Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum. Jó gyakorlatok

Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum Jó gyakorlatok

A Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum/Jó gyakorlatok kötet a TÁMOP 4.1.2.B.2-13. számú kiemelt fejlesztési projekt támogatásával készült A kötet szerzői: Adorján Rita Bogdán Imre Bognár Hajnalka Borsós Zsófia Darabos Zsuzsanna Fűri Ildikó Hajnal Zsolt Horzsa Gábor Kálóczi Lola Kis-Kovácsné Vancsa Barbara Klenovitsné Zóka Tünde Kormány Zsófia Kósa Balázs Máyerné Bocska Ágnes Molnár Gabriella Scheitler Adrienn Tasi Eszter Tillai Gábor Walterné Müller Judit Szerkesztette: Németh Balázs Lektorálták: Bajusz Klára, Kleisz Teréz, Kocsis Mihály, Németh Balázs Borító fotó: Lakat Imre © Pécsi Tudományegyetem, 2015

ISBN: 978-963-642-940-9 Kiadja a Pécsi Tudományegyetem Felelős kiadó: Bolko-Print Kft.

A jelen tudományos közleményt a szerzők a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója emlékének szentelik. The present scientific contribution is dedicated to the 650th anniversary of the foundation of the University of Pécs, Hungary.

Tartalomjegyzék Németh Balázs: Előszó .................................................................................................. 5. Kálóczi Lola: MindenKorPécs - A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. örökségpedagógiai jó gyakorlata.................................................................................... 9. Hajnal Zsolt: A Nevelők Háza Egyesület együttműködése oktatási intézményekkel ............................................................................................... 19. Horzsa Gábor: Boszorkánykonyha A Pécsi Kulturális Központ jó gyakorlata ...................................................................... 27. Bogdán Imre: Hangya Tanoda - a jó gyakorlat............................................................. 35. Walterné Müller Judit: Elhallgatott tabutémák múzeumi feldolgozása: roma holokauszt és „málenkij robot” ............................................................................ 43. Fűri Ildikó: PecsWork - közösségszövetek a városban ................................................ 51. Darabos Zsuzsanna: Térségi hagyományok újjáéledése Nagyszakácsi nyomán – tanulási folyamatok térségek között ..................................... 59. Tillai Gábor: Jó gyakorlat – jó tapasztalat Az „Évezredek Öröksége diákvetélkedő tapasztalatai a 2000-es évek első évtizedében............................................................ 65. Borsós Zsófia: „Környezetvédelmi kaland”- Az óvodai környezeti nevelés módszerei ...................................................................................... 83. Adorján Rita: Velünk élő értékeink - Honi felfedező élménytúra Kincskeresés ................................................................................................................ 91. Scheitler Adrienn: Az erdő 100 éve – lássuk a fától az erdőt! .................................. 101. Borsos Zsófia: „Részese vagy, legyen részed benne” - Globális nevelés a felső tagozatos általános iskolások és a középiskolások körében ..................................... 111. Adorján Rita: Fenntartható mindennapok az Erdő Házában ...................................... 119. Bognár Hajnalka-Kósa Balázs: Közösségi élmény és részvétel az óvodáskortól az idős korig .................................................................................................................... 129. Kormány Zsófia – Molnár Gabriella: Autizmussal élő tanulók integrált oktatásánaknevelésének megsegítése.......................................................................................... 139. Tasi Eszter: Családközpontú, 24 órás ellátás biztosítása fogyatékossággal élő személyek számára Pécs város területén .................................................................. 151. Kis-Kovácsné Vancsa Barbara: Az intézmény kialakulása és fejlődésének rövid története – A Bölcsesség Kezdete Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Bodrog ........................................................................ 167. Klenovitsné Zóka Tünde: Mindenki tehetséges valamiben ........................................ 175.

Előszó A Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum létrehozásának és fejlesztésének egyik célkitűzése, hogy olyan ’jó gyakorlatok’ feltárása, melyek a Dél-Dunántúli Régió két városában, tehát Pécsett és Kaposváron, illetőleg ezek vonzáskörzetében jellemző példákat nyújtanak a folyamatos tanulás és tanítás néhány különleges megnyilvánulásából. Olyan példákat igyekeztünk tehát összegyűjteni a TÁMOP 4.1.2.B projekt K4 programelem támogatásával, melyek külön és együtt is inspiráló válaszokat jelenítenek meg azokból a sokféle tanulásra ösztönző tevékenységből, melyek a Tanuló Város-Régió Fórum három műhelyéhez kapcsolódnak, azokban is világosan példázzák a tanítás és a tanulás iránti elkötelezettséget direkt, vagy indirekt módon a kulturális tevékenységek, a környezettudatosságra orientálás és a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelése révén. A Fórum műhelyei, melyekben a jó gyakorlatok megismerhetővé váltak:  Atipikus/non-formális tanulás műhelye;  Iskola és környezet műhely;  Inkluzív pedagógia/befogadás és hátrányos helyzet műhelye. Ezen gyűjteményes kötet jó gyakorlatokat képviselő, azokat művelő szakemberek munkája, mert az egyes példák részletes ismertetését, a hozzájuk kapcsolódó reflexiókat egyaránt ők maguk végezték el, s nem rejtették véka alá a témához való vonzódásukat, a felmerülő kihívásokat, de számos esetben személyes élményeiket sem. Jellemző módon a gyűjtés azt is visszatükrözi, hogy a Tanuló Város-Régió lényegében mi vagyunk, olyan tanuló, tehát változó és formálódó közösségek, amelyek egymásra hatnak, formálják, alakítják az embert, különösképpen a gyermekeket és a fiatalokat. Ezen munka ma már intergenerációs jellemzőkkel is bír, hiszen akár a kultúra, akár a környezeti nevelés és fejlesztés, akár a hátrányos helyzetűek fejlesztése magában hordoz pedagógiai, andragógiai, szociológiai, pszichológiai dimenziókat, hovatovább az életen át tartó tanulás szemléletét egyaránt. Úgy véljük, hogy a gyűjtemény hozzájárul az életre nevelő pedagógus fejlesztéséhez, s reméljük, hogy ezzel előmozdítható a tanuló közösségek, szervezetek és települések közötti partnerség. Ezzel talán szelíden formálható és ösztönözhető az együtt tanulás, a közösségfejlesztés és a tapasztalatcsere, hogy térségünk valódi tanuló térséggé, érintett városaink tanuló várossá formálódjanak, ahol a tanulás nem csak a munkának, de az életnek is szól.

Dr. Németh Balázs egyetemi docens – PTE FEEK Andrgógia Intézet a Pécsi Tanuló Város-Régió Fórum koordinátora

5.

6.

Az atipikus/non-formális tanulás műhely jó gyakorlatai

7.

8.

Kálóczi Lola: MindenKorPécs - A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. örökségpedagógiai jó gyakorlata Magyarországon Budapest mellett egyedül Pécs büszkélkedhet azzal, hogy szinte az összes történelmi korszak egyedülálló nyomot hagyott a város szövetében. Az ókorból ránk maradt egy késő római ókeresztény temető, amely napjainkban már a Világörökség része. A középkorról az egykori városfal, a Püspökvár, és Magyarország első egyeteme mesél. Ezt a korszakot a török hódoltság időszaka követte, mely ugyan rombolt is, de mégis számos nagyszerű építménnyel, dzsámival, fürdővel színesítette városunk képét. Az újkori aranykort az újrainduló polgári élet házai, középületei és a Zsolnay hagyaték idézik fel. A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ezen attrakciók közül a Zsolnay Negyedet, a Középkori Egyetemet és a Világörökségi helyszínt üzemelteti. Ez a sokszínű történelmi terep és a látható, látogatható attrakciók nagy száma ihlette a MindenKorPécs ötletét, ám kezdetben még csak egy nyári tábor koncepciójaként. A hét minden napjára jutott egy történelmi korszak sok-sok látnivalóval, amit igyekeztünk minél több érzékszervet megmozgató módon interpretálni a gyerekeknek, eltérve az általuk és általunk is unalmasnak tartott tárlatvezetésektől, és inkább a játék eszköztárát használva. A tábor sikere továbbgondolásra késztetett, és ez eredményezte a MindenKorPécs projektet, amelynek elsődleges célja a város páratlan épített és szellemi hagyatékának élményszerű és hiteles interpretációja komplex élménycsomagban a város, a térség, a régió lakossága, valamint a Pécset felkereső turisták számára. A program kidolgozása során a legfontosabb szempontunk az volt, hogy a helyi közösséget aktív cselekvőként vonjuk be, és teret engedjünk képességeik, készségeik kibontakozásának. Alapvetően fontos a tapasztalatszerzés. A jelenlegi iskolai oktatás keretein belül kevés lehetőség adódik gyakorlati ismeretszerzésre, holott a személyes élmények, tapasztalások hatékonyabb tanulási módszernek bizonyulnak. A MindenKorPécs programjain nem kivetítőkön, projektorokon mutatjuk be városunk, szűkebb lakókörnyezetünk, megyénk értékeit. A résztvevők autentikus környezetükben, közvetlenül a helyszínen azonosulhatnak történelmi korokkal, művészeti alkotásokkal hallva, látva, tapintva üzenetüket. Pécs helyszínei kihagyhatatlan terepet jelentenek a történelemtanítás számára, nem csupán azért, mert így megismerhetjük a város történetét, hanem mert azon keresztül a magyar és az egyetemes történelem eseményeit is könnyebben megérthetjük. A projekt hitelességét a helyszínek, az autentikus környezet, valamint a Pécs történetével foglalkozó régészek, történészek, művészettörténészek által kínált szakirodalom garantálja. A projekt módszertani kidolgozásában a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ kiadványai, Kárpáti Andrea és Vásárhelyi Tamás írásai, valamint külföldi múzeumok weboldalai biztosítottak szakmai hátteret. A program kialakításának első lépéseként kiválasztottuk azokat az attrakciókat, amelyek az örökségpedagógia csomag alapját képezhetik. Az elsődleges szempont az volt, hogy a kiválasztott helyszín alkalmas legyen iskolán kívüli oktatási programok megvalósítására, és rendelkezzen megfelelő infrastruktúrával a különböző csoportok fogadására. Az ókeresztény emlékeket bemutató Cella Septichora Látogatóközpont, a Zsolnay Kulturális Negyed, és a 2015 májusában megnyíló Középkori Egyetem is rendelkezik olyan terekkel, ahol kis és nagy létszámú csoportokat egyaránt tudunk fogadni, és ültetni, szabadtéri 9.

programok számára pedig szinte az egész történelmi belváros rendelkezésünkre áll. A MindenKorPécs projekt társadalmi környezete A projekt második lépésként a program társadalmi környezetét vizsgáltuk az egyes célcsoportok igényei szerint. A projekt ugyan kiemelten a gyerekeket célozza meg, de törekedtünk arra is, hogy 0-100 éves korig mindenki számára kidolgozzunk érdekes, élvezetes és hasznos programokat. Ez alatt értem a Pécsre látogató turistákat és helyi lakosokat is. Fontos, hogy a Pécsett élőket időről időre vissza tudjuk hozni örökségi helyszíneinkre; és hogy látogatásuk ne egyetlen alkalomra korlátozódjon. A gyakori igénybevétel mellett a „saját értékünk” tudatának erősödéséről beszélhetünk, amely jelentősen hat a lokális tudat koncentrálódására, a büszkeség érzet kialakulására, a helyi identitás erősödésére. A MindenKorPécs projekt legfontosabb célcsoportjaira, igényeikre vonatkozó információkat az alábbi táblázat foglalja össze: Célcsoport Általános iskolák tagozatos tanulói

Elvárások alsó  vizuális és audio információk befogadása képszerű információ befogadás cselekvő-interaktív játékos tanulás  elvihető játékok

Általános iskolák tagozatos tanulói

felső   

Középiskolások

          

Felnőttek:  19-25 évesek, barátokkal,  párokban   10.

egyidejű

közösséghez tartozás szelektív figyelem, koncentráció technikai bemutató eszközök használatának képessége interaktív játékos tanulás saját fizikai képesség határainak kipróbálása elvihető prospektusok, feladatok alapszintű történelmi, kulturális háttérismeretek technikai bemutató eszközök magas szintű használata látványos, modern technikát alkalmazó bemutatás igénye hosszabb koncentráció képesség magas szintű háttérismeret az érdeklődési körbe tartozó témáról részletesebb, de gyorsan és könnyen befogadó információ igény látványos prezentáció igénye ismeretterjesztő füzetek kiforrott érdeklődési kör és vélemény szabadabb, nagyobb területű mozgás egyedi program, helyszín keresése gyors információ felvétel

26-35 évesek, párokban,  barátokkal, családdal  36-50 évesek, családdal,  párokkal, barátokkal Nyugdíjas csoportok Turista csoportok

aktívabb program igény látványos prezentáció igénye Szakralitás kiemelése

A MindenKorPécs projekt hosszú távú fenntarthatósága szempontjából elengedhetetlen, hogy a lehető legtöbb célcsoport számára tartalmazzon érdekes és élményt nyújtó programokat valamennyi helyszínen. Ugyanakkor a Cella Septichora Látogatóközpontban tapasztaltak alapján elmondható, hogy leggyakrabban a 8-13 éves korosztály látogatja a programokat, illetve hogy a felnőtt korosztályt legkönnyebben ezeken a gyerekeken keresztül lehet elérni. Azokat az attrakciókat érdemes kiválasztani, amelyek nem csak tudományos szempontból, hanem társadalmi üzenet szempontjából is fontosak. A gyerekek, a felnőttek érdeklődése fontos, és éppen ezért jelent komoly feladatot az, hogy a tanulási-esztétikai-szórakozási-valóságtól menekülő élmény iránti igényüket úgy elégítsük ki, hogy közben a kulturális örökség értékeit is közvetítsük számukra. A MindenKorPécs projekt fenntarthatóságának szempontjából fontos célunk, hogy inspiráló csúcsélményt és használható tudást egyaránt nyújtsunk. Ezeket a szempontokat tartottuk szem előtt a MindenKorPécs projekt programjainak összeállítása során. A célcsoportok felmérését követően, azok igénye, kompetenciája szerint összeállítottuk az egyes attrakciókhoz rendelt programokat, valamint a bemutatási technikákat és módszereket. A 21. századi múzeumpedagógiai módszerek sokféle módot, lehetőséget kínálnak az aktivitás, és az élményszerű ismeretátadás megteremtésére. A különböző programok kialakításakor hagyományos és innovatív technikákat és módszereket is alkalmazunk. Örökségműhelyek Hagyományos módszerek közé sorolhatjuk a tárgyalkotó kézműves foglalkozásokat, amelyek főleg az óvodás az általános iskolás korú gyerekek körében népszerűek. A Cella Septichorában ’örökségműhelyek’ elnevezés alatt kínálunk különféle tárgyalkotó foglalkozásokat az óvodás és általános iskolás korú gyermekeknek. A foglalkozások, múzeumi órák hátterét az állandó kiállítást képező 1600 éves késő római sírépítmények adják. Így egy adott „állandó installációba” helyeződnek programjaink. A cél az, hogy a gyerekek számára kézzelfoghatóbbá tegyük az 1600 éves történelmi környezetet, a résztvevő tanulókkal megismertessük a II-IV. században itt élő pogány és keresztény lakosság szokásait, hiedelemvilágukat. Hogyan éltek az ókeresztények? Milyen szertartásaik voltak? Hogyan imádkoztak, hogyan öltözködtek? Miért lettek Krisztus követői? E kérdések mellett, ugyanakkor Sopianae késő római kori mindennapjainak bemutatására is nagy hangsúlyt kell fektetni, hisz a temetők minden régészeti korszak társadalmának leghűbb tükörképei. A temetkezési szokások vizsgálata alkalmat nyújt arra, hogy a valaha itt élt emberi közösségek társadalmi viszonyait bemutassuk. A sírmellékletek tanulmányozása során lehetőségünk nyílik megismerni a késő római kor anyagi kultúráját, kézművességét, hétköznapjait. A

11.

sírok jelképrendszerét megismerve a diákok univerzális eszközt kapnak kezükbe a történelmi jelenségek megértéséhez, felismeréséhez. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a gyermekek számára mi érdekeset nyújthat egy régi temető, vagy, hogy egyáltalán lehet-e, kell-e beszélni a halálról, és ha igen, akkor hány éves kortól? A válasz egyfelől az, hogy igen, sőt szükséges is az elmúlásról, a halál saját életükben jelenlevő formáiról való gondolkodás fejlesztése. Sajnos a halál témája napjainkban még mindig tabu téma, és mint ilyen, igen csak kártékony. A halál témájának múzeumi, művészeti feldolgozása az iskolák számára is hasznosnak bizonyulhat, hiszen a halál a mesékben és az iskolai tananyagban is gyakran előkerülő, több tantárgyat érintő téma. A fiatalok haláltudatának fejlesztésével, életük végességének tudatosításával pedig az élet értelmén, annak lehetséges formáin, tudatos formálásán való gondolkodásra sarkallhatjuk őket. Másfelől a temetők nem csak ezt az alternatívát kínálhatják, hisz ahogy korábban írtam, a temetők a régészeti korok társadalmának tükörképei, így a mindennapi élet bemutatására, interpretálására is kiváló helyszínnek bizonyulnak. A Cella Septichora Látogatóközpontban felidézhetjük az egykori Római Birodalom fennhatósága alatt virágzó Sopianae városának mindennapjait, társadalmi környezetét is. (örökségműhelyeink: Római öltözködés, viselet; Római gasztronómia; Római temetkezési szokások; Római szertartások, babonák; Római agyagedények és téglák; Római mozaik és festékkészítés; Római gyerekjátékok, Kincses szuszék: régészeti foglalkozás kicsiknek) A Zsolnay Negyedben található Gyugyi László hatalmas Zsolnay kerámia gyűjteménye, melynek megtekintése igazi művészettörténeti kalandozás: a foglalkozások során különböző stílusokkal, motívumokkal, történetekkel találkoznak a gyerekek. Egy igazi vizuális élmény, amelyet rajzos tervezési feladat, és saját „műtárgy” készítése követ. (porcelánfestés) A Gyugyi Gyűjtemény rendkívül összetett és sokoldalú helyszín az iskolán kívüli oktatás számára: a gyűjtemény gazdag motívumvilága, a kerámiákon található növényi és állatábrázolások a környezetismeret órák számára nyújthatnak izgalmas terepet. A porcelángyártás folyamata, az ahhoz használt alapanyagok, a készítés során fellépő vegyi folyamatok a kémia órát tehetik élvezetesebbé. Felfedezőjátékok Ahogy az elnevezés is mutatja a módszer a felfedezés, méghozzá az egyéni, önálló felfedezés. A Cella Septichora Látogatóközpontban 'Expedíció az időkapszulák nyomában', a Zsolnay Negyedben 'Tanoncjárat” néven dolgoztunk ki olyan feladatlapokat, és térképeket, amelyek lehetőséget teremtenek mind a világörökségi helyszín, mind a Zsolnay Negyed önálló bejárására, megadva az egyéni ismeretszerzés és felfedezés élményét. A Cella Septichorában titokzatos időkapszulák után kutatnak a gyerekek, amely már önmagában izgalmas feladatnak ígérkezik: titkok nyomába eredni egy régi temetőben, egy föld alatti kiállítótérben igazi kalandot jelent. Az időkapszulák természetesen a római korról, az ókeresztény temetőről, a temetkezési szokásokról adnak információkat, ám mindez úgy jut el a gyerekekhez, hogy nem marad meg bennük az unalmas tárlatvezetés élménye. A Zsolnay Negyedben a Tanoncjárat során rejtélyek, kódok megfejtésével ismerjük meg a Zsolnay család történetét, erőfeszítéseiket, sikereiket, a gyár fénykorát, nehézségeit.

12.

Vita Ezzel a módszerrel elsősorban a középiskolás, tinédzserkorú tanulókat célozzuk meg. Az 'Una vera catholica fides?' elnevezésű kreatív műhelyünkben a tanulók megismerkedhetnek a római kor (keresztény, klasszikus római sokistenhívő, Mithrász-kultusz) vagy a középkor (keresztény, zsidó, iszlám) legfontosabb vallásaival. A diákok csoportosan, önállóan készülnek fel a hitvitára a számukra legkedveltebb és legtöbbet használt módon, az internet segítségével. A foglalkozás célja a különböző vallások sajátosságainak megismertetése, és még inkább az elfogadás segítése, hiszen a vallási sokféleség napjainkban is az egyik legaktuálisabb egyetemes társadalmi kérdés. A Zsolnay Negyedben a történelemórák kiegészítésére kínál lehetőséget a 'Gyáralapítók kora' elnevezésű szerepjátékunk. A Zsolnay Család helyi-, hazaiés nemzetközi helyzetét megismerve, más iparágakkal való kapcsolatainak vázolásával, baráti körükkel bemutatható a kor ipara, és a város fejlődése. A Zsolnay családtagok által írt könyvekből, megmaradt levelezésekből, gyári könyvekből idézve, felvázolhatóak a kor munkásosztályának lehetőségei és kötelezettségei. A program során górcső alá vesszük a korszak meghatározó üzemeit, iparágait, az ott dolgozók életét és körülményeit. A korabeli forrásokat feldolgozva, gyári munkás, gyártulajdonos, pécsi polgár szerepébe bújva, vita keretében mutatjuk be a századforduló életét, lehetőségeit, kötelezettségeit. Izgalmas időutazás hiteles környezetben. Gyerek-tárlatvezetések Az ifjú tárlatvezetők ötlete az első nyári táborunk sikerét követően fogant meg. A legtöbb gyermek, aki részt vett a táborban, igényelte a további programokat. Igyekeztünk elszakadni a különféle kézműves foglalkozásoktól, és inkább a Cella Septichora izgalmas tereire koncentrálni. Látva, hogy a gyerekek milyen élvezettel veszik birtokukba a látogatóközpont útvesztőit, fedezik fel a régészeti emlékeket, kézenfekvővé vált, hogy ennek élményét hitelesebben tudják átadni a fiatalabb vagy a velük egykorú korosztálynak. A felkészítés koncepciója az volt, hogy nem adunk kész szövegeket a gyerekeknek, és inkább arra törekszünk, hogy az átadott ismeretekből a számukra fontos információkat a saját stílusuk szerint adják elő. A tanfolyam végét követően a diákok több alkalommal tartottak tárlatvezetést elsősorban osztálytársaiknak, és családtagjaiknak. A szereplés sikerén felbuzdulva adódott az újabb igény, amelynek célpontja a Zsolnay Negyed lett. Itt ugyanazzal a módszerrel dolgoztunk: hetente találkoztunk és jártuk be az egyes kiállításokat, helyszíneket. Az első tárlatvezetésre a Zsolnay Fesztiválon került sor, ahol kiderült, nem csak a fiatalabb, hanem minden korosztály számára élvezetes ez a fajta bemutatás. A gyerekek tárlatvezetésein a fesztivál két napján megközelítőleg 200 fő vett részt, és tartott velük a kétórás séta alatt. Azóta leggyakrabban jeles napokon (karácsony, húsvét), vagy országos jelentőségű rendezvényeken (Múzeumok éjszakája, Kulturális Örökség Napjai) kerül sor gyermek-tárlatvezetésekre. Tapasztalataink szerint a program legnagyobb hatása, hogy a társaikat figyelő gyerekeket ösztönzi a részvételre, másfelől a szülői visszajelzések azt igazolják, hogy a tanfolyamon résztvevő gyerekek önbizalma megnőtt, a korábban szereplési problémákkal küzdő gyerekek ezután már bátrabban és magabiztosabban álltak ki a nyilvánosság elé.

13.

Gyermek-tárlatvezetés a Cella Septichora Látogatóközpontban

Rendhagyó történelemórák A Cella Septichorában a 2014/2015 őszi tanévtől kezdődően minden általános iskola 5. évfolyama, és minden középiskola 9. évfolyama számára lehetővé tesszük, hogy egy osztály egy alkalommal térítésmentesen részt vehessen egy rendhagyó történelemórán. A római korral ezen a két évfolyamon találkoznak a gyerekek az iskolai oktatás keretében. Ennek kiegészítésére, és a helyi sajátosságok megismertetésére dolgoztuk ki a tematikát. A cél elsődlegesen a pécsi világörökségi helyszín bemutatása. Az órákat régész, történész kollégák tartják, akik korábban az ókeresztény temető feltárásában is részt vettek.

Rendhagyó történelemóra

Színjátszás – szerepjáték 2014 őszén nyílt lehetőségünk arra, hogy a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszterrel, és a Janus Egyetemi Színpad rendezőivel együttműködve elindítsunk egy színjátszó kört. A 10-13 éves korosztály egy színjáték keretében ismerkedett a 4. századi kereszténység történetével, a korszak temetkezési szokásaival, a késő római korszak mindennapjaival. Az általános iskolás 14.

gyerekek Móra Ferenc Az aranykoporsó című regényének részleteit adták elő diáktársaiknak, családtagjaiknak. Móra Ferenc történelmi regénye a 3. század végén, a római birodalom hanyatlása idején játszódik. Diocletianus császár az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe kerül az egyre erősödő kereszténységgel. Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja, ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. A gyerekek a színdarabként feldolgozott történetből megtudták hogyan éltek az ókeresztények, milyen szertartásaik voltak, miért lettek Krisztus követői, milyen volt, hogyan változott az állam viszonya az új hit képviselőivel szemben, e viszony megváltozásának, a megtűrésnek vagy a véres üldözéseknek milyen okai lehettek. A próbákon a két rendező a színdarab betanítása mellett, különféle drámapedagógiai módszerekkel segítette a történet feldolgozását, mely sokkal inkább hatott a gyerekek érzelmeire, így hatékonyabbá téve a tanulási folyamatot. Nyári táborok 2012 óta nyaranta szervezünk történelmi témájú táborokat. A táborok célja a megmutatás – bemutatás – továbbadás hármasságának kialakítása, Pécs és Baranya megye gazdag történelmi, régészeti és épített örökségének, sokszínű művészeti értékeinek, néprajzi hagyatékának, természeti kincseinek átadása kalandos élménycsomagban. Ennek megfelelően kerültek kidolgozásra a ’MindenKorPécs’, és a ’Lépten, nyomon értéknyomon Baranyában’ című táboraink. Az előbbi Pécs történetét, az utóbbi pedig a Dél-Dunántúl emlékeit mutatja be interaktív, játékos módon a régészet, a néprajz, a képzőművészet és a kézművesség bevonásával. A MindenKorPécs tábor koncepciója, hogy Pécs történelmi korszakait a hét különböző napjain egyesével vegye górcső alá, így a tábor tematikája az alábbiak szerint alakul: Ókor: Színezd rómaira Pécset!: A világörökségi helyszín, valamint Sopianae ókori romjainak felfedezése. Ókori felfedezések, találmányok, Ízek, receptek, lakomák – római kori ételek készítése. Középkor: A pécsi vár évszázadaiból: Püspökvár, Középkori egyetem, Északi Várfalsétány, bullakészítés, középkori oklevelek, ékszerkészítés, kőfaragás. Török kor: Evlia Cselebi nyomában Pécsett: Gázi Kászim pasa, Jakováli Hasszán pasa dzsámija, Idrisz baba türbéje, Memi pasa fürdője, rejtőzködő török emlékek a belvárosban. Ékszer-, amulett- és talizmánkészítés. ’Pecsuji Dildzsuj – Szíved ejti rabul’: társasjáték, mely feleleveníti az oszmán hódoltság mindennapjait. Újkor:Gyáralapítók kora: Pécs város ipara a XIX. században. Látogatás a Mecseki Földalatti Bányászati Kiállítás földalatti tereibe. Pezsgőpince, Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra. Újkor:Zsolnay régen és ma: Zsolnay Mauzóleum, Család és Gyártörténeti Kiállítás, Gyugyi-gyűjtemény, Rózsaszín kiállítás, Látványmanufaktúra. Kézműves foglalkozások a Zsolnay Kulturális Negyedben: porcelánfestés, ismerkedés a kerámiakészítés mesterségével.

15.

A ’Lépten, nyomon érték nyomok’ című felfedezőtáborunkban az alábbi témák szerepelnek:     

„egy titokzatos római erőd a Duna partján” (Lussonium) „A Mecsek dombjai közt rejtőző kolostor romjai” (Jakab-hegy) „egykor ágyúdörgéstől visszhangzó csatatér” (Mohácsi csatatér, Sátorhely) „az Ördögszántotta hegy” lábánál (Siklós, Villány, Nagyharsány) „óriási tölgyek, erdős ligetek árnyékában megbúvó elvarázsolt kastélyok és templomok elfeledett vidéke.” (Ormánság: Dráva-holtágak, romkastélyok, ipari örökségek)

Jeles napok A Világörökségi helyszínen karácsonykor és húsvétkor a keresztény kultúrkörhöz tartozó ünnepek hagyományait elevenítjük fel. A hagyományos kézműves foglalkozások mellett fontosnak tarjuk, hogy a programok témája kapcsolódjon a helyszínhez és a késő római korhoz is, és ne veszítse el hitelességét azáltal, hogy nem a helyszín arculatához illő tevékenységet folytatunk. Példaként a ’Régmúlt karácsonyok szellemét’ említem. A Római Birodalomban minden év december 17-én kezdődött Saturnalia ünnepe, ami szinte teljesen egybeesik a keresztény ünnepkör karácsonyával. E népszerű ünnep hagyománya századokon át friss és eleven maradt, melynek szelleme tovább él a mi karácsonyi ünnepi szokásainkban. A program során kiderül, hogy mióta ünnepeljük az adventet, ki az a Mikulás, mikor van a téli napforduló, és hogy milyen ma is élő régi szokásokkal, hagyományokkal ünnepeljük az év legszebb ünnepét. Országos jelentőségű rendezvényeken, a Múzeumok Éjszakáján, vagy a Kulturális Örökség Napjain általában az élő interpretációt, és a pécsi színészeket hívjuk segítségül. A programok célja, hogy az egyes helyszíneket egy központi témára felfűzve, izgalmas, időnként botrányos, de hiteles történelmi „sztorikkal” fűszerezve mutassa be. A Dél-Dunántúl római korának interpretációjára példa a “Bölcsőtől a szemfedőig” elnevezésű program, amely során két színész közreműködésével, két római katona életútján keresztül ismerhetik meg a résztvevők a Dél-Dunántúl római kori emlékeit. A színészek a szereplésen túl arra is törekednek, hogy játékukba a nézőket is bevonják. Reggel Dunakömlődön (Lussonium) két fiatal római katonával találkoznak, akik a következő színen immár leszerelt veteránként pompázatos lakomával várják őket. Kővágószőlősön egy római kori villagazdaság mindennapjait elevenítik fel. Életük alkonyán, aggastyánként Sopianae utcáin sétálnak, majd lelnek végső nyugalomra Sopianae ókeresztény temetőjében. A programmal nem csak a helyszíneket ismerik meg a nézők, de a színjátszás, és az abban való részvétel révén könnyebben el tudnak mélyülni a korban, jobban bele tudják képzelni magukat a 1700 évvel ezelőtti történelmi környezetbe, mint egy hagyományos tárlatvezetés során. Felnőtteknek szóló programok Tapasztalataink szerint a Cella Septichora Látogatóközpont programjain leginkább a gyerekeiknek hasznos elfoglaltságot kereső, és őket elkísérő szülők, nagyszülők, valamint a véletlenül a helyszín körül „bolyongó” turisták vesznek részt. A családi programok, jeles napi rendezvények messze népszerűbbek a 16.

rendhagyó tárlatvezetéseknél, mégis kidolgoztunk a felnőttek számára két rendhagyó tematikus sétát, amelyek a téli időszakban vonzanak látogatókat. Az ’éjszakai tárlatjárat’ során fejlámpák és mécsesek fénye mellett mutatjuk be a Cella Septichora Látogatóközpont ókeresztény emlékeit, amely valóban misztikus élményt nyújt a látogatók számára. A forralt boros sétát a hideg és komor téli hétvégék felvidítására dolgoztuk ki. A séta során bemutatásra kerülnek az ókeresztény temető látogatható helyszínei (Cella Septichora, Ókeresztény Mauzóleum, Apáca utcai sírépítmények) és a program zárásaként egy pohár forralt borral üdítjük fel látogatóinkat. Természettudományos programok a Zsolnay Kulturális Negyedben A MindenKorPécs projekt hallatán az első impulzus történelmi sajátosságot sugall, ugyanakkor a természettudományi programok is részét képezik. A Zsolnay Negyedben található Labor – Interaktív varázstér, és a Planetárium programjainak célja a kisgyermekek, a diákok természettudományos ismereteinek bővítése, a különböző évfolyamok környezetismeret, földrajz és fizika tanórán megszerzett tudásának kiegészítése. A tantárgyak csillagászati vonatkozású fejezetei a digitális technikának köszönhetően itt látványosabban oktathatók, mint tantermi körülmények között. A Varázsóra eszközeivel olyan látványos kísérletek is bemutathatók, amelyekre az iskolai tanórákon nincs lehetőség. Az előadásokat mindkét helyszínen jelentős tapasztalattal rendelkező szakelőadók: fizikusok, csillagászok tartják. A különböző tematikájú interaktív bemutatók során választ kaphatnak például arra, mi történne a tárgyakkal, ha hidegebb lenne a Földön, mint a Marson, vagy hogyan találkozhatnak a hanghullámok önmagukkal, és hogy mire képes a légnyomás… Középkori Egyetem A Középkori Egyetem épületében megvalósuló kiállítás nemcsak Magyarország első egyetemét, illetve az szomszédságában feltárt Aranyos Mária Kápolna emlékeit mutatja be, de az első olyan kiállítás lesz Pécs városában, amelyben a város középkori történetének interpretálására is sor kerül. Múzeumpedagógiai foglalkozásokra eddig csak alkalomadtán, jeles napokon, vagy országos rendezvények (Múzeumok éjszakája, Kulturális Örökség Napjai), vagy nyári táborok során került sor. A kiállítás megnyitását követően komplex program kialakítását tervezzük. Összegzés Az eddig tapasztaltak alapján véleményem szerint a hatékony örökségpedagógiai terv kidolgozása komoly és mindenre kiterjedő munkát igényel. Több tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni a tervezéstől a megvalósításig. A tervezés fontos része a projekt infrastrukturális és financiális hátterének vizsgálata. A miért? kinek? hogyan? kérdések megválaszolása után a kivel? mivel? kérdésekre is választ kellett találnunk. Kik vesznek részt a foglalkozások megtervezésében, lebonyolításban, és hogy biztosíthatjuk a projekt anyagi hátterét? A kreatív ötletek mellett ezek elengedhetetlen feltételei a színvonalas és hiteles interpretációnak. Az infrastruktúra fejlesztése, a hatékony marketing, az együttműködés a pedagógusokkal, a pályázati lehetőségek kihasználása alapvetően szükségesek a terv megvalósításához. A MindenKorPécs fenntarhatósága szempontjából véleményem szerint a legsürgetőbb feladat az együttműködések kialakítása a Pécsi 17.

Tudományegyetemmel (PTE/BTK, FEEFI, Művészeti Kar, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar), és a Janus Pannonius Múzeummal. Javasolható egy olyan kreatív tervezői csoport kialakítása pedagógus, építész, régész, történész, művészeti karos, informatikus szakértők bevonásával, akik együtt dolgoznak ki diákokat megcélzó projekteket. Ehhez kapcsolódóan kell bővíteni az önkéntesek körét, akik a programok lebonyolításában is részt vehetnek. A fejlesztések második legfontosabb szegmense a multimédiás alkalmazások kiterjesztése. Abból az alaptézisből kiindulva, hogy a mai változó világunkban a fogyasztás a legmeghatározóbb tevékenységünk, és hogy tárgykultúránkat a folyamatos csere jellemzi, nem nehéz belátni, hogy a korábbi hagyományos múzeumi kultúraközvetítési szokásokon változtatni érdemes. A 20. századig jellemző kézműves tevékenységeknek ki kell egészülniük a 21. század kézművességével: a digitális technika által kínált alkalmazásokkal. A Pécs vallási örökségének megújítását célzó 2012-15-ös "Értékes Pécs" projektben már megkezdődött az infokommunikációs eszközök és multimédiás tartalmak alkalmazása, ám az eszközökön megjelenő tartalmakat tovább kell bővíteni a különböző célcsoportoknak szánt "educational pathway"-ek, vagy mobilkommunikációs applikációkra épülő tanösvények kialakításával, online játékok fejlesztésével. Ugyanezek a fejlesztési irányok vonatkoznak a Zsolnay Negyedre is. A MindenKorPécs projekt eddigi sikerei bizakodásra adnak okot, ugyanakkor a megfelelő feltételek biztosítása továbbra is kemény feladatot jelent és kitartást követel.

Felhasznált irodalom: Kárpáti Andrea – Vásárhelyi Tamás: Kiállítási kommunikáció. Tudomány – kiállítás – kommunikáció. Bajzáth Judit, Gaul Emil, Joó Emese, Kómár Éva és Szabics Ágnes esettanulmányaival. Szerzői jog © 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem. ISBN 978-963-284366-7 18.

Hajnal Zsolt: A Nevelők Háza Egyesület együttműködése oktatási intézményekkel Bevezetés A Nevelők Háza Egyesület céljai között mindig prioritást élvezett az oktatásinevelési intézményekkel való együttműködés, hiszen az egyesület által működtetett Civil Közösségek Háza a belváros egyik meghatározó kulturális intézménye és közösségi tere. Az együttműködés fejlesztéséhez szükséges volt a minőséget biztosító források megszerzése, ezt az elmúlt években két TÁMOPos projekt keretében sikerült biztosítani. Az első projektünk – a „PannoniArtKreatív nevelés a hagyományok tükrében” 2012. szeptember 1. és 2013. december 31. közötti időszakban valósítottuk meg, a PTE 1. sz. Gyakorló Iskola együttműködésével. A projekt tapasztalatainak a felhasználásával építettük fel a „Kultúra és közösség” – a Civil Közösségek Háza kultúraközvetítő és közösségfejlesztő hatása az oktatási intézményekben tanulók tanórán kívüli tevékenységére projektet, amely 2013. november 1-jétől 2014. december 31-ig tartott. Ebben a projektben hat oktatási-nevelési intézmény vett részt. A szakmai beszámolók és a résztvevők visszajelzései alapján a partner intézményekben és a külső helyszíneken megvalósított projekt tevékenységek lehetőséget nyújtottak olyan plusz foglalkozások, rendezvények biztosítására, amelyekre a támogatás nélkül nem lett volna lehetőségük az oktatási-nevelési intézményeknek. A projektek eredményeképp erősödtek az egyesület kapcsolatai a nevelésioktatási intézményekkel, a tanárok, a gyerekek és a szülők körében ismertebbé vált a Civil Közösségek Háza. Előzmények A pécsi Nevelők Háza az 1953-ban alapított Pedagógusok Szakszervezete Nevelők Háza jogutódjaként 1993. január 26. óta működik egyesületi formában. 1999-ben az egyesület megkapta a “kiemelten közhasznú” minősítést az önkormányzattal 1996-ban, majd 2002-ben és 2007-ben újólag megkötött közművelődési megállapodás alapján. 2009-től pedig megújult haszon-kölcsön szerződés alapján, hosszú távon működtetheti a Pécs, Szent István tér 17. szám alatt lévő ingatlant. 1997 áprilisától az épület „Civil Közösségek Háza” elnevezéssel épült be a köztudatba, amely otthont ad mind a pedagógusok továbbképzését szolgáló szakmai tanfolyamoknak, fórumoknak, szakszervezeti összejöveteleknek, gyűléseknek, mind pedig az öntevékeny kulturális közösségek, művészeti csoportok, szakmai társulások programjainak. Öntevékeny csoportjaikat segítendő közös pályázatok elkészítésében jelentős részt vállalnak, tanácsadást végeznek nem csak a Házban, hanem a városban és megyében működő civil szervezetek részére nonprofit menedzsment, gazdálkodás, jog és pályázatírás témakörben, képzéseket, fórumokat, konferenciákat szerveznek részükre, hasonló tartalommal. Ily módon a ház egyszerre szolgál kulturális-közművelődési, pedagógiai és nonprofit szakmai programok megvalósításának bázisául. A Nevelők Háza Egyesület küldetésének tekinti az öntevékenység, a művészeti alkotó tevékenység elősegítését, támogatását. A teljesség igénye nélkül néhány példa: A Pécsi Kamarakórus egyike az ország és Európa legkiemelkedőbb együtteseinek. Az egyesület minden lehetséges eszközével támogatja a kórus 19.

munkáját, külföldi szerepléseinek lebonyolítását, valamint a kétévente megrendezésre kerülő Pécsi Nemzetközi Kamarakórus Versenyt. 1993 őszén létrehozott képzőművészeti galéria 1998-tól viseli a GEBAUER Galéria nevet. Elsődleges célja, hogy színesítse a város képzőművészeti kiállításainak palettáját. Mindezen túl fontosnak tartják, hogy olyan kiállításoknak is helyet adjanak, melyek esetleg a város egyéb kiállító tereiből kiszorulnak. Az elmúlt években több iskola, művészeti iskola, alkotó műhely is helyet kapott. A Mecseki Fotóklub megalakulása óta szoros együttműködésben dolgozik a Nevelők Háza Egyesülettel. A „Halász Rezső Galériában” évente átlagosan 10 kiállítás tekinthető meg helyi, országos, illetve nemzetközi hírű fotósok alkotásaiból. A Mecseki Fotóklub vezetősége is küldetésének tekinti a fiatal korosztály támogatását. Az Alkotó Pedagógusok Képzőművészeti Műhelye évente önálló kiállítással mutatkozik be a Civil Közösségek Házában, rendszeresen szerveznek előadásokat, közös tárlatnézéseket, részt vesznek szakmai továbbképzéseken, valamint nyári alkotótáborokban. A csoport több tagja hazai viszonylatban elismert képzőművész-tanár. A Nevelők Háza Egyesület egyik kiemelkedő, öntevékeny alkotó művészeti csoportja a Sólyom Katalin Jászai-díjas színművésznő vezette, közel húsz éve működő Vers- és Prózamondó Pedagógusok Műhelye. A vers - és prózamondó pedagógusok köre 1987-ben alakult néhány irodalomszerető tanár és óvónő részvételével. Eredeti céljuk a szép magyar beszéd és az irodalom ápolása és gyakorlása volt, csupán saját kedvtelésre. Hamarosan igény támadt arra, hogy munkájukat közönséggel is megismertessék. Évenként egy irodalmi est programját állítják össze főként azzal a céllal, hogy a kortárs magyar irodalom jelentős alakjait bemutassák. Elsősorban azonban pécsi költők műveiből készültek, készülnek összeállítások. Az előadásokra a szerzőket is meghívják baráti beszélgetésre. A Füsti Molnár Színistúdió 10 éve működik a Civil Közösségek Házában Füsti Molnár Éva Jászai-díjas színész művészeti vezetésével. Céljuk a művészetek iránti érdeklődés felkeltése és visszajelzés azoknak a 8-20 év közötti fiataloknak, akik később komolyan szeretnének valamelyik művészeti ággal foglalkozni. Azok a fiatalok is, akik nem lesznek művészek, minden területen hasznosíthatják az itt tanultakat: érthető beszéd, koordinált mozgás, önismeret, önbizalom és a nyilvános szereplésben való jártasság. Napjainkban a Civil Közösségek Házában 21 alkotó, művészeti közösségben közel 500 fő tevékenykedett. A foglalkozások száma meghaladta a 600-at. A kulturális rendezvényeken, kiállításokon mintegy 15 000 fő fordult meg. Az intézmény éves látogatói létszáma évek óta eléri a 30 000 főt.

20.

PILOT program:„PannoniArt” – Kreatív nevelés a hagyományok tükrében A Nevelők Háza Egyesület együttműködve a PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskolájával 2012. szeptember 1-jétől 2013. december 31-ig valósította meg „PannoniArt – Kreatív nevelés a hagyományok tükrében” projektet, melynek keretében 4 kreatív területen – építészet, képzőművészet, fotográfia, előadóművészet – zajlott a fejlesztés. A projekt központi témája Pécs kreatív iparának megismerése, illetve a választott kreatív területen való elmélyülés. Fontos része volt a projektnek, hogy a gyerekek helyi művészekkel találkozzanak, helyi alkotásokat ismerjenek meg, ezzel is erősítve kötődésüket a városhoz. Pécs, a Kultúra Városa, egyetemi város. Jelentős művészeti hagyománnyal és történelmi tradícióval rendelkező központ hazánkban és Közép-Európában. Kiállítóterei, galériái, képzőművészeti- zenei- és színházi élete, művészetoktatási hagyományai a régió legfontosabb településévé teszik. A Zsolnay-gyár világszerte ismert tevékenysége ma is a helyi hagyomány alapja. A város múzeumai kulturális múltunk és szokásaink őrzői. A város legfontosabb és talán az egyetlen kitörési pontja a kultúra és az oktatás. Ez részben biztosítja a program nyilvánvaló értékválasztási stratégiáját. Egyfelől előre vetíti egy a kultúrát igénylő és „fogyasztó”, annak cselekvő részesévé váló korosztály felnevelését, kiművelését. Másfelől biztosítja a tehetséggondozás legnemesebb szempontjait, élményeket és alkotási lehetőséget biztosít a fiatal nemzedék számára. A résztvevők jobban megismerik közvetlen kulturális környezetüket a program segítségével, így az remélhetőleg műveltségük, érzékeny emberi kapcsolataik és személyes identitásuk részévé is válik. Pécs életében nincsenek jelen az ország gyorsan fejlődő területeit fejlődésben tartó gazdasági ágazatok, így a város lehetséges kitörési pontja a kreatív ipar, melynek hatékony működtetése, társadalmi beágyazottsága és gazdaságfejlesztő hatása jelentős mértékben javíthatja a város versenyképességét és megtartó erejét, csakúgy mint a magas hozzáadott értékű, a helyi értékeket és hagyományokat tartalmazó termékek és márkák felépítése. A közoktatási intézmények tanórai, behatárolt keretei nem biztosítják a lehetőséget a tehetséggondozásra a kiscsoportos egyénre szabott kompetenciafejlesztésre. Az iskolán kívüli informális és non-formális tanulási alkalmak nem csupán az elsődleges célcsoport számára biztosítják a kreatív iparral összefüggő ismeretekhez való hozzáférést, hanem rajtuk keresztül a velük foglalkozó szakemberek, tanárjelöltek és szülők is bekapcsolódhatnak az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A város átalakuló kulturális intézményrendszere jelenleg nem tudja biztosítani a célcsoport számára a kreatív iparhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztését, a korosztály adottságainak megfelelő hozzáférést. Pécs belvárosában, egy komoly építészeti értéket képviselő közösségi ház és egy 112 éve működő általános iskola együttműködésében megvalósuló, a kreatív ipar különböző területeire épülő projekt jelentős hozzáadott értéket képvisel. A projekt közvetlen haszonélvezői azok a gyerekek, akik szülei szociológiailag a „nagyvárosi, munkával rendelkező, karrierorientált értelmiségi” jelzőkkel írhatók le. Családjaikban az átlagosnál nagyobb munkateher jut a felnőttekre, ezért kevesebb időt töltenek gyermekeikkel. Jellemző a széttöredezett család, az új házasságok és új testvérek által az előző házasságból született gyermekeiknek okozott instabilitás érzése, a kötődések lazulása. Egy másik szülői csoport 21.

gyermekei is közvetlen haszonélvezői lehetnek a projektnek: az együttműködő iskola szülői összetételében jelentős arányt képviselnek a nagycsaládosok. Ebben az esetben sokszor az anyagiak hiánya miatt nem sikerül a gyerekeknek olyan tanórán és iskolán kívüli közösségekhez kapcsolódni, ahol különböző kreatív foglalkozások során fejlődik személyiségük. Ugyanakkor kiváló adottságaik és készségeik vannak a közösségteremtéshez és összetartáshoz. A projekt közvetett haszonélvezői a szülők, akik a foglalkozások idejére biztonságban tudhatják gyerekeiket, és tartalmas képességés személyiségfejlesztésükről a bemutatók során meg is győződhetnek. Azon 10-14 éves gyerekek, akik – bár a közoktatásban szokásos jogi értelmezés szerint nem tartoznak a halmozottan hátrányos vagy hátrányos gyermekek csoportjába – családjaikban azonban az átlagosnál nagyobb munkateher jut a felnőttekre (több munkahely, túlórázás), ezért kevesebb időt töltenek gyermekeikkel. Mivel az iskola sem tud már hosszú ideje tanórán kívüli programokat finanszírozni, a szülők nagy része pedig nem tud különórákat vagy magántanodákat megfizetni, a gyerekek délután többnyire vagy egyedül vannak otthon és kontroll nélküli televíziónézés és számítógép-használat jellemzi ezt az időszakot, vagy a másik rossz lehetőséget választják: a bevásárlóközpontok szintén kontrollálatlan közösségi terein töltik szabadidejüket. A célcsoport szempontjából a legfontosabbnak azoknak a kompetenciáknak a megalapozását és fejlesztését tartjuk (hozzáértésként és képesség-együttesként is értelmezve a kifejezést), amelyek a személyiségbe épülve hosszú távon képessé teszik a résztvevőket a helyi értékek iránti pozitív beállítódás folyamatos fenntartására, s amelyek aktivitásra serkentik őket úgy, hogy mások számára is vonzó legyen ez az attitűd. El szeretnénk érni, hogy a „pécsiség” mint identitás és ennek kulturális és kreatív összetevői már fiatalkorban beépüljenek a diákok megnyilvánulásaiba. A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kompetencia, a digitális kompetencia, a vállalkozói kompetencia a legfontosabbak. Néhány lényeges fejlesztendő képességet kiemeltünk: • a tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentálás készségei; • projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek; • az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka; • a személyes erősségek és gyengeségek felismerése; • a különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés az egyéni tehetségnek megfelelően; • a kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete; • az egyéni kreatív önkifejezés és megnyilatkozás összhasonlító elemzésének készsége; • a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A speciális kompetenciák gazdagodását a kiállítások, bemutatók, létrehozott termékek színvonala jelzi majd. A tervezett foglalkozássorozatok – a speciális kreatív művészi készség- és képességfejlesztésen túl – az alábbi kompetenciaterületek fejlesztésében érhetnek el eredményeket: Személyes kompetenciák közül: • motiválhatóság – a kitűzött célok elérése érdekében; 22.

• teljesítménynövelés – a képességeik magasabb szintre emelésének érdekében; • elköteleződés – a résztvevők alkotta csoport céljai mellett; • kezdeményezőkészség – a felmerülő lehetőségek megragadása érdekében; • optimizmus – a (valószínűsíthető) akadályok és kudarcok ellenére is célorientált viselkedés fenntartásához. A szociális kompetenciák közül: • empátia – mások érzelmeinek, nézőpontjainak megértése annak érdekében, hogy érdeklődést tudjanak tanúsítani irántuk; • kapcsolatépítés – hasznos ismeretségek kötése és ápolása; • együttműködés – közös célok megvalósítása érdekében; • csapatszellem – a csoport összhangjának megteremtése érdekében. Attitűdmérést terveztünk a program elején és zárásakor, hogy be tudjuk mutatni a személyes és szociális kompetenciákban bekövetkezett változásokat. A felsorolt kompetenciák sora soknak tűnhet, azonban egy ilyen összetett program során ennél sokkal több képesség és készség felszínre kerül a célcsoportnál. Mindegyik mérésére azonban nincs is lehetőségünk. A projekt alábbi közvetlen céljai a hosszútávú célok megvalósulását szolgálják: - a Nevelők Háza Egyesület humán erőforrása és intézményi struktúrája alkalmassá válik a kreatív iparhoz kapcsolódó nevelési-közösségi tevékenységek, szolgáltatások megvalósítására. - a projekt eredményeként olyan együttműködések jöhetnek létre a közoktatási intézményekkel, melyek az iskolán kívüli kreatív kompetenciafejlesztést segítik elő, valamint olyan modellértékű program valósul meg, amely a – a tapasztalatokat és az eredményeket felhasználva – továbbiakban hasonló programokat és együttműködéseket generálhat, - informális és nem-formális tanulási alkalmak révén elkezdődik a helyi hagyományokhoz kötődő kreatív iparterületekhez kapcsolódó ismeretanyag feltárása, melynek segítségével a célcsoport képessé válik helyi értéktár létrehozása - a kompetenciafejlesztés eredményeként, a kreatív ipar helyi hagyományokon alapuló és helyi értékeket hordozó területeihez kapcsolódóan, a célcsoport képessé válik produktumok/termékek létrehozására. „Kultúra és közösség” a Civil Közösségek Háza kultúraközvetítő és közösségfejlesztő hatása az oktatási intézményekben tanulók tanórán kívüli tevékenységére A Nevelők Háza Egyesület 2013. november 1-jétől 2014. december 31-ig, hat oktatási-nevelési intézmény – Kővágószőlősi Általános Iskola, PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola, PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, Leőwey Klára Gimnázium, Keleti Városrészi Óvoda dr. Majorossy u.-i Tagintézménye – partnerségével valósította a „Kultúra és közösség” projektet. A projekt biztosítja a tehetséggondozás legnemesebb szempontjait, élményeket és alkotási lehetőséget biztosít a fiatal nemzedék számára. A résztvevők jobban megismerik közvetlen környezetüket így az remélhetőleg műveltségük, érzékeny emberi kapcsolataik és személyes identitásuk tevékeny részévé is válik.

23.

