PEDAGÓGIAI PROGRAM
Emődi Gyermekálom Óvoda 3432 Emőd, Geleji u. 21. Intézmény OM - azonosítója: 028725
Készítette: az óvoda nevelőtestülete
Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 12/2014. (VIII. 28.) határozatszámon elfogadta: ……………………………………… Matiz Csilla nevelőtestület nevében
Véleménynyilvánítók: ………………………………………….. Dr. Eszláriné Szűts Gabriella Szülői szervezet nevében ………………………………………………………… Farkas Géza Emőd Város Roma Nemzetiségi Önk. nevében
12/2014. (VIII. 28.) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. óvodavezető Ph. Hatályos: a kihirdetés napjától 2014. szeptember 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.oviemod.hu Verziószám: IV/2 eredeti példány
Óvodánk küldetésnyilatkozata A mi óvodánkban a Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program szerint neveljük a gyermekeket. Célunk: a nevelés minden területén a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni
képességfejlesztés
feltételeinek
biztosítása.
Egészséges
életvitel,
mentálhigiénés szemlélet megalapozása. A természet szeretetére, védelmére nevelés, hagyományok ápolásával múltunk örökségeinek megőrzése. Derűs óvodáskor, érzelmi biztonság megteremtése, melyet mottónkkal is megerősítünk: „A jó óvodában jó gyermeknek lenni” Arra törekszünk, hogy harmonikus munkahelyi légkörben a családokkal partnerközpontú
nevelőpartneri
együttműködéssel,
szakmailag
felkészült,
innovatív személyi és megfelelő tárgyi feltételek között boldog gyermekeket neveljünk.
A pedagógiai program jogszabályi alapjai: -
Az intézmény Alapító okirata
-
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
-
2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi törvény módosításáról
-
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
-
137/1996.(VIII.23.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
-
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-
A kormány 363/2012.(XII.17.) rendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról
-
32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének irányelve
-
17/2013.(III.1.)
EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a
nemzetiségi iskolai oktatásnak irányelve kiadásáról. -
2013. évi LV. törvény a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról.
-
Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
1.AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény neve: Emődi Gyermekálom Óvoda Az intézmény OM-azonosítója:
028725
Az intézmény feladatellátási helye: székhelye: 3432 Emőd Geleji u. 21. Tel/Fax: 46/576-289 e-mail:
[email protected] telephelye:
Az óvoda fenntartója:
3432 Emőd, Rákóczi u. 36. Tel/Fax: 46/476-299 e-mail:
[email protected]
Emőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete Cím: 3432 Emőd Kossuth tér 1.
5
2. HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL „A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés a gyermekeknek lehetőség, a felnőtteknek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl.” /Dr. Hűvös Éva/
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Bükk hegység lábánál helyezkedik el Emőd város. Városunkban egy óvoda működik két épületben, esztétikus, biztonságos környezetben, szeretetteljes nevelési légkörben fogadjuk eltérő szociokulturális családok gyermekeit. Óvodánk a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira támaszkodik. Óvodai intézményünk 6 csoporttal működik, melyek jelenleg osztatlan csoportszerkezetűek. Nevelőtestületünk az Országos Közoktatási Iroda által- minősített- Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Programot adaptálta a helyi sajátosságokat, igényeket figyelembe véve. Az adaptáció indokai: a program lehetővé teszi a gyermekek változó, eltérő szükségleteinek figyelembevételét az óvodás korú gyermekek osztott vagy osztatlan csoportban történő nevelését, a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az emberi értékek közvetítését, az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, az eltérő családi értékek és kultúrák toleranciáját, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és családok érzelmi és szociális támogatását. Fenntartói hozzájárulással óvodai nevelésünk kibővült a nemzetiségi kulturális neveléssel járó feladatokkal, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével integrált keretek között. A szülők az eltelt évek során megtapasztalták, hogy gyermekeik nálunk az egyenlő hozzáférés biztosításával biztonságos, szeretetteljes környezetben nevelkednek, személyes bánásmódban részesülnek. Óvodánkban
a
szülők
szívesen
hozzák
gyermekeiket,
együttműködéssel segítik nevelőmunkánkat.
6
elismerik,
partnerközpontú
2. 1. AZ ÓVODA SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTERÉNEK BEMUTATÁSA A gyermekcsoportok adatai az elmúlt 5 évben Elemzésre kerülő mutató
Nevelési év
megnevezése Csoportok száma
2010/2011 7
2011/2012 2012/2013 7 7
2013/2014 2014/2015 7 6
Felvett létszám / fő
178
183
175
162
152
Nemzetiségi gyermekek száma / fő
35
36
30
30
37
Hátrányos helyzetű
66
77
72
63
41
Halmozottan hátrányos helyzetű
11
7
13
19
26
A Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság
3
3
1
-
1
szakvéleménye
alapján
fejlesztő
foglalkozásban részesülők száma / fő
Az óvodába felvett gyermekek 35%-a hátrányos helyzetű, 22%-a halmozottan hátrányos helyzetű valamilyen szempontból, 43%-a normál családi körülmények között élő gyermek.
A családok életét más–más erkölcsi normák, nevelési elvek jellemzik. A hagyományos értékek átrendeződtek, ez az óvodába járó gyermekek között is megmutatkozik. A gazdasági élet kedvezőtlen változásai miatt egyre több család került ill. kerül nehéz szociális helyzetbe, egzisztenciájuk megingott, válságba jutott. Ebből következően nő a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma. A családok megváltozott életkörülményeinek hatásaként tapasztalhatjuk: o az emberi kapcsolatok, viselkedésnormák lazulását, o a helytelen életvitelt, o az egészséges táplálkozás hiányát, o a rendszeres mozgás hiányát, o az agresszivitás, az előítéletek felfokozódását.
7
Sajnos egyre több a feszültség a családokban a társadalmi tényezők miatt is, ez a családi kapcsolatokra kihat. Egyre kevesebb olyan házastársi alrendszer van, amelyekben a gyermek az azonosulási mintákat megfelelő módon elsajátíthatja. A gyermek családban betöltött szerepe, a család, védő és tilalmazó funkcióinak működése, az egymás felé fordulás módszere, a problémák, konfliktusok megoldási módja mind meghatározó tényező a gyermek óvodai viselkedésében, beilleszkedésében, kapcsolataiban. A hagyományos családmodell megváltozott. A kétkeresős családmodell már nem jellemző a családokra. A családi pótlékra, nevelési segélyre épül a család költségvetések jó része. A megváltozott otthoni családi légkörben a válások, különélések száma növekszik. A családok anyagiakra való hivatkozással ritkán szerveznek közös családi programot. Egyedüli kulturális szórakozásként a TV-zés jelenik meg. Sok családnál a gyermekekkel eltöltött idő sem közös tevékenységgel telik el. A nem elég ingergazdag környezet, a családi modellből hiányzó tapasztalat, élmény és kommunikáció hiánya meghatározza feladatainkat. Az otthoni légkör gyakran okoz a gyermekekben elfojtott feszültséget, szorongást. Az ilyen családi légkör miatt fontos hogy a gyermek az óvodában kapja meg a melegséget, biztonságot, gondoskodást. A
gyermekek
szociokulturális
hátterének
megfelelően,
helyi
óvodai
pedagógiai
programunkban hangsúlyossá válik az egyéni sorsokkal való törődés, az egyenlő jogok biztosítása, a bizalom, az elfogadás, segítségnyújtás, a hátrányok csökkentése, az óvodai keretek közötti kiegyenlítésének biztosítása, előtérbe kerül az egészségmegőrzés érdekében a prevenció. Az óvoda, az óvodapedagógus a családról bizalmas információt nem adhat ki felhatalmazás nélkül illetéktelen személyeknek. Az Etikai Kódex az emberi méltóság megerősítését és kiteljesítését szolgálja.
8
2. 2. AZ ÓVODA HUMÁN ERŐFORRÁSAI Az óvoda személyi ellátottsága: Megnevezés
Fő
Óvodapedagógus
15 fő
Nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: Dajka
7 fő
Óvodatitkár
1 fő
Pedagógiai asszisztens
2 fő
A dolgozók csoportokba való elosztásáról az óvodavezető dönt. Pedagógus képünk: Olyan óvodapedagógusok, akikre a pedagógiai optimizmus, az innovatív pedagógiai törekvés, a szülők tisztelete, elfogadó, a megbecsülést és a bizalmat előtérbe helyező gyermekszeretet jellemző. Az óvoda nevelőtestületének iskolai végzettsége a törvény előírásainak megfelelő. A nevelőtestületből 6 fő szakvizsgázott óvodapedagógus, 3 fő fejlesztőpedagógusi képesítéssel rendelkezik. Minden óvodapedagógus kötelességének érzi, hogy folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel naprakész állapotba tartsa szakmai műveltségét. A feladatokat team munkában oldjuk meg, csakis együtt gondolkodva, munkálkodva juthatunk el magasabb szintre. Továbbképzési Programunk és az éves Beiskolázási tervünk az Óvodai Pedagógiai Program minőségi megvalósulását biztosítja. Nevelőtestületi létszámunk mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében -szakértői javaslatban megfogalmazott óraszámban gyógypedagógust alkalmazunk. Beszédfejlődésükben akadályozott gyermekeket logopédus fejleszti. Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik a megkésett fejlődésű gyermekekkel. Az óvodai nevelő-fejlesztő munka segítői a dajka nénik, ők valamennyien szakképzett dolgozók. Munkájuk nélkülözhetetlen a gyermekek sokoldalú és eredményes nevelésének megvalósításában, ezért folyamatos belső továbbképzésükre eddig is és a jövőben is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni.
9
Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, gyermekcentrikus, a gyermekek igényeit, szükségleteit mindenkor figyelemmel kísérő óvodapedagógusokból áll. Az óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Az Óvodai Pedagógiai Programunk cél és feladatrendszerének eredményes és hatékony megvalósításához nélkülözhetetlen óvodapedagógusi személyiségjegyek: - a gyermekek felé őszinte érdeklődéssel fordul: „ A gyermeket úgy kell elfogadni, amint van, nem úgy amilyennek mi kívánjuk…” / Wargha István /, - nem vezérel, hanem segít, - nem vezérel, hanem szolgálja a gyermeket, - türelem és kivárás jellemzi, - az akadályokat kellő mértékben hárítja el, ne többet, mint szükséges, - rendelkezik az egyéni fejlesztés stratégiájával, - elemző képességgel rendelkezik, - nem a gyermekeket differenciálja, hanem az elvárásokat az adott gyermekkel szemben, figyelembe véve a gyermek egyéni sajátosságait, - jó kommunikatív képességgel rendelkezik, kevés szóval, a gyermeket meghallgatva nevel, - bevallja és elfogadja kudarcait, - képes az önjutalmazásra, - személye meghatározó a gyermek számára, - bizalomra épülő, tevékenységközpontú légkört alakít ki csoportjában
10
2. 3. ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁRGYI FELTÉTELEI Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, gazdálkodási feladatait az Emődi Polgármesteri Hivatal látja el, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a közöttük létre jött munkamegosztási megállapodás alapján. Az intézmény költségvetése az alapvető költségeket fedezi. Az óvodavezetés a fenntartóval együttműködve biztosítja az intézmény működéséhez szükséges és a beszerzési lehetőségek által biztosítható infrastruktúrát és tárgyi eszközöket. Hangsúlyos feladat 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 2. sz. mellékletében való megfelelés. A Geleji út 21. szám alatti Óvoda korszerű óvodai célok megvalósítására épült, nyugodt csendes környezetben, 4 csoport befogadását teszi lehetővé. A csoportszobák barátságos, meleg hangulatúak. A gyermekek által használt tárgyi felszerelések megfelelnek a változó testméretüknek a gyermekek kényelmét, biztonságát szolgálja. A karbantartási és felújítási munkák fenntartói támogatással valósulnak meg, tervezetten a költségvetésben meghatározottak alapján. Az épület tetőterében korszerűen felszerelt, széleskörűen kihasznált tornaterem helyezkedik el. Az épülethez zárt udvar tartozik, melyet mozgás-és ügyességfejlesztő, egyensúlyozó játékokkal bővítünk. Az elmúlt években jelentős fejlődés történt az önkormányzat finanszírozásával az udvari játékok tekintetében. Továbbá az udvari játékok fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárult a „Gyermekálom” emődi óvodásokért Alapítvány által nyújtott támogatás. A Rákóczi út 36. szám alatti óvoda a település központi vonzáskörzetében helyezkedik el. Műemlék jellegű épület. Az épületben 3 csoportszoba, valamint a kiszolgáló helyiségek találhatóak. Az óvoda udvara tágas, füvesítet. Nagy zöldterület és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron a gyermekek jó közérzetét a tiszta levegőt, a mozgás és a játékigény kielégítését. Célirányosan törekszünk a tárgyi felvételek javítására, a szembarát világító testek beszerzésére. A tárgyi feltételek beszerzésénél figyelembe vesszük az óvodai pedagógiai program eszköz és felszerelés szükségletét. Programunk előnye, hogy kevés anyagi ráfordítás mellett folytatható, ugyanakkor folyamatos eszközpótlás, bővítés elengedhetetlen.
11
3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK
„Minden ember egész életében boldogságra vágyik… s hogy mi jelent boldogságot? Mindig az értékek birtoklása. Az pedig, hogy ki mit tekint értéknek a neveltetése során dől el." Óvodai
nevelésünk
célja
a
gyermekek
harmonikus
fejlődésének,
személyiségük
kibontakozásának elősegítése, hátrányok kiegyenlítése, az életkori és az egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Nevelésfelfogásunk szerint az óvoda pedagógiai gyakorlata a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve, lehet eredményes. Az egyéni érdeklődésre és fejlesztésre törekszünk, melyben fontos az őszinte, toleráns és szeretetteljes biztonságot nyújtó környezet. Biztosítjuk az óvodás gyermeket megillető különleges védelmet, a személyiség tiszteletét, a másság elfogadását. A gyermeki játékot -személyiségformáló hatását figyelembe véve- pedagógiánk legfontosabb céljának és eszközének tekintjük. Fontosnak tartjuk a gyermeki öntevékenység, nyitottság és kreativitás ébren tartását valamennyi óvodai tevékenység során. Egészséges testi-lelki fejlődésüket további életükre is kiható szokások alakításával segítjük elő. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatunk. Nevelői attitűdünk, tudatos törekvéseink által segítjük érzelmi biztonságuk kialakulását, és szocializációjukat. Ebben építünk a közösség személyiségformáló hatására, a baráti kapcsolatok, a segítségnyújtás és együttműködés pozitív tapasztalataira. Az emberi és természeti értékek tiszteletben tartása közvetlen és tágabb környezetünkben hangsúlyt kap nevelési rendszerünkben. A hagyományok ápolása segíti mindezek érvényre jutását. A gyermekek nevelésében az életkorok és a különleges bánásmód szerinti integrálás, és az egyéni fejlettséghez, pillanatnyi állapothoz igazodó differenciálás valósul meg. Változatos óvodai tevékenységek megszervezésével, gyakorlásával juttatjuk el gyermekeinket testileg és szellemileg a legoptimálisabb fejlettségi szintre, melynek eredményeként képességeiket szabadon kibontakoztatják.
