Pedagógiai program AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Pedagógiai program

AZ APOR VILMOS ISKOLAKÖZPONT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1

Pedagógiai program

I.

Hivatalos adatok, törvények

I.1. Az iskola 1.1.1. Az iskola hivatalos adatai Az iskola neve: OM azonosítója:

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont 030712

címe:

9024 Győr, Pátzay Pál u. 46.

vezetője:

Koppány László

Tel.: 96/514-260

A fenntartó neve:

Mária Iskolatestvérek Rendje

címe:

9024 Győr, Horváth Árpád u. 9. Tel.: 96/514-290

Az alapító neve:

Római Katolikus Szentlélek Egyházközség

címe:

9024 Győr, Szentlélek tér 1.

Az alapító okirat kelte:

1992. december 13.

Működési engedélyt kiadó szerv neve:

Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője

címe:

9021 Győr, Városház tér 1.

A működési engedély kelte:

1993. január 11.

2

Pedagógiai program

A képzés típusa:

alapfokú művészetoktatás

Az alapfokú művészetoktatási egység vezetője:

Kissné Kostelec Éva

Az alapfokú művészetoktatás időtartama:

12 évfolyam

szakaszai:

előképző alapfok, továbbképző

képzési ág:

képző- és iparművészeti

tanszak:

makett- és papírtárgykészítő

a tanulók és tanulócsoportok száma: teljes felfutáskor (2011-2012) 17 tanulócsoport az intézmény működő évfolyamainak száma: 6 az intézménybe felvehető tanulószám: 340 fő alapfokú művészetoktatásban részesülők száma: 96 tanuló (2005-2006) Az alapfokú művészetoktatás indításának időpontjai: 2002. szeptember A program benyújtója:

Koppány László

A pedagógiai program készítője:

Kissné Kostelec Éva

A nevelőtestületi elfogadás dátuma:

2006.06.07.

A fenntartói jóváhagyás dátuma: A nyilvánosságra hozatal módja: A tervezett felülvizsgálat időpontja: A pedagógiai programot véleményező szakértő neve: Baranyai Zoltánné

3

Pedagógiai program

1.1.2. Az iskola jellege Győr Város Önkormányzata és a Szentlélek Plébánia együttműködésének eredményeként született meg az az elhatározás, hogy Győr egyik népes lakótelepén, Marcalvárosban 12 évfolyamos iskolaközpontot építenek azzal a céllal, hogy elősegítsék a városrész egyre növekvő számú ifjúságának magas színvonalon történő oktatását és nevelését. Az Önkormányzati Testület egyetértve Benkovich Ferenc pápai prelátus keresztény szellemiségű célkitűzéseivel, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatta az oktatási központ munkálatainak beindítását. A Szentlélek Egyházközség 1990-ben létrehozta az Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítványt, amely magára vállalta - bel - és külföldi adományozók, a hívek, valamint Győr város lakosságának önzetlen támogatására támaszkodva - az építkezés megvalósítását. Az iskolaközpont 1993. szeptember 1-jén nyílt meg és megkezdődött a tanítás az általános iskola első hat évfolyamán. Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont átfogó és minőségi oktatást kíván biztosítani tanulói számára megkülönböztetett figyelmet fordít a kisgyermekek és a serdülők emberi, erkölcsi és vallási nevelésére. Példának tekinti a névadó Boldog Apor Vilmos Püspököt, aki egész életét az ifjúság nevelésének szentelte. Az iskola fenntartója, és a pedagógiai, pasztorális munka irányítója a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend. A hazánkban kevésbé ismert szerzetesrend a maristáké. Magukat, közösségüket és tanítványaikat a Szent Szűz anyai pártfogásába ajánlják. A rendet Boldog Marcellin Champagnat Atya alapította 1817-ben, Lyonban. A Testvérek hivatásának az iskolai nevelést és oktatást tűzte ki célul, ezt folytatják követői a világ 75 országában. Jelmondatuk: " Mindent Jézusnak Mária által, mindent Máriának Jézusért ! " Az iskola tevékenységi köre és jellege - elsősorban katolikus fiatalok keresztényszellemű nevelése és oktatása, amely szervesen illeszkedik a Magyar Köztársaság oktatási rendszerébe. Nyitva áll minden katolikus vagy más vallású fiatal előtt, aki elfogadja az iskola szellemiségét és célkitűzéseit. Az iskola felügyeleti szerve - az érvényben lévő állami és egyházi rendelkezések szerint. Az Iskolaközpont magába foglal: -

egy általános iskolát 8 évfolyamos szerkezeti formában, egy 6 évfolyamos gimnáziumot, (1998/99 tanévtől kezdődően egy 4 évfolyamos gimnáziumot), egy többfunkciós diákotthont, alapfokú művészetoktatási intézményt képző- és iparművészeti ágon.

Az iskola az általános iskolai, a gimnáziumi, alapfokú művészetoktatási és szakképzési (többcélú) tevékenységét közös igazgatású intézményként szakmailag egységes szervezeti keretben végzi a kollégiummal együtt. Az iskolában az alapfokú oktatás az 1. évfolyamon kezdődik és a 6. illetve a 8. évfolyamon fejeződik be.

4

Pedagógiai program

A gimnáziumban a nevelés és az oktatás a 7. és a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon fejeződik be. Működési területe - elsősorban Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területe és az észak-dunántúli régió Az iskolaközpont épülete: -

40 tanterem csoportbontásra alkalmas kistermek 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem 8 szaktanterem 1 könyvtár kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula 220 férőhelyes kollégium konyha, ebédlő orvosi rendelő egyéb kiszolgáló helyiségek.

Iskolaközpont alkalmazottai: Oktatás: Központi irányítás: Kollégium: Intézményi vagyon működtetése: Konyha:

97 fő 5 fő 10 fő 17 fő 13 fő

(A fenti létszámadatok a részfoglalkozású, szülési szabadságon és gyesen lévő dolgozókat is tartalmazzák. )

I. 2. Az alapfokú művészetoktatás törvényességi háttere -

-

-

a közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantárgyi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VII. 18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet a fenti rendelet III. §-ának 3. bekezdése alapján kiadott kiadvány, mely az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet értelmében tartalmazza a kötelező követelményeket és tantervi programot kiegészítve az évfolyamonként meghatározott, javasolt tananyaggal továbbá a kötelező minimális eszköz és felszereltségi jegyzéket meghaladó az optimális feladat ellátást szolgáló tárgyi feltételeket Az oktatási miniszter 23/2006. (V.24.) OM rendelete az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet módosítása

5

Pedagógiai program

II. Az intézmény pedagógiai alapelvei Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük.  A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk.  Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség ígéretek individuális fejlesztésére, a tanulók művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére.  Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását.

III. Az intézményi cél, feladat, követelmény III. 1. Az intézmény célrendszere Az alapfokú képzés iparművészeti oktatás célja és feladata a világ használatához és alakításához szükséges ismeretek, készségek, képességek, olyan fokra való fejlesztése, hogy a tanuló ezen eszköztár birtokában képes legyen saját gondolatainak, érzéseinek kivetítésére, hogy képes legyen igény és elképzelése szerinti tárgyak tervezésére, alkotására. A fenti célok eléréséhez szükséges: -

a befogadó, megismerő, alakító képességek fejlesztése a problémafelismerés, megoldás készségének kialakítása a tanulás és önművelés képességeinek kialakítása a megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása a szociális hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség biztosítása a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztése a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése az önkifejezés és alkotás készségének kialakítása, a kreativitás fejlesztése a gyermek világképének formálása a műveltség, tudás megszerzésére való törekvés kialakítása a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek átadása a nemzeti és európai kultúránkhoz való kötődés kialakítása az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése a tömeg és művészi kommunikáció formáinak megismerése, alkalmazása a köznapi, a művészeti szép felfedeztetése az általános emberi értékek megismertetése az érzelmi gazdagság kifejlesztése a kulturált magatartás szokásainak gyakoroltatása a tanulási fegyelem, a munkafegyelem kialakítása a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása az esztétikai igényesség kifejlesztésével a kulturált környezetre való igény ( rend, tisztaság ) kialakítása 6

Pedagógiai program

-

a továbbtanulást lehetővé tevő szilárd ismeretek átadása, birtoklása

Az egyes képzési szakaszok évfolyamok célcsoportjait az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák.

III. 2. Az intézmény feladatai A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben egy művészeti ágon (képző- és iparművészet) három szakaszban (előképző, alapfok, továbbképző) folyik művészetoktatás. Feladataink: - rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), - rendszeres igényfelmérés (évente), - feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása, - érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, - személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, - többirányú művészeti alapkészségek kialakítása. A feladatok megoldása érdekében alkalmazott tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök: - kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, - egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, - tehetséggondozó eljárások, - kreativitásfejlesztő tevékenységrendszer, - egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, - közösségfejlesztő módszer, - játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, - kiscsoportos oktatás. Nevelési eszközök: - minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: - megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és a műhelygyakorlatok tanítása, – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

III. 3. Általános fejlesztési követelmények Az intézményben folyó alapfokú képző és iparművészeti oktatás fejlesztési követelményei: -

a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére a vizuális információk, közlemények megértésére a képi gondolkodásra, vizuális absztrakcióra tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére a kifejezési eljárások használatára 7

Pedagógiai program

-

élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a médiák által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra tárgykészítésre, környezetformálásra a kézműves tevékenység gyakorlására a jelentés az esztétikum megértésére a rendeltetés – a szerkezet – a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére a mindennapok, a természeti társadalom szépségének befogadására a vizuális művészetek, környezet és tárgykultúra megismerésére a műelemzési eljárások alkalmazására a néphagyomány, a népi kultúra befogadására irányulnak.

Az egyes képzési szakaszok, évfolyamok követelményeit az adott képzési szakasz, illetve évfolyam tantervi programjai tartalmazzák. A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a rajz-festés-mintázás tantárgy és műhelyi gyakorlat tanítása – valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják.

8

Pedagógiai program

IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/   

A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi „gyermeki” vonások megnyilvánulására. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának!

Iskolánkba egyéni vagy szülői motiváció alapján jelentkeznek a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás – a képző- és iparművészeti oktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében.

V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  



A műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. 9

Pedagógiai program

VI. A tehetség, a képesség, kibontakoztatást segítő tevékenységek „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti erős elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ Az alapfokú művészetoktatás alapfeladata a tehetséggondozás. Az alapfokú képző és iparművészeti nevelés a képző- és iparművészeti iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakozását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésén van. Az összeállított tantárgyi program a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai eredményeire épít. A kiscsoportos műhelyfoglalkozások segítik az egyénre szabott, differenciált foglalkozást az elmélyült alkotó tevékenységet. A tehetséggondozás szolgálatában áll az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek is. A kis csoportos műhelymunka során a tanulók a papír megmunkálás, alakítás széles skálájával ismerkedhet meg. Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában jelentős szerepet kap az évenként megrendezésre kerülő növendékek munkáiból rendezett kiállítások, a tanulók alkotásaiból rendezett jótékonysági vásár. A kiemelkedő teljesítmény elismeréseként a tanulók jutalomba is részesülnek. Az alapfokú képző- és iparművészeti nevelésben részesülő tanulók bekapcsolódhatnak 11-12 évfolyamon a rajz és műalkotások elemzése és a mfakultáció munkájába, ahol további lehetőség nyílik a művészi manuális képességfejlesztésre. Intézményünk 12 864 db kötetes könyvtára, gazdag videó- és folyóirattára, a könyvtár multimédiás számítógéprendszere az önművelés a tehetséggondozás lehetőségének széles skáláját biztosítja. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő növendékek bekapcsolódhatnak az intézményünkben működő művészeti csoportok, érdeklődési körök (virágkötészet, kosárfonó, fazekas), klubok (kiskönyvtáros, diákújságírók, táncklub, természetjáró), sportcsoport (torna, atlétika, röplabda, futball, karate), tanfolyamok (virágkötészet, szalmafonás, varróiskola) munkájába. A tehetséggondozás érdekében igény és létszám függvényében, minden érdeklődési igényt ki kívánunk elégíteni. A felsorolásban szereplő, jelenleg működő szabadidős tevékenységi formák tovább bővíthetők. Az iskola alapítványa anyagilag is segíti az oktatás feltételeinek javítását, a különböző versenyek, vetélkedők, szabadidős tevékenységek, táborok, tanulmányutak megvalósulását, a tehetséges tanulók anyagi támogatását.

10

Pedagógiai program

VII. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanév elején levélben tájékoztatjuk a szülőket az év feladatairól, éves programnaptárt, kap minden szülő melyben a tanév várható eseményeit, tüntetjük fel (tanévnyitó, fogadó órák, szülői értekezlet, múzeumi órák, kirándulások, szünetek, kiállítások.....) A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről,l, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. A félévi szülői értekezleten a művészeti órák munkáit bemutató dia bemutatók segítségével nyújtunk betekintést az órák hangulatába. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az alkotó hétvégeken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a félévi rendszerességű vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.

11

Pedagógiai program

HELYI TANTERV

12

Pedagógiai program

I. Az iskola évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai A képzés struktúrája A képzés ideje: Évfolyamok száma

12 év 12; évfolyamonként két csoport

I. 1. Óraterv

Tantárgy

Vizuális alapismeretek Rajz-festésmintázás Műhelyelőkészítő Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen

Évfolyamok Előképző 1.

2.

2

2

2

2

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 4+2

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

1 4-6

13

Pedagógiai program

Élőképző 1. évf. 2. évf. Alapfok 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. Továbbképző 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. Összesen

2011/2012

2010/2011

2009/2010

2008/2009

2007/2008

2006/2007

2005/2006

2004/2005

2003/2004

2002/2003

I. 2. Csoportok alakulása

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

1

1 1

1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1 1

2 1 1 1 1 1

2 2 1 1 1 1

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 2 2 2 1

1

1 1

1 1 1

11

13

15

1 1 1 1 17

1 1 1 1

1 3

4

5

6

8

1 10

I. 3. A képzés tanszaka és tantárgyai Vizuális alapismeretek Az előképzősök komplex művészeti tantárgya Kötelező tantárgyak: Rajz- festés-mintázás A rajz-festés-mintázás biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. Műhelyelőkészítő A műhelyelőkészítő foglalkozások során a tanulók játékos formában megismerkednek a programmal, lehetőség nyílik a papírral való sokrétű tevékenységre. Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat A műhelygyakorlat teszi lehetővé a makett- és papírtárgykészítés szakirányú tevékenységének megismerését, alkalmazását. Szabadon választható tantárgy: – Művészettörténet

Iskolánkban induló tanszak:  makett- és papírtárgykészítő 14

Pedagógiai program

II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának alapelvei A közoktatási törvény 19. § - a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztását. A tankönyvek, kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy - feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének - feleljen meg az intézmény oktatási céljainak - segítse a tanulást, motiváljon - szerkezete legyen világos, egyszerű - adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre - adjon mintát önálló feladatmegoldásokra - legyen több évig használható - az ára legyen kedvező - segítse a tanulást, motiváljon

15

Pedagógiai program

III. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkéréseknek követelményei és a tanuló teljesítménye, értékelésének formái III. 1. Iskolaközpontunk követelményrendszerének alapelvei -

-

-

Csak az iskola pedagógiai programjában elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Mérlegelni kell a tanuló képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását. Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között. A követelmény célja nem az elriasztás, hanem az igényesség kialakítása. Csak az önmagával szemben igényes pedagógus tud igényességre nevelni. A tantárgyi és a tanórai követelmények legyenek világosak egyértelműek és teljesíthetőek. A tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során. A tanuló érezze a következetességet és az állandóságot. A követelmény mögött érződjön a tanítvány egyediségének és teremtettségének tisztelete. Tegyünk meg mindent, hogy minden gyermek egyéni képességeinek szintjén sikerélményt, a munkavégzés eredményének örömét élje át. Az iskolaközpont belső és külső rendjének megtartásához az alábbi követelményeket emeljük ki: a) A gyermek első számú kötelessége a tanulás, ebben törekednünk kell a biztosított formai, tartalmi keretek között az igényességre, az önállóságra is. b) A Házirend szabályait be kell tartani, illetve tartatni mindenkinek. c) A katolikus iskolába járó tanulók viselkedéskultúrája mindig legyen példamutató, melyet az erkölcs és az illem normatívái jellemeznek. A nevelők tájékozódjanak alaposan, körültekintően a gyermek tanulási nehézségeiről. Nevelők feladatai: a) Törekedjenek a fejlődő szakirodalommal lépést tartani egyházi tudományokban, a nevelés, a szaktárgyak tekintetében. b) Munkájukban lelkiismeretesek, igényesek, pontosak, innovatívak legyenek. c) Az iskola ugyanazon szakos tanárai alakítsák ki tantárgyaiknál az azonos követelményszinteket, mérési formákat. d) tanítás során igyekezzenek minél több értéket átadni és közvetíteni.

III. 2. Ellenőrzés, értékelés A követelmények teljesítésének mértékéről kapott visszajelzés a tanulóknak, pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt szükséges. Csakis ennek a figyelembevételével tervezhető nevelési- oktatási folyamat. Az iskolai értékelésünk célja: - minősítés, viszonyítás az elvárt vagy kitűzött célokhoz - motiváció, a stratégia megvalósításához - visszajelzés: a pedagógus számára a tanuló fejlődéséről a szülő fel, hogy milyen a gyermek viszonya az iskolai követelményekhez Az értékelés kiterjed az iskolaközpont minden területére: 16

Pedagógiai program

-

az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére a szorgalom – ezen belül a felkészülésre, a feladat- és felelősségvállalásra a korábbi teljesítményhez képest mutatkozó fejlődésre

Alapelvek: -

-

-

-

-

Az ellenőrzés-értékelés-osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő-képességet, önnevelésre késztet. Objektivitása és igazságossága a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszerre épül. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés akár bíráló, akár elismerő, épüljön a bizalomra. A tantárgyak ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság és a változatosság. Az osztályozás nem mechanikus művelet. Tükrözni kell a tanuló félévi, illetve az egész évi teljesítményét, igyekezetét és az esetleges teljesítményváltozás irányát. A tanulók értékelésénél figyelembe kell venni a művészeti tanszak sajátosságait. A tanév során bemutatókon, pályázatokon, kiállításon való szereplés is értékelhető. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tantárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza - teljes jogkörrel és felelősséggel. Beleszólási joga a nevelőtestület év végi osztályozó értekezletének van a közoktatási tv. 70. § ( 4 ) bekezdésben vázoltak szerint. Iskolaközpontunkban az értékelés-osztályozás a hagyományos öt-fokozatú skála mentén történik: jeles ( 5 ), jó ( 4 ), közepes ( 3 ), elégséges ( 2 ), elégtelen ( 1 ). A szorgalmi időben kapott érdemjegyeket a pedagógus bejegyzi az ellenőrző könyvbe. A szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. Az egyes tantárgyakban kiemelkedő teljesítményért a gyermekek félévkor és tanév végén dicséretet kaphatnak. Ha a tanulónak a jeles ( 5 ) osztályzata mellett legfeljebb egy jó ( 4 ) osztályzata van, és ennél rosszabb osztályzata nincs, akkor nevelőtestületi dicséretet érdemelhet ki. A döntés a tantestület joga. A dicséretet a bizonyítványban, a törzslapon és az osztálynaplóban is dokumentálni kell. A szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Szorgalom minősítése: példás, jó, változó, hanyag.

III. 3. Szorgalom Példás: a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem pontosság jellemzi. A tanítási órára képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Ha a képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni. Jó: a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. 17

Pedagógiai program

Változó: a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag: a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Vagy: félévi, év végi osztályzatai között elégtelen ( 1 ) szerepel.

III. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele Adminisztratív, formai feltételek: A szülők a gyermek tanköteles korától kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészeti oktatásba. Az alapfokú művészetoktatásba való felvételről az óvoda, illetve a tanuló iskolájának véleménye alapján dönt az intézmény, melyet írásban közöl. A beíratás előtt a szülő megismerheti a az iskola Pedagógiai Programját. A beiratkozáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítania kell a gyermek személyazonosságát. A gyermek beiskolázhatósága nemcsak a testi erőnlétének, hanem értelmi-érzelmi fejlődésének is függvénye. Nem kerül felvételre a gyermek, ha nem iskolaérett. Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltétele, az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimum követelményeknek való megfelelés. Az elmarasztalt tanuló a tantárgy jellegétől függően meghatározott módon (rajz, festés, plasztika, tárgykészítés… ) vizsgabizottság előtt ( elnök, tagozatvezető, kérdező szaktanár ) bizonyítatja a továbblépéshez szükséges minimális követelmények teljesítését. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogadhat tanulókat. Olyan esetben, amikor a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni a tanulót az alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, illetve csoportba. Az évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet. Ilyen esetekben az intézményvezető által megbízott csoport által kidolgozott eredményességi forma dönthet a tanuló osztályba való sorolásáról. Kt. 71. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába…akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Kt. 71. § (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi kötelezettségeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Kt. 71. § (8) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamra az léphet aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. illetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet ide vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. 17. §. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amelyik javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészetoktatási intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján 18

Pedagógiai program

dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. 19. §. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt – az iskolák közötti megállapodás alapján – a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja. 20. §. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmadát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett… az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. 24. § (3) Ha a tanuló egy vagy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 50. § (3) Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2000/2001. tanévben kezdik tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló az e rendelet 17. § (4) bekezdésének alkalmazásával akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett.

III. 5. Művészeti alap és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei 1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. Az alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsgán és záróvizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A vizsga tantárgyai – rajz - festés - mintázás – műhelygyakorlat 19

Pedagógiai program

A fentieken felül szabadon választható vizsgatárgy: – művészettörténet, – népművészet A szabadon választható vizsgatárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészekből állnak. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézménypedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsgavagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét az alapvizsgán és a záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

20

Pedagógiai program

IV.