A projekt hosszútávú céljai között szerepel a résztvevők kulcskompetenciáinak fejlesztése, hiszen rendkívül fontosak azok az ismeretek, képességek és attitűdök, amelyek birtokában hamar és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a gyorsan és folyamatosan változó világhoz, valamint a változások irányát és tartalmát cselekvően tudják befolyásolni. Fontos azon területeknek a fejlesztése, amelyek mindegyik kompetencia részét képezik: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. A projektben ezek a kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanulási folyamatok formáit támogató nem formális és informális tanulási alkalmak keretében kerülnek fejlesztésre. A közoktatási intézmények tanórai, behatárolt keretei nem biztosítják a lehetőséget a tehetséggondozásra a kiscsoportos egyénre szabott kompetenciafejlesztésre. Az iskolán kívüli informális és non-formális tanulási alkalmak nem csupán az elsődleges célcsoport számára biztosítják a ismeretekhez való hozzáférést, hanem rajtuk keresztül a velük foglalkozó szakemberek, tanárjelöltek és szülők is bekapcsolódhatnak az egész életen át tartó tanulás folyamatába. A megvalósuló programok a nevelési- oktatási intézmények pedagógiai programjaihoz illeszkednek, a tervezett fejlesztések az alábbi területeken valósulnak meg: Közösségfejlesztés A projekt keretében a különféle tanulói csoportok megszervezése, működésének segítése, a vegyes életkori csoportok tanórán kívüli szerveződésének biztosítása, a pozitív, követendő szokások, magatartások megerősítése élményszerű, pozitív minták felkínálásával és a közösségek szabadidős programjainak közös megszervezése, az egyéni feladatok és felelősségek meghatározásával a már meglévő és a foglalkozások során kialakuló csoportok fejlődését és megerősítését támogatják. Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés A tehetség fejlesztésének alapja a szellemi és a speciális (művészeti, pszichomotoros, szociális) képességek megismerése mellett a kreativitás, a divergens gondolkodás és a feladatok iránti elkötelezettség kialakítása. Ezt a teljesítmény iránti motivációval, az érdeklődés felkeltésével, az eredeti megoldások, a szorgalom és a kitartás elismerésével kívánjuk elérni A tehetségfejlesztés színtere a különböző területeken folyó tanórán kívüli foglalkoztatási rendszer, amelyben a tehetséggondozó szakkörök, táborok az intellektuális képességek, és a speciális képességek fejlesztését biztosítják A projektben a tehetségfejlesztés kiemelt célja mellett fontos hangsúlyt kap a diákok együttműködési és segítőképességének növelése, mert így majd képesek lesznek megtalálni önállóan vagy vezetéssel a közös érdeket szolgáló viselkedési formát. Kommunikációfejlesztés Az önkifejező képesség fejlesztése, amelynek funkciója a saját élményszerzés, örömszerzés, a kommunikáció, az önálló produktum létrehozása – mindezek által a hatékony tanulás egyik fontos eszköze. A résztvevők életkoruknak megfelelően ismerkednek meg és vesznek részt különféle drámajátékos gyakorlatokon, foglalkozásokon, Megtanulnak alkalmazni különféle beszédműfajokat, valamint azt, hogy verbális, 24.

metakommunikációs, zenei elemeket rendeljék alá célnak és tartalomnak, közlésmódjuk hiteles legyen. Kompetenciafejlesztés A projekt keretében megvalósuló foglalkozások hozzájárulnak az egészéleten át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez, a kulturális tudatosság és kifejezőképesség megalapozásához. A Civil Közösségek Háza és a nevelési, oktatási intézmények közötti együttműködések elősegítése differenciált lehetőséget nyújt a pedagógiai és művészeti komplex tanulási formák elterjesztéséhez az óvodai nevelésen és a tanórán kívüli tevékenységek során, a tehetséggondozásban és a felzárkóztatásban, valamint illeszkedik a nevelési és oktatási terület által meghatározott új célokhoz. A program keretében megvalósuló projektoktatás során törekszünk kialakítani és fejleszteni a következő kompetenciákat: együttműködés, döntés, önállóság, kreativitás. Képességfejlesztés Tartalma az alkotóképesség, kreativitás, gondolkodás fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenységek végzésével. Ahhoz, hogy a résztvevők szociális képességei fejlődjenek, nemcsak a szakkörökön való együttműködésük fejlesztése fontos, hanem a versengés fejlesztésének képessége is. Ezen képességfejlesztésnél alapelvek a szabályozottság, esélyesség és a segítés szabályinak megtartása, a szimultatív lehetőségek gazdagítása, a tényleges versengési lehetőségek jobb kihasználása. A projekt során fejlesztésre kerül a résztvevők a problémamegoldó képessége, algoritmikus gondolkodásukat, nem utolsó sorban kreativitásukat Szociális érzékenyítés A másság elismertetése - a testi vagy szellemi fogyatékosság, etnikai hovatartozás, vallási hovatartozás elfogadtatása ,érzékenyítő programokat tartalmazó rendezvények keretében, különböző korosztályok megszólításával és adott korosztálynak megfelelő módszer alkalmazásával. A projektben résztvevő intézmények részére biztosított szolgáltatási csomagokat saját maguk állították össze tapasztalataik és igényeik alapján. Keleti Városrészi Óvoda Dr. Majorossy Imre utcai Tagintézménye 1 heti szakkör, 1 havi szakkör, 7 témanap Kővágószőlősi Általános Iskola 3 heti szakkör, 1 havi szakkör, 7 témanap Leőwey Klára Gimnázium 11 heti szakkör, 1 vetélkedő PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola 4 témanap, 1 tehetséggondozó tábor PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola 4 heti szakkör, 1 havi szakkör, 1 vetélkedő, 1 tehetséggondozó csoport PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola 2 heti szakkör, 2 havi szakkör, 7 témanap A projektben az óvodának és az iskoláknak 5 alkalommal közös rendezvényt (kiállítás, filmklub-sorozat, vetélkedő, színi előadás, esélyegyenlőségi nap) szerveztünk a Civil Közösségek Házában.

25.

A projekt eredményei A projektek tapasztalatai lehetőséget mutatnak a nonprofit szervezetek és az oktatási-nevelési intézmények közötti együttműködésre, amely mindkét fél számára kedvező eredményeket hozhat. A projekten keresztül az egyesület által nyújtott más szolgáltatások is ismertebbé váltak, a résztvevők a kreatív foglalkozások mellett, bepillantást nyerhettek egy közművelődési intézmény mindennapjaiba. Az együttműködő oktatási intézményeknek a projekt egyfajta „kifelé nyitási” lehetőséget is biztosított. A választott kreatív területekhez kapcsolódó fejlesztések eredményeinek kifelé történő kommunikálása, az iskola falai közül való kilépés lehetősége emelte az iskola presztízsét, láthatóbbá tette az intézményekben folyó oktató-nevelő munkát. Mindkét projektünk további együttműködéseket generált a projektben résztvevők számára, elősegítette a kapcsolati hálók erősödését és tapasztalataink azt mutatják, hogy az oktatási-nevelési intézmények és a fejlesztésben részt vevők a projekt befejezését követően is szívesen veszik igénybe a Civil Közösségek Háza szolgáltatásait. Disszemináció – nyilvánosság Célunk volt, hogy a projektjeink tevékenységét, eredményeit és tapasztalatait mind szélesebb körben tudjuk bemutatni. A nyilvánosság biztosítását és az elért eredmények bemutatását az alábbi módon valósítottuk meg: web felületen: http://pannoniart.ckh.hu/ http://www.ckh.hu/projektek/pannoniart-kreativ-neveles-a-hagyomanyoktukreben-tamop-323-a-11-1-2012-0091 http://www.ckh.hu/projektek/kultura-es-kozosseg-a-civil-kozossegek-hazakulturakozvetito-es-kozossegfejleszto-hatasa-a publikációk: Hajnal Zsolt: PannoniArt – kreatív nevelés a hagyományok tükrében (Civil Korzó IX. évf./3.sz) Dombiné Borsos Margit: PannoniArt – művészeti projektnap (Civil Korzó IX. évf./5.sz.) Papp Zoltán: Színjátszóink tavasza (Civil Korzó IX. évf./6.sz.) Eszteri Zsolt: … mert a kép itt marad … (Civil Korzó IX. évf./7.sz.) Dombiné Borsos Margit: Csodálatos világ! (Civil Korzó IX.évf/9.sz.) Hajnal Zsolt: Kultúra és közösség (Civil Korzó X.évf./3.sz) Dombiné Borsos Margit: A PTE 1. sz. Gyakorló Általános Iskola tehetségtábora a Civil Közösségek Házában (Civil Korzó X.évf./4.sz.)

26.

Horzsa Gábor: Boszorkánykonyha - A Pécsi Kulturális Központ jó gyakorlata A Pécsi Kulturális Központ bemutatása, mint projektgazda A Pécsi Kulturális Központ, mint művelődési intézmény városi illetve regionális hatókörrel működik. Felvállalja többek között a tehetséggondozást, képességfejlesztést az előadóés képzőművészeti, technikai, természettudományi, társadalomtudományi és a sport területén. Tanfolyamokat szervez, tehetséggondozó, képességfejlesztő szakköröket, klubokat működtet, továbbá szervezi azokat a művelődést segítő szabadidős programokat, amelyek az élményszerű ismeretszerzés lehetőségeit teremtik meg a gyermekek, majd serdülve a fiatalok számára. A kultúrát, mint eszközt használja a magasabb műveltségi, tudás szint elérésére. Ezt első sorban non-formális, informális módon végzi, megteremtve így a város gyermektársadalmának iskolán kívüli szabadidős tevékenységét a közművelődési törvényben meghatározottak alapján. Sorozatprogramokat szervez, amelyek egy-egy témakör köré csoportosítva új komplex ismereteket, élményeket, alkotó tevékenységet biztosít az abban résztvevőknek. Az óvodákkal, iskolákkal szorosan együttműködve a szorgalmi időszak alatt is szervezi a köznevelési anyagra épülő rendhagyó órákat, foglalkozásokat, non-formális tanulási módon. Ez a szakmai múlt segítette abban, hogy a program hirdetésekor Pécs városából és a megye számos területéről érkezzenek jelentkezések a vetélkedőre. A Boszorkánykonyha, mint jó gyakorlat A Pécsi Kulturális Központ 2012 tavaszán februártól júliusig tartó „GASZTROKULTURÁLIS” játékot, vetélkedőt szervezett baranyai diákok, lányok és fiúk számára „Boszorkánykonyha” címmel. A programsorozat partnere a Horvátországi Magyarok Szövetsége volt a horvátországi Baranya megye területén, akiket a pályázatunk beadását megelőzően kerestünk meg, és kértünk fel szakmai partnernek. Az intézmény a projekt indításakor világos célt határozott meg. Ezt minden résztvevő által elfogadott egyetértésben tette. Felkértük az együttműködő, elkötelezett partnereket, majd meghatároztuk a felelősöket és a tervezett előrehaladást, a projekt logikai felépítését. Kidolgoztuk a sikerhez vezető kommunikációs utat, a belső és a külső kommunikációs csatornákat. Meghatároztuk, hogy az egyes feladat-végrehajtók milyen hatókörrel, jogkörrel rendelkeznek. Nem utolsó sorban a minimális költségek összegét határoztuk meg, mely megléte minimálisan szükségeltetik a projekt minőségi végrehajtásához. Az ezen felüli összegek csak a végrehajtás színvonalát emelhették. A vetélkedő sorozat célja, hogy a gyermekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg a magyar gasztronómiai kultúrával, a helyi baranyai étkezési szokásokkal, ismerjék meg az ételek elkészítésének lehetőségét a mai kor követelményének megfelelően, s nem utolsó sorban a főzési fortélyok gyakorlatban történő elsajátítása, megismerése is, hogy felnőtté válva ismerjék és készítsék ezeket az ételeket. Résztvevői a magyarországi Baranya-megye, valamint az újonnan az Európai Unióba belépett Horvátország baranyai háromszög iskoláiból 12-14 éves korosztály gyermekei, 4 fős csapatai, akik kiegészültek egy fő felnőtt segítővel. A felnőtt segítőre azért van szükség az ilyen jellegű tevékenységnél, hogy 27.

koordinálja, összefogja és szakmailag segítse a fiatalokat. Ugyanakkor, hogy a gyerekeket egyéni feladatmegoldásra ösztönözzük, csak a program első részében volt lehetősége a folyamatokba besegíteni. A megoldandó feladatokat is ennek érdekében állítottuk össze. A vetélkedőnek ezt a módját azért választottuk, mert lehetőségünk volt IPA pályázaton részt venni, így forráshoz jutni. Ez így azt a lehetőséget is magába rejtette, hogy a határ két oldalán élő jelenleg közigazgatásilag elkülönült, de ugyanakkor közös néprajzi múlttal rendelkező népcsoport múltja és szokása is megismerhetővé váljon. A program megvalósítható csak kisebb, lokális területen, akár településre koncentráltan is, amennyiben forrás úgy áll rendelkezésre. A program időpontját a tanév második félévére, a félévi bizonyítvány kiadását követően terveztük. Ez jó választásnak tűnt, mivel a sorozatprogramnak akár szabadtéri programelemei is lehetnek, így a tavasz adta lehetőséget is ki tudták használni a vetélkedő résztvevői. Egyben a tanév végi sokszor nagyobb iskolai kötelezettségeket is figyelembe vettük, ugyanis akkorra már első sorban gyakorlati feladatok maradtak, és az sem a program kezdetén lévő nagyszámú résztvevő részére. A jutalomkirándulásra is így már a szorgalmi időn túl került sor, mely nem sértette a tanórákat és az időjárás is kiszámíthatóbb. A színvonalas lebonyolítás alapja, hogy pénzügyi fedezet biztosítsa a lebonyolításhoz szükséges feltételek előteremtését akár humán, akár dologi kiadások terén. A kellő motiváltság elérése érdekében érdemes vonzó ajánlatot, díjazást tenni. Ezt nekünk egy horvátországi szakmai kirándulás lehetősége adta, ami elég vonzónak tűnt, hogy nagyszámú résztvevőt tudjunk megszólítani. Ugyanakkor a hirdető programgazda és a szakmai munkát szervező intézménynek is hitelesnek kell lennie, mivel a kellő létszámú részvétel csak ebben az esetben garantálható. A korábbi években az intézmény megteremtette ennek hagyományát és elismertségét, így ez könnyen áthidalhatónak látszott. Az intézmény a korábbi években is sokféle vetélkedőt hirdetett meg különböző korosztálynak és érdeklődési körű gyermeknek. Sőt, nevezhető ez a tevékenység az intézmény jellegzetes, a tanulást segítő programkínálatának, kihasználva az ebben rejlő lehetőségeket a gyermekek komplex ismereteinek kooperatív megvalósítására, az innovatív, problémamegoldó gondolkodásának elősegítésére. A szakmai lebonyolítás humán ereje az intézményünkben adott, ugyanis kollégáink nagy többsége pedagógus és egyben népművelői végzettségű munkatársak, akik a vetélkedőt szervezték. Így a szervezés az életkori sajátosságok figyelembevételével szakmai és pedagógiai alapon zajlott. A módszerek kiválasztásának is nagy szerepe volt a program végrehajtásának egész szakaszában, hogy végig fenn tudjuk tartani az érdeklődési szintet és a résztvevők egyre nagyobb ismereteire építkezhessünk. A vetélkedést, mint ennek a korosztálynak a legalapvetőbb tulajdonságát használtuk ki. A horvátországi partnerrel egy időben hirdettük meg sorozatprogramunkat. Ők a horvátországi Baranya megyében hirdették, melynek érdekessége, hogy nemcsak magyar, hanem horvát anyanyelvű gyerekek is részt vettek. Ennek előnyeit pedagógiailag, néprajzilag, sőt társadalmilag is jól ki lehetett használni. A közös múlt, a néprajzi hasonlóság, a kultúrák egymás mellett élése segítette egymás elfogadását, megértését, toleranciára nevelt. Ez megjelent a gasztronómiai hasonlóságában is, mely bizonyította a jelenlegi két népcsoport közös múltját. 28.

A szakmai tartalmat, a gasztronómiai szakmaiságot a város szakközépiskolájának szakoktatóival együttműködve láttuk biztosítottnak. Ez biztonságot, szakmai megnyugvást is jelentett végig a vetélkedő ideje alatt. Természetesen ezt megelőzte a szerződéskötés, melyben kitértünk a folyamat idejére vonatkozó feladatok rögzítésére. Ebben a humánerő biztosítását, valamint a technikai feltételeket és anyagok biztosítását fektettük le. A szerződés kitért az anyagi ellenszolgáltatás nagyságára és a lebonyolítására. A résztvevő csapatok felé kikötés volt az infokommunikációs eszközök megléte, valamint készség szintű használata. Erre a vetélkedő első szakaszában mindenképpen nagy szükség volt, ugyanis a csapatok nagy száma és az intézménytől való nagy távolságot könnyítette meg ebben a formában a mindennapos kapcsolat és a kommunikáció. Ugyanakkor az archiválást is megkönnyítette az elektronikusan rögzített folyamatleírások, dokumentálások. Szerettük volna, hogy ezt a programot minél nagyobb létszámú személy nyomon kövesse, és akár ez által ők is új ismeretket szerezzenek, ezért vontuk be a sajtót. Az eseményről a régiós média is hírt adott, melyben az élményszerűségen túl sok hasznos, a kívülállóknak is felhasználható információt sikerült közzétenni. Az eseménysorozatról digitális anyag is készült, melyet az elődöntőbe került valamennyi csapat kézhez kapott. A fellelt és összesített baranyai receptekről készült kiadványt csak az elődöntőben résztvevő csapatok tagjai kapták meg. Később végiggondolva jó lett volna betervezni a költségvetésbe így szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válhatna. A vetélkedőt az iskolákon keresztül hirdettük, mivel az intézményünknek nagy múltja van az ehhez hasonló programok lebonyolításában. Bíztunk „a név kötelez” szlogen erejében, amely az iskoláknak a magas szintű, igényes programon való részvételt jelenti. A programban ugyanakkor nemcsak iskolai csoportokat vártunk, sőt első sorban olyan baráti, esetleg azonos érdeklődési körű gyermekeket, akik szívesen vesznek részt közös feladatokban. Ebben kértük, hogy a jobb kommunikációt elősegítendően vegyen részt egy felnőtt, aki lehetett szülő, rokon, idősebb testvér, akiket a gyerekek mentorként kértek fel. Így alakult ki az 5 fős csapat 4 gyermek és egy 18 életévét betöltött felnőtt részvételével. A felhíváskor levelünkhöz mellékeltünk egy adatlapot is, melyen a csapat nevét, a felnőtt nevét, elérhetőségeket (elektronikus, telefonos és postai) kértünk település név megjelöléssel. A vetélkedő első fordulói elektronikus úton zajlottak. A feladatok a következőek voltak: Első feladat egy gasztronómiai TOTO, melyet a szakközépiskola szakoktatói állítottak össze. Ennek a feladatnak a megoldására minden használható segítséget igénybe lehetett venni a lakóhelyen. A kérdések elsősorban szakkifejezésekre, technológiai folyamatokra vonatkoztak. A megoldásra, valamint az elektronikus visszaküldésre 1 hét állt rendelkezésre. A második feladat: csapatonként 10 db baranyai recept gyűjtése a család, nagyszülők, rokonok megsárgult receptfüzetéből, majd ezek a mai kor követelményeinek megfelelő átírása. Így tehát minden csapatnak 20 receptet kellett, beküldenie az értékelő zsűrinek. A begyűjtött recepteket pontos adagolással és érthető technológiai folyamatokkal kellett lejegyezni, majd átírni és elküldeni elektronikusan. Erre a feladatra 2 hét ált rendelkezésre a csapatok részére. A zsűri elsősorban a tájra jellemző ételeket, majd a korszerű

29.

táplálkozásnak megfelelően átírt recepteket értékelte. Ebben a folyamatban mesterszakács, és dietetikus is részt vett, mint zsűritag. A harmadik feladat: A saját gyűjtésű receptek közül egy tetszőleges étel elkészítése közösen a csapat lakóhelyén, ennek fotóval való dokumentálása és rövid élménybeszámoló az eseményről. Ennek a feladatnak a megvalósítására három hét állt rendelkezésre. Ezt tetszőleges helyszínen valósíthatták meg. Így voltak, akik az iskolai udvar kemencéjénél, voltak akik, a családi házuk konyhájában, de akadtak olyanok is, akik az iskolai tankonyhában oldották meg a feladatot. Az alapanyagok beszerzéséről minden csapatnak magának kellett gondoskodnia. Ezekben a fordulókban a felnőtt segítők „csapattagok” is részt vehettek. Eddig a fordulóig elektronikusan történtek a válaszok. Erre azért volt szükség, mert a nagyszámú résztvevőket nehezen és költségesen tudtuk volna mozgatni. A döntőbe a megye legjobb 6 csapata került be. Erre Pécs egyik szakközépiskolájának tankonyháján került sor. A létszámot meghatározta a főzőhelyek száma és annak biztonságos használata. Ennek keretében a gyerekek önállóan főztek a saját receptfüzetükből úgy, hogy a zsűri a csapatok saját gyűjtésű receptjeiből kiválasztott egyet, melynek a „hozzávalók” által lejegyzett mennyiségű alapanyagot megvásároltak és előkészítve tálcán a versenyzők megkaptak. Az ételek elkészítésére meghatározott idő állt rendelkezésre. A zsűri úgy állította össze az ételeket, hogy azok közel egy időben készültek el. Minden egyes csapatot egy szakközépiskolai tanuló segített, akik segítették a tankonyhában való eligazodást, figyeltek a balesetmentességre, de szakmailag nem avatkozhattak be a folyamatokba. Ennél a fordulónál a felnőtt mentor sem segíthetett. A zsűrihez adott időben kellett eljuttatni felszolgáló tanulók segítségével az elkészült ételt, az étel jellegéhez megfelelő tálalásban. Erről az eseményről a regionális televízió beszámolót is készített. A két legjobb csapat két napos horvátországi gasztronómiai találkozón vehetett részt Kopácson. A nyertesek júliusban indulhattak megérdemelt jutalmukat eltölteni, ahol megismerhették a horvátországi partnerek legjobb receptjeiből készült ételeket, a táj nevezetes helyeit, miközben a horvátországi nyertesekkel is kapcsolatot alakítottak ki, barátságot kötöttek. Sőt a táj jellegzetes ételkülönlegességét az ún. „kopácsi csíptetős ponty” elkészítésében is aktívan részt vehettek. A jutalomkirándulásban nem részesülő másik négy csapat értékes tárgyjutalomban részesült. A tárgyjutalmak egyéni jutalmak voltak, de csapatonként ugyanazt az ajándékot kapták a résztvevő gyerekek. A projekt zárásaként a szervezőkkel összegeztük a levonható tanulságokat, hogy beépíthessük a jövőre vonatkozó fejlesztésekbe, és a pályázat beszámolójába. A vetélkedő nem tipikusan oktatási módszer - a szakirodalmi utalásokat is csak a kooperatív oktatási módszer egyik lehetséges változatában találunk, (szakértői mozaik, csoportos tanulás – egyéni vetélkedő) – de komplex módon ötvözi valamennyi atipikus tanulási forma tulajdonságát: saját élményű, tapasztalaton alapuló, gyakorlati tanulás, külső, rugalmas, társak által történő, külső tanácsadó által segített, (coaching) eredménye egy megvalósítandó projekt, de nem nélkülözi az egyéni munkát sem.

30.

A tipikus jellemzők Egyéni tanulás Az első forduló egy totó kérdéseinek megválaszolása, amely tradicionális gasztronómiai ismeretek meglétét feltételezi. A totó kitöltése közösen történt ugyan, de minden résztvevő önálló kutatómunkát végzett hozzá az interneten megtalálható, a család tagjaitól, a rokonoktól, ismerősöktől származó információk felhasználásával, egyéni tempóban, egyéni időbeosztás alapján. Ugyancsak egyéni munkaforma keretében gyűjtötték a helyi specialitások receptjeit is a felnőtt korosztálytól. Amiért jó: az egyéni munkaforma keretében a diákok az új anyag feldolgozását a saját munkatempójuknak megfelelően végzik. Előnye, hogy a résztvevők a saját egyéni munkatempójuk szerint dolgozhatnak tankönyvekkel és más forrásanyagokkal, önálló megfigyeléseket, gyakorlatokat végezhetnek, valamint önállóan tanulhatnak programozott tananyagok segítségével. Tapasztalati tanulás A receptek gyűjtése után el kellett készíteniük egy kiválasztott ételt. A közös munka jellemezte a beszerzéstől az előkészítésen át a főzés teljes folyamatát. Ebben a formában maga a főzés előkészítése, szervezése, valamint lebonyolítása, valóságban szerzett tapasztalattal segítette a résztvevőt. A későbbi döntőben (illetve majdan az életben) történő további tevékenységük ebből gyökereztethető. A döntőben már képesek voltak a korábbi tapasztalatok felhasználásával megfelelően módosítani a tevékenységüket a sikeresség érdekében. Amiért jó: minden tanulás és fejlődés forrása az egyéni vagy a csoportos tapasztalat: a csoportok először megszereznek valamilyen tapasztalatot, aztán átgondolják és értelmezik azt, majd ennek nyomán tervszerűen módosítják tevékenységüket, viselkedésüket. Saját élményen alapul Az elődöntőben gyűjtött receptek közül az egyiket közösen el is kellett készíteniük, majd ennek elfogyasztása következett. Ez a közösen megtapasztalt élmény egyben közösségformáló szereppel is bír, toleranciára, egymás elfogadására nevel és a szerepekben való feladatmegosztást is megkívánja. Amiért jó: a tanulás kiindulópontja és befolyásoló tényezője azok a tapasztalatok, élmények, érzések, és a tanulást kísérő szubjektív állapotok, amiket a tanuló személy a tananyaggal kapcsolatosan korábban vagy a tanulási folyamat során átél. Gyakorlati jelleg A vetélkedő önkéntes résztvevői már a jelentkezéskor tisztában voltak a feladat konkrét gyakorlati jellegével, érdeklődésük alapján választották ezt a tevékenységet, mely kellő motiváltságot igényelt a vetélkedő teljes időtartama alatt. Vonzó volt számukra a gyakorlatban történő megvalósítás, az így megszerezhető tudás és képesség. Amiért jó: mint ahogyan egy gyakran idézett kínai közmondás is kifejezi: „Hallom, és elfelejtem. Látom, és megjegyzem. Csinálom, és megértem.” E tanulási forma jellemzői értelemszerűen kapcsolatba hozhatók a tapasztalati tanulás elemeivel is, érdekes módon azonban a közleményekben főként olyan kétirányú folyamat megjelölésére használják, amely alkalmas egyrészt arra, hogy a tanuló kiválassza a neki megfelelő tudástartalmat, másrészt, pedig lehetősége van arra 31.

is, hogy felismerje tevékenysége értelmét, meggyőződhessen a tanultak használhatóságáról. Pályaorientáció szempontjából is nagy jelentősége van. Külső tanulás Külső helyszínen történő tanulásról van szó, a gyerekek nem az iskola tankonyhájában készültek, hanem a felnőtt segítők (nagymama, szülő, stb…) otthonában vagy szabadtéri helyszíneken valósult meg, intézménytől teljesen független formában és módon, egyéni képességek alapján, szabadidő keretben. A felnőtt segítők sem direkt irányító szerepet töltöttek be a folyamatban. Amiért jó: nem kapcsolódik semmiféle hivatalos oktatási-képzési intézményhez, nem társul hozzá semmiféle külső, formális ellenőrzés vagy irányítás; ahol a tanulás folyamatát kizárólag a tanuló képességei, lehetőségei határozzák meg (ideértve természetesen az időbeli kötöttségeket is). Rugalmas időbeosztás A felkészülés hosszú időtartama biztosította a rugalmasan időbeosztást, a diákok életviteléhez való alkalmazkodást. Hiányos ismereti pótlására szakmai segítséget kérhetett a segítő felnőttől, nyomtatott vagy elektronikus szakirodalomból, de akár szakemberektől is. Amiért jó: a tanulás – akár teljes-, akár részidejű – teljes mértékben az egyén időés életmódbeli lehetőségeihez és igényeihez alkalmazkodik. Az ismeretanyag szövegként, audiovizuális eszköz vagy számítógép révén juttatható el a tanulóhoz, és feldolgozásához szervezett szakmai segítség is igénybe vehető. Tréner tanácsadása Minden csoportnak tagja egy, a diákok által választott felnőtt is, aki koordinálja, támogatja, tanácsaival segíti a csoport gyakorlati munkáját. Amiért jó: egy külső tanácsadó segítségével a maximális teljesítmény kihozása. Nem az elméletre, hanem a megtanult ismereteknek a mindennapi feladatokban való működtetésére koncentrál. Projekt jellegű oktatás Adott egy produktum, amelynek közös előállítása a cél. Ehhez különböző forrásokból származó ismeretekre van szükség. Maga a produktum is többféle, és különböző képességek meglétét feltételezi a megvalósítása. Ezeket a tevékenységeket képességeiknek megfelelően osztják föl egymás között. Amiért jó: a feladatvégzés alapja a gyermek saját érdeklődése, motivációja. Így a gyermek a feladatait saját kezdeményezésre, saját elképzelései, tervei szerint, saját felelősségére fogja teljesíteni. Az így megvalósítandó projekteknek mindig van valami előzetesen és tudatosan megfogalmazott céljuk; a tanulóknak pedig kell találniuk az e célok eléréséhez elvezető, számukra legmegfelelőbbnek látszó módszereket. Kompetenciák fejlesztése: Digitális kompetencia A nagyszámú jelentkezések miatt az infokommunikáció eszközrendszerét felhasználva tartottuk a kapcsolatot egymással, az egyes feladatokat digitális úton juttattuk el a résztvevő csoportokhoz, a válaszok beküldése is így történt. A receptek felkutatása (kutatómunka), élménybeszámolók készítése on-line és médiaeszközök segítségével valósult meg. Feladat volt a különböző eseménynek élménybeszámolóval történő dokumentálása. Ennek kapcsán olyan digitális produktumok születtek, amely feltételezett bizonyos szintű digitális kompetenciát, illetve annak fejlesztése is

32.

hozadéka ennek a feladatnak. Ezekben az élménybeszámolókban jó hangulatú, közösségi programokról számoltak be, szöveges és digitális prezentációk során. Szociális és állampolgári kompetencia: A vetélkedő teljes folyamatában szükségszerű az egymással való együttműködés, ez egymás elfogadását, toleranciát feltételez és fejleszt, nem csak saját korosztályon belül, hanem a nemek között is. A különböző generációk kapcsolatát illetve nemzetközi jellegéből fakadóan a multikulturalizmus iránt befogadóképességet erősíti. Egyben lehetőség adódik a magyar identitás megőrzésére, népi hagyományok határon túli kiterjesztésére. Esztétikai művészeti kifejezőképesség fejlesztése: Egyrészt az elkészült kiadványok, szöveges (receptgyűjtemény) és prezentációs dokumentumok (élménybeszámoló) esztétikus megjelenítésére való törekvés másrészt a gyakorlat során a csapatok egységes megjelenése (egyenruha), a főzési gyakorlat során az esztétikus terítés, az elkészített ételek tálalása szintén ezt a kompetenciát fejlesztette. Matematikai, természettudományos kompetencia: Az első forduló kérdéssorában megjelenő matematikai, kémiai és fizikai ismeretek, valamint a gyakorlat során szükséges adagok, mennyiségek megfelelő meghatározása, mértékegységek ismerete, váltása, arányok kiszámolása révén fejleszthető. Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia: Már a csapatok megalakításához is szükséges egyfajta kezdeményezőkészség, a tagok meggyőzéséhez a patronáló, segítő felnőtt felkutatásához. A vetélkedő fontos része volt, a régi hagyományos ételek átalakítása napjaink korszerű egészséges táplálkozásának megfelelően. Kreatív ötletekkel, és próbálkozásokkal találkoztunk a beadott receptek között. A projekt erősségei: Egyedi szervezeti környezetben végrehajtott tevékenységsorozat, mely rendelkezett innovatív tartalommal, jól definiálható céllal, időtartammal és meghatározhatóan szükséges humán- és anyagi erőforrással. Erősségek: a módszerek kiválasztása, feladat struktúrája, meghatározása, szakmai partnerek, lebonyolítás helyszíne, rendelkezésre álló forrás, technikai háttér, földrajzi környezet, az intézmény tevékenységrendszere, valamint a megvalósító kollégák szakmai felkészültsége és tapasztalata, a projekt során végig követett, minden lépésre kiterjedő dokumentáció. Ezek a felsorolt jellemzők mind segítették a tevékenységi cél elérésének minél nagyobb mérvű megvalósulását. A program gyengeségei: A felhívás szélesebb körű terjesztése, ugyanis csak az iskolákon keresztül hirdettük meg a programot, de valószínűleg még nagyobb számú résztvevőt tudtunk volna megszólítani, ha a szülők nemcsak az iskolákon keresztül szereznek tudomást a vetélkedőről. Így az információáramlás akadályozottsága gyengeségnek számít. A média-megjelenés hiányossága nem a rendezvényről adott híradás nem kellő számú és mélységű megjelenését jelenti, hanem a médiát figyelő nagyközönség új ismeretekbe való bevonását jelenti. A projekt zárásakor az összes résztvevő véleményének on-line kérdéssorral való lekérdezése.

33.

Az összegyűjtött receptekből néprajzi kiadvány is készülhetett volna, hogy azokat a szélesebb érdeklődő közönség is megismerhesse. A zsűribe egy gasztronómiában járatos néprajzi szakember felkérése is előny lehetne.

34.

Bogdán Imre: Hangya Tanoda - a jó gyakorlat

Balatonszárszó – József Attila Emlékház

Bevezető A kaposvári Hangya Tanoda délutáni programot nyújt a városi és város környéki általános és középiskolába járó 2-12. évfolyamos főként roma/cigány hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, gyakran mélyszegénységben élő tanulóknak. Képességfejlesztő, értékközvetítő programjával az iskolai eredményességet kívánja növelni. Előzmények A Napkerék Egyesület alakulása óta, vagyis már több mint 10 éve végez saját kezdeményezésre, roma/cigány származású egyetemi hallgatók önkéntes munkáját felhasználva, a főként roma/cigány származású, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, esetleg lemorzsolódó gyermekek rendszerben tartásához és a tehetségek felszínre segítéséhez korrepetáló, felzárkóztató és tehetséggondozó munkát. Társadalmi felzárkóztató tevékenységünkkel a fiatalok támogatását tűztük ki tanulmányaik sikeres befejezésének célozva úgy, hogy a megadunk a diákoknak minden olyan háttérszolgáltatást, amelyet a középosztálybeli családok továbbtanulni szándékozó gyerekei megkapnak (egyéni felzárkóztatást, szakmai korrepetálást, könyvtárat, számítógépet, nyelvórákat, háttértudást, háttérismeretet gyarapító élményeket). A felzárkóztató foglalkozást korábban 15-20 fő részére tanítási napokon 13 órától 16 óráig tudtuk biztosítani. Egyénileg, vagy néhány fős csoportokban gyógypedagógus irányításával, idegen nyelvi szaktanár részvételével, valamint önkéntesként részt vevő tanító-, és gyógypedagógia szakos egyetemista hallgatók bevonásával készültek a másnapi iskolai órákra, ismételték át az iskolában már leadott tananyagot. A korrepetálások keretében tanulásmódszertani ismereteket is átadtunk a gyerekeknek. A kiemelkedően teljesítő gyerekeket a Kaposvári Egyetemmel működtetett tehetségsegítő programmal támogattuk, az egyetemi előadókban heti egy 35.

alkalommal matematikai, képzőművészeti, drámapedagógiai és zenei felkészítést kapnak. A tehetséggondozó foglalkozások egyetemi oktatók, művésztanárok irányításával és a Napkerék Egyesületben önkéntes munkát vállaló gyógypedagógia-, tanító- és óvodapedagógia szakos egyetemista hallgatók segítségével folytak. A TÁMOP-3.3.9.C-12 pályázatnak köszönhetően azonban 2014. júliusa óta más környezetben és kibővített gyermeklétszámmal tudjuk korrepetáló, felzárkóztató és tehetséggondozó tevékenységünket ellátni. Beválogatás Társadalmi szinten egyre inkább megfogalmazódik az igény, hogy megvalósuljanak különféle, a gyerekek iskolai sikerességét segítő programok. A családok többsége igényel valamilyen külső - iskolán kívüli - segítséget. A TÁMOP-3.3.9.C-12 pályázatnak köszönhetően a Hangya Tanodában 2014 őszén 45 fő felvételét biztosíthattuk. Első lépésként programunkat a velünk kapcsolatban álló, illetve a már korábban tanodánkba járó gyerekek és szüleik részére propagáltuk, ők pedig tovább adták a hírt tágabb családi környezetükben, illetve a szomszédságukban. Majd a programot a város iskoláiban is meghirdettük, jelezvén, hogy együttműködést kívánunk kialakítani a gyerekekkel délelőtt befogadó intézményekkel. A meghirdetést követően az érdeklődőknek (gyerekeknek és szülőknek) „felvételi beszélgetést” tartottunk, melynek elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy a jelentkezőknek mennyire reális elképzeléseik vannak a programról, milyen motivációs állapotban, helyzetben vannak, hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthetők-e. Célkitűzések Tevékenységünk fő célja az, hogy megfelelő környezetben, megfelelő hozzáállású szakemberekkel, kortárssegítőkkel és pedagógiai programokkal megszerettessük a diákokkal a tanulást, legyőzzük az esetlegesen meglévő iskolai szorongást, segítsük az iskolai tanulmányi eredmények szinten tartását, vagy javulását, ezzel növelve a diákok továbbtanulási esélyeit. Közösségépítéssel és szemléletformálással alakítjuk a csoportkohéziót, az elfogadást, a toleranciát egymás iránt. Legfőbb célkitűzésünk, hogy megpróbáljunk diákjaink számára olyan lehetőségeket nyújtani, melyek a sikeres tanuláshoz elengedhetetlenek, de életükből eddig hiányoztak valamilyen szociális, vagy kulturális okból kifolyólag. Stimuláló környezet kialakításával igyekszünk a továbbtanulás irányába terelni őket, próbáljuk elérni, hogy a tanulás érdekessé, fontossá váljon, felismerjék, hogy a tanulás érték és ennek segítségével bármint elérhetnek. Fő céljaink között intellektuális fejlesztés, önfejlesztés és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása szerepel. A tanodába bekerülő diákok számára egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki és személyre szabott mentorálást biztosítunk részükre. Munkánkhoz olyan környezetet alakítunk ki, amelyben van megfelelő hely az oktatási, nevelési tevékenység ellátásához, de szükség esetén rendelkezésre áll a könyvespolc, az internet kapcsolat, a művészeti tevékenység vagy akár a pihenés számára alkalmas tér is. 36.

A program kiemelten kezeli a családdal való együttműködést. Fontos, hogy a család felé is közvetítsen a projekt normákat, tanácsadás által segítséget nyújtson a szülőnek, szolgáltasson pontos információt a Tanoda működéséről. A családdal való partneri viszony kialakítása segít abban, hogy támogatást kapjon a gyermek a Tanodai szolgáltatások igénybe vételéhez. Tanoda programunk Tanoda programunkkal egy átlag értelmiségi (középosztálybeli) család által nyújtható lehetőségeket kívánjuk megadni a diákjainknak (amit azonban ők családi környezetükben nem kaphatnak meg). Könyveket, számítógépes foglalkozást, korrepetálást, idegen nyelvi oktatást, művészetpedagógiai foglalkozásokat, valamint jól szervezett szabadidős programokat: kirándulást, színház-, mozi- és múzeumlátogatást, társasjátékokat, csapatjátékokat, nyári nyaralást. A gyerekekkel való foglalkozásnak tehát három fő területét helyezzük tevékenységünk fókuszába: 1. tanulássegítés/felzárkóztatás, 2. művészeti oktatás 3. szabadidős programok Valamennyi tevékenységet a multikulturális szemlélet hatja át. A fejlesztési feladatokat az IPR tanulásszervezési elvek szerint látjuk el: 1. egyéni haladási ütem biztosítására differenciált egyéni-, 2. az együttműködési képesség kialakítása érdekében kooperatív-, 3. a sokszínű megközelítés miatt projektmódszeres-, 4. az élményszerű önmegvalósítást előnybe hozva drámapedagógiai/élménypedagógiai tanulásszervezést, óratervezést valósítunk meg. Elsődleges érdek a diák személyiségének, tudásának, készségeinek maximumát kiaknázva örömteli tevékenységgé tenni a tanulást. Tanulássegítés/felzárkóztatás Induláskor négy fő műveltségi terület fejlesztését tűztük ki célul. Ezek a matematikai-logikai, szövegértési, informatikai és idegen nyelvi területek voltak. Matematika-logika műveltségterülettel kapcsolatos fejlesztés során első feladat a pozitív viszonyulás kialakítása a területhez, tantárgyhoz, hisz ez a legtöbb diák számára „nem kedvelt” kategória. A problémamegoldó gondolkodást a hétköznapi tapasztalatok segítségével erősítjük meg. A nem nyelv centrikus, fejlesztő hatású feladatok (logikai készségeket stimuláló), foglalkozások más képességterületekre is jótékony hatással vannak. Szövegértést minden helyzetben, minden tantárgy és műveltségterület elmélyítése során alkalmunkban áll fejleszteni. Az érintett tanulók iskolai eredménytelenségét nagyban befolyásolja a nyelvi kifejezőkészség hiánya vagy alacsony szintje. A szövegértés alapja a megfelelő olvasástechnika, a gyors és pontos dekódolás. Informatikai műveltség (IKT) megszerzése nélkül a jövőben sem tanulni, sem napi ügyeket intézni nem lehet. Ezt a területet fokozottan súlypontozottnak tekintjük, hiszen diákjaink többségének nem áll rendelkezésére modern számítógép és korlátlan internet hozzáférés. Az IT technológia készségszintű használatát nem csak számítógép-használati foglakozáson, hanem valamennyi műveltségterületen gyakorolhatjuk. A tantárgyakhoz kapcsolt információszerzés egyik alapvető eszköze, ennek elsajátítása fontos prioritás. 37.

Idegen nyelvi műveltségterületen angol és német nyelven tartunk foglalkozásokat, hiszen a helyi általános iskolák a fenti nyelveket oktatják. A világnyelvek mellett a beás nyelv és kultúra ápolását, az identitás fejlesztését is megszervezzük a roma/cigány származású diákok körében. A gyerekek igényeihez igazodva, ezeket ki kellett egészíteni fizikai és komplex – főleg történelmi, természettudományos és kémiai területekkel, valamint a sikeres előrehaladás érdekében emelt óraszámú egyéni fejlesztéssel. Mivel tevékenységünk közvetlenül kapcsolódik az iskolákban folyó oktató-nevelő munkához, követelményrendszerünk a NAT-hoz, illetve a helyi tantervekhez igazodik. Művészeti oktatás Művészetpedagógiai foglalkozásokat szervezünk a képzőművészet, zene és tánc területén. A vizuális nevelés során az aktív alkotás folyamatán keresztül biztosítjuk az esztétikai nevelést, a manuális készségek fejlesztését, az önkifejezés tanulását. A foglalkozások célja, hogy a gyerekek olyan alkotási folyamatban vegyenek részt, amelynek során megismerik saját kreativitásukat, maguk is létrehoznak rajzokat, montázsokat, festményeket, stb. Célunk továbbá a gyerekek vizuális készségének fejlesztése. A zene, néptánc tanítása felöleli, megismerteti a Kaposváron élő valamennyi kisebbség kultúrájának közvetítését (roma/cigány, lengyel, horvát, német), természetesen a Tanoda diákjainak nemzetiségi összetétele miatt a cigány hagyományok, és a beás nyelv oktatása nagyobb arányban történik. Drámapedagógiai foglakozásainkon, lehetővé válik a nehezen megnyíló diákok számára is az önkifejezés megvalósításának katartikus élménye, továbbá szituációs játékokkal, helyzetgyakorlatokkal elérhető egymás és önmaguk jobb megismerése, a figyelem, koncentrálás gyakorlása, a testbeszéd fejlesztése Szabadidős programok A tantárgyi és művészeti oktató munka mellett kiemelt feladat a szabadidős programok szervezése, a Tanoda falain belül és kívül egyaránt. A cél a gyerekek közösségé formálása. Ez nagy eredmény és nagy felelősség. A gyerekek igénylik és szükségük van arra, hogy segítsünk szabadidejük okos eltöltésében. Tanodás diákjaink mindennapjaikban nem középosztályi (pl. értelmiségi) értékek szerint élnek. A tanoda sajátosságát éppen az jelenti, hogy magukévá tegyék ezeket az értékeket. A tanoda tervezett tevékenységei kikapcsolódást jelentenek a mindennapokból. Mivel azonban a tanodát látogató gyerekek, fiatalok mindennapjait nem az intellektuális tevékenységek képezik, kikapcsolódást éppen ezek jelenthetnek. Szabadidős programjaink között szerepel tanulmányi kirándulás, erdei iskola és nyári tábor, jeles napokról való megemlékezés és családi nap, mikor nemcsak diákjaink, de családtagjaik számára is szervezünk programokat, mellyel a szülőtanoda és a szülő-diák közötti kapcsolatot egyaránt erősíteni kívánjuk. Fejlesztő hatásuk egyértelmű: a erőteljes szociális és emocionális hatással bír a társas együttlét ezen formája. Mindezeket kiegészíti a színház-, mozi- és múzeumlátogatás, melynek célja - a műveltség növelésén kívül -, hogy a gyerekek ismerjék meg a közvetíteni kívánt értékek konkrét színhelyeit, lássanak és tanulják meg értékelni a teljes, felépített 38.

produkciót (előadást), és tanulják meg, hogyan viselkedjenek különféle, kulturális környezetben. A színház- és mozilátogatást olyan beszélgetés, illetve heti munka előzi meg, amely összefügg a kiválasztott darabbal, s az élményekről, gondolatokról folytatott megbeszélés követi. A Tanodák éjszakája kezdeményezéshez is csatlakoztunk, a gyerekek nagyon élvezték a meghosszabbított tanodai napot és a sok színes programot. Minden hónapban megemlékezünk születésnaposainkról, számukra különleges műsorokkal készülünk alkalomról-alkalomra. Gimnáziumi végzős diákunk számára ballagási ünnepséget szerveztünk tanodánkban. Fontos lehet a többi gyerek számára is, hogy a jó eredményeket, a tanodában értékelik. Volt olyan gyerek, aki megkérdezte, hogy neki is tartanak majd ilyet? A jó példa fontos. A közösségi programok mellett szerveztünk pályaorientációs napokat is. Ilyenek voltak: a kórházi pályaorientációs napunk, ahol a kórházi szakma rejtelmeibe kaptak bepillantást a résztvevők; vendéglátóipari pályaorientációs napunk, ahol a szakács, cukrász és pincér szakma rejtelmeivel ismerkedhettek meg a tanulók, valamint étkezési/éttermi kultúrával gazdagodtak és a pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégiumban tett pályaorientációs szakmai kirándulás, melyek nagy hatással volt a pályaválasztás előtt álló 6-7. osztályos tanulóink későbbi döntésére. Programunk tehát nem egyszerűen korrepetáló jellegű - bár természetesen igény szerint a napi iskolai tanulnivalóban képesített pedagógusok segítenek -, hanem művészetpedagógiai foglalkozásainkkal, valamint szabadidős programjainkkal fel kívánjuk hívni a gyerekek figyelmét a körülöttük lévő világ ismeretforrásainak gazdagságára, a tudásnak, mint értéknek a jelentőségére. Emellett felkínáljuk a cigány kultúrával való mélyebb megismerkedés lehetőségét is. Az egyéniséget értéknek tekintjük. Fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy a „cigány mivolt" érték, ahogy minden etnikai másság az - egyáltalán a világ sokszínűsége érték, gazdaság. A foglalkozások vezetői Olyan általános illetve középiskolai szaktanárok, nyelvtanárok, nyugdíjas tanárok, egyetemi hallgatók, gyógypedagógusok, művésztanárok, akik a szaktárgyaikat magas szakmai színvonalon képesek oktatni. A jelentkezők válogatásánál az első rangú szempont a szakmai megfelelés, emellett azonban lényeges, hogy a cigány és a többségi kultúrában egyaránt otthonosan mozgó felnőttek legyenek a gyerekek környezetében. Nyitott, kreatív, empatikus, toleráns, szociális érzékkel megáldott emberekre van szükség. Programunk megvalósításába bevontuk a Kaposvári Egyetem Roma Szakkollégiumának tagjait is, akik speciális tudásuknál vagy személyiségüknél fogva alkalmasak a gyerekek pozitív irányú befolyásolására, pozitív példa kialakítására. Megfelelő előkészítéssel a hallgatók bevonhatók voltak a tanodai csapatba, így a szabadidős programokon és a délutáni foglalkozásokon is alkalomszerűen részt vettek.

39.

Megvalósítás és közösségformálás Folyamatos és rendszeres a projektmenedzsment megbeszélése, az önkéntesekkel és az oktatókkal megvalósuló munkaértekezlet – szakmai konzultáció. Negyedévente tantestületi értekezletet tartunk, mellyel célunk a problémák átbeszélése mellett az együttlét közösségerősítő hatása ugyanúgy elengedhetetlen a tanodában dolgozó felnőttek közösségében, mint a gyerekeknél. Áttekintetjük a tanulók egyéni teljesítményét, kitűzzük a további fejlesztési irányt. Rendszeresen tartunk szülői értekezletet és fogadóórát is, hiszen ezeken az alkalmakon van lehetősége a szülőknek nyugodt körülmények között az összes betanító tanárt is elérni. Ehhez csatlakozik be a családlátogatás rendszere, amit folyamatosan kivitelezünk a családok időbeosztásától függően. A családokkal való kapcsolattartás a szakmai programunk egyik erőssége, támaszkodnak ránk, igazi partnerek. Nagy számban vesznek részt fogadóórákon, családi napokon. Gyakori a hétközi személyes és telefonos kapcsolatfelvétel is. A családokkal való rendszeres kapcsolattartásnak köszönhetően szorosabb lett a tanoda és a szülők közötti kapcsolat, több, fontos információ jut el hozzánk, és a szülők is rendszeresen érdeklődnek gyermekük viselkedése és teljesítménye iránt. A családlátogatások élménye teljesebb képet ad a tanulókról, csakúgy, mint az iskolai hospitálások. Az általános és középiskolák tanárai, igazgatói nagy szeretettel fogadnak minket, hangsúlyozva a partneri együttműködés hiánypótló szerepét. A tanulmányi munka segítése a napi foglalkozásokon valósul meg. A gyerekek minden tantárgyhoz tudnak segítséget kérni a szaktanároktól. Lehetőség van tanodában –az adott tantárgyakhoz igazodva - kiscsoportos és/vagy egyéni foglalkozásra is. A reál tárgyakból előnyösebb az egyéni foglalkozás, mivel ki kell alakítani a gyerekekben pl. a számolási készséget, amit egyénileg be kell gyakorolni, míg egy verselemzést egy csoport együtt is meg tud beszélni. A tanuláshoz szükséges eszközök ott vannak a teremben, így akkor is tudnak dolgozni, ha otthon marad pl. a körző, vonalzó és egyéb eszközök. A tanulók szocializálásában nagyon jó a tanoda tevékenysége. Mindennap uzsonnát kapnak, amit asztalhoz ülve, beszélgetve fogyasztanak el. Pozitív viselkedésmintákat látnak a tanodában dolgozó tanároktól, akik szeretettel veszik körül a gyerekeket. És nagyon figyelnek a tanárokra. Figyelik, hogy ki hogy beszél. Észreveszik, hogy ha valakinek rossz kedve van. Érdekli őket, hogy a tanáraik mit néznek a tv-ben, vagy milyen zenét szeretnek. Fontos velük beszélgetni a legalapvetőbb dolgokról és napi történésekről is, mert ezeket, és a hasonló dolgokat gyakran otthon nem tudják megbeszélni. Lelki segítséget kapnak a tanodában a pszichológustól és fejlesztő pedagógusoktól, valamint a többi tanártól is. Örülnek a dicséretnek. Ezért dicséret jár a jól megoldott feladatokért, vagy a jó jegyért. De azt is észre kell venni, ha szép frizurát csinálnak maguknak, szépen bekötik a füzetüket, vagy új a tolltartójuk, stb. A tanoda számukra nem csak olyan hely ahol tanulni kell, hanem ahol kölcsönös szeretetet kapnak. Látom rajtuk nap, mint nap, hogy milyen sokat jelent ez nekik és mennyire hálásak érte. De a lelki fejlődésüket segíti a tanoda bármely kulturális programja, kirándulása.

40.

A tevékenység/jó gyakorlat (a projekt, a fejlesztő program) erősségei A tanodában kialakult az a tevékenységrendszer, amely a gyerekek szükségleteinek megfelelő tanulmányi, szociális, kulturális és lelki segítséget nyújt. Nagyon sok új barátság alakult, egy összetartó közösség szerveződött. A szaktárgyi segítség mellett a gyerekek a figyelmet és szeretet kapnak, sokszor erre van a legnagyobb szükségük. Fontos, hogy a gyerekek mellett a szülőket is bevonjuk a tanoda működésébe, közös programokat, családi napokat szervezzünk, hiszen a gyermeknek szüksége van támogató környezetre, ennek elérésére törekedni kell. A szabadidős és délutáni programok, melyeken a gyerekek jobban megismerik egymást, szintén nagy előnye a tanodának. A Tanoda helyszíne barátságos, a kiscsoportos tanulás és az együttes programok fejlesztik a közösséghez, társakhoz való alkalmazkodást, és ez többeknél látható változást eredményezett a magaviseletben. Úgy tapasztalom, hogy a kirándulások, szervezett programok révén a programban részt vevő gyerekek olyan ismeretekhez, élményekhez jutnak, amelyek jövőképüket, személyiségüket jó irányban fejlesztik. A tanév végén fontosnak tartom, hogy a tanulmányi eredményeikben javulást, vagy folyamatosan jó eredményt felmutató gyerekeket a többiek előtt kiemeljük, hogy nekik ezzel is további ösztönzést, a többieknek pedig példát adjunk. A tevékenység/jó gyakorlat (a projekt, a fejlesztő program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek/intézmények számára Évtizedek óta tudott dolog, hogy a nehéz szociális körülmények között élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, roma/cigány tanulókkal sokkal nehezebb a hagyományos pedagógiai módszerekkel dolgozni (mint pl. frontális tanulás), mert a cigány és nem cigány tanuló sokkal nehezebben tudja interiorizálni az órai tananyagot. A családi háttere szegényes, azokat a feltételeket, amelyek szükséges a másnapi tanórai munkához, azok a tanulók képtelenek végrehajtani. Ezen kívül a kulturális különbségek nagyon nagyok. Nincs együttműködés a szülő és tanár között. A szülők nem tudják vagy nehezen tudják elfogadni, mert feszélyeztetve vannak vagy a szégyenérzetük erős bennük. Tapasztalataink bizonyítják, hogy azokkal a pedagógiai módszereket, amelyek alkalmazunk - kiscsoportos, kooperatív foglalkozások -, sokkal eredményesebb és sikeresebb tanulmányi eredményeket értek el a tanodában tanuló diákok. A pedagógusok a tanulókkal együtt dolgoznak kiscsoportban, közösen megbeszélik és élményszerűvé teszik az órai munkát. Sikerességét a jó gyakorlatnak abban látom, hogy egymásra figyelünk, fontosak vagyunk egymásnak, élményszerű oktatás történik, szeretetteljesen légkörbe érkeznek a tanulók. Fontos, hogy a tanuló érezze az órán, hogy figyelnek rá és szeretettel érdeklődnek iránta. Hiányosságait ne szigorú bírálattal, hanem kooperatív, megoldó hozzáállással fogadják a pedagógusok. Türelmesek legyenek egymással!

41.

Eredmények (termékek, pozitív változások) – linkek, publikációk, filmek/riportok, stb. Egymás elfogadása (közösségépítő), agresszió csökkenése, figyelmesség, multikulturális ismeretekben való jártasság, sok új információkkal való találkozás, tanulmányi eredményekben való pozitív változás, rendszeresség és felelősségtudat kialakítása. http://mno.hu/lanchid_hangtar, Kalauz – Tanodák éjszakája című műsor kb. 12. percétől http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/az-eletet-is-tanuljak-a-nehez-sorsu-romagyerekek-a-tanodaban-599170 http://kaposvarmost.hu/videok/kaposvar-most/2015/02/25/pacsit-kaptunkmancstol_15888.html http://www.sonline.hu/somogy/kultura/simogatas-mancsnak-kaposvaron598709 http://www.somogytv.hu/videok/hirado/104641/ 14:40-től http://www.somogytv.hu/cikkek/104638/ http://www.somogytv.hu/videok/hirado/103101/ http://www.somogytv.hu/cikkek/103099/ http://www.napkerekegyesulet.hu/

42.

