PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAIPEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

2010.

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010.

Tartalomjegyzék SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT _____________- 5 I.

Az ÁMK egységes nevelési rendszere ________________________________________ - 5 -

II.

Az intézmény felépítése, tevékenységformái __________________________________ - 6 -

III.

Az ÁMK társadalmi környezete __________________________________________ - 9 -

IV.

Kapcsolatok __________________________________________________________ - 9 -

V.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai __________ - 12 Alapelvek________________________________________________________________________ - 12 Célok ___________________________________________________________________________ - 13 Feladatok ________________________________________________________________________ - 13 -

SÜKÖSD - ÉRSEKCSANÁD ÁMK ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK NEVELÉSI PROGRAMJA __________________________________________________________- 15 I. Bevezetés_________________________________________________________________ - 15 II. Gyermekképünk__________________________________________________________ - 15 III. Óvodaképünk ___________________________________________________________ - 16 1. Óvodánk szociokulturális környezete ________________________________________________ - 17 2. Óvodánk sajátosságai ____________________________________________________________ - 18 3. Óvodánk szerkezete______________________________________________________________ - 19 -

IV. Óvodai nevelésünk alapelvei _______________________________________________ - 20 V. Nevelési céljaink __________________________________________________________ - 21 VI. Óvodai nevelésünk általános feladatai _______________________________________ - 21 1. Az óvoda szerepe az egészséges életmód kialakításában _________________________________ - 22 2. Érzelmi nevelés és közösségi nevelés/szocializáció biztosítása ____________________________ - 25 3. Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés __________________________________ - 28 -

VII. Az óvodai élet megszervezése ______________________________________________ - 30 1. Óvodánk személyi feltételei _______________________________________________________ 2. Tárgyi feltételek_________________________________________________________________ 3. Távlatok, hagyományok, ünnepek ___________________________________________________ 4. Az óvodai élet tervezése, dokumentumok _____________________________________________

- 31 - 33 - 34 - 35 -

VIII. Egyéni bánásmód, differenciálás __________________________________________ - 37 IX. Fejlesztőprogram a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére ______________ - 38 X. Cigány kisebbséghez tartozó gyermekek fejlesztése _____________________________ - 39 XI. Az óvoda kapcsolatrendszere ______________________________________________ - 40 1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái _____________________________ 2. Az óvoda és az iskola kapcsolata - Óvoda-iskola átmenet ________________________________ 3. Közművelődési intézmények_______________________________________________________ 4. Szakszolgálatok _________________________________________________________________

- 40 - 43 - 45 - 45 -

XII. Az óvodai élet tevékenységformái __________________________________________ - 46 1. A játék ________________________________________________________________________ 2. A munka ______________________________________________________________________ 3. A tanulás ______________________________________________________________________ 4. Környezeti nevelés ______________________________________________________________ 5. Mese – vers ____________________________________________________________________ 6. Ének-zene, énekes játék___________________________________________________________ 7. Rajzolás, mintázás, kézi munka_____________________________________________________ 8. Testi nevelés ___________________________________________________________________

-2-

- 46 - 49 - 51 - 53 - 58 - 60 - 62 - 64 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. XIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység a nevelési programunkban ____________________________________________________________ - 68 XIV. HHH gyermekek speciális fejlesztése – integrációs program ___________________ - 70 XV. Az óvoda eszköz - és felszerelési jegyzéke ___________________________________ - 80 XVI. A kompetencia alapú nevelés fenntarthatósági ütemezése______________________ - 84 -

SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA_______- 85 I. Bevezető, helyzetelemzés____________________________________________________ - 85 II. Az általános iskolai és alapfokú művészetoktatási intézményegység küldetésnyilatkozata _ 86 III. Az általános iskolai és alapfokú művészetoktatási intézményegység nevelési programja- 87 1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei ___________________________________________________ - 87 2. Nevelő-oktató munkánk céljai______________________________________________________ - 88 3. A nevelő-oktató munkánk feladatai__________________________________________________ - 90 4. A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere _____________________________________ - 92 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok______________________________ - 94 6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ___________________________________________ - 97 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek _________________ - 99 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ____________________________ - 101 9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ________________________________ - 102 10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ____________________ - 104 11. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek ________________ - 107 12. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése és oktatása__________________________ - 121 13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek __________________________________ - 122 14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke _____________________________________________________________ - 124 15. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, ______________________________ - 125 továbbfejlesztésének lehetőségei ____________________________________________________ - 125 16. Környezeti és egészségnevelési program ___________________________________________ - 128 Környezeti nevelés _____________________________________________________________ - 128 Testi és lelki egészség___________________________________________________________ - 128 Alapelvek, célok, értékek a környezeti- és egészségnevelésben___________________________ - 129 A program feladatai ____________________________________________________________ - 130 A program területei_____________________________________________________________ - 135 A környezet- és egészségvédelem jeles napjai ________________________________________ - 138 17. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok ________________________________ - 141 Jogi háttér ____________________________________________________________________ - 141 A fogyasztóvédelmi oktatás célja __________________________________________________ - 141 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei __________________________________________ - 142 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban____________________________________ - 143 Módszertani elemek ____________________________________________________________ - 144 18. IKT stratégia _________________________________________________________________ - 145 -

IV. Helyi tanterv ___________________________________________________________ - 150 1. Kompetencia alapú oktatás _______________________________________________________ - 150 1.1. Az iskoláinkban bevezetésre került kompetencia alapú oktatási programcsomagok ____ - 158 1.2. A kompetencia alapú oktatás jegyében - részben kötelező tanulási időben, részben tanórán kívüli időkeretben - megvalósuló kompetencia elemek, tevékenységek ____________________ - 179 1.3. A „TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0162 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés SükösdÉrsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeiben” pályázat fenntartásának biztosítása ________________________________________________________ - 182 2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik, az előírt tananyag és követelmények; A nem szakrendszerű oktatás________________ - 187 3. Alapfokú művészetoktatás: zeneművészeti ág (csak Érsekcsanádon) _______________________ - 202 -

-3-

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. 4. Az előírt tananyag és követelmények (helyi tantárgyi tantervek jegyzéke)___________________ - 206 5. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ________________________________ - 208 6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ______________________________________ - 210 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, értékelésének követelményei és formái a Kt. 48. § (1) b) alapján________________________________________________________________ - 214 8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ____________ - 220 9. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája __________________ - 225 10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ___________________________________________________ - 225 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek __________________________ - 227 12. Cigány kisebbségi oktatás - csak a sükösdi iskolában __________________________________ - 231 13. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása ____________________________________ - 232 14. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése ___________________________________ - 240 -

SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁMK KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA ____________________________________________- 242 I. Az ÁMK könyvtára ______________________________________________________ - 243 II. A közművelődést biztosító Művelődési Ház___________________________________ - 248 -

MELLÉKLETEK _______________________________________________________- 251 A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ______________________________________________________- 252 A PEDAGÓGIAI –MŰVELŐDÉSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA- 253 -

-4-


SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Programunkat azoknak a családoknak ajánljuk, akik az iskolától magas szintű anyanyelvi kultúrával rendelkező, idegen nyelvet beszélő, a világra nyitott, természettudományos alapismeretekkel rendelkező, önmagukért és környezetükért felelősséget vállaló, demokratikus elveket valló polgárok nevelését várják. Olyanokét, akik az európai szellemiségben, erkölcsben élő magyarság történelmén, hagyományain, eredményein nevelkednek, és azokat képesek és akarják továbbvinni. Programunk készítése során megkerestük azokat a minden intézményegység által elfogadható értékeket, amelyek egy közös pedagógiai-művelődési programba foglalhatók, és megtartottuk a funkciójukban egymástól különböző feladatot ellátó egységek egyéni arculatát tükröző szakmai programját is. Az egyes nevelési évek illetve tanévek feladatainak meghatározása az intézményegységek és tagintézmények éves munkaterveiben fogalmazódik meg.. Az óvodai, iskolai, közművelődési teljesítmények értékelése az IMIP szerint valósul meg.

I. Az ÁMK egységes nevelési rendszere Általános művelődési központunk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Érsekcsanád, Sükösd községek lakosságának a neveléshez, az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogai érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. A pedagógiai-művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentős mértékben helyi egyetértéssel – rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye. A program szerkezete is az egység megteremtését célozza, valamennyi intézményegységre vonatkozóan biztosítja az együttműködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását. Az egyes intézményegységek – csak rájuk vonatkozó – sajátosságait külön fejezetek biztosítják.

-5-


II. Az intézmény felépítése, tevékenységformái Sükösd- Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Alapító okiratának kivonata Az intézmény felépítése, tevékenységformái Az intézmény neve: Sükösd- Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Az intézmény rövid neve: Sükösd - Érsekcsanád ÁMK Intézmény típusa: Általános Művelődési Központ Az intézmény alapítója: Sükösd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Az alapítás időpontja: 2004. V. 27. OM azonosítója: 027845 Költségvetési törzsszáma: 632054 Az intézmény jogállása: helyi önkormányzati költségvetési szerv, jogi személy Az intézmény működési területe: Sükösd nagyközség és Érsekcsanád község közigazgatási területe Az alapító szervek neve és címe: Sükösd Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (6346 Sükösd, Dózsa Gy. út 201. ) Érsekcsanád Község Önkormányzat Képviselő-testülete (6347 Érsekcsanád, Dózsa Gy. út 77.) Az intézmény irányító szervének neve, címe: Sükösd – Érsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 6346 Sükösd, Dózsa Gy. út 201. Az intézmény székhelye: 6346 Sükösd, Deák F. u. 123. Az intézmény szervezeti felépítése, az intézményegységek és tagintézmények neve és címe: Sükösd –Érsekcsanád ÁMK Óvodája (óvodai intézményegység) az óvodai intézményegység székhelye: 6346 Sükösd, Dózsa Gy. út 183. -

Sükösd – Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Sükösdi Tagintézménye - Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Óvodájának Érsekcsanádi Tagintézménye (6347 Érsekcsanád, Deák F. u. 19.)

Sükösd – Érsekcsanád ÁMK Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye (általános iskolai és alapfokú művészetoktatási intézményegység): Intézményegység székhelye: 6346 Sükösd, Deák F. u. 123. - Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája (6346 Sükösd, Deák F. u. 123.)

-6-


- Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye (6347 Érsekcsanád, Deák F. u. 3.) Sükösd – Érsekcsanád ÁMK Közművelődési és Közgyűjteményi Intézményegysége: Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Községi és Iskolai Könyvtára Az intézményegység székhelye: 6346 Sükösd, Dózsa György út 199. Telephely: Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Községi és Iskolai Könyvtára 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 52. (iskolai telephely-könyvtár) - Sükösd- Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Művelődési Háza Az intézmény feladatellátását szolgáló további telephelyek: - 6346 Sükösd, Deák F. u. 91. (óvodai telephely) - 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 52. (iskolai telephely-könyvtár) - 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 87. (iskolai telephely-napközi) Az intézmény alaptevékenységei szakfeladatonként, megnevezéssel: Óvodai intézményegység: Alaptevékenység területei: 851010 Szakfeladatok: 811000 Építményüzemeltetés 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás

Általános iskolai és alapfokú művészetoktatási intézményegység: Általános iskola: Alaptevékenység területei: 852010 - 855911 általános iskolai napközi otthoni nevelés az 1-8. évfolyamon - 855912 sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése - 855913 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése - 855914 általános iskolai tanulószobai nevelés 1-8 évfolyamon - 855915 sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése - 855916 nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése A nevelési oktatási tevékenység sajátosságai: - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban: 852031

-7-


Szakfeladatok: 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 811000 Építményüzemeltetés 813000 Zöldterület-kezelés 821900 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 852000 Alapfokú oktatási intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és - támogatása Közművelődési és Közgyűjteményi intézményegység: Szakfeladatok: 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások Művelődési házak tevékenysége (Sükösd): Szakfeladatok: 910501 Közművelődési tevékenységek és támogatásuk 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Kiegészítő és kisegítő tevékenység: nincs Egyéb intézményi szolgáltatások Szakfeladat: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés

-8-


III. Az ÁMK társadalmi környezete Mindkét település Bács-Kiskun megye délnyugati részén fekszik, a Dunától 5 km-re. Budapesttől délre 150 km, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől délnyugatra 100 km távolságra van, az 51. számú. főút mentén. A Dunán a közelben két hídon is átkelhetünk: a Türr István híd 8, a Szent László híd l6 km távolságra van. A két település közötti távolság 3 km. A településeken élők alapvető gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság. Tanulóink szülei közül igen sok a munkanélküli. Kedvezőtlen anyagi helyzetben élnek és anyagi gondokkal küszködnek. A szülők iskolázottsága igen alacsony: 2/3 részük 8 általánost, ill. szakmunkásképzőt végzett. Főiskolai vagy egyetemi végzettséggel mindössze 4 –5 % rendelkezik. A községek lakossága alapvetően magyar. Sükösdön a népesség kb. 10 %-a cigány, az iskolában 19-20 % a cigány tanulók aránya. Szüleik közül csak néhányan rendelkeznek állandó munkahellyel.

IV. Kapcsolatok Az intézményi eredményes együttműködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, melynek részleteit a Szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a községekben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész községet vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintő feladatainak megoldásához. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei szerződésbe is foglalhatók, akár az egész intézmény vagy valamelyik intézményegység az egyik közreműködő. A nevelő-oktató munkát segítő szervezetekkel való kapcsolattartás • Kapcsolattartás a fenntartóval • Kapcsolattartás a tagintézményekkel • Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel Együttműködés formái az óvodákban: A gyermekek megismerése óvodába lépés előtt; közös programok szervezése Szülői tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Lehetőség biztosítása logopédussal és a fejlesztő óvodapedagógussal való kommunikációra A szülők szemléletének pozitív befolyásolása a helyi iskolaválasztás előnyben részesítése érdekében. Együttműködés formái az iskolákban: A szülőkkel való rendszeres információcsere

-9-


A szülők aktivizálása az iskolai kulturális rendezvényeken, a közös kirándulásokon való részvételre, szervezőmunkára, társadalmi munka végzésére. Az integrációs program keretében háromhavonkénti tanulói értékelés A kapcsolattartás módja: Szülői értekezletek (közös és osztály). Fogadóórák havi egy alkalommal Nyílt tanítási napok (Érsekcsanád), nyílt tanítási hetek (Sükösd) szervezése. Rendezvények: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, szavalóverseny támogatása, karácsonyi ajándékkészítés, gyermeknap, sportnap, tanév végi jutalmazás, alapítványi bál. A kapcsolattartás új formája: e-mail és telefon.

• Kapcsolattartás az alapítványokkal 1. 2. 3. 4.

„Sükösdiek a Gyermekekért” Alapítvány Sükösdi Óvodásokért Közhasznú Alapítvány Bíber Alapítvány (Érsekcsanád) Velünk-Értük Alapítvány az Érsekcsanádi Óvodáért

• Kapcsolattartás a Diákönkormányzattal (DÖK) A kapcsolattartás formáit, módját a Szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkatervek részletesen tartalmazzák. • Kapcsolattartás a középiskolákkal – Együttműködési megállapodások szerint Jelky András ÁMK Szakképző Iskolája, Baja Bereczki Máté Szakképző Iskola, Baja Bányai Júlia ÁMK Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Baja Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola, Kecskemét • Kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzatokkal – Együttműködési megállapodások szerint A községeinkben német és cigány kisebbségi önkormányzat működik. • Kapcsolattartás a Tanodával Sükösdön Sükösdön sikeres pályázat eredményeképpen a 2009/2010. tanévben elindult a Tanoda. Az 5-8. évfolyamos halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink vesznek részt a programban. A tanodai programban benne foglaltatik az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a tanulási-művelődési technikák kialakítása, a szabadidő-kultúra gazdagítása. • Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Apáczai Kiadóval bázisiskolai szerződés szerint Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal

- 10 -


Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságával, melynek szakvéleménye alapján folyik az SNI tanulók fejlesztése. Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadóval, mely pedagógiai véleményt állít ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok vizsgálata alapján. Szakembereik ellátják az intézményben a gyógytestnevelést, logopédiai fejlesztést, valamint elvégzik a fejlesztett tanulók értékelését. Az községi egészségügyi dolgozókkal – iskolaorvos, fogorvos, védőnő – az éves iskola-egészségügyi munkatervek szerint. A sportkörrel együttműködünk az edzések, a bajnokságok lebonyolításában. Az egyházakkal.

- 11 -


V. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai Alapelvek 1. A két község lakóinak minden generációja intézményünkben találja meg alapvető nevelési, oktatási, művelődési, szórakozási, sportolási igényeinek megvalósítási lehetőségeit. 2. A gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete, megbecsülése. 3. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott – a képességeik szerint elérhető legmagasabb szintre való – fejlesztése és megerősítése. 4. A nevelés, oktatás valamint a művészeti nevelés, a zeneművészet segítségével a tanulók ismerjék meg önmagukat, saját kreativitásukat, fejlesszék önkifejező készségüket. 5. Az intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását: a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását; a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást; a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával. 6. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók nevelésének, oktatásának a többi gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával azonos szintű kezelése. 7. Munkatársaink megítélése emberi értékeik, pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük szerint, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján. 8. A kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, a kisebbségi kultúra erősítése. 9. A közművelődési tevékenység kiemelt fontossága. 10. Intézményünk az alaptevékenységébe tartozó elemeket – az érvényben lévő jogszabályokban és rendeletekben meghatározottak kivételével – térítésmentesen, egyéb szolgáltatásait önköltségen vagy üzleti alapon biztosítja az igénybe vevőknek.

- 12 -


Célok 1. A szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően a neveléshez, oktatáshoz, az önművelődéshez, a teremsporthoz szükséges feltételek megteremtése a községek lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig. 2. Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését. 3. Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben és tevékenységekben gazdag óvodai és iskolai élet megteremtése, mely önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. 4. A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása. 5. Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek kialakítása és fejlesztése. 6. Az infokommunikációs technológia széleskörű használata, és hozzáférhetővé tétele az érdeklődőknek. 7. A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek alkalmazása. 8. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismertesse meg a tanulókkal, az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 9. A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása. 10. A közművelődési tevékenység segítse elő a szellemi munka iránti tisztelet, az önművelés igényének kialakítását, a kulturális értékek megbecsülését

Feladatok 1. Ezen pedagógiai-művelődési program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézményi és intézményegységi szintű tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait, az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását, a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, az ellenőrzés kiemelt területeit.

- 13 -


2. Az óvodáskorú gyermekek illetve a tanköteles tanulók helybeli óvodáztatásának illetve iskoláztatásának biztosítása, az elégedettség folyamatos növelése az integrált, inkluzív képzés, valamint a kompetencia alapú oktatás működtetésével. 3. Az óvodákban a kompetencia alapú nevelés során alkalmazott új eljárások alkalmazása: témahét, projekt. 4. A kompetencia alapú nevelés, oktatás fenntarthatóságának biztosítása. 5. Az iskolákban az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (kooperatív tanulási technikák, differenciált tanulásszervezés, projektek, témahét, modulárisan szervezett oktatási programok, műveltségterületi oktatás tantárgyi bontás nélkül, tantárgytömbösített oktatás) a foglalkozásokon és a tanítási órákon. 6. Az intézményben kidolgozott innovációk működtetése. 7. A gyerekek, módszerekkel.

tanulók

ellenőrzése-értékelése

korszerű

mérésmetodikai

8. Az informatikai eszközök széleskörű alkalmazásának biztosítása. 9. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. 10. Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, biztosítása érdekében integrációs program működtetése; a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók differenciált fejlesztésének megvalósítása. 11. Az alapfokú művészetoktatással a községek kulturális életének erősítése, gazdagítása. A közművelődés eszközrendszerének bővítése. 12. A pályázati munka folyamatosságának megvalósítása. 13. A minőségirányítási rendszer működtetése. 14. Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását (Pedagógiai/ nevelési/művelődési programok, Házirend, IMIP, Szervezeti és működési szabályzat). 15. Biztosítani kell az intézmény nyitottságát. Minden olyan dokumentumot, amelyek alapján a felhasználók eligazítást, érdemi információt szerezhetnek terveinkről és munkánk eredményéről, hozzáférhetővé kell tenni (könyvtár, Internet).

- 14 -


SÜKÖSD - ÉRSEKCSANÁD ÁMK ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK NEVELÉSI PROGRAMJA

I. Bevezetés Az Óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre Az óvodai nevelés befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. E program átfogja a teljes óvodáskor nevelő - fejlesztő munkáját, a 255/2009. (XI. 20.) Korm. Rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítás alapján készült. A program a közös alapelvek megtartása mellett tartalmazza a két tagintézmény sajátos arculatát. Elkészítésekor figyelembe vettük: Az Alapító okiratban meghatározott speciális területeket, melyeket beintegráltunk a programba.: A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét - A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit - Kompetencia alapú óvodai nevelés elméleti alapvetéseit - Óvodai Integrációs Program irányelveit

II. Gyermekképünk A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, hogy „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.” • Segítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. • Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessenek gyermekeink, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori és egyéni sajátosságaikhoz; fejlődési üteméhez. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon él együtt, korának megfelelő mértékben, szolidáris játszótárs, csoporttárs • Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnőttek számra kötelesség. • A gyermekek tisztelik és szeretik a környezetet, bátran alakítják azt anélkül, hogy kárt okoznának benne. • Gyermekeink szívesen járnak óvodába - 15 -


• Tisztelik a szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal fordulnak hozzájuk • Bátran, egészséges önbizalommal, jól kommunikálnak, érzelmeiket képesek verbális és nonverbális módon kifejezni, érdeklődőek • Szeretik a mozgást, a természetet • Magatartás- és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudók „Ha elvesznél a ködben Szeretetlenül, magányosan, letörten, Ha visszanézel, láthatod Hogy egy lépéssel mögötted ott vagyok” (Crhisty Wander Griendt)

III. Óvodaképünk „A jó óvoda az, ahol nyugalom van, de nem csend és fegyelem. A jó óvoda az, ahol a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudatos tanulás folyamata. A jó óvoda az, ahol a ráfigyelés, az odafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvoda természetes emberi kapcsolatokat ajánl” Hűvös Éva. • Az óvodai intézményegységünk a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. • Célunk: az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori, az egyéni sajátosságok és a szociális háttérből adódó eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. • Az óvoda a nem roma felnőttek és gyermekek hozzáállásának formálásával, a különbözőség elviselésének, akceptálásának segítésével, hatékony együttműködési formák kialakításával járul hozzá az elfogadó, befogadó környezet kialakításához. • Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. • Olyan személyiségvonások fejlődését segítjük, amelyekkel hozzájárulunk a gyermekek iskolai közösségbe történő beilleszkedéséhez (türelem, tolerancia, együttműködés, stb) • Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. • Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, a derűs, biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és értelmi képességek -egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételévelfejlesztéséről, a gyermekek közösségben végezhető tevékenységéről, különös tekintettel a szabad játékra. • A tevékenységeken keresztül gondoskodunk a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről • Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére.

- 16 -


• A hazájukat elhagyni kényszerülő családok / migráns / gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. • Óvodánk ellátja a tehetséggondozással, a korai beilleszkedési zavarok korrekciójával, a hátrányos gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat oly módon, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátásával foglalkozó intézményekkel felvesszük a kapcsolatot, javasoljuk a gyermekek vizsgálatát, foglalkoztatását.

1. Óvodánk szociokulturális környezete Sükösdi Tagóvoda: • Óvodáink egy kb. 4000 főt számláló nagyközség két helyszínén helyezkednek el. Mivel a környezet falusi, lakói főleg mezőgazdasági munkát végeznek, ami sok lehetőséget teremt a gyerekek munkára való nevelésére. • A falusi környezet másik előnye a közösségi nevelés területén mutatkozik meg: itt szinte mindenki ismeri egymást, a gyerekek sokszor óvodán kívül is találkoznak, ismerik egymás családját, előfordul, hogy a kiscsoportot kezdő gyerek már ismerősök közé kerül. • Sajnos sok a munkanélküli szülő, nem egy esetben a gyermek mindkét szülője. Aki nem igazán fogadja el ezt a helyzetet, az alkalmi munkából próbálja családját fenntartani, de egy másik réteg segélyekből, családi pótlékból tengeti életét gyakran veszélyeztetve a gyerekek egészségét (nem megfelelő étkezés, ruházat, illetve a gyermek gondozatlansága, pénzhiány miatt nem kezelt betegségek stb.). • A falu lakosságának kb. 10 %-a cigány kisebbséghez tartozik • Falunkban is egyre több kultúrálódási lehetőség van (népdalkör, sportkör, tánckör, citerazenekar, könyvtár). • A gyerekre ösztönzőleg hat, ha a családban valaki - szülő, nagyszülő, rokon - tagja valamelyik klubnak. Érsekcsanádi Tagóvoda: • Óvodánk Bács-Kiskun megyében Bájától 8 km-re a Dunától pedig 4 km-re, ahonnan könnyen megközelíthető a Gemenci erdő. • A falu határában a Kanális folyik. Mellette a szabadidő park nyújt lehetőséget a pihenni vágyóknak. Helyben lehetőségeket tudunk biztosítani tapasztalatgyűjtéshez. Séták alkalmával megfigyelhetik a növény és állatvilág sokszínűségét. Részt vehetnek növény és állatgondozási munkálatokban. • A falu lakossága megközelíti a 3000 főt. többféle vallás van jelen./ katolikus, református, baptista, jehova hit, nazarénus / • A lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozik. Sok a munkanélküli, nevelőszülő. • Fellendült a kulturális élet. Minden nap program./ icuri picuri játszóház, hagyományőrzés, évszakonként aktuális ünnepségek szakkör: kézműves, foltvarró, kórus, tánc jóga stb/ tanfolyam várja a kikapcsolódni vágyókat a művelődési házba. • A falu szépülését segítette a faluközpont szépítés- pályázat, illetve kultúrház belső felújítása.

- 17 -


2. Óvodánk sajátosságai A házak előtt álló fák természetes módon épülnek be a falu képébe, sétára, pihenésre néhány parkos rész kínál lehetőséget. A falusi környezet olyan lehetőségeket kínál, amelyeket kár lenne kiaknázatlanul hagyni. Egy-egy séta alkalmával a gyerekek megfigyelhetnek, sőt részt is vehetnek állatgondozási, növénytermesztési munkálatokban, de a mindennapi élet során is meg kell ragadnunk minden lehetőséget, hogy az élőlények tiszteletére neveljük a gyerekeket. • A kompetencia alapú programcsomag beépítésével új tanulásszervezési módszerekkel biztosítjuk a gyermekek számára, hogy megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges, játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. • Szakmai munkánkat felkészültségünk, egyéni rátermettségünk - és nem utolsó- sorban akarati tényezők határozzák meg. • A halmozott hátrányos helyzetű gyermekek, a roma származású gyermekek, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése integrált módon történik óvodánkban. • Nem mondunk le egyetlen gyermek fejleszthetőségéről sem. • Cigány gyermekek közösségbe való beilleszkedését segítjük, csökkentjük a családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányokat. (Sükösdön) • A roma lakosság igen kis hányada (főleg az idősebbek) beszéli csupán a cigány nyelvet, ezért annak tanítását nem igénylik, így programunkból is kimarad. Lehetőségünk nyílik azonban cigány eredetű mesék, versek, dalos játékok megismertetésére.

Az integrációs nevelés keretében: • Egyéni fejlesztésekkel kompenzáljuk a gyermekek szociális hátrányából való lemaradásukat. • A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. • Sajátos nevelési igényű gyermekek, részképesség problémával küzdő gyermekek részére egyénre szabott fejlesztő programot dolgozunk ki. • Megtanítjuk a gyermeket, hogyan éljenek egy közösségben. • A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. • A cigány kisebbséghez tartozó gyermekek részére biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. • Esélyt adunk arra, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelően fejlődjenek. (HH, HHH, SNI) • Törekszünk a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítására • Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést • Olyan készségek és képességek kibontakoztatását segítjük, amely megfelel a gyermek sajátos szükségleteinek és állapotának, hozzájárul személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez - 18 -


Szolgáltatásaink: Sükösdön: • Angol és német nyelv tanulása Mivel személyi feltételeink adottak hozzá, heti egy alkalommal a mindenkori nagycsoportokban és igény szerint a középső csoportokban idegen nyelvű foglalkozásokat tartunk. A foglalkozáson való részvétel feltétele, a tiszta, magyar beszéd. A szülők írásban nyilatkoznak, amennyiben szeretnék nyelvi foglalkozásra járatni gyermeküket. A nyelvi foglalkozások délutáni órában történnek. • zene-ovi - melyről szintén írásban nyilatkoznak. Érsekcsanádon: Az óvodások délelőttönként klímaterápián vesznek részt az óvoda só-szobájában. Ezt a helységet a falu lakossága is igénybe veheti. Igények felmérése alapján : kézműves szakkör /fizetős / heti egy alkalommal bibliai foglalkozás- református lelkész vezetésével anyanyelvi foglalkozás - nagycsoportosok részére

3. Óvodánk szerkezete Óvodánk a Sükösd-Érsekcsanád ÁMK egyik szervezeti egysége. Két tagóvodából áll, két településen: Sükösd, Érsekcsanád. Sükösdön, két telephelyen működik az óvoda, Érsekcsanádon egy épületben. A két tagóvodában, 12 csoportban történik a gyerekek gondozása, nevelése: Sükösdön 6 (telephelyenként 3-3 kor szerint homogén) csoporttal dolgozunk, Érsekcsanádon 6 vegyes csoport működik. A csoportok szerkezete a körülmények változása esetén mindkét tagóvodában lehetővé teszi a változtatást. A program megvalósítása mindkét szervezeti formában működőképes. Az óvoda Intézményfenntartó Társulásban működik. Az óvoda önálló költségvetésből gazdálkodik. Mindkét tagóvodában délutánonként két (szükség szerint három) csoportban történik a pihenés. A mindenkori napközis létszámtól függ. Sükösdi tagóvodában, ha a gyermeknek csoportot kell ismételnie, és az újonnan beíratott gyermekek száma ezt megengedi, leginkább kiscsoportot ismételnek a gyerekek. Amennyiben túl magas a leendő kiscsoportosok száma, a középső csoportot ismétlik. Nagycsoport ismétlése szülői kérésre, óvónői javaslatra, illetve a Szakszolgálat véleménye alapján történik. A gyermekekkel óvodába érkezésüktől távozásukig óvónő foglalkozik.

- 19 -


Érsekcsanádon a kiscsoporttól iskolába lépésig a gyerekeket ugyanazok az óvónők nevelik. Sükösdön a csoportalakítás miatt ez nem minden esetben valósul meg. (az év vesztes gyerekek általában 1-vagy két évig járnak ugyanahhoz az óvónőhöz) A csoportszervezés szempontjait az SZMSZ szabályozza.

IV. Óvodai nevelésünk alapelvei • Szeretetteljes, biztonságérzetet adó érzelmekben és tevékenységekben gazdag óvodai élet megteremtése, mely önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. • Középpontba állítja a gyermeki tevékenységet, maximálisan figyelembe veszi az egyes gyermek egyéni és életkori sajátosságait, és ezt kiemelten kezeli a teljes nevelési folyamaton keresztül. • Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést • a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi • a nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását • A gyerek fejlődésének alapja, a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítása, amely minden gyermeket megillet • Olyan pedagógiai környezetet kialakítása, ahol a különbözőség felé fordulás mindenkinek természetessé válik • a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, a kisebbségi kultúra erősítése • Elfogadjuk a különböző gyerekek egymástól eltérő személyiségét, megnyilvánulásait. • A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok és az óvoda alkalmazotti köre érzékenyen, nyitottan közeledik a roma családok gondjai, problémái felé. • A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között. • Olyan célokat és feladatokat határoztunk meg, amelyek a roma gyerekek számára is teljesíthetők. • A hátrányos megkülönbözetés tilalmának tiszteletben tartása • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést • Az óvoda kialakult pedagógiai értékeinek megőrzése mellett innovatív törekvések érvényesülésére törekszünk • A nevelési területek végén meghatározott elvárt eredményeink óvodáskor végére megegyeznek az iskolaérettség kritériumaival • Mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni. • A gyermeknek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelő segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához, személyiségének védelméhez, fejlesztéséhez (speciális szakemberekkel)

- 20 -


V. Nevelési céljaink • • • • • • • • • • • • • • • •

Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori, az egyéni sajátosságok és a szociális háttérből adódó eltérő fejlődési ütem figyelembevételével A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása Óvodai nevelésünk céljait a helyi sajátosságok, a szülők, a lakosság, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevételével határozzuk meg. A környezet megismerése, megóvása, a gyermekek környezettudatos szemléletének megalapozása. Egészséges életmód iránti igény kialakítása, testi nevelés A többféle világnézeti hovatartozás tiszteletben tartása. A különbözőségek elfogadása a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése. A sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása A kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása. A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése. A néphagyomány ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével. A környezetében jól eligazodó, problémájára - aktívan közreműködve- saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkező gyermekek nevelése. A sajátos nevelésű gyermek fejlesztésénél a sérülés arányában ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek a gyerek tanulás iránti motiváltságának kialakítása A gyerekek rendszeres óvodába járása elengedhetetlen feltétele a sikeres iskolai életútnak.

VI. Óvodai nevelésünk általános feladatai • • • • • • • • •

Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, Az egészséges életmód kialakítása, Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A tanulási képességek és kompetenciák célzott fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre Bizalomra épülő óvodai nevelés megalapozása A spontán szerzett gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Tehetséggondozás keretén belül a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek számára óvodai szakkörök szervezése Az anyanyelv és a kommunikáció különböző formáinak hangsúlyozott alakítása nevelő tevékenységünk során.

- 21 -


• • • • • • •

• • • • • • •

A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra- építve változatos tevékenységek biztosítása természeti és társadalmi környezetükről (társasjátékok készítése) A foglalkozások tervezésekor ügyelni kell, hogy az ismereteket, sokoldalú tapasztalatokat nyújtó, cselekvésbe ágyazott módon nyújtsa az óvodapedagógus. JÓ GYAKORLAT beépítése Érsekcsanádon: Korszerű pedagógiai módszerek, újszerű technikák alkalmazása az óvodai kompetenciafejlesztés folyamatában Sükösdön:” Gyere velem” drámapedagógiai eljárások alkalmazása A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni napi szintű szoros kapcsolat legyen a szülők és az óvodapedagógusok között a felnőttek munkájának elismerésére, megbecsülésére neveljük a gyerekeket. A gyermekkel együttműködve, egyénre szabottan kell megterveznie a csoport mindennapjait, lehetőséget nyújtani csoporton belül, a játéktevékenységen keresztül a funkcionális képességek gyakorlására, valamint a foglalkozások során a differenciálás módszertanával segíteni a közös tevékenységek, tanulási folyamatokba való bekapcsolódását. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében integrációs óvodai nevelési program működtetésével. Megtanítjuk a gyermeket, hogyan éljenek egy közösségben. A szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése, és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében. A megfelelő értékrendszert az individum és a közösség fejlődését egyaránt szolgáló szabályrendszer kialakításával, komplex tevékenységekkel, kooperatív, együttműködő magatartási formával és viselkedési módokkal szokássá formáljuk A gyermekek családi hátterének megismerése. Cigány kisebbségi nevelés a Sükösdi tagóvodában

1. Az óvoda szerepe az egészséges életmód kialakításában Alapelvek: • • • • • • •

Az óvodapedagógus és a dajka modell szerepe Gyerekek környezettudatos viselkedésnek megalapozása Gyermekbarát intézményi környezet kialakítása A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése. Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója. Nagyfokú önállóság fejlesztése. Együttműködés a családdal. A kisgyerek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit.

- 22 -


Céljaink: • A gyermek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése • A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény kialakítása. • helyes tisztálkodási és táplálkozási szokások kialakítása, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása • A gyermek egészségének védelme, edzése, • gyerekek környezettudatos viselkedésnek megalapozása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; • rendszeres életritmus, a megfelelő napirend kialakítása Feladataink: • A gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben • Az időkeretek rugalmas alkalmazása • Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportokban • A szabály-és szokásrendszer kialakítása a gyermekekkel • Önállósági törekvések támogatása • A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelően, a naplóban dokumentálva • A gyermekek otthonról hozott ismeretire, tapasztalataira alapozva tovább erősítve, vagy formálva alakítjuk a testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és mozgás szokásrendszerét. Meghatározó a megfelelő napirend kialakítása, mely elegendő időt biztosít az egyes tevékenységekre, így megteremtve a biztonságos, kiegyensúlyozott, nyugodt légkört. • Önállóan kidolgozott modul Érsekcsanádon - (program mellékletben) Gondozási feladatok: • A kapcsolatépítés lehetőségének kiemelt feladata gondozás közben (összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás) • A testápolással tisztaságigényük kialakulását segítjük elő. • Minél kisebb a gyerek, annál többet segítünk a testápolásban • Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet. • Családi és óvodai gondozási szokások összehangolása • Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása, • Napirendi feladatok, szokások kialakításánál cselekvéses, utánzásos formát alkalmazunk különösen a cigány gyermekeknél • Az öltözködéssel fejlesztjük a gyerekek ízlését, önállóságát. • A szülőket arra kérjük, hogy a gyerekek öltözködése célszerű, az óvodai élethez alkalmazkodó legyen. • A gyermek óvodában eltöltött idejét tudatosan, élettani szükségleteinek figyelembevételével tervezzük. • Az étkezések kulturált lebonyolítása fontos feladatunk. A terítés a csoportok életkorának megfelelő szinten történik (önkiszolgálás, naposság).

- 23 -


• • • • • • • • •

Érsekcsanádon a folyamatos tízórai miatt a csoportszobákat is úgy rendezzük át, hogy a különböző tevékenységek ne zavarják egymást: legyen elegendő hely a játékra és egy meghatározott külön rész a tízóraizók számára. Igyekszünk az étkezések előtti várakozási időt a minimálisra csökkenteni. A gyerekek ízlésében, táplálkozási szokásaiban, étvágyában különbségek vannak, ezért ösztönözzük, de nem kényszerítjük őket az étel elfogyasztására. Ezért óvodánk fontos feladatának tekinti, hogy elősegítse a helyes napirend kialakítását. A gyerekek mozgásigényének kielégítése céljából a testnevelési foglalkozásokon és az udvaron végezhető mozgásos tevékenységeken túl igyekszünk minél több sétát, kirándulást szervezni. A gyermekek levegőzésének biztosítása minden nap, ez közös élményt is jelent a csoport számára. A gyerekek környezettudatos viselkedésnek megalapozása, a tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerése- környezetvédelmi tapasztalat gyűjtése Pihenéshez nyugodt légkör biztosítása Az óvónő jelenléte a pihenés teljes időtartama alatt elengedhetetlen, a gyermekek nem maradhatnak egyedül

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Testápolás: • Önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül mosnak kezet, amikor szükséges. Ügyelnek a WC, mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. • A WC-t használat után lehúzzák. Fogat mosnak, használják zsebkendőjüket, helyesen fújják orrukat . Önkiszolgálás: • Segítenek az ágyak berakásában. • Önállóan megterítenek maguknak, később társaiknak. • Önállóan tevékenykednek, észreveszik elvégezhető feladataikat, segítenek társaiknak, a kisebbeknek, a felnőtteknek. Étkezés: • Kulturáltan viselkednek étkezés közben. • Önállóan szednek maguknak a tálból. • Gondolnak az étel mennyiségének helyes megítélésére. • Helyesen használják az evőeszközöket, késsel, villával önállóan esznek. Öltözködés: • Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. • Ruhájukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. • Cipőfűzőjüket befűzik, próbálkoznak a megkötéssel. • Ha fáznak, ha melegük van, segítenek magukon. A környezet rendben tartása: • Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, tisztaságára • Az udvaron sem szemetel

- 24 -


• Az ajtókat csendesen nyitják, csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak. • A rendetlenséget megszüntetik. Sikerkritériumaink a gondozás, egészséges életmód kialakítása terén: • Kialakul az egészségmegőrzés iránti vágy • Szükségleteiket képesek késleltetni és önállóan kielégíteni • Igényükké válik a rendezettség, tisztaság, ápoltság • Kulturált étkezés, esztétikus terítés iránti igény • A gyermekek önállóan vetkőznek, ha melegük van, illetve, ha fáznak • Felszólítás nélkül törekszenek környezetük rendben tartására, tisztaságára • Az étel mennyiségének megfelelő felmérése • Szívesen mozognak szabadban évszaktó függetlenül • Ismerik és betartják a balesetvédelmi szabályokat • A környezet megóvása, védelme iránt fogékonnyá válnak

2. Érzelmi nevelés és közösségi nevelés/szocializáció biztosítása Alapelvek: • Féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folytonos, stabil biztonság kialakítása • Bensőséges kapcsolat kialakításához differenciált bánásmód • A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön más gyermekekkel • A felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék a gyermeket • Modell értékű az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja. • A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben • A szocializációs folyamatok pozitív irányba történő megsegítése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél • Erkölcsi normák, tulajdonságok és szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. • A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Céljaink: • óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, a gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze, • a gyermek az óvodapedagógusokban és a dajkákban társra, ha kell, természetes támaszra találjon • a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. • A közös élmények, közös tevékenységek során barátságok születése, személyes kapcsolatok alakulása • az együttműködés, a jó közérzet, a cselekvésre (játékra) késztető légkör kialakítása - 25 -


• Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztésén túl a szokás és normarendszer megalapozása. • gyerekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy annak tévedéseit is. • A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot, igénylő társaikat • Nehezen szocializálható, sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek esetében az egyéni szükségleteteknek megfelelő pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával az esélyegyenlőség biztosítása • Szociális kompetenciák, együttműködési képesség kialakítása • A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő, tevékenységek általi személyiségkibontakoztatás • A szülőföldhöz való pozitív érzelmi viszony kialakulása, az önazonosság megőrzése • A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteletére és megbecsülésére • Hassa át a közösségfejlesztő pedagógiai munkát az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása, elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlődhessen. Feladataink: • A különböző tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot a pontos határok megjelölésével, ami azt jelenti, hogy az óvónő röviden, egyértelműen pozitívan fogalmazza meg azt, amit akar, vagy nem akar. • A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez • Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságos légkör kialakítása • Az óvónő örömét jelezze dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat • Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával • Hozzásegítjük a gyermekeket az objektív véleménynyilvánításhoz másokról és önmagukról. • Derűs légkört biztosítunk. Segítjük a gyermekekben a felelősségérzet, feladattudat kialakulását • Differenciált bánásmód a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. • A társadalom szempontjából értékes tulajdonságokat alakítunk ki a gyermekekben. • Közös élményekre épülő közös tevékenységeket biztosítunk. • Cigány gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítése, a családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése. • Úgy kell az együttélés szokásait kialakítani, azaz a normákat megalapoznia, hogy eltérő, sokszor egymással ellentétes szemléletű családok gyerekeit kell nevelni. • Az óvoda a nem roma felnőttek és gyermekek hozzáállásának formálásával, a különbözőség elviselésének, akceptálásának segítésével, hatékony együttműködési formák kialakításával járuljon hozzá az elfogadó környezet kialakításához. • A gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe.

- 26 -


• Példamutató magatartás az óvoda dolgozóinak részéről • Önértékelés, majd mások tetteinek értékelése (nem megítélése) – drámapedagógiai lehetőségek: – lásd: Mellékletben „Gyere velem!” drámapedagógiai Jó gyakorlat • Az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak • Az óvónő engedje, ösztönözze, hogy a gyerekek is kimutathassák érzéseiket. • Ne az elmarasztalás legyen az eszköze a gyerekek nevelésében, hanem a jó, a helyes pozitív megerősítése. • Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi rendszer, biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. • A gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítése • Szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét • A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. • A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel • Konfliktuskezelő magatartás kialakítása. Az óvónő nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek saját felelőssége erősödjön. Mellékletben: A konfliktuskezelés alternatívái az óvodai nevelés során A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • •

A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak, A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, Elfogadják az adott tevékenységek által megkívánt magatartási formákat, Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre, Önként vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a tevékenységekbe Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek, Együttműködnek a feladatok elvégzésében, Érdekli őket társaik mondanivalója, felismerik, mikor kapcsolódhatnak be társaik tevékenységébe Megértéssel fogadják társuk egy-egy szokatlan megnyilvánulását, különbözőségét Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak, Önérvényesítési vágyuk felébred, bíznak önmagukban és társaikban, Felelősséget éreznek a vállalt feladatért, Elfogadják a feladatok elvégzésében, a tennivalótól függően az alá-, fölé-, mellérendelési viszonyokat

- 27 -


• Képesek kívánságaikat módosítani, esetleg elhalasztani, • Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, választanak és döntenek ismert helyzetekben • Igazat mondanak, alakul a csoport közvéleménye, közhangulata. • Kialakul a szülőföldhöz való kötődés. • A környezet iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés kialakul. • Konfliktusokat viszonylag önállóan megoldja • Készen állnak az iskolai élet és tanító elfogadására Sikerkritériumaink a szocializáció, közösségi nevelés terén: • • • • • • • • • • • • • •

Az óvodai szokások, magatartásformák természetessé válnak Együttműködés a közös tevékenységekben Baráti kapcsolatok kialakulása Segítségnyújtás felnőtteknek, társaiknak Felszólítás nélkül köszönnek a gyerekek Egymás iránti hiány érzésének kialakulása Önzés leküzdése, igazmondás Minden csoport kialakítja hagyományait, beépíti a jeles napokat, ünnepeket, hogy ezzel is fokozza a gyermekek összetartozását Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli, és tiszteletben tartja az élővilágot Konfliktushelyzeteket megoldja, szükség szerint felnőtt segítségét kéri A felnőtteket és munkájukat tiszteli Szívesen vállal megbízatást a közösség érdekében Természetes módon éli meg a különbözőségeket Kialakul a felelősségérzet saját tetteiért

3. Az anyanyelvi nevelés, az értelmi fejlesztés és nevelés Alapelvek: • Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek • Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat • Beszélő környezet, szabályközvetítés a javítgatás elkerülésének, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartásának, ösztönzésének és a gyermeki kérdések támogatásának kiemelése. • Az óvónő és dajka minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. • Drámapedagógiai lehetőségek – lásd: Mellékletben „Gyere velem!” drámapedagógiai Jó gyakorlat • Óvónői tapintat a beszédben hátrányos helyzetű gyermeknél. • A tájnyelvi fordulatok elfogadása és erősítése

- 28 -


• A fejlettebb gyerekek beszédbiztonsága, bátrabb beszéde utánzásra készteti a kisebbeket, gátlásosakat, az egyéb problémákkal, nehézségekkel küzdőket. Céljaink: • Anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében • Beszédkedve fenntartása, közlésvágy motiválása • Anyanyelvi képességek fejlesztése, kommunikációs képességek alakítása. • Kapcsolatteremtés kialakulásának-, fogalomalkotás segítése • Beszédbeli hiányosságok csökkentése • Szegényes szókincs, alacsony beszédszínvonal, kifejezésmód, illemszabályok, metakommunikációs elemek hiányának csökkentése • Kognitív képességek fejlesztése-valósághű észlelés, figyelem összpontosításra való képesség, reproduktív emlékezet, alakuló fogalmi gondolkodás Feladataink: • • • • • • • • • • • • • • •

Különös hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi képességek fejlesztésére, kommunikációs képességek alakítására. A gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve megteremtjük a feltételeket a cselekvéshez, a tevékenységhez, a beszédhez és gondolkodáshoz, az utánzásra épülő tanuláshoz. Helyes mintaadás és szabályközvetítés (a javítgatás elkerülésével) Mondatainkat egyszerűen, de változatosan, megfelelő hangerővel fogalmazzuk. Gyakori szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédértését, beszédkészségét. Beszédfegyelem fejlesztése Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradása a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekekre, felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. Szükség esetén kérjük a logopédus segítségét. Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Figyelmet fordítunk a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása - – lásd: Mellékletben „Gyere velem!” drámapedagógiai Jó gyakorlat Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg.

- 29 -


• • • • •

Rendszeresen felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy igen nagy szerepe van a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a közös beszélgetésnek, a beszélgetést követő közös tevékenységnek. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. Az anyanyelvi játékokkal olyan feladatokat adunk, amelyek bővítik a gyerekek szókincsét. (Anyanyelvi játékok- Mellékletben)

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • • • • • • • •

A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Élményeiket, gondolataikat el tudják mondani Egyszerűbb történetet, mesét képesek elmondani Verbális emlékezetük kialakul Bátran, szívesen kommunikálnak társaikkal, a felnőttekkel Megfelelő szókinccsel rendelkeznek, közlésvágyukat késleltetni képesek

Sikerkritériumaink az anyanyelvi nevelés terén: • • • • • • •

Kialakul a beszédfegyelem Beszédhibák eredményes javítása Megfelelő szókincs kialakulása Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek Bátran kérdez, a közölt információt megérti Érzelmeiket életkoruknak megfelelő tempóban, és hangsúllyal tudják kifejezni Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak

VII. Az óvodai élet megszervezése Alapelvek: •

A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó.

- 30 -


• • • •

• • •

A napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére szolgál. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodás gyermek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy az egész nap folyamán a játék a fő tevékenység, melybe integráltan vannak jelen a melléktevékenységek (gondozás, tanulás, munka jellegű tevékenység stb.), melyekhez a gyermek szabadon kapcsolódhat. A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítanunk. Óvodapedagógusaink számára alapvetően fontos a teljes nevelési folyamat átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A nevelés és tanulás tervezésének alapdokumentumai a Közoktatási Törvény, az Országos Alapprogram, a Helyi Nevelési Program, a mindenkori éves Munkaterv, illetve az IMIP.

A hetirend és napirend kialakításának célja: • • •

Nevelési cél a gyereknek adekvát és rendszeres életritmus, megfelelő napirend kialakítása. Úgy szervezzük meg, hogy az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság. Figyelembe vesszük a szabadlevegős tevékenységeket. A gyerekeknek a megfelelő feltételek biztosítása mellett lehetőségük nyíljon arra, hogy a meglévő fejlettségi szintjükről, egyéni tempójukban haladva fejlődjenek. Mindeközben cselekvéseikhez, tevékenységeikhez elegendő idő, hely, tér és eszköz áll rendelkezésre.