12
3.1. Nevelési alapelveink - A gyermeki személyiség elfogadása, tiszteletben tartása, a szeretet, megbecsülés, bizalom - A gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása. - Az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör biztosítása. - A gyermeki szükségletek figyelembe vétele, - A hátrányok kiegyenlítése - A hátrányokkal küzdők és a tehetséges gyermekek differenciált segítése. - A gyermek - mással nem helyettesíthető - játékhoz való jogának tiszteletben tartása. Valljuk, hogy minden családnak és gyermeknek joga és szüksége van arra, hogy: -
a társadalom teljes jogú tagja legyen akár egészséges, akár kiemelt figyelmet igénylő, tudása, képessége szolgálja a közösséget;
-
ennek érdekében teljes jogú tagként vegyen részt az óvodában, a szociális gondozásban, egészségügyi ellátásban, pihenésben, szabadidő eltöltésében, stb.;
-
olyan szolgáltató rendszerben gondoskodjanak róla, amelyben tiszteletben tartják őt és családját, biztosítják, hogy a számára legmegfelelőbb szolgáltatást választhassa;
-
a család - és a szakemberek egyenrangú félként együttműködjenek a gyermek gondozása, szolgáltatása tervezésében, döntések, programok megvalósításában, a stratégia, a szabályozások alakításában;
-
a sajátos nevelési igényű kisgyermek esetében is felismerjék, hogy egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes
3. 2. Gyermekképünk: Komplex nevelői hatásokkal biztosítjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekek öntevékeny, boldog, alkotni tudó személyisége erősödjön. Hiszen minden gyermek, mással nem helyettesíthető személyiség, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is. tulajdonságokkal
rendelkeznek
gyermekeink,
amelyek
az
eredményes
Olyan
életvezetés
szempontjából lényegesek. Elfogadják a másságot, ismerik és képesek kielégíteni saját szükségleteiket. Nyitottak, eredményesen kommunikálnak, tudnak együttműködni társaikkal. Testi-lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel. Fejlődésük önmagukhoz mérten folyamatos, amelyben természetes módon megmutatkozhat a kiemelkedő ugrásszerű fejlődés, a stagnálás, vagy esetenkénti visszaesés is.
13
3.3. Óvodaképünk: Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és neveléséhez legmegfelelőbb feltételei. Óvodánkban a ránk bízott gyermekeket úgy neveljük, fejlesztjük, hogy valamennyi tevékenységük megfeleljen életkori és egyéni sajátosságaiknak, fejlődési ütemüknek. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó és arra törekszik, hogy a gyermekek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljenek, s meglévő hátrányaik csökkenjenek, vagy elősegítjük a hátrányok kiegyenlítését. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A családokkal együttműködve, partnerközpotú nevelőpartneri együttműködéssel a családi nevelés
kiegészítéseként
érvényesülését.
Az
biztosítjuk
óvó-védő,
a
gyermekek
szociális,
mindenekfelett
álló
nevelő-személyiségfejlesztő
érdekének
funkciókat
az
egészséges, környezettudatos, munkakörnyezet megteremtésével teljesítjük ki. A gyermek személyiségéhez való igazodással, változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, különös támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. Eközben a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Gyermekközpontú nevelőmunkánk elképzelhetetlen anélkül, hogy a gyermek teljes személyiségét, és a reá hatást gyakorló környezetét megismernénk. Ehhez szükséges - minden gyermek megértése és elfogadása a maga sajátos egyéniségével, körülményeivel -közvetlenségünk,
nyitottságunk
/empátia,
tolerancia/,
gyermekszeretetünk
előítélet
mentességünk. - inklúzív pedagógia szemlélet, minden gyermek befogadása a csoport életébe. Multikulturális és interkulturális szemléleten alapuló integráció, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme. Az egyéni különbözőségek, motivációk tisztelete. Egészséges és biztonságos óvodai környezetben az innovatív törekvések megvalósulása az óvodapedagógusok és a dajkák szakmaiságának erősítése, a partneri elégedettség növelése.
14
3.4. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiterjesztését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, és mint ilyen a gyermeki személyiség
kibontakoztatására,
nevelésére,
fejlesztésére
törekszik,
a
hátrányok
csökkentésével az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmakat foglalja magában: Óvodánk alapvető célja: -Az óvodás korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a./ a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b./ az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Pedagógiai programunk - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenekelőtt az óvodánkra jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében létezik. Nagy hangsúlyt fektetünk a mással nem helyettesíthető játékra. Programunk kifejezi, hogy a gyermekeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni valahová.
15
A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében: A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekekhez, a gyermekek családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak nekik a családi életen belül. A nemzetiséghez tartozó és a migráns családok gyermekeinek az óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. A családi nevelés mellett az óvodának is nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez.
Az óvodai nevelés és alapvető feladatai a személyiség fejlesztés terén Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodás korú gyermekek szükségleteinek kielégítése, ezen belül: - egészséges életmód alakítása, (védelme, megőrzése) - az érzelmi, az erkölcsi és közösségi és a szocializáció biztosítása, - az anyanyelvi –, értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása
16
Az egészséges életmód alakítása: A nevelés célja az óvodai életritmus és a családi élet szokásrendszerének összehangolása. Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Arra törekszünk, hogy a gyermeket befogadó pedagógiai környezet (személyi, tárgyi) vegye körül, amelynek alapja a közösen megfogalmazott és elfogadott szokásrendszer kialakítása: -
a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulása,
-
a kontaktuskeresés, kommunikálás és kooperálás technikáinak elsajátítása
-
a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítséggel a megoldások keresése
-
a gyermekek játékszükségletének kielégítése, az önkifejezés és együttműködés kiteljesedése, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek biztosítása
-
a tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás, cselekvésbe ágyazott tanulás.
A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, egészséges életmód szokásainak alakítása. Mentálhigiénés nevelés az egészséges életvezetés megalapozása, stressz –elhárítása. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, megalapozása, a természet szeretetére, védelmére nevelés, a fenntarthatóság biztosítása. Az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés, a szocializáció biztosítása. Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szabályait, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés bizalom örömszerzés, bánatokozás felismerését, átélését. Ügyelünk arra, hogy a gyermeket az óvodában állandó értékrend és szeretetteljes légkör vegye körül. Én-tudata megerősödjön, én-képe a különféle tevékenységek által differenciálódjon. Így kívánjuk elérni, hogy normarendszere megalapozódjon és minden gyermek a csoportnak színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen. Interakciós kultúra közvetítése közösen formált szokásokkal, szabályokkal, véleménynyilvánítással, döntésekkel. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek. Az óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segítjük a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Szülőföldhöz való kötődés erősítése hagyományok ápolásával, múltunk örökségeinek megőrzésével és továbbvitelével. 17
Nagy gondot fordítunk arra, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Próbáljuk a gyermekeket annak elfogadására, megértésére nevelni, hogy az emberek különböznek egymástól. Fontosnak tartjuk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együtt tudjunk működni az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az óvodapedagógusok és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
Anyanyelvi –értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. Népi klasszikus, kortársművek megismerése. Gyermeki kíváncsiság felkeltése folyamatos motiváló, beszélő környezet biztosítása. Kognitív tevékenység alapozza meg a közvetlen tapasztalatszerzést és az ezzel kapcsolatos ismereteiket. Fontosnak tartjuk: - a gyermek egyéni érdeklődését -
az utánzásra épülő játékos tanulással együtt a felfedezéseket, a komplex tapasztalatszerzést
-
a pszichikus funkciók intenzív fejlesztését
Az értelmi képességek differenciált fejlesztése, -
a szociálisan és – vagy pszichésen hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztése többoldalú ismeretnyújtással és tapasztaltszerzés biztosításával.
-
a képességek kibontakoztatásával a tehetséges gyermekek fejlesztése
-
intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, nyelvi stb.)
-
művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)
-
pszicho motoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)
-
szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)
-
az alkotóképesség fejlesztését.
-
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet fejlődését elősegítő környezet biztosítását. 18
Óvodánk feladatai közé tartozik: -
Nemzetiséghez
tartozó
gyermekek,
migráns
gyerekek
estében
egymás
kultúrájának, anyanyelvének megismerése. Nemzetiségi nevelés roma kulturális nevelés keretében, magyar nyelven a 3-7 éves nemzetiséghez tartozó HHH és hátrányos helyzetű gyermekek kiemelt és célirányos
fejlesztése.
Nyelvi
szocializációs
hátrányok
csökkentése,
beszédkultúra, szókincsbővítés, kommunikációs és szocializációs képességek, és az érzelmi élet összhangjának megalapozása.
-
Sajátos
nevelési
igényű
gyermekek
harmonikus
személyiségfejlődésének
biztosításához a másságot elfogadó környezet, inklúzív pedagógiai szemlélet fenntartása. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, melynek a társadalomba való beilleszkedést követően nagy előnyei vannak. A gyermekeket szakértői bizottság szakemberei komplex vizsgálatok keretében felmérik, ennek alapján alakítjuk ki az egyéni fejlesztési terveket.
19
4. TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTVE A HELYI SAJÁTOSSÁGOKKAL 4. 1. A SZÜKSÉGLETEK, TEVÉKENYSÉGEK, KÉPESSÉGEK SZEREPE A NEVELÉSI CÉL ELÉRÉSÉBEN 4. 1. 1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más – más szerepet szánnak neki a család életén belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Fontos alapelv, hogy a gyermekek alapvető testi szükségleteiket a nap folyamán bármikor kielégíthetik minden különösebb kérés és szabály nélkül. A szeretetteljes óvodai környezet, a családias légkör, a gyermekek egyéni szükségleteinek megismerése és kielégítése, a gyermekekre való odafigyelés, a differenciált bánásmód mind – mind arra szolgál, hogy biztonságot, megértést, nyugalmat sugározzon a kisgyermek felé. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: -
A gyermekekre való odafigyelés egyéni szükségleteinek folyamatos feltérképezése
-
A gyerekek alapvető fizikai – lelki szükségleteinek megismerése és kielégítése
-
Az egészséges óvodai környezet megteremtése
-
A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása
-
A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása
-
Megértő elfogadó pedagógiai magatartás
20
4. 1. 2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. Kizárólag a gyermek által ténylegesen elvégzett, elkezdett és befejezett tevékenység lehet pedagógiailag hatásos. A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység hierarchiájaként: A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 2,5-7 korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 2,5-7 éves korú tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvésváltozás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb
kibontakoztatását
a
csoportban.
A
2,5-7
éves
korú
gyermek
életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: -
Biztosítsa
minél
változatosabb,
többfajta
tevékenység
egyidőben
történő
gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek). -
A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára.
-
Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.
21
4. 1. 3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nem áll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehet módosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni. A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít; a nevelés: a) orientáló tevékenység is b) tevékenységszervezés is c) képességfejlesztés is. A képességek két nagy csoportba sorolhatók: - kooperációs képességek - kommunikációs képességek A kommunikációra és a kooperációra való képességet a gyermek a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: -
Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.
-
Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.
-
A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.
-
Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni.
-
Gazdagítás, dúsítás (enrichment) – a tehetséges gyerekeknek differenciált fejlesztés
22
4.2. Szocializáció, érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodai szocializáció feladata az életképesség megalapozása, továbbfejlesztése. Az óvodás gyermeknek tapasztalatilag kell megismerni közvetlen környezete tárgyait, cselekvési formáit, szokásait,
nyelvhasználati
cselekvőképességének
szabályait.
Az
eredményes
legfontosabb előfeltétele. A nyelvi
szocializáltság szocializáció
az
egyén
a későbbi
intellektuális teljesítmények elengedhetetlen biztosítéka. Az óvodának nyitott kezdeményező szerepet kellene betöltenie. A nyitottságok egyfelől a család szokásai, életvitele, értékrendje felől megközelítve, másfelől az óvoda toleráns megértő, elfogadó hozzáállásaként szükséges értelmezni. A szocializáció során a társadalom, a környezet szokásainak, normáinak erkölcsi elvárásainak megismerésén és fokozatos elsajátításán keresztül nevelődik a gyermek, formálódik a személyiség. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága az érzelemvezéreltség, ami a szocializáció során is meghatározó módon segít elő a környezet megismerését, az eligazodást, a mindennapi élet problémáival való megbirkózást. Az érzelmi biztonság igénye és szükségletének kielégítése minden gyermek lelki komfortérzetének alapja. A gyermek lelki szükségleteinek kielégítése során gondolni kell a különböző gyermekek megbecsülés, elismerés iránti vágyának, igényének kielégítésére is. Ennek teljesülése hozadékaként megjelenik az önbizalom, a helyes önértékelés, a sikerélmény iránti vágy és ennek mentén a kompetencia érzése a gyermekekben. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai: -
A szeretet és kötődés képességének fejlesztése /óvodapedagógus – gyermek, gyermek – gyermek, gyermek – dajka/
-
A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése természetes társas szükségletek, különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés.
-
Az élménybefogadás képességének fejlesztése, közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása
-
Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek teret engedni.
-
Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése, szokás és normarendszer megalapozása.
