PEDAGÓGIAI PROGRAM ANGYALKERT MAGÁNÓVODA ANGEL S GARDEN PRE-SCHOOL

PEDAGÓGIAI PROGRAM ANGYALKERT MAGÁNÓVODA ANGEL’S GARDEN PRE-SCHOOL

2013.

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék I. II. III. IV.

V. VI. VII. VIII.

IX. X. XI.

XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX.

Bevezető Óvodai nevelésünk pedagógiai alapelvei, célkitűzései Gyermekkép, Óvodakép Az óvodai nevelés feladatai • Az egészséges életmód alakítása • Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása • Anyanyelvi, értelmi fejlesztés,és nevelés megvalósítása Az óvoda személyi és tárgyi feltételei • Személyi feltételek • Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése • Napirend • Heti rend Az óvodai élet tevékenységformái • Hagyományok, ünnepek • A program tartalma évszakok szerint A program tevékenység formái és megvalósításuk • Játék • Verselés, mesélés • Mozgás • Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka • Ének, zene, énekes játék, gyermektánc • Külső világ tevékeny megismerése • Munka jellegű tevékenységek • Tevékenységekben megvalósuló tanulás Gyermek- és ifjúságvédelem Gyermekbalesetek megelőzése Differenciálás, integráció • Kiemelt figyelmet igénylő gyerekek integrációja
Tehetséggondozás
Sajátos nevelési igényű gyermekek
Esélyegyenlőség
Migrációs populáció integrációja Dokumentációs rendszerünk Az óvoda kapcsolatai Egészségvédelmi program A gyermekek fejlődésének ellenőrzése, mérése, értékelése A fejlődés általános jellemzői az óvodáskor végére Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék Melléletek • Eszközlista • Egyéni fejlődési mérőlapok

2

PEDAGÓGIAI PROGRAM Óvodai nevelési programunk a következő törvények, rendeletek figyelembe vételével készült:

Egyezmény a gyermekek jogairól 1989 Magyarország Alaptörvénye 2011 36/2012.(XII.17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés alapprogramjáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 0997. évi XXXI. törvény 20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2/2005. (III.1.) rendelet SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet Kecskemét Város Oktatási koncepciója Kecskemét Város esélyegyenlőségi terve

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok: 562912

Óvodai intézményi étkeztetés

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelése

562917

Munkahelyi étkeztetés

3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

I.BEVEZETŐ Az óvoda neve: Angyalkert Magánóvoda Az óvoda címe: 6000 Kecskemét, Bánk Bán utca 5. Az óvoda fenntartója: Angyalkert Magánóvoda Nonprofit Kft. Az óvoda OM azonosítója: A fenntartó címe:6000, Kecskemét, Bánk Bán u. 5. Óvodai csoportok száma: 3 Pedagógiai Programunkat az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja alapján készítettük el. Óvodánk Kecskeméten egészséges, zöldövezeti, központi helyen található a Bánk Bán utca 5. szám alatt. Az óvoda jól megközelíthető helyen található egy elegáns, tágas épületkomplexumban. Csoportszobáink tágasak, világosak, kertre illetve egy csendes utcára néznek. Csoportszobán belül tagoljuk a játékteret, hogy legyen módja a gyerekeknek a tanulásra, csendes elvonulásra, meseolvasásra, szerepjátszásra. A csoportszoba helyet biztosít körjátékozásra, mozgásra, közös tevékenykedésre. A berendezést a gyermekek számára elérhető magasságú játékpolcok, játszószőnyeg, fiú sarok, babakonyha és babaszoba, olvasósarok, vizuális alkotást, rajzolást egész nap lehetővé tévő asztalok alkotják. Az óvodához tartozik egy tágas tornaterem, amely magas és kiváló minőségű, gyermekbarát felszerelésével biztosítja a gyerekek mindennapos mozgását illetve, adott esetben, mozgásszervi fejlesztést is. Jól felszerelt udvarral rendelkezünk. Homokozó, mászóka, babaház biztosítja a gyerekek számára a változatos szabadtéri tevékenységet. Udvari játékaink környezetbarát anyagból készültek, és többféle módon hozzájárulnak a gyermekek mozgásfejlődéséhez. A szabad levegőn futkározáshoz, megfelelő füves területet biztosítunk. Gumitéglával leburkolt területünk a szervezett mozgásfejlesztés színtere. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását és a mindennapi tevékenység rendszerünk része a környezettel kapcsolatos értékek felismertetése és azok megóvása. Programunkban az egészséges életmód fontos eleme az egészséges táplálkozási szokások kialakítása valamint a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása a mindennapi mozgásos tevékenységek által. Óvodai rendezvényeink a családok közösségi életét is gazdagítják.

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI, CÉLKITŰZÉSEI • Szeretetteljes, családias, biztonságot adó, tevékeny, élményekben gazdag, óvodai élet megteremtésére törekszünk, melyben biztosítjuk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását. • Az óvodai nevelés rendszerében elsődleges a játék (mind az elmélyült, szabad illetve a kreatív játék), valamint a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, mely áthatja a gyermekek egyéb tevékenységeit. • Nevelési programunk a családi nevelés kiegészítője. • Célunk a családok aktív bevonása az óvodai nevelőmunkába, melynek kereteit rendezvényeink adják. • Célunk, hogy nevelésünk hatására a gyermekek önmagukhoz képest fejlődjenek, kreativitásuk szabadon kibontakozzon. • Nevelési célunk, hogy cselekvő, felfedező tevékenységeken keresztül a gyermekek életkoruknak megfelelő ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek és értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) valamint kreativitásuk fejlődjön. • Célunk olyan érzelmi biztonságot nyújtó tevékeny légkör létrehozása, amely segíti az egészséges életvitel megalapozását, a környezettudatos magatartás fejlődését, a gyermekek szocializációját, képességeik fejlesztését, érzelmi világuk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását. • Célunk olyan harmonikus gyermekközösség kialakítása, amely egymás elfogadásán, kölcsönös megértésén, tiszteletén és szeretetén alapul. • Mindezek megvalósulásának biztosítéka pedagógusaink példamutató magatartása, a pedagógiai következetesség és tudatosság valamint a pozitív odafordulás, a bizalom és a megfelelő környezet kialakítása.

III. GYEMEKKÉP, ÓVODAKÉP GYERMEKKÉP Óvodai nevelésünk abból a tényből indul ki, hogy az ember, mint személyiség egyszerre individuum és szociális lény. • A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés és a környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Éppen ezért a gyermeknek életkoronként, (életkori szakaszonként) és egyénenként is változó testi, lelki szükségleteit elégítjük ki óvodánkban. Gyermekközpontú óvodai nevelésünkben a gyermeki személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk, hogy a gyermekek • megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkezzenek. • környezetbarát szokás –és normarendszerrel rendelkezzenek. • kreatívan, bátran mondják el véleményüket, bizalommal forduljanak társaikhoz és az őket körülvevő felnőttekhez.

5

PEDAGÓGIAI PROGRAM • szerezzenek sokféle közvetlen tapasztalatot, élményt, amelyek hozzájárulnak harmonikus testi, szociális, emocionális és intellektuális fejlődésükhöz, hogy az iskolai életmódra alkalmassá váljanak. • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés terén megfelelő szokásokkal ismerkedjenek meg. • személyiségük szabad kibontakoztatásához váljék az önkifejezésük legfőbb formájává a játék, a játékban teljesedjék ki kreativitásuk. • testtartásuk, járásuk (mozgáskultúrájuk) legyen harmonikus. • ismerjék és ápolják mindazokat a hagyományokat, ünnepeket, melyekről óvodánkban megemlékezünk (évszakokhoz fűződő hagyományos ünnepek, óvodánk által kialakított hagyományok). • szerezzenek ismereteket az önkifejezés módjairól, mozgás és művészeti tevékenységekről. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.

ÓVODAKÉP • A családi nevelésre építve, azt kiegészítve óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek 6-7 éves korukra elérjék az iskolai élethez szükséges megfelelő fejlettségi szintet. • Mindezt szeretetteljes, nyugodt, derűs légkörben, melyben a gyermeki személyiséget az elfogadás, a tisztelet és a megbecsülés övezi. • Óvodánk óvó, védő funkciójában rendszeresen együttműködik az egészségügyi intézményekkel, (gyermekorvossal, védőnővel, fogászattal), a pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal. • Különös gondot fordítunk a gyermekbalesetek megelőzésére. • A szociális és ellátó funkció keretében a gyermekek gondozása esztétikus óvodai környezetben valósul meg, melyhez egészséges napirend járul. • A nevelő, személyiségfejlesztő funkcióban kiemelt szerepet kap a kommunikációfejlesztés.

IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi-lelki fejlődésük elősegítése. Az egészséges életmód a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását foglalja magába.

6

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. A gyermekek gondozása, mozgásigényük és testi szükségleteik kielégítése • A gyermekek gondozásának alapvető feltétele, a gyermek-felnőtt közötti meghitt, elfogadó viszony. • Óvodapedagógusaink a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkákkal együtt, a fokozatosság betartásával törekednek arra, hogy a gyermekek egyre önállóbbak legyenek. • A gyermekek heti étrendjét dietetikus szakemberrel állíttatjuk össze, annak érdekében, hogy a vitamindús, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag, kellő fehérjét tartalmazó, zsírszegény étrendet tudjunk biztosítani. • A testápolási tevékenységekhez olyan feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek fokozatosan önállóan végezhessék el az ezzel kapcsolatos feladataikat. • A mindennapi szabad és szervezett mozgás fontos eleme pedagógiai programunknak, melyre a csoportszobákban, a jól felszerelt tornateremben és a játszó udvaron egyaránt lehetőséget biztosítunk. • Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket.

2. A gyermek egészségének védelme, edzettségének biztosítása • Az óvodában megbetegedett gyermekkel fokozottabb gondoskodással foglalkozunk, mind addig, amíg a gyermek szülei meg nem érkeznek. A megbetegedett gyermeket lehetőségünk van a többi gyermek egészségének megóvása érdekében elkülöníteni. • A gondozási feladatok ellátásánál is legfontosabb szempontnak tartjuk a gyermekekkel való tapintatos, szeretetteljes bánásmódot, a szülőkkel pedig a jó emberi kapcsolat kiépítését. • A gyermekek egészséges életmódját a változatos edzési lehetőségekkel biztosítjuk. • Az igényesen összeválogatott, gazdag eszköztárunk a sokoldalú, differenciált, csoportos mozgás célzott fejlesztését szolgálja.

3. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása • Óvodánk helységeinek kialakítása a gyermekek egészséges életmódját szolgálja. • Az óvodánk udvarán minden gyermek biztonságosan használhatja a mozgásfejlesztő játékokat. • A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására, a környezettudatos magatartás megalapozására törekszünk. • A gyermekek szabadtéri tevékenységei alatt is mindig gondoskodunk megfelelő mennyiségű ivóvízről, a nap elleni védelemről. • Az óvoda helyiségein tükröződik az óvodapedagógusok esztétikai kultúrája. Ízléses, természetes anyagokból készült díszekkel történik a helyiségek dekorálása. • A csoportszobák belső terét úgy alakítottuk ki, hogy a különböző tevékenységeknek legyen állandó helye, úgynevezett „kuckókat” képeztünk, melyek lehetőséget adnak a mikro-csoportos elmélyült játékra és változatos tevékenységekre – hideg időben az egész napos játék színterei, valamint az alvás helye is.

