PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hajnóczy József Kollégium P É C S. Készítette és elfogadta: a kollégium nevelőtestülete március 31-én

PEDAGÓGIAI PROGRAM Hajnóczy József Kollégium PÉCS

Készítette és elfogadta: a kollégium nevelőtestülete 2010. március 31-én

Bevezető A kollégiumi élet nem más, mint a középiskolás korú, életük legfogékonyabb részét a családjuktól távol tölteni kényszerülő fiatalok társas együttélése a diákévek alatt. Ezek a fiatalok a kollégistaság évei alatt jelentős testi, lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. A fejlődés irányát, gyorsaságát és minőségét nagymértékben befolyásolja a kollégium irányultsága, szellemisége. Ugyanazok a diákévek eltelhetnek csupán gyermekmegőrzőként funkcionáló, vagy emberi kiteljesedést biztosító intézményben is. Kollégium felfogásunk az utóbbival megegyező, ezért egy olyan karakterű kollégium megvalósítása a célunk, amelyben jelen vannak a mind működés során felhalmozott tapasztalatok, mind az ezekre épülő fejlesztések határozott szándéka. A kollégiumot, a közoktatás palettáján egyenrangú, csak eszközeiben és módszereiben más intézménytípusnak fogjuk fel, ahova a fiatal belép, eltölti a diákéveit, és ezalatt a kollégium pedagógusai – a tanítványaik mind aktívabb bevonásával – „megkomponálják” azt az oktatási-nevelési programot, amely segít felkészülni a tartalmas felnőtt létre. Ezáltal a tanulók – a céltudatosan tervezett, szervezett és irányított nevelési folyamat eredményeként – birtokolni fogják azokat a társadalmilag hasznos és egyénileg értékes személyiségjegyeket és kompetenciákat, amelyek alkalmassá teszik őket a sikeres életvezetésre.

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának 2001-es kiadása óta eltelt időszakban mind az országos, mind a helyi társadalomban és gazdaságban jelentős változások zajlottak le. Ezek hatással voltak az egész oktatásügyre, ezen belül a kollégiumi történésekre. Az Alapprogram módosítása tehát az oktatásirányítás és a kollégiumok közös érdeke volt. Kollégiumunk – együttműködve a szakma más intézményeivel, szervezeteivel – igyekezett ezeket a változásokat folyamatosan értelmezni, az azokból adódó új célokat és feladatokat a mindennapi munkájába szervesen beépíteni. Az Alapprogram módosítása, ill. az ezáltal kötelező feladatként kapott pedagógiai program felülvizsgálat lehetővé tette, hogy a Hajnóczy József Kollégiumban évek alatt felhalmozódott tapasztalatok, valamint a hosszú távú elképzelések az intézmény stratégiai dokumentumában is megjelenjenek.

1

Az intézmény működésének jogszabályi keretei 1.1 A kollégium alapító okirata A költségvetési szerv Neve: Székhelye: Az Intézmény telephelyei:

Hajnóczy József Kollégium 7633 Pécs, Türr István u. 2. 7627 Pécs, Puskin tér 17. 7624 Pécs, Kodály Z. u. 20/A.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: közoktatás Közfeladat ellátásának módja: helyi önkormányzati költségvetési szerv OM azonosító: 039177 Törzsszáma: 676449 Az intézmény típusa, feladatai: Diákotthoni, kollégiumi ellátás Maximálisan felvehető tanulólétszám: Férőhelyek száma: 1010 (210+400+400) Szakágazat: 559000 1. Alaptevékenysége (szakfeladata) 2009. december 31-ig a) 55131-5 Diákotthoni, kollégiumi szálláshely nyújtás 5 éves speciális tantervű kollégiumi ellátás ( Arany JánosTehetséggondozó Program) 55132-6 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára, Ezen belül: A testi, érzékszervi (látássérült, hallássérült) beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló ellátása. B. 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés C. 55233-4 Kollégiumi intézményi közétkeztetés 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai, 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 805410 Pedagógiai szakmai szolgáltatás Alaptevékenysége (szakfeladata) 2010. január 1-től 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 811000 Építményüzemeltetés 812100 Általános épülettakarítás 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai, 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése, 5 éves speciális tantervű Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő tanulók kollégiumi nevelése, 2

855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelése Ezen belül: A testi, érzékszervi (látássérült, hallássérült) beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló ellátása. 856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1) Kiegészítő tevékenységek (a) 552001 (b) 682002 üzemeltetése

Működési köre: A fenntartó szerv neve és címe:

Az irányító szerv neve és székhelye:

Típus szerinti besorolás: - a tevékenység jellege alapján: - közszolgáltató szerv fajtája. - a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: A költségvetési szerv vezetője megbízásának rendje:

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony:

Üdülőhelyi szálláshely-szolgáltatás Nem lakóingatlan bérbeadása,

Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

közszolgáltató közintézmény önállóan működő (gazdasági feladatait az Intézmények Gazdasági Szolgálata látja el.) Pályázat útján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése határozott időre bízza meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben írtak szerint. A foglalkoztatottak jogviszonya elsősorban közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényben foglaltak szerint. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet munkavállalói a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben foglaltak szerint.

A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 610 /2; 35525, 4646 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon. A vagyon feletti rendelkezési jog: 3

Az intézmény a használatába adott vagyon feletti rendelkezési jogát az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 40/2008. (11.26.) önkormányzati rendeletben írtak szerint gyakorolja.

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Pécs, 2009. november 26. Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Dr. Páva Zsolt polgármester

Záradék: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a költségvetési szerv módosított alapító okiratát az 566/2009.(11.26.) számú határozatával jóváhagyta. Az alapító okirat 2009. december 31-ig, illetve 2010. január 1. napjától hatályos.

1.2 A pedagógiai program tartalmát meghatározó dokumentumok 1.2.1

Az 1993 évi LXXIX.trv. a közoktatásról, a 2003 évi LXI. trv.-el kiegészítve

1.2.2

A kollégiumi nevelés országos alapprogramját tartalmazó 46/2001 (XII.22), a 44/2002. (VI.18) OM rendelet és a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet

1.2.3

A 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

1.2.4

A Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint az Emberi Jogokról, a Gyermeki Jogokról, az esélyegyenlőségről szóló magyar és nemzetközi dokumentumok

1.2.5

Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (háromoldalú szerződés OM – önkormányzat – kollégium)

1.2.6

A Hajnóczy Kollégium 2005. november 15-én elfogadott módosított Pedagógiai Programja

4

2. Helyzetelemzés és -értékelés 2.1 Előzmények, rövid történet A kollégium önálló szakmai és gazdálkodási jogkörrel 1990-ben létesült. 1994-ben felvette Hajnóczy József nevét. Kollégiumunk első pedagógiai programját 1997. okt. 27-én fogadta el a nevelőtestület. A program szerkezete és tartalma ezt követően kétszer módosult:
a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kiadását követően
2005-ben, a jelenlegi intézményi struktúra létrejötte után. 2.2 A kollégiumban folyó nevelő-oktató munkát meghatározó társadalmi és gazdasági körülmények 2.2.1 A működésünk tágabb környezetét jelentő Dél-Dunántúl – az Európai Uniós besorolás szerint – hazánk egyik uniós átlag alatti fejlettségű régiója, a térség felzárkóztatása tehát az állam és a helyi hatalom elsődleges feladata. 2.2.2 A kollégium vonzáskörzetében átalakult a gazdasági struktúra, a korábban jellemző iparágak megszűntek, a fejlesztési forrásokat jelentő helyi bevételek jelentősen csökkentek, és ez közvetlen negatív hatást gyakorol az oktatáspolitikai törekvések megvalósítására. 2.2.3 Ugyanakkor az uniós és a kapcsolódó nemzeti pályázati források kedvező hatásait (NFT I, ÚMFT) a kollégium (mint intézménytípus) kevéssé érzékelhette, mivel 2009-ig nem volt lehetőség uniós pályázatokban való részvételre. A régió társadalmi struktúrájában is negatív változások következtek be. Növekedett az elszegényedő, támogatásra szoruló családok száma. Az állásukat nagy számban elvesztő, zömmel kistelepüléseken élő társadalmi csoportok felzárkózásának egyik legfontosabb feltétele egy hatékony oktatási rendszer működése, melyben a hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók esélyteremtését szolgáló legjelentősebb intézmény a kollégium. 2.2.4 A társadalmi és családi hatások által is determináltan kialakult (és egyre jobban szélesedő) sajátos nevelési igényű tanulói kör társadalmi beilleszkedésének segítésében szintén fontos szerep jut a kollégiumnak. 2.2.5 A 2010-es évek elejére a középfokot is eléri az a „demográfiai apály”, ami az ebbe az iskolafokozatba jelentkező tanulók számának várható csökkenését eredményezheti. Ugyanakkor ez a csökkenés nem egyértelműen jelent közvetlen hatást a kollégiumi ellátást igénylők számának kedvezőtlen alakulására. 2.3 Oktatáspolitikai elvárások, fenntartói törekvések 2.3.1 Az oktatásirányítás felismerte, hogy a nemzeti versenyképesség szempontjából lényeges, egyúttal a személyiség mind szélesebb kibontakozását meghatározó tanulói kompetenciák fejlesztéséhez szükséges az oktatási-nevelési rendszerbe történő beavatkozás, amely mind tartalmi és módszertani, mind szerkezeti változásokat követel. Az iskolarendszerben végbement átalakulások következtében növekedett a kereslet a használhatóbb tudást adó iskolák iránt, amelyet a városokban (így a Pécsett is) működő alap- és középfokú intézmények tudnak leginkább biztosítani. Ez az érdeklődés hosszabb távon is fontos szereplőként feltételezi a vidékről, nagyobb távolságokból bejárni nem tudó, gazdasági értelemben (is) leszakadó kliensi kört befogadó, számukra az esélyegyenlőséget biztosító kollégiumot. 5

2.3.2

2.3.3

2.3.4

2.3.5

2.3.6

2.3.7

2.3.8

A középfokú oktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakképzés, ezzel egyidejűleg az ún. rövid képzési ciklusú szakképzés is középtávon hatást gyakorol a kollégiumi ellátást igénylők létszámára és összetételére. A Nemzeti Alaptanterv által prioritásként jelölt kompetenciafejlesztés közvetve és közvetlenül is hatással van kollégiumi nevelés tartalmára és módszertanára. A tehetséggondozás (felismerés, fejlesztés és követés) kiemelt oktatáspolitikai célként a kollégiumi nevelőmunkát is meghatározza, a képességek kibontakoztatásának – az iskolákban kevésbé vagy meg sem jelenő – területein kaphat fontos szerepet a kollégium. A kollégium aktív, centrális szerepet vállal a megyei és a regionális szakmai életben. A hálózati tanulás jelentőségét felismerve intézményünk irányítja a megyei kollégiumok szakmai koordinációját, és törekszik a regionális együttműködés fejlesztésére, az eredményes szakmai koordináció megvalósulására (konferenciák, konzultációk, workshopok szervezése). Az intézményi fenntartó oktatásfejlesztési koncepciójának szerves része a kollégiumi rendszer hosszú távon is eredményes és hatékony működtetése. Ebben Pécs város Önkormányzata elismeri mindazokat az eredményeket, amelyek a kollégiumi nevelőmunkában felmutathatók, és biztosítja a további sikeres tevékenységhez szükséges feltételeket. Az elmúlt években lezajlott intézményi struktúra-módosítás közvetlenül nem érintette a kollégiumot, intézményünk továbbra is „városi” (az ellátást igénylők számára a legnagyobb férőhelyszámot biztosító) kollégiumként működik. Az országos tendenciákhoz hasonlóan Pécsett is problémát jelent, hogy a más településről érkező tanulók után járó központi normatívát egyre nagyobb mértékben kell a városnak kipótolni. Ezért a városvezetés intézkedéseivel (indirekt módon) a nem pécsi tanulók számának visszaszorítására törekszik, ami a kollégium számára is negatív üzenetet hordoz. Sajnálatos, hogy a korábbi „iskolavárosi” felfogást a pénzügyi szempontok háttérbe szorították.

2.4 A tanulói kör összetétele 2.4.1 A Hajnóczy József Kollégium alapvetően a Pécsett vagy a közeli települések középiskoláiban tanuló vidéki gyermekek és ifjak ellátását tartja elsődleges feladatának. (A rendszerben ritkán, igen kis számban és esetlegesen megjelenő 9. évfolyam alatti tanulókkal csak érintőlegesen foglalkozik a Pedagógiai program.) 2.4.2 Az életkor szempontjából sokkal jelentősebb a nagykorú tanulók számának alakulása. A fiúknál már régóta jellemző, hogy a tanévek végére a nagykorú (18 év feletti) kollégisták aránya megközelíti, esetenként meg is haladja az 50 %-ot. A közelmúltban a leány tagintézményekben is megjelent ez a tendencia: az érettségi utáni szakképzésből érkezők, a különböző ötéves képzésekben résztvevő tanulók jelenléte itt is egyre markánsabban érzékelhető. 2.4.3 A jelentkezők nemek szerinti megoszlása hosszabb ideje erősen eltolódott a lányok irányába. Miközben náluk rendszeresen túljelentkezés tapasztalható, a fiúknál sokáig folyamatos és kis mértékű csökkenés volt jellemző, majd egy három évvel ezelőtti nagyobb arányú visszaesés után stagnálás következett be, az elmúlt évben kisebb létszámemelkedés mutatható ki. Hosszabb távon biztató lehet, hogy a labdarúgó iskolák bővülése következtében a fiú-létszám fokozatos növekedése prognosztizálható. 2.4.4 Sajátos jelenség a – 2010-ben tízéves jubileumát ünneplő – Arany János Tehetséggondozó Programba (továbbiakban: AJTP) felvett, és a kollégiumban öt évig fokozottan támogatott tanulói kör, amely a Leőwey Klára 6

Gimnáziummal szakmailag szorosan együttműködő Kodály úti tagintézményünkben a koedukációt is megköveteli. 2.4.5 A kollégiumban élő tanulók szinte minden pécsi középiskolából rekrutálódnak, zömmel önkormányzati fenntartású intézményekben tanulnak, de kis számban vannak alapítványi és egyházi iskolákból érkező kollégistáink is. 2.4.6 Az iskolai reprezentáció az egy-két főtől a 200 fő felettiig terjed, és ez a körülmény alapvetően meghatározza a csoportképzés elveit is, amely a tagintézmények egymástól eltérő hagyományai is befolyásolnak. Van olyan tagintézményünk, ahol az egy iskolába járók, ill. egymáshoz közeli életkorú tanulók azonos csoportba sorolását tartják követendőnek, másutt az iskolák életkorok szerinti heterogén csoportszervezés a jellemző. 2.4.7 Szocio-kulturális szempontból – tagintézményenként és nemenként eltérő mértékű – romlás érzékelhető. Különösen a fiúknál van sok hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi és kulturális közegből származó tanuló, arányuk megközelíti az egyharmadot. Az AJTP eredendően a HH-s tanulók irányába nyitott, a tehetséggondozásnak kifejezetten ez a célcsoportja, így a Kodály úti egységben az arányuk közelíti a 40 %-ot (ennek kb. harmada fiú). Relatíve új jelenség a hátrányos helyzetű, ill. a sajátos bánásmódot igénylő tanulók (egyelőre) kisebb arányú megjelenése a Türr utcai épületben. 2.5 A működés feltételrendszere 2.5.1 Humán erőforrás 2.5.1.1 Kollégiumunk a pedagógiai program sikeres megvalósításában kiemelkedő jelentőségűnek tartja a nevelőtanárok magas szintű szakmai tevékenységét, amelynek döntő szerepe van az intézményről kialakult pozitív megítélés kialakulásában is. 2.5.1.2 Nevelőtestületünk döntése alapján nem vezettük be a pedagógiai felügyelői rendszert, mert az mesterségesen szétszakította volna a szerintünk egységes nevelési rendszert, és a kollégiumot visszaminősítette volna „gyermekmegőrző” intézménnyé. 2.5.1.3 A határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusaink valamennyien rendelkeznek az előírt végzettséggel és képesítéssel. A kötelező továbbképzéseken való részvétel időarányosan megfelel a tervezettnek, de vannak olyan kollégák, akik a kötelező képzést túlteljesítették. A megszerzett ismeretek és kompetenciák illeszkednek a pedagógiai programunk stratégiai irányaihoz, ill. az adott tanévek munkatervi prioritásaihoz. 2.5.1.4 Az éjszakai és (alkalmanként) a hétvégi kötelező ügyeletek ellátását részben az adott tagintézményben dolgozó nevelőtanárok, részben a kizárólag erre a feladatra alkalmazott határozott idejű kinevezéssel rendelkező (esetenként főiskolai végzettségű) tanárok vagy végzős tanár szakos egyetemi hallgatók látják el. 2.5.1.5 A nevelőtestület létszáma igazodik a kollégium egészében, ill. az egyes tagintézményekben jelentkező feladatok jellegéhez és mértékéhez. A pedagógusok döntő hányada csoportvezető, mellettük – a már említett ügyeleteket ellátókon kívül – kizárólag speciális feladatokat végző nevelők dolgoznak (pl. AJTP). A pedagógusok statisztikai létszáma nem haladja meg a fenntartó által engedélyezett álláshelyek számát, de egyes feladatokra rész-munkaidős kollégákat alkalmazunk.

7

A pedagógiai vezetés szerkezete leképezi az intézményi struktúrát, az előírt kötelező óraszámokat a státuszhoz kapcsolódó feladatok ellátására fordítják. A testület tagja a 2008-tól foglalkoztatott szabadidő-szervező is, akinek a feladatköre kiterjed mindhárom tagintézményre 2.5.1.6 Az AJTP pedagógusai a tagintézmény-vezető és a programgazda irányításával végzik általános és speciális feladataikat, a programból származó tapasztalataikat átadják a többi nevelőtanárnak is. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban megvalósító pedagógusként dolgozó nevelőtanárok a projektben szerzett többletismereteiket ugyancsak továbbadják az egész nevelőtestületnek. (A projekt egyébként az öt éves fenntartási kötelezettség miatt is stratégiai területnek számít.) 2.5.1.7 A nevelőtestület többségének jó vagy kiemelkedő az innovációs aktivitása. Elsősorban a saját gyakorlat optimalizálásának szándéka és gyakorlata van jelen, de szükség esetén az egész pedagógiai hatásrendszert érintő újítások is megjelennek (pl. intézményi honlap létrehozása és működtetése). A nevelőtestület tagjai elkötelezettek egy modern, az oktatási rendszer egyenrangú intézményeként működő kollégium továbbfejlesztésében. 2.5.1.8 A kollégiumban folyó nevelő-oktató tevékenységben meghatározó szerepet betöltő pedagógusok tevékenysége mellett a technikai és adminisztratív munkatársak közreműködése, a tanulókhoz való viszonya is fontos nevelési tényező. 2.5.1.9 Az adminisztratív és technikai munkatársak létszáma – a névlegesen biztosított és a ténylegesen finanszírozott állomány eltérése miatt – nem éri el a fenntartó által engedélyezett álláshelyek számát, de ezzel a kollektívával is maradéktalanul el tudjuk látni a felmerülő feladatokat. 2.5.1.10 Az adminisztrációs területen ésszerű tevékenység-felosztásban folyik a munka, mely – a gazdaságilag részben önálló státuszunk miatt – összekapcsolódik az Intézmények Gazdasági Szolgálatával is. Nehezíti és növeli munkájukat a bürokratikus szabályok „elburjánzása”, ill. az ad hoc feladatok gyakorta rövid határideje, az indokolatlanul kért kétszeres vagy többszörös adminisztráció. Az elvárt informatikai alapú munkavégzés mellett még mindig nagy a (szerintünk sokszor felesleges) papíralapú információ-feldolgozás és –rögzítés. 2.5.1.11 A technikai területen dolgozók a kincstárnok és a vezető gondnok irányításával végzik feladataikat. Munkájukat elsősorban a preventív karbantartás és állagmegóvás szükségessége motiválja, de részt vesznek a főleg pályázati forrásokból származó fejlesztési munkálatokban is. Az intézmény egészére vetítve úgy alakítottuk a karbantartói állományt, hogy azzal szinte valamennyi jelentkező feladattípusban rendelkezzünk szakemberekkel. A portások – a kollégium működéséhez igazodva – folyamatos munkarendben dolgoznak. A kisegítő alkalmazottak az adott tagintézményben jelentkező feladatokat végzik (mosás, kiegészítő takarítás) 2.5.1.12 A karbantartó és kisegítő munkakörökben dolgozók szükség esetén, központi irányítással időlegesen tagintézmény-közi átcsoportosításra kerülnek egy konkrét feladat elvégzésére. 2.5.1.13 Mindhárom tagintézményhez rendelten, a feladatok jellegéhez igazodó időbeosztásban számítógép-kezelőt is alkalmazunk. 2.5.1.14 Az épületek közti kapcsolattartásban a kincstárnok és a pedagógiai vezetés által koordináltan irányított gépkocsivezető is közreműködik, aki a 8

napi szállítási teendői mellett az AJTP sajátos feladataiban (pl. családok látogatása) is részt vesz, alkalmanként a más településeken szervezett programokra szállítja az érintett részvevőket. 2.5.1.15 A kollégiumtitkár közvetlenül az igazgatóhoz rendelten, a tagintézményi és a kincstári munkatársakkal együttműködve végzi feladatait. 2.5.1.16 A technikai apparátust esetenként kiegészíti az ún. közcélú foglalkoztatottak köre, akiket mindaddig alkalmazni kívánunk, amíg erre a külső forrásokat biztosítják. 2.5.1.17 A takarítást és az étkeztetést külső vállalkozó végzi. 2.5.1.17.1 A részben a korábbi dolgozóinkból álló takarító stábok – esetenként közvetlenül a gondnokaink irányításával – elkötelezetten, többnyire jó színvonalon végzik munkájukat. 2.5.1.17.2 A konyhai dolgozók igyekeznek a kollégistáktól közvetlenül vagy áttételesen érkező igényeknek megfelelően dolgozni, a tanulókhoz való hozzáállásuk alapvetően megfelelő. 2.5.2 A működés szabályozottsága, gazdálkodás 2.5.2.1 A kollégium rendelkezik mindazokkal a szabályozási dokumentumokkal, amelyek meglétét jogszabályok előírják, ill. az irányító hatóságok elvárják. 2.5.2.2 A folyamatosan frissített szabályok betartását a fenntartói és belső ellenőrzések, ill. átvilágítások jónak értékelik, az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosságokat, pontatlanságokat határidőre korrigáljuk, erről rendszeresen beszámolunk az ellenőrzést végzőknek és a fenntartónak. 2.5.2.3 A kollégiumi munka meghatározó dokumentuma az Intézményi minőségirányítási program (IMIP), amelyet az előírások szerint és a működésben megjelenő változások következtében időszakonként felülvizsgálunk és módosítunk. Az IMIP 2010-es felülvizsgálatakor érvényesítjük a Pedagógiai program (mint a pedagógiai munka minőségét alapvetően meghatározó dokumentum) jelen átdolgozásából adódó változtatásokat. 2.5.2.4 A tanügy-igazgatási feladatokra vonatkozó eddigi megállapítások mellett rögzíteni kívánjuk, hogy – a korábban is említett – adminisztrációs kötelezettségek indokolatlanul nagy erőforrásokat (időt, energiát, kapacitást) vonnak el mind az adminisztratív, mind a pedagógiai területen dolgozó kollégáktól. Utóbbi esetben félő, hogy az egyre növekvő adminisztrációs és szabályozási feladatok a szakmai munka rovására mennek! 2.5.2.5 Az intézmény gazdaságilag részben önálló státusza következtében a gazdálkodási feladatait az IGSZ-szel együttműködve végzi. 2.5.2.6 A kollégium gazdálkodása kiegyensúlyozottnak és hatékonynak mondható. Az elmúlt évek többségében a fenntartó által rögzített költségvetési keretek között maradtunk, mindössze két évben történt túllépés (egyszer a „fűnyíró-elv” alapján a bérben elvont, alig kezelhető mértékű elvonás, másodszor az előírt, de az intézménynek ki nem utalt bérkiegészítések miatt), de ezekben az esetekben is feszes, önkorlátozó intézkedésekkel a hiányt minimálisra tudtuk csökkenteni. 2.5.2.7 A dologi kiadások terén – a szükséges fenntartási, felújítási és karbantartási költségek mellett – egyre nagyobb összegeket fordítottunk a tanulók életfeltételeinek javítására, ill. a szakma munka támogatására. 2.5.2.8 A költségvetési rendeletekben szereplő saját bevételi előirányzatokat rendszeresen túlteljesítettük, a bejövő pénzeszközöket – a kötelező 9

befizetéseken túl – a bevételt eredményező tevékenységben közreműködő munkatársak ösztönzésére, ill. a fenntartási kötelezettségek és a szakmai feladatok megvalósításának finanszírozására használtuk fel. 2.5.2.9 A költségvetési keretek mellett – főleg a szakmai fejlesztési törekvéseink realizálásához – jelentős számú és összegű pályázati forrás bevonására is lehetőség nyílott (öt év alatt kb. 30 millió Ft). 2.5.3 A szervezet jellemzői 2.5.3.1 A Hajnóczy József Kollégium a 2005. évi átszervezéskor létrehozott intézményi struktúrában működik. A három tagintézmény relatív szakmai önállósággal rendelkezik, az igazgatási feladatok központi irányítással valósulnak meg. (Az intézményi struktúrát megjelenítő ábrát az SZMSZ tartalmazza.) 2.5.3.2 A vezetés a lineáris-funkcionális logika szerint épül fel. A vezetői kommunikációra a 2-3 hetente tervezetten zajló értekezletek mellet az aktuális kérdésekben összehívott eseti megbeszélések adnak lehetőséget. Ezen kívül jelentős a mobiltelefonon történő egyeztetés (ingyenes belső hálózat), valamint az írásos információk e-mail-ben történő megküldése, esetenként az on-line beszélgetés (Skype). 2.5.3.3 A vezetés és a munkatársak között folytatott kommunikáció alapvetően kétirányú. A tájékoztatás főleg a tagintézményekben szokásos módon és rendszerességgel szervezett rész-testületi megbeszéléseken történik, és ugyanitt van lehetőség a vélemények, javaslatok megfogalmazására is, amelyeket a tagintézmény-vezetés a döntéshozó fórumokra viszi. 2.5.3.4 A szakmai fejlesztés alapfeltételeként tartjuk számon a horizontális kommunikáció megvalósulását. A közvetlen kommunikáció fő akadálya az épületek közti távolság. A nevelőtanárok közti személyes kommunikáció többnyire projektek szervezésekor, szakmai innovációk során jön létre, ezek pozitív hatása egyértelműen kimutatható. Egy belső felmérés szerint tanáraink többsége szerint fejlődött a „Hajnóczy-s tudat”, ami az egységes szemlélet erősödését, az „átjárhatóság” nagyobb kihasználást jelenti. A fenntartások fő oka az említett távolságból adódik. 2.5.3.5 Mind a belső, mind a környezetünkkel, partnereinkkel folytatott kommunikációban egyre nagyobb szerepet kap az intézményi honlap, amely a pedagógusok számára elkülönített felületen biztosítja a szakmai konzultációk, viták, az információcsere lehetőségét. 2.5.3.6 A szervezeti klíma konstruktív, konzultatív jellegű. A személyes és szakmai kapcsolatok főleg a tagintézményeken belül erősek, az informális kapcsolatrendszer kisebb közösségei zömében pozitív hatással vannak a szervezet működésére. Szélsőséges marginalizálódás nem jellemző. A hivatalos kapcsolatok mellett évente többször is szerveződnek kötetlen (intézményi és tagintézményi szintű) összejövetelek Ezek és a tanév eleji szakmai tanulmányutak is erősítik a testület kohézióját. 2.5.4

A kollégium tárgyi feltételei, környezeti jellemzői

2.5.4.1 A három tagintézmény feltételrendszere között jelentősebbek az eltérések, amelyek – részben – hatással vannak az ott folyó szakmai munkára is. Az épületek technikai feltételrendszere, infrastruktúrája, erőfeszítéseink ellenére sem felel meg teljesen a jó színvonalú, polgári otthon tárgyi, technikai követelményeinek. 10

2.5.4.1.1

2.5.4.1.2

2.5.4.1.3

A kollégium Türr I. úti épületének fizikai környezete, funkcionális, esztétikai és érzelmi szempontból megfelelő élettér a használói számára. Rendelkezik a közös együttlétekre alkalmas terekkel, (klub-szobák, tanulószobák, számítógép terem, szaktermek, konditerem, műhelyek, könyvtár) és biztosítja az intim visszavonulás lehetőségét is. A belső élettér komfortja (4 ágyas szobák) felszereltsége jó szintű. Rend, tisztaság jellemző. Az épület állapota, odafigyelő, állagmegóvó magatartással és tervszerű karbantartó munkával megőrizhető. Az épület tetőtere beépítésre alkalmas. A hozzá tartozó pihenő udvar kicsi, sportolásra nem alkalmas. A Kodály Zoltán úti épület a belvárosban található, egy hektáros zöldterülettel körülvéve. Eredetileg is kollégiumnak épült, az IMS technológia miatti megerősítése részben megtörtént. A diákok, három-hatágyas tanulóhálókban nyernek elhelyezést. Az épületrészek felújítása, a lakószobák berendezésének cseréje, a szakmai munka helyszíneinek kialakítása folyamatban van, az azonnali és teljes körű rekonstrukcióra nincsenek források. A lakószobák enyhén zsúfoltak, a közösségi használatra alkalmas helyiségek száma viszonylag kevés. Közös nagy rendezvények helyszíne az épületben található reprezentatív aula. A szakmai és szabadidős tevékenységhez szükséges feltételekkel, eszközökkel való ellátottság színvonala elsősorban a nyertes pályázatok, ill. az AJTP-s fejlesztések révén jelentősen javult. A Puskin téri épület ugyancsak megerősített IMS szerkezetű, folyamatos karbantartása jelentős összegeket emészt fel. A tanulói hálókban szűkös az élettér, ugyanakkor a létszámcsökkenés következtében megfelelő számú közösségi helyiséget tudtunk eredeti funkciójának megfelelően visszaalakítani. A kollégium helyiségeinek (hálóknak, fürdőknek) az állapota, higiéniája és esztétikája nem mindig elfogadható. A tanulók magatartása sokszor nem kíméli a környezetet, a berendezési tárgyakat. A sportolás feltételei jók, a tornaszoba, kondi terem mellett, az épülethez nagy udvar is tartozik, sportpályákkal.