A pedagógiai program megvalósulásának feltételei

Az iskolai nevelés-oktatás színvonalának, hatásának és légkörének fontos, meghatározó komponense az iskola épülete. Czigány Tamás építész tervei alapján megvalósult 12 évfolyamos iskolaközpont külső megjelenésével, belső térformáival, tagoltságával illeszkedik a tanulás iránti követelményekhez. Lehetővé teszi sokféle ismeret, képesség elsajátításához, szabadidő hasznos eltöltését és közéletipolitikai programok lebonyolítását. Az iskolaközpont épülete: - 40 tanterem - csoportbontásra alkalmas kistermek - 1 tornacsarnok, sportpályák, kondicionáló terem - 8 szaktanterem - 1 könyvtár - kápolna és vele összenyitható többfunkciós aula - 220 férőhelyes kollégium - konyha, ebédlő - orvosi rendelő - egyéb kiszolgáló helyiségek. Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak a képzés megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám elhelyezésére. Rajzteremek, műhelyek: Az iskola keleti szárnyán a tetőtérben került kialakításra az alapfokú művészetoktatás helységei.  két rajzterem 36 fö számára  két makett és papírtárgykészítő műhely 20-20 fő számára  tanári szoba  fotólabor  mellékhelységek A szaktantermek jó felszereltségükkel biztosítják a növendékek számára az igényes munka feltételeit. A termekben korszerű beépített szekrényekben tudjuk a növendékek alkotásait és az anyagokat, eszközöket tárol,ni segítik A tanulók egyénileg tervezett dönthető lapú egyéni tanuló asztalokon dolgozhatnak. A vizuális nevelést segítő oktatástechnikai eszközökkel rendelkezünk (dia- és írásvetítő, TV, videofelvevő, -lejátszó, videokamera, digitális és Nikon F 65-ös típusú fényképezőgép, számítógép, szkenner, nyomtató, projektor két digitális fényképezőgép, tűzzománc és fazekas elektromos kemence….) Fotólabor A fotólaborban két nagyítógép, repróállvány egyéb eszközök (exponáló órák, hívótálak, tankok, csipeszek, vegyszeres edények...) állnak a tanulók rendelkezésére. A Győrújbaráton festői környezetben lévő Lelkigyakorlatos ház jó lehetőséget nyújt az alkotónapok és nyári alkotótáborok lebonyolítására. Paraván, vitrin és sínrendszer a kiállítások színvonalas lebonyolítását teszik lehetővé. 21

Pedagógiai program

  

10.db 120x150cm-es kétoldalú parafa tabló alumínium lábakkal 5 db üveg vitrin Falra erősített sínrendszer a könyvtárban

A rendelkezésre álló feltételekkel lehetővé válik a pedagógiai programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása. Az iskola épülete, a tantermek, a szaktermek, a makett- és papírtárgykészítő tanszak műhelyei alkalmasak a képzés megvalósítására, a pedagógiai programba tervezett tanulólétszám elhelyezésére. Csoport számok alakulása: A program teljes felfutásakor 5 év múlva 17 csoport várható Tanulólétszámok: A tanulólétszám maximálisan a 2011/2012-es tanévben 340 fő. Személyi feltételek: Az alapfokú művészetoktatási intézményünkben jelenleg két egyetemi egy főiskolai végzettségű rajz és vizuális kultúra szakos és egy iparművész tanít. Tárgyi feltételek: Intézményünk jellegéből adódóan a tárgyi feltételeket a 2000. CXXXIII. törvény által biztosított „Egyházi kiegészítő támogatásból” tudjuk garantálni. Az alapfokú művészetoktatás pedagógiai programja az intézmény pedagógiai program szerves része. A szervezeti, irányítási, ellenőrzési, tanácsadási érdekérvényesítési, érdekegyeztetési formákat, lehetőségeket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Érvényességi rendelkezések: A pedagógiai program módosításának indokai a megváltozott körülmények (közoktatási, személyi, tárgyi feltételek változása) lehetek. A pedagógiai program megváltoztatásának módja: tantestületi határozat

22

Pedagógiai program

V. Érvényességi rendelkezések A pedagógiai program felülvizsgálatára – amennyiben arról jogszabály másként nem rendelkezik – három évente kerül sor. A pedagógiai program módosításának indoka pl.: a körülmények (személyi, tárgyi feltételek) megváltozása lehet. A pedagógiai program módosításának szükségességéről nevelőtestület határoz. A pedagógiai programot a kollégák bevonásával az igazgató készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programban foglaltak betartása az intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottaknak kötelező.

23

Pedagógiai program

VIZUÁLIS ALAPISMERETEK RAJZ-FESTÉS- MINTÁZÁS HELYI TANTERVE

24

Pedagógiai program

A PROGRAM CÉLJA Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél és feladatrendszert határozza meg: -

a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés) képességeinek fejlesztése, jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, az egyes festői és szobrászati technikák valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a művészettörtének nagy korszakainak, s az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak, összevetéseknek tárgyilagos, elemző ismerete, a vizuális kifejező képesség fejlesztése, a személyiségfejlődés segítés.

KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje: -

a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.

A tanuló az alapfok végén legyen képes: -

a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, a síkban és térben alkotásokat létrehozni, a népművészetből ismereteket meríteni, a művészettörténet nagy korszakait ismertetni és elemezni.

A tanuló a továbbképző végén ismerje: -

a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, azok jel-, és jelentésrendszerét, a sík és térábrázolás szabályrendszerét, az ábrázoló geometria alapelemeit, 25

Pedagógiai program

-

a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait, a médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait, a képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó szerepét, az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvekcióit, a művészettörténet nagy korszakait.

A tanuló a továbbképző végén legyen képzés: -

-

a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására, a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására, sík-, és térbeli művek létrehozása, konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére, a látvány illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel), a nagy művészettörténeti korok eredményeit, tanulságait felhasználni saját alkotómunkája során.

26

Pedagógiai program

ELŐKÉPZŐ 1-2 évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

AZ ELŐKÉPZŐ CÉLJA: Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését. vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását.

FELADATAI: -

a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés, az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátítása a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való feldolgozása, az alapvető formaelemzés gyakoroltatása a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotójátékos munka kialakítása, az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátítása, az örömteli alkotómunkára való felkészítés.

KÖVETELMÉNY: A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni. -

az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, a vizuális művészet jellemző sajátosságairól, a köznapi és a művészi szépről, a gyermek lelkivilágához közel álló alkotásokról.

Legyenek nyitottak, a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat. Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat 27

Pedagógiai program

TANANYAG: Ahhoz, hogy a gyermek a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit. Tervezetünk az ismeret-, készség, és készségfejlesztést a gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja. Az előképzőben a világról való ismeretek bővítése a gyermek számára kedves lények, a mesék és játékok az épített környezet, az ünnepek vizuális megismerése, megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő. A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják. Virág és terménybábokat készítenek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készítenek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzítik. Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik. Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak. Közös munkával nagyméretű képeket alkothatnak. Homok és hószobrokat építhetnek. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Életképeket festhetnek a család hétköznapi és ünnepi eseményeiről. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják. Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és –hajtogatás technikáit. Virágok festése, dekoratív átfogalmazása -

Ismerkedés a rajzfelszerelés eszközeivel. Nyomhagyások készítése különféle rajzeszközökkel. A tapasztalatok megbeszélése: a nyomtatások csoportosítása Ismerkedés a környezet, az évszakok virágaival (virágok gyűjtése, préselése későbbi feladatokhoz) A virágról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festéssel A tapasztalatok dekoratív átírása temperába mártott ujjbeggyel képzett színpöttyökkel Beszélgetés a különböző művészetekben megjelenő virágábrázolásról A gyermekmunkák és a műalkotások összevetése

Komponálás préselt növényekkel -

Gyűjtött présel virágok rendezgetésével, rakosgatásával az adott felület megkomponálása. A növényi részek ritmikus, szimmetrikus ismétlésével sor- és terülő ritmus képzése Az elemek variációs ritmusának jelzése vonalakkal, színpöttyökkel… Az elrendezett növények körbefújása festékkel. A kitakart részek színes ceruzával, filctollal való kitöltése játékos növényátírásokkal Az előbbi tényeknek nagy mértékben, csoportmunkában való megoldásával növénymintás tapéta készítése Fénymásolón fotózott növények árnyképeinek fekete filctollal történő kiegészítése

28

Pedagógiai program

Növényekről szóló mesék illusztrálása -

-

Kisebb méretű lapokon színkeverési gyakorlatok végzése. A kikevert színek megnevezése. Száraz és nedves alapok felhasználásával a színkeverési lehetőségek (oldás, sűrítés, hígítás, futtatás) bővítése Növényekről szóló mesék illusztrálása: A meseillusztráció elkészítése. Mesekönyvek, művészi illusztrációk nézegetése. Mesehallgatás. A növények emberi tulajdonsággal való felruházása A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása A választott meserészlet eljátszása, a szereplők környezetének elképzelése A mese képi megjelenítése

Virág- és terménybábok készítése -

Bábkészítés növényekből Ismerkedés a kiosztott, előzetes és mesterséges anyagokkal A test vázának kialakítása. A váz felöltöztetése. A fej kialakítása. Haj készítése. A ruha díszítése

Játék az elkészített bábokkal -

-

A bábokról, babákról szóló versek, mesék megismerése A bábok életre keltése mozgással. A mozgás gyakorlása Az életre keltett bábok megszemélyesítése. Meseköltés, improvizáció A kitalált történethez paraván, díszletek háttérelemek készítése, festése: Paraván kialakítása nagyméretű üres papírdobozból A háttér megtervezése. A háttér színfoltjainak gazdagítása lendületes szivacsnyomokkal Különböző anyagok, eszközök, technikák, technológiák használata a díszletek megoldásában. A díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének alkalmazása A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjáték élményének megfestése

A kedvenc állat megmintázása -

A kedvenc háziállat mozgásának, karakterének megfigyelése Mozgásban levő állatok formájának megfigyelése Szobrok, kisplasztikák megfigyelése Ismerkedés az agyag tulajdonságaival a kedvenc állat megjelenítése emlékezetből Egyszerűségre, tömörítésre való törekvés az állat mintázásában. Egy tömbből formázás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés, felületdíszítés

Mesebeli állat rajzolása -

Motívumgyűjtés mesebeli állatokról A gyermek által gyűjtött, állatról szóló meserészletek, ötletek meghallgatása Művészi állatábrázolások nézegetése, népművészeti motívumok gyűjtése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasása 29

Pedagógiai program

-

A tapasztalatok alapján meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével A szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával

Állatfigurás játék készítése -

Állatfigurák megfigyelése az otthonról hozott kedvenc játék segítségével Játékkészítésre alkalmas anyagok gyűjtése Talált tárgyak: érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző alakításának élményszerű megtapasztalása A játék megtervezése, a fő és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása a különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése az állatfigurák megszemélyesítése, bemutatása

Meselénypark kialakítása -

Az előző órákon készített kedvenc állatok, meselények számára állatkert, mesepark, játékpark kialakítása csoportmunkával. A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése. Játékos téralakítás terepasztalon. Fák, növények telepítése Patakok tavak kialakítása. Játékok környezetbe helyezése Építmények emelése dobozokból. Utak , kerítések konstruálása

Homok, vagy hószobor építése -

A homok vagy hó felhasználása a plasztikai alakításban Az egyes részek összeépítése, a szobor megformálása A szobor díszítése rátett elemekkel

A szobor körüli játék megjelenítése -

Beszélgetés a szoborépítésről A mozgásban, alkotásban lévő gyermekcsoportok felidézése Esztétikai élmények, kifejezése síkon A vizuális kifejezés gazdagítása új technika megismerése által A viaszkarc technika megismerése A képtervek átírása, a tanító által előkészített viaszkezelt, temperával lefestett, dekorkartonra Kiemelés mérettel, lehelyezéssel A viaszkarc munkafázisainak elsajátítása, a technikai megismerése az alkotó folyamatban

Téralakítás, homokvárépítés a szabadban -

Fotók műalkotások szemléltetése várakról, a várak elhelyezéséről ( védelmi szempont ) A várépítésre alkalmas terepalakítás A vár megtervezése ( várárok, felvonóhíd, várfal, bástyák, lakótorony ) homok minőségének, tulajdonságainak élményszerű megtapasztalása nedvesítéssel, gyúrással A megbeszélt várelemek, útvonalak kialakítása 30

Pedagógiai program

Játék a térben -

Játékok ( sárkányozás, körjáték, sótörés, bújócska, fogócska, kerékpározás, labdázás ) átélése ) Mozgással, gesztusokkal történő közlések, kifejezések, értelmezése, ezek gyakorlása A már elsajátított technikákkal téri játékok élményének megjelenítése Az alakok egymásmellettiségének kifejezése A tér tagolásának érzékeltetése

Az emberi mozdulatok arányok rögzítése -

Az emberi mozdulatok, arányok rögzítésének lehetősége az alakok körülrajzolásával A körülrajzolás, a kitöltés fázisai Egy-egy gyermek más-más mozdulatban, nézetben történő körülrajzolása, egész íves kartonon, vagy aszfalton Elölnézet, oldalnézet, hátulnézet megismerése Közös festés A fő és mellékszínek tiszta és törtszínek alkalmazása, a körvonalak által körülhatárolt felületek kitöltésében Egyéni színkeverések, bátor alkalmazása a díszítésben Az alak ruhamintáinak megfigyelése, ritmikus mintázatok, díszítések alkalmazása, dugó vagy hullámpapír nyomhagyásával A mozdulatok kifejező erejének összevetése

Dombormű készítése emberi mozdulatokról -

A dombormű készítés lehetőségének megismerése (sodrás, gömbölyítés, lapítás, nyújtás) Az egymásra építés, ragasztás megtapasztalása Előgyakorlatok a főfeladathoz: pontszerű agyaggömböcskék, agyaghurkák. lapított felületre építése, agyagpépes ragasztással Formai, plasztikai egyensúly megteremtése, vagy ritmus kialakítása Az ember tömegének, formájának sokirányú megtapasztalása Mozdulatok megfigyelése fotón és a valóságban (állás, lépés, futás) Ajándékként szülőknek, nagyszülőknek, testvérnek dombormű készítése (Ez vagyok én” Édesanyámmal ˝ ˝ Én és a testvérem ˝ …) A dombormű kialakítása felrakása egymásra építéssel, vagy bemélyítéssel

Portré, önarckép festése -

Önmegfigyelést motiváló kérdések felvetése: Milyen külső és belső tulajdonságaim vannak ? ˝ ;˝ Tükröm, tükröm mond meg nékem ˝ ; Ilyennek látom magamat ˝ ) A fej formája, az arc részei, a szem-száj-fül –orr formája, a fej, a nyak és a váll kapcsolódása Fejformák, arcelemek összehasonlítása A nevetés, sírás kifejezési lehetőségei Az önarckép megfestése A portrékból közös tablók készítése

31

Pedagógiai program

Életkép, portré a családról -

Beszélgetés a rokoni kapcsolatokról, családról a családot ábrázoló fotókról, képzőművészeti alkotásokról A család megjelentése jellemző, közös tevékenység közben Portré egy családtagról Megfesteni kívánt családtag megfestése behunyt szemmel A képzelet aktivizálása Érzelmek kifejezése a vizualitás eszközeivel A forma és a háttér építés eszközeivel

Családfa, életfa készítése -

Beszélgetés a családról, családtagokról A rokoni kapcsolatok megismerése A családfa, életfa jelentése A családfa ábrázolásához információk , tapasztalatok gyűjtése A megfigyelés és a képzelet alapján a fatörzs és az ágak megtervezése A családtagok kezdőbetűinek beírása az ágakba, a fotók vagy tanulók által készített kis portrék felragasztása az ágvégekre A népművészetből megismert motívumok hatására a családfák átalakítása, életfává

Mesék illusztrálása -

Királyokról, hercegekről, tündérekről, boszorkányokról szóló mesék felidézése, megjelenítése A gyermekeknek tetsző meserészletek és kedvenc meseszereplők kiválasztása A fő- és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavétele A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása Egy-egy szereplő síkbábban történő megjelenítése A meseszereplők jelenbe helyezése A jelentek, mozdulatok élményszerű eljátszása A környezet tárgyainak, formáinak elképzelése

Meséhez díszlet készítése -

várformák, várbelsők megfigyelése a mesehősökhöz illő építmények kiválasztása a kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkával a várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele vár építése dobozokból és hullámpapírból dobozokon nyílások kialakítása, kivágással kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapuba az építményekhez szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestése színes megválasztásával hangulatok, érzelmek érzékeltetése várzászló, címer, pajzs tervezése

32

Pedagógiai program

A tanultak közös munkával való összegzése -

beszélgetés a természetről, a természet körforgásáról, az évszakok színeiről fotók, videók, képzőművészeti alkotások segítségével a természet és a mesterséges környezet együttélésének felidézése a tanultak közös csoportmunkával, óriásképben való összegzése javasolt témák: erdő, mező, a gyermek a természetben, a gyermek az épített világban az egyéni elképezések összevetése a képmező egyensúlyos osztása hangsúlyozás mérettel, színnel

Minimum követelmény: A tanuló legyen képes: - a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni, - megfigyeléseiket, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni, - a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni. Ismerje és legyen képes alkalmazni - a kiemelést, - az anyag, forma, funkció összefüggéseit, - az időbeliség képi kifejezésének néhány lejtőségét, - önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikát Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.

33

Pedagógiai program

ALAPFOK AZ 1-2 ÉVFOLYAM TANÍTÁSI CÉLJA: 1. évfolyam évi 36 hét (heti 2óra), összesen 72 óra AZ ÉLŐ TERMÉSZETRŐL, A NÖVÉNYVILÁGRÓL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL A gyűjtött gyomnövények formáinak, színének megfigyelése, részeinek megnevezése, arányainak megállapítása - A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása a vizuális jelekről szerzett ismeretek felhasználásával - Alkotások növényi részek felhasználásával - Növényi elemekkel gipszdombormű készítése - Őszi táj vizuális megjelenítése - Színes újságokból kivágott - különböző formájú, színhatású - tájelemek más-más színű alapon való összemontírozásával a napszakok hangulatának kifejezése - Fázisrajzok egy csíráztatott növényről - : növénymotívumok a népművészetben A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtése, másolása A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal A sűrűn felrakott vonalakkal a motívum foltszerű megjelenítése Sorritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával Terülőritmusok kialakítása - A virág megszemélyesítése – virágország - A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymás mellé helyezésével "Virágország" kialakítása -

AZ ÉLŐ TERMÉSZETRŐL, AZ ÁLLATVILÁGRÓL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL -

-

-

Lepkék, halak vizuális megjelenítése Diafilm készítése meséhez Az időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben vegyes technikával. A formák megrajzolása tussal, színezés vízfestékkel. A száradást követően további díszítés ponttal, vonallal, folttal. Madarak plasztikus megjelenítése Madarakról szóló mesék illusztrálása Színespapír-kol1lázs készítésével - papírtépéssel a forma kialakítása; a részletek, a tollazat mintázatának megjelenítése újabb papírdarabok felragasztásával - dekoratív meg-oldás készítése Szélkakas vizuális megjelenítése Síkbáb készítése dekoratív átírással, a kivágott madárforma fapálcára erősítésével 34

Pedagógiai program

-

-

Madárformát ábrázoló sablon körülfújásával, a kitakart forma tűfilccel való dekoratív, ritmusra épülő díszítésével a megadott téma feldolgozása A repülés megjelenítése grafikus eszközzel Nyomatkészítés természeti és mesterséges formák felhasználásával. Az alak papírból való kivágása, majd felragasztása. A tollazat megjelenítése madártollak, tüll, bársony... használatával. A dúc fotóhenger segítségével való egyenletes befestékezése és átnyomtatása rajzlapra A négylábúak ábrázolása Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása Kerekszobor készítése cirkuszi állatról Állatkerti információs jelek alkotása a megismert természeti formák síkredukciója segítségével

AZ ÉLŐ TERMÉSZETRŐL, AZ EMBERRŐL SZERZETT ISMERETEK VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL -

GAZDAGÍTÁSA A

Meseszereplők megjelenítése Emberalak nézetei, mozdulatok Öltöztetőbaba tervezése: Az alaklemez segítségével ruhatervek (női-férfi, mai-régi, történeti-népi ruhák és tartozékok) készítése A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények portréinak elkészítésében Szoborcsoport készítése Az ember környezetvédő tevékenysége

MÚZEUMLÁTOGATÁS – KIÁLLÍTÁSRENDEZÉS Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes alkalmazni - A síkbeli ábrázolás alapvető elemeit, - A különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera). Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.

35

Pedagógiai program

2. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A VLÁGEGYETENRŐL SZERZETT ISMERETEK GAZDAGÍTÁSA A VIZUÁLIS MEGISMERÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL 

A csillagok és bolygók

A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos mesék, mondák szubjektív megjelenítése szabadon választott eszközzel A Göncölszekér vagy más néven a Tündérkirálynő Szekerének és a Fiastyúk mondájának megrajzolása A gyermek saját csillagképének megalkotása Az égitestek egymáshoz való viszonyának el-játszása mozgással  A nap A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése Napóra készítése a megfigyelések jelzésével A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői megjelenítése A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon választott technikával 

A hold

Hold női jelképként való megjelenése A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek - holdfogyatkozás, ezüst- és aranyhíd A Holddal kapcsolatos kifejezések magyarázata - holdvilágos, holdfényes, holdképű Az ember holdkutató, világűr meghódító törekvései A vizuális megjelenítés választható feladatai: A hold fázisainak játékos megjelenítése 

A Föld

A Föld teremtésével kapcsolatos teremtés mítoszokból a tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek megrajzolása A Föld teremtésével kapcsolatos táncos, zenés rítusok, ősi improvizatív jellegű táncok és szertartások eljátszása, illusztrálása A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések játékos megrajzolása Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése agyagból Képsorok készítése a földfelszínen lezajló változásokról, átalakulásokról 

Földkérget formáló vulkán

A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi megjelenítése, illusztrálása A képzelet szabad szárnyalásával, gyűjtött anyagokból földrengésboszorkány konstruálása A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal (fémszálak, fonalak ...) való megjelenítése A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus megjelenítése

36

Pedagógiai program



Földkérget formáló víz és szél

A terepasztalon felépített táj megváltoztatása esőzés modellezésével, a homokhegyek átrendezése hajszárítóval keltett szél hatására. A látottak rajzi megjelenítése fázisrajzok segítségével A vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi, plasztikai megfogalmazása 

Az érintetlen táj

A közvetlen környezetben található táj látványszerű megjelenítése A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák szubjektív megválasztásával Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény- és légköri viszonyok, az évszak, a természet körforgásának, változásának hatására - szivárvány, napfényes és párás délelőtt hangulatának megörökítése 

Az ember által alakított táj

Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása A tájról készült vázlatok dekoratív átírása Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák létrehozása Egységnyi lapokból formaritmusra épülő reliefek kialakítása. A reliefek síkredukciója 

A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek

Közös kőzetgyűjtemény kialakítása a tanulók által gyűjtött anyagból A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb darabjainak tanulmányozása - rajzi, képi megjelenítése A megismert forma dekoratív átírása egyéni szempontok alapján Ritmus, dinamika kifejezése a megismert, tanulmányozott formákkal Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák összeragasztásával Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal, vágott kövekkel A kőleves c. népmese szereplőinek, díszleteinek megjelenítése síkbábokkal 

A kő természetes állapota

A kavics formaelemzése A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolásának dekoratív átfogalmazása Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése Térrendezés, térlehatárolás kövekkel Mesék kincset rejtő barlangjának bemutatása 

A kő az építészetben és a szobrászatban

Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi, plasztikai feldolgozása a technika szabad megválasztásával vagy a szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból, gyurmából Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés A kialakított mélyedések gipsszel való kiöntésével reliefek képzése Terméskőfal faktúrák megjelenítése rajztollal, diófapáccal, gyűrt papírok nyomataival

37

Pedagógiai program



A csapadék – víz, jég, hó

Hóember, hószobor, hóvár építése a szabadban A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése Az érintetlen havas táj szépségének megfestése A téli táj kínálta sportolási lehetőségek - szánkózó, csúszkáló, korcsolyázó, síelő mozgásos élmények - képi megjelenítése 

A felszín vizei– ér, patak, folyó, tó, tenger

Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak megjelenítése Az akvárium világának képi megörökítése A különböző kultúrák vízmotívumainak felhasználása a szabad képalakításban 

A tenger ékszerei

A megfigyelt csigák, kagylók formájának megrajzolása Különböző csigaformák kialakítása agyagból A képlékeny agyagba nyomott formákkal, gipszöntéssel csiganyomatok készítése 

A csigák, kagylók dekoratív átírása

A megfigyelt csigák, kagylók formájának dekoratív átírása szubjektív színhasználattal Felületi minőségeket érzékeltető vonalrajzotok kialakítása A spirális szerkezet folyamatos, lendületes vonallal való érzékeltetése nagyobb felületen Papírcsíkokból ritmikus csigavonal-díszítmények képzése 

Ékszerkészítés

Gyöngysorok tervezése szín- és formaritmus kialakításával Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák elsajátítása – egy- és kétszálas fűzések kipróbálása egyéni színhasználattal Láncok kialakítása előzetesen gyűjtött, a természetben található fűzésre alkalmas anyagokból Fűzés saját készítésű festett, mintázott agyag-gyöngyökkel 

Az örvény és a hullám

A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes tempera és vízfesték alkotásokkal Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű krétarajzokkal A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának rögzítése a vízfelületre helyezett papír segítségével. A papír által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes vonalak belerajzolásával 

A levegő, a pára és a köd

Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs alkalmazásával

38

Pedagógiai program



A víz körforgása

Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék keletkezéséről A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos magyarázata A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot biztosító ködsüveggel kapcsolatos elképzelések rajzi megjelenítése 

A tűz

A tűz forma- és színváltozásainak megfestése A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált formákkal Tűzokádó szörnyek megjelenítése 

A kő, mint felületborító díszítőanyag

Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással padlótervek, játékos útburkolatok tervezése Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak élményéből kiindulva játékos játszótéri alakzatok képzése agyagból, és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes csempedarabkákkal 

Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben

Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással A formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.: csigavonalak, apró agyag-gömbök) egymásba építésével Használati tárgy (persely, gyertyatartó ...) készítése, felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése rátétes technikával 

A homok

Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek hatására vizes homokból hullámzó vonalú térelhatárolók építése A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos homokfelületek kialakítása terepasztalon Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok kialakítása 

Hegy, völgy, domb, síkság

A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni formáinak megrajzolása, megfestése A megismert forma dekoratív átfogalmazása A gyerekek számára fontos tájrészletek önálló képként való megjelenítése 

A tér benépesítése

A téri játékok megjelenítése a formák feljebb-lejjebb helyezésével, takarással, a térrétegek jelzésével A mozgásélmény, a mozgó emberi alak jellemző mozdulatainak ábrázolása A tér és ember kapcsolatának kifejezése

39

Pedagógiai program

Múzeumlátogatás, kiállításrendezés Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi plasztikai kifejezésmódokban. Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit. Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására. Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi plasztikai bemutatására, a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására.

