Pedagógiai-művelődési program. 1. Közös rendelkezések

Pedagógiai-művelődési program Oladi Általános Művelődési Központ OM azonosító: 200897

1. Közös rendelkezések

Szombathely 2007.

Pedagógiai-művelődési program – Oladi ÁMK 1. Közös rendelkezések

Tartalom KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

3

Általános rendelkezések Az intézmény legfontosabb adatai Intézményegységek és telephelyek

3 4 4

Helyzetelemzés Az általános művelődési központ alapítása Az általános művelődési központ mint intézménytípus Az általános iskola hagyományai A szakképző iskola hagyományai A művelődési központ hagyományai SWOT analízis A közeljövő kihívásai

5 5 6 7 8 9 11 13

Nevelési Program Küldetésnyilatkozat Jövőkép Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei Az iskolában folyó nevelő, oktató munka céljai A célokhoz kapcsolódó feladatok, eszközök, módszerek, eljárások A képzés szerkezete A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

14 14 14 15 17 19 21 29 29 30 30 31 31 32 32

Művelődési program Közművelődési feladatok A művelődési ház programkínálata Könyvtári feladatok ellátása

33 34 35 38

Külső partnerek

42

Minőségbiztosítás

43

Ellenőrzési és értékelési rendszer

44

Feltételek Gazdálkodás

44 45

2


Közös rendelkezések Általános rendelkezések A Közoktatási törvény 44. § (1) alapján a nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. Az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell készíteni, melynek „biztosítania kell a közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti megvalósítását”. [45. § (4)] Az Oladi Általános Művelődési Központ többcélú intézmény. Szakmailag önálló intézményegységei közül az Oladi ÁMK  Simon István Utcai Általános Iskolája és  Teleki Blanka Szakképző Iskolája saját pedagógiai program és helyi tanterv alapján dolgozik, amely az Oladi ÁMK Pedagógiai és Művelődési Programjának részét képezi. A Pedagógiai Művelődési Program közös rendelkezései azon területekkel foglalkoznak, amelyek a közös munka kereteit adják, illetve tartalmazza az Oladi ÁMK művelődési programját, amely elsősorban a Művelődési Központ és Könyvtár (Savaria Ifjúsági Centrum) szakmai tevékenységét határozza meg. A programok és a törvényi tartalom megfelelőségét az alábbi táblázat szemlélteti: A Közoktatási törvényben előírt tartalmak Helyzetelemzés Nevelési Program Küldetésnyilatkozat Jövőkép Értékrend Az iskolában folyó nevelő, oktató munka  alapelvei  céljai  feladatai  eszközei  módszerei, eljárásai Képzési struktúra A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Hol található?1 PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP, IMIP PMP PMP PMP PMP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP

1

Rövidítések magyarázata: IPP = Iskolák Pedagógiai programjai. PMP = Pedagógiai Művelődési Program. IMIP = Intézményi Minőségirányítási Program

3


A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Az intézmény egészségnevelési programja Az intézmény környezeti nevelési programja. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Művelődési program Helyi tanterv

PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP PMP, IPP IPP IPP IPP IPP IPP IPP PMP IPP

Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény neve: Oladi Általános Művelődési Központ Rövidített elnevezés: Oladi ÁMK Az intézmény székhelye: 9700 Szombathely, Simon István u. 2-6. Az intézmény alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata OM azonosítója: 200897 Az intézmény önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény képviseletére jogosult az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó. Az alapítás időpontja: 2007. augusztus 1. Az alapító okirat száma: 132/2007. (III.29.) Intézményegységek és telephelyek Oladi ÁMK Simon István utcai Általános Iskolája (a továbbiakban: Általános Iskola) 9700 Szombathely, Simon István u. 6. Oladi ÁMK Művelődési Háza és Könyvtára – Savaria Ifjúsági Centrum (a továbbiakban: Művelődési Központ) 9700 Szombathely, Simon István u. 4.

4


Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolája (a továbbiakban: Szakképző Iskola) 9700 Szombathely, Simon István u. 2. Telephelye: Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakképző Iskolája – Tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) 9700 Szombathely, 11-es Huszár út 147.

Helyzetelemzés Az általános művelődési központ alapítása Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 59/2007. (II. 22.) sz. határozat 15. pontjában úgy rendelkezett, hogy „a Teleki Blanka Szakképző Iskolát, az Oladi Művelődési Központot, és a Simon István utcai Általános Iskolát 2007. július 31. napjával, mint önálló intézményt megszünteti, és jogutód intézményként 2007. augusztus 1. napi hatállyal létrehozza az Oladi Általános Művelődési Központot”. Az összevonás következtében a 2007/2008. művelődési évben 590 középiskolai, 387 általános iskolai tanuló, a részmunkaidőben foglalkoztatottakkal együtt 121 intézményi dolgozó kezdte meg munkáját. A szakalkalmazottak létszáma a három intézményegységben: 71 fő. A döntés része volt a város oktatási intézményrendszerének átszervezéséről szóló átfogó önkormányzati intézkedéssorozatnak. Mivel az integráció gondolata már a korábbi években is felvetődött, a három intézménynek volt módja stratégiát alkotni és felkészülni az átszervezéssel járó változásokra. Az Oladi Általános Művelődési Központ alapító okiratát a Közgyűlés 2007. márciusi ülésén fogadta el. A dokumentum megnevezi és elkülöníti az ÁMK intézményegységeit: 1. Oladi Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Szakképző Iskolája 2. Oladi Általános Művelődési Központ Művelődési Háza és Könyvtára – Savaria Ifjúsági Centrum 3. Oladi Általános Művelődési Központ Simon István Utcai Általános Iskolája A Simon István utcai székhely mellett további telephelyként jelöli meg az Alapító okirat a szakképző iskolához tartozó, a 11-es Huszár út 147. alatt működő tanműhelyt. Az új intézmény tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódik a korábban önálló intézmények által végzett feladatokhoz. Kapacitása és tevékenységi köre – a kollégiumi ellátás megszüntetésének kivételével – lényegében azonos a három önálló intézmény feladatrendszerével, így az új szervezeti forma lehetővé teszi, hogy az intézményegységek szintjén a működés folyamatossága ne sérüljön, és az intézményegységek szakmai önállósága megmaradjon.

5


Az általános művelődési központ mint intézménytípus Az általános művelődési központ mint intézménytípus – bizonyos megszorításokkal - az 1993. évi LXXIX. törvény (Közoktatási törvény) hatálya alá tartozik. Ennek fogalmát a többcélú oktatási intézmények körében a 33. § (5) bekezdés így határozza meg: „Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyetegyet ellát.” Az Oladi ÁMK-t egy általános és egy szakképző iskola mellett egy közművelődési egység alkotja. Az ámk-kat programszerűen a 80-as években hozták létre. Kialakulását újszerű építészeti elgondolások, a költséghatékonysági szempontok és az oktatási-nevelési feladatok kiterjesztésének szándéka mozdította elő. Ez utóbbi törekvés azt a célt jelentette, hogy a nevelés és a művelődés hatásrendszere lépjen túl az iskolán, ma úgy mondanánk, az élethosszig tartó tanulás feltételeit kívánták megteremteni már akkoriban is. Az integrált működéstől azt is várták, hogy a közművelődési tevékenység megtermékenyíti, nyitottabbá teszi az oktatást. A kezdeti lelkesedés fázisa után ez az intézménytípus szakmai berkekben időnként viták kereszttűzében áll. Vannak elkötelezett hívei, de bírálói is. Látni kell azonban, hogy a létező ámk-k rendkívül különbözőek. Sok helyen az elmúlt évtized racionalizálási folyamataiban pusztán költségvetési szempontok alapján jöttek létre kiérlelt szakmai koncepció híján. Ugyanakkor számtalan példa mutatja, hogy az ámk-k az oktatási és közművelődési kísérleteknek, a szakmai innovációnak, a nyitottabb iskolák megteremtésének, az iskola falain túlmutató nevelési hatásmechanizmusok kialakításának ideális terepei lehetnek. A Közoktatási törvény is támogatja, ösztönzi az intézményközi együttműködések és az egységes iskolák mellett az általános művelődési központok létrejöttét is.2 Az Oladi ÁMK három önálló intézményből jött létre. A legszembetűnőbb változást a korábbi struktúrához és intézményi működéshez képest a gazdasági, szervezeti és vezetési integráció jelenti, ugyanakkor az átalakulással új helyzet teremtődött: az innovatív cselekvés lehetősége érkezett el egy egységes iskolacentrum létrehozásához. Ebben az egységben a nevelés, az oktatás, a kultúra, mint átfogó művelődés potenciálisan jelenik meg, kiegészítve egy sportcentrum létrehozásával, a lakótelepen és az északi városrészen élők - kiemelten az ifjúság kiszolgálására. Az integráció révén lehetővé válik az iskolákban a tanulási út 12-15 évfolyamra szóló megtervezése, a technikai és informatikai eszközökben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása, az oktatási és közművelődési tevékenységek egymást erősítő közelítése, az intézményesített együttműködésben rejlő új lehetőségek kihasználása. A gazdálkodás integrálásából származó megtakarítás költséghatékonyabb - ezáltal biztonságosabb, kiszámíthatóbb - működést tesz lehetővé.

2

A Közoktatási törvény 95. § (1) m pontja alapján az oktatásért felelős miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata az új pedagógiai módszerek, megoldások, szervezeti formák - így különösen: óvoda-iskola, egységes iskola, általános művelődési központ, projektoktatás, iskolaotthonos oktatás, hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozása (tanoda), erdei iskola - kidolgoztatása, elterjedésének támogatása.

6


Az általános iskola hagyományai A Simon István Utcai Általános Iskola 1987-ben kezdte meg működését a fiatal lakótelepen. Az intézmény jogelődje az Oladi Általános Iskola volt. Mint általában a falusi iskolák, a templom mellett a település legfontosabb intézményének számított. Helyi jelentősége Oladnak Szombathelyhez csatolása után sem csökkent. A lakótelep építése változást hozott a városrész életében, a régi iskola elhelyezkedése és befogadóképessége már nem biztosíthatta a megnövekedett igények kielégítését. Szükség volt egy nagyobb, korszerűbb, a fiatal családokhoz közelebb fekvő intézményre. Így épült meg a Simon István utcai Általános Iskola. Az iskola arculata, pedagógiai filozófiája a megváltozott környezet és a megváltozott feladatok hatására átalakult. Az intézmény családias kisiskolából nagy lakótelepi intézménnyé vált, mindeközben új kihívásokkal kellett megküzdenie. A kezdeti időszakot a magas tanulólétszám, a zsúfoltság jellemezte. A fiatal családok Oladra költözése következtében az új intézmény kapacitásai sem mutatkoztak elegendőnek, sokáig a Művelődési Központ klubhelyiségeiben is tanítani kellett, szükségtermet kellett kialakítani az iskola aulájában is. Ma a tanulólétszám és a kapacitások egyensúlyáról beszélhetünk, kialakult az immár húsz éves iskola pedagógiai arculata, szervezeti rendszerének sajátosságai. Az iskolát ma a személy-, érték- és tevékenységközpontú szemlélet jellemzi. Az intézmény vezetése elkötelezett az ún. komprehenzív iskolákra jellemző befogadó szemlélet iránt, a tanulók sokféleségére épít, törekszik kiiktatni a pedagógiai folyamatokból a korai szelekciós mechanizmusokat, az esélykülönbségek mérséklésére törekszik. A gazdag pedagógiai tevékenységrendszer lehetővé teszi, hogy a tanulók valamilyen téren sikerélményhez juthassanak, akár a tanulásban, akár a sportban, akár – a maguk szintjén – a művészi jellegű önkifejezésben (vers-, novella- és meseíró verseny, képzőművészeti foglalkozások, Dalolad, stb). A pedagógiai program ennek megfelelően már az iskolába lépő tanulók számára felkínálja a jégés görkorcsolya osztály, illetve a művészeti osztályban való tanulás lehetőségét. A korcsolyából később egyesületben szakosodhatnak tovább a tanulók verseny-, gyors-, hoki- és művészi korcsolya szakágakban. Az évtizedes hagyományra visszatekintő program eredményeként a tanulók, illetve az iskola csapatai számos országos, nemzetközi sikereket értek el. Kimagasló eredmények születtek a sakk területén is, 1998-ban három tanuló a spanyolországi Sakk Világbajnokságra is kijutott. Az iskola nagy hangsúlyt fektet az idegennyelv-oktatásra. A német kötelező oktatása mellett a diákok emelt szinten tanulják az angol nyelvet. Az eredményes nyelvelsajátítást szolgálhatja az oberwarti, de a szlovéniai testvériskolai kapcsolat is. A továbblépést jelentheti a kéttannyelvű képzés indítása, amely jól illeszkedik Szombathely Megyei Jogú Város gazdasági programjának a korai nyelvelsajátításra vonatkozó téziseihez. Ugyanígy kiemelt figyelmet kap az iskolában az informatika oktatása, amire emelt óraszámot biztosít az intézmény. Ugyancsak hangsúlyt kap a művészeti nevelés; a művészeti jellegű tárgyakat 1. osztálytól kezdve emelt óraszámban tanulhatják az iskola diákjai, a 4. évfolyamtól kezdve kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Az intézményt gazdag programkínálat jellemzi a tanórán kívüli nevelés területén is.

