PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. A változás évei gazdasági program

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA „A változás évei” gazdasági program 2011-2014

„A valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem, hogy új szemmel nézzük az ismert világot!” (Marcel Proust)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata „A változás évei” gazdasági program 2011-2014 A. Bevezető B. Helyzetelemzés 1. A költségvetés bevételi, kiadási, finanszírozási számainak bemutatása három év és egy év (2011) terv vonatkozásában. 2. A költségvetés által közvetlenül finanszírozott közszolgáltatási rendszer, figyelemmel a közvetett támogatásokra, de ezen belül a „közforint” elmélet szerint elért eredményekre. 3. Általános forrástérkép bemutatása, amelyből kijelölendők azok a Város szempontjából lehetséges bevételi elemek, amelyek jelentőséggel bírnak a közfeladat-ellátások finanszírozásában. 4. A Város követendő bevételi politikája. 5. A Város kötelező és nem kötelező feladatai, valamint ezek dinamikája a gazdaság egészét érintő döntések fényében. 6. SWOT analízis a Város és közvetlen környezete figyelembe vételével. C. A gazdasági program célrendszere 1. A Város küldetésnyilatkozata és a belőle megfogalmazható stratégia. 2. A Város prioritásai. 3. A célrendszer. 4. A célrendszer szakaszolása. D. A gazdasági program végrehajtását biztosító feltételrendszer 1. A helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások. 2. A gazdasági program finanszírozhatóságának adottságai a bevételi és támogatási politika függvényében. 3. A kedvezőtlen adottságok és kialakult eladósodottsági helyzet megszüntetésére irányuló törekvések célrendszer függvényében történő megfogalmazása. 4. Tervek az elkövetkezendő évek költségvetésére, az adósságspirál megszüntetésére, a szolgáltatási feltételrendszer megváltoztatására. E. Összefoglalás és határozati javaslatok 1. Célok – összhangban a Város küldetésnyilatkozatával. 2. Intézkedési terv a program végrehajtásához.

A gazdasági program felépítése

Pécs Megyei Jogú Város gazdasági programja a 2011-2014. évekre különös jelentőséggel bír. Annak bemutatása ez, hogy a Város eddigi értékeit hogyan kísérli meg megőrizni és továbbfejleszteni, hogyan lesz képes gondoskodni a fenntartható költségvetési gazdálkodásról, hogy a megszerzett értékek úgy a pécsi polgárok, mint a Pécsre látogatók számára sokáig élvezhetők és vonzóak legyenek. A gazdasági program annak irányába mutat, hogy a Város az utóbbi hónapok dinamizmusát a gazdaságfejlesztés segítése, a közszolgáltatások biztosításának rend-szere, valamint a tudás- és művészet centrumú életkörülmények biztosításában ne veszítse el. Ezen célok elérése érdekében a Városban olyan alapvető irányok kijelölésére van szükség, amelyek megteremtik a szükséges rendet, és utat nyitnak a fenntartható, de dinamizmusában nem csökkenő működés és fejlesztés előtt.

A.

BEVEZETŐ

Pécs Magyarország egyik meghatározó központja, a kultúra városa. Az ország megújulása kedvező alkalmat kínál számunkra ahhoz, hogy városunk, közösségünk is megfogalmazza törekvéseit, elképzeléseit, és új megoldásokat keressen azokra a kihívásokra, amelyeket a XXI. század első évei támasztanak velünk szemben. Paul Johnson történész szerint az évszázadok kezdetei és végei történelmi-társadalmi tekintetben nem igazodnak a naptárakhoz. A XIX. század nem a századfordulón ért véget, hanem az I. világháború befejezésével. A XX. század sem a kommunizmus bukásával zárult le, mint ahogyan sokan gondolták, hanem később, a globális válság bekövetkeztével, vagyis az új században. A XXI. században nem a demokrácia a megoldások eszköze (ugyanakkor alapja a társadalom működésének), az eszközöket másban, a hatékony, fegyelmezett működésben, a gyorsaságban, az újszerű gondolkodásban kell keresnünk. Pécs újszerűen gondolkodó és cselekvő város kíván lenni. Egy válságnak mindig vannak vesztesei és nyertesei. Nyertesek azok, akik gyorsabban és hatékonyabban, innovatívabban képesek reagálni a válságok által kikényszerített változásokra. A vesztesek legfőbb óhaja, hogy túléljék a válságos időket, a nyertesek azonban nem túlélni akarnak csupán, hanem sikeresnek lenni. Pécs nyertes város, vagyis sikeres akar lenni. Magyarországon, de a világban is, a XX. század utolsó éveiben mindennaposak voltak a veszekedések, a viták, a másik kirekesztése. Az új század első éveiben nekünk más utat, a békesség, a befogadás útját kell járnunk. Megérteni, hogy létezik más vélemény, de hinni abban, hogy jó úton járunk, a közjóért cselekszünk. Pécs befogadó, megértő, békés város kíván lenni. Akik a változások sodrásában megfeledkeznek a hagyományokról, az értékekről, arról, hogy társadalomban, vagyis közösségben élnek, s életük gyakran akaratlanul is függ a közösség tagjaitól, sikereitől, azok képtelenek tartósan fejlődni, a siker útján maradni. A legfőbb érték a munka, a család, a szeretet. Pécs az értékek és a hagyományok tisztelője. Egy város nem falakból, terekből, házakból vagy tornyokból áll, hanem emberekből, vagyis értelemből és érzelmekből. Mi hiszünk abban, hogy egy város olyan közösség, amely okosan gondolkodik, tervez és cselekszik, de olyan közösség is, amely képes a szeretetre, a mosolyra és a könnyekre is.

Pécs szerethető város kíván lenni minden pécsi számára. A pontos tervezéshez talán sosem állt annyi eszköz az ember rendelkezésére, mint most, az új század első éveiben. Különösen szerencsés az a közösség, amelyben a tudás olyan mértékben halmozódik fel, mint nálunk, Pécsett. Magyarország első egyetemi városaként minden lehetőségünk adott, hogy felhasználjuk a tudományok eredményeit tervezéseinkben, hosszú évtizedeket befolyásoló döntéseinkben vagy napi problémáink megoldásában. Pécs a tudomány városa is. 1367 óta Pécs a magyar oktatás egyik, talán legismertebb otthona. A fiatalok jelenléte e város életében mindig kitüntetett szereppel bírt, s dinamizmusát, állandó megújulási képességét már-már genetikus örökségünknek tekinthetjük, ezért sosem mondhatunk le a pécsi oktatásról, a pécsi és itt élő fiatalokról. Pécsett érték a gyermek. S ha a felnövő gyermek Pécsett otthont teremt, bennünket, a közösséget gyarapítja családalapítóként vagy idős pécsiként is. Saját tehetségével és képességeivel, idős korára megszerzett tapasztalataival, élete során mindvégig hasznos polgára a városnak. Pécs a pécsiek városa volt és marad is. Az öröm nagyobb, ha együtt örülhetünk másokkal, s a baj is könnyebben leküzdhető, ha van kivel megosztani. Pécsett a siker közös, s ha viharfelhők érkeznek, együtt tartjuk az esernyőt a fejünk fölé. Ettől érezhetjük magunkat biztonságban mindannyian. Pécs biztonságos városa polgárainak. A pécsi önkormányzatnak mindenkor olyan célokat kell megfogalmaznia, amelyek részeit a pécsiek alkották. A kívánalmakat a pécsiek fogalmazták, a terveket a város polgárai szövögették, mert azok nem pillanatnyi ötleteket jelentenek, hanem hosszú évek, évtizedek tapasztalatain alapulva valós célokká és tervekké nemesedtek. Az így készült tervek olyanok, mint a jó bor. Az évek csak ízletesebbé, kívánatosabbá és elérendőbbé teszik. Ez pedig erőt és lehetőséget kínál ahhoz, hogy előbb vagy utóbb megkóstoljuk, milyen is lett, amit elterveztünk. Ha jól cselekszünk, nem utóbb, hanem előbb jön el az idő!

B.

