PEDADÓGIAI PROGRAMJA

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS-, ANGOL KÉTTANNYELVŰ ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA

PEDADÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS 1.1 Iskolatörténet 1.2 Tárgyi feltételek 1.3 A feltételrendszer fejlesztése 1.4 Gazdálkodás 1.5 Földrajzi környezet 1.6 Tanulólétszám alakulása 1.7 Személyi feltételek

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI 2.1 Alapelvek 2.1.1 Demokratizmus és felelősség 2.1.2 Gyermekközpontúság 2.1.3 Esélyegyenlőség 2.1.4 Autonómia 2.1.5 Nyitottság 2.2 Célrendszerünk 2.2.1 Értékek 2.2.2 Stratégiai célok 2.2.3 Taktikai célok 2.2.4 Sikerkritériumok és azok mérése 2.2.5 Elvárások az intézmény szereplőitől 2.3 Eljárások, eszközök 2.3.1 Eljárásaink 2.3.2 Eszközök 2.4 Feladatok 2.4.1 Személyiségfejlesztés 2.4.2 Közösségfejlesztés 2.4.3 Tehetséggondozás, képességfejlesztés 2.4.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 2.4.5 A beilleszkedési, magatartás nehézségek enyhítése 2.4.6 Az esélyegyenlőtlenségből adódó nehézségek enyhítése 2.4.7 A gyermek és ifjúságvédelem iskolai feladatai

3. A KÉPZÉS RENDJE 3.1 Alaptevékenység 3.2 Képzés szakaszai 3.3 Képzési specialitások 3.4 Az osztályba és csoportba sorolás elvei, rendje

3.5. Tanulói jogviszony átjárhatósága 3.6 Az intézmény élet és munkarendje 3.7. Hagyományok, éves rendezvények

4. JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ISKOLAI ELVEI 5. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLA KÖZÉLETBEN 5.1 A szülők, a tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 5.2 Működési területek bővülése és továbbfejlesztési lehetőségei 5.3 Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel. Az iskola külső, belső partnerei - MEGTALÁLHATÓ AZ SZMSZ-BEN 5.4 Osztályfőnök, szaktanár, napközis és diákotthonos nevelők együttműködése

6. DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 7. ÁTMENETI OTTHON NEVELÉSI PROGRAMJA 8. HELYI TANTERV 8.1 Az időkeret és a bevezetés ütemezése 8.2 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 8.3 Az előírt tananyagot és követelményeit 8.4 Alkalmazható tankönyve, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 8.5 A magasabb évfolyamba lépés feltételei 8.6 Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái 8.7 A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formája 8.8 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejésébe. 8.9 A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek 8.10 A mindennapos testmozgás rendje az 1-4.évfolyamon 8.11 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásában betöltött szerepe, súlya 8.12 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai 8.13 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 8.14 Továbbképzés-átképzés tervezése 8.15 Integrációs és képesség-kibontakoztató program 8.16 Emeltszint testnevelés oktatás követelményei 1-8. évfolyamon 2

9. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 10. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM

3

Tisztelt Olvasók! Önök a Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Pedagógiai Programját tartják a kezükben. Programunk rögzíti a szakmai tartalmakat, a nevelés-oktatás folyamatát, kijelöli a fejlesztési stratégiát, fontos információt tartalmaz a szülők és a fenntartó számára egyben garanciát jelent a pedagógusok, a tanulók és szüleik részére. Ez a fenntartó által jóváhagyott alapdokumentum meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi elveit, tanterveit, működési feltételeit.

1. HELYZETELEMZÉS ISKOLATÖRTÉNET Ezen a helyen több évtizede (1923-tól) folyik nevelés, oktatás. A régen Kótaj községhez tartozó településrész Nyíregyházához csatolt kertvárosi terület lett. A felső tagozatos összevont osztályok megszüntetése kapcsán felmerült az igény a szétszórt tagiskolák helyett egy központi iskola létesítésére, amely diákotthoni elhelyezéssel a tanyasi gyerekeknek egyben „otthont” is biztosít tanítási napokon. Jelenleg a tanyasi gyerekeken kívül szociálisan rászoruló gyerekek is kerülnek a diákotthonba. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, anyukák, apukák lettek a volt tanítványok, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógus fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő nemzedéknek. Törekvésünket mi sem bizonyítja jobban, mint elért eredményeink. • Intézményünk dolgozói közül többen vannak, aki itt voltak „kisdiákok”, majd elvégezve a főiskolát, középiskolát, most dolgozóként itt végzi lelkiismeretesen a munkáját. • Természetesen rajtuk kívül számos tanár, orvos, közgazdász jó szakmunkás stb. alapozta meg tudását, emberi tartását e falak között. • A Zrínyi Ilona Országos Matematika verseny döntőjébe jutott tanítványunk. Megyei szinten is rendszeresen szép sikereket értek el. • Évek óta az első három hely egyikén végzünk a városi iskolák között összesített sportversenyében. • Komplex környezetvédelmi vetélkedőn első helyezést értek el tanulóink megyei szinten. Több városi versenyen is előkelő helyezéssel büszkélkedhetünk. 2010-ben elnyertük az Ökoiskola címet.

4

• Rendszeres résztvevői vagyunk a néptánc fesztiváloknak, ahol szintén elismeréssel szólnak tanulóink teljesítményéről. • 2001-2007 között a Suliexpó rendezvényein, több kategóriában a fődíjak mellett számos egyéb díjat is megnyertünk az évek során. • Iskolai versenyeink eredményeit minden évvégén a tanévzárón ismertetjük vendégeinkkel. Ha egyetlen mondatban kellene meghatározni az iskolát, akkor azt lehetne mondani az egyetlen stabil pont nálunk a VÁLTOZÁS. Belegondolva, hogy a szétszórt tagiskolákból többcélú nevelési-oktatási intézmény lett, ehhez hozzáadva, hogy a közoktatási rendszer az oktatási környezet is állandóan változik, ez a megállapítás nem is meglepő. Jelenleg az intézmény az általános iskolai nevelést és oktatást, a diákotthoni nevelést és az átmenti otthoni ellátást, illetve közművelődési tevékenységet közös igazgatású intézményként szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység keretében végzi. A változás a 2010/2011-es tanévben az angol kéttannyelvű oktatás első évfolyamon és az emeltszintű testnevelés első és ötödik évfolyamon egy-egy osztályban történő bevezetésével folytatódik. Biztonságos környezetben, gyermekeket szerető, jól képzett pedagógusok, gyermekfelügyelők, szabadidő- és művelődésszervező, foglalkoznak a gyerekekkel. Pedagógusaink a kor követelményeknek megfelelő szakmai és módszertani képzettséggel rendelkeznek, melyet folyamatosan igyekeznek bővíteni. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék itt magukat, szeressenek ide járni. Igyekszünk elérni, hogy az iskola ne kényszerű intézmény, hanem valódi lehetőségekkel teli élettér legyen, az önmegvalósítás színtere. A tanuláson túl egész nap biztosítjuk a játéklehetőséget, változatos élmény és tapasztalatszerzést, többféle választható tevékenységet. Az intézmény nevelőtestülete egységesen vallja: a gyerek nem csak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyerekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. Az intézmény oktató-nevelő munkájának legfőbb jellemzői és irányai: Az iskola szolgáltató tevékenységét a társadalmi valóságból eredeztetjük. Az ismeretek közvetítésén túl igyekszünk funkciógazdag, nyitott iskolaként működni. Előnyben részesítjük a pozitív motivációt, a meggyőzésen alapuló ráhatást. A gyermekek átmenetének törésmentes segítését: óvoda – iskola család – iskola – diákotthon – átmeneti otthon iskola – középiskola

5

Nevelésfilozófiánkat a következő mottó összegzi: „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit bármi áron el kell érnünk!” (Marie Curie) Úgy gondoljuk ebben iskolánk segítségére tud lenni tanítványainak, hiszen Szent-Györgyi Albert szavaival élve: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogy hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt amit szeretünk csinálni.” 1.2 TÁRGYI FELTÉTELEK 2006-ban ROP-os pályázat keretében megújult intézményünk. A tornaterem, aula, nyelvi- és informatika labor, könyvtár és teleház, a felújított iskolaépület jelentősen javította feltételeinket. A tantermek a követelményeknek jól felszereltek. Szemléltető eszközök kis része elavult vagy amortizálódott, ezért ezek pótlása, cseréje fontos feladatunk. A taneszközök a szükséges cseréket is figyelembe véve 80%-ban állnak rendelkezésre. A diákotthon, átmeneti otthon épülete, bútorzata elavult, átalakításra, cserére szorul. Könyvtárunk jól felszerelt, igyekszünk szűkös anyagi lehetőségek ellenére beszerezni az új információhordozókat, illetve nagy gondot fordítunk a megóvásra. 2000. szeptember 01-től a falusi könyvtár összevonásra került intézményünk könyvtárával, 2006 –tól teleházként is működik 1.3 A FELTÉTELRENDSZER FEJLESZTÉSE A lemorzsolódás csökkentése érdekében a 2003/2004-es tanévben bevezetésre került az IPR, melynek keretében képesség-kibontakoztató programot valósít meg intézményünk. Ennek keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását és a tehetséges gyermekek gondozását végezzük.

6

Intézményünk rendelkezik Internet hozzáférési lehetőséggel, melyet a jövőben szélesíteni szükséges a gyorsabb kommunikáció érdekében. Az etnikai kisebbség számára a környezeti hátrányok leküzdését szolgáló programok megvalósítását, továbbá az etnikai hagyományok ápolásának feltételeit biztosító lehetőségeket támogatni kell. (multikulturális oktatás, fejlesztő foglalkozások, integrációs oktatás, életvezetési ismeretek, Roma Tehetségműhelyek) Iskolánkban integráltan tanul jelenleg 20 fő sajátos nevelési igényű tanuló. Ezen családok hátrányos helyzete és származásuk indokolja, hogy problémáik megoldásában segítségükre legyen az intézmény (mentor, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus). Személyi feltételek javítása érdekében továbbra is támogatni szükséges az intézményi igényekkel összhangban lévő pedagógus átképzéseket, a speciális ismereteket adó tanfolyamok elvégzését. Belső továbbképzések tervszerű szervezésére nagy figyelmet kell fordítanunk. Diákotthonban a tárgyi feltételek javításával el kell érnünk, hogy a gyerekek kulturált családias környezetben éljenek. Biztosítanunk kell a megfelelő helyiségeket a pihenésre, kulturált szórakozásra, tanulásra, sportolásra. A minőségbiztosítási rendszer működtetésével kívánjuk elérni: - A folyamatos fejlesztés állandósítását és belső szabályozottság kiterjesztését az intézményi működés egészére. - A belső kimeneti pontok meghatározását, s a hatékony munka mérési, ellenőrzési rendszerének a megteremtését, folyamatos működtetését. 1.4 GAZDÁLKODÁS Intézményünk önkormányzati fenntartású önállóan gazdálkodó szervezet. Az üzemeléshez szükséges pénzeszközt az önkormányzati intézményi költségvetésben határozzuk meg, melyet a közgyűlés hagy jóvá. Könyvelésünket önálló gazdasági irodánk végzi, a bérrel kapcsolatos ügyintézést pedig a MÁK. Beruházást és felújítást mindig a fenntartó engedélyével végezhetünk. Saját költségvetésből csak az üzemeltetést és az üzemelést gátló tényezők megszüntetését tudjuk biztosítani. Eszközeink cseréjét és pótlását pályázatokból nyert pénzösszegekkel próbáljuk elősegíteni. Fokozottan igyekszünk a rongálásokat visszaszorítani. Az iskola keretén belül működik a településrész könyvtár-teleház, illetve közművelődési feladatot is ellát. Az üzemeltetési költséget és a könyvtáros, művelődési szakember munkabérét saját költségvetésünkben biztosítja az önkormányzat. Pályázati lehetőségek kihasználásával igyekszünk a jövőben is bővíteni pénzügyi lehetőségeinket.

7

1.5 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET Nyírszőlős Nyíregyházához csatolt kertváros jellegű településrész, amely a városközponttól 10 km-re található. A 90-es évek után a munkanélküliségtől erősen sújtott településrész lett. A településrész megtartó ereje jó, a fiatalok többsége családalapítás után nem költözik el. A kertvárosi környezet vonzó a belvárosból kiköltözők számára is. A településrészen egy óvoda és egy összetett intézmény (általános iskola, diákotthon, átmeneti otthon) működik. A továbbiakban is biztosítani szeretnénk a munkahelyi közösségekből kirekedt, nehéz anyagi és szociokulturális helyzetű szülők számára, hogy iskolánkban stabil társas kapcsolatokra leljenek (pedagógus – szülő, szülő – szülő kapcsolat), gondjaik meghallgatásra, esetlegesen megoldásra találjanak. Kellő odafigyeléssel, fejlesztéssel az intézmény az egyre bővülő (lélekszámban) településrész centruma lehet. Összességében az idejáró gyerekek szüleinek köszönhetően az iskolát támogató környezet veszi körül. Nem ilyen szerencsés a mikrokörnyezet szociológiai mutatója. A családok életmódja anyagi viszonyai nagyon változóak. Tanulóink több mint 50%-a hátrányos helyzetű. Indulási hátrányaik a családi szocializáció hiányára, valamint a családok értékrendjének és anyagi viszonyainak az elégtelenségére vezethető vissza. Ezekkel a szülőkkel nem könnyű kontaktust teremteni, nehezen fogadják el az iskola értékrendjét, mindemellett többségükben együttműködnek. A településrész értelmiségének többségét a pedagógus, egészségügyi dolgozó és műszaki értelmiség adja. Az iskola a családok hatékony kultúraközvetítő hatására kevésbé számíthat. Mindemellett a családok anyagi kulturális kínálata erőn felüli. 1.6 TANULÓLÉTSZÁM ALAKULÁSA A tanulólétszám csökkenése a „kiköltöző” új lakosság megnyerésével megállítható. Jelenleg az általános iskolában a nevelés és oktatás 1. évfolyamon kezdődik és 8. évfolyamon ér véget. A diákotthonban a nevelés és ellátás nagycsoportos óvodás korban kezdődik és az iskolai tanulmányok befejezésével ér véget.

8

Az átmeneti otthonban azokat a 6-18 éves korú gyerekeket, fiatalokat fogadjuk, akik átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradnának, krízishelyzetbe kerültek. A településen 1 iskola működik. A demográfiai adatok azt jelzik, hogy a település tanulólétszáma nem csökken. Ennek oka a fiatalok helyben maradása és a megyeszékhely közelsége miatt egyre több család választja lakóhelyének a kertvárosi környezetet. A fentieket figyelembe véve mintegy 230 fő körül stabilizálható a gyereklétszám. Ennek feltétele: • A szolgáltató tevékenység az igényekhez igazodva széles skálán mozogjon • Egyre több információt kapjon környezetünk (a településrész lakói) az itt folyó munkáról • Minden tanuló kapja meg az egyéni fejlődéséhez szükséges neveléstoktatást (IPR képesség-kibontakoztató program, tehetséggondozás) • Tegyük esztétikussá, vonzóvá környezetünket (tanulóbarát osztályterem) • A települési óvoda tudjon helyet biztosítani minden kiscsoportba jelentkező gyereknek a törvényi létszámkeretek határain belül mozgó csoportlétszámmal • Az évenként belépő tanulólétszám 30-40 fő között mozog. Így hosszú távon 2 tanulócsoporttal kell számolnunk évfolyamonként. Első – negyedik évfolyamon iskolaotthonos oktatást végzünk. Napközis és tanulószobai ellátást minden tanulónak biztosítható. Napközis csoportok száma 1, tanulószobai csoport 1, diákotthoni csoportok száma 4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Intézményünkben az oktató-nevelő munkához a személyi feltételek adottak. Valamennyi engedélyezett álláshely betöltésre került. Az intézmény dolgozói: - Pedagógusok: iskolai diákotthoni átmeneti otthoni mentor tanár - Pedagógus munkát közvetlenül segítők: gyermekfelügyelők gyermekgondozók szabadidő szervező családgondozó és gyermekvédelmi ügyintéző ápolónő - Gazdasági ügyintézők - Technikai dolgozók 9

- Iskolatitkár - Könyvtáros - Művelődésszervező Az intézményben a szakos ellátottság csaknem 100%-os, néhány technika órát rokonszakos nevelő tanít. A kötelező órák megtartásához, illetve a tanórán kívüli foglalkozások szervezéséhez a szakfeladatnak megfelelő végzettségű pedagógus áll rendelkezésre. A bevezetésre került angol kéttannyelvű oktatás két angol nyelv és irodalom szakos tanár, illetve egy angol középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanár által biztosított. Öt tanítót iskoláztunk be nyelviskolába. Jelenleg a 4. szintet teljesítették. A szükséges nyelvvizsga érdekében képzésük folyamatos. Anyanyelvi lektor is segíti munkánkat. Az emeltszintű testnevelés szükséges humánerőforrásával rendelkezünk. Egy testnevelőnk rendelkezik egyetemi, két fő pedig főiskolai szintű tanári szakképesítéssel. Természetesen a nyugdíjazások miatt bekövetkező szakember pótlást előre gondosan kell terveznünk, csakúgy mint a belső és külső továbbképzési célokhoz, feladatokhoz igazodó rendjét. Ezzel részletesebben az Intézményi Minőségirányítási Programban foglalkozunk.

10

Az alábbi kiegészítő képzéseken vettek részt pedagógusaink: Angol nyelviskola 4. szint Képzés megnevezése Életvezetési ismeretek és gyakorlatok Minőségbiztosítási alapismeretek Minőségbiztosítás az iskolai gyakorlatban Számítástechnikai alapismeretek Számítástechnikai és Internet alapismeretek és szövegszerkesztés Tanulási nehézségek felismerése és kezelése Tanulás tanítása Magyar nyelv és irodalom tanítása Matematika tanítás zavarai Változások a földrajzban Felkészülés az ember és társadalom modul tanítására Drámapedagógia Tánc az iskolában Internet a közoktatásban Sítáborok szervezése Felkészülés az Eu-hoz való csatlakozásra Fitnesz Iskolai drogkoordinátor Beiskolázás, pályaválasztás Mérés a pedagógiában Mentálhigiéné Rendszergazda WEB mesteri Mentorok a HH-s gyermekekért Integrált iskola, támogató környezet Számítástechnika, szoftverüzemeltető Egészségnevelő, drogkoordinátor Hatékony együttnevelés az iskolában Tevékenység központú pedagógiák Tanórai differenciálás a gyakorlatban Mozgókép és média ismeret Különbségekre figyelő tan. módszerek Multimédia szerkesztés Egészséges élet 5-8. Egészséges élet 1-4. Pályázatírás, projektmenedzsment Hatékony tanulásszervezés Táncoktatás az oktatásban Hagyományos kézműves technikák Lépésről lépésre iskolai program Képzés a diszkrimináció megelőzése érdekében Mesterképzés Tanulási zavarok felismerése Mérések a pedagógiai gyakorlatban Kooperatív technikák Felkészítés az 5-6.évf. nem szakrendszerű okt. Kedvesház pedagógia

11

5 fő 7 fő 5 fő 1 fő 8 fő 14 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 3 fő 3 fő 1 fő 1 fő 3 fő 2 fő 1 fő 1 fő 28 fő 30 fő 27 fő 1 fő 5 fő 6 fő 1 fő 1 fő 3 fő 5 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 7 fő 8 fő 9 fő 2 fő 2 fő

Végzett nevelők száma (fő)

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI Mottónk: „Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” (Marie Curie) ALAPELVEK Pedagógiai alapelvünk, hogy: • iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; • alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; • kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; • pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; • a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; • a közösségek biztosítanak terepet a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; • az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; • iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; • a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; • minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; 12

• az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; • minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; • a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; • hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; • iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; • az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; • az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; • a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; • a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); • megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; • reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; • alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; • a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. Két tanítási nyelvű oktatás Az 2010-2011-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben két tanítási nyelven történik az oktatás. Célnyelvnek az angolt választottuk. A programot felmenő rendszerben vezetjük be az évfolyam egy osztályában, így a 2017/2018. tanévben végez először két tanítási nyelvű osztály iskolánkban.

13

A gyerekek ezekben az osztályokban az első évfolyamtól kezdve heti öt órában tanulják az angol nyelvet, és évfolyamonként legalább három tantárgy ismeretanyagát a célnyelven sajátítják el. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve: A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik. Célnyelv bármely idegen nyelv lehet. Intézményünkben az oktatás angol nyelven történik. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelv elsajátításhoz közelít. Ez által elérhető, hogy az anyanyelv- tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. A középiskolai továbbtanulásra történő felkészítésen túl kiemelt fontosságú a nyelvi képzés, a használható nyelvtudás átadása. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja: Az anyanyelvi és idegennyelvi-tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulót tanítsa meg az idegen nyelven való tanulásra, az idegennyelvű információk feldolgozására. A tanulók váljanak alkalmassá arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul akár idegen nyelven folytassák. Cél továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre, és nyitottságra, törekedjen pozitív én - és ország-kép kialakítására. A tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, - közlésben és -–alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegennyelv-tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. Az idegen nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátításán kívül az, hogy lehetővé tegye egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést is. Ily módon erősödjön bennük saját anyanyelvük és kultúrájuk, valamint növekedjen a mások iránti érdeklődés, türelem és megértés. Mivel a nyelvet azért oktatjuk, hogy kommunikálni tudjunk segítségével, a sikeres kommunikáció annak függvénye, hogy mennyire ismerjük a célországot, hiszen egy-egy jelenség csak a háttér ismeretében válik érthetővé.