Walterné Müller Judit: Elhallgatott tabutémák múzeumi feldolgozása: roma holokauszt és „málenkij robot” Bevezető gondolatok: A múzeumoknak nemcsak feladatuk, hanem küldetésük, missziójuk is van, amelyben kiemelkedő jelentőségű a kollektív emlékezet ébrentartása, megőrzése, ápolása. Eszköze lehet ez az emlékezésnek, az emlékeztetésnek a történelem minden áldozatának és üldözöttjének nevében, függetlenül annak vallásától, bőrszínétől, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásától a „soha, sehol, senkivel többé” szellemében. A pécsi Janus Pannonius Múzeum magáénak érzi ezt a küldetést: egyik bizonyítéka ennek, hogy a roma holokausztnak a „Parajmos” (jelentése romani nyelven elpusztítás, elnyeletés; nyelvi változatai különböző romani nyelvjárásokban: porajmos, pharrajimos, parrajmos stb.) című állandó kiállítás állít emléket. A másik példa, hogy a „málenkij robotra”, azaz a civil lakosságnak a Szovjetunióba 3-4 évig tartó „kis munkára” való elhurcolására időszaki kiállítások, kiadványok, rendezvények emlékeznek rendszeresen. Nagy ajándék az, ha az ember hivatásbeli feladatai és személyes, családi motivációi egybeesnek. Én megkaptam a sorstól ezt a lehetőséget: múzeumi munkám során azt a történelmi és személyes tragédiákkal fémjelzett korszakot kutattam és kutatom, melynek magyarországi német nemzetiségi lévén családom is elszenvedője volt. Kollektív büntetés járt nekik, mert annak a német nemzetiségnek a tagjai voltak, melynek nevében oly sok bűnt követtek el a hatalom birtokosai a második világháború során. Kényszermunka, azaz „málenkij robot”, vagyonelkobzás, kitelepítés járt az ártatlanoknak is, csak azért, mert egy adott nemzetiséghez tartoztak. De a Kárpát-medence egyéb, így pl. magyar nemzetiségének is a kényszermunkára hurcolások ideje volt 1944 vége, 1945 eleje: Kárpátalján, a Vajdaságban, Erdélyben, a Felvidéken a „málenkij robot” az etnikai-politikai tisztogatás eszközévé is vált, aminek a magyar vagy német származás szolgáltatott alapot. Feladataim során a fentiek mellett egy másik etnikai népcsoport üldöztetésével, annak szisztematikus, tervszerű megsemmisítésére irányuló szándékkal is foglalkozom: akiket azért zártak gettókba, vittek lágerekbe, küldtek gázkamrákba a Harmadik Birodalom nemzetiszocialista vezetői, mert romák voltak. Az ilyen emlékező-emlékeztető, történeti jellegű kiállításokban, egyéb múzeumi rendezvényekben (konferencia, múzeumpedagógiai foglalkozás, kiadvány stb.) rejlő non-formális és atipikus tanulási formák kiaknázása fontos feladata a múzeumoknak, ill. a „múzeumhasználó” oktatóknak, szervezeteknek, andragógusoknak, pedagógusoknak. Ezek a múzeumi eszközök ugyanúgy hasonlóak lehetnek, mint ahogy a kiállítások témája is az: a kollektív büntetés nemzetiségi, ill. etnikai alapon történő megkülönböztetéssel. „A magyar társadalomnak óriási az adóssága a szovjetunióbeli lágerekbe elhurcolt honfitársaink iránt. Több generáció nőtt fel ezen ismeretek hiányában, ami torzította világlátásukat, identitástudatukat. Remélem, e könyv inspirálni fog sok helytörténészt a kutatásra, és lokálpatriótát az emléktábla-állítására...”1

43.

Fenti sorok nemcsak a foglyokra, a „málenkij robotra” elhurcoltakra, hanem holokauszt miden, így a roma áldozataira is érvényesek lehetnek. És nemcsak a könyv, hanem a múzeum éppúgy inspirálhat a maga eszközeivel, lehetőségeivel az ismeretek szerzésére. Intézményi háttér: PARAJMOS – Roma holokauszt: Pécs városa a holokauszt 70. évfordulójára emlékezve pályázatot nyújtott be a Miniszterelnökség Civil Alap – 2014 kiírására, hogy erre a tragédiára, s annak áldozataira méltóképpen emlékezhessen. A távlati pályázati célok között szerepel Pécsett egy Nemzetiségi és Roma Holokauszt Kutatóközpont felállítása is, amely további területe lehet a múzeumi „jó gyakorlatoknak”. A „TRAUMA” és a „Több mint élettörténetek. SORSOK” című időszaki ill. vándorkiállításoknak, konferenciáknak a közép-európai magyarságnak és németségnek a második világháború utáni években történő kollektív büntetése volt a témája, mindez főleg a „málenkij robot” tükrében. A kísérőrendezvények közt szerepeltek könyvbemutatók, rendhagyó történelem órák, filmvetítések stb. A fentiek fontos kutatási területei az Janus Pannonius Múzeum intézményének, ezek eredményeit rendszeresen közzéteszi, biztosítva a gyakorlat megismerhetőségét, ismételhetőségét, folyamatosságát. Elért és elérendő eredmények A levéltári kutatások és a szakirodalom beemelése mellett az elhurcoltak visszaemlékezéseinek, élettörténeteinek gyűjtése, a múzeumban őrzött és a kutatások során begyűjtött tárgyak, dokumentumok, levelek, fotók stb. adták mindkét kiállítás alapanyagát. A visszaemlékezések megörökítése a magyar nyelv mellett német nyelvjárásban is történt, ez pedig a nyelvjárás megőrzése, a további nyelvtanulás szempontjából külön jelentőséget is kap. További célok: a magyar kormány 2015 évet a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének nyilvánította. Ennek keretében további elérendő eredmények újabb vándorkiállítások, többnyelvű kiadványok, emléktáblák, emlékművek felállítása, játék-és dokumentumfilmek készítése, emlékutak szervezése stb. Mindkét tárgyalt kiállításban a rendezők a tényfeltáráson túl törekedtek az érzelmi hatás elérésére is, ezzel a kollektív büntetéssel való szembefordulás további megerősítése volt a cél. Elérendő, hogy a nemzeti emlékezetben központi helyet kapjon a zsidósággal együtt a romák és más üldözött népcsoportok deportálásának, koncentrációs táborokba hurcolásának ténye is, valamint a magyarságot és a közép-európai német nemzetiséget érintő kollektív büntetés, és mindez az iskolai tananyagba is bekerüljön. A Mazsihisz elnöke, Heisler András a Lágerek népe - Névtelen romák holokausztja című konferencián kifejtette, hogy a történelemből mindig tanulni kell. Tanulni kell azt is mindenkinek, így a nemzetiségnek és kisebbségnek is, hogy létezik saját felelőssége is a kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kollektív büntetés elleni fellépésben. Ebben a világban mindenki lehet egyik napról a másikra védtelen, bárkiből lehet üldözött - legyen bőrszíne világos vagy sötét, hordjon nyakában keresztet, vagy Dávid csillagot, legyen nemzetisége magyar, vagy nem magyar.2 A kiállításoknak és rendezvényinek legfőbb tanulsága ez kell, hogy legyen, és bizonyosan ez az a gondolkodásmód, amit az élethosszig tartó tanulásban mindig szem előtt kell tartani. 44.

A kitűzött célok érdekében folyamatosak a kutatások, ezek tükrében megismételhető, továbbfejleszthető eredmények, hogy a begyűjtött tárgyak, dokumentumok, visszaemlékezések alapján állandó, időszaki, majd vándorkiállítások, kiadványok valósultak meg. Ezekben múzeumpedagógiai foglalkozások, filmkészítés, színdarab, emlékműsor előadása, rendkívüli történelemórák tartása, könyvbemutatók, filmvetítések stb. valósultak meg. A kutatóutak tapasztalatainak beépítése a projektekbe igen fontos volt: a Donyeckmedencében (Ukrajna) és az Urálban (Oroszország), Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban az egykori lágerek helyszínén, ill. Heidelbergben a Német Szintik és Romák Dokumentációs és Kulturális Központjával folytatott tapasztalatszerzés. Főbb célcsoportok Mivel a civil lakosság tömeges elhurcolásának ténye a rendszerváltásig, 1990-ig teljes tabutéma volt, még nagyon sokan még ma sem tudnak róla. A roma holokauszttal kapcsolatos kutatások is csak ugyanebben az időszakban kezdődtek el, a célközönség ezért igen széleskörű. Mind a kutatás-gyűjtés folyamán, mind az annak eredményeit bemutató rendezvényeken, kiállításon kiemelt célcsoportok az érintettek, a „málenkij robotra” hurcoltak leszármazottai és a romák. Emellett a fiatalok, a középiskolás és egyetemista korosztály elérése kiemelt szerepet kap. „A XX. századi történelem sötét cinizmusa, mint oly sok más szenvedéstörténet során, itt sem ismert határokat… A projekt során létrejött művet közösen, csoportként készítettük. Hogyan ábrázolható az emlékezés? Átélhetjük-e az egykori szereplők életútját? Milyen szakmai lehetőségeink vannak, hogy láthatóvá tegyünk egy általunk csak tárgyi emlékekből ismert élethelyzetet?”3 Az „Ott állok a sorban…” című, a PTE Művészeti Karának hallgatói által készített kollektív műalkotás (fotó-, ill. speciális technikával készült alkotássorozat) a „málenkij robottal” kapcsolatos projektben született, de ennek analógiájára tervezzük a hallgatókkal a roma holokauszt témájának feldolgozását is. Kortárs tárlatvezetések: egyetemisták az egyetemistáknak, gimnazisták a gimnazistáknak igen szemléletes, és érzelmi szempontok szerint is fontos gyakorlat. Bár módszerében nem egészen új, a témát illetően nagyon eredményes a drámajátékok betanulása és előadása, a rendkívüli történelem órák és utána kötetlen beszélgetések túlélőkkel, leszármazottakkal. Speciális formája volt ennek, mikor a beszélgetést pszichológus vezette, aki a poszt-traumatikus szindrómát kutatta az érintettekben.4 A „jó gyakorlat” megvalósításában résztvevő partnerek A Janus Pannonius Múzeumnak a fentiekben kiemelt partnere „málenkij robot” témában a Pécs-Baranyai Németek Nemzetiségi Köre volt, és a további célok elérését is szoros együttműködésben tervezzük. Emellett már eddig is bevontuk, és számítunk továbbra is a PTE hallgatóira, a középiskolásokra, a Gulágkutatók Társaságára, az országos és települési német önkormányzatokra, kulturális egyesületekre, a határon túli magyar szervezetekre. A roma holokausztot illetően a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, a Gandhi Gimnázium és Kollégium, valamint a heidelbergi Német Szintik és Romák Dokumentációs és Kulturális Központja volt a megvalósításban a legfőbb szakmai partner. Ez utóbbi Európa-szerte elismert, egyedülálló 45.

intézmény, melynek mindennapi tevékenységének fontos része az állandó kiállításukban rejlő tanulási lehetőségek kihasználása is. Megvalósítási módszerek Előzetes kutatásaink, múzeumi gyűjtéseink alapján már rendelkezünk a kiállításokhoz kapcsolódó jó gyakorlatok megvalósításához szükséges információkkal. Tovább kell azonban keresni az egykori elhurcoltakat, ill azok családtagjait, folytatni a náluk őrzött dokumentumok, tárgyak begyűjtését. Az egykori “málenkij robotra” hurcoltak ma már valamennyien idősek, 90 év körüliek. Sorsuk, történetük elmesélésének, lejegyzésének, feldolgozásának talán utolsó lehetőségét kell kihasználni, megőrzendő a következő generációk számára. A Parajmos - Roma holokauszt állandó kiállítás és a „málenkij robottal” kapcsolatos programok pedagógiai gondozásával sokrétű a kínálat: a kiállítás felfedezésétől kezdve a munkacsoportokon át egészen a szemináriumokig és szakmai utazásokig számos lehetőséget foglal magába. A módszertani hangsúly az aktív „felfedező tanuláson“ nyugszik, projektek és együttműködések szervezésén a nemzeti és nemzetközi munka kapcsán. Fontos feladat a romák kulturális tevékenységének dokumentálása az irodalom, film, képzőművészet és zene terén. Szemináriumok és továbbképzések szervezése főleg pedagógusoknak is, ill. tantervkísérő anyagok összeállítása szükséges, hogy ezáltal is segítse a magyarországi németség, ill. a romák kultúrájának, nyelvének megőrzését, ill. ezzel is az előítéletek lebontását. A projektek sajátosságai A fenti, több mint 40 évig tartóan tabutémák kutatása, az eredmények bemutatása mindenképpen hiánypótló a történelmi múlt megismerésében. A kollektív büntetéssel sújtott magyar és német nemzetiségű, ill. roma áldozatok, a közös múlt feldolgozása, a kollektív emlékezetbe történő beemelése lelki-érzelmi elégtételt jelenthet a deportáltak, az elhurcoltak és a gyakran poszttraumatikus szindrómában szenvedő családtagoknak. A „kibeszélés”, a történtekkel való foglalkozás hozzájárul az elhallgatott szenvedések feldolgozásához is. Az elhurcoltak erkölcsi tartása, hite, akaratereje példaként szolgálhat a fiatal generációk számára is: „Rügyezzen remény minden sápadt arcon, békés jólét legyen minden családon…”5 Mindez nagyban hozzájárul, hogy az eddigi projektek mindkét témában nagy érdeklődésre tartottak számot, mind a fiatalság, mind a felnőttek körében. A „málenkij robottal” foglalkozó időszaki, és a Parajmos - Roma holokauszt állandó kiállítás installációja, látványelemei erőteljesen érzelmi töltésűek, mely mindenképp erőssége ennek a projektnek, és méltó helyszíne a megvalósuló jó gyakorlatnak. A Janus Pannonius Múzeum honlapján is olvasható az új állandó kiállítás ismertetője: az Élet termében a cigányság életképein, fotókon, tárgyakon keresztül ismerünk meg életeket, sorsokat. Az itt-ott bedeszkázott ablakokon még sok fény érkezik be, de az akkor még csak lappangó veszélyre a gumiként feszülő pókháló figyelmeztet. A Viszontagságok terme már egyértelművé teszi: nincs menekvés. A gumiháló egyre sűrűbb, szorítása vészjóslóan erőssé vált, az ablakok deszkaburkolata sűrűbb, a beszűrődő fény egyre kevesebb. A nyolc éves Else, a „roma Anna Frank” koncentrációs táborban átélt, gyerekszemmel megírt és rajzokkal illusztrált története vezérfonalként fut végig a kiállításban. A

46.

falakon és a monitoron a nácizmus és a zaklatások tárgyszerű, konkrét adataival, eseményeivel szembesülünk. A Megsemmisülés terme a végállomás: visszaemlékezők, túlélők nyilatkoznak a koncentrációs táborok világáról. Az életvonalat jelképező kelme megszakad, teljesen megfakult, kormos. A háló még tovább sűrűsödik, és „kiúszik” a térbe, a bedeszkázott ablakokon már semmi fény nem szűrődik be. Mindössze egyetlen villanykörte ad némi megvilágítást, ezáltal a figyelem a dokumentumfilmekre szegeződik. A látogató ezek után a „zsákutca” végén találja magát, tehát csak ugyanarra tud csak kijutni, amelyen befelé haladt. Így újra az előtérbe, majd az épület másik szárnyába jut, ahol roma művészek festményeiből készült tárlatot tekinthet meg. Az alkotások szintén a roma holokauszt témáját járják körül.6 Mindkét projektben, gyakorlatban fontos szempontként és sikeresen vettük figyelembe, hogy a számok, adatok helyett célravezetőbb egyéni sorsokat felvázolni. Nem szükségtelen természetesen a számadatok felsorolása, de részben ezek körül sok a vita, pontos adatok nem is állnak rendelkezésre, részben pedig a számok elfedik az egyéni tragédiákat. Ha az „áldozatnak” arca, hangja, személyisége van, érzései vannak, óhatatlanul erősebben kötődik a befogadó. Így számsorok helyett egyéneket látnak, és normális életek tragikus törését lehet bemutatni az ilyen megközelítéssel. Emellett a helyi történések, lokális események felidézése meghatározó kohéziós erővel bír, ezért éltünk a projektek megvalósításában az ebben rejlő lehetőségekkel, pl. elsősorban baranyai visszaemlékezések, itteni tárgyak, fotók szerepelnek a kiállításokban. Különösen érzékenyen kell bánni, s nem utolsó sorban tekintettel kell lenni az áldozatok méltóságára és a túlélők érzéseire. Ez fokozottan érvényes a romákkal szemben élő töretlen rasszizmus és az ellenük irányuló sztereotípiák folyamatosságának tükrében. Számolni kellett azzal, hogy az iskolás gyermekek egy része is olyan családi környezetben nevelkedhet, ahol ezek az előítéletek elevenen élnek, ekképp eleve negatív elfogultsággal viszonyulnak a cigánysághoz. Ez egy igen súlyos, általános társadalmi probléma, melyet a projektben súlyozottan figyelembe kellett venni. A fennmaradt iratok esetében különösen fontos szerepe van annak, hogy kik írták azokat, kiktől származnak. Ha egy személyt vagy csoportot, társadalmi rétegeket kutatunk, alapvetően kétféle dokumentum áll rendelkezésre: a kutatás tárgyául választott személyek, csoportok stb. által keletkeztetett források, ezen felül pedig a másoktól származó, de a kutatott népcsoportról szóló források. A „málenkij robotra” hurcoltak esetében a szovjet lágerekből kizárólag erősen cenzúrázott levelek állnak rendelkezésre, amelyek egyáltalán nem tükrözhették a lágerek borzalmait, és a fellelhető kevés fotódokumentáció is hamis képet nyújt (szép háttér, virágcsokor a kézben, új ruhák stb.). A fő forrásanyag ebben a témában a túlélők visszaemlékezéseiből származik, sikerült is erre helyezni a hangsúlyt. A cigányság múltjának hiteles feltárását különösen nehezíti, hogy akkori alfabetizációjuk szintje miatt saját, tőlük eredő, meghatározó forráscsoporttal alig számolhatunk. Ez nem „csak” a holokauszt időszakára igaz természetesen, de igaz arra is. Ebből következően a másoktól származó, de a cigányságról szóló források azok, amelyekre igazán építeni lehetett történeti kutatások során. Azok túlnyomó többsége viszont nem pusztán a többségi társadalom felől, hanem 47.

nagyon sokszor a végrehajtó/büntető náci hatalom oldaláról, nézőpontjából közelít a romákhoz. A forráskritika így fokozott mértékű figyelmet kellett, hogy kapjon. Amikor holokauszt borzalmas voltát akarjuk érzékeltetni, kézenfekvő, hogy a fennmaradt fényképeket /filmeket is használjuk ehhez. Azonban érdemes mérlegelni azt, hogy ezek – épp a holokauszt iszonytató mivoltából adódóan – hogyan hathatnak a gyermeki lélekre, hiszen horrorisztikus tartalmak hordozói lehetnek. Gyakorta olyan borzalmakat ábrázolnak, amelyek megjelentetése az adott életkorban levő gyermekek számára komoly megrázkódtatást okozhat. Mi ezt a kiállításban „elfüggönyözött” installációval oldottuk meg. Komoly figyelmet kellett arra is fordítani, hogy hogyan érintheti a téma a roma diákokat, mint jelentős célcsoportot. Mindezekre a sajátosságokra, veszélyekre tanulmányában figyelmeztet a történész Katona Csaba és Dr. Silvio Peritore is.⁷ Az emlékezés, a témákkal kapcsolatos további kutatások folytatása szakmai és erkölcsi kötelesség, és a fenti múzeumi módszerek használhatók, adaptálhatók más intézmények számára is. Nehézség, hogy az évtizedekig tabutémával kapcsolatos félelem beivódott zsigerig az egykori elhurcoltakba, így nehezen lehet szóra bírni őket. „ Nem mertem itthon semmit mondani, hogy hol is voltam és mi történt velem. Azt mondták, ha beszélünk erről itthon, visszavisznek…”⁸ Ugyanakkor már idős emberekről van szó, így nagyon kevés már a túlélők száma. Azokat a dokumentumokat, tárgyakat, fotókat stb. nagyon sokan elégették, megszabadulván az elhurcolás nyomasztó, titkolnivaló bizonyítékától, így alig van begyűjthető anyag. A szovjet levéltári anyagok az elhurcoltakról Moszkvában vannak, kutatásuk szinte lehetetlen, hiteles adatok a roma áldozatokról is alig vannak, így főleg becsült számokkal tudunk dolgozni. A kutatások finanszírozása eddig is csak pályázati forrásból történt, ennek kibővítése mindkét témát illetően megkerülhetetlen. Katona Csaba fent nevezett tanulmányában utal arra, hogy a cigánysággal szemben mélyen gyökerező előítéletek, melyek a romák ellen irányuló rasszizmus okai és alappillérei, komoly nehézséget jelentenek jelenleg is: gyakran nehéz megértetni, elfogadtatni, hogy beszélni kell a cigányságról, általában is, és nem is „csak” a holokauszttal kapcsolatban. „Nem lehet és nem is szabad elhallgatni a nemzetiségi ellentéteket, a nacionalizmus és/vagy sovinizmus, a rasszizmus káros következményeit, de a népek, nemzetek, közösségek, kisebbségek együttélését csak ezekre fókuszálva, sokszor egyoldalúan torzítva ábrázolják, még ha jó szándékkal is. Ugyanis miközben kiemelkedő hangsúlyt kapnak a különféle ellentétek, méltatlanul szorul háttérbe annak bemutatása, hogy van és volt példa a békés együttélésre, együttműködésre, érdekegyeztetésre.” Vagyis, nem eltagadva vagy szépítve az együttélés nehézségeit, rá kell mutatni a békés egymás melletti élésre is! Ennek híján torz képet sugallunk a múltról, egyúttal akaratlanul is azt érzékeltetve, hogy a kisebbségek, nemzetiségek léte eleve generálja az ellentétet. Ennek figyelembe vételével rendeztük be a roma holokauszt kiállításban az Élet termét, mutattunk be a Trauma kiállításban a német nemzetiség kultúrájával kapcsolatos anyagokat. Nem utolsósorban el kell fogadtatni, hogy ami a zsidósággal, cigánysággal történt a második világháborúban, majd azt követően a „svábsággal” és a magyar kisebbséggel, az nem „csak” a kisebbségek tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté, hiszen magyarokat, magyar állampolgárokat hurcoltak meg és

48.

pusztítottak el. „Mindez tragikusan pusztító volt a kisebbségekre nézve, mint ahogy sebet ejtett a magyar nemzet egészén is.”9 Eredmények, pozitív változások A „Több mint élettörténetek. Sorsok” című időszaki kiállítás Pécsett a JPM Várostörténeti múzeumában nyílt, mely aztán vándorkiállításként 2009-2011 között 9 magyar, 1 kárpátaljai és 2 német helyszínen szerepelt. A kiállítást kísérő kiadványt kétszer adta ki a JPM, magyar és német nyelven. „TRAUMA” címmel időszaki kiállítás, konferencia, könyvbemutató rendezésére került sor a „málenkij robot” témájában 2013-ban, óriási érdeklődés mellett. A 3 napos rendezvényen c. 200 fő vett részt, a 2 hétig látható kiállítást több mint 3000 fő tekintette meg, napi szinten rendezvények, előadások, rendhagyó történelemóra keretében, középiskolások rövidfilmet forgattak a témában, dramatizált előadásokat mutattak be. Az egykori lágerek helyszínén tett kutatóutak mindegyikéről kiadvány és film is készült, melyet az MTV többször is vetített, és DVD-n is hozzáférhető volt a kiállításban.¹º A Parajmos - Roma holokauszt című állandó, interaktív kiállítás „előhangjaként” 2014-ben tizenharmadik alkalommal valósult meg a Lágerek népe – Névtelen romák holokausztja című, konferencia a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület szervezésében. Megjelent a konferencián elhangzott előadásokból összeállított kötet is, német, angol és romani nyelvű összefoglalóval. Összegzés: A projekt, a program eredményeinek alkalmazhatósága más intézmények számára A fent nevezett eredmények minden intézmény és magánszemély számára hozzáférhető a nevezett kiadványok, ill. az internet segítségével. A kiadványok is eljutottak az érdeklődő intézményekhez, bel-és külföldön egyaránt. Az említett eredmények nyomán több intézmény, önkormányzat kezdett a saját területén a fenti témákkal kapcsolatos kutatásba, ösztönző támogatásba. Ezek révén sok működő kapcsolat született, állítható, hogy az ezzel foglalkozó szervezetek kapcsolatrendszert képeznek, egymásnak az eredményeket, tapasztalatokat átadják a kitűzött célok elérése érdekében: „Továbbra is bízom abban, hogy nálunk is egyre inkább kezd kialakulni egy józanul gondolkodó, gyűlölettől mentes új korosztály, aki a másságot nem üldözendőnek, hanem kimondottan kívánatosnak tartja.”¹¹

Felhasznált irodalom: 1. Bognár Zalán dr: Hadifogolytáborok és (hadi)fogolysors…Budapest, 2012; pp:22 2. Lágerek népe – névtelen romák holokausztja c. konferenciakötet Szerk: Márfi Attila, Pécs 2014,Helsler András bevezetője; pp:15-16. 3. TRAUMA – A szovjet lágerekbe hurcoltak emlékére c. kiállítás kísérőfüzete , Pécs, 2013. pp:6. 4. „Messze voltam és fogságban, nagy Oroszországban…” Magyarországi németek szovjet kényszermunkán 1944/45-1949, interjúkötet, szerk: Márkus Beáta, Pécs, 2013 – a kiadványban leírt visszaemlékezések feldolgozása

49.

5. „Uram, segíts haza minket…” Lágerírások: versek, fohászok, levelek, naplórészletek a sztálini lágerekből (1944-1949) szerk: Dupka György Phd; Ungvár-Budapest 2014; pp:29 6. pecsimuzeumok .hu; Parajmos - Roma holokauszt , Vasváry-ház; kurátorok Gál Éva és W. Müller Judit 7. vö: Katona Csaba: A cigány holokauszt kérdése az oktatásban és Silvio Peritore dr: A heidelbergi Német Szintik és Romák Dokumentációs és Kultúrközpontja; in: A lágerek népe pp.182-196 és 234-248. 8. Több mint élettörténetek. Sorsok. (kiállításvezető) Pécs, 2009; szerk: W. Müller Judit, pp: 18 9. vö: Katona Csaba: A cigány holokauszt kérdése az oktatásban, in: A lágerek népe pp.188 10. Havasi János: Időutazás a Donyeck-medencébe és Havasi János és Jurkovics János: Idegen ég alatt c. filmek, Málenkij robot – Egyetlen bűnük a származásuk volt… Tanulmánykötet; Szerk: Dr. Bognár Zalán, Pécs, 2009 11. vö: Márkus Sándor: Mások vagyunk? In: Lágerek népe, pp:199 (Márkus Sándor a szombathelyi izraelita hitközség elnöke)

50.

Fűri Ildikó: PecsWork - közösségszövetek a városban A projekt indokoltsága Az elmúlt években a civil fejlesztési, tanácsadási szolgáltatások (CISZOK, CIC, TÁMOP-5.5.3), területén felhalmozódott fejlesztési tapasztalatok a gesztor szervezet szolgáltatásfejlesztési törekvései körvonalazták a projekt ötletét. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011-ben új Civil Koncepciót fogadott el. A célok között kiemelt hangsúllyal jelenik meg a helyi kezdeményezések szerepének felkarolása, a lokális közösségek megerősítése. Ennek érdekében a koncepció úgynevezett Civil Kapuk rendszerének felállítását szorgalmazza. Fontos cél, hogy a város különböző részein működő civil szervezetek ügyeikben minél gyorsabb és hatékonyabb segítséget kaphassanak, számukra elérhető fizikai közelségben. Ezért olyan városi civil szolgáltató hálózat kialakítására van szükség, mely a helyi civil szervezetek bázisán jön létre, a város minden nagyobb területi egységén belül megtalálható, elérhető helyszíneken biztosítja szolgáltatásait, lehetőséget teremtve a helyi hálózatok építésére, a helyi problémamegoldásra, a helyi kezdeményezések közvetlen támogatására, fejlesztésére. A gesztor szervezet élő kapcsolatban áll a megyében tevékenykedő civil szervezetek többségével. Számos kezdeményezés bölcsőjeként, megalakulásukat, működésüket kísérve követi nyomon fejlődésüket. Így jelen projekt potenciális célcsoport-szervezeteinek összegyűjtése közvetlen volt. Az összegyűjtött tapasztalatok alapján felkeresték mindazon szervezeteket, akik a helyi kielégítetlen szükségletekre reagálva, eredendő céljaikat fokozatosan bővítették, a városrészi célterületükön központi szerepet játszanak. A kiválasztás első szűrőjeként e szervezetekkel személyes egyeztetéseket végeztek. Az egyeztetések szempontjai között az ellátott célterület szociokulturális helyzetének, a városrészek peremjellegének áttekintésén túl a helyi kezdeményezések adott területen jellemző számossága, érdekeik érvényesítésének lehetősége, s a célszervezetek tevékenységbővülése mögött értelmezhető folyamatok megértésének igénye munkált. Az egyeztetések eredményeként kristályosodott ki, hogy célszervezetek adott városrészek megoldatlan helyi problémáira való reakcióként szélesítették tevékenységeik körét, adott ügyek mentén helyi mozgalmakat kezdeményezve, és/vagy a környezetükben, holdudvarukban születő közösségek igényeinek becsatornázásával, támogatásával próbálják a helyi problémákat kezelni. Így az elemzésből leszűrt következtetésként kristályosodott ki a kibővült szolgáltatási területekre épülő új, többfókuszú szervezeti stratégiák szükségessége, s a helyi közösségi kezdeményezések generálásának, érdekeik becsatornázásának igénye. A CIVIL KAPUK kiválasztása - fenti folyamat alapján – a pályázati koncepció elkészítése előtt megtörtént. A projektterv összeállítását megelőzően ezen öt szervezettel fókuszcsoportos interjút készítettek, melynek eredményei a tevékenységek tartalmai meghatározásait segítették.

51.

A projekt általános célja A gesztor szervezet fejlesztésével parallel módon - Pécs városában és vonzáskörzetében működő - városrészi szolgáltató központok és környezetükben tevékenykedő közösségi alapú kezdeményezések fejlesztés, és a fejlesztésbe vont szervezetek hálózati együttműködésének kialakítása annak érdekében, hogy az alulról jövő közösségi kezdeményezések képessé váljanak céljaik, érdekeik artikulálására, s a városrészi központok a közösségi igények szolgálatába állva, a helyi szükségleteken alapuló szolgáltatások mentén szerveződjenek. Konkrét célok A gesztor szervezet fejlesztésével a jelenleg egyfókuszú szervezeti stratégia helyett többfókuszú stratégia kialakítása. Az új stratégia bázisán a szervezeti struktúra fejlesztése, munkamegosztás, felelősségi és jogkörök újragondolása. Az egyes tevékenységfókuszok szintjén az önfenntartó képesség és kliensközpontúság elvét szem előtt tartó szolgáltatás – és együttműködés fejlesztés annak érdekében, hogy a gesztor szervezet érdekérvényesítő, módszertani támogató és a helyi kezdeményezések megerősödésében multiplikatív szerepet betöltő központi szerepe megerősödjön. A CIVIL KAPUK (5- a projekt kidolgozásakor bevont - szervezet) fejlesztése esetén, Pécs város területileg jól körülhatárolható, szociális és településfejlesztési szempontból frekventált – jellemzően külvárosi – részein, többségében közművelődési célok mentél létrejött szervezeteknek a gesztor szervezet-fejlesztésével parallel fejlesztése. Városrészi helyi kezdeményezések generálása, érdekeik artikulálásában és érvényre juttatásában betöltött szerepük stabilizálása. A HÁLÓZATI PONTOK (városrészenként 4 szervezet 5x4 szervezet) fejlesztése – a CIVIL KAPUK vonzáskörzetében tevékenykedő, alulról szerveződő, formális vagy informális közösségek közösségi erőforrásainak tudatosítása, a civil aktivitás erősítése. A folyamat célja, hogy képessé váljanak a helyi érdekek hatékonyabb artikulálására, közösségi célok megfogalmazására és ezek képviseletére, közösségi akciók, projektek tervezésére és megvalósítására Aktív, a közösségi érdekek artikulálását, érvényesítését szem előtt tartó, a gesztor szervezet – CIVIL KAPUK – HÁLÓZATI PONTOK bázisán megvalósuló hálózatfejlesztés. A célcsoport kiválasztásának szempontjai A fejlesztésbe szervezeti/közösségi jellemzőik alapján két típusba sorolható szervezetek/közösségek csoportjait vonták be I. CIVIL KAPUK (5 szervezet): A külvárosi területeken tevékenykedő, eredendően közművelődési célok mentél létrejött szervezetek. Alaptevékenységük az elmúlt évek során szolgáltatási típusú tevékenységekkel gazdagodott, kiszolgálva a környezetükben tevékenykedő, sok esetben Pécs határain kívül, vidékies miliőben működő kisebb szervezetek, közösségek információs és szolgáltatási igényeit. Az eredeti célokon túlmutató szükségletek megjelenését és a problémák kezelésének igényét e szervezetek perifériális elhelyezkedése, az adott területeken súlyozott 52.

módon jelen lévő szociális problémák, a hátrányos helyzetben élő lakosság jelentős aránya és/vagy (városszerkezeti okok folytán) e lakosságcsoportok középosztályi réteggel való szoros egymás mellett élése, s az ebből fakadó napi konfrontáció hívta életre. A külterületi, halmozott hátrányokkal bíró településrészek problémáinak konstruktív kezelése, a problématerületek speciális helyi jellege és anyagi erőforrások híján kívül esik mind az állami, mind az önkormányzati feladatkezelés szintjén. Így e szervezetek kezdetben önkéntelenül, majd egyre inkább tudatos, felvállalt szerepként tágították tevékenységeiket a helyi problémák komplexitásának megfelelő szintre. Tevékenységeik sokszínűsége a helyi problémák sokszínűségét tükrözi, holdudvarukban közösségi aktivitásuk eredményeként közösségi mozgalmak keltek életre. Szolgáltatásaikat igénybe-vevő egyéb helyi kezdeményezéseket, közösségeket támogatva, ill. technikai igényeiket (pld. számítógép, fénymásolás) segítve egyre inkább adott városrész központi szereplőivé váltak/válnak. Szervezeti fejlesztésüket a „spontán módon” kialakult tevékenységbővülésük, helyi kezdeményezéseket generáló szerepük és jelentőségük, s a helyi közösségi mozgalmakkal, kisközösségekkel való aktív kapcsolódásuk, kiszolgáló/szolgáltató szerepkörük indokolja. A szerepbővülésükkel összefüggésben tervezett kapacitásfejlesztés professzionalizálódásuk irányába mutat; míg a különböző szolgáltatási területek mentén kialakítani tervezett új, többfókuszú szervezeti stratégia a helyi problémák hatékonyabb kezelését, a kisközösségi mozgalmak érdekeinek artikulálásában betöltött közvetítő szerepkörük megerősödését eredményezheti. HÁLÓZATI PONTOK (városrészenként 4 szervezet): A CIVIL KAPUK vonzáskörzetében tevékenykedő, alulról szerveződő, formális vagy informális közösségek, melyek helyi érdekek képviseletére, közösségi szükségletek kielégítésére, speciális helyi problémák megoldására szerveződtek. Érdekérvényesítési, kommunikációs csatornáik fejletlenek, minimális szinten formalizáltak vagy informális módon működnek. Saját infrastruktúrával nem rendelkeznek, jellemzően a CIVIL KAPUK infrastruktúráját használják. Fejlesztésük elsősorban a közösségi erőforrások tudatosítását, a civil aktivitás erősítését célozza; a helyi érdekek artikulálásának, közösségi célok megfogalmazásának és ezek képviseletének, közösségi akciók, projektek tervezésének és megvalósításának támogatásával - a közösségfejlesztés és a nonprofit menedzsment módszereinek alkalmazása és átadása révén. A CIVIL KAPUK bemutatása: Pécsbányai Kulturális Egyesület: a régi bányászcsaládok, a jelentős számú, szegregátumban élő roma népesség és az újonnan betelepült középosztályi réteg által vegyesen lakott Pécsbányatelep városrészben egymásnak feszülő és/vagy nehezen kikristályosodó helyi érdekek kereszttüzében tevékenykednek –a telep új, közös (akár a városrész névváltoztatásával is együtt járó) identitásának jövőképe mentén. Vasasért Egyesület: széleskörű társadalmi bázison alapuló civil összefogás, mely Pécs keleti városrészében (Somogy-Vasas-Hird), - településrészi kulturális feladatellátó szerepkört felvállalva - megszűnés határára sodródott külterületi kultúrházakat mentett meg a bezárástól. Tevékenységeik az elmúlt időszakban szociális, közösség –és ifjúságfejlesztési programokkal bővülnek. A közigazgatásilag Pécshez tartozó, de korábban önálló falvakként jegyzett 53.

településeken jelentős szegregátum él az erős kistelepülési identitással bíró középosztály mellett. Terveiket a közös kistelepülési identitás vágya, a Pécstől való elszakadás hatja át. Pécsi Életmód Egyesület (Pécs-Nyugat) évek óta szervez rendezvényeket Uránvárosban és a Szigeti városrészben, szerteágazó kapcsolati hálójuk, partnereik többsége is ezekben a városrészekben található. A városrészben működő Pécsi Kulturális Központtal 2011 óta eredményes kapcsolatot építettek ki, számos rendezvényükön partnerként jelennek meg. Jelenleg is látnak el tanácsadói feladatokat elsősorban egészséges életmód, életviteli tanácsadás témákban. Internetes felületük, közösségi oldaluk példaértékű. Mosolymanó Egyesület: Pécs-Kertváros (déli városrész) játszótéri közösségéből szerveződtek, tagjai az Öntevékeny Déli Városrész kezdeményezésnek. Tevékenységük önkéntességre épül. Gyermekek környezettudatos nevelését, gyermekes családok közösségének fejlesztését végzik. Számos helyi mozgalom kötődik nevükhöz - pld.:„Mi játszóterünk Mozgalom; Diszkrimináció Ellenes Mozgalom”; „Közösségi piac”. Jövőképükben, a holdudvarukban életre kelt, eredeti céljaikon túlmutató mozgalmak önálló életre kelnek, intézményesülnek. Balokány Ligetért Egyesület: A kezdetben informális tömörülésként, majd 26 civil szervezet és vállalkozás összefogása által Egyesületként tevékenykedő szervezet a Balokány-liget városi tulajdonként való megtartása, közpark jellegének megőrzése, zöld felületeinek fejlesztése, valamint védett környezeti értékeinek megóvása céljából tevékenykedik, számos helyi kezdeményezés integrátoraként. Tevékenységek – módszerek A projekt megvalósításának négy fő csoportja különíthető el. A projektmenedzsment (projektvezető, pénzügyi vezető, projekt asszisztens) feladata a projekt előírások és terv szerinti megvalósítása, szervezése és felügyelete:  általános projektmenedzsment feladatok ellátása,  szervezés, koordináció,  elszámolás és a közvetítő szervezettel való kapcsolattartás;  kapcsolattartás a partnerekkel  szakmai műhelyek szervezése és bonyolítása;  a projekt értékelésével kapcsolatos nyomon követési és visszacsatolási feladatok  a projekt kommunikációjával kapcsolatos tevékenységek Szervezetfejlesztés a CIVIL KAPU és a HÁLÓZATI PONTOK  a fejlesztési lehetőségek beazonosítása/diagnózis készítés;  a szervezeti fejlesztési tervek összeállítása, mely a diagnózist végzők javaslatai, a szervezetekkel kötött megállapodások és szakmai team döntésével véglegesedett. A szervezeti fejlesztési tervek szervezetenként tartalmazzák a fejlesztési beavatkozások formáját, módját és időbeliségét;  a szervezeti fejlesztési tervek megvalósítása - egyéni és kiscsoportos tanácsadások, coaching;

54.

Hálózatfejlesztés a gesztor szervezet, a CIVIL KAPUK és a HÁLÓZATI PONTOK bevonásával  



együttműködési kerekasztalok szervezése, bonyolítása. gesztor szervezet és CIVIL KAPUK részvételével 3 kerekasztal, melynek célja a fejlesztési tapasztalatok visszacsatolása, együttműködési keretek és tartalmak kidolgozása, a nemzetközi partner városfejlesztési tapasztalatainak adaptálása, jó gyakorlatok átvétele, CIVIL KAPUK és a HÁLÓZATI PONTOK részvételével 5 kerekasztal, melynek célja a városrészi érdekérvényesítés hatékony eszközeinek kialakítása, helyi érdekek becsatornázása, közös érdekek és értékek kidolgozása, képviselete. Az 5 kerekasztal eredményeként a városrészenként egy-egy városrészi akcióprogram terve is elkészül.

Disszemináció – nyilvánosság célja a projekt tapasztalatainak minél szélesebb körben történő megismertetése, hazai és nemzetközi tapasztalatok becsatornázása  városrészi akcióprogramok megvalósítása, adott városrészi szereplők szervezésében, a kerekasztal csoportmunkák során kidolgozott program alapján,  városrészek közötti „látóutak” (városrészenként 1-1), melynek célja az adott városrészi kezdeményezések jobb megismerése, jó tapasztalatok megosztása, partnerség erősítése,  norvég tanulmányút Oslóba. (CIVIL KAPUK képviselői, projekt- és szakmai team) A tanulmányút célja az oslói városfejlesztési elképzelések és azok kikristályosodásának megismerése, helyi érdekek döntéshozatalban való megjelenése, ennek mechanizmusa. Konzultáció a fejlesztés folyamatáról a megismert modell adaptálásának lehetőségeiről.  Hálózatfejlesztési konferencia helyi érdekérvényesítés és döntéshozatal a városfejlesztésben címmel: A szervezeti fejlesztések és a kerekasztal megbeszélések tapasztalatainak bemutatása, norvég példa bemutatása. A konferencia tervezett résztvevői a fejlesztés valamennyi szereplője, a fejlesztésben nem érintett civil szervezetek, városi, megyei döntéshozók, norvég partnerek, országos szakmai hálózatok (proHáló, CIC) képviselői.  A projekt elsődleges nyilvánossági felülete a pck.ckh.hu weblap. Az oldalon a projekt bemutatása mellett a CIVIL KAPUK és projektbe bevont HÁLÓZATI PONTOK programjai is olvashatók. A weblappal párhuzamosan elkészült a projekt facebook profilja is (https://www.facebook.com/civilkapuk).  A gesztor szervezet saját kiadványa, a Civil Korzó évente 10 alkalommal jelenik meg, amelyben rendszeresen felületet biztosítunk a projekt eseményei, beszámolói számára. A kiadvány alkalmanként 500 példányban jelenik meg és eljut Baranya megye jelentősebb civil szervezeteihez, önkormányzataihoz és az előfizetőkhöz.

55.



Publikációk: Sajtóközlemény, Pályázati kiírás – Baranyai Civil Korzó IX. évf.9. szám PecsWork – Oslói tanulmányút – Baranyai Civil Korzó X. évf.3. szám

A projekt megvalósításában együttműködő partnerek A tervezés időszakában bevonásra kerültek a projekt keretében fejlesztésére kerülő „Civil Kapuk”, így a projekt valós igényekre épülve készült el. A megvalósításban a 3. Szektor Alapítvány vesz részt együttműködő partnerként. A partnerszervezettel való együttműködés a szervezet megalakulása óta folyamatos – civil szervezetek fejlesztésére irányuló programokban állandó partner. Szakmai nyelvezetünk átjárható, módszertani elképzeléseink azonosak. A projektben a gesztor szervezet, egy CIVIL KAPU fejlesztéséért, valamint a kapacitásépítésért felelős. A Norvég Civil Alapból finanszírozott program lehetővé tette norvég partner bevonását, melynek szerepe a helyi városfejlesztési tapasztalataik átadása, a helyi érdekek döntéshozatalba való becsatornázási technikáinak megismertetése. Osló város Pécshez hasonló mérete, az érdekérvényesítés kiforrott nyugati modelljének jó adaptálási lehetőségét kínálja. Az együttműködés elsődleges célja jó gyakorlatok összegyűjtése és azoknak helyi folyamatokba történő adaptálása. Az oslói Akershus Egyetem Viselkedéstudományi Tanszéke kiváló partner a folyamatokhoz. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara együttműködőként történő bevonását a korábbi fejlesztési projektekhez módszertanilag számos tekintetben analóg, jelen fejlesztés eredményeinek kutatásba történő becsatornázása indokolja. Szervezetünk adatszolgáltatóként az egyetem pedig eredményeinek visszacsatolásával vesz részt. Az eredmények módszertanunk hosszú távú finomításához, de a szektor egészére vonatkozó tudásunkhoz, a szervezeti fejlesztés hazai lehetőségeinek és a hatékony fejlesztés finomra hangolt módszereinek kimunkálásához jelentős mértékben járul hozzá. A projekt erősségei A gesztor szervezet helyi beágyazottsága és korábbi tapasztalatai miatt a fejlesztési folyamat szakmaisága a projekt ideje alatt nem kérdőjeleződött meg. A CIVIL KAPU-kat a tervezési folyamatba bevonták, így valós igényekre és szükségletekre épülő projektet sikerült kidolgozni. A fejlesztési folyamatok, a hálózatépítés során kikristályozódott, hogy minden CIVIL KAPU a maga módján unikális. Jól látható minden városrészben egyfajta „multikulturalizmus” (nem csupán a kulturális és nemzeti sokszínűséget értve rajta), sokszínűség. A városi civil együttműködések fejlesztésére országos több kezdeményezés indult, halt el, illetve működik (városi civil kerekasztalok, civil tanácsok stb.) Egy Pécs nagyságú város esetében jelenleg úgy tűnik, hogy a civil együttműködések városrészi, kisebb területi szinten működhetnek. Erre vonatkozó próbálkozások még nem voltak az országban, így valóban mintaértékű lehet a projekt. Nagyon fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatokat a fejlesztésbe bevont szervezetekkel, fejlesztőkkel, partnerekkel, mert ez tudja biztosítani a fejlesztés folyamatosságát. Komoly erősségként könyvelhetjük el, hogy a projekt két éve alatt a Norvég Civil Támogatási Alapot ért támadások helyi szinten nem éreztették hatásukat, nem kérdőjelezték meg a szakmai tevékenység legitimitását.

56.

Nehézségek a projekt megvalósítása során A projektnek valójában nem gyengeségek, hanem a megvalósítási folyamatban veszélyek mutatkoztak. A projektbe bevont szervezeteknek a jelenlegi forráshiányos időszak miatt kialakuló túlterheltsége miatt nehéz a fejlesztőknek időpontokat egyeztetni, a határidőket betartani. A hálózati pontok esetében komoly problémát jelent, illetve megkérdőjeleződik a nemformális szerveződések fejleszthetősége. A közösségekben dolgozók önkéntesek, nincs formalizált vezetőség, gyakran stabil tagság sem. A projekt kezdetekor a lemorzsolódás esetére készült terv, azonban ez nem minden esetben volt alkalmazható. A helyi önkormányzati választások miatt a projekt közepén a menedzsment, valamint a gesztor szervezet vezetősége, egyeztetve a pályázatkezelőjével úgy döntött, hogy a kampány időszakra szünetelteti a megvalósítási folyamatot, mert az öt Civil Kapuból négy esetében a szervezet vezetője (nem a szervezete támogatásával) indult a választásokon, és nem tartottuk szerencsének a városrészi kerekasztalok szervezését, vagy egy akcióprogramot. Szerettük volna elkerülni a politikai tevékenység támogatásának még a látszatát is. A projekt eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága A gesztor szervezet tagja a proHáló országos hálózatnak, mely civil szolgáltatásokat biztosító szervezetek szakmai műhelye. A hálózat tagjai a projekt ötlet megfogalmazódása óta kísérik figyelemmel a munkát és több szervezet is konkrétan érdeklődött helyi adaptáció lehetőségeiről. 2014 májusában a Debreceni Művelődési Központ munkatársai jártak az egyesületnél tanulmányúton. A Debrecenben zajló városrési közösségfejlesztő programhoz kerestek jó példákat. A program záró kiadványában megemlítésre került a PECSWORK - közösségszövetek a városban című projektünk. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Civil Koncepcióban elfogadottak alapján támogatja a városrészi fejlesztéseket, a Civil Kapukat, melyről 2015 tavaszán közgyűlési határozat is született. Hosszútávon a városrészekben elkezdett fejlesztések alapjai lehetnek a közösségi szinten irányított városi, helyi fejlesztéseknek (CLLD). A térségileg decentralizált fejlesztések egyik fő küldetése a helyi közösségek megerősítése a helyi és közösségi alapú gazdaság fejlesztése. A helyi fejlesztési programokat megvalósító városi helyi akciócsoportok (HACS – CLLD szervezetek) nagyon fontos terepei lehetnek a városok kulturális és közösségi élete megújításának, továbbá a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakításának és elterjesztésének.

57.

58.

Darabos Zsuzsanna: Térségi hagyományok újjáéledése Nagyszakácsi nyomán – tanulási folyamatok térségek között Nagyszakácsi – a kezdetek A már több mint húszéves múltra visszatekintő rendezvény, a Nagyszakácsi Királyi Szakácsok Nyomdokán címet viselő turisztikai, gasztronómiai fesztivál, illetve az ezt rendszeresen szervező egyesület – a politikai rendszerváltoztatást követően – az elsők között jött létre Somogy megyében. Az elmúlt években országos hírűvé vált, jelentős média-érdeklődést is generáló turisztikai rendezvény – amely mára az internetet is elérte –, a kilencvenes évek végén egyegy alkalommal több, mint tízezer látogatót vonzott az alig ötszáz fős településre. Nagyszakácsi a rendszerváltást követően – az egykor elsősorban a mezőgazdaságra épülő faluközösség hagyományos tevékenységrendszerének a felbomlása után – a munkanélküliség, az elszegényedés problémáival küzdött. Az itt élők akkor kezdték visszanyerni lokálpatrióta tartásukat és öntudatukat, amikor egy Erdélyből betelepült értelmiségi fantáziát látott a település nevében és múltjában, az erre építhető turizmus lehetőségében, illetve terveihez megnyerte a faluközösség egy részének és az önkormányzatnak a támogatását is. Ennek hatására többen felismerték, hogy a jól előkészített történeti rendezvények, turisztikai látványosságok elősegíthetik ennek a lecsúszó térségnek a gazdasági felzárkózását, a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, illetve a bekapcsolódó lakosság életkörülményeinek javítását. (Megjegyzendő, hogy az idegenforgalmat ma Magyarországon szinte minden település, vagy kistérség kitörési pontnak tekinti, ez azonban a legtöbb esetben nem univerzális, minden gazdasági bajt orvosló gyógymódként funkcionál, hanem csak lehetőségként számíthatnak rá az érintettek, ezért az erre irányuló fejlesztéseket körültekintő, kritikus és realista vizsgálatoknak, felméréseknek kell megelőzniük. Az adott kistérség minden települése egészen biztosan nem képes a falusi turizmusba bekapcsolódni, a kistérség egésze azonban profitálhat az idegenforgalom fejlesztéséből.) Egy település neve, múltja, a történeti tények és legendák kihasználásának ötletei, a helyiek támogatása, a megvalósítás tervezett látványosságai önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a viszonylag nagy kínálati piacról a kritikus tömegnél nagyobb létszámú turistát vonzzanak a rendezvényre. A Nagyszakácsiban bekövetkezett sikeresség feltételei az alábbiak voltak:  A helyi lakosokból megalakult civil szervezet és a rendezvényt szervező Királyi Szakácsok Nyomdokán Hagyományőrző Egyesületet képviselői Nagyszakácsiban véleményformáló erővé váltak.  A falu polgármestere – átlátva a település sajátosságait, lehetőségeit és érdekeit –magára vállalta a rendezvény megszervezésének az önkormányzatra háruló feladatait, illetve a gazdasági szempontból is reális közép- és hosszú távú célok megfogalmazását.  A rendezvénysorozat évente visszatérő lebonyolításában egyre inkább együttműködő lakosság felismerte saját érdekeit is, különösen azok, akik közvetlen résztvevőkként (az úgynevezett nagyszakácsi vendéglátó népi udvart működtetőkként) jelentős bevételhez jutottak.

59.

  

 

A rendezvényhez kapcsolódóan megkezdődött a helyi hagyományok felkutatása, a helytörténeti anyagok összegyűjtése és a hagyományőrző múzeum kialakítása, illetve megnyitása. A turisták számának növekedése a helyi bevételek is hatással volt, a vendégházak és szálláshelyek kialakításával, illetve kiadásával, a helyi termékek értékesítésével a nagyszakácsiak további bevételekhez jutottak. A fentiek hatása – hosszabb távon – elindíthatja a falu és a környék gazdasági növekedését, új vállalkozások, új munkahelyek jöhetnek létre. Megjelenhetek a tőkeerős vállalkozók, akik további munkalehetőséget is tudnának biztosítani a helyieknek. Mindezek erősíthetik a helyi lakosság lokálpatriotizmusát, kötődését is. Amennyiben ezek a tevékenységek munkalehetőséget is teremtenek, a fiatalok is talán szívesebben maradnak a településen.

Az eddig elmondottal alapján felmerülhet a kérdés, hogy egyrészt lehet-e példa a község sikere más hasonló helyzetben levő, ebből a helyzetből kitörni kívánó településnek? Másrészt mennyire lehet átadni ezt a tudást, amely Nagyszakácsit sikerre vitte? A Nagyszakácsi tapasztalatok átadása Nagyszakácsi példája a megyében több települést is arra ösztönözött, hogy igyekezzen találni – vagy esetleg mesterségesen megteremteni – egy olyan helyi értéket, látványos vonzerőt, amely az idegenforgalmat is képes eredményesen befolyásolni, azaz „odaterelni”. Az elmúlt években ilyenekké váltak például a mesztegnyői rétesfesztivál és a vései kovácstalálkozó. (Nagyszakácsi mellett a legsikeresebb rendezvényként a Mesztegnyői Rétesfesztivált lehet megemlíteni, a látogatók létszáma megközelíti a nagyszakácsi programét. Érdekes és újszerű rendezvény az említett vései kovácstalálkozó is, itt azonban nem a gasztronómia a főszereplő.) Az Országos Vadásztalálkozó és Vadételek Főzőversenyét külön kell megemlíteni, mert mindig más helyszínen kerül megrendezésre, és speciális célközönséget vonz. Ezek a programok mára már idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, ahova az egész országból érkeznek vendégek. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” elnevezésű programcsomag keretében ma már 35 gasztronómiai jellegű turisztikai fesztivál tartanak nyilván a megyében. A rendezvénysorozat Somogy kiemelkedő kulináris ünnepeit, nemes gasztronómiai versengéseinek sorát tárja a közönség elé. A programok nemcsak turisztikai látványosságként érdekesek, hanem egy-egy hagyományos népi étel- és italfajta népszerűsítését is szolgálják. A teljesség igénye nélkül említünk néhány rendezvényt:  Asztali örömök Balatonendréden;  Hétvége Somogyban;  Asztali örömök Patalomban;  Borhét Lellén;  Somogyi polgármesterek fakanállal;  Rétesfesztivál Mesztegnyőn;  Krisna-völgyi búcsú;  Rétes 2008;  Somogyi ízek ösvényein

60.

 

Vadételek főzőversenye; Gyümölcsnapok Nemesdéden.

A fent említettek ellenére nem biztos, hogy ennyi programra van fizetőképes kereslet, nem biztos, hogy minden falunak ki kell találnia egy önálló programot, egy kis falu esetében sokszor elegendő vonzerő, ha egyszerűen hangulatos és szép. Nagyszakácsi járulékos rendezvényei Azon túl, hogy főként a kikapcsolódás élményéhez köthetjük a nagyszakácsi rendezvényt, a program fontos eleme a Turizmusbarát polgármesterek találkozója, amely eddig minden évben a program nyitásaként került a forgatókönyvbe. (Más gasztronómiai rendezvények még nem álltak elő hasonló programpontokkal.) A konferencia-jelleggel megszervezett találkozókon a megye – ezen belül főként a kistelepülések – polgármesterei, jegyzői vettek részt, akiknek a turizmus aktuális kérdéseiről meghívott, neves turisztikai szakemberek tartottak előadásokat. A programponthoz kapcsolódóan minden évben más település (vagy települések) mutatták be saját elképzeléseiket, rendezvényeiket és osztották meg tapasztalataikat a résztvevő vendégekkel. A konferenciát rendszerint egy fórum, közös beszélgetés zárta, amikor lehetősége volt mindenkinek kérdéseket felvetni, problémákat megvitatni egymással és a turisztikai szakemberekkel egyaránt. Témaként szerepeltek például:    

 

a fejlesztések; az összefogás; forráshiány esetén a bevételek növelésének lehetősége; a marketing szükségessége, a marketingstratégia kialakítása, amelynek legfontosabb célja a rendezvények nyereséges működésének hosszú távú biztosítása, amely a helyi közösség életminőség-változásának is alapja lehet; a nyelvtudással, marketingismeretekkel rendelkező szakemberek bevonása; a marketing szükségessége, a marketingstratégia kialakítása.

Az itt bemutatott konferencia „tanítási módszere” a saját élményű tanulásra építő oktatás volt. Tapasztalatokat, élményeket, érzéseket osztottak meg a vendégekkel a konferencián részt vevő előadók. A hatékonyságot növelte, hogy meg is tapasztalhatták a rendezvény során a hallottakat. Hazatérve – benyomásaikat, élményeiket összevetve az eddigi ismereteikkel, elemezve a hallottakat, látottakat – több településen döntöttek úgy, hogy gyakorlatban is kipróbálják a nagyszakácsi példát és kezdtek bele hasonló programok szervezésébe. A konferenciáknak fontos üzenete volt, hogy az egyes települések reális célokat tűzzenek ki, de emellett ügyelniük kell a térségben a széles termékkínálat kialakítására is. Ezzel az egyes települések vezetői egyetértettek, ezért minden egyes program más turisztikai vagy gasztronómiai csemegét kínált, más-más célcsoportot megcélozva.