Feladataink: • • • • • •

A gyermekek közösségi életét úgy irányítjuk, hogy ezzel serkentőleg hassunk egyéni fejlődésükre (modell-szerep). Fokozatosan alakítjuk ki tűrő- és konfliktusmegoldó képességüket. Erősítjük biztonságérzetüket Érsekcsanád: folyamatos reggeliztetés folyik fél 8-fél 10-ig Sükösd: hagyományos módon egyszerre történik az étkeztetés. A többi tevékenységben törekszünk a folyamatosságra és a differenciálásra, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Előtérbe helyezzük a mikrocsoportos foglalkoztatási formát, mely elősegíti az egyéni fejlesztést, felzárkóztatást és a tehetséggondozást is.

1. Óvodánk személyi feltételei Alapelvek: •

Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű a gyermekek, szülők, dajkák számára - 31 -


• • • • • • • • •

Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A gyermek dajka kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Modell értékű az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja. Dajka megváltozott szerepe a nevelés folyamatában: nevelésnek egyik segítője, aki mintául (interperszonális kapcsolatok; viselkedés, beszéd, személyi higiéné; ápoltság, gondozottság) is szolgálhat a gyermek számára. Az óvoda élén szakmailag független intézményegység-vezető és tagintézmény vezető áll. Minden óvónő felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Óvónők közül többen szakvizsgával rendelkeznek Sükösdön minden óvónő, Érsekcsanádon két óvónő rendelkezik a kompetencia alapú programcsomag bevezetéséhez szükséges módszertani képzettséggel több területen

A vezető munkáját segítik a tervezésben, ellenőrzésben irányításban:

• munkaközösség vezető • IMIP csoport vezetője • Fejlesztő pedagógusok • Gyermekvédelmi felelős Feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. • • • • • • • • • • • •

A feladatok meghatározásánál szempont az óvónők többlettudása, szakmai, emberi hozzáállása. A gyermekvédelmi felelős a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit képviseli A gyermekek egészségének, fejlődésének nyomon követése a védőnők, gyermekorvos feladata Beszédhibás gyermekeink kezelését helyben oldjuk meg utazó logopédussal, illetve a nevelő testületből logopédiai asszisztenssel. Részképesség problémákkal küzdő gyermekek fejlesztését fejlesztő óvodapedagógusunk segítségével az óvónők végzik. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján történő egyéni fejlesztést a fejlesztő óvodapedagógusok végzik. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek fejlesztésében meghatározó a nem sérült óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. Szakértői vélemény alapján a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai végzik az egyéni fejlesztést. Az óvónők folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken, tanfolyamokon. Olyan témákban, amit mindennapi munkájukban hasznosítani tudnak. Az óvónők munkáját szakképzett dajkák segítik. A dolgozók beosztását és munkaidejét a SZMSZ alapján a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Nevelési programunk lehetőséget ad a kettes norma megvalósítására, ha arra a személyi feltételek adottak.

- 32 -


2. Tárgyi feltételek Alapelvek: • • • •

Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezése Megfelelő munkakörnyezet biztosítása az óvodai munkatársaknak Prioritást nyer a kompetencia-fejlesztéshez szükséges eszközrendszer bővítése

Sükösdön a Dózsa Gy. utcai óvodában 3 csoport található. Felszereltsége jónak mondható, természetes és mesterséges világítása korszerű. A felújított épületrészben tartózkodnak a mindenkori kiscsoportosok, külön bejárattal, öltözővel, mosdó helyiséggel. Az épület régebbi szárnyában vannak a középső és nagycsoportosok. A gyermekek ruháit a folyosón elhelyezett öltözőszekrényekben tároljuk. Külön mosdója mindkét csoportnak van. A tízórait mindhárom csoport saját termében fogyassza el, ebédeltetés közös étkezőben történik. A gyermekfektetőket az egyik csoport beépített szekrényében tartjuk, ahol a délutáni pihenés is történik. A logopédiai ellátásra, gyógypedagógus általi egyéni fejlesztésre az óvónői szobában kerül sor. Ebben a helyiségben tároljuk a szakkönyveket, a nevelőmunkát, segítő eszközöket. Az audio-vizuális eszközök a csoportszobákban találhatók, illetve a vezetői iroda zárható szekrényében. Tornaeszközök elhelyezésére külön helyiségünk van. A felnőttek részére rendelkezésre áll egy öltöző, mosdó, zuhanyzó. Udvari fajátékaink korszerűek, biztonságosak. Mindhárom csoportnak külön homokozója van, melyből kettő fölé árnyékoló tetőt építtettünk. Sportolásra kisebb füves területen van lehetőség. A Deák F. utcai óvodában is 3 csoportszoba található, mindegyikhez külön öltöző és mosdó tartozik. Mindhárom csoportban beépített galéria található, illetve egy kis tároló helyiség. A sporteszközöket az udvar felé nyíló két ajtó között tároljuk szertár hiányában. Eszközök tárolására egy nem túl nagyméretű helyiség alkalmas. Logopédia, egyéni fejlesztés a kiscsoport melletti kisszobában történik, itt tároljuk a szakkönyveket, audiovizuális eszközöket. A gyermekfektetőket a folyosón elhelyezett gurulós tárolóban tartjuk, ahonnan naponta behordják a dajkák az ágyakat. A tízórait ebben az épületben is minden csoport a saját termében végzi, az ebéd összevontan a kiscsoportban zajlik. A felnőttek részére kialakított öltözőben található a számítógép. külön óvónői szoba nincs, az írásbeli munkákat az óvónők a csoportszobákban végzik. Az udvaron egy homokozó van, egy új, korszerű, többfunkciós fajáték, egy különálló csúszda és egy régebbi mászóka. Az udvari játékok tárolására mindkét épületben külön raktár áll rendelkezésre. A fűnyírást, a karbantartási munkákat a Polgármesteri Hivatal dolgozói végzik mindkét épületben. Érsekcsanádon: 6 különböző méretű csoportszoba áll rendelkezésünkre. Az U alakú épület miatt kettő csoport átjáró. A bútorok állapota jó, mivel minden évben folyamatosan új készítésére volt lehetőség. A csoportszobák természetes és mesterséges világítása, mérete jó, felújítása befejeződött. Az óvoda játék és eszköztára kielégítő, melynek

- 33 -


folyamatos fejlesztésével biztosítani tudjuk az eltérő nevelési – fejlesztési szükségletű gyermekek differenciált fejlesztését is. 2 külön álló folyosó van, így 3-3 teremhez tartozik egy fiú és egy lánymosdó /akadálymentesített /. A játék, étkezés, alvás a csoportszobákban zajlik. A gyerekheverőket a folyosón, illetve a csoportokban tároljuk. A folyosók akadálymentesített padlóburkolóval /linóleum / vannak ellátva. Az óvoda épületében külön helyiségben működik fejlesztő szoba, könyvtár. Só-szoba lehetőséget biztosít a klímaterápiára. Szakkönyveinket, audiovizuális eszközeinket, tanulást szolgáló különböző tárgyainkat, bábokat, kellékeket erre alkalmas helységben tároljuk. Külön raktárunk van a tornaeszközök elhelyezésére. A felnőttek részére 2 felnőtt WC áll rendelkezésre / egyik akadálymentesített /. Udvarunk felújítás alatt áll. Az óvodát két oldalról lehet megközelíteni. Deák utca felől van a főbejárat, Zrínyi felől az udvari kapu. A fűnyírást a karbantartó végzi rendszeresen. - A mozgást fejlesztő udvari kézi eszközök elhelyezésére udvari tároló áll rendelkezése. Mindkét tagintézményben, azokat a feladatokat, amelyek a gyermek egészséges udvari tartózkodásának feltételei, a dajkák végzik naponta. Az udvari munkához szükséges felnőtt és gyermek eszközöket külön helyiségben tároljuk. Nyaranként az óvoda helyiségeiben tisztító meszelést végzünk. A részletes eszközjegyzék a program végén található.

3. Távlatok, hagyományok, ünnepek Alapelvek: • • •

Hagyományok, ünnepek által a közösséghez való tartozás pozitív élményét élik át a gyermekek Az ünnepek megerősítik a hagyományokat, Minden csoportnak megvannak a maga hagyományai, örömei (születésnapok megtartása, évszakokhoz kapcsolódó séták, kirándulások).

Céljaink: • • • •

Mint jelentős eseményeket éljék meg a gyerekek. Pozitív érzelmi viszony kialakítása az ünnepre készülődés kapcsán A gyerekek közösséghez tartozásának fokozása Az ünnepek megfelelő rangra emelése

Feladataink: •

Az ünnepségeket a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően tartjuk, különösen ügyelve a fokozatosságra (csoportos szereplés-több gyermek együtt- egyéni szereplés stb.).

- 34 -


•

• • • •

•

Kihasználjuk az ünnepek nevelő hatását egyrészt a csoport közösséggé fejlődésében (csoporton belüli; csoportok közötti; óvodák közötti kohézió, illetve iskolával való kapcsolat), másrészt az egyes gyerek személyiségének fejlesztésében (jó kiállás, határozott fellépés, bátorság fejlesztése, várakozás képességének fejlesztése). Az ünnepek kapcsán új ismeretekkel is megismertetjük a gyerekeket (pl. Magyar népszokások, karácsony eredete, természeti jelenségek) Ünnepi alkalmakkor vonzó, örömteli élményt nyújtunk, amelyek pozitív érzelmeket váltanak ki a gyermekekből. Megismertetjük a gyerekekkel, és igényükké tesszük a szórakozás kultúrált formáját (pl. színházlátogatás, farsangi bálban való viselkedés). Kihasználjuk ünnepeink külső kapcsolatokat erősítő hatását, pl. a szülőkkel (sportnap, munkadélután, nyílt nap, játszóház, mesemondó verseny), illetve az iskolával (évzáró, búcsúzás, karácsonyi ünnepség, tanító nénik látogatása az óvodában, óvodások látogatása az iskolában). Vannak ünnepeink, amelyeket a csoportok maguk, meghitt hangulatban ünnepelnek (születésnapok, Mikulás, húsvét, társadalmi ünnepek, Föld-hete, madarak-fák napja, víz világnapja), de vannak olyan ünnepeink is, amelyeken a szülők is részt vesznek (karácsony, farsang, anyák napja, évzáró, búcsúzás).

4. Az óvodai élet tervezése, dokumentumok Nevelő-oktató munkánkhoz nélkülözhetetlen dokumentumok a csoportnapló és a mulasztási napló. A csoportnaplóban készítjük el a cél és feladatok ismeretében az éves tervet, heti vagy havi terveket és az időközi értékeléseket. Az éves terv elkészítése nem minden esetben történik a csoportnaplóban, az óvónőre bízva a választás lehetőségét, külön dokumentumban is lehetőség van tervezni. Óvodánk nevelőtestülete által elfogadott tervezési és értékelési formák a következők: éves munkaterv csoportok éves terve- kompetenciafejlesztési tervek napirend heti rend A nevelőmunka tervezése, értékelése: - Egészséges életmód alakítása- gondozás, testnevelés - Érzelmi nevelés és szocializáció egyéni bánásmód, játék, munka - Értelmi nevelés, fejlesztés – anyanyelvi nevelés egyéni, felzárkóztató fejlesztés - Szervezési feladatok, adott időszakra tervezett programok, tevékenységek - Nyári napirend, - Egyéni megfigyelések értékelése, személyiséglapok (évente kétszer) - Vezetői ellenőrzés, értékelés az ellenőrzési terv alapján

- 35 -


4/1. Éves terv • •

• • • • • • • • • • • •

A szorgalmi év elején készítjük el a csoportnaplóban, vagy külön füzetben a Munkaterv, a HNP alapján Vannak olyan nevelési területek (rajzolás, mintázás, vers, ének), melyeknek anyagait a folyamatos önképzés (új szakkönyvek megismerése, helyi hospitálások, értekezletek, továbbképzések) hatására állítjuk össze, ezért célszerűnek találjuk ezeknek a területeknek év közbeni kiegészítését. Új tanulásszervezési módok: témahetek, projektek tervezése a bevont csoportokban évente 1-1 Kompetencia alapú programcsomag beépítése témák szerint (egyéni elképzelés alapján) Kooperatív A gyermekek egészségének, fejlődésének nyomon követése a védőnők, gyermekorvos feladata Beszédhibás gyermekeink kezelését helyben oldjuk meg utazó logopédussal, illetve a nevelő testületből logopédiai asszisztenssel. gyermekek fejlesztését fejlesztő Részképesség problémákkal küzdő óvodapedagógusunk segítségével az óvónők végzik. A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján történő egyéni fejlesztést a fejlesztő óvodapedagógusok végzik. A sajátos nevelési igényű (enyhe értelmi fogyatékos) gyermekek fejlesztésében meghatározó a nem sérült óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. Szakértői vélemény alapján a Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai végzik az egyéni fejlesztést. Az óvónők folyamatosan részt vesznek továbbképzéseken, tanfolyamokon. Olyan témákban, amit mindennapi munkájukban hasznosítani tudnak. Az óvónők munkáját szakképzett dajkák segítik. A dolgozók beosztását és munkaidejét a SZMSZ alapján a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Nevelési programunk lehetőséget ad a kettes norma megvalósítására, ha arra a személyi feltételek adottak.

4/2. A nevelőmunka tervezése, értékelése • • • • • •

Havi, illetve heti rendszerességgel történik: az értelmi nevelés, anyanyelvi nevelés, testi nevelés, játék, munka jellegű tevékenységek Háromhavi rendszerességgel: egészséges életmódra nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció Az értékelésben a terveink megvalósulásának mértékét értékeljük, a feltárt hiányosságok a következő havi tervezésben újra megjelennek. A különböző nevelési területeken belül egy- egy kiemelt területre fektetünk nagyobb hangsúlyt, mivel így nagyobb figyelmet tudunk fordítani a tudatos fejlesztésre. A kisebbségi nevelés differenciált feladatait zöld színnel jelöljük a naplóban A kompetencia alapú nevelést piros színnel jelöljük

- 36 -


4/3. Szervezési feladatok A különböző programok tervezett időpontjának, felelősének megnevezésére szolgál. Szorosan kapcsolódik az értelmi fejlesztés feladataihoz, így tervezése havi, Érsekcsanádon heti bontásban történik.

4/4. Nyári napirend A Sükösdi óvodában a nyári időszakban (az iskolai tanítás befejezése után) összevont, vegyes életkorú csoportokkal működünk a kijelölt óvodában.

4/5. Egyéni megfigyelések értékelése, személyiséglapok Szempontjait a Minőségirányítási program tartalmazza. Fejlődési napló tartalma: - a gyerek anamnézise, - a családlátogatás tapasztalatai, - az óvónő megfigyelései, egyéni fejlődési mutató, - külső szakember megfigyelései (ha van ilyen), - vizsgálatok, mérések eredményei (ha van ilyen), - a fejlesztés tervezett programja.

4/6. Gyermekek mérése Alkalmazott mérési mód: DIFER Bemeneti mérés: Középső csoport második félévében készítjük el a DIFER rövidített változatát. Kimeneti mérést nagycsoport második felének márciusában végezzük el a RÖVID változattal. Ha szükséges (egyéni fejlesztések, megsegítések után), a két mérés között végzünk egy mérést. HHH gyermekek esetében egyéni fejlesztési tervet készítünk

4/7. Vezetői ellenőrzés, értékelés Szempontjait a Minőségirányítási Program tartalmazza, illetve az éves munkaterv.

VIII. Egyéni bánásmód, differenciálás Alapelvek: • •

Minden óvodás gyermek fejlesztésének az alapja a gyermek személyiségállapotának megismerése. Mindenki a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni, fejlődni.

- 37 -


• • • • •

Az egyéni bánásmód biztosítja, hogy a gyerekek a rájuk jellemző személyiségvonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. Az értékelés a gyerek viselkedésére irányuljon. A játékot nem értékeljük, viszont a gyerekek cselekedetét, konkrét tettét igen. A kreatív gyermekek számára minden nap lehetőséget biztosítunk képességeik kibontakoztatására Kiemelkedő fontosságú az óvónő példaértékű kapcsolata a gyerekekkel

Céljaink: • • •

Az egyéni különbségek, teljesítménykülönbségek természetes jelenségekké válnak Az egyéni képességfejlesztés, mely mindig az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. Megfelelő önbizalom kialakulása

Feladataink: • • • • • •

Igyekszünk a meglévő pozitív tulajdonságaikat erősíteni (dicsérettel, biztatással), és nemcsak a negatívumokat bírálni, gátolni. Lecsillapítjuk az eltúlzott érzelmi reakciót mutató (hisztis) gyerekeket, figyelmüket eltereljük A hangosan beszélő gyerekeket megtanítjuk hangerejüknek szabályozására, illetve a halkabb beszédre szoktatjuk őket Az átlagosnál jobb képességű gyermekeknél ügyelünk arra, hogy ne hozzuk „sztár” helyzetbe. A részképesség problémákkal küzdő gyermekeknek külön fejlesztőprogramot készítünk, amelynek eredményességét a fejlesztő pedagógus ellenőrzi Cigány gyermekek zenei-és mozgásképességük fejlesztése

IX. Fejlesztőprogram a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére Célunk: •

Az értelmi sérüléssel élő, és más, speciális nevelési igényű gyermekek esetében az óvodai integráció legfőbb célkitűzése a minél önállóbb életvitel kialakítása, a gyermek önállósodásának támogatása, az ún. praktikus képességek minél teljesebb kibontakoztatása.

Feladataink: •

A többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, a sajátosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységek a szakszolgálatok igénybevételével.

- 38 -


• • • • •

Az enyhén fogyatékos kisgyermek bizonyos területeken kiemelkedő teljesítményének felismerése, gondozása Fejlődésbeli lemaradás felismerése esetén az okok feltárása, egyéni fejlesztőprogram készítése törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek. Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodni, hogy a tankötelezettségi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel tanulmányait elkezdheti. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző szakértői vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

Az óvodai fejlesztés két összefüggő, de lényegében önálló útja: A prevenció (megelőzés): ez az óvodába kerülés pillanatától tart és minden gyermekre kiterjed. Különös tekintettel a csoportvezető óvónők megfigyelései és tapasztalatai által javasolt megkésett, illetve egyenetlen fejlődést mutató gyermekekre. Alapvető célja a lehetséges problémák megelőzése. A korrekció – kompenzáció: ezt a különböző problémák miatt felmentett és még egy évig óvodai nevelésben részesülő gyermekeknél alkalmazzuk. Így rendezzük a különböző funkciózavarokat, elmaradásokat. A képességek fejlettségi szintjének feltérképezésére alkalmazott eljárások: • Az óvónők megfigyelései, tapasztalatai az óvodába kerülés pillanatától • Adatok gyűjtése, anamnézis a gyermekről, a családi háttérről. • Fejlettségmérő lapok, játékos szintfelmérések. • A Nevelési tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, a Mentálhigiéniás Gondozó szakvéleményei, a Családsegítő Szolgálat megfigyelései. Sikerkritériumaink: • Az egyéni különbségeket a gyerekek természetes módon élik meg • Kívánságaikat, vágyaikat képesek késleltetni • Elfogadják saját egyéniségüket, személyiségüket • Megfelelő önbizalom kialakulása

X. Cigány kisebbséghez tartozó gyermekek fejlesztése A Sükösdi Tagóvodában cigány kisebbségi nevelés folyik kizárólag magyar nyelven. Céljaink: • A roma kultúra nem romákkal történő megismertetésével csökkenteni kívánjuk a roma gyerekek testi, lelki, szociális előítéletekből származó kirekesztettség-érzését. • A multikulturális szemlélet kialakítása

- 39 -


•

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése.

Feladataink: • A cigány kisebbség szellemi és tárgyi kultúrájának és az ebben mélyen gyökerező sajátos nevelési stílusaik, szokásaik megismerése a család és az óvoda eltérő értékrendjéből adódó konfliktusok megelőzése érdekében. • A cigány kisebbségi kultúra, hagyományok megismertetése a gyerekek életkorának megfelelően • Hagyományok, szokások ápolása, az identitástudat kialakítása, fejlesztése • A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában Kisebbségi óvodai nevelés megszervezése: • Az óvodába lépéstől az iskolába menetelig tart • A szülők írásbeli kérése alapján történik • Családokkal, kisebbségi szervezetekkel való szoros együttműködés kialakítása, mely kiegészíti a nevelőmunkát • Az éves munkaterv, illetve a nevelési tervek tartalmazzák a fejlesztési tevékenységet és tartalmat A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • •

Cigány kisebbségi kultúrához tartozó verseket-énekeket megismernek és tudnak Tudják, mely hagyományok, szokások tartoznak a kisebbség kultúrájához Vállalják kisebbséghez való tartozásukat, azt természetes módon élik meg

Sikerkritériumaink: • • • • •

Elfogadják saját egyéniségüket, személyiségüket Megfelelő önbizalom kialakulása A cigány gyermekek és nem cigány gyermekek között csökkennek a kulturális hátrányok Rendszeresen járnak óvodába a cigány gyermekek is. Megfelelő módon beilleszkednek a közösségbe.

XI. Az óvoda kapcsolatrendszere 1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái Alapelvek: • A nevelésben ismerje el az óvoda a család elsődlegességét, tisztelje a szülőt. • Kapcsolatunkban éreztetjük az őszinte „odafordulást”, az empátiát és segítő szándékot addig a pontig, amíg a szülő képes ezt elfogadni. • A szülők bizalmának elnyerése

- 40 -


• • •

A gyermekük iránti felelősségérzet kialakítása, megtartása a szülőkben A családok által képviselt különböző gondolkodásmódok értékeinek elfogadása. Az első találkozás az óvodával, annak személyi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatot.

Céljaink: • A családokkal való együttműködés, a családok segítése, erősítése • Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. • A szülőföldhöz való kötődés kialakítása a családokkal együttműködve • Az óvodapedagógus és a szülők közötti kommunikáció fejlesztése • Elsősorban a kötődési igényét kell kielégíteni. • Óvodáskor végére iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre. Feladataink: • A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődési jellemzőit, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről. • Lehetővé tesszük a szülőnek, hogy segítse gyermeke beilleszkedését • Lehetővé tesszük a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet. • Figyelemmel kísérjük a családok életében bekövetkező változásokat, ha erre szükség van, felvállaljuk a családgondozással járó feladatokat. • A családok megismerése, a velük való szoros nevelői együttműködés • Az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.). • Az óvodai dokumentumokban megfogalmazott normarendszer elfogadására, nevelési felfogásba építésére motiválás • Érsekcsanádon: nevelőszülőkel való együttműködés erősítése (programterv: melléklet) • Sükösdön: HHH szülőkkel kapcsolattartás erősítése (melléklet: nevelő-oktató munkát segítő kiadvány) 1/1. A beszoktatás Alapelvek: • •

• •

Az óvodába felvett minden egyes gyermekkel és szülőjével való ismerkedés az első lépés a gyermekek nevelésében. A beszoktatási időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda Óvodánk nyitott a szülők előtt, bármiféle bizalmatlanság vagy probléma esetén betekinthetnek a csoportok mindennapi életébe, vagy bármikor megkereshetnek bennünket napközben. Igyekszünk elfogadni a család szokás- és szabályrendszerét, s tapintatosan befolyásolni az életmód jó szokásainak alakítását.

- 41 -


•

Új gyermek megismerési módszerek, technikák adaptációja az óvodai nevelés folyamatában (anamnézis felvétele, bemeneti mérés, fejlődési portfólió a gyermekekről, stb.)

Céljaink: • • • •

A gyerekek számára megkönnyíteni a szülőtől való elválást. Úgy ismertessük meg a gyerekeket az új környezetükkel, hogy közben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. Elérni, hogy az óvodássá válás periódusában minden gyerek képes legyen a csoport adott körülményei között a nyugodt, tényleges aktivitást mutató játékra. Biztosítani számukra a fejlődést, a fejlesztést.

A legtöbb gyerek a családból közvetlenül kerül hozzánk.(Ritkán fordul elő, hogy bölcsödéből érkezik). Feladataink: • • • • • • • • • • • • •

Úgy szervezzük a beszoktatást, hogy egyszerre Sükösdön 3-4 új gyerek kezdje meg az óvodát, Érsekcsanádon a vegyes csoport miatt igény szerint fogadjuk az új gyerekeket Először otthonukban találkozunk a gyerekekkel, betekintést nyerünk családi környezetükbe. Igyekszünk a szülőket meggyőzni a fokozatos beszoktatás előnyeiről. Ha a szülő kéri, lehetőséget adunk arra, hogy részt vegyen a beszoktatásban, így belülről is látja az óvoda életét. Fontos, hogy elnyerjük a szülők bizalmát. Érezzék, hogy gyermekük jó helyen van, szeretetteljes légkörben tölti a napját. Olyan módszerek, eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez. Szülői értekezlet keretében az óvoda napi életéről tájékoztatást adunk a szülőknek. Segítjük a beilleszkedést azzal is, hogy otthoni kedvenc tárgyakat magukkal hozhatnak a kezdeti időszakban (baba, plüss állatka, cumi stb.). Figyelembe vesszük a barátságokat, testvéri, rokoni kapcsolatokat a beszoktatásnál. (Sükösdön: Ha a nagyobb testvér másik csoportba jár, áthívjuk addig, míg megnyugszik az új kisgyermek). Az óvodakezdésnek feltétele, hogy a gyermek szobatiszta legyen. A beszoktatás kezdetétől igyekszünk kialakítani a gyermekekben az együttműködés, alkalmazkodás konfliktuskezelés képességét Fontos, hogy az óvónő együttjátsszon a gyermekekkel, hívja fel a figyelmet a játékok balesetmentes használatára, hogy vigyázzanak egymásra. Elősegítjük a megfelelő viselkedésformák kialakítását, a szabályok betartását.

1/2. A szülő joga • •

Ismerje meg az óvoda nevelési programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. - 42 -


• •

Személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. megválasztani az óvodai csoportot és az óvodapedagógust (Érsekcsanádon)

1/3. A szülő kötelessége • • • • • • •

Gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, rendszeres kapcsolatot tartson az óvónőkkel Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda magatartási szabályainak elsajátítását. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak, szülőtársainak emberi méltóságát és jogait Iskolára késszé tenni a gyermekét

1/4. Együttműködés formái • • • • • • • •

Családlátogatás – a gyermekek megismerése óvodába lépés előtt Közös programok szervezése (sportnap, ünnepségek, munkadélutánok stb.) Nyílt napok, szülői értekezletek Jótékonysági bál A gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Elfogadjuk a szülőt akkor is, ha a nevelésben súlyos hiányosságokat mutat Lehetőséget adunk, hogy kapcsolatot tartson a logopédussal és a fejlesztő óvodapedagógussal A beiskolázással kapcsolatos feladatunknak tartjuk a szülők szemléletének pozitív befolyásolását a helyi iskola előnyben részesítése érdekében

1/5. Az együttműködés várható eredménye • • • •

a szülő megismeri az óvoda élet és értékrendjét részt vesz olyan tevékenységekben, melyek színesebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek óvodai életét bizalommal fordul az óvodapedagógushoz problémái megoldásában kikéri az óvodapedagógus véleményét, segítségét

2. Az óvoda és az iskola kapcsolata - Óvoda-iskola átmenet Alapelvek: • Az óvodáztatás arányának emelése • A két intézmény együttműködése épüljön kölcsönös bizalomra, nyitottságra, tiszteletre. • Szorosabb kontaktust kiépítése az óvoda és az iskola között! • A szakmai megismerés, az együttműködés ne váljék öncélúvá, biztosítsa a nevelési folyamat töretlen, zökkenőmentes egységét!

- 43 -


• • • •

Az értékeket, szabályokat, viselkedési formákat családjukban, az iskolában és a tágabb környezetükben mintakövetés útján sajátítják el, tegyék magukévá. együttműködés megteremtése az iskolára alkalmas gyermek nevelése Az értékeket, szabályokat, viselkedési formákat családjukban, az iskolában és a tágabb környezetükben mintakövetés útján sajátítsák el, tegyék magukévá.

Céljaink: • Egymás céljainak, elképzeléseinek, elvárásainak megismerése, hogy közösen segíteni tudjuk az óvodás gyermek zavartalan iskolakezdését, az átmenet problémáinak kezelését • A kapcsolattartásban az óvoda legyen kezdeményező. • A gyerekek rendszeres óvodába járása • Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése • A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése. • Óvodáskor végére, iskolára alkalmas gyerekeket bízzunk a szülőkre • Egymás céljainak, elképzeléseinek, elvárásainak megismerése, hogy közösen segíteni tudjuk az óvodás gyermek zavartalan iskolakezdését, az átmenet problémáinak kezelését • A tanuláshoz való alapkészségek alapjainak a lerakása Feladataink: • Zökkenőmentes átmenet elősegítése Folyamatos együttműködéssel segítjük elő, hogy óvodásaink minél nagyobb létszámban válasszák községünk általános iskoláját. • Munkacsoportot / óvoda iskola átmenet / hozunk létre óvónők és tanítók részvételével a közös programok szervezésére • Nyomon követjük az iskolába kerülő gyermekek fejlődését • Elősegítjük a gyermekek iskolára alkalmassá tételét, amennyire csak lehetséges • A gyermeket elsősorban pszichésen készítjük elő az iskolai életre. • Azoknak a képességeknek és készségeknek – a nagy- és finommozgás koordinációjának, az auditív és vizuális észlelésnek, a belső kép készítésének – a fejlesztése, amelyeknek megfelelő fejlettsége az írás-olvasás megtanulásának feltételeit jelentik. • Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Konzultáció az óvodai kompetencia alapú nevelésről. Visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről • Konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről. • Folyamatosan és fokozatosan várni el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot • Képességfejlesztési területek feltérképezése DIFER mérés segítségével 2/1. A kapcsolattartás formái • Kölcsönös látogatások, tapasztaltcserék, fórumok az Éves Munkatervben, IPR-ben megfogalmazott módon, formában • Tájékoztatás a gyermekek fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről,

- 44 -


• •

Értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés. Óvoda-iskola átmenet támogatására munkacsoport működtetése (IPR-ben szabályozottan

Az együttműködés várható eredménye • A helyi iskolát választják a szülők gyermekeik részére • Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. • A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése sikerkritériumai: • épít a gyermeki kíváncsiságra, • „felhasználja” az aktivitását, • értékeli a kreatív megoldásokat, • a játékba integrált, cselekvéses gondolkodási formák lehetőségeit teremti meg, • egyénhez mérten értékel, • örömteliséget biztosít, • felhasználja a meglévő ismereteket, • egyformán tartja jelentősnek a különböző képességeket, készségeket és a meglévő tudást, • folyamatosan és fokozatosan várja el az együttműködést, a feladattartást, az irányíthatóságot.

3. Közművelődési intézmények • • •

Megismerkedünk a helyi könyvtárral, Művelődési Házzal, szervezett gyermek programjaikon részt veszünk Részt veszünk a Bajai József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház által szervezett színházi előadásokon, rendezvényeken. Ellátogatunk a Bajai Türr István Múzeumba.

4. Szakszolgálatok Szoros együttműködést folytatunk a Nevelési Tanácsadóval, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Rendszeres kapcsolatot tartunk a védőnőkkel, gyermekorvossal és szakorvossal ( fogorvos). Sajátos nevelési igényű gyermekeink fejlesztésében a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét vesszük igénybe.

- 45 -


XII. Az óvodai élet tevékenységformái 1. A játék Alapelvek: „A játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, személyisége alakulásának fontos tényezője.” (Dr. Ranschburg Jenő - B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék) • • • • • • • •

• • •

A gyermek napi játékszükségletét ki kell elégíteni, és meg kell hagyni a játék semmi mással nem helyettesíthető szerepét, funkcióját. A játék a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése A játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze Kreativitást fejlesztő és erősítő élményt adó tevékenység. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze Játékeszközök igazodjanak a gyermekek életkorához, az egyes gyermekek játékszükségletéhez, E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásokra, a figyelemre, a megfigyelőkészségre is. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. A játszó csoportot felügyelet nélkül nem hagyjuk A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét A nyíltan megfogalmazott gyermeki kérések, kérdések mellett az üzenetek dekódolása segíti a játékelképzelések kibontakozását.

Céljaink: • A gyerekek a játékban gyakorolják az egymáshoz való alkalmazkodást, az együttműködést és a kölcsönös kommunikációt. • A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, a szülők szemléletformálásával. • A játékeszközök segítsék elő a sokoldalú fejlődést, fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsenek. • A gyerekek élményeinek, tapasztalatainak, ismeretinek cselekvő, játékos feldolgozása • A gyermek a saját elképzeléseit valósíthassa meg a játékban Feladataink: • Megfelelő játékidő biztosítása. Megfelelő feltételeket biztosítunk a különböző játékfajtákhoz • Fontos, hogy ne avatkozzunk be indokolatlanul, csak akkor, ha egymást zavarják, esetleg egymás testi épségét veszélyeztetik. • Közös tapasztalatszerzés biztosítása • Nemi identitás fejlődésének elősegítése (a fiúk óvó-védő késztetéseiből, a csoporton belüli társas pozíciók elfoglalásából adódó harcias szellemű játékainak elfogadása - 46 -


• • • •

• • • •

ésszerű határokkal, a lányok anyáskodó, gondoskodó, aktívan kommunikáló hajlamainak támogatása). Figyelemmel kísérjük, hogyan szervezik játékukat, valósítják meg elképzeléseiket, az egyes gyermek hogyan viselkedik játék közben, milyen szerepet vállal, milyen mértékben éli bele magát szerepeibe. Társas kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok. Szükségesnek tartjuk, hogy a szülőket meggyőzzük arról, mennyire fontos a gyermekükkel való rendszeres közös játék az érzelmi fejlődésben, a szülő-gyermek jó kapcsolata alakulásában. Véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire. (Gyűjtemény: Konfliktus kezelési technikák - Melléklet Sükösd) A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel. Mintaértékű kommunikáció az éppen formálódó szokások, normák hangsúlyozásával – lásd: melléklet „Gyere velem!” drámapedagógiai Jó gyakorlat A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. A játékelképzelések megbeszélésnek inspirálása. Reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése.

Anyanyelvi nevelés feladatai a játékban: • • • •

A játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása. Érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása. Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. Tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés - – lásd: Melléklet „Gyere velem!” drámapedagógiai Jó gyakorlat

1/1. Játékeszközök biztosítása •

•

A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott a többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint az egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra - 47 -


kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. 1/2. Játszóhelyek • • • • • • • • •

Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel) Mesesarok, vagy a mesehallgatáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközök (párnák mesekígyó, jelmezek, bábok) Építő – közlekedő játékokhoz tér (különböző kockák, közlekedési eszközök, kiegészítők, konstruáló játékok, kirakók) Rajzolás, festés, gyurmázás, barkácsolás helye eszköztár biztosításával Énekes játékok tere (ritmushangszerek, népi játékok kellékei) Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának helyei (fodrász, bolt, orvos, rendőr, stb.) Az állandó játszóhelyek mellett paravánokkal, hordozható egyszerű eszközökkel tesszük lehetővé, hogy a játékukhoz szükséges helyet önállóan alakítsák ki, s ez az átrendezés addig maradjon így, amíg a játékhoz szükséges. Az udvaron is a játékeszközök megőrzésére, rendben tartására szoktatjuk őket Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása

1/3. A gyakorlójáték, konstrukciós játék A gyakorlójáték irányításában megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket biztosítunk, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényének és manipulációs vágyának kielégítésére. 1/4. A szerepjáték Nagyon sok lehetőség van a kommunikációs készség fejlesztésére A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítéséve, . Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése. 1/5. A barkácsolás Sokszor kezdeményezünk barkácsolást a gyerekekkel közösen, így nemcsak alkotóképességük fejlődik, de megtanulják jobban megbecsülni az eszközöket, és persze maga az alkotás és annak eredménye felett érzett öröm újabb és újabb cselekvésre, tevékenységre motiválja őket. E változatos tevékenység közben (tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás stb.) a gyerekek sok ismeretet és tapasztalatot szereznek, pl. az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Az elkészült tárgyakat felhasználhatják további játékukban, vagy ajándékozás alkalmával. 1/6. Dramatizálás, bábozás A gyerekek a ruháktól a háztartási eszközökig a legkülönfélébb tárgyakat használják fel dramatikus játékaikhoz. Ezekhez biztosítjuk az eszközöket. A bábbal már az óvodába lépés pillanatában megismertetjük a gyerekeket.

- 48 -


A bábozás egyik lényeges eleme a beszéd, a gyermek nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakorolhat. A báb a kommunikáció fejlődését is segíti. (Meseládikó, Jó gyakorlat: „Gyere velem!”drámapedagógia) 1/7. Szabályjáték Főleg a nagyobb csoportokban igyekszünk több szabályjátékot, társasjátékot kezdeményezni a gyermekek számára. Ezzel a játéktípussal fejlesztjük figyelmüket, kudarctűrő képességüket. ( Közös társasjáték - készítés) A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • • • • • •

Megtanulják a játékban az egymáshoz való alkalmazkodást, kölcsönös kommunikációt Örömmel, önfeledten játszik A gyermek megvalósítja saját elképzeléseit a játékban A játékhoz szükséges teret önállóan kialakítják Megtanulják kivel, mivel, hogyan játsszanak Nem zavarják egymás játékát Megóvják a játékszereket A szokásokat és szabályokat ismeri és betartja Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik

2. A munka Alapelvek: • Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során élje mega gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is • A munkajellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket • A személyiségfejlesztés fontos eszköze. • A munka végzése közben a gyerekek tapasztalatokat szereznek, megfigyeléseket végeznek, ismeretekhez jutnak. • Fontos nevelési eszköznek tekintjük. • Saját és mások elismerésére nevelés egyik formája • A cselekvő tanulással is kapcsolatban van • Aktív tevékenység • Normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet • Soha nem lehet büntetés, mert a napi tevékenység része. Céljaink: • Másokért végzett tevékenység örömének kialakulása • Kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakítása • A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakítása, a saját és mások elismerésére nevelés • A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják. • Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. • Munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása

- 49 -


Feladataink: • Minden korcsoportban megteremtjük az önálló munkavégzés lehetőségeit. • A munka játékkal megegyező sajátosságaira támaszkodunk • Különböző felelősök választása (öltözőfelelős, mosdófelelős, virágfelelős stb.) • Egyes munkafajtákat fokozatosan vezetünk be, biztosítjuk a munka állandóságát és folyamatosságát. • A gyermek fejlettségéhez mérten értékeljük a munkát. • Munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása. • Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása. • Felhívjuk a szülők figyelmét a türelem, az érdeklődés, a segítés fontosságára. Vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyerekük munkáját • Differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor • Megteremtjük a lehetőséget arra, hogy az egyéni vagy közösen végzett tevékenységek során a gyerekek kipróbálhassák önmagukat Az anyanyelvi nevelés feladatai a munka jellegű tevékenységek során: •

•

A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, okokozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját.

Munkafajták: • • • • •

Naposság - középső és nagycsoportban, Önkiszolgálás - kiscsoportban, középső – és nagycsoportban Alkalomszerű munkák, eseti megbízatások (pl. környezet rendjének biztosítása, segítés az óvónőnek, dajkának, ünnepekre való készülődés, játékelrakodás stb.), Növénygondozás, állatgondozás, kerti munkák végzése Gondozási feladatok ellátása

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • • •

Megtanulják a munkavégzésben használt fogalmakat, eszközök funkcióját Örömmel végzik a rájuk bízott feladatokat Az elkezdett munkát befejezik egyénileg és közösségben is Aktívan tevékenykedik környezete formálásában, szépítésében Alakul reális önértékelése a munkavállalás során Önként vállalja a közösségért végzett tevékenységeket

- 50 -


3. A tanulás Az óvodai életbe való sikeres beilleszkedés szorosan függ a személyiség jellemzőin túl az egyéni tanulási folyamattól és a kisgyermek képességeinek egyéni struktúrájától (egyenletes vagy egyenetlen). A tanulási folyamatnak szociális, mozgáson alapuló és értelmi képességeket mozgató összetevői vannak. Többnyire mindig, mindegyik összetevő jelen van, és az, hogy mikor, melyik dominál, mikor, melyik kap nagyobb hangsúlyt, az mindig az adott tanulási helyzettől, valamint a gyerek általános és pillanatnyi állapotától függ. Alapelvek: • A tanulás lehetséges formái bővülnek cselekvéses tanulással, a felfedezéssel, és szűkülnek a feladat megoldással és az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozással. • Az óvodai tanulás cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre, a gyerek érdeklődésére épül. • Ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. • A tanulás játékos jellege domináljon. • A fejlődés egyéni ütemének figyelembe vétele. • A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. • Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. • A feladattudat, feladattartás megfelelő szintű kialakítása. • Megteremti annak a lehetőségét, hogy az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg Céljaink: • Az óvodai tanulás célja nem csak, és nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése. • Kompetens gyereket nevelni, amely képessé teszi őt az élethosszig tartó tanulásra. • A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, (tanulás folyamatában érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás a közös együttlétekben, szövegértés megalapozása) Attitűdök erősítése • A gyerekek tapasztalatainak bővítése, rendszerezése. Feladataink: • A tapasztalat- és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére hagyatkozva irányítjuk. • Egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban történjen • Fontosnak tartjuk kiépíteni a tanulás folyamatában (is) az óvónők és a gyermek közötti érzelmi kapcsolatot, a tanulást segítő légkört. • Az eredményes tanulás érdekében törekszünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Hogy szellemi aktivitásra ösztönözzük a gyerekeket, gyakran teremtünk számukra problémahelyzetet. Hagyjuk, hogy átéljék a probléma felfedezésének és megoldásának örömét. • Felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése • Tanulást támogató környezet megteremtése

- 51 -


• • • • • • • • • • • • • • • •

Sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének segítése Feladattudat kialakítása: a gyermekek akarati és emlékezeti képességének fejlesztése, hosszabb megbízatásokkal, olyanokkal, amelyeket nem azonnal kell megoldani Abban segítünk minden gyermeket, hogy önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. Biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. Törekszünk arra, hogy a gyermekek a tárgyakat, jelenségeket természetes közegükben ismerhessék meg. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Személyre szabott, pozitív értékelés A nyári hónapokban is lehetővé tesszük, hogy a gyermekek énekelhessenek, mozoghassanak, rajzolhassanak, mesét, verset hallgassanak, beszélgethessenek környezeti eseményekről, és az őket érdeklő dolgokról. Az egyes foglalkozási ágak anyagának tartalmi kapcsolódását kihasználjuk. A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése Részképesség lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Támogatjuk, hogy mikrocsoportos tevékenység közben összehangolva, együttműködve, egymást segítve tanuljanak. Szokások alakítása utánzásos minta – és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása.

Az óvónő által kezdeményezett tevékenységek: • • • • • •

Kötetlen - történhet a nap bármelyik időszakában, amikor a nevelési helyzet és a gyerekek tevékenysége erre lehetőséget ad. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Bizonyos tevékenységeket kötött formában tervezünk a kis- és középső csoportosok részére is Nagycsoportban az iskolára való felkészítés érdekében kötött foglalkozásokat is tervezünk. A foglalkozások formáját az óvónők maguk tervezik (mikro, frontális, egyéni munkaforma). Új tanulásszervezési eljárások: középső-és nagycsoportokban: évszakonként egy-egy témahét; projektek: évente egy a négy modulból (Levegő, Tűz, Víz, Föld) Kooperatív technikák alkalmazása elsősorban nagycsoportosok részére

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • •

Kialakul a gyerekekben az új ismeretek megszerzése iránti igény Óvodáskor végére kialakul bennük a tartós figyelem

- 52 -


• • • • • •

Kialakul bennük a problémamegoldó gondolkodás Pozitív viszony alakul ki a tanulási folyamatával kapcsolatban az iskolára alkalmassá válik kialakulnak az iskolai tanuláshoz szükséges alapkészségek és tulajdonságok, azaz kompetenciák (a tartós figyelem, feladattudat, a beszéd és a gondolkodás, az önálló és társas cselekvés, a szabályok megtartása) a tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességűeknek megfelelő tevékenységet a részképesség és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek.

4. Környezeti nevelés Alapelvek: • A megfigyelések a természetben történjenek. • Annyi és olyan téma feldolgozását tervezzük, amennyihez folyamatos élményt tudunk biztosítani. • Bontakoztassuk ki a gyermekek környezetesztétikai érzékenységét, aktivitását. • Biztosítsuk a természeti és társadalmi témák sokoldalú megközelítését. • Vegyük figyelembe a gyermekek képességét, eltérő fejlődési ütemét. • A helyi lehetőségek figyelembevételével ismertessük meg a népi kultúrát. • A környezettel való ismerkedés az egész óvodai nevelést áthatja. Segíti a gyermekek irányított, spontán tapasztalatszerzését. Alakul a gyermekek társas magatartása. • Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő viszonyulását. • Fontos a valósághű tájékoztatás, mert így segítjük a biztonságos eligazítást a világban. • A matematikai tapasztalatokat, ismereteket különböző tevékenységekben történő alkalmazása Célok: • Sokszínű tapasztalathoz juttatás készségek, képességek alakítása a természeti és épített környezet megismertetésével. • Környezettudatos viselkedés megalapozása. • A természet szerető, védő emberi értékek alakítása. • A logikus gondolkodás megalapozása. • A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése Feladatok: • Biztosítunk olyan lehetőségeket, amelyek során fejlesztjük a gyermekek gondolkodását, folyamatos beszédét, szóbeli kifejezőkészségét • A természeti és társadalmi környezetnek a gyermekek számára érdekes és lényeges vonását tárjuk fel. Az objektív valóság minél jobban táruljon fel a gyerek előtt. Ez úgy érhető el, hogy a témát sokoldalúan dolgozzuk fel, és mindig összekapcsoljuk a gyakorlattal, tevékenykedtetéssel. • A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyerek számára, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minőséget jelző

- 53 -


kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal, a birtokviszony kifejezésének módjával. • Az óvónő elsődleges feladata a gyermekek ismeretének gyarapítása és rendezése. Ezzel együtt személyiségük sokoldalú fejlesztése. Formálni kell a gondolkodásukat. Fejlesszük a természeti és társadalmi környezet iránti esztétikai fogékonyságukat, helyes esztétikai viszonyukat. • Felhívjuk figyelmüket a környezetvédelem fontosságára az élőlények szeretetére, óvására. • Népszokások felelevenítése, mellyel erősítjük a szülőföldhöz kapcsolódó érzelmeket és formáljuk a gyerekek erkölcsi magatartását. • Fontos feladat a beszédformálás, a helyes magatartás elemi normáinak alakítása. (Környezet védelme, egymáshoz való viszony, társas viszony.) • Képessé kell tenni a gyermeket az egyszerű jelenségek felfogására, elemi általános összefüggések megértésére (pl. ok-okozati viszony). • Nemzeti kultúra megismertetése, megszerettetése. • A népi, a helyi, a családi hagyományok megismertetése. • A szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. • Konkrétumok megtervezése, pl. a kirándulásokkal, ünnepekkel, gyűjtött tárgyakkal kapcsolatban. Más nevelési területekhez kapcsolódó feladat, a koncentráció és a komplexitás. • Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével - – lásd: Melléklet „Gyere velem!” drámapedagógiai Jó gyakorlat • Lehetőséget biztosítunk, kísérletekhez felfedezésekhez tapasztalataik alapján, a számukra kialakított térben • A kompetencia alapú óvodai nevelési program Tűz, Víz, Föld, Levegő tématerveit felhasználjuk a környezeti tartalmú tapasztalatok tervezésében. • Környezeti és természeti ismeretek rögzítése játéktevékenységeken keresztül (Programcsomag: Játszunk javítva) Értelemfejlesztő szabályjátékok, szenzitív érzékelést fejlesztő játékok. • Mozgásos játékokon keresztül környezetünkkel való ismerkedés.(Programcsomag: Kiegészítő segédlet) • A kompetencia alapú óvodai nevelési program Tűz, Víz, Föld, Levegő tématerveit felhasználjuk a környezeti tartalmú tapasztalatok tervezésében • Az anyag elrendezés a legfontosabb feladat, így szempontjai hasznosíthatók az ütemtervezésnél. A gyermekek észreveszik a természet változását, szépségeit, de feladatunk, hogy a figyelmüket erre ráirányítsuk és maguk is szerezzenek tapasztalatot Szempontok: • Az adott korcsoport ismereti és fejlettségi szintje. • A környezet helyi adottságai. • Az aktualitás érvényesítése. • A linearitás és koncentrikusság. • Témák komplex felfogása • Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása középső és nagycsoportokban: (témahetek, projektek, kooperatív technikák)

- 54 -


Anyanyelvi nevelés feladatai: • A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. • A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése. • A gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, fogalmak tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, • A mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. A fejlesztés tartalma: TÁRSADALMI KÖRNYEZET témakörei: CSALÁD TÉMAKÖR A programcsomagból feldolgozott témák beépítése: • •

TŰZ projekt nagycsoportokban-Sükösd (AZ EMBER és a TŰZ ; a TŰZ MINT VESZÉLYFORRÁS - melléklet) Témahét: TŰZ , nagycsoport-Sükösd (Melegítő szeretet ; A családi otthon melege, a test melege - melléklet)

TESTÜNK TÉMAKÖR KÖZLEKEDÉS LAKÓHELY- ÓVODÁNK KÖRNYÉKE A programcsomagból feldolgozott témák beépítése: •

(KÖRNYEZETTUDATOS A FÖLD- projekt középső csoport- Sükösd ÉLETMÓD; ÉPÍTETT KÖRNYEZETÜNK A FÖLD - melléklet)

SZÍNEK TERMÉSZETI KÖRNYEZET Érsekcsanád:– SZERVES Gyűjtemény melléklet

HULLADÉK

HASZNOSÍTÁSA

-

középtávú

projekt:

ÉVSZAKOK A programcsomagból feldolgozott témák beépítése: • Témahét: VÍZ , nagycsoport- Sükösd (jégvilág-téli csapadék fajták a víz halmazállapot változásai) NÖVÉNYEK A programcsomagból feldolgozott témák beépítése: • Érsekcsanád: FÖLD –PROJEKT (A mi kis világunk Érsekcsanád környezetünk növényei) • Témahét: LEVEGŐ középső csoport- Sükösd ( A fák, erdők , növények szerepe a levegő tisztításában- 2 db melléklet)

- 55 -


ÁLLATOK A programcsomagból feldolgozott témák beépítése: • Érsekcsanád: VÍZ-PROJEKT (Hal a vízben) Szűkebb környezetünkben élő madarak megismerése komplex tevékenységek során – Gyűjtemény melléklet • Föld projekt – középső csoport- Sükösd (KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓD ;A FÖLD ÉS AZ ÉLŐ KÖRNYEZET melléklet) • VÍZ projekt – nagycsoport (A KÖRNYEZETTUDATOS ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ; a VÍZ AZ ÉLET EGYIK LÉTELEME - melléklet ) HÓNAPOK NAPSZAKOK A fejlődés várható jellemzői iskoláskor végére: • Tudják szüleik nevét, lakcímüket • Megnevezik a család tagjait és azok összetartozását. • Tudják a szülők foglalkozását, munkájukat. • Megnevezik testrészeiket, figyelmet fordítanak azok védelmére, tisztaságára • Ismerik az orvos munkáját, tevékenységét. • Ismerik az óvoda székhelyén található intézményeket. • Helyesen közlekednek, ismerik a közlekedési eszközöket • Felismerik az alapszíneket - kép, tárgy, jelenség felsorolása, kiegészítése. • Az évszakok jellegzetességeit felismerik, kialakul bennük a gyűjtögető szenvedély • szereti, óvja, védi, gondozza a természetet • biztonságosan mozog és tevékenykedik az őt körülvevő közvetlen környezetben • Növények jellemző tulajdonságát megnevezik. • Évszakok jellegzetességeit, különbségeket felismerik • Környezet védelmére figyelmet fordítanak • Kialakul bennük a környezet iránti szeretet • Napszakokat megnevezik. • Felfedezik a szépet a természetben • A viselkedés alapvető szabályait elsajátítják • Tanult állatokat környezetük szerint csoportosítják. • Házi állatok hasznát, jellemző tulajdonságait ismerik. • Tapasztalatot szereznek a helyi, a népi kultúráról • A szokásokat és tárgyi kultúra értékeit felismerik, tisztelik • Tudják, és értik, mi a szülőföld, kialakulóban van bennük a kötődés, a tisztelet érzése Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés Alapelvek: • Spontán helyzetek kihasználása. • Problémahelyzetek sokoldalú megközelítésére való ösztönzés. • A belső motiváció, a felfedezés öröme legyen a legfontosabb hajtóerő. • Egyéni különbségek figyelembevétele. • A játékosság hassa át a tapasztalatszerzést. • Térre, formára, színre, mennyiségre vonatkozó élményanyag fokozatos bővítése.

