem osztályozható tanulóknak az első félévi osztályozó értekezletet követő három héten belül, ill. a tanév végi osztályozó értekezletet követő három héten belül kerül lebonyolításra, a tanórai foglalkozásokról felmentett tanulók esetében ( pl.: magántanuló) az első félév, ill. a szorgalmi időszak végét megelőző két héten belül kerülnek lebonyolításra az osztályozó vizsgák.

A vizsgára jelentkezés módját az iskola „Tanulmányok alatti vizsgaszabályzata” tartalmazza. 5. 5.1

A tanulók egyéni ügyei, tevékenységei Hivatalos ügyintézés

A tanulók hivatalos ügyeiket (igazolások, kérelem benyújtások stb.) az iskola nyilvántartójában intézhetik a kifüggesztett félfogadási rend szerint. Kollégiumi elhelyezési kérelem esetén a tanulókat a nyilvántartó iskolalátogatási igazolással látja el, illetve irányítja tovább az iskolához legközelebb eső diákotthonba. A nyári szünetben szerdai napokon 8-12 óráig van ügyelet, amikor a tanulók, vagy szüleik egyéni ügyeiket intézhetik az iskolában. A diákigazolvánnyal kapcsolatos teendőket a diákigazolvánnyal foglalkozó ügyintéző végzi a kifüggesztett félfogadási rend szerint. Közvetlenül az iskola igazgatójához címzett kérelmeket a titkárságon kell leadni. Az ifjúságvédelmi felelős a nyilvántartóban - a kifüggesztett félfogadási időben (sürgős esetben, a munkaidőben) áll a tanulók és a szülők rendelkezésére. Befizetéseket (ellenőrző, diákigazolvány …) az iskola gazdasági ügyintézőjénél történik, a kifüggesztett félfogadási időben. Az iskolában iskolaorvos áll a tanulók rendelkezésére a kifüggesztett rendelési időben. Iskolán belüli áthelyezést párhuzamos osztályba, illetve más iskolatípus párhuzamos osztályába, az osztályfőnök javaslatával és az iskola igazgatójához írt szülői kérvénnyel lehet kezdeményezni a tanév végén, kivételes esetben félévkor. Tanulóviszony megszüntetését írásban kérheti a szülő (nagykorú esetén a tanuló) az iskola igazgatójától. Tanköteles tanuló a szülői kérvényen kívül a befogadó iskola nyilatkozatát is köteles mellékelni kérvényéhez. Engedélyezés után a tanuló leszerelését a nyilvántartóból kapott nyomtatvány útmutatása alapján végzi, a szükséges aláírások beszerzése után a nyilvántartóban leadja a nyomtatványt, ugyanitt megkapja a záradékolt bizonyítványát.

5.2

Hivatalos ügyintézés

Indokolt esetben a tanuló, illetve szülőjének kérelmére, az ifjúságvédelmi felelős javaslatára, egyéni elbírálás alapján szociális támogatás ítélhető meg. (étkezési hozzájárulás, osztálykirándulás támogatása, kedvezményes belépés iskolai rendezvényre stb. 5.3.

Tankönyv ellátás

Az iskolai tankönyvellátás rendjét (normatív és további támogatásokat …), külön szabályzat rögzíti, amely az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzatának része. 5.4

A használatra kapott tankönyvek megvásárlása, kártérítése

a./

A normatív kedvezményre jogosult tanulók a használatra kapott tankönyveket a tanulmányi idő végén megvásárolhatják: 1/9. szakiskolai évfolyam könyveit a 3/11. évfolyam végén 50%-os áron, 9-10. szakiskolai évfolyam könyveit a 10. évfolyam végén 50%-os áron, 9-12. szakközépiskolai évfolyam könyveit a 12. évfolyam végén 50%-os áron, 1/11-2/12. szakiskolai évfolyam szakmai könyveit a 2/12. évfolyam végén 50%-os áron.

b./

A használatra kapott tankönyvek elvesztése, szándékos megrongálása esetén a tankönyv teljes vételárát kell a tanulónak megtéríteni.

c./

A használatra kapott tankönyvek természetes elhasználódásából adódó értékcsökkenést nem kell a tanulónak megtéríteni.

5.5 a./

Térítési díj, tandíj Térítési díj fizetési kötelezettség Szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, a szakképzési évfolyamokon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a tanévet megelőző féléves beszámoló adatai alapján számított egy tanulóra jutó folyó kiadások összegének jogszabályban meghatározott százaléka. Nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképzésre való felkészüléskor a tanévet megelőző féléves beszámoló adatai alapján számított egy tanulóra jutó folyó kiadások összegének jogszabályban meghatározott százaléka.

b./

Tandíj fizetési kötelezettség Szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, a szakképzési évfolyamokon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a tanévet megelőző féléves beszámoló adatai alapján számított egy tanulóra jutó folyó kiadások összegének jogszabályban meghatározott százaléka.

A térítési díj és a tandíj a tanulmányi eredménytől függően csökkenthető, ezt az igazgatóhoz írt kérvénnyel lehet kezdeményezni. A térítési díj és a tandíj díj pontos összegéről a tanév első napjáig minden érintett tanuló tájékoztatást kap. A beiratkozás alkalmával a megelőző tanév térítési és tandíj összegeiről tájékoztatjuk az érintett tanulókat. 5.6

A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok

Az iskola tanulója - kérésére - az anyagköltség megfizetése után megkaphatja azt a készterméket, amelyet az iskola tanműhelyében ellenőrző -, illetve vizsgamunkaképpen az iskola által biztosított eszköz, anyag, energia felhasználásával készített. 6. a./

A tanulók jutalmazásának elvei és formái Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: − tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, − kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, − eredményes kulturális tevékenységet folytat,

− − − b./

− − − −

kimagasló sportteljesítményt ér el, szakmai, vagy közismereti versenyen kimagasló eredményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez. Az írásos dicséretek formái: szaktanári, szakoktatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret.

