PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 BEVEZETÉS FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE HELYZETKÉP... 7

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

TARTALOMJEGYZÉK 1

BEVEZETÉS .................................................................................................................... 4

2

FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE.......... 5

3

HELYZETKÉP ................................................................................................................. 7 3.1 Speciális földrajzi helyzet .................................................................................................................... 7 3.2 Társadalmi környezet .......................................................................................................................... 7 3.3 Az iskolahasználók összetétele ............................................................................................................ 7 3.4 A beiskolázási lehetőségei .................................................................................................................... 8 3.5 Motiváltság ........................................................................................................................................... 9

4

NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................ 10 4.1 Pedagógiai alapelveink, célok és feladatok ....................................................................................... 10 4.2 Feladatok, eljárások, módszerek ........................................................................................................ 11 4.3 nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................................................................................ 11 4.4 Személyiségfejlesztés ........................................................................................................................... 11 4.4.1 4.4.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 12 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek és formák ..................................... 12

4.5 egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................................................ 13 4.6 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................... 14 4.7 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............................. 14 4.8 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .......... 15 4.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................... 16 4.9.1 4.9.2 4.9.3 4.9.4 4.9.5

Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése ............................................................... 16 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................. 17 Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 17 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................... 17 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................ 17

4.10 Felnőttoktatási sajátosságok, lehetőségek ........................................................................................ 18 4.10.1

Egyéni haladási ütemterv .................................................................................................... 18

4.11 Kapcsolattartás az iskola partnereivel ............................................................................................. 18 4.11.1 4.11.2

Tanuló, pedagógus együttműködésének formái ................................................................. 18 Tantestületi együttműködés ................................................................................................. 19

4.12 Együttműködés sajátos felnőttoktatási vonatkozásai ...................................................................... 20 4.13 A tanulók munkájának mérése, értékelése ....................................................................................... 20 4.13.1 4.13.2

A tantárgyi ismeretek számonkérésének formái és követelményei .................................. 20 A tanuló tantárgyi tudásának értékelése ............................................................................ 21

4.14 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ..... 22

1. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 4.14.1 4.14.2 4.14.3 4.14.4

A nevelőtestület minden tagjának feladata ........................................................................ 22 A pedagógusok feladatai ...................................................................................................... 22 Szaktanár feladatai, szaktárgya körében ........................................................................... 23 Az osztályfőnökök feladatai................................................................................................. 23

4.15 Pedagógiai munka értékelése, ellenőrzése ........................................................................................ 24 4.16 Intézményi tanács ............................................................................................................................... 25 4.17 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, .............................................................................. 25 4.17.1 4.17.2 4.17.3 4.17.4 4.17.5 4.17.6

Osztályozó vizsga.................................................................................................................. 25 Különbözeti vizsga ............................................................................................................... 26 Javítóvizsga ........................................................................................................................... 26 Pótló vizsga ........................................................................................................................... 26 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok ............... 27 Vizsgaidőszakok ................................................................................................................... 27

4.18 A felvétel és átvétel helyi szabályai ................................................................................................... 27 4.18.1 4.18.2 4.18.3 4.18.4 4.18.5

A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások ............................. 27 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei .......................................................... 28 Nappali tagozat ..................................................................................................................... 28 Esti tagozat............................................................................................................................ 28 Átiratkozás más iskolából .................................................................................................... 28

4.19 Tanulói jogviszony keletkezése .......................................................................................................... 28 4.20 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................................. 28 4.20.1

Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei ........................................................... 29

4.21 Magasabb évfolyamba való lépés feltételei....................................................................................... 29 4.22 Szakmai vizsgára bocsátás feltételei ................................................................................................. 30 4.23 Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése ................................................................. 30

5

HELYI TANTERV ......................................................................................................... 31 5.1 A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................................. 31 5.2 Gimnázium esti tagozat tanterve ...................................................................................................... 31 5.3 Gimnázium, esti tagozatának heti óraszáma: .................................................................................. 32 5.4 Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ........................................................................... 32 5.5 Érettségire való felkészítés ................................................................................................................. 33 5.6 A közép/ emelt szintű érettségi témakörei ........................................................................................ 33 5.6.1 5.6.2 5.6.3 5.6.4 5.6.5 5.6.6 5.6.7

Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................... 33 Történelem ............................................................................................................................ 34 Matematika ........................................................................................................................... 37 Idegen nyelv (angol/német) .................................................................................................. 37 Biológia.................................................................................................................................. 38 Földrajz ................................................................................................................................. 39 Informatika ........................................................................................................................... 39

5.7 tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, .................................. 41 5.8 A nemzeti alaptantervben meghatározott feladatok helyi megvalósítása ...................................... 41 5.9 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................ 42 5.10 Magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................................... 42 5.11 Beszámoltatás, az ismeretek számonkérése...................................................................................... 42

2. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

5.12 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag........................................................................................................ 43 5.13 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................................. 43 5.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.......................................................................... 43 5.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő, minősítéséhez kapcsolódó elvek .......................................... 44

6

SZAKMAI PROGRAM (A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA) .......... 45 6.1 Oktatott szakmák ............................................................................................................................... 45 6.1.1 6.1.2 6.1.3 6.1.4

7

A 2013/ 2014- es tanévtől indítani kívánt szakképzési évfolyamok .................................. 45 Szakmai alap- és középfokú oktatás ................................................................................... 45 A 2012/ 2013- as évben indított szakképzési évfolyamok .................................................. 54 Szakiskola óraterve .............................................................................................................. 57

ZÁRADÉK ...................................................................................................................... 61 7.1 A Pedagógiai program hatálybalépése.............................................................................................. 61 7.2 A Pedagógiai Program felülvizsgálata .............................................................................................. 61 7.3 A Pedagógiai Program fenntartóra háruló többletkötelezettsége .................................................. 61 7.4 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai .......................................................... 62 7.5 Fenntartói nyilatkozat ....................................................................................................................... 63

3. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

1 BEVEZETÉS A „BEREG SZAKKÉPZÉSÉÉRT” Kiemelten Közhasznú Alapítvány 2004-ben közoktatási intézményt alapított azzal a céllal, hogy megvalósítsa az iskola használók színvonalas oktatását, nevelését, képzését, a munkaerőpiac igényeit — iskolarendszerű oktatás és felnőttképzés keretében — szolgáló közoktatást, illetve bővítse az egész életen át tartó tanuláshoz való alkotmányos jog gyakorlásának lehetőségét. Az intézmény létrehozásának célja, az volt; hogy megteremtsen egy állami normatívából finanszírozott; a tanulók számára teljesen ingyenes, mindenki számára elérhető, olyan oktató-, nevelő-, és szakképző oktatási központot, amely megteremti a térségében és az azzal szomszédos területeken élőknek munkaerő-piaci esélyeik növelését. Az alapítás óta eltelt időszakban valódi iskolává sikerült fejlődnünk, saját épületet, nagyobb és állandóbb tantestületet hoztunk létre, megalapoztuk jelen és jövőbeli helyzetünket. Jelen pillanatban céljainkat, terveinket, lehetőségeinket ismerjük, tudjuk, mit, miért, hogyan akarunk tenni, kiket, milyen formában fogunk tanítani, és hogy ebben mit vár el tőlünk az alapító iskolafenntartó és az iskola közössége. Napjainkban sok- sok felnőtt, fiatal kerül ki úgy az iskolából, hogy valójában nincsen a birtokában alkalmazható, használható tudás. Az országokat árhidaló felmérések riasztó eredménye szerint sokan elemi olvasási, számolási nehézségekkel küzdenek, képtelenek eligazodni a mindennapjainkat körülvevő információhalmazban. Célunk hogy javítsunk ezen a helyzeten. Iskolánk kiemelt célja és fontos vállalt feladata, hogy biztosítsa a felzárkózás lehetőségét is azon tanulók számára, akik valami oknál fogva nem teljesítették az alapfokú oktatás követelményeit. Ezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy számítunk az egyén tudatos, célirányos közreműködésére, a kisebbségi és civil szervezetek aktív, valóságos támogatására, s az intézmény biztosítja a célok eléréséhez szükséges szervezeti és egyéb kereteket. A mai munkavállalónak fel kell készülni az egész életen át tartó tanulásra. A termelés mobilitása, a rohamos technikai fejlődés, a munkaerőpiac változása egyre magasabb követelményeket állít a munkavállalók elé. Csak az egész életen át, iskolában, tanfolyamon, munkában, autodidakta, vagy bármely más módon folyó tanulás képes szinten tartani a szaktudását. Arra kell az iskolának felkészíteni tanulóit, hogy tanulni tudjon, szeressen, tanulni akarjon minden ember élete végéig. Hogy a tanulás természetes, magától értetődő tevékenysége legyen. Ez annyit jelent, hogy az iskola nem az ismeretek minél nagyobb halmazát kell, hogy adja, hanem ezt a szemléletet, ezt a tanulási képességet, és az ehhez nélkülözhetetlen kompetenciákat. .

4. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

2 FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE Az intézmény közoktatási feladatainak mindegyikét a „felnőtt” korosztály nevelése, oktatása, képzése céljából végzi. Az utóbbi évtizedekben sok más változás között a felnőtt tanulók átlagéletkora csökkent, a munkáltatók érdekeltsége, iskolába járó dolgozóikat támogató figyelme megszűnt. Ma már nem elsősorban a munka mellett, munkáltatói ösztönzésre továbbtanuló felnőttek iskolájáról van szó, hanem inkább a fiatal, későn érő, pályatévesztett vagy munkanélküli, a nappali iskolákból kisodródott, veszélyeztetett helyzetű, beilleszkedési zavarokkal küszködő fiatalok, a közoktatási rendszerünk hiányosságai (vagy családi, anyagi gondok) miatt kimaradt, kudarcok sorozatát elszenvedett tanulók utolsó lehetősége a felzárkózásra. Súlyos társadalmi gond a munkanélküli fiatalok, a pályájukat el sem kezdő szakmunkások képzése, továbbléptetése. Mára már nem csak az oktatási szakma előtt vált világossá, hogy a legfejlettebb demokráciákban Európa-szerte működnek a felnőttoktatás legváltozatosabb formái, az állampolgárok minden korosztálya és rétege előtt nyitva áll a tanulási lehetőségek teljes választéka. Másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom széles rétegének munkaerőpiaci helyzetét, jövőjét kilátástalanná teszi iskolázottságának hiányos volta. Szükség van felnőttképzésre, oktatásra, hogy megértsük a fejlett technológiákat, a gazdasági összefüggéseket, a folyamatosan fejlődő műszaki, tudományos ismereteket, de akár az emberi kapcsolatokat is, a szocializációt is elősegíti. Általánosságban tehát megállapítható, hogy szükség van a tanulásra, fejlesztésre, amire felnőttkorban a felnőtt képzés keretein belül van mód. Ezen felül a felnőttképzésnek, a folyamatos önfejlesztésnek kimagasló szerepe van abban, hogy a munkavállalók a munkaerőpiacon naprakész, piacképes tudással rendelkezzenek. Ez az alábbi okok miatt lényeges: 

meg tudjunk felelni a folyamatosan változó környezetnek, új ismeretet, tudást szerezzünk meg, általánosan, vagy saját szakmánkban;



új szakismeretek, új területek elsajátítása, a munkanélkülivé válás megelőzése vagy megszüntetése érdekében;



elavult ismeretek helyett új piacképes szakmák megszerzése fiatal felnőttkorban, amikor a pályakezdő fiatal nem tud elhelyezkedni.

Nagyon fontos szerepe van a felnőttképzésen belül a gyakorlati oktatásnak. Mint minden képzésnél, kevés csupán az elmélet elsajátítása, képessé kell válnunk arra, hogy a gyakorlati életben is alkalmazni tudjuk azt, amit tanultunk. Számtalan esetben találkozunk nagyon jó elméleti háttérrel rendelkező emberekkel, akik mégsem tudnak érvényesülni a gyakorlati életben, mert nem tudják a tudásukat átvinni vagy egyszerűen nem látják át a gyakorlatot. Fontos, hogy rugalmasan, inkább az igények elé menve, és nem lemaradással lekövetve képezzen intézményünk. Iskolánk az alap-, középiskolát tanköteles korban, nappali tagozaton el nem végzett bármely tanuló számára biztosítja a második esélyt azzal a céllal, hogy sikeres munkaerő-piaci helyzetüket vagy felsőfokú továbbképzésüket megalapozzuk. Iskolarendszerben végezzük: 

a tanköteles kort betöltött tanulók iskolarendszerű felkészítését alapvizsgára és érettségi vizsgára, szakmai vizsgára;

5. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 

Felnőttek alapműveltségi felkészítését a magasabb szintű szakmai átképzésre, továbbképzésre, továbbtanulásra;



Az általános iskolából idő előtt lemorzsolódott fiatalok felzárkóztató jellegű oktatását, vizsgákra felkészítését;



Az iskolával tanulói jogviszonyban álló, különféle oktatási formában tanulók és az önálló felkészülést választók vizsgáztatását;



Felzárkóztató szakiskolai képzést („túlkoros”, hiányos általános iskolai végzettségű tanulók számára);



Felnőttek szakmai képzését (iskolarendszerű oktatási formán kívül tanfolyami, felnőttképzési keretekben is).

6. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

3 HELYZETKÉP 3.1 SPECIÁLIS FÖLDRAJZI HELYZET Magyarország legkeletibb részében, kevéssé fejlett gazdasággal, szociálisan hátrányos helyzetű lakossággal, a népesség hiányos iskolázottságával, munkanélküliségével sújtott területen, Szabolcs Szatmár Bereg megye északkeleti sarkában fekszik Vásárosnamény. Környékének, a beregi kistérségnek a központja, egy közepes méretű város. Több középiskolája, szakközépiskolája, általános iskolái vannak, de a népesség jelentős része alacsonyan képzett, szegény, munkanélküli. Jelentős arányú a roma népesség.

3.2 TÁRSADALMI KÖRNYEZET Sajátos probléma térségünkben, megyénkben az aluliskolázottak, a csonkán iskolázottak magas száma. Igen sokan nem rendelkeznek általános iskolai végbizonyítvánnyal, ily módon szakképesítéssel sem. A magyar gazdaság és a társadalom jogos igénye, hogy a közoktatási intézmények ezekkel az iskolázatlan, szociális, mentális, egzisztenciális problémákkal sújtott rétegekkel foglalkozzanak, előrelépésüket, mobilitásukat a képzés, oktatás eszközeivel elősegítsék. Ezt a feladatot elsősorban a felnőttoktatás és képzés láthatja el, hiszen ezek az emberek nagyrészt túl vannak a tankötelezettség korhatárán. A közoktatási intézmények közül csak kevés vállalja fel ezt a pedagógiai szempontból nem könnyű munkát. Egyes szakmai ill. földrajzi területeken a munkavállalók körében súlyos minőségi és iskolai végzettségbeli hiányosságok, jelennek meg, melyek eltüntetése alapvető társadalmi érdek. Elsődleges cél ezért a képzés szélesítése, olyan intézmények működtetése, melyek a fenti problémák megoldását elősegítik. Célunk az, hogy minden felnőtt ember tekintse állampolgári kötelezettségének azt, hogy képessé váljon önmagát eltartani. Ezt a célt csak az oktatás útján, a közoktatási intézmények segítségével lehet elérni.

3.3 AZ ISKOLAHASZNÁLÓK ÖSSZETÉTELE Mindezek az adottságok nyilvánvalóvá teszik, hogy az oktatásnak fontos és nagy jelentőségű a szerepe, a hátrányokat ledolgozni” csakis a tanulással sikerülhet. Mivel nagyszámú felnőtt és már nem tanköteles korú fiatal iskolázatlan, szakképzetlen, van helye és tennivalója a felnőttoktatást folytató iskolának. Az iskolahasználókat két nagy csoportra oszthatjuk: 

a már valóban felnőtt, idősebb korúak,



és az éppen a 16 évet betöltöttek

A 16 és 21 év közöttiek nappali iskolába is járhatnak (amennyiben ennek kötelezettségeit felvállalni hajlandók), a náluk idősebbek esti iskolába. A felzárkóztató oktatás alanyai a leghátrányosabb, legnehezebben kezelhető rétegből kerülnek ki. A hagyományos esti gimnáziumban a kép sokkal vegyesebb, előfordulnak jó anyagi helyzetű, rendezetten élő tanulók is, bár a többség itt is az előbbivel azonos. 7. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Harmadik iskolatípusunk az érettségi utáni szakmai képzés nappali tagozaton ismét a fiatalabbaknak szól, azoknak, akik nem jutottak be a felsőoktatásba illetve nem is jelentkeztek, de szeretnének piacképes szakmához jutni. Másik részük, érettségizett lévén, már sokkal jobb, társadalmilag elfogadottabb helyzetben van, de motiváltak a tanulás egy új szakma megszerzésére. Kevés az olyan tanulónk, akinek állandó munkája van. Sokan alkalmilag dolgoznak, gyesen, kényszer szabadságon vannak, vagy éppen „vállalkozóként” igyekeznek a megállni a lábukon. Csak elvétve fordul elő olyan, akinek munkáltatója elfogadja, támogatja, segíti tanulását. A fiatalabb korosztály nagyrészt szüleinél él, vagy látszólag „önállóan”, elsősorban az esti gimnáziumban sok a családos, gyermekeket nevelő ember. Itt sokkal több a nő, mint a férfi tanulónk. Természetesen az érettségi utáni szakképzésben ez mindenkinél azonos, egy két fő más szakmával is rendelkezik. A gimnázium tanulói között vannak szakmunkások, rési típusú szakmunkásképzőt végzettek, vagy a középiskolából egy két osztály után kimaradtak is. A szakiskolában csak kevesen vannak rendesen befejezett általános iskolai bizonyítvánnyal, vagy másik szakmai végzettséggel.

3.4 A BEISKOLÁZÁSI LEHETŐSÉGEI A felnőttoktatás egyik alapvető sajátossága, a beiskolázhatóság feltételei nehezen prognosztizálhatók. Így sem azt nem mondhatjuk meg előre, hogy mely (hányadik) évfolyamokkal indulhat a képzés, sem azt, hogy milyen tanuló-létszámmal. Minthogy egyik fő alapelvünk a jelentkező tanulói igények azonnali és rugalmas kiszolgálása, nem volna célszerű eleve maximalizált csoportszámok, létszámhatárok korlátai közé szorítani a működést. A szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy bármely más előképzettséggel jelentkező valamennyi tanulót gimnáziumi osztályba írhatjuk be. Ilyenkor alkalmazni kell — a tanuló igényeinek és eddigi eredményeinek mérlegelésén túl — azt a törvényi előírást, hogy a tanuló jogosult az elvégzett évfolyam beszámításával folytatni tanulmányait, de az iskola különbözeti, szintfelmérő, stb. vizsgához is kötheti a felvételét, vagy a tanuló saját kérésére, ill. az iskola javaslatára bármely évfolyamot meg is ismételheti. Ebből következik, hogy nem egyetlen rövid beiratkozási időszakunk van, hanem gyakorlatilag (a törvényes kereteken belül) folyamatosan, egész évben lehetőséget adunk a tanulásba való bekapcsolódásra. Mindez azzal is együtt jár, hogy nálunk az oktatás nem mindenki számára kezdődik a 9. évfolyamon. Más oldalról ez azt jelenti, hogy a beiratkozásnál kell személyre szabottan eldönteni, hol léphet be a tanulási folyamatba, és hogy csak a létszámok lezárásával, osztályba sorolás után derül ki, milyen osztályokat indíthatunk. Alapelvünknek tekintjük továbbá, hogy menet közben is tudjunk másik utat, új lehetőséget ajánlani a tanulónak, ha tanulmányainak folytatása akadályba ütközik. (Pl. halasztott és előrehozott vizsga, felmentett és vendégtanuló, modulrendszerű vizsgáztatás, más iskolával való koordináció) Kiemelten felnőttoktatási sajátosság a nagyon jelentős számú tanév közbeni kimaradás, átiratkozás, ami sok gondot okoz a tanárok, osztályfőnökök munkájában, de legtöbbet az

8. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI iskolai adminisztrációban diákigazolványok).

(a

tanulói

jogviszony nyilvántartása,

az

igazolások,

a

E gondok ellenére mégis fontosnak tartjuk, hogy feltétlenül megadjuk a lehetőséget minden hozzánk fordulónak, így nem szabunk gátat tanév közben az átlépésnek, de a késedelmes beiratkozásnak sem. További létszám-alakulási anomáliát okoz a tanulók VÁLTOZATOS BELÉPTETÉSE. Nagy valószínűséggel éveken át sokkal több lesz a 10. évfolyamos tanulónk, mint amennyi előtte nálunk volt 9. osztályos. Más szóval: nem lesz egyszerűen követhető a felmenő évfolyamok sora. Fontos alapelvünk az is, hogy tegyük lehetővé a TANULÓK EGYÉNI HALADÁSI ÚTJÁT. Ehhez módot ad az előrehozott, különbözeti, „szintemelő” vizsgák rendszere. Ez azt jelenti, hogy egy tanuló tanév közben is évfolyamot válthat.

3.5 MOTIVÁLTSÁG Tanulóink különböző indíttatásból iratkoznak be hozzánk. Nem elhanyagolható részük jól átgondolt tanulási tervvel, az elképzelt munkahelyi előnyök reményében jön. Sokak számára csak időtöltés az iskola, még nem érzik eléggé fontosnak a tanulást. Akadnak családi „ráhatás” miatt érkezők is.

9. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

4 NEVELÉSI PROGRAM Az iskola jellegéből adódóan hagyományos nevelőmunkáról nem beszélhetünk, hiszen tanulóink többsége életkoruk folytán kialakult személyiséggel, adott társadalmi státusszal lép be az intézménybe. A heterogén élethelyzetű és élettapasztalatú tanulók csupán abban egységesek, hogy önálló elhatározásból, önként vállalják a tanulói státuszt – így nevelő tevékenységünk erre építkezik.

4.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLOK ÉS FELADATOK A kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködési készség kialakítása, folyamatos fejlesztése a tanár-diák interakcióban. Az egymás megbecsülésére épülő kulturált, udvarias viselkedés megkövetelése. A tanulók önértékelésének, önismeretének és önbecsülésének fejlesztése – hiszen többségüket a tanköteles korúak iskolájában ért kudarcok vezették a felnőttoktatásba. Az iskolai normák, szabályok érvényesítésében felhasználjuk a tanulói heterogenitásból adódó előnyöket – az idősebbek „nevelik” a fiatalabbakat. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át Az iskola valamennyi tanulója és dolgozója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre, és önművelésre Hatékony felzárkóztató leküzdéséhez

munkával

támogatást

adunk

a

szociokulturális

hátrányok

Az általános társadalmi modernizáció és fejlődésünk megkívánja, hogy lépést tartsunk az informatikai fejlődéssel, valamint azt, hogy iskolánk segítse a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával Az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét. A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását. Alapvető értéknek tartjuk, a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét, hogy tanulóink későbbi életükben hatékony társadalmi magatartásra váljanak képessé. Céljainkat összegezve tehát, arra törekszünk munkák során, hogy a társadalom számára hasznos embereket neveljünk, akik alkotásra, boldogságra képes emberek, szabad és gazdag személyiségek, tisztességes, felelős polgárok, önállóan el tudnak igazodni a társadalom, változó viszonyaiban, akik magas színvonalú, és sokrétű ismeretekkel rendelkeznek, valamint képesek az önálló problémamegoldásra, kreativitásra, saját gyakorlatban hasznosítható önértékelésre, és az általános normákhoz igazított önfegyelem megtartására.

10. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

4.2 FELADATOK, ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását. A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel, az idegen nyelv, a kommunikáció, illetve az informatika órák keretén belül valósítjuk meg. A tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra. A tanulók önálló ismeretszerzését önálló otthoni feladatokkal, projektmunkákkal, kiselőadások kidolgozásával és megtartásával szorgalmazzuk. Az önálló felkészülés és tudás megszerzésének tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük. Mindezen eszközök önálló felhasználására az órai keretben készítjük fel őket. A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. A tanulók önismeretét, önértékelését mind a tanórákon, mind a tanár – diák kapcsolat keretein belül segítjük és fejlesztjük. Felelős állampolgári szerepvállalás kompetenciája a társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek és egyéb ilyen tematikájú tantárgyak tanítása lehetőséget nyújtanak az órai keretben történő kompetenciafejlesztésnek. A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása. A gyakorlati jellegű foglalkozások biztosításához mind az iskolában mind a gyakorlati helyeken nagy hangsúlyt fektetünk a jól felszerelt tárgyi adottságú helységek megléte mellett a magas szakmai tudással rendelkező oktatók kiválasztására. Pályaorientáció biztosítása a tanulók egyéni képességrendszeréhez igazodva. A képzésben résztvevők sikerélményének biztosítása, a tanulási kudarcok minimalizálása. Egyéni igényektől függően az iskolapszichológiai szolgáltatás keretén belül lehetőséget biztosítunk az egyéni illetve csoportos képesség és személyiség felmérésének és differenciált pályaorientációs tanácsadásnak. Mindezek mellett a tanórákon kialakított kiscsoportos oktatás alkalmazása is nagy segítséget nyújt a különböző tanulási és pályaorientációs kompetenciafejlesztésnek

4.3

NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A mindenkor indítani tervezett kezdő évfolyamok számára a hatályos törvényben meghatározott kötelező minimális felszereltséggel rendelkezünk. Kivétel ez alól a szakképzésnek azon gyakorlati része, melyet külső munkahelyeken oldunk meg. Fontos része felszereléseinknek az informatika tantermünk az iskola székhelyén, melyet tanirodaként is használunk. (1. sz. melléklet)

4.4 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Fontos, hogy a fiatalkorú felnőttek nagyobb hányada középiskolai végzettséggel hagyja el a közoktatást, és szakképzetten lépjen a munkaerőpiacra. A tanulók rendelkezzenek informatikai ismeretekkel, ismereteik, képességeik továbbfejlesztéséhez tegyenek szert tanulási képességre. A kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok kezelése és az elviselésükhöz szükséges képességek, a kritikai gondolkodás, az együttműködési képesség, a megbízhatóság, a minőségért érzett felelősség birtoklása elengedhetetlen a magasabb kvalifikáció eléréséhez.

11. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Célunk a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan történjen. A kerettantervek alapján meghatározott tananyagok elsősorban a szocializációhoz, a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzését, képességek és készségek fejlesztését szolgálják, ezért a tananyag feldolgozása nem a tananyag „leadását”, hanem a tanulók cselekvő részvételét igényli. Összességében célunk olyan kínálatbővítő stratégia megfogalmazása, amelyben a tanulási folyamat szervezése és irányítása a jelenleg működő felnőttoktatásnál jóval nagyobb szerepet kap. 4.4.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása Környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 4.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek és formák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere az oktatási- képzési folyamatba illeszkedő tanítási óra. Iskolánk nevelői kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük és fenntartsuk azokat az indítékokat, amelyek tanulásra, továbbtanulásra ösztönzik őket.

12. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulóinkra mind az iskolai tanórai foglalkozásokon, mind a felzárkóztató és csoportfoglalkozásokon kiemelt figyelmet fordítunk A pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin a lehetőségekhez mérten előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, főként azon tantárgyaknál, amelyeket csoportbontásban tanítanak (idegen nyelvi, informatikai, matematikai órák) A 11-12. évfolyamokon az érettségire való felkészítés, illetve a továbbtanulás sikeressége érdekében egyes tantárgyakból – a csoportbontáson túl – előkészítő foglalkozásokat szervezünk, amelyek keretében lehetőség nyílik a kiemelkedő képességű tanulókkal való egyedi foglalkozásokra.

4.5

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására cselekvési alternatívákat ajánljon, gyakorlással, segítséggel, példamutatással tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Világítson arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki Az egészségnevelés célja, hogy a megfelelő tudás megszerezése és ösztönzés az egészséges életvitelhez. Ezért szükséges önmagunk megismerése és egészségi állapotunk feltárása. Tisztában kell, hogy legyenek a mozgás fontosságával a helyes táplálkozás jelentőségével. Képesek legyenek a személyi krízishelyzetek felismerésére, s ismerjék a kezelési stratégiákat. El tudják kerülni a szenvedély betegségeket. Érezzék a rizikó vállalás határait. Megfelelő viszonyt alakítsanak ki a természettel. Ismerjék az egészséges környezet jelentőségeit. Az iskola egészségfejlesztésének fő célja, hogy képessé tegyen minden pedagógust és tanulót arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési feladatot jelent minden pedagógus, elsősorban az osztályfőnök számára: tudatos készség- és képességfejlesztő tevékenységgel a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését kell biztosítani, amelyben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 

Ezért az egészségnevelés során foglalkozni kell:



az egészséges táplálkozással



a testedzés, mozgás, helyes testtartás fontosságával



a szenvedélybetegségekkel 13. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 

a testi higiéniával



a szexuális felvilágosítással



a környezeti ártalmakkal



a személyes biztonsággal



a betegség és a gyógyulást segítő magatartással

Az egészségnevelésnek az iskolai oktató-nevelő munka folyamatában valamennyi műveltségterületre kiterjedő, összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulnia. Az egészségnevelés főbb színterei: 

tanórák



osztályfőnöki órák, biológia órák



egyéb programok (tájékoztató közösségépítő programok)

előadások,

beszélgetések,

gyakorlati

bemutatók,

4.6 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának mérése „módszertani segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott képesség szerinti differenciát terhelés kialakításához. Felmérések mutatják, hogy a tanulók fizikai állapota évről évre romlik. A rendellenességek (pl. elhízás, magas-vérnyomás, tartáshibák stb.) egyre kisebb korban jelentkeznek, s az egészségügyi és statisztikai adatok szerint, az iskolában eltöltött évek alatt nő a gyakorisága és az esetek súlyossága. Ennek okai lehetnek: az egészségtelen, kevés mozgást biztosító életmód, táplálkozási hiányosságok, lehet az iskolai padok az otthoni székek, asztalok mérete (görnyedés), a számítógép elhelyezése és használata, stb. A tanulóink tanköteles kor után jelentkeznek az intézménybe, fizikai állapotuk méréséhez nem vezetünk be módszereket, de fontosnak tartjuk, hogy a fent említett rendellenességekre felhívjuk a figyelmet, beszéljünk róla. Az iskolaorvosokkal együttműködve, hatékony prímér prevenció, mert a tanulók egészségi állapotát a fizikai állapotuk függvényében értelmezhetjük. Előadások keretében hívjuk fel tanulóink figyelmét a helyes életmódra, a fizikai állapotuk javítására. Osztályfőnöki óra keretében ismertetjük velük a „Mini Hungarofit” motorikus próbarendszer mérési és értékelési útmutatóját az egyének fizikai állapotának méréshez

4.7 AZ

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

A terv célja, hogy megalapozza a felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulását. Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. További cél, hogy a tevékenység elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. 14. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Iskolánk a 10. évfolyamon osztályfőnöki órák keretében kívánja elsajátíttatni az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. Lehetőleg szeptemberben egy hónap alatt kívánjuk megvalósítani, előadó segítségével. Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. A szemléltetéshez szükség szerint szaktermi lehetőségek is biztosítottak. A képzés személyi feltételeit szükség szerint külső szakember bevonásával biztosítjuk A modul végére elsajátított kompetenciák:  elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén.  biztosítani a helyszínt.  értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén.  felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket.  elsősegélyt nyújtani.  biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket.  vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni.  elsődleges sebellátást végezni KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

4.8 A

SZEREPLŐINEK

Az Európai Unió különböző fórumain fogalmazódtak meg azok az elvek, ismeretek, képességek, amelyeket az iskoláknak valamennyi tanuló számára közvetíteni kell ahhoz, hogy az „Egységes Európa” eszméje megvalósulhasson. Tudatosítani kell a tanulókban, mint európai polgárokban a felelősségüket az olyan értékekért, mint a kultúrák közötti különbség, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia. Fontos, hogy az iskolából kikerülők tudjanak kommunikálni a sajátjukon kívül egy másik nyelven is. Fel kell lépni a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a másság gyűlöletének valamennyi megnyilvánulási formája ellen. A közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a tanítási óra. Egyéb lehetőségei bármilyen közös programok. A tárgyiasult szaktárgyi oktatásnál fontosabbnak tartjuk a tanuló teljes személyének formálását, nevelését, aminek pedig az iskolában, közösségben, legfőbb eleme a közösségi emberré nevelés, a közösség megteremtése, fejlesztése. Ennek terepe elsősorban a tanóra. Jelentős - de esetlegesebb - alkalmak a tanórán kívüli ünnepek, rendezvények, közös tevékenységek, amelyeket kötelezően nem tervezünk, az iskola sajátosságából adódóan. Itt a pedagógus személyiségének, kisugárzásának van döntő szerepe. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot megteremti. Iskolánk feladatait ebben a folyamatban az alábbi közös követelmények határozzák meg: A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekedjünk ara, hogy közvetlenül is részt vegyünk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában 15. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlenül környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás- és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Munkánk során osztályközösségekkel ill. az iskolaközösséggel érintkezünk. E szerveződési szinteken túl azzal is foglalkozunk, hogy felkészítjük diákjainkat a társadalmi életben való eligazodásra. A legfontosabb iskolai közösség az osztály. A felnőtt korú tanulók is igénylik a közösség kialakítását és a jól működő osztályközösségben jobb teljesítmény nyújtására képesek. Az osztályfőnök főbb feladatai a tanórán és a tanórákon kívüli tevékenységek során:  a tanulók személyiségének, életkörülményeinek megismerése  a közösség és a közösségi érzés kialakítása  bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása  a rend és fegyelem elfogadtatása  képességek szerinti teljesítmény elérése  a tudásvágy, a tanulási képesség kialakítása  távlatadás  környezetünk értékeinek megőrzése és gyarapítása  a kommunikációs kultúra fejlesztése  az egészséges életmód  pozitív példaadás  tanulói nyomkövetési rendszer működtetése

4.9 A

KIEMELT FIGYELMET PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

IGÉNYLŐ

TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS

Kiemelt figyelmet igénylőgyermek, tanuló:  különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,  kiemelten tehetséges tanuló,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 4.9.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése Minden iskolai tevékenységünk eleve magában hordozza ezt a feladatot is, minden tanár minden óráján és minden egyéb foglalkozás alkalmával. Kiemeltebb mégis az általános iskolai, a felzárkóztató és a nappali munkarendű osztályokba járóknál, ezért a SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, A KOMMUNIKÁCIÓ modul kiemelt szerepével próbáljuk külön is kezelni e gondot, de magától értetődően az „osztályfőnök” és minden szaktanár legfőbb feladata, kiváltképpen a hátrányos helyzetben lévő, a fiatalabb korosztálynál, a kezdő 16. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

évfolyamon és a (nagyon gyakori) újonnan érkező tanulókkal kapcsolatosan. EGYÉNI foglalkozással, személyes meghallgatással nem csak a pszichológus szakembernek kell segítenie a „beilleszkedést”. Ez alatt természetesen nem annyira az iskolában, mint inkább magában a TÁRSADALOMBAN VALÓ HELY MEGTALÁLÁSÁT értjük, s mint ilyet, oktató-nevelő munkánk legfőbb céljának tekintjük. 4.9.2 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tanulóink döntő többsége értelemszerűen nem egyetemi továbbtanulásra készülve iratkozik hozzánk, tehát a felzárkóztatás, a hátrányok kezelése sokkal inkább leköti erőinket, mint a tehetségek támogatása. Mégis akadhat egy két tehetséges, szorgalmas tanuló, aki a siker reményében jelentkezhet a felsőoktatásba. Őket kivételes támogatásban kell részesítenünk, hiszen nem szabad, hogy az iskolatípus (felnőttoktatás) tovább növelje helyzetük hátrányait. 4.9.3 Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nagykorúsághoz közel, fiatalabb tanulóink körében ennek a feladatnak a klasszikus esete kevésbé gyakori, a mégis előforduló problémák kezelése az osztályfőnök feladata, szükség lehet azonban külső támogatásra e téren. Ilyenkor az iskola speciális felkészültségű pedagógus szakemberektől kérhet segítséget (pszichológus, fejlesztő, drogprevenció), ők veszik kezükbe a tanuló ügyét. Iskolánkban kimunkáljuk a „patronáló tanár” intézményét, aki egy-két tanulóval közvetlen, ”spontán” kapcsolatban van, és egyéni gondjaik megoldásában támogatja pártfogoltjait. (Itt a kulcsszó a spontaneitás, ami nehezen feloldható ellentmondásban áll azzal, hogy ezt mégis szervezett, tudatos módon kívánjuk megvalósítani.) Az ifjúságvédelmi tájékoztatás megvalósításának egyik alapvető módja nálunk a meghívott előadó (rendőrségi, drogmegelőzési szakember, iskolaorvos) beszélgetése a tanulókkal, személyes tanácsadása, de bármilyen aktuális téma kapcsán sort keríthetünk az önsorsrontó életmód, a káros szenvedélyek elleni fellépésre. Éppen tanulóink „felnőttebb” korosztálya miatt mindegyik képzési formában kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a családalapításhoz közel (vagy már túl) lévő fiatalokban megerősítsük a testi-, lelki egészség igényét, ráébresszük felelősségükre önmaguk és családjuk életéért, jövőjéért… Erre sajátosan jó alkalmat szolgáltat, hogy egy-egy csoportban különféle élethelyzetben, családi állapotban lévő tanulók vannak együtt. Iskolánknak sajátossága, hogy ezek az eltérő élethelyzetek ráadásul etnikai különbözőséggel „súlyosbítva” is előfordulnak, így kiváló alkalmat szolgáltatva — és kihívást jelentve — a köznapi DISZKRIMINÁCIÓ tetten érésére és az ellene való nevelésre. 4.9.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Lényegében iskolánk egyik fő profilja, a felzárkóztatás szolgál erre, de a más típusú osztályok tanulóinál szintén használjuk ennek több-kevesebb elemét. Biztosítjuk, hogy egyes foglalkozásokon, speciális modulokon „áttanuljanak”, vagyis egyénileg részt vehessenek az őket segítő órákon. 4.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szintén iskolánk fő profiljáról van szó, nem nagyon választható le az összes többi nevelő, oktató tevékenységünkről. Pedagógiai programunkban említésre kerül szinte minden e témába vágó tevékenységünk, ezirányú feladatunk, hiszen teljes tevékenységünket e cél szolgálatában végezzük, s munkánk 17. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

minden momentuma a szociális, a szocializációs, mentális, etnikai, kommunikációs, stb. hátrányokra tekintettel történik. Erre a kihívásra adható komplex válasz a felzárkóztató osztály, mellyel évfolyamonként 15 25 fiatal (és családja) gondjainak megoldásában vállalhatunk főszerepet. Minden vonatkozásban tekintettel vagyunk a tanulók szociális gondjaira, kerülünk minden költséges iskolai előírást (kötelező taneszközök), igényt. Arra is ügyelünk, hogy a tanulók saját maguk se tegyenek társaikra anyagilag megterhelő kezdeményezéseket. A súlyos szociális hátrányok kezelését (taneszköz-juttatás, anyagi támogatás) pályázati források felkutatásával, civil szervezetek, kisebbségi szervezetek támogatásával próbáljuk megoldani.