61.

A turisztikai rendezvények hatása a kistelepülésekre Kitüntetett figyelemre méltó annak a kérdésnek a felvetése, hogy milyen hatással volt a rendezvényeket szervező falvakra az idegenek sokasága, hogyan élték meg a helybéliek a település hírnevének emelkedését, a turisztikai fejlesztések hoztak-e létre több-hasznosítású produktumokat, s ha igen, a falu mely csoportjai tudták kiaknázni azokat. A turistáknak többnyire örömet szerez, ha betekinthetnek mások hétköznapjaiba, munkájába, a helyiek viszont általában nem szeretik, ha betolakodnak a privát világukba, ha idegenek tanulmányozzák őket, főként akkor nem, ha ez rendszeressé válik. Védekezésképpen kialakítják a saját életük, munkájuk közönségnek szánt változatát, amelyet a turistáknak megmutatnak, és amely mögé elrejthetik igazi világukat. Az Nagyszakácsiban is megfigyelhető volt, hogy a kulturális elemek turisták kedvéért történő eladása megváltoztatta a helyi közösség saját kultúrájához való viszonyát, amit eddig nem tekintettek értéknek, most annak bizonyult, hiszen eladható lett és vonzerőt jelentett. A közös munka, készülődés pedig összehozta és megerősítette a közösséget. Nagyszakácsiban felismerték, hogy kiemelten kell kezelni a humán erőforrás fejlesztését, hiszen a képzett munkaerő képes lehet a szaktudása alakításával és kamatoztatásával a rugalmasan változó helyi ipar igényeihez alkalmazkodni. A helyi önkormányzati politika kiemelten kezelt részét képezi az oktatás és a fiatalok ügye, akiknek a továbbtanulása támogatásával, a képzett szakemberek letelepedését és helyben maradását ösztönző programok kidolgozásával a fiatalokat Nagyszakácsihoz kötheti. Így a település ki tud emelkedni a hasonló nagyságrendű települések közül és meg tudja őrizni egyediségét a térség többi településével szemben. Kiderült, hogy a rendezvényeken részt vevő vendégeknek nem csak programokra van igényük, hanem igénybe vennének egyéb szolgáltatásokat is. Uniós pályázatoknak köszönhetően egyre többen kísérelnek meg kiadni falusi szálláshelyet és nemcsak a rendezvények alatt, hanem egész éven át. A falusi vendéglátóknak főleg induláskor nincsen semmilyen ismerete a piacról, marketingről, pénzügyi kérdésekben is járatlanok. A Somogy Megyei Falusi Turizmus Szövetség, amelynek telephelye Nagyszakácsi, igyekszik segíteni abban, hogy ezek a falusi vendéglátók konferenciákon, közös programokon megfelelően felkészüljenek a vendégfogadásra és elsajátítathassák az ehhez szükséges ismereteket és a megfelelő tudást. A Szövetség szerepe abban van, hogy hangsúlyozza a helyi adottságok jelentőségét. Az egyik legfontosabb tőke a lakosság munkaereje, amit nem szabad kihasználatlanul hagyni. Hangsúlyos cél, hogy a munkaképes korúak minél nagyobb arányban vegyenek részt a gazdaság működtetésében. Elmondható, hogy Nagyszakácsi sikere nyomán elindult egy olyan motivációs hullám, amely azt a fajta stratégiai gondolkodást helyezi előtérbe, amely a turizmus – ezen belül a gasztronómia – kínálatbővítését helyezi a középpontba. Nagyszakácsi azt is bebizonyította, hogy jó pozícionálási stratégia alkalmazásával a lehető legjobban le lehet rövidíteni a piacra jutást. A Királyi Szakácsverseny pozícionálási stratégiája az volt, hogy a falu neve egyértelmű pozitív fogalmakhoz és érzelmekhez kapcsolódjon (királyi, színvonalas, egyedi). 62.

A nagyszakácsi mintát kívánják követni a rendezvénysorozathoz kapcsolódó kistelepülések, mert felismerték az évek folyamán, ha egy településsel, régióval, kapcsolatban pozitív élményeket, fogalmakat társítunk, sokkal sikeresebbek lehetnek a turisztikai piacon. Sikerült beláttatni, hogy minden az adott térségről megjelenő hír, reklám, kép, honlap, stb. is pozícionálja a térséget. Térségi eredmények összegzése A Nagyszakácsi gyakorlatot megismerve, a többi település tapasztalatait figyelembe véve minden település igyekezett saját vonzerejét megkeresni és erre támaszkodva vagy ebből kiindulva a településre jellemző egyedi programját kitalálnia és megszervezni. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy mindent nem lehet egyszerre fejleszteni. Egészen biztos, hogy az összes településen, rövidtávon nagyszabású fejlesztések nem indulhatnak be, ezért rendkívül fontos a konszenzus a fejlesztési irányokat illetően.

63.

64.

Tillai Gábor: Jó gyakorlat – jó tapasztalat Az „Évezredek Öröksége diákvetélkedő tapasztalatai a 2000-es évek első évtizedében 2000 év végén Ausztráliában az UNESCO illetékes szakbizottsága a pécsi kora keresztény temető építményeit a Világörökség védett helyszínei közé sorolta. Ezzel egy hosszú, sok éves pályázati, kandidálási folyamat ért véget. Ugyanakkor új fejezett kezdődött a pályázatot összeállító pécsi önkormányzat, szakmai intézmények, szervezetek számára; az érintett helyszínek korszerű régészeti feltárása, építészeti környezetének örökségvédelmi szempontoknak megfelelő megújulása mellett gondoskodni kellett a turisztikai hasznosításról s nem utolsósorban a helyi polgárok, diákok körében ezen egyedülálló értékek megismertetéséről. 2003-ban létrejött a Világörökség helyszínt kezelő Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kht. dr. Ujvári Jenő egykori pécsi múzeumigazgató, majd alpolgármester vezetésével, a fent említett feladatok irányítására és koordinálására. A formálódó szervezet dolgozatunk tárgya szempontjából fontosabb munkatársai a teljeség igénye nélkül: Sarkadi Eszter a francia A.V.E.C. szervezet, amely a történelmi örökséggel rendelkező francia városokat fogta össze - ehhez Európa más országaiból is csatlakoztak települések – titkára, (érdekes módon Pécsett volt az A.V.E.C. titkársága), Mészáros Bernadett, Varga Zoltán, Pál Leóna, Üveges Attila. A Francia Köztársaság Kulturális Örökség Minisztériumának ösztöndíjával egy hónapra utazhattunk Franciaországba Varga Zoltán művelődésszervező kollégával 1-1 hetet töltve 1-1 város (Angouleme, Rennes, Tours) kulturális örökség hivatalában, megismerve az ott folyó szakmai, szervezői munkát, amely természetesen mindegyik városban más-más erősségekkel és gyengeségekkel rendelkezett. A városokat övező régióba is eljutottunk szervezett programokra (pl. Gaugain nyomában Pont-Aven-be, Mont-St-Michel kolostorába, Szent Márton halálának helyszínére, az Angers várkastélyában elhelyezett egyedülálló középkori – az Apokalipszis témáját bemutató – falikárpit sokoldalú feldolgozásával foglalkozó múzeumpedagógiai programot), ill. saját utazásokat is szervezhettünk. (Párizsban töltve a hétvégeket egyéni szorgalomból kerestük fel a múzeumokat, műemlékeket…) A Pécs/Sopianae Örökség Kht. kezdeményezésére 2003 őszétől indult útjára „Évezredek Öröksége” címmel az a városi diákvetélkedő, amelynek első évében nyilvánvalóan a Világörökség helyszínei közé sorolt kora keresztény temető és közvetlen környezetének épített és szellemi örökségeinek, hagyományainak minél sokoldalúbb megismertetése került a középpontba. A feladat mind szakmai, mind ismeretterjesztői szempontból igazi kihívás és igen sokrétűnek bizonyult. Egy első pillantásra komor témakör (temetkezési kultúra) és helyszín (temető) hogyan válhat részleteiben és „oldott” formában a pécsi tizenéves korosztály számára közismertté, szülőföldjük szerves részeként. (Ebben az időben lehetőségem nyílt egy múzeumpedagógiai kiadványt szerkesztenem e témakörben, Vissza az Édenkertbe címmel.) Az általános megfogalmazás szerint a vetélkedő helyi célja a lakóhelyhez kötődés, a „pécsiség” erősítése, a helyi értékek megbecsülésére, védelmére nevelés. Az érintett helyek megismertetése játékos formában, az érintett helyszínek személyes látogatása. 65.

Általános célként fogalmazódik meg az, hogy a helytörténet ismerete elősegíti a nemzettudat fejlődését, egyúttal az európai, keresztény örökség befogadásával annak egy szélesebb kontextusba helyezését. A szervezők igyekeztek elkerülni a didaktikus jellegű iskolai dolgozatszintű tudásszint felmérést, az ismeretek ilyen típusú számonkérését. A kezdeményező, önkormányzati támogatással működő intézménynek a program szervezése terén sikerült mind szakmai, mind szervezési téren olyan széleskörű konszenzust teremtenie, amelyre sem azelőtt, sem a vetélkedő zárása óta nem került sor a pécsi oktatási-kulturális közegben. Pedig ez az összefogás nem csupán helyi szinten, de a határokon átnyúlva is példaértékűnek bizonyult. A program szakmai-pedagógiai előkészítésében, megvalósításában résztvevő közoktatási, közgyűjteményi, közművelődés intézmények és szervezetek: Janus Pannonius Múzeum, Baranya Megyei Levéltár, Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécsi Tudományegyetem BTK Új- és Legújabbkori Történettudományi Kara, TTK FEEK, Szivárvány Gyerekház, Művészetek Háza, Pécsi Egyházmegye, Jelenkor Kiadó, Tájak Korok Múzeumok Egyesület Pécsi Klubja, Civil Közösségek Háza, de a BIOKOM Rt. közönségkapcsolati munkatársai is kivették részüket a háttérmunkából. A program marketing, információközvetítő munkájának résztvevője volt a Pécs TV szerkesztősége Keresnyei János vezetésével; Vígh Gabriella és Hauer János munkatársak hathatós közreműködésével ill. a Pécsi Hírek majd Pécsi Extra helyi terjesztésű ingyenes hirdetőújság Éberling László ügyvezető igazgató irányításával. A helyi média nem csupán a vetélkedőben érintett diákok informálásában játszott meghatározó szerepet, hanem a nyilvánosság (nyomtatott sajtó, TV közvetítés) számára bemutatott anyagok több tízezer pécsi polgár érdeklődését is felkelthették, tájékoztatták őket városunk természeti és kulturális örökségéről az érintettek osztálytársain és családtagjain túl is. A vetélkedő meghirdetéséhez a szervezőknek komoly előkészítő munkát kellett végezniük: elsősorban behatárolva az érintett pécsi diákok korosztályát; a mintegy másfél évtizednyi előzetes tapasztalataim alapján két – egymást követő - évfolyam számára célszerű meghirdetni az ilyen típusú vetélkedőket; ugyanis szélesebb korosztályi keretek esetén inkorrekt összevetni a 10-11 évesek tanulási kompetenciáit a 13-14 évesekével. Másrészt másképpen lehet mozgósítani őket, más az érdeklődésük, feladatmegoldásuk intenzitása s nem utolsósorban a közös csapatmunkában való részvételi hajlandóságuk. (Természetesen szükség van a 4-5 fős csapatokat segítő szaktanárokra, esetenként szülőkre – de utóbbiak a tapasztalatok alapján ritkán kerültek bevonásra.) Az évek során az alábbi menete alakult ki e vetélkedőnek; minden év októberében írták ki a felhívást a szervezők a város általános iskolái részére, majd egy személyes tájékoztatóra invitálták a jelentkezőket a kertvárosi Apáczai Csere János Nevelési Központ Művelődési Házába. Évről-évre 100-125 csapat jelentkezett átlagosan 30 oktatási intézményből; ez 5-600 diák (és pedagógus) részvételét jelentette. Ez alkalommal került sor az azon évben várható tematika ismertetésére, a szervezők, szakemberek bemutatására, egy rövid kedvcsináló multimédiás programra, s a vetélkedő menetének ismertetésére. Novembertől 66.

márciusig kéthetente szerdánként a Pécsi Hírek majd Pécsi Extra ingyenesen minden pécsi háztartásba hetente eljuttatott hirdetési újságban megjelent az aktuális témakör kérdéseiből összeállított TOTÓ – ezt a vetélkedő diákokon kívül több ezer pécsi polgár megismerhette ezúton, s feltételezhetően sokan elgondolkodtak a lehetséges, helyes válaszon. Majd ugyanazon hét szombatján a Pécs TV adásában kaptak néhány perces tájékoztató műsort az adott kérdéskörök helyszíneiről, vagy az érintett szakemberek személyes ismertetésével, vagy az általuk megírt háttéranyag szerkesztő-riporter által történő bemutatásával. Ezt az adást néhány napon belül megismételték; egyrészt, hogy a vetélkedő diákok ne csupán otthon, egyénenként gondolkodhassanak a helyes megfejtéseken, de csapatkeretek között is; másrészt, hogy a helyi polgárok ezreinek érdeklődését is kielégítsék, ébren tartsák hétről-hétre. A korrekt visszaigazolás érdekében minden 2. hét szombatján a Pécs TV-ben sorra került a helyes megoldások ismertetése, így mindenki tisztában lehetett saját munkájának értékével ill. az érdeklődő pécsi polgárok minden korosztálya értesülhetett a város kulturális örökségének helyes adatairól, információiról. A vetélkedő folyamatának nyilvánossága, nyitottsága elsődleges és meghatározó szempont volt. A megoldott totókat sokszor a Pécs/Sopianae Örökség kht. Szent István téri irodájába vitték a gyerekek, de számtalan alkalommal az éppen megismert kulturális örökség helyszínén (pl. Nemzeti Színház, Littke Pezsgőház, Székesegyház, Zsolnay Múzeum, Városháza stb.) adhatták le. Természetesen az ősztől-tavaszig tartó 10-12 forduló alatt előfordultak lemorzsolódások, néhány csapat tagjai elveszítették kedvüket a további kutatásokhoz, netán közösségi téren nem voltak teljesen illeszkedők; csupán egy vagy két csapattag dolgozott, a többiek ’ kívülállók ’ maradtak. Mindenesetre úgy gondolom, hogy már azok is gazdagodtak számtalan, az iskolai oktatást kiegészítő ismerettel, akik csupán néhány kérdéskört válaszoltak meg; belekóstolva a szellemi kutatás örömébe (és egyúttal nehézségeibe). A szervezők fordulóról-fordulóra értékelték a beküldött feladatsorokat, így általában március végére-április elejére kialakult egy pontozáson alapuló sorrend. (A vetélkedő utolsó éveiben előfordult párhuzamosan számítógépes játékok, feladatok meghirdetése is – ez elsősorban a csapatok szelektálását segítette elő; de ezek szerepével itt és most részletesebben nem foglalkozunk.) A vetélkedő középdöntőjére általában áprilisban került sor; amelyen az előzőek alapján legjobb teljesítményt nyújtó 20-30 csapat vett részt. Ez egy, az adott év témaköreit és helyszíneit „végig járó” 100-120 perces vetélkedő volt, amelynek feladatait nagyon gondosan kellett megtervezni, hogy egyrészt szerepeljenek a már elsajátított ismeretek, legyen néhány gazdagító információ is, s egyaránt megoldhatóak legyenek mind a belvárosi, mind a lakótelepi, mind a külvárosi iskolákból érkezett diákok által. Ugyanakkor fontos volt a minden részletre kiterjedő korrekt értékelés is, hogy a vetélkedő döntőjébe tényleg a legjobb 8-12 csapat jusson, s ne reklamáljanak a felkészítő tanárok, hogy kétértelműnek bizonyult valamely feladat. A döntő rendezvénye általában májusban zárta le a vetélkedőt; az első években erre a Pécs TV egyenes, élő adásában került sor, de mivel érthető módon ennek időtartama szigorúan kötött volt, s előfordultak a feladatok között hosszabbrövidebb „üresjáratok” is, néhány év után már felvételről; megvágott, szerkesztett változatban tekinthették meg a városlakók és az izguló osztálytársak, szülők, iskolatársak. 67.

Az előbb felsorolt időrendi-technikai folyamatokat hatalmas szellemi-módszertani teljesítmények működtették Először is végig kellett gondolni, tervezni több hónapra az adott év tematikájának kereteit; majd az egyes résztémaköröket; felkérni a témák avatott szakértőit a feladatok kidolgozására ill. a diákok korosztályához illesztett ismeretszinthez megfelelő leírására. (Utólag bevallhatjuk, hogy nem minden felkért egyetemi oktató, szakember volt képes eleget tenni ennek a kényes feladatnak – ekkor került sor egyfajta lektorálásra, a közoktatás terén járatos szakértők bevonására.) A teljesség igénye nélkül említessék meg e helyen a programot önzetlenül szaktudásukkal segítők közül néhány: Gábor Olivér és Kárpáti Gábor régészek, Bezerédy Győző és Fedeles Tamás történészek, Ódor Imre és Vargha Dezső levéltárosok, a történelmi egyházak pécsi képviselői, Varga Ferenc közművelődési szakember, Tóth Klára a Baranya Megyei Természetjáró Szövetség ifjúsági tagozatának vezetője. Az egyes évek tematikájának kidolgozása közben jöttek rá a szervezők, hogy milyen sokrétű Pécs kulturális – s egyben természeti – örökségének bemutathatósága; újabb és újabb területek feldolgozása került a látókörbe. Megint a teljesség igénye nélkül; a régészeti kultúráktól kezdődően, a történeti korokon át a geológiai, bányászati múlt, a kézműves és ipartörténet, a zene-, színház-, képzőművészet-, irodalomkultúra értékei, a szőlő és borkultúra, gasztronómia sokszínűsége egyaránt sorra került 8 év alatt. Az első év (2003-2004) tematikája még áttekintő volt; a 12 Totó kérdéskörei végigzongorázták” Pécs múltját a római kortól a 20. századig. Érdemes felsorolnunk pontosan e témaköröket: 1. Sopianae, a római kori és ókeresztény Pécs (III-IV. század) 2. A középkori és reneszánsz püspöki székhely (XI-XVI. század) 3. A török hódoltság emlékei (XVI-XVII. század) 4. A barokk és a historizmus kora (XVIII-XIX. század) 5. Korunk városa – kortárs építészet (XX. század) 6. A Zsolnay kerámia és Pécs 7. Ipari műemlékek és mesterségek dicsérete 8. Borkultúra a szőlő és bor városában 9. Terülj-terülj asztalkám / az ízek városa 10. Védett természeti értékek, Mecseki Parkerdő 11. A gyógyítás története 12. Sírok és temetők a régmúltból, Pécsett és környékén Természetesen elsősorban olyan kérdéseket tettünk fel a diákoknak, amelyek konkrét helyszínekhez voltak köthetőek, megtekinthetőek, látogathatóak számukra; de nem voltak megkerülhetőek – főleg a régebbi történelmi koroknál a tágabb összefüggésekre, szellemi értékekre vonatkozó feladatok. (Néhány példa mindkettőre: Hány íve van a Káptalan u. 2. kapualjában kétoldalt a középkori ülőfülkéknek? Milyen gyümölcsfa van a Barbakán kertben Janus Pannonius költő, pécsi püspök szobra mellett? Melyik uralkodónkat temették a hagyomány szerint a Székesegyház altemplomába? Milyen szőlőfajtával gazdagodott a török hódoltság korában e táj?) A következő évben meghirdetett vetélkedőnél figyelni kellett arra, hogy ne direkt módon ismétlődjenek az indulás évében feltett kérdések, helyszínek. Sikerült variálni, színessé tenni a 2005-ös évad feladatait is. Itt néhány témakört említünk meg. A pécsi híres emberek között megismerhették a diákok Kiss Józsefnek, a Mecsek Egyesület elnökének tevékenységét, Angster József orgonaépítő 68.

munkásságát, Reéh György a pécsi polgárok ünnepségeinek programszervező tevékenységét, Lauber Dezsőnek a sport terén kifejtett sokszínűségét, a neves polgármesterek közül Aidinger Jánost és Nendtvich Andort. A város gazdaságtörténetére vonatkozó ismeretek között kitértünk a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara megalakulására, a Bőrgyárat alapító Höfler családra, Hamerli családra, a Dunagőzhajózási Társaságra, de a vendéglátásra, közösségi terekre is: Pannónia Szálló, Polgári Kaszinó, Nádor Szálloda. Fontos szerepet szántunk ezen évben a művészetek képviselőinek, helyszíneinek; képzőművészeti múzeumi kiállításoknak (Csontváry, Vasarely, Endre Nemes, Martyn Ferenc Múzeumok), Janus Pannonius, Babits Mihály helyi vonatkozásainak; de a színházi élet helyszíneinek is, tagozatainak (Bóbita Bábszínház, - Kós Lajos, Pécsi Balett – Eck Imre), a zenei életnek (Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Carl Orff, Bárdos Lajos, Agócsy László, Tillai Aurél, Király Csaba, Europa Cantat). Külön feladatsor dolgozta fel a baranyai népszokásokat ill. az 1904-ben megnyílt Pécs Városi Múzeum 100. évfordulójára rendezett emlékkiállításokat. Amikor köztudottá vált, hogy Pécs lesz 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, a vetélkedő szervezői a feladatokat, témaköröket ún. felvezető évek mentén szervezték. 2007-ben az Országos Szabadtanítási Kongresszus 100. évfordulója alkalmából a pécsi oktatási intézmények múltja és jelene került górcső alá; egészen egy 1020-ból származó adattól kezdődően a középkori egyetemalapításon át a történelmi iskolák (Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Janus Gimnázium, Leőwey Gimnázium, Ágoston téri iskola stb.) történetén át a kortárs oktatás jellemzőiig. 2008 során elsősorban a nemzeti kisebbségek kultúráját, életmódját bemutató feladatokra került sor; a tárgyi kultúra mellett a szellemi értékek s a jellegzetes baranyai gasztronómiára is sor került. A teljesség igénye nélkül, az ormánsági falvak világa, a baranyai svábok, horvátok, szerbek és cigányok világának megismertetése is fontos volt. 2009-ben pedig - a Pécsi Egyházmegye alapításának 1000 éves évfordulója okán - a történelmi vallások és ezek pécsi helyszíneinek megismerése volt a célfeladat. Itt a keresztény/keresztyén egyházak (római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, görögkeleti) mellett a diákok megismerhették a zsidó, mohamedán vallásúak világát is. Itt lássuk e vetélkedő döntőjének feladatsorát a technikai utalásokkal azért, hogy érzékeltessük a szervezőkre háruló sokrétű és aprólékos háttérmunkát! 2009 – Évezredek Öröksége döntőjének feladatai: (tiszta időtartam kb. 55 perc + zsűri bemutatása, feladatok, pontozás ismertetése!)

69.

1. A napokban volt látható itt a Cella Septichora Látogatóközpontban ill. a Dómmúzeumban a „Világörökség Kincsei” című kiállítás, hozzátok hasonló korú diákok alkotásaiból. Ezek közül láthattok hatot. Írjátok le, mely bibliai témákat ábrázolták! Szervezői feladat: Minden csapat kap 1-1 üres feladatlapot 1-től 6-ig sorszámozott sorokkal, ahová beírják a felismert bibliai témákat! Helyes válaszonként 2-2 pont, elérhető teljes pontszám: 12 pont, időtartam: 3-4 perc. Megoldás: (1-5. Cella Septichora északi oldalán a földszinten látható, fényképezhető!) 1. Jónás és a cethal (Bese Ádám 9 éves) 2. Bábel tornya (Beszédes Kristóf 11 éves) 3. 3 pásztor útja Betlehembe (Béres István) 4. Noé bárkája (demecseri iskolások tűzzománc táblája) 5. A napkeleti bölcsek (Bodzán Nóra 10 éves – tűzzománc) 6. Sámson története (Vincze Krisztián 11 éves – tűzzománc; ez a Dómmúzeum emeletén rögtön balra az első alkotás!) 2. A pécsi történelmi egyházakhoz tartozó 10 épületet fogtok látni! Nevezzétek meg őket a sorszámuknak megfelelően a papírlapon, majd a vaktérképre írjátok be a számot oda, ahol megtalálhatóak! Szervezői feladat: minden csapatnak 1-1 papírlap (sarkába írjátok fel a nevüket!) 1-től 10-ig számozott sorokkal, ahová beírhatják az épület nevét (Zsűrinek: ne legyen maximalista, ha jó a meghatározás ne várja a teljes nevet pl. 10. ortodox vagy szerb kápolna is elfogadható!). Minden csapatnak 1-1 olyan vaktérkép, amelyre az Ágoston tértől az Idrisz baba türbéjéig tartó terület ráfér! Időtartam: képek alapján papírra beírás: 5 perc, térképre beírás: 4 perc, Pontozás: helyes válaszonként 1-1, térképre beírásért: 2-2 pont. Teljes elérhető pontszám: 30 pont Megoldás: 1. Ferences templom 2. Evangélikus templom 3. Zsinagóga 4. Idrisz baba türbéje 5. Református templom 6. Ágoston téri templom 7. Xavér templom 8. Gázi Kászim pasa dzsámija/Belvárosi Plébániatemplom 9. Miasszonyunk Zárdatemplom 10. Oszlopos Szent Simonnak felszentelt szerb ortodox kápolna 3. A történelmi egyházakra jellemző tárgyakat fogtok látni – nevezzétek meg a tárgyat, de legalább azt, hogy melyik vallás, felekezet templomában található! Szervezői feladat: minden csapat 1-1 üres lapot kap (csapatnevükkel) 1-től 6-ig sorszámozással 2 párhuzamos sorral: tárgy, templom. Időtartam: 5 perc, pontozás: tárgy megnevezése: 3-3 pont, templom megnevezése: 2-2 pont. Teljes elérhető pontszám: 30 pont Megoldás: 1. menóra - Zsinagóga belsőben 2. Madarász Viktor oltárfestménye - Evangélikus templomban 3. ikonosztáz - Oszlopos Szent Simon ortodox kápolnában 70.

4. mihráb fülke a délkeleti falban vagy a szószék (mimber vagy kürszü) Jakováli Hasszán pasa dzsámijában 5. Szent Kereszt oltár részlete - Székesegyházban 6. Úr Asztala - református templomban 4. TOTÓ: Időtartam: 7-8 perc, pontozás: helyes válaszonként 2-2 pont, teljes elérhető pontszám: 28 pont. 1. Ki volt Pécs második püspöke? 1. Bonipert 2. Mó

x. Azo

2. Melyik pécsi püspök menekült meg élve a muhi csatából? 1. Bertalan 2. Csulai Móré Fülöp x. Alsáni Bálint 3. A humanista kultúra nagy pártfogója volt, s Bakócz Tamás után esztergomi érsek lett: 1. Ernuszt Zsigmond 2. Szatmári György x. Garázda Péter 4. Hogyan nevezzük másképpen a reformátusokat? 1. antitrinitáriusok 2. lutheránusok x. kálvinisták 5. Mikor alapítottak dzsámit a legkorábban Pécsett? 1. 1543 2. 1555 x. 1570 6. Melyik, mai horvát városból származott Jakováli Hasszán pasa? 1. Valpovo 2. Virovitica x. Djakovo 7. Kik voltak az ún. „kerengő dervisek”? 1. Bektasik 2. Halvetik

x. Mevlevik

8. Mivé alakították át a 18. század elején a pécsi Kücsük dzsámit? 1. kórházkápolnává 2. iskolává x.püspöki szeszfőzdévé 9. Melyik az Egyiptomból való kivonulás ünnepe a zsidók számára? 1. Peszah 2. Ros ha-sána x. Purim 10. Mikor engedélyezték Pécsett a zsidók betelepedését? 1. 1840 2. 1788 x. 1692 11. Mit alapított Klimo György püspök 1774-ben Pécsett? 1. egyetemet 2. papnevelő intézetet x. Nyilvános könyvtárat 12. Melyik pécsi püspök fordította papjainak segítségével magyarra a Bibliát? 1. Király József 2. Szepesy Ignác x. Scitovszky János 13. Hány ikon van a pécsi görög katolikus templom ikonosztázán? 1. 32 2. 24 x. 18

71.

13.+1 Miért van aranyozás az ikonokon? 1. Mert akik készítették, nagyon gazdagok. 2. Mert időtálló és csak ritkán kell restaurálni. x Mert Isten országát, annak dicsőségét és örök fényességét jelképezi. (Az utolsóra adott helyes válasz csak akkor ért pontot, ha a megelőző 13 válasz helyes volt.)

5. Néhány mondatos felvétel a történelmi egyházak pécsi képviselőivel (rk. plébános, lelkész, diakónus stb.) – melyik vallás képviselője szólal meg? Szervezői feladat: Üres papírlap 6 sorszámozott sorral, ahová beírhatják a helyes választ Pontozás: helyes válaszonként 3-3 pont, teljes elérhető pontszám: 18 pont, időtartam: beszélgetés hosszától függően is – 10-12 perc. Megoldás: 1. zsidó 2. evangélikus lelkész 3. ortodox diakónus 4. római katolikus pap/szerzetes 5. református lelkész 6. görög katolikus paróchus 6. Villámkérdések: Szervezői feladat: Itt nagyon kell figyelni, hogy melyik csapat jelentkezik először – ennél fogva nehezen zárható ki némi szubjektivitás – viszont ezért ’izgalmas’ a feladat! Időtartam: ez Vigh Gabitól ill. a válaszadók gyorsaságától függ! (kb. 15 perc?). Pontozás: kérdésenként eltérő, előre kell megmondani – itt szerepet játszik a gyorsaság mellett a szerencse is egy kicsit, a képek kivetítésre vagy felmutatásra kerültek. 1. Hol láttátok ezt az ábrázolást? Miért jelentős ez? Válasz: Angyal szobra – Dómmúzeum emblémája. 2. Mit láttok a képen? Kihez kötődik ez az ábrázolás? Válasz: Mayer Mihály püspök címere és jelmondata (pl. Dómmúzeum bejárati üvegfalán) 3. Milyen ’egyházi intézmény belsejét látjátok? Válasz: Gránátalma patikabelső – Irgalmas rendhez tartozik 4. Melyik pécsi püspök címerét látjátok? Mi az ő címerállata? Válasz: Berényi Zsigmond püspök címere – mókus (pl. Papnövelde bejárati kapuja felett vagy a kútján – Székesegyház északi oldalán) 5. Melyik pécsi püspök nevéhez fűződik a székesegyház átépítése mai formájára? Válasz: Dulánszky Nándor (altemplomban síremléke)

72.

6. Mit láttok e képen? Válasz: Janus Pannonius síremléke; 2008. október 21-én temették (Székesegyház altemploma) 7. Melyik pécsi püspöknek volt a költői neve: Janus Pannonius? Válasz: Csezmicei János 8. Milyen anyagból készült ez a gyönyörű reneszánsz alkotás? Válasz: alabástrom epitáfium a Székesegyház kincstárában 9. Milyen témát ábrázol Székely Bertalan festménye a székesegyház Mária kápolnájának a falán? Válasz: Szent László király átkel a Dráva folyón Horvátországba 10. Mit láttok a ké1pen? Válasz: altemplomi lejárat részlete a Székesegyházból 11. Hol, melyik pécsi templom ajtaján látható ez az ábrázolás? Válasz: a Miasszonyunk zárdatemplom ajtajának egyik fa eleme - IHS felirattal, közelről 12. Milyen tárgyat láttok, s kihez kötődhet? Válasz: Janus Pannonius napórája – Régészeti Múzeum kiállítása 13. Nevezzétek meg ezt az épületet – akár magyarul, akár latinul! Válasz: Cella Trichora/Háromkaréjos kápolna (makettje – Régészeti Múzeum) 14. Szerzetesek faragták ezeket a szép padokat. Melyik pécsi templomban találhatóak? Válasz: ferences templom főhajójában 2-3 faragott pad 15. Milyen egyházi műalkotást láttok? Melyik egyházhoz köthető? Válasz: ikon a szerb ortodox kápolnából 16. Melyik szent írta a keleti egyházak liturgiáját? Válasz: Aranyszájú Szent János (nincs kép hozzá!) 17. Hogyan nevezik a keleti egyházak legfőbb istentiszteletét? Válasz: Szent Liturgia (nincs kép hozzá!) 18. Mit jelent a kóser kifejezés? Válasz: Azt az ételt, amely a vallásos zsidó étkezési törvények szerint fogyasztható 19. Melyik világvallás hívei ’használnak’ ilyen műalkotást? Mi a neve? Válasz: Iszlám - imaszőnyeg a Kórház téri dzsámiban 20. Milyen kövekből faragták a Székesegyház nyugati főbejáratát a középkorban? Válasz: Római kori sírkövekből (Dómmúzeumban) 73.

Egy példa a vetélkedő utolsó évében (2010) megválaszolandó kérdéssora; hogy megmutassuk a részletek és az összefüggések összhangját az Európa Kulturális Fővárosa évad eseményeinek megismerésével kapcsolatosan: 2. forduló (a helyes megfejtések jelölésével) Európa Kulturális Fővárosa – Pécs 2010 rendezvényei, eseményei: 1. Ki rendezte a 2010. január 10-i pécsi EKF ünnepi megnyitóját? 1. Káel Csaba 2. Balikó Tamás X. Vincze János 2. Melyik pécsi kisebbségi önkormányzat rendez fesztivált március 27-április 3. között? 1. lengyel 2. Görög X. bolgár Görög Fesztivál; márc.27-ápr.3.

3. Mi a címe annak a programnak, amely Evlia Cselebi történetíró és utazó hódoltság korabeli leírása révén oly sok ismerettel gazdagítja a részt vevőket városunkról áprilisban a Művészetek és Irodalom Házában? 1. Irem kertje 2. Pécs, a földi Paradicsom X. Golden Routes 4. Melyik pécsi kisebbség ünnepe lesz az Ederlezi (Szent György napi tavaszváró ünnepség)? 1. ruszin 2. szerb X. cigány 5. Mit a jelentősége, értelme az Ederlezi (cigány) ünnepnek? 1. megtisztulás, megújulás 2. újjászületés X. férfivá avatás 6. Milyen állatot ölnek le az Ederlezi (cigány) ünnepen? 1. kecske 2. ökör X. birka 7. Melyik kulturális intézmény szervezi az „Utazás a török félhold körül május 929. közötti rendezvénysorozatot? 1. Civil Közösségek Háza 2. Művészetek és Irodalom Háza X. Janus Pannonius Múzeum 8. Melyik hagyományos ünnephez kapcsolódik a Múzeumok Éjszakájának programja? 1. Szent György nap 2. Szent Mihály nap X. Szent Iván éj 9. Mely magyar zeneszerzők tiszteletére rendeznek zenei műhelyt Pécsett április 8-11. között? 1. Erkel Ferenc és Liszt Ferenc 2. Dohnányi Ernő és Bárdos Lajos X. Bartók Béla és Kodály Zoltán Nemzetközi Bartók és Kodály Műhely; pécsi kórusokkal április 8-11.

74.

10. Hogyan nevezik Európa Éneklő Fővárosát augusztusban? 1. Pécs Cantat 2. Éneklő Pécs X. Muzsikáló mediterrán város augusztus 15-22.

11. Milyen – dal világfesztivál lesz szeptember 3. hétvégéjén Pécsett? 1. Sördal 2. Pezsgődal X. Bordal V. Bordal Világfesztivál; szeptember 23-26.

12. Melyik pécsi kulturális intézmény szervezi Zene Ünnepét június 21-én? 1. Pécsi Kulturális Központ 2. Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara X. Nevelők Háza Alapítvány A zene ünnepe; június 21.

13. Hol lép fel a 100 tagú cigányzenekar augusztusban? 1. POTE Aula 2. Szabadtéri Színpad X. Székesegyház 14. Milyen jellegű, témájú rendezvényt szerveznek „A Lélek Gyökerei” címmel szeptember 4-én, az északi várfalsétányon? 1. Baranyai mondák 2. Baranyai táncok X. A régió altatódalai A Lélek Gyökerei – a régió altatódalai; szeptember 4.

15. Melyik neves pécsi személyiség életéről készült játékfilm A Föld Szeretője címmel? 1. Janus Pannonius 2. Littke József X. Zsolnay Vilmos Zsolnay film; március

16. Milyen naphoz kötődik a Pécsi Táncmaraton április 26 és május 1. között? 1. május 1. - a munka ünnepe 2. ápr. 29. - a Tánc Világnapja X. Május 2. Anyák Napja Pécsi Táncmaraton; április 26-május 1.

17. Melyik hónapban lesz Cirkusz- és Utcaszínházi Fesztivál? 1. május 2. június X. július Cirkusz és Utcaszínház fesztivál; július 9-25.

18. Milyen eseményt takar a POSZT betűszó? 1. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2. Pécsi Országos Színész Találkozó X. Pécsi Orvosok Szakmai Találkozója POSZT; június 3-12.

75.

19. Milyen fesztivál részt vevője lesz a Bóbita Bábszínház augusztus végén? 1. Cirkusz- és Utcaszínház Fesztivál 2. Küklopsz-projekt X. Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivál XV. Felnőtt bábfesztivál; augusztus23-28.

20. Honnan, melyik testvérvárosunkból érkezett a februárban látható Ikon kiállítás a Cella Septichora Látogatóközpontba? 1. Arad, Románia 2. Újvidék, Szerbia X. Szliven, Bulgária 21. Melyik neves festőművészünk három nagyszabású alkotását állítják ki a tervek szerint a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében ? 1. Ripp-Rónai József 2. Munkácsy Mihály X. Feszty Árpád 22. Honnan érkezik mozaik kiállítás a Dómmúzeumba áprilisban? 1. Ravenna, Olaszország 2. Velence, Olaszország X. Isztambul/Konstantinápoly, Törökország 23. 2007 óta vendégeskedtek írók 2009 végéig a Writers in Residence program keretében Pécsett, hogy naplóban örökítsék meg itteni élményeiket, benyomásaikat. Hány író látogatott városunkba e program keretében? 1. 12. 2. 15. X. 18. 24. Hol látható tavasszal a Pécs, Fünfkirchen, Pecuh – A soknemzetiségű város tér(idő)képe című kiállítás? 1. Lenau-Ház 2. Várostörténeti Múzeum X. Néprajzi Múzeum 25. Melyik kiemelkedő 19-20. Századi pécsi iparos család életét és munkásságát bemutató kiállítás lesz a Vasváry-Házban májustól-augusztusig? 1. Hamerli, kesztyű 2. Littke, pezsgő X. Angster, orgona 26. A Dóm téren lesz lefektetve a repülő gyepszőnyeg májusban. Mely ország alkotói tervezték ezt az egyedi alkotást? 1. Hollandia 2. Törökország X. Irán 27. Melyik mesével lép fel a Bóbita Bábszínház az Isztambuli Nemzetközi Bábfesztiválon májusban? 1. Süsü, a sárkány 2. A 3 kismalac és a farkasok X. A Zsongorkő mondája 2010-ben érthető módon a vetélkedőben résztvevő diákokkal az Európa Kulturális Főváros program helyszíneit és témáit kívántuk megismertetni, még annak ismeretében is, hogy számos helyszín és esemény csupán az évad második felében, végén nyílt meg, valósult meg. Így elsősorban az eseményekre tudtunk rákérdezni. A 2010-es döntő feladatai az alábbiakban következnek:

76.

1. Zsolnay (építészeti) kerámia Pécsett A TV-sek forgassanak az alábbi 9 épületről/köztéri helyszínről; a gyerekek ismerjék fel a helyszínt, s jelöljék be térképen ezeket; pontozás: felismerésért 22 pont; térképen jelölésért 3-3 pont= 1-1 helyszín helyes megnevezéséért, s térképen bejelöléséért 5-5 pont, összesen 45 pont Megoldások: 1. Zsolnay kút (Széchenyi tér déli része) 2. Postapalota (Jókai utca) vagy 3. Tüke kút (Citrom utca-Jókai utca torkolata) 4. Csukás-ház homlokzata (Perczel utca) 5. Baranya megyei önkormányzat hivatala (Széchenyi tér 9.) 3. emeleti ablakok közötti virágcsendéletek; méhkaptárok (részletfotó lenne jó!) 6. Zsolnay Múzeum udvarán lévő nagyméretű vázák/oroszlánok/Zsolnay Vilmos portréja 7. Egy felvétel a Zsolnay Gyár műemléki környezetéből/Zsolnay Vilmos mauzóleuma kívülről! 8. MTA-Székház (Vasváry villa – Jurisics u. 44.) homlokzata 9. Vasváry ház (Király utca) 2. EKF Közterek/közparkok megújulásának bemutatása Filmen (néhány esetben nehezebben felismerhető szögből – bejelölésük térképen); a csapatok térképet kapnak, s a filmen bemutatott sorszámokat írják rá a térképre; ha a térképen csak a Belváros szerepel, akkor elhagyandó a 8-9es szám!! Pontozás: Megnevezés 1-1 pont; helyes megjelölés 2-2 pont, maximum 27 pont Megoldások: 1. Kórház tér, 2. Köztársaság tér, 3. Széchenyi tér, 4. Vasarely tér (Király utca keleti vége), 5. Ágoston tér, 6. Tettye Havi-hegy, 7. 48-as tér, 8. Dobó Gimnáziumnál lévő sétány Meszesen (mi a neve?) 9. Kertvárosban (Diana tér vagy Krisztina tér – Zoli pontosítsd légy szíves!! Hogy melyik újult meg EKF keretek között.) 3. EKF maketteket vagy a helyszínen vagy TV felvételen mutatnánk be! Ismerjék fel ezeket; Pontozás: 2-2 pont helyes megnevezésért Megoldások: 1. Kaptár (Tudásközpont); 2. Opus 2010 (Konferencia és Hangverseny Központ), 3. Széchenyi tér, 4. Zsolnay Kulturális Negyed

77.

4. Kisebbségi/nemzetiségi viselet/zene/tánc felismerése Van- e a Pécs TV archívumában a pécsi nemzetiségek/kisebbségek kultúráját bemutató népzenei/néptáncos felvétel (nyílván nem mindegyik szükséges, de praktikus pl. horvát, szerb, német, magyar, bolgár, görög stb.). Pontozás: Attól függően, hogy hány nemzetiség/kisebbség szerepel – megnevezésenként 3-3 pont (Nyilván a PÉCS TV adottságaitól függ a ’létszám’). 5. 10 EKF helyszín szerepel a papírlapon; mellettük összekeverve az események, rendezvények – kössék össze a gyerekek a megfelelő helyszínekkel! Pontozás: helyes válaszonként 2-2 pont. Alább a helyszíneknek megfelelő rendezvények vannak; összekeverendők az események! 1. Civil Közösségek Háza Kultúrkert 2. Sétatér/Dóm tér Pécs - Ruhr-vidék –Isztambul Zenekaraván 3. Bőrgyár Pécsi Egyetemi Napok 4. Vasarely Múzeum Múzeumok Éjszakája 5. Szabadtéri Színpad (Káptalan utca) 100 tagú cigányzenekar koncertje 6. Zsolnay Kulturális Negyed Gyugyi Gyűjtemény kiállítása 7. Nemzeti Színház Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó 8. Expo Center Essen-Pécs Wind Music (fúvószenekari fesztivál) 9. Művészetek és Irodalom Háza Utazás a török félhold körül 10. Palatinus Szálloda Bartók terme Nemzetközi Bartók- és Kodály-Műhely 6. Igaz-hamis állítások kiválasztása A vetélkedő vezetője 10 állítást olvas fel; a csapatok 1-10-ig sorszámozva a feladatlapon bekarikázzák vagy az I(gaz) vagy a H(amis) betűt! Pontozás: helyes választásonként 2-2 pont, összesen 20 pont 1. Munkácsy Mihály Krisztus Trilógia festményciklusa a Széchenyi Gimnáziumban látható – hamis. 2. A Pécs-Pecuh-Fünfkirchen (egy soknemzetiségű város tér(idő)képe) című kiállítás a Várostörténeti Múzeumban látogatható - igaz. 3. A Zene ünnepe június 21-én lesz – igaz. 4. Februárban a bolgár ikonkiállítás a Dómmúzeumban volt – hamis. 5. A Bóbita Bábszínház Isztambulban szerepel idén – igaz. 6. A Gyugyi Gyűjteményt a Zsolnay Múzeumban állítják ki – hamis. 7. Szeged Pécs partnervárosa az EKF programban – igaz. 8 Az Utazás a török félhold körül című programot a Művészetek és Irodalom Háza szervezi - igaz 9. Az Örökség Fesztivál – Pécsi Napok rendezvénysorozata októberben lesz – hamis. 10. A Pécsi Táncmaratont az elmúlt hétvégén rendezték – igaz. A vetélkedő sorozatban nyertes csapatok díjazása nagyvonalúan történt 20042010 között; Pécs MJ. Város Önkormányzata a vetélkedő szponzori hátterének köszönhetően (PVV. Rt., PannonPower, PÉTÁV stb.) az első helyezést elért csapatokat külföldi utazással jutalmazhatta; Pécs testvérvárosának köszönhetően pl. az olaszországi Terracinából kiindulva eljuthattak Rómába, a nápolyi öbölbe; az A.V.E.C. szervezetének köszönhetően Párizsba, Nagyszebenbe (2007 Európa Kulturális Fővárosa); de Zlatko Prica pécsi 78.

születésű festőművész felajánlotta isztriai nyaralóját is a gyerekek számára; a további helyezettek hazánk Világörökségi helyszíneivel (Pannonhalma, Aggtelek, Hortobágy) ismerkedhettek meg. Az utolsó (6.) helyezettek a Tájak Korok Múzeumok Egyesület pécsi klubjának köszönhetően 1 napos kirándulást nyertek a Dél-Dunántúl ill. Szlavónia kulturális örökségi helyszíneire. Szakmai hozadékaként e vetélkedősorozatnak megemlítendő, hogy a horvátországi Eszék önkormányzata szaktanácsadóként felkérte a pécsi Világörökség projekt szakembereit az ottani vár hasonló UNESCO pályázati felterjesztésének szakmai alátámasztására. Ez visszaigazolta egyértelműen számunkra a hosszú évek alapos munkájának nemzetközi szintű megbecsülését.

79.

80.

Iskola és környezet műhely jó gyakorlatai

81.

82.

Borsós Zsófia „Környezetvédelmi kaland” Az óvodai környezeti nevelés módszerei I. A Zöld - Híd Alapítvány bemutatása, a jó gyakorlat keletkezése A Zöld – Híd Alapítvány környezeti- és globális neveléssel foglalkozó nonprofit szervezet. A Pécs belvárosának szívében található Öko Kuckó Interaktív Környezetvédelmi Oktatóteremben (7621, Pécs Széchenyi tér 2.) 2004 óta fogadunk általános- és középiskolai csoportokat. 2009-ben egy pályázat kapcsán nyílt lehetőségünk óvodai foglalkozások kidolgozására és oktatási segédeszközök elkészítésére, azóta rendszeres vendégeink az óvodás csoportok. Azért tartjuk kiemelten fontosnak az óvodai környezeti nevelést, mert a középső- és nagycsoportos gyerekek nyitottak, fogékonyak és érdeklődőek. Minél korábban vonjuk be őket természetismereti játékokba és bővítjük a természet- valamint környezetvédelmi ismereteiket, annál könnyebb lesz az iskolában folytatni a megkezdett környezeti nevelési folyamatot. Az óvodás gyermekek környezetvédelmi érzékenyítését játékos formában végezzük: sok a mozgásos feladat, mese és mondóka, gyakoriak a szerepjátékok és a különböző érzékszervekkel történő tapasztalatszerzés. Jelen jó gyakorlat közreadásának egyik célja az óvodapedagógusok módszereinek bővítése. Emellett a gyakorlatok kis átalakítással az általános iskola 1. és 2. évfolyamos diákjainak fejlesztését is szolgálhatják, a tanórák során vagy projektnapok keretében. II. Az óvodai környezeti nevelésről Az óvodai környezeti nevelés célja, hogy a résztvevő gyermekek felfedezhessék az élőlények, természeti jelenségek szépségét, értékességét és hasznosságát. A célok közt szerepel továbbá olyan szokások, viselkedési formák megalapozása, melyek szükségesek a természettel valamint az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolathoz. Fontos, hogy a program a családban megszerzett ismereteket elevenítse fel, és játékos formában mutasson rá az addig ismeretlen összefüggésekre, új információkat nyújtva. Az ismeretek rögzülését elősegíti, ha hatunk a gyermekek különböző érzékszerveire: kitapogatjuk a takaró alá rejtett terméseket, megbeszéljük a

83.

tulajdonságaikat; megszagoljuk a gyógynövényeket; megnézzük az állatok képeit és meghallgatjuk a hangjukat is. Az óvodások esetében az ismeretek megalapozása mellett kiemelt feladat a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása, a környezetvédelmi érzékenyítés. A szerepjátékok lehetőséget teremtenek erre: a különböző szerepek - fa, növénnyé fejlődő mag, esőcsepp, tenger - megformálása során érzékenyebbé válnak a gyerekek a környezet iránt, ezáltal a későbbiekben nyitottak lesznek a környezetvédelmi ismeretek befogadására is. Az óvodások számára a finommotoros mozgás fejlesztése és a kreativitás felszínre hozása szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen az alkotás. A környezetvédelmi foglalkozások végén alkothatunk a természet kincsestárából vagy hulladék anyagokból. A háztartásban keletkező anyagok feldolgozása közben beszélhetünk az újrahasznosításról, terméskép és –figurák elkészítése során pedig megnevezhetjük a terméseket, magvakat, gyógynövényeket. III. A „Környezetvédelmi kaland” című foglalkozás bemutatása  A foglalkozás célja: Természet- és környezetbarát, valamint víztakarékos viselkedési formák rögzítése. A témához kapcsolódó ismeretek bővítése.  Célcsoport: Középső- és nagycsoportos óvodások.  Előzetes tudás: Az óvodában és a családban eddig megszerzett ismeretek a témában.  Időkeret: 45 - 60 perc  Szükséges anyagok és eszközök: o Nyomtatott vagy magazinokból kivágott, élőlényeket ábrázoló képek A4 méretben; o Termések, ágak, magok; o Laptop, hangfal és állathangok (erdei- és háziállatok); o 4 cipősdoboz a szelektívgyűjtőknek megfelelő színű jelöléssel, szelektív hulladék (pl.: WC-papír guriga, boríték, alufólia, PET palack, stb.); o 6 db A4-es lap (vörös, narancssárga, citromsárga, zöld, kék és ibolya) és a résztvevők számának megfelelő mennyiségű kb. A6-os méretű szivárványdarab (vörös, narancssárga, citromsárga, zöld, kék és ibolya), újságból kivágott vagy nyomtatott képek virágokról, zöldségekről, gyümölcsökről, természeti jelenségekről, állatokról minimum 3x annyi, mint ahány szivárványdarab van; o WC-papír guriga, filctoll és kalapgumi.

84.

Foglalkozásterv: A csoportszoba szőnyegén foglalnak helyet a gyerekek. Félkört alkotnak, úgy hogy mindenki jól lássa a foglalkozásvezetőt. A játék megkezdése előtt megbeszéljük a szabályokat, és a viselkedéssel kapcsolatos elvárásokat. 1. Bevezető beszélgetés:  Mit nevezünk környezetnek? (Lehetséges válasz: ami körülvesz minket: az otthonunk, az óvodai csoportszoba, az utca, ahol sétálunk, az erdő ahova kirándulni megyünk. Van, amit az ember maga alakított ki, mint például egy ház, és van, amit a természet hozott létre, mint egy folyó vagy egy tisztás.)  Mivel ártanak az emberek a környezetnek? (Lehetséges válaszok: Szemetelnek; miközben autóval közlekednek szennyezik a levegőt; nem vigyáznak a védett növényekre és állatokra.)  Sajnos a Föld kincseit az emberek egyre jobban pazarolják. Olyan autókkal közlekednek, amik kipufogógázt engednek a tiszta levegőbe, mindent műanyagba csomagolnak, sok-sok hulladékot termelnek. Az erdőben is szemetet hagynak maguk után és megijesztik az állatokat. Ártanak az őket körülvevő élőlényeknek. Egyre kevesebb a tiszta víz, és a Föld egyre zsúfoltabb, piszkosabb és zajosabb. Ezért van szükség jószívű hercegnőkre és bátor hercegekre, akik megmentik a környezetet!  Most mindenki keljen fel és forogjon hármat. Elmondok egy varázsigét, és minden lány átváltozik jószívű hercegnőre, a fiúk pedig egytől egyig bátor hercegek lesznek.  Hétpróbát kell kiállnunk! Felkészültetek rá?



(Minden próba elvégzése előtt kört alkotunk, és a meghatározott menetirányba fordulva megteszünk öt óriáslépést, így érünk el a következő helyszínre.)

85.

2. Hétpróba 1. próba  Az első állomásunk egy erdőszéli rét, ahhoz, hogy segítsetek a környezetnek fontos, hogy felismerjétek az állatokat és növényeket, nevükön tudjátok szólítani őket! Mutatok képeket, ki ismeri fel az egyes élőlényeket? (A foglalkozásvezető nyomtatott vagy magazinokból kivágott képet mutat a csoportnak. A nehezebben felismerhető állatoknál és növényeknél rávezeti a gyerekeket a megoldásra.) 2. próba  Egyre közelebb érünk az erdőhöz! Itt a természet kincsei várnak a hercegnőkre és hercegekre. Üljetek le, és tegyétek a hátatok mögé a kezeteket. Mindenki fog kapni egy természeti kincset. (Pl.: ág, makk, dió, mogyoró, toboz, gesztenye, stb.)  Ki ismeri fel azt, ami a kezébe került?  Mekkora? Milyen az alakja? Milyen tapintású a felülete?  (Mindenki felmutatja a kincsét és megbeszéljük, hogy mi alapján jöttek rá a megoldásra.) 3. próba  Egy erdő mélyén vezet a hercegnők és hercegek útja, nagyon sötét van, ezért az állatoknak csak a hangját halljuk.  Füleljetek! A hangok hallgatása közben senki ne kiabáljon, a végén meg fogom kérdezni, hogy felismertétek-e az állatot.  Melyik állat él az erdőben és melyik állat hangja szűrődik át a közeli faluból?  Ki tudja megmondani, hogy erdőben hogyan kell viselkedni? Mire figyeljünk?  (A foglalkozásvezető lecsendesíti a gyerekeket és egyesével játssza le az álltahangokat.) 4. próba  A város fele mennek az egyre fáradtabb hercegnők és hercegek. Milyen közlekedési eszközt válasszanak, ha nem akarnak ártani a környezetüknek?  Felsorolok járműveket, ha környezetbarát amit hallotok, akkor tapsoljatok, ha környezetszennyező, akkor legyen csend! (Pl.: autó, busz, kerékpár, motor, bicikli, gördeszka, roller.) 5. próba  A városba érkeznek a hercegnők és hercegek, a zsákjukban már sok szemét gyűlt össze, keressük meg, hogy hova dobhatnánk!  Mik ezek a ládák az út szélén? Szelektív kukák! Mi szerint válogatjuk külön a színes gyűjtőkbe a hulladékot? Anyagfajtánként gyűjtjük a hulladékot, ezért fontos megvizsgálni az alapanyagát  (A foglalkozásvezető itt beszélhet a szelektív gyűjtés szablyairól –tisztán, laposan az egynemű kerüljön a gyűjtőbe- és a fontosságáról. Amit a sima kukába dobunk az a szeméttelepre kerül, amit a szelektív kukába azt újrahasznosítják. Ha kidobunk egy palackot, akkor összeolvasztják és készül belőle egy új műanyag tárgy. Nem halmozódik a szeméttelepen a sok feleslegessé vált tárgy, hanem hasznosul.) 86.

