PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 1091 BUDAPEST, IFJÚMUNKÁS U. 31. OM AZONOSÍTÓ: 203061

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hatályos: 2016. szeptember 1-jétől

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék 1. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 5 1.1. BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 6 1.2. KÉPZÉSI PROFILUNK ......................................................................................................................... 7 1.3. PEDAGÓGIAI ELVEINK, CÉLJAINK ......................................................................................................... 7 1.3.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKEI, CÉLJAI ................................................................................... 8 1.3.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................ 9 1.4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS FELZÁRKÓZTATÁS ..................................................................................... 11 1.4.1. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSI CÉLOK ................................................................................................ 11 1.5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .......................................................................... 13 1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTT-MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........ 15 1.6.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS CÉLJA ................................................................................................... 15 1.6.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZINTJEI, SZÍNTEREI (OSZTÁLYON, ISKOLÁN BELÜL, ILLETVE ISKOLAI KERETEKEN KÍVÜL 15 1.6.2.1. AZ EGÉSZ ISKOLA, MINT KÖZÖSSÉG ......................................................................................... 15 1.6.2.2. A TANTESTÜLET, ÉS A TANULÁS/TANÍTÁST SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK, MINT KÖZÖSSÉG....................... 16 1.6.2.3. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ...................................................................................................... 17 1.6.2.4. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI, LEHETŐSÉGEI ........................... 18 1.6.2.5. TÁGABB KÖRNYEZET............................................................................................................ 19 1.6.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................... 19 1.6.4. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ............................................................................................................ 20 1.6.4.1. AZ ISKOLÁN BELÜLI KÖZÖSSÉGI MUNKA ................................................................................... 21 Az iskolán belüli közösségi munka területeit az iskolai Házirend szabályozza 21 1.7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................................................................................... 22 1.7.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI: .......................................................................... 22 1.7.2. KAPCSOLATTARTÁS: ................................................................................................................ 23 1.7.3. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ............................................. 24 1.8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE............ 28 1.8.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK OKTATÁSÁNAK ELVEI: ....................................................... 28 1.8.1.1. AZ ISKOLÁNKBAN ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB BEILLESZKEDÉSI PROBLÉMÁK: .................................. 28 1.8.1.2. SZŰRÉS, DIAGNOSZTIZÁLÁS: .................................................................................................. 28 1.8.1.3. MEGOLDÁSI JAVASLATOK: .................................................................................................... 29 1.8.2. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................... 29 1.8.2.1. A TEHETSÉG MEGHATÁROZÁSA: ............................................................................................. 30 1.8.2.2. A TEHETSÉGGONDOZÁS FORMÁI ISKOLÁNKBAN: ........................................................................ 30 1.8.2.3. A TEHETSÉG GONDOZÁSA, „VÉDELME” ................................................................................... 31 1.9. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE .... 32 1.10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLAT-TARTÁSÁNAK FORMÁI ...... 33 1.10.1. A SZÜLŐI SZERVEZET ........................................................................................................... 33 1.10.1.1. A SZÜLŐI SZERVEZETTEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE:............................................ 34 1.10.1.2. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG JÓVÁHAGYÁSA SZÜKSÉGES .............................................................. 34 1.10.1.3. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBB-FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: ..................................................... 34 1.10.2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA, A SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDJE 35 1.10.2.1. DIÁKKÖZGYŰLÉS ................................................................................................................. 35 2


Pedagógiai Program

1.10.3. 1.10.3.1. 1.10.3.2. 1.10.3.3. 1.10.3.4. 1.10.4.

A VEZETŐK ÉS AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI: ........................ 38 A VEZETŐK ÉS AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE:......................... 38 A DIÁKKÉPVISELŐK ÉS AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ................ 38 A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE: .................................................. 39 A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE......................................... 39 AZ INTÉZMÉNYI SPORTKÖR, VALAMINT AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 39 1.10.5. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ...................................................... 40 1.10.5.1. PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI – TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ................................................................ 40 1.10.5.2. PEDAGÓGUSOK KÖZÖSSÉGEI – SZÜLŐI SZERVEZETEK (KÖZÖSSÉGEK) .............................................. 40 1.10.6. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA ........................................................... 41 1.10.6.1. AZ ISKOLA KÉPVISELETE ........................................................................................................ 41 1.11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ................................................................................................................................... 42 1.11.1. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ........................................................................................................... 42 1.11.1.1. TUDNIVALÓK AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁVAL KAPCSOLATBAN: .......................................................... 42 1.11.1.2. A VIZSGA LEBONYOLÍTÁSA: ................................................................................................... 43 1.11.2. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA .......................................................................................................... 43 1.11.3. JAVÍTÓ VIZSGA ................................................................................................................... 44 1.11.4. PÓTLÓ VIZSGA ................................................................................................................... 44 1.11.5. SZINTVIZSGA ..................................................................................................................... 44 1.11.6. MAGÁNTANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ................................................................................ 44 1.11.7. A SZAKISKOLAI KIS VIZSGA ÉS A SZAKKÖZÉPISKOLAI KIS ÉRETTSÉGI VIZSGA........................................ 45 1.11.8. SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGA............................................................................................ 45 1.12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI. A SZAKKÉPZŐ ISKOLA FELVÉTELRE, ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEI ....................................................................................................................... 46 1.12.1. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ......................................................................... 46 1.12.2. A FELVÉTELI VIZSGA............................................................................................................. 46 1.12.3. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÖZPONTI FELVÉTELI VIZSGA NÉLKÜL ........................................................... 47 1.12.4. A KÉPZÉSEK KÖZÖTTI ÁTJÁRHATÓSÁG RENDJE ........................................................................... 47 1.13. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..................... 48 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ............................................................................................................. 49 2.1. A KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ...................................................................................................... 50 2.2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERV ........................................................................................................... 50 2.3. SZAKISKOLAI ÓRATERV ................................................................................................................... 51 2.4. SZAKGIMNÁZIUMI KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ÓRATERVEK – .................................................................... 52 2.5. A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ÓRATERVEK – ELADÓ KÉPZÉS ............................................ 53 2.6. SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................................... 54 2.6.1. SZAKMAI KÉPZÉSEK ISKOLÁNKBAN .............................................................................................. 54 2.6.2. A SZAKMAI KÉPZÉS ELVEI, CÉLJAI ................................................................................................ 54 2.6.3. SZAKMAI ÓRATERVEK .............................................................................................................. 56 2.6.4. SZAKMAI GYAKORLATOK .......................................................................................................... 71 2.6.5. A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGÁK .................................................................................................. 73 2.6.6. ELŐZETES TANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA ..................................................................................... 73 2.7. ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............ 74 2.8. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ................ 74 3


Pedagógiai Program

2.8.1. AZ EGYES KOMPETENCIÁK ........................................................................................................ 75 2.8.1.1. ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................... 75 2.8.1.2. IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................ 75 2.8.1.3. MATEMATIKAI KOMPETENCIA ............................................................................................... 76 2.8.1.4. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI KOMPETENCIA .............................................................. 77 2.8.1.5. DIGITÁLIS KOMPETENCIA ...................................................................................................... 78 2.8.1.6. SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA............................................................................. 79 2.8.1.7. KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA .......................................................... 80 2.8.1.8. ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG......................................................... 80 2.8.1.9. TOVÁBBI RELEVÁNS KOMPETENCIATERÜLETEK .......................................................................... 81 2.9. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS .......................................................................................................... 82 2.9.1. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ....................................... 82 2.10. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUS-VÁLASZTÁS SZABÁLYAI. ................... 83 2.11. PROJEKTOKTATÁS................................................................................................................... 83 2.12. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................................. 83 2.13. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE ................................................................................ 84 2.13.1. AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI: ........................................................................................................ 84 2.13.2. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................... 85 2.13.2.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI: ..................................................................................................... 85 2.13.2.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI ......................................................................................................... 85 2.13.2.3. ÉRDEMJEGYEK ................................................................................................................... 86 2.14. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA ...................... 87 2.14.1. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK ELVEI ÉS GYAKORLATA ............. 87 2.15. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ................................................ 88 2.16. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...................... 89 2.17. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI .......................................................... 90 2.17.1. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS FŐBB SZÍNTEREI ......................................... 90 2.17.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI........................................................................... 92 2.17.3. KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM ............................................................................... 93 2.17.4. FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ÁLTALÁNOS MEGJELENÉSE ...................................... 94 2.18. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ........................................................................................ 100 2.18.1. DICSÉRETBEN RÉSZESÜLHET, ILLETVE JUTALMAT KAPHAT AZ A TANULÓ, AKI................................... 100 2.18.2. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI: ........................................................................................ 100 ZÁRADÉK ........................................................................................................................................ 102

4


Pedagógiai Program

1. NEVELÉSI PROGRAM

5


Pedagógiai Program

1.1. Bevezetés Iskolánk 1956-ban kezdte meg működését. A kezdeti időkben kereskedelmi szakmunkás képzés folyt az intézményben, mely 1967-ben Békés Glasz Imre nevét vette fel. A mindig változtatni kész tantestület mindent megtett annak érdekében, hogy a képzés színvonalát, minőségét emelje a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően. 1989-ben bevezetésre került a négyosztályos érettségit adó szakközépiskolai képzés, a 90-es évek közepétől pedig az érettségi utáni képzés is megindult több különböző szakon. A képzési profil változása névváltással is járt. Iskolánk Harsányi János Nobel-díjas közgazdász nevét vette fel 2003-ban. 2005 óta ECDL Vizsgaközpontként is működik intézményünk. Mivel iskolánk 2011-től ökoiskolai címet szerzett, ezért a fenntarthatósági, környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. Közismereti és szakmai oktatásunk sikerét jelzik a felsőfokú oktatásba felvett és diplomát szerzett diákjaink, az Országos Szakmai Versenyeken, a Szakma Kiváló Tanulója versenyeken elért kimagasló eredményeink, a Kazinczy versenyeken és Bárczi Géza helyesírási versenyeken elért helyezéseink. Hosszú ideig iskolánk volt a szakiskolai verseny bázisiskolája. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, de legnagyobb sikerünknek mégis azt tartjuk, hogy diákjaink az itt töltött évek alatt a korszerű, modern elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek. Megtanulják, hogy a kitartó, megfeszített munka komoly eredményeket hozhat. Ennek szép példái azok a ma sikeres vállalkozók, akik korábban iskolánk tanulói voltak. Iskolánk erősségének tartjuk azt az intenzív segítő hozzáállást, amellyel kollegáink támogatják a törekvő, de hiányos előképzettségű, esetleg hátrányos családi hátterű tanulókat céljaik elérésében.

6


Pedagógiai Program

1.2. Képzési profilunk Nappali képzéseink: A szakgimnáziumban -

Kereskedelem ágazati képzés

-

Közgazdaság ágazati képzés

A szakközépiskolában -

Eladó képzés (OKJ 34 341 01)

Érettségire épülő szakképzésben -

Vállalkozás- és bérügyintéző (OKJ 54 344 02)

-

Kereskedő (OKJ 54 341 01)

Esti képzéseink: -

Vállalkozási és bérügyintéző (OKJ 54 344 02)

-

Kereskedő (OKJ 54 341 01)

-

Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I. (OKJ 35 345 01)

-

Szakiskolások érettségire felkészítő képzése

1.3. Pedagógiai elveink, céljaink Iskolánkban folyó pedagógiai munka elsődleges célja, hogy a hozzánk érkező diákok a korszerű, alapos szakmai tudásra tegyenek szert, mellyel a munkaerőpiacon jól el tudnak majd helyezkedni. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok figyelembe vételével tanulóink személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, testi, szellemi és erkölcsi szempontból egyaránt fontos. Fontosnak tartjuk továbbá a hagyományok és értékek megőrzését és továbbadását, a jogok és kötelességek ismeretét és betartását, és a helyes önértékelés kialakítását. Rohanó világunk ránk és diákjainkra zúduló információtömegét megtanítjuk értelmezni, feldolgozni és rendszerezni.

Ennek érdekében a nevelő-oktató munkánk céljának, tartalmának, módszereinek kialakításánál a Nemzeti Alaptantervben meghatározott alábbi kulcskompetenciákat tekintjük irányadónak:

7


Pedagógiai Program

1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony önálló tanulás 7. Szociális és álampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság- és kifejezőképesség.

Feladatunkat csak a szülői házzal összhangban és együttműködve tudjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk a hagyományosan gyermekközpontú nevelés-oktatást iskolákban, amely a tanárok és diákok kölcsönös tiszteletén alapszik. Iskolánk állami fenntartású, politikai és világnézeti semlegesség jellemzi nevelő és oktató munkánkat.

1.3.1.

A nevelő-oktató munka értékei, céljai

Iskolánk az ismeretközvetítés mellett képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő, szocializáló, valamint személyiségformáló funkciókat is ellát. Az iskola pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, és rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen, hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó, kulturáltan viselkedő fiatalokat. Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra.

8


Pedagógiai Program

Tanítványaink munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak, a vizsgán jó színvonalon, eredményesen, képességeik legjavát adva szerepeljenek, ami hozzájárul önbizalmuk erősítéséhez és a munkaerőpiacon magabiztos fellépésükhöz. Célunk az iskola hírnevének, hagyományainak egészséges, szabad légkörének biztosítása, ami a tanuló fejlődéséhez, a tanulói öntevékenység és kreativitás kibontakozásához elengedhetetlen. Olyan iskolaként működjön továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis a nevelés-oktatás tanulóközpontú, és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásához, ahol a rend és fegyelem uralkodik. Fontos, hogy iskolánkban a nyíltság, tapintat, őszinteség, türelem, tolerancia és a másság elfogadása érvényesüljön. Cél a tanuláshoz való megfelelő viszony kialakítása, az önképzésre való felkészülés biztosítása. A képzési idő alatt jelentős változások alakulnak ki tanítványainkban. Az a 4-5 év, amit iskolánkban töltenek egyben a gyermekkorból a felnőtt korba való átmenet ideje is. Az érettségire való felkészítés - az életkortól, csoportnormáktól, szubjektív elvektől függően – különbözőek, a pedagógiai alapelvek, célok, hagyományok, az iskolai rendezvények, az együttműködés alapformái természetesen egységesek.

1.3.2.

A nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka feladatai Felkészítjük a tanulókat, hogy a szakgimnáziumi képzésben, a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból, az általuk választott szinten közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehessenek. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló – választása szerint – közép és emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A sajátos nevelési igényű, valamint a tanulási-magatartási nehézséggel küzdő diákjaink érdekében az osztályfőnökök a tanár kollégákkal, szülőkkel és diákokkal együttműködve teszik meg a szükséges lépéseket: -

Szakember segítségét igénylő esetekben a - szülőkkel egyetértésben – kérjük a kerületi vagy a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálat szakembereinek közreműködését, segítségét a probléma megoldására, enyhítésére.