7


A tanórai oktató-nevelő munkát az egészség- és a környezeti nevelést szolgáló tevékenységek, rendezvények és projektnapok egészítik ki. Dicséretes a tanulmányi házi versenyek gazdag kínálata, a diákönkormányzat aktivitása, a szülőkkel történő kapcsolattartást is hagyományosan megtartott rendezvények teszik közvetlenebbé és sokrétűbbé (szülők-nevelők bálja, szülők iskolája, nyílt iskolai napok). A jövő szempontjából megnyugtató, hogy az iskola beiskolázási körzetében él a legtöbb iskolaköteles gyermek, más iskolák elszívó erejét figyelembe véve is hosszú távon reálisan lehet tervezni két párhuzamos elsős osztállyal. A szakképző iskola hagyományai A Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium 1986. szeptembere óta működött az Oladi lakótelepen. Az iskola hagyományos szakmai profilja a könnyűipar és a szolgáltatás, mindkét szakmacsoportban szakközépiskolai és szakiskolai képzést egyaránt folytatott. Az intézményben elsősorban a leendő fodrászok, kozmetikusok, fogtechnikusok, ruhaipari technikusok, divat- és stílustervezők, férfi- illetve nőiruha-készítők tanulnak. A 2008/2009. tanévtől a webgazdasági szakközépiskola beindításával az informatika szakmacsoporttal bővül a képzési kínálat. Ugyancsak a 2008/2009. tanévtől válik lehetővé a nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítása is. Az iskola Pedagógiai programja biztosítja az átjárás lehetősét a különböző képzési formák között, így igazodik az egyes tanulók eltérő érdeklődéséhez és képességéhez. A nevelőtestület fontosnak tartja a folyamatos szakmai innovációt. 1996. tavaszán az iskola sikerrel szerepelt a Soros Alapítvány Önfejlesztő Iskolák pályázatán, akkor kezdte meg az intézmény pedagógiai programjának kidolgozását. A 9-10. évfolyam helyi tantervével eredményesen szerepelt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány közös pályázatán, a tantervet a megjelentetés után a pedagógiai intézeteken keresztül az egész országban terjesztették, megtalálható az interneten az Országos Közoktatási Intézet tantervbankjában, az országban több iskolája részben vagy egészben beépítette pedagógiai programjába. 1998 tavaszán a Teleki Blanka Szakképző Iskola volt az egyik helyszíne az MKM által szervezett Iskola az ezredfordulón konferenciának. 1998 májusában a Magyar Televízió filmet forgatott az intézményről az Iskolák az ezredfordulón című sorozatban. Az intézmény – mint önfejlesztő iskola - 1997-ben a Soros Alapítvány támogatásával kezdett foglalkozni minőségbiztosítással. Az Expanzió Humán Tanácsadó TQM modelljét építette ki, a minőségi körök működése az azt követő években is folyamatos volt. Az intézmény 2000-ben bekapcsolódott a Comenius minőségfejlesztő programba is, és sikerrel teljesítette az I. intézményi modell követelményeit. Sikeres pályázat nyomán 2003-tól 2006-ig a Szakiskolai fejlesztési programban vett részt, akkor még egyedüli Vas megyei iskolaként. A program során a szakiskolai önértékelési modell alkalmazásával újra megújult a minőségbiztosítási rendszer, a szakiskolában alkalmazott helyi tanterv, új módszerek megismerésére és alkalmazására került sor, és mintegy 40 millió forint értékű eszköztámogatást kapott az iskola. A sikeres pályázatoknak és a fejlesztéseknek köszönhetően ma a város egyik legkorszerűbb eszközökkel rendelkező iskolája lett. 8


Az elmúlt tíz évben az iskolának óriási kihívásokkal kellett szembenéznie. A gyereklétszám csökkenése szerte az országban a szakiskolákban csapódott le, ezt a folyamatot a könnyűipar presztízsének csökkenése itt jelentősen erősítette. A tanulói érdeklődés hiánya miatt 1995-2000. között gyakorlatilag megszűnt a textil-, majd a cipőipari szakmai képzés. Ma már a gazdaság részéről sincs érzékelhető igény ezekre a szakmákra. Ruhaipari szakemberekre jelenleg is szükség van, a könnyűiparban zajló átalakulások és az ágazatra jellemző rosszabb kereseti viszonyok azonban továbbra is nehezítik ebben a szakmacsoportban a beiskolázást. Ugyanakkor az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban meghirdetett képzésekre az érdeklődés egyértelmű növekedéséről lehet beszélni, és jó esélyt jelenthet a jövő szempontjából a webgazdasági képzés bevezetése. Mivel időközben megnövekedett a képzési idő, átalakult a képzési szerkezet, az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban indított szakközépiskola indítása is sikeresnek bizonyult, az iskola kihasználtsága a jelenlegi gyereklétszám mellett is teljesnek mondható. A szakképző iskola korábban három telephelyen működött, ebből a Petőfi Sándor u. 14. szám alatt található kollégiumot a fenntartó Önkormányzat megszüntette, a tanulók a 2007/08. tanévtől kezdve a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakképző Iskola, valamint a Puskás Tivadar Szakképző Iskola kollégiumában kerülnek elhelyezésre. A ruhaipari tanműhely jelenleg a 11-es Huszár úton található, de az épület rossz állaga miatt fenntartói döntés született Oladon egy új tanműhely építéséről. Az iskolában 20 tanteremben folyik az oktatás. Az anyagvizsgálati laboratórium és eszközei elsősorban a ruhaipari technikusok labor gyakorlatának, a fodrász-kozmetikus szakterem a szolgáltató szakmák bemutató óráinak, illetve a szakmai előkészítő oktatás hátterét biztosítja. Az egyes műveltségterületek oktatásához korszerű szemléltető eszközök, a természettudományos tárgyak oktatásához szaktantermek állnak rendelkezésre. A szemléltetést segíti az iskolai videólánc is. Minden tanterem televízióval és DVD lejátszóval felszerelt. Az informatika oktatást, illetve a számítógéppel segített nyelvoktatást és szakoktatást négy szaktanterem segíti, ahol korszerű számítógépek állnak rendelkezésre Internet hozzáféréssel. Valódi csúcstechnológiát jelent az intézményben felszerelt három interaktív tábla. A ruhaipari szakképzésben a gyakorlati oktatás rendkívül korszerű gépekkel és berendezésekkel felszerelt iskolai tanműhelyben folyik. A tanműhely gépparkját és eszközállományát elsősorban a decentralizált szakképzési alap pályázatokon nyert forrásokból az intézmény folyamatosan fejlesztette. A tanműhely jó munkáját jelzi, hogy a tanulók által készített ruhák jelentős része értékesíthető, a Teleki Blanka Szakképző Iskola tanműhelyében készült a Savaria Karnevál jelmezeinek nagy része. 2007-től iskolánk ruhaipari szalont is működtet a Savaria Karnevál Közalapítvány telephelyén. Az iskolában található fodrász és kozmetikus szakteremben gyakran tartanak szakmai bemutatót az ország vezető fodrász és kozmetikus cégei. A művelődési központ hagyományai A Simon István utcai épületegyüttes legfiatalabb intézménye az Oladi Művelődési Központ. 1989-ben kezdte meg működését, 1992-ig néhány éven keresztül a három intézményt gazdasági integráció jellemezte, de a teljes szervezeti összevonásra nem került sor. 1992 után mindhárom intézmény – így a művelődési központ is – önálló gazdálkodói státuszt kapott.

9


Az intézményt elsősorban a két szomszédos lakótelep, az Oladi és a Derkovits közművelődési, kulturális igényeinek kiszolgálására hozták létre, azonban különösen Joós Tamás korábbi igazgató vezetése alatt az OMK a város és a megye egyik meghatározó közművelődési intézményévé vált, és különösen a fiatal korosztály számára szervezett programok tekintetében megyei, régiós jelentőségre tett szert. Az intézménynek kezdettől fogva feladata volt a két iskola kiszolgálása, hiszen az iskolai célokat is szolgáló tornaterem, a könyvtár, az iskolaorvosi rendelő és az iskolás gyermekek számára is rendelkezésre álló büfé itt kapott helyet. Feltehetően az épület tervezésekor is már egy általános művelődési központot vagy ahhoz hasonló intézményi struktúrát képzeltek el az akkori döntéshozók. A központnak fontos feladata a környék kulturális igényeinek kiszolgálása, a sport és szabadidős tevékenységek befogadása és szervezése. Technikailag jól felszerelt, és eszközökben gazdag komplexum több érdekes szolgáltatást tud kínálni az itt élőknek. A tornacsarnokban és a tanuszodában a sportolási lehetőségek adottak, 220 személyes színháztermében mozi és pódium estek, koncertek, előadások követik egymást. Az OMK jelentős közösségi tér is. A klubhelyiségek, a színházterem, a tánc tanfolyamok befogadására is alkalmas „tükrös szoba”, a város legnagyobb alapterületű tornaterme, az uszoda ideális helyszínnek bizonyult az évek során a sportprogramoknak (Lurkó ovis foci, Gyermekbalett, Asszonytorna), klubfoglalkozásoknak, tanfolyamoknak (Grafo klub, Foltvarró tanfolyam Oladi Szín-Tér Rajzkör, Falmászó tanfolyam, nyelv- és úszótanfolyamok), előadássorozatoknak, nyári napközis táboroknak, kiállításoknak, vásároknak és nagyrendezvényeknek. A kulturális-művészeti tevékenységeiben az intézmény egyaránt teret ad az amatőr és hivatásos alkotóknak, felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek. Az általános iskolával közösen hirdeti meg és bonyolítja le a Művelődési – helyben élő költők, írók bevonásával – a József Attila vers-, mese és novellaíró versenyt. Ugyanígy rendszeresek a diákok számára meghirdetett rajzpályázatok is. Az OMK a könnyűzenei koncertek egyik fellegvára lett a városban. A kínálatot vonzó sokszínűség és értékelvűség jellemzi. A neves nagy együttesek koncertjei mellett elsősorban az OMK ad helyet az alternatív és kultuszzenekaroknak, a médiákban mellőzött, de a fiatalok körében népszerű metál, punk, ska formációknak és a helyi zenekaroknak. Az ifjúsági profil különösen 1998-tól, a Fregatt kigondolásától kezdve vált egyre karakteresebbé. Az aulában 8 méter magas mászófalat építettek ki a falmászás kedvelőinek. Az általános iskola felé eső büfé előtti épületrészt berendezésében, arculatában a fiatalok igényéhez igazította az intézmény. A sportolás mellett az épületrész a találkozások, a kötetlen beszélgetések, esetenként kisebb közönséget vonzó koncertek színtere. A művelődési központ könyvtárában több mint 20 000 kötetnyi könyvből, gazdag kézikönyvtári kínálatból és 50 féle folyóiratból válogathat az olvasni vágyó látogató. Kettős feladata van: a lakótelepek és a város számára nyitott közművelődési könyvtári szolgáltatásokon túl a két iskola tanulóit is kiszolgálja. Az iskolásoknak műveltségi vetélkedőket és rendhagyó irodalomórákat szerveznek egész évben. A Könyvtárban eMagyarország pont, azaz ingyenes internetelérési lehetőség is van, mely a könyvtár nyitvatartási ideje alatt látogatható. 10


Az uszoda a helyszíne az iskolai és óvodai úszásoktatásoknak, de a Ház maga is szervez úszótanfolyamokat (pl. családi úszás, csecsemőúszás, gyermek úszótanfolyamok). A fiatal korosztályokhoz való kötődést erősíti a két iskola közelléte, a művelődési házban lebonyolított vagy közös szervezésű iskolai programok, valamint a Változó Világért Alapítvány jelenléte. Az intézmény felmérése alapján a Házban naponta 1200 gyermek fordul meg, ezért is fogalmazódott meg az intézmény vezetésében és alkalmazotti közösségében az ifjúsági centrummá válás szándéka. SWOT analízis Az Oladi ÁMK szakalkalmazotti közössége 2007. szeptember 24-i munkaértekezletén a következő SWOT analízist alkotta az intézmény helyzetéről: Erősségek

Gyengeségek

Sokoldalúan képzett, gyerekeket szerető szakalkalmazottak Innovatív szemlélet, nyitottság az újra Elkötelezett, nyitott vezetés Jó megközelíthetőség Jó infrastrukúra, szép környezet: uszoda, tornaterem, könyvtár, zöldövezet, sportpályák Alapjában véve jól felszerelt intézmény XXI. sz- i technika a ruhaipari tanműhelyben Eredményes pályázati tevékenység Gyermekközpontúság, érték- és személyiségközpontúság Új módszerek alkalmazása, projektnapok Intézményi hagyományok ápolása Környezeti nevelés (pl. ÖKO iskola program) Hangsúlyos az idegen nyelv és az informatika Általános iskolai művészeti nevelés, sportélet, specialitások (pl. korcsolya) Bővülő szakmai kapcsolatok Fenntartóval való jó kapcsolat Külföldi kapcsolat Átjárhatóság Egy intézményen belül: kultúra, oktatás sport Vonzó közművelődési programok Megfelelő a kapcsolattartás az intézményen belül (Osztályfőnök, könyvtár, védőnő) Minőségbiztosítási munka

Épület állaga /beázik/ Udvar rossz állapota / kerítés, pályák/ Belvárostól való távolság, városszéli helyzet Tanműhely - iskola távolsága Informatikai eszközpark elavult az általános iskolában Nincs óvoda a lakótelepen Romló pénzügyi körülmények Kevés a pénz a továbbképzésekre Nagy intézmény, nehezebb, lassabb információáramlás A Szakképző Iskola reklámozása Programok reklámozása a lakótelepeken Programok nincsenek összehangolva Tanulók neveltségi szintje Gyenge képességű tanulók nagy száma, különösen a középiskolában Pszichológus hiánya A szakipar leépülőben, átalakulóban Érdektelenség egyes szülők és diákok részéről

11


Lehetőségek

Veszélyek

12 évfolyamos iskola. Általános és középfokú oktatás egy intézményen belül Új képzések indítása Kéttannyelvű oktatás bevezetése Nyelvi, informatikai előkészítő osztály (0. évfolyam) Az informatika oktatás erősítése, webgazdasági szakközépiskola indítása Szakmakínálat bővítése (pl. jelmez-és díszlettervező) Moduláris szakképzés bevezetése Rugalmasabb munkaerő gazdálkodás lehetősége intézményen belül Szunnyadó képességek, képzettségek kiaknázása Belső továbbképzések: idegen nyelv, számítástechnika Jó légkör kialakítása Egységes nevelési oktatási, művelődési célok /pl.: pályaorientáció/ A 7-8.évfolyamos tanulók megismertetése a telekis szakmákkal Nyitás a lakótelep és a város felé A lakótelep közelségének kihasználása, a lakótelep bevonása Bővülő lakótelep. Új társasházak épülése, növekvő gyermeklétszám Jól irányított, együttműködő ÁMK Közös rendezvények, programok (kulturális, sport, oktatási) A Savaria Ifjúsági Centrum adottságainak kiaknázása Közművelődési programok összehangolása az iskolai képzési profilokkal Ifjúsági programok bővítése Civil szervezetek felkarolása Új UNIÓS projektek kihasználása. Átfogó intézményfelújítás Egységes informatika hálózat a három intézményben Eszközfejlesztés, pályázatok Új tanműhely, jobb együttműködés Külföldi lehetőségek bővítése Az ÁMK ténylegesen a lakótelep kulturális és sport központja lehet