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. • Zsebkendőjüket önállóan használják. • Önállóan eldöntik, hogy miből mennyit fogyasztanak. Önállóan töltenek vizet (folyadékot) maguknak. • Készségszinten használják az étkezéshez szükséges evőeszközöket. • Étkezés közben halkan beszélgetnek. • Megfelelően használják a „kérem, köszönöm” szavakat. • Önállóan öltöznek, ruhájukat képesek ki-begombolni. Cipőjüket be tudják fűzni, kötni. • Környezetükben a szokásrendszernek megfelelően rendet tartanak, raknak.

ÉRZELMI ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok célja az érzelmi intelligencia, önfegyelem, önértékelés megalapozása, fejlesztése valamint a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül a csoport normái alapján.

1. Szeretetteljes, családias légkör biztosítása. • Családias légkörben zajlik óvodai életünk, ennek előfeltétele, hogy óvodapedagógusaink és a dajkák barátságos, otthonos környezetet teremtsenek a gyermekeknek. • Az egyes csoportoknak önálló, de egymáshoz kapcsolódó szokásrendszere van, amely elmélyíti a gyermekek közösséghez való tartozásának érzését. • A csoportszobákban a gyermekek rajzainak saját, jellel ellátott helyet biztosítunk, mellyel el kívánjuk érni, hogy a gyermekek e közösségen belül is, mint egyén, nagy hangsúlyt kapjanak. • Óvodánkban az „elfogadás” ideje alatt a gyermekek fokozatosan ismerkednek az óvoda épületével, az őket körülvevő felnőttekkel és gyermekekkel. Kezdetben minden megnyilvánulást természetesnek veszünk. Nagyfokú gyöngédséggel és türelemmel vesszük körül a gyermekeket, hogy hozzásegítsük őket az új környezet fokozatos elfogadásához. • A gyermekek óvodánkba behozhatják magukkal a kedvenc tárgyaikat (mese párna, kedvenc plüss figura), hogy az otthonosságot és a biztonságérzetet ezek a tárgyak is erősítsék. • A gyermekek neveléséhez a szülőkkel, bizalommal teli kapcsolatra törekszünk. • Közösségfejlesztő pedagógiai munkánkban az odafigyelést, a meghallgatást fontosnak tartjuk, a gyermekeket a saját érzéseinek elmondására, mások érzéseinek meghallgatására ösztönözzük.

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. A gyermekek kapcsolatteremtő képességeinek kialakítása • Családias légkörünk elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását, mindehhez gazdag, cselekvő felfedeztető életet biztosítunk. • Közös kirándulásokon, programokon együttes élményekkel erősítjük a közösség formálódását. • Programunk alapelve, hogy az óvodapedagógusaink tudatosan és tervszerűen irányítói és társai is egyben a gyermekek mindennapjainak. • A gyermekcsoportok előtt álló feladatokat a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével alakítjuk ki.

3. Erkölcsi nevelés Mindent megteszünk, hogy gyerekeket körülvevő környezet és az emberek, utánzásra alkalmas mintákat, viselkedésmódokat tükrözzenek. A pozitív mintaadásnak a felnőttek részéről egyre természetesebbé kell válni, hiszen a gyerekek mindent lemásolnak • beszédet, • szokásokat, • értékeket.

Az erkölcsi nevelés lehetséges színterei • • •

a közösség a játék a mese

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • A gyermekeknek belső igényévé válik a helyes viselkedés és cselekvés szokásainak, szabályainak betartása. • Segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. • A vállalt és kötelező feladatok teljesítésével a kötelességtudat fejlődik. • Konfliktushelyzetekben társaikkal egyezkednek, megbeszélik a problémát, igazságérzetük kialakul. • Érdeklődnek társaik iránt. • A csoportba érkező társaikat, felnőtteket és vendéget köszönéssel, érdeklődéssel fogadják. • Ismerik saját képességeiket, de meg tudják fogalmazni hiányosságaikat

AZ ANYANYELVI, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelő tevékenységben egészében jelen van. 9

PEDAGÓGIAI PROGRAM Elsősorban a gyermek egyéni érdeklődésére és meglévő tapasztalataira és élményeire építünk. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés célja az anyanyelv szeretete, ismerete a kommunikációs kedv fenntartásával, továbbá az inger- és élmény gazdag környezet megteremtésével az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás valamint a mozgás fejlődésének folyamatos biztosítása. • Az óvodapedagógusok feladata az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel. • A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve tervezzük és szervezzük a mindennapi játékba integrált komplex tevékenységeket, melyben arra törekszünk, hogy a gyermekek sok érzékszervre ható és közvetlen tapasztalatszerzés útján jussanak új ismeretekhez. • Feladatunk a gyermekek spontán és szervezett formában szerzett ismereteinek bővítése, rendszerbe foglalása.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • • • • •

Kialakul a gyermekek feladattudata, tudásvágya Képesek a tartós figyelemkoncentrációra Fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van Teret adnak alkotóképzeletüknek Mozgásuk összerendezetté, finommotorikájuk fejletté válik

V. AZ ÓVODA SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK • Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. • Óvodapedagógusaink nyitottak az önművelésre, a továbbképzésekre, és az így megszerzett ismereteket hatékonyan építik be a mindennapi nevelőmunkába. • A program megvalósításához szükséges továbbképzések témáját, és a továbbképzésekben résztvevő óvodapedagógusok névsorát, az éves továbbképzési terv tartalmazza. • Munkatársaink személyiségvonásainak legfontosabb jellemzői: elfogadás, hitelesség, tapintat és empátia. • Az egyes gyermekcsoportok életét két óvodapedagógus együttesen irányítja. A feladatokat összehangoltan és együttesen, megosztva tervezik és végzik. (Munkájukhoz szükséges legalább napi 2 óra átfedési idő, különösen a mikrocsoportos és párhuzamos tevékenységek megszervezéséhez, valamint a séták, kirándulások, a környező világ megismeréséhez.)

10

PEDAGÓGIAI PROGRAM • A pedagógiai munkában a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megteremtéséhez bevonjuk a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dajkákat is. • A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére speciálisan képzett gyógypedagógus közreműködését biztosítjuk. • A szülők betekinthetnek a működésünkbe, szoros kapcsolat kialakítására törekszünk, melyet közös programokkal, ünnepekkel, kirándulásokkal próbálunk elmélyíteni. • Közvetett és közvetlen partnereinkkel kölcsönös, egymás érdekeit szem előtt tartó és segítő kapcsolattartásra törekszünk.

Programunk sikeres végrehajtásához az alábbi személyi feltételek szükségesek

Beosztás Intézményvezető Óvodapedagógus

Létszám 1 fő óvodai csoportonként 2 fő (legalább 2óra átfedési idővel)

Dajka óvodai csoportonként 1 fő Takarító és konyhai dolgozó 1 fő

TÁRGYI FELTÉTELEK Angyalkert Magánóvoda: 3 csoport, maximális férőhelyszám: 50 fő Az óvoda rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételekkel. Az óvoda épületét oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A pedagógiai munkánk megvalósulását segítik a következők: 1. Világos, esztétikusan berendezett csoportszobák modern technikai eszközökkel felszerelve (TV, internet hozzáférési lehetőség), amely megfelel a mai kor elvárásainak. 2. Tágas, zöld udvar. 3. Tornaterem.

VI. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Az óvodai nevelés csak: • jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg, • a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében megszervezve szervezhető meg az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. 11

PEDAGÓGIAI PROGRAM A napirend, heti rend kialakítása az igények, lehetőségek figyelembevételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik, biztosítva a párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezését, szervezését. Napirendünk, heti rendünk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, biztonságos, kiszámítható óvodai légkört, figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. • Óvodánk nyitvatartási rendje: nyitás: 7.30 zárás: 17.00

1. Napirendünk időkeretei:

Nyitvatartási időnk: 10,5 óra

• Játék, játékba integrált tanulás, szabadidős tevékenység, ezen belül kezdeményezett komplex foglalkozás • Étkezés, pihenés • Öltözködés, tisztálkodási tevékenység

6 óra 3 óra 1,5 óra

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.

7.30 – 12.00

Folyamatos játék Folyamatos tízórai, önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása Testmozgás Tevékenységek ajánlása Levegőzés, séta, udvari játék

12.00 – 13.00

Ebéd, önkiszolgálás Egészségügyi szokások gyakorlása

13.00 – 15.00

Alvás mesével Pihenés Folyamatos ébredés Uzsonna Egészségügyi szokások gyakorlása Folyamatos játék Mozgás Tevékenységek ajánlása Egyéni fejlesztés Udvari játék Folyamatos hazabocsájtás

15.00 – 17.00

Játékba integrált tanulás • Cselekvő, felfedező, komplex játékos tevékenységek 12

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Az egyes művészeti területek szorosan összekapcsolódnak, témájukat az évszakok és az ünnepek határozzák meg. • A szervezett tanulás munkaformái: frontális, mikro-csoportos, egyéni

2. Heti rend általános tartalma Naponta 10 – 35 perc Hétfő

Naponta

10 – 35 perc

Mozgás Verselés,mesélés

Kedd megismerése,

Mindennapi testnevelés Verselés, mesélés

Külső világ tevékeny matematikai tapasztalatok

Szerda

Mozgás Verselés, mesélés

Rajzolás, festés,mintázás,kézimunka

Csütörtök

Mindennapi testnevelés Verselés, mesélés

Külső világ tevékeny megismerése matematikai tapasztalatok

Péntek

Mindennapi testnevelés Verselés, mesélés

Rajzolás, festés,mintázás,kézimunka

Óvodánkban kiemelten fontos szerepet kap a mozgás, a mindennapi testmozgást biztosítjuk, felkészítve és hozzászoktatva a gyerekeket az iskolákba bevezetett mindennapi testnevelésórákra.

VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI A program tartalmát meghatározó ünnepek, hagyományok Jeles napok, ünnepek 1. Október 23. Nemzeti ünnep 2. Mindenszentek/ Halloween október 31. 3. Hálaadás napja/ Thanksgiving Day (november negyedik csütörtöke) 4. Advent ünnepi készülődés 5. Mikulás december 6. 6. Karácsony december 24-25-26. 7. Farsang vízkereszttől hamvazószerdáig 8. Március 15. Nemzeti ünnep 9. Víz világnapja március 22. 10. Föld napja április 22. 11. Húsvét (tavaszvárás, teremdekoráció) 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM 12. Madarak és fák napja május 28. 13. Anyák napja május első vasárnapja 14. Gyermeknap május utolsó vasárnapja 15. Ballagó gyermekek búcsúztatása, évzáró műsor

Hagyományos családi rendezvényeink 1. 2. 3. 4.

