Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
2016. évi adókoncepciója
a hozzá tartozó helyi adó rendeletek tervezett módosításaival
Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011 óta minden évben kialakítja a következő évre vonatkozóan azt az Adókoncepciót, amely meghatározza a következő év helyi adókat érintő rendeletei módosításainak az irányvonalát. A 2015. adóévre kialakított Adókoncepció fő iránya a helyi adók – ezen belül kifejezetten az építményadó – adómértékeinek csökkentése volt. Az adócsökkentés 2015. évre 510 millió forint előirányzat csökkentést jelentett. Ennek az ellentételezéseként szolgált idén egyrészt az a 2012-ben elkezdett feltáró tevékenység, amelynek eredményeképpen az év végére mintegy 98%-ossá válhat a Városban az építményadó alá vont ingatlanok száma. A feltárási tevékenységen túl a 2015. évre vonatkozó Adókoncepció az adócsökkentésből eredő előirányzat kiesést a már feltárt és bevallott építmények hasznos alapterületének, de leginkább a használati módjának ellenőrzése pótolta. Ez egyrészt az Adóügyi Csoporton belül ténykedő „Feltáró Munkacsoport” feladatkörének bővítésével, másrészt a 2014. márciusi SZMSZ-módosítással létrejött Jogi és Ellenőrzési Csoport bevonásával a Várost laptoppal járó és a bevallásokat a helyszínen ellenőrző ellenőrök segítségével oldja meg az Adóügyi Osztály. A bevételek emelkedéséhez járul hozzá a Végrehajtási Csoport munkájának teljes átszervezése is. Az Adóügyi Osztály elkészítette a végrehajtási ügyintézői számára azt az eljárási rendet, amelynek alapján valamennyi ügyintéző egységes protokoll szerint kell, hogy végezze munkáját. Az egységesítés egyben egyszerűsítést is jelent, mivel az ÖNKADÓ rendszeréből előállítható iratminták az egységesítés mellett a gyors ügyintézést is lehetővé teszik, hiszen a rendszerben lévő adatok automatikusan beemelődnek az ügyintézéshez szükséges iratba, ezzel is megkönnyítve az ügyintézők munkáját. A technikai „fejlesztés” lehetővé tette, hogy egységnyi idő alatt több adóssal szemben indulhat meg a végrehajtás, és a korábbiakban foganatosított végrehajtási cselekmény típusok mellett további cselekmények alkalmazására is sor kerülhetett. Így például az eddig nem alkalmazott gépjárműfoglalás, gépjármű forgalomból való kivonása (nemcsak az egy éven túli gépjárműadó tartozás, hanem bármilyen helyi adó vagy adók módjára behajtandó köztartozás esetén), üzletrész foglalás, beltag kötelezés, stb. is felkerült a végrehajtási cselekmények tárházába. A végrehajtás egységesítésének a kintlévőség csökkentése, mint elsődleges cél mellett – az ügyintézés megkönnyítésén túl – az is célja volt, hogy olyan rendszer kerüljön kialakításra, melyből pontos, megbízható adatok nyerhetők a végrehajtási munka eredményével kapcsolatban. 2
Ennek eredményeit a következő években fogjuk látni, annyi azonban már most látszik, hogy az egységes munka szeptemberi elindulása óta a végrehajtási csoport új lendületet kapva igen hatékonyan és lelkesen végzi a munkáját. Amint azt az alábbiakban láthatjuk, a 2015. évi Adókoncepcióban megfogalmazott és az az alapján elfogadott adócsökkentés ellentétételezését az Adókoncepció helyesen ítélte meg mind a feltáró tevékenység, mind a használati mód ellenőrzése, mind a végrehajtás erősítése vonatkozásában. 2015. október 16. napján az építményadó előirányzat 90,35%a folyt be, mely igen figyelemre méltó eredmény, ha figyelembe vesszük egyrészt azt, hogy az adócsökkentés 510 millió forint bevételkiesést jelentett, másrészt azt, hogy 2015. év elején egy igen jelentős létszámleépítésen esett át az Osztály, mely létszámleépítéssel a 2015. évi Adókoncepció nem számolt.