Gyermeklétszám várható csökkenése városi, megyei szinten, beiskolázási nehézségek Álláshelyek megszűnése Pedagógus kimerültség Konkurenciaharcból adódó ellentétek Pénztelenség Szociális, kulturális háttér romlása Rongálás, kábítószer, dohányzás megjelenése Végzősök nehezen jutnak álláshoz Állandó törvényi változások Megszorító intézkedések Kötelező óraszám emelése Könnyűipari szakmák presztízsvesztése Az épület elöregedése Gyengébb képességű gyerekek – magasabb követelmények ellentmondása Mint kulturális intézmény „körön kívülre” kerülhetünk Tanulói lemorzsolódás a tanköteles kor után

12


Az Oladi ÁMK célja, hogy mindazt az értéket megőrizze a három intézmény hagyományaiból, ami a jelenben is erősségként jelentkezik. A gyengeségek egy része rajtunk kívül álló, objektív tényező (épület állaga, romló pénzügyi helyzet, hátrányos helyzetű, problémás tanulók nagyobb száma, stb). Pedagógiai programunkban és az intézmény működésében ugyanakkor ezekkel az adottságokkal számolni kell. Másik oldalról a tőlünk (is) függő tényezők javításával (iskolamarketing, szakmák népszerűsítése) a kedvezőtlen hatások csökkenthetők az eredményesség érdekében. Megnyugtató, hogy a lehetőségek oldalon elegendő mozgásterünk van ahhoz, hogy megfeleljünk a partnerek elvárásának, és sikerrel tudjunk szembenézni a közeljövő kihívásaival, így azokkal a veszélyekkel is, amelyek többsége nemcsak minket, de általában az iskolákat fenyegeti. A fenntartó Önkormányzat kedvező döntése nyomán már a jelen pedagógiaiművelődési programba beépül az általános iskolai kéttannyelvű képzés, az emelt óraszámban történő informatika oktatás, a nyelvi-előkészítő évfolyam és a webgazdasági szakközépiskola programja. A közeljövő kihívásai A következő évek fontos feladata lesz az az új szervezeti keretek kiépítése után az intézményegységek közötti együttműködés mind teljesebbé tétele és a szakmai munka folyamatos megújítása. Struktúraváltás és profiltisztítás zajlik a város kulturális és közművelődési intézményrendszerében, e változó körülmények között is fontos cél lehet, hogy a művelődési központ karakteres ifjúsági centrummá váljon, miközben továbbra is fontos feladata marad a környező lakótelepek kulturális és közművelődési igényeinek kiszolgálása, a sportolási lehetőségek biztosítása. Fel kell készülni – különösen a közoktatási feladatokat érintően - a jogszabályok és a tartalmi szabályozás (NAT, új OKJ, modul rendszerű szakképzés, stb.) változásaira. Gondoskodni kell mindhárom intézményegység vonatkozásában a szakmai tevékenység folyamatosságáról, a megkezdett programok folytatásáról, az értékek megőrzéséről is. A jelen Pedagógiai Művelődési Program – beleértve a Helyzetelemzést is - nem tekinthető véglegesen lezártnak. Elkészítésére néhány hónap állt rendelkezésre, így még nem mérhettük fel a maga teljességében a szülőknek, a diákoknak és a városrész polgárainak az új intézménnyel szemben támasztott igényeit és elvárásait. Erre a minőségfejlesztési munka keretében rövid időn belül sor kerül. Ennek eredményeire és a működés tapasztalataira építve folyamatosan felülvizsgáljuk – szükség esetén módosítjuk – programunkat.

13


Nevelési Program Küldetésnyilatkozat Az Oladi Általános Művelődési Központ Szombathely északnyugati városrészének oktatási és művelődési intézménye, a Derkovits és az Oladi lakótelep szomszédságában. Szakmai feladatait egy általános iskolai, egy középiskolai és egy közművelődési intézményegység működtetésével látja el. Az intézmény két iskolájában 6 éves koruktól kezdve az érettségi bizonyítvány, illetve a szakmai végzettség megszerzéséig folyamatosan, egy intézményen belül tanulhatnak a diákok. Az oktatónevelő munka minden szintjén nagy hangsúlyt kap az informatika, az idegen nyelv oktatása, a művészeti, az egészség- és a környezeti nevelés, valamint a pályaorientáció és az életkezdéshez szükséges kompetenciák fejlesztése. Az általános iskolában vonzó lehetőség az angol két tanítási nyelvű oktatás, a sportélet egyedi sajátossága a korcsolyaosztály működtetése. A szakképző iskola az informatika, az egyéb szolgáltatások és a könnyűipar szakmacsoportban indít szakközépiskolai és szakiskolai képzéseket. A közművelődés területén az ÁMK egyrészt a szomszédos lakótelepek kulturális életét, az itt élők szabadidő eltöltését szervezi, másrészt Szombathely ifjúsági centrumaként működik. A város legnagyobb tornaterme, az országban is egyedülálló mászófal és az uszoda más iskoláknak, egyesületeknek és baráti társaságoknak is biztosítja a sportolási lehetőségeket. Azt szeretnénk elérni, hogy az Oladi ÁMK eredményes szakmai fejlesztések és az intézményegységek közötti újszerű együttműködés révén a város egyik legkeresettebb és legvonzóbb oktatási intézménye és regionális szinten is jelentős ifjúsági centruma legyen. Jövőkép Szándékaink, törekvéseink alapján azt reméljük, hogy az Oladi ÁMK jövőben  mint többcélú intézmény teljes körűen kiszolgálja a körzet (az Oladi és a Derkovits lakótelep) oktatási és közművelődési igényeit.  Biztosítja a közoktatási szolgáltatásokat az alapfokú oktatástól az érettségiig, illetve a szakmai végzettség megszerzéséig.  A szakképzés tartalmát folyamatosan a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez igazítja.  Iskoláiba a szülők nyugodtan küldik el gyermekeiket. A gyerekek saját választásuk alapján, szívesen járnak az iskolába.  A tanulók biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható tudásra, készségekre tesznek szert, és képesek lesznek tudásukból megélni.

14


    

Az intézményben folyó munkát nemzetközi kapcsolatok is segítik, melyek bővüléséhez a kéttannyelvű oktatás működtetése jó alapokat jelent. Mint közművelődési intézmény a város és a kistérség meghatározó ifjúsági központjaként működik. Tág teret ad a helyi, amatőr és fiatal művészeti kezdeményezéseknek. Támogatja az intézmény mikrokörnyezetének közösségépítő kezdeményezésit. Széles körű együttműködést épít ki a város közintézményeivel.

Törekvésünk, hogy az Oladi ÁMK modern jól felszerelt, a XXI. század követelményeinek megfelelő, eredményes intézmény legyen. Olyan értékeket tudjunk felmutatni, amelyek másokat is érdeklődéssel töltenek el (szülők, szponzorok, támogatók, fenntartó). Az iskolában folyó nevelő, oktató munka alapelvei Az Oladi ÁMK az együttműködő közösségek intézménye. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolák tanulóiban is kialakítsa az együttműködés képességét, de ugyanezt elvárjuk a pedagógusok, szakalkalmazottak közösségétől is. Ha együttműködő tanulókat akarunk formálni, fontosak a közösségi lét értékeinek a tisztelete, illetve közvetítése, amelyek elsősorban a következőket jelentik: kulturált viselkedés, tolarencia, szolidaritás, egymás iránti tisztelet, emberi kapcsolatok fontossága, empátia, felelősségérzet, együttérzés, udvariasság, a másik ember elfogadása, szeretet, megértés. Mindez feltételezi olyan egyéni emberi tulajdonságok, erkölcsi értékek megbecsülését is, amelyek a harmonikus közösségi együttéléshez nélkülözhetetlenek: őszinteség, becsület, igazságosság, önfegyelem képessége, megbízhatóság, meghallgatni tudás, nyitottság. Hangsúlyozzuk az egészség, az egészséges életmód és a környezettudatos gondolkodás fontosságát. Oktató-nevelő munkánkban mindkét szinten (az általános és a középiskolában egyaránt) kiemelt helyet foglal el az egészséges életmódra nevelés és a környezeti nevelés. Az iskola fontos feladata, hogy fokozatosan felkészítse tanulóit az életkezdésre, a munka világában történő eligazodásra. Az eredményes tanulás feltétele is a munkához való pozitív hozzáállás, az iskolai nevelésben pedig fontosak azoknak az értékeknek a közvetítése, amelyet a leendő munkáltatók elvárnak vagy amelyek a jobb érvényesüléshez vezetnek: önismeret, kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség. A személyiségnek ilyen irányú formálása az iskolai tanulás eredményességét is segíti. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóközösségeinket az együttműködésen kívül az összetartás, a segítőkészség, a vállalkozó szellem, a másik elfogadása, az önállóság jellemezze; és a tudás mint érték jelenjen meg bennük. Az intézmény életére, működésére vonatkozóan elsősorban a következő értékek meglétét tartjuk elsődlegesnek: együttgondolkodás, együttműködés, csapatmunka, hagyománytisztelet és -ápolás demokratikus légkör, gyermekközpontúság, nyitottság, partnerközpontúság, sokszínűség. A pedagógustól elvárjuk a példamutató magatartást, munkájában legyen igazságos, következetes, igényes. Képezze magát, legyen fogékony az újra.

15


Minden iskola fontos feladata a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció. Hisszük, hogy minden tanuló rendelkezik olyan adottságokkal, amelyeket fejlesztve tehetséget mutat valamiben. Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséggondozás ne csak a kognitív, elméleti ismeretek vonatkozásában ismerje el a kiválóságot, hanem tág teret adjon a művészi tevékenység, a fizikai munka, a sport terén a jobb eredmények elérésére és elismerésére. Az iskolai tehetséggondozás egyenes folytatását jelentheti a művelődési központ közművelődési tevékenysége (szakkörök, tanfolyamok, klubok, pályázatok). Az általános iskolában és a szakképző iskolában egyaránt nagy számban vannak jelen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók. Sok esetben a tanulási, magatartási problémák mögött anyagi nehézségek, családi konfliktusok, ingerszegény környezet, szülői érdektelenség és a szülői elvárások hiánya húzódik meg. Hangsúlyt kell ezért fektetni a tanulók motiválására, ennek érdekében a változatos módszerek alkalmazására és a tanulásra ösztönző környezet megteremtésére. Hazánk immáron az Európai Unió tagállama. Nagy hangsúlyt kell kapnia a pedagógiai munkában azoknak a műveltségelemeknek és értékeknek, amelyek a tanulókat az európai polgári létre készíti fel. Ez részben európai uniós ismereteket, másrészt – különösen a nevelőmunkában és a közművelődési tevékenységben - azoknak az alapértékeknek a közvetítését jelenti, amelyekre az európai alkotmány is épül. Az Unióhoz való csatlakozás nyomán megnő a nemzetközi kapcsolatok jelentősége. Az általános iskolának jól működő osztrák és szlovéniai kapcsolatai vannak, a szakképző iskola partnerséget alakított ki a felsőőri szakképző iskolával, ahol ruhaipari képzés is folyik. Ki kell használni a Comenius, Leonardo és a Socrates program adta lehetőségeket. Ezek révén tanulóink betekintést nyerhetnek más európai országok életébe, sőt akár szakmai gyakorlatra is kiutazhatnának. Külföldi partnerek megtalálásában segíthet a Testvérvárosi Egyesület, a nemzetközi fórumok, konferenciák, vagy az internetes támogatással létrehozott e-twinning projekt. Iskolafejlesztési elképzeléseinkkel összhangban egyre nagyobb hangsúlyt kap az idegen nyelv oktatása (kéttannyelvű képzés, nyelvi-informatikai előkészítő osztály, számítógéppel segített nyelvoktatás, stb). A két iskola szakmai tevékenységét a következő alapelvek mentén újítja meg:  A szakképző iskola lehetővé kívánja tenni a szabad átlépést a Simon István Utcai Általános Iskola (illetve az Oladi ÁMK általános iskolájának) tanulói számára oly módon, hogy az általános iskola 1. évfolyamától az érettségiig egységes, egymásra épülő és összehangolt képzési rendszerben vegyenek részt a diákok.  A 12 évfolyamos iskolai program szükségszerűen megnöveli az általános képzés jelentőségét, a szakközépiskolában előtérbe kell, hogy kerüljön az érettségire felkészítő funkció, az új rendszerben indokolt az ún. 0. évfolyamon nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítása.  Olyan képzéseket is indítunk a szakközépiskola keretei között, amelyek nem követelik meg a korai specializációt, és jó alapot jelenthetnek az érettségi megszerzése után akár felsőfokon vagy más szakmacsoportban történő továbbtanuláshoz. Ilyennek ítéljük az informatikai szakmacsoportban a webgazdasági szakközépiskola beindítását.

16


 



A középiskolai informatikai képzések indokolttá teszik az informatika emelt szinten történő oktatását az általános iskolában is. Az általános iskolában kéttannyelvű oktatással szeretnénk bővíteni a kínálatot, összhangban a fenntartó Önkormányzatnak a korai angol nyelvoktatást ösztönző törekvéseivel. A szakképző iskola ehhez felmenő rendszerben – tehát 2016 körül – kapcsolódik majd. Továbbra is hangsúlyt kell fektetni a ruhaipari képzésben elért eredményekre. Kapcsolódásunk a Savaria Karnevál eseményeihez valamint a szombathelyi színházalapítási törekvések is indokolhatják a szakmakínálat bővítését a könnyűipar területén.