4.10 FELNŐTTOKTATÁSI SAJÁTOSSÁGOK, LEHETŐSÉGEK 4.10.1 Egyéni haladási ütemterv A nagyon lassan haladókat nem utasítjuk folytonos évismétlésekre, hanem egyedi elbírálással engedélyezzük a későbbi javítóvizsgát, amihez külön felkészítést adunk. Aki különös tehetségével, szorgalmával, igyekezetével egy vagy több tantárgyból korábban fel tud készülni, osztályozó vizsgával léphet feljebb, esetleg már félévkor. Lehetséges egy tárgy anyagából teljes vizsgát tenni, hogy annak sikeressége után több idő maradjon más tantárgyakra. Ez pl. az érettségi évében, a kötelező érettségi tárgyak óraszámára nagyon előnyös lehet. Előképzettség beszámítása A szakképzésben szokásos szakmai munkatapasztalatot, gyakorlatot beszámítani a képzésbe, ez alapján felmentést adni tanórák, foglalkozások, esetleg vizsgarészek alól. Kevésbé megszokott ez az általános (pl. a gimnáziumi) oktatásban. Elvi, jogszabályi akadályai nincsenek ugyan, de az ügyintézést, a tanév menetét bonyolítja, gondot jelent a megvalósítás. Mi arra törekszünk, hogy tanulóink minden előzetes tanulmányát figyelembe vehessük, munkában szerzett ismereteit akár vizsgával, akár anélkül elismerjük, ezzel tanulmányaiban előrehaladását segítsük. Rugalmasság Az előbbivel összhangban csak akkor szolgáljuk igazán célunkat, ha a lehető legnagyobb rugalmassággal kezeljük tanulóinkat, ha akadályoztatásuk esetén megtaláljuk a kiutat, ha nem az iskolából való kizárással oldjuk meg a problémákat, akár tanulmányi, akár viselkedési, egyéb téren jelentkezzenek.

4.11 KAPCSOLATTARTÁS AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 4.11.1 Tanuló, pedagógus együttműködésének formái Az iskola, a tanár, diák (esetleg szülője) közötti kapcsolattartás, együttműködés a mi „klienseink” esetében sok akadályba ütközik. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy a szülő vagy a felnőtt tanuló mindig választ kapjon problémáira. Ennek kiemelt szerepe van a beiratkozásnál, nappaliról való átiratkozásnál. Ilyenkor a szülőt vagy a tanulót mindig személyesen fogadja az iskolatitkár és az intézmény vezetője, s meghallgatásuk alapján dönti el az osztályba sorolást.

18. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Hangsúlyozzuk, hogy személyes gondjaikkal mindig keressenek meg bennünket, hogy optimális megoldást találjunk, hiszen oktatásrendszerünk mai változó állapotában — különösen a nálunk jelentkező réteg számára — az eligazodás nagyon nehéz. Valójában ez a „kapcsolattartás” szerves része oktató-nevelő, a tanulót támogató, irányító munkánknak, hiszen ez a személyes, bizalmas „felmérés” tartalmazza a tanuló személyiségének felmérését, az egyénre szóló tanulási stratégia tervezését, miközben pl. a kommunikációs hátrányok terápiáját jelenti. Legnagyobb előnye pedig a tanuló saját kezdeményezésében, a „nem hivatalos” formában rejlik. Segítjük a továbbtanulók jelentkezését is. 4.11.2 Tantestületi együttműködés A tantestület az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve, mely az iskolán belül saját munkájában, intézményegységenként önálló közösséget képez. Tanévenként szükség szerint az aktuális feladatokról munkaközösségi tanácskozást tartanak (iskolafokozat, szakmák szerint), ahol sajátos problémáikról — az iskola más közösségeit nem érintő kérdésekben — önálló döntést hozhatnak. Ezek a munkaközösségek egyben a pedagógusok együttműködésének elsődleges szervei. (Ezen belül: egy osztályban tanítók, azonos szaktárgyat tanítók, aktuálisan egy vizsgabizottságot, egy érettségi-bizottságot alkotók közösségei is az együttműködést, munkánk összehangolását szolgálják.) A tanulók személyiségét fejlesztő célkitűzéseinknek, felzárkóztató és tehetséggondozó (tehetség-felkutató) munkánknak kulcsszereplői a tanárok. Csak ezeket a célokat elfogadó, elveinket magáénak valló, jól képzett és példás személyiségű pedagógusokkal valósíthatjuk meg terveinket. A felnőttoktatás, a hátránykezelés, felzárkóztatás specialitásai további szempontokat adnak, amelyek érvényre juttatása vagy elhanyagolása rányomja bélyegét munkánkra, a testületünk közös tevékenységére, eredményességére, tanulóink és környezetünk elégedettségére, munkánk általános megítélésére. Tanulóink szinte kivétel nélkül többé-kevésbé veszélyeztetett helyzetben vannak, sérültek, önértékelésük, kritikai érzékük, igazságérzetük nem megfelelő mértékű , magatartásuk, viselkedésük különböző irányú szélsőségeket mutat. Ebben a helyzetben „taníthatóságuknak” alapfeltétele a tanár, az iskola részéről az ő másságuk elfogadása, személyiségük tiszteletben tartása, maximális tapintat, tolerancia, stb. Ezeket a — minden közösségben élő embertől elvárható — vonásokat, viselkedési normákat minden pedagógustól meg kell követelni. A felnőttoktatásban dolgozó „andragógus szakemberekre” olyan mértékben kötelező érvényűek ezek a követelmények, hogy akár az alkalmassági vizsgát is be lehetne vezetni. Minthogy erre mód nincs, célszerű bizonyos alapvető személyiségjegyeket (higgadtság, türelem) és a szakmai gyakorlottságot, felnőttoktatói tapasztalatot kiemelt alkalmazási szempontként kezelni. Ezek a tények arra mutatnak, hogy az adott feladatokra, a felnőttoktatói munkára csak a szívesen és önként vállalkozó tanárt célszerű alkalmazni. A kiemelt jelentőségű kötelező tantárgyak, az informatika és az idegen nyelvek miatt gondoskodni kell megfelelő végzettségű főállású szaktanárokról. A szaktanárok és osztályfőnökök adminisztrációs terheinek csökkentése miatt, továbbá az adminisztrálás, a dokumentálás egységes, megbízható — számítógépes — színvonala érdekében az iskolában e feladatok legnagyobb részét az iskolatitkár végzi. Az iskolatitkárnak 19. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

ily módon folyamatos és egyenrangú a kapcsolata a tantestület minden egyes tagjával és meghatározó szerepe van a tanulókkal való érintkezésben is, így fontos pedagógiai tényezőként szerepel. Iskolánk minden pedagógusa az alkalmazásával egy időben átvett,— a felnőttoktatási sajátosságoktól determinált, személyre szóló — megismert és elfogadott munkaköri leírások szerint látja el feladatait. Új munkatárs határozatlan vagy határozott idejű munkaszerződést csak az adott intézményegység munkájával és ezzel a Pedagógiai - Andragógiai Programmal való megismerkedése és annak elfogadása után kap. A tantestület tagjai munkájukat iskolatípusonként, szaktárgyanként, szakmánként összehangoltan, közvetlenül az intézmény vezetőjének irányításával, az iskola céljait, alapelveit elfogadva, magukévá téve, de teljes szakmai önállósággal végzik. Kötelesek a fentiek szellemében, az iskola belső szabályzatainak és a közösen kialakított, az éves munkatervben meghatározott és elfogadott céloknak megfelelően ellátni munkájukat.

4.12 EGYÜTTMŰKÖDÉS SAJÁTOS FELNŐTTOKTATÁSI VONATKOZÁSAI Egyedi sajátossága iskolánknak, hogy nagykorú tanulóink már csak maguk állnak kapcsolatban az iskolával, szülői, családi támogatásról csak ritkán beszélhetünk. Igyekszünk tanórán kívüli programokkal, fogadóórán, nyílt napon stb. kötetlenebb kapcsolatot kialakítani a jobb együttműködés céljából. Munkáltató (meglévő, reménybeli…) Az iskola kapcsolatainál említett formákban fordul elő (pl. a tanuló képzését igénylő, támogató munkahelyi vezetés, a gyakorlati oktatásban részt vállaló „műhely”). Család (házastárs, gyerek…) Különös sajátosságként nálunk előfordul a tanuló házastársával, gyermekével való találkozás. Ennek sok esetben rendkívül erős pozitív motiváló hatása van. Sajátos tanár diák viszony A korosztály és társadalmi helyzet tekintetében olykor érdekes szituációban lévő felnőtt tanuló és tanára között olykor „kényes” helyzet alakulhat ki. A problémákat csakis a pedagógusnak a tanuló személyiségét elfogadó, tiszteletben tartó, erősségeit hangsúlyozó hozzáállása előzheti meg. Ugyanakkor a felnőttebb korosztály sokkal „hálásabb” alanya a tanításnak, nagyra értékeli, tiszteli a nála tanultabb, többet tudó pedagógust, de csak akkor, ha az nem él vissza helyzetével. Szakmai képzési helyet biztosító partnerek Erre az együttműködésre minden szakképzési programunknál külön is kitérünk, hiszen meghatározó jelentőségű munkánkban.

4.13 A TANULÓK MUNKÁJÁNAK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE Folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése. 4.13.1 A tantárgyi ismeretek számonkérésének formái és követelményei A tantárgyi tudás ellenőrzésének és számonkérésének fő formái a következők: 20. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI   

szóbeli ellenőrzés, írásbeli ellenőrzés, gyakorlati tevékenység alapján történő ellenőrzés

Szóbeli ellenőrzés Hosszabb összefüggő szóbeli felelet: lehetőséget teremt az egyéni teljesítmények alaposabb sokoldalúbb megvizsgálására, alkalmat ad az emlékezetbe vésés szilárdságának, a megértés fokának, az alkalmazásra való képességnek, készségnek a megállapítására. Kérdés-felelet formában végbemenő ellenőrzés: elsősorban az osztály előmenetelének értékelését teszi lehetővé, aktivizáló funkciót tölt be, esetenként módot ad az egyéni osztályozásra is. Írásbeli ellenőrzés Iskolai dolgozatok: jól megválasztott témák esetében a kidolgozás igényessége, részletessége, tényanyagbeli széles tartalma miatt alkalmas a tanuló reális tudásának felmérésére. Röpdolgozatok: 10-20 perces írásbeli feleletek kérdésekre, amelyek egy-egy rövidebb tananyagrész elsajátításának ellenőrzésére szolgálnak Házi dolgozat: abban az esetben értékelhető, ha a tanulónak egyedileg adtuk, és ha munkáját szóban önállóan ismerteti. (Kiselőadás, szabad téma önálló feldolgozása, stb.) Gyakorlati tevékenység alapján való ellenőrzés: Folyamatos ellenőrzés: a tanulók munkájának a feladatok elvégzésének, munkájuk szakszerűségének rendszeres megfigyelése, elemzése, értékelése. Félévi és év végi ellenőrző munka: a félévben vagy az egész évben tanult alapvető ismeretek, jártasságok, készségek önálló alkalmazása Év végén, ill. a tanév rendjében maghatározott más időpontban osztályozó vizsgán, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel állapítjuk meg a tanuló felkészültségének szintjét, döntünk továbbhaladásáról. Fontos, hogy az számonkérés, a vizsga formája, módszere (szóbeli, írásbeli, feladatlap, teszt, esszé) minél jobban hasonlítson az illető tárgy vizsgájának, a szakmai vagy az érettségi vizsgának a formájához. Ezzel biztosítjuk a felkészülésnek nem csak a tartalmi, hanem a formai elemeit is, a tanulmányokat záró vizsga sikere érdekében. 4.13.2 A tanuló tantárgyi tudásának értékelése Tanulóink érdemjegyeit a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munkájuk, illetve a beszámolókon, a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján állapítjuk meg. Tanulóink tudásának értékelésekor és minősítésekor az ötfokozatú skálát alkalmazzuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) elégtelen (1). Az ötfokozatú osztályozás ajánlott követelményei: Írásbeli feladatoknál: 100 % - 91 % 5 (jeles) 90 % - 76 % 4 (jó) 75 % - 51 % 3 (közepes) 50 % - 34 % 2 (elégséges)

21. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 33 % - 0 %

1 (elégtelen)

Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál a munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni, tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatóak. Lényeges szempont az osztályozás objektivitása, az értékelés motiváló hatása. (Nem lehet fegyelmező eszköz.) A pozitív visszajelzés pedagógiailag eredményesebb a folyamatos kudarcélményeknél! PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

4.14 A

OSZTÁLYFŐNÖKI

MUNKA

4.14.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata           

a legjobban tudása szerint nevelni, oktatni a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladatrendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, az iskolai közösségi érdekeket szem előtt tartva tevékenykedik, gyakorolja a törvény által a nevelőtestületre ruházott jogokat, teljesíti a kötelességeket, részt vesz a nevelőtestület értekezletein; az intézmény hosszú (pl.: IMIP, Pedagógiai Program, Beiskolázási terv) és rövid távú (pl.: éves munkaprogram) programjainak tervezésében, elfogadásában, végrehajtásában és értékelésében. elvégzi a pedagógusi tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, különösen ügyel a határidők betartására, a tantárgyfelosztás alapján, az órarendnek megfelelően ellátja kötelező óráit, közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, ellenőrzi és értékeli a tanulók írásbeli munkáit

4.14.2 A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a személyiség optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. Pedagógus feladatai:   

a tantervek végrehajtása, a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása, a problémák kulturált, megfelelő hangnemben történő megbeszélése

22. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI     

az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; a szükséges intézkedéseket megtétele baleset esetén, a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi, a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz, a védőóvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén, gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről.

