Pedagógiai program. A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: augusztus. Frank Józsefné igazgatóhelyettes

Pedagógiai program 2004.

Vízivárosi Általános Iskola

Pedagógiai program 2009

Vízivárosi Általános Iskola Székesfehérvár

OM 030058 A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: 2009. augusztus Frank Józsefné igazgatóhelyettes

1



ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA

Iskola a Vízivárosban A város egyik legnépesebb lakóterületének iskolája 1978-ban kezdte meg működését. Az intézmény és környezetének története, fejlődése és mindenkori helyzete szorosan összefügg. A kezdeti tanulólétszám a lakótelep folyamatos épülésével 1 – 2 év alatt az iskola kapacitást meghaladó szintre emelkedett. A város több intézményében működött kihelyezett tagozat, míg 1991- re minden tanulócsoport helyet kaphatott az intézmény épületében. A hajdan patinás kertváros területén emelkedő panelházak lakói – az egykori családi tulajdonuk lebontását kényszerűen elfogadó közép és idősebb korosztály, a vidékről munkalehetőség reményében idetelepült nagycsaládosok, és az önálló éltetet itt kezdő fiatalok – három, különböző életmódhoz szokott, eltérő életszférájú és kötődésű réteget alkottak. E másság a gyerekek között kezdetben éppúgy feszültséget okozott, mint a felnőtték körében. Több éven át jelentős volt a lakók fluktuációja. A ma itt élő fiatalok egy része már iskolánk diákja volt. Az ő gyermekkori kapcsolataik is hozzájárultak, hogy mára konszolidált társasházi közösségek élnek a környéken. Az egykori tanítványaink közül sokan szülőként is kötődnek az iskolához, mely 25 éves történetében a második generációt fogadja falai között. Az iskola alapítása óta körzeti beiskolázású. A 80-as években ennek a feladatnak helyhiány miatt alig tudott megfelelni. Jelenleg a diákok mintegy ötöd része körzeten kívül lakik de élnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével. Az 1-8. évfolyamon a 2-2 párhuzamos osztály, ≈ 25 fő/csoport átlaggal tervezhető. 3–6.évfolyamban egy osztályban emelt óraszámban angol nyelvi tehetséggondozást folytatunk és kiemelt tehetséggondozást informatikából szintén a 3 – 6. évfolyamban.

2



Minőségpolitikai nyilatkozat

A Vízivárosi Általános Iskola – mint alapfokú oktatási intézmény – vezetője, tantestülete és minden technikai dolgozója elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Ennek érdekében vállaljuk, hogy működtetjük és továbbfejlesztjük az önértékelésre épülő minőség irányítási rendszerünket. E rendszer segítségével biztosítjuk a minőségi nevelés és oktatás körülményeit. Értelmezésünk szerint minőségi a nevelés és oktatás akkor: • Ha tanulóink képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek. • Ha színvonalas EU- konform oktatással szilárd alapműveltséget nyújtunk. • Ha tanulóink jól érzik magukat iskolánkban. • Ha pedagógusaink folyamatosan keresik és megtalálják az adott gyermek és tanulócsoport fejlesztéséhez az adekvát módszereket.

Küldetésnyilatkozat

Intézményi működésünk alapelve a nyitottság és az alkalmazkodás a megváltozott társadalmi igények és vevőink, partnereink érdekei kielégítése érdekében. Fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását. Felelősek vagyunk tehetséges tanulóink eredményes továbbtanulásáért. Törekszünk rászoruló tanulóink felzárkóztatására az esélyegyenlőség biztosítására. Vevőink érdekében nagyobb hangsúlyt fektetünk az angol nyelv emelt szintű képzésére, az informatika irányultság támogatására. Felelősséget vállalva segítséget nyújtunk abban, hogy diákjaink harmonikus, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak.

3



Jövőkép

A Vízivárosi Általános Iskola a lakótelepen továbbra is ellátja oktatási és nevelési feladatait, valamint vállalja szabadidős programok szervezését. Elsődleges élként fogalmazzuk meg, hogy javítsuk iskolánk megítélését az oktatás és a nevelés színvonalának emelésével és jobb PR-munkával. Az angol emelt szintű oktatással a jó képességű tanulóinknak az átlagnál magasabb szintű tudást nyújtunk, a tehetségeseket felkészítjük a nyelvvizsgára. Számítógépes felszereltségünk lehetővé teszi, hogy minden tanulónk számára biztosítsuk a modern élethez szükséges, nélkülözhetetlen informatikai ismereteket, az érdeklődőknek a többlettudást. Pályázatok segítségével kiegészítjük és bővítjük szűkös anyagi lehetőségeinket. Meglévő hagyományainkat megtartjuk, fokozottan figyelünk a városi rendezvényekre. Erősítjük a Kodolányi János Főiskolával meglévő jó kapcsolatunkat azzal, hogy fogadjuk végzős nyelvszakos hallgatóit tanítási gyakorlatra.

NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink

A pedagógiai elvek az iskolai sajátosságoknak megfelelően tartalmazzák a NAT közös követelményeit, illeszkednek az iskolai célokhoz, alapját képezik az egyes tantárgyak cél- tartalom- és követelményrendszerének. A nevelés – oktatás folyamata az iskolai tevékenység valamennyi területén és szintjén biztosítja, hogy a tanulók ismeretanyagába, értékrendjébe, életmódjába meghatározóan épüljenek be ezek az alapvető elemek.

4



• A hazaszeretet, a nemzeti kultúránk értékeinek ismerete, megbecsülése, hagyományaink továbbvitele • Az egyetemes emberi kultúra és az európai értékek befogadása • A természet tisztelete, cselekvő felelősség a természet értékeinek megőrzéséért • A gyermekek mindenek felett való érdeke hatja át munkánkat és így törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére • A kommunikációs kultúra, az együttműködésre és a másság tolerálására épülő emberi kapcsolatok igénye, megteremtésének képessége • Egészséges, harmonikus életvitel kialakítása • Az aktív informálódás, az önművelés igénye, a gondolkodási kultúra igényének felkeltése • A lehetőségek és valóság összehangolása, az önismeretre épülő választás, reális pályaorientáció • Az egész életen át tartó tanulás, művelődés igényének megalapozása • Használható és korszerű tudás átadása úgy, hogy a tanulók ne váljanak túlterheltté • Demokratikus szemlélet hangsúlyozása, a tárgyi feltételek és a személyek közötti kölcsönös megbecsülés elfogadtatása • Az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése • A tanuló személyiségének tiszteletben tartása • A tanulók bevonása saját iskolai életük megszervezésébe • A diákok előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük • Minden gyermek számíthat a pedagógus jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémájában • Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk • A hátrányos megkülönböztetés tilalmát mindenkor szem előtt tartjuk Az iskola pedagógus közössége a nevelés központjába a humanista értékek közvetítését állította, mert ez minden ember értékének alapja, ugyanakkor beleépíthetőek sajátos tartalmak, melyek a közvetlen kompetencia megteremtésével az egyén motívumai, képességei tudata fejlődését elősegítik. Ez az az értékrend mely „befogadó” teret enged a személyes érdekeltségnek mindaddig, amíg az nem irányul a másik ember ellen. A nevelés – oktatás folyamatában a humanisztikus pszichológia nevelési gyakorlata, a személyiségfejlesztő eljárások alkalmazása kedvező légkört, jó feltételeket teremtenek az eredményes tanuláshoz is.