A két iskola pedagógiai programjának közelítése korábban is felvetődött. 2004-ben már folytatott a két iskola vezetése megbeszéléseket arról, hogy szívesen kialakítanának – pályázati támogatással - egy komprehenzív iskolai rendszert. Így lehetővé válna a 12 évfolyamos pedagógiai tervezés, és az általános iskola első évfolyamára belépő tanulók számára az együttműködő iskolák (az ún. iskolabokor) egyenes tanulási utakat tud kínálni az érettségiig vagy a szakképzésbe történő bekapcsolódásig. Ebben a tárgykörben Nahalka Istvánnal, a KOMP csoport egyik vezetőjével is folytattunk konzultációkat. Az ÁMK természetszerűleg nem azonos a komprehenzív (egységes) iskolával, a két iskola szervezetileg elkülönül és szakmailag önálló intézményegység. Ugyanakkor ez a struktúra is lehetővé teszi, hogy az új intézmény pedagógiai és művelődési programjában megerősítsük azokat az elemeket, amelyek a komprehenzivitás elvére épülnek (integrált nevelés és oktatás, belső differenciálás, átjárhatóság, az egyéni tanulási utak támogatása, a szelektív iskolaszervezési eljárások kiiktatása, stb.), különösen, ha az ilyen irányú elmozdulást pályázati lehetőségek is támogatják. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka céljai Az alábbiakban azokat a célokat emeljük ki, amely az Oladi ÁMK oktató-nevelő munkájának egészét határozzák meg. A felsorolt célokhoz további, csak az adott intézményegységre érvényes további célokat fogalmaz(hat)nak meg az ÁMK iskoláinak saját pedagógiai programjai. Az iskolai nevelés általános céljai 

 

Tanítványainkból együttműködni tudó embereket szeretnénk formálni, akik tisztában vannak a kulturált viselkedés követelményeivel; a tolarencia, a szolidaritás, az egymás iránti tisztelet, az empátia, a felelősségérzet, az együttérzés, az udvariasság, a másik ember elfogadása, a szeretet és megértés jellemzi őket. Legyenek képesek csapatban dolgozni. Tanulóink értékrendjében hangsúlyosan jelenjen meg az őszinteség, a becsület, az igazságosság, az önfegyelem képessége, a megbízhatóság, a meghallgatni tudás, a nyitottság. Az iskolai oktatás mindkét szintjén fontosnak tartjuk, hogy a tanulók önmagukhoz mérten fejlődjenek a következő területeken: kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség.

17


    

Helyes önismeret jellemezze a tanulókat! Legyenek képesek saját értékeik felismerésére ill. mások tiszteletére. Legyenek képesek saját jövőjük tudatos és aktív tervezésére. Tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód követelményeit, a káros szenvedélyek hatásait, legyenek képesek visszautasítani egészségkárosító magatartásformákat Legyenek tisztában a környezet és a természet védelmének fontosságával, a környezettel szembeni felelősséggel! Vegyenek részt környezetvédelmet szolgáló akciókban (elemgyűjtés, szemétszedés, stb.) A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az általános emberi értékeket megismerjék, elsajátítsák a pedagógusok és dolgozók példamutatásán keresztül is.

Az iskolai oktatás általános céljai     

   

A tanulók sajátítsák el az iskolai oktatás adott évfolyamára vonatkozó követelményeket, a középfokú iskolai oktatás végén sikeres záróvizsgát (érettségi, szakmai vizsgát) tegyenek. Az alapkészségeket olyan szinten birtokolják, hogy képesek legyenek az új ismeretek befogadására, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a szövegek megértésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására. Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre. Tanulóink a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest jobb idegen nyelvtudással rendelkezzenek az általános iskola, majd 2016-tól a középiskola egyes évfolyamain. Magabiztosan és sokoldalúan használják az informatikai eszközöket, a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest magasabb szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzenek az egyes évfolyamokon. Növekvő arányban tegyenek ECDL vagy előrehozott érettségi vizsgát. Piacképes, használható, naprakész tudással rendelkezzenek. Használható tudással, végzettséggel és a világban eligazodni képes személyiséggel rendelkező „diákok, felnőttek” kerüljenek ki az intézményünkből. A 12. évfolyam végére a tanulók legyenek birtokában az életkezdéshez szükséges legfontosabb kompetenciáknak, ismereteknek, legyenek képesek eligazodni a munka világában. Tehetséges tanulóink kapcsolódjanak be a tanórán kívül szervezett tevékenységekbe, vegyenek részt a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken. Diákjaink képesek és motiváltak legyenek az élethosszig tartó tanulásra.

Fejlesztési céljaink A 2007/2008. tanévtől  egységes, egymásra épülő és összehangolt képzési rendszer kialakítása az Oladi ÁMK általános és középiskolájában,  emelt szintű informatika oktatás folytatása az általános iskolában,

18


 

0. évfolyamon nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítása, a webgazdasági szakközépiskola beindítása a Webdidaktika Alapítvánnyal együttműködésben,  a szakmakínálat bővítése,  a büntetés-végrehajtási intézményben felmerülő oktatási feladatok ellátása. Felmenő rendszerben: kéttannyelvű képzés indítása. A célokhoz kapcsolódó feladatok, eszközök, módszerek, eljárások Célok Az iskolai nevelés általános céljai Tanítványainkból együttműködni tudó embereket szeretnénk formálni, akik tisztában vannak a kulturált viselkedés követelményeivel; (…). Legyenek képesek csapatban dolgozni. Tanulóink értékrendjében hangsúlyosan jelenjen meg az őszinteség, a becsület, az igazságosság, az önfegyelem képessége, a megbízhatóság, a meghallgatni tudás, a nyitottság. (…) a tanulók önmagukhoz mérten fejlődjenek a következő területeken: kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség. Helyes önismeret jellemezze a tanulókat! Legyenek képesek saját értékeik felismerésére ill. mások tiszteletére. Legyenek képesek saját jövőjük tudatos és aktív tervezésére. Tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód követelményeit, a káros szenvedélyek hatásait, legyenek képesek visszautasítani egészségkárosító magatartásformákat

Feladatok

Eszközök, módszerek, eljárások3

Közösségi programok, projektnapok szervezése. A tanulókat meg kell tanítani csoportban dolgozni, sajátítsák el az ezzel kapcsolatos szerepek követelményeit. Az általános emberi értékek megbecsülésére nevelés Viselkedéskultúra fejlesztése

Csoportmunka, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer alkalmazása a hagyományos oktatásszervezési eljárások mellett.

Munkára nevelés Motiválás a tanulásra

Osztályfőnöki nevelőmunka Kreativitást igénylő, alkotó jellegű feladatok a tanórai nevelésben

Élet iskolája program Pályaorientációs tevékenység

Osztályfőnöki nevelőmunka Önismereti foglalkozások tréningek

Egészséges életmódra nevelés

Egészségnevelési iskolai programok, projektnapok Egészségtani ismeretek kiemelt kezelése a biológia tantárgy oktatásában Osztályfőnöki nevelőmunka

Osztályfőnöki nevelőmunka Humán tantárgyak értékközvetítő lehetőségeinek kihasználása

3

Az egyes pedagógiai feladatok megvalósítását szolgáló eljárásokról, eszközökről bővebben a pedagógiaiművelődési program más fejezetei, illetve a helyi tantervek rendelkeznek részletesebben.

19


Legyenek tisztában a környezet és a természet védelmének fontosságával, a környezettel szembeni felelősséggel! Vegyenek részt környezetvédelmet szolgáló akciókban (elemgyűjtés, szemétszedés, stb.)

Környezettudatos magatartásra nevelés

A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg.

Helytörténeti ismeretek közvetítése Hazaszeretetre és európaiságra nevelés

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az általános emberi értékeket megismerjék, elsajátítsák a pedagógusok és dolgozók példamutatásán keresztül is.

Az általános emberi értékek megbecsülésére nevelés

Az iskolai oktatás általános céljai A tanulók sajátítsák el az iskolai oktatás adott évfolyamára vonatkozó követelményeket, a középfokú iskolai oktatás végén sikeres záróvizsgát (érettségi, szakmai vizsgát) tegyenek. Az alapkészségeket olyan szinten birtokolják, hogy képesek legyenek az új ismeretek befogadására, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a szövegek megértésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására. Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre.

Tanulóink a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest jobb idegen nyelvtudással rendelkezzenek az általános iskola, majd 2016-tól a középiskola egyes évfolyamain.

Környezetvédelemmel kapcsolatos iskolai programok, projektnapok. A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek kiemelt kezelése a természettudományos tantárgyakban Osztályfőnöki nevelőmunka Helytörténeti ismeretek a pedagógiai programban és a helyi tantervben Helytörténeti nap szervezése Osztályfőnöki órák beszélgetési témái Pedagógus példamutatás. Osztályfőnöki nevelőmunka

Következetes követelménytámasztás a tantervek alapján Vizsgára felkészítés

A tanulói munkák rendszeres értékelése a pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben meghatározottak szerint.

Olvasási készség folyamatos fejlesztése Szövegértés fejlesztése Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése Matematikai eszköztudás fejlesztése, az alapműveletek biztonságos elsajátíttatása Könyvtárhasználati ismeretek közvetítése IKT eszközök használatának megtanítása információszerzéshez, tanuláshoz Kéttannyelvű oktatás Idegen nyelv oktatása valamennyi általános műveltséget megalapozó évfolyamon Nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam a középiskolában A szakképzésben a szakmai idegen nyelv oktatása Nyelvvizsgára felkészítés

Folyamatos gyakorlás változatos feladatokon keresztül

Egyéni feladatok, gyűjtőmunkák Projektfeladatok Könyvtárban tartott tanórák Számítógéppel segített oktatás Kommunikatív módszerek a nyelvoktatásban. Csoportbontás Idegen nyelvi környezet megteremtése a nyelvórákon Számítógépes nyelvi labor Oktatástechnikai eszközök alkalmazása Nemzetközi együttműködésekkel a nyelvgyakorlás alkalmainak bővítése

20


Magabiztosan és sokoldalúan használják az informatikai eszközöket, a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest magasabb szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzenek az egyes évfolyamokon. Növekvő arányban tegyenek ECDL vagy előrehozott érettségi vizsgát. Piacképes, használható, naprakész tudással rendelkezzenek. Használható tudással, végzettséggel és a világban eligazodni képes személyiséggel rendelkező „diákok, felnőttek” kerüljenek ki az intézményünkből. A 12. évfolyam végére a tanulók legyenek birtokában az életkezdéshez szükséges legfontosabb kompetenciákkal, ismeretekkel, legyenek képesek eligazodni a munka világában. Tehetséges tanulóink kapcsolódjanak be a tanórán kívül szervezett tevékenységekbe, vegyenek részt a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken.

Emelt szintű informatika oktatás az általános iskolában Nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam a középiskolában Webgazdasági szakközépiskolai Informatikai szakképzés

Korszerű gépekkel felszerelt szaktermekben történő oktatás. Csoportbontás. Az egy tanulóra jutó számítógépek arányának javítása. A számítógép-használat biztosítása a könyvtárban, napköziben

A tananyag és a taneszközök korszerűségének, érvényességének folyamatos vizsgálata, megújítása. A szakképzés tartalmának a gazdaság igényeihez igazítása

Folyamatos kapcsolattartás a gazdaság szereplőivel (cégekkel, vállalkozókkal). Pedagógusok továbbképzése, önképzése Munkaközösségi műhelymunka

Élet iskolája program működtetése Ismeretek közvetítése osztályfőnöki órán, a középiskolában a pályaorientáció tantárgyban és a szakképzésben Szakkörök szervezése Vers- mese- és novellaíró pályázat Sportolási lehetőségek biztosítása Diáksport egyesület működtetése Iskolai szintű projektek, szereplési lehetőségek megteremtése

Osztályfőnöki nevelőmunka Üzemek, vállalkozások megtekintése

Diákjaink képesek és motiváltak legyenek az élethosszig tartó tanulásra.

Tanulási képességek folyamatos fejlesztése Tanulás tanítása A tanulás fontosságának megértetése

Szakkörök, tanfolyamok, pályázatok, iskolai programok, sportversenyek, kiállítások szervezése. Kapcsolatteremtés a SIC közművelődési tevékenysége és az iskolák munkája között. Tanulási módszerek ajánlása az egyes tantárgyak oktatásában Osztályfőnöki nevelőmunka

A képzés szerkezete Egységes, egymásra épülő és összehangolt képzési rendszer Az Oladi ÁMK – két intézményegységben – általános iskolai, szakközépiskolai és szakiskolai nevelést és oktatást folytat. A Simon István Utcai Általános Iskola és a Teleki Blanka Szakképző Iskola pedagógiai programjának összehangolásával 12-15 éves távlatban terveztük meg a belépő diákok lehetséges tanulási útjait. Az általános iskola első évfolyamára lépő tanulók – ha a követelményeket megfelelő szinten teljesítik - tizenkét év után érettségit tehetnek, ezt követően (illetve a 10. évfolyam után) – a szakképző iskola kínálatának keretei között - bekapcsolódhatnak a szakképzésbe. Mindezt úgy, hogy közben nem kell iskolát váltaniuk. Természetesen annak továbbra sincs akadálya, hogy a tanulók a 8. évfolyam végén vagy a képzés más szakaszában érdeklődésének és szándékainak megfelelően más iskolában folytassák tanulmányaikat.