4.14.3 Szaktanár feladatai, szaktárgya körében Év elején a követelményeket, a képességek fejlesztését célzó időtervet (tanmenetet) készít. Közreműködik a követelményrendszer kipróbálásában és korrekciójában. Részt vesz a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatásában szintúgy, mint a szaktárgya körében kimagasló teljesítményt mutató tanulók tehetségnevelésében. Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében a különféle kommunikációs csatornákon keresztül történő informálódást és önművelődést. A szaktárgyi tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges helyzetben kötelessége:    

a kulturált, illemtudó viselkedés betartatása, az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme, baleset- és vagyonvédelem, megakadályozza a dohányzást,

A tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrzi. Adminisztrációs munkája (naplóbeírás) naprakész. Gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye legyen. Az érdemjegyek beírása a naplóba a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. A szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik. A szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, A munkaköri leírásban nem szabályozott kérdésekben az iskolai alapdokumentumokban (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) leírtaknak megfelelően jár el. 4.14.4 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Végzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az osztálynaplót, az anyakönyvet. Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét Ismerteti a házirendet, a rendelkezésre álló segédanyagok felhasználásával tűz- és munkavédelmi oktatást tart. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.

23. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI Tájékoztatja osztályát az őket érintő kérdésekről,

Az osztályfőnöknek rendszeresen figyelemmel kell kísérnie osztályát a tantárgyi tanulási folyamat során. Törekednie kell arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken tanulóiknak többsége is részt vesz. Az osztályfőnököknek lehetőségük van az osztályuk tanítási óráit látogatni. Információszerzési és konfliktus megoldási céllal kapcsolatot tart és együtt működik a szaktanárokkal. Az osztályfőnököknek, mint pedagógusnak törekednie kell arra, hogy osztályában  kultúraközvetítőként,  fejlesztőként,  a csoport vezetőjeként,  a csoport életének szervezőjeként,  értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott osztályt. Törekednie kell a munka világának, a munkamegosztás rendszerének bemutatására. Mindezt hozzáigazítja a tanulók képességeihez, növelve ezáltal pályaismeretüket, formálva pályaválasztási kompetenciájukat. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

4.15 PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE, ELLENŐRZÉSE Az intézmény pedagógiai tevékenységének belső ellenőrzése megszervezéséért az igazgató, (igazgatóhelyettes) felel. Az ellenőrzés konkrét és tervszerű rendjét, az ellenőrzési tervet tanévenként kell elkészíteni és közzétenni. Ez nem zárja ki bármely alkalommal az előre nem tervezett ellenőrzés, pl. óra-, vizsga-látogatás, stb. jogosultságát. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak köre    

Igazgató (személyesen) Kihelyezett osztályok helyi vezetője Munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök saját osztályukban (tervszerű, egyeztetet módon) külön megbízással a tantestület tagjai (tervszerű, egyeztetett módon).

Az igazgató vagy a fenntartó alkalmanként külső szakértő ellenőrző, tanácsadó, szakértő tevékenységét is igénybe veheti. A belső ellenőrzés rendszeres, teljes körű, átfogó módja a tanévenkénti beszámoltatás, melyet minden vezető saját területének munkájáról a közvetlen felettese, ill. a felettes vezetői testület irányában írásban köteles megtenni. A belső ellenőrzés egyik alkalmankénti formája — az írásos éves beszámolón kívül — a szóbeli beszámoltatás, melyet az igazgató illetve a vezetői testület végezhet. Az ellenőrzés fajtái, módjai       

tanítási, konzultációs órák látogatása írásos dokumentumok felülvizsgálata tanulók írásbeli munkáinak, azok szaktanári értékelésének vizsgálata évközi tanulói beszámolók látogatása vizsgák meghallgatása, dolgozatok átvizsgálása vizsgabizottságokban való részvétel beszámoltatás megbeszéléses v. írásos formában. 24. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Az ellenőrzés megtörténtét legalább a kapcsolódó, vizsgált dokumentumokban (pl. napló) aláírással, szükség esetén bővebb feljegyzésben, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzések tapasztalatait szóban, szükség szerint írásban ismertetni kell az érdekeltekkel. Általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestület egésze ill. érdekelt része számára közzé kell tenni. (Ennek kerete lehet a rendes ill. rendkívüli tantestületi értekezlet.) Az ellenőrzés során megállapított hibák, hiányosságok pótlására — záros határidőn belül — módot kell találni, és erre ismételt ellenőrzés alkalmával visszatérni. (Ezek összessége adja a permanens fejlesztés programját.)

4.16 INTÉZMÉNYI TANÁCS Az intézményi tanács a nevelési- oktatási intézmény helyi közösségek érdekeinek képviselete céljából létrehozott egyeztető fórum.  jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti,  székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,  tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,  elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,  ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,  ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba,  véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt,  feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Az iskolaigazgatója félévente köteles beszámolni az intézményi tanácsnak az intézmény működéséről, a tanácsnak pedig ki kell alakítania és el kell juttatni álláspontját az intézményfenntartója felé. Az intézményi tanácsnak joga, hogy véleményt nyilvánítson az iskola működésével kapcsolatos minden kérdésben, az igazgató köteles kikérni a tanács véleményét a belső szabályzatok illetve munkatervek elfogadása előtt.

4.17 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA, A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 6473.§ rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. 4.17.1 Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha   

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, tanulmányait magántanulóként folytatja, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 25. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI   

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát. előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie. 4.17.2 Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Iskolánk nem 9, és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. 4.17.3 Javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha    

tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le, szakmai gyakorlatból a nevelő testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte, az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

Javítóvizsga az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Ha az osztályozó vagy különbözeti vizsgára a tanév közben kerül sor, s a tanuló elégtelen minősítést szerez, a vizsgát követő három hónapon belül kell a javítóvizsga időszakot kijelölni. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. 4.17.4 Pótló vizsga Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni.

26. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

4.17.5 A tanulmányok alatti intézményi vizsgákkal kapcsolatos általános szabályok Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgák írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Az írásbeli maximális ideje vizsgatárgyanként legfeljebb 60 perc. Egy napon legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet megtartani, a vizsgák között pihenőidővel. Az írásbeliről jegyzőkönyv készül a megfelelően kialakított ülésrenddel, az esetleg előforduló rendkívüli események, szabálytalanságok leírásával, a dolgozatokat beszedő felügyelőtanár aláírásával. A javító tanár piros tollal javítja ki a dolgozatokat, rávezeti az eredményt és aláírja. A szóbeli vizsgán a vizsgázó alkalomhoz illő ruhában legalább 10 perccel a meghirdetett vizsgakezdés előtt érkezik meg. A vizsgabizottság jelenlétében tantárgyanként tételt húz, kiválasztja a hozzá tartozó segédeszközt, majd (az idegen nyelv kivételével) legalább 30 perc felkészülési idő után önállóan felel. A szóbeli feleltetés időtartama nem lehet több 15 percnél. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. A következő vizsgatárgy tételhúzása előtt a vizsgázónak legalább 15 perc pihenőideje van, ez alatt elhagyhatja a vizsgatermet. Egy napon legfeljebb 3 tárgyból szóbelizik egy vizsgázó. A szóbeli felelet végén az elnök rávezeti a javasolt értékelést a jegyzőkönyvre. Ha a tanuló nagyon komoly indokkal nem tud megjelenni a vizsgán, akkor írásban kérheti az igazgatótól (az igazolást mellékelve), hogy másik napon vizsgázhasson. 4.17.6 Vizsgaidőszakok A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Osztályozó vizsgát az iskola tanítási év (szorgalmi idő: szeptember 1-jétől a következő év június 15-éig terjedő időszak) során bármikor szervezhet. A vizsgaidőszakok a következők:     

Őszi: szeptember első két tanítási hete, Félévi: a félév utolsó napja előtt két tanítási hét, Tavaszi: az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak első vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap), Év végi: az utolsó tanítási nap előtti két tanítási hét, Nyári: augusztus 15-31 közötti javítóvizsga időszak

4.18 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 4.18.1 A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak az intézményben folyó oktatásról, a választható szakokról. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével, annak leadásával és regisztrálásával történik meg. Két jelentkezési határidőt jelölünk ki, június végén és augusztusban. A jelentkezési lapok beérkezése után minden jelentkezőt levélben értesítünk a regisztráció időpontjáról. Regisztráció alapján megvizsgáljuk, hogy a tanuló megfelel-e a szakma követelményeinek majd az általa megjelölt szakmacsoportba soroljuk be. A beiratkozás a tanév első tanítási napján történik. Fellebbezni a felvételit követő 8 napon belül lehet, írásban az igazgatónak címezve. A fellebbezést az intézményvezetésből és egy tapasztalt pedagógusból álló eseti bizottság

27. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

vizsgálja meg és 5 munkanapon belül és dönt a fellebbezés tárgyában. A döntésről az érintetteket levélben értesítjük. 4.18.2 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei Iskolánkban minden olyan tanuló folytathatja tanulmányait, akik elérték a tankötelezettség korhatárát, illetve akik sikeresen teljesítették az érettségi vizsgakövetelményeit, vagy akinek befejezett, négy évfolyamos középiskolai bizonyítványa van. Ebben az esetben a pótérettségi során megszerzett érettségi bizonyítványt, a megszerzést követő első tanítási napon be kell mutatni az iskola adminisztrációs irodáján. Képzések nappali és esti tagozaton egyaránt indulnak, amennyiben a jelentkezők száma megfelelő. 4.18.3 Nappali tagozat Nappali tagozaton olyan tanulók folytathatják tanulmányaikat állami támogatás mellett, akik még nem töltötték be a törvényben előírt korhatárt, és még nem rendelkeznek OKJ-s bizonyítvánnyal, vagy az első OKJ-s bizonyítványt nem államilag támogatott keretek között szerezték. Amennyiben a tanuló már rendelkezik egy, államilag támogatott szakon szerzett OKJ-s bizonyítvánnyal, de még nem töltötte be a korhatárt, költségtérítési díj megfizetése ellenében tanulhat iskolánkban. 4.18.4 Esti tagozat Esti tagozaton nincs életkori korlátozás. Költségtérítési díj fizetési kötelezettséggel párosul. 4.18.5 Átiratkozás más iskolából Más iskolából érkező tanuló átvétele, abban az esetben lehetséges, ha a rendelkezik az iskolába beiratkozáshoz szükséges feltételekkel. Az átvételről és csoportba sorolásról az intézményvezető dönt. A vonatkozó szabályok ebben az esetben megegyeznek a más szakról való átiratkozás szabályaival.