5



Pedagógiai célok és feladatok

A pedagógiai program tartalmával a közoktatás keretein belül lehetővé teszi egy olyan program biztosítását: Célok Amely biztosítja a személyiség és képességfejlesztés egyensúlyát, melyben a tanuló egy közösség aktív és alkotó tagjává válhat.

Feladatok Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás biztosítása melyben a tanuló felkészül az érdeklődésnek, képességének és tehetségének megfelelően a középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Elsajátítjuk a társadalmi beilleszkedés alapvető formáit. Az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs és kooperációs készségek és az önismeret fejlesztése. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók iskolai beilleszkedésének megkönnyítése. Napköziotthonos és tanulószobai férőhely biztosításával, felzárkóztató foglalkozások megszervezésével a nevelők, tanulók és a szülők személyes kapcsolatainak bővítésével. Biztosítjuk a magas szintű oktatás megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását a 3-6. évfolyamon az idegen nyelvet emelt óraszámban oktatjuk és a 7-8.évfolyamon. Lehetőséget adunk a számítástechnika tanterv anyagának kiegészítéséhez.

A viselkedéskultúra fejlesztése, ennek részeként a jó kommunikációs képesség kialakítása.

A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódás csökkenjen.

A tanulóifjúság idegen nyelvi és informatikai képességei az általános iskolai tanulmányaik alatt mérhetően fejlődjenek.

6



Javuljon a partnerek elégedettsége az intézmény működésével oktató – nevelő munkájával kapcsolatban. Működő partnerkapcsolatok kialakítása. -

Nyitottság a szakma elméleti gyakorlati fejlődése iránt.

és -

Rendszeres tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadó órákon, nyílt napok szervezése, társintézményekkel bővülő kapcsolat kialakítása. Vízivárosi Általános Iskola Iskolafejlesztési alapítvány működtetése. Dinasztia Tankönyvkiadó referencia programja. Társadalmi szervezetekkel való együttműködés (ANTSZ, Rendőrség, Polgárőrség, Tűzoltóság) A könyvtár állományának bővítése szakmai kiadványokkal. Előadásokon, konferenciákon való részvétel. Módszertani továbbképzések látogatása. Belső szakmai képzések szervezése. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az új pályázati kiírásokat és az új taneszközjegyzékeket (Internet).

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eszközök és eljárások

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

7



Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

-

Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

-

Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása A nevelő személyes példamutatása Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló, elemző munkája

3. Tudatosítás (meggyőzés kialakítása)

-

-

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Teret kell, hogy adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, amelyben a tanár szerepe is megváltozott. Így nemcsak irányító, hanem közreműködő, segítőtárssá válik a tanulásban, játékban. Személyes példán keresztül adja át nehézségek, konfliktusok, bonyodalmak megoldásaihoz vezető technikákat, utakat. A nevelőtestület – kiemelten az osztályfőnökök – feladata a tanulók önismeretének, együttműködési készségének fejlesztése. A folyamatosan változó világban a tanulók legyenek képesek sikerorientált személyiséggé válni.

8



Feladataink: • A személyiségekben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása • A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása • Képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok teremtésére • Egészségmegőrzési igények felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése • Felelős állampolgár nevelése, előítéletekkel való szembesülés, ezek leküzdése, a másság elfogadására való nevelés • A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő – oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. - az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. - a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz.

9



3. Az önkormányzás képességének kialakítása. - a tanulói közösségek nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. - tudatos és folyamatos szervezés. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. - a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Azok a tanulóink tartoznak ide, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei s lehetséges életmódja a társadalom nagy részénél lényegesen kedvezőtlenebb. Éppen ezért fokozott figyelemmel kell kísérnünk, hogy ezen tanulóink érzelmi kapcsolatai és társas viszonyai rendezettek legyenek mind az iskolában, mind a családban, mind a társadalomban.

Feladataink: • A problémákat kiváltó okok ellensúlyozása az esélyegyenlőség biztosításával • A konfliktus helyzetek kezelése • Sikerélményeket nyújtó életritmus kialakítása • Bizalomra épülő tanár – diák viszony kialakítására törekszünk • Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • Szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szakszolgálattal • A konfliktushelyzetek kezelése Színtereink: • a napközi otthon • a tanulószoba • a családlátogatások • könyvtári kölcsönzés, szolgáltatás • számítógépek használata, internetes hozzáférés biztosítása

10



A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység:

A kiemelkedő képességű tanulók azok, akiknél a képességek maximális kibontakoztatásának, az egészséges személyiségfejlődésnek gátja a mai túlzottan kötött, átlagra szabott, nem eléggé differenciált oktatási eljárásrendszer. Mindezt az alábbi tevékenységek segítik: • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása • A tehetséggondozó foglalkozások • Az iskolai sportkör • A szakkörök • Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb. ) • A szabadidős foglalkozások ( pl.: színház – és múzeumlátogatások ) • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • A továbbtanulás segítése

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, mentálhigiénés, szociális és jogi feladatokat, melyek a gyermekek egészséges fejlődését erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítják.

E tevékenység fő feladatai: 1. Prevenció • A gyermekjogok biztosításával és érvényesítésével el kell kerülni az iskolai élet minden viszonylatában, hogy a tanulók személyisége károsodjon • A tanulók életkorához mért optimális terheléssel, megfelelő óra- és időbeosztással, helyes munkaszokások kialakításával a gyermek túlterhelésének megakadályozása • A tanulók képességeihez mért tanítási – tanulási módszerek alkalmazásával el kell kerülni az iskolai kudarcok halmozódását

11



• A megfelelő iskolai környezettel, az alapvető higiéniai és életmódbeli szokások kialakításával, az iskolai szűrővizsgálatok és egészségügyi felvilágosítások révén elő kell segíteni az egészségkárosodás megelőzését • Személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek elutasítására • Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést

2. Helyzetfeltárás és nyilvántartás • A különböző nevelési szituációkban a gyermekek iskolai viselkedése, kapcsolatai, képességeinek megfigyelése és a szűrővizsgálatok eredményei alapján fel kell deríteni, a személyiségzavarokat, organikus és pszichés károsodásokat és fogyatékosságokat. • A családlátogatások: amennyiben az osztályfőnök új közösséget kap, meglátogatja az iskolához közel lakó családokat, a távol lakók szüleit pedig bekéri beszélgetésre. Problémás esetben, szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együtt ismételten tesz látogatást. • Az iskola és a szülők valamint az iskola és a diákok kapcsolatain keresztül fel kell tárni a károsító, veszélyeztető okokat, nevelési ártalmakat. • A fenti kapcsolatokon, valamint a gyermek megfigyelésén (öltözete, taneszközei, étkezése) keresztül informálódni kell szociális hátrányairól. • A veszélyeztetettség súlyosságára figyelemmel kell dönteni a nyilvántartásba vételéről.

3. Intézkedések • Az iskolai kereteken belül – az egyéni és differenciált fogalakozás, a különleges bánásmód, a tanórán kívüli lehetőségek (reggeli ügyelet, napközi, tanulószoba, korrepetálás stb.) igénybe vétele, a nevelési tényezők együttműködése, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családsegítő tevékenysége – segítő fokozatok kapcsolata, egymásra épülése • Az iskolán kívüli lehetőségek, szolgáltatások (iskolaorvos, védőnő, nevelési tanácsadó, családsegítő stb.) s a hatóságok megkeresése, tájékoztatása, együttműködés kialakítása. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a gyermekvédelmi felelős szakmai irányítása, koordinálása, szervezése, módszertani útmutatása alapján a nevelőtestület minden tagjának feladata. 12



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Egyre gyakrabban találkozunk olyan gyermekekkel, akiknél az átlag életkorhoz mért eljárásokkal, módszerekkel nem tudunk eredményt elérni. Ők az átlagra szabott követelményeknek nem vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni.