2.5.4.2 Az épületek és felszerelések karbantartásának elsődleges szempontja a biztonságos működés feltételeinek garantálása. 2.5.4.3 A kötelező eszközjegyzék szerint elvárható tárgyi feltételek mennyiségi szempontból jónak mondhatók. Ugyanakkor az eszközök, felszerelési tárgyak állaga – a folyamatos karbantartás ellenére – több területen kívánnivalót hagy maga után. A korábban beszerzett eszközök jelentősen amortizálódtak, selejtezésre szorulnak, helyettük újak beállítására van szükség (tanulóasztalok, székek, ágyak, hűtők). 2.5.4.4 Az informatikai és a („szórakoztató”) elektronikai berendezések kellő számban és minőségben rendelkezésre állnak, szükséges cseréjük minden esetben megoldható. (Megjegyzés: az informatikai rendszer tárgyi rendezettsége mellett komoly problémát jelent az Internet kis sávszélessége, amelynek a bővítése csak a fenntartó hozzájárulásával történhet meg.) 2.5.4.5 A Türr utcai és a Kodály úti tagintézményben önálló, a Puskin téren fiókkönyvtár működik, kihasználtságuk változó.

11

2.6 Nevelés, oktatás, kompetenciafejlesztés 2.6.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka céljait, kereteit, tartalmát és módszereit a Közoktatási törvény, a NAT és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja szerint kidolgozott önálló pedagógiai programban határozzuk meg, és az éves munkatervekben aktualizáljuk. 2.6.2 Az intézmény általános nevelési feladatokat ellátó kollégium, szakkollégiumi tevékenységet nem folytatunk. A kollégium nevelésünk szerves része az AJTP, amelyben hangsúlyos szerepet kap a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása, de ezeket a feladatokat az általános nevelési elveinkhez igazítottan látjuk el, a kiegészítő programok megvalósítását külön normatív támogatás biztosítja. Az AJTP megvalósításának további szakmai hátteréül az Alapprogram 4. sz. melléklete szolgál. 2.6.3 A tagintézményenként eltérő programkínálatot részben a helyi tanulói igények, részben az ott dolgozó kollégák szakképesítése és személyes kompetenciái determinálják. 2.6.3.1 A korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások körét a szakos ellátottság szerint határozzuk meg. A létszámkorlátoktól függően törekszünk a minél teljesebb szaktárgyi „lefedettség” elérésére. 2.6.3.2 A kötelező és szabadon választott foglalkozások, szakkörök tematikája a tanári szakképesítés mellet a pedagógusok személyes kompetenciáját is reprezentálja. Így olyan nevelési foglalkozások is megvalósulhatnak, amelyek speciális érdeklődési köröket is kielégítenek. 2.6.3.3 A felkészítő, fejlesztő és szabadidős foglalkozások jegyzékét a mindenkori tanéves munkatervek tartalmazzák. 2.6.4 A kollégiumi nevelés egész intézményre kiterjedő kereteit elsősorban a közös projektek, rendezvények adják. 2.6.5 A kollégiumi nevelés során eddig is törekedtünk a tanulók minél nagyobb aktivitásának kiváltására, a velük közösen tervezett, szervezett és megvalósított, általuk is értékelt programok megvalósítására. A tanulói tevékenység a nevelés-oktatás folyamatában szerzett ismeretekre és képességekre épül, amely során a feladatokkal való azonosulás mind magasabb szintjének elérésében segítjük őket. A tanári motiváció modern és hatékony módszereinek alkalmazásával sikeresebbé vált a pozitív tanulói attitűdök kialakítása és stabilizálása. A szülők – és elvileg a tanulók – elsődleges elvárása, hogy a kollégium biztosítsa a nyugodt tanulás, az eredményes iskolai felkészülés feltételeit. Az intézmény házirendje garantálja a törvényben előírt, igény szerint az azt meghaladó és/vagy attól eltérő tanulási időt. A felkészülés körülményei az adott tagintézmény lehetőségeihez, az időbeosztások pedig a tanulók iskolai elfoglaltságaihoz igazodnak. A felkészülést – ahol lehet és indokolt – tanulószobai szilenciumi keretek között tartjuk, de egyéni elbírálás nyomán ettől eltérő helyszín (háló, folyosó, tévéző, iskola), valamint a kötött tanulási időn kívüli időpont és időkeret (késő este, délelőtt) is engedélyezhető. 2.6.6 A tanulási idő felhasználásának rugalmassága annak tartalmára is érvényes. A tanulók számára megengedett, hogy az iskola felkészüléshez szükséges információkat a tanulószobán kívül is megszerezhessék. Ezt szolgálja többek között a könyvtár használatának lehetősége, az informatikai szakteremben a célirányos Internetes böngészés engedélyezése és a zenészek iskolájukban történő hangszeres gyakorlása.

12

2.6.7

A nyugodt tanulási körülményeket a folyamatos tanári jelenléttel is biztosítjuk, amely azonban nem pusztán felügyeletet, hanem – a szakos képesítésnek megfelelő – segítségnyújtást is jelent. 2.6.8 A kilencedikesek hatékony és önálló tanulási képességeinek javításához a „tanulás tanulása” témájú kurzusok is hozzájárulnak. 2.6.9 Az intézmény adaptált kérdőívek segítségével rendszeresen végez neveltségi szintvizsgálatot, amelyekből kiderül, hogy a be- és kilépés között milyen lényegi változások következtek be a tanulók magatartásában, attitűdjeiben, közvetve információkat kapunk a „hozzáadott érték” mértékéről. 2.6.10 A tanévközi és –végi értékelések során rendszeresen összehasonlítjuk az iskolák összegzett tanulmányi eredményeit a tőlük érkezett kollégista tanulókéval. Ebben az összevetésben az esetek jelentős többségében a kollégiumi átlagok a jobbak. A leány tagintézményekben tartósan 4.00 körüli-feletti átlagok születnek, a fiúknál inkább a közepes szint tartható (a szakközép- és szakiskolások magas számaránya miatt). 2.7 Gondoskodás, személyes törődés, gyermek- és ifjúságvédelem 2.7.1 A kollégium felvállalt feladata az otthonpótlás. Az egyéni bánásmód követelménye alapján elsősorban a csoportvezető nevelők feladatkörébe tartozik ez a terület A csoportfoglalkozások a több tanulót is érintő problémák megoldásának keretét adják. Az életkor szerint heterogén közösségekben ez a munkaforma kisebb csoportokban is történhet. A kiscsoportos (pl. szobai) foglalkozásokon a nevelőtanárok a mikroközösségek számára nyújtanak segítséget a felmerülő kérdések megválaszolásában. Az egyéni törődés során a csoportvezető nevelő, vagy a tanuló bizalmát élvező pedagógus a konkrét gondok megoldásában adott tanácsok adásával segít. Ennek gyakorisága és intenzitása az adott kolléga személyiségétől és a gyakorlat során igazolódott kompetenciáitól is függ. 2.7.2 A beilleszkedési nehézségekkel küszködő tanulók arányának emelkedése hangsúlyosabbá tette a gyermekvédelmi funkciók gyakorlását. A feladat elsődlegesen a csoportvezetők tevékenységrendszerébe tartozik, irányítását a tagintézmény-vezető (és/vagy helyettese), az AJTP kereteiben a programgazda végzi. A tanárok munkáját a közülük célirányos továbbképzéseken részvevő kollégák (felelősök) támogatják. 2.8 Hagyományápolás 2.8.1 A Hajnóczy József Kollégium két évtizedes működése során kialakultak és megszilárdultak azok a hagyományok, amelyek a névadó szellemiségéhez, a nemzeti és vallási ünnepekhez, a tanulók életének jelentősebb állomásaihoz kötődnek. Ezek közül a legfontosabbak: 2.8.1.1 Gólyanapok – a beérkezett kilencedikesek beilleszkedését segítő programsorozat, amelyet az érintett csoportvezetők és a diákönkormányzat (DÖK) felsőbb éves tanulói szerveznek 2.8.1.2 Hajnóczy Napok – általában kéthetes rendezvénysorozat, a tanulói érdeklődésre és aktivitásra építő, a közösségi összetartozást erősítő, szórakoztatva nevelő projekt 2.8.1.3 Egészség-napok – az egészséges és környezettudatos életmód kialakításához kapcsolódó ismereteket adó és kompetenciákat fejlesztő témahét 13

2.8.1.4 Kollégiumi Mikulás – a tanulók vidám megajándékozása társaik közreműködésével 2.8.1.5 Kollégiumi Karácsony – fenyőállítás és –díszítés, tanulók által bemutatott műsor (betlehemes) 2.8.1.6 Dolgozói Karácsony – vidám évzáró rendezvény 2.8.1.7 Diák-önkormányzati Kupa – a kollégiumon belül szerveződő alkalmi focicsapatok vidám „bajnoksága” (fiú, lány, vegyes) 2.8.1.8 Hajnóczy Kupa – a kollégium által a megye kollégistáinak szervezett, több sportágat felölelő kétnapos tavaszi sportvetélkedő 2.8.1.9 Kollégiumi ballagás – az érettségiző vagy utolsó éves szakiskolai tanulók bensőséges búcsúztatása, a Hajnóczy Díj ünnepélyes átadása a kiemelkedő teljesítményű kollégistáknak közösségi és tanulmányi munkájuk elismeréseként 2.8.1.10 Pedagógus nap – a tanév utolsó hétvégéjén a kollégiumi dolgozók kötetlen, baráti összejövetele 2.8.1.11 Megemlékezések a nemzeti ünnepekről, évfordulókról, emléknapokról (pl. aradi vértanúk emléke; 1956-os forradalom és szabadságharc; az 184849-es forradalom és szabadságharc; a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatainak emléknapja) A megemlékezések az éves munkaterv szerinti formában történnek (élő műsor, filmvetítés, faliújság, emléktúra, stb). 2.8.2 A tagintézményekben a korábban kialakult helyi hagyományok ápolása a kisebb közösség fejlődését elősegítő programok szervezésével valósul meg. 2.9 Diák-önkormányzat 2.9.1 Mindhárom tagintézményben működik diákönkormányzat. Munkájukat a tanulók által választott testület irányítja, tevékenységüket a DÖK segítő tanár patronálja. 2.9.2 A DÖK-ök ténykedésének főbb területei: érdekképviselet, vélemények kanalizálása, javaslatok közvetítése,egyetértési jog gyakorlása, részvétel a programok tervezésében és megvalósításában. 2.9.3 A DÖK – a tagintézmény-vezetéssel együttműködve – szervezi a diákközgyűléseket, fórumokat, amelyeken beszámol az előző időszakban végzett munkájáról, ill. közvetíti a diákság kérdéseit, véleményét és javaslatait a tanulókat érintő ügyekben. 2.10 A kollégium kapcsolatrendszere 2.10.1 Az IMIP rögzíti a működésével közvetlenül vagy közvetve érintett partnerek körét. Ebben kiemelt helyen szerepelnek a tanulók a szülők, gondviselők, a tanulóink iskolái, társ-kollégiumok, a Kollégiumok Szakmai és Érdekvédelmi Szövetsége, a megye és a város civil szervezetei, kulturális intézményei, ill. a fenntartó önkormányzat. 2.10.2 A tanulókkal mint kliensekkel való kapcsolattartás – a már említett kereteken kívül – az igényfelmérésekkel és elégedettségi vizsgálatokkal egészül ki. 2.10.3 A szülőkel tartott kapcsolat továbbra sem tekinthető jó szintűnek. A szülők (túlnyomó többségének) igényei megrekednek a tanulás és a biztonság kérdésénél, szakmai ügyekben nem vagy csak ritkán fogalmaznak meg elvárásokat A kapcsolattartás intenzitása szintén alacsony. Az első (kilencedikeseknek és szüleiknek tartott) tanévnyitón még aktívak, később a személyes megjelenés ritka és esetleges.

14

A kapcsolatfelvétel kezdeményezője többnyire a csoportvezető nevelőtanár, de a viszonylag rendszeresnek mondható kapcsolódási forma szinte kizárólag a telefonos megkeresésekre korlátozódik. A ritka személyes megjelenés főleg az iskolai szülői értekezletekhez igazodik, ill. a fegyelmi eljárás során tapasztalható, akkor sem minden esetben. 2.10.4 A tanulók iskoláival való kapcsolattartás nem egyenletes. Néhány intézmény igényli és biztosítja a folyamatos kommunikációt (pl. elküldik a havi programjukat). Ez elsősorban a nagyobb partneriskolák tekintetében igaz, a többség részéről nem mutatkozik ilyen érdeklődés a kollégiumban lakó tanulóik irányában. Kollégiumunk (az IMIP alapján) kétévente konzultációra hívja azoknak az iskoláknak a vezetőit, ahonnan a legnagyobb számú tanulói kör kap kollégiumi ellátást. Ezeken a megbeszéléseken tájékoztatjuk partnereinket a kollégium élet aktualitásairól, az intézményben folyó szakmai munkáról, ill. várjuk az igazgatók véleményét, javaslatait az általuk problémásnak tartott kérdéskörök rendezéséhez. Ezekre az alkalmakra elhívjuk a fenntartó képviselőit is, akik közvetlen ismereteket szerezhetnek a kollégium-iskola kapcsolatáról. 2.10.5 A szakmai együttműködés a társ-kollégiumokkal a legjelentősebb. 2.10.5.1 A megye kollégiumai körében központi koordinációs szerepet vállalunk, biztosítjuk az információk célba jutását, valamint rendszeres szakmai konzultációkat szervezünk. 2.10.5.2 A szakmai együttműködés legalkalmasabb közegének a régiós szintet tartjuk. Ennek szellemében rendeztük meg a dél-dunántúli kollégiumok konferenciáját, meghívtuk a régió kollégiumainak diák-képviselőit (Diákszem Találkozó), és a regionális honlapot is mi működtetjük. A regionális kapcsolatrendszerhez csatlakozó kollégiumok szerint is fontos, hogy a horizontális tanulásnak ez a fóruma működjön. Részt veszünk a TÁMOP 3.2.2 pályázat keretében – a Kontaktus projektiroda szervezésében - megvalósuló „Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás” c. projektben, mint a módszertani műhely tagjai és a régió kollégiumi hálózatának szervezője. 2.10.5.3 Országos kitekintést ad számunkra az AJTP kollégiumok hálózata. A programot irányító intézmény (OFI) által szervezett programokon minden esetben képviseltetjük magunkat, részt veszünk társ-kollégiumaink rendezvényein, és – a Leőwey Klára Gimnáziummal együttműködve – évente megrendezzük az AJTP Művészeti fesztivált. Az AJTP más intézményekben felhalmozódott tapasztalatainak megismerése céljából a tanév kezdetekor a teljes nevelőtestülettel meglátogatunk egy-egy AJTP-s kollégiumot, ahol kölcsönösen tájékoztatjuk egymást az eredményeinkről és problémáinkról. 2.10.6 A Hajnóczy József Kollégium a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetségnek megalakulása óta aktív tagja. Részt veszünk a KSZÉSZ konferenciáin, a szakmai napokon, ezeken esetenként átadjuk speciális tudásunkat a Szövetség többi tagjának. A KSZÉSZ-ben tanúsított szerepvállalásunk elismeréseként az elmúlt időszakban három kollégánk is részesült szövetségi elismerésben és/vagy a KSZÉSZ által felterjesztett kitüntetésben, díjban. 2.10.7 A város és a megye civil szervezetei, kulturális intézményei kitágítják a kollégium cselekvési körét, szolgáltatásaikkal hozzájárulnak a szakmai programjaink kiszélesítéséhez. 15

Néhány civil szervezettel és intézménnyel együttműködési megállapodást is kötöttünk, melynek lényege a kölcsönösen nyújtható előnyök mind szélesebb kihasználása. 2.10.8 A fenntartó önkormányzattal való kapcsolat irányítása az illetékes főosztályok és bizottságok oldaláról történik. A Humán Főosztály havi rendszerességgel hívja össze az intézményvezetőket. Ezeken az értekezleteken főleg aktuális tájékoztatók és feladat-meghatározások hangzanak el. Az információáramlás másik fő eszköze az elektronikus levelezés. A Pénzügyi Főosztály elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos koordinációt végzi, munkatársai személyesen vagy e-mailben tartják a kincstári apparátusunkkal a kapcsolatot. Napi kapcsolat van az IGSZ-szel, amely az erre vonatkozó szabályozás szerint döntően elektronikus úton realizálódik, de gyakori a telefonos konzultáció is. Intézményünk képviseli a kollégiumi területet az IGSZ által működtetett „Igazgatók kollégiumában”. 2.11 Minőségfejlesztés 2.11.1 A Hajnóczy József Kollégium Minőségirányítási programja rögzíti az intézményi működés folyamatának, ill. ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtásának szabályait. Az IMIP módosításai – a vonatkozó jogszabályok változásainak előírásai alapján – folyamatosan megtörténtek. A dokumentum tervezett felülvizsgálata a pedagógiai program átdolgozása után fog megtörténni. 2.11.2 Az intézményben teljes körű önértékelési rendszer működik, annak első időszaka a 2009/2010. tanévtől indult. A rendszer struktúrája hasonlít az oktatásügyben másutt is alkalmazott szisztémákhoz, tartalma és módszerei – az általános gyakorlatból származtatottakon kívül – a kollégium sajátosságait is figyelembe veszi. 2.11.3 A teljesítményértékelési rendszer a munkatársi kör számára visszajelzést ad az értékelési időszakban végzett munka minőségéről, egyben kijelöli azokat a feladatokat, amelyek az esetleges hiányosságok megszüntetését, ill. az aktuális prioritások érvényesülését célozzák meg. A teljesítményértékelési rendszer ciklusai: - éves teljesítmény-megállapodás és kiértékelés - négyévenként teljes körű minősítés A teljesítményértékelési rendszerünk kezdeti problémái (tapasztalatok hiánya, félreértések) többségében megoldódtak, ugyanakkor a jogszabály-változások következtében a rugalmas és „testre szabott” kereteket merevebb rendszer váltotta fel, amelyben az egyéni értékelési szempontok nehezebben érvényesíthetők, és ez esetenként az egyes főbb szempont-együttesek közötti aránytalanságokhoz vezet. 2.11.4 A minőségügyi dokumentumokban megjelennek mindazok a mérések, amelyek az elmúlt évek gyakorlata alapján igazolták hasznosságukat a pedagógia programunk végrehajtásában. 2.11.4.1 A neveltségi szintvizsgálatok a be- és kimenet közti változások irányát és mértékét rögzítik, az eredmények kiértékelése mind az intézményi és tagintézményi nevelőmunka, mind a pedagógusok egyéni nevelői tevékenységének fejlesztését eredményezi. 2.11.4.2 A tanulói és szülői elégedettségi mérések közvetlen és adekvát visszacsatolásokat adnak egy rövidebb időszakban végzett munkáról, ezek 16

eredményeit a rövid és hosszabb távú tervezőmunkában egyaránt hasznosítjuk. 2.11.5 A fenntartói ellenőrzések az elmúlt években elsősorban a gazdasági és igazgatási területekre irányultak, azoknak csak közvetetten voltak szakmai vonatkozásai. 2.11.6 Az intézmény munkaterveiben rendszeresen rögzítettük a vezetői ellenőrzési tervet. A szakmai szempontok szerinti ellenőrzéseket a kollégium igazgatója, helyettese, valamint a tagintézményi vezetések hajtották végre, az ezeken szerzett tapasztalatokat az ellenőrzött területen dolgozókkal személyesen megbeszéltük, az általánosítható tanulságokat intézményi/tagintézményi szinten értékeltük.

2.12 A Pedagógia program eddigi célkitűzéseinek megvalósulása 2.12.1 A legutóbb 2005-ben módosított Pedagógiai programunkban rögzítettük azokat a célokat, amelyek a nevelő-oktató munka feladatait meghatározták. E célok megvalósulásának értékelése jelöli ki a következő időszakra vonatkozó célok és feladatok körét. (Az eredeti célmeghatározásokat dőlt betűkkel jelöljük.) 2.12.1.1 A kollégium kialakult pedagógiai arculatának megőrzése, értékeinek gazdagítása Nevelő-oktató munkánkat az arculatunkat meghatározó értékek, ill. az azokból származtatható alapelvek figyelembe vételével alakítottuk. Tevékenységünket leginkább meghatározó alapelvek következetes érvényesülése garantálta a korábban – a testületben kialakult konszenzusos értékkijelölés alapján – kialakított arculat megőrzését. Az intézményi image sajátosan „Hajnóczy-s”, a sokszínűséget elfogadó, de az egységes pedagógiai törekvéseket érvényesíteni szándékozó nevelőtestület kooperációjára épül. A fejlesztésre, megújulás szándékára utalnak a modern pedagógiai gondolkodást reprezentáló elveink prioritásként való kezelése. E törekvésünket igazolja az is, hogy ezek a program jelen átdolgozásának alapjául szolgáló módosított Alapprogramban szintén hangsúlyos elemként jelennek meg: - a gyermek mindenek felett álló érdeke - a hátrányos megkülönböztetés tilalma - az életkori sajátosságok figyelembevétele - a személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység, valamint a tanulói részvétel biztosítása a működés minden szintjén - humánus és méltányos bánásmód - az emberi és a gyermeki jogok érvényesülése - a bizalom - a pozitív motiváció - a tanulói személyiség tiszteletben tartása - a tanulói önszerveződés támogatása - differenciált bánásmód, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókkal való kiemelt foglalkozásra - a következetesség. A pozitív image tudatos kialakítása és fenntartása a modern arculati elemek alkalmazásában is tetten érhető. Ilyenek például az új intézményi logo, a „Kredenc” című diákújság, ill. a megújult, tartalmában és kivitelében is továbbfejlesztett honlap, mely egyrészt a környezetünk számára ad hiteles 17

képet a kollégiumról, másrészt biztosítja a hatékonyabb intézményi kommunikációt, felületet biztosít a szakmai együttműködésnek. 2.12.1.2 A kollégisták intellektuális és praktikus tudásának gazdagítása, képességeik kibontakoztatása, az önművelődésre való igény kialakítása. A kollégium ebből a cél-együttesből inkább a praktikus tudás gazdagítását tartotta elsődlegesnek. A praktikus, azaz a használható tudás egyszerre jelenti az ismereteket és azt a képességet, hogy a tanulmányok befejezése után ezeket – a kollégiumban szerzett – ismereteket az önálló életvezetésükben is alkalmazni tudják. A képességek kibontakoztatásának terepei elsősorban – a pedagógusok által irányított – szabadidős foglalkozások voltak, illetve azok a programok, amelyek egy-egy műveltségterületre, érdeklődési körre épülve biztosították a tanulók képességeinek felszínre kerülését, manifesztálódását. Az önművelődésre irányuló igény kiváltásának szándéka a lehetőségeinkhez és – a társadalmi gyakorlatból származtatható – körülményekhez képest jó szinten, saját korábbi elvárásaink szerint viszont csak részlegesen vált valóra. A tanulók információszerzésének lehetőségei szélesedtek, főleg az Internet és az elektronikus kereskedelmi média tekinthető meghatározó forrásnak. Ugyanakkor az Internetről szerzett információk „szűretlen” tömege esetlegessé teszi a valóban értékes tartalmak biztos kézzel történő kiválasztását, míg az ebben a folyamatban segítő szándékkal megjelenő pedagógus képtelen valamennyi tanulót minden szituációban kontrollálni, a valóban hasznos és értékes műveltség, kultúra irányába „terelni”. A médiában elburjánzó igénytelenség tovább rontja a nevelés hatékonyságát, a művelődés így gyakran megreked a felszínes szórakozás szintjén. Ugyancsak ellentmondásos az önművelés hagyományos formájának, az olvasásnak a helyzete. Tanulóink egy része aktív olvasó, másokat a könyvtári lehetőségekre is építő foglalkozásokkal, vetélkedőkkel, akciókkal sikerül a viszonylag rendszeres olvasásra rávenni, rászoktatni. Sajnos nem kisszámú kollégista elzárkózik ettől a művelődési formától, és a célirányos tanári ráhatás sem tudja velük az olvasást megszerettetni. 2.12.1.3 A kollégisták felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a tolerancia képesség, a harmonikus társas kapcsolatok és együttműködés elsajátítására. A kollégium azon kevés (megmaradt) társadalmi intézmény egyike, ahol a közösség nem pusztán egy adott közeg, hanem létforma, ahol az egyénekkel való történések zömmel közösségi események is. A társas kapcsolatok a mindennapos érintkezések és a kiemelt közösségi rendezvények összességéből tevődnek össze. Előbbiben főleg a szabályozottság, ezen belül a szabályok megalkotása és betartása/tartatása a nevelési ráhatás központi eleme. Az intézményi szabályok megalkotásában tevőlegesen is részt vettek tanulóink, a betartatásuk pedig továbbra is a nevelőtanárok felelőssége volt. A tolerancia tekintetében a kollégiumban is meg kellett küzdeni a társadalomban megjelenő kirekesztő, esetenként ennél is szélsőségesebb megnyilvánulásokkal. Ennek két eszközét alkalmaztuk: a kérdéshez kapcsolódó nevelési szituációkban a felvilágosítást és a meggyőzést, a toleranciát sértő esetekben pedig a fegyelmi eljárást. Az együttműködésre épülő tevékenységeink akkor voltak a legsikeresebbek, ha azokban a felnőttek, csoportvezetők és más nevelőtanárok is részt vettek. A 18

példaadás volt a legjobb módszere az értelmes célokért történő közös tevékenység kiváltásának. A legtöbb eredményt a diák-önkormányzás területén értük el. Mindhárom tagintézményünkben aktív és kezdeményező DÖK működik, sőt, több jel mutat arra, hogy ezek a „testületek” egymással is szívesen kooperálnának. 2.12.1.4 Célunk… színes tevékenység-kínálattal… a cselekvő ember kibontakoztatása, a sikereket elérő személyiség kialakítása. Kollégiumunk munkatervében minden évben megjelentek azok a tevékenységkínálatok, amelyek akár össz-intézményi szinten, akár egységenként kínáltak tanulóinknak cselekvési teret. A kínálat döntő többsége találkozott a tanulók érdeklődésével, és így valóságosan is létrejöttek ezek a körök, és tanéves vagy annál is tartósabb közösségekké szerveződtek. A csoportfoglalkozások – Alapprogram szerinti – témáinak feldolgozása, a kötelezően és szabadon választható foglalkozások, valamint a más keretek között szervezett programok zömében a tanulók cselekvő részvételére építettünk, de ez csak lehetőség volt, megvalósulása nagyban függött a pedagógus módszertani kultúrájának irányultságától, ill. az érintett tanulói csoport beállítódásától. Kollégáink többsége szívesen alkalmazta a tanulói aktivitásra építő, az elmúlt időszak továbbképzésein szerzett korszerű módszereket, néhányan viszont a hagyományos tanár-diák viszonyon alapuló foglalkozási kereteket tartották célravezetőnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy azok a kollégisták értek el látványos – esetenként a kollégium „falain” kívüli – sikereket, akik kreatív, cselekvő részesei voltak a foglalkozásoknak, projekteknek. A hagyományos módszereket alkalmazó tanári munkának a sikerességéről nincsenek ilyen közvetlen visszajelzések. 2.12.1.5 Tanulóink ítélőképességét olyan szintre kívánjuk fejleszteni, hogy életükben képesek legyenek konfliktusok felfogására, feldolgozására… A kollégium együttélés során elkerülhetetlenül kialakulnak különböző konfliktusos szituációk, amelyek megoldását a tanulók közreműködése nélkül nem lehet megoldani. Főleg a szocio-kulturális különbségek miatt tanulóink igen eltérő konfliktuskezelési szokásokkal érkeznek az intézménybe, az elkerüléstől az erőszakos megoldásig szinte minden változat megtapasztalható. Emiatt (is) a pedagógus-továbbképzések egyik fő iránya a konfliktuskezelési technikák elsajátítása volt. A képzések azonban inkább a tanári beavatkozás célszerű módozataira adtak tanácsokat, a tanulók tudatos és konstruktív közreműködése a konfliktusos szituációk megoldásában inkább az adott helyzettől, körülményektől függött. A tanulók ilyen irányú előkészítésének fő terepe az önismereti foglalkozások voltak, melyek elsősorban az AJTP keretein belül kaptak több időt, az Alapprogram által szabott időkeretek kevésnek tűnnek. 2.12.1.6 Színvonalas diák-önkormányzati munkával, a demokratikus joggyakorlás színterének, az önvezérlő képesség fejlesztésének, a kritikai szellem, az önálló vezetés képessége kialakulásának, az érdekérvényesítés gyakorlásának segítése.

