21. számú melléklet Az oktatási program (rendszerleírás)

Az oktatási program - rendszerleírás

21. számú melléklet Az oktatási program (rendszerleírás) I. Tudás és tanulás Az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult a műveltség, a tudás és a tanulás mibenlétéről, jellemzőiről alkotott felfogás. A klasszikus értelmezésekben a műveltség, a tudás részben a tudományokban felhalmozott és a tudomány eszközeivel igazolt ismeretek rendszerét, másrészt a művészetekben, értékfelfogásokban kialakított kánonokat jelentette. Az iskolai tanítás-tanulás ezeknek az ismeretrendszereknek az átadását, illetve átvételét és a kánonok elfogadtatását, illetve befogadását célzó folyamatként szerveződött. Ennek megfelelően a hagyományos iskolában a tudás, a műveltség forrása a tanító, a tanár, aki ezt az átadási-átvételi folyamatot vezérli és ellenőrzi. Az óriási erővel jelentkező és globális jellegű társadalmi-gazdasági és az ezekkel szinte egyenértékű technológiai változások egyik következménye a tudás termelésének felgyorsulása és ezzel együtt a tudás elavulási idejének lerövidülése. Ennek egyik következményeként napjainkban a műveltség, a tudás meghatározó jellegzetességévé váltak az olyan kompetenciák, mint például a különböző típusú szövegek megértése, értelmezése; a problémák felismerése, beazonosítása és megoldása, ill. kezelése; az ún. eszközi tudás, a kommunikáció különböző formáinak, eszközeinek hatékony használata. Összefoglalóan: miközben a tudásban a súlypont a „tudni valamit”-ről a „tudni hogyan”-ra helyeződött, az állandóan érvényesülő adaptációs kényszer miatt tudás alapvető elemévé vált a tanulni tudás és a műveltség elengedhetetlen eleme a folyamatos tanulásra való beállítottság. Ezzel a folyamattal együttesen központi kérdéssé váltak a műveltség, a tudás pragmatikus vonásai, a tudás használhatósága, alkalmazhatósága. Az iskolai tudással kapcsolatban megfogalmazódó követelmények tekintetében általánosnak mondható elmozdulást tapasztalunk § § § § § §

a zárt kódoktól a nyitott kódok irányába a merev diszciplinaritástól a komplex multidiszciplinaritású szerveződés irányába a teljességre törekvő enciklopédizmustól a kulcskoncepciókra építés irányába a homogenizálódástól a tudás pluralizálódása felé az ismeretközpontúságtól a képesség hangsúlyosabb kezelése felé az elvont diszciplináris racionalitástól a pragmatikus racionalitás irányába

1


§

a diszciplinárisan zárt rendszertől a nyitott - részben környezet- és gyermekfüggő - rendszer irányába.

Jól megfigyelhetők az alábbi hangsúlyeltolódások is: az életvilág értékeinek nagyobb súlya a társadalmi problematika növekvő aránya bizonyos új tartalmi körök (pl. informatika) megjelenése az ún. kereszttantervi (cross-curricurális) témák (kommunikáció, egészségvédelem, környezetkultúra) hangsúlyosabb megjelenése § a szakmai előkészítő, orientációs tudás beszivárgása a felsőközépfok valamennyi variációjába. Hasonlóan nagy jelentőségű változások következtek be a tanulás és ennek következményeként a tanítás értelmezésében is. A hagyományos iskolában a tudás forrása a tanár, illetve az egységesen előírt tananyag. Az új fejlemények megszüntetik ezt a monopóliumot: a tudás végtelen gazdagságban és az internet, a multimédiás rendszerek segítségével egyre könnyebben elérhető formában rendelkezésre áll. A modern iskolákban a tanár feladata a tanulás irányítása. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulás szervezése (tervezés, fejlesztés, értékelés). A megváltozott feladat szükségessé teszi új tanulásszervezési programok, eljárások és új – a tanulás tervezését, támogatását és értékelését hatékonyan segítő – tanulói és tanári eszközrendszerek kifejlesztését. A fejlesztési folyamat azonban csak akkor lehet sikeres, ha pontosan megfogalmazott kritériumrendszer alapján és ennek megfelelő ellenőrzés alatt zajlik. § § § §

II. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) A Nemzeti alaptanterv1 VII. része (A tartalmi szabályozással összefüggő kifejezések, definíciók) tartalmazza azokat a fogalmakat (meghatározásokat), amelyek a tartalomfejlesztés általános kereteként biztosíthatják a fejlesztések produktumainak standardizációját. Ez természetesen nem jelent tartalmi egységesítést vagy szabályozást, ám lehetővé teszi, hogy a fejlesztők egységesen értelmezzék és alkalmazzák az ott megjelenő alapfogalmakat. A gyakorlati felhasználás szempontjából ugyanakkor szükségesnek tetszik e fogalomrendszer egyes elemeinek pontosabb leírása annak érdekében, hogy a különböző műhelyekben, adott esetben eltérő koncepciók alapján létrehozott eszközrendszerek (oktatási programok) formai szempontból valamint felszereltségük, rendszerjellegük, komplexitásuk tekintetében egységesek legyenek. Az alábbiakban - e cél elérése érdekében - az oktatási program (pedagógiai

1

A Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

2


rendszer) alkotóelemeinek részletesebb leírását, gyakorlati szempontú kibontását kíséreljük meg. Kiindulópontunk minden esetben a Nemzeti alaptantervben olvasható meghatározás, amelyet először ugyanezen dokumentum más szövegrészei alapján értelmezünk, majd további kiegészítő megjegyzésekkel pontosítunk. Az eredeti (a Nat-ban megjelenő) meghatározások minden esetben az értelmező szövegtől elkülönült módon (szövegdobozban) jelennek meg. 1. Oktatási program A tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. 1.1. Az oktatási program fogalma Az oktatási program fogalma a Nemzeti alaptanterv 2003. évi felülvizsgálata során épült be a tartalomfejlesztés és a tartalmi szabályozás rendszerébe2 az Oktatási Minisztérium által megbízott programfejlesztési bizottság javaslata alapján majd a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi programjában megvalósuló programfejlesztés eredményeképpen jöttek létre az első, ún. kompetencia alapú oktatási programcsomagok hét tartalmi területen. A fejlesztés folyamatában egyre pontosabban körvonalazódó, illetve gyakorlatban is létrejövő programok 3 (programcsomagok) meghatározása az alábbiak szerint alakult: „A programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, a tankönyvek, a munkafüzetek, a gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), a tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök szolgálnak.”4 2

A Nemzeti alaptanterv alkalmazásának és a programfejlesztés gyakorlatának szótára. A tartalmi szabályozással összefüggő kifejezések, definíciók. Nemzeti alaptanterv 2005. 3 A továbbiakban a törvényben (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról) alkalmazott oktatási program kifejezést használjuk, amely ebben az esetben szinonim a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása során létrejött oktatási programcsomagok (suliNova program) megnevezésével. A Nemzeti alaptanterv a két kifejezés között különbséget tesz. 4 Oktatási programcsomag és programfejlesztés. suliNova Közoktatás-Fejlesztési és Pedagógus-Továbbképzési Kht. Programfejlesztési Központ, 2006. július (kézirat)

3


Az oktatási program ugyanakkor nem csupán a felsorolt eszközök összessége, hanem olyan integrált eszközrendszer, melynek elsődleges célja a tanulási-tanítási folyamat segítése, támogatása, „kiszolgálása” olyan konkrét módszertani, tanítás- és tanulásszervezési javaslatokkal, amelyek lehetővé teszik az eszközök adaptációját a felhasználók – tanulók, tanulócsoportok – konkrét igényeinek, szükségleteinek megfelelően5. Ennek feltétele, hogy többféle megközelítési módot, bejárási útvonalat kínáljon föl, szem előtt tartva a lehetséges felhasználók közötti különbségeket az előzetesen megszerzett tudás, a tanulási szokások, az ismeretszerző és -rendszerező képességek stb. szempontjából. Ilymódon az oktatási program a differenciált tanulásszervezés és módszertan megvalósítását segítő eszközegyüttesként is funkcionál, szemben a hagyományos, az „átlagos” tanulót szem előtt tartó eszközökkel. 1.2. Az oktatási programok típusai Az oktatási programok sokfélék lehetnek kiterjedésük, alkalmazási területük tekintetében is. A felhasználási keretek6 szempontjából a legfontosabb csoportosítási szempontok az alábbiak: §

az integráció szintje: több műveltségterületet és/vagy több tantárgyat átfogó; egy műveltségterülethez/tantárgyhoz kapcsolódó; egy műveltségterületi/tantárgyi részterülethez kapcsolódó stb. program (lásd az 1. sz. mellékletben közölt ábrát)