Ezeknek a tanulóknak a segítése a következő tevékenységek során történik: • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A napközi otthon • A tanulószoba • Az egyéni foglalkozások • A felzárkóztató foglalkozások • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • A továbbtanulás irányítása segítése Első négy évfolyamon a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapott tanulók részére a tanító egyéni fejlesztési programot készít a szülő bevonásával, amely segíti a gyermeket a minimum követelmények elérésére.

13



A szociális hátrányok mérséklését elősegítő tevékenység

A lakótelep látja el gyerekekkel intézményünket. A heterogén környezetből érkező gyerekek közül sok az alacsonyan motivált, hátrányos helyzetű, akik nem tudnak megfelelőképpen haladni, tanulni, befogadni, mert az erre irányuló igényt nem hozták otthonról. Feladatunk az, hogy ezeknél a tanulóknál is felkeltsük az igényt, és képessé tegyük őket arra, hogy az iskolánk lelkes tagjaivá váljanak.

A szociális hátrányok mérséklését elősegítő tevékenységek: • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A napközi otthon • A tanulószoba • A diákétkeztetés • A felzárkóztató foglalkozások • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata • A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai • A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése • A családlátogatások • A továbbtanulás irányítása, segítése • Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége • Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók, minél hamarabb segítségben részesüljenek

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A program megvalósításához szükséges eszközrendszerrel az intézmény rendelkezik. A törvény által előírt eszközöket a mellékelt lemez tartalmazza, amely alapján történik az eszközök ütemezett beszerzése.

14



A szülő – tanuló – pedagógus együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Pedagógiai munkánk sikere és eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel: Igyekszünk ezt a viszonyt egyenrangú nevelő társak kapcsolataként kialakítani a gyerekek érdekében. Ebben a folyamatban a megelőlegezett bizalom, az empátia a barátságos, humánus értékelés olyan követelmények a pedagógus viselkedésében, melyek az együttműködés alapját képezik. Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni és erre, mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülő és az iskola között.

Ennek érdekében a kapcsolattartás következő formáit alkalmazzuk • Családlátogatás első és ötödik évfolyamokon minden tanulónál, valamint szükség esetén azoknál a tanulóknál, akiknél a felmerülő probléma ezt indokolttá teszi. • Szülői értekezlet minden évfolyamon évente két alkalommal; és a beíratást megelőzően, valamint a pályaválasztás előtt a nyolcadik évfolyamokon. • Fogadóóra minden évfolyamon havonta • Szülői fórum alkalmanként. • Ünnepélyek, rendezvények alkalmanként. • Nyílt nap évente egy alkalommal, illetve szülői igény esetén. • A szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják: a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe írt észrevételek, levél- illetve telefonüzenetek Az SZM a fejlesztési tervek, pedagógiai célok hatékony támogatója és segítője. Jelentős szerepet vállal az intézményi érdekek iskolán kívüli megjelenítésében és az iskola képviseletében működését az SZMSZ rögzíti. A továbbiakban is kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk az intézmény életéről, és a szülők számára hozzáférhetővé tesszük az őket és gyermeküket érintő dokumentumokat.

Kapcsolataink: • a diákokkal: diákönkormányzaton keresztül ( havonta DÖK – tanács, osztályfőnöki óra, évente parlament rendezése );

15



• szülőkkel: szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok SZM keretén belül tartjuk a kapcsolatot; • az iskolaorvos, védőnő, pszichológus, stb. munkáját, segítségét alkalomszerűen vesszük igénybe, • az óvodákkal való kapcsolattartás formái: adatközlés, információcsere, iskola-előkészítő szülői értekezlet, óvodások iskolai látogatása ( játszóház, sport – játék, egyéb fejlesztő foglalkozások, ünnepélyek); • Hétvezér Általános Iskolával való kapcsolattartás formái: adatközlés, információcsere, egyeztetés, ünnepi műsorok cseréje, munkaközösségek együttműködése; • ANTSZ: egészségnapok, osztályfőnöki órák szakirányú témáinak előadása; • Pedagógiai Intézet: szakmai szolgáltatások igénybe vétele: továbbképzéseken való részvétel, pályaválasztási tanácsadás nyolcadikos gyerekeknek és szüleiknek, videotársulási szerződés az intézet könyvtárával; • Rendőrkapitányság: felsős osztályfőnöki órák szakirányú témákban: drog- prevenció, ifjúkori bűnmegelőzés, közlekedés - KRESZ szabályok; • Tűzoltóság: sportnapok tűzoltó bemutatói, látogatás a laktanyában; • Vízivárosi nyugdíjasklubbal: a tanév során alkalomszerűen (legalább két ízben) egy – egy gyerekcsoportunk műsort ad a nyugdíjasoknak;

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

Az iskola egészségnevelési programjának általános célja: Valamennyi tanulóban tudatosítani, hogy a teljes emberi élet elengedhetetlen feltétele az ember egészségének megóvása. Felismertetni, hogy az ember egészséges olyan érték, amelyért mi magunk felelősek vagyunk. Az egészségnevelési program további célja a civilizáció társadalmi, környezeti összefüggései révén a tudatos életvezetés megismerése, a toleráns személyiség kifejlesztése, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a helyes önértékelés, a konfliktuskezelés. A képzési ciklus végén a nevelőmunka eredményeként az egészségesen szocializálódó iskolai terepen – egy egészséges személyiségfejlődést megvalósítani, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni.

16



Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feladatai: • alakítsa ki a tanulók problémák iránti érzékenységét, építse erre a tanulásirányítási folyamatait, • teremtsen folyamatosan életközeli, társas helyzeteket, amelyben konkrét tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat, • valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására, az elsajátított ismeretek megerősítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására, • a fejlesztés, a kívánt magatartás – konstruktív életvezetés – elérése érdekében szövetkezzen a szülővel, építsen a gyermek természetes nevelő környezetére, • az értékelés, a visszajelzés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában – indirekt formák alkalmazásával - óvakodva az ítélkezéstől • a másságot, a szociokultúrális különbségeket maximálisan vegye figyelembe, építsen a tanulók értékeire, • alakítsa ki a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás igényét. • Alakítsa ki a tanulókban azt, hogy ismerjék fel az egészséget veszélyeztető helyzeteket, anyagokat és azokat utasítsák el (drogok, veszélyes anyagok, készítmények, cselekedetek, közlekedési helyzetek, káros függőségek) Színterek: • a tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jelentőségűek az osztályfőnöki órák, • a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, klubnapközi, szakköri formák , könyvtári órák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyűjtések, • az iskola falain kívüli programok – tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, erdei iskola – szülői igény szerint - versenyek és egyéb iskolán kívüli rendezvények Partnerek: • az intézmény egészségügyi felelősei: az iskolaorvos, fogorvos, védőnői hálózat, a gondozói szervezetek • a település sportszervezetei, sportlétesítményei, önkormányzati képviseletek 17



• a szülői ház, családtagok, rokonok • az egyesületek, alapítványok, az egyházak szervezetei • a segítő szervezetek helyi, vagy országos közalapítványok

képviseletei,

Fejlesztési feladatok: 1. Pozitív beállítódások, motivációk kiépítése az egészségmegőrzésével kapcsolatban. Prevenció. 2. Az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrend kialakítása. Törekvés a tiszta, egészséges környezet megteremtésére. 3. Felismertetni a helyes döntések szerepét a felnőtt életre, önálló életvezetésére vonatkozóan - a döntési kompetencia kialakítása. 4. Önmaga megismerése, biológiai állapotával való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre. Rendszeres szűrővizsgálat. A másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség. 5. Képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre. 6. Képesség a folyamatos testmozgásra, a test fejlesztésére, az erőnlét, állóképesség karbantartására. 7. Képesség a szűkebb, a tágabb környezettel való konfliktusmentes együttélésre, a konfliktus kezelésére, a közösségi lét ápolására.