19

A diák-önkormányzás fejlesztésében jelentős eredményeket értünk el. Mindhárom tagintézményben erősödött a tanulók „civil kurázsiját” megjelenítő testületek szerepe, képzésük, felkészítésük és segítésük tudatosabbá vált. Nagy szerepe van ebben a DÖK segítő pedagógusok hozzáértésének és elkötelezettségének. A diák-önkormányzatok minden törvényesen előírt jogosultsággal rendelkeznek, jogaikkal demokratikusan élnek is. A tanulók képviseletének általános gyakorlata, hogy csoportonként 1-2 fő vesz részt a testületek munkájában. A DÖK-testületi tagok zöme komolyan veszi küldetését, de vannak, akik – főleg az adott csoport indíttatásától, ill. a csoportvezető pedagógus beállítódásától függően – formális tevékenységnek tekintik a képviseletet. 2.12.1.7 A tanulói teljesítő képesség megalapozása… a polgári otthon nyújtotta környezet nevelő hatásainak felhasználásával… A kollégiumi nevelés egyik alapfeladata a biztonságos és inspiráló közeg nyújtása annak érdekében, hogy a tanulók elsődleges feladatukra tudjanak koncentrálni, a számukra biztosított körülmények pozitív hatással legyenek tanulási eredményeikre. Az adott cél elérésének két komponense van: a tárgyi környezet és a tanulókkal való törődés. Az intézményben biztosított tárgyi feltételek egységenként, ill. azokon belül is eltérőek. Vannak az otthonosság szinte minden kritériumának megfelelő életterek (pl. Türr utcai tagintézmény), és vannak szűkös, lelakott helyiségek (pl. a Puskin téri épület néhány tanulói hálója). Ezek a körülmények aszerint alakultak, hogy - az adott környezet állagának megőrzésére a korábbi időszakokban milyen ráfordítások történtek - mekkora az aktuális költségvetésben az erre a célra tervezhető összeg - milyen pályázati lehetőségek vannak a tárgyi környezet javítására - milyen az ott lakó tanulók környezetükhöz való viszonya - a pedagógusok mennyire tudják a hozzájuk rendelt tanulók attitűdjeit pozitív irányba befolyásolni. 2.12.1.8 Az iskolai heterogenitásra és a széles tanulói korösszetételre figyelemmel, az életkori sajátosságoknak megfelelő, egyénre szabott nevelési folyamatok megvalósítása. A Hajnóczy József Kollégium egészét és külön a tagintézményeit véve is a nagyobb (200 fő befogadóképesség feletti) kollégiumok közé tartozik, a „városi” típusú működés pedig az életkor és a kapcsolódó iskolák tekintetében igen heterogén összetételt eredményez. Mindezek ellenére a nevelőtanári munka meghatározó eleme az egyénre szabott nevelési tervek kidolgozása, a tanulók éves foglalkozási tervének kidolgozása, a kollégisták segítése abban, hogy a számukra leginkább hasznos kínálati elemeket válasszák. Az egyéni törődés fontos mozzanata az alkalomszerűen adódó személyes problémák megoldásában való segítés, tanácsadás. Ez minden esetben megtörtént, negatív visszajelzést nem kaptunk. Az egyéni fejlesztés életkori viszonylatban leginkább a nagykorú, pontosabban az érettségi utáni szakképzős évfolyamoknál jelentett és jelent problémát. A sokszor markánsan eltérő időbeosztás, a sajátos szaktantárgyak iránti érdeklődés jelentősen nehezítette a nevelőtanárok dolgát, általában csak a 20

szűken vett kötelező foglalkozási körben volt lehetőség az egyénre szabott törődés érvényesítésére. 2.12.1.9 Tanárok-diákok közötti közvetlen, partneri viszony… A Hajnóczy József Kollégium alapelvei között szerepel az egyenrangúság, amely a tanár-diák kapcsolat kölcsönösségét jelenti. Ezt a célt leginkább két területen lehet sikeresnek tekinteni. Egyrészt a különböző programok kigondolása, tervezése és megszervezése során jöhettek létre az olyan „műhelyek”, amelyekben a tanárok és a tanulók számára a feladatok ésszerű leoszthatásával, az együttműködés terepéül szolgáló tevékenységek során végzett közös munkával lehet a partneri viszonyt kialakítani, fejleszteni. A másik fontos terület a kollégiumi élet szervezéséhez tartozó különböző mozzanatokban történő szükségszerű együttműködés volt. Ilyenek a szabályok (pl. Házirend) kidolgozása, a betartásukhoz elvárt egységes szemlélet és fellépés, a szankcionáláshoz vezető folyamatban való érdemi részvétel (pl. a fegyelmi eljárásokban). Mindezek mellett nevelési gyakorlatunkra jellemző, hogy a hagyományos hierarchikus iskolai szemléletet felváltja a paritásos kapcsolatrendszer minél több területen történő kiépülése. 2.12.1.10 Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulókat, a nevelési-tanulási folyamat eredményeként az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, a sikeres pályaválasztáshoz segítjük. A szocializáció során felvállaljuk a család-helyettesítő szerepet, az oktatás területén a készségek, képességek fejlesztését, a tanulás módszertanának elmélyítését, a valós önismeret képességének kialakítását. Az AJTP tízéves működése a kollégium első hosszú távú kiemelt programja, ennek megfelelően fontos szerepe volt az elmúlt időszak nevelőmunkájában is. Az AJTP minden évben hozzájutott az állami normatív teljes összegéhez, így minden reálisan tervezett tevékenységet sikerült megvalósítani. Ennek (is) köszönhető, hogy a programhoz csatlakozó tanulók szinte mindegyike sikeres érettségi vizsgát tett, és a végzés után – a néhány kivételtől eltekintve – felsőfokú tanulmányokat (egyetem, főiskola, felsőfokú OKJ) is folytatott. A támogatásból nyújtott kötelező és adható többletszolgáltatások a tanulóknak mind a tanulmányikban, mind az életvitelükben olyan segítséget nyújtott, amely nélkül nem sikerült volna hasonló eredményeket elérni, és ezt a megállapítást a visszajelzések is igazolták. A kollégium „családpótló” funkciója ebben a körben fokozottan érvényesült. A hátrányos helyzet kompenzálása nemcsak az anyagiak terén volt jellemző, hanem a fokozott nevelői törődésben, a tanulók egyéni problémáinak megoldásában is komoly erőfeszítéseket tettek a csoportvezetők és a program irányítói. A tanulók (és szüleik) többsége élt a kínált lehetőségekkel, a program nyújtotta lehetőségeket köszönettel vették, az elvárásokat – az elején vállaltak szerint – teljesítették. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik igyekeztek kivonni magukat a program kötelező részeiből, viszont az adható szolgáltatásokat automatikusnak, „magától értetődőnek” tekintették. Többen visszaéltek azzal a körülménnyel, hogy a programból csak nagyon súlyos esetekben zárhatják ki a tanulókat, ezért a kisebb és közepes súlyú fegyelmi vétségek (pl. dohányzás) elkövetése gyakran konfliktusokat eredményezett. (Az AJTP részletesebb elemzését külön fejezet tartalmazza.) 21

2.12.2 A Pedagógiai program a nevelési rendszerünk főbb területeihez rendelt sikerkritériumokat is kijelölt. Ezeknek az összevetése a tényleges eredményekkel ugyancsak képet ad a program megvalósításának sikerességéről vagy sikertelenségéről. A korábban – a célok megvalósulásánál – már taglalt elemek értékelésének megismétlésétől eltekintünk. (Az eredeti sikerkritériumokat dőlt betűkkel jelöljük.) Eredményesnek tekintjük a tevékenységünket, ha: • …a diákok többsége otthonának érzi a kollégiumot, ha a kollégiumot tanév közben elhagyók száma nem éri el a létszám 10 %-át, s a távozás indokai a kollégiumon kívüli okok A tanulók az elégedettség-vizsgálatok során az otthonosság kérdésében a „jó” és a „nagyon jó” értéket adták a törődés és a kapcsolatok terén, a tárgyi feltételeket tekintve tagintézményenként eltérő volt a vélemény (a Türr-ben az átlagosnál jobb, a Puskinban rosszabb volt a megítélés. A tanév közben távozók aránya (a természetes fluktuációtól eltekintve, pl. érettségizők) össz-intézményi szinten nem haladta meg a 10%-ot, de a fiúk esetében néha meghaladta azt. Ugyanakkor a kiköltözések okai között elenyésző volt a kollégiumi körülményeket felhozó indoklás (inkább csak a 9. évfolyamosoknál), főleg az iskolai tanulmányi eredményesség elmaradása és a családi okok domináltak. •

…a kollégiumi férőhelyek számát nagyobb erőfeszítés nélkül sikerül betölteni, ha a fiatalok szívesen választják a ”Hajnóczyt” A lány tagintézményekben (Türr, Kodály) a férőhelyek betöltésével nem volt gond, inkább a túljelentkezés, a férőhelyhiány miatti elutasítás volt a jellemző. A fiúknál a névlegesen 400 (optimálisan kb. 360) fős férőhely feltöltése több éve nem sikerül, átlagosan 240-280 fő között volt a létszám. Ennek oka nem a Hajnóczy elutasítása volt, hanem a kollégiumi elhelyezést igénylő fiú tanulók számának városi szintű csökkenésére vezethető vissza.

•

…a kollégiumi életrend, életfeltételek, szolgáltatások, a tanulók életkorának megfelelőek, ha a tanulók igényeit jó szinten kielégítik. A kollégium életrendje igazodott az átlagostól eltérő iskolai elfoglaltsággal bíró, ill. a nagykorú tanulók igényeihez. A Házirend biztosította, hogy a tanulmányokhoz igazodó időbeosztásuk legyen, utóbbiak pedig az életkoruknak jobban megfelelő belső foglalkozási és kimenőrend szerint szervezhették az életvitelüket. Ugyanakkor fontos korlátként alkalmaztuk a kötöttebb napirend szerint élőkhöz való alkalmazkodási kényszert (a csend és a nyugalmi időszak betartását).

•

…a kollégiumi életet a nagy- és kisközösségi tevékenységek, a kooperatív tanulási formák gazdagsága, a diákok közötti közvetlen és gazdag interakció, a diákok egyéni érdeklődését és igényét figyelembe vevő, a tanulókat aktív részvételre ösztönző széles tevékenység repertoár jellemzi Az éves munkatervekben intézményi szinten általában ötvenet meghaladó számú felkészítő és szabadidős foglalkozás került meghirdetésre. Ezek egyrészt a tanulók iskolaválasztási irányultságához kötődtek, másrészt a

22

kollégiumi lehetőségeket és a tanulói érdeklődést figyelembe vevő szabadidős foglalkozások kereteiben valósultak meg. A foglalkozásokon nevelőtanáraink egyre nagyobb mértékben alkalmazták a korszerű kompetenciafejlesztő módszereket, amelyekben a továbbképzéseken szerzett ismereteiket is kamatoztathatták. •

…a tanulók képességeiknek megfelelő eredményességgel végzik az iskolai tanulmányaikat, a sikertelenül teljesítők aránya kollégiumi szinten nem haladja meg a 8 %-ot, A tanév végi eredmények elemzései alapján rögzíthetjük, hogy intézményi szinten – a tanév végi eredmények tekintetében – teljesült a max. 8%-os bukási arány alatt maradni. Ennél nagyobb arány csak egy-két félévi összesítéskor, és inkább a fiúknál volt kimutatható.

•

…rendelkeznek az eredményes tanuláshoz, gondolkodáshoz, ismeretszerzéshez szükséges tulajdonságokkal, képességekkel, attitűdökkel, kognitív kompetenciákkal (akarat, rendszeresség, kreativitás, figyelem összpontosítás, önismeret, értő olvasás, emlékezet, önellenőrzés, kíváncsiság, beszédkészség) A pedagógia programban meghatározott kompetencia-területeken történő eredménytételezés, pontosabban az erre vonatkozó megfogalmazás részben irreális elvárásokat tartalmazott. Egyrészt rögzíteni szükséges, hogy a kollégium önmagában csak korlátozottan képes minden felsorolt kompetencia-elemre hatni, ehhez valamennyi – a tanulók fejlesztésében részvevő – szereplő (iskola, szülői ház, társadalmi környezet) határozott és egyirányú törekvésére szükség van. Másrészt nem került pontosításra, hogy ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése egy folyamatba ágyazódik, tehát a 3-6 éves időszakban más és más szinten kérhető számon a fejlesztés eredménye. Végül ki kell emelni, hogy egyes (pl. szociális, életviteli, életpálya-építési) kompetenciák fejlesztésében sokkal jobbak a lehetőségeink, és ebből adódóan az eredményeink is, mint más kulcskompetenciák tekintetében, ahol inkább a fejlesztéshez való hozzájárulás lehet az elvárás.

•

…megértették az életfogytig tartó tanulás elvét, alkalmasak és képesek a továbbtanulásra, és a megfelelő pályamódosításokra Az élethosszig tartó tanulás szükségességének megértetése, ill. a későbbi pályamódosításokra való felkészítés tekintetében egyértelműen pozitív eredmények mutathatók ki, bár a sikeresség az iskolai nevelés – általunk kevésbé átlátható – hatásával együtt értelmezhető. A továbbtanuláshoz való hozzájárulás egyértelműen megtörtént a szakirányú tehetséggondozó felkészítő foglalkozások során, ugyanakkor a továbbtanulásra való alkalmasság tekintetében nem volt életszerű a kollégium szerepvállalásának ilyen markáns elvárása.

•

…hátránykompenzációs tevékenységünk akkor eredményes, ha a tanulók indulási hátrányai csökkentek, esélyeik a sikeres életvezetésre javultak Kollégiumunk is az esélyteremtés és a hátránycsökkentés elhivatott intézménye, már a puszta létével hozzájárul a tanulók esélyegyenlősének biztosításához.

23

A konkrét eredményességünket arra – a korábban már említett – körülményre hivatkozva tekinthetjük igazoltnak, hogy az esetek döntő többségében a kollégisták tanulmányi eredményei jobbak, mint a kapcsolódó intézmények egészére jellemző átlagok. •

•

…a tanulók rendelkeznek az alapműveltséghez tartozó, s a munkaerő-piaci esélyekhez minimálisan szükséges alapképességekkel (olvasás, helyesírás, kommunikációs képesség, viselkedés kultúra) Az alapműveltség kialakításához, az alapképességek továbbfejlesztéséhez a kollégium – a lehetőségeinek megfelelő módon és mértékben – hozzájárult. …testi, pszichikai, szellemi adottságaikban egészséges fiatalok, akik ismerik az egészséges életmód legfontosabb kritériumait, rendelkeznek a problémamegoldás képességével Az egészséges életmódra szoktatás a kollégium nevelési prioritásai közé tartozott. Csoportfoglalkozások tematikus blokkja mellett több,az egészséges életviteli szokásokat megerősítő foglalkozás, rendezvény is beépült a nevelési folyamatba, amelyek közvetve és/vagy közvetlenül is pozitívan befolyásolták tanulóink gondolkodását és szokásait. E területre különösen igaz volt a tanulók aktív közreműködésére történő építkezés (pl. a sportfoglalkozások).

•

…megfelelő környezetkultúra alakul ki az intézményben. Csökken a károkozás mértéke, a tanulók cselekvően részt vesznek környezetük alakításában, a tanulók közötti kommunikáció stílusa az intézmény pedagógiai értékrendjének megfelelően alakul Ennek az összetett sikerkritérium-együttesnek a differenciált értékelésére van szükség. A környezetkultúrához való (aktív) egyértelműen pozitív irányba mozdult el, a tanulók aktívan részt vettek szűkebb és tágabb kollégiumi környezetük szépítésében. A károkozás mértéke összességében csökkent, a kiszabott kártérítési határozatok száma is kevesebb lett. A tanulók közötti kommunikáció javítása terén elmaradás tapasztalható. A kollégiumban elvárt nyelvi „viselkedés” és a tágabb (média-befolyásolt társadalmi) közegben szokásos igénytelen és durva kommunikáció közti „harcban” gyakran alulmaradtunk, és azt is sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a tanulók felnőttekkel való kommunikációjában a káros tendenciák csak kevéssé jelentek meg, ill. visszaszoríthatók voltak (ld. a következő sikerkritérium).

•

…a tanulók egymást elfogadó, kultúrált magatartást tanúsítanak, az együttélés szabályainak belső igényből fakadó betartása jellemző (minősítő elemei: a fegyelmik számának csökkenése, a tanulók egymás közötti és a felnőttekkel való megfelelő kommunikációja, dicséretek száma) A fegyelmi eljárás szabályait a Házirend mellékletét képező Jutalmazási és büntetési szabályzat tartalmazza, melynek felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása évente megtörtént. A normaszegéseket követő fegyelmi eljárások ill. a büntetések száma tekintetésben tagintézményenként eltérő a helyzet. A Türr utcai és a Kodály úti egységekben viszonylag alacsony volt a fegyelmi határozattal, ezen belül elenyésző a kizárással végződő eljárások száma, az esetek zömében elegendő volt a fegyelmező intézkedések 24

meghozatala, hatásuk elégséges volt a tanulói viselkedés megfelelő mederbe tereléséhez. Ettől radikálisan eltért a Puskin téri gyakorlat. A fiúk körében nem csökkent a fegyelmi eljárások mennyisége, az azokhoz vezető cselekmények jellege sem alakult kedvezően. Gyakori a tényleges vagy felfüggesztett kizárás, de utóbbiak is nem ritkán „hatályossá válnak” egy következő (súlyosabb) fegyelemsértés következtében. •

…a kollégiumi dolgozók között jó, személyes kapcsolatok a jellemzőek A kollégiumi nevelőtanárok kollegiális viszonyrendszerben dolgoztak, felismerték a kooperációban rejlő lehetőségeket. A tagintézményi testületek között a versengő együttműködés volt jellemző: a közös célok érdekében képesek és hajlandók voltak másokkal együtt dolgozni, az innováció terén pedig törekedtek az egyénileg vagy (informális) kiscsoportokban történt fejlesztőmunka eredményeinek felmutatására. A nevelőtanárok és a technikai-adminisztratív terület dolgozói közötti együttműködést a pedagógiai vezetés és a kincstárnok jó kapcsolata alapozza meg.

•

…a kollégium mint normatív nevelési környezet egységes életmódbeli, életviteli, viselkedési mintákat és kulturális értékeket közvetít és követel A Hajnóczy József Kollégium nevelőtestülete kinyilvánította, hogy – a tagintézményi sajátosságok figyelembe vételével – törekszik az egységes hatásrendszer kialakítására. Ez segítették az intézményi szintű szabályozók, a tanévenként legalább egy alkalommal tartott tematikus nevelési értekezletek, és a szervezett vagy informális konzultációk.

•

…a tanulók a kollégiumi normarendszert belátásos alapon elfogadják A tanulók többsége önkéntes normakövetőnek tekinthető, a kisebb fegyelemsértések nem gyengítették lényegesen ezt az attitűdöt. Sajnos a kollégisták kisebb, de nem elhanyagolható körében, elsősorban a fiúknál a szabályok betartásának és betartatásának elsődleges eszköze a fegyelmi eljárások következetes végig vitele és a szankciók alkalmazása volt.

A kollégium valós működésének a kitűzött célokkal és a megfogalmazott sikerkritériumokkal való összevetése alapján kijelenthetjük, hogy a Pedagógiai programunk végrehajtása sikeres volt, az elért eredmények nagyrészt visszatükrözik saját korábbi elvárásainkat, jó alapot nyújtanak a következő időszak fejlesztéseihez, ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy elérhető célok meghatározására és reális sikerességi kritériumok kijelölésére kell törekedni a fejlesztési terv készítésekor.

25

3. Fejlesztési program A Közoktatási törvényben, a NAT-ban és az Alapprogramban megfogalmazott elvárások alapján olyan fejlesztési program kidolgozásában és megvalósításában vagyunk érdekeltek, amely az eddigi működésben feltárt problémák, hiányosságok orvoslásának módját meghatározva, ill. az elért eredményeinkre és a felvállalt értékrendszerünkre építve határozza meg a fejlesztés irányát. 3.1 Jövőképünk Fejlesztési programunk megvalósítása révén olyan kollégiumot kívánunk működtetni, ahol… - az elhelyezést nyert tanulók jól érzik magukat, mert családias légkörben, és – a mindenkori lehetőségekhez viszonyítottan – optimális tárgyi feltételek között készülhetnek felnőtt életükre - a kialakult intézményi struktúra nemcsak leképezi a fizikai adottságainkat, hanem olyan „átjárást” biztosít a tanulók számára, amely bővíti az általuk választható tevékenységi körökben való részvétel lehetőségét, és hozzájárul a személyes kompetenciáik mind szélesebb körű fejlesztéséhez - valódi nevelő-közösség jön létre, melyben a tanulók alkotó részvételére építő, az egyéni, differenciált bánásmódot előtérbe helyező nevelői attitűd hatékonyan segíti a fiatalokat a személyes a munkavállalói és/vagy vállalkozói szerepekre történő sikeres felkészülésben - a befogadó intézményi légkör hozzájárul az integráció elvének érvényesüléséhez, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a tanulásban, képességben bármilyen okból korlátozott tanulók, a „másság” mindenki által való elfogadásához - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás nem egymással szembenálló, hanem egymást kiegészítő, erősítő törekvésként vannak jelen a pedagógiai gyakorlatunkban - kollégáink képesek alkalmazkodni a mindenkori oktatáspolitikai prioritásokhoz, és ezáltal az egyéni kompetenciák – az egymással és a tanulókkal való együttműködés révén – olyan új minőséget hoznak létre a kollégium szakmai munkájában, amely kiváltja partnereink elismerését, és megszilárdítja intézményünk megyei és regionális vezető-koordináló szerepét - teret kap a különböző – egymással akár versengő – pedagógiai elképzelések artikulációja, ami – a konstruktív szakmai vitákat követően – különböző innovációkat eredményez, végső soron hozzájárul egy sokszínű, de egységes nevelési hatásrendszer kialakulásához - a nevelő-oktató munkánkban továbbra is jelen lesznek, ill. beépülnek azok az új fejlesztő törekvések, amelyek lehetővé teszik a korszerű pedagógiai tartalmak és módszerek adaptálását (pl. AJTP, TÁMOP) - minden kolléga és nevelői csoport számára biztosított a pedagógiai tervezőmunkában való részvétel, és az így, közösen meghatározott célok rugalmas kereteket adnak a konkrét feladatok megvalósításához - a belső és külső partnerkapcsolatok az egyenrangúságra, egymás elfogadására és tiszteletére épülnek, és amelyek hosszabb távon biztosítják – a kölcsönös előnyök felismerésén alapuló – együttműködést

3.2 A pedagógiai tevékenységünket meghatározó értékek 26

-

a SZABADSÁG mely kiterjed, mind a tanulók életvezetésére, mind a tanárok pedagógiai gyakorlatára, s melynek határa „a másik ember” szabadsága, - a FELELŐSSÉG, amit a kollégium valamennyi tanulója és pedagógusa kölcsönösen vállal egymásért és az intézmény egészéért, - az EGÉSZSÉG, amelynek megőrzése és fejlesztése kiemelt célja a kollégiumi nevelésnek, - a TUDÁS, ami a tudatosan szervezett egyéni és közösségi tanulás révén alakul ki, - az AUTONÓMIA, amely a kollégiumi polgárok cselekvési terének legfontosabb dimenziója, - a DEMOKRÁCIA, a közösségi élet meghatározó közege, - az EMPÁTIA, TOLERANCIA és a SZOLIDARITÁS, mint az egymás iránt érzett felelősség mozgatórugói, - a NYITOTTSÁG, KÖZVETLENSÉG, mint a pozitív emberi kapcsolatok kialakulásának alapvető feltételei, - az IGÉNYESSÉG, amely a nevelői munka és a tanulói tevékenység minőségének meghatározó eleme, - ERKÖLCS, ETIKA, mint az emberi magatartás írott és íratlan szabályrendszer További, fontosnak tartott értékeink: a tisztelet, a hazaszeretet, a sokszínűség, a bizalom, az emberség, az értékorientáltság, a megbízhatóság, az őszinteség, a gyakorlatiasság, az igazságosság, a következetesség, a kompromisszumkészség, a fegyelem, az önzetlenség és a rugalmasság, a nyilvánosság, a türelmesség, az együttműködés. 3.3 Az értékek átörökítésében követendő alapelvek - a gyermek mindenek felett álló érdeke - a tanulói részvétel biztosítása a működés minden szintjén - humánus és méltányos bánásmód - egységes és következetes nevelői hatások - vallási, világnézeti és politikai szabadság - az emberi és a gyermeki jogok érvényesülése - szeretetteljes légkör megteremtése - a bizalom elve - a pozitív motiváció - a tanulói személyiség tiszteletben tartása - a tanulói önszerveződés támogatása - az intézmény és a magántulajdon védelme - differenciált bánásmód, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulókkal való kiemelt foglalkozásra - a komplexitás elve - az egyenrangúság elve - az önálló és támogatott tapasztalatszerzés elve - a pozitív motiváció elve - a rendszeresség és fokozatosság elve - a tudatosság és szakszerűség elve - az életkori sajátosságok figyelembevételének elve - a személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve - az azonos életkorú gyerekek különbözőségének elve - szakmai önállóság elve - a hátrányos megkülönböztetés tilalma 3.4 Minőségpolitikánk 3.4.1 Az intézmény minőségügyi törekvéseiben szervesen igazodik a fenntartó által deklarált minőségpolitikához (ÖMIP). 27

3.4.2

3.4.3

A kollégium nevelőtestülete kinyilvánítja, hogy az intézmény eredményességét leginkább befolyásoló minőségügyi dokumentum a Pedagógiai program, amelynek a megvalósítását szolgáló folyamatokat, a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat az Intézményi minőségirányítási program részletezi. Az IMIP – a tervezett felülvizsgálati ciklusokon kívüli – felülvizsgálata a Pedagógiai program mindenkori átdolgozását követő három hónapon belül soron kívül megtörténik.

3.5 A kollégiumi munka kiemelt területeire vonatkozó fejlesztési terv A fejlesztési terv az egyes területekhez rendelhető fontosabb - célokat o feladatokat és  tevékenységeket tartalmazza. 3.5.1

A tanulókról való gondoskodás A kollégium az Alapprogram elvárásinak és saját értékrendszerének megfelelően gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet és tanulóközpontú tevékenységrendszert kíván kialakítani és működtetni.

-

A jelenleginél még nagyobb mértékben legyen jelen a biztonságérzet, a kiszámíthatóság o Egyértelmű szabályrendszer kidolgozása és alkalmazása  Jogszabályváltozások követése és átvezetése a dokumentumokban  Rendszeres tanulói fórumok tartása o Egységesebb nevelőtanári hatásrendszer kialakítása (legalább a tagintézményeken belül, lehetőleg az intézmény egészére vonatkoztatva)  Téma-specifikus nevelőtestületi értekezletek  Tagintézményen belüli tanári konzultációk  Hatásvizsgálatok o A tárgyi környezet biztonságosságának fenntartása, fejlesztése  Rendszeres ellenőrzések  Tervszerű megelőző karbantartás  Elégedettségmérések  Munka-, tűz- és katasztrófavédelmi oktatások, gyakorlatok

-

A tanulók személyes szükségleteinek kielégítéséhez biztosítani tudjuk azokat az alapfeltételeket, amelyek egy átlagos családi környezetben is adottak o A tanuláshoz szükséges berendezések, felszerelések és o Az ún. önkiszolgálás eszközeinek biztosítása  Rendszeres ellenőrzések (állag, takarítás)  Igényfelmérések  Az eszközhasználattal kapcsolatos foglalkozások tartása o A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tárgyi környezet (közösségi helyiségek, sportlétesítmények, stb.) fenntartása  Pályázatokon való részvétel  Az ún. szakmai költségvetési tételek célszerű felhasználása

-

A kollégium közösségi jellegéből és szabályaiból adódó szükségszerű kötöttségek álljanak összhangban a magánélet intimitásának természetes igényével o Az egyének „elvonulását” lehetővé tevő terek kialakítása, megtartása  Igényfelmérés o A szabadidő egyéni tervezhetőségének biztosítása 28



Egyeztetés az egyéni napirendről

-

Az egészséges életmódot leginkább meghatározó körülmények megteremtése és fenntartása közelítsen az európai normákhoz o Az optimális méretű élettér biztosítása  A jelenleg is megfelelő helyiségek megtartása  A zsúfolt hálók megszüntetése o Az egészséges táplálkozás biztosítása  Rendszeres egyeztetés a szolgáltatóval  A büfék kínálatának figyelemmel kísérése  Meggyőzés o az egészségkárosító hatások kiszűrése terén  A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről szóló foglalkozások tartása  A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás tiltása és szankcionálása  A rendszeres sportolás feltételeinek biztosítása

-

A tanulók szüleivel való kapcsolattartás erősítése, a tanulók családhoz való kötödésének fenntartása o A szülők gyakoribb meghívása  Csoportvezetők által szervezett „nyílt napok”, családi hétvégék A kollégium hatékonyan fellép az agresszivitással, az erőszakkal szemben o Hatékony prevenció kidolgozása  Csoportfoglalkozások  Tematikus évfolyamgyűlések  Egyéni elbeszélgetések  A házirend rendszeres felülvizsgálata o A veszélyeztetett személyek és csoportok fokozott védelme  Fokozott nevelői jelenlét  Szükség szerinti elkülönítés, távoltartás o A szankciók konzekvens alkalmazása  Fegyelmi eljárások, intézkedések

-

3.5.2

A tanulás-támogatás fejlesztése A kollégium egyik fő funkciója, hogy az itt élő fiatalok a választott életcéljaik eléréséhez szükséges tanulmányaikat nyugodt körülmények között, a nevelőtanárok segítő közreműködésével folytathassák.

-

A hatékony és eredményes egyéni (és közösségi) tanulás korszerű módszereinek mind szélesebb tanulói körben történő meghonosítása o A kilencedikesek tanulási szokásainak alakítása a középfokú iskolák elvárásaihoz  A „tanulás tanítása” jellegű foglalkozások tartása o Az eredményes tanulási módszerek megismertetése  A módszerek bemutatása, értelmezése  Segítségadás

-

A tanulási idő (szilencium) fokozott védelme, kiemelten a tanulási nehézségekkel küszködő, ill. a valamilyen okból alulteljesítő tanulók tekintetében o A tanulmányaikban lemaradó diákok rendszeres segítése 29

 Korrepetálások  Felzárkóztató foglalkozások  Motiválás o A tanuláshoz szükséges kompetenciák személyre szabott fejlesztése  Egyéni stratégia kidolgozása a tanév elején  Rendszeres ellenőrzés, az eredmények folyamatos értékelése  Szükséges korrekciók elvégzése -

A tehetséggondozó tevékenység fejlesztése o A kollégiumi tehetségfejlesztés lehetséges területeinek feltérképezése, lehetőség szerinti bővítése, a tanulói igényekhez való igazítása  Munkatervek aktualizálása  Igényfelmérés  Célirányos pedagógus-továbbképzések o Az AJTP tapasztalatainak tudatos beépítése az általános tehetséggondozó tevékenységbe (egyéni, tanulócsoportos és intézményi szinten egyaránt)  Belső továbbképzések, konzultációk  Bemutató órák o A „Helyi tehetségpont” funkciók kiteljesítése  Pszichológus közreműködése a tehetségek felismerésében és fejlesztésében  Tehetségkutató versenyek, vetélkedők (helyi, városi, megyei és regionális szinten)  Pályázatok készítése

3.5.3

A közösségi élet fejlesztése A formális és a konstruktív informális kollégiumi közösségek a tanulói szociális kompetenciák alakulásának elsődleges közegét adják. Ezért fontos ezek tudatos és célszerű fejlesztése.