4.19 TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE A tanulók az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. Oktatásuk megszervezhető nappali vagy esti munkarend szerint. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozáskor jön létre, ettől kezdve gyakorolhatóak a tanulói jogviszonyon alapuló jogok. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

4.20 A

A tanórák hatékonysága érdekében csoportbontást alkalmazunk. Csoportbontásokat olyan tevékenységi területeken alkalmazunk, ahol csak a kisebb létszám teszi hatékonnyá az oktatást, mert: Csoportbontások elvei:    

- Elengedhetetlen a tanulók folyamatos egyéni korrekciója (pl. idegen nyelv) Szükséges a közvetlen, gyakorlati tevékenységben való folyamatos egyéni segítségnyújtás a férőhelyek száma a speciális tantermeknél korlátozott a tanulók különböző képességszintje, továbbtanulási szándéka kívánatossá teszi a külön csoportok kialakítását

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, és egyes szakmai tantárgyak, csoportbontásban folyik a gyakorlati képzése a tanulóknak adott szakmák esetén. 28. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Csoportok szervezésénél irányadó a tanulói létszám, kialakításuk létszámarányosan történik. Idegen nyelv esetében pedig a választott nyelvnek megfelelően. A választott szakmának megfelelően szakmánként soroljuk osztályokba a tanulókat. Az osztálylétszám kialakításakor figyelembe vesszük a jelentkezettek számát, a tantermeink befogadóképességét és a gazdasági hatékonysági mutatókat. Az osztályokba sorolástól eltérően alakítható ki a nyelvi csoportok összetétele. A fő szempont az induló nyelvtudás szerinti csoportok kialakítása. A számítástechnika tanterem adott befogadóképességéhez kell igazítanunk a nagy létszámú csoportokat, azt is csoportba sorolással oldjuk meg, amennyiben az szükséges. A gyakorlati foglalkozásokon – az intézményvezetéssel egyeztetett időpontokban – a gyakorlati oktatásvezető csoportbeosztást készít, ami alapján vesznek részt a tanulók a foglalkozásokon. 4.20.1 Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei Osztályok indításánál lehetőséget adunk az első hónapban (október 15-ig) más szakterületre való átiratkozásra az iskolán belül. Ennek feltétele, hogy az átiratkozni kívánó tanuló indoklással, írásban kérvényezze ezt. Az átiratkozás igazgatói engedélyezi.

4.21 MAGASABB ÉVFOLYAMBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI A köznevelési törvény 57. §. § (1) bekezdése kimondja: „A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.” A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges lehet. Magasabb évfolyamba akkor léphet tehát egy tanuló, ha teljesítette az adott évben kötelező tantárgyi követelményeket, valamint az előírt gyakorlati óraszámokat. A gyakorlati helyek igazolást állítanak ki a tanulók részvételéről, valamint értékelést adnak a gyakorlati helyen végzett munkájukról, javaslatot tesznek a gyakorlati tárgy érdemjegyére. A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39. §-a alapján: ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való mulasztása meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-át, de nincs igazolatlan hiányzása, szorgalma és elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam ismétlése alól. Mentesítést a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára a nevelőtestület dönti el. Döntésnél nevelőtestület - gyakorlati képző javaslata mellett - figyelembe veszi a tanuló addig mutatott teljesítményét, a hiányzás körülményeit, mérlegeli a jövőbeli előfordulás valószínűségét.

29. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

4.22 SZAKMAI VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI Szakmai vizsgára bocsátás követelményeit az adott szakmára (szakmacsoportra) vonatkozó Szakmai és vizsgakövetelmény, illetve 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről tartalmazza részletesen. Az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat (modulzáró vizsga) Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás (komplex szakmai vizsga)

4.23 KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZŰNTETÉSE Az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha tanuló vizsgára jelentkezett, illetve az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállításának napján, ha nem jelentkezett. Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Erről a tanulónak írásban értesíteni kell az iskolát. Ha a tanuló gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján. Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.

30. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

5 HELYI TANTERV 5.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE Az iskolarendszerű képzés során olyan tantervvel dolgozunk, mely biztosítja a közismereti tantárgyakban megállapított követelményrendszernek alapszintjét, ugyanakkor olyan értékközvetítő modulokat is beépít a képzésbe, melyek színesítik, vonzóbbá teszik a résztvevő csonka iskolázottság, rosszul szocializálódott, mentálisan és más egyéb szempontok folytán halmozottan hátrányos helyzetű, alkalomadtán a roma kisebbséghez tartozó felnőttek számára a tanulást. Ezzel szeretnénk elérni a beiratkozások szaporodását, a lemorzsolódás elkerülését, a kívánatos szakmai eredményeket. Iskolánk kiemelt célja és fontos feladata, hogy a magyarországi roma kisebbség, a legelmaradottabb réteg számára is biztosítsa a felzárkózás lehetőségét. Ezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy számítunk az egyén tudatos, célirányos közreműködésére, a kisebbségi és civil szervezetek aktív, valóságos támogatására, s az intézmény biztosítja a célok eléréséhez szükséges szervezeti és egyéb kereteket. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervre épül: a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

5.2 GIMNÁZIUM ESTI TAGOZAT TANTERVE 5 számú mellékletben szereplő [12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] „Kerettanterv a felnőttoktatás számára”- gimnáziumi kerettanterv a felnőttoktatás 9-12 évfolyama számára Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. ÉVFOLYAM

12. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett Hány órával lett megnövelve megnövelve a szabadon tervezhető a szabadon tervezhető órák órák óraszámából? óraszámából? Anyanyelv, kommunikáció

0, 5

Matematika Földrajz Biológia

1 1 1

Informatika (szabadon órakeret terhére)

tervezhető

31. / 64.

2

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

5.3 GIMNÁZIUM, ESTI TAGOZATÁNAK HETI ÓRASZÁMA: Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

esti

esti

esti

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

1

Magyar irodalom

2

2

2

2

Matematika

3

3

3

3

Fizika

1

1

1

1

Kémia

1

1

1

-

Földrajz

1

1

1

1

Biológia

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

1

1

1

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Történelem ismeretek

és

állampolgári

Szabadon tervezhető (informatika) Összesen

órakeret

2 15

15

15

15

5.4 VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására; felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére. Az iskola a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsga-tárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. Érettségi vizsgára az a tanuló bocsájtható, aki az adott tárgyból teljesítette a gimnáziumi tantervi követelményeket. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak négy kötelező és legalább egy kötelezően választott vizsgatárgyból kell vizsgát tennie. A vizsgázó emellett további vizsgatárgyakat is választhat. Az érettségi középszintű változatára készítjük fel tanulóinkat, annak kötelező és kötelezően választható tantárgyait tekintjük fő tantárgyaknak. Saját tantárgyunk, akkreditált vizsgaanyagunk nincs. Az érettségire való jelentkezést a mindenkor hatályos jogszabályok és rendeletek szabályozzák (Érettségi és vizsgaszabályzat), melyet magunkra nézve kötelezőnek fogadjuk el.

32. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv (angol, német). Választható vizsgatárgyak: biológia, földrajz, informatika A tantárgyak témaköreit és követelményeit a felnőttképzés kerettanterve tartalmazza (1. sz. melléklet). Emelt szinten választható vizsgatárgyak: biológia, földrajz, informatika

5.5 ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Iskolánkban az érettségire való közép- és emelt szintű felkészítés megszervezése két módon történik. A középszintű érettségire való felkészítés minden tantárgyból órarendi keretek között, illetve az emeltszintű felkészítés plusz tanórák (fakultáció) keretében biztosított legalább 5 fő jelentkezése esetén. A tantárgyak többségénél a tanulók alapóraszámban az osztállyal együtt tanulnak, s a plusz órákat külön csoportban teljesítik. Azon tantárgyak esetében, melyeknél a jelentkezők száma nem éri el az 5 főt, az emeltszintű érettségire való felkészítés az órarenden kívüli időben történik, illetve egyéni felkészítés esetén, nincs osztályozás. A következő tanévre vonatkozó érettségi előkészítő csoport választása a 10. osztály második félévében történik. Csak akkor indul csoport, ha legalább 5 fő jelentkezett. Az iskola igazgatója minden év április 20-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról és a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak. A tanulók a közzétételtől számított két héten belül a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket írásban adhatják le. A tanuló által választott tanítási óra a következő tanévben a tanuló számára kötelezővé válik. Választott tantárgyat leadni és felvenni csak lezárt tanév után lehet. Ezen döntésen változtatni csak a következő tanév végén van lehetőség. Ilyen tantárgyat utólag felvenni csak sikeres különbözeti vizsga letétele után lehet. A választás véglegesítésekor a tanulónak írásban kell nyilatkoznia a fentiek elfogadásáról. Amennyiben a tanuló az általa választott tárgyból előrehozott érettségit kíván tenni (11. évfolyamon), akkor a második félév anyagából osztályozóvizsgát köteles tenni. A középszintű érettségi vizsgára történő felkészülés a kerettantervi kötelező óraszámok és a helyi tanterv által meghatározott időkeretben történik Az emelt szintű érettségi vizsgára az emelt szintű oktatás keretében, csoportbontásban valamint a 12. évfolyamon a szabad órakeret terhére történik a felkészítés.

5.6 A KÖZÉP/ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V. 24.) Mm rendelet és a 100/1997 kormányrendelet alapján kerülnek meghatározásra a közép/ emelt szintű érettségi vizsga témakörei 5.6.1 Magyar nyelv és irodalom A) Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció

33. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés B) Irodalom Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 5.6.2 Történelem 1. Az ókor és kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban

1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 34. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 3.2. A honfoglalástól az államalapításig 3.3. Az Árpád-kor

3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak 3.6. Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban7 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4. Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi 6.4. Az ipari forradalom és következményei 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom 7.4. A szabadságharc 7.5. A kiegyezés előzményei 7.6. Gazdasági események és társadalmi változások a dualizmus korában 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

35. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7. A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9. A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2. A határon túli magyarság sorsa 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10.6. A rendszerváltozás 11. A jelenkor 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2. Az európai integráció története 11.3. A „harmadik világ” 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés8 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3. A magyarországi romák 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

36. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 5.6.3 Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1. Halmazok 1.2. Matematikai logika 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.7. Arányosság 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.3. Sorozatok 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1. Elemi geometria 4.2. Geometriai transzformációk 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika 5.1. Leíró statisztika 5.2. A valószínűség-számítás elemei 5.6.4 Idegen nyelv (angol/német) A) Készségek és szövegfajták 37. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 1. Olvasott szöveg értése 2. Nyelvhelyesség 3. Hallott szöveg értése9 4. Íráskészség 5. Beszédkészség B) Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 5.6.5 Biológia 1. Rendszertan

1.1. Az élőlények rendszerezése. Vírusok, prokarióták, egysejtű eukarióták 1.2. Többsejtű eukarióták. Gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szerveződése és életműködései. 1.3. Többsejtű állatok szerveződése és életműködései, ősszájúak és újszájúak. 1.4. Gerincesek 1.5. Növényi és állati szövetek 2. Molekuláris és sejtbiológia (egyed alatti szerveződési szintek) 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az emberi szervezet 3.1. A belső környezet stabilitása, homeosztázis 3.2. Kültakaró 3.3. A mozgás 3.4. A táplálkozás 3.5. A légzés 3.6. Az anyagszállítás 3.7. A kiválasztás

38. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

3.8. A szabályozás (idegrendszer és hormonális szabályozás) 3.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4. Egyed feletti szerveződési szintek (ökológia) 4.1. Élő és élettelen környezeti tényezők 4.2. Populációk, életközösségek (élőhely típusok) 4.3. Bioszféra (anyag és energiaforgalom). Környezet és természetvédelem. 5. Öröklődés, változékonyság, evolúció 5.1 Molekuláris genetika 5.2. Mendeli genetika 5.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 5.4. A bioszféra evolúciója 5.6.6 Földrajz Általános természeti földrajz 1. A földrajzi környezet ábrázolása, térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza10 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség Társadalmi és regionális földrajz 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 5.6.7 Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.2. Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver 39. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.2. A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.2. A táblázatok felépítése 5.3. Adatok a táblázatokban 5.4. Táblázatformázás 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis- kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.2. Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.2. Grafika 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.2. Dokumentumok 9.3. Tájékoztató eszközök

40. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

5.7

TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI,

SEGÉDLETEK

ÉS

TANESZKÖZÖK

Az iskolában lehetőleg olcsó, könnyen hozzáférhető, több tanéven át alkalmazható, az önálló tanulásra alkalmas, azt jól elősegítő tankönyveket kell előírni. A tanulókat - tekintettel a számos hátrányos helyzetű tanuló körülményeire - nem kívánjuk kötelezni a tankönyvek megvásárlására. Törekedni kell, elő kell segíteni és támogatni a speciálisan felnőttoktatási célra szolgáló tankönyvek és segédletek használatát, igénylését, írását. Támogatni kell az iskola szaktanárait abban, hogy sajátos feladatunkhoz alkalmas és elérhető árú segédleteket készítsenek, használjanak A drága, ritkábban használandó segédkönyveket — atlaszok, albumok — az iskolában tárolt tanulói példányoknak a tanítási órán, konzultáción, vizsgán való használatba adásával kell biztosítani. Célszerű a többféle tagozaton azonos tankönyveket használni, amennyiben ez a követelményrendszerrel összehangolható. Törekedni kell tankönyvek, feladatgyűjtemények, témakörök, követelmények, stb. közzétételénél arra, hogy tömör, lényegretörő módon, egyértelműen adják meg az elvárásokat, tekintettel az otthoni tanulás, önálló felkészülés igényére. Az előírandó és a javasolható tankönyvek listáját a tantestület szaktárgyanként egyeztetve készíti el, hagyja jóvá, illetve módosítja. Az iskola minden tanévben már a megrendelés időpontjában elkészíti minden tagozata, osztálya számára egységes formában a tankönyvjegyzéket, melyet minden tanulónak és jelentkezőnek a rendelkezésére bocsát. (A más iskolából gimnáziumunkba átlépő tanulók esetén csak alapos indokkal kívánjuk meglévő könyveinek lecserélését.) A tankönyvrendelés formai lebonyolítása az igazgató feladata. NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

5.8 A

Az intézmény adott évfolyamon a nevelés- oktatás, képzés feladata az alapműveltség megszilárdítása, a szakiskolában, szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák kialakítása. A kompetenciák kialakítását az egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

41. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

5.9 A

FOGLALKOZÁSOK

ÉS

A

A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály számára biztosítsa a szakos ellátást. Nem releváns intézményünkben.

