PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Európai Unió szak Levelező tagozat Szakirányú továbbképzés

PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA AVAGY A MAGYAR-ROMÁN MAGYAR ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁRÁN

Varga Mónika Budapest 2008

Tartalomjegyzék

Előszó ..................................................................................................................................... 3 Egy kis történelem.................................................................................................................. 4 Partium a Magyar Királyságban......................................................................................... 4 Trianon után ....................................................................................................................... 6 Mit is jelent a periféria? ......................................................................................................... 8 Mi a régió? ........................................................................................................................... 10 Regionális folyamatok Magyarországon.............................................................................. 11 Milyen határközi struktúrák vannak? ................................................................................... 13 Az eurorégiók számára elérhető EU-források ...................................................................... 18 INTERREG ...................................................................................................................... 18 PHARE CBC Határon átnyúló programok ...................................................................... 19 Az euroregionális szervezetek előnyei ................................................................................. 22 Magyarország keleti eurorégiói............................................................................................ 24 Kárpátok Eurorégió .......................................................................................................... 24 Hajdú-Bihar és Bihor megye bemutatása......................................................................... 28 A Hajdú-Bihar - Bihor Eurorégió..................................................................................... 48 A Bihar-Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés............................................ 50 Ipari parkok – Vállalkozási övezetek ............................................................................... 51 Befejezés .............................................................................................................................. 56 Irodalomjegyzék................................................................................................................... 58

2

Előszó Debrecen szülötte vagyok, és tanárom segítségével adódott a téma, hogy vizsgáljam meg az egykori partiumi terület mai helyzetét. A dolgozatban megpróbálom bemutatni milyen adottságokkal rendelkezik ez a terület és milyen határ menti kapcsolatok vannak a magyarromán határ mentén. Mit és hogyan támogat az Európai Unió, vagyis milyen lehetőségek vannak, és mennyire használják ezt ki az ott élők. Mit is jelent a határmentiség, milyen előnyökkel, hátrányokkal jár, ha valaki ebben a régióban éli mindennapjait. A Partium fogalmáról röviden és előzetesen elmondható, hogy nem volt sem Erdély, sem a Magyar Királyság része, és nem egy pontosan körülhatárolható terület. A dolgozatban egy viszonylag rövid határszakaszt próbálok vizsgálat alá venni, amely nem fedi a teljes, 448 km-t kitevő magyar-román határszakasz hosszát és az Észak-alföldi régióval sem egyezik meg. 2007 jelentős dátum az Európai Unió és Magyarország életében is. Az EU újabb két tagállammal bővült a keleti határai mentén: Romániával és Bulgáriával. Magyarország ezáltal már nem a legkeletibb része az európai integrációnak, annak határai keletebbre tolódtak. Ezáltal hazánk és keleti szomszédja között egy újabb változás történt: mindketten mint az Európai Unió tagállama értékelhetik újra kapcsolataikat. Néhány év leforgása alatt a magyar-román határszakasz az összes lehetséges viszonyban előfordult. Első változat, amikor két országhatár találkozik az Európai Unión kívül, de már társulási szerződéssel. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a felkészülési fázisban is lehetett pénzügyi forrásokhoz jutni (PHARE, SAPARD, ISPA), ami a csatlakozás megkönnyítését szolgálta és itt is kiemelt szerepet kapott az együttműködés a támogatások elnyerésében. 2004. május 1-től Magyarország tagja lett az európai integrációnak, vagyis a keleti államhatár egyben az EU keleti határa is lett. Ez megváltoztatta az igényelhető forrásokat, de a határ elválasztó szerepét is. 2007. január elsejével pedig Románia is belépett az EU tagállamainak sorába. A schengeni határok viszont még a magyar államhatárral egyeznek meg. Az EU határainak keletre tolódásával az új határszélek fejlődése válik szükségszerűvé.

3

Románia csatlakozása számtalan kérdést vetett fel a magyar gazdaság versenyképességének tekintetében. Általános egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy Románia gazdasági fejlődése Magyarország számára hosszú távon előnyös és üdvözlendő fejlemény, de aggodalmak is megfogalmazódtak ezzel szemben. Ezen aggodalmak elsősorban a Romániához, mit új és a magyarországinál alacsonyabb bérszinttel rendelkező versenytárshoz fűződnek, gondolva itt elsősorban a külföldi tőkebefektetések piacára. A 2005. márciusi Magyar Európai Üzleti Tanács megbeszélésen ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy azon ágazatokban, ahol a munkabér szintje a meghatározó a jövedelmezőség szempontjából, már a csatlakozást megelőző időszakban megindult az iparágak áttelepülése Romániába. Viszont azon területeken, ahol a megfelelő szaktudás és munkakultúra tekintetében a befektetőknek kedvezőbb benyomásai születtek Magyarországról, jelentősebb áttelepülés nem várható a közel jövőben. A dolgozatban megpróbálom bemutatni milyen lehetőségei vannak a partiumi területnek most, amikor a különböző euroregionális szerveződések lehetőséget teremtenek arra, hogy ez a terület újra egy egységgé váljon. A szakirodalom feldolgozásával tenném mindezt, önálló kérdőív-készítésre és annak felhasználására nem került sor.

Egy kis történelem Partium a Magyar Királyságban1 A Partium latin eredetű szó, jelentése: részek. A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után született meg ez a fogalom, azokból a területekből, amelyek nem tartoztak a történelmi Erdély területéhez, de a török hódoltsági területekhez sem. Ez a terület „hivatalosan” a Magyar Királyság része lett volna, de távolsági okokból a Habsburg uralkodóknak nagy gondot okozott a védelem megszervezése, ezért engedték át a terület feletti rendelkezési jogot az erdélyi fejedelmeknek. Így az erdélyi fejedelmek mint „Magyarország részeinek urai” uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy

a

fejedelmi

dinasztia

kihalása

után

e

területek

visszakerülnek

a

királyi

Magyarországhoz. Erről a János Zsigmond és a Habsburgok között 1571-ben létrejött speyeri szerződés rendelkezett.

1

Erdély rövid története

4

A Partium területe nem rögzült, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek, valamint a törökök közötti erőviszonyoktól függően változott. Az 1571. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak: -

Máramaros vármegye,

-

Bihar vármegye,

-

Zaránd vármegye,

-

Közép-Szolnok vármegye,

-

Kraszna vármegye és

-

Kővár vidéke.

Az Erdélyi Fejedelemség további terjeszkedése eredményeként később a Partium része lett még: -

Arad vármegye keleti része és

-

Szörény vármegye (a középkori Krassó vármegye és Szörénység). A Partium területe a középkorban2

A terület a törökök kiűzése és Erdély Habsburg uralom alá kerülése után több közigazgatási változáson is átment. 1693-ban a Partiumot hivatalosan visszacsatolták Magyarországhoz. A visszacsatolási rendelet nyomán a valóságban csak a Partium egy része (Arad, Bihar és Máramaros vármegye) lett ismét Magyarország szerves alkotóeleme. A Partium más területei (Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd vármegyék) viszont csak adózási tekintetben tartoztak Magyarországhoz, közigazgatási szempontból továbbra is Erdély keretében maradtak. 2

Történelmi világatlasz Bp. Kartográfiai Vállalat, 1991. 119. p.

5

A Rákóczi-szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc a partiumi megyéket ismét erdélyi közigazgatás alá vonta. E törekvésében az Erdélyi Fejedelemség szerepének erősítése, illetve a Királyhágón túli (tényleges erdélyi) területek elvesztése (1708) után erdélyi uralmának legitimációja motiválta. Ezért Máramaros és Bihar vármegye mellett még Debrecen városát is a Partium részeként kezelte. Ezen területek gazdasága a folyamatos harcok miatt nagyon változó volt. Földrajzi adottságaiból adódott, hogy a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre helyezték a hangsúlyt, valamint városai kereskedelmi központonként funkcionáltak, vásártartási joguk volt. Ide tartozott például Debrecen, Nagyvárad, Nyíregyháza. Nagyvárad (Oradea), Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a határtól 8 kilométerre fekszik, a Sebes-Körös két partján. Románia, egyben Erdély nyugati kapuja. Két fontos út halad át rajta: az északról dél felé húzódó országút, valamint a SebesKörös völgyét követő, Erdélybe vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti Közép-Európát Délkelet-Európával, sőt a Közel-Kelettel. Kedvező földrajzi fekvés hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez, a kereskedelem virágzásához is. Évszázadokon át itt cseréltek gazdát az Alföld és a közeli hegyek lakosainak termékei. Ez meghatározta a lakosság toleráns viselkedését, civilizációs szintjét is. XIX. században a malomipar, a szeszgyártás és a téglagyártás virágzott, de volt gépgyártás, hús-, bor-, építőanyag-, festék-, textilipar, ruha-, gáz- és műtrágyagyár is. Fontossá vált a vasúthálózat kiépítése.3 Ez a terület egy olyan mezsgye, amely a Magyar Királyság és Erdély között összekötő szerepet tölt be, itt cserélnek gazdát az erdélyi hegyekből származó bányakincsek (só, vas, arany, ezüst), és az azokból készült termékek; a méz, a viasz, az élőállat (szarvasmarha, ló), a marhabőr, valamint a szász városok ötvösipari termékei és az Alföld adta termények.

Trianon után A partiumi területhez nemcsak a középkori Magyarországon fűződött jelentés, hanem a későbbiekben is fontos szerepet kapott. Az I. világháborút lezáró békék Magyarországot jelentősen megnyirbálták. A trianoni békeszerződés Erdéllyel együtt az egykori Partiumot, 3

http://www.transindex.ro/nagyvarad/ (letöltés: 2008. 03. 01.)

6

Máramaros és Arad vármegyék teljes területét, illetve Szatmár és Bihar vármegyék túlnyomó részét is Romániának juttatta. Kisebb szatmári és bihari töredékek maradtak csak magyar fennhatóság alatt. Így ma a Partium fogalma a történelmi jelentése mellett a Magyarországtól Romániához került alföldi területek összességét is jelöli, tehát például a szatmári vidékek (Szatmárnémeti, Nagykároly) is beleértendők, amelyek történelmileg nem voltak ugyan a Partium részei, hanem mindig Magyarország területéhez tartoztak, de Trianon óta a történelmi partiumi területekkel alkotnak szoros területi egységet. A Partium területének meghatározása nem könnyű feladat, mindesetre kiderül, hogy a történelem folyamán hányatatott élete volt, mindig határmenti területnek számított. Helyi gazdaságára jellemző, hogy: -

a megtermelt áruk jelentős részét helyben feldolgozták, működtek az e célból létrehozott

kis-

és

középüzemek

(malmok,

szeszgyárak,

zöldség-

gyümölcsfeldolgozók) -

az élő állatokat, az előállított félkész és ipari termékeket vasúton elszállították (szesz, dohány, stb.)