 

Mi kerül a zöld/kék/sárga/szürke gyűjtőbe? (Zöldbe üveg; kékbe papír; sárgába műanyag; szürkébe fém.) Mindenki kap egy tárgyat. Először nézzük meg, hogy milyen anyagból készült. Majd keressétek meg, hogy hova dobhatjuk! Ezzel is véditek a környezetet.

6. próba  A városban is vannak csendes, természet közeli helyek, például parkok. Puha pázsittal borított területre érkeztek a hercegek és hercegnők. Álljuk körbe a szökőkutat!  Miért fontos a víz az élőlénye számára? Mi mindenre használjuk a vizet?  Ne szóval válaszoljátok, hanem akit kiválasztok, játssza el a többieknek. Aki kitalálja, az elmutogathat egy másik tevékenységet.  Hogyan tudunk takarékoskodni a vízzel?  Érzitek, hogy eleredt az eső? Játsszuk el a hangját!  Először minden gyermek csettint (vagy a mutató és középső ujjait üti össze), majd tapsol, később a combját csapkodja végül a nagy vihar hangját dobogással jelenítjük meg. Visszafelé is elismételjük a mozdulatsort, lecsendesítjük a vihart. 7. próba  Az eső után kisütött a nap. Mit kellene látnunk az égen? Szivárványt.  Mik ezek a színes képek? Nahát, egy szivárvány darabjai. Mindenkinek adok egy darabot, készítsük el mi a szivárványt! Leterítek 6 lapot (vörös, narancssárga, citromsárga, zöld, kék és ibolya) és mindenki tegye a szivárványdarabját a megfelelő színű papírra.  Az utolsó próbához értünk! A csoportszobában elrejtettem színes képeket, mindenki keressen három olyan színűt, mint amilyen szivárványdarabot kapott az előbb. Tegyük a képeket a szivárvány alá és vizsgáljuk is meg, hogy melyik képen mint láthatunk.

87.





Nagyon ügyesek voltatok hercegek és hercegnők! Kiálltátok az összes próbát, segítettetek, hogy a környezet tisztább legyen! Jutalmul mindenki készíthet magának egy koronát, hogy emlékezzen erre a környezetvédelmi hétpróbára. (Ha van idő, akkor állatot, bástyát, bútorokat is készíthetnek.)

3. Kiegészítő feladatok 

88.

Mocorgó játék izgő-mozgó kisebbeknek o Játsszuk el, hogy mit szoktunk csinálni a különböző évszakokban! o Ősszel vastagabb pulóvert húzunk, bekötjük a cipőnket. Ha kimegyünk a kertbe sok lehullott levelet látunk, gereblyézzük össze a leveleket! Van egy diófa is a kertünkben, ki talál diót? Törjük föl és együk meg! Ha az utcán járunk milyen termést találhatunk még a földön? Gesztenyét! Szedjük össze a gesztenyéket! o Érzitek a hideget? Beköszöntött a tél, esik a hó. Sapkát, sálat, kesztyűt húzunk. Mit tudunk csinálni a kertben vagy az óvoda udvarában? Hógolyózni, hóembert építeni! Tegyünk magokat a madáretetőbe! o Kezd enyhülni az idő, már nincs olyan hideg. Süt a nap, olvad a hó. Levehetjük a téli ruhákat. Ültessük el a magokat, hogy virágok, zöldségek teremjenek! o Egyre melegebb az idő. Kalapot, sildes sapkát kell tennünk a fejünkre. Be kell kennünk magunkat naptejjel, mert tűz a nap! Igyunk sok folyadékot, és locsoljuk meg a növényeket is. Aki lát egy kutyát, megitathatja! Sok gyümölcs is érik nyáron. Ki talál a kertben gyümölcsöt? Milyet? Én meggyet, cseresznyét, barackot látok!



Kérdések az iskolára készülő nagycsoportosoknak o Sorolj fel néhány dolgot, ami az őszre jellemző! (Pl.: Szüreteljük a szőlőt, lehullnak a levelek, ködös-esős az idő, az állatok a télre készülnek.) o Sorolj fel néhány dolgot, ami a télre jellemző! (Pl.: Hullik a hó, megfagy a víz, az állatok téli álmot alszanak, etetjük a madarakat.) o Sorolj fel néhány dolgot, ami a tavaszra jellemző! (Pl.: Nyílnak a virágok, növényeket ültetünk, elolvad a hó, feléled a természet.) o Sorolj fel néhány dolgot, ami a nyárra jellemző! (Pl.: Nagyon meleg van, érik a búza, sokat kell innunk és a virágokat is gyakrabban locsoljuk.) o Sorolj fel olyan madarakat, melyek ősszel vándorútra kelnek, elköltöznek! (Pl.: fecske, gólya) Tudod-e, hogy miért költöznek el? (Táplálékhiány miatt.) o Ismersz-e olyan madarakat, melyek itt maradnak télen? Mivel etethetjük őket? (Pl.: cinke, veréb, rigó) (Magvakkal, de ne feledkezzünk meg az itatásról sem.) o Mi szükséges a növények fejlődéséhez? (Fény, víz, tápanyagok (föld), megfelelő hőmérséklet.) o Sorolj fel 3 zöld/kék/sárga/piros/fehér virágot, gyümölcsöt és zöldséget!

4. Alkotás A foglalkozás végeztével WC-papír gurigából alkotunk. Ez az alapanyag minden óvodában rendelkezésre áll, könnyen megmunkálható és azt az üzenetet közvetíti a gyerekeknek, hogy nem kell minden azonnal a kukába dobni, ami feleslegesnek tűnik. A papírgurigából születhet korona, amit gumiszalaggal erősíthetünk a gyerekek fejére. Különböző állatokat is megformázhatunk: bagoly vagy macska készítése esetén a guriga egyik végét két oldalról egymással szemben nyomjuk be, ez adja a bagoly fejformáját. Ha a füleket lehajtjuk, akkor malacot vagy kutyát kapunk. A pók és a polip esetén a lábakat kell kivágnunk és behajtanunk. Készíthetünk mozgó szemeket is leveles gyógyszerek műanyag csomagolásából és apró gyöngyből. Egyszerűen készíthetünk a gurigából bástyát, vagy bababútorokat is (pl.: szék, asztal), valamint fák is születhetnek az alkotó keze alatt. Ez utóbbinál a törzs két pontján ollóval bevágást ejtünk, hogy becsúsztathassuk a kartonból kivágott fakoronát.

89.

Felhasznált és ajánlott irodalom: 1. Beaumont, Émilie és Simon, P.: Játékos természetismeret (1998). Passage Kiadó 2. Erickson, Donna: Donna játszóháza (2005). Budapest. Szukits Könyvkiadó 3. Fehér Anna: Játszunk? Természetesen! A világ befogadásának elérhetősége 1. (2006). Budapest. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Letölthető:http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentu mok/jatszunk.pdf 4. Gibson, Ray és Tyler Jenny: Usborne játsztókönyv (1995). Budapest. Park Kiadó 5. Herrmann, Heike: Az időjárás (2011). Budapest. Tessloff Babilon Kiadó 6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: Környezeti tudáslánc / Oktató- és programcsomag / Játékok, feladatlapok, tevékenységek óvodásoknak Letölthető: http://www.kvvm.hu/index.php?pid=139&sid=164&cid=262 7. Labanc Györgyi (szerk.): Óvodások környezeti nevelése. Réce-füzetek 5. (2001). Budapest. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért 8. Lukács Józsefné, Ferencz Éva: Itt van az ősz, elmúlt a nyár, kelepel a gólyamadár (2010). Budapest. Flaccus Kiadó 9. Lukács Józsefné, Ferencz Éva: Kipp-kopp, mogyoró, tavaszt hív már a rigó (2011). Budapest. Flaccus Kiadó 10. Lukács Józsefné, Ferencz Éva: Megjött a tél, hujja-hó, nagy pelyhekben hull a hó (2010). Budapest. Flaccus Kiadó 11. Stauber, Sabine és Herrmann, Heike: Az erdő (2010). Budapest. Tessloff Babilon Kiadó Korábbi módszertani anyagaink: http://zold-hid.hu/tananyagfejlesztes-kiadvanyaink/ Videók: http://zold-hid.hu/ovodasoknak/ https://www.youtube.com/watch?v=qUXJTs45Dik https://www.youtube.com/watch?v=c8hHr-tGQZo 90.

Adorján Rita: Velünk élő értékeink Honi felfedező élménytúra - Kincskeresés Évtizedek óta járom az országot elsősorban gyalogosan, így olyan helyekre is el tudtam jutni, amit autóval nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni. Amit az adott településről, vagy természeti értékekről nem tudhattam meg könyvekből, prospektusokból, azt a helyben élők, és elsősorban az idősebbek mesélték el. Az évek előrehalad tával több időt szántam ezekre a felfedezésekre, történetekre, minthogy csak a kilométereket számoljam a lábam alatt. Munkámból adódóan nagyon sok természetismereti- és városismereti versenyt szerveztem gyerekeknek, felnőtteknek, ahol valamit meg kellett keresni, felkutatni, utána járni, megoldani. Az élményalapú tanulási folyamat, a felfedezés öröme nagyobb élményt nyújtott számukra, érdekesebbé és felejthetetlenebbé tette a megismerést. Nem csak a gyerekekben, hanem a felnőttekben is megvan a természetes kíváncsiság, a játékos kedv, melyre építeni lehet. Környezetünk felfedezése, rejtett vagy régen elfelejtett értékeinek felkutatása izgalmas feladat az ott lakók számára, és izgalmas felfedezés lehet az odalátogatók számára is. Egy továbbképzés keretében ismerkedtem meg a „Kincskereséssel”, mely másfajta módszerrel ismerteti meg a természeti és épített környezetünket, amellyel izgalmassá lehet tenni a saját lakóhelyünk értékeinek, kincseinek bemutatását. Ezt az élményt és módszert szeretném megosztani veletek. Mi is ez a „Kincskereső” honi felfedező élménytúra? A kincskeresés története 1854-re nyúlik vissza, amikor Angliában, Dartmoor vidékén James Parrov viktoriánus úr a közeli lápos mocsárban, tőzeg párkány alá üvegbe rejtette névjegykártyáját. Több arra járó kiránduló, amikor megtalálta az üveget, beírta a füzetkébe a nevét. 1908–ban már 1741 aláírást tartalmazott a füzetke, melyet egy bádogdobozra cseréltek. A dobozba néhányan egy — egy felbélyegzett, megcímzett képeslapot is beletettek, és várták, honnan fog megérkezni a képeslapjuk. Innen kapta a játék a nevét: „Lattenboxing”, azaz levelesládázás.1938-tól egyre több helyen jelentek meg a levelesládák, majd valaki térképet rajzolt az első 15 levelesládához. A térkép annyira ösztönzőleg hatott, hogy egyre több levelesládát helyeztek ki, melynek megkereséséhez térképet rajzoltak. Azért, hogy ne legyen olyan egyszerű a megtalálásuk a térképekhez feladványokat írtak. Aztán a füzetek mellett a ládákban megjelentek az egyedi bélyegzők is. Az ötlet 1987–ben került az USA-ba. Onnan 2007-ben jutott el Magyarországra, a mosonmagyaróvári Pisztráng Kör Egyesület által. A Questing nevezetű kincskereső környezeti nevelési módszer lényege, hogy a lakóhelyünk rejtett természeti és kulturális értékeit felfedezve, ahhoz egy kalandos „kincskereső" útvonal során minél több érdeklődőt elvezessen úgy, hogy ők is részesei legyenek a felfedezésnek. Egy helyi közösség által összegyűjtött kulturális örökség különböző értékeit és ezekhez kapcsolódó történeteket megosszon másokkal oly módon, hogy rejtvényes feladványok és kézzel rajzolt térkép segítségével „nyomolvasással” vezesse el a résztvevőket a kincses ládához, miközben ők maguk illesztik össze a részletekből az egészet. - Old meg a feladványt, fejtsd meg a térkép jelzéseit, és máris eljutottál a kincshez!

91.

A „Kincskeresés” egy kreatív és inspiratív módszer, melyet a környezeti nevelésen túl akár a helytörténet, földrajz tanulmányokhoz is nagyszerűen illeszthetnek pedagógusok és a szabadidő hasznos eltöltésére vállalkozó szülők, családok, vagy éppen baráti társaságok. A „Kincskeresés” a települést és környékét alapos megfigyelésen keresztül nagyon izgalmas és élvezetes módon mutatja be a résztvevőknek. Minden kincskeresés három részből áll:  feladványok sorozata  térkép  kincsesláda Egy kincskeresés annál izgalmasabb, minél összetettebbek a feladatok, melyeket meg kell oldani ahhoz, hogy eljusson a kincskereső a kincses ládához, miközben a település értékeit megismeri. A munka előkészítéséhez több idő szükséges: a régi és a mai térképek tanulmányozása, a helyszín vagy téma kiválasztása, terepkutatás, interjúkészítés az ott lakókkal, többszöri terepbejárás, térkép és feladványok készítése, majd végül a helyre jellemző bélyegző elkészítése. Legvégül a doboznak, a kincses ládának kell keresni egy megfelelő helyet, amelyben megtalálható a bélyegzőn és a füzeten kívül a helyre vonatkozó néhány érdekes adat, információ is. A térképek és a feladványok tág tárházából lehet meríteni, mindig a hely adottsága és a kitalálók kreativitása határozza meg a kincskeresés érdekességét és nehézségét. A térképeket rajzokkal is illusztrálhatjuk, melyek segíthetnek az egyes helyszínek megtalálásában. A feladványok lehetnek: találós kérdések, rövid versikében foglalt útbaigazítások, megfejtések, interjúkészítés. A legjobbak azonban azok, melyekhez nem szükséges külső segítséget kérni, hanem „önjáróak”, akkor is meg lehet oldani, és megtalálni a kincses ládát, ha nem kérdezünk meg senkit, csak a térkép melletti feladványok, képek, rejtvények megfejtésével jutunk a végcélunkhoz. A sikeres kincskeresési programhoz szükséges egy jól megszervezett kincskereső program, a térképek elkészítése, ezek terjesztése és a dobozok gondozása. Mindig a hely határozza meg a kincsek sokaságának lehetőségét, no és persze a szervezők leleményessége és ötlete, hogy milyen módon és úton juttatják el a résztvevőket a ládikához. Ennek természetesen több célja lehet: kikapcsolódás, közösségépítés, oktatás, vagy mindezek együtt. Ahhoz, hogy a saját településünkre kidolgozott kincskereső szabadidős tevékenységet mások számára hozzáférhetővé tegyük, hírt kell adni róla. Ez lehet egy régió közös gyűjteményeként megjelenő kiadvány, a helyi programfüzetben megtalálható térkép és feladvány vagy a honlapról is letölthető kincskeresési feladatok. A kincskereső programoknak nevet is kell adni, ami utalhat a településre, a kincses ládika helyére vagy a terület mondájára, különleges elnevezésére, múltjára. Így meg lehet megkülönböztetni az egyes kincskereső helyeket. Evvel a programmal fel tudják hívni a települések az értékeikre és a látnivalókra a látogatók figyelmét. A közelebb lévő települések akár egymásra is fűzhetik a kincskeresési programjukat, főleg, ha szállást és étkezési lehetőséget is tudnak nyújtani a környéken. A különböző kincskeresési módszereket a „Kincskeresők könyvében” (lásd irodalom) a következő rendszerbe foglalták:

92.

„A” kategória – a kincskeresések fő típusai A-1 egyszerű „feladványtól feladványig” alaptípus, Itt az egyik feladvány a másikig vezet egészen a kincs rejtekhelyéig. A térképen gyakran számozott helyszíneket tüntetnek fel, amelyek megegyeznek a feladványok számjelzésével. A játékba akár egy történetet is bele lehet ágyazni. Előnye, hogy viszonylag egyszerű az elkészítése, hátránya, hogy nagyon egyszerű a kincs megtalálása. A-2 ravasz „feladványtól feladványig” típus Itt is a feladványtól a feladványig haladunk, de a feladat összetettebb megoldással jár. A kincskeresőnek lehet, hogy előre be kell gyűjtenie néhány feladványt, mielőtt a megoldás világossá válik számára, esetleg össze kell raknia hozzá a különböző feladatok egyes elemeit. A-3 betűvadászatok A betűvadászatban a kincskereső összegyűjti a terepen elrejtett betűket, melyek végül kiadják a kiválasztott szót. A betűk jelzésekről, táblákról olvashatók le, vagy a megkapott számokat kell betűkre átfordítani. A betűk akár a kincs helyét is kiadhatják. A betűket lehet a szónak megfelelő sorrendben megkerestetni, vagy elszórtan bárhogy, és a kincskereső rakja ki a keresett szót. A-4 számvadászatok A számok nagyszerűen működnek feladványokként. A számok ott állnak a házak falán, országút jelzésen, templomok homlokzatán, póznákon, információs táblákon. A feladványokban szerepelhetnek egy kerítés oszlopainak, vagy templom lépcsőinek számai is. A számkombinációkat fel lehet használni a kincshez való eljutáshoz. A-5 iránytű használatra épülő kincskeresések Sok kincsvadászat részben, vagy teljes egészében az iránytű, vagy tájoló használatára épül. A térkép mellett a bejárandó utat az irányok jelölik. Az irányok megadásával juthatnak el a következő helyszínig, ahol az újabb feladványokat olvashatják el. Hátránya hogy nem mindenkinél van iránytű, vagy tájoló. A-6 vizuális részleteken alapulók Itt a feladatok középpontjában fotografikus feladványok, vagy rajzok, képek állnak. A kincskeresőnek fel kell kutatnia a képeket, képrészleteket, hogy a feladványt megfejthesse. Ez a kincskeresés a legjobb módja az építészeti vagy szobrászati stílusok megismertetésének. Alkalmas lehet arra is, hogy a résztvevők egy arborétumban az ott előforduló fafajokat ez alapján ismerjék, tanulják meg. B” kategória – térkép és feladvány kapcsolata szerint B-1 teljes térkép- és feladványkészlet Manapság ez a legelterjedtebb kincskeresési forma. A kincskeresők az eligazító feladványokat követik, a térkép csupán a fontos helyszíneket jelöli, dekorációként szolgál, vagy megerősítésként.

93.

B-2 feladvány helyét meghatározó térkép A térképnek és a feladványoknak is külön funkciója van ebben a modellben. A kincskeresőt a teljes kincskeresési területet ábrázoló térkép vezeti, amely minden állomást feltüntet. A térképet követve a kincskereső egy sor kijelölt állomáshoz eljut. A helyszínnel kapcsolatos szöveg lehet, hogy egy történetet mond el a helyszínnel kapcsolatosan, és utasítja a kincskeresőt, hogy keressen meg egy betűt vagy számot a végcél megtalálásához. B-3 kincstérkép Ennél a feladatnál a feladványok vezetik el a kincskeresőt egy-egy állomásra. A térkép kisléptékű és csak a kincsesláda közvetlen környékét jelzi. Ezért a térképnek csak akkor lesz jelentősége, ha a kincskereső már a rejtekhely közelében jár. Ilyenkor már csak egy betű, vagy szám, esetleg vizuális feladványt adunk a keresőnek, a végcél megtalálásához. B-4 térkép nélkül Néhány esetben indokolt elhagyni a térképet, hogy több helyet hagyjunk egy hosszabb feladványnak, esetleg egy családi történetnek, vagy amikor a vizuális feladatok kerülnek előtérbe. Ezekben az esetekben a feladványok irányítják a mozgást, vagy össze vannak kapcsolva valamilyen grafikus eszközzel. Ennek egyik variációja, amikor a kincskeresőt egy ott élő emberhez vezetik, vagy a falubusz sofőrje az autóban tartja a ládikát, és csak akkor adja oda bejegyzésre, ha a jelszót megfejtették. B-5 feladvány nélkül A feladvány nélküli kincskeresések lehet, hogy csak térképet tartalmaznak, vagy a térképbe művészi gonddal írják bele az utasításokat, feladványokat. Amikor a dobozt a kincskereső megtalálja, ott tesznek fel neki egy kérdést, vagy egy kihívásos feladatot. B-6 a feladványokat a terepen helyezik el Ebben a feladatban számokat, betűket helyeznek el különböző helyekre, pl. boltok kirakatába, farönkökre festik, vagy zsinórral rögzítik egy fa odvába, kőtömb mögött. A terepen elrejthetnek egy - egy dobozt, amiben instrukciókat, feladványokat találnak a kincskeresők a kincsesláda megtalálásához. B-6 „Új hajtások” „Kakukkfiókák” és egyéb változatok A kincskeresők felfedezik azt a környéket, ahova a dobozt rejtették, és közben rábukkannak egy csodás dologra a közelben. Ezt szeretnék megosztani másokkal és rajzolnak egy térképet, megfogalmazzák a feladványokat és ezeket elhelyezik a kincses dobozba. Ezek után az oda érkező újabb kincskeresők először a kincses ládát keresik meg, majd a dobozban egy új feladatot, „új hajtást” találnak. A másik a „Kakukkfióka-dobozok” amikor más és más kincskeresési dobozokba vagy azok mellé helyezik el kisebb dobozokba az utasításokat, arra kérve őket, hogy jegyezzék be nevüket és a helyszínt a vendégkönyvbe majd vigyék magukkal a dobozt, és tegyék le egy másik kincskereső doboz mellé, vagy dobozba.

94.

C” kategória – téma, illetve szándék szerint C-1 egy helyre vagy megközelítésre összpontosító kincskeresések A kincskeresés létrehozását gyakran a település egy-egy különleges helyszíne inspirálja: C-1/a kószálás: Sok kincskeresési program elsősorban azt tartja szem előtt, hogy kicsalogassa az embereket a szabadba és szórakoztató sétaélményt nyújtson a környezet érdekes bemutatásával. Ezek a „kószálások” gyakran a következőket foglalják magukban: egy vagy több történelmi tényt, egy kulturális hivatkozást, egy természetismereti információt, látogatást egy jelentősebb helyre, vagy csak egy turista ösvényt, amelyen van néhány olyan pont, amelyek elég közel vannak ahhoz, hogy ugyanabban a kincskeresési programban szerepeljenek. C-1/b különleges végcél Amennyiben a kincskeresés elgondolási fázisában az első felmerülő ötlet az, hogy gyerünk, legyen a cél a nagy torony, vagy a kilátó, és ha kitartunk ezen elgondolásunk mellett, akkor a „különleges végcél” típusban gondolkodunk. A történet, az útvonal, a rejtekhely mind-mind ennek lesz alárendelve. C1/c különleges útvonal Itt nem a végcélra irányul a keresés, hanem arra, ami az útvonal mentén található. Egyfajta tárlatvezetésnek is nevezhetnénk. Ez abban különbözik a kószálástól, hogy az útvonal pontjait egy tematikus fonal köti össze. C-1/d különleges módon/eszközzel megközelíthetők Ez a fajta kincskeresés biciklivel, hajóval, vagy sível hajtható végre. Itt a helyszín és a távolság, ami az eszközök használatát meghatározza. Ezek a kincskeresések lehetnek kószáló típusúak, vagy tematikusak. C-2 történeten alapuló kincskeresések Egy, a helyi társadalmat érintő érdekes tény vagy esemény integráló téma lehet egy kincskereséshez. C-2/a kultúrtörténet A helyi kulturális örökséget érintő történetek feldolgozása, vagy egy régi várom történetének felgöngyölítése, vagy egy helyi esemény felidézése adhat ötletet a kincskeresés számára. C-2/b természettörténet A kincskeresés jó módszernek bizonyul az ökológia, a geológia és a természetismeret tanításához is. Fel lehet tenni olyan kérdéseket, mint: mi alakította ki az itt látható különös szikla alakzatokat? Hogyan lehet megkülönböztetni az erdei és a feketefenyőt? Melyek a leggyakoribb gyógynövények ezen a vidéken? Ezek a kincskeresések nagyszerű alkalmat nyújtanak arra, hogy a helyi könyvtárban, vagy a természetvédelmi központtal vegyék fel a kapcsolatot a résztvevők. C-2/c helyi hősök és hősnők A helyi társadalom hősei szintén inspirálhatnak kincskereséseket. Az útvonal érintheti a kiválasztott személy korábbi otthonát, vagy a nevezetes tettek helyszínét. A feladványokban, tájékoztatásokban megtudhatják a résztvevők az élettörténetüket. A kincses dobozt különleges jelentőségű helyre érdemes elrejteni és tájékoztatásul beletenni a történet szempontjából érdekes eseményeket, melyekkel lesz teljes az ismeret. 95.

C-2/d szezonális vagy rövidtávú kincskeresések Vannak olyan események, amelyek évente csak egyszer kerülnek megrendezésre, vagy pl. egy különleges virág nyílásának rövid ideje. A szezonális kincskeresés ezeket a rövidtávú különleges alkalmakat emeli ki és ünnepli meg. Érdemes a kincses dobozba a bélyegzőn megjeleníteni az események jelképeit. C-2/e küldetést teljesítő kincskeresések Ezek a kincskeresések, valamilyen küldetést kívánnak teljesíteni. Pl. ösztönözni próbálják a kincskeresőket, hogy újrahasznosítsák, vagy eltávolítsák a hulladékot, vagy használt ruhájukat jótékony célra összegyűjtsék vagy arra, hogy sétáljanak többet és kevesebbet használják az autójukat. Az ilyen kincskeresések gyakran a helyi környezetvédelmi, vagy szociális szervezettel működnek együtt. Vigyázzunk, mert nagyon nehéz megtalálni a középutat Ha a kincskeresésen keresztül szeretnéd felhívni a helyi érdekességekre a figyelmet, első lépésként keresd meg a partnereket, akikkel együtt tudsz dolgozni, majd gyűjtsetek össze minél több ötletet. Utána lehet szelektálni, kombinálni, csiszolni, többször kipróbálni, míg a lehető legjobb kincskeresés meg nem születik. Az erdei iskolánk szálláshelye – az Erdő Háza - Hetvehelyről közelíthető meg. Ennek a kis településnek a kincskereső térképét megtalálod a mellékletben. Faluprojekt A Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola és Erdő Házában ahol 1995 óta tanítok különböző szempontok szerint csoportokban dolgoznak a gyerekek, majd a program befejeztével bemutatják a kutakodásuk eredményeit. A falufelfedező feladatlapcsalád ötletet adhat a munka elkezdéséhez. Táplálkozási szokások a településen Menjetek el a faluba, ismerkedjetek meg az emberekkel, kutassatok, kérdezzetek!  Készítenek-e még itt tájjellegű ételeket?  Gyűjtsetek érdekes recepteket!  Milyen tartós élelmiszert készítenek otthon?  Milyenek voltak a család étkezési szokásai?  Kérdezzétek meg, mit jelent a „sátoros ünnep” kifejezés! Milyen ételeket fogyasztottak „sátoros ünnepek” alkalmával?  Mit tudnak saját fogyasztásra megtermelni a kertben?  Tartanak-e otthon haszonállatot? Építkezés a faluban Járjátok végig a falut nyitott szemmel, kérdezzetek, rajzoljatok, jegyzeteljetek!  Készítsetek térképvázlatot a településről!  Jelöljétek be a térképen a régi, jellegzetes formájú, vagy nevezetes épületeket!  Figyeljétek meg a házak díszítéseit! Rajzoljátok le a nektek tetszőt.  Figyeljétek meg a különböző kerítés mintákat! Rajzoljátok le a nektek tetszőt!  Milyen anyagot használtak régen az építkezésnél? 96.



Kérdezzetek meg idősebb embereket, hogy hogyan épült fel régen egy ház! Mennyi idő alatt? Milyen mesteremberek segítségével? Hány ember kellett egy ház megépítéséhez?

Vissza a múltba Keressetek idős embereket a faluban!  Kutassátok ki a falu múltját!  Járjatok utána: milyen története, mondája, meséje van a falu múltjának, egyes emlékhelyeinek, nevezetes házainak, az itt élt embereknek?  Milyen népszokásaik vannak?  Milyen énekeket énekeltek?  Milyen mesterségeket űztek?  Készítsetek rövid beszámolót a falu legfontosabb történelmi eseményeiről!  Gyűjtsétek össze a falu ünnepeit januártól - decemberig! Jelenítsétek meg egy „ünnepórában”!  Gyűjtsetek minél több népszokást! Egyet este mutassatok be társaitoknak!  Érdeklődjetek, hogy régen a falusiak hogyan gazdálkodtak? Milyen évszakos munkái voltak a gazdáknak? Honnan és hogyan tanulták a gazdálkodást?  Kérdezzetek meg idős embereket, hogy ők mit játszottak gyerekként?  Kérdezzetek meg idős embereket, hogy ők mit/miket énekeltek? Milyen alkalmakkor? Készítsétek el a falu öröm és bánat térképét! Az öröm-bánat térkép egy rendkívül különleges térkép, mely nem kapható térképboltokban. Elkészítéséhez nyitott szemmel kell járnotok, alaposan szemügyre kell vennetek a falu minden apró részletét, hogy utána össze tudjátok gyűjteni az itt található örömöt okozó és elszomorító dolgokat. Az öröm és bánat helyeket egy-egy mosolygós vagy szomorú arc rajzával tudjátok jelezni a faluról készített térképvázlatotokon. Az így elkészült térképetek segít abban, hogy felhívja mások figyelmét is a falu szépségeire, értékeire, valamint gondjaira és problémáira! Készítsetek egy listát, azokról a dolgokról a faluban, aminek az ott léte  mosolyra fakaszt vagy jó érzéssel tölt el benneteket! – ezek a falu örömhelyei  elszomorít, elkeserít Titeket! - ezek a falu bánathelyei

97.

Mindennapi élet falun Ismerkedjetek meg az itt dolgozó emberekkel!  Milyen munkalehetőségek vannak a faluban?  Van-e iskolája a falunak? Hány éves az iskola?  Jártak-e híres emberek a falu iskolájába?  Mi nehezíti az itteni életet?  Hol lehet vásárolni a faluban? Hol szokták a falusiak a nagy bevásárlást végezni?  Mivel közlekednek a helybeliek a faluban?  Érdeklődjetek, hogy tudják a falubeliek ügyes-bajos dolgaikat elintézni!  Gyűjtsetek információt arról, hogy vannak-e civil szervezetek a településen? Kérdezzétek meg őket, hogy mivel foglalkoznak!  Érdeklődjetek, hogy milyen szórakozási lehetőségek vannak a faluban!  Milyen szépségei vannak a falusi életnek?

98.

Hetvehely- Sás-völgy - Erdő Háza Kincskereső ösvény A falu neve Hetvehely, s hogy milyen is e hely? Történetét megtudod, ha a falutáblát elolvasod! …………………………………… …………………………………… …………………………………… S hogy kik lakták e falut hajdanán? Kiknek emlékét őrzi a tájház e tanyán? Keresd a Hősök terén az emlékhelyet, hol feltárják a rejtélyt e falon a nevek. ….......................................... A tájházban a kincset megleled, de a kulcsot hozzá meg kell fejtened! A kulcs őrét megtalálod, ha a képrejtvényt kitalálod!

CS =R

Itt lakik Rózsi néni: …................utca......./E hsz. Szolgáltató házat keresd, udvarán az út átal vezet. Roma skanzent a hídon túl, ki ne hagyd az utadbúl! Kincset rejt az udvara! Templom van itt több is, elől a nagy, az új, mögötte a régi. Kincses doboz rejti e templom szent nevét. Keresd meg s találd ki, mely korból maradt itt? ….................................. Rácsos kapu, Jakab-hegy vörös köve. A képről hiányzik a teteje. Rajzold hát ide!

Faluvégén fordulj balra, az Erdő Házát keresd arra! Ha az utolsó házat elhagyod, emlékhelyre bukkansz ott. A kopjafa és kocsi kereke, elhagyott telep emlékhelye. .…........................................ ............................................. Szemben a patak fölött forrás csobog, vizét ivásra használták e lakosok. A kincses dobozt ott találod, honnan a vizet hordták a cigányok! Menj tovább az aszfalt úton. Erdő mélyén kicsi ház, nini, ez itt egy ökoház! Vizét kútból nyeri, áramát a Napból szerzi.

S=Z A Kincs helyét megtalálod: ha e talányt kitalálod!

– GA A házszámot is megtudod, ha a matekot megoldod!

Fából vagyok, patakon átívelek, kincsemet a pallóm rejti el. …......................................... .............................................

Hány pár cipőre van szüksége: 3 szúnyognak, 2 katicabogárnak, 2 póknak, 4 galambnak, 4 kullancsnak?

Felhasznált és ajánlott irodalom: Della Clark – Steven Glazer: Kincskeresők könyve - Útmutató a közösségi kincskereső játékok szervezéséhez Fordította Hegedüs Kornél Kiadó: Pisztráng Kör Egyesület (Az egyesület az elmúlt években több útvonaltervező képzést szervezett, melynek köszönhetően ma már országszerte több tucat kincskereső ösvény várja az érdeklődőket. Ezekről, a www.pisztrangkor.hu honlapról lehet megtudni többet, innen nyomtathatók ki a kincskereső ösvény térképek és verses útvonalvezetők.)

99.

100.

Scheitler Adrienn: Az erdő 100 éve – lássuk a fától az erdőt! Túráink, kirándulásaink során az erdőt járva rácsodálkozunk élővilágának sokszínűségére, szépségére és a jó levegőn sétálva bár elfáradva, mégis felfrissülten térünk haza. Az erdő több mint a fák sokaságának és a benne élő növények, állatok, gombák fajainak összessége. Az erdő a szárazföld legösszetettebb természeti rendszere, melynek léte a környezetre gyakorolt hatása által az egészséges emberi élet egyik alapfeltétele. Erdeink oxigén dús friss levegő termelése mellett, megkötik a légkörbe juttatott szén-dioxid jelentős hányadát (csökkentve ezáltal az üvegházhatást), használati tárgyakat és tüzelőt biztosítanak számunkra. Ugyanakkor a bennünket körülvevő környezet legeredményesebb védelmezői is, megszűrik vízkészletünket, megkötik termőtalajainkat, csökkentik az árvízveszélyt és a zajt. Mindezek mellett az erdők meghatározzák a táj jellegét, szebbé teszik a környezetet, testi-lelki felüdülést adnak, őrzik az élővilág sokszínűségét, megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termelnek. Ebben a Jó gyakorlat leírásban szeretnék röviden bemutatni egy olyan felnőttet és diákot egyaránt elgondolkodtató néhány olyan feladatot, mely több nézőpontból mutatja be az erdőt. Végig vezeti az olvasót annak fejlődésén, mindennapi életünkre gyakorolt hatásán, bemutatja az erdőgazdálkodás és az erdészek sokrétű és összetett értékteremtő munkáját, valamint ötletet nyújt ahhoz, hogy hogyan lehet mindezt gondolkodtató kérdéseken keresztül a diákokkal is úgy megismertetni, hogy övék legyen a felismerés (ok-okozati összefüggések meglátása során) öröme és tanulsága. Fontos célom az is, hogy a diákok felismerjék és megértsék, hogy a papíron szereplő információk, ismeretek a valóságban mindannyiunkat nap, mint nap érintő dolgok. A diákok az iskolapadban sokszor úgy érzik, hogy felesleges jó néhány megtanulásra feladott ismeret – definíciók, képletek, stb. - elsajátítása és felteszik a kérdést: hogy hol fogom én ezt az életben használni? Bízom benne, hogy a következő feladatokban szereplő kérdések segítenek felnyitni az olvasó szemét, hogy a megismerés nem csak a maga öröméért fontos, hanem azért is, mert erdeink és az általuk adott nyersanyag, energiahordozó, tiszta levegő, élelem ott vannak körülöttünk a mindennapjainkban.

101.

Ültess fát! – Használj fát! – Erdőgazdálkodási feladatgyűjtemény Hazánk erdővagyona: Az erdő nemzeti kincs, a vele való gazdálkodás azt jelenti, hogy az anyagi javak kivételét olyan mértékben és módon végzik az erdőgazdálkodók, hogy az erdő további funkciói ne sérüljenek, az erdővagyon megmaradjon, sőt gyarapodjon mind területében, mind élőfakészletében. Hazánk területének 20,8 %-a erdő (2014.).  Hány km2-nyi erdő borítja Magyarország felszínét? Fa, mint nyersanyag: Az erdők területe és az erdőkben található fakészlet mennyisége az erdészek gondos munkájának eredményeként évről évre gyarapodik. Hazánk élőfakészlete (az erdő lábon álló fáinak faanyag mennyisége) másodpercenként egy 74,6 cm élű kocka térfogatával megegyező mennyiséggel gyarapodik (2014.). Ez egy 23 m magas, 20 cm átmérőjű tölgyfa élőfatömege.  Hány m3 faanyag keletkezik másodpercenként és évente hazánkban?

Az így képződő faanyag mennyiségnek alig több mint fele kerül csak kitermelésre, ami tűzifaként és bútoripari, valamint építőanyag ipari alapanyagként kerül felhasználásra.  Gyűjtsétek össze, mely használati tárgyaink készülnek fából?  Gyűjtsétek össze, kik dolgoznak fával, mit készítenek belőle!  Mit jelent az a mondás, hogy a fa elkísér bennünket a születésünktől a halálunkig? A fa a legkörnyezetbarátabb nyersanyag, mivel a testüket adó élőfa tömege vízből, a benne oldott ásványi anyagokból és szén-dioxidból képződik a Nap energiája segítségével. 1 kg faanyag előállításához az élőfa 18 000 – 19 000 KJ napenergiát, 1,85 kg szén-dioxidot és 1,08 kg vizet használ fel. A felhasznált szén-dioxid csökkenti a levegőben található szén-dioxid koncentrációt, ezáltal az üvegházhatást. Természetesen nemcsak az élőfák, hanem a fatermékek is hasonlóan tárolják a szén-dioxidból származó szenet. Egy faház átlagosan 90 évig, egy raklap 2-3 évig, de egy dédszülőktől megörökölt bútorunk, akár 150-200 évig is raktározhatja a szén-dioxidot. A fatermékek és minden más pl. műanyagból vagy fémből előállított termékek létrehozása energiát igényel. A felhasznált energia pedig egyenes arányban áll a környezet terhelésével, károsításával. Míg egy fából készült kiskanál előállításához 0,2 MJ energiára van szükség, addig egy ugyanekkora fém kiskanáléhoz 5,9 MJ, egy műanyag kiskanáléhoz pedig 6,3 MJ energiára van szükség. Nem elhanyagolható ezen termékek előállítása során a környezetbe jutatott szén-dioxid mennyisége sem. A fa kiskanál esetében ez 17 102.

gramm, a műanyag kiskanál esetében 200 gramm, míg a fém kiskanál esetében 460 gramm. Felelősen gondolkodva nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nemcsak keletkezésük pillanatában, de életciklusuk végén is van használati eszközeinknek természetre gyakorolt hatása. Míg a fából készült használati eszközeink lebomlanak és lebomlásuk végén szén-dioxiddá és vízzé válnak, addig a fémből, valamint a műanyagból készült tárgyaink 50-100 év alatt bomlanak le. Felmerül azonban az a kérdés is, hogy lebomlásuk során mennyi és milyen káros anyag kerül vissza a természetbe.  Gondold végig, mely használati tárgyak helyettesíthetők fával az otthonodban? Az erdők környezetvédelmi jelentősége: A fák a testüket (élőfa-tömeg) a talajból felvett vízből és ásványi anyagokból, valamint leveleiken keresztül a levegőből felvett szén-dioxidból állítják elő a Nap energiája segítségével. 1 m3-nyi faanyag előállításához a fa 900 kg szén-dioxidot köt meg a légkörből, csökkentve ez által ezen üvegházhatású gáz légköri mennyiségét.  Mi az üvegházhatás lényege?  Milyen szerepe van mindennapi életünk szempontjából? (Az üvegházhatás nagyon fontos a földi élet szempontjából. Ha a légkörben nem lennének üvegházgázok, a felszíni globális átlag-hőmérséklet kb. 30 °C-kal lenne alacsonyabb, mint a mostani 15 °C.)  Milyen következményei vannak az üvegházhatás fokozódásának?  Mely gázok légköri jelenléte fokozza az üvegházhatást? (míg a vízgőz mennyisége jelentősen nem változott az elmúlt évszázadokban, addig a szén-dioxid, a metán, az ózon, a halogénezett szénhidrogének mennyisége jelentősen megnőtt a légkörben az ipari forradalom óta)  Milyen emberi tevékenységek következményeként nő meg ezen gázok légköri mennyisége?  Hogyan csökkentik az erdők az üvegházhatást? (A Kiotói Jegyzőkönyv (1992) 3.3-as cikkelye szerint hazánkban az erdőgazdálkodási tevékenységek (1990 óta végzett erdőtelepítések) nettó elnyelése 1,10 millió tonna szén-dioxid volt, míg a 3.4-es cikkely szerinti egyéb erdőgazdálkodási tevékenységek mintegy nettó 2,72 millió tonna szén-dioxid szénelnyelést eredményeztek. (2014.)) A faanyag termelés folyamata során értékes melléktermék is keletkezik, ez az oxigén. 1 kg faanyag előállítása során 1,4 tonna oxigén keletkezik.  Miért fontos a földi élővilág számára az erdők oxigéntermelő tevékenysége?  Miért komplex az erdők levegővédelmi szerepe? A fa megújuló, környezetbarát energiahordozó  Miért környezetbarát energiahordozó a fa? A fa elégetésekor – energiacélú felhasználás – a felszabaduló hőenergián kívül szén-dioxidra és vízre bomlik le (az elégetéskor többlet szén-dioxid nem kerül a légkörbe, csak annyi amennyit testébe növekedése során beépített), míg a fosszilis energiahordozók eltüzelése során kén-dioxid, nitrogénoxidok is kerülnek a légkörbe, elősegítve a savas esők kialakulását. 103.



Miért megújuló energiahordozó a fa?

Az erdő 100 éve – az erdész munkája Ahhoz, hogy erdeink a legjobb minőségű faanyagot biztosítsák számunkra, helyesen kell gazdálkodni velük. Hazánk erdeinek jó gazdái az erdészek. Nagy szakértelemmel és odafigyeléssel fenntartható módon – tartamosan gazdálkodva biztosítják, hogy erdőterületeink aránya tovább növekedjen. Munkájuk során 80 -100 évre előre tervezve és cselekedve biztosítják, hogy unokáik is jó minőségű erdőkben tudjanak gazdálkodni. Az erdőgazdálkodók munkájukat az Erdőtörvény előírásainak megfelelően az Erdészeti Hatóság felügyeletével végzik. Az erdészek összetett munkájának része az erdősítés, az erdőnevelés, az erdővédelem és az erdőhasználat. Erdősítés: Az erdősítő munkák közé tartozik az erdőfelújítás és az erdőtelepítés. Erdőtelepítésnél a felhagyott gyümölcsösök, szőlők, parlagok helyén hoznak létre új erdőt az erdészek, míg az erdőfelújításnál a levágott öregerdők helyén biztosítják, hogy ott újra erdő nőjön. Az erdőfelújítás természetes vagy mesterséges úton valósulhat meg. Természetes felújítás során az erdészek megbontják az erdőállományt meghatározott számú faegyedek eltávolításával - ekkor az idős, már magtermő korban lévő fák lombkoronája nagyobbra tud nőni. Az általuk lehullatott magok kicsíráznak és magonccá cseperednek. Az így felnövő újulat természetes élőhelyén nő fel, alkalmazkodva az ottani életkörülményekhez. Ez a fiatal erdő azonban nem hagyható teljesen magára, ápolásra, gondozásra szorul. Mesterséges felújítás során az erdészek csemeteültetéssel vagy magvetéssel biztosítják, hogy a régi, öregerdő helyén új erdő növekedjen. Számoljunk egy kicsit! Az erdészek 1 hektárra (1 ha) általában 10 000 csemetét ültetnek el.  Mekkora területű az 1 hektárnyi erdő? - ……………… m2  Mekkora növő tér (a fák növekedéséhez szükséges terület) jut egy csemetére, ha egyforma távolságra ültetik el őket? - ……… m2  Mennyibe kerül 1 hektárnyi tölgyerdő felújítása tölgycsemetével történő erdőfelújításnál? Egy hektár területen a talaj előkészítése a csemeték elültetéséhez (pásztakészítés kapával) 90 000 Ft-ba kerül, egy tölgy csemete ára 20 Ft, egy csemete elültetési ára 15 Ft  Mennyibe kerül 1 hektárnyi tölgyerdő felújítása makkvetéssel történő erdőfelújításnál? Egy hektár területen a talaj előkészítése a vetéshez (pásztakészítés kapával) 90 000 Ft-ba kerül, a vetés 58 000 forint, a makk kilónkénti ára 200 forint, 1 hektárnyi területre 4 mázsa makkot kell elvetni, hogy megfelelő számú csemete fejlődjön ki belőle. Az elültetett vagy magról kikelt csemeték életben maradásukhoz folyamatos ápolásra szorulnak az aszály, a versenytársként jelentkező gyomnövények és a vadak károkozása miatt.

104.



Miért vetélytársai a gyomnövények a csemetéknek?

Az erdészek a friss telepítéseket a gyomoktól azok gépi kaszálásával védik, a fiatal erdőt 8-10 éves koráig ápolják. Az erdészek a friss telepítéseket a vadaktól – amíg a fiatal erdő ki nem nő a vad szájából – vadkerítéssel védik.  Mely erdei vadak okoznak jelentős kárt az erdősítésekben?  Sorold fel a károsító vadakat, gondold végig, hogy mivel okozhatnak kárt!  Számoljátok ki, hogy mennyibe kerül 1 hektárnyi, négyzet alapterületű erdő vadkerítéssel történő bekerítése? A kerítésfonat ára 515 Ft/m, a teljes kerítés elkészítéséhez szükség van a paneleket tartó oszlopokra és ki kell fizetni a kerítés felállításának munkadíját is, ami 160 000 forint. Erdőnevelés: Amikor a fiatal erdő fái már megerősödtek, elérték a 2 métert és botnyi vastagságúak, akkor megkezdődik a kisfák gyorsuló magassági növekedése. Ilyenkor az erdőt sűrűségnek nevezik, mert a fák olyan sűrűn állnak, hogy szinte áthatolhatatlan sűrűséget alkotnak. Lombkoronájuk teljesen összezáródik. Az alsó, takarásban lévő ágak leszáradnak és lehullnak. Ilyenkor a fiatal faegyedek már egymás vetélytársai. Magassági növekedésük mellett átmérőjük is fokozatosan kezd növekedni. Az erdőnevelési tevékenységek közül az erdő ezen fejlődési szakaszában történnek a tisztítások. Ezen tevékenység során a fiatal, sűrűn növő fák közül kivágásra kerülnek a csenevészek és a nem oda való fafajok, az erdész így segíti a többi faegyed növekedését. Mire középkorúvá válik az erdő a magassági növekedés mellett felerősödik a vastagsági növekedés is. Ebben a szakaszban a legintenzívebb az erdő faanyag – növedék (a magassági és a vastagsági növekedésből származó faanyag növekmény) - termelése. Ehhez helyre - növőtérre - van szükségük a fáknak. Ezt az erdészek nevelő vágásokkal, gyérítések segítik elő. Az erdő első gyérítése törzskiválasztó gyérítés (TKGY) - során kiválasztásra kerülnek azok a fák, amelyek erősek, egészségesek, szabályos törzsűek. A maradékot kivágják, figyelve arra is, hogy ne legyen túl „ritka” az erdő. A második gyérítés növedékfokozó gyérítés (NFGY) - célja, hogy teret adjon az idősödő fák gyökereinek, lombkoronájának, hogy így a fák nagyobb, egészségesebb törzset tudjanak növeszteni. A gyérítések során már hasznosítható faanyagot is ad az erdő (pl. tűzifa, oszlop, karó). A fák kivágásánál, kihordásánál, nagyon vigyázni kell arra, hogy a megmaradó fákban ne tegyenek, kárt. A jól elvégzett gyérítések eredményeként értékes faanyagot adó erdők jönnek létre. Mire az erdő középkorának vége felé jár, fokozatosan növekszik a fák magtermelése. Idős korban megkezdődik az erdőállományok természetes öngyérülése, kiritkulása. A fák hajtásai rövidülnek, csökken a levelek száma, mérete. A növekedés lelassul, fokozódik a magtermelés. Ebben az életkorban adja az erdő a legértékesebb és legnagyobb mennyiségű faanyagot. Ekkor történik az állomány kitermelése, felújítása. Ha az érett erdőt túltartjuk - nem termeljük ki – akkor lassan elöregedik. A fák törzse elkezd korhadni, odvasodni, faanyaguk már nem lesz alkalmas az ipari felhasználásra. Fokozódik az erdő öngyérülése, egyre több fa hal el. Az élő fákon növekszik a betegségek előfordulása. Szeles, viharos időben gyakran törnek le karnyi vastag ágak, 105.

dőlnek ki fák. A sokszor évszázados gondoskodás, kezelés után az erdő életében is bekövetkezik az „aratás” időszaka. Az erdőtervekben erdőrészletenként meghatározzák, hogy milyen korban szabad kivágni az idős fákat (vágásérettségi kor). Ha ennél a kornál tovább hagyják nőni az erdőt, akkor nagy valószínűséggel a fák minősége romlik, kisebb értékűek lesznek és faanyaguk korlátozottan hasznosítható. 

Soroljátok fel, hogy milyen erdőnevelési tevékenységet folytatnak az erdő élete során az erdészek!

Az erdőkben tett kirándulásaid során találkozhatsz fára festett feliratokkal. Ezek a rövidítések az erdőgazdálkodás során az erdő szerkezetét érintő különböző beavatkozások jelölései, melyek az erdőrészletek sarkán álló fatörzsekre vannak felfestve. Ezek neve: tükör (nevét onnan kapta, hogy tükrözi az erdőrészletben történt erdőnevelési tevékenységet). Fejtsük meg az egyik fán lévő feliratot! 1996 NFGY K 73/c A számok és a betűk a következőket jelentik: 1996 a fakitermelés éve NFGY a betűk az erdészeti munkát mutatják (növedékfokozó gyérítés) K a helység kezdőbetűje, amelyhez a terület tartozik Komló 73/C az erdőtag, és az abba tartozó erdőrészlet jelölése Tehát: 1996-ban növedékfokozó gyérítést végeztek a Komlóhoz tartozó 73-as erdőtagon belül a "c" erdőrészletben. A következő jelek a különböző erdőgazdálkodási tevékenységek rövidítései: TI – tisztítást végeznek a fiatalosokban, hogy a megfelelő állományszerkezet kialakuljon, a lassan növő fafajokat a gyorsan növő cserjék és lágyszárúak ne nyomják el (tölgyes, bükkös állományban 15-30 éves kor között). TKGY – törzskiválasztó gyérítés során a gyenge, hibás törzseket eltávolítják, és tovább alakítják az állományszerkezetet (tölgyes, bükkös állományban 30- 60 éves kor között). NFGY – a növedékfokozó gyérítés során az értékes fák gyarapodása érdekében kitermelik az őket hátráltató gyengébb egyedek egy részét (tölgyes, bükkös állományban 60-90 év között). FVB – felújító vágás - bontás: idős erdők természetes felújításában az újulat (kis facsemeték) megjelenésének feltétele a megfelelő fényviszonyok kialakulása, ennek érdekében a zárt erdőt szellősebbé teszik, a talajt több fényhez juttatják a gyengébb koronájú és értéktelenebb fák kivágásával. FVV – felújító vágás, végvágás: a természetes felújítás utolsó fakitermelési művelete, amit akkor hajtanak végre az erdészek, amikor az erdő felújult (a területet csemeték sokasága borítja). Az erdészek az egyes évszakokban különböző munkákat végeznek.

106.

Erdészeti tevékenység csemeteültetés makkgyűjtés talajelőkészítés ápolás gyérítések jelölése Fakitermelés (véghasználat, gyérítés) magvetés vadkár elhárítás vadetetés

Tavasz

Nyár

Ősz

X

X X X X

X X X

Tél

X X X X

X X

X

X X

Szókártyák és csomagolópapírra készített nagy táblázat segítségével, csoportmunkában érdemes a diákokkal ezt a feladatot megoldatni. Erdővédelem:  Készítsetek posztert „Veszélyben az erdő!” címmel! Az erdészek erdővédelmi feladata, hogy figyeljék, óvják az erdők egészségi állapotát és ha kell, aktívan védekezzenek a károsítások ellen. Ilyenek a vadkár, a túlszaporodó rovarok (pl. hernyók, szúfélék) által okozott károsítás, az időjárás szélsőségeinek (pl. széldöntés, hótörés, aszály, túlzott csapadékbőség, jégverés) és a meggondolatlan, felelőtlen emberi viselkedésnek (erdőtüzek) a következményei. Az erdők állapotának folyamatos figyelésére országos erdővédelmi hálózat működik hazánkban. A leghatékonyabb erdővédelmi tevékenység, azonban az, ha a természetes egyensúlyhoz leginkább hasonlító erdőállományokat nevelünk (sok fafaj, sokszínű állatvilág). Erdőhasználat: A nevelővágások (tisztítások, gyérítések) eredményeként a 90-110 éves, öregerdőben hektáronként 300 – 500 faegyed marad az erdőben. Véghasználatkor ezek kerülnek kivágásra. A kivágott fát először legallyazzák, majd a tőrész felől elkezdik a választékolást (hosztolás). Ez a legallyazott fatörzs kimérését jelenti a faipari igényeknek megfelelően. A választékolást követően történik a törzs feldarabolása, majd máglyába (rönkök), illetve sarangba (méteres hosszúságú tűzifa) rendezése.

107.

* A rajzot Büki István készítette.

1. A fa tőszakasza 3-4 méterig, ez a legértékesebb faanyag. Lemezipari rönk vagy jó minőségű fűrészrönk. Furnérlemez és fűrészáru készül belőle. Az intarziás bútorok berakásai ilyen faanyagból készülnek. 2. A törzs második szakasza 3-7 méterig. Még mindig értékes faanyagot biztosít a fűrészipar számára. 3. A törzs harmadik szakasza már göcsösebb (ágak helyei). A nagyobb fűrészüzemek nehezen tudják hasznosítani, de a kézművesipar számára megfelelő alapanyag. 4. A törzsnek ez a része már inkább a papíripar és a forgácslap gyártás számára biztosít megfelelő alapanyagot. 5. A legfelső szakasz, beleértve a koronát is, tűzifának alkalmas. Tudtad-e hogy a fa alsó felében (1-3. szakasz) található meg a faanyag 70 %-a és ez adja az értékének a 90 %-át?  Számoljátok ki, hogy mennyi értéket ad nekünk 1 hektárnyi öregerdő! Véghasználatkor - 90-110 éves korában - az erdő hektáronként 400 m3-nyi faanyagot ad a faipar számára. Ennek a faanyagnak a 30 %-a rönk, melynek köbméterenkénti értékesítési ára 32 000 Ft. A fennmaradó rész tűzifaként kerül hasznosításra, melynek köbméterenkénti ára 17 000 Ft. 1 hektáron a termelési és szállítási költség: 2 000 000 Ft. A fahasználat mellett az erdőhasználat másik, növekvő jelentőségű ágazata a mellékhasználat. Minden olyan termék, ami a fán kívül még felhasználásra kerül, mellékterméknek nevezzük. A melléktermékek gyűjtésével, feldolgozásával és értékesítésével járó tevékenységet mellékhasználatnak – mellékhaszonvételnek – nevezzük. Az erdei melléktermékek lehetnek ásványi – (pl. mészkő), állati – (pl. 108.

éti csiga), és növényi eredetűek (cserzőanyagok, gyanta, faszén, gombák, erdei gyümölcsök, magvak, gyógynövények, méz, fonó és díszítő gallyak, vesszők). Védett természeti területen levő erdő esetén a haszonvételek gyakorlásának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges.      

Milyen erdei gyümölcsöket ismertek? Melyeket kóstoltátok már? Milyen erdei gyógynövényeket ismertek? Melyiket kóstoltátok már? Mely gombákat lehet gyűjteni az erdőben? Szerintetek mire lehet használni a többi erdei melléktermékeket? Írjatok rá példákat!

