PASSPORT ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

PASSPORT ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

BEVEZETÉS

A TURIZMUS

IPARÁGBA

A GLOBAL TRAVEL & TOURISM PARTNERSHIP A B U S I N E S S A N D E D U C AT I O N A L L I A N C E

Eastern Europe: Provided by the SeaWiFS Project, NASA/Goddard Space Flight Center, and ORBIMAGE

TANÁRI KÖNYV

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

Bevezetés a turizmus iparágba

GTTP BEVEZETÉS

A TURIZMUS

IPARÁGBA

PASSPORT — Útlevél a világhoz a Global Travel & Tourism Partnership projektje. Köszönetet szeretnénk mondani a GTTP Global Partners-nek, akik támogatták ezt a projektet: Accor, Amadeus, American Express, BTI, Hertz, KLM és a Lufthansa. Az õ stratégiai tanácsuk felbecsülhetetlen értékû volt e projekt számára és a GTTP feladatában, hogy a turizmus iparág ismereteit oktassa a fiataloknak.

A JELEN TANANYAG A GLOBAL INITIATIVES INC. IRÁNYÍTÁSÁVAL JÖTT LÉTRE. PROJEKT-SZERKESZTÕ: DR. NANCY NEEDHAM, a GTTP ügyvezetõ igazgatója és a Global Initiatives Inc. elnöke.

LEKTORÁLTA: MR. SIMON BARKER-BENFIELD

A Global Travel & Tourism Partnership hálás köszönetet mond a GTTP országos igazgatóinak a hozzájárulásaikért: Brazília: DR. REGINA ARAUJO DE ALMEIDA Dél-Afrika: DARRYN VON MALTITZ Egyesült Királyság: JOHN HUMPHREYS Hongkong: PATRICIA LUI Írország: RAY SHANKS & P.J. LUDDY Jamaika: ESSIE GARDNER Kanada: BONNIE STEVENS Magyarország: Dr. ATTILA HORVATH Oroszország: Dr. NINA KUZNETSOVA

A PASSPORT — Útlevél a világhoz címû könyvet a multinacionális partnereinknek és Cornélia Higginsonnak (American Express Foundation) dedikáljuk. Az Õ kreativitásuknak és hosszan tartó támogatásuknak köszönhetõ a GTTP fejlõdése. © copyright Global Initiatives Inc., 2004. A jelen anyag reprodukálása, másolása elektronikus vagy nyomtatott formában, egészben vagy részleteiben kizárólagosan a Global Initiatives Inc. engedélyével lehetséges. Engedélyért forduljon a következõ címhez: [email protected]



GTTP BEVEZETÉS

A TURIZMUS

IPARÁGBA

PASSPORT — Útlevél a világhoz A Tanári könyv tartalma BEVEZETÉS • • • • • 1 MODUL 1: AZ IDEGENFORGALOM STRUKTÚRÁJA • • • • • 10 1. ÓRA: Az utazó meghatározása • • • 12 2. ÓRA: Idegenforgalmi vállalatok osztályozása • • • 15 3–4. ÓRA: Idegenforgalmi vállalatok osztályozása (folytatás) • • • 16 MODUL 2: ÜGYFELEK AZ IDEGENFORGALOMBAN • • • • • 18 1. ÓRA: Mit akar az utazó? • • • 19 2. ÓRA: Az ügyfélszolgálat megértése • • • 21 3. ÓRA: Megérteni az utazók motivációit • • • 22 4–5. ÓRA: Ügyfélszolgálat • • • 24 MODUL 3: ÚTI CÉLOK • • • • • 26 1. ÓRA: Az úti cél meghatározása • • • 28 2. ÓRA: Úti célok és fenntarthatóság • • • 30 3. ÓRA: Az úti cél kiválasztása • • • 31 4. ÓRA: Úticél-marketing • • • 32

MODUL 4: KULTÚRA ÉS KULTURÁLIS VÁLTOZATOSSÁG • • • • • 33 1. ÓRA: A kultúra meghatározása • • • 34 2. ÓRA: Az idegenforgalom hatása a kultúrára • • • 35 3. ÓRA: Kommunikáció és kultúra • • • 36 4. ÓRA: Más kultúrák tisztelete • • • 37 MODUL 5: KARRIERLEHETÕSÉGEK AZ IDEGENFORGALOMBAN • • • • • 38 1. ÓRA: Állások az idegenforgalomban • • • 40 2. ÓRA: Állások az idegenforgalomban (folytatás) • • • 41 3–4. ÓRA: Idegenforgalmi karrierek • • • 42 FÜGGELÉK: KAPCSOLATFELVÉTEL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOKKAL • • • • • 47

A magyar változat az Iskolafejlesztési Alapítvány gondozásában készült, 2006-ban.

Iskolafejlesztési Alapítvány 1068 Budapest, Rippl-Rónai u. 40.

Fordító Szabó Emese

Szerkesztõ Horváth Attila

®

Lufthansa

Tördelés és nyomdai munkák

mondAt Kft. Felelõs vezetõ: ifj. Nagy László Telefon: 06 70/314-0608



GTTP BEVEZETÉS

A TURIZMUS

IPARÁGBA

PASSPORT — Útlevél a világhoz A Tanári könyv tartalma BEVEZETÉS • • • • • 1 MODUL 1: AZ IDEGENFORGALOM STRUKTÚRÁJA • • • • • 10 1. ÓRA: Az utazó meghatározása • • • 12 2. ÓRA: Idegenforgalmi vállalatok osztályozása • • • 15 3–4. ÓRA: Idegenforgalmi vállalatok osztályozása (folytatás) • • • 16 MODUL 2: ÜGYFELEK AZ IDEGENFORGALOMBAN • • • • • 18 1. ÓRA: Mit akar az utazó? • • • 19 2. ÓRA: Az ügyfélszolgálat megértése • • • 21 3. ÓRA: Megérteni az utazók motivációit • • • 22 4–5. ÓRA: Ügyfélszolgálat • • • 24 MODUL 3: ÚTI CÉLOK • • • • • 26 1. ÓRA: Az úti cél meghatározása • • • 28 2. ÓRA: Úti célok és fenntarthatóság • • • 30 3. ÓRA: Az úti cél kiválasztása • • • 31 4. ÓRA: Úticél-marketing • • • 32

MODUL 4: KULTÚRA ÉS KULTURÁLIS VÁLTOZATOSSÁG • • • • • 33 1. ÓRA: A kultúra meghatározása • • • 34 2. ÓRA: Az idegenforgalom hatása a kultúrára • • • 35 3. ÓRA: Kommunikáció és kultúra • • • 36 4. ÓRA: Más kultúrák tisztelete • • • 37 MODUL 5: KARRIERLEHETÕSÉGEK AZ IDEGENFORGALOMBAN • • • • • 38 1. ÓRA: Állások az idegenforgalomban • • • 40 2. ÓRA: Állások az idegenforgalomban (folytatás) • • • 41 3–4. ÓRA: Idegenforgalmi karrierek • • • 42 FÜGGELÉK: KAPCSOLATFELVÉTEL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOKKAL • • • • • 47

4

BEVEZETÉS PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

A GTTP programok országtól függõen 14–18 éves diákjai, jelenleg évente több, mint 300 000-en tanulják a tárgyat. Ez a könyv, a Passport – Útlevél a világhoz: Bevezetés az Utazás & Turizmusba, tanáraik tapasztalatán alapszik.

A turizmus a világ leggyorsabban növekvõ iparága, és számtalan érdekes karrierlehetõséget kínál a fiatalok számára. Ráadásul a turizmus a helyi és nemzeti gazdaság növekedési motorjaként is mûködhet. A Global Travel & Tourism Partnership (GTTP) Passport – Útlevél a világhoz: Bevezetés a turizmusba címû tankönyvének célja, hogy megismertesse a diákokat és tanárokat a tantárggyal, és e globális ipar alapvetõ megértését szolgálja. Sok országban az U&T tantárgy az iskolai tanterv része, vagy egy elismert kiegészítõ program. Ez az útmutató azzal a céllal készült, hogy összegyûjtse azokat a módszertani eszközöket, melyeket immár több mint tíz éve sikeresen használnak azok a tanárok, akik az Utazás & Turizmus programot tanítják. A GTTP egy tagsági szervezet, mely alapító tagjai Brazília, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, Hongkong, Írország, Jamaika, Kanada, Magyarország, Mexikó és Oroszország. Az USA a csatlakozott tagok közé tartozik. (Több információ a GTTPrõl a következõ honlapon található: www.gttp.org)

Tanári könyv

Provided by the SeaWiFS Project, NASA/Goddard Space Flight Center, and ORBIMAGE

Minden országban, mely a GTTP tagja, az Utazás & Turizmus jóváhagyott tanterve összhangban van az egyes országok oktatási szabályozásával, követelményeivel. A tantárgy országtól függõen, egy vagy két tanévet ölel fel, és tartalmazza mind a globális iparággal kapcsolatos információkat, mind a részletes ismereteket az egyes országok turisztikai iparáról.

Bár az oktatási követelmények világszerte különböznek, mégis vannak a tárgynak olyan közös területei, melyek az összes tagország tantervében szerepelnek, és melyek az alapot képzik az iparág megértéséhez:

Az iparág szektorai

Ügyfelek

Úti célok

Kultúra és kulturális változatosság

Karrierlehetõségek

2

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ Aki e területen szeretne szakemberré válni, annak minden témával behatóan kell foglalkoznia. A Passport – Útlevél a világhoz bevezetést nyújt e témákba, az elsõ lépést kínálja az iparág és a benne rejlõ karrierlehetõségek megértése felé. A Tanári kézikönyv és a kísérõ Munkafüzet szerkezete olyan, hogy a tanár válogathat azon gyakorlatok közül, melyeket fel szeretne használni. Az alapozó szakasz után górcsõ alá veheti a saját ország iparágának egyes aspektusait. A Passport – Útlevél a világhoz anyagának elsajátítása után a diákok rendelkeznek e globális iparág alapvetõ ismereteivel, és képessé válnak a GTTP Oklevél megszerzésére. (További részletekért látogassa meg honlapunkat: www.gttp.org/certification.)

BEVEZETÉS

GLOBÁLIS PARTNEREK

A GTTP programoknak, mint minden sikeres Utazás & Turizmus oktatási programnak, fontos része a helyi, nemzeti és globális vállalatok támogatása. A GTTP-t támogató globális partnereknek felbecsülhetetlen szerepe volt e tananyag kidolgozásában.

®

A programot támogató globális partnerek köre kiemelkedõ multinacionális vállalatokból és szervezetekbõl tevõdik össze:

Accor, Amadeus, American Express, Business Travel International (BTI), Hertz, KLM, Lufthansa, a Prince of Wales International Business Leaders Forum/ITP, és a World Travel & Tourism Council (WTTC). (Ha többet szeretne megtudni a Global Partners-rõl, látogassa meg honlapunkat és klikkeljen a Global Partners logóira, melyek elvezetnek minden egyes partner honlapjára.)

visibleearth.nasa.gov Moscow: Image courtesy Ron Beck, USGS EROS Data Center Satellite Systems Branch

Tanári könyv

Lufthansa

A tankönyv példái a partnerek üzleti gyakorlatából valók, csakúgy mint az általuk biztosított adatok . Ennek célja, hogy a diákok bõvítsék az idegenforgalom mûködésére és saját karrierlehetõségeik megtalálására vonatkozó ismereteiket.

3

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ Tanácsoljuk, hogy a tanárok létesítsenek kapcsolatot a helyi idegenforgalom képviselõivel. Lehetõség szerint hasznos lenne egy tanácsadó bizottság felállítása. E bizottság szerepe a tananyag áttekintése és annak mérlegelése, hogy egyes tagok hol tudnának tudásukkal hozzájárulni annak minél magasabb színvonalú használatához. Így például egy szállodás elmagyarázhatná a foglalási rendszert; egy utazási ügynök bemutat-

BEVEZETÉS

hatná az út tervezését; egy könyvkereskedés tulajdonosa elmondhatná, hogyan kell biztosítani, hogy a készletben olyan térképek és útikönyvek szerepeljenek, melyeket a hazai emberek szeretnek olvasni, mielõtt belevágnak egy utazásba, vagy amelyeket turisták szeretnek olvasni, amikor a városunkba látogatnak.

Tanári könyv

a turizmus fejlesztésében, vonjon be egy képviselõt a bizottságba, vagy hívja meg az osztályba, hogy megvitassák, milyen módon adja el magát úti célnak az Önök települése. A tanárok és diákok tudásukat legjobban az osztálytermi és osztálytermen kívüli tevékenységeken, az elmélet és gyakorlat kombinációján keresztül szerzik.

Amennyiben vannak helyi állami tisztviselõk, akik közremûködnek

SZÜKSÉGES ÖSSZETEVÕK EGY SIKERES UTAZÁS & TURIZMUS OKTATÁSI PROGRAMHOZ Egy olyan Utazás & Turizmus program érdekében, melyben a tanárok sikerrel tudnak tanítani és a diákok tanulni, a következõ összetevõknek kell jelen lenniük:

TANÁROK SZÁMÁRA

DIÁKOK SZÁMÁRA

tapasztalaton alapuló tanulás

kihívást jelentõ tanulási és értékelõ tevékenységek

információs eszközök, beleértve a tankönyvet és hozzáférés, internethez és könyvtárakhoz, találkozás szakemberekkel

változatos tanulási helyzetek

látogatások, melyek célja az idegenforgalmat mûködés közben látni (ismeretszerzõ kirándulások)

támogatás és bátorítása a szakma által

minõségi szakmai gyakorlatok (szakmai tapasztalat)

helyi, nemzeti és globális perspektívák megláttatása

világos és érthetõ értékelési követelmények

ösztönzõ és támogató tréning a turizmus tantárgy oktatási módszertanáról

egy világos és ösztönzõ tanterv

eszközök, beleértve egy Tanári útmutatót és eszközöket, (gyakorlatok életkorban és képességeikben különbözõ diákok számára, idegenforgalommal kapcsolatos tapasztalatszerzés módszerei, tankönyv)

látogatások, melyek célja az idegenforgalmat mûködés közben látni (ismeretszerzõ kirándulások)

értékelõ készségek és eszközök a diákok haladásának megállapítására

taneszközök, melyek adaptálhatóak a különbözõ tanítási és tanulási stílusokhoz

helyi, nemzeti és globális hálózatok támogatása

4


A tanterv összetevõi Az alapozó tananyag a következõ részekbõl áll: u TANÁRI KÉZIKÖNYV Ez tartalmazza a tantárgy oktatásához javasolt pedagógiai megközelítést. u MUNKAFÜZET Ez részletes feladatokat tartalmaz, melyeket a tanár felhasználhat (pl. feladatlapok, melyek sokszorosítva kiadhatók a diákoknak). Találhatók benne továbbá vállalati beszámolók és szakszójegyzék. u ÚTMUTATÓ A diákok kézikönyve, mely minden, az 5 modullal kapcsolatos tananyagot tartalmaz. Szintén található benne háttér- és „hogyan”-információ (mint például, hogyan vezessünk interjút, kínál mintakérdõíveket) és szakmai adatok.

u ÉRTÉKELÉSI ESZKÖZ Ez egy pontozási skála, mely a diák munkájának kiértékeléséhez használatos1. Az eszköz jellemzõen két kritériumot tartalmaz, melyek mentén a diák munkáját értékelni lehet, és jellemzõen minden egyes kritériumra két teljesítményi szintet ír le. Egy diák teljesítménye ennek mentén értékelhetõ, annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire felelt meg teljesítménye a követelményszintnek. Ez az eszköz a feladat- és teljesítményértékelés széles skáláján használható. Emellett a diákok is hasznát vehetik önértékelésük során.

BEVEZETÉS

Tanári könyv

A diákok dolgozatainál a megfelelõ értékelési módszer alkalmazása arra szolgálhat, hogy a tanár könnyebben átlássa, mi lenne a megfelelõ tanulási módszer és így módosíthatja tanítási gyakorlatát annak érdekében, hogy a diákok megfelelhessenek a követelménynek. Továbbá az ilyen típusú értékelés a diákoknak is segít abban, hogy megértsék, miben kell javítaniuk és miben voltak sikeresek. Ez a tananyag tartalmaz egy ilyen értékelési módszert, melyet a kanadai U&T programjában fejlesztettek ki. (Egy hasznos angol nyelvû honlap a hasonló értékelési eszközök használatára: http://jonathan.mueller.faculty. noctrl.edu/toolbox/glossary.htm)

E három könyv mellett a tananyag tartalmaz értékelõ eszközöket, melyek a Munkafüzet mellékletei.

1

Goodrich, Heidi értékelési szakértõ, ezt a következõképpen határozza meg: „egy pontozási eszköz, mely felsorolja egy munka kritériumait, avagy „azt, ami számít”. ” Például egy esszé szöveges értékelési rovata arról értesítheti a diákokat, hogy a munkájukat annak tárgyiassága, szervezettsége, részletei, hangvétele vagy szerkezete alapján osztályozzák. Egy jó értékelés szintén leírja a követelményszintet, minden egyes kritériumra lebontva, általában egy pontskála mentén. A szerkezettel kapcsolatban például a rovat meghatározhatja a legalacsonyabb teljesítményszintet, mint „sok helyesírási, nyelvtani és központozási hiba”, és a legmagasabb szintet, mint „nincs helyesírási hiba, munkád mutatja, hogy megértetted az alany-állítmány egyeztetést, hogyan használj vesszõt, kötõjeleket és pontot.”

5


A DIÁKOK MEGTANULJÁK, HOGYAN MÛKÖDIK A TURIZMUS IPARÁG, ÉS HOGYAN DOLGOZZANAK BENNE. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a diákok számára hozzáférés szükségeltetik a következõkhöz: 1. VÁLLALATI BESZÁMOLÓK – olyan vállalatoktól, melyek egy vagy több lépésben érintettek. A Munkafüzet tartalmaz vállalati beszámolókat. 2. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, ISMERETSZERZÕ UTAZÁSOK TURISTALÁTVÁNYOSSÁGOKHOZ – lásd például, a tanulmányi kirándulás gyakorlatot és más tapasztalati gyakorlatokat. 3. VIDEÓK – az utasszállítás és utazás aspektusairól, a különbözõ térségek földrajzáról, vagy az idegenforgalom gyakorlatáról. 4. VENDÉGELÕADÓK – szórakoztatóközpontokból, autókölcsönzõkbõl, szállodákból. A diákok általában a marketing- és HR-képviselõket szokták különösen érdekesnek találni.

BEVEZETÉS

Tanári könyv

Hogyan épülnek fel a tanulói gyakorlatok: A tanulói gyakorlatok a Munkafüzetben értelemszerûen a következõ kategóriákat tartalmazzák:

5. INTERNETHASZNÁLAT

a téma

6. KÉRDÕÍVEK – vállalatokról, parkokról vagy más vendéglátó helyszínekrõl, melyeket a diákok meglátogathatnak.

a cím

a feladat elvégzéséhez szükséges idõ

etlegesen szükséges kellékek

térszükséglet

megfelelõ elõkészületek

követendõ lépések a feladat elvégzésére

nyomon követés

értékelési rovat/ megjegyzések

7. VETÉLKEDÕK, REJTVÉNYEK (lásd, a mintavetélkedõt a légitársaságokról és más utasszállító vállalatokról). 8. FELADATOK, DOLGOZATOK 9. TEAM PROJEKT MUNKÁK – Példaként mellékeltünk a Bevezetõ végén egy rövid áttekintést azokról a projektekrõl, melyekre Írország Utazás & Turizmus diákjai vállalkoztak)

u

A feladatokat, melyeket a Passport – Útlevél a világhoz: Bevezetés az Utazás & Turizmusba címû tankönyv tartalmaz, a GTTP tanárai és programigazgatói szolgáltatták és a szerzõk úgy szerkesztették át azokat, hogy bárhol használhatók legyenek. A hozzájárulók felsorolása a kézikönyv köszönetnyilvánításában található.

6

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ Amennyiben egy feladat például ûrlapok kitöltésével jár, vagy szükségessé tesz vázlatokat, akkor a Munkafüzet függelékeként mintaûrlapok és -vázlatok találhatók.

Az Útmutató Az Útmutató alapvetõen diáktankönyv. Háttérinformációkat szolgáltat, melyek a diákok és tanárok számára szükségesek. Létezik például egy olyan feladat, melyben a diákoknak értékelniük kell egy vagy több helyi szállodát, az idegenforgalomban elismert kategóriák szerint. Az Útmutató több ilyen kategória magyarázatát tartalmazza (pl. osztályozás egy csillagostól öt csillagosig). A diákanyag azért készült, hogy elegendõ háttérinformációt szolgáltasson, úgyhogy a diákok kutatómunkát tudjanak folytatni. A globális példák széles választéka található benne, ugyanis az Útmutatót nem arra a célra tervezték, hogy egyetlenegy országra összpontosítson. Amikor a diákok elsajátították az idegenforgalom alapvetõ ismereteit, továbbléphetnek az országspecifikus tanulmányokhoz és az egyes szektorok mélyebb tanulmányozásához.

Órarend és szükséges idõ A javasolt tanegységek a 45 perces tanórákat veszik alapul. Becslés szerint 25 tanóra szük-

ségeltetik a Passport – Útlevél a világhoz: Bevezetés az Utazás & Turizmusba anyagának elvégzéséhez. Ez átlagosan témánként 4 tanórát és összesen 5 tanulmányi kirándulást jelent. Amennyiben több tanóra áll rendelkezésre, akkor bizonyos feladatok nagyobb mélységben tárgyalhatók, hosszabb idõn át. A diákoknak emellett szükségük lesz felkészülési és nyomon követési idõre, az órarendben foglalt tanórákon kívül.

Szakmai gyakorlat vagy munkatapasztalat Ahogyan már elõbbiekben említettük, fontos a diákok számára, hogy lássák, hogyan mûködik egy igazi üzleti vállalkozás. Ideális esetben biztosítani kellene számukra egy szakmai gyakorlatot, vagy munka tapasztalatot egy helyi vállalatnál, annak érdekében, hogy megtapasztalhassák a munkába érkezést, a mindennapos tevékenységeket, találkozhassanak emberekkel, akik az idegenforgalomban dolgoznak, tanulhassanak az ügyfelekrõl stb. Ez azonban nem mindig kivitelezhetõ, és elõfordulhat, hogy osztálykirándulásoknak kell helyettesíteniük az egyéni munkatapasztalatot. A szakmai gyakorlat értékelésének szempontjait a magyar program honlapjáról lehet letölteni (www.ifa.hu). Angol nyelven egy másik típusú instrukciót találhatnak az érdeklõdõk a GTTP weblapján.

BEVEZETÉS

Tanári könyv

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek a rövid szakmai gyakorlatok fizetés nélküliek, és a U&T kurzus követelmény részei. Amennyiben a munkaadók és diákok ezt követõen kötnek egy fizetett munkaszerzõdést, akkor ennek részletei õket illetik és nem a tanár felelõsségi körébe tartoznak. A GTTP emellett kidolgozott egy kézikönyvet, amely felvázolja a tanárok számára, hogy hogyan építhetõk ki a szakmai gyakorlatok az idegenforgalomban. Ez szintén elérhetõ a GTTP honlapján. (www.gttp.org). E Tanári kézikönyv függeléke tartalmaz egy „A szakma megközelítése” címû részt, mely javaslatokat tartalmaz arról, hogyan érdemes helyi vállalatokat megközelíteni olyan kérdésekkel, mint a diákokkal tervezett céglátogatások intézése, és késõbb szakmai gyakorlatok megszervezése. Emellett ötleteket is kínál a helyi üzletemberek tanácsadó bizottságának létrehozására.

Osztályterem Fontos, hogy az osztályterem segítse a diákok részvételét az egyéni és csoport tevékenységekben. Elõnyösek az olyan asztalok és székek, melyek könnyen mozgathatóak, szemben az olyan rögzített osztályberendezéssel, mint amilyenek az iskolapadok.

7


BEVEZETÉS

Tanári könyv

Eszközök A tábla vagy a flipchart legyen elérhetõ brainstormingok lejegyzésére, gondolattérképek létrehozására, gyakorlatokra és az osztállyal folytatott beszélgetés fontos pontjainak rögzítésére. Egy faliújság a hirdetmények és brosúrák kitûzésére szintén hasznos. Elengedhetetlen egy jó minõségû atlasz, mint a World Travel Atlas (kiadó: Columbus Travel Guides).

Los Angeles; visibleearth.nasa.gov, NASA JPL

TANANYAG: Modul 1: A turizmus iparág felépítése. Ez a modul az idegenforgalmi iparág felépítését és a benne mûködõ vállalatok fajtáit veszi sorra. A mélyebb ismereteket a reprezentatív cégekrõl a Munkafüzetben található vállalati beszámolók szolgáltatják. Modul 2: Ügyfelek a turizmusban. Alkalmat nyújt a diákoknak az üzleti utasok által igénybe vett különbözõ szolgáltatások átgondolására, összehasonlítva a turistákkal (utazás nyaralás céljából) továbbá szemügyre vehetik a különbözõ cégeket, melyek ellátják e csoportokat. Ezen kívül megvizsgálják az ügyfélszolgálat koncepcióját (tekintettel mind a külsõ mind a belsõ ügyfelekre). Modul 3: Úti célok. Azt a kérdést taglalja, vajon mitõl vonzó és fenntartható egy úti cél. Emellett ez a modul olyan feladatokat tartalmaz, amelyek segítik a diákokat abban, hogy megértsék, hogyan árusítják magukat a jövõbeli látogatóknak a desztinációk. Modul 4: Kultúra és kulturális változatosság. A kultúra alkotóelemeire összpontosít – attitûdök, értékek, hagyományok, intellektuális és mûvészeti vívmányok. Modul 5: Karrierek. A két alapvetõ pályát fedi le: A „front line” munkahelyek, melyekben közvetlen érintkezés van a külsõ ügyfelekkel, és „mûködtetés” vagy „back room” munkák, melyek fõleg a technikai aspektusok szervezésével és a cég mûködtetésével foglalkoznak, illetve a „belsõ” ügyfelekkel (más cégek alkalmazottai, melyeknek szükségük van ezekre a technikai, vagy más szolgáltatásokra).

8


Diákok pályaválasztása középiskola után: Az Utazás & Turizmus oktatás olyan karrier lehetõségeket mutat a diákoknak, melyeket lehet, hogy másképp nem vennének figyelembe. Az Utazás & Turizmus (U&T) Programok igazgatói a GTTP tagországokban informális vizsgálatokat végeztek az U&T végzõs diákjai közt. A magyar program eredményei jellemzõek az õ tapasztalataikra is. Azok a diákok, akik elvégezték a magyar U&T programot fokozott érdeklõdést mutatnak a turisztikai iparág karrierjei iránt. A 2000-ben végzett U&T diákok harminckilenc százaléka,

BEVEZETÉS

egyetemen folyatatta idegenforgalmi tanulmányait (ez több mint kétszer annyi, mint akik 1995-ben tettek így). A magyar U&T program diákjainak többsége a felsõoktatásban való továbbtanulást választja; a szakmai képzést választó U&T-s diákok több mint 50 százaléka idegenforgalmi képzést választott.

Tanártréning: A GTTP azokban az országokban, ahol az Utazás & Turizmus új tantárgy, biztosíthat tanári tréninget. A GTTP tagországokban a tanárok továbbképzése folyamatos gyakorlat. Új tanárok számára hasznos bevezetés a Passport- Útlevél a világhoz: Bevezetés az Utazás

U&T OKLEVÉLLEL RENDELKEZÕ DIÁKOK, AKIK IDEGENFORGALMI SZAKIRÁNYÚ EGYETEMRE/FÕISKOLÁRA JELENTKEZTEK 50% 39%

40% 29%

30% 20%

18%

10% 1995 0%

1998

2000

Tanári könyv

& Turizmusba címû tankönyv elsõ moduljának tanulmányozása, és a javasolt feladatokban való részvétel, pont úgy, ahogy a diákjaik teszik majd.

A diákok kutatási és kommunikációs készségének fejlesztése A világos és hatékony kommunikáció képessége – írásban ugyanúgy, mint szóban – döntõen fontos készség, bármilyen idegenforgalmi cégnél (és a legtöbb egyéb vállalatnál is). A Passport – Útlevél a világhoz egy sor ajánlott kutatási és írásbeli feladatot tartalmaz. A bevezetés végén találhatók olyan független kutatási projektek példái, melyeket az írországi U&T diákok válogattak össze. Ezek a projektek lefedik a legtöbb idegenforgalmi szektort, ami nem csak abban segíti a diákokat, hogy közelebbrõl megismerjék saját országukat és kultúrájukat, hanem abban is, hogy megtanulják, hogyan végezzenek kutatómunkát, és hogyan kommunikáljanak szóban és írásban.

9


BEVEZETÉS

Tanári könyv

UTAZÁS & TURIZMUS KUTATÁSIPÉLDA-PROJEKTEK A ST. BRENDAN’S COLLEGE-BEN, KILLARNEY, ÍRORSZÁG

A St. Brendan’s College összes U&T diákja a két év során kötelezõen elvégez egy részletes kutatást egy szabadon választható idegenforgalmi témában. A diákok általában 14-15 évesek. A munkájukat írásbeli beszámolók, modellek, bemutató poszterek, statisztikák és fényképek formájában adják be. A diákok projektmunkájának értékelése folyamatos tanári monitorozás segítségével, a kurzus végén egy külsõ értékelõ bevonásával történik. A diák projekteket általában nyilvánosan kiállítják olyan hivatalos iskolai rendezvényeken, mint pl. Nyílt Nap, díjak kiosztása stb.

Projektcímek:

A Cork/Kerry regionális idegenforgalmi szervezetének tanulmányozása

Ír mitológia és turizmus

Írország – a golfjátékos édenkertje

Viktória királynõ Killarneyben tett látogatása 1861-ben

Turizmus és az internet

Egy a Stena Ferry Group-ról végzett tanulmány

Európai Zene Fesztiválok

Vizsgálat az írországi légi szállításról

A Killarney tavak értéke a helyi gazdaság számára

Az EU turizmussal kapcsolatos politikája

Egy utazási iroda részletes tanulmányozása

Killarney – az ínyenc öröme

A turizmus és a fogyatékkal élõk

A Killarneyben található szálláslehetõségek vizsgálata

A Great Southern Hotel Group marketingstratégiájának tanulmányozása

Sportlehetõségek Killarneyben

A népzene hatása az írországi turizmusra

Örökség turizmus Cobhban

A Kerry County Repülõtér turisztikai hozzájárulása

A Jeanie Johnson Project, Tralee – sikereinek és kudarcainak kiértékelése

A Killarney Nemzeti Park – története és jelentõsége, mint turisztikai létesítmény

Killarney turizmusnövekedése által okozott környezeti veszélyek

Halászat, mint turisztikai attrakció

Írország imázsa – igaz vagy illuzórikus?

Miért olyan jelentõs a családfakutató turizmus Írországban

Hogyan használták a sport terén elért sikereket Írország turisztikai marketingjében.

4

MODUL 1: AZ IDEGENFORGALOM STRUKTÚRÁJA PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

Tanórák száma: 3-4 Feladatlapok [FL] & Útmutató [ÚM] eszközök az 1. modulhoz: [Kérem, vegye figyelembe, hogy a feladatlap címei mögött a rövidítés FL található, az Útmutató eszközök a felsorolásban címmel és az ÚM rövidítéssel szerepelnek.]

EREDMÉNY: • A diákok képesek lesznek az utasok osztályozására, aszerint, hogy azok üzleti célból utaznak, vagy szabadidõs utasok (turisták). • A diákoknak rendelkezésükre áll egy váz a turizmus struktúráinak elemzésére, melynek alapját az utas hét alapvetõ döntése képzi. • A diákok számos tanulási megközelítéssel találkoznak, beleértve az egyéni kutató és csoportos projekt munkát.

Accor sajtóközlemény és gyakorlat a sajtóközlemény alapján [FL]

Tanulmányi kirándulás egy repülõtérre [FL] [Figyelem: a diákok feladatlapján

Tanári könyv

szétosztás elõtt ki kell tölteni a létesítmény nevét.]

Szállodák osztályozása [FL]

Helyszíni piackutatás a turisztikai látványosságokról [FL]

Sétaút [FL]

Turizmus folyamatábra [ÚM] és függelék

Internetkutatás [FL]

Vállalati adatok/esettanulmányok [FL]. Kérem, tekintse át az anyagot, és válasszon ki olyan vállalati beszámolót, mely véleménye szerint illik az osztály tanmenetéhez, és a diákok érdeklõdési köréhez.

11


Elõkészületek: Gyûjtsön össze minél több turisztikai információs füzetet és vigye be az órára. Kérje meg diákjait, hogy õk szintén hozzanak magukkal prospektusokat. Ezek nem csak információ forrásként szolgálnak majd, hanem kommunikációs hatékonyságuk szempontjából is elemezhetõek.

Az utazó meghatározása: Egy lehetséges megközelítés eme összetett iparág megértéséhez a döntések megfogalmazása alapján történik, melyeket egy utasnak kell meghoznia. Másképp fogalmazva, a fogyasztó szempontjából közelíti meg az iparágat. A Turizmus folyamatábra felvázolja az utazó lépéseit, az elsõtõl kezdve, mely az információszerzést mutatja be a lehetséges uticélról, egészen addig az utolsó lépésig, melyben a rendeltetési helyen részt vesz különbözõ programokon, mielõtt hazatérne. A lényeges megkülönböztetés, melyet a diákoknak meg kell tanulniuk az, hogy az üzleti

utasok azért utaznak, mert egy üzleti feladatot kell elvégezniük. A turisták azért utaznak, mert ezt szeretnék tenni.

Vagyis döntéseik motivációja különbözõ feltételekbõl indul ki. Végül a választott utazási élmények ezt a két alapvetõ motivációt fogják tükrözni: utazás egy üzleti feladat elvégzéséért vagy utazás egy személyes cél eléréséért. A marketing egyik klasszikus kijelentése így szól:„Fontos olyan szolgáltatást nyújtani, melyet az emberek meg akarnak venni, szemben azon szolgáltatások eladásával, melyek birtokában vagyunk.”. Így a turizmus megértéséhez annak ismerete a kiindulási pont, hogy az emberek mit akarnak megvenni. Pontosabban elsõként azt kell megérteni, hogy különbözõ utazók, milyen típusú szolgáltatásokat igényelnek. Ezeket a szolgáltatásokat vállalatok biztosítják, így az elsõ fejezetek azokról a szolgáltatásokról szólnak, melyeket az utazók igénybe akarnak venni és azokról a vállalatokról, melyek ezeket a szolgáltatásokat kínálják. Néhány tankönyv és szakértõ mind az üzleti utasokat mind azokat, akik nyaralás céljából utaznak, „turistáknak” minõsítik. Ebben a tankönyvben viszont különbséget teszünk az utazók két csoportja között: üzleti (más néven „vállalati”) utasok és turisták vagy nyaralás céljából utazók.

MODUL 1

Tanári könyv

A megkülönböztetés üzleti utasok és turisták között nem pontos. Így például az, aki azért utazik, hogy egy szükséges mûtétnek vesse alá magát, nem nyaralás céljából teszi ezt, és vállalati utasnak sem nevezhetõ. De ennek ellenére hasznos az alapvetõ megkülönböztetés, mivel e két utastípusnak különbözõ szükségletei vannak, és eltérõ döntéseket kell meghozniuk. A diákoknak meg kell ismerniük az ügyfelek e két alaptípusát és azt, hogy vannak olyan cégek, melyek csak az egyik fajta utast látják el, és olyanok, melyek mindkét típust kiszolgálják. E két különbözõ ügyfélcsoportnak vannak alcsoportjai, a különbözõ motivációk és érdeklõdések szerint, és ennek eredményeként vannak olyan cégek is, melyek bizonyos típusú ügyfél alcsoportokra specializálódnak. A jelen bevezetõ tananyagban az ügyfelek állnak középpontban. Ahogy egyre többet tanulnak a turizmusról, néhány diák olyan karriert fog vonzónak találni, melyben közvetlenül érintkeznek az ügyfelekkel, néhányan viszont a színfalak mögött szeretnének majd dolgozni. Viszont mindkét pálya megköveteli az átfogó ismereteket az iparág struktúráiról és az ügyfelek igényeinek helyes megítélésérõl.

12


Az idegenforgalom szolgáltatásai: A két ügyfélcsoportnak nyújtott szolgáltatási kínálat tovább bontható olyan szolgáltatásokra, melyek segítik az ügyfeleket a döntéshozatalban minden, a következõkben leírt, egymást követõ lépésnél, melyet az utazóknak meg kell tenniük:

információszerzés

az úti cél kiválasztása

foglalás

az utasszállítás igénybevétele

szálláslehetõségek igénybevétele

táplálkozás

szórakozásban és/vagy foglalkozásokon való részvétel

Az elsõ néhány óra tartalmazni fogja az 1. 2. és 3. turizmus folyamatábrák elemzését a diákok által és a saját régiójuk idegenforgalmi létesítményeinek, cégeinek vizsgálatát. A három ábrát ki lehet tenni az osztályterem falára, az üres táblázatok pedig arra használhatóak, hogy a diákok csoportosan beírjanak helyi és nemzetközi adatokat.

MODUL 1

Tanári könyv

Az elsõ órák legfontosabb célja, hogy átadja a diákoknak az iparág alapismereteit, bevezesse õket a szaknyelvbe, és érdeklõdést keltsen bennük a terület iránt. A vállalati adatlapok és esettanulmányok arra használhatóak, hogy az idegenforgalomban résztvevõ cégek típusait bemutassák.

1. ÓRA: AZ UTAZÓ MEGHATÁROZÁSA Javasolt kérdések a tanár számára: 1. ISMERTESSE AZ 1. ÁBRÁT, annak érdekében, hogy az osztály megértse a szolgáltatások csoportjait. Vegye figyelembe, hogy a lépések alapvetõen egymásra épülnek. 2. OSSZA FEL AZ OSZTÁLYT 2-3 FÕS CSOPORTOKRA, és kérje meg õket arra, hogy döntsék el, vajon a következõ emberek üzleti utasok vagy turisták:

Egy ír lány, aki nõvérét látogatja meg Budapesten.

Egy moszkvai család, mely egy hétvégén baráti látogatást tesz Szentpéterváron.

Egy újságíró, akit hat hónapra Moszkvába helyeztek át.

Egy pár, mely a hétvégéjét egy fürdõhelyen tölti.

Egy kanadai diák, aki Madridban jár egyetemre.

Egy tanulócsoport, mely egy egynapos kirándulást tesz Fokváros kikötõjében (Dél-Afrika).

Egy New York-i ruhabeszerzõ, aki Párizsban megnézi a tavaszi kollekciót.

Egy fiú, aki a helyi mólón horgászik.

Egy német, aki részt vesz egy ötnapos konferencián Rio de Janeiróban.

13

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ Ez a feladat nem annyira egyszerû, mint amilyennek tûnik. Egy fiú, aki szülõvárosában horgászik, pihenés céljából teszi ezt, de nem számít turistának, mivel egy turista rendszerint bizonyos ideig távol van a lakhelyétõl. A tanulócsoport valószínûleg közel van lakhelyéhez, és nem számítana turistának. Ha azonban egy távoli városból származnak, akkor azt mondhatnánk, hogy turisták. A diák esetében azt mondhatnánk, hogy inkább üzleti utas, mivel hosszabb ideig tartózkodik távol otthonától, de amellett is érvelhetnénk, hogy a tanulmányi utazás a turizmusnak egy fajtája. Nincs „helyes” válasz. Egy ilyen diák akár ideiglenes lakosnak is tekinthetõ. (Olyan külföldit, aki úgy dönt, hogy hazája határain kívül él, gyakran kivándorlónak neveznek.)

MODUL 1

Tanári könyv

A lakhelytõl való eltávolodás; az illetõ távol van otthonától.

mi mondható el általánosan az üzleti utasokról és a turistákról:

A távol töltött idõ korlátozott, és az utazó szándékozik hazatérni.

Hányszor és milyen módon hagyják el az üzleti utasok és turisták otthonukat?

Milyen okok lehetnek arra, hogy elutazzanak?

Hova mennek?

Mikor utaznak?

Milyen sokáig maradnak távol?

Hol laknak?

Hogy gondoskodnak étkezésükrõl?

Ki gondoskodik róluk?

Mit csinálnak, amikor távol vannak?

Mi motiválja õket abban, hogy bizonyos dolgokat megtegyenek, amikor távol vannak otthonuktól?

3. Kérje meg a csoportokat, hogy idézzenek fel olyan alkalmakat, amikor saját maguk utaztak. Minden egyes csoport jelöljön ki egy írnokot és egy szónokot. Kérje meg õket arra, hogy a turizmusfolyamat hét lépését használva gondolják át az utazásukat. Továbbá csoportosítsák utazási döntéseiket minden egyes lépésnél motivációjuk és utazásuk idõzítése szerint. Minden csoport vizsgálja meg, hogy mi volt a közös és mi az eltérõ az utazásaikban. Kérje meg diákjait, hogy ötletbörzeszerûen gyûjtsék össze,

Az idegenforgalom egy másik fontos csoportja a „barát- vagy rokonlátogatást” tevõk csoportja (BRL). Az üzleti utas és a turista általánosan elfogadott jellemzõi a következõk:

Courtesy KLM © CAPITAL PHOTOS

14

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ Kérjen meg minden diákot, hogy írja le válaszait. Bátorítsa a csapatokat, hogy vitassák meg egymás között válaszaikat és jussanak közös véleményre. Most kérje meg a szóvivõket, hogy adják elõ a csoport válaszait. Írja le a válaszokat a táblára/flip-chartra. Hagyja ki azokat a válaszokat, melyeket már korábban említettek. Most kérje meg a diákokat, hogy rakjanak hetet fontossági sorrendbe a fenti válaszok közül. 4. EZ A GYAKORLAT VITÁHOZ VEZETHET bizonyos válaszok fontosságáról. Ahol nem jutnak közös nevezõre, kérje az osztályt, hogy szavazzanak válaszaikról. 5. ÍRJA LE A KIVÁLASZTOTT VÁLASZOKAT a táblára/ flip-chartra.

Mount Kilimanjaro; Image Courtesy SRTM Team NASA/JPL/NIMA

MODUL 1

Tanári könyv

TEREPKUTATÁS: A diákok kezdjék el a következõket tanulmányozni:

saját településükön vagy városukban könnyen hozzá tudnak-e férni minden információhoz azok az utazók, akik máshová akarnak utazni, információt, mely mind az üzleti utasok, mind a turisták rendelkezésére áll, akik a diákok települését vagy városát meg akarják látogatni.

Ez a kutatás a teljes 1 modul alatt tartson és tartalmazzon, amennyiben lehetséges, internetes kutatást is. (Információ arról, hogy hogyan végezzünk kutatást, az Útmutatóban található.)

A Kutatás a Világhálón címû feladatlap több olyan témát kínál fel, mely után a diákok könnyen tudnak az interneten keresgélni, akár egyénileg vagy csoportosan is. Válasszon egy, vagy két vállalati beszámolót a Munkafüzetbõl, és adja ki feladatnak, hogy egyénileg, vagy csoportban olvassák el õket, és készüljenek fel a következõ órára annak megvitatására, vajon hogyan illeszkedik a vállalat az idegenforgalom struktúrájába. Ha lehetséges, akkor keressék meg a céget az interneten. A GTTP nemzetközi partnereinek honlapjai elérhetõek a www.gttp.org weblapon keresztül, úgy, hogy a cégek logóira kattintanak.

15


MODUL 1

Tanári könyv

2. ÓRA: Idegenforgalmi vállalatok osztályozása Megbeszélés: Amint lehetséges, szervezzen egy tanulmányi kirándulást egy helyi utasszállító központhoz— például egy repülõtérre vagy buszpályaudvarra. A diákok nézzenek át minden hozzáférhetõ nyomtatott és internetes anyagot a kirándulás elõtt. A Tanulmányi kirándulás címû feladatlap egy mintapéldány, melyet a kirándulás elõtt kiadhat a diákoknak, és melyben összegyûjthetik a kiránduláshoz szükséges információkat egy olyan közlekedési központról, mint amilyen, pl. egy repülõtér. Alternatívaként vagy kiegészítésként tervezhet egy kirándulást egy helyi nevezetességhez, mint pl. egy múzeum vagy egy park. Az Turisztikai látványosság – terepmunka címû feladatlap egy részletes tervvel szolgál az ilyenfajta látogatáshoz. Állítsa össze a diákok környezetében található idegenforgalmi cégek listáját. Az üres turizmus folyamat ábrák hasznos eszközei a cégek összegyûjtéséhez és osztályozásához. Figyelem: néhány cég többféle szolgáltatást is kínál!

Kérdésjavaslatok a tanár számára: A következõ kérdések kiegészítésként feltehetõk azokhoz, melyeket maguk a vállalati beszámolók tartalmaznak:

Az üres turizmus folyamatábrák segítségével esetleg több típusú vállalatleltárt hozhat létre:

Nemzetközi/multinacionális vállalatok, mint amilyen az American Express, az ACCOR, az Amadeus, a BTI, a Hertz, a KLM és a Lufthansa, melyek több országban mûködnek. (A Munkafüzet tartalmaz beszámolókat ezekrõl a vállalatokról.)

Helyi/nemzeti vállalatok, melyek a helyi körzetében mûködnek, beleértve nemzetközi cégek leányvállalatait is.

1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a cég? 2. Milyen országokban mûködik a vállalat? 3. Kik a versenytársai? 4. Üzleti utasokat szolgál, turistákat, vagy mindkettõt? 5. Mi teszi egyedivé ezt a vállalatot?

16


MODUL 1

Tanári könyv

3. ÉS 4. ÓRA: Idegenforgalmi vállalatok osztályozása (folytatás)

Az idegenforgalom nem csak egy, az egész világra kiterjedõ iparág, hanem emellett erõsen versengõ is. Amikor például kirajzolódik, hogy hol mûködik csak néhány cég egy szektorban, a diákok ráérezhetnek arra, hogy helyi vagy országos szinten hol rejtõzhetnek gazdasági lehetõségek.

Folytassa azon idegenforgalmi vállalatok listájának összeállítását, melyek az országában találhatóak, és írja be a neveket a megfelelõ lépésnél (1–7) a táblázatra! A feladat az, hogy megállapítsák, hogy a térségében, régiójában vagy országában hol van sok, és hol van kevés cég egy bizonyos szektorból. Fontos azt is feljegyezni, hogy külföldi, helyi/ belföldi vagy nemzetközi/multinacionális vállalatokról van szó.

1

A diákok majd hasznát vehetik ennek a helyi és országos vállalatok „cégjegyzékének”, amikor a szolgáltatások, és ügyfelek témakörében kutatva ki kell választaniuk cégeket interjú készítés céljából. Végül lehet, hogy ezek a cégek lesznek azok, amelyeknél a diákok elvégezhetik szakmai gyakorlatukat, vagy új karrierlehetõségek nyílnak elõttük. A tanárok arra is használhatják a listát, hogy vendégelõadókat találjanak osztályuk számára. Külföldi vállalatok esetén kérje meg a diákokat, hogy nézzenek utána, hol van az anyavállalat székhelye, és mely országokban mûködik még a cég.

A harmadik órán lenne érdekes a diákok számára egy tanulmányi kirándulás, például egy helyi repülõtérre. A Repülõtér látogatás címû fejezet a Munkafüzetben felvázolja, hogyan szervezhetõ meg a kirándulás és tartalmaz egy feladatlapot, melyben a diákok feljegyezhetik megfigyeléseiket. A tanulmányi kirándulás elõtt nézzenek utána a World Travel Atlasban 1 – amennyiben az hozzáférhetõ –, hogy melyek a világ legforgalmasabb repülõterei, és hány nemzetközi utas érkezik

Source: www.hertz.com

World Travel Atlas, Columbus Travel Guides, bármilyen újabb keletû kiadás. Ez a könyv gazdag forrásokat, kiváló térképeket és ország statisztikákat tartalmaz. A részletek ugyanúgy tartalmaznak vasútvonalakat, autópályákat, mint a világ turizmusának statisztikai adatait.

17


KÜLSÕ KUTATÁS: Amennyiben vannak a térségében olyan vállalatok, melyek a 7 szektorban dolgoznak, akkor szektoronként válasszon ki egy vagy két céget, úgy hogy összességben legyen tíz-tizenöt vállalat. Ezek egy mag-csoporttá válhatnak, melyekkel a diákok interjúkat vehetnek fel, vagy esetleg elõadókat szolgáltathatnak, vagy/és helyeket a diákok szakmai gyakorlatához. Ha nincsenek helyi vállalatok, akkor a diákok a kutatásaikat nemzeti vagy nemzetközi cégekkel is végezhetik. Adja ki feladatként, hogy 2-3 fõs csoportokban vizsgáljanak meg egy-egy vállalatot. Minden csapat készítsen egy saját vállalati beszámolót a cég profiljáról. Az Útmutató nyújt egy olyan megközelítést, mely alkalmazásával a diákok lépésrõl lépésre megtalálják a szükséges információt a vállalati beszámoló megírásához. A diákcsapatok ezután elõadhatják eredményeiket az

osztálytársaiknak. Egy prezentáció jó gyakorlat számukra a csoport elõtti beszédre. Az írott vállalati beszámolókat a tanár kiértékelheti tartalom és stílus szempontok szerint. A Modul 1 végére a diákoknak képessé kell válniuk azon vállalatok fajtáinak megvitatására, melyek a Turizmus folyamat 7 lépcsõfokán mûködnek, továbbá tudniuk kell minden egyes lépcsõhöz azonosítani és megvitatni több vállalat jellemzõit. Elõfordulhat, hogy mire a diákok elvégzik a vállalati kutatásukat, már befejezte az 1.Modult. Ebben az esetben egy késõbbi órán is prezentálhatják eredményeiket. Amennyiben saját térsége szállodáira szeretne összpontosítani, akkor a „Szállodák osztályozása” címû feladat nyújt a diákoknak útmutatót kutatásuk elvégzéséhez. Az Útmutató, Modul 1 tartalmaz információt a szállodaosztályozási rendszerekrõl.

MODUL 1

Tanári könyv

az adott országba. Amennyiben nincs a közelben látogatható repülõtér, akkor kirándulást szervezhet egy helyi látványossághoz. A Turisztikai látványosság – terepmunka címû feladatlap bármilyen helyi szabadidõ-létesítményhez alkalmazható. A 2. Modul elõtt ajánlott, hogy a diákok olvassák át az Útmutató azon részét, mely a vizsgálatokkal és azokkal a kérdõívekkel foglalkozik, melyek az interjúkészítésnél használhatóak.

4

MODUL 2: ÜGYFELEK AZ IDEGENFORGALOMBAN PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

EREDMÉNY:

Szállodás kérdõív [FL]

Kérdõív az utazókról [FL]

• A diákok képessé válnak a felméréseket használni arra, hogy ismereteket szerezzenek az ügyfelek típusairól, azok szükségleteirõl és preferenciáiról.

Egy nap egy pincér életében [FL]

A Gfk vizsgálata az utasokról [FL]

• A diákok megértik, milyen tényezõk motiválják az ügyfelet/turistát az utazásra. • A diákoknak világos koncepciójuk lesz az ügyfélszolgálatról.

Tanórák száma: 4-5 Feladatlapok [FL] & Útmutató [ÚM] eszközök a 2. modulhoz:

Múzeumlátogatás (8 gyakorlat)[FL]

Ügyfélszolgálat [FL]

Turisztikai látványosság terepmunka[FL]

Mit értünk „ügyfél” alatt? [FL]

Utazási iroda - játék [FL]

Elsõ benyomások [FL]

Turizmus folyamatábra [ÚM] és függelék

A turizmus fajtái [FL]

Bevezetés: Az idegenforgalom nem csak abban áll, hogy látogatóknak jegyeket, létesítményeket és látványosságokat kínálunk. A turizmus

emberekrõl és szükségleteik kielégítésérõl, különösen az ügyfél és a szolgáltatást nyújtó személy közötti kapcsolatról szól. A vendégszeretet és a meleg fogadtatás nélkülözhetetlen részei a turisztikai terméknek. Annak aki az idegenforgalomban dolgozik tudásra, készségekre és megfelelõ hozzáállásra van szüksége, hogy hatékonyan viselje az ügyfelek gondját.

1. Elõzetes felkészülés: A Modul 1-ben a diákok megkaptak néhány vállalati beszámolót és azt a feladatot, hogy hozzanak

Tanári könyv

létre egy „cégjegyzéket” vagy adatállományt helyi vállalkozásokról. Válasszon ki olyan vállalkozást, amely valószínûleg hajlandó együttmûködni diákjaival. Vegye fel velük a kapcsolatot és értesítse õket, hogy diákjai elmennének, hogy interjút vegyenek fel ügyfeleik preferenciáiról és a cég nézeteirõl az ügyfélszolgálattal kapcsolatban. A Tanári könyv függelékében talál javaslatokat arra, hogy miként veheti fel elõször a kapcsolatot a cégekkel. Mielõtt diákjai interjúzni indulnak, hasznos, ha készít egy kísérõlevelet az iskola fejlécével, mely tanúsítja, hogy õk egy, a helyi idegenforgalomhoz kapcsolódó iskolai gyakorlaton vesznek részt.

19


MODUL 2

Tanári könyv

1. ÓRA: Mit akar az utazó? Javasolt kérdések a tanár számára: 1. Tekintse át a 2. táblázatot (az Idegenforgalom folyamatai), hogy biztos legyen abban, az osztály megérti a cégek által nyújtott szolgáltatások kategóriáit. 2. Ossza osztályát kis csoportokba, adja ki A turizmus típusai címû feladatlapot, és kérje diákjait, hogy vitassák meg mindegyik turistatípus motivációit és azt, hogy ezek miben különböznek egy-

mástól. Kérdezze meg õket, hogy tudják-e csoportosítani az embereket aszerint, hogy ki, melyik kategória választásában lehet motivált és tegyenek javaslatot, hogy mik lehetnek indíttatásaik. A turisták többféle módon csoportosíthatók, életkoruktól és jövedelmüktõl kezdve, az érdeklõdésükön át, egészen a nemükig vagy nemzetiségükig. A lenti táblázat példákat tartalmaz a turisták osztályozá-

sáról, és arról, hogy a különbözõ turistáknak milyen motivációjuk lehet a különbözõ turizmus fajták kiválasztásában. Kérje meg diákjait, hogy foglalják saját táblázatukba meglátásaikat. Figyelje, hogy osztályában elõfordulnak-e azonos észrevételek. A késõbbiekben majd tesztelhetik megfigyeléseiket az idegenforgalomban dolgozókon, valamint magukon a turistákon.

TURIZMUSKATEGÓRIÁK ÉS MOTIVÁCIÓK A TURIZMUS FAJTÁJA

TIZENÉVESEK

NEMZETISÉG

NYUGDÍJASOK

FÉRFIAK

NÕK

Foglalkoznak a környezettel



Üdülés Nemzeti örökség Környezettel kapcsolatos Kulturális

Genealógiai (kutatás a család eredetérõl) Egészség Vallási Sport

Barátlátogatás

Valami érdekeset szeretnének tenni nyaralásuk alatt

Görögök Osztrákok

20

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ E gyakorlat végére meglátják majd a diákok, hogy különbözõ embereket különbözõ turizmusfajták vonzanak — továbbá,

hogy nem könnyû meghatározni mit akar majd az utazó, amennyiben csak olyan egyszerû tényezõkre alapozunk, mint a nem vagy az életkor. Például lehet, hogy férfiak és nõk ugyanazon dolgokat szeretik. Az embereket minden korcsoportból foglalkoztathatja a környezet stb. Azonban létezik néhány országspecifikus különbség, ahogy ezt egy 2004. júniusi vizsgálat kimutatta. A Gfk Group a Wall Street Journalnek, 20 országból, 20 818 személy részvételével készített vizsgálatának néhány eredményét közlik a diák Útmutatóban található Gyorsadatok. Fontos, hogy a diákok kezdjék megérteni, hogy az „ügyfél” ebben az iparágban minden elképzelhetõ fajta ember lehet – ez egy olyan tény, mely bonyolulttá teszi a vállalatok dolgát. Mivel bármilyen személy úgy dönthet, hogy utazni szeretne, fontos a cégek számára, hogy ismerjék a különbözõ utazók késztetéseit. A legtöbb vállalat nem is próbál olyan szolgáltatásokat nyújtani, melyek minden üzleti utas vagy turista számára vonzóak, mivel ez túlságosan széles szolgáltatási kínálatot jelentene.

MODUL 2

Kérje diákjait, hogy vegyék elõ beszámolóikat a szakma helyi képviselõirõl. Tanulmányozzák ezeket a vállalkozásokat, hogy lássák, vajon a szakmabeliek mit gondolnak ügyfeleikrõl – az üzleti utasokról és a turistákról. Ossza fel az osztályt 2-3 fõs csoportokra és adja ki feladatnak, hogy minden csoport állítson össze egy 8-10 kérdést tartalmazó kérdõívet, melyet majd e vállalatok néhányánál tudnak alkalmazni. Amennyiben elég cég és elég diák áll rendelkezésre az interjúkhoz, rendezze az osztályt 7 csoportba, minden szektorra egyet. Ha kicsi az osztály, akkor válasszon ki egy, vagy két szektort. Ennek a gyakorlatnak a célja egy olyan kérdõív kidolgozása, amelynek segítségével a diákok adatokat gyûjthetnek arról, hogy a cégek mit gondolnak saját ügyfeleik igényeirõl. Az eredményeket a 3. órán fogják megbeszélni. A mostani óra alatt a diákok azokat a kérdéseket beszélik meg, melyeket fel akarnak tenni a vállalatoknál. Megjegyzés: Elõkészületként a 4. órára a diákok turistákkal készítenek majd interjúkat (beleértve olyan családtagokat, akik már utaztak), hogy megtudják mi fontos számukra, mint ügyfeleknek.

Tanári könyv

Ezt követõen a vállalatoktól kapott válaszokat össze lehet hasonlítani az ügyfelek által adott válaszokkal. A Munkafüzetben található egy minta, a Szállodás kérdõív. Ez egy olyan kérdõív, mely szállodaüzemeltetõknél használható, annak megállapítására, hogy õk vajon hogyan látják vendégeiket.

Kérje meg diákjait egy szerepjátékra. Az egyik csoport játssza el a szállodatulajdonosokat, a másik a kérdezõket. Gyakorolják a helyzetet, hogyan közelítsenek egy vállalkozóhoz, hogy létrejöjjön egy interjúhelyzet. Kérje meg õket, hogy készítsenek egy „Tedd!” és „Ne tedd!” listát a kérdezõk számára. Emlékeztesse a diákokat a feltehetõ két kérdéstípusra: • „Zárt kérdések” — Kérdések, melyekre egy konkrét választ várnak, pl. a napi látogatók száma. • „Nyitott kérdések” — Olyan kérdések, melyek véleményekre kérdeznek rá, mint pl. hogy a szállodamenedzser szerint, miért szállnak meg itt turisták, vagy hogy mit várnak az üzleti utazók, ha a szállodába jönnek. Hasznos ha mindkét kérdésfajta szerepel a kérdõívekben.

21


Az Útmutatóban rövid ismertetõt találhat a vizsgálatok és kérdõívek különbözõ fajtáiról.

MODUL 2

Tanári könyv

2. ÓRA: Az ügyfélszolgálat megértése 1. KÉRJE MEG DIÁKJAIT, hogy vitassák meg a következõ állítások jelentését:

TEREPMUNKA A második óra elõtt a diákoknak meg kell kezdeniük az interjúzást a helyi vállalatoknál, hogy ismereteket szerezzenek arról, vajon miszerint döntik el a cégek, mit akarhatnak ügyfeleik. Mivel a vizsgálatoknak a vállalkozók idõbeosztásához kell alkalmazkodniuk, és nem a diákokéhoz, az interjúk elkészítése több hetet is igénybe vehet.

Az a jó szolgáltatás az, amikor az ügyfélnek egy kicsivel többet nyújtunk, mint amit elvár. Kiváló szolgáltatás az, amikor élvezzük, hogy kicsivel többet nyújtunk az embereknek, mint amit elvárnak. Kérje meg a diákokat, hogy gondolják át e két állítás jelentõségét, majd az óra hátralevõ részében összpontosítsanak azokra a lehetõségekre, hogy az idegenforgalomban dolgozók ezeket egyéni szinten hogyan érhetik el. Más szavakkal, az osztály munkája most összpontosuljon az ügyfélszolgálat különbözõ aspektusaira – arra, hogy az iparág hogyan váltja ki az utazókban az elégedettség érzését, azt az érzést, hogy a szükségleteiket kielégítik, hogy szívükön viselik ügyeiket, és hogy igazán fontosak. 2. VEGYE ÁT A MINÕSÍTÕ RENDSZEREKET, ahogyan a diák Útmutató tárgyalja. Kérje meg a diákokat, hogy vitassák meg, hogy mi értendõ jó ügyfélszolgálat alatt egy 5 csillagos szállodában és mi egy ifjúsági szállóban.

Courtesy Lufthansa

3. OSSZA KI az Egy nap egy pincér életében címû feladatlapot (a Munkafüzetben megtalálható), és kérje meg a diákokat, hogy olvassák el. Ezt követõen tegye fel a következõ kérdéseket és kérje meg õket, hogy vizsgálják a jelenetet egy pincér szemszögébõl:

Mit próbál eladni?

Milyen a magatartása a vendéggel szemben?

Milyen technikákat használ?

Sikeres?

Élvezi a munkáját?

22

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ 4. MOST KÉRJE MEG A DIÁKOKAT, hogy vizsgálják a jelenetet a vendég szemszögébõl:

Mit vár el a vendég?

Milyen a személyisége?

Milyen a magatartása az alkalmazottal szemben?

Elégedett-e a szolgáltatással?

5. Ezt követõen kérje meg a diákokat, hogy emlékezzenek vissza a saját élményeikre,

mint vendégek és válaszoljanak a következõ kérdésekre:

Sorolj fel öt vagy hat pozitív és negatív élményt!

E lista alapján írd le részletesen, mi tette kellemessé vagy kellemetlené az élményt!

A fenti válaszok alapján kérje meg az osztályt, hogy hozzon létre egy gyorslistát arról, vajon melyek a potenciális ügyfél minimum elvárásai:

MODUL 2

Tanári könyv

• a céggel vagy létesítménnyel szemben: higiénikus, tiszta stb. • a személyzettel szemben: kompetens, barátságos, jól informált, beszél az ügyfél nyelvén stb. • A termékkel vagy szolgáltatással szemben: ár-érték arány stb. 6. Ossza ki a diákoknak az Elsõ benyomások címû lapot, és kérje meg õket, hogy reagáljanak a leírt helyzetekre.

3. ÓRA: Megérteni az utazók motivációit Sok cég használ kérdõíveket, pl. „véleménynyilvánító kártyákat”, annak érdekében, hogy kikérjék az ügyfeleik véleményét az igénybe vett szolgáltatásokról. Azonban ahhoz, hogy egy vizsgálat használható eredményeket hozzon, sok ember véleményét kell kikérni. Nemrég például a National Geographic Traveler és az Amerikai Idegenforgalmi

Szövetség megbízásából készített felméréshez az amerikai felnõttek reprezentatív mintáját képezõ 8000 fõt válogattak ki. Egy másik, már korábban említett vizsgálatban 20818 utazó vett részt. Mivel egy jó vizsgálat kivitelezése bonyolult és költséges, néhány vállalat multinacionális közvéleménykutató szervezetektõl veszi meg a vizsgálati eredményeket.

De legyen a vizsgálat kicsi vagy nagy, a szándék azonos: megállapítani, mit akarnak az ügyfelek.

23


MODUL 2

Tanári könyv

Javasolt kérdések a tanár számára: 1. EGYVALAKI MINDEN DIÁKCSOPORTBÓL prezentálja a csoport vizsgálati eredményeit. Térjenek ki az olyan kérdésekre, mint:

Melyek voltak a legmeglepõbb eredmények?

Voltak-e közös válaszok?

Volt-e a cégnek „tipikus” ügyfele? Ha igen, melyek voltak a megvizsgált vállalatok tipikus ügyfeleinek jellemzõi? Ha nem, miért nem?

Több üzleti utas vagy több turista vette-e igénybe a megkérdezett vállalat szolgáltatásait?

2. A DIÁKOK EZUTÁN DOLGOZZÁK KI AZT A KÉRDÕÍVET, melynek segítségével a hazai utazókat fogják megkérdezni. Hasznos, ha eljátszák az interjú folyamatát. A Munkafüzet tartalmaz egy mintakérdõívet, Kérdõív az utazókról címmel. Vegye figyelembe, hogy e gyakorlat szándéka szerint nem az, hogy pontosan megállapítsák, vajon a környékbeli üzletemberek mit gondolnak,

hanem, hogy serkentse a diákok gondolkodását arról, hogy egy cég hogyan tudja meg, vajon mik az ügyfeleik igényei.

és igényeirõl nem feltétlenül fedik a valóságot.

A következõ felméréssel (utazókról a térségében) a diákok majd össze tudják hasonlítani a szakmabeliek véleményét az ügyfelek nézeteivel. Ez arra szintén lehetõséget nyújt, hogy a diákok lassan ráébredjenek, feltételezéseik az utazók véleményérõl

azért vall kudarcot, mert azt akarja eladni, ami van, és nem azt, amit ügyfeleik meg akarnak venni. Az idegen-

Ahogyan már korábban is említettük, sok vállalkozás

forgalomban az ügyfelek igényeinek megértése döntõ fontosságú, annál inkább is, mert ez egy magas szinten versengõ iparág.

KÜLSÕ KUTATÁS: A diákcsapatoknak lassan el kell kezdeniük felvenni a kérdõíveiket az utazókkal és leírni eredményeiket. A következõ óra elõtt nézzenek utána a diákok a szállodákban alkalmazott

minõsítési rendszernek, és látogassanak meg néhány honlapot, ahol az utasok leadják véleményeiket a különbözõ úti célokról. Az Útmutató egy sor érdekes internet címet tartalmaz, melyet felderíthetnek.

24


MODUL 2

Tanári könyv

4—5. ÓRA: Ügyfélszolgálat Megbeszélés: Egy dolog, melyrõl minden utazónak határozott véleménye van: hogyan bánt velük az ügyfélszolgálat: a szálloda, az étterem, az utazási ügynök vagy más szolgáltató.

Nem minden utazó igényel ugyanolyan törõdést. A kiszolgálás színvonala egy lehetséges módja annak, hogy különbséget tegyünk az idegenforgalmi vállalatok között.

A diákkutatások megbeszélése valószínûleg egy teljes tanórát vesz igénybe, attól függõen, hogy hány utazóval vették fel az interjúkat. Ha több idõre van szükség, akkor a megbeszélés az 5. órában folytatható.

Javasolt kérdések a tanár számára: 1. BOCSÁSSA VITÁRA, hogy a diákok mit tanultak az utazók megkérdezésébõl. Véleményük szerint egyeztek-e az utazók motivációi a szakmabeliek feltételezéseivel? 2. MILYEN SORREND VOLT FELLELHETÕ az utazók által kifejezett motivációk között? Melyek voltak az üzleti utazók elsõdleges motivációi?

Melyek a különbözõ életkorú és nemzetiségû turistáké? 3. A DIÁKOK MIT JAVASOLNÁNAK, hogyan derítsék ki a helyi cégek, mit akarnak az utazók – vállalati/üzleti utasok és a turisták egyaránt? 4. A DIÁKOKNAK MOST MÁR KÉSZEN KELL ÁLLNIUK, hogy részt vegyenek az óra utolsó és legfontosabb elemében – Az Ügyfélszolgálati szerepjá-

ték gyakorlaton, melyet részletesen ismertet az Ügyfélszolgálat címû feladatlap. Mindegyik eset az utazókra jellemzõ tapasztalatot írja le. Olyan diákok játszák el a szereplõket, akik készen állnak improvizálni és átvenni a gyakorlat hangulatát. Az osztály többi része – hallgatóságként – figyelje meg azon faktorokat, melyek az utazó számára jó vagy rossz tapasztalatokat eredményeznek.

25

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ Ahhoz, hogy ezek a gyakorlatok sikeresen mûködjenek, lényeges, hogy a diákok:

Világos tájékoztatást kapjanak a feladat céljáról. Javasolhatja például, hogy az alkalmazott viselkedjen udvariatlanul, vagy hogy az ügyfél viselkedjen tartózkodóan és bizonytalanul. A lényeg az, hogy a helyzeteket több különbözõ módon játsszák el.

Legyenek felkészülve és hajlandóak a turisták szerepét eljátszani.

Legyenek felkészülve és hajlandóak az idegenforgalmi alkalmazottak szerepét eljátszani.

Legyenek ellátva az összes szükséges kellékkel.

Legyenek felkészülve, hogy részt vegyenek és megfigyeljék azt az ügyfél/alkalmazott interakciót, melyet a szerepjáték leírása meghatároz.

Legyenek felkészülve a kapott interakciók megbeszélésére és kiértékelésére.

Az egyik tanulság, melynek ki kell derülnie a szerepjátékból, az odafigyelés fontossága, az, hogy megértsük egy másik személy álláspontját is.

Nile River Valley: Jacques Descloitres, MODIS Land Rapid Response Team, NASA/GSFC

MODUL 2

Tanári könyv

4

MODUL 3: ÚTI CÉLOK PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

EREDMÉNY: • A diákok képesek azonosítani azokat a tényezõket, amelyek egy úti célt vonzóvá tesznek az utazók számára. • Rá fognak ébredni arra, hogy milyen sokrétû úti cél érhetõ el az utazók számára. • A diákok jártassá válnak az idegenforgalmi helyek és cégek különbözõ marketingstratégiáiban. • Képesek lesznek az úti célokról elérhetõ információforrásokat megtalálni, és használni. • Magabiztosan tudják majd megvitatni a „fenntartható turizmus”, az „ökoturizmus” és „geo-turizmus” fogalmát.

Tanórák száma: 4–6 a rendelkezésre álló idõtõl és a diákok érdeklõdésétõl függõen Feladatlapok [FL] & Útmutató [ÚM] eszközök a 3. modulhoz:

Útikalauz a látványosságokról [FL]

Menetrendek használata [FL]

Idegenforgalmi látványosságok [FL]

Úti célok [FL]

Arculattervezés [FL]

Látványosságok marketingje [FL]

Ország imázs [FL]

Egy nemzetközi út megtervezése [FL]

Brosúrák megtervezése [FL]

Utazási Iroda Játék [FL]

Reklám feladatlapok [FL]

MODUL 3

Tanári könyv

National Geographic Úticélpontozó kártya [FL] Turizmus folyamatábrák [ÚM] és függelék

A Gfk vizsgálata az utasokról [ÚM]

A turizmus fajtái [FL]

Figyelem: Az Útmutatóban a Gfk vizsgálata az utasokról a 2. modul alatt szerepel. Ez a vizsgálat egy másik lehetõség azon elemek átgondolására, melyek egy meghatározott úti célt vonzóvá tesznek bizonyos emberek számára.

27


Megbeszélés:

Manapság, a technikai fejlõdésnek és az utazási költségek csökkenésének köszönhetõen, az emberek szerte a világon messzire és sokat utaznak. Száz évvel ezelõtt az utazás luxusnak számított, a legtöbb ember sohasem hagyta el szülõfaluját vagy városát. Most ritkaságnak számít az, aki még sohasem utazott el a saját lakóhelyérõl. Ma már még kis cégek alkalmazottai is különbözõ országokba utaznak üzleti okokból. A fiatalok gyakrabban utaznak, mint azt szüleik álmaikban gondolták volna. TVcsatornák és filmek már bemutatták a világ összes országát. A turisták számára ma költségvetésüknek és az utazási igényeiknek megfelelõ úti célok végtelen sokasága érhetõ el. Ennek az az eredménye, hogy a turistahelyek versengenek a látogatókért. Néhány esetben a nyaralóhelyek tisztviselõi

és magánvállalkozói a turizmus serkentése érdekében nagyon erõszakosan lépnek fel új létesítmények építéséért. Ha nem vagyunk elég körültekintõek, ugyanazon dolgok, melyek egyedivé és kellemessé tették ezeket a nyaralóhelyet szétrombolódnak a túl sok ember, rengeteg épület, hatalmas mennyiségû hulladék, túl nagy vízhasználat stb. által.

A fenntartható turizmus fogalma nem új az idegenforgalomban. A múltban az elsõdleges célja az volt, hogy fenntartsa az ökológiai környezet egyensúlyát és minimalizálja a tömegpiaci turizmus hatásait. A „geoturizmus” egy rokon-fogalom, de inkább egy idegenforgalmi hely földrajzi jellegének megõrzésével

1

MODUL 3

Tanári könyv

Ebben a modulban az utazók szükségleteit az úti célok fenntarthatóságának szempontjából vizsgáljuk. Ahogy egy nemrég végzett vizsgálat1 említi, a fenntarthatóság fogalma mára már a környezet megõrzésén túlmutat a települések gazdaságának és kultúrájának fenntarthatósága irányába:

foglalkozik, a természeti és emberi jellemzõk teljes kombinációjával, mely egy helyet megkülönböztet a másiktól. Geoturizmus az utazással kapcsolatos kulturális és környezetvédelmi kérdéseket öleli fel, figyelembe véve a turizmus helyi hatását a helyi közösségekre, azok egyéni gazdaságára és életstílusára.

The Geotourism Study: Phase I Executive Summary, National Geographic Traveler, Travel Industry Association of America (TIA), 2002.

28


Elõkészületek: A felkészülés során ehhez a témához sok minden elvégezhetõ földrajz vagy közgazdaságtan órákon. Mindenesetre fontos, hogy az U&T-tanárok elõzõleg konzultáljanak a földrajzot vagy közgazdaságtant tanító kollegákkal, hogy az érintett diákokat esetleg felkészíthessék néhány témából, mint pl. földrajzi sajátosságok és marketingtechnikák. A minta reklámokhoz hasonló montázs (lásd Reklámfeladatlap) arra használható, hogy reklám anyagot mutasson be magyar nyelven. A feladatlap olyan kérdéseket tartalmaz, melyek könnyen adaptálhatóak más reklámokhoz. Egy olyan téma, mint a fenntarthatóság akár egy saját kurzust is képezhetne. A rendelkezésre álló idõtõl és diákjaitól függõen, több órát is foglalkozhat ezzel a témakörrel. Az Úticél-pontozó kártya segítségével a diákok például végezhetnek önálló kutatást a saját úti céljaikról, kikérdezhetnek helyi turizmus szakértõket, õk vajon mennyire értenek egyet a pontozó-kártyával, vagy indíthatnak vitát azokról a faktorokról, melyek hozzájárulnak, vagy csökkentik a fenntarthatóságot.

MODUL 3

Tanári könyv

Szükséges felszerelés: Világtérképek, atlaszok, poszterek utazási célokról és turizmus reklámfüzetek. Útikalauzok és magazinok szintén nagyon hasznosak lehetnek.

1. ÓRA: Az úti cél meghatározása Javasolt kérdések a tanár számára: 1. MELYEK AZOK A HELYEK a világon, melyeket a turisták elkerülnének? Írja a listát a táblára. Melyek azok a helyek, melyeket az üzleti utasok vagy a vállalati utazók elkerülnének? Ezek megegyeznek? 2. MELYEK AZOK A TÉNYEZÕK, melyek esetleg elijesztik a turizmust? A megfontolandó faktorokba a következõk tartoznak:

politikai instabilitás

betegségek & járványok

szegénység

kedvezõtlen klíma

természeti katasztrófák kockázata: árvizek, vulkánok

szegényes turisztikai infrastruktúra

túl sok turista

szemét és szennyezettség

3. AZONOSÍTSA/JELÖLJE az összes felsorolt helyet a térképen. Kérje meg a diákokat, hogy azonosítsák azokat a földrajzi tulajdonságokat, melyek valószínûleg vonzzák a turistákat és melyek azok az infrastrukturális adottságok, melyek üzleti utasokat vonzhatnak. A turistákat például a tengerpartok vonzzák, vagy olyan helyek, ahol kirándulhatnak vagy síelhetnek. Az üzleti utasok a kedvezõ fekvésû repülõtereket keresik, olyan

29

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ helyeket, melyek könnyen megközelíthetõek repülõvel, vonattal vagy autóval. Az egyik pont melyet bele kellene vinni a megbeszélésbe az, hogy a turisták jellemzõen természeti kincseket keresnek, párosítva az infrastruktúrával. Amikor egy konferenciához vagy találkozóhoz keresnek helyszínt, az üzleti utasok jellemzõen a jó infrastruktúrát keresik, szemben a természeti kincsekkel. De ha egy üzleti utas egy bizonyos ügyfelet vagy kollegát látogat meg, természetesen kevésbé választhatja meg a rendeltetési helyet. Azoknak a helyeknek, melyek a saját idegenforgalmi iparágukat szeretnék felfejleszteni, fontos eldönteni, hogy vajon csak turistákat szeretnének, esetleg csak üzleti turizmust, vagy mindkettõt. 4. AZONOSÍTSANAK ÉS BESZÉLJENEK olyan helyekrõl Magyarországon, melyek esetleg nem vonzóak turisták számára. Ossza ki kitöltésre az Uticélok címû kérdõívet. Ezután szerkesszenek meg egy oszlopdiagramot, mely a következõket mutatja:

a helyek változatosságát, melyeket az osztálya az elmúlt 12 hónapban látogatott meg

a látogatások céljait

a legközkedveltebb látványosságokat

a legkevésbé közkedvelt látványosságokat

MODUL 3

Tanári könyv

KÜLSÕ KUTATÁS: Amennyiben van hozzáférésük az internethez, kérje meg diákjait, hogy keressék meg a GTTP honlapján a http://www.gttp.org/docs/ lisamastny.pdf oldalt és olvassák el ezt a beszámolót, vagy más forrásokat az oldalon

a fenntartható turizmusról, felkészülésként a következõ órára. Ossza ki a National Geographic Úticél-pontozó kártya címû handoutot és kérje meg a diákokat, hogy olvassák el a következõ óra elõtt.

30


MODUL 3

Tanári könyv

2. ÓRA: Úti célok és fenntarthatóság Javasolt kérdések a tanár számára: A klíma egy fõbb faktor, mely egy bizonyos úti cél melletti döntést megerõsíti vagy gátolja. Bátorítsa diákjait, hogy forduljanak atlaszaikhoz és azokhoz az adatokhoz, melyek a világ különbözõ éghajlatairól rendelkezésükre állnak. 1. KÉRJE MEG AZ OSZTÁLYT, HOGY GONDOLKODJANAK EL A KÖVETKEZÕKÖN: Bizonyos

éghajlatok miért vonzzák a turistákat?

Néhány

hideg klíma miért vonzó a turisták számára?

Bizonyos

éghajlatok miért nem válnak sohasem vonzóvá?

Az

idényszerûség miért fontos faktor a turisták választásában?

Miért

függenek bizonyos tevékenységek a klímától?

2. A VÁLLALATOK ÉS TISZTVISELÕK EGYIK FELADATA annak a megállapítása, hogyan maradjanak népszerû nyaralóhelyek vonzóak és amikor már egyre több turista érkezik,

hogyan õrizhetnék meg azt az egyedi jelleget, mely kezdetben vonzóvá tette a helyet. Ezek a gondok a meleg és a hideg éghajlatoknál is léteznek, bár ez a tropikus régiókat érinti. Ha egy idegenforgalmi helyre több látogató jut, mint amennyit a meglévõ létesítményekben kényelmesen el lehetne látni, akkor néha a környezet kárára történik az új létesítmények építése. Kérje meg az osztályt, hogy gondolkodjanak el, milyen fajta károk keletkezhetnek. A példák közé tartoznak: Hotelek

épülhetnek sérülékeny partszakaszok közelében.

A

megnövekedett számú látogatók az édesvíz ellátást akadályozhatják.

A

szennyvíz berendezések túlterhelõdhetnek.

Több

hulladék keletkezhet, mint ami a jelenlegi helyi eljárások és szeméttelepek használatával elszállítható és tárolható.

A

fokozott vízhasználat a szállodákban szennyezheti a talajvizet és/vagy tavakat, folyókat, tengereket, azzal az eredménnyel, hogy állatok vagy növények pusztulnak el.

Kivágnak

fákat, hogy területet nyerjenek az építkezéshez.

3. KÉRJE MEG AZ OSZTÁLYT, hogy gondolkodjanak, vannak-e a közelben olyan térségek, melyeket a túlzott népszerûség veszélyeztet. Léteznek a környéken egyedi területek, melyeket védeni kellene a túlzott látogatottságtól? 4. A GEOTURIZMUS TANULMÁNY arra a következtetésre jutott, hogy sok amerikai turista hajlandó lenne többet fizetni, ha ezzel segíthetne egy egyedi hely megõrzésében. A diákok is hajlandóak lennének rá? 5. BESZÉLJÉK ÁT a National Geographic Úticél-p pontozó kártyát. Kérje meg az osztályt, nézzenek utána, vajon említi e a sajtóközlemény valamelyiket a kedvenc úti céljaik közül? Hogyan értékelnék saját térségüket, mint úti célt?

31


MODUL 3

Tanári könyv

3. ÓRA: Az úti cél kiválasztása Javasolt kérdések a tanár számára:

Amikor korábban szó volt az ügyfelek igényeirõl, már láttuk, hogy különbözõ fajta turisták léteznek, eltérõ érdeklõdéssel és szükségletekkel. Kérje meg a diákokat, hogy ismételjék át A turizmus fajtái címû munkalapot. Mostanra képesnek kell lenniük a munkalapon említett csoportokat kielégítõ utazási célok típusainak azonosítására. Hasznos gyakorlat lehet különbséget tenni az ezekbe a kategóriákba esõ nemzetközi és országos/helyi úti célok között. 1. TEKINTSÉK ÁT a Gfk Group vizsgálati eredményeit és vitassák meg a következõ kérdéseket:

A saját osztályotokban talált válaszok eltértek-e a nagyobb vizsgálati csoportétól?

Mit gondoltok, mi az eltérések oka?

Egy idegenforgalmi célponttal szemben mennyire különböznek a fiatalok elvárásai egy idõsebb emberétõl?

Milyen fajta nyaralóhely – ha létezik olyan – felel meg mindenféle ízlésnek?

A Gfk Group által vizsgált más országbeliekkel összehasonlítva milyenek a magyar utazók?

Ezen a ponton bátorítsa diákjait, hogy vitassák meg saját nyaralási tapasztalataikat, különös hangsúllyal arra, hogy miért pont ezt az úti célt választották. Arra kérje a diákokat, hogy írják le „ideális” nyaralóhelyük jellemzõit. Rendezzék válaszaikat olyan kategóriákba, mint „meleg klíma”, „sportolási lehetõségek”, „szórakoztatópark”, „strand” stb. A kategóriák közül hány az ember által alkotott és hány természetes?

KÜLSÕ KUTATÁS: Kérje meg a diákokat, hogy keressenek prospektust és hirdetéseket minél több idegenforgalmi helyrõl, beleértve olyanokat is, melyeket az internetrõl nyomtatnak ki. Hozzák el ezeket a következõ órára. Szóljon nekik, hogy tartsák a szemüket nyitva bármilyen olyan tv- vagy rádióreklámra,

mely üzleti utasokat céloz meg és jegyzeteljék le a reklám üzenetét. Kérje meg az osztályt, hogy nézzen utána, melyek a turizmussal kapcsolatos helyi vagy országos politikai irányelvek. Létezik-e egyáltalán irányelv? Szerepel-e a helyi és/vagy országos turizmus támogatása a kormány költségvetésében?

32


MODUL 3

Tanári könyv

4. ÓRA: Úticél-marketing A marketing és reklámozás a turizmus iparág lényeges részei. Fontos, hogy a diákok tudomást szerezzenek néhány olyan marketing stratégiáról, mellyel el szokták adni az ügyfeleknek az idegenforgalmi helyeket és üdüléseket. Helyi utazási ügynökök elõadásokkal fényt deríthetnek arra, hogyan elégítik ki a helyi lakosság utazási igényeit. A helyi utazási irodák, szállodák és idegenforgalmi látványosságok személyzetének elõadásai arról nyújthatnának információt, hogy hogyan történik saját helyük marketingje és reklámozása a hazai és nemzetközi piac felé. Ossza fel az osztályt kis csoportokra, és kérje meg õket arra, hogy elemezzenek a Reklám feladatlap segítségével bármilyen nyomtatványt, melyet magukkal hoztak, beleértve hirdetéseket, brosúrákat, reklámajándékokat (mint pl. golyóstollak vagy pólók). Mindegyikrõl állapítsák meg, mennyire

kelti fel az érdeklõdést,

ébreszt vágyat,

késztet tettre,

céloz meg egy specifikus korcsoportot, szociális réteget, nemzeti csoportot, bizonyos érdeklõdési réteget stb.

Van egy sor olyan feladat, mely fókuszában az úti célok marketingje áll. (Látványosságok marketingje, Arculattervezés, Országimázs, Brosúrák megtervezése, Utazási Iroda Játék). A tantervétõl függõen válasszon ki kettõt vagy hármat, melyen keresztül a diákok felbecsülhetik, micsoda körültekintés és kreativitás szükséges egy úti cél sikeres marketingjéhez. Meg kell érteniük ezen kívül, hogy egy, az utas számára megfelelõ úti cél megtalálásához szükségeltetik annak ismerete, hogy mit kínálnak az idegenforgalmi helyek és mit akarnak majd az utazók. A Gfk vizsgálat eredményei megvilágítják az utazási preferenciák közötti eltéréseket.

Utánkövetés Ehhez a témához az ideális utánkövetés egy idegenforgalmi célpontra való diáklátogatás lenne. Az internet és különbözõ CD-k ma azonban lehetõvé

teszik az iskolák számára, hogy szerte a világon található idegenforgalmi helyekrõl anyagokat és képeket töltsenek le. Emellett a www.gttp.org internetoldalon diákok által készített esettanulmányok találhatók, melyek a diákok számára más országokról kínálnak turisztikai információkat. Ahogyan már a korábbi tanórákon is, tegyenek tanulmányi kirándulásokat helyi látványosságokhoz és készítsenek a kirándulásokon vagy turisztikai vizsgálatokon alapuló diák projekt munkákat (például beszámolókat turizmusmarketing vagy reklámkampányokról.)

4

MODUL 4: KULTÚRA ÉS KULTURÁLIS VÁLTOZATOSSÁG PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

Tanári könyv

EREDMÉNY: • A diákok megismerik a világszerte található kulturális nevezetességeket. • A diákok képesek lesznek értékelni más országok kultúrájának fontosságát. • A diákok megismerik saját kultúrájuk értékét és annak fontosságát, hogy bizonyos kulturális elemeket megõrizzenek.

Tanórák száma: 3-4 Feladatlapok [FL] & Útmutató [ÚM] eszközök a 4. modulhoz:

Kultúraellenõrzõ lista [FL]

Sztereotípiák [FL]

Országjelképek [FL]

A turizmus pozitív/negatív hatásai a kultúrára [FL]

Múzeumlátogatás feladatlapok 1–8 [FL]

Hogyan tartsunk tiszteletben más kultúrákat [FL]

Építészet, mint idegenforgalmi látványosság [FL]

A Gfk. vizsgálata az utasokról [FL]

Természeténél fogva az idegenforgalom alkalmat nyújt a foko-

zott szociális érintkezésre. Összehozza az embereket és táptalajt nyújt az interkulturális adottságok megértéséhez. A tömegturizmusnak azonban ellenkezõ hatása is lehet; elõsegíthet olyan változásokat a kulturális hagyományokban,melyek következtében az eredeti jelentésük nagy része elvész. Ezért fontos, hogy az Utazás & Turizmus program segítse a diákokat annak megértésében, hogy milyen módon lehet az idegenforgalomnak negatív hatása a kultúrára, és fokozza a diákok érzékenységét az eltérõ kulturális háttérrel rendelkezõ emberek értékei és hiedelmei iránt.

Elõkészületek: Az elõzõ három modul szolgáltatja a szükséges felkészülést ehhez a témához.

Szükséges felszerelés: Világtérképek, atlaszok, poszterek idegenforgalmi helyekrõl és turizmus reklámfüzetek hasznos hátteret jelentenek ehhez a témához. Kulturális helyszínekrõl és tevékenységekrõl szóló videók és diavetítések szintén hasznára válhatnak a tanítási és tanulási folyamatoknak.

34


MODUL 4

Tanári könyv

1. ÓRA: A kultúra meghatározása Javasolt kérdések a tanár számára: 1. MI A KULTÚRA? Kérje meg az osztályt, hogy írják le azokat az elemeket, melyek fontosak saját kultúrájuk meghatározásában. Tüntesse fel ezeket a táblán és adja ki a Kultúraellenõrzõ lista címû handoutot, és kérje meg a diákokat, hogy hasonlítsák össze saját listájukkal. 2. MÁS KULTÚRÁK MILYEN ELEMEI ágyazódtak be a saját kultúrátokba? Ezek az elemek pozitívak vagy negatívak? 3. WALTER LIPPMANN, EGY AMERIKAI SZERZÕ, a „sztereotípia” („klisé”) fogalmat alkalmazta arra a módra, ahogyan a társadalom „rányom” bizonyos jellemzõket az emberekre. (Eredendõen a „klisé” alatt egy nyomdai nyomóformát értettek.) Õ négy jellemzõt azonosított a sztereotípiákkal kapcsolatban:

Sztereotípiákkal egyszerûek maradnak a dolgok. “X országban minden ember szereti az olajban sült ételeket és túl kövér.”

Azon alapszanak, amit mások mondtak vagy írtak. Egy sztereotípia általában más emberek beszámolójából ered. A mai kultúrában a televízió

vagy a filmek erõsítik meg meg a sztereotípiákat.

Nem igazak. Az emberek nem lehetnek definíció szerint mind ugyanolyanok. Néhány sztereotípia közelebb áll a valósághoz, mint mások.

Nagyon nehéz õket megváltoztatni. Kérje meg a diákokat, hogy írjanak le általuk ismert kulturális sztereotípiákat. Vannak az országban olyan tv-mûsorok, melyek lefestik a tipikus „magyart”? Milyen sztereotípiákat mutatnak? Potenciális látogatók hogyan írnák le országát, ha csak népszerû tv-mûsorokra és filmekre hagyatkozhatnának? Az egyik szakértõ, Stella Ting-Toomey szerint, az egyik módja, ahogyan meg lehet birkózni a sztereotípiákkal és biztosítani, hogy ne akadályozzák meg más kultúrákból származó emberek megértését, egy olyan folyamat alkalmazása lehet, melyet úgy nevez, hogy „Leír, értelmez, értékel”. Általában, ha másfajta viselkedéssel találkozunk, azonnal „értékelünk”, és gyors döntést

hozunk arról, hogy mit tegyünk, vagy érezzünk. Nem vesszük magunknak a fáradtságot, hogy lássuk, van-e az eseményeknek másfajta értelmezése is. Egy eltérõ megközelítés az lenne, hogy leírjuk, mit történik, anélkül, hogy ítéletet alkotunk. Ezután elemezhetjük a megfigyeléseinket és beszélhetünk olyan emberekkel, akik ezt a kultúrát jobban ismerik, mint mi. Végül értékeljük a helyzetet és eldöntjük, mit tegyünk vele. Kérje meg a diákokat, hogy gondoljanak olyan helyzetekre, amikor találkoztak valakivel egy idegen kultúrából és egybõl a „értékelés” szakaszába léptek. A „Sztereotípiák” címû handout néhány információt nyújt a Japánról és az Egyesült Államokról létezõ sztereotípiákról. Kérje meg a diákokat, hogy írják le Japánnal és az USA-val kapcsolatos sztereotípiáikat. Egyetértenek a handoutban olvasható állításokkal? Kérje meg a diákokat, hogy gondolják át, milyen szerepe van országában a médiának sztereotípiák kialakításában és fenntartásában.

35

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ 4. KÉRJE MEG A DIÁKOKAT, hogy javasoljanak olyan szimbólumokat, melyeket az Országjelképek címû feladatlapon látható ország listával asszociálnak. Idegenforgalmi szakemberek már felismerték annak fontosságát, hogy legyen néhány olyan jellegzetesség, melyet turisták felkereshetnek és megtekinthetnek. Amikor végül meglátogatják a helyi jellegzetességeket, akkor van meg az az érzésük, hogy valójában voltak abban a bizonyos országban. A párizsi Eiffeltorony Franciaország klasszikus jelképe, a londoni Towert gyakran használják Anglia jelképeként, az Empire State Building New York-ot jelképezi (mint ahogy a szétrombolt Ikertornyok is), Indiának van a Taj Mahal palota; Moszkva Vörös tere és a Kreml Oroszország erõteljes jelképei.

Tanári könyv

2. ÓRA: Az idegenforgalom hatása a kultúrára Javasolt kérdések a tanár számára: 1. MELYEK AZ IDEGENFORGALOM POZITÍV HATÁSAI egy kultúrára? 2. MELYEK A NEGATÍV HATÁSOK? 3. MILYEN IDEGEN HELYEN JÁRTÁL, vagy ismersz, mely az idegenforgalom által megváltozott? Hogyan változott meg? Mit gondolsz, pozitív vagy negatív változás volt? 4. TUDSZ EMLÍTENI NÉHÁNY LEHETÕSÉGET, hogy egy ország hogyan õrizheti meg a kultúráját miközben még idegenforgalma is növekszik? A turizmus pozitív/negatív hatásai a kultúrára címû handout összefoglalja ezeket a hatásokat.

Az országjelképek nem mindig fizikai tereptárgyak. Írországé például a „shamrock”, ami nem egy hely, hanem egy kis növény (lóhere). Egy múzeumi látogatás kitûnõ alkalom arra, hogy bepillantást nyerjen a saját és más országbeli kultúrákba.

MODUL 4

Egy másik út, ahogyan meg lehet érteni egy kultúrát, hogy megnézzük építészetét: mi különbözteti meg másoktól, mi kölcsönzött vagy más kultúrákból származó, mit õriztek meg és mi épült újonnan. Az Építészet, mint idegenforgalmi látványosság címû gyakorlat segíti a diákokat abban, hogy átlássák, milyen a saját városuk vagy tér-

ségük építészete és ez alapját képezheti annak, hogy kidolgozzanak egy sétautat egyes érdekes építészeti alkotások mellett. Sok turista szereti megnézni a meglátogatott helyek építészetét és ez a kirándulás egy saját turisztikai élménnyé válhat, miközben a diákok saját kultúrájának értékelését fejleszti.

KÜLSÕ KUTATÁS: Vizsgáld meg környékedet és figyeld meg, vannak-e a mi kultúránkban olyan elemek, melyek egy idegen kultúra által megváltoztak. Vannak-e olyan kulturális elemek, melyeket szerinted, meg kellene õrizni? Ezek lehetnek szokások, építészeti mûvek, zene, hagyományok, hiedelmek stb.

36


MODUL 4

Tanári könyv

3. ÓRA: Kommunikáció és kultúra Amikor az emberek kommunikációra és utazásra gondolnak, akkor általában a nyelvre gondolnak, és arra, hogy egy utazó vajon beszéli-e az adott ország nyelvét vagy sem. De még ha beszéli is a nyelvet, lehet, hogy nem ismeri a kultúrát. Az American Express Company honlapján1 a közelmúltban néhány kommunikációs tippet publikáltak, melyet a Schuler Solutions pszichológusa Dr. A. J. Schuler (www.schulersolutions.com) dolgozott ki, azzal a céllal, hogy segítsen az üzletembereknek, hogy külföldi tartózkodásaik alatt hatékonyabban kommunikáljanak.

• Mikor szabad humort bevetni és mikor nem • Mennyit szabad mondani és milyen sokáig tarthat ennek elmondása • Megfelelõ és nem megfelelõ beszélgetési témák • Hangvétel és beszédstílus

• Mikor beszéljünk, és mikor hallgassunk • Mikor lehet közbeszólni és mikor nem

1

További vállalati utazási tippekért látogassa meg az American Express honlapját. A kommunikációnak másik kritikus formája non-verbális – ahogyan emberek állnak, ülnek, vagy mozognak – testbeszédjüknek erõsen eltérõ jelentése van. Néhány kultúrában lehet egy másik személyhez közel állni vagy ülni, másokban viszont az az elfogadott, ha kb. egyméternyi teret hagyunk köztünk és beszédpartnerünk között, mert a túlzott közelség agresszívnak számít.

Dr. Schuler megfigyelte, hogy különbözõ kultúrákban nagyon eltérõ nézetek uralkodnak arról, hogy mi illik egy beszélgetés közben, beleértve a következõket: • Ki beszélhet elsõnek és mi a megfelelõ módja egy beszélgetés megkezdésének és befejezésének

emlékezetében tartsa, hogy a kultúrák valóban különbözõek, és nem szabadna elvárnia, hogy az emberek más kultúrákban ugyanúgy gondolkodjanak, vagy cselekedjenek, mint õ maga.

A kultúrától, életkortól, nemtõl és társadalmi helyzettõl függõen a résztvevõk meghatározhatják, mi a helyénvaló. Még ha valaki tudatlanul is megsérti a helyi szokásokat, ugyanúgy megsértheti az embereket, mintha szándékosan lenne udvariatlan. Az a fontos, hogy egy utazó

Ha lehetséges, akkor hívjon meg egy külföldi üzletembert, hogy beszéljék meg, hogyan folyik a kommunikáció hazájában és Magyarországhoz képest vannak-e különbségek aközött, ahogyan ott érintkeznek és amit itt tapasztalt.

http://www.americanexpress.com. (Menjen az internetoldalra, keresse meg az oldaltérképet, és kattintson az utazás és szórakozásra. Ez a rész tartalmazza az utazási tippeket.)

37


MODUL 4

Tanári könyv

4. ÓRA: Más kultúrák tisztelete Megbeszélés: Múzeumok kulturális megõrzõ helyek. Egy múzeumba tett tanulmányi látogatás kiváló módja annak, hogy megszilárdítson néhányat az elõzõ fogalmak közül és emellett a tanulók azt is lássák, hogyan prezentálják saját kultúrájukat és másokét.

Javasolt kérdések a tanár számára: 1. NEVEZZ MEG ÖT DOLGOT, mely a legjobban reprezentálja kultúránkat! 2. MELYEK A MI KULTÚRÁNK intellektuális és mûvészeti alkotásai? 3. NEVEZZ MEG NÉHÁNYAT három másik ország intellektuális és mûvészeti vívmányai közül!

4. ADJA KI A Hogyan tartsunk tiszteletben más kultúrákat címû feladatlapot. Rendezze a diákokat csapatokba és kérje meg õket, hogy válasszák ki az öt legfontosabb módot a listáról. A csoportok képviselõi dolgozzanak ki együtt egy közös, maximum ötös listát a különbözõ csoportlistákból.

Three Gorges Dam, China; Image courtesy NASA/GSFC/MITI/ERSDAC/JAROS, and U.S./Japan ASTER Science Team

5. KÉRJE MEG A DIÁKOKAT, hogy javasoljanak módszereket, hogyan tudhatnak meg többet egy másik ország kultúrájáról, még mielõtt tényleg meglátogatnák azt. Néhány ezek közül:

Az ország különbözõ internetoldalainak megnézése

Más országok újságainak olvasása

Más országok zenéjének hallgatása

Külföldi filmek megnézése

Egy idegen nyelv tanulása

Nézze át a Gfk. vizsgálat válaszait, hogy megismerje a kulturális különbségeket

4

MODUL 5: KARRIERLEHETÕSÉGEK AZ IDEGENFORGALOMBAN PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

EREDMÉNY: • A diákok megismerkednek az idegenforgalomban lehetséges karrierutakról.

Courtesy KLM © CAPITAL PHOTOS

• A diákok megismerik a saját életpálya-preferenciáikat, olyan kategóriákban, mint a közvetlen érintkezés az ügyfelekkel (ügyfélszolgálat), szemben az iparág mûködési oldalával, vagy mint a multinacionális vállalatnál végzett munka, szemben egy kis cégnél való dolgozással.

Tanórák száma: 3-4 Feladatlapok [FL] & Útmutató [ÚM] eszközök az 5. modulhoz:

Álláslehetõségek az idegenforgalomban [FL]

Multinacionális cégek alkalmazottai kérdõív [FL]

A multinacionális munkaadók válaszai (összefoglalás) [FL]

Vállalkozói kérdõív [FL]

Állásfelmérõ interjú – adatrögzítõ lap [FL]

Accor humán erõforrás [FL]

Munkakörök az idegenforgalomban [FL]

Tanári könyv

Álláslehetõségek [FL]

Múzeumlátogatás (8 gyakorlat) [FL]

GTTP Szakmai gyakorlat – a kézikönyv [letölthetõ a www.gttp.org-ról]

Válogatott vállalati profilok – Vállalati adatmappa [FL]

Mivel az idegenforgalom sok szektort és azon belül rengeteg vállalatot foglal magában, ezért itt sok ember számára nyílik széles körû karrierlehetõség. A munkakörök az egyszerûtõl a nagyon összetettig terjednek, és különbözõ készségeket és képesítéseket követelnek meg. Az ipar munkaintenzív olyan szektorokban, mint a szállodaipar és a vendéglátás, technológiában gazdag olyan területeken, mint az információnyújtás és a helyfoglalás. A GTTP üzleti partnerei megosztották velünk nézeteiket az iparágba való sikeres belépéshez szükséges attitûdökrõl és készségekrõl. Ezeket azokból a válaszokból foglaltuk össze, melyeket multinacionális cégek felsõvezetõi és HR-igazgatói adtak a Multinacionális cégek alkalmazottai kérdõív-en. Ezek a szakemberek képviselik a szakma legjobb multinacionális vállalatait.

39

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ a különbséget tisztázták, kérje meg az osztályt, hogy egyénileg töltsék ki a Multinacionális cégek alkalmazottai kérdõív-et. Ezután kioszthatja a vállalati vezetõk által kitöltött kérdõívek eredményeit. Ezzel Ön ugyanúgy, mint diákjai benyomást szereznek arról, hogy véleményeik mennyire egyeznek azok nézeteivel, akik valójában az idegenforgalomban dolgoznak és felelõsek az alkalmazottak felvételéért.

Courtesy Lufthansa

A diákoknak elõször is meg kell érteniük a különbségeket az olyan állás között, melyben közvetlenül érintkeznek az ügyfelekkel, és egy olyan munka között, ahol nem. Amikor ezt

A második, úgynevezett Vállalkozói kérdõív arra szolgál, hogy ennek segítségével lássák a diákok, vajon elõnyben részesítenék-e a pályakezdést vagy munkát egy kis cégnél, egy multinacionális vállalattal szemben. Még kis vállalatoknál is meg lehet különböztetni olyan állásokat, ahol kulcsfontosságú az ügyfélkapcsolat és olyanokat, ahol a technikai készségek döntõ fontosságúak. Bár ez a kérdõív erõsen leegyszerûsíti a sikeres vállalkozó jellemzõit, ez annak érdekében történik, hogy a diákok átgondolhassák, vajon tényleg alkalmasak-e egy ilyen pályára vagy inkább egy nagyobb szervezetnél dolgoznának. A harmadik kérdõívet, az Állásfelmérõ interjú – adatrögzítõ lap-ot, a diákok akkor használhatják, amikor interjút vesznek fel olyan emberekkel, akik a szakmában dolgoznak. Ismét az a cél, hogy lehetõvé tegye a diákok számára a szak-

MODUL 5

Tanári könyv

mabeliekkel való találkozást és azt, hogy többet tudhassanak meg a lehetséges karrierekrõl. Az interjúk abban is segíteni fogják a diákokat, hogy kifejlesszenek bizonyos higgadtságot nyilvános helyzetekben. Amikor a diákok befejezték a munkahely felmérésüket, az eredményeiket össze lehet gyûjteni és archiválni, információforrásként megõrizni más, érdeklõdõ diákok számára. A diákok kiegészítésképpen találhatnak munkaleírásokat a brit www.springboarduk.org.uk/ careers és a kanadai www.cthrc.ca/careerplanning internetoldalokon. A kanadai oldal tartalmaz egy érdekes önértékelési kvízt, információt arról, hogy milyen ebben a szakmában dolgozni.

40


MODUL 5

Tanári könyv

1. ÓRA: Állások az idegenforgalomban Mielõtt elérkeznek ehhez a tanórához, adjon ki a diákoknak házi feladatot, mely legyen kész az 5.modul elsõ órája elõtt. Kérje meg a diákokat, hogy nézzék át a hirdetéseket az Álláslehetõségek az idegenforgalomban címû handouton. Minden diák válasszon ki egyet és írjon egy levelet, melyben megpályázza a munkahelyet, úgy, mintha

rendelkezne a szükséges képesítéssel. A levél mellé a diákok állítsanak össze egy szakmai önéletrajzot, melyrõl úgy gondolják, hogy illene egy olyan személyhez, aki kvalifikált a kérdéses állás betöltésére. Tehát a diákok olyan szakmai tapasztalatokat és képzettségeket felsorakoztató önéletrajzot hoznak létre, mely illik a „pályázóra”.

Javasolt kérdések a tanár számára: A tanóra kezdetén ossza fel az osztályt 4 vagy 5 fõs csoportokra és kérje meg õket, hogy olvassák el egymás motivációs levelét és önéletrajzát.

Courtesy Lufthansa

Olvasás közben jegyezzék fel azokat a kulcsmondatokat, a képzés és szakmai tapasztalat fajtáit, melyekrõl úgy gondolják, hogy szükségesek az állás betöltéséhez. Egy diák minden csoportból felírhatja saját csoportja listáját a táblára és a következõ csoport majd kiegészítheti ezt a felsorolást.

A végén körvonalazódik, hogy az osztály mely képesítéseket tartja fontosnak különbözõ állásokhoz. Ezek után kérje meg a diákokat, hogy válaszolják meg a kérdéseket a GTTP Multinacionális cégek alkalmazottai kérdõív-en. Ez valószínûleg az óra végéig el fog tartani. A diákok hozzák el kitöltött kérdõíveiket a következõ órára. Amíg a diákok ezzel vannak elfoglalva, írja le a listájukat, hogy a következõ órán is használni tudják.

41


MODUL 5

Tanári könyv

2. ÓRA: Állások az idegenforgalomban (folytatás) Az óra elején ossza ki azon válaszok összefoglalását, melyeket a szakma vezetõi adtak, úgyhogy a diákok össze tudják hasonlítani saját válaszaikat azokkal, melyeket olyan emberek adtak, akik a pályakezdõk felvételéért felelõsek.

Javasolt kérdések a tanár számára: 1. MEGLEPÕDTETEK A VÁLASZOKON, melyeket az idegenforgalom szakértõi adtak? 2. MIT GONDOLTOK, mik a különbségek az attitûdök és készségek között, melyek egy olyan munkahelyen kellenek, ahol sok az ügyfélkapcsolat, vagy egy olyanban, ahol a hangsúly inkább a technológián vagy üzemeltetésen van? Melyek a hasonlóságok? Ezután a diákok olvassák el az Állásfelmérõ interjú – adatrögzítõ lap-ot és nézzék meg, vannak-e még olyan kérdések, melyeket fel akarnának tenni

a felsoroltakon kívül. Találniuk kell majd interjúalanyokat és meg kell tervezniük, hogyan kérjenek idõpontot, telefonon vagy levélben.

KÜLSÕ KUTATÁS: Ossza ki az Accor humán erõforrás címû feladatlapot és ossza a diákokat kis csoportokba. Kérje meg a csoportokat, hogy otthon olvassák el az anyagot és készüljenek fel azon dolgok megvitatására, melyektõl úgy tûnik, hogy elégedetté teszik az Accor alkalmazottait munkájukkal. A csoportok a 3. óra alatt összeülhetnek a nézeteik megvitatásához. Ossza ki az Állásfelmérõ interjú – adatrögzítõ lap-ot. A diákok vegyenek fel interjúkat olyan emberekkel, akik az idegenforgalomban dolgoznak.

42


MODUL 5

Tanári könyv

3—4. ÓRA: Idegenforgalmi karrierek Ezen órák alatt a diákoknak prezentálniuk kellene az interjúeredményeiket. Ossza fel az osztályt ugyanazokba a kiscsoportokba, mint az Accor gyakorlatnál és kérje meg õket, hogy készítsenek egy listát az öt legfontosabb dologról, melyrõl úgy gondolják, hogy elégedetté teszi az Accor alkalmazottait, a legfontosabbal kezdve. Minden csoportból egy szónok prezentálja az eredményeiket, és Ön jegyezze fel a listát a táblára. Beszéljenek meg minden hasonlóságot és különbséget a felsorolásokban, és azt, hogy ezek miért vannak. A diákoknak fel kellene figyelniük olyan tényezõkre, mint egy horizontális struktúra, melytõl a munkavállalók merev hierarchia nélkül fejlõdhetnek. Jó fizetés, a kreatív gondolkodás és cselekvés lehetõsége, hozzáférés képzésekhez, lehetõség vállalati részvények megvételére és nyugdíjbiztosításra – mind olyan tényezõk, melyek nagyon vonzóvá teszik a munkát egy

nagy multinacionális vállalatnál. Ennek ellenére lehet, hogy néhány diák úgy érzi, hogy inkább egy kisebb, vállalkozói környezetben szeretne dolgozni. Ez a megbeszélés annak megvitatásába vezethetõ át, hogy a diákok a turizmus szakembereivel folytatott interjúkból mit tudtak meg. Megint ossza a diákokat csoportokba és kérje meg õket, hogy vitassák meg egymással az interjúik eredményeit. Ezután a csoportok szónokai beszámolhatnak a hasonlóságokról és a különbségekrõl, melyeket az eltérõ állásoknál találtak. Ezeknek a gyakorlatoknak ismét az a célja, hogy a diákokat ösztönözze arra, hogy kezdjék átgondolni milyen módon formálhatnak karriert ebben az iparágban, és hogy kezdjék látni saját készségeik és érdeklõdéseik milyen módon illik az idegenforgalom bizonyos területeihez. Azáltal, hogy áttekintik azokat a faktorokat, melyek

43

PASSPORT – ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ mi a fontos. Késõbbi tanulmányi vagy munkatapasztalatok majd segítik õket abban, hogy számukra megfelelõ döntést hozzanak. Szerepjátékok segítségével diákok megláthatják, hogy élvezik-e azokat a kihívásokat, melyekkel esetleg találkoznának, ha ebben a szakmában vállalnak munkát. E bevezetõ végére a diákok jobban megérzik, milyen karrier utak érdeklik õket a legjobban.

Szakmai gyakorlat: Ekkor lenne jó, ha azoknak a diákoknak, akiket érdekel a szakma, lehetõség nyílna arra, hogy valamennyi idõt eltöltsenek egy helyi cégnél. Ha lehetséges, szervezzen szakmai gyakorlatot diákjainak.

a munkavállaló és a munkaadó elégedettségéhez vezetnek, a diákok jobb helyzetben lesznek, hogy gondolkodjanak, számukra

MODUL 5

Tanári könyv

Értékelés Több módja van annak, ahogyan a diákok tanulmányi teljesítménye értékelhetõ legyen:

A diákok írásbeli munkájának és szóbeli prezentációinak kiértékelésével.

Vizsgákkal. Egy az idegenforgalom utasszállító szektorára vonatkozó dolgozat ennek a modulnak a végén található.

Az Értékelési eszköz rész, melyet a kanadai U&T program bocsátott rendelkezésünkre, és melyet függelékként mellékeltünk a Munkafüzethez, olyan értékelési eszközt nyújt, mely számos, ebben a tananyagban található feladat értékeléséhez használható. A következõ oldalon lévõ táblázat felvázol egy, a brit U&T által javasolt megközelítést:

44


MODUL 5

Tanári könyv

Utazás- & turizmustanulmányok/ értékelés (Egyesült Királyság) Javasolt megoldások a dolgozat létrehozására

Végezzen vizsgálatot egy kiválasztott térség idegenforgalmi iparáról! (a választott térség lehet bármilyen körülhatárolt földrajzi/városi terület, lehetõleg a diák saját térségében vagy egy olyan helyen, mely könnyen elérhetõ)

ÉRTÉKELHETÕ ADATOK

Egy sor környékbeli idegenforgalmi létesítmény és rendezvény leírása.

MEGOLDÁSOK A DOLGOZAT LÉTREHOZÁSÁRA Vezessen egy túrát a környéken, és figyelje meg az idegenforgalmi létesítményeket és rendezvényeket – ez optimális esetben legyen egy olyan környék, mely minél több kategóriát tartalmaz a felsorolt idegenforgalmi létesítmények és rendezvények közül.

TÁMOGATÓ SZOLÁLTATÁSOK ÉS JAVASLATOK A DOLGOZATHOZ ÉS INFORMÁCIÓSZERZÉSHEZ Ajánlott internetoldalak Turistaútvonalak A kiválasztott létesítmények/ látványosságok kapcsolattartó listája Turista információs központok, látogatói központok – szórólapok stb.

Egy részletesebb látogatás a kiválasztott létesítményekhez. Sorolja fel azokat az embertípusokat, akik igénybe veszik a kiválasztott létesítményeket/rendezvényeket és sorolja fel a lehetséges okokat, amiért igénybe veszik azokat!

Szerezzen részletes leírásokat a kiválasztott létesítmények látogatószámairól!

Adjon információt a helybeli utas szállításáról, a rendelkezésre álló idegenforgalomi forrásokból!

Szerezzen menetrendeket és térképeket minden közlekedési eszközrõl a választott térségben és azon belül – busz- és vonattársasságoktól, taxivállalatoktól, légi és vízi közlekedési társaságoktól! Mellékeljen parkolási lehetõségeket, P+R parkolókat stb.

A kiválasztott létesítményekrõl készítsen felhasználói vizsgálatot!

Térkép – jelölve minden létesítmény elhelyezkedése.

Használjon turistatérképeket/ röplapokat/internetoldalakat, kösse össze egy látogatással a térkép kitöltéséhez!

Példák olyan létesítményekrõl, melyek helybeli szabadidõ tevékenységeket kínálnak.

Látogatások válogatott létesítményekhez, mint pl. videokölcsönzõk, take-away éttermek, könyv-/ számítógépjáték-üzletek. Készítsen ügyfélvizsgálatot!

Esettanulmányok és a tananyag kiegészítõ eszközei – a GTTP honlapja / a brit U&T program honlapja. Látogatói információk a kiegészítõ taneszközökbõl. Autóbusz-, vasút- és légitársasságok internet címei. Menetrendek és térképek turista információs központokból és közlekedési vállalatoktól. Az autóbusz-, vasút- és repülõmenetrendekkel kapcsolatos feladatok a Kulcs Készségekbõl. Javasolt internetoldalak.

Javasolt internetoldalak.

45


MODUL 5

Tanári könyv

Írországi mintateszt az idegenforgalom ágazatairól · Téma – Utasszállítás 1. Írd a következõ légitársaságok mellé országukat!! a) Delta b) Lufthansa c) Qantas d) RyanAir e) KLM f) Aeroflot g) Virgin h) Varig i) Alitalia j) Cathay Pacific

2. Mely országban vagy városban találhatóak a következõ repülõterek? a) Heathrow b) Charles de Gaulle c) JFK d) Malpensa e) Haneda f) Gatwick g) Orly h) Newark i) Guarulhos j) Leonardo da Vinci k) Seremetyevo l) Schipol

46


MODUL 5

Tanári könyv

Írországi mintateszt az idegenforgalom ágazatairól · Téma – Utasszállítás (folytatás) 3. Nevezz meg három hajótársaságot!!

4. Nevezz meg négy autókölcsönzõ társaságot, mely világszerte mûködik!!

5. Mely országokat köti össze a Csalagút?

6. Hol tudnál egy gondolában utazni?

7. Mi egy fizetõ autópálya?

8. Mi az útlevél?

9. Mi a vízum?

10. Mi egy pénzváltóhely rendeltetése?

11. Mit értünk dereguláció alatt?

47


FÜGGELÉK

FÜGGELÉK: Kapcsolatfelvétel turisztikai vállalkozásokkal Mindenki számára elõnyös, ha diákok és tanárok talákozhatnak az idegenforgalmi ipar szakembereivel és tanulhatnak tõlük. Azonban a kapcsolat az oktatás és az ipar között nem jön létre magától. A következõkben néhány olyan lépést soroltunk fel, melyeket tanárok megtehetnek a helyi és országos cégekkel való jó kapcsolat kiépítése érdekében.

E javaslatokat a GTTP igazgatói és tanárai tapasztalataira alapoztuk. 1. KÉSZÍTSEN EGY LISTÁT A KÖRNYÉKEN LEVÕ IDEGENFORGALMI VÁLLALATOKRÓL; nézzen utána, hogy létezik-e térségében szakmai szövetség. Ha már tudja, melyek ezek a vállalatok, derítse ki azon vállalatok vezetõinek vagy igazgatóinak nevét és címét, melyekkel szeretne együtt dolgozni. 2. DERÍTSE KI, HOGY VANNAK-E KÖZVETLEN KÖZELÉBEN OLYAN CÉGEK, melyek kapcsolatban állnak az U&T globális partnereivel vagy esetleg azok leányvállalatai. Érdeklõdjön, hogy a magyar Utazás és turizmus program igazgatója mely nemzeti partnerekkel hozott létre már kapcsolatot. (A GTTP honlapja, www.gttp.org, információkat tartalmaz nemzetközi partnereinkrõl. A logókra való kattintással eljuthat azok honlapjára, ahol utánanézhet, van-e irodájuk a közelben.) Egyeztessen a magyar program stábjával és vegyék fel a kapcsolatot a GTTP nemzetközi vagy az U&T országos partnerek bármelyikével és fejezze ki nagyrabecsülését, hogy központjuk vagy anyavállalatuk támogatja a programot. Jelezze, hogy, amennyiben lehetséges, szívesen bevonná õket a képzésbe. 3. ÍRJON EGY LEVELET AZON VÁLLALATOK VEZETÕINEK/IGAZGATÓINAK, melyek iránt érdeklõdik. Foglalja bele a következõ információkat, úgy, hogy az üzleti partnerek tudják Ön kicsoda, és miért akarja, hogy kapcsolatban legyenek diákjaival: • Utazás & Turizmust tanít xx diáknak az yy évfolyamban. • Iskolája tagja a Global Travel & Tourism Partnership (GTTP)-nek, melyhez világszerte számos ország diákjai tartoznak. • Ön és diákjai szívesen tanulnának egy sikeres üzletember tapasztalataiból. • Említsen néhányat a tanterv céljai közül: a diákok bevezetése ebbe az izgalmas iparágba; segíti õket az iparág struktúrájának megértésében; segítséget nyújt az úticél-marketing, vagy a szakmai karrier lehetõségek megismeréséhez stb. • Azért szeretne találkozni vele, hogy beszélgessenek a tananyagról és mert tanácsát szeretné kikérni arról, hogyan lehetne a gyakorlati példákat a környék idegenforgalmáról belefoglalni a diákok tanulási tapasztalatába.

48


FÜGGELÉK

4. NÉHÁNY NAPPAL LEVELE ELKÜLDÉSÉT KÖVETÕEN, hívja fel az igazgató asszisztensét vagy titkárnõjét és kérjen idõpontot egy fél órára. Lehet, hogy a szervezeten belül egy másik személyhez küldik Önt. Ha ez történik, hivatkozzon az igazgatóra és mondja el Ön kicsoda és mit szeretne. 5. HA IDÕPONTOT KAP – vagy, ha a vállalat több információt kér Öntõl – készítsen elõ egy csomagot információs anyagokkal, melyek az iskola nevét és címét tartalmazzák, az Ön elérhetõségét és néhány kivonatot a PASSPORT-ból, például a Tanári könyv bevezetõjének másolatát. 6. DÖNTSE EL, MELY TANÓRÁK PROFITÁLNÁNAK A LEGJOBBAN, ha részt venne rajtuk egy elõadó a szakmából, vagy ha a céget meglátogatná diákjaival. A Modul 2-ben például a diákoknak arról beszélhetne egy nagyvállalat ügyfélszolgálati szakembere vagy egy utazási ügynök, hogy miként állapítják meg, mit akarnak az ügyfelek valójában, vagy hogyan kezelik a felmerülõ panaszokat, problémákat. Vagy ha a Modul 3-hoz szeretné, ha egy tisztviselõ az idegenforgalmért felelõs minisztériumból, vagy a polgármesteri hivatalból arról beszélne, hogy városa vagy térsége hogyan képviselteti magát a piacon mint idegenforgalmi desztináció. Alternatívaként azt is javasolhatná, hogy egy diákcsoporttal meglátogatná a vállalatot, hogy lássák a céget mûködése közben. Ha személyesen találkoznak, beszéljék meg az együttmûködés e lehetõségeit. Ha arra kérik, hogy küldjön anyagot, mellékelje annak a modulnak és tanórának a leírását, melyhez úgy gondolja, hogy az illetõ hozzá tud járulni. 7. MINDIG GONDOLJON ARRA, HOGY MEGKÉRDEZZE tárgyalópartnerét, tud-e javasolni olyan barátokat vagy kollégákat, akik esetleg szintén együtt tudnának mûködni Önnel. Kövesse ugyanezt az eljárást az új nevekkel is. 8. AMIKOR ÖSSZEJÖTT HÁROM VAGY NÉGY ÉRDEKLÕDÕ ÜZLETEMBER, tartsa fenn érdeklõdésüket; hívja meg õket egy érdekes órára; kérdezze meg, hogy a diákok eltölthetnének-e egy délutánt azzal, hogy megnézzék, hogyan dolgozik a személyzet az ügyfelekkel (vagy a cég másik területén); kérje meg õket, hogy egy fórumon megbeszéljék meg a diákokkal, miért pont ezt a pályát választották. 9. AMIKOR A SZAKMAI PARTNEREK MEGÉRTETTÉK, Ön mit is szeretne, megkérdezhet cégeket, hogy fogadnának-e diákokat rövid, esetleg fizetés nélküli szakmai gyakorlatra. (Szakmai gyakorlati helyek szerzéséhez lásd bõvebben a GTTP Szakmai gyakorlat – kézikönyvet, mely angol nyelven elérhetõ a www.gttp.org internetoldalon.) 10. NE FELEJTSE EL, hogy a GTTP honlapján (www.gttp.org) megtalálja a GTTP-ben résztvevõ iskolák és városok listáját és ezt az információt fel tudja használni annak szemléltetésére, hogy iskolájuk egy világhálózat része.

PASSPORT ÚTLEVÉL A VILÁGHOZ

Recommend Documents