- 56 -


• • •

Tevékenységek során jusson a gyermek sikerélményhez. Fontos, hogy a különböző érzékszervek egyformán vegyenek részt (látás + hallás + tapintás és bizonyos mozgás is). Programunk az ismert tartalmak komplex kezelésére, a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni, de ezzel párhuzamosan a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza.

Célok: • Aminket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása. • A matematikai érdeklődés felkeltése. • A logikus gondolkodás megalapozása. • Tapasztalatok, ismeretek szerzése matematikai tényekről Feladatok: • • • • • • • •

Matematikai érdeklődés felkeltése. Érdekes tevékenységet szervezünk. Gondolkodtatunk. Probléma elé állítjuk a gyermeket. Minél sokoldalúbb tapasztalatszerzés. Fontos, hogy mi is nyitottak legyünk ezekre a lehetőségekre, mivel sok minden közvetlen vagy közvetett úton jut el hozzánk. El kell jutni a gyermeknek ahhoz, hogy vannak fontos tulajdonságok és kevésbé fontosak. Matematikai fejlesztés feladatainak, ezen belül az egyénre szabott feladatadás, differenciálás megtervezése

Anyanyelvi nevelés feladatai: • •

Kommunikációs (verbális, nonverbális) képességek fejlesztése matematikai helyzetről, problémáról saját gondolatait szabadon is elmondja

A fejlesztés tartalma: • • •

Tapasztalatok, ismeretek szerzése matematikai tényekről Matematika viszonyokról Testek és síkmértani formák

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • •

Számfogalom megalapozása: összetartozást kifejező tulajdonságok alapján a gyermek meg tudja nevezni a halmazt. Meg tudja ítélni, hogy egy tulajdonság igaz vagy nem igaz az adott halmazra. Az azonosítás, megkülönböztetés műveletén keresztül eljusson az összefüggésekhez. Tapasztalatot szerez a sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi fogalmakról illetve ezeket tudja használni is. Felismeri, hogy a számolás és a számlálás között különbség van.

- 57 -


• • • • • • • •

Különböző mérési, összemérési feladatok mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. Kiterjedések: mennyiségek összehasonlítása - becsléssel, összeméréssel. Mennyiségi, térbeli, nagyságbeli, alaki különbségek felismerése Tapasztalatok szerzése a geometriai formákról, azok felismerése Tő-és sorszámnevek helyes használata Térbeli viszonyok helyes használata Szívesen vállalkoznak problémahelyzetek megoldására A legfontosabb, hogy meg is tudják fogalmazni - nyelvi úton elsajátítsák – gondolataikat.

5. Mese – vers Alapelvek: A mese legyen a gyermeknek mindennapi örömteli élménye. • Helye, a mesemondást megelőző tevékenység mindig ugyanaz legyen. • Az irodalmi művek élményt nyújtó előadása. • Csak nyelvileg tiszta, értékes irodalmi művel találkozzon a gyermek! • Fontos a gyakori ismétlés én-erősítő hatása. • Meghitt kapcsolat megteremtése a gyerekkel. • Magyar népmesék előnyben részesítése • Klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása • Cigány kultúrához tartozó mesék, versek megismertetése • Követésre méltó óvónői modell. • Drámapedagógiai lehetőségek. - – lásd: Mellékletben „Gyere drámapedagógiai Jó gyakorlat • Óvónői tapintat a beszédben hátrányos helyzetű gyermeknél.

velem!”

Célok: • Biztonságos önkifejezés megalapozása. • Irodalmi érdeklődés felkeltése. • A magyar kultúra értékeinek átörökítése. • Interkulturális nevelés • A szülők nevelési szemléletének formálása. • az erkölcsi és esztétikai értékek közvetítése Feladatok: • A verset, mesét, mondókát napi élményként biztosítjuk a gyermekeknek. Mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozását, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére, való nevelésére törekszünk. • Szeretnénk elérni, hogy minden gyerek számára várt, örömteli élmény legyen az irodalmi művek hallgatása, és azt kérje is. • Kedvet ébresztünk arra, hogy maguk is találjanak ki mesét, hogy ismert meserészleteket mondjanak, bábozzanak, dramatizáljanak.

- 58 -


•

•

• • • • • • • • • • • • • • •

Változatos módszerek alkalmazása: (Pl.: ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével.) Segítjük, a gyermeki vers és mesealkotás, ábrázolással, való kombinálásával, a gyermekek önkifejező képességeinek a fejlődését. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez. Eszközt nem használunk öncélúan, csak akkor, ha az segíti a mese hangulati átélését. A meseládikó eszközeivel a nyelvi készséget játékos módon fejlesztjük. Különös gonddal alkalmazzuk a verset, mondókát, mesét a beszoktatás ideje alatt. Lehetőséget adunk a gyereknek a mesemondásra, bábozásra. Előnyben részesítjük az erkölcsi tartalmakat, hordozó meséket. Mondókázásra, versmondásra a nap folyamán adódó lehetőségeket használjuk ki. Élményszerű előadással segítjük, hogy a gyerekek örömmel hallgassanak, mondogassanak verseket. Alkalmi versekkel hangulatosabbá tesszük ünnepeinket. Megalapozzuk a majdani olvasás szeretetét. Meggyőzzük a szülőket arról, hogy milyen sokat jelent gyermekeiknek a rendszeres, meghitt együttlét, az élő mesemondás. A mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása. Cigány mondókák, versek, mesék megismertetése. Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása. Viselkedési szokásokat formálása Lehetőség biztosítása könyvek használatára

Az anyanyelvi nevelés feladatai a vers, mese tevékenység területén: • • • • • • • • •

A gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében: megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvi-stilisztikai Eszközeinek kihasználása. Beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték És dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, A beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás,) Helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • •

Tudjanak elmondani néhány mondókát, verset (ünnephez illeszkedő). Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában.

- 59 -


• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, s viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Van néhány kedvelt mesehősük, a vele megtörtént dolgokat, eseményeket beleviszik játékukba. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesekönyvek képeit önállóan és hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják. Kérik a felnőttet, hogy meséljen róluk. Az olvasást utánozzák, egy-egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket. Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre. Könyvnézegetés iránti igény kialakul Önállóan találnak ki meséket, történeteket Ismert meséket elbáboznak, eldramatizálnak Egymás mesemondását türelemmel végighallgatják Kedvenc meséik megjelennek rajzaikban, játékaikban Versek iránti szeretet kialakulása Szívesen mondanak önállóan is verset Fejlődik az előadó- és alkotóképességük, érzelmi kifejezőkészségük, gyakorolják az elbeszélő és párbeszédes beszédformákat, felismerik, hogy miképpen lehet bánni a hangjukkal, a hangerővel, a hangmagassággal, a hangszínnel.

6. Ének-zene, énekes játék Alapelvek: • Fejleszti a gyermekek zenei érdeklődését, zenei hallásukat, zenei alkotókedvüket. • Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. • A játék és egyéb tevékenységek közben a gyermekek saját szórakoztatásukra dúdolgatnak, halandzsáznak, melyeket ösztönös mozdulatokkal kísérnek. • Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeiknek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásuknak a kialakításában. • Néphagyományokból vett dalokkal, mondókákkal, művészi értékű gyerekdalokkal fejlődik zenei műveltségük. • Megalapozza a zenei nevelést. • A zenei nevelés nem korlátozódhat csak a foglalkozásokra, hanem igyekszünk a nap folyamán többször is zenei élményhez juttatni a gyermekeket. • Az egyéni zenei képességek továbbfejlesztése. Tehetséggondozás. • Az óvodai zenei nevelés legyen értékközvetítő, ízlésformáló • A foglalkozásokat, kezdeményezéseket jellemezze tervszerűség, fokozatosság, rendszeresség • A gyermek érzelmi beállítottságának figyelembe vétele - 60 -


• •

Érvényesüljön a differenciálás, az egyéni bánásmód elve Az óvónői éneklés előtérbe helyezése

Célok: • Az érdeklődés felkeltése. • Zenei hallás, ritmusérzék, éneklési készség harmonikus fejlesztése. • A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, népdal a népszokások és a népi hangszerek megismertetése. Feladatok: • Feladatok oly módon való megtervezése, hogy azok egymásra épüljenek, a következő évben fejleszthetők, esetleg pótolhatók legyenek • Megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését • mindenféle zenei tevékenység iránt: zenemozgás foglalkozás zenés festés aktív zenélés • Törekszünk a komplex megvalósításra. • A hely és eszközök biztosítása : Meseládikó használata :bábok ,ritmus hangszerek • A foglalkozások közös mozzanataival keretet adunk a történéseknek: már ismert dalok éneklése, névéneklés spontán mozdulattal kísérve, varázslás körben, • A tevékenységek ismétlődéseivel egyfajta állandóságot, rendet, biztos történéssort alakítunk ki a gyermekekben. • Személyes példával ösztönözzük a gyerekeket az örömteli éneklésre, dalos játékok kezdeményezésére, zenehallgatásra • A mozgáskésztetés mellett fontos az érzelmi környezet, melyben a daléneklés, a zene meghatározó. Az óvónő éneklése nyújtja az ehhez szükséges, minden gyermeket fejlesztő környezetet. • Szívesen vesszük és ösztönözzük őket az improvizálásra. • Előtérbe helyezzük az élő zenét, sokat énekelünk, és valamennyien játszunk legalább egy hangszeren. • Az éneklésen, mondókázáson, dalos játékon keresztül növeljük a gyermek biztonságérzetét, gazdagítjuk érzelemvilágát, segítjük gátlásaik feloldását • Fejlesszük a csoportban az összetartozást, a szerepekhez, az egymáshoz való alkalmazkodás képességének alakulását • A zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. • Zeneovi keretében: tehetséggondozás Anyanyelvi nevelés feladatai: • • • • •

Az ének zene, énekes játé hatással legyen a gyermek nyelvi- kommunikációs fejlődésre: Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása.

- 61 -


•

Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekbe (felelgetős énekes játékok).

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • • • •

Tudják a mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni A tempó a természetes járásnak megfelelő Tíz dalt olyan biztonsággal énekelnek csoportosan és egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza egyedül is A mondókákat - az egyenletes lüktetést kiemelve - a magyar beszéd ritmusa szerint mondják Ismert dalt hallás alapján szöveg nélkül is tudnak énekelni, dúdolva, zümmögve Felismerik a magas és mély éneklés közötti különbségeket, maguk is tudnak magasan és mélyen énekelni, dalt kezdeni Felelgetős játékot két csoportban (vagy csoport és gyerek együttműködésével) folyamatosan, az óvónő segítsége nélkül is el tudnak énekelni Az egyenletes lüktetés folyamatos kifejezésekor nem állnak meg Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak Megérzik a zenei motívum hosszát és azt mozgással térben is szemléltetik Bemutatják a normál tempónál gyorsabbat, lassabbat Egyszerű táncmozgásokat esztétikusan végeznek, megjelennek a lépés és járás változatos formái Ütőhangszereket használnak, képesek kísérni a csoport énekét Kitalálnak a dalokhoz játékos mozdulatokat A bemutatott élőzenét figyelmesen hallgatják

7. Rajzolás, mintázás, kézi munka Alapelvek: • A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. • A gyermek szociális kapcsolatrendszerének figyelembe vétele, • Differenciált feladat és segítségnyújtás • Tevékenység elve • Valósuljon meg a rajzolás, mintázás, kézimunka közösségformáló ereje, • A gyermeki önkifejezés önkéntessége domináljon • Az óvoda értékrendszere a gyermeki és szülői ízlés formálója legyen. • Üljünk le mindig a gyerekek közé, s lehetőleg minél tovább maradjunk is közöttük, alkossunk együtt, egymás mellett! Célok: • A gyermek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek biztosítása • Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása - 62 -


• • •

A helyes ceruzafogás elsajátítása Gyermekek látáskultúrájának fejlesztése Technikai eljárásokat alkalmazva eljuttatni a gyerekeket a képi, plasztikai kifejezőképesség birtokába

Feladatok: • A gyermek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, az eszközök használatával. • A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése. • Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. • Figyelembe vesszük a gyerekek közötti ábrázolás képességbeli különbségeket • Felkeltjük bennük a vágyat az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység iránt, • Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. • Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés. • Minden korcsoportban megteremtjük a szabadidős ábrázolás tárgyi feltételeit Ezen felül megteremtjük a kötött ábrázolás tárgyi, hangulati feltételeit. • Lehetőségeinket figyelembe véve igyekszünk jó minőségű anyagokat használni, • Az ábrázoló tevékenységünkben felhasználjuk a gyerekek vagy séták által gyűjtött dolgokat (levelek, termények, anyagok, fonalak stb.). • Élmény biztosítása, amit a gyermekek megjelenítenek munkáikban • A témaadás mindig egy szélesebb kört öleljen át, aminek ábrázolása sok-sok figura közötti válogatással, s azok megjelenítésével lehetséges. • A valóság szerepe elsődleges a gyermeki ábrázolás fejlődésében. Hagyunk időt a „leülepedésre”, a belső szemléleti képpé alakulásra. • A tépéstechnika, vágás gyakorlása Hajtogatás megismertetése pontos megtanítása • Belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki • ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. • A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális • megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése. • Változatos, jó minőségű eszközökkel segíthetjük az önkifejezést, és emelhetjük az elkészült művek esztétikai értékét. Anyanyelvi nevelés feladatai: • • •

Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményét a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése. A megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.

- 63 -


Gyermekek tevékenységformái: • Képalakítás különféle technikák alkalmazásával,pl. tűzön olvasztott zsírkréta,gyapjúkép,akvarellkép,papírmozaik,dekopázs-technika,vízbe mártott papír, üvegfesték,dugólenyomat stb. • Síkbáb készítése-árnyjáték Fakanál baba (Meseládikó) • sütemény készítése • Plasztikai munkák- gyűjtött termények felhasználása, egyszerű ajándéktárgyak készítése, pl. terménybáb, terménylámpás, pecsétnyomó agyagozás, méhviasz, gombvarrás, • Barkácsolás különböző természetes anyagokból (szalma sás gyékény, csuhé káka, nád növényfonás stb.) • Építés különféle anyagokból (homok, vessző, építőkocka), • Tapasztalatok, ismeretek szerzése a különböző anyagok alakíthatóságáról, tulajdonságairól, (föld homok. Agyag gipsz sóder kavics stb.) • Kiállítások megtekintése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • • • • • • • • • • • • • • •

Bátrabbak, ötletesebbek a téralakításban. Elemi módon tudják kifejezni az elemi térviszonylatokat, Kedvelt színeiket használják, formaábrázolásukban karakteres formákat hoznak létre, emberábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével, Biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit, Tudnak formákat mintázni, A megismert technikákat fokozott önállósággal alkalmazzák. Megtanulják az eszközök fogását, használatát, gondozását Élményeiket, vágyaikat ki tudják fejezni az ábrázolás eszközeivel Aktív és passzív szókincsük bővül, véleményüket kinyilvánítják. Ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, anyagokat megnevezik, kiállításon látottakat élményeiket megbeszélik.. Rajzolás, mintázás, kézimunka során fejlődik a gyermekek látáskultúrája. Fejlődik képi - plasztikai kifejezőképességük, önismeretük, önbizalmuk, szépség iránti vonzódásuk Szem-kéz mozgása összerendezett, biztos a vonalvezetése Ábrázolási tevékenységében kitartó, több napig képes munkálkodni Esztétikai véleményt alkot

8. Testi nevelés Az óvodáskorban a testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a személyiség-tulajdonságok kialakulásában, az egész szervezet növekedésében, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növelésében.

- 64 -


Alapelvek: • • • • • • • • • •

Az érdeklődés felkeltése, a mozgás iránt A szaknyelv használata. Mintaértékű gyakorlat-bemutatás, mozgással kísért ismeretközlés. A testi képességek fejlesztésére irányuló gyakoroltatás. Pozitív megerősítés, tapintatos hibajavítás. A játék fontossága a foglalkozáson belül. Minden gyerek a saját képességei szerint mozogjon, fusson, másszon, ugráljon, labdázzon. Próbálják ki a gyerekek erejüket, ügyességüket, új mozgásformákat. Rendszeres testedzés közben a mozgásöröm átélésének biztosítása. Az egészség megőrzése.

Célok: • A mozgásos játékok által fejlődjön a mozgáskoordinációjuk, a motoros képességük. • tájékozódjanak a térben, a cselekvés helyszínén. • Együttes mozgás esetén fejlődjön az értelmi és a szociális képességük az együttműködés, az egymásra figyelés az udvariasság valamint a társas magatartás • Fejlődjön a ritmikus mozgásuk • mozgásigényük kielégítése, természetes mozgáskedv megőrzése • egészséges életvitel megalapozása • a testi képességek fejlesztése • fizikai erőnlét fejlesztése • szociális képességek fejlesztése A Sükösdi óvodában a testnevelés kiemelt feladat. A mozgásfejlesztés tartalma: Az óvodánk mozgásprogramja 3 területen teljesíthető: • • •

A gyermekek kötetlen, szabad mozgástevékenységének biztosításával, Konkrét fejlesztést szolgáló testneveléssel, testedzéssel -mindennapi testnevelés Sportprogramok szervezésével. / ovi olimpia, sportnap /

A szabad mozgástevékenység Cél: A természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a megfelelő hely és eszközök biztosításával a csoportszobában és az udvaron. Játékidőben ismerkedhetnek a különböző eszközökkel: labdákkal, karikákkal, szalag bot zsámolyokkal, létrákkal, szőnyegekkel. Minden csoportban van „Tinikondi”( Sükösd ) amely öt sporteszközt tartalmaz: gyűrű, mászókötél, trapéz, bordásfal, kötéllétra. Hetente több alkalommal elmegyünk a gyerekekkel sétálni.

- 65 -


A kötelező testnevelés 3-4 éves korban kiemelkedő feladat az ún. nagymozgások fejlesztése, mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kellően koordinált mozgásforma a jellemző. A 4-5 évesek kiemelt feladata a testséma fejlesztés, a test részeinek megismerése, feltérképezése, illetve a testséma fejlesztésből az oldaliság érzékeltetése.(meseládikó: fa-, kesztyűsbábok) A mozgásfejlesztésben előtérbe kerülnek az egyensúlygyakorlatok, koordinációt fejlesztő gyakorlatok és a tér mozgásos megismerése. Az 5-6-7 éveseknél már kiemelt hangsúlyt kap a finommozgás, az észlelés, a mozgás közbeni alaklátás és formaállandóság fejlesztése is. / Szőlősiné-féle / A kötött testnevelés megvalósulásának formái: mindennapi testnevelés testnevelés foglalkozások A foglalkozás formái • • • •

Együttes foglalkoztatás Csoportonkénti foglalkoztatás Csapatfoglalkozás Egyenkénti foglalkoztatás

Programunk szerves része a mindennapi frissítő testnevelés. Befejezésképpen: talpgyakorlatok (erősítő, lúdtalpmegelőző,) Ezt a tevékenységet az óvónők naponta kétszer szervezik, egyszer délelőtt, egyszer délután. A frissítő testnevelés középpontjában a mozgásos játékok állnak, és kiegészülnek a gimnasztikai gyakorlatokkal. A testnevelés foglalkozások az óvónő által szervezett kötelező tevékenységek. A szervezett testnevelés foglalkozás heti 1 (Érsekcsanád) 2 alkalommal (Sükösd) van minden korcsoportban, időtartama: 25-40 perc. (A kiscsoportnál, vegyes csoportnál fokozatosan történik a foglalkozás bevezetése.) A foglalkozások levezetésével lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. Fontos szempont a foglalkozások szervezésénél, hogy a gyerekek a lehető legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak. Érsekcsanád (előzetes eszközbekészítés, folyamatos felépítés illetve fokozatos befejezés (kiscsoport, ha elfárad, ill. játék után öltözködés, nagycsoport aktívabb mozgás játékok beépítése) A sportprogramok A sporttevékenységeket az óvónők a testnevelés foglalkozásokon kívül szervezik. Ilyen sporttevékenységek, pl.: • • •

Sportnap szülőkkel Gyermeknap környékén egyszerű vetélkedőkkel, ügyességi versenyekkel Úszás a lehetőségekhez mérten Kirándulás az erdőben, hosszabb séták túrák - 66 -


• • •

A nagycsoportosokkal minden évben kétszer (ősszel és tavasszal) kondicionális és koordinációs képességszint vizsgálatot végzünk fizikai erőnlétük felmérése céljából (Sükösd) Sport délelőtt nagycsoportosok részére az iskola csarnokában a leendő elsős tanítókkal Érsekcsanád - Ovi – olimpia ősszel (tappancs-ugrás, makkhajítás, 30 m futás, stadionfutás)

Feladatok: • A fizikai állóképesség fejlesztése, a fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitás előkészítése, illetve a mozgásos feladatok sikeres megoldása eredményeként az önértékelés és az önbizalom növelése. • A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. • A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával. • Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése). • Változatos mozgásformák megismertetése. • A nagy és finommozgások és fizikális erőnlét fejlesztése (Egyensúlyfejlesztés, Szemkéz, szem-láb koordináció ritmikus tevékenységgel a ritmusérzék fejlesztése) • Testséma fejlesztés:Testrészek ismeret A test koordinációjának alakítása • A testfogalom kialakítása a kezesség (dominancia erősítése) • A problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal. • Az udvar minden lehetőségét ki kell használni. • A természeti környezet megfelelő helyszíne lehet a mozgásos játékoknak (óvoda udvara vagy akár a közeli kiserdő). Ezeken, a helyszíneken eszközként használhatják a természetélő és élettelen alkotóelemeit (kőzetek, fák, bokrok, virágok stb.). Mozgásos játékok.(Programcsomag: Kiegészítő segédlet) • A csoportszobában legyenek mozgásra inspiráló eszközök. pl.: Greiswald egy-egy eleme, Bodyroll-készlet, Tini kondi, bordásfal, tornaszőnyeg, zsámoly, egy-egy labda, karika. • Meseládikó eszközeinek a használata (lábfej, lábszárral mozgatható játékok). • Az udvaron legyenek különböző méretű mászókák, mászókötél, esetleg a mászókákat különböző tornaszerekkel ki lehet egészíteni, pl. paddal, a Greiswald egy-egy elemével. • Mindig álljon a gyerekek rendelkezésére elegendő labda, ugrókötél, karika. • A nyári időszakban, amikor szinte az egész napjukat a szabadban töltik, álljon a rendelkezésükre minden eszköz, amit a teremben is használhatnak. • Az óvónő személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó testnevelés eredményességét. • Tanítson a gyermekeknek sokmozgásos játékot, régi népi játékokat is, pl. labdajátékok, ugrókötelezés, ugróiskola. • Oldaliságot jelző csuklópánt használata • Lehetőség szerint a foglalkozások udvarra történő szervezése Anyanyelvi nevelés: - 67 -


• • •

A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolható szókészlet fejlesztése. szakkifejezések használata. Névutók használata

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: • A torna és a mozgásos játékok által fejlődik a gyermekek természetes mozgása (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). • Fejlődnek a gyermekek testi képességei, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. • Növekszik teljesítőképességük, teherbíró-képességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. • Cselekvőképességük gyorsul, mozgásban pedig kitartóbbak lesznek. • Fejlődik tér- és idő tájékozódó képességük, alkalmazkodóképességük, valamint segítik a személyiség akarati tényezőinek alakulását. • Megértik az egyszerűbb vezényszavakat. • A gyermek mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani tudja. • Természetes, összehangolt mozgás kialakul • Nő az állóképesség teljesítőképesség • Megfelelően tájékozódnak térben és időben • Vezényszavak alapján végzik a gyakorlatokat • Irányítani tudják mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését • Szabálytudat kialakulása • Önbizalom kialakulása

XIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység a nevelési programunkban Alapelvek: A rászorult, hátrányos vagy veszélyhelyzetben lévő gyermekek megsegítése, védelme, a mindenekfelett álló érdekének képviselete. Figyelembe kell vennünk, hogy minden gyerek más és más társadalmi környezetbe születik, amelynek tudatos és spontán hatásrendszere mind pozitív mind negatív irányban befolyásolja személyiségének alakulását. A gyermek érezze magát biztonságban, mivel új a környezet, új emberi kapcsolatok várnak rá az óvodába lépéskor. A gyermekvédelem célja: • Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést • Az esélyegyenlőségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése • A gyerekek szociális és családi körülményeinek feltárását követően az arra rászorulóknak a megfelelő segítésnyújtás. - 68 -


•

A gyermeki jogok érvényesítésének biztosítása, képviselete

A gyermekvédelmi munka fő feladatai: Prevenció, segítségnyújtás, amelyre a humánum, a megértés, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka minden óvónő munkaköri kötelessége és feladata (pedagógiai vélemény készítése). A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok kezelése. A felderítésnek alapfeltétele, hogy az óvónő is ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét környezetét. Következő szakasz a felderítés után a jelzés. Lényeges, hogy a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő szervezethez. Az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről. A gyermekvédelmi felelős feladatai: • Segíti az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. • Az óvónők, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél a csoportvezető óvónővel családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét. • A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek esetében szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, így napi étkezésük, gondozásuk biztosítottá válik. • Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a védőnőket, illetve a családsegítő szolgálatot. • Részt vesz felkérésre esetmegbeszéléseken. • Gyermekjóléti szolgáltatásokat kezdeményezése, illetve szervezése • Közös családlátogatások • Jelzőrendszer működtetése • Szülők támogatása • A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a polgármesteri hivatalnál. • A szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó, valamint a szakszolgálati intézmények nevét, telefonszámát (pl.Családsegítő szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Segítő kezek egyesület stb.). Az óvodás gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok: • Nevelési hiányosságok: súlyos anyagi nehézségek, elhanyagolás, testi, lelki bántalmazás. • Erkölcstelen családi élet, italozó szülők, bűnöző családi helyzet, deviancia. • Egészségügyi okok: súlyos, tartós betegség, fogyatékosság. • Megromlott családi kapcsolat. A gyermekvédelmi tevékenység várható eredménye: • • •

az óvodába lépés pillanatától segítséget kapnak a rászoruló családok nem sérülnek a gyermeki jogok a szülő bátran fordul az óvoda pedagógusaihoz.

- 69 -


XIV. HHH gyermekek speciális fejlesztése – integrációs program A fejlesztés főbb területei: • • •

Mozgásfejlesztés, észlelés, verbális fejlesztés. Fejlődés egyéni ütemének figyelembe vétele Abban segítünk minden gyermeket, hogy önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön.

A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai: • •

• •

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves, HHH gyermek be óvodázásra kerüljön Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával, biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolával, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.

A Helyi Óvodai Integrációs Program hatóköre: •

Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek” nyilvántartásában kerül kimutatásra. A kimutatás fellelhetősége: intézményvezető irodában.

A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai: •

a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § (9) bekezdésnek megfelelve, mely szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

•

Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.

- 70 -


A Helyi Óvodai Integrációs Program működtetésének szabályozása Elvárható eredmény: A Helyi Óvodai Program megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít: A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése

Felelős

Határidő

Minden IPR team (menedzsment) Intézményvezető nevelési év megbízása 09.05-ig A Helyi Óvodai Integrációs Program cél, feladat és Miden tevékenységrendszerének nevelési év felülvizsgálata az előző nevelés Óvodai IPR 09.10-ig év önértékelése az esetlegesen team megváltozott jogszabályok alapján Minden A intézmény Óvodai nevelési év Integrációs Program 09.15-ig működtetésének nevelési évre szóló munkatervének elkészítése, megvitatása, elfogadása.

Keletkezett dokumentum IPR Menedzsment Megbízási Szerződése

Óvodai IPR Önértékelés(-ek), Jegyzőkönyvek, Feljegyzések, Módosító javaslatok, Határozat(-ok) Helyzetelemzésre épülő, a Helyi Óvodai Integrációs Programra épülő nevelési évre szóló éves munkaterv

Nevelőtestület együttműködése Célunk: • Az egyéni képességfejlesztés, mely mindig az egyes gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. • A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztésének megvalósítása, az esélyegyenlőség biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermekek, részképesség problémával küzdő gyermekek részére egyénre szabott fejlesztő programot dolgozunk ki. • Cigány gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítése, a családi háttérből származó kulturális és szociális hátrányok csökkentése. A célokból adódó feladataink: • A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szocializációjának segítése • A HHH és roma származású gyerekek be óvodázásának segítése • Jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együtt neveléshez. • A gyerekek testi és lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése, szocializáció biztosítása. • Pozitív tulajdonságokra épített fejlesztés • Bátorító nevelés megjelenése az emberi kapcsolatokban • Kölcsönös tiszteleten, feltétel nélküli szereteten alapuló kapcsolat kialakítása

- 71 -


•

Formája

A hátrányos helyzetű gyermekek hiányosságait a lehetőségekhez mérten igyekszünk pótolni, ezáltal megkönnyítve a többi gyerekkel való elfogadtatásukat Résztvevők

Gyakorisága

Felelős Dokumentálás módja Értékelő Nevelőtestület Negyedévente IPR Jegyzőkönyvek, esetmegbeszélések Külső team fotók, szakemberek: együttműködési Problémamegoldó Problémafelmerülés megállapodás logopédus, fórumok időszakában gyógypedagógus Hospitálásra épülő Folyamatos és együttműködés tervszerű az éves cselekvési ütemtervnek megfelelően

Eredményességi mutató Az óvodában működik az óvodapedagógusi együttműködésre épülő értékelési, rendszer, mely teljes mértékben biztosítja a HHH gyermekek egyénre szabott felzárkóztatását, tehetséggondozását

Pedagógiai munka kiemelt területei:

Tevékenység Felelős Határidő megnevezése Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés

Dokumentálás módja

Eredményességi mutató

Már az óvodakezdés előtt felkeressük a családokat. Anamnézis elkészítése az óvodába lépő HHH gyermekek teljes körében

Személyiséglap a HNP-ban, IMIPben szabályozottan

Egyénre szabott, differenciált személyiségfejlesztés valamennyi HHH gyermek körében biztosított

A nevelési HNP, Intézményi év során éves Munkaterv, folyamatosan Csoportnaplók, DIFER mérés dokumentációja, a gyermekek személyiséglapja, egyéni fejlesztési lapja Együttműködési megállapodás

A HHH gyermekek szókincs,nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődése folyamatos. Az iskolába lépéskor a DIFER mérés eredménye eléri a „Befejező szintet”, legalább 75%-uk az „Optimum szintet”

Csoportok óvodapedagógusai

Mindenkori nevelési év: október 31.

Anyanyelvi, kommunikációs nevelés Helyi Nevelési Csoportok Programunk óvodapedagógusai tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a mintaadó óvodai környezet, a HHH gyermekek élményhez juttatása folyamatosan, a tárgyi és humán erőforrás fejlesztés

Érzelmi nevelés, szocializáció

- 72 -


Az új HHH gyermekek személyre szabott beszoktatása az óvodai életbe

Kiscsoportos A nevelési Beszoktatási terv óvodapedagógusok év során folyamatosan

A HHH gyermekek sikeresen beilleszkednek az óvodai életbe, szeretnek óvodába járni, bizalommal fordulnak a velük foglalkozó felnőttekhez, szívesen, örömmel vesznek részt közös tevékenységekben. Az óvodai csoportban év végére nincsen peremre szorult gyerek.

Egészséges életmódra nevelés HNP IPR team tevékenységrendszerének megvalósítása, melyben fő hangsúlyt kap a helyes egészségtudatuk és táplálkozási szokásaik kialakítása A HHH gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételrendszer biztosítása Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

Folyamatos

HNP, Éves Munkaterv, csoportok nevelési tervei, gyermekek személyiséglapja, egyéni fejlesztési terve, Együttműködési megállapodás

A HHH gyerekek teljes körében kialakul az életkorának megfelelő egészségtudatos szokásrendszer

HNP-nak megfelelően a Csoportok óvodapedagógusai kisebbségi kultúra beépülése a csoportok életébe Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való közös óvodai élet Az idősek megbecsülésére nevelés Lokálpatriotizmusra nevelés: társadalmi ünnepekről való megemlékezés, település építészeti értékeinek megismerése, megőrzésére nevelés Munkára nevelés során a

Folyamatos


Óvodáskor végére kialakul a gyermekekben egymás előítéletmentes elfogadása. Az iskoláskor eléréséig szokásrendszerükbe beépül a tudatos környezetvédelem

- 73 -


környezet megóvására, védelmére való nevelés Korszerű óvodapedagógiai módszerek HNP-nak megfelelően a gyermekek szocializációjának megvalósítása, projektmódszerekkel, kooperatív technikák alkalmazásával Drámapedagógiai módszerek beépülése a csoportok mindennapi életébe A HHH egyéni fejlesztési naplójában meghatározott feladatok végrehajtása fejlesztőpedagógiai módszerek alkalmazásával


Folyamatos



Az óvoda képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka: Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Dokumentálás módja


Egészségügyi szűrővizsgálatok Minden Gyermekek testi csoportban fejlődésének mérése évente egy alkalommal a háziorvos szűrővizsgálatot Védőnő:egészségügyi végez. A védőnő szűrővizsgálat tisztasági- és Gyermekorvosi tetűvizsgálatot szűrővizsgálat tart szükség szerint. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

Évente

Előadások, közös programok, a szülők számára. Szülők eseti problémájában segítségnyújtás

Évente egy alkalommal

Védőnői előadás Tanácsadás

Háziorvos Védőnő Óvodavezető

Együttműködési Háziorvos megállapodásnak Védőnő megfelelően Óvodavezető

IPR team

- 74 -

Gyermekek testi fejlődésének mérőlapja

A HHH gyermekek teljes körében az esetleges egészségügyi Együttműködési problémák megállapodásnak megállapításra kerülnek, szükség esetén további ellátásuk megvalósul.

Védőnők feljegyzései, fotók, védőnői munkaterv, Együttműködési megállapodás

A HHH szülők körében végzett felvilágosító, tanácsadó munka hatására a gyermekek otthoni


egészséges életmódja javul. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése A családok szociális támogatása

A rászoruló Alkalomszerű családoknak ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások szervezése; rendezvények látogatása Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés A HHH gyermekek óvodai ingyenességének biztosítása

Szülők felvilágosítása a szociális támogatás lehetőségeiről Szociális osztállyal való közvetlen kapcsolatfelvétel a szülő érdekében

Nevelési év elején szeptember 30ig, utána folyamatos

Óvodavezető, GYIV felelős

Együttműködési megállapodás, képek, feljegyzések, jegyzőkönyvek

Gyermekvédelmi Jegyzői felelős határozatok

A gyermekjóléti szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek.

Egyetlen gyermek sem marad ki az óvodából a szülők szegénysége miatt

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel: Dokumentálás módja Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok szociális Folyamatos folyamatos Családsegítő Együttműködési és mentális információ és munkatársa, megállapodás, támogatása, segítségnyújtás a óvodavezető, HNP, Éves segítése szülők számára GYIV felelős Munkaterv, Esetmegbeszélések Csoportok tervei, Közös gyermekek családlátogatások személyiséglapja, Jelzőrendszer egyéni fejlesztési működtetése terve Családi felkérésre a családok és a szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés Tartalma

Formája

Gyakorisága

Felelős

Eredményességi mutató A gyermekjóléti szolgáltatások által a HHH gyermekek szociális hátrányaiból eredő lemaradások csökkennek

Védőnői hálózat , ennek megfelelően az iskolai életükben

Esetmegbeszélések, Nevelési év Jelzőrendszer elején, majd működtetése folyamatosan - 75 -

Óvodavezető, Együttműködési védőnők megállapodás, HNP, Éves

Az óvodába járó HHH gyermekek 90 %-a


az esélyegyenlőség biztosított

Pályázati programnak megfelelve

Szakmai szolgáltatás Tanulási Nevelési év Óvodavezető, nehézséggel és Esetmegbeszélések, elején, majd a óvónők, magatartási Fejlesztési terv nevelési év szakszolgálat zavarokkal küzdő közös kidolgozása folyamán munkatársa gyerekek szakértői Szakmai folyamatosan vizsgálata, egyéni szolgáltatások biztosításának fejlesztése Fejlesztési megtervezése és tanácsok az biztosítása óvodapedagógusok részére

A gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttműködés A szülői programokkal kapcsolatos együttműködés Pályázati lehetőségek együttes kihasználása

Munkaterv, feljegyzések, fotók, jegyzőkönyvek

rendszeresen jár óvodába, egyéni, differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlőség biztosított

Éves munkaterv, egyéni fejlesztési terv, fejlesztési napló, Együttműködési megállapodás

Az óvoda képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére, egyéni differenciált fejlesztésére

Cigány Kisebbségi Önkormányzat Óvodavezető, Együttműködési Esetmegbeszélések, Az óvodai konzultációk előjegyzés IPR team megállapodás, időszakában feljegyzések Közös családlátogatások

folyamatos

Rendezvényeken való kölcsönös részvétel

Éves Munkatervnek megfelelően

Az óvoda körzetébe járó HHH óvodáskorú gyermekek 90 %-a rendszeresen jár óvodába, egyéni, differenciált Éves Munkaterv, fejlesztésük fotók, programok sikeresen valósul terve, értékelése meg, , ennek megfelelően az iskolai életükben Pályázati az dokumentáció esélyegyenlőség biztosított

Közös pályázat Pályáztatás írása, időszakában eredményesség esetén: megvalósítás Civil szervezetekkel való együttműködés Sükösdi Óvodásokért Alapítvány Sükösdi Rendezvények, Esetenként Kuratórium Az óvoda Óvodásokért programok közös elnöke, körzetébe járó Alapítvány lebonyolítása óvodavezető HHH támogatásának óvodáskorú igénybevétele a gyermekek 90

- 76 -


rászoruló gyerekek javára (kirándulások finanszírozása) Pályázati lehetőségek együttes kihasználása

Közös pályázat írása, eredményesség esetén: megvalósítás

Pályáztatás időszakában

Pályázati dokumentáció

%-a rendszeresen jár óvodába, egyéni, differenciált fejlesztésük sikeresen valósul meg, , ennek megfelelően az iskolai életükben az esélyegyenlőség biztosított

Óvoda-iskola átmenet támogatása: Tartalma

A HNP eredményes megvalósítása

Dokumentálás módja Iskolaérettség elérését segítő pedagógia munka

Formája

A mindennapi óvodai élet tevékenységei

Gyakorisága

Folyamatos

Felelős

Team HNP, Éves Óvodavezető Munkaterv, Minden óvónő Csoportnapló, gyermekek személyiséglapja, Együttműködési megállapodás


A tanulási képességek megalapozásával, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével, megoldási késztetés, monotónia-tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakításával a kudarcmentes iskolakezdés biztosítása. Pozitív kapcsolat kialakítása a gyermek és a tanulási tevékenység között

Iskolaválasztás támogatása A HHH gyermekek

A nagycsoportos gyermekek szülei

Beiskolázást megelőző

Óvodavezető, IPR team - 77 -

HNP, Éves Munkaterv,

A HHH gyermekek


kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyerekek ismerjék meg leendő tanítóikat

A HHH gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása

részére az időszakban óvodában tájékoztatót tart az iskola igazgatója, amelyen a leendő tanítók is részt Évi 4 -5 alkalommal vesznek Látogatások egymás intézményeiben Nagycsoportosok látogatása az 1. osztályban (május) (május) Leendő elsős tanítók látogatása a nagycsoportokban

Csoportnapló, Óvoda-iskola Együttműködési megállapodás

Közös óvoda-iskola átmenetet segítő programok kidolgozása DIFER mérés 8 Évi HNP, Éves Munkaterv, éves korig rendszeresség- Óvodavezető gel 11. 30.-ig, Nagycsoporto Csoportnapló, gyermekek 03. 30.-ig s óvónők személyiséglapja, Együttműködési megállapodás

kudarcmentesen illeszkednek az iskolai életbe. A HHH gyermekek többsége integrált iskolai környezetben kezdi meg általános iskolai tanulmányait

Az egyéni differenciált fejlesztés eredményeként a HHH gyermekek iskolai eredményessége biztosítottá válik

Egyéni beszélgetés. Esetmegbeszélések Egymás rendezvényein való részvétel (karácsony, évzáró, bemutató foglalkozás, sportnap, stb.)

A HHH gyermekek sikeres iskolakezdésé nek biztosítása, kontrollálása

A gyerekek fejlődésének követése az iskola első évében Megfigyelés A nevelési év Óvodavezető A látogatásokról Beszélgetés első felében A volt dokumentáció a Tapasztalatcsere, nagycsoportos csoport - ill. az beszélgetés a óvónők osztálynaplóban tanítókkal, található. óvónők látogatása az 1. osztályban

- 78 -

A HHH gyermekek teljes körében sikeresen valósul meg az iskolai életbe való beilleszkedés: az iskolai DIFER eredménye nem


tér el(vagy csak max.10%-ban) az óvodai mérés eredményétől A gyerekek többsége integrált környezetben tanul

A HHH gyermekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés:

Tartalma Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Folyamatos tájékoztatás a gyermek egyéni fejlődéséről Az egyéni fejlesztési terv bejegyzéseinek megbeszélése A gyerekek alkotásainak megmutatása

Dokumentálás módja csoportok Csoportnaplók családlátogatás Óvodába lépés óvodapedagógusai, bejegyzései, előtt, szükség szerint gyermekvédelmi gyermek felelős anamnézise, Egyéni Napi negyedévente beszélgetések rendszerességgel írásban értékelés Szülői értekezletek Nevelési év jegyzőkönyv elején Beszoktatási tervnek megfelelően, javasoljuk, a fokozatos beszoktatást a rendszeres óvodába járás előtt.

Formája

Gyakorisága

Felelős

Lehetővé tesszük a szülőknek a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet, a gyermekmunkákat kihelyezzük a faliújságra Lehetőséget adunk a szülőnek, hogy kapcsolatot tartson a logopédussal, fejlesztő pedagógussal, gyógypedagógussal, gyógytornásszal

Napi, esetenkénti


HNP Szervezeti és Működési Szabályzat

negyedévente IPR team irányításával

Éves Munkaterv Csoportnaplók bejegyzései

folyamatos

Gyermekek személyiséglapja Fotók, videofelvételek

- 79 -

Eredményességi mutató HNP-unknak megfelelően partnerközpontú működés megvalósul, az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel


XV. Az óvoda eszköz - és felszerelési jegyzéke SÜKÖSD Óvoda helyiségei

Helyiségek felszereltsége

Alvégi óvoda: Deák F. u.91.

Tini kondi-minden csoportban bordásfal- két csoportban Galéria-mindegyik csoportban Tükör-egy csoportban Bodyroll készlet- minden csoportban Bábparaván 3 db, bábtartók minden csoportban Játéktartó polcok Babakonyha Fodrászsarok A gyermekek létszámának megfelelő asztalok, székek, fektetők Beépített szekrény 3 db Íróasztal 3 db, Játékok (fejlesztő játékok és egyéb )

Csoportszoba 3 db

Tornaeszközök Torna szőnyegek Tornapadok, zsámolyok Greiswald-tornaeszköz Labdák, karikák Öltözők Minden csoportnak külön Padok fogasok Törölköző tartók, polcok a fogmosó készletnek, Minden csoportnak 3 db mosdó, 3 db WC Konyha, folyosó Faliújságok, gáztűzhely, hűtőszekrény, edénytároló szekrények, mikrohullámú sütő, 1 db kávéfőző, 1 db teafőző Egyéb eszközök 1 db TV, 1 db videó, minden csoportnak 1 db rádiós magnó, 1 db számítógép, 1 db színes nyomtató, 1 db szkenner, 1 db fénymásoló, 1 db Meseládikó

- 80 -

Udvar felszereltsége

2 db libikóka 1 db dupla tornyú többfunkciós mászóka 1 db láncos egyensúlyozó 1 db fa tornyos mászóka csúszdával 1 db műanyag csúszda 1 db fa mászóka 1 db homokozó tetővel műanyag homokozó játékok 1 db egyensúlyozó gerenda 1 db babaház 2 db foci kapu


Óvoda helyiségei Központi óvoda Dózsa Gy. u. 183.