21


Az Oladi ÁMK pedagógiai programjában mindkét iskolafokon fokozatosan meghatározó szerepet kap az angol nyelv és az informatika, ugyanígy hangsúlyos a művészeti nevelés is. Ennek egymásra épülését, kapcsolódási pontjait tükrözi az alábbi táblázat:

angol nyelv

Általános iskola Angol két tanítási nyelvű oktatás

informatika

Emelt szintű oktatás

művészeti nevelés

Művészeti alapozás Szabadidős tevékenységek

Szakképző iskola Nyelvi-informatikai előkészítő osztály (0. évfolyam) Választható idegen nyelv az angol. Kéttannyelvű oktatás felmenő rendszerben (kb. 2016-tól) Nyelvi-informatikai előkészítő osztály (0. évfolyam) Webgazdasági szakközépiskola Informatikai szakképzés Webgazdasági képzés: webdesign ismeretek oktatása Divat-stílustervező szakképzés Hangsúlyos tantárgy a szakrajz (szolgáltatás, könnyűipar szakmacsoport) Szabadidős tevékenységek

Az általános iskola jelentős sporthagyományokkal is büszkélkedhet, különösen a korcsolya, görkorcsolya területén. Az ÁMK keretein belül biztosítjuk ezeknek a programoknak a folyamatosságáról, a középiskolai évfolyamokra történő kiterjesztéséről. További kapcsolódási pontok a két iskola nevelési-oktatási tevékenységében: Környezeti nevelés Egészségnevelés

Helytörténet oktatása

Sport

Általános iskola Részvétel az ÖKO iskola programban DADA program, egészségnevelési hét, egészségnevelési klubfoglalkozások, önképző szakkörök Szent Márton napi rendezvény, Ismerjük meg, szeressük meg városunkat helytörténeti vetélkedő, a helyi tantervben hangsúlyosan jelenik meg minden műveltségterülethez kapcsolódóan Sportkör működtetése Korcsolya, görkorcsolya, jégkorong, sakk, foci-suli, atlétika, röplabda

Szakképző iskola Az ÖKO iskola kiterjesztése Környezetvédelmi projektnapok Egészségnevelési projektnapok

Helytörténeti projektnapok

A sportprogramok kiterjesztése a középiskolás korosztályra

22


Pályaorientáció

Szakmák megismertetése a jobb választás érdekében Látogatás, tapasztalatgyűjtés: Munkaügyi Központ, TISZK Élet iskolája program

Élet iskolája program Pályaorientáció tantárgy vagy szakmai előkészítés, alapozás Üzemlátogatás Szakmai gyakorlat

Általános iskola Az Oladi ÁMK keretein belül önálló intézményegységként nyolc évfolyamos általános iskola működik (Oladi ÁMK Simon István Utcai Általános Iskolája). Az általános iskolai oktatás néhány sajátossága:  Az 1-4 osztályban - a helyi körülményeket és lehetőségeket figyelembe véve - egytanítós rendszer kialakítására törekszünk.  Angol két tanítási nyelvű oktatás a 2008/2009-tanévtől felmenő rendszerben.  Informatika oktatása emelt óraszámban.  Első osztálytól sport-korcsolya osztály működik, ahova a mozgékony, ügyes, gyermekeket várjuk, sőt a tapasztalatok azt mutatják, hogy egészségileg a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek gyógyulását hatékonyan elősegíti. A tehetséges gyermekek a korcsolyát a Korcsolyázó Diáksport Egyesületben verseny szinten is űzhetik.  A feltételrendszer megváltozásával lehetőséget biztosítunk első osztálytól a tanulóknak sokrétű művészeti tevékenységek megismerésére.  Általános iskolai felnőttoktatás - esti tagozaton. Emelt szintű informatika oktatás Az általános iskolában az informatika tantárgyat emelt óraszámban tanítjuk. Ezzel a későbbi érvényesüléshez szükséges fontos kompetenciákat alapozunk meg. A tanulók alapszinten megismerik a számítógép használatát. Az informatika iránt érdeklődést és tehetséget mutató diákok számára továbblépést jelenthet az Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakközépiskolájában a webgazdasági szakközépiskolában történő továbbtanulás, igény esetén nyelvi-informatikai előkészítő osztály közbeiktatásával. Két tanítási nyelvű oktatás A kéttannyelvű oktatás indokoltságát alátámaszthatja a városvezetés oktatáspolitikájának legfőbb prioritása, a korai nyelvelsajátítás bevezetésének igénye. Néhány év múlva minden szombathelyi óvodában a gyerekek játékos angol nyelvi foglalkozásokon vesznek részt. A kéttannyelvű oktatás már az általános iskola alsó tagozatától kezdve biztosítja az idegen nyelv alaposabb elsajátításának lehetőségét. Ismeretes, hogy angol nyelvtudással és az átlagosnál jobb informatikai ismeretekkel rendkívül jó eséllyel lehet érvényesülni a munkaerőpiacon. Az általános iskolában a két tanítási nyelvű oktatás az általános iskola első évfolyamán kezdődik, mely az első két évfolyamon előkészítőként funkcionál és a nyolcadik évfolyam végéig tart. A két tanítási nyelvű oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven: magyarul és angol nyelven

23


folyik. A célnyelvet heti öt órában tanítjuk, és lehetővé tesszük 3 tantárgy célnyelven való tanulását. A célnyelvi és a célnyelvű órák száma a tanuló kötelező tanórájának 35%-50%-a közé esik. A célnyelvi órák és célnyelvű órák belső arányát a tanulók életkori sajátosságainak, tudásának figyelembe vételével, az iskolai pedagógiai program lehetőségei szerint változtatjuk, mozgatjuk a különböző évfolyamokon. Intézményünkben mind a célnyelv és a célnyelven tanított tantárgyak oktatását egyaránt csoportbontásban tartjuk. A diákok számára megteremtjük a továbblépés lehetőségét azzal, hogy felmenő rendszerben bevezetjük a kéttannyelvű oktatást az Oladi ÁMK Teleki Blanka Szakközépiskolájában is. A szakképző iskola kínálata A szakképző iskola szakközépiskolai és szakiskolai képzést egyaránt folytat. A szakközépiskolában a képzési idő az érettségi vizsgáig négy év, majd ezt követik a szakképző évfolyamok (összesen 6 vagy 7 tanév). A 9-12. évfolyam az érettségi vizsgára készít fel, a közismereti képzést egészíti ki a szakmai orientáció, majd a szakmai alapozás. Az érettségit követően kezdődik meg a szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott időkeretben. A szakma végleges kiválasztása a 12. évfolyamon történik. Webgazdasági szakközépiskola (informatika szakmacsoport) A webgazdasági képzés a webbel kapcsolatos ismeretek oktatását, kompetenciák kialakítását fogja át, három fő ismeretkörbe sorolva: webfejlesztés-üzemeltetés, webdesign, webvállalkozás menedzsment. A képzés azoknak a diákoknak ajánlható, akik a következő ismeretkörök valamelyikéhez vonzódnak: webfejlesztés, honlap üzemeltetés, webmesteri feladatok, digitális képalkotás, képi kifejezés, reklámkommunikáció, médiagazdaságtan, a digitális világ gazdaságtana, online marketing, webvállalkozás. A szakmai alapozás keretében informatikai, jogi, gazdasági és a designnal kapcsolatos ismereteket közvetítünk (webgazdasági képzés). Tervezett kimenet a szakképzési évfolyam(ok) elvégzése után: webmester, multimédiafejlesztő vagy designer. Szakközépiskola egyéb szolgáltatások szakmacsoportban A szakközépiskola 9-12. évfolyamán emelt óraszámban tanítjuk azokat a közismereti tantárgyakat, amelyek a kozmetikus, fodrász vagy a fogtechnikus szakma tanulását megkönnyítik (biológia, kémia, rajz). Ezen kívül pályaorientáció keretében megismertetjük a tanulókat az érettségi után iskolánkban választható szakmákkal. Mivel az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon nem a kerettanterv szakmai alapozó tantárgyát oktatjuk, ez a szakközépiskolai képzés ajánlható azoknak a tanulóknak is (elsősorban leányoknak), akik pályaválasztásukban még bizonytalanok, nem akarnak még elköteleződni valamely szakma mellett, de továbbtanulási szándékaik vagy tanulmányi eredményük miatt nem akarnak jelentkezni gimnáziumba. Válaszható szakmai kimenet a szakképzési évfolyam(ok) elvégzése után: kozmetikus, fogtechnikus vagy fodrász.

24


Könnyűipari szakközépiskola A közismereti képzés mellett a könnyűipari szakmai előkészítő és alapozó tantárgyat tanulnak a diákok. Az iskola a térség gazdaságának szerkezetére és a tanműhely adottságaira való tekintettel elsősorban a ruhaipar igényeire készít fel. Választható szakmai kimenet a szakképzési évfolyam(ok) elvégzése után: ruhaipari technikus, bőrfeldolgozó ipari technikus vagy divat- és stílustervező. Nyelvi-informatikai előkészítő osztály az ún. 0. évfolyamon Lehetőség van a 8. évfolyam után egy éves nyelvi-informatikai előkészítő osztályba is jelentkezni. A képzés elsősorban a nyelvi felkészítést szolgálja. Célja az idegen nyelvi és informatikai kompetenciák megerősítése és fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően, valamint az általános iskolában megszerzett általános-közismereti műveltségtartalmakat jelentő kompetenciák szinten tartása. A tanulók heti 12 órában tanulják a választott idegen nyelvet és 5 órában a számítástechnikát. Akik a nyelvi-előkészítő osztályban kezdik meg középiskolai tanulmányaikat, jó eséllyel tesznek előrehozott érettségi vizsgát idegen nyelv és informatika tantárgyból. Szakiskolai képzések A szakiskolában a képzési idő általában 5 év (2+3 év). A 9-10. évfolyamon elsősorban közismereti képzés folyik, ezt egészíti ki a szakmai orientáció, majd a szakmai alapozás. A 10. évfolyam eredményes elvégzését követően kezdődik meg a szakképzés az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott időkeretben. A szakma végleges kiválasztása a 10. évfolyamon történik. A 9. évfolyamon az alábbi szakmacsoportokban indítunk osztályokat:  Egyéb szolgáltatás szakmacsoport (szakmai kimenet: fodrász)  Könnyűipari szakmacsoport (választható szakmai kimenet női, illetve férfiszabó, esetleg más könnyűipari szakmák) Intenzív szakközépiskola (11-12. évfolyamon) A szakiskolai tanulók a 10. évfolyam elvégzése vagy a szakmai végzettség megszerzése után jelentkezhetnek az intenzív szakközépiskolai osztályba. A két éves nappali rendszerű képzés az érettségi vizsgára készít fel. Szakiskolai tanulóink – megfelelő tanulmányi eredmény és hozzáállás mellett - tehát ugyanúgy érettségivel léphetnek ki az életbe, mint akik szakközépiskolában kezdték meg tanulmányaikat. Az egyes képzési formákról részletesebb leírás található a szakképző iskola pedagógiai programjában.

25


A továbbhaladás feltételei és rendje az intézményen belül a 8. évfolyam végén Biztosítjuk, hogy az Oladi ÁMK általános iskolájának minden tanulója – választásától és tanulmányi eredményétől függően – továbbtanuljon a szakképző iskola 9. vagy nyelvi előkészítő évfolyamán a következők szerint: Szakközépiskola (bármely szakmacsoportban)

A 3,5 tanulmányi eredmény fölött az ÁMK tanulóit felvesszük a választott szakközépiskolába. Gyengébb eredmény esetén a más iskolából jelentkezőkkel azonos elbírálás alá esnek. A tanulmányi eredmény alapját képező tantárgyi osztályzatok:  Magyar nyelv és irodalom  Történelem  Idegen nyelv  Matematika  Fizika  Rajz

Szakiskola (bármely szakmacsoportban)

Az Oladi ÁMK bármely általános iskolai tanulója számára biztosítjuk a továbbtanulás lehetőségét.

A büntetés-végrehajtási intézményben felmerülő oktatási feladatok ellátása A Szombathelyen épülő új büntetés-végrehajtási intézetben az oktatási feladatok nagyságrendje is jelentős lesz. A börtönt működtető szervezet és Szombathely Megyei Jogú Város között megegyezés született arról, hogy ezen feladatok ellátásában a város oktatási intézményei közreműködnek, és határozat született arról, hogy az általános iskolai képzés feladatait a Simon István Utcai Általános Iskola, a középiskolait a Teleki Blanka Szakképző Iskola látja el. Feltehetően szakképzésre is igény lesz, de azokba várhatóan más iskolák, sőt oktatási vállalkozások is bekapcsolódhatnak. A büntetés-végrehajtási intézményben az iskola tanárai, illetve megbízott óraadó tanárok működnek közre. A tananyagot és az óraterveket az általános, illetve a középiskola kerettantervre épített helyi tanterve tartalmazza.

26


Az OÁMK Simon István Utcai Általános Iskola kézési szerkezete Általános Iskola Évfolyamok: 1. Két tanítási nyelvű oktatás

2

1-2. évfolyam: angol nyelv heti 5 órában

3

4

5

6

7

8

3. évfolyamtól: Az idegen nyelv mellett két további tantárgy oktatása célnyelven (angolul) folyik.

Sport - korcsolya osztály További lehetőség: sportolás a Korcsolyázó Diáksport Egyesületben

Általános Művészeti osztály - emelt óraszámban Emelt óraszámú informatika oktatás

Választható német vagy angol

Német nyelvoktatás heti 3 órában, vagy

Angol nyelvoktatás:

Emeltszintű angol nyelv oktatás heti 5 órában

27


28


A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek és a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. A személyiségfejlesztés területén – alapelveinkkel összhangban - elsősorban a következő személyiségvonások kialakítására, megerősítésére törekszünk: együttműködési készség, kulturált viselkedés, tolarencia, szolidaritás, egymás iránti tisztelet, empátia, felelősségérzet, együttérzés, udvariasság, a másik ember elfogadása, szeretet, megértés. Mindez feltételezi olyan egyéni emberi tulajdonságok, erkölcsi értékek megbecsülését is, amelyek a harmonikus közösségi együttéléshez nélkülözhetetlenek: őszinteség, becsület, igazságosság, önfegyelem képessége, megbízhatóság, meghallgatni tudás, nyitottság. Az eredményes tanulás, majd pedig az életkezdés szempontjából is fontosnak tartjuk a helyes önismeretet, kreativitást, az eredményességre törekvés, a rugalmasságot, a sokoldalúságot, az érdeklődést, az igényességet, az innovatív szemléletet, a kitartást és a következetességet. Ennek érdekében feladataink:  A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása, figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit.  A gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése.  Sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés, alkotóképesség fejlesztése.  Az értelem kiművelése: az ismeretszerzési, tanulási motívumok fejlesztése, a helyes tanulási szokások kialakítása.  A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.  Önismeret, önértékelés képességének fejlesztése.  Egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása: rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok; következetes ellenőrzés; útmutató, fejlesztő értékelés. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az Oladi ÁMK az együttműködő közösségek intézménye. Személyiségfejlesztő munkánkban is hangsúlyt fektetünk a közösségi lét értékeinek közvetítésére. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóközösségeinket az együttműködésen kívül egyebek mellett az összetartás, a segítőkészség, a vállalkozó szellem, a másik elfogadása jellemezze. Céljaink elérése érdekében az oktató-nevelő munkában egyre nagyobb arányt kell kapniuk azoknak a módszereknek, szervezési eljárásoknak, melyek során a tanulók együttműködnek,

29


közösen dolgoznak egy adott feladaton. Ez elsősorban a csoportmunkát, a kooperatív tanítási módszereket és a projektmódszer alkalmazását jelenti a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységben egyaránt. A közösségfejlesztést szolgálják az iskolai programok, rendezvények, vetélkedők is. Életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten erősítenünk kell a gyermekekben az intézményhez, az adott intézményegységhez tartozás érzését is. Ennek érdekében főbb feladataink:  Az osztályközösségek gondozása szakszerű, figyelmes és felelősségteljes osztályfőnöki munkával.  Olyan közös rendezvények szervezése, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit.  Szakkörök, klubok, művészeti csoportok, sportprogramok szervezése az iskolai intézményegységeken kívül a művelődési házban is. Ezek nem csupán a tehetséggondozás, de a közösségi nevelés eszközei, színterei is.  Tömegsport programok szervezése.  A névadóhoz kapcsolódó hagyományok ápolása. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az általános iskolában és a szakképző iskolában sok esetben a tanulási, magatartási problémák mögött anyagi nehézségek, családi konfliktusok, ingerszegény környezet, szülői érdektelenség és a szülői elvárások hiánya húzódik meg. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai problémák kezelésében így az osztályfőnökök mellett sok esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek is részt kell vennie. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden iskola fontos feladata a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció. Hisszük, hogy minden tanuló rendelkezik olyan adottságokkal, amelyeket fejlesztve tehetséget mutat valamiben. Fontosnak tartjuk, hogy a tehetséggondozás ne csak a kognitív, elméleti ismeretek vonatkozásában ismerje el a kiválóságot, hanem tág teret adjon a művészi tevékenység, a fizikai munka, a választott szakma vagy a sport terén a jobb eredmények elérésére és elismerésére. Az iskolai tehetséggondozás egyenes folytatását jelentheti a művelődési központ közművelődési tevékenysége (szakkörök, tanfolyamok, klubok, pályázatok). A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív,

