PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BABITS MIHÁLY GYAKORLÓ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BABITS MIHÁLY GYAKORLÓ GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Tartalomjegyzék A / NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................... 3 I. PEDAGÓGIAI (NEVELÉSI-OKTATÁSI) CÉLJAINK, FELADATAINK, ELJÁRÁSAINK ...................... 3 II. A SZEMÉLYESSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ............................................. 6 III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ...................................... 8 IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK .......................................................................................... 9 V. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............................................................................................................................................. 11 1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ...................................................................................... 11 2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulók támogatása ............................... 13 VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................................................................... 16 VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ............... 17 VIII. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKKAL KAPCSOLATOS TANULÓI RÉSZVÉTELI JOG GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ....................................................................................................................... 20 IX. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ........................... 21 1. Egészségnevelési program ...................................................................................................................... 21 2. Környezetnevelési program .................................................................................................................... 24 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása................................................................................. 25 X. A MINDENNAPI TESTEDZÉS .................................................................................................................. 28 XI. AZ ISKOLAI VIZSGÁK RENDJE ............................................................................................................ 29 A) A felvétel és az átvétel szabályai ........................................................................................................... 29 B) Az iskolánk tanulói számára szervezett belső vizsgák ........................................................................ 30 B/ HELYI TANTERV .......................................................................................................................................... 36 I. AZ OSZTÁLYOK TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ................................................................................ 36 Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, angol...................................................... 37 Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, német .................................................... 38 Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, biológia-fizika....................................... 39 Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, matematika-informatika ..................... 40 Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium. humán—művészetek ........................... 41 Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: szakközépiskola, kereskedelem-marketing ............ 42 Szakképzési óraszámok 2013-2014 ............................................................................................................ 43 II. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ................................................................... 45 III. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI ............................................................... 46 A tanulói teljesítmények értékelése ........................................................................................................... 46 A felsőbb osztályba lépés feltételei ............................................................................................................. 47 IV. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE .................................... 48 ALAPELVEK .............................................................................................................................................. 48 A TANULÓI MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE ........................................................................................ 49 A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE .............................................................................................................. 49 V. A MODUL TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE ............................................................... 51 VI. AZ ISKOLA ÁLTAL FELKÉSZÍTÉSRE VÁLLALT ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK ............................ 52 Közép szinten érettségi felkészítésre választható tantárgyak .................................................................. 52 Emelt szinten érettségi felkészítésre választható tantárgyak .................................................................. 52 VII. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ...................................................................... 53 VIII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................................................................................................................................... 54 A választható tantárgyak, foglalkozások................................................................................................... 54 A pedagógusválasztás szabályai a választható tantárgyak, foglalkozások esetében ............................. 54 IX. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............. 55 X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ........................ 56 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ................................................................................................................. 56 XI. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ................................... 57 XII. A TELEPÜLÉSÜNKÖN ÉLŐ NEMZETISÉG (NÉMET, HORVÁT) KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉRE SZOLGÁLÓ TANANYAG A TÖRTÉNELEM TANTÁRGY TANANYAGÁNAK RÉSZÉT KÉPEZI C/ EGYETEMI HALLGATÓK GYAKORLATI KÉPZÉSE ............................................. 57 C/ EGYETEMI HALLGATÓK GYAKORLATI KÉPZÉSE ........................................................................... 58 Vezető tanári feladatok ............................................................................................................................... 58 Mentor tanári feladatok ............................................................................................................................. 59 1

D/ SZAKMAI KÉPZÉS ........................................................................................................................................ 61 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................... 62 E/ MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 63

2

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, Az érettségi tárgyak részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról alapján.

A / NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI (NEVELÉSI-OKTATÁSI) CÉLJAINK, FELADATAINK, ELJÁRÁSAINK I. Nevelő munkánk célja, hogy olyan tudás birtokában lévő fiatalok hagyják el az iskolát, akik:  a továbbtanulásra, azaz további tanulásra alkalmasak, az élethosszig tartó tanulásra motiváltak  önálló, gondolkodó, aktív, kreatív egyének, akik képesek a másokkal való együttműködésre  önmagukkal, környezetükkel harmóniában élnek, pozitív értékeket vallanak, képesek életüket irányítani és rugalmasan alkalmazkodni a modern világhoz  felnőttként, felelős polgárként élnek: aktív szerepvállalással befolyásolják környezetüket, felelősséget vállalnak tetteikért  képesek arra, hogy majdani munkahelyük, a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet meghatározó személyei legyenek. Ezeket a célokat szeretnénk megalapozni olyan tanulási környezettel, amelyben a tanulók:  biztos ismeretet szerezhetnek az egyetemes és a magyar kultúra anyagából  képessé válnak az ismeretek alkalmazására, a gyakorlati tevékenységre, a képességeik és személyiségük kibontakoztatására  folyamatos terhelés mellett szereznek tárgyi tudást, tesznek szert készségekre, képességekre  tanórai elfoglaltságaik mellett részt tudnak venni tehetséggondozásban vagy felzárkóztatásban, az iskolai diák-, sport- és kulturális életben is. Segítjük, hogy a tanuló felismerje problémáit, azokat kulturáltan megoldja, fejlődjön kötelességtudata, hogy képessé váljon megfelelni az elvárásoknak, (kihívásoknak), tudjon küzdeni magáért, illetve másokért. II. Nevelési-oktatási céljaink érdekében fontosabb feladataink: Azoknak a kulcskompetenciáknak (ismeretek, ismeretrendszerek, képességek, képességrendszerek és ezek felhasználása) a fejlesztése, amelyek szükségesek a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.

3

1. Igényes anyanyelvi nevelés, kommunikáció fejlesztése 2. Intenzív, a nyelvhasználatban eredményes idegen nyelvi képzés 3. Az alapvető matematikai elvek és folyamatok alkalmazásához szükséges képességek fejlesztése 4. Interdiszciplináris természettudományi képzés 5. Az információs társadalom technológiáinak használata 6. Az ember- és társadalomtudományok komplex kezelése, szociális és állampolgári nevelés, alapvető gazdasági és pénzügyi műveltség adása 7. A tanítási-tanulási folyamatban a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az alkalmazás előtérbe állítása, az önálló és hatékony tanulási kompetenciák kialakításának segítése. 8. A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciák fejlesztése 9. Az esztétikai érzék fejlesztése 10. A globális megközelítés (szemlélet) alkalmazása valamennyi tudományterületen III. A célok, feladatok megvalósításában az alábbi értékek közvetítését tartjuk szem előtt: 1. A magas szintű tudáshoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz szükséges értékek:  Kitartás, szorgalom, tudás- és teljesítménytisztelet  Az együtt végzett munka öröme és eredményessége  Fegyelmezettség, önuralom  Hagyományőrzés és újításra való beállítódás, kockázatvállalás, tervezés 2. Az identitás – kötődés kialakításában a nemzeti, európai és egyetemes kultúra közvetítésében vállalt értékek:  a család tisztelete és megbecsülése  a nagyobb közösségekhez tartozás fontossága: az iskola, város, a Pannon Táj, a Kárpát-medence megismerése  a nemzeti önismeret elmélyítése, a nemzeti kultúra megbecsülése és fejlesztése, a nemzeti hagyományok (hon- és népismeret) ápolása;  a nemzeti kisebbségek megismerése és tisztelete  az európai-humanista értékrend megismerése, az európai összetartozás-tudat fejlesztése a magyarságtudat megőrzése mellett  az egyetemes emberi értékek, civilizációs vívmányok tisztelete  nyitottság és tolerancia a másság iránt. 3. Az önmaga iránt felelősség értékei:  Felelősségvállalás a saját tanulási folyamat hatékonyságáért  Helyes önismeret és önértékelés.  Az önfejlesztés, önművelés igénye. 4.

A másik ember és a közösség iránt felelősség értékei:  Szociális érzékenység (figyelem, érdeklődés, tolerancia, nyitottság, elfogadás)  Együttműködés és segítőkészség  Megbízhatóság  Népek, nemzetek, etnikai csoportok és nemek egyenlősége.

4

5.

A környezete iránti felelősség értékei:  környezettudatos magatartás, elősegítve a fenntartható fejlődést  részvétel a civil társadalom közösségi életében.

6.

Felelősség az egyén manipulálására törekvő tényezőkkel szemben (a fogyasztói társadalom által sugallt hamis értékek, a média információdömpingje, divatos, de káros eszmei irányzatok)

IV . A célok és feladatok megvalósítását segítő eljárások két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek, melyek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra  gyakorlás, segítségadás, fejlesztő értékelés, önértékelés, ösztönzés, elismerés  elbeszélés, bemutatás, személyes példamutatás  magyarázat, beszélgetés, önálló elemző munka 2. Közvetett (indirekt) módszerek, melyek alkalmazása során a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül  közös célok, feladatok kitűzése, elfogadása és megvalósítása  hagyományok kialakítása (osztály és iskolai)  közösségi/csoport tevékenység (megszervezése, végzése, ellenőrzése, értékelése, ösztönzése)  követendő csoportos és egyéni minták kiemelése (példamutatás)  vita V. Céljaink megvalósulását, nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a tanítványaink:  nagy többsége megfelel a tantervi továbbhaladási követelményeknek (a bukási arány 5 % alatt marad);  az érettségi vizsgát eredményesen teljesítik (a bukási arány 1,5 % alatt marad);  a követéses vizsgálatok igazolják, hogy diákjaink olyan ismeretekkel, képességekkel, készségekkel rendelkeznek, amely lehetővé teszi az eredményes továbbtanulást. Sikernek tekintjük ha:  maga a folyamat, a végponthoz vezető út elégedettségi mutatói (diákok, szülők, hallgatók részéről) jók (3,5 felettiek az 1-5 skálán), a vélemények elismerőek;  diákjaink észreveszik a környezetükben mutatkozó apróbb örömöket, szépséget és maguk is produkálnak ilyet;  az egészséges életvitel, az aktív sportolás és az ezzel kapcsolatos visszajelzések pozitívak lesznek.

5

II. A SZEMÉLYESSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK 1. A személyes képességek fejlesztése, ezen belül: 1.1 A testi képességek továbbfejlesztése és karbantartása  A testneveléshez és sportoláshoz kapcsolódó tevékenységek biztosítása tanórákon tömegsport és szakági sportköri keretek között;  változatos aktív kikapcsolódási lehetőségek biztosítása: túrák, kirándulások, sporttáborok, erdei iskola, tánc és drámatanítás keretében;  nyitott rendelő működtetése és egészségnevelési Babits napok szervezése. 1.2.Az esztétikai befogadó- és önkifejező képesség fejlesztése Olyan tevékenységek rendszeres végeztetése, amelyek révén megismerik és gyakorolják a legkülönbözőbb esztétikai jelrendszereket; amelyek megfelelő alapot biztosítanak befogadó- és önkifejező képességük fejlesztéséhez a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségeinek maximális kiaknázásával:  országos jelentőségű művészeti és néprajzi múzeumok, műemlékek megismerése  rendszeres zenehallgatás és énektanulás (hangversenyek látogatása, énekkarok, tánccsoportok és zenekarok működtetése, osztályéneklési versenyek)  olvasásélmények, színházi előadások, színjátszó kör  képzőművész szakkör, kiállítások. 1.3.Az önkifejező képesség fejlesztése, amelynek funkciója a saját élményszerzés, örömszerzés, a kommunikáció, az önálló produktum létrehozása – mindezek által a hatékony tanulás egyik fontos eszköze. Ezért minden tanár kiemelten fontos feladata az önkifejezés gyakorlásához teret, lehetőséget teremteni és a produkciót értékelni:  előadásokra való felkészülés (tanórai és tanórán kívüli, pl. önképzőkör)  pályázatokon való részvétel  kiállítások  diákújság, diákrádió és más diákmédia működési feltételeinek biztosítása, segítése 1.4.Az erkölcsi ismeretek, értékek meggyőződéssé alakítása Előítéletek felismerésére, az azok elleni vélemény megfogalmazására való képesség fejlesztése 1.5.Az egészségvédő képesség fejlesztése érdekében az egészséges életmódhoz tartozó ismeretek nyújtásán túl olyan életmintát, foglalkozási, tapasztalatszerzési, gyakorlási lehetőségeket biztosítunk, amelyek a testi-lelki egészség fenntartását, az egészségkárosító szokások legyőzését, a prevenciót biztosítják;  az osztályfőnöki, és a biológia szaktárgyi órák  nyitott rendelői programok  egészséges életmód és drog program. Részletesen kifejtve a XII. fejezetben 1.6.Az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességének fejlesztése. Az önismeretek és önmotívumok folyamatos gyarapítása biztosítja a sikeres viselkedésszabályozást, az életprogramnak megfelelő helyes döntést, a tévutak elkerülését, a sikerességet. Kialakulásának fő ideje a pubertáskor, ezért legfontosabb 6