3 db csoportszoba

A galériák kivételével azonos a helyiségek felszereltsége az alvégi óvodához 2 csoportszobában található nagyméretű tükör

Öltözők, WC-k

Ebédlő, konyha

1 csoportnak van külön öltözője öltözőszekrényekkel ellátva 2 csoportnak a folyosón vannak elhelyezve az öltözőszekrényei 3 db WC, mosdó gyermekasztalok, székek, felnőtt asztal hűtőszekrény, gáztűzhely, beépített edénytároló szekrények, mikrohullámú sütő, teafőző, kávéfőző

Óvónői szoba 1 db tárgyalóasztal, székek, polc, szekrények Óvodavezetői iroda könyvszekrények, 1db íróasztal,1 db fénymásoló, 1db számítógép nyomtatóval, 1 db dohányzóasztal, 2 db fotel Tornaeszközök

2 db Greiswald, zsámolyok, tornapadok, labdák, karikák, tornaszőnyegek

Egyéb eszközök varrógép, a többi ugyanaz, mint az alvégi óvodában , 1 db számítógép, 1 db fénymásoló, 1 db multifunkciós nyomtató, 1 db lézernyomtató, 1 db fényképező, 1 db projektor, vetítővászon Meseládikó

- 81 -


2 db mászóvár 3 db homokozó 2 db mérleghinta 1 db hintaállvány 1 db egyensúlyozó gerenda 1 db babaház 2 db focikapu a többi játék megegyezik az alvégi óvodáéval


ÉRSEKCSANÁD Óvoda helyiségei



Csoportszoba 6 db

bútorok padok polcok játéktárolásra Babakonyha Fodrászsarok Boltos orvosos sarok élősarok A gyermekek létszámának megfelelő asztalok, székek, fektetők Íróasztal Játékok (fejlesztő játékok és egyéb) szőnyegek Cd- lejátszó

2 db libikóka 1 db mászóka csúszdával 1 db láncos egyensúlyozó 2 db homokozó műanyag homokozó játékok 2 db foci kapu Még felújítás alatt

Tornaeszközök

Torna szőnyegek Tornapadok, zsámolyok Greiswald-tornaeszköz Labdák, karikák, golyók egyensúlyozó mérlegek botok, babzsákok, libikóka rácsos, trambulin magasugró felszerelés kéz és lábformák síkban

Öltözők

Minden csoportnak külön Padok fogasok könyvtartó szekrény cipőtartó felnőtteknek

Gyermekmosdók

Törölköző tartók, polcok a fogmosó készletnek, három –három csoportnak 1-1 fiú- lánymosdó

könyvtár

szakkönyvek lamináló gép fénymásoló Cd lejátszó diavetítő tükör projektor+vetítővászon DVD lejátszó kazettás magnó laptopok

- 82 -


fejlesztő szoba

íróasztal gyerekasztal+ székek szőnyeg bútorok fejlesztőjátékok gyerekasztal székekkel szőnyegek fejdíszek +jelmezek bábok

melegítő konyha gáztűzhely, hűtőszekrény, edénytároló szekrények, mikrohullámú sütő, 1 db kávéfőző, 1 db teafőző egyéb felszerelések

Meseládikó plazma TV

iroda

komplett számítógép rendszer szkenner lézersugaras nyomtató bútor polc számítógép asztal szőnyegek kosár fonott vendégasztal székekkel

raktár

porszívók bábparavánok varrógép

só-szoba

fa székek kaspó sóoldat folyadékhoz

- 83 -


XVI. A kompetencia alapú nevelés fenntarthatósági ütemezése Sükösd: Eljárások Projekt

Implementáció éve 2009/2010 6 db

Fenntarthatóság 2011/2012 2012/2013 2013/2014 Köz:2, Köz:2, Köz:2, nagy2 nagy2 nagy2 Köz:2, Köz:2, Köz:2, nagy2 nagy2 nagy2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Témahét

4 db

Modul Jó gyakorlat Innováció: Konfliktuskezelési technikák HHH szülőkkel való kapcsolattartás óvodás korban

1 1 1

2010/2011 Köz:2, nagy2 Köz:2, nagy2 1 1 1

2014/2015 Köz:2, nagy2 Köz:2, nagy2 1 1 1

1

1

1

1

Implementáció éve 2009/2010 2 db 1 db 1 db 1 db

2010/2011 2 db 1 db 1 db 1 db

Fenntarthatóság 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

2014/2015 2 db 1 db 1 db 1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

1 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1 db 1 db

1

1

Érsekcsanád: Eljárások Projekt Témahét Modul Jó gyakorlat Innováció: Nevelőszülőkkel való együttműködés Szerves hulladék hasznosítása Szűkebb környezetünkben élő madarak megismerése

- 84 -


SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁMK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. Bevezető, helyzetelemzés Érsekcsanádon az oktatás 3 épületben, 15 tanteremben egy tornateremben folyik. A főépület 11 tanterme 22-24 tanulóra méretezett parkettás, kellően megvilágított termek, melyek az utóbbi 20 évben épültek folyamatosan több ütemben. Ennek ellenére a munkát segítő szertárak száma kevés, nagy és kihasználatlan a tetőtér. A napközi két foglalkozási termét kénytelenek vagyunk délelőtti tanításra is használni, két tanteremet pedig bérleti díj ellenében használunk. Osztálytermeinket tanulóasztalokkal és székekkel rendeztük be, melyek állapota megfelelő, ergonómiai szempontokat is teljesítő. Tornatermünk az igényeknek éppen csak megfelelő, közel 140 m2 alapterületű. Sportudvarunk alapterülete megfelelő, környezete, felülete azonban nem. Állapota miatt kevéssé tudja segíti tanulóink szabadtéri testmozgását. 1997. évtől rendelkezésre áll egy számítógép terem 17 db számítógéppel, ami segíti az informatika oktatását. 2003-ban sikerült kissé korszerűsítenünk. A napközi otthoni ellátást egy jól felszerelt melegítőkonyha és egy 50 személyes ebédlő segíti. A készétel átszállítását vállalkozó végzi saját főzőkonyhájáról. Sükösdön az iskola épülete egy épülettömbben helyezkedik el. Jelenleg 14 tanteremben, egy számítástechnika szaktanteremben, egy fizikai előadóban, egy rajz szaktanteremben. Az épülethez játszótér, korszerű megvilágítású sportpálya tartozik. Az iskola rendelkezik egy nagyméretű sportcsarnokkal, amely az iskolai testnevelés órákon kívül községi sportfeladatokat is ellát. 18 éve indult meg az emelt szintű német nyelvoktatás, amely külön tagozatos osztály keretében folyt. 12 éve szülői igényre beindítottuk az angol nyelv emelt szintű oktatását is. Ettől kezdve az emelt szintű nyelvoktatás szerkezete megváltozott. A tanulók az eredeti osztálykeretben folytatják tanulmányaikat 1-8-ig, mindössze a nyelvi órákon bontjuk meg a csoportokat. Iskolánkban két napközis csoport működik. Több tanuló az önkormányzat teljes vagy részleges támogatásával étkezik. Számukra az iskola délután tanulási segítséget és kulturált elfoglaltságot biztosít. A 8. osztályt végzett tanulóinkat teljes létszámban felveszik a közép-és szakiskolákba. Évente 2-5 tanulónk a hatosztályos gimnáziumban folytatja tanulmányit. Specifikáció a településeken Érsekcsanád: kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása, alapfokú művészetoktatás, IPR Sükösd: kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazása, emelt szintű angoloktatás, IPR és roma felzárkóztató program

- 85 -


Elvárások szükségletek: A szülők kiemelt elvárásai között megfogalmazódott a gyermekközpontú iskola erősítése, a gyakorlati életre való nevelés erősítése, a partnerkapcsolatok hatékonyságának növelése. A szülők, tanulók egybehangzó igényei: • a humán – reál műveltség egyensúlyának biztosítása, • az idegen nyelv emelt szintű oktatása / angol /, • a sportolási lehetőségek erősítése, • a tanórán kívüli tevékenységek bővítése, • a mindennapi élet praktikumára neveljen, • a követelmények ösztönzők, ismertek legyenek, • a tanulás tanítása kapjon nagyobb hangsúlyt, • a tudás iránti igény felkeltése / motiváció /, • napközi hatékonyságának növelése, • nevelési elveinkben a megértés, bizalom, szeretet, tisztelet, módszereinkben a jutalmazás, a példamutatás domináljon, • kiemelkedő legyen a tanítás minősége, • az iskola jó felszereltségű legyen. • a tanár - diák, diák- diák kapcsolat harmóniája.

II. Az általános iskolai és alapfokú művészetoktatási intézményegység küldetésnyilatkozata Tevékenységünk középpontjában a személyiség áll. A fejlesztésének iránya, tartalma, formái az érintettekkel együttműködve, általuk és a nyilvánosság által ellenőrizve történik. Munkánkat a kliensi igényekhez igazítjuk, vállalva a folyamatos változást, megújulást.

Mottónk: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” (Kazinczy) Jövőkép Törekvésünk, hogy a művészetekre fogékony, alkotó, az egészségmegőrzés feltételeit ismerő és gyakorló, a szabadidő tartalmas, aktív eltöltését, igénylő gyermekeket neveljünk. Veszélyeztetett világunkban gyermekeinket a környezet értékeinek, a természet kincseinek óvására, védelmére, az egyének és a közösségek felelősségének fontosságára tanítjuk. Biztosítani az esélyt az általános iskola elvégzésére minden tanulónak. Az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés megvalósuljon. Kialakítani a másság elfogadását, felébreszteni egymás segítésének igényét. Rendszeresen biztosítjuk az egészségnevelést, célzó tevékenységformákat. A szabadidő hasznos eltöltésének gazdag választékát kínáljuk. Iskolánk lehetőséget ad a zene iránt fogékony gyermekek számára tehetségük kibontakoztatásához. Igény szerint a hitoktatás helyben való megoldását továbbra is biztosítjuk.

- 86 -


Az oktatott nyelv nyelvterületein fenntartjuk, illetve bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat intézményi szinten. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományait rendszeresen ismétlődő ünnepélyeinken, rendezvényeinken. Az intézmény komfortját folyamatosan javítjuk, az esélyegyenlőség tárgyi feltételeinek biztosításához további pályázatok segítségével kívánunk hozzájárulni, az iskolaépületben biztosítani az IKT (információs – kommunikációs technológia) eszközeinek alkalmazását. Az intézményben folyó minőségi munkát a minőségirányítási rendszer folyamatos működtetésével biztosítjuk.

III. Az általános iskolai és alapfokú művészetoktatási intézményegység nevelési programja Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink - szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül - képesek művelt, kulturált emberként helytállni. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piacialkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását.

1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei Tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát és jogait. Valamennyi tanulónknak egyenlő lehetőséget biztosítunk az igényes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtó tudás elsajátításához. Tiszteljük a szülőknek jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Nevelő-oktató munkánkban fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének. A gyermekek számára biztosítjuk: képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását A művészeti neveléssel megalapozzuk a tanulók esztétikai szemléletének formálását. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók nevelését, oktatást a többi gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával azonos rangon kezeljük. Elfogadóak vagyunk, más népek hagyományai, kultúrája, szokásai, életmódja iránt. Nyitottak vagyunk a család felé. Az egyén és a közösség számára fontos értéknek tartjuk az egészséges életmód követését. Biztosítjuk az iskolai élet nyilvánosságát. Megvalósítani kívánjuk a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával a kompetencia alapú oktatás folyamatosságát. Korszerű infokommunikációs eszközöket alkalmazunk a nevelésben, az oktatásban.

- 87 -


2. Nevelő-oktató munkánk céljai 2.1. Az általános iskolai oktatás céljai Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Valamennyi tantárgy tanításánál kiemelt hangsúlyt kapjanak a kompetenciák. A tanulók szerezzék meg azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Prioritást élvezzen a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása. A tanulók sajátítsák el a helyes tanulási technikákat. A pályaválasztás irányításával és a hatékony egyénre szabott (differenciálással, egyéni tehetséggondozással, pályaorientációs munkacsoport munkaterve alapján) felkészítéssel kívánjuk elérni, hogy tanulóinkat lehetőleg az első helyen vegyék fel a választott középfokú iskolába. Kerüljön előtérbe az egészséges életmódra nevelés. Tanulóink az infokommunikációs technológiákat, mint eszközt alkalmazzák ismereteik megszerzésére, bővítésére, játékos tanulásra. Tanulóink tudjanak idegen nyelven kapcsolatot teremteni, tájékozódni, és merjenek kommunikálni. Az emelt szintű nyelvoktatásban részesülő tanulók 15 %-a a 8. évfolyamon tanévenként alapfokú nyelvvizsgát tegyen. A tanulókban alakuljon ki a felelősségtudat, a tudás és a fizikai munka iránti tisztelet, a folyamatos fejlődés igénye. Az iskola tanulói érezzék jól magukat az iskolában, legyenek büszkék az iskola hagyományaira, erősödjön azonosságtudatuk szűkebb és tágabb környezetükkel. Az iskolai értékelési rendszer következetes alkalmazása, az elért eredmények nyilvánossá tétele. Tanulóinkat az önkifejezés igénye, az egyéni látásmód, szépérzék, kreativitás jellemezze. Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt.

2.2. Célok a zeneművészeti nevelésben

♪ Biztosítson valamennyi tanuló számára egyenlő esélyt a zenei műveltség ♪ ♪ ♪ ♪ ♪ ♪

megalapozásához. Nyújtson maradandó élményt, ismereteket. Járuljon hozzá a harmonikus, érzelemgazdag, kreatív személyiség kialakításához. Neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére. Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek olvasására, hangversenyek látogatására, zeneművek hanghordozókon való meghallgatására. Szoktassa a tanulókat a rendszeres, céltudatos munkára, a zenével való foglalatosság váljon szükségletté. Neveljen az értékes zene szeretetére, a tanuló tudjon szelektálni, érezze és tudja mi az értékes és értéktelen zene.

- 88 -


♪ Ismerje meg a főbb zenei stílusok sajátosságait, a zeneirodalom nagy korszakait, népünk ♪ ♪ ♪ ♪

zenéjét, a zene történetét és a zeneirodalom nagy egyéniségeit. A tehetséges növendékek megfelelő tanszakra való irányítása. Vonóstanszak erősítése, a fafúvós hangszerek iránti érdeklődés felkeltése. Zongora tanszakon a magas színvonal megtartása, versenyekre, zenei pályára felkészítés (megyei és országos versenyek). Az előképzőben és a szolfézs osztályok egyes csoportjaiban az előírt tananyag elsajátítása mellett a tanulók felkészítése növendékhangversenyeken való szereplésre.

2.2.1 A zeneművészeti ág konkrét céljai o A tanulók zenei képességének felismerése, megalapozása és fejlesztése (hallás, ritmus, intonáció) o A zene iránti fogékonyság, érzékenység alakítása, gondozása o A tehetség felismerése, gondozása o A társas muzsikálásba való bevezetés o Ösztönzés amatőr együttesekben történő aktív részvételre o Más zeneoktatási intézményekkel, külföldi iskolákkal, együttesekkel cserekapcsolatok létesítése.

A felsorolt céljainkhoz az alábbi sikerkritériumokat rendeljük: Nevelő és oktató munkánkat sikeresnek tekintjük, ha: legkésőbb a nyolcadik évfolyam végén tanulóink: • 90 %-a rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, • 90 %-a ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően, • 90 %-a minden tantárgyból megfelel az intézmény által választott kerettantervre épülő helyi tantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. • Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint 50%-a – a minimális követelmények teljesítésén túl- az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek, • A kompetenciamérési eredmények érjék el vagy haladják meg a községi iskolák átlagát. • Tanulóink jól boldoguljanak az itt szerzett idegen nyelvi alapismeretekkel. • Az emelt szintű idegen nyelv oktatásban részesülő tanulók 15%-a a 8.évfolyam végén alapfokú nyelvvizsgát tesz, • Tanulóink közül egy-két tanuló évente bekerül a 6. ill. 8. évfolyamos gimnáziumba, • Továbbtanulóink 10 %-a gimnáziumban, 60 %-a szakközépiskolában, 30 %-a szakiskolában folytatja tanulmányait • A hiányzás miatt osztályozó vizsgára kötelezett tanulók aránya nem éri el az iskolai létszám 5%-át.

- 89 -


• • • • • • • • •

A HHH tanulók hasonló arányban vesznek rész a tehetséggondozásban, mint a többi tanuló. A tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók számának – a mindenkori aktuális iskolalétszámmal arányos – növelése. A 8. évfolyam végére minden tanuló legyen képes a hagyományos és digitális információhordozók alapfokú használatára. A tanulóink ismerjék és használják az Internet nyújtotta kommunikációs formákat. Minden tanuló rendelkezzék az átlagos fizikai erőnléttel, 28-30 %- uk atlétikai, sportjátékok terén versenyeztethető legyen. A 8. évfolyamon tanuló diákok 90 %- a legyen képes kis tanári segítséggel önállóan jegyzetelni, gondolatait összefüggően megfogalmazni szóban és írásban egyaránt. Legyen képes az önálló tanulásra. A HHH- s tanulók legalább 10%-a érettségit adó középiskolába kerüljön be. Az emelt szintű oktatásban résztvevő HHH- s tanulók aránya 10 százalékpontra megközelíti az összes tanuló között emelt szintű oktatásban résztvevők arányát. A bukások 5% alá csökkentése.

Művészetoktatásban - zeneművészet ♪ ♪ ♪

Tanulóink legalább negyede vegyen részt közvetlenül hangszeres oktatásban. Aktívan vegyen részt az érintett tanulók 80 %- a a község kulturális életében. Zenei találkozókon, versenyeken zeneiskolai tanulóink 50 %- a sikeresen szerepeljen.

3. A nevelő-oktató munkánk feladatai Feladatok az iskolai nevelés-oktatás szakaszaira Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára: (1-4. évfolyam) -

Váljon az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes, gyermekközpontú folyamattá. Az iskola adjon teret a tanuló játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a tanuló természetes fejlődését, érését. Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a tanulót az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt. A tanítási nehézségekkel küzdő gyermekek differenciált fejlesztése. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Emelt szintű idegen nyelvoktatás angol nyelvből a 3-4. évfolyamon. (Sükösd) A roma/cigány kisebbségi oktatás megszervezése. (Sükösd) A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, fejlesztésére irányuló célokat a tagintézmények integrációs programjai tartalmazzák.

- 90 -


Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára: (5-8. évfolyam) -

Az iskola folytassa a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. Vegye figyelembe, hogy 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Emelt szintű idegen nyelvoktatás angol nyelvből 5-8. évfolyamon. (Sükösd) Tantárgytömbösített oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatásban A roma/cigány kisebbségi oktatás megszervezése. (Sükösd) A halmozottan hátrányos tanulók felzárkóztatására, fejlesztésére irányuló célokat a tagintézmények integrációs programjai tartalmazzák.

Az alapfokú nevelés-oktatás 1-8. évfolyamára

A kompetencia alapú oktatás alkalmazása. A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. Az oktatási programok, újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, projektmódszer, témahét. Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a TÁMOP 3.1.4 pályázati programban érintett tanulócsoportok tanóráinak 25%-a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. Moduláris oktatás elterjesztése. Önálló intézményi innovációk megvalósítása: Sükösdön: - „Tanulás tanulása” c. témahét - „Angliára h’angol’ódva”, az „Egészséges életmód és a „”Gyerekszáj című három hetet meghaladó projekt - Együttműködés a családdal és a helyi társadalommal” - „Képességmérés (DIFER és kompetenciamérések az 1. 4. és 6. évfolyamokon), mint a képességfejlesztés alapelemének alkalmazására, a kompetenciák szintjének meghatározása, az ezzel kapcsolatos beavatkozások tervezése - A Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolájának Web oldala és tanulószobája

- 91 -


Érsekcsanádon: - „A tanulás tanulása” című (2.-8. évfolyamon) és az éves munkatervben aktualizált témájú tavaszi témahét (5-8. évfolyamon) - „Irodalom Birodalom” projekt (Karácsonyi ünnepkör az irodalomban – 5-8. évfolyam) és „A Család” című (1-4. évfolyam) három hetet meghaladó projekt - „Tavaszi Fesztivál: művészeti nevelési programok civil szervezetekkel együttműködve” - „Kommunikációt, anyanyelvi nevelést segítő eszközök, tevékenységek gyűjteménye” (1. osztályban alkalmazható) - „A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai fejlesztésére, beilleszkedésére irányuló tervek, egyéni fejlesztő programok”

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása álljon. A művészeti oktatás is segítse az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakulását, megszilárdulását, valamint a ritmusérzék, hallás és mozgáskoordináció fejlődését. A tanulás tanítása, az önálló tanulás és önművelés igényének és képességének kialakítása. Tanítványainkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük. Környezettudatosságra nevelés; környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok hirdetése, Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban és az iskolában. A gyermekek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletének, szokásainak kialakítása és fejlesztése. A tanulók felkészítése a korszerű infokommunikációs eszközök használatára. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire; pályaorientáció. A szülői házzal való kapcsolat erősítése.

4. A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere Eszközök:

Minden tanuló számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. A mentális képességek fejlesztésével az önálló tanulás és az önművelés megalapozása, gyakoroltatása. A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit az új tanulásszervezési eljárásokkal ötvözzük: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektpedagógia, drámapedagógia alkalmazása, valamint A TÁMOP 3.1.4 pályázati programba bevont tanulócsoportok tanóráinak 25%-ában IKT- eszközök használata. Tanévenként témahetek, három hetet meghaladó projektek megvalósítása az éves munkatervben meghatározott témák szerint.

- 92 -


Tantárgytömbösítés a 2010/2011. tanévben a szakrendszerű órák 10 %-ában, a 2011/2012. tanévtől ezek 15 %- ában. A tömbösítésbe bevont tantárgyakat a fenntarthatósági táblázat tartalmazza (lásd alább), valamint az éves munkatervekben is meghatározásra kerülnek. Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok használata. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Magyar nyelv és irodalom, Élő idegen nyelv (Angol nyelv) Sükösdön, Magyar nyelv és irodalom Érsekcsanádon. Moduláris oktatási programként az Egészséges életmód modul megvalósítása 1. és 5. évfolyamon. Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével című „jó gyakorlat” beépítése a nevelési-oktatási folyamatba. Szakkörök, differenciált foglalkozások szervezése az éves tantárgyfelosztás szerint. A közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése az integrált képesség-kibontakoztató felkészítés keretében az iskolai integrációs program alapján. Személyes példamutatással neveljük tanulóinkat toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Iskolai és nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, zeneiskolai hangversenyek szervezése.

Eljárások: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, az oktatás valamennyi módszere: meggyőzés, minta, példa, példakép, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló. A tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, követelés, játékos módszerek, gyakorlás. A magatartásra ható módszerek: o Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás o Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába, a tanuló kizárása az iskolából a tankötelezettség korhatárán túl o Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, intés, megrovás, tilalom Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink: Kiemelt módszereknek tekintjük a csoportmunka és a differenciált egyéni munka alkalmazását. Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógia: projekt, témahét, tömbösített oktatás, moduláris oktatási programok, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Drámapedagógia Egyéni munka Prezentációs technikák IKT technológiák Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis - 93 -


Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Kt. 19. § (7.) a) szerint a pedagógus nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődésről való gondoskodás, melynek során képességét és tehetségét figyelembe vesszük. Nevelő-oktató munkánknak a gyerekek intellektuális, testi és mentális fejlődését kell szolgálnia, így minden programot, eljárást annak rendelünk alá. Mindenekelőtt azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Iskolánk pedagógiai programja a NAT 2007-ben és Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: •

A NAT 2007-ben, valamint az Apáczai Kiadó bázisiskoláinak kerettantervében, a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettantervében, valamint az adaptált kerettantervek összefoglaló táblázatában (lásd alább) szereplő többi kerettantervekben, illetve Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában (27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet) leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, követelmények elsajátíttatása, és az ezekre épülő differenciálás.

•

A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek és önismeretének erősítése.

•

A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával.

•

A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek, valamint a magatartás – a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása.

•

A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

•

A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

•

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az

- 94 -


együttműködési készségek kialakítása. A Kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. •

A tanulók érzelmi nevelés: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

•

A tanulók akarati nevelése: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

•

A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

•

A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

•

A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.

•

A tanulók testi nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása – szervezett formában.

Sikerkritériumok: • • • •

ha a tanuló önmagáról alkotott véleménye megegyezik, vagy közelít (80%) az osztály közösségéhez, ha önkéntesen alakulnak egymást segítő csoportok, párok teljesítménynövelése, ha önálló ismeretszerzésre a tanulók 75 %-a képes, ha a társadalmi értékrendnek megfelelő kommunikációs normák működnek a tanulók 90 %-val (udvariasság, illem, egészséges verseny),

Ellenőrzés

módszere: ideje: felelőse:

statisztikai dokumentumelemzés, interjú tanév végén osztályfőnökök

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciált kompetenciafejlesztést. - 95 -


• •

•

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felkeltsük, és fenn is tartsuk az ismeretek megszerzése iránti érdeklődést. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket (kooperatív technikák, projekt módszer, differenciált tanulásfejlesztés, drámapedagógia, IKT alkalmazása, az önálló tanulás képességeinek kialakítása) és szervezeti formákat (projektek, témahét, tömbösített oktatás, moduláris oktatási programok, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása) amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelt feladat a differenciált kompetenciafejlesztés, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülő igényli – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthonos foglalkozás működik. A tanulók érdeklődése, igénye és az iskola lehetősége szerint választható és szakköri foglalkozásokat tartunk. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A személyiség fejlesztésének nevelési módszerei • • • • • •

A követelés módszere: reális, a tanulók teljesítőképességével összhangban álló követelés. Tiltás és parancs helyett kérés és tanács. A gyakoroltatás módszere: Érdeklődéskeltő, erőfeszítést igénylő tevékenységekkel valósítható meg. Fontos a motiválás, a változatosság, esetenként a játékos forma. A segítségadás módszere: pozitív tanár-diák viszonyt feltételez. Ösztönzés formái: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés; fontos a jutalmazó jellegű hatások túlsúlya. Modell és példa biztosítása. A tanulók személyes élményeinek, tapasztalatainak feldolgozása.

A személyiségfejlesztés szintjei

Osztályközösségi szinten megjelennek a tanulók közösségi problémái, fejlődési, életkori, specifikus nehézségei, a családi közösségből hozott problémák. A pedagógusra hárul a konfliktus-feldolgozási készség csoportszintű fejlesztése, a közösségi problémák megoldása, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése. Az osztályfőnöki órák és a havonta egy alkalommal történő osztálytalálkozó keretében alkalmazott módszerek differenciált megválasztása: csoportos és egyéni megbeszélések, korosztályi fejlesztő csoportok kialakítása, stb. Tanulói szinten megjelennek a fejlődési zavarok – pubertás, pubertáskor – az iskolai stresszekre adott reakció. Ezek javítása egyénileg interjúkkal és csoportos tréningekkel történik, melyek a személyiség fejlesztésén túl a társas képességek fejlesztését, a kapcsolat és kommunikációs készség fejlesztését is eredményezik. Iskolánkban a tantárgyi és osztályfőnöki órák keretében is van mód e készségek kialakítására, fejlesztésére

- 96 -


6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztést a Kt. 47. § (9 b), 48. § (1.a), 62. § (1) bekezdése szabályozza. • • • • •

• •

• •

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valós meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. Az iskola minden pedagógusának – az osztályfőnöknek, a napközis nevelőknek, a diákönkormányzat vezetőinek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek különösen – fontos feladata a jól működő közösségek kialakítása, fenntartása, fejlesztése. A szaktárgyi órák, a szakköri foglalkozások, a felzárkóztató korrepetálások, a tehetséggondozó csoportok, a sportrendezvények, az ünnepségek, a megemlékezések, a kulturális programok, a kirándulások, a diákönkormányzat vagy az iskolai alapítvány által szervezett programok, az osztályok saját szervezésű szabadidős elfoglaltságai és egyéb más területek, mind fontos színterei a gyerek közösségek fejlesztésének. A valahová tartozás tudatának elmélyítésére; a hagyományok, a környezet, az értékek megbecsülésére és védelmére; a nemzet, a haza, a szűkebb környezet és a család hagyományainak megismerésére, ápolására való nevelés. A társadalmi együttéléshez, az emberek közötti érintkezéshez szükséges képességek elsajátításához; a személyiség és az önismeret fejlesztéséhez; a problémák feltárásához, megoldásához, a konfliktusok kezeléséhez fontos, hogy a tanulók tudjanak és akarjanak részt vállalni a közösség feladataiban. Cselekedeteikkel, véleménynyilvánításaikkal készüljenek fel a közösségi életre, a közéleti tevékenységben való aktív közreműködésre. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ennek során sajátítják el a tanulók a közösség demokratikus működésének általános szabályait.

A közösségfejlesztés fő területei: 6.1.Tanórák: szaktárgyi órák osztályfőnöki órák az alapfokú művészeti oktatásban az egyéni oktatási forma és kiscsoportos oktatási forma 6.2. Tanórán kívüli foglalkozások: - napközi - tanulószoba - szakkörök - erdei iskola - kirándulások - iskolai sportkör - versenyek, bemutatók - növendék-hangversenyek koncertek

- 97 -


6.3. Diák-önkormányzati munka 6.4. Szabadidős tevékenységek 6.1.1. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, versenyek stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

6.2.1. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Működésüket, céljukat, feladatukat az alapszabályzatuk tartalmazza. A művészet világának megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A művészeti nevelésben a közösségi élet fontos színtere: a hangverseny, gála, ahol a tanulók az együttmuzsikálás élményét élhetik mg. A közös próbák, fellépések fejlesztik közösségtudatukat. A sikerélmény megerősíti őket abban, hogy érdemes tanulni, dolgozni. A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. Az osztálykirándulások és az erdei iskolai tevékenységek mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A tanulmányi kirándulás önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

6.3.1. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Olyan közös érdekeken alapuló közös konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. Az iskola közösségi életének szervezése A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése. Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség.

- 98 -


A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése. A tanulók segítése jogaik gyakorlásában és képviseletük. Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire. 6.4.1. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal. Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé teszik kulturális örökségünket. A csoporton belüli kapcsolatok erősítése. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. A tevékenységformákat jellemezze a kölcsönösség, alapozódjon az egyéni képességekre és a tartós aktivitásra. Sikerkritériumok: • ha diákönkormányzat az éves munkatervében meghatározott közösségi feladatait teljesíti • ha az iskolai rendezvényeket a tanulók 90%-a látogatja • ha környezetében (iskola) igényli a rendet ( 80 %) • ha ismeri a drog- és alkoholfogyasztás, dohányzás egészségkárosító hatásait, hátrányait (80%) • ha társaival kialakuló konfliktusait kulturált módon oldja meg (80 %) • ha használja a digitális információ hordozókat (75 %) Ellenőrzés

módszere: tanulói kérdőív, dokumentumelemzés ideje: tanév végén osztályfőnökök felelőse:

7. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A Kt. 30. § (8.) alapján a rendellenességeket a Nevelési Tanácsadó kérésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. A Kt. 30. § (7.) és a 35. § (3.) pontja rendelkezik a rehabilitációs célú foglalkozásoknak az iskolai nevelés és oktatás keretében való megvalósulásáról. Cél: • • • • • • •

Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben hatékonyan, fegyelmezetten, kiegyensúlyozottan tanulhatnak tanulóink Kulturált együttélés A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek találják meg a helyüket a közösségben Szociális készségek fejlesztése Alulszocializáltság korrigálása Részképesség-zavarok csökkentése A beilleszkedés megkönnyítése

- 99 -


•

A tanulásban elmaradt tanulók beilleszkedési és magatartási problémáiknak megoldására szolgáló, a felzárkózást segítő program

A célok megvalósítását szolgáló tevékenységek © Az iskolai rend, fegyelem jelentőségének megértése, olyan Házirend készítése, amelyet a tanulók többsége elfogad és a szülők egyetértésével, találkozik. © Osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tisztázzák a tanulókkal, miért fontosak a házirendben megfogalmazottak. © Megbeszélik a vállalásuk ellenőrzésének, önellenőrzésének, értékelésének módját. © Következetes, egységes pedagógusi munka. © Szerepjátékok órákon (iskolai és iskolán kívüli helyszíneken jó és rossz példák). © Önnevelés. © Hatékony diákügyelet megszervezése. © Mintaadás (felnőttek) © A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a viselkedésük okainak feltárása, azok kezelése személyre szabott feladatokkal. © Szociometriai felmérés alapján a tanulók kiszűrése, helyzetük okainak feltárása. © Beilleszkedés segítése: Pozitív tulajdonságok alapján feladatok adása Képességeik fejlesztése tanórán kívüli feladatokkal Egymás munkájának elismerése, értékelése Kölcsönös bizalom kialakítása Kirekesztett tanuló jó javaslatainak elfogadása © Szociális kapcsolatok kiterjesztése a gyerekközösségben © Az udvariasság megtanítása © Koncentrációs képességek fejlesztése, önuralom fokozása, túl sok mozgás visszafogása, szabályok betartatása © Óvoda-iskola átmenet munkacsoport tevékenysége az éves munkatervében foglaltak szerint © A gyermek fejlesztési formáinak megtervezése, életkorának, problémájának megfelelő módszerek, © Szervezési formák megkeresése, fejlesztő csoportok kialakítása. Tanórai megvalósítás differenciált foglalkoztatás, differenciált ellenőrzés, számonkérés (illetékes szakértői bizottság által megállapított részképesség zavarok jogszabályi lehetőségnek megfelelő figyelembe vétel), kooperatív technikák alkalmazása projekt módszer elterjesztése a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal egyéni fejlesztés, tanórák közül kiemelten osztályfőnöki, magyar és dráma, önismereti és szerepjátékok, irányított beszélgetések stb. Tanórán kívüli megvalósítás korrepetálás, egyéni fejlesztés: fejlesztő pedagógus segítségével felzárkóztató foglalkozás (tantárgyhoz kapcsolódva: matematika).

- 100 -


Kiegészítő tevékenységi formák művészeti és egyéb szakkörök, iskolai könyvtár, napközi otthonos ellátás, sporttevékenység, A teljesítés kritériumai: • ha a tanulócsoportokban peremhelyzetűek száma csökken, • ha a tanulók sikeresen teljesítik a követelményeket (60%).

8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk: ismerjük fel a tehetséges gyereket és segítsük hozzá átlag feletti képességeinek kibontakoztatásához. •

• • • • • • • • • • • • • • • •

az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása pl.: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák Projektmódszer Tevékenységközpontú pedagógiák az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, önművelés igényének erősítése, vállalkozási kedv fejlesztése, fenntartása. a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott segítése. tantárgyi képességfejlesztő programok az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése, művészeti tevékenység mentori rendszer működtetése részvétel a tanoda programmal Sükösdön Az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása.

Művészetoktatásban – zeneművészet ♪ ♪ ♪ ♪

Az alapfok második osztályától zenei tanszakokon a kiemelkedő képességű tehetséges tanulóinkat úgynevezett „B” tagozatba soroljuk és emelt szintű képzést biztosítunk magasabb követelmények alapján. A követelmények teljesítéséhez a főtárgyi tanítási óra ideje minimum 50 %-al megemelhető. A kiemelkedő zenei képességű tanulóknak külön feladatokat, önálló hangversenyeket, fellépéseket szervezünk. - 101 -


Tevékenységünket eredményesnek tartjuk: • ha a pedagógus tervező munkájába és tevékenységébe beépül a differenciált fejlesztés (100 %) • ha a tehetséges tanulók versenyeredményei évről évre javulnak (10%-kal)

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A feladat ellátásáért az intézmény vezetője a felelős (Kt. 54. § (1.)). Az ifjúságvédelmi felelős segíti a munkáját (11/1994. MKM. R. 6. § (5.); az 1. sz. melléklet írja elő az alkalmazását. Munkájában minden pedagógus közreműködik (Kt. 19. § (7.) d). A Kt. 1.sz. Melléklet II. rész 8. pontja szerint: Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, az általános iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásához három halmozottan hátrányos gyermekenként, tanulónként heti egy óra időkeretet biztosítani kell. E rendelkezést gyermek- és ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni. Az iskola közreműködik a veszélyeztetettség megelőzésében, megszüntetésében, valamint a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésben (11/1994. MKM r. 6. § és Kt. 41. § (6)). Kötelesek vagyunk a gyermekvédelmi feladat ellátását segíteni, a gyermek szociális helyzetét figyelemmel kísérni (1997. évi XXXI. Tv. 40. §). A feladatokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-ban leírtaknak megfelelően fogalmaztuk meg. a.) A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik Sükösdön. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: • segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét illetve telefonszámát, • indokolt esetben családlátogatásokat végez a veszélyeztető okok feltárása és megszüntetése érdekében • gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező megismerése esetén értesíti vagy kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, • egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, annak felkérésére részt vesz esetmegbeszéléseken,

- 102 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. •

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hiányában e tevékenység az osztályfőnökök feladata Érsekcsanádon. b.) A gyermekvédelmi tevékenység célcsoportjai CÉLCSOPORT Hátrányos helyzetű gyermekek

Veszélyeztetett gyermek

A PROBLÉMA OKAI Egymást generáló hátrányok jelenléte: pl.: iskolázatlanság, alacsony jövedelem, rossz lakásviszonyok, etnikai kisebbséghez tartozás Elhanyagoló bánásmód és devianciák jelenléte

KÖVETKEZMÉNYEK Esélyegyenlőtlenség

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Tartós anyagi támogatás, társadalmi integráció hatékony segítése

Deviáns magatartási

Tartós szakmai támogatás, családi konzultációk, fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés

formák kialakulása, gyermek sérelmére vagy gyermek által elkövetett bűncselekmények Esélyegyenlőtlenség

Beteg gyermek

Fejlődési endellenesség, hosszan tartó betegség

Fogyatékos gyermek

Veleszületett vagy szerzett testi vagy szellemi károsodás, mozgássérült, értelmi fogyatékos, vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló Tanulási és magatartási zavarok

Esélyegyenlőtlenség

Helytelen nevelés, rendszertelen életmód organikus idegrendszeri tényezők

Társas viszonyok zavara, erkölcsi normák elégtelen elfogadása

Súlyosan veszélyeztető környezet, működési zavarok, deviancia a családban

Szabálysértő, törvénysértő,bűnöző magatartás

Nehezen nevelhető gyermek Szociálisan ínadaptált (teljesítmény- és viselkedészavarral küzdők gyermek Deviáns viselkedésű gyermek

Esélyegyenlőtlenség

- 103 -

Speciális egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás Speciális oktatás, egészségügyi és szociális támogatás, szükség szerint intézményi ellátás

Speciális támogatás az oktatásban, nevelésben, szülők mentálhigiénés támogatása Speciális pedagógiai bánásmód, önértékelés javítása

Speciális intézményi ellátás, nevelés; mentálhigiénés gondozás. Fokozott segítségadás, gyermekvédelmi jelzés.


c.) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskoláink együttműködnek a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval, • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal d.) Iskoláink pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • • • • •

felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, az esélyegyenlőség érvényesítése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre nevelés, a napközis foglalkozások, az iskolai étkeztetés, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálattokról, szolgáltatásokról.

Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről: az iskolai gyermekvédelmi munka személyi, anyagi és tárgyi feltételeiről.

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Iskoláink fontos feladatuknak tekintik, hogy időben felismerjék és kiszűrjék a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek, kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól. A személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és társintézményekkel folyamatosan együttműködünk. A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak értékelése alól, amennyiben sajátos helyzete indokolja.

- 104 -


A felzárkóztatást, korrepetálást valamennyi rászoruló tanulónak biztosítanunk kell a továbbhaladás szempontjából. A felzárkóztatás elvei: -

Érvényesüljön az egyéni bánásmód, a fokozatosság, a motiváció elve, a gyermek önmagához mért fejlődésének elismerése. A felzárkóztatásban biztosítani kell a folyamatosságot, rendszerességet. A felzárkóztatást jellemezze a tapintatosság, személyközpontúság, a probléma sokoldalú megközelítése, a hatékonyság. A felzárkóztatás során érjük el, hogy valamennyi tanuló képességeinek megfelelő tudásszintet érjen el, illetve teljesítse a tantervi minimumot. A megvalósítás módja:

-

A lemaradás lehetséges okainak feltárása, a hiányosságok felmérése. Fejlesztő foglalkozások: személyre szabott, a tanuláshoz szükséges készségeket (logikai problémamegoldó, szóbeli és írásbeli készség stb.) fejlesztő feladatok megoldása. Az egyéni fejlesztő programok kidolgozása Kiscsoportos foglalkozások (korrepetálás, páros, csoportos foglalkozások). Egyéni bánásmód, differenciálás a tanítási órákon, napköziben és a tanulószobai foglalkozásokon, továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások keretében Együttműködés a családdal, a nevelési tanácsadóval. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, A továbbtanulás irányítása, segítése. Együttműködés a Tanodával (csak a sükösdi iskolában) Árnyalt értékelés (IPR)

Az alábbi kompetenciaterületeken, valamint új tanulásszervezési eljárásokkal járulunk hozzá a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztéséhez

Szövegértés-szövegalkotás Az egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegek elemző feldolgozásához, befogadásához valamint a szóbeli és írásbeli szövegalkotáshoz a tanulóknak segítségre van szükségük. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. Cél, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Matematikai-logikai kompetencia Cél, hogy élet-közelbe hozza az elvont matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen fejleszthessék a tanulók problémaazonosító és megoldó képességeiket, és fel tudják használnia matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére.

- 105 -


Idegen nyelvi kompetenciák Ezen a területen a szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban, a kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése, valamint az adott idegen nyelvhez kapcsolódó szociokulturális ismeretek és azok alkalmazásának fejlesztése a cél. Lehetővé válik az azonos területen belüli differenciált képességfejlesztés, egyéni ütemű haladás biztosítása és az összefüggések hatékonyabb feltárása. Infokommunikációs technológiák Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra, elősegíti a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Elősegíti a digitális készségek fejlesztését, a digitális tartalmak, taneszközök iskolai oktatásban való használatát.. A kompetencia alapú oktatási programba bevont tanulócsoportokban a tanórai tevékenységek 25%-a IKT eszközök bevonásával és segítségével valósul meg. Hatékony tanulás megismerési technikák Kívánatos a hatékony tanuló megismerési technikák és a professzionális tanári kommunikáció alkalmazása.. Tanulás tanulása A Tanulás tanulása megteremti a gyermekekben az élethosszig tartó tanulás igényét, fejleszti e képességeiket.

Az intézmény gyakorlatának innovatív, egyediséget biztosító elemei

Fontosnak tartjuk a korszerű, új módszerek beépítését a nevelő-oktató munkába a hatékonyabb munkavégzés érdekében – pedagógiai módszertani kultúra megújítását. A nevelőtestület felvállalja a gyermekek integrált nevelését. A tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek a megsegítése a cél. Mindezek abban segítenek, hogy a tanulók egyre inkább képessé váljanak a tanulásra és tudatában legyenek képességeiknek, pozitív énképet és szociális technikákat sajátítsanak el. További cél elmélyíteni a tanulók erkölcsi gondolkodását, a kölcsönös támogatáson és kölcsönös felelősségen alapuló gondolkodást és ezen keresztül az empátiát. A módszertani megújulás, a konfliktuskezelési technikák elsajátítása nagy fontossággal bír. Ugyancsak kiemelt fontosságú a művészeti nevelés. A hangszeres zenei oktatás is a gyermekek személyiségének pozitív fejlődését szolgálja. A módszertani megújulás magával hozhatja a minőségi mutatók kompetenciamérési eredmények, a továbbtanulási mutatók javulását. A továbbtanulási esély növelésével (kompetenciákra alapuló felvételiken eredményesebb tanulók) valódi esélyegyenlőség érhető el.

- 106 -


11. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei -

-

a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembe vételével történjen a komplexitás elvének betartása (a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul) a fejlesztés módja indirekt legyen (úgy juttassuk sikerélményhez és segítsük a kreativitását megnyilvánulni, hogy helyzetbe hozva, a fantáziáját megmozgatva sikeresen hajtsa végre a feladatot) vegyük figyelembe az egész személyiséget, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik a fejlesztés során egy időben legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység legyünk mindig következetesek egy – egy funkció stabilizálódását gyakorlások folyamatában valósítsuk meg a tanulót tegyük motiválttá a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen minden alkalomban vegyük figyelembe a gyerek éppen aktuális állapotát, energiaszintjét fontos a rendszeresség elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása nem a gyereket értékeljük, hanem a hibát javítjuk a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldásra a teljesítményről pontos, érthető és konkrét visszajelzést adjunk minden esetben

Célja A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára a NAT - kerettanterv – helyi tanterv (kompetencia alapú programcsomagok) követelményeinek teljesítése a sérült pszichikus funkciók fejlesztésével; eredményes integrációjuknak támogatása, segítése. Feladata A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára olyan differenciált képességfejlesztés megvalósítása integrált keretek között, amely elősegíti a tanulási hátrányok csökkentését, az egyéni képességekhez igazított tudás biztosítását. 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1.5 pontja a következőképpen fogalmaz a többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatásról:

- 107 -


A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvételt és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A tanítás tanulás folyamatában a pedagógusnak kötelessége minden tanítási órán és egyéb foglalkozáson figyelembe venni a tanuló sajátos nevelési igényeit. Ez megnyilvánul: • Differenciált tanulásszervezésben: - A sajátos nevelési igény fokának megfelelően egyénre szabott tanmenet készítése (egyéni haladás és követelmény felállítása) - A sajátos nevelési igénynek megfelelő módszer megválasztása: - Páros tanulói tevékenység - Kooperatív tanulásszervezés - Differenciálás •

Egyéni segítségnyújtásban: - SNI-A, SNI-B besorolásnak megfelelően szakértő bevonásával egyéni fejlesztés - Egyéni megsegítés a tanítási órákon

•

Differenciált házi feladatokban: - Mennyiségben és minőségben az egyéni képességek figyelembe vételével történjen az otthoni munka kijelölése.

•

Készségek, képességek fejlesztésében: - A tanítás-tanulás folyamatában a tananyaghoz illeszkedő képességfejlesztő feladatok megoldásával folyamatosan történjen a tanulók megismerő képességeinek fejlesztése

•

Differenciált számonkérésben: - A számonkérés formájánál figyelembe kell venni a tanuló sajátos nevelési igényeit, lehetőség szerint differenciált feladatokon keresztül tájékozódjunk a gyermek fejlődéséről

•

Egyénre szabott értékelésben:

- 108 -


-

A magasabb évfolyamba lépés érdekében szükség esetén kérni lehet a tanuló értékelése alóli felmentést. Ebben az esetben a szakértői bizottság véleményére lehet alapozni, a felmentésről a határozatot az igazgató hozhatja meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus o a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; o szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; o a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja; o egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; o alkalmazkodik, az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; o együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár az együttműködés során o segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; o javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); o segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; o javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; o figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; o együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; o terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon –egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét vehetik igénybe. Integrációs intézményként feladatunknak tekintjük az SNI (sajátos nevelési igényű) és a BTMN tanulók szakszerű ellátását az iskolai élet egészét átfogóan.

- 109 -


SNI A tanulók: A pszichológiai, gyógypedagógiai és a gyermek-neurológiai – gyermekpszichiátriai vélemény alapján a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. SNI B tanulók: A pszichológiai, gyógypedagógiai és a gyermek-neurológiai – gyermekpszichiátriai vélemény alapján a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók A mozgáskorlátozott tanuló (enyhe fokban) Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszerv-rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek. Ebből a szempontból a következő csoportosítás alakítható ki: - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, - petyhüdt bénulást okozó kórformák, - a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, - a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Alapelvek

A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó

Célok Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. - 110 -


Ennek érdekében: ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni a kudarctűrő képességüket, önállóságra nevelni őket. Kiemelt feladatok

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség - annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.

A többségi iskolában történő együttnevelés Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: a) Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz. b) A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése.

- 111 -


A NAT alkalmazása A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, - 112 -


kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. A gyengénlátó tanulók iskolai fejlesztése A NAT alkalmazása A gyengénlátó tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A gyengénlátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, stb., melyeknek ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része. A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség.

Kiemelt fejlesztési feladatok A gyengénlátó tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. A tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.). Énkép, önismeret A gyengénlátó tanuló személyiségfejlődésének alakulásában alapvető szerepe van a megfelelő tanulási környezet kialakításának. Csakis ez segítheti az önálló tevékenység kialakítását. Fel kell készíteni őket arra, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakulásában. Információs és kommunikációs kultúra A gyengénlátó tanulóknál a megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása és alkalmazása. Hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével, más területek fokozott kiművelésével pótolhatják. Az információszerzésben kiemelt jelentőségű a virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés, ezért az elektronikus média használatát különös gondossággal kell megtanítani: a kiválasztás szempontjai között

- 113 -


elsődleges a láthatóság biztosítása és a hallható információk használata (kiegészítésként pl. a nagyítóprogramok és a „beszélő egységek” használata). Tanulás Kiemelt cél, hogy a sérült tanulók megismerjék a látásos megismerésben fennálló nehézségeik kompenzálását segítő eljárásokat, és begyakorolják azok alkalmazását. A tanulók a számukra kedvező külső feltételek, körülmények kialakításában kapjanak aktív szerepet. Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, elektronikus olvasógép stb.) használatának megtanítására, hogy a láthatóság legelőnyösebb feltételeit önállóan is megteremthessék maguknak. Lehetővé kell tenni számukra, hogy használják az iskolai könyvtárat, megismerjék azokat a speciális programokat és készülékeket (nagyítóprogramok, kiegészítő egységek), a rendelkezésre álló hangos-könyvtárat (kazetták, digitális könyvek), amelyek az egyéni eligazodásukat, tudásbővítésüket segítik. Testi és lelki egészség A gyengénlátó tanuló kapjon átfogó képet arról, hogy miként viszonyuljon szembetegségéhez. Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, a látáskímélő előírások betartására. Kiemelt jelentősége van a szembetegségek miatt javasolt és ellenjavallt mozgáskorlátozások megismerésének, az optikai segédeszközök és azok rendeltetésszerű, helyes használata megtanításának. Fel kell készíteni őket a gyengénlátásból fakadó fokozott baleseti lehetőségekre, azok megelőzésére, a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátítására. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan lehet kiépíteni. Fontos feladat az életvezetéshez szükséges rend, szokásrend kialakítása, igényszinten tartása. A tanulónak tisztában kell lennie a pályaválasztási, későbbi munkavállalási, családalapítási stb. lehetőségekkel, korlátokkal. Ehhez szükség van a szemészeti diagnózis és következményeinek ismeretére, a választható pályák tapasztalati úton történő megismerésére, a szűk választási lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások összehangolására.

A hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál - a hallás csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. a) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó

- 114 -


beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. b) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük több befolyásoló tényező mellett döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk.

A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Az iskoláztatás bevezető és kezdő szakaszában - a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztő szakaszban fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: o a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos

- 115 -


értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszicho-diagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a

- 116 -


tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve, egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Eltérő tantervben leírtakat alkalmazni. A befogadó intézmény pedagógiai programjában mellékletében szerepelnek a fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának sajátos elvei, eljárásai. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő

- 117 -


oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése - általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával indokolt lehet. Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek. 1. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja: Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése.

- 118 -


A fejlesztés menetét meghatározó tényezők:Az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban. 2. Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: - a beszédre irányuló figyelem fejlesztése, - a mozgások speciális fejlesztése, - az aktív és a passzív szókincs bővítése, - a beszédészlelés és - megértés fejlesztése, - a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. 3. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: - a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása, - helyes légzéstechnika kialakítása, - cselekvéshez kötött beszédindítás, - relaxációs gyakorlatok, - mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, - a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása, - a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. 4. Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés. A logopédiai terápia feladata: - a figyelem fejlesztése, - beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása, - mozgás- és ritmuskorrekció és - fejlesztés 5. Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. A logopédiai terápia feladata:

- 119 -


- a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése, - a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. 6. Orrhangzós beszéd Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpad-hasadékok következtében alakulnak ki. A szájpad-hasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés. BTMN tanulók: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók

Többletpedagógiai szolgáltatások a tanulási kudarcok csökkentésének érdekében Habilitációs, rehabilitációs órák: Kötelező tanórán túl szervezendő a Szakértői Bizottság által javasolt heti időkeretben és formában az SNI A és SNI B tanulók számára. Kt. (52.§ (6) bekezdése határozza meg az iskolai időkeret mértékét. Az órákon a tanulókat egyéni fejlesztési terv alapján a sérülés jellegének megfelelő végzettségű gyógypedagógus illetve fejlesztő pedagógus fejleszti. Az órák adminisztrálása Csoportnaplóban valamint Egyéni haladási naplóban történik. Fejlesztő foglalkozás: A BTMN küzdő tanulók számára szervezett kötelező tanórán túli foglalkozás, amely során tanulási nehézségeik kompenzálása, enyhítés folyik. Egyéni fejlesztési terv alapján történik a tanulók megsegítése, haladásukat Egyéni haladási naplóba jegyezzük. A habilitációs és rehabilitációs órákon valamint a fejlesztő foglalkozásokon alkalmazott módszerek: - testséma fejlesztés - nagymozgás fejlesztés - téri- és idő orientációfejlesztés - finommotorika fejlesztés - vizuo-motoros koordináció fejlesztése - kognitív műveletek minőségének javítása (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem) - kognitív folyamatok mozgásának irányítása (absztrahálás, strukturálás, transzferálás, kombinálás) - diszlexia prevenció, reedukáció - diszgráfia prevenció, reedukáció - diszkalkulia prevenció, reedukáció - sikerélmény biztosítása, önbizalom erősítése, elfogadottság érzésének biztosítása - következetes nevelési attitűd alkalmazása a rehabilitációs munkában A habilitációs és rehabilitációs órákon, a fejlesztő foglalkozáson alkalmazott eszközök: Mind az alsó, mind a felső tagozatban, az iskolaegységben erre a célra kialakított fejlesztő szobában (Sükösdön), illetve az iskolai könyvtárban vagy tanteremben (Érsekcsanádon) folynak a rehabilitációs órák és a fejlesztő foglalkozások.