A mindennapos testedzés programja Testnevelés a helyi tantervben: 1-4. évfolyam 5-8.évfolyam

3óra/hét 2,5óra/hét

Diáksport: Hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a KTV.52.§(7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát, az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát.

18



Mindennapos testnevelés, testmozgás: Az általános iskola első- negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első- negyedik évfolyamain mindeni olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A hét minden napján napi egy órát biztosítunk az egészségfejlesztő testmozgásra.

Az általános iskola 5-8.évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti 2,5 testnevelés óra és a hét minden napján tartott 45 perces (2*45 perces) sportfoglalkozás keretében valósul meg. A sportfoglalkozások helyszíne: • tornaterem • aula • sportudvar A sportfoglalkozások célkitűzéseinek megvalósítását a különböző helyszínek egyidejű kihasználásával tudjuk megoldani. A benti foglalkozások alatt (tornaterem, aula) elsősorban tartásjavító gerinctorna, labdás testnevelési játékokra (fogyasztó, vadászlabda, bombázó, tollaslabda, röplabda stb.), valamint a fogójátékok oktatására fektetnénk a fő hangsúlyt, míg a kinti (sportudvar) foglalkozásokon a sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) kapnak elsődleges szerepet. A testnevelők szakszerű irányítása mellett a tervezett testedző- és sportprogram a szakmai követelményeknek megfelelően valósulna meg. Intézményünk a széleskörű mozgáslehetőség biztosítására törekszik. Az iskola minden tanulója részére biztosítunk sportolási lehetőséget a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda röplabda, tollaslabda, asztali tenisz, a torna és az atlétika sportágakban. Napközi: Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási

19



viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi 45 perc, a tanítási óra és napközi, tanulószobai foglalkozás között. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. 16 tanulóként heti 3 óra áll a rendelkezésre. A gyógytestnevelésre utalt tanulók más iskolában összevontan vesznek részt a foglalkozásokon. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Szakmai terv a mindennapos iskolai testnevelés megvalósítására oktatásszervezési munkaterv: Alsó tagozaton: • órarendbe építve heti három testnevelési óra plussz napi egy sportfoglalkozás, amely 45 perces Felső tagozaton: • órarendbe beépítve heti 2,5 testnevelés óra minden évfolyamon • a hét minden tanítási napján 2*45 perces, szaktanár által vezetett, szervezett mozgást biztosítunk a tanulóknak; • ezekhez a foglalkozásokhoz éves foglalkozási tervet készítenek a nevelők; • ezeket a foglalkozási terveket a szakmai terv alapján készíti el a testnevelő

Ezeken az órákon igyekeztünk a tanulók számára biztosítani: • a megfelelő keringési és légzőrendszeri terhelést, • megfelelő ismereteket a különböző testnevelési és sportjátékok elsajátításához és gyakorlásához, • a lehetőségeinkhez és helyi adottságainkhoz igazodóan különböző életmódokhoz tartozó sportágak megismertetését, • a gyengébb fizikai adottságú tanulók számára is sikerélményt nyújtó mozgásformákat.

20



A mindennapi egészségfejlesztő testmozgást biztosító sportfoglalkozások oktatásszervezési terve Osztály 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam Összesen:

Testnevelés Tömegsport óra óra 3 3 1*45 perc = 5 óra 3 3 2,5 2*45 perc *5 2,5 nap 2,5 = 10 óra 2,5 22 15

A tanulók fizikai állapotának mérése, értékelése Intézményünkbe évente két alkalommal, ősszel és tavasszal felmérjük tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésére Dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens által kidolgozott módszert alkalmazzuk. Az eredmények rögzítését a testnevelő tanárok végzik, az erre rendszeresített tanulói mérőlapokon. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a testnevelés tantárgy tantervei tartalmazzák.

21



AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJÁNAK CÉLJA

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. • A helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás. • Rendszerszemléletre nevelés; a tanulók legyenek képesek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. • A globális összefüggések megértése, ne csak egyenként lássák meg a tanulók a gazdasági, társadalmi problémát, hanem azok okait is megértsék. • A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása; a hozzátartozó viselkedési normák és formák kialakítása • A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése • Fel kell fedeztetni a tanulókkal, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. • A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésében. • Váljék meghatározóvá életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvésben

Feladatok: • Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. • Ki kell alakítani, hogy a tanulók érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. • A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi pozitív és negatív folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

22



• Kapcsolódjanak be a tanulók a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. • Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A környezeti nevelési célok megvalósításának pedagógiai feltételei: • a fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlődési ütemét • alakítsa ki a tanulók problémák iránti érzékenységét • teremtsen folyamatosan életközeli helyzeteket, amelyben konkrét tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el • valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására – az elsajátított ismeretek megerősítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására A környezeti nevelési program megvalósításának színterei: • a tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jelentőségűek, a természetismeret és az osztályfőnöki órák • a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, könyvtári órák, szakköri formák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyűjtések • az iskolán kívüli programok – tanulmányi kirándulások, táborok, erdei iskola – szülői igény szerint -, túrák, séták, versenyek és egyéb iskolán kívüli rendezvények, terepgyakorlatok, akciók, környezet – vagy természetvédelmi tevékenységek.

A program megvalósításában közreműködő partnerek: • • • •

az intézmény önkormányzati képviseletek egyesületek, civil szervezetek közalapítványok • szülők

23



FOGYASZTÓVÉDELMI ISMERETEK Fontos feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat az alapvető fogyasztóvédelmi tudnivalókkal. Tudatosítsuk bennük, hogy ne vásároljanak olyan termékeket, illetve ne vegyenek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyek nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, nem rendelkeznek megfelelő igazolással. Ismerjék azokat a jogokat, amelyekkel áruvásárlás, illetve szolgáltatások igénybevételekor alkalmazniuk kell. Tanulóink többsége csak vásárláskor találkozik az árúval vagy szolgáltatással, ezért az a feladatunk, hogy megtanítsuk őket olyan ismeretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy tudatos fogyasztóvá válhassanak. Ennek érdekében tisztában kell lenniük az áruk: • minőségével • mennyiségével • összetételével • szavatosságával • származásával • gyártására vonatkozó adatokkal és információkkal • garanciával

24



HELYI TANTERV

A Vízivárosi Általános Iskola tantárgyi és modul integrációs hálója

Műveltségi terület

Magyar nyelv és irodalom

Részterület és modulok

Tantárgyak és modulok

Osztály



1. - 4. o.

Magyar nyelv

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Magyar irodalom

Élő idegen nyelv

Angol / Német

Matematika

Matematika

Integráció

5. - 8. o.

3. - 8. o. 1. - 4. o. 5. - 8. o.