30


emocionális, stb.) Ezen feladatot a gyermekeinkkel közvetlen kapcsolatba kerülő pedagógusok végezhetik el. A művészi önkifejezést segítő tevékenység (nem csak az ÁMK tanulói számára):  József Attila vers- és novellaíró pályázat  Művészeti szakkörök, klubok  Megjelenési lehetőség az ÁMK honlapján  Gyermek- és tanulói munkák kiállítása A tehetséggondozás iskolai keretei:  Könyvtár, internet használat az információszerzés, az ismeretek kiegészítése céljából  Tanulmányi versenyek  Szakmai bemutatók, divatbemutatók a szakképzésben  Iskolai sportkörök, sportegyesület  Szakkörök, diákkörök, egyéni foglalkozások szervezése (figyelembe véve az intézmény számára erre a célra rendelkezésre álló órakeretet) E tevékenységet is hivatottak segíteni azok a koordinációs fórumok, amelyeket a jövőben rendszeresen működtetünk: közös szakmai munkaközösségi megbeszélések; alkalmi, feladatokra szerveződő közösségek. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nagy száma, a családi háttérre visszavezethető tanulási, magatartási problémák hangsúlyossá teszik intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységet. Intézményünkben egy-egy fél állásban foglalkoztatott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, az ÁMK általános iskolájában, illetve szakképző iskolájában. Feladataikat az SZMSZ, illetve saját munkaköri leírásuk határozza meg. Munkavégzésük során kapcsolatot tartanak egymással, a városi munkaközösséggel és a gyermekjóléti intézményekkel. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Minden iskola fontos feladata a hátránykompenzáció és a felzárkóztatás. A tanulási kudarc mögött sok esetben az ingerszegény környezet, a szülői érdektelenség és a szülői elvárások hiánya húzódik meg. Hangsúlyt kell ezért fektetni az oktatás minden szintjén a tanulók

31


motiválására, ennek érdekében a változatos módszerek alkalmazására és a tanulásra ösztönző környezet megteremtésére. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos főbb feladataink:  A tanulói teljesítmények rendszeres mérése.  Tanév eleji diagnosztikus felmérés végzése a kritikus évfolyamokon (pl. a 9. évfolyamon).  A probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása.  Az okok feltárása, a szükséges intézkedések megtétele.  Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése.  Szükség esetén a Nevelési tanácsadó bevonása. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az eredményes tanulást sok esetben a rossz szociális helyzet nehezíti. Az iskola e hátrányokat megszüntetni nem tudja, de törekedhet e hátrányok enyhítésére, lehetőségeihez mérten segítheti a rászoruló tanulókat, illetve azok családját annak érdekében, hogy ők is a legteljesebb mértékben igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait. Az anyagi okok miatt hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló tanulók felismerése az osztályfőnökök, illetve az ifjúságvédelmi felelős feladata. Az intézmény  a jogszabályi előírásokkal összhangban biztosítja az igényjogosult kör számára – elsősorban könyvtári kölcsönzés formájában – az ingyenes tankönyvhasználatot.  A szombathelyi tanulókat szükség esetén önkormányzati tankönyvsegélyben részesíti.  Biztosítja a tanulást támogató infrastruktúra igénybe vételének lehetőségét: könyvtár, intézményi honlap, Internet hozzáférés.  A szakképző iskolában a tanulói szakszervezet is segítséget nyújthat a problémák enyhítésében. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységez – saját tevékenységük vonatkozásában - az iskolai intézményegységek pedagógiai programja részletezi. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése elsősorban a diákönkormányzati tevékenységen és a szülői munkaközösségek működésén keresztül valósul meg. Az általános iskola iskolaszékében helyet foglalnak a szülők és a diákok képviselői, akik véleményt mondhatnak az

32


iskolát érintő kérdésekben. A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás feladata minden osztályfőnöknek is, szervezett keretei ennek a fogadó órák és a szülői értekezletek. Diákönkormányzatok Az ÁMK mindkét iskolájában aktív és jól szervezett a diákönkormányzat. Az általános iskola bővelkedik a diákrendezvényekben, a gyermekek szívesen szerepelnek, vesznek részt a programokban. A szakképző iskolában nehezebb feladat a tanulók többségét aktivizálni, de itt is kialakultak a hagyományosnak számító diákprogramok, rendezvények. Az ÁMK vezetése támogat minden olyan kezdeményezést, ami a diákok öntevékenységére, szervezett munkájára épül és színesíti az iskolai életet: diáknap, rendezvények, iskolai discok, iskolarádió, iskolaújság, stb. A diákönkormányzatok működését mindkét iskolában megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzatok működésének kereteit, hagyományosan megszervezett programjait az intézményegységek pedagógiai programja tartalmazza. Szülői munkaközösségek Az ÁMK mindkét iskolájában szülői munkaközösség működik, aminek munkáját megbízott összekötő tanár segíti. A szülői közösségek működési kereteit, hagyományosan megszervezett rendezvényeit az intézményegységek pedagógiai programja tartalmazza. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit elsősorban az ÁMK szintű közös rendezvények jelenthetik, ahol pedagógus, diák, szülő kötetlen formában találkozhat egymással. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésével párhuzamosan rendszeressé válnak az elégedettség mérések a szülők és diákok körében. Ezek tapasztalatait hangsúlyosan vesszük figyelembe az intézmény szakmai fejlesztéseinél, illetve a működés folyamatainak javításánál. A Közoktatási törvény 33. § (10) alapján lehetőség van intézményi szintű szülői szervezet vagy diákönkormányzat, illetve ún. ÁMK-szék létrehozására is.

Művelődési program A közművelődési feladatokat – mint szakmailag önálló intézményegység – elsősorban az Oladi ÁMK Művelődési Háza és Könyvtára, a Savaria Ifjúsági Centrum (SIC) látja el. A művelődési program elsősorban ennek az intézményegységnek a programkínálatát, tevékenységrendszerét foglalja össze, miközben a külső érdeklődő számára is nyitott kulturális és sport programot a két iskola saját tevékenységéhez kötődően maga is szervez, illetve szervezhet.

33


Közművelődési feladatok Az Alapító okirat a közművelődési funkciók körében a következő alaptevékenységeket jelöli meg:  Az ifjúsághoz kapcsolódó kulturális tevékenységek városi és regionális hatáskörű biztosítása.  A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása.  Nyitott intézményként lehetőségek biztosítása a közösségi terek használatára, az ifjúsági korosztály kezdeményezéseinek támogatása.  Könyvtára iskolai és közművelődési funkciókat lát el. Ezeket az alábbiak szerint részletezi az Okirat: 92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége:  lakóterületi közművelődési, sport és szabadidős tevékenység  képző-, ipar-, fotó és egyéb művészeti kiállítás  szórakoztatási célú vásár, kiállítás  filmvetítés, előadó-művészet  Szombathely város ifjúságának, kulturális, szabadidős befogadó tér biztosítása  az amatőr művészeti tevékenységek segítése, kortárs művészetek befogadása  ifjúsági kezdeményezések befogadása (klub, kiállítás, öntevékeny csoportok, stb…)  általános iskolák tanrend szerinti úszásoktatása 92312-7 Közművelődési könyvtári tevékenység:  közművelődési könyvtári szolgáltatás  könyvtári szolgáltatás Az ÁMK Alapító okirata tehát a közművelődési jellegű alaptevékenységek közt első helyen említi „az ifjúsághoz kapcsolódó kulturális tevékenységek városi és regionális hatáskörű biztosítását”. A művelődési ház arculatát hagyományosan ez határozza meg, hiszen a programkínálat legnagyobb része kifejezetten a fiataloknak (könnyűzenei koncertek, Aludj máskor vetélkedő, stb.), más része a fiatal családoknak szól (csecsemőtorna, gyermekprogramok, családi úszás, stb). A SIC mint az Oladi ÁMK intézményegysége a két iskolát kiszolgáló feladatokat is ellát, ezzel a maga eszközeivel részt vesz az ÁMK oktatási-nevelési céljainak megvalósításában is. Feladata az intézményi integráción belül (az SZMSZ-szel összhangban):  Tevékenységek, programok szervezésével segíti az iskolák munkáját.  Lakóhelyi működési területén biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, életkorhoz, a munkakörülményekhez igazodó művelődési tevékenységekhez szükséges egyes feltételeket, különösen az ifjúsági korosztály vonatkozásában.  Klubokat, művészeti csoportokat működtet, közreműködik művészeti alkotások bemutatásában, előadásokat, rendezvényeket szervez.  Tanórán kívüli kulturált és hasznos szabadidős lehetőséget biztosít.  Közreműködik a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, tanfolyamokat, továbbképzéseket szervez.  Könyvtára a közművelődési funkción kívül ellátja az iskolai könyvtári feladatokat is.

34


A feladatokból következően a közművelődési tevékenység fő célcsoportjai:  Az ÁMK két iskolájának tanulói, azok szülei  Az intézmény környezetében, elsősorban az Oladi és a Derkovits lakótelepen élő emberek  Az ifjúsági korosztály A művelődési ház programkínálata Gyermekprogramok Gyermekszínház A bérletben a színházterem színpadtechnikai adottságainak és a férőhelyek számának megfelelően pódium jellegű előadásokat szervezünk. Az évek óta nagy népszerűségnek örvendő Meseszínház bérlet óvodás és alsó tagozatos (általános iskolás) korú gyermekeknek kínál színházi élményt és felhőtlen szórakozást. A bérletben élő- és bábszínházi produkciók, koncert jellegű előadások, továbbá a pódium műfajhoz közel álló egyéb művészeti ágak képviselői szerepelnek. Kamaszbérlet 1997-ben az általános iskolák felső tagozatos diákjai színházi ellátásának kielégítésére hoztuk létre ezt a bérletet. Az előadás-sorozatban az irodalomórai tananyaghoz is kötődő élő- és bábszínházi előadás, verses-zenés műsor, valamint rendhagyó irodalomóra is szerepelt. Az iskolák részéről az érdeklődés töretlen, sőt inkább növekedett a bérleteladások száma. Filmszínházi vetítések A Savaria Ifjúsági Centrum korszerűnek mondható 35 mm-es vetítőberendezéssel rendelkezik, így a technikai feltételei adottak a színvonalas mozizásnak. Elsősorban az iskolásoknak és óvodásoknak meghirdetett bérletsorozataink népszerűek, ám továbbra is vetítünk a Ház programjainak részeként, azokhoz igazodva. Keressük a forgalmazás egyéb csatornáit annak érdekében, hogy esetleg rétegigényeket kielégítő sorozatokat, bérleteket hirdethessünk. Mozi-szolgáltatásunk két nagy csoportra osztható. Ezek az iskolamozi és a különböző rendezvényekhez köthető egyedi előadások. Az iskolamozi bérletek a vetítések jelentős százalékát jelentik mozi-szolgáltatásunk esetében. A szomszédos OÁMK Simon István Utcai Általános Iskola, valamint a környékbeli óvodák, iskolák rendszeres látogatói a vetítéseknek. A bérleteket különböző korosztályoknak állítjuk össze, életkor szerint az alábbi elnevezésekkel:  Mesemozi (3 - 9 éves)  Sulimozi (10-14 éves)  Iskolamozi (14-18 éves korosztály számára)

35


A filmek kiválasztásánál a pedagógusok javaslataira támaszkodva nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az iskolai tananyaghoz is kapcsolódó klasszikus vagy modern alkotások szórakoztatva ébresszenek további érdeklődést a kapcsolódó irodalom és filmművészet további munkái iránt. Óvodák és iskolák számára a bérletes előadásokon kívül is szervezünk vetítéseket. Nyári táboraink A SIC a nyári táborok két típusát működteti. Napközis (sport és szabadidős) táborok Ezen táborok közös jellemzője a napi kétszeri szakmai foglalkozás, sport és manuális foglalkozások, könyvtári program és uszodahasználati lehetőség. A gyermekek számára meleg ebédet és uzsonnát biztosítunk. Turnusonként egy délután ellátogatunk a Kalandvárosba. Ezek körébe tartoznak a következők:  Falmászó tábor  Úszótábor  Focitábor  Kézműves tábor  Számítógépes tábor Bentlakásos táborok: Matula tábor Helyszíne a Kis-Balaton térsége. A táborlakókat igazi sátortábor várja vadregényes környezetben strandolási és sportolási lehetőséggel. Napi kétszeri szakmai foglalkozáson vesznek részt, a turnus vége szakmai versengéssel zárul. A tábor ideje alatt sor kerül kirándulásra is. Koncertek, ifjúsági programok A zenei programszervezés területén a két vezérlő elv a hagyományőrzés és az újdonságok keresése. Folyamatosan törekedni kell a meglévő „underground” értékek megtartása mellett a populárisabb, de értékes műfajok közvetítésére. A SIC (illetve elődje, az OMK) az utóbbi években fesztiváljaival jelentősnek mondható törzsközönséget szerzett magának a rétegzenék (hip-hop, alternatív, elektronikus műfajok) kedvelőiből. Ez eredmény, amit a jövőben is szeretnénk megőrizni és továbbfejleszteni. A nehezebb feladat a műfaji bővítés, az „új” közönség megnyerése. Ennek fő csapásirányát az igényesebb popzene, a jazz és retro rockzenék területén látjuk. Az SIC (OMK) - már évek óta tudatosan épített - ifjúsági programjának része az Esélykiegyenlítő fesztivál, amely már nyolcadik éve gyűjti össze a régió tehetséges, feltörekvő előadóit. Az „első bemutatkozás lehetősége” sok zenekar érdeklődését felkeltette, így az elkövetkező időszakban sem lesz gond a zenekarszervezés. Az Esélykiegyenlítő amatőr zenei fesztiválok, alulról jövő