5.10 MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló tanév végi eredménye szerint akkor lép felsőbb osztályba, ha minden kötelező tárgyból elérte az elégséges szintet. Egy vagy két elégtelen javítóvizsgán pótolható. A tantestület dönthet arról, hogy egyes esetekben a tanuló három vagy több tárgyból is javítóvizsgát tehessen. Tantestületi határozattal „feltételesen” magasabb évfolyamba léphet az is, akinek egy tárgyból még nem volt eredményes az éve, és tanulmányait az iskolán belül, ugyanabban az évben kívánja folytatni.

5.11 BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSE A nappali oktatásban a szokásos formákat alkalmazzuk. A gimnáziumi esti tagozaton ezzel együtt lehetősége van a tanulónak évközi beszámolóra, ha órai munkája nem értékelhető, vagy azon javítani kíván. Beszámoltatja a szaktanár a más iskolából átiratkozót, a hiányzás miatt értékelhetetlent, ill. az óralátogatás alól felmentett tanulót. A tanuló teljesítménye, minősítésének formája: Az egész éves tanulói teljesítményt nem csak az órai munkák alapján, hanem vizsgán is mérjük. Ezeket a tanév rendjében maghatározott időben, a teljes tanév anyagából tartjuk, és ennek eredménye döntően (de nem egymagában) határozza meg a bizonyítványba kerülő végső jegyet. Az „előrehozott” vizsga alapján lehetséges az évfolyam gyorsabb elvégzése, akár minden tárgyból, akár egyből. A magatartás és a szorgalom minősítését csak a felzárkóztató oktatásban végezzük el, kizárólag és kiemelten motiválási céllal. Az egyes tantárgyak óraszáma a bele foglalt modulok szerint változtatható, az összes óraszám keretén belül maradva. Az egyes tárgyak feldolgozhatók tömbösített formában is.

42. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

5.12 A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG

Vásárosnamény és környékén a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján roma (cigány) nemzetiség él. Iskolánk tanulói közül sokan tartoznak ehhez a nemzetiséghez, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy mindenki megismerje történelmüket, kultúrájukat, szokásaikat, hagyományaikat. Városunkban Roma Kisebbségi Önkormányzat működik, mellyel kiváló kapcsolatot ápolunk. A városunkban és környék településein élő roma nemzetiségről elmondható, hogy – néhány kivételtől eltekintve – magyar anyanyelvű romák, akik szintén kevésbé ismerik saját nemzetiségi múltjukat. A roma nemzetiséghez nem tartozó tanulók a roma nemzetiségű tanulókkal együtt, tanórai keretben sajátítják el a roma nemzetiségre vonatkozó történelmi, kulturális stb. ismereteket. Ezek az egyes tantárgyak (irodalom, történelem, társadalomismeret) helyi tantervében kerültek

5.13 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagógusokra az egészséges- és a környezettudatos magatartás kialakításában. A felgyorsult társadalmi és gazdasági változások hatása érzékelhető a szülők és diákok szociokulturális hátterében. A demokrácia pozitív következményei mellett sajnos a negatív tényezők is megjelentek. Egyik alapvető gond ma az életminőség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése. A rizikótényezők között az egészségtelen életmód, a környezetre és az egészségre káros emberi magatartás szerepel. Mindezen komplex problémák együttes jelentkezése miatt iskolánk külön gondot fordít ezen problémák kezelésére osztályfőnöki órák keretében előadások segítségével külső szakemberek által.

5.14 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Társadalmunk súlyos szociális problémái érzékenyen érintik a nálunk tanulókat, ezek hatása tetten érhető iskolánkban is. A családok nehéz helyzete (munkanélküliség, szegénység, alacsony iskolázottság, betegség, válás, krízishelyzet stb.) tanulóink egy részénél tanulásimagatartási zavarokat, esélyegyenlőtlenséget okoz. A sikeres iskolai előrehaladás a szociális hátránnyal indulóknál nehezen biztosítható, mert a családtól csak kevés esetben kapunk megerősítést. Az iskola közreműködése a tanulók szocializációja szempontjából alapvető, hiszen kiegészíti a családi, gyakran hiányos szocializációt; s megfelelő értékeket, normákat közvetít. Tanítványaink egy részének adottsága, személyisége, nevelhetősége negatív irányban eltér a vele egy korcsoportban lévőktől. Az iskolai kudarc oka lehet a szülők iskolázatlansága, a család egzisztenciális bizonytalansága, a felbomlott család, az eltartottak nagy száma, a családi deviancia, betegség. A hátrányos családi környezet az iskolai teljesítmény szempontjából fontos készségek kifejlesztésére nem ad lehetőséget, az ebből származó iskolai kudarcok következtében pedig az érintett tanulók elfordulnak az iskola által közvetített értékektől. Az iskolánkból lemorzsolódó tanulók csoportja nagy valószínűséggel a leszakadó rétegbe tartozók számát növelné, ezért a tanulók megtartása a törekvésünk.

43. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL KAPCSOLÓDÓ ELVEK

5.15 A

ÖSSZEFÜGGŐ,

MINŐSÍTÉSÉHEZ

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A pedagógusok a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló, az esélyegyenlőséget biztosító tevékenységek: 

helyzetfeltárás,



a segítő tevékenység formáinak, megszervezése (egyéni beszélgetés, törődés, előadás)



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,



a pedagógusok segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,



szoros kapcsolat az illetékes polgármesteri hivatallal, roma nemzetiségi önkormányzattal, gyermekjóléti szolgálattal és szakszolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,



roma koordinátor segítő tevékenysége, kapcsolattartása a helyi roma családokkal,



együttműködés civil szervezetekkel (pl.: Polgárőrség),



a továbbtanulás irányítása, segítése,



felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése

44. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

6 SZAKMAI PROGRAM (A SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMÁRA) A 2011. évi CLXXXVII. a szakképzésről szóló törvény 8. § (1) bekezdése alapján az iskolánkban a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik, mely a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet mellékleteit képezik. A szakképzés iskolánkban egyrészt szakiskolai formában, 8 vagy 10 évfolyamos alapképzettséggel történik, másrészt szakközépiskolai, érettségi utáni szakmákban, általában más iskolákból érettségi bizonyítvánnyal érkező tanulók számára. A szakmák és programok a mindenkori jogszabályi (szakképzési és felnőttképzési törvény és rendeletek) előírásai szerint módosulnak, másrészt a munkaerő-piaci és a tanulói igények aktuális változása szerint. Valamennyi iskolánkban oktatott szakma esetében csakis az új, a többször módosított OKJhoz kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények felhasználásával folytatjuk a képzést.

6.1 OKTATOTT SZAKMÁK 6.1.1 A 2013/ 2014- es tanévtől indítani kívánt szakképzési évfolyamok Kizárólag szakképzési évfolyammal működő szakközépiskolai szakképzés nappali és esti munkarendben Irodai asszisztens

OKJ 54 346 01

Kereskedő

OKJ 54 341 01

Pénzügyi és számviteli ügyintéző

OKJ 54 344 01

Logisztikai ügyintéző

OKJ: 54 345 01

Vám-, jövedéki- és termékdíj-ügyintéző

OKJ: 54 344 03

Gazdasági informatikus

OKJ: 54 481 02

Informatikai rendszergazda

OKJ: 54 481 04

szakmákban, továbbá ezek vizsgáztatása. 6.1.2 Szakmai alap- és középfokú oktatás Esti és nappali munkarendű szakiskolai nevelés-oktatás, ezen belül a megfelelő szakmai orientációs és előkészítő tantárgyak, valamint szakmai képzés a következő szakmákban, és ezek vizsgáztatása: Eladó

OKJ: 34 341 01

Virágkötő és virágkereskedő

OKJ: 34 215 04

Virágdekoratőr

OKJ: 35 215 02

Számítógép-szerelő, karbantartó

OKJ: 34 523 01

Az oktatott szakmák mindegyikénél — elsődlegesen a kötelező Szakmai és Vizsgakövetelmények és kompetenciák figyelembe vételével — a központilag kiadott szakmai programokat tekintjük irányadónak, a szakmai modultérkép alkalmazásával. Törekszünk az egyes szakterületek közötti elágazások, ráépülések lehetőségeinek 45. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

kiaknázására. Amennyiben egy tanuló egyes modulokból sikeres, másokból sikertelen vizsgát tenne, segítjük a lehető legjobb továbblépési lehetőség megtalálására. (Esetleg részszakképesítés formájában.) A közeljövőben semmiképpen sem célunk saját egyedi szakmai programokat kifejleszteni (ezt a gyorsan változó piaci és tanulói igények és tantestületünk teherbíró képessége nem is tennék lehetővé), hanem a szakterületükön elismert, elfogadott kutatók által kimunkált, sokak által kipróbált központi módszerek, eszközök átvételével, helyi megvalósításával kívánjuk a szakképzés ügyét szolgálni. Az egyes szakképzési osztályok, csoportok oktatás-szervezési formáit (nappali / esti tagozat) egyrészt a tanulók lehetőségei, igénye, másrészt az iskolánk tárgyi feltételeinek (tanterem / eszköz) kapacitása határozza meg. A szakmai gyakorlat helyszíne (minthogy számos ügyviteli, ill. informatikai képzésünk van) legtöbbször az iskolánkban rendelkezésre álló számítógépes tanterem és taniroda. Ezek közös használata szükség esetén — bizonyos szervezési módszerekkel — az egyes telephelyek között is megoldható, mivel azok egymástól nem túl nagy távolságra találhatók, ill. a felnőtt tanulók rugalmasan meg tudják szervezni saját és társaik utaztatását is. A többi gyakorlati helyet külső munkáltatók bevonásával biztosítjuk, mindig az adott képzés által igényelt mértékben. (Ez az iskola részéről a szervezési munka folyamatosságát és a „gyakorló hely” nagyfokú rugalmasságát feltételezi, de megoldható.)

46. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ 54 481 02

(A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 1 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 11499-12 2 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 2 2 11498-12Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén) 1 10815-12 Információtechnológiai alapok 2 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 5 8 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, Munkaszervezési ismeretek munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés gyakorlat 5 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 9 10826-12 Hálózatok, programozás és adatbázis- Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat kezelés Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek 5,5 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 9 10828 -12 Hálózati ismeretek II. 6 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Hálózati ismeretek II. gyakorlat 7 IT hálózat biztonság 2 IT hálózat biztonság gyakorlat 3 összes óra 14 21 16 19 összes óra 35 160 35

47. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

IRODAI ASSZISZTENS OKJ 54 346 01

(A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 8 60 10067-12 Levelezési ismeretek 2 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat 5,5 85 10070-12 Kommunikáció alapjai 4 Munkahelyi kommunikáció Üzleti kommunikáció gyakorlat 4 15 Gazdasági alapismeretek 4 10066-12 Jogi ismeretek 2,5 Gazdálkodási alapfeladatok Vállalkozási ismeretek 4 Bizalmas információ kezelés technikája 1,5 10068-12 Gyorsírási alapismeretek gyakorlat 9 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés Dokumentáció készítése a gyakorlatban 8 Ügyviteli ismeretek 4 Marketing alapjai 2 10069-12 Időgazdálkodás 2 Irodai asszisztensi feladatok Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat 6 összes óra 17,5 17,5 12 23 összes óra 35 160 35 48. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

KERESKEDŐ OKJ 54 341 01 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás képzések esetén)

Foglalkoztatás II. I. (érettségire

2

épülő

Foglalkoztatás I. A marketing alapjai 10032-12 Marketing Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, Vezetési ismeretek elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Értékesítési gyakorlat Értékesítés idegen nyelven összes óra összes óra

49. / 64.