-

rendelkezésre álltak ennek az ipari termelésnek a technikai eszközei, termelő bázisai (gazdasági vasutak, magtárak, dohányszárítók, vágóhidak, stb.).

Gazdasági szerepét inkább a földrajzi helyzetéből adódó tranzit forgalom határozta meg, amit már korábban a vásárok tartása is mutatott.

A II. világháborút követően, amikor rögzültek az államhatárok és állandósultak a szerepek Magyarország és Románia is a szocialista táborhoz csatlakozott. Bár ez így történt, Magyarország és Németország világháborús együttműködése miatt Magyarország a vesztesek oldalára került, míg Románia jó időben lépett át a jó oldalra, így a második bécsi döntés során elcsatolt területeket újra magáénak tudhatta. Ez a helyzet a későbbiekben is rányomta a bélyegét a két ország kapcsolatára. A világháború után gazdaságot a szovjet szövetségi rendszer körülményei határozták meg, amely kiszakadt a világgazdaság egységéből, és egy kisebb, sajátos törvényszerűségeknek engedelmeskedő másik világgazdaság részévé vált. Magyarországnak a háborút követően számtalan nehézséggel kellett megküzdenie. A terület-elcsatolások az utak-vasútak nagy részének elvesztését is jelentette. Ez súlyos 7

közlekedési nehézséget okozott, aminek a mai napig vannak kihatásai, különösen a kelet-magyarországi területen. Ebben az időszakban a nehézipar(bányászat) kapott döntő szerepet, megkezdődtek az államosítások, a mezőgazdaságban pedig a szövetkezesítések. A gazdaságot három-, illetve ötéves tervekkel próbálták irányítani. A gazdasági fejlesztés koncepcióját a magyar pártvezetés a szovjet párttól vette át, szinte mindenben annak megoldásait próbálta követni. A fejlesztések az ország adottságaitól elszakadtak. Hatalmas nehézipari beruházásokat létesítettek, termékeik nem voltak a világpiacon eladhatók. A nyugati külkereskedelmi kapcsolatokat visszafejlesztették, politikai nyomásra a Szovjetunióból importálták a rossz minőségű alapanyagokat. Az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), amellyel létrejött a szocialista világpiac, nem tudta betölteni szerepét. Egy torzult gazdaság jött létre.4 Az újonnan formálódott keleti határok már szervesen összetartozó, és egymásra épülő gazdasági egységeket szakítottak szét. A két ország közötti viszály miatt az egymással szomszédos területeket egyik ország sem fejlesztette kellően. Jellemző volt a centralizált szemlélet, így egy Budapest, illetve Bukarest központúság. A peremterületek nem kaptak megfelelő figyelmet. A gazdasági kapcsolatok felbomlása, valamint a határmentiség, egymást erősítő hatásának következtében, egy halmozottan hátrányos helyzetű térséget hozott létre, így egyre jobban perifériára sodródtak ezek az országrészek úgy a magyar, mint a román oldalon.

Mit is jelent a periféria? A periféria meghatározásához szükség van egy másik fogalom bevezetésére, ez pedig a határ fogalma. A határ adminisztratív-politika töltettel bír, és általában nem egyezik egyéb, történelmi, gazdasági, esetleg a földrajzi adottságokkal meghatározható területek határával. 4

Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989) Nemzeti Tankvk., 1999. 117-172. p.

8

Az államhatárok elválasztanak. A határ mentén lévő térségek problémája Magyarországon legjellemzőbb módon az országot övező határszakaszok túlnyomó többségében a perifériahelyzettel, azaz a halmozottan hátrányos

helyzettel

illusztrálható.

Történeti-területi-etnikai

és

gazdasági-társadalmi

problémák is nehezítik az itt élők mindennapjait. Ezek a problémák általában: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas munkanélküliség, rossz infrastrukturális ellátottság, nehéz megközelíthetőség, elvándorlás, elnéptelenedés, szegénység stb. A trianoni határváltozások miatt az Alföldön jelentős területek vesztették el korábbi vonzásközpontjukat. Az Alföld-peremi vásárvárosok és az azokat összekötő transzverzális közút- és vasútvonalak, valamint az egykori vonzásközpontok fejlett ellátó- és szolgáltató funkciókkal együtt történt elvesztése következtében ezen a területen városhiányos területek keletkeztek. Az új államterületen Budapestnek nem maradt versenytársa. Így a központi terület kapcsolatrendszere sokkal erősebb, nagyobb és sűrűbb lett, mint a határ menti térségeké. Eközben szinte törvényszerűvé vált a határ menti sáv periferizálódása. A perifériaképződés általában elmaradottságot jelent. A centrum-periféria viszonyrendszerben megkülönböztethető egy belső- (szigetszerű) és külső (határ menti) periféria. A határ menti települések a második világháború következményeként egyik pillanatról a másikra kettős értelemben is perifériákká váltak. Ez egyfelől azt jelentette, hogy a korábbi országon belüli elhelyezkedésből az új politikai államhatár mellé kerültek, másfelől pedig elveszítették egykori, a határ túloldalára szakadt természetes vonzáscentrumukat (pl. Nagyvárad), így alakult ki a perifériahelyzet halmozódása. A nyolcvanas években a kutatók (Erdősi F., Tóth J., Frisnyák S.) erre a területre vonatkoztatva használták először a „periféria perifériái” kifejezést. Ez a kifejezés elsősorban az Alföld és a keleti határaira vonatkoztatva született meg, abban az összefüggésben, hogy ha az alföldi nagytáj periféria, akkor e régió gazdaságilag elmaradott kiterjedt térségei és mikrokörzetei a „periféria perifériái” lettek.5 Az Európai Unió egyik alapvető célja a határok megszüntetése a tagállamok között. Így az elválasztó funkció leépülése lehetőséget teremt arra, hogy a határmenti térségek újra 5

Baranyi B.: A magyar-román határon átnyúló együttműködés sajátosságai és esélyei

9

egymásra találjanak és életük szerves részei legyenek egymásnak. Azonban ezen területek együttműködésének, funkcionális megújulásának csak egyik akadálya az államhatár, sokkal nagyobb nehézséget okoz a két határ oldalán levő különböző rendszerek, hatalmi akaratok, intézményi eltérések. Az Unió területén belül a schengeni folyamatok hatására megszűntek a határok. Az országok területeit a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért régiókra osztották fel. E régiók mérete megközelítőleg azonos, ez vonatkozik a lakosságszámra és a terület nagyságára is.

Mi a régió? A régió egyedi sajátosságokat felmutató, többé-kevésbé homogén, vagyis közös jellemzőket magába foglaló, földrajzilag jól elhatárolható, környezetétől elkülönülő területi egység.6 Alapulhat ez közös múlton: történelmi régió például a Kárpát-medence. Létrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás - alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. S végül a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. - miatt, egységes megújításra szorulnak. Ez a lehatárolás azonban már kötődik a közigazgatási határokhoz. E speciális régiók már hosszú ideje a geográfia, a történelemtudomány és az államtudomány vizsgálati tárgyai. A jelen érdeklődését kétféle régió váltotta ki: a közigazgatási régió megjelenik-e a régió hazánkban új közigazgatási egységként, és a területfejlesztési régió - az átfogó, kormányzati beavatkozást is igénybe vevő társadalmi-gazdasági fejlesztési programok területi kerete. Az érdeklődést indokolja, hogy mind a közigazgatás, mind a területfejlesztés mindennapi életünkre nagy hatással lehet; időszerűvé pedig a kormányzat közigazgatási reformelképzelései, illetve a területfejlesztésnek az EU-csatlakozással megnőtt lehetőségei teszik.

6

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1318 (letöltés: 2008. 03. 02.)

10

Regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltás előtt a területfejlesztési politika (regionális politika) nem volt kiemelt állami funkció. A területfejlesztést gazdaságfejlesztésnek tekintették, ami központosított gazdasági és politikai rendszerben működött, és az ágazati elvnek volt meghatározó szerepe. Így a területfejlesztésben érintett területi szervek - a megyék, a települések tanácsai - nem igazán kaptak lehetőséget helyzetük megváltoztatására. A gazdaságfejlesztés egészének működése bár a centrum, a főváros javára kiemelkedően egyenlőtlen erőforrás-koncentráció mellett - a területi kiegyenlítődés irányába hatott. A szocialista tábor felbomlása után azonban változóban volt a helyzet, a volt kommunista országok elindíthattak egyfajta regionalizációs folyamatot, ami a hasonlóságok mellett természetesen eltéréseket is magában hordozott a nyugati mintához képest. Ilyen eltérés, hogy Közép- és Kelet-Európában a régió kialakulási folyamatok általában felülről, központilag irányítottak voltak. Általában hiányzott a szerves fejlődésből adódó, a régióknak igazi erőt biztosító „alulról történő építkezés”. A rendszerváltás követően egyes területi szintű egységek, mint hazánkban a megye, alárendelt szerepet kaptak az új önkormányzati struktúrában. Míg Nyugat-Európában a szubszidiaritás elve volt és maradt a legfontosabb, addig ebben a térségben aránytalanul nagy a helyi szint szerepe és nagymértékben korlátozott a mezoszint jelentősége. A rendszerváltás elemi erővel hatott a térszerkezet alakulására, természetesen az egyéb általános tendenciák mellett, mint a globalizáció és a regionális nemzetközi integráció hatása. A 90-es évek gyökeres politikai, gazdasági és társadalmi változásai markánsan átalakították az ország területi szerkezetét. A demokratikus politikai rendszer kialakítása és a piacgazdaságra való áttérés határozta meg a területfejlesztés főbb kereteit. Az 1990-es évek közepén azonban, részben az európai uniós csatlakozás ösztönző hatásának eredményeként, egyre élesebben vetődött fel a közigazgatási hatáskörrel is rendelkező régiók kialakításának a gondolata.7 Ugyanis az Európai Unió regionális támogatásai a régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz (az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájáról), mely 3 fő kategóriából áll. Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen 7

Kovács T.-Sebestyén E.: Az Észak-Alföldi Régió az Európai Unió kapujában

11

közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint).8 NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20) A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre: -

Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye

-

Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye

-

Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye

-

Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye

-

Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye

-

Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-SzatmárBereg megye

-

Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

A határokon átnyúló együttműködés gondolata az 1950-es évek végén, az európai integrációs folyamat első lépéseit követően vált időszerűvé. Ekkortól jöttek létre a határokon átnyúló együttműködés első szervezett formái. A kezdetben lassú folyamat az 1980-as évek végétől jelentősen felgyorsult, ami több, közel egy időben jelentkező tényezőnek is köszönhető: -

az egységes belsőpiac tervének elfogadása és megvalósítása;

-

a német egyesítés;

-

a szovjet csapatok kivonása Közép-Európából;

-

az Európa Megállapodások megkötése;

8

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1318 (letöltés: 2008. 03. 02.)