A fenti kimutatásból látható, hogy 2015. október közepéig építményadó adónemben az éves előirányzat 90,35%-a, telekadó adónemben az előirányzat 99,91%-a, iparűzési adó adónemben az előirányzat 81,52%-a, idegenforgalmi adó adónemben az előirányzat 78,85%-a teljesült. A számok arra engednek következtetni, hogy a végrehajtás már megkezdett átszervezése – a létszámleépítés ellenére – jól vizsgázott, hiszen a negyedik negyedév elejére valamennyi adónem tekintetében az összteljesítés megközelíti a 85%-ot.
3
Az elmúlt évekhez hasonlóan a Megyei Jogú Városok Szövetsége idén is elkészítette a megyei jogú városok helyi adóztatásának gyakorlatát bemutató összehasonlító elemzését, melynek
Pécs
városával
kapcsolatos
elemzéseit
az
alábbiakban
mutatjuk
be.
A diagramból láthatjuk, hogy a megyei jogú városok többségében a helyi adóbevételek a tavalyi év azonos időszakához képest növekedtek. Így történt ez Pécsett is, ahol a tavalyi első félévi 4,71 milliárdhoz képest mintegy 100 millióval emelkedtek a helyi adó bevételek. A korábbi évekhez hasonlóan Pécs városa a legfrissebb adatok szerint is toronymagasan vezet az építményadóban adóztatott adózók és adóalanyok számában:
4
Az adóztatott vagyontárgyak és az adózók igen nagy száma nem jelenti egyben azt is, hogy az alkalmazott adómértékek magasak lennének. A 2015. évi építményadó rendelet 29
féle
adómértéket
tartalmaz,
országos
viszonylatban
azonban
a
második
legalacsonyabb az alkalmazott adómértékek átlaga:
A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztálya minden évben kiadja az elsőfokú adóhatóságok és a kormányhivatalok részére a helyi adómértékek valorizációjára vonatkozó tájékoztatóját. Ez alapján 2016. január elsejétől az építményadó maximális mértéke 1852,- Ft/m2, a telekadó 336,7,- Ft/m2, az idegenforgalmi adó 505,Ft/m2 lehetne. A fenti számokhoz képest egyértelműen állítható, hogy a Város által bevezetett helyi adó mértékek nem tekinthetőek magasnak. A fent említett feltárási munka, az ellenőrzés, és a végrehajtás szükségességét bizonyíthatja az alábbi diagram, melyből az látszik, hogy az éves előirányzat még mindig sokkal több, mint a bevallások alapján az éves előírások összege:
5
Mindez azt jelenti, hogy a feltárási munkával visszamenőleg elévülésig, azaz öt évig állapítható meg a korábban be nem vallott építmény után az építményadó, többletbevételt jelenthet továbbá a használati mód ellenőrzése azáltal, hogy egy korábban ugyan bevallott,
de
megállapítva
alacsonyabb magasabb
adómértékkel
adómérték
adózó
kerülhet
építmény
tényleges
megállapításra,
és
az
használatát előirányzat
teljesítéséhez járul hozzá a végrehajtási munka átszervezése, munkájának optimalizálása. A helyi iparűzési adó előirányzat tekintetében Pécs a megyei jogú városok rangsorában a hetedik helyet fogalja el:
Egyes megyeszékhelyeken (Győr, Debrecen, Miskolc, Kecskemét), ahol nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások folytak és folynak, igen erőteljes növekedés tapasztalható a helyi iparűzési adó bevétel változás vonatkozásában:
6
A táblázatból látható, hogy Pécs városában is – bár jóval szerényebb mértékben – iparűzési adó bevétel növekedés tapasztalható az elmúlt év azonos időszakához képest. A 2015. évi Adókoncepció egyik legfontosabb gondolatként fogalmazta meg azt, hogy Pécs városának egyetlen kitörési pontja lehet a vállalkozások ösztönzése, új munkahelyek teremtésével,