- 120 -


A termekben megtalálhatóak: - a gyermekek létszámának megfelelő számú asztal, szék - tanári asztal, szék - polcok és szekrények - a fejlesztéshez használt eszközök (fejlesztő játékok, tankönyvek, számítógép)

12. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése és oktatása Iskoláink célja, hogy minden tanuló a saját képességeit a legjobban fejleszthesse, sikerekhez juthasson. Segítséget nyújtunk, hogy a tanuló leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatás keretében kapnak segítséget. Személyre szóló cselekvési tervet dolgozunk ki a gyermeket tanító pedagógus kollégákkal. Fontosnak tartjuk az iskola pedagógusainak előítélet-mentes, őszintén megértő, elfogadó nevelői attitűdjét, a szülőkkel való partnerkapcsolat kiépítését, és az osztálytársak bevonását az adott probléma megoldásába. Fellépünk a hátrányos megkülönböztetés minden megnyilvánulása, így: - a különbségtétel, - szegregáció, - a kizárás, - valamely dologban való korlátozás vagy kedvezés, - a tanuló zaklatása ellen. A rászoruló tanulókat képesség-kibontakoztató foglakozásokra irányítjuk, a szociális és művelődési hátrányok csökkentése érdekében. A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozásának lehetőségei, formái: - szakkörök, - egyéni foglalkozás, - napközibe, tanulószobára irányítás. A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küszködő tanulók felzárkóztatását segítő programok: - logopédiai foglalkozások - egyéni korrepetálások - tanulószoba, napközi biztosítása - felzárkóztató foglalkozások A tanulási problémák csökkentését elősegítő módszereink: - tevékenységközpontú módszerek alkalmazása (kooperatív tanulás, differenciált foglalkozás, projekt, témahét, problémaalapú oktatás) - szemléltetés előtérbe állítása,

- 121 -


-

modern eszközök (pl.: interaktív tábla) beszerzése, alkalmazása. interaktív tananyagok alkalmazása, a tananyag egyes részeinek újratanulása, sajátos gyakorló feladatok megoldása, az ismeretnyújtás többszöri megismétlése, a gyakorlás mennyiségi növelése,

13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai programjának alkalmazása – Miniszteri Közlemény – Oktatási Közlöny, 2007. május 14., LI. évfolyam 11. szám (1250. oldaltól) szabályozza.

Pedagógiai feladatok: a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztés b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése c) a szociális hátrányok enyhítése Egyéni fejlesztési terv - háromhavonta értékelés a szülő és a tanuló bevonásával Együttműködési megállapodás megkötése az Educatio Kht. Országos Oktatási Integrációs Hálózattal, valamint az OKM Támogatáskezelővel 10 %- ig bevonható nem HHH tanuló is, ők a hátrányos helyzetűek közül kerülhetnek ki A program a hátrányos helyzetű tanulóknak a többi tanulóval egy csoportban való oktatását, nevelését célozza, speciális pedagógiai tevékenységekkel úgy, hogy a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátránya csökkenjen A felkészítő program alappillérei differenciált képességfejlesztő tevékenységek (matematikai, anyanyelvi kommunikációs, idegen nyelvi, informatikai, kreatív), illetve személyiségfejlesztő tevékenységek (egészségnevelés, szabadidő-sport, konfliktuskezelő, interkulturális ismeretek). Célját és célcsoportját tekintve a két program azonos, a különbség az, hogy az integrációs felkészítés esetén a hátrányos helyzetű tanulók arányára vonatkozó, szigorú előírások vannak (11/1994 MKM rendelet, 39. §), míg a képesség kibontakoztató felkészítés bármilyen arányban oktatott-nevelt tanulókra tervezhető. A program elemeit az oktatási miniszter A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszeréről kiadott közleménye határozza meg (Oktatási Közlöny 2003. évi 20. szám) A program finanszírozása Tanévenként szülői nyilatkozat alapján a jegyzővel felmérjük a jogosultak számát.

- 122 -


A célcsoportba tartozó tanulókra járó normatíva alapján határozzuk meg felkészítésre fordítható óraszámot, és a szervezhető csoportok számát úgy, hogy az összeg 60%-a fedezze a személyi jellegű kiadásokat. A maradék 40%-ot dologi kiadásokra és az eszközszükséglet biztosítására kívánjuk fordítani. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők gyermekeinek köréből kerülnek ki. A program célja: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve

hátrányos helyzetűek: • családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek, • családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, • iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, • csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) • munkanélküli szülők gyermekei.

átmeneti hátrányos helyzetűek: • áttelepült, beköltözött (új) tanulók, • tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

Feladataink -

A gyermekek körülményeinek megismerése. Megállapítani, hogy képességei kibontakoztatásában, elsősorban mi akadályozza. Meghatározni a lemaradás mértékét minőségét. A fentiek alapján a gyermek és szülő érdeklődésnek, képességnek megfelelő közös út keresése, amely a gyermeket segíti, és épülését szolgálja.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek -

Családlátogatás, szülői konzultáció az osztálytanítóval és a fejlesztő pedagógussal. Rendszeres egészségügyi felügyelet és orvosi ellátás (iskolaorvos, védőnő) A tanuló beilleszkedését segítő ünneprend és napi, heti ritmusok. A tanulók szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése, a különböző közösségekben. Szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok segítése (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás). Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma). - 123 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. -

Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése

-

Kedvezményes táborok, szabadidős programok figyelemmel kísérése a rászoruló tanulók bevonásával; táborozási hozzájárulások. Színház és mozi látogatások megszervezése. Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése. A számítógép és könyvtár állományainak használata. Drog- és bűnmegelőzési programok. Mentálhigiénés programok. (IPR) Pályaorientációs tevékenység. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatáson, értesítés (helyi-, iskolaújság, levél). Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis, iskolaotthonos ellátásban részesüljön. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.

-

A program távlati ütemterve (tanévi program): Időpont szeptember október - június március - április május

Feladat A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése. A tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint. A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása. Az eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre.

14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök rendelkezésünkre állnak az iskolákban. A tananyag feldolgozását, segítő szemléltetést, a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben sok szemléltető és munkáltató eszköz biztosítja. Ezeknek, az eszközöknek a jegyzékét a szakleltárak tartalmazzák. Az iskoláknak minden eszköze (auditív és funkcionális taneszközök) megvan ahhoz, hogy munkáját eredményesen végezze. Alapvető törekvése az intézménynek az újabb technikai berendezések alkalmazása (pl. interaktív tábla, hagyományos és interaktív oktatási anyagok, AV- segédanyagok, multimédiás oktatási anyagok), illetve a meg lévők folyamatos karbantartása, s (lehetőségek függvényében) gyarapítása.

- 124 -


A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő kötelező eszközök és felszerelések jegyzéke szerinti - az intézményben meglévő - eszközök listáját az iskolák önkormányzatainak helyi leltári jegyzéke tartalmazza.

15. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, • megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, • feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség, • eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formái: A szülők részéről: • aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtás az előadások témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködő magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldást, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-segítő hozzáállást • szponzori segítségnyújtást. A pedagógusok részéről: • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • előre tervezett szülői értekezletek • nyílt napok, nyílt órák szervezése, • rendkívüli szülői értekezletek, • fogadóórák, • előadások szervezése: logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával. • pályaválasztási tanácsadás, • eseti családlátogatás, • közös kirándulások. • az IPR szerint negyedéves értékelés

- 125 -


A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve, • családi játékos vetélkedők, • közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével. A tanuló kötelességei: saját környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartása, közreműködés a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában [Kt. 12.§ (1) c)]. A szülő kötelességei: tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát, és jogait. [Kt. 14. § (2) ] Szülői közösség jogköre: figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót; meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához [Kt. 59. § (5); Kt. 114. § (4)] Hátrányos megkülönböztetés tilalma: [Kt. 4. § (8) - (14)] Titoktartási kötelezettség: A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. [Kt. 2. sz. melléklet] Az iskolánk, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formái:

A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el a szülők részéről: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő, segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

- 126 -


Iskolánk a gyermekek neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, előre tervezett szülőértekezletek (osztály, pályaválasztási, leendő elsősök és ötödikesek szüleinek tájékoztatója, SZMK választmányi szülőértekezletek), rendkívüli szülői értekezletek, a telefonon, e-mail-en történő kapcsolattartás indokolt esetben családlátogatás, fogadóórák, nyílt napok, nyílt órák szervezése, pályaválasztási tanácsadás, közös kirándulások, iskolai rendezvények, melyekre a szülők meghívottak (évnyitó, évzáró ünnepségek, ballagás, farsang, anyák napi ünnepségek, falunapok, jótékonysági bál). A Szülői Szervezet tisztségviselői évenként kerülnek megválasztásra. Az időközben kiváló szülőket következő év szeptemberében pótoljuk. A szervezet elnökét és vezetőségét a szülők javaslata alapján az igazgató által megtartott összevont Szülői Munkaközösség választja meg.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: Előadások szervezése szülők részére: logopédus nevelési tanácsadás (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus) pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával.

- 127 -


16. Környezeti és egészségnevelési program Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulási, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésre és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

- 128 -


A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épségét veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek --különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra, történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Alapelvek, célok, értékek a környezeti- és egészségnevelésben Mottó: „Az egészség érték” A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programunkkal a szülők és környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK (A világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezését, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. Jövőkép: Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az iskolai élet szerves részévé válik az egészség- és környezeti nevelés, az átszövi az iskola mindennapjait, áthatja valamennyi tantárgyat. Pedagógiai célok: - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - rendszerszemléletre nevelés - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári - egyéb közösségi - felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

- 129 -


-

-

ismeretek és jártasságok kialakítása, amelynek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, ill. csökkenteni azok súlyosságát, helyzetfelismerés, ok okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése, létminőség választásához szükséges értékek, viselkedései normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Kulcsszavak: szeretet tisztelet, megbecsülése harmónia mértékletesség takarékosság alázat, esztétika, empátia, segítőkészség, tolerancia együttműködés kölcsönhatás felelősség, ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság, globális gondolkodás lokális cselekvés szelídség

A program feladatai Az egészségnevelés fogalmába - tágabb értelmezésben ~ a testi és lelki, társadalmi és környezeti tényezők és a közösségi kapcsolatok is beletartoznak. A) A tanulók számára: • Egészséges életmód modul az 1. és 5. évfolyamon • Testi jellemzők: a testkultúra, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás igényének kialakítása • Lelki jellemzők: mentálhigiéne, az önismeret, a tehertűrés, a konfliktuskezelés elsajátítása • Környezeti tényezők: − a személyes biztonság megőrzése, − környezetvédelmi ismeretek és tevékenységek, − felelősség és tisztelet, szeretet a természet az ember iránt, − az életminőség javítása. B) A pedagógusok számára: • hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére • a szakmai munka konfliktusainak feloldására esetmegbeszélő csoport kialakítása • a testi egészség megőrzése érdekében szervezett sportolási lehetőségek biztosítása C) A családok, a lakóhely polgárainak bevonása Kiemelt feladatok: - az iskola külső-belső környezetének hagyományait megteremteni (Pl. virágos iskola akció, egészséges játszóhelyek a kisiskolásoknak stb.) - sokféle módszer alkalmazásával a tanulók aktív részvételének, szellemi, fizikai aktivitásának biztosítása: pl. önszervező környezetvédő csoportok - a személyiségfejlesztés terén a pozitív énkép kialakítására, az erőszakmentes konfliktuskezelésre törekvés (Kamaszklub, esetmegbeszélő csoportok, stb.) - az iskolai egészségügyi szolgáltatások tágabb értelmezése, az egészségnevelési folyamatokba való bevonása (előadások, rendkívüli osztályfőnöki órák, szülők klubja, stb.) - kiemelt szerephez juttatni a testnevelést, a mozgás különféle formáit, a tömegsportot (kínálatbővítés szülők bevonásával)

- 130 -


-

mindennapi testedzés

D) A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását - ismerjék meg közvetlen természetes - és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket) - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés" elkerülésére, - a tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, - vitakészség, véleményalkotási képesség - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés - természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók: - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók: - ismerjék meg a természetközeiben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók: - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv

- 131 -


-

segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit is, ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

Matematika A tanulók: - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket - elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni - legyenek képesek reális becslésekre - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni - A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek - megismeréséhez szükséges elszámolási készségeket Környezetismeret A tanulók: - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében - ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését. Természetismeret A tanulók - váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére - a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet által) - természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása, - környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése - ökológiai szemlélet fejlesztése - helyes környezeti attitűdök fejlesztése - magatartás fejlesztése - értékrend alakítása - környezettudat fejlesztése - felelősségérzet fejlesztése - környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

- 132 -


Fizika A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészség károsítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti - analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó - állampolgárrá - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények - értelmezésére - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek - használatának csökkentésére - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, - valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen - környezetükről - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit - értsék meg, hogy a társadalomban a földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet - ismerjek meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit - A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti - Igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak - megoldásában való aktív részvételi készségük Biológia A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

- 133 -


-

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Egészségtan A tanulók - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait - sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat - ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok, a környezet-és egészségvédő szokásrendek, kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene A tanulók - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, lélekerősítő erejét - tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a - természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira - ismerjék a természetes - alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek - megfelelően elemezni - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, nép építészeti emlékeket Technika és életvitel A tanulók - ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket - 134 -


-

ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat, és azok megelőzésének módjait - értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit - ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást - sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket - ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit - sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét, és felhasználási módjait - ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát - ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat - ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit - sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény - a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

A program területei A) Az egészségnevelés területén 1. A mentálhigiénés lét értékei: - megfelelő iskolai légkör kialakítására törekszünk a - nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon - figyelembe vesszük az egyéni képességeket Az egészségre káros szokások megelőzése terén: - kábítószer-megelőzési stratégia kidolgozása - rendkívüli osztályfőnöki órák előadók igénybevételével - ismertető filmek, pályázatok, egyéb programok - együttműködés kialakítása az egészségügyi szolgálattal

- 135 -


2. A testi fejlődéssel kapcsolatos egészségnevelési program a./ Mozgástevékenység - mozgásigényre való nevelés Minden pedagógusnak szem előtt kell tartania, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt szolgálja. Mindennapos testmozgás biztosítására szolgáló programok lehetnek: - tömegsport-órák számának növelése, a versenyszerű rendszeres sportolási - lehetőségek bővítésével: kézilabda, foci, atlétika, úszás, baseball, túrázás, - napközis torna, családi sportdélutánok, - erdei iskola program b./ Higiénés magatartásra nevelés Blend-a-Med fogápolási program, Signál-program, stb. vetélkedők, versenyek, bemutatók, filmek Always-program: serdülőkori higiéniai problémák megoldásához segítség c./ Egészséges táplálkozásra nevelés - technika és életvitel, biológia és osztályfőnöki órák keretében - iskolai étkezéssel kapcsolatos szükséges változtatások (havi étlaptervezet módosítása) d./ A biztonság megőrzése - elsősegélynyújtás - iskolai KRESZ-vetélkedők szervezése e./ Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés - tanórai keretben: biológia, technika és életvitel, osztályfőnöki órák - szakköri keretben, pl. Egészséges életmód szakkör f) Az együttműködési területei - Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált viselkedésre. Ebben kiemelt feladata van a DÖK-nek, az osztályközösségeknek, a környezet védelme iránt elkötelezett tanulóknak. - együttműködés az iskola - egészségügyi szolgálattal, családsegítő szolgálattal, pl: iskolafogászat - gyógytestnevelés bevezetése a helyi lakossággal, a szülőkkel aktív kapcsolat kiépítése: - plakátok készítése, terjesztése - bemutató foglalkozások, nyitott napok, kiállítások szervezése B) A környezeti nevelés területén a) Iskolán belüli lehetőségek • Osztályfőnöki órákon és szaktantárgyakon belüli lehetőségek maximális kihasználása megfigyelések, kísérletek mérések, környezeti adatok gyűjtése sajtófigyelés, rádió és TV-híranyag figyelemmel kísérése vélemények, információk gyűjtése számítógépes ökológiai tartalmú stratégiai játékok diavetítések, videó- és filmbemutatók csoportviták adott környezeti témákról fogalmazások

- 136 -


a kiválasztott területek folyamatos megfigyelése és lejegyzése A szakköri munka kiszélesítése, a többi tanuló tájékoztatása.

b) Iskolán kívüli lehetőségek kirándulások a természet felfedezése céljából látogatások múzeumba, állatkertbe a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése környezeti szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen erdei iskola szervezése a szülők anyagi támogatásával

c) Sajátos lehetőségek « « « «

« «

«

«

«

«

Tanárok számára: az iskola minden pedagógusának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják, az egyes környezet - egészségügyi tartalmakat. Dekoráció, kiállítások, programok szervezői, segítői, résztvevői. Osztályfőnökök számára: évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez és környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása, aktualitások azonnali „kibeszélése" osztályközösségi szinten. Gyermekvédelmi felelős: a hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése. A pszichés fejlődési zavar miatt tanulásban tartósan akadályozott gyermek szakszolgálati vizsgálatra időben történő felterjesztése, fejlesztése a lelki egészség megőrzése érdekében. Adminisztratív dolgozók: a iskolai adminisztráció területén fontos feladat a felesleges papírfelhasználás csökkentése, (pl. féloldalas papírlapok használata, hulladék papír gyűjtése) Technikai dolgozók: példamutató, ha a tanulók látják, hogy a takarítási munkáknál környezetbarát tisztítószereket használnak. Energiatakarékosság az épületben, víz, villany, fűtés. Szülők: az iskolai környezeti és egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Előadások tartása, külső erőforrások felkutatása.

C) Az együttműködés területei -

egészségnevelési prevenciós programok figyelemmel kísérése iskolafogászati közös prevenciós programok szervezése egészségre káros szokások kialakulásának megelőzésében végzett közös tájékoztatás

Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

- 137 -


Célkitűzések: © fejlesszék a tanulók szociális képességeit © adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés) © rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket © alakítsanak ki kritikus gondolkodást © fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia) © ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, © alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat, © neveljenek a hagyományok tiszteletére, © mutassanak követendő mintákat, © ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében) tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá , hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette. Szempontok a módszerek kiválasztásához: -

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulóknak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. * Február 2. vizes élőhelyek * Március 6. nemzetközi energiahatékonysági nap * Március 22. a víz világnapja * Március 23. meteorológiai világnap * Április 3. csillagászati világnap * Április 4. laboratóriumi állatok napja * Április 7. egészségügyi világnap * Április 22. a Föld napja * Április 24. kísérleti állatok védelmének napja

- 138 -


* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Május 8. a Nemzetközi Vöröskereszt napja Május 10. madarak és fák napja Május 15. állat- és növény szeretet napja (Magyarországon) Május 15. nemzetközi klímaváltozási akciónap Május 18. múzeumi világnap Május 24. európai nemzeti parkok Május 31. dohányzásmentes világnap Június 5. környezetvédelmi világnap Június 8. óceánok világnapja Június 17. világnap az elsivatagosodás ellen Június 21. a Nap napja Június 25. barlangok világnapja Július 11. népesedési világnap Augusztus 9. állatkertek napja Szeptember 16. ózon világnapja Szeptember 22. autómentes nap Szeptember 23. takarítási világnap Október 4. állatok világnapja Október 8. természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja Október 10. lelki egészség napja Október 15. nemzeti gyaloglónap Október 16. élelmezési világnap Október 31. takarékossági világnap November 17. füstmentes nap November 27. fogyasztásszüneteltetési nap December 1. AIDS elleni világnap

Tevékenységi formák

Iskolai zöld médiumok – az iskolai könyvtárban külön polc létesítése a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CDlemezeknek. Média - az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen helyi, illetve a tágabb közösségben. Szoros kapcsolatot a helyi médiával, az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetése. Erdei iskola, tanulmányi kirándulás - egy- vagy több napos tanulmányút szervezése egy- egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy- egy terület, táj megismerése céljából; látogatás kisebb- nagyobb gyermekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas parkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés - a környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők megnyerésével cserjék, fák ültetésével környezetünk szépítése, és a zajtól, portól szervezetünk megvédése. Vetélkedők, tanulmányi versenyek - az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözése helyi, regionális és országos versenyeken való részvételre. Tanulói pályázatok – egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör kiadása önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása pályázatok kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

- 139 -


Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek Faluismereti program- a DÖK-kel való együttműködés keretében olyan programok szervezése, amelyek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit, objektumait. Művészeti csoportok, ünnepségek- Néhány problémára próbáljuk felhívni a figyelmet a művészet eszközeivel, így pl.: a drámapedagógia korszerű módszereivel. Kézműves foglalkozás- a természet adta anyagok, illetve az újrahasznosítható hulladék anyagok felhasználásával különböző díszek, kompozíciók készítése, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető. Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon olyan akciók szervezése, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Csatlakozás helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Föld napja) Kiállítások – a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállítások rendezése (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. DÖK- nap - az iskolai programnak mindig lehet környezeti- egészségügyi része is. Sportnap- a szülőkkel összefogva az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárlásával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthető. Napközis szabadidős foglalkozások- séta a környéken, termések gyűjtése. Látogatások- állatkertben, múzeumban, arborétumban, szeméttelepen. Filmklub- környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megtekintése, utána beszélgetés, véleménycsere. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés –az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés és elkülönített elszállítása a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, műanyag flakon vonatkozásában. Szülői értekezlet- utalás a környezet- egészségvédelem néhány fontos elemére.

Az intézmény által kidolgozott moduláris oktatási program: Egészséges életmód modul 1. és 5. évfolyamra

Az egészségnevelést szolgáló három hetet meghaladó projekt: (csak a sükösdi iskolában) Egészséges életmód A kidolgozott moduláris program és projekt a mellékletben részletezett módon kerül megvalósításra.

- 140 -


17. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: • az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog • a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga • a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga • a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga • a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog • az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog • a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga • a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

- 141 -


A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges: a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése olyan szociális motívumrendszerek kialakítása és erősítése, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése (mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség),.(NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri: a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások: - a kiválasztás - az áruismeret - a döntés - a kockázatvállalás - a bizalmi elv érvényesülése Kamaszkorban már megjelenik: - a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret - a szolgáltatásismeret - a fogyasztói értékrend - a vállalkozásismeret A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és az információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges: • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti értékek védelme. - 142 -


Fontos továbbá a fogyasztás során: • a tájékozódás képessége, • a döntési helyzet felismerése és • a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal: - a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során - a gazdaságosság és a takarékosság fontosságát A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános, majd a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: - Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései - 143 -


-

-

Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek: pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz

•

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

• •

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

•

Módszertani elemek Készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén, mint: • a kritikus gondolkodás • az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. • az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás • a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

- 144 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. • • • • • • • • • •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

18. IKT stratégia Az infokommunikációs technológiák - IKT - alkalmazása iskoláinkban - a melléklet részét képező - IKT stratégiában foglaltak szerint kerül megvalósításra.

Az IKT stratégia lényegi elemei a sükösdi iskolában Informatikai stratégiánk lényege, hogy a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, a megfogalmazott jövőképünk elérése érdekében olyan informatikai eszköztár álljon a rendelkezésünkre, ami a lehetővé teszi azok hatékony megvalósítását. Fontos célunk, hogy az elért eredményeinket megőrizzük, és lehetőségeink szerint fejlődjünk, vagy minimális célként a jelenlegi szinten maradjunk. A fenti stratégiai cél elérése érdekében három területen szükséges stratégia meghatározása: • Humánerőforrás oldalról, ami érinti a tanárokat, iskolavezetést, és a nem pedagógus dolgozókat. • Kommunikációs oldalról, ami az iskola és a külvilág kapcsolatát teszi többcsatornássá. • IKT eszköz oldalról, ami a már létező technológiai szint megtartását, és továbbfejlesztését jelenti

Humánerőforrás fejlesztésének, hatékonyabbá tételének stratégiája Feltételezhetjük, hogy a jövőben is az információhoz történő hozzáférés a jelenlegi mértékben, vagy azt meghaladóan fontos marad, továbbra is meghatározó jelentőségű lesz a hétköznapi életben. Ennek a nyilvánvaló ténynek az elfogadása minden az intézményben dolgozó számára alapvető feladat. Ennek egyenes következménye, hogy kötelességünk olyan szinten ismerni ezt a technológiát, ami lehetővé teszi, hogy tanulóink tudását, a legkorszerűbb eszközök igénybevételével fejlesszük Ennek érdekében a következőket tervezzük megvalósítani: • Pályázatok segítségével, anyagi alapot kell teremtenünk, pedagógusaink, technikai dolgozóink számára, hogy olyan tudásra tegyenek szert, olyan képzéseken vegyenek

- 145 -


•

•

részt, amelyek minőségiek, kompetenciát biztosítanak számukra a maguk szakterületén. Olyan belső képzéseket szervezünk, ahol a szükséges témákban saját, vagy meghívott előadó segítségével fejleszthetjük, esetleg szinten tarthatjuk kollégáink meglévő tudását. Itt konkrétan az e-learning alapú tanulószoba kezelését és egyéb érdeklődésre számot tartó képzésre kell gondolni. A meglévő struktúrákat átgondolva, olyan munkaszervezési módszereket vezetünk be, amelyek fokozatosan tehermentesítik kollégáinkat a napi adminisztratív feladatok egy része alól. Ilyen lehet például az elektronikus napló bevezetése, vagy a tanulószobai szolgáltatások.

Kommunikáció hatékonyabbá tételének stratégiája Az iskolai kommunikáció az intézmény működése során két szinten jelentkezik: • Belső kommunikáció, ami az iskola működése során az iskola dolgozóit, és tanulóit érinti. • Külső kommunikáció, ami a szülőket, fenntartót, egyéb szervezeteket érint. Az iskolai belső kommunikáció fejlesztésének stratégiája: • a már meglévő és a web-portálunkon működő tanároknak szóló híroldal megtartása mellett a közösségi kommunikációt újabb eszközzel bővítjük. • közösségi multimédiás előadótermet kívánunk kialakítani, ahol nagyobb létszámú hallgatóság is részt vehet az előadásokon.

Külső kommunikáció fejlesztési stratégiája: • A már korábban említésre került elektronikus naplót bevezetjük. Ez az iskola és a szülők közötti hatékonyabb, és naprakész kommunikációt eredményez, ami nagyban segítheti a szülői kontroll megerősödést, ami a tanulók oktatását és nevelését is pozitív irányba befolyásolhatja. • A szülő kérésére a fontosabb eseményekről tájékoztató e-mailt küldünk. Ehhez a szülők e-mail címeit tartalmazó adatbázist kell felépítenünk.

IKT eszközök fejlesztésének stratégiája Iskolánk jelenleg is IKT eszközökkel felszerelt, azonban a tanulói gépeink elavultak Minimális célunk a meglévő termünk továbbfejlesztése. A problémát az idő okozza. Köztudott, hogy ezeknek az eszközöknek az erkölcsi avulása gyors, ötévente megduplázódik a számítási teljesítmény a számítógépek esetében, újabbnál újabb technológiák jelennek meg a kiegészítő egységek piacán. A fenti célok megvalósítása érdekében a következő fejlesztéseket tervezzük: • A közeljövőben új adminisztrációs szervert kívánunk munkába állítani. Ez az iskolában folyó adminisztratív munka támogatását teszi hatékonyabbá. Ezzel egy időben olyan logikai tárolási struktúrát alakítunk ki, ami a dokumentumok hatékonyabb és gyorsabb kezelését teszi lehetővé. • Tervezzük informatikai hálózatunk internet hozzáférésének egész intézményre történő bővítését, ami az új feladataink, céljaink megvalósíthatóságának egyik előfeltétele.

- 146 -


•

• • • •

Korszerűsíteni kívánjuk hálózatunkat, egyrészt új struktúrában kívánjuk üzemeltetni a meglévő eszközöket, másrészt a már megvásárlásra került eszközöket beépítjük. Növelni kívánjuk wireless hálózatunk lefedettségét, a cél a 100%-os lefedettség. Amennyiben anyagi lehetőségünk megengedi, korszerűsítjük kommunikációs hálózatunk gerinchálózatát, ami a megnövekedő belső adatforgalom miatt lassan szükségessé válik. Azokat az osztálytermeket, ahol még nincs projektor, fix beszerelésű eszközökkel kívánjuk ellátni, ezáltal alkalmassá téve őket a korszerű bemutatók tartására. Meglévő, és lassan elavuló eszközeinket lehetőség szerint korszerű eszközökre kívánjuk cserélni. Itt egyrészt a tanáriban, az adminisztrációban dolgozó kollégáknál lévő gépekre kell gondolni. Szoftver használat terén törekszünk a „Tisztaszoftver” program keretében hozzáférhető szoftverek használatára, de szükséges, hogy más területeken olyan szoftvereket adaptáljunk, melyek szabadon hozzáférhetőek és használhatóak az iskolák számára. Ez egyrészt költségkímélő megoldás, másrészt tanulóink otthon is szabadon használhatják ezeket. (pl.: Gimp, GeoGebra, Google ScetchUp, stb.)

Ezen fejlesztések anyagi fedezetének megteremtése érdekében, folyamatosan szükség van olyan pályázatok benyújtására, amelyek támogatják az IKT eszközök megújítását.

Az IKT stratégia lényegi elemei az érsekcsanádi iskolában Informatikai stratégiánk lényege, hogy a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, a megfogalmazott jövőképünk elérése érdekében olyan informatikai eszköztár álljon a rendelkezésünkre, ami a lehetővé teszi azok hatékony megvalósítását. Fontos célunk, hogy fejlődjünk, a jelenlegi szintnél jelentősebb mértékben támaszkodjunk az IKT eszközök alkalmazására. A fenti stratégiai cél elérése érdekében három területen szükséges stratégia meghatározása: • Humánerőforrás oldalról, ami érinti a tanárokat, iskolavezetést, és a nem pedagógus dolgozókat. • Kommunikációs oldalról, ami az iskola és a külvilág kapcsolatát teszi többcsatornássá. • IKT eszköz oldalról, ami a meglévő eszközök lecserélését és továbbfejlesztését jelenti

Humánerőforrás fejlesztésének, hatékonyabbá tételének stratégiája A következőket tervezzük megvalósítani: • Pályázatok segítségével anyagi alapot kell teremtenünk, pedagógusaink, technikai dolgozóink számára, hogy olyan tudásra tegyenek szert, olyan képzéseken vegyenek részt, amelyek minőségiek, kompetenciát biztosítanak számukra a maguk szakterületén. • Olyan belső képzéseket szervezünk, ahol a szükséges témákban saját, vagy meghívott előadó segítségével fejleszthetjük, esetleg szinten tarthatjuk kollégáink meglévő tudását. • A fenti anyagiak megléte esetén, lehetőséget biztosítunk kollégáinknak, hogy átvegyék más iskolák jó gyakorlatait, ezeket meghonosítva intézményünkben.

- 147 -


• • •

Anyagilag ösztönözzük kollégáinkat az innovációra, jó gyakorlatok készítésére. Ez azért fontos, mert ezzel lehetőség nyílik arra, hogy jövedelmét nagyrészt az iskolában keresse meg, és ne kényszerüljön túlórára, más kereseti lehetőségekre. A kommunikációs csatornák bővítésével, elérjük, hogy kollégáink az eddiginél is hatékonyabb, naprakész tájékoztatást kapjanak az iskolában folyó munkáról. A meglévő struktúrákat átgondolva, olyan munkaszervezési módszereket vezetünk be, amelyek fokozatosan tehermentesítik kollégáinkat a napi adminisztratív feladatok egy része alól. Ilyen lehet például az elektronikus napló bevezetése.

Kommunikáció hatékonyabbá tételének stratégiája Az iskolai kommunikáció az intézmény működése során két szinten jelentkezik: • Belső kommunikáció, ami az iskola működése során az iskola dolgozóit, és tanulóit érinti. • Külső kommunikáció, ami a szülőket, fenntartót, egyéb szervezeteket érint. Az iskolai belső kommunikáció fejlesztésének stratégiája: • amint lehetőségeink megengedik, tanároknak szóló belső hálózatot hozunk létre (kliens-szerver, belső levelezés). Ez egyrészt hatékonyabban juttatja el az információt az érintettekhez, másrészt megszünteti a papír alapú kommunikáció egy részét. • a meglévő hálózati dokumentum-kezelő rendszerek egységesítésével kívánjuk standardizálni az elektronikus levelezést, a web-klienseket. Ezáltal mindenki ugyan olyan formában kapja az információt, ami a kooperáció lehetőségét is kibővíti. Külső kommunikáció fejlesztési stratégiája: • Működő és dinamikusan folytonosan frissülni képes WEB-portált üzemeltetünk. Ez az iskola és a szülők közötti hatékonyabb, és naprakész kommunikációt eredményez, ami nagyban segítheti a szülői kontroll megerősödést, ami a tanulók oktatását és nevelését is pozitív irányba befolyásolhatja. Amennyiben pedagógusaink IKT eszközhasználata megfelelő mértékűvé válik, e-naplót állítunk működésbe, ami a szülők számára lehetővé teszi a naprakész kontrollt, tanár kollégáink válláról pedig leveszi a szükségtelen adminisztrációs terheket.

IKT eszközök fejlesztésének stratégiája Iskolánk jelenleg IKT eszközökkel gyengén felszerelt eszközellátottsággal rendelkezik. Minimális célunk itt a meglévő eszközök új eszközökre történő cseréje. Célunk egy olyan többcélú, korszerű IKT eszközökkel felszerelt terem kialakítása, ami a korszerű oktatási módszerek alkalmazását lehetővé teszik. A fenti célok megvalósítása érdekében a következő fejlesztéseket tervezzük: • A közeljövőben amennyiben pályázati lehetőségeink engedik, korszerű belső hálózatot építünk ki, egy szervergép beüzemelésével. Ez az iskolában folyó adminisztratív munka támogatását teszi hatékonyabbá, valamint lehetőséget biztosít önálló Web-portál üzemeltetésére is. • Tervezzük wireless internet hozzáférést egész épületre történő használatát , ami az új feladataink, céljaink megvalósíthatóságának egyik előfeltétele. - 148 -


• • •

Az osztálytermeket, fokozatosan, fixen beépített projektorokkal látjuk el, ezáltal alkalmassá téve őket a korszerű bemutatók tartására. Meglévő és elavult eszközeinket lehetőség szerint korszerű eszközökre kívánjuk cserélni. Itt a tanáriban és a számítógép teremben lévő számítógépekre kell gondolni. Szoftver használat terén törekszünk a „Tisztaszoftver” program keretében hozzáférhető szoftverek használatára, de szükséges, hogy más területeken olyan szoftvereket adaptáljunk, melyek szabadon hozzáférhetőek és használhatóak az iskolák számára. Ez egyrészt költségkímélő megoldás, másrészt tanulóink otthon is szabadon használhatják ezeket. (pl.: Gimp, GeoGebra, Google ScetchUp, stb.)

Ezen fejlesztések anyagi fedezetének megteremtése érdekében, folyamatosan szükség van olyan pályázatok benyújtására, amelyek támogatják az IKT eszközök megújítását.

- 149 -


IV. Helyi tanterv A helyi tanterv iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljen a NAT előírásainak. A NAT a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a helyi tantervek állapítják meg. • •

• •

• •

Helyi tanterv az a dokumentum, amelyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, összeállít. A követelmények és a tananyagok időbeli elrendezése és a hozzárendelt eszközök rendszere - az alapító okiratában meghatározottak szerint - az iskola hagyományos partnereinek elvárásait és az intézmény fejlesztési terveit teljesítik. Figyelembe veszi az intézményi hagyományokat, a belső, külső eredményességi, hatékonysági mérések tapasztalatait. Helyi jellegét az adja, hogy legitimációjában szerepet játszik a helyben érintettek megegyezése, a nevelőtestület elfogadó döntése, a különböző felhasználók, partnerek támogató véleménye, a fenntartó jóváhagyó döntése. Másodlagos jellemzője, hogy a helyi kultúra elemeit is az elfogadott mértékben tartalmazza. A helyi tanterv úgy alakul ki, hogy a nevelőtestület a helyi sajátosságoknak megfelelően választ az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyaira adaptálja.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik: a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.” (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2/A. §)

1. Kompetencia alapú oktatás A NAT alapvető értékként kezeli az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Ennek érdekében alapvető céljának tekinti a kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazását. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából, az egyre növekvő elvárásoknak kívánunk eleget tenni a kompetencia-alapú oktatás megvalósításával, melynek során

- 150 -


biztosítjuk a hátrányos helyzetű, ill. a tanulásban valamilyen okból lemaradt tanulók esélyegyenlőségét, valamennyi tanuló számára az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését, az egyéni képességeiknek megfelelő eredmények elérését, ezzel is segítve a tanulók iskolai és majdan társadalmi szintű beilleszkedését. A NAT kulcskompetenciái és kiemelt fejlesztési feladatai: • A kulcskompetenciák 1.Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség •

A kiemelt fejlesztési feladatok 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Gazdasági nevelés 6. Környezettudatosságra nevelés 7. A tanulás tanítása 8. Testi és lelki egészség 9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

1. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében a 2009/2010. tanévtől bevezettük a kompetencia alapú oktatási programcsomagokat hat tanulócsoportban, és fenntartását biztosítjuk (Lásd: Fenntarthatósági táblázat) az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával az alábbi kompetenciaterületeken: – Szövegértés – szövegalkotás A és B – Matematika A és B – Idegen nyelvi – Angol – Szociális, életviteli és környezeti (csak a sükösdi iskolában) Így lehetővé válik, hogy pedagógusaink az új adaptált tartalmakkal, eszközökkel és módszerekkel végezzék nevelő-oktató munkájukat. Az alapkészségek, kompetenciák fejlesztését kiemelt területként kezeljük. Különösen hangsúlyos az alsó tagozaton, míg felső tagozaton a folyamatosságot kívánjuk biztosítani.

Alapelvek a kompetencia alapú oktatásban Gyermekközpontúság Nevelő-oktató munkánknak a gyerekek intellektuális, testi és mentális fejlődését kell szolgálnia, így minden programot, eljárást annak rendelünk alá.

- 151 -


Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás Arra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban, lehetőségek szerint valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. Olyan iskolai tapasztalatok biztosítsunk tanulóinknak, hogy az élethosszig tartó tanulás természetes legyen a számukra, hogy képesek legyenek a környezetüket ennek megfelelően alakítani. Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés A kompetencia alapú programcsomagok bevezetésével lehetővé válik az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés. Tanulóink képességei és készségei fejlesztése érdekében olyan tanítási módszerek elterjesztésére vállalkozunk, amelyben az egyéni és a kooperatív tanítási- tanulási technikák alkalmazása mindenkinek - a közösségnek is - állandó fejlesztési lehetőséget nyújt. Kooperatív technikák alkalmazását, az egyéni képességeknek és haladási ütemnek megfelelő egyéni ill. csoportos foglalkoztatást, önálló ismeretszerzést preferálunk. A tanulói személyiség egészének fejlesztése Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása A tanítási tanulási folyamatok során – projektek szervezésével is - olyan élményszerű helyzeteket teremtünk, – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonhatnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazhatják. Az így megszerzett ismeret a gyakorlatban alkalmazható, korszerű tudást eredményezzen olyan módon, hogy a megismerési folyamatban motiváltan, örömmel és aktívan vegyenek részt. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását. Valóságos tanulási környezet biztosítása Az ismeretszerzésnek a hagyományosnál nagyobb mértékben kell épülnie a valóságra annak közvetlen és közvetett megtapasztalása, megfigyelése és vizsgálata által (projektpedagógia, terepgyakorlat). Hozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket a projekteken, terepmunkán keresztül is tapasztalják meg. Új típusú tanári attitűd Iskolánk nyitott, befogadó az új elképzelésekre, módszertani eljárásokra, az innovációra. Tantestületünk jelentős része felkészült az innovációkkal járó szerepváltásra, szemléletváltásra, szakmailag együttműködünk, alkalmazunk más intézménytől átvett jó gyakorlatot. A kiképzett pedagógusok belső továbbképzéseken a tantestület egészét képessé tették arra, hogy a megváltozott pedagógiai szerepeknek megfelelően a saját szakmai és

- 152 -


módszertani kultúráját az új kihívásoknak megfelelően megújíthassa. Érzékenyen reagálunk az iskola használóinak igényeire. A szülőkkel való kapcsolattartásunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szemléletformálásra. A pedagógiai módszertani kultúra megújítása Ennek eszközeként a problémaközpontú tanítást, a projekt módszert tekintjük, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, belső műhelyfoglalkozások segítik. Fokozatosság és folyamatosság A kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével – egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmód elvét a program minden elemével és minden eljárásmódjával erősíteni kell. Integrációs elv Az önálló matematikai, angol nyelvi, informatikai, szociális, életviteli és környezeti, valamint szövegértés-szövegalkotás programok mellett a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük.

Cél-és feladatrendszer A teljes személyiség fejlődésének messzemenő figyelembevétele. • Feladataink: - Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása. - A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése. A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása. - A tananyag feldolgozása az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését. - A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű alkalmazásával. - A mozgásnak, az ének-zenei, a vizuális tevékenységeknek, a drámajátéknak (a személyiségfejlődés egészére ható) szerepüknek megfelelő idő és tér biztosítása az iskolai tevékenységek összességében. - Környezettudatos magatartás kialakítása. - A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek alkalmazása. - A tevékenység-központú oktatási szemlélet megvalósítása. - A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.

- 153 -


A szegregáció csökkentése • Feladataink: - A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges egyénenként különböző hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása. - A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása. - A kiemelkedő képességű és/vagy tehetséges gyerekek közösségben (osztályban, iskolában) tartásának elősegítése. - A kooperatív tanulási technikák segítségével a gyerekek közötti információcsere elősegítése. - Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése. - A verbalitás túlsúlyának megszüntetése. Az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emelése A program lehetővé teszi, hogy az irodalmi művek, hétköznapi és tudományos szövegek kiválasztásában és csoportosításában hatásosan valósuljon meg a szövegértési- szövegalkotási készségek fejlesztése. Elősegíti, hogy a leíró nyelvtan és az irodalom kettősénél sokkal több diszciplína megjelenjen. A hagyományos leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztésének előtérbe helyezése valósul meg: a nyelvi kreativitás adta lehetőségekkel az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a cél. A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértésszövegalkotás kompetencia fejlesztésének. • Feladataink: - Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. - Az írástanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. - Az első osztályosok hallásának fejlesztése. - Integrált magyartanítás keretében a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése. - Matematikaórán a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése. - Testnevelés órán a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés és alkalmazás területein. - A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése. - Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. - A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. - A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulókat arra kell ösztönözni, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, s a kérdésre választ is kapjanak. - Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. - Az értelmező olvasás fejlesztése. - 154 -


-

A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A szókincs fejlesztése, a beszélgető kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztése tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók, kreativitásukra, önállósodási törekvéseikre építve, érdeklődési körüknek, és motivációjuknak megfelelően. A fejlesztés módszertani keretét a differenciálás, a drámapedagógia adja.

Matematika tanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése • Feladataink: - A matematikaoktatásnak az első évfolyamon az eddigieknél jobban kell fejlesztenie a számfogalmat és a számérzéket. Előtérbe kell helyezni a számolást, a szám többféle használati lehetőségének tudatosítását, a 10-es számrendszer jobb megértését, a számérzék és a becslés, a nem egész számok megértésének és használatának fejlesztését. - A tanulót a környezettel való együtthatás során figyelmesen és erőfeszítést igénylően bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. - A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk. - A matematika iránti érdeklődés felkeltése, és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. - A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakításának segítése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. - Olyan életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. - A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása. - A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése kis csoportokban. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. - A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskoláskorban a legintenzívebb. Felsőbb évfolyamokon az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. - A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. - Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. - A matematikai készségek - számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenységek végzése során.

- 155 -


-

-

A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. A valószínűségi következtetés fejlesztése és értékelése végigköveti az iskoláztatás egyes szakaszait. A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladatmegoldó képesség fejlesztése.

Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség fejlesztése Célja az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása, az Internet önálló használata, az informatika etikai szabályainak ismerete, az algoritmizálás, adatmodellezés fejlesztése, a könyvtárra alapozott önművelődés képességének kialakítása, önálló munkára nevelés. Szükséges eszköz: könyvtár. Előismeret: a számítógép felépítésének ismerete, az alapvető eszközök funkciói, ezek célszerű használata. • Feladataink: - A számítógépes kultúra iránti attitűdök kialakítása: előítéletek, elvárások, preferenciák, élmények, tapasztalatok. - Az elektronikus írástudás fejlesztése. - A számítógép-használattal kapcsolatos szokások kialakítása. Az IKT használata szaktárgyi órákon. - A megismerési képességek fejlesztése. Az informatikai képességek fejlesztése. - Az informatikához köthető általános tanulási képességek fejlesztése. - Az informatikához köthető komplex, inspiráló tanulási környezet biztosítása. - Az informatikához köthető differenciálás megoldása. - A kooperatív tanulási formák kialakítása és fejlesztése internet segítségével. - Az informatikai képességrendszerben a gondolkodási képességek fejlesztése. - Az információszerzés, szelektálás és feldolgozás módszereinek megismertetése. - A könyvtárak, elektronikus információhordozók, nyomtatott taneszközök ésszerű és célszerű használatának támogatása. - Az Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) informatikai területének megismertetése. - Jártasság kialakítása az SDT - rendszer kezelésében, az SDT-n elhelyezett tananyagok keresésében. - A speciális multimédiás hardvereszközök megismertetése. - A digitális tananyagok, technikák, a számítógéppel való együtt tanulás módszereinek alkalmazása. - A számítógéppel segített tanulás biztosítása. - A projektszerű tudáselsajátítás, a szélesebb körű kommunikáció biztosítása. - Digitális tananyagfejlesztés. A multimédiás oktatóprogramok alkalmazása. A kommunikatív idegen nyelvi (angol / német nyelvi) kompetencia fejlesztése • Feladataink: - A mindennapi kifejezések és a nagyon alapvető fordulatok gyakoroltatása. - Szituációs feladatokkal rögzíteni a mindennapi szükségleteihez kapcsolódó gondolatait. - Kialakítani az élőbeszéd helyzetében a következő beszédpaneleket: bemutatkozás, mások bemutatása. - Képessé tenni a tanulókat nagyon egyszerű interakciókra, amennyiben a másik - 156 -


személy lassan és világosan kommunikál, és segíti a tanulót a megértésben. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése • Feladataink: - Képessé tenni tanulóinkat a környezet állapotáért tanúsított személyes felelősség vállalására, a természet és az ember alkotta értékek felismerésére, megóvására. - Felhívni a figyelmet a modernizáció káros következményeire. - Megfigyeltetni a környezeti válságjelenségek emberre ható káros jelenségeit. - Tájékozódásuk biztosítása hazánkat veszélyeztető környezeti, társadalmi problémákról, ezek megoldását célzó együttműködésekről. - Szerepvállalás konkrét természetvédelmi, értékmentő programokban. - Adatgyűjtés, elemzés, vizsgálódás a közvetlen környezet élő és mesterséges elemi körében- Környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok hirdetése, tanulóink bevonása A motiváció erősítése • Feladataink: - Az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes folyamattá, gyermekközpontúvá alakítása. - Teret adunk a szabad képzettársításon alapuló spontán játékoknak a tanórán kívüli idejüket iskolában töltő diákok iskolai életében. - Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban és az iskolában. - Az iskola szereplői (diákok, szülők, pedagógusok) közötti kapcsolatok személyesebbé tétele, különös tekintettel az iskola és a szülők kapcsolatára. - A személyiség fejlődését szolgáló, a minősítés helyett a fejlődés követésére és a továbblépés lehetőségeire hangsúlyt helyező értékelési módszerek alkalmazása. - A játékos módszerek alkalmazásában rejlő, tanulást segítő értékek felhasználása. Az élethosszig tartó tanulási igényének megalapozása • Feladataink: - Az alábbi személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése. - A várható többszöri pályamódosítás érdekében a tanulni tanulás kognitív kompetenciájának fejlesztése. - A digitális tanulási módszerek, technikák fejlesztése. - A pozitív tanulási és tantárgyi attitűd kialakítása. Pedagógiai módszertani kultúránk megújítása • Feladataink: - A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani továbbképzéseken. - A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálása. - Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése más intézmények pedagógusaival. - A kompetencia alapú tananyagot oktató pedagógusaink óralátogatásokon vesznek részt más intézményekben, és ők maguk is bemutató órákat, szakmai konzultációkat tartanak nevelőtestületünk többi tagjainak. - 157 -


Várható eredmények: növekszik a nevelő-oktató munka hatékonysága tanulók képességeiknek megfelelő eredményt érnek el, használható, versenyképes kompetencia-alapú tudás birtokába jutnak megteremtődnek az egész életen át tanulás feltételei javulnak a továbbtanulási mutatók erősödik az inkluzív szemléletmód a hátrányos helyzetű csoportok integrációja fejlődik pedagógusaink módszertani kultúrája fejlesztésorientált módszerek bővítése (tanulásszervezés, differenciálás, egyéni fejlesztés) a digitális kultúra alkalmazása az oktatásban nő a közvetlen és közvetett partnerek elégedettsége A kompetencia-alapú oktatásban résztvevő pedagógusok, ill. csoportok kiválasztásánál figyelembe vettük nevelő-oktató munkánk célját, iskolánk sajátosságait, kollégáink eddigi pedagógiai, szakmai munkáját, innovációs készségüket, valamint a tanulócsoportok összetételét.