-
Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése, legyen modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
23
4.3 Anyanyelvi–, értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A gyermek a nyelv elsajátítása során teljes személyiségben fejlődik. Az anyanyelv alap, megtanítja a gyermeket a családhoz, a legszorosabb emberi közösséghez, a nemzethez, a tágabb emberi közösséghez tartozás érzésének átélésére és kifejezésére. Az óvodáskor éppen az az időszak, amely a gondolkodás, az ismeretszerzés, a társas kapcsolatok és így az egész személyiség fejlődése szempontjából különösen jelentős, és a beszédnek mindezekben meghatározó szerepe van. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem gondolkodása is fejlődik. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó komplex folyamat, mely a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek, gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbe intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve kell, hogy biztosítson változatos tevékenységeket a gyermeknek. Ezeken keresztül a gyermek további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai a spontán szerzett tapasztalatok különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása valamint az értelmi képességek, kreativitás fejlesztése. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelv nevelés során Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek.
24
A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor az otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermekeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal küzd. Szükség estén kérje szakember segítségét. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: -
Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.
-
A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.
-
Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.
-
Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.
-
A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.
-
A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.
-
Beszédmegértés fejlesztése.
-
Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.
-
A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.
-
A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.
25
4.4 A tudatos fejlesztés feltételei Az óvodás korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek ugyancsak jelentősen befolyásolják. 4.4.1. Objektív feltételek: Az óvoda épülete, udvara, környezete, a belső berendezése, az óvoda tárgyi feltételei, eszközei, szakmai felszereltsége. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai pedagógiai program nem igényel különleges feltételeket.
Minden óvoda épületének és
udvarának meg kell felelnie a Magyarországon érvényes építésügyi szabványoknak és a gyermekcsoport törvényben előírt átlaglétszámának. A programunk megvalósítására akkor van lehetőségünk, ha van mivel cselekednie a gyermekeknek. Az eszköz, legyen az játékszer vagy munkatevékenységhez használt eszköz, művészeti tevékenység alapfelszerelése vagy a testi fejlesztéshez szükséges tornaszer stb. elegendőszámban álljon a gyerekek rendelkezésére. Nagyon fontos, hogy a gyermekek egyidejű cselekvését, a párhuzamosan végezhető tevékenységeket képesek legyünk biztosítani. 4.4.2. Szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése A
hangsúly
az
aktív,
kétpólusú
együttműködésre
kerül.
Az
aktív
nevelés
tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket.
26
A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába, hiszen óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére.
Ezért
gondoljuk
azt,
hogy
a
gyermek
harmonikus
fejlesztésének
alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok merészen elengedhetik a fantáziájukat, mert minden, a csoportot érintő kérdésben - legyen az napirend, vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma vagy az életadta szituáció - nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez mérten a döntésekbe a gyermekeket bevonni. 27
Az óvónő és a dajka együttműködése A dajka jelenléte és szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A tevékenységközpontú
óvodai
program
megvalósítása
során
a
dajka
munkája
az
óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelőhatásokat.
A környezetben élők hatásai Az óvoda mindig adott környezetben működik, ezért valamennyi óvoda esetében lehetnek eltérő és azonos vonások a környezet feltételeit, lehetőségeit illetően. Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete. Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival. Különösen igaz ez akkor, amikor a szülők egyre inkább kezdik felfedezni, hogy az óvoda tulajdonképpen szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítani.
28
5. A FEJLESZTÉS TARTALMA Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Értékteremtő munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggnek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva, a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat. 5.1. Játék és tanulási tevékenység A játék a pszichikumot, fejlesztő és erősítő tevékenység. A játék az óvodás korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.
29
A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett, úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. Tudatos jelenléte biztosítja az
élményszerű, elmélyült
gyermeki játék kibontakozását.
Mindezt
az
óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, nem direkt reakcióival éri el. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a játékot is – felosztható szabad játékra és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melyek hatására a gyermekek szabad játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni.
30
A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza. Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén nem direkt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye - melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás -, vagy az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Nem direkt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Általában a gyermek spontán szerzett élményei és tapasztalatai nem kapnak kellő figyelmet. A legjobb esetben meghallgatják a felnőttek ezeket az élményeket, de a továbbiakban nem számolnak vele. A tevékenységközpontú óvodai nevelés nemcsak feltételezi, hanem el is várja az óvodapedagógus ilyen irányú figyelmét, érzékeny reagálókészségét. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegíti.
31
Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakozásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége és az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítása egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékokon belüli szereposztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják. . Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkozni.
A gyerekeknek a reggeli és a délutáni gyülekezés során, illetve az udvari játékokban biztosítjuk a lehetőséget a másik csoportban lévő gyerekekkel való együttjátszásra. A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. Szükség szerint a gyerekek közreműködésével alakítunk ki állandó és ideiglenes játszóhelyeket, barkácsoláshoz, dramatizáláshoz, festéshez, mintázáshoz, szimbolikus játékhoz, konstruáló és társasjátékokhoz, szabályjátékhoz. A sokat mozgó gyerekek számára éppúgy lehetővé tesszük az érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő játékot, mint azoknak, akik a nyugalmat igénylik. A mozgásos játékok fő színtere óvodánkban az udvar. Az óvoda udvarán meglévő beépített játékok jól szolgálják a gyermekek egészséges testi fejlődését, edzettségét, alkalmazkodó képességét, mozgásuk összerendezettségének fejlődését. Az adott eszközökön kívűl lehetőséget biztosítunk a változatos tevékenységekhez (barkácsolás, festés, stb.) a gyerekek igényeit, érdeklődését figyelembe véve. Ezekhez a tevékenységekhez naptól védett helyet biztosítunk, fedett terasz, pavilon formájában. Különös gondot fordítunk a homokban folyó játékok kialakulására. A vízzel és a vízben történő játékhoz kisvödrök, locsolók, kerti csap, vízasztal áll a gyermekek rendelkezésére. A játéktevékenységek gazdagításához hozzátartozik a nyári időszakra tervezett „játszóház” is. Ezekben a játszóházakban - viszonylag kis csoporttal - lehetőség nyílik az egyéni bánásmód sokrétű alkalmazására. Különböző barkácsolási lehetőségeket nyújtunk a gyerekek számára (agyagozás, gyöngyfűzés, bábkészítés, mézeskalács készítés, gyertyakészítés, batikolás, stb.). Alkalom nyílik a különböző szabadtéri játékok, versenyjátékok, dalos-játékok eljátszására is. Ezzel is igyekszünk a gyermekek élményeit bővíteni. 32
A játék során is különös figyelmet fordítunk azokra a gyerekekre, akik HHH vagy hátrányos helyzetűek. Számukra különösen fontos az óvoda által szervezett programok, a csoportos élményszerző séták, kirándulások szervezése, hiszen ezek által juthatnak olyan élményekhez, amiket beépíthetnek játékukba. A játékokon belül az egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek olyan eljárások keresését kínálják, amelyek a gyerekek fejlődését újszerű módon segítik elő. A roma gyermekek játékára a szimbolikus játék jellemző, a szülők utánzása erőteljes. Jellemző rájuk a felnőttes viselkedésforma. Nagyon sokszor filmbeli szereplőkkel azonosulnak, ami fejlett empátiás készségükre utal. Építő-konstruáló játékuk elmarad a velük egykorúakétól. Játék és valóság tudatuk jó, szabályismeretük a praktikus nevelés miatt kissé elmarad az életkori szinttől, de fejleszthető. Több gyermeknek otthon alig van játéka, ezért sokszor az eszközökkel való ismerkedés szintjén játszik. Ezeket a hiányosságokat az egyéni fejlesztő programban hamar bepótolják.
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése A sérült gyermekek alapvető tevékenysége szintén a játék, de játékuk és tanulási tevékenységeik is sérülésspecifikusan mások. -
Az értelmi fogyatékos kisgyermek számára pozitív fejlődési lehetőség van a nem fogyatékosokkal történő együttnevelésben. A spontán tanulást a társakkal történő kommunikáció, a többi gyermektől ellesett élmény és minta segíti.
-
A beszédsérült (ép értelmű) gyermek játéka és tanulása korának megfelelő, de a beszéd nem vivő funkció, a kommunikáció sérülésével a tapasztalatszerzés is lassulhat..
-
Részképesség kiesés általában bizonyos motorikus, verbális vagy logikai gondolkodási funkciókat, figyelmet, tájékozódást érint. E funkciók speciális megsegítéssel, szülők bevonásával többnyire kiküszöbölhetők. (Ha nem is az óvodáskor végére, de később valamikor). A „Szakértői Bizottság” iránymutató vizsgálatai szerint végzett fejlesztésnél nagy segítséget jelenthetnek a speciálisan részfunkciók erősítésére kapható játékok, eszközök. Ezekkel a játékokkal kiscsoportosan és egyénileg is lehet együtt játszani. A többi gyermek is szívesen játszik velük. A csoportban dolgozó pedagógus feladata, hogy odafigyeljen, segítsen a gyermeknek, hiszen a gyermek azon a téren, ahol a részfunkciók sérültek, nem szívesen tevékenykedik még játékos formában sem.
33
Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: -
Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése
-
A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára
-
A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása
-
Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához
-
Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében
-
A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása, fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
-
Szükség
esetén
bekapcsolódás
a
játékba,
együttjátszás
a
gyermekekkel,
az
óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítsa a nem direkt irányítás felelősségét a játék folyamán. A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. .Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egyidőben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 2,5 – 7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani, vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentőségét ismerjük, ám mértéke és hatása alatta marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A
közvetlen
környezet
folyamatos
megismerése,
az
érzékelés
és
a
többoldalú
tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni.
34
Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami a számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek estében képességének megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A gyermeki tanulás folyamatos, mindig cselekvő. Formái: utánzásos, minta-és modellkövetés, felfedező, problémamegoldó. Történhet spontán játékos tapasztalatszerzés, játékos cselekvéses tanulás, gyermeki kérdésekre, válaszokra
épülő
ismeretszerzés, az
óvodapedagógus
által
irányított
megfigyelés,
tapasztalatszerzés, felfedezés, gyakorlati problémamegoldás formájában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. Bár úgy gondoljuk, hogy a feladatrendszer elemeinek gyakorlati megvalósulását a vegyes életkorú csoportokban lehet a legnagyobb
hatékonysággal
elvárni,
mégis
azt
valljuk,
hogy
az
óvoda
és
az
óvodapedagógusok hatásköre annak eldöntése, hogy vegyes, részben osztott vagy osztott életkorú csoportban nevelik a gyermeket. Fejlesztjük a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát az egyre növekvő időtartamú tevékenységek (5-35 perces) tervezésével, szervezésével.
35
A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.. Az óvodapedagógus feladata a tanulással kapcsolatban: -
Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, kreativitás, gondolkodás, alkotóképesség). Az ezt segítő ösztönző környezet biztosítása.
-
A
gyermek megismerési
vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú
érdeklődésének
kielégítése. -
Lehetőséget kínálni a gyermekek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.
-
A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.
-
A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.
-
Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesitőképességét is megismerheti.
-
A komplexitásra törekvés a tanulási tartalmak tervezésénél, feldolgozásánál.
-
Differenciálás a tapasztalatszerzés sokoldalúságára törekvés.
5. 2. Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység – társadalmi és egyéni – értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága, stb.) határozza meg.
36
Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, melynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása - a tevékenység bázisára támaszkodva - a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása tevékenységének rendszerén keresztül valósítható meg.
37
Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is erősítenie kell. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és a gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partner viszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elég időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást.
38
Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülőóvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőtől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai: Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Természetes körülmények között minél nagyobb mozgástér biztosítása a célunk. Tágas, levegős, világos csoportszoba és fákkal, növényekkel, füves területekkel beültetett udvar szükséges a nevelési feladatok megoldásához. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehetőség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Az optimális mozgásfejlődéshez biztosítani szükséges a spontán mozgáslehetőségeket, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermekek napirendjét úgy kell összeállítani, hogy elkerüljük az egyoldalú terhelést, azaz lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek el a szabad levegőn. A napfény, a levegő, a víz, az eső is edzi, erősíti őket. Az egészséges életmódra nevelés nem csak az óvoda épületének és udvarának célszerű hasznosítását jelenti, hanem gyakori sétákat, kirándulásokat a szabad természetben, a közeli játszótereken, nagyobb füves réteken, dombokon, erdőkben. A természet szépségeinek élvezete, a szabad természetben való játék öröme, a mozgás szabadsága, a mozgást követő pihenés és nyugalom – ami nem biztos, hogy minden gyermek esetében az alvást is jelenti - a legbiztosabban vezeti el a gyermeket a természet szeretetéhez. Az óvodapedagógus tudatossága abban nyilvánul meg, hogy gondosan válassza meg a helyszíneket és hívja fel a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára.
Így alapozza meg a környezettudatos
magatartást. Mindig legyen alkalom szabad, önálló mozgásra, futkározásra. A játék, a kirándulások célját és ezzel együtt időtartamát a gyermekcsoport életkori sajátosságaihoz igazítsuk.
39
A szokásrendszer alakításával azt kell elérni, hogy a tevékenységhez szükséges eszközök bármikor a gyermekek rendelkezésére álljanak és a tevékenységet magát ne korlátozzuk vagy szabályozzuk be. Az egészséges életmód szokásinak kialakításában fontos szerepet kap az egészséges és helyes táplálkozás szokásainak kialakítása és az étkezés körülményeinek, esztétikumának biztosítása. A helyes táplálkozási szokások kialakításánál a rendszeresség az első szempont. Fokozottan figyelnünk kell arra a napirendbe, hogy meghatározott időintervallumon belül történjenek az étkezések. Sok óvoda igyekszik rendszeres gyümölcsfogyasztással és különféle magokkal kiegészíteni a napi óvodai ellátást.
Az egészséges életmód szokásinak kialakításához
hozzátartozik az étkezések körülményeinek, nyugalmának, kellemes hangulatának és esztétikumának biztosítása. Az étkezés közbeni halk beszélgetés, a kulturált étkezési szokások elsajátítása pedig tovább fokozza az egész tevékenységhez kapcsolódó pozitív hatásokat. Mindez újabb adalék ahhoz, hogy a környezet hatásával nevelni tudunk, hogy a példaadás a legerősebb nevelő erő. A pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása nagyon fontos. Ezzel alapozható meg a környezettudatos magatartás. A lelki egészség megteremtése is célunk, hiszen ez elősegíti a pszichés fejlődést, csökkenti a környezetből érkező káros hatásokat és pozitívan hat a személyiséget érő változásokra.
Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban: -
Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.
-
A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.
-
A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása, gyakorlása.
-
A konfliktusok kezelése.
-
A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.
-
A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.
-
Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak társaik irányában.
40
Az óvoda és környezetének együttműködésében legkiemelkedőbb alkalmak, ünnepek Óvodánkban az egymáshoz tartozás – a külvilág kirekesztése nélkül – nagyon fontos feladat. A családokkal való közös együttműködés óvodai életünk szokásrendszerévé vált. A szülők mindennapos „betekintése” mellett igazi fénypont a közös rendezvények szervezése, megünneplése. Városunkban sok a munkanélküli, illetve a három vagy annál több gyermekét nevelő hivatásos anya. Így hétköznapi életükben különösen nagy élményt jelent szülőnek, gyermeknek egyaránt, amikor szépen felöltözve, lelkileg ráhangolódva érkeznek egy-egy óvodai ünnepre. Geleji úti Óvoda, Rákóczi úti Óvoda rendezvényei, hagyományai Az óvodai élet hagyományos ünnepei: -
A születésnapokat és névnapokat a csoportok hagyományainak megfelelően ünnepeljük.
-
A Mikulás napi megemlékezést az óvónők színjátéka, bábjátéka teszi színessé, valamint egy „igazi” Mikulás, ajándékosztása.
-
Farsangkor hagyományainknak megfelelően jelmezbe öltöznek a gyerekek és az óvoda dolgozói. Az óvónők színjátéka, bábjátéka, tréfás vetélkedők teszik érdekessé ezt a napot. A farsang zárásaként kiszebábot égetünk óvodánk udvarán.
-
A gyermeknapot családi nap keretén belül tesszük emlékezetessé. Változatos ügyességi feladatok elvégzését „krajcárral” jutalmazzuk.
-
Az év befejezéseként elbúcsúztatjuk a nagycsoportosokat. Az óvoda könyvvel, az óvónők saját készítésű ajándékokkal kedveskednek a leendő elsősöknek. Társadalmi, családi és egyházi ünnepek óvodánkban
-
Megemlékezünk Március 15-ről, Október 23-ról (az 56-os forradalom és szabadságharc emléknapja). Erősítjük a hazaszeretet érzését. Elsétálunk a hősök szobrához, elhelyezzük saját készítésű zászlóinkat.
-
A
karácsonyi
ünnep
a
szülőkkel
csoportonként
történik.
A
karácsonyfát
meglepetésként kapják a gyerekek. Az adventi időszaktól kezdve várakozás, ajándékkésztés, meglepetésszerzés, teremrendezés, díszítés előzi meg, karácsonyi történetek felidézése, eljátszása, hangsúlyozva az ünnep jelentőségét. Arra törekszünk az ünnepi készülődésben, hogy a gyerekek megérezzék, megtanulják, hogy nagyobb öröm adni, mint kapni. 41
Sportnap: a téli időszakban rendezzük meg a gyermekeknek és családtagjaiknak,
-
hiszen fontosnak tartjuk a rendszeres mozgást. Itt együtt felfedezhetik a mozgás örömét az izgalmas versenyjátékokon keresztül. Húsvét előtt megismertetjük a gyerekeket népi játékokkal, az ünnephez kapcsolódó
-
néphagyományokkal: tojásfestés, locsolkodás. Anyák
-
napján
az
édesanyákat,
nagymamákat
csoportonként
köszöntjük.
Megörvendeztetjük őket saját készítésű ajándékokkal és verssel, énekkel kedveskedünk. Pünkösdkor hagyomány a kislányok pünkösdi királyné- és királyválasztása ügyességi
-
játékokon keresztül, mely szokások a természet megújulását és a tavaszt köszöntötték régen és ma is. Zöld napok: -
A
természeti,
társadalmi
valóság
megismerése
szempontjából
a
Zöld
napok
megünneplése: Autómentes világnap (szeptember 22), Állatok világnapja (október 4), Víz világnapja (március 22), Föld napja (április 22), Madarak és fák napja (május 10). Időszakos ünnepek melyek alkalomhoz kapcsolódnak: - A különböző csoportba járó gyerekeknek – különösen a nagycsoportosoknak - lehetőséget biztosítunk arra, hogy megismerjék egymást közös kirándulások, játékok, színház és kiállítások látogatásának alkalmával. -
Nagycsoportosainkkal meglátogatjuk az első osztályosokat, ezzel is átsegítve őket az iskolába lépés nehézségein. Betekintünk az iskolai élet munkájába.
-
Alkalomszerűen szülői találkozókat szervezünk csoportonként, melyeken lehetőséget biztosítunk egymás megismerésére, s beszélgetéseink közben a gyerekek számára apró meglepetéseket, ajándékokat készítünk (pl. karácsonyra, gyermeknapra).
-
Továbbra is igényeljük, és örömmel várjuk a zeneiskolások Karácsonyi hangversenyét.
42
5.3. Értékteremtő munkatevékenység Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő- fejlesztő hatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban elmondtunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy mindez tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyerek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre valló felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható. Ezen kívűl igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti.
43
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakos, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3 – 5 vagy 7 éves korban végezhet el a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyerekek
saját képességeik
szerint,
koruktól
függetlenül
akkor
végezzék el
az
önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A munka konkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnek körülhatárolni, hiszen az attól függ, hol és milyen körülmények között működik az óvoda. Községben vagy falun nyilván több lehetőség adódik az óvoda udvarán kertet létesíteni, kisállatokat, halakat, növényeket gondozni, gesztenyét vagy más terméseket gyűjteni stb. Városban is megteremthetőek ezek a feltételek, de ott egészen más körülmények és adottságok között. Arra azonban mindenütt van lehetőség, hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, hogy maguk rendezzék be a csoportszobákat, maguk díszítsék fel a termet stb. A munkára nevelés általános értelemben magába foglalja a termelést, a gazdálkodást is, azaz a valódi értékteremtő képességek fejlesztését. Nekünk az óvodában ennél kevesebbel kell megelégednünk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk megismertetni a gyermekeket a munka társadalmi értékével. A gyermekek képesek felfogni, hogy munkájuk eredményeként (pl. papír, gesztenyegyűjtés) kirándulni mehetnek, játékot, meséskönyvet vásárolhatnak.
44
Az értékteremtés alatt itt anyagi értéket értünk, de felfogásunkban az érték nem csak materiális, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai, stb. értéket egyaránt jelent. Véleményünk szerint a kerti munka az a terület, ahol ez az értékteremtő képesség még tisztábban megmutatható. Fontosnak tartjuk tehát az óvodában az élősarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalása igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek. Óvodai kert alatt valódi, nagy kertet értünk, ahol a zöldségek és a virágok mellett gyümölcsfák is vannak. Ilyen kertből a termést akár értékesíteni is lehet, de amennyiben az óvoda maga használja fel a termést, a gyermekek megérezhetik, megérthetik munkájuk valódi értékét. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak. A gyerekeknek – életkori sajátosságait figyelembe véve – biztosítjuk, hogy sokféle munkatevékenységet próbáljanak ki, és fokozatosan sajátítsák el. Az önmagukkal kapcsolatos munkatevékenységeket önállóan végzik el. A gondozáshoz és az étkezéshez kapcsolódó feladatokat már a kiscsoportos gyerekek is – kis segítséggel – megoldják. Nagy örömmel végzik az asztalok letörlését, kis seprűikkel saját környezetük rendbetételét, a későbbiek során is megbecsülve munkájukat. Városunkban a ház körül jól megvalósítható az állatgondozás. A gyerekekkel ellátogatunk egy- egy házhoz, megnézzük a sertés, baromfi gondozásával kapcsolatos teendőket, egyes munkaformákba besegítünk a házigazdának. Óvodásaink szinte kivétel nélkül kertes családi házban élnek, így a kerttel, a természetes környezettel
való
kapcsolatuk
ideálisnak
mondható.
Óvodánk
udvarán
gyakran
tevékenykedünk, az évszaknak megfelelően lombot seprünk, havat lapátolunk - gyermekeink kezében otthonosan mozognak a különböző munkaeszközök. A csoportszobákban élősarkokat alakítottunk ki, amelyek könnyen hozzáférhetőek, a gyermekek szemmagasságában vannak, s ahol a gyerekek által gyűjtött termések, általuk gondozott növények találhatók. 45
Nemzetiségi nevelés keretében a munkára nevelés megvalósulása Mivel otthon a legtöbb gyermek segít, ezért jól ösztönözhetőek a munkára. A naposi munkában nehézséget okoz a terítés, hiszen a családban erre nem fektetnek nagy hangsúlyt. Önkiszolgálásuk jó, kézügyességük hamar átsegíti őket a hiányos tapasztalatokon. A vegyes életkor előnyei a munkafeladatokban is megmutatkoznak, mert a cigány gyermekek megszokták a nagyobbakra való figyelést, azok utánzását. Ezeknél a gyermekeknél még inkább érvényesül a fokozatosság és rendszeresség elve a munkafeladatok biztosításánál, mert lesznek a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei. A hiányzó elemeket játékban gyakoroljuk. A gyermeken keresztül próbálunk hatni a családokra, ösztönözzük őket a kert, és környezetük rendbetételére /pl. Föld napja/. Sajátos nevelési igényű gyermekek munkára nevelése integrált formában A különböző fogyatékosságú gyermekek munkája is a játékos tevékenység. Biztosítsunk számukra olyan naposi, vagy egyéb munkát, amiben fogyatékosságuk nem akadályozza, hanem elősegíti önállóságuk kialakulását (pl. az értelmi fogyatékos gyermekek nagyon szeretnek „segíteni”). Követeljük meg tőlük állapotuknak megfelelő módon a rendszeres, folyamatos tevékenységet. Legyenek önkiszolgálóak életkoruknak megfelelő szinten. Minden gyermeknek biztosítsunk sikerélményt! Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban -
Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.
-
Folyamatosan bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.
-
Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.
-
Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.
-
A munkatevékenység végzése minden esetben differenciáltan, a gyermekek sajátos igényeinek figyelembe vételével valósuljon meg. 46
5.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny időfelhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek közelébe kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolják természeti szükségességek, társadalmi kötelességek. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő, önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember - különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni. Az alapvető társadalmi tevékenységeket és individuális tevékenységi formákat ötvöző nevelési rendszer nem képzelhető el anélkül, hogy a társadalom tagjai elsajátítsák a társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. Ezeknek a képességeknek a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege az egyike azoknak a nagy horderejű feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodában lehet elkezdeni. Az óvodában - persze sajátosan - az iskoláétól eltérő módon értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Ennek oka elsősorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségek (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene- tánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mesélés-verselés, barkácsolás, stb.) közül szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívűl az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket.
47
Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet- és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. Óvodánk tágas udvarral rendelkezik, de a mozgási lehetőségek érdekében, alkalomszerűen elsétálunk a közelben lévő futball-pályára, ahol különböző verseny-, és ügyességi játékokat játszunk. A téli hónapokban családi sportszombatot szervezünk. Tornatermünkben a szülők és gyermekeik együtt mozognak. A szülőket inspiráljuk ezzel az oly sokszor elmulasztott közös játékra, annak fontosságára, örömére hívjuk fel a figyelmet. Szánkó- és kerékpártúrákat szervezünk szintén a szülőkkel közösen. Szánkótúránk a közeli dombon zajlik, befejezésül önfeledt hócsatákat szervezünk. Kerékpártúráinkat apák - fiúk futball mérkőzése színesíti, zárásként közös szalonnasütés teszi emlékezetessé a napot. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében: -
Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehetőségeket arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás- és tevékenységi teret a gyermekeknek.
-
A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét.
-
Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését.
-
Pihenőidőben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.
48
6. A FEJLESZTÉS KERETEI A nevelés a nevelő hatások rendszerén keresztül valósul meg a gyakorlatban. A nevelés színtere a teljes napi óvodai élet, amely magába foglalja a nevelés-tanulás minden pillanatát. A nevelési folyamat bármely szakaszában képes a gyermek tanulni valamit a gyermek és ez által nevelődik, gazdagodik a személyisége. A kisgyermek a világot komplexen érzékeli, érzékeli, szemléli, tanulja és értelmezi, számára a szociális, érzelmi, értelmi szféra nem különül el. A komplexitás a pedagógiai folyamatban az alábbi tényezőket foglalja magában: -
Tények, jelenségek, tartalmak összetartozása
-
A tevékenységformák összetartozása
-
A személyiség minden szférájának jelenléte
-
A megjelenítési, kifejezési formák összetartozása
-
A gyermeki tevékenység teljessége
-
A pedagógusi tevékenység teljessége
A TERMÉSZETI –TÁRSADALMI VALÓSÁG MEGISMERÉSE A külső világ tevékeny megismerése. A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig valódi környezetben történik, ezért a komplex tevékenységek legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek.
49
Komplex tapasztalatszerzésről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet, és fel is kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, melyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége, és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. Az együttműködési képességek alakítása a mindennapi életben szükséges, a társadalom által elfogadott érintkezési szokások megismerését és elsajátítását jelenti elsősorban. Az esélyteremtés arról szól az óvodában, hogy azonos környezeti, feltételek, lehetőségek, biztosítása mellett, a gyermekek képességének megfelelő differenciált bánásmódban együtt nevelődjenek a különböző társadalmi környezetből érkezők.