12

-

a határokon átnyúló együttműködések támogatása az EU részéről: az EU-n belül 1990-től kezdve az INTERREG keretében, az EU-n kívül 1994-től a PHARE CBC és más programok keretében;

-

az Európa Tanács aktív kiállása a határokon átnyúló együttműködés és a helyi demokrácia megerősítése mellett. 9

A határmentiség gyakran jelent hátrányt, különösen akkor, ha a terület az ország központi térségeitől távol fekszik, nehezen elérhető, vagy ha a határ nehezen átjárható, a kétoldalú kapcsolatok szegényesek. A gazdasági és kulturális együttműködések fejlesztése, támogatása egyben elősegíti a politikai vagy etnikai feszültségek oldását is a határmenti térségekben. Ezért van nagy jelentősége a mára már jól ismert határmenti együttműködéseknek, amelyeknek több alternatíváját is meg lehet különböztetni.

Milyen határközi struktúrák vannak? A határközi struktúrák intézményi modelljei közül, funkcióik, méretük, területiségük, társzerkezeti elhelyezkedésük és kapcsolataik alapján három típus emelhető ki: -

Munkaközösség - az eurorégiónál egyszerűbb szervezeti felépítésű vagy kevésbé integrált, alacsonyabb

kompetencia-szintű,

transznacionális

jellegű

határközi

struktúra,

érdekközösség. A nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza szervezeti formát tekintve Magyarország két esetben - Alpok-Adria Munkaközösség (1978) és a Duna Menti Tartományok Munkaközössége (1990) - érintett. -

Eurorégió - államhatárokat áthidaló, legmagasabb szintű, legtöbb hatáskörrel és funkcióval rendelkező, legfejlettebb együttműködési forma, határközi struktúra, amely területiség és térszerkezeti kapcsolatok alapján két nagy csoportra osztható: ƒ

nagyrégiós

modell:

nagy

ívű

határon

átnyúló,

transznacionális

együttműködések. Magyarországot három ilyen határközi struktúra érinti, a Kárpátok Eurorégió (1993), a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió (1997), a West/Nyugat Pannónia Eurorégió (1998). ƒ

kisrégiós (kistérségi, megyeközi és/vagy város vonzáskörzeti) modell megyék, kistérségek és/vagy városok, városi vonzáskörzetek közötti

9

Ludvig Zsuzsa-Süli-Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés mérlege, 12. p.

13

intézményesült

kapcsolatok:

Duna-Dráva-Száva

Euroregionális

Együttműködés (1998), Vág-Duna-Ipoly Eurorégió (1999), Ipoly Eurorégió (1999), Neogradiensis Eurorégió (2000), Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés (2000), INTERREGIO (2000), Kassa-Miskolc Eurorégió (2000 és 2004), Hármas Duna-Vidék Eurorégió (2001), Dráva-Duna Eurorégió (2001), Bihar-Bihor Eurorégió (2002), Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002), Ister-Granum Eurorégió (2003), Zemplén Eurorégió (2004). ƒ

Rövid távú, projektszintű és egyéb településközi együttműködések - alkalmi kooperációk, amelyek konkrét, gyakran átmeneti jelleggel jönnek létre, számuk igen magas, s állandóan változik.”10

Az eurorégiók általános feladatai: 1. általános funkciók: a) közvetítő szerep a határok két oldala között b) széles körű üzleti, lakossági, hivatalos és civil kapcsolatépítés 2. külső forrásszerző funkciók: a) külső támogatási források menedzselése (pl. Interreg, PHARE CBC stb.) 3. helyi forrásszerző funkciók: a) belső erőforrásokra alapozott, határon átnyúló akciók ösztönzése 4. egyéb (információs, szociális, kulturális) funkciók: a) határon átnyúló ügyekkel kapcsolatos információgyűjtés és -áramoltatás b) jószomszédi viszony kialakítása és ápolása11

10 11

Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges… = Közelítések, 48-49. p. Baranyi: A határmentiség… 240. p.

14

Határ menti együttműködési szerveződések

Forrás: Horváth Gyula, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs12

Magyarországon az önkormányzati és a területfejlesztésről szóló törvények biztosítják a különböző közigazgatási szintek számára az önálló nemzetközi kapcsolatok létrehozását. A kapcsolatok alakításában az Európai Unió és a szomszédos országok kerültek előtérbe. Az együttműködés új keretét jelentették az eurorégiók, amelyek megalakításában nagy aktivitást mutattak a magyar kistérségek, megyék és már a statisztikai régiók is. Földrajzi szempontból az eurorégió határait jellemzően nem a közigazgatási egységek, hanem a közös érdekek határozzák meg. Az eurorégió nem jelenti a helyi vagy a regionális kormányzat új szintjét, hanem a határ két oldalán már létező állami és civil testületek kooperációját próbálja támogatni, irányítani, összehangolni. Az 1971-ben megalakult Európai Határrégiók Szövetsége (Association og European Border Regions, AEBR) részletes kritériumokat állított össze arra vonatkozóan, hogy milyen együttműködések tekinthetők eurorégiónak.

Szervezeti felépítés: regionális és helyi hatóságok egyesülése a nemzeti határ mindkét oldaláról, egyes esetekben választott közgyűléssel;

12

Forrás: http://www.hbmo.hu/webdocs/megyeportal/le_dok/141_Horvath_Gyula.ppt

15

határokon átnyúló szervezetek állandó titkársággal, szakértőkkel és adminisztratív személyzettel; együttműködés magánjogi alapokon, a (megfelelő közjogi alapokon nyugvó) nemzeti szövetségek vagy alapítványok összefogásával; együttműködés közjogi alapokon: az eurorégiót nemzetközi szerződés hozza létre, amely egyúttal a regionális hatóságok tagságát is szabályozza. Munkamódszer: fejlesztés- és stratégiaorientált együttműködés, egyedi eseteken alapuló intézkedések nélkül; minden esetben határokon átnyúló együttműködési orientáció (nem, mint nemzeti határrégió); nem jelent új közigazgatási szintet; a határokon átnyúló kapcsolatok (állampolgárok, politikusok, intézmények, gazdaság, szociális partnerek, kulturális események szervezői stb.) központja; egyensúlykeresés a határ két oldalán lévő eltérő struktúrákra és hatalmi erőviszonyok között, tekintettel a pszihológiailag fontos ügyekre is; vertikális (európai, kormányzati, regionális, helyi) és horizontális határon átnyúló partneri együttműködés; a határon átnyúló együttműködést érintő döntések végrehajtása nemzeti szinten, a határ két oldalán alkalmazandó eljárásoknak megfelelően (törekvés a kompetencia- és strukturális hatalmi konfliktusok elkerülésére); az állampolgárok, az intézmények és a szociális partnerek részvétele a programokban, projektekben és a döntéshozatali eljárásokban; harmadik felek segélyezésének és támogatásának feltételei: saját közvetlen kezdeményezések és saját források használata. A határokon átnyúló együttműködés tartalma: a tevékenység területének meghatározása a közös érdekeknek megfelelően (például infrastruktúra, gazdaság, kultúra); együttműködés az élet minden területén: életkörülmények, munka, szabadidő, kultúra stb.;

16

egyenlő hangsúly a szociális-kulturális és a gazdasági-infrastrukturális együttműködésen; a határokon átnyúló együttműködést szorgalmazó európai szintű, államközi szerződések és megállapodások végrehajtása; tanácsadás, segítségnyújtás és koordináció a határokon átnyúló együttműködésben, különös tekintettel az alábbi területekre: gazdasági fejlesztés, közlekedés és szállítás, regionális fejlesztés, környezetvédelem és a természet megóvása, kultúra és sport, egészségügy, energia, hulladékgazdálkodás, turizmus és szabadidő, mezőgazdasági fejlesztés, innováció és technológiatranszfer, iskolák és oktatás, szociális együttműködés, válságkezelés és katasztrófa-megelőzés, kommunikáció, közbiztonság. Az eurorégiók kritériumai13

A fenti jellemzők alapján létrejövő szervezetek egyik nagy előnye, hogy nem korlátozzák a majdan volt, vagy jelenlegi határok, így több országot is magukba foglalhat egy-egy eurorégió. Mivel az EU-ban kiemelt prioritást élvez az elmaradott határmenti területek, régiók fejlesztésének és felzárkózásának elősegítése, ezért ezeknek a szerveződéseknek még fontosabb feladata az együttműködés, a közös fellépés, hiszen így maguk is komolyabban befolyásolhatják a kapcsolatok irányát, tevékenységük jelentősen erősítheti a határterületek kohézióját. Vagyis a határmenti együttműködések motivációja a következő: külső és belső erőforrások közös hasznosítása, az uniós regionális támogatások megszerzése, az integráció erősítése, a határmenti problémák, feszültségek enyhítése, a korábban összetartozó területek funkcióinak újjáélesztése, új gazdasági tér létrehozása és kohéziója, az euroregionális szemlélet és a regionális identitás erősítése. Az euroregionális szemlélet egyre jobban erősödőben van, amely szerint a jövő Európája nemcsak a nemzetállamok, hanem az azonos gazdasági érdekeltségű (határmenti) területekből kialakított „régiók Európájaként” is értelmezhető. Az eurorégiók fő célja, hogy elismerjék őket olyan nemzetközi szerveződésként, amely az adott régió gazdasági, környezetvédelmi, szociális, kulturális és egyéb intézményi problémáival foglalkozik. Ezen a tevékenységek koncentrálásától azt remélik, hogy erősíti a határ menti térségek kohézióját, és felkelhetik a befektetők érdeklődését is.14

13 14

Ludvig-Süli-Zakar, 14. p. Baranyi B.: Euroregionális szervezetek…

17

Az euroregionális együttműködéseket nemcsak a határmenti területek kamatoztathatják, hanem az államok is: „a határmenti régiók megismerik egymást, amely egymás jobb megértéséhez vezet (civil szint), a helyi önkormányzatok és hatalmak megismerik egymás működését és együttműködnek (intézményi szint), a kis és középvállalkozások, gazdasági szervezetek, kamarák közötti együttműködéseknek munkahelyteremtő hatása van (gazdasági szint), lehetőséget teremt a know-how és az információcserére a régiók között (tudományos, társadalmi-kulturális szint), az idegenforgalom fejlődik (közös marketing tevékenységen és a közös projekteken keresztül.)”15

Az eurorégiók számára elérhető EU-források Az EU komoly pénzügyi forrásokat tesz elérhetővé, a határokon átnyúló együttműködések, sőt egyre hangsúlyosabban az eurorégiók számára. A különböző programok beindítására 1990-től kezdve fokozatosan került sor, s céljaik és szabályaik is részben eltérőek egymástól. A Váti Kht. az egyik központi szerve a források elosztásának, a következő információk az ő honlapjukon részletesen elérhető.