OVI- nap (nyílt nap) Családi nap Családi sportnap Óvodánkba járó gyermekeink név, illetve születésnap megünneplése

A PROGRAMOK TARTALMA ÉVSZAKONKÉNT Ősz • • • • • • • • • • • • • •

Elfogadás időszaka, elfogadjuk egymást és az új környezetet. A környező világ megismerése ősszel (pl. állatok, környezetvédelem). Kerti munkák az óvoda udvarán (lombtakaró gyűjtése). Madáretetők készítése. Őszi időjárás, öltözködés. Őszi termények, termések, vizuális játékok az ősz kincseivel, matematikai tartalmú tapasztalatszerzés Játék ősszel kinn és benn. Őszi hangulatteremtés az óvodában (pl. üvegfestés, levelek gyűjtése, préselése, ősz színei). „Szüreti mulatság”. Őszi népszokások. Mesék, versek, mondókák, dramatikus játékok az őszről. Őszi dalok, táncok, zenék. Mozgásos játékok. Halloween party: jelmezbál. Természeti jelenségek megfigyelése: eső, köd, napsütés.

Tél • • • • • • • • • • •

Advent. Adventi koszorú- és naptárkészítés Téli ünnepkör népszokásai Az óvoda téli hangulatának kialakítása, üvegfestés. Madáretetők feltöltése, madarak megfigyelése. Mikulás- ünnep Karácsonyi ünnepi előkészületek Téli időjárás, öltözködés Természeti jelenségek megfigyelése (pl. köd, zúzmara, dér, hóolvadás) Téli ünnepi dalok, zenék Téli ünnepi versek, mesék, dramatikus játékok (pl. Betlehemezés) Kirándulás hóban 14

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • • •

Állatok, növények télen Farsangi mulatságok Vizuális játékok az ünnepekhez és a télhez kapcsolódva. Karácsonyi mulatság

Tavasz • • • • • • • • • • • • • •

Kerti munka az óvoda udvarán, évelő növények megfigyelése Állatvilág megfigyelése Húsvét. Dalok, táncok, zenék a tavaszról. Mesék, versek, dramatikus játékok a tavaszról. A környező világ megismerése Tavaszi hangulat megteremtése az óvodában. Az óvoda tavaszi hangulatának kialakítása (pl. virágok ültetése). Tavaszi öltözködés, időjárásMozgásos játékok kinn és benn Vizuális játékok a népszokásokhoz kapcsolódva. OVI nap Anyák napi műsor, dalok, versek Madarak és Fák napjának megünneplése (pl. rajzverseny)

Nyár • • • • • • • •

Családi sportnap Időjárás, öltözés nyáron Egészséges táplálkozás Növények öntözése, gondozása Nyári dalok, versek, mondókák, mesék. Kirándulások, napfürdőzés A környező világ megismerése nyáron Vizuális játékok nyáron

VIII. A PROGRAM TEVÉKENYSÉG FORMÁI ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK A játéktevékenység célja a gyermek képzettársításának elősegítése, amely során élményt és tapasztalatot szerez és fejleszti személyiségét.

Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb nevelési eszköze. 15

PEDAGÓGIAI PROGRAM • A játék egy olyan tevékenységforma, amely örömet okoz a gyermeknek és magáért a tevékenységért folytat. • A játékon keresztül a világ és valóság megnyílik így tapasztalatokat szereznek a környezetükről is. • Azok az érzelmek, melyek kiváltják a játékot és a játéktevékenység során megjelennek, fejlesztik a személyiséget. A játék öröme növeli a fejlesztő hatásokat ez által válik a játék az érzelmi nevelés színterévé. • Játékukban megjelenik a felnőtt világ utánzása, viselkedési formákat tanulnak, illetve elindul az erkölcsi magatartás kialakulásának folyamata. • A szerepjátékok jelentősége abban rejlik, hogy fejlődnek a társas kapcsolatok, így a gyermek-gyermek valamint a gyermek-felnőtt kapcsolat. • Nevelési programunkban a gyermekek szabad, spontán játéka dominál. • Az óvodapedagógusok feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségét biztosítsanak a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz valamint a konstruáló játékokhoz illetve a szabályjátékokhoz. • Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. • Az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával éri el a gyermeki játék kibontakozását. • A napirendben fontos szerepet kap a szabad játék mind a csoportszobában, mind kint az udvaron. • A gyermekek kreativitása megfelelő alkotó tevékenységek mellett fejlődik, melyhez óvodapedagógusaink segítséget nyújtanak. • A csoportszobákban lehetőség nyílik „játék kuckók” kialakítására. • Fontos elem a természeti sarok kialakítása, mely környezeti nevelésünk része, ahol az évszakoknak megfelelően változtatjuk a gyűjteményt. • A gyermekek lehetőséget kapnak, hogy játék keretében megismerkedjenek a természeti anyagokkal, megfigyeléseket végezhessenek (pl. csíráztatás). Lényeges elem, hogy a gyermek felfedező énjét hangsúlyozzuk, mely játékos formában jelenik meg. • A játékeszközök kiválasztásánál óvodapedagógusaink arra törekednek, hogy sok praktikus, félkész játékot szerezzenek be (pl. textíliák, más természetes anyagok), melyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermek fantáziáját, manuális képességeit illetve kreativitásukat. Mozgásfejlesztő játékeszközök és a mozgásfejlesztés lehetőségei • A kiemelten jól felszerelt tornaterem valamint a mozgásfejlesztő eszközök lehetőséget adnak arra, hogy a különböző csapatjátékok, mozgást igénylő játékokon keresztül a mozgásfejlesztés megvalósuljon. • A gyermekek nagy mozgásigényét a tágas udvar valamint a természetes anyagokból készült játékok biztosítják. A szociális játékok eszközeinek, fejlesztési lehetőségeinek biztosítása Anyanyelvi nevelés feladatai • A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítségével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával.

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, összefüggő beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése. • Az SNI gyermekekre fordított figyelem, a beilleszkedésük támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott , tervszerű anyanyelvi nevelés. • A szülők részére hiteles kommunikáció és érvek a szabad játék fontosságáról.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • • • •

A gyermekek képesek több napon keresztül zajló játéktevékenységben részt venni. Játékukban dominánsan megjelenik a szerepjáték. Az ismert meséket önálló kezdeményezésük által eldramatizálják, elbábozzák. Építkezésükre jellemző, hogy bonyolult és fantáziadús. A szabályjátékok alkalmával a szabályok betartására és betartatására törekszenek. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda szokás szabályrendszerének elemei. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

Verselés, mesélés A tevékenység célja a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének megalapozása a varázslatos csodákkal teli meseélmények által, a versek zeneiségével és rímeivel, valamint az érthető, kifejező beszédkészség kialakítása. • A gyermekek érzelmi biztonságának és az anyanyelvi nevelésnek legfontosabb színtere a többnyire játékos mozdulatokkal kísért mondókák, dúdolók, versek. A ritmus- mozdulat egysége a gyermeknek közvetlen érzelmi-érzéki élményt ad. • Az óvodapedagógusok a népi, klasszikus és kortárs irodalmi művekből választanak. A felhasznált irodalmi anyagokat az óvodapedagógusok módszertani tudatossággal válogatják, óvodai programunk megvalósításához kapcsolódó kötelező/ajánlott szakirodalom jegyzék alapján, mivel csak a művészi értékű irodalmi alkotás biztosítja a gyermek számára az esztétikai élményt. • A napirendben is kiemelt helye van a mesének. Óvodapedagógusaink feladata, hogy megfelelő hangulatot és nyugodt körülményt biztosítsanak és teremtsenek a mindennapi meséléshez. • A már jól ismert és eljátszott mese feloldást és megoldást kínál szorongásaira. Megfelel a gyermek szemléletmódjának illetve világképének. • Mesehallgatáskor a gyermek a mesélővel személyes kapcsolatban, biztonságban érzi magát és egy belső képvilágot jelenít meg. • A meséken keresztül megvalósulnak a drámajátékok is. A már jól ismert, megszeretett meséket a gyermekek szerepekre osztják az óvodapedagógusok segítségével majd eljátsszák. A mese-dramatizáláshoz szükséges jelmezeket, kellékeket közösen készítik el illetve felhasználják a csoportban összegyűjtött régi öltözékeket, kendőket stb.. A drámajátékokat először az óvodapedagógusok kezdeményezik, majd a gyermekek ötleteikkel gazdagítják és beépítik mindennapi játékukba. • A mese-dramatizálásokat a gyermekek eljátsszák, előadják szüleiknek, kisebb gyerekeknek közös ünnepek, rendezvények alkalmából. 17

PEDAGÓGIAI PROGRAM • A drámajátékokat, mint kreatív képességfejlesztő játékokat alkalmazzuk a tehetséggondozás és a fejlődés elősegítésére. A drámajátékok fejlesztik a gyermekek értelmi képességeit: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kommunikáció. • A mindennapi meséléshez, mondókázáshoz és verseléshez szorosan kapcsolódnak a gyermekek bábjátékai. A halott meséket és az általuk kitalált történeteket elbábozzák társaiknak. A bábjátékhoz közösen készítenek bábokat illetve a meglévőeket használják fel.

A drámajátékok fejlesztő hatásai Fokozzák a közösségben tevékenykedő gyermekek aktivitását. Segít a gyermek önmaga és a világ megismerésében. Serkenti az alkotó képességet. Fejleszti a gyermekek idő-és térbeli érzékét. Beszédkészségük tisztaságát, kommunikációs valamint kifejező képességeiket elősegíti mindkét nyelven. • Bővíti szókincsüket. • Ellensúlyozhatja a tömegkommunikációs eszközök okozta passzivitást és a kevés kommunikációs lehetőséget biztosító létformát. • Gazdagítja a gyermekek játékkultúráját, kreativitását.

• • • • •

Beszélgetések • Az anyanyelvi nevelést és kommunikáció-fejlesztést szolgálják a napirendben szereplő beszélgetések, amikor a gyermekek csoportos, szervezett formában megbeszélhetik társaikkal és a felnőttekkel az őket foglalkoztató időszerű kérdéseket, beszámolhatnak a velük történt eseményekről, stb.. • Az irodalmi élmény együtteséből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása • Ezek az alkalmak segítenek a gyermekek toleranciájának kifejlesztésében, az egymásra figyelés és másik meghallgatásának képességének kialakulásában, valamint a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztésében. Az SNI-s gyermekekre vonatkozó feladatok • Az irodalmi élmények befogadásának és átélésének segítése a hangulati és érzelmi elemek nem verbális megjelenítésének intenzív közvetítésével az utánzó képesség fejlesztése • Az esztétikai élmények közösségi szintű megélésébe való bevonással a nyelvi kultúra és értelmi képesség fejlesztése

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • A gyermekek a mindennapi tevékenységeik alkalmával szívesen ismételgetik a mondókákat, verseket, rigmusokat. • Várják, igénylik a mesehallgatást. 18

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Szívesen mesélnek, dramatizálnak, báboznak a kisebbeknek szórakoztatására. • Megjegyeznek 10-15 gyermekmondókát, 6-7 verset, 15-20 mesét. • Tudnak meséket, történeteket kitalálni és azt mozgással megjeleníteni.