14

A két tanítási nyelvű oktatás feladatai: • Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállást a tanulókban. • Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. • Fejlesszük kiemelten beszéd-, és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. • Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük meg velük azt a tényt, hogy ma már alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikáció képes ismerete. • Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (tv, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák, és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. Általános fejlesztési követelmények kéttannyelvű oktatás során: - Szerezzenek ismereteket a világról, a célnyelvi országról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsák össze Magyarországgal, és vonjanak le következtetéseket. - Ismerjék meg a célnyelvi ország közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban. - Fejlődjön a tanulók személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során, /nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, érzelmi gazdagodás, önismeret./ Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készségük.

Emeltszintű testnevelés oktatás Intézményünkben 2010-2011-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben történik emeltszintű testnevelés oktatás. Két évfolyamon, első és ötödik évfolyam egy osztályában vezettük be a nem kötelező tanórai foglalkozások keretén belül.

15

Testnevelés és sport A Testnevelés és sport műveltségi terület kiemelkedő szerepet tölt be a sportiskolai kerettantervben. A kerettanterv azonban csak akkor érheti el célját, ha a Testnevelés és sport műveltségi terület nemcsak mennyiségében, hanem tartalmában is megfelel a 2005-ös Sportstratégiában rögzített reformszándékoknak. Az iskolai testi (szomatikus) nevelésnek nem csak gyakorlati, hanem elméleti ismereteket is tartalmaznia kell. Éppen ezért a test nevelése (az egészséges testi fejlődés elősegítése, a mozgásműveltség és a motoros képességek fejlesztése, a mozgásigény fenntartása) mellett az elméleti ismereteknek is tanórai – tantermi – kereteket kell biztosítani. Célok, feladatok Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. - A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak és szenzibilis fázisoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt. - A megfelelő mozgásanyag minden tanulóval történő rendszeres végzésével, valamint a gerinc- és ízületvédelmi szempontok alkalmazásával el kell érni, hogy a tanulók biomechanikailag helyes testtartás kialakuljon, automatizálódjon és fennmaradjon. Követelmény - El kell érni, hogy igényükké váljon az egészséges életmód, ezért kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját motori-

16

-

-

kus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módjait. Ismerjék és igényeljék a mozgásos játékok, a versengés örömét. Becsüljék meg társaik teljesítményét. mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált legyen. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására. Fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi tulajdonságaik. Fizika képzettségük életkoruknak megfelelő legyen. Ismerjék és alkalmazzák az ismertebb sportágak, sportjátékok alaptechnikáit, szabályait. Alakuljon ki megfelelő higiéniai alap az egészséges sportoláshoz, illetve sportolás utáni tisztálkodáshoz. Alakuljon ki, automatizálódjon és maradjon fenn a tanulókban a biomechanikailag helyes testtartás.

Demokratizmus és felelősség Demokratizmuson az iskolahasználók (szülő, gyerek, iskola) partneri kapcsolatát értjük. A partneri kapcsolat biztosítéka, hogy az iskolában szülői munkaközösség és diákönkormányzat működik. A fenti szervezetek az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, és javaslatot tehetnek. Jól működő kommunikációs csatornák biztosítják az információáramlást az igazgatóság és nevelőtestület, a tanári közösség és a tanulók között, valamint a nevelőtestületen és a gyermekközösségen belül. A tanuló és tanár bizalmán, egymás kölcsönös tiszteletén alapuló iskolai együttműködés megvalósítására törekszünk. A hitoktatáson való részvétel biztosításával lehetővé tesszük a szabad vallásgyakorlást. A demokratizmussal együtt értelmezzük a felelősség elvének érvényesülését. A tanár felelőssége, hogy minden gyerek számára a neki legmegfelelőbb ismeretet, képességeit fejlesztő képzést nyújtsa. A tanuló kapjon segítséget a lemaradások pótlásában, a tehetség fejlesztésében. Olyan mikrokörnyezet kialakítása, ahol biztosítva van az önmegvalósítás lehetősége, de tudják a résztvevők, hogy szabadságuk csak társaik szabadságának határáig terjed. A gyerek felelőssége, hogy optimálisan használja ki az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat. A szülő felelőssége a gyermek szorgalmának felügyelete, a maximális erőkifejtésre ösztönzés. Igényelje gyermeke számára a szükséges és felajánlott szolgáltatásokat. Legyen kezdeményező, javaslattevő.

17

GYERMEKKÖZPONTÚSÁG

Az intézmény az egyes gyerekeket állítja a nevelés központjába. A pedagógusok személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg az egyéni fejlődés feltételeit. Fontosnak tartjuk a testi biztonság és az érzelmi biztonság megteremtését. Olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érzik magukat. Ennek érdekében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így megtudhatják mit várunk el tőlük • minden gyereket egységesen, jogait tiszteletben tartva kezelünk, kerüljük a hátrányos megkülönböztetést • szabad félelemmentes légkörben a kor követelményeinek megfelelő erkölcsi és emberi tulajdonságot alakítunk ki Ebben a munkában kiemelt szerepe van a pedagógusnak. Az együttműködés mellett fontos a felelősségteljes korlátozás is, a szeretetteljes szigor. ESÉLYEGYENLŐSÉG

Mint már mottónkban is megfogalmaztuk, minden gyerek tehetséges valamiben, s ennek észrevételében fejlesztésében segítségére kell lennünk. Minden gyerek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Sokszínű tevékenységet kínálunk a tudomány mai állásának megismertetésére. A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a gondolkodás képességeket az érzelmi –akarati jellemzőket a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk. A képesség-kibontakoztató oktatás a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyeit növeli a tanulás eredményessége, továbbtanulás, a társadalmi esélyegyenlőség terén. Partneri támogatás segíti munkánkat. A szakmai és eszközi feltételrendszer rendelkezésre áll. A korszerű számítástechnikai oktatás feltételei adottak. A tehetséggondozás kiemelt színterei – angol kéttannyelvű oktatás, emeltszintű testnevelés, művészeti oktatás, környezeti nevelés- minden tanuló számára képességeinek, tehetségterületeinek megfelelően elérhető. Helyi programjaink a csoportban való oktatás, differenciált tanulásszervezés, fejlesztő foglalkozás, versenyeztetés, szakkörök, a tehetség kibontakoztatását, és a lemaradások csökkentését szolgálják. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását. A szociálisan hátrányban lévőket tanulmányi ösztöndíj pályázatok (Útravaló, Roma ösztöndíj), az iskola, az önkormányzat, az iskolai alapítvány anyagi és tárgyi segítségadással támogatja.

18

AUTONÓMIA

Teljes szakmai önállóság, amelyben a munkaközösségek szerepe mindinkább felértékelődik. A szabadság és önálló döntés a felelősségvállalást is jelenti. A nevelés két alapvető tényezője a pedagógus és a gyerek egyenrangú félként vesz részt a folyamatban. A nevelő vezető irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a növendékek aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Alkotó pedagógiai klíma megteremtésére törekszünk, melynek jellemzője egyfelől az igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. A siker és a kudarc kockázatával az egyéné a döntés felelőssége. Ez a gyermeki személyiség autonómiáját is megalapozza. Az intézményi autonómia a kibontakozásához kellő kompetenciával, pedagógiai készségekkel, stabil értékrendben gondolkodó pedagógusokra van szükség, akik az intézmény szakmai pozícióját erősítik. Nevelőinknek lehetőségük van növekvő teljesítmény elérésére, az érdeklődésüknek megfelelő innovációs munka végzésére, önművelésre, önmaguk megvalósítására, alkotásra. NYITOTTSÁG

Elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolat révén részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, intézményi partnereinkkel • Igyekszünk lehetőséget teremteni, hogy intézményünkről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az érdeklődő lakosok • Ápoljuk, bővítjük eddigi kapcsolatainkat más iskolákkal, közművelődési intézményekkel • Képviseltetjük magunkat városi rendezvényeken, illetve mi is szervezünk ilyeneket Fontosnak tartjuk, hogy naprakész informáltság alakuljon ki tanulóinkban Magyarország történelmi kultúrájáról, szokásairól. Megfelelő társadalomképet közvetítsünk számukra magyarságunk ismeretéről, nemzeti önismeretről, a semlegesség elvének szem előtt tartásával. Iskolánk – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek meg-

19

alapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 2.2 CÉLRENDSZERÜNK Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): • az iskolába lépő kisgyermekben megóvjuk és fejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; • átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; • fogékonnyá tesszük a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; • teret adunk a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; • segítjük a gyermek természetes fejlődését, érését; • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk; • a tanulók szeressék és óvják meg természeti környezetüket; • felkeltjük és fenntartjuk az olvasás iránti kedvet; Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 8. évfolyam): • folytatjuk az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; • Figyelembe vesszük, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás; • Fejlesztjük az alapkészségeket (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és a differenciálást • Növeljük a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását • A gyermekekben tudatosítjuk a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és formájuk a gyermek jellemét, a személyiség kiteljesedését; • elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni;

20

• munkánkat a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása jellemezze. • a pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon; • a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, • alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; 2.2.1.ÉRTÉKEK

Értékeinket KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK foglalja magába. Az intézmény nevelőtestülete egységesen vallja: A gyerek nemcsak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. Úgy ítéljük, a boldogság-centrikus iskolai élet összeegyeztető a modern gondolatok és a technika iránti fogékony, jövőorientált gyermek nevelésével. Az iskola használói és fenntartója természetes igényként fogalmazzák meg az intézménnyel szemben a gyermeknevelésben történő partneri együttműködést. A nevelőtestület emellett feladatának tekinti az egész életén át tartó nevelés – önnevelés igényének a megalapozását is. Alapvető kötelességnek érezzük az emberiség egyetemes sok ezer éves, kiérlelt értékeinek a felmutatását. Egyik oldalon a rend, a nyugalom, a biztonság, a hagyományok, a család és a közösség értékeinek a felmutatását, s a másik oldalon a szabadság, egyenlőség, szolidaritás, valamint az igazságosság, a másság, a tudás és a türelem felvilágosult értékrendjét. Törekszünk az értékek pártatlan bemutatására. Az értékválasztást a gyerekekre (szüleikre) bízzuk. A sokféle értéket és értékrendet úgy jelenítjük meg, hogy azokra a fejlődő gyermekek szuverén módon bármilyen világképe, világnézetet vagy emberképet ráépíthessen. Az intézmény nevelő – oktató munkájának a legfőbb jellemzői és irányai a következők: Az iskola szolgáltató tevékenységét a társadalmi valóságból eredeztetjük. Az intézmény helyi tanterve kerettanterv alapján a NAT követelményekre épül, és azt teljesíti. A pedagógiai program – a feltételek meglétének a függvényében – a megrendelő igényeinek a minél teljesebb kielégítésére törekszik, miközben variánsok felmutatásával azok esetleges átalakítására, és új igények támasztására is ösztönözni kíván.

21

A mikrokörnyezeti körülmények megkívánják, hogy az ismeretek közvetítésén túl további funkciókat felvállalva funkciógazdag nyitott iskolaként működjünk.

22

A szolgáltatási stratégia alapvető jellemzői: Széles körnek – a felvételi körzet minden tanulójának (diákotthon) Bővített – a törvények által kötelezően előírtakon túlmutató – szolgáltatás nyújtása Munkánk során a pozitív motivációt, és a nevelő jellegű, meggyőzésen alapuló ráhatások módszereit részesítjük előnyben Valljuk, hogy a nevelés folyamatának a teljes személyiség megalapozását kell szolgálni, amelyben a személyiség teljes jogú résztvevője az adott pedagógiai folyamatnak, önnevelésnek. Az intézmény ethoszát röviden a alábbiakban fogalmazzuk meg: Intézményünk jövőorientált boldog embereket akar nevelni – a gyerekekért van. 2.2.2 STRATÉGIAI CÉLOK

Jelenjen meg pedagógiai tevékenységünkben a helyi, a nemzeti és egyetem kultúra megismerése, a környezettudatos magatartás, a kommunikációs kulturáltság, a testi és lelki egészségre törekvés, az egyéni adottságokra épülő képességek és készségek fejlesztése, eredményes tanulási stratégiák követése, a gyermekközpontúság figyelembevételével Teremtsünk olyan iskolai légkört, amelyben a gyerek és felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként éli meg önmagát. Sajátíttassuk el a sikeres állampolgári magatartáshoz vezető út módszereit, hogy a gyerekek elemezni tudják az adott élethelyzeteket, és választani tudjanak a sikeres megoldáshoz vezető magatartásformák között. Tanulóink: • Rendelkezzenek reális önismerettel és reális életszemlélettel • Legyenek felkészültek a középiskolai továbbtanulásra • Legyenek nyitottak a problémák megoldására, az újra, a szépre, az igazságra, a szeretetre • Érezzék az önképzés szükségességét, sajátítsák el az élethosszig tartó tanulás képességét • Tudjanak másokhoz alkalmazkodni, és képességeiknek megfelelően tevékenykedni családi, iskolai és szabadidős közösségeikben • Tudják szabadidejüket hasznosan, örömet adóan eltölteni • Legyenek tevékenységeikben (játék, tanulás, munka) kapcsolataikban együttműködők, segítőkészek • Tudjanak környeztükben feltűnés nélkül megjelenni • Legyenek képesek védeni környezetüket, dolgozni szebbé tételéért • Legyenek jártasak az informatikában, idegen nyelvben 23

2.2.3 TAKTIKAI CÉLOK:

• Tervszerű gondoskodás arról, hogy az iskolai diákotthoni és családi nevelő-hatás egyirányú legyen • Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon • Jellemezze munkánkat a következetes követelés és igényesség a tanulók jogainak tiszteletben tartása mellett • A partnerek igényeihez igazodó oktatási szerkezetet működtessünk • A város középtávú fejlesztési koncepciójában megfogalmazottak épüljenek be programunkba • Minél több pedagógus vegyen részt továbbképzéseken a minőségi munka javítása érdekében, s az ott szerzett ismereteket a gyakorlatba is építse be • Alakuljon ki alkotó pedagógiai klíma a minőségi munka érdekében • Keltsük fel az igényt az idegen nyelv, az informatika és környezetvédelem iránt • Fejlesszük tanulóink magyarságtudatát, erősítsük az Európához tartozás tudatát • Alakuljon ki önálló tanulási képesség tanulóinkban • Fejlődjön tanulóink önértékelési, együttműködési képessége • Hassa át a gyermek okos szeretete az iskolai élet minden tevékenységét • Biztosítsunk lehetőséget az önkormányzó képesség kibontakoztatásához • Lehetőség biztosítása a képességbeli és művelődésbeli hátrányok kompenzálására • Alapvető képességek és készségek fejlesztése az alapozó szakaszban • Biztosítani az ideológiai és politikai semlegességet, tiszteletben tartva mások meggyőződését • Legyen követelmény minden órán és foglalkozáson a magyar nyelv helyes használata, a tanultak értelmes kifejezése • Kompetenciák, gondolkodási műveletek, emlékezet, megfigyelés, következtetés, logikai ítélőképesség fejlesztése • Tanulóink hétköznapi helyzetekben az idegen nyelvet tudják használni • Ismerjenek meg tanulóink minél több irodalmi, művészeti alkotást • Minden tanuló intenzív mozgással töltsön legalább napi 1 órát • Biztosítsuk minden érdeklődő számára a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások lehetőségét 24

• Legyen zökkenőmentes az óvoda és az iskola közötti átmenet A célok nagyon szerteágazóak és nagyszámúak. A célokat megvalósító feladatokból újabb alcélok következnek, amelyhez ismét új feladatok társulnak, ezért a pedagógiai program csak az alapelvek és értékek legfőbb céljait fogalmazta meg. A részcélokat a nevelőtestület a gyakorlati folyamatában – a mindenkori követelményektől függően – határozza meg munkaközösségi szinten. 2.2.4 SIKERKRITÉRIUMOK ÉS AZOK MÉRÉSE

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha az iskolánk végzős diákjainak legalább a 95%-a a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (természetesen elsődleges célunk az, hogy a tanulók többsége – vagyis több mint 50%-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Mérése: komplex társadalomtudományi és természettudományi mérés Rendelkezik olyan továbbfejleszthető, továbbépíthető tudással, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre reális tervek és elképzelések segítségével Mérése: tanulási orientáció vizsgálat Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően Mérés: Önértékelési kérdőív Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat Mérés: Személyiség teszt Önmaga és a társak másságának pontos ismerete, megértése, türelem, a mások hátrányos helyzetével való visszaélés kerülése Kívánatos elérnünk: • hogy tanulóink legalább 50%-a nyerjen felvételt gimnáziumba ill. szakközépiskolába • 50% tanuljon szakmát szakiskolában • hogy a 8. osztály év végi és a középiskola félévi eredménye között 1 egész alatt maradjon az eltérés Fontosnak tartjuk végzett diákjaink életútjának figyelemmel kísérését. Ez történhet: • személyes beszélgetések útján • középiskolából megküldött eredmények alapján 25

Iskolába lépéskor: A tanító nénik szeptemberben pontos képet alkotnak arról, hogy tanulóink milyen képességek, készségek és ismeretanyag birtokában kezdik meg a tanévet, illetve milyen a tanuló családi háttere. Mérése: iskolaérettségi mérés Családi háttérmérés DIFFER mérés 4. évfolyam végére a tanulók: • rendelkeznek a továbbhaladáshoz elengedhetetlen alapismeretekkel, tanulási technikákkal o mérés: tantárgyi mérések • képesek oldottan viselkedni iskolai környezetben, kötődnek társaikhoz, a felnőttekhez, részt vesznek az iskolai közösségek életében • képesek a szokások, hagyományok elfogadására, a segítőkészség a szorgalom és a rend cselekedetekben történő megmutatására. o Mérése: magatartás, viselkedés kultúra kérdőív 2.2.5 A CÉLRENDSZER MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ELVÁRÁSOK AZ INTÉZMÉNY SZEREPLŐITŐL

2.2.5.1 Elvárások a pedagógus felé Érezzen felelősséget saját lelki egészségéért, tegyen meg mindent ennek megőrzéséért Törekedjen a professzionális pedagógiai kultúra elsajátítására: • ismerje a közoktatás fontos dokumentumait • ismerje az oktatáspolitika országos és helyi szándékait • tájékozott legyen a praxisra vonatkozó szakmai kérdésekben • képes legyen az önreflexióra • ne „tanulóban, tananyagban, osztályban”, hanem folyamatban gondolkodjék Vegye észre az általa elkövetett hibákat, rendszeresen elemezze pedagógiai tevékenységét, attitűdjét. Értsen a pedagógiai tervezéshez, fogalmazza meg rövid és hosszú távú céljait, illessze ezeket az intézmény céljaihoz, lehetőségeihez, elemezze a folyamatokat. Jó kommunikátor legyen, fogalmazza meg véleményét, kulturált vitában törekedjen a konszenzusra. A tantestületen belül együttműködéssel segítse elő a pedagógiai munkánk hatékonyságát.