-

A kialakult közösségi értékrend megtartása és lehetséges továbbfejlesztése o A közösségi viselkedés szabályainak tudatosítása az újonnan belépő tanulók körében  Házirend-ismertetés és -értelmezés o A beilleszkedés segítése  Különböző közösségi programokkal  Egyéni foglalkozással

-

A sikeres diák-önkormányzás feltételeinek biztosítása és fejlesztése o A feladatra alkalmas DÖK segítő felnőtt (tanár) kiválasztása  Egyeztetés a DÖK vezetésével (évente) o A DÖK vezetőinek képzése  Helyi képzések  KSZÉSZ képzések  Civil támogatás bevonása o A DÖK fontosságának tudatosítása  Érdekképviselet  Programszervezésbe történő bevonás  Rendszeres párbeszéd a tanulókat érintő kérdésekről

-

A destruktív közösségek kialakulásának megakadályozása o A pozitív közösségi értékrend elfogadtatása 30

 Tematikus csoportfoglalkozások  Pozitív példák bemutatása  Sikerélményt nyújtó közösségi programok o A destruktív viselkedés következményeinek tudatosítása  Egyéni beszélgetések a destrukcióra hajlamos tanulókkal  A lehetséges szankciók bemutatása o A „klikkesedés” megelőzése  Szociometriai felvétel és elemzés o Pedagógus továbbképzési tervben a témához kapcsolódó képzések preferálása  Továbbképzési program módosítása  Éves továbbképzési tervek készítése 3.5.4

A szabadidő hasznos eltöltése A kötelező foglalkozásokkal le nem kötött szabadidő is nevelési keretet jelent, ezért annak értelmes eltöltésére irányuló tervezés minden pedagógus számára fontos feladat.

-

A nevelőtanárok által kínált programlehetőségek bővítése o A pedagógusok motiválása  Kereset-kiegészítés, jutalmazás

-

A tanulói igényeknek megfelelő elfoglaltságok biztosítása o A valós tanulói igények megismerése  Kérdőív, beszélgetések o Érdeklődés felkeltése  Nyílt napok

-

A kollégiumon kívüli (városi vagy más intézményben szervezett) programokon való részvételre történő motiválás o Kapcsolatfelvétel és –tartás a pécsi, baranyai kulturális szervezetekkel, intézményekkel  Programajánlók rendszeres terjesztése  A nem a kollégiumban működő szakkörökön való részvétel  Színházlátogatás  Filmklubok

-

A kollégiumon kívüli tartalmatlan időtöltés elkerülése o Az intézményben szervezett programok folyamatos ismertetése  Faliújság, koli-rádió  Napi szintű nevelőtanári tájékoztatás o Ad hoc programok szervezése  Sportolás, vetítés, zenehallgatás, stb. o A „csellengőkkel” foglalkozó civil kezdeményezések bevonása a kollégium programjába (pl. Esélyek Háza)  A kezdeményezések feltérképezése  Együttműködések kialakítása

-

Az önálló alkotás örömének minél nagyobb körben történő kiváltása o Művészeti indíttatású, kreatív körök indítása  Igény- és lehetőség-felmérése  Eszközök biztosítása 31

o Megjelenési, fellépési lehetőség biztosítása az intézményben, a rendezvényeken és egyéb programokon ill. kiadványokban  Környezetdekoráció  Kiállítások  Diákújságok szerkesztése, illusztrálása, cikkírás, versek és prózai művek publikálása  Fotózás, videózás  Karaoke, fellépés diákfórumokon o Alkotói pályázatokon, művészeti vetélkedéseken való részvétel kezdeményezése  Felkészítés  Belső pályázatok  Ki mit tud? 3.5.5

Hagyományápolás, a kollégiumi imázs erősítése Az egységes és pozitív Hajnóczy-s kép erősítése mellett az imázs-építésben teret kell kapnia az egyes tagintézmények sajátosságaiból adódó hagyományok ápolásának is.

-

A bevált hagyományos rendezvények, és más programok rendszeres megtartása o Még több tanuló bevonása az egyes programok előkészítésébe és a szervezésbe  Projektek

-

A névadó szellemiségéhez illeszkedő hagyományelemek erősítése o A haladó nemzeti és európai történelmi szellemi áramlatok megismertetése, a modernizáció jelentőségének tudatosítása  Történelmi, társadalmi és gazdasági hátterű foglalkozások, beszélgetések  Hajnóczy Napok

-

A tanulók intézményi kötődésének, identitásának erősítése o A Hajnóczy-s hagyományok bemutatása a belépő tanulóknak  Gólya-napok

-

Élőbb kapcsolatrendszer kialakítása a médiával o Az írott és elektronikus sajtó rendszeres értesítése a fontosabb kollégiumi eseményekről  Meghívás  Tudósítás küldése o A PR munka fejlesztése  Sajtótájékoztatók  Reklám  Honlap-fejlesztés

3.5.6

Gyermek- és ifjúságvédelem Csak akkor lehet hatékony az egyénre szabott személyiségfejlesztés, ha tisztában vagyunk a gondjainkra bízott tanulók élethelyzetével, különösen azokéval, akiket veszélyeztetett helyzetűnek tekintünk. A gyermek- és ifjúságvédelem tehát komplex tevékenységként jelenik meg intézményünkben, és gondos és körültekintő beavatkozási stratégiákat kíván:

32

minden gyerekre kiterjedő gondoskodást, pedagógiai, pszichológiai, szociális és egészségügyi valamint jogi tennivalók elvégzését. Ezt a területet nagy tapintattal és elfogulatlansággal, empátiával kell kezelnünk, ügyelve arra, hogy szükségtelenül ne avatkozzunk be a családok életébe. -

A védelemre szoruló tanulók teljes körének ismerete o A veszélyeztetettség okainak és típusainak feltárása  Háttér-információk gyűjtése  Egyéni beszélgetések

-

Az együttműködés erősítése a gyermekvédelmi intézményekkel és az erre szakosodott civil szervezetekkel o Rendszeresebb konzultáció a kapcsolódó szervezetekkel  Intézmény bemutatása  Konzultációk a kölcsönös segítségnyújtás lehetőségének és módozatainak megbeszélésére

-

A veszélyeztetett tanulók fokozott védelme o Kapcsolatfelvétel- és tartás a veszélyeztetett tanulók szüleivel, iskoláival és a lakóhelyük szerint illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel  Konzultációk  Családlátogatás, környezettanulmány o Gyermekvédelmi ügyekkel kiemelten foglalkozó pedagógus minden tagintézményben o A nevelőtanárok felkészítése és segítése a veszélyeztetett tanulókkal való speciális feladatokra  Továbbképzések  Szakértő segítők bevonása

3.5.7

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése A kollégisták szocio-kulturális hátterének fokozatos romlása, a HH és HHH tanulók kimutathatóan növekvő száma a nevelőmunka homlokterébe állítja ezt a területet. A kollégium ernyő-szerepének erősítését indukálják mindazok a környezeti hatások is, amelyek romboló hatásúak az egyébként is sérülékenyebb fiatalok személyiség-fejlődésére, mobilitására.

-

A HH és a HHH tanulókkal való kiemelt foglalkozás o A HH és HHH tanulói kör meghatározása a tanévek elején  A jelentkezési lapok áttekintése  Adategyeztetések, igazolások bekérése o A hátrányos helyzetet leginkább meghatározó tényezők lokalizálása Hátránykompenzációs stratégia kidolgozása  Nevelőtestületi megbeszélések o Segítségnyújtás az egyéni „kitörési stratégiák” kidolgozásában  Személyes tanácsadás

-

A fokozott gondoskodásra szoruló tanulók támogatása o A HH és HHH tanulók közé nem sorolható, de aktuális élethelyzetűkből adódóan „rászorultnak” tekinthető kollégisták segítése  A célcsoport kritériumainak meghatározása  A potenciálisan érintett tanulókkal való gyakori beszélgetés 33

3.5.8

-

Speciális célcsoportokba tartozó tanulók fejlesztése Kollégiumunkban fel kell készülni arra, hogy az esélyegyenlőség biztosításának elve alapján, ill. a kedvezőtlen társadalmi mozgások következtében megnövekedik azoknak a tanulóknak a száma, akik az átlagostól eltérő bánásmódot, fejlesztést igényelnek. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált neveléséhez szükséges feltételek kialakítása o Az SNI tanulói kör feltérképezése  Információszerzés az iskoláktól  Igazolás kérése o Felkészülés a SNI tanulókkal való foglalkozásra  Igényfelmérés  Továbbképzések

-

A tolerancia, a „másság” elfogadásának és tiszteletben tartásának fejlesztése o Az etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók zökkenőmentes beilleszkedése  Integrált neveléshez kapcsolódó továbbképzések  Egyéni és kiscsoportos beszélgetések o A szubkultúrákhoz kötődő kollégisták motivációinak megértése és alakítása  Egyéni beszélgetések

-

A nehezen beilleszkedő tanulók segítése o A beilleszkedési nehézségek feltárása  Egyéni beszélgetések o Az egyéni viselkedés és a közösségi elvárások egyeztetése  Csoportfoglalkozások  Egyéni beszélgetések

3.5.9

-

Együttműködés, kapcsolatfejlesztés az intézmény fontosabb külső partnereivel A kollégium minőségügy iránti elkötelezettségének egyik fontos láncszeme a partneri igények megismerése és az ezekre irányuló tevékenységünkkel való elégedettség kiváltása. Emellett törekedni kell arra is, hogy a terveink megvalósításához külső támogatást szerezzünk. A meglevő partnerekkel kialakított kapcsolat megtartása és erősítése o Tartós vagy időleges együttműködési megállapodások kötése  Kezdeményezés  Megállapodások előkészítése o A partneriskolák igényeinek felmérése, a kollégiumi megismertetése  Rendszeres konzultációk az IMIP szerint

törekvések

-

Új partnerek bevonása a célkitűzéseink megvalósításába o A szóba jöhető civil szerveződések feltérképezése  Civil kezdeményezések figyelése o A lehetséges együttműködés területeinek kijelölése és működtetése  Konzultációk  Közös programszervezés

-

A megyei szakmai centrum szerep további erősítése 34

o A társkollégiumok szakmai segítése  Vezetői összejövetelek  Tematikus konzultációk -

A regionális kollégiumközi kapcsolatok építése, fejlesztése a KSZÉSZ szervezeti keretein belül o Régiós szakmai összejövetelek szervezése  Források felkutatása  Kezdeményezések  Rendezvények

-

Szorosabb kapcsolatok kiépítése a közoktatás modernizálásában szerepet játszó intézményekkel, szervezetekkel o A kollégium (mint egyenrangú közoktatási intézmény) megjelenítése a szakmai fejlesztésekben  Kapcsolódás a különböző projektszervezetekhez o A nevelőtanárok szakmai szervezetekben történő közreműködése  Műhelymunka

3.6 A tanulók fejlesztésének terve A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A tanulók kapjanak rendszeres visszajelzést, megerősítést arról, hogy hol tartanak a fejlődés folyamatában. 3.6.1

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése Segítjük tanulóinkat a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedésre való felkészülésben. Ehhez szükséges a szociális tájékozódás készségek fejlesztését célzó tevékenységek (programok, foglalkozások) megvalósítása, amelyek alkalmat és közeget teremtenek a közösségi értékrend és normarendszer elsajátításához, és segítik az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelőmunkánkkal elősegítjük az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai kialakulását. Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés, a kommunikációs és vitakultúra, a szervezőkészség – fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.

3.6.2

A tanulási és a gondolkodási kultúra fejlesztése, a digitális kompetencia fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az

35

ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. Nevelési tevékenységünk során törekszünk az IKT módszerek alkalmazására, annak érdekében, hogy a digitális eszközök használata váljon a tanulók alapkompetenciájává. 3.6.3

A pályaorientáció segítése A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Figyelmet fordítunk a tehetségek felismerésére, segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremtünk a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.

3.6.4

A szuverén világkép kialakulásának segítése. Kulturált életmódra nevelés A kollégiumi nevelés során bővítjük a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkeltjük az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémái iránt. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motiválunk és helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejlesztjük az idegen nyelvi kommunikációt. Kollégiumi nevelésünkkel hozzájárulunk a nemzeti, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális értékeinek tiszteletéhez, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismeréséhez és ápolásához, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetének kiteljesedését. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. Ezért a kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar mellett az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelésünkkel elősegítjük a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatjuk az Európai Uniós tagság révén kibővült lehetőségeket, kihívásokat, programjainkkal elősegítjük azok intézményes és személyes hasznosítását.

3.6.5

Az egészséges életmód, a testi-lelki egészség és a környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Fontos feladatunk a testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg

36

intézményünkben, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságaink révén hozzájárulunk az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. Kollégiumunkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, olyan attitűdöt alakít ki, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Kollégiumunknak egyik kiemelt feladata a családi életre, a családi szerepekre, a kulturált párkapcsolatok kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segítjük a harmonikus nemi szerepek kialakulását, ismereteket nyújtunk a szexuális életben való tájékozódáshoz. 3.6.6

Aktív állampolgárságra nevelés a társadalmi, gazdasági és politikai jártasságok fejlesztése révén, felkészítés a felnőtt lét szerepeire A kollégiumi neveléssel segítjük az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzatok számára biztosított széles tevékenységskála segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását.

37

4. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere 4.1 Az Alapprogramban előírt foglalkozások 4.1.1

Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére. Feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül:

-

Tanulást segítő foglalkozások: o rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, o előzetes tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása, o az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások,: o tematikus csoportfoglalkozások a jelen rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével, o általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése.

-

4.1.2 -

-

4.1.3

Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: o Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: o a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; o a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek és ifjak irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésüknek és toleranciájuknak fejlesztése, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez; o a pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; o a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.

A kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozások.

38

4.1.4

A kollégium a foglalkozások alatt és az azokon kívüli időben – beleértve a hétvégéket, ünnepnapokat, tanítási szüneteket és az éjszakai pihenési időszakot – gondoskodik a foglalkozásokon részt nem vevő, de a kollégiumban tartózkodó tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről. A pedagógiai felügyeletet mindhárom tagintézményben az ott foglalkoztatott főállású és/vagy erre a feladatra határozott időre szerződtetett pedagógusok, ill. végzős tanár szakos hallgatók látják el.

4.2 A kötelezően biztosítandó foglalkozások megvalósításának keretei A kollégium Pedagógiai programja – az eddigi gyakorlatból kiindulva – rugalmas kereteket kíván biztosítani az Alapprogramban előírt, ill. a fejlesztési programban felvállalt célkitűzések megvalósulásához. Ennek alapján - a pedagógiai munka rövid- és középtávú tervezésekor figyelembe vesszük az adott fejlesztési programok, tevékenységek jellegét, tartalmát, és ahhoz igazítjuk a megvalósítás időbeni kereteit - biztosítjuk a nevelőtanári módszertani szabadságot és sokszínűséget, amely egyben elvárás is a korszerű, a tanulói aktivitásra és kooperációra épülő módszerek megismerése és alkotó alkalmazása tekintetében - teret adunk mindazon innovációs kezdeményezéseknek, amelyek a tanulói kompetenciafejlesztés újszerű módozatait célozzák meg - támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek külsős szervezetek, civil közösségek, társadalmi, kulturális intézmények bevonásával segítik a tanulói aktivitás kibontakozását - biztosítjuk a programok, foglalkozások kollégiumon kívüli helyszíneken történő megtartását is, amennyiben az indokolt és/vagy szükséges - lehetővé tesszük, hogy a kötelező foglalkozások egy részét – indokolható esetben, előzetes engedélykérés után – a tanulók iskoláikban vagy más hivatalos elfoglaltság keretében teljesíthessék 4.2.1

A tanéves munkatervek összeállításakor meghatározzuk azokat a programokat, amelyek az általános foglalkozásszervezési keretekben nem valósíthatók meg. Ezeknek a programoknak az időpontjait és -tartamát a tanulói elfoglaltságok, ill. az iskolai elvárások maximális figyelembevételével határozzuk meg. E programok célja, hogy a tanulói aktivitáshoz társított időkeretek ne korlátozódjanak egy foglalkozási órára. Így megvalósulhatnak olyan témanapok, témahetek, projektek, stb., amelyekben nemcsak az időkeretek nyílnak meg, hanem a tanulók (és pedagógusok) közti kooperáció is tágabb teret kap. Ezeken a programokon – az adott időszakban teljesítendő kötelező és kötelezően választható „elmaradt” foglalkozások időtartamával azonos mértékben – a tanulói részvétel kötelező.

4.2.2

Ugyanezt a célt szolgálja a közoktatási törvényben is biztosított foglalkozásátcsoportosíthatóság, amely alapján a csoportfoglalkozásokat és más kötelező foglalkozásokat a tanulók életrendjéhez, iskolai elfoglaltságaihoz igazítottan ún. tömbösített formában is meg lehet tartani (pl. a végzősök esetében a második féléves foglalkozások előhozása az első félévre, az egész délutános elfoglaltságú tanulók foglalkozásainak egy adott „szabadnapra” történő összevonása).

39

4.2.3

Lehetnek olyan programjaink is, amelyek nem illeszthetők be a hagyományos foglalkozási formákba és időkeretbe. Ezek megvalósításához olyan időszakokat is igénybe kell venni, amelyek kívül esnek a hétköznapokon. Ilyenek lehetnek a csak hétvégéken szervezhető kirándulások (pl. AJTP), vagy a szabad- és munkaszüneti napokra meghirdetett rendezvényeken való csoportos részvétel.

4.2.4

A pedagógiai program célkitűzéseihez kötődő, a kooperatív módszerek alkalmazásának speciális formáira épülő – a kötelező foglalkozási részvételi időkeretet meghaladó – programok szervezhetők az iskolai tanítási szünetekre is, amelyeken a tanulói részvétel önkéntes. Ilyenek lehetnek a tematikus nyári táborok, melyek megvalósításához csak így szerezhető külső forrás (pl. kedvezményes szállás). Ide sorolhatók az Alapprogramban előírt és a válaszható AJTP nyári táborok Zánkán.

4.2.5

Kollégistáink számára lehetővé tesszük, hogy egy másik tagintézményünkben szervezett programokon folyamatosan vagy alkalmanként részt vehessenek, az előzetesen választott foglalkozásokon való részvételi kötelezettségüket egy másik intézmény-egységünkben dolgozó nevelőtanár által meghirdetett kurzuson is teljesíthessék.

4.2.6

Az alkalmankénti projektek tervezésekor és lebonyolításakor elsődleges szempont a tanulók aktív részvétele, a kapcsolódó kompetenciáik fejlesztése a velük együtt kidolgozott cselekvési terv alapján.

4.2.7

A továbbiakban is lehetnek olyan programok, amelyeken egyszerre akár két vagy több pedagógus is foglalkozik a hozzájuk rendelt tanulói körrel, az így – team-munka keretében – elvégzett feladatok egyenértékűek az egyedül tartott foglalkozás-tartással.

40

4.3 A kollégiumi csoportfoglalkozások terve (az Alapprogram 2-3. sz. mellékletei szerint) 4.3.1

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten legalább egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra az Alapprogram kötelező témákat jelöl ki. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

ÉVFOLYAM 10. 11.

TÉMAKÖR

1-8.

9.

Tanulás

3

4

3

Énkép, önismeret, pályaorientáció

3

3

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

Környezettudatosság

12.

13–14.

3

1

1

3

4

3

2

3

3

2

4

5

2

2

2

2

2

3

Testi és lelki egészség

4

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés

3

3

3

3

3

2

Hon- és népismeret

4

3

4

4

3

3

Összesen

22

22

22

22

20

20

4.3.2

A csoportfoglalkozásokat legalább heti egy órában kell megtartani, de a heterogén életkorú tanulócsoportokban lehetőség van több csoportfoglalkozást is tartani, valamint elfogadott más logika szerinti (pl. iskolatípusonkénti, épületegységenkénti) bontásban is a foglalkozások megtartása.

4.3.3

A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi csoportfoglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodás, a tolerancia, a konfliktuskezelés képessége. A kollégium hozzájárul az egész életen át tartó tanulás megalapozásához. 41

4.3.4

Az egyes témakörökhöz kapcsolódó intézményi foglalkozási kerettervek A Pedagógiai programban szereplő tartalmak és módszerek keret jellegűek. Az egyes témakörökhöz rendelt témák, fejlesztési célok (kompetenciák) minden tanulócsoportban kötelező elvárásként értendők, de a célkitűzés szintjének, valamint a tartalmaknak és a módszereknek igazodnia kell a csoport tagjainak érdeklődéséhez, a tanulók felkészültségéhez.

Tanulás A kollégiumba érkező tanulók más- és más tanulási kultúrát nyújtó általános iskolából, különböző társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Hozzáállásuk, tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is jelentősen eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, az irányított tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tehetnek, egyre hatékonyabb tanulás technikáinak az elsajátítására, önállóságra és a feladatok közötti sorrendiség felállítására. Az élethosszig tartó tanulás elvének megfelelően a hatékony tanulás elengedhetetlen része az emberek egész életének.

A tanulás-módszertani foglalkozások közvetlenül segítsék •

az iskolai órákra való felkészülést

•

az iskolai tanulás hatékonyságának növelését

•

az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit,

•

az önművelést és önnevelést.

•

távlatosan a sikeres pályaválasztást

•

a világban való eredményesebb tájékozódást

•

a tanulók idejének önálló és jó beosztását

•

kollégiumi életük szervezését

•

feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrend felállítását

•

a továbbtanulást és a felnőtt életre történő felkészülést

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak magába foglalja •

az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését,

•

a szövegértő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, 42

•

az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását,

•

az önnevelés igényének kialakítását,

•

az egész életen át tartó tanulás kihívásainak, gondolatának elfogadását,

•

az alapkészségek kialakítását (szövegértő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztés).

A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak •

az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához,

•

az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához,

•

az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez.

•

a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni.

A nevelőtanár feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stílusát, szokásait. Kutassa fel és válassza ki a fejlesztés tárgyi, cselekvéses, szemléletes-képi, és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a probléma-megoldás fejlesztésére. A tanulás fontos színtere és eszköze a kollégium könyvtára és informatikai bázisa. A tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtár használatának technikáját, módszereit, az önálló ismeretszerzés érdekében. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját. Az informatikai eszközök teremtsenek új lehetőséget az ismeretátadásban, a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Az

irányított

tanulás-módszertani

foglakozásokon

túl

a

csoportvezető

tanárok a

csoportfoglalkozások tematikájába is illesztenek még egyéb, a hatékony tanulást segítő foglalkozásokat – a kollégium pedagógiai program elveinek megfelelően.

43

A tanulás-módszertani foglalkozások tartalma, ajánlott módszerei Évfolyam/ óra

Téma (AP-ból)

A tanulók tanulási módjainak, stílusának, szokásainak, hatékonyságának felmérése Olvasási hatékonyság, 9/1-2 dinamikus olvasás A tanulási szokások (szeptember) tudatosítása

9/3 (október)

9/4 (október)

A könyvtár- dokumentum ismeret és internet-használat a hatékony tanulás segítésére. A könyvtár- és korszerű információs (tudás) központ használat alapjai.

Tanulási részképességek fejlesztése Figyelem, beállítódás koncentrált munkára

Fejlesztési célok (kompetenciák)

Anyanyelvi kommunikáció és kifejezőképesség, tanulás hatékonysága Digitális kompetencia Figyelem-összpontosítás fejlesztése, memóriafejlesztés

Tájékozódó-képesség. Digitális és informatikai kompetencia

Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kommunikáció

Tartalmak (fogalmak, „tananyag”)

Az olvasási magatartás (olvasási dinamika), a szövegértés, a lényegmegragadás, az olvasási technika és az olvasási sebesség fejlesztése számítógépes programmal

A kollégium könyvtárának megismertetése. Szakkönyvek, dokumentumok, és egyéb ismerethordozók szerepe az ismeretszerzésben Könyvtári informatika Figyelem, beállítódás koncentrált munkára. Spontán és szándékos figyelem. Kondicionálás, figyelemfejlesztés A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben.

Módszerek (tevékenységek) Az egyéni, a páros és a csoportos tanulás megszervezése. Gyakorlás. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása. Számítógépes program (Dinamikus olvasás szoftver) alkalmazása Tájékoztatás, információhordozó- és könyv-keresési gyakorlatok, idegen könyvtár és információs központ használata Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat) kidolgozása. Figyelemvizsgálatok, és eredményeinek megvitatása, szövegmondási gyakorlatok, koncentrációs játékok. Számítógépes program (Dinamikus olvasás szoftver) alkalmazása

44

Tanulási önismeret. „Hol tartok? Erősségeim, gyengeségeim?” 10/1 (szeptember) A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása

Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. 10/2 (szeptember) Különböző témák feldolgozása egyes könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével.

10/3 (október)

Tanulási részképességek és fejlesztési lehetőségeinek a ismertetése Figyelem, beállítódás a koncentrált munkára

Tanulási önismeret Mennyit 11/1 jutottunk előre egy év alatt? (szeptember) A gondolkodás fejlesztése. Tanulás és gondolkodás. A

Tanulás hatékonysága Anyanyelvi kommunikáció Motiváltság Szociális kompetencia

Az elmúlt év tanulásmódszertani tapasztalatainak áttekintése, önértékelés

Kezdeményezőképesség és Vállalkozási kompetencia Szociális kompetencia

A tantárgyak jellege: hasonlóságok, különbözőségek, sajátosságok. Tantárgyi szimpátiák, antipátiák és ezek eredete.

Anyanyelvi kommunikáció Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Szociális kompetencia

Emlékezetfejlesztés koncentráció ismétlés gyakorlás kreatív írás Hangos, kifejező olvasás

Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kompetencia Szociális kompetencia

Az emberi gondolkodás sajátosságai. Problématudat. Kérdezési technikák. A problémamegoldó gondolkodás fázisai és technikái. Gondolkodási szokások. A

Előzetes felmérés és annak önértékelése. Tanulásdiagnosztikai kérdőívek (önvizsgálat) Szóbeli önértékelés csoportokban, beszélgetés, közös elemzés Motivációs gyakorlatok

Tanulási problémák gyűjtése, elemzése, csoportosítása, megvitatása Önfejlesztési tervek. Kölcsönös konzultáció Könyvtárhasználat

Tanulói kiselőadások, a szereplési helyzet gyakorlása. Tanulói kiselőadások; figyelemvizsgálatok, s eredményeinek megvitatása. szövegmondási gyakorlatok, Koncentrációs játékok. Fogalmak meghatározása, definícióalkotás Tanulói kiselőadások, problémamegoldó, fogalomalkotó és a kreatív

45

gondolkodás magatartás és viszonyformáló perspektívái. A gondolkodás kultúrája, a gondolkodás legfontosabb irányai. Alkotó gondolkodás

gondolkodás tanulása. Eltérő gondolkodási utak.

Információhordozók és dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A különböző dokumentumfajták szerepe a 11/2 szaktárgyi ismeretszerzésben, (szeptember) valamint a köznapi élet egyéb területein. Más nagyobb könyvtárak meglátogatása, ismerkedés a könyvtári rendszerrel.

11/3 (október)

Kommunikációs zavarok és leküzdésük a személyközi kapcsolatokban, és csoportközi életben Kommunikációs zavarok Keletkezése és feloldása

Tanulási önismeret Mennyit 12/1 jutottunk előre egy év alatt? (szeptember) Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak

Természettudományos kompetencia Anyanyelvi kompetencia Szociális kompetencia

Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia

Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia

Tankönyv, szakkönyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók, Internet stb.

Kommunikációs zavarok megjelenési formái, típusai. Kommunikációs zavarok keletkezésének háttere. Kódolási és dekódolási nehézségek a kommunikáció során Metakommunikáció. A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei.

gondolkodást segítő gyakorlatok. Gondolkodási játékok.

Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével Tanulói kiselőadás, beszélgetés Prezentáció készítése Könyvtárlátogatás

Előadás, tanulói előadások, szituációs gyakorlatok, vita

A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság közeli

46

A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei. Önéletrajz. Testi-lelki egyensúly, a lámpaláz leküzdése; időbeosztás; egyéni elmélyülés, témavázlat,

áttekintése, önértékelés Felkészülés az érettségire, felvételi vizsgákra – a könyvtár adta lehetőségek: könyvek, érettségire, felvételire felkészítő CDROM-ok, nyelvi CD-k használata. Általános elvek

Az elmúlt év tanulás módszertani tapasztalatainak áttekintése, önértékelés Képességgondozás: 13/1 (szeptember) Életrajzi kisesszé készítés mint komplex képességfejlesztő tevékenység Szakvizsga, képesítő vizsga

szituációkban Önéletrajz írása továbbtanulás, munkavállalás esetére. Könyvtárhasználat

Tanulói (egyéni, páros vagy kiscsoportos) projektmunka Anyanyelvi kommunikáció Szociális és állampolgári kompetencia

Alanyválasztás, elővázlat készítése, anyaggyűjtés, rendszerezés, szerkesztés, megírás, felkészülés az előadásra. Önéletrajz írása továbbtanulás, munkavállalás esetére

47

Énkép, önismeret, pályaorientáció A témakör foglalkozásain a kollégistákat a reális önismeretre, az emberi kapcsolatokat segítő és akadályozó tényezőkre, az erkölcsös magatartás felvállalására, a választási lehetőségek mérlegelésére, a reális pályaválasztásra, a pályaválasztási dokumentumok használatára, az életen át tartó tanulásra kell felkészíteni. Az ember társas lény. A kollégiumi foglalkozások, rendezvények fontos feladata, hogy olyan kompetenciákat sajátíttasson el a tanulókkal, amelyek segítik a társadalomba való beilleszkedésüket. A kollégiumi közeg, a csoport alkalmas arra, hogy az önismeret és az egyéni fejlesztés mellett a közösségi értékeket is megismertesse. Ezek a tanulók társadalmi beilleszkedéséhez és erkölcsiségének fejlődéséhez járulnak hozzá. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire készít fel. Célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. A foglalkozások tudatosítják a tanulókban saját pályaválasztási lehetőségeit, megtanulnak tájékozódni a pályaválasztás dokumentumaiban, megértik a munkahelyi

feladatokat

és

elvárásokat,

tudatosodik,

hogy életük

során

többször

pályamódosításra kényszerülhetnek. Fontos szerepe van a foglalkozásoknak az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a kulcskompetenciák erősítésében, hisz a közösségi együttélés szabályai, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés a sikeres társadalmi beilleszkedés nélkülözhetetlen elemei. Az értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók személyiségébe és válnak magatartásirányító tényezővé, ha a tanulók maguk is részesei az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményét, és megismerik az elsajátított tudás, készség működését, felhasználhatóságát. Mindezek eléréséhez a foglalkozásokra a kooperatív tanulásszervezés, a tanulóközpontú tevékenység a jellemző, ami elsősorban a szociális, kommunikációs és állampolgári kompetenciát fejleszti. Csoportfoglalkozások tervezése: Altémakör/ évfolyam

9.

