Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata - a Közgyűlés ……/2016. (05.26.) sz. határozatával elfogadott –
Civil koncepciója
2016. május
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés………………………………………………………………….…………………3 II. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata civil koncepciójának célja………..…………….4 III. Az Önkormányzat célkitűzései a helyi civil társadalom támogatását illetően.…………….5 IV. Az önkormányzat és a civil szervezetek együttműködésének és támogatásának formái Pécsett………………………………………………………………………………………….7 V. A Civil koncepció hatálya ……………………………………………………………...…11 VI. Jogszabályi háttér…………………………………………………………………………12
2
I. Bevezetés Pécsett a rendszerváltás követő időszakban dinamikusan fejlődött a civil szektor, alapítványok, egyesületek, klubok kezdték meg a működésüket és az érdekképviseleti szervezetek (szakszervezetek, kamarák) is bekapcsolódtak a város életébe. A hálózatok, együttműködések a kilencvenes évek második felétől alakultak ki, köszönhetően a külföldi és hazai források volumenének növekedésének. Szociális és ifjúságvédelem, környezetvédelem, továbbá közösségszervezés-közösségfejlesztés és kultúra terén már a kilencvenes évek legelején megjelentek azon szervezetek, amelyek a város önkormányzati feladataiból jelentős mértékben átvállaltak különböző ellátásokat. Ilyenek például a fogyatékkal élők nappali ellátása, a komplex hajléktalan ellátás, vagy a családok átmeneti otthonának működtetése. Pécsett történelmi és gazdasági okokra visszavezethetően rendkívül heterogén a társadalom és ennek köszönhetően sokszínű a civil szféra. A KSH 2009-es adatai szerint 1382 a működő szervezetek száma, de a 2011-ben született civil törvény (CLXXV. tv.) újraregisztrálási kötelezettségének hatására ez a szám némileg csökkent. A 2015-ös KSH adatok szerint a működő szervezetek száma 1341 volt (60 százalékuk egyesület 40 százalékuk alapítvány). A szervezetek száma tehát nem csökkent számottevően, ugyanakkor a bevételeik tekintetében (részben a gazdasági válság, részben pedig az új civil törvény hatására) jelentős szerkezeti változásokat mutat. 2015-ben a pécsi civil szervezetek összes bevétele 27 milliárd forint volt. Ennek mindössze 33 százaléka került a klasszikus civil szervezetekhez. Ennél nagyobb változásokat láthatunk az egyes bevételi források esetében. Míg a pécsi szervezetek 2009. évi bevételének 40 százaléka származott állami, önkormányzati forrásokból, addig 2015-ben csupán 37 százaléka. Ugyanakkor a magántámogatás és a saját bevétel aránya 2015-re jelentős mértékben nőtt 2009-hez viszonyítva (magántámogatás aránya 10%-ról 15%-ra, saját bevétel 28%-ról 48%-ra). A pécsi szervezetek forrásszerző képességét az is jól mutatja, hogy évről évre egyre sikeresebbek a pályázati források megszerzésében. Míg a pályázati bevétellel rendelkező civil szervezetek aránya országosan 13 százalék körül mozog, addig a pécsi szervezetek körében ez az arány az utóbbi években 20 és 30 százalék közötti értéket mutat. Ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy alacsony a szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe. A számított főállású alkalmazottak mindössze egyharmada dolgozik klasszikus civil szervezetnél, a többit a nonprofit gazdasági társaságok foglalkoztatják. A civil szervezetek 83 százaléka klasszikus civil szervezetnek tekinthető. A 2011-ben elfogadott új civil törvény jelentős módosulásokat tartalmazott a közhasznú minősítés tekintetében, míg 2009-ben a Pécsett működő szervezetek 57 százaléka volt közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezet, addig 2015-ben már csak 31 százalékuk. A szervezetek a tevékenységük alapján az alábbiak szerint különíthetők el:
3