26

Tartsa szem előtt a pedagógiai programban megfogalmazott értékeket, egyéni autonómiája megőrzése mellett azonosuljon az iskola törekvéseivel. Tekintse feladatának a környezettel való kapcsolattartást. Rendszeresen tájékoztassa az iskolahasználókat az eredményekről, problémákról. Céljának tekintse a tanulók szintjén: • az alapvető emberi szükségleteket fejlesztését (létfenntartás, fiziológiás körülmények) • az érzelmek nevelését • az érdeklődés fejlesztését • a képességek fejlesztését • a magatartás befolyásolását • az akarat nevelését • a jellemnevelést • az attitűdök befolyásolását • kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára neveljen • az egyéni tudás és tudatosság fejlesztését • egyéni példamutatás Ismerje és alkalmazza a különböző tanulási munkaformákat, igazodjon a gyerekek eltérő képességeihez. Tartsa be a tantestület által elfogadott etikai kódexet. A pedagógiai programban megjelölt ellenőrzési és értékelés rendszerben foglaltak pedagógusokra vonatkozó feladatok felelősséggel végezze e. Törekedjen beszédében és cselekvésében az igényességre. 2.2.5.2Az iskolavezetés felé a. Az egész szervezetet érintő kérdésekben törekedjen a demokratikus döntéshozatalra. A folyamatos, stratégiai tervezésen alapuló döntéseiben elsősorban a szakmai szempontok érvényesüljenek. b. Problémamegoldásban alkalmazzon előrelátó gondolkodást. c. A vezetéshez szükséges speciális szakismeret megszerzése és folyamatos bővítése d. A munkaszervezéshez megfelelő szintű egyeztetés történjen. e. Következetesség, vagyis minden vezető minden helyzetben ugyanazt tartsa szem előtt. A felsőbb vezetésnek egyöntetűen kell cselekednie, egy célt kell szolgálnia. (érdekek összehangolása) f. Figyeljen a részletekre, miközben a folyamat egészére is figyelni kell. Értékelni és erősíteni kell a sikereket, a problémákat meg kell oldani, a gyengeségeket és a hiányokat észre kell venni, és megtenni a szükséges lépéseket. 27

g. Az iskolavezetés tartson megfelelő kapcsolatot a fenntartóval és külső szakmai irányítással. A szülő felé a. A tanulási feltételek megteremtése saját gyermeke számára, anyagi helyzetéhez mérten. b. Érezze kötelességének az iskolával való rendszeres kapcsolattartást. c. Ismerje meg céljainkat és együttműködésével segítse azok megvalósulását. d. Kísérje figyelemmel és segítse gyermeke fejlődését (üzenő, ellenőrző, szülői értekezlet, IPR három havonkénti értékelés, fogadó óra stb.) A tanulók felé a. A közösen kialakított normák betartásával igyekezzen az iskola működését segíteni. (ld.: Házirend, Diák Etikai Kódex) b. Önműveléssel és a tanulási folyamatban való aktív részvétellel fokozza tudását. c. Érezzen felelősséget saját és társai testi és lelki egészségének megőrzéséért. d. Az iskola által nyújtott lehetőségeket, szolgáltatásokat használja tudása gyarapítására. e. Kulturált véleménynyilvánítással segítse a felmerülő problémák megoldását. f. Alkotásaival, elképzeléseivel tegyen a közjó érdekében, törekedjék egyéni és csoportos sikerességre. 2.3 ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK 2.3.1 Eljárásaink

Az eljárások, a módszerek kiválasztásának szempontjai: • Az oktatás törvényszerűségei • Az oktatás céljai és feladatai • Képesség-kibontakoztató program • Az adott tudomány, tantárgy tartalma és kutatási módszerei • A tanulók tanulási feltételei • Külső tárgyi feltételek • A tanárok lehetőségei • Nevelési módszereinket két nagy csoportba soroljuk: • Közvetlen – direkt – módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 28

• Közvetett – indirekt – módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását Követelés célzó, beidegző módsze- Gyakoroltatás rek Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés 2. Magatartási modellek Elbeszélés A nevelő részvétel a tanubemutatása, közvetítése Tények és jelentések be- lói közösség tevékenysémutatása gében Műalkotások bemutatása A követendő egyéni és A nevelő személyes pél- csoportos minták kiemedamutatása lése a közösségi életből Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 3.Tudatosítás (meggyő- Magyarázat, beszélgetés Felvilágosítás a betartanződés kialakítása) A tanulók önálló elemző dó magatartási normákról munkája vita Első osztályos növendékeinket fokozatosan vezetjük át a játékközpontú cselekvésből az iskolai tanulás tevékenységébe. Növeljük a tanulók részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát a tanítási óráinkon. Bővítjük a tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat Tanulási helyzeteket teremtünk tanulóinknak. Angol kéttannyelvű és az emeltszintű testnevelés osztályaiban kiemelten kezeljük a tehetségterületek gondozását. Minőségbiztosítási rendszerünkben meghatározott rend szerint végezzük méréseinket.

29

Törekszünk a tanulók egészséges terhelésére, érési folyamatuk követésére, fejlesztő értékelésükre) minőségbiztosítási rendszer) Tanítási óráinkon mintákat adunk az ismeretszerzéshez, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Fejlesztő programjainkat magas szintű szakmai felkészültséggel alkalmazzuk. Külföldi kapcsolataink révén biztosítjuk a tehetséges gyerekek nyelvtanulását, hogy megismerhessék más népek kultúráját, szokásait, hagyományait. Biztosítjuk az Internet használatát az iskolában minden dolgozó és tanuló számára, illetve teleház program keretében a településrész lakói számára Arra törekszünk, hogy minden gyermek megtalálja az érdeklődésének megfelelő tevékenységet, élve a választási lehetőséggel, hogy önállóan döntsön önművelése irányairól, a felkínált tevékenységek igénybevételéről. 7. osztálytól a pályaorientáció kiemelt feladat. Informatika, matematikából anyanyelv és irodalomból a tanulócsoportok szervezésénél figyelembe vesszük. A sport, az egészséges életmód terén a feltételek folyamatos javítása, a sportolási igény növelése a mindennapos testedzés, az emeltszintű testnevelés osztályokba jelentkezés lehetőségének biztosításával. A könnyített és gyógytestnevelésre utaltak foglalkozásainak lehetőségét biztosítjuk. Kulturális, művészeti értékek ápolása, továbbadása hangversenyek, kulturális fesztiválok, találkozók, rendezvények, kulturális bemutatók, művészeti vetélkedők szervezésével, nemzetközi kapcsolatok teremtésével. 2.3.2 Eszközök A taneszközöket az oktatás- nevelés folyamatában a különböző szervezeti keretekben, szervezeti formákban a stratégiák, a szervezési módok, módszerek során használjuk, a tanítás-tanulás céljainak elérése érdekében. Az eszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük: • A tanulói jellemzőket • Az oktatás tartalmát • A célokat, követelményeket • A hozzáférhetőséget, kivitelezhetőséget • A gazdaságosságot 30

• A környezeti feltételeket • A tanári tényezőket Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: • Használhatóság – értékállóság több éven keresztül • Igazodjon a helyi tantervekben megfogalmazott követelményekhez, elsősorban tankönyvcsaládokat alkalmazzunk, ahol biztosított a tantárgyi koncentráció, illetve az egymásra épülés • Feladat-meghatározása, ábrái, szerkesztése, kivitelezése feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak • Értéket közvetítse, • Munkáltató, tanulást segítő legyen • Elfogadható árakon kerüljön a fogyasztókhoz. • Audiovizuális eszközök mellett a modern szemléltető eszközök (CDROM, számítógép) használata az ismeretek jobb, mélyebb elsajátítását segítsék. • Cselekvés és aktivizáló tanulási módszerek alkalmazása • A pedagógus személyes példamutatása • Az emelt óraszámban történő tanításra való előkészítő foglalkozások szervezése • Az igényeknek megfelelő magyar, matematika tantárgyak emel óraszámban történő tanítása • Az anyanyelv és matematika tantárgyak kiemelt hangsúllyal történő oktatása • Folyamatos továbbképzéssel és önképzéssel biztosítani a magaszintű felkészültség szinten tartását a pedagógusok körében • Tervszerű országjárás és táborozás szervezésével a magyar táj, a magyar népi kultúra – néptánc, népi játékok – megismerése • Szabad internethez jutás biztosítása • Rendszeres könyvtár és médiatár használat biztosítása tanítási órán és szabadidőben • Külföldi iskolákkal való kulturális, sport, idegen nyelv tanulási kapcsolattartás • A gyermeki jogok érvényesítése. A házirendben foglaltak napi gyakorlatban történő alkalmazása. • A szülői közösséggel való rendszeres kapcsolattartás, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, családi majális, jótékonysági bál • Sikerélmények, a tudás, a megismerés örömének biztosítása • A bizalom állandó éreztetése, érzelmi támogatás nyújtása • A tanulók egyéni problémáinak korrekt kezelése.

31

2.4 FELADATOK A kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletet kielégítő tevékenység szervezése a gyerekek számára amely: • Leköti őket • Fokozza teljesítményüket • Kitágítva érdeklődésüket • Hatékony. Oldott légkörű tanítási órák szervezése, a demokratikus tanár-diák viszony szellemében • Az erkölcsi értékekkel együtt élő azokat továbbfejleszteni képes gyerekek nevelése. Javasolt forma: tudatos kirándulás tervek, méltó megemlékezések, jogok és kötelességek teljesítésének megbeszélése • Képessé tétel az igazság, a szép, a természet védelmére, a szeretetre, a konstruktív életvitel elfogadására, empátiára. Javasolt forma: tanuló, tanári, szülői teljesítmény értékelése, a változási kényszerek és lehetőségek felismerése • Megismertetni tanulóinkkal az Európai Unióhoz tartozó országok történelmét, népeinek hagyományait, kultúráját, szokásait, életmódját. • A közvetlen lakóhelyi, iskolai környezet gondozása, óvása, a megbízatások teljesítésének ellenőrzése és értékelése • Alapvető önkiszolgálási és helyes higiénés szokások kialakítása • A gyermekek tevékenységének önértékelése konkrét és valós helyzetekben • Képessé tenni a tanulókat az esztétikai, zenei élmény befogadására, megismertetni az egyszerű táncos kifejezési formákat • Általános képességfejlesztés terén, minden tanuló önmagához képest egyre magasabbra jusson. Így tudjuk a kettős feladatot megoldani a hátránykompenzálást és a tehetséggondozást. Kiemelt feladatok: Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): • a pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll; • a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;

32

• Megalapozzuk a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); • a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlesztjük a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és érzelemvilágának gazdagodását; • a tanulási szokások és módszerek megalapozása, elsajátítása; • hiányos alapismeretekkel rendelkező tanulók felzárkóztatása a tanulási nehézségekkel küzdők segítése, az egyéni képességek kibontakoztatása • társadalmi értékek és normák közvetítése • érdekérvényesítő képességek, demokratikus viselkedési szabályok gyakoroltatása • a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; • tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; • Megerősítjük a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 –8. évfolyam): • fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; • az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját fejlesztjük; • érdekérvényesítő képességek, demokratikus viselkedési szabályok gyakoroltatása, • Európához való tartozás tudatának, népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülése; • a test és a lélek harmonikus fejlesztése; • a szocializáció folyamatainak elősegítése; • az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; • a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; • a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; Mindkét szakaszban segítő életmódra nevelés: • Pályaválasztás segítése • Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelőzése • Nyelvi kommunikációs nevelés, a helyes beszéd, a helyesírási készség, a fogalmazási ismeretek elsajátítása 33

• •

Rendszeressé kell tenni a színházlátogatásokat az érdeklődőknek, a rendhagyó irodalmi órákat A testnevelésórákon és a sportkörön kívül minden nap biztosítsunk lehetőséget a mozgásigény kielégítésére, a játékra.

Általános fejlesztési követelmények: Angol nyelvnél: - Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren, s jusson el arra a szintre, hogy gátlások nélkül kommunikál. - A tanult szókincs felhasználásával legyen képes kifejezni magát egyszerűbb életszituációkban és kommunikálni más anyanyelvű társakkal a célnyelven. - Tanulóink számára váljon természetessé a nyelv eszközként való használata. - Ismerje más népek életének, szokásainak, kultúrájának főbb jellemzőit, vonásait. Testnevelésnél: Az egészséges testi fejlődés segítése • A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. • Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. • Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. • Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése • Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják a megismert és tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. • Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. 34

• Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartása • Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. 2.4.1 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS

2.4.1.1 A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti nevelési hatások – egymással szoros kölcsönhatásban – együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságokból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között legjelentősebb a nevelés-oktatás személyiségformáló hatása. Megismerjük minden tanítványunk személyiségszerkezetét és elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyukat /attitűdjüket/. A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális- szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Munkánk szervezése során figyelembe kell vennünk az életkori sajátosságokat és az intellektuális képességeket. A 6-8 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, nyitott, érdeklődő, aktív. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 10-15 percig tudja összpontosítani. E képességét óráinkon játékos helyzetekkel fejlesztjük. A 9-10 éves időszak az objektív érdeklődés korszaka. A gyermek közlési vágya erős, ezért fontos, hogy legyen alkalma élményeiről beszámolni. Kíváncsiak, szeretnék megismerni az őket körülvevő valóságot, az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. Feladatunk a különböző tevékenységi területek kapcsolódási pontjainak felfedeztetése. A 11-12 éves gyermekeknek szélesednek a társadalmi tapasztalataik, kiemelt szerepet kapnak a társas kapcsolataik, a kortárscsoportok. Ez a kor a koordináló, motorikus képességek fejlesztésének a meghatározó szakasza, ezért itt erre helyezzük a fő hangsúlyt. A 13-14 éves időszak a biológiai és pszichológiai serdülés időszaka, mely nagy egyéni különbségekkel zajlik. Kialakul az autonómia, a felnőttektől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Felerősödik az önmegismerési vágy. Meg akarja ismerni képességeit, korlátait, lehetőségeit, szeretné átlépni határait. Jellemző az önálló véleményalkotás, a készen kapott néze35

tek bírálata, a kétkedések, a fékezhetetlen vitakedv. A konkrét és az elvi szintet össze tudják kapcsolni. Eljutnak elvont műveletek végzéséig. Feladatunk, hogy e folyamat megkönnyítéséhez segítséget nyújtsunk. 2.4.1.2 A „SZŐLŐSKERTI GYERMEKIDEÁL”

A „Szőlőskerti Gyermekideál” kialakítása nevelőtestületünk valamennyi tagjának közös feladata. Természetesen támaszkodunk a családi nevelésre is. Törekszünk arra, hogy első osztálytól az utolsó évfolyamig úgy érezze majd iskolánk tanulója, hogy egy nagyobb családhoz, a „Szőlőskerti” családhoz tartozik. Milyen is legyen az iskolánkat végbizonyítvánnyal elhagyó serdülő? Legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. - Legyen szellemileg fogékony érzelmileg gazdag, erkölcsös - Legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére - Rendelkezzen a megújulás és alkalmazkodás képességével Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával. - Jellemezze a tágabb és szűkebb hazaszeretete, a közösségi valahova tartozás érzése - Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért - Legyen határozott, de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásokra is képes, legyen állhatatos. - Tudjon a helyzetekhez illően viselkedni Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra /továbbtanulás/ - Rendelkezzen a korszerű társadalom és természettudományi ismeretek alapjaival - Legyen tanulni vágyó és tanulni tudó - Legyen a világról és önmagáról reális képe - Tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni

36

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJA

Képességfejlesztés: Tanulási motívumok fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése megismerési képesség kommunikációs képesség gondolkodási képesség informatikai képesség idegen nyelvi képesség Belső motivációk fejlesztése: érzelem érdeklődés szükségletek területén Értékorientálás: magatartás formálás akarat formálás attitűd alakítása jellemformálás A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI

A „Szőlőskerti Gyermekideál” kialakítása minden nevelő folyamatos feladata. Mindennapi munkánk arra irányuljon, hogy minél több tanulónk rendelkezzen az általános iskola befejezésekor minél több pozitív tulajdonsággal Kiemelt feladataink: A tanítandó tárgyak, tagozat illetve emeltszintű oktatás adta nevelési lehetőségek maximális kihasználása Teremtsünk alkalmat egyéni és csoportos beszélgetésekre a tanórán (osztályfőnöki, szocializációs) diákotthon, napközi- és átmeneti otthoni foglalkozásokon és azon kívül is Használjuk ki az iskolánkban már hagyománnyá vált lehetőségeket (ilyen pl. az életvezetési ismeretek és készségek, néptánc oktatás, melynek nevelő hatását lemérhetjük a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében Heti értékelés, DÖK összejövetelek, a gyerekek megdicsérésére, elmarasztalására, ahol a dicséret legyen a domináns! Mélyítsük együttműködésünket a pszichológussal, logopédussal.

37

Foglalkozásokon iktassunk be szocializációs játékokat a helyes önértékelését és a társak objektív értékelését elősegítő pszichológiai játékokat az iskolában, diák-és átmeneti otthonban. Használjuk ki a lehetőségeket a különböző művelődési intézmények látogatása során (mozi, színház, múzeum, hangverseny, könyvtár, kiállítások) Nyerjük meg a szülői ház támogatását nevelési céljaink módszereink megvalósításában, hiszen a személyiségfejlesztés fontosabb színtere a család A nevelők magatartása és erkölcsisége példaként álljon a gyermek előtt. Feladataink a képességfejlesztés területén, a gyerekkor és a serdülőkor sajátosságait figyelembe véve 1-4 évfolyam Tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése: • örökölt, tanulási motívumok megerősítése teljesítmény motivációk (elismerési vágy) kialakítása, az esetleges fejlődést gátló szülői beállítások megszüntetése • társakhoz való viszony (segítőkészség, együttműködés, tisztességes versengés, stb.) fejlesztése • helyes tanulási szokások kialakítása (rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok, ellenőrzés, értékelés) Értelmi képességek fejlesztése: Megismerési képesség: szemléletes megfigyelések lehetőségének biztosítása, a megfigyelések szóbeli megfogalmazása, ezáltal a fogalmi készlet és a szókincs növelése. Szöveges feladatok megoldásával, számfeladattá alakításával a matematikai gondolkodás kialakítása Kommunikációs képességek: olvasási készség, beszédkészség, íráskészség folyamatos fejlesztése Szövegértés és szövegképzés gyakorlása Nyelvtani ismeretek alapjainak elsajátítása Gondolkodási képesség kiemelten: a rendszerezési kombinatív, szabályindukciós képesség fejlesztése tapasztalati szinten, tárgyakkal, játékokkal elsősorban manipulációs úton Informatikai képesség: Tegyük képessé a gyereket, hogy megfelelő információhoz jusson, és azokat használni tudja. Könyvek, szótárak, lexikonok használata illetve számítástechnikai tantárgy keretében a számítógép kezelésének készsége, elsősorban számítógépes játékok működtetésével Idegen nyelvi képesség: 38

Elsősorban beszédértési és beszélgetési képesség fejlesztése

39

5-8. évfolyam Tanulási motívumok fejlesztése A tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos tevékenységgé kell alakítani. A tantárgyi kötődés erősítése rendkívül fontos, ezzel is segíthetjük a pályaválasztást. A tanulás értékelésének a tudatosítása Értelmi képességek fejlesztése megismerési képesség: a megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. Értelmezési képesesség fejlesztése, törvények, szabályszerűségek megismertetése. Indoklási, bizonyítási képesség fejlesztése kommunikációs képesség: szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése szóban és írásban egyaránt gondolkodási képesség kiemelten: az elvont gondolkodásmód további fejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt fejlesztése informatikai képesség fejlesztése: a könyvtár és forrásközpont használata váljon képesség szintűvé. A személyi számítógép működtetésének és kezelésének elsajátítása az oktatóprogramok használata idegen nyelvi képesség: az idegen nyelv használata alapfokon váljon készség szintté. Alapvető nyelvtani szabályok ismerete legyen megalapozott Általános emberi személyiségvonások fejlesztése érzelmek fejlesztése, mélyítése gazdagítása szeretet (családtagok, társak, közösség, haza iránt ) gyengédség tisztelete az értékeknek, elkötelezettség akaraterő fejlesztése céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége önismeret, önfejlesztés testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és a hibák felismertetése igényesség kialakítása, törekvés a fejlődésre öntudat, önbecsülés fejlesztése illemtudás a helyzet felismerésének, elemezésének az ahhoz való alkalmazkodásnak a képességét fejleszteni az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokássá fejlesztése (beszéd, mozgás, öltözködés)

40

NEVELÉSI EREDMÉNYVIZSGÁLATI MÓDSZEREINK

• • • • • • •

Megfigyelés Beszélgetés Kérdőíves felmérés Pedagógiai helyzetteremtés Tanulási produktumok elemzése Az iskolai dokumentáció tanulmányozása Végzett növendékek helytállásának (követéses) vizsgálata

A nevelőmunka, a tanítás-tanulás során a gyerekek számára iskolánk számos olyan szükséglet kiegészítő tevékenységet szervez, mely leköti őket, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket Ilyenek: Hagyományaink • Szüreti Nap • Névadó hét rendezvényei • Karácsonyi koncert • Mikulás • Sportversenyek • Jótékonysági bál • Környezet- és egészségnevelési hét • Gyermeknap Iskolai sportkör: az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója Versenyek, vetélkedők, bemutatók: a tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

41

Tanulmányi kirándulások: az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások: a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház, és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) a szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: a tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás: az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2.4.2 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 2.4.2.1 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS CÉLJA

Közösségfejlesztés célja: • A hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel • Legyenek nyitottak, megértőek tanulóink a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket • Ápoljuk nemzetközi kapcsolatainkat a konkrét programok szervezésében, kirándulásokba egyre több szülőt és gyereket vonjunk be • A tanulóközösségek kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába 42

• Szerezzenek tanulóink tapasztalatot az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén • Neveljünk az új információs környezetben eligazodó, és azt önállóan vagy segítséggel használni tudó fiatalokat • Gyermekeink legyenek segítőkészek és elfogadók a beteg, sérült és fogyatékos társaik iránt 2.4.2.2 A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS SZÍNTEREI ÉS A FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI AZ ISKOLAI ÉLET SORÁN