az új
beruházások
támogatásával,
a
szakképzésben
részt
vevő
vállalkozások részére egy kedvezményes adómérték kialakításával. Azzal együtt, hogy a legfontosabb cél továbbra is Pécs város gazdaságának fellendítése, nem szabad elfeledkezni azokról a vállalkozásokról sem, amelyek nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően tesznek eleget bevallási kötelezettségeiknek, így fosztva meg az önkormányzatot jelentős helyi iparűzési adó bevételtől. Ennek megakadályozására került az ellenőri létszám bővítésre, mely által tovább emelkedhet az amúgy sem magasnak mondható iparűzési adó bevétel. A 2016. évi Adókoncepció alapvetően egyetlen helyi adó nemben sem javasol számottevő változást, inkább csak a szabályozás „finomhangolását” tűzi ki célul, szem előtt tartva a korábbi évek adócsökkentésre irányuló célkitűzéseit. További adócsökkentések azonban csak akkor lehetnek megalapozottak, amennyiben a csökkentéssel okozott bevételkiesés forrás oldala is rendelkezésre áll. Ezt az Adóügyi Osztály az ellenőrzés és a végrehajtás további fokozásával kívánja elérni úgy, hogy a feltárási tevékenység 2015. decemberi megszűnésével a „Feltáró Csoport” tagjai 2016. évtől a Jogi és Ellenőrzési Csoport és a Végrehajtási Csoport munkatársaivá válnak. Az építmény- és telekadó rendeletekkel kapcsolatban joggal fogalmazódott meg az a vélemény, hogy a szabályozás igen bonyolult, a lakosság nagy része – nem lévén adójogi szakember – nem látja át a szabályozás lényegét. Ezért született meg az a gondolat, hogy az eddig hatályos építmény- és telekadó rendeletek hatályon kívül helyezésével néhány finomhangolástól eltekintve tartalmukat illetően azt megőrző, szerkezetében azonban merőben új, átlátható rendeletek kerüljenek elfogadásra. A rendeletek szerkezete az alábbiak szerint épül fel: az értelmező rendelkezések és az adómentességek, adókedvezmények felsorolását követően a rendeletek 1. melléklete tartalmazza a magánszemélyek üzleti célt nem szolgáló építményeire/telkeire vonatkozó adómértékek
felsorolását,
építményeire/telkeire,
a
valamint
2.
melléklet a
pedig
magánszemélyek
építményeire/telkeire vonatkozó adómértékeket.
7
a
nem üzleti
magánszemélyek célt
szolgáló
Az alábbiakban bemutatjuk az építményadó rendeletre vonatkozó módosítási javaslatokat – a szerkezeti módosításra és a „finomhangolásra” tekintet nélkül:
A 2016. évi Adókoncepció javaslatai az építményadó vonatkozásában 1. Magánszemély tulajdonában lévő üzleti célt szolgáló építmény után – amennyiben annak hasznos alapterülete a 25 m2-t nem haladja meg – feltéve, hogy az építményben a tényleges üzleti tevékenységet a tulajdonos saját maga gyakorolja az adó évi mértéke 500,-Ft/m2. Új adómérték kerülne bevezetésre a magánszemély 25 m 2 alatti üzleti célt szolgáló építménye vonatkozásában. A javaslat elsősorban azon kisvállalkozásoknak kíván egy, az általános, 850,-Ft/m2 adómérték helyett kedvezőbb, 500,-Ft-os adómértéket meghatározni, akik kis üzleteikben egyszemélyes vállalkozást folytatnak, és a tevékenységük fenntartása is komoly nehézséget jelent a számukra. Az Adóügyi Osztály nyilvántartása szerint mintegy 239 db 25 négyzetméternél kisebb alapterületű üzlet szerepel az ÖNKADÓ rendszerében.