Felhasznált irodalom: Dr. Firbás Oszkár: Erdőhasználattan I. – FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Bp., 2007 Égető Gábor: Erdőhasználattan II. – FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Bp., 2006 Molnár Sándor – Börcsök Zoltán: Barátaink a fák – Napkori Erdőgazdák Zrt., 2011 https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/kozerdeku_adatok /adatok/ada_tok.html http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/2%20Also%20legkor.pdf http://hu.wikipedia.org/wiki/Halog%C3%A9nezett_sz%C3%A9nhidrog%C3%A9nek

109.

110.

Borsos Zsófia: „Részese vagy, legyen részed benne” Globális nevelés a felső tagozatos általános iskolások és a középiskolások körében I. A Zöld - Híd Alapítvány bemutatása, a jó gyakorlat keletkezése A Zöld – Híd Alapítvány környezeti- és globális neveléssel foglalkozó nonprofit szervezet. A Pécs belvárosának szívében található Öko - Kuckó Interaktív Környezetvédelmi Oktatóteremben (7621, Pécs Széchenyi tér 2.) 2004 óta fogadunk általános- és középiskolai csoportokat. A „Részese vagy, legyen részed benne” egy komplex globális nevelési foglalkozássorozat, melynek módszereit a Zöld – Híd Alapítvány dolgozta ki, és adja közre. A jelen kiadványban bemutatásra kerülő gyakorlatok az általános iskola felső tagozatos és a középiskolás diákok fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteit bővítik, játékos formában, erősítve aktivitásukat. Munkánk során interaktív módszerekkel dolgozunk, a diákokat csoportokba osztjuk, gyakori az ötletbörze, vita, szerepjáték, alkotás. A foglalkozásaink erőssége, hogy a vizsgált jelenségek összefüggéseire világítunk rá. Fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, valamint a gyerekek és fiatalok előzetes tudásának, véleményének megismerése. A jógyakorlat megosztásával a pedagógusok módszereinek bővítését szeretnénk elősegíteni, mivel a gyakorlatok alkalmazhatóak az oktatási intézmények mindennapjaiban, a tanórák során és projektnapok keretében is. A fenntartható fejlődésért munkálkodó, gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek és intézmények is átvehetik a jó gyakorlatot. II. A globális nevelésről A globális nevelés (global education) egy olyan nevelési, oktatási mód, amely nem formális keretek közt dolgozza fel a társadalom különböző gazdasági, politikai, demográfiai, kulturális folyamatait, a globalizáció és az egyenlőség kérdéskörét. Fontos szerepet tulajdonít a globális, lokális és egyéni szinten szükséges felelősségvállalásnak és a fenntartható életmódnak. A globális nevelés része a fenntarthatóságra való nevelés. Kölcsönhatásban van a környezeti- és interkulturális neveléssel, valamint a békére neveléssel. 1990-ben, Lisszabonban jött létre az Európai Központ a Globális Egymásrautaltságért és Szolidaritásért elnevezésű szervezet, amely a 111.

globális nevelési folyamatok koordinátora. A szervezet tevékenységének fő célja az Észak és Dél közti együttműködés, szolidaritás fejlesztése, illetve az oktatás keretén belül az ehhez szükséges információáramlás biztosítása. A globális nevelés eszközei Európa mellett Afrika, Ázsia és Latin-Amerika területén is megjelentek. A formális oktatás tantárgyai közül szervesen kapcsolódik a földrajz, történelem, társadalomismeret, irodalom, etika, valamint néprajz tárgyakhoz. A globális nevelés módszerei, munkaformái változatosak: élményközpontú kooperatív feladatok, páros- és csoportmunka, közös, illetve egyéni véleménynyilvánítás, empátiára épülő szerepjátékok jellemzik. Fontos az attitűdök és kompetenciák fejlesztése, valamint az új ismeretek gyakorlati alkalmazása. (Koppány, Nagy, Papp, Szántó & Tarján, 2008; Berecz, 2006) III. A „Részese vagy, legyen részed benne!” foglalkozássorozat Jelen kiadványban a globális nevelési foglalkozássorozatunkból mutatunk be különböző gyakorlatokat. A foglalkozássorozat általános jellemzői:  Cél: A foglalkozások során a diákok a globalizálódó világunk természeti és társadalmi dimenzióit ismerhetik meg kreatív feladatokon keresztül, így bővülnek ismereteik. Célunk továbbá, hogy a diákok fejlődjenek azáltal, hogy csoportban dolgoznak, meg kell fogalmazniuk véleményüket és önállóan keresik meg a feltett kérdésekre a válaszokat.  Célcsoport: Felső tagozatos általános iskolás és a középiskolás diákok.  Időkeret: A foglalkozássorozat 45 perces órákból épül fel, több alkalomra is osztható, de egy projektnap keretében egész napos tevékenységként is megszervezhető. A foglalkozássorozat témái:  „PlaNet” A globalizáció fogalma, hatásai és kihívásai.  „ÖKOlogikus” A környezetszennyezés és az általános klímamelegedés folyamata, következményei. Az emberi tevékenység hatása a környezetre, megoldási lehetőségek a Föld védelmének érdekében.  „Te is +tud6od!” A globalizáció hatása az emberekre. Szegények és gazdagok; előítéletek és a sztereotípiák; az emberi jogok.  „Rajtad múlik!” Környezettudatosság a mindennapokban (energia- és víztakarékosság, közlekedés, környezettudatos vásárlás, hulladékkezelés, természetvédelem). IV. A módszerek részletes bemutatása Minden témához közreadunk 1-1 módszert, feladatot, melyet ötletindítónak szánunk. A gyakorlatok az adott csoport sajátosságaihoz és a résztvevők érdeklődéséhez igazíthatóak:

112.

„PlaNet” A globalizáció fogalma, hatásai és kihívásai „Globális pókháló” A globalizáció folyamata és hatásai. Cél: A globalizáció vagy kiemelten egy téma (pl.: szegénység, környezetszennyezés) feldolgozása, az összefüggések láttatása. A gyakorlatot érdemes a foglalkozássorozat elején eljátszani, így a diákok később is emlékezni fognak az összefüggések vizsgálatának fontosságára. Szükséges idő: kb. 20 perc Szükséges anyagok, eszközök: madzag / gumiszalag (minimum 1 méter / fő hosszúságú); üres vagy megírt szerepkártyák; gémkapcsok a szerepkártyák rögzítéséhez. A játék menete: 1. A játékvezető ismerteti a feladatot: készíteni fognak egy hálót, amely összekötni a szereplőket. Először minden résztvevő kap egy szerepkártyát, melyet rögzít magán, ezután elolvassák egymás szerepét. (A játék úgy is indítható, hogy a diákok maguk írnak fel egy olyan fogalmat vagy élőlényt, amely kapcsolódik az adott témához.) 2. A játékvezető kezdi a feladatot, hogy bemutassa a lépéseket. Bemutatkozik a szerepe szerint.(Pl.: „Az ivóvíz vagyok, az összes élőlény számára nélkülözhetetlen kincs, nélkülem senki nem tudna életben maradni.”) 3. Ezt követően kiválaszt egy játékost és elmondja, hogy a szerepéhez hogyan kapcsolódik, milyen hatással van rá az adott élőlény, élőhely vagy jelenség, illetve ő hogyan hat a választottjára. (Pl.: „Az embert választom, mert szüksége van a tiszta ivóvízre, függ tőlem.” „Az ipari termelést választom, mert ha nem megfelelőek a körülmények, akkor nagy pusztást okoz a természetes vizekbe kerülő szennyezőanyag, csökkentve a tiszta ivóvíz mennyiségét.”) 4. Az a szereplő, akit a játékvezető választott megkapja a gombolyagot (a végét továbbra is a játékvezető tartja), bemutatkozik, majd választ valakit, akihez kapcsolódik. A választást mindig meg kell indokolni. 5. A játékvezető kiáll a körből és segít vinni a gombolyagot, illetve elakadás esetén segít az összefüggések megvilágításában. Fontos, hogy a gombolyag továbbadásakor a madzagot/gumiszalagot a korábbi megszólalók se engedjék el, ne szakadjon meg a háló. A fonal legyen mindig jó feszes, így a gyakorlat végén az összefüggéseket bemutató hálót kapunk. 6. Beszéljük meg a játék tapasztalatait: Milyen érzés volt részt venni benne? Mit mutat meg ez a feladat? Mely összefüggések jelentettek újdonságot? Mely összefüggést tapasztalták meg már a saját bőrükön? Mely hatások érezhetőek Magyarországon, az adott településen?

113.

„ÖKOlogikus” A környezetszennyezés és az általános klímamelegedés Bírósági tárgyalás Téma: Globális környezeti problémák, klímaváltozás. Cél: A szerepjáték segítségével a diákok összegzik meglévő környezetvédelmi ismereteiket és gyakorolják a különböző érvelési technikákat. A globális környezeti problémák következményeinek összefoglalása után átértékelhetik saját szokásaikat és szükségleteiket is. Szükséges idő: kb. 45 perc Szükséges anyagok, eszközök: Papír, toll a jegyzeteléshez. A játék menete: 1. Két csoportra osztjuk a diákokat, a „Környezet” csapat lesz a felperes, az „Emberiség” csapat az alperes. Kialakítunk egy esküdtszéket, amely páratlan számú diákból áll. A játék során az a feladat, hogy a „Környezet” csapat bebizonyítsa az alperes bűnösségét, az „Emberiség” csapat pedig bizonyítsa a maga ártatlanságát. 2. A szerepjáték azzal kezdődik, hogy a két csapat érveket gyűjt a saját védelmében, illetve átgondolja, hogy mivel érvelhet majd a másik fél. A „Környezet” csapatból egy diák ismerteti az „Emberiség” bűneit úgy, hogy az emberek által okozott környezeti problémákra hoz példákat. 3. A vád ismertetését az „Emberiség” csapat képviselőjének első érve követi, majd felváltva érvel a két csapat, ügyelve arra, hogy minden játékos szót kaphasson a másik csapatra reagálva. 4. Az esküdtszék meghallgatja az érveket, majd döntést hoz. Fontos, hogy az esküdtek döntése egyhangú legyen, nézetkülönbségek esetén meg kell győzniük egymást. 5. A játékvezető javasolhatja, hogy az alperes felfüggesztett büntetést kapjon, amennyiben tervet dolgoz ki arra nézve, hogy miként változtathatna romboló magatartásán. Az esküdtszék azt is kifejheti, hogy a globális környezeti problémák megoldásához összefogásra van szükség, ezért a felperesek csapata segítséget nyújt az alperes csapatnak a problémák megoldásában. Példák az érveléshez: „Emberiség” csapat érvei:  Közlekedés szükségessége – iskolába való eljutás, utazás szépsége  Ipari tevékenység szükségessége – használati cikkek előállítása, magas energiaigény kielégítése  Mezőgazdasági tevékenység szükségessége – élelmiszerek előállítása  Születtek különböző nemzetközi egyezmények, az ember törekszik a változásra. „Környezet” csapat érvei:  Ózonréteg vékonyodása  Légkör szennyezése  Üvegházhatás erősödése  Savas esők problémája  Klímaváltozás hatásai. 114.

Példák a tervhez:  Általános lehetőségek: megújuló energiaforrások használatának terjesztése, hulladék hatékonyabb kezelése, környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése  Saját életre vonatkoztatott „apró lépések”: kerékpáros közlekedés autó helyett, DVD lejátszó áramtalanítása a stand-by üzemmód helyett. „Te is +tud6od!” Szegények és gazdagok; előítéletek és a sztereotípiák Activity, tabu Téma: Szegénység, esélyegyenlőség. Cél: A társadalmi problémák vagy az esélyegyenlőség témájához kapcsolódó felvezető feladat lehet az activity vagy a tabu játék. Segítségükkel összefoglalhatóak és megmagyarázhatóak az alapfogalmak. Szükséges idő: kb. 15 perc Szükséges anyagok, eszközök: Kártyák a témához kapcsolódó fogalmakkal, tábla és kréta vagy csomagolópapír és filctoll, óra vagy telefon az idő méréséhez. A játék menete: 1. A játékvezető kiosztja a papírlapokat, melyeken környezetvédelmi fogalmak szerepelnek, illetve egy jelölés, hogy körülírni, rajzolni vagy elmutogatni kell-e a feladványt. 2. Egyénileg is játszható az activity, ebben az esetben, aki kijön, húz egy lapot és a jelölésnek megfelelően elmutogatja / körülírja / lerajzolja a fogalmat. Ezután mindig az következik, aki megfejtette az előző feladványt. 3. Csapatokban is lehet activityzni, ekkor a két csapat tagjai felváltva kerülnek sorra. Adjunk 2 percet a csapatnak a megfejtésre, majd engedjük pontot rabolni a másik csapat tagjait is. 4. Tabu esetén minden fogalmat körülírnak a játékosok, de a foglalkozásvezető vagy egy kijelölt diák meghatároz 5 szót, mely nem használható a magyarázatnál. Lehetséges folytatás:  A fogalmak csoportosítása, táblán vagy csomagolópapíron történő elhelyezése. Az összetartozó kifejezések kapcsolatát érzékeltethetik a diákok jelölésekkel. A gyakorlat során mindenki elmesélhet egy történetet vagy személyes élményt, ami eszébe jut az adott fogalomról.  Figyelemfelkeltő plakát készítése csoportokban, az egyik témához kapcsolódóan.

115.

„Rajtad múlik!” Környezettudatosság a mindennapokban Tudatos vásárlás Téma: Környezettudatos vásárlás, a fogyasztók tájékoztatása, termékcímkék, a „polc-trükkök” és a reklámok hatásai. Cél: A gyakorlat során csoportmunka keretén belül dolgozzák fel a tanulók a környezettudatos vásárlás témakörét, elsajátítják azokat a szempontokat, melyeket fontos figyelembe venni a vásárláskor, illetve ígéreteket fogalmaznak meg a saját szokásaikra vonatkozóan. Szükséges idő: kb. 45 perc Szükséges anyagok, eszközök: Csoportonként egy nyomtatott lap a tudatos vásárlók 12 pontjával (http://tudatosvasarlo.hu/regi12pont), termékek és csomagolások különböző szempontok szerinti párokban (pl.: papír és műanyag tojástartó; vödrös és poharas tejföl; magyar és külföldi pirospaprika; chips és kölesgolyó; hajtógázas és pumpás hajlakk) papír és toll a jegyzeteléshez. A játék menete: 1. Öt csoportot alakítunk ki, mindnek kiosztunk egy-egy terméket (a párok egyikét). Az a feladatuk, hogy minél több információ gyűjtsenek össze a csomagolás vizsgálatával. (Pl.: szavatosság, csomagolóanyag és szelektíven gyűjthetőség, összetétel, származás helye) 2. Minden csapatból egy önként jelentkező ismerteti a terméket a többieknek. 3. Ezt követően a csoportok megkapják a termék párját és el kell dönteniük, hogy melyiket választanák környezettudatos vásárlóként, és mely szempont alapján. 4. A választást és okát ismertetik a többieknek. 5. Az utolsó körben minden csoport megkapja a tudatos vásárlók 12 pontját és példákat gyűjtenek az egyes pontokhoz. 6. A foglalkozás a példák összegyűjtésével zárul. A foglalkozásvezető érdeklődhet arról, hogy mennyire érvényesülnek ezek az elvek a diákok életében, van-e olyan szempont, mely alkalmazásához kedvet kaptak. A foglalkozás, projektnap lezárása Tudás-fa, ígéret-fa Cél: A gyakorlat célja a foglalkozás lezárása, a tanultak összefoglalása. Szükséges idő: kb. 20-30 perc Szükséges anyagok, eszközök: fa rajza csomagolópapíron vagy táblán, levél alakú papírok vagy A5 méretű lapok melyre körberajzolhatják a diákok a kezüket, gyurmaragasztó, filctoll és toll. A játék menete: 1. A résztvevők feladata, hogy a papír levelekre / kéznyomra írjanak fel egy gondolatot, ismeretet, melyet a foglalkozás során szereztek vagy mélyítettek el. 116.

2. Egyesével helyezik el a levelet a fán, röviden megosztják a többiekkel a papírra írt gondolatot. 3. A játék második felében az elsajátított ismeretek után a személyes felelősség kerül a középpontba. A diákok egy ígéretet fogalmaznak meg, mely kapcsolódik a témához és betartható számukra. A vállalást felírják egy papír levélre / kéznyomra. 4. Egyesével helyezik el az ígéreteiket, és ismertetetik is a többiekkel. A foglalkozásvezető kérdéseket is feltehet (pl.: milyen határidőt tervez a diák) és javaslattal is élhet.

Felhasznált és ajánlott irodalom: 1. Koppány Judit, Nagy Gabriella, Papp Kriszta, Szántó Diana, Tarján Edina:Mi közöd hozzá? oktatási segédanyag (2008). Artemisszió Alapítvány Letölthető: http://schools.welthaus.at/layout/pics/schulen/ungarn_toolkit.pdf 2. Balogh Emese (szerk.): Belefulladunk? Oktatócsomag (2002). HUMUSZ Szövetség 3. Berecz Ágnes: Globális nevelés oktatócsomag a fiatalok iskolai és iskolán kívüli neveléséhez (2006). Pécs. Zöld – Híd Alapítvány 4. Brander, Patricia; Keen, Ellie; Lemineur, Marie-Laure (szerk.): Kiskompasz kézikönyv a gyermekek emberi jogi képzéséhez (2007). Council of Europe Letölthető: http://604.cserkesz.hu/lapok/letoltes/konyvtar/kompasz.pdf 5. Dobóné Tarai Éva, Tarján András: Környezetvédelmi praktikum tanároknak. (1999). Budapest. Mezőgazda Kiadó 6. Frida Balázs: A világ 12 problémája, és amit te tehetsz (2007). HAND –Anthropolis http://www.anthropolis.hu/vilag12prob.pdf Korábbi módszertani anyagaink: http://zold-hid.hu/tananyagfejlesztes-kiadvanyaink/ Videók: http://zold-hid.hu/ovodasoknak/ https://www.youtube.com/watch?v=qUXJTs45Dik https://www.youtube.com/watch?v=c8hHr-tGQZo

117.

118.

Adorján Rita: Fenntartható mindennapok az Erdő Házában

Nem véletlenül nyilvánította az ENSZ a 2005-2015 közötti évtizedet a „Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének” az egész világon, amelynek során el kell érni, hogy az oktatás minden formáját és minden szintjét áthassák a fenntarthatóság alapelvei, mert ez a jövőnk záloga. A fenntarthatóság három alappillére: társadalom, környezet, gazdaság. A Mecsekerdő Zrt. evvel a szemlélettel alakította ki azt az ökoházat, mely a Nyugat-Mecsekben, a Jakab-hegy északi oldalán Sás-völgyben található. Az ötvenes években épült kőházat az első évtizedekben erdei munkások használták, mely aggregátorral működött, vizét ásott kútból nyerték. A házat később több funkcióként is használták, végül teljesen elnéptelenedett. Hogy végleg ne menjen pusztulásba, az erdészet 2009-ben belekezdett a felújításába, hogy elsősorban az 1996 óta Árpádtetői Erdészetnél működő Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola szálláshelye legyen, másodsorban a természetet kedvelő turistáknak, kirándulóknak biztosítson minőségi szállást. Hetvehely településtől 2 km-re az erdőben található „Erdő Háza” kialakításánál és működtetésénél figyelembe kellett venni, hogy nincs vezetékes áram és nincs vezetékes víz. Olyan környezettudatos megoldásokat kerestünk, hogy ezek nélkül is napi szinten lehessen használni, üzemeltetni a házat. Az ide érkezőknek minden esetben bemutatjuk a házat, hogyan működik és hogyan használják takarékosan. Víz-víz tiszta víz Víz nélkül nincs élet. A víz lesz a közeljövőnk legfontosabb stratégiai eleme. Mivel bolygónkon igen szűkös készletek állnak rendelkezésre, 2025-re az ENSZ előrejelzése szerint az emberiség kétharmadának nem jut elegendő víz. Ezért mindenkinek kötelessége végig gondolni és csökkenteni víz fogyasztását. Az Erdő Házában a vizet ásott kútból biztosítjuk. A búvárszivattyúval felnyomott víz látja el a WC-ket, a mosdókat, zuhanyzókat. Nem mindegy, hogy ebből mennyit 119.

használunk, pazarolunk el, főleg aszályos időszakban, mivel a kút víztartalma véges. A Zuhanyzókban időkapcsolós nyomógombot helyeztünk el, evvel is ösztönözzük víztakarékosságra a lakókat. A mosdók fölött felirat olvasható, „KÉRÜNK, AMÍG MOSOD A FOGAD, A CSAPOT ZÁRD EL!” Hol, mire használjuk el a legtöbb vizet egy háztartásban? Mindenki meglepődik, amikor kiderül, hogy a vízöblítésű vécén húzzuk le a legtöbb ívó vizet. A kihelyezett információs táblák alapján feldolgozzák a tanulók, hogy a háztartásban hol és mennyi vizet használunk el, majd beszámolnak róla, hol szükséges ivóvizet használni, és hol lenne elegendő csak a szürke víz használata.

A gyerekek megfogalmazzák, hogy az Erdő Házában az egy hetes tartózkodásuk alatt hogyan, mi módon tudnak kevesebb vizet használni. Az otthonukban hogyan, mi módon lehetne takarékoskodni a vízzel? Készítettünk egy VÍZ KVÍZ feladatlapot, ahol a gyerekek szembesülnek, mely iparágak (élelmiszeripar, papíripar, vegyipar) mennyi vizet használnak a termékük előállításához. Megbeszéljük a földünk vízkészletét, megoszlását és az ivóvíz minőségű víz mennyiségét. Beszélünk a vízszennyezés lehetséges forrásairól. Víz, víz, szennyvíz A vízhasználat együtt jár a szennyvíz keletkezésével. Ami lefolyik a lefolyón, az szennyezett vízzé válik. Itt az erdőben nincs kiépítve a szennyvízcsatorna, a keletkezett szennyvizet gyökérzónás tisztító rendszerrel oldjuk meg. Az információs tábla segítségével a gyerekek feldolgozzák a természet közeli szennyvíztisztítást, majd elsétálunk a tisztítórendszer mellé. A WC, a mosdó, zuhanyzó és a mosogató vize kerül ide. Ételmaradékot nem szabad a lefolyókba önteni. Kiderül a táblázatból, hogy a napi vízfogyasztásunk legnagyobb ivóvíz mennyiségét a vécén húzzuk le. Használjuk inkább a kinti toalettet!

120.

Az árnyékszék, vagy pottyantós toalett, illemhely, a rég múlt emlékei közé tartozik. Ma a fenntarthatóság gondolkodásmódjában vissza kellene állítani, komposztáló toalettként. Miben különbözik ez a régi pottyantósoktól? A komposztáló toalett tulajdonképpen egy száraz vécé, mivel nem igényel vízöblítést, mint az angol WC-k. (Water Closet, azaz, vízöblítős illemhely, melyet Angliában John Harrington 1589-ben alkotta meg, ezért nevezik Angol vécének is). A hagyományos árnyékszéktől („francia vécé”, „udvari budi”) leginkább abban különbözik, hogy a föld alatt zárt betonozott tartálya van, vagyis nem szennyezi a talajt, a talajvizet. Használat közben a hozzáadott faforgácsnak és fűrészpornak köszönhetően nincsen kellemetlen szaga, mivel a faforgácsban levő cellulóz megköti a fekáliában lévő, szagot árasztó anyagokat. További előnye, hogy nem igényel közcsatornát, vizet, így nem keletkezik szennyvíz, mely ártalmatlanításáról gondoskodni kell, ugyanis a kezeletlen szennyvíz közvetlen elvezetése élővizekbe, talajba, régi fúrt kutakba szigorúan tilos!. (www.biolet.com) A száraz vécével az ivóvíz kb. 35 %-a megtakarítható. A komposztáló toalettből mindig kettőt építenek, miután az egyik megtelik, pihentetik 1-1.5 évig, amíg a komposztálási folyamat teljesen végbe nem megy benne, utána komposztként a talaj termőképességét javíthatjuk vele.

121.

Az Erdő Háza parkolója mellett 4 db komposztáló toalett található, melyek közül csak 2 üzemel, a másik kettő üzemen kívül van. A toalettekben egy-egy fűrészporos faláda található és az ajtó belső falán olvasható a használati utasítás.

A lomb a föld kenyere Az Erdő Háza menedékházként, kulcsosházként üzemel. Az ide érkező kirándulók, turisták maguk főzik az ebédjüket, vacsorájukat. A konyhában és a ház körül – pl. fűnyírás- keletkezett zöld hulladék számára komposztáló hely készült. Megkönnyítésként a házban található egy KOMPOSZTVÖDÖR, melyen felirat olvasható IDE BELE NYERS ZÖLDSÉG MARADÉK TOJÁS HÉJ KÁVÉ ZACC TEALEVÉL VIDD A KOMPOSZTÁLÓBA! Komposztálásra a következő szerves anyagok alkalmasak: fűkaszálék, nyesedék, lomb, aprított gally, tőzeg, zöldségtisztítás hulladéka, gyomnövények, gyümölcshulladék, fahamu, papírhulladék és ételmaradék. Tarackot és már felmagzott gyomokat nem szabad a komposztba tenni, mert a felhasználásnál gyomosít. A komposztba nem helyezhető főtt étel és citrusfélék héja! 122.

Miért nem járunk derékig az évről évre a lehullott lomblevelekben az erdőben? Miért fontos, hogy a levelek, lehullott ágak, kidőlt fák, elpusztult állatok maradványai lebomoljanak? Beszéljük meg, mit nevezünk humusznak. (A humusz a talaj élőlényei által lebontott vagy bomlásban lévő szerves anyag) 1972-ben a „Talajchartában” az Európai Tanács Kimondta, hogy a „talaj az emberiség legértékesebb, korlátozott mennyiségben jelenlévő javai közé tartozik”. Talajvizsgálat Egy marék nedves erdőtalajt vegyünk a kezünkbe, szagoljuk meg, majd adjuk körbe a gyerekek kezébe, ők is szagolják meg (kellemes föld illata van). Amikor hozzánk visszaért, tegyük a leterített lepedő egyik sarkába ezt a marék földet. Átlós irányba a lepedő másik sarkába tegyünk egy idei lehullott levelet. Kérjük meg a gyerekeket, hogy keressenek a lábuk alatt különböző lebomlási stádiumban lévő leveleket, majd rakják aprózódási sorba ezeket egészen a talajig. Így egy vonalban fogják kirakni a barna lehullott levéltől a talajig a bomlási, aprózódási fázisokat. Vegyünk fel 1 db zöld levelet, amely az új növényt jelképezi, és kérdezzük meg, hova tennék ezt a kirakott sorba? Több javaslat érkezik, - elejére, végére, közepére, két levél kellene ide is, oda is,- míg valaki rá nem jön, hogy az átlós irányt körré kell alakítani, mivel az új növény egy körfolyamat része. Mely élőlények segítenek a szerves anyagok aprításában és lebontásában? A levelek alatt, a felső talajrétegben sok apró élőlény él, akik aprítják a növényi részeket. A gyerekkel megkeressük ezeket az állatokat, majd talajhatározóval beazonosítjuk őket. . Ki kit eszik? Korhadékevők: ikerszelvényesek, gömbászkák, pinceászka, giliszta, atkák, ugróvillások, Ragadozók: százlábúak, szkolopendra, pókok, egyes atkák, bogárlárvák. A hangyák „mindenevők” Továbbá a gombáknak van még nagyon fontos szerepük a lebontásban. Mit tehetünk itt az Erdő Házában az általuk termelt zöld hulladékkal? Komposztáljunk! Maga a komposztálás egy biokémiai folyamat, mely során különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) enzimek, oxigén és hő segítségével lebontják a szerves anyagokat. Ez a jelenség megy végbe például a lehullott levelek lazább rétegeiben is, ahol még megfelelő az oxigénellátás. A komposzt tehát növényi anyagok bomlásából keletkezik. E folyamat során a szerves anyag a növények számára felvehető állapotba kerül. A komposzt készítése az utóbbi időben világszerte fejlődésnek indult, melynek két oka van. Az egyik a talajok termőerejének gazdagítása, ugyanis a jól kezelt kerti komposzt nitrogéntartalma megközelítőleg azonos az érett marhatrágyáéval. A másik ok a szerves hulladékok egészségügyi szempontból való kezelése. A komposztálással pénzt takaríthatunk meg, kevesebb lesz a hulladék mennyisége, ingyen tápanyaggal gazdagíthatjuk konyhakertünk, cserepes növényeink földjét. A komposzt javítja a talaj szerkezetét, mely által a talaj jobban tartja a vizet, tehát kevesebbet kell öntöznünk, megakadályozza a talajeróziót, javítja a virág, fűszer- és gyógynövénytermést, a hulladékból értékes erőforrást varázsol, visszajuttatva a tápanyagokat a földbe. Komposztálni egy olyan ládában, tartályban érdemes, 123.

ahol biztosítani tudjuk a megfelelő oxigénellátást a bomlasztandó hulladék számára, ugyanis oxigén hiányában az egész elrohad, ami így egyrészt nem hasznosítható, másrészt egy idő után roppant büdös lesz. Maga a művelet abból áll, hogy a szerves hulladékot belehelyezzük a célnak megfelelő tartályba, melyet szépen rétegezve töltünk fel, lehetőleg a különböző nyersanyagokat keverve, például a puha, zöld leveleket a keményebb barna ágakkal. A nagyobb kerti hulladékot, faágakat, gallyakat célszerű felaprítani a gyorsabb bomlás kedvéért. A keverés azért fontos, mert a különböző anyagok, eltérő idő alatt bomlanak el, de ha jól összekeverjük őket, akkor az oszlás folyamatos lesz az egész tartályban. Fontos a komposztunk nedvességtartalma is, mivel ha nincs elegendő víz a masszánkban, a mikroorganizmusok a kiszáradástól tartva betokozódnak, és nem végzik el rendesen a "munkát". A nedvességtartalom akkor optimális, ha a kezünkkel beletúrva nem folyik ki a víz az ujjaink közül, viszont a komposzt szépen összeáll, nem porlad szét. A már említett oxigénellátás érdekében egyrészt lazán kell a komposztnak állnia a tartályban, másrészt pedig pár hetente alaposan át kell forgatni az egészet. Ha mindezt jól csináljuk, akkor akár három öt hónap alatt kiváló komposztunk lehet, ellenkező esetben az egész folyamat egy évig is eltarthat. Amikor az összes fázis lezajlott, a komposzt mehet tápanyagnak a virágföldbe vagy a kertünkbe, a növényeink legnagyobb örömére.(http://tipdeck.com/hu/how-to-use-a-compost-bucket/ )

Nap mint Nap A nap energiáját, mint megújuló energiaforrást felhasználó szerkezeteknek két típusa a napelem és a napkollektor. A napelem a fényenergiát villamos energiává, a napkollektor pedig ugyanazt hőenergiává alakítja át. Az első így minden villamos energiát igénylő eszköz működtetésére, míg a második elsősorban meleg víz előállítására alkalmas. A napelem rendszerek leglényegesebb tartozéka a napelem-modul, ahol a tényleges energiatermelés következik be. A napelem modul cellákból áll össze. 124.

A cellák működéséhez természetesen fényenergiára van szükség. Hazánkban a szakemberek azt ajánlják a házi napelem-modulok felszerelésével kapcsolatban (a napsütés földrajzi jellegzetességeinek figyelembevételével), hogy déli tájolásúak legyenek, 60 fokos dőlésszöggel, ugyanis így érhető el a legnagyobb hatékonyság. Bár látszólag ez az energiatermelés nem környezetterhelő, azonban azt tudni kell, hogy a napcellák anyagából veszélyes hulladék lesz. A környezet szempontjából valamennyi energiafelhasználás károsítást jelent. Ezért kell elsősorban arra törekednünk, hogy a lehető legkevesebb energiát használjuk fel. A mindennapi fürdéshez, mosogatáshoz meleg víz kell. Az Erdő Házában a meleg vizet napkollektor biztosítja. A tetőkre kihelyezett kollektorokat megfigyelhetik a tanulók. A házban 2 db 200 l-es tartály vizét melegíti fel a Nap. Kísérlet: 2 edénybe kihelyezett hideg vizet a napra tesszük. Az egyik edény fala fekete, a másiké fehér. 1 óra múlva megnézzük hőmérővel, melyiknek milyen a hőmérséklete. Miért? A kihelyezett szemléltető táblán megnézzük a napkollektor működési elvét. A zuhanyzókban az időkapcsolós csap korlátozza a vízfogyasztást. A mosogatóban kiírtuk, „KÉRJÜK, NE FOLYÓVÍZZEL MOSOGASSON!

Minden épületnél az egyik legfontosabb az áram, mivel jóformán minden avval működik. Az Erdő Házánál az áramot napelem biztosítja. Az erdei iskolás gyerekeknek megmutatjuk, hol helyezték el a napelem-cellákat, és hol található az akkumulátor ház, ami tárolja a megtermelt áramot. A kihelyezett információs tábla segítségével értik meg ennek a működését. Sorolják fel a gyerekek, hogy egy háztartásban mi minden működik elektromos árammal! Megbeszéljük, hogy miért nincs nagy fogyasztású készülék az Erdő Házában, mint mikrohullámú sütő, vízforraló, elektromos kávéfőző, fagyasztó szekrény, vagy villanytűzhely. A házban olyan helyeken található mozgásérzékelő lámpa, ahol általában égve felejthetik a lámpákat, mint a WC-k és a belső ablak nélküli közlekedők. A lámpákban LED égők találhatók a legkisebb fogyasztásuk miatt. A 125.

hétköznapokban hol találkoznak napelemes tárgyakkal? - zsebszámológép, sebesség jelző az utcákon - Mi módon tudnak az erdei iskola egy hete alatt takarékosabban élni az elektromos árammal? Fogalmazzák meg, mit tehetnek az otthonukban az árammal való takarékosságért?

Nem bántja a szemét a szemét? Hulladéknak vagy szemétnek azt nevezzük, melyek az emberek mindennapi élete során keletkeznek, és feleslegessé válnak. Az ide érkező csoportok nem itt termelik, hanem ide hozzák a hulladékot. Hogy hogyan? Hát a hátizsákjukban, bőröndjükben. Mivel bolt csak 2 km-re van, mindenki jól bevásárol, nehogy valamiben hiányt szenvedjen. Pillanatok alatt megtelnek a szemetes kosarak különböző hulladékokkal. Melyek ezek? A csomagolóanyagok. A szelektív hulladékgyűjtés fő célja, hogy a hulladékokat minél nagyobb arányban hasznosítsuk, és elkerüljük a felesleges környezetterhelést. A gyerekek által hozott különböző hulladékokat, előbb megvizsgáljuk, melyik hulladékféléből van a legtöbb, ezekből mit lehet az egy hét alatt újrahasznosítani. Vizsgálati lap:  Mi van a hátizsákodban, amit feleslegesnek találsz és kidobnád?  Csoportosítsd őket:  Melyik hulladékféléből termelődött a legtöbb az egy heted alatt?  Miért?  Melyiket lehetne újrahasznosítani az egy heted alatt? Úgy gondoljuk, hogy a hulladékok újrahasznosítása csak a második lépés, az első lépés, hogy eleve odafigyeljünk arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, evvel csökkentjük az általunk okozott környezetterhelést. Beszélgessünk a papír történetéről. Kik és mikor használtak először papírt? Az állatvilágban mely állatok készítenek papírt? - darazsakÚjrahasznosítás: A papírhulladékot a fatüzelésű kályha melletti tárolóban gyűjtjük, a kályha, kemence, szalonnasütő begyújtásához jól jön. Készíthetünk újra-papírt, azaz 126.

merített papírt is a gyerekekkel, melyet díszíthetjük lehullott levelekkel, száraz növényekkel is. Merített papír készítése: a papírhulladékot apró darabokra tépjük, és vízbe áztatjuk. Turmix gép segítségével péppé daráljuk, majd szita keretre öntjük, egyenletesen eloszlatjuk rajta a papírpépet. A papírpépre filclapot teszünk, majd ráhajtjuk a keret másik felét, kipréselve evvel a vizet a pépből. Az így összetömörített papírdarálékot óvatosan leemeljük a filcről és kitesszük száradni a napra, szellős helyre. Száradás közben kissé meghullámosodhat, alacsony hőfokon vasalóval tudjuk kiigazítani. Ha szeretnénk növényekkel díszíteni, akkor a pép préselése előtt helyezzünk rá szirmokat, leveleket és evvel együtt préseljük ki a pépből a vizet, majd tegyük száradni a megadott módon. A tea filter színes tasakjaikból hajtogathatunk díszeket, állatokat, ajándéktárgyakat. A papírhulladékból papírmasé tálakat is készíthetünk tapétaragasztóval, vagy lámpásokat felfújt luftballonra. A műanyagból keletkezik a legtöbb hulladék, mivel a csomagolóanyagok nagy része ebből készül. A kiürült flakonokból téli madáreleség tárolót, etetőt tudunk készíteni, az aljából virágcserép alá tálkát, ecsetes tálat, kincses dobozt, víz - és, talajvizsgálati programhoz vizsgálati tálkákat. Az egyéb műanyag zacskókat a kirándulásaink alkalmával újra felhasználhatjuk tízórais zacskónak, „kincset” gyűjtő zacskónak. Kreatív feladatot is adhatunk a gyerekeknek, készítsenek az általuk „termelt” hozott hulladékból valamilyen élőlényt, és adjanak nevet is a kompozíciójuknak. További energiatakarékosságok A ház vörös homokkőből épült, falai vastagok, véd a nyári melegtől és a téli hidegtől. A tetőtérben vastag hőszigetelés van, sötétítő rolók védnek a nyári melegtől. Minden ablakon szúnyogháló tartja vissza a rovarokat. A téli meleget fatüzelésű kályhák biztosítják, a mellékhelyiségekben vízteres kályhákra radiátorokat kapcsoltak. A berendezés tömör bükkfa, mely környezetbarát favédővel kezelt. Takarítás, tisztítás a házban Fontos szempont a ház tisztán tartása során, hogy mind a higiéniai előírásokat, mind a környezetterhelési hatások minimalizálását megoldjuk, ezért igyekszünk természetes tisztítószereket használni és ezzel megismertetni – tájékoztató poszter segítségével – vendégeinket. Ez azért is fontos, mert a házat a csoportok maguk után rendbe rakják, takarítják. A gondnok végzi a fertőtlenítő takarítást a mellékhelyiségekben, konyhában, mosogatóban. Környezetbarát, biológiailag lebomló szerekkel takarítunk, ecettel, citromsavval, szódabikarbónával és foszfátmentes mosogatószerekkel. A vízkőoldására – konyha, fürdő – kiválóan alkalmas az ecet vagy a citromsav (ügyelnünk kell azonban arra, hogy csak hígítva alkalmazzuk őket). 1 rész 20 %-os ecethez 2 rész vizet adunk, majd üvegbe töltjük és feliratozzuk. Ez az oldat jó vízkőoldó és fertőtlenítő is egyben. A dugulások elhárításához 2 evőkanál szódabikarbóna és 1,5 deciliter ecet, majd egy forró vizes öblítés elegendő. Ebben az esetben a két anyag kölcsönhatásba lépésekor szén-dioxid szabadul fel, mely összehasonlítva a klóros tisztítókkal ezerszer ártalmatlanabb, mind a környezetre, mind saját egészségünkre nézve. 127.

128.

Bognár Hajnalka-Kósa Balázs: Közösségi élmény és részvétel az óvodáskortól az idős korig A b2 Innovációs Hallgatói Csoport (jelenleg PTE PMMIK-MK b2 Transzciszciplináris Szakkollégium) 2011. november 20-ai „Tóparti lámpás Makovecz emlékest” című rendezvényéhez kapcsolódó jó gyakorlata A b2 Innovációs Hallgatói Csoport egyetemistákból és mentoraikból álló önszerveződő, non-formális csoportként alakult. Fő célja volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét Pécs városának elhanyagolt területeire, azokra a városrészekre, amelyek adott pillanatban a város rejtett értékeiként, egyfajta lehetőségként léteznek. 2011 szeptemberében az építész-szakmát nagy veszteség érte: elhunyt Makovecz Imre, az egyik, legnagyobb kortárs magyar építész. Makovecz Imre élete, munkássága példa a munkához való határozott, precíz hozzáállásra, a hagyományok ápolására, spirituális gyökereink kutatására. Úgy éreztük, hogy mindenképpen meg kell emlékeznünk munkásságáról, és kerestük ennek méltó formáját, egy olyan eseményt, amely valamiképpen tükrözi Makovecz Imre közösségformáló szellemiségét, munkássága értékeit, egyéni építészeti stílusának iskolateremtő hatását. 2011. november 20-án, születésének évfordulóján a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar b2 Innovációs Hallgatói Csoportja a Balokány–ligetben emlékestet tartott. Fontosnak tartottuk, hogy a méltó tiszteletadás mellett meghitt hangulatot teremtsünk, és minél szélesebb kört vonjunk be a megemlékezésbe, minél több emberben tudatosuljon az érték, amelyet ránk hagyott szellemi örökségül. Lehetőséget akartunk adni arra, hogy ne csupán egy előadás nézői, hanem a megemlékezés tevékeny résztvevői legyenek mindazok – gyermekek, fiatalok és idősebbek – akik szeretnének bekapcsolódni a kezdeményezésbe. Bár a rendezvényt novemberre terveztük, az előkészítő munkálatokat, a közös ötletelést már hetekkel azelőtt megkezdtük. A Balokány-tó kitűnő helyszín, hiszen Pécs városának egy történelmi jelentőségű színtere. Esztétikussá tehető tér, de akkoriban még rendkívül elhanyagolt környezetben láthatták a városlakók – az EKF-pályázat keretei között megépült Tudásközpont impozáns épülete közvetlen szomszédságában. Civil szervezetek, önkéntesek és hallgatók segítségével az eseményt megelőző két-három napban nem csak a tó felszínét, de a teljes területet megszabadítottuk a szeméttől, üvegszilánkoktól, építési törmelékektől. Mint említettük a csoport alapvető célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a problémás területekre a városon és régión belül, amelyek kis odafigyeléssel, némi emberi erővel, akár minimális pénzösszegek megmozgatását követően sokkal rendezettebb képet mutathatnak. A figyelemfelhívás legjobb módjának a személyes példát, konstruktív cselekvést tartjuk. A fiatal egyetemista értelmiségi réteg egy kisebb csoportja bebizonyította, hogy nem csak a szórakozóhelyek látogatásához, mértéktelen alkohol- és kábítószer fogyasztáshoz, vagy éppen a rongáláshoz ért – ahogyan azt a sztereotípiák szerint gondolkodva sokan tartják – hanem képes magabiztosan fellépni, kreatívan, morális értékeket szem előtt tartva, problémamegoldó gondolkodással közösséget is tud építeni. A fiatalság ereje ebben mérhető.

129.

„A fiatalok kivételes energiáit és kreativitását a közösség elvesztegeti, mert úgy tekintenek rájuk, mint éretlen, gyakorlati tapasztalatok híján lévő személyekre.(…) a fiatalok legitim vágyairól a „felelősségteljesebben gondolkodó” idősebbek tudomást sem vesznek. Ha megfelelő lehetőségeket kapnak, a fiatalok jelentősen képesek hozzájárulni saját közösségeik fejlesztéséhez.” (Saleebey, 2007, 248.) A környezet rendezésének hatalmas jelentősége van. Nem csupán esztétikai kérdés, hanem a társadalmi problémák megoldódásához is hozzájárulhat. A „betört ablakok” elmélete szerint az elhanyagolt környezet azt üzeni a benne élőknek, hogy itt az emberek apátiába süllyedtek, semmi nem érdekli őket, és nincsenek többé szabályok sem. Egy ilyen környezet a pusztító és önpusztító viselkedést gerjeszti. A környezet helyreállítása annak üzenete, hogy fontos, miképpen érzik magukat az ott élő emberek, fontos az élet minősége. A környezet rendezése fontos feladat volt, ám csak az első, szükséges lépés. Meg kellett terveznünk az emlékest pontos menetét, tartalmi elemeit is. Makovecz Imre munkásságának bemutatására néhány rövid előadást és posztert terveztünk. Ezt követően a halál méltóságát, ugyanakkor az örök életet, az organikus építész munkásságát jól szimbolizáló, ősi temetési szertartásokat idéző úszó mécseseket gondoltunk a tavon elhelyezni. A látványos terv megvalósításához sok lelkesedés, komoly összefogás, de viszonylag kevés anyagi forrás kellett. Az úszó mécsesek Barna Eszter tervei alapján valósultak meg fénymásoló papír, hurkapálcika és 2cm vastag polisztirol lemez összeállításával. A lámpások összeállításánál figyelembe vettük a költség-, és anyagtakarékosságot, valamint a minél egyszerűbb és gyorsabb összeállítást. A közösségek bevonására több lehetőség kínálkozott: a felnőttek részt vehettek a tó takarításában, a gyermekek pedig a mécsesek készítésében. A rendezvényt megelőzően 2-3 héttel felvettük a kapcsolatot az óvodákkal, az általános-, és középiskolákkal. Az intézmények eldönthették, nyitottak lesznek-e arra, hogy egyetemistákat engedjenek be a létesítménybe egy-egy olyan óra megtartására, amely a tantermi légkörtől eltérően, közös vizuális élményekre alapozva, interaktív módon vonja be a gyermekeket és fiatalokat a közös tevékenységbe. Azok az iskolák, amelyek vállalták a közös munkát, kérésünkre előre egyeztetett időpontokban biztosítottak alkalmakat arra, hogy az egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatók előadás kereteiben Makovecz Imre munkásságáról beszélhessenek, a témát közelebb hozva a fiatalokhoz, és fogékonnyá téve őket az építész munkásságára. Sok gyermek és fiatal számára Makovecz Imre neve ismeretlen volt, emiatt láttuk fontosnak egy 10-15 perces ráhangoló előadást tartani számukra. Mivel foglalkozott? Milyen témában alkotott? Ki volt Makovecz Imre, és mit adott a világnak? Az előadásokat minden esetben egy körülbelül ötperces instruálás követte, melyben ismertettük a feladatot, és azt is, hogy milyen célra készül, egészen pontosan mihez kérjük a segítségüket. Arra kértük a gyerekeket, hogy a megadott 29x10cm méretű fekvő papírlapra rajzolják, fessék vagy színezzék azt, ami az előadás során megfogta őket, amit éreznek, azt, amit és ahogyan láttak. Rengeteg csodálatos rajz és festmény készült ezeken az órákon, sokunkat meglepett, hogy az 5-10 éves korosztály fantáziája sokkal remekebb, eredetibb és művészet-közelibb alkotást eredményezett, mint a 10-14 vagy a 14-18 éves, serdülő korosztályé. Ha ezekkel a művekkel elkészültek, korosztálytól függően kértük őket a következőre: 130.

5-6 évesek: Itt több időt hagytunk az alkotásra, több, más feladatot nem kaptak. 7-10 évesek: Arra kértük őket, hogy állítsák össze a példa alapján a kapott anyagokból saját lámpásukat. Ehhez szükség esetén természetesen segítséget kaphattak. A lámpásokat összeszedtük, és elmondtuk, hogy a rendezvény napján majd ők maguk a vízre bocsájthatják azokat, szülői felügyelet mellett. 10-14 évesek: Őket megkértük, hogy a bemutatottak alapján rakják össze az úszólámpást, szintén minden eszközt biztosítottuk a részükre. A kész lámpásokat összeszedtük és a helyszínen vízre bocsáthatták a saját lámpásukat. 14-18 évesek: Őket arra kértük, hogy kövessék az általunk kiadott összeállítási tervet, a helyszínen elkészült lámpásokat összeszedtük. A rendezvény napján a helyszínre szállítottuk az elkészült munkákat, ám ha kedvük volt, akkor a tervet megtarthatták, és saját maguk otthon is készíthettek lámpásokat, amiket magukkal hozva a helyszínen a vízre engedhettek. Ez motivációt jelentett minden gyermeknek és középiskolás fiatalnak, hogy ellátogassanak a helyszínre. A kisgyermekek felügyeletet igényeltek, így hozták magukkal szüleiket, nagyszüleiket, idősebb testvéreiket is, akiket, mint megtudtuk, szintén arra buzdítottak, hogy otthon készítsenek lámpásokat. Fontos, hogy nem csak az így felkeresett gyermekek és fiatalok alkottak lámpásokat. Erre kértünk egyetemi hallgatókat, tanárokat, városlakókat – személyesen és a virtuális térben. Az összeállítási tervet több internetes fórumon megosztottuk. Ezek után meghívtuk őket és családjukat a rendezvényre, amelynek fénypontja a saját kezűleg készített lámpások sokaságának egyidejű, látványos és felemelő vízre bocsátása volt. A rendezvény előtti napokban a lámpások áttekintése során sok olyan remek produktumra bukkantunk, melyet megőriztünk, és később egyetemi rendezvényeken, kiállításokon mutattunk be. Ezek a tárgyak kitűntek a bennük megmutatkozó kreativitással, eredetiséggel, precíz kidolgozásukkal. Bennük jól felismerhetően Makovecz Imre munkásságának hatása köszönt vissza, így remek élményt nyújtottak vízen kívül is.

131.

132.

A projekt kapcsán sok szervezettel és intézménnyel kerültünk kapcsolatba: - PTE PMMIK vezetősége és érintett oktatói gárdája - Breuer Marcell Doktori Iskola - PTE EHÖK - Baranya Megyei Önkéntes Centrum - BIOKOM - Balokány-ligetért Egyesület - Krasznói Klára, Dévényi Sándor - Jysk - Pécsi Kisvállalkozók - Pécs város számos óvodája, általános-, és középiskolája, gimnáziuma A lámpások összetevőit dekorboltok, jegyzetellátók, papír- írószer boltok adományaiból állítottuk össze (természetesen a PTE PMMIK is segített ebben anyagilag). Azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a cél nemes és értékes, abban az esetben az adományozók is sokkal nagylelkűbbek, szívesen tesznek a jó ügy érdekében. A világítástechnika, az áramforrás, a hangosítás, de az élőzene sem került egyetlen forintba sem, mert mindenki érezte az esemény fontosságát és nemes szándékát, így a hideg ellenére is vállalták, hogy támogatják eszközeikkel és a helyszínen végzett munkájukkal rendezvényünket. Ezáltal nem csak 10-15 lelkes hallgató munkájának gyümölcse a létrejövő élmény, hanem egy valódi közösségfejlesztő tevékenység eredménye. A rendezvény idejére néhány hét leforgása alatt összesen csaknem 4000 mécses készült el, amelyek szimbolizálták azt, hogy miként tudnak az emberek az alkotó munka révén közösséget formálni, közösen értékeket őrizni és teremteni. Maga a rendezvény délután 16 órakor kezdődött a PMMIK campusának kertjében, ahol a hallgatók, oktatók, Bachmann Bálint, a kar dékánja és Krasznói Klára színművész köszöntője után egy almafát ültettek el az elhunyt építész tiszteletére. Ezt követően a november végi korai sötétedés után a Balokány-tó partja köré csoportosultak az érdeklődők, ahol a jó barát és tanítvány, Dévényi Sándor személyes emlékeit osztotta meg a szép számmal összegyűlt pécsiekkel és a fiatal egyetemistákkal. A keszthelyi Jankovics Tibor építész megköszönte a rendezőknek a szép gesztust, hogy Makovecz Imre születésnapján emlékeztek a magyar építészet nemrég elhunyt, kiemelkedő alakjára. Megemlékezésében rámutatott az organikus építészet jelentőségére. A rendezvény két kiemelkedő vendége után Krasznói Klára színművésznő nagyszerű előadásában hallgattuk meg Ady Endre versét. Az est legkiemelkedőbb pontja az általános- és középiskolások, valamint az egyetemisták által készített mintegy közel 4000 emlékmécses vízre bocsátása volt – élő hegedűszó mellett. A lampionokon elkészített, megvilágított alkotások különleges látványt nyújtottak a vízen úszva. A közel 4000 lámpás bevilágította a tó közvetlen környezetét.

133.

Rendkívüli érzés volt tudni, hogy ennyi ember – gyerek és felnőtt – adta munkáját, és minden lámpásnak, éppúgy, mint minden embernek, megvan maga története. A rendezvény sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint az tény, hogy csaknem 1200 érdeklődőt vonzott a Balokány-tó partjára, még zimankós, nyirkos késő őszi idő ellenére is.

134.

a a a a

A rendezvény alatt végig megtekinthető volt a szabadtéri kiállítás Makovecz Imre munkásságáról. Látható volt az építésszel készült riportok és kisfilmek alapján készült válogatás is. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk: rendezvényünket színvonalasnak tartották, a közösségi élmények, az összefogás, a rendezvény által közvetített szellemiség sokak számára jelentett értéket. A rendezvénynek köszönhetően sokkal többen felfigyeltek a híres építész munkásságára és arra is, hogy milyen érzés közösségben tevékenykedni, apró és egyszerű eszközökkel egy hatalmas közösségi esemény részévé válni. Nem csupán szemlélődő látogatóvá, hanem tevékeny résztvevővé lenni. A rendezvény számos helyen kapott nyilvánosságot: http://epiteszforum.hu/makovecz-imre-emlekest-beszamolo https://www.facebook.com/media/set/?set=a.475571619222102.1073741828.4 75558492556748&type=1 http://alumni.pmmik.pte.hu/hir/egy/69 https://www.youtube.com/watch?v=MvyLZN8Ua2M https://www.youtube.com/watch?v=HpY9PA6-waE Miért tekinthető a Makovecz Imre emlékest jó gyakorlatnak? - lehetővé teszi a valódi, aktív részvételt, és meg is teremti erre a motivációkat (nem az „városlakóknak”, de nélkülük, hanem a „városlakókkal” együtt) - közösségi élményt hoz létre, ennek erejét, energiáit használja - értéket őriz, és értéket teremt - a generációk közötti összefogás jelentőségét mutatja meg: a fiatal alkotók az elhunyt, idős építész szellemi hagyatékához saját munkáikkal kapcsolódnak. - erős közösségi szimbólumokat használ, olyanokat, amelyek közösségformáló ereje nagy (a Balokány-tér helyi jelentése, az almafa vagy a lámpás, mint szimbólumok) - az egyetem kilép a szokásos keretek közül és a nagyobb városi közösséget szolgálja (közösségi alapú tanulás) - a város elhanyagolt, de számos lehetőséget tartogató területére irányítja a figyelmet - a környezetről való gondoskodásra tanít – ez áttevődik az egymásról való gondoskodásra is! - kapcsolatokat teremt professziók (építészet, pedagógia, közösségfejlesztés) és szektorok (állami, civil, vállalkozói) között - a fenntarthatóságot a kapcsolatrendszer ápolása, a széles körben zajló disszemináció, és az alkotó részvétel megteremtette elköteleződések biztosítják. - a gyermekeket és a fiatalokat a közösségi részvételre szocializálja - pozitív szerepmodelleket jelenít meg (szociális tanulás) - olyan eszközöket, módszereket használnak a projekt során, amelyek bárki számára könnyen hozzáférhetőek - a virtuális tér és a személyes kapcsolatrendszer hálózatképző, hálózatfejlesztő vonásaira támaszkodnak - függetlenek, mert saját forrásokra építenek, így a tiszta szakmaiság juthat érvényre 135.

-

minden egyes résztvevő tanul és tapasztal: szervezőmunkát, kapcsolatépítést, konkrét technikákat a gyermekek számára bemutat egy lehetséges pályaképet; és érzékelteti a közös alkotó folyamat jelentőségét, ami bármely területen kiemelkedő jelentőségű a vizuális nevelés, design, forma- és színtan kérdéskörének új megközelítését jelenti.