Szaktárgyi órákon A tanulmányi munka csoportmunkában történő megszervezése jó alkalom a kollektív beállítódás fejlődésének szempontjából. A csoportmunka feladata, hogy a tanulók fokozott aktivitása által az értelmi erőket hatékonyan fejlessze, s ugyanakkor társas közösségi magatartásukat is eredményesen befolyásolja. Mindenki közvetlen kapcsolatba kerül a feladattal, de ez a kapcsolat közösségi szempontból értékesebb, a feladatmegoldás kooperáció formájában történik – nincs közömbösség! Ezek eléréséhez a következő munkára van szükség: Csoportok kialakítása – tanterem átrendezés még a szünetben, feladatok, megfigyelési szempontok kiadása, megfelelő útmutatás mit, hol találunk meg, időbeosztás közlése (beszámolás, ellenőrzés, értékelés) Ha szükséges, akkor a szemléltető eszközök ellenőrzése, beállítása! Feladat: Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy lehetőséghez mérten legnagyobb mértékben igazodjunk a tanulók egyéni képességeihez A hon és népismeret modulként való megjelenítése a rajz tantárgyban. E témakörben való eligazodás segítése a játszóházi csoportok foglalkozásai. A tananyag jellegétől függően a frontális témafeldolgozást váltsa fel a csoportos önálló feldolgozás nevelői irányítással Osztályfőnöki órákon és alsó tagozatban Iskolánkban az életvezetési ismeretek és készségek programja alsó tagozatban a kötelezően választható órakeret terhére, felsőben az osztályfőnöki órák keretében kerültek bevezetésre. Ez a program olyan készségek kifejlesztéséhez és gyakorlásához ad segítséget, amely révén: • a gyerekek megismerik önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait

43

• tájékozódnak környezetünkben, ismereteket szereznek a társas kapcsolatok lélektani sajátosságairól • megbizonyosodnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről • felismerik önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét • konfliktuskezelési technikákat tanulnak Tartalmát tekintve jellemfejlesztő és megelőző program A program működéséhez szükséges feladatok: • minél több pedagógus végezze el az ehhez kapcsolódó továbbképzést • aktívabban kell bevonni a tanulókat a tanórai és az órán kívüli feladatok megoldásába • előre megtervezett feladatok kiadása a következő órára • játékok megszervezése, ismertetése • szükség esetén tanterem átrendezése a közvetlenebb kapcsolat kialakításához • a feladatokhoz szükséges eszközök biztosítása (pl. tű,cérna, papír stb.) • az iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelességek, ügyeleti rendek, felelősök, Házirend ismertetése, megszervezése • iskolai Házirend kis füzetben való kiadása a tanulók számára Tanítási órák szünetében Alsó tagozatban • a névnapi, születésnapi köszöntések, megemlékezések • tantermek tisztasági versenye Feladat: Már az első hónapokban tudatosítani kell a gyerekekben, hogy csak az a munka igazán összetartó erejű, amelyet a közös cél elérése érdekében végeznek. • ajándékozás öröme: Ki mit szeretne adni az ünnepelteknek? Közös, egyéni ének, vers tanulása, rajz készítése, apróbb tárgyak közös elkészítése • tanév elején az osztályterem díszítése, szépítése • tanterem rendbehozatala közösen a szülők bevonásával • felelősök megválasztása, azok feladatainak megbeszélése • rendszeres, hetenkénti ellenőrzés, értékelés, jutalmazás

44

Felső tagozatban rendszeres ügyeleti feladatokat látnak el az osztályok. E feladat végzésében megnő a felelősségérzetük, megjelenik az irányító szerep. Feladok: • ügyeleti rend ismertetése és a felelősök kiválasztása • felelősök feladatainak tisztázása • a munka folyamatos ellenőrzése Délutáni foglalkozásokon, szakkörökön, ünnepi műsorokon való hagyományőrző tevékenység, felkészülés Ezek a foglalkozások fejlesztik a társas magatartásunkat, az együttes cselekvést és fellépést, megtanulnak egymáshoz alkalmazkodni, a feladatuk elvégzése során elsajátítják a közösségi élethez szükséges készségeket, szokásokat. Védnökségvállalás során erősödik közös értékeink megőrzésének, ápolásának igénye. Feladatok: • tárgyi feltételek biztosítása, feladatok előkészítése • feladatok kiadatása, próbák biztosítása • egyéni képességek kibontakozását elősegíteni • névadóhét rendezvénysorozat • felkészülés a versenyekre • vendégek fogadása • olyan légkört biztosítani, ahol a felnőtt és gyermek jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként éli meg önmagát Diákönkormányzat: Iskolánk diákéletét a diákönkormányzat segíti Fontos feladat: a közös feladatok vállalása szervezett tevékenységek előtérbe kerülése kapcsán fejlődik az együttműködési készség, alakul a „mitudat” az összetartozás, fejlődik a közvélemény, a közösségi értékorientációk válnak szabályozóvá. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 4-8 osztályból megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja, segítő tanár közreműködésével. 1-3. évfolyamokon az önkormányzati munka felső tagozatos diák összekötő közreműködésével történik.

45

Feladatok: • szükség esetén a témában dolgozó szakember meghívása • éves munkaterv elkészítése • folyamatos ellenőrzés • új és új feladatok kitűzése • önállóság gondolatának megszokása Napközi otthon, tanulószoba Ezekben a csoportokban lehetőség van a közösség egyéni arculatának a kialakítására, a közösségi feladatok szervezésére. Felelősök választásával a közösségben végzett irányítási, ellenőrzési feladatok gyakoroltatására. Feladatok: • A csoportok tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése • A tanuló közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 2.4.2.3 KÖZÖSSÉGI NEVELÉS SZÍNTEREI ÉS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI AZ ISKOLÁN KÍVÜL

Színterei: • Külföldi csereüdülés, közös programok • Osztály kirándulások, szülőkkel történő osztálykirándulás – a kirándulásokon való részvétel önkéntes a költség a szülőt terheli • Sportdélutánok, szülő, nevelő és diák együttes versenye, őszi és tavaszi forduló • Kulturális rendezvényeken való részvétel, mozi, színház, látogatások • Rendszeres sport próbák teljesítése család, szülő, gyerek részére Feladatok: • Európai közösséghez tartozás tudatosítása • Közvetlen részvétel a nemzetközi kapcsolatok ápolásában • Szülőkkel fenntartott jó kapcsolat • Összehangolt szervezési munka a kirándulásokra, sport programokra • Szervezési feladatok végrehajtása • Programtervezet kidolgozása • Sport- kulturális sikerélmények gazdagítása

46

• Szabályok ismertetése és betartása Az élet során fontos a pontos munka, a szabályok betartása, a fegyelmezett viselkedés, becsületes munkavégzés, mások elismerése és megbecsülése. Mindezek elérésének gyakorlásához kiválóan alkalmasak a közösen eltöltött délutánok, hétvégek, ahol együtt szurkolnak a csapatért a kis közösségért, ahol együtt tapsolnak a felejthetetlen előadások láttán, zeneművek hallatán. Iskolai életünkben fontos, hogy minél több jó közösség legyen, és minél több emberben – ha lehet mindenkiben – fejlődjenek ki a közösségi élethez szükséges készségek és szokások. TEHETSÉGGONDOZÁS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

Az egy osztályba járó tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül adottságaikban, fejlettségükben, képességükben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban különböznek egymástól. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők kiemelkedő képességűek a potenciális tehetségek. Tehetségen azt a velük született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, ami az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. Célunk: Mint már mottónkban is említettünk: „Minden gyerek tehetsége valamiben…” s ezt a valamit igyekszünk munkánk során felfedezni, felfedeztetni és segítséget adni a fejlesztéshez. Megtalálni számukra azt az utat, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre. Feladatunknak tartjuk: • Különböző pedagógiai helyzetek teremtését a tehetség felismerése céljából. • Angol nyelv és testnevelés területén tehetséges gyerekek megfelelő osztályba sorolása. • Ne csak elméleti tantárgyakban keressük a tehetségeket. • Önművelődési lehetőségek megismertetése a tanulókkal, ezzel is bővítve az iskola adta kereteket. • Családi környezet megismerése, megnyerése. • Mivel a tehetséges gyerekek nem egyformák legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség, fontos feladat a programokra és módszerekre vonatkozó tervezés előtt információkat beszerezni. 47

Ilyenek: • • • • • •

milyen szinten áll, mit tud a gyerek milyen a feladat iránti elkötelezettsége? Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? Mennyire lehet számítani a családi háttér támogatására Milyen feltételrendszer áll rendelkezésre Mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus A képzési speciális irányok A tananyag elsajátítása mellett többletlehetőségeikkel meghatározzák az iskola profilját, ugyanakkor az önálló választás lehetőségével biztosítják egy-egy területen az elmélyülést, az alkotás sikerélményét, a tehetség kibontakozását a személyiség fejlődését. Iskolai tevékenység Szaktárgyi versenyek, pályázatok írása, tagozatos és emeltszintű osztály, választható tantárgyi foglalkozások, szakkörök, hangversenyek látogatása, környezetvédelmi kirándulások, videó felvételek nézése, vetélkedők Tudományos művelődés: múzeumok, műemlékek, színházak, könyvtárak látogatása (részvétel önkéntes, a költségek a szülőt terhelik) Sportolás: önállóan és egyesületben végzett testedzés, úszás hetente egy alkalommal 3.osztályban Tanítási órákon: • az egyéni képességhez igazodó tanítási óra megszervezése • differenciált foglalkozás, csoportmunka képességek szerint • önálló munka tanári segítségnyújtás szükség szerint • nem kötelező választható tanórai foglalkozások a szülők, gyerekek igénye szerint szerveződnek (lásd helyi tanterv) • a foglalkozások az 52§ értelmében a fejlesztés a tehetséggondozás a kiegészítő ismeretek átadás céljából is működnek Kiegészítő ismereteket tartalmazó éves tervek a munkaterv szerint készülnek a szükségletek felmérését követően A világban történő eligazodás képességének fejlesztését szolgálja az idegen nyelvek tanítása. Intézményünkben angol nyelvet tanítunk. Informatikai ismeretek oktatása heti egy alkalommal az Internek hozzáférés lehetőségének biztosítása segítő érdeklődő gyerekeinket, hogy biztosan tudjanak eligazodni, fejlődni a mai információ gazdag világban. Ennek érdekében bővítjük a könyvtárunk állományát és szolgáltatásait is. Tanulóink sikeres pályaválasztása érdekében pályaismertetőket szervezünk, részvételi lehetőséget biztosítunk a középiskolai nyílt napokon. Felvételi

48

előkészítő foglalkozást szervezünk a gimnáziumban, illetve szakközépiskolába továbbtanulni szándékozók számára. A tehetséggondozás kibontakozásának képességek fejleszthetőségének fontos feltétele a testi-lelki harmónia. Önmaguk megismerését konfliktusok kezelését, közösségi magatartás elsajátítását segítjük elő az „Életvezetési ismeretek és készségek” program bevezetésével. Szakkörök Érdeklődés szerint szerveződnek, akár különböző korú tanulókat magába foglaló közösségek. A szakkörök programja a tanórákon „kívül rekedt” gazdag műveltségi anyag célzatosan rendezett egységeit kínálják. Célja képességfejlesztés, tehetséggondozás, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatok bővítése Szakköreink: • Matematika, tehetséggondozó és felzárkóztató • Atlétika, labdarúgás, kézilabda. asztalitenisz, DSE • Háztartástan • Magyar középiskolai előkészítő • Matematika középiskolai előkészítő • Angol középiskolai előkészítő • Közlekedési szakkör • Környezetvédelem • Számítástechnika • Énekkar Művészeti iskola kínálata: A szakköri ill. érdeklődési köri foglalkozások bővítése érdekében jó kapcsolatunk van a művészeti iskolával. Így térítésmentesen ill. minimális térítés díj ellenében tanulóink részt vehetnek itt helyben tartott foglalkozásaikon. • Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola – néptánc Rendszeres iskolai versenyek: • Komplex természettudományi verseny • Helyesírási versenyek 2-8. évfolyam • Prózamondó verseny 1-8.évfolyam • Környezetvédelmi vetélkedő 1-8.évfolyam • Focibajnokság 5-8 évfolyam • Szépolvasási verseny 1-4 évfolyam • Asztalitenisz verseny 3-8 évfolyam

49

• Névadó versenyek: környezetvédelmi, alsós, sport, foci, kézilabda, helytörténeti vetélkedő • Versmondó verseny 1-8. Évfolyam (költészet napján) • Rajzverseny 1-8 évfolyam • Néptánc Gála Egyéb tevékenységek: • Tanulók felkészítése iskolán kívül tanulmányi, sport és kulturális versenyekre • Tanulmányi kirándulások szervezése osztályonként, illetve szakköri foglalkozásokon. Tanulmányi kiránduláson a részvétel önkéntes, a költség a szülőt terheli. Sokszor kirándulások buszköltségét az intézmény állja. • Évfordulókhoz kapcsolódó éves programsor tervezése /feladatok teljesítésének értékelése gyermeknapon történik/ • Szépen felújított gazdag könyvtár áll tanulóink rendelkezésre. Igyekszünk minden tanulót megtanítani a könyvtár használatára, a könyv szeretetére. Rendszeresek a könyvtári órák és vetélkedők Iskolánkban fontosnak tartjuk, hogy anyagilag támogassuk a tehetséges tanulóinkat. A „Gyermekeinkért 16” Alapítvány kifizeti a versenyek nevezési díjait. Versenyeken helyezést elért tanulók jutalmazásához biztosít anyagi fedezetet. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓLÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTÓ PROGRAM

Sajátos Nevelési Igényű tanulók oktatásának, nevelésének szervezése Alapvető cél, hogy a tanítási tartalom összhangban legyen a tanuló képességeivel, adottságaival és segítse a tanulót a legoptimálisabb önállóság elérésében, a társadalomban való beilleszkedésbe. Az iskola fejlesztési követelményei igazodnak a tanulók fejlődési üteméhez, szükség esetén egyéni fejlesztési terv alapján kezeli a tanuló felzárkóztatását, eredményes szocializációját. Az iskola pedagógiai tevékenységében új törekvésként jelent meg a fogyatékos gyerekekkel való együttnevelés, az integrációs fejlesztés, mely többségi iskola keretein belül segíti a sajátos nevelési igényű tanulók szocializációját. Ezzel magasabb értéket kínál iskolánk a fogyatékkal élő gyermekek és családjaik számára, mivel igyekszik megszüntetni a velük szembeni megkülönböztetést a hasonló eltérést nem mutató társaikhoz képest. A nevelőtestület érzékenyen reagál a testi és érzékszervi fogyatékossággal rendelkező gyermekek szükségleteire, illetve a tanulásban akadályo50

zott, vagy magatartási problémákkal küszködő gyermekekre. Számos továbbképzés és érzékenyítő program támasztja alá a tanulásszervezést, a nevelési folyamatokat. - a lehető legkevesebb korlátozást igénylő környezetet, - a tanítási idő és tanítási tartalom összhangját, - a fejlesztési követelmények igazítását a tanuló egyéni fejlődési üteméhez, - egyéni fejlesztési terv alapján a felzárkóztatást, - a módszereket, - optimális tanulói terhelést. A fentieket figyelembe véve több ponton épít az iskola a szülő segítségére és felelősségére, a sikeres beilleszkedés és eredményes szocializáció érdekében. Iskolánk vallja, hogy az elfogadó, befogadó légkör hatására az egészséges gyermek megtanulja elfogadni a „másságot”, rádöbben az egészség fontosságára, annak megőrzésére. Az integrált oktatásban részesülő gyerekek megtanulják az egészséges embertársakkal való együttműködés szabályait és érezhetik, hogy a társadalomból nincsenek kirekesztve. A sajátos nevelési igényű gyerekek olyan közösségi programokon vehetnek részt, amelyek által világképük változik, kitekintési horizontjuk szélesedik. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök A pedagógiai, neveléselméleti szakirodalom szerint a nevelés eszközei, eljárásai szoros kapcsolatban vannak az alkalmazott nevelési módszerekkel. A nevelési módszer pedig tulajdonképpen a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás, melynek célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, a negatív hatások kiküszöbölése. A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői, a nevelési módszerek pedig a nevelési céloktól elválaszthatatlanok. Ebből következik, hogy a nevelési módszereket nevelési céljainkhoz kell igazítanunk. Kiválasztásukkor a következő szempontokat vesszük figyelembe: - a nevelési módszerek igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodjanak a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, - igazodjanak a mindenkori nevelési helyzethez. A fentiek alapján pedagógiai munkánk során a következő módszereket alkalmazzuk: - a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, melyek alkalmazása során nagy hangsúlyt kap a személyes példamutatás; az eszmény51

képek kialakítása; a bírálat - önbírálat gyakorlása során a helyes kritikus és önkritikus magatartásforma kialakítása; beszélgetések, előadások, viták során a megszerzett ismeretek elmélyítése, tudatosítása; - a tevékenység megszervezésének módszerei, melyek során a megbízás, követelés, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás alkalmazásával, aktív részvétellel, a gyakorlatban sajátítják el tanulóink az együttélés alapvető szabályait, alakul ki bennünk a felelősségtudat, tanulják meg az alkalmazkodást, stb.; - a magatartásra ható módszer: - ösztönző módszerek, melyek alkalmazása során a tanulókban meglevő pozitívumokra támaszkodva segítjük kibontakozni tanulóink értékes személyiségjegyeit, a helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás mind azt a célt szolgálja, hogy fokozzuk tanítványaink teljesítményét, további erőfeszítésekre sarkalljuk őket; A nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközeink között kiemelt szerepet töltenek be a helyesen megválasztott pedagógiai eljárások is, melyek között a pedagógus személyes példamutatása játssza a legfontosabb szerepet. Iskolánkban nevelőink (gyakran) tapasztalják, hogy minden évfolyamon tanul 2-3 gyerek, van ahol több is, akik nem értelmi fogyatékosak, nem is szenvednek érzékszervi fogyatékosságban, de mégsem képesek megfelelni az általános iskolai követelményeknek. Ezeknek a tanulóknak az aránya, sajnos azt tapasztaljuk, hogy emelkedő tendenciát mutat. A tanulási nehézségek hátterében különböző okok állnak: • biológiai okok (idegrendszeri ártalom • pszicho-szociális okok (környezeti ártalmak) Tanulóink jelentős százalékára a fenti okok valamelyike vagy kombinációja jellemző. Ezek a tanulók nem képesek a megkívánt ütemben együtt haladni a társaikkal, illetve már annyira lemaradtak, hogy képtelenek lemaradásukat saját erejükből behozni (évet ismétlő, egy évfolyamot többször is elégtelenül tejesítő gyerekek) Célunk, hogy a gyerekeket akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek minél hamarabb szűrjük, illetve felzárkóztató-segítő programban részesítsük. Ennek érdekében minden első osztályos tanulót szeptember 2-3. hetében több vizsgálóeljárás segítségével szűrjük.

52

Vizsgálóeljárásaink: pedagógiai eljárások Igyekszünk betartani az „egy teszt – nem teszt” elméletét. A mérések eredményei alapján minden gyerek számára egyéni fejlesztési tervet készítünk, ill. kialakítjuk a kiscsoportokat. (homogén, 2-3 fős csoport) Szükség esetén logopédus segítéségét kérjük, illetve kérjük a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát és a Szakértői Rehabilitációs bizottság állásfoglalását. Október első hetétől indulnak be a gyakorlati foglalkozások heti 2 alkalommal 1-1 órában. A fejlesztés területei: • mozgás fejlesztés • testséma fejlesztés • lateralitás fejlesztése • téri orientáció fejlesztése • percépciófejlesztés • figyelemfejlesztés • emlékezet fejlesztése • gondolkodás fejlesztése • szóbeli kifejezőképesség fejlesztése Félévkor ill. év végén a pedagógiai és pszichológiai teszteket megismételjük, ill. ezek a vizsgálóeljárások kiegészülnek. Kiegészítjük az első osztályos matematikai ill. olvasás-helyesírás felmérésekkel. A mérések alapján szükség esetén a tanulók egyéni fejlesztési tervét módosítjuk előfordul azonban, hogy egyes tanulók esetében a probléma csak 2-3-4.osztályos korukban jelentkezik, vagy bár már szembesültek a problémával a szülők nem fogadják el a segítségnyújtást. Ezek a gyerekek több hónapon, esetleg éven át sorozatos kudarcot szenvednek el. A hosszantartó tanulási kudarc személyiségkárosító hatása közismert. Előfordulhat, hogy a gyerek szorongóvá, befelé fordulóvá, labilissá válik, önértékelése, énképe negatív lesz, vagy éppen ellenkezőleg, állandóan rendetlenkedik, bohóckodik, esetleg agreszszívvá válik. Ezeket a magatartási problémákat a tanulási zavar másodlagos következményeként fellépő magatartászavarnak nevezzük. Ha ez a magatartászavar olyan súlyos, hogy rögzült, károsan befolyásolja a személyiséget. Ilyenkor pszichológus segítéségét kérjük.