és

önmaguk

Mozgás A tevékenység célja a gyermekek harmonikus mozgásának, testi képességeinek szabad kibontakoztatása játékos formában. Célunk továbbá a gyermekek térbeli tájékozódó képességeinek valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése. Valósuljon meg a gyermekek optimális testi fejlődése szükségleteik és mozgásigényük kielégítésével, mozgáskoordinációjuk differenciálódásával, megalapozva ezzel az egészséges életmódot és életvitelt. Mindennap szervezünk mozgásos játékokat, amelybe a láb- és testtartást javító torna elemeit prevenciós és korrekciós jelleggel építjük be. • A heti rendben egy nap kötött formában szervezünk kiemelt mozgásos tevékenységet. • A csoportok életmódszervezésében helyet kapnak a kirándulások, túrázások, séták, a közelebbi és távolabbi környezetben is. • A mindennapi mozgás során, a mozgásos játékok szervezésében az óvoda épületében található füves udvar kínálta lehetőségeket a gyermekek edzésében, egészségfejlesztésében maximálisan kihasználjuk. Anyanyelvi nevelés feladatai • Új fogalmak, eszközök, tevékenységek megnevezésével szókincsbővítés • A téri tájékozódást segítő gyakorlatokkal relációs szókincs bővítése • Játékos, utánzó mozgás megfogalmazásától az elvont fogalmak megértéséig való eljutással értelmi képesség fejlesztése SNI-s gyerekekre vonatkozó feladatok • Egyéni szinten: - A meglévő képességekre alapozva, saját mozgásképességének megismerésével testséma fejlesztése • közösségi szinten: - A társak mozgásképessége megismerésének segítésével a másság elfogadásának kialakítása •

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • • • • • •

A gyermekek szívesen mozognak. Kitartóak a mozgásos játékokban. Szeretnek futni, szeretik a szervezett mozgásos tevékenységeket. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Képesek kreatív mozgásformákat kitalálni. Képesek labdát pattogtatni, vezetni. Az ugrásokat talajérkezéskor fékezni tudják. A gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. Ismerik a szabályokat, adott helyzetben képesek fegyelmezett viselkedésre

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékenység célja a gyermekek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése; a gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. • Óvodánkban a vizuális látásmód fejlesztésére, az önkifejezés módjára naponta nyílik lehetőség a mindennapi komplex tevékenységekben, a csoportszobában és az udvari játék során is. • A vizuális kommunikációt fontosnak tartjuk és igyekszünk felhasználni a verbális angol nyelvi kommunikáció elsajátítására is. A vizuális kultúra alkalmazása a nyelvtanítást rugalmasabbá teszi és rendkívül nagy szókincs feldolgozását teszi lehetővé. • A vizuális kifejezési forma tervezett témáját az évszakok és az ünnepek befolyásolják. • A csoportszobákban „kuckókat” alakítunk ki, ahol a gyermekek a különböző eszközöket önállóan elővehetik és használhatják. • A manuális tevékenységek komplex formában jelennek meg a zenével, dallal, mesével, verssel, a környező világ megismerésével. • A vizuális tevékenységekben, mint pl. a rajzolás, festés, gyurmázás, barkácsolás, szövés, fonás, vágás, ragasztás, olyan játékos tevékenység formák jelennek meg, amelyben nem a produktum, hanem a tevékenység öröme a cél. • Lényegesnek tartjuk, hogy a csoportszobák környezetükkel hozzájáruljanak a gyermekek esztétikai ízlésformálásához, így a díszítésnél a természetes anyagok használatát preferáljuk, melyek követik az évszakok és ünnepek hangulati változásait. • Az óvoda épületében helyet kapnak a gyermekek által készített rajzok, festmények, különféle alkotások. • Az óvodapedagógusok feladata a változatos kifejezési technikák alapelemeinek megismertetése, a feltételek megteremtése valamint a gyermekek képességeinek legteljesebb kibontakoztatása. Az anyanyelvi nevelés feladatai • A képi szemléletes gondolkodás kiteljesedésének erősítésével logikai gondolkodás fejlesztése • A tevékenységet kísérő monologikus beszéd fokozásával beszédkészség fejlesztés • A társakkal és a pedagógussal folytatott beszélgetés gazdagodásával mondatalkotás • Vizuális és verbális szimbólum képzés fejlesztésével aktív és passzív szókincs bővítése • Az olvasás-, és írás elsajátításához szükséges képességek előkészítése Az SNI-s gyerekekre vonatkozó feladat • A meglévő adottságokra alapozva az érdeklődés felkeltésével lefetőség és sikerélmény biztosításával képesség fejlesztés

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére 20

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • • • • • • • •

A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg az élményeiket, fantáziájukat. Rajzukra, alkotói munkájukra jellemző a formagazdagság valamint a színek variálása. A téralkotásban, építésben közösen vesznek részt. Beszélni képesek az alkotásokról. Önállóan és csoportosan készítenek ajándékokat, kellékeket, játékokat. Szeretik a szép látványt, szeretnek gyönyörködni a szépben. Biztos ceruzafogás jellemzi őket. Ismerik a technikákat, eszközöket, anyagokat és azok használatát. Felismerik a fő színeket.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelés célja a közös együttjátszás és éneklés, az éneklés örömének megszerettetése, ami által fejlődik a gyermekek zenei ízlése és fogékonysága. Valamint alakuljon a gyermek esztétikai fogékonysága a zenei érdeklődés felkeltésével, a zenei anyanyelv megismerésével, a zenei ízlés formálásával. • A zenei nevelésre a nap bármely során lehetőség nyílik a különféle tevékenységekhez kapcsolódva a felnőtt minta spontán utánzásával. • Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. • A játékdalokhoz, mondókákhoz természetes módon társul a zenei képességek fejlesztése: a zenei ritmusérzék (metrum, ütem, ritmus, tempóérzék), zenei hallás (tiszta éneklés, dinamikai és hangszín érzék), zenei emlékező és reprodukáló képesség, belső hallás. • Az óvodapedagógusok a gyermekekkel közösen variálják az énekes játékok mozgás anyagát egyszerű tánclépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával a gyermekek követni tudnak (táncház). • A zenehallgatásnál mind az élőzene mind a művészeti értékkel bíró gépzene is helyet kap. • A gyermekek minél tisztább éneklését az óvodapedagógusok mindennapi énekelgetéssel segítik elő. • Az éneklésre, énekes játékokra, zenehallgatásra mindennap a komplex tevékenységben nyílik lehetőség. Az anyanyelvi nevelés feladatai • Beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése • hangzók helyes megformálásának gyakorlása • Hangsúly, hangerő, tempó, hangmagasság és ezek váltásaival beszédtechnika és beszédlégzés fejlesztése • Fogalomalkotás és szókincsbővítés, tájegységekre jellemző kifejezésekkel, régies szóhasználatokkal és a népköltészet szimbolikájának megismerésével • Párbeszédek és dramatizálás gyakorlása során a különböző mondatfajták és mondatszerkesztés fejlesztése • A különböző grammatikai megoldások és választékos kifejezések gyakorlásával beszédkedv és beszédkészség fejlesztése Az SNI-s gyerekekre vonatkozó feladat 21

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Élmények biztosításával az érdeklődés felkeltése, a zenei tevékenység örömének közös megélésével az önkéntesség elérése

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére • • • • • • •

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül, örömmel énekelnek. Élvezik a zenehallgatást. Képesek ritmust, mozgást utánozni és rögtönözni. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Érzik a dallamok ritmusát. Ismer zenei műveket

Külső világ tevékeny megismerése A cél ennél a tevékenységnél a szűkebb és tágabb környezet felfedezése, melynek során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyt alakítanak ki a természeti, emberi és tárgyi világ értékeivel. Környezeti nevelésünk célja a környezethez kapcsolódó értékek megismerése mellett a globális és helyi környezeti problémákra való figyelemfelhívás is. Fejlődjön a természeti-, társadalmi környezet és önmaguk megismerése által személyiségük, alakuljon reális világképük, az ember és környezet, az ember és természet egymásrautaltságának megéreztetésével. • A szűkebb és tágabb környezet közvetlen tapasztalati úton történő megismerésével a környezettudatos viselkedés alakításával az élethosszig tartó tanulás megalapozása • Olyan környezettudatos szokás- és értékrendszer kialakítására törekszünk, amelyek alapvetően meghatározzák és befolyásolják a leendő felnőtt gondolkodást és életmódot. (pl. újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, természeti értékek megóvása). • A környezeti nevelés játékon, tapasztaláson és kísérletezésen alapul. • Kirándulásaink (pl. Vadaspark, Arborétum) segítik környezetünk szűkebb és tágabb megismerését. • A közlekedésről saját tapasztalataik útján szereznek ismereteket (pl. utazás autóbuszon). • A séták lehetőséget adnak a gyalogos közlekedés megismeréséhez. • Programunk tartalmazza a városunk adta intézményi lehetőségek programba építését (pl. Katona József Könyvtár, Ciróka Bábszínház, Erdei Ferenc Művelődési Ház). • Az óvoda közelében található gyógyszertár, posta, piac stb. látogatása során az emberek mindennapi munkáját ismerhetik meg a gyermekek. Programunk hangsúlyt fektet a következőkre: • A siker egyéni- és közösségi szintű átélésével a kooperatív tanulás kialakulásának segítése • Megfigyelőképességük, emlékezetük, gondolkodási műveleteik fejlesztése a problémahelyzetek felismerésével, megfogalmazásával és megoldásával

22

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Hasonlóságok, különbözőségek, azonosságok felismerésével az analizálás, szintetizálás és általánosítás képességének fejlesztése, szám- és mennyiségfogalom alakítása • Ok-okozati összefüggések felfedezésével és elemi következtetések levonásával a logikus gondolkodás fejlesztése • Változatos probléma és tapasztalási helyzetek megteremtésével, a tanulási motiváció felébresztésével és fenntartásával a tudástartalmak megváltozott körülmények között történő alkalmazási lehetőségének biztosítása • Próbálkozás, hibajavítás lehetőségének biztosításával a kreativitás,- problémamegoldó képesség fejlesztése, sikerélményhez juttatás Anyanyelvi nevelés feladatai A tapasztalatszerzésen alapuló megismerés segíti: • Hangok, szavak tiszta ejtését • a szókincs mennyiségi, minőségi gyarapodását • Fogalmak körének, tartalmának bővülését- szám-, és mennyiségfogalmak • Új fogalomrendszer kialakulását – gyűjtő és elvont fogalmak • Jól tagolt, nyelvtanilag helyes mondatszerkesztést • Mondatfajták használatát • Matematikai fogalmak beépülésével a verbális megfogalmazás differenciálódását • a beszédkedv erősödését Az SNI-s gyerekekre vonatkozó feladatok • A beszédértés fejlesztésével a meglévő tudástartalmak bővítése, új ismeretek nyújtása élmény és tapasztalatszerzés útján, sikerélmény biztosításával A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • • • • • • • • • •

•

A gyermekek tudják szüleik nevét, foglalkozását, lakcímüket, óvodájuk nevét. Tudják születési helyüket és idejüket . Felismerik a napszakokat, évszakok között különbséget tesznek. Ismernek több háziállatot, vadállatot, madarat, bogarat. Ismernek néhány környezetükben lévő növényt és azok gondozását. Ismerik a közlekedési eszközöket. Gyakorlatot szereztek az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a szűkebb környezetük értékeit, műalkotásokat. Ismerik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, mellé, közé stb..) Tudnak 10-ig számolni, össze tudják a tárgyakat hasonlítani mennyiség, nagyság, szín és forma szerint. Ismerik a környezet megóvásának legfontosabb szabályait (pl. elzárják a vízcsapot, ismerik a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, ismerik, hogy szemétből is lehet valamit készíteni stb..) Ismeretei megjelennek az aktív szókincsében.