A környezet szeretetére és védelemére nevelés A gyermeki kíváncsiságra, a gyermeki érzékelésre, a gyermek érzelmeire alapozva a természet megismerésére és megszerettetésére kell törekednünk. Sokat kell járni, sétálni, futkosni, nézelődni a szabadban. Tapasztalatokat gyűjteni, rácsodálkozni, megszemlélni, megbeszélni a látott, megélt élményeket. Amikor már megszerették a környező világot, akkor lehet a természet védelmére nevelés feladatait elkezdeni, pl.: a kert művelése, a madarak etetése, a virágok gondozása, a lehullott levelek összegyűjtése, a kisállatokról való gondoskodás, a természet tisztaságának megőrzése, stb. Példát mutatva a gyermek számára, azt kell benne megerősíteni, hogy milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmét annak értékeire és szépségeire, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. 50
A külső világ tevékeny megismerésének szerves résztét képezik a „zöld napok”, melyek beépülnek az óvodai élet mindennapjaiba, és hozzájárulnak a kisgyermekek környezettudatos magatartásának alakításához. A környezettel való harmonikus együttélés képességét ezekkel is lehet, sőt kell is alakítani. Minden évszakban ismerkedünk és rácsodálkozunk a természet szépségeire. A lényeg az élményszerzés és tapasztalás, közben összegyűjtjük, begyűjtjük a természetből mindazt, amit év folyamán bármilyen tevékenységben hasznosítani tudunk. A külső világ tevékeny megismerését igen nagymértékben segíti, a csoportszobában kialakított élősarok, ahol minden évszakban megtalálhatók a gyermekek által megismert és begyűjtött dolgok (kavicsok, virágok, szobanövények, botok, ágak, termések, magvak, hajtatott növények, csigák, kagylók stb.) az élősarok alkalmas arra, hogy a gyermekek folyamatosan megfigyeléseket végezzenek, tevékenykedjenek. A környezetet teljességében, komplexitásában megismerni, a természetet megszeretni, óvni és védeni akkor lesznek képesek felnőtt korukban a kisgyermekek, ha sok – sok pozitív élmény éri őket a szabad természetben, az óvoda kertjében, az élősarokban. Az óvodás gyermekek még aktívan nem vesznek részt a tágabb környezet védelmében, de azt már elvárhatjuk tőlük, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket és legyenek kíméletesek velük szemben. Ugyanakkor szemléletük formálható, érzékenységük alakítható azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezetet kárósító jelenségekkel kapcsolatban szerezhetnek, mint pl.: az autók kipufogógázának hatása, a szemetes környezet, a lég-, és vízszennyezések, a vegyi anyagok károsító hatása, a zajártalmak. A természetben a szemléletformálás módja, eszközei, az életkori sajátosságokhoz és a gyermekek érdeklődéséhez, közvetlen tapasztalataihoz igazodnak. A gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre és tiszteljék, becsüljék, védjék és megőrizzék azt.
51
Születéstől - felnőttkorig A külső világ tevékeny megismeréséhez szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket. Újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születéstőlfelnőttkorig címmel megfogalmazott komplex tevékenységek magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetükben meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása
valósulhat
meg
játékosan,
a
gyermek
érdeklődésének
és
igényeinek
figyelembevételével. Ez a tevékenység és az itt jelentkező feladatok játékidőben, szabadidőben, vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatóak. Alkalmi és folyamatos megfigyeléseinket óvodánk udvarán és óvodánk környékén végezzük. A gyerekek családjainál segítünk az évszaknak megfelelő tevékenységekben (szüret, dióverés, kukoricamorzsolás). Sétáink, kirándulásaink során folyamatos gyűjtőmunkát végzünk. Végigkísérjük a növények gondozását a betakarításig. A felhasználási lehetőségek közül választva gyakran készítünk vitaminsalátákat, befőtteket. Tájékozódunk, hogy óvodánk környékén milyen középületek találhatóak, s ezek milyen célt szolgálnak. Óvodás gyermekeink szülei közül sokan dolgoznak a helyi intézményekben, így egy-egy alkalommal megismerjük munkájukat, munkahelyüket, munkaeszközeiket. Emődön keresztülhalad a 3-as főút, így fokozott figyelmet szentelünk a helyes közlekedési szokások, viselkedési formák elsajátítására. Gyakori sétáink során figyelmeztetjük a gyermekeket a közlekedés veszélyeire, a közlekedési eszközök, jelzőrendszerek rendeltetésszerű használatára. Távolsági közlekedési eszközöket (autóbusz, vonat) is igénybe veszünk egy-egy miskolci bábszínház, múzeum, kiállítás látogatásakor. A családokkal való közvetlen, jó kapcsolattartás, együttműködés során lehetőség nyílik arra, hogy részesei legyünk egyes családi eseményeknek (kistestvér születése, fejlődésének figyelemmel kísérése, új házba költözés, építkezés megtekintése). 52
Az óvodapedagógus feladatai a komplex tevékenységek megszervezésében -
Olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik minél több közvetlen tapasztalt és felfedezés szerzését a környezetben.
-
Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek az élményszerző séták, kirándulások, kerti munka, vagy az ünnepek alkalmával.
-
Biztosítson minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.
-
A komplex tevékenységeket lehetőség szerint a szabadban, a közvetlen környezetben szervezzük meg.
-
Biztosítsuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és/vagy virágoskert működjék, ha lehetőségünk adott, próbálkozzunk kisállatok tartásával is.
-
a környezettel, természettel kapcsolatos anyag feldolgozása a foglalkozásokon képességfejlesztő tevékenység formájában
-
környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (pl. hulladékszelekció, természetbarát termékek használatára való ösztönzés, természeti környezet védelme, lakó- és óvoda környezet közös megóvása)
-
a különböző egészségkárosító szerek egészségi kockázatának tudatosítása
-
személyes higiéné elsajátíttatása
-
az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése
-
egészséges étkezés
-
anyag- és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása
-
a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása
-
csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága
-
az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása
53
Matematika A matematika a természeti-társadalmi –tehát emberi környezetben jelen van annak szerves része, az életre nevelés során megkerülhetetlen a környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól való tapasztalatszerzés és ismeretek felfedezése, rendszerezése. A matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése a külső világ felfedezésével párhuzamosan zajlik, méghozzá aktív formában. A matematika éppen úgy mint az anyanyelvi nevelés az óvoda egész napjában jelen van. A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. A tapasztalatszerzés minden esetben örömforrás legyen a gyermek számára, hiszen a lényeg a felderítés, a felfedezés, a kutatás, a problémamegoldás. A tárgyi környezet, az élővilág, az élethelyzetek mindig kínálnak matematikai tartalmú tudni valókat. Beszélhetünk a levelek, fák, virágok, a termések matematikájáról, a zöldségek a gyümölcsök a kertek, a piac matematikájáról az időjárás az öltözködés, a séták a kirándulások matematikájáról, a homok, a víz, a kavics, papír a fa, a textil a fonal matematikájáról a játékeszközök matematikájáról vagy a testünk, az éneklés, körjáték, szerepjáték szabályjáték matematikájáról. A gyermek saját maga által megszerzett tapasztalata a fontos.
Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: -
Az élet nyújtotta természetes szituációk keresése és felhasználása a matematikai nevelés céljainak megvalósításában.
-
Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
-
A komplex tevékenységek vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.
-
A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve szükséges megvalósítani.
54
MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése, az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy az óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyermekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri vagy igényli. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása, a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén kreatív emberek sajátossága. Az
óvodáskorban
hihetetlenül
nagy
lehetőségei
vannak
a
kreatív
képességek
kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás- és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb... kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. 55
Az óvodapedagógus véleményét – különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele – szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. A művészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrétű, összetett és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a verselés-mesélés, az ének, zene, énekes játék, gyermektánc, a bábozás, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a mintázás, a kézi munka, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Az ősszel lehulló falevelet színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belőle.
Verselés, mesélés: A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással és /vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mesélés között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában- feltárja a gyermekeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatiról,
a
kezdeményezésének
lehetséges, anyaga
megfelelő változatos
viselkedésformákról.
legyen.
Gerincét
a
A
verselés-mesélés
magyar
népmesekincs
megismertetése adja, de a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek is egyaránt helye van az óvodánkban. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg- és mese mondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. . A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. 56
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás, szövés-fonás, mintázás stb.). Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a teret a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeihez. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak a jeles napok, a zöld napok, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást, dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerű egy kis sarkot vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tároljuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen például a nagyobbak szimbolikus játékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek, és a kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különböző szerszámokkal. Ezen tevékenységekkel az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi – plasztikai kifejezőképesség komponáló, - térbeli tájékozódó – és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér – forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
57
Ének- zene, énekes játék, gyermektánc: Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. A népdalok hallgatása, az énekes népi játékok, a néptáncok és a kortárs művészeti alkotások elősegítik a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. A komplex tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. . Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. Az énekes játékok teszik ki a tevékenységek gerincét. A Kodály Zoltán átmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés, és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: -
Nyugodt légkört biztosítson a szabadon, önállóan megvalósuló alkotó tevékenységek számára.
-
Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.
-
Biztosítson minél több eszközt, időt, helyet és egyéni önállóságot a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.
-
Élményszerzéssel, ötletadással segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását 58
-
Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.
-
Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy az élményeket átélve megvalósíthassák elképzeléseiket.
-
Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás, ének, zene és vizuális tevékenység biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.
-
A művészeti tevékenységekhez (verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, mintázás, kézimunka) a gyermekek számára bármikor elérhető helyen legyenek inspiráló, alkotásra ösztönző kellékek, eszközök.
Mozgás A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Az óvodás korú gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapos testnevelés nélkül. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás,a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének- a pozitív énkép, önkontroll,
érzelemszabályozás,
szabálykövető
társas
viselkedés,
együttműködés,
kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás-fejlődésére. A spontán- a játékban, azon belül a
szabad
játékban-
megjelenő
mozgásos
tevékenységeknek,
az
egészségfejlesztő
testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. 59
Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez
tehát
hozzátartozik,
hogy maximálisan
biztosítsuk
a
spontán
mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. A mozgás és a pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívűl hagyni, ezért a mindennapi testnevelést lehetőleg a szabadban célszerű tartani. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközökre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltételek biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású, napi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett,
fegyelmezett
nagy
–
és
kismozgások
kialakulásához.
Kedvezően
befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró, - ellenálló képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. A mozgás objektív feltételei: Elsősorban a megfelelő hely biztosításáról kell szólni. Mivel a mozgást döntő mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért célszerű füves területen különböző pályákat kialakítani. Ehhez csupán mozgatható kis kapuk szükségesek. 60
Nagyon jó lehetőséget nyújt a különböző mozgások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb, ami télen szánkózásra, csúszkálásra, síelésre használható, nyáron viszont gyakorolható a gurulás, mászás, kuszás, felfelé történő futás, szökdelés, stb. A füves, sík és dombos terület mellett feltétlenül szükséges az aszfaltos, kavicsos terület. A fák között érintő magasságban kifeszített kötélen függhetnek a gyerekek. Az udvar különböző részein – különösebb megmunkálás nélkül – lefektetett és lazán rögzített farönkök kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. A megfelelő távolságban rögzített mászókák az óvodaudvarok fontos kellékei. Az állványokon felfüggesztett mászókötél és gyűrű a vállöv erősítését szolgálja. Az úszás és korcsolyázás - ahol lehetőség van rá - szervezetten is megvalósítható. Hosszabb sétát, sőt túrát tehetünk a gyermekekkel a szabadban, ha lehetőségünk adódik, használhatjuk a közeli iskola vagy sportlétesítmény tornatermét vagy füves pályáit. Némi ötletességgel és szakemberek bevonásával tovább fokozható tehát a mindennapi testnevelés hatása. Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök, stb.) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi-, és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetőek legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget. A mozgás szubjektív feltételei: Az óvodapedagógus személyisége, a mozgáshoz való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportokban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A mozgás mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a mozgásban elért sikereiknek.
61
A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, függések, egyensúlygyakorlatok). A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőjének alakulását. Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a mozgásos játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma amit a gyermekek képesek elvégezni - a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt irányított mozgásos tevékenységet tart vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg mozgásos játékokkal tölti ki az időt. A játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélküli spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Az óvodapedagógus feladatai a mindennapos mozgás megszervezésében: -
Legfontosabb feladat, hogy a napirendet úgy állítsa össze, hogy adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.
-
Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának feltételeit. Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.
-
Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.
-
Az egészséges életmód szokásainak, kialakítása, biztosítsa a mozgás zavartalanságát, nyugalmát.
-
Tartsa fontosnak a mindennapi testnevelés és az irányított mozgásos tevékenységek keretein belül a differenciált, egyéni fejlesztést.
62
7. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző, és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést havi periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásrahatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni.
63
A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. Ennél fontosabb azonban, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy
konkrét
megfigyelések
adjanak
alapot
az
egyéni,
differenciált
fejlesztés
megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget. A fejlesztés módszere: A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A tevékenységközpontú
pedagógiai
program
megvalósítása
leghatékonyabban
vegyes
csoportban képzelhető el, de az óvodában létrejövő adott lehetőségek döntik el, milyen csoportszervezési formát alkalmaznak. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben milyen tevékenykedtetés keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a foglalkozás formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenységre és a tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.
64
A fejlesztés kerete: -
A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott csoportokon belül a gyermeki
tevékenységre,
önállóságra,
döntési
helyzetekre
és
sokoldalú
tapasztalatszerzésre épül. -
A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei:
önálló és irányított tapasztalatszerzés
komplex tevékenységek rendszere
A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel, különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirenden belül adunk időt a gyermekeknek a csoportok közötti átjárásra, ezt a délutáni időben tudjuk megoldani 15.30-tól. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat. A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.
65
A napirend általános időkerete 11 órás óvodai nyitva tartáson belül: 600-830
Gyermekek fogadása, szabadidős tevékenységek
830-930
Folyamatos tízórai
930-1030
Játék, Komplex tevékenységek, csoportos foglalkozások, mindennapos mese
1030-1200
Udvari játék, mindennapos mozgás
1200-1300
Ebéd, tisztálkodás, fogmosás
1300-1500
Pihenés
1500-1700
Folyamatos ébredés, uzsonna, játék, szabadidős tevékenységek, folyamatos hazamenetel
A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, a váratlan események stb. hatására.
Hetirend: A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend biztosítsa a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyeljünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. A hetirend összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen.
66
A hetirend általános tartalma: Hétfő
szabad-irányított játék, verselés-mesélés, kötetlen beszélgetés, élményszerző séta, mindennapos mozgás
Kedd
szabad-irányított játék, verselés-mesélés, külső világ tevékeny megismerése, mindennapos mozgás, hittan foglalkozás (ref.)
