AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA
2013.
Jelen Közbeszerzési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII.. törvény (továbbiakban Kbt.) 22. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése érdekében rendezi az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, mint ajánlatkérő (a továbbiakban: Főiskola, vagy ajánlatkérő) közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos szabályait, az eljárásban szereplők feladatait, hatáskörét és felelősségi rendjét, továbbá a közbeszerzési eljárások dokumentálási és belső ellenőrzési rendjét. A Szabályzat rendelkezéseit a Kbt. és a végrehajtási rendeletek szabályaival együtt és összhangban kell alkalmazni. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat alkalmazási köre E Szabályzat előírásait kell alkalmazni a Főiskola költségvetéséből, illetőleg támogatásból megvalósuló árubeszerzéseire, építési beruházásaira, építési koncesszióira, szolgáltatásaik megrendelésére, szolgáltatási koncesszióira, illetőleg tervpályázateljárásaira, amennyiben azok értéke az eljárás megindításakor meghaladja az érvényben lévő közbeszerzési értékhatárokat. A szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya kiterjed a Főiskola által indított közbeszerzési eljárásokra, a Szabályzat meghatározza a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának feladatmegosztását, a Főiskola nevében eljáró személyek, szervezetek felelősségi rendjét, valamint a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét. A Főiskola a Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá. A közbeszerzések értéke, értékhatárok E Szabályzat szerint kell eljárni a Főiskola jóváhagyott költségvetési forrásából, illetőleg támogatásból megvalósítandó beszerzésekre, ha • az adott tárgyú beszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt. 10. §-ban meghatározott közösségi értékhatárokat, • az adott tárgyú beszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a Kbt. 10. §-a alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott nemzeti értékhatárokat. A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor, annak tárgyáért általában kért, illetve kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás, adott esetben tárgyalási meghívó megküldésének időpontját kell érteni. 2
2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig a közbeszerzési értékhatárokat Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 67-68. §-ai határozzák meg: Az uniós közbeszerzési értékhatár: • • • • •
árubeszerzés esetében: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint; építési beruházás esetében: 5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint; építési koncesszió esetében: 5 000 000 euró, azaz 1 364 000 000 forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint; tervpályázat esetében: 200 000 euró, azaz 54 560 000 forint.
A nemzeti közbeszerzési értékhatár: • • • • •
árubeszerzés esetében: 8 millió forint; építési beruházás esetében: 15 millió forint; építési koncesszió esetében: 100 millió forint; szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
Az ajánlatkérő a Kbt. 122. § (7) bekezdése szerinti esetekben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytathat le a következő értékhatárok figyelembevételével: • árubeszerzés esetében: 25 millió forint; • építési beruházás esetében: 150 millió forint; • szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint. A KÖZBESZERZÉS TISZTASÁGÁNAK ÉS ALAPELVEINEK BETARTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK A Szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban résztvevők kötelesek biztosítani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásainak lefolytatása során törekedjék arra, hogy elősegítse a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételét, a fenntartható fejlődést, az állam szociális célkitűzéseinek megvalósulását és a jogszerű foglalkoztatást AJÁNLATKÉRŐ NEVÉBEN ELJÁRÓ, ILLETŐLEG AZ ELJÁRÁSBA BEVONT SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK, EZEK FELADATA, FELELŐSSÉGI KÖRE
3
Ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek A Főiskolán a közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatok ellátására - állandó jelleggel működő külön önálló szervezeti egység nem kerül kialakításra. A közbeszerzési eljárás során az Főiskola (mint ajánlatkérő) nevében eljáró személy, szervezet kiválasztásáról, a közbeszerzési eljárás megindításáról és lezárásáról a Rektor dönt. Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a közbeszerzés lebonyolítására külső szakértő vehető igénybe. A Főiskola az ajánlatok elbírálására 3 tagú Közbeszerzési Bizottságot (bírálóbizottságot) hoz létre, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Főiskola nevében a Rektor részére. A Közbeszerzési Bizottság elnöke a gazdasági igazgató, vagy pénzügyi szakértelemmel rendelkező munkatárs. A Közbeszerzési Bizottság tagjainak a közbeszerzés tárgya szerinti – közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. Az eljárásba bevont személyek, illetve szervezetek feladata, felelősségi köre
Rektor A Rektor dönt a Főiskola (mint ajánlatkérő) nevében eljáró személy, szervezet kiválasztásáról, a Közbeszerzési Bizottság kijelöléséről, a közbeszerzési eljárás megindításáról és lezárásáról. Feladata továbbá a közbeszerzési eljárások szabályszerű lefolytatása ellenőrzésének elrendelése, a szabálytalan vagy a közbeszerzési eljárás tisztaságát sértő esetek kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele.