A bemutatott jó gyakorlat alkalmazhatósága más szervezetek/intézmények számára a fenti szempontrendszer érvényre juttatásának függvénye. Nem receptet kínálunk – hanem egy szemléleti keretet. Úgy véljük, ha a szervezetek, intézmények, és lakosok fognak össze közösen egy ötlet, magvalósítása vagy nem-formális tanulási folyamat mentén, akkor az eredményes és jó hangulatú munkát teremt, valamint megalapozza a jó viszonyt a következő lépések megtételéhez. Tapasztalatunk szerint egy ilyen rendszert felépíteni sok időbe és energiába kerül, ám minden pénzt megér, mikor a közös munka beérik. Projektünknél a jelenlévő fiatalok érdeklődése feltehetően nőtt az építészet iránt. Ebben az esetben a rengeteg munka, amit a rendezvény szervezésébe fektettünk, már az egyetem nézőpontjából is megtérül. A gyermekek közül nagyon kevesen tudják, hogy mi az a foglalkozás, amit felnőtt életükben szívesen, nagy lelkesedéssel végeznének. Látniuk kell, hogy az építészet nem pusztán a rajzasztal mellett ülve végezhető, hanem jóval összetettebb hivatás. S az sem elhanyagolható eredmény, hogy a Balokány-ligetért egyre többen kívánnak tenni, a terület fontossá, láthatóvá és tematizálttá vált a városlakók számára.

136.

Inkluzív pedagógia/befogadás és hátrányos helyzet műhely jó gyakorlatai

137.

138.

Kormány Zsófia – Molnár Gabriella: Autizmussal élő tanulók integrált oktatásának-nevelésének megsegítése – A Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Speciális Szakiskola és Kollégium Intézményünkben az autizmussal élő tanulók ellátásával a 90-es évek elejétől foglalkozunk. A speciális autista csoportban az autizmus terén tapasztalattal és tudással rendelkező pedagógusok sérülés-specifikus módszertannal és eszközökkel fejlesztik tanulóikat, akik között értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott és normál intellektusú autizmussal élő tanulók vannak. A normál intellektusú, jó képességű tanulók esetében a kezdetektől felmerül az integráció kérdése. Az életkori és képességbeli különbségek miatt a szegregált csoportban kevés lehetőség nyílik a kortárs kapcsolatok kiépítésére. Az általános iskolai tantárgyi követelményeknek való megfelelés – leginkább a felső tagozaton – a szaktanárok hiánya és a tanulók eltérő terhelhetősége miatt nagy nehézséget jelent. Az autista csoportból kikerülő fiatalok középiskolai oktatása térségünkben jelenleg megoldatlan, nincs olyan intézmény, ahol védett környezetben tanulmányaikat folytathatnák. Tapasztalataink szerint a korai integráció – szakszerű támogatás mellett – nyújtja a legjobb esélyt a normál intellektusú, autizmussal élő gyermekek számára. Az utóbbi években az óvodákban és az általános iskolákban is megnőtt az autizmussal diagnosztizált, normál intellektusú gyermekek száma. A befogadó intézmények pedagógusai általában nincsenek kellően felkészülve arra, hogy kezelni tudják a másságból eredő egyéni igényeket és ellássák a sérülésből adódó speciális nevelési feladatokat. Ehhez a szakmai segítséget az egységes gyógypedagógiai és módszertani intézmények (EGYMI-k) utazó gyógypedagógiai hálózata – Pécsett és Pécs vonzáskörzetében intézményünk – biztosítja. A speciális autista csoport pedagógusai konzultációs lehetőség biztosításával, eszköz-készítéssel, esetmegbeszéléssel segítik az utazó gyógypedagógusokat. Az iskola kijelölésétől a gyógypedagógiai ellátásig A többségi befogadó általános iskolát általában az autizmussal élő gyermek szülei keresik meg a felvétel igényével. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakembere tájékoztatást nyújt azokról az iskolákról, ahol az alapító okirat alapján autizmussal élő gyermeket fogadnak. Elsősorban olyan intézményeket ajánlanak, ahol kisebb létszámú tanulócsoportok vannak, gyógypedagógust vagy pedagógiai asszisztenst foglalkoztatnak. A szülő számára fontos a személyes látogatás tapasztalata, az adott gyerekcsoport összetétele, a pedagógus attitűdje. Az iskolaválasztásnál jellemzően a szülők személyes benyomásai a meghatározóak. Ha a befogadó intézmény felveszi az autizmussal élő tanulót, a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 47. § (1) szerint „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői 139.

véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.”¹ A szakértői vélemény előírja, hogy az SNI tanuló habilitációs, rehabilitációs foglakozását a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógusnak kell ellátnia – jelen esetben ez az autizmus spektrum pedagógiája szakos gyógypedagógust jelent –, aki a tankerületben illetékes utazó gyógypedagógiai hálózat szakembere. A befogadó iskola a szakértői véleményben foglaltak szerint jelzi az ellátásra való igényt az utazó hálózat irányítójának, ezután az illetékes gyógypedagógus felkeresi a többségi intézményt. Az integráció feltétele az átlagos, vagy átlag feletti intelligenciaszint, mert az autizmus spektrum zavarából adódó nehézségeket a jó intellektussal rendelkező személyek tanult módon jól kompenzálhatják. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elveit a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve”²-ről szóló joganyag 8. fejezete tartalmazza. Az irányelvekben megfogalmazott elvek, célok, feladatok, módszerek ismerete fontos és feltétlenül szükséges az integráló intézményben dolgozó pedagógus számára is, mert ez biztosítja a tanuló ellátásának autizmus specifikusságát. Az integráció nem valósulhat meg, ha csak fogadják a tanulót az intézményben, de nem alkalmazkodnak a befogadott gyermek sajátosságaihoz, és a tanulótól „várják el”, hogy öntevékeny, önreflektív módon beilleszkedjen a közösségbe, részt vegyen a nevelés-oktatás folyamatában ugyanúgy, mint a többi gyermek. Az elfogadási, kölcsönös illeszkedési folyamatot is segítenie kell az utazó gyógypedagógusnak, szoros együttműködést kell kialakítania az osztálytanítókkal, a szakos pedagógusokkal és – ha ez lehetséges – az együttműködésre kész szülőkkel is. Ideális esetben az autizmussal élő tanuló már az óvodai nevelés évei alatt részesül sérülés-specifikus ellátásban, így a vele foglalkozó szakember átvezetheti az intézményváltáson és tovább foglalkozhat a már iskolás gyermekkel. A befogadó iskola jelzését követően az utazó gyógypedagógus felveszi a kapcsolatot az intézménnyel, az osztálytanítóval, a gyerekkel foglalkozó pedagógusokkal, valamint a tanulóval és szüleivel. A mindennapi gyakorlatban a szülőket megkérjük egy kérdőív (lásd 1. melléklet) kitöltésére, amely nemcsak a gyógypedagógus, de az osztálytanító számára is fontos információkat adhat például a gyermek kialakult szokásairól, motivációs lehetőségeiről, sajátos érdeklődésről. A hatékony taníthatóság érdekében fontos az így nyert adatoknak a figyelembevétele, mivel az autizmussal élő tanulók esetében a belső motivációra nem számíthatunk, ezért mihamarabb meg kell találnunk azt a motivációs bázist, amivel ezt a hiányt mesterségesen pótoljuk, és vonzóvá tesszük az iskolai tevékenységeket a tanuló számára. A szociális jutalmak (dicséret, mosoly, simogatás) általában nem motiváló erejűek számukra, gyakran tárgyi jutalom vagy egy kedvelt tevékenység lehet jutalomértékű. Az integráltan tanuló gyermeknél a szociális jutalmak megértése és elfogadása lehet a szociális fejlesztés egyik célja. A gyermekkel való első találkozás során megfigyeljük, hogyan viselkedik új helyzetben, mi iránt érdeklődik. Néhány játékot, eszközt felkínálunk, figyelemmel kísérjük a gyermek megnyilvánulásait, közléseit. Előrevetítjük, hogy találkozásaink rendszeresek lesznek és mi fog történni a foglalkozásokon. 140.

Tanórai hospitálás és tanórán kívüli megfigyelés alapján konzultálunk a pedagógussal, tapasztalatainkat megbeszéljük, javaslatot teszünk az alkalmazható módszerekre, eszközökre. Az iskolával és a szülőkkel történő egyeztetés után meghatározzuk a habilitációs foglalkozások időpontját. A habilitációs foglalkozások során elsősorban nem tantárgyi fejlesztést végezünk, hanem a sérült területekkel kapcsolatos készségeket fejlesztjük. Az autizmussal élő tanulók esetében fontos a tanórai csoportos helyzetben való részvétel is, emiatt ez is része a habilitációnak. A habilitációs foglalkozás helyszíne lehet a befogadó intézmény és az utazó hálózat helyiségeiben is, illetve folyhat bármilyen helyszínen, ahol az autizmusban sérült készségek (kommunikáció, társas kapcsolatok, rugalmas viselkedés) fejlesztése valódi helyzetben, funkcióban történhet (például közlekedési, vásárlási szituációkban). A kezdeti lépések A tanulóval történő foglalkozás első lépése az érzelmi biztonság megteremtése. Ennek eszköze a gyermek számára érthető, strukturált, vizuálisan alátámasztott, kiszámítható környezet kialakítása. Javasoljuk a napirend alkalmazását mind az otthoni, mind az iskolai környezetben. A napirend jelzi a tanuló számára, hogy mit, hol tegyen és a tevékenységek milyen sorrendben követik egymást. Az iskolai napirend személyre szabott, a tanuló szimbólumszintjétől függően lehet képes, képes-szóképes, írott, használata szerint lehet az osztályteremben rögzített, vagy a tanuló által mobilan használható. Az egyéni igények szerint a napirend lehet részletes, minden tevékenységet felsoroló, vagy csak a főbb napirendi pontokat tartalmazó. Kialakítása folyamatos konzultációt igényel a többségi pedagógusok és a gyógypedagógus között. Első osztályban a rögzített napirendi tábla a többi gyermeket is segíti, hogy könnyebben tájékozódjanak az iskolai tevékenységekben. Felsőbb osztályokban már egy bővebb órarend is elég lehet, amit például a tolltartójában tarthat a gyermek. A napirendre tehát nem csak a kezdeti időszakban, hanem a későbbiekben is – főként változások idején – szüksége van az autizmussal élő tanulónak, csak más formában, más tartalommal. A napirend használatát segíti a tér strukturálása, ami azt jelenti, hogy a vizuálisan és a terem berendezésével jelezzük az egyes tevékenységek helyét például a szőnyeg lehet a közös játék helye, egy tanulópad elfordítása, polccal való leválasztása szolgálhat pihenősarokként, vagy az önálló munkához szükséges tanulórészként. Az osztálytermen kívüli területeket is érdemes a napirendnek megfelelő jelölésekkel, úgynevezett hívóképekkel ellátni, hogy az autizmussal élő tanuló könnyebben tájékozódjon a nagyobb térben is (például a tornaterem, az ebédlő, a mosdó). A napirenddel és a tér strukturálásával az a célunk, hogy a tanuló a tevékenységeiben és az iskolai környezetben önállóan tájékozódjon. A szakszerű fejlesztő munkához szükséges megfigyelések és felmérések során elsősorban az autizmusban sérült területekre – a szociális interakciókra, a kommunikációs képességekre, a kognitív képességekre, az önálló feladatvégzésre, az önkiszolgálásra – fókuszálunk. Megfigyeljük, hogy a gyermek kezdeményez-e kapcsolatot társaival, bevonható-e a közös tevékenységekbe, a szociális helyzeteket mennyire érti, a szabályokat betartja-e, a szünetekben, szabadidőben mivel foglalja el magát. A tanórákon 141.

megfigyeljük, mennyire képes a frontális irányítást követni, mennyi ideig figyel, mi okoz számára nehézséget, hogyan reagál váratlan helyzetre. Megfigyeljük azt is, hogy mennyire tudja megszervezni tevékenységeit például tanszereinek előkészítését, az óra végén az elpakolását, az öltözködését. Informális felméréssel rögzítjük, hogy milyen a beszédértése, milyen kommunikációs funkciókat használ: hogyan jelzi, ha szüksége van valamire, tud-e kérni és adni információt, visszautasítani dolgokat, érzelmeit hogyan fejezi ki, kivel, milyen helyzetben kommunikál. A szakértői bizottság javaslata, a megfigyelések, a szülővel és a pedagógussal történő megbeszélések alapján készítjük el a tanuló egyéni fejlesztési tervét. Az egyéni fejlesztési tervnek személyre szabottnak kell lennie, az egyéni sajátosságok figyelembe vételével, az irányelvekben meghatározott feltételekkel. Lehetőség van a tananyag egyéni szükségletek szerinti adaptálásra, sőt a tananyag módosítására is, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Ennek nagy jelentősége van a tanuló túlterheltségének elkerülése szempontjából is. A tananyag adaptálásánála hosszú távú hasznosságot és alkalmazhatóságot igyekszünk figyelembe venni. Némely esetben szükség lehet egy-egy tantárgyból az értékelés, a minősítés alóli felmentésre, amelynek elbírálását a szakértői bizottság végzi. A változtatott tartalmakat az egyéni fejlesztési tervben jelenítjük meg. Eltérő szükségletek A tananyag mellett az autizmussal élő tanulóknak olyan készségeket, ismereteket is meg kell tanulniuk, amelyeket mások intuitív módon sajátítanak el a szociális interakciók során (például szociális rutinok, szociális megértés, metakommunikációs jelzések megértése, emberi kapcsolatok megértése). A mentalizációs sérülésük miatt nehézségeik vannak a saját és mások szándékainak, érzéseinek, vágyainak, vélekedéseinek felismerésében, megértésében, ezért nem képesek mások viselkedését megérteni, bejósolni, a másik személy szempontját figyelembe venni. Ebből adódnak a szociális és a kommunikációs nehézségeik. Ezek tanítására, gyakorlására, alkalmazására elegendő időt és alkalmat kell biztosítani. Az autizmussal élő tanulóknál a leghangsúlyosabb fejlesztési területek: az énkép, az önismeret fejlesztése, az önkontroll kialakítása, a viselkedési szabályok, a helyes viselkedési minták tanítása, a szociális és érzelmekkel kapcsolatos információk feldolgozása és megértése, az emberi kapcsolatok rendszerének megértése, a hatékony kommunikáció tanítása, az érdeklődésnek és az életkornak megfelelő, funkcionális szabadidős készségek kialakítása. A felsorolt tartalmak tanításához a hagyományos pedagógiai módszerek nem elég hatékonyak, ezért autizmus-specifikus módszerek alkalmazására van szükség. Az integrációban javasolt és hatékonyan alkalmazható autizmus specifikus módszerek - A protetikus környezet (napirend, tér-idő struktúra, tevékenységszervezés, vizuális támpontok). A napirendet és a tér-idő struktúra kialakítását már említettük. Egy napirendi ponton belül is szükség lehet, hogy jelezze a pedagógus például egy tanóra menetét. Lehetséges például a tábla egyik sarkán felsorolni az órai tevékenységek 142.

-

-

-

-

-

sorrendjét. Így választ kap a tanuló arra a kérdésre, hogy mi fog történni, mi után mi következik, és meddig tart. Az időbeli tájékozódás nehézsége miatt érdemes a tevékenységekre szánt időt is „láthatóvá” tenni, például vizuális órával, tojásfőző órával. A tevékenységszervezés. Az autizmussal élő tanulónál hiányozhat az a belső forgatókönyv, amelynek segítségével képes megszervezni és hatékonyan kivitelezni tevékenységeit. Külső forgatókönyvet, úgynevezett folyamatábrát vagy folyamatleírást készíthetünk, amelyben a cselekvés algoritmusát vizuálisan (képpel, rajzzal, illetve szöveggel) jelenítjük meg. A folyamatábra logikus sorrendben, egyenként, egymást követően mutatja az adott tevékenység lépéseit, ha kell, akkor a hozzá szükséges eszközöket is. Alkalmazása nagyon hasznos az önkiszolgálás, az önellátás területén. Vizuális támpont lehet például, ha listát készítünk ahhoz, hogy mit kell bepakolni az iskolatáskába. A tananyag elsajátításának érdekében, a lényegkiemelés megkönnyítésére szükség lehet egyszerű vázlat, ábra, gondolattérkép készítésére. Sokszor a bonyolult szóbeli közlések megértése problémát okoz, ezért rövid utasításokkal, képi, írásos támogatással hatékonyabban tudjuk az információkat átadni. Ezt vegyük figyelembe már a tervezés során is. A szabálykártya. Általában egyes szám első személyben röviden, lényegre törően, de a tanuló számára jól értelmezhetően fogalmazzuk meg azt, hogy mit lehet, vagy mit nem lehet tenni egy adott helyzetben. Ezek a szabályok lehetnek általános érvényűek, de vonatkozhatnak egyegy helyzetre vagy tevékenységre is. Ha csak lehetséges, pozitív beállítódással kell megfogalmazni és az elvárt viselkedést célszerű rögzíteni, azonban – szükség esetén – alkalmazhatunk olyan szabályokat is, amelyek azt mondják meg, hogy mit nem tehet a gyermek (lásd 2. melléklet). Az Én-könyv. Elsősorban az önismeret és az önreflektív – saját magáról szóló – tanulói/gyermeki tudás fejlesztésére készítjük el. Információkat gyűjtünk benne össze a gyermekről, életének fontos eseményeiről. Felhasználható a beszélgetések kezdeményezésére, illetve az események felidézésére is, ezzel a személyes emlékezetet is fejlesztjük. Fényképekkel, rajzokkal illusztrálva tartalmazza a tanuló személyes adatait, a családtagokra, iskolára vonatkozó adatokat, külső és belső tulajdonságait, kedvelt, nem kedvelt tevékenységeit, önállóan végzett feladatit, a feltétlen segítség területeit, a fontosabb eseményeket, problémás viselkedéseit és azok kezelésének tervét. Az Én-könyvet folyamatosan bővítjük, így a fejlődés és a változás nyomon követhetővé, értelmezhetővé válik (lásd 3. melléklet). A napló. Az autizmussal élő személy sokszor nem képes önállóan saját élményeit, megosztani másokkal. Ilyenkor javasoljuk a naplóvezetést, amelybe a szülőket és a pedagógust is igyekszünk bevonni. A gyermek a napló alapján el tudja mesélni a vele történt eseményeket, ezzel verbalizációs készsége és élménymegosztása fejlődik (lásd 4. melléklet). A szociális történet. Alkalmazása során feldolgozunk olyan helyzeteket, fogalmakat, szociális készségeket, amelyek érthetetlenek az autizmussal élő személy számára. A történetet egyes szám első személyben fogalmazzuk meg, célunk, hogy a gyermek számára értelmezhető formában szociális információt közvetítsünk. Szükség esetén képekkel, 143.

rajzokkal, fotókkal segíthetjük a megértést. Ezt a módszert egyéni foglalkozáson, általában a gyógypedagógus alkalmazza, a pedagógus által jelzett problémára. Emiatt is fontos az azonnali, folyamatos, kölcsönös párbeszéd a pedagógusok között (lásd 5. melléklet). Az integrációban részt vevők szerepe Nagyon fontos, hogy a befogadó gyermekcsoportot a pedagógus megfelelően felkészítse az autizmussal élő gyermek befogadására. Az autizmussal élő gyermek viselkedésbeli furcsaságai miatt könnyen kerülhet az osztály perifériájára, csúfolhatják, bántalmazhatják. Ezekben a szituációkban nagyon kiszolgáltatott, nem tud védekezni vagy szélsőséges, túlzott reakciókra lehet képes. Sérüléséből adódóan nem látja tette következményét, cselekvése spontán jellegű. Problémát jelenthet, ha az osztálytársak nem tudják, hogy miért részesül egyéni bánásmódban társuk, ez a vele szembeni ellenérzéseiket fokozhatja. A beilleszkedést megkönnyíti, ha az osztálytársak között vannak olyanok, akik alkalmasak a kortárs-segítő szerepvállalásra. Hatékony segítséget nyújthatnak az órai munkában, a szabadidőben, a kötelező tanórákon kívül is (pl. lecke bejelölésének, felszerelés meglétének ellenőrzése). Fontos, hogy ne háruljon rájuk túl nagy felelősség, ne érezzék megterhelőnek, állandónak és kötelezőnek a megbízatást. Az autizmussal élő tanulók integrációja szempontjából alapvetően fontosak az osztálytanító pedagógus attitűdje, tanítási stílusa. Az elfogadás, a nyitottság, az autizmusra jellemző sajátosságok megértése elengedhetetlen, tisztában kell lennie a gyermek erősségeivel és gyengeségeivel. Olyan érzelmi biztonságot nyújtó, meleg légkörre van szükség, ahol a kiszámíthatóság és a következetesség érvényesül. Ehhez egyértelmű, a tanuló számára megérthető elvárásokra van szükség, amelyeket valamennyi pedagógus egységesen támaszt vele kapcsolatban. Munkánk során a pedagógussal történő folyamatos konzultáció a kezdeti megbeszéléseken, tanácsadásokon túl is fenn kell, hogy maradjon. A habilitációs foglalkozás mellett érdeklődünk a napi iskolai helyzetekről, az órai munkáról, kötött és kötetlen programokról, kapcsolatról felnőttekkel, kortársakkal. Igyekszünk az aktuálisan felmerülő nehézségekkel, problémákkal foglalkozni. Igény szerint esetmegbeszélésen közreműködünk, tanórán hospitálunk, tantestületeknek szakmai előadást tartunk. A szülőkkel való hatékony együttműködés a sérült gyermekek esetében nagyobb jelentőséggel bír, mint ép társaiknál. A szülők számára komoly megterhelést jelent az autizmussal élő gyermekek felnevelése, a gyermekek viselkedésével és jövőjével kapcsolatos szorongás. Ezért fontos a rendszeres és kölcsönös tájékoztatás, hogy a felmerülő nehézségek kezelésére közösen találjunk megoldásokat, egységesen közvetítsük elvárásainkat a gyermeknek. A kortárs csoportba való beilleszkedést nehezíti, ha a gyermek például öltözködésében kirívóan eltér a többségtől, vagy nem tud elfogadhatóan étkezni, illetve higiénés szokásai nem megfelelőek. Integrált közösségben ezek a feladatok a szülőre hárulnak, de segítséget kell nyújtanunk a problémák felismerésében és megfelelő kezelésében.A szülőket tájékoztatjuk az intézményünkben és a gyermekpszichiátria szakrendelés keretében működő szülői klubokról, a 144.

szülőknek szóló képzésekről (például a kamaszkori problémák kezeléséről), rendezvényekről is. Összegzés A sikeres és eredményes integrációnál meghatározó, hogy: - rendelkezzünk a gyermekről és az autizmusról releváns tudással; - ismerjük és rugalmasan alkalmazzuk a hatékony terápiás és támogató módszereket, eszközöket; - vegyük figyelembe az autizmussal élő tanuló egyéni szükségleteit, életkorát, képességeit, érdeklődését; - a gyermek érdekében legyen folyamatos konzultáció a család, az iskola és a gyógypedagógus között. Hivatkozott jogszabályok: 1. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV 2. http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/14446 Mellékletek: 1. melléklet. Szülői kérdőív új gyermek érkezésekor 1. A gyermek neve, beceneve: 2. A család, a közvetlen környezet tagjai (akik a gyermekkel mindennapi életében szerepet kapnak, vállalnak): 3. Kérem, írják le gyermekük egy átlagos napját otthon! (alvás, ébredés, reggel…, kivel, mit hogyan…, önállóan, segítséggel…stb.) 4. Milyen elvárásaik vannak az iskolával kapcsolatban (pl. mit tart a család elsődlegesen fontosnak, milyen aggodalmuk van…)? 5. Hogyan kommunikál gyermekük? (pl. mit ért meg, hogyan fejezi ki kívánságait, szükségleteit, fájdalmát, örömét; van-e olyan téma, amely érdekli, amiről gyakran 6. Van-e különleges reakciója bizonyos dolgokra? (példákkal) 7. Érzékeny-e bizonyos ingerekre, vagy keres-e bizonyos ingereket? (pl. hang, illat, látvány, bőrrel érzékelhető minőség, mozgás) 8. Milyen kedvelt tevékenységei vannak? (felnőttekkel, gyerekekkel, önállóan) 9. Milyen örömforrásai vannak, mivel motiválható? a. tárgyak b. tevékenységek: c. személyek: d. étel (gyümölcs, édesség, nasi): 10. Érdeklődik valami iránt különösen, és miben nyilvánul ez meg? 11. Tart-e, fél-e valamitől? Hogyan kezelik ezt? 12. Van-e egyéb problémás, esetleg veszélyes viselkedése, és hogyan kezelik ezt? 13. Milyen megnyugvási-megnyugtatási technikákat használnak? (pl. mennyi idő alatt, és hogyan nyugszik meg?) 14. Mennyire önálló, miben szorul segítségre? (pl. étkezés, öltözködés, mosdóhasználat) 15. Van-e valami, amiben különösen ügyes?

145.

16. Van-e étkezéssel kapcsolatban problémája? (étel allergia, ételek elutasítása) 17. Van-e egészségügyi problémája, van-e napi gyógyszere? 18. Egyéb, Önök által fontosnak tartott információ, kérés, jó tanács: 2. melléklet. Példák a szabálykártyákra

146.

3. melléklet. Én-könyv. Hogyan viselkedjek az iskolában Az iskolában odafigyelek a tanár nénire.

Ha nem tudok figyelni, segítséget kérhetek.

A feladatokat órán elvégzem.

Ha lemaradok, szólok a tanár néninek.

A szünetekben játszhatok.

147.

Másokat nem zavarok a játékommal.

Ha engem zavar valami, szólok egy felnőttnek,

Elmondom, mi bánt engem.

148.

4. mellékelt. Példa naplóbejegyzésre.

149.

5. melléklet. Példák szociális történetre. 1. Mit csinálhatok az ügyeletben? B. vagyok, 1. osztályos. Reggel 7. 30-ig és délután 16.00-tól az iskolámban általában ügyelet van. Az ügyeletben sok gyerek van, más osztályokból is vannak gyerekek, akiket nem biztos, hogy ismerek. Vannak nálam idősebb és nagyobb gyerekek is. Mindenki játszhat valamivel, vagy beszélgethet. Én is legózhatok, vagy választhatok más játékot, vagy beszélgethetek a barátaimmal. Barát az, akivel szívesen játszom, vagy beszélgetek, és ő is szívesen játszik vagy beszélget velem. Nekem most egy barátom van: G. Én is szívesen játszom, beszélgetek vele, és ő is velem. Ilyenkor jól érzem magam. Másoknak is vannak barátaik, ők is szívesen játszanak, vagy beszélgetnek egymással. G-nek is van más barátja is, ezért időnként mással játszik vagy beszélget. Ez így jó. Ilyenkor én legózhatok, vagy nézegethetek egy könyvet, vagy rajzolhatok is. Ezek is jó időtöltések az ügyeletben. Ilyenkor is jól érzem magam. 2. (Előzmény: S., ha sérelem éri, vagy bármi problémája van, sikítani kezd.)

150.

Tasi Eszter: Családközpontú, 24 órás ellátás biztosítása fogyatékossággal élő személyek számára Pécs város területén – A Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye 1. A fogyatékossággal élő személyek és családjuk helyzete Napjainkban, társadalmunk kétségkívül egyik hátrányos helyzetű csoportjához tartoznak a fogyatékossággal, akadályozottsággal vagy sérüléssel – ezek a ma leggyakrabban használatos kifejezések –, élő személyek. A fogyatékossággal élő személyek társadalmi helyzetét számos tényező befolyásolja, amelyek gátat szabhatnak fejlődésüknek, nehézséget okozhatnak céljaik elérésében és elszigetelhetik őket attól, hogy részt vehessenek a társadalmi élet valamennyi területén. Magyarországon a 2001-es népszámlálás alkalmával 577 ezer fogyatékossággal élő személyt regisztráltak, a 2011-ben készült önbevallás alapján történő adatfelvétel során a fogyatékossággal élők száma 456 638 főt mutatott. A közvetlen családtagokat is számítva körülbelül 2 millió embert érint az akadályozottsággal élő személyek élete. (A fogyatékossággal élő személyek számát meghatározza, hogy milyen kritériumok alapján történik a besorolás, tehát a bekövetkezett változásokat több összetevő is jelentősen befolyásolja. Ilyenek például a demográfiai, egészségügyi, szociális-társadalmi körülmények változásai, illetve a népszámlálási adatok értelmezését az újonnan bevezetett kategória – a tartós betegségben szenvedők csoportja – más aspektusba helyezi.) Baranya megyét tekintve, ezen belül is a Pécsi Kistérség területén a 2009-es Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 11533 fő élt valamilyen sérüléssel, fogyatékossággal. A fogyatékossággal élő személyek közül 867 fő intézményi keretek között, míg 10.666 fő egyedül vagy családban élt. A családról elmondható, hogy a társadalom nagyon fontos alapját képzi, rendszerként működik, amelyben a tagok kapcsolatban állnak egymással, a család működésének és fejlődésének érdekében meghatározott funkciókat látnak el. A szülőket és az egész családot nem várt akadályok elé állíthatja, ha gyermekük sérüléssel, fogyatékossággal születik. Az akadályozottsággal élő gyermek megszületésétől fogva a családnak szakemberek irányítására és segítségére van szüksége. Az orvosok, védőnők, pszichológusok, gyógypedagógusok munkája, erőfeszítése lehetővé teszi a család gördülékenyebb működését, elősegíti a családi rendszer egyensúlyának fenntartását, a krízishelyzetek átvészelését. Számos szerző ért egyet abban, hogy a család olyan dinamikus egység, amely az idő előrehaladtával változik és fejlődik. Fő feladata, hogy a benne lévő tagok fejlődési szükségleteit kielégítse, a változást elősegítse a család egész életében, kapcsolati és érzelmi rendszerében. A változás külső és belső tényezők kölcsönhatásaiból ered és kihat az egész rendszerre. Fontos szem előtt tartanunk a családot, mint fejlődési folyamatot, mivel az életünk különböző szakaszaiban bizonyos helyzetek, kommunikációs stílusok, problémák és szerepek jellemzőek. Az egyik életszakaszból a másikba történő átmenet alkalmazkodást, valamint rugalmasságot igényel, ezért nem szabad 151.

megfeledkeznünk arról, hogy ennek hiányában alakulhatnak ki krízisek. Nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyünk az adott életciklussal, amikor az intézményt az ellátást igénylő és családja felkeresi. Az intézményi megkeresések kezdete az iskoláztatás befejeztével, a gyermek/felnőtt 16-20 éves korától várható. Ebben az időszakban a szülők úgy érezhetik, hogy egy újabb kilátástalan feladattal kell szembesülniük, hiszen az iskoláskor befejeződésével gondoskodniuk kell gyermekük/felnőtt korú gyermekük elhelyezéséről. A szülők és a család egész napra szóló megfelelő programot, elfoglaltságot szeretne keresni gyermekük egyéni szükségleteinek megfelelően. Az életciklus mérföldköve, amikor megjelenik a szülőkről való leválás igénye, problémaként jelentkezik gyermekük önállósodási törekvése. Előfordulhat, hogy a szülők, hozzátartozók nem akarják komolyan venni gyermekük elképzeléseit, kívánságait a jövőre vonatkozóan. Állandó, kínzó lelkiismeret-furdalást eredményezhet a szülőknek, hogy mekkora önállóságot adjanak felnőttségre vágyó gyermekük számára. 2. A szolgáltatásnyújtás célja Az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye 1981 óta törekszik arra, hogy mindennapi ellátást biztosítson a Pécs területén élő fogyatékos személyek számára. Az intézmény integrált szolgáltatási központ-jelleggel működik, amely Pécs és a közvetlen közelében lévő pécsi, komlói, siklósi és szentlőrinci kistérségek számára biztosítja – az 1993. évi szociális törvényben előírtaknak megfelelően – a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást. A gyermekkorúak részére oktatási feladatok biztosítását vállalja. Az intézmény fenntartója a 2011-es évtől kezdődően a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy lett, amely innentől fogva a BSZ ÉFESZI rövidítést használja. Az intézmény szolgáltatásait a működési engedélyekben felsorolt kistérségekben élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó – értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott, látásfogyatékos, hallásfogyatékos, mozgásfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmussal élő – személy veheti igénybe. A Baptista Szeretetszolgálat Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézményének fő célja – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a szociális szolgáltatások nyújtásának elérhetővé tétele és az ellátást igénybevevők egyéni szükségleteire és igényeire történő összpontosítás. A felnőtt korú fogyatékossággal élő személyek számára a megfelelő színvonalon nyújtott speciális, a felnőtt kort célzó igényeknek megfelelő ellátás biztosításával kívánjuk elérni az életminőségük javítását. Az optimális önállóság biztosításával, az emberi méltóság megélésének előmozdításával, az önbecsülés erősítésével és a pozitív énkép kialakításával segítjük a szolgáltatásainkat igénybe vevők szocializációját, illetve társadalmi integrációjának elősegítését. A különböző szolgáltatások – amelyek között megtalálhatóak az alap- és a szakosított ellátások és az oktatási feladatok is (lásd 1. táblázat) – elérését rugalmasan, differenciáltan, a nap 24 órájában tesszük lehetővé, így képesek vagyunk odafigyelni a fogyatékossággal élő személyek – és családtagjak – igényeire is.

152.

1. táblázat. Az intézet által nyújtott szociális ellátások rendszere Szociális szolgáltatások Szociális alapellátás Szociális szakosított Oktatási feladatok ellátás a. nappali ellátás a. fogyatékos személyek a. fejlesztő felkészítés (gyermek- és felnőtt (tanköteles korú, gondozóháza korúak részére) átmeneti elhelyezés halmozottan fogyatékos (felnőtt korúak részére) gyermekek részére) A KLIK oktatási b. intézményen belüli feladatainak szociális foglalkoztatás elvégzéséhez a tárgyi munka-rehabilitációs és a személyi foglalkoztatás feltételeket biztosítjuk. (felnőtt korúak részére) c. támogató szolgálat (gyermek- és felnőtt korúak részére) Az intézmény 120 fős nappali alapellátást igénybe vevő ellátotti köréből 100 fő a felnőtt korúak, míg 20 fő a gyermekkorúak csoportjához tartozik, emellett a felnőtt korú ellátottak közül 60 fő intézményen belüli szociális foglalkoztatásban vesz részt. A fogyatékos személyek gondozóházában 20 fő felnőtt korú személy elhelyezése történik meg, a támogató szolgálat évi esetforgalma 200 fő körülire tehető. 3. A szolgáltatás igénybevételének előkészületei Annak érdekében, hogy az intézményünk szolgáltatásait az ellátást igénylő és hozzátartozója számára megismertessük, a felvétel előtt lehetőség adódik a különböző intézményi egységeink – és azon belül elérhető szolgáltatásaink – közelebbről történő megismerésére, akár nyílt nap keretében vagy munka-próba jelleg igénybevételével. Első lépésként az intézményünk – kötelezően – tájékoztatást ad az ellátást igénylő és családja számára a szolgáltatás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, az igénybevevő panaszjogának gyakorlási módjáról, az intézmény házirendjéről, a jog- és érdekképviseletet biztosító társadalmi szervezetek elérhetőségeiről. Ezután az ellátást igénylő és hozzátartozója számára lehetőség nyílik a különböző szolgáltatási egységeink bemutatására, a szolgáltatás helyszíneinek a megismerésére. Következő lépésként összegyűjtjük a fiatallal kapcsolatos dokumentumokat, amelyek az akadályozottsággal élő személy megismerését és a közösségbe való beilleszkedését elősegítik. A szülőktől és más szervezetektől kapott szakorvosi leletekből, diagnózisból, a korábbi szakvéleményekből, iskolai bizonyítványokból, előző egyéni fejlesztési tervekből és a pedagógiai jellemezésekből olyan háttér-információkat nyerhetünk, amelyek hozzásegítenek minket, hogy az ellátást igénybevevő egyéni szükségleteinek megfelelően javasoljuk a számára kedvező szolgáltatási forma igénybevételét. (Előfordulhat, hogy a hozzátartozók nem tudják eldönteni: alap vagy szakosított ellátásra való igényt szeretnének-e gyermekük számára, de jelenleg olyan életkörülmény áll fenn, amikor nagyon fontos a segítség, ezért megoldásként szolgálhat, ha nem

153.

maradnak egyedül problémáikkal, hanem közösen történik egy optimálisnak tűnő megoldás megtalálása.) A közösségbe való bekerülést megelőzően az akadályozottsággal élő személytől és a közvetlen környezetéből (szülő, nagyszülő, testvér, nevelőszülő, gondnok) kikérdezés útján tájékozódunk az ellátott személyiségéről és érdeklődési körével kapcsolatos tudnivalókról. Ezek a további lépések – a nappali ellátás esetén a csoportválasztás, az átmeneti elhelyezés során szobatárs megválasztása, a támogató szolgáltatás igénybevételénél a segítségnyújtás formája – kidolgozásához nyújt támpontot. A kikérdezés alkalmával fontos a nyílt, bizalmi és legfőbbképpen az őszinte légkör kialakítása a kellő idő biztosításával. Nem árt, ha a fiatal felnőttet is kikérdezzük, fontos, hogy a helyzetre vonatkozóan saját álláspontját megfogalmazza, elmondja az ő szemszögéből fontos ismereteit, kéréseit. A szolgáltatási forma megválasztásában szerepet kell játszania a fiatal felnőtt döntésének is, ebben az intézmény a család számára segítő partnerként van jelen. A segítségnyújtás formája szerinti ellátás kiválasztása tehát közös döntésen alapszik, melynek középpontjában az ellátott és a család jelenlegi életkörülményei állnak. 4. A szolgáltatás igénybevétele Az intézményünk külön egységei – a nappali ellátás, az intézményen belüli szociális foglalkoztatás, az átmeneti szállás, a támogató szolgálat – egymást kiegészítve, munkájukat összehangolva Pécs Város területén 24 órás ellátás keretében tudják a szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítani az akadályozottsággal élő személyek számára. A különböző ellátási formáink között – a családközpontú szemléletmód erősítése érdekében – átjárhatóság van. A fogyatékos személyek nappali ellátásába az a 3 év feletti, a működési engedélyben meghatározott kistérségekben akadályozottsággal élő személy vehető fel, aki veszélyeztető magatartást nem tanúsít, önálló helyzetváltoztatásra segédeszközzel képes, nem szorul állandó orvosi ellátásra, felügyeletre, valamint ápolásra, és részben önellátó. A felnőtt korúak ellátása két telephelyen, hat csoportban történik, ezek közül négy csoportban munka-rehabilitációs foglalkoztatás folyik, egy csoport az autizmussal élő személyek ellátásagondozása köré szerveződik és egy csoportban készségfejlesztő foglalkozások zajlanak. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretén belül ajándéktárgy készítéssel (szövés, varrás, nemezelés, csuhéfonás, fajáték előállítása), zöldterület gondozással (parkgondozás) és portaszolgálattal kapcsolatos tevékenységeket végeznek ellátottjaink. Az intézményen belüli szociális foglalkoztatás fő törekvése – az ellátottak állapotának, képességeinek és motivációjának figyelembevételével – a munkakészségek, az értelmi-, a testi- és a lelki képességek munkatevékenységgel történő megőrzése, fejlesztése és lehetőség szerint a munkaerőpiaci integráció elősegítése. A nappali ellátás során a gyógypedagógiai – beleértve az autizmus-specifikus – foglalkozások mellett kiegészítő terápiás lehetőségek (bazális stimuláció, zeneterápia, meseterápia) is elérhetőek. Igény szerint a különböző szakkörökön (informatika, színjátszás, hastánc, újságírás, biblia) való részvétel lehetősége is biztosított. A sportolni

154.

vágyók a spinning, a judo, az erőemelés, az önvédelem és a futball területén juthatnak sikerélményekhez. A BSZ ÉFESZI támogató szolgálatként Pécs és a Pécsi kistérség településeinek fogyatékossággal élő személyei számára komplex, összehangolt és az egyéni igényekhez igazodó segítségnyújtását látja el. A szolgáltatás speciális szociális ellátási feladat, mivel személyi szállítást, személyi segítségnyújtást, információnyújtást és tanácsadást végez. A támogató szolgálat nagyobb részben a személyi szállítás, a személyi segítségnyújtás kötelező egységeit teljesíti. A szállító szolgálat elsődleges célja a segítségre szorulók hozzásegítése a köz-, egészségügyi-, szociális-, illetve egyéb szolgáltatásokhoz. A BSZ ÉFESZI támogató szolgálata két személyi szállításra alkalmas – akadálymentes – gépjárművel áll a fogyatékossággal élő személyek rendelkezésére. A szállítás során hivatásos sofőr és személyi segítők látják el a kíséréssel járó feladatokat. A személyi segítés célja, hogy a rászorulók személyi higiénés, életviteli és életfenntartási szükségletei kielégítésében segítséget nyújtsanak. A feladatellátás időtartamát és időpontját az ellátottak igényei szerint alakítjuk. Az információnyújtás a fogyatékossággal élők számára elsősorban az önálló életvitelhez, a habilitáció és a rehabilitáció működéséhez, a társadalmi életben való aktív részvételt segítő szervezetek, intézmények és szolgáltatások elérhetőségéhez nyújt praktikus tanácsokat – ezek térítésmentesen vehetőek igénybe. A tanácsadás során a segítő szakma feladata a fogyatékossággal élők önállósodási folyamatának stimulálása A BSZ ÉFESZI átmeneti szállása 1996 óta teszi lehetővé a 18 év feletti fogyatékos személyek elhelyezését. Az átmenti szállás ideiglenes jelleggel – legfeljebb egy éves időtartamra – olyan értelmi sérültek elhelyezésére szolgál, akiknek ellátását családjukban nem tudják biztosítani, vagy a család aktuális körülményei ezt indokolttá teszik. A teljes körű ellátás során az átmenti elhelyezést nyújtó szolgáltatás főbb tevékenységi területei az étkezés, a ruházat, a textília biztosítása, a tisztaság, a higiénia és az egészségügyi ellátás fenntartása, valamint a mentálhigiénés ellátás megfelelő feltételeinek nyújtása. A szolgáltatásaink igénybevétele során az ellátott további szükségleteinek hatékony megismerését és az aktuális állapotához szükséges ellátási forma biztosítását különféle szempontrendszer szerint végezzük el. A felmérések részeként alkalmazott egyik leggyakoribb diagnosztikus módszerünk a megfigyelés, amelyet a lehető legszélesebb skálán végzünk el. A pedagógiai jellemzés során odafigyelünk az egyén és a környezete között bekövetkező változásokra, kitérünk az ellátott közösségbe való beilleszkedését befolyásoló tényezőkre, a meglévő képességekre és a jövőképre. A pedagógiai jellemzésre épül a félévente elkészülő egyéni gondozási terv, amelyben értékeljük az elmúlt időszak történéseit és meghatározzuk a következő időszak céljait, fejlesztendő tevékenységeit és az azokhoz alkalmazott módszereket, eszközöket és a közreműködő személyeket. A pedagógiai jellemzéssel párhuzamosan készítjük el az intézményünk saját fejlesztésű szakmai mérőeszközét, a „Zöld megfigyelési lapot”, amely átfogó képet nyújt az egyén szomatikus-, önellátási-, kommunikációs-, személyiségi-, szociális- és szexuális fejlettségéről, valamint munkavégző tevékenységéről. A „Zöld megfigyelési lapot” 155.

évente aktualizáljuk – egy lap öt évig használható –, így figyelemmel követhetővé válik az ellátott állapota, személyisége és különböző képességeinek szintje, illetve támpontokat nyújt a további lépesek kidolgozásához. A „Zöld megfigyelési lap” több ülésben történő kitöltése célszerű, a terápiás munkatárs és a csoportok segítőjének a közreműködésével, ugyanakkor minden egyes résznél szükséges a szülő és a hozzátartozó kikérdezése is. A napi tevékenységek végrehajtását a sematikus heti tervek készítik elő, amelyek megjelennek a csoportok naplójában is. A csoportnaplókból értesülünk a napi eseményekről és előreláthatóvá válik a következő napok tervezett menetrendje is. A szülők és a hozzátartozók elérhetik gyermekük dokumentációs anyagait, így javaslataikkal, hozzászólásaikkal, észrevételeikkel, véleményükkel hozzá tudnak járulni a szolgáltatások személyre szabott módon történő eléréséhez. A szülőkkel és a hozzátartozókkal történő kapcsolattartás módja több csatornán biztosított, konzultációs lehetőség igénybevételére adódik lehetőségük, évente szülői értekezlet formájában értesülhetnek az elkövetkező feladatokról, alkalom nyílik a segítőkkel való beszélgetésekre. A kapcsolattartás ezen kívül telefonon, emailen, postai úton vagy az ellátott „üzenő füzetében” történik. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők és a hozzátartozók is az intézmény életének részesei legyenek, ezért évente több alkalmat is biztosítunk, ahol az egész család összegyűlve, kikapcsolódva a szeretteivel töltött időt teheti emlékezetessé. A szolgáltatásaink minőségére pozitív befolyással van az intézmény egységei közötti folyamatos kommunikáció, illetve kapcsolattartás. A gyors és hatékony információáramlás segítségével kollégáink egymás munkáját támogatva képesek a szakmai önreflexióra és önfejlesztésre, az intézmény szakmai színvonalának folyamatos biztosítására. 5. A szolgáltatás nyomon követése A felnőtt ellátottjaink életkoruk – általában – középső szakaszában veszik igénybe intézményünk szolgáltatásit, abban az időben, amikor életük egyik legaktívabb ciklusába lépnek bele, ahol személyiségük kiteljesedése valósulhat meg. Megfigyelhető, hogy mindennapjaikat a felnőtt élettel összefüggő kötelességek és feladatok határozzák meg. Nélkülözhetetlen, hogy önmagukért felelősséget tudjanak vállalni és az önálló élethez szükséges képességeiknek megfelelően – anyagi és személyi – függetlenséggel rendelkezzenek. Az egyéni különbségekből adódóan a felnőtt akadályozottsággal élő személyek az élet bizonyos területin segítségre szorulnak, de meghatározott viszonyok és lehetőségek között, tudatos törekvéssel az önállóságuk fejleszthető. Ebben fontos szerepet játszik az egyének szociális alkalmazkodó készsége, adaptív magatartása, amely segítheti a társadalmi szerepeibe való beilleszkedését, a mindennapi élet működőképessé tételét. Az önálló életvitel, az önállóvá válás folyamatának egyik eszköze, mérési eljárása a Pedagógiai Analízis és Curriculum (P-A-C), amelyet Günzburg (1978) dolgozott ki. Évente megismétlő használatával információt kapunk a felnőtt fogyatékossággal élő személyeink esetleges további megsegítéséről. A Pedagógiai Analízis és Curriculum életkori fokozatonként (külön található a 156.

gyermekek és a felnőttek számára készült változat) és az akadályozottság mértékének megfelelően (enyhe-közepes mértékben, valamint súlyosan, halmozottan akadályozottak részére) négy nagy területre összpontosítja azt a 120 elemet, amelyet vizsgálunk. A négy terület között található önkiszolgálás, kommunikáció, szocializáció és a tevékenységeket magukba foglaló készségek az úgynevezett válogatott képességlisták, amelyek az egyén viselkedésének egy-egy részét jelenítik meg. A P-A-C alkalmazásának segítségével a fejlesztés következő lépését állapíthatjuk meg, ezzel az ellenőrzésnek is hatékony eszközévé válhat. Az eredmények megfigyelésével egyénenként eltérő változások figyelhetőek meg, tisztában vagyunk vele, hogy az akadályozottsággal élő személyek nagyon különböző fejlődési vonalakat mutatnak, hiszen esetükben nem beszélhetünk homogén csoportról. Ebből kiindulva a mindennapokban fontos a fent említett területek szerephez juttatása, az ott megjelenő új tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása, az ismeretlennel való megismerkedés. Ugyanis a megfelelő tapasztalatokkal megerősített tanulással a szociális alkalmazkodó készség magasabb foka válik elérhetővé, amelynek megléte a felnőtt élet egyik alapkövetelménye és az önálló életvitel alapja.

157.

158.

Máyerné Bocska Ágnes: „Könnyű elérni, nehéz elhagyni!” Az élmény szerepe – avagy atipikus tanulási forma a segítséggel élők esetében Az épített környezet mindig a szabványembereket állítja a középpontba. De van egyáltalán szabványember? Mi lesz azokkal, akik segítséggel élők és akik testi fogyatékossággal élnek? Ki gondol arra, hogy a kerekesszékkel közlekedők, a mozgásukban korlátozottak, a hallássérültek és siketek, a látássérültek és vakok, az értelmi fogyatékosok is nagyon szeretnek, de legalábbis szeretnének utazni? Ne feledkezzünk el arról sem, hogy esetükben még a mindennapi tevékenységeknél is jelen van plusz egy családtag, egy segítőtárs. Ha továbbgondoljuk, akkor a turizmusban nem csak ők a segítségre szorulók, hanem külön figyelmet érdemelnek az utazó seniorok, a babakocsival, kisgyerekkel, várandósan, idősen, bottal, lassan közlekedők. A turizmusban az akadálymentesség biztosítása folyamatos törekvést jelent. Folyamatos törekvés arra, hogy a helyszínek, a szállások, az éttermek, a szolgáltatások, a programok elérhetőek legyenek minden ember számára, függetlenül a fizikai korlátoktól, fogyatékosságtól, vagy a kortól. A fogyatékkal élő személyek aktív részvételének elősegítése a turizmusban egyre sürgetőbb feladat a szakemberek számára. Esetükben az élet valamennyi problematikus területén (például az oktatásban, a tanulásban, a szociális ellátások területén, az egészségmegőrzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrában, az utazásban, a sportban) összefogásra van szükség. Ennek remek példája valósult meg Kaposváron, abban a városban, ahol elsődleges cél a fogyatékkal és a segítséggel élők erőteljes bevonása a desztináció életébe, méghozzá a kulturális, turisztikai események, rendezvények, és intézmények közreműködésével. 1. A „Tapintható város” A történet 2009-ben kezdődött. Az akkori Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatot hirdetett arra vonatkozóan, hogy vonjuk be a fogyatékkal élőket a turizmusba. A kaposvári Tourinform Iroda felvette a kapcsolatot a Vakok- és Gyengénlátók helyi szervezetével, és elkezdődött a hónapokig tartó közös munka. A turisztikai szakemberek tudták, hogy mitől turista egy turista, mire van szüksége az utazások során; míg a szervezet munkatársai tájékoztattak saját lehetőségeikről és korlátaikról. A közös munka eredményeként megszületett egyrészt a vakok és gyengénlátók számára készített speciális dombornyomott Kaposvár belváros térkép. Ezen kívül elkészült egy Braille írásos turisztikai brosúra, továbbá egy olyan hanganyag, amely elektronikus idegenvezetőként lehetőséget ad az önálló városnézésre, audio-guide formájában. Ez a kezdeményezés a mai napig egyedülálló hazánk turisztikai életében. 2. A második lépcső Szintén egy pályázat adott arra lehetőséget, hogy a város turisztikai információs irodája megújuljon. 2010-ben teljes felújítás alá került a Tourinform iroda. Az akadálymentes bejárat remekül illeszkedik a sétáló utcába, s mindenki számára megkönnyíti a bejutást. Irodán belül vezetősáv és Braille írásos feliratok segítik a tájékozódást. A hallássérülteknek indukciós hurok áll rendelkezésre. Kialakításra került még egy akadálymentes mosdó, amely a rendezvények idején 159.

az ügyfélbarát nyitva tartás alatt lehetővé teszi a kerekesszékes látogatók programokon történő akadálymentes részvételét. 3. „Jeles Kaposvár” Az előző két év kezdeményezései már olyan eredményeket hoztak – felkeltve a szakmai figyelmet –, hogy eljött az idő a folyamat befejezésére. A kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ együttműködésével készült el a siketek és hallássérültek számára egy kisfilm, amely jelbeszéddel és (magyar /angol választható) feliratokkal mutatja be a város turisztikai értékeit. Megtekinthető www.jeleskaposvar.hu 4. EDEN, avagy Kiváló Európai Desztináció Az Európai Bizottság 2006-ban indította útjára a Kiváló Európai Desztinációk (European Destination of ExcelleNce, EDEN) pályázatát, amelynek 2013. évi témája az akadálymentes turizmus volt. A cél, hogy Európa országai olyan programokat, helyszíneket, úti célokat mutassanak be az érintetteknek, a nagyközönségnek, a turisztikai szakmának, amelyek bárki által elérhetők, így a fogyatékkal élők számára is önálló mozgásteret biztosítanak. A pályázat nagyon komoly feltételeket szabott, négy darab többnapos programcsomagot kellett összeállítani a pályázó desztinációknak. Gondoljunk csak bele saját környezetünkbe, hogy megoldható lenne-e napokon keresztül szállást-étkezést és folyamatos programot biztosítani akár egy vak, akár egy kerekesszékes, vagy egy hallássérült turistának? Kaposvár négy évszakhoz és négy jelentős fesztiválhoz kötötte a programokat. - A májusi időpontú Rippl-Rónai Fesztivál a siketek és hallássérültek számára ajánlott. A program látványos elemekkel, több remek kiállítással tarkított. Minden eleme a festészet, a színek körül forog. A segítséggel élőket előzetesen a nekik készült speciális DVD informálja, a programokat jeltolmács segíti. Extra program a Csiky Gergely Színház akadálymentes előadása jeltolmáccsal. - Kaposvár másik legrangosabb rendezvényére augusztusban kerül sor, ez pedig a Kaposfest, Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál. A fesztiválnak a teljes körűen akadálymentes, gyönyörű art deco stílusú Szivárvány Kultúrpalota az otthona. A zenei programoknál a látás került kiiktatásra, az épületen belül a vakok és látássérültek tapintással tájékozódnak. Kaposvárt az érintettek önállóan felfedezhetik tapintható térkép segítségével, belvárosi vezetősávokon, beszélő közlekedési lámpás kereszteződéseken át. Mindehhez az információt olyan audioguide szolgáltatja, amely a tájékozódáshoz ad hanganyagában speciális információkat. A belváros körüljárható, tapintható szobrai kedves kiegészítői az önálló városnézésnek. - Őszi, a gasztronómiára alapozott program az „Ízes Kaposvár” lett a kerekesszékeseké. Ez a rendezvény a Mézfesztiválhoz kötődik, így minden eseménye, programja, előadása, kiállítása a méz, illetve a gasztronómia körül forog. A programok java a belváros utcáin, terein zajlik, amely Kaposvár esetében teljesen akadálymentes.

160.

Kaposvár első nagyrendezvénye a Kaposvári Farsangi Napok, amelyet a Dorottya naphoz igazítja a város. Történt még 1798-ban, amikor Széchenyi Ferenc a megye főispánja lett, hogy az eseményt egy nagy bállal köszöntötték. Az eseményen részt vett Csokonai Vitéz Mihály, aki ezek után megírta a Dorottya, avagy a dámák diadala a fársángon című vígeposzát. Ez a történet meghatározó a város életében, így ez lett az alapja a „Dorottya és a farsang” programnak. Segítséggel élő célcsoportnak számítanak jelen esetben a kisgyermekes családok. Mindannyian tapasztaltuk, hogy kisgyerek(ek)kel, babakocsival, és a hozzájuk tartozó kiegészítő játékokkal megpakolt szülők látványa is segítséget ébreszt másokban. Nagyon fontos megjegyezni, hogy itt olyan helyi intézmények és programok kerültek bemutatásra, amelyek az előző, fogyatékkal élő csoportoknak is megfelelőek, kikapcsolódásra és szórakozásra alkalmasak. Ezekkel a rendezvényekkel, programokkal pályázott Kaposvár és a Zselic, és mindezekkel felelt meg Kaposvár város pályázata a követelményeknek, és lett a kiírás hazai nyertese, Kiváló Európai Desztináció 2013-ban. -

5. A puding próbája, avagy az ”Érzékenyítő konferencia” Az Európai Bizottság minden nevező ország nyertes desztinációjáról készített egy promóciós kisfilmet, amely bemutatja, hogy a pályázatnak megfelelően a gyakorlatban is megállja mindenki a helyét. 2013. augusztusban jött a puding próbája, ekkor került megrendezésre Kaposváron egy három napos úgynevezett Érzékenyítő konferencia. Nagyon nagy segítséget, biztos anyagi hátteret, és a célcsoportot biztosította a Magyar Turizmus Zrt. Mindegyik hazai fogyatékos szervezet képviseltette magát, mindenki fontosnak tartotta megismerni a helyszínt, a szolgáltatásokat. A rendezvény célja – természetesen a bemutatkozás mellett – élményt nyújtani azoknak az embereknek, akiknek korlátozottak a lehetőségeik. Már maga az előkészül is eltért az átlagostól és a jól bevált megszokottól, hiszen a célcsoport is eltért az átlagtól. Minden helyszínnél, az intézmények közvetlen közelében gondoskodni kellett a „csoportos” parkolásról, az akadálymentes közlekedésről. Ez nem is olyan egyszerű, akkor, amikor a parkolók esetében mindössze 1, jobb esetben 2 akadálymentes parkolóhely van kialakítva. Minden helyszínt jól láthatóan kellett kitáblázni a jeltolmácsok és a hallássérültek, valamint a látássérültek miatt. A turizmusban az utazásszervezés önmagában is odafigyelést, és alapos munkát igényel, de ez az eset még fokozottabb figyelmet, aprólékosabb szervezést várt el a munkatársaktól és minden egyes segítőtől. A látogatókat a Dél-Dunántúl változatos dombvidékén, a Dráva folyó és a Balaton ölelésében fekvő Somogy megye székhelyén, Kaposváron fogadtuk. A zselici lankák és a Kapos folyó között hét dombra települt város történelme a magyar állam létrejöttével egyidős. Kaposvár emberléptékű, élhető, szerethető város. Olyan város, ahol a lakosok jól érzik magukat, és ez az érzés észrevétlenül átragad a turistákra. A hangulatot a rendezett környezet, a virágok, a szökőkutak és a köztéri szobrok alapozzák meg. Kaposvár hűen őrzi híres szülötte RipplRónai József emlékét kultúrájában, múzeumaiban. A belváros sétálóövezete méltán nyerte el 2010-ben a „Magyarország legszebb főtere, főutcája” címet. Aki

161.

tavasztól őszig látogat Kaposvárra, a különleges fesztiválok mellett teljes virágpompájában találja a várost! Maga a konferencia az Együd Árpád Kulturális Központban került megrendezésre, amely akadálymentes bejárattal, saját akadálymentes parkolóval, mozgássérültek számára lifttel rendelkezik, minden felirat Baille írásos, tapintható térkép segíti a tájékozódást az épületen belül. A konferenciát végig jeltolmács tolmácsolta. A rendezvény egy különleges élménnyel, a Bolyki Gospel kórus fellépésével kezdődött, ahol rendszeresen szerepelnek fogyatékosok. Az előadás közben ilyenkor egy jeltolmács folyamatosan közvetíti a dalok szövegét, tartalmát. A hallássérült úgy énekel a kórussal, hogy megfogja az egészséges társa karját, s átveszi éneklés közben a rezgéseket. A kórushoz tartoznak vakok, értelmi fogyatékosok és hallássérültek. Egy ilyen kezdet után nehéz megszólalni…, minden jelenlévő számára tanulságos élmény. A program folytatásánál az étkezések esetében arra kell figyelmet fordítani, hogy a segítséggel élők tevékenysége az élet minden területén lassabb az átlagosnál. Lassabban étkeznek és az étkezések után időt kell biztosítanunk a könnyed beszélgetésre, lazításra. Ezt az utazásszervezés esetében nagy hiba figyelmen kívül hagyni! Újabb tanulság a szakmának. Mindezek után jöhetett a belvárosi séta idegenvezetővel, csoportosan. Látszólag egy átlagos turistacsoportnak tűnt a csoport, csak a városnézést jeltolmács segítette. A csoport pillanatok alatt úgy rendeződött át, hogy a hallássérültek automatikusan a jeltolmáccsal szemben helyezkedtek el, a többiek automatikusan az idegenvezetővel szemben álltak meg. Kaposvár belvárosában az életnagyságú szobrok kitapintása lehetőséget adott a vakoknak arra, hogy többek között megismerjék Rippl-Rónait, és megtudják, hogy nézett ki Ady Endre. Magyarország legszebb főutcájának közepén, gyönyörű neoreneszánsz épületben fogadja Kaposvár a városba érkező látogatókat! A helyi információs iroda, a Tourinform 2010 óta teljes körben akadálymentes. A mozgáskorlátozottak, a kisgyermekesek akadálymentes bejáraton át jutnak be a helyiségbe. Az irodában vezetősáv található, mozgáskorlátozott mosdó áll az érintettek rendelkezésére. A hallássérülteket egy indukciós hurok segíti a kommunikálásban. Vakok és gyengénlátók számára Braille írásos nyitva tartás tábla és információs anyagok érhetők el. A Tourinform honlapjának magyar nyelvű oldalai 2010 óta „A” szintű akadálymentesek: www.tourinformkaposvar.hu. A belvárosi séta lehetőséget adott arra, hogy olyan intézményeket is bemutassunk, amelyek épületként is páratlan szépségűek! 1928-ban nyitotta meg kapuit az eredetileg Városi Mozgóképszínháznak, majd Vörös Csillagnak keresztelt épület, amely egyike volt Magyarország legrégebbi és legelegánsabb mozijainak. A rendszerváltás követően kapta a Szivárvány nevet, amelyet a mai napig magán visel. Az art deco stílus jegyeit viselő épület kellemes hatású belső tere egyiptomi ornamentikával gazdagon díszített. Az épület 2009 óta országosan védett műemlék, a 2010-es felújítása óta akadálymentesített. A Mozi épülete előtt kialakított gyülekezőtér épített támfal-padjára, egyik oldalon kihelyezésre került Wéber Klára: Florentin c. bronzszobra. Az ülő alakos, kalapját 162.

fogó lányka újabb tapintható lehetőség a tanulásra. Az épület másik oldalán az épület tervezője – és Kaposvár egyik jelentős építészének emlékére – egy úgynevezett „Lamping oszlop” került felállításra, amely egy, a vakok és gyengén látók számára is „megtapasztalható”, az épület 1:50 léptékű bronz/kő makettjét foglalja magába. 2006 nyarán nyitotta meg kapuját a város büszkesége a Kaposvári Élmény-, Wellness- és Gyógyfürdő Komplexum, közismertebb nevén a Virágfürdő, amely a Dunántúl legnagyobb egybefüggő vízfelületű élményfürdője. Nyári szezonban 17 féle, összesen 46 db látványelemmel várja az érdeklődőket. 2011-ben megtörtént a felújítás, akadálymentesítés, átadásra került a fedett élményfürdő, amelyben hármas medenceegység szolgálja az élményszerzést. A saját gyógyvízbázisú fürdőkomplexum az élményfürdőzők mellett a sportolni vágyókat 25 és 50 méteres medencével várja. A gyógyulni vágyók számára gyógyturisztikai szolgáltatásokat kínál, míg a kikapcsolódást a wellness részleg biztosítja. Nem utolsó szempont, hogy Kaposvár belvárosa teljesen akadálymentes, a gyalogátkelőknél „beszélő” lámpák vannak, mindenhol vezetősáv, járdaszegély nélkül. A turizmusban is jelentős intézményekhez alacsonypadlós autóbuszokkal lehet eljutni, amelyek a kerekesszékeseknek és a babakocsival közlekedőknek segíti a megközelítést. A konferencia és a három napos rendezvény legkülönlegesebb élménye a Zselichez kötődik. Két olyan programot szerveztünk a segítséggel élőknek, amely egyedülálló volt számukra. Egy egész délutánt töltött el a csoport Bőszénfán, a Szarvasfarmon. A nyitott gazdaságban a látogatók betekintés nyerhettek a vadászat és a vadgazdálkodás különböző területeibe, információkat – testközeli élményeket – szerezhettek hazánk nagyvadfajairól, azok jellemző sajátosságairól, életmódjukról és gazdasági jelentőségéről. A farmon a szelíd szarvasok jól tűrik a simogatást! Fantasztikus élmény volt látni, ahogy a vakok simogatták a nagyvadakat, akiknek eddig még elképzelésük sem volt arról, hogy milyenek az állatok! Mindezek mellett megtekinthettük és megtapogathattuk a trófeagyűjteményt. A Zselic Vad étteremben pedig megkóstolhatóak voltak azok az ételek, amelyek elsősorban vadhúsokból, helyi termékekből és a Zselicben található fűszer és gyógynövényekből készültek. Az éjszakai program megszervezése igényelte a legnagyobb körültekintést. A Csillagnéző éjszakai túra a Zselici Csillagoségbolt – parkban, Kardosfán került megrendezésre. Kardosfa – a valamikori Esterházy erdészlak, majd vadászház – a Sefag Erdészeti és Faipari Zrt. egyik, a Zselici dombvidék 8 300 hektár nagyságú vadászterületén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, Kaposvártól 20 kmre található. A szálloda 23 szobájában, 48 férőhellyel várja a vendégeket. A vendégek kényelmét szolgálja a beltéri úszómedence, a jacuzzi, a finn és infra szauna, a masszázs, a szolárium, a teniszpálya, valamint a hotel parkjában kialakított Göncölszekér játszótér. A természet szerelmesei egész- és félnapos gyalogos- és kerékpártúrákon vehetnek részt, de lovas fogattal is bejárhatják az erdőt. Igény esetén egyedülálló fakultatív programokat is kínálnak. Mozgáskorlátozottak számára elérhető, lift, mozgáskorlátozott mosdó működik. A hotel éttermében a régi, hagyományos magyar ízek mellett változatos diétásés vadételeket is tartalmazó étlap szolgálja a vendégek igényeit.

163.

Éjszakai túra: A Zselicben a lakott területektől, városoktól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárult a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg. Naplemente után derült, felhőtlen égbolt esetén a csillagos égbolt megfigyelésére volt lehetőség Európa egyik legkevésbé fényszennyezett területén, csillagász szakember segítségével. A túravezetők számtalan érdekességre, az éjszaka zajaira hívták fel a figyelmet. A vakok számára gyöngyökből kirajzolt csillagképeken vált tapinthatóvá az éjszakai égbolt! Semmiféle fényforrás nem megengedett, hiszen az emberi szem nagyon hamar alkalmazkodik a sötétséghez. A hallássérültek kedvéért különleges megoldást kellett kitalálni: a jeltolmács fehér kesztyűt húzott, és jelelés közben csak a kezét világították meg egy UV lámpával. A programnak akkora sikere volt, hogy több óra múltán is alig lehetett a fogyatékkal élőket kihozni az éjszakából! Tanulságok: - A tevékenység –ami jelen esetben egy program- és szolgáltatáscsomagminden évszakra, időszakra, és minden segítséggel élő célcsoportra kialakítható. A programban résztvevő, magát a programot lebonyolító szolgáltatók, turisztikai szakemberek figyelembe veszik a fogyatékkal élők lehetőségeit, korlátait. Elsősorban lehetőségekben és nem korlátokban gondolkodunk! Nagy előnye, hogy az egyének/csoportok speciális igényére szabhatók. Partnerek: a desztináció kulturális és turisztikai intézményei, szolgáltatásnyújtók pl. szállodák, éttermek, programgazdák, színház, kulturális központ, információs iroda. - Nem minden a pénz, a megvalósítás nem pénzkérdés! Az emberi hozzáállás, érzékennyé válás a megvalósítás módszere. A személyre szabott programcsomag gondos, alapos előkészítést, szervezést, az átlagosnál több kísérőt, valamint kényelmes, biztonságos lebonyolítást igényel. Az akadálymentesítés a szívekben kezdődik, nekünk többieknek, nekünk szakembereknek kell érzékennyé válni és élményt átadni azoknak, akik a klasszikus értelemben nem tudnak turistává válni. - Cél: a programok teljes átélése, megtapasztalása, az élményszerzés! A fogyatékkal és a segítséggel élők olyan élményhez jutnak, amilyet –a fizikai, szellemi korlátaik által- még korábban soha nem tapasztaltak! - A résztvevő fogyatékosok a saját tempójukban mozoghattak, semmi nem zökkenti őket ki ebből. A tapasztalat és az élmény megszerzése nem köthető formális keretekhez, minden és mindenki igazodik a fogyatékkal élők lehetőségeihez. - A fogyatékkal élők megkapták a lehetőséget arra, hogy egyénileg, önállóan kipróbálják magukat. Megkapták a lehetőséget, hogy eldöntsék, a csoporttal együtt szeretnének tevékenykedni, vagy önállóan? - Minden program, esemény maga volt a kihívás, aminek a teljesítése eddig még nem tapasztalt élményt hozott - ebből lehet feltöltődni, ebből kell tanulni! - A résztvevők képességei alapvetően nem meghatározóak, nem befolyásolják az ismeretszerzést, tehát a „tanulást”, mivel folyamatosan az érzékszervekre helyeződik a hangsúly. Jelen esetben akik az ismereteket átadják, ők olyan turizmusban dolgozó szakemberek, akik a munkájuk miatt különböző típusú emberek között mozognak, állandóan ismereteket adnak át, jól kommunikálnak, tapasztalt előadók.

164.

A program megvalósításában, eredményeinek hasznosításában eddig is részt vettek a segítséggel élők szakmai és egyéb civil szervezetei, kaposvári és városkörnyéki vállalkozások, kulturális, természetvédelmi és más intézmények. A program szolgáltatásait igénybe veszik a város (elsősorban speciális) iskolái is. A program hozzájárul a különböző társadalmi csoportok érzékenyítéséhez, olyan atipikus tanulási mozzanatokat tartalmaz, amelyek elősegítik egy inkluzív társadalmi és fizikai környezet létrejöttét. Kaposvár szerepvállalása példaértékű, a megvalósítás jelenleg egyedi, egyedülálló.

Hivatkozások: „Jeles Kaposvár” https://www.youtube.com/watch?v=BfvNXj12bM8 Érzékenyítő konferencia fotók: http://pager.visit-hungary.org/galeria/eden_study/index.html EDEN film: https://vimeo.com/album/2633353 165.

166.

Kis-Kovácsné Vancsa Barbara: Az intézmény kialakulása és fejlődésének rövid története A Bölcsesség Kezdete Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Bodrog A budafoki baptista gyülekezet által 1986-ban alapított Menedék Alapítvány hívására 1989-től több keresztény család költözött Bodrog községbe azzal a határozott céllal, hogy felújítsák az alapítvány által megvásárolt, korábban a Nádasdy-család tulajdonában lévő romos állapotban levő épületet, és abba beköltözve az állami gondoskodásból több gyermeket fogadjanak magukhoz saját gyermekeik mellé. Az alapítók különböző felekezeti háttérből érkeztek és keresztény szellemben nevelték gyermekeiket. 1989-ben a már kialakult helyi közösség megtartó erejeként megalakult a Bodrogi Baptista Gyülekezet. A nemesi épület felújítása során négy szolgálati lakást alakítottak ki nevelőcsaládok számára. Ebbe a „Védett Otthonba” 1989-től kezdve folyamatosan költözhettek nevelőcsaládok. Ez a kezdeményezés az amúgy elöregedő, kis lakosságú falu életében meghozta az önszerveződés lehetőségét. A szükséget felismerve a Menedék Alapítvány indította el az első keresztyén óvodát az országban, ehhez kapcsolódva az Intézmény általános iskolája 1994 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Zeneiskolánk 1995-ben kezdte meg hivatalos működését. Az oktatási intézménynek kezdetben a felújított „kastély” épülete adott helyet, majd a létszám folyamatos növekedésével részben a Bodrogi Önkormányzat tulajdonában levő épületben folyt tovább. Már 1992-ben megszülettek a tervek a Bodrogi Oktatási Központ (BOK) építéséről. A Menedék Alapítvány vezetői ekkor fektették le a komplex oktatási intézmény (óvoda, általános- és zeneiskola) alapelveit. 1993-ban kezdték el annak az épületnek az építését, amelyben a komplex intézmény megfelelő körülmények között működhet. A tervezett épület csak részben készült el, az építkezésben anyagi forráshiány miatt hosszú szünet következett. Az építkezés végül 17 évig tartott, és teljes mértékben állami támogatás nélkül ment végbe, hiszen a helyi és más keresztyén gyülekezetek és magánszemélyek adományaiból gyakorlatilag önerőből készült el az Intézmény épülete. 2007. december 8-án ünnepélyes keretek között történt meg az épület addig elkészült részének átadása, amely a gyülekezeti termet és az iskolai szárnyat foglalta magába. 2008 márciusától a tanítás már az új épületben folyik. 2009. szeptember 1-én az új épületben megnyílt az óvoda, az étkező és a konyha, az emeleten pedig elkészültek a még hiányzó osztálytermek és az irodák. 2009 júniusában kezdődött el az építkezés harmadik fázisa: a szolgálati lakások kivitelezése. Az épület földszintje és első emelete 2010 májusára készültek el. Jelenleg a tetőtér beépítésének munkálatai zajlanak. Az új épület kiszélesítette a lehetőségeket, így a beiratkozó gyermeklétszám évről-évre növekvő tendenciát mutat. Az oktatási intézmény kistérségi feladatokat lát el, mivel tanulóinak jelentős része a környező településekről, illetve a megyeszékhelyről, Kaposvárról jár az intézménybe. Az Intézmény tagja az ACSI-nak (Association of Christian Schools International - a Keresztény 167.

Iskolák Nemzetközi Szövetségének). Az ACSI egy nemzetközi szervezet, amely világszerte segíti a keresztyén oktatást. (http://www.acsieu.org/hu/) Az intézmény pedagógiai nevelési elvei – pedagógiai program Pedagógiai rendszerünk kiemelt értékei a szeretettel történő, családias légkörű nevelés megvalósítása, szoros együttműködés a szülőkkel a gyermekek nevelésében, valamint a bibliai erkölcs megélése és oktatása az adott korosztály szintjének megfelelően. Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő-és oktató munkájukban az alábbi alapelveket valósítják meg: - A keresztyén nevelés elve: a világnézetileg elkötelezett iskolánk nevelésének alapja a Bibliában megfogalmazott keresztyén értékek és erkölcs, amelyet biblia-tanulmányozással, példamutatással és tapasztalatszerzéssel építünk be a gyermekek életébe. - A kapcsolatok kiemelt szerepének elve (a különböző közösségekhez tartozás elve): a tanulók mindig szűkebb (család, osztály, iskola, gyülekezet) és tágabb (lakókörnyezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. - A közösség gyakorlásának elve: különleges hangsúlyt kap nevelő munkánkban a közösség bensőséges összetartozása, az oktatási intézmény és a család egymásra utalt kapcsolatának erősítése. Intézményen belül a nevelők közössége nemcsak munkaközösség, sokkal inkább szeretetközösség. Ennek kialakítására törekszünk a tanulói közösséggel együtt is. - A felekezetköziség elve: oktatási intézményünk keresztyén alapelveket valló, világnézetileg elkötelezett intézmény, ugyanakkor minden evangéliumi keresztyén felekezet felé nyitott. A gyermekeknek nem egyetlen keresztyén felekezet hittanát tanítjuk, hanem a bibliai gondolkodásmódot, amely megalapozza keresztyén erkölcsiségük, lelkiismeretük kialakulását. Az intézmény nem kényszeríti választásra sem pedagógusait, sem diákjait valamely keresztyén felekezetbe tartozással, illetve azok szokásainak gyakorlásával. - A kiválóság megalapozásának elve: a gyermekkel való foglalkozásban a megkülönböztetés nélküli szeretet bibliai alapelve meghatározó. Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítésére intézményünk partnereivel együtt hangsúlyt fektet. - Az egyenrangúság elve: a nevelés – oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés – oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés – oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A hangsúlyt a tanulásra helyezzük. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. - A pedagógiai vezetés elve: az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének támogatásában. - A bizalom elve: pedagógusaink bizalommal, megértéssel, tisztelettel fordulnak a gyermekek felé, törekednek személyes kapcsolatok 168.

-

-

kialakítására, segítségnyújtásra tanulmányi munkájukon túl egyéb problémáik megoldásában is. Igényes, határozott követelmény támasztása jellemzi pedagógusainkat, egyúttal lehetőséget nyújtunk a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tanulói fejlődés elve (az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve): a tanulók fejlődését életkori sajátosságaik és személyiségük lehetőségeihez mérten segítjük. Ezért egyénre szabott fejlesztést végzünk az adottságok kibontakoztatása, fejlesztése és a lemaradások pótlása terén, a terhelést a képességekhez igazítjuk. A tapasztalatszerzés elve: a nevelés – oktatás folyamatában biztosítjuk a lehető legnagyobb mértékben a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. A tartalomba ágyazott képességfejlesztések szükségességét valljuk, ami a jól kiválasztott tananyagon, a tanítási tartalmakon keresztül valósul meg.

Az integráció megvalósulása az intézményben Az Intézmény alapvető attitűdjének kialakulása az intézmény fejlődéstörténetének folyamatában lelhető fel. A Bodrogra érkező befogadó családok intézetből felvállalt gyermekeinek nagy többsége különböző mértékben problémás háttérből érkezett, így nagyon sokszínű volt az a gyermekcsoport, akiknek nevelését-oktatását célul tűzte ki a közösség. Ebből kifolyólag teljesen természetesen alakult ki az integráció, mint attitűd, mind családi, mind gyülekezeti, mind intézményi szinten. Az Intézménybe járó gyermekek számára nagy lehetőség, hogy megtanulják elfogadni és kezelni a különbözőségeket. Az a tapasztalat, hogy a működőképes integráció nem csupán az integrált személynek hasznos, hanem az őt körülvevő közösségnek is. Ez a Pedagógiai Programba belefoglalt alapelvekkel teljes harmóniában tud megvalósulni. Az iskola növekedésével párhuzamosan az integrált gyermekek aránya a normál populációhoz képest csökkent. Az Intézmény szervezeti berendezkedéséből adódóan lehetőség van arra, hogy a jelentkező sajátos nevelési igényű gyermek érdekeit minden esetben előtérbe helyezve, alaposan átgondolva, a gyógypedagógusok és az osztálytanítók kapacitását, terhelhetőségét, az osztályok összetételét figyelembe véve, minden lehetséges tényezőt mérlegelve döntsön az Intézmény a vezetőséggel és a pedagógusokkal egyetértésben a gyermek felelősségteljes felvételével kapcsolatosan. Összességében elmondható, hogy az Intézmény a mai napig befogadó a különböző igényű gyermekekkel kapcsolatban, azonban elsősorban nem a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a fő profil. A hangsúly inkább a keresztyén értékeken alapuló, segíteni vágyó, de ugyanakkor magas szintű oktatást biztosító tanító-nevelő munkán van. Az autizmus-specifikus ellátás kialakulása A 2009-2010-es tanév során az Intézményt megkereste a Szív és Kéz Alapítvány, amely autista gyermekek, tanulók integrációját tűzte ki célul. A felső tagozatba való integrációról végül sok egyeztetéssel, közös gondolkodással, tervezéssel és felelősségteljes döntésen alapulva az Intézmény vezetősége úgy 169.

döntött, hogy felvállalja az ezzel járó feladatokat. A 2010-2011-es tanév óta felmenő rendszerben érkeztek azok az autista tanulók, akiknek állapota lehetővé tette az integrációt. A személyi segítő-rendszer, autista tanulóink tanórai keretekben történő megsegítése Az Intézmény alapvető célja az, hogy többségi iskolába felvételt nyert, autizmussal diagnosztizált, ép intellektusú tanulókat egyéni igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően segítse annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű önállósággal tudjanak haladni a tantárgyi követelményekben neurotipikus társaikkal együtt, javítva a szocializációjukat. Az időkeret mind a tanórai, mind az óraközi szünetek, mind pedig a délutáni foglalkozások, fejlesztő foglalkozások időtartama. A kísérésük az intézménybe kerüléstől az általános iskolai tanulmányok befejezéségi tartó időintervallumon valósul meg. Az intézmény egy integráló többségi iskola, alacsony létszámú osztályokkal. A 6. osztályba 15 (ebből 1 autista, 2 másik SNI-s tanuló, 2 fő BTM-es tanuló), a 7. osztályba 16 (ebből 1 autista, 3 másik SNI-s tanuló, 1 fő BTM-es tanuló), a 8. osztályba 13 fő (ebből 1 autista, 3 fő BTM-es) jár. A jelenlegi három autista tanulót két személyi segítő támogatja. A tantermek mérete mindhárom esetben meghaladja a 25 négyzetmétert. A berendezés jó állapotú. A délelőtti tanórák infrastruktúrájának megszervezésekor fontos szempont, hogy az autista gyermek mellett a személyi segítőnek is ki legyen alakítva egy hely. A délutáni foglalkozások külön fejlesztő szobában zajlanak. Jelenleg 3 fő autizmussal élő tanuló integrálása folyik. G.S. 6. osztályos tanuló (IQ 90). Autista tanulóink közül ő a legenyhébben érintett a triász mindhárom területén. Autizmusa az egyoldalú kommunikációban, bizonyos helyzetekben való rugalmatlanságában, valamint a szociális helyzetek nehéz kezelésében nyilvánul meg. Szenzorosan a hangokra érzékeny, de jelzi, amikor szüksége van nyugodt időszakra. Tantárgyi szempontból kiemelkedően teljesít, ugyanakkor szükséges számára a tananyag adaptációja bizonyos tantárgyakból, a hosszabb felkészülési idő és a számonkérések személyre szabott módja. M.B.G. 7. osztályos tanuló, (IQ 86). Ő a legerősebben érintett tanuló. A sztereotip mondatpanelek alkalmazása nála a legjellemzőbb, a „repkedő” mozdulatok, a szenzoros érzékenysége megfigyelhető a taktilis, az auditív és a vizuális ingerek terén. Könnyen túlingerlődik, ilyenkor harapja, rágja, csípi a kezeit, vagy tépkedi az ajka körüli bőrt. A túlingerlődése ugyanakkor könnyen kezelhető, ha számára kedves tevékenységgel kivonjuk a túlingerlést okozó helyzetekből. Kiemelkedő memóriájának köszönhetően a tantárgyi ismereteket gond nélkül elsajátítja, azonban rugalmasan alkalmazni nem tudja azokat. Folytonos személyi segítő jelenlétét igényeli az ellátása. Sz.K. 8. osztályos tanuló, (IQ 102). A következő tanévet gimnáziumban kezdi már meg, hiszen a folyamatos, szakszerű felkészítés és az Ő belső motivációja lehetővé tette, hogy a felvételi eljárás során sikeresen teljesítsen. Autizmusa leginkább a kommunikációs és szociális nehézségeiben nyilvánul meg, a rugalmas viselkedésszervezés terén nagyon jó eredményeket mutat. Kommunikációs helyzetbe bevonható, sokat kérdez, de megjelennek nála a 170.

sztereotip panelek. A szociális helyzeteket igényli, azonban nehézségbe ütközik a társalgásba való bekapcsolódás nehezítettsége miatt. A tantárgyi követelményeket gond nélkül teljesíti. Az integrációt komoly felkészülés előzte meg az intézmény részéről, amelynek előkészítése több lépésben zajlott. Elsőként a kapcsolatfelvétel után a tantestület egésze ismereteket szerzett az autizmusról egy előadás-sorozat alkalmával. Ezt követően a pedagógusok intézményt látogattak az autista gyermekek korábbi általános iskolájában, ahol lehetőségük nyílt megismerni mind az autista gyermekeket, mind pedig az őket kísérő - segítő árnyékpedagógusokat. A következő lépcsőfok az autista tanulók megismerkedése volt a leendő intézmény épületével, valamint ezzel párhuzamosan a leendő osztálytársakról készített fotók alapján az autista tanulók tájékoztatása is megtörtént az osztály összetételéről. Később a leendő osztálytársakkal is szervezett alkalom segítette az autista tanulókat, amely során megismerkedhettek az új társakkal személyesen is. Az előkészítési folyamatban helyet kapott továbbá az iskolai tanterv áttekintése, az autizmus specifikumok hozzáadása, valamint a speciális segédeszközök és azok használatának megtervezése. A speciális segédeszközök között helyet kapott a személyi segítő (árnyékpedagógus), a napló, az Én-könyv, a tanórai anyag elsajátítását szolgáló speciális feladatlapok, a speciális számonkérő feladatlapok és további autizmusspecifikus segédanyagok. Átgondolásra, majd leírásra került az árnyékpedagógusok feladatköre, a speciális feladatai és hatásköre is. Az egyéb eszközöket mind az egyéni szükségleteknek megfelelően alakítottuk ki, természetesen alkalmazkodva a speciális funkciókhoz. Autizmus-specifikus szempontból a napló, az Én-könyv, a Szociális történetek, a vizuális megsegítés (szimbólumszintnek megfelelően leginkább írásos) alkalmazása volt a leginkább jellemző. A tantárgyi szempontból a személyi segítő által összeállított gyakorlóés dolgozat-feladatlapok segítetik autista tanulóinkat. A személyi segítő az órarend, és a pedagógusokkal való konzultáció alapján kiválasztotta, hogy az adott tanórán melyik autizmussal élő tanuló mellett dolgozik. A másik autizmussal élő tanulóval egyezteti, hogy nem lesz bent mellette az órán, önálló munkavégzést vár tőle, illetve ha problémája van, akkor a pedagógusnak jelezze, vagy a személyi segítőnek a tanóra után. A tanóra menetébe az autizmussal élő tanulónak is lehetőségekhez mérten részt kell vennie. Ebben a személyi segítő a fő támasza, a tanórán hozzá fordulhat, ha elakad, lemarad, vagy bármi problémája merül fel. A személyi segítő megfigyeli a tanulót, irányítja, segíti. A tananyag adaptációját, szükséges újraértelmezését megtervezi a tanóra alatt. A tanóra után egyezteti a pedagógussal az esetleges változtatásokat, a tananyag adaptációját, valamint megtervezi a délutáni foglalkozás anyagát: a tananyag újraértelmezését, a szükséges magyarázatokat, gyakorló feladatokat. Az autizmussal élő tanulók fogadásának időszakában az Intézmény még nem rendelkezett autizmus-specifikus segédeszközökkel, a protetikus környezet kialakításához szükséges infrastruktúrával, viszont a tervezés szintjén ezek a folyamatok már elindultak. Az infrastruktúra átalakítása révén például el akarta érni, hogy egy olyan helységet tudjon biztosítani az autista tanulóink számára, ahol elkerülhető vagy esetleg korrigálható a szenzoros túlingerlésük, és mégis olyan környezetben fejleszthetik őket, amelyben 171.

biztonságban érezhetik magukat. Ennek érdekében egy – korábban raktárnak használt – ablaktalan helyiségben kialakítottak egy olyan szenzoros szobát, amely mindkét célnak megfelelően működött. Ezt a működést a folyamatos megfigyelés módszerével ellenőrizték és értékelték. A megfigyelés szempontjai az alábbiak voltak: - Motivált-e az autista tanuló a szoba használatára? - Kéri-e önállóan, hogy használhassa a szobát? - Milyen tevékenységeket végez a szobában szívesen? - Kéri-e a szobában lévő tárgyak/eszközök használatát a gyógypedagógustól? - Milyen hamar nyugszik meg a szobában a szenzoros túlérzékenység esetén? - Milyen hamar kezdi meg önmaga szenzoros stimulálását a szobában? - Krízishelyzetben kéri-e a szoba használatát? - Krízishelyzetben milyen hamar nyugszik meg a szobában? A megfigyelés eredményeit az autizmussal élők pedagógusai tanulónként írásban is rögzítették. Ezek egy szakasza így szól: „M.B. ép értelmű, magasan funkcionáló autista, aki azonban a triász mindhárom területén erősen érintett. Szenzorosan nagyon hamar telítődik, leginkább a hangok zavarják. Az iskolai kicsengetést jelző csöngő a mai napig nagyon zavarja. A szünetek ideje alatt az udvaron távol keres helyet a társaitól, és önmaga megnyugtatásába kezd a sztereotip mozgásmintái ismételgetésével, és artikulálatlan hangok kiadásával. Eddig elkülönítettük, amennyire a lehetőségeink engedték, mikor éreztük rajta a frusztráció erős jeleit. A szenzoros szobát nagyon hamar, önállóan fedezte fel, a segítőtől kérdezett, és meg is értette a használat szabályait. Kedvencei az ágas-fa formájú lámpa és a buborékoszlop – ezeket mindig a szobába belépésekor be is kapcsoltatja udvariasan a gyógypedagógussal. A szőnyegeket szereti simogatni a talpávaltenyerével. Ha úgy érzi, sok az inger már számára, jelzi a segítőnek, hogy szeretne menni a „titkos szobába”. A titkos jelző azért illeti, mert csak a három, autista tanulónk számára ismert ez a szoba, elkülönülten is van a többi teremtől. Túlingereltsége esetén nagyon hamar, hozzávetőlegesen 3 perc alatt megnyugszik, a sztereotip mozgásmintái alkalmazását abba is hagyja. Önmaga stimulálását is nagyon hamar megkezdi, ez fakadhat a szoba erőteljesen biztonságot nyújtó hatásából. Eddig egy krízishelyzetre került sor a szoba átadása óta. Az időjárási viszontagságok olyannyira megzavarta B-t, hogy az arcán lévő finom bőr erőteljes lecsipkedésébe kezdett. Ekkor már nem is jelezte az igényét a szoba használatára. Azonban mikor felajánlottuk neki, hogy bemehet, nagyon hamar döntött amellett, hogy használja. Körülbelül 10 percre volt szüksége ezután arra, hogy megnyugodjon”. Az autista tanulók tanulmányi előmenetelét az egyes tantárgyakból megszerzett érdemjegyek alapján ellenőrizzük. A szociális és kommunikációs készségük fejlődését Quill-féle kérdőív segítségével mérjük. A fent leírt eljárásnak köszönhetően az autista tanulók sikerrel sajátítják el az osztályfokuknak megfelelő tanulmányi követelményeket. Szociális és kommunikációs készségeik folyamatos fejlődést mutatnak. 172.

173.

174.

Klenovitsné Zóka Tünde: Mindenki tehetséges valamiben A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ „Szász Endre hagyatékán” komplex művészeti tehetséggondozó jó gyakorlatának bemutatása 1. Bevezetés A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ a Dél-Dunántúli Régióban kiemelkedő szerepet betöltő, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, forrásközpont, fejlesztő, tanácsadó központ, amelynek küldetésévé vált a gyógypedagógiai szolgáltatás megszervezése és biztosítása. Az intézmény a tanulásban és értelmileg akadályozott, súlyosan és halmozottan sérült, illetve autizmussal élő gyermekek óvodai nevelését, speciális tantervű általános iskolai nevelésétoktatását, speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzését, továbbá 75 gyermek/tanuló kollégiumi elhelyezését biztosítja. A képzési kötelezett tanulók számára fejlesztő iskolai oktatást nyújt. Az alapellátáson túl számos fejlesztő és terápiás foglalkozás támogatja a diákok hatékony fejlesztését-fejlődését (logopédia, TSMT, gyógytorna, Sindelar, judo, mozgás, zene, Soundbeam). 1. ábra: Az iskola

Az utazó szakemberhálózat az integráció legfontosabb területe. Integráltan nevelt értelmi, mozgásfogyatékos, hallás-, látássérült, vak, pszichésen, súlyosan sérült, továbbá magatartászavaros gyermekek gyógypedagógiai megsegítését biztosítja. Az integráció szolgálatában mintát nyújtó EGYMI-ként, horizontális tanulással támogatja az intézményi modernizációs folyamatok, és a szervezetfejlesztés közvetlen megtapasztalását, a befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat és az adaptív nevelés - oktatás megvalósulását. Minősített referenciaintézményként, Akkreditált Kiváló Tehetségpontként, majd hat területen sikeresen minősülő, modellértékű mentoráló intézményként a szakmai szolgáltatásban, kiemelten a tanácsadásban és mentorálásban tapasztalatot szerzett kollégákkal aktívan segíti az azonos típusú és a többségi iskolák szakmai tevékenységét, a tudástranszfer eredményes megvalósulását. 2. A Kaposvári Bárczi Gusztáv Tehetségpont „A tehetséged belülről, a szívedből fakad. Ami benned van, nem veszhet el!” Nicolas Parks 2011-ben vált regisztrált tehetségponttá az intézmény, majd 2012-ben a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége és a Magyar Géniusz Projekt iroda által kezdeményezett Tehetségpont akkreditációt megpályázva, Akkreditált Kiváló 175.

Tehetségponttá minősült. Ezt követően újraminősülve a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács térségi hatókörű, akkreditált kiváló Tehetségpontja cím használatára vált jogosulttá. A módszertani központ elkötelezett arra, hogy egyenlő esélyű hozzáférést biztosítson a minőségi szolgáltatásokhoz. A tehetséggondozást az esélybiztosítás kiemelt területének tekinti, amelynek középpontjában a tehetség azonosítása, a tehetséggondozás, a tehetségek segítése (tehetség-tanácsadás), az együttműködés különféle formái és a hálózati tanulás áll. Tehetségkoncepció Elméleti háttér - Ki a tehetség? A tehetség meghatározásának számtalan definíciója ismert a szakirodalomban, azonban nem létezik egységesen elfogadott axióma. Tehetségkoncepciónk megalkotásakor a következő meghatározásokat vettük figyelembe. Gyarmathy Éva szerint: „A tehetség lehetőség az egyénben, amely külső és belső tényezők interakciójában jön létre. A tehetség viselkedés és attitűd, értékrendszer és önészlelés. A tehetséges egyén gondolkodásmódjában és ennek következtében a világgal való kapcsolatában tér el az átlagostól. A tehetségesek gyakran leírt jellemzői a kiemelkedő képességek, kíváncsiság, rugalmas gondolkodás, alkotóerő, belső hajtóerő, hit abban, hogy valami kiválót tud alkotni. Mindezek a megjelenési formái annak a belső érzésnek, amely alkotásra sarkall és tesz képessé. Ezen tényezők azonosítása azonban sok nehézségbe ütközik, mert csak megfelelő környezeti háttér esetén jelennek meg.” (Gyarmathy, 2006). Czeizel Endre meghatározásában a tehetség lehetőséget, potenciált, ígéretet jelent valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára (Czeizel, 1997). A Renzulli-féle triász az átlagon felüli általános és/vagy specifikus képességeket, a kreativitást és a magas fokú feladat iránti elkötelezettséget, azaz a motiváció fontosságát emeli ki a tehetség összetevői közül. Gardner speciális képességcsoportokat különít el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociálisinterperszonális, intraperszonális, természeti (Balogh, 2007). Ezek közül tanulóink értelmi sérüléséből adódóan a vizuális-téri, testi-mozgásos területek fejlesztését preferáljuk. A tantestület vallja, hogy "Minden gyermek tehetséges valamiben". Tehetséggondozó munkánk során a demokratikus, képességfejlesztésszemléletű koncepciót tartjuk elsődlegesnek, célunk, hogy minden gyermek kibontakoztathassa azon képességeit, amelyekben a legtehetségesebb. Az elitista, vagy kiválóság alapú megközelítést elsősorban a sport, művészetek területén kimagasló tehetségek felkutatása és fejlesztése során alkalmazzuk (Gordon Győri, 2004). A gyermekek fejlesztése több tehetségterületre fókuszáló, komplex fejlesztéssel biztosított. A speciális és egyénre szabott módszerek egységben kezelik a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatását, a gyenge oldal fejlesztésével és a motiváció folyamatos fenntartásával. A pedagógusok a tehetségfejlesztést individualizált környezetben, a gyermek, a tanuló aktuális fejlődése szempontjából legoptimálisabb színtéren és tanulásszervezési mód segítségével valósítják meg, amelyben helyet kap az IKT alkalmazása és a tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés. A tehetséggondozás 176.

egyéni fejlesztési tervek és komplex tehetségfejlesztő programok alapján, tanórai és tanórán kívüli differenciálással, változatos tevékenységekkel valósul meg: • Komplex tehetséggondozó programok (művészeti, sport,) • Tehetségazonosító program • Tehetséggondozó műhelyek, szakkörök: o sport (judo, korcsolya, sífutás, labdarúgás, atlétika) o művészetek (rajz, tűzzománc, tánc, dob-konga, fotó, dráma) • Tanulmányi és szakmai verseny (házi, megyei, országos versenyre való felkészülés) • Témahetek, projektek • Kollégiumi foglalkozások Kiemelt szerepet kap a komplex képességfejlesztés, az önismeret, az önszabályozás, az éntudatosság, a motiváció, a kommunikáció és a szociális kompetenciák fejlesztése. A program figyelembe veszi a tanulók közötti különbözőségeket a sérülés-specifikumokat, a szocio-kulturális háttértényezőket. Ennek érdekében célzottan szolgálja a gyermekek kiemelkedő egyéni képességeinek gondozását, a személyiségformálást, olyan módszereket alkalmaz, amellyel aktív résztvevőként bevonja a szülőt. Személyi feltételek A tehetséggondozó tevékenységet partnerközpontúság jellemzi, amelynek egyik pillére a hatékony team munka. A tehetségígéret köré tehetségháló szerveződik. A tehetségkoordinátor irányítja, szervezi és ellenőrzi a tehetséges gyermekek fejlesztését, a mentori fejlesztőprogramok megvalósítását. A kiemelkedő képességű tehetségek fejlesztő programjában a tehetségfejlesztő tanárok mellett mentorok is segítik a tehetséggondozást, érzelmi támogatást, menedzselést nyújtanak. a gyermeknek, szülőnek egyaránt.

2. ábra: Tehetségháló (saját szerkesztés)

A hatékony együttműködés változatos formákban – esetmegbeszélések, szülői tanácsadás, kiállításokon, rendezvényeken való közös részvétel – valósul meg. A magatartás- és személyiségzavaros, az alulteljesítő problémás tehetség fejlesztésében, szükség szerint részt vesznek a megyei szakszolgálat 177.

szakemberei. A hálózatépítés, a tehetségpontokkal való együttműködés, a műhelymunkák lehetőséget adnak a szakmai tapasztalatcserére, a horizontális tanulásra. A tehetségek fejlesztése komplex, tervezett tevékenységek folyamata. Az iskolának, a pedagógusnak kulcsfontosságú a szerepe és a felelőssége a tehetségek azonosításában, gondozásában. A pedagógus szerepe Az intézmény komplexitásából és szerteágazó feladatellátásából adódóan széleskörű szakember ellátottsággal rendelkezik. Kollégáink a tehetség-ügy iránt elhivatott, több évtizedes tapasztalattal rendelkező, országosan is elismert szakemberek. A 2013-as és 2014-es év során négyen „Bonis Bona - a nemzet tehetségeiért díjat” kaptak kiemelkedő munkájukért.

3. ábra: A pedagógus szerepe

3. A komplex művészeti tehetséggondozó program bemutatása A program műfaja nyitott curriculum, amely alkalmazkodik a tanulók egyéni sajátosságaihoz, a helyi körülményekhez, a változó tanulási környezetnek megfelelően módosítható, gyakorlat-közeli és számol a szociális tanulással. Támogatja a pedagógusok és a tanulók döntési szabadságát, felelősségi körét. Tartalma, eszköz- és eljárásrendszere a tanulók előzetes tudásának megfelelően a pedagógiai gyakorlat során módosítható. A tehetséggondozó program tanórán kívüli keretben, olyan konstruktív és inspiráló tanulási környezetben zajlik – a várdai Szász kúria, a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ, a Tókaji parkerdő – amely teret ad a tanulók belső lehetőségeinek és szükségleteinek kiteljesítésére, lehetőséget teremt a potenciális képességek kibontakoztatására. Mindez a művészetekben és tehetséggondozásban jártas tanárok, valamint Szászné Hajdú Katalin festőművész vezetésével történik. 3.1. A program célja, alapelvei Komplex tehetséggondozással valósul meg a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése, értékrendjének magasabb szintre emelése, mindezzel társadalmi integrációjuk elősegítése. • A képzőművészet eszközeivel a tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése, a tehetséggel összefüggő gyenge oldal kiegyenlítése. 178.

• • • • •

A tehetséges gyermekek értékvilágának, attitűdjének formálása a művészetek hatása által. Esztétikai élmények saját tevékenység során történő átélésével az alkotókedv, az alkotás örömének biztosítása. Alkotótevékenység adta sikerélménnyel pozitív énkép alakítása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Művészeti kifejezőeszközökkel az önkifejezés segítése, az egyéni látásmód és az egyéniség megmutatkozásának támogatása. A világkép gazdagítása vizuális tapasztalatszerzéssel, értelmezés és önkifejezés fejlesztése.

A komplex program általános alapelvei • komplexitás, kooperáció • következetesség • hatékony, inspirálótanulási környezet biztosítása, • tanuló és gyakorlatközpontúság, • differenciálás • a tudás- és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása • fokozatosság és folyamatosság • elmélet és gyakorlat integritása A komplex program speciális alapelvei • integrációs elv • hátránykompenzáció • alkotó folyamat támogatása • komplex képesség- és személyiségfejlesztés, beleértve a tanuló erős és gyenge oldalának, motivációjának fejlesztését, megfelelő légkör biztosításával • a pihenés, kikapcsolódás, relaxációs lehetőség biztosítása- gazdagító programok szervezésével • objektív szűrés és pedagógiai megfigyelés együttes alkalmazása 3.2. Fejlesztési feladatok A feladatok meghatározásának szempontja olyan tevékenységek tervezése, amelyek a tanuló teljesítőképességének megfelelnek, nem vezetnek kudarchoz, elsődlegesen sikerorientáltak, és megfelelő erőfeszítést igényelnek. • Tehetségazonosítást követően tehetséggondozást biztosító fejlesztési tervek kidolgozása. • Tehetség kibontakoztatása, tehetségsegítés az adaptív nevelés-oktatás és az egyéni fejlesztés eszközeivel. • Érzelmi és értelmi intelligencia fejlesztése • Szociális és egzisztenciális kompetenciák, érzések, értékek kifejezésének fejlesztése. • Önismeret, pozitív önértékelés fejlesztése, kulturális sokszínűség elfogadásának támogatása. • Alkotóképesség, kreatív gondolkodás fejlesztése. • Esztétikai élmény befogadására, vizuális ítéletalkotásra, önkifejezésre nevelés. • Művészeti értékek, nemzeti kulturális hagyományok megismerése, ápolása, nemzeti identitástudatra nevelés. 179.

• •

Speciális technikák, eljárások, eszközök megismertetése. Műalkotások elemzésével a vizuális látásmód, fantázia, beleérző képesség fejlesztése.

3.3. A program célcsoportja, a tanulók bekerülése a programba A program célcsoportja az intézmény azon tanulói, akik bemeneti feltételeknek megfelelnek. A programban mindenki egyenlő eséllyel vehet részt, objektív szűrést és tanári megfigyelést követően. A tehetségazonosítás kipróbált, pszichológusok által összeállított szűrőprogrammal, szülői, pedagógusi, kortárscsoport kérdőívvel, hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazásával történik. A pedagógiai megfigyelés alapja a művészeti területen nyújtott teljesítmény, beállítódás. A programot alkalmazó pedagógus felismeri a gyermek erősségeit, különleges szükségleteit, feladat iránti elkötelezettségét, kitartását, ennek alapján a gyermekkel, szülővel, mentorral közösen tervezi meg a tehetséggondozás folyamatát, a tanuló tehetséggondozó szintbe sorolását (kezdő, haladó, verseny szint). 3.4. A tanulói nyomon követés vizsgálata A tehetséggondozó tevékenység kiindulópontja a tanuló megfigyelése és az objektív mérések, amelyek rögzítettek. A gondozói folyamatról portfolió készül, ennek alapján dokumentálható a fejlődés. A portfolió része: a pedagógus feljegyzése, a tanuló munkái, eredményei, az eredményekről készült fotók, a tanulók önértékelése, reflexiója. A portfolió összeállításának szempontjait a tehetségtanár a tanulókkal, a mentorral közösen határozza meg. A kitűzött célokkal való összehasonlítást követően értékelhető a fejlődés. Szükség estén korrekciót hajt végre a szakember. A személyiség fejlődésében bekövetkező pozitív irányú változás eredménynek mondható. Mérőszámként tekinthetőek a versenyeken elért eredmények, valamint a szűkebb, tágabb közösségből kapott visszajelzések. A tanulói fejlődés nyomon követésének alapja a tanuló, szülő, tehetségtanárok, mentor együttműködése. 3.5. Az értékelés Döntően a szóbeli vagy írásos, szöveges értékelést tartjuk célravezetőnek. Erre a célra eredményesen a formatív vagy fejlesztő értékelés használható. „A fejlesztő értékelés a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, melynek célja a tanulási igények meghatározása és a tanítás azokhoz való igazítása.” (OECD) A fejlesztő értékelés elősegíti az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos célok elérését, köztük a tanulói teljesítmény egyéni szintjének az emelését, a tanulás méltányosabbá tételét és a tanulási készségek fejlődését. Támogatja: A tanulási képesség fejlesztését: • a tanulás és tanítás és folyamatára helyezi a hangsúlyt, aktívan bevonva a tanulót, • fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket, 180.

segít a diákoknak megérteni saját tanulásukat és megfelelő stratégiákat kialakítani a „tanulás tanulására”. A kapcsolatok alakulását: • a pedagógus és a diák közt zajló beszélgetések, reflexiók erősítik kapcsolatukat, biztonságos környezetet teremtenek, • az osztálytársak aktív bevonása az értékelő folyamatokba elősegíti a társas helyzetek jobb megértését, a kedvezőbb osztálytermi klíma kialakulását; • a változatos értékelési formák segítenek abban, hogy a diákok megtanuljanak figyelni a másikra, jobban értsék a társas helyzeteket, így biztonságban érezzék magukat, • a csoportban vagy párban végzett értékelés fejlesztően hat a diákok szociális kompetenciájára és reális önértékelésének kifejlődésére. •

A kompetencia élményének megélését • a világos, mindenki számára érthető elvárások erősítik a tanulókban a kompetencia érzését, mivel segítik az önálló munkavégzést, • a fejlődést támogató értékelés a tanulói sikereket segíti elő, mivel elsődleges célja nem a minősítés, így a diákok önbecsülésre tehetnek szert, • az önértékelésben aktivált, belső ösztönző erővel rendelkező tanulóknak nincs mindig szükségük a tanári jelenlétre, képesek önálló munkára, egyben arra is, hogy felelősséget vállaljanak saját fejlődésükért. Az autonómia kialakulását • a pontos és egyénre szabott követelmények meghatározása lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy felelősséget vállaljanak saját munkájukért és viselkedésükért, • a tanulás megtanulása segíthet az önállóság kialakításában, • a tanulók érdeklődők és aktívak lesznek tanulási folyamatukban, egyben felelősséget vállalnak saját fejlődésükért is, ez pedig az élethosszig tartó tanulás igényének és képességének alapját adja. (Lénárd – Rapos, 2006) 3.6. A program felépítése A program moduláris felépítésű, ami lehetővé teszi a rugalmas felhasználást, a képességfejlesztési célok különböző utakon való elérését. A modulok önmagukban is koherens egységet alkotnak, a különböző témák önállóan és egymáshoz kapcsolva is feldolgozhatóak, jellemzőjük a variabilitás. A modulleírások részletesen tartalmazzák egy-egy téma leírását, a feldolgozás menetére, tevékenységekre, módszerekre, eszközökre tett javaslatot. A program tematikája A téma címe Időtartama I. Szász Endre képi világa gyermekszemmel. Festészet és grafika 20 óra II. Szász Endre képi világa gyermekszemmel. Tűzzománc 15 óra III. Szász Endre képi világa gyermekszemmel. Fotó 15 óra IV. Szász Endre képi világa gyermekszemmel. „Siker és ember” 10 óra A témák a moduláris felépítés miatt külön-külön is feldolgozhatók. A feldolgozás sorrendje tetszőleges. Javasolt a IV. altémát két részre bontani, és a két résztéma közé további modulokat beilleszteni.

181.

Részlet a programból A téma címe: I. Szász Endre képi világa gyerekszemmel - Festészet és grafika A téma közvetlen célja A célhoz kapcsolódó feladatok Komplex képességfejlesztés a Műalkotás tervezése, vázlatkészítés, kivitelezés. képzőművészet eszközeivel. Grafikai technikák megismerése, alkalmazása, Harmonikus személyiséggé válás elmélyítése. támogatása Szász Endre Festészeti technikák megismerése, alkalmazása, művészetének megismerésével. elmélyítése. A világkép gazdagítása vizuális Műalkotások elemzése. tapasztalat-szerzéssel, értelmezés A látvány vizuális értelmezése. és önkifejezés fejlesztése. Együttműködés a tevékenységek során. Értékrend- és attitűd-formálás, Vizuális tapasztalatszerzés, értelmezés. kreatív, önálló alkotás. Vizuális és verbális kommunikáció. Pozitív énkép alakítása, érzelmi Szász Endre művészetének megismerése. intelligencia fejlesztése. Elvárt eredmény A tanuló erős és gyenge oldalának együttes fejlődése. Tudja biztonságosan alkalmazni a rajzolási és festéstechnikai ismereteket. Képes legyen önálló, kreatív munkavégzésre, egyéni produktum létrehozása. A művészet eszközeivel tudja kifejezni érzelmeit, gondolatait. Fogékony legyen a műalkotások befogadására. Alakuljon ki a helyes önértékelése, énképe. A tevékenység során képes legyen együttműködni a csoporttal. Kiállítás rendezése a legszebb alkotásokból. Megelőző tapasztalat Ajánlott továbbhaladási irány Biztos eszközhasználat. Motivált a Lehetőség nyújtása a tehetséggondozó programban képzőművészeti tevékenység iránt. való részvételre. „Erősségeinek” támogatása, új Munkáiban fellelhető kreatív technikákkal való megismertetés. Egyéni stílus megoldás. kialakítása. Szász Endre által használt technikák és motívumok megismerése, hagyományaira épülő vizuális nyelv elsajátítása, saját alkotásban képi megjelenítés. Tematikai egységek

Időtartam

Helyszín

Fák szimbolikája Szász Endre képein Műalkotás 1 óra Bárczi elemzése EGYMI

„Életem fája”

3 óra

Bárczi EGYMI

A tematikai egység, célja, tartalma 4 óra Az egyéni világkép gazdagítása; Szász Endre grafikai munkáinak megismerése Műalkotások elemzése Komplex képességfejlesztés; Az egyéni világkép gazdagítása, önkifejezés; Kreatív, önálló alkotás; Valóság és képzelet társítása

182.

Alkalmazott módszerek

Eszközök

Szemléltetés, megfigyelés, műalkotáselemzés, bemutatás, szóbeli kifejtés

Műalkotások reprodukciói

Egyéniség szabad fejlesztésének módszere, megfigyelés, elemzés, felfedezés, ellenőrzés, értékelés, portfólió

Grafit, rajzlap (famentes), színes grafika, radír

Fekete-fehér-arany Szász Endre 1 óra művek elemzése

Csendélet fekete-fehérarany színben

3 óra

4 óra Bárczi EGYMI

Bárczi EGYMI

Szász Endre alkotásainak megismerése műalkotásainak elemzése; A látvány vizuális értelmezése Komplex képességfejlesztés; Kreatív, önálló alkotás; Csendélet megjelenítése rajzzal, festéssel; Térbeliség ábrázolása

Szemléltetés, megfigyelés, elemzés (arányok, irányok), magyarázat, ellen-őrzés, érté-kelés Csoportos tanulói módszerek, megfigyelés, elemzés, szemléltetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés, portfólió

Műalkotások reprodukciói

Grafit, radír, rajzlap, tempera, akvarell festék, lapos ecset, fekete filctoll

Képek a foglalkozásokról Hivatkozások: Balogh L. (2007): Elméleti kiindulási pontok tehetséggondozó programokhoz. (A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács 2007. január 5-6-i tanácskozásához). [online:] http://tehetseg.hu/balogh-laszlo-mi-tehetseg (utolsó letöltés 2015.05.06) Czeizel E. (1997): Sors és tehetség. Fitt Image és Minerva Kiadó, Budapest. Gordon Győri J. (2004): Tehetségpedagógiai módszerek. Gondolat Kiadó. Gyarmathy É. (2006): A tehetség. Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Lénárd S.- Rapos N. (2006) : MAGTÁR - Ötletek tanítóknak a fejlesztő értékeléshez és az adaptív tanulásszervezéshez 3.Országos Közoktatási Intézet, Budapest. 183.