53

Ha azonban időben felismerjük, akkor munkánkat két részre osztjuk. a magatartászavar megszüntetésére irányuló terápiás jellegű foglalkozások: • meseterápia (alsó tagozatban) • énkép, korrekció – kompenzáló megerősítő program a tanulási zavar megszüntetése: • részképességek fejlesztése • a tananyagban jelentkező hiányosságok pótlása A másodlagos következményként fellépő magatartászavar csökkentését segítik elő a különböző szakköri foglalkozásaink: • kézműves foglalkozás (gyöngyfűzés, agyagozás stb.) • sport (agresszív gyerekeknél nem alkalmazunk küzdősportot) • tánc, képzőművészet • dráma Ezek a szakkörök nem csak kitartásra, önfegyelemre nevelik a gyerekeket, hanem a sorozatos kudarcélményt átélt gyerekeket sikerélményhez is juttatják, amely kedvezően kihat a korrekciós munkára is. Feladatunk: • a tanulási kudarc megelőzése • a szülők tájékoztatása a problémáról, a segítségnyújtás lehetőségeiről. • A nevelők tájékoztatása az egyes tanulási zavaros, más fogyatékos gyerek jellemző „tüneteiről”, a probléma minél előbbi felismerése és kezelése érdekében. • A tanulási zavart előidőző okok hátterében gyakran családi, környezeti okok állnak, ezekben az esetekben meg kell próbálni a fejlődést gátló tényezőket megszüntetni, szükség esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonásával. • A feltárt hiányosságok csoportosítása • Egyéni képességekhez igazodó tanítás-tanulás megszervezése • A differenciált tanulásszervezés alkalmazása (tanórákon és házi feladat adásánál) • Egyéni és csoportos követelményállítása a hiányok pótlása érdekében – időpontok meghatározásával. • Heti 2 felzárkóztató óra szervezése 1-4 évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességének fejlesztésére. • Felzárkóztató óra biztosítása felső tagozatban az adott tantárgyakból a tanévet 2. alkalommal ismétlő tanulóknak. A szülőt írásban értesítjük a lehetőségről.

54

• 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvételi elősegítése érdekében a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató foglalkozás szervezése. • 1. évfolyamon az egyéni továbbhaladást egyéni fejlesztési terv alapján szervezett foglalkozáson biztosítjuk. (szükség esetén) • játékos felkészítés szervezése az első évfolyamot előkészítő évként végzők számára (ha van ilyen) • olyan tanórákat, tanórán kívüli foglalkozásokat szervezni, ahol az oldott légkör elősegíti a sikerélményt. • Minden jelentkező számára napközi ill. tanszobai foglalkozás biztosítása – nevelői segítség a hiánypótlásban. Felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZÁMBAVÉTELE 2.4.5.1 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

• Iskolába lépéskor □ játékos foglalkozások szervezése a beilleszkedés, társak megismerése céljából □ iskola, osztály napirendjének, helyiségeinek megismertetése – séta az intézményben □ tanulói terhelések fokozatossága □ konkrét feladatokon keresztül helyzetük meghatározása a csoportban □ sikerélményt biztosító feladatok □ bíztatás sikertelenség esetén • új tanuló beilleszkedése □ bemutatás a társaknak, helyi szokások ismertetése □ az új iskolában felmerülő problémákból (lemaradás a tananyagban, nincs ismerős, stb.) adódó nehézségek kezelése □ osztálytársak felkészítése az új érkezésére □ családi háttér mielőbbi megismerése □ biztatás, kezdeti szorongások oldása □ továbbhaladás a felső tagozatba □ tájékozódás a tanító néniktől (óralátogatás, részvétel az év végi felméréseken, szülőin) □ osztályfőnökök gondoskodó odafigyelése

55

2.4.5.2 OKOK FELTÁRÁSA, SZÜLŐ-PEDAGÓGUS KAPCSOLAT

Tanulóink 40-50%-a hátránnyal indul, amelynek fő oka a családi szocializáció hiánya, valamint a családok értékrendjének és anyagi viszonyainak az elégtelenségére vezethető vissza. Így intézményünk fő alapelve az oktatás, nevelés folyamatában: • szocializáció • személyiségfejlesztés • kompetencia fejlesztés • képességfejlesztés Fontos az óvodával való szoros kapcsolat, hogy csak iskolaérett gyerek kerüljön az első osztályba. A szülővel az intézménynek kell megtalálnia a megfelelő hangot. Ha a gyerek a családban nem kap elég szeretet és a pedagógus türelmetlen, sorozatos kudarchoz vezet, ami befejezetlen tanulmányaiban, bukásban, évismétlésben, alulteljesítésben, fejlődésben való elmaradásban, a személyiségfejlődés zavaraiban nyilvánul meg. Nekünk pedagógusoknak meg kell tanulni az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat-teremtést. Közösségteremtő, a családdal partnerként működő szemléletre van szükség, csak így érhetjük el, hogy a gyermekek személyisége harmonikusan, képességeik, lehetőségeik felső határáig fejlődhessen. 2.4.5.3 PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

• • • • • • •

Egyéni bánásmód alkalmazása Partneri tanár-diák kapcsolat kialakítása Elfogadó magatartás az adott probléma ill. a gyerek vonatkozásában Teljesítmény megerősítése, bíztatás, dicséret Szükség esetén felzárkóztatás biztosítása Egyéni beszélgetés, odafigyelés Pszichológiai tanácsadás megszervezése

2.4.5.4 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az a gyermek válik hátrányos helyzetűvé, akinek otthoni környezetéből hiányoznak az iskola által elvárt nevelő hatások, és akit olyan szociális hatások formálnak, amelyek nincsenek összhangban az iskola fejlesztő hatásaival. Az iskola minden hatáseleme a gyermek nevelhetőségére épít, amit a gyermek felkészültségében, készségekben, önértékelésben és belső tartásban magával hoz.

56

A nevelhetőséget még nagyban befolyásolják a gyermek személyiségének sajátosságai is. Az általános iskolának feladata, hogy a gyermeket felkészítse a társadalomba való sikeres beilleszkedésre, figyelembe véve egyedi erősségeit és gyengeségeit. A hátrányok csökkentése és az előnyök kiaknázására a legalkalmasabb az egyéni bánásmódot biztosító iskolai környezet és pedagógia. Ennek feltétele: - differenciált oktatásszervezés - a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, - az iskola kapcsolatépítő koordinációs tevékenységének fejlesztése - az ismeretközpontúság oldása a tevékenység és képességorientáltság erősítése Iskola • Óvoda-iskola szoros kapcsolata • Korai felismerés, kiváltó ok feltérképezése • Szülők, tanárok együttműködése • Egyéni vagy csoportterápia alkalmazása fejlesztőpedagógus, pszichológus bevonásával • Dyslexia, dysgraphia, dyscalculia felismerése • Együttműködés a Nevelési Tanácsadóval • Szociális problémák esetén a Gyermekjóléti Szolgálat felé jelzéssel élünk • Tehetség felismerése, erősítése • Dicséret gyakori alkalmazása • Tanítási órákon differenciálás a hátrányos szociokultúrális helyzetű tanulók felzárkóztatására • Életvezetési ismeretek és készségek - melyről korábban már szóltunk • Első, második évfolyamon a segítő foglalkozás beépül az órakeretbe • A közös séták, kirándulások és a játék fejlesztik a közösséget Napközi, diákotthon • Napközis ellátást minden igénylő gyermeknek tudunk biztosítani • A differenciálást, felzárkóztató foglalkozások folytatódnak 2.4.5.5 KAPCSOLATAINK A PROBLÉMÁK KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN

• Művészeti iskolák

57

• Periféria Egyesület (szabadidős, mentálhigiénés és közösségépítő programok) • Gyermekjóléti Szolgálat • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat • Történelmi egyházak • Egészségügyi alapellátó intézmény • Napsugár Óvoda • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság ESÉLYEGYENLŐTLENSÉGBŐL ADÓDÓ NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE CÉLUNK

Az iskola minden tevékenysége álljon a tanulók testi, lelki, szellemi és szociális fejlődésének szolgálatában. Szociális helyzete miatt egyetlen gyerek sem legyen kirekesztett. 2.4.6.2 KIEMELT FELADATUNK

• A prevenció, a hátrányos helyzet csökkentése érdekében • A felvilágosítás, a szülők felelősségérzetének a felébresztése, hogy gyermekük sokoldalú személyiséggé válhasson. FELADATUNK

• A nevelőnek közre kell működnie a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Elsődleges szempont legyen a gyermek egészséges személyiségfejlődése • Biztosítani kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását • Együtt kell működni a különböző szakemberekkel: logopédus, pszichológus, iskola ill. háziorvos, iskolai védőnővel, ápolónővel • Különböző fórumokon (szülői értekezlet, fogadóóra,) tájékoztatni kell a szülőket a szociális juttatások lehetőségéről • Figyelmeztetni kell a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedés szükséges • Mindenkor észre kell venni, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul romlik, fel kell tárni az okokat. Fel kell figyelnünk a családban jelentkező gondokra, problémákra. Pl. a szülők anyagi helyzetének romlása, vagy a családi élet megromlása. Ezekről tájékoztatni kell az iskolai gyermekvédelmi felelőst. Amennyiben is-

58

• Családlátogatások alkalmával fel kell kutatni azokat a családokat, akik különböző gondokkal, kudarcokkal küszködnek, s nem akarják áthárítani másokra problémáikat, de elfogadják a segítő szándékot a maguk és gyermekik problémájának megoldására. • Fontos szerep jut az osztályfőnököknek, csoportvezetőknek a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek, a veszélyeztetett helyzetű családok feltérképezésében (elhanyagoltság, ruházat, felszerelések hiánya, higiénia) • Iskolánk bekapcsolódik a drog- és bűnmegelőzési programokba • Segítséget kell adnunk életvezetési ismeretek elsajátításához • Továbbtanulási szándékukban pályaorientációs tevékenységgel kell segíteni a tanulókat • Motiválni a tanulókat abban, hogy vegyék igénybe a napközis ellátást, szükség esetén a diákotthoni illetve átmeneti otthoni elhelyezést minden tanulónak biztosítani tudjuk. családsegítő kérésére szülőt meggyőzzük a beíratásról. TÁMOGATÁSAINK

• Alapítványunk kifizeti a versenyek nevezési díjait • Részben vagy egészben finanszírozza a kirándulások, különböző programok költségeit • Étkezési támogatást adunk a rászorulóknak • Figyelemmel kísérjük a pályázatokat, felhívjuk a gyerek és a szülő figyelmét (pl. tanulmányi ösztöndíj) • Könyvtárunk lehetővé teszi a legfontosabb információhordozókhoz való ingyenes hozzáférést • Ingyenesen biztosítjuk a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon a részvételt

2.4.6.5 INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉSE

2003/2004. Tanévben felmenő rendszerben 1. évfolyamon került bevezetésre. Célja: • A szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása

59

• Az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása, optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve az egyén előzetes tudását, igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erőségeit és gyengeségeit Feladat a cél elérésének érdekében: Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Együttműködés: • a szülői házzal • a Gyermekjóléti Szolgálattal • a szakmai és szakszolgálatokkal • középfokú oktatási intézményekkel • a kisebbségi önkormányzattal • a Periféria Egyesülettel • „Gyermekeinkért 16” Alapítvánnyal • Az önálló tanulási képességet kialakító program • Kommunikációs képességeket fejlesztő program • Közösségfejlesztő, közösségépítő programok bevezetése • Művészeti körök bevonása • Drámapedagógia alkalmazása a tanórákon • Tanári értékelő esetmegbeszélések • Értékelés szöveges formában, háromhavonta • A tantárgyakban megjelenítjük a multikulturális tartalmakat • Továbbtanulásra felkészítő program Várható eredménye: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma • Csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma • Az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma nő • Az országos kompetenciamérések eredményei javulnak INTÉZMÉNYÜNK GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELME

A gyermekvédelmi munka magába foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök, csoportvezetők és valamennyi nevelő, ifjúságvédelmi feladatait. Célja: • A gyerekek veszélyeztetettségének a feltárása, csökkentés. • A kívánatos az, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül. 60

• Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a napközi otthon és a kollégium működtetésével, az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket. • Közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelésüket a károsító környezetből. • Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel • A feladatok megvalósításában az első helyen az osztályfőnök áll. Ő irányítja a vezetésére bízott osztályban a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. • Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét. Segít a szülőknek a nevelési problémák megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában, számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a túlkoros tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban és a szabadidő helyes eltöltésében. • Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival. Szeptember hónap végére elkészíti a veszélyeztetettséget felderítő lapot. A veszélyeztetettség fogalma: Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi, pszichés fejlődését az öröklött vagy szerzett organikus károsodások, környezeti ártalmak, illetve rossz interszociális kapcsolatok akadályozzák. A veszélyeztetettség okai iskolánkban: Környezeti okok: • A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok hatása a gyerekre • Nevelési hiányosságok • Erkölcstelen családi környezet • Italozás a családban • Egyéb A gyermek személyiségéből eredő okok • Értelmi, érzelmi elmaradottság • Szociális visszamaradottság • Gátlásosság

61

• Fokozott agresszivitás

62

Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek • A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek • Rokkantnyugdíjasok • A családban sok gyerek van • Egyéb Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek • Született betegek (cukorbeteg, szívbeteg gyerekek) • Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn Iskolai lehetőségek a gondok enyhítésére • Családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának jelzése az illetékes állami szerveknek, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, ideggondozásra javasoltatás, áttelepítés kezdeményezése • Egyéni bánásmód a szorongás feloldására, szociális támogatás igénylése az érintett számára Iskolán kívüli lehetőségek igénybevétele • Gyermekjóléti Szolgálat, polgármesteri hivatal, átmeneti otthon, Gyermekvédelmi megbízott feladatai: • Mindazoknak a feladatoknak a koordinálása, amelyek az osztályfőnökre hárulnak • Részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében • Felméri és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat • Ismeri a problémás családok gondjait, kapcsolatot tart az állami szervekkel • Az iskola munkatervére építve elkészíti éves munkatervét • Pedagógiai eljárásokkal meg nem szüntethető veszélyeztetettség vagy gyermekbántalmazás vélelme esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot • A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken

63

Intézményünk speciális gyermekvédelmi munkaformái • Ingyenes tankönyvellátás, részben tartós tankönyvekkel • Kedvezményes étkezés, napközi, tanulószoba, diákotthoni elhelyezés • Tanulói segítés (tanulópárok) • Tanári mentori rendszer a problémás, tehetséges gyerekek folyamatos támogatására • Különfoglalkozás, egyéni bánásmód • A tanulói önkormányzat segítése • Karitatív ruhagyűjtés és ruhaárusítás kezdeményezése • „Gyermekeinkért 16” alapítvány támogatja az anyagilag rászoruló gyerekeket • megelőzést célzó program: „Életvezetési ismeretek és készségek” • orvos, védőnő segítsége • az iskola belső tereinek és udvarának harmóniát sugárzó kialakítása és díszítése, karbantartása • gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelése • gyermekvédelmi gyámhatósági kezdeményezés a kötelezettségét mulasztó szülő ellen • alkohol, dohányzás, kábítószer veszélyének feltárása, szakember segítségével (drog prevenciós pályázat) Fokozottan figyelni az új jelenségeket • az éhező gyermek – feltárni az okokat, megtenni a szükséges intézkedést • agresszív gyerekek – megfelelő szakemberhez irányítása a szülő közreműködésével • növekszik a családon belüli lelki, fizikai, esetenként szexuális erőszak – gyermekvédelmi szolgálat értesítése

3. A KÉPZÉS RENDJE 3.1 ALAPTEVÉKENYSÉGEK • Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás • Angol kéttannyelvű oktatás • Emeltszintű testnevelés oktatás • Különleges helyzetben lévő tanulók nevelése, oktatása • Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítése, integrációs nevelése, oktatása • Fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 64

• • • • • • • • • • •

Diákotthoni, kollégiumi ellátás Gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét Iskolai intézményi étkeztetés Kollégiumi intézményi étkeztetés Munkahelyi vendéglátás Intézményi vagyon működtetése Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Oktatási célok és egyéb feladatok Átmeneti elhelyezést biztosító ellátások Diáksport Önkormányzatok elszámolásai

3.2 A KÉPZÉS SZAKASZAI A KT.8.§-a szerint a nevelés-oktatás szakaszai: Bevezető szakasz: • az első évfolyammal kezdődik és a második évfolyam végéig tart. • Nem szakrendszerű oktatás. Kezdő szakasz • a harmadik évfolyammal kezdődik és a negyedik évfolyam végéig tart. • Nem szakrendszerű oktatás. Alapozó szakasz: A 2008/2009-es tanévben első ízben 5.évfolyamon, majd ezt követően ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben megszervezzük a nem szakrendszerű oktatást, a kötelező óra (22,5 óra) 26,6 %-ban . Cél: az alapozó szakaszban az alapvető készségek-képességek fejlesztése a korábbinál több időben folyjon, esélyt adjon arra, hogy eredményesebb legyen az alapkészségek megszilárdítása. Nem szakrendszerű oktatás megszervezése A nem szakrendszerű oktatást a 2011/2012-es tanévtől csak felmenő rendszerben alkalmazzuk. Az oktatás szakrendszer szerint történik a 2011/2012-es tanévtől. Az alapozó szakaszban teret kell nyernie a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezésnek, amely egységet alkot a tanári (felső tagozatos tanulásszervezéssel.

65

A tanítói tanulásszervezés követelményei: az egyéni foglalkoztatás, a páros munka, a differenciált csoportmunka, a tanulók számára a folyamatos viszszajelzés megszervezése, a szöveges értékelés alkalmazása. Iskolánkban az alapozó szakaszban 5-6.évfolyamon magyar irodalom, matematika, ének és rajz tanórai foglalkozásain valósítjuk meg a nem szakrendszerű oktatást az alábbiak szerint. - Magyar irodalom: 2 óra /a kötelező óra terhére/ - Matematika: 2 óra /a kötelező óra terhére/ - Ének: 1 óra /a kötelező óra terhére/ - Rajz: 1 óra /a kötelező óra terhére/ Összesen: 6 óra, mely a felhasználható időkeret 26,6%-a Magyar irodalom és matematika tantárgyak esetén kettő csoport kialakítására kerül sor sávos bontásban, melyhez az órákat a kötelező órakeret terhére biztosítjuk. A csoport kialakításánál „válogatási szempont”: a./ Az évfolyamra jelölt tantárgyi követelmények - az osztályátlaghoz mért tanulmányi előmenetel - a tanuló képességei b./ A tanuló szorgalma, öntevékenysége c./ A tanuló eredményei: - előző években (1-3. évfolyamokon) - 4. évben - írásbeli felmérők - szóbeli feladatok - órai munka - kapott, vállalt feladatmegoldás A csoportba sorolt tanulókat a tanév végén elért eredményeik alapján a pedagógusok egy másik csoportba átléptethetik. A szülőkkel történő megbeszélés után a pozitív irányú átirányítás a tanuló eredményeitől függően lehetséges, illetve az alacsonyabb követelményeket támasztó csoportba kerülésre irányuló szülői kérés figyelembe vehető. Így az iskolánkon belül e területen érvényesül az átjárhatóság elve. A módosított Pedagógiai Program alapján az egyes műveltségterületek és tantárgyak helyi tanterveit a nevelőtestület tagjai a Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi struktúrájának (tartalom, követelmény, módszertan) megfelelően 2008. augusztus 31-ig átdolgozták.

66

Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam szakrendszerű oktatás 3.3 A KÉPZÉSI SPECIALITÁSOK • • • • • • • •

Képesség-kibontakoztató felkészítő program Nyelvoktatás (angol, német) játékos, kezdő nyelvtanulás 1-2-3. évfolyamon nyelvoktatás bontott csoportokban 4-8. évfolyamon informatikaoktatás 3. évfolyamtól néptánc oktatás 1-4. évfolyamon játékos testmozgás 1-8. évfolyamon matematika és magyar tantárgyak évfolyamonkénti felzárkóztató és tehetségfejlesztő csoportban történő oktatása 5-8. évfolyamon • életvezetési ismeretek és gyakorlatok 1-8. évfolyamon 3.4

AZ OSZTÁLYBA ÉS CSOPORTBA SOROLÁS ELVEI ÉS RENDJE

3.4.1 Az osztályba sorolás rendje

Elvek • A tanuló osztályba sorolását a szülő és a pedagógus együttesen határozzák meg, úgy hogy az angol kéttannyelvű és az emelt szintű testnevelés oktatás és az IPR jogszabályi előírásainak is megfeleljen. • Az 1. évfolyamon kialakított osztályok lehetőleg 8. év végéig maradjanak együtt. • A tanító nénik 1-2., illetve 3-4. évfolyam végéig gondozzák az adott csoportot. • Az alapozó szakaszban a nem szakrendszerű oktatást lehetőleg a kezdő szakasz tanítója végezze. • 5. évfolyamtól 8. évfolyam végéig az osztályfőnökök és a szaktanárok lehetőleg maradjanak az adott csoportnál. • Az adott évfolyamokon és területeken biztosítjuk a csoportbontás lehetőségét. • Csoportbontás esetén lehetővé tesszük, hogy a tanuló érdeklődésében, teljesítményében bekövetkező változások után másik csoportba kerüljön.