Szerda
szabad-irányított játék, verselés-mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, mindennapos mozgás
Csütörtök szabad-irányított játék, verselés-mesélés, tervezett, szervezett testnevelés Péntek
szabad-irányított játék, verselés-mesélés, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mindennapos mozgás, hittan foglalkozás (kat.)
Óvodánk reggel 6 órától délután 17 óráig tart nyitva, a helyi körülményeket figyelembe véve. Törvény írja elő, hogy az óvoda teljes nyitvatartása alatt szakszerű felügyeletet kell biztosítani, szakszerű ellátással kell a gyermekek nevelését megszervezni. A kora reggeli órákban és a délutáni időszakban a létszám fokozatos csökkenése miatt szükségtelen minden óvodapedagógusnak részt venni a nevelés folyamatában. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy a reggeli órákban korábban érkezők, és késő délután az óvodában maradó gyermekek összevont csoportban, szükség szerint egy vagy két óvodapedagógussal tölthetik idejüket, akik változatos játéktevékenységeket biztosítanak számukra. Az óvodapedagógusok kötelező óraszámából az átfedési időt növeljük, így a gyermekek szokásrendszere, szabályrendszere biztosabban, körültekintőbben, több segítségnyújtással alakulhat ki. Zökkenőmentesebbé teszi a későbbiekben az önállóság kialakításához szükséges viselkedési, alkalmazkodási képességek kialakulását.
67
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése során a foglalkozások heti rendszeressége: A
gyógypedagógiai
szakvélemények
tartalmazzák,
hogy
mely
gyermeknek
milyen
gyakorisággal kell részt vennie egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztésben. Ezen kívül a fejlesztés gyakorisága függ a gyermek egyéni fejlődési ütemétől is. A pedagógiai programhoz kapcsolt kiegészítő program nagyon sok esetben nem adhat konkrét feladatokat – hiszen a rászoruló gyermek sérülési foka, gyakorisága, a fogyatékosság minősége változhat -, de megadja az óvodánkban leggyakrabban előforduló fogyatékosság, vagy ínadaptált gyermek nevelésének legfőbb irányelveit. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban: -
Egyénre szabott fejlesztési terv készítése
-
A gyermekek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése
-
A nevelőmunka folyamatos értékelése
-
A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása. A gyermek
folyamatos
nyomon
követése,
megfigyelése,
szempontjai
a teljes
személyiségre, minden képességkörre és a fontosabb részképességekre irányulnak. Segít abban, hogy az óvodapedagógus megállapíthassa a gyermek erősségeit és a gyengébb pontjait, regisztrálhassa a fejlődést. Mindez folyamatosan történik a gyermek óvodába lépésétől a beiskolázásig. Kitöltésének módszere: megfigyelés – spontán tevékenységekben – játékos feladatokban és egyéb szervezett tevékenységekben. Kiegészítjük a gyermek munkáival. -
Sajátos nevelési igényű gyermek nevelésénél tartalmi dokumentáció. Egyéni fejlesztési napló: a fejlesztő foglalkozásokban a gyermekekkel végzett tevékenységek tartalmi dokumentálására szolgál.
68
8. ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE Team munka az óvodában Az óvoda rendszer szerint működik és azért, hogy funkcióit zavartalanul érvényesíteni tudja a gyermekek érdekében, minden tényező működését össze kell hangolnia. Az óvoda testületében a team-ben dolgozók harmonikus együttműködésére van szükség. Az óvodapedagógusaink szakképzett munkatársai a dajka nénik, akik a gondozásban, szervezésben és egyéb tevékenységekben mintát adnak a gyermekek számára. A személyiségfejlesztés személyes kontaktusra épül. A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program kiépítése során szabályoztuk partnerazonosítási és partnerigényfelmérési folyamatunkat. A jövőben ennek megfelelően kívánjuk partnerközpontú intézményi működésünket folyamatosan fenntartani. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletbe tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk.
69
Az érdekelt felek azonosításának szabályozása Az óvoda nyitott modelljéhez hozzátartozik az óvoda környezetével való nyitott együttműködés, kapcsolattartási rendszerünk Partnerek A 1. Közvetlen Az együttműködés formái Az együttműködés gyakorisága kapcsolattartó 2. Közvetett személy a partner részéről - napi óvodai élet, - naponta - valamennyi 1.1. - egyéni és csoporthelyzet gyermek A GYERMEKEK 1.2. AZ ALKALMAZOTTI KÖR: - Pedagógusok, - Technikai személyzet 1.3. AZ ÓVODÁBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEI
-
-
-
1.5. II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA 1.4. A FENNTARTÓ: Emőd Város Önkormányzata
napi munkakapcsolat, az óvodai élet hagyományai, a felnőttek ünnepei, rendezvényei
napi kapcsolat, szülői értekezlet, munkadélután, ünnepségek, közösen szervezett egyéb programok
-
értekezletek, munkamegbeszélések, írásbeli tájékoztató, jegyzőkönyvek, beszámolók, rendezvényeinken való részvétel, betekintés óvodánk hétköznapi életébe közös ünnepek, első osztályosok bemutató óráján való részvétel, tájékoztató szülői értekezlet az iskolába induló szülők számára, közös szakmai tapasztalatcserék, a sportszombat helyszínének biztosítása, szakmai munkaközösségi tanácskozások
-
-
-
-
A kapcsolattartó A kapcsolattartás személy az óvoda frissítésének részéről időpontja -
adott csoport óvodapedagógusa
minden nevelési év első napja
-
óvodavezető
minden nevelési év első napja, változás esetén azonnal
naponta, nevelőtestületi és munkatársi értekezletek, pedagógusnap, a dolgozók jubileumi ünnepe
valamennyi alkalmazott
naponta, az éves Munkatervnek megfelelően, család és óvoda kapcsolata fejezetben részletesen kidolgozva a nevelési év munkatervének megfelelően, a fenntartói jogszabályi elvárásoknak megfelelően, a feladatok aktualizálásának időpontjában
A Szülői Szervezet mindenkori vezetője
a mindenkori éves munkatervnek megfelelően
Az iskola igazgatója
71
-
-
a csoportok óvodapedagógusai, óvodavezető
minden nevelési év 09.15-ig
óvodavezető
minden nevelési év 09.15-ig
-
Az éves nevelési munkatervben megbízott óvodapedagógus
minden év eleje
nevelési
Az együttműködés formái Az együttműködés gyakorisága
Partnerek 1. Közvetlen 2. Közvetett
A kapcsolattartó A kapcsolattartó A kapcsolattartás személy a partner személy az óvoda frissítésének részéről részéről időpontja
Közvetett partnerek 2.1. Reményi Ede Zeneiskola Emőd
Hangversenyek Szakmai megbeszélés
-
Az éves munkaterv alkalomszerűen
2.2. Napközi Öregek Otthona Emőd
Hagyományok ápolása Szakmai megbeszélések Az óvoda működéséhez szükséges gazdálkodási feladatok ellátása Gyermekélelmezés A családok szociális és mentális problémáiban való segítségnyújtás, A veszélyeztetett gyermekekről való jelzés, egyeztetés, Esetmegbeszélések, Családi napok szervezése Szakmai megbeszélések Élménynyújtás gyermekek számára
-
Alkalomszerű
-
Hallásvizsgálat, Fogászat Napi kapcsolat
2.3. Városgondnokság Emőd
2.4. Családsegítő Gyermekjóléti Szolgálat
-
és -
-
2.5. Közművelődési intézmények, Kultúrház, Könyvtár 2.6. A gyermekorvos és a védőnő -
A gyermekek időszakos orvosi vizsgálata
-
Szülői tájékoztatások
Zeneiskola igazgatónője
-
Óvodavezető
-
minden nevelési év 09.15-ig
-
ÖNO vezetője
-
Óvodavezető
-
3 évente nevelési év elején
Naponta
-
Városgondnokság vezetője
-
Óvodavezető Vezetőhelyettes
-
Minden költségvetési év elején 01.31-ig
-
Igény szerint, Munkatervnek megfelelően
-
Az óvoda gyermekjóléti felelőse
Gyermekjóléti felelős
-
Minden nevelési év 09.15-ig
-
Alkalomszerű
-
Kultúrház igazgató Előadás szervező
-
Óvodavezető Vezetőhelyettes
-
3 évente 09.15-ig
-
Napi Az éves megfelelően
megállapodásnak -
Óvodaorvos Az óvoda védőnője Fogorvos
-
Óvodavezető
-
Minden költségvetési év elején 01.31-ig
72
alapján -
Partnerek Az együttműködés formái 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.7. Miskolci Nevelési, - Gyermekek szakértői vizsgálata Logopédiai és - Fejlesztő Pályaválasztási foglalkozások Tanácsadó Intézet szervezése 2.8. Miskolci többcélú - Továbbképzések - Szakmai fórumok Kistérségi Társulás szervezése - Bemutatók tartása - Munkaközösségi munka megszervezése - Jogi tanácsadás 2.9. B.A.Z Megyei - Továbbképzések szervezése Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati és - Publikációk - Bemutatók tartása közművelődési - Szakmai fórumok Intézet Miskolc szervezése - Megbeszélések, 2.10. Nemzetiségi - Egyéb ünnepségek és Önkormányzat rendezvények képviselője
Az együttműködés gyakorisága
-
-
Folyamatos Az adott időpontjában
-
Az éves Munkaterv alapján aktualitásoknak megfelelően
-
A 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet alapján folyamatos együttműködés a nevelő-fejlesztő munkában a családok bevonásába, Hagyományainknak és az éves munkatervnek megfelelően A törvényi szabályozóknak megfelelően
2.11. Oktatási Hivatal
-
A törvényi szabályozókon keresztül
A kapcsolattartó személy a partner részéről Minden nevelési év 01.31-ig - Intézményegység (iskolaérettségi vizsgálat) vezető
-
feladat
73
aktuális -
Irodavezető Szakreferens
A kapcsolattartó személy az óvoda részéről - Óvodavezető
A kapcsolattartás frissítésének időpontja - 3 évente 09.15-ig
-
Óvodavezető
-
3 évente 09.15-ig
-
Óvodavezető
-
3 évente 09.15-ig
Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke -
Óvodavezető és a vezetőhelyettes
3 évente 09. 15-ig
OH Északmagyarországi Regionális képviselete Miskolc
Óvodavezető
Jogszabályoknak megfelelően
-
Partnerek Az együttműködés formái 1. Közvetlen 2. Közvetett 2.12. Egyházak Képviselői Emőd - Dolgozói 2.13. Intézményünk érdekképviselet érdekvédelmi - Szakszervezeti szervezetei: fórumok Szakszervezet és Közalkalmazotti Tanács - Munkavédelmi 2.14. Munkavédelmi szemlék Megbízott - Intézményi bejárás, - Balesetek kivizsgálása - Jegyzőkönyvek készítése - Alkalomszerű munkavédelmi ellenőrzések 2.15. Állami Népegészségügyi Szolgálat
-
Az együttműködés A kapcsolattartó személy A kapcsolattartó személy A kapcsolattartás gyakorisága a partner részéről az óvoda részéről frissítésének időpontja Szakszervezeti bizalmi Közalkalmazotti Tanács elnöke
Óvodavezető Óvodavezető-helyettes Óvodavezető -
Alkalomszerű
-
A Megbízott Munkavédelmi felügyelő
Óvodavezető
-
minden nevelési elején 09. 15-ig
-
ÁNTSZ ellenőrző orvos, szakalkalmazottja
Óvodavezető
-
a mindenkori ellenőrzések időpontjában
-
-
Kollektív Szerződés alapján, Aktuális időpontban
-
Évi egy alkalommal
-
Baleset estén
-
Szúrópróbaszerűen
alkalomszerű közegészségügyi ellenőrzések, - intézményi igénynek megfelelően
Szúrópróbaszerűen
-
74
Lelkészek
3 évente
év
Partnerközpontú együttműködés Az óvodai nevelő - fejlesztő munka során fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyermek egyéni fejlődésének ütemét, személyiségét, annak érdekében, hogy őszintébb, kreatívabb és felszabadultabb felnőttekké váljanak. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok
anyagi
lehetőségeinek,
kulturáltságának,
emberi
kapcsolatainak,
nevelési
elképzeléseinek különbözőségeit. Fontos az óvoda és család szoros együttműködése. Az óvoda csakis akkor működik eredményesen, minőségi szinten, ha megismeri partneri igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét. - A óvodánk kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. A partnerközpontú óvodai nevelés egyik alapvető feltétele, hogy a gyermekkel, a szülőkkel, mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Jó szándékkal kell megkeresni a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást kell gyakorolni a szülőre. Az óvoda és a család együttműködése egyenrangú nevelőtársi viszonyban kell, hogy működjön, amelynek alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei
-
A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egészséges értelmezése és megvalósítása
-
Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése
-
Az óvodai és családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése
-
A szülők és a dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése
-
Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával
-
Az óvoda a gyermek és a program érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja.
75
Az együttműködés egy folyamat, amelyet nemcsak időszakos cselekvések sorozatának kell értelmezni. Pontosan kell tudni, hogy mit várunk el egymástól. Ennek alapja a rendszeres vélemény feltárás, ami a minőség megvalósításának is egyik fontos alappillére. Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés kapcsán: -
a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása
-
a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás.