INTERREG Az INTERREG együttműködés, egy az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül, amelyek az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek. Az INTERREG kezdeményezéseket - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg. Ez alapján az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a programok megvalósítására. A programok szabályszerű végrehajtásáért és a kezdeményezések céljainak elérésért a tagállamok által programonként felállított közös irányító hatóságok felelősek. Az INTERREG kezdeményezés három alapvető - és egymástól elsősorban az együttműködési területében különböző - formája:

15

Határesetek, 27. p.

18

(1) Határ menti együttműködés: INTERREG IIIA résztvevő területek: két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi (NUTS III szint) átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése. támogatás fő területei: kis és középvállalkozói együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (kutatás-fejlesztés, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés stb. (beruházások és kisebb részben tanulmányok stb.) (2) Transznacionális együttműködés: INTERREG IIIB résztvevő területek: Európát 13 makro-térségre osztották. Magyarország (teljes területe) a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az együttműködésben (CADSES program) átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére. támogatás fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, a kulturális és természeti erőforrások védelme, különös tekintettel a vízgazdálkodásra stb. (főleg tanulmányok, koncepciók, tervek, szoftverek stb., továbbá kisebb infrastrukturális beruházások) (3) INTERREGionális együttműködés: INTERREG IIIC résztvevő területek: az ország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak átfogó célok: a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül.

PHARE CBC Határon átnyúló programok A Határon Átnyúló Együttműködés Phare programjai 1994-től kezdve biztosítottak pénzügyi támogatást azon Phare kedvezményezett országoknak, melyek közvetlenül európai uniós tagországgal határosak. Magyarország 1995-től, Ausztria uniós csatlakozását követően 19

kapcsolódhatott be a Phare CBC (Cross Border Co-operation) programokba. A CBC programok elsődleges célja, hogy a határon átnyúló együttműködések támogatásával elősegítsék a határtérségek fejlődését. Az első program közvetlen célja volt, hogy támogassa a közép-kelet-európai

országok

határtérségeinek

határon

átnyúló

együttműködését

a

szomszédos európai uniós határrégiókkal és ezáltal elősegítse gazdasági fejlődésüket és fejlettségi szintjüknek az európai uniós térségekéhez való közelítését. 1999-től az összes Phare kedvezményezett - egyben EU-tagjelölt - ország egymás közötti határrégióira is kiterjesztették a programot, amely öt prioritás fejlesztésére koncentrált: -

regionális fejlesztés, tervezés,

-

műszaki infrastruktúra-fejlesztés,

-

gazdaságfejlesztés,

-

humán erőforrás-fejlesztés,

-

környezet- és természetvédelem.

A határon átnyúló együttműködési programok keretében támogatható tevékenységként az alábbiakat jelölték meg: -

adminisztratív és intézményi akadályok felszámolása a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében;

-

infrastruktúrával való ellátottság fejlesztése;

-

környezetvédelem;

-

üzleti együttműködés, vállalkozásfejlesztés, az üzleti szférát képviselő intézmények közötti együttműködések ösztönzése;

-

oktatási és képzési intézkedések;

-

helyi gazdaságfejlesztés;

-

kulturális együttműködés;

-

helyi foglalkoztatási, oktatási és képzési kezdeményezések.

Az első programok döntően infrastrukturális beruházásokat támogattak: úthálózat építését és felújítását, határátkelők korszerűsítését, szennyvízhálózatok bővítését, szennyvíztisztítók építését vagy bővítését, hulladéklerakó állomások megépítését. Ezeknek segítségével a határszakaszok mindkét oldalán javultak a gazdasági fejlődés és együttműködés feltételei,

20

modernebb, a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vevő új telepek jöhettek létre. A programok jellemzője, hogy azokon csak a támogatásban részesülő határvidéken működő, non-profit szervezetek (elsősorban önkormányzatok, azok szövetségei, különböző szervezetei, szervei pl. egyetemek, egészségügyi intézmények stb.) vehettek részt. A közösségi támogatás minden esetben vissza nem térítendő támogatás volt. A programok keretében alapvetően a támogatás mértéke alapján különböztettek meg nagy és ún. kis projekteket. Nagy projektek A nagy projektek kiemelt beruházásokat jelentettek, amelyek legalább 2 millió euró Phare támogatással valósultak meg. A projektek kiválasztásáról az érintett országok képviselőiből álló Közös Együttműködési Bizottságok (JCC) döntöttek. Ilyen beruházások keretében többek között határ menti csatornázási projektek, közös vízügyi beruházások valósultak meg, szennyvíztisztítók,

hulladéklerakók

létesültek,

kikötőt,

információs

és

konferencia

központokat hoztak létre, határátkelőhelyeket korszerűsítettek, fejlesztették a kerékpárúthálózatot, valamint számos elkerülő utat építettek, illetve közutakat korszerűsítettek. Kisprojekt Alapok A Kisprojekt Alapok jellemzően a határon átnyúló, közösségi és helyi fejlesztési tevékenységek támogatását szolgálják elősegítve ezáltal a határrégióban élő emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot. Határszakaszonként minden évben azonos támogatási keretet határoztak meg 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben, illetve kijelölték az adott térségben fejlesztendő területeket, amelyek általában a környezet- és természetvédelem, a turizmus,

a

humán

erőforrások

fejlesztése,

kulturális

kapcsolatok

erősítése,

a

gazdaságfejlesztés, valamint a regionális tervezés és fejlesztés területei közül kerültek ki. A kisprojektek jellemzően kis költségvetésű (általában 5 000 - 50 000 euró, illetve bizonyos esetekben 100 - 300 000 euró), rövidebb idő alatt megvalósítható projektek voltak.

Magyarországon az alábbi területeken valósultak meg Phare CBC programok: -

osztrák-magyar határszakasz 1995-től, amelybe Magyarországról Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala megyékből kapcsolódhattak be;

-

román-magyar határszakasz 1996-tól, amelybe Magyarországról Békés, Csongrád, HajdúBihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből kapcsolódhattak be;

21

-

szlovák-magyar határszakasz 1999-től, amelybe Magyarországról Győr-Sopron-Moson, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből kapcsolódhattak be;

-

szlovén-magyar határszakasz 1999-től amelybe Magyarországról Vas és Zala megyékből kapcsolódhattak be.

1995-től kezdődően összesen 28 különböző Phare CBC programban vehettek részt magyarországi szervezetek, az ország 13 megyéje kapcsolódhatott be a határon túli együttműködésekbe ezeknek a programoknak köszönhetően. Közel 140 millió euró uniós támogatás elosztásáról dönthettek az értékelő bizottságok, amelyek jelentős arányban a kezdetektől fogva le tudtuk kötni szerződésekkel. A kedvezményezettek számára kezdetben nehézséget jelentettek a szigorú beszerzési szabályok, de az első néhány forduló tapasztalatait hasznosítva a keretek tényleges felhasználási aránya jelentősen javult és folyamatosan meghaladta a 90%-ot.16 A megvalósult projektek jelentős mértékben segítették a határ menti régiók elmaradott infrastruktúrájának

fejlesztését.

Hozzájárultak

a

határ

két

oldalán

élő

emberek

tapasztalatcseréjéhez, egymás jobb megismeréséhez és ezen keresztül a hatékonyabb együttműködéshez,

a

földrajzi

egységnek

tekinthető

régiók

életének

közös,

kiegyensúlyozottabb fejlesztéséhez.

Az euroregionális szervezetek előnyei A regionális szerveződések egyik nagy előnye, hogy azokat nem korlátozzák sem az egykori, sem a meglévő határok, így akár több ország területrészeit magukba foglaló régiók is létrejöhettek. Minthogy az EU-ban kiemelt prioritása van az elmaradott határ menti régiók fejlődésének és felzárkózásának elősegítése, a határokon átívelő regionális szerveződéseknek a közös fellépés és az uniós források megszerzése miatt még inkább létérdeke az együttműködés. Kelet-Közép-Európa uniós tagországaiban a nemzetközi irányítású euroregionális együttműködéseknek még nagyobb lehet a szerepük. Az utóbbi évtizedekben az Európai Unió növekedésével és terjeszkedésével a transznacionális makrorégiók az európai gazdasági tér kohéziójának távlati célkitűzései megfogalmazásához teremtettek keretet. A különböző típusú Interreg-programok a korábbi 15 tagállamban 16

http://www.vati.hu/main.php?folderID=2244 (letöltés: 2007. 10. 02.)