67

3.4.2 A NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI CSOPORTBA SOROLÁS RENDJE

A bevezető és a kezdő szakaszban iskolaotthonos oktatás folyik. Az alapozó szakaszban a tanulási nehézséggel küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára, a szülő, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat kérése alapján biztosítunk napközis, a fejlesztő szakaszban pedig tanszobai ellátást. Besorolás: • 5-6. évfolyamon egy heterogén napközis csoport • 7-8. évfolyamon egy heterogén tanszobás csoport 3.4.3 A CSOPORTBONTÁS ELVEI Idegen nyelv

• 1-2-3. évfolyamon egy évfolyam egy nyelvi csoportot képez • 4-8. évfolyamig csoportbontás évfolyam szinten A csoportba sorolás elvei: • képességek és teljesítmények alapján két csoportba • eltérő idegen nyelv választás esetén külön csoportban • csoportbontás esetén az átjárhatóságot biztosítjuk, ha egy nyelv oktatás van az évfolyamon Matematika-magyar Ha az osztály létszáma illetve összetétele indokolttá teszi, képességek szerinti csoportba soroljuk a tanulókat évfolyamszinten. • a csoportba sorolás elvei: o - képesség és teljesítmény alapján • az átjárhatóságot biztosítjuk. Technika életvitel • 5-8. évfolyamon évfolyamonként létszámtól függően. 3.4.4 NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁS BESOROLÁSI ELVEI

Az alapképzést kiegészítő nem kötelező tanórai foglalkozások 1-8. osztályban játékos testmozgás.

68

Besorolási elv: A szülő kérése alapján évfolyamszinten létszám alapján bontásban. 2. osztályban úszásoktatás – szülő kérése alapján – a költség a szülőt terheli. 1-4. évfolyamon tánc. Besorolási elv: Szülők kérése gyerekek kívánsága alapján évfolyam szinten, létszámtól függően. 6-8. osztály matematika A szülő és tanuló kérése alapján. Egyéb szakköri tevékenységbe illetve az énekkarba, sportfoglalkozásokra érdeklődése alapján kerülnek a tanulók. 3.5. A TANULÓI JOGVISZONY ÁTJÁRHATÓSÁGA 3.5.1. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

Osztályba a szülő nyilatkozata alapján kerül felvételre a tanuló. Feltétele: az iskolaérettség Elsősorban a körzetből veszünk fel, illetve a nagycsoportos óvodásként már diákotthonunkban lakó tanulókat, de a szülők szabad iskolaválasztása jogán bárki beiratkozhat, aki szeretne intézményünk tanulója lenni. Angol kéttannyelvű és emeltszintű osztályba az első évfolyamon szülő kérése és az óvodai vélemény alapján nyer felvételt a tanuló. Magasabb évfolyam esetén tantárgyi mérés alapján soroljuk osztályba a tanulót. Más iskolából érkező tanuló tanulói jogviszonya az igazgatók egyeztetése után szülői nyilatkozat alapján jön létre. A szociálisan rászoruló gyerekeket a Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat és a szülő kérése alapján a diákotthoni elhelyezés miatt Nyíregyházáról és vonzáskörzetéből is beiskolázunk. Az átmeneti otthonban elhelyezést nyert tanulók a szülők és a gyerek kérésére átiratkozhat iskolánkba. A tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik, és a távozási bizonyítvány kiadásával ér véget.

69

Magántanulói jogviszony jöhet létre: • egészségügyi okok miatt, a szülő kérésére • a Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és a családsegítő véleménye alapján olyan esetben, amikor a tanuló súlyos beilleszkedési- és magatartási zavar miatt osztálykeretben nem nevelhető. 3.5.2. ÉVFOLYAMON BELÜL MÁSIK OSZTÁLYBA, CSOPORTBA ÁTLÉPÉS FELTÉTELEI

• A szülő, tanuló kérése – nevelőkkel történt egyeztetés után • Teljesítmény szerinti csoportbontás esetén teljesítménytől függően kerülhet a másik csoportba. • Magatartási problémák várható javulása, megszűnése miatt – szülővel, nevelőkkel való egyeztetés után. 3.5.3 KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

• Szülő kérésére, iskolát változtat • Elköltözés miatt iskolát változtat • Szakszolgálat véleménye alapján tanulmányait más iskolatípusban végezheti eredményesen • 8. évfolyam eredményes elvégzése. • Tankötelezettségi korhatár betöltésével (tanév végén) Feladatunk: • Távozási bizonyítvány kiadása • Nyilvántartásba a távozás idejét és helyét bejegyezni • Bizonyítvány kiadása 3.5.4

TANULÓI JOGVISZONYHOZ SZOLGÁLTATÁSOK

• • • • •

KAPCSOLÓDÓ

SZOCIÁLIS

Utazási bérlet 50%-ának térítése Étkezési térítési kedvezmény Ingyenes tankönyv ill. tankönyvtámogatás Tankönyv kölcsönzés Megillet továbbá minden tanulót a házirendben rögzített tanulói jogok. Ugyanakkor köteles betartani tanulói kötelezettségeit.

70

3.6 AZ INTÉZMÉNY ÉLET ÉS MUNKARENDJE • Az átmeneti folyamatosan működik, éjjel-nappalos ügyelet van. • A diákotthon vasárnaptól péntekig az átmeneti otthonhoz hasonlóan működik. • Az iskola hétfőtől péntekig reggel 7 órától este 6 óráig tart nyitva. • Rendezvények esetén a nyitva tartást az igazgató szabályozza. • A reggeli ügyelet a szülők igénye alapján legkorábban 7 órakor kezdődik. • A tanítás kezdete reggel 8 óra. A tanulónak a tanítás kezdése előtt 15 perccel meg kell jelennie az iskolában. • Tanítási óra 45 perc. Az órát zavarni nem lehet. • Szünetben nevelői és tanulói ügyelet működik. • A tanuló tanítási időben csak osztályfőnöke ill. igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével hagyhatja el az iskolát. • A tanórák 8-tól 11,45 – 12,45 – 13,35-ig tartanak órarend szerint. A tanórához kapcsolódó tevékenységek az órarendbe beépülnek. • A délutáni foglalkozások megkezdése előtt az ebédelési időt a gyerekeknek biztosítani kell. • A napköziben heti életrenddel dolgozunk. • A napközis, tanulószobás, menzás, diákotthonos, átmeneti otthonos tanulók az étkezési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt. • Téli és tavaszi szünetben ill. tanítás nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint programot és felügyeletet szervezünk. • Nyári szünet idejére az érdeklődő gyerekek számára a szülő igénye alapján segítjük a napközis táborba jelentkezést. • Hivatalos ügyek intézése az iskolatitkárnál 8-16 óráig. Tanulók számára 13-15 óráig. • Az intézmény nyitvatartási idején belül 7,30 és 8 óra között egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. • A nyári szünetben egy vezető szerdai napon 8 órától 12 óráig külön beosztás szerint ügyeletet tart az intézményben. A tanév helyi rendjét az adott tanévre vonatkozó miniszteri rendelet alapján az éves munkatervben hagyja jóvá a tantestület. Egyéb foglalkozások és szolgáltatások munkarendjét az SZMSZ tartalmazza.

71

3.7 AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI Művelődést, mint értéket tartalmazó hagyományok: • Szaktárgyi versenyek (házi, városi, területi) • Kulturális – és sportversenyek • Kiállítások, rendhagyó órák a könyvtárban • Kulturális rendezvények • Mozi- és színházlátogatások • Tanulmányi kirándulások • Névadóhét programja • Egészség- és környezetvédelmi hét • Hangverseny látogatása Emberi kapcsolatot, érzelmeket gazdagító hagyományok: • Nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó műsorok • Karácsony megünneplése • Karácsonyi koncert • Mikulás délutánok • Farsang • Anyák napja • Pedagógusnap • Gyermeknap • Diákgyűlés • Iskolarádió • Nyugdíjba vonuló kollégák köszöntése • Tantestületi kirándulás • Táncház Az iskola és településrész közös hagyományai: • Szüreti Nap • Karácsonyi koncert és forgatag • Sportnap, sportrendezvények, „Hajrá anyu, hajrá apu” sportverseny • Nyugdíjas találkozó • Lakossági fórumok • Hagyományértékű rendezvény az évnyitó, az évzáró és ballagás, hiszen ezek erősítik az iskolához való kötődést.

72

4. JUTALMAZÁS, BÜNTETÉS ISKOLAI ELVEI A tanulók jutalmazásának elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmú vagy közösségi munkája példamutató, vagy bármilyen területen hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és öregbítéséhez, jutalmat érdemel. A jutalmazás formái: Szaktanári dicséret: • rendszeres kiemelkedő tanórai munkáért • versenyen való szereplésért • szakköri, fakultációs tevékenységért • énekkari vagy sporttevékenységért. • Fokozatai: • szóbeli dicséret • ellenőrzőbe írt dicséret • bizonyítványba ötös helyett kitűnő osztályfőnöki dicséret • közösségi munkáért • szereplésért • ügyeleti, hetesi munkáért Fokozatai: • szóbeli dicséret osztályközösség előtt • írásban – ellenőrzőben igazgatói dicséret • iskoláért végzett magas színvonalú munkáért • versenyes elért kimagasló eredményért • szaktárgyi vagy 3 osztályfőnöki dicséret • Fokozatai: • szóbeli dicséret iskolagyűlésen • írásbeli dicséret ellenőrzőben • szülőnek írt levélben nevelőtestületi dicséret • huzamosabb ideig tartó, példamutató, közösségi és tanulmányi munkáért, segítőkész, példás magatartásért. Fokozatai: • év végi bizonyítványba, jutalomkönyvbe szülők előtt elismerés.

73

• 8. osztály végén, 8 éves kitűnő tanulmányi munkáért, valamint Alapítványi Díj Kitüntetések A tanév befejezésével adhatók: • dicsérő oklevél kiemelkedő tanulmányi munkáért • dicsérő oklevél közösségi munkáért • nevelőtestületi dicséret oklevéllel bizonyítványba bejegyezve • könyv, tárgyjutalom az iskolai élet bármely területén kimagasló eredményt nyújtó tanulónak. • Sport- speciális csak iskolajellemző kitüntetés. • Jó tanuló – jó sportoló. Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések alkalmazásával általában be kell tartani a fokozatosság elvét: • első alkalommal szaktanári figyelmeztetés • szaktanári intő • osztályfőnöki figyelmeztető • intés • igazgatói figyelmeztetés • igazgatói intés • igazgatói rovás A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el. Ebben az esetben a büntetést a jogszabályban előírt fegyelmi tárgyalás előzi meg. Büntetési formák: I. fokozat: szaktanári figyelmeztetés II. fokozat: osztályfőnöki, napközis nevelői figyelmeztetés III. fokozat: osztályfőnöki megrovás IV. fokozat: igazgatói figyelmeztetés V. fokozat: nevelőtestületi figyelmeztetés VI. fokozat: áthelyezés párhuzamos osztályba Fegyelmi a Közoktatási törvény alapján. • A felsorolt büntetésekre az intézmény bármelyik pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés kiszabásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve a napló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. • A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben jogszabályban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény igazgatója dönt. • A tanuló szándékos vagy gondatlan károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályban előírt módon és mértékben kártérítésre köte74

lezhető. A kártérítés pontos mértékét az intézmény igazgatója határozza meg.

5. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLA KÖZELÉBEN 5.1 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén a diákönkormányzat faliújságán keresztül, • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, az egyéni haladásról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. a pedagógus és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan információt és tény adatot illetően, amelyről munkája során szerzett tudomást. 6. A szülő kötelessége, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait. 7. A szülő joga, hogy figyelemmel kísérje a tanuló jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztassa a nevelőtestületet és a fenntartót, meghatározza a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához, illetve a felszerelésekhez.

75

8. A tanulók kötelesek saját környezetüket és a használt eszközöket rendben tartani, közreműködni a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében, lezárásában. 9. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, A szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól • a helyi tanterv követelményeiről • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, problémáiról • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

76

10. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 11. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 5.2 MŰKÖDÉSI TERÜLETEK BŐVÜLÉSE ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Szülői vélemények, gyermeki vélemények rendszerezése az iskola szolgáltatásával kapcsolatosan A pedagógusok az iskolavezetés véleményének egyeztetése a szülők nevelési attitűdjével kapcsolatosan A rendszerezett adatok alapján hozzájárulás az érdekeltek közötti konszenzus megteremtéséhez (az adatok rendszerezése, itt az adatgyűjtést, az elemzést, az iskolavezetés felé történő javaslattételt foglalja magába.) Fontos, hogy a pedagógus a szülőket partnernek tekintse. A nevelő minél több szülővel épít ki munkakapcsolatot, annál kevesebb lesz a konfliktusa a gyerekekkel és szülőkkel. Pályázati lehetőségek felkutatása, alapítványi támogatás Pénzszerző és egyéb támogatási akciók felkutatása és lebonyolítása Az elvárható minőségi mutatók kidolgozása a szülői nevelésben, a pedagógusok munkájában, az intézmény működésében, a nevelésben érdekeltek kapcsolatában Kölcsönösen bízzanak egymás jóakaratában mindenekelőtt a gyerekek érdekeit tartsák szem előtt, ha valamilyen probléma akad, közösen próbáljanak megoldást találni. A gyerek is megérzi ha nem ellenségesek szülei és tanárai, hanem következetesen egyet várnak tőle. Javaslattétel a minőségi elismerési feltételekre. Az intézmény rendezvényei lebonyolításához gyakorlati segítség nyújtása. 5.3 AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEIT ÉS AZOK KAPCSOLATÁT, KAPCSOLATUKAT MÁR NEVELÉSBEN EGYÜTTMŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEKKEL RÉSZLETESEN AZ SZMSZ TARTALMAZZA. 5.4 OSZTÁLYFŐNÖK, SZAKTANÁR, NAPKÖZIS ÉS DIÁKOTTHONOS NEVE LŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSE • Az iskolai oktató munka (tanítás-tanulás) eredményességét nagyban befolyásolja az osztályfőnök és délutános nevelő együttműködése. Mindkét fél törekszik arra, hogy a tanulók teljesítő képes tudásának kialaku77

• IPR-ben résztvevő tanulók három havonta történő értékelése • Figyelembe kell venni valamennyi nevelő tényező ötleteit, tapasztalatait, mert ezáltal biztosítjuk a feladatok megoldásának színesebbé, gazdagabbá tételét és nem utolsó sorban eredményességét is. • Közös tervkészítéssel konkrétan meg kell határozni a nevelők, az osztályfőnökök, napközis, kollégiumi, szaktanári feladatokat, a tanulói tevékenységet. • Kölcsönös hospitálások után szükséges közös tennivaló megfogalmazása. • A hospitálások rávilágítanak arra a tényre, ahogyan integrálódik az osztályfőnök kezében a nevelőmunka tervezése, ahogyan szervezi, koordinálja a nevelési tényezők munkáját, ugyanúgy differenciálódik a szaktanárok részéről nyújtott segítség. A nyújtott ismereteket ismételtetni, gyakoroltatni kell, hogy az teljesítményképes tudássá váljon. • A közös családlátogatások után minden esetben megbeszélést kell tartani a gyermekkel való legcélszerűbb egyéni bánásmódról. • Osztály- és iskolai szintű rendezvényekre közösen készítik fel a tanulókat, közösen szervezik az iskolán kívüli tevékenységeket (kirándulás, erdei túrák, környezetvédő akciók, hulladékgyűjtés, hétvégi sportversenyek, színházlátogatás). • Közös munkánkat, közös örömök, közös sikerek kísérik. • Az együttes munka megszervezése, a közös programok lebonyolítása sok-sok nehézséget jelent a mindennapi nevelő munkában, de megéri a fáradságot a nehézségek leküzdését, mert feltétlenül eredményhez vezet.

78

9.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

„Egészségedre mindazonáltal ügyelj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” (Apáczai Csere János) Az 1993.évi LXXIX törvény a közoktatásról 48§ (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola egészségügyi szolgálat véleményét. Bevezetés Ezt az évtizedet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az egészség évtizedének jelölte. Bebizonyosodott, hogy az információk átadása az egészséges életmódról, illetve az elrettentés a káros anyagoktól nem érte el a megfelelő egészség-magatartás kialakulását. A program a gyermeket célozza meg elsősorban, hiszen rájuk sokkal jobban, mélyebben lehet hatni, mint a felnőttekre. Az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota, ami egy folyamat eredménye. Ezért kell gyerekkortól fejleszteni azokat a képességeket, készségeket, amelyek elősegítik az egészséges életmód kialakulását. A kormány Johan Béláról elnevezett programja legfontosabb feladatként a szív és érrendszeri megbetegedések, halálozások visszaszorítását, a daganatos betegségek megelőzését és szűrésének megszervezését, a lelki egészségvédelmet, a káros szenvedélyek visszaszorítását, megelőzését és a környezet-egészségügyet jelöli meg, építve az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawa Chartájában megfogalmazott egészségfejlesztés főbb kulcsterületeire. Ennek szellemében készült intézményünk egészségnevelési programja. 1.

HELYZETELEMZÉS

A pedagógiai programunk helyzetelemzéséből kitűnik, hogy intézményünkbe járó gyerekek jelentős része hátrányos helyzetben, nehéz anyagi körülmények között él. Az egészségnevelés területén ezért eddig is és a jövőben is jelentős feladat hárul ránk. A tárgyi környezet feltételei a többcélú intézménynek jórészt megfelelnek. 2006-ban átadott tornaterem és a közösségi tér javította feltételeinket. Tan-

79

termeink tágasak, közepesen felszereltek. A mesterséges megvilágítás az egészség szempontjából megfelelő. A bútorzat, berendezések cserére szorulnak. Jól felszerelt könyvtárunkban az egészségneveléshez is bő szakirodalom található. Az iskolai ebédlő 150 fő férőhelyes, ahol az intézmény gyerekei és dolgozói étkeznek önkiszolgáló rendszerben. Az intézmény udvara kicsi, sportolási célokat a hátsó sportudvar szolgál. Iskolai büfé működik, de kínálata az egészséges táplálkozás kívánalmainak nem teljes mértékben felel meg. Az iskolában megfelelően felszerelt iskolaorvosi rendelő és a beteg gyerekek számára elkülönített betegszoba található. Intézményünk nevelőtestülete egységesen vallja: A gyermek nem csak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. Úgy ítéljük, a boldoságcentrikus iskolai élet összeegyeztethető a modern gondolatok és a technika iránti fogékony, jövőorientált gyermek nevelésével. Az iskola használói és fenntartója természetes igényként fogalmazzák meg az intézménnyel szemben a gyermeknevelésben történő partneri együttműködést. A nevelőtestület emellett feladatának tekinti az önnevelés igényének megalapozását is. Munkánk során a pozitív motivációt, és a nevelőjellegű, meggyőződésen alapuló ráhatások módszereit részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a nevelés folyamatának a teljes személyiség megalapozását kell szolgálni. Az intézmény nevelőtestülete: Gyermekközpontú, olyan odafigyelő személyiségre ösztönző, serkentő környezet megteremtésére törekszik, ahol minden diák jól érzi magát és képességei szerint a legtöbbet tudja nyújtani. Demokratikus, mindenkit a valós szükségletei szerint fejleszt, s korszerű tudást nyújt. Környezetére nyitott, a vezetői hatalom megosztott, felelősségérzet jellemzi, elhivatott az egészségnevelés iránt, s a tanulókat is erre neveli. Autonóm, szakmai önállóság jellemzi, tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét, és biztosítja az egyéni jogokat. Esélyegyenlőségre törekszik, szociálisan érzékeny s a hátrányok kompenzálásával esélyt nyújt a képességek szerinti továbbtanulásra, az életen át tartó tanulás megvalósítására. Nevelésfilozófiánkat mottónk is tükrözi: „Hinnünk kell hogy tehetségesek vagyunk valamiben és hogy ezt a valamit bármi áron el kell érnünk.” /Marie Curie/

80

ÁLLAPOTFELMÉRÉS 1.1.1 KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK Közétkeztetés: Intézményünkben korszerűen felújított HACCP rendszert alkalmazó 500 adagos főzőkonyha működik, melyet vállalkozó üzemeltet. Egy élelmezésvezető, három szakács és négy konyhai kisegítő alkalmazottal. Feladatuk a napi ötszöri étkeztetés megtervezése, lebonyolítása. 3 éves kortól 80 éves korig minden korosztálynak főznek. Korcsoportonkénti bontásban 100 fő óvodás, 200 fő iskoláskorú gyermek, 150 fő aktív korú felnőtt és 50 fő idős. Iskolaorvosi ellátás: Iskolánkat Dr. Kálmán Enikő gyermekorvos látja el. A rendelési idő: szerda 10-12 óráig A védőnői feladatokat Gere Ferencné látja el. Iskolaorvosunk az 1-3-5-7 évfolyam tanulóit vizsgálja, ezen kívül rendelés időben ellátja a beteg gyermekeket, a balesetet szenvedett tanulókat, valamint a fertőző betegeket. Gondoskodik a kötelező védőoltásokról. A védőnő feladatköréhez tartozik az orvos által nem vizsgált gyermekek biometriás vizsgálata, a védőoltások szervezése, lebonyolítása, tisztasági vizsgálat /a tanulók hátrányos helyzete miatt ezekre a vizsgálatokra fokozott figyelmet kell fordítani/, egészségnevelési munka. Az iskolánkban gyógytestnevelési csoport működik! A tanulók fogászati szűrővizsgálata és kezelése évente kétszer a településrész fogászati rendelőjében történik. Az Iskolaegészségügyi Szolgálat gyermekorvosa és a védőnő tanévenként munkatervet készít. Az intézmény igazgatójának jóváhagyásával e szerint dolgozik. Munkájukat segíti a diákotthonban főállásban alkalmazott védőnő. A beteg illetve a fertőzőbeteg ellátása elkülönítése a diákotthonban és átmeneti otthonban biztosított.