Kapcsolattartás lehetséges módjai az óvodában formális
informális
családlátogatás
napi beszélgetések
értekezletek
falitáblán közérdekű hírek
fogadóóra
a szülők pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése – óvodapedagógusi példa
Szülői Szervezet
esetmegbeszélő
találkozások
bevonásával
(pszichológus,
gyógypedagógus, stb.) kérdőívek közös ünneplések munka délutánok sportdélutánok-, napok egészségnap szabadidős programok
76
szakemberek orvos,
Az együttműködés lehetséges tartalmi formái kapcsolattartási lehetőség Beiratkozás
cél -
Családlátogatás Óvodakezdés -
Szülői értekezlet -
Szülői Szervezet
-
Családi sportrendezvények, egészségnap
-
Munkadélután -
-
munkaforma anamnézis felvétele ismerkedés az óvodával gyermek életkörülményeinek megismerése óvoda programjával való ismerkedés ismerkedés az óvodai élettel minél fájdalommentesebb elválás a szülőtől szülő-gyermek kapcsolat megismerése bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása egy-egy csoport életének, fejlődésének megbeszélése egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember meghívásával) szülői feladatok koordinálása szülői kezdeményezések megvalósítása szülők érdekképviselete a családok egészséges életmódra nevelése az óvoda közösségi szellemének ápolása közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése egészségvédelem egy-egy elkészített játékeszköz fejlesztő hatásának megismertetése kellemes hangulatú beszélgetések kezdeményezése szülők megismerése
77
egyéni beszélgetés játék a gyermekekkel, egyéni beszélgetés közös játék, tevékenység gyermekkel
közös szülővel,
értekezlet előadás csoportos értekezlet mikrocsoportos esettanulmányozás értekezlet, megbeszélés
óvodán belül csoportok közötti vetélkedés, intézményen belül óvodák közötti vetélkedés
közös munkatevékenység, beszélgetés
kapcsolattartási lehetőség
cél -
Adventi készülődés, Karácsony
közös
-
-
Farsang
Családi kirándulás
-
Anyák gyermeknap
napja, -
munkaforma óvoda-család kapcsolatának érzelmi síkra terelése a közös készülődés elősegíti a Karácsony eredendő mondanivalójának előtérbe kerülését a csoportok adventi gyertyagyújtása szülőkkel együtt közelebb hozza a család ünnepét vidám hangulatú együttléttel közösség formálása hagyományápolásra nevelés egészséges életmódra nevelés szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés közös beszélgetések kezdeményezése közös élménnyel óvodai kötődés erősítése meghitt, közös együttlét családi kapcsolatok mélyítése
78
munkadélelőtt vagy munkadélután, közös éneklések, dramatizálások szülőkkel
táncos mulatság, vetélkedés kirándulások, túrák
közös együttlét
vidám
9. SAJÁTOS FELADATAINK 9. 1. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Gyermekvédelmi munkánk céljai: -
az óvodánkba érkező, szociális helyzetükből adódóan lemaradást mutató gyermekeink az iskolai életet egyenlő eséllyel kezdjék iskolástársaikkal,
-
a
hátrányos
helyzetű
gyermekek
esélyegyenlőségének
megteremtése
pozitív
hatásrendszer és az alapvető szükségletek kiegészítésének biztosításával, -
az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek önmagukhoz képest eljussanak fejlődő képességük optimális fokára, mellyel biztosítjuk, hogy fogyatékosságuknak megfelelő iskolában kezdhessék el iskolai életüket,
-
legyen természetes gyermekeink és a felnőtt dolgozók körében a „különbözőség” elfogadása, tisztelete.
-
Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok alapvető szabadságok, tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával.
Célunkat leginkább azzal érjük el, hogy már három éves koruktól óvodába járnak a gyermekek. Az óvodában biztosítjuk számukra a nevelő-fejlesztő légkört, ezzel együtt a szülőkre is hatással vagyunk támogató, segítő, empatikus magatartásunkkal. Gyermekvédelmi munkánkban fő szerepet kap a gyermeki jogok érvényesítése és eredményre juttatása. A gyermekvédelem úgy a programunkban, mint mindennapi munkánkban kiemelt szerepet kap. A nemzetiséghez (különleges bánásmódot igénylő) tartozó gyerekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésben alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.
79
A család elsődleges társadalmi közeg, az egy háztartásban, életvitelszerűen együtt élő emberek közössége, ahol a felelősség egymásért az összetartó erő, és a létfeltételek közös megteremtését segíti. A család biztosít teret a személyiség kialakulásához, fejlődéséhez, elfogadásához. Napjainkban a társadalmi-gazdasági folyamatok megváltoztatták a családok szerkezetét, működését, még magát a család intézményét is. Az óvodánkba járó gyerekek családjaiban is ezt a tendenciát vehetjük észre (Óvodai helyzetkép). A hátrányos helyzet okai
A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje.
A család lakhelye és környezete.
A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota.
A családtagok száma
Környezeti okok
Sokgyermekes család:3 vagy több gyermek
Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése
Szülők iskolázatlansága
Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér
Negatív hatású baráti kör
Anyagi okok
Munkanélküliség
Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem
A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen
A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik
80
Egészségügyi okok
Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság -
mozgáskorlátozottság
-
érzékszervi károsodás (látás, hallás...)
-
szervi rendellenesség
Tartós betegség
Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)
Higiénés hiányosságok
A gyermek személyiségében rejlő okok
Értelmileg, érzelmileg visszamaradt
Veszélyeztetettnek mondhatjuk az olyan állapotot, amelyben a gyermek: testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó és a környezete nem biztosítja, gátolja vagy megakadályozza. Azokkal a családokkal és azon családok gyermekeivel fokozottan kell foglalkozni, ahol az említett állapotok fennállnak. A megelőzés sikerét azáltal lehet biztosítani, hogy már a veszélyeztetettség kezdeti szakaszában el kell távolítani azokat az akadályokat, melyek a gyermek fejlődését gátolják. A veszélyeztetettség okai: Környezeti okok lehetnek a családon belül és azon kívül is. Óvodásaink elsősorban a családon belüli okok miatt lehetnek veszélyeztetettek. Oda kell figyelnünk azokra a gyerekekre, akiknek szülei elváltak, válófélben vannak, élettársak, a gyermek nem a szülőkkel nevelkedik /nagyszülőknél, más rokonoknál/, házasságon kívüli kapcsolatban élő szülő neveli. Ezek a tények önmagukban nem veszélyeztetők, de gondozási-nevelési hiányosságokhoz vezethetnek. Egészségügyi okokból veszélyeztetett lehet a gyerek, ha a családban fertőző beteg él, akit nem lehet megfelelően elkülöníteni.
81
Anyagi okból veszélyeztetett a gyerek, ha a szülő, nevelő munkaképtelen, csökkent munkaképességű, munkanélküli és kapott jövedelme olyan alacsony, hogy a család eltartására nem elegendő. Összegezve: a gyermek lehet veszélyeztetett környezeti okok, magatartási okok, egészségügyi okok, illetve több együttálló ok miatt. Mindezeket igyekszünk felmérni a nevelési év elején: -
a beóvodázást megelőző „ismerkedő” családlátogatás alkalmával,
-
a gyermek anamnézisének elkészítésekor.
Fontosnak tartjuk óvodánk nyitottságát, a családokkal való együttműködést. Roma gyermekeink nevelése csak a családokkal való szoros együttműködés során valósulhat meg. Így lehetünk képesek a gyermekek kultúrájának teljes spektrumú fejlesztésére, a hagyományok ápolására, a kisebbségi identitástudat megalapozására és fejlesztésére.
Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervezetekkel A közvetlen társadalmi környezetünkben működő társadalmi szervezetekkel és intézményekkel aktív partnerközpontú kapcsolatot építünk ki és tartunk fenn. A kapcsolattartás folyamatos fenntartásáért, hatékony működtetésért felelős az óvodavezető és a gyermekvédelmi megbízott. A nehezen szocializálható lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével.
82
Partnereink Szülők Családsegítő gyermekjóléti Szolgálat
Partner képviselője A gyermekvédelmi gondoskodásra szoruló gyermekek szülei és A területért felelős mindenkori munkatársak
Gyámügyi Osztálya Gyámügyi munkatársa
Kapcsolattartás módja - Családlátogatások, - Megbeszélések, - Munkadélutánok - Esetmegbeszélések, - Kríziskezelések, - Segélyakciók szervezése, - Jelzések megtétele, - Konzultáció, ismeretátadás, bővítés osztály - A nevelőszülőknél kihelyezett gyermekek gyámjával való kapcsolattartás, - Veszélyeztetett gyermekek esetében szakvélemény kérése illetve nyújtása
Megyei Tanulási Intézményegység Képességet vezetője Vizsgáló Pszichológiai Szakszolgálat Miskolc
-
-
Az óvoda orvosa és Az óvoda orvosa és védőnője védőnője Nemzetiségi Önkormányzat Emőd
Önkormányzat elnöke
-
ÁNTSZ
Területi felügyelő
-
Logopédiai ellátás, Egyéni speciális fejlesztő foglalkozások, gyógypedagógiai konduktor Pszeudodebilis gyermekek felismerése, fejlesztésükben való segítségnyújtás, részvétel, Beiskolázás előtti felmérés, tanácsadás Szülők számára nevelési tanácsok A gyermekek óvodába való irányítása, Egészségi okból veszélyeztetettek nyomon kísérése Pozitív diszkrimináció elősegítése a gyermekek számára, Esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás Tisztasági tanácsadás és felügyelet, a testen fellelt élősködők elleni szerek biztosítása a rászoruló gyermeknek.
83
Időkeretek - Évi egy alkalommal, - Szükség szerint, - Folyamatosan - Havonta egy alkalommal - Szükség szerint
-
Folyamatos Problémák szükség szerint
-
Szükség szerint
-
Nevelési év elején Szükség szerint
-
Szükség szerint
-
Szükség szerint
esetén
A gyermekvédelmi megbízott feladatai: A nevelési év elején: -
Az éves munkaterv mellékleteként a gyermekvédelmi terv elkészítése,
-
Felmérések készítése az óvodában: szociálisan vagy más módon hátrányos helyzetűekről, halmozottan hátrányos gyerekekről, veszélyeztetett gyerekekről,
-
Az értékelés alapján az óvodába járó gyermekek szociális és egyéb szempontú állapotának meghatározása,
A nevelési év során: -
Állandó kontroll a veszélyeztetett gyermekek felett – konzultáció a kolléganőkkel,
-
Az előző táblázatban meghatározott partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás,
-
A gyermekvédelmi értekezleten és tájékoztatón való részvétel,
-
Folyamatos önképzés, konferenciákon való részvétel, jogszabályok nyomon követése.
A gyermekvédelmi program megvalósításának erőforrásai, feltételei:
Személyi
-
Gyermekvédelmi munkával megbízott óvodapedagógus
-
A gyermekvédelmi megbízott folyamatos képzésének biztosítása
-
Az óvoda dolgozóinak folyamatos tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatokról a hatályos jogszabályoknak megfelelően
-
Technikai dolgozók folyamatos fejlesztése a témában
Ezen Nevelési Program első oldalán felsorolt jogszabályoknak, valamint a cél és feladatrendszernek megfelelően: Tárgyi
-
Egészséges,
biztonságos
és
nyugodt
környezet
fenntartása,
folyamatos fejlesztése, -
Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen eszközök biztosítása
Anyagi eszközök -
Pályázati pénzek felhasználása Önkormányzati képviselők támogatásának elnyerése.
84
Sikerkritérium: A gyermekvédelmi terv évvégi értékelő elemzése alapján: -
Óvodás gyermekeinket sikerül a családban megtartani,
-
A körzetünkben élő valamennyi három éves gyermek beóvodázása megtörténik,
-
A kudarcmentes iskolakezdés teljes mértékben megvalósul a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében,
-
A kapcsolattartási táblázatban meghatározott kapcsolattartási módok a legteljesebb mértékben teljesülnek.
9. 2. NEMZETISÉGI FELADATOK Nevelő - fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a „Nemzetiségi óvodai nevelés irányelveit”. Óvodánkban a nemzetiséghez tartozó gyermekek száma évről évre emelkedik. Többségük hátrányos, illetve veszélyeztetett körülmények között él. Az ilyen családból jött gyermekek nem beszélik a roma nyelvet, így kultúrájuk történetét (mese és zeneanyagát) ismertetjük meg velük. Külön hangsúlyt fektetünk mozgásigényük kielégítésére, speciális hangszereik megszólaltatására (pl. fedő, kanál, ütögetés). Célunk: Kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítjük őket szociális beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását.
Feladatunk: A gyermekek megismerése, a lemaradás területének és mértékének megállapítása. A felzárkóztatás színtere a játék. Fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Az egyéni fejlesztésről, az óvónők folyamatos írásbeli feljegyzést készítenek a fejlesztési naplóba.
85
A rendszeres óvodalátogatás érdekében az óvodapedagógusok folyamatosan látogatják az etnikai családokat, különös tekintettel a tanköteles korú gyermekekre. Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt. A gyermekeken keresztül fejlesztjük a családi háttérrendszert. Szülői értekezleten előadásokat hallgatnak az egészségtelen, veszélyeztetett életmód és viselkedés gyermeki személyiségre gyakorolt káros hatásairól. Folyamatos kapcsolatot tartunk az emődi Nemzetiségi Önkormányzat képviselőivel. A Szakértői Bizottsággal rendszeres kapcsolatot építünk ki annak érdekében, hogy az etnikai gyermek az egyéni fejlesztésnek megfelelően a számára legoptimálisabb típusú iskolában kezdhesse meg tanulmányait. A nemzetiséghez tartozó gyermekek fejlesztéséről írásos dokumentációt készítünk az Nemzetiségi Óvodai Naplóban. A dokumentációk tartalmazzák az ellenőrzés és értékelés folyamatában megállapított tapasztalatokat, értékeléseket. Ezen dokumentációk óvónői és vezetői szinten a munka sikeres elvégzésének feltételei. 9. 3. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE A fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük „ A sajátos nevelési igényű gyermekek irányelveit” A fejlesztésben megvalósítandó nevelés célja, feladata Igazodik a sérülés milyenségéhez és fokához.
Szükségletek szerepe a nevelési cél érdekében: Az óvoda inklúzív pedagógiai szemléletben működjön. A személyi és tárgyi feltételek legyenek meg a sérült kisgyermek harmónikus személyiségfejlődéséhez. A nevelő legyen empatikus: az óvodás gyermek eredményeit, sikeres próbálkozásait, másságát egyformán elfogadó. Az óvodai nevelés a fogyatékos gyereknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A sérült kisgyermeknél is ki kell alakítani az alkalmazkodó készséget. A gyermek a napirend során csak annyi segítséget kapjon, hogy önállóan tudjon tevékenykedni. Indokolt lehet speciális segédeszközök használata (pl. bot, járókeret, nagyothalló készülék, erős nagyító, szemüveg). Ezen eszközök használatát fogadtassuk el a csoporttársakkal! Akadályozzuk meg a baleseteket, de ne legyünk túl féltők. Az eszközök használatát sajátítsuk el a szülőktől, tudjuk azokat kezelni!