22

növelték a határ menti térségek gazdasági potenciálját, elősegítették a nagytérségi infrastrukturális

rendszerek

fejlesztését,

hozzájárultak

a

fejlesztési

stratégiák

összehangolásához. Kelet-Közép-Európa transznacionális makrorégiókra tagolása az új és a várhatóan csatlakozó tagállamok megjelenésével időszerű feladat lett. E térségek meghatározására többféle elképzelés született. A Kárpát-medencét alkotó természeti régiók, gazdasági és közigazgatási egységek átalakulásában az 1990-es években lezajlott politikai és gazdasági változások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. A piacgazdaság fokozatos, de nehézségekkel járó kialakulása minden érintett nemzetgazdaság erőteljes átalakulásához vezetett. A szocialista gazdasági szerkezet megszűnése és az új rendszer kiépülése eltérő módon érintette az egyes térségeket, a területi különbségeket növelte, és a rendszerváltozás előnyei is különböző területi elhelyezkedést mutattak. A gazdasági átrendeződésre jelentős és kedvező hatást gyakorolt az, hogy ezek az országok társulási szerződést kötöttek az Európai Unióval, így az európai integrációs kapcsolatok fontos szerepet kaptak az új gazdaságok kialakulásában. A csatlakozási partnerség egyik alapkövetelménye volt az, hogy a leendő tagállamoknak hatékony területfejlesztési politika alkalmazására kell felkészülniük, gazdaságpolitikájukban a területi különbségek mérséklését szolgáló célokat és eszközöket kell alkalmazniuk, ezeket kiszolgáló intézményeket létrehozni, illetve meg kell teremteniük a regionális kohézió határokon átnyúló fejlesztésének lehetőségét. A Kárpát-medence természeti adottságaiból fakadó, már meglévő kapcsolatainak az uniós tagság egy új, modern formát biztosíthat.

Az EU és Magyarország között az Európai megállapodás néven ismert szerződés 1994. február 1-je óta van hatályban. Ez egy olyan társulási megállapodás, amelynek az a sajátossága, hogy célként tartalmazza a társulási viszonyt létesítő ország későbbi csatlakozását. A megállapodás célja az ipari termékek szabad kereskedelmének megteremtése, a tőke, a szolgáltatások, a munkaerő-áramlás, valamint a letelepedés fokozatos liberalizálása és együttműködési célok megvalósítása egyéb területeken. Ilyen megállapodást kötöttek Romániával is. 2004. május elseje egy újabb jelentős dátum a magyar-román határmenti települések életében, hiszen ekkortól Magyarország EU-tag, és így a keleti határok státusza megváltozik. A Magyar Köztársaság már belső forrásokat vehet igénybe a felzárkózáshoz, míg Románia külső

23

államnak számít. A határ menti együttműködések a PHARE CBC projektek keretében valósulhatnak meg. 2007. január 1-je, már Románia is az Unió határain belül van, az igényelhető támogatási források változnak, vagyis az INTERREG adta pályázati lehetőségeket kell kihasználni.

Magyarország keleti eurorégiói Kárpátok Eurorégió Magyarország keleti határai mentén található a Kárpátok Eurorégió, amely egy interregionális szervezet Magyarország, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia és Románia között, elsősorban a határ menti térségeket öleli fel. Területe megalakulásakor 53 ezer km2 volt 5 millió lakossal. Ma már 161 ezer km2, 16 millió lakost foglal magába. 1.ábra: A Kárpátok Eurorégió tagországainak területi eloszlása17

17

Forrás: http://www.carpathianeuroregion.com/1/fooldal1.html (letöltés: 2008. 03. 01.)

24

2. ábra: A Kárpátok Eurorégió tagországainak lakosságszám szerinti megoszlása18

Megalakulásakor, 1993-ban, a szövetség fő célja a határok átjárhatóságának biztosítása, a határok elválasztó szerepének csökkentése volt, s a határon átnyúló együttműködés kiterjesztése a térség társadalmi-gazdasági fejlesztése az itt élők életminőségének és a jószomszédi kapcsolatok javítása érdekében. Ma már komoly tapasztalattal, kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkező eurorégiónak számít. Tagterületein jórészt kiépültek, és a Kárpátok Eurorégió támogatásával folyamatosan továbbépülnek a testvértelepülési, testvérmegyei kapcsolatok. Rendszeres határ menti rendezvények, konferenciák, nemzetközi kiállítások, kulturális és sportrendezvények jellemzik tevékenységüket. Az elmúlt évek során a különböző szakterületeken kialakultak és működnek támogatásukkal létrejött hálózatok a könyvtárak, múzeumok, levéltárak, statisztikai hivatalok között. 1994-ben létrejött a Kárpátok Eurorégió Egyetemek Szövetsége, s 2003-ban a Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége. A Kárpátok Eurorégió harcot folytat a határátkelők fejlesztésének érdekében kezdeményezésükre közel húsz határátkelőhely nyílt meg. A Kárpátok Eurorégió olyan együttműködési formaként jött létre megalakulásakor, amely nem volt határos egyetlen EU tagországgal sem, kizárólag az ún. külső határok mentén alakult meg. A létrejött eurorégió egyik jellegzetessége, hogy a hagyományos bilaterális kapcsolatrendszer helyett többoldalú tömörülést hozott létre, vagyis nem két ország határ menti kapcsolatait igyekszik megszervezni, hanem öt ország határos megyéiből, középszintű területi egységeiből 18

Forrás: http://www.carpathianeuroregion.com/1/fooldal1.html (letöltés: 2008. 03. 01.)

25

álló területeken multiregionális keretek között keresik az együttműködés lehetőségeit. Másik jellegzetes körülmény, hogy minden résztvevő ország az egykori szocialista táborhoz tartozott, és egyben kelet-közép-európai ország is. 19 Eddigi működése, eredményessége rengeteg kérdést vett fel. A legtöbb gond és probléma hatalmas területéből az ún. multiregionális-transznacionális jellege miatt adódik, vagyis nagysága mellett részben öröklött, részben újabb keletű történeti-etnikai, gazdasági-társadalmi problémákat, ellentmondásokat lehet említeni. A régió területe teljes egészében és mindegyik ország vonatkozásában társadalmi és gazdasági szempontból is egyaránt perifériának minősíthető. Ezen vádak, problémák kiküszöbölésére az elmúlt években változásokat vezettek be, s módosították az Alapszabályzatot is. A meghatározó célja az lett, hogy mint „ernyőszervezet” koordinálja és segítse a két- vagy háromoldalú kapcsolatok kialakítását és a fenntartható fejlődés erősítését. Az eurorégió támogatja a szervezet átalakítását az új céloknak, az EUforrások fogadásának megfelelően. A kárpátok Eurorégió Tanácsa két nagy programot karolt fel, egyik a Lengyel Nemzeti Fél javaslatára a Zöld Kárpátok, a másik pedig a Magyar Nemzeti Fél kezdeményezésére az Élő Tisza program. Az Élő Tisza programba a magyar fél mellett az érintett kárpátaljai, illetve román térségek is bekapcsolódtak. Kezdetben (2001) kísérleti programként indult el a projekt a magyar területen. Fő célja a környezetvédelem és a vízgazdálkodás összehangolása a résztvevő, szomszédos országok között, tapasztalatcsere, és a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása. A megvalósításban közel 20 szakember vett részt az illetékes hatóságok és önkormányzatok képviseletében. A projekt sikeresnek bizonyult, így kapcsolódtak be hamarosan a román oldalon is. A szlovák és a lengyel nemzeti fél területén is folyik hasonló tartalmú és célú program megvalósítása, amelynek koordinálására a Nyíregyházán székelő Nemzetközi Titkárságot kérték fel a korábbi sikeres tapasztalatokra alapozva. A 2004-es és 2007-es év jelentős változásokat hozott, mert az öt tagország közül már négy csatlakozott az Európai Unióhoz is. Ez számtalan új lehetőséget hordoz magában, és esélyt ad az EU-források megszerzésére, ami magával von(hat)ja az EU-tagországok, és az azokkal határos térségek fejlődését, együttműködését.

19

Baranyi B.: Euroregionális szervezetek…

26

Így felértékelődhet az eurorégió szerepe az új külső határok mentén. A Kárpátok Eurorégió tagja az európai határon átnyúló együttműködéseket, eurorégiókat, határ menti megyéket összefogó Európai Határmenti Régiók Szövetségének. A csatlakozással megjelentek az INTERREG programok a magyar-szlovák, és magyar-román határok mentén.20 Az utóbbi évek EU-s változásaitól elsősorban a források bővülését várták az eurorégió résztvevői, ami be is következett, hiszen ez a terület egy olyan határszakasza lett az EU-nak, amely két hatalmas piacot választ el, vagy köt össze egymással. Az egyik oldalon található az Európai Unió hatalmas, technológiai fejlettségen alapuló termelő kapacitása és felvevőképes piaca, míg a másik oldalon a Független Államok Közösségének potenciálisan óriási lehetőségeket hordozó piaca. Ahhoz, hogy a terület meg tudjon felelni ezeknek a földrajzi helyzetéből adódó kihívásoknak megfelelő infrastrukturális beruházásokra, tudatos és koordinált vezetésre van szükség. Ukrajna számára gazdasági és politikai szempontból is előnyös és támogatandó az EU-val érintkező határterületek kiemelt fejlesztése, mivel egy jól működő gazdasági övezet kulcsfontosságú kapcsolódási és kitörési pontot jelent az Európai Unió felé.21 2008 áprilisában egy konferenciát tartottak a Kárpátok Eurorégió eredményességével kapcsolatban, amelyről készült beszámoló szerint az ukrajnai fél elégedetlen volt az együttműködéssel. Mint egyetlen nem európai uniós tagállam az EU határát komoly akadálynak tartja mindenféle kapcsolat terén. A szlovákiai, magyarországi résztvevők szerint nincs számottevő gátja az együttműködésnek.

A magyar-román határ menti együttműködési szándékok komolyságát és aktualitását mutatja, hogy ma már nem is egy, hanem mindjárt két eurorégiós szervezet alakult meg a magyar oldali Hajdú-Bihar és a romániai Bihor megye, illetőleg a két megyén belüli bihari kistérségek és

településtársulások

között.

Kisebb

kiterjedésű

euroregionális

struktúra,

ún.

munkaközösség-típusú együttműködés, a Biharkeresztes székhellyel működő, Bihar-Bihor Eurorégió az országhatár két oldalán meglévő határ menti településtársulásokhoz tartozó helységek között. Nagyobb, középszintű területi egységek sokoldalú együttműködését célzó szerveződés a Debrecen központú Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió. A két euroregionális 20 21

Határesetek: A Kárpátok Eurorégió, 93-96. p. Ludvig-Süli-Zakar, 100. p.

27

szerveződés egymás mellett dolgozik, és kölcsönösen támogatja Hajdú-Biharban az eurorégiók határon átnyúló kapcsolatépítő munkáját.