Gazdasági igazgató Felelős a Főiskola közbeszerzési tevékenységének irányításáért, a közbeszerzési feladatok előkészítéséért, szervezéséért és megvalósításáért. Ezen belül feladata különösen: • az eljárást megindító felhívás, dokumentáció előkészítése, intézkedés azok közzétételről, megküldéséről, • az állandó és az adott közbeszerzésnél érvényesíteni kívánt pénzügyi, jogi, műszaki követelmények meghatározása, • a közbeszerzési dokumentumok elkészítésében közreműködő alkalmazottak kiválasztása, szakértőként megbízott személyekre javaslattétel, • a közbeszerzések pénzügyi fedezete biztosított-e, 4
• rendszeres ellenőrzése a teljesítések szerződésszerűségének, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányának és összhangjának, • gondoskodás a közbeszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásáról, • azonnal tájékoztatja a Rektort, ha feladatkörébe tartozó munkájának végzése során szabálytalanságot tapasztal, • a Közbeszerzési Szabályzat jogszabályi változásoknak megfelelő módosításának előkészítése, • az éves Közbeszerzési terv elkészítése és jóváhagyatása, • az éves statisztikai összegezés elkészítése és megküldése, • az előzetes összesített tájékoztató elkészítése és közzététele, • ellátja a közbeszerzési szakértő feladatait, amennyiben külső szakértő nem kerül kiválasztásra. Felelős az alábbi adatoknak, információknak, dokumentumoknak a Főiskola honlapján történő megjelenéséért: • a Közbeszerzési terv, valamint annak módosítása (módosításai); • a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződések; • az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos Kbt. 79. § (2) bekezdése szerinti adatok; • a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában a kérelem meghatározott adatai, a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzése; • a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések; • a szerződés teljesítésére vonatkozó meghatározott adatok; • az éves statisztikai összegzés.
A Közbeszerzési Bizottság A Közbeszerzési Bizottság tagjaira vonatkozó előírások: • a Közbeszerzési Bizottság tagjait a Rektor jelöli ki; • Közbeszerzési Bizottsági tag a Főiskola munkatársa, illetve külső személy lehet. Az ajánlatkérő nevében az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja. • a Közbeszerzési Bizottság munkájába a közbeszerzési szakértőn kívül más, külső és belső szakértő is bevonható; • a Közbeszerzési Bizottság határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van; • a Közbeszerzési Bizottság határozatait szavazás útján hozza meg. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Közbeszerzési Bizottság felelős a következőkért: • meghatározza az adott közbeszerzés tekintetében az értékelési elveket, a bírálati részszempontokat, a súlyszámokat, az adható pontokat, az értékelés módszerét, szükség eseten konzultálva a közbeszerzési szakértővel vagy más, külsős szakértővel. Konzultáció esetén felelőssége megosztott a konzultációba bevont személlyel; • a fentiekre tekintettel részt vesz az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás és a dokumentáció kidolgozásában; • a tárgyalásos eljárást lebonyolítja; 5
• a hirdetményben (felhívásban) meghatározott szempontok alapján értékeli a benyújtott ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket, javaslatot tesz az ajánlattevők/részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról és az ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásáról, javaslatot tesz az eljárás nyertesére, javaslatát írásban indokolja. A Közbeszerzési Bizottság elnökének feladata: • a bizottság munkájának megszervezése, irányítása; • a bizottság tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenség vizsgálata, szükség esetén a bizottsági tag visszahívásának és új tag kinevezésének kezdeményezése; • a bizottsági tagsággal kapcsolatos jogok gyakorlása (szavazás); • az ajánlatok/részvételi