40

Pedagógiai program

3. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra AZ EMBERT KÖRÜLVEVŐ TÁRGYI VILÁG, A JÁTÉKOK MEGISMERÉSE A VIZUÁLIS MEGFIGYELÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL 

Mozgásos játékok ábrázolása

A látott, megtapasztalt mozgásos téri játékok szubjektív képi, plasztikai megjelenítése A játék mozgásfázisainak rögzítése 

Társasjáték tervezése

Formaegyszerűsítésekkel, formaátírással nagyméretű társasjáték készítése csoportmunkával. A társasjáték szabályrendszerének, utasításainak megfogalmazása a tanulók által alkotott jelek alkalmazásával 

Makók, babák

A tanuló által kiválasztott játék tömegének, nagyságának, felépítésének, tagoltságának, arányainak, színének megfigyelése és megjelenítése formaelemzéssel, magyarázórajzzal 

Izületekben mozgatható bábok készítése



Népi játékok

Játéktervezés rajzlapon természetes anyagokból, szóbeli magyarázat az alkalmazásról A rendelkezésre álló, előzetesen gyűjtött természetes anyagokból játékkészítés az új ismeretek felhasználásával (pl.: kukoricaszár állatok, játékhangszerek, töklámpás, ékszerek, cserép pörgettyűk) 

Edénykészítési technikák

Agyagból kör, háromszög, négyzet vagy tég-lalap profilú pecsételő kialakítása, a megszáradt agyagforma faragása Tetszőleges méretű papírhenger vagy mázatlan cserép kitapasztásával intarziás díszítésű edény készítése a formába beillesztett egyenletes vastagságú, de különböző hosszúságú hurkákból és golyócskákból 6-8 mm vastagságra nyújtott lapokból laptechnikával edények, dísztárgyak készítése A hurkás felrakással és elsimítással készült edények díszítése pecsételővel 

Kályhaszemek, kályhamodell készítése

AZ EMBERT KÖRÜLVEVŐ TÁRGYI VILÁG, A HASZNÁLATI TÁRGYAK MEGISMERÉSE A VIZUÁLIS MEGFIGYELÉS, MEGJELENÍTÉS ÁLTAL 

A tanuló használati tárgyainak elemzése

A zsebben rejtőzködő tárgyak rajzos leltárának elkészítése 41

Pedagógiai program

A tárgyak megszemélyesítése saját ötlet alapján 

Az időmérő szerkezetek vizsgálata



A kerékpár

A kerékpár formaelemzése, karakterének ábrázolása A kerékpár hajtószerkezetének (a fogaskerék és a pedál) mozgásváltozásainak megjelenítése fázis- és magyarázórajzok segítségével A kerékpározó ember mozgásformáinak képi rögzítése folyamatábra segítségével Egy kerékpártúra vagy ügyességi verseny élményének vizuális megjelenítése a térviszonyok kifejezésével Útvonalrajz, térkép segítségével az otthontól az iskoláig vezető út bejelölése 

Csendélet

A beállított csendéletek kompozíciós vázlatának elkészítése, a csendélet megfestése a modellek térbeli helyzetének, szín- és fény-viszonyainak érzékeltetésével

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával. Ismerje a 12 fokú színskálát és tuja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Ismerje és tudja a vonal, folt, szín képalakító szerepét.

42

Pedagógiai program

4. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, AZ ÉPÍTÉSZET VIZUÁLIS MEGISMERÉSE 

Az építészet szerepe egyszerű kör alaprajzú építmények alkotása

Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése. A modellben a jurta berendezéseinek, a családtagok helyének kijelölése Sátor készítése a szabadban. Játék a sátorban Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak megtervezése, elkészítése természetes anyagokból 

Településfajták a népi építészet jellemzőinek bemutatása

A jellegzetes háromosztatú parasztház alaprajzának elkészítése Csoportmunkában épületek modellezése a megismert építkezési technikák alkalmazásával. 

A népi építészet anyagai textúra- és faktúraképzés a megismert anyagokkal

Természetes anyagok ritmikus sorolásával önálló textúra képzése, majd az egységnyi kis képek összeállítása egy nagy felületté Csíkokra vágott hullámpapírokkal különböző ritmusú felületek kialakítása 

A ház külső díszítő elemei homlokzattagolások, vakolatdíszek megjelenítése

A homlokzatok ornamentikájának, vakolatdíszeinek grafikus és plasztikus ábrázolása Az oromfalak feliratainak tanulmányozásával épületfeliratok tervezése, megjelenítése 

A kapu, a kerítés díszei kapufeliratok készítése

Névtábla készítése: „írás” agyaglapra agyaghurkák felrakásával, gipszalapba véséssel 

A lakóépület belső terei a népi építészet hagyományos lakberendezése

Szobaberendezési formák modellezése térben, különböző nagyságú dobozokkal. Az elrendezés alaprajzának rögzítése Játékbútor készítése természetes anyagokból Dobozból kialakított láda díszítése 

A lakás funkcióinak megismerése gyermekszoba tervezése, berendezése

Saját lakás alaprajzának és berendezésének megtervezése 

A színek és formák szerepe a belső térben enteriőrök tervezése

Lakásmakett készítése. A lakásmakett különböző textíliákkal való díszítésével más-más enteriőr kialakítása 43

Pedagógiai program



Lakáskultúra lakberendezési tárgyak természetes anyagból

Terítő batikolása csomózással Falikép, ikebana összeállítása szárazvirágokból Gyertyatartó, váza, hamutartó készítése agyagból felrakással; kanalas, fésűtartó készítése lapolással 

A középületek fajtái, funkciói várak vizuális megjelenítése

Az elképzelt vár vizuális megjelenítése A térbeli helyzet meghatározása alaprajz, nézőpont alapján (alálátás, rálátás) Az elő-, közép- és háttér érzékeltetése (pl.: az előtérben mozgó szereplők, a középtérben álló vár, a háttérben hegyek, égbolt) 

A szakrális terek, épületek

Templommakettek megtekintése. A makettek vetületi rajzának elkészítése A jellemző templomnézet kiemelésével a templom tömegének síkraredukálása Az elöl- és oldalnézet felhasználásával, azok karácsonyi motívumokkal való kiegészítésével ünnepi képeslap tervezése. A képeslap elkészítése történhet papírnyomattal, papírkivágással vagy a kivágott templomforma körbefújásával, az üres részek grafikai kitöltésével 

A fény szerepe a belső térben ünnepi ablakok, kirakatok megjelenítése

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETI TÉR 

A táj és az építmény viszonya tájba illő település tervezése, makettezése

A természeti és mesterséges formák - hegyek, völgyek, folyók, tavak, fák, utak, alagutak, hidak, vízvezetékek, vízlefolyók, vízgyűjtők, víztárolók, csatornák, csatornarendszerek - modellezése A település elhelyezése a természeti környezetben Térképkészítés 

Park, játszótér tervezése köztéri szobrokkal

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS AZ EMBER KAPCSOLATA 

Az ember helye az épített környezetben mozgó emberi alakok megjelenítése

Építkezéshez kapcsolódó mozgások megjelenítése Utcákon, tereken mozgó emberalakok megmintázása, pl.: görkorcsolyázó, kocogó, várakozó, padon fekvő hajléktalan, kutyát sétáltató, babakocsis kismama, plakátragasztó, útbontó, faültető, jégkrémárus AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A TÁRGYI VILÁG 

A közlekedési eszközök története, fajtái közlekedési eszközök tervezése, modellezése

Kerékpár, tricikli és motorkerékpár modellezése dróthajlítással

44

Pedagógiai program



A sík és a test a körlap és a gömb megismerése

A kör perspektivikus elváltozásainak meg-jelenítése vonalas rajzzal A gömb származtatás lehetőségeinek számbavétele: Körlapok egymásba illesztésével, a köralakzat szimmetriatengely mentén való elforgatásával, különböző átmérőjű körlapok középpontos felfűzésével gömb származtatása A származást szemléltető modellek ábrázolása A gömb térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az ön- és vetett árnyék jelölésével 

Szabályos forgástestek tanulmányozása téglalap és henger, háromszög és kúp ábrázolása



Szabályos forgástestek tanulmányozása a tojás formaelemzése és modellezése

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A TÁRGYI VILÁG ÖSSZEGZÉSE 

Forgástestek csonkolásával fantáziaváros (víz alatti vagy űrváros) tervezése

Kisebb csoportokban az űrváros vagy a víz alatti város különböző rendeltetésű, formájú épületeinek megtervezése, megalkotása a fantázia szabad mozgósításával Formák térbe helyezésével városrész kialakítása. A városnegyed térképének, információs tábláinak elkészítése 

Forgástestek csonkolásával, összeépítésével fantasztikus járművek tervezése

Az eddigi ismeretek és a képzelet segítségével fantasztikus járművek tervezése, makettezése Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómiától a komplementerekig. Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére. Legyen képes illusztrációs munkák készítésére

45

Pedagógiai program

5. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A LAKÓHELY TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSE 

Az érintetlen táj, tájkép festése

A lakóhely természeti tájainak látványszerű megjelenítése Az adott táj változatosságának kifejezése az évszak, a fény- és légköri viszonyok függvényében A táj látványának egyéni, dekoratív átfogalmazása a grafika lehetőségeivel (monotípia) A tájhoz fűződő élmények (kirándulás) érzelmi hatásának megjelenítése 

A vadon élő növények a növények formaelemzése



A vadon élő állatok. Az állatok testfelépítésének tanulmányozása

Az apró kis lepkék, tücskök, szöcskék, cincérek tanulmányozásával a rovarvilág szépségének megjelenítése A tájra jellemző madarak (pl.: fácántyúk és kakas) formájának, színének, tollazatának megfigyelése, a formai különbségek rajzi összehasonlító elemzése 

Az átalakított, megművelt táj. A táj változásának bemutatása folyamatábrán

A lakóhely megművelt tájainak tájképszerű megjelenítése (pl.: a frissen felszántott föld, a learatott tarló, a lekaszált rét) Az ember természetátalakító munkájának be-mutatása (pl.: felszíni bányászat, szemétgyűjtő hegyek) folyamatábra segítségével A szántóföldi élet, a szántás, vetés, kapálás, aratás életképszerű ábrázolása 

A termesztett haszonnövények világa. Magyarázó rajzok a növények felépítéséről

A gabonanövények közül a búza bojtos gyökérzetének, lándzsa alakú levelének, üreges szárának, a kalász virágzatának és a búzaszemnek vizsgálata, rajzi megjelenítése A kapásnövények közül a kukorica támasztógyökereinek, pudvás, ízes szárának, levelének, porzós bugavirágának és a termés torzsavirágzatának megfigyelése, ábrázolása A kukoricacsőn elhelyezkedő sorok szerkezetének magyarázó rajza A kukoricacsuhé és -szár, valamint szalma felhasználásával játékok, bábok készítése Az olajosmagvú növények közül a napraforgó levelének, fészkes virágzatának elemzése, megrajzolása A virág szerkezetét magyarázó rajzok készítése Napraforgót ábrázoló csendéletek festése A haszonnövényekhez kapcsolódó hagyományok, szokások megjelenítése 

A tenyésztett haszonállatok

Az állatok tömegének plasztikus megjelenítése

46

Pedagógiai program

A LAKÓHELYI KÖZÖSSÉGEK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE 

A családi közösség, az ünnep jelentősége

Ajándékkészítés Karácsonyi ajándék készítése választott anyaggal és technikával vagy karácsonyi asztali díszek készítése A LAKÓHELYI KÖRNYEZET VIZUÁLIS MEGISMERÉSE 

A kert és lakás növényei

Díszkert tervezése Az otthon köré díszkert tervezése cserjékkel, kerti virágokkal, utakkal, pihenőkkel A kedvenc gyümölcsök, virágok formájának, színének tanulmányozásával formaelemzések (felépítés, szerkezet, tagoltság ...) készítése Tetszés szerint összeválogatott növényekből virág- vagy gyümölcscsendéletek festése A LAKÓHELY ÖLTÖZKÖDÉSI KULTÚRÁJÁNAK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE Öltözködéskultúra, népviselet jelzésértékű viselet tervezése 

A mai öltözet jellemzői

Mai öltözék tervezése. Divatos iskolai öltözet tervezése Farsangi, báli alkalmi ruha vagy jelmez tervezése a hozzá illő kiegészítőkkel saját maguk számára A LAKÓHELY INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE 

A lakóhely közlekedése

Autópálya makettjének elkészítése 

A vasút szerepe a település életében

Közlekedéstörténeti tanulmány készítése Helytörténeti tanulmány készítése a település vasúti közlekedéstörténetének feldolgozásával. A tanulmány borítójának elkészítése a témát kifejező felirat és kép összhangjának megteremtésével A vasút fejlődésének bemutatása képsorral Vasúti modellek (játék mozdony, vagon) formaelemzése, vetületi rajza Papírhengerre festett háttér forgatásával a két állomás között haladó jármű mozgásának érzékeltetése 

A posta szerepe a lakóhely életében

A helyi posta emblémájának megtervezése A postatörténetet feldolgozó reliefsor készítése csoportmunkával. Bélyegző készítése

47

Pedagógiai program

A LAKÓHELY ÉLETMÓDJÁNAK VIZUÁLIS MEGISMERÉSE 

Az egészségmegőrzés feltételrendszere

Élmények, érzések feldolgozása Fogápoláshoz, egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó felhívó plakátok készítése Az egészséges életmód feltételeinek összegyűjtésével, csoportmunkával egy képes tájékoztató tábla elkészítése "Ilyen a harmonikus ember" címmel a jellemzők rajzos összegzése AZ ISKOLAI KÖRNYEZET VIZUÁLIS MEGISMERÉSE  Pillanatképek az iskola életéből  Karikatúrák készítése  Az iskola épületének elemzése Alaprajz és makett készítése "Az ideális iskola" címmel épület tervezése az alaprajz elkészítésével Az iskolaépület térbeli makettjének megalkotása karton vagy dobozok felhasználásával Járólap, illetve falburkolat tervezése geometrikus és organikus formák ritmusával  Az iskolabútorok elemzése Berendezési tárgyak tervezése

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére. Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív formákat.

48

Pedagógiai program

6. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra AZ EMBERI ÉLET SZAKASZAI AZ EGYÉN FEJLŐDÉSE  Az életkori szakaszok megismerése Életszalaggal, analógiákkal életkori jellemzők kifejezése  A születés, gyermekkor megismerése - népi gyermekjáték készítése  az ifjúkor, a házasság megismerése - hagyománytárgyak alapján jegyajándék készítése  A felnőttkor, a családi élet, az emberi élet végességének megismerése - életfa, kopjafa tervezése  A viselet elemeinek megismerése - viseletkiegészítők készítése gyöngyből, bőrből AZ ÉLŐLÉNYEK KIALAKULÁSE, AZ ŐSLÉNYEK VILÁGA  Az élővilág kialakulásának megismerése - őslények elképzelése, rekonstruálása  Az őslények környezetének megismerése - az őslények mesekörnyezetbe helyezése  Az ősművészet megismerése - kultikus, mágikus tárgyak (amulett, idol) készítése  A Kárpát-medence őstörténetének megismerése - a régészeti emlékek modellezése A VIZUÁLIS MŰVÉSZET, A KÉPZŐMŰVÉSZET ALAKULÁSÁNAK KRONOLÓOGIKUS ÁTTEKINTÉSE  Mezopotámia művészetének megismerése - pecsételőhenger készítése, zikkurat modellezése  A technika fejlődésének megismerése (út a keréktől a mai járművekig) - működést, szerkezetet bemutató ábrák készítés  Egyiptom építészetének és szobrászatának megismerése - kockaszobor készítése vagy épületek modellezése  Egyiptom szobrászatának és festészetének megismerése - a nézeti ábrázolás gyakorlása 49

Pedagógiai program

 A térábrázolás fejlődése - az egyiránypontos szerkesztett perspektíva megismerése  Az indián művészet megismerése - naptár vagy totemoszlop készítése  természeti forma elemzése - a belső szerkezet megismerése - a forma dekoratív átírása  Kréta–Mükéné művészetének megismerése - az izometria alkalmazása  A görög építészet megismerése - az emberléptékű arányrendszer vizsgálata  A görög szobrászat és festészet megismerése - mozgásfázisok megjelenítése  Róma művészetének megismerése - mértani testek tengelyre fűzése - Kavallieri-axonometria alkalmazása A TÉRÁBRÁROLÁS, A TÉRMEGJELENÍTÉS FEJLŐDÉSE, KONVENCIÓI  A látszatperspektíva megismerése - testcsoportok szabadkézi perspektivikus látványrajzának elkészítése  A szerkesztett perspektíva megismerése - kétiránypontos szerkesztések  A perspektíva alkalmazása - mértani testek Monge-féle vetületi ábrázolása A FÉNY ÉS SZÍN SZEREPE A TÉR KIFEJEZÉSÉBEN  A fény téralakító szerepének megismerése - tónusos megjelenítés készítése  a szín térhatásának megismerése - testcsoportok látványának megfestése  A szín szerepe a tér kifejezésében, a plasztikusság megjelenítésében - dekoratív átírás  a térábrázolásról tanultak egyéni alkalmazása Mondrián- és Vasarely-típusú alkotásokban - patchwork tervezése

50

Pedagógiai program

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi, plasztikai feldolgozás). Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében.

51

Pedagógiai program

RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: – természetes forma, – mesterséges forma, – forma és mozgás, – forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – kreativitás, – manuális készség.

52

Pedagógiai program

TOVÁBBKÉPZŐ TOVÁBBKÉPZŐ CÉLJA A korábbi években- illetve a műhelymunka során – elsajátított technikai és formai eszközök széles körű alkalmazása, az ezeken való jártasság elmélyítése a tanulók számára. A továbbképző évfolyamain a rajzi, színbeli, illetve sík- és térbeli tevékenységek széles körű alkalmazása, gyakorlása lehetőséget adhat a tanulóknak teljesebb önkifejezésre és a szakirányú továbbtanulásra.

A TOVÁBBKÉPZŐ FELADATAI:      

önálló alkotómunka elemeinek kialakítása, azok sokrétű használata, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a látás és látványértelmező képesség, a megjelenítő képesség, a kompozíciós készség, az elvont gondolkodás (absztrakció és elvonatkoztatás, redukáló képesség) és az elemző képesség fejlesztése, jártasság kialakítása a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, valamint az anatómiai ismeretekben. az egyes festői és szobrászati technikák, valamint a médiaművészez megismerése, alkalmazása, a művészettörténet nagy korszakainak, a az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak, összevetésének tárgyilagos, elemző ismerete.

53

Pedagógiai program

7. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ábrázolási rendszerek:   

Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás Axonometrikus ábrázolás (kavallieri, izometrikus) Perspektivikus ábrázolás

Játék a színekkel és fénnyel      

A fény szerepe a látásban A fényszínek és festékszínek összehasonlítása Összeadó és kivonó színkeverés Színek csoportosítása színezet, telítettség, világosság szerint Színkör, színgömb, szinoid Színharmóniák. Színkontrasztok

Vizuális kommunikáció   

Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyvének összeállítása a díszletek megtervezése Tudományos ismeretterjesztő, művészi kiadványok szerkesztése A tömegkommunikáció (könyv, folyóirat, plakát, videó, TV, rádió) hatásának vizsgálata

Emberalak A gyermek és felnőtt testarányok Az ember szerkezete:  a csontvázrendszer egésze és részformái  az izületek modellezése és rajzolása (befoglaló geometrikus formák)  az izmok alakja és működése  a végtagok, a hát, a mell, a has, a nyak, a fej izmai, a fej részformái Az emberi test felületei Az emberi test vizsgálata különböző téri helyzetekben. Mozdulattanulmányok A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítése Az ember szűkebb és tágabb környezetének képi, plasztikai megjelenítése Az ember külső és belső tulajdonságainak, jellemének kifejezése testbeszéddel, test-tartással, arckifejezéssel, ruházattal, környezettel Egy- és többalakos kompozíciók különböző megvilágításban A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítései A portré, az önarckép lehetőségei Művészettörténet Az ókeresztény művészettől, a reneszánsz művészetig a művészettörténeti korszakok (építészetének, szobrászatának, festészetének) legfontosabb ismertetőjegyeinek meg-ismerése Leonardo, Michelangelo életének és művészetének megismerése 54

Pedagógiai program

Minimumkövetelmény A tanuló legyen jártas a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek alkalmazásában. Ismerje a sík és térábrázolás szabályrendszerét, a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolások leggyakoribb formáit, az ábrázoló geometria és a szerkesztő térábrázolás szabályait. Legyen jártas a látvány, illetve annak képi megjelenítésének értelmezésében, a sík térbeli művek önálló alkotó létrehozásában

55

Pedagógiai program

8. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ábrázolási rendszerek:   

Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás axonometrikus ábrázolás (Kavallieri, izometrikus) perspektivikus ábrázolás

Műszaki ábrák olvasása 

Rekonstrukció

Szerkezet   Az alak   

A belső felépítés és szerkezet értelmezése metszősíkokkal (hossz-, kereszt- és rétegmetszetekkel) A természeti és mesterséges tér, valamint az abban megjelenő formák képi, plasztikai elemzése Krokik az állatkertben vagy vázlatok háziállatokról Krokik csoporttársakról, álló, fekvő és mozgó alakokról Csontváz rajza

Szín és érzelem         

Összeadó és kivonó színkeverések A színek rendszerezése Színskálák. Színharmóniák. Színkontrasztok Színek lélektani, esztétikai hatása Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző fényforrások, világítási effektusok alkalmazásával Zenei, képzőművészeti, irodalmi, tánc-drámai, filmbeli, szituációs játékok, mozgások inspirációi A rajtuk kívülálló világ és belső világuk, természetük, gondolatkörük ötvözése A gondolkodás és a fantázia összefüggése Saját kifejezési stílus létrehozása

Tömegkommunikáció    

A tömegkommunikáció (reklámok) hatásának vizsgálata A mozgás, hang, fény és statikus látványelemek megismerése Látványtervezés Számítógépes programok bemutatása

56

Pedagógiai program

Stílusjátékok  

Ugyanazon téma megmintázása, megrajzolása, megfestése, realista, szürrealista, poin-tilista, expresszionista, kubista, futurista, konstruktivista stílusban A művészettörténeti anyag makettjeinek modellként való felhasználása

Elvont, nem vizuális információk megjelenítése vizuális hatáselemekkel 

A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv alkotó használata (pont, vonal, folt, tömeg, szín, fény, tónus, árnyék, arány, irány, ismétlés, ritmus, kiemelés, kompozíció)

Téralakítás, térkonstruálás:   

XX. századi építészeti lefedések, szerkezetek modellezése, kiállításrendezés, látványtervezés Az ábrázolási eljárások, technikák önálló, kreatív alkalmazása Lehetőség szerint számítógépes grafika készítése. (pl.: Egy bolygó mozgása; A Föld felszínének változásai; Egy űrhajó haladása)

Minimumkövetelmény A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (fény-érnyék, folt, elrendezés, stb.) tudatos alkalmazása az alkotó munkában. A megjelenítés intenzitásának befolyásolása az önálló tevékenységekben. A vizuális nyelv jelentésrendszerének ismerete, elemzőképesség. Az anatómia alapvető törvényeinek ismerete, elemzőképesség. A képi konvenciók ismerete. A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásaiban való jártasság.