feladataink közé tartozik. Minden tanári tevékenységben meghatározó szempontként érvényesül, emellett:  kiemelten foglalkozunk vele a 9. évfolyamon (osztályfőnökök, tanév kezdő speciális program)  visszatérően minden évfolyamon  szaktárgyi órákon a tanuló képességeihez igazodó feladatok adásával; a pozitív, megerősítő, segítő visszacsatolással, értékeléssel  a konfliktuskezelés tanításával  a demokratikus diákközélet működési feltételeinek biztosításával 2. Az egyéni tudat fejlődésének segítése Az identitás alapja, az egzisztenciális döntések, és viselkedés legmagasabb szintű szabályozóinak megismerése. 2.2.Személyes világtudat kialakulásának segítése:  az értelmi képességek fejlesztésével  a természet és társadalomtudományi ismeretek rendszerbe szervezésével, az összefüggések feltárásával, a kölcsönhatások bemutatásával  a világról, a világban történő eseményekről információgyűjtést, elemzések készítésével  a tapasztalatok, valós és tévhitek megbeszélése  a bioszféra megfigyelése  meghatározó jelentőségű értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megvitatása 2.3.Az én-tudat kialakulásának segítése az emberismereti témák minél alaposabb feltárásával, amelyek elősegítik az ember és a társadalom jobb megértését, és amelyek az én-tudat fejlődésének forrásaivá válnak:  minden szaktárgyban törekedni kell e témák kibontására  teret biztosítunk arra, hogy ezeket a tanulók önmagukra vonatkoztassák  önismereti foglalkozások  drámapedagógiai foglalkozások

7

III. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A tanulók szociális hajlamainak, készségeinek és képességeinek fejlesztése pedagógiai munkánk alapvető feladata, mert:  a középiskolás életkor a legalkalmasabb e terület fejlesztésére  ekkor a legnagyobb az igény a közösségi kapcsolatokra  a kiscsalád egyre kevésbé alkalmas a szociális segítőkészség kifejlesztésére  a társadalmi életünkben is az egyéni érdekek és célok dominálnak  a kiegyensúlyozott pozitív kapcsolatokkal rendelkező, a közéletben felelős szerepet vállaló, a globális világ kihívásaira jó választ adó felnőtt lét megalapozása e készségek fejlesztése nélkül sikertelen. 1. A szociális hajlamok erősítése érdekében feladataink 1.1. A különféle tanulói csoportok megszervezése, működésének nevelői segítése 1.2. Vegyes életkori csoportok szerveződését biztosítjuk tanórán kívüli tevékenység esetén 1.3. Erősítjük kötődésüket az iskolához, a városhoz és a hazához (helytörténet, nemzeti örökségünk ápolása, iskolai hagyományok ápolása) 1.4. Szociálpszichológiai ismereteiket fejlesztjük (irodalom, történelem és társadalomismeret, osztályfőnöki órák) 1.5. A pozitív, követendő szokások, magatartások megerősítését segítjük  olyan iskolai életrend kialakításával, amelynek kialakításában a diákok aktív szerepet kapnak, ahol a szabályok átláthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak  élményszerű, pozitív minták felkínálásával (személyes tanári példamutatás, történelmi személyek, irodalmi hősök bemutatása) 2. A szociális képességek fejlesztése céljából feladataink: 2.1. Szociális ismeretek tanítása (egyének, csoportok, társadalmak közti kölcsönhatások értelmezése; szociális helyzetek felismerése és bonyolult szociális helyzetek megoldása) 2.2. A segítés sokféle módját kipróbáltatjuk és elvárjuk tanulóinktól 2.3 A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása. Interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. 2.4. A diákközéleti tevékenység támogatásával a demokratikus vezetés és önkormányzás gyakorlási feltételeit biztosítjuk 2.5.A tényleges versengési feltételek gazdagítása (játékszabályok alkotása, vetélkedők, háziversenyek biztosítása)

8

IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, amelynek megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk:  a motiválást  a tanulói aktivitás biztosítását  a kooperatív tanulási módszerek alkalmazását  a tanulás tanítását  a differenciálást 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 2.1. Hagyományőrző tevékenységek 2.1.1. A tanulók életével összefüggő hagyományok Az iskolai ünnepségek:  Tanévnyitó  Az első osztályosok fogadása, köszöntése és első heti speciális programja  Az első osztályosok Babits-diákpolgárrá avatása  Iskolánk névadója emlékének ápolása: "Babits-emléknap" tartása Babits versmondó verseny  Karácsonyi hangverseny: diákok, tanárok, szülők számára  Ifjúsági karácsony – a Diákönkormányzat kezdeményezésére  Szalagtűző ünnepély és bál  Babits Ifjúsági Napok – ekkor hirdetjük ki a diákköri pályázatok eredményét  Ballagás  Tanévzáró, az évi munka értékelése, jutalmazások (Babits örökös tagok megválasztása) 2.1.2. Egyéb hagyományok:  iskolajelvény  egyenruha  az önképzőkör  évkönyv  az iskola fennállásának (működésének) ötéves évfordulóin megemlékezés  erdei iskola  Babits Diákköri Pályázatok  sportnap  tanulmányi kirándulások 2.1.3. Évfordulók:  nemzeti ünnepeink (október 23, március 15.)  megemlékezések: október 6, Holocaust emléknap, a Kommunizmus áldozatainak emléknapja, „Török Ignácra emlékezünk”, Babits születésnapja, Nemzeti összetartozás napja 2.1.4. Dokumentumgyűjtés 2.1.5. A Damme –i (Németország) német cserekapcsolat ápolása 9

2.1.6. Az UNESCO iskolák munkájában való részvétel 2.2. Diákközéleti, diák-önkormányzati tevékenység Az iskolai diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata, éves munkaterve tartalmazza a tevékenységi formákat. 2.3. Tehetséggondozás, szakköri és felzárkóztató foglalkozások 2.4. Iskolai sportkör Tagja az iskola minden tanulója. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését, segíti egészséges életre nevelését, felkészít különböző sportági versenyekre. 2.5. Gyógytestnevelés: tanórai keretekben úszásoktatással 2.6. Versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások A tehetséges tanulók továbbfejlődését segítik. A versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások megszervezése, a tanulók felkészítése, a szakmai munkaközösségek/szaktanárok feladata. 2.7. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola A tantervi követelmények teljesítését a személyiség és közösségfejlesztést szolgálják. A tanulmányi kirándulások szervezése osztályfőnöki, az erdei iskola szervezése iskolavezetői feladat. Szorgalmi időben csak az az osztály kap engedélyt tanulmányi kirándulásra, ahol az osztály tanulóinak minden tagja (kivéve az egészségügyi vagy más tanulmányi okból akadályozottakat) részt vesz az úton. 2.8. Múzeumi, kiállítási, könyvtári, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgyi téma feldolgozását, a követelmények teljesítését, a saját élmény szerzését szolgálják. 2.9. Terepgyakorlat, táborozás A tantervi anyag elsajátítását, gyakoroltatását, a megszerzett ismeretek alkalmazását és a közös tanulást biztosítják. Ha az osztályprofilhoz kötődik, az osztályba járó tanulók részére kötelező. 2.10. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését (a tanórai és tanórán kívüli csoportos foglalkozások tartását és tehetséggondozást) segíti. 2.11. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére készíti fel a diákokat: túrák, kirándulások, színházi és múzeumi látogatások, teaház. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. 2.12. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A lehetőséggel való élés rendjét a Házirend tartalmazza.

10

V. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

TANULÓKKAL

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 4.§ 12.) 1. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek a) A kiemelten tehetséges gyermekekkel való foglalkozás Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 4.§ 13.) Minden tanár kiemelten fontos feladata a tehetség felismerése és optimális fejlődési feltételeinek megteremtése és működtetése. Ha egy diák több területen is képes kiemelkedő teljesítményre, a diák maga dönt arról, mely területen/területeken kívánja versenyhelyzetben is fejleszteni képességeit. Tartalma az alkotóképesség, kreativitás, gondolkodás fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenységek végzésével. Módszere sokféle, változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tanulási folyamatban. Minden tanuló alkalmat és segítséget kapjon arra, hogy felismerhesse, kipróbálhassa, miben a legjobb, és eljusson adottsága határaihoz. Formái 1. Differenciálás a tanulócsoportok szervezésében:  nívócsoportos oktatás  osztályon belüli kiscsoportos foglalkozások, kooperatív tanulás  emelt óraszámú tanítás  kiegészítő foglalkozások (humán és művészeti tárgyaknál, speciális táborok, terepgyakorlatok) 2. Színvonalas tanítási órák, amelyek jellemzője:  a differenciált munkáltató foglalkoztatás  az egyéni tanulási utak felfedezése  az egyéni és csoportmunka  az egymástól kérdezés, a munka értékelése (saját és másoké) 3. Tanórán kívüli szervezeti formák: 11

        

a szakkörök a Babits pályázatok az iskolai házi versenyek a helyi, megyei regionális és országos versenyek vetélkedők, bemutatók, kiállítások (szaktárgyi, sport, művészeti) az egyéni (1-3 tanulóval való) foglalkozás az önképzőkör a kulturális-művészeti érdeklődési körök és sportkörök a tanárjelöltekkel közösen végzett tehetséggondozás

4. Iskolán kívüli formák:  egyetemi tanszékekkel való együttműködés  múzeumok, könyvtárak, művelődési intézmények ifjúsági programjai  internetes pályázatok b.) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 4. § 2.)           