Hajdú-Bihar és Bihor megye bemutatása22 A következő részben szeretném bemutatni a két megyét, milyen adottságokkal rendelkezik. Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén található, kb. 200 km-re a fővárostól, Budapesttől. A megye területe 6 211 km2. A megye legnagyobb városa Debrecen, ahol 207.000-en élnek. Az ország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye központja nemcsak a turisták kedvelt célpontja, de fontos üzleti és gazdasági élet színhelye. A megyében összesen 82 település van, ebből 20 város és 62 falu. A megyében az aktívan dolgozók száma 218 138. Az Alföldhöz tartozó jellegzetes síksági táj ásványkincsekben viszonylag szegény (ki kell emelni a földgáz-előfordulást), de a kiváló termőtalaj és a termálvíz értékes természeti adottságai a megyének. Érdekes, hogy a városi népesség aránya itt a legmagasabb az országban (Budapest nélkül az országos átlag 65%), de ez sajnos nem az urbanizáció magas fokának köszönhető, hanem Debrecennek. Debrecen, a megyeszékhely, kiemelkedő jelentőségű, történetéhez a legszorosabb szálakkal kapcsolódik a megye fejlődése. A 200 ezer főt meghaladó lakosságszámával a legnépesebb vidéki város az országban, itt koncentrálódik a megye népességének közel 40%-a. A városok sorából ki kell még emelni a második legnépesebb Hajdúböszörményt, valamint az Európa-szerte híres fürdővárost, Hajdúszoboszlót. Ugyancsak meg kell említeni Berettyóújfalut, amely a bihari rész sokoldalú városi központja. Bihor Megye Románia észak-nyugati részén található, a magyar-román határ mentén (150 km hosszan Magyarország határolja), 7.544 km2 összterületen. Az ország 41 megyéjéből Bihor megye a 6. helyen található a méretét tekintve és a 13. a lakosainak a számát illetően (624.000).

22

A következő rész adatait a Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu), a Váti Kht. (www.vati.hu), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu) és a Térport szakmai portál (www.terport.hu) és Hajdú-Bihar megye helyzetfeltáró tanulmányának adatai alapján gyűjtöttem össze.

28

A domborzat háromszintű: a legmagasabb, a megye keleti részén, a Bihari csúcs (1848 m). A dombok átmenetet képeznek a hegyektől a Nyugati síkság felé. A megye területének 65,5%-a szántóföld, 25,5%-a erdő. Bihor megye felszín alatti rétegei sokféle ásványi kincseket rejtenek. Ezek közül a jelentősebbek a kőolaj, a földgáz, a bauxit, a lignit, a hőálló anyag, a márvány és a cementgyártásban használatos mészkő, valamint a termálvíz. Bihor megye gazdasága ipari és mezőgazdasági jellegű, az ipari termékek 55%-át jelentik a gazdasági összterméknek, a mezőgazdaság pedig a 20%-át. Románia 41 megyéjéből Bihor a 10. a gazdasági teljesítmény szempontjából és az 5. a külföldi befektetők tekintetében. Az iparban dolgozók száma 72 000, jelentősebb iparágak: könnyűipar, gép- és fémipar, élelmiszeripar, üzemanyagipar, vegyipar, építőanyag-ipar és fafeldolgozás. A megye kedvező földrajzi fekvése a nyugati határ szélén, a térség ipari fejlettsége, fejlett infrastruktúrája, a munkaerő képzettsége mind hozzájárul ahhoz, hogy a befektetők Bihor megyét válasszák vállalkozásuk központjául. Bihor megye településhálózata sűrűbb, mint Hajdú-Biharé, városhálózata viszont jóval ritkább. Nagyváradon, Margitán, Belényesen és Nagyszalontán kívül további hat településnek van városi jogállása (Alesd, Nucet, Sacueni, Stei, Érmihályfalva és Vascau). A megye kevéssé urbanizált, a városi népesség aránya 50,4%, amely egyértelműen Nagyvárad súlyának tudható be (206 223 fő), a második legnépesebb város Nagyszalonta népessége is 20 ezer fő alatt marad (18 505 fő). A megye közigazgatási rendszerének többi részét 90 több településből álló község alkotja. A települések tényleges száma 429. A magyar-román határtérségben az elmúlt években lefolytatott empirikus vizsgálatok alapján a határ menti kapcsolatok között a gazdasági együttműködések folyamatosan növekvő volumenük ellenére még mindig jóval kisebb arányt képviselnek, mint a protokolláris jellegű kapcsolatok, a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégióban a történelmi tradíciók alapján mégis komoly esély van azok újjáélesztésére. A történelmi Magyarországon belül ez a terület funkcionális gazdasági egységet képezett, és kihasználta a Királyi Magyarország és Erdély közötti kereskedelmi útvonalak áthaladását. A Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió gazdasági tekintetben tehát mind a múltban, mind napjainkban számos hasonló adottsággal, ebből következően közös gondokkal küszködik.

29

A Hajdú-Bihar–Bihor közlekedéshálózata23

A térség gazdasága Hajdú-Bihar megye gazdaságának teljesítőképessége nem éri el a magyarországi átlagot, a megye a bruttó országos össztermék 4,1%-át adja, elmaradva a megye népességarányától. Az egy főre jutó GDP nem éri el az országos átlagot (annak alig 75%-a), Budapestet nem számítva azonban a megyék között közepes értéknek számít. Az egy főre jutó GDP az EU átlagának 45%-át éri el, ami régión belül a legmagasabb érték. Az alacsony bruttó hazai össztermék

egyaránt

jelzi

a

megye

foglalkoztatási

problémáit

és

alacsony

munkatermelékenységét. A megyében az alkalmazásban állók 62%-a a szolgáltatási ágazatokban vállalt munkát, a szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, valamint a különböző gazdasági és pénzügyi szolgáltatások 46,2%-ot tesznek ki. Az ipar részesedése (26,5%) kevéssel elmarad az országos átlagtól, az építőiparé (4,7%) megegyezik azzal, míg a mezőgazdaságé 6,8%, ami viszont közel kétszeresen haladja meg az országos értéket.

23

Forrás: http://www.euroregio.hu/index.php?lang=1&menu=103 (letöltés: 2008. 03. 02.)

30

Az egy főre jutó beruházás nagysága alapján Hajdú-Bihar országos szinten hét megyét előz meg, vagyis a megyék sorának második felében, azonban annak elején foglal helyet. Ezzel a teljesítménnyel a többi alföldi megyét élén áll. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a legjelentősebb ágazat Hajdú-Bihar megyében az a szállítás, raktározás, posta és távközlés volt, a második helyen a feldolgozóipar áll, amit már 10%-os részesedést el nem érő ágazatok követnek (kereskedelem, mezőgazdaság). Bihor megye gazdasága a természeti adottságoknak megfelelően ipari-agrár jellegűnek minősíthető. A megye gazdaságának teljesítménye – az általános, Románia egészére jellemző hanyatlás mellett – eléggé ingadozó volt az elmúlt években. A gazdasági átalakulások kedvezőtlen társadalmi hatásaként Bihor megyében is felszínre kerültek a munkaerőpiac belső feszültségei. A legnagyobb problémát a gazdaságtalan működés következtében leépített bányászati és szélsőségesen egy ágazatra épült ipari jellegű üzemek eltűnése jelentette, és bár a román kormányzat ezekben a hátrányos helyzetűnek minősített térségekben különböző kedvezményekkel próbálta ösztönözni a befektetéseket, eddig nem sok eredménnyel. A magyar-román országhatár mentén fekvő térségekben ezzel szemben komoly gazdasági fellendülés következett be, hiszen a kedvező földrajzi fekvés, a román viszonylatban igen fejlett infrastruktúra, a rendelkezésre álló nagyszámú és több ágazat számára is jól képzett munkaerő mind amellett szól, hogy a vállalkozások itt válasszanak maguknak telephelyet. A foglalkoztatott lakosság ágazatok szerinti megoszlása jelentős mértékben eltér a magyarországi viszonyoktól. A mezőgazdaság még ma is igen fontos szerepet tölt be. Komoly problémát jelentett a jelentős mértékű kivándorlás az elmúlt bő másfél évtizedben. A Bihor megyéből 1990 és 2001 közötti legálisan külföldre települők száma meghaladja a 14 ezret, és az érintettek javarésze munkaképes korú, képzett munkaerő volt. A külső migráció mellett jellemző volt a megyén belüli munkaerő-vándorlás is, amely hasonló képet mutatott, mint a lakosság egésze esetében, vagyis a Nagyváradon vagy más ipari központokban lévő munkahelyek megszűnése következtében megélhetési alapokat keresve sokan költöztek vissza a községekbe. A legális és illegális munkavállalási célú migráció jelentős mértékben érintette/érinti Magyarországot is, mivel a hazánkban hivatalosan munkát vállaló külföldi állampolgárok több mint fele Románia felől érkezett 2005-ben. Más kérdés, hogy a kevés munkaalkalom miatt általában „átugorják” Hajdú-Bihart, a 35.527 román állampolgárságú munkavállalóból

31

mindössze 203 talált munkát a megyében. Éles kontrasztként elmondható, hogy a magas munkanélküliség ellenére a jellemzően alacsonyabb keresetek miatt a magyarországi munkaerő eddig elenyésző mértékben mutatott érdeklődést a határ túloldalán rendelkezésre álló munkalehetőségek iránt. A befektetett tőke nagysága folyamatos növekszik, így a megye igen előkelő helyen áll Románia egészét tekintve. A beruházások összege alapján a legjelentősebb befektetők Németországból, Svédországból, Olaszországból, Magyarországról, illetve Nagy-Britanniából érkeztek. A helyi gazdaság számára azonban komoly problémát jelent, hogy miközben a más országokból származó befektetések mértéke egyre inkább emelkedik, addig a hazai beruházások volumene jelentősen visszaesett az utóbbi években. A háttérben részben a dominánssá váló magángazdaságok tőkeszegénysége, részben pedig a korábbi állami nagyberuházások érthetően drasztikus visszaesése, illetőleg a több szempontból is diszkriminatívnak tekintett központi beruházási politika áll. Mivel a térség legjelentősebb természeti erőforrásának a határ mindkét oldalán a termőföld tekinthető, ezért minden bizonnyal továbbra is nagy szerep hárul majd a mezőgazdaságra az emberek megélhetésében. A nagyon összetett problémák ellenére a mezőgazdaság meghatározó szerepe továbbra is fontos kiindulópontot jelent a térség gazdasági szerkezetváltására és versenyképességének fokozására vonatkozó elképzelésekben. Ipar Hajdú-Bihar megye sosem tartozott Magyarország legiparosodottabb megyéi közé, az élelmiszer- és könnyűiparnak az iparon belül mindig jelentős volt a részaránya. A nehézipar hiánya a jelenlegi helyzetben előnyösnek mondható, nem alakult ki rozsdaövezet. Komoly hátrány azonban, hogy a megyében megvalósult külföldi tőkebefektetések meg sem közelítették a nyugat-magyarországi értékeket. Az iparban alkalmazásban állók 91%-át a feldolgozóipari ágazatok kötik le. Ezek közül kiemelkedik az élelmiszer-, ital- és dohányipar. Viszont az elmúlt évtizedben több nagy múltú gyár bezárására került sor (dohányipar, húsipar). Ehhez társult a textil- és bőripari kapacitások döntő többségének felszámolása az ágazat nagyarányú piacvesztése miatt. A nagyobb vállalkozások olyan országokban létesítettek telephelyet, ahol az olcsó munkaerő lehetőséget ad a versenyképes áron történő termelésre. A