jelentkezések bontása, az abban közreműködő személy kijelölése, tevékeny közreműködés az eljárást lezáró döntés el- és előkészítésében; • a titoktartás követelményének betartása, a bizottsági tagok részéről annak be nem tartása esetén vizsgálat kezdeményezése; • a Közbeszerzési Bizottság nevében döntés-előkészítő javaslat előterjesztése a Rektor felé; • a Rektor döntését követően elkészíti az összegezést, és gondoskodik annak érintettek részére történő megküldéséről; • gondoskodik az eljárás nyertesével történő szerződéskötés előkészítéséről. A Közbeszerzési Bizottsági tagok feladatai: • részt vesznek a bizottsági üléseken; • részt vesznek az ajánlattevők/részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi, gazdasági és műszaki-szakmai alkalmasságára vonatkozó szempontok, továbbá az elbírálási szempont (illetve a Kbt. 71. § (2) bekezdés b) pontja esetében a részszempontok és azok súlyszámainak, továbbá a pontszámok alsó és felső határának) meghatározásában; • részt vesznek az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésében, valamint a bizottság munkatervének összeállításában; • elvégzik az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére vonatkozó minősítését, továbbá az ajánlatok, részvételi jelentkezések érvényességi vizsgálatát, az ezekkel kapcsolatban szavazásra feltett kérdésekben szavaznak, illetve nyilatkoznak; • továbbá javaslatot tesznek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre. A közbeszerzés tárgyában szakértelemmel rendelkező bizottsági tag az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást és dokumentációt műszaki szempontból megvizsgálja, és megfelelősségét ellenjegyzésével igazolja. A közbeszerzési szakértő A közbeszerzési szakértő feladata, felelőssége: • a közbeszerzési eljárás indításához szükséges feltételek meglétének ellenőrzése, hiányosság jelzése; • az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás – a Kbt. előírásainak megfelelő – tervezetének elkészítése; • az Ajánlatkérő adatszolgáltatása alapján a dokumentáció közbeszerzési jogi jellegű részeinek elkészítése, a műszaki leírást készítővel történő egyeztetése; • az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozat mintájának elkészítése; az átvételi 6
• • • • • • • • • • • • •
elismervény mintájának elkészítése; az adott közbeszerzési eljárás forgatókönyvének elkészítése; szükség eseten részvétel a helyszíni bejáráson/konzultáción; az ajánlattevők/részvételre jelentkezők által feltett közbeszerzési jogi jellegű kérdésekre válaszadás, az egyéb kérdésekre adott válaszok ellenőrzése a Kbt. előírásainak történő megfelelés szempontjából; részvétel a bontási eljáráson, szükség eseten tanácsadás a felmerült jogi jellegű kérdésekben; felkérés alapján részvétel a Közbeszerzési Bizottság munkájában, tanácsadás az alkalmatlanság, érvénytelenség, kizárás vonatkozásában meghozandó döntéshez; hiánypótló, illetve felvilágosítást kérő levelek tartalmának meghatározása, elkészítése; jegyzőkönyv készítése a bontásról (diktafon, magnófelvétel vagy jegyzőkönyvvezető által készített anyag alapján); az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékeléséről készített jegyzőkönyv átvizsgálása a Kbt. előírásainak való megfelelés szempontjából; a Közbeszerzési Bizottság jegyzőkönyve alapján az összegezés elkészítése; az eljárás eredményéről szóló Tájékoztató elkészítése; Tájékoztató az eljárás eredményéről, a Tájékoztató a szerződés módosításáról elkészítése; az eljárás dokumentáltságával kapcsolatban átadja az eljárás során keletkezett valamennyi dokumentum eredeti példányát az ajánlatkérőnek a Kbt. 34. § (2) bekezdése szerinti megőrzésre; felkérés alapján megvizsgálja, hogy a közbeszerzés alapján kötött szerződés módosításának fennáll-e a Kbt. 132. §-a szerinti jogalapja; részvétel a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban; felkérés alapján a közbeszerzési eljárások során mások által készített anyagok véleményezése a Kbt. előírásainak történő megfelelés érdekében. A közbeszerzési igények tervezése