1.1.

Az iskoláinkban bevezetésre került kompetencia alapú oktatási programcsomagok SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „A”

1-4. évfolyam: Alapozó időszak: szükség szerint Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek: - Nagy- és finommozgások koordinációja - Saját test érzékelésének biztonsága - Tájékozódás térben, síkban - Oldaliság (lateralizáció) - Szem-kéz koordináció - Auditív és vizuális észlelés Napi képességfejlesztő tevékenységek az 1–4. évfolyamon Beszélgetőkör Mesehallgatás Ritmikus tevékenység A KOMPETENCIATERÜLET RÉSZTERÜLETEI 1. BESZÉD, BESZÉDÉRTÉS, SZÖVEGALKOTÁS Beszédfejlesztés Beszédművelés Beszédértés Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Ismeretek az anyanyelvről

- 158 -


Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek: - Szövegmondás - A megértést és a gondolatközlést kiszolgáló szótalálás - Szóbeli és írásbeli szövegalkotás - Beszédhanghallás - Beszédlégzés, hangképzés - Artikuláció, tiszta ejtés - Beszéddallam, hangsúly, hangerő - Mondatalkotás, mondatkapcsolás - Elemi helyesírási készség 2. OLVASÁS, AZ ÍROTT SZÖVEG MEGÉRTÉSE Az olvasástechnika elsajátítása Bevezetés az olvasás tanulásába Betűismertetés, kezdő olvasás Készségfejlesztő gyakorlás Az írott szöveg megértésének fejlesztése Az olvasás eszközi használata, önálló ismeretszerzés Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek: - Az olvasás jelrendszerének készségszintű használata - Az értő néma olvasás használata eszközként - Az olvasás iránti motiváltság és igény - A szövegek egyéni értelmezésére való törekvés - Gyakorlottság a szövegelemző műveletekben: értelmezés, adatok, információk kiemelése, összefüggések felismerése, következtetések, véleményalkotás - Az anyanyelv használatáról szerzett bővülő tapasztalatokra építve a megértés és a kifejezés pontossága - Érzelmi viszonyulások, szociális érzékenység - Az olvasás útján szerzett információk felhasználása feladathelyzetekben - Többféle információhordozó használata - Tanulási technikák használata az egyéni sajátosságoknak megfelelően 3. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT Bevezetés az írás tanulásába A jelrendszer elsajátítása Írásgyakorlás, helyesírás-fejlesztés Kiemelten fejlesztendő képességek, készségek: - Tájékozódás síkban, térben - A látási, a hallási kép összekapcsolása a beszédmozgással és az írásmozgással - Lateralizációs képességek - Testtartás, írószertartás - Mozgáskoordináció, lendületes írásmozgás - Az írott jelrendszer eszköz szintű használata különböző műfajú írásokban - Készségszintű, olvasható, rendezett és tetszetős kézírás - Saját tapasztalatok, élmények írásbeli megfogalmazása - Egyéni alkotások (például mesék, versek) létrehozása - A helyesírási készség fejlesztése másolással, tollbamondással és akaratlagos írással

- 159 -


5-8. évfolyam 5. évfolyam: Tematikus fókusz 1. Otthon 2. Állatkerti séták 3. Kapcsolatok 4. Vissza a meséhez! 5. Varázsbirodalmak I. 6. Varázsbirodalmak II. 7. Az én mesekönyvem - projekt 6. évfolyam: Tematikus fókusz: 1. Kapcsolatok II. 2. Örökségünk 3. Játék 4. Kaland 5. Szóbeliség – Írásbeliség 6. Születés – Teremtés 7. A detektív mindent kiderít - projekt

A fejlesztés speciális területei: - a szövegstruktúra feltárása, narratív típusú szövegek - a szövegstruktúra feltárása-magyarázó típusú szövegek - hallás utáni szövegértés-a verbális utasítások nyelvi sémáinak megismerése - információ kiválasztása írott szövegből - szakszókincs bővítése, használata különböző szövegkontextusban - nem folyamatos szövegek értő olvasása - szövegelemzés, a szöveg makro- és mikroszerkezete - ábrák, képek, diagramok értelmezése A fejlesztés célja: o kommunikáció-központúság o tevékenység-centrikusság o rendszeresség o differenciáltság o partnerség kialakítása o kutatószemlélet kialakítása o az anyanyelvi kommunikáció – mint kulcskompetencia fejlesztése: 1. ismeretek bővítése: o alapszókincs bővítése o nyelvi funkciók ismerete o kommunikációs eszközök ismerete o szövegfajták felismerése 2. készségek fejlesztése: o írásbeli, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése o olvasási stratégiák fejlesztése o írott szöveg alkotása o érvelés o komplex szöveg értelmezése, alkotása

- 160 -


3. attitűdök kialakítása: o anyanyelvhez való pozitív viszony kialakítása o mások véleményének, érveinek nyitott megközelítése o helyes szóhasználat igényének kialakítása o az irodalom szeretetének kialakítása és megtartása

Tanítási eljárások: interaktív szövegolvasás, differenciált csoportmunka (vita-beszélgetés) , egyéni munka, páros munka( homogén- heterogén). kooperatív csoportmunka (beszélgetés-szakértői módszerek) frontális osztálymunka Az értékelés módja: differenciált, egyénre szabott, tanulói önértékelés, társak általi értékelés, megbeszélések, csoportmegbeszélések, beszámolók, visszajelzések, rávezetés. A pedagógiai módszerek tanulókhoz igazítása. Az esélyegyenlőség kezelése; az egyéni ütemű haladás biztosítása tanári irányítással: gyengébbek nehézségeinek feltárása –, fejlesztésük (HHH, SNI tanulók) a tehetséges tanulók felismerése, fejlesztése. Előre mutató tematikus fókusz: 7.-8. évfolyam 7. évfolyam: 1. Kisfiúk és nagyfiúk 2. Nevető irodalom 3. Pletyka és tömegkommunikáció 4. Poétai iskola 5. Harry Potter és a titkok kamrája 6. Itthon vagyok 7. Más lettem 8. évfolyam: 1. A költészet nyelvtana-a nyelvtan költészete 2. A sziget, mint „kísérleti labor.” 3. Anakreon feltámadásai 4. Nyelvek közötti különbségek 5. Amit a pad alatt olvasunk 6. Változatok Rómeókra és Júliákra 7. Nyelvrokonság 8. Hétköznapi és művészi kommunikáció

- 161 -


Szövegértés – szövegalkotás B programcsomag 5-8. évfolyamon – Matematika tantárgyban (CSAK AZ ÉRSEKCSANÁDI ISKOLÁBAN) •

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az életkornak megfelelő ismeretterjesztő (pl.: tudományos érdekességek, matematikatörténeti érdekességek, tudósok élete, szakmai tevékenysége) szövegek olvasása, ahhoz a kérdések megfogalmazása, a lényeg kiemelése, megfogalmazása szóban, írásban Különböző észlelések, tapasztalatok egyre pontosabb, szakszerűbb megfogalmazása szóban és írásban Saját gondolatok egyre pontosabb kifejezése, megértetése Mások gondolatainak követése, megértése, átfogalmazása Az aktuális témához kapcsolódó kérdések megfogalmazása, kimondása A nyelv logikai elemeinek (legalább, legfeljebb, és, vagy, „ha…, akkor…”,stb.) helyes használata A köznyelv és a matematikai nyelv különbözőségeinek megismertetése konkrét feladatokon keresztül Szövegben az oksági kapcsolatok felismerése, megfogalmazása Vitakultúra, érvelés fejlesztése állítások igazságtartalmának vizsgálatával Szöveges feladatok tartalmának értelmezése, elemzése, szükséges adatok és kérdés szétválasztása Adott témához kapcsolódó feladatok készítése, problémák, szituációk megfogalmazása szóban, írásban Megoldások gondolatmenetének követhető, pontos megfogalmazása szóban, írásban (tömör, világos, áttekinhető és érthető leírás) Különböző megoldási alternatívák összevetése során a vitakultúra fejlesztése Kérdésekhez válaszok, válaszokhoz kérdések megfogalmazása A szövegben található feltételek változtatásának és a megoldások kapcsolatának a vizsgálata Tagadás, cáfolás állítások, tételek kapcsán Adott matematikai modellekhez feladatok készítése az iskolában tanult tantárgyakhoz kapcsolódóan (pl. fizika, kémia, földrajz, stb.) illetve a gyakorlati életből Kiselőadások készítése és megvalósítása választott vagy adott matematikai, matematikatörténeti témá(k)ból Mondatszerkezetek, megismert gondolatmenet panelként való értő alkalmazása

MODULOK 15 X 15 perc 1. Bűvös számok Megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása 2. Állati matematika Relációk, mértékegységek, összefüggések 3. Szövegbe bújt matematika Szöveges feladatok értelmezése, elemzése 4. Környezetünk és a matematika Táblázatok, grafikonok értelmezése, olvasása, elemzése, készítése 5. A logika és a matematika 6. Logikai kapcsolatok értelmezése

- 162 -


Szövegértés-szövegalkotás B programcsomag 5-6. évfolyamon Természetismeret tantárgyban (CSAK A SÜKÖSDI ISKOLÁBAN) Célja azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek segítik a tanulókat: • általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakításában • a személyiségjegyek pozitív formálásában • a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakításában • a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálásában • a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítésében • az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); • a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével). • azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyeken keresztül a földünk és környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, nagy hangsúlyt fektetve a földrajzi- környezeti témákhoz köthető szövegértésre, szövegalkotásra. 4. Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 1.1. Tudomány, technika, társadalom: önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, kommunikációs képességek fejlesztése. 1.2. Természet: Az ember, mint a természet részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás. 1.3. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. 2. Természettudományos megismerés 2.1. A természet megismerése Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Nem folyamatos szövegek értő olvasása. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. 2.2. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Kreatív, problémamegoldó kritikai gondolkodás, érvelőképesség fejlesztése. Térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódás. Verbális és vizuális információk együttes értelmezése.

- 163 -


2.3. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása: • elemi rendszerező képesség fejlesztése; • önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása. • Szakszókincs bővítése, használata • Kreatív szövegalkotás 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak kvalitatív értelmezése. 3.2. Energia, információ, tér, idő és mozgás: • elemi számolási készség fejlesztése; • elemi rendszerező képesség; • az idő fogalmát is használó számítások végzése; • irány és távolság meghatározása; • térre és távolságra vonatkozó becslések; • információközléssel kapcsolatos játékok. 3.3. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum. 3.4. Rendszer, az elemi rendszerező képességek fejlesztése. 4. Földrajzi környezeti gondolkodás: • a Kárpát-medence tájain jellemző alapvető természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok felismerése és egyszerű összehasonlítása. 5. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció: • az olvasott szöveg szókincsének alkalmazása; • történet elmondása Kárpát-medencei, hazai utazásokról, átélt élményekről; • az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatuk gyakorlása. 6. Általános természet- és társadalomtudományi szemlélet: • egyszerű természet- és társadalom-földrajzi algoritmusok alkalmazása tanári irányítással (pl. tájjellemzés); • egyszerű földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálatok végzése, tapasztalatainak leírása, rögzítése. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: • a toleráns viselkedés megalapozása honpolgárként a lakóhely tájához, a régióhoz való kötődés kialakításával (pl. erdei iskolák, terepfoglalkozások és kirándulások révén); • a személyes cselekvés lehetőségének felismerése. 8. Matematikai kompetencia: • mérés, becslés a térképen; • mennyiségi, nagyságrendi halmazképzés; • térszemlélet fejlesztése a valós és az ábrázolt térben való tájékozódással; • a logikai gondolkodás képességének fejlesztése.

- 164 -


9. Kulturális kompetencia: • a nemzeti kultúra megismerése és megőrzésére való igény kialakítása – leírások, filmek, képek; • a természeti környezetet ábrázoló művészi kifejezési módok megismertetése. 10. Életpálya építés: • különböző szakmák és életpályák megismertetése. Információszerzés és – feldolgozás 1. Információszerzés: • a földrajzi-környezeti tartalmú elsődleges és másodlagos információhordozók (pl. a valóság, térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, szóbeli források, ábrák, képek, adatsorok) kiválasztása; • tájékozódás, válogatás az információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a könyvtárban, kiállításon és múzeumban). 2. Információfeldolgozás A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgoztatása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában: • lényegkiemelés szövegből, hasonlóságok és különbségek észrevétele; szövegelemzés • adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; értelmezése • tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón); kreatív szövegalkotás • egyszerű vázlat készítése információk alapján tanári irányítással; • következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert egyszerű adatokból, tényekből; • egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása közvetlen irányítással (pl. képek, kőzetek, nyersanyagok és késztermékek, termények) 3. Az információ kommunikálása, értelmezése: • esemény, történet elmondása megfigyelés alapján és emlékezetből; • leírások készítése megfigyelésről. Tapasztalatok, eredmények dokumentálása • Beszámoló készítése önálló tapasztalatból, élményből 4. Digitális kompetencia: • az információs társadalom egyszerű technológiáinak megismertetése – információkeresés, adatbázisok felhasználása, földrajzi helyek és térképek megkeresése, digitális lexikon használata.

Matematika „A” kompetenciaterületi programcsomag bevezetése Feladatok: 1. Fejlesztés-központúság megvalósítása két fő területen: a tanulók komplex fejlesztése; valamint a matematikai tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése. Ez a szemlélet megkívánja, a felépítés lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását, az egyéni bánásmód megvalósítását is. - 165 -


2. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a különböző adottságú, képességű tanulók felzárkóztatásának illetve tehetségük kibontakoztatásának változatos módszerekkel történő megvalósítása (például a matematikatörténeti érdekességek, a különböző játékok, mint alapvető tevékenységi formák használata a motiváltság erősítésében, stb.). 3. A matematika hasznosságának, gyakorlati hasznosíthatóságának, más műveltségterületeken történő alkalmazásának hangsúlyosabb szerepeltetése a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében. 4. Az új szemléletet megerősítő tevékenységi formák, módszertani ajánlások megjelenítése (pl.: páros és csoportmunka, kooperatív tanulási eljárások). 5. Az értékelési módszerek változatossága (az értékelést is a fejlesztés szolgálatába állítva, például megerősíti az egyén önmagához képesti fejlődésének pozitív értékelését is). 6. A matematikai fogalmak fokozatos fejlesztése, az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységgel megerősített megjelenítése, a tudatosan átgondolt, spirális tananyag-felépítés.

A kerettantervi témakörök és azok tartalma Képességfejlesztési fókuszok részletezése a mellékletben csatolt kerettantervben. 1. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 1. Tulajdonságok, relációk, állítások II. Számtan-algebra 2. A számfogalom előkészítése 0-10-ig 3. Halmazok számossága, mennyiségek, mérőszáma 4. Ismerkedés a számokkal, közelebbről 5. az összeadás és kivonás értelmezései 6. Számok 10-től 20-ig III. Geometria, mérés 7. Geometriai tapasztalatszerzés II. Számtan-algebra 8. Számok és tulajdonságai, számkapcsolatok 9. Számolási eljárások

2. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 1 Tudatos megismerési folyamatok II. Számtan-algebra 2. Számok a százas számkörben 3. Összeadás és kivonás a százas számkörben 4. Szorzó-és bennfoglaló-táblák felépítése és a részekre osztás előkészítése 5. Több művelet együtt 6. Sokszorozás, osztozkodás

- 166 -


III. Geometria, mérés 7. Geometriai alkotások térben, síkban 8. Tükrözések 9. Tájékozódás V. Valószínűség, statisztika 10. Valószínűségi játékok 3. évfolyam II. Számtan-algebra 1. Ismétlés 2. Számok ezres számkörben V. Valószínűség, statisztika 3. Hányféleképpen? Mi a valószínűbb? II. Számtan-algebra 4. .Szóbeli műveletek az ezres számkörben IV. Függvények, sorozatok 5. Szöveges feladatok, nyitott mondatok, táblázatok I. Gondolkodási módszerek 6. Tulajdonságok kiemelése, tudatosítása, válogatása III. Geometria, mérés 7. Geometriai tapasztalatszerzés, geometriai alkotások térben, síkban II. Számtan-algebra 8. Írásbeli összeadás, kivonás 9. Törtszámok 10. Egész számok 11. Írásbeli szorzás III. Geometria, mérés 12. Téglatest, kocka, gömb-téglalap, négyzet, kör 13. Tájékozódás síkon és gömbön 14. Haladó és forgó mozgás, tükrözés V. Valószínűség, statisztika 15. Valószínűségi játékok II. Számtan-algebra 16. Szöveges feladatok 4. évfolyam II. Számtan-algebra 1. A természetes szám fogalmának alakítása 10 000-ig 2. Műveletfogalmak továbbépítése; a műveleti tulajdonságok és kapcsolatok 3. Számolás fejben; közelítő számítások 4. Írásbeli műveletek 5. Nyitott mondatok; egyenletek, egyenlőtlenségek 6. Szöveges feladatok . 7. Egész számok 8. Törtek

- 167 -


III. Geometria, mérés . 9. Geometria, mérés IV. Függvények, sorozatok 10. Relációk, függvények, sorozatok V. Valószínűség, statisztika 11. Statisztika, valószínűség I. Gondolkodási módszerek 12. Gondolkodási módszerek

5. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 1. Gondolkodási módszerek II. Számtan-algebra 2 Természetes számok, műveletek a természetes számok körében 3. Egész számok 4. Törtek 5. Tizedestörtek III Geometria 6..Alakzatok 7. Mérések, kerület, terület, felszín, térfogat IV. Függvények 8. Számegyenes, derékszögű koordináta-rendszer V. Valószínűség, statisztika 9. Valószínűség, statisztika

6. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 1. Gondolkodási módszerek II. Számtan, algebra 2. Egész számok 3. Törtek, arány, arányosság 4. Statisztika 5. Számelmélet 6. Egyenletek, egyenlőtlenségek III Geometria, mérés 7. Síkidomok 8. Tengelyes tükrözés 9. Geometriai számítások IV. Összefüggések, függvények, sorozatok 10. Hozzárendelések, függvények, sorozatok V. Valószínűség, statisztika 11. Valószínűség, statisztika

7. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 1. Gondolkodási módszerek

- 168 -


II. Számtan, algebra 5. Hatványozás 6. Számokról és műveletekről tanultak összefoglalása 7. Arány, arányosság, százalékszámítás 8. Számelmélet 9. Algebra III Geometria 1. Sokszögek, hasáb, henger 2. Geometriai transzformációk 3. Geometriai számítások IV. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Hozzárendelések, függvények, sorozatok V. Valószínűség, statisztika 5. Valószínűség, statisztika 8. évfolyam I. Gondolkodási módszerek 1. Gondolkodási módszerek II. Számtan-algebra 2. Algebra 3. Szöveges feladatok 4. Gyökvonás III Geometria 5.. Pitagorasz-tétel 6. Geometriai transzformációk 7. Gúla, kúp, gömb 8. Geometriai ismétlés IV. Függvények, sorozatok 9. Függvények, sorozatok V. Valószínűség, statisztika 10. Valószínűség, statisztika Oktatásszervezés: Csak szakrendszerben Tematikus fókuszok: -

természetes számok, műveletek körében alakzatok mérések, kerület, terület, felszín, térfogat egész számok, műveletek egész számok körében számegyenes, derékszögű koordináta- rendszer törtek, tizedes törtek, műveletek a racionális számok körében ponthalmazok, jellemzői, szerkesztések mérések, geometriai számítások

A képességfejlesztés fókuszai: - Gondolkodási képességek: rendszerezés, kombinativitás - Kommunikációs képességek: relációszókincs, szövegértés, szövegértelmezés - Tudásszerző képességek

- 169 -


Matematika B kompetenciaterületi programcsomag alkalmazása Természetismeret tantárgyban (CSAK AZ ÉRSEKCSANÁDI ISKOLÁBAN) Tematikus fókuszok: 1. Ősz a kertben 2. Tájékozódás a térképen 3. Az időjárás és az éghajlat elemei 4. A földfelszín változásai 5. Az emberi szervezet egészsége Célok: Az élőlények szervezettani felépítésének és azok szabályszerűségének felismertetése, amely a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit fejleszti. Erre számos lehetőség adódik: térképen való mérések, becslések elvégzése, növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzése. A tanulók különböző szintű képességének figyelembevételével a differenciált képességfejlesztés biztosítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése. Tevékenységek A haszonnövényekhez, haszonállatokhoz, kártevőkhöz kapcsolódó fogalomalkotás algoritmus szerinti feldolgozása. A vizuális és verbális információhordozók által közvetített tudás együttes értelmezésére irányuló képességek fejlesztése. A tájak kialakulásához, felszínformálódásához kapcsolódó ismeretek algoritmus szerinti feldolgozása. A természetes élőhelyek /erdő, füves területek, vizes élőhelyek/ állatokhoz, növényekhez kapcsolódó fogalomalkotás algoritmus szerinti feldolgozása. A vizuális és verbális információhordozók által közvetített tudás együttes értelmezésére irányuló képességek fejlesztése. A tanulók a matematikai kompetenciák segítségével képesek: -

-

A táplálkozási, tápanyag-összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére Haszonnövények, haszonállatok leírására a tanult algoritmus szerint Kártevők bemutatására a tanult algoritmus szerint Az időjárás és az éghajlat elemeinek magyarázatára. Az időjárási jelenségek megfigyelésére és magyarázatára. Az időjárás és az éghajlat közötti különbségek feltárására. Ismerik az időjárás előrejelzésének eszközeit, a meteorológus munkáját. Térképfajták és jelrendszereik felismerésére, helymeghatározásra. A tanulók a kapott adatokat, a vizsgálatok számítások eredményeit szintén a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják

A programcsomag megvalósításához nagyon hasznos az erre a célra készült tanulói munkafüzet és tanári útmutató, amely módszertani ajánlásokat is tartalmaz a hatékonyabb munkához.

- 170 -


Matematika „B” kompetenciaterületi programcsomag alkalmazása a történelem tantárgyhoz kapcsolódóan 5-6.évfolyamon (CSAK A SÜKÖSDI ISKOLÁBAN) A feldolgozáshoz ajánlott óraszám: évfolyamonként 25x10-12 perc A fejlesztési tevékenységek kiemelt kulcskompetenciái: Tematikus fókusz: 5. évfolyam - Az őskor - Az ókori kelet - Az ókori Görögország - Az ókori Róma - A magyar nép eredete és vándorlása 6. évfolyam - Európa a koraközépkorban - Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején - Magyarország a virágzó középkorban - Az újkor kezdetén - Magyarország az újkor kezdetén Rendszerező képesség: halmazképzés, besorolás, definiálás, felosztás, sorképzés, sorképző osztályozás, hierarchikus osztályozás Kombinatív képesség: permutálás, variálás, kombinálás, összes rézhalmaz képzése, Descartes-szorzat képzése Deduktív gondolkodás: kapcsolás, választás, feltételképzés, előrelépő következtetés, visszalépő következtetés, lánckövetkeztetés, kvantorok Induktív gondolkodás: kizárás, átkódolás, analógiák képzése Ajánlott tevékenységek: • Ismeretszerzés, tanulás • Kritikai gondolkodás • Kommunikáció • Tájékozódás térben-időben • A tartalom kulcselemei • A reflexiót irányító kérdések A modulok a fejezet részegységei Kapcsolódó kompetenciák és műveltségterületek Kapcsolódó kerettantervi kompetenciák: Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulás tanítása

- 171 -


Más műveltségterületi kapcsolódási lehetőségek: Magyar nyelv és irodalom Matematika Földünk – környezetünk Művészetek Tanítási eljárások: Egyéni munka (játék), differenciált csoportmunka (beszélgetés – vita), egyéni munka (szereplés), páros munka (dramatizálás), Kooperatív csoportmunka (beszélgetés – vita), differenciált csoportmunka (szereplés), frontális osztálymunka (kérdve kifejtés) Értékelés módja: Egységes, differenciált és egyénre szabott, ellenőrzési – értékelési eljárások alkalmazása: társak értékelése, tanulói önértékelés, megbeszélések, csoportmegbeszélés, visszajelzések, rávezetés. Az esélyegyenlőség kezelése: A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése. Egyéni ütemű haladás biztosítása, differenciálás a tanulók tudásszintje és haladási üteme szerint, tanári irányítás a tanulók egyéni képességei szerint. Követelmények: Előrehaladás a saját gondolkodási képességének szintjéhez képest.

IDEGEN NYELVI – ANGOL NYELVI PROGRAMCSOMAGOK 5-8. évfolyamon a kommunikatív kompetencia fejlesztése érdekében, melyek figyelembe veszik: • • •

A tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését, ismereteit Témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződik Kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet

Közös referenciaszintek figyelembe vétele: A Közös Európai Referenciakeret hatfokú skálájával összhangban határozzuk meg a nyelvi fejlődés szintjeit (A1-C2 szint). KER nyelvi szint: A1-/ (A1)

FELHASZNÁLHATÓ MODULOK (kiegészítő oktatási anyagok):

Cats, cats, cats The gingerbread man This is us

- 172 -


Winter cookies Let’s party-Treasure hunt Survive!-Creating our own Island Round the world with a cup of tea Ancient Egypt Jack and the Beanstalk Snowman Girls in songs The three billy goats gruff Kids and teachers Six Dinner sid My goldfish is the perfect pet Books Leisure Animania Castles Clothes from head to toe Underwater world Seize the day Travelling in time Ancient Greece Action

Fejlesztendő készségek Speciális részkészségek: • a pozitív gondolkodás fejlesztése; • a kritikai érzék fejlesztése; • az intuíciós képesség fejlesztése (a beszélő és partnere együttműködésében, párbeszédben), udvarias társalgás, egymásra való odafigyelés - illemszabályok; • más kultúrák megértése, közvetítése, tiszteletben tartása; • azoknak az igényszinteknek a fejlesztése, amely szükséges az adott célnyelven beszélő emberek megismeréséhez; • önellenőrzésre nevelés, önismeret fejlesztése. Kommunikációs készség (beszéd, olvasás, írás) olyan szintű fejlesztése, amely elegendő alap az élethelyzetekben való eligazodáshoz: • gondolatok; • érzések megértése; • érzések kifejezése, értelmezése. Háttérképességek: • a figyelem (a beszéd, írás, olvasás terjedelme olyan széles legyen, hogy egyszerre tudjon figyelni a részre és az egészre); • fegyelem (gyors, pontos betűfelismerés, olvasás); • az emlékezet fejlesztése (a hosszú és rövid távú, - ill. a verbális és vizuális memória fejlesztése); • a tempó fejlesztése (beszédtempó, munkatempó); • az érzelemvilág és a képzelet fejlettsége (a memóriának óriási szerepe van); • a gondolkodás fejlesztése (analízis – szintézis); - 173 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. • • • • • • • • •

a mozgás koordinációjának fejlesztése (szem – kéz); a képzelet és a fantázia gazdagítása, színesítése; a nyelvi szerkezetek alkotásához szükséges nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek; gyarapítani kell a nyelvhasználati eszközöket, és tudatosítani kell a kommunikációs szerepeket; a kommunikációs tartalomnak megfelelő szóhasználat tudatos alkalmazása; a kontextusos beszéd fejlesztése és a szituációs beszéd beépítése a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatba; a szóbeli üzenetek megértése, beszélgetés kezdeményezése, folytatása, lezárása; szövegolvasás, - alkotás, - értés; a segédeszközök megfelelő használatának elsajátítása.

Taneszközök: Cs. Marton Lívia, My English Book Class 5 – Student’s Book, Workbook, CD (hanganyagok) a 2009/2010-es tanévben 5. osztályban az; 6. osztályban: Tom Hutchinson Project 2-Student's Book, Workbook, Cd (hanganyagok) ) 2010/2011-es tanévben 5. o. : Tom Hutchinson Project1 Third Edition – Student's Book Workbook Cd 6.o.:Tom Hutchinson Project2 Third Edition – Student's Book Workbook Cd Változatos, egyéb taneszköz-használat: képkártyák, szókártyák, poszterek, plakátok, feladatlapok, társasjáték.

AZ ANGOL NYELV OKTATÁSA AZ ÉRSEKCSANÁDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN 3. évfolyamon a tanulók szakköri angolóra (heti 1 óra) keretében alapozhatják meg tudásukat, melyet 4. évfolyamba lépve már heti 2,5 órában mélyíthetnek tovább. A SÜKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN emelt szintű (tagozatos) angol nyelvoktatás folyik. 1.-2. évfolyamon a tanulók szakköri angolórák keretében alapozhatják meg tudásukat, melyet 3. évfolyamba lépve már heti 3 órában mélyíthetnek tovább. Az alsó tagozat első két évfolyamán kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja kettős: kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a hallott és olvasott szövegek értése fejlesztésével. Az első évfolyam egy szóbeli előkészítő szakasz, amely során a tanulók nagyvonalakban megismerkednek azokkal a témakörökkel, amiket az alsó tagozat többi évfolyamán már írással és olvasással kiegészítve mélyítenek el. Az olvasás és írás bevezetése második osztálytól kezdődik (CSAK A SÜKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN) AZ ANGOL NYELVI TAGOZATBA LÉPÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (CSAK A SÜKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN) A tanuló szóbeli nyelvhasználatban törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció használtára. tudja megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan kifejezni a mondanivalóját. - 174 -


merjen és tudjon segítséget kérni, ha valamit nem ért, nem tud. ismerje a nem verbális kommunikáció eszközeit. tudja felismerni a beszélt, írott szöveg kommunikációs szándékait. a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, illetve tudja a megfelelő információkat kiszűrni belőlük. ismerje és tudja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit. Az egyes évfolyamon tanuló diákok év végén egységes záró dolgozatban adnak számot tudásukról. Ezt a dolgozatot az angol munkaközösség tagjai közösen állítják össze. 1. ÉVFOLYAM TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK Kommunikációs szándékok: köszönés, megszólítás elköszönés bemutatkozás, bemutatás kérés, köszönetnyilvánítás jókívánságok szeretem, nem szeretem kifejezése tárgyak, személyek, dolgok megnevezése, azonosítása mennyiségi viszonyok minőségi viszonyok utasítások megértése létezés kifejezése A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló  egyszerű utasításokat értsen meg, és arra cselekvéssel reagáljon  a tananyaggal kapcsolatos 2-3 szavas kérdéseket értse meg  tudjon reagálni a tananyaggal, személyével kapcsolatos egyszerű kérdésekre  ismerje fel a szavakat más egyszerű szövegkörnyezetben is (pl. dalok, mondókák). Beszédkészség A tanuló  tudjon a tananyaggal kapcsolatos egyszerű kérdésekre egy-két szavas választ adni  tudjon egyszerű dalszöveget, mondókát, verset emlékezetből  tudja helyesen kiejteni a tanult szavakat, kifejezéseket.

2. ÉVFOLYAM TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK: Kommunikációs tartalmak: köszönés, elköszönés bemutatkozás köszönet kifejezése és arra reagálás jókívánságok dicséret, elismerés - 175 -


képesség kifejezése tárgyak, dolgok megnevezése, azonosítása egyszerű kérdések, feleletek (információszerzés) Fogalomkörök: létezés kifejezése cselekvés kifejezése birtoklás kifejezése mennyiségi viszonyok minőségi viszonyok képességek kifejezés Szövegösszetartó eszközök A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló - értse meg az egyszerűbb órai utasításokat - non-verbális, illetve 1-2 szavas válaszokkal tudjon reagálni - ismerje fel a tanult szavakat más szövegkörnyezetben is - kazettáról hallva egyszerű, 3-4 szavas mondatokat tudjon elismételni Beszédkészség A tanuló - tudjon a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre röviden válaszolni - emlékezzen néhány mondókára, dalszövegre - tudjon válaszolni az olvasmánnyal kapcsolatban feltett egyszerű kérdésekre - bátran szólaljon meg az idegen nyelven Olvasott szöveg értése A tanuló - tudja a tanult szavakat olvasni néma olvasással - gyakorlás után tudjon többször hallott szavakat, egyszerű szövegeket felolvasni - ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket Íráskészség A tanuló - ismerje fel a tanult szavak írott alakját - tudjon ismert szavakat tollbamondás után leírni - tudjon a tanult szavak, kifejezések felhasználásával megfogalmazott mondatokat leírni Fontosnak tartjuk azt, hogy a tanuló rendelkezzen az életkorának megfelelő anyanyelvi kompetenciákkal. Ennek hiányában a tanulót nem javasoljuk az angol nyelvoktatásba bevonni. A megfelelő anyanyelvi szint megítélése és megállapítása az őt tanító alsós kolléga/ kollégák hatásköre.

3. évfolyam TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK: Kommunikációs tartalmak: köszönés, elköszönés bemutatkozás köszönet kifejezése és arra reagálás - 176 -


jókívánságok dicséret, elismerés képesség kifejezése tárgyak, dolgok megnevezése, azonosítása egyszerű kérdések, feleletek (információszerzés)

Fogalomkörök: létezés kifejezése cselekvés kifejezése birtoklás kifejezése mennyiségi viszonyok minőségi viszonyok képességek kifejezése Szövegösszetartó eszközök A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló - értse meg az egyszerűbb órai utasításokat - non-verbális, illetve 1-2 szavas válaszokkal tudjon reagálni - ismerje fel a tanult szavakat más szövegkörnyezetben is - kazettáról hallva egyszerű, 3-4 szavas mondatokat tudjon elismételni Beszédkészség A tanuló - tudjon a tananyaggal kapcsolatos kérdésekre röviden válaszolni - emlékezzen néhány mondókára, dalszövegre - tudjon válaszolni az olvasmánnyal kapcsolatban feltett egyszerű kérdésekre - bátran szólaljon meg az idegen nyelven Olvasott szöveg értése A tanuló − tudja a tanult szavakat olvasni néma olvasással − gyakorlás után tudjon többször hallott szavakat, egyszerű szövegeket felolvasni − ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket Íráskészség A tanuló - ismerje fel a tanult szavak írott alakját - tudjon ismert szavakat tollbamondás után leírni − tudjon a tanult szavak, kifejezések felhasználásával megfogalmazott mondatokat leírni − Fontosnak tartjuk azt, hogy a tanuló rendelkezzen az életkorának megfelelő anyanyelvi kompetenciákkal. Ennek hiányában a tanulót nem javasoljuk az angol nyelvoktatásba bevonni. A megfelelő anyanyelvi szint megítélése és megállapítása az őt tanító alsós kolléga/ kollégák hatásköre. ((CSAK A SÜKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN)) Általános célok és fejlesztési feladatok a NAT alapján: • Általános iskola végére legalább egy idegen nyelvből elérje az A1-/A1 szintet • Hatékony nyelvtanulási stratégiák használata • A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamatára épüljön

- 177 -


Általános fejlesztési célok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Nyelvtanuláshoz való pozitív beállítódás, motiváció, érdeklődés Ösztönösen adódó megismerkedési és tanulási vágy Növekedjen a tanuló kreativitása a nyelvhasználatban Interkulturális nyitottság Önismeret, önbizalom, önbecsülés növelése Együttműködési képesség növelése Alapvető nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák Autonóm tanulóvá válás

Más kompetenciákkal való kapcsolat: • Idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése • Szociális, életviteli és környezeti kompetencia • Informatikai és kommunikációs technikák • Életpálya-építési kompetencia A fejlesztés módszertani alapelvei: 1. Tanuló és tevékenységközpontú módszerek 2. Csoportban, párokban v. egyénileg végzett munka 3. Projektmunka: a közös cél érdekében a tanuló eszközként használja az idegen nyelvet Módszertani alapelvek: 1. Kooperatív tanulás 2. Önálló tanulóvá nevelés 3. Differenciálás 4. Tanár-és diákszerepek 5. Tanórai nyelvhasználat Nyelvi fejlesztési célok: 1. Szövegértés fejlesztése 2. Beszédfejlesztés: összefüggő beszéd 3. Írásbeli szövegalkotás Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges.

Szociális, életviteli és környezeti kompetencia – „A” programcsomag (CSAK A SÜKÖSDI ISKOLÁBAN) A fejlesztés célcsoportja a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák területén a 2-6. évfolyamos tanulók. Célok, feladatok: • Képessé váljanak az őket körülvevő világban való eligazodásra. • Őrizzék meg kíváncsiságukat. • Alakuljon ki bennük az összefüggések keresésének igénye. • Szerezzenek gyakorlatot különféle forrásokból származó információk gyűjtésében.

- 178 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. • • • • • • • • •

Kapcsolatot keressenek különféle információk között. Sajátítsák el a kritikai gondolkodás alapjait. Fejlődjön kreativitásuk. Ismerjék meg a mindennapi életünk problémáit, és lehetséges megoldásait. Váljanak kortársaik problémáinak érzékeny befogadására, és segítségnyújtásra. Sajátítsák el a biztonságos életvitel legfontosabb viselkedésbeli elemeit. Mozgásos tevékenység és játék járuljon hozzá a mozgáskultúrájuk fejlődéséhez. Legyenek képesek másokkal együttműködve, csoportban dolgozni. Váljanak képessé szabályok alkotására, és annak betartására. A programcsomag modulokból áll, amelyek a NAT követelményeinek megfelelő tananyagba beilleszthetőek. A modulok a tevékenység két-három alternatív megoldási lehetőségét írják le, így lehetővé teszik a rugalmas alkalmazásukat sokféle összetételű gyermekcsoportban.

„A” programcsomag: Én és a világ– Az ember és környezete Itt kerülnek előtérbe az ismeretszerzéshez szükséges kognitív kompetenciák. Itt kerülnek előtérbe a hagyományos értelemben vett tantárgyi ismeretek. Hangsúly az ismeretszerzés változatos lehetőségein, a tudás elmélyítésén és személyessé tételén van. Cél: társadalmi beilleszkedés elősegítése, környezettudatos magatartás kialakítása, környezettel való harmonikus együttélés igényének megteremtése, egészség megőrzésének fontossága, személyes élmények, közvetlen tapasztalatok, kutatási eredmények, médiainformációk értékelése teszi lehetővé, hogy személyes érdeküknek érezzék a biztonságos életvitelt.

1.2.

A kompetencia alapú oktatás jegyében - részben kötelező tanulási időben, részben tanórán kívüli időkeretben - megvalósuló kompetencia elemek, tevékenységek

Sükösdi iskolában Érsekcsanádi iskolában Témahét: A tanulás tanulása 2-8. évfolyam Projekt (3 hetet meghaladó): Projekt (3 hetet meghaladó): Egészséges életmód 2. évfolyam Irodalom Birodalom 5-8. évfolyam Projekt (3 hetet meghaladó): Projekt (3 hetet meghaladó): Angliára hangolódva 5-8. évfolyam A Család 1-4. évfolyam Projekt (3 hetet meghaladó): Tavaszi témahét (az éves munkatervben Gyerekszáj 1-8. évfolyam aktualizált témában) 5-8. évfolyam Tantárgytömbösített oktatás: a fenntarthatósági táblázatban (lásd alább) részletezve Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5-6. évfolyam Moduláris oktatás: Egészséges életmód modul 1. és 5. évfolyam Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével c. jó gyakorlat átvétele 3-8. évfolyam - 179 -


Témahét A tanulás tanulása tárgykört a tanulók projekt-módszerrel három-öt tanítási napon, tanórákon változatos tevékenységtípusok és változatos módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Projekt (3 hetet meghaladó) A tanulók valami konkrét, kézzelfogható produktomot készítenek el. Ennek során jórészt önálló munkával, szükség szerint a projektcsoporton belüli belső munkamegosztással, a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül is tevékenykednek. A munka során a szükséges elméleti tudnivalókat maguk kutatják fel, osztják meg egymással meglévő és frissen megszerzett tudásukat, az egyes munkafolyamatok elvégzését. A feladatok megoldásához elengedhetetlen a résztvevők, csoportok egymás közötti kommunikációja. A projekt értékelése során a célt és az eredményt össze kell hasonlítani, a produktumot lehetőség szerint minél szélesebb körű - a nyilvánosság elé kell tárni. Témáit és a résztvevők körét alább a fenntarthatósági táblázat tartalmazza. A tantárgytömbösített oktatás: A tanórai foglalkozások ciklikusan kerülnek megszervezésre; - a tanítási ciklusok legalább kéthetenként váltják egymást - A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük. - A tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie. - Az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat, egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. A tanulók új tanulásszervezési módszerekkel dolgoznak, így több lehetőségük van az elsajátítás mellett a gyakorlásra, az ismeretek alkalmazására, ennek eredményeként hatékonyabbá válik a tanulási idő felhasználása. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyakat a fenntarthatósági táblázat tartalmazza.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön irodalom és nyelvtanoktatás, a kettő együtt valósul meg. A hangsúly a szövegértés, a szövegalkotás, a kommunikációs készségek fejlesztésén van. Emellett a gyerekek ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve nyelvtannal is találkoznak, de nem a hagyományos grammatikai rendszert tanulják. Egyrészt példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerűségeket - ami mindig kapcsolódik a fejezet, a modul irodalmi anyagához -, másrészt leíró nyelvtani ismereteket is elsajátítanak. Iskoláinkban a tanulók külön érdemjegyet és osztályzatot kapnak magyar irodalomból és magyar nyelvből.

- 180 -


Moduláris oktatási program megvalósítása: A tanuló az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretanyagot az Egészséges életmód c. modul oktatása során meghatározott időintervallumban nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevőként sajátítja el a tanórákon.

Jó gyakorlat átvétele Témája: Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével; tudástérképek készítése a tanulás hatékonyságának, az ismeretek könnyebb és mélyebb szinten történő elsajátításának érdekében. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében iskoláink az előző témájú jó gyakorlatot vette át. Ennek lényege, hogy grafikus formában láthatóvá teszi a tudást. Megkönnyíti a tananyag feldolgozását, melynek során fejleszti az emlékezet, a tanulás és a gondolkodás képességet. Készítése során egyszerűen áttekinthető, jól strukturált fogalmi hálókat alkotunk, amelyek könnyen memorizálhatók, felidézésük gyors és könnyű. A tudástérképek készítése gyakorlati, vizuális stratégia. A tudástérkép egy nagy, összetett kép. Egyszerre ad lehetőséget asszociációra, téri ingerre és csoportosításra, egészek alkotására, ezért rendkívül hatékony tanulási eszköz. Ha magunk alkottuk meg a vizuális elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel. Az ábrán lehetőségünk van a hangsúlyok megfelelő alkalmazására is. A térkép fejleszti a tanuló tudásszerző képességét, önállóságát. Mivel kooperatív munkára alkalmas, a tanuló látja azt is, amit a társa gondol a témáról, a fogalomról, egy adott tudáselemről. Szöveg helyett képeket kell tanulmányozni, s ezekre visszaemlékezni. Az egyik fogalomról felidéződik egy másik, s ezek az asszociációk segítik a tanulást. Bármilyen témában használhatók, s a közoktatás bármely területén. A tudástérképek papíralapon vagy a Cmap-Tools számítógépes programjának alkalmazásával készíthetők el. A papíralapú tudástérképek elkészítésének lépései: 1. A témához kapcsolódó ismeretanyag összegyűjtése 2. Kulcsfogalmak megkeresése, hozzá tartozó tárgyszavak cédulázása 3. A kulcsfogalmakhoz kapcsolódó ismeretanyag rendszerezése 4. A kulcsfogalmak közötti kapcsolatok, összefüggések megkeresése 5. Térképkészítés A térkép elkészítése: A/4-es méretű, fekvő helyzetű lap közepére helyezzük el a témát fogalom, kép vagy rajz formájában. A kulcsfogalmak helyét meghatározva elrendezzük őket a téma körül, 4-5 kulcsfogalomnál nem többet. Az egyes kulcsfogalmakhoz kapcsolódó tárgyszavakat felhelyezzük, törekedve a szimmetrikus elrendezésre. Színekkel és különböző alakzatokkal (kör, ellipszis, négyzet) tehetjük szemléletesebbé az ismereteket.

- 181 -


Két módon járhatunk el: 1. A kulcsfogalmat és a vele egy ágon elhelyezkedő tárgyszavakat azonos színnel jelöljük. 2. Valamennyi kulcsfogalmat azonos színnel jelöljük, és a hozzájuk rendelt tárgyszavakat egy másik színnel. Ez esetben csak két színt használunk. Az ismeretek bővülésével tovább növelhető a kulcsfogalmakhoz tartozó tárgyszavak köre. A tudástérképek általános iskolában történő alkalmazása 3. évfolyamtól kezdődően javasolható. Segédanyagok a módszer alkalmazásához: Nagy Czirok Lászlóné – Kárász Péter: Tudástérképek Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével IHMC CMAP TOOLS szoftver

1.3.

A „TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0162 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Sükösd-Érsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási intézményeiben” pályázat fenntartásának biztosítása A sükösdi iskolában

Indikátormutatók

Implementáció

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Szövegértésszövegalkotás A

1. A 5. A

2. A 6. A

3. A 7. A

4. A 8. A

5. A 1. A

6. A 2. A

Matematika A

1. B 5. B

2. B 6. B

3. B 7. B

4. B 8. B

5. B 1. B

6. B 2. B

Idegen nyelvi - Angol

5.A-B

6. A-B

7. A-B

8. A-B

5. A-B

6. A-B

Szociális, környezeti és életviteli kompetencia A Szövegértésszövegalkotás B Természetismeret Matematika B – Történelem

2. o.

3. o.

4. o.

5. o.

6. o.

7. o.

5. B

6. B

5. B

6. B

5. B

6. B

5. A

6. A

7.A

8.A

5.A

6.A

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban

5% Matematika Magyar 5. B

-

-

-

-

-

- 182 -


Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Magyar nyelv és irodalom 5.A Angol nyelv 5. A-B vegyes

Magyar nyelv és irodalom 5. A 5. B

Magyar nyelv és irodalom 5/1. cs. 5/2. cs.

Digitális tartalmak, taneszközök (IKT) használata 25% Moduláris oktatás bevezetése: Egészséges életmód modul A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek ( KOOP, DIFF, DRP ) intézményi alkalmazása, elterjesztése




A bevont tanulócsoportokban. 1. évfolyam 1. évfolyam 1. évfolyam 1. évfolyam 1. évfolyam 1. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam

IPR program működtetésével

A kompetencia alapú oktatásba és az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésbe bevont tanulócsoportokra, tanulókra vonatkozóan.

Önálló intézményi innovációk: „Tanulás tanulása” c. témahét

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

„Angliára h’angol’ódva” c. három hetet meghaladó projekt „Gyerekszáj” c. három hetet meghaladó projekt „Egészséges életmód (mozgás, táplálkozás, napirend)” c. három hetet meghaladó projekt „Együttműködés a családdal és a helyi társadalommal” Képességmérés (DIFER és kompetenciamérések

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

1-8. évfolyam 2 évfolyam

2 évfolyam

2 évfolyam

2 évfolyam

2 évfolyam

2 évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1., 4., 6. évfolyam

1. ,4. ,6. évfolyam

1., 4. ,6. évfolyam



1., 4., 6. évfolyam

- 183 -


az 1. 4. és 6. évfolyamokon), mint a képességfejlesztés alapelemének alkalmazására a kompetenciák szintjének meghatározása, az ezzel kapcsolatos beavatkozások tervezése A SükösdÉrsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolájának Web oldala és tanulószobája Jó gyakorlat átvétele: „Tanulásmódszertan és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével”

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

A projektek és az innovációk teljes anyaga megtalálható: www.sukosdcsanad-amk.hu

Az érsekcsanádi iskolában Indikátormutatók Szövegértésszövegalkotás A

Matematika A

Idegen nyelvi - Angol

Implementáció 2009/2010 2010/2011 1. A 2. A 5. A 6. A

Fenntarthatóság 2011/2012 3. A 7/A

2012/2013 4. A 8/A

2013/2014 1. A 5. A

2014/2015 2. A 6. A

1. B 5. B

2. B 6. B

3. B 7. B

4. B 8. B

1. B 5. B

2. B 6. B

5. A 5. B 6/1. cs. 6/2. cs.

6. A 6. B 7/1 cs. 7/2. cs.

7. A 7. B 8/1. cs. 8/2. cs.

8. A 8. B 5. A 5. B

5. A 5. B 6. A 6. B

6. A 6. B 7. A 7. B

- 184 -


Szövegértésszövegalkotás B Matematika

5. A

6. A

5/1. cs.

6/1. cs.

5. A

6. A

Matematika B – Természetismeret

5. A

6. A

5. o.

6. o.

5. A

6. A

-

-

-

-

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

5% Történelem Ének-zene Rajz 5. A 5. B Angol Magyar nyelv nyelv és 5. A irodalom 5. B 5/1. cs. 5/2. cs.

Digitális tartalmak, taneszközök használata 25% Moduláris oktatás bevezetése: Egészséges életmód modul A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek ( KOOP, DIFF, DRP ) intézményi alkalmazása, elterjesztése


Magyar nyelv és irodalom 5. A, 5. B



A bevont tanulócsoportokban. 1. évfolyam 5. évfolyam

1. évfolyam 5. évfolyam





IPR program működtetésével

A kompetencia alapú oktatásba és az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésbe bevont tanulócsoportokra, tanulókra vonatkozóan.

Önálló intézményi innovációk: „Tanulás tanulása” c. témahét

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

2-8. évfolyam

Tavaszi témahét – az éves munkatervben aktualizált témában

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

„Irodalom Birodalom” c. három hetet meghaladó projekt

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

5-8. évfolyam

- 185 -


„A Család” c. három hetet meghaladó projekt

1-4. évfolyam

1-4. évfolyam

1-4. évfolyam

1-4. évfolyam

1-4. évfolyam

1-4. évfolyam

„Tavaszi Fesztivál: művészeti nevelési programok civil szervezetekkel együttműködve”

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

1-8. évfolyam

„Kommunikációt, anyanyelvi nevelést segítő eszközök, tevékenységek gyűjteménye” „A sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai fejlesztésére, beilleszkedésére irányuló tervek, egyéni fejlesztő programok” Jó gyakorlat átvétele: „Tanulásmódszertan és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével”

1. évfolyam

1. évfolyam

1. évfolyam

1. évfolyam

1. évfolyam

1. évfolyam

1-8. évfolyamos sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan.