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel is elismeri az iskola. A dicséretes tanulók könyvjutalomban részesülhetnek. 7.

A tanulók fegyelmezésének elvei és formái

Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, - igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, társait gátolja az ismeretszerzésben- fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrző könyvén kívül az osztálynaplóba is be kell írni. a./

Az írásos fegyelmi intézkedések - a szaktanári vagy osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésen túlmenően - a következők lehetnek:

− szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, 1-1 alkalommal − szaktanári, szakoktatói intés, 1-1 alkalommal − osztályfőnöki figyelmeztetés, 1 alkalommal − osztályfőnöki intés, 1 alkalommal − igazgatóhelyettesi figyelmeztetés 1 alkalommal − igazgatóhelyettesi intés, 1 alkalommal − igazgatói intés. 1 alkalommal Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Fegyelmező intézkedés • szóbeli figyelmeztetés, • írásbeli figyelmeztetés: • szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés (legfeljebb 1-1 alkalommal) – ha a tanuló valamely szakórán felkészületlensége vagy felszerelésének hiányossága miatt nem tud az órán együttműködni a tanárral, vagy zavarja a szaktanár és osztálytársai munkáját. Odaítéléséről a szaktanár dönt. • szaktanári, szakoktatói intés • osztályfőnöki figyelmeztetés (legfeljebb 1 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (magatartási vétség, közösségi munka megtagadása, 5 ellenőrző könyv hiány, 3 késés stb.) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát • osztályfőnöki intés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot • igazgatóhelyettesi figyelmeztetés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot • igazgatóhelyettesi intés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot • igazgatói intő legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. Fegyelmi eljárás és büntetések

Kettő, ugyanattól a tanártól származó szaktanári figyelmeztetés után a következő fokozat a szaktanári intő. Egy szaktanári figyelmeztetés után második alkalommal szaktanári intő jár, akkor is, ha más szaktanár óráján történt az újabb vétség. E fokozatok betartásáért a szaktanárok felelősek, a naplóban lévő korábbi bejegyzéseket kell figyelembe venniük. A további, tanórán előforduló vétségekért már a következő fokozat az osztályfőnöki intő, igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, igazgatóhelyettesi intés, és igazgatói intés adható. Az írásbeli fegyelmi intézkedést az ellenőrzőn keresztül a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi - fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. b./ − − − − − − 7.1

A közoktatási törvény alapján fegyelmi büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, (nem tanköteles tanuló esetében) kizárás az iskolából (nem tanköteles tanuló esetében). A fegyelmi eljárást megelőző egyeztetési eljárás szabályai A fegyelmi eljárást megindítását „egyeztető eljárás” előzheti meg, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szűntetni.

8.

A tanuló kártérítési felelőssége

A vagyonvédelem miatt a tanulók az előírásoknak megfelelően kezeljék, óvják az iskola eszközeit, bútorait és berendezési tárgyait. Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a szakképzési törvény 69.§, és 70.§ értelmében kárt okoz - a kár értékének megállapítása után - a kárt meg kell téríteni. Az intézmény az elveszett tárgyakért nem vállal felelősséget. 9.

Az iskola és a szülői ház kapcsolata, a szülő jogai és kötelességei

a./

A szülő joga különösen, hogy:

− − − −

megismerje iskolánk nevelési, ill. pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, ezek a dokumentumok a könyvtárban a nyitvatartási időben megtekinthetők, gyermeke fejlődéséről - magatartásáról, tanulmányi eredményeiről - rendszeres, érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, írásbeli javaslatát, ill. kérvényét az igazgató, a nevelőtestület, a szülői közösség megvizsgálja és arra 30 napon belül választ kapjon, kérheti gyermeke részvételét a fakultatív foglalkozásokon, ilyen foglalkozások megszervezését kezdeményezheti.

b./

A szülő kötelessége különösen, hogy:

− − − 10.

biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, megtegyen minden tőle telhetőt gyermeke fejlődéséért és rendszeresen tartson kapcsolatot az iskolával, elősegítse gyermeke beilleszkedését az iskola közösségébe, erősítse benne a fenti közösség magatartás szabályait.

Idegenek tartózkodása az iskolában

Idegenek, vendégek, külső személyek iskolánkba történő belépését, az épület elhagyását külön rendelet szabályozza. A házirend szabályai értelemszerűen vonatkoznak az iskola területén tartózkodó vendégekre, külső személyekre. 11.

Záró rendelkezések

A Házirend egy példányát minden tanuló, ill. szülője – beiratkozáskor – megkapja. Ez értelemszerűen alkalmazandó az év közben beiratkozó tanulókra. A Házirend 1-1 példánya az I. és II. emeleti hirdetőtáblán állandóan hozzáférhető. A továbbiakban a Házirendet az osztályfőnök a tanulókkal a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten is ismerteti, mind a tanulók, mind a szülők, a tudomásulvételt aláírásukkal igazolják. A Házirend, valamint az iskola Feladat ellátási terve megtalálható az iskola honlapján a www.kaeszgy.hu címen.