1. Szabadidős szervezetek: olyan szervezetek, amelyek valamely közös kedvtelésük mentén szerveződnek. E közösségek sok esetben nem is formalizálódnak, vagy ha igen, akkor általában egyesületi formában, s csak a saját tagjaik által befizetett éves hozzájárulásokból tartják fenn magukat. 2. Lakossági közügyek intézését felvállaló szervezetek: helyben szerveződő csoport, amelyek többnyire saját és/vagy pályázati forrásokból valósítanak meg mikroközösségi célokat, bekapcsolódva a részönkormányzatok tevékenységébe. 3. Kötelező önkormányzati feladatokat intézményesült keretben ellátó civil szervezetek: nagyobb volumenű hazai és európai uniós forrásokat igénybe vevő, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező szervezetek. 4. Önkormányzati feladatokat nem intézményesült keretben ellátó szervezetek: elsősorban egyegy részterületre fókuszálva működnek (környezetvédelem, oktatás, kultúra, szociális ellátás stb.). 5. Szakmai vagy közösségi érdekek megjelenítésén fáradozó közösségek: például a fogyasztóvédelem vagy lakásszövetkezetek, illetve a szakszervezetek. Ezeknek általában érdekérvényesítő szerepe van. Nem tekinthetők klasszikus civil szervezeteknek, hiszen más jelleggel és céllal végzik tevékenységüket. Sokszor a felsorolt tevékenységek fedik egymást, egy-egy szervezet több tevékenységi területet, feladatot is felvállal, végez (Pl.: városrészi feladatokat felvállaló, önkormányzati megállapodással rendelkező civil szervezetek, amelyek szakmai alapon szerveződtek, vagy egy nagyobb országos hálózat tagjai). A statisztikai adatok alapján Pécs civil szektorának főtevékenység szerinti megoszlása nem mutat jelentős eltérést az országos tendenciáktól, azaz a legtöbb civil szervezet a kultúra, az oktatás, a szabadidő, hobbi, a sport, a szociális ellátás és az egészségügy területén tevékenykedik. Egyedüli eltérés talán a nemzetközi kapcsolatok területén figyelhető meg, ahol a pécsi szervezetek jelentős mértékben meghaladják az országos átlagot.
II. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata civil koncepciójának célja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata civil koncepciójának célja, hogy meghatározza azt az együttműködési és támogatási keretrendszert, mely összefoglalja az önkormányzat és a civil szektor közti kapcsolattartás formáit, a partnerség irányelveit és szabályait, valamint lehetővé teszi további együttműködések kialakítását a város közösségének fejlődése érdekében.
4
Célja továbbá a pécsi civil társadalom erősítése, az Önkormányzat és a város lakosságának önkéntesen alakított közösségei közötti harmonikus együttműködés és a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának elősegítése. III. Az Önkormányzat célkitűzései a helyi civil társadalom támogatását illetően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) fontosnak tartja, és támogatja a város lakossága által önkéntesen alakított civil szervezetek, öntevékeny közösségek társadalomformáló szerepét. A város számít e közösségek által nyújtott sokszínű és hiánypótló szolgáltatásokra, programokra és vállalja, hogy e szervezetek tevékenységeit a lehetőségeihez mérten szakmailag és anyagilag, hosszú távú horizontális és vertikális célok mentén támogatja. Vertikális célok:
a civil szervezetek, helyi közösségek kiszámíthatóbb működési feltételeinek megteremtése (infrastrukturális fejlesztés, kommunikációs fejlesztés, humán erőforrás fejlesztés, pénzügyi támogatások, képzések, érdekérvényesítő képességük növelése, civil szolgáltató pontok hálózatának kialakítása);
a civil szervezetek közötti együttműködés erősítése az információáramlás javításával (konferenciák, konzultációk, szakmai képzések szervezése, projektek és jó gyakorlatok bemutatása a rendelkezésre álló médiafelületen, a minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítása, pl. http://pecs.hu/ , http://www.pecsma.hu/ , Pécsi Hírek hetilap);
a civil szervezetek ismertségének, munkájuk megismertetésének javítása, vonzóvá tétele, a város polgárainak aktív, öntevékeny szerepvállalásának ösztönzése érdekében;
a
szervezetek
munkaerőpiacon
történő
részvételének
erősítése:
egyrészt
munkáltatóként, másrészt pedig általuk az álláskeresők támogatása a munkaerő-piacra való visszatérésben;
a civil szervezetek alkalmassá tétele a társadalmi változásokból adódó és az önkormányzat által kötelezően és önkéntesen vállalt növekvő terheket jelentő feladatok feladatátvállalással történő közös elvégzésére;
a fiatalok szerepvállalásának erősítése, akár önkéntesként, akár munkavállalóként; 5
önkéntes tevékenységeket támogató és népszerűsítő projektek ösztönzése;
a vállalkozói és a civil szektor együttműködésének erősítése.