9


-

Pedagógiai Program

A rejtett beilleszkedéseket az osztályfőnökök igyekeznek feltárni, és számos közösségi program keretében építeni az iskolai közösséget.

Valljuk, hogy a középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást, a képességfejlesztést a tanórákon és tanórákon kívüli foglalkozásokkal valósítjuk meg. A tanórán történő tehetséggondozást differenciált foglalkozási módszerekkel valósítjuk meg. A tanórán kívüli foglalkozások felhasználásával minél több tanulót felkészítünk a tanulmányi versenyekre. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk jól tudjon kommunikálni, igény szerint fel tudjanak készülni a nyelvvizsgára. Fontos, hogy tanulóink minél előbb megtanuljanak tanulni. A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket a tanuló az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Minden tantárgy tanítása során kiemelten fontos a sajátos tanulási módszerek elsajátíttatása. A tanulók és a hallgatók számára, az iskola – anyagi lehetőségeitől függően – korrepetálási ill. konzultációs lehetőséget biztosít. Keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján legkönnyebben fejleszthetők, amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Jó alapközösségeket kell kialakítani, amelyek személyiségformáló erővé válnak. Biztosítjuk, hogy a diákönkormányzat jogköre terjedjen ki a diákokat érintő kérdésekben a véleménynyilvánításra és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a javaslattételre. Iskolánkban felelősségvállaló, szabályokat tisztelő diákok élnek. Az önállóság és fegyelem egységének kell megvalósulnia a napi munkában, az agresszivitás semmilyen formáját nem engedjük.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, értelmi-érzelmi fejlettségét, képességeit. A tanulók érdeklődésének és személyi feltételeinknek megfelelően szakköröket, felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat, vizsgafelkészítő órákat szervezünk és tartunk. Diákjainkat ösztönözzük a különböző szakmai versenyek részvételére, azokra való felkészítést iskolánk belül szervezünk. Minden tantárgyból házi- vagy Centrum-szintű versenyen vehetnek részt tanulóink.

10


Pedagógiai Program

11.-12. évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból emelt szintű vagy középszintű vizsgára való az eredményes felkészülést biztosító tanórán kívüli, fakultatív foglalkozásokat indítunk.

1.4. Személyiségfejlesztés és felzárkóztatás Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység célja, hogy végzett diákjaink piacképes szakmai tudással és megfelelő általános műveltséggel rendelkezzenek, így a társadalomba harmonikusan beilleszkedni tudó felnőtteké válnak. Az induló 9. osztályainkban az eltérő előismeretek kiegyenlítésére, a beilleszkedés segítésére szükség esetén felzárkóztató, egyéni, korrepetáló foglalkozásokat tartunk. A hozzánk bekerülő halmozottan hátrányos tanulók előmenetelét továbbra is figyelemmel kísérjük.

1.4.1.

Személyiségfejlesztési célok

Általános célja: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő stratégia).  Az indulási hátrányok csökkentését, valamint az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás.  Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben gyermeki, serdülői szükségletei megvalósulnak. Ez azt a gondolkodásmódot sugallja, amely a tanulói személyiségfejlesztés minden lehetséges és elérhető területét és eszközét a nevelésképzés szolgálatába állítja.  Az egyértelmű elvárások és feladatok a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosuljanak.  A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A demokratikus iskola működését a magyar alaptörvényben, valamint az emberi és gyermeki jogok chartájában rögzített értékek szabják meg. Iskolánk a személyiségfejlesztés során is törekszik az értékek egyensúlyára, tanítási gyakorlatában egy állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek következő csoportjait határozhatjuk meg:  a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke, egészségtudatos magatartás, stb.)  az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, önállóság, stb.) 11


Pedagógiai Program

 a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia, stb.)  a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, a változás tűrése, szellemi igényesség, stb.)  a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei, stb.) Közvetítjük:  Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei  Az alapvető, tudományos igényű ismereteket  A helyes magatartási, viselkedési normákat.  Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából.  A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet – mint a politikai társadalom mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, amelyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.

12


Pedagógiai Program

1.5. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési

módszerek,

az

egészséges

és

biztonságos

környezet

kialakítása,

az

egészségkárosító magatartásformák és a járványok elkerülése, az élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola • minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. • együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. • egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. • kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő, hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. • olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előre jutást. • törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, 13


Pedagógiai Program

életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: • önmagunk ismerete • egészségi állapotunk ismerete • a mozgás fontossága Az egészségfejlesztési programnak támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: • intézményvezető vagy megbízottja; • iskolaorvos, védőnő; • diákönkormányzatot segítő pedagógus; • gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt területileg illetékes szervezetével, amelynek munkatársai

elsősegélynyújtó

versenyek

megszervezésébe,

kortárselőadó

képzés

megszervezésébe és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával (pl. véradással) segítik a közösségi szolgálati munkát.

14


1.6. A közösségfejlesztéssel, az működésével kapcsolatos feladatok 1.6.1.

Pedagógiai Program

iskola

szereplőinek

együtt-

A közösségfejlesztés célja

Az iskolai nevelő-oktató munkaközösségben történik. A közösségnek az emberi élet minden szakaszában meghatározó szerepe van. Az egyén közösségi kapcsolatainak jellege, minősége döntő mértékben befolyásolja környezetéhez, a társadalomhoz való viszonyát. Az iskolai közösség, az osztályközösségek, a tanulói csoportok közösségeinek kialakítása alapvető pedagógiai feladatunk. A közösségformáló munkában – az osztályfőnöki és a tantárgyi tanítási órákon túl – jelentős szerepe van az iskola hagyományainak, az iskolai diákönkormányzatnak és az iskolai mikroközösségeknek, mint énekkar, drámakör, röplabdacsapat, stb. Egységes, pozitív szemléletű mag kialakítása. Pozitív közösségi tulajdonságok kialakítása, tudatosítása és átültetése a gyakorlatba – pozitív társas kapcsolatokká alakítása.

1.6.2. A közösségfejlesztés szintjei, színterei (osztályon, iskolán belül, illetve iskolai kereteken kívül A legalapvetőbb nevelő közösség a család, amelyben a tanuló születése óta él, és amelybe beilleszkedett. Ezen kapcsolatrendszer ismerete nélkül nem lehet a tanuló személyiségét megérteni, ezért minden módon törekedni kell a szülőkkel való egészséges kapcsolattartásra, ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, és egyéb bármilyen kapcsolattartási forma, amely lehet rendszeres vagy eseti (telefon, e-mail, indokolt esetben családlátogatás).

1.6.2.1. Az egész iskola, mint közösség Az iskola minden tagja (tanára, alkalmazottja és tanulója), valamint növendékeink szülei egy nagyon pontosan körülhatárolható célért munkálkodó közösség tagjai. A közös célt (a közösségi értékű, elismert tudás megszerzését, a társadalmi normák befogadását stb.) csak közös, egy irányba mutató munka segítségével érhetjük el. Az egész iskolai közösséget fejlesztő események, hagyományőrző programok Az egész iskolát érintő közösségi programok arra adnak lehetőséget, hogy a résztvevők megtapasztalják a több száz fős, nagy közösséghez való tartozás jó élményét; hogy ezen alkalmakkor a nagyobbak átadhassák, a kisebbek pedig megfigyelhessék a nálunk kialakult szokásokat, így örökítve át hagyományainkat; megtapasztalják az ünnepre való ráhangolódás

15


Pedagógiai Program

jelentőségét, az ünnepi hangulat külsőségekben való megjelenését, majd ennek megélhető, belsővé váló értékét. Ilyen alkalmak: • iskolai ünnepek (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ballagás, tanévzáró) • nemzeti ünnepek, megemlékezések • iskolánk rendezvényei (Harsányi-nap, Harsányi-est, Harsányi Sport-nap, érettségi találkozó, öregdiák találkozó, emléktábla-koszorúzás) Az egész iskolai közösséget fejlesztő fórumok Fontosnak tartjuk, hogy az iskola egészének életét meghatározó eseményekről aktuálisan, akár naprakészen tájékozódhassanak a közösség tagjai. Ennek két fóruma: • az iskolaújság, amit maguk a diákok szerkesztenek és töltenek meg tartalommal, valamint • az iskolarádió, • az iskolagyűlés, amit általában az iskola igazgatója hív össze, de lehetőség van arra is, hogy az iskola diákönkormányzata kezdeményezze az iskolagyűlés összehívását. Az iskolagyűlés alkalmat teremt a demokratikus jogok megismerésére, a tudatos állampolgárság felelősségének megtapasztalására, a tolerancia gyakorlására stb. • az iskolai internetes közösségi oldala és honlapja,

1.6.2.2. A tantestület, és a tanulás/tanítást segítő alkalmazottak, mint közösség A nevelés, ezen belül a közösségfejlesztés csak együttes munkával megvalósítható feladat. Az iskola

valamennyi

dolgozója

minden

megnyilvánulásával

(öltözetével,

gesztusaival,

beszédstílusával) példát jelent a diákok számára. A diákok egymást toleráló, elfogadó szellemű közössége olyan iskolában tud kialakulni, ahol a tanárok maguk is egy ilyen szellemű tantestületet alakítottak ki, s amin belül egységes nevelési szemléletet képviselnek. A tantestületi közösség fejlesztésének alkalmai: • tanévkezdés előtti csapatépítő tréning • a tanév végét lezáró tantestületi kirándulás • a tanévenként legalább kétszer szerevezett szakmai nap (tanítás nélküli munkanapokon), ami nemcsak a szakmai fejlődést, de egymás erősségeinek megismerésére is lehetőséget teremt. Ezeket a szakmai napokat alkalmanként más iskolák pedagógusai előtt is nyitottá tesszük, • tanári csapat a tanár-diák sportversenyeken, 16


Pedagógiai Program

• közös tanári színházlátogatás.

1.6.2.3. Az osztályközösségek Növendékeink idejük java részét az osztályközösségben töltik. Azért is van ennek a közösségi szintnek kiemelt fontossága, mert ez a tanulás/tanítás alapvető közege. Az adott osztályközösségben kialakuló tanuláshoz való viszony határozza meg az egyének tanuláshoz való viszonyát. Másrészt csak jó osztályközösségekből épülhet fel jó iskolai közösség; a jó osztályközösségekből nőhetnek ki azok, akik maguk személyesen is szeretnének tenni a közösségért. Célunk, hogy együttműködésre kész, önálló véleményt formálni tudó, és e véleményét kulturáltan vállaló, a tudást értéknek tekintő diákok alkossák az osztályközösségeket. Ez a feladat sem valósítható meg a szülők támogatása nélkül. Törekszünk arra, hogy a lehető legtöbb programba bevonjuk őket, kérjük segítségüket. Az osztályközösségek fejlesztésének explicit alkalmai: • törekszünk arra, hogy minden osztály sajátjának tudhasson egy tantermet. Ezt a termet maga tartja karban, tartja tisztán, alakítja a maga ízlése szerint. A saját terem elősegíti az egész iskolaépület állagának megóvását, fejleszti a felelősségérzetet, sőt: másoktól is elvárja ennek tolerálását. Sokat segítene a közösség nyújtotta biztonságérzet kialakulásában, ha a termekben, az arra alkalmas felületeken, zárható szekrényeket alakítanánk ki. • osztálykirándulások. A tanév utolsó napjaiban, tanítás nélküli munkanap keretében egy, vagy két nap időtartamban, attól függően, milyen fejlettségi szinten áll az osztályközösség. • közös kulturális osztály-programok (színház-, múzeum- hangverseny látogatás). Az osztály intellektuális igényéhez igazított programok, melyek az élményszerzésen túl az iskola falain kívüli tájékozódás és viselkedési normák megismerését is segítik. Az osztályközösség fejlesztésének implicit alkalmai • a

tanórai

munka

során

a

pedagógusok

törekszenek

arra,

hogy

minél

több

versengő/együttműködésre serkentő feladatokat adjanak növendékeiknek; alkalmat teremtenek arra, hogy a diákok egymás munkáját értékeljék, elismerjék; • a osztályt tanítók igyekeznek megtalálni azokat a tanulópárokat, akik tudnák egymást segíteni. A közös tanuláshoz alkalmas helyszín az egész nap nyitva tartó, és felügyeletet is biztosító iskolai

17


Pedagógiai Program

könyvtár. Az így elért tanulmányi sikerek nagyon pozitívan változtatnak egy osztály tanuláshoz, tudáshoz való viszonyán.

1.6.2.4. Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai, lehetőségei Az iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzat maga is tevékeny részt kap az iskolai közösségek szervezésében, miközben önmaga is egy, az iskolában szerveződő közösségek közül. Feladata, hogy közvetítő legyen a diákok közössége és a pedagógusközösség között; hogy felkaroljon a diákok számára fontos kezdeményezéséket. A diákönkormányzat képviselőinek jó közössége kapcsolatot teremthet az iskola különböző évfolyamaiba és különböző képzéseire járó diákok között. A diákönkormányzatot alkotó diákok jó közösséggé kovácsolásában egy-egy tanév végi kirándulás sokat segít. Szakkörök A szakkörök az egyik legjobb terepet nyújtják ahhoz, hogy az osztálykeretből kiszabadulva, a diákok a másik osztályba, évfolyamba, másik képzésbe járókkal is megismerkedjenek, velük egy új közösséget alkothassanak. Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy sport és művészeti irányú szakkörök is várják a diákjainkat. Ezek a közösségek egészen más munkaformákban alakulnak, alkalmat adva arra, hogy tagjaik megmutathassák sokirányú tehetségüket. Testvérosztályok Fontosnak tartjuk, hogy az iskolába újonnan belépő diákok érezzék azt, hogy egy közösség várja, fogadja őket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt is, hogy a felsőbb évfolyamosok érezzék azt, hogy ők az iskolai hagyományok átadói, az új osztályok beilleszkedésének segítői. A testvérosztályok rendje átlendíti őket a kezdeti bizonytalanságokon, segít az iskolai közösségbe való beilleszkedésben. A testvérpárokat egy-egy 9-es és egy-egy 11-es osztály alkotja. Iskolai tantárgyi hagyományok Tantárgyi versenyek, vetélkedők, tehetségkutató, sokoldalúságot fejlesztő versenyek és pályázatok iskolánk legértékesebb hagyományai közé tartoznak. Ezek jutalmazása a tanév végi bizonyítványosztás során történik, és nagy presztízse van a diákok körében. Az adott tanévben versenyeit a munkaközösségek aktuális éves munkaterve tartalmazza.