2 3 3

20

6

80

5

60

11 1 5,5 4 2 4 2 8 7 21 35

14 160

4 24 35

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 345 03 (A

szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 A marketing alapjai 4 10032-12 Marketing Marketing a gyakorlatban 1 20 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 12 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, Vezetési ismeretek 2 elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban 5 80 Áruforgalom 6 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 4 60 Logisztika 4 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai Készletgazdálkodás gyakorlat 5 Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat 6 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 8 Közlekedés- és gazdaságföldrajz 2 Raktározás 3 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás Raktározás gyakorlata 4,5 összes óra 25 10 19,5 15,5 összes óra 35 160 35

50. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 01

(A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti

óraszáma évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 Szakmai idegen nyelv 2 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 7 Ügyviteli gyakorlatok 6 Általános statisztika 2 Statisztika gyakorlat 2 Pénzügyi alapismeretek 5 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat 1 Adózási alapismeretek 2 Adózás gyakorlat 1 Számviteli alapismeretek 5 Számvitel gyakorlat 1 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 5 11505-12 Könyvelés számítógépen Könyvelés számítógépen 4 10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés Számvitel 6 Vállalkozás-finanszírozás 3 Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat 1 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Adózás 4 Elektronikus adóbevallás gyakorlata 2 Projekt-finanszírozás 2 11501-12 Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata 2 Projektfolyamatok követése 2 11502-12 Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata 1 összes óra 24 11 25 10 összes óra 35 35 51. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

VÁM- JÖVEDÉKI ÉS TERMÉKDÍJ ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 344 03

(A szakmai követelménymodulokhoz rendelt

tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 1 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 1 Szakmai idegen nyelv 2 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 7 Ügyviteli gyakorlatok 6 Általános statisztika 2 Statisztika gyakorlat 2 Pénzügyi alapismeretek 5 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Pénzügy gyakorlat 1 Adózási alapismeretek 2 Adózás gyakorlat 1 Számviteli alapismeretek 5 Számvitel gyakorlat 1 Jogi-, adójogi szabályozás keretei 2 10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása Jogi-, adójogi gyakorlat 1 Jövedéki szabályozás 5 10157-12 Jövedéki feladatok ellátása Jövedéki gyakorlat 2 Környezetvédelmi termékdíj alapismeret 5 10158-12 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása Hulladékgazdálkodás gyakorlata 2 Vámjogi szabályozás 5 10159-12 Vámjogi feladatok ellátása Vámjogi gyakorlat 2 Vámtarifa és áruosztályozás 5 10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Áruosztályozás gyakorlata 3 összes óra 24 11 25 10 összes óra 35 0 35 52. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Informatikai rendszergazda 54 481 04 (A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként) Szakmai kerettanterv ajánlás alapján. Forrás: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=440#table1-Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13. 2/14. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

munkaszervezés,

0,5 2 2 2 1

Információtechnológiai alapok

10815-12 Információtechnológiai alapok Szakmai életpálya-építés, kommunikáció

1

Információtechnológiai gyakorlat

2 5

munkahelyi Munkaszervezési ismeretek

10826-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

8 5 9

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

9

Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság

7 2

IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra

14 35 53. / 64.

21 160

16 35

3 19

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

6.1.3 A 2012/ 2013- as évben indított szakképzési évfolyamok (régi OKJ, szakmai és vizsga követelmény szerint) A szakképző évfolyamok esetén az alábbi rendeletben megtalálható kerettanterveket vettük át teljes egészében Pénzügyi- számviteli ügyintéző OKJ 52 344 01 0000 00 00: 21/2009 (X:9) PM módosító rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény szerint Logisztikai ügyintéző OKJ 54 345 02 0000 00 00 15/2008 (III. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsga követelmény szerint A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazza a szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a kilencedik vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében (de legkésőbb keresztfélévben 2013 februárjában) vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. A régi OKJ szerinti, érettségire épülő szakképesítés-ráépülések megszerzésére irányuló képzések szintén a 2012/2013-as tanévben indulhattak utoljára, a 2013/14-es tanévtől pedig már csak az új OKJ szerinti szakképesítés-ráépülések képzése indítható. A tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók –beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat.

54. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Logisztikai ügyintéző OKJ 54 345 02 0000 00 00 A tananyagegység sorszám

óraszám

1 2

azonosítója

319/1.0/0061-06 adminisztráció 319/2.0/0061-06 számítástechnika

elmélet igényes gyakorlati

elmélet Üzleti

Alkalmazott

gyakorlati

összesen

18

36

18

72

18

36

0

54

3

319/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra 72 és üzleti kommunikáció

0

0

72

4

319/4.0/0061-06 Szakmai 126 kommunikáció idegen nyelven

0

0

126

5

319/1.0/0062-06 Marketing- és PR198 alapismeretek

0

0

198

0

108

270

0

0

36

6

7

319/1.0/0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának 162 követelményei I. 319/2.0/0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának 36 követelményei II.

8

319/1.0/0118-06 Áruterítés I.

36

0

36

72

9

319/2.0/0118-06 Áruterítés II.

128

0

96

224

10

319/1.0/0119-06 Az anyagbeszerző 32 munkakör követelményei I.

0

0

32

11

319/2.0/0119-06 Az anyagbeszerző 178 munkakör követelményei II.

0

110

288

12

319/1.0/0391-06 A Logisztikai 78 ügyintéző speciális feladatai I.

0

50

128

13

319/2.0/0391-06 A Logisztikai 192 ügyintéző speciális feladatai II.

0

0

192

14

319/3.0/0391-06 Szakmai idegen 72 nyelv

0

0

72

72

418

1836

Mindösszesen:

1346

55. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Pénzügyi- számviteli ügyintéző OKJ 52 344 01 0000 00 00 sorszám

A tananyagegység

1 2

óraszám elmélet elmélet igényes gyakorlati gyakorlati

azonosítója

287/1.0/1968-06 Közgazdaságtan32 Mikroökonómiai ismeretek 287/2.0/1968-06 Közgazdaságtan40 Makroökonómiai ismeretek

összesen

0

0

32

0

0

40

3

287/3.0/1968-06 Gazdasági jog

36

34

0

70

4

287/4.0/1968-06 Marketing alapjai 287/5.0/1968-06 Az üzleti vállalkozás működése 287/1.0/1969-06 A vállalkozások általános pénzügyei 287/2.0/1969-06 Vállalkozások finanszírozása 287/3.0/1969-06 Adózási ismeretek 287/4.0/1969-06 Pénzügyi feladatok a gyakorlatban

36

0

0

36

70

34

0

104

85

0

0

85

80

0

0

80

127

0

0

127

0

72

0

72

10 287/5.0/1969-06 Adózás a gyakorlatban 0

64

0

64

0

0

32

0

0

178

5 6 7 8 9

287/1.0/1970-06 Számviteli 32 alapismeretek 287/2.0/1970-06 Gazdasági események 12 178 könyvelése 11

13 287/3.0/1970-06 Zárlati munkálatok 287/4.0/1970-06 Számviteli alapismereti 14 gyakorlatok 287/5.0/1970-06 Könyvvezetési 15 gyakorlat 287/6.0/1970-06 Analitikus 16 nyilvántartások 17 287/1.0/1971-06 Irodai ügyviteli alapok 287/2.0/1971-06 Statisztikai 18 alapismeretek 19 287/3.0/1971-06 Statisztika gyakorlatok 287/4.0/1971-06 Számítástechnikai és 20 adatfeldolgozási ismeretek 287/5.0/1971-06 Könyvviteli és 21 pénzügyi számítógépes programok

30

0

0

30

0

24

0

24

0

80

0

80

0

52

0

52

18

72

0

90

54

0

0

54

0

36

0

36

4

32

0

36

0

66

0

66

Mindösszesen:

822

566

0

1388

56. / 64.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI 6.1.4 Szakiskola óraterve ELADÓ OKJ 34341 01

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és Munkahelyi egészség biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I.

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam elméleti heti óraszám

ögy

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

gyakorlati heti óraszám

és 1 1 2

10025-12 A kereskedelmi egység A működtetés szabályai A működtetés szabályai működtetése gyakorlat 11507-12 Az lebonyolítása

elméleti heti óraszám

áruforgalom Áruforgalom

2 3 2

1

Áruforgalom gyakorlata

1 6

10027-12 A ruházati cikkek és a Áruforgalmazás vegyes iparcikkek forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata I.

1

10028-12 Az élelmiszerek, vegyi Áruforgalmazás II. áruk és gyógynövények Áruforgalmazás gyakorlata II. forgalmazása Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. 10029-12 A műszaki cikkek Áruforgalmazás gyakorlata III. forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II.

2

Összes óra

8

Összes óra

17

1 2

4

5

1 4

1 6

4

1 1

2 3

1 3

4,5

1 9

6 140

57. / 64.

25

1 19

9 140

25,5

16,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI SZÁMÍTÓGÉP SZERELŐ, KARBANTARTÓ OKJ 34 523 02

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Információtechnológiai Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, Munkaszervezési ismeretek munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1 0,5 2 2 2 2 3 3

3

Hálózati ismeretek gyakorlat

2

2

Operációs rendszerek

2

Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 3 Számítógépes Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

4

Összes óra

9

8

Összes óra

17

10834 -12 hibaelhárítás

ögy

3/11. évfolyam

Foglalkoztatás I.

10815-12 alapok

10833-12 Hálózati alapok

2/10. évfolyam

3

5

6 9 11 140

58. / 64.

5,5

25

7,5

14

10 140

25,5

15,5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

VIRÁGKÖTŐ ÉS VIRÁGKERESKEDŐ OKJ 34 215 04 1/9. évfolyam Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11074-12 kezelés

Növényismeret

és

-

Növényismeret és -kezelés

elméleti heti óraszám

11077-12 Virágeladás alapjai

Virágkötészet

gyakorlati heti óraszám

ögy

elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

2 2

2 2

2 4

3

2

2 3

2 4

3

Virágeladás alapjai gyakorlat

4

2 3

4

Virágkereskedelem 11076-12 Virágkereskedelem

elméleti heti óraszám

1,5

Virágkötészet gyakorlat Virágeladás alapjai

ögy

3/11. évfolyam

1

Növényismeret és kezelés gyakorlat 11075-12 Virágkötészet

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam

3

Virágkereskedelem gyakorlat

2 4

3

Vállalkozási ismeretek

3

Vállalkozási gyakorlat

4

Összes óra

9

Összes óra

17

8

59. / 64.

140

9

140

25

16

140

12,5

140

25,5

13

PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREGI

Virágdekoratőr OKJ: 35 215 02 Elm.

Szakmai követelménymodulok

Gyak.

Tantárgyak heti óraszám Térberendezés

4

Térberendezés gyakorlat

10

Tervkészítés 11078-12 Térberendezés

2

Tervkészítés gyakorlat

3

Művészeti ismeretek

4

Rajz és műszaki ismeretek

4

Rajz és műszaki gyakorlat

8

Összes óra:

14

Összes óra:

21 35

60. / 64.

BEREGI

7 ZÁRADÉK 7.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBALÉPÉSE A Pedagógiai Program 2013. december 1 napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Pedagógiai Program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző.

7.2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA A teljes program átfogó felülvizsgálata vagy a jogszabályi háttér változásával, vagy kétévenként (legközelebb 2015. március hónapban) esedékes. A program nyilvánosságának biztosítása: 

1 példány elhelyezve az igazgatói irodában



1 példány elhelyezve az iskolatitkárnál (elektronikus forma)



honlap: www.bereg-szakkepzes.hu/

A Pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2013. december 1-ei ülésén véleményezte és az Nkt. 70.§ (2) felhatalmazásával élve döntött annak elfogadásáról.

7.3 A

PEDAGÓGIAI

PROGRAM

FENNTARTÓRA

TÖBBLETKÖTELEZETTSÉGE

A Pedagógiai Program a fenntartóra nem hárít többletkötelezettséget Kelt: Vásárosnamény, 2013. december 1.

............................................. igazgató

P.H.

61. / 64.

HÁRULÓ

BEREGI

7.4 AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI A Pedagógiai Programot az intézmény tanuló közössége 2013. december 3. – án megtárgyalta. A tanuló közösség nevében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a tanulóközösség véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

............................................. tanuló közösség képviselője Iskolaszék nem működik az intézményben, ennek hiányában a jelen Pedagógiai Programot az intézmény szülői közösségének képviselői 2013. december 3. – án megtárgyalták. A szülői közösség nevében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szülőiközösség véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott módón gyakorolta.

............................................. szülői közösség képviselője

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2013. december 4- én tartott értekezletén elfogadta.

............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag

A Pedagógiai Programot az intézményi tanács 2013. december 4- én tartott értekezletén elfogadta.

............................................. intézményi tanács elnöke 62. / 64.

BEREGI

7.5

FENNTARTÓI NYILATKOZAT

Jelen Pedagógiai Programot a Bereg Szakképzéséért Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma 2013. december 4.- én tartott kuratóriumi ülésén megismerte és megtárgyalta és jóváhagyásra javasolta. Az Pedagógiai Program rendelkezései a fenntartóra semmilyen többletkötelezettséget nem hárít. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult képviselője az Pedagógiai Program fenti rendelkezéseivel egyetértek, azokat jóváhagyom. Kelt: Vásárosnamény, 2013. december 4.

............................................. fenntartó képviselője/ kuratórium elnöke

63. / 64.

BEREGI

64. / 64.