86
A tevékenység szerepe a sérült gyermek életében is fontos. Egyes tevékenységformákat a sérülés akadályoz, befolyásol. Míg az ép gyermek játéka saját tapasztalataiból épül fel, az akadályozott fejlődésű gyermeket (mozgássérült, rövidlátó, nagyothalló) meg kell tanítani, hozzá kell segíteni a tapasztalatokhoz, megfigyelőképességét fejleszteni kell. Nagyon sok esetben hiányzik a kezdeményezőkészség, így a felnőtt speciális irányítására van szükség. A beszédnek nem mindig van vezető szerepe (pl. beszéd, és értelmi fogy.). Ezek a dolgok odafigyeléssel, szakember irányításával csoportokon belül is megoldhatók. Speciális fejlesztés egyéni vagy kiscsoportos formában történik.
A képességek szerepe a nevelési cél elérésében: A fogyatékos gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. Képességeinek, terhelhetőségének biológiai korlátai vannak. Ezeket figyelembe véve a gyermek különböző ütemű fejlesztése biztosítható. A nem, vagy csak a kevéssé sérült funkciók fejlesztésével bővíthetjük a kompenzáció lehetőségét.
A kiegészítő program megvalósulásának tárgyi feltétele Személyi feltételek:
Gyógypedagógus
Logopédus
Fejlesztő pedagógus
Gyógypedagógiai asszisztens
Óvodapedagógus
Gyógypedagógiai-pszihológiai vizsgálatot végző szakértői bizottság
Tárgyi feltételek:
Egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz fejlesztőszoba
Mozgásfejlesztéshez tornaterem
87
A szokásos óvodai berendezésen túl szükséges még:
Logopédiai tükör
Logopédus speciális eszközei (képanyag a beszédhangok gyakorlásához, feladatlapok, játékgyűjtemények)
Csoportszobában nagyméretű tükrök
Speciális tornaszerek (bobath labdák, Aires eszközök, hengerek…) (pályázatokból folyamatosan bővítendők)
Finommotorika fejlesztését szolgáló eszközök
Ravensburger és más fejlesztő játékok (folyamatosan bővítendők)
A gyermek állapotának felméréséhez tesztek (folyamatosan bővítendők)
A fejlesztést végző szakemberekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények:
Vegyék figyelembe a gyermek speciális szükségleteit, egyéni teherbíró képességét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét
Ismereteinek folyamatos bővítésével segítse a speciális nevelési szükségletű gyermekek elfogadtatását a csoporttal
Tájékoztassa a szülőket a gyermek aktuális fejlődéséről, felmerülő problémáiról
Tartsa tiszteletben a gyermekek, szülők emberi méltóságát és jogait
A fejlesztés alapelvei:
Olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, a speciális szükségleteket
A fejlesztés egyéni, kiscsoportos és csoportos formában történik a gyermek egyéni fejlődési ritmusához igazodóan
A fejlesztés a percepció minden részterületét fejleszti: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és a mozgásos észlelés folyamatait
Fontos a személyiség fejlődésének állandó szem előtt tartása
Szakmai dokumentáció: Egyéni fejlesztési napló: a fejlesztő foglalkozásokban részesített gyermekekkel végzett tevékenység tartalmi munkájának dokumentálására szolgál. Logopédiai napló: tartalmazza a logopédiai terápiában részesülő gyermekek személy adatait, beszédhibájuk fajtáját 88
10. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 10. 1. ÓVODÁNK ÍRÁSOS DOKUMENTUMAI A Pedagógiai Program megvalósítása a 4 év során a tervek állandó összehangolását, egymásra épülő kontrolját is feltételezi. TERVEZÉS
KONTROLL
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Emődi Gyermekálom Óvoda Pedagógiai Programja Az óvoda éves működési terve (költségvetés – pedagógiai, ellenőrzési, továbbképzési terv) Munkaközösség munkaterve A gyermekcsoportok nevelési (tevékenységi), programja A gyermek folyamatos nyomon követésére használt dokumentum. A gyermekek egyéni fejlettségét és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció) tartalmazza.
10.2. A NEVELŐ-FEJLESZTŐ MUNKA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: -
dokumentumok ellenőrzése, elemzése
-
a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése
-
pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése
-
a pedagógiai program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése
Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés is elsősorban az ő feladata. Munkáját a vezető-helyettes és a munkaközösség-vezető segíti. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: -
Objektivitás, ennek feltétele az összeférhetetlenség és a tényszerűség.
-
Tervszerűség, folyamatosság, következetesség.
-
Demokratizmus biztosítása.
89
A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése. Az óvónők pedagógiai munkájának ellenőrzésére azért van szükség, hogy munkájuk értékelésével tisztában legyenek, megőrizzék a megújulás képességét, innovációjuk szakmai kontroll segítségével fejlődjön. Az ellenőrzés a nevelési év folyamán előre ütemezetten történik. -
Az óvoda éves pedagógiai működési terve tartalmazza. A nevelési év végén összegző értékelés készül.
Az önértékelés legnagyobb eredménye, hogy képessé teszi óvodánkat működésének jobbítására, a megújulás, a változó partneri igények folyamatos figyelésére és elégedettségünk növelésére. Tényekre alapozva visszatükrözi az óvodai élet hangsúlyeltolódásait, ennek megfelelően megmutatja, hogy az óvoda, mint szervezet hol tart saját kiválóságának megvalósításában, vagyis milyen erősségei vannak és hol szükséges a beavatkozás, a fejlesztés.
10. 3. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGI SZINTJÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Óvodai Pedagógiai Programunk megvalósítása során a gyermekek fejlődését óvodába lépésüktől kezdve folyamatosan nyomon követjük, azt vizsgálva, hogy a gyermek önmagához képest mennyit fejlődött egy adott időszak alatt. A gyermek folyamatos nyomon követésének részei: -
Anamnézis
-
A gyermekek fejlődésének nyomon követése 2,5-7 éves korig
-
A szükséges fejlődési területek és feladatok meghatározása
-
Nyilvántartólap a szülők tájékoztatásáról
-
Szükség esetén szakvélemények
-
Gyermekrajzok, egyéb gyermekmunkák.
90
A gyermek fejlődésének nyomon követő dokumentációját, a gyermeki értékeléseket az alábbi mérésmetodikai módszerek alapján végezzük, szem előtt tartva a nevelőtestület kompetenciáját. Feltáró módszerek
Feldolgozó módszerek
Megfigyelés (mint preferált módszer): - közvetlen, - közvetett Vizsgálat: -
beszélgetés, keletkezett gyermekmunkák elemzése, szociometria, aktometria, dyslexia, egyéb speciális vizsgálatok
Minőségi elemzés Mennyiségi elemzés
A mérőeszközzel szembeni elvárások: -
szakmailag megalapozott legyen,
-
fogja át a gyermeki személyiség egészét,
-
illeszkedjen a pedagógiai programunkhoz,
-
eredményei számszerűsíthetők legyenek,
-
könnyen kezelhető legyen,
-
ne igényeljen túlzott adminisztrációt,
-
kezelje egységben az ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás fogalomkörét.
Az óvodapedagógus az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, eredményeit szükség szerint, de legalább félévente a szülőkkel ismerteti. Mérési naptár Anamnézis Óvodába lépéskor 2,5-4 éves korban/november30-ig/
Bemenet
Fejlettségi szint
Kimenet
X X
2,5-4 éves korban /május 30-ig/
X
4 -5éves korban /november 30-ig/
X
4-5 éves korban /május. 30-ig/
X
5-7 éves korban /november30-ig/
X
5-7 éves korban /május 30-ig/
X
.
91
10.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE A program ellenőrzésében és értékelésében a vezető óvónő irányításával valamennyi óvónő részt vesz. -
A bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata.
-
A bevezetést követő első nevelési év végén átfogó értékelés.
-
A program milyen eredményeket hozott, a nevelőtestületet milyen mértékben befolyásolta a program, mit mutatnak a szülők visszajelzései.
-
A bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról. Mennyire sikeres óvodánk nevelő-fejlesztő munkája? Az értékelés a sikerkritérium figyelembevételével történik.
Célja a hatékonyság, a minőségjavítás, az önképzés és továbbképzés tudatos tervezése.
92
ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT
A pedagógiai program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján érvényes határozatlan ideig, 2014. szeptember 1-től. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 7/2013. (VIII. 29). NT határozattal jóváhagyott pedagógiai programja. A pedagógiai program módosításának lehetséges indokai: -
hálózatbővítés, leépítés,
-
szervezeti átalakítás,
-
ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt,
-
ha egyéb érdekegyeztető fórummódosítást javasol.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére: -
írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének,
-
részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.
93
LEGITIMÁCIÓ
A Pedagógiai Program tekintetében véleményezési jogával élt az óvoda szülői szervezete. A Pedagógia Program tartalmát megismerte, a 2014. augusztus 28-án tartott ülésén támogató véleményét kinyilvánította.
Emőd, 2014. augusztus 28.
…………………………………… Dr. Eszláriné Szűts Gabriella szülői szervezet elnöke
Egyetértését nyilvánította: A Pedagógiai Program tartalmát megismerte az Emőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat, támogató véleményét kinyilvánította. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.
Emőd, 2014. augusztus 28.
……………………………………… Farkas Géza Emőd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
94
Elfogadta: A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. augusztus 28-án határozatképes ülésén 100%-os igenlő szavazattal, 12/2014. (VIII.28.) számú nevelőtestületi határozatával elfogadta.
Emőd, 2014. augusztus 28.
…………………………………… Matiz Csilla óvodavezető a nevelőtestület képviselője
Jóváhagyta: Az Emődi Gyermekálom Óvoda óvodavezetője a 13/2014. (VIII.28.) számú határozatával az óvoda Pedagógia Programját jóváhagyta. Emőd, 2014. augusztus 28.
…………………………………….. Matiz Csilla óvodavezető
95
IRODALOMJEGYZÉK 1./ Alternatív óvodapedagógiai törekvések Magyarországon I.-II. Magyar óvodapedagógiai Egyesület 1991-1993-1997. 2./ Az óvodai nevelés programja
Tankönyvkiadó 1982
3./ Churchmann:
Rendszerelmélet
4./ Gáspár László:
A társadalmi gyakorlat szükségletei és az
Statisztikai kiadó, 1969
általános nevelés tartalma Akadémiai Kiadó, Bp. 1977. 5./ Gáspár László:
Egységes világkép komplex tananyaga Tankönyvkiadó, Bp.1978.
6./ Gáspár László:
A szentlőrinci iskolakísérlet I. Tankönyvkiadó, Bp. 1984.
7./ Gáspár László:
A szubjektumok termelése Kossuth Kiadó, Bp. 1987.
8./ Gáspár László:
A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései KLTE 1995.
9./ Hogyan készítsünk helyi tantervet? B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet1996. 10./ Kelemen László
Pedagógiai pszichológia Tankönyvkiadó, Bp.1981.
11./ Jelentés a magyar közoktatásról 1995. Országos Közoktatási Intézet Bp.1996. 12./ Kocsis József:
A szentlőrinci iskolakísérlet II. Tankönyvkiadó, Bp. 1984
13./ Kovács György-Bakosi Éva:
Játék az óvodában Debrecen, 1995
14./ Mérei Ferenc:
Nagy László élete és munkássága Tanulmányok a neveléstudományok köréből Bp. 1966. 1967.
15./ Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes:
Gyermeklélektan Bp. 1970.
16./ Mihály Ottó:
Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet Akadémiai Kiadó, Bp. 1974.
17./ Nagy László:
A gyermek érdeklődésének lélektana Tankönyvkiadó, Bp. 1982.
18./ Nagy Sándor
A tanulói aktivitás Nagy László pedagógiájában Bp. 1965.
19./ Vekerdy Tamás:
Az óvoda és az első iskolai évek – a pszichológus szemével Tankönyvkiadó, Bp. 1989.
96
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÓVODA ADATAI ................................................................................................................ 5 2.HELYZETKÉP AZ ÓVODÁRÓL ............................................................................................ 2 2.1. Az óvoda szociokulturális hátterének bemutatása .................................................................................. 7 2.2. Az óvoda humán erőforrásai .................................................................................................................. 9 2.3. Óvodai pedagógiai programunk megvalósításának tárgyi feltételei ..................................................... 11
3.NEVELÉSI KONCEPCIÓNK ................................................................................................. 12 3.1. Nevelési alapelveink ............................................................................................................................ 13 3.2. Gyermekképünk ................................................................................................................................... 13 3.3. Óvodaképünk ....................................................................................................................................... 14 3.4. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai ................................................................... 15
4.TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTVE A HELYI SAJÁTOSSÁGOKKAL ................................................................................................. 20 4.1. A szükségletek, tevékenységek, képességek szerepe a nevelési cél elérésében ................................... 20 4.2. Szocializáció, érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés .......................................................................... 23 4.3. Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés ........................................................................................... 24 4.4. A tudatos fejlesztés feltételei................................................................................................................ 26
5.A FEJLESZTÉS TARTALMA ................................................................................................ 29 5.1. Játék és tanulási tevékenység ............................................................................................................... 29 5.2. Társas, közösségi tevékenység ............................................................................................................. 36 5.3. Értékteremtő munkatevékenység ......................................................................................................... 43 5.4. Szabadidős tevékenység ....................................................................................................................... 47
6. A FEJLESZTÉS KERETEI .................................................................................................... 49 7. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI .................................................................... 63 8.ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE ................................................ 69 9.SAJÁTOS FELADATAINK .................................................................................................... 79 9.1. Gyermekvédelemmel összefüggő feladatok ......................................................................................... 79 9.2. Nemzetiségi feladatok .......................................................................................................................... 85 9.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése .................................................................................... 86
10. ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ........................................... 89 10.1. Óvodánk írásos dokumentumai .......................................................................................................... 89 10.2. A nevelő-fejlesztő munka ellenőrzési, értékelési rendszere ............................................................... 89 10.3. A gyermekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése ...................................................................... 90 10.4. A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése ................................................................................... 92
ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT .......................................................................................... 93 LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................................................... 94 IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................................. 96
97