32

jelenlegi piaci viszonyok alapján hosszabb távon egyedül a Debrecenben igen jelentős hagyományokra visszatekintő nyomdaiparnak biztosított a felvevőpiaca. A vegyipar elsősorban a megyeszékhelyen történő gyógyszergyártás révén jelentős hagyományokra tekint vissza. Elmondható az ágazatról, hogy arányait tekintve magas a kvalifikált munkaerő-felvevő képessége. A határ román oldalán, a Bihor megyei ipari vállalkozások által előállított különféle termékek mind a külföldi piacokon ismert árucikknek számítanak. A megye iparának hagyományosan legfontosabb ágazatai a könnyűipar különböző szektorai, különösen a textilipar, amely nyomán „Körösparti Birminghamnek” is nevezik a megye központját. Szintén jelentős a ruházati-, bőr- és cipőipar, az élelmiszeripar (üdítőital/ásványvíz gyártás és palackozás, cukoripar, szeszipar, édesipari termékek gyártása), a vegyipar, a kőolaj-feldolgozás, az építőanyag-ipar, a bútoripar, valamint a gépgyártás (szerszámgépek, mezőgazdasági gépek és eszközök, autóalkatrészek, villamossági berendezések gyártása). A jelenlegi növekedés motorjaként elsősorban a bőr- és cipőipar, a nem vastartalmú bányászati termékeket kitermelő ágazatok, a gépeket és elektromos berendezéseket gyártó üzemek, a textilipar, illetőleg az alkatrészgyártás termelésbővülése szolgált. A megyének Románia egészén belül elfoglalt előkelő helyen áll. Noha a korábbi gazdasági visszaesésről tanúskodnak, a további befektetések szempontjából előnyösnek tekinthető, hogy jelentős számú gazdasági egység rendelkezik kihasználatlan épületekkel, infrastrukturális létesítményekkel, lehetőséget nyújtva barnamezős beruházások megvalósításához. Noha ezek a létesítmények eléggé heterogén állapotban vannak, viszonylagos olcsóságuk miatt akár a telephely- vagy raktározási gondokkal küszködő szomszédos magyarországi vállalkozások számára is bérelhető vagy megvásárolható ingatlanvagyont képeznek. A turizmus kiemelkedő szerepet képvisel az Eurorégiót alkotó mindkét megye esetében: a helyi gazdaság egyik húzóágazata az idegenforgalom lehetne. Hajdú-Bihar megyében az idegenforgalom statisztikai mutatói alapján egyértelműen meghatározó szerepe van a Debrecen–Hajdúszoboszló–Hortobágy háromszögnek, a határ menti területek sokkal gyengébb eredményeket tudnak eddig felmutatni. De érdemes rá komolyabb figyelmet fordítani, hiszen határainkon túl is elismert turisztikai értékekkel – termál- és gyógyvízkincs, rendezvények, kulturális és szellemi értékek – rendelkezik a terület. Bihor megyében kiemelt kérdésként kezelik a Bihar hegység turisztikai értékeinek kiaknázását, azon belül is előtérbe helyezték Biharfüred síparadicsommá fejlesztését. Az

33

eddigiekben elsősorban az infrastruktúra kialakítására és fejlesztésére koncentráltak, amelyekhez európai uniós forrásokat is igénybe vettek. Szintén kulcsprojektként tekinthetünk a nagyváradi vár fejlesztésére, amelyet idővel európai turisztikai komplexummá terveznek alakítani. Bihor megye turizmusfejlesztési stratégiájában hat prioritást jelöltek meg a legjelentősebb turisztikai lehetőségekre építve: gyógyturizmus, öko- és barlangturizmus, kulturális- és örökségturizmus, falusi turizmus, üzleti és konferenciaturizmus, sportturizmus. Jelentős problémát jelent az alacsony színvonalú kiszolgáló infrastrukturális háttér: az utak jelentős részének gyenge az állapota, hiányzik a tömegközlekedés a turisztikai régiókban, hiányoznak hegyvidéken a szálláslehetőségek, kevés a turisztikai információs pont a megyében. Többek között a szolgáltatások alacsony színvonalában is kereshető a külföldi vendégek részarányának kifejezetten alacsony szintje. Hajdú-Bihar megye és Bihor megye egyaránt kitűnő adottságokkal rendelkezik a gyógyturizmus területén, a térségben számos hévízkút található. Hajdú-Bihar megyében 2005ben 15, míg a Bihor megyében 14 termálfürdő működött. Természetesen a fürdők magas száma versenyhelyzetet teremt, ugyanakkor lehetőséget nyújt az együttműködés kibontakozása számára is, eltérő szolgáltatások nyújtásával. Jelenleg a magyarországi adottságok jobban kihasználtak, ami a kiépített infrastrukturális háttérnek és a jobban szervezett marketingtevékenységnek köszönhető. Bihar megye számos határ menti települése számára egyfajta kitörési lehetőségként kezelhető a magasabb infrastrukturális kiépítettséggel rendelkező termálturizmus. Hajdú-Bihar és Bihor megye az elmúlt években több sikeres projektet hajtott végre a turizmus területén: Turizmusfejlesztés a magyar-román határ mentén címmel fejlesztési dokumentum készült a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió területére vonatkozóan, gyakorlattá vált a promóciós anyagok kölcsönös terjesztése és szakmai tanulmányutak szervezése, s egy közös pályázati anyag benyújtására is sor került turisztikai információs és képzési központ létrehozása érdekében. Foglakoztatás, munkanélküliség A munkaerőpiac működésében a határ mindkét oldalán jelentős változásokat okozott az 1990es évek elején végbement rendszerváltás. Szűk fél évszázadig a szocialista világrendszer országaiban, és így Magyarországon és Romániában is, a munkanélküliség – legalábbis

34

hivatalosan – gyakorlatilag ismeretlen fogalom volt, amely nem fért össze az egyik legfontosabb célként kitűzött teljes foglalkoztatottsággal. Az állam tehát mindenki számára munkát biztosított, sőt a „munkakerülést” közveszélyes, büntetendő cselekményként fogta fel. A világgazdaságban bekövetkezett változások azonban az 1980-as évek végére gyakorlatilag lehetetlenné tették a piaci viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó, és csak nagyon nagy pluszköltségekkel fenntartható foglalkoztatási rendszer életben tartását. Hajdú-Bihar megye – Kelet-Magyarország legnagyobb részéhez hasonlóan – a rendszerváltás óta tartós foglalkoztatási gondokkal küzd. A munkanélküliség szintje tartósan az országos átlag felett alakul, és az utóbbi években sem csökkent a lemaradás a fejlettebb térségekhez viszonyítva. Hajdú-Bihar Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád társaságában évtizedes távlatban is a legkedvezőtlenebb munkanélküliségi mutatókkal rendelkező területek közé tartozik. Az ország egészét tekintve jellemző területi sajátosság, hogy a tartósan magas szinten állandósuló strukturális munkanélküliséggel sújtott térségek Északkelet- és DélnyugatMagyarországon gyakorlatilag egybefüggő területeket alkotnak, jól kirajzolva ezáltal a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetben lévő külső és belső perifériákat. Az éles területi különbségek mellett figyelemreméltó, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő települések munkanélküliségi mutatója nyolc-kilencszeresen múlja felül az országos átlagot. Hajdú-Bihar megye hátrányos munkaerőpiaci helyzetét mutatja, hogy nincs olyan település a megyében, ahol a munkanélküliségi mutató ne haladná meg az országos átlag felét, és mindössze hat olyat találunk, amelyik országos átlag alatti értékkel rendelkezik. Ezzel szemben 13 településen az országos átlag háromszorosánál is magasabb a munkanélküliségi mutató, és nyolc falut valamint egy várost (Hajdúhadház) találunk a 300 legmagasabb munkanélküliséggel sújtott település között. A megyén belüli területi különbségek gyakorlatilag állandósultak a munkanélküliség hivatalos elismerése óta eltelt bő másfél évtizedben, és napjainkban is Hajdú-Bihar periférikus fekvésű területein

(Sárrét,

Bihar,

Dél-Nyírség,

Tisza-mente)

jelentkeznek

a

legnagyobb

foglalkoztatottsági és munkanélküliségi problémák. A rendszerváltással felszínre kerülő gondok néhány kivételtől eltekintve természetszerűleg a falvakat sújtották leginkább, bár a fentebb említett perifériaterületek városai a legtöbb esetben csak kicsivel vannak kedvezőbb helyzetben a közvetlen környezetüknél (Hajdúhadház és Komádi esetében még ez a kitétel sem igaz).