Horizontális célok:
sport-és szabadidős tevékenységek ösztönzése
kultúra, hagyományápolás
szociális és társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség javítása
a gyermek és ifjúsági korosztály támogatása
aktív idősödés ösztönzése
nemzetközi kapcsolatok erősítése
határon átnyúló együttműködések támogatása, szélesítése
állampolgári jogok
élethosszig tartó tanulás ösztönzése
polgárőr tevékenység segítése
nemzetiségi hagyományokkal kapcsolatos tevékenység
egyházi közösségi tevékenységhez kapcsolódó civil tevékenység.
Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a non-profit szektor képviselőivel, a civil szervezetekkel, közösségekkel megfelelő, hatékony kommunikációt folytasson. A kölcsönös kommunikáció formái az alábbiak:
az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd, találkozás
az önkormányzati tisztségviselők és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd
a Polgármesteri Hivatal dolgozói/vezetői, munkatársai és a civil szervezetek, közösségek közötti párbeszéd,
a civil szervezetek, vagy az önkormányzat által kezdeményezett nyilvános fórumok, közmeghallgatások, alkalmi szerveződések, események.
Az önkormányzat és intézményei a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben kíván együttműködni a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért, elképzeléseik megvalósításáért. Az együttműködés területei különösen a szakmai szolgáltatások, feladatok hatékonyabb ellátására, a szakmai standardok és a minőségfejlesztési rendszerek kialakítására, 6
a modellkísérletek közös tervezésére és megvalósítására, közös pályázatok generálására, valamint a halmozottan hátrányos, kirekesztett társadalmi csoportok ellátására irányuló szakmai programok megvalósítására terjednek ki. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is számít a civil szervezetek együttműködésére és munkájára, elismeri azok közösségformáló hatását és lehetőségeihez mérten támogatja azon szervezeteket, amelyek közösségfejlesztő, közösség megtartó tevékenységükkel elősegítik a nemzeti-nemzetiségi kulturális hagyományok, értékek megőrzését, gyarapítását. IV. Az önkormányzat és a civil szervezetek együttműködésének és támogatásának formái Pécsett Az önkormányzat – a partnerség jegyében, céltól függően – különböző pénzbeli, természetbeni és egyéb forrásokat biztosít a civil szervezetek számára annak érdekében, hogy a szervezetek megfelelő módon és színvonalon tudják vállalt feladataikat és programjaikat megvalósítani. a.) A pénzbeli támogatás formái Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Város adott évi költségvetéséről szóló rendelete tartalmazza azon céltartalékok közt nevesített előirányzatait és azok mértékét, amelyekből az Önkormányzat támogatni tudja a szervezetek céljaik eléréséhez, feladatuk ellátásához szükséges működési, fenntartási költségeit, programköltségeit, tárgyi eszközök beszerzését, személyi jellegű kiadásait. Ilyen elkülönített céltartalékok: -
Polgármesteri keret,
-
Választókörzeti keret,
-
Sportfeladatok ellátási kerete,
-
Fesztiválok és egyéb rendezvények és támogatások kerete,
-
Civil szervezetek támogatására elkülönített keret.
A támogatások odaítélésének és igénybevételének alapfeltételei, az elszámolás rendje azonosak minden támogatási típusnál, melyeket a mindenkor hatályos Támogatási Szabályzat ír elő. 7
A Civil szervezetek támogatására elkülönített keret Az Önkormányzat az adott év költségvetésében - amennyiben lehetősége van - elkülöníti a civil szervezetek számára nyújtandó ún. Civil Keretét, amelyből támogatás, támogatási igény és pályáztatás alapján egyaránt nyújtható. Az Önkormányzat szorgalmazza, hogy a pályázat kidolgozását, a beérkező pályaművek bírálatát és a támogatásban részesült szervezetek által a támogatás felhasználásáról készített szakmai beszámolók értékelését ún. Civil Kuratórium végezze. A javaslattevő, véleményező Civil Kuratórium tagja csak olyan személy lehet, aki a szakterületen megfelelő szakértelemmel rendelkezik, nem tagja politikai pártnak, továbbá nem lehet pályázó szervezet vezető tisztségviselője és annak közeli hozzátartozója. A pályázati rendszerre, valamint a Civil Kuratóriumra működésére irányadóak a mindenkor hatályos Támogatási Szabályzat által meghatározott szabályok. A közfeladat ellátás formái A 2011. évi Mötv. jelentős mennyiségű közfeladat ellátására kötelezi az önkormányzatokat, ugyanakkor bizonyos feladatok civil szervezetek által történő ellátására is lehetőséget biztosít. A kiszerződés útján történő megvalósulást az is erősíti, hogy a törvény kifejezetten ajánlja a szerződéses közfeladat-ellátást. Közművelődési megállapodás Az Önkormányzat kötelező feladatát a helyi közművelődési tevékenység támogatására a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. CXL. törvény szabályozza. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Törvény alapján, a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembe vételével alkotta meg az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 2/2002.(02.15.) önkormányzati rendeletét. A közművelődési megállapodás célja, hogy az önkormányzati intézmények által valamilyen okból optimálisan el nem látható kötelező közművelődési feladat vagy feladat-együttes garantált és szakszerű megvalósítása jogi személy vagy magánszemély közreműködésével megtörténjen. Az Önkormányzat a közművelődési közfeladatok ellátására megállapodást köt a
feladatok
ellátására
alkalmas
civil
szervezettel/szervezetekkel.