57

Pedagógiai program

9. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ábrázolási rendszerek:   

Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás Axonometrikus ábrázolás (kavallieri, izometrikus) Perspektivikus ábrázolás

Színtanulmányok      

A fény szerepe a látásban A fényszínek és festékszínek összehasonlítása Összeadó és kivonó színkeverés Színek csoportosítása színezet, telítettség, világosság szerint Színkör, színgömb, szinoid Színharmóniák. Színkontrasztok

A tömegkommunikáció   

Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyvének összeállítása a díszletek megtervezése Tudományos ismeretterjesztő, művészi kiadványok szerkesztése A tömegkommunikáció (könyv, folyóirat, plakát, videó, TV, rádió) hatásának vizsgálata

Emberalak A gyermek és felnőtt testarányok Az ember szerkezete:  a csontvázrendszer egésze és részformái  az izületek modellezése és rajzolása (befoglaló geometrikus formák)  az izmok alakja és működése  a végtagok, a hát, a mell, a has, a nyak, a fej izmai, a fej részformái Az emberi test felületei Az emberi test vizsgálata különböző téri helyzetekben. Mozdulattanulmányok A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítése Művészettörténet Barokk művészet, a klasszicizmus, romantika, realizmus, plein air festészet, impresszionizmus, neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus, nagybányai festészet, nabis, szimbolizmus, historizmus, akadémizmus, eklektika, a szecesszió művészeté-nek legfontosabb ismertetőjegyei. Az adott művészettörténeti korra jellemző műalkotások bemutatása és elemezése Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry élete, munkássága Műalkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése Alkotói típusok, alkotói módszerek Az önkifejezés és kreativitás jelentősége

58

Pedagógiai program

A filmvilág  

A vizuális–auditív művészetek – különösen a TV, rádió, videó, film – hatása az emberre A kép és a hang kapcsolata a filmművészetben

Környezetkultúra  

A kultúrát, népművészetet meghatározó tényezők felfedezése A saját tájegység hagyományai, szellemi kultúrája (népköltészete, szokásai) népművészete (jellegzetes ágai, motívumkincse, tárgyai, központjai)

Minimumkövetelmény Az elvont gondolkodás (absztrakció, redukáló és átíró képesség) kialakítása és gyakorlati alkalmazása. Az elemző képesség jártassági szinten történő alkalmazása. Az ábrázoló geometria és alkalmazásának ismerete. A vizuális kommunikáció jel- és jelzésrendszerének alkalmazása. Az önálló alkotómunkára való törekvés kialakítása és gyakorlása.

59

Pedagógiai program

10. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Ábrázolási rendszerek:  Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás  axonometrikus ábrázolás (Kavallieri, izometrikus)  perspektivikus ábrázolás Műszaki ábrák olvasása Rekonstrukció A belső felépítés és szerkezet értelmezése metszősíkokkal (hossz-, kereszt- és rétegmetszetekkel) A természeti és mesterséges tér, valamint az abban megjelenő formák képi, plasztikai elemzése Színek lélektani, esztétikai hatása Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző fényforrások, világítási effektusok alkalmazásával Összeadó és kivonó színkeverések A színek rendszerezése Színskálák. Színharmóniák. Színkontrasztok A tömegkommunikáció (reklámok) hatásának vizsgálata A mozgás, hang, fény és statikus látványelemek megismerése Látványtervezés Számítógépes programok bemutatása A vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, időbeli kifejezés) A metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha, ékszer, kozmetika, fodrászat, tetoválás) A tömegkommunikáció (tévé, videó, újság, reklám). Megőrzés- és kiállításkultúra A tartalom és a forma a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi életben A művészet életformáló szerepe. A katarzis jelentősége A tudomány szerepe a modern művészeti technikákban és a kifejezésben Hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés a művészetben A zene, irodalom, tánc és a képzőművészet (mozgókép és média) kapcsolata A művészet újabb irányai, lehetőségei Művészettörténet A XX. század építészetének, az avantgárd művészet (fauvizmus, expresszionizmus, kubizmus, a nyolcak, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, szentendrei iskola, kút, római iskola, gresham-kör – posztnagybányai iskola, szocialista törekvések, absztrakt művészet), a neoavantgárd művészet tudományos, technicista irányzatait (pl.: op art, kinetika, strukturalizmus), a pop art és rokon jelenségek körét, az akcióművészetet, a posztmodern–transzavantgárd művészet legfontosabb ismertetőjegyei Az adott művészettörténeti korra és jelenségre jellemző műalkotások bemutatása, elemzése Hazánk művészetének helye az európai művészetben Hazai és külföldi művészeti szakirodalom

60

Pedagógiai program

A film A filmelemzés szempontjai A tömegfilmek és a művészi filmek közötti különbség A tartalom és a forma egysége a filmben A különböző filmtípusok A film történetének a II. világháborútól napjainkig terjedő korszakának vázlatos áttekintése A filmtörténeti korszakainak áttekintése és néhány jellegzetes film megtekintése, elemzése A TV, a videó hatása a családra és a társadalomra A manipulálhatóság veszélyei. A multimédia jelentősége Tárgykultúra, környezetkultúra Tárgyalkotás az ismert kézműves technikákkal, a hagyományok továbbéltetése a mai igényeknek megfelelő tárgyakon (forma, funkció, motívumkincs, színvilág... átörökítése, átfogalmazása) Funkcióval rendelkező tárgyak létrehozása (ajándéktárgyak, öltözetkiegészítők, lakáskultúrához kapcsolódó tárgyak ...) Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, fa, bőr, textil, növényi részek, termések ... Az anyagok felhasználhatóságának megítélése (megszokottól eltérő formákban is), a munkavédelmi előírásoknak megfelelő eszközhasználat Feladatok a festészeti alapismeretek összefoglalására Szabadon választott témában tempera vagy olajfestmény készítése, színtervekkel és rajzi tanulmányokkal együtt nagy méretben (portfolió az alkotási folyamatról) Feladatok a szobrászati alapismeretek összefoglalására Szabadon választott anyaggal köztéri szoborterv elkészítése szoborállvány használatával Tervrajzok, esetleg a mű elhelyezését imitáló fotómontázsok mellékelésével (portfolió a készülő szobor munkafázisáról) Minimumkövetelmény A tanuló ismerje:  a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,  azok jel- és jelentésrendszerét,  a sík és térábrázolás szabályrendszerét,  az ábrázoló geometria alapelemeit,  a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,  a médiaművészet kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,  a képi konvenciók jelentéshordozó elemeit,  az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit,  a vizuális nyelv kommunikációs eszközrendszerét,  a művészettörténet nagy korszakait. A tanuló legyen képes:  a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák önálló (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,  a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,  sík- és térbeli művek létrehozására,  konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére,  a látvány, illetve az abból történő absztrakció elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel)  a művészettörténeti korszakok megismert értékeit kreatív módon alkalmazni, adaptálni saját alkotómunkájukban

61

Pedagógiai program

A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás max. 120 perc 2. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról – a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét, tudását, művészi igényességét. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfolió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek…), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készült tanulmány témája lehet: – természetes formák, – mesterséges formák, – külső vagy belső tér, – térben megjelenő figura, – portré. 3. A vizsga értékelése Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, 62

Pedagógiai program

– tervező, feladatmegoldó készség, – képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – kreativitás, – manuális készség, – művészeti ismeretek, – esztétikai érzékenység, – tárgyalkotó készség, – a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása.

63

Pedagógiai program

A RAJZ-FESTÉS MINTÁZÁS TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK ÉS A TÉNYLEGESEN MEGLÉVŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE kötelező eszközök, felszerelések

mennyiségi mutató

meglévő megjegyzés

Helyiségek rajzterem

a tanszak és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

2

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei tanulói asztalok, székek

a tanulók létszámának figyelembevételével

Rajzasztalok termenként 30

nevelői asztal, szék tárolószekrény tábla magnetofon vagy CD-lejátszó

tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1

video (lejátszó, felvevő) televízió, videokamera

iskolánként 1

termenként 1

diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon

tantermenként 1

termenként 1

írásvetítő sötétítő függöny

iskolánként 2 ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

termenként 1 beépített szekrénysor termenként 1 termenként 1

termenként 1 termenként szükség szerint projektor tantermenként 1 számítógép tantermenként 1 digitális fényképezőgép tantermenként 1 festőállvány termenként 1 reftektorok termenként 2 modellcsontváz1 , koponya 2

ruhatároló (fogas)

a tanulók létszámának figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető

szeméttároló

helyiségenként 1

64

termenként szükség szerint

termenként 1 Beépített szekrények

Pedagógiai program

MAKETT ÉS PAPÍRTÁGYKÉSZÍTŐ MŰHELYMUNKA IRÁNYELVEI

65

Pedagógiai program

MŰHELYPROGRAM AZ ALAPFOK ÉVFOLYAMAIN A MŰHELYPROGRAM CÉLJA Az előkészítő szakasz vizuális alapismereteire, az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismeretet, jártasságokat, képességeket és gyakorlati tevékenység által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra. A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítására, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség.

A MŰHELYPROGRAM FELADATAI Olyan alapozó és speciális ismeretet, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelyprogram feladata, ismertese meg a tanulót:  a választott műhelytevékenység-anyagaival, eszközeivel,  a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal,  a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével,  a díszítés eszközeivel, lehetőségével. Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére.

A MŰHELYMUNKA MÓDSZEREI Az alkotóképesség kialakítása a személyiségfejlesztés napjaink pedagógiájának kiemelt feladata. A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szükség van. Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, információk, tapasztalatok ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező, problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását.

66

Pedagógiai program

KÖVETELMÉNYEK A tanuló az alapfok végén ismerje:        

az adott szakág legjelentősebb alkotásait, a taralom és forma összefüggéseit, a tárgyformáló tevékenység anyagait, eszközeit, a tervezés, kivitelezés műveleteit, alkotás módszereit, a díszítés eljárásait, a kifejezési módokat és lehetőségeket, a szín és formarendezés alaptörvényeit,

legyen jártas:    

formaelemzésben, a tárgyértelmezésben, a díszítménytervezésben, a kifejezési eszközök személyes jellegű használatában,

legyen képes:        

elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazásában, a forma jelentést hordozó funkcióinak megismerésére, a munkafázisok megállapítására, a legalkalmasabb anyagok megválasztására, a tárgyformáló eszközök használatára, anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítésére, a balesetmentes munkavégzésre, az elvégzett tevékenység értékelésére.

67

Pedagógiai program

MŰHELYPROGRAM A TOVÁBBKÉPZŐ ÉVFOLYAMAIN A MŰHELYMUNKA CÉLJA A választott műhelygyakorlat tanításának célja, hogy azt az alapfokú képző- és iparművészeti művészetoktatási intézmény tantárgyainak, (rajz-festés-mintázás, művészettörténet) műveltséganyagával közösen fejlessze:     

a vizuális megismerő, megjelenítő, kifejező, alkotó képességeket, a látást, kézügyességet, a technikai érzéket, a kézműves konstruáló, tárgytervező-alakító képességeket, az esztétikai érzékenységet, ítélőképességet, a helyzetfelismerő, véleményalkotó, problémamegoldó képességeket.

A műhelygyakorlat célja:    

a tapasztalásra épülő, tevékenységbe ágyazott készség és képességfejlesztés, az érzelmi és értelmi gazdagítás, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozás, a sokoldalú személyiségfejlesztés.

A műhelygyakorlat célja, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket a vizualitás, a tárgyformálás eszközeivel meg tudják jeleníteni    

ismerjék a választott műhely elméleti és gyakorlati tudnivalóit, esztétikai és technikai lehetőségeit, rendszerezzék, alkalmazzák a megszerzett ismereteiket, legyenek képesek tervezésre, kivitelezésre, tárgyalkotásra.

A művészeti iskola tevékenysége járuljon hozzá, hogy a tanulók életkoruknak és képességüknek megfelelő vizuális műveltségre tegyenek szert, hogy képessé váljanak ezen ismereteik felhasználására a mindennapi életben és továbbtanulásban.

A MŰHELYMUNKA FELADATAI A tárgyalkotó műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg:     

a választott tárgyalkotó tevékenység jelentőségével, helyével, szerepével, alkalmazási lehetőségével, a választott tevékenység eszközeivel, anyagaival, technikáival, formanyelvével, konvencióival, a tervezés dokumentálási módszereivel, a forma-díszítmény, az anyag- forma-technika-rendeltetés, hasznosság-szépség, életmód-tárgystílus összefüfféseivel.

68

Pedagógiai program

A tárgyalkotó műhelymunka alakítsa ki:   

a szerszámhasználó, anyagalakító jártasságokat, a tárgytervező-kivitelező-alkotó képességeket, a munkaszervezés, ellenőrzés, eredményértékelés módszereit.

A képességeket olyan szintre fejlessze, hogy elképzeléseiket tárgyiasult formában meg tudják jeleníteni. Keltse fel a tárgyi világ, a környezet iránti érdeklődést.

69

Pedagógiai program

KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje a választott műhelygyakorlat:        

fogalmát, műfaját, szerepét, jelentőségét, alkalmazási lehetőségeit, a legjelentősebb alkotóit, műhelyeit, a fejlődés szakaszait, technikai vonulatait, a kifejezés, megjelenítés eszközrendszerét, anyagait, az anyagalakítás eszközeit, eljárásait technikai műveleteit, a felhasználás. Feldolgozás, bemutatás lehetőségeit, a formázás, díszítés módjait, az anyag, forma, funkció összefüggéseit.

A tanuló legyen jártas a választott műhelygyakorlat:      

a kifejezés eszközeinek megismerésében, azok felhasználásában, a műfaj követelményeinek megfelelő átfogalmazásába, átírásában, a tervezés kétnyelvi eszközeinek, értelmező ábráinak alkalmazásában, a díszítés technikai műveleteiben, a kifejezés hagyományos és újszerű technikáiban, az egyéniségnek megfelelő: anyag, eszköz, formálástechnika, alkotói módszer, forma- és motívum megválasztásában, kivitelezésében.

A tanuló legyen képes a választott műhelygyakorlat:       

folyamatainak, alkotásainak, tárgyainak megismerésére; legjellemzőbb vonásainak megragadására, a feladatnak megfelelő megjelenítési, gondolatközlési, átírási gyakorlatok; tér, forma- és színtanulmányok; szerkesztési eljárások; modellek, makettek készítésére, a tervezési folyamatok önálló megoldására, a forma- díszítmény, forma-funkció összhangjának megteremtésére, a célnak megfelelő: kifejezési eszközök, anyagok, technológiák, eljárások, anyagmegformálás, alakítás megválasztására, a szerszámok, eszközök balesetmentes, szakszerű használatára, a tervszerű, igényes munkavégzésre.

70

Pedagógiai program

MAKETT-ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ TANSZAK

71

Pedagógiai program

1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI A makett és papírtárgy műhelymunka tanításának célja:   

az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése, a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének kialakítása, a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása.

A műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan:  

olyan alapozó és speciális ismeretek nyújtása, amelyek elsajátítása és begyakorlása révén művészi tartalmú alkotásokat létrehozni, az anyag széleskörű ismerete folytán könnyítse meg a tanuló munkáját a különböző művészeti területeken.

A papírtárgykészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan ismertesse meg a tanulót:         

a papír kultúrtörténeti jelentőségével, papírművészet műfajaival, papírkészítés folyamatával, a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel, a gazdaságos és sokrétű felhasználás módozataival, az alkotó folyamat fázisaival, munkafogásokkal, az eszközök balesetmentes használatával, tárolás és konzerválás módjaival.

Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban:    

azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni, és alkotó munkát végezni, az igényt az általa készített tervek, leírások, alkotások pontos, esztétikus kivitelezésére, bemutatására, a véleménynyilvánítás igényét és képességét, rendszeres, céltudatos gondolkodás, készségét a gazdaságos megoldások keresésére.

72

Pedagógiai program

2. KÖVETELMÉNYEK Az alapfok végén a tanuló ismerje:           

a papír történetét, gyártási folyamatát, eszközeit, a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A sorozat) a papírmegmunkálás eszközeit, a munkafolyamatok sorrendiségének jelentőségét, a gyakorlatban elsajátított technika hibalehetőségeit, törekedjenek ennek elkerülésére és tudja a jelenségek magyarázatait, néhány tárgy elemzésén keresztül a forma és funkció jelentőségét, a forma és díszítmény szerepét, törekedjen ezek egységének megteremtésére, a betűírás történetét, a betűtípusokat, néhány papírjáték készítését, használatát, az origami történetét, a papírhajtogatás szimbólumait, alapfogásait, a sárkánykészítés történetét, az aerodinamika alaptörvényeit, a papírnak más anyagokkal történő társítási lehetőségeit, a makett és modell közötti különbséget,

legyen képes:     

a tanult elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni, az eszközök rendeltetésszerű használatára, gyakorlati tapasztalatai birtokában egyszerűbb tárgyakból variáció sorozatot készíteni, műhelyrajzokat értelmezni, igényesen megvalósítani, az elkészült munkákat elemezni, megítélni.

A tanuló a továbbképző végén, a fentieken felül ismerje:               

a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A és B sorozat) a papír felhasználásával, megmunkálásával kapcsolatos tipikus feladatokat, feladatcsoportokat és azok megoldási lehetőségeit, az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak megfelelő eljárásokat, saját ötleteit a technológiához igazítani és megvalósítani azokat, a betűírás és nyomtatás történetét, különböző módozatait, néhány jellegzetes papírjáték készítését, használatát, a papírhajtogatás szimbólumrendszerét, a tervezés ergonómiai szempontjait, a papírnak más anyagokkal való társítási lehetőségeit, azok korlátait, a könyvkötés alapfogásait, eszközeit, a papírművesség irányzatait, jelentős alkotóit és munkásságukat, az aktuális feladathoz kapcsolódó területek elméleti és gyakorlati követelményeit, a jelentésre, rendeltetésre utaló formai jellemzőket, történeti és kortárs tárgyakon, a papír szakszerű tárolásának feltételeit, a papír konzerválásának és restaurálásának anyagait, eszközeit, műveleteit,

73

Pedagógiai program

legyen képes:      

a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok értelmezésére, igényes elkészítésére, bemutatására, a papír megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatára, a papírfajtákat, a megmunkálás módjait a feladatnak, az igényeknek legmegfelelőbben kiválasztani és alkalmazni, a művészeti háttér és elméleti ismeretek integrálása, alkalmazására feladat megoldásában, a pozitív esztétikai minőségeket környezetében felismerni, a feladat megoldásával kapcsolatban kreatív módon ötletekkel, elképzelésekkel előállni, azok mellett érvelni.