10.

11

12

13

14

Ki vagyok én?

2

1

2

0

0

0

Az egyén és a 1 társadalom Pályaorientáció 0

1

0

2

1

1

1

2

1

1

1

Összesen

3

4

3

2

2

3

48

Évfolyam /óra 9/1

Téma (AP-ból)

Ki vagyok én?

Fejlesztési célok/ képességek, készségek - Önismeret, önbizalom erősítése - Kommunikációs készség - Pozitív énkép kialakítása - Önállóság, autonómia - Önszabályozás: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás

Tartalmak Személyiségjellemzők Személyiségprofil, Érzelmek tudatosítása, azonosítása Ismerd meg önmagad! -Milyen vagyok? -Milyennek látnak mások? -Milyen szeretnék lenni? -A tenyerembe van írva… Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei

9/2

Ki vagyok én?

- Testtudatosítás - Mozgásos önkifejezés fejlesztése - A testkép és a környezet összhangja - Önelfogadás

Megjelenés - A testkép vizsgálata - Így nézel ki - Az első benyomás (nonverbális jelek, öltözet, haj, ékszerek stb) - Test és lélek összefüggése - Egyéniség és a divat

Módszerek (tevékenységek) - Szerepjátékok - Önismereti gyűjtőfüzet - Kérdőívek - Teszt - Irányított beszélgetés - Vita - Önmagunk és társunk rajzolása rajzos kép összevetése - Önbemutatás: írásos formában vagy tárgyon keresztül

- Ruhásszekrény - Kérdőívek - Rajzok önmagunkról és társainkról - Testi önismeret fejlesztő gyakorlatok - Szerepjáték, - Szituációs játék, - Drámajáték - Audiovizuális eszközök használata

Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei 9/3

Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése:

Az egyén és a társadalom

- Kommunikációs készség fejlesztése - Empátia - Felelősségvállalás

- Viselkedés társas környezetben A társmegismerés automatizmusa: együttműködés, bizalom, tolerancia, empátia, segítségnyújtás; konfliktus, féltékenység, közöny, hálátlanság

Irányított beszélgetés Vita Többen ugyanarról Szerepjáték Közös szövegfeldolgozás

Szólások és közmondások

49

- Tolerancia - Szabályalkotás, szabálykövetés - Együttműködés - Döntésképesség

Tolsztoj: Állatmesék La Fontaine: Állatmesék Fáy András: Állatmesék Forgas: A társas érintkezés pszichológiája Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok: szabadság, felelősség, szabály, véleménynyilvánítás, norma, erkölcs, törvény, lelkiismeret, döntés

Értékrend(etlenség) Gondolattérkép, Internetes kutatómunka Mozaik Mit kell tennem?

Varázsszem, szerk. Páskuné www.educatio.hu Életpálya-építés: Erkölcs és jog 10/1 Ki vagyok én?

- Pozitív magatartási és viselkedési szokások kialakítása - Együttműködés fejlesztése - Értékrend megismerése és formálása - Döntésképesség fejlesztése

Magatartás, viselkedés. - Az értékeink - Az énkép és a viselkedés - A társak viselkedésének bemutatása, visszajelzés lehetősége

- Szituációs játékok - Kérdőív - Teszt - Beszélgetés, vita - Csoportos játékok

Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei

2.

Egymás mellett élő erkölcsi felfogások - Idősek és fiatalok. – Generációs ellentétek. Az egyén és a társadalom

- Konfliktuskezelés - Együttműködés - Tolerancia - Kritikai gondolkodás fejlesztése

- A konfliktus. A konfliktusmegoldás - Szubkultúrák, előítélet, másság

Vita Kagylómódszer Csoportmunka: közös szövegfeldolgozás Szerepjáték Páros interjú kutatómunka

50

- Empátia fejlesztése - Előítéletek csökkentése

Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei www.educatio.hu Életpálya-építés: Fiatalok, majd öregek-generációs kérdések

3.

Pályaorientáció

- Önismeret fejlesztése - Kreativitás - Rugalmasság - Kommunikációs készség fejlesztés

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet)

Számítógépes kompetencia teszt kitöltése, tapasztalatok megbeszélése Gondolattérkép

- Fizikai, szellemi teljesítőképesség (teljesítményszint), képességek, adottságok feltárása, tudatosítása

Motivációt, érdeklődést felmérő tesztek Húsz tevékenység, amit szeretnék csinálni

Varázsszem, szerk. Páskuné www.milegyek.hu

11/1

Ki vagyok én?

- Önkifejezés fejlesztése - Kommunikáció fejlesztése - Felelősségvállalás - Empátia fejlesztése - Együttműködés fejlesztése

2 Ki vagyok én?

- Önállóság, autonómia - Együttműködési készség fejlesztése - Empátia fejlesztése - Hiteles kommunikáció fejlesztése

Kapcsolatok- család - Az emberi kapcsolatok jellemzői, szerepe az ember életében -Identitás és család - Az én családom Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez 1-12 évfolyam Érzelmi kapcsolatok - Szeretet, barátság, szerelem - Szerelem és párválasztás - Szexualitás jelentősége és veszélyei - A társkapcsolatok változásai

- Család bemutatása -Családi identitás, szerepek ismertetése - Irányított beszélgetés - Teszt - Vita - Játékos családi bemutatkozás - Kutatás

- Kötetlen beszélgetés - Rubin- féle szeretet és szerelem skála tételei - Játékok - Teszt, videofilm, - Szerepjáték

51

- Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

3.

Pályaorientáció

4. Pályaorientáció

- Hatékony, önálló tanulás - Kommunikációs készség fejlesztése - Digitális kompetencia fejlesztése - Önismeret

- Kritikai gondolkodás fejlesztése - Információkezelés - Digitális kompetencia

Varázsszem, szerk. Páskuné Rudas: Delfi örökösei Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez 1-12 évfolyam Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban. www.milegyek.hu Pályaválasztás Pályaorientáció tanári kézikönyv Eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban (felsőoktatás, szakképzés, Bolognai rendszer, OKJ)

- Vita

Előzetes felkészülés ajánlása a témából Rendezvény „Mesterségem címere” pályaismereti kvíz Meghívott pályaválasztási szakértő Pályaismereti TOTÓ Kérdőívek

Internetes kutatómunka Csoportos szövegfeldolgozás

Felsőoktatási tájékoztató www.felvi.hu Szakképzési tájékoztatók 12/1

Az egyén és a társadalom

2. Az egyén és a társadalom

- Felelősségvállalás - Információkezelés - Kritikai gondolkodás - Nyitottság - Véleményalkotás

- döntési képesség fejlesztése - előítéletek csökkentése - felelősségtudat - nyitottság - másság elfogadása - rugalmasság

- Erkölcsi normák változása a történelem folyamán

Projektmunka- terv készítés Könyvtári vagy internetes gyűjtőmunka

- Választott kor erkölcsi normáinak bemutatása

Vita Csoportok közti mozaik Füllentős

Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez 1-12 évfolyam - Erkölcsi normák változása a történelem folyamán - Választott kor erkölcsi normáinak bemutatása - „A tékozló fiú” története

Projektmunka bemutatása

Szituációs játék Erkölcsi dilemmavita Szerepjáték

52

www.gyakorikerdesek.hu Biblia 3. Az álláskeresés folyamata és technikái: Állásinterjú, Önéletrajz, Motivációs levél

Pályaorientáció

- Hatékony, önálló tanulás - Kommunikációs készségfejlesztés - Önismeret, önbizalom fejlesztése - Digitális kompetencia fejlesztése

Álláskeresési lehetőségek (Internet, újsághirdetés) Álláshirdetések készítése

Önéletrajz-gyűjtemények ÁFSZ Pályaválasztás STD Sulinet Digitális Adat

Önéletrajzok készítése

A munkavállaló jogai, kötelességei.

Teszt a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozóan

- Internet - KJT - SDT 13/1 Az egyén és a társadalom

- Együttműködés - Konfliktuskezelés - Önszabályozás képessége felelősségvállalás

- Egyén a kollégiumi közösségben

Teszt Csoportos szerepjáték

- Egyén a demokráciában Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek Rudas: Delfi örökösei Rudas: Jahne örökösei

2.

Pályaorientáció - Önismeret fejlesztés - Hatékony, önálló tanulás. - - Kommunikációs készség - Digitális kompetencia - Információkezelés

Hivatás, hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekcióra. - Továbbképzések, átképzések. - Külföldi munkavállalás.

Internetes kutatómunka Pályaalkalmasságot mérő teszt Önvizsgálat – csoportos beszélgetés a következő témákról: Megfelelő pályát választottam?

53

- Problémamegoldó gondolkodás - Kreativitás - Vállalkozói szemlélet fejlesztése

14/1 Az egyén és a társadalom

2

Pályaorientáció

- Kritikai gondolkodás fejlesztése - Konfliktuskezelés - Együttműködés - Véleményalkotás, vitakészség fejlesztése

- Hatékony, önálló tanulás - Kommunikáció - Információkezelés - Digitális kompetencia

Varázsszem, szerk. Páskuné www.educatio.hu Életpálya-építés: Életpályák-karrierek

(Nekem való? Találok vele munkát?) Vita az életcélokról-kiscsoportos munka

- Társadalmi értékválság, anómia elméletek

Internetes kutatómunka

- Munkahely és konfliktus

Szituációs játékok

- Az egyén beilleszkedése a társadalomban

Esettanulmányok

Andorka: Szociológia Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek Internet Az életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése Óhidy Andrea: Az élethossziglan tartó tanulás és a felnőttképzés( Új Ped. Szemle 2006.10.) Pályaválasztás

Gyűjtőmunka az Interneten. Kiselőadás vagy irányított beszélgetés vagy kötetlen tapasztalatcsere.

54

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Magyarország EU-s integrációja új dimenziókat nyitott hazánk történelmében. Az Európai Unió támogatásával hatalmas fejlesztések valósultak, valósulnak meg, a „nyugati világhoz” való felzárkózásnak soha nem látott távlatai nyíltak meg számunkra. Az új lehetőségek azonban nemcsak nemzeti szinten adottak, hanem az egyének számára is. Az eszmék, a kultúra szabad áramlása biztosítja az európai hagyományok megismerését, a személyek korlátlan mozgása pedig e megismerés közvetlen lehetőségét is megnyitja. A más EU-s országokban történő tanulás és munkavállalás az egyéni mobilitás záloga.

Tanulóinkat ezeknek a lehetőségeknek a jobb megismerésére ösztönözzük. A szerzett ismereteik alapján igyekszünk őket a középiskolai lét utáni gyakorlatban történő alkalmazásra felkészíteni, és kialakítani bennük e képességek tudatos alkalmazási szándékának attitűdjét is.

A témakör különböző módszerekkel történő feldolgozása során a kollégisták közvetetten megtapasztalhatják, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulókat magyarságtudatuk megőrzésével kívánjuk európai polgárokká nevelni. Kiemelt célunk az európai azonosságtudat erősítése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéből, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikai rendszerről. De fontosnak tartjuk azt is, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadók az Európán kívüli kultúrák, a másság iránt is. Ugyancsak fontos célként tételezzük, hogy tanulóink ismerjék hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit. Az egyéni mobilitás elősegítése érdekében segítséget adunk a külföldi tanulmányok és munkavállalás lehetőségek közti eligazodáshoz, az ehhez társítható eszközök alkalmazásához. -*Az egyetemes műveltség és kultúra területén, kiemelt feladatként kezeljük, hogy diákjaink találkozzanak az autonóm és alkalmazott művészeti ágak értékeinek megismertetésével, az alkotó folyamat feltárásával, az érzelmi nevelés és esztétikai érzék fejlesztésével, a környezetesztétikai szemléletformálással. Azzal, hogy cselekvésen keresztül, alkotó részvétellel közreműködnek a művészeti értékek létrehozásában, befogadásában, ezáltal az önkifejezés

lehetőségének

segítése

valósulhat

meg,

valamint

fejlesztjük

önálló

véleményalkotásukat.

55

A művészetre neveléssel azt kívánjuk elérni, hogy a kollégisták személyes élményként találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a műalkotások által közvetített érzelmeket, gondolatokat. Formálódjon ízlésviláguk, tárgyi és környezeti kultúrájuk. Nagy hangsúllyal

közvetítjük

Pécs

városának

művészeti

eseményeit,

rendezvényeit,

a

legszínvonalasabb alkotásokat. Szervezett formában segítjük a város által nyújtott kiemelkedő kulturális események befogadását. Ezek mellett lehetővé tesszük kollégistáink számára saját művészeti alkotások létrehozását és bemutatását is.

Hagyományteremtő rendezvényekkel, saját médiatermékekkel is elősegítjük, hogy tanulóink nyitottá

váljanak

a

különféle

kifejezésmódokra.

Közreműködünk

a

népművészet

megismertetésében, fórumokat teremtünk kortárs alkotókkal való találkozásra.

Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést szolgáló információk megértését, értékelését, szelektált felhasználását jelenti. E területen kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási képességekre, amelyek a kommunikációs kultúra szerves részét képezik. E feladatkörhöz tartozik az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen-nyelvű ill. a különböző kultúrák közötti információcsere. Különös gondot kell fordítanunk a kritikai gondolkodás fejlesztésére, a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését, szelektálását és megválaszolását illetően.

TÉMAKÖR

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

3

2

4

5

56

Évf. / óra 9/1

Téma

Az alkotás öröme

Fejlesztési célok

Önálló alkotás létrehozásának igénye, a kritikai gondolkodás fejlesztése. (esztétikai – művészeti tudatosság, kifejezőkészség)

Tartalmak

Az önálló alkotómunka öröme. Mi számít műalkotásnak? Az alkotások értéke, értékessége? Ki dönti el, mi számít annak? Helyi – és kortárs alkotócsoportok működése és működtetése; szervezeti formái, lehetőségei.

9/2

Mindennapok művészete Az alkotás öröme

9/3

10/1

EURÓPAISÁG Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai

Mindennapok művészete

A bennünket körülvevő tárgyi - és élővilág múltjának, jelenének, és jövőjének értelmezése a művészetek tükrében. (szociális és állampolgári kompetencia, anyanyelvi kommunikáció, idegennyelvi kommunikáció, és a digitális kompetencia fejlesztése).

Internetes források keresése és értékelése (digitális kompetencia), alapismeretek elsajátítása (hatékony, önálló tanulás), vitakészség fejlesztése (kifejezőkészség, anyanyelvi kommunikáció).

Ismeretek rendszerezése, az önálló kutatás, és az új megismerése interaktív és kooperatív módszerekkel. (hatékony, önálló tanulás; anyanyelvi kommunikáció; esztétikai – művészeti tudatosság, kifejezőkészség fejlesztése)

Az ember és a világ. A közvetett és közvetlen környezeti világ számunkra fontos metszetei. Az emberiség jövőjének lehetőségei, múltjának tanúságai; azok művészeti lenyomata.

Az EU rövid története – a magyar csatlakozási folyamat Adatok az EU tagországairól Lisszaboni Szerződés Az EU intézményei EP választások 2005., 2009. Források: http://www.bmeip.hu/ http://europa.eu/index_hu.htm „Európanaptár” – a virtuális vagy nyomtatott változat A kommunikáció és a művészi kommunikáció hasonlóságai illetve különbségei.(hétköznapi beszédszépirodalom, graffiti-festmény, „utca”zene-komolyzene stb.) Különféle művészeti ágak „beszédmódjának” összehasonlítása, azok hatása a befogadóra. (pl.: film-fotó57

festészet; balett-cirkusz-élőszobor; cikkvers-szabadvers stb.) 10/2

Európaiság, Egyetemes műveltség.

10/3

EURÓPAISÁG Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások, a csatlakozás hatásai az egyén szempontjából

11/1 Mindennapok művészete

11/2 Mindennapok művészete

12/1

Egyetemes műveltség A globalizáció

Nyitottság a szűkebb környezet megismerésére Az elődök által létrehozott értékek tisztelete Az átmeneti otthont (koll.) adó közeg megbecsülése (szociális és állampolgári kompetencia, hatékony, önálló tanulás, anyanyelvi kommunikáció, esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség fejlesztése).

Pécs, mint európai város. A pécsi világörökség részeit képező építmények, alkotások megismerése. Rövid várostörténet; az ókortól napjainkig – a legfontosabb állomásokkal.

Internetes források keresése és értékelése (digitális kompetencia), projektmunkában való részvétel (kommunikációs és szociális kompetencia), EU állampolgári identitás erősítése (állampolgári kompetencia)

Uniós politikák Magyarország politikai, gazdasági és kulturális szerepe az EU-ban A „soros elnökség” Az Európai Bizottság magyar képviselete

A társadalomban, a közvetlen környezetünkben és a bennünk működő sztereotípiák, előítéletek feltérképezése. (anyanyelvi, idegen-nyelvi kommunikáció, esztétikai – művészeti tudatosság, kifejezőkészség fejlesztése). A harmóniára való törekvés szándékának kialakítása, a diszharmónia okának és céljának felismerése (esztétikai – művészeti tudatosság, anyanyelvi kommunikáció, és a digitális kompetencia fejlesztése). Világjelenségek megértése, előnyei és hátrányai, mindennapjainkra gyakorolt közvetett és közvetlen hatásainak értékelése

Előítélet, sztereotípiák, tetszés.

Forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/index_h u.htm

Divatok és hóbortok. Kamaszkori trendek – valós és vélt hovatartozás: helyem és szerepem a világban.

Harmónia és diszharmónia megkeresése a művészeti alkotásokban és a valós világban.

A globalizáció, mint probléma (érvek – és ellenérvek, globalizációkritika, globalizációellenesség, civilizációk „összecsapása”; gyarmatosítás és kultúra megsemmisítés, a 58

(anyanyelvi, idegen-nyelvi kommunikáció, szociális kompetencia, és kifejezőkészség fejlesztése).

13/5

14/1

12/2

14/2 12/3 12/4

13/1

14/3

13/2

Egyetemes műveltség

A „másképp gondolkodás” elfogadása Az ideológiák szerepének Európaiság megértése A sokszínű kultúra Mindennapok A vallások mindennapi művészete elfogadása, az eltérő életünkre ható alapvető kultúrábólisadódó tanainak megismerése, Egyetemes különbségek megértéseaés okainak különbözőségek műveltség tolerálása megértése (esztétikai-művészeti (szociális tudatosság,ésésállampolgári kifejezőkompetencia, a kifejezőképesség, valamint a készség, és az anyanyelvi szociális kompetencia kommunikáció fejlesztése). fejlesztése). Alternatív konfliktuskezelő Egyetemes EURÓPAISÁG Internetes források keresése technikák megismerése műveltség lehetőségek és és értékelése (digitális (anyanyelvi, kihívások az kompetencia),idegen-nyelvi vitakultúra és kommunikáció, Mindennapok életpálya empátia fejlesztése kifejezőkészség művészete az alakításában. (kommunikációséskomesztétikai kifejezőkészség, – művészeti petencia, tudatosság szociális ésfejlesztése). állampolgári kompetencia) A műveltség értéke A tapasztalatbeli eltérések okai, következményei, azok A gondolatok közlése kezelése, a felmerülő konfliktusok kezelésének Egyetemes Hatékony, technikái. önálló tanulás, a műveltség komplexitás kezelésére való (anyanyelvi kommunikáció, képesség fejlesztése. kifejezőkészség, és szociális kompetencia fejlesztése)

Európaiság Egyetemes műveltség

14/4

Egyetemes műveltség

13/3

EURÓPAISÁG Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tanulás EURÓPAISÁG

13/4 14/5

A komplex gondolkodás fejlesztése, a távolabbi kapcsolódások, kapcsolatok összefüggéseinek megtalálása. Hatékony, (hatékony, önálló önálló tanulás, tanulás, a komplexitás kezelésére digitális, szociális és való képesség, és a szociális állampolgári kompetencia kompetencia fejlesztése). fejlesztése.

Információk keresése és értékelése az Interneten (digitális kompetencia, szociális és állampolgári Internetes források keresése kompetencia), együttműködés és önálló

kultúra „exportja”.) Ajánlott irodalom Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. A vallásErvin: mint kulturális László Meg tudodjelenség. változtatni a A zsidó-keresztény kultúrkör európai világot dominanciája. Különbözőavallások megjelenésének okai Együttélés multikulturalizmussal és multi következményei „vallásidegen” (a kultúra fogalma, a sokféleség környezetben. előnyei és tolerálásának nehézségei, avagy Ateizmus. a magas kultúra és a mindennapi kultúra feszültségekkel terhes viszonya) Ajánlott irodalom: Brian Davies: Bevezetés a Ajánlott irodalom: vallásfilozófiába) T.S. Eliot: A kultúra meghatározása. Huizinga: Homo ludens. A humor szerepetartó a kultúrában LLL (élethosszig tanulás) A fölény lehetőségek kifejezése, szelepfunkció Tanulási az EU-ban , konfliktusoldás lehetőségei a humor eszközeivel. (tréfa, vicc, karikatúra, Forrás: paródia, vígjáték, humoreszk) http://ec.europa.eu/ploteus/home.jsp?lang uage=hu Ajánlott irodalom: Bergson: A problémák; nevetés; fiatalok és Generációs Freud: A vicc és viszonya a tudattalanhoz; idősebbek: diákok és szüleik vagy Séra László: A humor és a nevetés tanáraik generációs eredetű konfliktusai, pszichológiája Az értékek átértékelése, átértékelődése. Ajánlott irodalom: A tudósok a történelem Erik Berne:felelőssége Emberi játszmák, alakulásában (pl.: atombomba). Susan Forward: Mérgező szülők Konrad Lorenz: A tradíciók lerombolása. Az egyén szerepe, feladatvállalása, helye In: A civilizált emberiség nyolc halálos abűne társadalomban: egyéni célok – társadalmi Jelentősebbfunkciók. civilizációk kulturális hatása az egyetemes műveltség alakulására. Ajánlott irodalom: László Ervin: Meg tudod változtatni a Világsors jóslatok. világot. A játék egyetemes jellege. Történelmi civilizációk (pl.: ókori Játékelméletek, alapfogalmak (pl.:napjaink homo görögök, kínai birodalom) hatása ludens) kultúrájára. A játék és a valóság viszonya. A virtuális játék lehetőségei és veszélyei. Ajánlott irodalom: Társasjátékok. T.S. Eliot: A kultúra meghatározása Szabályok. Munkavállalás az EU-ban E-újság írása (idegen nyelven) Ajánlott irodalom: Huizinga: Homo ludens. Aktuális témák feldolgozása az Forrás: 59

Idegennyelv-tanulás

kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, Forrás: idegen nyelvi kommunikáció http://www.europarltv.europa.eu/ fejlesztése.

60

Környezettudatosság A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A

természettudományos

kompetencia

birtokában

az

egyén

képes

mozgósítani

természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben. Magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket az ember és a rajta kívüli természeti világ közti kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Bemutatja a kollégium, a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekszik arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok. A kollégistákat képessé kell tenni a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. 61

Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam Váljék a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére, amelyek során váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét.

Időkeret: 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13–14. évfolyam

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

3 óra

62

Évfolyam/Óra

7-8./1

7-8./2

Évfolyam/Óra

9./1

Téma

Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

Téma

Környezetünk állapota

Fejlesztési célok - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. - Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. - Vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. - Tudja elemi szinten értékelni e változásokat - Tekintse értéknek a természet és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. - Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. - Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. - Legyen mozgósítható a környezetvédelmet célzó közös cselekvésre. - Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akciókban, s erről tudjon számot adni.

Fejlesztési célok

- Az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásainak felismertetése.

Tartalmak - Tágabb- szűkebb természeti- és lakókörnyezetünk. - Természeti- és lakókörnyezetünket veszélyeztető globális és helyi tényezők.

Módszerek - Előzetes ismeretek összegyűjtése, rendezése, - Téli madáretetés megszervezése - A kollégium parkjának gondozása: faültetés, szemétszedés.

- Szerepünk e károsító tényezők kiküszöbölésében, illetve csökkentésében. - A településünk és kollégiumunk természeti- és lakókörnyezetét fenyegető veszélyekből fölkészülő tanulók beszámolnak gyűjtésük eredményéről. - Urbanizáció pozitív ill. negatív hatásai.

- Növény és állat „gyűjtés” fényképezőgéppel a kollégium parkjában. - Az így készült képek dekorációként való feldolgozása.

- Séta a kollégium környezetében és a városban.

- Pécs és környékének természeti, környezeti specifikumai.

Tartalmak - A környezetvédelem jelentősége napjainkban, a környezetvédelem területei. A környezeti ártalmak. Védekezési módszerek: aktív, passzív védelem. - A modernizáció társadalmi – gazdasági folyamatainak hatása a környezetünkre, lokális, regionális és globális szinten.

Módszerek - Előadás, blokkséma bemutatása, könyvtár használat.

- Kiselőadás, internet használat.

- Előadás, gyakorlati példa.

63

9./2

Évfolyam/Óra

10./1

10./2

Közös felelősségünk

Téma

Közös felelősségünk

Környezetünk állapota

- A biztonság és fenntarthatóság tiszteletének kialakítása.

- Ökológiai alapismeretek: környezeti tényezők változásainak hatása az élővilágra. - Természeti értékeink és azok megóvása: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek.

Fejlesztési célok

Tartalmak

- Tudatosítani kell a tanulókkal az átgondolt vásárlás fontosságát, a családon belüli hulladék termelés minimalizálását, a keletkező hulladékot pedig a legnagyobb mértékben az újrahasznosítás útjára kell terelni.

- Lakókörnyezetünk természeti értékeinek megismerése.

- A hulladék fogalma - A hulladékok osztályozása halmazállapot szerint - A hulladékok keletkezésének csökkentése, megelőzése: szelektív gyűjtés, visszaváltható csomagolás. - A hulladékok lehetséges útjai a gyártástól az ártalmatlanításig. - A szilárd és folyékony hulladék kezelése. - A település környékének különleges természeti értékeiből fölkészült tanulók beszámolnak a gyűjtésük eredményéről - A természetvédelem feladatai, szervezeti egységei - A Duna-Dráva Nemzeti Park területi egységei, különleges természeti értékei

- Előadás, beszélgetés, grafikon elemzés;

- Irányított beszélgetés, kirándulás szervezés

Módszerek - Fali táblák kiegészítendő ábrákkal.

- Látogatás a városi szelektív hulladékkezelőbe, vagy a lakossági hulladékudvarba.

- A számítógép-teremben a nemzeti parknak és a hozzá kapcsolódó honlapoknak a tanulmányozása - Látogatás a Pintérkertbe, vagy a Rotarisétányra.

64

Évfolyam/Óra

11./1

11./2

Évfolyam/Óra

12./1

Téma

Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

Téma

Közös felelősségünk

Fejlesztési célok

- Érzékennyé válás a globális problémákra. - Az egyén felelősségének felismerése.

-A káros anyag kibocsátás, valamint a háztartásban használt veszélyes anyagok környezetre gyakorolt hatásainak felismerése. -A termékek életútjának nyomon követésén keresztül a veszélyes hulladékkezelés fontosságának felismerése.

Fejlesztési célok - Személyes kompetencia: figyelem, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás. - Kognitív kompetencia: információkezelés, érvelés, több szempontú megközelítés, lényegkiemelés, kritikai gondolkodás, mérlegelés. - Szociális kompetencia: tájékozottság iránti igény, tudatosság, szervezőkészség.

Tartalmak - A légkör globális problémái - Globális vízproblémák, vízszennyezés. - Az erdőirtás, mint globális probléma. -Az emberiség energiagondjai, lehetséges megoldások. - A hulladék, mint globális probléma. - A kemizáció és a mezőgazdaság. - A népességrobbanás és az urbanizáció. - A fenntartható fejlődés kérdőjelei. - A globális gondolkodás a földi környezetről. - Ipari, mezőgazdasági és kommunális káros anyag kibocsátás. - Háztartási veszélyes hulladékok (akkumulátorok, elemek, vegyszerek, gyógyszerek, festékek, zsírokolajok) kezelése.

Tartalmak - Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalni döntése következményeit. - Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. - A termékek életútjának követése.

Módszerek - Téma felvezetése frontális előadás keretében. - A tartalmi részek részletes kidolgozása a foglalkozás előtt, kiscsoportokban, házi dolgozat formájában. (szempontok az előző csoportfoglalkozás végén megadva, a globális problémák típusai szerint). - Kiselőadások, majd az elhangzottak összegzése.

- Téma felvezetése frontális előadás keretében: filmvetítés egy veszélyes hulladék feldolgozó üzemről, a látottak megbeszélése és a témához kapcsolódó gyakorlati feladat elvégzése kiscsoportos formában.