Ember és társadalom

Társadalmi ismeretek Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek Ember és társadalom, etika modul

1. - 4. o. Történelem

5. - 8. o.

Ember és társadalom, etika

5. - 8. o.

Történelem Hon és népismeret

5. - 6. o.

Földrajz

7. - 8. o.

Környezetismeret

1. - 4. o.

Természetismeret Természetismeret és egészségtan Biológia és egészségnevelés

5. o.

7. - 8. o.

Fizika

Fizika

7. - 8. o.

Kémia

Kémia

7. - 8. o.

Ének - Zene

Ének

1. - 8 . o.

Tánc és dráma modul

Tánc és Dráma

5. - 6. o.

Vízuális kultúra Mozgókép kultúra és média ismeret modul

Rajz

1. - 8 . o.

Informatika Számítástechnika

Informatika Számítástechnika

Földünk és környezetünk

Ember és természet

Művészetek

Informatika

Osztályfőnöki

7. o .

Hon és népismeret modul

Természetismeret Biológia egészségtan modul

Magyar irodalom

6. o.

Rajz

Természetismeret és egészségtan, integárlt tantárgy Biológia és egészségtan integrált tantárgy - 8.

Magyar irodalom

8. o.

Könyvtárhasználat

5. - 8. o . 1. - 8 . o.

25

Magyar irodalom, informatika, könyvtár informatika



Kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai A kötelező tanítási órák számát az óraterv tartalmazza, valamint a csoportbontásokat, a tömegsport órákat és a választható órákat is. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat felzárkóztatásra, tehetséggondozásra fordítjuk, mert intézményünk tanulóinak érdeke és igénye ezt kívánja meg. Iskolánk tanulóinak nagy része szociálisan hátrányos környezetből érkezik, melynek leküzdésére ily módon kívánunk lehetőséget nyújtani. Elsősorban a közismereti tantárgyak köréből választunk az adott évfolyamon tanuló tanulók szükségleteinek megfelelően (matematika, magyar, természetismeret).

26



27



Nem szakrendszerű oktatás óraterve 5-6. évfolyamon A 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd felmenő rendszerben kell megszervezni az oktatást.

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok: A kötelező órák terhére heti 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra használható fel minimálisan.

5. évfolyam

6. évfolyam

nem nem kötelező kötelező kötelező kötelező óra óra óra óra terhére terhére terhére terhére heti éves heti éves heti éves heti éves Magyar nyelv és irodalom modul: Tánc és dráma Történelem és állampolgári ismeretek Idegennyelv Matematika Informatika modul: Informatika Természetismeret

2

74

2

74

1 2 0,5

37 74 19

1 1,5

37 55,5

1

0,5 18,5 1,5 55,5

Összesen: 5,5

28

204

37

1

37

1,5 55,5 5,5 203,5 1,5 55,5



Az 1. évfolyam óraterve Tantárgy/osztály


Általános tantervű Kötelező Modul Összes

Emelt óraszám Kötelező Modul Összes

8,5 8,5

I/m: Tánc és dráma Összesen Történelem és állampolg.ism. I/m: Összesen Idegen nyelv I/m: Összesen Matematika

4,5 4,5

I/m: Összesen Informatika I/m: Összesen Környezetismeret

1 1

I/m. Összesen Természetismeret I/m:Egészségtan Összesen Fizika I/m: Összesen Biológia I/m: Összesen Kémia I/m: Összesen Földrajz I/m: Összesen Ének-zene

1 1

I/m: Összesen Rajz

1 1

I/m: Összesen Technika és életvitel

1 1

I/m: Összesen Testnevelés

2,5 3

I/m: Összesen Osztályfőnöki I/m: Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra:

20

Ebből bontás:

Választható törvényi keret 52§(11)

1

29

1



A 2.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály


Általános tantervű Kötelező Modul Összes


8,5 8,5

I/m: Tánc és dráma Összesen Történelem és állampolg.ism. I/m: Összesen Idegen nyelv I/m: Összesen Matematika

4,5 4,5

I/m: Összesen Informatika I/m: Összesen Környezetismeret

1 1

I/m. Összesen Természetismeret I/m:Egészségtan Összesen Fizika I/m: Összesen Biológia I/m: Összesen Kémia I/m: Összesen Földrajz I/m: Összesen Ének-zene

1 1

I/m: Összesen Rajz

1 1


1 1


3 3

I/m: Összesen Osztályfőnöki I/m: Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra:

20

Ebből bontás:


1

30

1





Általános tantervű Kötelező Modul Összes 8

Emelt óraszám Kötelező Modul Összes 8

8

I/m: Tánc és dráma

8

Összesen Történelem és állampolg.ism. I/m: Összesen 2

Idegen nyelv

2

I/m: Összesen Matematika

4

4 4

I/m: Összesen

4

Informatika I/m: Összesen Környezetismeret

1,5

1,5 1,5

I/m.

1,5

Összesen Természetismeret I/m:Egészségtan Összesen Fizika I/m: Összesen Biológia I/m: Összesen Kémia I/m: Összesen Földrajz I/m: Összesen Ének-zene

1

1 1

I/m: Összesen Rajz

1,5

1,5 1,5


1,5

1

1 1


1

1

3

3 3

I/m:

3

Összesen Osztályfőnöki I/m: Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra:

20

22

Ebből bontás:

2


1

31

2

1






Emelt óraszám Kötelező Modul Összes 7

7


7

Összesen Történelem és állampolg.ism. I/m: Összesen Idegen nyelv

3

3+2 3


5

4

4 4

I/m:

4

Összesen Informatika I/m: Összesen Környezetismeret

2

2 2

I/m.

2

Összesen Természetismeret I/m:Egészségtan Összesen Fizika I/m: Összesen Biológia I/m: Összesen Kémia I/m: Összesen Földrajz I/m: Összesen Ének-zene

1

1 1

I/m:

1

Összesen Rajz

1,5

1,5 1,5

I/m:

1,5

Összesen Technika és életvitel

1

1 1

I/m:

1

Összesen Testnevelés

3

3 3

I/m:

3

Összesen Osztályfőnöki I/m: Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: Ebből bontás:

22,5 3

24,5

3


5

1

32

5

1



Az 5.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály

Magyar nyelv és irodalom I/m: Tánc és dráma Összesen Történelem és állampolg.ism.


4 0,5

0,5

4,5

2 2

2

3

3+2 3


4,5

2

I/m: Összesen Idegen nyelv


5

4

4 4

I/m:

4

Összesen Informatika

0,5

0,5 0,5

I/m: Összesen

0,5

Környezetismeret I/m. Összesen Természetismeret

1,5

1,5 1,5

I/m:Egészségtan Összesen

1,5

Fizika I/m: Összesen Biológia I/m: Összesen Kémia I/m: Összesen Földrajz I/m: Összesen Ének-zene

1

1 1

I/m: Összesen Rajz

1

1,5

1,5 0,5

I/m:

2

0,5

2

Összesen Technika és életvitel

1

1 1


2,5

2,5 2,5

I/m: Összesen Osztályfőnöki

1

0,5

2,5 0,5

0,5

I/m:

0,5

Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: Ebből bontás:

22,5 4,5

4,5


1,5

33

24,5 6,5

6,5

1,5






Összesen Történelem és állampolg.ism.