18


Pedagógiai Program

1.6.2.5. Tágabb környezet Hon- és népismeret Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A Hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, késztessen ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Ezt a

nevelési feladatot valósítjuk meg osztályfőnöki órán, iskolai ünnepségeken,

múzeumlátogatásokon és tanulmányi kirándulásokon. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Alakuljon ki a tanulóknak pozitív viszony a közösség európai értékekhez, legyenek érdeklődök, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a környező országokra és népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét. Ezt lehetőség szerint cserediák kapcsolatok kiépítésével támogatjuk, erre jó példa volt az elmúlt években a Comenius Diákcsere Program (Comenius, Leonardo, Tempus, „Határtalanul”, stb.). Hasonló programokba való bekapcsolódás továbbra is célunk.

1.6.3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 harmonikus, tartalmas emberi készségek felszínre hozása  tulajdonságok kialakítása, fejlesztése (figyelmesség, kedvesség, tapintat, humor, tolerancia)  egyén – közösség együttműködésének biztosítása (szabályok megismertetése: erkölcs, jogi törvények, Házirend)  a beteg, sérült, fogyatékos, idős emberek elfogadása, segítő magatartás kialakítása  felelős munkavállalóvá nevelés (csoportban való dolgozás képessége)  felelős állampolgárrá nevelés megfelelő konfliktuskezelés  Nálunk a könyvtár egy térben és időben nyitott szellemi műhely, ahol szabadon hozzáférhetőek a források, eszközök az egyéni és csoportos használat számára, valamint a közösségi élet központja. Ezt szolgálja a helyiség elhelyezése, berendezése, felszereltsége, nyitvatartási ideje, valamint a könyvtáros-tanárok pedagógiai, szakmai felkészültsége.

19


1.6.4.

Pedagógiai Program

Közösségi szolgálat

A közösségi szolgálat olyan tevékenység, melyet a diákok értékeik mentén választanak, és anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek. Ezzel a helyi közösség érdekeit szolgálják, emellett saját személyiségüket, különféle készségeiket is fejlesztik. Közösségi szolgálatot sokféle motivációból végezhet valaki: hogy megismerjen egy foglalkozást, hogy mások érdekeit szolgálja, hogy közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt (például a környezet szépülését), hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse, hogy hasznos módon töltse el szabad idejét, hogy bajbajutottakon segítsen, hogy védje a környezetét vagy, hogy gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen. A közösségi szolgálat végzése során az egyén nem csak a helyi közösség javát szolgálja, hanem saját együttműködő készsége, empátiája, kreativitása, felelősségvállalása, projektismerete is fejlődik. Számos tulajdonság, a későbbi munkavállaláshoz szükséges készség a gyakorlatban tud igazán fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során. A közösségi szolgálat egy olyan gyakorlati terep, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret mellett az életvezetési készségek is fejlődhetnek, a gyerekek tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek

működésével,

munkakörökkel,

társadalmi

problémákkal

kapcsolatban,

és

kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is. Iskolánk feladatának érzi, hogy maximálisan segítse a diákokat a közösségi szolgálat időre teljesítésében. Középiskolánkban a tanuló közösségi szolgáltatás megszervezését, és annak teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását megbízott pedagógus végzi, aki a közösségi munka teljesítését rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. E dokumentumok alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. Az eredményesség érdekében törekedni kell arra, hogy a tanulónak minél több tevékenység közül legyen lehetősége kiválasztani azt a feladatot(kat), amely a saját személyiségéhez legközelebb áll. A közösségi szolgálat alapja az önkéntesség, ezért maximálisan figyelembe kell venni a tanulók saját elképzeléseit, és a lehetőségekhez mérten biztosítani kell, hogy a saját maguk által kezdeményezett iskolai közösségi szolgálati programokban vehessenek részt.

20


Pedagógiai Program

Dokumentációi: - Jelentkezési lap - Közösségi szolgálati napló - Igazolás a közösségi szolgálat teljesítéséről

1.6.4.1. Az iskolán belüli közösségi munka Az iskolán belüli közösségi munka területeit az iskolai Házirend szabályozza

21


Pedagógiai Program

1.7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.7.1.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai:

A pedagógus neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatai: • felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására • az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösségvezetők iránymutatásainak megfelelően, saját módszerei és a jóváhagyott tanmenet szerint tanít • a munkaközösségek által kialakított és elfogadott közös értékelési elveket betartja • minden tanév első óráján ismerteti a tanulókkal a tantárgyra vonatkozó egységes értékelési rendszert • rendszeresen számon kéri a tananyagot, értékeli a tanulók tanulmányi munkáját • él a nevelési helyzetekből adódó lehetőségekkel • kialakítja és elvárja az udvarias magatartási formákat • fejleszti a tanulók beszédkészségét, beszédkultúráját • kialakítja az egyéni adottságokra építő, az egész életen át tartó tanulás attitűdjét • záróvizsgákhoz kapcsolódó feladatok: • megadja a szóbeli vizsga témaköröket a munkatervben meghatározott határidőre • legjobb tudása szerint felkészíti a tanulókat • összeállítja a vizsgákhoz szükséges szemléltető eszközöket • vizsgáztat, értékel • lehetőség szerint minél több tanuló felkészít tanulmányi versenyekre • igény és lehetőség szerint felzárkóztató ill. tehetséggondozó foglalkozásokat tart • ellátja a helyettesítési órákat

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység • kitölti, vezeti, lezárja az elektronikus naplókat, szakköri ill. korrepetálási füzeteket • vezeti és ellenőrzi a mulasztásokat • beírja a negyedévi és háromnegyedévi értékelést (formatív értékelés) • beírja a negyedévi és háromnegyedévi figyelmeztetőket • félévkor és év végén a tanulók teljesítményét osztályozza

22


Pedagógiai Program

Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek • részt vesz a hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyabál, szalagavató, ünnepségek, ballagás, tanévzáró, Harsányi Est) • a tanulókat tanulmányi, szakmai és sportversenyekre nevezi, illetve egyéb közös programokra, alkalmakra kíséri (fogászat, eü. vizsgálatok stb.)

Az iskolai élet egyéb területeivel kapcsolatos tevékenység • az iskola működési rendjében felmerülő feladatokat ellátja: pl. ügyeletek, nyílt nap, felvételi elbeszélgetés, érettségi felügyelet, osztályozó vizsga, versenyfelügyelet, stb. • nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken részt vesz • a vezetőség kezdeményezésére, illetve az osztályfőnökök felkérésére szükség esetén, rendkívüli osztályértekezleten részt vesz • az éves munkatervben meghatározott fogadóórákon megjelenik • részt vesz továbbképzéseken

1.7.2.

Kapcsolattartás:

A munkaközösség-vezetővel: Folyamatos kommunikáció szakmai kérdésekről, tanulmányi eredményekről, munkaközösségi feladatokról Az osztályfőnökökkel: Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről Szülőkkel való kapcsolattartás: • a szülőket folyamatosan tájékoztatja az elektronikus napló útján • a munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről Kapcsolattartás

az

iskolaorvossal,

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelőssel,

az

iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal: • az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot • a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját elősegíti

23


1.7.3.

Pedagógiai Program

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése • Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan az iskolai elvárásokhoz igazodó - értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. • A közösségfejlesztő iskolai programokon és rendezvényeken kíséri osztályát, az osztályfőnökhelyettes, vagy az igazgatóság által kijelölt tanár segítségével. • Megismerve a tanulókat folyamatosan arra törekszik, hogy a szülőkkel együttműködve, az osztályban tanító tanárokkal összhangban végezze nevelő munkáját.

Az osztály magatartásának, szorgalmának figyelemmel kísérése • Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a Házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a Házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. • A tanuló önértékelése és az osztály véleményének figyelembe vételével, az osztályozó értekezleten, - az osztályban tanító tanárokkal együtt- értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. • A jogszabályi előírásoknak megfelelően igazolatlan hiányzás esetén értesíti a tanuló szüleit és egyéb, jogszabályban előírt szerveket az igazolatlan mulasztásról. Felhívja a szülők figyelmét a további hiányzások következményeire.

A tanulmányi munka figyelemmel kísérése Szóbeli beszámolót készít az év végi és félévi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: - az osztály tanulmányi eredménye, - igazolt és igazolatlan órák számának alakulása, - az osztály közösségi munkája, - a tantárgyi és sportversenyeken elért eredmények, - a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulók

24


Pedagógiai Program

Javaslatot tesz a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. A munkatervben meghatározott időpontig a szaktanárok jelzése alapján az e-napló útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység • Vezeti az osztálynaplót illetve az elektronikus naplót. • A hiányzásokat havonként, félév végén, illetve év végén összesíti. • A Házirendben foglaltak szerint fegyelmező intézkedéseket tesz. • Kitölti és kiadja a félévi értesítőket, év végi bizonyítványokat. • Elvégzi a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. • Kitölti és vezeti a törzslapokat. • Bevezeti a naplóba a szükséges záradékokat. • Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra.

Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők • Az osztályfőnöki tanterv alapján feldolgoz olyan témaköröket, melyek segítik a tanulókat: -

önismeretük fejlesztésében,

-

az önnevelés iránti igényük felkeltésében,

-

életpályájukra való felkészülésükben,

-

testi és lelki egészségük megóvásában,

-

tanulás-módszertani ismereteik bővítésében,

-

hogy képesek legyenek harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására,

-

társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében,

-

nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában,

-

a szociális képességeik fejlesztésében,

-

világszemléletük, világképük formálásában,

-

felelős állampolgárrá nevelésükben.

• Az osztályfőnöki órákon lehetőséget ad a diákokat érintő témákról előadások, közösségépítő foglalkozások megtartására. 25


Pedagógiai Program

• Múzeum, színház, mozi, kiállítás, illetve egyéb programok látogatásával színesítheti az osztályfőnöki témák feldolgozását.

Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek • Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. • A

hagyományos

rendezvényeken

(tanévnyitó,

gólyabál,

szalagavató,

iskolai-

és

osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) részt vesz osztályával.

A diákönkormányzat segítése • Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák-önkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. • Osztályfőnöki órán lehetőséget biztosít a DÖK képviselőinek a DÖK-gyűléseken elhangzott információk továbbítására.

Kapcsolattartás Tanulókkal való kapcsolattartás: Egyéni és kiscsoportos beszélgetés, problémafeltárás, problémamegoldás. Az osztályban tanító tanárokkal: Folyamatos kommunikáció nevelési kérdésekről, tanulmányi eredményekről. Szülőkkel való kapcsolattartás: • Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. • Elektronikus napló útján folyamatosan tájékoztatja a szülőket. • A munkatervben meghatározott fogadó délutánokon fogadja a tanulói szüleit, és tájékoztatja a tanuló tanulmányi előmeneteléről, mulasztásairól, magaviseletéről. Kapcsolattartás az iskolaorvossal, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal, fejlesztőpedagógussal: • Az aktuális problémáknak megfelelően felveszi a megfelelő szakemberrel a kapcsolatot. • Elősegíti a tanuló, a szülő és a szakember közös munkáját. • Az egészség-nevelés program keretében együttműködik pl. az iskola pszichológusával, az iskolaorvossal. Kapcsolattartás a szakiskolai tanulók esetén a bolti szakmai gyakorlat tanulófelelősével: 26


Pedagógiai Program

• A gyakorlati képzőhely által küldött munkanaplók alapján vezeti a szakmai gyakorlat teljesítését. • Probléma esetén felveszi a kapcsolatot a tanulófelelőssel.

27


Pedagógiai Program

1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.8.1.

A sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásának elvei:

Iskolánkban vannak olyan tanulók, akik beilleszkedési, tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. Mivel ez társadalmi jelenség, ezért mindig jelen lesz az iskolában is. Ezeket a problémákat kiemelten kell kezelni, mert:  a nevelési-oktatási munkát hátráltatja  eredményességét csökkenti  a közösséget negatív irányba befolyásolja  a gyenge jellemű egyéniséget magával sodorja

1.8.1.1. Az iskolánkban előforduló leggyakoribb beilleszkedési problémák:  órai fegyelmezetlenség  szorongó egyéniség  erkölcsi értékrend teljes vagy részbeni hiánya („alul táplált”)  önkontroll hiánya  elkényeztetett tanuló  gyenge előképzettség  részképesség hiánya (a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból)  szeretet és elismerés hiánya a családban  családi problémák  társaitól nagymértékben eltérő anyagi helyzet  új közösségbe érkezés  drog, alkohol, szenvedélybetegség  divatjelenségek  pubertáskori fejlődési sajátosságok

1.8.1.2. Szűrés, diagnosztizálás:  A diagnosztizálást, szűrést az iskolapszichológus végzi  az iskolában újonnan érkező tanulókat szokásaikról, problémáikról kérdezzük (adatlapok)  szoros együttműködésre törekszünk az osztályfőnökök, a szaktanárok és az ODB, valamint az ifjúságvédelmi tanár között 28


Pedagógiai Program

 személyes megfigyelés  A pszichológus és iskolaorvos véleménye alapján nevelési tanácsadótól, szakértői és rehabilitációs bizottságtól vélemény kérése

1.8.1.3. Megoldási javaslatok:  pszichológus alkalmazása  jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel (szoros együttműködés)  jó együttműködés a Nevelési Tanácsadókkal  egyéni beszélgetések (iskolaorvos, pszichológus, ifjúságvédelmi vezető)  kortárs segítő csoportok megszervezése  prevenció (drog, alkohol, egészségügyi felvilágosítás, mentálhigiénés szaktanácsadás, kötelező szűrővizsgálatok megszervezése, lebonyolítása stb.)  jó együttműködés a tanulási képességet vizsgáló szakértőkkel, valamint a rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokkal

1.8.2.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A tehetséggondozás a pedagógus egyik legszebb tevékenysége. Az iskolának külső szakmai megítélése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Sikert biztosít tanulónak, tanárnak egyaránt. Iskolánk az érettségire való felkészítést tekinti fő céljának, de emellett nagy figyelmet fordítunk a tehetségek gondozására is. A kétszintű érettségi emelt szintjére jelentkező diákok felkészítése, a tehetséggondozás legfontosabb feladataként jelenik meg, hiszen ezen keresztül a felsőoktatásban való helytállásra készítünk fel. A tehetséggondozáshoz sajátos személyi és tárgyi feltételek szükségesek. A személyi feltételek a tantestületen belül adottak. A tárgyi előfeltételeket a magas színvonalú könyvtár, az iskola számítógépes rendszere és az Internethez való kapcsolódása biztosítják. A sportban tehetséges tanulók részére gazdag sportszertár áll rendelkezésre. Így minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő területet az iskolában. A tehetséges tanulóknál az ismeretek elsajátítását úgy kell megszervezni, hogy önállóvá váljanak, megértsék az „egész életen át tartó tanulási” képesség elsajátításának fontosságát. Ennek fő terepe iskolánk könyvtára.