Módszerek - Feladatlapok, - Plakát készítés - Biokom látogatása - Külső előadók meghívása, (budapesti Nagy Terv ifjúsági csapata) - Környezetvédelmi játékok (activiy, memória) - Témahét szervezése

65

12./2

Évfolyam/Óra

13-14./1

13-14./2

13-14./3

Környezetünk állapota

Téma

- Szociális kompetencia: nyitottság, tájékozottság iránti igény, tudatosság, vitakultúra - Személyes kompetencia: képes legyen a tények ismeretében vitás helyzetekben véleményét kifejezni - Kognitív kompetencia: információfeldolgozás, mérlegelés legyen képes önálló gyűjtőés kutatómunkát végezni; tudjon statisztikai adatokat elemezni, kérdéseket és összefüggéseket megfogalmazni, következtetéseket levonni, érvelni, társaival közösen együttműködni.

Fejlesztési célok

Közös felelősségünk

-A kortárs segítő kompetenssé válik arra, hogy fiatalabb társainak, játékos formában adja át a környezettudatossággal kapcsolatos ismereteit

Környezetünk állapota

- Az egyéni érzékenység fejlesztése a globális világ problémáira -A vita és érvelőkészség fejlesztése.

Közös felelősségünk

- Az eddig megszerzett ismeretek és tudás beépítése a saját életvitelbe

- A Föld, mint globális rendszer

- Gyűjtés, - Fogalom meghatározás,

- Hogyan keletkeznek a globális környezeti problémák? Ki a felelős, mit tehet az egyén?

- Egyéni munka, - Csoportmunka, - Feladatlap, - Megbeszélés - Valós helyi közösségi probléma feldolgozása - Vitakör vagy megelőző tapasztalatok alapján projektmunka elkészítése

Tartalmak

Módszerek

- A környezetvédelem lehetőségeinek felismerése, kapcsolatépítés környezetvédő szervekkel.

-Kapcsolatteremtés a Nagy Terv Természet és Környezetvédelmi szervezettel, kortárs segítők kiképzés. - Játékos délután szervezése a környezettudatosság jegyében (teszt, dominó, hulladékból tárgyak készítése.

- Környezetvédelmi konferenciák: honnan indultunk, hova jutottunk, milyen feladatok várnak még ránk.

-Adatgyűjtés az internetről, könyvtárból -Projekt készítése -Power point bemutató -Vita, érvelés, saját ötletek felvetése

- Környezettudatos jövőtervezés, életvitel (energiatakarékosság a háztartásban, környezetbarát termékek és eszközök használata, környezeti értékek megóvása).

-Ötletbörze -Jövőkép, gondolatábrával -Szituációs játék

66

Szakirodalmi ajánló: 1996. LIII. Törvény a természet védelméről 1998. LXIX. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról. 2000. XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról. A világ helyzete 2007 – városaink jövője. Föld Napja Alapítvány, 2007. A világ helyzete 2008 – fenntartható gazdaság. Föld Napja Alapítvány, 2008. Ábrahám Kálmán: Környezetünk jövője. Bp.: Kossuth, 1986 Al Gore: Mérlegen a Föld. Ökológia és az emberi lélek. Föld Napja Alapítvány, 1993. Arday István: Bolygónk sorsa a kezünkben van. Válogatás a globális problémákból. Bp.: Calibra, 1993. Árvai József (főszerk.): Hulladékgazdálkodási kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó , Bp.: 1993. Babodi Béláné: A környezetismereti foglalkozások módszertana. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994 Barna Zs. – Sz-né Susa Á.: Magyarország nemzeti parkjai I-II. CD-ROM Bernek Á. (Szerk.): A globális világ politikai földrajza. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Bogár László: Magyarország és a globalizáció. Bp.: Osiris, 2003. Dr Szvitacsné Marton Katalin: Hulladékgazdálkodás, veszélyes hulladékok kezelése. Dr. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. Bp.: Típotex Kft., 1990. Dr. Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1995. Dr. László Ferenc: A környezetvédelem eszközei. Dr. Szilágyi Klára - Hajdu Annamária: Pályaorientáció Módszertani Kézikönyv Bp.: 2002. Kerényi A.: Általános környezetvédelem. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1995. Kiss Károly: A klímaváltozás. Magyar Nemzet. 2006. november 25. Környezetvédelmi lexikon, Bp.: Akadémiai Kiadó, 1993. Mathias Anna: Hulladék kisokos. Bp.: Tetra Alapítvány, 2001. Moser Miklós - Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Bp.: Tankönyvkiadó, 1992. Rakonczai János: Globális környezeti kihívások. Universitas Szeged Kiadó, 2008. Szesztay Károly - Sz. Gábor Margit: Bolygónk véges türelme. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1992. Temesi Ida: Környezetvédelmi ABC. Bp.: Lapkiadó Vállalat, 1980. Varga Z.: A biológiai sokféleség állapota és védelme Magyarországon Vida G.: Helyünk a bioszférában. Typotex Elektronikus Kiadó Kft., 2001. Weboldalak:

67

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

www.biokom.hu www.ddnp.hu www.elektrohulladek.hu www.energiasuli.hu www.feszekrakok.hu www.foek.hu www.greenfo.hu www.gyürüfü.hu www.hulladek.lap.hu www.hulladekboltermek.hu www.hulladeksors.hu www.hulladek-suli.hu www.humusz.hu www.humusz-recycling.hu www.italoskarton.hu www.komposztalj.hu www.kornyezetineveles.lap.hu www.ktm.hu www.kukabuvar.hu www.nagyterv.hu www.nullahulladek.hu www.okoiskola.hu www.okojatek.hu www.okopack.hu www.okopannon.hu

• • • • • • • •

www.okoriado.hu www.okoszolgalat.hu www.szelektiv.hu www.tisztamagyarorszagert.hu www.tudatosvasarlo.hu www.tukorbenavilag.hu www.zold-hid.hu www.zpok.hu

Globális környezeti problémák: http://www.blathy.hu/tananyag/globalis_kornyezeti _problemak.pdf http://www.mindentudas.hu/mindentudasegyeteme/ zrinyi/20040806lang1.html?pIdx=6 http://www.pszfz.bgf.hu/kozgazd/kornygt/kgtglobprobl.pdf Egyéb, pedagógusok számára hasznos weboldalak: www.baranya-ped.sulinet.hu www.osztalyfonok.hu www.konkomp.hu - Környezeti Nevelési És Kommunikációs Programiroda) www.kvvm.hu – Környezetvédelmi Minisztérium honlapja

68

5. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség, a tudatosan felépített életviteli szokások rendszere a kiegyensúlyozott, boldog élet alapja. A kollégiumi nevelésben olyan pozitív attitűdök kialakítására, készségek és kompetenciák fejlesztésére törekszünk, amelyek a tanulók életminőségét jó irányban befolyásolják. A nevelés során a tanulók megismerik és megtanulják egyrészt a betegségek, balesetek, káros függőségek megelőzésének módjait, másrészt a harmonikus élet értékként való tiszteletét. A kollégiumi nevelés programja segítséget nyújt a helyes táplálkozás és higiéniai szokások kialakításához és megszilárdulásához, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás szükségességének megértéséhez és gyakorlásához. Alapvető feladat, hogy diákjaink a szociális kompetenciák fejlesztése révén a harmonikus kapcsolatok létesítésében és fenntartásában hasznos magatartási és viselkedési szokásokat sajátítsanak el. Foglalkozunk a szexuális kultúra és örömteli párkapcsolatok kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelésnek részét képezi a kollégium tereinek, lakókörnyezetének esztétikus, kellemes kialakítása és rendeltetésszerű használata. A tanulók felkészülnek az önálló életvitelre, a családban és a háztartásban rájuk váró feladatokra. Megismerkednek a háztartási gazdálkodás feladataival, a mindennapi élet során adódó ügyek intézési módjával és az állampolgári érdekérvényesítés jogszerű lépéseivel.

Időkeret:

9.évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

14. évf.

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

4 óra

69

Évf/Óra

Téma

Fejlesztési célok

Tartalmak

Módszerek

9/1

Testi és lelki egészség / Testi, lelki egészségünk

• • • • • •

szabálykövetés problémakezelés felelősségvállalás segítségkérés együttműködés tekintettel lenni másokra

Veszélyforrások a kollégiumban,a háztartásban és környezetünkben. Teendők vészhelyzetben. Közlekedés a városban, a gyalogos és tömegközlekedés szabályai. Segélyhívások tartalma és módjai.

• • • • • •

9/2

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • • •

kommunikáció együttműködés konfliktuskezelés érzelmek kezelése szabályalkotás és követés empátia

Harmonikus kapcsolatok, kapcsolatépítő szokások. Bemutatkozás, köszönés, viselkedés társaságban. Konfliktusforrások. Metakommunikáció.

• ismerkedési és szituációs játékok • kép és meseelemzés • szabályalkotás • megbeszélés

• • • • • •

• • • • •

9/4

Testi és lelki egészség / Élet a kollégiumban

• • • • •

önismeret felelősségvállalás helyzetfelismerés empátia rendszerszemlélet természettudományos kompetenciák önállóság érdekérvényesítés tervezés együttműködés többszempontú megközelítés

Személyi higiénia. Betegségek megelőzése, betegápolás. Mit eszünk, mit iszunk? Normális testsúly.

9/3

Testi és lelki egészség / Testi, lelki egészségünk

Napirend, egyéni életritmus. Munkaszervezés. Szabadidő-szervezés, aktív pihenés.

• • • • • • •

csoportmunka szituációs játék közlekedési teszt séta megbeszélés külső szakértő

gondolattérkép szituációs játék étlap-készítés beszélgetés BMI és percentilisszámítás egészség-témahét egyéni munka programtervezés séta, játék a szabadban csoportmunka megbeszélés kirándulás, tánc

70

Évf/óra

Téma

Fejlesztési célok

10/1

Testi és lelki egészség / Testi, lelki egészségünk

• • • • • •

10/2

Testi és lelki egészség / Testi, lelki egészség

Tartalmak

Módszerek • • • • • • • • • • •

filmelemzés megfigyelés csoportmunka szituációs játék tapasztalatcsere drog-teszt egészség-témahét helyzetelemzés gondolattérkép egészség-témahét frontális munka

Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Zsák a foltját: hasonlóságok és különbségek. Harmónia. Kapcsolati modellek: ismerkedés – problémák - szakítás.

• • • •

szerepjáték csoportmunka vita irodalmi mű elemzése

Relaxációs technikák megismerése.

• • • • •

meditációs gyakorlat agykontroll gyakorlat jóga gyakorlatok légzéstechnikák tánc

Egészségkárosító szokások hatásai az egészségre, a függőséghez vezető lépések megelőzése.

• • • • • •

felelősségvállalás kritikai gondolkodás társas befolyások kontrollja helyzetfelismerés döntési képesség természettudományos kompetenciák mérlegelési képesség problémakezelés segítségkérés érzelmi tudatosság felelősségvállalás természettud. kompetenciák

10/3

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • • •

kommunikációs készség nyitottság, önkontroll empátia, tolerancia kompromisszum készség együttműködés, visszautasítás konfliktus-kezelés

10/4

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • •

nyitottság belső kontroll figyelem összpontosítás együttműködés érzelmek kezelése

Önvizsgálat, önmegfigyelés, szűrővizsgálatok szerepe a betegségmegelőzésben és a korai felismerésben.

71

Évf/óra

Téma

11/1

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

11/2

Testi és lelki egészség / Élet a kollégiumban

11/3

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

11/4

Testi és lelki egészség / Testi, lelki egészségünk

Fejlesztési célok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

kommunikációs készség felelősségvállalás törődés másokkal tolerancia,érzelmek kezelése együttműködés szabálykövetés rendszerszemlélet önállóság felelősségvállalás szabálykövetés törődés környezetünkkel célkitűzés, tervezés, megvalósítás

információ-kezelés kommunikáció, vitakészség probléma-kezelés, kreativitás együttműködés, visszautasítás érdekérvényesítés többszempontú megközelítés mediációs képesség felelősségvállalás identitás érzelmek kezelése kognitív kompetenciák, tudatosság • együttműködés

Tartalmak

Módszerek

Családi élet szervezése, kapcsolat a családtagok között, feladatmegosztás. egyéni és családi életritmus. Családmodellek.

• beszélgetés • tapasztalatcsere • esszéírás

Az önellátás feladatai. A háztartási eszközök használata, gépek, anyagok alkalmazása, egészségkárosító anyagok. Igényes, tiszta környezet megteremtése.

• • • •

dokumentum-elemzés csoportmunka interjú gondolattérkép

Konfliktusok megoldása, válsághelyzetek kezelése. Érdekegyeztetés módjai. Emberi játszmák.

• • • • •

szituációs játék mediáció gyakorlása tanmese feldolgozás vitatechnika megfigyelés

Szexuális felvilágosítás. Fogamzásgátlás, SZTB-k, tudatos családtervezés.

• • • •

egészség-témahét filmelemzés csoportmunka AIDS-teszt

72

Évf/óra

Téma

Fejlesztési célok

Tartalmak

Módszerek

Felelősség önmagunkért és a környezetünkben élők testi-lelki jóllétéért. Táplálkozási rendellenességek: anorexia, bulémia, függőségek, káros személyiség-zavarok felismerése.

• • • • •

történet-elemzés filmelemzés tapasztalatcsere Mániás család játék BMI és prcentilisszámítás

Elsősegélynyújtás, önmentés. teendők sérülések, balesetek, áramütés esetén.

• • • • • •

gyakorlás csapatmunka önálló munka újraélesztés teszt egészség-témahét

12/1

Testi és lelki egészség / Élet a kollégiumban

• • • • • •

12/2

Testi és lelki egészség / Testi, lelki egészségünk

• • • • • •

pozitív önértékelés megfigyelőképesség felelősségvállalás törődés másokkal segítségkérés természettudományos kompetenciák gyors helyzetfelismerés magabiztosság felelősségvállalás önállóság figyelem-összpontosítás segítség-kérés

• • • • •

mérlegelési képesség döntési képesség többszempontú megközelítés célkitűzés, tervezés rendszerszemlélet

Családi gazdálkodás, költségvetés. Bevételek és kiadások. Takarékoskodás és eladósodás.

12/3

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• páros munka • gondolattérkép • költségvetéskészítés • társasjáték • megbeszélés

12/4

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • • •

kommunikáció együttműködés felelősségvállalás szabályalkotás és követés önállóság hitelesség

Szülői felelősség. Szülőtípusok, nevelési elvek. Felkészülés a felnőtt szerepekre. a fiatal felnőttkor jellemzői.

• • • •

szerepjáték beszélgetés csoportmunka megfigyelés

73

Évf/óra

Téma

Fejlesztési célok

Tartalmak

Módszerek

13/1

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • • •

empátia szolidaritás előítélet-mentesség együttműködés többszempontú megközelítés véleményalkotás

Kisebbségi és többségi léthelyzetek. Másság és elfogadása. Sztereotípiák, előítéletek. Sérült emberek helyzete.

• • • • • •

csoportmunka képelemzés filmelemzés szerepjáték elemző játék megbeszélés

13/2

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • •

önállóság érdekérvényesítés mérlegelési, döntési képesség felelősségvállalás kommunikáció

Személyes ügyek intézése hivatalokban. Állampolgári érdekérvényesítés lehetőségei és formái. Lakossági szolgáltatások igénybevétele.

• • • •

egyéni munka szituációs játék gyűjtőmunka hivatalos levél írása

13/3

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • • •

nyitottság önbizalom felelősségvállalás kreativitás fantázia rendszerszemlélet

Az önálló otthon megteremtésének feltételei. Munkahelykeresés. Jövőkép. A világ jövője az én jövőm.

• • • •

csapatmunka önéletrajz esszé jövőkép-rajz

13/4

Testi és lelki egészség / Társas kapcsolataink

• • • • •

kognitív kompetenciák információ-kezelés problémakezelés szabálykövetés felelősségvállalás

Tájékozódás a családjogban. Gyermeki jogok. A szülő jogai és kötelességei.. A családi élet ciklusai.

• • • •

csoportmunka gondolattérkép dokumentum-elemzés megbeszélés

74

Évf/óra

Téma

Fejlesztési célok

Tartalmak

Módszerek

14/1

Testi és lelki egészség/ Testi, lelki egészségünk

• • • • •

kritikai gondolkodás helyzetfelismerés döntési képesség felelősségvállalás társas befolyások kontrollja

Egyéb függőségek: játék, szerencsejáték, internet stb. szenvedély és a függőség korai jelei, hatása a személyiségre, megelőzésük.

• • • •

14/2

Testi és lelki egészség/ Társas kapcsolataink

• • • • • •

Erkölcs a magánéletben, munkában és a közéletben.

• vita • forráselemzés • filmelemzés

14/3

Testi és lelki egészség/ Testi, lelki egészségünk

• • • •

problémakezelés szabálykövetés felelősségvállalás mérlegelési képesség vitakészség többszempontú megközelítés döntési képesség felelősségvállalás kommunikáció együttműködés

Az emberi szükségletek rendszere. Szükségletpiramis.

• • • •

csoportmunka megbeszélés gondolattérkép szituációs játék

14/5

Testi és lelki egészség/ Testi, lelki egészségünk

• • • •

nyitottság együttműködés önbizalom érzelmek kezelése

Rekreáció.

• • • • • •

sport, játék, tánc séta jóga agykontroll meditáció beszélgetés

egyéni munka projekt esetmegbeszélés frontális munka

75

Felkészülés a felnőtt szerepekre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A témakör tartalmával, fejlesztési tevékenység rendszerével kiemelkedően fontos a felnőtt életmódra szocializálásban. Elősegíti a tanulók társadalmi mobilitását, segíti személyiségük kulcskompetenciáinak erősítését. Olyan képességek, készségek és kompetenciák fejlesztéséhez segíti tanulóinkat, amelyek birtokában el tudnak igazodni környezetükben és felelősségteljesen tudják döntéseiket meghozni, folyamatosan motiválttá válnak teljes emberré a közösség aktív tagjává nevelődnek. A tanulók készüljenek fel a családi életvezetésre, szerepeik betöltésére, az önálló, önellátó felnőtt létre pozitív jövőképpel, családi munkamegosztással, tudatos pénzgazdálkodással, párválasztással, családtervezéssel. Sajátítsanak el olyan készségeket, amelyek segítik őket felkészülni a boldog, harmonikus társas kapcsolatokra. Ismerjék fel, hogy a család életük értelme, boldogságuk forrása, biztos támasz, család nélkül nincs nemzet, társadalom. Ismerjék meg és tudják alkalmazni a takarékos gazdálkodás módjait, eszközeit, a beosztó családi életvezetést, az ésszerű gazdálkodást és az öngondoskodás épüljön be életvitelükbe. Legyenek jártasak a háztartásvezetésben a mai eszközök célszerű, takarékos, balesetmentes használatában. Alakítsák ki egyéni, gazdaságos munkamódszereiket. Legyenek képesek önszervező, takarékos életvitelre. Szerzett ismereteik birtokában tudjanak mérlegelni, legyenek képesek szükségleteik rangsorolására, rendszerezésére tudatos fogyasztóként a pénzgazdálkodó világban. Legyenek fogékonyak a családi önmegvalósításhoz szükséges ismeretek befogadására. Tudatos munkakultúrával szocializálódjanak a családi életvezetésre, a felnőtt szerepek betöltésére. Törekedjenek rá és tartsák meg a családi házból hozott humánus értékeket és a foglalkozásokon megismert érték egymás iránti felelősségérzettel épüljenek be személyiségükbe. Tudjanak és törekedjenek rá empatikus készséggel, felelősséggel dönteni életvezetésüket érintő ügyekben. Ismerjék meg az állampolgári érdekérvényesítés jogszerű, eredményes formáit. Erősödjön szóbeli, írásbeli vitakészségük. Legyenek képesek érvelni és kulturáltan dönteni. Törekedjenek szerzett ismereteik birtokában állampolgári és szociális kompetenciák fejlesztésére és széles tevékenységrepertoárral készüljenek fel a felnőtt szerepek betöltésére. Ismerjék fel a kollégiumi, iskolai, családi közösségek szociokulturális értékeit, törekedjenek és tartsák be az alapvető szabályozókat. Ismerjék fel, hogy szociális motívumrendszereikkel, kompetenciáik erősítésével jobban beilleszkedhetnek a társadalomba, versenyképesebb fogyasztói magatartásukkal elősegíthetik munkaerőpiaci mobilitásukat. Ismerjék fel, hogy a kollégiumi DÖ tevékenység gyakorlása segíti őket felnőttként döntéseik meghozásában. Gyakorolják a közösség nyújtotta jogokat, kötelezettségeket és tapasztalják meg a felelős döntés súlyát. Készüljenek fel az ifjú felnőtt életvitelre, szokások tudatos felépítésére, szükséges ismeretek megszerzésére, gyakorlására. Empatikus készséggel, felelősségtudattal döntsenek életvezetésüket érintő kérdésekben, konfliktusok esetén ismerjék a demokratikus konfliktuskezelő technikákat. Időkeret: 9-14 évfolyamig 14 óra 76

Évfolyam/ óra

9/1

9/2

Téma (AP-ból)

Fejlesztési célok (kompetenciák)

Szociális és kommunikációs kompetencia Én és a család A család szerepe régen és Eligazodás a biztonságos életvezetésben ma, jellemzői Nyitottság Tolerancia Önbizalom Önbemutatás, önkritikai készség

Kollégium és az iskola A diákok helye az iskolai és kollégiumi közösségben, elvárásaik, működési rendjük, szabályozóik megismerése

Szolidaritás érzékek és tettek szintjén autonóm gondolkodás, beszédfejlesztés eligazodási képesség a biztonságos életvezetésben Én-tudat, én-fejlődés Önkiszolgálás, önvédelem képessége Gyors reagálás képessége

Tartalmak (fogalmak, „tananyag”)

Családi hagyományok, szokások Kapcsolatépítő szokások, szerepvállalások, munkamegosztás a családban Családi értékek, családi rend, harmonikus család A gyerek helye a családban

A közösségek hagyományainak, értékeinek, névadójának megismerése, ápolása A kollégium közösségi kapcsolatépítési lehetőségeinek megismerése, öntevékeny programvállalások

Módszerek (tevékenységek) Poór Bertalan: Család Kun Erzsébet: Családmesék „ Az én családom” fogalmazás, rajz interjú, kutatás dicséretkártya

képelemzés kötetlen beszélgetés szituációs szerepjáték csoportmunka interjú drámajáték dicséretkártya

77

9/3

10/1

10/2

A társadalom Vitakészség Az egyén helye, jogai a Empátiás készség demokratikus állam Helyzetfelismerés működésében, a Kommunikációs készség társadalomban

Én és a család Barátság, szeretet, szerelem szerepe az ember életében, társismeret, felkészülés családi életre

Kollégium és az iskola Jogok és kötelezettségek megismerése, lehetőségek a kollégiumi és iskolai közösségben

Eligazodás a biztonságos életvezetésben Felelősségvállalás képessége Érték szerinti választás Kommunikációs készség fejlesztés Társas befolyásolás Gyors helyzetfelismerés Társismeret

Kognitív képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képességek fejlesztése Segítés, együttműködés, versengés Csoportképzés képessége Speciális kompetencián alapuló képességek kibontása

honismereti teszt, vita gyakorlati feladatmegoldás Normák és érdekek, magán-, irányított beszélgetés, csoport- és közérdek gyűjtőmunka interneten, Érdekkülönbségek, konfliktusok, kutatás,dicséretkártya érdekegyeztetés lehetősége, az tudáspróba, visszacsatolás, egyén jogai ellenőrzés, értékelés

Barátság, szeretet, szerelem fogalma, értelmezése Kapcsolatok teremtése, élettervek, életcélok A kapcsolatépítés harmóniája

Jogok és kötelezettségek, a DÖK munka megismerése, tájékozódás a jogok, kötelezettségek érdekérvényesítés eszközrendszerében Viselkedéskultúra a közösségben, a vita célja fogalma, különbsége, a kulturált vitatkozás alapszabályai és eszközrendszere, vitafajták ( magán, köz, családi, hit, sajtó) különbségei

irányított beszélgetés motiválás teszt kérdőív szituációs játék csoportmunka drámajáték dicséretkártya

gyűjtött munka a interneten megbeszélése önálló tanulómunka a munkakultúra tesztje szituációs játék vitaháló dicséretkártya

78

10/3

11/1

A háztartás Az én házam, az én váram, a háztartás, a házimunka

Én és a család A családi életre felkészítés, nemi szerepek, partnerkapcsolatok .

11/2

Véleményalkotás, véleménynyilvánítás képessége Választás és döntés képessége Tanulás, gazdálkodási kultúra fejlesztése Gazdálkodási jártasság fejlesztése Felelősségvállalás, tudatosság képessége Családi értékekhez kötődés készsége Együttműködő képesség Személyes kompetenciák, szerepek, kreativitás fejlesztése Egészséges, kulturált életmódra nevelés Speciális kompetenciák fejlesztése Nemi, generációs, kulturális kötődés Felelősségvállalás Választás döntés képessége Szerepek, személyes kompetenciák Problémamegoldás Eligazodás a biztonságos életvitelben Eligazodás valós élethelyzetekben

Eligazodás a biztonságos életvitelben Kritikus döntés valós élethelyzetekbe Társas befolyás kontrollja Kollégium és iskola A közösségi érintkezés Bizonytalanságtűrés illemtana, viselkedés és Nyitottság, tolerancia, önbizalom képességének fejlesztése kommunikációs kultúrája Szociális kompetenciák, attitűdformálás Versengés, segítés, együttműködés Szociális kommunikációs képességek kibontása

A biztonságos életvezetés technikája, egyszerű konyhatechnikai eljárások Munkamegosztás a családban, a gyerek szerepe a családi munkamegosztásban A helyes táplálkozási szokások, napi, heti étlapkészítés, a korszerű konyha

Kulturált szexuális magatartás értelmezése, harmónia a párkapcsolatban A serdülőkori személyiség változásai a társas kapcsolatban, az értékalapú választás fontossága

Ízlés, stílus, megjelenés, külső, belső kontroll Én és a közösség, ahogy látnak engem, értékelés kultúrája, konfliktusok és technikák ismerete

élethelyzetek megbeszélése, dramatizálás hírhordozó, Internet használat családi szerepjáték tankonyhai gyakorlat időterv készítése csoportmunka gyűjtőmunka a interneten dicséretkártya tudáspróba, visszacsatolás, ellenőrzés, értékelés irányított beszélgetés problémafelvetés, vita önismereti teszt értékcsokor motiváció Lapis Ágnes: Érték és nevelés dicséretkártya teszt, kérdőív esettanulmány kapcsolatépítő fejlesztő gyakorlatok szituációs játék drámajáték történetpiramis dicséretkártya

79

11/3

12/1

12/2

A társadalom Helyünk a polgári társadalomban, amit az ifjú felnőtt állampolgároknak tudni kell

Én és a család Családi életre felkészítés, felkészülés a felnőtt szerepekre, az ideális család

A társadalom A nagykorúság kihívásai, több jog, nagyobb felelősség

Együttműködés készsége Speciális kompetenciák Véleményalkotás, véleménynyilvánítás Szociális jogok, szolidaritás érzése és tettek Autonóm gondolkodás, beszéd, beszédkészség Személyes autonómia készségének fejlesztése Felelősségvállalás Cselekvési hajlandóság Választás, döntés fejlesztése Problémamegoldó képesség fejlesztése Belátási készség Konstruktivitási készség Speciális kompetenciák fejlesztése Problémamegoldás, konfliktus kezelés Felelősségvállalás Együttműködés Választás és döntés képessége Konszenzus és kompromisszum készség kibontása Segítő életmódra nevelés Szociális képességek, kreativitás növelése Felnőtt szerepekben való eligazodás készsége Valós élethelyzetekben önálló döntés Szociális kompetencia fejlesztése Érdekérvényesítés

A társadalmi hierarchia megismerése és az állam működésének megértése Az önkormányzatok és a polgár, választás és választhatóság, az igazságszolgáltatás, a rendfenntartás felépítése, működése Helyzetek és gyakorlatok, kommunikációs eszközhasználat a polgár lehetősége az állami ügyintézésben

tájékoztató beszélgetés látogatás tanulói információgyűjtés elemző témafeldolgozás projektmódszer gyűjtőmunka a interneten IKT-s módszerek dicséretkártya tudáspróba, visszacsatolás, ellenőrzés, értékelés

A családi élet szervezése, a családi rend, konfliktusok és azok megoldási módjai Nemi erkölcs, hűség, felelősség, megbízhatóság

helyzetgyakorlat szituációs játék elemzése teszt vita irányított beszélgetés gyűjtött élmény feldolgozása kommunikációs gyakorlatok drámajáték dicséretkártya

A munka szerepe az ember életében, a munka világa, női munka, férfi munka, munkakultúra, munkába állás,

társadalomismereti teszt irányított beszélgetés információgyűjtés szállóigék, közmondások helyzetgyakorlatok

80

Együttműködés Célkitűzés tervezés fejlesztése céltartás megvalósításának készsége Véleménynyilvánítás képessége

12/3

13-14/1

A háztartás Élet a családban, gazdálkodj okosan!