§

a nevelés-oktatás szakaszai: a teljes közoktatás időtartamát átfogó, illetve a nevelés-oktatás egy vagy több szakaszához/részéhez kapcsolódó program (lásd az 1. sz. mellékletben közölt ábrát)

§

a program célrendszere: műveltségterületi/tantárgyi fejlesztés, (kulcs)kompetenciák fejlesztése (pl. hatékony, önálló tanulás), tantárgyközi-kereszttantervi fejlesztési célok megvalósítása (pl. környezettudatosságra nevelés), egyes pedagógiai feladatok végrehajtása (pl. nem szakrendszerű oktatás), speciális iskolai szervezetekhez (pl. egységes iskola) illetve nevelési igényhez kapcsolódó feladatok ellátása stb.

§

a program felhasználási területe: tanórai vagy tanórán kívüli, az utóbbi esetben konkrét felhasználási terület (pl. napközi, tanulószoba, szakkör, tábor stb.)

A célrendszer meghatározásakor természetesen a domináns célokról van szó, a különböző célok a legtöbb esetben szorosan összekapcsolódnak, 5

Legfőbb funkciója a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy pontosan leírja a célokhoz vezető utakat és eljárásokat. A tartalom körvonalazása mellett tehát mindig válaszol a „hogyan?”, illetve a „miért?” kérdéseire is. (Gönczöl Enikő – Vass Vilmos: Az oktatási programok fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle. 2004/10.) 6 Ezt a fogalmat alkalmazza többek között a suliNova Kht fejlesztők számára készült dokumentuma (Az oktatási programcsomag definíciója. 2004 ), valamint – ennek nyomán – Gönczöl-Vass i.m.

4


összefonódnak. A nem szakrendszerű oktatás keretében például a jogszabály előírása szerint a kulcskompetenciák fejlesztése folyik7, ám ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem valósulnak meg az egyéb alapvető műveltségterületi fejlesztési célok. Másrészt viszont a szakrendszerű oktatás keretei között is folytatódhat a kulcskompetenciák fejlesztése (mi több, ez kívánatos is annak ellenére, hogy a jogszabály nem írja elő), ám az, hogy milyen hangsúlyt kap a fejlesztésnek ez a vetülete, már jóval inkább a programtól függ. (Ebből a szempontból már a program címe is jelezheti a domináns célrendszert: a magyar nyelv és irodalom műveltségterület oktatása megvalósulhat a magyar nyelv és irodalom tantárgy, a szövegértés-szövegalkotás vagy éppen az anyanyelvi kommunikáció tantárgy/program keretein belül is.) 1.3. Az oktatási program elemei, komponensei A közoktatásról szóló törvény szinonimaként alkalmazza az oktatási program és a pedagógiai rendszer kifejezéseket. Az oktatásért felelős miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai között határozza meg a törvény „az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység” kidolgozását, kiadását8. A jogszabály szövegéből kiindulva az oktatási program alábbi kötelező elemei azonosíthatók: § § § § § § §

pedagógiai program tanterv a tanulást-tanítást segítő eszközrendszer az értékelést szolgáló eszközrendszer pedagógusképzési kínálat pedagógus-továbbképzési kínálat pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység

A Nemzeti alaptanterv tovább részletezi az oktatási program elemeit, és különbséget tesz az oktatási program, az oktatási programcsomag és a pedagógiai rendszer között: A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következők. 1. Kerettanterv: tartalmazza a tantárgy céljait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az időben elrendezi a tananyagot. Ennek változata a programtanterv. 7 8

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 121.§ 34. 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 95.§ (1) j)

5


2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, esetleg elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy-egy téma feldolgozásának menetéről, mindenekelőtt a tanulói tevékenységekről és az ajánlott eszközökről. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: a) információhordozók: tankönyvek, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, CD-k stb., b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., c) a kettő kombinációi: szoftverek stb… 5. Értékelési eszközök, amelyek elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely részéről. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. A jogszabályok szövegéből az oktatási programok három típusa vezethető le, amely típusok abban különböznek egymástól, hogy eltérő a felszereltségük, komplexitásuk. A legegyszerűbb változat a Nat meghatározása szerint az oktatási program, amely négy komponensből áll (tanterv, koncepció, modulleírás, tanulói eszközök), oktatási programcsomagról beszélünk, ha a fentiek értékelési eszközökkel egészülnek ki. A pedagógiai rendszer az oktatási programcsomag mellé több elemből álló szolgáltatási csomagot is ad (pedagógus-továbbképzés, tanácsadás, programkarbantartás)9. A továbbiakban a pedagógiai rendszer jogszabályokban elemeinek részletes specifikációját adjuk meg.