23

PEDAGÓGIAI PROGRAM Munka jellegű tevékenységek Ezen tevékenység célja a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, amelyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait. Valamint alapozódjon meg az önmagáért és másokért végzett munka erkölcsi értéke, pozitív kötődés kialakításával az önkéntességre és az önállóságra alapozvaA munka jellegű tevékenységek az élet velejárójának, tapasztalatszerzésnek és a környezetük megismerésének tekintjük. • Olyan munkavégzéshez szükséges tulajdonságok, képességek kialakítására törekszünk, mint a kötelességtudat, rendszeresség, kitartás, feladattudat, stb.. • A „ meg tudom csinálni” érzése önbizalmat ad, pozitív énképet erősít, illetve reális önismeret alakít ki a gyermekben. • A sikerélmény során a gyermekek egyre önállóbbak, magabiztosabbak lesznek- A játékkal sok vonatkozásban hasonlóságot mutató munka jellegű tevékenység a folyamatos megbízások rendszerét, a közös együttműködést jelenti. • Az óvodapedagógus szavai legyenek buzdítóak, megerősítőek, hogy a gyermekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. • Nagyon lényeges a jó szervezés, hogy a gyermekek egyéni képességeikhez igazodva vehessenek részt a közös munkavégzésben, melyben az óvodapedagógus is részt vesz. • A társas kapcsolatok alakulásával a szervezőkészség és szociális képességek fejlesztése, közösségi nevelés • Érzelem gazdag, kapcsolatteremtő, megismerő és együttműködő helyzetek által szokások, viselkedési normák kialakításával erkölcsi, esztétikai nevelés • a szituációnak megfelelően az irányító és irányított szerep szükség szerinti felvállalásával a csapatmunka elősegítése, a kockázatvállalási készség fejlesztése Az anyanyelvi nevelés feladata • Utánzásra épülve különböző beszédformák gyakorlása: - udvariassági formák - felszólítás - ténymegállapítás, közlés - szóbeli instrukció - kérés, buzdítás, dicséret • Változatos nyelvtani, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs formák alkalmazása • Beszédaktivitás és szókincsbővülés fokozása Az SNI-s gyerekekre vonatkozó feladat Az elfogadás és önismeret alakulásának segítésével, a sikerélmény biztosításával, pozitív megerősítéssel az önbizalom, az önállósodás és együttműködés fejlesztése •

A munkafajták helyszínei: Épületen belül:

A munkafajták lehetőségei pl. terítés, rendrakás az étkezőben – önkiszolgálás, napos, vagy asztal felelős, játékok helyrerakása a csoportszobában – teremrendezés,játéksarokhoz kapcsolódó feladatok, spontán feladatok, csoportszoba díszítése, teremrendezés (szükség esetén), ágyazás, teremrendezés a délutáni pihenő után, rendrakás a mosdóban, törölközők, poharak helyre tétele- mosdó felelős, rendrakás az öltözőben, öltözködés, 24

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Épületen kívül:

öltöző felelős egyéb, alkalomszerű megbízások pl. száraz falevelek összehordása, szabadtéri játékeszközök helyére rakása, virágöntözés, sepregetés – udvari élettel kapcsolatos feladatok

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére • Tudatában van az önmagáért és a közösségért végzett munka fontosságának. • Kötelességüket teljesítik, szívesen vállalnak egyéni megbízásokat. • A rábízott feladatokat önállóan végzi.

Tevékenységben megvalósuló tanulás Cél: Alakuljon ki a gyermekek ismereteinek és tapasztalatainak gazdagodásával a spontán és szándékos figyelmen át a tudásvágy és fejlődjenek kognitív képességei Az óvodai nevelési gyakorlatunkban a tanulás folyamatos, melynek színtere a komplex játékos tevékenység. • Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciájának fejlesztése. • A tanulás a folyamatos utánzás, a spontán illetve részben irányított ismeretszerzésen alapul. Ez az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulások, séták alkalmával valósul meg. • A gyermek cselekvő, aktív részvétele valamint közvetlen tapasztalatszerzése egyik fontos feltétele a tanulási tevékenységnek. • A tanulás lehetséges formái programunkban játékba ágyazott komplex tevékenységekben valósulnak meg.

Módjai • a spontán játékos tapasztalatszerzés • játékos a cselekvéses tanulás • az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) • a gyermeki kérdésekre alapuló válaszokra épülő ismeretszerzés • az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés • a gyakorlati problémamegoldás Az óvodapedagógusok a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítik a gyermekek személyiségének teljes kibontakozását. Az anyanyelvi nevelés feladata • Érzékelés, észlelés fejlesztésével a hallás, fonémahallás és beszédértés fejlesztése • Anyanyelvi játékok artikulációs készség fejlesztése 25

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • • •

Új ismeretekkel és meglévő ismeretek gyarapításával szókincsbővítés Élmények és helyzetek biztosításával beszédindíték és beszédkedv fejlesztése Problémahelyzetek által gondolkodási műveletek szóbeli leképezésének segítése Kooperációs helyzetekkel verbális és nem verbális kifejezőkészség fejlesztése, udvariassági formák beépülésének segítése

Az SNI-s gyerekekre vonatkozó feladat Az érdeklődés felkeltésével, az utánzási készségre alapozva, tevékenykedtetés által, pozitív megerősítéssel az önmagához és a társakhoz való pozitív viszony alakítása.

IX. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Gyermekvédelmi programunk célja, hogy minden olyan családot, gyermeket találjunk meg, akik segítségre szorulnak. Feladatunk e családok, gyerekek segítése, az esélyegyenlőség biztosítása. A gyermekvédelmi feladatokat az óvodavezető irányításával, a gyermekvédelmi felelős és a csoportos óvónők végzik. Az intézményvezető gyermekvédelmi feladatai • A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése. • A gyermekvédelmi feladatok ellátásának megszervezése. • A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. • A gyermekbalesetek megelőzése, a védő – óvó intézkedések megfogalmazása. • A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. • A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme. • A nevelési év kezdetekor írásban tájékoztatja a szülőket a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségének helyéről, idejéről. A gyermekvédelmi felelősök feladatai • • • • • • •

Folyamatosan kapcsolatot tart a családdal. a szakszolgálatokkal. Figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályváltozásokat. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet. Szükség esetén családlátogatást végez a csoport óvónőjével. Nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket. Részt vesz a gyermekvédelmi munka ellenőrzésében. Az intézményben jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények telefonszámát.

A nevelőtestület feladata a gyermekvédelemben • Felismerik a problémákat, tüneteket, okokat. 26

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • • • • •

Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérik, szükség esetén jelzik a hiányzást. A beilleszkedést segítik. A szülőkkel együttműködő kapcsolatot alakítanak ki. Szükség esetén szakember segítségét kérik. Felzárkóztatást megszervezik. Tehetséggondozást elősegítik.

X. A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSE • Az év megkezdésekor, valamint szükség szerinti gyakorisággal (pl. kirándulás előtt) az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük a gyermekekkel az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a tilos és elvárható magatartási formákat. Felhívjuk a figyelmüket a veszélyforrásokra. Az ismertetés tartalmát dokumentáljuk. • Az óvoda házirendjében meghatározzuk a felnőttek számára azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekek óvodában tartózkodása során szem előtt kell tartaniuk. • Az óvoda SZMSZ-ben meghatározzuk azokat a feladatokat, amelyeket a vezetőnek, az óvodapedagógusoknak illetve az alkalmazottaknak a gyermekbalesetek megelőzésében illetve baleset esetében el kell végezniük.

XI. DIFFERENCIÁLÁS, INTEGRÁCIÓ A differenciálás Programunkban a differenciált fejlesztés azt jelenti, hogy minden gyermek a maga ütemében, a maga képességei szerint tudjon fejlődni és kibontakozni. A kisgyermek fejlődésében nagy szerepe van az érési szakaszoknak, ami a fejlődési folyamat sajátos, ám mindig jelenlévő jelensége. Az érés során látható, hogy a fejlődés nem egyenletes, állandóan felfelé tartó irány, hanem hol felgyorsuló, hol lassuló, időnként stagnáló. A személyiség összetevői különböző módon és ütemben fejlődnek. A hagyományosan jól fejlődő jegyek és az eltérően fejlődők együttesen vannak jelen a személyiségben, valamint az egyes képességek sem egyszerre és egyenletesen fejlődnek. Óvodapedagógusaink ezt látják, azonosulnak vele és segítik megteremteni az egyénre szabott harmóniát. A kiugró képességű gyermekek fejlesztése is ebbe a körbe tartozik, hiszen azonos elven alapul, miszerint mindenkit a maga szintje és képességei szerint kell nevelni.

Integráció Az integráció nevelési programunk azon része, amelybe beletartozik az inklúzió elve, mely szerint „minden gyermek más”, illetve amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő gyermek elfogadását és a többséggel történő együttnevelését jelenti. Ezen az elven alapuló pedagógiai programban a cél a gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása.

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM Akkor eredményes a programunk, ha a gyermekek saját kereteiken, szokásaikon belül és azokkal együtt képesek fejlődni, egy nevelési szintéren belül, ahol többen nevelődnek együtt. Ez a bánásmód egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. A tanulás során mindig az előzetes ismeretekre kell építeni óvodapedagógusainknak. Ezen ismeretekben benne vannak az egyén kontextusai, attitűdje, teljes személyisége, sorsa. Az óvodai integráció mindennapjaiban a játékot tekintjük az alaptevékenységnek. A gyermek játékát a spontaneitás, az öröm, az előkészítés jellemzi, ami nem más, mint egyfajta tanulás. Minden gyermek játszik, de nem egyformán. Óvodapedagógusaink a gyermek játékát folyamatosan megfigyelik, és ez által megismerik a gyermek személyiségét, kapcsolatait, társas magatartását, elmélyültségi fokát, verbális képességeit, gondolkodását, ismereteit, mozgását. Programunkban a játék megfigyelése elősegíti a differenciált tervezést, a konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározását. Az óvodapedagógus feladata a dajkák felkészítése és bevonása a kisgyermek nevelésébe. Óvodapedagógusaink érzelmileg azonosulnak az integrációval, elfogadják. Fontos, hogy a gyermek adott állapotának lényegét megértsük és megtaláljuk a fejlesztéséhez vezető utat. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekközösség és az érintett gyermek kapcsolatában az együttélés alakítása a mindennapi élet megszervezése és irányítása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja Célunk, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek léte, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelésünk egészébe. Az együttnevelés minden esetben egyéni döntést igényel a gyermek szükségletei szerint, figyelembe véve az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményét. Szemléletünk alapja a differenciálás a • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek • kiemelten tehetséges gyermek • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében. Programunk felfogása szerint: • minden kisgyermek fejleszthető. • a gyermek meglévő képességeiből indulunk ki. A gyerekek fejlődésének nyomon követésekor megismerjük pillanatnyi fejlettségi állapotukat annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni őket. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek különbözőek, egyediek, ezért speciális nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek ugyanúgy, mint bárki más.