A pedagógusok személyes példamutatása, egységes eljárásai A pozitív (megerősítő) nevelői magatartás, az egyoldalú tiltással szemben Az egyéni beszélgetések (a pedagógus és diák személyes kapcsolatai) Az osztály, illetve csoportközösség nevelő hatása Együttműködés a szülőkkel, nevelési tanácsadóval Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (azaz differenciálás) A mentálhigiénés probléma-felismerés és problémakezelési tevékenység megismertetése és gyakoroltatása főleg osztályfőnöki órákon: konfliktus-kezelés, jövőkép kialakítása. A tánc, dráma órák helyzet és kommunikációs gyakorlatai, megbeszélései „Pszicho-pedagógiai” szűrés (osztályfőnökök végzik: kérdőív, teszt, játékos feladatok, megfigyelés módszerével) Pszichológus bevonása, javaslat a gyermek ideggondozásban való részvételére A tanórán kívüli, aktív tanulói tevékenységet kívánó foglalkozások, a projektekben végzett munka, a pályázati lehetőségek és azokon való részvétel jó terepet, lehetőséget biztosít a problémás gyerekek számára (feszültségoldás, társkapcsolatok, más oldalról való bemutatkozás)

A tanulási nehézséggel, részképesség zavarral küzdő tanulók segítése   

differenciált foglalkozás a tanórákon a tanulás tanítása: az iskolakezdéskor külön kurzusként és minden szaktárgy esetén visszatérő feladatként az egész tanévben a középiskolát kezdő tanulóknál a tanévkezdő kommunikációs tréning 12

      

a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák (csoportos nehézség esetén – igazgatói javaslattal) alkalmi korrepetálások a pedagógusok és a diákok személyes kapcsolatai a kulturális hátrányok csökkentésére: színház-, hangverseny-, könyvtár-, képtár-, múzeumlátogatás a tanuló gondolkodási problémáinak feltárása és a saját tanulási módszer kialakításának segítése a tanulók számára heti egy-egy órában fejlesztő foglalkozásokat szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. A foglalkozásokon való részvétel az arra történő szülői aláírással történő jelentkezés után kötelező.

c.) A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. tv. A nemzeti köznevelésről 4.§ 23.) Alapító okiratunk értelmében intézményünk sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére-oktatására nem vállalkozik. Amennyiben mégis iskolánkat választják, számukra a tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal azonos feltételek mellett biztosítunk fejlesztést.

2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulók támogatása Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok 1. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 2. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekifjúságvédelmi felelős/szociális munkás működik. A felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,  segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, 13

3. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:  Törekedni kell felismerni és feltárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakemberinek,  együttműködés a gyermekjóléti szolgálat szakemberivel. 4. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval,  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  gyermekorvossal, védőnővel,  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, 5. A pedagógiai munkán belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:  a tehetséggondozó foglalkozások  az indulási hátrányok csökkentése,  a differenciált oktatás és képességfejlesztés,  a pályaválasztás segítése,  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás, Babits Alapítvány és a Szülők Közössége támogatása),  a szülőkkel való együttműködés. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A társadalmi-szociális egyenlőtlenség, a szociálisan hátrányos helyzet megismertetése, okainak elemzése, a segítő szándék felkeltése minden tanár feladata. A szülői választmány és a Babits Alapítvány együttműködése a tantestülettel e területen példamutató – és továbbiakban is számítunk rá. 1. Az ifjúságvédelmi felelős/szociális munkás és az osztályfőnök megismerve a diák szociális körülményeit kezdeményezhetnek számára szociális segélyt:  a Babits Alapítványtól (kedvezményes étkeztetés). 2. Tankönyvtámogatás  a költségvetés által nyújtott keretből  a törvényi előírás szerint, illetve 3. Menza-támogatás 14

A Babits Alapítványtól kérvényezheti a diák az osztályfőnök és az osztály diák önkormányzat ajánlásával – az Alapítvány működési szabályzata szerint.

15

VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógus feladatai iskolánkban:  Mint pedagógus, személyes példájával teszi hitelessé nevelő-oktató munkáját.  A beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkákat pontosan ellátja.  Részt vesz az iskolai szülői értekezleteken, (a szaktanár szükség szerint, a belépő új tantárgyak esetében) fogadóórákon, rendezvényeken, ünnepségeken.  Részt vesz a testületi értekezleteken, megbeszéléseken. Véleményével, aktív közreműködésével hozzájárul a progresszív döntésekhez.  A munka megkezdése előtt 10 perccel köteles az iskolában megjelenni.  Távolmaradása estén felettesét a legrövidebb időn belül értesíti, a tanítási anyagot és a taneszközöket a szakszerű helyettesítés érdekében eljuttatja a helyettesítést végző pedagógusnak, vagy a felettesének.  A pedagógusnak meghatározó szerepe van a diákok tanuláshoz való viszonyának kialakításában. Feladata a tanulás, a tantárgy megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése.  A tanulók tanórai tanulási tevékenységét egyéni adottságaik, haladási tempójuk alapján differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók továbbhaladását egyéni segítségnyújtással biztosítja. A jó képességű tanulók maximális fejlesztéséről gondoskodik.  Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására.  Tudatosan tervezi és szervezi egész tanévre a tanítási tevékenységét.  A gyermekek tanulmányi fejlődését sokoldalú szemléltetéssel is szolgálja.  Gondoskodik a szükséges segédanyagok, szemléltetőeszközök fejlesztéséről, beszerzéséről.  Kiemelkedően fontos feladata a tanulói teljesítmények rendszeres ellenőrzése és értékelése, úgy, hogy az az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen.  Törekszik arra, hogy az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, mérőlapok objektív tájékoztatást adjanak a tanulók felkészültségéről, hogy a szaktárgyi szókincs fejlesztése érdekében a tanulók szóbeli felelet formájában is megnyilvánulhassanak.  A tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi fejlődéséről, ill. visszaeséséről a szülőket folyamatosan tájékoztatja.  A tanulók számára biztosítja a nyugodt légkört, hogy türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.  A tanítási órákon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának, öntevékenységének és kulturált emberi magatartásának kialakítására.  Tiszteli a tanuló személyiségét, méltóságát, és a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.  Figyelemmel kíséri szakterülete regionális és országos rendezvényeit, a továbbképzéseket, és lehetősége szerint részt vesz azokon.  Bekapcsolódik a szakmai közösségek munkájába, elképzeléseivel, ötleteivel segíti a kollektíva tevékenységét.  A hallgatók számára hospitálási lehetőséget biztosít. Az osztályfőnök feladatai 16

 Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit a tanulók tudatos megfigyelésével, és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.  Tanítványait az iskolai élet szabályainak betartására neveli, megismerteti velük az iskola házirendjét.  Tanórán kívüli szabadidős programokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek és lehetőségeinek megfelelően.  Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről, együttműködik a szociális munkással és a fejlesztő pedagógussal, ha szükséges hatósági intézkedést kezdeményez.  Ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos adminisztrációs munkát.  A gyermekek fejlesztése érdekében együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, a felmerülő gondokat közösen oldják meg.  Támogatja a DÖK tagjait, és ez által a DÖK munkáját is segíti. Kiemelt feladata: - Kilencedik évfolyamon a középiskolába történő beilleszkedés zökkenőmentességének elősegítése. - Főként a kilencedik- tizedik évfolyamon a közösségi szolgálat osztályszintű koordinálása. - Tizenkettedik osztályban a pályairányítás, a továbbtanulásra történő jelentkezések lebonyolítása.

VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

ÉS

A

PEDAGÓGUSOK

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer az iskolagyűlésen valamint az iskolai diákönkormányzat vezetőivel az év eleji találkozásokkor  a diákönkormányzat vezetője legalább félévente egyszer a diákfórumon, ill. a diákönkormányzat vezetőségének ülésein (saját szervezeti szabályzatuknak megfelelően)  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon 2. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják (szóban, illetve az ellenőrzőn valamint a digitális naplón keresztül írásban) 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. képviselőik útján közölhetik a pedagógusokkal, az iskola igazgatójával, vagy az iskolaszékkel 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 17

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a tantervi és vizsgakövetelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének előmeneteléről, magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. b) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Fajtái: egyéni fogadóóra (idejét az ellenőrzőbe kell beírni illetve a honlapunkon hozzuk nyilvánosságra) nyílt szaktanári fogadóóra (félévente legalább egy) c) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy az iskolánkba jelentkezők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását és közvetlenül tájékozódjanak az iskolai életről, légkörről. A szülői értekezletek, fogadóórák és nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.  Partneri elégedettségi vizsgálatok: kérdőívek kitöltése, értékelése, visszajelzés e) Családlátogatás – csak kivételes esetekben Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. f) Ünnepségek: szalagavató, jótékonysági est, (szülők, nevelők öregdiákok bálja) színpadi bemutatók, hangverseny, közös sporttevékenység, kirándulás, erdei iskola. g) A szülők cselekvő részvétele a tanulók különböző foglalkozásain (pl. szakkör, önképzőkör). h) Szülők Közössége választmányi ülése: a választott szülői osztályképviselőkből áll. Feladata:  az iskolavezetés, az iskolaszék és a szülők közvetlen kapcsolatának biztosítása 18

 a szülői érdekek képviselete  az iskolai éves munkaterv végrehajtásának értékelése  az igazgatói pályázat, a pedagógiai program véleményezése. 6. Az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése Feladata: a diákok tanulási nehézségeinek, magatartási problémáinak időben történő megismerése, a nehézségek okainak feltárása és eredményes leküzdésükhöz szükséges együttes cselekvés kialakítása. Formái:  személyes /telefonos/ tájékoztatás, megbeszélés  látogatás a kollégiumban: elsősorban azok a 9. évf. osztályfőnökei, akiknek osztályában jelentős létszámban vannak kollégista tanulók (20 %)  a kollégiumi nevelők látogatása az iskolában, részvétel az osztályozó konferenciákon  írásos tájékoztató: osztályfőnök, iskolaigazgató  részvétel a kiemelkedő iskolai-kollégiumi rendezvényeken (meghívás esetén) 7. Az érdekérvényesítés formái a) A tanulói érdekérvényesítés A tanuló személyesen és képviselői útján érvényesítheti érdekeit. Fordulhat tanáraihoz, az iskola vezetőjéhez, a diákönkormányzathoz. A kollektív érdekképviseletet a diákönkormányzat látja el. Osztályszinten és iskolai szinten (kétlépcsősen) képviseli a diákság közös érdekeit, illetve rendelkezik egy diák képviseletében való eljárás jogával is. Jogosítványait a Köznevelési Törvény, a Babits diákönkormányzatának működési szabályzata és az iskola házirendje tartalmazza. b) Szülői érdekérvényesítés A szülő személyesen és képviselői útján (választmányi tagok) képviselheti és érvényesítheti érdekeit. Személyesen fordulhat szóban és írásban a tantestület tagjaihoz, az iskola vezetőjéhez, az iskolaszékhez. Megkeresésre érdemi választ kap, minden esetben a megkeresés formájának megfelelően, szóban vagy írásban, a törvény által meghatározott időben. A szülői képviselet formái: 1. Osztályszintű (az osztály szülői közösségének választmányi tagjai) 2. Iskolai szintű (a Babits Szülők Közösségének választmánya)

19

VIII. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATOKKAL KAPCSOLATOS TANULÓI RÉSZVÉTELI JOG GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. §-a alapján a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, a diákönkormányzathoz. A feltett kérdésre legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül – a szülői szervezettől a tizenötödik napot követő első ülésen – érdemi választ kapjon. 2. Az intézményi döntési folyamatokban a 20/2012. EMMI rendelet 120. §-a értelmében a tanulók több mint ötven százalékának részvételével megválasztott iskolai diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 3. A diákönkormányzat véleményét a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt, e) a fegyelmi eljárás során, a fegyelmi tárgyalás előtt, f) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, g) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, h) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, i) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, j) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, k) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, l) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, m) a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához ki kell kérni, be kell szerezni. 4. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére

20

IX. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA (A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok) 1. Egészségnevelési program A program célkijelölésénél meghatározó a tanulók egészségkulturáltsága, mely magába foglalja a diákok: - egészségi állapotjellemzőit; - az egészséggel, az egészséges életmóddal kapcsolatos tudását; - a leggyakoribb, nem fertőző betegségeket eredményező rizikófaktorok ismeretét. Célok és feladatok 1. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók:  pozitív egészségmagatartást támogató ismereteket birtokoljanak,  olyan életvezetési készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel képessé válnak az egészségüket meghatározó tényezők felügyeletére, egészségük javítására, egészségvédő alternatívák választására,  az egészséges életmódot, az erkölcsös és konstruktív életvitelt értékként fogadják el; 2. Olyan fizikai és pszichoszociális környezet biztosítása, ahol a tanulók egészségtudata fejleszthető, bizonyos egészségügyi problémák kezelhetők, s ahol az emberi kapcsolatok minősége egészségmegtartó; 3. A pedagógusok egészségismeretének bővítése, korszerűsítése, kompetenciájuk erősítése az egészségnevelésben; 4. A tanulók egészségnevelésével a prevenciós tevékenység kiszélesítése szülői, rokoni, ismerősi és baráti körben. Az egészségnevelési program ajánlott témakörei:  egészség – betegség, időben orvoshoz fordulás;  az egészséges táplálkozás;  testmozgás;  társas kapcsolatok, női és férfiszerep;  szeretet, szerelem, szexualitás, családi életre nevelés;  konfliktuskezelés – stressz-oldás, önismeret;  segítséggel élők és hátrányos helyzetűek;  napirend – szabadidő helyes felhasználása;  testi és személyi higiéné;  káros szenvedélyek – helyes döntések;  egészséges környezet és védelme;  balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás. Az egészségnevelési program személyi erőforrásai Az egészségnevelési program összeállítása és működtetése megosztott felelősségű nevelési feladat. Végrehajtásának alapja a partneri kapcsolatok feltérképezése és ismerete.