rögzített

A TÁMOP 3.4.1. A konstrukció esetében elvárt tartalomfejlesztésnek minimálisan az alábbi komponenseket kell tartalmaznia: - kerettanterv (1), amennyiben az adott nemzetiségre vonatkozva rendelkezésre áll - pedagógiai koncepció (2) - modulleírás (3) -eszközi elemek (4) 9

Lásd a 2. sz. melléklet ábráján.

6


2. Az oktatási program elemei Az oktatási program elemeinek (komponenseinek) meghatározásakor a Nemzeti alaptantervben megadott rendszerből indulunk ki. A fogalmi rendszer pontossága érdekében – ahol szükséges – más jogszabályhelyekre is utalunk, mindenekelőtt a közoktatásról szóló törvény megfelelő szakaszára10. 2.1. A kerettanterv és a programtanterv A közoktatásról szóló törvény kerettantervekre vonatkozó szakasza (8/A.§) alapján a Nemzeti alaptanterv az alábbiakban határozza meg a kerettantervek tartalmát: A kerettantervek meghatározzák a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak időkeretét (óraszámát), a tananyag felépítését és felosztását az egyes évfolyamok között, továbbá az adott szakasz befejező évfolyamának kimeneti követelményeit. Mindezekkel kapcsolatban az egyes kerettantervek saját rendszerükön belül is megfogalmazhatnak alternatívákat, választható megoldásokat. A kerettanterveket a megadott keretek között a saját viszonyaikra adaptálják az iskolák. A kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) egyetértésének és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének (nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után) az oktatásért felelős miniszter adja ki11 Ennek feltétele, hogy a kerettanterv összhangban van az érettségi vizsga vizsgakövetelményeivel, és segítségével megvalósíthatók-e a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatok. Az OKNT véleményének kialakításához szakértői véleményt kérhet, melynek vizsgálatához az OKNT Kerettantervi bizottsága bírálati űrlapot állított össze (lásd a 2. számú mellékletben). A Nat szerint a kerettanterv egyik változata a programtanterv, amely „általában a kerettantervbe foglalt tartalmi egységnél kisebb, jellegzetesen egy-egy kompetenciaterülethez rendelt tanterv”. A lényeges különbség a kettő között az, hogy az utóbbi jóval részletesebb és konkrétabb leírást ad a tanulási-tanítási folyamatról, mint az előbbi. A programtanterv a fejlesztés célrendszere, követelményei, várható eredményei, időkeretei, az értékelés szempontjai és elvei mellett részletesen tartalmazza az alábbiakat: § a fejlesztendő képességek rendszere, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai 10

Az utalás a jogszabály rövidítésének és a jogszabályhely számának, betűjelének megadásával történik. A továbbiakban alkalmazott rövidítések: Kt (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról), Nat (A Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendelete). 11 Kt 8/B.§ (7)

7


§ § § § § §

a fejlesztéshez ajánlott tevékenységek kialakítandó ismeretek és javasolt (tananyag)tartalmak a modulok rendszere és tartalma (alternatív megoldásokkal) módszertani és tanulásszervezési ajánlások a differenciálás eszközei és módszerei ajánlások halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók differenciált fejlesztésére