74

Pedagógiai program

ALAPFOK 1-2. osztály Műhelyelőkészítő évi 36hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A műhelyelőkészítő célja: hogy játékos formában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve megismertesse a tanulókat a programmal és felkeltse érdeklődésüket a papírral való tágabb körű foglalkozás iránt. A műhelyelőkészítő tematikájának bemutatása A tematika ismertetése A papír felhasználási területei, tulajdonságai A felhasználhatóságot befolyásoló tényezők Papírhajtogatás  Alaphajtogatások megismerése (zsebkendő, szalvéta, tölcsér, sátor, batyu) Az origami eredete, jelentése és jelentősége Az általánosan elfogadott hajtogatási jelölések, szimbólumok értelmezése Különböző papírok kipróbálása  Ajándéktölcsér készítése  Krepp-papír hal  Szélkerék  Árnyportrék  Állatfigurák hajtogatása (kutya, róka, nyúl) Játék az elkészült figurákkal  Papír batikolása A batikolt papír felhasználásával titkos boríték hajtogatása Papírkivágások  

Szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták Tájkép kompozíciók

Egyszerű papírsablonok készítése szitanyomáshoz       

A technika ismertetése, bemutatása A tervezés lépései A sablonok készítése és kipróbálása Nyomatok készítése Különböző karakterű papírok használata Nyomtatás papírra, kipróbálás textilen Egyéni munkák és nagy közös kompozíció készítése

75

Pedagógiai program

Marionett báb készítése- kedvenc mesefigurám címmel A báb megtervezése A fej kialakítása papírmaséból A test készítése dobozok felhasználásával Anyagtársítások alkalmazása Óriásbábok Nagyméretű papírdobozok felhasználásával óriásbábok alkotása Papírsárkány A sárkány fő részei azok funkciói A stabilitás jelentősége, a díszítés szerepe Az elkészült sárkányok kipróbálása, röptetés Saját mappa tervezése, kivitelezése Az egyedi jelek: térképjelek, közlekedési jelek, pecsételők-monogram, japán pecsétek megismerése Saját jel –betűkarakter, embléma kialakítása Papírpecsét Papírpecsét készítése dombornyomattal Reklámsapka A viselhetőség és a méretek fegyelembevétele tervezéskor A szín és felirat szerepe. Karcolás, hajtás Képeslap Szétnyitható képeslapból kiemelkedő egyszerű formák létrehozása Múzeumlátogatás, kiállítás rendezése az alkotásokból

76

Pedagógiai program

3. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A papír megismerése Az íráshordozók: kő, agyag, papirusz, pergamen, viasztábla, fakéreg, pálmalevél, selyem, papír A papírgyártás: Története, alapanyagai, segédanyagai, folyamata A papír tulajdonságai: Négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány A papír csoportosítása: A négyzetméterenkénti tömeg, anyag, tárolás A papír szabványos méretei (A sorozat) 

A papír anyagvizsgálata

Merített papír A struktúra, mint az anyag szerkezete A textúra, mint a struktúra felülete A faktúra, mint a külső behatásra változó felület 

Merített papír készítése áztatott, turmixolt papírpépből, főzött spárgadarabokból A merített papír színezése, kombinálása termésekkel Texturális és fakturális hatások érzékeltetése, kompozíciókban formálása érzelmek kifejezésére  Különböző színű és felületű merített papírra, rajzok illusztrációk készítése Origami Az origami eredete, jelentősége, jelölésrendszere, alapanyagai Leegyszerűsítés, elvonatkoztatás 

Az alaphajtogatások különböző papírfajták felhasználásával

Papírsárkány Készítésének történeti áttekintése, eredete, funkciói, fajtái, anyagai Az aerodinamika főbb törvényei A tervezés szempontjai A színek figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe A sárkánykészítés anyagai, eszközei 

Sárkány készítése A sárkánykészítéssel kapcsolatos műveleti sorrend, pontossági igény elsajátítása (sablon felhasználás, rajzolása alapján önálló tervezés és kivitelezés)

77

Pedagógiai program

Papírmasé álarc Az álarc, maszk szimbolikus jelentésének kultúrtörténeti áttekintése Az álarc, maszk funkciói: színházi, rituális, halotti A papírmasé készítés eredete, technológiája, felhasználási lehetőségei  Álarc készítése papírmasé felhasználásával Képkocka történet Nézőpont és beállítás szerepe a képépítés során Elöl, felül, oldal, alul nézet Közel- fél közel- távolkép, szuper közeli kép fogalma (plánok) 

Képregény rajzolása Három-négy képpel történet bemutatása

A kép megmozdul A mozgókép kialakulásának története 

Sodrintó, pörgettyű és tárcsa készítése

Fényszínház Síkbábok papírból és fóliából 

Egy bibliai történet szereplőinek megjelenítése, majd a történet eljátszása írásvetítő segítségével

Minimumkövetelmény A tanuló sajátítsa el az elméleti ismereteket. Ismerje és alkalmazza a merített papír előállításának, a papír megmunkálásának alapvető műveleteit

78

Pedagógiai program

4. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen A papírművészet irányzatai és technikái A sík és térbeli megjelenítés kifejező eszközei A metszetek, rétegképzés, visszafejtés, papírmasé, hálózatok testté formálása A nyomtatás fogalma Természetes nyomatok tanulmányozása (pl. ujjlenyomat, cipőtalp, autógumi) A nyomtatott kép létrehozásának kritériumai: A pozitív-negatív foltok, tömegek, a pont, vonal, folt, ritmus, egyensúly, mint képalkotók, formaképzők, A foltok érzelmi, értelmi hatása, A nyomtatott kép térhatásának lehetőségei 

Textilnyomatok Faktúranyomatok képzése kordbársony vonalaival Geometrikus kép kialakítása (dőlés, függőleges, vízszintes, vékony, vastag nyomhagyás alkalmazásával)



Krumplinyomat Tapétaminta, csomagolópapír-minta tervezése és kivitelezése ritmus, szín, tükörkép, megfordítás alkalmazásával



Papírmetszet A síknyomás fogalma Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív-negatív formákká, ritmussá rendezése Természetes formák redukálása, stilizálása, szín és formavariációk létrehozása Műszaki rajzlapból sniccerrel azon részek kimetszése, melyek nem kerülnek festékezésre Képépítési gyakorlatok kimaradt negatívok pozitívként való felhasználásával

Árnyjáték Az árnyjáték eredete Az árnyjáték nemzetei (Kína, Jáva, Törökország, Magyarország) sajátosságai Az árnyjáték sajátos technikai jegyei A bábok anyaga, fajtái A mozgatás, mozgathatóság lehetőségei A jellemábrázolás folthatássá redukálása 

Árnyjáték A tanulók által kiválasztott irodalmi alkotás megjelenítése A figura, karakter, a konstrukció, a díszlet, a jelmez, a paraván megtervezése Kivitelezés egyéni és csoportmunka keretében A történet bemutatása

79

Pedagógiai program

Videokamera gyermekkézben 

Az árnyjátékról első önálló felvételkísérletek készítése Azonnali spontán értékelés képvisszajátszással és monitorra vetítéssel

Testek testcsoportok A mértani testek származtatása A testépítés szabályai: tervezés, kivitelezés Az elemek hatásának megváltozása helyzetük és kapcsolatuk variációja A szóma fogalma A térábrázolási konvenciók Optikai csalódások: aperspektíva és axonometria fintorai Escher rajzai, térformái A színek szerepe a térérzékelésben 

Testhálók, testek készítése: camera obscura készítése és használata Sötétkamra kartonból, lyukrekesszel és gyűjtőlencsével, pauszpapír képernyővel



Lyukkamera készítése és használata Felvételi anyaga vékony fekete-fehér papír, a papírnegatív előhívása és kontakt másolása



Ismerkedés a kinetoszkóppal Mozgókép kialakulása fázisrajzok alapján, 9 képes fázisrajzcsík készítése



Vetületi rajok alapján a testek előállítása, csonkolt testek hálói Szabályos sokszögek hajtogatása, a sokszögekből testek építése egymásba csúsztatással, a variációs lehetőségek kihasználásával



Szómák készítése színek használatával és azok megelevenítésével (tárgyiasítás)



Lehetetlennek tűnő, ill. többértelműnek látszó tárgyak előállítása



Adott testek felszínét betöltő mintaelemek tervezése (raport) Formaváltoztatás grafikával (formarobbantás) A mértani testek optikai megjelenítésének megváltoztatása rákerülő grafikával, színekkel

Játék a nagyítógéppel – fotogramok 

Fotogramok készítése Átlátszó és áttetsző, különböző struktúrájú anyagok nyomhagyása megvilágítás és előhívás után  Fotogramok továbbalakítása Fénymásolással, nagyítással, kicsinyítéssel, belerajzolással, festéssel Képkeret 

Különböző profilú papír keretek tervezése és kivitelezése egy lapból hátlappal Sík és domború keretdíszek tervezése és megvalósítása 80

Pedagógiai program

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a papír méretének és formájának megváltoztatását hajtogatással. Tudjon testeket, testcsoportokat készíteni. Legyen képes hibás, illetve hibásnak tűnő rajzok elemzésére a térábrázolási konvenciók alapján. Alakuljon ki az alapvető eszközhasználó jártasságok megléte

81

Pedagógiai program

5. évfolyam évi 36 hét (heti2 óra), összesen 72 óra A makett, a modell A makett és modell közös és eltérő ismérvei Szerepük a tervezési folyamatban (művészet, ipar9 A természeti formák szerepe a formatervezés szempontjából A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés A megértést, megjelenítést segítő eljárások alkalmazása: pozitív-negatív forma- karakter, formakövető vonal-plaszticitás, metszetek- a belső szerkezet, nézeti képek- a tömeg, térréteg- térmélység, folyamatábra, fázisrajzok- a mozgásváltozás kifejezésében Anyag szerkezet, funkció, forma egysége 

Meglévő épületek makettezése különböző módszerekkel Mértani testekre bontás, majd testcsoporttá építés egyetlen összetett testként szemlélve Az épület, épületcsoport környezetbe illesztése, annak szimbolikus megjelenítése



Lakás, tárgy önálló tervezése A terv makett formájában történő kivitelezése a papír, a papírmasé sokrétű alkalmazása



Egy szabadon választott szerkezet modellezése Szerkezetet szemléltető tervrajzok készítése A megvalósítandó terv kiválasztása, indoklása A modell elkészítése Ítéletalkotás, szükséges módosítások végrehajtása

Mobil A mobil jelentése Az alkotást segítő képzőművészeti példák elemzése: Moholy Nagy László, N. Schöffer  Egyszerű síkidomokból mobil alkotása A papír társítása fémhuzallal, fonallal, színkompozíciós változatok előállítása 

Mértani testek, összetett formák mobillá rendezése A részek összeépítettségét, statikai rendszerét magyarázó rajzok készítése



Emberi, állati alak mobilként való megjelenítése Tipikus mozgásformák jelzése

82

Pedagógiai program

Hirdetőtábla 

Plakátok, hirdetések szerkesztése A tömegkommunikációs eszközök, sajtó, Tv, Rádió működésének megismerése Képelemzések A reklám főbb eszközei. A figyelemvezetés lehetőségi színnel, formával, mérettel, kontraszttal



Hirdetőtábla tartószerkezetének makettezése Az információt hordozó felület mobilként való működése a felismerhetőség, olvashatóág és a színek szerepének figyelembevételével



Csendéletek fényképezése Állványhasználat tudatosítása Telifényes és oldalfényes felvételek A fotók felhasználása a hirdetésekben



Bonyolultabb fotogramok készítése Összetettebb szerkezetű anyagok, természeti formák felhasználásával készült fotogramok A formák átrendezésével a képek újrakomponálásával (vágásos montázs és kollázs)

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a makett és modell közös és eltérő ismérveit, tervezésük és készítésük alapelveit és technikai fogásait, a tervek pontos, esztétikus kivitelezését

83

Pedagógiai program

6. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra A betű Az írás jelentősége. Az írás előzményei. A fejlődés útja a tárgyírástóll a betűig A betűtervezés szempontjai: szerkezet, arány, karakter, olvashatóság, a mondanivaló és a betűtípus harmóniája, a dekorativitás, esztétikai élmény Tipográfiai szempontok: méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret „tükör”, képek elhelyezése, kötés.. 

Olyan betűsablon készítése, amely egy betűtípuson belül az ABC minél több betűjének előrajzolását teszi lehetővé



Betűk, betűcsoportok, piktogramok, vízjelek tervezése síkban és térben Síkból kiemelkedő forma –ragasztással, ragasztás nélkül Papírmetszetek rétegfelrakássa. Visszafejtés Dobozszerű, üreges kiképzés, papírmasé A különböző vízjelek egymásutánja, mint képírás

Alkalmazott grafika A funkció támasztotta tervezési követelmények, specifikumok: könyv, plakát, bélyeg, papírpénz a komponálás lehetőségei: alá- és mellérendeléssel időrenddel, sorrendiséggel, nézőpont szabad megválasztásával, képkivágással, színtranszponálással  Domború plakátok készítése papírmaséból rétegfelrakással, mobil elemekkel a térbeliség szemléltetése  Reklámkiadványok szerkesztése Kép és szöveg összhangja  Reklámfilm Humoros reklámfilm kísérletek A kép és szöveg poénjainak egyeztetése  Bélyeg tervezése Sorozatterv szabadon választott témában, fotók egyedi grafikák felhasználásával A témát bemutató egyedi mappa készítése a tervrajzokkal 

Pénz tervezése

84

Pedagógiai program

A fizetőeszközök specifikumainak (hagyományos, általános érvényű pénzérmék és papírpénzek; a speciális fizetőeszközök; a hamisítás lehetőségét gátló jelek, eljárások) figyelembevételével papírpénz tervezése Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes a papír előállításával, megmunkálásával kapcsolatos ismeretanyag elsajátítására; a tárgytervezés szempontjainak következetes alkalmazására. Alakuljon ki a papír kínálta formai, technikai alkalmazási követelményeket figyelembe vevő tárgyalkotó képessége. Legyen képes gyakorlati tapasztalatok birtokában variációs sorozatok előállítására különböző technikákkal. Tudjon az eszközöket, segédanyagokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.

85

Pedagógiai program

A MAKETT ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat max. 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - tárgykészítés 130 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége, tárgy- és környezetkultúra iránti igényessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő konstruáló, formatervező készségét, kreativitását, igényességét, a makett- és papírtárgykészítés műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldásában mutassa be a tanuló makettés papírtárgykészítő műhelygyakorlat során megszerzett manuális készségét, technikai jártasságát, szakmai tudását. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval és műhelyrajzokkal együtt benyújtott makett, papírtárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott összeállítási és díszítési technikával készített, papír vagy makettezésre alkalmas anyag felhasználásával kialakított tárgy vagy tárgycsoport lehet: – játék vagy szerepjátszást elősegítő tárgy, – használati tárgy, – épületmakett vagy tárgymodell, – mobilszobor. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan tervezett és elkészített makett vagy papírtárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, szabadon választott technikával (festett, nyomtatott, batikolt anyagból, anyagtársítással…) alakított és (a funkciónak megfelelően kép és szöveg alkalmazásával…) díszített alkotás (képeslap, boríték…). 3. A vizsga értékelése A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – a tervek és műhelyrajzok igényessége, – tárgy- és formatervező képesség, – konstruáló készség, kreativitás, 86

Pedagógiai program

– díszítményképző készség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, – a papír kínálta formai, alkalmazási követelmények figyelembevétele, – a vizsgamunka összhatása.

87

Pedagógiai program

TOVÁBBKÉPZŐ 7. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Sokszorosító grafikai eljárások A fametszet, a linómetszet, a rézkarc, a szitanyomat Az átírás, egyszerűsítés lehetőségei: A képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelése A jegyek átírása a linómetszet technikájára- folt, forma, karakter A linó sajátosságai: pont, vonal, folt, arányrendek, felületkitöltés, ritmus A tervezés szükségessége: a rajzi ötletek a technikához igazodó átírása, a technikából adódó „véletlenek” betervezése és tudatos használata Magasnyomás: linómetszet Anyag és eszközismeret: véső eszközök, festékező hengerek, nyomdafestékek 

Ismerkedés a linókészítéssel Ujj és kézgyakorlatokkal fakturális, megdolgozhatósági játékok, felületkialakítás, felületkitöltés



Pecséthenger készítése Kis négyzetekkel (sodrófára ragasztva)pecsételőhenger kialakítása A tömegábrázolás kezdetei a művészettörténetben Csomagolópapír, zacskóra nyomtatás



Ex libris készítése A kisgrafika fogalma A betű szerepe (fordítottan a dúcon), mennyisége, aránya

Szitanyomás alapja, hogy a sablonnal fedett szitaszövet nem engedi át a festéket Andy Warhol szitanyomatainak megismerése 

Meghívók, oklevelek tervezése és kivitelezése



Fénymásolás Fénymásoló gép használata a képi kifejező eszközök gazdagítása érdekében Fotómontázsok készítése



Paszpartuzás A paszpartuzás funkciói: rögzítés, biztonságos tárolás A paszpartuzásra megfelelő papírfajták kiválasztása A paszpartu sniccer szakszerű használata



Mappa A nyomatok biztonságos tárolására alkalmas tok tervezése, kivitelezése Anyagtársítások- különböző fajtájú papírok használata a funkciónak megfelelően (textil társítása papírral) 88

Pedagógiai program



Konzerválás



A papír tulajdonságainak, az alkalmazott művészeti technikának megfelelő eljárás kiválasztása Kísérletezés különböző papírfajtákon Saját készítésű alkotásokon a felületi kezelés ill. az impregnálás kipróbálása

Minimum követelmény A tanuló ismerje és alkalmazza a sokszorosító eljárásokat. Legyen képe az elkészült alkotások előkészítésére, kiállításra, tárolására; a megfelelő konzerválási, restaurálási módszer kiválasztására, az anyagok, eszközök biztonságos használatára.

89

Pedagógiai program

8. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Könyvkötészet Története a kódex kialakulásától napjainkig. A mai könyvforma közvetlen előde a papírusz- és pergamentekercs A könyv részei: a könyvtest, előtábla, a tábladíszítés az előzéklap, címlap, oromszegés, felső hurokkötő, alsó hurokkötő, könyvjelző A könyvkötéshez használt eszközök, szerszámok: -éles kés, zsákvarrótű, erős cérna vagy vékony spárga, olló, simítócsont, ceruza, radír, 2 db 1,5-2 cm vastag 20x30 cm méretű deszkalap, papírvágó kés. Lapok rögzítése A rögzítési módok (ragasztás, fűzés, spirálozás), eszközök megismerése Az egyes módszerek előnyei, hátrányai Tipográfia A könyv nyomdai kiállítása Méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret, „tükör”, képek elhelyezése, kötés 

Látogatás egy könyvkötő műhelyben



Könyvkötés Kedvelt folyóiratok fűzése, borítása



Restaurálás A sárült könyv helyreállítása, újrafűzése A borító javítása, esetleg pótlása



„Az én újságom”, avagy tervezzünk újságot! Egyéni arculatú újság tervezése és kivitelezése (címlap, belívek tervezése, illusztrációk-fotó, grafika- egyéni készítése)



Művészkönyv Egyéniségre törekvés. Az érzelmeknek, gondolati tartalmaknak megfelelő anyagok, méretek megválasztása Az eddig tanult technikák, eljárások kreatív alkalmazása



Fotóalbum készítése Szabadon választott téma feldolgozása Fekete fehér nagyítások készítése jól exponált negatívról A képek albumba rendezése, a lapok rögzítése a megismert laprögzítési eljárások felhasználásával A tábla és gerinclemez kiszabása, a könyvtest behelyezése a táblába, a tábla díszítése

Naptár Az időszámítás kezdetei. A természeti megfigyelések, ismétlődések. Csillagászat (holdév, napév) Gergely- féle naptár Napórák 90

Pedagógiai program



Napóra Lapszerű kiképzés nyírással, hajtogatással, a földrajzi helyzet figyelembevételével Tömbszerű kivitel: rétegek ragasztásával, papírmaséból, anyagtársítással



Egymaratásos rézkarc készítése Az anyagok gyakorlati megismerése: kemény, félkemény, lágy Az anyagelőkészítés műveletei: Fazettálás, polírozás, Alapozás, kormozás, kitakarás, hátlap Szabadon választott kisméretű lemez előkészítése után kis természeti forma felrajzolása



Naptár 12 lapos naptár tervezése meghatározott személynek Az egyén érdeklődésének, korának, ízlésvilágának megfelelő formátum, betűtípus, díszítmény, színvilág megalkotása A laprögzítési mód (lapozhatóság, a rögzítés módból eredő kényszerű letépés)megválasztása A letépett lap hasznosíthatósága (csomagolóanyag, képeslap, könyvjelző, művészeti metszet)

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje az igénybevételnek, esztétikai igényeknek legmegfelelőbb laprögzítési eljárás kiválasztását. Szerezze meg a könyvkötéssel kapcsolatos alapvető jártasságokat.

91

Pedagógiai program

9. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen72 óra Tárgyak tervezése A kinek, mit, miből, högyen kérdése Ergonómia:antropológiai vizsgálatok, a szabványok szerepe, konfekcionálás Anyag-szerkezet-funkció- forma egysége, az esztétikum jelentősége Bútortörténet:a szék, ágy, szekrény..formai változása az ókortól napjainkig A térszervezés lehetőségei bútorokkal. Bútor a népművészetben  

Bútortervezés: pl. szék tervezése, készítése papírtekercsből, mint zárt formából kiindulva Régi székek új köntösben: székek díszítése egyénileg tervezett minták alapján (csiszolás, alapozás, a minták előrajzolása, festés)

A minimális lakótér fogalma Szimbólumok, alaprajz, arányok és szabvány  Minimális lakótér tervezése, makettezése Saját igény megfogalmazása Az adott alapterület beosztási variációinak (szabadon választott alak, kötött határoló falak és vizesblokk, hasznos alapterület nagyságát növelő ötletek, lehetőségek) kialakítása Viseletek Az öltözködés történeti áttekintése, különös tekintettel a felsőruházatra, kalapokra, ékszerekre Viseletek a népművészetben XXI. sz. divatirányzatai  Ruha és kiegészítők tervezése, készítése Az anyagmegválasztás jelentősége a viselhetőség szempontjából Színben, hangulatban harmonizáló ruha, kalap, ékszerek, esetleg öv és táska tervezése A díszítő motívumok felvitele különböző technikákkal: metszetek felragasztásával, szitanyomással, rétegfelrakással, papírmasé alkalmazásával Csomagolás A csomagolás szerepe: az áru védelme, tárolhatóság, szállíthatósága Az csomagolás, mint információhordozó, mint esztétikai élmény A csomagolás által felvetődő környezetvédelmi gondok: újrahasznosíthatóság, lebomló csomagolóanyagok A csomagolásművészet Csomagolás fajták: zacskó és tasak félék- sima, redős, redős-talpas, zsákok, dobozok- kartondoboz, hullámdoboz   

Ajándéktárgy készítése papírból a legjobb barátnak Az elkészült meglepetés becsomagolása a hagyománytól eltérő módon Egy darab tojás becsomagolása maximált mennyiségű papír felhasználásával, oly módón, hogy 2 méterről leesve ne törjön össze.

Minimumkövetelmény A tanuló alkalmazza a használati tárgyak tervezésének és kivitelezésének műveleteit

92

Pedagógiai program

10. évfolyam évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra Papírművészet A korok és technikák történeti áttekintése Korok kiváló hazai és külföldi alkotóinak, műveinek megismerése A művek elemzése érzelmi, esztétikai, technikai szempontból Dekollázs technikák: égetés, elmosás, kaparás, tépés, préselés, szúrás  Térformálás Faktúrák, reliefek létrehozása kollázs és dekollázs technikával Hangulatok, érzelmek kifejezése faktúrákkal Történet elmesélése figurális domborművön Domborművek létrehozása dekoratív céllal Szobrászat A szobor, mint díszítőelem. Körplasztika. Térhatás a plasztikus ábrázolás révén. Tömeghatás Általános kisplasztikai ismeretek A méret, a lépték. Anyagok: agyag, kő, bronz, fa Segédanyagok: gipsz, plasztilin, viasz    

Szobor készítése fém vázrendszerre történő felrakással, gipszforma kiöntésével, ragasztott rétegek faragásával Fej mintázása: modell után, vázra épített portré mintázása agyagból Szobrok a köztereken Adott építészeti térbe köztéri szobrok kicsinyített makettjének elkészítése

Utcabútorok készítése Az utcabútor fogalma, fajtái (padok, virágtartók, szemétkosarak..)  Egyszerű utcabútor tervezése, kivitelezése Animációs film Az animációs technika története Az animáció elve: emberek, tárgyak mozgását egymást követő mozzanatokra bontjuk, majd állóképként filmre rögzítjük, végül pedig megfelelő sebességgel levetítve a szem számára ismét folyamatos mozgássá alakítjuk. Story board fogalma   

Papírfigura animálása Rajzfilm készítése Bábfilm

Minimumkövetelmény A tanuló kreatív módon alkalmazza a tanult eljárásokat, ismereteket. Ismerje és használja a tervezés, tárgyalkotás igényes kivitelű dokumentálását 93

Pedagógiai program

A MAKETT ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA

A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 60 perc - tárgyalkotás 180 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége, tárgy- és környezetkultúra iránti elkötelezettsége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező készségét, a makettés papírtárgykészítés anyagairól, sík- és téralakítási módjairól, felületdíszítési módozatairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló műhelygyakorlat során megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. 2.1. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész makett, papírtárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció), szabadon választott díszítési és összeállítási technikával készített vizsgamunka lehet: – csomagolóanyag, csomagolási eszköz (tasak, zsák, doboz…), – használati tárgy, – épületmakett, tárgymodell, – könyv, mappa, – térkonstrukció, – relief vagy szobor. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített makett- vagy papírtárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített terv alapján tetszőleges technikával (festett, nyomtatott, batikolt anyagból, agyagtársítással…) alakított és (a funkciónak megfelelően kép és szöveg alkalmazásával…) díszített alkotás (egyedi mappa, névjegykártya…). 94

Pedagógiai program

2.2 A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a makett- és papírtárgykészítés anyagai, az anyagok tulajdonságai, – a papírkészítés folyamata, – a papírművészet, területei, műfajai, – a könyv, a betűírás története, – a papírművészet technológiái, eszközei, – a tervezés ergonómiai szempontjai, – az alkotói folyamat fázisai, – díszítési módok, anyagtársítási lehetőségek, – a papír tárolásának, konzerválásának, restaurálásának anyagai, eszközei, műveletei, – a makett- és papírtárgykészítés egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga értékelése 3.1. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – a tervek és műhelyrajzok szintje, – a terv egyedisége, – tárgy- és formatervező képesség, – konstruáló képesség, – díszítményképző készség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, – a papír kínálta formai, alkalmazási követelmények figyelembevétele, – a műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a megfelelő műveletek, munkafolyamatok kiválasztása, – a vizsgamunka összhatása. 3.2. A makett- és papírtárgykészítő műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