36


kezdeményezésként indultak nyolc évvel ezelőtt. Két szombathelyi középiskolás ötletéből mára rendszeresen megrendezett fesztivál lett. Miért van szükség Esélykiegyenlítő fesztiválokra? A kérdésben megbújik a válasz. Az esély megteremtését, a fellépési lehetőséget kell megteremteni a feltörekvő fiatal előadók számára. Manapság amikor a szervező számára sokszor csak az anyagi rentabilitás a fontos, különösen felerősödik a művelődési házak szerepe az amatőr művészeti ágak felkarolásában. A főként középiskolás fiataloknak szóló program törzsközönsége az elmúlt években kialakult, a rendezvény híre jónak, látogatottsága elfogadhatónak mondható (esténként 150-200 fő). Az Esélykiegyenlítőkön bemutatkozók közül sokan „színpadot kaptak” másik hagyományos zenei nagyrendezvényünkön, a hatodik éve megrendezett Soundclash Fesztiválon. A régió bátran állíthatjuk- egyik legnagyobb zenei megmozdulását hagyományosan márciusban és októberben rendezzük a SIC-ben. Az évek során a fesztivál vendége volt (a teljesség igénye nélkül): az Emil Rulez, a Pál Utcai Fiúk, a Quimby, a Kispál és a Borz, a Heaven Street Seven, a Hiperkarma, Dj Palotai és még sokan mások... Amint az előző felsorolás is mutatja a SIC (OMK) az elmúlt években próbálta szélesíteni azt a műfaji spektrumot, amely eddig jellemezte. A zenei programok alakításának fő szempontjai azonban mindig irányadóak maradtak. Ezek alapvetően a következők:  vállalható, igényes produkciók meghívása,  a réteg, alternatív értékek közvetítése,  közönségbázissal rendelkező produkciók szervezése. Zenei programjaink legjelentősebb részét az önálló koncerteket vállaló művészek előadásai teszik ki. Fontos feladat e területen az alternatív értékek megőrzése mellett a popularitás növelése, a közönségbázis fejlesztése. A cél érdekében a SIC-et kedvelő, s már szinte hazajáró együttesek mellett (Kispál és a Borz, Tankcsapda, Quimby stb…), műfajilag különböző produkciók is helyet kapnak színpadainkon. (Pl. Belga, Yonderboi stb…). Fontos a SIC befogadó szerepének erősítése, s ezzel együtt a zenei programokból származó bevétel növelése is. Sportprogramok A főként középiskolás korosztálynak szóló programjaink közül a 2007-2008-as évben három jelentősebbet emelnénk ki. A hagyományteremtés és a folyamatosság ezek esetében is fontos szempont. A házunkban működő Változó Világ alapítvánnyal közösen hoztuk létre és működtetjük az extrém sportnapot, kihasználva a ház adottságait. A fontosabb elemek: modellezés, streetball, darts, gördeszka stb… Az aulában lévő mászófal mennyezeten átívelő kibővítésével az ország második legnagyobb beltéri mászófala található meg Oladon. Ezt, valamint az udvar kedvező adottságait kihasználva tervezzük a különböző extrém sportok (görkori, gördeszka stb.) erőteljesebb felkarolását, rendezvények szervezését.

37


Meg kívánjuk szervezni továbbra is a zenés kosárlabdatornákat. A rendezvény színvonalát és népszerűségét tovább szeretnénk növelni, pl. neves játékosok, edzők meghívásával, bemutatók rendezésével, nevesebb hip-hop dj-k bevonásával. A harmadik jelentős - főként a 14-18 éves korosztálynak szóló - rendezvényünk az „Aludj máskor” címet viselő kreatív 24 órás sportvetélkedő. Kiállítások A kiállítások rendszeréhez kapcsolódóan is felmerül a tehetséggondozás lehetősége. Igyekszünk olyan műfajokat is felkarolni, amelyek a képzőművészet perifériáján helyezkednek el, de egyre divatosabbak, pl. comics (képregény), manga-anime (japán rajzfilmek), graffiti, fotó (koncertfotók). Az ilyen jellegű kiállítások megnyitóihoz, lebonyolításához performance-ok, koncertek kapcsolhatók, ezzel nyithatunk a kiállításokra eddig még nem járó fiatalok felé. Az ilyen jellegű kiállítások kapcsán szorosabb kapcsolatra törekszünk a város ilyen jellegű oktatási intézményeivel (Művészeti Szakközépiskola, Berzsenyi Dániel Főiskola), hisz a kiállítók jelentős része ezen iskolákból érkezhet. Galériánkon még elsősorban a Szombathelyen vagy Vas megyében élő alkotóknak biztosítunk elsőbbséget a bemutatkozásra, de távolabbról érkező kiállítókat is szívesen fogadunk. A kiállítók között egyéni és csoportos munkák is bemutatásra kerülnek. Hagyományosnak mondható a foltvarró munkák kiállítása és Szín-Tér oladi rajzkör gyermeknaphoz kapcsolódó bemutatkozása. Tanfolyamok, klubok, szakkörök Az előző évekhez hasonlóan számos tanfolyamot, (csecsemőúszás, családi- és ovis úszás, ovis foci, asszonytorna, falmászó, szülésre felkészítő) klubot (grafó, szerepjáték, ásványkör, foltvarró) művészeti csoportot (Madrigál Kórus, Tarisznyások Népzenei Együttes, Koch Sándor Ásványbarát Kör) és jelentős számú önszerveződő csoportot, köztük sportoló közösséget tartunk fenn, és biztosítunk állandó tartózkodási lehetőséget. Meghirdetett tanfolyamaink közül az úszás a legnépszerűbb, ezen belül is a csecsemőúszás a leglátogatottabb, itt a széleskörű propaganda, valamint az oktatás színvonala a döntő. A védőnő aktív közreműködése a szervezésben pozitívan befolyásolja az érdeklődést. Könyvtári feladatok ellátása A könyvtári állománnyal kapcsolatos feladatok Az állomány gyarapítása 

Megfelelő választékot biztosítunk elsősorban az ifjúság részére készült általános lexikonokból, enciklopédiákból, egyéb kézikönyvekből. Az egyes szakterületek kézikönyveit erősen válogatva vásároljuk. 38


  

  

Erősen válogatva tudjuk csak gyűjteni az általános és középiskolai oktatást segítő ismeretterjesztő könyveket is. Kiemelten kezeljük az általános érdeklődésre számot tartó, időszerű témákról szóló könyveket. Tankönyvek gyűjtése nem áll módunkban, ez az állományrész csak ajándékokkal gyarapodik. Lehetőség szerint megfelelő példányt szerzünk be az általános és középiskolai, iskolánként eltérő kötelező és ajánlott irodalomból. Az ifjúsági szépirodalmat minőségi szempontok szerinti válogatással vásároljuk. Igyekszünk minél több színvonalas gyermek- és ifjúsági kötetet beszerezni. Válogatva vásároljuk az intézmény módosult funkciórendszeréből fakadóan a 14-20 év közötti fiatalok igényeinek megfelelő kiadványokat. Lehetőség szerint beszerezzük az OÁMK szakmai tevékenységét érintő és a munkatársak szakmai fejlődését szolgáló kiadványokat. Az intézmény profiljának, az olvasók érdeklődésének megfelelően mintegy 40 féle folyóiratot fizetünk elő. Napilapokat, ifjúsági, szakmai és szórakoztató lapokat egyaránt megrendelünk.

Az állomány apasztása  

Rendszeresen leválogatjuk és selejtezzük a tartalmilag elavult vagy megrongálódott könyveket. Erről minden esetben törlési jegyzéket állítunk össze. Jegyzéken töröljük a behajthatatlan és az olvasók által elveszített és megtérített köteteket. A napilapokat 1 évig, a többi folyóiratot 3 évig őrizzük meg, azután selejtezzük. A Magyar Közlöny, a Művelődési Közlöny, a Kulturális Közlöny, az Oktatási Közlöny példányait nem selejtezzük.

Olvasószolgálati tevékenység Heti 49 óra nyitvatartási időben biztosítjuk az olvasók részére a nyugodt helyben használat feltételeit. (Amennyiben az egyik könyvtáros beteg ill. szabadságon van a nyitvatartási idõ 36 órára csökken.) Ez a szolgáltatás térítés nélkül igénybe vehető. A könyvtár egyéb szolgáltatásait éves beiratkozási díj ellenében vehetik igénybe olvasóink. Az egyszerre kölcsönözhető kötetek száma gyermekek esetében legfeljebb 5 kötet, (az alsó tagozatos diákoknál annyi kötetet lehet kölcsönözni, ahányadik osztályba járnak), felnőttek esetében maximum 9 kötet. A szomszédos két oktatási intézmény pedagógusai, valamint méltányosságból idősebb olvasóink ennél több kötetet is kölcsönözhetnek. A kölcsönzés időtartama 4 hét. Ezt két ízben hosszabbíthatja meg az olvasó. A kézikönyvtári állomány nem kölcsönözhető. A szomszédos két oktatási intézmény pedagógusai tanórára, szemléltetésre vihetnek csak el ilyen köteteket. DVD-t, CD-t, floppyt és régebbi folyóiratokat is kölcsönzünk. Ezekről külön nyilvántartást vezetünk. Egyszerre egy példány kölcsönözhető DVD, CD esetében három napra, folyóiratok esetében egy napra. A könyvtár állományából hiányzó köteteket - igény szerint - a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtártól vagy más könyvtáraktól ill. az Országos Dokumentációs Rendszer igénybevételével könyvtárközi kölcsönzés útján kérjük meg. Egyéni vagy csoportos kérésre irodalomjegyzéket

39


állítunk össze az igényelt témából. Irodalom ajánlásával segítjük a felnőttek és a gyerekek könyvválasztását. A SZIKLA21 program, internetes adatbázisok, keresőprogramok és katalógusaink segítségével tájékoztatjuk olvasóinkat saját állományunkról ill. a magyar könyvtermés egyes területeiről. A Széchenyi Terv, és az eMagyarország Pályázat révén 6 internetes számítógép áll az olvasók rendelkezésére. Felnőttek és 14 éven felüli diákok a teljes nyitvatartási idő alatt használhatják. A szomszédos általános iskola tanulói tanítási időn kívül 14-19 óra között vehetik igénybe ezt a szolgáltatást. A számítógépek használatának szabályairól a könyvtárban elhelyezett tájékoztató világosít fel részletesen. A Könyvtár közművelődési tevékenysége Rendezvények Rendszeresen meghirdetjük az Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró Pályázatot a Simon István Utcai Általános Iskolával közösen. A pályázatot 2007-től a határainkon belül és kívül élő, magyar nyelvet beszélő, 18 éven aluli gyermekek részére hirdetjük meg, a kiírást a legszélesebb körben tesszük ismertté a sajtón, médiákon, szórólapokon, plakátokon, interneten keresztül. A pályázat legsikeresebb alkotásaiból gyermekantológiát jelentetünk meg. Az olvasók igényeinek és anyagi lehetőségek figyelembe vételével író-olvasó találkozókat, előadásokat, kötetlen beszélgetéseket szervezünk elsősorban a Magyar Kultúra Napja, az Ünnepi Könyvhét és a Gyermekkönyvhét eseményeihez kapcsolódóan. Erről törzsolvasóinkat külön értesítjük. 2002 őszén indult útjára a Játszóház elnevezésű programsorozat. Kéthavonta szombat délutánonként várjuk a játékos kedvű, alkotni vágyó gyerekeket és felnőtteket. A helyszín megválasztásakor célunk volt, hogy ingergazdag, inspiráló légkört biztosítsunk vendégeink számára. Erre a legalkalmasabbnak a könyvtár helyisége bizonyult: a könyvek méltóságteljes sokasága, a könyvtár Meseországa, a számítógépek közelsége, a családias környezet mind kínálták magukat, hogy a belépő jól érezze magát. A foglalkozások komplex jellegét adja, hogy a manipulatív tevékenységek mellett, a játék, a sport, az ének, a zene, a drámajáték is megjelenik programjainkban. Vezérfonalunk az alkotás örömének felfedezése, megélése, mely szoros összhangban van az évszakokkal, az ünnepekkel, a jeles napokkal, a népi és történelmi hagyományokkal. Bízunk abban, hogy ez a fajta együttgondolkodás, az együttmunkálkodás megteremti a személyességnek azt a légkörét, amelyben a valódi fejlesztés mellett az önfeledt kikapcsolódásra és szórakozásra is lehetőség nyílik. Egyéb közművelődési könyvtári tevékenység, könyvtári propaganda A Széchenyi Terv Informatikai pályázatának folyományaként tanfolyamot szervezünk gyermekek, felnőttek, nyugdíjasok részére. A könyvtár nyitvatartási idejét, annak változásait, a könyvtár szolgáltatásait széles körben propagáljuk. Az új kiadványokra, folyóiratokra külön is felhívjuk a figyelmet. Szakirodalom ajánlásával segítjük mindhárom intézményegység szakmai munkáját. Segítséget adunk az Oladi ÁMK egyéb programjainak népszerűsítéséhez,

40


lebonyolításához. Az egyes rendezvényekhez saját állományunkból válogatott mini könyvkiállítással kapcsolódunk. Iskolai könyvtári feladatok Rendezvények A Gyermekkönyvhét, a Gyermeknap és a Magyar Kultúra Napja időszakában író-olvasó találkozókat, rendhagyó szaktárgyi órákat, zenés rendezvényeket, egyéb foglalkozásokat szervezünk az ifjúság részére népszerű szépírók és szakírók meghívásával. A meghívandó személyekről minden esetben konzultálunk az intézmény szakembereivel. Külön kérésre is hívunk meg előadókat, amennyiben a költségek megosztásával fedezni tudjuk az előadók díjazását. Az elmúlt évek hagyományának megfelelően a könyvtár ad helyet a Benedek Elek Mesemondó Verseny, a Váci Mihály Versmondó Verseny, a Kazinczy Szépkiejtési Verseny, a Népdal Ünnepe iskolai fordulóinak. Itt rendezzük a Városi Idegen Nyelvű (angol, német) Szépkiejtési Versenyt . A könyvtár két helyszínnel járul hozzá a Városi Szent Márton Napi Akadályverseny programjához. Előzetes egyeztetés után helyet adunk a nyári szaktáborok kulturális programjainak. Számítógépeinkkel, manuális foglalkozásokkal próbáljuk érdekesebbé tenni a táborlakók életét. Nemzeti és helyi ünnepeinkhez ill. aktuális eseményekhez könyvkiállítással kapcsolódunk. Könyv-és könyvtárhasználat, a könyvtárban tartott szaktárgyi órák Az általános és a szakképző iskola osztályaiban a tanmenetnek és a felmerülő igényeknek megfelelően gondoskodunk a könyv- és könyvtárhasználati órák megtartásáról. Lehetőséget teremtünk a megszerzett ismeretek gyakorlására. Helyet biztosítunk, és minden segítséget megadunk a könyvtárban tartott szakórák lebonyolításához. Különös gondot fordítunk a könyvtári és egyéb adatbázisok használatának megtanítására, a használat gyakoroltatására. A könyvtár szerepe a diákok tanórán kívüli foglalkoztatásában. Folytatjuk a Kis Könyvtáros Klub foglalkozásait. A gyerekek tevékenysége segítséget jelent az egyszerűbb munkafolyamatokban. Így észrevétlenül tanulnak meg tájékozódni a könyvtárban, társaiknak is tudnak segíteni. Évek óta sikeresen működtetjük könyvtári szellemi játékunkat, amelyet változatos formában kínálunk a gyerekeknek: totó, lottó, keresztrejtvény, stb. A játék közvetett célja az, hogy a gyerekek a könyvekben és a könyvtárban is egyre biztosabban, rutinszerűen tudjanak tájékozódni. Évente kétszer (karácsony előtt és a tanév vége előtt) tartunk igazi nagy fordulót, amikor az egyes folyóiratok mellékleteit is kisorsoljuk.