4 0,5



4,5

2

0,5

4,5

2 2

I/m:

2

Összesen Idegen nyelv

3

3+2 3

I/m:

5

Összesen Matematika

3,5

3,5 3,5

I/m: Összesen Informatika

0,5

3,5 0,5

0,5

I/m: Összesen

0,5

Környezetismeret I/m. Összesen Természetismeret

2

2 0,5

I/m:Egészségtan

2,5

0,5

2,5

Összesen Fizika I/m: Összesen Biológia I/m: Összesen Kémia I/m: Összesen Földrajz I/m: Összesen Ének-zene

1

1 1

I/m: Összesen Rajz

1

1 0,5


1

1,5

1

0,5

1,5

1 1

I/m:

1

Összesen Testnevelés

2,5

2,5 2,5

I/m:

2,5

Összesen Osztályfőnöki

0,5

0,5 0,5

I/m: Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: Ebből bontás:

0,5

22,5 4,5

4,5


1,5

34

24,5 6,5

6,5

1,5





Általános tantervű Kötelező Modul Összes 3,5 3,5

I/m: Tánc és dráma Összesen Történelem és állampolg.ism.


2 2


3 3


3 3


1 1

I/m: Összesen Környezetismeret I/m. Összesen Természetismeret I/m:Egészségtan Összesen Fizika

1,5 1,5

I/m: Összesen Biológia

1,5 1,5

I/m: Összesen Kémia

1,5 1,5

I/m: Összesen Földrajz

1,5 1,5

I/m: Összesen Ének-zene

1 1

I/m: Összesen Rajz

1 1


1 1


2,5 2,5


0,5 0,5

I/m:

1

Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: Ebből bontás:

25 5

5


1,5

35

1,5





Általános tantervű Kötelező Modul Összes 4 4

I/m: Tánc és dráma Összesen Történelem és állampolg.ism.

2 2


3 3


3 3



1 1

I/m: Összesen Környezetismeret I/m. Összesen Természetismeret I/m:Egészségtan Összesen Fizika

1,5 1,5

I/m: Összesen Biológia

1,5 0,5

I/m:

2

Összesen Kémia

1,5 1,5

I/m: Összesen Földrajz

1 1

I/m: Összesen Ének-zene

1 1

I/m: Összesen Rajz

1 1


0,5 0,5


2,5 2,5


0,5 0,5

I/m: Összesen Modul: Mozgókép és médiaismeret

0,5

0,5

4,5

4,5

Összes óra: Ebből bontás:

25


1,5

36

1,5



A habilitációs órákat jelen órakeret nem tartalmazza, annak mértékét a szakvélemények alapján a fenntartó évente határozza meg. A fenntartó 8 főként a fogyatékosság típusának megfelelő mértékű habilitációs órakeretet biztosít éves döntés alapján az iskola órakeretében, vagy az utazó gyógypedagógiai hálózatból. Az órakeretet úgy kell elosztani, hogy a tanuló a számára szükséges mértékű habilitációban részesüljön.

Az előírt tananyagot és követelményeket a tantárgyak tantervei tartalmazzák

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Tantermi – szaktantermi rendszer Az iskolai osztályközösségek tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak fő színtere az osztályterem. Az osztálytermi rendszer hozzájárul a tanulók nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai életéhez; segíti kötődésüket, a közösségek formálódását; hozzájárul a környezetkultúra fejlesztéséhez. Szaktantermet az iskola azoknak a tantárgyaknak a tanításához tart célszerűnek kialakítani és fenntartani, melyek demonstrációs- és munkaeszközei helyhez kötöttek. A tananyagba van beépítve olyan tanulói gyakorlati tevékenység, mely speciális környezetet és feltételeket igényel. Ezen szempontok alapján szaktanterem szükséges a tanórák, valamint a témaköreihez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások megtartásához a következő területeken: • testnevelés ( tornaterem, sportudvar ) • gyakorlati foglalkozás ( technika terem ) • fizika, kémia (előadó ) • számítástechnika ( géptermek ) • idegen nyelv ( nyelvi labor ) • biológia ( biológiai labor, melynek kialakítása tervezett ) • rajz ( rajzterem, kialakítása tervezett ) • ének – terem

37



Iskolai tan- és demonstrációs eszközök, szaktantermi berendezések Az iskola- a tanterv készítésének időszakában – minden tantárgyának tanításához a szükséges és alapvető eszköztárral rendelkezik. A bővítést és fejlesztést a következő szempontok alapján tervezi: • korszerű színvonalon biztosítsa a pedagógiai program és helyi tanterv követelményeinek elsajátítását; • legyen kompatibilis a meglévő eszközállománnyal; • legyen továbbfejleszthető; • legyen egyszerűen kezelhető, tartós és esztétikus kivitelű; • biztosított legyen a költségvetési kondiciókkal a folyamatos működtetés és optimális kihasználtság.

Tanulói taneszközök: Az iskola a tanulók kötelező taneszköz – listájánál – a lehetőségekhez mérten – visszafogottságra törekszik. Figyelembe veszi az iskolába járó tanulók családjainak anyagi lehetőségeit, ugyanakkor a kötelező eszközök biztosításától eltekinteni nem tud. Tankönyvek kiválasztásánál az iskola a következő szempontokat veszi figyelembe: • Szakmaiság: • A tankönyv alaptankönyv legyen, mely azokat a lényeges és időtálló ismereteket tartalmazza, melyek a tantervi követelmények elsajátítását biztosítják; • Kellő arányban közöljön tényanyagot, forrást, utalást; • Olyan tankönyvcsalád eleme legyen, mely lehetőség az iskolában működő összes évfolyam (1-8.évf.) ismeretanyagának egymásra épülését biztosítja; • Legyen melléklete egyszerű, olcsó munkafüzet, mely a tanulók gondolkodási és gyakorlati alkalmazási készségét, kreativitását fejleszti • Tantárgy – pedagógia: • A tankönyv felépítése, szerkezete a tanulók számára könnyen áttekinthető és kezelhető legyen; • Nyelvezetét az adott életkorú gyermek könnyen megértse; • Keltse fel a tanuló érdeklődését; • Legyen „könyv” abban az értelemben is, hogy élményszerzést, örömforrást biztosít. 38



• Egyéb szempontok: • Legyen a tankönyv tartós, • Ára a családok számára elfogadható legyen. Az egyéb eszközök, segédkönyvek kiválasztásának elvei: • Korszerű színvonalon segítsék a tanulást; • Kompatibilisek legyenek a tankönyvekkel, az iskolai tan- és demonstrációs eszközökkel; • Az iskolai tanulási ciklus (8 év) lehetőleg teljes időszaka alatt használhatók legyenek.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6.életévét május 31.napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31.napjáig tölti be a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát • a szülő személyi igazolványát • a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt ( ha a gyermek óvodás volt ) • a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét ( ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta ) • a gyermek egészségügyi könyvét, a gyermekorvos felvételi javaslatával • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét 4. A 2-8.évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló anyakönyvi kivonatát • a szülő személyi igazolványát • az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot 39



5. A 2-8.évfolyamba jelentkező tanuló, aki felvételt nyert iskolánkba köteles két hónapon belül hiányosságait – a pedagógusok útmutatása alapján – pótolni.

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7. Ha a körzeten kívüli tanuló 1-4.évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása, vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya

Az értékelés a pedagógiai folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Értéket állapít meg a tanuló tudásáról, a tanár munkájáról, a tananyagtartalom elsajátíthatóságáról. Akkor jó, ha ez a motiváció alapvető forrása, és viszonyít egy korábbi helyzethez (honnan indult, hová jutott el), ezenkívül információt szolgáltat a különböző szintű döntésekhez. Tehát az értékelés lehetővé teszi a visszacsatolást.