Ez
mindösszesen
2.762.500,-
Ft
bevételkiesést
eredményezhet.
Megjegyzendő, hogy ez a kedvezményes adómérték a jogi személyekre, egyéb szervezetekre nem vonatkozik, csak és kizárólag egyéni vállalkozó magánszemélyek vehetik igénybe. 2. A tényleges használati mód alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával
kötött
szerződés
szerint
az
adóévben
legalább
3
fő
szakmunkástanulót termelési tevékenységet végző gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany esetén a termelési célra szolgáló, képzőhelyként működő építmény hasznos alapterületének 30%-áig terjedő épületrész után az adó mértéke 200,-Ft/m2. A javaslat a már meglévő, szintén a szakmunkástanulót gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany számára biztosított kedvezményes, 200,-Ft/m2 adómérték mellett a szakmunkástanulót termelési tevékenységet végző gyakorlati képzőhelyként foglalkoztató adóalany számára biztosít egy 200,-Ft/m2 adómértéket. A két szabályozás között az a különbség, hogy a már meglévő adómérték csak azon építmények 30%-áig biztosította az adómértéket, amelyeknek teljes hasznos alapterülete nem haladta meg az 500 m 2-t, függetlenül a szakképzés jellegétől.
8
Az új szabályozás azonban négyzetméter-korlát nélkül biztosítja a kedvezményes adómértéket azon képzőhelyek részére, amelyek termelési tevékenységet folytatnak. A javaslat indoka, hogy a termelési tevékenység általában 500 m 2-nél nagyobb területen valósul meg, így eddig az ilyen képzőhelyek elestek a kedvezményes adómértéktől. Megjegyzendő, hogy a négyzetméter korlát nélküli új adómérték csak és kizárólag a termelési tevékenységet folytató képzőhelyekre vonatkozik, azt a kereskedelmi és szolgáltató képzőhelyek nem vehetik igénybe. 3. Azon nem lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában, amelyre az adóhatóság a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13/A. §-a szerinti műemléképület felújításához kapcsolódó adómentességet állapított meg, az adómentesség lejártát követő 5 adóéven keresztül az adóalap után 400 Ft/m².” A javaslat azon műemlék építmények vonatkozásában állapít meg egy kedvezményes, 400,-Ft/m2 adómértéket, amelyeket a tulajdonosa felújított és az Adóügyi Osztály számára három évre adómentességet állapított meg. A három év eltelte után azonban az üzleti célt szolgáló építmények a jelen szabályozás szerint 850,-Ft/m2 adómértékkel adóznának. Ezzel kívánja az Önkormányzat hosszabb távon támogatni a műemlékek felújítását Pécs város közigazgatási területén. 4. Azon építmény után, amelyben legalább 25 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása történik az adó mértéke 500,- Ft /m2. A kedvezményes adómérték bevezetésének alapgondolata, hogy az olyan építmények után, amelyekben legalább 25 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, a fizetendő adó mértéke az általános 850,-Ft/m2 helyett egy jóval kedvezőbb, 500,-Ft/m2 adómérték legyen,
ezzel is támogatva a megváltozott munkaképességű személyek
megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatást elősegítve rehabilitációját, társadalmi reintegrációját. 5. Lakás elhelyezésére szolgáló telken lévő – üzleti célt nem szolgáló – egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény után: 1-25 m2 adóalap esetén 0,- Ft/m2 25,01 m2 adóalaptól 100,- Ft/m2 A hatályos szabályozás értelmében a magánszemély tulajdonában lévő, egyéb nem lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adó mértéke 400,-Ft/m2. Az új szabályozás különbséget tesz aszerint, hogy az építmény lakás elhelyezésére szolgáló telken áll-e 9