41


Hagyományosan a könyvtárban készülnek föl a gyerekek a könyvtárhasználati verseny aktuális fordulójára. Minden segítséget megadunk a siker érdekében. Szívesen látunk itt más, szervezett könyvtári hátteret igénylő szabadidős tevékenységet is. A napközis, tanulószobás csoportok is sok időt töltenek a könyvtárban délután. Igény szerint segítünk feladataik megoldásában. Minden segítséget megadunk a gyerekek egyéni, ill. csoportos, versenyekhez kapcsolódó felkészüléséhez, pályázatokon való részvételéhez. Minden olvasóval egyénileg próbálunk foglalkozni az aktuális forgalom függvényében. Egyéni vagy csoportos igények szerint ajánló bibliográfiát állítunk össze a kért témákból. A vezetők és a pedagógusok munkáját segítő tevékenység A két iskola vezetőinek figyelmét felhívjuk a szakmai, vezetői munkájukat segítő kiadványok, könyvek, folyóiratok megjelenésére, beszerzésére. Hasonló módon hívjuk fel a pedagógusok figyelmét a tevékenységükhöz kapcsolódó pedagógiai, pszichológiai és egyéb szakirodalomra. Folyamatosan tájékoztatjuk a pedagógus kollégákat a pályázati lehetőségekről. Bekapcsolódunk a Könyvtári Intézet által szervezett és a megyei könyvtár által koordinált könyvtáros asszisztensi tanfolyam munkájába, gyakorlóhelyként is üzemelünk. Lehetőséget biztosítunk a Berzsenyi Dániel Főiskola harmad- és negyedéves könyvtár szakos hallgatóinak könyvtári gyakorlati kötelezettségük teljesítéséhez. Fogadjuk a könyvtári asszisztensi tanfolyam hallgatóit is, hogy könyvtári gyakorlatukat elvégezhessék. Irányítjuk, szervezzük munkájukat. Lehetőséget teremtünk a két szomszédos oktatási intézmény pedagógusainak, hogy internetes tanfolyamunkba bekapcsolódhassanak. Részt veszünk az MKE Vas Megyei Szervezete, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár és a BDF Szolgáltató Központja által szervezett szakmai továbbképzéseken. Külső partnerek Az Oladi ÁMK jogelőd intézményei kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztek külön-külön is. Az átalakulás után csatlakozni kívánunk az az Általános Művelődési Központok Egyesületéhez is. Az OMK a korábbi években a fenőttképzési akkreditációt is megszerezte, ezt indokolt lehet az ÁMK keretei közt is megtartani. Ettől függetlenül az iskolarendszeren kívül folytatott szakképzés (tanfolyamok) területén partneri viszonyt alakítunk ki más felnőttképző intézményekkel is, hiszen ezáltal az iskolák és a művelődési központ programkínálata tovább gazdagodhat. A felnőttképzések vonatkozásában különösen ígéretesek lehetnek az EU-s pályázatok által támogatott területek, a Webdidaktika Alapítvány is szorgalmazza a maga területén az iskolai oktatás mellett a tanfolyamokat. A hatékony pályaorientációs tevékenység elengedhetetlenné teszi a Vas Megyei Munkaügyi Központtal való jó kapcsolatot. Továbbra is szoros kapcsolatot kell tartani a szakképzésben érdekelt vállalatokkal, különösen azokkal a cégekkel, amelyek jelentősége, technológiai

42


fejlettsége az iskolai képzés számára is húzóerőt jelenthet. Meg kell őrizni a jó együttműködést a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A szakképző iskola tanulólétszáma alapján kötelező a Szakmai Tanácsadó Testület működtetése, melynek tagjai a nevelőtestület, a gazdálkodó szervezetek, a gazdasági kamara, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervek képviselőiből áll. Nevelési feladataink megvalósításában a továbbiakban is igénybe kell venni azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a segítségét, amelyek a fiatalokat érő veszélyek megelőzését szolgálják (rendőrség, ifjúságvédelmi szervek, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, stb). A közművelődési programok megismertetése, az iskolák ismertségének növelése, az eredmények bemutatása érdekében törekedni kell a jó médiakapcsolatokra. Minőségbiztosítás A minőségirányítási technikák alkalmazása nem előzmények nélküli intézményben, hiszen a Teleki Blanka Szakképző Iskolában a kezdetek 1997-re nyúlnak vissza, de az Intézményi Minőségirányítási Programot mindkét iskolának el kellett készítenie és be kellett vezetnie. Az ÁMK minőségügyi csoportja az intézményegységek kijelölt vezetőjéből, az intézményegység minőségügyi felelőséből, delegáltjaiból áll. Felelős az Intézményi Minőségirányítási Program megalkotásáért, gondozásáért, évenkénti felülvizsgálatáért; koordinálja, összehangolja az intézményegységekben végzett minőségfejlesztő tevékenységet, beleértve az önértékelési tevékenységet; menedzseli az intézményi szinten indított minőségügyi fejlesztéseket. Az ÁMK minőségügyi szervezetének felépítése:  Igazgató  Minőségügyi Csoport  Vegyes összetételű, intézményközi projekteken dolgozó teamek  Intézményegységek minőségügyi felelősei  Támogató teamek (intézményegységeken belül)  Minőségi körök, fejlesztő csoportok (szerveződhetnek intézményegységeken belül vagy azok között) Az Európai Unió nem határoz meg az oktatás területén kötelező előírásokat a tagállamok számára, de a minőségbiztosítás az a terület, ahol ajánlásokat fogalmaz meg. Szükségesnek tartjuk ezért az alkalmazott minőségbiztosítási gyakorlat közelítését az európai Közoktatási Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) előírásaihoz. Várható ugyanis, hogy 2007. utáni időszakban a támogatások odaítélésének feltétele lesz a modell alkalmazása a humán erőforrásfejlesztés területén. Az ÁMK minőségügyi rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) határozza meg.

43


Ellenőrzési és értékelési rendszer A működés átláthatóságát és kiszámíthatóságát átfogó értékelési és ellenőrzési rendszer kialakítása szolgálja. Ennek egyes elemei megvalósulnak a minőségbiztosítási rendszer működtetésében: önértékelés, elégedettség-mérés, igényfelmérés, stb. Más elemei viszont inkább a vezetői munkamegosztás és feladatellátás körében jelennek meg. A pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetése különösen hangsúlyos a két iskolában a jogszabályok egyre egyértelműbb előírásai miatt is. A szakmai munka ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az éves ellenőrzési terv a művelődési év elején elfogadott Munkaterv részét képezi. Az elégedettségmérés, az intézményi önértékelés eljárásrendjét, valamint a pedagógusok értékelési rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program határozza meg. A tanulók értékelésével kapcsolatos előírásokat az iskolai intézményegységek pedagógiai programja tartalmazza. Feltételek Személyi feltételek Az Oladi ÁMK rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi feltételekkel. A 2008-tól felmenő rendszerben elindított profilbővítés és képzési szerkezetátalakítás ugyanakkor átrendeződést hozhat a két iskola nevelőtestületének összetételében. A kéttannyelvű képzés, a 0. évfolyamon indított nyelvi-előkészítő osztály, a webgazdasági képzés elsősorban informatika és idegen nyelv szakos tanárok felvételét igényelheti. A kisebb óraszámú tantárgyak és az egyszakos pedagógusok esetében az intézményi integráció lehetővé teszi, hogy kötelező órájukat – ha szükséges – a két iskolában is teljesíthetik. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásához iskolánként a félállású ifjúságvédelmi felelős alkalmazása továbbra is indokolt, de legalább ugyanilyen szükség lenne a két iskolát ellátó iskolapszichológusra vagy mentálhigiénés szakemberre is. A két tanítási nyelvű képzés felmenő rendszerben történő bevezetése miatt ösztönözzük a pedagógus dolgozókat az angol nyelv tanulására, elsősorban belső továbbképzések formájában. A technikai személyzet nagyobb része a gondnokság dolgozója. A karbantartási, javítási feladatok és a kisegítő munkák elvégzését mindhárom intézményegységben elvégzik. A három intézményegységet összefogó informatikai hálózat, a számítástechnikai eszközök magas száma miatt az intézmény főállású rendszergazdát alkalmaz, aki feladatait az informatika szakos pedagógusokkal együttműködve látja el. Tárgyi feltételek, szükségletek és lehetséges fejlesztések A következő évek feladatainak megvalósításához az alapfeltételek adottak, az oktatástechnikai és szemléltető eszközök, berendezések terén jó feltételekkel rendelkezik az új intézmény. A szakképzési infrastruktúra fejlesztésére a szakképzési hozzájárulásként átvett pénzeszközök és a

44


pályázati források nyújthatnak lehetőséget. A pedagógiai program indokolttá teszi a folyamatos informatikai fejlesztést és az általános iskolai informatikai szaktermek jobb felszerelését. Az iskola épületét érintően a könnyűszerkezetes építési technológiából fakadóan folyamatos karbantartó munka szükséges a gyakori beázások miatt, de sokkal inkább a probléma végleges megoldására, sátortető építésére vagy a lapostető teljes és megbízható felújítására van szükség. Közgyűlési döntés született új tanműhely építéséről a szakképző iskola mellett, elkészültek a tervek és a beruházási program. Az új épületrészben nemcsak a ruhaipari képzést szolgáló korszerű eszközrendszer kerülne méltó környezetbe, hanem a kozmetikusok és a fogtechnikusok számára is szaktantermet lehetne kialakítani. Az új tanműhely lehetővé teszi majd az elméleti tanárok és a gyakorlati oktatók hatékonyabb és rendszeresebb együttműködését, ami a modul rendszerű szakképzés bevezetése után különösen elengedhetetlen lesz. A testi nevelés és a sportprogramok számára a pályák és az udvar adott, az infrastrukturális háttérrel együtt. Az általános iskola tervei közt szerepel az országban és a régióban is egyedülálló görkoripálya befedése, lelátó építése és a gyorskorcsolyapálya megépítése. Erre tervek már korábban is születtek. A bővülő sportkapacitásokkal bajnokságok rendezésével is bekapcsolódhatnánk a város sportéletébe, színesebbé tehetnénk a kínálati palettát, s ez az oladi sportliget tevékenységi-sportolási lehetőségeit is jól kiegészítené. A három intézményegységet egységes informatikai hálózat kapcsolja össze. A szervereken folyamatosan hozzáférhetővé válnak a munkatársak számára a legfontosabb intézményi dokumentumok, hirdetmények és adatbázisok. Az intézmény weboldala a www.oladiamk.hu címen érhető el. Az ÁMK működtetése szempontjából előnyös lenne a saját kollégiumi háttér megteremtése is. A vidéki tanulók tanulási körülményeinek és a beiskolázási feltételek javítása mellett a kollégiumi szálláshelyek megléte megkönnyítené a közművelődési programok szervezését is. Ugyanígy támogatná egy kollégium az általános iskola törekvéseiben szereplő sportprogramok, versenyek, bajnokságok lebonyolítását, a nemzetközi kapcsolatok ápolását és a tanfolyamokat. Önálló kollégium hiányában ezeket az igényeket a város más kollégiumaival történő együttműködéssel igyekszünk megoldani. Gazdálkodás Tekintettel arra, hogy a központi normatív támogatások változása nem tart lépést a feladatok növekedésével, a fenntartó önkormányzat pedig a szükséges többletforrásokat nem mindig tudja biztosítani, a város közintézményei továbbra is takarékosságra lesznek kényszerítve. Törekedni kell arra, hogy a fenntartói többlettámogatás aránya ne növekedjen az a megigényelt központi normatívához és a saját bevételekhez képest, ezért különösen keresni kell a megtakarítási lehetőségeket (pl. telefonhasználat, rongálások megelőzése, stb.) A költséghatékonyság másik összetevője a bevételi források növelése. Az intézményi integráció lehetővé teszi a termek, szaktermek, közösségi terek bérleti díjának egységesítését, a kedvezőbb bevételszerzési pozíciók megteremtése céljából. A korábbi években komoly bevételi forrás volt a 45


ruhaipari tanműhelyben a tanulók által készített termékek értékesítése, ma már – rajtunk kívül álló okokból - nem számolhatunk a korábbi évekhez mérhető érdeklődésre. Viszonylag stabil forrást jelentenek a szakképzés gyakorlati fejlesztését szolgáló szakképzési hozzájárulás címén átvett pénzeszközök. Minden vonalon folyamatosan élni kell a pályázatok adta lehetőségekkel. Különösen az EU-s pályázatokon való eredményes részvétel jelenthet komoly – esetleg korábban nem tapasztalt mértékű – többletforrásokat az ÁMK számára. Az iskolák többlettevékenységéhez az iskolát segítő alapítványok is hozzájárulhatnak.

46

Pedagógiai-művelődési program. 1. Közös rendelkezések

Recommend Documents