95

Pedagógiai program

A MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ MŰHELYGYAKORLAT TANÍTÁSÁHOZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK, ÉS A TÉNYLEGESEN MEGLÉVŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE kötelező eszközök, felszerelések mennyiségi mutató

meglévő megjegyzés

Helyiségek makett- és papírtárgykészítő a tanszakok és a tanulók műhely létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

2

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

munkaasztal, szék

tanulók létszámának figyelembevételével 1

szárító és tároló állvány vízcsap (falikút) gumipad papírvágógép

műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1 műhelyenként 1

könyvkötőprés műhelyenként 1 papírmegmunkáló eszközök tanulók létszámának (olló, kés, snitzer) figyelembevételével 1 grafikai eszközök zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására

kettő tanulónként 1 műhelyenként 1

szeméttároló

műhelyenként 1

96

a csoport létszámának figyelembevételével 10

1 1 1 3 1 10

tanulónként 1 2 1 spirálozógép 2 beépített szekrénysor Könyvkötő állványok 20

Pedagógiai program

SZABADON VÁLASZHATÓ TANTÁRGY MŰVÉSZETTÖRTÉNET, MŰVÉSZETTÖRTÉNETRE ÉPÜLŐ GYAKORLAT HELYI TANTERVE

97

Pedagógiai program

MŰVÉSZETTÖRTÉNET CÉLOK, FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajz-festés-mintázás órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A tantárgy tanításának célja, hogy – keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására, – a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból, – a közösen végzett és egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat, – a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit, – kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során, – biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába, – az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló, alkotó jellegű műelemzésre. A tantárgy tanításának feladata, hogy – nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig, – foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával, – mutassa be a művészet folytonosságát és korról korra változó jellegét, – mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát, – ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig, – végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását, – értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát, – foglalkozzék a tárgy- és környezetkultúra történetével, – ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban. A tanulóval ismertesse meg – a művészetek formanyelvének alapvető elemeit, – a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait, – a legjellemzőbb kifejezőeszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban, – a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban, – alakítsa ki a tanulóban az önálló tájékozódás képességét, az ismeretszerzés igényét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával, – értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban, – fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével, – használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat, – érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását, – ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje 98

Pedagógiai program

– az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban, – a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. A tanuló tudjon – műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából, – eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában, – megismert stílusjegyeket az egyéni alkotómunkában felhasználni; az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. A tanuló legyen képes – az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére, – művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, – a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére, – a művészettörténeti ágak kapcsolatainak és kölcsönhatásainak felismerésére, – a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, – műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, – a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására. A tanuló a továbbképző végén ismerje – a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében, – tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat, – értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait. A tanuló tudjon – összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével, – alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére, – reálisan értékelni - önmaga és mások munkáját, eredményeit. A tanuló legyen képes – összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában, – tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban, – ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, – észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban, – felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából, – önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában. A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotószellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével. A PROGRAM CÉLJA Célunk, hogy a tanulók a művészettörténet elsajátításával együtt a gyakorlatban is kipróbálhassák egy-egy korszak stílusát, kifejezési eszközeit, hogy mélyebb legyen az adott korról való ismeretük, hogy jártassak legyenek a különböző képi plasztikai megoldásokban. Kiemelt célunk annak elérése, hogy számukra életszerű legyen a 20. század, illetve napjaink művészete, hogy ebből építkezve ki tudják alakítani saját formanyelvüket. 99

Pedagógiai program

Megismerhetik az őskor, ókor művészetét, foglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a népvándorlás korának és a honfoglaló magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz építészettel, szobrászattal és festészettel, a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo művészetével, a barokk, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a plein air, az impresszionizmus és posztimpresszionizmus, a nagybányai festészet, a nabis, a szimbolizmus, a historizmus és akadémizmus, az eklektika és a szecesszió, valamint a 20. század irányzataival, napjaink művészetével, a természeti népek, illetve a nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetekkel. Bemutatjuk számukra Rembrandt van Rijn, Munkácsy Mihály, Van Gogh és Csontváry Kosztka Tivadar életét és munkásságát Épületeket, épülettípusokat modelleznek, rekonstruálnak. Domborműveket, körplasztikákat készítenek. Kultikus tárgyakat, totemoszlopokat alkotnak.

100

Pedagógiai program

ALAPFOK 3. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra Az ősművészet Kultikus tárgyak készítése - Az ősművészet megismerése: Az emberré válás feltételezett folyamata. Az ősművészet kutatásának eszközei, módszerei Az ősi ember élettere, feltételezett természetszemlélete és hitvilága Az ősember életmódja, tárgyi emlékei, barlangművészete, idoljai A későbbi időszak élelemtermelő módja, nagycsaládi közössége, halottkultusza, megalit kultúrája, használati eszközei - Választható feladatok: Kultikus tárgyak (amulett, ékszer, idol) készítése A Kárpát-medence őstörténete Kultikus tárgyak készítése - A Kárpát-medence őstörténetének megismerése: A kor hiedelemvilágának tükröződése a művészetben. A termékenységkultusz jelentősége. Házi istenek, idolok, ember- és állat alakú edények. Az edények karcolt, festett, rátétes díszítése. A szövés technikája. A házak formája A Körös-kultúra falvai, istennői. Az Alföld vonaldíszes kerámiái. Rézművesek a Dunántúlon - Választható feladatok: Ember- vagy állat alakú arcos edények készítése hurkás agyagfelrakással Testfestésre, edénydíszítésre alkalmas pecsételők készítése Állatfejes oromdíszek, fémdiadémek alkotása Felmenő falú tűzhelyes ház makettezése. Kocsi alakú edény modellezése Mezopotámia művészete Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás - Mezopotámia művészetének megismerése: Földrajzi adottságai (öntözéses gazdálkodás), népei, természetszemlélete, hitvilága Az egyes népek kultúrája: A sumér írás és templomépítés. Az asszírok városépítészete. Babilon birodalmi létesítményei (városfal, városkapu, palota, szent út, zikkurat) A perzsák új szerkezeti megoldásai és díszítési módjai (persepolisi palotaegyüttes) A szasszanidák fém- és textilművészete - Választható feladatok: A mezopotámiai szárnyasállatok mintájára állatfigurás kisplasztikák készítése A sumér, asszír, babiloni szobrok stílusjegyeinek összegzése kisplasztikákon Pecsételőhengerek faragása síkra redukált stilizált formákkal Zikkurat és városkapu modellezése kis agyagtéglácskából Az ókori Egyiptom építészete, szobrászata Épületek, szobrok modellezése - Egyiptom építészetének, szobrászatának megismerése: 101

Pedagógiai program

Egyiptom társadalma, világképe, hitvilága, korszakai, konvenciói A predinasztikus kor emlékei Az óbirodalom halottkultusza, nekropoliszai Sírépítmények (masztaba, piramis, terasztemplom, halotti templom) A szobrászat stílusjegyei A középbirodalom változó temetkezési szokása (sziklasírok) Az újbirodalom monumentális templomépítészete, templomtípusai. A templomok tengelyes felépítése (pülon, perisztil udvar, hüposztil csarnok, szentély) Az amarna kor művészete A Ptolemaiosz-kor idegen elemei - Választható feladatok: Épületek modellezése. Kockaszobor mintázása Az ókori Egyiptom iparművészete, festészete A sík és tér ábrázolási lehetőségei - A sírkamrák emlékeinek megismerése. Tutanhamon sírjának iparművészeti tárgyai (múmiakoporsó, bútorok, ékszerek, kultikus tárgyak) A sírkamrák falfestményei. A síkdombormű és a falfestmény rokon vonásai A festészet ábrázolási konvenciói - Válaszható feladatok: Az egyiptomi térábrázoláshoz kapcsolva a téri formák síkba terítése háromképsíkos vetületi ábrázolással. A síkba terített formák térbe helyezése egyméretű (izometrikus) axonometrikus ábrázolással Az egyiptomi szalagszerű ábrázolások mintájára a mindennapi élet eseményeinek folyamatábrával való megjelenítése Az egyiptomi síkdomborművek példájára formaredukcióval, a kontúrok kivésésével piktogram alkotása, az elkészült dúc sokszorosítóeszközként való felhasználása Foglalkozunk az ókeresztény és bizánci művészettel, a népvándorlás korának és a honfoglaló magyaroknak az iparművészetével, a román, gót és reneszánsz építészettel, szobrászattal és festészettel, a reneszánsz polihisztorok, Leonardo da Vinci és Michelangelo művészetével. Indián művészet Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás - Az indián művészet korszakai, jellemzői A vadászó és halászó törzsek a Mexikó-völgyben A természeti népek testfestése, geometrikus díszítésű szőtt, fonott és faragott tárgyai A kukoricavölgy agyagfigurái Olmék hieroglifák, naptárak, bazaltfejek, lépcsős piramisok, istenek, obszidián ékszerek, tollas fejdíszek. Maja templompiramisok. Teotihuacani falfestmények. Tolték mitikus alakok. Azték naptárkövek. Inka erődítmények és aranytárgyak - Választható feladatok: Indián állatjegyekkel naptár készítése Azték állatfigurák (madáristenek, tollas kígyók), olmék fejek, maszkok hatására totemoszlop faragása Az ókori Kréta–Mükéné művészete Műemlékek rekonstrukciója - Az Égei-világ tanulmányozása a prehellén időben: Kréta–Mükéné, Tirünsz kultúrája A földrajzi fekvés meghatározó szerepe (kereskedelem, összekötő kapocs) 102

Pedagógiai program

Bikakultusz és földanyatisztelet A minoszi építkezés Knósszoszban (új szerkezeti megoldások, díszítő eljárások) A mükénéi és tirünszi palotacivilizáció. Krétai női szobrocskák, zsírkőplasztikák A freskók stilizált állat- és növényábrázolása, kultikus és harci jelenetei A tojáshéj vékonyságú edények díszítményei Mükénéi maszkok, diadémok, glüptikák, fegyverek - Választható feladatok: A krétai labirintus hatására egy képzelt labirintus felülnézeti képének megrajzolása A felülnézeti kép alapján a térforma modellezése síklapok hajtogatásával A kész modell rekonstrukciós rajzának elkészítése izometrikus ábrázolással Az ókori görög építészet Arányrendszer - Az ókori görög építészet tanulmányozása, megismerése: Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudomány, filozófia „Mindennek mértéke az ember” – gondolat kihatása az építészeti tér megoldásaira Az épített tér és a természet viszonya A városállamok szerepe Épületanyagok, épületszerkezetek Szakrális terek, épülettípusok (színházak, templomok, stadion, hippodrom) A görög templom részei (alépítmény, oszlopsor, párkány, timpanon) Az épületek szobrászati díszítése Az Akropolisz legfontosabb építményei Városépítészet, középületek (tanácsházak, piactér), infrastruktúra Lakóépületek, bérházak, paloták - Képi megjelenítés: Rajzi elemző eszközökkel egy választott görög templom arányrendszerének tanulmányozása (hosszúság-szélesség-magasság, oszlopok száma a homlokzati és a hosszanti oldalakon, az oszlopok aránya ...) Az ókori görög szobrászat, festészet Mozgásábrázolás - Görög szobrászat és vázafestészet stílusjegyeinek, korszakainak megismerése: Az archaikus kor szobrászatának és vázafestészetének mértanias zártsága, statikussága, szimmetriára, stilizálásra való törekvése A klasszikus kor szobrászatának és vázafestészetének arányrendszere, harmóniára, idealizálásra való törekvése A hellenisztikus kor szobrászatának és festészetének eleganciája, finom tagolása A líraiság és a drámaiság megjelenése a plasztikában - Választható feladatok: Mozgást ábrázoló görög szobrok hatására egy mozdulatsor mozgásfázisainak megmintázása több lépésben Görög vázafestmények vagy krétai falfestmények hatására sporteseményt (távolugrást, birkózást, kocsihajtást) bemutató folyamatábra készítése a vázafestészetben megismert sziluettszerű alakokkal és ábrázolásmóddal (visszakaparás vagy részlet berajzolása) Minimum követelmény: A tanuló ismerje a művészettörténet fogalmát, a képzőművészeti ágakat és műfajokat. Legyen képes a vizuális nyelv alapelameinek használatára, néhány tanult műalkotás felismerése. 103

Pedagógiai program

4. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra Az ókori Róma művészete Egyszerű testek látszati rajza - Az ókori Róma művészetének megismerése: Görög és etruszk hatás. Az etruszkok hitvilága, halottkultusza. Új építészeti szerkezeteik, realisztikus szobrászatuk, fejlett rajztechnikájuk A római történelem korszakai, a latin gondolkodásmód A birodalom építészettel szembeni elvárásai (városépítészet, infrastruktúra, közintézmények, szórakoztató létesítmények, szakrális terek) A rómaiak téralakítása Az őskultusz hatása a történelmi dombormű- és portrészobrászatra A pannoniai provincia művészete A katonai táborok, polgárvárosok emlékei - A római építészet modellezése: testek téregyüttessé alakítása egy főtengely mentén A kialakított épülettömbről látszati rajzok készítése - A beállított testcsoport különböző irányú megvilágításával a fényirány és a tónusfokozat, a fény iránya és az árnyékvetés közötti összefüggés megismerése - A forma testességének kifejezése tónusozással - Ugyanazon forma más-más színhatással való megjelenítésével a látvány kifejezési célnak megfelelő dekoratív átírása Ókeresztény művészet Szimbólumok alkalmazása - Az ókeresztény művészet megismerése: Az új eszmevilág, a kereszténység megjelenése a római császárság idején A Biblia felépítése – az Ószövetség és az Újszövetség alaptanításai A katakombák felépítése: fülkék (loculi), kamrák (cubiculum) Új épülettípusok: bazilikák, emléktemplomok, temetőkápolnák, keresztelőkápolnák (baptisterium) megjelenése. A bazilika részei A mozaikdíszítés gazdagsága A bálványimádási tilalom és a szobrászat viszonya. A képviták és kihatásaik A dombormű jelentősége a szarkofágokon Az ókeresztény festészet három korszakának jellemzői: katakombafestészet, miniatúrafestészet, mozaikés ikonfestészet - A megismert szimbólumokkal kultúrtörténeti kiadványborítók tervezése Bizánc művészete Mozaikkészítés - Bizánc művészetének megismerése: Bizánc fénykora. Justinianus császár uralma A képrombolók és a képtisztelők között folyó vallási–politikai viták és háborúskodások A makedón dinasztia alatti virágzás. A bizánci állam megszűnése 1453-ban Az építészet templom- és kolostorépítő feladatai. Építőanyagok. Alaprajzi típusok A térlefedő szerkezetek: donga- és keresztboltozatok, cikkelyes és csegelyes kupola 104

Pedagógiai program

A kilencosztású tér, a tambúr A középkori orosz templomok jellemzői A díszítőszobrászat emlékei, a kőkoporsók Mozaik-, ikon- és miniatúrafestészet A fejlett iparművészet ágai: a rekeszzománc, az elefántcsont faragás és a textilművesség A bizánci művészet hatása - A kor mozaikművészetének hatására színes papírlapocskák felragasztásával vagy festékezésre– nyomhagyásra alkalmas dúcokkal mozaiktervek készítése A tervek alapján apró kavicsokból, üveg- és kődarabkákból cementbe ágyazott mozaikok készítése A népvándorlás korának művészete Motívumviláguk alkalmazása - A népvándorlás kori művészet megismerése: A szkíták eredete, totemhite. A szkíták feltűnése Európában A művészetükre jellemző dinamikus, mozgalmas, dekoratív jelleg; az állatalakokra összpontosuló ornamentika. A fémművesség és a csontfaragás emlékei A kelták megjelenése. A kelta művészet spagetti és borsóvirág motívumai A kelták fejlett fémművessége, bronzedény kultúrája Az állatfejes karpereceiken megfigyelhető vonalas szabadstílus. A kelta zománcművészet A germán törzsek fémművességének jelentősége A hunok eredete. A hun bronz áldozati üstök díszítő motívumai Az avarok díszítőművészetének jellemzői Az avar művészetre jellemző szalagfonatos motívumok - A kelta spagetti motívumokkal vagy avar szalagfonatos díszítményekkel domborított karkötő tervezése, illetve szkíta és kelta állatmotívumokkal dísztárgyak, díszlemezkék tervezése A honfoglaló magyarok művészete Motívumviláguk alkalmazása - A honfoglalás kori magyar művészet megismerése: A magyarok eredete. A csodaszarvas legenda A szkítákkal rokon szarmaták hatása A hitvilág és művészet szoros kapcsolata. A honfoglalás előtti táltoshit Az életfa ábrázolás kapcsolata a sámánizmussal A szarvas, a turul (az Árpád-nemzetség totemállata), az éltető nap, a lómotívum eredete és szerepe a díszítőművészetben A Levédiában, Etelközben kialakuló ötvös-művészet. Az ötvösségre ható bizánci, kazári, normand, késő szasszanída-irán és szagd hatás. Az új hazában kialakuló egyedi stílus A zsákmányolt nemesfémek beolvasztása Az ősi hitvilág elképzelései alapján való díszítés. A tarsolylemezek és csontfaragások palmettái. A kereszténység felvételével az ősi gyökerek, az ősi művészet elvesztése, a pogány ékítmények eltűnése - A süvegcsúcsok tanulmányozásával kúpra építhető palmettarendszer kialakítása A tarsolylemezek palmettás díszítményeivel bőrrátétes, bőrdomborítású táskák tervezése Az áttört hajfonatdíszek modellezése papírkivágással; övek tervezése veretekkel

105

Pedagógiai program

A román kori építészet Makettek készítése - A román művészet történelmi hátterének megismerése: A kor művészetének előzményei A középkori építészet legfőbb alkotásai (székesegyházak, kolostortemplomok, kolostorok, keresztelőkápolnák, várak, őr- és tűztornyok) Az ókeresztény és román templom alaprajzának összehasonlítása A templom részeinek megnevezése (előcsarnok, főhajó, mellékhajók, kereszthajó, négyezet, kórus, szentély). A román keresztboltozat megfigyelése, részeinek megismerése (hevederív, boltív, oszlop vagy pillér, boltsüveg). A templom külső megjelenésének vizsgálata. A bélletes kapu szerepének értelmezése - A keresztboltozat szerkezetének modellezése nagy méretben drót vagy papírcsíkok összeépítésével Egyszerű mértani testekből (kocka, hasáb, négyzetesgúla, félhenger) templom építése közös munkával A román kori építészet hazai emlékei Alaprajzok, metszetek, vetületek - A magyar romanika építményeinek megismerése: A történelmi háttér felidézése: Államalapítás. A kereszténység felvétele. A feudális rend megszilárdítása. A feudális rend és az egyház kapcsolata A szerzetesi építészet jelentősége A legjelentősebb magyarországi román stílusú templomok (jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői) és várak megismerése - Az alaprajz tájékoztató szerepe - A hossz- és keresztmetszetek fontossága a belső forma feltárásában - A vetületi ábrázolás szerepének vizsgálata A felül-, elöl- és oldalnézet térbeli összefüggéseinek megfigyelése A mérethű ábrázolás gyakorlati haszna - Válaszható feladatok: - Egy templom alaprajzának megrajzolása Az előző órán készült templommakettek vetületi rajzának megszerkesztése A tanulmányok során megismert valamely építmény szerkezeti felépítésének magyarázata hossz- és keresztmetszetek segítségével - A román építészetről tanultak összegzése játékos feladatokkal: Néhány percig bemutatott épülethomlokzat részletgazdag rajzának elkészítése Az összetartozó alaprajzok és keresztmetszeti ábrázolások párosítása. Fotórészletek alapján a jáki, lébényi, bélapátfalvi, feldebrői templomok felismerése. Játékos idegenvezetéssel a fenti templomok jellemző vonásainak megismertetése, felelevenítése - A szerkesztő perspektíváról tanultak felelevenítése (nézőpont, horizontvonal, iránypontok, szerkesztővonalak, segédegyenesek...). Fotón, képrészleten a horizontvonal megjelölése és az iránypontok megkeresése A vetület alapján az építmény rekonstruálása szerkesztő perspektívával A román kori lakótoronyról tanultak ismeretében egy elképzelt torony megjelenítése vetületi ábrázolással és kétiránypontos szerkesztő perspektívával A megtervezett torony térbeli makettjének megalkotása önálló munkával kemény kartonból vagy agyagból Román kori szobrászat, festészet, iparművészet A koronázási jelvények modellezése 106

Pedagógiai program

- A román kori szobrászat jellemzőinek megismerése: A szobrok mint az épület tartozékai. Megjelenési helyük a kapubélletek oszlopai között, a kapunyílások feletti ívmezőkben, az oszlopfőkön, a szószékeken, a szentélykorlátokon, a szoborfülkékben A stilizálás és a szimbolikus jelentéstartalom fontossága - A román kori falfestészet és az építészet szoros kapcsolata Az egyház tanító szándékának megnyilvánulása az alkotások témaválasztásában A táblaképek, kódex-illusztrációk, miniatúrák síkszerű dekoratív jellege - A kor iparművészetének megismerése Az ötvösmunkával készült templomi felszerelések építészeti elemekből vett alapformái Rekeszzománc királyi koronák, fém szentélyrácsok, víztartó edények Koronázási palástok, egyházi textíliák - A magyar koronázási jelvények megismerése Beszélgetés a szent korona történetéről, a koronázási szertartásról, Gizella királynő koronázási palástjáról - A magyar koronázási jelvények (korona, palást, kard, jogar, országalma) elkészítése Gótikus építészet és üvegfestészet Rózsaablak, ólomüvegablak tervezése - A gótikus művészet megismerése: A XII. sz. folyamán bekövetkező gazdasági, társadalmi változások szerepe az új stílus kialakulásában. A lovagi kultúra meghatározói. A gótika általános jellemzői, elterjedése A gótikus építészet fő vonásai. A vázszerkezet, a támpillérek és támívek rendszerének kialakulása. A függőleges tagolásra, a csúcsíves lezáródásra való törekvés. Csúcsíves keresztboltozatok, csillag-, háló-, legyező- és tölcsérboltozatok kialakítása Az egyház igényét kielégítő katedrálisok, csarnok- és teremtemplomok jellemzői A világi épületigényeket kielégítő várak, védművek, kereskedőházak, városházak és céhházak vonásai. A gótikus építmények épületplasztikája Az ikerablakok és rózsaablakok mérműves rendszere. Az üvegfestészet jellemzői - Rozetták tervezése a rózsaablakok mérműveinek, a halhólyagmotívumok rendszerének ismeretében Gótikus ólomüvegablakok tervezése Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje az építészet, szobrászat, festészet és grafika műfaji sajátosságait. Legyen képes a műalkotások egy részének felismerésére, megnevezésére

107

Pedagógiai program

5. osztály évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

Gótikus szobrászat és festészet - A gótikus szobrászat megismerése: A szobrászat feladata. A szobrászati díszítések megjelenési helyei (oszlopfőkön, mérműveken, fiatornyokon, vimpergákon, kapubélleteken, vízköpőkön). Körplasztikák az épülethomlokzatok fülkéiben, az oltárokon A gótikus emberábrázolás jellemzőinek megfigyelése összehasonlító elemzés segítségével (elemzési szempontok: pl. testtartás, testarányok, mozgás, arckifejezés, érzelem) A táblaképek fajtái (kegyképek, hordozható oltárok, szárnyasoltárok ...) Giotto di Bondone (festő és építész) munkájának megismerése. Képein a térábrázolás, a harmadik dimenzió megjelenése A gótika iparművészete Iniciálék, miniatúrák - A gótika iparművészetének megismerése: A kor iparművészetének ágai, jellemzői, legfontosabb alkotásai A bútorművességben megjelenő faragott, vasalt ládák, templomi stallumok A fémművesség kovácsoltvas csillárai, az aranyművesség templomi kegytárgyai, az ötvösség által alkalmazott sodronyzománc díszítésű kelyhek, ereklyetartók A textilművészetet képviselő falikárpitok - A könyvművészet jellemzői A miniatúrák rendeltetése (elbeszélő, díszítő jellege). A kódexfejezetek elején álló iniciálé sajátosságai. A liturgikus és hóráskönyvek jellemzői A kódexillusztrációk szín- (citromsárga, tengerzöld, téglapiros, fekete) és motívumvilága (növények, állatok, elbeszélő jelenetek) - Iniciáléval vagy miniatúrával díszített könyvborítók, képeslapok készítése A betű díszítése történhet egymásba fonódó ornamentikával vagy elbeszélő jelenetekkel Reneszánsz művészet Reneszánsz perspektíva - A reneszánsz művészet megismerése: Az új stílust meghatározó humanizmus és reformáció A reneszánsz építészet feladatai, stílusjegyei A világi építészetben megjelenő paloták, villák, kastélyok és polgári bérházak jellemzői A templomok alaprajza, térhatása, homlokzatdísze A festészet szépségre, összhangra való törekvése A távlati ábrázolás lehetőségeinek kutatása Az olasz, a német és a németalföldi festészet közötti különbség bemutatása A szobrászatban előtérbe kerülő aktábrázolás jellemzői - A reneszánsz vonalperspektíváról szerzett ismeretek alkalmazása a mértani testekről modell után készülő tanulmányok készítése során Szín- és levegőtávlat érzékeltetése a természet után készülő tájábrázolásokban A reneszánsz szerkesztőperspektíva alkalmazása a külső és belső terek megjelenítésében 108

Pedagógiai program

Leonardo da Vinci munkássága Tanulmányok készítése - Leonardo munkásságának megismerése: A feltaláló Leonardo széles látókörének megismertetése színpadi díszleteinek, hadászati eszközeinek, vársáncainak, gát- és csatornarendszereinek, városrendezési terveinek bemutatásával. A művészetére jellemző lázas természetkutatás szemléltetése növényekről, vízről, villámokról készített rajzaival. Anatómiai kutatásainak (az embrió méhben elfoglalt helye, a szem felépítése, a koponya szerkezete...) bemutatása Szobrászati tevékenysége, lovasszobrai A festészetét meghatározó emberszemlélet - A képi megjelenítés választható feladatai: Leonardo kéztanulmányainak példájára kézmozdulatok rajzolása Magyarázórajzainak hatására formaelemzések készítése Michelangelo munkássága és a manierizmus Mozdulattanulmányok - Michelangelo az építész, szobrász, festő, költő művészetének bemutatása: A szelíd fájdalmat tükröző Pieta, a merengő hangulatot árasztó bruggei Madonna, a fiatalos elszántságot kifejező Dávid, a haragot megtestesítő Mózes, az idő múlásán érzett fájdalmat kifejező Éjszaka bemutatásával szobrászi nagyságának érzékeltetése A Sixtusi-kápolna freskóin tükröződő monumentális látásmód, megdöbbentő kifejezőerő bemutatásával festészetének értékelése A Szent Péter bazilika és erőd tervezési munkáival építészi munkájának megismertetése Michelangelo hatása a későbbi korszakokra - A XVI. sz.-i válság által kiváltott manierizmus jellemzői. A korai manierizmus megjelenése az érett reneszánsz mesterek műveiben A szubjektivitás, érzékiség, irrealitás, szimbolizmus és formalizmus eluralkodása a követők művészetében - Michelangelo viasz- és agyagmodelljeinek példájára mozdulattanulmányok készítése A barokk építészet Kertek tervezése - A barokk művészet általános jegyeinek megismerése: A barokk szó jelentése A barokk művészet szerepe a hanyatló rend és a reformációval harcoló egyház törekvéseinek támogatásában A barokk művészet eszközei (rábeszélés, meggyőzés) Az udvari barokk és az egyházi barokk művészetet jellemzői - Az építészet fő feladata, általános jellemzői: Új épülettípusok megjelenése Alaprajz, tömeghatás, homlokzati díszek, térlefedés, alá- és mellérendelt tömegek A barokk palota felépítése, jellegzetes terei A barokk kastélyok prototípusa a Napkirály versailles-i palotája Az itáliai, a német, az osztrák, az orosz és a magyar barokk építészet jelentősebb alkotói - A rokokó és a copf stílus jellemzői - A barokk kertépítés mintájára kerttervek készítése 109

Pedagógiai program

Barokk szobrászat és festészet Csendéletek, tájképek festése - A barokk szobrászat formanyelvének megismerése: Meglepetést keltő fény–árnyék hatások, szenvedélyes mozgalmasság, többféle szín- és anyaghasználat, festői hatáskeltés Giovanni Lorenzo Bernini élete és munkássága A magyar barokk szobrászat főbb emlékei - A barokk festészet jellemzői: Az illuzionisztikus térábrázolás. Allegorikus–szimbolikus témák Új műfajok megjelenése (csoportos portré, ravatalkép, életkép, önálló tájkép, csendélet) Michelangelo da Caravaggio, Jean-Baptista Chardin, Jusepe de Ribera, Giovanni Battista Tiepolo, Frans Hals, Jan Vermeer van Delft, Pieter Pauwel Rubens, Franz Anton Maul-bertsch alkotásainak megismerése A magyarországi barokk festészet legjelentősebb alkotói és műveik - Csendéletek, tájképek festése fény–árnyék hatás érvényesítésével Rembrandt élete és munkássága Grafikai tanulmányok készítése - Rembrandt Harmensz van Rijn életének áttekintése, főbb műveinek megismerése: A holland festő és rézkarcművész festészetének és grafikai munkásságának jellemzői A korai alkotói szakasz arcképei és akttanulmányai. A képek szerkezeti koncepciója A hagyományos bibliai témák egyéni hangvétele (monumentális hatású kompozícióin az alakok súlyossága, erőteljes fény–árnyék kontrasztja) Az emberi jellem mélylélektani kifejezése A kései festmények színpompája Rembrandt utánozhatatlan rézkarcstílusa - A sokszorosító grafika műfajainak (a mélynyomás és magasnyomás) kifejezési és technikai lehetőségeinek szemléltetése alkotások segítségével - A rézkarctechnika megismerése A vonalak és foltok szerepe a képépítésben A klasszicizmus művészete - A klasszicizmus művészetének megismerése: Az antik példaképek követése. A francia forradalom, a napóleoni háborúk és a nemzetállami törekvések hatása a művészetre. A XVIII. század természettudományos kutatásai, technikai felfedezései. A felvilágosodás filozófiája - Az építészet jellemzői: Az építészet fő feladatai a polgári igények, a városi élet fejlődéséből fakadó szükségletek kielégítése. Az egyházi építészet háttérbe szorulása. A homlokzatképzés elemei Soufflot, Chalgrin, Jacques-Ange Gabriel, Rossi, Schinkel, Péchy Mihály, Pollack Mihály, Hild József, William Tierney Clark és Adam Clark alkotásai - A szobrászat jellemzői: Fülkeszobrok, kútszobrok, emlékművek, síremlékek Dísztelenségre, egyszerűségre való törekvés. Canova, Thorwaldsen, Houdon, Falconet és Ferenczy István művei - A festészet jellemzői: Jacques-Louis David, Ingres, Prud'hon, Barabás Miklós és id. Markó Károly művei 110

Pedagógiai program

Romantika építészete - A romantika művészetének megismerése: A reformok és a forradalmak hatása. Önálló nemzetállamok születése, ipari forradalom, városiasodás. A liberalizmus eszméje. A polgárság életfilozófiája (a világos, tiszta és szigorú antik felfogás helyett a középkori misztikus gondolatvilág felé fordulás; az érzelmek, képzelet, álom előtérbe kerülése; elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe; menekülés az egzotikumba). A nemzeti öntudat fontossága. A művészettörténeti kutatások megindulása - Az építészet jellemzői: Román, gót, bizánci és mór stíluselemek keveredése az építészetben Új épülettípusok (pályaudvarok, áruházak, bankok, gyárak, tőzsdepaloták, kiállítási csarnokok, szerelőcsarnokok) megjelenése. Műromok építése. Az angolpark divatja Vasszerkezetek, üvegcsarnokok John Nash, Joseph Paxton, Henri Labrouste, Riedel, Ybl Miklós, Feszl Frigyes művészete - Válaszható feladatok: Kedvelt stíluselemek felhasználásával meghatározott funkcióra alkalmas épület vagy angolkert tervezése A romantika szobrászata és festészete Műelemzéshez kapcsolódó tárgyalkotás - A romantika szobrászatának és festészetének megismerése: Szabadságért, nemzeti ügyért harcoló szimbolikus alakok megjelenése. A történelmi téma, az életkép előtérbe kerülése. Drámai szituációk, egzotikum, reprezentációs igény François Rude, Bartholdi, Izsó Miklós, Stróbl Alajos szobrai Théodore Géricault, Eugene Delacroix, Hubert Robert, William Turner, John Constable, Francisco Goya, Caspar David Friedrich, Kisfaludy Károly, Borsos József, Madarász Viktor, Székely Bertalan, id. Markó Károly és Zichy Mihály festményei - Választható feladatok: Izsó Miklós: Táncoló parasztok című sorozatának tapasztalatait felhasználva mozgó emberi alakokról krokik, kisplasztikák készítése Markó Károly romantikus tájképeinek hatására a környező táj átfogalmazása A magyar történelmi festészetet bemutató ismeretterjesztő kiadvány szerkesztése csoportmunkában (az alkotók és alkotásaik rendszerbe szervezése, az ismertető szöveg összeállítása, a kiadvány borítójának megtervezése) Növényi elemekkel, virágszirmokkal romantikus hangulatú merített papír készítése A realizmus művészete Munkácsy Mihály munkássága Az alföldi festészet - A realizmus művészetének megismerése: A realizmus történelmi és eszmei háttere. A tőkés burzsoázia és az ipari munkásság kialakulása. A kapitalizmus világrendszerré válása, túltermelési válságok, harc a piacért - A barbizoni iskola jellemzői: A természet tanulmányozása Honoré Daumier, Gustave Courbet, Jean-François Millet, Camille Corot valóságlátása - A peredvizsnyik-mozgalom festészetének jellemzői: A saját történelmi kor és társadalmi problémák iránti fogékonyság Kramszkoj, Venecianov, Fedotov, Perov, Repin, Siskin művei - Munkácsy Mihály festészetének jelentősége: 111

Pedagógiai program

A magyarországi és párizsi témák különbözősége A magyar kortársakra gyakorolt hatása (Paál László, Mészöly Géza) - Az alföldi festészet és a szolnoki művésztelep jelentősége Bihari Sándor, Hegedűs László, Kernstok Károly, Mednyánszky László, Aba Novák Vilmos, Vaszary János művei Összehasonlító elemzés írása a barbizoni iskola és a szolnoki művésztelep jellemzőiről Minimumkövetelmény A tanuló ismerje az alkotás létrejöttének folyamatát a látható világtól a művészi tükrözésig. Legyen képes stílusjegyek felismerése műalkotások és tárgyak alapján; a tanult művészeti technikák felismerése, megkülönböztetésére műalkotáskon.

112

Pedagógiai program

6. osztály évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

A plein air, az impresszionista és a nagybányai festészet megismerése Tájfestés a szabadban - A plein air festészet jellemzői: A tájképfestészet teljes jogú műfajjá emelése A vidéki táj szépségének felfedezése. A látvány rögzítése a szabadban John Constable, William Turner, Camille Corot művei - Az impresszionista művészet jellemzői: Fogékonyság a fény, a levegő, a valőr, a reflexek optikai problémái iránt Kiegészítő színek használata. A palettán való színkeverés helyett optikai színkeverés. Vibráló tónusok, oldott, laza ecsetvonások, szubjektív látásmód Edouard Manet, Claude Monet, Auguste Renoir, Camille Pisarro, Edgar Degas művei Az impresszionista szobrászat jellemzői: bravúros fény–árnyék hatások, festői felületkezelés. Auguste Rodin alkotásai - A nagybányai művészek munkássága Jelentőségük a magyar képzőművészet fejlődésében. Koszta József, Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Rippl-Rónai József, Thorma János festményei - A tanult színismeretek alkalmazása a szabadban való tájképfestésben Neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus Színtanulmányok készítése - A neoimpresszionizmus jellemzői: A pointillizmus jelentése Az impresszionista felfedezések tudományos alapra helyezése Az optikai törvények, a látás pszichológiájának tudatos kutatása Georges Seurat, Paul Signac, Henri Edmond Cross legkiemelkedőbb pointillista alkotásai - A posztimpresszionizmus jellemzőinek megismerése: Elszakadás az önmagáért való természetábrázolástól A műalkotás törvényeinek keresésére A kompozíció tartalmi–formai egyensúlyának szerepe Paul Cézanne, Paul Gauguin, Vincent Van Gogh, Henri de Toulouse-Lautrec festményei - A színtani ismeretek rendszerezése: A színgömb, színkör, szinoníd. Összeadó és kivonó színkeverés. Színharmóniák képzése Színtanulmányok készítése Színhármasokra és színnégyesekre épülő színharmóniák kialakítása Egy realista tájkép átfogalmazása pointillista vagy posztimpresszionista stílusban Van Gogh munkássága Érzelmek, hangulatok megjelenítése - Van Gogh életének és művészetének megismerése: A korai időszak képeinek komor realizmusa (a barna tónusok szerepe a mondanivaló, az emberi szenvedés kifejezésében pl.: Gazt égető paraszt) Az impresszionisták és pointillisták hatása (pl.: A Blute-Fin-malom a Montmarte-on) 113

Pedagógiai program

Gauguinhez fűződő barátság fontossága művészetében Az arles-i képek napsütötte színei (pl.: Tájkép aratáskor, Szalmakazlak) A lelkiállapot, a betegség kivetülése a témaválasztásra, ecsetkezelésre (pl.: Börtönudvar) Az expresszív kifejezőerő kialakulása A művész legjelentősebb alkotásainak elemzése Van Gogh hatása a követők művészetére - A képi kifejezés lehetőségeinek (pont, vonal, szín, fény–árnyék, tónus, térmélység, ritmus, kiemelés, kompozíció, egyensúly, feszültség...) számbavétele - Élmények megjelenítése az élmény hatását kifejező eszközökkel Érzelmek, érzések, hangulatok kifejezése szabadon választott technikával Gondolatsorok, álmok megjelenítése képsorozattal A csendélet - A csendélet műfajáról tanultak rendszerezése Chardin, Monet, Van Gogh és Cezanne csendéleteinek összehasonlítása Elemzési szempontok: a képi elemek, a csendélet tárgyai, a színhatás, a valőrök és a festői kifejezésmód összevetése Az impresszionista és posztimpresszionista csendéletek stílusjegyeinek összegzése - A színekről tanultak rendszerezése A színek érzelmi, hangulati és hőhatása. A színek csoportosítása színezet, telítettség és világosság szerint. Színharmóniák, színkontrasztok. Lokálszínek, valőrök, színreflexek - Csendélet beállítások készítése Különböző hangulatok, lelkiállapotok kifejezése tárgycsoportosításokkal, a környezeti elemek, az alap és háttér, a megvilágítás változtatásával - Virágcsokrok csendéletszerű beállításának festői megjelenítése impresszionista vagy pointillista kifejezésmóddal. Különböző tárgyak csendéletszerű beállításának festői megjelenítése posztimpresszionista stílusban A NABIS-csoport tevékenysége A szimbolista festők munkássága Dekorativitás, szimbolizmus - A nabis-csoport tevékenységének megismerése: A nabis szó jelentése. A kezdeti idealisztikus filozófia. Derűs színkompozíciók, interieurök. A plakát és az alkalmazott grafika előtérbe kerülése Dekoratív, szimbolikus elemekkel telített festészet és iparművészet Pierre Bonnard, Edouard Vuillard, Csók István, Rippl-Rónai József festészete - A szimbolista festők megismerése: A szimbolizmus szó jelentése. A szimbolizmus eszmevilága Szakítás a naturalizmussal. A valóság megvetése. Eszmékhez és álomba menekülés A szimbolista festmény jellemzői (jelképes, szubjektív, érzéki és dekoratív egyszerre) Vonzódás az idealista, a misztikus, a fantasztikus és az irreális témák iránt Paul Gauguin, Gustave Moreau, Odilon Redon, Auguste Rodin, Pierre Puvis de Chavannes, Edvard Munch, Ferdinand Hodler, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos művei - Dekoratív szimbolista plakát tervezése Csontváry Kosztka Tivadar munkássága Összehasonlító elemzés - Csontváry Kosztka Tivadar életének és munkásságának megismerése: 114

Pedagógiai program

Csontváry sajátos filozófiája. A lét, a természet titkainak keresése Festészeti tanulmányok Hollósy Simon müncheni szabadiskolájában, a német és francia akadémiákon. Önképzés a természet tanulmányozása révén A korai képeket jellemző természetleíró festészet A cédrusos képeken megjelenő titkos szimbólumvilág A látvány átértelmezése a naív–expresszív–realista korszakban: A műveit jellemző harmónia és tragikus vergődés. A realista meglátások, a dekoratív színtobzódás és a nagyvonalú formaalkotás egysége A festő által teremtett természet, az új, öntörvényű mikrokozmosz megjelenése Csontváry újrafelfedezése és hatása - Összehasonlító elemzés: A Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban című alkotások összehasonlító elemzése Az összehasonlító elemzések tapasztalatait felhasználva önmagukat vagy társukat jelképező fák alkotása. Belső tulajdonságokat kifejező önarckép készítése A historizmus, akadémizmus és eklektika Díszletek tervezése - A historizmus és akadémizmus művészetének megismerése: A historizmus által felújított történelmi stílusok. A neobarokk formák megjelenése a festészetben és a szobrászatban (különösen az emlékműszobrászatban) A historizmus szoros kapcsolata az akadémizmussal Karl von Piloty hatása Benczúr Gyula kivételes tehetsége, festői nagysága - Az eklektika művészetének megismerése: A stílus jellemzője (szabad válogatás a különböző korok formakészletéből) A XIX. század második felétől kialakuló új építészeti igények Az acél alkalmazási lehetőségei. Az öntött- és hengerelt vas felhasználása Gustav Eiffel vasszerkezetű építményei F. Dutert és H.-L. Contamin, Paul Abadie, a Ring épületei A magyar építészek (Ybl Miklós, Steindl Imre, Schulek Frigyes, Hauszmann Alajos) legjelentősebb alkotásai - A megismert ábrázolási rendszerek segítségével díszletek, épületelemek tervezése A szecesszió művészete A műelemzésekhez kapcsolódó tárgytervezés - A szecesszió művészetének megismerése: Szembefordulás a historizálás minden válfajával, az embernyomorító modern gyáriparral Különleges, szimbolikus, bizarr témák, stilizált növényi motívumok megjelenése Összművészeti törekvés A funkcionális alakítás, a korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma és a plasztikusság előtérbe kerülése a szecesszió építészetében. Antoni Gaudi, Joseph-Maria Olbrich, Lechner Ödön, Kós Károly épületei A szecesszió festészetét jellemző díszítő jellegű stilizálás, dekorativitás, allegorizálás Paul Gauguin, Gustav Klimt, Vaszary János, René Lalique alkotásai A szecesszió iparművészete - A Gödöllői Művésztelep – a szecesszió magyar központja A magyar ősi motívumkincs meghatározó szerepe a gödöllői művészek formanyelvében. Képviselői: Körösfői-Kriesch Aladár, Róth Miksa, Zsolnay Vilmos - A Kecskeméti Művésztelep létrejötte Iványi Grünwald Béla vezetésével - Róth Miksa alkotásainak hatására szecessziós üvegablakok tervezése 115

Pedagógiai program

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a nagy művészettörténeti korok stílusjegyeit, legfontosabb alkotóit és alkotásait. Legyen képes műalkotások önálló elemzésre, néhány alkotás összehasonlításra formai jegyek alapján.

116

Pedagógiai program

A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet max. 45 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet max. 15 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, az építészetről, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról –, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutatómunkája. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – művészettörténeti alapfogalmak, – a művészettörténet helye és szerepe a tudományok között, – a művészet vizuális nyelve, – a képző- és iparművészet ágai, műfajai, – a képzőművészeti ágak és műfajok kapcsolata, kölcsönhatása, – a művészet kezdetei, az őskori művészet, – az ókori Egyiptom, Mezopotámia művészete, – Kína, Japán, India, Afrika művészete, – a prekolumbiánus művészet, – Kréta, Mükéné művészete, a görög művészet szellemisége, – etruszk és római művészet, Bizánc művészete, – a népvándorlás korának művészete, – a román és gótikus kor művészete, 117

Pedagógiai program

– a reneszánsz művészete, – a barokk és rokokó művészete, – a klasszicizmus, romantika és realizmus művészete, – az impresszionizmus és posztimpresszionizmus művészete, – a századforduló építészete és képzőművészete, – a 20. század első felének művészete, – a két világháború közötti és az 1945 utáni művészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri az egyes művészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, – tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit, – ismeri fel a művészettörténeti ágak kapcsolatát, – képes a műalkotások önálló értelmezésére, elemzésére. 3. A vizsga értékelése 3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség, – összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj- és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. 3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága.