21

Az egészségnevelési program megvalósítását segítő erőforrások Belső erőforrások Humán erőforrások Feladat Iskolavezetés Támogatja az egészségfejlesztési és egészségnevelési programot. Minőségi munkaként értékeli az erre irányuló tevékenységet. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokon. Pedagógusok Kidolgozzák és a tananyagba beépítve tanítják az egyes egészségfejlesztéssel és neveléssel kapcsolatos tartalmakat. Szakmai, módszertani tudásukkal segítik a program megvalósulását. Továbbképzéseken való részvétel. Egészségnevelési Elkészíti a pedagógiai programnak munkacsoport megfelelően az éves egészségnevelési tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot tart a külső erőforrásokkal. Osztályfőnöki Évfolyamokra lebontva foglalkozik az munkaközösség egészségneveléshez és egészségfejlesztéshez kötődő nevelési feladatokkal. Éves tervezeteiben 10 óra, kötelezően az egészséges életmódhoz kapcsolódó témát dolgoz fel. Gyermek- és Az egészségnevelési munkacsoport egyik ifjúságvédelmi vezetője. Segíti a tervező és szervező munkát. védelmi felelős, szociális munkás Iskolaorvos, Tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, védőnő szűrővizsgálatok. Ismereteket nyújt az életmód és a betegségek összefüggéseiről, „iskolai diagnózist” készít. Felvilágosító előadást tart a serdülőkori változások problémáiról, a szenvedélybetegségekről. Szabadidő Tervezi és szervezi a diákok szabadidős szervező foglalkozásait az egészséges életmód jegyében. Technikai Támogatják a tanári munkát, segítik az dolgozók egészséges környezet megteremtését. Diákok (9 – 12. évfolyam)

A programban sokoldalúan vesznek részt: mint hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások, versenyek, stb. Kortárs kapcsolatokban rejlő pozitív lehetőségek kiaknázása.

Erősségek Hiteles személyek a diákok és a pedagógusok számára.

Minden kolléga felvállalja a témával kapcsolatos feladatokat. Személyes példamutatás az egészséges életmód területén. Összehangolja a munkát: témahét, versenyek, akciók, tréningek, egészségnap, stb. Lehetőséget ad osztályközösségi szinten, az aktuális témák azonnali megbeszélésére. Napi kapcsolata van a diákokkal, az egyedi problémákat azonnal kezeli. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Napi kapcsolat a diákokkal, tanárokkal. Tiszta, barátságos, kulturált környezet biztosítása. Valamennyi diák érintett – közösségi erő. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. Szemléletformálás.

Külső erőforrások Humán erőforrások Szülők,

Feladat Programok megvalósításának segítése,

Erősségek Tevékeny részvétel, 22

támogatása, aktív részvétel. PTE ETK Éves ütemezésben, évfolyamszinten, előre Egészségfejlesztési meghatározott témákat feldolgozó programok munkacsoport lebonyolítása. PTE Testnevelési Aktuális témajavaslat, választható előadások. Intézet Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő, stb. ÁNTSZ, Egészségügyi Szolgálat

Segítségadás konkrét államigazgatási ügyekben.

Rendvédelmi szervek

Bűnmegelőzési programok közös kimunkálása. Jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti előadások tartása. Partneriskolákkal közös egészségfejlesztési program kidolgozása.

Külföldi kapcsolatok

Segítségadás az iskolai egészségvédelmi és egészségfejlesztési munkához.

szemléletük formálódása. Szakmai felkészültség. Osztályfőnöki munka segítése. Szakmai felkészültség. Osztályfőnöki munka segítése. Felmérések készítése, szakmai rendezvények szervezése. Egészségügyi programok szervezése és lebonyolítása. Programok szervezése, lebonyolítása. Közösségi érzés, partnerkapcsolat erősítése.

Az egészségnevelési program módszerei és eszközei Az eszközök és módszerek megválasztása során általános ajánlásként fogalmazódik meg, hogy az:  életszerű, motiváló, tevékenység- és élményközpontú legyen;  feleljen meg a tanulók életkorának;  pozitív életszemléletet adjon;  együttműködésre épüljön;  sok játékos elemet tartalmazzon. Ezeknek a kritériumoknak felel meg pl. a vita-módszere, a projekt munka, a kísérletezés, a megfigyelés, az ötletbörze, a szituációs- és szerepjátékok, a gyűjtőmunka, a vetélkedő, iskolaújság szerkesztés. A program megvalósulásának színterei A tanórán belüli programok a NAT-ban meghatározott elvek alapján szerveződnek:  biológia óra  osztályfőnöki óra  életvitel és gyakorlat  nem egészségnevelés-tartalmú tantárgyak esetén a helyi tantervben megfogalmazottak szerint A tanórán kívüli tevékenységek komplex foglalkozásokat ölelnek fel, melyek kiegészíthetik a tanórai programokat:  szakkörök, előadások, filmvetítések, versenyek, pályázatok;  projekt munka;  kortárs oktatók programjai  tanórán kívüli sportfoglalkozások  sítáborok 23

 vízi- és kerékpártúrák  erdei túrák  tanévi témanap Az egészségnevelési program hatékonyság-mérése, értékelése: A továbbhaladás szempontjából kiemelt jelentőségű. A mérés négy szintet céloz meg a hozzájuk kapcsolódó technikák segítségével: 1. Tudatosság, vállalás szintjének mérése: - kérdőív, interjú, egyéni megfigyelés - érdeklődés felmérése 2. Ismeret- vagy attitűdváltozás mérése: - kérdőív - beszélgetés az érintettekkel - megfigyelés, mely a valós élethelyzetekhez való alkalmazkodást célozza meg 3. Magatartásváltozás mérése: - különböző szituációkban a viselkedés megfigyelése - időszakos „leltár” a magatartásformákról és attitűdváltozásokról 4. Az egészségi állapotváltozás mérése: - egészségügyi mérések (kockázati típustól függően) - egészségügyi statisztikák készítése - önértékelés az elért változásokról - SWOT-analízis Az értékelés folyamatosan, az adott programot követően, illetve meghatározott kimeneti pontokon, az adott évfolyam végén történik. A program sikerét a különböző „bemeneti” tényezők és a környezeti feltételek erősen befolyásolják, így elengedhetetlen a „hozzáadott pedagógiai érték” vizsgálata. Miután az értékelés „fogyasztóvédelmi szemléletű”, egyaránt meghatározó a tanulók, a szülők és a pedagógusok elégedettségének mérése. 2. Környezetnevelési program Célok és feladatok 1. A környezeti nevelési program célja, hogy a tanulók:  érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt,  képesek legyenek a környezet természet és ember adta értékeinek felismerésére és megvédésére (a sokféleség megőrzésére), a környezet minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,  a környezetkímélő magatartást, a konstruktív életvitelt értékként fogadják el. 2. Olyan iskolai környezet biztosítása, ahol a tanulók személyes tapasztalatot szerezhetnek a környezeti konfliktusok közös kezelésére és megoldására. 3. A pedagógusok kompetenciájának fejlesztése a környezeti nevelés területén. 4. A tanulók kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megóvásába, gyarapításába, és ezt a tevékenységet szélesítsék ki rokonaik ismerőseik körében. A környezeti nevelési program ajánlott témakörei  a fenntartható fejlődés  a kölcsönös függőség, globális összefüggések és válságjelenségek  a helyi és globális szintek kapcsolatai  az alapvető emberi szükségletek  az emberi jogok; a civil szervezetek, az egyén lehetőségei 24

 biológiai és társadalmi sokféléség  a társadalmi gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásai a környezeti következmények tükrében  a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolata A program megvalósulásának színterei Tanórán belüli programok:  szaktárgyi órák (minden tantárgy esetén, kiemelten a természettudományi tantárgyaknál).  osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások  erdei iskola  terepgyakorlat, tanulmányi kirándulás  tanévi témanap (négy évenként legalább egy alkalommal)  pályázatok; kiállítás; együttműködés más szervezetekkel, gyűjtési akciók (elem, hulladék, papír, szemét)  szakkörök, laboratóriumi munka  „látogatások”: pl. múzeum, botanikus-kert  „gondozások”: osztály, iskola, környezet, üvegház  nemzetközi projektekben való részvétel – diákcsere Módszerek és eszközök: Előnyt élveznek az élményszerű, interaktív, tanulói tevékenységre, együttműködésre épülők:  kooperatív tanulási technikák  játékok  modellezés  projektmódszer  terepgyakorlati módszerek  kreatív tevékenység  vita  tanulói portfólió 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Lényeges, hogy ez a témaanyag az iskolai éves munkatervvel koegzisztens módon kerüljön kidolgozásra, pontosabban a munkaterv kövesse a pedagógiai programot. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. 25

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

26

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő), valamint orvostanhallgatók, mentőtiszt hallgatók segítségének igénybe vétele az egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

27

X. A MINDENNAPI TESTEDZÉS A mindennapos iskolai testedzést a tanórán kívüli sportórákkal biztosítjuk tanulóinknak, melyek a hét minden napján kínálnak sportolási lehetőséget az alábbi sportágakban:  aerobic  floorball  kosárlabda  labdarúgás  röplabda  tollaslabda  úszás Annak érdekében, hogy felkeltsük diákjaink igényét az egészséges életmód kialakítására, tanévenként rendszeresen szervezzük a következő sportprogramokat:  kirándulások  vízi és kerékpártúrák  sítábor  lovaglás A helyi tantervünkbe beépített mozgásterületek:  a helyes testtartás kialakítását segítő gimnasztika,  az életminőség sportok (tenisz, strandröplabda, aerobic, floorball),  tánc Hagyomány iskolánkban, hogy az évente megrendezendő „Babits napok” egyike sportnap, amikor minden diákunknak lehetősége van az általa választott sportág programjában részt venni.

28

XI. AZ ISKOLAI VIZSGÁK RENDJE Az iskolai vizsgák Az intézményben leteendő állami vizsgák (érettségi vizsga, szakmai képesítő vizsga) lebonyolításának, értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. évi EMMI rendelet és az Országos Érettségi Vizsgakövetelmények határozzák meg. A helyi vizsga lehet felvételi-, különbözeti, beszámoltató, osztályozó-, javító és pótló vizsga. Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie:  a magántanulónak,  a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak,  jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi; vagy félévkor kötelező módon, ha a hiányzása a meghatározott mértéket már addigra meghaladta, és érdemjeggyel nem osztályozható,  másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja,  előzetes kérelemre: független vizsgabizottság előtti vizsga esetén.