vagy sem. Amennyiben igen, az adó mértéke az új rendelkezés szerint fog alakulni. Abban az esetben, ha az építmény nem lakás elhelyezésére szolgáló telken áll, az adó mértéke marad 400,-Ft/m2. E rendelkezéssel a javaslat azt kívánja elérni, hogy az eddig be nem vallott, és a köznyelvi fordulattal „melléképületnek” nevezett építmények (amelyek tulajdonképpen a törvény értelmezése szerint nem melléképületek) adóztatás alá vonása megtörténjen. 6. A számított építményadóból 75%-os adókedvezmény illeti meg azt az adóalanyt, aki a tulajdonában lévő, vagy vagyoni értékű jogával terhelt, az ingatlannyilvántartásban tanyaként feltüntetett ingatlanán elhelyezkedő építményét életvitelszerűen lakásként használja. A kedvezmény kizárólag akkor vehető igénybe, ha az adózó lakóingatlannal nem rendelkezik. Az építményadó kedvezmények egy újabb fajtája kerülne bevezetésre 2016-tól. Az Adókoncepciók az évek során folyamatosan figyelemmel voltak az Adóügyi Osztályhoz benyújtott
beadványok,
kérelmek,
megkeresések
tartalmára.
E
javaslatot
is
tulajdonképpen a gyakorlat szülte, ugyanis azon adózók részére, akik életvitelszerűen tanyán laknak, indokolt egy adókedvezmény bevezetése, hiszen számukra a kedvezmény nélkül az adó megfizetése igen nagy nehézséget okozna. A kedvezmény feltétele a tanya ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. 7. Mentes az adó alól a hadigondozott személy. Szintén az Adóügyi Osztályhoz érkezett beadványok tették indokolttá, hogy a hadigondozott személyek építményadó mentességben részesüljenek. (Ugyanezt a szabályozást a telekadó rendeletben is megtalálhatjuk.)
A 2016. évi Adókoncepció javaslatai az iparűzési adó vonatkozásában 90%-os mértékű adókedvezmény illeti meg azt a háziorvos, védőnő vállalkozót, akinek/amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdése, illetőleg a 39/A. §-a vagy 39/B. §-a alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 20 millió forintot. A helyi adókról szóló törvény módosítása tette lehetővé a háziorvos, védőnő vállalkozók számára az adókedvezmény bevezetését. A mentesség megadása jogtechnikai 10
szempontból nem indokolt, ugyanis azon adózók, akik mentességben részesülnének, mentesülnének a bevallás benyújtásának kötelezettsége alól is, ez azonban nem megengedhető egyetlen vállalkozás számára sem, hogy még bevallást se nyújtson be az Adóügyi Osztályhoz. Ezért ésszerűbb inkább egy igen magas adókedvezmény megítélése, mert ebben az esetben a vállalkozók nem bújhatnak ki a bevallási kötelezettségük alól. A 2016. évi Adókoncepció által megfogalmazott javaslatok mellett a helyi adó rendeletek egyes rendelkezéseinek egyrészt az országos jogszabályok változásai miatt, másrészt a hatósági jogalkalmazás során az Adóügyi Osztály által jelzett apróbb, javarészt technikai jellegű módosításai szükségesek. E módosítások részletes indokolását az Adókoncepció maga nem tartalmazza, csupán az Adókoncepció mellékletében szereplő tervezett rendeletmódosításokban szerepelnek azok a rendelkezések, amelyeknek módosítása szükségesnek látszik. Az építményadóról szóló 46/2012. (X.19.), a telekadóról szóló 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése, az iparűzési adóról szóló 53/2011. (X.29.) önkormányzati rendelet módosítása mellett módosítást igényel az idegenforgalmi adóról szóló 48/2012. (X.19.) önkormányzati rendelet bizonyos rendelkezései.
11