29


Pedagógiai Program

Fontos a korai felismerés, felismertetés. A tanuló által is vállalt, a tanulótársak, a környezet által is elismert kiemelkedő képesség „érték”. Ezt tudatosítani kötelességünk, mert csak így alakul ki a minél nagyobb teljesítőképesség kedve.

1.8.2.1. A tehetség meghatározása: A tehetséges ember kitűnik a társai közül:  szellemi képességeiben  személyiségjegyeiben  fizikai tulajdonságaiban

A tehetség heterogén. A kognitív képességeken túl szociális alkalmazkodásbeli, emocionális és temperamentumbeli feltételei is vannak. A tehetséges tanulók néha nehezen illeszkednek be a közösségbe, sokszor visszafogottan teljesítenek, hogy társaik elfogadják őket. Az iskola mérési, értékelési rendszerén kívül eső képességek (szervezési, kommunikációs, csoportdinamikai erő stb.) jelentős részét a diákélet keretében tetten érhetjük. Ezek fejlesztése legkönnyebben a DÖK programokon lehetséges.

1.8.2.2. A tehetséggondozás formái iskolánkban: Fejlesztése: sokoldalú pszichológiai, pedagógiai tevékenységet igényel Tantárgyhoz kapcsolódóan:  differenciált foglalkozás megszervezésével  emelt szintű érettségire való felkészítéssel  az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanításával (könyvtár használat)  nyelvvizsgára való ösztönzéssel  központi foglalkozásokra való irányítással  tantárgyi versenyekkel  pl.: 100. tanóra – tehetséges diák tartja meg  ECDL vizsgák letételével

30


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli programokon, rendezvényeken:  egyéni foglalkozás: pl.: Kazinczy-versenyre, szavalóversenyre, helyesírás versenyre, országos és fővárosi szakmai versenyekre való felkészítés  diákönkormányzat pl.: vezetői tisztség vállalása, iskolarádió, diákújság, egyéb programok szervezése stb.  énekkari tagság  színjátszó köri tagság  Ki mit tud?  szakkör, önképzőköri tevékenység  továbbtanulásra való felkészítés  pályázatokon való részvétel, pl.: irodalmi alkotó pályázat  könyvtári szolgáltatások: pl.: olvasásfejlesztés, gyűjtőmunka segítése, önművelés, sakk stb.

1.8.2.3. A tehetség gondozása, „védelme” Hosszabb távú pedagógiai tevékenység: pl. az életpályáról való gondoskodás, a szülők orientálása, hogy támogassák gyermekük tehetségének fejlesztését (nyelvi órák, zenei képzés, stb. anyagi költségek vállalása).

31


Pedagógiai Program

1.9. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolai diákönkormányzat a törvény rendelkezései szerint működik, gyakorolja véleményezési, egyetértési és döntési jogkörét. A diákönkormányzat szerveződése az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint történik. Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes – a tanulóközösség egészére vonatkozó – döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik.

32


Pedagógiai Program

1.10. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.10.1. A szülői szervezet A Szülői Választmány (SZV) – mint szülői szervezet – az iskolai élet meghatározó közössége. A szülői szervezet egyik formája az SZV, mely a múltban is működött, döntött és dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői részvétel az osztályonként demokratikusan választott választmányból (3 fő) áll, akik a szülői választmányi értekezleteken képviselik a tanulók szüleinek érdekeit, véleményét. Az ott elhangzottakat ismertetik a szülői értekezleteken. Így valósul meg az információáramlás a tanulók szüleinek széles rétege és a választmány között. Az iskolai szintű szülői választmány 3 fős vezetőséget választ, akik koordinálják a feladatokat. A választmányi értekezleteken az iskolavezetés mindig képviselteti magát az érdemi párbeszéd érdekében. A szülőknek joguk van gyermekeik iskolai életével kapcsolatban véleményt nyilvánítani, a nevelési-oktatási folyamatról és a továbbtanulásról folyamatosan informálódni, tájékoztatást kapni a Pedagógiai Programról és a Házirendről. Májusban a szülőket tájékoztatjuk: a tankönyvekről, segédeszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyek a következő év oktató és nevelő munkájához szükségesek. A gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres érdembeli tájékoztatást kapnak. Az intézményvezető és a pedagógusok hozzájárulásával a szülők foglalkozásokon részt vehetnek. A sikeres együttműködés érdekében kívánatos, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a szülő a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Tartsa tiszteletben az iskola pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Tőle elvárható segítséget nyújtson, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit. Az iskola működéséhez közvetlenül megjelenő szülői szerepek a segítségnyújtás különböző formáiban nyilvánulnak meg: pl.: társadalmi munkák, rendezvények felügyeletének ellátása, mentálhigiénés előadások, szexuális felvilágosítás osztályfőnöki órákon, stb.

33


Pedagógiai Program

1.10.1.1. A szülői szervezettel való kapcsolattartás formája, rendje: A szülői szervezet (közösség) számára az SZMSZ jogot biztosít a következő területeken: • megismerje az iskola pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, • gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon, • kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, annak munkájában tevőlegesen részt vegyen, • személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, • az iskola vezetője vagy az érintett pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a foglalkozásokon, • írásbeli javaslatot terjeszthet az iskolavezetés, nevelőtestület vagy egyes pedagógusok elé. A megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapnia a felvetésre.

1.10.1.2. A szülői munkaközösség jóváhagyása szükséges • a tankönyv- és taneszköz-jegyzékhez, • az éves munkatervhez, különös tekintettel a szülőket anyagilag is érintő vonatkozásokra, • az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához. A szülői választmányt sem véleményezési, sem egyetértési jog nem illeti meg munkajogi kérdésekben, illetve az egyes tanulókra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. Az iskola szülői szervezete (közössége) részére a tanár elnök tanévenként egy alkalommal tájékoztatást tart az intézmény munkájáról. A választmány a munkaprogramnak megfelelően ülésezik. A választmány munkáját az osztályok szülői szervezete (közössége) elnökeiből választott vezetőség irányítja (a vezetőség munkáját a tanár elnök segíti). A választmány tanár elnöke tölti be a közvetlen összekötő szerepet a vezetés és a szülői szervezet (közösség) között.

1.10.1.3. Az együttműködés tovább-fejlesztésének lehetőségei: • még szorosabb kapcsolatteremtés az iskola (pedagógus) és a szülői ház között • egyéni beszélgetések (szülő-osztályfőnök vagy szülő-szaktanár) jelentőségének hangsúlyozása • az elégedettségi vizsgálat elemzése, értékelése, megoldási javaslatok kialakítása • a szülők bevonása lehetőleg az iskolai élet minden folyamatába • a kollégiumi nevelőkkel rendszeres kapcsolattartás 34


Pedagógiai Program

1.10.2. A diákönkormányzat működésének támogatása, a szükséges feltételek biztosításának rendje 1.10.2.1. Diákközgyűlés Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma. Elvileg minden tanuló részt vehet a közgyűlésen, az iskola létszámára való tekintettel azonban a közgyűlést küldöttgyűlés helyettesítheti. Résztvevői az osztályok választott képviselői (5 tag), de bármelyik tanuló megjelenhet a közgyűlésen, és érdemben bekapcsolódhat a tanácskozásba. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Diákönkormányzat működése során az alábbi jogosítványok illetik meg: Döntési jog: • Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. • A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének előzetes meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában. • Jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban (ld. Munkacsoportok). • A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt -

saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök

felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, -

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

-

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről, -

valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói

vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. -

Ezeken kívül dönt

-

a DMSP felkéréséről, visszahívásáról,

-

a DÖK munkáját segítő egyéb felnőttek felkéréséről,

-

a DÖK képviseletében eljárók személyéről.

35


Pedagógiai Program

Egyetértési jog: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: • jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; • a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. • az IDB és az iskolavezetés kapcsolattartásának rendjének kialakításakor, • a tanulói véleménynyilvánítás formáinak meghatározásakor, • a tanulói szociális juttatások elosztásának alapelvei kialakításakor, • az ünnepélyek és a hagyományápolás rendjéről, • a tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról. Véleményezési, javaslattételi jog: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleménynyilvánítási jogának gyakorlására ki kell kérni a DÖK véleményét az alábbi kérdésekben: A fenntartó döntéseihez kapcsolódóan:  Az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntések előtt.  Az iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.  Az iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntések előtt. A fenntartó nevében a vélemény kikérését az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi. A nevelőtestület döntéseihez kapcsolódóan: • Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos döntés előtt. • A könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor. • Az iskolai sportkör működési rendjének kialakításakor. • A tanév helyi rendjének (munkaterv) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben. 36


Pedagógiai Program

• A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor. • A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. • A tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az IDB - től. • A tanulók helyzetét értékelő, elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. A tantestület nevében a vélemény kikérését a feladatgazdák, ennek hiányában az iskolavezető kezdeményezi és a DMS – tanár szervezi. A tanulók érdekeinek védelmét az osztályfőnök illetve az Osztály Diák Bizottság érdekvédelmi felelőse látja el. Jogosultak a diák elleni fegyelmi eljárás során is képviselni őt. Tanulócsoportok érdekképviseletében az osztályfőnökön kívül az ODB érdekvédelmi felelős illetve az ODB elnöke, más diákközösségek képviseletében az általuk választott személy járhat el. Az ODB érdekvédelmisek munkáját az IDB erre megválasztott tagja, más diákközösségek képviselőinek munkáját az IDB elnöke fogja össze. A

tanulók,

tanulócsoportok

problémáikkal,

kérdéseikkel

közvetlenül fordulhatnak

az

osztályfőnökükhöz, illetve az ODB érdekvédelmi-felelőséhez, aki a problémát először az osztályfőnöknek jelzi. Ha ez nem hoz megoldást, illetve nem kap érdemi választ, akkor az IDB érdekvédelmi ügyeiért felelős diákkal konzultálhat. A DÖK érdekvédelmi tevékenysége során jogosult (személyiségi jogokat nem sértő és a tanítás menetét nem zavaró módon) kérdőíveket kitöltetni, véleményeket bekérni. Az évente tartott Küldöttgyűlés az érdekegyeztetés és véleménycsere legszélesebb fóruma. Az intézmény a költségvetés elkészítése során – a támogatási keretet figyelembe véve – a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket biztosítja. A költségvetésből elkülönített összeg - költségvetési törvény mellékleteiben - meghatározott mértékben és feladatokra lehetséges, statisztikai létszám alapján. Az intézmény a diákönkormányzat rendelkezésére bocsátja az aktuálisan szükséges tantermet és egyéb eszközöket. Az iskolai média valamennyi résztvevője a Diákönkormányzat tagszervezete, vezetőjét saját szabályzata szerint választja.

37


Pedagógiai Program

1.10.3. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái: • Munkaközösségi értekezlet • Összdolgozói értekezlet • Nevelőtestületi értekezlet • Közalkalmazotti Tanács megbeszélések • Osztályozó értekezlet

1.10.3.1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje: A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1.10.3.2. A diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A folyamatos kapcsolattartást a diákönkormányzatot segítő tanár biztosítja: •

Az önkormányzat működési szabályzatában meghatározottak szerint részt vesz az

iskolagyűléseken és az IDB üléseken, •

folyamatos munkakapcsolatban van az igazgatóhelyettessel,

•

az osztályfőnököket munkaközösségi értekezleteken, a nevelőtestületet nevelőtestületi

értekezleten tájékoztatja a diákönkormányzat tevékenységéről, gondjairól, javaslatairól. Időszakos kapcsolattartás •

Iskolagyűlés: az iskola igazgatója hívja össze tervezett vagy rendkívüli időpontban.

•

Diákközgyűlés: az IDB vezetője hívja össze évente egy alkalommal. Időpontját az iskolai

munkatervben rögzíteni kell. •

Rendkívüli diákközgyűlés: összehívását kezdeményezheti az iskola igazgatója vagy az IDB

vezetője. 38


Pedagógiai Program

1.10.3.3. A tanulók rendszeres tájékoztatásának formái, rendje: Szóbeli •

tanóra,

•

gyakorlati foglalkozás,

•

osztályfőnöki óra,

•

iskolarádió,

•

ODB-gyűlés,

•

Iskolagyűlés,

•

IDB-ülések,

•

diákközgyűlés.

Írásbeli •

elektronikus napló útján,

•

hivatalos levél formájában,

•

időszakos bizonyítványok,

•

végbizonyítványok útján,

•

faliújságon elhelyezett hirdetmények alapján.

1.10.3.4. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, rendje •

osztályfőnöki óra,

•

ODB gyűlés,

•

iskolagyűlés,

•

IDB ülések,

•

diákközgyűlés (küldöttgyűlés).

1.10.4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A diáksportkört az ISK elnök irányítja, az iskolavezetéssel az illetékes igazgatóhelyettes útján tartja a kapcsolatot, akit tájékoztat a feladatok teljesítéséről. A ISK elnök kiemelt feladatai: •

ellenőrzi a szakosztályok munkáját,

•

a szakosztályi szerződések megkötéséről,

•

az évenkénti ISK küldöttgyűlést előkészíti és levezeti. 39


Pedagógiai Program

1.10.5. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1.10.5.1. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei Az igazgatóság és az igazgatósági értekezletek Az igazgatóság az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető. Az igazgatóság az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésekre véleményezési joggal meghívhatók az iskolai közösségek más tagjai is (szakszervezetek, KT, stb.). Nevelőtestületi értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. A tantestület részére az éves munkatervben meghatározottak szerint, de évente legalább három alkalommal (tanévnyitó, félévi, tanévzáró). Osztályozó értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató jelöli ki. • Valamennyi osztály számára külön kell tartani a szorgalmi időszak lezárásakor: félévkor és év végén. • Szervezi, vezeti: az osztályfőnök. • Résztvevők: az osztályban tanító tanárok, igazgatóhelyettesek, igazgató • Az értekezlet résztvevői tájékoztatást kapnak a vonatkozó fegyelmi ügyekről. • A nevelőtestület által átruházott jog alapján a résztvevők ezen az értekezleten döntenek: • a magatartás és a szorgalom jegyekről, • a mulasztás miatt nem osztályozhatók továbbhaladásáról, • egyéb tanulmányi, magatartási ügyről, • jutalmazásról.

1.10.5.2. Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek (közösségek) Szülői értekezletek Az értekezletek időpontját az igazgató vagy egyetértésével az osztályfőnök jelöli ki. Valamennyi évfolyamon tanévente legalább két alkalommal az osztályfőnök tartja.