HELYZETELEMZÉS

1. A költségvetés bevételi, kiadási, finanszírozási számainak bemutatása három év és egy év (2011) terv vonatkozásában Pécs Megyei Jogú Város 2011-2014. évekre szóló gazdasági programját nem lehet megérteni anélkül, hogy ne vázolnánk fel azt a helyzetet, amely meghatározza az elkövetkezendő évek költségvetési gazdálkodásának főbb irányait és módszereit. A mögöttünk lévő évtized áttekintésekor két tendencia különböztethető meg. Az elmúlt három évben a Városra ugyan a gyarapodás volt a jellemző, ám a fejlesztések mindenáron történő megvalósítása közben a működési költségekre is kiható vonatkozásokkal nem, vagy nem teljes volumenében számoltak. A fejlesztésekkel és az Európa Kulturális Fővárosa programmal való kiemelt foglalkozás elterelte a figyelmet az egyébként is túldimenzionált intézményrendszer fegyelmezett működtetéséről. Ennek káros következménye, hogy csak technikailag vagy alig érzékelhetően kerültek kezelésre a folyó költségvetés bevételei és kiadásai. Az ezt megelőző hét év azonban még ennél is több problémát halmozott fel azzal, hogy a város adósságállománya meredeken nőtt, miközben az intézményrendszerben és a város szerkezetében hatékonyságon alapuló változtatás egyáltalán nem történt. A várost mind pénzügyi, mind strukturális szempontból rossz körülmények közepette érte el a globális gazdasági válság. Hasonlóan ahhoz, miként Magyarországot is. E sajnálatos tény azért is jelentett Pécs számára nehéz helyzetet, mert mind a piaci finanszírozás, mind az állami támogatások körének szűkülése napi finanszírozási problémákat jelentett az önkormányzat számára. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben elkerülhetetlen, s egyben szükségszerű volt a város helyzetének teljes, őszinte áttekintése, a lehetséges túlzott kapacitások feltárása, a nem hatékony, a pazarló feladat és költségszerkezettel rendelkező szervezetek és feladatellátások feltérképezése. Pécs feladatellátásában egyszerre jelent meg a nagyarányú fejlesztések, beruházások, a bevételek jogcímeinek átszervezése, valamint a kiadások nem kellő átgondolása, a kötelező és a nem kötelező feladatok ellátása területén egyaránt. Az is jellemző volt a Város gazdálkodására, hogy a pazarló közszolgáltatás mindenáron intézményfenntartás keretében történő ellátására való törekvés elterelte a figyelmet egyes területek cél szerinti, hatékonysági átvizsgálásáról. Ennek eredményeként pazarló, alapvetően nem koncentrált, gyakorta áttekinthetetlen és ellenőrizetlen támogatáspolitika és közvetett támogatási rendszer alakult ki a Városban. A túlzott nagyvonalúság és ellenőrizetlenség, a nem megkövetelt fegyelmezettség jelentős többletkiadásokat okozott a már említett területeken, valamint az igazgatási és hatósági feladatok ellátásában is. Maga az elhelyezkedés – a lakosságra való hivatkozással – jelentős humánerőforrás-többletet eredményezett (értsd túlzott foglalkoztatás), nem is beszélve a fajlagos kiadások dologi részének megnövekedéséről.

A Város a már fent említett koncentrációs pontok miatt, de talán koncepció hiánya miatt is, nem folytatott bevételteremtő vagyongazdálkodást. Olyan szervezeti megoldások alakultak ki, amelyek a követelményrendszer alátámasztására azon az okon sem voltak alkalmasak, hogy a döntések távol kerültek a közszolgáltatások ellátásában döntést hozók körétől. A szükséges megfigyelési pontok sem alakultak ki, így igény sem nagyon merült fel ezen a területen a célszerű lépesek megtételére. Jóllehet jelentős bevételektől esett el a Város a kiadások kontrollálatlansága miatt. Jellemző módon e területeken folyamatosan polgári peres és büntetőügyekre, eljárásokra kellett sort keríteni a hanyag vagyonkezelés, szándékos károkozás vagy egyéb cselekmények miatt. Mindemellett a központi támogatások abszolút és reálértékű folyamatos csökkenése és a feladatok ezzel ellentétes irányú mozgása tovább nehezítette a Város költségvetési helyzetét. Ez egy olyan állapotot eredményezett, amelyben biztosan kódolásra került a folyamatos költségvetési hiány megjelenése, és ennek külső forrásból történő finanszírozása. A 2011. évi költségvetés kapcsán a kiadási igények már olyan környezetben kerültek megfogalmazásra, amelyek tartalmazzák a 2010. évben elkészült operacionális auditálás anyagaiban megfogalmazott szervezetkorszerűsítési, feladatszűkítési és a finanszírozások felülvizsgálatának a követelményeit. Fontos megemlíteni, hogy az operacionális auditálás szinte valamennyi megállapítására és javaslatára – a művészeti, tájékoztatási területek kivételével - a Közgyűlés meghozta határozatait. Az intézményrendszer szerkezeti átalakítására a kezdő lépések megtörténtek, és ez év őszére ezen lépések is megfogalmazásra, illetőleg végrehajtásra kerülhetnek. Rögzítenünk szükséges, hogy a 2010. évi költségvetési gazdálkodás szabályainak szigorítása, az évközi polgármesteri beavatkozások azt eredményezték, hogy a Város zökkenőmentesen tudta finanszírozni feladatait a rendelkezésre álló kölcsönforrásokból úgy, hogy a tervezett költségvetési hiány csökkent, miközben kényszerűen jelentős előfinanszírozásokat kellett biztosítani az EKF programok lebonyolításához. A 2011. évi költségvetési gazdálkodás alapját képező intézményi és hivatali finanszírozási rendszer átalakítása már megjelenik a költségvetésben, de emellett az Önkormányzat Közgyűlése a költségvetés elfogadása kapcsán annak végrehajtására vonatkozó kereteit tovább szigorította az 59/2011.(03.10.) számú közgyűlési határozatával. Mindezeket az intézkedéseket indokolja, hogy a Város bevételtermelő képessége, amely egyelőre viszonylagosan gyenge, folyamatosan erősödjön. Az EKF beruházások, a működési költségek és kiadások 2008. évtől folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A feladatok részbeni megoldása, majd ezt követően a feladatellátások mennyiségi és fajlagos értékük csökkenése jelentős kiadási és bevételi volumencsökkenést is eredményezett. Az eddig felhalmozódott kölcsönforrás-nagyságok alapvetően indokolnak egy indulópont kialakítását az új gazdálkodási körülmények között.

Minden feladatellátási és gazdálkodási szigorításnak azt kell szolgálnia, hogy a Város működésének fedezeteit biztosítani tudja a finanszírozó szervezet, oly módon, hogy egyre nagyobb mértékű bevételek megteremtése legyen az Önkormányzat alapvető célja. A Város hitelállományának kezelése és törlesztési kötelezettségei az új költségvetési – gazdálkodási filozófiával hosszabb távon megoldhatóak, melyek nagyságrendjét az alábbi táblázat szemlélteti.

A tőketörlesztési kötelezettség és a hitelállomány tervezett alakulásának bemutatása az elmúlt három év vonatkozásában adatok eFt-ban

Figyelemmel a megkötött és jelenleg is érvényben lévő finanszírozási szerződésekre a tőke, illetőleg kamattörlesztési kötelezettségek alakulását az alábbi grafikon szemlélteti. A tőketörlesztési és a kamattörlesztési kötelezettségek bemutatása adatok eFt-ban

Mint a grafikonból is látható a Város feladatellátási, és ezzel együtt gazdálkodási lehetőségeit az első időszakokban megjelenő törlesztési kötelezettségek befolyásolják alapvetően, így megfelelő ütemezés mellett reális esély van, úgy a kiadások mérséklési ütemének beépítésére, mint a bevételi politikában megfogalmazottak kedvező hatásainak megjelenésére. A megfelelő költségvetési, működési alapok megteremtéséhez szükség van egy új finanszírozási rendszer kialakítására, és ennek függvényében lehet, illetve kell az ellátandó feladatokat megfogalmazni. A mai költségvetési és finanszírozási helyzetben arra is szükség van, hogy a központi költségvetés által nyújtott támogatásokra is hangsúlyozott figyelemmel legyünk, és csak a mutatószámok és normatív támogatások arányában szabad új feladatokat felvállalnunk, esetleg azok elhagyásával is számolnunk kell. Továbbra is cél a Város kiadási struktúrájának átalakítása, hogy a fejlesztési és a működési kiadások mindenkor igazodjanak az elérhető források nagyságához. Minden szektorban, vagyis az intézményi kiadások, a pénzeszközátadások és a fejlesztések területén is számolnunk kell a forráscsökkenés lehetőségével.

2. A költségvetés által közvetlenül finanszírozott közszolgáltatási rendszer, figyelemmel a közvetett támogatásokra, de ezen belül a „közforint”elmélet szerint elért eredményekre. A helyzetelemezés arra hívja fel a figyelmünket, hogy a városi közszolgáltatások körének nagyarányú felülvizsgálata után a feladatok tényleges végrehajtása az alapvető cél. A feladatok „társadalmasítása”, az alapvető szelekció biztosítása által kell a még finanszírozható, de nem kötelező feladatok ellátását megoldanunk. A gazdasági program által felölelt időszakban azért is válik lehetővé a kötelező és a nem kötelező feladatok finanszírozásának csökkentése, mert a Város jelenleg is nagymértékben biztosít úgynevezett „közvetett” szolgáltatásokat, azaz olyan lehetőségeket biztosít, amelyekért nem vagy csak jelentősen csökkentett térítési díjakat kell fizetni. Pécs Megyei Jogú Város feladatellátási rendszerében az úgynevezett „közforint” nem más, mint az az összeg, amely nem bevételként realizálódik. Több, mint a felét jelenti azoknak a bevételeknek, amelyek abban az esetben beszedhetők lennének, ha minden közszolgáltatást biztosító intézmény, civil, társadalmi szervezet és a feladatellátásban részt vevő egyéb non- és forprofit szervezet az igénybevétel arányában a rá eső díjat ténylegesen megfizetné. Ezért van nagy jelentősége a további gazdálkodási filozófia kialakítása szempontjából annak, hogy ahol lehet, meg kell fizetni a szolgáltatások valóságos ellenértékét, és ezt követően a beszedett bevételekből lehet megvalósítani – megfelelő koncepciók mellett – a támogatáspolitikát.

Ma Pécs Város közszolgáltatási rendszerére az a jellemző, hogy a feladatellátásban résztvevők azt várják el, hogy egyre emelkedő színvonalú tevékenységet folytathassanak, ám a bevételből való megtérülés kérdéseire vajmi kevés gondot fordítanak mind a működés, mind a vagyongazdálkodás során. A gazdasági program e területen azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megállapításra kerülhessenek a tényleges bekerülési költségek, az ezzel kapcsolatban beszedhető bevételek, és a kialakítandó támogatáspolitika mentén meghatározza azokat a kereteket, amelyek a közjóra fordítva akár pénzben, akár természetben, még a fenntartható költségvetési gazdálkodás kereteibe illeszkedjenek. A Város elkötelezett abban, hogy az anyagi forrásokhoz illeszkedően alakítsa a közszolgáltatási rendszer nagyságát és színvonalát. Mindezt olyan módon, hogy a kötelező feladatokat zökkenőmentesen ellássa, és a nem kötelező feladatok legalább önfenntartók legyenek. Az ehhez szükséges feltételrendszert részben már kialakítottuk, másik része pedig az önkormányzati ciklus első és második évében stabilan és véglegesen kialakulhat.

3. Általános forrástérkép bemutatása, amelyből kijelölendők a Város szempontjából lehetséges bevételi elemek, amelyek jelentőséggel bírnak a közfeladat-ellátások finanszírozásában. A forrástérkép a gyakorlatban alapvetően két meghatározó körre osztható. A támogatások köre a bevételek általában 50-55%-át teszik ki a költségvetési bevételeken belül, mely a központi költségvetésből, továbbá más, az államháztartás alrendszeréből, valamint EU-támogatásokból kerül ki. Ezen bevételek mértékére, nominális nagyságrendjére az önkormányzatnak kevés ráhatása van, hiszen alapvetően a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Természetesen negatív hatásként jelentkezik Pécsett is az oktatás területén a gyermeklétszám csökkenése, mely a mutatószám csökkenésével párhuzamosan csökkenti a támogatás mértékét. A maihoz mérten nagymértékben csökken majd a felhalmozási célú támogatás jellegű bevételek nagysága, mely az EKF beruházások EU-s támogatásának csökkenéséből, a beruházások befejezéséből adódik. Az Szja visszaosztásból származó bevétel esetünkben összességében szinte állandónak mondható az elmúlt években a megosztási, visszaosztási arány változása miatt. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az évek során a még növekvő foglalkoztatás vagy növekvő bérszínvonal sem lett volna komoly hatással a város költségvetési helyzetére. Pécsett azonban – néhány kivételtől eltekintve – az elmúlt évtizedben inkább munkahelyek szűntek meg, s újak csak jóval kisebb mértékben jöttek létre. Rontja a helyzetet az a nyilvánvaló tendencia is, hogy a városból az aktív és jól kereső munkavállalók gyakorta elköltöznek ugyan szomszédos településekre, ám a közszolgáltatások jelentős részét (oktatás, egészségügy, közlekedés stb.) továbbra is a városban veszik igénybe. Amennyiben a fenti tendencia nem változik, akkor az elkövetkező években az állami támogatások az összköltségvetés 45-50%-a alá csökkenhet.

A másik nagyobb bevételi kör az önkormányzat által tervezett bevételek köre, mely kiemelten az intézmények által szedett térítési díjakból, helyi adókból, valamint a tőkejellegű, vagyonhoz köthető bevételekből tevődik össze. Az intézmények által beszedett térítési díjak, a nyújtott szolgáltatások ellenértékét szolgáltatott finanszírozni, mely általában nem teljesül, már törvényi előírásokból sem. Itt természetesen vizsgálandóak a térítési díjak, és az ide sorolandó színházi belépők, jegyek árának felülvizsgálata is. Önkormányzatunknál az összköltségvetési bevételeken belül 15-18% bevételi részarányt képvisel a helyi adók köre. Ez a szám alapvetően annak tükrében is értékelendő, hogy Magyarország megyei jogú városaiban a Pécs Megyei Jogú Városi adóterhelésektől szinte csak magasabb adóterhelések vannak, amelyekről még a követendő bevételi politika körében külön adatokkal szólunk. Ezen túl jelentős az iparűzési adó, mely az utóbbi időkben jó esetben stagnál, esetenként csökken, mely alapvetően a gazdasági válság hatásának tulajdonítható. Lassan és folyamatosan csökken az iparűzési adót fizetők köre, felszámolás, megszűnés, illetőleg az adókedvezmények miatt. A tőkejellegű bevételeknél az ingatlanok értékesítése az elmúlt időben szinte megszűnt, illetőleg jelentősen lassult, elsősorban az ingatlanpiac beomlása miatt. Legnagyobb feszültség a költségvetés bevételi oldalán itt figyelhető meg. Osztalékbefizetés szempontjából az önkormányzat gazdasági társaságai nem játszanak szerepet, hiszen jelenlegi feladatellátásuk gyakran saját működésük finanszírozását is alig biztosítja, olykor önkormányzati támogatásra szorulnak.

Ahhoz, hogy átlátható és a Város céljait alapvetően szolgáló bevételi szerkezetet alakítsunk ki, szükséges, hogy a forrástérkép alapvető kategóriáit jól értelmezze és alkalmazza a Város, hiszen ezek pontatlan kezelése bizalmatlanságot kelt, és ront a társadalmi ellenőrizhetetlenség színvonalán. A gazdasági program végrehajtása során célunk, hogy a forrástérkép egyes kategóriáit helyesen alkalmazva megmutassuk Pécs Megyei Jogú Város polgárainak azt, hogy milyen bevételek, milyen célokat szolgálnak, és ezekből milyen mértékben leszünk képesek finanszírozni az ellátandó feladatokat. A helyi adókat illetően azt kell tudomásul vennünk, hogy ezek közvetlen ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettségek, amelyből a Város azokat a közszolgáltatásokat finanszírozza, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek. A helyi adók vonatkozásában Pécs Megyei Jogú Város az ugyancsak ilyen jogállású települések sorában azon helyeken szerepel, amelyek majdnem a legkevesebb lakossági terhet róják ki polgáraikra. Még meglepőbb, hogy Pécs Megyei Jogú Város még 10%-os mértékben sem használja ki az ingatlanok és kommunális adók törvényi lehetőségeit. Arra is szükség van, hogy az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások díjai felülvizsgálatra kerüljenek, hiszen a díj mindig valamilyen igénybe vett szolgáltatásért fizetendő összeg, amely, ha nem fedezi a bekerülési értékeket, közvetett támogatásnak minősül, vagyis közforint. Annak ellenére, hogy ezek a szolgáltatások nem szükségesek mindenkinek, és így egyenlőtlenségek is kialakulhatnak. A Város fejlődési dinamikájának megtartásához az elkövetkezendő időben szükség lesz a hozzájárulások fokozottabb igénybevételére is, amely egy-egy, a lakosság által is jónak tartott cél elérése érdekében önkéntes vagy meghatározott körre vonatkozó befizetési lehetőséget jelent. Ezekből különböző hatású (városi, kisebb területi és közösségi) fejlesztések valósíthatóak meg. Ennek a forráselemnek már vannak jól működő formái, de bővítésük a különböző célok elérése érdekében elodázhatatlanul szükségessé válik. Az elméleti forrástérkép ma talán egyre erősödő eleme a különböző támogatások és befektetések köre, amelyek igénybevétele elengedhetetlen egy-egy probléma megoldásában vagy fejlesztések megvalósításában. Ebbe a körbe tartoznak a hazai és Uniós támogatási rendszerek, az Önkormányzat vállalatainak eredményes működéséből származó befizetések, valamint a normatív és egyéb támogatások, és a különböző területekről történő tőkebevonások. Mindezek figyelembevételével a Város forrásszerkezetét átgondoltan, a teljesítendő kiadásokhoz mérten kell felderítenünk.

4.

A Város követendő bevételi politikája

Lehetőségeinket és alkalmazásukat átgondolva célszerű megfogalmaznunk a Város középtávú bevételi politikáját. Alapvető céljaink a következők:    

legyen méltányos és arányos a befizetésre kötelezett alanyokkal szemben, biztosítson fedezetet a Város által fenntartott szolgáltatási rendszerekre, biztosítsa a kamat, majd a hiteltörlesztések fedezetét, igazodjon az igénybe vett és igénybe veendő szolgáltatásokhoz és elvárásokhoz.

A bevételi politika elengedhetetlen része, hogy a Város a meglévő pénzeszközeiből megfelelő gazdaságfejlesztési politikával képes legyen létrehozni olyan jövedelemtulajdonosokat, akik hozzá tudnak járulni a bevételek növeléséhez akár adók, akár díjak, hozzájárulások vagy támogatások formájában. A gazdasági program bevételi politikájának alapvető célja tehát nemcsak a meglévő lehetőségekkel való célszerű gazdálkodást jelenti, hanem azt is, hogy a Város segítségével jöjjenek létre olyan gazdaságfejlesztést előidéző magatartások, amelyek megteremtik a potenciális támogatókat. Ezek nyilván hosszabb távú célokat jelentenek, amelyek eléréséhez további intézkedések szükségesek. A rövid távon követendő és átgondolandó, megfogalmazandó bevételi politika kifejezetten az önkormányzat hatáskörében tervezhető bevételekre terjedhet ki, hisz az Országgyűlés által minden évben elfogadásra kerülő, az államháztartás rendszereiből származható bevételekre meghatározó jelleggel az önkormányzatok nem bírnak. A bevételi politika meghatározó alapja a település jövedelemtermelő képessége, mely a bevételekre közvetlen, de közvetett módon is hatással van. A jövedelemtermelő képesség jelentkezik a központi költségvetés Szja visszaosztásából megjelenő bevételénél, igaz két éves csúszással. Alapvetően vizsgálandó az intézmények díjbevétele, a szolgáltatások után fizetett díjak nagysága. Ugyanez a vizsgálat szükséges a helyi adók tekintetében, oly módon, hogy a jelenleg kivetett helyi adók az adófizetésre kötelezettek teljes körét milyen mértékben érinti, és az érintettség hogyan jelentkezik a „fizetőképes” adózók tekintetében. Figyelembe kell azonban venni azon kormányzati elgondolást, hogy a helyi adókat, illetőleg azokból néhányat centralizálni, illetőleg más adónemekbe beolvasztani kívánnak, mely bevétel a központi költségvetésben jelenne meg. Az adópolitika kialakításával kapcsolatos önkormányzati döntéseket legkésőbb 2011. harmadik negyedévéig szükséges meghoznunk.

5. A Város kötelező és nem kötelező feladatai, valamint ezek dinamikája a gazdaság egészét érintő döntések fényében Az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek beszűkülésével szükséges az eddig ellátott feladatok felülvizsgálata és újragondolása. Ennek keretében első lépésként számba kellett venni az önkormányzati körbe tartozó összes jelenleg ellátott feladatot, majd szolgáltatási ágazatonként feladatkataszterbe kellett rendezni a jogszabály alapján kötelezően ellátandó és vállalható feladatokat, és ezekhez hozzá kellett rendelni az Önkormányzat költségvetését terhelő aktuális kiadásokat és az ellátó szervezeteket. A kötelező feladatok ellátását az Önkormányzatnak kiemelten kell kezelnie. Mind a kötelező, mind a vállalható feladatokat priorizálni szükséges, melynek során meg kell határozni azon feladatokat, melyek ellátása a továbbiakban nem célszerű. A kötelezően ellátandó feladatok tekintetében a prioritási sorrend az ellátás színvonalának és a költségvetési források biztosítása mértékének meghatározásához nyújthat segítséget. Azon feladatok tekintetében, melyet az Önkormányzat továbbra is el kell, vagy el kíván látni, újra kell gondolni, és mérhető módon meg kell határozni a feladatellátás elvárt színvonalának mértékét. A mérhetőség és a feladatellátás megfelelő kontrollja érdekében törekedni kell a feladatokhoz rendelt, számszerűsített teljesítménykritériumok meghatározására. A költségvetési források biztosítását az elvárt színvonalhoz igazodva kell megtenni. A feladatok rendszerezése és értékelése során figyelemmel kell lenni a meglévő stratégiai célokra, valamint a helyi társadalmi és környezeti, valamint területfejlesztési koncepciókban megfogalmazott elvárásokra is. Mindezek mellett a kialakult szervezeti kereteken belül meg kell tenni a szükséges gazdasági racionalizálási lépéseket annak érdekében, hogy az egyes feladatok ellátása az Önkormányzat költségvetését csak olyan mértékben terhelje, amely az elvárt ellátási színvonal teljesítéséhez feltétlenül szükséges. Ennek keretében számba kell venni az egyes szervezeteken belüli erőforrásokat, azok hatékonyabb kihasználását, allokációs lehetőségeit, esetleges külső erőforrások igénybevételének lehetőségét. Mindezek mellett arra kell törekedni, hogy a társaságok, a jelenleginél nagyobb mértékben pozícionálva gazdasági szerepüket, az általuk nyújtott szolgáltatásokból részben, vagy egészben piaci alapon meg tudják teremteni működési feltételeiket. Az egyes közfeladatok ellátása során meg kell vizsgálni, hogy milyen egyéb bevételek realizálására nyílik lehetőség. Ezt követően át kell gondolni az egyes közfeladatot ellátó szervezetek közötti együttműködési lehetőségeket, azok területeit és módjait, fel kell tárni az együttműködésben rejlő szinergikus előnyöket annak érdekében, hogy a feladatellátás hatékonyabbá váljon, és költségmegtakarítást lehessen elérni.

A tervezhetőség érdekében a részletes feladatkatasztert áttekintve a 2011-2014 időszakra éves bontásban, a várható költségek hozzárendelésével meg kell határozni az ellátandó részfeladatokat. Szét kell választani a folyamatos működtetés biztosítását megalapozó kötelező, illetőleg önköltségi alapon finanszírozott nem kötelező feladatokat. Szükség van arra, hogy a Város aktualizált, integrált városfejlesztési stratégiával, és ezen belül fejlesztési térképpel rendelkezzen annak érdekében, hogy a finanszírozásokat előre lehessen tervezni, és a pályázati tevékenységeket ennek megfelelően lehessen koordinálni. Pécs Megyei Jogú Város által ellátandó feladatokat annak reményében és azzal a céllal kell megfogalmazni, hogy a Várost jellemző erősségek és lehetőségek kihasználhatók legyenek, elháríthatókká váljanak a gyengeségek és a veszélyek egyaránt. Mindez az alábbiakban megfogalmazott nagyvonalú analízis szempontjait figyelembe véve praktikus, hogy meghatározásra kerüljön.

6.

SWOT analízis a Város és közvetlen környezete figyelembevételével

Erősségek: • jelentős kapu- és közvetítő funkcióval rendelkezik • kapcsolódik a Duna-mente közlekedési, kulturális és innovációs folyosójához • fejlett regionális, interregionális központi szerepet tölt be • európai egyetemváros • fejlett oktatási intézményrendszer • széleskörű testvérvárosi, partnervárosi kapcsolatok • felerősödött szuburbanizáció • erős, fejlődő agglomeráció • erős infrastrukturális háttér • jól lehatárolt, fontos városi funkciókat tömörítő belváros • a város bányászati-ipari központból szolgáltató-ipari központtá vált • a kiépült kiskereskedelmi kapacitás a régió egésze számára meghatározó jelentőségű • az ipari park kiépült infrastrukturális háttérrel és széles szolgáltatási kínálattal rendelkezik • jelentős logisztikai kapacitás az ipari parkban • vállalkozói falu az ipari parkban • jelentős műemléki épületállomány • magas lakossági környezettudatosság • magas oktatási színvonal • az egyetem jelentős innovációs hátteret biztosít a K+F tevékenységekhez • az egyetemi képzések lefedik a munkaerőpiac minden szegmensét • az egyetem folyamatos és képzett munkaerőt biztosít a régió gazdasága számára • jelentős nagyságrendű vagyon • regionális viszonylatban magas egy főre jutó GDP • fiatalos, dinamikus városi arculat • Magyarországon egyedülálló történelmi külváros • sokszínű művészeti ágazat •

széleskörű egészségügyi ellátás

• autópálya megépítése gyorsabbá tette a város elérhetőségét • sikeresen megvalósult EKF-programok, pozitív nemzetközi megítélést generálva • a kulcsprojektek keretében megújult közterületek, elkészült új létesítmények

Gyengeségek: • gyenge határon átnyúló gazdasági együttműködés • részben hiányoznak az erős délkelet-európai kapcsolatok • rendezetlen agglomerációs kapcsolat • nincs nemzetközi repülőtér • dél-nyugati és észak-nyugati irányból kedvezőtlen megközelítési lehetőségek • egy főre jutó GDP az országos átlaghoz képest csökken • alacsony kapacitású kutatás, fejlesztés • a Duna-Dráva-Száva eurorégió működése nem hatékony • diplomásokat felszívni nem képes munkaerőpiac • befelé forduló várospolitika • alacsony a jelenlévő külföldi tőke mennyisége és aránya • a termelést végző vállalkozások száma alacsony az ipari park tekintetében • egy meghatározó vállalat a város ipari foglalkoztatásában • a korábbi termelői kapacitásokon kevés kis- és középvállalkozás jött létre, a régiek

tőkehiányosak • a korábbi ipari létesítmények egy része jelenleg kihasználatlan • a Dél-dunántúli Régió elmaradottsága, térszerkezetében jelentősek a külső és belső

perifériák • szakképzési struktúra nem megfelelő • sok nem kötelező feladatot tartalmazó ellátási rendszer • a szolgáltatási és intézményi rendszer fegyelmezetlenül működik • teljes mértékben nem feladat-centrikus finanszírozási rendszer • vagyongazdálkodási feladatok nem központosítottak • pályázati lehetőségek nem teljes mértékű kihasználása • egyes feladatokra szervezett társaságok támogatási gyakorlata nem ellenőrzött • elavult informatikai rendszer • önkormányzati támogatások rendezetlensége • a rendszerváltást követően a munkahelyek száma beszűkült • alacsony az egy főre jutó ipari termelés és a beruházás értéke • a népesség évtizedek óta tartó természetes fogyása

•

magas öregedési index

•

sérülékeny mecseki vízbázis

•

rossz állapotú alapellátást biztosító rendelők

•

nagyszámú szociális bérlakás

•

pénzügyi helyzet determinálja a város mozgásterét,

•

az elkövetkezendő évek várospolitikai feladatait

Lehetőségek: • Magyarország számára a dél- és délkelet-európai országok politikai és gazdasági

jelentősége felértékelődik • kultúra- és innováció-közvetítő szerepe potenciálisan fontossá válhat a Balkán irányába • Horvátország EU-csatlakozása tovább erősíti a kapcsolatokat a Balkán irányába • az EU és a Magyar Állam balkáni kapcsolatainak központjává válhat • az M6 és az M60 autópályák megépítése gyorsabbá teszi a város elérhetőségét és

csökkentheti a belvároson átmenő forgalmat • a pogányi repülőtér fejlesztésével a város nemzetközi elérhetősége javul • a régióba és a városba érkező fejlesztési források növekednek • az ipari park jelentős gazdasági bázist jelenthet nemcsak a betelepülő vállalkozások,

hanem a beszállítói kör számára is • európai kulturális terében megerősödő hely • EKF cím kapcsán a város jövőbeli turisztikai vonzereje is növekszik • az ipari park jelentős gazdasági bázist jelenthet • beruházási hullámok következtében a helyi gazdaság szereplőinek megerősödése • kulturális értékek, programok iránti kereslet • a 2010-es kulturális év hosszú távon élénkíti a keresletet • a vagyonrendelet további korrekciója • az önkormányzati és hivatali belső szabályozás rendszerének további erősítése • térítési díjak felülvizsgálata • fegyelmezett, takarékos gazdálkodás • koordinált apparátusi működés • növekvő fejlesztési források • szorosabb stratégiai és szervezeti együttműködés az agglomeráción belül

Veszélyek: • Magyarország számára Dél- és Délkelet-Európa nem képez külpolitikai és külgazdasági

prioritást • a nyugat-balkáni országok európai integrálódásával a város közvetítő és kapu szerepköre

mérséklődik • a délszláv térség politikai instabilitása újból megnő • az ország Budapest-központúsága tovább erősödik mind térszerkezeti, mind gazdasági

tekintetben • az egyetem továbbra sem generálja a tudásintenzív helyi gazdaság kialakulását • a friss diplomások nem a városban kamatoztatják tudásukat • a város gazdasági lemaradása a többi dunántúli régióközponthoz képest tovább növekszik • a tőkehiányos kis- és középvállalkozások nem tudnak a fejlesztésekbe bekapcsolódni • erősödő társadalmi és területi szegregáció • EKF kapcsán belépő intézmények hatalmas költségigénye • EKF-program fejlesztései inkább a kulturális befektetések felé irányultak, elvonva a

forrásokat a gazdaságfejlesztő és ipari tevékenységektől • EKF keretében megvalósult infrastrukturális fejlesztések fenntartása és üzemeltetése

rendkívül erőforrásigényes, elvonva a forrást a Város többi erősségétől • pályázati-fejlesztési lehetőségeket a Város nem tudja hasznosítani • túldimenzionált szervezeti rendszer • 37 milliárdos adósságállomány • törlesztési hitelspirál • vagyonoldalról a tartalékok feltárása • hiányzik a koncepcionáltan megtervezett finanszírozási forrás-célrendszer • ad hoc jellegű forrásszerzés • magas adókockázatot magában hordozó költségvetési gazdálkodás • az intézményhálózat működtetése nélkülözi a korszerű feladatellátási formákat • intézményi off-budget törekvés • gazdaságossági követelmények nélküli vagyonkezelő cégek • párhuzamos vagyonkezelési, városfejlesztési, városüzemeltetési tevékenység • tisztázatlan vagyonátadási jogcímek a gazdasági társaságok számára

C.

A GAZDASÁGI PROGRAM CÉLRENDSZERE

1.

A Város küldetésnyilatkozatából megfogalmazható stratégia A Város küldetésnyilatkozatából megfogalmazható stratégia

A küldetésnyilatkozat, mint hosszabb távú és összetett stratégiai célrendszer csak azokban a metszetekben válik értelmezhetővé, amely metszetek figyelembe veszik az adottságokat és a Város specialitásainak egymásra épülését. Ezen feltételek teljesülése mentén alakulhat ki egy olyan egységes, rövidebb távokra is lebontható célrendszer, amely képes lesz a küldetésnyilatkozatban foglalt igényeket és elképzeléseket megvalósítani. Mindezt az egymásra épülést mutatja az alábbi táblázat és kapcsolódik a gúlát követő küldetésnyilatkozat és stratégia összefüggésrendszerébe.

2.

A Város prioritásai A Város prioritásai

Pécs gazdasági szerkezetváltása nem történt meg a város gazdasági alapját adó bányászati tevékenység felszámolása után. A város felélte tartalékait, és ezzel együtt nem sikerült olyan új kitörési pontot jelentő fejlődési irányt meghatároznia, mely megfordíthatta volna a negatív tendenciát. A Város gazdaságának termelésorientált szegmenseit erősíteni kell, mert pusztán a helyi keresletre alapozó szolgáltatások nem jelentenek biztos alapokat. Mindezt olyan ágazatokban kell elsősorban megtenni, ahol létezik, vagy épp most van kialakulóban piaci értékesítési lehetőség a térségen

belül és a határokon túl egyaránt. A fejlesztéseket pedig úgy kell végrehajtani, hogy az figyelemmel legyen a Város és környéke emberi és természeti erőforrásaira, ezeket ne csak használja, hanem őrizze, védelmezze, sőt minőségében javítsa. E kihívásra adhat választ a zöld gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása. A Város Ökováros-Ökorégió Programja már 2004-ben megfogalmazott egy ilyen jellegű célt, de megvalósítására nem került sor, miközben éppen ez az irány újabb és újabb lehetőségeket tár fel. A program olyan fejlesztéseket fogalmaz meg, amelyek egyszerre javítják az emberi élet minőségét és a természeti környezet állapotát úgy, hogy közben előmozdítják az energiafüggetlenedés folyamatát, olcsóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá teszik az életvitelhez szükséges elemek felhasználását. A zöld gazdaságban rejlő lehetőségek új munkahelyeket teremthetnek a városban, mivel új technológiákat igényelnek, és nagyszámú szükségletre reagálnak, ráadásul nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Mindemellett jelentős megtakarításokat lehet realizálni mind a magánháztartásokban, mind az önkormányzati ellátórendszerben a csökkenő energiafogyasztással, és az alternatív energiaforrások bevonásával. Pécs városfejlesztési kérdéseinek tárgyalásakor megkerülhetetlen tényező a Város magas kulturális potenciálja. E potenciál fejlesztése kapott hatalmas energiakoncentrációt a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programmal. A lezárult programhoz kapcsolódó nagyberuházások keretében megújult a Város főtere, számos köztere, parkja, tovább gazdagítva Pécs építészeti arculatát. Új - méretében és funkciójában egyaránt jelentős - kulturális intézményekkel gazdagodott a város. Az EKF-program Pécs városát beemelte Európa kulturális turisztikai vérkeringésébe, mely az elkészült Kodály Központtal és a Tudásközponttal, valamint a hamarosan elkészülő Zsolnay Kulturális Negyeddel lehetőséget nyitott a Város számára a kulturális alapjaira támaszkodó városfejlesztés előtt. A Város kulturális potenciálját gazdagító városfejlesztés fizikai infrastruktúrája az EKF-program keretében kiteljesedett, azonban elengedhetetlen a kulturális ipart támogató, fenntartható módon működő intézményrendszer kiépítése, és a kulturális intézmények átalakítása új, költséghatékonyan működő struktúrák létrehozásával. Fontos megjegyezni itt, hogy ez a befektetés nem elsődlegesen teremt jelentős gazdasági lehetőségeket, de nagymértékben hozzájárulhat a szellemi tőke gyarapításához, és a magasabb életminőség kialakításához. Szerencsésen ötvözve a természetorientált gazdaságga,l vonzóvá teszi a Várost a magasabb életminőséget igénylő jelentősebb keresletet generáló rétegek előtt. Ezzel a szinergia lehetősséggel feltétlen élnie kell -a városnak. A zöld szemléletű gazdaságfejlesztés és a kulturális alapra épülő városfejlesztés – melynek kiegészítő eleme a turisztikai fejlesztés – együttesen új, növekedő pályára állíthatják a Város gazdaságát. Az új szemléletű városfejlesztés prioritásai az alábbiakban határozhatók meg: • Egyedi karakterrel rendelkező, versenyképes gazdasági struktúra kialakítása. •

Eredmény- és fejlődésorientált városirányítás kialakítása, fenntartása.

•

A társadalmi kohézió erősítése, a szolgáltatási rendszer megújítása, az



életminőség javítása a fenntarthatóság jegyében.

•

Integrált városfejlesztés.

3.

A célrendszer A célrendszer

A sikeresség igénye a Város hosszú- és középtávú céljai közt egyaránt megjelenik. A fogalom belső tartalma lényegében azonos, mégis mutat különbséget közép- és hosszútávon. Középtávon jelentős eredményként könyvelhető el, amennyiben sikerül dinamikus, eredménycentrikus vezetést kialakítani, helyreáll a városműködtetés pénzügyi egyensúlya, pozitív értelemben tovább javul a Város kommunikációja, a Városról alkotott külső kép. A megvalósított EKF-program révén újradefiniálásra kerül a Város kapcsolatrendszere, és megalapozásra kerül a város új gazdasági struktúrája. Ezen változások eredményei középtávon jelennek meg markánsan. Azaz a sikeresség minőségi tényezőiben középtávon megtörténik a tudatos és rendszerezett átalakítás, melynek eredményeit hosszú (tíz-tizenöt éves) távon lehet érdemben learatni. A hosszú távú sikeresség ezzel szemben már a mennyiségi tényezők tekintetében is

eredményességet követel meg, azaz meg kell fordulnia a város népesedéscsökkenésének, markánsan csökkennie kell a fiatalok elvándorlásának. Meg kell valósulnia a dinamikus gazdasági növekedésnek, lényegi előrelépésnek kell történnie a város agglomerációs és térségi szerepeinek érvényesítésében. A horizontális célok közé azok a szempontok kerültek beemelésre, amelyeket a legátfogóbban, minden stratégiai és operatív program, intézkedés és tevékenység, minden, a város által indításra kerülő egyedi projekt előkészítése, kidolgozása során figyelembe kell venni. Fontosságukat a Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzésében feltárt tények alapján kitűzhető célok, feladatok, problémamegoldási kényszerek indokolják. A prioritások és a stratégiai célok összefüggéseit az alábbi táblázat mutatja

4.

A célrendszer szakaszolása A célrendszer szakaszolása

A Hosszú- és Középtávú Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának alapfeltétele, hogy a Város kellő mértékben tőkeerős legyen, legyen ereje a célok eléréséhez szükséges fejlesztések finanszírozására. E feltétel mellett, és a hosszútávon fenntartható stabilitás biztosítása érdekében, következetesen meg kell valósítani a Város stratégiai céljait. A célok elérése időhorizontra vetítve szétbontható, figyelembe véve a finanszírozási feltételeket az alábbiak szerint:

Rövidtáv • A pénzügyi stabilitás biztosítása a legfontosabb rövidtávú feladat, mely a meglévő struktúrák átalakítását, a pénzügyi források kezelését követeli meg az önkormányzattól. • A stratégiai célok elérése nem lehetséges a helyi gazdasági, intézményi és civil erőforrások bevonása nélkül. Ezért partneri együttműködést kell kialakítani és fenntartani a gazdasági élet szereplőivel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a civil szférával az új Integrált Városfejlesztési Stratégia bázisán. • Komoly, új struktúrák alakultak ki az EKF-program révén, melyek hasznosításának megkezdése, fenntartható működtetése a gazdasági program időhorizontjára esik.

Középtáv • Pécs gazdaságát át kell alakítani hosszútávon fenntartható, a helyi erőforrásokra épülő, ökológiai szemléletű alapokra. • Az önkormányzat intézményrendszerét hosszútávon fenntartható módon át kell alakítani. • A helyi értékeket megőrző, térben egyensúlyos városfejlesztés megvalósítása úgy szociális, mint gazdasági értelemben. • Az EKF-programra építve a várost eurorégiós és országos jelentőségű turisztikai desztinációvá kell felfejleszteni.

Hosszútáv • Pécs váljon egyedi arculatú eurorégiós kulturális központtá.

D. A GAZDASÁGI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELTÉTEL- RENDSZER helyi társadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni 1. A helyiAtársadalmi és civil szervezeti környezettel szembeni elvárások elvárások

Pécs Város Közgyűlése a 2011. március 17-i ülésén megtárgyalt, 75/2011. (03.17.) számú határozatában elfogadott civil koncepcióból következően az önkormányzat a civil szféra bizonyos kategóriái szerint különböző típusú együttműködési szinteket, azokhoz rendelhető feladatokat és támogatási elveket határoz meg. Alapvető elv, hogy a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat végző, vagy a kiemelt közösségi célokat megvalósító szervezetek privilegizáltak az együttműködésben, az informális, egyéni célokat megvalósító kisközösségekkel szemben.

A civil szervezetek támogatása történhet ellátási szerződés, feladatátadás, pályázati keret terhére megítélt támogatás, vagy ingatlanátadás formájában. A támogatott civil szervezetek szerződésben lefektetett módon kötelezettségeket vállalnak. A nem kötelező feladatokat ellátó szervezetek csak a civil keret terhére támogathatók, pályázati úton. Közülük a közösségi célokat megvalósító pályázók érdemelnek kitüntetett figyelmet, különösen azok, melyek a Város polgárainak érdekeit szolgálják átlag feletti minőségben vagy módon.

2. A gazdasági program program finanszírozhatóságának adottságai aadottságai bevételi és a A gazdasági finanszírozhatóságának támogatási politika függvényében bevételi és támogatási politika függvényében A Város gazdasági programja egy a 2011. évre kialakult nagyszerű megújulási folyamat végeztével azt az alapvető célt tűzi ki, hogy a Város fenntartható maradjon, és státuszát illetően erősödjön kulturális, tudományos centrum jellege, azzal együtt, hogy egyedi arculatú eurorégiós lokális központtá váljon. Ezen cél eléréséhez alapvetően az szükséges, hogy a jelenlegi – éppen a nagyarányú fejlesztések következményeként is bekövetkezett – nagymértékű eladósodottság kezelhetővé váljon. A Város bevételei növekedjenek, de nem elhanyagolható az a kialakítandó magatartás sem, amely a közszolgáltatások területén jelentős intézményi átrendezésekkel, jövedelmező vállalati gazdálkodásokkal, újrastrukturált tulajdoni elemekkel a jelenleginél lényegesen fegyelmezettebb gazdálkodás eredményeként jelentős kiadási megtakarításokat eredményez. Mindez a folyamat részben az ellátandó feladatok, részben az ezek finanszírozására szolgáló kiadási előirányzatok tekintetében már 2011. évben megindult. Megtörtént a bevételek nagyságának meghatározása, de ezek beszedése is központba került, és a megtett intézkedések hatására jelentős megtakarítások realizálódtak az intézményi, az egyéb közszolgáltatási feladatot ellátó for-és nonprofit szervezetek vonatkozásában. Sem a gazdasági program végrehajtása, sem a polgárokkal való törődés nem engedi meg azonban, hogy egyik napról a másikra olyan drasztikus kiadáscsökkentések történjenek meg, amelyek megingatják a Város stabilitását, arra viszont nincs lehetőség, hogy a bevételek drasztikus megemelésére kerüljön sor. Ebben a helyzetben a megoldás a bevételek, a bevételtermelő tevékenységek fokozása mellett – az operacionális auditálás által meghatározott irányokban – az ésszerű szerkezet-átalakítás és költségcsökkentés, amely még eredőjében viszonylag rövid ideig (2012-2013) megkívánja a kölcsönforrások igénybevételét. Ez azonban már úgy bonyolítható, hogy a lényegesen kisebb – az eddig felhalmozott adósságállomány finanszírozásán túlmenően – kölcsönforrásokat kell igénybe venni. Ezekben az időszakokban is lehetővé válik a meglévő hitelállomány (tőke, kamat) átütemezett rendszerében ugyan, de azok megfizetése.

A tárgyév január 1-jei hitelállomány alakulása adatok eFt-ban

A tőketörlesztési és a kamattörlesztési kötelezettségek, valamint hitelállomány bemutatása

adatok eFt-ban

Mint ahogy a táblázatból is kitűnik, a finanszírozási feltételek szigorodása, a szervezeti átalakulások, létszámcsökkentések alapvetően a költségvetési volumen csökkentését irányozzák elő a gazdasági program éveire, amely alapvetően azon hatásra jön létre, hogy a bevételek nem, vagy csak nagyon minimális mértékben emelhetőek egy-egy jogcím vonatkozásában. Oka ennek a volumencsökkenésnek az is, hogy a Város a

fejlesztések esetében nem tud túlzott mértékű, még viszonylag magas intenzitású pályázatokat sem igénybe venni azért, mert önerőképességgel nem rendelkezik, és az ezt esetlegesen kiváltó kölcsönforrások felvételének lehetősége is korlátozott. A becsült adatokból összeállított bevételi és kiadási számok természetesen a jelenlegi önkormányzati rendszer struktúráját tükrözik vissza, beleértve ebbe az átadott központi, illetve megosztott bevételeket is, amely vonatkozásban nem kizártak a jelentős változások. Miként az sem, hogy különböző szinteken és mértékben konszolidációs vagy likviditáskezelési elképzelések valósulhatnak meg. A gazdasági program végrehajtásához nincs is szükség olyan további fejlesztési források igénybevételére, amelyek az Önkormányzat adósságállományát növelnék, de már 2013-tól kezdődően lesz lehetőség arra, hogy nagy támogatási intenzitású pályázatok elérhetők legyenek Pécs számára. Még áttekinthetőbben a becsült számok alapján készült grafikonok jól mutatják azt, hogy a gazdasági program által felölelt időszak végére a Város helyzete olyan nagyságrendben konszolidálódik, hogy a tőke és kamattörlesztéseken felül már reális lehetőség lesz újabb feladatok felvállalására, és azok törvényes finanszírozásának megoldására.

3. A kedvezőtlen A kedvezőtlen adottságok adottságok és kialakult és kialakult eladósodottsági eladósodottsági helyzet helyzet megszűntetésére irányuló irányulótörekvések törekvések célrendszer célrendszer függvényében függvényében történő történő megfogalmazása A számítások és alapvető becslések figyelembevételével szükséges rögzíteni, hogy a gazdasági program sikeres végrehajtásához a következőkben felsorolt legfontosabb célok kielégítése válik szükségessé: • A gazdasági program végrehajtásához a még mobilizálható, nem feltétlenül anyagi jellegű, vagy nem feltétlenül önkormányzati forrásokból táplálkozó vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatottság elősegítési programokat szükséges végrehajtani. • A közszolgáltatási feladatok ellátásába fokozott mértékben szükséges bevonni a civil és egyházi szervezeteket, de számításba vehetők a non- és forprofit szervezetek is. • Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a Városban működő központi költségvetési szervezetek, de ezen túl a vállalkozások is együttműködő partnerei legyenek az önkormányzatnak, hiszen az önkormányzat által létrehozott lehetőségek a gazdaság valamennyi szegmensében jól értékelhető és értékkel bíró többletet adtak és adnak a Város működéséhez. • A közszolgáltatási rendszer struktúrájának megváltoztatásán túl gondoskodni kell a különböző üzemeltetési formák bevezetéséről és működtetéséről, alapvetően biztosítva az ellátások sokszínűségét és költségtakarékos megoldásuk lehetőségét. • Meg kell teremteni a Város bevételtermelési potenciáljának emelését (a minimális mértékben finanszírozható fejlesztések, valamint a kényszerű kötelezettségvállalások csak abban az esetben történhetnek meg, ha ezek a továbbiakban bevételt képesek produkálni, vagy jelenősen hozzájárulnak a kiadások csökkentéséhez) • Alapvető változtatásokat kell végrehajtani, a kapacitásokhoz igazodva, az intézményrendszerben, és biztosítani kell a legalább költségalapú szolgáltatásokat az Önkormányzat részéről, különösen azon esetekben, ahol nem kötelező feladatok ellátásáról van szó. • A közszolgáltatások biztosításának teherviseléséhez a lakosságot, ezen belül is a lakosság számát, de adott esetben a lakosság terhelhetőségét figyelembe véve az adók nagyságrendjét is meg kell változtatni. • Gondoskodni kell arról, hogy a Város vagyongazdálkodása megfelelő ütemben egyre kevesebb önkormányzati forrást használjon fel, és adott esetben a közvetett támogatások nagyságrendjének csökkentésével is alkalmasak legyenek arra, hogy befizetést produkáljanak a költségvetés finanszírozásához.

• Az elkövetkezendő másfél-két évben alapos munka mellett kell előkészíteni a pótolhatatlan fejlesztéseket, és a kontrollált forrástervezéssel esetlegesen 2013-ban, de valószínűbb, hogy a 2014. évben lehet elindítani az újabb vagyongyarapodásokat. • Az önkormányzat által tulajdonolt vállalkozások helyzetének stabilizálásával és ezen gazdasági egységek tevékenységének csökkenő finanszírozásával lehetőséget kell teremteni arra, hogy egyre emelkedő mértékben vegyenek részt a sajátos önkormányzati feladatok ellátásában.

Mindezek a teendők számszerűsítve és költségvetési hatásukat tekintve hozzájárulnak ahhoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város kedvezőtlen finanszírozási és anyagi helyzete viszonylag rövid távon a gazdasági program által felölelt időszakon belül szinte bizonyosan stabilizálódhasson, és megfelelő alapot biztosítson egy kiegyensúlyozott fejlődést hozó, de fenntartható költségvetési gazdálkodásnak.

4. az elkövetkezendő évek költségvetésére, az adósságspirál 4. TervekTervek az elkövetkezendő évek költségvetésére, az adósságspirál megszüntetésére, megszüntetésére, a a szolgáltatási szolgáltatási feltételrendszer feltételrendszer megváltoztatására megváltoztatására eFt Évek Költségvetési bevételek összesen Belföldi hitelek bevételei

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

44 078 839

36 320 899

33 862 220

33 165 569

3 773 871

1 579 757

-

-

Belföldi értékpapírok bevételei

-

Külföldi finanszírozási bevételek

-

BEVÉTELEK mindösszesen:

47 852 710

37 900 656

33 862 220

33 165 569

Költségvetési kiadások összesen

46 374 548

35 895 306

31 976 832

28 920 764

1 478 162

1 615 659

1 614 739

1 412 366

47 852 710

37 510 965

33 591 571

30 333 130

Finanszírozási műveletek kiadásai KIADÁSOK mindösszesen

Az önkormányzati költségvetések főbb számainak becslése a finanszírozás megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú, hiszen látni kell, hogy még a 2011. évi költségvetés önmagában is kölcsönforrás igénybevételének szükségességét mutatja. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a 2010. év gazdálkodása a tervezett költségvetési hiánytól alig nagyobb nagyságrendben, de végül is teljes mértékben külső forrásból került megfinanszírozásra. A 2010-ben igénybe vett mintegy 4,3 milliárd forintnyi rövid lejáratú kölcsönforrás nemcsak a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozási felfogásának köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy az illetékbevételek drasztikusan

csökkentek, a helyi adó bevételek jelentősen a tervezett szint alatt maradtak, amely mellett még továbbra is a válság hatásának tudható be, hogy a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek több mint 2 milliárdos nagyságrendben nem realizálódtak a 2010. évben. Azt sem szabad elhallgatni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódó beruházások finanszírozása további, ugyan reményeink szerint ideiglenes, de mintegy 800 millió forintos pénzellátási igényt diktált. A felsorolt elemek, amelyek a 2010. évi költségvetés egyenlegét befolyásolták, nem tervezett események voltak, ilyen módon csak a visszafogott gazdálkodásnak és a helyenként keményen szabályozott kiadás-megtakarításoknak, valamint a szerkezeti átalakításoknak köszönhető az a tény, hogy a Város különösebb megrázkódtatások nélkül képes volt átvészelni ezt a kétségkívül nagyon nehéz időszakot. A kalkulált, önkormányzati költségvetések adataiból is kitűnik, hogy a Városban a költségvetés terjedelmének csökkentése annak az elvnek felel meg, hogy csak a beszedhető bevételek erejéig vállalhat kötelezettséget és teljesíthet kiadásokat az önkormányzat a közszolgáltatási és jóléti rendszer fenntartására. A fenntartható költségvetési gazdálkodást szerkezeti oldalról a már eldöntött és részben megvalósított, valamint megvalósítandó átalakítások támasztják, a másik oldalról pedig az, hogy a Városnak szüksége van a vagyongazdálkodása által mobilizálható elemek és a szolgáltatások színvonalához, mennyiségéhez igazodóan szükséges vagyontárgyak, egyszerűen szólva, cseréjéhez vagy a portfóliók átrendezéséhez. Ezen mozgásformákat alapvetően alátámasztja az, hogy a Város piaci értéken számított vagyona lényeges nagyságrendben nyújt fedezetet a kölcsönforrásokra, de ezen túl még az úgynevezett menekülési értékek is biztosíthatják a finanszírozókat a rendelkezésre bocsátott eszközeik biztonságáról. A gazdasági koncepció végrehajtásához, de legalább az első időszak továbbra is zökkenőmentes lebonyolításához arra van szükség, hogy a 2010. és 2011. évi rövid lejáratú külső források átrakásra kerülhessenek hosszabb távú fizetési kötelezettségekké, és az elhatározott intézkedések hatására kialakuló költségvetési stabilitás, illetve 2014-től a szabad források biztosítják a Város fenntartható és ezen időpontoktól ismételten nagyobb mértékben fejlődő rendszerét. Ezen finanszírozási koncepció értelmezésével kapcsolatosan tudni kell, hogy az önkormányzati szintű bevételek és kiadások már 2011. évtől tartalmazzák úgy a kamat, mint a tőketörlesztéseket a fennálló adósságállomány tekintetében. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a drasztikus változások különösen ezekben az években nem célja a Város vezetésének, így a leírtakon túl is némi átütemezéssel megmarad a minimális fejlődés és fejlesztés lehetősége már a 2011., de legalább a 2012. évtől kezdődően. Természetesen nem feledkezhet el a finanszírozás-tervezés arról sem, hogy a bizonytalan helyzetekre való tekintettel megfelelő tartalékképzésekre is szükség van.

E.

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS HATÁROZATI JAVASLATOK

1.

Célok –aösszhangban a Város küldetésnyilatkozatával összhangban Város küldetésnyilatkozatával

Pécs Megyei Jogú Város gazdasági programja, az ehhez illeszkedő stratégiai célok olyan feladatokat jelentenek valamennyi pécsi polgár, szervezet, intézmény, hivatal, vállalkozás számára, amelyek azt ígérik, hogy Pécs nemcsak Magyarország egyik meghatározó városa, hanem az eurorégió, de egész Európa érdeklődésre számot tartó települése legyen. Ezen elképzelésrendszer azonban sok türelmet, adott esetben lemondást is követel az érdekeltektől, hiszen nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a Város nemcsak a saját megújulását akadályozó rendszer leküzdésével foglalkozik, hanem egy Magyarországot súlyosan érintő gazdasági válság részese is. Az Önkormányzat ezért nagyon sokirányú tevékenységet kell, hogy végezzen, ám fő célja, megteremteni azt a feltételrendszert, hogy a polgároknak, a vállalkozásoknak megfelelő terepe legyen, ahol a szolgáltatásokat igénybe tudják venni, működésüket ki tudják fejteni. A gazdasági program egészében mindennél jobban mutatja ezeket, de a legfontosabb irányok röviden is megfogalmazhatóak: • A Várost a jelenlegi helyzetéből stabil, fenntartható településsé kell változtatnunk, ahol érdemes vállalkozni, és érdemes élni. • A változtatást úgy kell végrehajtanunk, hogy a Pécsett élő polgárok, a Pécsett működő intézmények és vállalkozások képesek legyenek vonzani a belföldieket és a külföldieket egyaránt. • A Város iránti elkötelezettség külső tényezők felé történő közvetítése meghozza az érdeklődést a befektetők, de a magánszemélyek részéről is. A Város értékeinek megvallása jelentősen javíthatja a befektetői és bevételi potenciált. • A Város sokat kapott polgáraitól, és sokat is adott a polgároknak. E kölcsönösség hatásait számba kell venni, a kialakult helyzetben rendet kell tennünk. A kívánt állapot eléréséig azonban valamennyi érdekelt szerető, és egymást tisztelő megértésére van szükség.

2. Az intézkedési Az intézkedési terv aterv program a program végrehajtásához végrehajtásához (tételes (tételes felsorolás: felsorolás: melléklet)  Pécs Megyei Jogú Városának rendelkezésre álló eszközeivel elő kell segítenie a Város gazdaságának gyors talpra állását és fejlődését.  A Város Közgyűlése és vezetése a gazdasági programban megfogalmazott feltételek és anyagi erőforrások figyelembevételével biztosítja a közszolgáltatások széles körét, törekedve arra, hogy a térítési díjak legalább a költségek megtérítését biztosítsák.  A Város Közgyűlése és vezetése elkötelezi magát abban, hogy a jelenlegi gazdasági programot megalapozó külső forrás igénybevételén túl nem vállal nagyobb adósságállományt, csak abban a vészhelyzetben, ha az a közszolgáltatási rendszer vagy egyes elemeinek fenntarthatóságát szolgálja.  A Város Közgyűlése és vezetése a fejlesztések tekintetében a 2011-2012. évekre előreláthatóan csak a legszükségesebb projekteket valósítja meg, és következetesen képviseli, hogy ezeken túlmenően csak az előkészítés feladatait végzi várhatóan a 2013-2014-es projektek indításához.  A Város Közgyűlése, vezetése elkötelezi magát, hogy a 2010-ben megkezdett átalakításokat véghezviszi, és új strukturális viszonyok között működteti a közszolgáltatási rendszert.  A Város Közgyűlése és vezetése az elkövetkezendő rövid időszakban új támogatási rendszert alakít ki, beleértve a fő irányok és célok megjelölését is.  A Város Közgyűlése és vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a Város által biztosított szolgáltatások költségviszonyai átláthatóak legyenek, és legmesszebbmenőkig szolgálják a fenntartható költségvetési gazdálkodást.  A Város Közgyűlése és vezetése elkötelezi magát, hogy a közszolgáltatási rendszerbe bevonja a civil, az egyházi szervezeteket, non- és forprofit gazdasági társaságokat.  A Város Közgyűlése és vezetése elkötelezi magát a Városban működő intézmények, hivatalok, civil és gazdálkodó szervezetekkel való együttműködések kialakítására, és kölcsönös előnyök alapján történő tevékenység-koordinációra.  A Város Közgyűlése és vezetése a közszolgáltatások színvonalának javítása érdekében nemcsak intézményfenntartási formákat helyez előtérbe, hanem az alternatív működtetési formák megvalósítását is célul tűzi ki.

 A Város Közgyűlése és vezetése elkötelezi magát a helyi adórendszer felülvizsgálatára, az adóalanyok körének szélesítésével megvalósítja az igazságos teherelosztás első lépéseit.  A Város Közgyűlése és vezetése kötelezően ellátandó és vállalt feladatainak részletes feladatkataszterének elkészülte után az ellátási színvonal meghatározására külön figyelmet fordít.  A feladatok közti rangsorolást, prioritási sorrendet készít, valamint azon feladatokat is meghatározza, melyek ellátása az elkövetkezendő években nem szükséges.  A továbbra is ellátandó feladatok tekintetében meg kell határozni az elvárt ellátási színvonal mértékét, az ellátás módját, és az ahhoz rendelhető önkormányzati forrás mértékét.  Minden egyes feladat vonatkozásában a 2011-2014 időszak tekintetében éves szinten részletesen meg kell tervezni az elvégzendő részfeladatokat, az ellátáshoz szükséges pénzeszközök időbeli ütemezésével együtt.  A Város Közgyűlése és vezetése elkötelezi magát, hogy a már kipróbált gyakorlatnak megfelelően folyamatosan alkalmazza és bevonja a különböző területeket a feladatfinanszírozás rendszerébe.  Át kell gondolni az egyes közfeladatot ellátó szervezetek közötti együttműködési lehetőségeket, azok területeit és módjait. Fel kell tárni az együttműködésben rejlő szinergikus előnyöket.  Számba kell venni az egyes szervezeteken belüli erőforrásokat, azok hatékonyabb kihasználását, allokációs lehetőségeit, esetleges külső erőforrások igénybevételének lehetőségét.  Az önkormányzati tulajdonú, vagy az Önkormányzat tulajdonával érintett vállalati kör működésének fegyelmezettebbé tételét meg kell követelni, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy bevétel- és jövedelemtermelő működésük támogassa az Önkormányzatot.  A vagyongazdálkodás feladatainak már részben meghatározott folyamatai mentén a működésszabályozást rövid időn belül végre kell hajtani, és a mobilizálható vagyontárgyakkal minden lehetséges bevételtermelést eredményező megoldást ki kell dolgozni, és meg kell valósítani.  A vagyongazdálkodásban az önkormányzati vagyont a közszolgáltatási rendszer támogatására is fel lehet használni vagyonrendelet módosításával. Pontosítani

szükséges a használati módokat, és megfelelően kommunikálni kell azokat az igénybevételeket, amelyek bevételt nem, de közhasznot teremtenek.  A Város Közgyűlése és vezetése elkötelezi magát, hogy az ágazati stratégiák kidolgozása mentén, az igénybevételhez igazodóan, a költségmegosztásokat kezdeményezi, és azokat végrehajtja.

Pécs, 2011. április 7.