Fenti
törvény
rendelkezéseinek értelmében a települési önkormányzat a rendeletében rögzített, illetve egyéb feladatai ellátására pénzbeli támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytató civil szervezeteket. A támogatás mértékéről a Közgyűlés mindig az adott évi költségvetésének elfogadása során dönt. 8
Ellátási szerződés A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120-121. §-a alapján az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátást, szociális ellátásokat vagy feladatokat a települési önkormányzat állami fenntartóval, egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. A megállapodásban foglalt feladatuk ellátásához támogatás adható, melynek mértékéről a város Közgyűlése dönt. b.) A természetbeni támogatás formái Nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős referens A Polgármesteri Hivatal nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős munkatársat alkalmaz. Fő feladata az önkormányzat és a nemzetiségi, valamint civil szervezetek partneri együttműködésének segítése. Feladatai között szerepel a civil szervezetekkel történő napi kapcsolattartás, a jogszabályok és azok változásainak figyelemmel kísérése, az önkormányzati döntések, valamint a pályázati lehetőségek összegyűjtése, valamint az ezekről történő tájékoztatás. Feladata továbbá előkészíteni az Önkormányzat által a civil szervezetek számára kiírt pályázatokat, gondoskodni azok megjelentetéséről, valamint elvégezni a nyertes pályázók szerződéskötési és beszámoltatással kapcsolatos hivatali feladatait. A nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős referensi feladat kiemelt fontosságú az önkormányzat és a civil szervezetek közötti jó kapcsolattartás és együttműködés adminisztrációs-dokumentációs
hátterének,
a
kommunikáció
folyamatosságának,
az
információk hitelességének és naprakészségének biztosítása tekintetében. A Polgármesteri Hivatalon belül a nemzetiségi és társadalmi kapcsolatokért felelős referens és a (Fő)Osztályok munkatársai konkrét ügyekben nyújtanak segítséget a hozzájuk forduló civil szervezeteknek. Haszonkölcsön és haszonbérleti szerződés A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései alapján nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény megnevezi
a
helyben
biztosítható közfeladatok
körében
ellátandó
helyi
önkormányzati feladatokat. A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 9
11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 23. §-a szerint az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedésével a Közgyűlés közfeladat ellátása céljából, a feladat ellátás mértékéig támogathat a Város érdekeit szolgáló, közfeladatot ellátó szervezetet. Fentieknek megfelelően az Önkormányzat helyiségeket, ingatlanokat közfeladatokat ellátó civil szervezetek részére haszonkölcsön jogcímén ingyenes használatba, valamint - nem piaci alapú - kedvezményes haszonbérleti díj fizetése ellenében haszonbérbe ad. c.) Egyéb támogatás, szakmai segítségnyújtás Együttműködési/Támogató nyilatkozat A civil szervezetek pályázatokban történő részvételük során a pályáztatók gyakran feltételül szabják, hogy a területileg illetékes önkormányzat részéről egy együttműködési, vagy támogató nyilatkozattal erősítse meg az adott szervezet a pályázatát. Amennyiben a szervezet pályázatával, célkitűzéseivel, megvalósítani kívánt projekttel az önkormányzat egyetért és illeszkedik a város fejlesztési stratégiájához, szakmai koncepcióihoz, egyéb programjaihoz és minden feltétel teljesül a pályázat és a pályázó tekintetében, az önkormányzat a Támogató /Együttműködési nyilatkozatot a szervezet rendelkezésére bocsátja. Civil Információs Centrum Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény) 51. § (1) bekezdése szerint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter)
a
civil
szervezetek
működésének
szakmai
támogatása,
fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében civil információs centrumokat működtet. A Civil törvény VIII. fejezete határozza meg a civil információs centrumok feladatát: „52. § (1) A civil információs centrumok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el: a) igény esetén közreműködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendő) kötelezettségeik teljesítésében, b) elősegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését, c) részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében, 10
d) folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszert működtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén, e) folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról.” A Baranya Megyei Civil Információs Centrum szolgáltatásai a Civil Közösségek Házában (Pécs, Szent István tér 17.), valamint a http://cic.ckh.hu oldalon keresztül ingyenesen hozzáférhetőek. Városrészi Civil Információs Pontok Az önkormányzat célja, hogy a város különböző részein működő helyi közösségek, civil szervezetek ügyeikben minél gyorsabb és hatékonyabb segítséget kaphassanak a számukra elérhető fizikai közelségben. Ennek érdekében egyes városrészekben – melyek köre a későbbiekben bővülhet – civil szolgáltató pontok működnek olyan civil szervezetek bázisán, amelyek közfeladat-ellátási szerződéssel működtetett önkormányzati tulajdonú, vagy egyéb bérelt irodahelyiséggel rendelkeznek. Ezek a városrészek: Pécs-Somogy-Vasas, Meszes, Pécsbánya, Kertváros, Uránváros. A Városrészi Civil Információs Pontokat működtető szervezetek segítik a helyi közösségeket kezdeményezéseik, felvetéseik ügyvitelében. A civil szervezetek, városrészi kisközösségek és aktív csoportok munkájuk megkönnyítéséhez, tevékenységük sikeresebbé, hatékonyabbá tételéhez szükséges és hasznos segítő szolgáltatások működtetése (tanácsadás, e-ügyintézés, információs szolgáltatások,
közösségi-lakossági
fórumok
szervezése,
stb.).
Ezek
a
szolgáltatások
elengedhetetlenül fontosak, mert a helyi civil szervezetek, közösségek nem mindegyike rendelkezik megfelelő szakértelemmel, eszközökkel, sőt, sokszor a szükséges információkkal sem, még ha sokszor kreatív ötleteik, helyismeretük folytán fejlődést tudnának generálni, de megfelelő szakmai és infrastrukturális háttér híján ezek a helyi kezdeményezések nem tudnak kiteljesedni. Ezeket a funkciókat tudják a Városrészi Civil Szolgáltató Pontokat működtető szervezetek biztosítani.
V. A Civil koncepció hatálya Személyi hatály A koncepció hatálya kiterjed a pécsi civil szervezetekre. Pécsi civil szervezet: azon civil szervezet, melyet a Pécsi Törvényszék nyilvántartásba vett és székhelye Pécsett van, továbbá olyan civil szervezet, melyet más Magyarországon működő törvényszék vett nyilvántartásba, de társadalomfejlesztő tevékenységét Pécsett fejti ki.
11
Tárgyi hatály Az együttműködésben foglaltak hatálya kiterjed a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének döntéshozatalára, a Polgármesteri Hivatal tevékenységére, és azon civil szervezetekre, melyek az Önkormányzattal együttműködésre lépnek. Időbeli hatály A civil koncepció időbeni hatálya lényegi változás, vagy a jogszabályi környezet változása miatt indokolttá váló felülvizsgálatáig, de legfeljebb 5 évre terjed ki. VI. Jogszabályi háttér 2012. január 1. napjától hatályba lépett az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.), mely hatályon kívül helyezte a következő törvényeket, rendeleteket: a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. b) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. c) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. d) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet. Az egyes civil szervezetek jogi formájának meghatározásait az alábbi törvények tartalmazzák: Civil tv. 2013. évi V. törvény (új Polgári Törvénykönyv) a Polgári Törvénykönyvről A civil szervezetek működését és gazdálkodását szabályozó jogszabályok:
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.)
A civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. évi (XII.30.) Korm. rendelet (Civil vhr.)
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet
12
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (Köt).
A közpénzekből nyújtott támogatások áltáthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.)
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv)
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sport tv.)
A civil szervezetek által igénybe vehető infrastruktúra-támogatásról szóló 554/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet
A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.)
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
A személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PM–SZMM együttes rendelet
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.)
Pécs, 2016. május 26.
Dr. Páva Zsolt polgármester
Záradék: A Civil Koncepciót a Közgyűlés a ….…./2016. (05.26.) számú határozatával fogadta el. 13