40


Pedagógiai Program

1.10.6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja 1.10.6.1. Az iskola képviselete Külső kapcsolatokban az iskola képviseletére az igazgató jogosult. Az igazgató ezek jogát a vezetői feladatmegosztás szerint az igazgatóság tagjaira és más kapcsolattartó személyre átruházhatja. Közvetlen partnerek • Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium • Szakmai felügyelet: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum • Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri hivatala • Azok a szakképzést folytató gazdálkodó szervezetek, amelyek tanulóinknak gyakorlati képzést biztosítanak. – Spar és Interspar Közvetett partnerek • Nemzeti Erőforrás Minisztérium • Nevelési tanácsadók • Gyermekjóléti szolgálatok • Egészségügyi szolgáltató szervezetek • Szakmai szolgáltató intézmények (Országos Közoktatási Intézet, Országos Közoktatási és Szolgáltató Iroda, Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) • „Kulturált Kereskedőkért Alapítvány” kuratóriuma • Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara • Felsőfokú intézmények • Általános iskolák • Kollégiumok • Munkaügyi központok • Kormányhivatal • Oktatási Hivatal • Külföldi testvériskolák

41


Pedagógiai Program

1.11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1.11.1. Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból, az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha • a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. • magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét; • felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozó vizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés); • tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); • a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott.

1.11.1.1. Tudnivalók az osztályozó vizsgával kapcsolatban: • Osztályozó vizsga az éves munkatervben meghatározott időpontban tehető. • Féléves osztályozó vizsga: félév zárása előtt: jan. 15 – jan. 31 között. • Év végi osztályozó vizsga: június 10-ig. (végzősöknek április 20-ig) • A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt 15 nappal értesítést kap. • Az osztályozó vizsga követelményeit és az értékelés rendjét az iskola nevelőtestülete határozza meg a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag alapján, melyet az iskola honlapján nyilvánosságra hoz. A tantervi követelményekről kérelemre a tanuló vizsga előtt írásbeli tájékoztatást kaphat. • Az osztályozó vizsga napján a tanuló kérelmére mentesülhet a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. • A közismereti és szakmai tárgyakból a munkaközösségek határozzák meg a számonkérés formáját. Kivételt képeznek ez alól: • informatika – gyakorlati vizsga 42


Pedagógiai Program

• matematika – írásbeli vizsga, • testnevelés gyakorlati vizsga

1.11.1.2. A vizsga lebonyolítása: • Egy napon két írásbeli vizsgát lehet tenni. • A szóbeli osztályozó vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott tanár látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy, az adott tantárgyat tanító vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A vizsgáról jegyzőkönyv készül. • A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc. • Az a tanuló, aki feladatát legalább elégséges szinten nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. • Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést adhat (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). • Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, ebben az esetben a vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült, eredménye elégtelen. • Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.

1.11.2. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás, szakmaváltás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből 43


Pedagógiai Program

kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

1.11.3. Javító vizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függően - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről aznap tájékoztatni kell.

1.11.4. Pótló vizsga Abban

az

esetben,

ha

a

tanuló

önhibáján

kívül

nem

tudja

teljesíteni

az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

1.11.5. Szintvizsga •

időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó

tanítási napjáig •

a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi körülmények között

szervezhető meg •

a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele

•

a szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának

1.11.6. Magántanulói jogviszony létesítése Magántanulói jogviszony létesítésére a mindenkori törvényi feltételek mellett van lehetőség. A magántanulói jogviszony létesítéséről, szülői kérelem alapján, az igazgató dönt a törvényi kereteknek megfelelően. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. 44


Pedagógiai Program

Az iskola magántanulói félévenként 2-2 vizsgán adnak számot felkészültségükről. A magántanulói vizsgák időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A magántanuló iskoláztatási kötelezettségeit a mindenkori törvények szabályozzák.

1.11.7. A szakiskolai kis vizsga és a szakközépiskolai kis érettségi vizsga A szakmai munkaközösségek előzetes tájékoztatása – egységes követelményrendszer, tételek meghirdetésével

stb.

-

alapján

és

nyomán

kerül megrendezésre. Ezek a

vizsgák

tananyagtartalmukban tartalmazzák az elmúlt tanévek tananyagtartalmait is. Céljuk a képzés záróvizsgájának szimulálása, begyakorlása, a vizsgarutin megszerzése. Emellett nagy jelentőségű az is, hogy a diák kiemelt fontosságú tanulmányokat tegyen a záróvizsgák sikeres letételéhez. A vizsga jellegéről, tananyagtartalmáról a szakmai munkaközösségek és a szaktanár dönt a záróvizsgára vonatkozó törvény ismeretében. A mindenkori kis vizsgák megtartásáról és a megtartás esetében a lefolytatás egyéb szabályairól a szakmai munkaközösségek mellett az iskola vezetése dönt. A kis vizsgák értékelésének elveit, az érdemjegyek adásának szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg - a mindenkori jogszabályi háttér ismeretében és annak megfelelően.

1.11.8. Szakmai alkalmassági vizsga Ha a szakiskola a 9. évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg.

45


Pedagógiai Program

1.12. A felvétel és az átvétel helyi szabályai. A szakképző iskola felvételre, átvételre vonatkozó törvényi rendelkezései 1.12.1. A felvétel és átvétel általános szabályai A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

1.12.2. A felvételi vizsga Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban –tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. A középiskola a kezdő évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a sikeres tanulást valószínűsítő képesség és ismeret meglétéről a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében győződhet meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeiről - a pályaválasztók számára - az iskola a jogszabályban előírt módon és időben korrekt tájékoztatást ad. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudás- és készségszinttel, valamint megfelelő viselkedéskultúrával.

Az írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsga Központilag kiadott egységes, kompetencia alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsgát szervezhet az iskola. A szóbeli vizsgán az időrendben behívott tanulókkal a felvételi bizottság pedagógusai beszélgetés formájában ismerkednek meg. Értékelik a gyerekek legfontosabb személyiségjegyeit, értelmi képességeit, érzelmi világát, nyelvi kifejezésmódját és viselkedését. A legfeljebb 15 perces meghallgatásra az intézményben kifüggesztett időpontban kerül sor.

46


Pedagógiai Program

A pótfelvételi vizsga Ha a középiskolába jelentkező tanuló a felvételi vizsga írásbeli vagy szóbeli részén igazoltan nem tud részt venni, a szülő eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. Ennek körülményeiről, a tanügyi igazgatóhelyettes külön intézkedik.

1.12.3. A felvételi eljárás központi felvételi vizsga nélkül A rangsorolás és felvétel az általános iskolai eredmények alapján történik. A felvételi döntés alapja: A felvételi rangsor felállítása az alábbi hozott pontszámok alapján történik: 7. osztály év végi osztályzat: • magyar nyelv • irodalom • matematika • történelem • idegen nyelv 8. osztály félévi osztályzat: • magyar nyelv • irodalom • matematika • történelem • idegen nyelv Max. pontszám: 50 pont

1.12.4. A képzések közötti átjárhatóság rendje Szakiskolából szakközépiskolába való átvétel A szülő írásban kérheti a tanuló szakiskolából (9. évf.) való átvételét szakközépiskolába. Az átvétel feltétele, hogy a diák a mindenkori szabályozóknak megfeleljen. Más iskolából történő átvétel Tanév közben más iskolából szülői kérésre, igazgatói döntés alapján, megfelelő tanulmányi eredmény esetén (a korábban nem tanult tananyagtartalmak pótlása és sikeres különbözeti vizsga letételének feltételével) veszünk át tanulókat.

47


Pedagógiai Program

1.13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A biológia tantárgyon belül „Az ember megismerése és egészsége” témakörben tanulják meg a diákok az alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismereteket, és az alternatív gyógymódok lehetőségeit és kockázatait. A kerületi Vöröskereszttel kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Az iskola tanulói szívesen vesznek részt rendezvényeiken, versenyeiken, amelyhez minden segítséget, felkészítési lehetőséget biztosít a vöröskereszt kerületi szervezete.

48


Pedagógiai Program

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

49


Pedagógiai Program

2.1. A kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján:

2.2. Szakközépiskolai óraterv Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet KERETTANTERVEI ALAPJÁN Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyi struktúra és óraszámok

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Dráma és tánc Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető* Rendelkezésre álló órakeret

10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4

5 4 4

5 4 4

3

3

4

1 2 1

1

2 2 1 1

1 1 5 1

1 5 1

5 1

7

8

11

36

35

35

* A szabad órakeret felosztása az egyes kerettantervi óraszámoknál található.

50


Pedagógiai Program

2.3. Szakiskolai óraterv Bevezetés: 2013/2014 tanév 9. évfolyamon, felmenő rendszerben Tantárgyak

10. évfolyam Elmélet

Gyakorlat

11. évfolyam Elmélet

Magyar - Kommunikáció

1

1

Idegen nyelv

2

2,5

Matematika

1

-

Társadalomismeret

1

-

Természetismeret

-

-

2,5

2,5

1

1

Testnevelés Osztályfőnöki Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

A működtetés szabályai

2

Gyakorlat

A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom

3 2

1 17

Áruforgalom gyakorlata

12

Ruházati áruismeret

1

Élelmiszer áruismeret

2

1

Értékesítés idegen nyelven I.

1

2

Műszaki áruismeret

1

Értékesítés idegen nyelven II.

1

Összesen:

1,5

16,5

17 33,5

17,5

15 32,5

51


Pedagógiai Program

2.4. Szakgimnáziumi közismereti és szakmai óratervek –

Közgazdaság XXIV. és Kereskedelem XXVI. ágazat Bevezetés: 2016. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon, felmenő rendszerben

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9-12. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

(1045+453)

31

961

3

4

3

3

-

-

35

36

35

35

35

36

36

36

31

31

1260

1296

1260

1085

Éves összes óraszám

1498

4901

13. évf. 13. évf. óraszám összesen

1085

1085

52


Pedagógiai Program

2.5. A szakközépiskolai közismereti és szakmai óratervek – Eladó képzés A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai Kötött órák elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 15 óra



3 óra

2 óra

3,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

–

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra – 5 óra

2 óra – – – 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

0 óra 11 óra

1,5 óra 9,5 óra

A szabad órakeretet 9. évfolyamon a Pénzügyi és vállalkozási ismeretek tantárgy tanítására fordítjuk.

53


Pedagógiai Program

2.6. Szakmai program 2.6.1.

Szakmai képzések iskolánkban

A. Szakgimnáziumi képzések A.1. Érettségivel záruló ágazati képzések A.1.1. Kereskedelem ágazati képzés A.1.2. Közgazdasági ágazati képzés A.2. Érettségire épülő OKJ-s képzések A.2.1. Vállalkozási-és bérügyintéző képzés (nappali és esti tagozat) A.2.2. Kereskedő képzés (nappali és esti tagozat) B. Szakközépiskolai képzés B.1. Eladó képzés (nappali tagozat) B.2. Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I. képzés (esti tagozat)

2.6.2.

A szakmai képzés elvei, céljai

Szakmai képzésünk azokon az elveken alapszik, amelyeket a Pedagógiai Program első részében is megfogalmaztunk. Célunk, hogy tanulóink kikerülve az iskolából, helyt tudjanak állni leendő munkahelyeiken, ehhez kapják meg és magas szinten sajátítsák el a tanult szakmák elméleti tananyagait és megszerezzék a munka végzéséhez szükséges gyakorlatot. Az új OKJ-s képzések szerint szakközépiskolában a 13. osztály végén, a szakiskolában pedig a 11. évfolyamot követően komplex szakmai vizsgát kell tenniük tanulóinknak, emellett szakközépiskolában a 12. évfolyam befejezése után szakmai érettségi vizsgát tesznek. Célunk, hogy ezekre minél hatékonyabban felkészítsük őket.

A szakgimnáziumi (kereskedelmi és közgazdasági) ágazati képzés célja, hogy a tanulókat felkészítse a szakmai tantárgy érettségi vizsgájára, elősegítse a szakmaválasztást, valamint, hogy kellőképpen megalapozza a tanulók szakmai tudását a felsőoktatási tanulmányokhoz.

A kereskedő képzés célja, hogy a komplex szakmai vizsga letétele után a kereskedőként végzett tanulóink képesek legyenek vállalkozást létrehozni, irányítani, megszüntetni, kereskedelmi egységet irányítani, szervezni, ellenőrizni, azokat szabályszerűen működtetni. Tudjanak marketing tevékenységet végezni, valamint el tudják látni a beszerzéssel,

54


Pedagógiai Program

készletezéssel, raktározással, készletnyilvántartással, értékesítéssel kapcsolatos feladatokat. Mérjék fel és értékeljék a piaci környezetet bolthálózat létrehozása céljából, válasszák és alakítsák ki a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket, új üzletek külső, belső arculatát, választékát, valamint biztosítsák a személyi és tárgyi feltételeket.

A vállalkozási-és bérügyintéző képzés célja, hogy a sikeres vizsga után vállalkozási-és bérügyintézőként végzett tanulóink lássák át a kis-és középvállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági folyamatokat, közreműködjenek különféle szabályzatok elkészítésében, vegyenek részt a pénzforgalom és a hitelezési folyamatok kapcsolódó adminisztrációjában. Legyenek képesek pénzügyi-és adónyilvántartásokat, egészség-és társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartásokat vezetni, megrendeléseket, szerződéseket nyilvántartani, a kötelezettségeket beruházási,

határidőre

felújítási,

teljesítsék.

pályázat-és

Közreműködjenek

feladatfinanszírozásban.

vállalkozásfinanszírozási, Vezessék

az

analitikus

nyilvántartásokat, lássák el a kkv-k könyvelési, beszámolási, ellenőrzési feladataihoz kapcsolódó teendőket. Vegyenek részt költségszámításokban, a leltározásban, értékesítési feladatokban. Tudják egyeztetni a bejövő-és kimenő számlákat. Közreműködjenek üzleti terv készítésében. Lássák el a munkaügyi nyilvántartások alapján a bérekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, nyomtatványok kitöltését.

Az eladó képzés célja, hogy eladóként végzett tanulóink leendő munkahelyeiken, a különböző kereskedelmi egységekben segíteni tudják az árubeszerzést, az árut átvenni, készletezési, raktározási, értékesítési feladatokat elvégezni, valamint el tudják látni a kereskedelmi egység szabályszerű működtetésével kapcsolatos feladatokat.

A kis-és középvállalkozások ügyvezetője képzés célja, hogy a szakképesítést megszerző szakember el tudjon végezni olyan vállalkozás/vállaltirányítási részfeladatokat, ahol egyszerűbb számviteli és a marketing információk egyidejű kezelése mellett a vele együttműködő munkatársak képzésében, motiválásában, ellenőrzésében is részt vesz. A szakember megfelelő informatikai és idegennyelv-tudással rendelkezik ahhoz, hogy kapcsolatot tudjon fenntartani más vállalkozásokkal/vállalatokkal és szervezetekkel. A munkája során feladata a felelősségére bízott egység működésének irányítása, valamint törvényi kötelezettségeinek betartása és betartatása, konkurencia-figyelés.