2.2. Pedagógiai (szakmai) koncepció „Ez az elem a program alapvető pedagógiai elgondolásait foglalja össze. Feltárja a fejlesztők által követett irányzatokat, elméleteket, tanuláselméleti és szaktudományos felfogásokat, pedagógiai és pszichológiai elveket, valamint a nem pedagógiai – vallási, filozófiai stb. – orientációs pontokat. Tehát azokat az elvi alapokat mutatja be, amelyek az adott programot a célok szintjén más programoktól megkülönböztetik. A koncepció keretében körvonalazható a program tantárgyi filozófiája és adhatók meg azok az illesztési pontok, amelyek segítségével a program más tartalmi rendszerekhez hozzákapcsolható. Ugyancsak itt lehet rögzíteni az alkalmazás, a differenciálás és a karbantartás módjára vonatkozó gondolatokat. A koncepció tartalmazza a tanulói célcsoport megjelölését, az elvárt pedagógusi kompetenciák és attitűdök leírását, az általános érvényű módszertani ajánlásokat, valamint a taneszközrendszer bemutatását.”12 A pedagógiai koncepció a program szakmai metaleírása, a fejlesztés célrendszerének pedagógiai elemzése, amely a fejlesztendő kompetenciák elemzésére épül. Az elemzés feltárja a szóban forgó kompetencia (kompetenciák) tudáskomponenseit, részletesen leírja a tudás alkalmazásához szükséges képességek rendszerét és fejlesztésük lehetőségeit (illetve korlátait), bemutatja és jellemzi a tudás tágabb (társadalmi) kontextusában való alkalmazásához szükséges attitűdöket. Szükség esetén kitér a fejlesztés során felmerülő tipikus problémákra, nehézségekre, valamint a tudás alkalmazásával kapcsolatos jellegzetes hiányosságokra. A szakmai koncepció tartalmazza azokat a pedagóguskompetenciákat is, amelyekre feltétlenül szükség van a program sikeres bevezetéséhez (pl. kooperatív technikák alkalmazása, projekthét tervezése, tömbösített – epochális – oktatási formák stb.). 2.3. A modulleírások Az oktatási program moduláris felépítésű eszközrendszer, melynek jól körülhatárolható egysége a modul. A modulleírás a tanulási-tanítási folyamat modulszintű algoritmusának részletes bemutatása, amely lépésről lépésre fogalmazza meg a pedagógus számára a fejlesztéssel kapcsolatos teendőket, módszertani javaslatok, tanulásszervezési 12

Gönczöl Enikő – Vass Vilmos: im.

8


eljárások, alternatív bejárási útvonalak ajánlásával, differenciált feldolgozási eszköztárral. A modulleírás legfontosabb elemei az alábbiak: § § § § § § § § §

§ § § § §

a modul címe, témája, céljai ajánlott időkeretek ajánlott korosztály, célcsoport modulkapcsolódási pontok (megelőző és követő modulok, alternatívák) tantervi és kereszttantervi kapcsolódási pontok (programtanterv, kerettanterv, nat) a képességfejlesztés fókuszai, kiemelt készségek, képességek követelmények és az értékelés módjai, eszközei ajánlott tartalmak és eszközök módszertani és tanulásszervezési ajánlások o a tanári és tanulói tevékenységek rendszere o a differenciálás lehetőségei, eszközei o munkaformák o módszerek eljárások o alternatívák, elágazások az inkluzív nevelés szempontjainak érvényesítése multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés a feladatok megoldásai források: szakirodalom, adat- és szövegforrások (nyomtatott és elektronikus) értékelési eszközök13

A modulleírások részletezettsége sokféle lehet, ami nagyban függ a modul tematikájától, valamint kontextusától: a műveltség-, illetve kompetenciaterülettől, a fejlesztés fókuszában álló képességcsoporttól, a tartalomtól (tananyagtól). A fent felsorolt fókuszpontok kifejtettsége is változatos képet mutathat: van olyan elem, amelyet az egész modulra vonatkozóan lehet meghatározni (pl. célok, követelmények, szakirodalom stb.), másokat a tanulási-tanítási folyamat programjának minden egyes lépéshez hozzá kell rendelni (pl. módszertani és tanulásszervezési eljárások, munkaformák, alternatívák stb.). A modulleírás a pedagógus számára gazdag eszköztárat kínál, de nem teszi kötelezővé a felkínált megoldások szolgai alkalmazását. A tanulócsoportot, a gyerekek előzetes tudását, tanulási szokásait és stílusát, környezetét, szociokulturális hátterét jól ismerő pedagógus a megoldási lehetőségek közül kiválaszthatja a legmegfelelőbbet, adaptálhatja a tanulócsoport igényeinek megfelelően, illetve – részben vagy egészben – helyettesítheti más megoldásokkal.

13

Vö: 3.1.

9


2.4. Tanulói eszközök (eszközi elemek) A tanulói eszközök rendszerét a modulleírás írja le. Az eszközök típusai sokfélék és változatosak lehetnek, felhasználásuk módjára a modulleírás javaslatokat tartalmaz. A tanulói eszközök legáltalánosabb típusai az alábbiak: §

nyomtatott taneszközök o tankönyv, munkatankönyv o kapcsos könyv o munkafüzetek, projektfüzetek o munkalapok, feladatlapok o szöveggyűjtemények o feladatgyűjtemények o térképek, atlaszok o szótárak, kisenciklopédiák o kiegészítő eszközök (kártyák, játékok stb.)

§

digitális formában rendelkezésre álló eszközök o médiagyűjtemények (képek, filmek, hanghordozók stb.) o prezentációk és szimulációk o adatgyűjtemények (grafikonok, táblázatok) o hipertextek és kapcsolódó modulok (linkek) o interaktív feladatok és tesztek o LMS rendszerek

3. Programcsomag, pedagógiai rendszer A Nemzeti alaptanterv idézett meghatározása szerint az oktatási program fenti négy komponensét értékelési eszközökkel kiegészítve oktatási programcsomag, a támogató rendszer elemeivel (továbbképzési programok, tanácsadás és karbantartás) bővítve pedagógiai rendszer jön létre. 3.1. Értékelési eszközök Az oktatási programcsomagok értékelési rendszeréről szólva az értékelés eltérő szintjeit és funkcióit különböztetjük meg. Az egyes modulokra vonatkozó értékelési eljárásokat és az ezek során alkalmazható eszközöket (kérdéssorok, feladatleírások, feladatlapok stb.) a modulleírás és a tanulói eszköztár tartalmazza, ezek tehát az oktatási programnak is kötelező elemei (vö. 2.3. és 2.4.). Lényeges szempont, hogy a modulokba épített értékelési eszközök között megfelelő arányban szerepeljenek a formatív jellegű, a tanulási folyamat közben alkalmazható fejlesztő feladatok. Ugyancsak lényeges elem lehet azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyek a tanulók önértékelési folyamatát segítik, folyamatosan fejlesztve az önreflexió és

10


az önértékelés képességét. Erősen ajánlott, hogy a szummatív jellegű értékelés a lehető legtöbb esetben kvalitatív szöveges elemeket is tartalmazzon, és ehhez készüljenek a pedagógus munkáját segítő útmutatók.

A programcsomag egészére vonatkozó értékelési eszközök és eljárások között szerepelniük kell a tanulók előzetes tudásának, tanulási problémáinak, képességeik fejlettségi színvonalának elemzésére alkalmas, diagnosztikus jellegű teszteknek, feladatlapoknak, valamint a javításukhoz, kvalitatív értékelésükhöz szükséges útmutatóknak. Ezekhez a bemeneti eszközökhöz olyan követő mérést segítő eszközöket is biztosítani kell, amelyek a program meghatározott pontjain (a kimeneti pontoknál mindenképpen) lehetővé teszik a képességfejlesztés fókuszaiban meghatározott, kiemelt készségek, képességek mérésétértékelését. Ezek egyrészt a fejlesztés hatékonyságáról adnak visszajelzést a pedagógusnak (mind a tanulócsoportok, mind az egyes tanulók tekintetében), másrészt a további fejlesztés tervezéséhez és az egyéni tanulási programok esetleges korrekciójához szolgáltatnak információt. 3.2.Továbbképzések Az oktatási programok implementációjának, iskolai bevezetésének és alkalmazásának – éppen az eszköz újszerűsége (lásd Interkulturális pedagógiai program (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1068)) és a Bevezetőben tárgyalt megváltozott oktatási-pedagógiai paradigmák okán – szinte elengedhetetlen feltétele a pedagógusok előzetes továbbképzése. Mint arról korábban (2.2.) szó esett, a szakmai koncepció tartalmazza a program sikeres alkalmazásához szükséges pedagóguskompetenciákat. Ennek megfelelően az oktatási program olyan ajánlásokat is megfogalmazhat, amelyek az ezen általános kompetenciák megszerzéséhez szükséges pedagógus-továbbképzési témákat is felsorolják. Ha az oktatási program olyan speciális tudást (ismereteket, eljárásokat, módszereket) igényel, amelyek nem szerepelnek az akkreditált továbbképzések kínálatában, ajánlott a programot saját akkreditált továbbképzési elemmel is kiegészíteni. A Nat-ban megfogalmazott követelményeken túl a TÁMOP 3.4.1 A komponensben megfogalmazott tevékenységek közül a pedagógus továbbképzések fejlesztőinek, illetve az erre pályázóknak az nemzetiségi pedagógiai programmal összhangban kell továbbképzési programot készíteniük. A továbbképzés felölelheti aznemzetiségi oktatással, neveléssel kapcsolatos módszertanokat, illetve tanulásszervezési eljárásokat., 3.3. Támogató rendszer A programok sikeres alkalmazása és fenntarthatósága olyan támogató rendszer működtetését igényli, amely a pedagógust napi munkájában segíti, folyamatos naprakész információval látja el, valamint konzultációs

11


lehetőséget biztosít konkrét kérdések megválaszolására, problémák megoldására. A támogató rendszernek lehetnek interneten elérhető és közvetlen személyes közreműködést igénylő elemei. Az előbbiek számos funkciót elláthatnak, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak14: § §

§

§

a témához kapcsolódó információk folyamatos biztosítása (elméleti publikációk, módszertani anyagok, taneszközök, webcímek stb.) az alkalmazás során kialakult jó gyakorlatok, ötletek, új megoldások gyűjtése és közkinccsé tétele az alkalmazók körében; információk a programcsomag alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről a programcsomag alkalmazása során kapott értékelési eredmények publikálása (az adatkezelési szabályoknak megfelelően, az adatszolgáltató előzetes hozzájárulásával) Internetes fórum az alkalmazással kapcsolatos napi, gyors választ igénylő kérdések felvetésére és megválaszolására

A közvetlen, személyes támogatás elsősorban a mentori rendszer működtetésével valósítható meg hatékonyan. A mentor olyan speciálisan felkészített tanácsadó, aki elméleti szaktudása és gyakorlati tapasztalata alapján egyaránt partnere lehet a fejlesztői körnek és a felhasználóknak. Fő feladata a programcsomagok bevezetésének, adaptálásának segítése: tanácsadás, konzultáció, óralátogatás és -megbeszélés, iskolai vagy szélesebb körű (fenntartói, kistérségi) elemzések készítése stb. Ha az oktatási program olyan speciális tudást (ismereteket, eljárásokat, módszereket) igényel, amelyek nem állnak rendelkezésre a mentori hálózatban, ajánlott a programot saját mentorképzési elemmel is kiegészíteni

III. A Nat 2007 alapján elkészített programcsomagok szempontjai A Nat 2007 implementációja szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy a másodlagos szabályozó eszközök (kerettantervek, oktatási programcsomagok, tankönyvek, taneszközök, vizsgakövetelmények) konzisztens módon illeszkedjenek az alaptanterv szemléletéhez (műveltségkép, tudáskoncepció, tanulásfelfogás), tartalmi jellemzőihez. A Nat 2007 személete röviden az alábbiakban foglalható össze: A Nemzeti alaptanterv meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit, az iskolában elsajátítandó műveltségi alapokat. Ennek részei – a társadalmi műveltségre alapozva – a kulcskompetenciák, a kiemelt fejlesztési feladatok és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó 14

További lehetőségeket sorol fel Gönczöl-Vass i.m.

12


műveltségterületi fejlesztési feladatok. Az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák rendszere. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást, amely a minőségi munkavégzést, a gazdaság világában való eredményes, sikeres szerepvállalást segíti elő. Az iskolai tudást a gazdaság hajtóerejének tekinti. Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága. Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra, ezen belül az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés. A Nat 2007 fontosabb tartalmi jellemzői: -

-

-

A dokumentum bevezetője megerősítette a Nemzeti alaptanterv szerepét és értékrendszerét a közoktatásban Meghatározta a kulcskompetenciák szerepét, az egyes műveltségterületek szerkezetét (meghatározás, ismeret, képesség, attitűd) Bővítette és felülvizsgálta a kiemelt fejlesztési területeket (kereszttanterveket), melyek valamennyi műveltségi területen érvényesek és a személyiségfejlesztést szolgálják. Kiegészítette az Egységes alapokra épülő differenciálás c. részt a differenciális tanulásszervezés szempontjaival. Beépítette a Nat-2007 bevezetőjébe a tanulói esélyegyenlőség segítésének elveit. Elkészítette a képzési szakaszok: 1-2. (bevezető szakasz), 3-4. (kezdő szakasz), 5-6. (alapozó szakasz), 7-8. (fejlesztő szakasz), 912. (általános műveltséget megszilárdító, elmélyítő, pályaválasztási szakasz) leírásait.15

A konzisztencia azt jelenti, hogy az oktatási programcsomag a Közoktatási törvényben és a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendeletben16 meghatározott elemei és a Nat 2007 személete és tartalmi jellemzői milyen mértékben illeszkednek egymáshoz. Ennek érdekében célszerű egy világos, egymásra épülő kritériumrendszer megalkotása, amelynek az alábbi elemei vannak17: 1. A Közoktatási törvényben18 és a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendeletben meghatározott elemek: oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag esetében az oktatási program tartalmaz-e tantervet, koncepciót, modulleírást,