81

Balesetmegelőzés, baleseti ellátás Intézményünkben jelenleg nincs olyan terület ahol a gyerekek fokozott balesetnek lennének kitéve. A megelőzés érdekében napi illetve heti ellenőrzést végzünk, célzottan figyelünk a balesetet okozható területek, tárgyak megszüntetésére. Baleset esetén a főállású védőnő illetve az iskolaorvos el tudja látni a gyereket, szükség esetén szakrendelésre szállítjuk. A kialakított parkoló használatbevételének biztosítása. Munkavédelem Dolgozóink negyedévenként vesznek részt munka-tűz és balesetvédelmi oktatáson. Az itt kapott oktatás alapján vizsgát tesznek. Anyagi erőforrásainknak megfelelően biztosítjuk a munkavédelemhez szükséges felszereléseket, ezen a területen jelenleg fennálló hiányosságok pótlása feladatunk a jövőben. A tanulók a tanév elején az első osztályfőnöki órán munka, tűz és balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Az év közben érkező tanulók képzését az első héten elvégezzük. Külön oktatást végzünk a fokozott veszélyforrású tanórákon: - testnevelés - technika - fizika - kémia

1.1.2 SZEMÉLYGONDOZÁS, SZOKÁSOK KIALAKÍTÁSA A tanulók személyi tisztasága megfelelő. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek kiváló környezeti hátteret biztosít a diákotthon és az átmeneti otthon. Mosdók, zuhanyzók, mosókonyha (gépekkel) állnak a gyerekek rendelkezésére. A fogápolás területén tapasztalhatók hiányosságok, a tetvesség ritkán fordul elő, elterjedését rendszeres ellenőrzéssel akadályozzuk meg. Tanulók ruházata általában megfelelő. Szegény családok gyermekeinél előfordul hiányos, nem az évszaknak megfelelő ruházat. Divatot követő tanulóink öltözködése esetenként egészségkárosító.

1.1.3 TESTI NEVELÉS Igyekszünk minden tanulónk számára a mozgást, a testi nevelést biztosítani. Első négy évfolyamon a közoktatási törvény 50§ (10) megfelelően biztosítjuk a helyi tantervben meghatározott módon a mindennapos testmozgást. Az 53§ (9) pontjának megfelelően pedig a napközis és diákotthonos foglalkozások között a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazodó játékos,

82

egészségfejlesztő testmozgás biztosított azokon a napokon melyeken a gyerekeknek nincs testnevelés órájuk. Mindennapos testnevelés színterei: - testnevelés órák - DSE, tömegsport foglalkozások - Úszás (3.évfolyamon és igény esetén) - Gyógytestnevelés foglalkozások - Napközis, diákotthonos szabadidős sportfoglalkozások - Néptánc - játékos egészségfejlesztő foglalkozás 1-4 évfolyamon A fizikai fittnesz szint mérése a helyi tantervben leírtak szerint történik. A kondicionális és mozgáskoordinációs képességek területén főleg az első négy évfolyamon mutatkoznak hiányosságok.

1.1.4 EGÉSZSÉGES NAPIREND A gyerekek intézményünkbe kerülésétől törekszünk az egészséges korosztálynak megfelelő napirend kialakítására. Az iskolában a tanítás a délelőtti órákban folyik, az órarend összeállításakor szem előtt tartjuk az egyenletes terhelést, a szünetek 15 percesek, így elegendő az idő a mozgásra, levegőzésre. A tízórai szünet pedig az étkezésre. Az igénylő és hátrányos helyzetű tanulók részére napközis és diákotthonos ellátást biztosítunk. A napköziben, diákotthonban és az átmeneti otthonban a gyerekek kialakított napirend szerint élnek. Az életkornak megfelelő tanulási és pihenési időn kívül a széleskörű szabadidős tevékenységet kínálunk számukra, melynek jelentős részét az ellátásokat nem igénylő tanulóink is látogathatják. Munkánk során törekszünk személyi és környezeti higiéniai és az egészséges táplálkozási szokások kialakítására, a mindennapi testmozgás igényének felébresztésére. Szocializáció útján a kultúra elsajátítása, ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteket önmaga kielégítse. Legfontosabb feladatunk a prevenció, a tudatos egészségfenntartó és erősítő viselkedésmódok kialakításának és meggyökereztetésének elősegítése.

83

1.1.5 LELKI EGÉSZSÉG Iskolai egészségnevelésünk tárgya a gyermek személyisége melynek fejlesztéséhez 1-8. évfolyamon az osztályfőnöki órákon az életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő programot alkalmazzuk. Fontos számunkra, hogy az intézményünkbe került gyermekek családi hátterét, szocializációját megismerjük, az iskola élete során szoros kapcsolat legyen a szülők és a pedagógusok között. Hátrányos helyzetű gyerekeknél a nehéz körülményekhez gyakran csatlakozik az érzelem, az akarati tevékenység és a viselkedés zavara is. Kiemelten fontos pedagógusaink példamutatása, empátiája, Oktatás-nevelő munkánkban nagy segítséget jelent a „normál” családból érkezett gyerekek és szüleinek segítőkészsége, példamutatása, a másság pozitív kezelése. Szupervízió a nevelőtestület lelki egészsége érdekében.

1.1.6 Egészségfejlesztés Az intézményünk egészségfejlesztési-stratégiájához tanévenként munkaterv készül.

2.

ALAPELVEK, CÉLOK ALAPELVEK

Az egészségnevelés munkánk során azokat az alapelveket tartjuk szem előtt, melyeket pedagógiai programunk is megfogalmaz. Alapelvünk, hogy Demokratikus kapcsolat működjön az iskolahasználók (szülők, gyerekek, iskola ) között. Intézményünk nyitott legyen. A nevelés központjában az egyes gyermek áll. Harmonikus személyiségfejlesztéséhez egyaránt fontos testi-lelki és szociális egészsége. Minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokultúrális és sajátos nevelési igényéből adódó hátrányainak csökkentésére, tehetségének kibontakoztatására, egészséges, boldog életre.

84

CÉLOK Tanulóink rendelkezzenek olyan magas szintű egészségkultúrával, amely a saját maga és embertársai testi, szellemi és szociális értelemben vett egészségének megőrzéséhez és az egészség visszaállításában történő közreműködéséhez szükséges. Ennek érdekében középtávú célunk • Minden gyermekben fejlődjenek személyiségének saját értékei. • Tudatosodjon a gyermekekben az egészség, mint érték fontossága. Pedagógusok példamutatásával alakuljon ki tanulóinkban a tolerancia, a másság elfogadása, empátia az emberi jogok tiszteletben tartására. Együttműködőbb kapcsolat a szülőkkel és segítő partnereinkkel. Szabadidejüket tudják hasznosan, örömet adóan eltölteni. Sajátítsák el és alkalmazzák az együttélés alapvető szabályait. Törekedjenek önmaguk megvalósítására lehetőséget adó, biztonságot adó, biztonságos környezet létrehozására. Legyen reális önismeretük. Váljon tanulóink belső igényévé az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, étkezés, a rendszeres mozgás. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében lévő veszélyeztető tényezőket, pótcselekvéseket. Törekedjenek jó közérzetet fejlesztő társas kapcsolatok megalapozására. A sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek megfelelően fejlődjenek. Rövid távú célok: A tantestület megnyerése az egészségnevelési munkához. Mentálhigiénikus képzés lehetőség szerint. A fenntartó felé mentálhigiénikus álláshely igényének közvetítése. Mentálhigiénés foglalkozások, a stressz kezelésére, probléma felismerésre, megoldásra. Szülők, családotthonok és az iskola kapcsolata erősödjön, iskolán kívüli segítő partnereink szélesebb körben vegyenek részt a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinkben. Mozogjon minden nap minden gyermek. Harmadik évfolyamon a gyerekek sajátítsák el az úszás alapjait. Az életvezetési ismeretek és készségek program segítségével az önnevelésre való képesség, a tolerancia, kommunikációs képesség kialakítása. Streszhelyzetek és kockázati tényezők felismerése, konfliktuskezelés elsajátítása.

85

Egészségmegőrző szokások kialakítása. A Nutrikid program folytatásával az egészséges táplálkozási szokások megalapozása. Balesetmentes, esztétikus iskolai környezet biztosítása, ahol felnőtt és gyermek jól érzi magát. Tanulási- és magatartászavarok, illetve a szorongás megelőzése, csökkenjen. Attitűdök formálásával, melyek jelentősen hatnak a gyermekben kialakul olyan egészség-magatartás, mely csökkenti a gyermekkori dohányzást, alkoholfogyasztást. Kialakul a higiéniai szokásrendszer. Szájhigiénés programokkal, a területen tapasztalt hiányosságok csökkennek. A diákönkormányzat bekapcsolódik az egészségnevelési programba. A Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel való kapcsolat javítása.

86

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM TERVEZÉSÉBEN, MEGVALÓSÍTÁBAN RÉSZTVEVŐK, FELADATAIK A PROGRAM FELELŐSE, A TERVEZÉSBEN, MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZTVEVŐ TEAM TAGJAI, FELADATAIK NÉV Smidt Ferenc igazgató

Bodnár Miklósné Igazgatóhelyettes Verebélyiné Tóth Marianna Igazgatóhelyettes Diákotthon Vékony Zoltánné Igazgatóhelyettes Átmeneti otthon

FELADAT Gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés, oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulóés gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Az iskolai egészségnevelő munka irányítása, ellenőrzése. Diákotthonos egészségnevelő munka irányítása, ellenőrzése. Átmeneti otthoni egészségnevelő munka irányítása, ellenőrzése.

87

TEAM TAGJAI TEAM TAGJAI Verebélyiné Tóth Mariann Do.vez., romalógus

FELADAT A tervezés és a végrehajtás koordinálása intézményi szinten, kapcsolattartás a külső segítőkkel, az intézmény vezetőivel. Kalánné Kazár Ildikó 1-4.évfolyamon folyó munka koorEgészségnevelő, tanítónő dinálása. Vékony Zoltánné Az átmeneti otthonban és az iskoláEgészségfejlesztő, mentálhigiénikus ban az egyéni segítségre szoruló tanulók és családjaik segítése. Kapcsolattartás a gyámhatósággal. Cservenyák Ottó 5-8.évfolyamon folyó munka koorEgészségnevelő, biológia-testnevelés dinálása. szakos tanár Kovács Margaréta A veszélyeztetett és hátrányos helyIfjúságvédelmi felelős, mentálhigié- zetű tanulók gondozása, kapcsolatnikus, biológia szakos tanár tartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, szülőkkel. Benkő Lilla A diákotthonban folyó munka koorgyermekfelügyelő dinálása. Udvariné Tanyi Judit Iskolai drog-stratégia elkészítése, a Drog-koordinátor munka végrehajtása a tantestület és külső segítők bevonásával. Szedlár Józsefné Iskolaorvosi,védőnői munka koordiKollégiumi védőnő nálása. Iskolai balesetek ellátása, tisztasági vizsgálat, közétkeztetés ellenőrzése.

2.3. A PROGRAM ISKOLÁN BELÜLI SEGÍTŐI NÉV Bihariné Mácsai Irén Gyógytestnevelő

Atucsákné Fehér Ibolya Mária Gyógypedagógus

FELADAT Szakorvos által gyógytestnevelésre utalt gyerekek számára személyre szabott mozgásanyag biztosítása, mely fenntartja, illetve javítja egészségi állapotát. A speciális nevelési igényű gyerekek igényeinek felismerése és segítése, az egészséges személyiségfejlődés biztosítása érdekében.

88

TEAM TAGJAI Tóth Zoltán Munkavédelmi felelős, gazd. Ig.h. Bodnár-Csomós Beáta Gondnok Juhász Józsefné Élelmezésvezető Vendéglátóipari-menedzser Balasáné Sebestyén Mónika Szabadidő szervező

FELADAT Munkavédelmi oktatás megszervezése. A munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzése, feltételeinek biztosítása. Balesetmentes intézményi terület biztosítása, ellenőrzése. Takarítás, karbantartás szervezése, ellenőrzése. Közétkeztetés biztosítása, étrend készítés.

Az egészséges életmód kialakítását segítő szabadidős programok biztosítása, néptánc oktatás. Biharén Mácsai Irén A gyermeki jogok betartásának fiDÖK segítő tanár gyelemmel kísérése, DÖK munkájának segítése, programszervezés. Zentai Károlyné A napköziben folyó egészségnevelő Napközis nevelő munka összehangolása, programszervezés. Osztályfőnökök Az osztályközösségek életének megszervezése, egyéni törődés, kapcsolattartás a szülőkkel. Életvezetési ismeretek és készségek Iskolában, napköziben és diákottprogram vezetésére képzett szakem- honban az életvezetési ismeretek és berek (7 fő) készségek program vezetése. Testnevelés szakos tanárok (4fő) Testnevelési órák, DSE, tömegsport foglalkozások, versenyek, túrák szervezése, lebonyolítása, mindennapos testmozgás biztosítása, egyéni fejlesztési terv készítése, fittnessmérés. Biológia szakos tanárok (5 fő) Korszerű ismeretek átadása az egészség védelmére és azok gyakorlásához szükséges készségek és jártasságok kialakítása 5-8.évfolyamon, környezet-és egészségnevelési hét szervezése, lebonyolítása.

89

Tanítók (14 fő)

Napközis, diákotthonos nevelő (4 fő) Átmeneti otthon pedagógusai (3 fő)

Diákotthoni és átmeneti otthoni gyermekfelügyelők Diákönkormányzat Diáksport Egyesület

1-4.évfolyamon a korosztálynak megfelelő ismeretek átadása, megfelelő készségek, jártasságok kialakítása. A csoportok szabadidős és sporttevékenységének szervezés, higiéniai, napirendi és étkezési szokások kialakítása. Az átmenetileg elhelyezésre került gyermekek személyi gondozása, egészséges életmód megalapozása, kapcsolattartás a szülővel, gyámügyi hivatallal. Személyi gondozás, higiéniai szokások kialakítása. Gyermekek képviselete, szabadidős programok, túrák, nyári táborok szervezése. Tehetséges sportolók fejlesztése, versenyeztetés, gyalog-és kerékpártúrák, táborok, csereüdülések (Gorlice – Lengyelország) szervezése.

90

A PROGRAM ISKOLÁN KÍVÜLI SEGÍTŐI NÉV FELADAT Dr. Kálmán Enikő Az 1-3-5-7 osztályok vizsgálata, Gyermekorvos rendelési időben a beteg, fertőző, illetve a sérült gyerekek ellátása, védőoltások beadása. Előadások tartása, alapszűrő vizsgálatok elvégzése, testnevelési csoportbesorolás, mentálhigiénés, szociális gondozás, 8.osztályosok szűrővizsgálata. Gere Ferencné Az iskolaorvos által nem vizsgált Iskola védőnő gyerekek biometriás vizsgálata, a védőoltások szervezése, lebonyolítása, tisztasági vizsgálat, egészségnevelési munka, Tinédzser ambulanciára látogatás a 8.osztályos lányokkal. Czvik Éva Sajátos nevelési igényű, tanulási és Egységes Pedagógiai szakszolgálat magatartás-zavaros tanulók vizsgálapszichológusa, ta, tanácsadás. Dr. Figula Erika A nevelőmunka egészének segítése, Átmeneti otthon pszichológusa társas-közösségi viszonyok fejlesztésben való részvétel és az egyes egyénekkel való foglalkozás a tehetséggondozástól a problematikus esetekig. Tóth Tibor Balesetvédelmi oktatás tartása neMunkavédelmi és tűzvédelmi ta- gyedévente, vizsgáztatás, a gyermek nácsadó és munkahelyi balesetek nyomon követése. ÁNTSZ szakemberei Az intézmény törvényi előírás megfelelésének ellenőrzése, tanácsadás. Fertőzések kezelése (fejtetvesség) előadások tartása, egészségneveléssel kapcsolatos szemléltetőanyag kölcsönzése, közétkeztetés ellenőrzése, iskolai drog-koordinátor támogatása. Gyermekjóléti Szolgálat Kapcsolat építés a család és az iskola között. Szorosabb, személyes kapcsolat a klienssel. 1. Sz. Tanulás Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság

Rövidebb idejű ügyintézés, a Nev. Tan. Eredménye alapján 91

Szülői Munkaközösség

Iskolai egészségnevelő munka támogatása, jótékonysági bál, olcsó ruhavásár, gyermekrendezvények szervezése, lebonyolítása, a szülők bekapcsolása az iskolai programokba. Egyházak képviselői Lelki gondozás, családok támogatása, nyári táborok szervezése. Periféria Egyesület Hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek segítése, egészséges életmódra nevelés, egészségügyi prevenció, szabadidős programok, játékos foglalkozások. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kapcsolattartás segítése a cigány szülők és az intézmény között. Családok anyagi támogatása, pályázatok támogatása, tehetséges tanulók támogatása ösztöndíjjal. Gyermekeinkért 16 Alapítvány Hátrányos helyzetű és a tehetséges tanulók anyagi támogatása. egészségneveléshez kapcsolódó rendezvények támogatása, Karácsonyi Jótékonysági koncert rendezése.. Gorlicei és Nagykárolyi testvériskola Közös sport és kulturális programok, (Lengyelország, Románia) csereüdülések, pedagógiai tapasztalatcserék. Gyógyszerész Előadások tartása, tanácsadás. Alapfokú Művészeti Iskola Szabadidő hasznos eltöltésének biz(Harmónia) tosítása, tehetséggondozás, az iskolai élet más területein gyakran kudarcnak kitett tanulók sikerélményhez juttatása, mozgáskultúra fejlesztése a néptánc által. Családotthonok Esetmegbeszélések tartása, állami gondozásba vett gyerekek ellátása. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanácsadás, pedagógus továbbképPedagógiai Intézet zések, tanulók pályairányultsági vizsgálata. Szikszai Tihamér Tájékoztatás, előadás közlekedés és Városi Rendőrkapitányság a drog témakörben 7-8.évfolyamon Észak-kelet Mo. Szenvedélybetegsé- Egészségfejlesztési feladatok koorgeket Megelőző Egyesület dinálása 92

A CÉLOK ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK, ALKAMAZOTT MÓDSZEREK 2003-2004-es tanévben bevezetjük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs oktatását, mely az egyén személyiségkultúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanulók igényeit, törekvéseit, érdeklődőst, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

TANÓRAI TEVÉKENYSÉGEK, MÓDSZEREK Osztályfőnöki 1-8.évfolyamon Az életvezetési ismeretek és készségek c. személyiségfejlesztő és prevenciós program alkalmazása, amely révén: • A gyerekek megismerik önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait. • Tájékozódnak környezetükben, ismereteket szereznek a társas kapcsolatok lélektani sajátosságairól. • Megbizonyosodnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről. • Felismerik önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. • Didaktikai játékok során megtanulják kezelni érzelmi feszültségeiket, megoldani konfliktusaikat, stresszhelyzeteiket. • Céltudatosan törekszenek az egészséges, boldog életvitel választására. • Tanulás tanítása. Testnevelés • Fizikai fitness szintmérése évente két alkalommal. • Mérésre alapuló állóképesség és fizikai teherbíró képesség javítását célzó gyakorlatok, tartásjavító torna (bemelegítéskor minden évfolyamon) • Egyénre szabott optimális edzés alkalmazása. • Játékos, zenés, táncos mozgásformák. • Csoportjátékok, labdajátékok. • Sor-és ügyességi versenyek. Rajz

•

• •

Tiszta, esztétikus munkavégzés. Műalkotások elemzése. Játék, mozgás, tánc, egészséges tápanyagok megjelenítése különböző technikákkal.