55


2.6.3.

Pedagógiai Program

Szakmai óratervek

Érettségivel záruló ágazati képzések óraterve, a szabad órasáv felosztása A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Kereskedelem ágazati képzés

Szakmai követelménymodulok

10.

Tantárgyak

11.

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

ögy

gy

12.

heti óraszám e

ögy

gy

heti óraszám e

gy

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

10032-12 Marketing

A marketing alapjai

1

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

Az üzleti tevékenység terv., elemz.

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Áruforgalom

10033-12 A vállalkozások működtetése

Vállalkozási ismeretek

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működtetés szabályai

2

Marketing a gyakorlatban

20 3

3

1 3

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban

2

1

2

60

2

Áruforgalom gyakorlata

2 1

105

1

60

1

Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai gyak. Áruismeret- és forgalmazás

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven

összes óra

5

összes óra

2 7

56

105

6

2 8

140

7

4 11


Pedagógiai Program

A 12. évfolyamon szakmai érettségi tantárgyból érettségi felkészítő órákkal segítjük diákjaink eredményesebb felkészülését.

A szabad órasáv felosztása a kereskedelem ágazati képzésben: Évfolyam, szabad órasáv 9. (1 óra) 10. (1 óra) 11. (1 óra) 12. (1 óra)

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Áruforgalom Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Üzleti tevékenység a gyakorlatban

57

Plusz óra +0,5 +0,5 +1 +1 +1


Pedagógiai Program

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Közgazdasági ágazati képzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek

9. heti óraszám e gy

ögy


ögy


1

2

Ügyviteli gyakorlatok

4 3

Általános statisztika

3

1 2

Statisztika gyakorlat

1 1

Pénzügyi alapismeretek 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

ögy


2

1 2

Pénzügy gyakorlat

1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1

Számviteli alapismeretek

2

Számvitel gyakorlat

2 2

58


10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai

Pedagógiai Program

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés

10153-12 Könyvvezetési feladatok

Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozásfinanszírozás

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata

10154-12 Munkaerő-gazdálkodás

10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása

Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat

10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

Társadalom-biztosítás TB gyakorlat

összes óra

3

összes óra

3 6

4

3 7

A 12. évfolyamon szakmai érettségi tantárgyból érettségi felkészítő órákkal segítjük diákjaink eredményesebb felkészülését.

59

6

2 8

6

5 11


Pedagógiai Program

A szabad órasáv felosztása a közgazdasági ágazati képzésben:

Évfolyam, szabad órasáv 10. (1 óra) 11. (1 óra) 12. (1 óra)

Tantárgy Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Számvitel gyakorlat

60

Plusz óra +0,5 +0,5 +1 +1


Pedagógiai Program

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként – Eladó képzés (OKJ 34 341 01) Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

ögy

elméleti heti óraszám


ögy

3/11. évfolyam elméleti heti óraszám

1

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

2

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

10027-12 A ruházati cikkek Ruházati áruismeret és a vegyes iparcikkek Ruházati gyakorlat forgalmazása Élelmiszer 10028-12 áruismeret Az élelmiszerek, vegyi áruk Élelmiszer gyakorlat és gyógynövények Értékesítés idegen forgalmazása nyelven I.

2 3 2

2

1

2

17

2

12

1 1

2

2

1

1

2

2,5

Műszaki áruismeret. 10029-12 A műszaki cikkek Műszaki gyakorlat forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II.

2

Összes óra

9

Összes óra


1 2,5 1 8 17

1,5

6 140

61

17 23

10,5 140

15 25,5


Pedagógiai Program

A szabad órasáv felosztása az eladó képzésben: Évfolyam, szabad órasáv 10. (2 óra) 11. (2,5 óra)

Tantárgy Áruforgalom Élelmiszer áruismeret Foglalkoztatás II. A működtetés szabályai gyakorlat Értékesítés idegen nyelven I.

+1 +1 +0,5 +0,5 +1

Értékesítés idegen nyelven II.

+0,5

62

Plusz óra


Pedagógiai Program

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben oktatott tantárgyak – Kereskedelem ágazati képzés, kereskedő OKJ képzés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

10.

11.

5/13.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

8

3

6,5

5,5

7,5

2,5

8

2

15,5

15,5

26

5

13,5

17,5

140 Összesen

11

ögy

heti óraszám

2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

12.

140

12

ögy

heti óraszám

160

10

10

31,0

31,0

31,0

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

2

10032-12 Marketing 11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció 10031-16 A főbb árucsoportok forgalmazása

11992-16 Kereskedelmi ismeretek 11691-16 Eladástan

Marketing Marketing gyakorlat Levelezés Élelmiszer- és vegyi áru ismeret Műszak cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. Kereskedelmi gyakorlat II. Eladástan Eladási gyakorlat

1

1

2,5

2

2,5

4 1,5

2

3,5 2

2

4

2

2

4

1,5

1

3

3 2 1

4

1,5

1

6 2 2

1

1

1 2

1

63

1 1 1

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 11508-16 Kereskedelmi gazdálkodás 10033-16 Vállalkozási, vezetési ismeretek 11719-16 Vállalkozási gyakorlat 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Pedagógiai Program

Kereskedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat

1,5

1,5 1,5

5

0,5

Vállalkozástan Ügyvitel Vállalkozási gyakorlat Iparcikk áruismeret

2

5 4,5

64

2

6,5

2,5

2,5

2

2 7

1

3

1

7


Pedagógiai Program

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben oktatott tantárgyak – Kereskedelem ágazati képzés, kereskedő OKJ képzés (1 éves esti tagozat) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 2/14.

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing 11718-16 Üzleti levelezés és kommunikáció 10031-16 A főbb árucsoportok forgalmazása

11992-16 Kereskedelmi ismeretek 11691-16 Eladástan 11508-16 Kereskedelmi gazdálkodás 10033-16 Vállalkozási, vezetési ismeretek 11719-16 Vállalkozási gyakorlat 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

Összesen

Jelenléti óraszám

Nem jelenléti óraszám

Gyakorlati óraszám

8

1,5

11

Összesen

20,5 0,5

Foglalkoztatás II.

1 Foglalkoztatás I. Marketing Marketing gyakorlat

1 4

Levelezés Élelmiszer- és vegyi áru ismeret Műszak cikk áruismeret Ruházati- és bútor áruismeret Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi gyakorlat I. Kereskedelmi gyakorlat II. Eladástan Eladási gyakorlat Kereskedelmi gazdaságtan Kereskedelmi gazdaságtan gyakorlat

1

2 3

Vállalkozástan

2

Ügyvitel Vállalkozási gyakorlat

2

Iparcikk áruismeret

65

4


Pedagógiai Program

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben tanított szakmai tantárgyak – Vállalkozásiés bérügyintéző OKJ képzés (1 éves esti tagozat) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 2/14.

heti óraszám Elmélet Gyakorlati Elmélet Gyakorlati Nem nem Jelenléti jelenléti jelenléti jelenléti óraszám óraszám óraszám óraszám Összesen

9

2,5

8

1

A szakmai képzés órakerete Összesen 11499-12 Foglalkoztatás II.

20,5 0,5

Foglalkoztatás II.

1

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire Foglalkoztatás I. épülő képzések esetén) Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat 11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika 11884-16 Projekttervezés Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel 11885-16 Támogatáskezelés Támogatás menedzsment Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozási 11506-16 gyakorlat Vállalkozásfinanszírozási és Adózás adózási feladatok Elektronikus adóbevallás gyakorlata Bérügyi feladatok 10151-16 Bérügyi szakfeladatok ellátása Bérügyi gyakorlat

66

1 1 1 2 1 1


10152-16 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-16 Könyvvezetési feladatok 10154-16 Munkaerőgazdálkodás 10155-16 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása

Pedagógiai Program

Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Társadalom-biztosítás

1

1 2 2 2 1 2

TB-gyakorlat

1

2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben tanított szakmai tantárgyak – Eladó képzés

A szakközépiskolai képzésben a heti és éves szakmai óraszámok:

Évfolyam

Heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét

9. évfolyam Ögy 10. évfolyam 23 óra/hét Ögy 11. évfolyam 23 óra/hét Összesen:

Évfolyam

Heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét

1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam 31,5 óra/hét Összesen:

Éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 713 óra/év 2343 óra Éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 977 óra/év 2271 óra

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

67

Heti óraszám szabadsávval

Éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 791 óra/év 2853 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

Heti óraszám szabadsávval

Éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1085 óra/év 2505 óra

35 óra/hét


Pedagógiai Program

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam heti óraszám e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11992-16 Kereskedelmi ismeretek 10027-16 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása 10028-16 Az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása 10029-16 A műszaki cikkek forgalmazása 11691-16 Eladástan

Összesen

7

Összesen

8 15

ögy 140

2/10. évfolyam heti óraszám e gy 7

16 23,0

ögy 140

3/11. 1. évfolyam évfolyam heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 7,5

15,5

11,0

23,0

31,5

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

1,5

3,5

Kereskedelmi ismeretek

3

Kereskedelmi gyakorlat

2 7

Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret

2

Élelmiszer- és vegyi áruismeret

1

Eladási gyakorlat

15,5

160

heti óraszám e gy 11

20,5 31,5

3,5 17,5

17,5 2

Műszakicikk áruismeret Eladástan

17

20,5

2. évfolyam

1 3

68

2

1,5

2

2,5

2,5

1,5

2

2

0,5

1

1

1

1

2

3

3


Pedagógiai Program

A szabad órasáv felosztása az eladó képzésben: Évfolyam, szabad órasáv 9. (2,5 óra)

10. (2 óra) 11. (2,5 óra)

Tantárgy Eladástan Kereskedelmi gyakorlat Eladástan gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat Kereskedelmi ismeretek

69

Plusz óra +0,5 +1 +1 +2 +2 +0,5


Pedagógiai Program

Kis-és középvállalkozások ügyvezetője I. képzés óraszámai Általános adatok Tanítási hetek száma: 31hét Heti óraszám (nappali képzés 50 %-a, Nkt. 60. § (8)): 17,5 óra Esti képzés összes óraszáma: 542,5 óra Gyakorlati órák száma (nappali gyakorlati óraszám legalább 60 %-a, Szt. 33. § (5)):195 óra A képzés összes óraszáma Elmélet

341

Gyakorlat

201,5

Összesen

542,5

A szakképesítés-ráépülés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

Szakmai követelménymodulok Összesen

11

Összesen 11871-16 Idegen nyelv és üzleti Idegen nyelv szaknyelv I. Informatikai alapismeretek 11870-16 Informatika Irodai programcsomag használata vállalatvezetőknek I. Internetes kommunikáció 11868-16 A vállalkozások Vezetői ismeretek működtetése

6,5 17,5

10 1 3 2,5 1

70


2.6.4.

Pedagógiai Program

Szakmai gyakorlatok

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: összefüggő nyári gyakorlatból illetve évközi gyakorlatból. A gyakorlatot a kereskedelem ágazati képzésben, valamint az eladó képzésben tanuló diákoknak kell elvégezniük.

Az évközi bolti gyakorlat a szakközépiskolás diákoknak: a 10. évfolyam részére heti 17 óra (Kéthetes ciklusban 34 óra, azaz 5 nap), a 11. évfolyam részére heti 15 óra (kéthetes ciklusban 30 óra, szintén 5 nap). A kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzés az iskolában folyik.

Szintén évközi szakmai gyakorlatot kell teljesíteniük a 14. évfolyamos kereskedő képzésben tanuló diákoknak, amely heti 17,5 óra (kéthetes ciklusban 35 óra, azaz 5 nap).

Összefüggő nyári szakmai gyakorlatot kell teljesíteni a kereskedő ágazatban tanulóknak, a 2016. szeptember 1. előtti kerettanterv szerint 9. évfolyamot követően 70 óra, 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra.

A 2016. szeptember 1-jétől hatályos kerettanterv szerint az összefüggő gyakorlat a 10. és 11. évfolyamot követően 140-140 óra.

Az egyes évfolyamokhoz hozzárendelt gyakorlatok óraszámát az óraszámos táblázatok tartalmazzák a „gy” és az „ögy” oszlopokban.

A gyakorlati képzésről való hiányzást illetően iskolánk a Szakképzési Törvény 39. § (3)-(6) bekezdések szerint jár el.

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az említett mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, a tanulót 71


Pedagógiai Program

mentesítjük az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól, a gyakorlati képzést folytató szervvel egyeztetve.

Ha a tanuló a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és igazolatlan mulasztásait pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára iskolánk nevelőtestülete dönt.

72


2.6.5.

Pedagógiai Program

A komplex szakmai vizsgák

A komplex vizsgára bocsátás feltétele a modulzáró vizsgák sikeres letétele, azonban az iskolai rendszerű képzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervekben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

2.6.6.

Előzetes tanulmányok beszámítása

Az adott képzésre felvett tanuló számára beszámítjuk az alapvető vállalat-gazdálkodási, statisztikai, pénzügyi, számviteli, munkaügyi, kereskedelmi területen végzett tanulmányait.

73


2.7. Alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

Pedagógiai Program

tanulmányi

segédletek

és

A pedagógusnak joga, hogy a helyi tanterv alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. A választás során ki kell kérnie a szakmai munkaközösség véleményét. Az egyéni szabadság figyelembevételével törekedni kell az egy munka-közösségen belüli egységes használatra, a kötelező taneszközjegyzékben foglaltakat figyelembe véve. A tankönyvek kiválasztásánál figyelmet kell fordítani a szakmailag megfelelő tankönyvek kínálatából az árát tekintve mérsékelt könyv kiválasztására.

2.8. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A szakközépiskola és szakiskola évfolyamain folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. •

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a művészetek tantárgy

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; •

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; •

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; •

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; •

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 74


•

Pedagógiai Program

fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. •

A 2016/17-es tanévtől érettségiző tanulóknak az érettségi bizonyítvány kiadásához 50

óra közösségi szolgálatot kell teljesíteniük

2.8.1.

Az egyes kompetenciák

2.8.1.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

megfelelő szókincs

•

verbális és nonverbális kommunikációs képesség

•

funkcionális nyelvtan

•

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

•

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása

•

különböző típusú szövegekben való tájékozódás

•

információk feldolgozása

•

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média,

stb.) •

érvelés képessége

•

empatikus képesség

•

esztétikai érzék

•

kíváncsiság

•

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

2.8.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős 75


Pedagógiai Program

tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

megfelelő szókincs

•

funkcionális nyelvtan

•

nyelvi stílusok ismerete

•

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

•

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

•

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

2.8.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök •

megfelelő segédeszközök használata

•

az igazság tisztelete

•

a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése

•

mindennapokban használható tudás

•

problémamegoldó készség

•

lényeglátás

•

kíváncsiság

•

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás 76


Pedagógiai Program

•

kreativitásanalízis - szintézis

•

matematikai fogalmak ismerete

•

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a

mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján •

összefüggések felismerése

•

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

•

meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

•

bizonyítások megértése

•

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való

szocializálás terén •

matematikai kommunikációs készség

2.8.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • összefüggések felismerése és kifejezése • lényeglátás 77


Pedagógiai Program

• fogalomalkotás • esztétikai érzék • kreativitás • rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában • logikai képességek • rajzolási készség • tervezés és kivitelezés • kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása • kíváncsiság • környezettudatosság • környezet- és természetvédelem • egészséges életvitel • nemzeti tudat megalapozása • európai azonosságtudat • egyetemes kultúra • az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során • bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe • gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében • legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

2.8.1.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • eszközök megismerése, használata • szövegszerkesztési ismeretek • információkeresés és kezelés 78


Pedagógiai Program

• kritikai gondolkodás az innováció területén • kreativitás • munka világában való eligazodás • élethosszig tartó tanulás

2.8.1.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • egészséges életvitel • mentális egészség • magatartási szabályok alkalmazása • kommunikációs képesség • empátia • problémamegoldó képesség • európai tudat • a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja • stressz és frusztráció kezelése • változások iránti fogékonyság • együttműködés • magabiztosság • érdeklődés • személyes előítéletek leküzdése

79


Pedagógiai Program

• az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen • kompromisszumra való törekvés

2.8.1.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök • az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek • kihívások felismerése, értelmezése • a gazdaság működésének átfogóbb megértése • a pénz világában való tájékozódás • a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete • tervezés, szervezés, irányítás • vezetés • delegálás • az elemzés • a kommunikálás • a tapasztalatok értékelése • kockázatfelmérés és vállalás • egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

2.8.1.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.

80


Pedagógiai Program

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

2.8.1.9. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: • Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is • Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál • Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása • Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés • Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével • Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás • Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája • Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvivallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

81


Pedagógiai Program

2.9. Mindennapos testnevelés 2.9.1.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Iskolánk minden megtesz annak érdekében, hogy a tanulók mindennapos testedzéséhez szükséges feltételeket megteremtse. A törvény kötelezően előírja a heti 5 órás, azaz mindennapos testnevelést. Iskolánk a mindennapos test-nevelés, testmozgás módját az Nkt. 27.§. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg: a heti 3 óra testnevelés 2 óra diáksportköri foglalkozással egészül ki. Versenyszerű sporttevékenységet folytató, igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló számára a tanévre érvényes igazolás birtokában a heti 2 óra sportkör kiváltható. A sportköri foglalkozások iskolánk minden tanulója számára nyitottak, így naponta biztosítva van diákjainknak a testmozgás.

Iskolánkban a mindennapos testedzés időkeretének részét képezi: • A kötelező testnevelés • A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére szervezett foglalkozások (diáksportkörök) • Egyéb tanórán kívüli foglalkozás (táborozás, futóversenyek, Harsányi Nap sportversenyei).

82


Pedagógiai Program

2.10. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai. A tanulók belépéskor szakmai irányultságot választanak. 11. és 12. évfolyamon emelt szintű oktatásra van lehetőség magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, angol nyelvből, német nyelvből valamint közgazdaságtanból. A jelentkezés egy tanévre szól, külön jelentkezési lapon történik. SNI-s tanulóink a felmentést kiváltó érettségi tárgyat választhat, és abból felkészítést kap. A pedagógusválasztás lehetősége nem adott az iskolában.

2.11. Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül.

2.12. Az esélyegyenlőséget segítő tevékenység Iskolánk tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén, de zömében átlagos anyagi helyzetű családok gyermekei járnak hozzánk, akik nem ritkán anyagi nehézségekkel is küzdenek. A tanulók azonban nemcsak szociális hátterük miatt kerülnek hátrányos helyzetbe, hanem esélyeiket csökkentheti hiányos előképzettségek, érdeklődésüknek és figyelmüknek hiánya, vagy tanulási képességeik fejletlensége. Feladatainkat ennek megfelelően kettébontottuk: Anyagi szociális hátrányok enyhíthetők: • Tankönyvek,

taneszközök

kiválasztásánál

figyelmet

fordítunk

a

szakmailag

megfelelő, de legalacsonyabb áru tankönyvek kiválasztására. • Amennyire lehetséges, ritkítjuk a tankönyv-váltásokat. • Olyan – költséges – programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk. • Kirándulások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor.

83


Pedagógiai Program

• A tanórán kívüli programokat – jogszabályi előírásnak megfelelően – az iskola nem kezdeményezheti, ha anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé minden tanuló számára a költségek fedezését. • Szerződésben biztosítjuk, hogy a büfé választékában olcsóbb termékek (tej, kakaó, kifli) szerepeljenek. • A tartósan rossz anyagi körülmények között élő gyerek felszereléssel, ruhával történő támogatását a szülők közösségének bevonásával megszervezzük. • A Diákönkormányzat saját kezdeményezésű pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít. Tanulmányi munkában jelentkező hátrányok enyhítése: • A hátrányok okának, gyökerének feltárása • A családi problémákból származó hátrány iskolai kezelése (például kollégiumi elhelyezés) • Az alapismeretek megszilárdítása (pl. korrepetálással vagy tanulópár szervezéssel) • Fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztést folytat • Módszeres, tudatos képességfejlesztés tanórán és azon kívül • Az érdeklődés és figyelem felkeltése és tudatos fejlesztése • Korrepetálás

2.13. Ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere 2.13.1. Az értékelés típusai: •

Diagnosztikus értékelés. Célja: a helyzetfeltárás egyénre, csoportra szabott nevelési-

oktatási stratégia kialakítása. Ezt alkalmazzuk a tanév elején vagy a belépő tanulócsoportok esetén. •

Formatív értékelés. Célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció – szöveges

formában a tanulók konkrét tennivalóját jelöli ki, rámutat a hiányosságokra, gyengébb területekre, megoldandó problémákra. Ilyen nálunk a negyedéves és háromnegyed éves értékelés minden évfolyamon, amelyet az osztályfőnök állít össze a szaktanárok megfigyelései alapján. •

Szummatív értékelés. Célja: az összegzés, az adott téma, tantárgy, időszak

eredményességének megállapítása. Ez megfelel a szaktanári értékeléseknek.

84


Pedagógiai Program

2.13.2. A tanulók értékelése A tanulók értékelésének alapelvei és formái

2.13.2.1. Az értékelés alapelvei: • személyre szóló, • átfogó, • személyiségfejlesztő, • további ismeretek megszerzésére ösztönző • objektív, • igazságos, • ne legyen megtorló jellegű, • folyamatosságot biztosítson, • hasznosítsa az új mérési-értékelési módszereket, • az iskolai követelményrendszerre épüljön. Fontos, hogy a követelmények fokozatosan növekedjenek, és az értékelés során a tanulóknak sikerélményeik legyenek. Az egyes tantárgyakból a számonkérés a munkaközösségek által kidolgozott egységes értékelési rendszer alapján szóban és írásban történik, mely értékelési rendszer a az éves Munkaterv mellékleteként olvasható. A számonkérésnek minden esetben osztályközösség előtt kell történnie.

Testnevelés órákon megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése, az ehhez szükséges módszerek kidolgozását a testnevelők végzik.

2.13.2.2. Az értékelés formái • Diagnosztikus értékelés: a tanév első óráin a szaktanárok felmérik a tanulók tudás- és készségszintjét, és ismétlés formájában korrekciókat hajtanak végre. Meghatározzák a követelményrendszert, az értékelés formáit, és mindezt írásos formában rögzítik a tanulók füzetében. • Formatív értékelés (személyes szóbeli értékelés): - tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor 85


Pedagógiai Program

- a fogadóórákon - a szülői értekezleteken - az osztályfőnöki órán (e-napló rendszeres átnézése után) - az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színház, iskola rendezvények stb. kapcsán) - az igazgató vagy helyettesei által (kiemelkedő eredmények illetve fegyelmi vétségek kapcsán) - problémák felmerülésekor az osztályban tanító kollégák részvételével tartott értekezleten - a szaktanár, vagy az osztályfőnök szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények ill. problémák esetén) - dicséretek illetve elmarasztalások beírása az e-naplóba. • Szummatív értékelés A szaktanárok az év első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik egységes értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási, javítási lehetőségeket. A tanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig). Az értékelés súlyozást tartalmazhat (témazáró, összefoglaló dolgozatok esetében). A súlyozott érdemjegyet alá kell támasztani pontszámok feltüntetésével. Az évközi érdemjegyek a tanulók folyamatos felkészülését, tanórai aktivitását, pluszmunkáját értékelik ill. biztosítják. Az érdemjegyüket minden esetben indokolni kell szóban vagy pontszámok feltüntetésével, ill. rövid szöveges értékeléssel. Az érdemjegyek minimális száma félévente a tantárgy heti óraszáma + 1. Félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítik a tanárok a tanuló teljesítményét.

2.13.2.3. Érdemjegyek Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain a vizsgakövetelményekben előírtakat tantárgyaktól függően azok helyi tantervében a munkaközösségek által meghatározottak és a vizsga-követelmények szerint teljesíti. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben, valamint a képzési szakaszok határain, a munkaközösségek által meghatározottak, és a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti. 86


Pedagógiai Program

A többi osztályzat megállapítása a követelményszint teljesítésének arányában a szakmai munkaközösségek hagyományainak megfelelően történik. Ezek figyelembevételével a szaktárgyi osztályzatokat, az osztályt tanító szak-tanár állapítja meg. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. A félévi osztályzat az e-naplóba, az év végi a bizonyítványba kerül.

2.14. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.14.1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és gyakorlata Célja: • újra feldolgozni, rögzíteni az órán tanultakat, • készségek kialakítása bizonyos ismeretekben vagy műveletekben • önálló kutatómunkát végezni valamely témában

Elvei Egyes tantárgyak jellegéből következik, hogy a tananyag elsajátítása csak írásbeli házi feladatokkal együtt lehetséges, míg másoké otthoni szóbeli felkészüléssel vagy mindkettővel. Az otthoni feladatok szükségességét indokolhatja az is, hogy a tanítási órán a tananyag egésze nem dolgozható fel terjedelmi okok miatt. A középiskolai korosztály alkalmas arra, hogy a tanórán kívül is képes legyen a tananyag önálló feldolgozására. Az otthoni írásbeli és szóbeli készülés megerősíti az órán tanultakat, fejleszti a készségeket, alakítja az önálló tanulás képességét. Ugyanakkor az otthon elvégzendő feladatok mennyiségének megállapításánál feltétlenül figyelembe kell venni az adott évfolyam, korosztály terhelhetőségét. Tanulóink egészséges fejlődéséhez szükséges a helyes napirend, időbeosztás kialakítása, a kellő mértékű szabadidő, pihenési idő biztosítása. A tanulók számára egyértelművé tesszük, hogy az otthonra feladott tananyag megtanulásra szánt (kötelező), vagy gyakorlásra (nem kötelező) van kijelölve. A megtanulásra szánt, azaz mindenki számára egyaránt kötelező írásbeli házi feladatot a tanár bármikor ellenőrizheti (nemcsak az elkészítés tényét, hanem a tartalmat, minőséget is), a szóbeli feladatot számon 87


Pedagógiai Program

kérheti, és arra érdemjegyet ad. A gyakorlásra szánt feladatot viszont a tanuló belátása szerint végzi el, ezt a tanár csak a tanuló kérésére ellenőrzi, érdemjegyet nem ad rá. A szóbeli és írásbeli házi feladatokat úgy kell kijelölni, hogy a másnapra való felkészülés 3- 3,5 óránál ne legyen több. Egyértelművé kell tenni a tanulók számára, hogy tankönyvi anyagot és a tanórai vázlatot milyen esetekben szükséges kiegészíteni egyéb forrásból (szakirodalom, lexikon, könyvtárazás, Internet), és azt, hogy ennek teljesítése befolyásolja az írásbeli feladatra, szóbeli feleletre adott érdemjegyet. Ugyancsak világossá kell tenni a tanulók számára, hogy ezek az összefoglaló dolgozatokban és témazárókban is számonkérésre kerülnek-e. A házi feladat elvégzésének ellenőrzése nemcsak az elkészítés tényére terjed ki, hanem annak tartalmára is. Amennyiben a pedagógus érdemjeggyel minősíti, az a félévi és év végi osztályzatban a többi számonkéréssel egyenértékűnek számít. A mindenki számára kötelező írásbeli feladat el nem készítése esetén elégtelent kap a tanuló. Önálló kiselőadásra felkészülést, írásbeli házi dolgozat készítését a tananyag és a tantárgy sajátosságainak figyelembe vételével javasol a szaktanár. Az értékelés az előadás után szóban, írásbeli munka esetén írásban tett megjegyzéssel a tanár által megjelölt pozitívumok, hibák, hiányosságok megjelölésével történik. A kiselőadásra, írásbeli munkára a pedagógus érdemjegyet ad annak minőségétől függően. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező feladat adható, amennyi az egyik óráról a másikra szokásos és az el nem készített vagy hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás oka szerint, és meg kell adni a pótlás lehetőségét.

2.15. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Csoportbontás iskolai szervezése a mindenkori jogszabályok keretein belül, a fenntartó engedélyével történik.

88


Pedagógiai Program

2.16. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A testnevelés és sport összetett műveltségi terület. Az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. A mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is a cél. Feladat: • A legfontosabb fizikai képességeknek (állóképesség, erő, gyorsaság) fejlesztése, mivel ezzel érhető el az általánosan jó fizikai teljesítőképesség, szilárd egészség és az emberi szervrendszerek harmonikus fejlődése. • Különböző testi képességek sokrétű, egyensúlyos fejlesztése. Minél több sportág mozgásanyagának elsajátítására van szükség. A teljesítmény javulásához a tanuló részéről önállóság, alkotó elemzés, egyéni tervezés, értékelés, és az új befogadása, a kíváncsiság nyitottsága kell. • A koordinációs képességek (egyensúly, tér-idő tájékozódás) • Ízületi mozgékonyság. Az ízületi rendszer, a szalagok és az inak, továbbá mozgásokban érintett izmok nyújthatósága, erőkifejtő képessége. • Célszerű és ügyes magatartás • Biomechanikailag helyes testtartás • Fejlett légző és keringési rendszer • Testi – lelki higiénia • Örömteli és stressz-mentes állapot

89


Pedagógiai Program

2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.17.1. Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés főbb színterei Az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatosságnak valamennyi pedagógus oktatónevelő munkájában érvényesülni kell, a tanórán és a tanórán kívül egyaránt.