A) A felvétel és az átvétel szabályai 1. Az iskolánkba történő felvétel szabályai Iskolánk minden osztályába felvételi vizsga alapján lehet bekerülni. Az írásbeli vizsgák időpontját az adott tané rendjéről szóló miniszteri rendelet, szóbeli meghallgatások időpontját iskolánk munkaterve határozza meg. A felvételi három részből áll, ezen együttesen maximálisan 200 felvételi pont szerezhető. Ebből:  legfeljebb 50 felvételi pont: az általános iskolai tanulmányi eredmények (7. év vége, 8. első félév) alapján (a készségtárgyak nélkül a bizonyítványban illetve a félévi értesítőben szereplő tíz tantárgy),  legfeljebb 100 felvételi pont: a központi matematika és magyar írásbeli eredmények,  és legfeljebb 50 felvételi pont az iskolánk által szervezett, az osztálytípusnak megfelelő tantárgyak szóbeli vizsga eredménye alapján. A szóbeli felvételi eljárás keretében kizárólag az általános iskolai tanulmányok során minden tanuló által elsajátítható kerettantervi tananyag alapján készített felvételi kérdések és feladatok szerepelnek. Pontazonosság esetén elsőként a szóbeli, másodsorban pedig az írásbeli pontszámok közötti különbségek alapján differenciálunk. 2. Az iskolánkban alkalmazott átvételi szabályok Az átvételről történő döntés igazgatói jogkör.

29

Átvétel csak akkor lehetséges, ha az adott osztály tanulóinak száma nem éri el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4. számú mellékletében meghatározott maximális létszámot, és a tanuló tanulmányi átlaga eléri az osztály előző időszaki tanulmányi átlagát. Az átvételről szükséges az osztályfőnök véleményét is kikérni. A fenti feltételektől eltérni csak az osztályfőnök egyetértésével lehet. Az átvételt kérő tanulók az osztályban a kerettantervben meghatározott minimális óraszámoknál magasabb időkeretben tanított tárgyakat tanító tanárok által meghatározottak szerint az átvételt megelőzően vagy legfeljebb két hónap türelmi idő után különbözeti vizsgára kötelezhetőek. Türelmi idő biztosítása esetén az átvett tanulót felkészülésében tanára egyéni segítségben részesíti.

B) Az iskolánk tanulói számára szervezett belső vizsgák A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyv vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgatónak is alá kell írnia. Az írásbeli vizsga  Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani.  Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után, a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon - így különösen rajz, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. A vizsga megkezdése Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsga menete A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

30

Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Vizsgáztatás több tantárgyból vagy több évfolyam tananyagából Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, Szabálytalanságok Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és  a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli teljesítményt,  az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy  amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 31

A szóbeli vizsga (20/2011. EMMI rendelet 70-71. §) A vizsga megkezdésének szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. Felkészülés A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsga menete A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Póttétel húzatása Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Vizsgáztatás több tantárgyból Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján  számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  a szóbeli vizsgát írásban teheti le, 32

Ha a vizsgázónak a engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Szabálytalanságok A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Távolmaradás vagy távozás a vizsgáról Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát, vagy szóbeli vizsgáját felróható okból elmulasztotta vagy abbahagyta, úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája nem sikerült. Ha indokoltan szakítja meg a vizsgát, a bizottság határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel fejezheti be azt. A) A javítóvizsgák A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. § (7) alapján javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozó, a különbözeti vagy a pótló vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsga időpontját az igazgató által augusztus 15. és 31. közötti napokra tűzheti ki, a javítóvizsgára utasított tanuló azon köteles megjelenni. A vizsga időpontját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szülőjét a bizonyítványosztáskor írásban értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsgát felróható okból elmulasztja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A javító vizsga tananyaga az adott tanítási időszak (félév, tanév) adott osztályra elfogadott helyi tanterve. B) A különbözeti, a beszámoltató és az osztályozó vizsgák

33

A különbözeti, a beszámoltató és az osztályozóvizsga a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65. § (1) alapján tanévenként kétszer tehető.  Különbözeti és beszámoltató vizsgákat az első és a második félév végén, illetve a javító vizsgák időszakában tartunk. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. A magántanulók osztályozó vizsgáira szintén ezekben az időszakokban kerül sor.  A különbözeti vizsgák tananyaga az adott tanítási időszakig az adott osztályra elfogadott helyi tantervnek az átvétel idejéig tanított része.  A beszámoltató vizsga tárgya az engedélyezett, igazolt hiányzás esetén az adott időszak helyi tantervi tananyaga, elmaradt témazárók miatti osztályozhatatlanság esetében a tananyagnak a vizsgára a szaktanár által kijelölt része. Előrehozott érettségi vizsga előfeltételeként letett beszámoltató vizsga az adott tanév május-júniusi tananyagából teendő.  Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére az igazgatótól halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.  Az előrehozott érettségi vizsgát tenni kívánok számára osztályozó vizsgát egy évben kétszer, az őszi, illetve a tavaszi érettségi időszakokhoz igazodva tartunk. A jelentkezés az előrehozott érettségi jelentkezési lapjának másolatával és (kiskorú tanuló esetén) a szülő által aláírt kérvénnyel történik. Az őszi vizsgára szeptember második hetének végéig lehet jelentkezni, a vizsgát szeptember negyedik hetére szervezzük. A tavaszi vizsgára április első teljes munkahetének végéig lehetséges a jelentkezés, a vizsgákat április harmadik hetére szervezzük A pontos időpontokat minden év szeptember első munkanapján tesszük közzé. Jelentkezni a szaktanárnál lehet, aki az oktatási igazgató helyettesnek továbbítja a jelentkezők névsorát. A tanulók tájékoztatása az iskolavezetés és a szaktanárok közös feladata.  A vizsga tárgya azoknak a tanéveknek helyi tantervben rögzített anyaga, amelyekből osztályzatot kíván szerezni.  Amennyiben a tanuló több tanév anyagából kíván vizsgázni, ezt az írásbeli vizsgán, vizsgarészben különböző feladatlapokon oldhatja meg, melyekből egy napon maximálisan hármat kaphat. A több évfolyam tananyagából vizsgázó tanuló szóbeli vizsgán is több feladatot old meg az előírt pihenőidő betartásával. A különböző érdemjegyek a tanuló különböző évfolyamokra szerzett év végi osztályzatai.  Ha az osztályozó vizsgát tett tanuló igényli, szülőjének, gondviselőjének írásban kell kérnie a tárgy óráinak látogatása alóli felmentést. A kérelmet az igazgató hagyja jóvá, és értesíti az osztályfőnököt, illetve a szaktanárt. C) A pótló vizsgák  Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.  Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők.  A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 34

Az értékelés rendje Az vizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: 86-100%: jeles 71-85%: jó 56-70%: közepes 41-55%: elégséges 0-40%: elégtelen Amennyiben a vizsga két részből áll, az értékelés az írásbeli vizsgarész 60%-os és a szóbeli vizsgarész 40%-os arányú beszámításával történik. D) Az idegen nyelvi osztályozó vizsgákra vonatkozó külön rendelkezések  A vizsga tartalma és hossza a különböző nyelvek esetében megegyezik. Az írásbeli hossza maximum 60 perc, a szóbeli legfeljebb 10 perc évfolyamonként.  Az írásbeli vizsga méri az olvasásértést, a nyelvhelyességet, a hallás utáni értést és az íráskészséget.  A szóbeli vizsga témákhoz kötött rövid beszélgetés, képleírás és/vagy rövid szituációs feladat.  A vizsgafeladatok kidolgozását és egy feladatbank létrehozását az idegen nyelvi munkaközösségek végzik a munkaközösség vezetők irányításával. A vizsga szintje nem haladhatja meg a középszintű érettségi vizsga az Európai Referenciakeret által megjelölt A2-B1-es szintjét. A nyelvvizsgák beszámításáról  A tanuló kötelessége az állami nyelvvizsga-bizonyítványt az oktatási igazgatóhelyettesnek bemutatni.  A bizonyítványról az iskola fénymásolatot készít, és azt az osztályfőnök a tanulói törzslaphoz csatolja.  A bizonyítvány jelzését és sorszámát a törzslap „megjegyzés” rovatába be kell beírni.  A legalább középfokú komplex (B2) nyelvvizsgával rendelkező tanuló az adott nyelvből – jelentkezése esetén – az osztályozó vizsgán jeles osztályzatot kap.

35

B/ HELYI TANTERV I. AZ OSZTÁLYOK TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI Az iskolánkban alkalmazható óraszámokat a nemzeti köznevelésiről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. §-a és 6. számú melléklete, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8. §-a, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. és 6. számú melléklete határozza meg. A gimnáziumi osztályokban a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon a tanulók kötelesek legalább annyi emelt szintű vagy választható tantárgyat tanulni, hogy óraszámuk a kötelező minimális 35 órát elérje.

Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, angol K magyar 4 tört, társ. és államp. ism. 2 filozófia etika I. nyelv 3 II. nyelv 3 matematika 3 fizika 2 biológia-egészségtan kémia 2 földrajz 2 informatika 1 ének zene 1 rajz/vizuális kultúra 1 testnevelés 5 életvitel és gyakorlat osztályfőnöki 1 modulok társ.ismeret* tánc és dráma 1 művészetek média gazd. ism. ∑:csoportbontás nélkül 31 Engedélyezett: 31

IX. B P I 1

3

∑ 4 3 0 0 6 3 3 2 0 2 2 1 1 1 5 0 1

K 4 2 0 0 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 5

X. B P I 1

3

1

∑ 4 3 0 0 6 3 3 2 2 2 2 1 1 1 5 1

0 1 0 0

0 0 0 0

K 4 3 0 1 3 3 3 2 2 0 0 0 0 0 5 0 1

XI. B P I V

3

1

1

2

∑ 4 3 0 1 6 3 3 3 2 0 0 1 0 0 5 0 1

K 4 3 0 0 3 3 3 0 2 0 0 0 0 0 5 1 1

0 0 2 0

0 0 1 1

XII.B P I V 1 1 2 1 1

0 0 1 1

2 3

1 4

35 32 35 32

3

1 4

36 29 36 29

3

Jelölések: K: kerettantervi óraszámok P: osztályprofil óraszámai

2 6

∑ 4 4 1 0 5 3 4 0 3 0 0 0 0 0 5 1 1

2 34 27 35 27

2

4 8

I: támogatott órák

33 35

V: választható (emelt szintű) órák

Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, német

magyar tört, társ. és államp. ism. filozófia etika I. nyelv II. nyelv matematika fizika biológia-egészségtan kémia földrajz informatika ének zene rajz/vizuális kultúra testnevelés életvitel és gyakorlat osztályfőnöki modulok társ.ismeret* tánc és dráma művészetek média

K 4 2

3 3 3 2 2 2 1 1 1 5 1

1

IX. C P I 1

3

∑ K 4 4 3 2 0 0 0 0 6 3 3 3 3 3 2 2 0 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 5 5 0 1 1 0 1 0 0

X. C P I

3

∑ K 4 4 1 3 3 0 0 0 1 6 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 0 2 0 1 0 1 0 1 0 5 5 0 1 1 0 0 0 0

XI. C P I V

3

1

2

gazd. ism. 0 2 ∑:csoportbontás nélkül 31 3 1 35 32 3 1 36 29 3 1 Engedélyezett: 31 4 35 32 4 36 29 6 Jelölések: K: kerettantervi óraszámok P: osztályprofil óraszámai I: támogatott órák

∑ K 4 4 3 3 0 0 1 0 6 3 3 3 3 3 2 0 2 2 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 5 5 0 1 1 1 0 0 2 0

0 0 1 1

XII. C P I V 1 1 2 1 1

∑ 4 4 1 0 5 3 4 0 2 0 0 0 0 0 5 1 1 0 0 1 1

0 2 0 33 27 2 4 33 35 27 8 35 V: választható (emelt szintű) órák

38

Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, biológia-fizika

magyar tört., társ. és államp. ism. filozófia etika I. nyelv II. nyelv matematika fizika biológia - egészségt. kémia földrajz informatika ének zene rajz testnevelés életvitel és gyakorlat osztályfőnöki modulok társ.ismeret* tánc és dráma művészetek média gazd. ism. ∑:csoportbontás nélkül Engedélyezett:

K 4 2

3 3 3 2

IX.D P I

2 2

2 2 1 1 1 5 1

∑ K 4 4 2 2 0 0 3 3 3 3 3 3 4 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 5 5 0 1 1

X.D P I 1

2 1

0 1 0 0

1

∑ 4 3 0 0 3 3 3 4 3 2 2 1 1 1 5 0 1 0 0 0 0

K 4 3 1 3 3 3 2 2

XI.D P I V

1 2

1

5 1

∑ 4 3 0 1 3 3 3 3 4 0 0 1 0 0 5 0 1 0 0 2 0

2

K 4 3

XII.D P I V

1 3 3 3 2

1 3 1

1

5 1 1

0 0 1 1

1 1

2 31 31

4

0 35 32 4 35 32

3

1 4

Jelölések: K: kerettantervi óraszámok P: osztályprofil óraszámai

36 29 36 29

3

1 6

I: támogatott órák

∑ 4 3 1 0 3 3 4 3 3 0 0 1 0 0 5 1 1

2 33 27 35 27

4

3 8

34 35

V: választható (emelt szintű) órák 39

Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium, matematika-informatika

magyar tört., társ. és államp. ism. filozófia etika I. nyelv II. nyelv matematika fizika biológia - egészségt. kémia földrajz informatika ének zene rajz testnevelés életvitel és gyakorlat osztályfőnöki modulok társ. ismeret* tánc és dráma művészetek média

K 4 2

3 3 3 2 2 2 1 1 1 5 1

1

IX.E P I

2

2

∑ 4 2 0 0 3 3 5 2 0 2 2 3 1 1 5 0 1 0 0 1 0 0

K 4 2

3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 5

X.E P I 1

1

2

1

gazd. ism. 0 ∑:csoportbontás nélkül 31 4 0 35 32 3 1 Engedélyezett: 31 4 35 32 4 Jelölések: K: kerettantervi óraszámok P: osztályprofil óraszámai

∑ 4 3 0 0 3 3 4 2 2 2 2 3 1 1 5 0 1 0 0 0 0 0 0 36 36

K 4 3 1 3 3 3 2 2

XI.E P I V

1 1

2

5 1

2

2 29 3 1 29 6 I: támogatott órák

∑ 4 3 0 1 3 3 4 3 2 0 0 2 0 0 5 0 1 0 0 0 2 0

K 4 3

XII.E P I V 1 1

3 3 3

1

2

1

1

5 1 1

1 1

∑ 4 4 1 0 3 3 4 0 3 0 0 1 0 0 5 1 1 0 0 0 1 1

0 2 0 33 27 1 5 33 35 27 8 35 V: választható (emelt szintű) órák 40

Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: gimnázium. humán—művészetek

magyar tört., társ. és államp. ism. filozófia etika I. nyelv II. nyelv matematika fizika biológia - egészségt. kémia földrajz informatika ének zene rajz testnevelés életvitel és gyakorlat osztályfőnöki modulok társ. ismeret* tánc és dráma művészetek média

K 4 2 0 0 3 3 3 2 0 2 2 1 1 1 5

IX. F P I 1

1

1

1 2

∑ 4 2 0 0 4 3 3 2 0 2 2 1 1 1 5 0 1 0 1 2 0

K 4 2

3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 5

X. F P I 1

1

1

2

gazd. ism. ∑:csoportbontás nélkül 31 3 1 34 32 3 1 Engedélyezett: 31 4 35 32 4 Jelölések: K: kerettantervi óraszámok P: osztályprofil óraszámai

∑ 4 3 0 0 4 3 3 2 2 2 2 1 1 1 5 0 1 0 0 2 0

K 4 3 1 3 3 3 2 2

XI. F P I V 1

1

1

5 1

2

1

∑ 4 3 0 1 4 3 3 2 2 0 0 1 0 0 5 0 1 0 0 0 2 1

XII.F P I V 1 1 1

5 1 1

∑ 5 4 1 0 4 3 4 0 2 0 0 1 0 0 5 1 1

1 1

0 0 2 0

K 4 3

3 3 3

1 1

2

1

1

0 2 2 36 29 3 1 33 27 4 3 34 36 29 6 35 27 8 35 I: támogatott órák V: választható (emelt szintű) órák

41

Az osztályok óraszámai a 2013-2014-es tanévtől: szakközépiskola, kereskedelem-marketing magyar tört. társ. és áll. ism. etika I. i. nyelv II. i. nyelv matematika fizika biológia – egészségt. kémia földrajz informatika művészetek* testnevelés tánc és dráma of. szakmai tárgyak áruforgalom áruforgalom gyakorlata az üzleti tev. tervezése, elemzése vezetési ismeretek (elmélet) üzleti tevékenység a gyakorlatban a marketing alapjai marketing a gyakorlatban a logisztikai ügyintéző feladatai

K 4 2 0 3

IX. A P S

I

2

∑ 4 2 0 5

K 4 2 0 3

3 2 0 2 2 1 0 5 1 1

3 2 2 1 1 0 1 5 0 1

X. A P S

I 1

2

∑ 4 3 0 5

K 4 3 1 3

3 2 2 1 1 1 1 5 0 1

3 1 2 0 0 0 0 5 0 1

P

XI. A S I

2

3 3 2 0 2 2 1 0 5 0 1

1

3

1

1

1

V

∑ 4 3 1 5 3 3 1 2 0 0 2 0 5 0 1

K 4 3 0 3

P

XII. A S I

2 3 1

3 0 1 0 0 0 0 5 0 1

V

∑ 4 3 0 5 3 4 0 1 0 0 0 0 5 0 1

1

0 1

1 2

1 2

2 0

2 0

2 1

2 1

1

1 0

2

2 0

5 1

5 1

0 0 2

2

2 0 1

2

1

0 0 1

2 0 0

0

2

2

0

gépírás 1 1 2 gazdasági ismeretek 0 ∑:csoportbontás nélkül 25 3 6 4 38 25 3 Engedélyezett: 25 4 6 35 25 4 Jelölések: K: kerettantervi óraszámok P: osztályprofil óraszámai

2

0 0 0 6 1 35 23 7 36 23 S: szakmai órák

1

0 0

0 0 2 0 2 0 2 6 4 35 20 2 10 4 36 4 8 35 20 4 11 20 35 I: iskola által támogatott órák V: választható tárgyak

Szakképzési óraszámok 2013-2014 postai ügyintéző

évfolyam

OKJ: 52 841 02 0000 00 00

logisztikai ügyintéző

óraszám

OKJ: 54 345 02 0000 00 00

Web-programozó OKJ: 55 481 04 0000 00 00

óraszám

gépírás

1 áruismeret

3

jogi ismeretek

2 áruszállítás

5

pénztárismeret

10

beszerzési ismeretek

1

postaismeret

13

nemzetközi gazd. ismeretek

2

raktározási ismeretek

3

szállítási útvonal

2

üzleti adminisztráció

2

vállalkozási alapismeretek

2

vámismeret

2

viselkedéskultúra és üzleti komm.

1

informatika

2

idegen nyelv

3

vállalkozási ismeretek

1

13.

∑: 27

∑: 28

óraszám 1. félév

óraszám 2. félév

∑:

∑:

óraszám

logisztikai ügyintéző

OKJ: 54 345 02 0000 00 00

14.

Web-programozó OKJ: 55 481 04 0000 00 00

óraszám

áruszállítás

3

beszerzés

5

jogi alapismeretek

1

logisztika

3

raktározás

3

szállítási útvonalak

2

vállalkozási ismeretek

3

informatika

2

szakmai idegen nyelv

2

szakmai komm. idegen nyelven

1 ∑: 28,5

óraszám 1. félév idegen nyelv

óraszám 2. félév

óraszám

projektmenedzsment

angol informatikai 3 szaknyelv Számítógéprendszerek 2 üzemeltetése

Viselkedéskultúra, humán kommunikáció

Web-alkalmazások 2 tervezése

4

programozás III.

szerveroldali 3 programozás

4

operációs rendszerek

Web-alkalmazás fejlesztési 3 gyakorlatok

4

számítógép hálózatok

3 szakdolgozat

6

multimédia rendszerek

2

adatbázis kezelés

4

kliensoldali programozás

3

2

3

∑: 23

∑: 25 ∑:

megj.: a logisztikai ügyintéző képzés a 14. évfolyamon a 2008/09-es tanévben indult, a Web-programozó képzés pedig2008/2009-ben

44

II. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI A választás alapelvei: a./ Legyen alkalmas tanulói munkáltatásra b./ Adjon lehetőséget differenciálásra c./ Szerkezetileg kellőn tagolt, lényeget kiemelő, önálló tanulást segítő legyen d./ Legyen NAT kompatibilis, illetve feleljen meg a kerettantervek követelményeinek e./ Esztétikailag szép kivitelezésű: kép- és ábraanyaga adjon segítséget a tanuláshoz, a probléma megoldó gondolkodás fejlesztéséhez f./ Segítse a kétszintű érettségire, az egyetemi, főiskolai felvételire való felkészítést g./ Korszerű világfelfogást képviseljen h./ Támogassa nevelési elképzeléseinket, céljainkat i./ A tankönyv ára is befolyásoló tényező, legyen megfizethető j./ Az idegen nyelvek tankönyvei adjanak áttekinthető nyelvtani szerkezetet; az élő nyelv szókincsét használják, életszerű szituációkat készítsenek elő! A választás szempontjai (a tanári szabadság korlátai):  

a választás alapelvei a szakmai munkaközösségek osztálytípusonként, több osztály tanulói által alkotott csoportok esetén csoportonként egységes tankönyvhasználata

III. A TANULÓI ÉRTÉKELÉS FORMÁI ÉS KÖVETELMÉNYEI Az értékelést a nevelés-oktatás központi szabályozó rendszerének tekintjük, amelyben összefüggéseket keresünk a cél, a folyamat és a megvalósult célállapot hozott. Ezért a visszajelző mechanizmusokat az iskola minden rendszerébe beépítjük, működtetjük és az eredmények rendszeres elemzésével, a szükséges korrekciók időbeli végrehajtásával hatékonyságunkat növeljük (részletesen a Babits Minőségfejlesztési Programja tartalmazza). A tanulói teljesítmények értékelése 1.1. Formái a.) A belső értékelés változatos formáit alkalmazzuk:  felelés  beszámolás  tesztek, feladatlapok alkalmazása  dolgozatok, esszék írása  írásbeli házi feladatok  belső vizsgák  pályázatok  projektek  portfoliók b.) Egyre döntőbb mértékben az iskolától független, standardizált értékelési módszerekkel élünk:  tantárgyi feladatbank  vizsgák  külső mérések  versenyek  pályázatok 1.2. Funkciói:  diagnosztikus/helyzetfeltáró  formatív/fejlesztést segítő  szummatív/minősítő 1.3. Az írásbeli beszámoltatások követelményei és korlátai A számonkérés az ismeretek alkalmazására, különböző gondolkodási műveletekre késztesse a tanulókat, legyen differenciált. A témazáró dolgozatok íratásának rendje:      

Témazárót csak kellő összegzés, rendszerezés és alkalmazási előkészítés után íratunk. A dolgozatot a téma megjelölésével legalább 7 nappal előre be kell jelenteni az adott osztálynak/csoportnak, Egy napon maximum kettő témazáró dolgozatot lehet íratni. A dolgozatokat a megírástól számított 28 naptári napon belül kijavítva kell kiosztani, A témazárók osztályzatait a naplóban td betűkkel jelöljük Ha a tanuló nem vesz részt (nem tud részt venni) a témazáró dolgozat megírásán, akkor azt – a lehető legrövidebb idő alatt – meg kell írnia. A dolgozatírás elmulasztásának tényét a naplóban hd betűk beírásával jelezzük. 46

A házi feladat (beszámoló, fogalmazás, újságcikk stb.) írásakor be kell tartani, hogy forrásmunka felhasználásakor, idegen szöveg átvételekor jelölni kell a forrásmunka címét, szerzőjét, illetve az internetes weboldalt, a letöltés dátumát! A félévi illetve év végi osztályozás feltétele:  A diákot félévkor vagy év végén csak akkor lehet osztályozni, ha témazáró kötelezettségeit teljesítette. 1.4 Az osztályzással kapcsolatban A tanulók teljesítményeit érdemjegyekkel fejezzük ki.  Gondoskodunk arról, hogy a félévi, év végi konferenciákon a tárgy heti óraszámánál legalább eggyel több jegy alapján zárjuk le a tanuló osztályzatát.  Magyar nyelv és irodalomból valamint matematikából a 12. osztályos tanulók az érettségi követelményeire figyelő próba érettségi dolgozatot készítenek április hónapban (2-3 óra áll rendelkezésükre a feladatok megoldására).  A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló önmagához mért fejlődése alapján határozzuk. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyektől, a nevelőtestület felhívja az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a szaktanár nem változtatja meg döntését és a konferencia ezzel nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja a konferencia. A felsőbb osztályba lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, minden tantárgyból a tanév végéig, azaz augusztus 31-ig (a javító vizsgára utaltak is).  Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.  A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  A tanuló részére kérelemre – a szakképzés kivételével – engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. 2. A személyiségfejlesztésben is fontos eszköznek tarjuk az értékelést, amely külső szabályozóként (jutalmazás, büntetés) hozzájárul különböző értékek, normák magatartásformák kialakításához, hozzájárul a tanulók önértékeléséhez. A jutalmazás illetve a büntetés túlhangsúlyozása komoly károkat okozhat, ezért mértékletes alkalmazását kívánjuk megvalósítani. Az alapos és következetes értékelés alkalmazásával segítjük elő a pozitív személyiségvonások megerősítését. A tanuló tudását értékelő jegyben, magatartásának, szorgalmának értékelését egyéb minősítő formában (szóbeli, írásbeli értékelés, magatartás- és szorgalom jegy) fejezzük ki. A kétféle értékelés (tudás és magatartás) nem keveredhet össze!

47

IV. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE ALAPELVEK I. Tartalmi, szervezeti kérdések A magatartás és szorgalom osztályzat kialakítása, a tanuló személyiségének értékelése folyamatos és felelősségteljes nevelői feladat. Ezért rendszeresen, következetesen figyelemmel kell kísérnünk a tanuló megnyilvánulásait. A tanuló magatartását és szorgalmát félévkor és a tanév végén kell minősíteni. Az osztályfőnök az osztály diákképviselet véleményének kikérésével, saját tapasztalatai valamint a tantestülettől kapott információk alapján javaslatot tesz a félévi és év végi konferencián a tanuló minősítésére. A konferencia az előterjesztést megbeszéli és dönt. Az azonos súlyú dicséret és elmarasztalás semlegesítheti egymást, ezt pedagógiai mérlegeléssel a konferencia dönti el. Vita esetén a jobb minősítést csak többségi szavazás esetén kaphat a tanuló. Jeles magatartási minősítés csak abban az esetben adható, ha azzal minden tanár egyet ért. 2./ A magatartási osztályzat kialakítása az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a tanulónak:  iskolai és iskolán kívüli viselkedését  a felnőttekkel és tanulótársaival szembeni magatartását  önállóságát és határozottságát  aktivitását  felelősségérzetét  a közösséghez való viszonyát  a közösség érdekében kifejtett tevékenységét. 3./ A szorgalom osztályzat egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve tükrözze a tanulónak:  a munkához és tanuláshoz való viszonyát, teljesítményét  kötelességtudatát  rendszerességét  pontosságát és rendszerét  az egyes szakórán végzett munkáját

48

A TANULÓI MAGATARTÁS MINŐSÍTÉSE Példás (5) a tanuló magatartása, ha az alábbi szempontok többségének megfelel:  az iskolai közösségben kiemelkedő munkájával, jó ötleteivel és kezdeményezéseivel, viselkedésével, felelősséggel élve társainak példát mutat  a Házirend előírásait betartja, és ennek betartására társait is figyelmezteti  aktív a tanítási órákon, illetve órán kívüli munkában  önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért és azt megbízhatóan teljesíti  tisztelettudó, művelt fiatalhoz méltó hangot használ  emberi kapcsolataiban őszinte Nem kaphat példás magatartást az, akinek:  az adott félévben igazolatlan órája van  aki írásban dokumentált elmarasztalásban részesült Jó (4) a tanuló magatartása, ha  az iskolában és az iskolán kívül betartja a Házirendet  a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi  rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel  általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált viselkedés szabályairól  osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmezésben nem részesült  igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a kettőt Változó (3) a tanuló magatartása, ha  a közösségi megbízatásoknak vonakodva tesz eleget  iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogásolható  a Házirend előírásait ismételten megsérti  írásbeli osztályfőnöki intésben vagy igazgatói intésben részesült  igazolatlan óráinak száma hatnál nem több Rossz (2) a tanuló magatartása, ha  sorozatos fegyelmezetlenségeivel; szabálysértéseivel akadályozza a közösség fejlődését, társainak rendszeresen rossz példát mutat  nem érez felelősséget a közösség sorsáért  tiszteletlen, goromba, trágár kifejezéseket használ  a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi  igazgatói súlyos megrovásban vagy tantestületi büntetésben részesült  igazolatlan mulasztása hat óránál több A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE Példás (5) a tanuló szorgalma, ha az alábbi szempontok többségének megfelel:  tanulmányi munkájában kötelességeit kifogástalanul teljesíti, felkészülésében állandó, rendszeres törekvést tanúsít  óra alatt, szakkörben kezdeményező, segíti tanárai és társai munkáját  két vagy több tárgyból javított  tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában, illetve tanulmányi versenyeken  képességeihez mérten kiemelten teljesít 49

Jó (4) szorgalmú, ha  iskolai és otthoni munkáját, kötelességeit kisebb kifogásoktól eltekintve jól végzi  képességeinek megfelelően dolgozik  tanulmányi munkájáért dicséretet kapott, de szorgalma nem mindig egyenletes, tantárgyanként változó  figyelmetlenség tapasztalható nála  nem tartja az előző évek eredményeit Változó (3) szorgalmú, ha  felkészülése nem egyenletes, kötelességeit csak figyelmeztetés után teljesíti  figyelme változó  képességeihez és körülményeihez mérten gyengébb teljesítményt mutat  osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott  bukás esetén hármasnál jobb jegyet nem kaphat! Hanyag (2) szorgalmú, ha  keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit elhanyagolja  a tanulás nem érdekli  lusta  képességeihez mérten sokkal gyengébb teljesítményt mutat  több tantárgyból bukott

50

V. A MODUL TANTÁRGYAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE A,

A modul tantárgyak rendszere: tantárgy

tánc és dráma mozgóképkultúra és médiaismeret művészetek

B,

évfolyam / óraszám 9. 10. 11. 12. 1 -

önálló tantárgy

önálló jegy

-

-

-

1

önálló tantárgy

önálló jegy

-

-

1

1

önálló tantárgy

önálló jegy

jellege

értékelés

A tánc és dráma, a mozgóképkultúra és médiaismeret és a művészetek tantárgyi

modulok bármelyikének sikertelen teljesítése esetén a tanuló évfolyamismétlésre kötelezett.

51

VI. AZ ISKOLA ÁLTAL FELKÉSZÍTÉSRE VÁLLALT ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK Közép szinten érettségi felkészítésre választható tantárgyak  emberismeret-etika  filozófia  fizika  biológia  kémia  földrajz  informatika  angol nyelv  német nyelv  francia nyelv  latin nyelv  olasz nyelv  orosz nyelv  spanyol nyelv  ének-zene  rajz és vizuális kultúra  művészettörténet  testnevelés  gazdasági ismeretek Emelt szinten érettségi felkészítésre választható tantárgyak  magyar  történelem  matematika  fizika  biológia  kémia  földrajz  informatika  angol nyelv  német nyelv  francia nyelv  latin  olasz nyelv  orosz nyelv  spanyol nyelv  testnevelés Tantárgyi követelmények tantárgyanként: http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/vizsgatargyak/

52

VII. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Magyar nyelv és irodalom, történelem angol-, német-, olasz-, francia, spanyol, orosz, latin nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra, művészettörténet, testnevelés, emberismeret-etika, filozófia, gazdasági ismeretek tantárgyakból az érettségi vizsga követelményeit a Pedagógiai program 3. sz. melléklete tartalmazza.

53

VIII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A választható tantárgyak, foglalkozások  A tanulók kötelezően választanak az A (szakközépiskolai) osztályban első nyelvként angolt vagy németet. A C (emelt óraszámú németes osztályban) német, a többi osztályban angol az első idegen nyelv.  A gimnáziumi osztályokban második idegen nyelv minden osztályban a beiratkozáskor felkínált nyelvekből választható. A latin harmadik nyelvként is tanulható. A szakközépiskolás osztály tanulói második nyelvet a tizenegyedik évfolyamra szólóan választhatnak.  A gazdasági ismeretek tantárgy tizenegy-tizenkettedik évfolyamon választható.  A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon az emelt szintű érettségi felkészítést biztosító tárgyak közül kettő választását biztosítjuk. A választás az iskola által az előző tanév március 31-ig/április 15-ig közzétett csoportok és a hozzájuk rendelt lehetséges pedagógusok nevének ismeretében történik.  A szakkörök, művészeti csoportok és sportköri foglalkozások minden tanévben a szeptember 15-ig meghirdetett foglalkozások közül választhatóak.  A tantárgyak, képzési szintek, szak–, művészeti– és sportkörök választása egy tanévre szól. A választás módosítása az igazgatónak benyújtott, a Szülő és az érintett pedagógus(ok) által is aláírt kérés alapján lehetséges. Kérelem benyújtására a tanév lezárását követően az új tanév második tanítási hetének végéig van mód. Idegen nyelvekből ás matematikából a tanuló tudásszintjének változásával csoportja tanulói és szülői kérésre vagy szaktanári javaslatra tanév közben is változtatható.

A pedagógusválasztás szabályai a választható tantárgyak, foglalkozások esetében Az órarendi lehetőségek és az arányos csoportlétszámok és a tudásszint figyelembevétele mellett a tanulók és szüleik szabadon választhatnak a párhuzamosan futó csoportok pedagógusainak csoportjai közül.

54

IX. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A csoportbontások alapelvei:  csoportok arányos létszámúak  az azonos tantárgyi csoportokat átlagosan legalább 11 tanuló alkotja  a nyelvi és a matematikai csoportok esetében a tanulók tudásszintje  emelt szintű érettségire történő felkészítés esetén magyarból, történelemből és matematikából törekszünk arra, hogy a csoportok egy helyi tanterv alapján tanuljanak  a szakkörök esetében egy tantárgyból évfolyamonként legfeljebb egy szakkört szervezünk  a sport- és művészeti foglalkozások csoportjait több évfolyam tanulói alkotják

55

X. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Ezt a feladatot iskolánkban a Hungarofit tesztek alkalmazásával végezzük évi két alkalommal, ősszel és tavasszal. A módszereket beépítettük a helyi tantervünkbe, a mért eredményeket évről évre értékeljük. A következő próbákat végezzük:  Cooper teszt  helyből távolugrás  fekvőtámaszban karhajlítás  hason fekvésből törzsemelés és beengedés  hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A mindennapos testmozgás keretében a tanulók heti 5 testnevelés órán vesznek részt. 3 tanóra a délelőtti idősávban kerül megtartásra, míg 2 tanóra a délutáni órák között teszi lehetővé a tanulók mozgását. Beiratkozáskor, illetve felsőbb éveseknél a tanév elején a felajánlott sportolási lehetőségek közül választhatnak a diákok. A labdajátékok, atletikai sportágak mellett, az egyetem uszodájában lehetőség adódik úszásoktatásra is. Egyesületi tagsággal rendelkező diákok a délutáni foglalkozások alól felmentést kapnak, ha tagságukat hivatalosan igazolni tudják. Az igazolások ellenőrzésére az iskola igazgatója mellett a testnevelést oktató tanárok is jogosultak.

56

XI. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK Epochális tanulásszervezés (ennek keretei között adott tantárgy, vagy műveltségterület, egy félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időpontra összevonva szervezik meg) minden évfolyamon az F (humán művészetek) osztályokban valósul meg.

XII. A TELEPÜLÉSÜNKÖN ÉLŐ NEMZETISÉG (NÉMET, HORVÁT) KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉRE SZOLGÁLÓ TANANYAG A TÖRTÉNELEM TANTÁRGY TANANYAGÁNAK RÉSZÉT KÉPEZI

57

C/ EGYETEMI HALLGATÓK GYAKORLATI KÉPZÉSE A gyakorlóiskola általános feladatait és működését a felsőoktatásról és a közoktatásról szóló hatályos törvények és rendeletek, az iskola alapító okirata valamint szervezeti és működési szabályzata határozzák meg. Ebből következik, hogy a gyakorlóiskolának kettős funkciót kell ellátnia: egyrészt a hatályos jogszabályok alapján közoktatási feladatokat kell teljesítenie, másrészt - ezen túl az egyetem irányításával és az egyetemi képzés szerves részeként gondoskodik az ide irányított tanárjelöltek gyakorlati képzéséről, segíti a hallgatók pszichológiai, pedagógiai alapképzését. Az Egyetem gyakorlóiskoláinak irányítója a PTE Közoktatási Bizottsága. A tennivaló intézeti, szakmai felelősei a Bölcsészeti Karon a Tanárképző Intézet, a Természettudományi Karon a szaktanszékek. A felsőoktatási feladatok ellátása a tanárképzési funkcióhoz kapcsolódik. Bázisiskolaként az egyetem tanárképzési igényeit elégíti ki. Az iskola ebből adódó feladatai: - Az oktatói és nevelői munka területén követésre érdemes minta nyújtása a tanári pályára készülő jelöltek számára - Az egyetemi tanszékekkel és a Tanárképző Intézettel együttműködve a részvétel hatékonyabb és korszerűbb oktatási és nevelési eljárások kialakításában és terjesztésében - Gondoskodik arról, hogy a tanárjelöltek gyakorlóiskolai részfeladataikat el tudják helyezni az iskolai munka rendszerének egészében, szaktárgyaik tanításában pedig olyan gyakorlatot szerezzenek, amely biztosítja a tanári munkakör eredményes megkezdését, ugyanakkor erősíti nevelői hivatástudatukat - Mint ilyen "bázishely", a fenti feladatok elvállalásával egyfajta sajátos "műhely", amely azon túl, hogy a gyakorlati képzéshez gyakorló területet biztosít, tevékenységével, belső törekvéseivel a képzés folyamatos megújításának és az intézményfejlesztésnek is keresi a lehetőségeit. Mindezek a közoktatásban lezajló modernizációval együtt időszerűek. Pl. a videotechnika felhasználása a gyakoroltatásban, az Internet a tanítási órákon, vagy iskolaszerkezeti változások tervezése. E műhelymunkának a hatása pedig az iskolán túl - a városban, a megyében - is érezhető lehet. A tanárjelöltek gyakorlati képzésének tárgyi feltételeit jórészt az elmúlt évek során alakítottuk ki, és jelenleg adottak: szaktantermi rendszer, nyelvi laboratórium, zártláncú tv., tornatermek stb. Ezek fejlesztése további fontos feladat. A gyakorlati képzés személyi hátterét (feltételeit) szorosan az egyetemi képzési igényeknek megfelelően, azok kiszolgálására biztosítjuk. A további szakvezetői fejlesztés személyi feltételei a tantestületben adottak. Az egyetemi képzésben megjelenő, és gyakoroltatási feladattal jelentkező tanár szakok (tanszékek) ezt igénylik is. A szakvezetői hálózat teljes kiépítése akkor válik majd időszerűvé, amikor az egyetemi képzés a jelenleg még főiskolai képzésű tantárgyi területekre is kiterjed, illetve amikor ezeken a területeken az egyetemi képzés felfut. A közoktatási feladatok ellátása mellett a tanárképzésben vállalt szerepünket a fentiek teljesülése esetén tudjuk még hatékonyabban betölteni. Vezető tanári feladatok A hallgatók gyakoroltatásánál az a törekvés vezet bennünket, hogy a jelöltek a tanári tevékenység teljes keresztmetszetével ismerkedjenek meg. Ezt figyelembe véve a Tanárképző 58

Intézet Módszertani Tanszékével egyeztetve állapítottuk meg a szakvezetők feladatait az alábbiak szerint: 1. A szakvezetők a hallgató tevékenységének programozói, szervezői, értékelői 2. Az iskolai gyakorlat kezdetén tájékoztatást tartanak a tanárjelölteknek a tantárgyi és a tanításon kívüli iskolai - lehetőségekről és feladatokról 3. Összeállítják a hozzájuk beosztott jelöltek tanítási gyakorlatának órabeosztását és leadják az iskolavezetésnek a hallgató jelentkezését követő első hét folyamán. A jelöltek csak ezt követően kezdhetik meg a tanítási gyakorlatukat 4. Irányítják és ellenőrzik a tanárjelöltek hospitálását 5. Előkészítik a tanárjelöltek tanítási óráit, részt vesznek azokon és megbeszélik a tapasztalatokat 6. Szervezik és ellenőrzik a tanárjelöltek tanításon kívüli feladatainak teljesítését 7. Megismertetik a tanárjelöltekkel az iskolai adminisztrációs munkát és az iskolai dokumentumokat (napló, anyakönyv, ellenőrző, Házirend, SZMSZ, Pedagógiai program, Érettségi vizsgaszabályzat stb.) 8. Kapcsolatot tartanak a tanszéki metodikusokkal 9. A gyakorlat végén a csoportos tanítási gyakorlatot végző hallgatók teljesítményét szóban részletesen értékelik, kitöltik az értékelő lapot és jeggyel minősítik. 10. Részt vesznek az egyetem által szervezett szakmai, pedagógiai és pszichológiai továbbképzéseken 11. Minden félév végén a vizsgalapok kitöltésével összesítik a gyakorlaton részt vett jelöltek eredményeit Az egyetemi hallgatók gyakorlati képzésében vállalt feladatok a tanári professziók jegyében 1. Pedagógiai, didaktikai hospitálások lebonyolítása 2. Tanítási gyakorlatok vezetése 3. A tanárjelöltek bevonása az alábbi órán kívüli programokba: - szakkörök előkészítése, levezetése - önképzőkörben való előadás, vagy diákok felkészítése - közreműködés erdei iskolai programokban - részvétel öntevékeny művészeti csoportok próbáin (korrepetitori szerep). - részvétel tanulmányi versenyek és házi bajnokságok lebonyolításában - iskolán kívüli közművelődés (múzeum kiállítás, tárlat, emlékhelyek, nemzeti parkok stb.) látogatásának tervezése, szervezése, lebonyolítása - a szertárak működtetésének, új anyagok beszerzési lehetőségeinek megismerése - tájékozódás az iskolaújság, iskolarádió szerkesztésének módjáról - információgyűjtés a diákönkormányzat működéséről - a tanulókkal kapcsolatos bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, egészségügyi törzslap, beiskolázási nyomtatvány, stb. megismertetése - tájékozódás a könyvtár működési rendjéről, szaktárgyi folyóiratairól, a szakkönyvállomány helyzetéről - a tanári ügyelet feladatainak megismerése Az iskola vezető tanárai feladatot vállalnak a kötelező tanártovábbképzés elvégzésében. Mentor tanári feladatok A gyakorlatvezető mentor a féléves tanítási gyakorlattal összefüggő valamennyi iskolai tevékenység gondozója. Támogatja a tanárjelöltet a tanítás tervezésében, vázlatok készítésében, látogatja a jelölt óráit, a tanári munkában fokozatosan biztosítja a tanárjelölt 59

önállóságát, követi fejlődését, oktatási intézményi munkáját. A gyakorlat végén rövid jellemzést, értékelést ad az egyetem által kiadott értékelőlapon. A gyakorlat során értékelésre kerül: - az intézmény valamennyi tevékenységterületéhez kapcsolódó hospitálás, és annak dokumentálása, elemzése, - a szakképzettséghez kapcsolt tanítási/tanulássegítési feladatok elvégzése, dokumentálása, (ön)reflektív elemzése, - a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása, dokumentálása, (ön)reflektív elemzése. A gyakorlatvezető mentor az, aki elősegíti, irányítja mindkét szakképzettség tanításához kapcsolódó és a tanításon kívüli tevékenységek megszervezését, igazolja a részvételt, véleményezi a gyakorlati feladatok teljesítését. A mentor a hallgató valamennyi tevékenységének támogatója, segítője. Az a szakember, aki a gyakorlat során bevezeti a hallgatót az adott intézmény pedagógiai tevékenységrendszerébe. Szakja nem feltétlenül esik egybe a hallgató szakképzettségével. A felsőoktatási törvény előírása szerint a mentornak a tevékenységre felkészítő képzésen kell részt vennie. Mentortanári feladatok kiterjednek a pályakezdő, ún. gyakornokkal való foglalkozásra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a alapján: Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

60

D/ SZAKMAI KÉPZÉS A szakmai képzés részletes programját helyi tantervét a pedagógiai program 5. sz. melléklete tartalmazza.

61

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Érvényességi ideje: Az aláírását követő tanév első napjától módosításáig (a Köznevelési Törvény módosítása vagy egyéb módosításokig) 2. Módosítása: 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója  szakmai munkaközösségei  a nevelőtestület bármely tagja  a szülői szervezet  a fenntartó 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyek a fenntartó, működtető számára többletköltséget jelentenek, a fenntartó, működtető egyetértése is szükséges. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első napjától felmenő rendszerben kell bevezetni. 3. Nyilvánosságra hozatala: 3.1. A tájékoztatás formája és rendje A pedagógusok és a tanítást segítő közalkalmazottak számára a munkába álláskor. A tanulók és szüleik számára a beiskolázáskor és tanévkezdéskor. 3.2. A pedagógiai program egy példányát az iskolai könyvtárban (Babits Téka) helyezzük el. A pedagógiai program az iskola honlapján folyamatosan megtalálható. 4. A pedagógiai programot véleményezi: szülői szervezet diákönkormányzat 5. A programot a nevelőtestület fogadta el. 2013. március 25.

………………… Magasi András igazgató

62

E/ MELLÉKLETEK 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. Az egészségfejlesztés és környezeti nevelés 4 éves programja 3. A középszintű érettségi vizsga témakörei 4. Helyi tantárgyi tantervek 5. A szakmai képzés részletes programja és helyi tanterve 6. A pedagógiai program elfogadásának és véleményezésének dokumentumai

63