Az értékelés követelményei: • tárgyszerűség: • független a tanár személyétől • nem tükrözi a tanár hangulatát, előítéletét, beállítódását, érzelmeit • nem függ attól, milyenek voltak a tanuló korábbi eredményei • megbizhatóság: ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kell kapnia a tanulónak • érvényesség: a jegyekben annak a tudásnak kell tükröződnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk.

40



A beszámoltatás formái: 1. A szóbeli felelet A szóbeli feleletek bármely tantárgynál nagyon lényegesek. A tanárnak meg kell tanítania a tanulót a lényegkiemelésre, a rendszerezésre. A szóbeli felelet előnye: - a tanuló tudásának mérésén kívül fejleszti a tanulók kommunikációs képességét - fejleszti a tanulók önértékelését Hátránya: időigényes és az értékelése nehezen objektivizálható.

2. Az írásbeli felelet A tanulói teljesítmények értékelésének egy másik módszere az írásbeli feleletek, amelyek közé először a teszteken, feladatlapokon keresztül történő felelet tartoznak. A tesztek a mennyiségi (kvantitatív) értékeléshez tartoznak, ahol a megvizsgált teljesítményhez számszerű értéket rendelünk, amivel kifejezzük a teljesítmény színvonalát.

3. A szummatív értékelés Szummatív értékelésnek nevezzük az összegző, lezáró értékelést, amelyet bármely témakör végén alkalmazhatunk. A szummatív értékelés lezárhat kisebb tanítási – tanulási szakaszt, de elképzelhető az is, hogy félévi vagy tanév végi mérés esetén alkalmazzuk. A szummatív értékelés tulajdonságai: • minősíti a tanulót • az eredmények megállapítása és regisztrálása a cél • eredménye normál elosztást mutat • szűrőként szolgál továbblépés esetén • a minősítés visszahathat az iskolára, a társadalmi presztizsét is meghatározhatja Az értékelés hátránya: • nem nyújt segítséget a hiányos tudás korrigálásához • elzárja az utat a továbbhaladás elől A fenti értékelési formákon kívül alkalmazunk még tanulóink buzdítására a szorgalmi és gyűjtőmunkát. Ezeket a tanár előre megbeszéli a tanulókkal és kiadja az ehhez kapcsolódó feladatokat. A számonkéréseknek ezen formáit érdemjeggyel értékeljük.

41



Értékelés

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2. Az előírt követelmények teljesítését a pedagógusok az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az 1-4.évfolyam végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.

4. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény, hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

5. Második évfolyam végén, valamint 3-8.évfolyamon a félévi és év végi osztályzatot az adott félév illetve év során szerzett érdemjegyek és a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

6. Az alkalmazott osztályzatok: Kitűnő ( félévkor és tanév végén ) Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) 42



7.A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb.

8.A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító pedagógus értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, a naplóban beírtakkal egyezteti, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

9. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény ( pontszám ) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. 90% fölött 80% fölött 60% fölött 40% - tól

jeles jó közepes elégséges

10. Az első évfolyamon, továbbá a második évfolyam első félévének végéig szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló: • • • •

kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul Szöveges értékelést ezen évfolyamokon az első, a harmadik negyedévben, valamint az első évfolyam és a második évfolyam félévének végén a tájékoztató füzetben adunk. Az első évfolyam végén a bizonyítvány mellékleteként nyomtatott formában kapják meg a tanulók az értékelést. Összeállításakor szem előtt tartjuk, hogy az bátorító jellegű legyen, az egyéni fejlődést értékelje, ne hozzon létre rangsort. Ha a tanuló

43



felzárkóztatásra szorul minősítést kap, a tanító a szülőnek feltárja a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot tesz azok megszüntetésére. A szöveges értékelés érdemjegyre történő átváltásának szabálya: • kiválóan teljesített: jeles ( 5 ) • jól megfelelt: jó ( 4 ) • megfelelt: közepes ( 3 ) • felzárkóztatásra szorul: elégséges ( 2 ),elégtelen (1 ) A tanulók második évfolyam második félévében és a további évfolyamokon érdemjegyet kapnak. A második évfolyam végén, valamint a további évfolyamok félévi és év végi értékelése osztályzattal történik. • Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A tanulók félévi és év végi osztályzatainak alakításában a témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények kiemelten nagyobb súllyal esnek latba, ezért piros színnel jelöljük az osztálynapló megfelelő tantárgyi rovatában. • A témazáró dolgozatok újbóli megírására lehetőség nincs. De a javításra a lehetőséget tanulóinknak a szóbeli számonkéréssel biztosítjuk. • A témazáró dolgozatok időpontját a szaktanár három nappal előre jelzi. Ügyelünk arra, hogy napi 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak tanulóink. • A témazáró dolgozatok megíratásának idejét, formáját a tanmenetben rögzítjük. Az iskola vezetői, valamint a munkaközösség vezetők alkalmanként ellenőrzik, illetve összehasonlításra felhasználják a megírt témazáró dolgozatok eredményeit. • Azok a tanulók, akik a Nevelési Tanácsadó Szakvéleménye és szülő írásbeli kérése alapján igazgatói határozattal rendelkeznek, felmentést kapnak az adott tantárgyból, illetve tantárgyakból az írásos beszámoló alól. • A szülőket folyamatosan (naponta) tájékoztatjuk a tanulók tanulmányi eredményéről a tájékoztató füzetben: szöveges értékeléssel az első évfolyamon, a második évfolyam félév végéig, érdemjegyekkel a további évfolyamokon. • A jegyek lezárása (félév, év vége) az osztályozó konferencián történik. A félév és a tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a nevelőtestület a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.

44



A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése, habilitációs tevékenységek Iskolánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű – a pszichés fejlődés zavarai miatta nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, valamint az önkormányzat felkérésére egyedi elbírálással autista- gyermekek iskolai oktatásában, nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt iskola. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: • A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk • Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. • Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. • A habiltációs tevékenységünket teammunkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. • Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató, nevelő munkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. • Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják. • A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás,

45



empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. • Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. • Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. • Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására. A habilitáció általános célja: • a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása • A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése • Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása

A habilitáció fő területei: • az észlelés – vízuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése • a motoros készségek fejlesztése • a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával • a szociális készségek fejlesztése • a kognitív készségek fejlesztése • az önellátás készségeinek fejlesztése

A modulok értékelése

Azokat a modul tantárgyakat, amelyeket tantárgyakhoz kapcsoltunk, azokat a tantárgyi jeggyel együtt osztályozzuk, amelyek önállóak azokat önálló érdemjeggyel értékeljük.

46



A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele 1. A tanulóknak minden évfolyamon tanulmányi kötelezettségüknek eleget kell tenni a tantervben meghatározottak szerint, minden tantárgyból legalább elégséges szinten teljesíteniük kell. 2. Ha a tanuló 2-8. évfolyam tanévének végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 3. Ha a tanuló 2-8.évfolyam tanévének végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, az évfolyamot, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg, ismételni köteles. 4. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, • magántanuló volt. 5. 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 6. Az emelt szintű oktatásban való részvétel feltétele az, hogy a tanuló második osztály év végén jól megfelelt, vagy kiválóan teljesített minősítést kapjon. 7. A 2008/2009 – 2010/2011. tanítási évben az 5-6.évfolyamon az összes kötelező óra 20%-ában nem szakrendszerű oktatásban azok a nevelők végezhetnek oktató – nevelő munkát, akik az adott területnek megfelelő további képesítést szereztek, illetve minden évben az adott 4. évfolyamon tanulók és tanítók függvényében eldöntésre kerül.