Tehetséggondozás Tehetséges gyerekek Tehetségen azt a velük született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely a gyermeki tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményt tudnak létrehozni.

28

PEDAGÓGIAI PROGRAM Vannak gyerekek, akiknél már fiatal korban feltűnik, hogy adottságaik valamilyen területen az átlagosnál lényegesen jobbak. Ebben a korban a tehetségre irányuló hajlamokról beszélhetünk. Feltétele Több teret, időt lehetőséget kell hagynunk a gyerekek spontán érdeklődéséből fakadó tapasztalásnak, ismeretszerzésnek, melyet okos irányítgatással kell terelgetni. Célja A tehetséges gyerekek „erős” oldalának fejlesztése mellett, a tehetségével összefüggő gyengébb területek erősítése is, olyan légkör megteremtésével, amely őket elfogadja, és személyiségük fejlődését segíti. Feladata Feladatunk, hogy lehetőséget kínáljunk fel a gyerekeknek, had fedezhessék fel önmagukat minden téren. Lehetőségeinkhez képest fordítsunk kellő figyelmet, nyújtsunk több ismeretet. mindezt úgy, hogy a gyerekek természetes kíváncsiságára hagyatkozunk. Rá kell nevelnünk a gyermekeket, hogy keressék az összefüggéseket, ismereteik minél komplexebbek legyenek. Egy-egy ismeretanyagot minél több oldalról, több megközelítésben „járjunk körül” a gyerekekkel, hogy megtalálják saját útjukat, az ismeretek minél több megerősítést kapjanak. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a logikai gondolkodás fejlesztésére képességeiktől függetlenül, de nem figyelmen kívül hagyva azokat. Differenciált feladatokkal fejlesszük a kiemelkedő területeket, illetve a szülőknek nyújtsunk megfelelő segítséget. A vegyes életkorú csoportokban a fiatalabb „tehetséges” gyerekek vegyenek részt a nagyobbak tevékenységeiben, miközben a saját életkoruknak megfelelő készségeket is elsajátítják. Biztosítjuk a lehetőséget, hogy a hasonló érdeklődésű gyerekek egymásra találjanak. A szülők figyelmét ráirányítjuk a gyerekek jobb képességeire, a kiemelkedő képességű gyerekek esetében a szülőket szakemberhez irányítjuk – kérjenek segítséget.

A sajátos nevelési igényű gyermekek,(SNI) esetében figyelembe vesszük, hogy a kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre képes. Programunkban biztosítjuk, hogy rugalmas szervezeti keretek között valósuljon meg a gyermekek egyéni foglalkoztatása. Az egyéni szükségletekhez igazodva lehetőséget adunk a speciális segédeszközök következetes használatára. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink értő figyelemmel fordulnak a gyermekek felé, valamint, hogy megvalósuljon az óvoda pedagógusai, a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására. Speciális fejlesztő tevékenység célja, feladata • A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. • A terhelhetőséget figyelembe vevő fejlesztés biztosítása szakember segítségével, a szakértői bizottság véleménye alapján. • A kiemelkedő képességek erősítése, ezáltal sikerélményhez juttatás, hiányzó, vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, különféle funkciók közötti egyensúly kialakítása, a szükséges speciális eszközök használatának megtanítása, az egyéni sikereket segítő tulajdonságok erősítése. Speciális fejlesztő tevékenység feltételrendszere • Megfelelő képzettségű szakemberek biztosítása. – gyógypedagógus, logopédus. 29

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Óvodapedagógus és gyógypedagógus együttműködése az optimális egyéni fejlesztési szükséglet és módszer kialakításához. • speciális és terápiás eszközök biztosítása, folyamatos beszerzése, cseréje, módszerek, technikák szakszerű megválasztása. • Megfelelő tér és játékeszköz tár biztosítása. • Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás kialakításához. • Együttműködés a fejlesztést igénylő gyermek családjával. A speciális fejlesztő tevékenység tartalma • Érzékelés, észlelés fejlesztése – vizuális-,akusztikus-,tapintásos észlelés ,időérzékelés, térészlelés. • Emlékezet fejlesztése – látás és hallás emlékezet. • Figyelemfejlesztés – megfigyelőképesség, összpontosítás, figyelemmegosztás. • Képzeletfejlesztés – kreativitás • Gondolkodás fejlesztése – általános tájékozottság, problémamegoldó gondolkodás. • Beszédfejlesztés – alaki, formai fejlesztés, hallás, beszédhallás,hangok felidézése felismerése raktározása. • Mozgásfejlesztés – nagymozgás, finommotorika • Szociabilitás fejlesztése – önkiszolgálás, én kép, önértékelés, másság elfogadása, társas kapcsolatok szerepe. • Testséma fejlesztése – a test megismerése, térben való helyes mozgás • Lateritás kialakítása, fejlesztése A speciális, fejlesztő tevékenység alapelvei • A gyermekek meglévő egyéni sajátosságaira építünk. • Biztosítjuk a fokozatos, következetes és állandó fejlesztést. • Sok közös élményt és derűs légkört biztosítunk. • Figyelembe vesszük alapvető jogaikat és másságukat. • Érvényesítjük az egyéni bánásmódot, kapcsolatainkban a türelem, tolerancia, az elfogadás érvényesül. • törekszünk a családokkal való szoros együttműködésre.

Esélyegyenlőség biztosítása Az óvodába járó sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása az óvoda kötelessége. Az óvodai nevelés meghatározó jelentőségű • az idegrendszer fejlesztésében, • a készségek, képességek alakításában, • a személyiségfejlesztésben, • a szocializáció alakításában, • a tanulási képesség megalapozásában, melyek az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentességének zálogai. Tudatos óvodapedagógiai tevékenység szükséges a hátrányok csökkentéséhez, az adott problémák korrekciójához, esetleges prevenciójához, mely az óvodavezető, az óvodapedagógusok és a teljes alkalmazotti kör kötelessége és felelőssége. Célok, alapelvek • Intézményen belüli szegregációmentesség biztosítása • Egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása • Esélyteremtés, hátránykompenzáció • A partnerközpontú működés elmélyítése • Család – óvoda kapcsolat elmélyítése • Az óvoda – iskola közötti szakmai párbeszéd megvalósítása • Az óvoda és a fenntartó közötti információ áramlás biztosítása, erősítése • Integrált nevelés feltételeinek biztosítása • Inkluzív pedagógia megismerése, megvalósítása • Gyermekvédelmi feladatok maradéktalan ellátása • Szakmai ismeretek folyamatos bővítése Sikerkritériumok Rövidtávon (1 év) • Hatékony gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység • Az SNI-s gyerekek problémái megfelelően kezeltek, érzelmi biztonságban történő nevelés – fejlesztés • A gyermekek szívesen járnak óvodába • Zökkenőmentes óvodai beilleszkedés Középtávon (2 – 3 év) • Az óvoda hatékonyan segíti a hátrányok csökkentését • A gyermeki sikeresség fokozódik • A kapcsolattartás, párbeszéd folyamatos • Minden gyermek az egyéni szükségleteinek megfelelő nevelést, ellátást kapja • Egészséges környezetben megvalósuló nevelés – fejlesztés, intézményi működés • Innovációt felvállaló nevelőtestület • Óvodapedagógusi, szülői, gyermeki elfogadó légkörben történő óvodai nevelés Hosszú távon (3 – 4 év) • Óvoda – iskola átmenet zökkenőmentes • Gyermeki jogok maradéktalanul érvényesülnek • Az SNI-s gyerekek beiskolázási arány javul • A gyermek továbbhaladása a következő iskolafokra biztosítottá válik • A sajátos nevelési igényű gyerekek normál tantervű iskolába kerülnek

A migrációs populáció integrációja A nemzetközi vándorlások (migráció) hazánkra gyakorolt hatásait tekintve figyelembe vesszük, hogy az óvodai nevelésben olyan gyerekek is részt vehetnek, akiknek családjai Magyarországra települtek át, vagy szülei huzamosabb ideig vállalnak itt munkát. Óvodai nevelési programunkban olyan kompetenciák fejlesztése is a cél, mint a kognitív, az eszköz jellegű (kommunikációs képességek fejlesztése) és a szociális kompetenciák (kötődés, érdekérvényesítés, társadalmi szerepekre való felkészítés) fejlesztése. A migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM A feladatunk ilyen esetben a külföldi állampolgár, nem magyar ajkú gyermekek együttes gondozása, nevelése, fejlesztése a magyar állampolgárságú, magyar anyanyelvű gyerekekkel. Kapcsolattartás a szülőkkel a differenciált, integrált pedagógia jegyében, ahol • • • • • • •

A család a szocializáció első színtere. Erősítjük a családi nevelést. A szülők gyermekük iránti felelősségérzetének kialakítására, megtartására törekszünk. Személyes kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel. A családok szociális különbségeiből adódó hátrányok kompenzálására törekszünk. A szülőket szakszerűen segítjük. A gyermeknevelés szakmai támaszrendszerének kiépítésére törekszünk.

XII. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERÜNK Helyi Óvodai Programunk – irányadó minden pedagógus, illetve óvodai alkalmazott számára Éves munkaterv – a helyi óvodai program feladatait bontja le éves szintre. Az intézményvezető készíti, a nevelőtestület fogadja el. Mulasztási napló – a gyermekek adatait, a felvétel pontos idejét és a hiányzásokat tartalmazza. Az adatokkal kapcsolatban különös gondot fordítunk a gyermekek személyiségi jogainak védelmére. Csoportnapló Tartalmazza: • Az adott csoportra vonatkozó adatokat. • heti rendet, napirendet – kialakításában figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényű gyerekek szükségleteit • A nevelés tervezését, értékelését • A családokkal való kapcsolattartást • Gyermekvédelmi tevékenységet • A dajka feladatait • Éves anyaggyűjtést, projekt terveket • Heti tervet • Vezetői ellenőrzéseket és bejegyzéseket A csoportnapló mellékletei: éves anyaggyűjtés, megfigyelési szempontok a beszoktatáshoz, baleset – megelőzési feladatok. Személyiségfejlődési napló –követi az egyes gyerekek fejlődését. Felméréseket tartalmaz, erre alapozva a fejlesztést. Egyéni fejlődési lap - az SNI-s gyerekek esetében vezetése kötelező. A dokumentumok egymással koherensek.

XIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Óvoda- család 32

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését. Alapelvünk, hogy a szülőkkel korrekt partneri együttműködést valósítsunk meg. Óvodánkban a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, szülői szervezetet hoznak létre. A szülői munkaközösség az óvodai közösség szerves része. Munkájukat az óvodavezető és a csoportos óvodapedagógusok segítségével munkaterv alapján végzik. Nevelési év elején a szülők 3 főt választanak maguk közül, akik egy főt választanak a szülői szervezet elnökévé.

A kapcsolattartás formái: • Családlátogatás: a szülőkkel való egyeztetés alapján történik. • Napi kapcsolattartás a szülőkkel: A gyermekekkel történt napi lényeges eseményekről minden nap lehetőségük van a tájékozódásra, melynek formáját a házirend szabályozza. • Szülői értekezletek, fórumok: A nevelési év folyamán több alkalommal van lehetőség arra, hogy a szülők az őket érintő pedagógiai kérdésekről tájékozódjanak. (Pedagógiai, pszichológiai, mentálhigiénés kérdések stb.) • A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos formái óvodánkban: OVI-NAP- óvodai nyíltnap az óvodai beíratások előtt, ahol lehetőség nyílik arra, hogy az érdeklődő szülők bepillantást nyerjenek óvodánk változatos és tevékenységekben gazdag életébe. Családi Nap Családi Sportnap • Fogadó óra: A szülők igényeik figyelembe vételével szervezzük. Az év folyamán előzetes időpont egyeztetéssel az óvodapedagógusok és az óvodavezető a szülők rendelkezésére állnak.

Óvoda- iskola • Az iskolákkal való szoros és élő kapcsolattartás nevelési programunk egyik fontos eleme, amellyel az iskolába menő gyermekek zökkenő-mentes beilleszkedését kívánjuk elősegíteni. • Fontosnak tartjuk óvodapedagógusaink együttes részvételével a tapasztalatcserét tanítási módszerekről valamint az iskolai követelményrendszer naprakész ismeretét. • Különösen fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a Mátyás Király Általános Iskolával illetve a Református Gimnázium és Általános Iskolával. Kapcsolattartás formái • Közös továbbképzéseken való részvétel • ünnepek, ünnepélyek, jeles napok alkalmával egymás látogatása • nagycsoportosok iskolalátogatása • egyéb közös programok (pl. rajzpályázatok, sportrendezvények, stb) Más óvodákkal való kapcsolataink • Szakmai napokon való részvétel • Városi tradicionális rendezvényeken való részvétel • Szakmai kapcsolatok erősítése 33

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bölcsődékkel való kapcsolataink • „Ötpötty” gyermekfoglalkoztató és más bölcsődék szolgáltatását igénybevevő szülőkkel programunk megismertetése

Óvoda- közművelődési intézmények Városunk és környéke közművelődési intézményeinek kínálatából óvodánk úgy válogat, hogy az egyes programokat, lehetőségeket, a mindennapi nevelőmunkába beépítve, nevelési programunkat szolgálva használjuk fel. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kecskeméti Vadaspark (környezeti nevelés) Színházak (anyanyelvi nevelés) Múzeumok (vers-mese, vizuális nevelés, anyanyelvi nevelés, környezeti nevelés) Könyvtárak (anyanyelvi nevelés) Arborétum (környezeti nevelés) Erdei Ferenc Művelődési Ház (anyanyelvi nevelés, vizuális nevelés, vers-mese, környezeti nevelés) Kapcsolattartásunk a jövőben is azokkal az intézményekkel alakul, ahol az óvodánkban folyó nevelő – oktató munkához ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerez gyerek, óvónő, szülő egyaránt.

Óvodánk kapcsolata más intézményekkel Pedagógiai Szakszolgálat • Logopédiai foglalkozások, pszichológiai felmérések készítése révén rendszeres a kapcsolat Orvos, védőnő • Éves rendszerességgel látogatják az óvodát. gyermekeink évente egyszer komplex szűrővizsgálaton vesznek részt Megyei Intézmények: Szakértői és Rehabilitációs Bizottság • A sajátos nevelési igényű gyermekek részére vizsgálat és szakvélemény kérése Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat • A gyermekek védelme érdekében a veszélyeztető tényezők megállapítása esetén értesítjük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szakszolgálatot. • Felkérésre részt veszünk a Gyermekjóléti Szakszolgálat esetmegbeszélésein Az óvoda és a fenntartó • A kapcsolat napi szinten megvalósul, támogató és segítő jellegű – munkánkat ismeri

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS A DAJKA EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az óvodában a nevelés eredményességéhez a dajka munkája is hozzátartozik. Célunk az óvónői és a dajkai munkakör összehangolása a pedagógiai munka hatékonysága érdekében és a dajkák nevelőpartneri rangra emelése.

34

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pontosan meghatározzuk programunkban azokat a feladatokat, amelyeknél a segítségükre számítunk, illetve egyértelművé tesszük számukra, hogy mely pedagógiai kérdésekben van véleményezési, mely pedagógiai kérdésekben van döntési jogkörük.

A dajka szerepköri feladatai A megszerzett ismeret és tudásanyag gyakorlati munkába való beépítése Segítse a gyermekek tevékenységét, önállóságuk kialakulását. Teljesítse az óvoda óvó-védő funkcióját. A gyermekekről kapott információk felettesei felé való továbbítása. Az óvónő útmutatása szerint alkalmazza az egyéni bánásmód elvét és a differenciált módszereket. • Továbbképzéseken való részvétel, azok tananyagainak hasznosítása munkája során. • • • • •

XIV. EGÉSZSÉGVÉDELMI PROGRAM Egészségnevelés

Az óvodában teljes körű egészségfejlesztési folyamatot kell működtetni, melynek eredményeként a pedagógusok • az óvodában végzett tevékenységet, • a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, • a gyermek sé a szülő részvételét az intézmény életében • úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. •

Az egészségnevelés célja

A teljes körű egészségnevelés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön • a teljes testi – lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, • az óvodai mindennapokban rendszeresen működő, • egészségfejlesztő tevékenységekben. • A gyermekek szervezete legyen egészséges, ellenálló és alkalmazkodó képes, mozgásuk legyen összerendezett. • Érzékszerveik fejlettsége tegye őket képessé a differenciált érzékelésre. • A gyermekek rendelkezzenek önmaguk számára és a közösségi együttéléshez szükséges kulturált egészségügyi szokásokkal. • Idegrendszerük egészséges fejlettsége járuljon hozzá kiegyensúlyozott, derűs, félelemmentes magatartásukhoz. • A növekedés, a súlygyarapodás feleljen meg az életkornak, az egyéni alkatnak.

Az egészségnevelés feladatai Az egészség védelme, ápolása a mindennapos nevelői gyakorlat szerves része. Alapfeladatunk a gyermekek testi – lelki szükségleteinek kielégítése. Kiemelt odafigyelést igénylő területek: 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM • a testápolás • helyes táplálkozás • öltözködés • levegőzés • mozgás • nyugodt pihenés. Helyes életritmus hangsúlyozott kiemelése, a szülőkkel egységes szemlélet kialakítása, megerősítése. Mozgásigény kielégítése, edzettség, állóképesség fokozása. • Mozgásos játékok gyűjtése, napi tervezése. • Babazsák, karika, bot, labda gyakorlatok összegyűjtése. • Tartásjavító gyakorlatok beépítése a foglalkozások anyagába. • Hetente egy délután néptánc szervezése. Javítja a gyermekek koordinációs képességét, testtartását. Az EU – szabványnak megfelelő udvari mozgásfejlesztő játékok változatos mozgáslehetőségének kihasználása. • Mozgáslehetőség bővítésére további jó lehetőséget biztosít udvarunk. • Folyamatos kapcsolattartás az egészségügyben dolgozókkal (orvos, védőnő, fogászati asszisztens). • Egészséges étrend összeállítása érdekében folyamatos kapcsolattartás az élelmezés vezetővel ( korszerűbb ételek bevezetése, pl.: magvas kenyér,korpás pékáru, ananászos csirkemell, stb…). Szülők az - étlapot figyelve – kiegészítik friss zöldségekkel és gyümölccsel a napi étkezéseket.

Állapotfelmérés A következő területek felmérésére minden tanév elején sor kerül: Testi egészség: • Allergiás gyerekek • Gyógyszerérzékenység • Túlsúlyos vagy kórosan sovány gyerekek • Fogászati szűrővizsgálat • gyógytestnevelésre járó Lelki egészség: • Hangulati állapot (közérzet, elégedettség) • Terheltség • A gyermek óvodához való viszonya

Helyzetelemzés Minden nevelési év elején megtörténik a helyzetelemzés, amely az állapotfelmérés eredményeire támaszkodik. Bekerül az Egészségnevelési tervbe, amely a munkaterv részeként év végén értékelésre kerül.

Egészségnevelési programjaink • • • • •

egészségvédő alapismeret-bővítő programok egészséges életmód-fejlesztő programok környezet higiénés programok óvodai pszicho higiénés programok szülői egészségnevelési programok 36

PEDAGÓGIAI PROGRAM • az egészségnevelési módszerek és eszközök továbbfejlesztése • egészségügyi dolgozók bekapcsolása az óvodai programba

XV. A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Célja: Az országos (alapprogram) és a helyi (HOP) értékeken, normákon, elveken és célokon nyugvó követelményeknek való megfelelés szintjének vizsgálata. Az országos jogszabályok, a helyi szabályzók, az intézményi alapértékek és az intézményben folyó nevelőmunka tartalma és jellege figyelembevételével határoztuk meg a gyermekek fejlődésének nyomon követését. ehhez koherensen dolgoztuk ki az értékelés mérőeszközeit és szabályoztuk használati rendjüket. A gyermekek fejlődésének ellenőrzésénél, mérésénél, értékelésénél elvei: • • • • • • • • • •

Sokféle szituáción keresztül, több irányból történjen, a személyiségre terjedjen ki Csak problémás esetekben történjen az egyén mérése. A gyermeki teljesítmény az önön képességekhez mérjük A követelményrendszer nyilvános és egyértelmű legyen (HOP kimenet) Az ellenőrzés, mérés, értékelés minden gyerekre kiterjedő, rendszeres és folyamatos legyen. Az egyén értékelésében jelenjen meg a fejlesztendő terület, a terápia megnevezésével (mit, mivel). Az értékelés a pozitívumokra támaszkodva, azok kiemelésével történjen. Az adott csoportban lehetőség szerint csak a saját pedagógus mérjen. Az óvodán kívülről jövő mérés-értékelés csak intézményvezetői engedéllyel történhet. A személyiségnapló tartalmáról a szülőt fogadó órán tájékoztatjuk.

A gyermeki fejlődés nyomon követésének területei: • Informálódás a család körülményeiről • Belépést követően állapotmérés a teljes személyiségstruktúra képességrendszeréről, kompetenciáiról, annak fejlettségi szintjéről • Folyamatos regisztrálás megakadás, stagnálás vagy elmozdulás esetén • Teljes képesség-, és kompetenciarendszer lefedettsége a nyomon követésben • A közösség alakulásának és fejlődésének mérése félévente

XVI. A FEJLŐDÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 37

PEDAGÓGIAI PROGRAM Arra törekszünk, hogy az óvoda befejezésekor a gyermekek rendelkezzenek azokkal a képességekkel, kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy sikeresen beilleszkedjenek az új környezetbe, közösségbe. Az egészségesen fejlődő gyermeket óvodáskor végére a következő tulajdonságok jellemzik: Testi fejlettség terén • Mozgása összerendezett, a finommmotorikus mozgás fejlettsége alkalmassá teszi az iskolai tanulásra • Szándékosan képes irányítani a testi szükségleteit • Ismeri az egészséges életmód szokásait Szocializáció és érzelmi fejlődés terén • Megismeri és gyakorolja az együttműködési technikákat. A szabályok ismeretében tud dönteni helyes vagy helytelen megnyilvánulásaik között • Egyszerűbb szervezési feladatokat megold • Elfogadja társai másságát • Érzelmileg fogékony a művészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránt • Ismeri a kulturált magatartás formáit Kommunikáció terén • Képes kifejezni önmagát, ezáltal megérteni másokat • Érzelmeit, élményeit mások számára érthető és elfogadható formában tudja kifejezni • A világról szerzett elemi ismereteit és tapasztalatait képes szóban is kifejezni Kognitív fejlődés terén • Rendelkezik az ismeretek elsajátításához és az alkalmazóképes tudáshoz szükséges készségekkel • Matematikai tapasztalatokat szerez mérés, számlálás, becslés, relációk és formák terén • Ismereteket szerez a természet folyamatairól, jelenségeiről, megismerkedik anyagaikkal

XVII. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT A Pedagógiai Program érvényességi ideje a nevelőtestület határozata alapján: 2013.szeptember 01 – től 2018. augusztus 31 – ig . A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai: • Bővítés, vagy leépítés • Szervezeti átalakítás 38

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt • Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol Előírás a programmódosítás előterjesztésére: • Írásbeli előterjesztés az óvoda nevelőtestületének • Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten

XVIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte: Szakértő

…………………..... dátum

……………………………… aláírás

2. Egyetértését nyilvánította: Szülői szervezet

……………………. dátum

……………………………… aláírás

3. Elfogadta: A nevelőtestület

……………………. dátum

……………………………….. aláírás

…………………… dátum

………………………………. aláírás

4. Jóváhagyta: Az intézményvezető

5. Egyetértését nyilvánította: Az intézmény fenntartója – Angyalkert Magánóvoda Nonprofit Kft. ügyvezetője

Ph.

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM ………………………………………………………. Schifter Katalin ügyvezető

XX. MELLÉKLETEK  ESZKÖZLISTA

2. számú melléklet a 20/2012. (VIIII.31) EMMI rendelethez JEGYZÉK A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

I. Helyiségek

Csoportszoba

Gyermekcsoportonként 1

Tornaszoba, sportszertárral Gyermekágy/fektető tároló helyiség Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba Óvodapszichológusi szoba

Óvodánként 1 Óvodánként valamennyi gyermekágy tárolására Óvodánként 1

Játszóudvar Gyermeköltöző Gyermekmosdó, WC Felnőtt öltöző Felnőtt zuhanyozó Nevelőtestületi és könyvtárszoba Óvodavezetői iroda Óvodavezető-helyettesi szoba Óvodatitkári iroda Orvosi szoba, elkülönítő szoba Tálaló konyha Felnőtt étkező Felnőtt mosdó, WC

Óvodánként(székhelyen és telephelyen 1) Óvodánként 1 Óvodánként 1 Csoportonként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodában 1 Központi óvodában 1 Központi óvodában 1 Óvoda székhelyén 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1

A csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő

.

40

PEDAGÓGIAI PROGRAM Ételhulladék tároló Óvodánként 1 Mosó, vasaló helyiség Óvodánként 1 Szárító helyiség Óvodánként 1 Általános szertár/ raktár Óvodánként 1 Többcélú helyiség szülői Óvodánként 1 fogadásra II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai 1. Csoportszoba Óvodai fektető Gyermeklétszám szerint 1 Gyermekszék Gyermeklétszám szerint 1 Gyermekasztal Gyermeklétszám szerint Fényvédő függöny Ablakonként 1 Szőnyeg Gyermekcsoportonként, a padló 1/5-nek lefedésére alkalmas méretben könyvespolc Csoportonként 1 Játéktartó szekrény vagy polc Csoportszobánként 2 Élősarok állvány Csoportonként 1 Hőmérő Csoportonként 1 Textil és foglalkozási Csoportonként 1 eszköztároló szekrény Edény és evőeszköz tároló Csoportonként 1 szekrény Szeméttartó Csoportonként 1 Óvodánként 1 2. Tornaszoba Tornapad Óvodánként 2 Tornaszőnyeg Óvodánként 1 Bordásfal Óvodánként 2 Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést Óvodánként 1 segítő, mozgásigényt kielégítő készlet Egyéni fejlesztést szolgáló 3 gyermek egyidejű Program szerint. speciális felszerelések foglalkoztatásához Rendelkezésre áll 3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba A fogyatékosság típusának A nevelési Tanulási képességet fejlesztő programban eszközök foglaltak szerint Tükör 1 Folyamatban Asztal 1 Szék 2 Szőnyeg 1 Folyamatban Játéktartó szekrény vagy 1 Folyamatban könyvek, iratok tárolására alkalmas polc 4. Óvodapszichológusi szoba 41

PEDAGÓGIAI PROGRAM Asztal Szék Szőnyeg Könyvek, iratok tárolására alkalmas polc 5. Játszóudvar Kerti asztal Kerti pad Babaház Udvari homokozó Takaróháló Mozgásfejlesztődést segítő eszközök a gyermekek 30%-ának megfelelő arányban - Udvari labda - Dömper - Homokozó készlet - Játékmotor - Kisbicikli - Hinta - Mászóka, csúszda - Roller - Forgódob - Labdarúgó kapu hálóval - RO-TI-KOM - Futball labda

6. Intézményvezetői iroda Íróasztal és szék tárgyalóasztal szék telefon könyvszekrény Iratszekrény számítógépasztal Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal Elektronikus adathordozó szekrény 7. Óvodatitkári iroda, vezetőhelyettesi iroda

1 4 1 1 Csoportonként 1 Csoportonként 2 Óvodánként 1 Óvodánként 1 Óvodánként 1

Óvodánként 15-25 10-15 30-45 10-15 5-6 5-6 2 5-6 2 2

Programhoz és az udvar méretéhez igazítva az induló csoport igénye szerint létszámarányosan Folyamatos

2 2

1-1 1 2 1 1 1 1 1 1

42

PEDAGÓGIAI PROGRAM Asztal Számítógépasztal és szék Iratszekrény Szék telefon fax Számítógép, nyomtató 8. Nevelőtestületi szoba szék Könyvtári dokumentum, pedagógiai szakirodalom Könyvszekrény tükör Fénymásoló 9. Többcélú helyiség Tárgyalóasztal székkel 9. Orvosi szoba 10. Gyermeköltöző Öltözőrekesz, ruhatároló, fogas, cipőtároló öltözőpad

1-1 1-1 2 1 1 1 Pedagóguslétszám figyelembevételével 500

Folyamatos beszerzés

1 1 Óvodánként 1 1 Berendezése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint

van, berendezés folyamatban

Gyermeklétszám figyelembevételével Gyermeklétszám figyelembevételével

11. Gyermekmosdó, WC Törülközőtartó

Gyermeklétszám figyelembevételével falitükör Mosdókagylónként 1 hőmérő Mosdónként 1 Rekeszes fali polc (fogmosó Gyermeklétszám tartó) figyelembevételével Zárható vegyszeres szekrény Mosdónként 1 III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések Egyéni tisztálkodó szerek gyermeklétszám szerint tisztálkodó felszerelések Mosdókagylónként Fésűtartó Csoportonként 1 Törülköző Felnőtt és gyermeklétszám szerint Abrosz Asztalonként 1 Takaró Gyermeklétszám szerint 1 Ágyneműhuzat, lepedő Gyermeklétszám szerint3-3 IV. Felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Szennyes ruha tároló Óvodánként 1 Mosott ruha-tároló Óvodánként 1 43

PEDAGÓGIAI PROGRAM mosógép Óvodánként 1 vasaló Óvodánként 1 vasalóállvány Óvodánként 1 szárítóállvány Óvodánként 1 Takarító eszközök Óvodánként 1 Kerti munkaeszközök, Óvodánként 1 szerszámok hűtőgép Óvodánként 1 porszívó Óvodánként 1 Takarítógép Óvodánként 1 Fűnyíró gép 1 V. Nevelőmunkát segítő játékok, játékeszközök Különféle játékformák gyermekcsoportonként a gy. csoportszobai és (mozgásos játékok, gyakorló, - ek 30%-nak megfelelő udvari eszközök szimbolikus, szerepjátékok, mennyiségben külön építő-konstruáló játékok, szabályjátékok Bábok, dramatizálási kellékek, Csoportonként 1 készlet barkácsolás eszközei Mozgásfejlesztő eszközök: Óvodánként egy csoportra karikák, labdák, szalagok, való készlet babzsák, szerpentines botok, tornabot, egyensúly-készlet, hengerek, kendők, tornaszőnyeg, zsámoly, ugrálókötél, függeszthető sportszerek Trambulin

Óvodánként 1

Ének-zene, énekes játékok eszközei: furulya, metalofon, dob, cintányér, triangulum stb. Az anyanyelv fejlesztésének eszközei: képeskönyvek, diafilmek, kártyák, fejlesztő játékok, diavetítő, vetítővászon Értelmi képességeket(érzékelés,észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreatív fejlesztő anyagok Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás,) kézimunka, anyagok,eszközök

Gyermeklétszám figyelembevételével Gyermeklétszám figyelembevételével Gyermeklétszám figyelembevételével

Gyermeklétszám figyelembevételével

44

PEDAGÓGIAI PROGRAM A természeti, emberi, tárgyiGyermeklétszám környezet megismerését figyelembevételével elősegítő eszközök Munka jellegű tevékenységek Gyermeklétszám eszközei figyelembevételével 2. A nevelőmunkát segítő eszközök: Televízió Csoportonként 1 DVD-lejátszó Óvodánként 2 Magnetofon, CD 3 csoportonként 1 lejátszó/hangfalak diavetítő vagy projektor Óvodánként 1 Vetítővászon Óvodánként 1 Projektor vagy írásvetítő 1 Egyéni fejlesztést szolgáló A fejlesztésben résztvevő speciális felszerelések gyermekek létszáma szerint VII. Egészség és munkavédelmi eszközök Ételminta-vétel készlet Óvodánként 1 Mentőláda Óvodánként 1 Közegészségügyi előírások szerint Gyógyszerszekrény Óvodánként 1 Közegészségügyi előírások szerint Munkaruha Előírás szerint Védőruha Munkavédelmi szabályzat szerint Tűzoltó készülék Óvodánként 1-2 Tűzvédelmi szabályok szerint

45