118

Pedagógiai program

7. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra Népművészet -A népművészet fogalma, megközelítése -Hagyomány- életmód- szokások –zen e-tánc -viselet-tárgyak A népművészet tárgyi emlékei Magyarországon Életmódváltás és népművészet. A természeti népek kultúrája A törzsi kultúra tárgyai - Beszélgetés a történelem, fejlődés, civilizáció, modernizmus fogalmáról - Természeti népek, törzsi kultúrák vizsgálata: Fennmaradásuk körülményei, lehetőségei. Szerepük az ősi életmód megismerésében Társadalmuk, gazdasági, technológiai jellemzőik Természetszemléletük, hitviláguk, mágikus tevékenységeik. A zene és a tánc szerepe. Tárgyi kultúrájuk, önellátó kézműves tevékenységük, díszítőművészetük Azonosságok felfedezése földrésztől függetlenül A modern világ (pozitív és negatív) hatása életükre Egy választott terület sokrétű elemzése (pl.: ázsiai nomád népek, indián kultúra) - Más kultúrák hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás (pl.: indián gyöngyhímzések, afrikai maszkok, mexikói szőttesek). Forma-, szín- és motívumelemzések A XX. század első felének jellemzői - A XX. század első felének általános jellemzői: Hatalmi terjeszkedések a század első felében. Az első és második világháború hatása A fasizmus ideológiája. A kommunizmus történelemformáló tevékenysége A gazdasági válságok, világválságok. A tudomány és a technika hatása A neopozitivizmus és egzisztencializmus filozófiája A primitív kultúrák felé forduló érdeklődés Az ember megváltozott világszemléletéhez, érzelemvilágához illő, azt tükröző új művészeti kifejezési formák keresése. Műfaji újítások Az avantgard különböző irányzatai A befelé és kifelé fordulás megnyilvánulása a különböző művészeti irányzatokban - Elemzések, tanulmányok készítése a XX. század első felének művészetéről – a történelmi, az ideológiaieszmei háttér és az azt kifejező művészeti irányzatok összefüggéseiről A XX. század építészete Organikus építészeti formák tervezése - A XX. sz. építészetének megismerése: A kor építészetének jellemzője: a rendeltetés elemzésén alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelő ún. funkcionális alakítás - A gyárosokat, építészeket, iparművészeket egyesítő Deutscher Werkbund célja: a korszerű technika lehetőségeit egyesítő, jó minőségű, művészi szinten alakított, sorozatban termelt használati tárgyak előállítása 119

Pedagógiai program

- A XX. század legnagyobb hatású alkotóműhelyének a Bauhausnak megismerése: Walter Gropius szemlélete (az emberi környezetet céltudatosan és egységben alakító művészek, kézműves mesterek kinevelése). A Bauhaus tanárainak (Breuer Marcel, Kállai Ernő, Kandinszkij, Klee, Moholy-Nagy László, Johannes Itten) jelentősége - A Mondrian alapította de stijl célkitűzése - A belső törvényszerűségek által meghatározott organikus építészet megismerése: Wright, Sullivan, Aalto, Makovecz Imre és Csete György munkássága - Tájhoz kapcsolódó organikus építészeti formák, vagy az ősi formavilág felhasználásával épület homlokzatok, makettek tervezése A fauvizmus és expresszionizmus művészete - A fauvizmus megismerése: A harsogó, vad színellentétek, színkontrasztok használatának indokai. A festmény megfosztása a harmadik dimenziótól. Matisse, Derain, Dufy művei - Az expresszionizmus megismerése: A mozgalom társadalmi okai. A freudizmus és az egzisztencializmus hatása. A látásmód egyéni, szubjektív jellege, a színek drámai kezelése és a formák eltorzítása. A személyes, belső érzelmek, a szociális mondanivaló szenvedélyes kifejezése. Az egzaltált alkotói indulat, magány, szorongás, kilátástalanság, iszonyat, halál, háborús előérzet megjelenítése. A vonal, a szándékos formatorzítás, a valóság egyes elemeinek eltúlzása, a színek fokozása, harsogóbbá tétele vagy éppen eltompítása. Az expresszionizmus különböző csoportjainak (Die Brücke, Der Sturm, Der Blaue, Reiter, Neue Sachlichkeit) megismerése Munch, Kirchner, Nolde, Marc, Kandinszkij, Schiele, Grosz, Kokoschka művei A magyar expresszionista művészek megismerése. Derkovits Gyula művészete Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a népművészet fogalmát, főbb területeit, a megközelítés eszközeit , módszereit. Legyen képes összefüggéseket felismerni, értelmezni különböző8 korok művészete, valamint életmód és művészet között

120

Pedagógiai program

8. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra A kubizmus és a Nyolcak művészete A kubizmus képépítésének modellezése - A kubizmus megismerése: A kubizmus gyökerei: a néger szobrászat, a primitív művészet formavilága, a fauvizmus és Cézanne hatása Apollinaire nézete (az igazságot a dolgokban csak a belső szerkezet megragadásával, a geometrikus absztrahálással lehet elérni) A látvány tárgyainak mértani formákká, geometrikus testekké való felbontása A rend és állandóság igénye. A változó, a véletlenszerű, az esetleges kikerülése, a klasszikus perspektíva mellőzése, a színek leegyszerűsítése A kubizmus korszakainak (plasztikus, analitikus, szintetikus kubizmus) értelmezése A kubizmus utódirányzatainak (orfizmus, purizmus, vorticizmus, Section d’or) elemzése Picasso, Gris, Braque, Derain, Leger, Delaunay, Metzinger, Archipenko művei - A Nyolcak monumentális művészeti törekvései. Kernstok Károly, Czóbel Béla, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos, Berény Róbert, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Márffy Ödön, Vedres Márk, Fémes-Beck Vilmos művészete - Csendéletből kiindulva a plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus komponálási módjainak, kifejezési eszköztárának modellezése A futurizmus és a dadaizmus művészete A mozgás, a dinamika megjelenítése - A futurizmus megismerése: Jellemzői: a múlt tagadása, a militarizmus, a háború, a modern nagyváros, a technika, a sebesség és a dinamizmus dicsőítése A múlthoz kötődő könyvtárak, múzeumok és képtárak lerombolásának követelése A művész legfontosabb feladata: a kinetikus (mozgási) energia, a dinamika és lendület, a gép és az új technikai vívmányok kifejezése Balla, Boccioni, Carra, Russolo, Severini, Duchamp művészete - A dadaizmus nézeteinek megismerése: Minden örök elv, szabályos rend, logikus értelem tagadása A múlt elvetése, bizalmatlanság a jövővel kapcsolatban A jelenben való gátlástalan cselekvés létjogosultságának hirdetése Új műfajai: ready made, collage, frottázs, fotómontázs, merzkép, objet trouvé Duchamp, Hausmann, Picabia, Ernst, Arp, Schwitters művei - A vizuális megjelenítés választható feladatai: Fotómontázs készítése szabad asszociáció alapján Dúcképzésre alkalmas anyagokkal a dinamikus mozgás kifejezése a mozgásfázisok egyidejű megjelenítésével A dada új műfajainak alkalmazásával dadaista alkotások készítése Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a műalkotások létrejöttének történelmi, szellemi hátterét. Legyen képes felismerni a művészetállandóságát és korról-korra változó jellegét. Legyen képes műalkotások meghatározására stílusjegyek alapján. 121

Pedagógiai program

9. évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra A nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetek - Beszélgetés világszemléletről, hitről, vallásról: A lélekhit, a test és a lélek kettősségének, a lélek halál utáni továbbélésének hiedelme A vallás mint eszmei rendszer, az egyház mint intézményi rendszer. Az egyház és a világi hatalom összekapcsolódása. A vallás meghatározó szerepe a kultúrában A nagy világvallások alapjainak megismerése: a judizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus, kínai universismus tételei, története. Azonosságok és különbségek A vallásokhoz kapcsolódó művészetek (építészet, festészet, szobrászat, zene ..) A világszemlélet sokrétűségének elfogadása, az empátia kialakítása a beszélgetések során - Önálló gyűjtőmunka választott vallás tárgyi világához fűződően (forma-, szín- és motívumelemzések) A szürrealizmus művészete Elvont gondolatok kifejezése - A szürrealizmus megismerése: A szürrealizmus meghatározása (André Breton kiáltványa szerint a szürrealizmus olyan „pszichikai automatizmus”, amelynek segítségével az ember a gondolkodás tényleges működését fejezheti ki). Visszahúzódás a logikai összefüggések rendszeréből a fantázia, az irrealitás, a tudattalan világába. A valóság új dimenzióinak (az álom, az őrület, a hallucinációk, a delírium, a csodálatosság és a szabad képzettársítás) előtérbe kerülése A törzsi népek gyermekrajzszerűen egyszerű művészetének hatására létrejövő neoprimitivizmus jellemzői. Rousseau, Chirico, Dali, Ernst, Chagall, Miro, Arp, Tanguy, Klee, Magritte, Picabia, Vajda Lajos, Bálint Endre művei A szürrealizmus új technikáinak (kollázs, dekollázs, kalligráfia, tasizmus...) megismerése - A képi megjelenítés választható feladatai: Apollinaire verseihez illusztráció készítése kollázs technikával A zenei részletek hangulatának, a zene által keltett érzéseknek, képeknek szürrealisztikus megjelenítése A két világháború közötti magyar művészet - A Szentendrei Iskola megismerése: A szentendrei művésztelep megalakulása és működése. Boromisza Tibor, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla jelentősége A szentendrei atmoszféra meghatározó szerepe az iskola létrejöttében A neoklasszicista irányzat képviselői A konstruktív (az expresszionizmust, a plein airt, valamint a kubista festészetet magába foglaló) irányzat képviselői: Barcsay Jenő, Paizs Gobel Jenő, Deli Antal, Kántor Andor, Jeges Ernő, Heintz Henrik és Herman Lipót - Az Európai Iskola megismerése: A fauvizmust, kubizmust, expresszionizmust, absztrakciót és szürrealizmust képviselő festők összefogása. Célja egyetemes érvényességű, európai rangú magyar művészet teremtése. Gegesi Kis Pál, Kállai Ernő, Mezei Árpád, Pán Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Márffy Ödön, Pór Bertalan, Schubert Ernő, Szántó Piroska, Barta Lajos, Beöthy István, Bokros B. Dezső, Borsos Miklós, Hajdú István, Jakovits József, Vilt Tibor, Martyn Ferenc, Lossonczy Tamás, Gyarmathy Tihamér, Kállai Ernő művei - A két világháború közötti magyar képzőművészet időszakának megismerése: 122

Pedagógiai program

- A baloldali polgári szemléletű K Ú T tevékenysége. A Nyolcak örökségének folytatása Kernstok Károly, Czóbel Béla, Márffy Ödön, Egry József, Berény Róbert, Rippl-Rónay József, Vaszary János, Bernáth Aurél, Pátzay Pál, Szőnyi István művei - A Római Magyar Akadémia által kialakított monumentalista és újklasszicista követelmények megjelenése a Római Iskola művészetében. A később neobarokk és népi törekvések. Patkó Károly, Medveczky Jenő, Aba Novák Vilmos, Molnár C. Pál művészete - Líraiság és intimitás a Gresham elveiben Művészetük jellemzői: a természeti látvány emlékezésen átszűrt megjelenítése, az örök értékek felfedezése, a figuratív művészet elsőbbsége. Bernáth Aurél, Szőnyi István, Egry József, Ferenczy Béni, Berény Róbert, Borsos Miklós alkotásai - A szocialista eszmék, a hétköznapok gondjainak, drámáinak bemutatása a szocialista törekvésekben. Derkovits Gyula, Bokros Birman Dezső, Mészáros László, Ferenczy Noémi, Goldman György, Dési Huber István Az absztrakt művészet jellemzői Absztrahálási folyamat - Az absztrakt művészet megismerése: Elvonatkoztatás a tárgyszerű valóságtól A tér, a forma, a szín, a vonal és a felület megjelenése a maga tisztaságában - A geometrikus absztrakció irányzatainak megismerése: A szerkezetet teremtő sugarak rendje a radiantizmus festőinél Az üresség, a semmi megjelenítése Malevics és a szuprematizmus képviselőinél A szerkezet fontossága a konstruktivisták (Tatlin, Rodcsenko, Gabo, El Liszickij, Kassák, MoholyNagy) alkotásaiban Mondrian neoplaszticista törekvései A magyar aktivisták (Kassák Lajos, Uitz Béla, Berény Róbert, Bíró Mihály, Dénes Valéria, Kmetty János, Perlott-Csaba Vilmos, Bortnyik Sándor) munkássága - Egy szimbolikus jelentésre alkalmas forma absztrahálási folyamata A lírai absztrakció irányzatai A lírai absztrakció technikái - A lírai absztrakt művészet (az absztrakt expresszionizmus) megismerése: A szigorú, hűvös, geometrikus absztrakcióval ellentétben törekvés az egyéni hangvételre, az organikus (szerves, életszerű) alakításra, az alaktalan (amorf) képződmények vagy a természeti törvényeket absztraháló geometrikus, lírai kompozíciók létrehozására Új kifejezési formák és technikák keresése A csurgatásos festés (drip painting) és az automatikus („önműködő”) írás alkalmazása A szín elsődlegességének szerepe az orfizmusban A szubjektum szerepének megnyilvánulása a gesztusfestészetben (Pollock, Tobey) és a kalligrafikus iskola (Schulze, Mathieu, Hartung, Korniss Dezső, Csáji Attila) tevékenységében. A belső víziók szerepe a francia informel art brut irányzatában (Jean Dubuffet) - A vizuális megjelenítés választható feladatai: Irodalmi és zenei alkotások hangulatának érzékeltetése csurgatásos festéssel vagy automatikus írással Gesztusfestészettel a pillanatnyi érzelmi állapot megjelenítése

123

Pedagógiai program

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje az emberi élet alapkérdéseit, világmagyarázatok tükröződését a művészetben. Legyen képes tolerálni a másságot különböző kultúrák, népek, népcsoportok művészetében. Legyen képes hitbéli, világnézeti különbségek értelmezésére a tanult műalkotásokon.

124

Pedagógiai program

10.évfolyam évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra A neoavantgárd jellemzői Forma nélküli kompozíciók alkotása - A neoavantgard legáltalánosabb jegyeinek megismerése: A II. világháború következményei. Új politikai és gazdasági erőviszonyok. Hidegháború. Ökológiai, energia- és nyersanyagválság. Demográfiai robbanás, élelmiszerhiány. Elgépiesedés, munkanélküliség. Kábítószer-fogyasztás, bűnözés, erőszak. A család válsága A tömeghírközlés révén a tömegek manipulálása. A reklámpropaganda hatása az életformára. A marxizmus, a strukturalizmus, az egzisztencializmus és a szcientista elméletek hatása Lázadások, tiltakozások az értékek elvesztése ellen Vonzódás a köznapi, a közönséges, a sokkoló művészet iránt - Az absztrakt expresszionista festészet az informel jellemzői: A forma tagadása, a faktúra fontossága A gesztusfestészettel és kalligráfiával rokon tasizmus kialakulása A magyar tasiszta irányzatok megjelenése Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István, Hortobágyi Endre, Keserű Ilona festészetében A COBRA-csoport kifejezésformája - A vizuális megjelenítés választható feladatai: Az automatikus képírás tudatos továbbfejlesztésével alkotások létrehozása Faktúrák kialakítása csurgatással A tudományos technicista irányzatok - A tudományos technicista művészeti irányzatok megismerése: Előzmények: Gabo, Moholy-Nagy László, Rodcsenko és Calder művei A látásérzékelésre ható op art megismerése A mozgás és fényjelenségek szerepe a Vizuális Művészeti Kutatócsoport (GRAV) tagjainak: Vasarely, Morellet, Soto, Agam műveiben A programozott vezérlésű mozgó–hangzó–fénylő szobrok megjelenése a kinetikus művészetben. Calder, Bury, Rickey, Tinguely, Takis, Schöffer, Mack, Soto, Haraszty István, Dargay Lajos, Balogh László, Csáji Attila műveiben A szerkezet, a felépítés fontossága a strukturalizmus képviselőinek művészetében A variációk szerepe a komputergrafikában és a szisztematikus művészetben A minimálisra, az ürességre, az idea elsődleges kifejezésére való törekvés megjelenése a minimal art képviselőinél Az amerikai minimalista festészeti irányzatok (hard edge, shaped canvas, colour-field, monokróm) megismerése - A tisztán fogalmi szintre törekvő konceptuális művészet megismerése: A köztes műfajok: a mixed media és a multimedia előtérbe kerülése Joseph Kosuth, On Kawara művei - Az elemző, értelmező szemlélet előtérbe kerülése az analitikus festészetben Albert Zsuzsa, Gáyor Tibor, Maurer Dóra, Mengyán András, Halász Károly munkássága - A természeti környezetet, a tájat megváltoztató land art művészet képviselőinek (Smithson, Oppenheim, Christo, Kismányoki Károly, Ficzek Ferenc, Halász Károly, Pinczehelyi Sándor és Szíjártó Kálmán) alkotásai A föld, mint anyag szerepe az earth art-ban 125

Pedagógiai program

A mulandó anyagok (élő organizmusok, növények vagy állatok) szerepe az arte povera által kifejezett elmúlás, átalakulás, változás megjelenítésében A hazai művészetben Erdélyi Miklós, Szentjóby Tamás és az INDIGO-csoport tevékenysége tartozik e jelenségkörhöz. - A környezet megváltoztatására irányuló project art tevékenysége - A tanulói tevékenység választható feladatai: Op art művek, mobilok, komputergrafikák, formázott vásznak, éles körvonalú szerkezetek, monokróm festmények létrehozása Környezetünk megváltoztatására, a táj átalakítására tervek készítése Földből és múlandó anyagokból az idő változását érzékeltető alkotások létrehozása A pop art művészet Kollázsok, egyéni mitológiák létrehozása - A pop art és a pop arttal rokon jelenségek megismerése: Célkitűzése: a hétköznapok jelképeinek bevonása a műalkotásba. A művészet és az élet, a művész és a nem művész közötti különbség felszámolására, a hagyományos esztétikai felfogás lerombolása Robert Rauschenberg, Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Claes Oldenburg, Jasper Johns, David Hockney, Mimmo Rotella művei - Az összerakott kép, a kollázs elv, a háromdimenziós elemek megjelenése combine paintingben - A talált tárgy szerepe az assemblage irányzatban. Konkoly Gyula, Paizs László, Szentjóby Tamás alkotásai - Az egyéni mitológiákhoz, mágikus–allegorikus tárgyértelmezéshez kapcsolódó enviroment bemutatása - Az új realizmus és a hiperrealizmus bemutatása. Csernus Tibor, Lakner László, Gyémánt László, Méhes Lóránt, Koncz András, Fehér László művei - A tanulói tevékenység feladata: A műelemzésekhez kapcsolódva újságfotókkal, tárgyakkal, tárgytöredékekkel plasztikus képek kialakítása Az akcióművészet irányzatai - Az akcióművészet megismerése: A műfaj az allegorikus cselekvéstől, az emberi, társadalmi, szociológiai kapcsolatok vizsgálatán át, a politikai és ideológiai előadásokig, demonstrációkig tág teret biztosít az alkotó és a befogadó közötti szakadék áthidalására, befolyásolására Schwarzkogler, Nitsch, Szentjóby Tamás, Hajas Tibor, Erdélyi Miklós, Halász Péter, Szirtes János, Böröcz András, Révész László, El Kazovszkij művei Improvizált történések, előre nem látott és tervezett cselekvések a happening művészetben A művész személyének, az alkotó testének műalkotássá válása a body artban A mű születési folyamatának dokumentálása a process artban A performance-ben megjelenő összművészeti törekvés Az alkotó és a befogadó közötti különbség felszámolása, a művészet életformáló hatásának hangsúlyozása a fluxusban A politikai elkötelezettség igényének megjelenése a polikunstban A pecsétművészet, a mail art megismerése - A különböző művészeti ágak hatáselemeinek egyesítésével performance tervezése. A performance videóval, fotóval való rögzítése A posztmodern művészet Mediális törekvések - A posztmodern művészet megismerése: 126

Pedagógiai program

A vietnami háború kudarca, olajválságok, terrorizmus, nemzetközi neokonzervatizmus, erősödő korrupció. A közösségi mozgalmak „kihűlése” A világ egyszerre lenyűgöző és riasztó. A köznapi valóság és a művészet, a magas és népszerű kultúra, az eredeti és műtermék összemosódása A posztmodern művészet jellemzői: a stíluspluralizmus, a nihilizmus, a konvencióellenesség, az irónia, a monumentalitás, a kétértelműség, a magas- és közrendű művészet eklektikus összeolvadása A posztmodern művészet a műalkotást történeti, kultúrtörténeti motívumokkal, idézetekkel, utalásokkal telíti. Az idézett stílusokat kétkedéssel, csalódott, kiábrándult felhanggal használja - A mass media (tömegtájékoztatási eszközök) jelentőségének megismerése: Korunk új művészeti formáinak – a televízió, rádió, film és a sajtófotó – elemzése A legújabb médiális törekvések (médiális fotó, kísérleti film, számítógépes lézersugaras képalkotás és a térhatású holográfia) megismerése - Az egyedi műalkotás hitelességének hangsúlyozása, a személyes élmény és a szubjektív létállapot középpontba helyezése a transzavantgárd művészetben A magyar transzavantgárd művészek: Fehér László, Soós Tamás, Mulasics László, Bukta Imre, Várnagy Ildikó, El Kazovszkij művei A szorongás, az agresszivitás, rock-kultúra, a szélsőségesen szubjektív világfelfogás megnyilvánulása az „indulatos festészet” – a heftige melerei-ben Az erőszak, a dráma, a pesszimizmus, a nagyvárosi legendavilág megjelenése az „új vadak” – a neue wilde – festészetében A kiábrándultság, a dekadencia, a nagyvárosi látványvilág és a dekoratív festőiség párosítása a „tapétafestészet” a pattern paintingben A nagyvárosi folklór, a képi humor megjelenése a házfalak, kerítések, metrók graffitiin A művész egyéni élményanyagának mitológiaként való megjelenése az új szimbolizmus művészetében A művészi személyiség középpontba állítása jelek, dokumentumok, azaz nyomok rögzítésével a spurensicherung irányzatban - A magyar posztmodern törekvések megismerése, elemzése - A tanulói tevékenység feladatai: A tömegtájékoztatási eszközök mondanivalójának, hatáselemeinek, közízlést befolyásoló szerepének vizsgálata. A műelemzéshez kapcsolódva graffiti készítése. Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a művészettörténeti korszakok és a kortárs művészet gyökereit. Legyen képes műalkotások előítéletmentes szemléletére és érető befogadásra.

127

Pedagógiai program

A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA A MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet max. 60 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: Művészettörténet max. 20 perc 2. A vizsga tartalma 2.1. Művészettörténet írásbeli vizsga tartalma: Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhető legyen a tanuló művészettörténeti ismerete, műelemzési jártassága, elemző, összehasonlító képessége, az építészetről, grafikáról, festészetről, szobrászatról, azok műfajairól, alkotóiról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudása, ismeretszerző igénye, egyéni kutatómunkája. A művészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészből tevődik össze. A) Műalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált műelemzés, műleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex műelemző, műleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. 68 A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az intézmény által összeállított művészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2.2. Művészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – primitív művészet egykor és ma, – népművészet, városi folklór, – naiv művészet, – az antikvitás és hatásai a művészettörténetben, – hiedelemvilág és művészet, – vallás és művészet, – ideológiák és művészet, – hivatalos művészet és az avantgárd, – művészet és kommunikáció, – kortárs művészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekből mérhető legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri művészettörténeti korok lényeges alkotóit és alkotásait, – ismeri a művészettörténeti korok sajátosságait, 128

Pedagógiai program

– tudja elemezni a megismert műalkotásokat, – tud összehasonlító elemzéseket végezni, – tud eligazodni a tárgy- és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni művészeti és esztétikai élményeit. 3. A vizsga értékelése 3.1. A művészettörténet írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – befogadó, megfigyelő, értelmező, eligazodó készség, – analizáló és szintetizáló készség, – összehasonlító készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – műelemző készség, – műfaj- és stílusismeret, – műtárgyismeret, – fogalomismeret. 3.2. Művészettörténet szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség.

129

Pedagógiai program

A SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY, A MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANÍTÁSÁHOZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK, ÉS A TÉNYLEGESEN MEGLÉVŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE kötelező eszközök, felszerelések Helyiségek tanterem

mennyiségi mutató

meglévő megjegyzés

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

1

tanulói asztalok, székek

a tanulók létszámának figyelembevételével

20

nevelői asztal, szék tárolószekrény tábla magnetofon vagy CD-lejátszó

tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1 tantermenként 1

video (lejátszó, felvevő) televízió, videokamera

iskolánként 1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

1 beépített szekrénysor 1 2 1

DVD lejátszó, projektor, számítógép

1

diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon

tantermenként 1

1

írásvetítő sötétítő függöny

iskolánként 2 ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

1 1

ruhatároló (fogas)

a tanulók létszámának figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető

20

szeméttároló

helyiségenként 1

1

130

Pedagógiai program

VIII. Dokumentum kezelése A dokumentum nyilvános az igazgatói irodában megtekinthető. A dokumentum felülvizsgálata a törvényi előírásoknak megfelelően – illetve ötévente – történik.

Az Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Alapfokú Művészetoktatási egység, Képző és iparművészeti ág, makett és papírtárgykészítő tanszak Pedagógiai Programját jóváhagyta:

Győr, 2006. ........................................

Rémi Véricel Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend részéről

131