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

3-8. évfolyam

A projektek és az innovációk teljes anyaga megtalálható: www.sukosdcsanad-amk.hu

A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módszerekkel valósul meg • • • • • • • • •

Kooperatív tanulásszervezés- kooperatív. módszerek, egyéni – páros - csoportmunka szervezése. Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban. Hatékony tanuló-megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása. Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés. Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása. A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén. Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata. A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében.

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi eljárásai: Lásd IKT stratégiában.

- 186 -


2. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és óraszámaik, az előírt tananyag és követelmények A tantárgyi rendszer és az óraszámok A közoktatási törvény 52.§. (3)-(5) és a Kerettantervi rendelet (oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) alapján:

Óraszám:

Órakeretek a 2010/11. tanévtől 1. Törvény által biztosított kötelező 20,0 órakeret: Tanórán kívüli (szabadon választható) 2,0 foglalkozásra (10 %) törvény által biztosított + órakeret Differenciált foglalkozásra törvény által 2,4 biztosított + órakeret 12 % Napközire biztosított törvényi + órakeret Önkormányzat által csoportbontásra biztosított + órakeret

Évfolyamok 4. 5.

2.

3.

20,0

20,0

22,5

2,0 (10 %)

2,0 (10 %)

2,4

2,4

Összesen

6.

7.

8.

22,5

22,5

25,0

25,0

177,5

2,25 (10 %)

5,625 (25 %)

5,625 (25 %)

7,5 (30 %)

7,5 (30 %)

34,5

2,7

2,7

2,7

3

3

21,3

23,0

23,0

Az összevont tanulócsoportok számának függvényében tanévenként meghatározva

A nem szakrendszerű oktatás A Közoktatási tv. 2010. július 5-i módosítása, a 2010. évi LXXI. Törvény alapján - a most elfogadott új szabályok értelmében - kötelezően csak az 1-4. évfolyamon folyik nem szakrendszerű oktatás. 2010. szeptember 1-től az 5. évfolyamon a teljes egészében szakrendszerű oktatásra térünk át. A 6. évfolyamon a 2010/2011. tanévben még a Kt. 128.§ (19) bekezdése, illetve 2003. évi LXI. Törvény szerint - felmenő rendszerben - folytatjuk a nem szakrendszerű oktatást oly módon, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 %- át éri el.

- 187 -

46


Ennek megfelelően a 2010/2011. tanévben a 6. évfolyamon a 2011/2012. tanévig az oktatást minimum heti 4,5 óra időkeretben nem szakrendszerű formában szervezzük meg. Értékelés negyedévente: minden tanulót. Szöveges: jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul.

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése a 2010/2011. tanévben a 6. évfolyamon A SÜKÖSDI ISKOLÁBAN 6. a osztály Kötelező óraszám az 6.a osztályban: 22,5 óra Kt. 128.§ (19) bekezdés szerint a 2010/2011. tanítási évben hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el. Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást a 22,5 óra 20%-ban szervezzük meg. A 22,5 óra 20%-a 4,5 óra. Az időkeret felhasználása 20% esetén: 1 órás tantárgy éves óraszáma: 37 óra 4, 5 óra esetén 4,5x 37 = 166,5 óra Tehát éves szinten 166,5 órában kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást a 6.a osztályban a 2010/2011-es tanévig.

Éves órakeret MATEMATIKÁBÓL: 4 óra hetente Éves óraszám: 4x37= 148 óra I. és II. félévben heti: 4 óra: 2 szakrendszerű és 2 nem szakrendszerű óra hetente. Éves szinten 2 nem szakrendszerű óra : 2x37=74 óra Tehát a nem szakrendszerű oktatásra: 74 órát kell felhasználni, Szakrendszerű oktatásra: 74 órát. Összesen: 74+ 74=148 óra. Tanmenet készítése: 2 x 37 óra szakrendszerű matematika= 74óra 2x37 óra nem szakrendszerű matematika= 74 óra Összesen: 148 óra

Éves órakeret MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL: 4 óra hetente Éves óraszám: 4x37= 148 óra I. és II. félévben heti: 4 óra: 2 szakrendszerű és 2 nem szakrendszerű óra Éves szinten 2 nem szakrendszerű óra : 2x37=74 óra Tehát a nem szakrendszerű oktatásra: 74 órát kell felhasználni, Szakrendszerű oktatásra: 74 órát. Összesen: 74+ 74 = 148 óra.

- 188 -


Irodalom és nyelvtan órák elosztása: I. és II. félév: heti 4 óra felosztása: 2 szakrendszerű óra: 1 óra szakrendszerű irodalom, 1 óra szakrendszerű nyelvtan 2 nem szakrendszerű óra: 1 nem szakrendszerű irodalom, 1 nem szakrendszerű nyelvtan. Tanmenet készítése: 1x 37 óra szakrendszerű irodalomra= 37 1x 37 óra szakrendszerű nyelvtanra= 37 1x37 óra nem szakrendszerű irodalomra= 37 1x 37 óra nem szakrendszerű nyelvtanra= 37 Összesen: 148 óra Éves órakeret TÖRTÉNELEMBŐL 2,5 óra hetente Éves óraszám: 2,5x37= 92,5 I. és II. félévben heti: 4 óra: 2 szakrendszerű és 0,5 nem szakrendszerű óra Éves szinten 0,5 nem szakrendszerű óra: 18,5 óra Tehát a nem szakrendszerű oktatásra : 18,5 órát Szakrendszerű oktatásra: 74 órát kell felhasználni. Összesen: 74+ 18,5= 92,5 óra. Tanmenet készítése: 2x 37 óra szakrendszerű történelemre= 0,5x 37 óra szakrendszerű nyelvtanra= Összesen:

74 18,5 92,5óra

6. b osztály Kötelező óraszám az 6.b osztályban: 22,5 óra Kt. 128.§ (19) bekezdés szerint a 2010/2011. tanítási évben hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el. Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást a 22,5 óra 20%-ban szervezzük meg. A 22,5 óra 20%-a 4,5 óra. Az időkeret felhasználása 20% esetén: 1 órás tantárgy éves óraszáma: 37 óra 4, 5 óra esetén 4,5x 37 = 166,5 óra Tehát éves szinten 166,5 órában kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást az 6.b osztályban a 2010/2011-es tanévig. A TÁMOP 3.1.4. pályázatban foglaltak szerint a 2009/2010-es tanévben tantárgytömbösített oktatást vezettünk be magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgy keretein belül. A tantárgytömbösítés értelmezése alapján csak a szakrendszerű oktatásban lehetett bevezetni, így a nem szakrendszerű órákat át kellett csoportosítani a természettudományi és a humán tantárgyakban. Ez alapján a 2010/2011-es tanévben felmenő rendszerben a nem szakrendszerű órák nem változtak.

- 189 -


Tantárgyi bontásban felhasznált szakrendszerű és nem szakrendszerű órák száma: Informatika : heti 1 óra Éves szinten: 37 óra Szakrendszerű óra: 17,5 óra Nem szakrendszerű óra: 19,5 óra Technika: heti 1 óra Éves szinten 37 óra Szakrendszerű óra : 10 óra Nem szakrendszerű óra : 27 óra Testnevelés: heti : 2,5 óra Éves szinten: 92,5 óra Szakrendszerű óra: 65,5 óra Nem szakrendszerű óra: 27 óra Történelem: heti 2,5 óra Éves szinten: 92,5 óra Szakrendszerű óra: 72,5 óra Nem szakrendszerű óra: 20 óra Ének: heti 1 óra Éves szinten: 37 óra Nem szakrendszerű óra: 18 óra Német: heti 2,5 óra Éves szinten: 92,5 óra Szakrendszerű óra: 55,5 óra Nem szakrendszerű óra: 37 óra Rajz: heti 1 óra Éves óraszám 37 óra Nem szakrendszerű óra: 18 óra Szakrendszerű óra 19 óra Nem szakrendszerű órák összesen: 166,5 óra

A SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁMK BÍBER JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLAI ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI TAGINTÉZMÉNYÉBEN Kötelező óraszám a 6. évfolyamon: 22,5 óra. A 22,5 óra 20%-a 4,5 óra, éves szinten 166,5 óra. 6. évfolyam Matematika: 2 nem szakrendszerű óra, éves szinten 74 óra Magyar nyelv és irodalom: 2 nem szakrendszerű óra, éves szinten 74 óra Történelem: 0,5 nem szakrendszerű óra, éves szinten 18,5 óra Összesen: 166,5óra Éves órakeret MATEMATIKÁBÓL: 4 óra hetente Éves óraszám: 4x37= 148 óra I. és II. félévben heti: 4 óra: 2 szakrendszerű és 2 nem szakrendszerű óra Éves szinten 2 nem szakrendszerű óra: 2x37=74 óra Szakrendszerű oktatásra: 74 óra. Összesen: 74+ 74=148 óra.

Éves órakeret MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL: 4 óra hetente Éves óraszám: 4x37= 148 óra

- 190 -


I. és II. félévben heti: 4 óra: 2 szakrendszerű és 2 nem szakrendszerű óra Éves szinten 2 nem szakrendszerű óra: 2x37=74 óra Szakrendszerű oktatásra: 74 óra. Összesen: 74+ 74 =148 óra. Irodalom és nyelvtan órák elosztása: I. és II. félév: heti 4 óra felosztása: 2 szakrendszerű óra: 1 óra szakrendszerű irodalom, 1 óra szakrendszerű nyelvtan 2 nem szakrendszerű óra: 1 nem szakrendszerű irodalom, 1 nem szakrendszerű nyelvtan.

Éves órakeret TÖRTÉNELEM – HON - ÉS NÉPISMERETBŐL 2,5 óra hetente Éves óraszám: 2,5x37= 92,5 óra I. és II. félévben heti: 2,5 óra Éves szinten 0,5 nem szakrendszerű óra: 0,5x37=18,5 óra. Szakrendszerű oktatásra: 74 óra. Összesen: 74+ 18,5=92,5 óra. I. félév: heti 2 óra felosztása: 1 óra szakrendszerű történelem, 1 óra nem szakrendszerű történelem II. félév: heti 3 óra felosztása: 2 óra szakrendszerű történelem,1 óra szakrendszerű hon- és népismeret

A nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön. A szaktárgyi és a nem szakrendszerű oktatást egy nevelő végzi, nem kell két külön tanmenetet készíteni. A tanmenetben jelölni kell a nem szakrendszerű oktatásra fordítható időkeretet. A 2011/2012. tanévtől az oktatást a 6. évfolyamon is teljes egészében szakrendszerű formában szervezzük meg.

- 191 -

A TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAIK A SÜKÖSDI ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája órakerete 2010/2011. tanév Tantárgy

Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika Ember és társadalom

Ember a természetben

Földünk - környezetünk Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Tantervi modulok

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom (Tánc és dráma) Angol / Német nyelv Matematika Informatika Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) Osztályfőnöki Környezetismeret Természetismeret (Egészségtan) Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan

Kötelező tanóra összesen:

1. 8

5

2. 8

5

3. 8

4 0,5

Évfolyamok 4. 5. 7 2 2,5 2,5 2,5 4 4,5 1 1 2,5

7.

8.

2 2 2,5 4 1

2 2 3 3,5 1

2 2 3 3 1

31 8 8,5 13,5 33 5,5

2,5

2

2

9

0,5 1

1

1,5

2 2

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 2,5

2,5

1 1 1 3

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2

0,5 1 20

20

20

22,5

22,5

Összesen

6.

22,5

25

25

0,5 5,5 4,5 3 3 3 3 8 8 7,5 21,5 0 0 0 0,5 1 0 177,5


Nem kötelező tanórai keret Kt. 52. § (7) bekezdése alapján

2

2

2

2,25 5,625 5,625

Angol emelt szintű órái (a fenntartó finanszírozásával) Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A Kt. (52.§ (6) bekezdése alapján az SNI A és SNI B tanulók létszámának függvényében tanévenként változhat Napközi

- 193 -

5

5

2,4

2,4

22,5

2,4

2,7 2 2 2 3 0 9

34,5 10 10,88 45

3

Választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások a sükösdi iskolában 2011/2012. tanév Szakkörök Magyar csoportbontás Matematika csoportbontás Emelt szintű nyelvoktatás (angol/német) Énekkar Testnevelés/Tömegsport

7,5

10,88* 22,5

Gyógytestnevelés A Kt. 52. § (8) bekezdése alapján 16 tanulónként 1 tanulócsoport Felzárkóztatás, tehetséggondozás Differenciált foglalkozás a Kt. 52. § (11) bekezdése alapján Népismeret Cigánytánc Cigány népdal Cigány kisebbségi oktatás Színjátszókör Játszóház Kézműves foglalkozás Cigány kisebbségi oktatás összesen

7,5

3 2,7

2,7

3

3 4 2 1 2 0 2 11

21,3 6 4 1 4 3 2 20


A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A közoktatási törvény 52.§ (6) bekezdése szerint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére az 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ez az azonos ellátásra jogosultakat nyolcasával csoportosítva és csoportonként (a fogyatékosság típusától függően) plusz 15%, 30%, 40%, 50% kötelező időkeretet számolva, az összes SNI tanulóra vonatkozóan együttesen heti egy-két álláshelynyi tanári (gyógypedagógusi) órát jelent. *A 2010/2011. tanévben 12 fő SNI A és 5 fő SNI B tanulóra a Kt. 52. § (6) bekezdése alapján minimálisan biztosított órakeret heti 10,88 óra.

Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája órakerete 2011/2012. tanév Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika Ember és társadalom



Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom (Tánc és dráma) Angol / Német nyelv Matematika Informatika Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) Osztályfőnöki Környezetismeret Természetismeret (Egészségtan) Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés - 194 -

1. 8

5

2. 8

5

3. 8

4 0,5

Évfolyamok 4. 5. 7 2 2,5 2,5 2,5 4 4,5 1 1 2,5

1

1

1,5

1 1 1 3

1 1 1 3

7.

8.

1 1 1 3

1 1 1 2,5

Összesen

2 2 2,5 4 1

2 2 3 3,5 1

2 2 3 4 1

31 8 8,5 13,5 34 5,5

2,5

2

2

9

2 2

1 1 1 3

6.

2,5

1 1 1 3

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2

0 5,5 4,5 3 3 3 3 8 8 7,5 21,5


Tantervi modulok

Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan

0,5 0,5


20

20

20

22,5

22,5

25

25

177,5


2

2

2

2,25 5,625 5,625

7,5

7,5

34,5

3

0,5

5

5

23,5

Angol emelt szintű órái (a fenntartó finanszírozásával) Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A Kt. (52.§ (6) bekezdése alapján az SNI A és SNI B tanulók létszámának függvényében tanévenként változhat Napközi

22,5

0 0 0 0,5 0,5 0

5

10,88* 22,5

Gyógytestnevelés A Kt. 52. § (8) bekezdése alapján 16 tanulónként 1 tanulócsoport Felzárkóztatás, tehetséggondozás Differenciált foglalkozás a Kt. 52. § (11) bekezdése alapján Népismeret Cigánytánc Cigány népdal Cigány kisebbségi oktatás Színjátszókör Játszóház Kézműves foglalkozás Cigány kisebbségi oktatás összesen

- 195 -

5

10,88 22,5

45

3 2,4

2,4

2,4

2,7 2 2 2 3 0 9

3 2,7

2,7

3

3 4 2 1 2 0 2 11

21,3 6 4 1 4 3 2 20


Választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások a sükösdi iskolában 2011/2012.tanév Szakkörök Magyar csoportbontás Matematika csoportbontás Emelt szintű nyelvoktatás (angol/német) Énekkar Testnevelés/Tömegsport A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A közoktatási törvény 52.§ (6) bekezdése szerint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére az 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ez az azonos ellátásra jogosultakat nyolcasával csoportosítva és csoportonként (a fogyatékosság típusától függően) plusz 15%, 30%, 40%, 50% kötelező időkeretet számolva, az összes SNI tanulóra vonatkozóan együttesen heti egy-két álláshelynyi tanári (gyógypedagógusi) órát jelent. *A 2011/2012. tanévben az SNI A és SNI B tanulók tényleges létszáma alapján a Kt. 52. § (6) bekezdése szerint aktualizálandó.

Ezt az iskola számára kötelezően biztosítandó időkeretet minden tanév elején a tantárgyfelosztás jóváhagyásakor pontosan meg kell határozni.

- 196 -


A TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAIK AZ ÉRSEKCSANÁDI ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye órakerete 2010/2011. tanév Műveltségterület

Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika Ember és társadalom



Tantervi modulok

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Angol / Német nyelv Matematika Informatika Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret – 5-6. osztály) Osztályfőnöki Környezetismeret Természetismeret (Egészségtan - 5-6. osztály) Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének - zene (Tánc és dráma – 5-6. osztály) Rajz Technika és életvitel Testnevelés Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan - 197 -

1. 8

5

1

1 1 1 3

2. 8

5

1

1 1 1 3

3. 8

4,5 0,5

1

1 1 1 3

Évfolyamok 4. 5. 7 2 2,5 2,5 2,5 4 4 1 1

6.

7.

8.

2 2 2,5 4 1

2 2 2,5 3 1

2 2 3 3 1

31 8 8,5 13 32,5 5,5

2,5

2,5

2

2

9

1

1

1

0,5

1,5

2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2

2

1 1 1 3

Összesen

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

0,5 0,5

3,5 5 3,5 3 3 3 3 8 8 7,5 21,5 0 0 0 0,5 0,5 0



20

20

20

22,5

22,5

25

25

177,5


2

2

2

2,25 5,625 5,625

7,5

7,5

34,5

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A Kt. (52.§ (6) bekezdése alapján az SNI A és SNI B tanulók létszámának függvényében tanévenként változhat.

22,5

3,75*

A fenntartó finanszírozásával magyar és matematika csoportbontásra

11

Napközi

3,75

8,5

7

26,5

22,5

Gyógytestnevelés A Kt. 52. § (8) bekezdése alapján 16 tanulónként 1 tanulócsoport Felzárkóztatás, tehetséggondozás Differenciált foglalkozás a Kt. 52. § (11) bekezdése alapján

22,5 3

2,4

2,4

2,4

2,7

3 2,7

2,7

3

3

Választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az érsekcsanádi iskolában 2010/2011. tanév Szakkörök Magyar fejlesztés Matematika fejlesztés Magyar csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Énekkar Idegen nyelvi csoportbontás Testnevelés/Tömegsport Osztályfőnöki pályaorientáció A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A közoktatási törvény 52.§ (6) bekezdése szerint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére az 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ez az azonos ellátásra jogosultakat nyolcasával csoportosítva és - 198 -

21,3


csoportonként (a fogyatékosság típusától függően) plusz 15%, 30%, 40%, 50% kötelező időkeretet számolva, az összes SNI tanulóra vonatkozóan együttesen heti egy-két álláshelynyi tanári (gyógypedagógusi) órát jelent. *A 2010/2011. tanévben 5 fő SNI A és 2 fő SNI B tanulóra a Kt. 52. § (6) bekezdése alapján minimálisan biztosított órakeret heti 3,75 óra. Ezt az iskola számára kötelezően biztosítandó időkeretet minden tanév elején a tantárgyfelosztás jóváhagyásakor pontosan meg kell határozni.

Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye órakerete 2011/2012. tanév Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Informatika Ember és társadalom



Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Magyar irodalom Angol / Német nyelv Matematika Informatika Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret – 5-6. osztály) Osztályfőnöki Környezetismeret Természetismeret (Egészségtan – 5-6. osztály) Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének - zene (Tánc és dráma – 5-6. osztály) Rajz Technika és életvitel Testnevelés - 199 -

1. 8

5

1

1 1 1 3

2. 8

5

1

1 1 1 3

3. 8

4,5 0,5

1

1 1 1 3

Évfolyamok 4. 5. 7 2 2,5 2,5 2,5 4 4 1 1

6.

7.

8.

31 8 8,5 12,5 32,5 5,5

2 2 2,5 4 1

2 2 2,5 3 1

2 2 2,5 3 1

2,5

2,5

2

2

9

1

1

1

1

4 5

1,5

2

2

1 1 1 3

Összesen

1 1 1 2,5

1 1 1 2,5

3,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5

3 3 3 3 8 8 7 22


Tantervi modulok

Tánc és dráma Hon-és népismeret Informatika Etika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan

0,5 0,5


20

20

20

22,5

22,5

25

25

177,5


2

2

2

2,25 5,625 5,625

7,5

7,5

34,5

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A Kt. (52.§ (6) bekezdése alapján az SNI A és SNI B tanulók létszámának függvényében tanévenként változhat.

22,5

0 0 0 0,5 0,5 0

3,75*

A fenntartó finanszírozásával magyar és matematika csoportbontásra

3,75 8

Napközi

8

7

22,5

Gyógytestnevelés A Kt. 52. § (8) bekezdése alapján 16 tanulónként 1 tanulócsoport Felzárkóztatás, tehetséggondozás Differenciált foglalkozás a Kt. 52. § (11) bekezdése alapján

2,4

2,4

Választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az érsekcsanádi iskolában 2011/2012. tanév Szakkörök Magyar fejlesztés Matematika fejlesztés Magyar csoportbontás Matematika csoportbontás Informatika csoportbontás Énekkar Idegen nyelvi csoportbontás Testnevelés/Tömegsport - 200 -

22,5 3

2,4

23

2,7

3 2,7

2,7

3

3

21,3


A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása A közoktatási törvény 52.§ (6) bekezdése szerint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére az 52.§ (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. Ez az azonos ellátásra jogosultakat nyolcasával csoportosítva és csoportonként (a fogyatékosság típusától függően) plusz 15%, 30%, 40%, 50% kötelező időkeretet számolva, az összes SNI tanulóra vonatkozóan együttesen heti egy-két álláshelynyi tanári (gyógypedagógusi) órát jelent. *A 2011/2012. tanévben az SNI A és SNI B tanulók tényleges létszáma alapján a Kt. 52. § (6) bekezdése szerint aktualizálandó.

Ezt az iskola számára kötelezően biztosítandó időkeretet minden tanév elején a tantárgyfelosztás jóváhagyásakor pontosan meg kell határozni.

A TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK A 2011/2012. TANÉVTŐL VÁLTOZATLANOK.

- 201 -


3. Alapfokú művészetoktatás: zeneművészeti ág (csak Érsekcsanádon) A képzés struktúrája, óraterve, tantárgyai 3.1 A képzés struktúrája Az alapfokú művészetoktatási tevékenység zeneművészeti ágban A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott tananyag és követelmények a alapján folyik. Utóbbit mellékletben csatoltuk. A zeneoktatást a tanulók a közismereti iskolai tanulmányaik mellett látogatják. Iskolánkban két előképző évfolyam (előképző 1, előképző 2.), és 6 alapfokú évfolyam indítható. A hangszeres tanulmányokat megelőzheti két szolfézs előképző (előképző 1., előképző 2.) évfolyam. A növendékek a szolfézs előképzővel egyidejűleg hangszeres előkészítő évfolyamot is végezhetnek. A képzési szakaszok: • Szolfézs előképző (Ek 1., Ek 2.) • Alapfok „A” tagozat • Alapfok „B” tagozat Hangszeres tanszakok: zongora, hegedű, fafúvós (furulya, fuvola) Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet „A” tagozaton - 2+6 évfolyam (zongora, hegedű, fafúvós: furulya, fuvola) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelenti. „B” tagozaton - 5 (alapfokú) évfolyam (zongora, hegedű, fafúvós: furulya, fuvola) „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Elmélet főtanszakok „A” tagozaton - 4 évfolyam (szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet) „B” tagozaton - 3 évfolyam (szolfézs) A számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelenti, „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. - 202 -


3.2-3. A képzés óraterve, tantárgyai Évfolyamok Tantárgy

Előképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelezően választható tárgy Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

ÖSSZESEN

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az adott tanszakokon az óraterv az évfolyamok számának megfelelően értendő. Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Főtárgy: - hangszeres tanszakok (egyéni) - elméleti tanszakok (csoportos) Kötelező tárgy: - szolfézs - zongora, hegedű, fafúvós (furulya, fuvola) (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom - gyakorlati: zongora, második hangszer, kórus. Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kórus Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora) főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. 3.4 A tanítási órák számára és képzési idejére vonatkozó rendelkezések A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egyheti időtartamra értendő.

- 203 -


„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos) „B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni) Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: Hangszeres tanszakon „A” tagozaton (minimum) - 1. évfolyamig 5 perc - 2. évfolyam 10 perc - 3. évfolyamtól 15 perc „B” tagozaton (minimum) - 1. évfolyam 10 perc - 2. évfolyam 15 perc - 3. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy „A” tagozaton az 5. évfolyamtól: - elmélet: minimum 1x45 perc - gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „B” tagozaton - elmélet: minimum 1x45 perc - gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni) Kórus: minimum 2x45 perc Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

- 204 -


A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A tanulók zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.

- 205 -


4. Az előírt tananyag és követelmények (helyi tantárgyi tantervek jegyzéke) Tanterveink alapja a NAT 2007 és a kompetencia alapú kerettantervek a szövegértésszövegalkotás, a matematika, az idegen nyelvi – angol, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésére. A NAT egyéb műveltség-területeire a nevelőtestület, illetve a munkaközösségek döntése alapján az alábbiak szerint.

Helyi tanterv az alábbi adaptált kerettantervek alapján a sükösdi iskolában 1-4. évfolyam

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Matematika

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve (1-4.: Apáczai kerettanterv) Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve (1-2.: Mozaik kerettanterv, 3-4.: Apáczai kerettanterv) Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv (4.: Mozaik) + Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület „A” tip. moduljaival Apáczai kerettanterv 2-4. Mozaik kerettanterv 1. Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv + szakosított program kiegészítés Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Mozaik kerettanterv 2-4 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Környezetismeret

Ének Rajz Technika Testnevelés Angol Német Informatika 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem

2. évfolyam

3. évfolyam

Apáczai kerettanterv + Szövegértés és szövegalkotás programtanterv „A” moduljai Mozaik kerettanterv 5-6., Apáczai kerettanterv 7-8.

Angol

Apáczai kerettanterv 5-8.

Német

Apáczai kerettanterv 5-8.

Matematika Informatika

4. évfolyam

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Apáczai kerettanterv Mozaik kerettanterv

- 206 -


Fizika Biológia Kémia Természetismeret Etika Mozgókép és médiaismeret

-

-

Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Nemzeti Nemzeti kerettanterv kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv -

-

Földrajz Ének Rajz Technika Testnevelés

-

Apáczai kerettanterv

Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv

Az Apáczai Kiadó akkreditált kerettantervét és az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterveit, a Mozaik Kiadó, a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettantervét a Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Sükösdi Általános Iskolája változatlanul átvette. E kerettantervek a tantervi követelményekkel megtalálhatók Pedagógiai - művelődési programunk mellékletében a a www.sukosdcsanad-amk.hu és a www.educatio.hu honlapon, valamint CD formájában az iskola irattárában.

Helyi tanterv az alábbi adaptált kerettantervek alapján készült az érsekcsanádi iskolában 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének Rajz Technika Testnevelés Angol Német Informatika

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Apáczai kerettanterv Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterve Mozaik kerettanterv Apáczai kerettanterv 1-2. osztály Nemzeti kerettanterv 3-4. osztály Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Mozaik Mozaik kerettanterv kerettanterv - 207 -


5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol Német Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének Rajz Technika Testnevelés Etika Mozgókép- és médiaismeret

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Szövegértés és szövegalkotás programtanterv „A” moduljai Nemzeti kerettanterv Mozaik kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Matematika programtanterv „A” és „B” moduljai Apáczai kerettanterv Mozaik kerettanterv Apáczai kerettanterv Mozaik kerettanterv Mozaik kerettanterv Nemzeti kerettanterv Mozaik kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Nemzeti kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv Apáczai kerettanterv

Az Apáczai Kiadó akkreditált kerettantervét és az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét, a Mozaik Kiadó, a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterveit a Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Bíber János Általános Iskolai és Alapfokú Művészetoktatási Tagintézménye változatlanul átvette. E kerettantervek a tantervi követelményekkel megtalálhatók Pedagógiai - művelődési programunk mellékletében a www.sukosdcsanad-amk.hu és a www.educatio.hu honlapon, valamint CD formájában az iskola irattárában.

5. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola az egyes műveltségterületeken és évfolyamokon egységes szemléletű, gondolati rendszerű tankönyveket, tankönyvcsaládokat használ. A tankönyvek kiválasztását a pedagógusok egyéni javaslata alapján munkaközösségek végzik, a tevékenységet a munkaközösség-vezető szervezi, irányítja, az igazgató ellenőrzi. A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésre a szakmai munkaközösségnek, illetve a pedagógusnak. A szakmai munkaközösségek minden év január 15-ig adnak véleményt a pedagógusok által választott tankönyvről. A pedagógusok január 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt

- 208 -


tankönyvekre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírással elkészíti a rendelést. Az igazgató a munkaközösség-vezetőktől kéri számon a tankönyvválasztás elveinek betartását. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg [Kt. 19. § (2)-(4)] Az iskolában a tanulók által egyénileg használt taneszközök: - tankönyv - munkafüzet - gyakorló lapok - feladatgyűjtemény - feladatlap - atlasz Azokon az évfolyamokon és tantárgyakban, ahol a TÁMOP 3.1.4. pályázat alapján kompetencia alapú nevelés folyik, a törvényben rögzített kompetencia alapú tankönyvek és taneszközök használata szükséges. A tanulók alkalomszerűen egyéb tanulási segédleteket, információs anyagokat is használhatnak: egyéb könyvek, folyóiratok, fénymásolt anyagok, egyéb információs technológiai lehetőségek. A tankönyvválasztás elvei: Feleljen meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében tartalmazza az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit. Maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat. Differenciált fejlesztést biztosítson. Problémaközpontú legyen, az önálló tanulói felfedezést biztosító feladatokat tartalmazzon. Feleljen meg a kompetenciafejlesztés kritériumainak, az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek: • • • • • • • • •

szerkezete legyen világos, egyszerű motiváljon keltse fel a gyermek érdeklődését szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra jelrendszere lehetőleg legyen azonos valamennyi évfolyamon

- 209 -


Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Tartalmában feleljen meg a helyi tanterv követelményrendszerének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak, A taneszközök használatában is az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Tartalmi egységet képezzen 1-8. osztályig. Tartós tankönyvek kiválasztásának elvei Tartós tankönyv alatt elsősorban az olvasókönyv jellegű tankönyveket, szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekben a tanórai foglakozások során nem kerülnek írásos jelölések. A munkafüzeteket, munkatankönyveket nem tekintjük tartós tankönyvnek, vagyis ezeket mindig újonnan vásárolják meg tanulóink. Tartós tankönyvekre a munkaközösségek tesznek javaslatot, és a tantestület hoz döntést arról, hogy melyik tanévben milyen tartós könyveket vásárol. Az iskola biztosítja a tartós használatú tankönyvek kölcsönzési lehetőségét. Az iskola tulajdonában levő tankönyveket egy-egy tanév időtartamára térítés nélkül kölcsönözhetik a tanulók. A sérült, rongálódott könyv árát a tanulónak az iskola felé meg kell térítenie.

6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei a Kt. 71.§. alapján Iskolába lépés az első évfolyamon: Az iskola felvételi vizsgát nem tart. A beiratkozáshoz szükséges feltételek: - a közoktatási törvényben előírt életkor - óvodai szakvélemény - születési anyakönyvi kivonat - iskolaérettség (problémás esetben szakértői vizsgálat eredménye) - személyes szülői nyilatkozat. Az iskolai beiratkozás időpontja a Tanév rendje OM rendelet szerint. Iskolába lépés a felsőbb évfolyamokon: A/ új tanév kezdetekor: - az előző évfolyam elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány - iskolaváltoztatási igazolás - személyes szülői kérelem B/ tanév közben: - az előző iskolából hozott iskolaváltoztatási igazolás - személyes szülői kérelem - 210 -


A más iskolából való belépés iránti kérelemmel az ÁMK- igazgatóhoz vagy a tagintézményvezetőhöz kell fordulni. Az intézmény vezetője – szakértői vélemény alapján – az első évfolyamon a tanulót mentesítheti az értékelés alól, és így a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be, ez az eljárás egy alkalommal alkalmazható. Az a tanuló tehát, aki az első évfolyamot ismétli, az évet iskola előkészítő foglalkozásnak kell tekintetni. Az előkészítő évfolyam helyett egyéni továbbhaladás is engedélyezhető, melyhez a szakszolgálat szakvéleménye szolgáltat alapot. A szakértői vélemény alapján meg kell határozni, hogy az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - melyik évfolyam végéig tarthat. [Kt. 70. § (7)-(10)] A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló részére kérelmére engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskolának lehetővé kell tennie, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozáson is részt vegyen. Évfolyamismétlés engedélyezhető a tanuló (szülő) kérése alapján (1-4. évfolyamon: engedélyezni kell!) [Kt. 71. § (7) ] A tanévtől eltérő továbbhaladási engedélyt, vagy a tankötelezettség magántanulóként való teljesítését a szülőnek írásban, indoklással kell kérnie az ÁMK - igazgatótól vagy a tagintézmény-vezetőtől. A tankötelezettség magántanulóként való teljesítése történhet szakértői bizottsági javaslat alapján is. A tankötelezettség magántanulóként való teljesítését a Közoktatási törvény 7.§ (1), (2); 52.§ (13); 69.§ (2), (3), (4); és a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 23. § (1), (2), (3), (4). szabályozza. A tanév során nyújtott teljesítményeket, értékeléseket a tanév végi bizonyítvány összegzi. Az értékelésbe valamennyi tanított tantárgyat be kell vonni. (A félévi bizonyítvány a szülők időszakos tájékoztatására szolgál.) A tantárgyi érdemjegy megállapítása az adott tárgyat tanító pedagógus feladata, az évközi osztályzatok alapján. A 2010. évi LXXI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint: „A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az elsõ évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.”

- 211 -


Művészetoktatásban – zeneművészet A tanulói jogviszony létesítése

♪ A tanulók 1. osztálytól kezdhetik meg tanulmányaikat a csoportos előképző első évfolyamán, s lehetőség szerint hangszeren is. ♪ A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. ♪ Az új növendékek beiratkozását megelőzi a nyilvánosan meghirdetett felvételi meghallgatás (május hónapban). A felvételi meghallgatáskor a jelentkező (vagy szülője) Zeneiskolai jelentkezési lapon rögzíti adatait.

♪ A felvételi meghallgatáson a jelentkező zenei adottságainak, képességeinek felmérése történik az alábbiak szerint: • daléneklés, • ritmus- és hallásgyakorlatok alkalmazása • a gyermek alkati alkalmasságainak figyelembe vétele A felvételi meghallgatást háromtagú felvételi bizottság (lehetőség szerint három különböző szakos tanár) állapítja meg, az eredményt pontozással összesíti és rangsorolja, ezt követően javaslatot tesz a gyermek felvételére. A tagintézmény-vezető a szabad férőhelyek mértékéig a pontszámok csökkenő értéke felé haladva veszi fel a jelentkezőket. ♪ A régi növendékek tanév végén adataik újraegyeztetésével jelzik az iskola felé tanulói jogviszonyuk folyamatosságát. A növendékeknek minden tanév végén újra be kell iratkozniuk. o Feltétele: érvényes év végi vizsga letétele, a térítési díj befizetési kötelezettség teljesítése. ♪ Pótvizsga indokolt esetben lehetséges (hosszantartó egészségügyi okból való távolmaradás vagy egyéb, a szülő által megjelölt méltányolható okból).

♪ Szülői nyilatkozat szükséges: • • •

a más művészeti iskolában, illetve iskolánk több tanszakán fennálló (vagy nem fennálló) tanulói jogviszony létesítéséről, (a beiratkozáskor), a szülő írásban vállalja az iskolától kölcsönzött (nagyobb értékű) hangszerek használati díjának (differenciált) megfizetését, a szülő vállalja a gyermeke előmenetelét szolgáló, a szakmai munkát elősegítő kiadványok (kották) beszerzését.

A tanuló tudásának értékelése A 2010. évi LXXI. törvény 2. § (3) bekezdése értelmében: „Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.” A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése iskoláinkban - a [ Kt. 70. § (2)] - ben meghatározott osztályzatokkal történik.

- 212 -


o Az iskola által alkalmazott osztályzatok a tanuló tudásának értékelésére: jeles (5), jó (4), változó (3), elégséges (2), elégtelen (1) Annak a tanulónak, aki bármely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt, jeles helyett kitűnő értékelést kap, a bizonyítványban az adott tantárgynál a „jeles” helyett „kitűnő” kerül bejegyzésre. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon, tanév végén 1 vagy 2 tárgyból elégtelen minősítést kapott, lehetősége van pótvizsgára, melyet a tanévkezdés előtt, augusztus hó második felében kell lebonyolítani. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon, tanév végén 3 vagy több tárgyból elégtelen minősítést kapott, a nevelőtestület döntése alapján vagy javítóvizsgát tehet - a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21.§ (8) szerint -, vagy osztályt ismételni köteles. Ha a tanuló a tanév során 250 órát, vagy egy tantárgy tanévi óraszámának 30 %- át meghaladóan mulasztott, az évfolyamot ismételni köteles. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 20. § (6) a, b. Évfolyamismétlés alól az a tanuló mentesül, akinek a tantestület osztályozó vizsgát engedélyez. Osztályozó vizsgát a következő tanulóknak kell tennie: 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21. § (4) Ha az igazgató felmentette a tanórák látogatása alól (magántanuló) Ha az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Ha egy tanítási évben 250 órát vagy többet mulasztott. Az adott tantárgy éves óraszámának 30 %- át meghaladó hiányzás esetén

Távozás az iskolából: Az iskolából való távozási kérelemmel a szülőnek tanév közben vagy tanév végén az ÁMKigazgatóhoz vagy a tagintézmény-vezetőhöz kell fordulni. A személyes szülői kérelem esetén ki kell állítani az iskolaváltoztatási igazolást. A fogadó iskolának meg kell küldeni a tanuló iskolai iratait, bizonyítványát.

Művészetoktatásban – zeneművészet A tanulói jogviszony megszűnése

♪ A tanév végén megszűnik tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki • •

az adott évfolyamot elvégezte, és a következő tanévre nem iratkozik be az alapfokú osztályokat elvégezte

- 213 -


♪ Az új tanévre nem iratkozhat be az a tanuló, • •

aki elégtelen osztályzatot kapott és a pótvizsgát nem teszi le, akinek az iskolával szemben tartozása van (térítési díj, kölcsönzött hangszer, kotta).

♪ Tanév közben megszűnik a tanulói jogviszonya annak a növendéknek, aki • • • •

igazolatlan mulasztást vétett, és felszólításra sem tudja vagy akarja igazolni hiányzását, olyan súlyos fegyelmi vétséget követett el, amely a megfelelő fegyelmi eljárás után az iskolából való kizárást vonja maga után, térítési díjjal tartozik, mentességet, kedvezményt nem kért, és írásbeli felszólítás után sem hajlandó azt rendezni. hangszer, taneszköz, iskolai bútorzat szándékos rongálás vádjában vétkes.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, értékelésének követelményei és formái a Kt. 48. § (1) b) alapján

A tanulói teljesítmények számonkérésének alapelvei:

legyen sokoldalú, tervezett és megbízható feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének, személyre szóló legyen fejlessze, ösztönözze a tanulókat ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű folyamatosságot biztosítson az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás) az értékelési rendszer- a tantárgyi követelményrendszer- a pedagógiai program részeként nyilvános.

Célja: © Visszajelzés az elsajátított ismeretekről, kompetenciákról a tanuló, a szülő és a pedagógus számára. © Felzárkóztatásra szoruló tanulók korai felismerése. © Tehetséges tanulók kiszűrése.

- 214 -


Az iskolai beszámoltatás, számonkérés formái Szóbeli számonkérések: • • •

szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, óraközi munka: az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és bemutatása

Írásbeli számonkérések Formája

Tartalma

Tanórai írásbeli számonkérés

Új illetve ismételt tananyag

Tudáspróba

Résztéma

Témazáró feladatlap

Témakör

Modulértékelés

Modul

Felmérések: év eleji félévi

év végi Difer-mérés Országos kompetenciamérés 4., 6., 8. évfolyamon

Előző tanév anyaga A félévi munka zárásaként Az éves munka zárásaként Részképességek vizsgálata Szövegértőszövegalkotó képesség, Matematikai logika

Rendje

Alkalmazható értékelési formák; súlya Bármely tanórán Szóbeli, írásbeli, pontozás, Formatív %, érdemjegy, szöveges értékelés Témaköri Szóbeli, írásbeli, pontozás, részegységek %, érdemjegy, szöveges zárásaként értékelés Témakör lezárása, Szóbeli, írásbeli, pontozás, összefoglalása, %, érdemjegy, szöveges rendszerezése után értékelés (A naplóban piros színnel jelölt.) Modulzárást követően Szóbeli, írásbeli, pontozás, %, érdemjegy, szöveges értékelés Szóbeli, írásbeli, pontozás, Diagnosztizáló %, érdemjegy, szöveges Szummatív értékelés (A naplóban zöld színnel jelölt.)

Diagnosztizáló

%-pont

Szummatív

Pontozás, %

Egyéb, a szaktanár által meghatározott forma Diagnosztikus mérés: valamely osztályfokra történő belépéskor, továbblépéskor, tanárváltáskor az előzetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre feladatmeghatározó jelleggel végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket pontszámokban vagy százalékokban kifejezve értékeljük.

- 215 -


Formatív mérés: a tanulási folyamat követésére időben rendszeresen, tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük (röpdolgozat, szóbeli és írásbeli egyéni feleletek, osztályfeleltetés, kísérlet, megfigyelés, gyűjtőmunka, kiselőadás). Szummatív mérés: lényege, hogy az adott populációban minden tanuló talál önmaga számára megoldható feladatokat (alapkövetelmények, törzsanyag).

Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai -

-

-

Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró íratható. Az alacsony óraszámú tantárgy elsőbbséget élvez. A témazáró dolgozat írásának idejéről a tanulókat legalább egy héttel előbb tájékoztatni kell. A dolgozati időpontok ütközése esetén az érintett szaktanárok jussanak megegyezésre. A tanórai írásbeli beszámoltatás alól mentesül az a tanuló, aki az előző (új anyagot feldolgozó) órán hiányzott. Két tanórát meghaladó hiányzás esetén a tanuló írásbeli beszámoltatására akkor kerülhet sor, ha előtte a felzárkóztatásra, pótlásra kellő időt vagy megfelelő segítséget kapott. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár legkésőbb tizenöt munkanappal a megírás után kijavítva kiosztja a tanulóknak és értékeli. A témazáró dolgozat osztályzata értékeléskor súlyozottan számít.

Gyakorlati számonkérés •

•

Elsősorban a készségtantárgyak esetében, illetve projektek során alkalmazható, ahol a tanuló által bemutatott gyakorlat, általa készített alkotás vagy munkadarab kerül értékelésre. Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is.

Az iskolai beszámoltatás, számonkérés szabályai: szabályai: A tanév során legalább nyolc jeggyel - heti egyórás tantárgynál hat jeggyel - kapjon visszajelzést a tanuló, a szülő. Az osztályzatok tükrözzék a tanuló teljesítményét. Meghatározó az előző módon szerzett érdemjegyek értéke, sorrendisége, romló vagy javuló tendenciája. Tanév végén a teljes szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek alapján kerül sor az év végi osztályzat kialakítására (az éves tanulói teljesítményt értékeljük). A tanulói teljesítmények értékelésének alapelvei

a számonkérést minden esetben kövesse értékelés - 216 -


legyen objektív, igazságos személyre szóló jellegű legyen; a tanuló fejlődését szolgálja; pozitívumokra támaszkodjon; további erőfeszítésekre serkentsen; fejlessze a tanulók önértékelését

Az értékelés formái Szóbeli értékelés • • • • • • • • • •

tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad tanórán kívüli foglalkozások során: szakkörök, fejlesztő foglalkozások, énekkari munka, tömegsport foglalkozások, projektek nevelőtestületi értekezleteken az igazgató vagy az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán) fogadóórákon szülői értekezleten az osztályfőnökök által osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalom jegyek kapcsán az osztályfőnök és a szaktanár által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor az iskola programok értékelésekor: kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők stb. kapcsán csoportértékelés

Szöveges értékelés írásban • • • • • •

a szaktanár vagy az osztályfőnök által kiemelkedő teljesítmények dicséretének, illetve problémás tanulók elmarasztalásának beírása az ellenőrző könyvbe a szaktanárok tanulói munkákra írott értékelő megjegyzései témahét- és projektzáró kérdőíves értékelés oklevelek, jutalomkönyvek értékelő szövegei külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok stb.) csoportértékelés

Értékelési és minősítési kritériumok a szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket a szaktanárok a tanulók teljesítményeit tanév közben 2. évfolyam II. félévétől 8. évfolyamig érdemjegyekkel értékelik (1-től 5-ig), félévkor és a tanév végén ugyanezen évfolyamokon osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük a félévi és év végi érdemjegyének megállapításánál: - 217 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. − − −

Kiemelt szerepe van: a témazáró dolgozatoknak Meghatározó: témaközi felmérések, szóbeli, írásbeli feleletek, Beszámíthatók: attitűdjegyek, szorgalmi feladatok, gyűjtőmunkák

a félévi osztályzat 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében szöveges minősítéssel, 3. évfolyamtól a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe számjeggyel (1-től 5-ig); az év végi bizonyítványba 1. évfolyamon szöveges értékeléssel, 2-8. évfolyamon szöveges minősítéssel kerül (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). a tanórai aktivitást és a plusz feladatvégzést is értékeljük a diák vagy szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a törvényben meghatározott módon

Az értékelés nyilvános fórumai

házi versenyek és vetélkedők kulturális bemutatók zeneiskolai hangversenyek bemutatóórák tanórán kívüli projektprogramok speciális tantárgyi felmérések értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró ünnepély, egyéb iskolai rendezvények) értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események) az ÁMK honlapja: www. sukosdcsanad-amk.hu

Az értékelés időpontjai Az iskolai munkatervben meghatározott időben: ¼ évi, félévi, ¾ évi és év végi értékelés a tanulók teljesítményéről: Az 2. évfolyam II. félévétől ¾ évi értékeléskor -3-8. évfolyamig az ¼ évi és ¾ évi értékeléskor,a tanuló egyéni képességeihez mért teljesítményét figyelmeztetővel vagy dicsérettel értékeljük. Indokolt esetben (dicséret, elmarasztalás) írásban is tájékoztatást adunk a szülőnek. Az IPR programban 3 havonta a szülőnek szöveges értékelés készül.

Értékelési rendszerünk A tanuló teljesítményének értékelése Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam I. félévében az Apáczai Kiadó által kiadott „Hol tartok? Mit tudok már?” című tájékoztató füzetet használjuk a tanulói teljesítmények ¼ évi, félévi, ¾ évi szöveges értékeléséhez (Félévkor pedig a Naplót és a Tájékoztató füzetet is). 1. évfolyam végén az OM honlapján aktivizált értékelő mondatbank segítségével értékeljük a tanulókat. - 218 -


2-8. évfolyamig a Kt. 70. §. (2) bekezdésében meghatározott érdemjegyeket és osztályzatokat alkalmazzuk. Projektértékelés A projekt világosan körülírható feladategység, amelyet három hetet meghaladó időtartamban, pontos céllal és előre kiválasztott tevékenységeken keresztül végzünk el tanórán és tanórán kívüli tevékenységek során. Az adott projekt értékeléséhez motiváló hatású aktuális kritériumokat határozunk meg. Témája és a résztvevők köre a TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntarthatósági táblázata szerint. A folyamatnak és az eredményeként létrejövő valamely produktum (tárgy, modell, írásmű, plakát, kiállítás, előadás, játék, rendezvény, kirándulás, stb.) értékelésének vonatkoznia kell: A produktumra és a folyamatra is Az eredmények bemutatására: I. Külső bemutatás: Kinek, milyen formában? II. Belső értékelés: - Milyen célokat ért el? - Mi tetszett és mi nem?- Pedagógus és tanulói egyéni illetve csoportos kérdőív, értékelő lap segítségével - Tetszési index felállítása - Tanulói önértékelés - projektmunkát lezáró bemutató során a tanulókéletkoruknak megfelelő formában, önértékelő lappal – megfogalmazzák a tevékenység során szerzett tapasztalataikat: mit találtak könnyűnek, nehéznek, érdekesnek a munka során, mire büszkék, mi sikerült legjobban a számukra. - A produktum, a tanulói teljesítmény a pedagógus által szövegesen és osztályzattal is értékelhető - Milyenek a szervezéssel kapcsolatos tapasztalatok? - Milyen körülmények nehezítették a munkát? - A javítható/ javítandó folyamatelemek beazonosítása

Modulértékelés Egészséges életmód modul 1. és 5. évfolyam a környezetismeret illetve természetismeret tantárgy keretében Csak az érsekcsanádi iskolában: Etika modul Mozgógép- és médiaismeret modul: érdemjeggyel és modulzáráskor osztályzattal Témahét értékelése - A témahét lezárásaképpen a tanulók osztályonként plakátokat készítenek, melyekre feljegyezik véleményüket, tapasztalataikat a témahét során végzett tevékenységről.

- 219 -


-

Tanulási, olvasási szokásaikat felmérő önvizsgálati kérdőívek osztályfőnökök vezetésével történő kiértékelése, iránymutatás a helyes tanulási szokások kialakítására.