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit • az életkorral járó biológiai-mentálhigiénés tennivalókat; • az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; • a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; • az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram • fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; • az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit o (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, o drogfogyasztás); • a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság • elérésében; • a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása.

Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Feladatok

Kritériumok

- A három kondicionális alapképesség (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon).

A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek (Eurofitmérés).

Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. 90


Célok

Feladatok

Az egészséges „fair– play” uralta versenyszellem kialakítása

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése. - A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

Az egészséghez és az egészséges környezethez való igény kialakítása

- Megtanítani, bizonyítani, hogy alapvető értékünk az egészség. - Kialakítani, hogy az egészség egy soktényezős fogalom. - Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása. - Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció. - Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. - Az egészséges életmód-tréningek

Pedagógiai Program

Kritériumok A tanulók: vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. A tanulók: ismerjék az egészséges táplálkozás aktuális alapelveit; legyenek igényesek a személyes higiéniát illetően; ismerjék és alkalmazzák az egészség megóvásának lehetőségeit és alternatíváit; legyen tudatos stratégiájuk egészségük megőrzésére.

91


Célok

Feladatok

Pedagógiai Program

Kritériumok

beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok).

Önismeret, önuralom, a társadalmi normák szerinti viselkedés és pozitív gondolkodás kialakítása

- Értékorientáció, személyes példamutatás, azaz a tanári magatartás legyen modell értékű. - Tolerancia és empátia fejlesztése. - A kapcsolatok, problémák konfliktusmentes megoldására való igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében.

A biztonságos életvezetés elsajátítása

- A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása. - Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra. - Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

A tanulók: iskolai életükben nyilvánuljon meg a felnőttek és társak tisztelete; ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat; legyenek fogékonyak a tanárok által nyújtott modellekre; tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez. A tanulók: ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.

2.17.2. Az egészségnevelés várható eredményei • A család szerepének megértése • A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. • A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása 92


Pedagógiai Program

• A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. • A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése • Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása • Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. • A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. • A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. • A testi higiénia iránti igény kialakítása. • A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. • Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. • A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. • Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. • Az

egészségtudatos,

fizikailag

aktív

–

egészségmegőrzésre

épülő

–

motoros

tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. • A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

2.17.3. Komplex intézményi mozgásprogram • Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). • A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. • A különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. • Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében

képviseltessék magukat

a sportfoglalkozások

(tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).

93


Pedagógiai Program

• Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. • A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. • Az osztályfőnöki foglalkozásokon tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. • A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat.

2.17.4. Fenntarthatóság, környezettudatosság általános megjelenése A környezeti nevelés program jelentősége A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele. A társadalomban rendkívül nagy igény mutatkozik a környezeti nevelés tudatos fejlesztésére. Magyarország környezetpolitikája prioritásként kezeli a környezeti nevelés és oktatás fejlesztését. A hatékony környezeti nevelés elképzelhetetlen önálló pedagógiai koncepció kialakítása nélkül. A mi iskolánkban is a nevelőmunka permanens elemévé vált a környezetvédelem, céljainak megvalósítása egy folytonos hosszan tartó folyamat.

A környezeti nevelés program célkitűzései • Mivel

iskolánk

2011-től

ökoiskolai

címet

szerzett

ezért

a

fenntarthatósági,

környezettudatossági kompetenciák kialakítását nagyon fontosnak tartjuk. Minden tantárgyban tartalmilag is megjelenik a környezettudatosság. • A környezet iránti érzékenység felébresztése, az érzelmi beállítódás alakítása, a környezet védelme és javítása iránti felelősségtudat erősítése a tanulókban. Ismerjék fel a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, keressenek és találjanak megoldást az egyszerűbb gondokra. • A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. 94


Pedagógiai Program

• Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. • A környezeti ismeretek közlésével, átadásával a tanulók környezeti tudásanyagának bővülése. Váljanak képessé a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, az értékek felismerésére és megőrzésére. Természettudományos ismereteik alapján a környezetünket és egészségünket veszélyeztető jelenségeket (a víz-, a levegő-, a talaj szennyezettsége, fertőzöttsége, ózonréteg sérülése, sugárzás-, és kemikáliák hatásai, hulladék felhalmozás) megérteni, értékelni tudják. • Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. • Az intézményünk igyekszik felkészíteni tanítványait, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességekre és a jogok gyakorlására. • Törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. • Környezettudatos

magatartás

kifejlesztése

a

tanulókban

a

környezet-orientált

értékrendszer elsajátításával (etika). A környezetbarát szokások minél nagyobb száma, a környezettudatos életvitel minél több eleme jelenjen meg mindennapi életükben (esztétikai nevelés). Felelősségteljes, elkötelezett, környezetkímélő magatartásuk a tanulók életvitelét maghatározó erkölcsi alapelv legyen. Képessé váljanak a környezet épségét, maguk és mások egészségét védő magatartásra.

Célunk a környezet érdekeit szolgáló cselekvésre késztetés és az ehhez szükséges készségek kialakítása. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola, a lakóhely, a család sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérsékelésére.

95


Pedagógiai Program

A környezeti nevelés program feladatai • A pedagógusok környezeti kultúrájának folyamatos felkészítése, hogy képesek legyenek a környezettudatos nevelés feladat ellátására. • Továbbképzések,

konferenciák

a

pedagógusok

számára

a

környezeti

nevelés

követelményeinek, hasznának és lehetőségeinek bemutatására. • A környezeti szempontoknak minden képzési formába való beiktatása, hiszen a jövőben egyre több foglalkozás betöltéséhez lesz szükség környezeti ismeretekre. • Megfelelő tankönyvek, kézikönyvek, munkafüzetek, ismeretterjesztő kiadványok, összefoglaló környezeti tárgyú könyvek, esetleg programfüzetek, multimédiás anyagok beszerzése. A különböző tantárgyakból olyan tankönyvek kiválasztása, amelyek környezeti aspektusokat tartalmaznak. • A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése, külön hangsúlyt kapnak a mindennapi életünkben megfigyelhető, egészségünk és környezetünk védelme szempontjából fontos ismeretek.

A környezeti nevelés program módszerei, lehetőségei A környezeti ismereteket jelenleg nem önálló tantárgyként, hanem valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon oktatjuk. A különböző tantárgyakban a környezeti nevelés eltérő mértékben vált pedagógiai feladattá, de a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása érvényesül. A környezeti nevelés ugyanakkor jelen van elsősorban osztályfőnöki órákon, az óraközi szünetekben, szabadidős tevékenységekben is. Megfelelő módszertani kultúrával sok lehetőség kiaknázására van szükség. Például: •

Környezetvédelmi verseny, kisállat bemutató a diáknapokon (tapasztalatok alapján)

•

Múzeumok, gyűjtemények megtekintése

•

Látogatások védett területekre, botanikus kertbe, állatkertbe stb.

•

Séták, kirándulások, természet-közeli programok: a természet élményközpontú meg-

ismerésére •

Előadások szervezése

96


•

Pedagógiai Program

Környezeti akciók a környezetvédelem kiemelt napjaihoz kapcsolódva (pl. Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, Madarak és Fák Napja stb.)

•

Az „újrahasznosított” papír füzeteinek alkalmazása

•

Szakköri tevékenységek (víz-, levegő szennyezettség, talajkémhatás mérés, „újrapapír”

készítése, komposztálás) •

Diákkezdeményezések, az IDB bevonása a környezetvédelmi munkába

•

A társadalmi tudat (szülők) hangolása a helyes környezet-, és természetvédő magatartásra

•

Az iskola környezetének tisztántartása (madáretetők télen az udvaron)

•

Ún. Bio Nap tartása (natúr élelmiszer bemutató, kóstoló)

•

Takarékoskodás az energiával

•

Más iskolák tapasztalatainak megismerése

•

Szelektív hulladékgyűjtés

•

Elemek, veszélyes hulladékok gyűjtése (elemgyűjtő hálózat kiépítése)

•

Teremdíszítési, tisztasági versenyek

•

Pályázati források kihasználása

•

Állatmenhelyek látogatása

•

Külső kapcsolatok kiépítése (önkormányzatok, Környezetvédelmi Oktató Központ)

A környezeti nevelés különböző formái egymással összehangoltan, egymás hatását erősítve működnek, s fokozatosan épülnek be mindennapi munkánkba. Csak helyes tanári magatartásformával, példamutatással és pozitív környezetszemlélettel érhetők el a környezeti nevelés terén is eredmények. Osztályfőnöki órákon Megkerülhetetlen feladat a szexuális kultúra és magatartásra, a családi életre, az örömteli párkapcsolatra történő felkészítés. Képes legyen a tanuló a fogamzásgátlás módjait, a terhességet és következményeit, a nemi betegségek terjedését ismerni, ellenük védekezni. Egészségmegőrző programunkba be kívánunk vonni egészségügyben dolgozó szakembert is. Ifjúságvédelem Az iskola feladata, hogy a tanuló képes legyen: • az egészséget károsító behatásokat elkerülni (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás) • a drogprevenciós program keretén belül felhívjuk a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire, annak tüneteire, hatásaira. Kiemelt hangsúlyt fordítva a megelőzésre. 97


Pedagógiai Program

Az ifjúságvédelmi terület feladatai: • krízisintervenció (pl.: veszteség esetében). • a diákok mentálhigiénés támogatása egyéni és csoportos tanácsadás formájában és/vagy megfelelő szakemberhez való továbbítással • az éves fogászati szűrés megszervezése.

Iskolaorvos Működési feltételek: • A testnevelő tanárokkal rendszeresen egyeztetünk a tanulók beosztásával kapcsolatosan. • Az orvosi rendelő nem rendelkezik váróteremmel; felszereltség, gyógyszerellátás tekintetében megfelelő. • Az

iskolában

csak

BÜFÉ

működik,

a

tanulók

étkezése

nem

megoldott.

Figyelemmel kísérjük az áruválasztékot az egészséges táplálkozás érdekében. Az éves szűrővizsgálatok során tapasztalt leggyakoribb elváltozások: • Csontrendszeri elváltozások (tartási rendellenességek) • Obes, hypertónia • Fénytörési és alkalmazkodási rendellenességek • Allergiás megbetegedések (Asthma bronchiale) Feladataink: • Az organikus elváltozásokban szenvedő tanulók rendszeres ellenőrzése, kontrollvizsgálatok és a gyógyszerszedésük ellenőrzése, megbeszélése az időszakos szakorvosi kontrollvizsgálatok eredményei alapján. • Az obes és hypertóniás tanulók rendszeres súly és vérnyomás ellenőrzése, illetve a diétás tanácsokkal, étrenddel való ellátása. • A gyógytestnevelésre beosztott tanulókat félévente ellenőrizzük. • A szemüveges tanulók figyelmét felhívjuk az évenkénti szemészeti kontrollvizsgálat szükségességére. Egészségnevelés: Az iskola által tervezett programok: Az osztályfőnöki órák keretén belül minden évben 10 órát biztosítunk az egészségnevelésre. 9.évfolyam: • Lelki egészség, pszichés zavarok 98


Pedagógiai Program

• Életvitel, egészséges életmód • Korszerű táplálkozás • Káros hatások, környezeti ártalmak 10. évfolyam: • Fogamzásgátlás • Szexuális úton terjedő betegségek • A serdülő szerepe a családban • A családi élet zavarai, konfliktuskezelés 11. évfolyam: • Egészséges életmód • Munkahelyi elvárások • A felnőtt élet veszélyei • Teendők baleset esetén – elsősegélynyújtás 12. évfolyam • Környezetvédelem • Párválasztás, családtervezés • Családtervezés, házasság, család • Káros szenvedélyek: alkohol, dohányzás, drog Az iskolaorvos – védőnő által tervezett egészségnevelés • A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében a 11. évfolyamos tanulóknál: - a mell önvizsgálata - a here önvizsgálata • A 9. és 10. évfolyamos tanulóknál kiscsoportos beszélgetés: - személyi higiénia - helyes táplálkozás - menstruációs problémák - fogamzásgátlás Egyéb feladatok: • A szűrővizsgálatok folyamatos elvégzése • Kiscsoportos és egyéni beszélgetés, felvilágosítás. • A szakorvosi vizsgálatok eredményeinek bekérése 99


Pedagógiai Program

• A fokozottan gondozásra szoruló tanulók egészségügyi és mentálhigiéniai gondozása • Az akut betegek ambuláns gondozása • Elsősegélynyújtás • Közegészségügyi feladatok • Testnevelési csoportbeosztás elkészítése. • Április – május hónapokban pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése (elmaradt leletek bekérése) • Jelentési kötelezettség KSH – ÁNTSZ felé jelentés az iskola egészségügyi munkáról, a tanévet követően szeptember 10-ig. A tanulóknál végzett beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatokról. (okt.15-ig.)

2.18. A tanulók jutalmazásának elvei 2.18.1. Dicséretben részesülhet, illetve jutalmat kaphat az a tanuló, aki • tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, • kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, • hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, • eredményes kulturális tevékenységet folytat, • kimagasló sporteredményt ér el, • közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

2.18.2. Az iskolai jutalmazás formái: •

Kiemelkedő teljesítményért odaítélhető díjak (Harsányi-díj)

•

Dicséret - Szaktanári (iskolai, megyei verseny) - Osztályfőnöki (közösségi munka) - Igazgatói (országos verseny, fővárosi, iskolai szintű közösségi tevékenység) - Nevelőtestületi (országos verseny, kiemelkedő tanulmányi eredmény, sportversenyek, példamutató szellemiség)

100


Pedagógiai Program

• Év végi jutalom, könyvutalvány (kitűnő bizonyítvány, közösségi- és sportmunka). Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt történik. • Oklevél • Bizonyítványba bevezetett dicséret (Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi dicséretét a szaktanár javaslata alapján a bizonyítványba kell bevezetni.) • Kimagasló teljesítményért könyvjutalom, illetve oklevél adható, szaktanári illetve osztályfőnöki javaslat alapján. Átadása tanév végén az iskolai közösség előtt. történik. • Jutalomkirándulás (kiemelkedő közösségi-tanulmányi munkát végző közösségeknek) • Jutalomnap (tanítási nélküli közösségi nap)

101


Pedagógiai Program

ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.”

A

pedagógiai

programban

szereplő

költségvetési

támogatást

igénylő

feladatok

megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét.

A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt.

Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2016. szeptember 1.

Szakács Csilla igazgató

p.h.

102

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Harsányi János Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Recommend Documents