A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a gazdasági igazgató a költségvetési év elején éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről. A közbeszerzési tervet a Rektor jogosult jóváhagyni. A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a Közbeszerzési Hatóság honlapján, valamint a Főiskola saját honlapján is – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lenni. A közbeszerzési terv közzétételéért a gazdasági igazgató felelős. A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás 7
felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért a gazdasági igazgató felelős. A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv megőrzéséért a gazdasági igazgató felelős. A Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervet meg kell küldeni. A közbeszerzési tervben rögzíteni kell: • a tervezett közbeszerzéseket, • a közbeszerzés értékét (becsült érték), • a pénzügyi forrás rendelkezésre állásának várható időpontját, megkülönböztetve a költségvetési támogatást, saját bevételt, vagy egyéb forrást, • az egyes közbeszerzések megvalósítási határidejét, • az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezet megjelölését (saját, külső). Éves statisztikai összegezés Főiskola az éves közbeszerzéseiről külön jogszabályban meghatározott minta szerint éves statisztikai összegezést köteles készíteni, amelyet legkésőbb a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártáig kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. Az éves statisztikai összegezés elkészítéséért, megküldéséért a gazdasági igazgató felelős. Előzetes összesített tájékoztató Főiskola a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg a következő legfeljebb tizenkét hónapra tervezett közbeszerzésekről. A tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján tehető közzé. Az előzetes összesített tájékoztató elkészítéséért, közzétételéért a gazdasági igazgató felelős. KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK A közbeszerzési eljárások fajtái • • • • • •
Nyílt eljárás, Meghívásos eljárás, Tárgyalásos eljárás, Versenypárbeszéd, Keret-megállapodásos eljárás, Tervpályázati eljárás.
8
A közbeszerzési eljárások rendje
Nyílt eljárás A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. Nyílt eljárást kell alkalmazni minden esetben, amikor nem állnak fenn azok az okok, amelyek tárgyalásos eljárás alkalmazását indokolják.
Meghívásos eljárás A meghívásos eljárás kétszakaszos eljárás, melyben ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Meghívásos eljárásban tárgyalni nem lehet. Ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább 5 ajánlattevőt kell magában foglalnia és minden körülmények között biztosítania kell a valódi versenyt. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot. Tárgyalásos eljárás A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével, vagy a nélkül indul. Tárgyalásos eljárás csak abban az esetben indítható, ha a Kbt.-ben meghatározott feltételei fennállnak. Részletes szabályait a Kbt. tartalmazza. Versenypárbeszéd Versenypárbeszéd kétszakaszos eljárás, mely csak akkor alkalmazható, ha a közbeszerzési műszaki leírás meghatározása nem lehetséges a nyílt vagy a meghívásos eljáráshoz szükséges részletességgel, továbbá a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározása nem lehetséges a nyílt vagy a meghívásos eljáráshoz szükséges részletességgel.
Keret-megállapodásos eljárás Két részből álló eljárás, melynek első részében az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos, kivételes esetben pedig tárgyalásos eljárást alkalmaz a keret-megállapodás megkötése érdekében. Az eljárás második részében az ajánlatkérő a keret-megállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlatot és köt szerződést.