A művészetoktatásban – zeneoktatás – a növendék teljesítményének értékelése:

♪ A pedagógus a tanuló teljesítményét minden órán minősíti és rendszeresen ♪ ♪ ♪ ♪ ♪ ♪ ♪

♪

♪

♪

(havonta) érdemjeggyel értékeli. A havi érdemjegyek, valamint a félévi osztályzatok a tájékoztató füzetbe kerülnek, az év végi osztályzat a bizonyítványba. Az első félévi jegyet a tanuló az órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken nyújtott teljesítménye alapján kapja. Az év végi vizsgajegyet a főtárgy tanár javaslata alapján a vizsgabizottság állapítja meg. Adható érdemjegyek: jeles /5/, jó/4/, közepes/3/, elégséges/2/, elégtelen/1/. Az előképző évfolyamon és a választható tárgyak esetén: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, és nem felelt meg. Egész évi munkája alapján osztályozzuk azt a tanulót, aki betegség miatt a beszámolón nem vesz részt. Tanév végi vizsgára nem bocsátható és nem osztályozható az a növendék, akinek igazolt és igazolatlan hiányzásai együttesen meghaladják az előírt óraszám egyharmadát. Kivétel, ha a tananyagot elsajátította, és a tantestület engedélyezi. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár tehet javaslatot, hogy két évfolyamból összetett vizsgát tehessen a növendék. Ebben az esetben az összevont beszámoló anyagát 1/3 részben az alacsonyabb, 2/3 részben a magasabb osztály anyagából kell választani. A vizsgakövetelményt Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott tananyag és követelmények alapján a szaktanár állítja össze, illetve jelöli ki. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet. [Kt. 31.§. (2), (3)]

Az értékelést a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és szüleit rendszeresen értesíteni kell. Formái: szóbeli és írásbeli dicséretek, naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, félévi és év végi osztályzatok.

8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A magatartás és szorgalom elbírálásának elvei:

- 220 -


A tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálásánál figyelembe vesszük az iskolai élet minden területén tanúsított viselkedését, tevékenységét, együttműködő készségét, a kötelességek és vállalt feladatok teljesítését. Az értékelés segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését. A minősítés járuljon hozzá a tanuló önértékelésének fejlődéséhez, adjon lehetőséget az önnevelésre is. Az értékelés és minősítés a Házirendben megfogalmazottak figyelembe vételével történjen. A végleges minősítés- a tanulóközösség véleményének ismeretében - a nevelőtestület által kerül kialakításra oly módon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen. A magatartás és szorgalom értékelésének módja: A magatartás és szorgalom jegyek elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata. eszköze az értékelő lap illetve a magatartás füzet. Az értékelő lapra és a magatartás füzetbe az osztályban tanító szaktanárok (5-8. terjedően) értékelik a tanuló általános (tanórai és tanórán kívüli) magatartását és szorgalmát, az elfogadott értékelési norma alapján. Az osztályfőnökök az érdemjegyeket, illetve büntetési, dicséreti fokozatokat, valamint a tanulók egyéni és közösségi véleményét is figyelembe veszik figyelembe a havi érdemjegy kialakításánál. Az osztályfőnök, illetve a nevelőtestület (vitás esetben szótöbbséggel) dönt a havi magatartás illetve szorgalom érdemjegyről.. Mérlegelés alapján a jutalmazási és büntetési fokozatok átléphetők. A tanulókat, illetve a szülőket havi érdemjegyről az adott hónap utolsó tanítási napját követő 5. munkanapon belül kell értesíteni. A dicséretről és a büntetési fokozatról a szülőket megfelelő indoklással – ellenőrző útján – értesítjük. A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyekből alakul ki, melyről az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dönt.

A magatartás és szorgalom minősítési rendszere Magatartás A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten. Példás: a házirendet betartja, annak megtartását társaitól is megkívánja, példája pozitívan hat, megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó, képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel, vállalt feladatait, megbízatásait felelősségtudattal látja el, közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein, az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása. Jó:

a házirendet betartja, - 221 -


tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget, tanulmányi és közösségi munkában aktív, megbízható, az értékelt időszakban legfeljebb két esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban.

Változó: a házirend ellen vét, társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható, az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét, képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi, az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni. Rossz: a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét, társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése, képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel, felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, a közösségi munkából kivonja magát.

Félévi magatartási osztályzata eltérhet a havi jegyek átlagától, ha a tanuló kiemelkedő jutalmazásban vagy elmarasztalásban részesül.

Szorgalom A minősítés az egyéni képességek alapján – a körülmények mérlegelésével – kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Példás: a tanórákra való felkészülését rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi, óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, a feladatok végzésében önálló, rendszeres, tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló munkában; munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, önművelése rendszeres és több irányú, szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban, írásbeli munkájának külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző

Jó:

tanórákra való felkészülésben rendszeres, de nem alapos, óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt, a tananyag iránt érdeklődik csupán, a csoportmunkákban és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni, írásbeli munkájának külalakja megfelelő

Változó: óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat, tanórákra való felkészülése rendszertelen,

- 222 -


feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi, érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás, önművelés rendszertelen, információit csak esetenként használja fel, írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat.

Hanyag: a szorgalom teljes hiánya jellemzi, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni. a bukott tanuló szorgalma csak hanyag lehet

A művészetoktatásban – zeneoktatás – a növendék szorgalmának értékelése

A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. Az adott jegy, a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

Példás, ha a tanuló: felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és pontosság jellemzi az óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó a feladat végzésében önálló, rendszeres tehetségéhez mérten vesz részt a munkában önművelése rendszeres és többirányú szorgalmával példát mutat.

Jó tanórákra való felkészülése rendszeres, de nem alapos óra alatt spontán aktivitással vesz részt a tananyag iránt érdeklődik csupán a csoportmunkában és az önállómunkában igyekszik részt venni

Változó óra alatt hullámzó aktivitást mutat tanórákra való felkészülése rendszertelen feladatait érdektelenül végzi érdeklődése nem aktív önművelése rendszertelen

Hanyag a szorgalom teljes hiánya jellemzi feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi. az órai munkában passzív a tanultakat nem akarja alkalmazni.

- 223 -


Dicsérő és fegyelmező intézkedések A dicséret, jutalmazás fokozatai: szaktanári szóbeli, írásbeli dicséret - kiemelkedő szaktárgyi, szakköri munkáért - az iskolai szaktárgyi és kulturális versenyeken való eredményes szereplésért - a szaktárgyhoz kapcsolódó többlettevékenység vállalásáért osztályfőnöki szóbeli, írásbeli dicséret - az osztályban, illetve az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi munkáért - iskolai szaktárgyi és kulturális versenyek 1-3. helyezettjeinek - területi versenyeken való helytálló szereplésért (szaktanár javaslatára) - megyei versenyeken való részvételért igazgatói szóbeli, írásbeli dicséret - területi versenyek 1. helyezéséért - 3 osztályfőnöki dicséret után - megyei versenyek díjazott helyezettjeinek - országos versenyeken való részvételért - országos versenyeken az első húsz közé bekerülésért - kiemelkedő, iskoláért végzett közösségi munkáért nevelőtestületi dicséret esetén: a magatartás jegy az adott hónapban példás. - kiemelkedő tanulmányi eredményért - példamutató magatartásért és szorgalomért - eredményes kulturális tevékenységért - kimagasló sportteljesítményért - kiváló közösségi munkáért Értékelési, jutalmazási, elismerési hagyományok: A tanévzáró ünnepségen, illetve ballagáson a kiváló vagy jeles tanulmányi eredményt elért, kiemelkedő közösségi munkát és kulturális tevékenységet végző, tanulmányi versenyeken sikeresen szereplő, elismerésre méltó sport- vagy egyéb iskolai tevékenységet végző, példás magatartású és/ vagy szorgalmú tanulók könyvjutalmat kapnak. A sükösdi iskolában: A 8. évfolyam végén a nevelőtestület által megszavazott Kitüntetett tanuló cím é s díj átadása a ballagáson. A nagyközségi képviselőtestület által megválasztott Év diákja és Év sportolója díj átadása a tanévzáró ünnepségen. Az érsekcsanádi iskolában: A nevelőtestület által megszavazott Év diákja, Év sportolója cím és díj átadása a tanévzáró ünnepségen. A Több éven át kitűnő tanulmányi eredményért, Kiemelkedő kulturális tevékenységért, és a Kiemelkedő közösségi munkáért kitüntetés átadása a tanévzáró ünnepségen.

- 224 -


Büntetési, figyelmeztetési fokozatok: szaktanári figyelmeztetés esetén: legfeljebb jó magatartású lehet az értékelt hónapban - a tanórai munka zavarásáért - szidalmazásáért, megalázásáért - a pedagógussal szemben tanúsított neveletlen viselkedésért - a felszerelés rendszeres hiányosságáért A iskolai élet Házirendben elfogadott szabályainak megszegéséért, a vétség súlyossága szerint az alábbi büntetési fokozatok adhatók: osztályfőnöki figyelmeztetés esetén: legfeljebb jó magatartású lehet az értékelt hónapban osztályfőnöki intés esetén: legfeljebb változó magatartású lehet az értékelt hónapban osztályfőnöki megrovás esetén: legfeljebb változó magatartású lehet az értékelt hónapban igazgatói figyelmeztetés esetén: legfeljebb változó magatartású lehet az értékelt hónapban igazgatói intés esetén: csak rossz magatartású lehet az értékelt hónapban igazgatói megrovás esetén: csak rossz magatartású lehet az értékelt hónapban fegyelmi eljárás esetén: csak rossz magatartási jegyet kaphat az értékelt hónapban

9. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája Az 1. évfolyamon havonta, félévkor és év végén, a 2. évfolyamon havonta és félévkor a Kt. 70.§. (2) b - c. pontja alapján kerül értékelésre; A 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a magatartás és szorgalom havonta és félévkor számszerűen, év végén a Kt. 70.§. (2) b - c. pontja alapján kerül értékelésre.

10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelethez kapcsolódó 32/2008. OKM rendelet előírásainak megfelelően.

- 225 -


A házi feladat szerepe elsősorban az ismeretek begyakoroltatása, megértése és rögzítése szempontjából fontos. Súlyát döntően a tantárgy jellege és a szaktanár házi feladattal kapcsolatos céljai határozzák meg, az egyes tantárgyak sajátosságaival összefüggésben. Iskoláink nevelőtestületei azt az elvet vallják, hogy tanítványaink rendszeresen kapjanak házi feladatot. A házi feladat adásának alapelvei:

A feladatokat a tantervi követelményekhez, a tanulók leterheltségéhez és életkori sajátosságaihoz igazítjuk. Az órai munkára épüljenek a feladatok. Legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő. Adjon alkalmat a különböző jellegű tanulási technikák gyakorlására. Lehetőség szerint legyen differenciált, egyénre szabott. A pedagógus a házi feladatot mindig ellenőrizze és értékelje. A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza (piros pont, osztályzat, egyéb). Valamennyi pedagógus várja el, hogy az otthoni vagy napközis írásbeli feladatok megoldása rendezett, esztétikus formájú legyen. A szülők a nevelőktől tanácsot kérhetnek arra vonatkozóan, hogyan nyújtsanak segítséget gyermekük otthoni tanulásában.

A házi feladat, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés célja: • • • • • • • • • • •

a tanórán elsajátított ismeretek elmélyítése a tantárgyakhoz kapcsolódó képességek fejlesztése a tanulók feladat-megoldási- és kommunikációs készségének fejlesztése a tanulási motiváció erősítése a tantárgyi ismeretanyag bővítése önálló ismeretszerzés útján (internet-, könyvtárhasználat, multimédiás ismerethordozók, digitális tanulószoba) az önművelés igényének kialakítása a tanulói teljesítmény növelése a lassan haladó, gyenge tanulók felzárkóztatása a tanulási technikák elsajátítása és gyakorlása a pontosság, a kötelességtudat, a rendszeres önálló munkavégzés fejlesztése az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása

A házi feladat formái:

projektmunka, egyéni munka csoportos munka számolás, fogalmazvány, teszt munkafüzeti gyakorlatok szótanulás, memoriter tanulói kiselőadás házi dolgozat digitális bemutató rajzok, plakátok gyűjtőmunka, versenyfeladatok, rejtvények, kísérletek - 226 -


A házi feladat adásának korlátai, mennyiségének elvei: Rendszeresen adnak házi feladatot a pedagógusok. A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége feleljen meg az életkori sajátosságoknak és a tanulók egyéni képességeinek. (Optimális terhelést képviseljen.) A napközi illetve tanulószobai foglalkozás időtartama alatt legalább az írásbeli feladatok elvégezhetők legyenek. Ha a választott délutáni elfoglaltságok időpontja ütközik a napközis tanóra idejével, akkor a tanuló (a szülő írásos hozzájárulásával) nem a napköziben, hanem otthon készül fel a következő napra. A fogalmazások maximális hosszát az életkori sajátosságok figyelembevételével határozza meg a pedagógus. A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként is számon kérheti a nevelő. A kötelező olvasmányok ismertetésére és elolvasására az előző tanév végén, illetve a tanév elején is fel kell hívni a tanulók figyelmét. Csak olyan házi feladatot kapjanak a tanulók, amelynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök rendelkezésére állhatnak. A kutatómunkákra, a kiselőadásokra, memoriterekre való felkészülésre ezek jellegének megfelelő időtartamot kell biztosítani. A pénteken adott házi feladat nem minősül hétvégi feladatnak, ugyanis azt a gyermek a pénteki napon, illetve a napköziben megoldhatja. Ezen kívül hétvégére a többi napon szokásostól eltérő, más és több feladat nem adható. Az őszi -, téli -, tavaszi és nyári szünet idejére házi feladat nem adható.

11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A gyermekek harmonikus, egészséges fejlődéséhez a mentális képességeken túl a fizikai teherbíró képesség fejlesztése is alapvető fontosságú. A közoktatási törvény előírja, hogy az iskolában évente két alkalommal - ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során megállapíthatóak az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alap mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészség tekintetében hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános teherbíró képesség fejlesztésére, az elvárt szint elérésére, megtartására. Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai sajátosságait értjük, amelyet az állóképesség, az erő és a gyorsaság, valamint az ezekkel kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg.

- 227 -


Az erőnlét két legfőbb teljesítmény-meghatározó tényezője: a koordinációs és a kondicionális képességek: • A koordinációs képességek fejlesztése az ügyesség edzése. Fejlesztésével a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának a pontosságát javíthatjuk. • A kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség, hajlékonyság. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és állóképessége. A tanulók fizikai állapotának mérésére vonatkozó szabályok: -

A méréseket a testnevelést tanító pedagógus végzi el valamennyi tanulócsoportban. A teszteket évente kétszer (.általában október és április hónapban,) a megadott sorrendben kell elvégeztetni. - A mérések során ösztönözni kell a tanulókat a tesztek képességek szerinti pontos, gyors és egyenletes végrehajtásra. - A tanulók pihenjenek a tesztek között. - A feladatok azonos körülmények között, azonos eszközök felhasználásával végezzék el a tanulók. A tesztek eredményeit minden tanulónak az átlagteljesítményeket és az egyéni eredményeket összehasonlítva kell megadni. - Az adatokról vezetett nyilvántartást meg kell őrizni. - A tanuló teljesítményéről a szülőt tájékoztatni kell. A tanulók fizikai állapota felmérésének eredményeit az egyéni fejlődési ütemhez viszonyítjuk. A tanulók fizikai állapotának mérését a „Hungarofit” (4+1) motoros és általános fizikai teherbíró képességet mérő tesztjei alapján végezzük. A „Hungarofit” tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére fejlesztették ki. A motorikus próbarendszer méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket. A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Elemei: Cooper-teszt (12 perc futás)

Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) − Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. − Feladat: térdhajlítás — és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos élytartásba, előzetes lendületszerzés —‚ majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. − Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) − Maximális időtartam:lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. − Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). − Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg

- 228 -


−

kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erőállóképességének mérése) − Maximális időtartam: négy perc. − Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. − Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. − Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérése) − Maximális időtartam: négy perc. − Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. − Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. − Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

5-8. osztályban kibővítjük atlétikai mérésekkel: • kislabdadobás • távolugrás • magasugrás • 60 m-es futás • kétkezes tömött-labda dobás hátra fej felett A felsoroltakon kívül a tanulók gyorsaságát 30, illetve 60 méteres vágtafutással, a gyorsasági állóképességüket 400, illetve 800 méteres futás felmérésével végezzük. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás o órarend szerint szervezett tömegsport foglalkozások o a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő mozgásos foglalkozás - Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti három vagy kettő és fél kötelező testnevelés óra o órarend szerint szervezett tömegsport/ szakköri foglalkozások o a napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

- 229 -


A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében szervezzük meg. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport foglalkozások az éves munkatervekben foglalt program szerint valósulnak meg. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez - az őszi és a tavaszi időszakban: községi sportpálya, iskolai sportudvar, tornaterem, sportcsarnok, - a téli időszakban: tornaterem, sportcsarnok áll rendelkezésre. A tömegsport foglalkozások éves óraszámát a tantárgyfelosztás, idejét az órarend tartalmazza.

A gyógytestnevelés Gyógytestnevelés tevékenység A gyógytestnevelés során betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal.

A gyógytestnevelés célja © a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, © a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt gyermekek, tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék, stb.) eszközeivel. Kategóriák A szűrővizsgálatot és az I. II. III. kategóriába sorolt gyermekek, tanulók névjegyzékét az orvos készíti el – az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig (kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be) -, melyet továbbít a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órára történő beosztásnak a rendje a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 1. sz. melléklete alapján történik: «

I. kategória: a könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével, ha a tanuló egészségi állapota miatt a testnevelési órák gyakorlatait csak részben vagy egyáltalán nem tudja elvégezni, mert. hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van. A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető.

«

II/A kategória: az orvosi javaslat alapján, testnevelés órán is és gyógytestnevelésen is részt vesz, a félévi és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő állapítja meg.

- 230 -


«

II/B kategória: csak a gyógytestnevelés órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozáson, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat kell részére szervezni.. A félévi és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő állapítja meg.

«

III. kategória: fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé gyógytestnevelési órán való részvételét sem.

a

A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. Ha a könnyített, illetve a gyógytestnevelést pedagógiai szakszolgálat keretében biztosítják, a tanítási órák számát oly módon kell meghatározni, hogy a tanulók legalább az előzőekben. meghatározottak szerint részt vehessenek a tanórai foglalkozásokon. Ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. A Kt. 52. § (8) bekezdése alapján a gyógytestnevelésben részt vevő 16 tanulónként 1 gyógytestnevelési csoport alakítható, és – az iskola órakeretén felül - heti 3 óra áll rendelkezésre fejlesztésükre. Foglalkozási formák: • Csoportos óra : Lehetőleg azonos vagy hasonló mozgásállapotú, azonos intellektusú tanulókból kell szervezni, figyelembe véve az életkort és a nemek elkülönítését, különösen felső tagozaton és a szakiskolában; ha a személyi feltétele biztosított. • Egyéni óra: Azoknak a tanulóknak, akik mozgásukban gátoltak, mentálisan subnormalis alsó határ övezetébe sorolhatók, csoportban nem foglalkoztathatók eredményesen, biztosítva mindegyiküknek a visszahelyezés lehetőségét a számukra legmegfelelőbb csoportba. A gyógytestnevelési tevékenységet és a gyógytestnevelésben részt vevő tanulók értékelését a Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó gyógytestnevelői látják el intézményünkben.

12. Cigány kisebbségi oktatás - csak a sükösdi iskolában A sükösdi iskola tanulóinak 25 %- a magyar anyanyelvű roma származású tanuló, így nevelési-oktatási rendszerünk szerves részét képezi a cigány kisebbségi oktatás, melyet a 58/2002. (XI.29.) OM rendelettel módosított 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a „Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvei” figyelembe vételével szervezünk. Ez az oktatási forma biztosítja tanulóink számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. - 231 -


Csak roma tanulókból álló tanulócsoportokat nem szervezünk, és a jövőben sem kívánunk létrehozni. Szolgáltatásaink között választható tantárgyként kínáljuk a cigány népismeretet 1-4. évfolyamos, 5-6. évfolyamos és 7-8. évfolyamos csoportoknak. A cigány népismeret - 28/2000. OM rendelet 3. sz. melléklete: „A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás egyes tantárgyainak kerettantervei, továbbá a kisebbségi oktatás óratervei; Kerettantervek a cigány kisebbségi oktatáshoz” szerinti - oktatási programját - a multikulturális oktatás szabályzóit is figyelembe véve - a helyi tanterv melléklete tartalmazza. A kisebbségi önismeret fejlesztése minden osztályfőnök kiemelt feladata. A roma hagyományok és kulturális értékek megismerése a cigány népismeret tantárgy oktatásán kívül, egyéb tanórán kívüli foglalkozások keretében valósul meg. Emellett iskolai rendezvényeinken a többségi kultúra mellett megjelenítjük a roma hagyományokat is. Célunk, hogy minél alaposabban ismerjék meg saját népcsoportjuk eredetét, történelmét, tárgyi és szellemi kultúráját, hagyományait. Arra neveljük őket, hogy vállalják származásukat. Mindent megteszünk azért, hogy a tankötelezettségnek a többséghez tartozó társaikkal megegyezően tegyenek eleget. Minél többen nyerjenek felvételt, érettségit adó középiskolába, és ott eredményesen álljanak helyt. Készüljenek fel a permanens tanulás követelményeire. Ezen célok elérésének érdekében a cigány kisebbségi oktatásban résztvevő pedagógusaink szervezett továbbképzéseken készülnek fel e népcsoport sajátosságainak megismerésére, a roma gyerekek másságának kezelésére. A kiegészítő normatív támogatásból kompenzálható a többletfeladatok egy része, a hagyományőrző csoport működése, esetenként a táborozási hozzájárulás. Pályázati forrásból tovább bővítjük a könyvtárban található cigány irodalmat, segítjük a szabadidős tevékenységet, ezzel is biztosítva a roma és nem roma gyermekek együttnevelését, a másság elfogadásának képességét fejlesztve. Oktató-nevelő munkánkat a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve végezzük. A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának programja megtalálható a mellékletben.

13. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása Iskoláink vállalják a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet A közoktatási törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. A Kt 30. §-ának (7) bekezdése szerint: „Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.” - 232 -


Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. •

•

• •

•

•

Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak, egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team- munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.

Az SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása: •

•

•

•

•

Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A gyógypedagógus/ fejlesztő pedagógus meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a tanulókkal iskoláinkban. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

Intézményünk az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását látja el: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók: SNI A - 233 -


testi fogyatékos (enyhe fokban mozgáskorlátozott) tanulók érzékszervi fogyatékos (gyengénlátó, hallássérült, beszédfogyatékos) tanulók enyhén értelmi fogyatékos tanulók a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók: SNI B”

Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, fejlesztése egyéni adottságaik figyelembevételével kerettanterveink szerint; ha a tanulót állapota akadályozza a tananyag elsajátításában, akkor a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása irányelvei alapján, a 2/2005. (III.1.) OM rendelet 2. számú melléklete szerint valósul meg. A helyi tantervünkben a NAT 2007-ben foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanuló fejlődésének függvénye. A Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadóval kötött megállapodás értelmében gyógypedagógusaik látják el intézményünkben az SNI A tanulók fejlesztését és a fejlesztett tanulók értékelését. Az SNI B tanulók fejlesztését és értékelését helyben, fejlesztő pedagógusaink végzik.

A testi fogyatékos, (enyhe fokban) mozgáskorlátozott (enyhe fokban) tanulók Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátosságok: Magyar nyelv és irodalom • Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön a nagyobb hangsúly. Élő idegen nyelv • A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. • Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé. Matematika • Kiemelten szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek. • A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. Ember és társadalom • Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására. • Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket.

- 234 -


Ember a természetben. Földünk és környezetünk • Az embertani, egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését. • Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremti meg a tapasztalás lehetőségét. Művészetek • A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás a dramatikus interakció és az alkotás. • A felmentés bármely formája indokolatlan, minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes. Informatika • Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazásával történik. • Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetővé az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Életvitel és gyakorlati ismeretek • Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során. • A mozgásállapot alapján kitűzött célok határozzák meg az egyéni képességekhez igazodó feladatokat, az egyéni fejlődéshez szükséges eszközök alkalmazását, az önállóság elérését segítő praktikumok elsajátítását. • Az életminőség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést. Testnevelés és sport A műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak: Elemek • A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. • A fizikoterápia módszerei és eljárásai. • Korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása. • Hidroterápia és egyéb terápiás eljárások. • A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülés-specifikusan adaptált formái. • Adaptált sportfoglalkozások. • A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása. Feladatok • A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. • A mozgásszerv-rendszer optimális működőképességének biztosítása. • Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése. • A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása. - 235 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. • • •

A reális mozgásos én-tudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés. Tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül. A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt.

A gyengénlátó tanulók Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátosságok: Magyar nyelv és irodalom • A gyengénlátásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon magasabb óraszám biztosítása javasolt. • Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabb művek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. • Az olvasási tempót érintő követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele. • Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít. Élő idegen nyelv • Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza. Ennek érdekében kiemelten fontos a mindennapokban előforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetővé tevő (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában) tartalmak beépítése a helyi tantervbe. Matematika • A tanítás során használt eszközök, és a követelmények meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat: - szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális (adaptált) eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.); - a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából szükséges engedményeket tenni. Ember és társadalom • a gyengénlátó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és tudja, hogyan élhet jogaival; • ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit. Ember a természetben • A teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan). • A tananyagba szükséges beépíteni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre. • A követelmények tekintetében - a balesetek elkerülése érdekében - a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség.

- 236 -


Földünk és környezetünk • A tartalom feldolgozása során biztosítani kell a gyengénlátók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). • A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók által használt eszközzel kell eleget tenni. Művészetek • A gyengénlátó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása. Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. Vizuális kultúra • A síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre (mintázás, makett, agyagozás stb.) helyeződik. • Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez. • A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni. Informatika • A gépírás (billentyűzet) tanításának szerepe a gyengénlátó tanuló esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthesse el. • A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermek tanuljon meg ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetőség szerint ismerje a hangos könyvtárat és igénybevételét. Életvitel és gyakorlati ismeretek • A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. • A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengénlátó tanulók mindennapi életvezetéséhez mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat. Testnevelés és sport • A gyengénlátó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A helyi tanterv a testnevelés NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatai közül tartalmazza a nem ellenjavalltakat, valamint a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tartalmakat, beépítve a gyógytestnevelési eljárásokat. A speciális tartalmak kialakításánál figyelemmel kell lenni: - a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, - a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira.

- 237 -

Sükösd-Érsekcsanád Általános Művelődési Központ Pedagógiai - Művelődési Programja 2010. •

•

A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével. Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás).

A hallássérült (nagyothalló) tanulók Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátosságok: Magyar nyelv és irodalom • A műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés is történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért. • Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló tanulók szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. Élő idegen nyelv • A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni. Művészetek • A műveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. A Dráma és a tánc sokoldalú személyiségfejlesztő lehetőségeinek kiaknázása a rehabilitációs célok megvalósításához is hozzájárul.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásához a budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat tantervét adaptáltuk, amelyet mellékletként csatoltunk. A tantárgyak neve és a tananyag az osztálynaplóban kerül beírásra. A tanulók étékelését a tantervben megfogalmazott elvek alapján hajtjuk végre. Az értékelő naplót a tanterv tantárgyainak elnevezése szerint átírjuk, ez alapján állítjuk ki a félévi és év végi bizonyítványt.

- 238 -


A beszédfogyatékos tanulók Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátosságok: Magyar nyelv és irodalom • A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. • A beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. - olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában. Élő idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani.

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk.

Az SNI tanulók oktatásának irányelvei: • • • • • • • •

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni fejlesztési tervet készítünk. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit. Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben. - 239 -


•

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

14. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése A 1993.évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§ (1) bekezdésének 14. pontja alapján hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, feltéve, hogy a szülő a gyermek, a tanuló után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Továbbá az a gyermek, tanuló, akit tartós nevelésbe vettek, A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/E § (1) bekezdése szerint integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt képesség - kibontakoztató felkészítésben. Ki vesz részt képesség-kibontakoztató felkészítésben? Előző rendelet 39/D § (1) pontja határozza meg, hogy az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. Az (5) pont szerint pedig ebben a képzésben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vehetnek részt, (megfogalmazása fent). A (6) pont alapján az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. Az integrációs felkészítésen a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését értjük. Iskoláink egyik feladata. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gondjainak, problémáinak megoldása és a tanulások alapvető feladatainak a megteremtése és segítése. Szocializálásuk, továbbtanulásuk elősegítése a hatékony tanórai foglalkoztatás mellett – csak többletszolgáltatások nyújtásával lehetséges. Az integrációs pedagógiai rendszer lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, mely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére.

- 240 -


Az IPR nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tartalmakat, tantervet, tankönyveket, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. Nem lehet máról holnapra érvényesíteni a minőségi integrációs oktatás kritériumait. Kiindulási alapként ehhez az alábbiakat jelöltük meg. Mindezek az elemek a már létező, gyakorlatban működő programelemek hatékonyságát fokozzák, azokat egészítik ki.

1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok

Programok, programelemek

Tevékenység, feladat

Önálló tanulást segítőfejlesztés Kreatív tevékenységére épülő foglalkozások, kommunikációs képességeket fejlesztő programok, közösségfejlesztő, közösségépítő programok működtetése, a programelemek fejlesztése

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Szociális kompetenciák fejlesztése

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái 5. Kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 6. Multikulturális tartalmak 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Szakkörök folyamatos, rendszeres tevékenysége Projektmódszer működtetésének megtanulása, tervek kidolgozása Problémamegoldó fórumok lebonyolítása folyamatos kapcsolattartás rendje, módszerei, ötletmix, tapasztalatcserék Törekvés a szöveges értékelés szempontrendszerének egységesítésére Multikulturális tartalmak folyamatos megjelenítése a különböző tantárgyakban Pályaorientáció folyamatossága alsó tagozattól a 8. osztályig.

Az iskolai integrációs programunk a következő elemeket tartalmazza: I.

Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 3. Együttműködések-partnerségi kapcsolatok kiépítése

II.

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok szabadidős tevékenységek 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek 4. Műhelymunka-a tanári együttműködés formái 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei 6. Multikulturális tartalmak - 241 -


7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása III.

Elvárható eredmények

A Sükösd-Érsekcsanád ÁMK Általános Iskoláinak részletes Integrációs programjai és stratégiai tervei a www.sukosdcsanad-amk.hu honlapon és az iskola dokumentumai között megtalálhatók.

SÜKÖSD-ÉRSEKCSANÁD ÁMK KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA Az ÁMK azzal a céllal szerveződött, hogy az oktatáson túl - nemcsak a fiatalkorúak számára támogassa a helyi lakosság kulturális és művelődési igényeit, ezáltal hozzájáruljon az intézményhasználók életminőségének fejlesztéséhez, a község kulturális életének színesítéséhez. ÁMK kereteken belül minden, a községekben szerveződő társaság részére szeretnénk a lehetőséget és a feltételeket biztosítani működésükhöz, ha azok a községek kulturális életének fejlesztéséhez, kiteljesedéséhez járulnak hozzá. Az Általános Művelődési Központ fő céljának tekinti az alapfeladatok ellátásán túl:

a települések hagyományainak megismerését és megismertetését,

- 242 -


a kisebbségi kultúrák megőrzését, továbbadását, a művelődési kezdeményezések segítését, az intézmények és csoportok kapcsolatainak gazdagítását és az együttműködések ösztönzését, a település közösségi értékeinek közismertté tételét a szabadidő kulturális célú eltöltését.

A közös célok megvalósításának színterei:

öntevékeny, önképző tanfolyamok egyesületek, amatőr művészeti csoportok kiállítások, bemutatók, találkozók klubok színházi előadások ünnepélyek, megemlékezések kirándulások, táborok.

Működő programok: o o o o o o o

Szakkörök (térítésmentesen működnek) Tanfolyamok (díjfizetés ellenében látogathatók) Klubok (saját szabályzatuk alapján működnek) Danubia Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Tagozata Gyűjtők klubja Népdalkör Helytörténeti Szervezet

Az Általános Művelődési Központ intézményegységei törekednek a folyamatos együttműködésre. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztési lehetőségek - pl. pályázatok, alapítványok működtetése - kihasználására. A mindennapos munkakapcsolat és az ÁMK Tanács működése a célok megvalósításának fontos feltétele. I. Az ÁMK könyvtára Az Általános Művelődési Központ Könyvtára mindkét településen ellátja a községi könyvtári feladatokat, valamint az iskolai könyvtári feladatokat. 1. A könyvtár küldetésnyilatkozata Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információkat és elképzeléseket, gondolatokat közvetít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverezi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé teszi azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.

2. Az iskolai könyvtár célja

- 243 -


Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak, hozzáférjenek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz.

3. A könyvtár feladatai • • • • • • • • • •

A pedagógiai program megvalósításához szükséges dokumentációs háttér biztosítása, fejlesztése és gondozása. A könyvtári gyűjteményt feldolgozva, feltárva hozzáférhetővé teszi a használók – egyén és csoport – számára. Segíti a könyvtárhasználat képzést. Együttműködik a nevelőtestülettel a tanulási és önművelési szokások kialakításában. Elősegíti az olvasási szokások fejlesztését. Tevékenységszervezésben vesz részt (vetélkedők, játékok, aktuális évfordulók) Segítséget nyújt a pedagógusoknak a szakórák feltételeinek megteremtésében. Nyilvántartja, kölcsönzi a könyvtár anyagát. Biztosítja a helyben nem elérhető, de az oktatáshoz-neveléshez szükséges dokumentumokat is könyvtárközi kölcsönzés útján. Nyilvántartja és biztosítja a tanulók számára a tartós tankönyveket.

4. Az együttműködés területei a. b. c. d. e. f. g. -

könyvtári szakórák: az informatika tantárgy tantervébe beépítve az informatika szaktanárral történt előzetes egyeztetés után könyvtárhasználati órák: a tantárgyak tanterveibe beépítve a szaktanárral történt előzetes egyeztetés alapján vetélkedők, játékok szervezése: éves munkatervben meghatározva ünnepi megemlékezések: éves munkatervben meghatározva könyvtárközi kölcsönzés tartós tankönyvek biztosítása: tanév elején nyilvántartással vezetve tanév végén a nyilvántartás alapján tanulást segítő könyvek, kézikönyvek pedagógusok számara történő biztosítása: tanév folyamán folyamatosan

5. A könyvtár külső kapcsolatai: - kapcsolat országos szervekkel (Könyvtári Intézet, Országos Széchenyi Könyvtár, Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, Szirén Országos Adatbázis); - kapcsolat megyei szervekkel (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára, más megyei könyvtárak főként az ODR-en keresztül); - kapcsolat városi könyvtárakkal (elsősorban a bajai Ady Endre Városi Könyvtár); - 244 -


- kapcsolat más, települési, községi könyvtárakkal; - kapcsolat helyi kisebbségi szervezettel (Cigány Kisebbségi Önkormányzat helyi szervezete); - kapcsolat más helyi iskolákkal és iskolai könyvtárakkal; - kapcsolat a helyi óvodával; - kapcsolat a helyi lakossággal és a különféle lakossági szerveződésekkel.

6. Sikerkritériumok: Évfolyamonként legalább a tanulók 50 %-a használja a könyvtár anyagát. A 8. évfolyam végére a tanulók tudjanak tájékozódni a könyvtári anyagok között, tudjanak információkat keresni és feldolgozni. Szerezzenek jártasságot az információhordozók különféle forrásainak keresésében. Valamennyi pedagógus rendszeresen használja a könyvtár anyagát a tanórák megszervezésében, előkészítésében és lebonyolításában. Tantárgyanként tanévenként legalább egy könyvtári óra megtartására kerüljön sor (tanmenetekbe beépítve). Segítse a településen élő tanköteles középiskolások könyvtári ellátását. Biztosítsa a települések lakóinak önképzési és szórakoztatási igényeit.

7. Az iskolai könyvtár speciális szerepe Feladatai: Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival az iskolai oktató-nevelő munka eszköztára (a normatíva felett jelentkező igények kielégítését a községi könyvtár vállalja fel). Biztosítja az iskola pedagógiai programja alapján a tanítástanulás folyamatában jelentkező szaktanári, tanulói igények kielégítését és a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát.

Alapfeladatai: - Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. - Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. - Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása, az önálló ismeretszerzésre való nevelés. - Könyvtárhasználatra épülő tanórai foglalkozások tartása. - Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. - Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Kiegészítő feladatai: - Tanórán kívüli könyvtárhasználatra épülő foglalkozások tartása, könyvtári programok szervezése (pl. író-olvasó találkozó, vetélkedő, szakkör, ismeretterjesztő előadások stb.) - Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. - Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól. - Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.

- 245 -


8. A könyvár állományának alakítása Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai programjának és a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A könyvtáros tanár az állomány alakításában figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, a tanulók javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait. Gyarapítás A könyvtári állomány fejlesztése a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től, valamint a községi könyvtár készpénzes személyes vásárlással történik Az iskolai könyvtár elsősorban a Szathmáry Kereskedőháztól szerzi be a szükséges dokumentumokat. A beszerzés formái: - vétel - ajándék - csere Apasztás A gyűjteményszervezés fontos része a tervszerű, folyamatos dokumentum-kivonás, amely az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Okai: - tervszerű állomány apasztás (avulás, fölöslegessé válás) - természetes elhasználódás - hiány

9. A könyvtár állománya, az állomány elhelyezése, tagolása, letétek A sükösdi községi könyvtár mintegy 19500, az iskolai könyvtár 6000 könyvtári egységgel rendelkezik. Az érsekcsanádi községi könyvtár állománya körülbelül 8000, az iskolai könyvtáré 3000 könyvtári egység. Ennek döntő többsége könyv, a fennmaradó rész folyóirat, audiovizuális és számítógépes dokumentum. Olvasótermében TV, video, DVD lejátszó, UPC (Érsekcsanádon) található A könyvtári adminisztrációs munkát 1 db számítógép, szkenner, nyomtató segíti. Az állományrészek tagolása, elhelyezése a használói igényekhez igazodik: - Könyvállomány: kézikönyvtár, ismeretközlő irodalom, szépirodalom, ebből kiemelve a mese és a gyermekirodalom. - Folyóiratok - Audiovizuális és számítógépes dokumentumok (hangkazetta, videó, CD, CD-ROM) A kölcsönzési dokumentumok raktári rendje a következő: - a szépirodalmi állományrész szerzői betűrendben, - az ismeretközlő irodalom ETO szerinti szakrendben, s ezen belül szerzői betűrendben. Az állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátania. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

- 246 -


10. A könyvtár szolgáltatásai, használói köre, a könyvtárhasználat módja Könyvtárunk nyilvános könyvtár. Szolgáltatásait igénybe vehetik az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint a falu lakossága. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan az iskolai könyvtár esetében, a községi könyvtárban viszont 16 év felett 200, illetve 300 Ft + áfa. A könyvtári tagságot tanévenként kell megújítani. A könyvár nyitva tartása biztosítja a szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférést. A könyvtárhasználat módjai: - helyben használat - kölcsönzés - csoportos használat. Helyben használat A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskola, szakmai feltételeit (eligazodás az információhordozók között, ezek kezelése, technikai eszközök használata) könyvtáros tanár biztosítja. Az iskolai és a községi könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók a kézikönyvek (lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek stb.), kölcsönzésük legfeljebb 1 munkanap lehet (hétvégén tehát a pénteken kivitt dokumentumot hétfőre vissza kell szolgáltatnia az olvasónak). Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával és a megfelelő adminisztráció lebonyolításával szabad kivinni. - A kölcsönzéseket a könyvtáros tartja nyilván. A nyilvántartás formája: kártyás, tasakos. Kölcsönözni csak személyesen lehet. A könyvtári állomány teljes körű számítógépes katalogizálása után bevezetésre fog kerülni a számítógépes kölcsönzés, mely jelentősen meg fogja könnyíteni egyrészt a kölcsönzési adminisztrációt, másrészt a könyvtári állományok hollétének nyomon követését (csak a községi könyvtárban megfelelő hozzá a program). - A dokumentumok egységesen 4 hétre kölcsönözhetők, mely kölcsönzési idő egyszer hosszabbítható. Kivételt képeznek az iskola pedagógusai, akik tankönyveket egy tanévre, míg más szakirodalmat 3 hónapra kölcsönözhetnek ki a könyvtárból. Tartós tankönyveket többnyire egy tanévre kölcsönözhetnek a tanulók, az atlaszokat és más, több évre szóló tankönyveket viszont a használat befejezéséig. - A tanulók három, a felnőtt olvasók öt könyvet kölcsönözhetnek - kivételt képeznek az iskola pedagógusai, akiknél nincsen számbeli korlátozás. - A késedelmes olvasókat a könyvtáros felszólítja, illetve figyelmezteti azokat, akiknek lejár a kölcsönzése. - Az elveszített vagy erősen megrongálódott dokumentumokat az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy forgalmi áron megtéríteni. Csoportos könyv- és könyvtárhasználat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére szakórák, foglalkozások tarthatók a könyvtárban a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők irányításával. - A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

- 247 -


-

A könyvtárhasználati foglalkozásokat a könyvtáros, míg a könyvtárban tartott órákat a szaktanárok vezetik. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a szakórák, foglalkozások megtartásához.

Egyéb szolgáltatások - Információszolgáltatás: az iskolai könyvtár tájékoztató szolgálata keretében információszolgáltatást nyújt a tanítás-tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához. Alapja a gyűjtemény dokumentumai, a könyvtár adatbázisa és más könyvtárak adatbázisa az Interneten keresztül. - Témafigyelés. - Irodalomkutatás. - Másolatszolgáltatás.

II. A közművelődést biztosító Művelődési Ház l . A közművelődés kiemelt céljai • • •

• • • • •

A közösségi művelődéshez méltó esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása a lakosság élet és munka képességének növelése, Az iskolai képzést kiegészítő képességfejlesztő lehetőségek biztosítása a humán erőforrás fejlesztése A település hagyományainak ápolása, helytörténeti honismerete mozgalom fejlesztése népművészeti hagyományőrző közösségek életre hívása, működtetése, a lokálpatriotizmus a gazdatudat, a helyi értékek védelmének erősítése, a település- környezetvédő, természetbarát közösségek szervezése, támogatása, helyi alapítványok létrehozása. Az etnikai, a kisebbségi kultúra értékeinek megismerése, gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak gondozása, fejlesztése. Az ifjúság kulturális életének fejlesztése, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskorú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatása, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása. Az élet minőségének, az ünnep örömeinek gazdagítása. Amatőr művészeti körök, műhelyek létesítése, segítése, a rekreáció vonzó lehetőségeinek megteremtése, szórakozási és közösségi igényekhez lehetőség biztosítása. A civil közösségek együttműködésének ösztönzése, szociális akciók fogadása, gondozása. A település közösségi érdekeinek közismerté tétele, találkozók, bemutatók, kiállítások rendezése, kapcsolat a testvérközségek kulturális intézményeivel, egyesületeivel, a kulturális turizmus támogatása.

2. A közművelődési feladatok meghatározása a) Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése: - a helyi lakosság élet- és munkaképességének növelése érdekében vállalkozó, szövő, kosárfonó, és egyéb képzési lehetőség biztosítása, közhasznú szabó-varró, sütő-főző, stb., praktikus tanfolyam, bemutató, akció szervezése, - az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek közül angol, német nyelvi, számítástechnikai, esetleg más képességfejlesztő tanfolyam szervezése,

- 248 -


- mentális kultúrák, önismeretet fejlesztő alkalom, tanfolyam, tábor szervezése, bemutatók, fórumok kínálata, környezetvédő közösség életre hívása, népszerűsítése, b) A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása - a település, a régió természeti, környezeti, kulturális közösségi értékeinek közismertté tétele a helyi tudás, lokálpatriotizmus, a gazdatudat, erősítése érdekében, helyi ünnepi alkalmak biztosítása, műsorok, bemutatók, találkozók, vetélkedők szervezése, - a közösségi emlékezet gazdagításához a kulturális élet eseményeiről dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, kiemelkedő személyiségei, tevékenységének méltatása, szerepük növelése. c) Az egyetemes a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra étékeinek megismerése, megértés, a befogadás elősegítése; az ünnepek kultúrájának gondozása. Művelődési alkalmak biztosítása a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez, a nemzeti, a kisebbségi, ökológiai kultúra értékei megismerésének biztosítása, előadások, művészi kiállítások filmklubok, szervez, - népdal, néptánc, hímző, egyéb tárgyalkotó közösség életre hívása, működtetése, találkozók rendezése, - a nemzeti, kisebbségi és a helyi ünnepek, évfordulók, a világi és az egyházi hagyományos ünnepek közismertté tétele, - a helyi, kulturális turizmus tudatosságának ösztönzése a helyi, regionális kulturális turizmus lehetőségeinek felkutatása. d) Az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása: - amatőr művészeti csoportok, körök, alkotó műhelyek, kézműves tevékenységek szervezése, irodalmi olvasó-önképző körök kínálata, - a népművészet hagyományos tevékenységeinek gyakorlásához ének, zene, táncegyüttesek szervezése, működtetése, - a kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele, fejlődésük szakmai támogatásának biztosítása, - ismeret- és készségfejlesztéshez gyűjtő, fotókör szervezése, az országos szervezetekkel kapcsolataik építése, alapítványok életre hívása, az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel segítése. e) A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése: - a település különböző életkorú civil közösségek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása, településvédő, szépítő, környezet-, érdekvédő körök, egyesületek összefogása, számukra bemutató estek, közös akciók szervezése. - szolidáris akciók fogadása, gondozása, - a különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak kimunkálása, támogatása, - az ifjúság érdekérvényesítési, önigazgatási művelődési kezdeményezéseinek gondozása, intézményi segítése; - a helyi együttműködésekhez, szolidáris szándékokhoz a közművelődési intézmény, a közösségi szintér ingyenes lehetőség biztosítása. f) A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése:

- 249 -


- a közművelődés és helyi művészeti élet mecénásaival együttműködés kialakítása, - kapcsolat építése a közművelődés megyei, országos szervezeteivel, a határon túli magyarság művelődési közösségeivel, a kisebbség anyaországával, nyelvi nemzetével, a testvértelepülések kulturális intézményeivel, egyesületeivel. g)A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételek biztosítása: - a közművelődési intézményben, a közösségi színtérben, közösségi művelődéshez, alkotó tevékenységhez, a rekreációhoz, a célnak megfelelő, esztétikus, célszerű környezet és infrastruktúra, valamint az adott tevékenységet segítő szakember biztosítása, h) Egyéb művelődési lehetőségek biztosítása: - a közművelődési intézmény közösségi színterében segíteni kell a különböző művészeti ágak, a hazai, külföldi kulturális események, műemlékek, múzeumok, színházi előadások információkínálatát, - a lakossági hirdetésekhez teret kell biztosítani, jeles napokon, esetleg rendezvényekhez kapcsoltan aktuális börzék, ajándékvásárok, sokadalmak szervezése, - fénymásolás és egyéb sokszorosítási lehetőség kínálata, számítógép, adatbázis, Internet használati lehetőség biztosítása. 3. Az együttműködés területei -

megemlékezések, ünnepségek helyszínének biztosítása vetélkedők, versenyek megszervezéséhez háttér (helyszín, szervezés stb.) biztosítása vetélkedők, versenyek szervezése továbbképzések, konzultációk helyszínének biztosítása Ifjúsági Klub működtetése egyesületek pályázatírás

- 250 -


MELLÉKLETEK CD-n illetve a www.sukosdcsanad-amk.hu és a www.educatio.hu honlapon

1. sz. Helyi tanterv: tantárgyi helyi tantervek 2. sz. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása 3. sz. Egészséges életmód modul 1. és 5. évfolyam 4. sz. Intézményi innovációk 5. sz. Jó gyakorlatok 6. sz. Informatikai stratégia -

Sükösd

-

Érsekcsanád

- 251 -


A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az ÁMK 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai-művelődési program alapján. 2. A pedagógiai-művelődési programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától került bevezetésre valamennyi évfolyamon. II. A pedagógiai-művelődési program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai-művelődési programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. Indokolt esetben a nevelőtestület elvégzi pedagógiai-művelődési program felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén kezdeményezi a módosítását. III. A pedagógiai-művelődési program módosítása 1. A pedagógiai-művelődési program módosítására javaslatot tehet: -

az intézmény igazgatója a nevelőtestület többsége a szülői munkaközösség az intézmény fenntartója a diák-önkormányzatok képviselői

2. A pedagógiai-művelődési program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. IV. A pedagógiai-művelődési program nyilvánosságra hozatala 1. Az ÁMK pedagógiai-művelődési programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az alábbiak szerint: - az ÁMK fenntartójánál - az ÁMK irattárában - az ÁMK könyvtárában - az ÁMK nevelői szobájában - az ÁMK igazgatójánál - az ÁMK intézményegységeinek vezetőinél - az ÁMK honlapján.

- 252 -


A PEDAGÓGIAI –MŰVELŐDÉSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai-művelődési programot az ………….év………..hó……..napján tartott ülésükön javasolták.

iskolai diákönkormányzatok véleményezték és elfogadásra

Kelt: …………………………………..

..…………………………………..

sükösdi iskolai diákönkormányzat vezetője

érsekcsanádi iskolai diákönkormányzat vezetője

2. A pedagógiai-művelődési programot a szülői munkaközösségek iskolai vezetőségei a ……….év………hó …………napján tartott ülésükön véleményezték és elfogadásra javasolták. Kelt: …………………………….. sükösdi óvodai szülői munkaközösség elnöke ……………………………… sükösdi iskolai szülői munkaközösség elnöke

………………………………… érsekcsanádi óvodai szülői munkaközösség elnöke ………………………………….. érsekcsanádi iskolai szülői munkaközösség elnöke

3. A pedagógiai-művelődési programot a nevelőtestületek ……….év…………hó………………napján tartott ülésükön elfogadták. Kelt: ………………………………… Óvodai intézményegység-vezető

………………………………… ÁMK igazgató

………………………………… Tagintézmény-vezető ………………………………… Tagintézmény-vezető 4. A Sükösd-Érsekcsanád Sükösd – Érsekcsanád Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa …………év…………..hó………….napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ....…………………………… Társulás Tanács elnöke - 253 -

a

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents