Pedagógiai Program. Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Tel.: (54) 430-038.; Tel/fax: (54) 541-010 e-mail: [email protected]

Pedagógiai Program

Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. december 7-én

Jóváhagyta:

Szabó Zoltánné tagintézmény vezető 2013. december 7-én

Hatályos: 2013. szeptember 1-jétől

Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE ............................................................ 9 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS MEGNEVEZÉSE, CÍME............................................................ 12 Az iskola története.............................................................................................................. 16 Következtetések, lehetőségek és fejlesztések.................................................................... 29 Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök ................ 30 Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása ..................................................................... 32 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI.................................................................................... 34 Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények:................................................ 34 Alapelvek ............................................................................................................................ 34 Célok .................................................................................................................................. 35 Feladatok az ismeretátadás,, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein ................. 37 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 60 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyes életkori szakaszokban ............................................................................................................ 60 Latencia kor (6-8) ................................................................................................................ 60 A személyiségfejlesztés lehetőségei ................................................................................... 63 A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színterei ..................................................... 64 Közösségfejlesztési feladataink .......................................................................................... 70 A közösségfejlesztés megvalósításának színterei ............................................................... 71 Foglalkoztatási formák........................................................................................................ 72 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .......... 73 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok .............................. 74 A tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységek ......................................... 76 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................. 76 A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és a szükséges intézkedések .............................. 77 A veszélyeztetettség tünetei .............................................................................................. 78 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek..................................................... 79 Együttműködés a fenntartóval ........................................................................................... 82 Együttműködés a tagintézményekkel ................................................................................ 82 Együttműködés a szülőkkel ................................................................................................ 82 Szülői részvétel az iskola munkájában ................................................................................ 82 Szóbeli ................................................................................................................................. 84 A nevelőtestületek együttműködése ................................................................................. 84 Együttműködés a tanulókkal, tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ...................................................................... 85 Együttműködés szakmai szervezetekkel ............................................................................ 86 Együttműködés intézményekkel ........................................................................................ 87 AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÖRVÉNYI HÁTTERE .................................................... 90 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP ....................................................................................... 90 Az iskola helye és épületei .................................................................................................. 90 2

Tárgyi – dologi feltételek .................................................................................................... 90 Épületek .............................................................................................................................. 90 Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ...................................................... 91 Környezeti nevelés színterei iskolánkban ........................................................................... 91 ERŐFORRÁSOK ............................................................................................................... 92 JÖVŐKÉP – ALAPELVEK ÉS CÉLOK .................................................................................... 98 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ..................................................................100 A helyi értékek megjelenése az egyes tantárgyakban: .................................................... 106 A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN HASZNÁLT MÓDSZEREK ......................................................117 TANESZKÖZÖK ...............................................................................................................118 AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATOK .......................................................................................................118 KOMMUNIKÁCIÓ ...........................................................................................................119 MINŐSÉGFEJLESZTÉS......................................................................................................120 TOVÁBBKÉPZÉS..............................................................................................................120 JOGI HÁTTÉR..................................................................................................................122 HELYZETELEMZÉS ...........................................................................................................122 A társadalmi környezet ..................................................................................................... 122 Családok ............................................................................................................................ 122 Tanulókkal kapcsolatos megállapítások ........................................................................... 123 HUMÁN ERŐFORRÁSOK .................................................................................................123 Intézményen belüli segítők............................................................................................... 124 Intézményen kívüli segítők ............................................................................................... 124 ÁLLAPOTFELMÉRÉS ........................................................................................................125 Közétkeztetés ................................................................................................................... 125 Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat............................................................................. 126 Alsó tagozat ...................................................................................................................... 126 Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem ........................................................... 127 Személyi gondozás, szokások kialakítása ......................................................................... 128 Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés ...................................................................... 128 Gyermek és ifjúságvédelem.............................................................................................. 128

3

ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................129 Általános célok.................................................................................................................. 129 Hosszútávú célok .............................................................................................................. 129 Középtávú célok ................................................................................................................ 129 Rövidtávú célok ................................................................................................................ 129 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK SZÍNTEREI ..............................130 Tanórai tevékenységek ..................................................................................................... 130 Tanórán kívüli tevékenységek .......................................................................................... 134 A MINDENNAPI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TESTMOZGÁS........................................................136 ISKOLÁNK DROGSTRATÉGIÁJA .......................................................................................136 A KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TELJESÜLÉSE ESETÉN VÁRHATÓ EREDMÉNYEK ................................................................................................................137 A képzés rendje ................................................................................................................ 140 A tanulói jogviszony .......................................................................................................... 140 Belépés ............................................................................................................................. 140 Továbbhaladás .................................................................................................................. 141 A tanulói jogviszony megszűnése ..................................................................................... 142 Tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai............................................... 143 Az iskola élet-és munkarendje.......................................................................................... 145 Törvényi szabályozás és vezetői döntések ....................................................................... 145 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere ................................................................................. 147 Az iskola értékelésének alapelvei: .................................................................................... 147 Az értékelés fajtái: ............................................................................................................ 149 Értékelés ........................................................................................................................... 150 Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók értékelése:.. 153 Értékelés az 1 (félévkor, év végén)-2. (félévkor) évfolyamon .......................................... 155 Ki értékel? ......................................................................................................................... 155 Értékelés 2. évfolyam 2. félévétől – 8. évfolyamokon ..................................................... 156 Ki értékel? ......................................................................................................................... 156 A szóbeli és írásbeli értékelés általános szempontjai tantárgyanként............................. 158 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................162 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................165 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................168 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................169 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................171

4

ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................171 Idegen nyelv...................................................................................................................... 173 ÍRÁSBELI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ...............................................................173 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése .................................................. 175 A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai ..................................... 175 Érdeklődése ...................................................................................................................... 177 A tanulók jutalmazásának elvei és formái ........................................................................ 179 Ideje ................................................................................................................................ 179 adományozza .................................................................................................................... 179 A kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése ................................................................ 179 Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .............................................. 180 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZINTEREI, CÉLJA, FELADATA ......181 A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei........................................................ 183 AZ ISKOLAI ÉLET SAJÁTOSSÁGAI, JELLEMZŐI...................................................................186 Tanterv az alapfokú nevelés oktatás ................................................................................ 188 1-4. évfolyamára ............................................................................................................... 188 ÉNKÉP, ÖNISMERET .......................................................................................................189 KÖRNYEZETI NEVELÉS ....................................................................................................190 AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRA FEJLESZTÉSE ......................................190 Tanterv az alapfokú nevelés oktatás ................................................................................ 193 Kiemelt fejlesztési feladatok............................................................................................. 194 Hon- és népismeret .......................................................................................................... 194 Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ................................................................. 195 Környezeti nevelés............................................................................................................ 196 Információs és kommunikációs kultúra............................................................................ 196 Tanulás .............................................................................................................................. 197 Testi és lelki egészség ....................................................................................................... 199 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire .................................................................................. 199 CÉLOK ÉS FELADATOK ..........................................................................................201 Témakörök ........................................................................................................................ 202 CÉLOK ÉS FELADATOK ..........................................................................................205 Témakörök ........................................................................................................................ 208 Az iskola egyes évfolyamokon tanított tantárgyai, kötelező és választható tanórai foglalkozások a műveltségterületek megjelenése a tantárgyi struktúrában ......... 217 Az iskolában alkalmazott kerettantervek ......................................................................... 219 A választott kerettanterv feletti óraszám......................................................................... 224 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ... 225 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei........................................ 228

5

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................................................................ 230 A kiválasztás szempontjai ................................................................................................. 230 Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása ........................................................... 231 KÖZÉPISKOLAI EGYSÉG...................................................................................................232 1. NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................232 1.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ............................................................................................... 232 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 237 1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................... 238 1.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai......................................... 240 1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 241 1.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 246 1.7. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .......................................................................... 247 1.8. Tanulmányok alatti vizsgák:....................................................................................... 247 1.9. A tanulók felvételének, átvételének elvei, az átjárhatóság biztosítása .................... 253 1.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....... 254 2.HELYI TANTERV ...........................................................................................................256 2.1. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................... 256 2.2. Óratervek a kötelező és szabadon választható óraszámokkal .................................. 256 2.3. Óratervek kifutó rendszerben ................................................................................... 259 2.4. Az intézmény alaptevékenysége ............................................................................... 268 2.5. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv igénybevételének lehetőségei ............................................................................................................. 268 2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................................................................................................................ 271 2.7. A mindennapos testnevelés ...................................................................................... 271 2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... 271 2.9. Projektoktatás............................................................................................................ 272 2.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.................................................... 272 2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái ................................................................................................................................ 274 2.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................... 278 2.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................. 302 2.14. A középiskola egészségnevelési programja, a mindennapos testedzés ................. 305 2.15. Iskolánk drogstratégiája .......................................................................................... 316 2.16. Az intézmény környezeti nevelési programja ......................................................... 318 2.17. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 321 3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ..............................................................................325 3.1. Szakiskolai óratervek (2013/14-es tanévtől) ............................................................. 325 3.2.Szakiskolai óratervek kifutó rendszerben................................................................... 329 3.3. Szakközépiskolai óratervek........................................................................................ 340 6

4. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ...................................................................353 4.1. Helyzetelemzés....................................................................................................... 353 4.2. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései........................................................... 354 4.3. Feladatmeghatározás ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.4. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése .. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.5. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése ....... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.6. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése .... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.7. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ................................. 357 4.9. A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése ............................................... 358 4.10. A kollégiumi tevékenység szerkezete..................................................................... 361 4.11. A nevelőtanárok szakmai továbbképzése .............................................................. 366 4.12. Szerkezeti, szervezeti változások ........................................................................... 366 5. A KÖZÉPISKOLA ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉKE .....................................................368 6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ....................................397 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA .................................................................398

7

Igazgatói köszöntő „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

Tisztelt Érdeklődő! Szent-Györgyi

Albert

szavaival

köszöntöm

Önt,

mint

intézményünk

e

fontos

dokumentumával ismerkedőt. Az alábbiakban megismerkedhet a Bocskai István Oktatási Központ intézményegységeivel, tagintézményeivel, tantárgyi felépítésével, tanórai és tanórán kívüli kínálatával. Megtalálja pedagógiai alapelveinket, céljainkat, mindazt, amit azért vállaltunk, hogy a hozzánk járó gyerekek mindent megkapjanak, amire ebben a gyorsan változó világban szükséges ahhoz, hogy jól boldoguló, az élet minden területén a helyét megálló, biztos alapokkal rendelkező diákok, később felnőttek lehessenek. Napjainkban, a hihetetlen mértékben felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés következtében az ember számára létszükséglet, hogy egész életében új és új információkat szerezzen és elméleti tudását alkalmazni tudja. Az egész életen át tartó tanulás

elősegíti

az

egyén

hivatásának,

f e l a d a ta i n a k

és

elképzeléseinek

megvalósítását. E sajátos körülményekből és élethelyzetből természetesen következik, hogy gyermek- és ifjúkorban a legfontosabb feladat az ember felkészítése az újszerű, kihívásokkal teli felnőtt életre. Ez az élet többek között a művelődés igényének kialakításával, az önálló tanulás képességeinek kibontakoztatásával válhat teljessé. Köszönöm, hogy időt szán Pedagógiai Programunk tanulmányozására.

Tóth András Sándor igazgató

8

I. Bevezető A pedagógiai program jogszabályi háttere 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban MKM rendelet) 3. A kerettantervi rendelet oktatási miniszter által elfogadott szövege (a továbbiakban kerettantervi rendelet). 4. A megyei önkormányzati fenntartású közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja (2004-2008) 5. 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 6. 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 7. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 8. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 9. 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 10. A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 11. A 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 12. A 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 13. A 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 14. A 34/2001. (IX. 14.) OM-ISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről 15. A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról 16. A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 17. A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 9

18. A 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 19. Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 20. A 24/2004. (IX.16.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 21. A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 22. 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23. 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről 24. 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 25. 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 26. 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 27. Az 1993. évi LXXIX. Tv. 8. § 3. bek. A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséről 28. 2010. évi LXXI. Tv. ●

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) (hatálybalépés

dátumainak megfelelően: 2012. 09.01; 2013. 01. 01; 2013. 09. 01; 2014. 09. 01; 2016. 01. 01) • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. • 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről. • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

10

• 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel az Országos Képzési Jegyzékről • 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről • 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról. • 100/1997.(VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. • 20/2007. 8V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről. • 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről. • 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről • 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. • 110/2012.(VI.4.) Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről.

11

Az intézmény hivatalos megnevezése, címe Név:

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Cím (székhely):

4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15.

Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10-14. Feladat ellátási helyek: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15. Alapfeladat: általános iskola 5-8. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 4110. Biharkeresztes, Széchenyi 61. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam emelt szintű angol és német nyelvoktatás cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven pedagógiai szakszolgálat Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bocskai István Tagiskola 4127. Nagykereki, Rákóczi u. 2. Alapfeladat: általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam, cigány kisebbségi oktatás /kizárólag magyar nyelven/ Tornaszoba 12

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u.1. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam Cigánynyelv oktató kisebbségi oktatás Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége 4110. Biharkeresztes, Ady Endre u. 2. Alapfeladat: szakiskola, 9-10. évfolyam, Szakmai, elméleti és gyakorlati oktatás: Számítógép szerelő-karbantartó és dísznövény kertészet. gimnázium, 9-12/13. évfolyam, szakközépiskola, 9-12/13. évfolyam, kollégium, diákotthon. Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége 4110. Biharkeresztes, Táncsics u. 34. Üvegház és gyakorlókert

13

Intézmény típusa:

többcélú intézmény – közös igazgatású közoktatási intézmény

Létrehozását megengedő jogszabály:

1993. évi LXXIX.tv.

Az intézmény alapító okirat száma:

157/2011. (V. 30.) számú BV határozat

Kelte:

2011. 05. 30.

Az intézmény működési területe: Hajdú-Bihar megye: a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátás esetében Biharkeresztes közigazgatási területe az általános iskolai ellátás tekintetében: és külön megállapodás alapján Ártánd, Told, Bojt és Nagykereki közigazgatási területe, a pedagógiai szakszolgálat tekintetében pedig Biharkeresztes, Ártánd, Bojt, Told, Berekböszörmény és Nagykereki közigazgatási területe. Felügyeleti szerve: KIK Az intézmény érvényes alapító okirata: 157/2011. május 30. sz. határozatával kiadott.

14

II. Helyzetelemzés Történeti visszatekintés Biharkeresztes Az intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legkisebb városában található. A lakosság fő foglalkozási ága a mezőgazdaság. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. Az utóbbi időben nagyarányú elvándorlás tapasztalható, ami nem áll arányban a Romániából áttelepülő lakosság számával. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Iskolánk társadalmi környezete a változó statisztikai adatokkal jellemezhető. A demográfiai helyzetre tekintettel az általános iskolai tanulók száma csökkenő tendenciát mutat. Nagykereki A nagykereki tagiskola Bihar halmozottan hátrányos településén működik, a román határ közelében. A lakosságra alacsony iskolázottsági szint és az átlagon felüli munkanélküliség a jellemző. A gazdasági folyamatok megváltozása következtében megindult a településről való elvándorlás, mivel a településen a szűkülő munkalehetőségek egyre kevesebb család számára tudnak megélhetést biztosítani. Ennek következtében csökkent a gyermek létszám Jelenleg a község lakóinak száma stagnál. Bojt A Bihari térség egyik legrégibb lakott helye. A falu lakosságának jelenlegi összetételét tekintve többségében nyugdíjas szakképesítésüket hasznosítani nem tudó és az etnikumhoz tartozó munkanélküliek, valamint földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó kis réteg, s néhány értelmiségi család alkotja. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség e térségben is jelentős feszültségeket okoz, ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön, hisz a kicsiny falvak életben maradásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Az intézmény racionálisabb működése érdekében összevonásokra került sor.

15

Középiskola Az iskola története A középfokú oktatás 1964-ben kezdődött az akkori általános iskolában, egy első osztállyal, 51 tanulóval. A gyerekek nagy része helybeli volt, de az idők folyamán egyre többen jöttek a környező falvakból: Ártándról, Bojtról, Bedőből, Toldról, Mezőpeterdről, Körösszegapátiból, Komádiból, Mezősasról, Bárándról, Kismarjából, Létavértesről, Berettyóújfaluból, később még távolabbról is. Így lassan kialakult az iskola vonzáskörzete. Az 1964/65-ös tanévben indult a levelező tagozatos gimnáziumi oktatás is. Néhány osztály leérettségizett, az utána jelentkezőket Berettyóújfaluba irányították. 1976-ban újra megindult itt az oktatás, 2006-ig folyamatosan működött. Bár sokan kimaradtak időközben, mégis a levelező tagozaton igen sok környékbeli dolgozó szerezte meg az érettségi bizonyítványt. 2006-tól a kevés jelentkező miatt megkezdődött a levelező tagozat leépülése. Az utolsó osztály 2008-ban érettségizett a levelező tagozaton. 1969-ben épült fel a gimnázium új épülete. Akkor a nagyközség legnagyobb épülete volt, a falu közepén. A beiskolázás a kezdetekben változó eredményű volt: 1975-re már évfolyamonként két párhuzamos osztályt tudtunk indítani, de egy adminisztratív intézkedés hatására csökkent a létszám. A stabilizálás csak a 80-as évek közepére sikerült újra. Azóta a gimnázium ismét két párhuzamos osztállyal rendelkezik. 2009-től az egyik gimnáziumi osztály helyett szakközépiskolai osztályt indítunk. Az első időkben nem rendelkeztünk kollégiummal, később korlátozott számban az általános iskolai kollégiumba helyeztünk el tanulókat. 1985-ben kollégiumot kapott intézményünk. A vasútállomás melletti épületben 72 fő elhelyezésére nyílt lehetőség. Ez lehetővé tette a bejárás csökkentését, és azt, hogy távolabbi településekről is érkezzenek hozzánk tanulók. 1992-től szakiskolai képzéssel bővült oktatási kínálatunk. Mezőgazdasági szakmacsoportra való orientálást követően 2009-ig dísznövény- és zöldségtermesztő szakképzést folytattunk. A 2007/2008. tanévtől a szakiskolai kínálatunkat informatikai szakképzéssel bővítettük. A 2009/2010.

tanévtől

az

informatika

és

a

mezőgazdaság

mellett

az

építészet

szakmacsoporttal bővítettük a szakiskolai képzési kínálatot. Ugyanettől az időponttól szakközépiskolai osztályt is indítunk. A hozzánk jelentkező tanulók az egyéb szolgáltatások 16

(rendvédelmi pályákra való előkészítés), a kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció és a mezőgazdaság szakmacsoportok közül választhatnak, illetve 1998 és 2007 között szakközépiskolai osztállyal bővült az iskola: számítástechnikai szoftverüzemeltető képzést folytattunk érettségizett tanulók számára. A rendszerváltást követően az iskola fenntartásának terhei meghaladták Biharkeresztes anyagi lehetőségeit, ezért 1992-től az intézmény fenntartója a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat lett. 2011-ben a megyei önkormányzat az intézmény további működtetését felkínálta Biharkeresztes városnak, a képviselő-testület döntése alapján 2011. július 1-jétől újra Biharkeresztes Város Önkormányzata az intézmény fenntartója. 2011. augusztus 1-jétől a helyi általános iskola és középiskola közös igazgatású közoktatási intézményként működik. Az intézmény folyamatosan törekszünk a nevelési, oktatási és képzési struktúra megújítására. Célunk a tanulói létszám stabilitásának fenntartása és a partneri igények minél szélesebb körű kielégítése. Biharkeresztes egyetlen oktatási intézményeként a jövőben is megfelelő körülményeket szeretnénk biztosítani a jó képességű és szorgalmú tanulók, valamint a kevésbé tehetséges vagy szorgalmas tanulók számára is.

Tárgyi feltételek Biharkeresztes Az oktatás két teljesen felújított és részlegesen akadálymentesített épületben folyik. A Széchenyi úti épületben az 1-4. évfolyam tanulói tanulnak, a többi évfolyam a Hősök téri épületben található. A Művelődési Házzal közösen használt Sportcsarnok, ami szintén felújításra került, biztosítja a helyet a testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások, versenyek megtartásához. Az udvaron két bitumenes és egy füves pálya nyújt lehetőséget a szabadban való aktív mozgáshoz, játékhoz. Játékudvar kialakítása van folyamatban a Széchenyi úti telephelyen. Az informatika oktatásához jól felszerelt számítástechnika terem áll rendelkezésre. A felső tagozatos technikaoktatás egy a legszükségesebb eszközökkel felszerelt tanműhelyben folyik. A háztartástan oktatását modern felszerelések biztosítják. Az intézményben 12 interaktív tábla segíti a korszerű nevelő-oktató munkát, hasonlóan az IPR-ből beszerzésre került oktatási segédanyagoknak és eszközöknek, fejlesztő játékoknak, 17

sport- és szemléltetőeszközöknek. Iskolánk tárgyi feltételei nagyon jók, minden igényt kielégítenek. Nagykereki Épület A település középpontjában 2002 – óta egy új, modern iskolaépületben működik az alsó és a felső tagozat. A 60-as években épült 3 tanteremhez építettek egy 5 tantermes új épületszárnyat, amelyben hely jutott egy informatika szaktanteremnek és egy is. A tantermek világosak, tágasak, a mai kor követelményeinek megfelelőek. A tornaszoba távolabb van az iskolaépülettől. A nagyobb iskolai rendezvényeket a Bocskai Várkastély nagytermében rendezzük meg. Az udvaron bitumenes sportpálya és játékra alkalmas füves terület van. Helyhiány miatt szertárakkal, irattárral nem rendelkezünk. Taneszközök Az oktatási eszközök az IPR-nek köszönhetően jelentősen javult, sokat fejlődött. Minden felső tagozatos tanteremben interaktív tábla segíti az oktatást. Az informatika, technika, testnevelés tantárgyak kivételével nem szaktantermi oktatást valósítunk meg. Bojt Az intézmény szemléltető eszközökkel való ellátása megfelelő. Középiskola Tárgyi feltételek Az iskolaépület nagyobb része 1969-ben épült. Az idők folyamán jelentős mértékben elhasználódott, felújításra szorul. Egyre sürgetőbb a fűtési rendszer és a szennyvízhálózat teljes rekonstrukciója. A felújítási költségek meghaladják az intézmény és a fenntartó önkormányzat anyagi lehetőségeit, keressük a megoldás pályázati lehetőségeit. Az 1997-ben épült kollégium jelentős fejlődést eredményezett. A modern 90 személyes kollégium egyrészt korszerűbb, másrészt mivel egy egységet képez a meglévő iskolaépülettel, könnyebbé, átfoghatóbbá és ellenőrizhetőbbé teszi a kollégiumi munkát. A létrehozott öt tanterem jól szolgálja a szakképzést. A szakképzés tárgyi feltételeit fokozatosan emeltük az optimális szintre. Előbb üvegházat és bemutató kertet létesítettünk, majd 4 hektár földet vásároltunk. Folyamatosan fejlesztettük a gépparkot. Ma a két traktor mellett több kisgépünk van, szinte az összes elvégzendő 18

munka feltételeit biztosítottuk. Az informatikai képzésben résztvevőknek három korszerűen felszerelt informatikai szaktanterem áll rendelkezésre. 1997-ben a Leonardo Program keretében külföldi iskolai kapcsolatra is szert tettünk. Ez jelentős segítség a szakmai fejlődés terén. Szakoktatóink és tanulóink éves rendszerességgel járnak szakmai tapasztalatcserére és szakmai gyakorlatra Hollandiába, Németországba, Angliába és Dániába. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az oktatás tárgyi feltételei, ha nem is a legkorszerűbbek, de biztosítottak.

Humán erőforrás helyzete A személyi feltételek A szaktanári, kollégiumi nevelőtanári ellátottság négy évtized elteltével mára jónak mondható. Az iskolában oktató tanárok rendelkeznek a megfelelő végzettséggel és képesítéssel, jelentős mértékben csökkent a túlmunka. Néhány kis óraszámú tantárgy (ének, rajz) oktatását óraadó tanárok látják el. A szakképzés személyi feltételei is biztosítottak. Az egyéb dolgozók (iskolatitkár, gépkocsivezető, szakmunkás) jó szakmai ismerettel, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Nevelőtestület jellemzői tagintézményenként Székhelyintézmény: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Biharkeresztes, Hősök tere 15. A tantestület létszáma……14….fő. A tantestület szakképzettsége: Ált. isk. tanár…14 … fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: -Szakvizsgával rendelkezők száma: 3 fő

19

Tanulók jellemzői Tanulói létszám:

279 fő

Általános iskolai: 279 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 168 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 96 fő Erősségeink •

tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben

•

hagyományok, rendezvények

•

a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar

•

jó szakmai felkészültség

•

sok szabadidős program

•

kitartás, lelkiismeretesség

•

tapasztalat

•

munkabírás, önfegyelem

•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•

fejlesztőpedagógus jelenléte

•

a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete)

•

jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek)

•

Gyengeségeink

•

a tudás presztízsének csökkenése

•

szülői igénytelenség

•

nevelési hiányosságok

•

nincs egységes követelményrendszer

•

következetlenség, türelmetlenség 20

•

a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség

•

a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya

•

kevés a pozitív visszajelzés

•

nem egyenlő a teherviselés

Telephelyek: Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Széchenyi u. 61. A tantestület létszáma………12.fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító…………12……… fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: --Szakvizsgával rendelkezők száma: --Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 60 fő Általános iskolai: 60 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 53 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 34 fő Pedagógiai szakszolgálat: munkakörök……3,5…..fő gondozottak száma tanévenként: 823 fő alapfeladatok: logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógia, pszichológiai ellátás,

21

gyógytestnevelés és gyógypedagógiai szolgálat.

Erősségeink •


•


•


•


•


•


•

tapasztalat

•


•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•


•


•


•

Gyengeségeink

•


•


•


•


•

következetlenség, türelmetlenség

•


•


•


•


22

Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Bocskai István Tagiskolája Nagykereki, Rákóczi u. 2. A tantestület létszáma………10.fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító………5………… fő Ált. isk. tanár…… 5… fő Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: -Szakvizsgával rendelkezők száma: 4 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 113 fő Általános iskolai: 113 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 96 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 76 fő •

Erősségeink

•


•


•


•


•


•


•

tapasztalat

•

munkabírás, önfegyelem 23

•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•


•


•


•

Gyengeségeink

•


•


•


•


•


•


•


•


•


Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba. Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Sándor Tagiskola Bojt, Ady Endre u. 1. A tantestület létszáma……5….fő. A tantestület szakképzettsége: Tanító…………4……… fő Ált. isk. tanár…1…… fő 24

Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: --Szakvizsgával rendelkezők száma: -Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 36 fő Általános iskolai: 36 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/: 34 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/: 29 fő •

Erősségeink

•


•


•


•


•


•


•

tapasztalat

•


•

sokoldalúság

•

elhivatottság

•


•


•


25

•

Gyengeségeink

•


•


•


•


•


•


•


•


•


Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége Biharkeresztes, Ady Endre u. 2. Szakiskola A tantestület létszáma……5.fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár 1 fő Szakoktató…

4 fő

Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: Szakvizsgával rendelkezők száma: Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 107 fő Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 74 fő

26

Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 48 fő Gimnázium A tantestület létszáma……17 fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár:…… 17 fő Szakos ellátottság: 95 % Hiány szakok: etika, filozófia Szakvizsgával rendelkezők száma: 8 fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám:

119 fő

Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 84 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 37 fő

Szakközépiskola A tantestület létszáma……3…fő. A tantestület szakképzettsége: Középisk. tanár…

3…fő

Szakos ellátottság: 100 % Hiány szakok: Szakvizsgával rendelkezők száma: Tanulók jellemzői Tanulói létszám: 90 fő 27

Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ 68 fő Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/ 36 fő Kollégium, Diákotthon A nevelőtestület létszáma……4…fő. Szakképzettsége: Nevelőtanár …………4…fő Tanulók jellemzői Tanulói létszám:

54 fő

Tanulói összetétel: Hátrányos helyzetűek száma /HH/ Halmozottan hátrányos helyzetűek /HHH/

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Középiskolai Intézményegysége Biharkeresztes, Táncsics u. 34. Üvegház és gyakorlókert Erősségeink •

az iskola rendezett, tiszta külső képe,

•

az iskola dolgozóinak elkötelezettsége az intézmény irányába,

•

a nevelőtestület nagy felelősséggel, pedagógiai hozzáértéssel és jó közösségi szellemben végzi munkáját,

28

•

az iskola nevelői a tanulókat következetes munkára, kritikus szemléletre igyekeznek nevelni,

•

javul az együttműködési készség az iskola és a kollégium között.

•

Gyengeségeink

•

erősíteni kell az iskolán belül az osztályközösségeket,

•

az iskola propagálása még nem elégséges, az általunk nyújtott szolgáltatások bemutatása, „reklámozása” lehetne sokkal eredményesebb is, ennek érdekében az intézmény marketingtevékenységét fokozni szükséges,

•

hatékonyabbá kell tenni az általános iskolákkal való kapcsolatot, és ennek eredményeként a beiskolázást.

Az intézmény közel 820 tanuló nevelését oktatását végzi. A tanulók 61 %-a általános iskolai nevelésben oktatásban vesz részt / több mint 400 fő/. Az általános iskolás korosztály 74 %-a a középiskolás korosztály 71 %-a hátrányos helyzetű . A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 44, illetve 38 %. Mindezek a mutatók megfogalmazzák az intézmény sajátos helyi nevelési- oktatási feladat rendszerét, melyben kiemelt szerepe kell, hogy legyen a minden tanuló számára biztosított esélyteremtésnek és a hátrányok csökkentésének. A tantestület szakos ellátottsága biztosított és folyamatos pályázati lehetőségek révén fejleszti pedagógiai, pszichológiai, szakmai kompetenciáját.

Következtetések, lehetőségek és fejlesztések A tanulói összetétel miatt erősíteni kell a differenciált képességfejlesztést. A belső nevelési struktúrákat a képzés igényei szerint a hatékonyság, az önállóság növelésével módosítani szükséges. Tantárgyi és képességmérésekkel kell megállapítani a lehetséges irányokat, és ezeknek megfelelő tanulói kiscsoportok létrehozásával célszerű megválasztani a tanításitanulási módszereket. Fel kell tárni a pedagógusokban lévő egyéni ambíciókat, és az iskola érdekében hasznosítani ezeket. Előre kell lépnünk a követelmények és az értékelés egységesítése terén, a szakmai munkaközösségek írásban rögzítsék az egységes követelmény- és értékelő rendszerüket. 29

Erősíteni kell a kapcsolatot az intézményegységek között, továbbá a családokkal és a szülői szervezettel való együttműködést. A képességfejlesztés érdekében szorgalmazni kell a szakkörök szervezését, a fakultációs lehetőségek és a felzárkóztatási lehetőségek kihasználását. Valamennyi tantárgy esetében növelni kell oktató munkánk hatékonyságát. Az intézményben kiemelten kezeljük az idegen nyelvek és az informatika oktatását. Javítani kell a továbbtanulás eredményességét. Erősíteni kell a tanulók azonosulását az iskola célkitűzéseivel. Lehetőséget kell adni az egyéni tanulói képességek fejlesztésére az intellektuális képességektől eltérő irányban is (pl.: rajz, manuális képességek, sport, tánc, stb.). Javítani kell az osztályfőnöki mentálhigiénés felvilágosító tevékenységet a személyiségfejlesztés érdekében. Fejleszteni kell a szakoktatást. Hatékonyabbá kell tenni a kollégiumi munkát, főleg tanulmányi téren. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az intézmény nevelői nagy türelemmel és hozzáértéssel segítsék a kulcskompetenciáknak az elsajátításához. Az oktatási tevékenység mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk a nevelésre. A szakiskola közismereti évfolyamain nagy a fluktuáció, azt csökkenteni szükséges.

Az esélyegyenlőség érvényesítése, alkalmazásra kerülő módszerek, eszközök A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben a sokféleség a társadalmi-gazdasági életerő forrását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása jól elkülöníthető fogalmak, melyek egyben egymást kiegészíthető célokat jelölnek meg: • az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is, • az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, melynek eredményeként a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

30

Az esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül: az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek érdekében a fogadókészséget fejleszteni kell, ki kell alakítani • a megkülönböztetés tilalmát, • az egyenlő bánásmódot, • az emberi méltóság tiszteletben tartását, • a társadalmi szolidaritást. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a szegénység és a kirekesztődés újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői az akadálymentes környezetnek a kisgyermekes, babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a hátrányos lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások.

31

Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében: • a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát erősítjük, • drogprevenciós programokat tartunk, • rendszeresen felmérjük a veszélyeztetett, a 2H-s és 3H-s gyermekek, tanulók körét, • tovább erősítjük a kapcsolatot az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel, • pályaorientációs programokkal segítjük diákjaink továbbtanulását, munkába állást, • a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket, osztályfőnököket felkészítjük az esélyegyenlőségi feladatokra, • egyéni fejlesztési terveket dolgozunk ki a lemorzsolódások csökkentése érdekében, • hatékonyabb együttműködést alakítunk ki a cigány kisebbségi önkormányzattal, a településen működő civil szervezetekkel, • továbbképzéseket tartunk ebben a témában.

32

III. Rész

Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat NEVELÉSI PRORAMJA

33

1. Általános Iskolai Egység Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények: •

gondolkodási

képességek

egyéni

adottságoknak

megfelelő

ütemben történő fejlesztése, •

a kor igényeinek megfelelő tudományos ismeretek közvetítése,

•

az életben alkalmazható praktikus ismeretek,

•

takarékos szemlélet kialakítása,

•

leszakadó rétegek, csoportok pedagógiai támogatása,

•

fejlett kommunikációs képesség és önismeret kialakítása,

•

konstruktív konfliktuskezelés képességének kialakítása,

•

színvonalas idegen nyelv - oktatás,

•

a tanuláshoz való pozitív viszonyulás formálása,

•

felkészítés továbbtanulásra,

•

korszerű matematikai és számítástechnikai ismeretek biztosítása,

•

eredményes tanulási technikák megismertetése.

•

nemzeti hagyományok megismertetése,

•

környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés,

•

a lakóhely szeretetére nevelés,

•

a másság elfogadása.

Alapelvek Oktató - nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy: • Tanulóinkat egyéni képességeikhez mérten fejlesztjük. • Felkészítjük őket az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, melynek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. • A szociális hátrányok leküzdése érdekében hatékony felzárkóztató munkát végzünk. 34

• A

kiemelkedő

képességű

tanulóknak

lehetőséget

biztosítunk

tehetségük

kibontakoztatására az iskolai élet bármelyik területén. • Fokozott

figyelmet

fordítunk

a

fejlett

kommunikációs

képességek

és

viselkedéskultúra kialakítására, a matematika, számítástechnika és az idegen nyelvek oktatására. • Az önismeret fejlesztésével segítjük a továbbtanulási irány kiválasztását. • Kiemeljük a sport az egészséges életmód fontosságát. • Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és a tágabb hazához való kötődést, környezetünk megismerését, megóvását. • Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre • Magunkénak érezzük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét • Elismerjük a gyermekek jogait, tudatosítjuk a tudás fontosságát. • Igyekszünk eleget tenni partnereink iskolával szemben támasztott elvárásainak. • Megismertetjük és tiszteletben tarttatjuk a cigány kisebbség kultúráját, hagyományait és történelmét. Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében a Bocskai István Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tevékenységét az alábbi célok vezérlik: •

alapműveltség közvetítése

•

alapkészségek fejlesztése

•

tehetséggondozás

•

munkára nevelés (kötelességtudat, felelősségérzet, munka megbecsülése

• minden tanuló szeressen iskolába járni, • a tanulók legyenek motiváltak a tanulásra, • minden iskolás ízlelje meg a sikert társai, szülei és nevelői körében, túl a tantervi követelményeken a képességek mind szélesebb körében,

35

• a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytassa tanulmányait, • a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra, • váljanak testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberekké, • tevékenységünket a gyermekek szeretete hassa át, • fejlesszük tovább minden gyermek személyiségének saját értékeit • neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, • neveljünk a kisebbségi önazonosság megőrzésére, erősítésére, • tartsunk jó kapcsolatot az önkormányzatokkal és a települések intézményeivel, • a szülőkkel olyan szemléletben működjünk együtt, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium, ha a tanulók kifejezésre juttatják: jól érzik magukat az iskolában, ha minden tanuló valamely területen sikert ér el, átlagon felüli teljesítményről ad számot, ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben, képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók.

36

Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 1. Anyanyelvi A kommunikáció a Az alapszókincs, a Különböző üzenetek Az anyanyelvhez való pozitív mmunikáció ndolatok, érzések és nkcionális nyelvtan és stílusok, zlése írásban és szóban, illetve titűd kialakítása, felismerve, hogy az nyek szóbeli és írásbeli lamint a nyelvi funkciók biztos ok megértése vagy másokkal yanyelvünk személyes és a kulturális rmában történő merete. ló megértetése változatos zdagodás egyik lehetséges forrása. ejezésének és A verbális interakció lyzetekben, különböző céllal. A Mások véleményeinek és telmezésének képessége a lönféle típusainak (beszélgetés, lönféle kommunikációs veinek nyitott módon történő rsadalmi és kulturális terjú, vita stb.) és a különféle lyzetekben elhangzó különböző egközelítése, és konstruktív, kritikai ntextusok teljes skáláján – szélt nyelvi stílusok és regiszterek óbeli üzenetek meghallgatását és rbeszéd folytatása. munkahelyen, otthon és a jellemzőinek ismerete. egértését, valamint a tömör és A nyilvánosság előtti abadidőben. A kommunikációban ágos beszédet foglalja magában. agabiztos megszólalás. sznált paralingvisztikai eszközök etartozik az üzenetátadás A helyes szó-, illetve em verbális kommunikáció/ erességének megfigyelése, elvhasználaton túl törekvés az merete (a beszédhang lamint beszélgetések változatos ztétikus kifejezésmódra. nőségével kapcsolatos jellemzők, mmunikációs kontextusokban Az irodalom szeretetének ckifejezések, testtartás és rténő kezdeményezése, sajátítása. sztusok rendszere). ytatása és befejezése is. A kultúrák közötti Az irodalmi szövegfajták Különféle szövegek mmunikáció iránti pozitív attitűd ese, mítosz, legenda, vers, lírai vasása és megértése a különböző alakítása. ltemény, dráma, novella, regény) loknak (információszerzés, fő jellemzőik, valamint a nem nulás vagy szórakozás) és odalmi szövegfajták (önéletrajz, övegtípusoknak megfelelő lyázat, beszámoló, cikk, esszé, vasási stratégiák alkalmazásával. széd stb.) és fő jellemzőik Különböző típusú és

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök merete. lönféle célokat szolgáló írott Az írott nyelv fő övegek alkotása. A szövegalkotás lemzőinek az ismerete (hivatalos, yamatának nyomon követése (a tköznapi, tudományos, zlatkészítéstől az átolvasásig). urnalisztikai, bizalmas stb.) Írásbeli információk, A nyelv és a atok és fogalmak keresése, mmunikációs formák időhöz, űjtése és feldolgozása a tanulás drajzi, társadalmi és rán, a tudás szisztematikus mmunikációs környezethez való ndszerezése. A fontos töttségének és változatosságának formációk kiszűrése a ismerése. övegértés, beszéd, olvasás és írás rán. Saját érvek meggyőző ódon történő megfogalmazása óban és írásban, valamint mások sban és szóban kifejtett zőpontjainak a teljes mértékű yelembevétele. Komplex szövegek őadások, beszélgetések, asítások, interjúk, viták) kotásához, előadásához vagy egértéséhez használt gédeszközök (pl. jegyzetek,

38

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök zlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi mmunikáció

Az idegen nyelvi A szókincs, a funkcionális Szóbeli üzenetek mmunikáció a gondolatok, elvtan, az intonáció és a kiejtés eghallgatása és megértése a zések és tények szóban és merete. mmunikációs helyzetek sban történő A verbális interakció egfelelő körében (ismerős, a egértésének, kifejezésének lönféle típusainak az ismerete emélyes érdeklődési körhöz vagy értelmezésének emélyes és telefonon történő ndennapi élethez kapcsolódó pessége a társadalmi és szélgetés, interjú stb.). mákról). lturális kontextusok Az irodalmi és nem Beszélgetés egfelelő skáláján ( a odalmi szövegfajták megfelelő zdeményezése, folytatása és unkahelyen, otthon, a rének ismerete (novella, vers, fejezése ismerős, a személyes abadidőben, az oktatásban ság- és folyóiratcikk, honlap, deklődési körhöz vagy a képzésben ) az mutató, levél, rövid beszámoló ndennapi élethez kapcsolódó yanyelvtől különböző b.). mákról. elve(ke)n, illetve az iskola A különböző beszélt és Különféle témákról nítási nyelvén az egyéni ott nyelvi stílusok és regiszterek óló, nem szakszövegnek ények és szükségletek vatalos, hétköznapi, nősülő, illetve – egyes 16 erint. urnalisztikai, bizalmas stb.) fő etekben – ismert területhez lemzőinek ismerete. rtozó témáról szóló, A társadalmi konvenciók akszövegnek minősülő írott kulturális szempontok, valamint övegek olvasása és megértése, nyelvföldrajzi, társadalmi és lamint különböző típusú és mmunikációs környezethez való lönféle célokat szolgáló írott töttségnek és változatosságnak a övegek alkotása megfelelő

39

A kulturális különbségek iránti gékonyság, a sztereotípiák utasítása. Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek nt általában (beleértve a szomszédos szágok nyelvét, a régióban beszélt elveket, a kisebbségi vagy klasszikus elveket, a jelnyelvet stb.) és = kultúrák zötti kommunikáció iránt.

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök ismerése. lyzetekben. Segédeszközök (pl. gyzetek, ábrák, térképek) egfelelő használata szóbeli és sbeli szövegek (beszélgetés, mutató, interjú, beszéd stb.) egértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló álló tevékenységek megfelelő rének kezdeményezése és ytatása. 3.1 Matematikai kompetencia

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia17 az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása

A számok és mértékegységek A matematikai kompetencia biztos ismerete és a mindennapi alapelemeinek alkalmazása kontextusokban való összeadás és kivonás, használata, amely a számtani szorzás és osztás, alapműveletek és a matematikai százalékok és törtek, kifejezésmód alapvető mértékegységek formáinak (a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak) a mindennapi életben az ismeretét foglalja magában. felmerülő problémák megközelítése és megoldása A matematikai során, mint például: kifejezések és fogalmak biztos ismerete a

40

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök céljából. szolgáló indokok keresésére. legfontosabb geometriai és a háztartási algebrai tételeket is költségvetés kezelése (a Egy magasabb fejlettségi Hajlandóság mások véleményének beleértve. bevételek és a kiadások szinten a matematikai A matematika kiegyensúlyozása, tervezés, érvényes (vagy nem érvényes) kompetencia18 a indokok vagy bizonyítékok alapján segítségével megtakarítás); matematikai történő elfogadására, illetve megválaszolható a vásárlás (árak elutasítására. gondolkodásmód (logikus kérdésfajták ismerete és összehasonlítása, és térbeli gondolkodás). megértése. mértékegységek, ár-érték és a valóság arány ismerete); magyarázatára és az utazás és a szabadidő leírására egyetemesen (távolság és utazási idő használt matematikai közötti összefüggés kifejezésmód (képletek, felismerése, pénznemek és modellek, geometriai árak összehasonlítása). ábrák, görbék, A mások által előadott grafikonok) használatára indoklás követése és való képesség és készség értékelésre és az indoklás az adott kontextusnak alapgondolatának megfelelően felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika

41

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti

42

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök mertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó – mindig az adott kontextusnak megfelelő – ismeretek, készségek és attitűdök eghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata.

43

3.2 Természet-tudományi és technológiai = kompetenciák

4. Digitális kompetencia

A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas

A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek; tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszennyezés, fenntartható fejlődés) közötti összefüggések megértése.

Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja:20 a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az

A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése. Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így = tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek = következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása

Érdeklődés a tudomány és a technológia iránt, azok kritikai értékelése, ideértve a biztonsággal kapcsolatos és az etikai kérdéseket is. A tényszerű adatok pozitív, ám kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklődés a tudomány, valamint a tudományos vagy műszaki pályák iránt.

Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka közben, kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre álló információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek

szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

információtárolás és a kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció (e-mail, videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének /elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani.

45

létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a

tiszteletben tartását is. Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történő ITThasználat iránt kulturális, társadalmi és szakmai célú közösségekben és hálózatokban való részvétel révén.

munkahelyen. 5. A tanulás tanulása

A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban (otthon, és munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását.

46

A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása.21 A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén.

A kompetenciák változtatására és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énkép, valamint a motiváció és a siker elérésére való képességbe vetett hit. A tanulás pozitív, az életet gazdagító tevékenységként való felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség és rugalmasság.

6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák

A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén.

A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során . Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban.

47

Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a

A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészség. Tisztesség. Öntudatosság.

diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség.

6.2 Állampolgári kompetenciák

Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként tudhatók be, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az

48

Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása.

A lakóhelyhez, hazához, az Európai unióhoz és általában véve Európához és a világhoz (a világ adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböző szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvételre. Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás iránt, a társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatása. A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépés a társadalomellenes viselkedéssel szemben.

általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédjai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban.

49

Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek.

Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása, mint az európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alapja, a férfiak és a nők közötti egyenlőség elfogadása. A különböző vallási és etnikai csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartása és megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete.

7. Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése.

50

A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása.

Kezdeményezőkészség. Pozitív viszonyulás a változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ahol az ember vállalkozói készségei teljes skáláját kamatoztathatja például otthon, a munkahelyen és a helyi közösségben.

8. Kulturális kompetencia

A gondolatok, élmények és érzések különféle módon (többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet ) történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.22

Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése.

51

A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

Nyitottság a kulturális kifejezés sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétikai érzék fejlesztésére a művészi önkifejezés és a kulturális élet iránti folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat.

Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé

válnak

következményeiket,

az és

értékek megismerik

megnevezésének, az

elsajátított

azonosításának,

tudás,

készségek

megértik működését,

felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

Diákként

és

felnőttként

tudjanak

élni

a

megnövekedett

lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik

53

alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a

humanitárius

segítségnyújtás,

az

együttműködés

képessége),

értékorientációk,

beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a

54

társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak

eligazodni

a

fogyasztási

javak,

szolgáltatások,

marketinghatások

és

viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék

55

meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a

56

könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

57

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási

58

ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

A képzés szakaszai 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat,

59

Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság 1-2. évfolyamon. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez

való

igazítását.

Tantervünk

-

az

oktatási

folyamatot

irányító

dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő – oktató munkánk szerves részét képezik. A legtágasabb értelemben véve a gyermek, tanuló nevelése, iskolai felügyelete személyiségformáló

hatásával

a

tudásszint

növelésével,

az

erkölcsi

ismeretek

megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányban fejlődjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelő döntés. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az egyes életkori szakaszokban Latencia kor (6-8) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógushoz – való

60

kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos problémát vethet fel, melyek nagy része beilleszkedési- illetve tanulási nehézségekben, valamint magatartásproblémákban fejeződik ki. Feladataink ebben a korban: •

A feladattudat és az alapvető szokásrendszer kialakítása.

•

A

potenciálisan

veszélyeztetett,

beilleszkedési-,

illetve

teljesítményzavarokkal küzdő tanulók felismerése és segítése, különös figyelemmel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. •

A személyiségfejlődés szempontjából fontos, közösségben végzett irányított játék, a kreativitást fejlesztő alkotómunkának, a differenciált napközis szabadidős foglalkozásoknak szervezése.

Terveink között szerepel konzultációs lehetőség biztosítása a szülők számára, melynek célja az információcsere, a szülők megnyerése a preventív illetve korrekciós feladatokhoz szükséges konstruktív együttműködésre, valamint a célravezető nevelési stratégiák együttes kidolgozására. Prepubertás kor (8-12) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, előtérbe kerül a társas kapcsolatok fontossága a személyiség és az önismeret alakulásában. A korszakban megfigyelhető érzelmi-hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Feladataink ebben a korban: •

Megismertetni a gyerekekkel a kulturális és nemzeti értékeinket.

•

Kifejleszteni tanulóinkban az önálló ismeretszerzés igényét és képességét.

•

El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy nem tehetnek különbséget társaik között származás és bőrszín alapján.

•

Elfogadtatni, hogy az emberek megítélése csak emberi értékeik, tetteik és munkájuk alapján lehetséges.

•

Feladatunk az erkölcsi értékek és pozitív jellembeli tulajdonságok kifejlesztése, a személyes felelősségvállalás, felelősségtudat kialakítása.

•

Ebben az időszakban jelentkeznek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat.

61

Pubertás kor (12-16) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitás-keresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, a kritikai hajlandóság jellemző. A kamaszkorban gyakoribbak a magatartásproblémák, melyeket súlyosabb esetben a pedagógusoknak a szülőkkel és a gyermekvédelmi szakemberekkel, esetleg pszichológussal közösen kell megoldaniuk. Feladataink ebben a korban: •

Kifejleszteni tanulóinkban a reális önértékelés, önkifejezés és önfegyelem képességét.

•

Megtanítani őket arra, hogy átgondolt kritikájukat kulturált módon juttassák kifejezésre, egyúttal legyenek képesek objektív önkritikát gyakorolni.

•

Meg kell ismertetnünk tanulóinkat a káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásaival, valamint alternatív lehetőséget kell kínálnunk a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére.

•

Meg kell adnunk a szükséges tájékoztatást ahhoz, hogy súlyos problémáikra a családon és az iskolán kívül hova fordulhatnak hathatós segítségért.

•

Osztályfőnökeink feladata, hogy végzős tanulóink és szüleik számára megadjanak minden lehetséges segítséget és információt a pályaválasztás sikeres bonyolítása érdekében.

Az iskolánkból kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan, majd önállóan képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis

alapismeretük

nyitott

és

alkalmazható

legyen

hétköznapi

életükben,

továbbtanulásukban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszéd, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző: –

a színvonalas alapműveltség,

–

nyitott sokoldalúság, 62

–

egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség,

–

a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás,

–

a környezet és a természet megóvásának, védelmének igénye,

– etikus, alkotó diákélet, életkornak megfelelő értékrend, döntési képesség. A személyiségfejlesztés lehetőségei A személyiségfejlesztés olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Ezért olyan nevelési, tanítási-tanulási folyamatokat tervezünk, amely teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Ebben a munkában az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa és tehetséggondozó pedagógusa nyújt segítséget. Az iskola kiemelt feladatának tekinti az anyanyelv, a matematika, az idegen nyelvek és a számítástechnika /informatika/ oktatását. •

Az irodalmi, történelmi, vallási példaképek és élethelyzetek segítséget nyújtanak a tanuló saját, jobbik énjének megtalálásához.

•

A

modern

idegen

nyelvek

oktatása

az

idegen

népek

kultúrájának,

gondolkodásmódjának megismerését segítik elő, valamint a saját kultúrához kapcsolódó identitásának az elmélyülését és a másféle élet-és gondolkodásmód iránti tolerancia, megértés kialakulását. •

A reál tantárgyak műveltségtartalmainak személyiségfejlesztő hatása abban van, hogy a világ különböző szintű anyagi – természeti megnyilvánulásai mellett megmutatja az embernek a világban elfoglalt különleges helyét, az univerzum belső szabadságát és az abban lévő törvényszerűségeket, harmóniát.

•

A személyiséggé válásban fontos szerepet játszik a zene, a képzőművészet, amelyek mint tantárgyak a tanulókkal megismertetik a szépséget, és lehetővé teszik abban való tevékenységüket. Megtanítják őket érzelmeik, gondolataik, belső világuk kifejezésére.

•

A sport, mely testi és lelki egészségüket edzi.

63

•

A számítástechnika oktatása megkönnyíti a tájékozódást. Célunk, hogy minden általános iskolai tanuló tekintse a számítógépet hasznos eszköznek.

A tanulói személyiségfejlesztés legfontosabb színterei A tanítási óra Melyen az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik a feladat teljesítését: – önálló munka – differenciált foglalkozás – csoportmunka, páros munka – csoportbontás - kooperatív tanulási formák

Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások segítik. Szakkörök, előkészítők, tanórán kívüli foglalkozások A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök általában szaktárgyiak, de szerveződhetnek a felmerülő igények szerint, valamilyen közös érdeklődési kör vagy hobbi alapján is. Középiskolára előkészítő foglalkozásokat 8. osztályosoknak szervezünk – igény szerint szaktantárgyakból. Választható szakkörök, tanfolyamok: Képzési kínálat (felajánlott lehetőségek, az iskolahasználók igényei) Évfolyam

1.

2.

Tanórai keretben (emelt óraszámú okt.) - angol (tagozat) - német (tagozat) - emelt óraszámú testnevelés - néptánc oktatás

- magyar - matematika (csoportbontásban)

64

Tanórán kívüli tevékenység - informatika - német - angol - báb - focisuli - játszóház - fejlesztő játékok - angol - informatika

3.

4.

Alsó tagozat

5.

6. 7.

8.

- informatika - magyar / matematika (csoportbontásban)

- matematika - magyar - angol / német (Csoportbontásban) Testnevelés óra keretén belül tömbösítve úszásoktatás kezdő, haladó - angol - „sportági osztály” - matematika - informatika - magyar a tagozatos osztály fele-fele arányban a fenti kínálatból legtöbbet választó 2 szaktárgyat tanulná. - magyar - matematika (csoportbontásban) - magyar - matematika (csoportbontásban) Pályaválasztási előkészítő foglalkozások - magyar - matematika

„Kis népi mesterségek” Néptánc Angol Tehetséggondozás: Kis matematikus Kis Nyelvész, Kis fürkész - népdalkör, furulya Tehetséggondozás

Úszásoktatás kezdő, haladó - magyar - énekkar

- honismereti szakkör - informatika „Kis Felfedezők” (Természettudományos diákkör) - Környezetvédelmi szakkör - Nyelvvizsgára előkészítő

Az igényelt szolgáltatások szeptemberben kerülnek meghirdetésre. A szakkörök, tanfolyamok min. 10 fő jelentkezése után anyagi lehetőségeink függvényében indulhatnak. Továbbtanulás, pályaválasztás A pályaorientáció során célunk, hogy segítsük tanulóinkat képességeiknek, érdeklődésüknek, beállítódásuknak megfelelő, reális pályaválasztásban. Ennek megkönnyítése érdekében az osztályfőnöki órákon és középiskolák által szervezett nyílt napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben.

65

Versenyek a. Tanulmányi versenyek A tagiskolák számára is meghirdetendő versenyek: Alsó tagozat •

Az évfolyam legjobb …

•

Az évfolyam jó tanuló, jó sportolója

•

„ Szülőföldem Biharország” legjobbjai

Felső tagozat •

Az évfolyam legjobb …..

•

Az évfolyam jó tanuló, jó sportolója

•

„Szülőföldem Biharország” legjobbjai b. jeles napokhoz kötődő versenyek, bemutatók

•

Föld napja - Nagykereki

•

Állatok Világnapja - Nagykereki

•

Madarak, Fák napja – tagintézményenként egyéni rendezés

•

Kisebbség napja - Bojt

•

Magyar kultúra napja - Biharkeresztes

Vetélkedők A helyi szervezésű területi vetélkedőink megrendezése a hon- és népismeret, a szűkebb környezethez, iskolához, településhez, Biharhoz való kötődést szolgálják. A vetélkedők lehetőséget teremtenek a környezetünkben lévő és a határon túli iskolák tanulóival való megismerkedésre, kapcsolattartásra; az egészséges versenyszellem alakítására; az együvé tartozás érzésének az elmélyítésére. Vetélkedők, melyeket szervezünk: •

Szülőföldem „Biharország” - Biharkeresztes

•

Osváth Pál Kupa - Biharkeresztes

•

Kazinczy szépkiejtési verseny felső tagozat - Biharkeresztes

•

Bocskai-napok Nagykereki

•

Területi mese- és mondamondó verseny - Nagykereki

•

Petőfi-nap területi szavalóverseny - Bojt

•

Területi Cigány Kulturális Szemle - Bojt

66

„ Romano Kulturosko Dyes” Vetélkedő, melyekre benevezünk Alsó tagozat •

komplex tanulmányi versenyek

•

szavalóverseny

•

Varázsceruza helyesírási verseny

•

mesemondó verseny

•

sportversenyek

•

Zrínyi Ilona matematika verseny

•

Kenguru matematika verseny

•

Furtai népdalverseny

•

Levelező versenyek /Közlönyben meghirdetett/

•

KRESZ verseny

•

Megyei cigány szavalóverseny

Felső tagozat •

Aranytoll helyesírási verseny

•

szavalóverseny

•

sportversenyek

•

Zrínyi Ilona matematika verseny

•

Kenguru matematika verseny

•

Hevesy György kémiaverseny

•

Hatvani István fizikaverseny

•

Középiskolák által meghirdetett versenyek

•

Országos – megyei felmenő rendszerű versenyek /Közlönyben meghirdetett/

•

Megyei Cigány Vers és prózamondó verseny

•

Német-angol rejtvényfejtő verseny

•

Levelezős versenyek

•

Történelem verseny.

Pályázatok Iskolánk tanulói egyénileg döntenek arról, hogy milyen jellegű pályázaton vesznek részt szívesen.

67

Az általános képességük mellett itt a speciális képességeiket maximálisan kibontakoztathatják. A következő pályázatokon veszünk részt: •

rajzpályázatok

•

„Barátunk a könyv”: Irodalmi ismeretek, olvasóvá nevelés.

•

KRESZ ismeretek pályázata

•

„Útravaló”

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését, „megmérettetését” szolgálják a különféle versenyek, vetélkedők, pályázatok, melyeket az iskolában évente, rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli /területi, megyei, országos / versenyeken való részvételre is ösztönözzük. Kiállítások Egy-egy tantárgy – kiemelten a rajz – néhány témájának feldolgozását segítik a közművelődési intézményekben kiállított képzőművészeti, néprajzi tárlatok megtekintése.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalmazza, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

68

• • • • • • •

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • • • • • •

• • • • • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és megvalósításuk színterei A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

69

Közösségfejlesztési feladataink A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Az osztályközösség egységének szilárdítása és a közösség beépítése a DÖK tevékenység- és kapcsolatrendszerébe.

Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Feladatunk a tevékenységek önállóságának fokozása: a gyerekek ne csak a feladatok végrehajtását, hanem megszervezését is próbálják meg csökkentett pedagógiai segítséggel végezni. Később a tevékenységek összetettebb, bonyolultabb formáinak bevezetése a feladatunk, melyek közül már több tevékenységet önállóan szerveznek meg. Az önállóság területén legvégső feladatunk az osztály vezető önkormányzati szervének olyan szintre fejlesztése, hogy a mindennapi feladatokat önállóan, az osztályfőnök jelenléte nélkül meg tudják oldani. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Fontos feladatunk: Fegyelemre késztető közösségi motívumok kialakítása és növelése. Lássák be a fegyelem jelentőségét a közös munkában. A fegyelem néhány alapvető elemének szokássá fejlesztése. Feladatunk az iskola fegyelméért érzett felelősség felébresztése, formálása, annak tudatosítása, hogy elsősorban saját magatartásuk példájával hatnak a fiatalabbakra. 70

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Iskolájukért érzett felelősségük nyilvánuljon meg abban, hogy a tanulók bekapcsolódnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés megvalósításának színterei Osztályközösség Ez a tanulók közösségi emberré nevelésének, szocializációjának legfőbb színtere, erre alapozhatjuk fejlesztő munkánkat. DÖK A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének szervezésére, segítségére jött létre. Iskolagyűlés Az iskolagyűlést minden évben két alkalommal tanévkezdéskor és év végén hívunk össze. Ezen kívül a tanulókat érintő nagy horderejű kérdések esetén az iskolagyűlést összehívhatja az iskola igazgatója és a DÖK elnöke. Működési szabályzat (DÖK) Iskolaújság A Bumeráng című iskolaújság – a tanulók szerkesztésében – színvonalasan tájékoztatja az iskola életéről az érdeklődőket. Egy példányát mindig elhelyezzük a Városi Könyvtár folyóirat-gyűjteményében. Vezetője: a DÖK sajtófelelőse Segítője: felnőtt /nevelő/ Elektronikus formában az iskola honlapján tekinthető meg. Iskolarádió (Biharkeresztes vonatkozásában) Az iskolarádió a gyerekek és a pedagógusok tájékoztatását szolgálja. Naponta a tanulók igényeinek figyelembevételével működik a DÖK stúdiósának irányításával. Alkalmanként rádiósvetélkedők, ünnepi megemlékezések, kívánságműsorok /pl. Valentin nap/ szórakoztatják a diákságot.

71

Kirándulások A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerését, megóvásának igényét szolgálják a tanulmányi kirándulások. Ezeket igyekszünk úgy szervezni, hogy a tanulók évfolyamról évfolyamra haladva egyre tágabb körben ismerjék meg szülőföldjüket. Ünnepségek, megemlékezések Az ünnepségek, megemlékezések megalapozzák tanulóink nemzettudatát, elmélyítik a nemzeti önismeretüket, a hazaszeretetet, ösztönöznek a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Egyéb rendezvények Igény esetén tanulóink szerkesztett műsorral vesznek részt a települések ünnepségein, rendezvényein. Az Idősek Otthonának lakóival visszatérő kapcsolatunk van, köszöntjük őket az „Öregek napján”, „Anyák napján”, Mikulás és Fenyőünnepen. Az „Idősek hete” rendezvényeibe aktívan bekapcsolódunk. A Pedagógus Szakszervezet kérésére minden évben Mikulás- és Fenyőünnepségen köszöntjük a résztvevőket. Foglalkoztatási formák

a 20/ 2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el. (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. (3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,

72

b) a tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, c) a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. (4) A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. (5) E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni.

• Napközi otthon: biztosított azoknak a tanulóknak, akik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján jogosultak. Célja: A másnapi felkészülés, valamint a szabadidős foglalkozásokon a szabadtéri játék és sport mindennapos biztosítása. • Tanulószoba célja: A tantárgyi felzárkóztatás, a lemaradás pótlása, a másnapi felkészülés biztosítása érdekében. A szülők kérésére, a nevelők javaslatára működtetjük.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Célunk a megfelelő szokások, minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése. Tanulóinkkal meg kell ismertetnünk a szociális viselkedés alapvető szabályait, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Ki kell alakítanunk bennük a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges alkalmazkodó- és kompromisszum-készséget, toleranciát és türelmet. Feladatunk •

az élményszerű közösségi programok felkínálása

•

személyes példamutatás

•

a helyes viselkedésminták pozitív megerősítése,

•

önismereti tréning szervezése,

73

•

antiszociális személyiségjegyek átformálása

•

pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a gyerekcsoportokban az iskolában,

•

az egyénre szabott feladatok adása – sikerélményhez juttatás,

Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítenünk kell bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. A sport – az egészség megőrzésén túl – fejleszti tanulóinkban a szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erősíti a közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidős programok szervezésével segítségünkre lehetnek a testnevelő tanárok és a szabadidő-szervező. Fontos, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek találjanak az iskolában olyan személyt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki egyéni beszélgetések során könnyebben megtalálhatja a negatív viselkedés okait. Különösen hasznos, ha ez a személy konstruktív együttműködést tud kialakítani a szülővel. Munkájukhoz a pedagógusok igénybe vehetik a nevelőtestület és az iskolai gyermekvédelmi felelős segítségét, hiszen az ilyen problémák megoldása csak következetes összefogással lehetséges. Amennyiben a nehézségek leküzdése a fent említett módokon nem eredményes az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusának közreműködését is kérjük. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A pedagógiai szakszolgálat létrehozásával a 3-18 év közötti szakaszban biztosított a nevelési tanácsadói és logopédiai szakszolgálati ellátás Biharkeresztes, Ártánd, Bedő, Told, Bojt, Berekböszörmény, Nagykereki települések számára, melynek keretében szakemberek segítik a teljesítmény- és magatartás zavarral küzdő gyerekek felismerését, különös tekintettel a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyerekekre. •

Első osztályban a tanév elején elvégezzük a tanulók tanulási képességvizsgálatát a DIFER programcsomag segítségével. A vizsgálat alapján a kiválasztott tanulók fejlesztése a tanórákon differenciált tanulásszervezéssel történik, illetve egyéni vagy 74

kiscsoportos fejlesztésre van lehetőség fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus támogatásával. •

A fejlődési elmaradások, viselkedési rendellenességek terápiájában a művészetek alkalmazása elősegíti a zavart előidéző okok ellensúlyozását, a következmények enyhítését, a fejlődés lehetőségeinek kitárását.

•

Lehetőség van mentesítésre bizonyos tantárgyak (idegen nyelv) érdemjeggyel, osztályzattal történő értékelése alól (szóbeli vagy szöveges értékelés)

•

Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a szükségletek és lehetőségek szerint a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, kémia, idegen nyelv, földrajz, fizika és történelem.

•

Az értelmi fogyatékos gyerekeket integráltan oktatjuk, biztosítva számukra fejlesztő pedagógus irányításával a külön foglalkozást. Ha szükséges az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) is besegítenek az oktató-nevelő munkába.

•

Szükség esetén kislétszámú tanulócsoportot is szervezünk.

•

Az alsó tagozaton minden tantárgy oktatása során kiemelt feladatnak tekintjük az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását, a tanulás tanítását.

•

5. osztálytól kezdődően osztályfőnöki órák keretében Tanulásmódszertan elnevezésű foglalkozásokkal kívánjuk segíteni a tanulókat. Tanításának célkitűzéseit öt pontban foglalhatjuk össze: 1. A tanulás tanítása 2. Képességfejlesztés 3. A tanuláshoz való viszony formálása 4. Személyiségépítés 5. Hatékony tanulási szokások kialakítása Azoknak a képességeknek a célzott fejlesztéséről van szó, amelyek közvetve segítik elő az emberi gondolkodás és kultúra kincseinek befogadását. Ezért kap nagy hangsúlyt az olvasásfejlesztés, a beszédművelés és a gondolkodási kultúra ápolása.

75

A tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenységek A

tehetséggondozást

a

tanítási

órákon

minden

tagintézményben

differenciált

tanulásszervezéssel igyekszünk megoldani. Biharkeresztesen az oktatás hatékonysága érdekében a nagy létszámú osztályok kisebb csoportbontásban való foglalkoztatását tervezzük, ha a feltételek engedik. A kötelező tanulási időn túl az iskola a tanulói és szülői igények figyelembevételével az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: • Konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely a tanulót vagy csoportjaikat foglalkoztató kérdésről • felkészítés versenyekre, beleértve a tanulmányi versenyeket • szakkörök, önképzőkörök, diákkörök, közlekedési csoport • sportudvar egyéni, öntevékeny használata • pályaválasztási tanácsadás • amatőr művészeti csoportok • könyvtárhasználat E feladathoz rendelhetők a tanulók önkéntes jelentkezése alapján szerveződő tanfolyamok, szakkörök, a LEG-ek versenyének hagyománya,

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Lényegében az egész iskola feladata, része a tanévi nevelési tervnek. Az általános iskolai speciális gyermekvédelmi munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének • megelőzése • megszüntetése • csökkentése Ideális helyzetről akkor beszélhetünk, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül. A gyermekvédelmi feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Az osztályfőnök irányítja a vezetésére bízott osztályban a pedagógusok /szaktanárok, napközis nevelők, stb./ gyermekvédelmi tevékenységét. Az osztályfőnök ismeri legbehatóbban a 76

gyermek családi életét, környezetét, hatásokat, stb. Ő állapítja meg a veszélyeztetettséget, javasolja a nyilvántartásba vételt. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a túlkoros tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban, a szabadidő helyes eltöltésében. Az általános iskolai gyermekvédelmi munkát összefogja a gyermekvédelmi felelős. A gyermekvédelmi felelős feladata mindazoknak a tevékenységeknek a koordinálása, amelyek az iskolára, illetve az osztályfőnökre hárulnak. • A gyermekvédelmi felelős az iskola vezetőségével együttműködve részt vesz a speciális gyermekvédelmi

munka

tervezésében,

szervezésében,

megvalósításában

és

ellenőrzésében. • Az iskolai munkatervre építve, és azzal párhuzamosan elkészíti a gyermekvédelmi munkatervet. • Az osztályfőnökökkel együttműködve felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat. • Segítséget nyújt a feladatok megvalósításában, ismeri a családokat, kapcsolatot tart az állami szervekkel. A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és a szükséges intézkedések A veszélyeztetettség legfőbb kategóriái és tünetei a.) Környezeti okok • A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatok konfliktusok hatása a gyerekekre • Nevelési hiányosságok • Brutalitás • Kényeztetés • Erkölcstelen családi környezet • Italozás a családban b.) A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok: • Értelmi, érzelmi elmaradottság • Szociális visszamaradottság

77

A veszélyeztetettség elhárítására szükséges intézkedések • Családlátogatás, tanácsadás a szülőknek • Nevelési tanácsadóba utalás • Családgondozóba való utalás, a családgondozónak való átadás • Szülők magatartásának bejelentése az illetékes gyám és gyermekvédelmi osztálynak • Javaslat állami gondozásba vételére • Egyéni bánásmód, szorongások oldása

• • • •

Gátlásosság Fokozott agresszivitás Kóros hazudozás Hiperaktivitás

c.) Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek • A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek • Rokkantnyugdíjasok • A családban sok a gyerek d.) Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek: • Született betegek /cukorbeteg, szívbeteg gyerekek/ • A családban elme- vagy idegbeteg van • Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn • Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép

• Egységes Pedagógiai Szakszolgálat segítségének kérése • Pszichológiai, ideggyógyászati vizsgálat kérése • A Szociális Szolgáltató Irodába irányítás /segélyformák ismertetése/

• Orvos, védőnő, ÁNTSZ segítségének kérése • Új eljárások javaslata a szülőknek

A veszélyeztetettség tünetei a.) Külső megjelenésében • beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság • étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság • elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya • az öltözet fogyatékossága, helytelensége b.) Beszédében • hibás beszéd /selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás/ • goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata • hangoskodás, nagyzolás • túlzott hallgatagság, zárkózottság • fantáziálás • hazudozás c.) Mozgásában • nyugtalan, túl élénk, szertelen

78

• nincs korának megfelelő mozgásigénye • fáradékony, lusta • izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek • rágja a körmét, szopja az ujját • bevizel • az ágyban ringatózik, maszturbál vagy onanizál • érintésre riadtan elugrik, megriad d.) Érdeklődésében • semmi sem érdekli, közömbös • figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában • félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú • könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva • hangadó a rosszban, destruktív • befolyásolható, árulkodós f.) Foglalkozásokon • figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen • teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak • gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni g.) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása • bizalmatlan, nem őszinte • meghunyászkodó • tiszteletlen, dacos

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A társadalom fejlődésével párhuzamosan egyre különbözőbb családi hátterű gyerekek kezdenek járni az iskolába. A szülők és az iskola által vallott célokat és értékeket egyre nehezebb közös nevezőre hozni. Az iskola képzési célja, hogy az iskolai tevékenység során a gyerekek által megszerzett tudást, készségeket a felnőttkori élethivatás szolgálatába állítsa, ezzel elősegítse a növendék 79

pályafutását, beilleszkedését a társadalmi foglalkoztatottsági rendszerbe, és felkészítse arra, hogy a társadalmi életbe minél eredményesebben bekapcsolódhasson. A 20. század második felében a családok élete alaposan megváltozott világszerte. A fejlett ipari gazdaságok kialakulása, a technológia robbanásszerű fejlődése és a tradicionális családszerkezet felbomlása gyökeresen átalakította a családok életét, minek következtében a szülők szerepe is megváltozott. A hagyományos kétszülős családok mellett egyre gyakoribbak az olyan családok, ahol a szülő egyedül, vagy második házasságában neveli gyermekeit. A kétszülős családban is általánossá vált, hogy az anya teljes munkaidőben dolgozik, így családjától egész nap távol van. Már nem tekinthetjük úgy a családokat, mint egy szilárd struktúrával rendelkező képződmény. A családi légkör is hatással van a tanulmányi fejlődésre. A fizikai környezet is nagyban befolyásolja a gyerekek tanulmányi előmenetelét. Nehéz elképzelni, hogy a nem megfelelő lakáskörülmények között, egészségtelen helyen élő gyerekek kielégítően tudnának tanulni az iskolában. A magas munkanélküliség és alacsony jövedelmek miatt sok család igen korlátozott forrásokkal rendelkezik, amit szinte teljesen felemészt a megélhetés, így csak rendkívüli lemondások árán tudják fedezni az iskoláztatás költségeit. A társadalmi hovatartozás tekintetében is mutatkoznak különbségek a családok között. A gyengébb teljesítmény nem egyszerűen a családok alacsony jövedelmére és a szülők végzettségére vezethetők vissza, mint inkább az ezzel általában együtt járó más életvitelre és a nyelvi szocializáció tekintetében mutatkozó eltérésre. Csak egyik jellemzője, ami miatt különbség van az alsóbb rétegből, valamint a közép- és felső rétegekből származó gyerekek között, hogy az utóbbiaknak jóval több lehetőségük van a családon kívüli ismeretszerzésre. Megengedhetik maguknak, hogy könyveket vásároljanak, folyóiratokat fizessenek elő, kulturális szolgáltatásokat vegyenek igénybe, olyan családokkal járjanak össze, akik ezeket a tanulási formákat értéknek tekintik, továbbá maguk a szülők is tanítják gyermeküket. A másik fontos jellemzője a családi viszonyok eltérése és az ennek következtében kialakuló nyelvhasználatbeli különbség. A családi viszonyok két formáját különböztetjük meg: perszonális és pozicionálós viszony. A felső- és középrétegbeli családokra főleg a perszonális (személyorientált) viszony jellemző. 80

Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatot a családtagok igényeinek, szempontjainak kölcsönös tekintetbe vétele határozza meg. Az alsó rétegekre inkább a pozicionálós viszony jellemző, mely kapcsolat alapja a státusz, a pozíció, amit az egyén a családban elfoglal. A kétféle viszony a családtagok között a nyelvi-kommunikációs kódokban is megnyilvánul, valamint rányomja a bélyegét a gyermek énképére is. A pozicionálós viszonyban élő családok gyermekeinek énképe kevésbé pozitív, ugyanis cselekedeteiről kevés pozitív visszajelzést kap, testi fenyítést annál többet. Ezek a szociális hátrányok iskolánk tanulói körében is jelentkeznek, legtöbbször halmozottan. Így például: − A szülő, különösen az édesanya elfoglaltsága miatt nem figyel eléggé gyermekeire. − Egyre gyakoribbak a csonka családok. − A szülők nagy százaléka alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. − Nagy a munkanélküliség aránya. − Alacsony jövedelmekből kell megélniük a családok zömének. − Ezzel összefüggésben nem minden esetben megfelelőek a lakásviszonyok. − Mindezek következtében a társadalmi hovatartozás tekintetében is mutatkoznak hátrányok. Ezek valamilyen mértékben rányomják bélyegüket a gyerekek iskolai teljesítményére. A következő tevékenységi formák segítségével próbáljuk enyhíteni a hátrányokat: -

differenciált módszerek alkalmazása a tanulás szervezésében

-

felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése

-

a lehetőségekhez mérten az iskolaotthonos oktatás kiszélesítése

-

a kapcsolat erősítése az önkormányzat szociális bizottságával

-

pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon

-

pedagógiai szakszolgálat továbbépítése

-

felvilágosító munka a szociális juttatások ésszerű felhasználásáról

-

ösztöndíjak (Járai, Tonzor Alapítvány Biharkeresztes vonatkozásában, etnikumi Bojt, Nagykereki Biharkeresztes vonatkozásában)

-

a tankönyvtámogatás elveinek meghatározása

-

iskolaotthonos oktatás 81

A

-

képesség-kibontakoztató foglalkoztatás

-

integrált oktatás

szülő,

tanuló,

iskola

és

pedagógus

együttműködésének

formái,

továbbfejlesztés lehetőségei Együttműködés a fenntartóval Az intézmény igazgatója és a tagintézmények vezetői a fenntartó Önkormányzatokkal és a Kisebbségi Önkormányzatokkal, polgármesterekkel folyamatos kapcsolatban állnak. Együttműködés a tagintézményekkel A tagintézmények vezetői és a központi iskola vezetői, munkaközösség-vezetői folyamatos munkakapcsolatban vannak egymással. Együttműködés a szülőkkel Szülői részvétel az iskola munkájában A gyermekek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: •

tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről

•

megismerjük a fentiekről a szülők véleményét

•

alkalmat biztosítunk a szülőknek iskolai közéleti tevékenységre, segítségnyújtásra

Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülők informálódjanak az iskola életéről, működéséről. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk (Biharkeresztes vonatkozásában), melyből megismerhetik

82

az iskola céljait, alapelveit, az iskolai élet minden területére kiterjedő választási lehetőségek, a tanév munkarendjét, helyi rendjét. •

Az iskolába lépés előtt a leendő elsősök szüleit szülői értekezletre hívjuk, ahol megismerhetik az iskola kínálatait.

•

A pályaválasztási szülői értekezleten tájékozódhatnak a továbbtanulási lehetőségekről, a felvételi eljárás módjairól, a fellebbezési lehetőségekről.

Szülői képviseleti fórumok az iskolában Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 3 alkalommal (ősszel, félév előtt, év vége előtt) a szülők munkaidejéhez igazodva. SZM választmányi értekezlet évente 3 alkalommal (év elején – félévkor – év végén), valamint nagy jelentőségű iskolai rendezvények előtt Célja: Tájékoztatás, segítségkérés, közreműködés felajánlása Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozásokon véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: munkatervekben meghatározva. Nyílt nap Meghatározott napokon minden érdeklődő részt vehet a tanítási órákon és foglalkozásokon Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik a gyermekük iskolai tevékenységét órán és órán kívül. Szülői szerepek az iskolai közéletben a) A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti : •

Az ifjúságvédelem segítségét

•

A Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásait

•

Tanulószobai ellátást, iskolaotthonos ellátást

•

Étkezési lehetőséget

•

A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokat

83

•

Hitoktatás igénybevételét

b) A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője tevékenykedhet: •

Az alapítványok támogatásában

•

Az iskola eszközparkjának gazdagításában

•

Az iskola belső és külső környezetének alakításában Formái:

Pénzadomány Tárgyi támogatás Szellemi és társadalmi munka

c) A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője részt vehet: •

A szülői értekezleteken

•

A szabadidős tevékenységeken (családi sportdélután, gyermeknapi rendezvények, farsang, piknik)

•

Kulturális rendezvényeken

•

Tréningeken, előadásokon (Tájékoztató, felvilágosító előadások, kiemelt figyelmet fordítva a kisebbségek problémáira.)

A szülők közösségének szervezetei Az osztályok szülői munkaközösségei A szülők tájékoztatásának formái Szóbeli

Írásbeli

–

Szülői értekezletek

–

Tájékoztató füzet (1.-8. évf.)

–

Fogadóórák

–

Iskolai hirdetőtáblák

–

Nyílt napok

–

Tájékoztató füzet (üzenő füzet)

–

Honlap

A nevelőtestületek együttműködése A nevelőtestület szervei - Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: Biharkeresztes vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség

84

- felső tagozatos munkaközösség - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkaközössége Bojt vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség Nagykereki vonatkozásában: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség A központi iskola és tagintézményeinek munkaközösségei folyamatos munkakapcsolatban állnak: -

Éves munkaterveiket közösen készítik el

-

Közös munkaközösségi foglalkozásokat is tartanak

-

Közös programok szervezése

Az iskolában működő teamek és munkaközösségek eseti feladatok megoldására: − A pedagógiai program folyamatos felülvizsgálatára − A helyi tantervek elkészítésére, adaptálására − Nagyszabású

vetélkedőket,

versenyeket

szervező

munkaközösségek

(pl.:

Szülőföldem-Biharország, Kulturális Gála, Sportbemutató) − Minőségi körök − Mérés-értékelési, pályázatírói A pedagógusok egyéb tevékenységei az intézményben − Ebédeltetés − Alsó tagozatosak ügyeleti ellátása − Felső tagozatos tanulók ügyeleti ellátása Együttműködés a tanulókkal, tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az

osztályközösségek

szeptember

végén

választják

meg

az

osztálytitkárt,

tisztségviselőket. Az osztálytitkárokat és helyettesüket delegálják a Diákönkormányzat vezetőségébe.

85

s a

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A nevelőtestületi értekezleteken és az igazgatótanács megbeszélésein a diákönkormányzatot segítő pedagógusok képviselik a diákok érdekeit. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma az iskolagyűlés, melyet évente két alkalommal (év elején, év végén) hívnak össze. Résztvevői: minden iskolapolgár. Az iskola vezetői negyedévenként beszélgetésre hívják az évfolyamfelelősöket. A diákok az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket tehetnek fel, új megoldási javaslatokat tehetnek, problémákat vitathatnak meg. Együttműködés alapítványokkal, civil szervezetekkel Biharkeresztes tekintetében: Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány Járai Antal Alapítvány Tonzor Alapítvány Közalapítvány Biharkeresztes Városért „Bojti 4 H Közhasznú Egyesület” Bojt tekintetében: Bojtért Egyesület Bojt Községért Kulturális Hagyományőrző és Fejlődését Elősegítő Alapítvány Nagykereki tekintetében: Fáklya Alapítvány Tiszántúli Református Családok Egyesülete A szülők és más támogatók kiemelt szerepet töltenek be az alapítványok és egyesületek vagyonának gyarapításában. Együttműködés szakmai szervezetekkel • Az iskolák tagjai a Bihari Iskolaszövetségnek. Célja a határ két oldalán működő nevelési-oktatási intézmények szakmai együttműködése, érdekképviselete • Iskolánk 1992 óra tagja az Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesületének

(APNE).

Ezt

a

szervezetet

a

debreceni

Kossuth

Lajos

Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke hívta életre. Az APNE évente két alkalommal iskolakonferenciát rendez, melynek témái mindig az aktuális oktatási 86

feladatokkal kapcsolatosak. Évente több alkalommal szakmai napokat is rendeznek, ahol tapasztalatcsere útján ismerkedünk meg egy-egy iskola életével, programjaival, alkalmazott módszereivel. Az APNE munkájához azok az iskolák csatlakoztak, akik az önfejlesztés útjára léptek. A szervezet alapvető feladatának tekinti az önfejlesztő iskolákban folyó innovációs munka segítését. Minden évben más-más helyszínnel pedagógia tábort rendeznek, melynek célja az innovációs munka elméleti megalapozása, az elmélet és gyakorlat közötti összhang megteremtése. • A Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel mint szakmai szolgáltató szervezettel folyamatos az együttműködésünk. • Önfejlesztő Iskolák Egyesülete Iskolánk 1996 óta az első 46 iskola között kapcsolódott be a Soros Alapítvány szervezésében –a pedagógiai program elkészítésére szerveződött tréningbe. A résztvevő iskolák határozata alapján létrejött az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete. Az egyesület tevékenysége közé tartozik többek között a minden évben megrendezésre kerülő konferencia, melynek témája a mindenkori aktuális pedagógiai feladatokhoz kapcsolódik. Iskolánk mindegyik konferencián képviselteti magát. •

Apáczai Kiadó

•

Tankönyvkiadókkal

•

Szakmai szolgáltató intézményekkel (OKTADOR, Euron, Pedagógiai Intézet, stb.)

Együttműködés intézményekkel Óvodák Iskolánkba Biharkeresztes, Bojt, Nagykereki és Nagyzomlin, Ártánd, Told óvodából érkeznek az elsősök. Kapcsolatot az igazgató és az igazgatóhelyettes és az első osztályban tanító pedagógusok tartanak az óvodákkal. Minden évben kölcsönösen felkeresik egymást. Ilyen alkalmakkor megbeszélik a gyerekek személyiségéről szerzett tapasztalatokat. Hagyomány egymás intézményének szervezett meglátogatása.

87

Általános iskolák Folyamatos a kapcsolattartás a fentebb említett módon. A szomszédos települések általános iskoláival éves szinten több közös rendezvényünk van. /továbbképzések, versenyek, vetélkedők/, IPR-es iskolák. Középiskolák Tanulóink pályaválasztását segíti elő az iskolánkban szervezett tájékoztatók. Minden évben fogadjuk azoknak a középiskoláknak a pályaválasztási felelőseit, ahol tanulóink továbbtanulnak. Ilyenkor előadások hangzanak el, illetve az érdeklődők videofilmeken ismerkedhetnek a választott iskola életével. Biztosítjuk tanulóink részvételét a középiskolák által szervezett nyílt napokon. Rendszeresen részt veszünk a középiskolák által meghirdetett versenyeken. Könyvtár Tanulóink rendszeres látogatói a könyvtár által szervezett rendezvényeknek. Az irodalmi jellegű vetélkedők és versenyek gyakori színhelye a Városi Könyvtár. Tervezzük könyvtári személyiségfejlesztő foglalkozások indítását, amelyhez a szakmai segítséget az iskola pedagógusai, a helyiséget, az eszközöket és a foglakozást vezető szakembert a könyvtár biztosítja. Rendőrség Iskolánkban nagy hagyománya van a helyes közlekedéskultúrára nevelésnek. Az anyagi segítségnyújtás mellett kiadványaik is eljutnak tanulóinkhoz, így segítve a közlekedési ismeretek oktatását. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében együttműködünk a helyi rendőrőrssel. Résztvevői vagyunk az Iskolarendőr programnak, mely még szorosabb és eredményesebb kapcsolat kiépítését teszi lehetővé az iskola és a rendőrség között. Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények A rendszerváltás következtében a gazdasági átalakulás megnövelte településünkön a munkanélküliek számát. Ennek törvényszerű következménye volt a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók számának emelkedése.

88

Az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó kolléga mindennapos munkakapcsolatban áll a Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálatával. Közös környezettanulmányokat végeznek, döntések előtt folyamatos a konzultáció. Az iskola igazgatója kapcsolatot tart a szociális bizottsággal. Ezáltal a szükséges segítséget biztosítani tudja a tanulók számára. A nehéz körülmények között élők családjáról naprakész információval rendelkezik. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Járási Gyámhivatal munkatársaival. Egészségügy Az iskolaorvosi feladatokat a családorvosok látják el. A szükséges dolgokról az osztályfőnököket tájékoztatják. Az orvosok és védőnők az osztályfőnökök kérésére minden évben több alkalommal tájékoztató, felvilágosító előadásokat tartanak a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. A kötelezően előírt orvosi vizsgálatokon tanulóink szervezetten megjelennek. A városban iskolafogászat is működik, melyet tanulóink rendszeresen látogatnak. Egyházak Hitoktatással segítik munkánkat. A Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékeinek egy részét iskolánk tanulói alkotják. Egyéb művészeti iskolák Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola Piruett Táncstúdió

89

KÖRNYEZETI -ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A

pedagógiai

program

mellékletei

tartalmazzák

azokat

a

törvényi

kereteket,

dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni. Helyzetelemzés, helyzetkép Az iskola helye és épületei Biharkeresztes Hajdú-Bihar Megye egyik legkisebb városa. A fő foglalkozási ág a mezőgazdaság. Az ipart néhány kisvállalkozás képviseli. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Hasonló a helyzet a mintegy 500 lelket számláló kistelepülésen, Bojton és a kb. 1300 lakosú Nagykerekiben is. A településeken egyre több a nyugdíjas, a szakképzettségüket hasznosítani nem tudók és a roma kisebbséghez tartozók aránya.

Tárgyi – dologi feltételek Épületek Biharkeresztesen tanulóinkat két egymástól távol eső épületben tudjuk elhelyezni. A központi épületet tágas udvar veszi körül, ami biztosítja a tanulóknak a kényelmes, pihentető levegőzést. Az udvaron bitumenes és füves sportpályarészek is kialakításra kerültek. A Széchenyi utcai épület régi, folyamatos felújításra szorul, az udvarának portalanítása a játszótér kialakítása folyamatban van. Bojton is két épületben folyik a tanítás. Az iskola kellemes, virágokkal, fákkal, bokrokkal teli falusi környezetben áll. Az egyik udvar füves, fás, viszont kicsi, a másik bitumenes. 90

Nagykerekiben egy 9 tantermes központi épületben folyik az oktatás. Az udvar kicsi, de az ide ültetett fák, virágok, a füves rész kellemessé teszik a szünet eltöltését. Bitumenes pálya is áll a sportolók rendelkezésére. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület valamennyi tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. A DÖK-öt segítő nevelő az osztályfőnökök és a természettudományos tantárgyakat tanítók azok, akik aktívabban vesznek részt a feladatok teljesítésében. Napi környezeti nevelési munkánkat segítik a technikai dolgozók. Az iskola és környezetének szépítéséért, fejlesztéséért szervezett akciókba a szülők is bekapcsolódnak. A jövőben is nagy szükség van az együttműködésre, és abban rejlő lehetőségek jobb kihasználására.

Környezeti nevelés színterei iskolánkban •

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különösen nagy súlyt helyezünk a közvetlen társadalmi és természeti környezetre, a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozásokra. Törekszünk az élményszerű tanításra, hogy a megfelelő elméleti anyagot, gyakorlattal, érzelemmel töltsük meg, hogy minél több tanuló magatartása legyen környezettudatos. •

Nem hagyományos tanórai keretben

Erdei iskolában lehetőség szerint vesznek részt tanulóink minden évben, ha a költségeket pályázat és alapítványok segítségével össze tudjuk gyűjteni. Itt a munka speciális órarend szerint folyik. Megismerkednek hazánk egy – egy tájegységének természeti, történelmi, irodalmi, néprajzi értékeivel. Víz, levegő talajvizsgálatokat végeznek, elemzik azokat, következtetéseket vonnak le, a tapasztalatok hatásait értékelik. Múzeumpedagógiai órák, helytörténeti gyűjtemények megtekintése.

91

•

Tanórán kívüli programok

Minden évfolyamban tanulmányi sétákat, 1-2 napos kirándulásokat szervezünk. Részt vehetnek tanulóink a nyári sport és szabadidős táborokban, ahol az elméleti ismeretek mellett megtanulhatják a természettel való harmóniában élés mikéntjét, az önállóságot, a felelősségvállalást önmagunkért és környezetünkért. A gyermekek olyan helyi, megyei és országos versenyeken indulnak egyénileg és csoportokban, ahol a környezet és természetvédelem a fontos téma (Hermann Ottó verseny, Teleki Pál földrajz- és földtani verseny, Kis-Sárréti komplex tanulmányi verseny, Bihari Sík Vidék természetvédelmi terület, Földes) Az intézmény valamennyi dolgozója, diákja aktívan részt vesz a „Város Hete” rendezvénysorozaton, a Nagykereki Bocskai-vár napokon és a „Virágos Bojtért” akcióban, ahol megismerhetik közvetlen környezetük hagyományait, értékeit. Az évente megrendezésre kerülő „Szülőföldem – Biharország” vetélkedő a határon túlról és innen érkező tanulók részvételével zajlik, mely színes érdekes programjával a szülőföld tiszteletére, szeretetére, védelmére és az itt élő emberek megbecsülésére nevel. A DÖK irányításával minden ősszel hulladékgyűjtést (papír) szervezünk. Kiállításokat rendezünk az Erdei iskoláról, vetélkedőkről, kirándulásokról, nyári táborokról. Társadalmi munkában szépítjük a szülők, diákok, tanárok közreműködésével iskolánkat és környezetét. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez nagyon fontos feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel, fenntartóval, a szülőkkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetés

Feladatok, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli a tevékenységeket. Anyagi erőforrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Koordinál, felügyeli, ellenőrzi,

92

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. A jó kapcsolatrendszer kialakításának feltételei adottak.

Munkaközösségeket vezetők

Osztályfőnöki munkaközösség

Diákönkormányzatot segítő nevelő

Könyvtáros nevelő

értékeli a feladatok teljesítését. Előkészítik a pedagógia programnak megfelelően az éves tervet, segítik, koordinálják annak megvalósítását. A tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségeket összehangolják. Dokumentációkat és értékelő munkát végeznek. Kapcsolatokat tartanak fent a külső támogatókkal. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmakkal, azok feldolgozásával. Tanulmányi séták, kirándulások szervezését, lebonyolítását végzik. Az osztályterem esztétikus dekorálásában, tisztaságának rendjének megőrzésében segítik a diákvezetőket. Az osztályban tanítók és a szülők munkáját koordinálják. Lehetősége van a környezeti nevelés egészségnevelési, területeinek erősítésére. Tanórán kívüli programok: DÖK nap, jeles napok, ügyeleti és tisztasági őrjárat, hulladékgyűjtési és egyéb akciók szervezése, koordinálása A környezeti neveléssel kapcsolatos információhordozók (könyv, folyóirat, CD stb.) összegyűjtése. Az anyagi lehetőséghez mérten friss anyagok beszerzése

Tanárok

Kidolgozzák, és a tantárgyaikba beépítve tanítják az egyes környezeti nevelési tartalmakat. Az Egységes Pedagógiai Felméréseikkel és azok Szakszolgálat munkatársai elemzésével segítik, hatékonyabbá teszik környezeti

93

Lehetőséget ad a különböző programok összehangolására. (versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok)

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten

Napi kapcsolat a diákokkal. Az egyedi problémák azonnali kezelése

Esztétikus és kulturált környezet és megfelelő eszközökkel elérhetőség biztosítása a „búvárkodásra”

Valamennyi szakos nevelő belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van a céltudatosan kiválasztott tevékenység alkalmazására, egyedi

Iskolaorvos, védőnő

Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók

Diákok

Diákönkormányzativezetők osztályvezetőség tagjai

Diákönkormányzativezetők osztályvezetőség tagjai

nevelési munkánkat. A speciális nevelést igénylő gyerekeknél egyénre szabott differenciált oktatásszervezési megoldásokat, terápiákat alkalmaznak. Előadások, tréningek tartása az egészséges életmódról a környezeti ártalmakról. A tanárok munkájának segítése. Támogatják a tanári munkát az egyes programok, hátterének biztosításával. Csökkentik a felesleges anyag, ill. papírfelhasználást. Törekednek „környezetbarát” termékek alkalmazására, a feleslegessé vált irodai eszközök összegyűjtésére és újrahasznosítására. A tantermek, az iskola környezetének rendbetétele, karbantartása. Környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószerek használata. A környezetvédelmi programok tárgyi feltételeinek biztosítása A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt: hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások, kezdeményezések, versenyek. Minden diák vigyázzon környezetére, kultúrált magatartást tanúsítson. A DÖK által kezdeményezett programok (melyek a diákönkormányzat éves munkatervében szerepelnek) irányítása, lebonyolítása. Minél több tanuló bevonása az akciókba.

problémák azonnali kezelésére.

A DÖK által kezdeményezett programok (melyek a diákönkormányzat éves munkatervében szerepelnek)

Kortárscsoportok pozitív szemléletformáló hatása. Egymás elfogadása személyes kötődés

94

Szakmai konferencia, személyes ráhatás. Közvetlen munkakapcsolat. A pedagógusok terheinek csökkentése. Részt vállalnak a takarékosságban, hulladékgyűjtésben.

Zöldítési, takarítási programokban való aktív részvétel. Iskolai, szelektív hulladékgyűjtés: műanyag edények külön gyűjtése Valamennyi diák érintett. Nagy többségük részt vállal a helyi értékek kutatásában, a szülőföld megismerésében. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Kortárscsoportok pozitív szemléletformáló hatása. Egymás elfogadása személyes kötődés

irányítása, lebonyolítása. Minél több tanuló bevonása az akciókba. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. A szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése

Szülők

Tevékeny részvétel a programokban. Szemléletformálás, mely túlmutat az iskola falain.

A környezeti nevelési programjainkat színesebbé és tartalmasabbá teszik, tehetik a különböző intézményekkel, hivatásos és civilszervezetekkel való kapcsolataink, kirándulások, üzem és intézménylátogatások, rendhagyó órák, szakkörök tartása. A környezeti témájú foglalkozások, előadások, továbbképzések, melyeket szakemberek vezetnek. A felnőttek és gyerekek ismereteinek bővítése érdekében. Környezettudatos magatartásának alakítását, erősítését szolgálják. A fenntartóval való együttműködés során annak a legoptimálisabb helyzetnek megteremtése a cél, melynek segítségével teljesíteni tudjuk az iskolai környezeti nevelési programját. Külső erőforrások Intézményes szervezet

Kapcsolat van

Üzemeltető Közoktatás vezető környezetvédelmi bizottság

+

Gyermekvéd. Kisebbségi Önkormányzatok Közoktatási intézmény Óvodák B.I. Gimnázium

Formája tartalma

Kapcsolattartó

Intézmény Cím, elérhetőség szervezet ügyintézője Irányítás Igazgató Kubinyiné Szilágyi -Polgármesteri Tájékoztatá Mária Hivatal s Biharkeresztes Széchenyi u. 57. -Polg. Hiv. Osztályfőnö Bojt Ady Endre út, -ki -Polg. Hiv munkaköz. Nagykereki, Kossuth vezető út

igazgató

+

Megbeszélé Igazgató Intézményvezető -sek k Óralátogatá Igazgatóhes lyettesek

95

Biharkeresztes Damjanich u.

G.Z. Zeneiskola Iskolaszövetség és tagiskolái Kistérségi szervezet és tagiskolái Önfejlesztő isk.

Közös rendezvény ek

Igazgató Igazgatóhelyettesek

+

APNE Új Magyar Iskoláért Egyesület Erdei Iskolai Egyesület Ökoiskolák Határon túli

+

Konferenciá k Konferenciá k

iskolák Megyei Ped. Int.

+

Tanácsadás Igazgató

ANTSZ

+

Tanácsadás, Igazgatóheelőadás, lyettes rendhagyó óra Osztályfő- Intézményvezető nökök k Igazgatóhelyettesek

Közművelődési Int. Művelődési Házak Könyvtárak Teleház Bocskai várkastély Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Egészségügyi szerv Mentőállomás Háziorvosi sz. Fogorvos Védőnő Gyermekek Egészséges Fejlődéséért Alapítvány

+

Kiss Józsefné

+

+

+

Őri Józsefné

Szűrővizsgá -latok, rendhagyó órák, előadások Anyagi támogatás

Osztályfőnöki munkaközösség vezető Igazgató

96

Nagy Erika

Horváth Károly

Debrecen, Piac u. 71.

„Közalapítvány Biharkeresztes Városért” Fáklya Alapítvány Nagykereki Petőfi Sándor 4H Klub Bojt Bojtért Egyesület Helyi és regionális üzemek hiv. szerv. Kavicsbánya Vadásztársaság Erdészet Rendőrség Tűzoltóság Vízművek Polgárvédelem Bihari Síkvidék Tájvédelmi Körzet Földes E-misszió Nyíregyháza

+

+

+ +

Anyagi támogatás

Igazgató

Üzemlátoga tások, előadások, rendhagyó órák

Igazgató Igazgatóhelyettesek

Előadások, rendhagyó órák Előadások, rendhagyó órák

Elnökök

Osztályfő nöki munkaközösség vezető Munkaközösségvezető Munkaközösségvezető

Anyagi erőforrások •

Saját erőforrás o

„A Gyermekek Egészséges Fejlődéséért” iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban, táborokban való részvételét. Segíti – rászorultsági alapon – a tanulók versenyeztetését.

•

Külső erőforrás o Alapítványok: Segíti azokat a rendezvényeket, melyek környezetünk szépítését, a kulturális élet fellendítését, a sport népszerűsítését szolgálják. Támogatja a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekeket. o Saját bevétel: Hulladékgyűjtési akciókból befolyó pénzösszegből is fordítunk a környezeti nevelési célok megvalósítására a DÖK vezetőkkel való egyeztetési után.

97

o Nevezési díjak: Iskolánk által meghirdetett versenyek nevezési díjait a jutalmazást a programok színvonalasabb lebonyolítását szolgálják. o Pályázat: A környezeti neveléssel kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelése és készítése a „A pályázatíró csoport” feladata elsősorban, de valamennyi nevelő segíti munkájukat. (Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.)

Jövőkép – alapelvek és célok A környezeti nevelés általános, hosszú távú céljai: • Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék, képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT). • Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. • Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. • Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. • Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. • Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. • Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. • Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség: –

az emberiség közös öröksége, a környezet minőségének fenntartása és javítása

–

az általános emberi egészségvédelem

–

az ökológiai egyensúly fenntartása

–

a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása

–

minden ember hozzájárulása a környezet védelméhez

–

képessé válni az élethosszig tartó tanulásra

98

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatunk: –

környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítsunk ki a tanulókban,

–

a természeti és társadalmi környezetből tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk,

–

segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.

Rövidtávú célok, feladatok és sikerkritériumok Rövidtávú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egészében lássák az egy témához tartozó ismereteket.

A természettudományos tantárgyak összhangjának erősítése, kiterjesztése a többi tantárgyra is. Projektek kidolgozása.

A pedagógusok a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg – átdolgozott tanmenetek – több környezeti nevelési tartalom a tanórákon – változatos tanítási és tanulási, környezeti nevelési módszerek A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak. A projektek a tanulók önállóságára tevékeny részvételére építenek. A felnőttek rendelkeznek mintaként szolgáló környezettudatos ismeretekkel. Egyre több szülői és felnőtt részvétel a programokon. A tervezések során legyen szempont, hogy minél környezetkímélőbb legyen a program

A pedagógusok a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.

99

A felnőttek rendelkeznek mintaként szolgáló környezettudatos ismeretekkel. Egyre több szülői és felnőtt részvétel a programokon.

A tervezések során legyen szempont, hogy minél környezetkímélőbb legyen a program Az iskola tisztaságának Tisztasági őrjárat szervezése a Javul az iskola tisztasága. A javítása, a szemét diákönkormányzat tanulók és az iskola dolgozói mennyiségének csökkentése. segítségével. Szelektív szelektíven kezelik a Környezetbarát termékek hulladékgyűjtés: papír és papírhulladékok (anyagi használata ügyvitelben, műanyag. A helyes vásárlói forrást is teremt). takarításkor karbantartáskor. szokások kialakítása. Csökken az elszállítandó szemét mennyisége. Takarékoskodás vízzel, Rendszeres, majd Nem lesznek nyitva felejtett villannyal. alkalmankénti ellenőrzés. vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Csökken a víz- és villanyszámla. A tanulók ismerjék meg Részvétel a Régió és a helyi Aki ismeri környezetét az szűkebb környezetüket. kezdeményezésű jobban kötődik hozzá és óvja Lássák az értékeket, programokon, pályázatokon, azt. problémákat, ápolják a Sok résztvevő, tevékeny versenyeken. szerepvállalás, sok ismeret a hagyományokat. Környezetben végzett vizsgálódás, kutatómunka, helyi környezetről. kiállítások vetélkedők előadások szervezése Legyenek a tanulók „Örökbefogadási” akciók: egy A tanuló kötődik környezete környezetük, szülőföldjük – egy fa terület, szobor egy darabjához és ezen védelmezői. gondozása (osztályok, keresztül átérzi környezetünk napközis csoportok faültetés, megóvásának fontosságát. madáretetés alsó tagozatban) Fejlesszük a tanulók „Zöld sarok” kialakítása az Minél több gyerek járjon problémamegoldó iskolai könyvtárban, könyvtárba, használja a gondolkodásmódját, az önálló szakkönyvek folyóiratok, szakirodalmat. A különböző ismeretszerzés képességét videóanyag, CD-k beszerzése, versenyeken való megalapozva az élethosszig Internet hozzáférés. eredményes szereplés. tartó tanulást Iskolarádióban és újságban „zöld” rovat nyitása.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Helyi értékek és problémák –

földrajzi és geológiai adottságok: •

alföldi sajátosság, sík terület

•

Talajtípusok, réti öntéstalajok, váztalaj, szikes talaj, lösz

•

Növényzet: füves puszta, „bojti rét”, „Nagykereki legelő”

100

–

•

Erdő: (kevés) főleg tölgy és akác

•

Cserje: vadrózsa, kökény

•

Állatvilág: őz, mezei nyúl, fácán, róka, fürj, kékvércse, egerészölyv

•

Folyók, patakok: Csente, Kutas, Ölyvös, Ártándi bányató, Sebes-Körös, Kis-Körös

•

A járás vizei, halai, a Sárrét madarai és vadászata

•

Földminőség, halmok, az ördög árka

•

Úthálózat 42. főút

•

Vasúti csomópont

•

Határforgalom

•

Tájsebek kavicsbánya, agyag- és homokbánya

történelmi és néprajzi értékek •

Bocskai élete, történelmi öröksége

•

Osváth Pál élete és munkássága

•

Jakab István (1798-1876) élete és munkássága

•

Régészeti kutatások

•

Népművészet, régi mesterségek

•

A sárréti nép eredete, szokásai, viselete, nyelvsajátságok

•

48’-as hősök szülőföldünkön

•

Néprajzi kutatások–Biharkeresztes, Nagykereki monográfiája (Lugosi István, Gombos Kálmán, K. Nagy Sándor)

–

–

Ökológiai problémák •

Talaj, víz, levegőszennyezés

•

Szemétlerakás, hulladékgazdálkodás

•

Fűtés: gáz, szén villany stb.

•

Energia: villamosvezeték

•

Ipari üzemek környezetszennyezés

•

Növény védőszerek, üzemanyag tárolás

Települési környezetvédelmi programok •

Akció a biharkeresztesi tölgyes rendbetétele érdekében

101

•

Lakóhelyünk öröm és bánat térképe

•

Intézmények energiatakarékossági lehetőségei

•

Parlagfű-gyűjtési akció

•

Parkosítás, fásítás utcákon, tereken

•

Szennyvízhálózat kiépítése

•

Virágos Bojtért mozgalom

• Hagyományőrző nevelés Nagykerekiben Cél: A néphagyományok felelevenítésén keresztül érzelmi kötődés kialakítása. A népi műveltség megismerése, kutatása, annak tudatosítása, hogy minden nép számára fontos az évszázadokon keresztül megtartó kultúra megismerése és megőrzése. Különösen jelentős ez a jövő nemzedék számára, hogy gyökereit megismerve méltó legyen örökségéhez. Feladat: ⇒természetes alapanyagok megismertetése (gyapjú, szalma, vessző, sás, .gyékény, stb.) ⇒néprajzi ismeretek nyújtása ⇒népi kismesterségek alapjainak tanítása (fazekasság, szövés, nemezelés, gyöngyözés, szalma és gyékényfonás, stb.) ⇒koordináció a hon- és népismeret, néptánc, kézműves ismeretek között ⇒kézműves délutánok szervezése ⇒jeles napok előtt, népi játszóházi foglalkozások vezetése szülők bevonásával ⇒1-4. osztályig a kézműves tanmenet kidolgozása a fokozatosság elvére épül Kritériumok: ⇒ Népi játszóház vezetői tanúsítvánnyal rendelkező pedagógus tartsa a kézműves foglalkozásokat ⇒ Évi egy alkalommal az osztályok legsikeresebb munkáiból kiállítás rendezése. ⇒ A hagyományőrző-kézműves programnak megfelelő tanmenetek összeállítása ⇒ Törekedni kell arra, hogy felső tagozaton - szakköri keretben- valamerre "szakosodjanak" (szövés, fonás, gyöngyözés, nemezelés, népi hímzés). Munkáikat legalább egy szakköri foglalkozáson pályaműként bemutathassák, értékeltethessék. • A kézműves foglalkozások alapelvei:

102

⇒ Csak tiszta forrásból állítjuk össze az éves terveket. ⇒ Használati tárgyakat, játékokat készítünk. Törekszünk arra, hogy ezek a tárgyak a gyerekek életéhez, mindennapjaihoz szorosan kötődjenek, nap mint nap kézbe vegyék őket, viseljék, használják azokat. ⇒ Nem készítünk öncélú dísztárgyakat, kétes értékű díszítményeket. A munkadarabok értékét a míves munka és a funkció egysége adja. ⇒ Csak természetes anyagokat használunk. ⇒ A megmunkálás módja csak az lehet, amivel az adott anyag megmunkálható. ⇒ A tárgyakat teljesen befejezzük. • A kézműves foglalkozások felépítése: A kézműves foglalkozásokat az alsó tagozatos évfolyamok tanrendjébe, a szabadidős foglalkozások terhére tervezzük. A többi évfolyam tanulóinak szakköri kereteken belül van lehetőség kézművességgel foglalkozni. A tananyag koncentrikusan bővül. Évről évre ugyanazokkal az anyagokkal dolgoznak a gyerekek, de egyre munkaigényesebb, összetettebb tárgyakat készítenek. Tánc és dráma • Táncoktatás-néptánc Cél: ⇒ Szép, esztétikus, hagyományokra épülő koordinált mozgás elsajátítása. A környék táncainak, játékainak, dalainak kiemelt tanítása. ⇒ Koncentráció a kézművesség tevékenységi körével (viseletek, tájjelleg, néprajz, stb.) Feladat: ⇒ Első osztálytól negyedik osztályig az órarendbe beépíteni heti 1 órában, a szabadidős foglalkozások terhére. ⇒ötödik osztálytól szakköri szinten biztosítani a továbbhaladást. A néptánc által fejlődjön a gyerekek: ⇒ ügyessége ⇒ tartása ⇒ mozgáskultúrája ⇒ egymáshoz való viszonya (fiú-lány)

103

⇒ kiállása ⇒ ritmusérzéke Kritériumok: ⇒ A néptáncot tánc-és dráma végzettségű pedagógus tanítsa ⇒ A néptánc órákhoz megfelelő méretű terem álljon rendelkezésre ⇒ Harmadik osztály végére legyenek képesek néhány bemutatható táncot előadni. • Dráma, drámapedagógia, színjátszás/bábjáték Cél: ⇒ Az önmegismerés elősegítése, önmaguk vállalása. ⇒ Az együttműködés szabályainak elfogadása és betartása. ⇒ A konfliktushelyzetek vállalása, megoldása. ⇒ Kulturált viselkedés elsajátítása. ⇒ Kitartó munkavégzésre nevelés. ⇒ A társakkal való kulturált együttműködés. ⇒ Közös tevékenységben, a gátlások oldása által, érzelmi biztonság nyújtása. ⇒ A színjátszó/bábjátszó csoport célja: színpadképes produkciók létrehozása. Az iskolai ünnepélyeken túl: a csoport felkészültségének megfelelően szerkesztett műsorok, dramatizált irodalmi művek, életjátékok bemutatása. ⇒ A csoport tagjai élettapasztalatukat, élményeiket a művészet eszközeinek segítségével építsék be játékaikba, s ily módon egész személyiségük gazdagítását szolgálja. Feladat: ⇒ Az adott tanulói csoport sokoldalú fejlesztése érdekében a művészi nevelés sajátos eszközeit, azon belül is a drámapedagógia és a színházi nevelés módszer- és eszközegyüttesét kívánjuk használni. A tanulók mindennapi életéből vett, az általuk látotthallott, illetve a tanár által a munkafolyamatba bevitt témák (történelmi, irodalmi, zenetörténeti) alapján kibontott drámajátékok vezetését tervezzük. ⇒ Olyan gyakorlatok beépítése a foglalkozásokba, mint például az érzékelő, koncentrációs játékok, vagy éppen a kommunikációs gyakorlatok. ⇒ A dramatikus elemek segítsenek tisztázni a tanulók érzelmi viszonyulását társaikhoz, de hasonló módon- önmaguk irányában is.

104

⇒ A helyzet-felismerési és döntési készség, melynek már valamelyest birtokában kell, hogy legyenek, a fejlesztő munka során finomuljon és párosuljon társadalmi érzékenységgel. Kritériumok: ⇒ Ötödik és hatodik évfolyamon szakköri keretben választható legyen. ⇒ Hetedik és nyolcadik osztályban szakköri szinten folytatható. ⇒ A drámajátékból bemutató foglalkozások szervezése évente egy, vagy két alkalommal. ⇒ A színjátszó/bábjátszó csoport az elkészült produkcióktól függően tartson bemutatót évente egy, vagy két alkalommal. ⇒ A tanulók oldják meg eredményesebben a koncentrációt, kitartást igénylő feladatokat. ⇒ Kevesebb legyen az osztálytermi, iskolai konfliktus. Növekedjen empátiás készségük.

105

A helyi értékek megjelenése az egyes tantárgyakban: Adottságok, értékek Osváth Pál

Bocskai István

Tantárgy Környezetismeret 1.,2. osztály 3., 4. osztály

A lakóhely ismerete Országismeret

Hon- és népismeret 6. osztály

Biharkeresztes Bojt, Nagykereki története

Történelem 6. osztály

A Bocskai – felkelés

Irodalom

Bocskai István az irodalomban

Rajz

Bocskai István (Osváth Pál) ábrázolása a képzőművészetben

Helytörténeti Környezetismeret múzeum, Bocskai-vár Technika kiállítási anyaga 1-4. osztály

Sárréti mondák, mondókák, kiszámolók, dalok, népi gyermekjátékok.

Téma

A lakóhely ismerete Országismeret

Hon- és népismeret

A szoba, berendezési tárgyai, konyha. Mesteremberek: kovácsok, famunkások, fazekasok, szövők, vesszőfonók

Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Néptánc szakkör

Népköltészeti alkotások

106

Cél Az iskola környékének bejárása. A környék nevezetes épületei, szobrai. A tanulóban szülőföldje megismerésével erősödjön a hagyományok, szokások ápolása. A hazaszeretet, a szabadság, a függetlenség érzéseinek kialakítása. Nemzetünk nagy történelmi személyiségeinek méltó emlék állítása. Méltó emlék állítása intézményünk névadójának, városunk kiemelkedő személyiségének, Osváth Pálnak A régi foglalkozások használati tárgyainak és szerszámainak megismerése. A régi népélet megismerése, a kézműves foglalkozások tisztelete. A kis népi mesterségek fortélyainak elsajátítása, a hagyományok ápolása. Ápoljuk, védjük a népköltészeti alkotásokat. Betlehemezés,

1-4. osztály

locsolkodás.

Irodalom Ének Tánc- és dráma

A népköltészeti alkotások

Nyelv sajátságok

Magyar nyelv

Régészeti kutatások, ásatások Biharkeresztesen

Magyar nyelv és irodalom 3-4. osztály Környezetismeret

Nyelvjárások szókincs Óvjuk szűkebb szülőföldünk nyelvének tisztaságát! Ismerjük meg régi szavaink jelentését! Milyen népek Ismerd meg az itt élt telepedtek meg népek szokásait a korábban feltárt tárgyi emlékek lakóhelyünkön! alapján! Történelmi olvasmányok, a lakóhely ismerete. Országismeret A parkok, kertek Ismerje a közvetlen dalnokai.. környezetében élő védett madarakat. Rétihéja, kékvércse, füstifecske, egerészölyv. Az élő természet Az állatok alapismeretei viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más A kutya és a macska élőlényekhez fűződő kapcsolatainak megfigyelése. Az ember szerepe az élőlények életfeltételeinek alakításában.

Történelem Védett madaraink

Természetismeret 5.o.

A környezetünkben élő állatok megfigyelése, gondozása. Puli, kuvasz, komondor.

Környezetismeret 1-4. osztály

A város térképének megtekintése

5.o.

Környezetismeret 4. osztály

Tájékozódási alapismeretek

107

Ahogyan az állatokkal bánsz, olyan ember vagy. Az állat nem játékszer, betegséget is terjeszthet. Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba.

Térképvázlat készítése az iskola környékéről. Természetismeret 5. osztály

Tájékozódás a térképen

Vasútállomás

5.o. Term.ism.

Csuhébaba készítése

5.o.

A településeket összekötő utak. Kukorica

A bedői tölgyes

6.o. term. ism.

Tölgyfa

A csiperke és a gyilkos 6.o. Term. ism. galóca, őzláb gomba.

Különleges élőlények a gombák

Széncinege, nagyfakopáncs, fülemüle, erdei fülesbagoly


Élő természet

6.o. Term. ism. 6.o. Term. ism.

Erdei énekesek Rovarevők a réten.

6.o. Term. ism.

Vízparti fák

Védett gerinceseink: a fürgegyík, a vakond Fűzfa kosárfonás, gyékényfonás

Tájvédelmi körzetek – 6.o. Term. ism Mezőpeterd, Bojt, Nagykereki határában

Ember és környezete Őszi kikerics

Lakosságunk összetétele, nemzetiségek Biharkeresztesen

8.o. földrajz

Magyarország lakossága

Biharkeresztes város

8.o. földrajz

Hajdu – Bihar megye 108

Ismerje a település utcáit, fontosabb tájékozódást segítő pontokat. Határállomás jelentősége. Ismerje készítésének mesterét. A magyarok fája a tölgy Ismerje a környezetünkben élő mérgező gomba jellemzőit, - hatását Gondoskodás a télen ittmaradt madarakról. Madáretető készítése. Madárvédelem Védett állatok megismerése – eszmei értékei Kosárfonás, gyékényfonás ősi mesterség környékünkön. Ismerjék Nemzeti Parkok tájvédelmi körzetek feladata. Ismerje a helyi lakosság szűkebb szülőföldje népességét. Hogyan élnek az itt élő emberek. Milyen telepedtek meg itt. Ismerje, mikor lett

42. sz. főközlekedési út

8.o. földrajz

Magyarország közlekedése

Sárrét – Berettyó – Körösök mente Kavicsbánya


Tájékozódási alapismeretek

8.o. földrajz

Árterületeink Vízrajz

Falusi turizmus

8.o. Földrajz

Idegenforgalom

Szülőföldem – Biharország

8.o. Földrajz

Idegenforgalom

Biharkeresztes város hete Bocskai –napok Nagykereki

8.o. Földrajz

Magyarország kereskedelme

város szülőhelye. A határátkelőhöz vezető út elnevezése. Elkerülő út – a város légszennyezését fokozta. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Szülőföld szeretete. A területünk kialakulásának (földtörténeti) megismerése. A falusi vendéglátás – vendégszeretet kihasználása – Biotermékek fogyasztása, csend, tiszta levegő Bihar – Bihor határon átnyúló vetélkedő a szülőföldünk természeti és néprajzi értékeinek megismerése. A helyi kisvállalkozók által előállított termékek forgalmazása. Rongyszőnyeg szövés – agyagkerámia, méz, sajt előállítása.

Hagyományos tanórai foglakozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók: –

Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket

109

–

Legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

–

Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

–

Igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók: –

Ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)

–

Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva értékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

–

Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben

–

Törekedjenek az anyanyelv védelmére

–

Növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával

–

Fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem – Hon és népismeret A tanulók: –

Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

–

Tudják

értelmezni,

hogyan

hatottak

a

környezeti

változások a

gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

110

–

Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

–

Érték meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv A tanulók: –

Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

–

Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

–

Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

–

Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

Matematika A tanulók –

Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

–

Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával

–

Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

–

Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

–

Váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

–

Ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

–

Legyenek képesek reális becslésekre

–

Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

111

Fizika A tanulók: –

Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

–

Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

–

Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat

–

Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

–

Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni

Földrajz A tanulók –

Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

–

Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

–

Ismerjék meg a világ globális problémáit

–

Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit

Biológia A tanulók –

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

–

Ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

–

Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket

–

Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

–

Sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

–

Alakuljon ki ökológiai szemléletmód 112

Kémia A tanulók –

Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

–

Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

–

Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére

–

Értség meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Ének – zene A tanulók –

Ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát

–

Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

–

Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban

–

Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét

–

Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Etika A tanulók –

Legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

–

Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

–

Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban –

Alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

–

Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

–

Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. 113

Rajz és vizuális kultúra A tanulók –

Ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát

–

Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

–

Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásait

–

Ismerjék a természetes alapanyagok használatát

–

Legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni

–

Legyenek

képesek

alkotásokat

létrehozni

a

környezeti

nevelési

témaköröknek megfelelően –

Ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

–

Tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

–

Kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc- és dráma A tanulók –

Tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel

–

Legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.)

–

Sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

Technika- háztartástan A tanulók –

sajátítsák

el

a

specifikus

munkát,

és

legyenek

birtokában

a

környezetvédelmi ismereteknek –

tudják kiemelni a környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.) 114

–

ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát

–

sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat

–

tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait

A tanulókban –

erősödjön meg az ökológiai szemlélet,

–

alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem

–

alakuljon

ki

a

modern

rendszertani

szemlélet

a

szakmai

és

környezetvédelmi oktatás során Informatika

–

Ember- és környezetkímélő munkakörnyezet kialakítása, megóvása. A káros hatások ellensúlyozásának ismertetése (alacsony sugárzású monitor, helyes testtartás stb.)

–

Az informatika oktatás során keletkező szennyező hulladékok szelektív gyűjtése (tonerek, patronok).

–

Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak gyors, de papírt sem fogyaszt, így papírt, fát, környezetet kímél. Szállítási feladatok sincsenek, így üzemanyag takarékos közlési mód is.

–

Tudatosodjék a tanulókban, hogy természetes emberi törekvés az egészség és környezet egyre színvonalasabb megkímélése, ennek érdekében

újabb,

káros

hatásoktól

egyre

mentesebb

termékek

megjelenése az informatikai piacon is. –

A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.

115

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnöki teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanóráin túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A

környezeti

nevelés

szempontjából

nem

szaktárgyi

hovatartozása,

hanem

problémafelismerő és – feldolgozó képessége segíti céljai teljesítésében. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak

felismerését

és

megoldását,

táplálkozási

szokások,

anyag

és

energiatakarékosság, egészséges életmód, hulladékgazdálkodás. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők a különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témáit négy évre tervezzük, melyet az egészségnevelési programunkban részletezünk.

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Vizsgálódásának, tevékenységeinek középpontjába a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési és döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos tantermi órák során kevésbé biztosítottak.

Ilyenek: •

Erdei iskola (lehetőség szerint)

•

Tanulmányi kirándulások, séták

116

•

Táborok, túrák

•

Akadályversenyek

•

Látogatás múzeumban, Nemzeti parkokban, Vízművekben, üzemekben, állatkertben stb.

•

Kézműves foglalkozások

•

Versenyek, vetélkedők

•

Találkozók, előadások

•

Pályázatok, kutatómunka

•

Akciókhoz való csatlakozás, szervezés

•

Iskolazöldítés, fa, virágültetés

•

Játszóterek, parkok gondozása

•

Rádióműsor, újságkészítés

•

Kiállítások rendezése

•

DÖK napok

•

Jeles napok

•

Témahét (föld, víz, levegő, energia stb.)

•

Ünnepségek

A fenti foglalkozások, programok részletezése az iskola éves munkatervében jelenik meg.

A környezeti nevelésben használt módszerek A környezeti nevelésnek azok a módszerek kedveznek, amelyek aktivizálják, cselekvésre, együttműködésre késztetik a tanulókat. Az együttes siker lehetősége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. •

Játékok (szituációs, drámapedagógia)

•

Kooperatív tanulási technikák

•

Modellezés

•

Riportmódszer (kérdőíves, direkt, fotoriport)

•

Projektmódszer

•

Terepgyakorlat módszerek

•

Aktív, kreatív munka

•

Közösségépítés 117

•

Művészi kifejezés (irodalom, rajz, népművészet, tánc)

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni, víz, levegő talajvizsgálatokhoz szükséges gyorstesztek, CD-k, videofilmek és egyéb audiovizuális és multimédiás eszközök beszerzése a hatékonyabb munkavégzésben. Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből jellemzők Az iskola épülete belső)

adódó Célok

Tevékenység, feladat

(külső, Tiszta, meghitt környezet

– –

– – Udvar

Legyen biztonságos, a – gyerekek mozgásigényének kielégítése – –

Csatornarendszer

A csatorna karbantartása, egészséges környezet

„iskolakert”

A tanítás, pihenés felüdülés helye legyen

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz takarékos fogyasztás

118

Festések, felújítások Mellékhelyiség tisztaságára fokozott figyelem és ellenőrzés Portalanítás, lábtörlők alkalmazása Gyakori szellőztetés

Aszfaltozott rész felújítása, egyenletessé tétele Kerékpártárolók felújítása Sportpályák (füves) rendbetétele – Játszótér felszerelésének bővítése Biológiai lebontók alkalmazása, környezetbarát tisztítószerek alkalmazása Növények, fák gondozása. Fajátékok, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása. Védnökség vállalása bizonyos udvarrészek felett. Víztakarékos öblítés, csapok karbantartása. Környezetbarát tisztítószerek használata.

Világítás

Energiafelhasználás

Egészséges, takarékos. Vezetékek, világítótestek Természetes fény biztosítása. rendszeres ellenőrzése, energiatakarékos fénycsövek alkalmazása. Takarékos fűtés Gázkazán szabályozása nyílászárók javítása, szigetelése. Tető szigetelése, cseréje

Szemét

Tiszta egészséges környezet

Légszennyezés

Csökkentés

Zaj

Csökkentés

Forgalom

Közlekedési biztonság növelése

Az iskola eszközellátottsága

A tanítás – nevelés élményközpontúságának növelése Esztétikai érzék fejlesztése Egészséges személyiség fejlesztése

Részben szelektív hulladékgyűjtés. Felvilágosító beszélgetések az egészségkárosító anyagokról „Tisztasági őrjárat” Zöldesítés az iskola környékén. Növények gondozása, pótlása Fák, cserjék ültetése speciális, jól záródó ablakok. Közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása. Az iskolaépületek előtti biztonságos megállási és várakozási lehetőség kialakítása beálló sáv létrehozásával. A tantermek berendezéseinek rendszeres karbantartása életkori sajátosságoknak megfelelő bútorzat balesetveszélyes bútorok (eszközök) javítása ill. cseréje. Esztétikus dekorációk A taneszközök szükséges felújítása ill. korszerűbbre cserélése.

Kommunikáció A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy a diákok a nagyszámú írott, hallott és látott média - irodalomban, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni. Tudjanak számot adni munkájukról írásban és szóban egyaránt.

119

Iskolán belüli kommunikáció formái • Kiselőadások tartása •

Házi dolgozatok készítése

•

Tablók, poszterek

•

Iskolarádió felhasználása híradásra

•

Iskolaújság felhasználása híradásra

•

Faliújságon közölt információk készítése

•

Szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció formái • A települések újságjainak felhasználása híradásra •

Környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból

•

Környezeti problémákról tudományos cikkek feldolgozása

•

Környezeti problémák, rádiós és televíziós hírek feldolgozása

•

Internet használata

•

Környezeti mérések, elemzések a közvetlen környezetről, együttműködés önkormányzattal egyéb helyi szervezetekkel

Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munka mérése, értékelése eltér az iskola életének más területén alkalmazottól. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák, ennek keretében kerülnek mérésre, értékelésre is Pedagógiai programunkban leírtak szerint. A környezettudatos viselkedésmódról, értékrendről az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereinek

segítségével

az

osztályfőnökök

végeznek

úgynevezett

környezeti

attitűdvizsgálatokat, melyek eredményeit a további munkánk tervezésekor használhatunk fel.

Továbbképzés

120

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Továbbképzési programunkban egy nevelő környezetvédelmi szakot végzett. Az érdeklődő pedagógusok minden évben részt vehetnek környezeti nevelési, egészségnevelési továbbképzéseken, tréningeken, országos konferenciákon.

121

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Jogi háttér Egészségnevelési programunk a következő törvények, határozatok figyelembe vételével történt: •

243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet

•

1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény

•

96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozat „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására”

•

46/2003. (IV.16.) Országgyűlési határozat Egészég Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja

•

1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

•

Ottawai Charta

Helyzetelemzés A társadalmi környezet Magyarország lakosságának egészségi állapota európai viszonylatban a legrosszabbak közé tartozik. Különösen magas világviszonylatban is a középkorú férfilakosság halandósága. A halálokok között vezetnek a keringési rendszer betegségei (magas vérnyomás, szívinfarktus, agyi érkatasztrófa). Különösen gondot jelentenek az alkoholos eredetű krónikus májbetegségek. Magas az öngyilkosság miatt bekövetkezett halálesetek száma. Az okok hátterében éppúgy jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének hiánya, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, az egészségügyi ellátás színvonala. Sok a dohányzó, az egészségtelenül táplálkozó, keveset mozgó, mértéktelen alkoholfogyasztó, önpusztító életmódot folytató ember. Családok Iskoláink Hajdú-Bihar megye bihari régiójában található, ahol nagy a munkanélküliség. Diákjaink többsége többszörösen hátrányos helyzetű családból származik. Növekszik a veszélyeztetett helyzetben élő tanulók száma. Sokan élnek a létminimum alatt. A pénztelenség, az anyagi bizonytalanság nagy pszichés megterhelést jelent, gyakran felborítja

a családi harmóniát. Sok a csonka család, a gyermekét egyedül nevelő szülő. A szülők egy részének nincs ideje, de legfőképp türelme a gyerekekkel foglalkozni, a nevelést igyekszik az iskolára hárítani. Néhány családban előfordul az alkoholizmus és a fizikai bántalmazás. A feszült légkör, a szeretet- és törődéshiány növeli a kortárscsoportok, a baráti kör jelentőségét. Más esetben a szülő pénzzel próbálja pótolni az odafigyelést, az időhiányt. Tanulókkal kapcsolatos megállapítások Tanulóink többsége ismeri az egészségmegőrzés lényegét, a testi higiénia fontosságát, a korszerű táplálkozást. Tisztában vannak a káros szenvedélyek egészségromboló hatásával, a mozgásszegény életmód következményeivel. Hiába ismerik az egészségmegőrzés, az egészséges életmód szabályait, a gyakorlatban a többségük nem alkalmazza azokat, viselkedésükkel, magatartásukkal nem nagyon szolgálják a prevenciót. Kevesen vállalnak délutáni elfoglaltságnak testmozgást, kirándulást. Kevés a mozgásos, aktív pihenés életükben. Szabadidejükben divat a semmittevés, a számítógépezés, a tévézés. Idejüket nem tudják jól beosztani, nincs kialakult napirendjük. Többen úgy érzik nagyon leterheltek, néhányan szoronganak, hogy nem tudják teljesíteni az iskola és a szülői ház elvárt követelményeit. Diákjaink étkezési szokásai sok kívánnivalót hagy maga után. A napi étkezések száma és aránya nem megfelelő. Gyakran jönnek a gyerekek reggeli nélkül iskolába. Édességek, üdítők és az egészségtelen hideg élelmiszerek jellemzik étkezéseiket. Az önkormányzat jóvoltából a tanulók minden nap hozzájuthatnak egy – egy pohár tejhez. Sajnos ezt nem minden tanuló fogyasztja el, kb. a tanulók fele. A biharkeresztesi gyerekek több mint fele veszi igénybe a város gimnáziumában a menzát. Az iskolai menza tömegétkeztetést végez, ahol nem mindig a koruknak megfelelő ebédet kapnak a tanulók. (Az alsó tagozatos tanulóktól a gimnazistákon át, a felnőttekig veszik igénybe ezt a szolgáltatást). Bojton és Nagykerekiben igény szerint biztosított a napi 3-szori étkezés, melynek minősége megfelelő. Az év eleji egészségügyi vizsgálatok azt tükrözik, hogy tanulóink között egyre több a rossz testtartású, túlsúlyos, gerincproblémákkal és mozgásszervi elváltozásokkal rendelkező diák. Humán erőforrások Az egészségnevelés, példamutatás, véleményhangoztatás az egészséget károsító helyzetek megelőzését szolgáló tanácsadás – nem önálló szaktantárgyként – a nevelés-oktatás folyamatában mindig jelenlévő pedagógusi feladat. A nevelők készségesek, elkötelezettek az

123

egészségnevelés iránt, de vannak olyan területek, ahol szakemberek segítségét veszik igénybe. Intézményen belüli segítők –

a természettudományos tantárgyakat tanítók

–

testnevelők

–

osztályfőnökök

–

gyermekvédelmi felelős

–

adminisztratív és technikai dolgozók

Intézményen kívüli segítők Név

Cím

Kapcsolattartó

Iskolaorvosi szolgálat

Bk. Ady E. 3-5

Dr. Varga Béla, Dr. Pólya Imre Dr. Békési László

Védőnői szolgálat

Bk. Deák Ferenc u.

Nagy Erika Szarvas Brigitta Csizmadia Tímea

Fogorvos

Bk. Ady E. 3-5.

Dr. Kurkó László

Biharkeresztesi Egyesített

Bk. Damjanich u. 9.

Kiss Józsefné

Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő szolgálat Egységes

Pedagógiai Bk. Széchenyi u. 61.

Dr. Bíróné Erdei Mária

Szakszolgálat Járási Gyámhivatal

Bújfalu Kossuth u. 6.

Szülői munkaközösség

Bk.

Gyámügy: Szendrei Melinda SZM elnökök

Városi Rendőrség

Bk. Szacsvay u.

Ifjúságvédelmi felelős Iskolarendőr

Területi Vöröskereszt

Berettyóújfalu

Mentőállomás

Bk. Ady E.

ÁNTSZ

Bújfalu Kossuth u. 6

Hajdú-Bihar Megyei

Debrecen Piac u. 71

124

Vezető Egészségnevelő

Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet OMOV Regionális

4032. Debrecen

Családsegítő és Megyei

Mester u. 6.

Módszertani központ

Tel. 06-52-415-576

Forrás Mentálhigiénés

4031 Debrecen

Központ Gyermekjóléti

Kishegyesi u. 36.

Szolgálat

Tel.: 06-52-492-757

Kortárs

Családsegítő

és 4032 Debrecen Bolyi u. 29

Gyermekjóléti Szolgálat

Tel.: 06-52-480-445

Drogambulancia

Debrecen 06-80-505-088 06-80-332-600

Krízisügyelet

Debrecen 06-80-505-003

„Segítő kéz” Telefonszolgálat Álomvilág

Lelkisegély 06-80-505-515 www.szikszi.hu

Drogstop

www.c3.hu

Drog Weblap

www.falcon.pmmf.hu

Állapotfelmérés Közétkeztetés A tanulók tízóraiját, az ebédet Biharkeresztesen, Bojton és Nagykerekiben vállalkozó szolgáltatja. Lehetőség szerint figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, tápanyag és vitaminszükségletet, de ez főleg gazdasági okok miatt még sok kívánnivalót hagy maga után. Feladat: szorosabb kapcsolattartás az élelmezésvezetőkkel, hogy a tanulóknak változatosabb jobb minőségű és megfelelő mennyiségű étrendet biztosítsanak. Az étkezés higiéniájára nagyobb odafigyelés: szalvéta, szappan, papírtörlő stb. biztosítása.

125

Iskola orvosi ellátás, védőnői szolgálat Az oktatásban résztvevők (felnőtt, gyerek) megelőző jellegű egészségügyi alapellátását végzik szervezett formában. Kötelezően szűrik, oltják, nyomon követik a tanulók egészségi állapotát. Igény szerint részt vesznek az egészségnevelési munkában, rendhagyó órák, előadások, intézmény bemutatás, elsősegélynyújtás, mentálhigiénés tréningek. Feladatok: –

Kötelező szűrések időpontjának kijelölése, megszervezése

–

Fogászati – szűrés folyamatos éves munkarend szerint. Alsó tagozaton: évi 2 alkalommal, felső tagozaton: évi 1 alkalommal.

–

A szülők és a tanulók meggyőzése a megelőzés szükségességéről.

Védőoltások és vizsgálatok éves rendje Alsó tagozat Tisztasági vizsgálat Szeptember Október November December Január Február

Minden osztály: szülői értesítők – pediculosis

DPT III oltások ellenőrzése

Minden osztály

Fogászati korrekciók ellenőrzése 1. osztály

2. osztály – szemészeti szűrés 4. osztály – szemészeti szűrés

Március Április

Szűrővizsgálatok

3. osztály Minden osztály

Május

Korrekciók ellenőrzése

Június Felső tagozat Tisztasági vizsgálat Szeptember

Október

Védőoltások

Szűrővizsgálatok

Minden osztály: szülői Szülői értesítők a értesítők – védőoltásokról DT pediculosis oltás – 6. osztály Hepatitis oltás – 8. osztály MMR oltás – 6. osztály

November

5. osztály

126

December Január

7. osztály Minden osztályban

Február Március Április

Hepatitis oltás – 8. osztály

Korrekciók ellenőrzése Elmaradt vizsgálatok pótlása

Minden osztályban

Május

Korrekciók ellenőrzése

Június

Balesetvédelem, baleseti ellátás, munkavédelem Az iskoláink épületei, környezete megfelelnek a biztonsági követelményeknek. Az iskolák épületének felújítása folyamatos. Az udvarokon kulturált környezet megteremtésére törekszünk, padokat, játékokat, sportolásra alkalmas területeket alakítunk ki. A tantermek berendezéseinek nagy része megfelelő. A világítótestek cseréje, a vizesblokkok felújítása folyamatos. A pedagógusok és a tanulók évente balesetvédelmi oktatásban részesülnek, „próba tűzriadókon” vesznek részt. Az érintésvédelmi és tűzvédelmi ellenőrzések rendszeresek. A figyelmetlenség, bizonyos tanórai tevékenység, a társakhoz való nem megfelelő viszonyulás balesetet idézhet elő. Ezekben az esetekben megfelelőek az intézkedések. Feladatok: –

Ép, sértetlen berendezési tárgyak, eszközök használata, folyamatos felújítás

–

Évenkénti balesetvédelem dokumentálása

–

Egyes tanórákon (testnevelés, kémia, fizika technika) speciális ismeretek átadása

–

Elsősegély-nyújtási ismeretek tanítása

–

Mentőláda biztosítása

–

Az elektromos berendezések, tűzoltó készülékek évenkénti ellenőrzése, karbantartása

–

Baleset, sérülés esetén elsősegélynyújtás, orvos, mentő értesítése, baleseti jegyzőkönyv felvétele

–

Kockázatbecslés és az abból adódó feladatok megoldása

127

Személyi gondozás, szokások kialakítása A tanulóink többsége igényes saját megjelenésére, tiszta, gondozott. Az iskola biztosítja a higiénés tisztálkodási lehetőségeket. Feladatok: –

kéztörlő, folyékony szappan biztosítása

–

a házirend öltözködésre vonatkozó részeinek betartása (balesetveszélyt okozó tárgyak nem használhatók az iskolánkban)

–

osztályfőnöki órákon a témával kapcsolatos beszélgetések, megfelelő értékrend közvetítése (tisztaság- divat, egyszerűbb és „márkás” ruhák.)

Testi neveléssel kapcsolatos állapotmérés Évente két alkalommal (ősz – tavasz) mérjük a tanulók testi – fizikai képességeinek legfontosabb mutatóit. A fizikai állapotuk megítélésében segítséget nyújtanak az egészségügyi szűrő vizsgálatok is. E kettő alapján a diákjaink fittségét, fizikai teljesítő képességét átlagosnak ítéljük meg. A könnyített testnevelésben részesülők aránya az országos standardnak megfelelő. Feladatok: –

az iskolai orvosi szolgálat és testnevelő tanárok összehangolt tevékenysége

–

a testi állapotnak megfelelő testmozgás biztosítása

Gyermek és ifjúságvédelem Iskolánkban évről – évre növekszik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók száma. Jelenleg a tanulók fele, vagy szociális, vagy testi, vagy értelmi képességei miatt szenved hátrányt. Egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma is. A velük való szakszerű bánásmód az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és a Biharkeresztesi Egyesített Szociális Intézmények Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársainak segítségével biztosított. Feladatok: –

integrációs és képesség kibontakoztató programok évenkénti felülvizsgálata

–

hatékony, összehangolt segítőmunka

–

a másság elfogadása

–

gyermekvédelmi szakember alkalmazása.

128

Iskolánk egészségnevelési programja Általános célok • Harmonikus személyiségfejlesztés •

Egészségmegőrző kultúra közvetítése

•

Káros szenvedélyek, szokások megelőzése

•

Stresszmentes légkör, egészségvédő környezet kialakítása

•

Készségek, képességek fejlesztése, melyek – hozzájárulnak az alkotó és kritikus gondolkodásmód kialakulásához – lehetőséget teremtenek a hatékony kommunikációra – önbizalmat, magabiztos fellépést eredményeznek – pozitív értékrendet alakítanak ki – megalapozzák a kiegyensúlyozott egészséges életvitelt

Hosszútávú célok • Legyen intézményünk olyan, ahol mind a diákok, mind a pedagógusok és technikai dolgozók igényesen megtervezett egészséges környezetben tanulhatnak, illetve dolgozhatnak •

Személyiségük, életük formálódásában az itt érvényesülő hatások pozitívak legyenek

Középtávú célok • Pedagógusok továbbképzéseken való részvétele egészségneveléssel kapcsolatos témában •

Gyógytestnevelői munkakör bővítése

•

Egyenletes terhelést jelentő órarend kialakítása

•

Életmód – programokhoz való csatlakozás

Rövidtávú célok • Tanmeneteink

felülvizsgálata

az

egészséges

életmód,

életszemlélet

figyelembevételével. •

Egészségnevelési programhét vetélkedő szervezése a város felnőtt lakosaival együtt.

•

Biztonság fokozása, balesetek lehetőségeinek csökkentése 129

•

Az „erdei iskolák” finanszírozási lehetőségeinek megkeresése

•

Sport programok látogatottságának növelése

•

Szabadidő szervező, mentálhigiénikus foglalkoztatása lehetőség szerint

Az egészségnevelési program megvalósulásának színterei Tanórai tevékenységek Az egészségnevelés minden tanítási órán fontos feladat, melyre a szaktanároknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk. A helyi tanterv tervezése során minden tantárgyban meg kell jelenni az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek közvetítésének. Beszélni kell a helyes táplálkozásról, a szenvedélybetegségekről, a helyes napirendről, időbeosztásról, a mozgás fontosságáról, betegségek, és balesetek megelőzéséről. A nevelők - különösen az osztályfőnökök akiknek koordinációs szerepe itt is érvényesül – figyelemmel kísérik és kihasználják a tanítás során adódó egyéb lehetőségeket is: a helyes testtartásra, az írásbeli munkánál a kellő szemmagasságra, a tanterem és a tábla megfelelő megvilágítására, a termek szellőztetésére, tisztántartására, esztétikumára és a kellő higiéniára stb. való odafigyelést. Minden tanév elején azok a tanárok, akik gyakorlati – kísérleti órákat tartanak, munkavédelmi és biztonságtechnikai oktatást végeznek. A balesetvédelmi szabályokról, elsősegély nyújtási ismeretekről számot is kell adniuk a tanulóknak. Kiemelten kell foglalkozni a témával a következő órákon: Testnevelés Teljes egészében szolgálja az egészségneveléssel kapcsolatos célokat. Törekednek: • a tanulók ellenálló képességének és edzettségének fejlesztésére illetve az ortopédiai elváltozások ellensúlyozására, • a tanulókkal megértetni, megismertetni a prevenció lényegét. • Az előkészítés és alapozás során biomechnaikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok alkalmazására • A tanulók keringési és légző- rendszerének egyenletes terhelésére • Gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartására.

130

Figyelembe veszik: • az egészségügyi szűrővizsgálatok során kiszűrt tanulók képességeit • a lehetőségekhez mérten differenciált feladatok adásával fejlesztik képességeiket. A fizikai fittség fontos összetevője a testnevelésnek és az egészségnek. Rövid idő alatt számos információt nyújt. A mérés elősegítheti a tanulónak a saját testével kapcsolatos pozitív hozzáállását. Lehetőséget ad a fizikai állapota megismeréséhez, ösztönzően hat, hogy megtartsa, vagy továbbfejlessze a fittségét. Iskolánkban a „Mini” Hungarofit módszert alkalmazzuk a leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez, amelyek a terhelhetőség és az egészség fontos mutatói. Ez a módszer a következő vizsgálati méréseket foglalja magába: •

Cooper teszt, amely motorikus próba az aerob állóképesség mérésére.

•

Helyből távolugrás, az alsó végtag dinamikus erejének mérésére.

•

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, a vállövi és a karizmok erő – állóképességének mérésére.

•

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, a hátizmok erő – állóképességének mérésére.

•

Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, a hasizmok erő – állóképességének mérésére.

/Részletes leírás az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című kiadványban./ Kiemelt feladat: •

Minden testnevelés órán érvényesüljön a sport személyiségfejlesztő hatása

•

A testmozgás örömöt és sikerélményt nyújtson még az eltérő adottságú tanulóknak is

•

A mozgás, a sport legyen mindennapos, melyet egy életen át lehet (kell) folytatni az életminőség javítása érdekében

Osztályfőnöki óra Az egészségvédelmi, egészségfejlesztő ismeretanyag, valamint az attitűd – alakító tanácsadás,

gyakorlat az

osztályfőnöki

órák szerves része. Az

egészségvédelmi

egészségnevelési feladatok több „csatornán” kapcsolódnak az osztályfőnöki munkához.

131

•

A nevelő – oktató munkához folyamatosan kapcsolódó tevékenységek (osztályterem rendje, ülésrend)

•

Osztályfőnöki megbeszélések más témáihoz kapcsolódóan (pl.: pályaorientáció: szakmák egészségügyi követelményei vagy a tanulás külső és belső feltételei)

•

Önálló egészségvédelmi – nevelési témák, melyek a törvényi előírásoknak megfelelően évi 10 órában kerülnek feldolgozásra.

Az egyes évfolyamok témakörei egymásra épülnek, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve készültek. Az eredményesség fokozása érdekében külső segítséget, hiteles szakembereket kérünk fel rendhagyó osztályfőnöki órák tartására. Kiemelt témakörök: – Egészséges ember – személyes egészségvédelem • Az egészség értelmezése • A testfelépítés és életműködés • Személyi higiéné • Testkultúra, rendszeres testedzés • Egészséges táplálkozás • A tanulás, a munka higiénéje – Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem •

A család egészsége

•

Egészséges társkapcsolatok

•

Embertársi segítőkészség – humanitás

•

A környezet higiénéje

– Életbiztonság megőrzése - életvédelem •

Balesetek

•

Baleset-megelőzés

– Serdülőkori változások – lelki egészségvédelem •

A serdülés biológiája

•

A serdülés szociálpszichológiája

•

A serdülés szexuális problémái

•

Párkapcsolatok

– A változás kézben tartása - mentálhigiéné 132

•

Az életmód szervezése

•

A káros függőséghez vezető szokások megelőzése (dohányzás, alkohol, drog, egyéb szenvedélyek)

•

Szexuális támadás – önvédelem

•

Az AIDS betegség megelőzése

Környezetismeret – ember és természetismeret – biológia 8 éven keresztül e tantárgyak valamelyike által – a tantervi követelményeknek megfelelve – az egészség fogalomköréhez kapcsolódóan számtalan esetben egymást kiegészítve, erősítve, lehetőség van az egészségnevelésre. A tanuló: •

Megismeri az életműködések (mozgás, táplálkozás, légzés stb.) főbb jellemzőit, élettani sajátosságait (pihenés, hőháztartás, tápanyagok stb.) és a leggyakoribb betegségeket.

•

Megérti a serdülés folyamatát és megnyilvánulásait (bőr változásai, hangmagasság, másodlagos nemi jellegek stb.)

•

Megtanulja a személyi higiénia fontosságát az elsősegélynyújtás és betegápolás sajátosságait

•

Megfigyeli saját testének élettani jellemzőit

•

Felismeri az életműködései változásait, az egészségestől eltérő állapotát, a serdülő szervezet egészséges működését befolyásoló környezeti hatásait, a mozgás fontosságát.

•

Tudja legfőbb testméreteit (magasság, tömeg, mellbőség, stb.) és életműködésének jellemző értékeit (légzésszám, pulzusszám, testhőmérséklet).

Egészségtan – Etika E két tantárgy teljes egészében az egészségnevelés céljait szolgálja.

Az egészségtan tantárgy témakörei: •

A biztonság megőrzése

•

A táplálkozás

•

A mozgás és személyes higiéné 133

•

Veszélyes anyagok

•

Az emberi szexualitás

•

Családi élet és kapcsolatok

•

A környezet.

Az etika tantárgy témakörei: •

Test és lélek: – Korunk emberének testi és lelki harmóniája – Testi és szellemi sérültek – Környezeti hatások

•

Testi és lelki betegségek: – Az egészségfejlesztés – Fő az egészség! Csoportjáték

•

Életszínvonal, életminőség, életmód – Jólét – Jól-lét

•

Az ember és a természet kapcsolata – Tágas hazánk: a Föld – Pusztító természet, pusztuló élet – Felelősségünk a természet egyensúlyáért

Tanórán kívüli tevékenységek A tanítók Figyelmet fordítanak: • Az étkezések előtti, utáni alapos kézmosásra • A szalvéta, az evőeszközök helyes használatára • Az ebédlő, a tanterem rendjére, tisztaságára • A főzelékfélék, a gyümölcsök fontosságára Biztosítanak időt: • A rendszeres mozgásra • Játékokra (kiütő, sorverseny, foci, pingpong, szánkózás) 134

• Sétákra, kirándulásokra Tudatosítják, hogy • környezetük tisztasága, védelme egészségük megőrzése érdekében történik: • Fák, virágok ültetése, gondozása • Szemétgyűjtés • Madáretetés Törekednek a helyes napirend kialakítására. Délutáni szabadidős programok •

•

Iskolán belüli sport programok -

Osztályok közötti bajnokságok (kézi, foci)

-

Alkalomszerűen szervezett mérkőzések

-

ISK

-

DÖK által szervezett „Sportnap”

-

Osváth Pál Kupa

Iskolán kívüli sport programok -

Más iskolák által szervezett versenyeken való részvétel

-

Körzeti, megyei, országos versenyek (Diákolimpiák)

-

Bekapcsolódás a városi sportrendezvényekbe

•

Vetélkedők, versenyek, „jeles” napok

•

Önismereti foglalkozások

•

Környezetvédelmi napok

•

Egészségvédelmi napok

•

Kiállítások, vetélkedők, rendhagyó órák, pályázatok – külön program szerint

•

Kirándulások: gyalog-, kerékpáros túrák

•

Erdei iskola

•

Bekapcsolódás egészségvédelemmel kapcsolatok versenyekbe, pályázatokba ÁNTSZ, Vöröskereszt, Blend-a-Med, Johnson&Johnson, Allways, Signal.

•

Személyes beszélgetés, fogadóóra (a szakszolgálat és a védőnőszolgálat)

•

Szülői értekezletek, fórumok, tájékoztatók szervezése szakemberek bevonásával

•

Szakmai tanácskozások, tréningek szervezése tanároknak, felnőtt segítőknek 135

•

Kapcsolódás a város, az önkormányzat által szervezett programokhoz.

A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás A törvényi előírásoknak megfelelően a testnevelés órák megtartása mellett biztosítjuk a mindennapi játékos egészségfejlesztő testmozgást: 1-4 évfolyamon azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra délelőtt:

1. óra előtt, valamint ének, illetve magyar órákon 15–15 perces játékos foglalkozást tartunk a tanulóknak.

délután

ISK foglalkozás és a napközis tevékenység keretén belül valósítjuk meg a mindennapos testnevelés előírásait.

5-8 évfolyamon tanulószobai foglalkozások között, valamint ISK foglalkozás keretén belül teszünk eleget a törvényi előírásoknak.

Iskolánk drogstratégiája A kábítószer fogyasztása és az azzal összefüggő gondok napjainkban jelentős társadalmi problémává váltak. A főváros, a nagyvárosok a legfertőzöttebbek, de egyre inkább terjed a kisebb településeken is a drogfogyasztók száma. Szinte minden anyag kipróbálásánál csökkent az első kipróbálás éve. Drogprevenciós munkánkat már az alsó évfolyamon meg kell kezdeni. Az iskolai drogprevenció elsődleges. Az egészségfejlesztés komplex kérdéskörébe tartozik.

Célja: • Hogy a fiatalok egészségesen éljenek és kerüljék a drogfogyasztást • Teremtsen esélyt arra, hogy a fiatalok képesek legyenek egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására • Segítse a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket, családokat • A pozitív személyiségfejlesztő hatások erősítése

136

Feladatok: Kiemelt

feladat:

határforgalom

miatt

megnövekedett

balesetveszély

források

feltérképezése, elhárítása. • Lehetőség szerint drog-koordinátor kijelölése, feladatának meghatározása • Valamennyi tantárgy – kiemelten az osztályfőnöki, a társadalomismeretek, a biológia, kémia, egészségtan, etika helyi tantervébe kerüljenek be a droggal kapcsolatos témák • Fokozott figyelem a droghasználat szempontjából veszélyeztetett tanulókra • Tanári továbbképzéssel a nevelők ismereteinek bővítése, módszertani kultúrájának kiszélesítése • A családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében • Drogmentes, vonzó programok támogatása • Külső segítők, szakemberek bevonásával hatékonyabb prevenciós munka. Prevenciós módszerek – Közvetlen módszerek • Egészséges Nap, Drogellenes Nap szervezése • Szakirodalom összegyűjtése, elérhetővé tétele • Videofilmek vetítése – beszélgetés, vita • Önismereti csoportok létrehozása • Előadások szakemberek segítségével • Szituációs játékok • Adatgyűjtés, kutatómunka

–

Közvetett módszerek • Vonzó szabadidős és sport programok szervezése

A környezet- és egészségnevelési program teljesülése esetén várható eredmények A tanulók többsége: ▲

Az elméletben megtanultakat a mindennapi gyakorlatban alkalmazza

▲

Egészségesebben él: 137

• Többen veszik igénybe a lakóhely és az iskola tömegsport lehetőségeit • Minden nap testmozgást végez • Egészségesebb ételeket fogyaszt otthon és a tömegétkeztetés során is • Kerüli a káros szenvedélyeket, másokat is ösztönöz arra • Szabadidejét célszerűen tervezi meg • A balesetvédelmi rendszabályokat betartja, így jelentősen csökken a balesetek száma • Egészségnevelési foglalkozásokon aktívan részt vesz • Törekszik a stressz mentes életre • Betartja az alapvető higiénés szabályokat ▲

Környezettudatos magatartást tanúsít: • Igényes önmaga és környezete tisztaságára • Szépíti, parkosítja otthonát, iskoláját, városát • Ügyel és hulladékgyűjtés és tárolás szabályaira és betartja azokat • Takarékoskodik

▲

Megismeri és értékeli szülőföldje értékeit • Tiszteli az élet valamelyik területén híressé vált lakóhelyének szülötteit • Becsüli a lakóhelyért, a családért tenni akarókat • Ragaszkodik szülőföldjéhez, nő annak megtartó ereje

▲

Toleráns, humánus, mások értékeit elismerő személyiséggé válik.

IV. rész

138

BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT HELYI TANTERVE

139

Á L T A L Á N O S

I S K O L A I

E G Y S É G

A képzés rendje A tanulói jogviszony Belépés A tanuló az iskolával – a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója, illetve a tagintézmények vezetői döntenek. Iskolánk köteles felvenni a helyi gyermekeken kívül Ártánd, Told iskoláskorú gyermekeit, a bojti és a nagykereki tagintézmény meghatározott évfolyamának tanulóit, az évenkénti szükségleteknek megfelelően. A bojti tagiskolánk fogadja a bojti tanköteles gyerekeket 1- 4. osztályig. A beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek •

A gyermek születési anyakönyvi kivonata

•

Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat és bizonyítvány magyar nyelvű fordítása és a szülők letelepedési engedélye

•

Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény

•

A tárgyév június 01. és december 31-ig iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat.

Az iskolába felvett tanulók osztályba való beosztásáról Biharkeresztesen az igazgató dönt. A felvétel vagy átvétel helyi szabályai: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, előnyben kell részesíteni a 3H-s tanulókat. További felvételi kérelmek esetén: 1. 2 H-s 2. védelembe vett 3. gyámság alatt áll 4. szülője egyedül neveli

140

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvétele—érdekeit szem előtt tartva—szükség esetén különbözeti

vizsgával,

egyéni

segítségnyújtással,

türelmi

idő

biztosításával

vagy

évfolyamismétléssel is történhet. Továbbhaladás •

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni

•

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első–negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését

•

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását,

akadályozó

tényezőket,

és

javaslatot

kell

tenni

az

azok

megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. •

Ha tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozóvizsgát.

•

Ha a tanuló a tanév végén háromnál több elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles.

•

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozóvizsgát köteles tenni.

•

Ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

•

A tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni, ha magántanuló vagy a kötelező tanórai foglakozásokon való részvétel alól felmentést kapott.

141

•

A tanulmányi követelmények teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat.

•

A tanuló - a szülő kérésére – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti.

•

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítheti.

A tanulói jogviszony megszűnése • Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján • a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni, • a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad a bejelentés tudomásul vételének napján, • a tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a nyolcadik évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve ott a tanuló nem kívánja folytatni a tanulmányait, • megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott • az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az átmeneti problémáinak megoldása A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. Ilyen változást jelent az óvodából az iskolába, az alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába történő átmenet. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni a fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő.

142

Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a fiatalok számára. Ennek érdekében a már eddig is hagyományosan jó kapcsolatot tovább erősítjük az óvodával: •

Kölcsönös bemutató órákat, tapasztalatcserét, konzultációt tartunk.

•

az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napokat szervezünk.

•

A leendő tanító néni óvodai foglalkozásokon vesz részt.

•

„Átmenet” munkacsoport működtetése

Az alsó és felső tagozat közötti átmenet biztosításáért: •

Konzultáció, hospitálás a 4-5. osztályban tanító osztályfőnökök, tanítók és szaktanárok között.

•

Egyeztetni kell a tananyag és követelményrendszert.

A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében: •

A 7., 8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő tehetséggondozó programokat szervezünk.

•

A környék középfokú intézményeit meglátogatják tanulóink a Nyitott Kapuk napján.

•

A továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket.

Tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai 1.

A napközi otthon és tanulószoba biztosított azoknak a tanulóknak, akik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71. § (5) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § és módosítása a 2006. évi XLIII. törvény értelmében jogosultak.

2.

A következő tanév tanulószobai foglalkozásaira az előző tanév május 20-áig lehet jelentkezni. (Indokolt esetben mód van arra, hogy a felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényeljék.) Az 1. osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik.

143

3.

A tanulószobai foglalkozásokra történő felvételi kérelmet az iskola által kiadott jelentkezési lapon kell megtenni.

4.

A napközis és tanulószobai ellátásra jelentkezettek közül kötelezően felvételt nyernek azok a tanulók, akik megfelelnek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71. § (5) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. § és módosítása a 2006. évi XLIII. törvényben leírtaknak: –

akiknek mindkét szülője dolgozik

–

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult

–

veszélyeztetett, a gyámhatóság kezdeményezi felvételüket

–

sajátos nevelési igényűek

–

akik a közös intézményfenntartói társulás településeiről (Told, Ártánd, Bojt) bejáró tanulók

6.

A felvételi kérelem elbírásáról a tanév végéig az iskola értesíti a szülőket.

7.

A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az igazgatóhelyettes bírálja el. Ekkor a tanuló másnapi felkészüléséről a szülő gondoskodik.

Az otthoni (tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei. – 1-2. évfolyamon az írásbeli és szóbeli feladatok mértéke nem haladhatja meg a 45 percet; –

3-4. évfolyamon a 60 percet;

–

felső tagozaton a tanulási idő 1,5-2 óra.

Az írásbeli házi feladatok minden esetben a tanítási óra anyagára épülnek, az órán tanultak begyakorlását szolgálják. Céljuk az ismeretek elmélyítése nem az új ismeret feldolgozása. Hétvégére (szombat, vasárnap), ünnepnapokra valamint az iskolai szünetekre házi feladatot nem adunk a tanulóknak. A házi feladat ellenőrzésének módja: rendszeresen és folyamatosan minden tantárgy sajátosságainak megfelelően.

144

Az iskola élet-és munkarendje Törvényi szabályozás és vezetői döntések a.) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év - az alapműveltségi vizsga, az érettségi s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon a tanév rendje szerint. b.) A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait jogszabály rögzíti. c.)

A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény az 1992. évi XXII. törvény /Munka Törvénykönyve/, valamint az 1992. évi XXXIII. törvény /A közalkalmazottak jogállásáról/ határozza meg.

d.) Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettes és tagintézmény-vezetők készítik el. e.) A pedagógusok jogait és kötelességeit jogszabály rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és a megbízások pénzügyi vonzata miatt /1992. évi XXXIII. törvény 55.§. és a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 7-8. §./ Kt. 1.sz. melléklet Negyedik részében foglaltak szerint. f.)

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.

g.) Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti vagy ciklusos órarend alapján történik. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. /Ugyanez vonatkozik a hitoktatás órára is lásd SZMSZ melléklete!)

145

h.) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra az SZMSZ-ben rögzítettek szerint kezdődik a tagintézmények iskoláiban. Rendkívül indokolt esetben az igazgató és a tagintézmény vezetők rövidített órákat és szüneteket rendelhetnek el. i.)

A tanítási órák /foglalkozások/ látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató és a tagintézmény vezetők adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy tagintézmény-vezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató vagy tagintézmény-vezetők által előre engedélyezett időpontban történhetnek.

j.)

Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.

146

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszere Az iskolában folyó nevelő – oktató munka, tágabb értelemben vett célja, hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésében egyaránt. A szűkebb értelemben vett cél, hogy a kialakított mérési, értékelési rendszerben mérjük fel, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget az iskola helyi tantervében előírt követelményeknek. Nagy hangsúlyt fektetünk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepére és jelentőségére. Ismernünk kell a kiinduló állapotot ahhoz, hogy megfelelően tervezni tudjuk a folyamatos fejlesztést. Visszajelzéseket munkánkról az alábbiak adják: -

tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény

-

továbbtanulási, beiskolázási sikeresség

-

belső és külső mérések eredményessége, tapasztalatai

Az iskola értékelésének alapelvei: a.) –

A gyermekek és a szülők számára ismert, elfogadott, érthető.

–

Személyre szóló, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú.

–

Objektív.

–

Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású

–

Folyamatos, rendszeres

–

Ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységre irányuló

–

Következetes, szakszerű, tárgyilagos és felelősségteljes.

–

A fejlesztési követelményekhez, továbbhaladási feltételekhez igazodó.

–

Változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal, érdemjeggyel történő).

–

Az ismeretek, készségek értékelésén túl a tanulók képességeinek és egész

b.) személyiségük fejlődésére vonatkozik.

–

A tanulók mechanikus emlékezetén kívül az okkereső, problémamegoldó gondolkodásukról is szól.

–

Nem lehet a fegyelmezés, retorzió eszköze.

–

Hangsúlyozzuk a megfelelő légkör megteremtésének fontosságát.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: –

Az ismeretek, készségek, a tantárgyi követelmények elsajátításának szintjére

–

A képességek, a személyiség fejlődésére

–

A tanórai és tanórán kívüli magatartásra

–

A szorgalomra – ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelések meglétére.

–

Szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre.

–

A korábbi teljesítményekhez képest megmutatkozó fejlődésre.

A mérési, értékelési rendszer szempontjai: (Mit értékelünk?) Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése. –

A követelményeknek megfelelően az adott évfolyamon, adott időszakban megszerzett ismereteket és alkalmazásukat feladatmegoldásokban.

–

Az alkalmazáshoz szükséges tények, fogalmak ismeretét.

–

Logikus gondolkodásra való képességet.

–

Önálló ismeretszerzési képesség szintjét.

–

A tanulók teljesítményének egyenletességét.

–

Munkájával kapcsolatos igényességét.

–

A feladatokhoz való hozzáállást, motiváltságot, motiválhatóságot.

–

A tantárgyhoz való viszonyt

–

Viszonyítást az eddigi teljesítményhez.

–

Viszonyítást a helyi és országos standardhoz.

–

Gyűjtőmunkát

–

Készségtárgyaknál az egyéni adottságokhoz viszonyított teljesítményt.

148

Az értékelés fajtái: 1.)

Diagnosztikus értékelést végzünk a tanítási – tanulási szakasz elején, csoportokba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérésére, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztására, tanulási problémák esetén az okok feltárására. Valamint: –

Kiinduló,

kezdő

mint

megállapítására

1-1

tanítási

ciklus

megkezdésekor, –

1-1 új tantervi téma kezdetén

–

1-1 téma lezárása előtt.

A feladatválogatás szempontja: az anyag súlyponti részei. A diagnosztikus értékelést nem minősítjük érdemjeggyel, százalékolással fejezhetjük ki a tanuló teljesítményét. 2.)

Formatív értékelés Folyamatos információgyűjtés, a tanítási – tanulási folyamat állandó kísérője. Célja a hibák azonosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása. Fejlesztő hatású, egyénre vonatkozó, elősegíti az eredményes tanulást. Alkalmas az önellenőrző, önértékelő képesség fejlesztésére is. A feladatválogatás szempontja: a tananyag részleteire rákérdező feladatok. Érdemjeggyel nem minősítjük. Eszközei lehetnek: pontozás, százalékolás, csillag, taps, tárgyjutalom, szöveges kártya, szóbeli, írásbeli elemzés. Módjai lehetnek: megfigyelések adatainak lejegyzése, munkafüzeti feladatok, teszt, összefoglaló kérdésekre adott válasz, gondolkodj és válaszolj feladatainak megoldása, írásbeli munka.

3.)

Szummatív értékelés A tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítás a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Legtöbb esetben osztályozással, bizonyítványadással, értékelő lap kitöltésével, szelekcióval, esetenként felelősség megállapításával is együtt jár. Nagyobb tanulási témák, időegységek végén (negyedév, félév, háromnegyed év, tanév vége) alkalmazzuk. A tanulási témák végén, témazárók során a tanulók értékelése után fontos, hogy a folyamatát is értékeljük. A folyamat értékelése pedagógiai döntéseket tesz szükségessé. Háromféle döntés születhet: 149

a) A tantervi témát a tanulók kielégítően elsajátították, a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelménynek a tanulók 80 %-a eleget tett. A tanítás – tanulás ebben az esetben a tanmenet szerint folytatható. b) A tantervi témát a tanulók átlagosan sajátították el, de az ingadozás túlságosan nagy. A minimális követelményt a tanulók 50-100 %-a teljesítette. Ilyen esetben a tanulók meghatározott csoportjaival differenciáltan korrekciót kell végezni. c) A továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményt a tanulók több mint 50 %-a nem teljesítette. Ekkor új módszerek alkalmazásával újratanításra van szükség tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozás keretében,

lehetőség

szerint

gyógypedagógus

segítségének

igénybevételével. A folyamat során lehetőséget kell biztosítani az önértékelésre. Az érdemjegy, osztályzat a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Nem lehet tehát gyengébb osztályzatot adni magatartási probléma miatt. A tanulóval tudatnunk kell, hogy mire, miért, milyen teljesítményre kapta a minősítést. A tantárgyi osztályzatban nem jelenhet meg: •

A felszerelés hiánya

•

A tanuló tanárral szembeni magatartása

•

Órai magatartása

•

Az órai fegyelmezetlenség nem torolható meg röpdolgozat íratásával.

Értékelés 1.)

Az 1. osztály és 2. osztály első féléve: szövegesen történik a minősítő értékelés, a második évfolyam második félévétől pedig osztályzattal. Az első szakaszban hangsúlyosabb a gyermekek fejlődésének eltérő ütem, mely megkívánja az értékelés humánusabb formáját. Nem az ismeretek halmozása, hanem az életkornak megfelelő differenciált képességfejlesztés az elsődleges feladat. A szöveges értékelést ekkor is a követelményeknek megfelelően végezzük, de részletességével jobban elősegíti a gyermekek személyiségének fejlődését. A gyermek fejlődéséről negyedévenként,

150

félévkor és az 1. osztály év végén részletes tájékoztatást adunk a szülőnek az alsós munkaközösség által kidolgozott szempontok (lásd alább) alapján. Szöveges értékelésünk kifejezi, hogy a tanuló: –

kiválóan megfelelt

–

jól megfelelt

–

megfelelt

–

felzárkóztatásra szorul

Utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a gyermek teljesítményét, feltárjuk (a pedagógiai szakszolgálat szakemberei segítségével) a fejlődést, haladást akadályozó tényezőket,

illetve

javaslatot

teszünk

a

megszüntetésükhöz

szükséges

intézkedésekre. A gyenge tanulmányi előmenetelt, a dicséretet az értékelő lapon jelezzük. A tanulók évközi teljesítménye az értékelő lapokról kerül a tájékoztató füzetekbe. Az értékelésben a tanítók és napközis nevelők, illetve a nyelvszakos tanárok is részt vesznek. Érdemjegyre, osztályzatra való átváltás szabályai: –

kiválóan megfelelt = jeles (5)

–

jól megfelelt = jó (4)

–

megfelelt = közepes (3)

–

felzárkóztatásra szorul = elégséges (2)

–

nem felelt meg= elégtelen (1)

A 3H-s tanulókról negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit az IPR-es rendszernek megfelelően. A szöveges értékelés szempontjai •

Az értékelésnél figyelembe vesszük az érzékszervek fejlettségi állapotát.

•

Tartalmazza a tanuló tanulásra vonatkozó jellemzőit: tanulási stratégiája, tanulási stílusa, motivációja.

•

Tartalmazza az ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

•

Tartalmazza a tanuló eszköztudására vonatkozó minősítését (olvasás, írás, számolás).

•

Tartalmazza az ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

•

Tárja fel a tanulói önismeret jellemzőit. 151

•

A tanulásszervezés függvényében foglalkozunk az egyéni és társas tanulásban való egyéni szerepvállalással.

•

Tartalmazza javaslatunkat ennek fejlesztésére.

•

Figyelembe vesszük az egyéni különbségeket.

•

Az értékelés törekszik a közérthetőségre mindenki számára.

•

Figyelembe vesszük a szülők, gyerekek értékeléssel kapcsolatos megjegyzéseit, meglátásait.

•

Módot adunk arra, hogy a tanulók, szülők véleményt nyilváníthassanak értékelésünkről.

2.)

A (2-3. évfolyam) az (5-6. évfolyam) (7-8. évfolyam) a tanulók teljesítményét szóban v. érdemjeggyel, illetve félévkor és év végén osztályzattal értékeljük. Az értékelést a szaktanárok végzik.

Az értékelés tantárgyi elvei: –

a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményt minden területen teljesítenie kell a tanulóknak.

–

Az értékelés tükrözi a helyi tantervben megfogalmazott követelmények és a teljesítés viszonyát, a fejlődésben elért eredményt.

–

Feltárja az elmaradás, a hibák okait.

–

Hangsúlyozza a pozitívumokat

–

Folyamatos, rendszeres, visszajelzést ad a tanulónak, segíti az előrehaladást

–

Objektivitásra, méltányosságra törekvő

–

Sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást.

–

Változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiség típusokat, alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket.

–

Kiszámítható.

–

Tudatosított.

A tantárgyi órákon a tanulók teljesítményét szövegesen vagy osztályzattal értékeljük. a)

A szöveges értékelés területei: •

Kitartó szorgalom, illetve annak hiánya az adott tantárgyban

•

Kiemelkedően jó vagy visszaeső tanulmányi teljesítmény

152

b)

•

Feladattudat, figyelmes munkavégzés az órán

•

Órai munkák, órai aktivitás, illetve passzivitás

•

Íráskép, füzetvezetés

Érdemjeggyel történő értékelés: •

Dolgozat

•

Teszt

•

Feladatlap

•

Összefüggő szóbeli felelet

•

Memoriterek

•

Szövegértés

•

Kiselőadás

•

Bizonyítás, igazolás, elemzés

•

Beszédkészség

•

Nyelvi szerkezet alkalmazása

•

Tanulók által készített produktumok

•

Gyűjtőmunka, kutatás

•

Házi feladat

•

Szorgalmi feladat

Érdemjeggyel történő értékelésnél a tanulóval nem csak az érdemjegyet közöljük, minden esetben indokoljuk is, hogy milyen pozitívumai, hiányosságai voltak a teljesítményének. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tanuló képességei hogyan változtak (fejlődtek-e vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél: Jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2) elégtelen (1)

Félévkor és év végén a kiemelkedő teljesítményt dicsérettel értékelhetjük. Kitűnő (5d) Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók értékelése: Iskolánk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést szervez,

melynek

keretei

között

a

tanuló 153

egyéni

képességének,

tehetségének

kibontakoztatása

a

fejlődésének

elősegítése,

tanulási,

továbbtanulási

esélyének

kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása történik. A felkészítésben résztvevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban, csoportban folyik. Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt. A tanulók haladását, fejlődését az ezeket hátráltató okokat a pedagógusok 3 havonta szövegesen értékelik. Az értékelést meg kell beszélni a szülővel is. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálása Biharkeresztes tekintetében: Az év közben kapott érdemjegyeket a tájékoztató füzetbe is be kell vezetni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Ennek tényét az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, a szülők aláírásukkal veszik tudomásul az elért érdemjegyeket. Az osztálynaplóban különböző színnel és egész számmal jelöljük a kapott érdemjegyeket:

–

Piros:

felmérők, témazárók, félévi és tanév végi osztályzatok

–

Kék:

szóbeli és írásbeli feleletek

–

Zöld:

gyűjtőmunkák

–

Fekete:

kísérleti, munkáltató órán végzett munkák, órai munkák.

A piros és kék színnel dokumentált érdemjegyek a félévi és év végi minősítésben hangsúlyosabbak (a pirosak két jegynek számítanak) mint a zöld és fekete színnel történő bejegyzések. Nagykereki tekintetében: -

Témazáró, év eleji, év végi szintfelmérők: piros,

-

Feleletek, röpdolgozatok: kék,

-

Szorgalmi feladatok, pontok (piros, fekete, zöld), kiselőadások, házi dolgozatok: zöld,

-

Füzetek értékelése félévente: zöld bekarikázott,

-

Topográfia, hangos olvasás felmérések: fekete.

A tantárgyi érdemjegyek pótlásának javításának módjai, lehetőségei A tanulóknak lehetőséget adunk témazárók, felmérők stb. pótlására, ha a tanuló: –

Egészségügyi okok miatt

–

Pszichés problémái miatt 154

Szociokulturális nehézségei miatt nem adott számot tudásáról, eredménytelen

–

vagy minimum szint alatti teljesítményt mutatott. A javítás, pótlás idejét, módját, formáját minden esetben tudatjuk a tanulóval.

–

Beszámolási kötelezettség alól – törvényesség keretein belül – felmentés adható, a tanuló problémáinak egyéni elbírálása útján. Erről az osztályfőnökök, a szaktanár, az igazgató együttesen hoz döntést. A tanulóknak jogukban áll minden tantárgyból félévente egy felelésmentes órát kérni. Ez a kérés előre bejelentett felmérő írásakor, valamint a szintén előre jelzett házi olvasmányok vonatkozásában tagadható meg. A tanuló felmentés iránti igényét az óra megkezdésekor az ellenőrzőn keresztül nyújthatja be. Értékelés az 1 (félévkor, év végén)-2. (félévkor) évfolyamon Az értékelés Ki értékel? rögzítése • tanulói füzet • a tanítók • tájékoztató füzet • az egyes tantárgyak • értékelő lap szaktanárai • osztálynapló

Negyedévkor, háromnegyedévkor

Az értékelés módja, formája • piros, - fekete pont, csillag, nyomda, taps, tárgyjutalom, szöveges kártya • dicséret • szöveges értékelés • szóbeli értékelés • szöveges értékelés

• • •

tájékoztató füzet értékelő lap osztálynapló

• •

Félévkor

•

• •

tájékoztató füzet osztálynapló

• •

•

bizonyítvány

•

• •

iskolalátogatási bizonyítvány osztálynapló

Év közben

Év végén 1. osztály 2.

osztály

szöveges értékelés • szöveges értékelés • érdemjegy

•

155

osztálytanítók az egyes tantárgyak szaktanárai osztálytanító az egyes tantárgyak tanítói osztálytanító az egyes tantárgyak tanítói

Értékelés 2. évfolyam 2. félévétől – 8. évfolyamokon

Év közben

Félévkor

Év végén

Az értékelés módja, formája • érdemjegy (5,4,3,2,1), havonta legalább egy jegy tantárgyanként • dicséret, elmarasztalás • piros – fekete pont, csillag, szöveges kártya, taps • havonkénti magatartás és szorgalom értékelése

Az értékelésKi értékel? rögzítése • osztálynapló • szaktanárok • tájékoztató füzet • osztályfőnök • füzetek, munkafüzetek

•

• •

érdemjegy (5,4,3,2,1) • szaktárgyi dicséret, figyelmeztetés • magatartás szorgalom betűvel - a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz illetve hanyag • modulok szöveges értékelése • osztályzat: kitűnő (jeles + szaktárgyi dicséret jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen • magatartás, szorgalom mint félévkor • nevelőtestületi dicséret • modulok szöveges

• •

156

tájékoztató füzet osztálynapló

bizonyítvány osztálynapló

• •

osztálytanítók tanítók

•

az osztályfőnök a szaktanárok és a véleménye alapján

• • •

szaktanárok osztálytanítók tanítók

•

a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

• • •

szaktanárok osztálytanítók tanítók

a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét

értékelése

figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

157

A szóbeli és írásbeli értékelés általános szempontjai tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam

– –

– – – – – –

2. évfolyam

– – – –

–

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motiváltsága; Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknél (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, beszédritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő.) Szóbeli kifejezőképesség fejlődése (szókincsfejlesztés, a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai). Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. A hangos olvasási képesség fejlődése. (Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, hangösszevonások.) Szövegértő műveletek végzése Íráskészség fejlődése (szabályos betűalakítás éskapcsolás) Helyesírási képesség alakulása (másolás, látó/halló tollbamondás, önálló írás) Önművelési szokások alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság; Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknél (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, beszédritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő.) Szóbeli kifejezőképesség fejlődése (szókincsfejlődés, választékos, udvarias beszéd a beszédhelyzetnek megfelelően, történetalkotás).

– – – – – – – – – –

– – – – –

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (képről, meséről, saját gondolatok közlése). Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletképzés Írástechnika, írástempó, külső alak. Anyanyelvi ismeretek (mondat, szó, hang, betű, magánhangzó, mássalhangzó) tapasztalati úton való megismerése. Helyesírás: rövid szavak, szószerkezetek írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra, önálló írásra. Írásbeli szövegalkotás (szószerkezetek, mondatok alkotása képről). Személyes adatok ismerete Memoriterek tanulásának eredményessége

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (mondatalkotás, történetalkotás, szóbeli beszámoló). Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés (törekvés az önállóságra) Írástechnika, írástempó, külső alak.

– – – –

– – –

Szóbeli és egyszerű írásbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. A hangos olvasási képesség fejlődése. (folyamatosságra, kifejezőségre törekvés). Szövegértő műveletek végzése, jártasság az irodalomolvasásban. Íráskészség fejlődése (íráskészség fejlődése (írás – szokások kialakulása, szavak, szószerkezetek, 2-3 mondat írása másolással, tollbamondással, emlékezetből, válogató másolás, önálló írás). Nyelvtani és helyesírási ismeretek Önművelési szokások fejlődése Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor.

159

– – – –

Nyelvtani ismeretek (mondat, szó, hang, betű, szótagolás, elválasztás, a szavak szerkezete, mondatfajták /kijelentő, kérdő/) Helyesírási ismeretek (mondatkezdés, mondatzárás, a j hang kétféle jelölése) Írásbeli szövegalkotás (vázlatkészítés, 2-3 mondatos fogalmazás). Memoriterek tanulásának eredményessége

3. évfolyam

– – – – – – – – –

4. évfolyam

– – – – – – – – – – – –

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság; Szóbeli közléseknél a verbális és nem verbális eszközök összehangolása Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. A hangos olvasási képesség fejlődése. (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, fölolvasás). Irodalmi ismeretek Szövegértő műveletek végzése Íráskészség fejlődése (írott szöveg elrendezése, eszközszintű használat) Nyelvtani és helyesírási ismeretek Önművelési szokások fejlődése, tanulási képesség alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. Aktivitás házi olvasmányok feldolgozásában A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, motiváltság; Kulturált nyelvi magatartás szóbeli közléseknél Az aktív- és passzív szókincs folyamatos gyarapítása, állandó szókapcsolatok használata Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése, végrehajtása. A hangos olvasási képesség fejlődése. (kritikai és kreatív olvasásra törekvés). Szövegértő műveletek végzése Irodalmi ismeretek Íráskészség fejlődése (eszközszintű egyéni írás) Nyelvtani és helyesírási ismeretek Önművelési, tanulási szokások fejlődése, tanulási képesség alakulása

– – – – – – – – –

– – – – – – – – – – – –

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (tartalommondás, szóbeli beszámoló). Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, fölolvasás) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés Írástechnika, írástempó, külső alak (az írott szöveg elrendezése, eszközszintű használat) Nyelvtani ismeretek (szófajok, mondatfajták) Helyesírási ismeretek (tulajdonnevek helyesírása) Írásbeli szövegalkotás (elbeszélés helyes tagolása, párbeszéd). Eredményesség memoriterek tanulásakor

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés minősége, tempója; Beszédtevékenység: kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás (tartalommondás, szóbeli beszámoló, saját vélemény megfogalmazása). Olvasástechnika (pontosság, folyamatosság, tempó, hangsúlyozás, törekvés a kritikai, kreatív olvasásra.) Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés Irodalmi ismeretek Írástechnika, írástempó, külső alak (egyéni íráskép, önálló elrendezés) Nyelvtani ismeretek (szófajok, mondatfajták) Nyelvtani ismeretek (szófajok, tulajdonnevek) Helyesírási ismeretek (tulajdonnevek, felszólítómód) Írásbeli szövegalkotás (elbeszélő, leíró fogalmazás, jellemzés, levélírás). Könyvtári ismeretek Memoriterek tanulásának eredményessége

– –

Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor. Aktivitás házi olvasmányok folyamat olvasásában, feldolgozásában

161

Matematika

1. évf.

– – – – – – – – – – – –

2. évf.

– – – – – – – – –

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása; A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; Számfogalom a 20-as számkörben; Tájékozódás a tízes számrendszerben; Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli alapműveletek körében (összeadás, kivonás). Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; Probléma-megoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok); Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása; Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel; A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása; A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; Számfogalom a 100-as számkörben; Tájékozódás a tízes számrendszerben; Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; Számszomszédok, számok helye a számegyenesen; Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli alapműveletek körében (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás, részekre osztás, maradékos osztás).

– – – – – – – – – – –

– – – – – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom a 20-as számkörben; Számok közötti összefüggések (relációk) felismerése; Számok bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen; Szóbeli műveletvégzés (összeadás, kivonás) Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok; Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása; A logikus gondolkodás és a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök (mit? mivel? mérünk) mértékegységek (liter, kilogramm, méter) ismerete, alkalmazása; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója; A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom a 100-as számkörben; Számok közötti összefüggések (relációk) felismerése; Számok bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen; Szóbeli műveletvégzés (összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás, részekre osztás, maradékos osztás) Műveleti sorrend felismerése; Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok, szabályjátékok Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok

Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; Probléma megoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok); – Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; – Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; – Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása; – Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel; – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; – Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok összehasonlítása, kapcsolatuk a számok között; – A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; – Számfogalom a 1000-es számkörben; – Tájékozódás a tízes számrendszerben; – Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; – Számszomszédok, számok helye a számegyenesen; – Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli és írásbeli műveletek körében (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel). – Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; – Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek); – Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; – Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; – Geometriai tulajdonságok felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása, térlátás; – Mérés alkalmi és szabvány egységekkel, a tanult mértékegységek gyakorlati alkalmazása; – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás; – Tulajdonságok felismerése, szétválogatása, halmazok – –

3. évf.

4. évf.

163

– – – –

megoldása, a megoldás lépéseinek ismerete; A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

– – –

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom az 1000-es számkörben; Számok közötti összefüggések és relációk felismerése; Számok képzése, bontása tulajdonságai, helyük a számegyenesen; Műveleti tulajdonságok, alapműveletek szóban és írásban (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyűvel és osztás 10-zel, 100-zal) Műveleti sorrend felismerése, zárójelhasználat; Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek; Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása, a megoldás lépéseinek alkalmazása; A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

– –

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; Számfogalom a 10.000-es számkörben;

– – – – –

– – – –

– – – – – – –

– –

– – – –

összehasonlítása, kapcsolatok a számok között; A valóságról szóló állítások igazságának eldöntése; Számfogalom a 10.000-es számkörben; Tájékozódás a tízes számrendszerben; Analógiák és algoritmusok követése a tízes számrendszerben; Számszomszédok, számok helye a számegyenesen, kerekítés; Törtszámok előállítása tevékenységgel; Műveletfogalom és számolási készség a szóbeli és írásbeli műveletek körében (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel). Szöveges feladatok alkotása, kreativitás; Problémamegoldási képesség: a probléma felismerése, a megoldás útja (szöveges feladat és nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek); Kételkedés, ellenőrzés, indoklás; Pontosság, pontatlanság, eszközhasználat; Geometriai tul. felismerése, kiválasztása, transzformációk létrehozása, térlátás; Mérés alkalmi és szabvány egységekkel, a tanult mértékegységek gyakorlati alkalmazása;

164

– – –

– – – – – – –

Számok közötti összefüggések és relációk felismerése; Számok képzése, bontása tulajdonságaik, helyük a számegyenesen; Műveleti tulajdonságok, alapműveletek szóban és írásban (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyűvel osztás egyjegyűvel) Műveleti sorrend felismerése, zárójelhasználat; Problémalátás, problémamegoldás: sorozatok, nyitott mondatok, szabályjátékok, egyenlőtlenségek; Matematikai szövegértő képesség, szöveges feladatok megoldása, a megoldás lépéseinek alkalmazása; A logikus gondolkodás, a problémalátás, a problémamegoldás fejlődése; Mérőeszközök, mértékegységek ismerete, átváltások; Tér- és síkgeometriai szemlélet alakulása; Írásbeli munkája, feladat megoldási tempója;

Környezetismeret 1. évf.

2. évf.

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás – A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága – Az információk megőrzése, felidézése – A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása – Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása – Együttműködési képesség társakkal, tanítóval – Szóbeli kifejezőképesség – Gondos munkavégzés – A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

– – – – – – – –

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága Az információk megőrzése, felidézése A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása Együttműködési képesség társakkal, tanítóval Szóbeli kifejezőképesség Gondos munkavégzés

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Élettelen természet – A nap időtartama, napszakok – Az évszakok és hónapok nevei, sorrendjük – Az időjárás elemeinek megfigyelése – A víz megjelenési formái a természetben Az élő természet alapismeretei – A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények és állatok Testünk főbb részei, érzékszerveink – Egészség és betegség – Megfelelő öltözködés, tisztálkodás – A baleset-megelőzés módja, segítségkérés Tájékozódási alapismeretek – Saját testhez viszonyított irányok Lakóhely ismerete – Településének, iskolájának neve, ezek pontos címe Közlekedés – A gyalogos közlekedésre vonatkozó legfontosabb szabályok – Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel Élettelen természet – Érzékszerveink szerepe környezetünk megismerésében – Anyagok csoportosítása tulajdonságaik, felhasználásuk szerint Élő természet – A termesztett növények megfigyelése, szerepük az ember táplálkozásában – Vadon élő és tenyésztett állatok – Élőhelyek csoportosítása jellemző jegyek alapján

–

3. évf.

– – – – – – – – –

4. évf.

– – –

A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága Az információk megőrzése, felidézése A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása Együttműködési képesség társakkal, tanítóval Szóbeli kifejezőképesség Gondos munkavégzés A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás A tanuló megfigyelési képessége, a megfigyelés pontossága Az információk megőrzése, felidézése 166

Testünk főbb életműködései – Helyes fog- és testápolás Tájékozódási alapismeretek – Az otthon és az iskola környékének megfigyelése Lakóhely ismerete – A település és környékének felszíne, vizei A településhez fűződő hagyományok – Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel Élettelen természet – A környezetünkben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai, a változások megfigyelése (hőmérséklet, halmazállapot-változások, olvadás, oldódás, mágnesesség, égés) Az élő természet alapismeretei – A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek – Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek – Egymásrautaltságuk Testünk és életműködéseink – Az ember életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek – Egészséges életmód – A betegség tünetei Tájékozódási alapismeretek – Fő világtájak, az iránytű használata – Tájékozódás helyi térképvázlaton Ország ismeret – Hazánk fővárosa Budapest – Saját településünk felszíni formája, vizei, nevezetes épületei – Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával Élettelen természet alapismeretei – Környezetünk ( otthon, lakóhely) tisztasága, szennyezettsége

– – – – – –

A megismerési módszerek (megfigyelés, tapasztalat, kísérlet) alkalmazása Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, csoportosítás, fogalomalkotás) alkalmazása Együttműködési képesség társakkal, tanítóval Szóbeli kifejezőképesség Gondos munkavégzés A környezet tisztaságának, a természet értékeinek védelmét szolgáló magatartásforma

167

Az élő természet alapismeretei – Az erdő, a füves- és vizes élőhelyek néhány jellemző növény- és állatfaja Testünk és életműködésünk – Az ember életkori szakaszai – Helyes és helytelen (egészséget károsító) szokások Tájékozódási alapismeretek – Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi térképén – Lakóhelyünk elhelyezése a térképen Országismeret – Hazánk természeti szépségei, kulturális értékei, településtípusai – Népcsoportok, kisebbségek hazánkban, magyarok a határon túl

1-4. évfolyam

– – – – – – – – –

TÉMAKÖRÖK

– – – – – –

Technika Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, Elemi munkaszakaszok (testtartás, rend, pontosság) Balesetvédelem Eszköz- és szerszámhasználat Megfigyelőképesség, anyagok tulajdonságainak felismerése Összefüggések felfedezése (anyagok és a belőlük készült tárgyak tulajdonságai között) Műveleti sorrend Saját és mások munkáinak értékelése adott szempontok szerint Közlekedési ismeretek, a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartásformák ismerete

1. évfolyam Anyagok Az anyag felhasználása. Kézművesség Mérés Építés Közlekedési ismeretek Életvitel - háztartástan

– –

– – – –

2. évfolyam Ember és környezete Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk Mérés Tervezés, építés Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

– – – – –

– – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Eszközhasználat Anyagismeret Tervezés, kivitelezés Önértékelés, társak munkájának értékelése

3. évfolyam Az ember és környezete Anyagok megmunkálása, felhasználása Tervezés, építés Mérés, műszaki ábrázolás Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

– – – – – – –

4. évfolyam Az ember és környezete Anyagok megmunkálása, felhasználása Tervezés, építés Mérés, műszaki ábrázolás Épített környezet Közlekedési ismeretek Életvitel, háztartástan

Testnevelés Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai 1. évf.

2. évf.

3. évf.

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai – Feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés; – Öltözködési és higiéniai szokások betartása – Balesetek elkerülése – Alakzatok felvétele – Utasítások megértése, végrehajtása – Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor – Játékszabályok betartása – Fegyelmezettség – Önértékelés fejlettsége. – Feladatokhoz való hozzáállás, – Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása – Balesetek elkerülése, megelőzése – Alakzatok felvétele – Utasítások megértése, végrehajtása – Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor – Játékszabályok betartása – Fegyelmezettség – Önértékelés fejlettsége. – Feladatokhoz való hozzáállás, – Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása – Balesetek elkerülése, megelőzése – Alakzatok felvétele – Utasítások megértése, végrehajtása – Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor – Játékszabályok betartása – Egymáshoz való alkalmazkodás – Együttműködés társakkal – Fegyelmezettség – Önértékelés fejlettsége.

Feladatokhoz való hozzáállás, motiváltság Öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Fegyelmezettség Feladatokhoz való hozzáállás Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség, kitartás a feladtok végrehajtásakor Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Fegyelmezettség Feladatokhoz való hozzáállás, Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség, kitartás a feladatok végrehajtásakor Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Egymáshoz való alkalmazkodás Kudarctűrő képessége Fegyelmezettség 169

4. évf.

– – – – – – – – – – –

Feladatokhoz való hozzáállás, Önálló öltözködés, higiéniai szokások betartása Ügyesség, cselekvések gyorsasága Mozgáskoordináció Állóképesség, kitartás a feladatok végrehajtásakor Játékban való aktivitás, kezdeményezés Utasítások végrehajtása Játékszabályok betartása Egymáshoz való alkalmazkodás Kudarctűrő képessége Fegyelmezettség

– – – – – – – – – – –

170

Feladatokhoz való hozzáállás, Önálló öltözködési és higiéniai szokások betartása Balesetek elkerülése, megelőzése Alakzatok felvétele Utasítások megértése, végrehajtása Aktivitás mozgásformák végrehajtásakor Játékszabályok betartása Egymáshoz való alkalmazkodás Együttműködés társakkal Fegyelmezettség Önértékelés fejlettsége.

Vizuális kultúra 1-4. évfolyam

1. évfolyam

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai – A tantárgy iránti érdeklődés, aktivitás, – Elemi munkaszakaszok (testtartás, rend, pontosság) – Balesetvédelem – Eszközhasználat – kifejezés (technikai kivitelezés formái) – Megfigyelőképesség – vizuális kommunikáció – technikák tulajdonságai közötti összefüggések megjelenítése, – Műveleti sorrend – alkotás - kifejezés – Tárgy- és környezetkultúra – Saját és mások munkáinak értékelése adott szempontok szerint

– – – – – – – –

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Tér; Forma Szín Eszközhasználat Kivitelezés Műalkotások elemzése Környezetkultúra Kifejezés, képzőművészet (Nyelv, alkotás, befogadás) Vizuális kommunikáció (Nyelv, alkotás, befogadás, megismerés) – Tárgy- és környezetkultúra (nyelv, alkotás, befogadás, megismerés) – Technikák – – – – – – – – –

Ének-zene Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai Írásbeli szöveges értékelés szempontjai Tantárgyhoz, tanórai feladatokhoz való hozzáállása – Tanórai munkája Dalok szép éneklése közösen – Tanult dalok éneklése közösen, önállóan Dalokhoz tartozó játékok ismerete. – Népi gyermekjátékok ismerete Ritmuselemek hangoztatása, felismerése – Tanult ritmusok hangoztatása ritmusjelről. Egyenletes lüktetés érzékelése – Ritmusmotívumok hangoztatása Dallamhangok elhelyezése dallamkirakón – Szólmizációs hangok betűjelének, kézjelének Tanult szólmizációs hangok ismerete ismerete Hangszínek felismerése – Dallammotívumok éneklése hangjegyről – Hangszínek, hangszerek felismerése 171

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

– –

Tantárgyhoz való hozzáállása Írásbeli munkájának külalakja Daloknak megfelelő tempójú éneklés Dalok összekapcsolása játékkal Ritmusmotívumok hangoztatása Felismeri a dal ritmusa és az egyenletes lüktetés közötti különbséget Kézjelről való éneklés Dallamírás szabályainak ismerete

– – – – – – – – – – – – – – – – –

Tanítási órán való viselkedése Tanult dalok összefüggő, tartalomnak megfel. éneklése Népi gyermekjátékok ismerete Ritmusmotívumok visszatapsolása Dal és ritmus együttes hangoztatása Osztinátó tapsolása dalokhoz. Szólmizációs hangokról való éneklés. Kottaírás önállóan Tanult dalok, dalcsokrok éneklése Népszokások ismerete Tantárgyhoz való hozzáállása. Hosszabb ritmusképletek visszatapsolása emlékezetből Ritmusnevek hangoztatása Dallamok leszolmizálása, éneklése Egyenletes lüktetés és ritmus együttes hangoztatása Szólmizációs hangok kézjeleinek ismerete Kottaírás ismerete

– – – – – –

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

172

Tanórai munkavégzése Közös játékban való aktivitása Tanult dalok felismerése dallammotívumról Metrumérzék kialakulása Dallam és ritmus együttes hangoztatása Ritmus visszatapsolása Ritmus felismerése ritmusjelről, ritmusnévről Hangjegyírás szabályainak ismerete Dallammotívumok éneklése betűkottáról Hangszerek, hangszínek felismerése Tanórai munkavégzése, munkájának külalakja Népdalok szépéneklése Dalok felismerése hangszerekről, dallammotívumokról Egyenletes lüktetés érzékelése Ritmuselemek nevének, jelének ismerete Hangjegyírás szabályainak ismerete Emberi hangok, külvilág zajainak, hangszereknek felismerése Tanórai feladatainak ellátása Írásbeli munkájának külalakja Daloknak megfelelő ritmusú, tempójú szépéneklés Egyenletes lüktetés érzékelése dalok éneklésével együtt Ritmusmotívumok visszatapsolása, leírása hallás után Ritmusjel, ritmusnév, ritmusérték ismerete Hangjegyírás szabályainak ismerete Hallgatott zenei művek felismerése Hangszerek, hangszínek felismerése

Idegen nyelv 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

Folyamatos szóbeli értékelés, ellenőrzés szempontjai • A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja • Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor • Utasítások megértése, végrehajtása • Helyes ejtés, artikuláció • Munkafegyelem • Együttműködő képesség • A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor • Szókincsének fejlődése • Utasítások megértése, végrehajtása • Helyes ejtés, artikuláció • Munkafegyelem • Együttműködő képesség • • • • • • •

4. évfolyam

• •

Írásbeli szöveges értékelés szempontjai • A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés • Személyes adatok ismertetése • Memoriterek reprodukálása • Utasítások végrehajtása • Szókincsfejlődés • • • • • • •

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Személyes adatok ismertetése Szóbeli szövegalkotás képről Saját gondolatok közlése Memoriterek reprodukálása Utasítások végrehajtása Szókincsfejlődés

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor Utasítások, kérések megértése, végrehajtása A hangos olvasási készség fejlődése (az olvasás jelrendszerének elsajátítása) Helyes ejtés, artikuláció Munkafegyelem Együttműködő képesség

• • • • • • • • •

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Személyes adatok ismertetése Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság) Önálló szövegalkotás Memoriterek reprodukálása Utasítások végrehajtása Szókincsfejlődés Íráskép Helyesírás

A tantárgy iránti érdeklődése, aktivitása, motivációja Helyes beszédtechnika szóbeli közléseknek (beszédlégzés, artikuláció, beszédtempó, beszédritmus, hangsúly, hanglejtés, hangerő)

• •

A feladatokhoz való hozzáállás, munkavégzés Beszédtevékenység kifejezésmód, szóbeli szövegalkotás képről, meséről, saját gondolatok közlése Olvasástechnika (pontosság, tempó, folyamatosság)

173

•

• • • • • • • •

• • •

Szóbeli kifejezőképesség fejlődése, szókincsfejlesztés, a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai Egyszerű szóbeli közlések, utasítások megértése A hangos olvasási készség fejlődése (az olvasás jelrendszerének elsajátítása) Szövegértő műveletek végzése Íráskészség fejlődése (szabályos betűalakítás és kapcsolás) Helyesírási képesség alakulása (másolás, látó, halló, tollbamondás, önálló írás) Önművelési szokások alakulása Aktivitás, eredményesség memoriterek tanulásakor

• • •

174

Szövegértés, a szövegértést bizonyító műveletvégzés Írástechnika, írástempó Anyanyelvi ismeretek tapasztalati úton való megismerése Helyesírás – látó/halló tollbamondás, rövid szavak írása, önálló írás Írásbeli szövegalkotás (szószerkezetek, mondatok alkotása képről) Személyes adatok ismertetése

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése –

A magatartás és szorgalom jegy elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata.

–

A végleges minősítés – a tanulóközösség véleményének ismeretében – a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

–

A tanulókat és szüleiket a havi érdemjegyről az adott hónap utolsó tanítási napját követő 5. munkanapon belül értesíteni kell.

–

A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyektől alakul ki, az osztályfőnök javaslata, az osztályban tanító nevelők, döntése alapján.

a) A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

b) A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: Példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének szempontjai magatartás Aktivitása, példa-mutatása A házirend betartása

Hatása a közösségre

példás normakövető

jó megfelelő

változó Gyenge

betartja, a betartásra ösztönöz

betartja, tudatosan nem sérti meg

pozitív

befolyást nem vagy kevésbé gyakorol megfelelő

többé-kevésbé betartja, hajlamos a fegyelmezetlens égre Tudatosan nem hátráltatja, árt szembefordul a közösséggel Gyenge, súlyosan ingadozó kifogásolható

Fegyelmezettség nagyfokú e önfegyelemre épül Törődés gondos, társaival odafigyel

általában Esetleges észreveszi mások spontaneitás

rossz Rendbontó, negatív sokat vét ellene, gyakran megszegi

közömbös vagy gátló, ártó

Segítőkészsége

másokra fejlett, keresi a jobbítás lehetőségét

gondjait együtt érez a problémákkal

jellemzi Szimpátiája ingadozó, időnként kárörvendő néha kívánnivalót Nyegle, durva, hagy maga után gyakran kiszámíthatatlan szót fogad, a csak figyelmeztetést nyomatékos elfogadja utasításra hajtja végre a feladatokat , esetenként tiszteletlenül viselkedik, a figyelmeztetést Gondatlanságból elfogadja, kárt okoz, esetleges eltulajdonítja rongálását mások értékeit igyekszik helyrehozni Nincs írásbeli Osztályfőnöki osztályfőnöki figyelmeztetése, figyelmeztetése intője van

Viselkedése, hangneme

kifogástalan, udvarias

Viszonyulása nevelőihez, szüleihez, felnőttekhez

tisztelettudó

Értékek megóvása

óvja saját, társai és a közösség értékeit, erre figyelmezteti társait

Fegyelmező intézkedések

Nincs írásbeli figyelmeztetése (szaktanári, osztályfőnöki) Nincs igazolatlan Nincs igazolatlan mulasztása mulasztása

Mulasztás

176

Igazolatlanul mulasztott

szándékú kívülálló, elzárkózó, nem segítőkész durva, goromba, agresszív szófogadatlan, nyíltan szembeszegül

szándékosan kárt okoz, rendszeresen eltulajdonítja mások értékeit Igazgatói figyelmeztetése van Több alkalommal igazolatlanul mulasztott

szorgalom

Tanulmányi munkájának szintje képességeihez viszonyítva Munkavégzéséne k jellemzői

Általános tantárgyi munkavégzése, viszonya az egyes szaktárgyakhoz Önálló munkavégzése

példás jó változó igényes, folyamatos, Ingadozó, maximális maximumra nem minimum eredményt ér el törekszik eredménnyel elégedett

hanyag képességeitől teljesítménye messze elmarad

kitartó, pontos, rendszeres, figyel megbízható az órán, folyamatosan, rendszeresen készül minden iskolai ösztönzésre feladatát dolgozik elvégzi

Rendszertelen, pontatlan

Megbízhatatlan, nem végzi el feladatait

Időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, szétszórt

önálló, önellenőrző

Önállótlan, tanári utasításokra szorul Többnyire passzív, ritkán vállal többletfeladato t Ingadozó, esetleges,

feladatait a tárgyak többségénél nem végzi el, egyes tantárgyakkal szembeszegül elutasító, nem hajlandó munkavégzésre

törekszik az önálló munkavégzésre

Aktivitás, többféle Aktív, szívesen feladatot vállal vállal többletfeladatot

Többnyire aktív, kevés feladatot vállal

Érdeklődése

tananyagon felül is produkál, többletismeretr e törekszik

közömbös, érdektelenség jellemzi

Tanórán kívüli információk felhasználása Kötelesség-tudat

rendszeres

a kötelező tananyagot pontosan teljesíti, érdeklődése azon belül marad előfordul Ritkán ösztönzésre vár, általában felkészül, felszereléseiről csak néha feledkezik meg

nem törődik kötelességeivel, nincs felszerelése

magas fokú, készül az órára, felszereléseit mindig elhozza

177

Alulmotivált, változékony, rendszeresen otthon hagyja felszerelését

Passzív, nem vállal többlet-feladatot

egyáltalán nem

Értékelések a tanórán kívüli foglalkozásokon és tanulószobán Tanulás 1. A tanuláshoz való viszonya kiemelkedő, feladattudata példamutató. Feladatait önállóan, hibátlanul megoldja. 2. Feladatai felidézésében néha segíteni kell. Az önálló tanulásban is kevés segítséget igényel. 3. Többször nem tudja mi a feladata, a megoldásban, tanulásban a nevelő segítségét igényli. 4. Csak a nevelő segítségével dolgozik, tanulását felnőtt irányításával is gyengén végzi. Nincs feladattudata. Foglalkozások 1. A foglalkozások levezetésében, szervezésében aktív szervező, kezdeményező és kivitelező. 2. Foglalkozásokon aktív, szívesen részt vesz benne, de a szervezést nem vállalja. 3. A foglalkozásokon unszolásra vesz részt, de a feladatokat elvégzi, nem bomlasztó hatású. 4. Foglalkozásokon nem vesz részt, társai játékait, foglalkozásait zavarja, bomlasztja. Udvari, tantermi, társas viselkedés 1. Játékokban és foglalkozásokban példamutató magatartású és aktivitású. Társaira serkentőleg hat, segíti őket. 2. Nem mindig vesz részt közös játékokban, de a társait nem zavarja, önálló játékra és elfoglaltságra képes. 3. A közös játékokban, foglalkozásokban nem vesz részt, társait zavarja, kineveti, bomlasztja a közösséget. Étkezés 1. Az étkezés illemszabályait betartja, társait is arra ösztönzi. 2. Az étkezés illemszabályait igyekszik betartani, más társa étkezését nem zavarja. 3. Az étkezés illemszabályai ellen sorozatosan vét, mások étkezését is zavarja. Általános érdeklődés 1. Folyamatosan kommunikál, szókincse életkorának megfelelő, az udvariassági szabályokat betartja, szívesen beszélget a felnőttekkel és társaival. 178

2. Kérdésekre mondatokkal válaszol, szívesen beszélget, de nem kezdeményező. 3. Válaszai szavakra korlátozódnak, nem szívesen beszél, véleményt csak ritkán nyilvánít. 4. Egyáltalán nem nyilvánít véleményt, kérdésekre is csak egyszavas választ ad. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

ideje Kiemelkedő tantárgyi A tanév folyamán teljesítményért. amikor a tanuló érdemes lesz rá. tanulószobai nevelői Kiemelkedő közösségi A tanév folyamán dicséret munkáért. amikor a tanuló érdemes lesz rá. Osztályfőnöki Kiemelkedő közösségi A tanév folyamán dicséret (szóbeli, munkáért amikor a tanuló írásbeli ) érdemes lesz rá. Szaktanári dicséret

Igazgatói dicséret

Jutalomkönyv

Oklevél

Nevelőtestületi dicséret

Kimagasló A tanév folyamán tanulmányi, kulturális amikor a tanuló és sporteredményért. érdemes lesz rá.

Megyei vagy országos tanulmányi, kulturális és sportversenyeken élért kimagasló eredményért.

A tanév végén .

Kitűnő és jeles tanulmányi eredményért (4,8 fölött) Példamutató magatartásáért és kiváló tanulmányi eredményéért

179

A szaktanár tanulószoba vezető Az osztályfőnök, valamint a szaktanárok, a diákönkormányzat javaslata alapján Az osztályfőnök és a szaktanárok javaslatára az igazgató

A tanév végén

Az igazgató

A tanév végén

Az osztályfőnök

A tanév végén

Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése

adományozza

o Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén 

szaktárgyi teljesítményért



példamutató magatartásért



kiemelkedő szorgalomért



példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

o Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. o Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. o Az

iskolán

bemutatókon

kívüli

versenyeken,

eredményesen

vetélkedőkön,

szereplő

tanulók

illetve igazgatói

előadásokon, dicséretben

részesülnek. o A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanuló: közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki o tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy o a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy o igazolatlanul mulaszt, vagy o bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. 180

Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés, napközis, tanulószobás nevelői figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés (szóbeli, írásbeli) (Nagykerekiben osztfőnöki megrovás) Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) Igazgatói intés (írásbeli) (Nagykerekiben igazgatói megrovás) Tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. A Házirend súlyos megsértése, társai testi épségének veszélyeztetése, károkozás.

Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Jogszabályok szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján a fegyelmi büntetés lehet: • megrovás • szigorú megrovás • meghatározott kedvezmények megvonása • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába

A mindennapos testnevelés megvalósításának szinterei, célja, feladata A mindennapos testnevelést az Nkt. 27. § (11) bekezdésében foglaltak szerint szervezzük. Tanítási órák •

a tanulók egészséges testi fejlődésének biztosítása

•

általános testi képességek fejlesztése

•

a helyi tantervben előírt mozgásanyag elsajátítása 181

•

tartásjavító gyakorlatok rendszeres végeztetése

•

a fizikai képességek felmérése,

•

differenciált foglalkoztatás: a kiváló testi képességekkel rendelkező

•

tanulók teljesítményének átlag fölé emelése

Kötelezően testmozgással kitöltött szabadidő foglalkozás alsó tagozatosoknak •

a testnevelés órákon túli mindennapos testneveléshez szükséges időkeret biztosítása, •

testnevelési játékok megismertetése,

•

megfelelő terhelés biztosítása játékos feladatokkal,

•

sportmozgások megszerettetése, kedvező személyiségjegyek

•

kialakítása,

•

házi versenyek szervezése lebonyolítása,

ISK csoportok •

a nagyobb mozgásigénnyel rendelkező tanulók sportágválasztási lehetőségének biztosítása, •

sportágak mozgásanyagának magasabb szintű megismerése,

•

a tanulók versenyeztetés

182

A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei Az intézmény által elkészített nevelési – oktatási programnak megfelelően olyan helyi tanterv szerint kívánunk dolgozni, amely figyelembe veszi a település felnövekvő nemzedékének alapvető érdekeit, versenyképességének biztosítását. –

A korszerűség és a teljesíthetőség domináljon a műveltségtartalom kiválasztásában!

–

A kiválasztott tartalom jól legyen elrendezve a tantárgyi, - osztály- és óratervi keretek időbeosztásában.

–

Az alapozó képzés és a tudományos alapozás szerkezeti arányai helyesek legyenek, álljanak szinkronban egymással!

–

A képességfejlesztés során minden tanuló személyre szóló képzést kapjon.

–

A tananyag maximális adaptálása a tanuló befogadóképességéhez.

–

A tankönyvek és taneszközök sikeres megválasztása.

–

Készítsen fel a képességek szerinti eredményes továbbtanulásra!

Kiemelten számolunk az emberi kapcsolatok és a minőség szerepével. Továbbra is biztosítani kívánjuk a belső testületi stabilitást, a munka színvonalát. Egységes és szilárd értékrend és követelményrendszer alapján kell „építkeznünk”. Az erőforrások hatékonyabb kihasználásával az oktatás – nevelés színvonala emelhető. Az ismeretközvetítésben

a

tanulók

való

tudásszintjéhez

igazodunk,

s

alakítjuk

programkínálatunkat. A növekvő számarányú cigány tanulók elemi gondjainak a megoldása, és a tanításuk alapfeltételeinek a megteremtése nélkül nem lehet tartósan eredményes munkát

végezni.

Többletszolgáltatásokra,

nagyobb

odafigyelésre

van

szükség.

(Képességfejlesztő foglalkozások, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat speciális szakmai szolgáltatásainak kihasználása.) A nagy szóródást mutató tudásszint és szociokulturális környezet kompenzálására szükség van a differenciált tanulásszervezésre, mert mindenki számára biztosítani kell a valós képességeinek és tényleges tudásának megfelelő képzést. Kiemelt feladatként kezeljük az idegen nyelv tanítását, a számítástechnikai képzés megalapozását, az önálló tanulásra való hatékony felkészítést.

Az iskola tanulóinak szociális összetétele indokolja, hogy a tehetségfejlesztés kiemelt feladata mellett a felzárkóztatás, a tanévvesztés lehetséges elkerülése, esetenként az esélykülönbségek csökkentése jusson nagy szerephez. Így a pályairányítás folyamatát is már a felső tagozat kezdetén szükséges megkezdeni. A tantárgyak művelődési anyagának feldolgozása során alapvető cél, az önálló tanulási képesség kialakítása. Építsünk a tanulók tapasztalataira, meglévő ismereteire! Ehhez gyakori előzetes feladat adás, gyűjtő feladatok kitűzése szükséges. Szükséges a tanuláslélektan eredményeinek alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban. Minden gyerekben rejlő valamilyen kedvező adottság képességgé érlelésével lehetőleg minden tanuló jusson valamilyen formában sikerélményhez az iskolában. A pedagógiai tevékenységet a motiváció, a belső késztetés hassa át, amely a tudatosság fejlesztésével, a korszerű pedagógiai technológia változatos, a diagnosztikus, a fejlesztő és a minősítő értékelés funkcionális alkalmazásával érhető el leginkább. Részesítsük előnyben a tanulói tevékenységre épülő ismeretfeldolgozási módszereket, amelyekben kapjon megfelelő szerepet a vizsgálódás, a közvetlen tapasztalás, a megfigyelés, a kísérlet. Mind a tanórai mind a tanórán kívüli tevékenységekben érvényesüljön a felfedezés, a tanulói önálló kezdeményezés öröme, problémahelyzetek megoldása. A folyamatos ellenőrzés és értékelés (tanulói önértékelés, társértékelés, tanári értékelés) döntő befolyással van az eredményekre, sikerélményt ad, rámutat a hibákra és kijavításuk módjára. Bővüljön a tematikus tervezés rendszere, a differenciáló tehetségfejlesztő és felzárkóztató tanuló tevékenykedés. A belső és külső koncentráció rendszeres alkalmazásával segítsük elő az összefüggések megértését! Keressék tanulóink a logikai lépéseket, az ok-okozati összefüggéseket! Mind a tantárgyak, mind a „modulok” segítsék elő a figyelmes, pontos munkavégzés megalapozását, az önellenőrzést, az önértékelés képességének fejlesztését! A nevelői szabadság elvének érvényesítésével a helyi tanterv rendszerét megfelelő gyakorlással, ismétléssel szükséges a tanulók képességei szerint differenciáltan teljesíteni. Az ismeretek komplex feldolgozására az esztétikai ízlésformálást szolgáló tantárgyak keretében nyílik különösen sok lehetőség. A tanév elején és végén az ismeretfeldolgozás, a képességfejlesztés induló állapotát, illetve eredményét mérni szükséges. Standard feladatsorok lehetőség szerinti alkalmazásával a feladatokat és értékelésüket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki egységes elvekre építve. 184

A hatékonyabb képességfejlesztés céljából szükséges a minősítő ellenőrzések személyre szóló értékelése és az ebből eredő nevelői és tanulói tennivalók meghatározása. A helyi tanterv differenciált feldolgozásával, folyamatos képességfejlesztéssel, azonos követelmények támasztásával, a megoldás differenciált elvárásával fejleszthetők az értelmi erők. Az alsó tagozat munkájában a kommunikációs és a számolási képességek dominanciája mellett a kognitív és a cselekvés képességeit szükséges kiemelten fejleszteni. Az ismeretek jártassággá és készséggé formálásához szükséges a gyakorlás lehetőségét megteremteni. A természettudományi tárgyak a tananyag sajátosságaihoz igazodva a tudományos világkép kialakulását, a világ megismerhetőségét és környezetünk védelmét a térbeli tájékozódás képességét, a természeti jelenségek tudományos magyarázatát, az anyagszerkezeti ismereteket alapozzák meg. Fejlesszék a tanulók megfigyelő, összehasonlító, rendszerező, logikus gondolkodó képességét. Tudatosítsák a tanulókban a szellemi és a fizikai munka összefonódását, kapcsolatát és a műszaki-technikai haladás által diktált műszaki tudás perspektíváit, a környezetvédelem fontosságát. A társadalomtudományi tárgyak a szülőföld ismeretét, szeretetét, más népek tiszteletét, megbecsülését, helyes erkölcsi ítéletalkotás képességének, értékes emberi tulajdonságok, jellemvonások kialakulását segítsék elő. Az olvasásban a jobb megértés és a lényeglátás, a nyelvhelyességben a helyesírási készségszint fejlesztése az alapvető cél. Általános feladat a szóbeli kifejezőképességnek az érvelő vitakészséggel történő fejlesztése. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a fejlett kommunikációs probléma felismerő, döntési, konfliktus-kezelési, együttműködési, önálló és kritikus gondolkodási képességek kialakítására. Az esztétikai nevelés alapozza meg az esztétikum és a humánum felismerését, megbecsülését, megóvásuk igényét. Tanórai és órán kívüli tevékenységgel bontakoztassuk ki a tanulók társas és egyéni, alkotó jellegű esztétikai tevékenységét. Hangverseny – látogatás, tánctanulás, közös éneklés, képzőművészeti alkotó tevékenység, dráma játék is szolgálhatják ezt. Az 1. osztályos tanulóknak meghirdettük a vizuális kultúra, komplex művészeti ismeretek 185

és az ének (népi gyermekjátékok) irányultságokat. 5. osztályban a Tánc és dráma modul lép be. Az egészséges életre nevelés komplex, összetett feladata a tanulók fizikai és pszichikai edzését szolgálja. A kirándulások és a nyári vízi táborok a testi kondíció javításán felül közvetlen környezetünk és a távolabbi tájak jobb megismerését is lehetővé teszik. Az ISK foglalkozásaival, a gyógytestnevelés és a mindennapos testnevelés adta lehetőséggel bővül e kör. Nemcsak a tantárgyak ismeretanyagát kell az iskolában feldolgozni, hanem a viselkedésre, az erkölcsi normák elfogadására és alkalmazására is tanítani kell tanítványainkat. Így a képességfejlesztés és személyiségformálás egyidejűleg és egymás mellett valósul meg a nevelés folyamatában. (Etika, Tánc- és dráma, Történelem és állampolgári ismeretek, Osztályfőnöki óra) Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az iskola minden alapfunkciójának nem tud azonos színvonalon eleget tenni. Ezért - a szükségletek fontosságát mérlegelve - meg kell határoznia, hogy az alapfeladatok között milyen prioritási rendet állít fel. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező évek a tananyag tartalmak korszerűsítését, és ezek helyi tantervbe foglalását jelölik meg a legfontosabb teendők egyikének, ezért iskolánkban előtérbe kell helyezni az ismeretközlő funkció átalakításának teendőit. A feladatellátás fontossági sorrendjét és ezek teendőit a következők képezik funkciók a.) Ismeretközvetítés:

a funkciókból következő teendők • A helyi tanterv aktualizálása. • Az iskola tanítási-tanulási stratégiájának korszerűsítése. • A tanulói önálló ismeretszerzésre alapozó tanítás.

b.) Képzés:

• Az alapkészségek szilárd begyakoroltatása. • Az intellektuális, manuális és művészeti képességek egyenrangú fejlesztése.

186

• Magas színvonalú és személyhez kötődő tehetséggondozás. c.) Értékközvetítés:

• Az általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. • A magyarságtudat erősítése. • Az európai polgári gondolkodás és értékrend közvetítése.

d.) A tevékenységi

e.)

• A sport-, kulturális-, közéleti- és értékteremtő

rendszer

munka tevékenységi formáinak az eddigiek szerinti

megszervezése:

működtetése.

Személyiség-

képességfejlesztés:

és • Az iskolaszociológiai és iskolapszichológiai kérdésfeltevések figyelemmel kísérése és a gondjainak az alkotó megválaszolása fontos teendő. Különösen a szociokulturális feltételek hatásaira kell megkülönböztetett gondot fordítani a nevelőtestületnek.

f.) Szocializáció

• Az elemi szokások kialakítása. • A tanulókat ért negatív hatások kompenzálása. • A polgári társadalom értékeinek a megismertetése, és viselkedéskultúrájának a begyakoroltatása /pl. együtt-működési készség, másság elfogadása, stb/.

187

TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 1-4. évfolyamára

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A

tanítási

tartalmak

problémahelyzetekből

feldolgozásának kiinduló

folyamatában

izgalmas

-

élményszerű

tevékenységekkel,

kreativitást

tanulással, ösztönző

feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek

célszerűen

kialakított

rendszerében

fejleszti

a

kisgyermekben

a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.

188

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás

189

birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt

190

nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A

kommunikációs

kultúra

korunkban

nélkülözhetetlen

összetevője

a

különféle

ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés

által

motivált

közös

és

egyéni

tanulási

tevékenységek

keretében:

problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. 191

A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó

szerepjátékok,

magatartásformák,

személyközi

kapcsolatok

elemzése,

modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége,

a

közösség

ügyei

iránti

érdeklődés,

figyelem

és

tenni

akarás,

a

véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

192

TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 5–8. évfolyamára

Célok és feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét,

akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését,

empátiáját.

Rávezet

a

megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási 193

tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar 194

történelmi

személyiségek,

tudósok,

feltalálók,

művészek,

írók,

költők,

sportolók

tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

Diákként

és

felnőttként

tudjanak

élni

a

megnövekedett

lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

195

Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez

úgy

valósítható

meg,

ha

a

különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. 196

Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a 197

gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a

198

konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek 199

és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Az Uniós csatlakozás utáni Magyarországon minden tárgy oktatásában jelen kell hogy legyen az interkulturális kompetencia. Az egy közösségben élés, tanulás, az iskola belső életének harmóniája érdekében is szükséges, hogy a magatartás szintjén is megvalósuljon a másik kultúráját értékelő, elfogadó, ismerő kompetencia.

A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: 200

Az interkulturális tanulás célja: – A tanulókban tudatosuljon, hogy minden ember különböző, ami kulturális viselkedési és gondolkodási szokásait illeti. – A tanulókban alakuljon ki megértés aziránt, hogy az embereket viselkedésükben és gondolkodásmódjukban olyan változó tényezők befolyásolják, mint életkor, nem, szociális környezet. – A tanulókban alakuljon ki az a képesség, hogy más kultúrákban megfelelően értékeljenek általánosításokat (sztereotípiák, klisék, előítéletek), s ismerjék meg, hogy az emberek miképp értékelik, hogyan látják saját kultúrájukat. – A tanítás keltse fel a tanulókban az érdeklődést és kíváncsiságot, hogy önállóan is akarjanak célnyelvi kódokat megfejteni, s ezzel járuljon hozzá az élethosszig tartó tanulás képességének kialakításához. – A tanulókban alakuljon ki empátia és tisztelet a célkultúra jellemző viselkedési formái és eltérő értékrendszere iránt. – A tanulókban alakuljon ki érzékenység más kultúrák megértő befogadása iránt. Az interkulturális kompetencia az értő és a szó minden jelentésében „emberi” kommunikációt segíti elő és hozzájárul a nyitott, toleráns magatartásforma kialakításával.

1-4. ÉVFOLYAM Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés a fő cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek…). A témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak.

201

Fejlesztési követelmények Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokrók a cigány közösségben. Kapjananak indíttatást mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hanszerpótlók hangzását.

1. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Mesékre jellemző szavak gyűjtése. Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal. Dramatizálás, szituációs játékok. Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása. Ritmusgyakorlatok. Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése. Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Cigány gyermekirodalom

Kiszámolók, csúfolók, pár soros versek. Ördög-, tündér-, állat- és tréfás mesék. Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi).

Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek

Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján. Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei).

2. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús – táplálkozás, bunda – melegedés stb.). 202

Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése. Az aszimetrikus ritmusok felismerése a dalokban. Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése. Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek, mesék, történetek. Ördög.- tündér-, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly).

Kötődés a természethez

A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében.

Hagyományos és a helyi közösségekre jellemző cigánydalok

Az aszimmetrikus ritmusok. Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő). Ritmusgyakorlatok. Magyar és nemzetközi cigánydalok.

A továbbhaladás feltételei

Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott ünnephez fűződő vers, köszöntő felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken, szituációkban. A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták (pl. gyógyítás, hús – táplálkozás, bunda – melegedés). Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése, részvétel közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő stb.) felismerése. A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese előadása tanári segítséggel.

3. évfolyam Évi óraszám: 18

203

Belépő tevékenységformák Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is. Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése. Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása. Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín-, magasság, ritmikusság).

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi).

Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal

Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás „kuruzslás”?

Az autentikus és a népies műzene

Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók). Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata.


Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább egy cigány mesemondó megnevezése. Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigánynyelven is. A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek megismerése. Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése.

4. évfolyam Évi óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés). A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete. Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. Században született a himnuszuk. 204

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Gyermekirodalom

Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről.

Híres emberek, nevezetes események

A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: „akikre büszkék lehetünk…” család, nemzetség. Az egy családba, egy nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája. A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz.


Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. Önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján. A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása. Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A cigány himnusz éneklése cigány nyelven is. Legalább 3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban.

5-8. ÉVFOLYAM Célok és feladatok A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal – egyrészt – segíteni megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését, - másrészt – erősíteni identitástudatukat. Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg 5. évfolyamon: a cigányság 205

különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal. A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival, a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX. századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő cigányábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyamon feladata továbbá a cigányság kisebbségi jogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése. A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással. A cigány népismeret témakörei és azokhoz tartozó tartalmak leginkább az ének-zene, irodalom, történelem és rajz tantárgyakban integrálhatók, ugyanakkor önálló tantárgyi ismeretként is elsajátíthatóak.

Fejlesztési követelmények Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit és az azokhoz kötődő szokásaokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt. Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi, nemzetközi viszonylat is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágot. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni. Az év jeles napjaihoz kötődő ünepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére. 206

5. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Dal- és tánctanulás. A cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése. Egyéni és közös éneklés, kifejező előadás. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megfigyelése. Spontán zenélés. Az olvasott vagy hallott irodalmi művek, műrészletek (mesék, mondák, balladák) rövid szóbeli vagy írásbeli ismertetése, rajzban történő megjelenítése. Dramatizálás. A hallott irodalmi mű hangulatát, szín- és formagazdagságát megjelenítő, önálló és csoportos alkotások létrehozása. Dramatizálás. Az olvasmányok alapján megismert szokások dramatizálása. Dramatizáláshoz népviseletbe öltöztetett bábok készítése, „cigányos” környezet ábrázolása. A népviselet színvilágának, hangulatának vizuális technikákkal történő megjelenítése. A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása. A helyi cigány közösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése. A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása. A helyi cigányközösség életmódjával kapcsolatos információk gyűjtése, megjelenítése egyszerű dramatizálással. A cigányság virrasztási, temetkezési, megemlékezési szokásainak tanulmányozása szemelvények alapján. A tanult szokások megjelenítése, helyi hagyományok megismerése, gyűjtése, összevetése más közösségek szokásaival. Egyéni ötlet alapján népviseleti motívumok tervezése. Népi és műmese elbeszélése, történetek, mondák előadása általában és a helyi cigány közösségben. Választott történethez illusztárció készítése. Nép- és műmesék, történetek, mondák megjelenítése cigánynépviseletbe öltöztetett bábok és cigány környezetre emlékeztető illusztráció segítségével. Látogatás a skanzenben. Fogalmazás készítése a látottakról.

207

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Cigány mese-, mondavilág

Eredetmondák, balladák, anekdoták (pl. Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György).

Az emberi élet fordulóinak, ünnepeihez kapcsolódó helyi szokások

Húsvét: a nagyheti ünnepkör szokásai, húsvét vasárnap, köszöntők, tojásjátékok, ügyességpróbák. Húsvéthétfő, locsolkodás, locsolóversek, ajándékok. Keresztelő: az újszülöttel kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák. Jellemző dalok, ének- és táncszokások ünnepekhez kapcsolódva. Nevezetes népszokások, ünnepek. A sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés) kapcsolódó szokások. A lakóhely életének legfontosabb eseményei.

A magyarországi cigány népzene

A cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők. A helyi cigány közösség zenekultúrája.

A cigány népviselet: színek, formák, anyagok

Díszítő elemek – színhasználat. A közösség tagjainak különböző viselete. Viseletelemzés: formák, színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a nő ruházatának különbsége. A cigányok régi és újabb stílusú népviselete. Szín- és formagazdagság. A cigány és a magyar népviselet közötti hasonlóságok és különbözőségek.


Népdalok, műdalok, zenei szemelvények stílusos előadása. Zenei elemek, zenei részletek felismerése, reprodukálása. Népi hangszerek hangjának felismerése. A formák, színek, díszek felismerése a cigány népviseletben. A történetek valóságtartalmának felismerése. Önálló véleményalkotás a tanult művek szereplőiről, cselekményéről. Legalább 3 eredetmonda, 3 ballada, 3 anekdota ismerete. A sorsfordulókhoz kapcsolódó szokások ismertetése, összevetve a lakóhely hagyományaival. A hallott vagy olvasott mese szereplőinek, helyszíneinek felsorolása. Annak ismerete, hogy mikor milyen körülmények között mondtak meséket. Egy-egy irodalmi műhöz illusztráció készítése. Az emberi élethez kapcsolódó és az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek helyi és általános szokásainak ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek sajátosságainak ismerete, saját élményeik alapján történő elbeszélése. A hagyományos cigány mesemondási szokásokban való tájékozódás.

208

209

6. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Szemelvények olvasása, értelmezése. Tapasztalatszerzés valamely mesterség termékének előállításáról a valóságban is. Aktuális kiállítások megtekintése (pl. Néprajzi Múzeum). Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése, stílusos előadása egy- és több szólamban. Éneklés, hangszerjáték. A színkontrasztok s más kifejező eszközök megfigyelése. A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb szövegelemzési műveletek. A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek összehasonlítása a cigányság mai életformájával. A vándoló közösség tagjainak különböző szerepe, vándorjelek. A megismert mesterség termékének elkészítése különböző természetes anyagokból (pl. gyurmatégla, fonás pamutból és vesszőből). A kosárfonás alapműveletei. Vásári jelenet (adásvétel) dramatizálása. A valóságban történő tapasztalatszerzés néhány termék (kosárfonás, faedények stb.) előállításának módjáról. Szituációs játékok: „Egy napom a vándorló cigányok között.” A vándorló cigányság életének más vándorló népek életével, illetve a mai életmóddal való összehasonlítása. A színhatások művészi eszközeinek megfigyelése, elemzése. Rajzos vázlat készítése a vándorlás lehetséges útvonalairól. Múzeumlátogatás: a vándorlással összefüggő tárgyak, eszközök megtekintése.

210

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A hazai cigány elbeszélő irodalom

Például: Orsós Jakab, Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért elbeszélései.

Vándorlás

A vándorlás tárgyi emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi). Élet a vándorlás idején. (Hogyan telhettek napjaik a vándorló cigány embernek? A vándorlás idejéből eredő ételek.) A vándor közösség tagjai,f eladatuk,a család felépítése. Élet a vándorlás alatt: a közösség asszony és férfi tagjainak, illetve a közösséget vezető, védelmező tagok szerepe, feladatai, kapcsolattartás. A közösséget alkotó nők, férfiak, gyerekek kapcsolata, közösségben elfoglalt helyük. A vándorló cigányok közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti „vándorjelek”, gyülekezések. A Romani Kris, a cigány közösségek életét meghatározó íratlan szabályok. A Patyív: a cigány közösségi normák rendszere. A vándor közösségek tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás a kumpániák és tagjaik között. A közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösségek vezető, védelmező tagjainak szerepe. A vándorjelek szereplő: mikor, miért, hogyan üzentek egymásnak a közösségek, és mi volt a jelentősége az egyes jeleknek. A különböző kumpániák összegyűlésének okai. Életmód és foglalkozás közötti összefüggés: a vándorlás alatt folytatott gazdasági tevékenységek. Foglalkozási, megélhetési lehetőségek (a kumpániák). A vándoripar és a céges ipar közötti különbségek (eszközök, termékek, a munka értéke). A céghek szabályozó, illetve korlátozó szerepe.

Hagyományos cigány mesterségek

Vályogvetés, kosárfonás. Fa- és fémmegmunkálás. Cserekereskedelem, lókupecség. A mesterségek haszna. Harangöntés, drótos. Zenélés. Lókupec, vásározó.

Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok

Népdalok, műdalok, zenei szemelvények.

A komponálás jellegzetes módjai a cigány képzőművészeti

Naiv és tanult festők (pl. Péli Tamás, Balázs János, Szentandrássy István műveiben).

211

alkotásokban Kézműves tárgyak: anyagforma összefüggései

A cigány kézműves tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése.


Összefüggések keresése a cigányság foglalkozása és életmódja között. Népzenei stílusok és műfajok ismerete. A többszólamú éneklési készség kialakítása. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megismerése. Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a mai életforma összefüggéseinek felismerése. Véleményformálás az egyes eseményekről, személyekről. A történetek összevetése a valósággal, a túlzások megfigyelése. Legalább 3 elbeszélés saját szavakkal történő bemutatása, önálló véleményalkotás. Tevékenységek felsorolása, melyek a hagyományos mesterségek körébe tartoznak. A vándorlások során használt tárgyak, eszközök felismerése. A nők, a férfiak, a vezetők vándorközösségben betöltött szerepének, feladatának ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. A Patyív és a Romani Kris jelentésnek ismerete. Közösségi szabályok, normák ismerete, betartása.

7. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása. A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői. Térkép földrajzi elhelyezkedésükről. A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek felismerése. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A költők életének, műveinek megismerése. Kifejező versolvasás, a versek elemzése, stílusjegyek, műfajok felismerése, összehasonlítása.

212

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A líra képviselői a cigány irodalomban

Például:

A cigányság eredetei

Első különválás: ben és phen cigányok. Nyelvészeti szempontból való elkülönülés (örmény, európai, szír). A népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására. A nyelvi rétegeződés.

A cigányság Európában és a világban

Az életmód alakulása különböző korokban és országokban, a vándorlástól napjainkig. Az egyes cigány csoportok (oláh cigány, beás és romungrok) főbb jellemzői. Lehetséges rokonnépek (dombák, bandzsarák).

A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői

A népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük. Az egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei.

A közép-európai élettér

A kézművesség (pl. fegyverkészítés vagy más fémmegmunkálás), mint a viszonylagos megélhetés és a védelemre találás eszköze. Mátyás király privilégium levele. XVIII-XIX. század.

Zenetörténet

A cigányzene fogalmának kialakulása, változása. Cigányzenészek Magyarországon. (Híres bandák és zenészek életútja, életműve.) A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség. Cigányzenészek külföldön régen és most. Híres cigányzenészek életútja, munkássága (pl. Dankó Pista).

Rostás-Farkas György, Bari Károly, Szepesi József, Horváth Gyula, Jónás Tamás, Choli Daróczi József műfordításai.


A főbb cigány közösségek nyelvi, foglalkozási jellemzői, a cigányság lehetséges rokon népeinek felsorolása. Zenei formák és műfajok megfigyelése. A lassú lírai dal, táncdal megkülönböztetése, megfelelő stílusban való előadása. Egy híres cigányzenész életének, munkásságának bemutatása. Az cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése, megfogalmazása, jellegzetes és kiemelkedő alkotások elemzése. Az érzelmi telítettség megjelenítésének felismerése az egyes versekben. Legalább 3 meghatározó vers szöveghű felidézése.

213

8. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Könyvtárlátogatás során a cigánysággal kapcsolatos kutatások megismerése, adatgyűjtés. Az elbeszélő művek részleteinek szöveghű felidézése. Az írói életutak bemutatása közös feldolgozás és egyéni beszámolók alapján. Szemelvények gyűjtése, műelemzés. Irodalmi válogatás készítése a megjelent antolgiák, folyóiratok, újságok felhasználásával. Információgyűjtés a televízió, a rádió, a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján.

214

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A cigány próza meghatározó egyéniségei

Például: Lakatos Menyhért, Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei.

A XX. századi magyar irodalom cigányságképe

Olyan magyar regények vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok), melyekben cigány ember is szereplő.

A világirodalom híres cigányábrázolásai

A cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban játszódó, különböző cselekményű írásokban.

A cigány irodalom élő műhelyei

Könyvek, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók, időszaki kiadványok /napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv/ (pl. Lungo Drom, Amaro Drom, Világunk stb.)

Zenetörténet

A XIX-XX. századi ún cigányzenei elemeket felhasználó művek, táncok (pl. Liszt-rapszódiák, Kodály: Galántai, Marosszéki táncok). A verbunkos kialakulása, stílusjegyei. Nemzetközi sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar).

A magyarországi cigányság hitélete

A Szűz Mária kultusz és egyéb új vallási irányzatokhoz tartozás tömeges megjelenése a cigányság körében.

Magyarországi cigány kutatások

A cigányság életét, kultúráját kutató személyiségek életének, munkásságának ismerete. Például: Wlislocki Henrik, Erdős Kamil, Bari Károly.

A cigány kisebbség helyzete Magyarországon

Az 1993. évi törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az Országos Cigány Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe. Kisebbségi oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények, ösztöndíjrendszerek.


Ismeretszerzés és okkeresés a cigányság kereszténységgel való kapcsolódásának folyamatáról. Legalább egy meghatározó, a cigányság életét kutató személyiség munkásságának ismerete. Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése emlékezetből. Irodalmi alkotások elemzése. Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó, mű címe). Festői alkotások stílusjegyeinek felismerése. 215

Önálló véleményalkotás arról, hogyan járultak hozzá az egyes alkotók a cigányság kulturális felemelkedéséhez.

216

Az iskola egyes évfolyamokon tanított tantárgyai, kötelező és választható tanórai foglalkozások a műveltségterületek megjelenése a tantárgyi struktúrában Tantárgyi struktúra Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Részterület

Tantárgyak

Magyar nyelv

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Magyar irodalom

Idegen nyelv

Angol vagy német vagy orosz vagy román

Matematika

Matematika Társadalomismeret (5-6. o.) Társadalmi ismeretek

Ember és társadalom

Környezetismeret Osztályfőnöki Magyar

Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek

Történelem Osztályfőnöki Biológia

Történelem

Történelem (7-8. o.)

Természetismeret

Természetismeret

Biológia— egészségtan

Biológia

Fizika

Fizika

Kémia

Kémia

Földünk és környezetünk Művészetek

Osztályfőnöki Magyar Természetismeret

Magyar nyel és irodalom (1-4. o.)

Emberismeret

Ember a természetben

Integráció

Földrajz Ének-zene

Ének-zene

Magyar

Tánc és dráma

Tánc és dráma

Magyar, testnevelés, ének 217

Vizuális kultúra Számítástechnika

Informatika

Vizuális kultúra Informatika Számítástechnika

Könyvtárhasználat

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Magyar

Magyar

Technika

Technika (1-4. o.) fiúknak (5-8. o.)

Háztartástan

Háztartástan 5-8. lányoknak

Pályaorientáció Testnevelés és sport

Osztályfőnöki Testnevelés

A műveltségi területek közös követelményei a következő tantárgyakban jelennek meg: Hon és népismeret: o történelem és állampolgársági ismeretek o magyar irodalom és nyelvtan o természetismeret o földrajz o fizika o kémia o rajz o ének o tánc Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: o o o o

földrajz történelem magyar irodalom rajz

Környezeti nevelés: o földrajz o környezet, - és természetismeret o biológia és egészségtan 218

o o o o o o o

fizika kémia magyar irodalom rajz testnevelés osztályfőnöki technika és háztartástan

Kommunikációs kultúra o o o o o o

magyar irodalom és nyelvtan rajz ének informatika testnevelés osztályfőnöki

Testi és lelki egészség: o o o o o

környezet - és természetismeret biológia és egészségtan testnevelés osztályfőnöki technika és háztartástan

A tanulás, a tanulás tanítása: o osztályfőnöki o minden tantárgyon belül a tantárgy sajátosságainak megfelelően Pályaorientáció: o osztályfőnöki o minden tantárgyban, a tantárgyhoz tartozó pályaismertetéssel.

Az iskolában alkalmazott kerettantervek A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 1-4. évfolyam: Tantárgy megnevezése Ének-zene

Változat B. ker. A

Változat Változat Nagykereki. Bojt A A

219

5-8. évfolyam: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

Változat B. ker. B B B A A

Változat Nagykereki. A B B A A

1-4. évfolyam Tantárgy Magyar

Biharkeresztes nyelv

és Apáczai

Nagykereki

Bojt

Apáczai

Apáczai

irodalom Idegen nyelvek angol

Oxford

Oxford

Oxford

német

Apáczai

Apáczai

Apáczai

Matematika

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Erkölcstan

Apáczai

Apáczai

Apáczai

Környezetismeret

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Ének-zene

Apáczai

Apáczai

Apáczai

Vizuális kultúra Informatika

Mozaik

Apáczai

Életvitel és gyakorlat

Apáczai

Apáczai

Testnevelés és sport

Apáczai

Mozaik

Biharkeresztes

Nagykereki

Apáczai

5-8. évfolyam Tantárgy Magyar

nyelv

és Apáczai

Mozaik/Apáczai

irodalom Idegen nyelvek 220

angol

Oxford

Oxford

német

--------

Matematika

Műszaki

Műszaki

Erkölcstan

Mozaik

Mozaik

Történelem

Műszaki

Nemzedékek Tudása

Ének-zene

Apáczai

Apáczai

Nemzedékek Tudása

Nemzedékek Tudása

Természetismeret

Mozaik

Mozaik

Fizika

Mozaik

Mozaik

Kémia

Mozaik

Mozaik

Biológia

Mozaik

Mozaik

Földrajz

Mozaik

Mozaik

Apáczai

Apáczai

Természettudományi Mozaik

Mozaik

Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Dráma és tánc Osztályfőnöki gyakorlat Cigány népismeret – tananyagba beépítve.

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1

4 1 1

4 1 1

4. évf. 6 2 4 1 1 221

Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 1 5 2 25

2 2 1 5 2 25

2 2 1 5 3 25

2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

ALSÓS KERETTANTERVI ÓRATERV 2013-14-től

Tantárgy/osztály

1

2

3

4

Magyar

7 + 0,5

7 + 0,5

6+1

6+1

matematika

4 + 0,5

4 + 0,5

4 + 0,5

4 + 0,5 222

-

Angol-

Ö S S Z E V O N T A N

-

-

2

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1 + 0,5

Ének-zene

2

2

Rajz

2

2

Technika

1 + 0,5

1 + 0,5

Testnevelés

5

5

Informatika

0, 5

0,5

Összes óraszám

25

25

25

27

BOCSKAI ISTVÁN TAGISKOLA, 2013. Felső tagozat 5-8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom Angol Matematika Történelem, társadalmi lés állampolgári ismeretek erkölcstan természetismeret Biológia-egészségtan fizika kémia földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport osztályfőnöki Természettudományi gyakorlatok

4 3 4 2

4,5 3 3+1 2,5

3+1 3 3+1 2

4 3 3+1 2

1 2

1 2

1

1

1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 1 5 1 1

1 1 5 1 1

1 1 5 1 1

1 1 1 1 1 5 1 1

223

összóraszám

28

28

31

31

A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 Idegen nyelvek Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0 0 0+1 Szabadon tervezett órakeret 0 0 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 0+1 1 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és

5. évf. 4 3+0,5 4 1

6. évf. 4+0,5 3+1 3 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3+0,5 3+1 1

2

2+0,5

2+0,5

2

2

2 2 1 2 1+0,5 1

1 2 1+0,5 2 1

1 1

1

224

népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlatok Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1+0,5 0+1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

2 31

2 31

1 3 28

3 28

Megtanítandó és elsajátítandó tananyag: A törzsanyaghoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tananyag gyakorlása, elmélyítése történik a plusz órákon.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. − tanulási módszerek kialakítása, − iskolai fegyelem és figyelem, − kötelességérzet kialakítása − fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; − mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; − a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; − A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. − motiváció, 225

− tanulásszervezés, − teljesítmények növekedése. − az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; − az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; − az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; −

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. − − − −

−

− −

−

kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetediknyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre 226

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • • • •

•

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Sajátosságaink – idegen nyelvet angolt – németet 4. osztálytól kezdődően tanítunk: 4-5-6-7-8. osztályokban heti 3 órában – angol nyelvet (2009. szeptembertől) tanítunk 1-3 évfolyamon – a német nyelvet (2010. szeptembertől) tanítjuk felmenő rendszerben az 1-3. évfolyamon – kiemelt az 5-8. osztályokban az informatika. Célunk, hogy minden, iskolánkat elhagyó tanuló rendelkezzen számítógépes ismeretekkel, tudja kezelni a gépet, ismerje fel a benne rejlő lehetőségeket. A tehetséges tanulók jártasságokat és készségeket szereznek meg a szakirányú továbbtanuláshoz. – Program a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó cigány tanulók számára. – Iskolaotthonos oktatás 1- 4. évfolyamon. – Részt veszünk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésében, melyet az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján végzünk. Bojton képesség-kibontakoztató felkészítést, Nagykerekiben integrációs felkészítést, Biharkeresztesen integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést folytatunk.

227

Az alapfokú oktatás és nevelés mellett szakkörök működtetését, nemzeti etnikai kisebbséghez

tartozó

tanulók

felzárkóztatását,

tehetséggondozását,

iskoláskorúak

tanulószobai és menzai ellátását tekinti az iskola alapfeladatának.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és a háztartástant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

Kisebbségi oktatás Bojton Az 1996/97-es tanévben intézményünk csatlakozott a Hajdú-Bihar Megyei Cigány oktatási programhoz. Minden évfolyamon bevezettük a heti 6 órás differenciált fejlesztést célzó programunkat. Az 1997/98-as tanévben az első és második évfolyamon a megyei oktatási program óratervét, a többi évfolyamokon egyedi óratervet alkalmaztunk. Az egyedi óraterv kialakításánál törekedtünk arra, hogy a cigány etnikai művelődési anyag valamennyi tantárgy anyagában az óratervi órák keretén belül megfelelő arányban szerepeljen. A Nemzeti Alaptanterv és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Óvodai nevelésének és Iskolai oktatásának irányelvei alapján tovább fejlesztettük, kibővítettük a szociális hátrányok, tanulási nehézségek

enyhítését

segítő

tevékenységünket,

a

cigánygyerekek

identitásának

hatékonyabb erősítése céljából kidolgoztuk az etnikai művelődési anyag (cigány irodalom, történelem, művészetek) tanórai keretben való oktatásának tematikáját. A 2000/2001-es tanévtől választható tantárgyként jelent meg a cigány népismeret. Alsó tagozaton évfolyamonként heti 0.5 órában, felső tagozaton heti 1 órában. A szöveges értékelés formája: -


-

jól megfelelt 228

-

megfelelt

Iskolánk jellegéből és hagyományaiból adódóan a 2005/2006-os tanévben elkezdődött a lovari nyelv második idegen nyelvként való tanítása. A nyelvoktató kisebbségi oktatás célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását. Ebben az oktatási típusban a tanítási nyelv a magyar nyelv, a kisebbségi anyanyelv oktatása minden évfolyamon heti 2 órában a NAT élő idegen nyelv tantervi követelményeinek figyelembevételével történik. Intézményünk a követelményrendszert rugalmasan, a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően alkalmazza, a tanítási folyamat tervezésénél figyelembe veszi a tanulók egyéni szükségleteit és képességeit. A lovari nyelv elsajátítása a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása mellett megismertet egy másik kultúra sajátos értékeivel is.

Fejlesztési feladatok: A nyelvoktatás alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák –használható nyelvtudáskialakítása. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, melynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőt jelenti: - Legyenek képesek a tanulók a cigány nyelvet személyes, oktatási, közéleti kontextusban megfelelően használni. - A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk megismerése. A nyelv közösségalakító- és megtartó erő. E feladatát a cigány népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. Az általános fejlesztési követelményeket, az egyes évfolyamok részletes követelményeit a helyi tanterv melléklete tartalmazza. Az értékelés a szöveges minősítés kategóriáival történik: 229

-


-

jól megfelelt

-

megfelelt

Tanítási órák szervezése A tanítási óra a német, angol, technika-háztartástan, informatika kivételével hagyományos osztálykeretben folyik. A német és angol nyelvet, a technika-háztartástant és az informatikát csoportbontásban tanítjuk.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A jogszabály értelmében: „A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.” A pedagógusok a szakmai munkaközösségekkel való egyeztetés után választják ki a tankönyvjegyzékbe felvett könyvek listájáról a megfelelőt. A kiválasztás szempontjai – A helyi tantervben megfogalmazott tananyagnak és követelményeknek való megfelelés – Korszerű ismereteket közvetítsen! – A

tanulók

életkori

sajátosságainak

feleljen

meg

ismeretanyagában

nyelvi

megfogalmazásában! – Optimálisan építkezzen! – Törekedjen a komplexitásra és a tantárgyak közötti koncentrációra! – Érvényesüljön az elmélet és a gyakorlat egysége! – Segítse a széles látókör fejlesztését! – Tartalmazzon gondolkodtató feladatokat! – Legyen áttekinthető, könnyen kezelhető, tetszetős kivitelű! – Segítse a kommunikációs képességek fejlesztését! – Nyújtson lehetőséget az egyéni fejlesztésre, a differenciálásra! 230

– Legyen megfizethető a szülő számára! Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása •

Az ismeretanyag elsajátítását szemléletessé, megérthetővé teszi.

•

A nyomtatott taneszközökön túl, néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. / pl: tornafelszerelés, rajzfelszerelés. /

•

Az egyes tantárgyakat tanító szaktanárok az iskola helyi tanterve alapján határozzák meg a tananyag feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket.

•

A kötelezően előírt taneszközökről, és azok várható anyagi vonzatáról a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja.

•

A taneszközök beszerzése a tanév megkezdésére a szülők kötelessége.

•

A taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük az alábbiakat: o feleljen meg az iskola helyi tantervének o legyen könnyen érthető, szemléletes o előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, amelyek több éven át használhatók.

•

A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új eszközök használatát, csak nagyon szükséges az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

A tanórán kívüli foglalkozások rendje Biharkeresztes: az alsó tagozatos osztályok iskolaotthonos rendszerben működnek, a felső tagozat számára biztosított egy tanulószoba. Nagykereki: az alsó tagozatban iskolaotthonos osztályok működnek, és felső tagozat számára egy tanulószoba biztosított. Bojt: a településen lévő alsó tagozatos osztályok iskolaotthonos rendszerben tanulnak.

231

KÖZÉPISKOLAI EGYSÉG

A Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola

1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei és céljai

1. Az intézmény nevelésfilozófiai alapelve: az általános emberi-társadalmi-erkölcsi alapelvek betartásával megvalósított sikeres életút megalapozása. Célunk a személyiség kiteljesítésével fejleszteni a képességeket. 2. Az iskolai nevelést a társadalmi elvárásokkal összhangban végezzük. Elősegítjük a személyiség kibontakozását, az emberi és társadalmi problémákra, változásokra nyitott személyiség formálódását. Segítjük és előkészítjük a reális életút megtervezését, a helyes pályaválasztást. 3. A társadalom számára hasznos és boldog, kiegyensúlyozott emberek nevelésére törekszünk. Felnőtté váló tanulóinknak segítünk eligazodni a magyar társadalom állandó változásaiban, Európában és a globalizálódó világban úgy, hogy a nemzeti azonosságtudatuk ne csorbuljon. 4. Segítjük a tanulókat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, tisztességes és emberséges polgárrá válhatnak. 5. Oktató munkánkkal törekszünk azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztésére, amelyek hozzásegítik tanulóinkat a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák a következők: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Intézményünk helyi viszonyai között az alábbi fejlesztési területeket tekintjük kiemelten kezelendőnek. 5.1. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint 232

az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolko-dásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Főbb területei: - számolás, számlálás, számítás - mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet - szöveges feladatok, problémamegoldás - rendszerezés, kombinatív gondolkodás - induktív, deduktív következtetés Célok: - A tanulók sajátítsák el azokat a képességeket, hogy alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat mindennapi életük során, a problémáik megoldásában és az ismeretszerzésben egyaránt. - Tudjanak érvelni, ill. követni mások érvelését, képesek legyenek indokolni az eredményeket, tudjanak a matematika nyelvén is kommunikálni, és tudják használni a segédeszközöket. Feladatok: - A számolási képességek fejlesztése a 9. évfolyamon, mivel az általános iskolából érkezők nagyon hiányos számolási tudással érkeznek. - A szöveges feladatok során a szövegértési képességek fejlesztése, az átkódolás a matematika nyelvére, a feladatok megoldása után a visszakódolás képességének a fejlesztése. - Tudják a különböző grafikonok, statisztikai adatokat elemezni, értelmezni. - A matematikai modelleket tudják használni, alkalmazni a mindennapokban. - Sikeres szakmai vizsgát tegyenek a képességeiknek megfelelően. Módszerek: - projekt munkák - homogén és heterogén csoportmunkák - sokszínűbb, kreativitást és logikus gondolkodást fejlesztő eszközök használata a tanórákon - minél több „gyakorlati probléma, feladat elemzése, megoldása - egyéni fejlesztés - differenciálás 5.2. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben.

233

Cél: a tanuló legyen képes hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban, kommunikáljon kommunikációját figyelemmel kísérni és a helyezetnek megfelelően alakítani megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat különböző segédeszközöket használni saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Céljainkat a szükséges ismeretek, /megfelelő szókincs – alapszókincs a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete - funkcionális nyelvtan és stílusok a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak a nyelvi funkciók biztos ismerete különféle helyzetekben/, képességek – különböző üzenetek közlése írásban és szóban illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal, attitűdök: a helyes szó – illetve nyelvhasználaton túl törekvés az esztétikus kifejezés-módra.(A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést az esztétikai minőség, tiszteleté, a mások megismerésének igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét) kialakításával érjük el. Módszereink: - differenciálás - egyéni fejlesztés - kooperatív technikák - projektmunka - csoportmunka - vita - interjú - szerepjáték - szövegfeldolgozás – szövegalkotás - játék - dráma 5.3. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elköte-lezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

234

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Ezért a következő célokat tűzzük ki: - Az ismeretátadás, képességfejlesztés és a normaközvetítés belső egyensúlya valósuljon meg. - A nemzeti és európai azonosságtudat, a humanista és demokratikus értékrend közvetítése. (egyenlőség – demokratikus elvek tiszteletben tartása, közösségi összetartás – közös értékek) - Az eseménytörténet ismeretek mellett kapjanak kiemelt szerepet a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok is (komplex multikulturális ismeretanyag); sokrétű, gazdag ismeretanyag elsajátítása. Feladataink: - A tanulók ismerjék és tudják alkalmazni a történettudományos vizsgálati eljárások legfontosabb elemeit. - A kritikai szemléletmódjukat fejlesszük. - Ismerjék meg az érvelés, vita, kritika, interpretáció módszereit. - Gondolataikat képesek legyenek árnyaltan kifejezni – a különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni. - A nyitottság, problémaérzékenység kialakítása, kritikai szemléletmód fejlesztése, a stressz és a frusztráció kezelése a változások iránti fogékonyság kialakítása. - A múlt – jelen – jövő hármas dimenziójában való gondolkodás képességeinek kialakítása. Módszerek: - Forráselemzés - Filmelemzés - Önálló témafeldolgozás - Szituációs feladatok: vita, érvelés, interpretáció - Projektmunka - Egyéni munka 5.4. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. 235

A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. 6. Az iskolában a képzést differenciáltan szervezzük meg. 7. Igyekszünk megvalósítani az azonos bánásmód elvét minden tanulóval szemben. Feladataink A Nemzeti alaptantervvel összhangban, a kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladataink a következők: - énkép, önismeret, - hon- és népismeret, - európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőttlét szerepeire. Nevelő-oktató munkánk további feladatai a következők: 1. Fejleszteni a tanulókban azokat a képességeket és készségeket (kreativitás, kommunikációs készség, igényesség, döntési képesség, akaraterő), amelyek a mindennapi társadalmi kapcsolatokhoz szükségesek. 2. A biztos sikerteremtés, a sikeres élet megtervezésének érdekében a következő személyiségjegyeket kialakítani és megerősíteni: önbizalom, kezdeményezőkészség, munkaszeretet, reális önismeret, igényesség, helyes értékrend, becsületesség, humánum, tisztelet, tolerancia, a másság elismerése, segítőkészség, nyitottság, kompromisszumkészség, szolidaritás. 3. Különleges hangsúlyt fektetni az idegen nyelvek tanítására, az informatikára, amelyek biztos ismerete feltétel az Európai Unióba való sikeres integrálódáshoz. 4. Az oktatás során magas szintű felkészítő munkát nyújtani, hogy a tanulóknak sikeres legyen a továbblépési lehetősége tanulmányaik folytatására, akár felsőoktatásról, akár munkába állásról legyen is szó. 5. Iskolaszinten: széleskörű műveltség átadása, konvertálható szakmai tudás biztosítása. 6. A kollégium célja az iskolai képzés segítése, a helyes tanulás módszerének kialakítása, az általános műveltség, tájékozottság iránti igény fejlesztése, képzettségbeli hátrányok leküzdésének segítése. Nevelési módszereinknek, eszközeinknek, eljárásainknak igazodni kell - a tanulók életkori sajátosságaihoz, 236

-

értelmi fejlettségéhez.

A tanítás a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A tanulás szervezésekor - alkalmazzuk a nevelés hagyományos módszereit: motiválás, követelés, elismerés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés és a büntetés; - előnyben részesítjük az olyan szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - támaszkodunk a tanuló előzetes ismereteire, törekszünk tudásának, nézeteinek feltárására, az esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére; - alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat, formákat; - az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formái: az osztálymunka, a csoportoktatás, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni oktatása; - a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálást alkalmazunk a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - alkalmazzuk az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználásának lehetőségeit. Különösen fontos a tanulási motívumok és módok fejlesztése mellett a szociális értékrendek, tolerancia megismertetése a diákokkal. Alapvető feladat a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják a szociális és toleráns viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A pedagógiai programban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Csak azt tartjuk alapkövetelménynek, ami a személyiségértékekben egyetemesen örökérvényű és ezáltal a művelt világban mindenhol elfogadható: a humanizmust, az egzisztenciális helytállást, a becsületet és a talpraesettséget, a kreativitás és a tolerancia megnyilvánulását. Intézményünk a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Teret adunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, 237

meggyökereztetéséhez. A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe vesszük azt, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az egyén mindenirányú felelőssége mellett nem mellőzhető a társadalom teljes felelőssége sem az egyéni élet lehetőségeinek megteremtésében. Az egyén és a társadalom kölcsönhatása tudatosodjék a valóságról alkotott felfogásukban. Intézményünkben – középfokú oktatási intézmény lévén – a kamaszkor és az ifjúkor személyiségjegyeivel rendelkező gyermekek tanulnak. A képzés befejezésével felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, szakmai képzésben vesznek részt, illetve munkába állnak. Célunk az, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően alakítsuk ki azokat a személyiségjegyeket, amelyek a későbbi pályaválasztásuk területein hozzájárulnak a sikeres életúthoz. Konkrét feladataink 1. Figyelemmel kísérjük a tanuló személyiségfejlődését, felfigyelünk problémáira. 2. A gyermek családi körülményeit igyekszünk megismerni. 3. Az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők törekednek a gyermekek személyiségvonásainak megismerésére, segítenek a problémák megoldásában. Kiemelten foglalkoznak a bűnmegelőzés és a drogprevenció feladataival. 4. Célunk olyan kapcsolat kialakítása a tanulóval, hogy el merje mondani problémáit. 5. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk az egyén és a közösség kapcsolatával. Felhasználjuk a közösség személyiségformáló hatását. 6. A pedagógusok együttműködnek a tanulók személyiségformálásában, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatokban. 7. A tanórákon figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait. A tanóra nemcsak a tananyag elsajátításának színtere, hanem a teljes személyiségfejlesztés eszköze is. 8. Az értelem kiművelése terén a megismerési vágy fejlesztésére, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatására törekszünk. 9. A tanulói önértékelést a nevelő munka során rendszeressé igyekszünk tenni. 10. A tanítási órákon, osztályfőnöki órákon tudatosítjuk tanulóinkkal a fogyasztói társadalom problémáit, igyekszünk elsajátíttatni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteket. 11. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk olyan iskolán kívüli tevékenységeket szervezni, amelyek színterei lehetnek a tanuló személyiségfejlődésének. A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden tanár a saját szakterületén és egyéniségével formálja a tanulót. A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szerepe különösen fontos.

1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ennek a folyamatnak sok színtere van az iskolai foglalkozásokon belül és azon kívül is.

238

Az iskolai közösségek kialakítását a nevelőmunkánk fontos részének tekintjük. Célunk olyan közösségek kialakítása, amelyek elősegítik a tanulók együttélését, lehetőséget biztosítanak az alapvető erkölcsi szokások kialakítására, gyakorlására és közvetlenül felkészítenek a társadalmi beilleszkedésre. Fontos, hogy ezek a közösségek elősegítsék az egészséges személyiség kialakulását, fejlődését. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink - a különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása, - a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a közösségek fejlesztésében, - az önkormányzás képességének kialakítása, - a közösségek tevékenységének szervezése, - a közösségek egyéni arculatának kialakítása, a hagyományok megteremtése. A közösségfejlesztés színterei - az iskolai közösség, - az osztályközösségek, - a diákönkormányzat, - szakkörök, sportkörök, - iskolai rendezvények, tanulmányi és osztálykirándulások. A közösségfejlesztés elsősorban az osztályfőnöki munka feladata, de az egyes szaktanárok összehangolt munkájával lehet csak eredményes. Az intézmény valamennyi szakmai munkaközössége fontosnak tartja, hogy munkájával az iskolai közösségeket erősítse. Konkrét feladataink a közösségfejlesztés terén - A pedagógiai és pszichológiai szakirodalom e témával kapcsolatos eredményeinek megismerése. -

Az osztályközösségek kialakítása, amelyek felelős vezetője az osztályfőnök, aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit.

-

A kollégiumi csoportvezetők feladata, hogy a rájuk bízott csoportot közösséggé formálják, kialakítsák annak értékrendjét, szemléletét.

-

Feladatunk, hogy az egyes közösségeken belül olyan értékrendet, szemléletet alakítsunk ki, amelyek elősegítik a tanulók egészséges testi és lelki személyiségfejlődését.

-

Lehetővé kell tennünk a közösségen belül a demokrácia érvényesülését és gyakorlását.

-

Fontos feladatunk az előítéletek felismerésére való tudatos nevelés, a másság helyes értelmezése, a közös célok érdekében végzett munka elismerése, a pozitív értékrendű csoportok közösségre gyakorolt hatásának kiemelése, az együtt megoldott feladatok örömének megismertetése.

-

Arra törekszünk, hogy az iskolai hagyományok ápolása és továbbfejlesztése a tanulókban kialakítsa az egybetartozás érzését. Ennek érdekében közös iskolai rendezvényeket szervezünk, amelyekbe bevonjuk a diákönkormányzatot is.

239

-

Részt veszünk a települési és térségi rendezvényeken. Ápoljuk kapcsolatainkat más közösségekkel (a térség középiskoláival, testvériskolákkal és kollégiumokkal, általános iskolákkal és a térség különböző közösségeivel).

-

Lehetőséget biztosítunk a demokratikus diákönkormányzati munkához. Segítjük és felkaroljuk pozitív kezdeményezéseiket. Kikérjük a véleményüket az iskola és a kollégiumi élet egészére vonatkozóan.

-

Lehetőség szerint osztálykirándulásokat szervezünk. A szervezésért az osztályfőnökök a felelősek. Ennek célja a közösségek összekovácsolása, hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése. Az osztálykirándulásokra tanítási időn kívül, hétvégén vagy tanítási szünetben kerül sor. A felmerülő tanulói költségeket a tanulók és szüleik állják.

-

A jelenleg meglévő nemzetközi kapcsolatainkat ápoljuk és törekszünk azok továbbfejlesztésére és újabbak kialakítására. Ezek jó lehetőséget biztosítanak más nemzetek hagyományainak és kultúrájának megismerésére.

-

A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek kiemelkedő színterei az érdeklődési körök, szakkörök, felkészítő foglalkozások, vetélkedők, sportesemények. Ezek a foglalkozások erősítik a közösségi kapcsolatokat, az egymás iránt érzett felelősséget, a versenyszellemet.

1.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók dolgozatainak javítása, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, • érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • részvétel a munkaközösségi értekezleteken, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 240

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. • Szülői értekezletet tart. • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.5.1. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Beilleszkedési nehézségekkel küzdhetnek azok a tanulók, akik másik iskolából, városból, esetleg másik országból, kultúrából érkeznek, vagy más egyéni problémák miatt nem tudnak beilleszkedni a közösségbe. Az újonnan beiskolázott 9. évfolyamos tanulók esetén ezek a problémák néhány esetben halmozottan jelentkeznek, mert új a környezet, mások az iskola elvárásai, a felsőbb évesek magatartásformái, a kollégiumi követelmények, stb. Az ekkor fellépő kudarcok következtében magatartási zavarok jelentkezhetnek. Az utóbbi években megnőtt azoknak a tanulóknak a száma, akik szocializációs problémákkal küzdenek: magatartási, viselkedési zavaraik vannak, nehezen illeszkednek be az osztály-, illetve a kollégiumi közösségbe. Az intézménynek segítenie kell a tanulóknak ilyen jellegű gondjaik megoldását. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő, kudarcnak kitett tanulók kiszűrését az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus együttműködésével igyekszünk megtalálni. 241

Konkrét feladataink 1. Az iskolába történő felvétel után az osztályfőnök törekedjék megismerni a tanulók személyiségét. Ennek lehetőségei: információszerzés a tanulótól, szülőtől. Célszerű a problémásnak látszó esetekben megkérdezni az általános iskolai osztályfőnököt, esetenként a családsegítő szolgálatot. 2. Különösen fontos a kollégiumba kerülő tanulókkal való foglalkozás, hiszen általában a többség először kerül a családtól távol. Meg kell keresni a beilleszkedési nehézség okát, mert ez tanulónként teljesen különböző lehet. 3. Tanórai vagy azon kívüli fegyelmezetlenség esetén meg kell vizsgálni, hogy milyen ok miatt következik ez be (pl. tartós figyelem hiánya, hiperaktivitás, pszichés probléma stb.), majd a felelősségre vonás olyan formáját kell alkalmazni, ami a tanuló személyiségfejlődését a továbbiakban elősegíti. 4. Ha a beilleszkedési zavarnak közösségi okai vannak, akkor ezt felismerve igyekszünk a környezetet úgy befolyásolni, hogy ezek a hatások lecsökkenjenek. 5. Ha sorozatosan tapasztalunk ilyen jellegű problémákat, a szülővel együttműködve keressük a megoldást. Krónikus esetekben kérjük a pszichológus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat vagy más szakember segítségét. 6. A kollégiumban szükség esetén egyedi bánásmóddal segítünk a tanulóknak. Pl. olyan hálóba tesszük, ahol számára kedvezőbb a környezet, vagy engedélyezzük a szilenciumi idő egyéni felhasználását. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése után fontos feladat a tantárgyankénti kompenzáló program kialakítása, amely főként a képességek szerinti differenciált oktatásban nyilvánul meg akár egyéni, akár csoportos formában. A gyenge tanulók számára fontos fejlődést biztosítanak a korrepetálások és a felzárkóztató foglalkozások. A tanulási módszerek kialakításában, fejlesztésében nagy szerepe van az osztályfőnöki óráknak. 1.5.2. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A középiskolai nevelés-oktatás folyamatában egyik alapvető szempont az, hogy a tehetséges tanulóknak olyan körülményeket, lehetőségeket teremtsünk, ahol egyrészt felismerhetővé válik, másrészt kibontakozhat az adott területen megnyilvánuló tehetség. Ennek a folyamatnak végig kell kísérnie a középiskolai oktatás egészét. Minden nevelőnek kötelessége e folyamat szervezőjének, irányítójának lenni. A tantervileg előírt tananyag elsajátítása minden tanuló számára kötelező feladat, de korántsem jelent azonos nehézséget. Szép számmal vannak olyan tanulók, akik a követelményeknek jól megfelelnek, sőt a tananyagon túlmenő érdeklődést is mutatnak. Az a feladatunk, hogy ilyen tanítványainknak a kötelező tanítási órákon kialakított készségek és jártasságok további fejlesztéséhez minél több alkalmat teremtsünk, képességeikhez mért segítséget nyújtsunk. Konkrét feladatok

242

1.

Alapvető feladat: a tehetség felismerése. Törekszünk arra, hogy az intézménybe kerülés után megismerjük a tanuló személyiségének azokat a pontjait, amelyben az átlagostól eltérő tehetséget mutat. Ez részben az osztályfőnök, részben a szaktanár kötelessége.

2.

A szaktanárok, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők és kollégiumi nevelők együttműködve egyeztetik az ilyen tanulók tehetséggondozásának lehetőségeit és formáit.

3.

A gimnázium 9. és 10. évfolyamán a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok szakköröket szerveznek.

4.

A tanulói tehetség kibontakozásának fontos keretei a 11. és 12. évfolyamokon az egyéni érdeklődés alapján önként választott emelt óraszámú foglalkozások. Ezek különösen alkalmasak az órákon szerzett ismeretek bővítésére, és a sikeres továbbtanulás megalapozására.

5.

Az osztály- és csoportbontások megvalósításánál is fegyelembe vesszük az érdeklődési kört, az elért eredményeket és differenciált tanórai munkával törekszünk a tehetségeknek megadni a kibontakozási lehetőséget.

6.

Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséges tanuló összemérhesse magát hasonló képességű más tanulókkal. Ennek a megmérettetésnek fő formája a tanulmányi verseny. Feladatunk az, hogy minél több olyan iskolai versenyt szervezzünk, ahol ez megtörténhet. A kiemelkedő tanulóinkat területi, megyei és országos versenyekre nevezzük, és gondoskodunk felkészítésükről. Ugyanez vonatkozik a szakmai tanulmányi versenyekre is.

7.

Ha a tanuló tehetsége olyan területen mutatkozik meg, aminek fejlesztésére nincs lehetőségünk, akkor keresünk olyan külső lehetőséget, amellyel segítjük ezen a téren a kibontakozását.

8.

Elismerjük a tehetséges tanuló és felkészítő tanárának munkáját.

9.

A differenciált képesség-és tehetségfejlesztés további formái és lehetőségei iskolánkban még a következők: érdeklődési körök, újságíró szakkör, színjátszó kör, sportkörök.

1.5.3. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység szorosan összefügg az iskola általános pedagógiai tevékenységével. Fokozottan igényli a gyerekek érdekeinek figyelembe vételét, és bármilyen negatív jelenség észlelésekor közbelépést követel a tanulók érdekében. Megköveteli a fiatalok jogainak és kötelességeinek a törvényekben – kitüntetően a gyermekés ifjúságvédelmi, valamint a közoktatási törvényben – foglaltak betartatását, kiemelten és elsődlegesen a tanulók érdekeinek figyelembe vételét. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusa (a továbbiakban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) figyelemmel kíséri a törvényi előírások betartását és betartatását. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját támogatják az osztályfőnökök és a diákönkormányzatot segítő tanár. Minden pedagógus közreműködik a

243

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában. Minden olyan tanulóval kiemelten kell foglalkozni, akit hátrányos helyzetűnek minősítettek családi körülményei, szociális helyzete alapján. Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, melynek szükséges mértékben meg kell jelennie pedagógiai programunkban, és melynek megvalósításában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kulcsfontosságú, de csak az egyik szereplő. Az ifjúságvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő gyermekvédelmi feladatait. Munkájuk célja a testi, pszichikai, szellemi adottságaiban egészséges fiatalok nevelése, személyiségfejlődésük, társadalomba való beilleszkedésük segítése, a környezet-tudatos szemlélet mélyítése. Konkrét feladatok 1. Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse számon tartja és figyelemmel kíséri az iskola vezetésével, az osztályfőnökökkel, a családsegítő szolgálattal, a védőnővel, esetenként a rendőrséggel és a gyámhatósággal együttműködve a tanulók hátrányos és veszélyeztetett helyzetének alakulását; továbbá figyelemmel kíséri a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást vezet. 2. A tanulókat és a szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. 3. A gyermek- és ifjúságvédelem minden pedagógus kötelessége. Osztályfőnöki és a kollégiumi foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel, a káros szenvedélyek hatásainak következményivel és a drogfogyasztás megelőzésével. 4. Sajátos helyzetünkből fakadóan a belügyi rendészeti osztály ez irányú szélesebb ismereteit, pozitív befolyásoló tevékenységét felhasználjuk a gyermek-és ifjúságvédelmi munka terén. 5. A rendvédelmi szervekkel való szorosabb kapcsolatunkat hasznosítjuk a felvilágosító tevékenységünk során. 6. Az iskolába járás fegyelmének megtartásában nagy figyelemmel vagyunk a tanulói mulasztásokra, különösen az igazolatlan hiányzások ellenőrzésére. Tájékoztatási kötelezettségünknek maradéktalanul eleget teszünk. 7. Az intézményi szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint óvjuk a tanulók egészségét, testi épségét. 1.5.4. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A tanulási kudarccal küszködő tanulók esetében rendkívül fontos a megfelelő motiváció, hozzáállás kialakítása. Ehhez első lépésként meg kell keresni a tanulást gátló tényezőket. Ezt egyéni beszélgetések segítségével, az osztályfőnök és az iskolapszichológus bevonásával végezzük. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanulási zavarokkal küzdő tanulók jellemző viselkedési formái a kudarc kerülése és a hárítás, amelyek aztán újabb kudarcok okozói lehetnek. 244

A kudarcok elkerülése gyakran az iskola elkerülésével is együtt jár. A távolmaradás újabb és újabb fehér foltokat eredményez a tanulók ismeretrendszerében, és megrontja a tanár és diák közötti viszonyt is. A fenti tényezők együttesen pedig előbb-utóbb az iskola elhagyásához vezetnek. A fenti problémákkal egyre több tanuló küzd. Már az alapvető elvárás, a fizikai állóképesség is egyre több kívánnivalót hagy maga után. Alapelvünk, hogy mindenkiben van érték, amely lehetővé teszi, hogy megtalálja méltó helyét a világban. Az iskola és kollégium dolga, hogy ezt az értéket felfedezze és kiművelésében segítsen. E munka sikeresen csak az osztályközösség és valamennyi pedagógus bevonásával, az egész nevelőtestület támogató hozzáállásával lehetséges. A segítségnyújtás módjai A 9. évfolyamon fel kell ismernünk a hátránnyal indulókat (szintfelmérések készítése, tanulmányi eredmények elemzése, tanulási szokások feltérképezése, stb.). Osztályfőnöki órák keretében a megfelelő tanulás technikáját el kell sajátíttatni a tanulókkal (tanulási stratégiák, gondolkodási és tanulási módszerek). Felzárkóztató foglalkozásokat szükséges szervezni. Elsajátíttatjuk a gyerekkel a helyes időbeosztást és különböző célra vezető tanulási módszereket. Megértetjük velük az önellenőrzés fontosságát. Tantárgyanként személyre szabott feladatok adásával, folyamatos pozitív megerősítéssel segítjük a tanulókat az eredményes tanuláshoz. A jutalmazás különböző formáit tudatosan kell alkalmazni (egyéni elismerés, dicséret a tanulóközösség előtt, megtisztelő feladatokra való megbízások, tanulók véleményének kikérése, stb.). Fontos a sikerélmények nyújtása. 1.5.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A környezeti helyzetelemzés is azt igazolja, hogy beiskolázási körzetünkben sok a szociálisan hátrányos helyzetű család. Ennek összetett társadalmi okai vannak: a térség földrajzilag hátrányos helyzete, a munkanélküliség, a családok romló anyagi helyzete, stb. Ennek következtében iskolánkba nagyszámú szociálisan hátrányos helyzetű gyermek kerül. Tisztában vagyunk azzal, hogy a problémák megoldása össztársadalmi feladat, de intézményünknek is hozzá kell járulnia ezen feladat megoldásához. Alapvető célunk az, hogy lehetőségeinkhez képest csökkentsük a hátrányos helyzetből adódó hátrányokat. Konkrét feladataink 1. A tanuló intézményünkbe való felvétele után fel kell ismernünk, ha szociálisan hátrányos helyzetű. Ennek formái: az osztályfőnöknek, a kollégiumi csoportvezetőnek és a gyermekés ifjúságvédelmi felelősnek a gyermekkel és szülővel történő megismerkedése, olyan kapcsolat kialakítása, amelyben lehetővé válik a hátrányos helyzet felismerése. 2. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kezdeményezheti, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, 245

szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. 3. A kollégiumi felvételnél figyelembe kell venni – amennyiben ismert – a szociális helyzetet. 4. Meg kell ismertetnünk a szociális juttatások formáit. Ennek érdekében kapcsolatot tartunk az illetékes közigazgatási szakemberekkel. Erről tájékoztatást adunk a tanulónak és szüleinek. 5. Törekszünk arra, hogy minden olyan pályázati lehetőséget megragadjunk, aminek forrásai enyhíthetik a tanuló szociális helyzete miatti hátrányát. 6. A Bocskai István Alapítvány támogatását kérjük olyan esetekben, amikor anyagi hozzájárulás szükséges. 7. Lehetőségeinkhez mérten felzárkóztató és tehetséggondozó csoportokat szervezünk az ily módon hátrányos tanulóknak. 8. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál az osztályfőnök családlátogatást tehet. A családlátogatás leginkább abban az esetben javasolt, ha a szülővel más formában nem lehetséges a kapcsolattartás. A családlátogatáson – az osztályfőnök kérésére – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is részt vesz.

1.6. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:

Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár 246

egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.

1.7. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A partnerközpontú intézmény kialakításnak folyamatában elsődleges az iskola és a szülői ház kapcsolata. A pedagógiai program alapelvei között szerepel a szülő, tanuló, iskolai pedagógus és kollégiumi nevelő együttműködésének, kapcsolattartásának folyamatos feltétele. Ez egy hosszú távú kölcsönösség elvén alapuló folyamat. Közösen kell, lehet csak a feladatokat, célokat megvalósítania gyermek érdekében. Célok - A szülő tájékozott legyen az intézményben folyó munkáról, ismerje törekvéseinket, gondjainkat, eredményeinket. - Ismerjük meg a szülő elvárásait az intézménnyel kapcsolatban. - A tanuló nevelése-oktatása érdekében biztosítani kell az együttműködés lehetőségét. Konkrét feladatok 1. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést. Szervezett formában a szülők a szülői értekezleten, a tanárok fogadóóráin, az osztály és iskolai szülői munkaközösségen keresztül találkozhatnak a pedagógussal, kollégiumi nevelővel. 2. Az osztályfőnökök, kollégiumi nevelők folyamatos kapcsolatot tartanak a szülőkkel személyesen, illetve telefonon. 3. Az intézményben működő diákönkormányzatok (iskolai és kollégiumi) közvetítő szerepet töltenek be a tanárok és tanulók között. 4. Az intézményben folyó tevékenységről szülői értekezleteken, diákgyűléseken tájékoztatjuk az érdekelteket. Az iskola honlapján közétesszük a pedagógiai programot és más intézményi dokumentumot. Kiadványokkal és az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk a szülőket az aktuális iskolai, osztály és kollégiumi eseményekről, a tanuló eredményeiről és problémáiról. 5. Heti fogadóóráján minden pedagógus fogadja a szülőket, de nem zárkózunk el attól sem, hogy a szülő – akadályoztatása esetén – más időpontban keressen fel bennünket. A kapcsolatrendszer továbbfejlesztésének lehetőségei: Az eddigi bevált gyakorlat kiszélesítésével a szülők tájékoztatása, neveléssel kapcsolatos ismereteik bővítése, a tanulók jogérvényesítéssel kapcsolatos ismereteinek erősítése, belsőséges és partnerközpontú intézményi arculat kialakítása.

1.8. Tanulmányok alatti vizsgák:

A vizsgák időpontját az igazgató határozza meg a tagozatvezetővel történő egyeztetés után. A tanulmányok alatti vizsgák célja:

247

• azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni • a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.8.1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen szabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. 1.8.2. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Az intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

248

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, és, a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), , illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - aki vendégtanuló, - aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a jogszabályokban meghatározottak szerint a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. 1.8.3. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett

249

évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 1.8.4. JAVÍTÓVIZSGA Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 1.8.5. PÓTLÓ VIZSGA Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. 1.8.6. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A közoktatási törvény 11.§ (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. 1.8.7.TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI

250

A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár -

lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért

ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával - Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. -

Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható.

251

Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI -

A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsga nem nyilvános.

- egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percig tarthat - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE 252

A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.

1.9. A tanulók felvételének, átvételének elvei, az átjárhatóság biztosítása

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét, a fenntartó éves szabályozását is figyelembe véve. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A felvett tanuló nyilvántartásáról az iskola gondoskodik. Másik intézményből érkező tanuló átvétele esetében a távoztató iskolát „Befogadó nyilatkozat” kiadásával tájékoztatni kell. Tanulók felvétele 9. évfolyamra: Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Felvételi: Az iskola igazgatója az általános iskolában elért eredmények alapján felvételi rangsort készít, meghatározza a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. Az igazgató a köznevelési törvény előírásai szerint meghatározza a felvehető létszámot. A fenti eljárás végén a Felvételi Központ az iskolának megküldi a felvehető tanulók névsorát. Az iskola határozatban értesíti a tanulókat és az általános iskolát a felvételről vagy az elutasításról. 253

A tanulók évközi, illetve más iskolából való átvételének esetén a következőket kell mérlegelni: - az iskolaváltoztatási kérelem indokai - a tanuló tanulmányi előmenetele - a tanult tantárgyak illeszkedése a helyi tantervhez. Más középiskolákból jövő vendégtanulókkal szemben ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzuk, mint a saját diákjainkkal. Tanulók átvétele: Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja.

1.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az elsősegély nyújtási ismeretek közül az alábbi témák részletesebb megbeszélésére fordítunk nagyobb hangsúlyt: 1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata • A baleseti helyszín • Tájékozódás a baleset helyszínén • Mentőhívás • Az eszméletlenség vizsgálata • A légzés vizsgálata • Keringés vizsgálata 2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása • Ellátás lépései • Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.) Légúti idegen test 254

• Tünetei, légúti idegen test eltávolítása • Fekvő eszméletlen sérült esetén • Kisgyermek esetén 4.) Újraélesztés • Halál formái • BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS • BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás 5.) Sérülések és ellátásuk • Sebellátás célja, szabályai • Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk • Szemsérülések • Égés • Marószer okozta sérülések 6.) Izületek, törések és ellátásuk • Rándulás • Ficam • Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása • Arckoponyacsont-törés • Bordatörés • Medencecsonttörés • Gerinctörés • Végtagtörés 7.) Agyrázkódás, sokk • Tünetei, ellátása • Kiváltó okok, tünetei, ellátása 8.) Mérgezések • Gyógyszermérgezés • Benzinmérgezés • Sav-lúg mérgezés 9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből • Kimentés vízből • Kimentés áramkörből • Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből 10.) Rosszullétek és ellátásuk • Ájulás • Epilepszia • Alacsony vércukorszint

255

2.HELYI TANTERV 2.1. A választott kerettanterv megnevezése Gimnázium A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet 3.melléklete: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12.osztálya számára Szakközépiskola A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet 6.melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12.osztálya számára Szakiskola A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló / (..) EMMI rendelet. melléklete: Kerettanterv a 9-11. évfolyama számára

2.2. Óratervek a kötelező és szabadon választható óraszámokkal Gimnázium Gimnáziumi óraterv ( érvényes a 2013/2014-es tanévtől) Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. Magyar nyelv és 4+1 4+1 4+1 irodalom I.Idegen nyelv 3+1 3+1 3+1 II.Idegen nyelv 3 3 3 Matematika 3+1 3+1 3+1 Történelem, 2+1 2+1 3+1 társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia2 2 egészségtan Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-Zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek 2 Informatika 1 1 Életvitel és

4+1

12.évf.

3+1 3 3+1 3+1

2

2 1 256

gyakorlat Testnevelés és 5 sport Osztályfőnöki 1 Érettségi előkészítő (fakultáció)* Szabadon 4 tervezhető órakeret Rendelkezésre 35 álló órakeret

5

5

5

1

1 2

1 4

4

6

8

36

35

35

* Az érettségi előkészítő foglalkozások közül a tanuló 11.évfolyamon heti 2, 12.évfolyamon heti négy órában kötelezően választ. Az 1. idegen nyelvből az érettségi felkészítő foglalkozás kötelező (11.évfolyamon heti 1, 12.évfolyamon heti 2 óra). Indokolt esetben, igazgatói engedéllyel további felkészítő foglalkozások választhatók. A választható felkészítő foglalkozás indításához szükséges minimális tanulói létszám: 7 fő. Ha a tanuló 1. idegen nyelvi előmenetele alapján 11-12. évfolyamon nem választja 1. idegen nyelvből az érettségi felkészítő foglalkozást, helyette – igazgatói engedéllyel – másik érettségi felkészítő foglalkozást kell választania. Ha a választott tantárgy a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek, akkor 1. idegen nyelvből nem kötelező az érettségi felkészítő foglalkozás. A belügyi rendészeti ismeretek, illetve a katonai alapismeretek tantárgy oktatása 11 és 12. évfolyamon heti 2 és 4 órában történik. A 12. évfolyamon a tantárgy oktatásán belül heti 2 órában fizikális felkészítés (önvédelem) folyik. Szakközépiskola Szakközépiskolai óraterv ( érvényes a 2013/2014-es tanévtől) Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. Magyar nyelv és 4+1 4+1 4+1 irodalom Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 Matematika 3+1 3+1 3+1 Történelem, 2+1 2+1 3+1 társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia2 2 egészségtan Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1

4+1

12.évf.

3+1 3+1 3+1

1

257

Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete* Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 5

1 5

5

5

1 6

1 7

1 8

1 11

4

4

4

4

35

36

35

35

*A szakmai tárgyak órakeretének meghatározása a későbbiekben fog megtörténni Szakiskola

Szakiskolai óraterv (érvényes a 2013/2014-es tanévtől) Tantárgyak 9. évfolyam Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Közismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Szabad órakeret Összesen: Szakmai elmélet Kötött órák és gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3+1 óra 5 óra

10. évfolyam 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

11. évfolyam 0,5 óra 2 óra 1 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

1,5 óra 9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

258

2.3. Óratervek kifutó rendszerben

Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, az előírt tananyag és követelményei a 17/2004.(V.20.) OM. rendelet mellékleteként kiadott kerettanterve alapján. 2.3.1. GIMNÁZIUMI ÓRATERVEK I. Informatika – 1. idegen nyelv tagozat (új óraterv) (érvényes a 2007/2008. tanévtől, felmenő rendszerben) Heti óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv* (angol/német) 2. idegen nyelv* (angol/német/orosz) Matematika* Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Érettségi vizsga felkészítő 1. idegen nyelvből** Érettségi vizsgára történő felkészítés*** Összesen Csoportbontás miatti óraszámok Érettségi vizsgára történő felkészítés óraszámai (2 óra/foglalkozás) Összesen: 185 óra

9. 3 1 2

10. 3 1 2

4 3 3 2

4 3 3 1

1,5 1,5 2 0,5 0,5 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 2,5 1

27,5 12

27,5 11

11. 3 1 3 0,5 4 3 3 1

12. 3,5 1 3 4 3 4 1 1

2 2

2

2,5 1 2 2 30 11

2,5 1 2 2 30 12

12

12

*: a tantárgy oktatása szükség esetén csoportbontásban történik **: kötelező ***: kötelezően választható Megjegyzések: 1. A tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam, 259

-

művészetek: magyar irodalom 11-12. évfolyamon.

2. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten - biológia, - informatika; középszinten - biológia, - fizika, - földrajz, - informatika, - kémia - belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek. Az érettségi felkészítő foglalkozások közül a tanuló heti négy órában kötelezően választ. Az 1. idegen nyelvből az érettségi felkészítő foglalkozás kötelező. Indokolt esetben, igazgatói engedéllyel további felkészítő foglalkozások választhatók. A választható felkészítő foglalkozás indításához szükséges minimális tanulói létszám: 7 fő. Ha a tanuló 1. idegen nyelvi előmenetele alapján 11-12. évfolyamon nem választja 1. idegen nyelvből az érettségi felkészítő foglalkozást, helyette – igazgatói engedéllyel – másik érettségi felkészítő foglalkozást kell választania. Ha a választott tantárgy a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek, akkor 1. idegen nyelvből nem kötelező az érettségi felkészítő foglalkozás. A belügyi rendészeti ismeretek, illetve a katonai alapismeretek tantárgy oktatása 11-12. évfolyamon heti 4-4 órában történik. A 11. évfolyamon a tantárgy oktatásán belül heti 2 órában fizikális felkészítés (önvédelem) folyik. 3. Matematika tantárgyból 9. évfolyamon lehetőség szerint heti 1óra felzárkóztató foglalkozást tartunk. 4. Az 1. idegen nyelv tantárgyból 9-10. évfolyamon lehetőség szerint heti 2 óra tehetséggondozást szervezünk. 5. Fizika, földünk és környezetünk, illetve informatika tantárgyakból 10. évfolyamon lehetőség szerint heti 0,5 óra tehetséggondozást szervezünk. II. Rendvédelem (új óraterv) (érvényes a 2007/2008. tanévtől, felmenő rendszerben, a 2009/2010. tanévtől nem indul) Heti óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv* (angol/német) 2. idegen nyelv* (angol/német/orosz) Matematika*

9. 3 1 2

10. 3 1 2

4 3 4

4 3 3

11. 4 1,5 3 0,5 4 3 3

12. 4 1,5 3 4 3 4 260

Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek Összesen Csoportbontás miatti óraszámok Összesen: 159,5 óra

1,5

1 1

1,5

1,5 2

2

1,5 1,5 0,5 0,5 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 2,5 1

2,5 1 4

2,5 1 4

27,5 12,5

27,5 11

30 10

30 11

*: a tantárgy oktatása szükség esetén csoportbontásban történik Megjegyzések: 1. A tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam, - művészetek: magyar irodalom 11-12. évfolyamon. 2. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten - biológia, - informatika; középszinten - belügyi rendészeti ismeretek, - biológia, - fizika, - földrajz, - informatika, - kémia. Amikor a tanulók ebbe az osztályba jelentkeznek, tudomásul veszik, hogy a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek tantárgyat kötelezően választott tantárgyként tanulják. A 11. évfolyamon a tantárgy oktatásán belül heti 2 órában fizikális felkészítés (önvédelem) folyik. Indokolt esetben, igazgatói engedéllyel a belügyi rendészeti ismeretek vagy a katonai alapismeretek tantárgy tanulása másik két érettségi vizsgára történő felkészítő foglalkozással kiváltható. III. Gimnáziumi felnőttoktatás (levelező munkarend szerint) (érvényes a 2007/2008. tanévtől, felmenő rendszerben) 261

Heti óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Idegen nyelv* (angol/német) Matematika* Informatika* Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Művészeti ismeretek Érettségi vizsgára történő felkészítés1 Érettségi vizsgára történő felkészítés2 Összesen Összesen: 40 óra

9. 1 0,5 1 2 2

10. 1 0,5 1 2 2

11. 1,5 0,5 1 2 1,5 0,5

0,5 1 0,5 1 0,5

0,5 1 0,5 1 0,5

0,5 1 0,5 1

10

10

10

12. 1,5 0,5 1,5 2 1,5 0,5 0,5

1 1 10

Megjegyzések: 1. A tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam. 2. Érettségi vizsgára történő felkészítés1,2: biológia, fizika, földünk és környezetünk, kémia közül a tanuló által kötelezően választott 2 tantárgy

262

2.3.2. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÓRATERVEK I. Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (érvényes a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Közismereti összesen Gazdasági környezetünk Szakmai Információkezelés (gyakorlat) orientáció Tanulásmódszertan Közgazdaságtan SzakmaMarketing csoportos alapozó Tanirodai gyakorlat oktatás Szakmai idegen nyelv Szakmai összesen Közismereti és szakmai összesen

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 3 1 2

10. 3 1 2

4 3

4 3

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

22,5 2 2 1

22,5 2 2 1

5 27,5

5 27,5

11. 3 1 2 1 4 4 0,5

12. 3 1 3

1 2 1

1 2 1

1

1

1,5 22

1,5 22

3 2 2 1 8 30

3 2 2 1 8 30

4 4 0,5

263

II. Egyéb szolgáltatások szakmacsoport (rendvédelem) (érvényes a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Közismereti összesen Tanulásmódszertan Szakmai Információkezelés (gyakorlat) orientáció Fizikális felkészítés (önvédelem) Belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek SzakmaFizikális felkészítés (önvédelem) csoportos alapozó Speciális társadalomismeret oktatás Kommunikáció (gyakorlat) Szakmai idegen nyelv Szakmai összesen Közismereti és szakmai összesen


10. 3 1 2

4 3

4 3

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

22,5 1 2 2

22,5 1 2 2

5 27,5

5 27,5

11. 3 1 2 1 4 4 0,5

12. 3 1 3

1 2 1

1 2 1

1

1

1,5 22

1,5 22

2

4

2 1 2 1 8 30

2 1

4 4 0,5

1 8 30

264

III. Mezőgazdaság (érvényes a 2009/2010. tanévtől, felmenő rendszerben) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Közismereti összesen Tanulásmódszertan Szakmai Információkezelés (gyakorlat) orientáció Agrárgazdasági orientációs ismeretek Mezőgazdasági szakmacsoportos Szakmaalapozó ismeretek csoportos Mezőgazdasági szakmacsoportos alapozó alapozó gyakorlatok oktatás Szakmai idegen nyelv Szakmai összesen Közismereti és szakmai összesen


10. 3 1 2

4 3

4 3

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

0,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5

22,5 1 2 2

22,5 1 2 2

5 27,5

5 27,5

11. 3 1 2 1 4 4 0,5

12. 3 1 3

1 2 1

1 2 1

1

1

1,5 22

1,5 22

4

4

3

3

1 8 30

1 8 30

4 4 0,5

Matematika tantárgyból 9. évfolyamon heti 1óra felzárkóztató foglalkozást tartunk. A szakközépiskolában a 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból a gimnáziummal közösen szervezett felkészítő foglalkozások keretében biztosított az érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten - biológia, - informatika; középszinten - belügyi rendészeti ismeretek vagy katonai alapismeretek, - biológia, - fizika, - földrajz, 265

-

informatika, kémia.

266

2.3.3. SZAKISKOLAI ÓRATERVEK Építészet – informatika – mezőgazdaság szakmacsoportok Heti óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom* Matematika* Történelem és társadalmi ismeretek Idegen nyelv* (angol/német) Informatika* Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Gyakorlati oktatás* Szakmai alapozó oktatás* Összesen Csoportbontás miatti óraszámok Összesen: 91 óra

9. 3 3 2 3 2

10. 3 3 2 3 2

1 0,5 0,5 1 2,5 1 2 6

0,5 1 1 0,5 2,5 1

27,5 17

8 27,5 19

*: a tantárgy oktatása szükség esetén csoportbontásban történik Megjegyzések: A szakiskolai oktatásban 1 osztályt indítunk 2 szakmacsoporttal. A Természetismeret tantárgy félévi és év végi érdemjegyét a Fizika, Biológia, Kémia, és a Földünk és környezetünk tantárgyak félévi és év végi érdemjegyeinek óraszám arányos átlagával képezzük. Elégtelen esetén kötelező pótvizsgán kijavítani az adott tárgy eredményét, csak ezután következhet az átlagszámítás. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó oktatás tantárgyak oktatása a 3 szakmacsoportnak megfelelően csoportbontásban történik. Az iskolában igény és lehetőség szerint tanulószobai, felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat, szakköröket, stb. szervezünk. A mindennapos testedzés szervezése az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V.18.) OM-GyISM együttes rendelet szerint történik Az egyes tantárgyak előírt tananyagát és követelményeit a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.

267

2.4. Az intézmény alaptevékenysége

a. A gimnázium nappali tagozatán középfokú általános műveltséget megalapozó, közép- és emelt szintű érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A gimnázium négy évfolyamos. Nagy hangsúlyt fektetünk a felsőoktatásba való bejutás előkészítésére, szorgalmazzuk, hogy tanulóink növekvő számban tegyenek emelt szintű érettségi vizsgát. A 2007/2008. tanévtől kiemelten kezeljük az emelt szintű angol/német nyelvoktatást, továbbá minden évfolyamon oktatjuk az informatikát. Célunk, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minél több tanuló szerezzen „C” típusú középfokú nyelvvizsgát és ECDL bizonyítványt. Azokat a tanulókat, akik nem a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat, a sikeres középszintű érettségin túl további iskolarendszerű szakmatanulásra készítjük fel. A felnőttoktatás keretében a többnyire már szakmával és szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók felkészülnek az érettségi vizsgára. b. A 2009/10. tanévtől kezdődően a szakközépiskolában – felmenő rendszerben – az általános műveltség megalapozása mellett három szakmacsoportban (kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció, egyéb szolgáltatások, mezőgazdaság), négy évfolyamos képzés keretében az érettségi vizsgára, majd további két szakképzési évfolyamon az alábbi szakképesítések megszerzésére készítünk fel: - kereskedő, - logisztikai ügyintéző, - parképítő és- fenntartó technikus, - rendszergazda (informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető elágazás), - rendszergazda (informatikai számítógéprendszer-karbantartó elágazás). c. A szakiskolában a 9-10. évfolyamon az általános műveltség megalapozása, a mezőgazdaság, az informatika és az építészet szakmacsoportra történő orientálás folyik. A szakképzési évfolyamokon a tanulók felkészülnek az alábbi szakképesítések megszerzésére: - dísznövénykertész, - kertész (zöldségtermesztő elágazás), - számítógép-szerelő, -karbantartó, - burkoló, - festő, mázoló és tapétázó. A 2012/2013. tanévben is a 2+2/3 típusú szakiskolai képzési struktúrát követjük. d. Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi elhelyezése, szorgalmi időben. A kollégium célja az iskolai nevelő és oktató munka segítése, a helyes tanulási módszerek kialakítása, az általános művelődés, tájékozódás iránti igény fejlesztése, képzettségbeli hátrányok leküzdésének segítése.

2.5. Tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei, ingyenes tankönyv igénybevételének lehetőségei

Az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói

268

tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntése előtt a tagintézmény-vezető felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskola tagintézmény-vezetője kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. A szakmai munkaközösségek a tankönyvjegyzék megjelenése után adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A tankönyvek, munkafüzetek kiválasztásának elvei: - a helyi tantervben meghatározott tananyagra legjobban alkalmazható tankönyveket rendeljük meg, - törekszünk arra, hogy a lehetséges változatok közül az olcsóbbakat rendeljük meg, figyelembe véve azt a tényt, hogy tanulóink közül sokan nehéz anyagi körülmények között élnek, A munkaközösség-vezetők írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelőssel, aki ezek megfelelő összesítése után a tagintézmény-vezetővel egyetértésben elkészíti a tankönyvrendelést, és tájékoztatja írásban a szülőket, továbbá a tanév megkezdéséig a tanulóhoz eljuttatja a tankönyveket. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség egyetértésével lehet felvenni. A tankönyveket a tanulók egy előre elkészített lista alapján a tankönyvfelelősnél megrendelhetik, és a szülő aláírásával vállalják, hogy a megrendelt tankönyveket az iskolába történő megérkezésük után átveszik. A pótrendelés vagy az év közbeni tankönyv rendelés lebonyolításáról is a tankönyvfelelős gondoskodik. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére,aki - tartósan beteg, - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

269

pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), - három- vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). -

A kedvezmény iránti igényt, jogszabályban meghatározott, az iskola által átadott igénylőlapon lehet bejelenteni a kézhezvételtől számított 15 napon belül, a szükséges igazolások bemutatásával együtt. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt. Az iskola által kölcsönzött könyv elvesztése, vagy megrongálása esetén a tanuló, illetve a kiskorú szülője köteles a kárt az iskolának megtéríteni. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a könyvet. (Pl. elveszett, használhatatlanná vált – feltéve, ha nem terheli szándékosság.) A taneszközök , tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: - a kiválasztásnál figyelembe vesszük a kötelező taneszközjegyzékben és a taneszközök ajánlásánál felsorolt eszközöket, - olyan taneszközöket rendelünk meg, amelyek elősegítik a helyi tantervben leírtakat, hozzájárulnak a tanulók készségeinek alakításához, tudásuk gyarapításához, motiválásukhoz, - az anyagi források függvényében törekszünk minél több tanórán alkalmazható korszerű demonstrációs eszköz beszerzésére, valamint a kísérleteket igénylő tantárgyaknál igyekszünk biztosítani a tanulókísérleti eszközöket, - a megbízott szertárosok kötelesek gondoskodni az eszközök állagának megőrzéséről, gondozásáról, és javaslatokat tesznek – a munkaközösség-vezetők útján – az igazgató számára az újabb eszközök beszerzésére.

270

2.6. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

● mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, ● megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; • a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; • az egészséges életvitel kialakításához a biológia gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; • az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.7. A mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kilencedik évfolyamon – 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.

2.8. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Az iskola által a meghirdetett tantárgyakat minden tanulónak fel kell vennie.

271

A meghirdetett fakultációkra mindenki igény szerint jelentkezhet. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.9. Projektoktatás

A projekt sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása, hanem a legfőbb összefüggések feltárása. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. Lényeges vonása, hogy az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain. Életszerű problémákból indít és a résztvevők széleskörű tapasztalataira épül.

2.10. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket minden tantárgyból sikeresen teljesítette. A tanulmányi követelményeket az egyes tantárgyi tantervek tartalmazzák. Az elégséges szinten való megfelelés a minimumkövetelmény. A tanulmányi követelmények teljesülését a szaktanár dönti el osztályzatával. A követelményeket különbözeti vagy osztályozóvizsgán is lehet teljesíteni (másik osztályból vagy iskolából való átvétel, magántanuló, stb.). A tanuló az idegen nyelv tantárgyból, az idegen nyelv tanulásának első évében csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A gimnáziumi felnőttoktatásban a tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az év végi tantárgyi vizsgák mindegyikén legalább elégséges osztályzatot kapott. Ha a tanítási év végén a tanuló valamely tantárgy(ak)ból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. A tanuló a tagintézmény-vezető engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

272

A tagintézmény-vezető – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére, – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A tagintézmény-vezető a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a tagintézményvezető által meghatározott időben osztályozóvizsgán ad számot tudásáról. Az iskolában – a felnőttoktatás kivételével – ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, b) a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola legalább kétszer írásban értesítette a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A felnőttoktatásra vonatkozó külön szabályok A gimnáziumi felnőttoktatásban, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola legalább kétszer írásban értesítette a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles kivételével – annak, aki igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt

273

Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatni kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról – akár igazoltan, akár igazolatlanul – távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.

2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái 2.11.1. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE A tanulói ismeretek beszámoltatásának, a teljesítmény értékelésének célja visszajelzést biztosítani a tanár és a tanuló számára a tananyag elsajátításának mértékéről. Az iskolai beszámoltatás formái: szóbeli, illetve írásbeli számonkérés. A szóbeli számonkérés az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek formájában történik. A tanuló tanórai aktivitását is számon kérhetjük és értékelhetjük. Az írásbeli számonkérés az előző tanórákon feldolgozott témakörök írásos ellenőrzése. A témakör nagyságának függvényében lehet röpdolgozat vagy témazáró dolgozat. A számonkérést nem szabad fegyelmező eszközként alkalmazni. Az írásbeli és a szóbeli számonkérés alkalmával adott érdemjegy a tantárgyi munkaközösségek által meghatározott súlyú. Az érdemjegyek súlya minden tanévben meghatározásra kerül, a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák azokat. A tanulóknak félévente minimálisan 3 érdemjegynek kell lennie tantárgyanként, ha az adott tantárgyból a heti óraszám nem haladja meg a hármat. Azokból a tantárgyakból, amelyeknél a heti óraszám több mint három, félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú érdemjegyet kell, hogy kapjanak a tanulók. Az érdemjegyeket közölni kell a tanulóval, és azokat a szaktanár naprakészen vezeti az osztályozó naplóban. Az elégtelen írásbeli dolgozatok és feleletek javítására a szaktanár lehetőséget adhat egyéni mérlegelés alapján. A javító dolgozat, illetve felelet minősítésével bővül a tanuló érdemjegyeinek száma. A gimnáziumi felnőttoktatásban a tanulók teljesítményét minden tantárgyból negyedévenként írásbeli vizsga alapján értékelik. Művészeti ismeretek, informatika, társadalomismeret tantárgyakból előre kiadott, önálló munka is lehet a vizsgafeladat. Ha a tanuló a negyedéves vizsgákon nem jelenik meg, érdemjegyet nem kap,viszont a tanév végi osztályzat megállapításánál ezt figyelembe kell venni.

274

A kilencedik évfolyam tanulóinak teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük, az értékelés elsősorban szóban történik, az érdemjegy mértékére csak utalunk. Félévkor, illetve év végén a tanulók teljesítményét tantárgyanként 1-1 osztályzattal minősítjük. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozott számtani közepe adja, a kerekítés szabályainak figyelembevételével. Ha a tanuló érdemjegyeinek átlaga legalább 1,7, akkor osztályzata nem lehet elégtelen. Indokolt esetben, pedagógiai megfontolásból, a tanuló javára ettől el lehet térni. A gimnáziumi felnőttoktatásban az éves osztályzatokat az év végi vizsgák alapján állapítják meg a szaktanárok. Az év végi vizsga minden tantárgyból írásban történik, a magyar irodalom és idegen nyelv tantárgyakból szóbeli vizsgával egészül ki. Az év végi osztályzat megállapításánál figyelembe kell venni a félévi vizsgák eredményét is. Az év végi osztályzat határozza meg a magasabb évfolyamra lépést. Az iskolában adható érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Témazáró dolgozatból naponta 2-nél több nem íratható, az íratás időpontját egy héttel előre közölni kell a tanulóval. A dolgozatokat 2 héten belül ki kell javítani.

2.11.2. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI FELADATOK (HÁZI FELADAT) ELVEI ÉS KORLÁTAI A házi feladatnál alapelv, hogy a tanári magyarázathoz, a feldolgozott tananyaghoz kapcsolódjon. A házi feladat az új ismeretek begyakorlását szolgálja, figyelembe véve a tanulók teherbíró képességét. A házi feladat érdemjeggyel nem értékelhető, kivéve, ha a tanuló önként vállal feladatot (pl. kiselőadás, önálló beszámoló stb.). A házi feladat számon kérhető tanórai szóbeli vagy írásbeli feladat formájában. Hétvégére, a tanítási szünetekre több házi feladat nem adható, mint ahogy az egyik óráról a másikra normál körülmények között elvárható. 2.11.3. A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSE A tanuló magatartását félévkor és év végén a következő osztályzatok valamelyikével értékeljük: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A minősítést megelőzi a tanuló szóbeli önértékelése. A minősítésről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek az osztályozó értekezleten. Példás magatartású az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyíltságával és példás viselkedésével elősegíti, valamint társait is erre ösztönzi, - a munkához való hozzáállása példamutató, építő jellegű, - betartja a házirendet és társait is erre ösztönzi, - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, - az iskola és az osztály által szervezett programokban önként és aktívan vesz részt, - szorgalma legalább jó minősítésű, 275

-

nincs igazolatlan hiányzása, legfeljebb szóbeli osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van.

Jó magatartású az a tanuló, aki: - részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirend szabályait megtartja, - tanáraival, szüleivel, tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható és pontos, - szorgalma legalább változó minősítésű, - legfeljebb 3 igazolatlan órája lehet, - maximum osztályfőnöki írásbeli intése van. Változó magatartású az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, annak alakítására nincs pozitívhatással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik a rossz magatartási szokásokat leküzdeni, - értékrendje nem stabil, ezért magatartási problémák jellemzők a viselkedésére, - a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be, - tanáraival, társaival szemben esetenként udvariatlan és nem tisztelettudó, - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, - magatartásával zavarja az órai fegyelmet, - legfeljebb 10 igazolatlan órája lehet, - legfeljebb igazgatói figyelmeztetése van. Rossz magatartású az a tanuló, aki: - munkájával hátráltatja a közösség fejlődését, viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart ebben és szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja be többszöri figyelmeztetés ellenére sem, - tanáraival, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, - fegyelmezetlen, pontatlan, durván beszél, - veszélyezteti társai testi épségét, - több igazolatlan órája van, - legalább igazgatói megrovása van. 2.11.4. A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE A tanuló szorgalmát félévkor és év végén a következő osztályzatok valamelyikével értékeljük: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A minősítést megelőzi a tanuló szóbeli önértékelése. A minősítésről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek az osztályozó értekezleten. Példás szorgalmú az a tanuló, aki: - tanulmányi munkája összhangban van képességeivel, - igényli tudása bővülését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, - munkavégzése pontos, megbízható, 276

-

a házi feladatokat mindig elkészíti, minden tartárgyban elvégzi a rábízott feladatokat, szívesen vállal többletmunkát, munkavégzése önálló, kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig felkészült, figyel és érdeklődik, a tanórai munkában aktívan részt vesz, érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes iskolai tantárgyakban a tananyag követelményszintjén felüli a teljesítménye a többiből átlagos.

Jó szorgalmú az a tanuló, aki: - figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elkészíti, és az órákra felkészül, - tanulmányi munkája nem mindig tükrözi a képesség és a szorgalom összhangját, - rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát, - a házi feladatokat rendszeresen elkészíti, - érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül, - a rábízott feladatokat elvégzi, de nem vállal többletmunkát, - nem bukott meg egyetlen tantárgyból sem. Változó szorgalmú az a tanuló, aki: - tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor azonban figyelmetlen, pontatlan, gyenge intenzitású, nem a képességeinek megfelelő, - érdektelen, az órai munkában csak időnként vesz részt, - a házi feladatokat gyakran nem készíti el, - önállótlan, csak utasításokra kezd a munkához, és nem ellenőrzi önmagát; - szétszórtság jellemzi, ritkán tud kitartóan figyelni valamire. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: - munkájára az igénytelenség, hiányosság, felszínesség jellemző, a képességei alatt teljesít, - fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, - nem törődik a kötelességeivel, nem hajlandó munkavégzésre, - a házi feladatokat nem készíti el, - érdektelenség és közöny jellemzi, - kettő vagy több tantárgyból bukott meg. 2.11.5. A TANTÁRGYI MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSUK AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE

A gimnáziumban, a tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam, - művészetek: magyar irodalom 11-12. évfolyamon. 1. A felnőttoktatásban a tantárgyi modulok az alábbi tantárgyak tananyagába kerültek beépítésre: - társadalomismeret: történelem 9-12. évfolyam, - tánc és dráma: magyar irodalom 9-10. évfolyam, - mozgókép- és médiaismeret: magyar irodalom 11-12. évfolyam. 277

Ennek megfelelően a tantárgyi modulok értékelése és minősítése az azokat integráló tantárggyal együtt történik, a továbbhaladás feltétele a legalább elégséges osztályzat megszerzése.

2.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv mint az egyén, ill. mint a közösség alkotása A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömeg kommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai 278

A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi kifejezésmódok Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat Magyar irodalom I. Szerzők, művek 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból Kertész Imre 5. Világirodalom Az antikvitás irodalma, Biblia 6. Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Madách Imre 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra II. Értelmezési szintek, megközelítések 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poétika 3. Korszakok, stílustörténet 3. Történelem 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. A demokrácia kialakulása Athénban. Az athéni demokrácia intézményei, működése. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A görög hitvilág néhány jellemző vonása. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. 279

A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A kereszténység főbb tanításai. A népvándorlás. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. 2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A középkori uradalom jellemző vonásai. A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A nyugati és keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 280

A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista), az ellenreformáció kibontakozása. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Művelődés, egyházak, iskolák. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. A XIX. század eszméi. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. Az ipari forradalom és következményei. Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A reformkori művelődés, kultúra. A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A polgári forradalom. A pesti forradalom eseményei. 281

Az áprilisi törvények. A szabadságharc. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A kiegyezés előzményei és megszületése. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. A modern életforma néhány jellegzetessége. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A második világháború előzményei jelentős fordulatai. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szocialista rendszerek bukása. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Művelődési viszonyok és az életmód. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország részvétele a világháborúban. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 282

A német megszállás és a holocaust Magyarországon. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok. A rendszerváltozás. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői. A közép-európai régió sajátos problémái. Az európai integráció története. Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A „harmadik világ”. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezésiés adósságválság). Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 4. Idegen nyelv (angol, német vagy orosz) 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 283

2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika 284

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 5. Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűs kifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűségszámítás elemei 6. Informatika Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban 285

Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Dokumentumok 7. Fizika 1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Periodikus mozgások Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban A termodinamika I. főtétele Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező 286

4.

5.

6. 7.

8.

A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Fény mint elektromágneses hullám Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete A kvantumfizika elemei Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Maghasadás Magfúzió Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő,Gábor Dénes. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

8. Kémia 287

1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai Sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

9. Biológia 288

1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya (rendszertani kategóriák ismerete) Fénymikroszkóp használata Az élet jellemzői (szerveződési szintek) Fizikai-kémiai alapismeretek (diffúzió, ozmózis, enzimműködés9 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Anyagcsere folyamatai Sejtalkotók 3. Egyed szerveződési szintje Vírusok (felépítés, fertőzés folyamata, egészségügyi jelentőség) Baktériumok (jelentőség, felépítés) Egysejtű eukarióták (amőba, papucsállatka, zöld szemes ostoros) Gombák Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés Növények szövetei szervei Az állatok létfenntartása, szaporodása, egyedfejlődése, viselkedése 4. Az emberi szervezet A kültakaró (a bőr funkciói, felépítése, gondozása) Mozgás (váz- és izomrendszer felépítése, működése, egészségvédelme) Táplálkozás (emésztőszervrendszer részei, máj szerepe, emésztőnedvek, táplálkozás egészségtana) Légzés (légcsere, gázcsere, hangképzés, légzőrendszer egészségtana) Anyagszállítás (testfolyadékok, a szív és az érrendszer, keringési rendszer egészségtana) Kiválasztás (vizeletkiválasztó rendszer felépítése, működése, egészségtana) Idegrendszer (idegsejt felépítése, működése, receptorok, szinapszis, központi-és környéki idegrendszer) Érzékszervek (látás, hallás és egyensúlyérzés, szaglás) Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai (magatartás elemei, öröklött elemek, tanult elemek, emlékezés, pszichés fejlődés, drogok,) Hormonrendszer (belső elválasztású mirigyek ) Immunrendszer(antitest, antigén, immunitás fogalma, memóriasejtek szerepe, immunizálás típusai, vércsoportok) Szaporodás, egyedfejlődés (férfi és női nemi szervek élettana, embrionális és posztembrionális fejlődés, szaporodás egészségtana) 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek ( hazai életközösségek) Bioszféra (globális folyamatok) Ökoszisztéma (anyagáramlás, energiaáramlás, biológiai sokféleség) Környezet- és természetvédelem(levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék) 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika (alapfogalmak, mutáció, génműködés szabályozása) Mendeli genetika (minőségi és mennyiségi jellegek)

289

Populációgenetika és evolúciós folyamatok (ideális és reális populáció, adaktív és nemadaktív evolúció, bioetika) Bioszféra evolúciója (prebiológiai evolúció, ember evolúciója)

10. Földünk és környezetünk 1. A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere Térképi gyakorlatok (a térkép jelei, színei, távolságmérés, magasságmérés, helymeghatározás) Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben (Naprendszer, Tejútrendszer) A Nap és kísérői (a Nap jellemzői, nap-és holdfogyatkozás, a Hold mozgása) A Föld és mozgásai (a Föld méretei) Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A hegységképződés (gyűrődés és vetődés folyamata, gyűrt-és röghegységek kialakulása) A kőzetburok (litoszféra) építőkövei (ásványok, kőzetek) A levegőburok, a légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben (csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamata Az időjárás és az éghajlat (az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonya, időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamata 4. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei 5. A jég és felszínformáló munkája (hóhatár magasságának összefüggése a földrajzi szélességgel és a domborzattal, a gleccserek és belföldi jégtakaró pusztító és építő munkája) A talaj A geoszférák kölcsönhatásai 6. Földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet 290

Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv Hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség 7. A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői (a települések csoportosítása szerepkörük szerint, a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbség, falvak csoportosítása, tanyák szerepe) 8. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata (világkereskedelem, külkereskedelem áruszerkezete, kereskedelmi társulások) A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 9. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei (centrum és periféria országok világgazdasági szerepköre) Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok (értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai (Hazánk elhelyezése a térképen, a földgömbön, és a Kárpát-medencében) Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői (népesség- és településföldrajzi jellemzők) Nemzetgazdaságunk (GDP) A gazdaság ágazatai, ágai (természeti erőforrások, ipar szerkezete, ipar területi elrendeződése, közlekedésföldrajzi helyzet, tájegységek) Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe (talajtípusok, ásványkincsei, természeti adottságok hatásai a mezőgazdaságra) Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természetés társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe (természeti adottságok) Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai (tagállamai, hazánk és a szervezet kapcsolata) Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa 291

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai Ázsia, Afrika Általános földrajzi kép (az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okai, a monszun szerepe) Országai Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai (a térséghez tartozó országok) Nyugat-Ázsia, arab világ (kőolaj szerepe) Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe (Afrika tipikus tájainak jellemzése sivatag, oázis, éhségövezet) Amerika Általános földrajzi képe (Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai Országai A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai (hatása más geoszférákra, ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit) A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei (a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzése) A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem (a világ globális problémái – túlnépesedés, éhínség, energiahiány, nyersanyaghiány, vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok) 11. Belügyi rendészeti ismeretek 1. A rendészet alapjai A rendészet alapfogalmai és szervei A rend, a közrend (belső rend), a határrend A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme A katasztrófavédelem és a polgári védelem A katasztrófák felosztása A rendészet szervei Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai A rendészeti szervek irányítása és vezetése 292

Intézkedések és kényszerítő eszközök A rendőri és határőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk főbb szabályai Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll A rendészeti szervek filozófiája A Rendőrség, Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények A környezet-, munka- és egészségvédelem A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai A szolgálati érintkezés Rendfokozatok és állománycsoportok Fegyelmi és függőségi viszonyok A szolgálati érintkezés főbb szabályai Az alaki magatartás Az alakiság jelentősége A főbb alaki elvárások és követelmények 4. Tereptan A tereptan alapjai A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása A térkép fogalma, fajtái, méretaránya A terepen történő tájékozódás A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében Az iránytű, a tájoló és a távcső használata A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei 5. A Jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok 293

Szabálysértési alapismeretek A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Bűncselekményi alapismeretek A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete A büntethetőségi akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Nyomozási alapismeretek A büntetőeljárás elvei A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek A büntetőeljárás szakaszai 12. Katonai alapismeretek 1. Szabályzat ismeret: írásbeli vizsga - A katonákkal szemben támasztott követelmények. - Alapvető magatartási szabályok. - Fegyelmi felelősség, anyagi felelősség. - A parancsnok és helyettesei. - A parancsnok jogai és kötelességei. - A század szolgálati személyei. - A laktanyai napirend általános szabályai. - Az ügyeleti szolgálatok. - A növendékek (diákok) kötelességei és jogai. - A katonák és a rendőrség tagjainak viszonya. - A katonák viszonya más hadseregek katonáihoz és az ezzel kapcsolatos szabályok. - A középiskolai napirend. - A katonák elismerése, fegyelmi felelősségre vonása. - A katonák által benyújtott beadványok intézésének rendje. 2. Alaki rendgyakorlat: gyakorlati vizsga - Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül. - Fordulatok álló helyben és mozgás közben. - A sapka le- és felvétele. - Mozgás raj alakzatban. - Fordulatok álló helyben, rajkötelékben. - Kilépés raj alakzatból, elöljáróhoz való menet, jelentés, jelentkezés, távozás. - A szakasz alakzatváltoztatásai. - A raj sorakoztatása, megindítása, megállítása. 294

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9.

- Tiszteletadás rajkötelékben, álló helyben és menet közben. Magyar Honvédség és NATO-ismeretek: írásbeli vizsga - A Magyar Honvédség katonai tanintézetei. - A Magyar Honvédségnél a hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományba lépés lehetőségei, feltételei. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi szintű képzési rendszere. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai szintű képzési rendszere. - A Magyar Honvédségnél folyó tiszthelyettesi képzés rendszere. - A Magyar Honvédség fegyvernemei. - A Magyar Honvédség tiszt és tiszthelyettes képzési rendszere. - A NATO európai szervezete és struktúrája, Magyarország és a Magyar Honvédség integrációja az európai szervezetbe. - A Magyar Honvédség haderőnemei, fegyvernemei, szakcsapatai. - A Magyar Honvédség részvétele a békefenntartásban. - A haderőfejlesztés fontossága. Katonai tereptan: írásbeli vizsga - Egyezményes jelek. - Az azimut fogalma és fajtái. - A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi értékelése. - A terepvázlat készítés módja és szabályai. Katonai tereptan: gyakorlati vizsga - A 39/49.M tájoló használata, a tájolóval végezhető műveletek. - Tájékozódás terepen térkép alapján. - Menetvonalvázlat készítés. Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek: írásbeli vizsga - A munkavédelem fogalma, területei. - A tűzriadó terv tartalma, a tűzriadó elrendelésének módja, teendők tűz esetén. - Környezetvédelmi feladatok a középiskola mikrokörnyezetében, hulladékgyűjtés, környezetkárosító tevékenységek. Egészségügyi ismeretek: írásbeli vizsga - Az elsősegélynyújtás. - Az eszköz nélküli egyszerű betegvizsgáló eljárások. - A légzés vizsgálata. - A vérkeringés vizsgálata. - Az eszméletlen állapotot észlelve az újraélesztési tevékenység sorrendje. - Elsősegélynyújtás eszméletlen beteg számára. - Eszméletlen, jól lélegző beteg légutainak szabadon tartása (stabil oldalfekvés). Jogi ismeretek: írásbeli vizsga - A jogrendszer, joghierarchia. - A nemzetközi hadijog. Lövészeti ismeretek: gyakorlati vizsga - A légfegyverek ismertetése: a légpuska fő részei, működése, működése közben előforduló akadályok.

295

- A 48.M kispuska technikai adatai, fő részei, működése, működése közben előforduló akadályok. - A 42.M kézigránát rendeltetése, fő részei, működése. - A lőtéren betartandó biztonsági rendszabályok. - A kézigránátdobás technikájának oktatása, a dobás gyakorlása álló, térdelő és fekvő testhelyzetben gyakorló kézigránáttal.

13. Közgazdaság-marketing alapismeretek Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 1. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan alapfogalmai, alapkérdései. A piac elemei, a keresleti-kínálati függvények. A Marshall-kereszt, egy termék piacának egésze. A Marshall-kereszt ábrázolása. 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntések belső tényezői és külső feltételei. A hasznosság, a teljes haszon és a határhaszon és az alapvető törvényszerűségei. A hasznossági függvények és a költségvetési egyenes. A kereslet rugalmassága. Számítások. 3. A vállalat és a termelői magatartás A vállalat fogalma, környezete, céljai. A technikai és gazdasági hatékonyság. A gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A költségek különféle szempontok szerinti csoportosítása. 4. A vállalat kínálata és a piac jellege Az egyes piacformák jellemzői. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny esetén. Az üzemszüneti és fedezeti pont fogalma és tartalma. A profitmaximum elérésének feltételei tökéletes verseny, ill. monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteherveszteség alakulása. 5. A termelési tényezők piaca A származékos kereslet. A határtermék-bevétel és az input tényező határköltségének fogalma, szerepe az optimális tényezőfelhasználásban. A munkapiac kereslete, ill. kínálata. A makroökonómia kategóriák értékelése 1. A makroökonómia alapösszefüggései A mikro- és makroszemlélet különbsége. A makrogazdaság szereplői és a közöttük végbemenő jövedelemáramlások. A kibocsátás nemzetközi mutatói. 2. A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem Az árupiaci kereslet tényezői, a fogyasztási és megtakarítási függvény és a beruházások szerepe. 296

3. 4.

5.

6. 7.

Számítások az egyensúlyi jövedelem meghatározására. A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása A pénzpiaci kategóriák. A pénzpiacra ható tényezők. A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség A munka keresletet és a kínálatot meghatározó tényezők. A munkanélküliség fajtái. A munkakínálati függvény. Az infláció és inflációs folyamatok Az infláció fogalma, fajtái és okai. A keresleti és költséginfláció. A várakozások és az infláció kapcsolata. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások. A nyitott makrogazdaság A külgazdasággal kapcsolatos alapfogalmak. A külkereskedelem jelentősége. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg tartalma.

Marketing ismeretek 1. A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A marketing fogalma és alkalmazási területei. A marketing tartalma. A marketing-mix összetevői. 2. A piac, a piaci környezet elemzése A vállalat mikro- és makrokörnyezete. A piac fogalma és kategóriái. A piac szerkezete és a piaci formák. A piaci szereplők és a piactípusok. 3. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás A fogyasztói magatartás modellje és a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők. A vásárlói döntéseket befolyásoló tényezők. A vásárlási folyamat szakaszai. A vásárlási magatartás típusai. 4. A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzői. A célpiaci marketing lényege és kialakulása. A piacszegmentáció lényege. A célpiacok kiválasztása. A termék pozicionálása. 5. A marketing információs rendszer A marketing információszükséglete. Az információs rendszer funkciói. 6. A piackutatás fajtái, módszerei A marketing és a piackutatás kapcsolata. A piackutatás funkciói, a piackutatás folyamata, módszerei. A piackutatáshoz szükséges információk beszerzése. 297

A piackutatási módok. 7. A piackutatás felhasználási területei A piackutatás eredményének értékelése. 8. A termékpolitika, termékfejlesztés A termék fogalma, a termék osztályozása, termékfejlesztési típusok. A termékpiaci stratégiák jelentősége. A termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzői. 9. Árpolitika, árstratégia Az ár fogalma és szerepe, az árképzési rendszerek. Az árpolitika lényege, célkitűzései. Az árdifferenciálás és az árdiszkrimináció. 10. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása Az értékesítési csatorna szereplői, fajtái. Az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkciói. A kereskedelem helye és szerepe a piacgazdaságban. A marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggés. 11. A kommunikációs politika A kommunikáció fogalma és fajtái. A kommunikációs folyamat. 12. A marketingkommunikáció eszközrendszere A marketingkommunikáció lényege. A kommunikációs mix elemei. 13. A reklám szerepe és fejlődése A reklám fogalma és szerepe. A reklám fejlődése. A reklám fajtái. 14. A reklámeszközök és reklámhordozók A reklámeszközök. A reklámhordozók szerepe. 15. A public relations A public relations fogalma, jellemzői. A PR területei. A külső és belső PR. A PR akciók és a szponzorálás. 16. Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az eladásösztönzés fogalma, funkciói. Az SP módszerek. A személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei. A PS területei. Az eladóval szemben támasztott követelmények. 17. Az image és az egyedi vállalati arculat Az image lényege, fajtái. A vállalati arculatot befolyásoló tényezők. A CI összetevői: formai és tartalmi elemei. 18. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök A védjegy funkciói, típusai. A csomagolás funkciói és típusai. 298

A vevőszolgálat szerepe, lényege. 14. Mezőgazdasági alapismeretek A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai 1. A mezőgazdasági termelés jelentősége, főbb ágazatai Ismerje a hazai mezőgazdasági termelés hagyományait, jelenét, várható fejlődését. Különböztesse meg a mezőgazdasági termelés ágazatcsoportjait, főágazatait és ágazatait. Sorolja fel a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti termelés ágazatait, valamint az állattenyésztési főágazat ágazatait. A mezőgazdasági termelés főbb ökológiai tényezői 1. A mezőgazdasági termelés környezete Ismerje az abiotikus (éghajlat, talaj) és a biotikus (növények, állatok, ember tevékenysége) tényezők növények növekedésében és fejlődésében betöltött szerepét. 2. Meteorológiai ismeretek Értse az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonyát, az időjárási és éghajlati elemek változásának folyamatát. Ismerje a napsugárzást befolyásoló tényezőket. Magyarázza el a levegő és a talaj felmelegedését és lehűlését. Definiálja a légnyomást, ismerje befolyásoló tényezőit. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a hőmérséklet és a légnyomás változásával. Tudja használni a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges (abszolút), viszonylagos (relatív) és telítési páratartalom, harmatpont. Mutassa be ábra segítségével a felhőképződés folyamatát. Magyarázza el a csapadékképződés alapeseteit és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamatát. Csoportosítsa a csapadékfajtákat és a bevonatokat. Mutassa be a hőmérséklet, a napfénytartam, a csapadék, a páratartalom, a légnyomás és a szél mérésére használható meteorológiai eszközöket. 3. Éghajlattani ismeretek Különböztesse meg a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a földfelszín anyaga, a növényzet és az ember tevékenységének adott hely éghajlatára gyakorolt hatását. Definiálja az éghajlatot jellemző fontosabb számértékeket (összeg, középérték, szélső értékek, ingás, sokévi átlag, eltérés). Jellemezze Magyarország éghajlatát jellemző tényezők közül a napsugárzást, a levegő hőmérsékletét, a szelet és a csapadékot. Jellemezze az I. főkörzet (Alföld és Mezőföld), a II. főkörzet (Kisalföld), a III. főkörzet (Dunántúli-középhegység és dombság), valamint a IV. főkörzet (Északi-középhegység) éghajlatát. 4. Agrometeorológiai ismeretek Definiálja az agrometeorológia feladatát.

299

Értékelje a napsugárzás és a hőmérséklet, valamint a csapadék és a szél növények életében betöltött szerepét. 5. Talajtan Ismerje a talaj kialakulása során lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai mállás folyamatát. Ismerje a magmás, az üledékes és az átalakult kőzetek talajképződésben betöltött szerepét. Különítse el a talaj ásványait. Értelmezze a talaj fizikai tulajdonságait (mechanikai összetétel, kötöttség, higroszkóposság, kapilláris vízemelés, szerkezet, duzzadó- és zsugorodó képesség, hézagtérfogat, víz-, levegő- és hőgazdálkodás). Értelmezze a talaj kémiai tulajdonságait (a kolloidok tulajdonságai és szerkezetük, a kémhatás). Értelmezze a talaj biológiai tulajdonságait (a talaj élőlényei, a humusz, a talaj érettsége és termőképessége). Ismerje a talaj mechanikai összetétel-, kötöttség-, szerkezetés kémhatásvizsgálatának menetét. Csoportosítsa a talajokat a talajfejlődés (talajgenetika) alapján. Jellemezze a hazai talajok főbb típusait (váz-, erdő-, mezőségi, szikes, réti, láptalajok). 6. Talajjavítás és talajvédelem Ismerje a talajjavítás fogalmát, jelentőségét, a fizikai, kémiai és biológiai talajjavítás lényegét. Jellemezze az egyes talajtípusokon belüli eltérő talajhibákat. Definiálja a talajvédelem, az erózió, a defláció és a belvíz fogalmát. Ismerje az eróziót és a deflációt befolyásoló tényezőket, valamint az erózió formáit. Jellemezze az erózió elleni agrotechnikai talajvédelmi eljárásokat. Jellemezze a defláció elleni védekezés módjait. Növényi eredetű nyersanyagok előállítási folyamata 1. Talajművelés Különböztesse meg a talajművelési alapműveleteket (forgatás, lazítás, porhanyítás, keverés, tömörítés, egyengetés). Ismerje a talajművelő eszközök (eke, tárcsa, kultivátor, fogasborona, simító, henger, kombinált talajművelő gépek) munkáját. Ismerje a korszerű talajművelés szempontjait. Ismerje a fontosabb talajművelési eljárásokat. 2. Tápanyag-utánpótlás Ismerje a tápanyag-utánpótlás jelentőségét. Nevezze meg a fontosabb szerves- és műtrágyákat. 3. Szaporítás Ismerje a vetőmag tulajdonságait. Ismerje a szántóföldi és kertészeti növények ivaros és ivartalan szaporítási módjait (vetés, ültetés, dugványozás, tőosztás, bujtás, oltás, mikroszaporítás). 4. Növényápolás Ismerje a szántóföldi és a kertészeti növények ápolásának szükségességét.

300

Nevezze meg a növényápolás legfontosabb módszereit (talajápolás, öntözés, tenyészterület kialakítása, növények fejlődésének szabályozása, növényvédelem). 5. Betakarítás Ismerje a legfontosabb gazdasági növényeink (szemestermények, gyökéres gumósok, szálastakarmányok, zöldség-, gyümölcs- és szőlő) betakarításának idejét és módszereit. Műszaki alapismeretek 1. Anyagismeret Ismerje a mezőgazdaságban használt fémes (vas és ötvözetei, alumínium, réz és ötvözetei, ón és ötvözetei, ólom) és nemfémes (műanyagok, fák, gumi, szigetelő és tömítő anyagok) anyagokat. Ismerje fel, majd válassza ki a mezőgazdasági épületek építéséhez használható építőanyagokat (természetben előfordulók: kő, homok, kavics, fa; ipari eredetűek: szerkezeti anyagok, kötőanyagok, adalékanyagok, kész elemek), épületszerkezeti megoldásokat. 2. Gépelemek Ismerje a mezőgazdasági erő- és munkagépeket felépítő gépelemek - kötőgépelemek (ék, retesz, csavar, szegecs), forgómozgást közvetítő gépelemek (tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak), erőátviteli gépelemek (szíjhajtás, fogaskerékhajtás, lánchajtás, dörzskerékhajtás), csövek, szerelvények (csövek, csőidomok, csőkötések, csőszerelvények, csap, szelep, tolózár, biztonsági szelep, kondenzedény), fékek, rugók feladatát, felépítését, működését. 3. Műszaki ábrázolás Különböztesse meg a távlati, az axonometrikus és a vetületi ábrázolást. Értelmezze a méretarányokat és a méretmegadás elemeit. 4. Energiahordozók Ismerje és hasonlítsa össze az energiahordozókat - nyersolaj és származékai (tüzelőés kenőanyagok), elektromos energia, bioenergia, geotermikus energia, napenergia, szélenergia - energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból. Figyelje meg az elektromos hálózatok szerelvényeinek és gépeinek feladatát, magyarázza el működésüket. Gazdálkodási ismeretek 1. A vállalkozás alapjai Ismerje a mezőgazdasági vállalkozási jogformákat, a társas-gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, egyesülés, közös vállalat, részvénytársaság), szövetkezetek főbb jellemzőit (jogállás, felelősség, szervezet, alapító vagyon), valamint az egyéni és családi vállalkozási lehetőségeket. Azonosítsa a vállalkozás külső (pl. megrendelők, szállítók, hatóságok) és belső (pl. szervezeti egységek közötti) kapcsolatait. Ismerje a mezőgazdasági vállalkozásokban folyó jövedelemtermelési folyamatot (pl. állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti termékek előállítása, feldolgozása). Legyen tudatában a vállalkozás megkezdésével és esetleges megszűnésével kapcsolatos teendőknek.

301

2. A gazdálkodás feltételei Csoportosítsa és jellemezze a mezőgazdasági termelés erőforrásait: munkaerő, termelési eszközök (befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök; forgóeszközök: készletek, pénzügyi eszközök). Ismerje fel a termelés - elosztás - csere - fogyasztás összefüggéseit. Jegyezze meg a piac fogalmát, szereplőit, értse a piac szabályozó szerepét és marketing jelentőségét. 3. A gazdálkodás eredménye Ismerje a növénytermesztés, állattenyésztés, kertészeti termelés, mezőgazdasági szolgáltatások ráfordításait és hozamait, illetve azok mutatóit. Ismerje a költség, önköltség, árbevétel, jövedelem fogalmát. Számítsa ki egy adott termék önköltségét. Kertészeti alapismeretek 1. Gyümölcstermesztési alapismeretek Ismerje a gyümölcstermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a gyümölcstermő növények szaporítási módjait. Ismerje a gyümölcstermő növényeket, azok botanikai felépítését, ökológiai igényeit. Ismerje a gyümölcsök termesztésének általános folyamatait. 2. Szőlőtermesztési alapismeretek Ismerje a szőlőtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a szőlő szaporítási módjait. Ismerje a szőlő botanikai felépítését, ökológiai igényét. Ismerje a szőlő termesztésének általános folyamatait. Ismerje Magyarország borvidékeit. 3. Zöldségtermesztési alapismeretek Ismerje a zöldségtermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a zöldségnövények szaporítási módjait. Ismerje a zöldségnövényeket, azok botanikai felépítését és ökológiai igényét. Ismerje a zöldségek termesztésének általános folyamatait. 4. Dísznövény-termesztési alapismeretek Ismerje a dísznövénytermesztés történetét, jelentőségét, jelenlegi helyzetét. Ismerje a dísznövények szaporítási módjait. Ismerje a dísznövények botanikai felépítését, ökológiai igényét. Ismerje a dísznövények termesztésének általános folyamatait.

2.13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Iskolánk testnevelő tanárai a tanulók fizikai állapotának mérésére a Dr. F. Mérey Ildikó által összeállított Hungarofit tesztsort használják. A választott motorikus próbarendszer méri és értékeli a tanulóknál az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést; az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített-és a gyógytestnevelére utalt tanulók általános 302

izomerejének minősítése csak a szakorvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmények alapján történik. A test általános izomerejét, erő-állóképességét motorikus próbák alapján értékeljük. Általános vizsgálati szempontok: -

a vizsgálat előtt a tanulóval ismertetjük a vizsgálat célját, gyakorlati hasznosságát és az elvégzendő feladatot, a vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük el, az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik, minden motorikus próba elvégzése előtt általános és speciális bemelegítést végzünk a tanulókkal, az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, melyből a legjobb teljesítmény alapján számítjuk a pontot.

Motorikus próbák: 1. Aerob állóképesség mérésére – Cooper-teszt (m) - Az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélküli mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. - A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítse a tanuló futással. - A próba végrehajtását pulzusméréssel is kiegészítjük, melyet a futás megkezdése előtt, illetve a próba befejezése utáni megnyugvási szakaszban, 5 és 10 perc eltelte után mérjük. 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére – helyből távolugrás (m) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. - Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre; talajfogás páros lábbal. - Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük; egy centiméteres pontossággal. - A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk a tanulóknak, és a legnagyobb eredményét vesszük figyelembe. 3. A kar-, törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérésére – lökés egy kézzel, az ügyesebbik kézzel, 3 kg-os medicinlabdával (m) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a dobóvonal mögött harántterpeszben áll úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a testsúlya főleg a hátul lévő lábán van, a tekintete a dobásirány felé néz, a tömött labdát a dobókar oldali válla előtt tartja. - Feladat: a hátul lévő láb nyújtásával, a törzs dobásirányba fordításával, a dobókar kinyújtásával, labda kilökése előre, a lehető legnagyobb távolságra. - Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük. 303

-

A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk, és a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe.

4. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérésére – fekvőtámaszban karhajlítás ésnyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) - Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik, a törzs egyenes, a térd nyújtott, a láb zárt. - Feladat: a vizsgált tanuló mellső fekvőtámaszból indulva karhajlítást és nyújtást végez; a karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. - Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. - Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. 5. A vállöv-és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére – tömött labdadobás két kézzel, a fej fölött hátra (m) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé úgy, hogy a lábával nem érinti a vonalat, a tömött labdát a melle előtt könyökben hajlított karral tartja. - Feladat: a dobó előrehajlítás közben, karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd vető mozgással eldobja a labdát a feje fölött hátra felé. - Értékelés: a dobóvonal közepe és a tömött labda becsapódása közötti távolságot mérjük. - A bemelegítő dobásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőséget adunk, és a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe. 6. A hátizom erő-állóképességének mérésére hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló tornaszőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti a tanuló, és ezt a gyakorlat során végig megtartja. - Feladat: törzs-és tarkóra tett karemelés, majd könyökérintés az áll alatt, ezután törzs-és karok leengedésével kiinduló helyzet. - Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. - Maximális időtartam: 4 perc. 7. A hasizom erő-állóképességének mérésére – hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) - Kiinduló helyzet: a vizsgált tanuló tornaszőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra. Mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. - Feladat: a vizsgált tanuló a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. 304

-

Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Maximális időtartam: 4 perc.

A vizsgált tanulókról a mért eredményeket külön e célra készített táblázatban tüntetjük fel osztályonként, a hozzájuk tartozó pontokkal együtt. Kiegészítő mérések: A kiegészítő méréseket az iskola védőnője végzi el tanév elején és tanév végén. Méri a tanulók testmagasságát, testtömegét, vérnyomását, pulzusát, a tricepszredő, a bicepszredő, a lapockaredő és a csípőredő vastagságát. A mért adatokat az általa vezetett tanulói nyilvántartásban tünteti fel.

2.14. A középiskola egészségnevelési programja, a mindennapos testedzés 2.14.1. HELYZETELEMZÉS Iskolánk Hajdú-Bihar megye viszonylag elmaradott bihari kistérségében található. Intézményünk szakiskolai osztályai térségi kötelező beiskolázási feladatokat látnak el, ebből adódóan tanulóinkat előzetesen nem válogathatjuk meg. Tanulóink közül sokan halmozottan hátrányos helyzetű családból származnak, ingerszegény környezetben nőttek fel, és ebből adódóan nem váltak életük szerves részévé az alapvető mentálhigiéniai szokások. Előzetes információk, osztályfőnöki felmérések során kiderült, hogy a tanulók szüleinek jelentős része krónikus dohányzó, néhány családban előfordul az alkoholizmus és a fizikai bántalmazás is. Tanulóink közül sokan nincsenek tisztában az egészséges táplálkozás előnyeivel, nem veszik komolyan az alkohol, a drog és a dohányzás káros hatásait. Egyre többen és egyre fiatalabban használják rendszeresen a káros élvezeti szereket. Napjaikat a rendszeres mozgás hiánya jellemzi, pedig a testi fejlődésük egyik alapfeltétele a rendszeres testmozgás lenne. A tanévév eleji egészségügyi vizsgálatok azt tükrözik, hogy tanulóink között egyre több a rossz testtartású, túlsúlyos, gerinc problémákkal és mozgásszervi elváltozásokkal rendelkező tanuló. Személyi higiénés ismereteik nagyon hiányosak, nagy részük otthoni környezete igénytelen (sok esetben primitív), és a szüleiktől sem kapnak elegendő információt erre vonatkozóan. Nevelőtestületünk tapasztalata az, hogy a tanulók étkezési szokásai sok kívánni valót hagynak maguk után. A napi étkezések száma és aránya rossz. Gyakran tapasztaljuk, hogy reggeli nélkül jönnek iskolába, ezért már az első órák után figyelmetlenek, fáradtak. Téves eszményképek, ideálok és a média hatásgyakorlata következtében egyre több az egészségtelen fogyókúrás eset. Tanulóink nagy része nehéz anyagi helyzetű családokból érkezik, ezért esélyük sincs a még mindig viszonylag drága egészséges táplálékok beszerzésére. Túlzott mértékű édességek, üdítők, és rendkívül egészségtelen hideg élelmiszerek jellemzik étkezéseiket. 305

Miután az iskolai menza tömegétkeztetést végez, itt sem kapnak mindig koruknak megfelelő ebédet. Tulajdonképpen egész életmódjuk átformálására lenne szükség. Ehhez első lépésként a kialakult téves szemlélet megváltozatása szükséges, majd ezeknek gyakorlati megvalósítása következne. Ezért tartjuk fontosnak, hogy e program keretében a tanórai és tanórán kívüli felvilágosítás mellett a megelőzés is megvalósuljon. 2.14.2. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Általános céljaink: Megvalósítható tervet szeretnénk készíteni. Céljaink megvalósításánál figyelembe vesszük az iskola földrajzi sajátosságait, a tanulók szociális helyzetét, egészségügyi ismereteit. Mindenkori céljainkat a szűrővizsgálatokon tapasztaltak és a tanulókkal történt megbeszélések szabják meg. Fontosnak tartjuk a fiatalok széles körű tájékoztatását a testi- és lelki egészséggel, életvitellel kapcsolatban, hogy a tudás birtokában, életmódjukban, viselkedésükben az egészség értékként tükröződjék. Olyan egészségnevelési programot szeretnénk megvalósítani, amely az iskolai oktatás átfogó és integráns részeként áthatja diákjaink környezetét, és amelyből minden tanulónk alapvetően részesülhetne. A sikeres program kifejlesztése érdekében próbáljuk megvalósítani az otthon, a közösség és az iskola közötti együttműködést. A program hatékonyságát a veszélyeztetett területeken illetékes szakemberek bevonásával növeljük. Célunk, hogy tanulóink kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék az aktív szabadidő eltöltésének lehetőségeit, a mindennapos testmozgás és a személyi higiéné fontosságát. Törekszünk tanulóinkkal megértetni az egészséggel összefüggő kérdések jelentőségét, és ennek érdekében az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeket iskolánk pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe beépítjük. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az egészség, mint érték, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, - megelőzés szerepe. Az oktatási intézményben töltött idő alatt szerzett ismeretek alapjai legyenek egyéni életük szervezésének. A rövidtávú céljaink keretterv jellegűek, a mindenkori megvalósítást az adott 306

tanévben a korosztályoknál tapasztaltak szabják meg, és ezek adják a fő irányvonalat. Minden évben egy konkrét és egyben legsürgetőbb probléma köré gyűjtjük a feladatokat, és ennek megfelelően választjuk meg az eszközöket és a módszereket. Az iskolai büfé kínálatát felülvizsgáltuk, a felülvizsgálat eredményeként szorgalmazzuk a korszerű élelmiszerek minél nagyobb választékának megjelenését. A tantermek balesetveszélyes burkolatait lecseréltük, a világítás korszerűsítését kiemelt feladatként kezeljük. Igényes, kulturált, egészséges iskolai mikro-és makro környezet kialakítására törekszünk. Miután intézményünk szakiskolai részének egyik képzési profilja mezőgazdasági jellegű, ezért célunk ezen tanulók bevonásával az iskola előtti zöldövezet és a belső terek esztétikusabbá, virágosabbá tétele. Szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb tanuló dohányozzon, fontosnak tarjuk az egészségkárosító magatartásformák elkerülését. Célunk egy olyan nevelési-oktatási intézmény kialakítása, ahol a tanulók igényesen megtervezett egészséges környezetben tanulhatnak. Személyiségük, életük formálódásában az itt érvényesülő hatások pozitívak legyenek. Egészségnevelésünk során az elsődleges prevenció érvényesüljön.

2.14.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI:

1. Tanórai Az egészségnevelés minden tanítási órán fontos feladat, melyre a szaktanároknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk (pl. a helyes testtartásra, az írásbeli munkánál a kellő szemmagasságra, a tanterem és a tábla megfelelő megvilágítására, termek szellőztetésére, tisztántartására, és a kellő higiéniára, stb.). Teendőjük ezzel kapcsolatosan elsősorban az osztályfőnököknek, a biológia és a testnevelő tanároknak van. Minden tanév elején azok a tanárok, akik gyakorlati-kísérleti órákat tartanak, munkavédelmi-és biztonságtechnikai oktatást tartanak, melyről a tanulóknak számot kell adniuk. A szakiskolai tanulókra még inkább vonatkozik a hátrányos helyzet és esélyegyenlőtlenség, ebből adódóan kiemelt feladataink vannak az egészségmagatartás formálása terén, különösen érvényes ez a kilencedikesek esetében. A szakiskolai tanulóknál főként a szakképzési évfolyamokon szükséges a baleset-megelőzési ismeretek elsajátíttatása, ami a munkavédelmi és osztályfőnöki órákon valósul meg. Elsősegély nyújtási ismereteket a számukra külön tematika szerint, magasabb óraszámban oktatunk. a. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló egészségnevelési program Az egészségre való nevelés legfontosabb feladata a felvilágosító munka, a megelőzés, valamint egészségünk védelme, megóvása. 307

Az osztályfőnöki nevelőmunka alapja a pozitív példamutatás. A fiatalok, a társadalom számára a pedagógus viselkedési mintát jelent. Az osztályfőnöki megbeszélés nem olyan tanítási óra, amelyen az ismeretátadás és bővítés az elsődleges cél. De nem létezik felvilágosítás, eszmecsere tények, adatok, ismeretek nélkül. Ezért mindig meg kell győződnünk arról, hogy tanulóink milyen ismeretekkel rendelkeznek, és ennek megfelelően kell közölnünk a szükséges ismereteket. Ennek megvalósításához kellő szakmai felkészültséggel kell rendelkeznünk. Az egészségnevelés, a felvilágosító munka nemcsak az orvos feladata. De célszerű és szükséges az osztályfőnöki megbeszélésekbe bevonnunk az iskolaorvost, illetve más szakorvost is. Segítségükkel munkánk szakszerűbb, hitelesebb és eredményesebb lehet. A szakközépiskolai osztályban a pálya- és életvitel órákon rendszeresen folyik egészség és egészségvédelemre, helyes életvitel kialakítására való nevelés. Szakemberek bevonásával hozzuk életközelbe ezeket a problémákat. 9. osztály (10 órában) 1-5. Egészség és egészségvédelem Az egészség kincs, családunk és társadalmunk jövőjének záloga. Miért fontos az egészségvédelem? Mire terjed ki az egészségnevelés? Mit jelent a mentálhigiéné szó? Mi a prevenció? Kinek a feladta az egészségvédelem? Milyen magyar és nemzetközi szervezetek foglalkoznak az egészségvédelemmel? Mi tartozik a feladataik közé? Hogyan szolgálja az egészségvédelmet az iskolaorvos és háziorvos? 6. A serdülőkor testi, lelki, higiénés, pszicho-szexuális változásai. A serdülőkor testi-lelki változásai és összefüggései az egészségi állapottal. A fejlődés különböző aspektusait, a serdülőkor és a nemi érés. A szexualitás társadalmi megítélése, érzelmi változások. 7. Egészséges életmód: egészséges táplálkozás Az egészségi állapot jelenlegi és későbbi alakulása szempontjából kulcsfontosságú elem az életmód, ezen belül is az egészséges táplálkozás. 8. Dohányzás A dohányzás ártalmai. Mit tehetünk a dohányzás visszaszorítása érdekében? Hogyan szokjunk le a dohányzásról? A dohányzás közvetlen káros hatásai. Melyek a maradandó károsodások? Egyéb ártalmak (pl. mások egészségének rombolása, környezetszennyezés, tűz- és balesetveszély). Dohányzás és terhesség. Mi a passzív dohányzás? Dohányzásszenvedélybetegség? Javaslatok a dohányzás visszaszorítására. 9. Alkohol Mi az alkohol? Miért fogyasztanak az emberek alkoholtartalmú italokat? Miért nem szabad a gyermeknek szeszes italt fogyasztani? Mit jelent a kultúrált alkoholfogyasztás? Az alkohol káros hatásai. Mi a delirium tremens? Milyen veszélyeket jelent önmagára, családjára és a társadalomra (a közlekedésre) a részeg ember? Az alkoholizmus elleni küzdelem. 10. Drog Milyen kábítószerek vannak? A narkotizálás veszélyei. Miért veszélyes a kábítószerezés a társadalomra? Hogyan fonódik össze a drogélvezet és az erkölcsi züllés? Miért tartozik össze

308

a drogfüggés és a deviáns életmód? Hogyan lehet a narkózást megelőzni? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok. Küzdelem a kábítószerezés ellen. 10. osztály (10 órában) 1-5. Betegségek Beszélgetés a betegségekről. (Tünetek, ki milyen betegségeken esett át, minek kell lennie a házi patikában? Mikor forduljunk orvoshoz? Betegségek csoportosítása. Betegnek tekinthető-e a testi fogyatékos vagy az, akinek szervi rendellenessége van?) Miért beteg a magyar népesség? (Népbetegségek, krónikus betegségek, statisztikai adatok. Mi az, amivel a fiatalok egészségüket rombolják? Mik a betegségek okai?) 6. Az egészséges életmód Testkultúránk (testfejlesztés, testápolás; a testi és lelki egészség megóvása) Mi a testi higiénia alapja? Napirend. Pihenés, alvás. (A helyes napirend kialakítása és betartása, aktív pihenés, mi a következménye annak, ha nem pihenjük ki magunkat? Mi az alvás? Alvás ritmusa, intenzitása. Mennyi ideig kell aludnunk?) 7. Pszicho-szexuális fejlődés, fogamzásgátlás 8. Dohányzás, alkohol 9. Drog 10. Fertőző betegségek: AIDS, hepatitis A fertőzés fogalma, terjedése. Milyen élő kórokozókat ismerünk? Mi(k) terjeszti(k) a fertőzést? Mi a járvány? Gyakoribb fertőző betegségek. Milyen betegségeket okoznak a vírusok / baktériumok / gombák? A fertőzés elleni védekezés. Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket / az ételmérgezéseket? Hogyan gyógyíthatók a fertőző betegségek? Hogyan előzhetjük meg a fertőzéseket? Melyek a közismert fertőtlenítőszerek? Nemi betegségek: Az AIDS. Nemi kapcsolatok. Nemi betegségek. A nemi betegségek elleni védekezés. Mi az AIDS? Miért veszélyes? Hogyan terjed az AIDS? Hogyan fertőződhetünk meg? Mik a tünetek? Gyógyítható-e az AIDS? Mit tehet a társadalom az AIDS-betegek érdekében? Megelőzésvédekezés. Orvosi ellátás. Mi a hepatitis? Hogyan terjed? Hogyan előzhetjük meg? 11. osztály (10 órában) 1. Általános bevezető: az egészség, mint érték, a betegség fogalma, Egészségmegőrző magatartás: egészséges testmozgás, pihenés 2.-3.Egészséges életmód: A táplálkozás Mit és mennyit együnk? Mikor és hogyan együnk? Melyek a legfontosabb tápanyagok? Mennyi szervezetünk napi tápanyagszükséglete? Rendszeresség és mértékletesség. 4.Kockázatok és veszélyek. A biztonság megőrzése

309

Mi minden lehet az egészségre veszélyes, kockázatos? Mi lehet egészségforrás (ami védi, vagy támogatja az egészséget)? 5. A megbetegedések pszichés tényezői (túl sok stressz, idegesség) Daganatos betegségek megelőzése 6-7. Urológiai- nőgyógyászati megbetegedések 8. Bőrgyógyászati megbetegedések 9. Fül-orr-gégészeti betegségek 10. Összegzés 12. osztály (10 órában) 1-6. Élethelyzetek és megoldások Az egészséges életmód összetevőit most a növekedés és a felnőtté válás szemszögéből tekintjük át. A tanulók egyre több élethelyzetben hoznak olyan saját döntést, amely alapvetően befolyásolhatja jövőjüket, egészségüket. Egyre önállóbban határoznak életmódjukról, kapcsolataikról, a környezethez való viszonyukról. Pályaválasztás Döntési technikák, döntéseket befolyásoló tényezők Belső erőforrások feltárása, rögzítése, nehéz helyzetekben alkalmazásuk Személyes hatékonyság növelése, egészséges önérvényesítés 7. Családtervezés, hogyan képzelem el a családom Családi élet és kapcsolatok Érzelmek, feszültségek önmagunkban és másokban, ezek okai. Családi és személyes kapcsolatok ápolása, megóvása. 8-9. Egészséges életmódok és az életminőség Egészséges életmódok társadalmi csoportonként az életpálya függvényében. Az életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás, stb. Táplálkozás, mozgás, személyes higiéné 10. Helyem a világban Helyem a világban – helyem a jövőben. Adják, vagy kivívom a helyem a világban – megszerzem, vagy kialakítom azt. Mi az önmegvalósítás (egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése)? Lehet-e elégedett, „boldog” az az ember, aki a társai ellenében kíván érvényesülni? Összegzés Az iskolánk fő feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ismereteket kell nyújtania a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javíthatják. Meg kell tanítanunk a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. 310

A gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. A megelőzést a tiltásnál fontosabb és – reményeink szerint – hatékonyabb eszköznek tartjuk. Súlyos gyanú estén – alkoholos befolyásoltság, drogos állapot – a tanár haladéktalanul értesíti az igazgatót, szakiskolai tanuló esetén a gyakorlati oktatásvezetőt, és egyidejűleg megteszi a szükséges azonnali intézkedéseket (pl. orvos, rendőrség értesítése). Foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Nagy figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Törekszünk arra, hogy az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusaink életvitelének is jelentős szerepe van. A fenti követelmények szinte kijelölik az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit, kijelölik a legfontosabb feladatokat. Az egészségnevelési témák azonban szerves részei az iskolai nevelési programnak, ezért célszerű azokkal összefüggésben beépíteni az adott évfolyam tantervébe. Ezeken az órákon nem az ismeretek bővítése az elsődleges cél, bár az is elképzelhető, hogy az itt hallott adatok és tények megelőzik a biológia vagy az egészségtan órák ismeretanyagát. Az átfedések elkerülése céljából, helyes, ha az osztályfőnöki tanmenet összeállítása előtt a tanár tájékozódik az adott évfolyam biológia, illetve egészségtan tananyagáról. Az egészségnevelő osztályfőnöki órákon legfontosabb feladat a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Ezért kell építeni a tanulók előismereteire, tájékozottságára is. b. A biológia órák keretében megvalósuló egészségnevelési program A biológia órák egyik fő feladata, hogy biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Feladataink e téren: - Nyilvánvalóvá kell tenni tanulóink számára, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértsék. Ezáltal lesznek képesek a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. - Törekednünk kell arra, hogy a tanulók fizikai és pszichés egészségük megőrzését értéknek tekintsék. - Annak az igénynek a kialakítása, hogy a tanuló biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. - Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. A tanuló lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. 10. évfolyam: A 10.évfolyamon a tananyag jellegéből adódóan csak futólagosan érintjük az egészségtannal kapcsolatos ismereteket. Főképpen a vírusokkal, prokariótákkal, gombákkal és az egysejtű állatokkal kapcsolatos betegségeket, illetve azok megelőzését emeljük ki, illetve utalunk ezek egészségügyi jelentőségére is. Megbeszéljük a tanulókkal a helyes öltözködés, tisztálkodás 311

fontosságát, a zuhanyzás előnyeit a betegségek megelőzésében. Az iskolában adódó közegészségügyi-és járványügyi feladatokat is részletezzük. 11. évfolyam: Ezen az évfolyamon egészségügyi ismereteket is beépítettünk a tananyagba. Az alábbi témákkal foglalkozunk részletesebben a tanórákon: - a mindennapok egészségügyi ismeretei, - elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele, - veszélyeztető tényezők, civilizációs ártalmak, - szenvedélybetegségek, - az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás, - környezet-egészségtan, környezet-higiéné, - a lelki egészség. Az ember szervezetének felépítésével és működésével kapcsolatos tananyagrészek nagyon jó lehetőséget nyújtanak a tanulók egészségügyi ismereteinek bővítésére. Fő céljaink a következők: - az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértetése, - az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak beláttatása, - a rendszeres testmozgás szükségességének felismertetése, - az egészséges életmódot erősítő értékek felismertetése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása, - a betegség-megelőzés, a szűrővizsgálatok, a védőoltások egyéni és közösségitársadalmi szükségességének beláttatása, - a testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadtatása, - önálló anyaggyűjtés és előadások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében, - az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismertetése, - a felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása, - a lakosság egészségügyi mutatóinak megismertetése, a veszélyeztető tényezők felismertetése és tájékozottság a megelőzés gyakorlatában, - áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. 12. évfolyam: Ezen az évfolyamon a genetika témakörén belül nyílik lehetőség az egészségkárosító anyagok tudatosítására, az egészséges életmód szerepének kiemelésére. A tanulók családtervezési ismereteit az öröklődő betegségek ismereteivel bővítjük, irányt mutatva a rendellenességek lehetséges kivédésére. A tananyag elsajátítása mellett az alábbiakat tartjuk szem előtt: - Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. - Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. - Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvető szükséglete. - Lássák be, hogy a védőoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. - Legyenek képesek az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő magatartás elsajátítására. 312

A gimnáziumi felnőttoktatás aktuális óráin minden évfolyamon, a nappali tagozathoz hasonlóan rendszeresen folyik az egészséges életmóddal, életvitellel kapcsolatos felvilágosítás. c. A testnevelési órák keretében megvalósuló egészségnevelési program A testnevelési órákon kiemelt feladatként kezeljük a tanulók ellenálló képességének és edzettségének fejlesztését, illetve az ortopédiai elváltozások ellensúlyozását. Törekednek a tanulókkal megértetni és megismertetni a prevenció lényegét. Az előkészítés és alapozás során biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatokat alkalmazzák hangsúlyozottabban. A testnevelő tanárok törekszenek a tanulók keringési-és légző-rendszerének megfelelő terhelésére. A tananyag elsajátíttatása során nagy figyelmet fordítanak a gerinc-és ízületvédelem szabályainak betartására, különös tekintettel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire. Az órák összeállításakor figyelembe veszik az egészségügyi szűrővizsgálat során kiszűrt tanulók képességeit,és lehetőségekhez mérten differenciált feladatok adásával fejlesztik képességeiket emellett fontosnak tartják az örömszerzést, a sikerélményhez juttatást. 2. Tanórán kívüli A tanulók egészségi állapotának felmérésére szolgáló tanórán kívüli tevékenység Az iskolaegészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés, ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaegészségügyi ellátás keretében nemcsak a kötelezően előírt célcsoportok szűrővizsgálatára kerül sor, hanem minden tanévben minden tanuló testi fejlettségének vizsgálatára és a rizikó tényezők szűrésére is sor kerül. Ezek a következők: - testsúly, testmagasság mérése, - obesitas mérése, - bőrredő vastagság vizsgálata, - vérnyomásmérés, - rizikó csoportnál kiegészítő vizsgálatok (vércukor mérés), - vizeletvizsgálat, - látásélesség szűrés (különös tekintettel a technikai eszközök okozta ártalmakra), - évenkénti fogászati szűrés. A mérések eredményeit a tanulók iskolaegészségügyi törzslapján rögzítik. A kiértékelés után megbeszélést folytatnak az iskola vezetésével, osztályfőnökökkel és a testnevelőkkel. Az egyéni foglalkozás szükségességét így valósíthatjuk meg. A mozgásszervi problémákkal rendelkező tanulóknál (gerincferdülés, tartáshiba, lábdeformitások) speciális torna betanítására is figyelmet fordítunk. A túlsúlyos tanulóknál a diétás tanácsok mellett mozgásprogram összeállításában is segítséget adunk. Tanórán kívüli ismeretterjesztés 313

A mindenkori tematika függ a célcsoportoktól, illetve attól, hogy a tanulóink milyen igényeket támasztanak felénk. Ezen előadások keretében minden évben az onkológiai szűrőprogramhoz kapcsolódva, rákmegelőző előadásokra, filmvetítésre is sor kerül. Az előadások témáját a felmérések eredményeihez, és az abból levont következtetésekhez igazítjuk. Mindig nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra. A Szülészek-nőgyógyászok Országos Egyesülete által szervezett prevenciós előadássorozatba és az ezzel összefüggő versenysorozatba is rendszeresen bekapcsolódik intézményünk. Előadóként a legközelebb eső kórház szakdolgozói állnak rendelkezésünkre. Ismeretterjesztésük igazodik a tanulóink életkori sajátosságaihoz, figyelembe véve a felgyorsult életritmusukat. Az előadássorozatok témái között a legfontosabbak az alábbiak: - személyi-és környezeti higiéné, közösségi egészségmagatartás, - családtervezési ismeretek, gyermekvállalás felelőssége, - nemi úton terjedő betegségek, - korszerű fogamzásszabályozás, - lelki egészségnevelés, - élvezeti szerek és a szexuális indíttatás kapcsolata, - nőgyógyászati daganatok. Személyes elbeszélgetés, fogadóóra rendszere A megszerzett ismeretek és az előadásokon felmerült egyéni problémák kezelésére alakítottuk ki a védőnői fogadóóra rendszert. Egészségvédelemmel kapcsolatos versenyekre, pályázatokra való bekapcsolódás Figyelemmel kísérjük a pályázatokra, versenyekre történő felhívásokat, és lehetőségeinkhez mérten bekapcsolódunk ezekbe. A felkészítésben nagy segítséget nyújtanak szaktanáraink és az iskolaegészségügyi ellátását végző szakemberek. Sportrendezvények, mindennapos testedzés A tanórán kívüli sporttevékenység szervesen kapcsolódik a gyermekek mindennapos testedzési programjához. A mindennapos mozgás fontos a tanulók egészséges testi, lelki fejlődéséhez. Azt szeretnénk elérni, hogy a mozgásigény a mindenapjaik részévé váljon, és erre áldozzanak szabadidejükből. A csoportos mozgás élménye segít leküzdeni nehézségeiket, tudatosítani, hogy a rendszeres testmozgás az egészségmegőrzését és a későbbi betegségek megelőzését is szolgálja. Ezen cél elérése érdekében az iskola sportprogramokat szervez tanulóinak. Az iskola felszereltségét, lehetőségeit és a tanulók igényeit összeegyeztetve az alábbi szabadidős tevékenységeket tudjuk megvalósítani: Iskolán belüli sportprogram: - osztályok közötti bajnokságok (kispályás labdarúgás, kosárlabda), - lány kézilabda, - alkalomszerűen szerveződött mérkőzések (kézilabda, röplabda), - délutáni, esti szervezett tevékenységek (utcai futás, kerékpározás, tollaslabda, asztalitenisz, kondicionáló termi erősítés egyéni program szerint, aerobik, fitt-ball, floorball), - úszásórák szervezése osztályonként a berettyóújfalui uszodába, - kondicionáló, testtartást javító torna. Iskolán kívüli sportprogramok: 314

-

más iskolák által szervezett versenyeken való részvétel: kispályás labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, tájfutás, bekapcsolódás a városi sportrendezvényekbe, országos szervezetek által kiírt versenyeken való részvétel: futóversenyek, rendészeti versenyek, kalandtúrák, vízi- és kerékpáros túrák, sítúrák, az iskola által szervezett kirándulásokon, túrákon (gyalog, kerékpáros, vízi, sí) való részvétel.

A tanórán kívüli programok megvalósítására a délutáni, illetve az esti órákban van lehetőség a testnevelő tanárok és a kollégiumi nevelőtanárok irányításával. A programok úgy vannak szétosztva, hogy a tanulók minden nap tudjanak valamilyen sportmozgást végezni. Az iskolán kívüli programok sokszor hétvégén, vagy az iskolai szünetekben kerülnek megvalósításra. E programok megvalósítása során bízunk abban, hogy minél több tanuló megtalálja a számára legkedvezőbb foglalkozást és a mindennapjai részévé válik a szervezett mozgás. 2.14.4. A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ ALKALMAZOTT MÓDSZEREINK: A kerettantervekbe beépített egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek áttekintése, csoportosítása, összehangolása Felelős: munkaközösség-vezetők A pedagógusok továbbképzéseken való részvételének biztosítása Felelős: tagintézmény-vezető A szülői munkaközösség tagjainak bevonása a megvalósítandó feladatokba Felelős: tagintézmény-vezető helyettes Szűrőprogram végrehajtása Felelős: az iskola védőnője Az iskola környezetének szebbé tétele Felelős: gyakorlati oktatásvezető Igényfelmérés a tanulók részéről Felelős: osztályfőnökök Kapcsolatok kiépítése a külső segítőkkel Felelős: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős 2.14.5. A CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ ESZKÖZÖK: -

előadások (saját és külső előadók meghívása), filmvetítés-vitafórum, életmóddal kapcsolatos anyagok, szórólapok eljuttatása, vetélkedők szervezése, kapcsolódás interneten megjelenő pályázatokhoz, közös kertépítés, kertszépítés, virágültetés, tájékoztató fórumok szülőcsoportok számára, kirándulások, túrák szervezése, sportdélután, sportversenyek szervezése, 315

-

egyéni edzésterv kidolgozása, tanórán kívüli futóprogramok szervezése, tartása, tartásjavító torna, tanár-diák mérkőzések lebonyolítása, a témáktól függő konkrét témakörök feldolgozása, interaktív gyakorlatok, esetelemzés, önismereti tréningek tartása.

2.15. Iskolánk drogstratégiája

Bevezetés:

Mára a drogok illegális használata komoly problémává vált. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségekre és a társadalom egészére is, pusztítja az egyéni akaratot, a családok egységét, a közösségi kohéziót. A drogok életeket és közösségeket pusztítanak el, aláássák a fenntartható emberi fejlődést és elősegítik a bűnözést. A drogok minden országban a társadalom minden részletét érintik; a kábítószerrel való visszaélés különösen a fiatalok szabadságát és fejlődését befolyásolja. A drogok súlyosan veszélyeztetik az emberiség egészségét és jól-létét, az államok függetlenségét és demokráciáját, a nemzetek stabilitását, a társadalmak felépítését, valamint emberek és családok millióinak méltóságát és reményét. A kábítószer fogyasztás és az azzal összefüggő problémák a rendszerváltozás óta jelentős társadalmi problémává váltak. A számok nem tükrözik a valóságot, híján vagyunk az alapos helyzetfelmérésnek, illetve a jelenség természetét bemutató vizsgálatoknak; nem rendelkezünk a probléma mennyiségi és minőségi mutatóinak teljességére vonatkozó érvényes adatokkal. A kábítószer-fogyasztás és terjesztés olyan tevékenységek, amelyek az egészségügyi, illetve a bűnözési statisztikában teljességükben soha nem jelennek meg, bármilyen kifinomult eljárást is alkalmazzunk. A klasszikus kábítószerek beáramlása Magyarországra, illetve a különböző fogyasztói rétegek kialakulása a ’90-es évek elejétől tapasztalható. A hazai kábítószer- használat különböző jellegű és jelentősen növekszik viszont a kábítószerhelyzet és ennek kezelésére szerveződött intézményes ellátási infrastruktúra fejlettsége között jelentős eltérés található. Általános célok: - a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer- probléma visszaszorításában (közösség, együttműködés), - esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés), - segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció), - csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés). A cél szemléleti kerete:

316

A helyi közösségek kiemelkedő szerepet játszanak a drogproblémák kezelésében, hiszen a kábítószer-fogyasztás jelensége alapvetően az egyének, a családok és a helyi közösségek problémája. Itt válik először felismerhetővé. Helyben történő meghatározása döntő a későbbi kezelésben, hiszen a helyi közösség érzékenységétől, elkötelezettségétől és felkészültségétől nagymértékben függ a beavatkozás sikere. Növelni kell az egészségfejlesztő és prevenciós programok által elért fiatalok számát. Ehhez az iskolai prevenciós programok támogatására van szükség, valamint olyan információs kiadványokat kell megjelentetni és olyan média-eseményeket támogatni, melyek a meghatározott célcsoportokhoz eljutnak. A megelőzésnek mindenhol érvényesülnie kell, ahol a fiatalok avagy az őket segítők megjelennek, illetve a hozzátartozók, a segítők, a közösségszervezők, sőt a döntéshozók és a politikai szint tevékenységét és cselekvéseit is meg kell határoznia a prevenció szemléletének. Az iskolai drogprevenció elsődleges prevenció. A korszerű szemlélet a drogprevenciót az egészségfejlesztés komplex kérdéskörében helyezi el. A cél az, hogy a fiatalok egészségesen éljenek és ne drogozzanak. Az illegitim drogok fogyasztásának megelőzése egyrészt tehát nem különíthető el a legális drogok (alkohol, nikotin) fogyasztásának prevenciójától, másrészt nem különíthető el az egészség általános fejlesztésétől. Kockázati csoportok, veszélyeztető állapotok: Az egészségfejlesztő, prevenciós programok tervezésénél számolni kell a droghasználat szempontjából fokozottan veszélyeztetett ifjúsági csoportokkal. Szükség van körünkben a veszélyeztetettség mértékének valós feltárására, speciális prevenciós programok kidolgozására. Ezek a csoportok a következők: - halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, - alkoholista szülők gyermekei, - iskolából távolmaradó, csavargó gyerekek, - lelkileg veszélyeztetett serdülők, - a drogtól való pozitív elvárás: növelik a kipróbálás valószínűségét, - a droghasználat, mint izgalomforrás jelenik meg: a serdűlőkor kockázatkereső magatartás része, - stresszel való megküzdés hiánya: problémamegoldás elfedése drogokkal, - szorongás, depresszió, düh: a kellemetlen érzelmi állapotok oldása drogokkal, - gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatalok (nevelőszülőknél, gyermekotthonban élők), - pszichoszociális fejlődésben visszamaradottak, jellemzőik: - a játék és a munka világának megfelelő szerepek elkülönítésének hiánya, - a realitás téves észlelése, - énközpontú világnézet, - a szabadság illúziója, vagy ennek keresése (szülőkről való leválás). A prevenció célja és cselekvési terve: - a droghasználat terjedésének megállítása, - csökkenteni a drogokat kipróbálók számát, - a fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat, - az egészséges, drogmentes életstílust váljon vonzóvá, - a családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében, 317

-

drogmentes szórakozási lehetőségek, szórakozóhelyek számának növelése, drogmentes programok létrehozásának támogatása.

Prevenciós módszerek: Közvetlen módszer: - Egészséges Nap, Drogellenes Nap szervezése, ami a drogról való kommunikációt segíti elő, - szakirodalom összegyűjtése, rendszerezése, elérhetővé tétele, - videofilmek vetítése vitafórummal, - csoportos beszélgetések szemléltető eszközökkel, - előadás szakemberek segítségével, - szerepjátékok alkalmazása, - adatgyűjtés, kutatás, - tesztek alapján ismeretfelmérés. Közvetett módszer: -

Szabadidő és sport programok szervezése.

Az egészségfejlesztés célja a droghasználattal kapcsolatban az ahhoz vezető kockázati tényezők szerepének csökkentése és a drogfogyasztás előfordulását mérséklő védő tényezők felerősítése, a droghasználat előfordulási arányának csökkentése. A legfőbb feladatunk, hogy tudatosítsuk gyermekeinkben: emberi méltóságunktól elválaszthatatlan a józan gondolkodás, a bölcs belátás, az erkölcsi ítélőképesség és a felelősségtudat.

2.16. Az intézmény környezeti nevelési programja 2.16.1.A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPELVEI ISKOLÁNKBAN: A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – és benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett. a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs ás az életviteli szokások formálása. 318

A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelés minden pedagógus és tantárgy feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A kerettantervek részletesen tartalmazzák a tantárgyak e témakörhöz illeszkedő tananyagait. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van iskolánkban. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon.(Környezeti nevelés színterei iskolánkban.) Különös feladatot jelent az etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megőrzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezettel való törődésére is nevelnünk kell őket. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön intézményünk egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel, stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelési ethoszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba. 2.16.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN: Iskolánkban három szinten folyik a környezeti nevelés: - szaktárgyi órákon ( természettudományos, humán, osztályfőnöki, művészeti), - a szakiskola szakmai tanóráin és gyakorlatain, - és tanórákon kívül (szakkör, kirándulás, tanulmányi versenyekre való felkészülés és részvétel, programokba való bekapcsolódás, részvétel.) 2.16.3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJAI: -

GLOBE nemzetközi program, amely környezetünk változásának megfigyelésére irányul ( légkör, talaj, víz, bioszféra) tanulmánykészítés, tablókészítés, 319

-

UNESCO Világörökségünk verseny, E-MISSIO környezetvédelmi verseny, NATIONAL GEOGRAPHIC verseny, A „Savas eső” programot és a „Zuzmó” programot 18 éve folyamatosan végzik tanulóink, Víz Napja, Föld Napja, Év Fája.

A környezetvédelmi tevékenység általában csapatmunka, közösségformáló, természettudományos szemléletet alakító, felelős, előrelátó magatartást alakít ki, és nagyon sok új ismeretet is ad. 2.16.4. ISKOLÁN KÍVÜLI KÖRNYEZETI NEVELÉS: -

A tanórán kívüli foglalkozás egy formája, amikor kilépünk az iskola falai közül. A helyi problémák jobban motiválják a gyerekeket. (pl. a lakóhelyek felmérése, vizsgálata, jelentések készítése.)

-

Az új lehetőségek megismertetése a diákokkal, a szülőkkel, a lakossággal.

-

(települések, családok egyaránt alkalmazhatják: energiatermelésben egyre nagyobb teret kapnak a házi szél- és vízerőművek (hidrofor), biogázt előállító hulladékégetők, stb.)

-

Fórumok, előadások, kiállítások szervezése.

-

Kiszélesíteni, a lakosságot is bevonva: a hulladékgyűjtő akciókat. A természetés környezetvédő helyi közösségi akciókban, környezetjavító programokban, a környezetvédelem jeles napjain való közös bekapcsolódás.

-

A környezeti nevelés iskolán kívüli színterei lehetnek : közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népfőiskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából.

2.16.5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLKITŰZÉSEI ISKOLÁNKBAN: Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem, ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több a1ternatíva felállítását igényeljék, és 320

az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amely globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezek a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben. A létminőséghez tartozó viselkedési formák és kialakításuk Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Alapvető annak a belátása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. 2.16.6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁS SORÁN A középiskolai oktatásban a környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Az összes tantárgyra kiterjedő, összehangolt tanórai környezeti nevelést kell kialakítani. Az a tény, hogy a tanulók különböző tantárgyak óráin és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- ás egészségvédelem kérdéseivel, bemutatja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, az egyén és a közösség felelősségéről, a társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is megfelelő hangsúllyal legyen szó az órákon. A következtetések és feladatok megfogalmazásakor mindig elérhető célt és megoldható problémát kell a gyerekek számára felkínálni. Csak ez a szemléletmód erősítheti a diákokban azt az elhatározást, hogy érdemes megpróbálni tenni valamit a tisztább és kulturáltabb környezet érdekében.

2.17. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az integrációs felkészítés kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely 321

tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek, tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az IPR működtetésének jellemzői - a be- és elfogadó szemlélet, - a gyermek- és tanulóbarát környezet, - az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, - a széleskörű tevékenységformák biztosítása, - az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, - a kapcsolatfejlesztés, a párbeszéd jellemzi intézményünket. Az IPR működésének megnyilvánulási formái intézményi szinten - a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (Pl. differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, projektoktatás, drámapedagógia, stb.); - az info -kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata (a tanulók a napi tanulási gyakorlatban használják a számítógépet, tudnak ismereteket szerezni, elmélyítik az internetről, az SDT-ből, fokozatosan felhasználói szinten kezelik a számítógépet); - a gyermek- és tanulóbarát intézményi környezet megléte (hagyományos helyett csoportmunkára alkalmas csoportszobai, osztálytermi be- és elrendezés); - a széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása - a pedagógus ismeretközvetítő szerepe helyett facilitátor szerep kerül előtérbe; - a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében Az IPR működésének megnyilvánulási formái az egyén szintjén: A differenciált tanórai tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozások biztosítása, melynek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javuló mutatókat érnek el. Az érintettek bekapcsolódnak az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programokba (pl.: Útravaló Ösztöndíjprogram). Fokozott figyelem irányítása az érintett tanulókra, pozitív befogadó intézményi attitűddel, folyamatos pozitív mintaadással. Az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd, a befogadó szemlélet erősítése a pedagógusokban, a tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 322

Az önálló tanulást segítő fejlesztés - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások - tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok A szociális és életvitel kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, kezelő, megoldó képesség. Éppen ezért az integráció társadalmi jelentősége szempontjából alapvető jelentőségű képességterületről van szó, ami nem csak a hátrányos helyzetű gyerekeknek fontos; a nem hátrányos helyzetű tanulók éppen a heterogén osztályok révén sajátíthatják el például az interkulturalitás, a tolerancia, az előítélet mentesség elengedhetetlen kompetenciáit. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek - patrónusi, mentori vagy tutori rendszer - együttműködés civil (pl. tanodai) programmal - művészeti körök Az integrációt elősegítő módszertani elemek - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása a tanórákon jelentősen növeli a sikeres integráció esélyét, hiszen ez adja a tanítási folyamatnak azt a keretét, melyben lehetőség van az eltérő fejlettségű, motiváltságú tanulók minél sikeresebb fejlesztésére. A korszerű tanulásszervezési formák alkalmazása során lehetőség van - a frontális módszerrel szemben – a tanórán minden tanuló megszólítására, aktivizálására, az egyéni haladás biztosítására. A tanári együttműködés formái 323

• értékelő esetmegbeszélések • problémamegoldó fórumok • hospitálásra épülő együttműködés A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei • a szöveges értékelés • egyéni fejlődési napló Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak

megjelenítése

a

különböző

tantárgyakban

324

3. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA A szakközépiskolai és szakiskolai óratervek a kerettantervek, a szakmai és vizsgakövetelmények és a központi programok figyelembevételével készültek. A szakközépiskolai és szakiskolai tantárgyi tantervek a kerettantervekkel, a szakmai és vizsgakövetelményekkel és a központi programokkal összhangban állnak.

3.1. Szakiskolai óratervek (2013/14-es tanévtől) 1. 34 523 02 sz. Számítógép-szerelő karbantartó szakképzés óraterve Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

1/9. évfolyam elmélet gyakorlat i heti i heti ögy óraszá óraszám m 0,5

2/10. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti ögy heti óraszám óraszám

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

10815-12 Információtechnológi ai alapok

Információtechnológi ai alapok

10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10833-12 Hálózati alapok

Munkaszervezési ismeretek

2

2

Információtechnológi ai gyakorlat

2 2

Munkaszervezés gyakorlat

Hálózati ismeretek

2

2,5

2

Hálózati ismeretek gyakorlat

3

3

Operációs rendszerek

2

Operációs rendszerek gyakorlat 10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

Összes óra Összes óra

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása

2 4

4

6

Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

7

3

9

10

8 17

10 140

8

15 25

11,5 140

14 25,5

326

2. 34 622 01 sz. Dísznövénykertész szakképzés óraterve Szakmai követelménymodulok

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség egészség és biztonság és biztonság 11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5

10961-12 Kertészeti alapismeretek

2

Gazdálkodási alapismeretek

1,5

Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek

1,5 2 2,5

Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek

ögy

0,5

11497-12 ElhelyezkedéstElhelyezkedéstmunkavállalást segítő munkavállalást segítő idegen nyelv idegen nyelv (3-as szint) 10960-12 Vállalkozás, kereskedelmi alapok

3/11. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3 2

327

Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

3

Munkavállalói ismeretek 1

Dísznövénytermesztés 10963-12 1. Szabadföldi Dísznövénytermesztés dísznövénytermesztés 1. gyakorlat

5 3

6,5

Dísznövénytermesztés 2.

4

Dísznövénytermesztés 10964-12 2. gyakorlat Fásszárú dísznövénytermesztés Műszaki ismeretek

6,5 1,5

Műszaki ismeretek gyakorlat

4

Dísznövénytermesztés 10965-12 3. Növényházi Dísznövénytermesztés dísznövénytermesztés 3. gyakorlat Összes óra: Összes óra:

7,5 10 8

9 17

12 140

13 25

10 140

15,5 25,5

328

3.2.Szakiskolai óratervek kifutó rendszerben 1. A 33 622 01 1000 00 00 azonosító számú Dísznövénykertész szakképzés óraterve Tantárgy száma

Tantárgy

I/11.

II/12.

III/13.

óra (/hét)

óra (/hét)

óra (/hét)

36 hét

36 hét

32 hét

I. KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi 1. 3 ismeretek 2. Növénytan 1 3. Termesztési ismeretek 2 4. Műszaki ismeretek 2 2 5. Munkavállalói ismeretek 1 6. Dísznövénytermesztés 5 5 6 7. Mikroszaporítás 5 Szakmai elmélet összesen (A): 11 10 11 Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi 8. 2,5 gyakorlat 9. Informatika (elm. ig. gyak.) 1 1 10. Termesztési gyakorlat 1,5 11. Műszaki gyakorlat 2,5 3 12. Dísznövénytermesztés gyakorlat 7 7,5 7 13. Mikroszaporítás gyakorlat 7 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 2 2 Szakmai gyakorlat összesen (B): 14 16 14 Kötelező szakmai óraszám összesen(C=A+B): 25 26 25 II. KÖTELEZŐ ELMÉLET 14. Osztályfőnöki 1 1 1 15. Testnevelés 2 2 2 Kötelező elmélet összesen (D): 3 3 3 III. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 16. Idegen nyelv 1 1 1 17. Virágkötészet 1,5 1 1,5 Dísznövényismeret és kezelés 18. 1,5 (beszámítással) A kereskedelmi egység szabályszerű 19. 0,5 1 működtetése Szakmai elmélet összesen (E): 3 3 4 Szakmai gyakorlati tantárgyak

Összes óraszám

108 36 72 144 36 552 160 1108 90 72 54 198 746 224 144 1528 2636 104 208 312

104 138 48 54 344

20.

Virágkötészet Dísznövényismeret és kezelés 21. (beszámítással) A kereskedelmi egység szabályszerű 22. működtetése Szakmai gyakorlat összesen (F): Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen (G=E+F) ELMÉLET ÖSSZESEN (H=A+D+E): GYAKORLAT ÖSSZESEN (I=B+F): ÖSSZES ÓRASZÁM (H+I):

3

2

1

212

-

-

2

64

1

1

-

72

4

3

3

348

7

6

7

692

17 18 35

16 19 35

18 17 35

1764 1876 3640

330

2. A 31 622 01 0010 31 04 azonosító számú Kertész (zöldségtermesztő elágazás) szakképzés óraterve Tantárgy száma

Tantárgy

I/11. II/12. óra (/hét) óra (/hét) 36 hét 32 hét

Összes óraszám

I. KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tantárgyak 1. Vállalkozási és kereskedelmi 3 ismeretek 2. Növénytan 2 3. Termesztési ismeretek 2 4. Műszaki ismeretek 2 2 5. Munkavállalói ismeretek 1 6. Zöldségtermesztés 5 6 Szakmai elmélet összesen (A): 12 11 Szakmai gyakorlati tantárgyak Vállalkozási és kereskedelmi 3,5 7. gyakorlat 8. Informatika (elm. ig. gyak.) 1 2 9. Termesztési gyakorlat 1,5 10. Műszaki gyakorlat 3 5,5 11. Zöldségtermesztés gyakorlat 8 9 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 2 Szakmai gyakorlat összesen (B): 15,5 20 31 Kötelező szakmai óraszám összesen(C=A+B): 27,5 II. KÖTELEZŐ ELMÉLET 12. Osztályfőnöki 1 1 13. Testnevelés 2 2 Kötelező elmélet összesen (D): 3 3 III. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 14. Idegen nyelv 1 1 15. Gyógynövénytermesztés feladatai 1 Szakmai elmélet összesen (E): 2 1 Szakmai gyakorlati tantárgyak 16. Gyógynövénytermesztés feladatai 2,5 Szakmai gyakorlat összesen (F): 2,5 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 4,5 1 összesen (G=E+F): ELMÉLET ÖSSZESEN (H=A+D+E): 17 12 GYAKORLAT ÖSSZESEN (I=B+F): 18 23 ÖSSZES ÓRASZÁM (H+I): 35 35

96 72 72 136 36 372 784 112 100 54 284 576 72 1198 1982 68 136 204

68 36 104 90 90 194 996 1384 2380

331

3. A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés óraterve I/11. Tantárgy száma

Tantárgy

II/12.

óra/hét óra/hét 36 hét

Összes óraszám

32 hét

I. KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tantárgyak 1. Informatikai alapismeretek 1 2. Irodai programok 2 3. Munkatervezés és szervezés 1 4. Hardvertechnika 1 5. Szoftverismeret 1 6. Operációs rendszerek 2 7. Hálózatok 2 8. Számítógép és hálózat-felügyelet 2 9. Számítógépes architektúrák – 10. Számítógép javítás – Elméleti óraszám összesen (A): 12 Szakmai gyakorlati tantárgyak 11. Informatikai alapismeretek gyakorlat 1 12. Irodai programok gyakorlat 3 13. Hardvertechnika gyakorlat 4 14. Szoftverismeret gyakorlat 4 15. Hálózatok gyakorlat 4 16. Hardvertechnikai mérések gyakorlat – 17. Számítógép és hálózat-felügyelet gyakorlat – 18. Számítógép javítás gyakorlat – 19. Hálózatépítés gyakorlat – Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 2 Gyakorlati óraszám összesen (B): 18 Kötelező szakmai óraszám összesen(C=A+B): 30 II. KÖTELEZŐ ELMÉLET 20. Osztályfőnöki 1 21. Testnevelés 2 Kötelező elmélet összesen (D): 3 III. SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ SZAKMAI TANTÁRGYAK Szakmai elméleti tantárgyak 22. Angol nyelv az informatikában 2 Szakmai elmélet összesen (E): 2 Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen 2 (E): ELMÉLET ÖSSZESEN (F=A+D+E): 17 GYAKORLAT ÖSSZESEN (B): 18 ÖSSZES ÓRASZÁM (F+B): 35

– – – – – – 2 5 3 10

36 72 36 36 36 72 72 136 160 96 752

– – – – – 6 4 5 5 – 20 30

36 108 144 144 144 192 128 160 160 72 1288 2040

1 2 3

68 136 204

2 2

136 136

2

136

15 20 35

1092 1288 2380 332

Intézményünkben a 33 622 01 1000 00 00 azonosító számú Dísznövénykertész szakképzés központi programján túl 7 órát biztosítunk szakmai idegen nyelv , virágkötészet és a kereskedelmi egység szabályszerű működtetése tantárgyak oktatására, abból a célból, hogy megszerezhessék a 33 215 02 0100 31 02 azonosító számú Virágkötő részszakképesítést. A 33 523 01 1000 00 00 azonosító számú Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés központi programján kívül szakmai idegen nyelvet oktatunk, a maradék órákat pedig a központi programban előírt tananyagegységek kötelező óraszámának növelésével fedjük le.

333

4. A 33 582 03 1000 00 00 azonosító számú, Burkoló szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a

A tantárgy, illetve a tananyagegység

z.

azonosítója

megnevezése

egburkolási feladatok Hagyományos és 187/1.0/0472. ragasztott hidegburkolat 06 készítése 187/2.0/0472. Térburkolat készítése 06 187/3.0/0472. Burkolatjavítás 06 187/4.0/0472. Burkolati terv készítése 06 187/5.0/0472- Építőipari gépek, . 06 berendezések rkolás előkészítése 187/1.0/0475- A burkolást megelőző . 06 munkák kettázási feladatok 187/1.0/0474Parkettázás előkészítése 06 187/2.0/0474- Hagyományos és korszerű . 06 parkettázási munkák legburkolási feladatok

1/11. évfolyamon

2/12. évfolyamon

3/13. évfolyamon

ó elméletelméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen ö gyakorlat gyakorlat gyakorlat 90

54

432

576

18

18

288

324

18

18

90

126

54

54

36

18

18

54 18

144

216

360

144

216

360 108

252

108

108

360 108

288

252

252

180

576 334

187/1.0/0473Padlóburkolási feladatok 06 187/2.0/0473- Álmennyezetkészítési . 06 feladatok Szerelt 187/3.0/0473. homlokzatburkolási 06 feladatok 187/4.0/0473- Gépek, szerszámok . 06 berendezések Padlóburkolási, 187/5.0/0473- álmennyezetkészítési, . 06 homlokzatburkolási feladatok tőipari közös feladatok I. 187/1.0/0459- Az építési tevékenység . 06 alapfeladatai 187/2.0/0459- Balesetmentes . 06 munkavégzés feladatai 187/3.0/0459- Anyagszükséglet . 06 meghatározása eciális burkolat készítése I. 187/1.0/0468- Burkolati elemek 06 előkészítése 18721.0/0468- Speciális burkolatok 06 készítési folyamata 187/3.0/0468Álpadló építése 06 kettázási feladatok . 187/3.0/0474- Felületkezelés

.

72

144

144

144

144 180

252

18

18

18

18 48

48

48

144

16

32

48

96

16

16

16

16

80

48

320

448

16

16

48

80

32

16

128

176

32

16

144

192

64 64

96 80

32 16

32

335

06 196/4.0/0474. Parketta javítása 06 alános vállalkozási feladatok 187/1.0/0886- Általános vállalkozási . 06 feladatok ári összefüggő szakmai gyakorlat állalkozások alapítása, működtetése, zervezése, megszüntetése 314/1.0/00011. Vállalkozási ismeretek 06 314/2.0/0001- Vállalkozások 2. 06 gazdálkodása tnevelés ormatika (gyakorlat) kmai idegen nyelv ztályfőnöki n

16

72

72

36

18

18

72

36

18

18

72

72 36 36 36 414

324

522

72 36 36 36 1260

72

16

16

48

48

112

16

48

48

112

72

36

36

72

32

16

16

64

36

36

72

32

16

16

64

72 36 36 36 1260

64

496

64 64 64 64 1120

72 36 36 36 396

360

504

64 64 64 400

224

336

5. A 33 582 04 1000 00 00 azonosító számú Festő. mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a

A tantárgy, illetve a tananyagegység

z.

azonosítója

megnevezése

krajz 196/2.0/0875. Szakrajz 06 kmai ismeret 196/3.0/0875. Falfelületek előkészítése 06 196/4.0/0875. Falfelületek festése 06 196/6.0/0875- Különleges festési . 06 eljárások, díszítő munkák 196/2.0/0878. Mázolási munkák 06 196/3.0/0878. Felújítási munkák 06 196/2.0/0881- Tapétázási munkák . 06 előkészítése 196/3.0/0881. Tapétázási munkák 06 196/1.0/0882. Plakátragasztás 06 építési tevékenység alapfeladatai

1/11. évfolyamon

2/12. évfolyamon

3/13. évfolyamon

ó elméletelméletelméletelmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen elmélet igényes gyakorlat összesen ö gyakorlat gyakorlat gyakorlat 54

54

54

54

108

108

18

176

176

18

16

16

36

36

16

16

36

36

16

16

18

18

54

144

144

36

36

16

16

72

72

16

16

36

36

16

16

48

48

32

32

54 337

196/1.0/0459- Az építési tevékenység 06 alapfeladatai nkavédelem és környezetvédelem 196/2.0/0459- Balesetmentes . 06 munkavégzés feltételei yagismeret 196/1.0/0875. Anyagismeret 06 196/1.0/0878. Anyagismeret 06 196/1.0/0881. Tapéták, ragasztók 06 196/1.0/0882. Plakátragasztás 06 alános vállalkozási feladatok 196/1.0/0886- Általános vállalkozási 06 feladatok kmai gyakorlat 196/1.0/0459- Az építési tevékenység . 06 alapfeladatai 196/3.0/0875. Falfelületek előkészítése 06 196/4.0/0875. Falfelületek festése 06 196/5.0/0875. Homlokzat festése 06 196/6.0/0875- Különleges festési . 06 eljárások, díszítő munkák 196/2.0/0878. Mázolási munkák 06

54

54

36

36

36

36

36

36

36

36

648

648

144

144

126

126

252

252

126

126

108

108

72

72

36

36

684

684

180

180

252

252

32

32

32

32

32

80

112

32

80

112 480

338

480

196/3.0/0878Felújítási munkák 06 196/3.0/0459- Anyagszükséglet . 06 meghatározása 196/3.0/0881. Tapétázási munkák 06 196/1.0/08820. Plakátragasztás 06 ári összefüggő szakmai gyakorlat állalkozások alapítása, működtetése, zervezése, megszüntetése 314/1.0/0001. Vállalkozási ismeretek 06 314/2.0/0001- Vállalkozások . 06 gazdálkodása tnevelés ormatika (gyakorlat) kmai idegen nyelv ztályfőnöki n

.

252

72

72

36

18

18

72

36

18

18

72

72 36 36 36 504

54

702

72 36 36 36 1260

72

252 96

96

288

288

96

96

72

36

36

72

32

16

16

64

36

36

72

32

16

16

64

72 36 36 36 1260

64

496

64 64 64 64 1120

72 36 36 36 432

72

756

64 64 64 464

160

339

3.3. Szakközépiskolai óratervek 1. Az 52 341 05 1000 00 00 azonosító számú Kereskedő szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a A tantárgy, illetve a tananyagegység

ssz ssz. azonosítója megnevezése . A vállalkozások alapítása, működtetése, 1. átszervezése, megszüntetése 314/1.0/0001 1.1. Vállalkozási ismeretek -06 314/2.0/0001 Vállalkozások 1.2. -06 gazdálkodása 2. Marketing tevékenység 314/1.0/0002 2.1. Marketing ismeretek -06 Az áruforgalmi tevékenység tervezése, 3. irányítása, elemzése 314/1.0/0003 3.1. Áruforgalom tervezése -06 Az áruforgalmi 314/2.0/0003 3.2. tevékenység -06 eredményessége 314/3.0/0003 Forgalom- és 3.3. -06 eredményelemzés 3.4. 314/4.0/0003 Vezetési ismeretek

1/13. évfolyamon

2/14. évfolyamon

óraszám mindelméletelméletelméle igényes gyakorla összese elméle igényes gyakorla összese összese n t gyakorla t n t gyakorla t n t t 36

18

18

72

36

18

18

72

36

36

72

72

32

32

64

136 72

32

32

96

32

96

32

128

96

64

64

64

192

192

64

192

192

224

260 72

64 96 64

64

64

96

96

64

64 340

-06 4. Az áruforgalom lebonyolítása 314/1.0/0004 4.1. Általános áruismeret -06 314/2.0/0004 4.2. Áruforgalmi ismeretek I. -06 314/3.0/0004 4.3. Áruforgalmi ismeretek II. -06 314/4.0/0004 4.4. Áruforgalmi gyakorlat I. -06 314/5.0/0004 4.5. Áruforgalmi gyakorlat II. -06 4.6 314/6.0/0004 Kommunikáció idegen -06 nyelven A kereskedelmi egység szabályszerű 5működtetése 314/1.0/0005 5.1. Üzleti levelezés -06 314/2.0/0005 Jogszabályok alkalmazása 5.2. -06 I. 314/3.0/0005 Jogszabályok alkalmazása 5.3. -06 II. Pénzforgalmi és 314/4.0/0005 5.4. nyilvántartási -06 rendszerek 6. Bútorok és lakástextíliák forgalmazása 314/1.0/0006 Bútorok és lakástextíliák 6.1. -06 áruismerete I. 314/1.0/0006 Bútorok és lakástextíliák 6.2. -06 áruismerete II.

162

108

270

64

64

334

36

36

36

72

72

72

36

90

90

36

36

36

36

36

36

54

64 72

36

90

18

64

198

198

18

18

18

108

108

18

18

18

54

54

54

18 72

64

160

64

224

224

64

12

76

76

48

12

60

60 341

Bútorok és lakástextíliák 314/1.0/0006 6.3. értékesítése idegen -06 nyelven 314/1.0/0006 Bútorok és lakástextíliák 6.4. -06 eladási gyakorlata I. 314/1.0/0006 Bútorok és lakástextíliák 6.5. -06 eladási gyakorlata II. 7. Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Élelmiszerek és vegyiáruk 314/1.0/0007 vásárláshelyi 7.1. ösztönzésének -06 gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk 314/2.0/0007 vásárláshelyi 7.2. -06 ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk 314/3.0/0007 7.3. értékesítése idegen -06 nyelven 314/4.0/0007 Élelmiszerek és vegyiáruk 7.4. -06 áruismerete I. 314/5.0/0007 Élelmiszerek és vegyiáruk 7.5. -06 áruismerete II. 314/6.0/0007 Élelmiszerek és vegyiáruk 7.6. -06 eladási gyakorlata I. 314/7.0/0007 Élelmiszerek és vegyiáruk 7.7. -06 eladási gyakorlata II. 8. Ruházati termékek forgalmazása 314/1.0/0008 Ruházati termékek 8.1. -06 vásárláshelyi

48

162

13

61

61

13

13

13

14

14

14

90

252

252

18

18

18

18

18

18

18

72

72

54

54

54

54

54

54

18

18

18

18

18

18

54

144

144

64

64

128

272

8

8

8 342

ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek 314/2.0/0008 vásárláshelyi 8.2. -06 ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek 314/3.0/0008 8.3. értékesítése idegen -06 nyelven 314/4.0/0008 Ruházati termékek 8.4. -06 áruismerete I. 314/5.0/0008 Ruházati termékek 8.5. -06 áruismerete II. 314/6.0/0008 Ruházati termékek 8.6. -06 eladási gyakorlata I. 314/7.0/0008 Ruházati termékek 8.7. -06 eladási gyakorlata II. 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 10. Testnevelés 11. Informatika (gyakorlat) 12. Szakmai idegen nyelv 13. Osztályfőnöki Összesen

8

8

8

72

72

72

72

72

72 64

108 72 36 36 36 756

90

414

108 72 36 36 36 1260

64

64

24

24

24

24

24

24

64 64 64 32 1120

108 136 100 100 68 2380

64 64 64 32 704

224

192

2. Az 54 345 02 0000 00 00 azonosító számú Logisztikai ügyintéző szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon

2/14. évfolyamon

óraszám mind-

343

ssz ssz. azonosítója megnevezése . Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs 1. ismeretek 1.1 319/1.0/0061 Üzleti adminisztráció . -06 1.2 319/2.0/0061 Alkalmazott . -06 számítástechnika Viselkedéskultúra és 1.3 319/3.0/0061 üzleti . -06 kommunikáció Szakmai kommunikáció 1.4 319/4.0/0061 idegen . -06 nyelven 2. Marketing és PR alapismeretek 2.1 319/1.0/0062 Marketing- és PR. -06 alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának 3. követelményei Veszélyes áruk 3.1 319/1.0/0117 tárolásának, szállításának . -06 követelményei I. Veszélyes áruk 3.2 319/2.0/0117 tárolásának, . -06 szállításának követelményei II.

elméletelméletelméle igényes gyakorla összese elméle igényes gyakorla összese t n gyakorla t n t gyakorla t t t

összese n

234

72

18

324

324

18

36

18

72

72

18

36

54

54

72

72

72

126

126

126

198

198

198

198

198

198

198

108

306

306

162

108

270

270

36

36

36

344

4. Áruterítés 4.1 319/1.0/0118 Áruterítés I. . -06 4.2 319/2.0/0118 Áruterítés II. . -06 5- Az anyagbeszerző munkakör követelményei Az anyagbeszerző 5.1 319/1.0/0119 munkakör . -06 követelményei I Az anyagbeszerző 5.2 319/2.0/0119 munkakör . -06 követelményei II. 6. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai A Logisztikai ügyintéző 6.1 319/1.0/0391 speciális . -06 feladatai I. A Logisztikai ügyintéző 6.2 319/2.0/0391 speciális . -06 feladatai I. 6.3 319/3.0/0391 Szakmai idegen nyelv . -06 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 10. Testnevelés 11. Informatika (gyakorlat) 12. Szakmai idegen nyelv II. 13. Osztályfőnöki Összesen

36

36

72

36

36

72

128

96

72

128

96

224

128

224

108 72 36 36 36 882

108

270

224 352

32

32

192

128

320

320

272

48

320

392

80

48

128

128

192 72

296 72

32

72

224

192

72

72

108 72 36 36 36 1260

108 136 100 100 68 2380

64 64 64 32 784

64

272

64 64 64 32 1120

3. Az 54 622 01 0000 00 00 azonosító számú Parképítő és -fenntartó technikus szakképesítés óraterve 345

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a A tantárgy, illetve a tananyagegység

ssz ssz. azonosítója megnevezése . 1. Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vállalkozási és 1.1 408/1.0/2219 kereskedelmi . -06 ismeretek Vállalkozási és 1.2 408/2.0/2219 kereskedelmi . -06 ismeretek gyakorlat 1.3 408/3.0/2219 Informatika . -06 2. Kertészeti alapismeretek 2.1 408/1.0/2220 Növénytan . -06 2.2 408/2.0/2220 Termesztési ismeretek . -06 2.3 408/3.0/2220 Termesztési ismeretek . -06 gyakorlat 2.4 408/4.0/2220 Műszaki ismeretek . -06 (alapismeretek) Műszaki ismeretek 2.5 408/5.0/2220 (alapismeretek) . -06 gyakorlat) 3. Munkavállalói ismeretek

1/13. évfolyamon

2/14. évfolyamon

óraszám mindelméletelméletösszese elméle igényes gyakorla összese elméle igényes gyakorla összese n t gyakorla t n t gyakorla t n t t 48

32

80

48 80 32 90

180

160

160

48

48

80

80

32

32

270

270

18

18

18

36

36

36

72

72

36

36

108

108

54

54

72 36 108 54

346

4.

5-

6.

7.

3.1 408/1.0/2221 . -06 Növényismeret 4.1 408/1.0/2234 . -06 4.2 408/2.0/2234 . -06 Kerttervezés 5.1 408/1.0/2235 . -06 5.2 408/2.0/2235 . -06 5.3 408/3.0/2235 . -06 Kertépítés 6.1 408/1.0/2236 . -06 6.2 408/2.0/2236 . -06 6.3 408/3.0/2236 . -06 6.4 408/4.0/2236 . -06 6.5 408/5.0/2236 . -06 6.6 408/6.0/2236 . -06 Kertfenntartás 7.1 408/1.0/2237 . -06

Munkavállalói ismeretek

54 72

Növényismeret

72

72

Növényismeret gyakorlat

72

54

54

144

144

72

72

72

72 96

112

208

208

Kerttörténet

32

32

32

Kerttervezés

64

64

64

112

112

Kerttervezés gyakorlat

112 162

Kerttechnika

108

Kerttechnika gyakorlat Geodézia

126 36

Geodézia gyakorlat Műszaki ismeretek (parképítés) Műszaki ismeretek (parképítés) gyakorlat

216

54 18 36

378

378

108

108

126

126

36

36

54

54

18

18

36

36 112

Parkfenntartás

80

256

384

384

80

80 347

7.2 . 7.3 .

408/2.0/2237 Parkfenntartás gyakorlat -06 408/3.0/2237 Műszaki ismeretek -06 (parkfenntartás) Műszaki ismeretek 7.4 408/4.0/2237 (parkfenntartás) . -06 gyakorlat 8. Golfpálya-fenntartás 8.1 408/1.0/2238 Golfpálya-fenntartás . -06 8.2 408/2.0/2238 Golfpálya-fenntartás . -06 gyakorlat 9. Temetőkertészet 9.1 408/1.0/2668 Temetőkertészet . -06 9.2 408/2.0/2668 Temetőkertészet . -06 gyakorlat 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 10. Testnevelés 11. Informatika II. (gyakorlat) 12. Szakmai idegen nyelv. 13. Osztályfőnöki Összesen

240 32 32 36

90

36 90

36 36 558

36

666

32

32

32

36

36

90

90 96

96

36

32

126

48

72

240

126

48

108

240

108 72 36 36 36 1260

64 64 64 32 464

208

448

144

144

48

48

96

96

64 64 64 32 1120

108 136 100 100 68 2380

4. Az 54 481 03 0010 54 01 azonosító számú Informatikai rendszergazda (Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető megnevezésű elágazás) szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a

óraszám

348

1/13. évfolyamon

ssz ssz. azonosítója megnevezése . Számítógép kezelés, szoftverhasználat, 1. munkaszervezés 2.1 166/1.0/1142 Informatikai . -06 alapismeretek 2.2 166/2.0/1142 Munkatervezés és . -06 szervezés 2. Projektmenedzsment 2.1 166/1.0/1143 Projektirányítás . -06 2.2 166/2.0/1143 Szoftvermenedzsment . -06 2.3 166/3.0/1143 Vállalkozásmenedzsmen . -06 t 3. Hardveres, szoftveres feladatok 3.1 166/1.0/1168 Hardvertechnológia . -06 3.2 166/2.0/1168 Szoftverismeretek . -06 4. LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszer 4.1 166/1.0/1163 Hálózati alapok . -06 4.2 166/2.0/1163 LAN technológiák . -06

2/14. évfolyamon

elméletelméletelméle igényes gyakorla összese elméle igényes gyakorla összese t gyakorla t n t gyakorla t n t t

mindösszese n

144

126

270

270

108

126

234

234

36

36

36 72

108

180

180

36

36

72

72

18

36

54

54

18

36

54

54

234

216

18

468

468

54

72

18

144

144

180

144

324

324

36

18

54

36

18

54

400

464

864

918 54

192

192

192

349

4.3 166/3.0/1163 Forgalomirányítók . -06 4.4 166/4.0/1163 Kapcsolók . -06 4.5 166/5.0/1163 WAN technológiák . -06 4.6 166/6.0/1163 Speciális hálózati . -06 technológiák 4.7 166/7.0/1163 Hálózat menedzsment . -06 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat A vállalkozások alapítása, működtetése, 1. átszervezése, megszüntetése 1.1 314/1.0/0001 Vállalkozási ismeretek . -06 1.2 314/2.0/0001 Vállalkozások . -06 gazdálkodása 10. Testnevelés 12. Szakmai idegen nyelv 13. Osztályfőnöki Összesen

108

108

18

18

36

18

18

36

64

96

160

160

64

64

128

128

48

96

144

144

32

96

128

128

112

112

112 108

32

486

144

72 36 36 1260

64

100 36

32 72 36 36 630

32

64 32 32 560

32 64 560

64

64

64 96 32 1120

136 128 68 2380

5. Az 54 481 03 0010 54 05 azonosító számú Informatikai rendszergazda (Számítógéprendszer-karbantartó megnevezésű elágazás) szakképesítés óraterve A tantárgy, illetve a tananyagegység

A tantárgy, illetve a tananyagegység óraszáma a 1/13. évfolyamon

2/14. évfolyamon

óraszám mind-

350

ssz ssz. azonosítója megnevezése . Számítógép kezelés, szoftverhasználat, 1. munkaszervezés 2.1 166/1.0/1142 Informatikai . -06 alapismeretek 2.2 166/2.0/1142 Munkatervezés és . -06 szervezés 2. Projektmenedzsment 2.1 . 36 36 2.2 . 36 36 2.3 . 36 36 3. Hardveres, szoftveres feladatok 3.1 166/1.0/1168 Hardvertechnológia . -06 3.2 166/2.0/1168 Szoftverismeretek . -06 4. Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése Számítógépes 4.1 166/1.0/1164 rendszerek . -06 hardverismerete 4.2 166/2.0/1164 Számítógépes rendszer. -06 menedzsment 5. Számítógépes rendszerek szoftveres

elméletelméletelméle igényes gyakorla összese elméle igényes gyakorla összese t n gyakorla t n t gyakorla t t t

összese n

162

126

288

288

108

126

234

234

54

54

54 108

108

216

216

36

36

72

72

36

36

72

72

36

36

72

72

144

144

18

306

306

36

36

18

90

90

108

108

216

216

72

72

36

18

18

162

112

176

0

288

54

450 54

112

176

288

272

16

288

288

576

576 351

telepítése 4.1 166/1.0/1175 Szoftverismeretek . -06 4.2 166/2.0/1175 Számítógépes . -06 rendszermendzsment 4.3 166/3.0/1175 Szoftver telepítési . -06 ismeretek Számítógépes 4.4 166/4.0/1175 rendszerek . -06 mendzsmentje 8. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat A vállalkozások alapítása, működtetése, 1. átszervezése, megszüntetése 1.1 314/1.0/0001 Vállalkozási ismeretek . -06 1.2 314/2.0/0001 Vállalkozások . -06 gazdálkodása 10. Testnevelés 12. Szakmai idegen nyelv 13. Osztályfőnöki Összesen

192

192

192

96

96

96

160

160

128

128

160 112 108

108

18

18

36

18

18

36

108 32

468

162

72 36 36 1260

32

64

100 36

32 72 36 36 630

16

64 32 32 560

32 64 544

16

64

64

64 96 32 1120

136 132 68 2380

352

4. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4.1.

Helyzetelemzés

4.1.1. A KOLLÉGIUM BELSŐ ADOTTSÁGAI Az 1997-ben átadott új kollégiumi épület 2724 m2 alapterületű, az iskola épületével egybeépült. Minden olyan helyiséggel rendelkezik, ami a kollégiumi élethez nélkülözhetetlen. 80 diák elhelyezésére van lehetőség. A földszinten helyezkednek el a szaktantermek, számítógépes terem, porta, irodák, mosó-szárító helyiség, hő központ, kondicionáló terem, személyi öltöző. Az első emelet a lányszint, a második a fiúszint. A két emelet elrendezése megegyezik, külön-külön lezárhatóak. Emeletenként a következő helyiségek találhatók: tanulószoba, 10 tanulói hálószoba, társalgó (TV, kisasztal, fotelok), tanári szoba, betegszoba, vendégszoba, raktárhelyiség, teakonyha (elektromos tűzhelyek, edények, evőeszközök), ruhaszárító helyiség, szemétledobó, vizesblokk (WC, zuhanyzó), takarítóeszköz raktár. Az első emeleten található két informatikai terem és egy diák önkormányzati terem. Rendelkezünk minden szinten 4-4 db TV-készülékkel, belső telefonokkal. A sporttevékenységekhez rendelkezünk a különböző labdajátékok eszközeivel, illetve lehetőség van az épületen belüli tornaterem, kondicionáló terem használatára, valamint az aszfaltos kézilabdapálya használatára, ami közvetlenül az épület mögött található. Az étkezés az iskolai ebédlőben történik, ugyanis a két épület egybeépítése lehetővé teszi, az oda való átjárást épületen belül. 4.1.2. A KOLLÉGIUM ALAPSZOLGÁLTATÁSAI Az alapfeladatok közé tartoznak a tanulás és a szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek megfelelő biztosítása, valamint az otthonias lakótér kialakítása a diákok részére. Ezen túlmenően alapfeladat kiegészíteni az iskolai nevelést, segíteni a tanulók személyiségformálását, tanulását, önmegvalósítását. A 9-10. évfolyamon kiemelt szerepet kapnak a tanulási stratégiák, közösségi szervezések, mentálhigiénés problémák megoldása. A 11-12-13. évfolyamon a differenciált személyiségformálásra fektetünk nagy hangsúlyt. Jelentős szerepet tulajdonítunk a személyiségfejlesztő tréningeknek, önismereti foglalkozásoknak, felzárkóztatásnak, amiket nem csak csoportfoglalkozásokon valósítunk meg. Nagy szerepet kap a pályaválasztás, az álláskeresési technikák elsajátítása is. De a legfontosabbnak a tanulók érettségihez és szakvizsgához való eljuttatását tekintjük. A kollégiumban jól szervezett diákönkormányzat működik, melynek munkájára érdemben lehet számítani, segítségünkre vannak a célok megvalósításában. Nagy hangsúlyt fektetünk a szabadidős tevékenységekre, önképzési lehetőségekre is. Mivel a kollégiumban csak egy iskolából vannak tanulók, könnyű a „nyomon követésük”, hiszen naprakész kapcsolatot tudunk kialakítani az osztályfőnökökkel.

A tanulókkal való foglalkozások terén nagymértékben differenciálnunk kell, tanulmányi és egyéb téren is, ugyanis a gimnáziumi tanulók mellett szakközépiskolai és szakiskolai tanulók is vannak. A korábbi években a kollégiumba túljelentkezés volt, jelenleg azonban csökkenő tendenciát mutat a diákok száma, így minden jelentkező tanulót el tudunk helyezni. 4.1.3. VÁLLALT FELADATOK A kollégium egész éven keresztül nyitott arra, hogy a szabad férőhelyeket szállásként értékesítse, ami plusz bevételt jelent. Ennek végrehajtását külön intézkedési terv tartalmazza. Részt veszünk a városi közművelődési programokon, illetve rendezvényeknek, kiállításoknak adunk helyet mi is . A rendelkezésre álló kereten belül, szükség esetén biztosítunk az itt tanító tanárok részére szolgálati férőhelyet. 4.1.4. KAPCSOLATAINK Kollégiumunk tagja a Kollégiumok Országos Szövetségének. Az iskolával fenntartott kapcsolatot nagyban meghatározza a közös irányítás és költségvetés. Jónak mondható, hogy gyakorlatilag működik a napi informális csatorna a két intézményegység között. Köszönhető ez a közös épületszerkezetnek, illetve annak, hogy egyes nevelőtanárok óraadóként tanítanak az iskolában is. Ez segíti a nevelőmunkát, és nagyobb rálátást biztosít az intézményben zajló folyamatokra. A szülőkkel való kapcsolat – a kérdőívekből értékelve – jónak mondható. Szülői értekezleten sajnos csak a kilencedikes diákok szülei jelentek meg az elmúlt években, ezért az iskolai szülői értekezletekkel egybekötött fogadóórán tájékoztatjuk a szülőket. Ezen kívül telefonon, és – a kollégium belső életét érintő kérdésekben – kérdőíveken is megkérdezzük a szülőket. Igyekszünk bevonni őket rendezvényeink megszervezésébe is. A fenntartóval kapcsolatot a tagintézmény-vezető tartja. 2013 szeptemberétől a berettyóújfalui Bessenyei György Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Arany János Kollégiummal vettük fel a kapcsolatot, akikkel közösen veszünk részt az „Esélyt a bihari gyermekeknek” nevű programban. A kollégiumszintű találkozók lehetőséget nyújthatnának továbbra is a diákok számára a kiteljesedésre, új kapcsolatok kötésére, s összehasonlítási alapul is szolgálhatnak, amelynek konkrét ösztönző szerepe van a tanulóink mindennapi életében, személyiségének fejlődésében. Városi szinten aktív kapcsolatunk van a művelődési házzal és a könyvtárral, ami közös rendezvények szervezésében nyilvánul meg.

4.2.

A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései

A kollégiumi nevelés céljait a kollégiumi nevelőtestület a következőkben határozta meg. E szerint: -

erősségnek tekintjük: a következetességet a munkánk során, a kellő szakértelmet, egymás közötti kommunikációt, a problémák felszínre kerülését, a pedagógusok kötelességtudatát, a diákok tanulásban való segítését, a szervezettséget, és hogy a diákok jól érzik magukat a kollégiumban, 354

-

lehetőségként kínálkozik az eszközrendszer fejlesztése, aktívabb PR tevékenység, a klientúra megtartása, pályázati lehetőségek kihasználása, a jelenlegi nevelési filozófia megőrzése, továbbgondolása, a „színvonalas” kollégium fenntartása, új nevelési célok kitűzése, hogy meg tudjunk felelni a változó elvárásoknak.

-

gyengeségeinkhez soroljuk az információ időnként nehézkes áramlását az iskola és a kollégium között, a szülők érdektelenségét, hogy nem egységes az iskola és a kollégium követelményi rendszere, a korrepetálások kis hatékonyságúak, a tanulási problémák megoldását,

-

veszélyként azonosítjuk a lemorzsolódás növekedését, az oktatáspolitika folyamatos változásait, az emberek romló szociális helyzetét, a romló tanulói teljesítményt, szűkülő erőforrásokat, a kollégiumi nevelőmunka társadalom általi el nem ismerését, a tanulói létszám csökkenését, a térségi helyzet formálódását.

4.2.1. CÉLJAINK A FENTIEK TEKINTETÉBEN: -

A kistelepüléseken élő és a távolabbi lakóhelyekről bejáró, valamint a tanulmányaikat helyben folytatni nem tudó, a többszörösen hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése, a tudáshoz jutás feltételinek megteremtése.

-

Elősegíteni a diákok harmonikus, egészséges fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, önállóságuk kialakulását. Felkészíteni tanulóinkat a sikeres életpályára.

-

Olyan kollégiumot szeretnénk, ahová szívesen jönnek a diákok és ahol folyamatosan biztosított az esztétikus, kulturált környezet, ami a nyugodt tanuláshoz elengedhetetlen.

-

Minden tanuló teljesítse az iskolai követelményeket, minél kevesebb legyen tanév végén az elégtelen osztályzat, csökkenjen a jelenlegi bukottak számá.

-

Olyan PR tevékenységet folytatni, amelynek eredményeképpen a tanulói létszám hosszú távon stabil.

-

Folyamatosan megújuló eszközrendszerrel, a szülő és tanuló elvárásainak kielégítése, megfelelés a változó kor kihívásainak.

-

A kollégiumban dolgozók munkájához minden feltétel biztosítva legyen.

-

Az iskolával való együttműködés szorosabbra fonása, amely a naprakész és teljes körű információcserén alapszik, beleértve az iskolai mérések (pl. kompetenciamérés) eredményeit is, amelyek ismerete hasznos lehet a kollégiumi tanulók segítésében.

4.2.2. ALAPELVEK -

A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése.

-

A tanulás feltételeinek biztosítása, helyes tanulási módszerek kialakítása, a tanulással kapcsolatos attitűd javítása, felzárkóztatás, egyéni lehetőségek felszínre hozása, segítség a továbbtanuláshoz, bukások csökkentése.

-

A kollégium segít a hátrányok leküzdésében, esélyeket teremt, biztosítja az integrációt, a további iskolai tanulmányok sikeres folytatását.

-

A kollégium elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélést. 355

-

Otthonos, családias légkör kialakítása, a diákok önállóságának, öntevékenységének fejlesztése, a közösséghez való tartozás érzésének kialakítása, hagyományok megőrzése.

-

Ökológiai szemléletmód kialakítása, a tanulók lakókörzetében lévő természeti értékek felkutatása, védelme, a kollégium környezetbarát működtetése.

-

Tanulóink ismerjék meg a környékbeli emberek életmódját, kulturális értékeit, Biharkeresztes és szűkebb környéke múltját, nevezetességeit, lakóhelyük értékeit, nemzetünk jeles eseményeit, ünnepeit.

-

Egészséges életmódra nevelő sporttevékenységek szervezése, felvilágosítás a szenvedélybetegségek egészségkárosító hatásairól, higiéniai szabályok megismertetése és betartatása, biológiai ritmushoz igazodó napirend kialakítása.

-

A szabadidő tartalmas eltöltésének terén sportfoglalkozások kulturális tevékenységek és esztétikai érzéket fejlesztő foglalkozások szervezése.

-

A szociális hátránnyal induló, ingerszegény környezetben élő tanulók problémáinak megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés, a képességük alatt teljesítők részére támogatás, az okok feltárása.

-

Tanulóink toleranciára, a másság elfogadására való nevelése, az újonnan kollégiumba került tanulók beilleszkedésének segítése, kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, készség kialakítása a másikkal való együttműködésre.

-

Közösségi fórumrendszer, a demokratizmus kiépítése és működtetése, teljesítményorientált felfogás erősítése, értékelési technikák működtetése, önállóságra nevelés, a helyes önértékelés képességének fejlesztése, melynek bázisa a valós teljesítmény.

-

Az általános műveltség terén mutatkozó hiányosságok pótlása, az önfejlesztés képességének erősítése.

-

A pályaválasztás segítése terén hiteles információk biztosítása az aktuális munkaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről, foglalkozások, szakmák megismertetése.

-

A minőségirányítási rendszer előírásainak való megfelelés a mindennapi munkában, a kollégák korrekt teljesítményértékelése, azonosulás az intézményi minőségpolitikával, annak megvalósulásának segítése.

-

Az iskolai munka segítése, alkalmazkodás az iskolai munkatervhez, pedagógiai elképzelésekhez, azok megvalósításának segítése.

-

A kollégium a céljai elérésének érdekében gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, figyelembe véve az egyéni és életkori sajátosságokat.

-

4.2.3. SZABADIDŐ TARTALMAS ELTÖLTÉSE A kollégiumi pedagógiai tevékenység tervszerű része kell, hogy legyen a szabadidő helyes, tartalmas felhasználására való nevelés. Olyan élményszerű, és alkotójellegű tevékenységek szervezésére törekszünk, melyek az iskolában elsajátított ismeretekhez is kapcsolódnak. A minél változatosabb és színvonalas tevékenységek megszervezése azonban nem jelenti a tanulók minden szabad percének betáblázását, inkább az aktív pihenésre szoktatást célozzuk meg. 356

Ez a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését is szolgálja, s hozzájárul ahhoz, hogy felnőtt korban szokássá váljon a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Mivel a szabadidő kulturált eltöltésének megszervezése rendkívül szerteágazó, és összetett feladat, ezen tevékenységek egyes területein komoly szerephez juthat a diákönkormányzat. A kollégium segítséget tud adni a diákoknak a jól szervezett életmód kialakításához, bizonyos „szerepekre” való felkészítésben, a kulturált szórakozási szokások kialakításában. A szabadidős foglalkozások módot és lehetőséget nyújtanak az önkiszolgáló képességek fejlesztésére, így a kulturált magatartásra, étkezésre, testápolásra, háztartási munkára, társas kapcsolatokra. Lehetőséget adnak a befogadóképesség fejlesztésére, a jó ízlés kialakítására. Az értékközvetítés egyik módja lehet a hagyományápolás, az intézmény és a város kulturális rendezvényein való részvétel. A teljes tanévet átfogó programok – gólyabál, mikulás, karácsonyi est, farsang, ballagás, kulturális vetélkedők – sok lehetőséget adnak a diákoknak az önkifejezésre. Mindez remélhetőleg segít abban, hogy diákjaink érzelmileg tartalmasabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak. Ehhez hozzájárul még – az előbbiekben is említett – partnerkollégiumokkal való közös programok szervezése, annak tanévről-tanévre való folytatása. 4.2.4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE A kollégiumi élet fontos feltétele egy funkcionáló diákönkormányzat. Hatékonysága azonban nagyban függ attól, hogy a tantestület milyen jelentőséget tulajdonít neki. A diákönkormányzatot segítő tanár összekötőkapocs lehet a diákság és a tantestület között. A diákok számára az önkormányzati munka fontos eleme lehet a társadalmi, állampolgári szerepek, a demokrácia alapelveinek tanulásában. A diákvezetők a későbbiekben is hasznosítható, kamatoztatható tudást, gyakorlatot szerezhetnek. Nagyban hozzájárulhat a szociális képességrendszer, a vezetőképesség fejlesztéséhez. A diákönkormányzatot segítő tanár támogatja, ösztönzi a diákok kezdeményezéseit, a szabadidő és kulturális programokat, a diákönkormányzat tagjai pedig aktívan részt vesznek ezek megszervezésében. Az önkiszolgáló munkák irányítása, összehangolása segít a felelősségérzet kialakításában is. A diákönkormányzat ezen kívül fontos szerepet tölt be a diákok jogainak, kötelességeinek ismertetésében, érvényesítésében. Félévente sorra kerülő közgyűlésen beszámol munkájáról is. Külső kapcsolatainknak köszönhetően a diákönkormányzat más kollégiumok diákönkormányzatával hasznos tapasztalatcserén vehet részt, s közös programokat, rendezvényeket szervezhet. A kortárscsoportok nevelésében ma már nagyon sok tekintetben számítani lehet a diákönkormányzat segítségére, ami hosszabb távon fejlesztendő terület kell, hogy legyen. A diáktanács saját SZMSZ-e alapján működik és építi fel szervezetét.

4.3.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység

Kollégiumunkban arra törekszünk, hogy a tanulóinknak védelmet nyújthassunk az őket veszélyeztető, egyre szaporodó, az egészségüket, személyiségüket rontó külső hatások ellen, megakadályozzuk a káros szenvedélyek kialakulását, védjük őket a sorozatos kudarcoktól, megrázkódtatásokról. Jelenleg a kollégiumi pedagógusok látják el ezt a feladatot, mert nincs alkalmazásban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 357

Így a nevelők fontos feladata még a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden nevelőtanár a diákokkal napi beszélgetéssel, a szülőkkel rendszeres kapcsolattartással közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében. Az intézmény ifjúságvédelmi tevékenysége nevelőmunkánk fontos területe, - hiszen szerves részét képezi nevelési programunknak is - melynek megvalósításában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenléte és tevékenysége kulcsfontosságú lenne. A gyerekek figyelmét fel kell hívni a rájuk leselkedő veszélyekre. Ezért a prevencióra fektetjük a hangsúlyt. Megvalósítás: Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a nevelőtanárok munkáját kiegészítve bizalmas és napi kapcsolatban áll a diákokkal, a pedagógusokkal, és ha kell a szülőkkel is. Segítségével a kötetlen beszélgetések alkalmával napvilágra kerülhetnek olyan tényezők, mely negatívan befolyásolhatják személyiségfejlődésüket, döntéseiket. A hozzá érkezett információt a kollégiumi pedagógusokkal is megosztja. A kollégiumban működő diákönkormányzat közvetítő szerepet tölt be a tanár és diákok között. A gyermek- és ifjúságvédelem minden nevelőtanár kötelessége. Kollégiumi foglalkozásokon kiemelten foglalkozunk az egészséges életmódra neveléssel, a káros szenvedélyek hatásainak következményivel, és a drogfogyasztás megelőzésével. A szabadidő-szervezés szerves részét alkotja az ifjúságvédelemnek. Igyekszünk diákjainknak biztosítani a feltételeket, hogy a szabad idejüket hasznosan töltsék el, és hogy olyan elfoglaltságot találjanak maguknak, ahol lazíthatnak, feszültségüket feloldhatják, ami leköti őket, és ahol akár a képességeik fejlődhetnek, és ekkor talán kisebb a valószínűsége annak, hogy a káros szenvedélyeknek hódoljanak. Hasznos felmérni, hogy a diákoknak milyen igényeik vannak szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban, ez alapján szervezzük az éves programokat. Ez szeptember 15-ig minden tanévben megtörténik. Fontos ifjúságvédelmi feladat a bűnmegelőzés is. A gyermekkorú vagy fiatalkorú tanulók elkövetővé, , illetve a sértetté válásának a megakadályozása lehet a másik feladatcsoport. A diákok nem mindig vannak tisztában a törvényes keretek adta jogokkal és kötelességekkel, ezért alapvetően fontos a felvilágosító, ismeretterjesztő munka. Fontos feladat az áldozattá válás lehetséges színtereinek és potenciális szereplőinek feltérképezése, a megelőzés lehetséges módjainak megtalálása, önvédelmi ismeretek elsajátításának lehetősége. (Az iskolába járás fegyelmének megtartásában nagy figyelemmel leszünk a tanulói mulasztásokra, különösen az indokolatlan hiányzások ellenőrzésére. A szülő tájékoztatása nem maradhat el.)

4.4.

A pedagógiai tevékenység ellenőrzése, értékelése

Kollégiumunk közös igazgatású intézmény. Így a szervezeti struktúra szerint az intézmény vezetője felelős a kollégium működéséért, a feltételek biztosításáért, a kollégiumvezető a pedagógiai tevékenység megvalósításáért. 358

A kollégiumvezető közvetlen beosztottjai a kollégiumi nevelők, akiknek a pedagógiai munkáját ellenőrzi. A kollégiumi pedagógusmunka során fontos szempont a következetesség. Csak így tudjuk az egységes követelményrendszerünket érvényesíteni. A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése folyamatos, amit főként a csoportvezető-tanárok követnek nyomon, de minden nevelő részt vesz benne a tanulók egészét tekintve is. A tanulmányi munka ellenőrzése mindennapos. A csoportvezető tanárok feljegyzik az adott napon kapott érdemjegyeket, ellenőrzik a házi feladatot. Havi rendszerességgel végezzük a tanulmányi munka átfogó, kollégiumi szintű értékelését, a magatartással együtt. Tantárgyi átlagokat is számolunk, és a bukásra álló tanulókat kötelező korrepetálásra kötelezzük. A csoportvezető tanárok félévente írásban számolnak be munkájukról a kollégiumvezetőnek, aki szintén félévente értékelést készít az intézményi tantestület részére. A kollégiumvezető a nevelőtanárok munkáját a csoportfoglalkozások hospitálása során, a csoportnaplók, ügyeleti napló áttekintésével, a házirend betartását személyes tapasztalat alapján ellenőrzi, napi rendszerességel. 4.4.1. A PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: 1. A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi el? (a) szilenciumokon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti; (b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás) (c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában (d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális hátterét; (e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki; (f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel; (g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában; (h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti 2. Ügyeleti munkáját mennyire végzi eredményesen? (a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a 359

kollégiumban tartózkodik (b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi (c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét 3. A kollégium célja érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt. 4. Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket. 5. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal. 6. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. 7. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes pályázatokat készít) 8. Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében. 9. Sportrendezvényeket szervez, és kapcsolatokat létesít más iskolákkal 10. Szabadidős programokat, vetélkedőket szervez. Tanulóink jutalmazását nevelő szándékkal végezzük. Ez igaz a pozitív és negatív jutalmazásra is. Fokozatai a kollégiumi házirendben szabályozottak. 4.4.2. A TANULÓK MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI A tanulmányi teljesítmények ellenőrzése az alábbi módon történik - a napi felkészítő foglalkozásokon tanultak kikérdezése, házi feladat elkészítésének ellenőrzése - osztályfőnökök, szaktanárok megkérdezése - ellenőrzők, osztálynaplók megtekintése A tanulmányi teljesítmények mérése: - a követelmények és a tanuló képességeinek viszonyában mérjük a teljesítményt - az iskolában szerzett jegyek alapján - a jelenlegi és az előző havi érdemjegyek összevetése alapján A tanulmányi teljesítmények értékelése: - a diákok képességeit is figyelembe véve a pozitívan teljesítő tanulókat dicséretben, jutalomban, elismerésben részesítjük - a rossz érdemjegyeket hozó diákokat, elmarasztaljuk, jelzést küldünk a szülők felé, büntetést szabunk ki - minden csoportvezető havonta értékeli a saját csoportjában lévő diákok tanulmányi 360

teljesítményeit - az eredményekről a kollégiumi közgyűléseken is beszámol az otthonvezető - a félévkor és év végén 4,3-nél jobban teljesítő diákok szabadon választhatják meg szilenciumi idejüket - a bukott tanulók kötelesek a szilenciumos terembe levonulni, és ott készülni az órákra A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése: - a szilenciumi foglalkozásokon - a szabadidőben - a kötetlen foglalkozásokon - az önkiszolgáló tevékenység során A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése az alábbiak alapján történik: - milyen a diákok tanuláshoz való hozzáállása? - mennyire fegyelmezettek a tanulók a foglalkozásokon és az önkiszolgáláskor történő munkavégzés során? - milyen a kollégisták munkához való hozzáállása? - milyen a diákok feladathoz való viszonyulása? - milyen a kollégisták társakkal és tanárokkal történő együttműködése? A tanulók neveltségi szintjének mérése az alábbi módon történik - osztályfőnökök, szaktanárok beszámolói alapján - szülők elbeszélése - szobatársak, iskolatársak, kollégisták elmondása alapján - a nevelőtanárok, csoportvezetők megfigyelése A tanulók neveltségi szintjének értékelése: - jutalmazás (szóbeli, tárgyi) - elmarasztalás (szóbeli, írásbeli) A szülők a kollégium működése alatt bármikor érdeklődhetnek (telefonon, személyesen) gyermekükről.

4.5.

A kollégiumi tevékenység szerkezete

A kollégium, igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez, a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket, annak céljától, jellegétől függően, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. 361

4.5.1. KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások: -

Szilencium – a napi felkészülést segítő tevékenység, közvetlen tanári irányítással. Időpontja: naponta 1600 – 1900. Minden tanulócsoport saját szilenciumi termében tanulással tölti ezt az időt. A részvétel csak azon tanulók számára nem kötelező, akiknek a tanulmányi átlaga eléri a 4,3-t, vagy azt meghaladja. Ezek a tanulók szabadon szervezhetik meg a tanulásra szánt idejüket, szobáikban, vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségekben tanulhatnak (társalgó, tanulószoba stb.), a csoportvezető tanárral egyeztetve. A tanulmányi átlagokat minden hónapban felülvizsgáljuk, és az aktuális eredmények alapján döntünk a következő hónap szabad vagy kötelező szilenciumi részvételéről. Azoknak a tanulóknak, akik számára a tanulmányi eredmények nem teszik lehetővé a szabad szilenciumot, biztosítunk lehetőséget a hangos tanuláshoz, olyan helyiségben, ahol nem zavar másokat.

-

Korrepetálás – a szilencium ideje alatt, előtte, illetve utána biztosítunk korrepetálási lehetőséget azokból a tárgyakból, amelyeket önerőből meg tudunk oldani, illetve amelyekből az iskola biztosít korrepetáló tanárt. Ezek a korrepetálások bármely tanuló által igénybe vehetők, a bukásra állók számára viszont kötelező. E foglalkozások keretében van lehetőség az egyes tantárgyakból tehetséges tanulók további fejlesztésére. Felzárkóztató foglalkozásokat a 9. és 10. évfolyam számára szervezünk, lehetőségeinkhez képest.

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások: Csoportfoglalkozások Ezek keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A csoportfoglalkozások lehetnek a közösség fejlesztését megvalósító és a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. A csoportszintű tematikus foglalkozások időkeretét és tartalmát a Kollégiumok Országos Alapprogramja, a 36/2009. OM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztuk meg, figyelembe véve a helyzetelemzés eredményeit intézményünk regionális szerepét, és a helyi sajátosságokat. Az egyes témaköröket tekintve a kollégiumi nevelőtestületünk által elfogadott az alapprogram végrehajtásához szükséges csoportfoglalkozások órakerete egy tanévre vonatkozóan a következő:

362

TÉMAKÖR

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13–14. évfolyam

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

2

2

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

1

1

1

1

1

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

4. 5. 3. A tanulást segítő foglalkozások A kollégium biztosítja a diákok számára a rendszeres felkészülést a csoportos foglalkozás keretein belül, a jól teljesítők pedig egyéni foglalkozásokon készülhetnek fel. A tehetséges diákokat lehetőségeinkhez mérten próbáljuk támogatni. Nagy figyelmet fordítunk a gyengébb képességűek felzárkóztatására. Számukra heti rendszerességgel korrepetálásokat biztosítunk. 4.5.4. EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI

FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK

1. Csoportvezetői foglalkozások A csoportvezetők heti rendszerességgel azelőírt témaköröknek megfelelően tartanak tematikus csoportfoglalkozásokat. A közösségi foglalkozásokon a napi problémákat, feladatokat megbeszélik, értékélik a heti eseményeket. 2.A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások A diákönkormányzatot segítő tanár támogatásával, havi rendszerességgel megbeszéléseket tartanak a diáktanács tagjai, évi három alkalommal diákfórumot tartunk. 3. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások. 363

A személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsára, segítségére. Ezen foglalkozások ideje kötetlen. Ha egészségügyi problémáival nem akar a pedagógushoz fordulni a tanuló, akkor arra is van lehetősége, hogy szakemberrel beszélje meg gondjait, havonta fogadóórát tart kollégiumunkban egy védőnő. 4.5.5. KÖTELEZŐEN VÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSOK A kötelezően választott foglalkozásokon a fentieken kívül további heti egy foglalkozásokon köteles a tanuló részt venni, választania a kollégium által az adott tanévben felkínált lehetőségek közül kell. Ezek pl. a következők lehetnek: -

kollégiumi sportkör (futball, aerobic, futás, tollaslabda, kézilabda, szertorna, kosárlabda)

-

háztartási ismeretek

-

természet- és környezetvédelem

-

irodalmi, művészeti kör

-

hagyományápolás

-

kézműves szakkör

A kötelezően választott foglalkozások részben az iskolai ismeretek kiegészítését szolgálják, részben speciális ismereteket adnak, részben pedig a továbbtanuláshoz adnak segítséget. A foglalkozások kínálata tanévenként változhat az igényeknek és lehetőségeknek képest megfelelően. A kötelezően választott foglalkozások szervezése a tanév során A tanuló az általa választott foglalkozáson egész tanév során köteles részt venni. Csak egy olyan foglalkozást választhat, ami a kötelező tanulmányi időszakot érinti, kivéve azokat a tanulókat, akik nem kötelesek azon részt venni. A foglalkozásokat vezető pedagógus tematikát dolgoz ki az adott témában, és az adott tanév szeptember15-ig a kollégiumvezetőnek bemutatja. A foglalkozások szervezéséről a kollégiumi nevelőtestület a diáktanáccsal közösen dönt. Ha a foglalkozásnak anyagi vonzata van, akkor a foglalkozás megszervezéséhez az igazgató egyetértése szükséges. A kollégium tanulói minden tanév első szeptember 30-ig jelzik, hogy milyen kötelező és választható foglalkozásokra jelentkeznek a tanév során. Az éves foglalkozási tervet a kollégiumvezető készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet – az elfogadást követő három napon belül – a helyben szokásos módon (faliújság, csoportfoglalkozások, DT és nevelőtestületi megbeszélés) tesszük közzé. 4.5.6. SZABADON VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK Kollégiumunkban már hagyománnyá vált az olyan szakköri szintű foglalkozások szervezése, amely az iskolai ismereteken túlmutat, azt kiegészíti, és önmagában is értékes ismereteket nyújt. 364

A lehetőségeinket figyelembe véve a következő szabadon választható foglalkozásokat kínáljuk diákjaink részére: -

judo

-

kondicionális edzés

-

főző szakkör

-

rajzszakkör, dekorációs foglalkozások

-

kulturális programok szervezése

Ezek közül is választható foglalkozás a kötelezően választottak mellé. Ehhez a kollégiumvezető engedélye szükséges, valamint figyelembe kell venni a házirend ide vonatkozó rendelkezéseit. A szabadon választható foglalkozások szervezése a tanév során A szabadon választott foglalkozások csak úgy választhatók, hogy nem ütköznek a kötelező foglalkozásokkal, illetve nem terhelik túl a tanulókat. A foglalkozásokon való részvételi igényüket a tanulók szintén minden tanév szeptember 30-ig kell hogy írásban jelezzék a kollégiumvezetőnek. A foglalkozásokon a tanuló részvétele a tanév során kötelező, mulasztani csak megfelelő indok alapján lehet, és ezt igazolni kell. A szabadidős foglalkozások keretén belül választhatóak még az egészséges életmódot célzó sportfoglalkozások is. A kollégiumunkban számos lehetőség nyílik a sportolásra. Rendelkezésünkre áll: tornaterem, konditerem, asztalitenisz felszerelés, valamint más sporteszközök, villanyvilágítással rendelkező kézilabdapálya. A sporttevékenységért felelős nevelő rendszeresen szervez különböző bajnokságokat: -

foci

-

asztali tenisz

-

röplabda

-

tollaslabda

-

csocsó

-

kosárlabda

Eszközt nem igénylő sporttevékenység: rendszeres futás, ennek szervezésében segítségünkre vannak a gimnáziumi testnevelők is. Alkalomszerűen szerveződő csoportos vagy egyéni sportolásra is van mód. Kulturális szabadidős foglalkozásnak minősül a városi rendezvényeken való részvétel (kiállítások megnyitói, előadások, szakmai fórumok stb.) is, ahol az érdeklődők szervezetten vehetnek részt. Igény szerint szervezhető színházlátogatás, sportesemények látogatása, vagy a diákok által igényelt egyéb kulturális programok, kollégiumi kirándulás. A diáktanácsnak a kollégiumvezetővel egyeztetni kell a programok szervezését. 4.5.7. A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉT SZOLGÁLÓ FOGLALKOZÁSOK 365

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek szakköri, érdeklődési kör, önképző kör, művészeti csoport, házi bajnokság, diáknap formájában valósulhat meg. -

Kollégiumi vetélkedők: félévente tartott szabadidős program, játékos fejtörők, mozgásos feladatok, logikai problémák megoldása, az általános műveltséget fejlesztő kérdések, feladatok felvetésével hasznos szabadidős programot jelent a tanulók számára.

-

Gólyaavató: a 9. és 12.-13. évfolyamos diákok szervezik a tanév elején

-

Mikulás ünnepség: nevelőtestület és diáktanács szervezi

-

Karácsonyi ünnepség: nevelőtestület és diáktanács szervezi

-

Farsang: diákcsoportok és a nevelőtestület szervezi

-

Kollégiumi ballagás: 11. évfolyam és a nevelőtanárok szervezik

A fentieken kívül tanévenként legalább egy-két alkalommal kirándulást szervezünk, amelynek során a környék nevezetességeit és kultúráját is megismerhetik diákjaink. Ezek a kirándulások segítenek a tanulók mind jobb megismerésében, és jelentősen hozzájárulnak személyiségük és tudásuk fejlesztéséhez. A tanév során számos egyéb közösségi rendezvény is szervezünk. Ehhez diák kezdeményezés szükséges, amely után a nevelőtestület és a diákönkormányzat közösen dönt.

4.6.

A nevelőtanárok szakmai továbbképzése

A tanév során a pénzügyi lehetőségek függvényében a nevelőtanárok továbbképzéseken vehetnek részt. Továbbképzési programmal és beiskolázási tervvel is rendelkezik intézményünk, amelyben a kollégiumi pedagógusok is szerepelnek. Jelentkezésüket a beiskolázási tervbe a helyben szokásos módon kell megtegyék. Cél: A kollégium pedagógusai olyan továbbképzésen vegyenek részt, ami munkájukat tekintve célirányos és segíti az önképzésüket, motivációt nyújt munkájuk során, hozzájutnak a legfrissebb szakmai ismeretekhez, amely a hatékonyabb munka végzésének a feltétele.

4.7.

Szerkezeti, szervezeti változások

A kollégiumban 3 tanulócsoport működik. Kialakításuk a lehetőségek szerint az évfolyamok összevonásával történik. A csoportokat 1-1 nevelőtanár irányítja. A csoportlétszámok csökkenő tendenciát mutatnak, amelyet befolyásol a tanulók kisebb létszáma is. A jövőt tekintve, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a csoportlétszámok növelésére, a kollégiumi férőhelyek maximális feltöltésére. Mivel tanulóink 80%-a közepes képességű, vagy gyengébb, ezért foglalkozásaink nagy része a tanulmányi munka segítését, a felzárkóztatást és a neveltségi szint emelését célozza meg. Célunk a tanulók hozzásegítése az eredményes tanuláshoz, emellett a tehetségesebbek kiemelése és aktívabb segítése. 366

367

5. A KÖZÉPISKOLA ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉS JEGYZÉKE Az intézményünkben jelenleg megtalálható, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a leltári nyilvántartások tartalmazzák. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében felsorolt kötelező (minimális) eszközökkel és felszerelésekkel intézményünk – a művészeti nevelés szaktantermének felszereléseit kivéve – rendelkezik. A hiányzó, a munkánkhoz a későbbiekben lényegesnek ítélt eszközöket és fejlesztéseket a vállalkozásoktól kapott szakképzési hozzájárulásból és pályázatokon elnyerni remélt forrásokból tervezzük beszerezni, illetve megvalósítani. Az egyes tantárgyak oktatásához az alábbi eszközöket tartjuk a legszükségesebbeknek: 1. Biológia Egyokuláros tanulói mikroszkópok (40-1000x) Sztereómikroszkóp (20-40x) Kézinagyító (min. 4x) Preparáló eszközkészlet Mikroszkópos vizsgálatokhoz szükséges mikrotechnikai eszközök és anyagok Mikrometszet-készlet(ek): (növénytani-; állattani-; embertani metszetek; pro- és eukarióta egysejtűek; gombák) Egyszerű biokémiai és sejtbiológiai megfigyelések / vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok Egyszerű környezeti vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok Egyszerű növényélettani megfigyelések és vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközök és anyagok Egyszerű állattani megfigyelések és vizsgálatok elvégzésére alkalmas eszközök és anyagok Egyszerű (embertani) élettani vizsgálatok (állati és növényi objektumokon történő) modellezésének elvégzéséhez szükséges eszközök és anyagok Vérnyomásmérő Az érzékszervek működésének vizsgálatához, az érzékelés megfigyeléséhez szükséges eszközök és anyagok Elsősegélynyújtó felszerelés Egy növényi ősmaradvány 368

Egy állati ősmaradvány A kétszikű levél szerkezetének modellje A kétszikű szár modellje Emberi csontváz Emberi torzó A csont szerkezetét bemutató beágyazott készítmény A csontok ízesülését bemutató beágyazott készítmény Az emberi szem modellje Az emberi fül modellje Az emberi szív modellje Az emberi agy modellje A hazánkban előforduló leggyakoribb és a jelentősebb védett állatfajokat bemutató, rövid leírásokat tartalmazó, munkaeszközként használható könyv A hazánkban előforduló leggyakoribb és a jelentősebb védett növény- és gombafajokat bemutató, rövid leírásokat tartalmazó, munkaeszközként használható könyv/növényhatározó A vírusokkal és a baktériumokkal kapcsolatos legfontosabb felfedezéseket, kutatásokat, kutatókat és orvosokat ismertető szemelvénygyűjtemény Magyarország természetvédelmi térképe A legfontosabb ehető és mérgező gombák fajait bemutató faliképek Tápanyag- és vitamintáblázat (falikép) Az etológia alapjait, az állatok magatartásformáit feldolgozó videofilm(ek)/szemelvénygyűjtemény Globális és helyi környezeti problémákat (hatásokat, következményeket, megoldási lehetőségeket, és az egyén szerepét) konkrét példákon ismertető videofilm/szemelvénygyűjtemény Az emberi szervezet megismerésében kiemelkedő tudósok és orvosok munkásságát bemutató videofilm/szemelvénygyűjtemény Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai vonatkozásait, valamint a korszerű fogamzásgátló módszereket feldolgozó film / szemelvénygyűjtemény A civilizációs ártalmakat, és csökkentésük lehetőségeit ismertető videofilm/szemelvénygyűjtemény A genetikai és a molekuláris genetikai kutatások eredményeit, gyakorlati jelentőségét és etikai vonatkozásait bemutató videofilm / szemelvénygyűjtemény 369

Humángenetikai példákat és problémákat ismertető videofilm/szemelvénygyűjtemény Az emberi viselkedés alapjelenségeit feldolgozó (humánetológiai) videofilm/szemelvénygyűjtemény Elektronmikroszkópos felvételeket bemutató képek/vetített képek A prokariótákat és az eukarióta egysejtűeket bemutató kivetíthető képsorozat Szövettani képeket bemutató kivetíthető képsorozat Méreteket és nagyságrendeket szemléltető kép/falikép/vetített kép A pro- és az eukarióta sejtet összehasonlító kép/falikép/vetített kép/videofilm A növényi és állati sejtet összehasonlító kép/falikép/vetített kép Az élőlények törzsfáját bemutató kép/falikép/vetített kép Az állatok tudományos rendszerét bemutató kép/falikép/vetített kép A kerettantervben foglaltak szerint: állatok (állatcsoportok) különböző szervrendszereit és azok működését bemutató képsorozat/falikép(sorozat)/kivetíthető képsorozat/videofilm(ek) A hajtásos növény szerveinek felépítését, működését és a működés szabályozását bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm A növények szaporodását és egyedfejlődését bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm A gombák testfelépítését bemutató falikép/vetített kép A gombák gyakorlati jelentőségét, életmódtípusait bemutató falikép(ek)/vetített képek/videofilm A sejtek felépítését és a sejtekben zajló főbb folyamatokat bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Az enzimeket és az enzimek működését ismertető falikép/kivetíthető képsorozat/videofilm Az információtárolás és –kifejeződés folyamatait ismertető kivetíthető képsorozat/videofilm Az emberi test szerveződési szintjeit bemutató falikép/vetített kép Az emberi szöveteket bemutató kivetíthető képsorozat Az ember szervrendszereit, szerveit bemutató falikép-sorozat/kivetíthető képsorozat/domborképek Az emberi test felépítését, szervrendszereit, szerveit és azok működését, ill. egészségtanát bemutató videofilm-sorozat/kivetíthető képsorozat A szabályozás alapjelenségeit bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Az emberi petesejt megtermékenyítésének folyamatát és az ember egyedfejlődését bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm 370

A mutagén hatásokat és a mutáció következményeit bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Elemzésre alkalmas családfát bemutató kép/falikép/vetített kép Táplálkozási kapcsolatokat bemutató falikép/vetített kép/videofilm Védett állatokat bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm Védett növényeket bemutató falikép(ek)/kivetíthető képsorozat/videofilm Az élőlények környezethez való alkalmazkodását növényi és állati példákkal bemutató vetített képek/videofilm(ek) A populációk jellemzőit és a populációk közötti kölcsönhatásokra példákat bemutató képek/vetített képek/videofilm Társulások térbeli és időbeli változásait bemutató képek/kivetíthető képsorozat/videofilm Ökológiai jelenségeket és problémákat (elemzésre alkalmas) diagramok, táblázatok segítségével feldolgozó képek/faliképek/vetített képek Az életközösségek anyag- és energiaforgalmát bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm Az ember természetes és mesterséges környezetére gyakorolt hatását bemutató videofilm/vetített képek A tér, az idő és a méretek érzékeltetésére alkalmas falikép/vetített kép/videofilm A földi élet kialakulására vonatkozó elképzeléseket és a földi élet fejlődését bemutató képek / kivetíthető képsorozat/videofilm(ek) Az ember evolúcióját bemutató kivetíthető képsorozat/videofilm A kormeghatározás módszereit bemutató képek / falikép/vetített képek/videofilm A vírusokról és egészségügyi jelentőségükről szóló videofilm A prokariótákat és jelentőségüket bemutató videofilm Az egysejtű eukariótákat bemutató videofilm A sejtszintű biológiai kutatások fejlődésének legfontosabb állomásait ismertető videofilm Az emberi agy működését példákon bemutató videofilm(ek) (pl.: alvás-ébrenlét, a jobb és a bal félteke különbsége, az idegrendszert - fejlődése közben - ért hatások és következményeik, gondolkodás, tanulás, motiváció, érzelmek, működés-elváltozások) A környezet-életmód-felépítés összefüggéseinek (állatokkal kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas videofilm A környezet-életmód-felépítés összefüggéseinek (növényekkel kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas videofilm A természetes életközösségeket, mint önszabályozó rendszereket bemutató videofilm 371

Az evolúció elméletének főbb képviselőit, érveiket, és az evolúció bizonyítékait bemutató videofilm Betegápolásról, elsősegélynyújtásról szóló videofilm A kerettantervben megjelölt állatcsoportok testfelépítését bemutató képek/faliképsorozat/kivetíthető képsorozat/dobozos készítmények/beágyazott készítmények A zigóta osztódását és a barázdálódást bemutató falikép/modell/vetített kép/videofilm A rovarok posztembrionális fejlődésének leggyakrabban előforduló típusait (teljes átalakulás, kifejlés, átváltozás) bemutató faliképek/vetített képek/videofilm/beágyazott készítmények A kétszikűek csírázását bemutató beágyazott készítmény/videofilm/falikép/vetített képek A mitózist bemutató kép/falikép/modell-készlet/vetített képek/videofilm A meiózist bemutató kép/falikép/modell-készlet/vetített képek/videofilm A DNS molekula modellje/vetített kép/videofilm 2. Fizika Szaktantermi felszerelések Tanári előadó asztal (vízcsappal, kiöntővel, vezetékes- vagy palackos gázzal, elektromos hálózati feszültséggel) Vízszintes lapú, tanulói kísérletezésre is alkalmas munkaasztalok Diavetítő, vetítőlámpa Írásvetítő Nagy magyar természettudósok arcképei Fali tablók a fizika korszakalkotó nagy kísérleteiről, felfedezéseiről Szükséges anyagok fogyóeszközök Széndioxid (patronban) Réz-drótok Ellenállás-huzalok Ólomsörét Petróleum, Denaturált szesz, Ricinusolaj Gyertya Szűrőpapír Háztartási vatta 4,5 V-os szárazelem 372

Fizikai eszközök Bunsen-állvány (különböző nagyságban) Állvány-dió (különböző nagyságban) Asztallapra rögzíthető csiga Állványkarika (különböző méretben) Vasrúd (különböző vastagságban és hosszban) Lombik-fogó (különböző méretben) Kémcsőszorítók Fa kémcsőcsipesz Vas-háromláb Azbesztháló Nagyméretű lapos tál (fém vagy műanyag) Bunsen-égő (vezetékes földgázhoz vagy palackos PB-gázhoz) Elektromos főzőlap (rezsó) Merülőforraló Tálca –tanulókísérletekhez Laboratóriumi üvegedények: Gömblombik, Erlenmayer-lombik Főzőpohár Kémcső Tölcsér Kristályosító-csésze (különböző méretben) Óraüveg (különböző méretben) Üvegcsövek (különböző külső és belső átmérővel, különböző hosszúságban) Üvegrúd Gumicső (különböző átmérő) Nyomásálló műanyagcső Hoffman-szorító Vegyszerkanál Csipesz Vízlégszivattyú Különböző méretű parafa és gumi-dugók 373

Demonstrációs stopperóra Méterrúd Mérőszalag Csavarmikrométer Táramérleg, súlysorozattal, (elektronikus mérleg) Fázisceruza Univerzális elektromos műszer Próbalámpa Szárazelem, zseblámpaizzók demonstrációs foglalattal Demonstrációs mérőműszer áram és feszültség mérésére váltóáramú, középállású egyenáramú Röpzsinór banándugóval (különböző hosszúságban) Krokodilcsipeszek Toroid-transzformátor Tolóellenállások (potméteres és előtétes kapcsolásra) Oszcilloszkóp Metronóm Mikola-féle cső Állítható dőlésszögű lejtő, sínnel, kiskocsival Ejtőzsinór Galilei-lejtő Ejtőzsinór Deszkás inga Kísérleti eszközkészlet a gyorsulás és az erő kapcsolatának vizsgálatára Egyszerű kísérleti eszköz a hatás–ellenhatás törvény érzékeltetésére Rugós erőmérő-pár Eszköz a kényszererő változásának bemutatására fonálinga lengése során Állítható dőlésszögű lejtő különféle simaságú borítással Dinamométer készlet Tábla (kb. 0,5×0,5 m), tengellyel, furatokkal Kiskocsis rakétamodell golyóval, rugóval Írásvetítő fóliák a naprendszerbeli távolság- és méretarányok érzékelésére Írásvetítő fóliák a Kepler-törvények szemléltetésére Tanulókísérleti alkoholos hőmérő 374

Eszköz a lineáris hőtágulás bemutatására Eszköz a folyadékok hőtágulásának bemutatására Melde-féle cső Eszköz a levegő (a gázok) hőtágulásának bemutatására Az anyag atomos szerkezetére és az atomok méretére utaló szemléltető fóliák Elektrosztatikusan működtethető kinetikus golyó-modell a gázrészecskék hőmozgásának szemléltetésére Eszköz a gázok adiabatikus változása során bekövetkező hőmérsékletváltozás bemutatására Kaloriméter az anyagok fajhőjének mérésére Eszköz a fagyás során bekövetkező térfogat növekedésre Elektroszkóp Elektrométer Eszköz az elektromos erővonalak szemléltetésére Faraday-pohár, elektrométerre szerelhető Eszköz a csúcshatás bemutatására (pl.: Elektrosztatikus Segner-kerék) Faraday-kalitka, töltést jelző elektroszkópokkal Demonstrációs síkkondenzátor, változtatható távolságú fegyverzetekkel Egyenáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer (középállású), változtatható méréshatárral Eszköz az elemi töltés elektrolízissel történő meghatározására Iskolai tápegység 0-24 V között változtatható feszültséggel, min.5 a terhelhetőséggel Készlet az áramköri elemek bemutatására, egyszerű áramkörök összeállítására Elektromosan fűthető kaloriméter az áramerősség és a hőteljesítmény kapcsolatának mérésére Demonstrációs rúd- és patkómágnes készlet, lágyvas darabokkal Iránytű, talpon Torziós mérleg elven működő demonstrációs magnetométer készlet Plexilemezbe foglalt készlet áramjárta vezetők mágneses terének vasreszelékes erővonalábrákkal történő bemutatására Eszköz a mágneses tér áramjárta vezetőre gyakorolt hatásának kimutatására Eszköz az áramjárta vezetők között fellépő erőhatás bemutatására Az elektromotor működését szemléltető modell Kézi forgatógép, befogható mágnespatkóval Váltóáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer, változtatható méréshatárral 375

Glimmlámpa, foglalatban Spirálrugó készlet, különféle méretű és direkciós erejű rugókkal Fémgolyók füllel, különböző tömegűek Tükörskála, állványon Gumikötél (v. gumicső), 6–8 m hosszú Tekercsrugó, laza, nagy átmérőjű, 2–3 m hosszú Csatolt rúdinga-sor a transzverzális és a longitudinális hullám terjedésének bemutatására Cselló vonó Monokord Kundt-féle cső Optikai pad lovasokkal, az optikai elemek rögzítését szolgáló tartókkal Optikai padba is illeszthető lámpa Kondenzor foglalatban Változtatható nyílású lyukdiafragma Változtatható nyílású résdiafragma Vetítőlencse, különféle, foglalatban Vetítőernyő talpas foglalatban Lyukkamera-modell Homorú tükör, száron Domború tükör, száron Homorú, domború és sík tükör-modell forgatható befogással, szögmérővel Üveghasáb, prizma-modell, forgatható befogással, szögmérővel Háromszög alapú prizma Küvetta, kb. 5 10 20 cm méretű Fresnel-féle kettős prizma Optikai rácslevonat Polárszűrő pár Cinklemez szigetelő állványon Elektroszkóp Háztartási „kvarclámpa” Videofilm a Rutherford-kísérlet tanításához Írásvetítő fóliák az atommodellek tanításához Írásvetítő fólia az atommag szerkezetének tanításához 376

Radioaktív bomlási sorokat szemléltető írásvetítő fólia Videofilm a természetes és a mesterséges radioaktivitás hatásairól, gyakorlati fel-használásáról A maghasadást és az atomerőmű szerkeze-tét vázlatosan szemléltető írásvetítő fólia Videofilm az atomerőművek működéséről, gazdaságosságáról, hátrányáról Az atombomba működését magyarázó, és pusztítását, elhúzódó hatásait bemutató videofilm Ismeretterjesztő film a csillagokban lezajló fúziós folyamatok magyarázatához Videofilm a csillagok fejlődésének tanításához Videofilm a világegyetem tágulása elméletének magyarázatához Videofilmek az űrkutatás témaköréből Falitábla az űrkutatás eredményeiről, kronológiájáról 3. Földünk és környezetünk Térképek, nyomtatott taneszközök Világatlasz Falitérképek: A Föld szerkezeti (geológiai) felépítése és ennek kontúrtérképe (duo–térkép) A Föld és az óceánfenék domborzata A Föld éghajlata (a tengeráramlásokkal és klímadiagramokkal) A Föld országai A Föld népessége A Föld mezőgazdasága A Föld ásványkincsei és bányászata Afrika országai, gazdasága Észak-Amerika országai, gazdasága Ázsia országai, gazdasága Európa országai Az Európai Unió Magyarország domborzata Magyarország megyéi és közlekedése A csillagos égbolt hazánk felett A Föld és az óceánfenék domborzata (dombortérkép) A Föld éghajlati kontúrtérképe (applikációs jelekkel, klímadiagramokkal) A Föld talajtérképe A Föld természetes növénytakarója 377

A világ közlekedése, szállítása Integrációk kapcsolatrendszere a világban Applikációs jelek a kontúrtérképekhez (természetföldrajzi, klímadiagram) Másolható tanulói kontúrtérkép-gyűjtemény a kontinensekről és a tantervben kiemelt országokról Tájfutó térkép Turistatérkép Várostérképek, egyéb településtérképek Időjárási térképek Időjárási műholdfelvételek Nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikai adatsorokat tartalmazó információhordozó a Föld népességéről, a környezet állapotáról, a világgazdaságról, annak folyamatairól, a világgazdaságban kiemelt és egyedi szerepet betöltő régiókról, országcsoportokról, országokról, azok gazdaságáról, világgazdasági kapcsolatairól (középiskolai) Olvasókönyv-szemelvénygyűjtemény a Naprendszer megismeréséről a geoszférákról, a földrajzi övezetességről, a világ társadalmi-gazdasági képéről, hazánk nemzetközi szerepéről, a globális környezeti problémákról, a nemzetközi környezetvédő szervezetek működéséről (középiskolai) Hazánk gazdasági szerepének és külgazdasági kapcsolatainak elemzésére alkalmas adatokat tartalmazó információhordozó Modell gyűjtemény, mérőeszköz Természetföldrajzi földgömb Politikai földgömb Tanulói földgömb Iskolai meteorológiai állomás mérőműszerekkel Tanulói ásvány-és kőzetgyűjtemény Kézi nagyító Binokuláris mikroszkóp (demonstrációs) Földgömb-fémmeridiánnal Precíziós tájoló (demonstrációs) Laptájoló (tanulói) Iránytű (tanulói) Gördülő távolságmérő A Föld belső felépítése (szétszedhető szerkezeti modell) 378

A gyűrődés modellje A vetődés modellje A vulkán modellje Ősmaradvány-gyűjtemény A piacgazdaság működésének modellje A tőzsde működésének modellje Transzparens, oktatótábla Üres földtörténeti időtáblázat a hozzátartozó eseményeket, képződményeket bemutató kártyával Földtörténeti oktatótábla (bővített, a középiskolások számára) Egyéb oktatótáblák: A térképkészítés alapjai A gazdasági adatok ábrázolásának módjai A hegységek keletkezése A vulkánok típusai A lemeztektonika Az ásványok és a kőzetek rendszerezése A Föld szerkezete A Föld szerkezeti és felszíniformái A karsztjelenség A Naprendszer felépítése A Föld forgása és keringése A nap-és a holdfogyatkozás A holdfázisok A Nap felépítése, jellemzői Ciklonok a mérsékelt övezetben A monszun szélrendszer Földünk jellegzetes talajtípusai (talajszelvények) Hazánk talajtípusainak összehasonlítására alkalmas transzparens A földrajzi övezetesség rendszere A hegyvidékek függőleges övezetessége

379

Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidék, Amerika, Ázsia, Európa természetföldrajzi, társadalmi- gazdasági és környezeti jellemzőinek, összefüggésrendszerének, világgazdasági szerepének bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A geoszférában lejátszódó jelenségek, folyamatok és a köztük lévő összefüggések, tipikus előfordulásaik, a geoszférák környezeti állapotának, védelmének, a külső és a belső erők munkájának bemutatására alkalmas transzparens-sorozat A természetföldrajzi övezetesség rendszerét és összetevőit, a vízszintes és a függőleges övezetesség kapcsolatát, az övezetek, övek, területek, vidékek tipikus előfordulásait bemutató transzparens-sorozat A természetföldrajzi övezetesség hatását a népességre, a településekre, az élelmiszertermelésre, a természeti erőforrások területi különbségeire, a gazdasági fejlettségre – bemutató didaktikus transzparens-sorozat A világgazdaság folyamatait, a gazdasági ágazatok felépítő tényezőit, a tercier és az információs szektor területi elhelyezkedését, a világgazdasági szerepkörök időbeli és térbeli változását a világgazdasági központok jelentőségét, a gazdasági fejlettség különbségeit bemutató didaktikus transzparens-sorozat A globális környezeti problémákat, azok összefüggésrendszerét, a megoldás lehetőségét, a nemzetközi környezetvédő szervezeteket és tevékenységüket bemutató didaktikus transzparens-sorozat Kivetíthető audiovizuális eszközök Diasorozat a földtörténeti emlékek bemutatására a különböző kontinensekről Műholdfelvételek kivetíthető információhordozón a geoszférák jelenségéről, a környezet állapotáról Tematikusan összeállított kivetíthető információhordozó a geoszférában végbemenő jelenségről, folyamatokról (dia, videó, CD…) A természetföldrajzi övezetesség egyes övezeteinek, öveinek, területeinek, vidékének jellemzőit bemutató tematikusan összeállított kivetíthető információhordozó (dia, videó, CD…) Jellegzetes településtípusokat, településrendszereket bemutató, tematikusan összeállított, kivetíthető információhordozó eszköz Kivetíthető vizuális eszköz az országok egyedi szerepköreiről, a közelmúlt és a napjaink világgazdasági eseményeiről, folyamatairól (dia, videó, CD…) Tematikusan összeállított, kivetíthető eszköz a bolygónkat ért környezeti károsodásról, a megoldás lehetőségeiről, a Föld védett természeti és kulturális értékeiről (dia, videó, CD…) 380

4. Idegen nyelvek Tanulói alapfelszerelés Tankönyv Tanulói munkafüzet Kétnyelvű tanulói szótár Tanári alapfelszerelés Tankönyv Tanári kézikönyv Tanulói munkafüzet Hangzóanyag osztálytermi munkához Tanulói hangzóanyag Kétnyelvű középszótár Egynyelvű középszótár Kazettalejátszó Fénymásolási lehetőség Iskolai könyvtárnak Szótárak (könyv és elektronikus alakban kölcsönzésre és helyben használatra) kétnyelvű nagyszótár, egynyelvű nagy értelmező szótár, képes nagyszótár, pop-up szótár elektronikus alakban, szinonima szótár, idióma szótár. Folyóiratok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint 2-3 idegen nyelvű gyermekújság, újság vagy folyóirat előfizetése. Könyvek és multimédiás anyagok A munkaközösség és a tanulók igényei és érdeklődése szerint a témakörlistának megfelelő folyamatos idegen nyelvi és anyanyelvi könyvtár fejlesztés a célországok kulturális, szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő könyvei terén. Szertári felszerelés Készségfejlesztő könyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított minden szintnek megfelelően 381

Gyakorlókönyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított szinteknek megfelelően legalább egy tanulócsoportra való kétnyelvű középszótárak egynyelvű értelmező szótárak, szinoníma-antinóma szótár, idióma szótár, igeszótár, kollokációs szótár, szaknyelvi szótár. Mozgóképanyagok folyamatosan fejlesztve a munkaközösség által a témakörlistának és a tanulók érdeklődésének megfelelően tanfilmek, riportfilmek, dokumentum filmek, ismeretterjesztő filmek, játékfilmek. Feladatlapok a filmekhez. Szakmódszertani könyvek az adott nyelvi munkaközösség érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően az állományt folyamatosan fejlesztve 5. Informatika Számítógépek a számítógépes szaktantermekben optimálisan elhelyezhető darabszámú multimédiás számítógép. AV eszközök: projektor, vetítővászon, videolejátszó, audió lejátszó, audió erősítő, TV. Falitáblák: nagyméretű whiteboard falitábla a szükséges filcekkel, aktív tábla, használatos prefixumok és jeleik, szabványos rajzjelek, ábrázolási módok, bemutató rajzok, faliképek. 382

Demonstrációs eszközök: működőképes és működőképtelen számítástechnikai eszközök. 6. Kémia Analitikai mérleg súlysorozattal Dróthálók Állólombikok 100, 500 cm3-es Árammérő műszer (nagyméretű) Borszeszégők Brómpipetta vagy pipettalabda Bunsen állványok Bunsen égők Büretták 25 cm3-es Celofán Oktató CD-k Csepegtető tölcsérek Cseppentők Csipeszek (nikkelezett) Diók (kettős szorítók) Dörzspapír Ebonit rúd vagy kemény műanyag cső Egyenáramforrás Elsősegély láda vegyszerekkel Erlenmeyer lombikok 100, 200, 300 cm3-es Égetőkanalak Fahasábok Fém lemezek (Fe, Cu, Zn, Al) Floppy disc-ek (1,44 MB) Folyadéküvegek Fóliafilc készletek (F és M vastagságú) Főzőpoharak 50, 100, 250, 1000 cm3-es Frakcionáló lombikok 250, 500 cm3-es Fúrt gumidugók különböző méretekben Gázfejlesztő készülékek 250 cm3-es 383

Gázfelfogó hengerek (magas) Gázmosó palackok Gömblombikok 250, 500 cm3-es Grafit elektródok Gumicsövek különböző méretekben Gumidugók különböző méretekben Gumikesztyűk Gyertya Gyufa Gyújtópálca Gyűjtőedények vegyszereknek Harapófogó Homokfürdő Hőmérők (-10 - +100 0C) Hűtő Liebig féle Írásvetítő Írásvetítő transzparensek (készek) Írásvetítő fóliák (tiszták) Írásvetítő fóliák (nyomtathatók) Hűtőfogó Kalapács Kémcsövek Kémcsövek (jénai) Kémcsövek (lyukas) Kémcsövek (nagyméretű) Kémcsövek (nagyméretű oldalcsöves) Kémcsőállványok (10 helyes) Kémcsőfogók (fa) Kémcsőfogók (fém) Kémcsőkefék Képek az említett tudósokról és munkásságukról Képek az oldódás folyamatáról Képek a radioaktivitás alkalmazásáról, veszélyeiről 384

Képek a redoxireakciók folyamatainak és típusainak megértéséhez Képek az elektrokémiai folyamatok megértéséhez Képek az elektrokémia alkalmazásának és környezetvédelmi problémáinak bemutatására Képek az alumíniumgyártásról Képek a kőolaj és a földgáz keletkezéséről, kitermeléséről és feldolgozásáról Képek a szénhidrogének égetésének környezeti vonatkozásairól Képek a műanyagok szerkezetéről, gyártásukról, felhasználásukról és környezeti problémáiról Képek a halogéntartalmú műanyagok használatának környezeti vonatkozásairól Képek a kolloid rendszerekről, mindennapi jelentőségükről Képek a szappanok előállításáról, tisztító hatásukról és környezeti vonatkozásaikról Képek a sörgyártás kémiai folyamatairól Képek a cellulóz-papír-újrapapír témáról és környezeti vonatkozásairól Képek a peptidekről, a fehérjék szerkezetéről és denaturációjáról Képek a biokémiai és a vegyipari reakcióláncokról, reakciórendszerekről Képek az energiaforrásokról és környezeti problémáikról Képek a hulladékokról és környezeti problémáikról Képek a táplálkozás kémiai, egészségügyi vonatkozásairól Képek a fenntartható fejlődés és a környezet viszonyáról Kés Kihúzott végű üvegcsövek Kristályosító csészék 10 cm-es Kristályrács modellek (ionrács, atomrács, molekularács) Krokodilcsipeszek Lombikfogók Mérőhengerek 10, 500, 1000 cm3-es Mérőlombikok 100, 500, 1000 cm3-es Molekulamodell készlet tanári Molekulamodellező program, interaktív Műanyagok gyűjteménye Olló Óraüvegek 6-8 cm-es Periódusos rendszer fali Petri csészék 10 cm-es 385

Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű, 25 cm3-es osztott Porcelánlemezek Porcelánmozsár törővel Porcelántálak 6 cm-es Porcelántégelyek Porüvegek Rázótölcsérek 200 cm3-es Reszelő háromszög metszetű Standardpotenciál táblázat fali Spatulák Szénhidrogének gyűjteménye Szorítók Hoffmann és Mohr féle Szűrőkarikák 10 cm-es tölcsérhez Szűrőpapír Táramérleg súlysorozattal Tálcák Tégelyfogók Törlőruhák U alakú üvegcsövek Üvegbotok Üvegcsövek 5-10 mm-es Üvegkádak Üveglapok 10x10 cm-es Üvegtölcsérek 6, 10 cm-es Vaslap 10x10 cm-es Vas háromlábak Vas tégelyek Vatta Vegyszerkanalak Vezetékek (szigetelt, banándugóval) Védőszemüvegek Videokazetták oktatófilmekkel Videokazetta (üres) 386

Vízbontó (Hoffmann féle) 7. Magyar irodalom A magyar népköltészeti alkotások bemutatása (kazetta, CD) Az antikvitás művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó (dia, videó) A Biblia hangzó anyagon A középkor művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó A középkori zenét bemutató hanghordozó A reneszánsz művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó A barokk művészetét bemutató, kivetíthető képeket tartalmazó információhordozó Shakespeare valamely drámájának filmfeldolgozása Moliére valamely drámája filmen/színházi előadás felvételről. A barokk zenét bemutató hangzó anyag Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel verseit tartalmazó hangzó anyag A magyar színjátszás esemény-történetét bemutató fólia A Bánk bán filmfeldolgozása vagy színházi felvétele Kölcsey Ferenc versei hanghordozón. Vörösmarty Mihály versei hanghordozón Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve filmen/színházi előadás felvételéről Petőfi Sándor versei hanghordozón Népdalgyűjtemények hanghordozón Magyar népballadák hanghordozón Arany János versei hanghordozón A 19. század második felének zenei alkotásait bemutató hanghordozó Madách Imre „Az ember tragédiája” művének filmfeldolgozása/színházi előadása felvételen Csehov és Ibsen egy-egy drámája filmen/színházi előadás felvételén Huszárik Zoltán Szindbád című filmje Ady Endre pályáját bemutató ismeretterjesztő film Ady Endre versei hanghordozón Tóth Árpád és Juhász Gyula versei hanghordozón Babits Mihály versei hanghordozón Kosztolányi Dezső versei hanghordozón József Attila verseit tartalmazó hanghordozó 387

Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Radnóti Miklós műveit tartalmazó hanghordozó .Weöres Sándor, Pilinszky János műveiből válogatást tartalmazó hanghordozó A kortárs magyar lírát tartalmazó hanghordozó Énekelt versek hanghordozón Örkény István egy drámájának filmfeldolgozása/színházi felvétele Egy választott világirodalmi szerző drámájának megjelenítésére film/a színházi előadás felvétele 20. századi magyar drámák előadásaiból egy-egy részlet filmen Irodalmi atlasz Művelődéstörténeti atlasz Költői szótárak A bibliai fogalmak szótára 8. Magyar nyelv Falitábla a hangtan, az alaktan, a szófaji rendszer, a mondattan szemléltetésére A nyelvjárásokat bemutató falitérkép Falitábla az európai nyelvcsaládok bemutatására Magyar művelődéstörténeti atlasz Nyelvrokonainkat bemutató falitábla Hang- és szókártyák Szöveggyűjtemény a szövegszerűség elemzésére, szövegfeldolgozó eljárások gyakorlására (szerkezet, jelentés) kiemelhető, sokszorosítható formában A magyar történelmi hagyomány nagy szónokainak beszédrészleteit tartalmazó szöveggyűjtemény Szónoki beszédrészleteket tartalmazó szöveggyűjtemény kiemelhető, sokszorosítható formában Szemelvénygyűjtemény különböző szövegfajtákból a szövegalkotó és szövegelemző eljárások gyakorlására kiemelhető, sokszorosítható formában Nyelvművelő tanulmányokat tartalmazó szöveggyűjtemény 9. Matematika Mérőrúd, mérőszalag Körző, vonalzó, szögmérő Sík és térgeometriai modellező Űrmértékmodell, mérőedények Logikai készlet 388

Testmodellek Mágnesek Kúpok, kúpszeletek Sík és térgeometriai modellező Zsebszámológép Milliméterpapír, pontrácsok, Ragasztó, ragasztószalag Kartonpapír, olló Dobókocka Fonal, zsineg Átlátszó papír 10. Testnevelés Bordásfal Tornapad Zsámoly Tornaszőnyeg Gyűrűhinta Mászókötél Mászórúd KTK Gerenda Ugrószekrény Ugródeszka Röplabda háló és állvány Kosárlabda palánk Kézilabda kapu Magasugró mérce Kislabda Rajttámla Váltóbot Súlygolyó Ugrókötél Karika 389

Tornabot Kézisúlyzó Tömöttlabda Babzsák Falinyújtó Korlát Felemáskorlát Korlátkocsi Jelzőszalag Műanyag labda Futball labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Ping-pong asztal Ping-pong ütő Ping-pong labda Tollaslabda Tollaslabda ütő Floorball labda Floorball ütő Húzókötél Mountain bike Síléc Sícipő Térképek Tájolók Stopperóra Mérőszalag Személymérleg Testmagasság mérő Szorítóerő mérő12 Súlypontemelkedés mérő 390

Oktatótáblák, faliképek az egyes technikákról, tornaelemekről Mozgássorozat ábrák 11. Rajz Vetítőállvány Vetítővászon TV/video állvány Tároló szekrény Modellasztal Paraván (pl. léckeret, vászonborítással) Könyvszekrény vagy könyvespolc Rajztároló szekrény (50x70-es Modellpolc Diavetítő Írásvetítő TV, video Videokamera Fénymásoló Fényképezőgép Fehér és színes égő a reflektorokhoz Vonalzó (Egyenes, 45°, 60°-os) Körző Szögmérő Síklapú- és forgástestek (kocka, hasáb, henger, kúp, gömb, gúla) Kézi modellek: természeti- és geometrikus formák (vásárolt, házilag készített, gyűjtött) Edények, háztartási eszközök Gipszportré Ornamentika Drapéria Rajz- és műalkotások elemzése, diapozitív sorozat. Érettségi rendelet szerint (melléklet) Művészeti szakkönyvek, lexikonok, albumok, folyóiratok Tabló: Színtan, ábrázolási konvenciók (rendszerek), művészeti korstílusok, műemlékek, néprajzi emlékek, tárgykultúra Poszter, Műalkotások reprodukciók 391

Filmek videó kazettán Műelemzéshez, művészettörténet tanításához; módszertani segédanyagok; természetfilmek Fóliakészlet: építészeti szerkezetek, alaprajzok, betűtípusok, vetületi- és axonometrikus rajzok Üres videó kazetta, kazetta, CD Üres fólia Fóliaíró alkoholos filctoll Színes kréta Rajztábla A/2 (puha, fenyő) Farost rajztábla A/4 Vastag ecset Lapos ecset (széles) Vizes edény Hurkapálca Tus – fekete Diófapác Színes karton, duplex vagy triplex Film 12. Történelem Térképek: Az ókori kelet Hellász Az ókori Róma A bibliai föld A Bizánci Birodalom Európa Nagy Károly korában Államalapítások Észak-, Közép- és Kelet-Európában Magyaro. a 11-13.sz-ban Az érett középkor gazdasága Európa a 12-13.sz-ban Itália a XIV-XV. Században Az Oszmán Birodalom kialakulása Magyarország külkapcsolatai a XIV-XV. Században 392

Magyaro. 1526-1606 között A világgazdaság a kora újkorban A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás a kora újkorban Gyarmatosítás 15-18.sz-ban Európa a 16.sz-ban Az erdélyi fejedelemség a XVIII. század első felében A Rákóczi-szabadságharc Európa a 18.sz-ban Magyarország újranépesedése, népsűrűsége és nemzetiségei a XVIII. Században Az Egyesült Államok kialakulása és fejlődése A világgazdaság a XIX. század első felében A magyar királyság gazdasága a XIX. század első felében A márciusi forradalom eseményei Pest-Budán, Pozsonyban és Bécsben Haditervek és tényleges hadműveletek a szabadságharcban A világgazdaság 1849-1914 között A gyarmatosítás a XX. század elején Társadalmi küzdelmek Európában 1871-1914 között Az USA 1861-1914 között Magyarország hegy- és vízrajza a XIX. század második felében Magyarország gazdasága a XX. század elején Magyarország nemzetiségei a századfordulón Államformák a francia forradalom előtt és, 1914-ben Európában Az Osztrák-Magyar Monarchia vallásai és egyházai A világgazdaság 1914-1929 között Az I. világháború és következményei Európában A trianoni béke etnikai és gazdasági hatásai A világgazdaság 1929-1945 A második világháború Szövetségi rendszerek és hatalmi ellentétek a harmincas években és a II. világháború idején Magyarország gazdasága a két világháború között A világgazdaság az ezredfordulón Demográfiai mutatók, népmozgások Európában 1939-2000 Magyarország gazdasága 1945-től napjainkig 393

Magyarország demográfiai mutatói, népmozgások és a határon túli magyarság a jelenkorban A Föld országai Videók: Vámpírok (100 perc) Jézus élete (120 perc) Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta) Atlantisz (60 perc) Nagy hódítók sorozat:(60 perc) Nagy Sándor Napóleon Nagy Szulejmán Nagy Péter 1492 Hídember Honfoglalás Jeanne d’Arc Cia Dr.Zsivago Ben Hur Jeruzsálem Titanic Julianus barát XX.század mérföldkövei I-II Történelem titkai Fáraók,királyok I-II Kleopátra palotája Legendás harcosok:(80 perc) Vikingek,hunok,kelták Templomosok,janicsárok,aztékok Római légiók, spártaiak Ki öröktől fogva (vallástört.) Történelem-repeta (2db) Középkor (válság-reneszánsz) 394

Tükörcserepek A holokauszt szemei Forró ősz a hidegháborúban(1956) Dunai exodus Semmi országa CD-ROM: Mo. 1944-1956 Pannon enciklopédia Töri felvételi XX:sz-1956 Magyar középkori adattár Magyar nemzet hadtört-e O-M M Holokauszt Mo-on Magyar életrajzi lexikon Marczali világtörténet 1956-os forr. adattára

Kollégium: 1. A főzéshez, sütéshez szükséges eszközök, felszerelések 2. Sport- és játékeszközök 3. 1 db videomagnó 4. Kiépített kollégiumi rádiórendszer 5. Belső telefonrendszer 6. 4 db rádiósmagnó 7. Kollégiumvezetői iroda 8. Tanári szoba 9. Kondicionáló terem (iskolai) 395

10. Sportpálya + megvilágítás (iskolai) 11. Videokamera 1 db 12. Fényképezőgép 1 db 13. 12 db számítógép 14. 1 db. DVD lejátszó 15. 1 db fénymásoló 16. Szakkönyvek, lexikonok, CD-ROM-ok 17. 1 db színes nyomtató 18. 1 db laptop 19. 1 db projektor 20. 1 db flipchart tábla.

396

6. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések Folyamat közbeni értékelés: megvalósíthatóság, tevékenységi formák módosulása, időterv módosítása, teljesítés minősége a nem tervezhető módosulások miatt. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A program érvényességi ideje: 2012-2020. 2. A pedagógiai program módosítására

az oktatási miniszter, a szakalkalmazotti értekezlet, a fenntartó, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat tehet javaslatot.

3. A pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti: az iskola igazgatója, bármely szakalkalmazott, munkaközösségek, az SZM tagjai. 4.

A módosítás lehetséges okai:

a feltételrendszer változása, kliensi igények , tantervi változások, jogszabályi változások

5.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és azt a igazgató jóváhagyásával a következő tanév első napjától kell bevezetni.

6 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: egy – egy példány megtalálható a: fenntartónál, irattárban, iskolai könyvtárakban, nevelői szobákban, igazgatónál, tagintézmény-vezetőknél, intézményegység-vezetőnél.

7. A pedagógiai program legitimációja

1.

A pedagógiai programot a nevelőtestület a megismerés után elfogadja. Biharkeresztes, 2013. december 7.

.................................... Igazgató

Jelen pedagógiai programot a mai napon jóváhagytam, hatályba lépésének időpontja: 2013. szeptember 1. Biharkeresztes, 2013. december 7.

igazgató

Nyilatkozat* A pedagógiai program nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul. Biharkeresztes, 2013. december 7.

igazgató

*: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1): A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

Nyilvánosság biztosítása Jelen pedagógiai programot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján, valamint az iskolai könyvtárban, munkanapokon 815 óra között. 398

Pedagógiai Program. Bocskai István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, és Kollégium 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15

Recommend Documents