9
Tervpályázati eljárás A tervpályázat célja az építészeti tervjavaslatok, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetése és rangsorolása útján az adott tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. A tervpályázat célja lehet terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti feladatok szakmai előkészítése is. Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. AZ ELJÁRÁS FŐBB SZABÁLYAI Az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során a következő feladatokat kell elvégezni: • az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetve piacfelmérés, • a közbeszerzés becsült értékének felmérése, • az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás előkészítése és megküldése, • a dokumentáció előkészítése. Ajánlatkérő uniós értékhatárt elérő/meghaladó közbeszerzési eljárások esetében a Kbt. második része szerint jár el. Nemzeti értékhatárt elérő/meghaladó közbeszerzési eljárások esetében a Kbt. harmadik része szerint jár el (Kbt. 121. § (1) bekezdés b) pont). Bármely közbeszerzést az ajánlatkérő csak abban az esetben indíthat el, ha rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésére áll. Ennek általános formája a gazdasági igazgató igazolása az anyagi fedezet összegéről és rendelkezésre állásának ütemezéséről. A közbeszerzési eljárás további feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek (pl. építési beruházás esetén a jogerős és végrehajtható építési engedély, stb.). A Kbt. rendelkezéseivel összhangban a közbeszerzések alapeljárása a nyílt és a meghívásos eljárás. Más eljárásfajta csak akkor alkalmazható, ha annak a Kbt.-ben meghatározott feltételei teljes körűen és bizonyíthatóan fennállnak. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárás fajtáról a másikra. Az ajánlati/részvételi felhíváshoz a Kbt.-ben meghatározottak alapján dokumentációt kell készíteni, melynek a hirdetmény megjelenésének napján megfelelő példányszámban rendelkezésre kell állnia. A közbeszerzési eljárásban bármilyen módon résztvevő természetes személyeknek és jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társaságok esetében az eljárásban személyesen részt vevő természetes személy(ek)nek – eljárásba való bekapcsolódásukkal egy időben – alá kell írniuk az Összeférhetetlenségi és Titoktartási Nyilatkozatot. 10
Tilos a Kbt. megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A becsült érték kiszámítása során alkalmazni kell az egybeszámítási szabályt (Kbt. 18. § (2) bekezdése) A közbeszerzési eljárás során keletkezett valamennyi iratot az ajánlatkérőnek 5 évig meg kell őriznie. AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Az ajánlati dokumentáció összeállítása Az ajánlati dokumentáció célja, hogy az ajánlattevők számára megadja mindazon információkat, amelyek alapján az ajánlatukat megtehetik, valamint rögzítse mindazon követelményeket, amelyeket az ajánlatoknak ki kell elégíteniük. Az ajánlati dokumentációt lehet ellenérték ellenében, vagy anélkül az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A dokumentáció ellenértéke az annak előállításával és kezelésével kapcsolatos költségeket tartalmazhatja. A dokumentáció ellenértékének meghatározása a gazdasági igazgató feladata. Az ajánlati dokumentáció tartalma A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Az ajánlati dokumentáció az alábbi részekből áll: • Általános rendelkezések az ajánlattétel feltételeiről. • Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A dokumentációban Ajánlatkérő köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. • Egyéb dokumentumok: - Műszaki dokumentáció (közbeszerzési műszaki leírás), - Szerződéstervezet - Egyéb (pl. felolvasólap minta, ajánlattevői nyilatkozatok mintája stb.) Műszaki dokumentáció (közbeszerzési műszaki leírás) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati dokumentáció részeként a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást adni. 11
A közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni: a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket. Építési beruházás esetében a közbeszerzési műszaki leírásnak továbbá tartalmaznia kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal. Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési műszaki leírásnak tartalmaznia kell továbbá a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, valamint a megfelelőség igazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket. Szerződéstervezet A közbeszerzési eljárás alapvetően szerződés létrehozására irányul. Az ajánlatkérő a dokumentációban komplex szerződéstervezetet, vagy általános szerződéses feltételeket mellékelhet.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA A közbeszerzés szervezeti, személyi feltételei biztosítása A közbeszerzési eljárást árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió egészére, vagy részeire lehet meghirdetni. A Kbt. szabályait kell megfelelően alkalmazni a tervpályázati eljárások során is. A közbeszerzés megkezdésekor intézkedni kell az alábbiakról: • Fedezetigazolás kiadása a gazdasági igazgató részéről. 12
• Javaslat készítése közbeszerzési szakértő, egyéb szakértő megbízására, amely részletesen tartalmazza a szakértők adott eljárásban ellátandó feladatait. • A közbeszerzési szakértő, egyéb szakértő bevonása az eljárásba aláírt megbízási szerződéssel. • Az értékelés szempontjának meghatározása (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében legelőnyösebb ajánlat). • Meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek kijelölése. Az eljárás megindítása A közbeszerzési eljárás részvételi/ajánlati felhívás közzétételével indul. A közzététel alatt az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetőleg a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni. Kivételt képez ez alól a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, mely esetben az eljárás az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével indul. Az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás jogszerűségét ellenjegyzéssel kell igazolni. Az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás jogszerűségének ellenjegyzésére a gazdasági igazgató jogosult. Az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívás ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Az eljárást megindító hirdetmény közzététele, ajánlattételi felhívás megküldése A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény lehet: • Ajánlati felhívás (nyílt eljárás), • Részvételi felhívás (meghívásos és tárgyalásos eljárás). • Ajánlattételi felhívás (hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás) A hirdetmény közzétételének feltételei: • a megfelelő módon előkészített ajánlati (részvételi) felhívás és dokumentáció megléte, • a megbízások rendelkezésre állása (külső szakértők), • közzétételi/ellenőrzési díj befizetéséről szóló bankigazolás megléte. A hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségéhez a lehető leggyorsabban (elektronikus úton) kell eljuttatni. A megküldéshez csatolni kell a közzétételi díj átutalásáról szóló banki igazolás másolati példányát. A közzétételi díj aktuális összegét kormányrendelet tartalmazza. Amennyiben a beküldött anyaggal kapcsolatban a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége részéről észrevétel merül fel, a javított felhívást ismetelten meg kell küldeni. Az ajánlatkérő által elkészítendő és közzéteendő hirdetmények összeállításáért és közzétételéért a gazdasági igazgató a felelős, melyet külső szakértőre ruházhat át. A hirdetmény módosítása, határidő meghosszabbítása, hirdetmény visszavonása 13
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívást módosítani, ajánlattételi/részvételi határidőt meghosszabbítani.
szabályai alapján jogosult visszavonni, továbbá
az az
Az ajánlat módosítása, vagy visszavonása Az ajánlattevő/részvételre jelentkező a már benyújtott ajánlatát/részvételi jelentkezését módosíthatja, vagy visszavonhatja. A módosításnak, vagy visszavonásnak az ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő előtt meg kell érkeznie az ajánlatkérőhöz, ellenkező esetben az ajánlatot/részvételi jelentkezést úgy kell figyelembe venni, mintha a módosítás, vagy visszavonás meg sem történt volna. A módosítás, vagy visszavonás elkészítésére, lezárására, jelölésére, elküldésére az ajánlat benyújtására vonatkozó Szabályokat kell alkalmazni. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatát nem módosíthatja. Helyszíni szemle és konzultáció Az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az ajánlati/részvételi felhívással, illetőleg dokumentációval kapcsolatos írásbeli kérdések és az arra adott válaszok mellett, konzultációs lehetőséget biztosítson az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére, ha ezt az ajánlati/részvételi felhívásban jelezte. Különösen építési beruházások esetén célszerűnek és szükségesnek látszik a beszerzés helyszínének alapos megismerése (a terepviszonyok, körülmények jobb megismerése, a szükséges adatok felvétele, a mérések elvégzése). Ebben az esetben az ajánlattevők/részvételre jelentkezők részére helyszíni szemlével egybekötött konzultációt kell tartani. A helyszíni szemlén vagy a konzultáción való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeket az ajánlattevők/részvételre jelentkezők viselik. A helyszíni szemléről, a konzultációról az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet valamennyi ajánlattevő/részvételre jelentkező részére megküld – függetlenül attól, hogy az a helyszíni szemlén, illetve a konzultáción részt vett-e, vagy sem – a szemle illetve a konzultáció időpontjától számított 5 napon belül. A jegyzőkönyv tartalmazza: • a beszerzés megnevezését; • a konzultáció (helyszíni szemle) helyét és idejét; • a jelenlevőket (jelenléti ív, név, beosztás és szervezet megjelölésével); • valamennyi kérdést és az arra adott választ. Az ajánlatkérő a helyszínen feltett kérdésekre írásban juttatja el a válaszát valamennyi érdekelt számára. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések átvétele Az ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket postai úton, személyesen vagy meghatalmazott útján kell 14
eljuttatni az ajánlatkérő címére. Személyes kézbesítés esetén az átvétel átvételi elismervénnyel történik. Az átvételi elismervényt csatolni kell a beérkezett ajánlathoz/részvételi jelentkezéshez. A nem ép csomagolású, vagy nem zárt ajánlatot/részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, mert az nem felel meg az ajánlati/részvételi felhívás feltételeinek, feltéve, ha ezt az ajánlatkérő előírta az eljárást kezdeményező felhívásában. Az ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő után érkezett ajánlat/részvételi jelentkezés szintén érvénytelen. Az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell a beérkezett ajánlatok/részvételi jelentkezések bontási határidőig történő biztonságos, zárt tárolásáról. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések bontása Az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontása az ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő lejárta időpontjában történik. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontásakor kötelezően jelen van az ajánlatkérő erre felhatalmazott képviselője, valamint jelen lehetnek a Kbt.-ben meghatározott személyek, szervezetek. A részvételi jelentkezések bontásakor feltétlenül ismertetni kell a részvételi jelentkezők nevét és címét (székhelyét, lakhelyét). Az ajánlatok bontásakor feltétlenül ismertetni kell: • az ajánlattevők nevét és címét (székhelyét, lakhelyét); • az ajánlati árat (az ellenszolgáltatás összegét), illetőleg • mindazon számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempontok (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok érdemi bírálata ezt követően történik, így a formai és tartalmi kellékek vizsgálata is. A bontásról felvett jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza: • az ajánlatkérő nevét és címét, a közbeszerzés megnevezését; • a bontás helyét és idejét; • az ajánlati (részvételi) felhívás közzétételének (megküldésének) helyét és időpontját; • a beérkezett ajánlatok számát, utalva a beérkezés időpontjára (van-e késve benyújtott ajánlat); • az ajánlati adatlapon (felolvasólap) szereplő adatokat ajánlattevőnkénti bontásban. A bontási jegyzőkönyv mellékleteként a bontáson jelenlévők nevével, szervezetével, aláírásával jelenlétí ívet kell készíteni. A jegyzőkönyvet (jelenléti ívet) az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő részére a felbontástól számított 5 napon belül köteles megküldeni. Az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékelése Az ajánlatok/részvételi jelentkezések értékelését a Közbeszerzési Bizottság végzi a Kbt. idevonatkozó szabályainak maximális betartásával. A Közbeszerzési Bizottság elnöke – szükség 15
esetén – külső szakértőket is bevonhat az értékelésbe. Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégezne, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Kétszakaszos eljárások esetében a részvételi szakaszban a Közbeszerzési Bizottság a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmassága, illetve beérkezett részvételi jelentkezések érvényessége tekintetében indokolt javaslatot tesz a döntéshozó számára, melyben megnevezi az érvényes részvételi jelentkezést benyújtókat. Emellett indokolt javaslatot tesz – adott esetben – az érvénytelen részvételi jelentkezések, illetve a részvételi szakasz eredményessége, eredménytelensége tekintetében. Az érvénytelenségre vonatkozó javaslatban meg kell adni az érvénytelenségi oko(ka)t, illetve indokolni is kell. Az ajánlatok értékelését az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont esetében pontszámok kiosztásával a Közbeszerzési Bizottság végzi a Kbt. idevonatkozó szabályok maximális betartásával. Egyéb esetben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerint történik az értékelés. Az értékelés zárásaként a Közbeszerzési Bizottság indokolt javaslatot tesz az ajánlattevők alkalmassága, illetve az ajánlatok érvényessége tekintetében, kivéve, ha az alkalmasságról már döntés született a részvételi szakaszban. Az érvénytelenségre vonatkozó javaslatban meg kell adni az érvénytelenségi oko(ka)t, illetve indokolni is kell. Szintén indokolt javaslatot tesz – adott esetben – az érvénytelen ajánlatok, illetve a közbeszerzési eljárás eredményessége, eredménytelensége tekintetében. Eredményesség esetében megnevezi az eljárás nyertesét, illetve adott esetben a második helyezettet. Az elbírálásról a Közbeszerzési Bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, melyhez csatolja az elbírálásról készült táblázatát és a bizottsági tagok bírálati lapjait. A jegyzőkönyvben a Közbeszerzési Bizottság javaslatot tesz a nyertes személyére az eljárás eredményessége esetén. A döntést a Rektor hozza meg. Az eljárás eredményének közlése és közzététele Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót köteles elkészíteni a szerződéskötéstől, vagy az eljárás eredménytelenségének megküldésétől számított tíz munkanapon belül és azt a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségnek megküldeni közzététel céljából. A szerződés megkötése, illetve módosítása Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. 16
Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel külön- külön kell szerződést kötni. Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A közbeszerzés nyomán létrejött szerződést, annak megkötését követően haladéktalanul közzé kell tenni a Főiskola honlapján. A szerződésnek üzleti titok körébe eső része nyilvánosságra nem hozható. A szerződést a szerződéskötő ajánlattevőnek kell teljesítenie. A teljesítésben csak a szerződésben felsorolt személyek (alvállalkozók) vehetnek részt. A szerződő felek a szerződést csak a Kbt. 132 §-ban meghatározottak szerint módosíthatják. Jogorvoslati eljárással kapcsolatos feladatok A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásokban a Rektor által kijelölt és meghatalmazott személy jár el. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE A közbeszerzések és azon belül egy adott közbeszerzési eljárás ellenőrzése a belső ellenőrzés keretében történik. A közbeszerzések belső ellenőrzését a Rektor által kijelölt személy végzi el. Az ellenőrzés kiterjed a közbeszerzések, illetőleg az adott közbeszerzési eljárás szabályszerűségére, a közbeszerzésekről szóló jogszabályok, valamint a jelen szabályzatban előírtak teljesülésére, különös tekintettel: a) a Kbt.-ben előírt szabályozási, tervezési, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére, b) a kiválasztott elbírálási szempontok érvényesítésére, c) a szerződések megkötésére és teljesítésére. A közbeszerzést ellenőrző személy részére feladatainak maradéktalan ellátása érdekében akadálytalan hozzáférést kell biztosítani a szükséges iratokhoz, adatokhoz, illetve a Főiskola bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A közbeszerzést ellenőrző személy a szolgálati- és üzleti titkot tartalmazó iratokba, dokumentumokba is betekinthet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. A Rektor által kijelölt közbeszerzést ellenőrző személy az ellenőrzés tárgyára vonatkozóan ellenőrzési jelentést készít és nyújt be a Rektor felé, melynek tervezetét előzetesen egyeztetnie kell vele. Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó 17
cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén haladéktalanul köteles tájékoztatni a Rektort. Az ellenőrzést végző személy köteles nyomon követni az ellenőrzési jelentés(ek) alapján megtett intézkedéseket, amennyiben ilyen irányú javaslatot a jelentés tartalmazott. VEGYES ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Jelen szabályzat 2013-05-14. lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni. Jelen szabályzat mellékletei: Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat minta Adatlap közbeszerzés megindítására Budapest 2013.05.14.
Fülöpné Dr. Erdő Mária rektor
18
1. számú melléklet ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI NYILATKOZAT (minta)
1
Alulírott……………………………………………………………(anyja neve: ……………… ………… ….., lakcíme:……………………………………………………..) az az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (2600 Vác, Konstantin tér 1-5.), mint ajánlatkérő nevében eljáró (az eljárásba bevont) személyként – kijelentem, hogy a(z) ajánlatkérő …………………………… tárgyú és mennyiségű közbeszerzési eljárásában személyemre és hozzátartozóimra vonatkozóan az ajánlattevőkkel/részvételre jelentkezőkkel kapcsolatban a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII.. törvény (továbbiakban: Kbt.) 24. §-ában foglalt kizáró körülmények és összeférhetetlenség nem áll fenn. Kijelentem, hogy az eljárás során a tudomásomra jutott információkat, adatokat, valamint a Kbt. valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részében meghatározott üzleti titkot, sem az eljárás befejezése előtt, sem azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom, az információkkal, adatokkal az ajánlattevőket/részvételre jelentkezőket nem befolyásolom. Kelt,……………………. Ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személy (szervezet) aláírása
1
az Ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személy részére
19
2. számú melléklet Adatlap közbeszerzési eljárás megindításának engedélyezésére 1. Szervezeti egység megnevezése: 2. A közbeszerzés tárgya: árubeszerzés építési beruházás építési koncesszió szolgáltatás szolgáltatási koncesszió (kérjük aláhúzással jelölni) 3. A közbeszerzés tárgyának pontos megnevezése, mennyisége:
4. Tervezett közbeszerzés becsült értéke (nettó): 5. Pénzügyi fedezet biztosítása: 6. Szerepel-e a beszerzés az éves közbeszerzési tervben: igen nem Ha nem, ennek indoka: 7. A közbeszerzési eljárás felelőse: Vác, ...................... Az eljárás megindítását engedélyezem/nem engedélyezem, az alábbi indokkal: .............................................. Fülöpné Dr. Erdő Mária Rektor Ellenjegyzem: ………………………………….. gazdasági igazgató
20
21