Én és a család Felkészülés a családi életvezetésre

munkajogok, munkaerőpiac, munkaerkölcs Magánélet, közélet, a magánélet védelme, vagyonvédelem, erkölcsvédelem

Célkitűzés, tervezés képessége, kreativitás Gazdálkodási jártasság fejlesztése Tanulás, gazdálkodási kultúra fejlesztése Egészséges életmódra nevelés Családi értékekhez kötődés készsége

A házimunka célszerű tervezése, költségvetés készítés, értékteremtő gazdálkodás, bevétel, kiadások, zsebpénz A tudatos vásárló, szükségletterv, takarékos, pazarló életvitel, reklámok és a szükségletek, beosztó gazdálkodás Egyszerű ételek készítése, sütésfőzés

Speciális kompetenciák fejlesztése Felelősségvállalás, tudatosság képessége Eligazodás képessége a biztonságos életvitelben Önálló kritikus döntés képessége élethelyzetekben, szerepekben Társas befolyásolás kontrolljának képessége Célkitűzés, tervezés, empátia

Párválasztás, házasság, családtervezés, élettervek, életcélok A házasságkötés előtti kapcsolati szokások a fiatal felnőtt személyiségeknél Eljegyzés, együttélés, próbaházasság A házasság célja, az emberi párkapcsolatok jellemzői és feltételei

szituációs játék gyűjtőmunka a interneten interjú, kutatás IKT-s módszerek dicséretkártya ötletbörze helyzetszituációs játék teakonyhai gyakorlat öntevékeny irányított tanulómunka csoportmunka gyűjtőmunka a interneten TTM módszer dicséretkártya tudáspróba, visszacsatolás, ellenőrzés, értékelés

a családi élet tesztje Buda Béla- Párválasztás Paul Hauck- Mitől jó a házasság? kötetlen beszélgetés kérdezz-felelek dicséretkártya

81

13-14/2

A társadalom Jövőképünk, életpályánk, kitekintés, helyünk a nagy világban, jövőkép, vágykép, eszménykép, ideál tisztázása

Kognitív képességek fejlesztése Problémamegoldó képesség fejlesztése Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikáció, segítés, együttműködés, versengés Speciális kompetencián alapuló szerepek, csoportképzés, hovatartozás készsége Kreatív személyes kompetenciák fejlesztése Érdekérvényesítés képessége

Tudnivalók a munka világában, aktuális kérdések, jogok és kötelezettségek, a munkavállalók lehetőségei itthon és külföldön Stratégiák és technikák az álláskeresésben, piacképes tudás, elhelyezkedés, mobil munkavállalási készségek

kérvények, pályázatok, önéletrajzok készítése szituációs játék-állásinterjú kötetlen beszélgetés egyéni életterv készítése gyűjtőmunka a interneten interjú, kutatás IKT-s módszerek dicséretkártya tudáspróba, visszacsatolás, ellenőrzés, értékelés

82

Hon- és népismeret Arra törekszünk, hogy a kollégista diákok ismerjék meg a magyarság kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. Sajátítsák el azokat a gyakorlati és elméleti ismereteket, egyéni és közösségi tevékenységeket, amely a lakóhely, a szülőföld, a haza, az ott élő népcsoportok megismeréséhez szükséges, és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a vidéki élet hagyományait, jellemzőit.

Fejlesztjük kollégistáinkban a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, és ezzel összekapcsolva a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok

értékeinek,

hagyományaiknak

megbecsülését,

tiszteletét.

Ösztönözzük

tanulóinkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, cselekvő felfedezésére. Felkeltjük érdeklődésüket a néphagyományok, a népi kultúra iránt, ismereteik bővítésével elősegítjük az aktív, közreműködő tanulói magatartást.

E nevelési terület fontos célja az európai azonosságtudat erősítése. A tanulókat magyarságtudatuk megőrzésével neveljük tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező európai polgárokká.

83

Évfolyam/ óra

Téma ( AP-ból)

HELYISMERET 9/1

9/2

HELYTÖRTÉNET

HELYISMERET HELYTÖRTÉNET

Fejlesztési célok (kompetenciák)

Tartalmak (fogalmak, „tananyag”)

- anyanyelvi kompetencia: véleményalkotás, hatékony kommunikáció -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás - állampolgári azonosságtudat kialakítása és fejlesztése - identitás alakítás - digitális kompetencia: információszerzés és – feldolgozás - megfigyelőképesség, koncentráció -lényeglátás, rendszerezőképesség -nemzettudat kialakítása -auditív figyelem fejlesztése -megfigyelő képesség, koncentráció -információszerzés és – fel dolgozás, konvertáló képesség -kognitív képességek: rendszerező, ismeretszerző, kombinatív képes-

„Gyökereim” – Lakóhelyed, szülőfölded ismerete, szeretete

Módszerek (tevékenységek) -

A hely, ahonnan származom www.wikipedia.hu

-

Városunk ismerete, helye, szerepe régiónkban

-

Pécs nevezetességeinek megismerése

-

Pécs (Rehák Róbert filmje) Bezerédy Gy.: Pécs – történelmi séta. Corvina

-

egyéni felkészülés könyvtár, internet használat Baranya terem megtekintése gyűjtőmunka, rendszerezés tablókészítés projektmunka bemutatás, prezentáció tanulói önértékelés visszacsatolás

városismereti séta tablókészítés csoportmunkában filmvetítés II. emeleti tematikus folyosó megtekintése városismereti teszt megoldása

84

HELYISMERET HELYTÖRTÉNET

NEMZETI KULTÚRÁNK 9/3

ségek -nemzettudat kialakítása -digitális kompetencia: IKT-s eszközök használatának fejlesztése -kooperáció fejlesztése -kreativitás fejlesztése -értékorientáltság -kritikai gondolkodás -művészi készség fejlesztése -önkifejezés, önbemutatás -énhatékonyság -tehetséggondozás -egyéni fejlesztési lehetőségek felmérése -életpálya építés -nemzeti identitás kialakítása -nyitottság -kooperáció -célorientáltság, stratégia – megvalósítás

Kiadó, 2008. Csörnök M.: Pécs – utazások Baranyában. Well-Press Kiadó Kft, 2008. www.varaslako.pecs.hu www.pecs.lap.hu Klasszikus és modern művészeti ágak I.

-

visszacsatolás

-

táncház kézművesnap (korongozás, szövés, csuhébáb készítés, kosárfonás, népi motívumok a hímzésben) gyakorlati tapasztalatszerzés kiállítás az elkészült munkadarabokból múzeumlátogatás III. emeleti tematikus folyosó megtekintése külső szakértő gondolati háló készítése egyéni kutatómunka könyvtár, internet használat Világörökség terem, folyosó

Az élő népművészet Baranyai A.: Népművészet. Vizuális Pedagógiai Műhely, 2002. Tarján G.: Folklór, népművészet, népies művészet. Nemzeti Tankönyv Kiadó, 2005. www.nepmuveszet.freeweb. hu www.nepmuveszet.lap.hu

-

-

-

HELYISMERET 10/1

HELYTÖRTÉNET

-kognitív képességek: rendszerező, ismeretszerző, kombinatív képességek -szociális kompetencia -állampolgári azonoságtudat fejlesztése

„Kitárul a világ!” – hazánk és Pécs az Unióban

-

A világörökség pécsi helyszínei Csatlakozás az aktuális

-

85

HELYISMERET HELYTÖRTÉNET

10/2

JELENISMERET

MÚLTISMERET 10/3

HAGYOMÁNYOK

-digitális kompetencia: információszerzés és –fel dolgozás, konvertálóképesség -nyitottság, tevékeny részvétel, érdeklődés felkeltése

-érzelmek, benyomások kifejezése -anyanyelvi kompetencia: véleményalkotás, hatékony kommunikáció -problémaérzékenység -vitakészség fejlesztése -kritikus gondolkodás -konfliktuskezelés -stratégiamegvalósítás -szabályalkotás, normakövetés -egyéni lehetőségek meg – határozása -szociális kompetencia: önés társadalomismeret -életpálya építés -művészeti nevelés -kritikai gondolkodás -értékorientáltság -esztétikai érzék fejlesztése -nyitottság

városi kulturális vényekhez

rendez-

Gáspár Zs.: Magyar világörökség. Officina, 2008. www.vilagorokség.hu www.pecsorokseg.hu www.unesco.hu Alapvető jogaim Gyermeki jogok, diák-jogok A jog és a kötelesség fogalma Szabályalkotás és normakövetés UNICEF Egyezmény a gyermekek jogairól. UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága, Bp. 1992. Diákjogi Charta. Bp, 1997. www.unicef.hu www.unicef.org Nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, ápolása I. Pécs és a megye művészi

megtekintése - várostörténeti séta - múzeumlátogatás (Cella Septihora, Ókeresztény mauzóleum, török emlékek)

-

-

forráselemzés ötletbörze, elmetérkép irányított beszélgetés gyakorlati tapasztalatszerzés szituációs játék szóforgó vita szakértői mozaik hajlított véleményvonal

kutatómunka könyvtár, internet használat rendszerezés prezentáció

86

MÚLTISMERET HAGYOMÁNYOK

JELENISMERET 10/4

-empátia, együttműködés -ön- és társadalom megismerés -digitális kompetencia – információs kultúra -információ szerző és felhasználó, konvertáló képesség -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás -módszertani gazdagítás -művészeti tudatosságra nevelés -kritikai gondolkodás -értékorientáltság -esztétikai érzék fejlesztése -nyitottság -kezdeményezőkészség -önkifejezés lehetőségei -empátia, együttműködés -ön- és társadalom megismerés -információs kultúra -információ-szerző és felhasználó, konvertáló képesség -ismeretek gyakorlati alkalmazása (előző foglalkozás tapasztalatainak megjelenítése újság formájában)

élete, városunk híres szülöttei (tudósok, művészek, történelmi személyiségek, sportolók, stb bemutatása) www.pecs.wyw.hu www.varaslako.pecs.hu www.pecs.lap.hu www.wikipedia.hu Nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, ápolása II. „Te is lehetsz híres!” A jövő művészete – lehetőségek a digitális, információs kultúrában C. Crumlish: Internet a rohanó embereknek. Panem Kft., 1999. Homor T.: Az internet és az emberek. Mozaik Kiadó Szeged.,2008.

-

-

-

készítése bemutatás meghívott előadó interaktív játék, vetélkedő visszacsatolás

felkészülés egyéni, illetve triádákra osztott csoportmunkában ötletbörze könyvtár, internet használat szövegalkotás verbalizálás rendszerezés önkifejezés önmenedzselés véleményalkotás szakértői mozaik tapasztalatszerzés újságszerkesztés tanulói önértékelés visszacsatolás

87

JELENISMERET

11/1

11/2

JELENISMERET

-kommunikációs képesség -kreativitás -egyéni fejlődési lehetőségek meghatározása -önvezérlés, önmenedzselés módszereinek elsajátítása -ismeretek saját és mások helyzetére vonatkoztatása -életpálya építés - vitakultúra kialakítása -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás, ismeretszerzés -asszociációs képesség fejlesztése -absztraháló, fogalomalkotó képesség fejlesztése -lényeglátás -empátia, tolerancia, nyitottság, autonómia -kooperáció, társas viselkedés -európaiság-tudat kialakítása -digitális képességek fejlesztése -auditív figyelem fejlesztése

-információszerzés és –fel dolgozás -a tapasztalatok beépítése

Az Európai Unió népei A magyarság helyzete az Unióban Az Unió története, jogosítványaink Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció. HVGOrac, Bp. 2003. Dr Horváth Z.: Kézikönyv az Unióról. HVG-Orac, 2007. MTA Társadalomkutató Központ: Az EU-csatlakozás magyarországi kérdései. MTA, 2003. www.europa.eu www.numen.extra.hu A hazánkban élő nemzeti kisebbségek ismerete, azok helyzete a mai magyar

-

-

-

-

egyéni vagy triádokra osztott kiscsoportos felkészülés kiselőadás megadott szempontok alapján térképhasználat EU terem megtekintése filmvetítés és – elemzés irányított beszélgetés szóforgó vita, érvelés fogalomalkotás

egyéni vagy triádokra osztott kiscsoportos fel-

88

JELENISMERET

JELENISMERET 11/3

-felelősségtudatos magatartás kialakítása -tolerancia, empátia, nyitottság, szolidaritás, autonómia, nemzeti identitás -szociális érzékenyég -realitásérzék -reális társadalomismeret -digitális készségek fejlesz – tése

-önállóság, autonómia -identitás elfogadása -önszabályozás: törődés, tekintet másokra, empátia -felelősségvállalás -tolerancia, nyitottság -problémakezelés: problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás -véleményalkotó képesség fejlesztése -vitakészség fejlesztése -kommunikációs helyzetelemzés elsajátítása (szerep -viszonyok, körülmények) -társadalmi részvétel, szociá lis érzékenység elmélyítése -szolidaritás

társadalomban A Baranyában élő nemzetiségek helyzetének megismerése – régiónk speciális helyezet

-

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, 1997. 336.o.Roma – kisebbségről szóló CD www.jadat.hu A határainkon kívül élő magyarság helyzete

-

Aktuális kérdések A kisebbségi érvényesülése

-

jogok

Dr Horváth Z.: Kézikönyv az Unióról. HVG-Orac, 2007. Majtényi B.: Európa kisebbsége. Gondolat, 2005. www.hhrf.org www.hunsor.se

-

-

készülés kiselőadás megadott szempontok alapján irányított beszélgetés III. emeleti tematikus folyosó megtekintése véleményalkotás szakértői mozaik hajlított véleményvonal adatgyűjtés adatok rendszerezése információalkotás információátadás könyvtár, Internet használat térképhasználat beszélgető kör, kerekasztal kooperativitás projektmódszer drámajáték értékelés

89

JELENISMERET

11/4

II. NEMZETI KULTÚRÁNK

-feladatvállalás -önkéntesség, civil kezdeményezőképesség -demokratikus gondolkodás kialakítása, elmélyítése -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás -információkezelő képesség -értékközvetítés, értékorientáció, értékmentés -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás -kulturális nyitottság, fogékonyság -nemzeti identitás fejlesztése -nyitottság -kritikai gondolkodás -véleményalkotó képesség -vita, érvelés módszerei -konfliktuskezelés, döntés -rendszerezés, absztrahálás képességének fejlesztése -digitális kompetencia, információkezelés -auditív figyelem fejlesztése

Kulturális sokszínűség határainkon belül és kívül

-

(pl: erdélyi írók, költők művei különböző irányzatok: - népművészet - szimbolizmus - impresszionizmus - expresszionizmus - konstruktivizmus - kubizmus - dadaizmus – film is - szürrealizmus - posztmodern,…) Pl: Az andalúziai kutya – A gótika; A román stílus Séta Velencében - filmek

-

www.sulinet.hu www.eselyegyenloseg.hu www.unesco.hu Kassák Lajos-Pán Imre: Izmusok - a modern

-

-

műalkotások megtekintése, elemzése egyéni vagy csoportos felkészülés internet, könyvtár használat forráselemzés filmvetítés társasjáték szakértői mozaik csoportszóforgó értékválasztások elemzése, értelmezése visszacsatolás színházlátogatás előzetes és utólagos műelemzés moderált beszélgetés

90

művészeti irányok története Napvilág Kiadó, 2003. NEMZETI KULTÚRÁNK

12/1

III. NEMZETI KULTÚRÁNK

Horváth Lászlóné: Barangolás a művészet történetben XX. század művészete. Pauz-Westermann Kiadó, 2003. Nemzeti és nemzetiségi -kognitív képességek: hagyományok ápolása - a hatékony, önálló tanulás, új tanulási technikák elsa- népi kultúra továbbélése játítása napjainkban -művészi készség fejlesztése -kulturális nyitottság, Népszokások, népi hagyokooperatív képesség fejl-e mányok a 20. századi -megfigyelőképesség, konművészetekben centráció (pl: festészet, iparművészet, -információszerzés és –fel- irodalom, stb.) dolgozás, konvertáló képesség fejlesztése Hónapsoroló I-II. - film -auditív figyelem, koncent- A művészet története. ráció, lényeglátás fejleszCorvina, 2007. tése www.tujvmkvk.hu -kommunikációs képesséwww.mek.niif.hu gek fejlesztése -hon- és nép ismeret gazdagítása -nemzeti identitás kialakítása -célorientáltság, stratégia megvalósítás

-

-

-

-

műalkotások megtekintése, elemzése egyéni vagy csoportos felkészülés internet, könyvtár használat gyűjtőmunka forráselemzés filmvetítés tablókészítés projektmunka művészeti áganként véleménynyilvánítás: hajlított véleményvonal értékelés, visszacsatolás kiállítás szervezése

91

NEMZETI KULTÚRÁNK

12/2

12/3 JELENISMERET

-érzelmek, benyomások kifejezése – önkifejezés -anyanyelvi kompetencia: kommunikációs képesség fejlesztése -nemzeti identitás, kötődés elmélyítése -állampolgári és európaitudat kialakítása -történeti személet kialakítása -egyéni fejlesztési lehetőségek felmérése -tehetséggondozás -művészi készség fejlesztése -értékorientáltság, kritikai gondolkodás fejlesztése

-magyarság és európaiság jellegzetességeinek megismerése -állampolgári azonosságtudat kialakítása -nemzeti identitás elmélyítése

jelene,

-

Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata Nyelvtörténet az Uniós nyelvhasználatig Kedvenc szépirodalmi művem bemutatása / vers, próza, dráma/

-

Nyelvünk jövője

múltja,

a) Eu rópai nyelv művelé s. PRAE HU, 2008. Buvári Márta: Értékelvű nyelvművelés – Nyelvművelés - elmélet. Bárczi Géza Alapítvány, 2008. Eltűnő határok Egységesülő nyelv Demokrácia, esélyegyenlőség, előítélet, kirekesztés, szegregáció (pl:

-

-

-

-

irányított, moderált beszélgetés szépkiejtési, nyelvi verseny szervezése szövegválasztás, döntés egyéni felkészülés értékelés, visszacsatolás időszalag készítése bemutatás, prezentáció véleményalkotás

irányított, moderált beszélgetés kutatómunka könyvtár, internet használat filmvetítés

92

Teljes napfogyatkozás- film Twain: Tamás bátya kunyhója erdélyi költők, írók művei)

-

Az Európai Unió jelentősége, hatása mindennapjainkra - lehetőségeink bővülése (pl: munkavállalás, továbbtanulás) Dr Horváth Z.: Kézikönyv az Unióról. HVG-Orac, 2007. -globális gondolkodás „Gondolkozz Einstein!” attitűdjének elmélyítése A tudomány és a tudósok -fenntartható fejlődés iránti felelőssége a világgal érzékenység kialakítása szemben -tudománytörténeti iráMagyar Nobel-díjasok nyultság kialakítása -a tudomány felelősségének, szerepének tudatosítása Dürrenmatt: Fizikusok -összefüggések felismerése, Brecht: Galilei eligazodás térben és időben Madách I.: Az ember tragédiája (Prága – Kepler) -felelősségteljes gondolJames Bridges: A Kína kodás, magatartás szindróma – film -önismeret: helyes állásfoglalás morális kérdésekhttp://nobeldijasok.lap.hu ben -önkifejezés, véleménynyil- www.nobelpark.hu www.panteon.hu vánítás www.kfki.hu -anyanyelvi kompetencia:

-

-nyitottság, tolerancia -digitális kompetencia: információszerzés, rendszerezés -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás -idegennyelvi kompetencia

JELENISMERET

13/1

MÚLTISMERET HAGYOMÁNYOK

-

-

-

gondolati háló készítése vita gyakorlati tapasztalatszerzés interaktív játék fogalomalkotás

kutatómunka könyvtár és Internet használat az I. emeleti folyosó megtekintése szépirodalmi művek, művészeti alkotások elemzése beszélgetőkör elmetérkép információ feldolgozás kooperatív tanulás kupactanács

93

13/2

MÚLTISMERET HAGYOMÁNYOK

szövegértés, -feldolgozás -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás -anyanyelvi kompetencia: szövegértés, -szövegalkotás -kommunikációs, véleménykifejező képességek fejlesztése -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás, figyelem, koncentráció, rendszerszemlélet -kulturális érzékenység és nyitottság, elfogadó attitűd -digitális kompetencia: információszerzés és –feldolgozás, -kezelés -önkifejezés, önvezérlés -kreativitás -énhatékonyság -döntéshelyzetek megfelelő kezelése -egyéni fejlődési lehetőségek felmérése -önismeret-önértékelés fejlesztése -kritikus gondolkodás, a kritika elfogadása -a szűkebb régióhoz kötődés elmélyítése

www.piacesprofit.hu/?r=4124

Magyarország és Európa a múltban I. – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével

-

Pl: Kedvenc történelmi korszakom bemutatása -a reneszánsz udvar -a török elleni harcok - történelmi személyiségek

-

Pl: Felsőktatás Pécsett -Az egyetemalapítás jelentősége, történetisége - Pécs egyetemváros - Hatása a város életére - A PTE rövid bemutatása

-

-

egyéni felkészülés kutató-, gyűjtőmunka gyakorlati tapasztalatszerzés könyvtár, Internet használat rendszerezés segítségnyújtás, koopráció vázlatkészítés folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás

Horváth Attila: Kooperatív technikák, OKI Iskolafejlesztési Központ Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, OKI Iskolafejlesztési Központ, 1991 Hegedűs Gábor: Projekt módszer I-III. Kecskeméti

94

Tanítóképző Főiskola. Kecskemét, 1998.

MÚLTISMERET 13/3

HAGYOMÁNYOK

-anyanyelvi kompetencia: szövegértés, -szövegalkotás -kommunikációs, véleménykifejező képességek fejlesztése -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás, figyelem, koncentráció, rendszerszemlélet -kulturális érzékenység és nyitottság, elfogadó attitűd -digitális kompetencia: információszerzés és –feldolgozás, -kezelés -önkifejezés, önvezérlés -kreativitás -énhatékonyság -döntéshelyzetek megfelelő kezelése -egyéni fejlődési lehetőségek felmérése -önismeret-önértékelés fejlesztése -kritikus gondolkodás, a kritika elfogadása -a szűkebb régióhoz kötődés elmélyítése

Magyarország és Európa a múltban II. – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével

-

egyéni munka projekt készítés bemutatás, prezentáció értékelés, visszacsatolás

95

JELENISMERET

14/1 IV. JELENISMERET

14/2

JELENISMERET

-anyanyelvi kompetencia: szövegértés, -szövegalkotás -kommunikációs, véleménykifejező képességek fejlesztése -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás, figyelem, koncentráció, rendszerszemlélet -kulturális érzékenység és nyitottság, elfogadó attitűd -digitális kompetencia: információszerzés és –feldolgozás, -kezelés -önkifejezés, önvezérlés -kreativitás -énhatékonyság -döntéshelyzetek megfelelő kezelése -egyéni fejlődési lehetőségek felmérése -önismeret-önértékelés fejlesztése -kritikus gondolkodás, a kritika elfogadása -a szűkebb régióhoz kötődés elmélyítése -anyanyelvi kompetencia: szövegértés, -szövegalkotás -kommunikációs, véleménykifejező képességek fejlesz-

Magyarország és Európa a jelenben I. – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével

-

Magyarország és Európa a jelenben II. – a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem

-

egyéni felkészülés kutató-, gyűjtőmunka gyakorlati tapasztalatszerzés könyvtár, Internet használat rendszerezés segítségnyújtás, kooperáció vázlatkészítés folyamatos ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás

egyéni munka projekt készítés bemutatás, prezentáció

96

JELENISMERET

14/3

JELENISMERET

tése -kognitív képességek: hatékony, önálló tanulás, figyelem, koncentráció, rendszerszemlélet -kulturális érzékenység és nyitottság, elfogadó attitűd -digitális kompetencia: információszerzés és –feldolgozás, -kezelés -önkifejezés, önvezérlés -kreativitás -énhatékonyság -döntéshelyzetek megfelelő kezelése -egyéni fejlődési lehetőségek felmérése -önismeret-önértékelés fejlesztése -kritikus gondolkodás, a kritika elfogadása -a szűkebb régióhoz kötődés elmélyítése -realitásérzék fejlesztése -jövőkép alakítása -életpálya építés -nemzeti és európai identitás elmélyítése -lényeglátás, rendszerezőképesség fejlesztése -kritikus gondolkodás -értékorientáltság

vagy a művészetek segítségével

-

értékelés, csatolás

Magyarország és Európa a jövőben – lehetséges fejlődési irányok kijelölése a projektmunkák alapján

-

kiállítás az elkészült munkákból irányított beszélgetés ötletbörze gondolati háló készítése rendszerezés véleményalkotás

-

vissza-

97

-felelős döntéshozás -véleményalkotó és –elfogadó képesség fejlesztése -kooperáció fejlesztése -művészi készség fejlesztése -nyitottság, tevékeny részvétel -önkifejezés, önbemutatás

-

következtetés levonása hajlított véleményvonal összegzés

98

Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP)

1. Jogi háttér Az AJTP működését meghatározó jogszabályok 1.1 Az 1993 évi LXXIX.trv. a közoktatásról alapján kiadott miniszteri közlemény, az Arany János Tehetséggondozó Program leírása 1.2 Az oktatási és kulturális miniszter 36/2009. OKM (XII.23.) rendelete 4.számú melléklete 1.3 A kerettantervek kiadásáról szóló 1/2010. (I.8.) OKM rendelet 1.4 A Program megvalósulásnak jogi keretét az évenként megkötött háromoldalú szerződés jelenti, amely az Oktatási Minisztérium, a Programot megvalósító intézmények, és azok fenntartói között jön létre. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás mértékét, valamint a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat. 2. Helyzetelemzés Az Arany János Tehetséggondozó Programot (továbbiakban Program) 2000-ben indította el a Kormány. A Program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon – mint a jogi, közgazdasági, orvosi csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A Program létrejöttét az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezhessen. A Program létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi – társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és jól átváltható – tudás megszerzésén keresztül vezet. A Tehetséggondozó Program a szociális, családi stb. szempontból rászorulónak tekinthető, illetve hátrányos helyzetű tehetséges tanulók képességeinek minél sokoldalúbb és eredményesebb kibontakoztatását tűzte ki célul. A Programba bekerülő tanulók családi és szociális helyzete egyre nehezebb, egyre hátrányosabb. Ugyanakkor az AJTP intézményeinek közös törekvése, hogy a Programba való bekerülésnél a tehetség domináljon, a hátrányos helyzetet csak ezután vegyék figyelembe. A Hajnóczy József Kollégium Kodály Zoltán úti Tagintézménye 2000-ben a Leőwey Klára Gimnáziummal közösen pályázat útján nyerte el a Program megvalósításának jogát. Jelenleg öt évfolyamon 148 tanuló részese a Programnak. A Leőwey Klára Gimnázium által beiskolázott tanulók kollégiumi felvételét – öt éves képzési időtartamra – biztosítjuk. A kollégiumban, az AJTP diákjai – évfolyamonként – egy tanulócsoportot alkotnak. 2.1 Tanulói kör A Programban való részvétel tanulói feltételeit az Oktatási Minisztérium által évenként kiírt tanulói pályázat tartalmazza, amely pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A Tehetséggondozó Programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki 2.1.1 tanulói jogviszonyban áll, és középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és 2.1.2 az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel: 2.1.2.1 a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében hátrányos helyzetű, 2.1.2.2 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés 99

időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, 2.1.2.3 a Gyvt. 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgálat – az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie. 2.2 Humán erőforrás Az AJ Programot az igazgató és a tagintézmény-vezető ( Kodály Z. úti Tagint.) irányítja, megvalósítását a programgazda koordinálja A Programban részt vevő pedagógusok (csoportvezetők) 180 órás önismereti továbbképzésen vettek részt, rendelkeznek a foglalkozások megtartásához szükséges szaktárgyi képzettséggel. 5 fő csoportvezetői minőségben dolgozik, a többi, Programban dolgozó pedagógus az AJblokk, illetve sport – és tehetséggondozó foglalkozásokat vezeti. 2.3 Pénzügyi háttér A Program előírt elemeinek megvalósítására a háromoldalú szerződésben meghatározott tanulónkénti kiegészítő normatíva áll rendelkezésre, melynek felhasználása és elszámolása meghatározott szabályok szerint történik. 2.4 Együttműködés, kapcsolatrendszer A Program öt éve alatt az előírt elemek megvalósítása a Leőwey Klára Gimnáziummal közösen történik. A két intézmény vezetői között az aktuális kérdésekben a kapcsolattartás folyamatos, az osztályfőnökök és a nevelőtanárok között napi szintű. A programfelelős és a programgazda rendszeresen egyeztetnek a Programot érintő fő kérdésekben. Intézménypárként együttműködünk a fenntartóval, a Program Szakmai Tanácsadó Testületével, a méréseket és továbbképzéseket végző felsőoktatási intézményekkel. A beiskolázás során felkeressük a Baranya megyei általános iskolákat, tájékoztatjuk a tanulókat, s az osztályfőnököket a Program adta lehetőségekről. Intézménypárként megállapodunk a hátránykompenzáció és tehetséggondozás, az AJTP foglalkozási egység megoszlása, a program előírásainak, követelményeinek megvalósítása tekintetében. Közösen finanszírozzuk 50-50%-ban az ECDL és nyelvvizsgákat, a jogosítvány megszerzését, az angliai tanulmányutat, zeneiskola költségét, versenyeket, táborokat, az egyéb szakköröket, sport tevékenységeket. A szülőkkel való kapcsolattartást kiemelt fontosságúnak tartjuk, a szülők tájékoztatása gyermekük előmeneteléről, viselkedéséről a legtöbb esetben napi szinten történik. A 9. évfolyamon családlátogatásokat végzünk, melyek nagyban hozzájárulnak a tanulók családi helyzetének megismeréséhez, személyes problémáik megértéséhez, segítséget nyújtanak a támogatások odaítélésében. Törekszünk a szülői kör kollégiumi hétvégék programjaiba történő bevonására (családi napok szervezése).

3. Fejlesztési program Az AJTP működését szabályozó dokumentumokban foglaltak szerint olyan fejlesztési programot kívánunk megvalósítani, mely épít eddigi tapasztalatainkra, eredményeinkre, tanulói, és szülői elvárásokra. Valljuk, hogy mindenki tehetséges valamiben, a tehetség gondozása, segítése kiemelt célunk. Fő feladatunknak tekintjük a tehetséges gyermekek képességeinek sokoldalú, differenciált fejlesztését. Célunk, olyanná nevelni a tanulókat, akik nyitottak az európai és nemzeti értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethosszig tartó tanulásra.