93

Ének-zene • Közös éneklés, zenehallgatás. • Zenére való mozgás, tánc. • Népi-és gyermekjátékok. • Ritmusgyakorlatok. Technika és életvitel • Ismeretek gyűjtése és alkalmazása a természetes és mesterséges környezetben. • Tanulmányi séták. • Munkadarabok, ajándéktárgyak készítése természetes alapanyagok felhasználásával. • Iskolai díszkert, udvar, tantermek virágosítása, gondozása, díszítése • Veszélyes anyagok megismerése, szelektív hulladékgyűjtés. • Pályaorientáció. • Tápanyagok, egészséges, rendszeres táplálkozás, étrend és egyszerű, egészséges étel készítés. • Terítés, tálalás. • Balesetvédelmi oktatás, gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak és kultúrájának gyakorlása. Magyar nyelv és irodalom • Irodalmi alkotásokon keresztül az empátia, tolerancia készség fejlesztése. • Negatív és pozitív magatartásformák közvetítése bábozással, dramatikus megjelenítése. • Irodalmi alkotásokon keresztül ismerik meg a tanulók az őket körülvevő természetes és a mesterséges környezet egészségkárosító és óvó hatásokat. • Tudatos kommunikációt fejlesztő gyakorlatok. • Elemzések, következtetések csoportban és önállóan. • Kiselőadások. • Egészségnevelési kompetenciák fejlesztése drámapedagógia módszerével. • Nyelvi játékok, didaktikai játékok. Matematika • Logikus gondolkodás, szintetizáló és lényegkiemelő képesség fejlesztése a konkrét valós életből vett példák segítségével. • Mérések végzése. • Matematikai feladatokon keresztül elemzések és következtetések gyakorlása.

94

Alsó tagozat Környezetismeret • Tanulási tevékenység során ismerje meg az emberi testet, a tisztálkodás, fogápolás alapvető szabályait, az egészséges táplálkozást, egészségét veszélyeztető forrásokat. • Tanulmányi séták alkalmával felfedezi az ember és környezete kapcsolatát, gyakorolja a gyalogos közlekedés szabályait. Néptánc modul (1-4.évfolyam) • Gyermekjátékok. • Néptánc alapjainak oktatása. • Népi ének tanulása. • Ritmusgyakorlatok. Történelem hon és népismeret • A tanulók megismerik a különböző korszakban élt emberek életmódját, életkörülményeit. • Összehasonlítás a mai ember életmódjával, rávilágítva napjaink helyes táplálkozására, a mozgás a sport fontosságára. Kémia • Tanult anyagok vizsgálata az emberre, élőlényekre, környezetre gyakorolt hatásuk szempontjából. Kiemelten a levegő és a vízszennyezés tisztaságának megóvása, ezek hatása a talajra, élőlényekre. • Zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék, vitaminok, nyomelemek szerepének, arányának megismerése az egészséges táplálkozás érdekében. • Kísérletek, megfigyelések. • Háztartási vegyianyagok hatásának, veszélyeinek, egészségkárosító hatásuk megismerése. Természetismeret, földrajz • A természeti környezet változásainak hatása az emberre. • Természetes életközösségek fennmaradásának, fontosságának megismerése a tanulás folyamatában. • Megfigyelések, kísérletek (életfeltételek változásának hatása az élőlényekre). • Kiselőadások. • Idegen kultúrák megismerése. • Termesztett zöldség - , gyümölcsös növények, gabonafélék szerepe az egészséges táplálkozásban.

95

Biológia • Az emberi szervezet felépítésének, működésének megismerése a tanulási folyamatban. • Tápanyagok csoportosítási, élettani szempontból. • Csoportmunka eszközeit alkalmazva a tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és a testi higiéné területén. • Ismereteket szereznek az örökölt, fertőző és a helytelen életmód okozta betegségekről, ezek elkerülésének módjairól illetve kezelésükről, a gyógynövények alkalmazhatóságáról. • Ismerkednek a serdülőkori sajátossággal és a szexualitással, a férfi és a női nemi szerepek sajátosságaival Egészségtan modul (6. évfolyam) • Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel, személyes biztonság megőrzésének fontosságával. • Szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot fontos a vészhelyzetek felismerésében és kezelésében. • Csoportmunkában kategóriákba sorolják az egészséges és a kevésbé egészséges élelmiszereket, táplálékokat. • A Nutrikid program keretében játékos formában ismerik meg az egészséges táplálkozást, a táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusát. • Plakátokat, interjúkat, beszámolókat készítenek. • Ismereteket szereznek a pszicho-aktív szerekről, ezek szervezetre és személyiségre gyakorolt hatásáról. • Csoportmunka során elemzik a droghasználat hátterében meghúzódó általuk ismert motívumokat. Megvizsgálják a kortárscsoport személyes biztonságra gyakorolt hatását. • Ismerkednek a szexualitással, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódokkal. Etika modul (7. évfolyam) • Megismerkednek a serdülőkori változások pszichés hátterével. • Történetek, események megvitatásával összegyűjtik az egészséges életmód komponenseit, a szenvedélybetegségek kialakulásának okait. • Saját napirend készítésével törekednek az egészséges napirendjük kialakítására. • Csoportmunkában összegyűjtik napjaink társadalmának legfontosabb értékeit. Szituációs játék során gyakorolják a döntések meghozatalát, az érzelmek kifejezésének módjait.

96

•

Cikkek gyűjtésével ismerik meg a környezetvédő mozgalmakat, a környezetszennyezés hatásait, a gyermeki jogokat. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Napközis, diákotthonos, átmeneti otthon ellátás. Tantárgyi szakkörök • Tehetséggondozás kiscsoportban. • Önálló tanulási tevékenység. • Az iskolai könyvtár használata a tanítás-tanulás folyamatában. Felzárkóztató foglalkozások • Kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozás a tantárgyi hiányok megszüntetésére. Fejlesztő foglalkozás • Sajátos nevelési igényű gyerekek igényeinek felismerése • Mozgásfejlesztő gyakorlatok, melyek pozitívan hatnak az idegrendszerre. • Testséma gyakorlatok, melyekkel megismerik érzékszerveink, testrészeink feladatait. • Fejlesztő játékok elősegítik a társakhoz való alkalmazkodást és az együttműködés kialakításának igényét. Szakkörök • Környezetvédelmi: - a természetes és a mesterséges környezet értékeinek megismerése. - Tudatos környezetvédő tevékenység. - Pályázatkészítés, versenyeztetés. Háztartástan • Játékos motiváció a Nutrikid program segítségével az egészséges táplálkozásra. Szülők bevonása a programba. • Ételkészítés. Terítési-tálalási gyakorlat. • Kézműves foglalkozás. Testmozgás • Tömegsport foglalkozás 1-4. és 5-8. évfolyamon • DSE szakági foglalkozás: - labdarúgás - atlétika - kézilabda 97

- kosárlabda - asztalitenisz Gyalog- és kerékpáros túrák szervezése (Sóstó, Levelek, Tokaj, Sárospatak). Gyógytestnevelés heti 3 órában. Úszásoktatás 2. évfolyamon. Kerékpáros-ügyességi, közlekedési ismereti foglalkozás. Diákotthoni, átmeneti otthoni, napközis játékos sportfoglalkozások napi 45 percben. Néptánc és társastánc. Kirándulások, csereüdülések, nyári táborok Dunakanyar RAM-szakadék. Osztálykirándulások szülői támogatással, kirándulási terv alapján. Szakköri kirándulások. Gorlicei Nagykárolyi csereüdülés évente két alkalommal. Nyári táborok (Szigliget, diákönkormányzat tábora, néptánc tábor). Kiállítás, múzeum látogatás. Alapfokú Művészeti Iskolák foglalkozásai • Néptánc Periféria Egyesület - játszóház, mentálhigiénés, közösségépítő foglalkozások Hagyományos iskolai rendezvényeink, versenyeink Névadó hét rendezvényei (városi versenyek) - labdarúgó torna - alsós sportverseny - környezetvédelmi vetélkedő - Néptánc Gála Szüreti Nap Iskolai focibajnokság, asztalitenisz verseny Tanár-diák labdarúgó és kézilabda meccsek Mikulásnap Közös karácsony osztálykeretben szülők meghívásával Karácsonyi Koncert Farsang Gyermeknap Kerékpáros közlekedési verseny (városi) Környezet- és egészségvédelmi hét: vetélkedő, rajzverseny, kisplasztika készítés hulladékból, helytörténeti vetélkedő, előadás, termékbemutatás Komplex természettudományi iskolai verseny Rajz és kézműves kiállítás Tisztasági verseny alsó tagozatban 98

„hajrá apu, hajrá anyu!” alsós szülő-gyerek sportverseny diákotthon-napközis csoportok közötti sportverseny tátika diákotthoni Ki mit tud? Világnapi rendezvények Egészségnevelési versenyek Szociális gondozás • esetmegbeszélések • szülői értekezlet • szülőértekezlet a gyerekekkel közösen • fogadó óra • diákotthoni szülőértekezlet • iskolán kívüli segítők bevonása • családlátogatás • nyílt tanítási nap FEJLESZTÉSRE VÁRÓ FELADATOK: Anyagi, tárgyi feltételek javítása pályázatok segítségével Az iskolaépület, udvar tisztaságának, esztétikus kinézetének, higiénikus állapotának továbbjavítása Az iskolai étkezés még egészségesebbé tétele Munkavédelemhez szükséges eszközök biztosítása Tanár továbbképzés az egészségnevelés területén Minden gyermek és több iskolai dolgozó szülő bekapcsolása az egészségnevelési programokba A tanulók étkezési kultúrájának javítása Iskolai stressz csökkentése Egészséges táplálkozási szokások kialakítása Jó közérzetet biztosító tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat Gyermekek dohányzásra való rászokásának csökkentése Szabadidősport az egészségsport népszerűsítése a gyermekeken keresztül a szülők, pedagógusok bevonása Mentális zavarok elsődleges megelőzése Kondicionális és a mozgáskoordinációs képességfejlesztés Az egészségvédelmi programunkhoz a TEAM minden tanévre éves munkatervet készít. Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza az ellenőrzést, értékelést. Év végén értékeljük a stratégiát. Ennek alapján határozzuk meg a következő év feladatait.

99

10.

KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM

Intézményünk 2010-ben környezettudatos nevelésben elért eredményei alapján elnyerte az Ökoiskola és a Környezetbarát intézmény címet. Ennek szellemében kívánunk dolgozni a jövőben is. A környezeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozásáras, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg, az élő ill. élettelen környezettel - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására - összefüggő rendszerben történő értelmezésére - a problémák megkeresésére, okainak megértésére - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.“ A környezeti nevelésünk általános céljai: • Alakuljon ki tanulóinkban olyan környezettudatos magatartás és életvitel, mely megakadályozza, fékezi a környezeti válság elmélyülését. Ismerjék fel, hogy egyéni és közösségi környezetkímélő magatartásuk csak akkor lehet eredményes, ha az a környezet sokoldalú megismerésén alapul. • Értsék meg, hogy az emberi társadalom fejlődésének fenntarthatósága szoros összefüggésben van a környezet egészséges állapotával-ember és környezet kölcsönös egymásrautaltsága• Váljon meghatározó erkölcsi alapelvükké a környezet értékeinek megőrzése, a környezeti erőforrások előrelátó és takarékos felhasználása. • Segítse elő tanulóinkban annak a meggyőződésnek a kialakulását, hogy életkortól függetlenül, minden egyes cselekedetükkel képesek pozitívan hozzájárulni környezetük védelméhez.

100

A környezeti nevelésből adódó általános feladataink: • Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása tanulóinkban. • A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítsünk. • A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése. • Minden pedagógus legyen tudatában annak, hogy a környezeti nevelés, tervszerű szándékos pedagógiai folyamat, mely összetett személyiség-, és közösségformálást jelent, amely képessé tesz felnőttet és tanulót a másokkal való együttműködésre, az együttélésre. A környezeti nevelés színterei Tanórákon: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat: Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A tantárgyi programokból kiindulva, minden tantárgy tanításánál fel kell használni a specifikumokat annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk a sokoldalú látásmódot. A pozitív környezeti szemléletmód és attitűd kialakítása megköveteli, hogy minden tantárgy anyagában jelenjenek meg a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tartalmak, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Az osztályfőnöki órákon feldolgozásra javasolt környezetnevelési témákat Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv és Csendes Éva: Életviteli ismeretek és készségek c. kiadványokból állítottuk össze. A környezeti nevelés tantárgyi céljai: Testnevelés: A tanulók: - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyeződés az egészségre veszélyes - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

101

Magyar nyelv és irodalom: A tanulókban - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet-és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával Történelem: A tanulók - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv: A tanulók - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, más népek ilyen irányú tevékenységeit, környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit Matematika: A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni Fizika: A tanulók - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra Földrajz: A tanulók - ismerjék meg a világ globális problémáit - gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit

102

Biológia: A tanulók - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit Kémia: A tanulók - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre Technika: A tanulók - ismerjék meg a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, - tudják kiemelni a helytelen gazdálkodás környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, biogazdálkodás, komposztálás) - ismerjék fel a munkafegyelem jelentőségét Ének-zene: A tanulók - ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra: A tanulók - ismerjék a természetes alapanyagok használatát - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit - kutassák fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket 103

Tánc és dráma: A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével Kollégium: A tanulókban - alakuljon ki a környezettel harmonikus életvezetés - fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kulturált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban - alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat A szakmai jelleg erősítése mellett figyelmet kell fordítani az általános esztétikumra és változatos természetes díszítőelemek felhasználására. Gondot kell fordítani a tantermek melletti folyosó, lépcsőház igényes dekorációjára is. Erőforrások : Anyagi: • Pályázati források keresése, felhasználása. • Iskolai költségvetés. Humán: • A technikai dolgozók bevonása. • Szülői segítség. • Partnerek – Városüzemeltetési Kht., E-misszió Egyesület, Öko Pannon Kht., „Gyermekeinkért 16” Alapítvány, Periféria Egyesület • Helyi egyéni vállalkozók Ellenőrzés: • óralátogatásokon • munkaközösségi foglalkozásokon • tanmenetek leadásakor Felelősök: • szaktanárok • osztályfőnökök • munkaközösség-vezetők • igazgatóhelyettesek

104

Mérések: A 6.- 8. osztályoknál a második félévben. Sikerkritériumok: • Általános iskolai tanulmányaik végére tanulóink ismerjék fel, hogy a környezet védelme a globális ökológiai rendszerek természetes egyensúlyának megőrzését épp úgy jelenti, mint a helyi környezet megóvását. • Minden szaktanár formálisan kiemeli a tananyag tartalmaknál a környezetnevelési részeket és megmozgatja tanítványai értelmi-érzelmi és akarati aktivitását a lokális és globális környezeti problémák tudatosítására. • A környezeti mérésnél tanulóink sokoldalú, a résztémákban kiegyenlített ismeretekről adnak számot. • Viselkedésükben pozitív környezeti attitűdöket mutatnak. • Szívesen végeznek fizikai munkát is a környezetvédelem érdekében. Környezeti nevelés a tanórán kívül Szitakötő program: A folyóirat olvasása, feldolgozása, értékelése évi három alkalommal. Ökoiskola program: Az Ökoiskola programjain való részvétel a pedagógusok és a tanulók köréböl. Papírgyűjtés: Tanulóinkkal életkoruktól függően - tudatosítottuk, hogy a papír előállítása élő fákat igénylő, energiaigényes folyamat, amely során mérgező melléktermékek és sok szennyvíz keletkezik. A hulladékpapírból előállított újrapapír gyártása sokkal kevésbé terheli a környezetet és az erdők is életben maradnak. A környezettudatos magatartás fejlődését az évek során begyűjtött mennyiség folyamatos növekedése jelzi. A technikai és adminisztratív dolgozók is összegyűjtik az iskolai munka során keletkezett papírhulladékot. Tanulók jutalmazása: • osztályfőnöki dicséret • igazgatói dicséret • Jutalom kirándulás, Erdei iskola, Nyári tábor • Tárgyi jutalom

105

Szelektív hulladékgyűjtés: A tanulókkal és rajtuk keresztül a szülőkkel megismertetjük a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásában. Felhívjuk a figyelmet a veszélyes hulladék külön gyűjtésére és a hulladékudvarba szállítására.(Városüzemeltetési Kht. Hulladéklerakó Telep, Oros) Pályázatokon való részvétel, mely motiválja tanulóink magatartását. Sikerkritériumok: Megfigyelés alapján: a hulladéksziget eredményesség mutatóinak növekedése. Téli madáretetés-nyári madáritatás: Az iskola területén kihelyezett madáretetők feltöltéséhez szükséges madáreleség beszerzésében a környezetvédelmi szakkör tagjai segítenek. Kihelyezünk intézményünk területén darázsgarázst és lepkeitatót. Igen sok tanuló a családi ház kertjében eteti a madarakat. Megfigyelési lehetőségek: A hazai fészkelő és átvonuló madárfajok testfelépítésének, tollazatának, társas viselkedésének, étkezési szokásainak megfigyelésére a madáretető megfelelő lehetőséget biztosít. Sikerkritériumok: • A tanulók szívesen hoznak madáreleséget. • Kezdeményezik a látott madárfajok meghatározását. Madárodúk: Az odúlakó madarak fészkelési lehetőségeinek bővítésére két mesterséges fészkelő-helyet biztosítottunk. További fészekodúkat készítenek tanulóink a technika órákon, az alsó tagozatos tanulók szülői segítséggel. A kert cserjéi a nem odúlakóknak biztosítanak fészkelési és éjszakázási lehetőségeket. Értékelés: Minden jól elkészített fészekodúért technikából szorgalmi jegyet adunk. Sikerkritériumok: Tanulói kivitelezésben 5-7 fészekodú készüljön. Az elkészített fészkelő-helyeket, az elhelyezési szempontokat figyelembe véve, szűkebb környezetükbe (kert, telek, eresz alá) rakják ki.

106

Megemlékezés a környezetvédelmi jeles napokról: Szervezési formák és tartalmak: • A tantárgyanként szétszórtan megjelenő tananyagtartalmak tematikus csoportosítása szervezése, lebonyolítása • Névadó verseny keretében városi és határon túli Környezetvédelmi vetélkedő • Környezetvédelmi játékok, vetélkedők • Iskolai kiállítások képzőművészeti alkotásokból, őszi levelekből és termésekből kompozíciók • Sportos, mozgásos akciók • Részvétel az E-misszió Környezet-és Természetvédelmi Egyesület városi rendezvényein • ÖKO-Pannon Kht által szervezett programokon való részvétel • Levelezős környezetvédelmi vetélkedőkön való részvétel - Kisvárda, Nyíregyháza Környezetvédelmi hét rendezvényei: - rajzverseny- /Ébred a természet c./ - vetélkedők /- természet-és környezetvédelmi, helytörténeti/ - fás- és lágyszárú növények ültetése - kiállítás hulladékból készített alkotásokból - hulladékgyűjtés Az iskola névadó ünnepsége városi szintű rendezvényei: - sportos vetélkedők - környezetvédelmi vetélkedő - közlekedési verseny A tanulók jutalmazása: • oklevél, emléklap • kisebb tárgyi ajándékok, édességek /ceruza, rajzlap, könyv,stb./ • osztályfőnöki dicséret Kirándulások: Iskolai kirándulásainkat úgy szervezik az osztályfőnökök, hogy minden alkalommal sor kerüljön egy-egy védett természeti vagy építészeti érték, emlékhely meglátogatására. A szabadban töltött idő alatt a növények, az állatok védelméről, a rongálásról és tűzesetek elkerüléséről is szólnak. Tanulóink alsó és felső tagozatban évente egyszer iskolai szervezésben eljutnak közeli Természetvédelmi területre, a Vadasparkba és a Botanikus Kertbe. Ezek a kirándulások a közvetlen tapasztalatszerzésben, az emocionális fejlődésben, az ismeretek gyarapodásában és a közösségi kapcsolatépítésben játszanak szerepet. 107

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Az átdolgozott Pedagógiai Programot az iskola diákönkormányzata a 2010. október 25. napján megtartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Nyíregyháza, 2010. október 25. ………………………………….. Az iskolai diákönkormányzat vezetője Az átdolgozott Pedagógiai Programot a szülői munkaközösség vezetősége a 2010. október 25. napján megtartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Nyíregyháza, 2010. október 25. …………………………………… Az iskolai szülői munkaközösség elnöke Az átdolgozott Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2010. október 25. megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Nyíregyháza, 2010.október 25. Smidt Ferenc Igazgató A Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona átdolgozott Pedagógiai Programját a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Képviselőtestülete ……..év………..hó……..napján tartott ülésén jóváhagyta. Nyíregyháza, ……….év…………….hó…….nap ………………….. Jegyző

…………………………… polgármester

108

JEGYZŐKÖNYV Készült a Szőlőskerti Általános-, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona hivatalos helyiségében. Jelen vannak:

30 fő a tantestületből Szikszainé Juhász Anita SZMK képviselő Kobzos Cintia DÖK képviselő

Tárgy: az átdolgozott Pedagógiai Program elfogadtatása Smidt Ferenc igazgató úr köszöntötte a jelenlévőket, és felkérte Bodnár Miklósnét és Verebélyiné Tóth Mariannt, hogy az átdolgozott Pedagógiai Programot ismertessék. Vélemény, kérdés, kérés az elhangzottakkal kapcsolatban nem volt.

Az átdolgozott Pedagógiai Programot a jelenlévők 100%-a elfogadta.

Nyíregyháza, 2010. október 25.

Fazekasné Tóth Jolán Benyó Lászlóné Jegyzőkönyvvezetők

109

Smidt Ferenc igazgató