47



Magatartás és szorgalom értékelése 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8.évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Értékelési szempontok: Példás a tanuló magatartása, ha • a közösségben jó munkájával, jó kezdeményezéseivel kitűnik, • felelősséget érez társai tanulmányi előmenetele és magatartása iránt, • kötelesség – és tisztelettudó, • társainak példát mutat, betartja az iskolai szabályokat, • igazolatlan mulasztása nincs. Jó a tanuló magatartása, ha • a közösségi munkában – bár nem kezedményező – részt vesz, • iskolai viselkedése általában jó, kultúrált, • kötelesség és tisztelettudó, • igyekszik a szabályok következetes betartására. Változó a tanuló magatartása, ha • a közösségi munkába csak vonakodva vesz részt, • kötelességét pontatlanul teljesíti, időként udvariatlan, társaival figyelmetlen, • rendszeretete ingadozó, de igyekszik a szabályokat betartani, • törekszik hibáinak javítására. Rossz a tanuló magatartása, ha • hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével tűnik ki, • a közösség, osztály fejlődését súlyosan hátráltatja, • nem tartja be a közösség szabályait. 48



1. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8.évfolyamon példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk . 2. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító pedagógusok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Példás a tanuló szorgalma, ha • kötelesség teljesítése kifogástalan, • feladatainak teljesítésében önálló, pontos • adottságaihoz képest jól felkészül, a tanítási órákon tevékeny, érdeklődő, • minden tantárgyból igyekszik teljesíteni a követelményeket, • taneszközei rendezettek, írásbeli munkájának külső alakja tetszetős, áttekinthető. Jó a tanuló szorgalma, ha • iskolai munkáját teljesíti, • adottságaihoz képest jól felkészül, a tanítási órákon tevékenyen részt vesz, • felszerelése és írásbeli munkája általában rendesek. Változó a tanuló szorgalma, ha • iskolai munkájában csak időként tanúsít törekvést, • kötelességeit csak figyelmeztetés után teljesíti, • felszerelése gyakorta hiányos, munkáinak külalakja kifogásolható. Hanyag a tanuló szorgalma, ha • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, • kötelességeit gyakran elmulasztja, megbízhatatlan, • felszerelése szinte állandóan hiányos, munkájának külalakja rendetlen.

49



A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái a., Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret • napközis nevelői dicséret • osztályfőnöki dicséret • igazgatói dicséret • nevelőtestületi dicséret b., Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktantárgyi teljesítményért • példamutató magatartásért • kiemelkedő szorgalomért • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. c., Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d., Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e., Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

50



f., A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: • • • • • • • • • • •

szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás

1 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetést, 3 órától igazgatói figyelmeztetést von maga után. 3 igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés jár. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

51



Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: A tanítási – tanulási folyamatban nagyon fontos szerepe van az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülésnek. A házi feladatok minden esetben az iskolában szerzett tudás elmélyítését szolgálják. A házi feladatokra szükség van a tanulók, a tanárok és a szülők szempontjából is. A tanulók a megszerzett ismereteiket tudatosítják, rögzítik, mélyítik el a feladatok elvégzésekor. A tanárok visszajelzést kapnak a tanulók tudásáról, a tananyagtartalom elsajátításáról. Ez a visszacsatolás igen fontos a továbbhaladás szempontjából. Szülők nagy része is helyesli a tanulóknak adott feladatokat és kifejezetten el is várják az iskolától. Mindez háromcsatornás partnerség kialakulását eredményezi. Ennek kialakítása pedig igen fontos feladat, hiszen: az iskolának – mint intézménynek – és a tanároknak személyesen is segítséget kell adniuk a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a pedagógiai munkát, az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítségnyújtás legfontosabb módszereit. A házi feladat célja, hogy serkentse a tanulói motivációt, fejlessze a készségeket, s bizonyos esetekben javítsa és növelje a tanulók teljesítményét. A feladatadás gyakorisága, mennyisége és minősége elsősorban az életkortól függ. Gyakorisága: naponta (hetente, óraszámtól és tantárgytól függ.) A szóbeli és írásbeli házi feladatok az életkori sajátosságok figyelembe vételével: ne legyen több, mint amennyit 1 – 4.évfolymaon 60 perc alatt, 5-8.évfolyamon 120 perc alatt el tud végezni. Minősége: általában háromféle szándékkal választják ki a napi házi feladatot 1. erősíteni kívánjuk az órán megtanultakat 2. készségeket kívánunk fejleszteni egy adott témán belül 3. előkészíteni kívánjuk az új anyagot (gyűjtőmunkák, könyvtárhasználat, olvasmányok) A házi feladatokat leggyakrabban a tankönyvek, feladatlapok, munkafüzetek alapján jelöljük ki. Felerészben írásbelit és szóbeli feladatokat adunk. Az írásbeli házi feladatokat minden esetben javítjuk és javíttatjuk. Figyelünk a tanulási nehézségekkel küzdőkre és a tehetséges, jobban terhelhető tanulók differenciált fejlesztésére is. 52



A házi feladatokra fordított idő és a tanulói eredmények Befolyásoló tényezők: • a tanulók életkora • a feladatok jellege • a tanár köteles ellenőrizni A feladatok akkor tudnak számottevően hozzájárulni a teljesítmény növekedéséhez, ha a tanár megfelelően előkészített, és biztosított minden feltételt. A házi feladatokat a házi dolgozatok kivételével, nem osztályozzuk. Osztályozás esetén erre a tanulók figyelmét felhívjuk.

Hétvégére az alsó tagozatosok csak annyi házi feladatot kaphatnak, amennyit a pénteki napközis tanórán (60 perc alatt) el tud végezni, a felsősök se kapjanak 120 percnél több időt igénylő házi feladatot. Szünidőre nem adunk kötelező házi feladatot, csak szorgalmi és gyűjtőmunkára buzdítjuk a tanulókat.

53



Zárórendelkezések

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje: 1. Az iskola 2004.szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004.szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004.szeptember 1. napjától 2012.augusztus 31. napjáig – szól.

II.

III.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

2.

A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3.

A nevelőtestület felkéri az SZM-et, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008.tanév lezárást követően átfogóan elemezze.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - a szülői munkaközösség - az iskola fenntartója 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján a nevelőtestületnek javasolhatják.

54



3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél

Székesfehérvár, 2004. április 5. Módosítva: 2010-10-18 Czupár Éva igazgató

55



A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzat a ……..év ………….hó ……napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a ……..év ………….hó ……napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ………………………………………. az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai program egészségnevelési és környezeti nevelési program részét, amely tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, valamint a mindennapi testedzési programot az iskolaorvos ……..év ………………hó …..napján elfogadásra javasolja. Kelt:

……………………………… az iskola orvosa

56



A pedagógiai programot a nevelőtestület a ……..év ………….hó ……napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ………………………………………. az igazgató

A Vízivárosi Általános Iskola pedagógiai programját a székesfehérvári Önkormányzat Képviselőtestülete ……..év ………….hó……..napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:

……………………………….. Polgármester

57



58



59



60

Pedagógiai program. A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: augusztus. Frank Józsefné igazgatóhelyettes

Recommend Documents