15

A Nemzeti alaptanterv implementációja. (munkaanyag) 2008. összeállította: Vass Vilmos. Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén. 16 A Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról. 17 A kritériumrendszer a Kerettantervi Bizottság által kidolgozott és jóváhagyott Űrlap a Nat alapján készült programcsomagok vizsgálatához c. anyag alapján készült. 18 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 95.§ (1) j)

13


tanulói eszközöket, az oktatási programcsomag – a fenti elemeken túl – tartalmaz-e értékelési eszközöket.19 2. Az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag koncepciója mennyiben felel meg a Nat 2007 műveltségképének, tudáskoncepciójának, tanulásfelfogásának. 3. Az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag milyen mértékben jeleníti meg és építi be a kulcskompetenciákat: § § § § § § § § §

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség -

egyáltalán nem jeleníti meg, formálisan utal rá, részben, sporadikusan építi be, megjeleníti és beépíti, gondosan, átgondolva építi be.

4. Az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag programtanterve és a Nat 2007 kiemelt fejlesztési feladatainak (Énkép, önismeret; Hon- és népismeret; Európai azonosságtudat egyetemes kultúra; Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; Gazdasági nevelés; Környezettudatosságra nevelés; A tanulás tanítása; Testi és lelki egészség; A felnőtt lét szerepeire való felkészülés) és a műveltségterületi fejlesztési feladatainak (Magyar nyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Matematika, Ember és társadalom, Ember a természetben, Földünk – környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Testnevelés és sport) összhangja. 5. Az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag koncepciója és programtanterve milyen mértékben felel meg a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8./A § (1) bekezdésben foglalt kritériumoknak. Nevezetesen a dokumentumnak ajánlást kell, hogy tartalmazzon (i) a nevelés és oktatás céljára, (ii) a tantárgyak rendszerére, (iii) a célcsoportra, (iv) a programok alkalmazás során használt követelményeire. Külön érdemes kitérni az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására vonatkozó részekre. Fontos azokat az elemeket is górcső alá venni, amelyek a szakiskolások fejlesztésére, a nemzeti, 19

Részletesen lásd Az oktatási program (pedagógiai rendszer) leírása c. részben.

14


etnikai kisebbségi nevelést megvalósítására, valamint a sajátos nevelési igényi tanulók oktatására vonatkoznak. 6. Kiemelt szempont az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag programtantervének elemzésekor a Magyar Köztársaság alkotmányában tükröződő értékrend, a gyermekek jogai és a Nat 2007 közös értékeinek a vizsgálata. 7. Az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag programtanterv tartalmának (tananyag, tartalmak struktúrája) tudományos relevanciájának elemzése. 8. Érdemes elemezni azt is, hogy az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag koncepciója és programtanterve milyen lehetőségeket ajánl (i) az egységes alapokra épülő differenciált fejlesztésre, feldolgozásra; (ii) a tanulási esélyegyenlőség segítésére, támogatására, (iii) a személyiség- és közösségfejlesztésre, (iv) a tanulók természetes pszichikus fejlődésének követésére, figyelembe vételére. 9. Fontos szempont az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag programtanterve milyen mértékben ad segítséget helyi tantervként való alkalmazásra, illetve helyi adaptációra. 10. Az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag koncepciójának (alapelvek, tartalmak) és programtantervének (tartalmak, feladatok, követelmények) egymásra építettsége, konzisztenciája. 11. A konzisztencia vizsgálat fontos része az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag koncepciójának és a programtanterv tartalmának, funkciójának, értékrendjének és az eszköz nyelvi-vizuális (akusztikus) világ kompatibilitásának elemzése. 12. Érdemes elemezni az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag és a Nat 2007 terminológiájának összhangját. 13. Kiemelt figyelmet érdemel az oktatási program (pedagógiai rendszer), oktatási programcsomag célcsoportjának megfelelő nyelvezet, stílus és az eszköz strukturáltságának kompatibilitása. (A NAT alapján készült programcsomagok vizsgálatához kiadott űrlapot lásd a 4. sz. mellékletben.)

15

21. számú melléklet Az oktatási program (rendszerleírás)

Recommend Documents