100

A tevékenységfejlesztések közül a – mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák kialakítása) – tartalomban (tanulóknak szerkesztett tananyag) – tempóban történő (a tanulók eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele) – feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesítjük előnyben. A fejlesztési program megvalósításával biztosítani szeretnénk, hogy a Programban részt vevő tanulóink - kapjanak meg minden segítséget a Program elemeinek megvalósításához - otthonos, családias légkörben érezzék magukat - a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban nyújtott szaktárgyi segítség napi szinten elérhető legyen számukra - a speciális AJ-blokk órák keretein belül új ismeretekre tegyenek szert, az életben való eligazodásra, önismeretük fejlesztésére tanítsuk meg őket - a kollégiumi hétvégék tartalmas programjain ismerjék meg szűkebb és tágabb lakókörnyezetük nevezetességeit, majd felsőbb évfolyamokon nyerjenek betekintést az ország más tájainak, más országok népeinek kultúrájába is (Olaszország, Anglia) - aktívan vegyenek részt a kollégium által szervezett közösségi programokon, éljenek a diák-önkormányzatiság adta lehetőségekkel, ismerjék meg jogaikat, kötelezettségeiket - tegyenek sikeres ECDL vizsgát és nyelvvizsgát, szerezzenek jogosítványt, ehhez kapják meg a szakmai és anyagi segítséget - tehetségük kibontakoztatásához kapják meg mind az anyagi mind az erkölcsi támogatást, a szaktanári segítséget - a szociálisan rászoruló tanulók anyagi támogatásban részesüljenek - lehetőséget s ösztönzést kapjanak az AJTP országos szaktárgyi-és egyéb versenyein, sport – és művészeti találkozóin, szaktáborain való részvételre

4. Tanulók fejlesztési terve A fejlesztési terv a kollégiumi AJ-blokk foglalkozások legfontosabb fejlesztési céljait tartalmazza, melyek kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését, a reális énkép kialakítását, pályaorientációt, karriertervezést. 4.1 Önismereti foglalkozások 9. évf. „Ismerd meg Önmagad és Társaid” Cél: a tanulók ismerjék meg és mutassák be önmagukat, alapvető képességeiket, készségeiket és fejlesszék azokat. 10. évf. „ Jól csak a szívével lát az Ember…” Cél: az érzelmi és akarati (motivációs) szféra feltérképezése, az egyéni és közösségi motívumok, célrendszer és értékrend megismerése. 11. évf. „Test és lélek harmóniája” Cél: önkifejezés, énkép önvizsgálat fejlesztése. 12. évf „ Én-Te-Ő-Mi-Ti-Ők” Cél: a diákok egymással való kapcsolatának vizsgálata, azon képességek fejlesztése, melyek az egyén társas világban való eligazodását segítik elő. 13. évf „ Arra születtem…” Cél: azonosságtudat megerősítése, a diákok identitásának, értékrendszerének, jövőképének stabilizálása, az előző évek tapasztalatainak összegzése.

101

4.2 Az Életvitel foglalkozások segítenek abban, hogy a diákok felismerjék az összefüggéseket az egyén életvitele és szűkebb, tágabb környezete hatásai között, felelősségtudatuk erősödjék. Célunk olyan hasznos gyakorlati ismereteket és tudásbázist nyújtani, amely megkönnyíti egyéni életvitelüket, segíti harmonikussá tenni életvezetésüket. 4.3 A viselkedéskultúra foglalkozáson belül építünk a diákok lakóhelyeire, tájegységeire jellemző hagyományaikra. Az egyes témákat - ahol erre mód és lehetőség van - szituációs gyakorlattal modellezzük, készségszintig gyakoroljuk. Az adott csoport munkatempója, hozott szociális és viselkedésbeli szintje alapvetően meghatározzák a foglalkozás menetét. Az órák hatékonyságát egyértelműen lemérhetjük a diákok kollégiumon belüli és kívüli viselkedésén, egymáshoz, tanáraikhoz, felnőttekhez való kapcsolatán. 4.4 A művészettörténeti foglalkozások segítségével a diákok saját esztétikai ízlés formálásához, művészetek iránti fogékonyság kialakításához látnak hozzá. Módszertan: könyvtári kutatás, egyéni felkészülés, frontális oktatás, kiscsoportos feladatmegoldás, vita. 4.5 A humán alapműveltség órák keretében a tanulók tudásszintjéhez alkalmazkodva bevezetjük őket a könyvtárhasználat gyakorlatába, az etika, vallás, mítoszok világába. Az óravezetésre a játékosság, gyakorlat centrikus megközelítés a jellemző. A tanár inkább moderátor, aki segít, hogy a gyerekek maguk jöjjenek rá a megoldásokra. 4.6 A tanulásmódszertanon belül a dinamikus olvasási technikák elsajátíttatása fontos hiánypótló tevékenység. A dinamikus olvasás elnevezésű olvasásfejlesztő program olyan olvasási magatartás kialakítását segíti, amelyre a szokásosnál sokkal nagyobb koncentráció jellemző, s ezzel egyszerre növelhető a szövegértés mértéke és az olvasás sebessége is. Nagyon sok tanulónk küszködik szövegértelmezési gondokkal. A tanulók szívesen végzik a gyakorlatokat újszerűsége, érzékelhető hasznossága, számítógéphez való kötöttsége, egyéni előrehaladást biztosító jellege miatt. 4.7 Az alkotóköri kézműves foglalkozások keretében különböző kézműves technikákkal ismerkednek meg tanulóink, mint például: nemezelés, szatinálás, textilfestés, kenderezés, dekopázs technikák. A foglalkozások jól szolgálják a Művészeti Fesztiválra való felkészülést. Az elkészült munkákkal kollégiumunk belső terét díszítjük. 4.8 Sport: a gyerekek napi szinten kiválaszthatják alkatuknak, személyiségüknek, temperamentumuknak leginkább megfelelő mozgásos tevékenységet:( úszás, tornatermi foglalkozás, futás, kondi-klub, asztalitenisz, tenisz, fallabda, röplabda, futball, tollaslabda, kézilabda). Ezeken a foglalkozásokon a kohézió, a tolerancia, a felelősségérzet felvállalására, döntéshozatal kikényszerítésére nagyon jó eszközként felhasználhatóak a csapatjátékok.

102

5. Az AJTP tevékenységrendszere, foglalkozásai és kollégiumi évfolyamonkénti és szervezeti bontásban (táblázatba foglalva)

programjai

Az AJTP nevelési-oktatási programjának megszervezése 5.1.Az AJTP tanulóinak heti kollégiumi óraszámánál a Kollégium Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott heti 15 óra elfoglaltságot vettük irányadónak, ebbe az órakeretbe illesztettük bele az AJ- blokk óráit, valamint a tehetséggondozó foglalkozásokat (az alábbi táblázatban az adott foglalkozás éves óraszáma jelenik meg). 5.2. A foglalkozásokat meghatározott tematika szerint tartják a nevelőtanárok. 5.3.Az iskolával kialakult megállapodás alapján a kerettanterv szerinti tanulásmódszertan és drámapedagógia órákat az iskolában látogatják a tanulók. 5.4.Az AJTP-ben részt vevő tanulók szorgalmi időszak minden hónapjában egy alkalommal, péntek délutántól vasárnap estig tartó kollégiumi hétvégén vesznek részt. A tíz kollégiumi hétvégéből (a 9-12. évfolyamon 10 hétvége/év; 13. évfolyamon 5 hétvége/év) hármat a törvény által biztosított átcsoportosítási lehetőséget kihasználva kirándulásra, országjárásra, a környék megismerésére fordítanak. A kollégiumi hétvégék programja színes, sokrétű (színház-, mozi-, kiállítás látogatás, túrázás, sport, -és tanulmányi versenyek, főzőszakkör stb.). 5.5.A hétvégék megszervezésekor és a foglalkozások átcsoportosításakor alkalmazzuk a foglalkozások és foglalkozási idők átcsoportosításának lehetőségét biztosító szabályt 5.6.A tanulók minden tanévben különböző országos versenyeken, táborokon és fesztiválokon vesznek részt - Gólyatábor Zánka - Gymnasion sportverseny Bonyhád - Aranytoll irodalmi verseny Győr - Matematika verseny Bonyhád - Irodalmi verseny Eger - Vállalkozói verseny Eger - Informatika verseny Kaposvár - Világvándor találkozó Nyíregyháza - Pályaorientációs tábor Zánka - Művészeti Fesztivál Pécs

103

9. évfolyam Tevékenység, foglalkozás tárgy

Önismeret, személyiségfejlesztés

Tanulásmódszertan (dinamikus olvasás) 1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Életmód-életvitel

Kötelező időtartama, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen)

Célja, tartalma

Fejlesztési, nevelési feladatok

Reális énkép kialakításának támogatása, személyiségjellemzők, személyiségtípusok megismerése személyiség-fejlesztés

74 óra csoportos foglalkozás

Cél: önmaguk jobb megismerése, a személyiség fejlesztése, megfelelő kompetenciák fejlesztése.

37 óra csoportos foglalkozás

A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása.

Figyelemösszpontosítás fejlesztése, memóriafejlesztés. Az egyéni, a páros és a csoportos tanulás megszervezése. Gyakorlás. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása

37 óra csoportos foglalkozás. Egyéni foglalkozás

A kollégium beilleszkedés, kapcsolatteremtés, kommunikáció segítése. Felkészít a különböző élethelyzetek megoldására, pályaválasztásra.

A diákok segítése a különböző élethelyzetek megoldásában, kapcsolatteremtésben és a közösségi életbe való beilleszkedésben

104

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Felkészítő foglalkozás (tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások) Viselkedéskultúra Művészettörténet Humán Alapműveltség Alkotókör

296 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás Egyéni/csoportos

Felkészülés iskolai tanórákra, felzárkóztatás, tanári irányítás és segítség nyújtása mellett Ismeretátadás, műveltség és intelligencia gazdagítás, illetve felzárkóztatás, korrepetálás

A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával A tanulók motiválása a foglalkozásokon való aktív részvételre kompetencia alapú, korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, az egyéni igényeknek megfelelő, differenciált képességfejlesztés , idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

ECDL vizsgára való felkészítés

37 óra Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás

Vizsgára készülés

Informatikai kompetenciák fejlesztése

Tematikus témák feldolgozása

csoportfoglalkozás 22 óra

Az alapprogram tematikus (kötelező) témáinak feldolgozása.

Differenciált képességfejlesztés, ismeretek bővítése, pályaválasztás elősegítése, egyéni szükségleteknek megfelelő foglalkozások biztosítása

105

csoportfoglalkozás 15 óra

Közösségi és csoportügyek, aktuális információk. Kollégiumi és egyéni problémák Információk, szervezések.

Közösségfejlesztés, problémamegoldást és konfliktuskezelést szolgáló foglalkozások szervezése.

Testnevelés (úszás,kocogás,terem) (Választott szabadidős foglalkozás)

37 óra csoportos és egyéni foglalkozás

kikapcsolódás, szabadidőeltöltés (sport, kultúra, szervezett szórakozás)

A szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, általános műveltséget, sportés mozgáskultúra fejlesztését, kikapcsolódást szolgáló programok szervezése

Társastánc/néptánc

Csoportos foglalkozás

Tánc- és illemtani ismertek gyakorlása, Kulturált szabadidő eltöltés. Hagyományismeret felelevenítése.

Koordinációs készségek javítása, kommunikációs készségek javítása, hagyományőrző ismeretek bővítése

7 hétvégi rendezvény, kollégiumi program csoportos foglalkozás, egyéni foglalkozás

A város és a megye, a főváros megismerése, a közvetlen és távolabbi környezet megismerése.

A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése

Csoport- és kollégium élet és szervezési problémái

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

3. Kollégiumi programhétvégék Kollégiumi hétvégi bentmaradások tanév AJTP-s vállalt közben többletfeladat

106

Tanulmányi kirándulás (3 kollégiumi hétvége összevonásával)

Kollégiumi rendezvény, csoportrendezvény

nyári kirándulás, pihenés, közösségépítés, országismeret

Közösség- és kapcsolatépítés elősegítése

Gólyatábor

AJTP-s rendezvény, Kollégiumi rendezvény

ismerkedés, közösségépítés

Ismerkedést, kapcsolatfelvételt, kapcsolatépítést, közösségépítést szolgáló programok szervezése

Sporttalálkozó az e területen tehetséges tanulók számára, ismerkedés más AJTP-s diákokkal

Versenyek szervezése, ismerkedést és kapcsolatépítést, a tolerancia és a fair play elvének elsajátítását szolgáló programok szervezése

Művészeti találkozó

A különböző művészeti területekkel összefüggő kreatív tevékenységek támogatása, a kifejezésmód fejlesztése a különböző művészeti ágakon keresztül, értékközvetítés, élményszerű tapasztalatszerzés elősegítése.

Sporttalálkozó 4. Táborok, versenyek, találkozók

Művészeti fesztivál

AJTP-s rendezvény Kollégiumi rendezvény

107

Bemutatkozó műsor

AJTP-s rendezvény Kollégiumi rendezvény

A fellépés keretében a gyerekek komoly felkészülésen vesznek részt és csoportosan bizonyíthatják a csoport jó szellemiségét

A kollégium kapcsolattartásának javítását, közösségfejlesztést szolgáló programok szervezése

Házibajnokságok, megyei-regionális versenyek

Felkészülés változó időkeretben

Célja a valódi tehetségkutatás és tehetséggondozás

Egyéni fejlesztés Tehetséggondozás Csoportkohézió alakítása

4. Táborok, versenyek, találkozók

10. évfolyam Tevékenység, foglalkozás tárgya

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Önismeret, Személyiségfejlesztés

Időtartama kötelező, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) 74 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

Célja, tartalma

Fejlesztési, nevelési feladatok

Énkép kialakítása a személyiség fejlesztése, önmaguk jobb megismerése, az utóbbinak megfelelő kompetenciák fejlesztése

Akarati, érzelmi összetevők fejlesztése, az önismeret, társismeret, önbizalom, és a személyiség fejlesztésével összefüggő foglalkozások szervezése

108

A tanulási folyamat megismerése, egyes elemeinek és az egyéni tanulási jellemzők tudatosítása Felkészülés az iskolai tanórákra, felzárkóztatás tanári irányítás és támogatás mellett, tanulószobai foglalkozások keretében Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, műveltségi, módszertani gazdagítás

Memóriafejlesztés. Az egyéni, tudatos tanulás fejlesztése, gyakorlása. Elméleti és írásbeli feladatok összehangolása A tanulók motivációjának fenntartása, Kikérdezés, ellenőrzés (szükség esetén) Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló módszerekkel, idegen nyelvi kompetenciák

csoport-foglalkozás 22 óra

Tematikus foglalkozások a nevelés országos alapprogramja alapján, AJTP programelemek beépítésével

A kollégiumi alapprogram kötelező témaköreinek feldolgozása

Csoportfoglalkozás 15 óra

Közösségi és csoportügyek Szervezések, aktuális információk

Intézményi információk megbeszélése, a diákok véleményének, javaslatainak teret adó fórumok szervezése

5 óra Tanulásmódszertan Tantárgyi tanulási módszerek 1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Felkészítő foglalkozás Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások.

Tematikus témák feldolgozása 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Csoportélet, kollégiumi szervezések

402 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

109

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Választott szabadidős foglalkozás (sokrétű, változatos, fiatalos szervezések, versenyfelkészítések, sport)

37 óra Csoportos foglalkozás Diákköri foglalkozás. Egyéni foglalkozás

Kollégiumi hétvége tanév közben

7 hétvégi rendezvény, kollégiumi program csoportos foglalkozás, egyéni foglalkozás

3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat

Tanulmányi kirándulás

A fennmaradt 3 kollégiumi hétvége felhasználásával

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltése Egészséges életmód. Kulturális rendezvények szervezése, esztétikai élmények szerzése. Közös színház, mozi, múzeumlátogatás. A hazai környezet és a főváros további megismerése. Egy meghatározott terület feltérképezése. A cél a közösség formálása, építése, a tudatos jelleg megerősödik. Magyarországi tanulmányi kirándulás szomszédos országbeli kitekintéssel, cél a hazai területeken, illetve Európában élő népek kultúrájának megismerése

Szabadidő kulturált, hasznos eltöltését, pihenést, rekreációt szolgáló foglalkozások szervezése

A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek megismertetése

Közösségépítés, országés Európa ismeret. Európaiság-tudat, magyarság-tudat fejlesztése

110

4. Versenyek, táborok

Arany János Irodalmi verseny, AJTP-s versenyek

Intenzív felkészülés, felkészítés

Elmélyedés a tananyagban, Verseny-rutin szerzése Egy-egy korszak mélyebb megismerése

Tanulmányi versenyekre felkészítés, önálló tanulás, önálló kutatás képességének fejlesztése

11. évfolyam

Tevékenység, foglalkozás tárgya

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Önismeret, Társismeret, Személyiségfejlesztés

Időtartama kötelező, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) 74 óra Egyéni és csoportos foglalkozás

Célja, tartalma

Fejlesztési, nevelési feladatok

Én-ideál, énkép kialakítása Önbizalom, önbecsülés fejlesztése Személyiségvonások megismerése Problémamegoldás gyakorlása Előítéletek megismerése, kezelése

Személyiségfejlesztés., motiváltság erősítése,. problémamegoldást, döntéshozatal gyakorlását és elsajátítását szolgáló foglalkozások szervezése

111

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Ismeretek bővítése, pályaorientációt, tanulási motiváció fenntartását szolgáló foglalkozások szervezése Ismeretbővítés, képességfejlesztés differenciált, egyéni igényekre és előrehaladásra reflektáló módszerekkel Autóvezetői tanfolyam

Felkészítő foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások idegen nyelvi felkészítés

407 óra Egyéni, Csoportos, Diákkör jellegű

Felkészülés az iskolai tanórákra Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Korrepetálás, felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani, műveltségi gazdagítás.

Tematikus, alapprogrami témák feldolgozása

22 óra Csoportfoglalkozás

Tematikus témák feldolgozása egyéni munkával és tanári irányítással

Az alapprogram kötelező témaköreinek megbeszélése

Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése

15 óra Csoportfoglalkozás

Egyéni, csoport, illetve közösségi ügyek, szervezések, problémák megbeszélése

Csoportközi kapcsolatok és közösségi kapcsolatok fejlesztése

Választott szabadidős foglalkozás

37 óra Csoportos foglalkozás

A szabadidős tevékenységek széles választéka a sport, a zene, a kulturális tevékenységek minden területén

Pihenés. Szabadidő hasznos eltöltése, rekreáció. Nívós szórakozások.

112

Kollégiumi program- hétvége tanév közben

3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt nyári tanulmányi kirándulás többletfeladat szervezése

7 hétvégi kollégiumi bentmaradást igénylő program

A fennmaradó hétvégék tömbösítésével, országhatáron túli kirándulás szervezése

Kulturális programok, kollégiumi szervezések, kirándulások az ország különböző pontjaira

Olaszország Tanulmányi célú kirándulás, a cél az Európában élő népek kultúrájának megismerése

Kulturális és egyéb szabadidős programok, kirándulások szervezése

A kollégisták motivációjának, ismeretszerzési szándékának erősítése

113

12. évfolyam

Tevékenység, foglalkozás tárgya

Önismeret, Drámapedagógia, Pályaválasztás, kommunikáció

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások

Időtartama kötelező, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) 66 óra Csoportos foglalkozás, Egyéni foglalkozás

415 óra Csoport és egyéni foglalkozás.

Célja, tartalma A személyiség aktuális állapotának megismerése, fejlesztése. Önértékelés, alkalmazkodás, konfliktusmegoldás, pályaválasztás, pályakép kialakítása

Felkészülés az iskolai tanórákra. Felzárkóztatási tanári irányítással. Tanulási segítség nyújtása. Tanulási idő szervezése felzárkóztatás a szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszertani,

Fejlesztési, nevelési feladatok Szabálytudat kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése, Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz, viselkedéskultúra, Önképzés A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, a célirányos felkészülés fokozása. A nem érettségi tárgyak gyakorlása. Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése

114

Tematikus, alapprogrami témák feldolgozása

Csoportfoglalkozás 22 óra

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése

Csoportfoglalkozás 15 óra

műveltségi gazdagítás az érettségi-felvételi érdekében.

Pályaválasztást segítő foglalkozások szervezése. A kollégisták irányultságuknak megfelelő foglalkozást választhatnak, a tanulmányi eredmény és az érettségi-felvételi tárgyak függvényében

Tematikus foglalkozások száma a kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján AJTP programelemek beépítésével

Az érdeklődés fenntartása a témakörök iránt. A kirándulások, országjárások tapasztalatainak felhasználása

Aktuális információk (pl. továbbtanulás) Kollégiumi szervezések

Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, karrier-tervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása

115

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

37 óra/tanév Csoport-, egyéni- és diákköri foglalkozások

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése

Csoport- és kollégiumi összejövetelek, versenyek, szórakozási lehetőségek szervezése

Kollégiumi program- hétvége tanév közben

7 hétvégi kollégiumi bentmaradást igénylő program

Színház, múzeumlátogatás. Kollégiumi programok szervezése. Sportprogramok szervezése. Megyeszékhelyek megismerése.

Kulturális, esztétikai élmények szerzése Pihenés, relaxálás elősegítése. Közösségépítés

Kollégiumi tanulmányi kirándulás (A fennmaradó hétvégék tömbösítésével)

külföldi kirándulás

Választott szabadidős foglalkozás

3. Kollégiumi programhétvégék AJTP-s vállalt többletfeladat

Anglia Tájékozódás a világban, ismerkedés Európával, kirándulás, kikapcsolódás, pihenés

A tanulmányi fejlesztés: a meglátogatott terület megismerése. Érzelmi fejlesztés a közös élmény, az együttlét, a közösség örömének megtapasztalása (a felnőtté válás felelősségével.)

116

Tantárgyi versenyek

Egyéni, csoportos felkészülés

4. Országos versenyek

Pályaorientáció Tehetséggondozás verseny

Újszerű, változatos feladatokkal felkészítés a versenyekre, ismeretátadás, problémafelismerési és megoldási képesség fejlesztése

13. évfolyam

Tevékenység, foglalkozás tárgya

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Önismeret, Drámapedagógia, Pályaválasztás,

Időtartama kötelező, formája (óra/tanév/csoport; a nem kötelezők időtartama jelöletlen) 66 óra a kollégiumi tanév első félévében

Célja, tartalma

Pályakép, pályaválasztás. Viselkedés- és mozgáskultúra. Önértékelés, alkalmazkodás

Fejlesztési, nevelési feladatok

Szabálytudat kialakítása. Felkészítés a felnőtt életre, az „értelmiségi létre.” Pályaorientációt segítő foglalkozások szervezése. Praktikus ismeretek átadása: önéletrajz. Viselkedéskultúra

117

1. AJTP-s keretek között tartott foglalkozási egység

Felkészítő foglalkozás Érettségi előkészítő foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások

Tematikus csoportfoglalkozás 2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

363 óra Csoport és egyéni foglalkozás.

Felkészülés az iskolai tanórákra, készülés az érettségire Tanulási segítség nyújtása. Felkészítés a továbbtanuláshoz, érettségihez szükséges tárgyakból. Tartalmi, módszerbeli műveltségi gazdagítás az érettségi-felvételi érdekében.

Csoportfoglalkozás 20 foglalkozás

Tematikus foglalkozások, kötelező témakörök

A motiváció erősítése és fenntartása a közelgő érettségi és felvételire figyelemmel, célirányos felkészülés támogatása, idegen nyelvi felkészítés Tantárgyi felkészítő foglalkozások szervezése, az egyéni igények és előrehaladás figyelembevételével nyújtott támogatás A középiskola befejezésének, az új életszakasz kezdésének, a felsőoktatásban résztvevő polgár problémáinak előzetes megbeszélése, „átcsoportosítva”, aktualizálva egy –egy témakört

118

Csoportélet, kollégiumi szervezések, problémák megbeszélése

Csoportfoglalkozás 13 óra

Aktuális információk (pl. továbbtanulás) Tanév végi szervezések

Pályaorientáció támogatása, felkészítés az érettségire, továbbtanulásra, . karrier-tervek feldolgozása, önmenedzselés támogatása

Választott szabadidős foglalkozás

33 óra/tanév Csoport-, egyéni- és diákköri foglalkozások

Kikapcsolódás, sport, szervezett szórakozás, szabadidő hasznos eltöltése

Csoport- és kollégiumi összejövetelek, versenyek, szórakozási lehetőségek szervezése

3 kollégiumban töltött hétvége változatos programokkal

Közös kirándulások, színházlátogatás Egyéb szervezett csoportprogramok.

Előkészület a közösség, a kollégium elhagyására, az érettségire. A felsőoktatás jellegzetességeinek megbeszélése

2. Kollégiumi alapprogram szerinti foglalkozások

Kollégiumi program- hétvége 3. Kollégiumi programhétvégék tanév közben (5 hétvégéből 3 összevonható) AJTP-s vállalt többletfeladat

119

5. A kollégiumi nevelőmunka eredményességének értékelése A fejlesztési program megvalósítása stratégiai kérdés. Ez azt jelenti, hogy a program által meghatározott területeken – közép- és hosszútávon – valóságos, pozitív irányú változásoknak kell bekövetkezniük, melyek közvetve vagy közvetlenül mérhetők, és azokban kimutatható a kollégiumi nevelés hatása (hozzáadott érték). 5.1 Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) és a Pedagógiai program kapcsolata A Pedagógiai program az intézményi minőségfejlesztés alapdokumentuma, az IMIP az ehhez rendelt folyamatokat szabályozza. 5.1.1 5.1.2 -

Az IMIP foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve ezek eredményei hogyan hasznosulnak. Az IMIP tartalmazza továbbá a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelési rendjét a partneri mérések rendszerét a teljes körű intézményi önértékelést a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, ill. az azok alapján történő intézkedések rendjét a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendjét.

5.2 Eredményességi kritériumok A kiemelt nevelési céloknak való megfelelés érdekében meghatározzuk azokat a kritériumokat, amelyekhez – a hozzájuk rendelhető indikátorok segítségével – a pedagógiai tevékenységrendszerünk eredményességét viszonyíthatjuk. Pedagógiai tevékenységünket akkor tartjuk eredményesnek, ha - a nevelőmunkánkban érvényesülnek a Pedagógiai programban rögzített értékek és alapelvek - időarányosan megvalósulnak a kitűzött célok, továbbá az ezekhez rendelt feladatok o erősödik a tanulók biztonságérzete o javulnak a tanulók személyes szükségleteinek alapfeltételei, különösen  a tanulás tárgyi feltételei o javulnak az egészséges életmódot leginkább meghatározó körülmények o a kollégisták többsége elfogadja és követi a rájuk vonatkozó szabályokat o visszaszorulnak az agresszív viselkedési formák, ezen belül  hatékonyabbá válik a prevenció  csökken az ilyen indíttatású erőszakos cselekmények, ill. az ezek miatt indított fegyelmi eljárások száma o minél több tanuló elsajátítja a hatékony tanulás módszereit 120

o minden tanuló rendelkezik egyéni tanulási stratégiával, amely  megalapozza pályaválasztását o sikerül a tehetséges tanulók azonosítása, különös tekintettel  a kollégiumi keretek között fejleszthető kompetenciák terén o akkreditált helyi tehetségponttá válunk o létrejönnek és megerősödnek a pozitív értékekre épülő tanulói közösségek  amelyekbe az újonnan belépő tanulók is rövid időn belül sikeresen integrálódhatnak o bővül a diákönkormányzatok szerepvállalása a közösségi programok szervezésében, részvételük meghatározóvá válik a tanulók érdekképviseletében  ezeket a tevékenységeket képzett diákvezetők irányítják o nem alakulnak ki destruktív informális tanulói csoportok o a tanulóink döntő többsége a kollégiumban talál magának hasznos, értelmes szabadidős elfoglaltságokat o a kollégisták többsége aktív módon megtapasztalja az alkotás örömét, abban  kibontakoztathatja kreativitását és  alkotásaival megjelenhet az intézményi vagy tágabb nyilvánosság előtt is o a tanulók Hajnóczy-s identitása erősödik o a kollégiumi rendezvények nagyobb nyilvánosságot kapnak o mindhárom tagintézményben lesznek olyan felkészült nevelőtanárok, akik képesek lesznek a veszélyeztetett, a sajátos nevelési igényű és egyéb más speciális célcsoportba tartozó tanulókkal való foglalkozásra o a kollégiumból kiszorul az intoleráns viselkedés o tudatosabbá válik a veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozás o sikeres lesz a nehezen beilleszkedő tanulók többségének integrációja o partnerkapcsolataink erősödnek, ezen belül  gyakoribbá válnak a szülőkkel való személyes találkozások  több civil szervezetet sikerül a kollégiumi célkitűzések megvalósításába bevonni  bővülnek a városi, megyei szintű kulturális intézményi kapcsolataink  stabilizálódik megyei szakmai centrum státuszunk o az intézmény részesévé válik a szakmai megújítást célzó projekteknek o a pályázati aktivitás megtartása révén legalább az előző időszakhoz hasonló mértékű támogatást szerzünk programjaink megvalósításához, bővítéséhez

121

6. A pedagógiai felszerelések

program

végrehajtásához

szükséges

eszközök

és

6.1 A kollégium működéséhez szükséges tárgyi-dologi feltételeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése és megtartása elsősorban az intézmény fenntartójának a felelősségi körébe tartozik. Amennyiben a szükséges eszközök száma a természetes amortizáció következtében az elvárt szint alá csökken, azt a szabályozás szerinti módon jelzi a fenntartónak, és kéri, hogy intézkedjen a hiányzó eszközök pótlásáról.

6.2 A kollégium – a mindenkori költségvetési keretek figyelembevételével – arra törekszik, hogy ezeket a minimális feltételeket javítsa, ill. biztosítsa az eszközök állagmegóvását, karbantartását.

6.2.1

Amennyiben azt a létszámhelyzet lehetővé teszi, A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről kiadott 19/2002. (V. 8.) OM rendelet 6. sz. melléklete (Kollégium) szellemében – az egy hálószobában elhelyezett tanulószám csökkentése révén – növeli az egy tanulóra jutó alapterület/légtér méretét.

6.2.2

A feltételek nem tervezhető romlása esetén a kollégium kezdeményezi az Intézmények Gazdasági Szolgálatánál a szükséges javítás központi keretből történő elvégzését.

6.2.3

A vendégfogadásból származó bevételek arányos részét az emiatt keletkező állagromlás kompenzációjára fordítjuk.

6.2.4

Részt veszünk minden olyan pályázaton, amely a kollégium tárgyi feltételeinek javítását eredményezheti.

122