35

A gazdasági átalakulások kedvezőtlen társadalmi hatásaként Bihor megyében is felszínre kerültek a munkaerőpiac belső feszültségei. Az utóbbi évtizedben a Bihor megyei gazdaság gyors

fejlődése

a

foglalkoztatás

enyhe

csökkenése

mellett

ment

végbe,

a

munkatermelékenység növekedése mellett. Kedvezőtlen, a közeljövőre nézve sem bíztató jelenség, hogy a munkahelyek száma 1992-től kezdve folyamatosan csökkent. A legnagyobb problémát a gazdaságtalan működés következtében leépített bányászati és szélsőségesen egy ágazatra épült ipari jellegű üzemek eltűnése jelentette, és noha a román kormányzat

ezekben

a

hátrányos

helyzetűnek

minősített

térségekben

különböző

kedvezményekkel próbálta ösztönözni a befektetéseket, ez eddig csak a kedvező közlekedésföldrajzi fekvésű Élesden hozott érezhető eredményeket. A magyar-román országhatár mentén fekvő térségekben ezzel szemben komoly gazdasági fellendülés következett be, hiszen a kedvező földrajzi fekvés, a román viszonylatban igen fejlett infrastruktúra, a rendelkezésre álló nagyszámú és több ágazat számára is jól képzett munkaerő mind amellett szól, hogy a vállalkozások itt válasszanak maguknak telephelyet. A kedvezőtlennek tekinthető foglalkoztatási szerkezet, illetve az egyes térségekben a leépítések következtében jelentkező komolyabb munkaerő-piaci feszültségek mellett a legnagyobb problémát a jelentős mértékű kivándorlás jelentette az elmúlt bő másfél évtizedben. A Bihor megyéből 1990 és 2001 közötti legálisan külföldre települők száma meghaladja a 14 ezret, és az érintettek javarésze munkaképes korú, képzett munkaerő volt. A külső migráció mellett jellemző volt a megyén belüli munkaerő-vándorlás is, amely hasonló képet mutatott, mint a lakosság egésze esetében, vagyis a Nagyváradon vagy más ipari központokban lévő munkahelyek megszűnése következtében megélhetési alapokat keresve sokan költöztek vissza a községekbe. A legális és illegális munkavállalási célú migráció jelentős mértékben érintette/érinti Magyarországot is, mivel a hazánkban hivatalosan munkát vállaló külföldi állampolgárok több mint fele Románia felől érkezett 2005-ben. Igaz, hogy a kevés munkaalkalom miatt általában „átugorják” Hajdú-Bihart. A keleti szomszédból érkező munkaerő zömében a Központi régióban, illetve a vízumkényszer eltörlése óta egyre nagyobb számban az Európai Unióban próbál jól fizető álláshoz jutni. Éles kontrasztként elmondható, hogy a magas munkanélküliség ellenére a jellemzően alacsonyabb keresetek miatt a magyarországi munkaerő eddig elenyésző mértékben mutatott érdeklődést a határ túloldalán rendelkezésre álló munkalehetőségek iránt.

36

Oktatás és K+F Hajdú-Bihar megye oktatási intézményhálózata a legfejlettebbek közé tartozik az országban, ezen belül is kiemelkedő fontosságú a Debreceni Egyetem, amely sokoldalú oktatási és tudományos tevékenységével a Tiszántúl tudásbázisának központja. Az egyetem sokoldalú tevékenységei révén alkalmas arra, hogy meghatározó szerepet töltsön be a megye innovációs tevékenységeiben és tudományos fejlesztési központ legyen. Érdemes megemlíteni a projektek közül az Európai Anyagtudományi, Nanotechnológiai és Molekuláris Biológiai Kutatóközpont (Európai Spallációs Forrás, EES) létesítésének támogatását, amely európai szinten is kiemelkedő kutatás-fejlesztési bázis. Hajdú-Bihar megye döntő mértékben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet és a biotechnológia területén versenyképes nemzetközi szinten, ezért ezen területek K+F eredményei különösen fontosak. A határ túloldalán megtalálható a Debreceni Egyetem párja a Nagyváradi Egyetem (Universitatea din Oradea). Az oktatás mellett az egyetemnek a kutatási potenciálja és nemzetközi kapcsolatrendszere is igen figyelemre méltó. Kiemelkedő jelentőségű az egyetemen működő Geotermikus Kutatóközpont, amelyet 1992-ben hozott létre a romániai Oktatási Minisztérium. Az intézmény székhelyeként azért választották Nagyváradot, mert az országnak ezen a részén található a romániai hőforrások döntő többsége. A hasonló adottságokkal rendelkező Hajdú-Bihar megyével, illetve az itteni kutatókkal való együttműködés az egyik legfontosabb határmenti innovációs projekt lehetne. Szintén lehetőséget nyújt az együttműködésre az Orvosi Karon működő Orvostudományi Kutatóközpont, és a nagy hagyományokkal rendelkező Magfizikai Kutatóközpont, Biológiai, Kémiai és Fizikai Kutatócsoport, melyeknek magyar oldalon a Debreceni Orvostudományi Egyetem és az Atommagkutató Intézet intézményei méltó partnerei lehetnek. Az egyetem egyik legújabb, nemzetközi összefogással létrehozott intézménye az Euroregionális Kutatások Központja, ahol a határon átnyúló kapcsolatok történelmi, demográfiai, gazdasági és politikai aspektusait vizsgálják a kutatók. Az együttműködés újabb, magasabb szintjét jelenti az a megállapodás, amelynek szándéknyilatkozatát 2006. június 9-én írtak alá a Debreceni, a Nagyváradi és a Kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemnek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának a képviselői a Debrecenben. A megállapodás célja az, hogy létrehozzanak egy olyan oktatási és továbbképzési központot, amely a regionális politika és a területfejlesztés

37

terén képez szakembereket. A képzések keretében a magyarországi és romániai szakemberek megismernék a másik oldal adottságait, valamint a területfejlesztés intézményi kereteit. Ennek köszönhetően a határ két oldalán megvalósuló fejlesztések sokkal összehangoltabbá válhatnak, elkerülve az egymástól függetlenül, párhuzamosan megvalósított beruházásokat. Az innovációs kapcsolatok egyik jellemzőjeként lehet említeni, hogy a határ magyar oldalán működő kis- és közepes vállalkozások a határ román oldalán létrehoztak leányvállalatokat, ily módon elősegítve K+F kapcsolatok fejlődését. A tudás-intenzív technológiák elterjesztése az egyik legfontosabb a célkitűzések között, mivel ez lehet a stabil gazdasági növekedés alapja, hiszen az alacsony költségek területén ez a régió nem versenyezhet Kelet-Európa és Ázsia országaival. Ebben a programozási időszakban jelentős mennyiségű Uniós forrás áll majd Magyarország rendelkezésére, ennek keretében pedig várhatóan a magyar egyetemek és kutatóintézetek is komoly innovációs forráshoz jutnak. A nemzetközi kapcsolatok egyik sajátos formáját jelenti a Debreceni Egyetem igen széleskörű kapcsolatrendszere. Az egyetem 11 nemzetközi szervezet munkájában vállal aktív szerepet, s 29 partnerintézménnyel van egyetemi szintű, nemzetközi szerződésben rögzített kapcsolata. A bilaterális szerződések legfontosabb területekként az oktatói és hallgatói mobilitást elősegítő, illetőleg a kutatási együttműködéseket jelölik meg. A Debreceni Egyetem földrajzi helyzetéből adódóan szoros együttműködés alakult ki az erdélyi és ukrán magyar egyetemekkel, de vonzáskörzete más határ menti régiókra is kiterjed, elsősorban a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás jegyében.24 Meg kell említeni a Debrecenbe tanulási szándékkal érkező külföldi állampolgárok nagy számát is. A Debreceni Egyetem elsősorban a Kárpát-medence Magyarországtól K-re, ÉK-re fekvő térségeire fejt ki jelentős vonzást, vagyis a Partiumra, Erdélyre, Kárpátaljára és a Szlovákia keleti részén fekvő településekre. Az egyes karok közül már hosszú évekre visszamenően a Bölcsészettudományi és Természettudományi az, amely a legtöbb határon túli magyar hallgatót képzi. A határon túli hallgatók fogadása mellett a felsőoktatási intézmények egyre nagyobb számban kötnek kihelyezett képzések indítását célzó hosszú távú együttműködési megállapodásokat. Az ilyen típusú képzések legnagyobb előnye az, hogy így a közvetlen, sőt akár a távolabbi határrégiók

24

Forrás: http://www.unideb.hu/ (letöltés: 2008. 03.02.)

38

fejlődése szempontjából elengedhetetlen humánerőforrások a szomszédos országok magyarok lakta térségeiben, helyben képződnek, ezáltal az elvándorlás üteme hatékonyan mérsékelhető. Kultúra A kulturális együttműködések a határon átnyúló kapcsolatok egyik meghatározó pillérérét alkotják, a határon átnyúló kapcsolatoknak a kezdetektől alapvető fontosságú építőkövei, és különösen a magyar-románhoz hasonlóan zaklatott történetű határtérségek esetében elengedhetetlen az interetnikus együttműködés elmélyítése. Egymás kultúrájának, tradícióinak megismerése általában jelentősen hozzájárul a kölcsönös bizalom kialakulásához, ami viszont nélkülözhetetlen a továbblépéshez, a közös projektek kidolgozásához, vagy épp a gazdasági együttműködésekhez. Mindkét megye esetében ki kell emelni a megyeszékhelyek fontosságát, amelyek alapvetően meghatározzák a megyék kulturális életének bizonyos szegmenseit (színház, szimfonikus zenekar, stb.). A társadalmi-kulturális szolgáltatások igénybevételének feltételei az 1990-es években a határ menti régiókban sokat változtak. A gazdasági átalakulás hátrányos folyamatai következtében egyrészt a lakosság jövedelmének csak kisebb hányadát tudta kulturális célokra fordítani, másrészt a társadalmi-kulturális szolgáltatást nyújtó intézmények is anyagi gondokkal küszködnek (az intézmények állaga leromlott, műszaki-technikai színvonaluk elavult, illetve egy részüket bezárták). Emellett az otthoni szórakozás lehetőségeinek bővülése (televízió, házimozi, Internet) is fokozza a kulturális intézmények kihasználtságának csökkenését. Mindezek következtében mindkét országban visszaesett az intézmények látogatottsága. Hajdú-Bihar és Bihor megye közös határszakaszán a kulturális és nemzetiségi kapcsolatokban amellett, hogy azok sokszereplősek és tartalmilag is sokrétűek, mégis sokkal jellemzőbbek a magyar-magyar relációk, mint a két nép közöttiek. Ez egyrészt a partiumi magyarok kulturális identitásának, másrészt a felmerülő nyelvi korlátoknak az eredménye. A közös programok között leggyakoribbak az egy vagy több település rendezvényein való részvétel, a csereprogramok, színházi és nemzetiségi találkozók, valamint közösen lebonyolított kulturális, népművészeti és sportesemények. A kapcsolatok intézményesült és nem intézményesült formában egyaránt megjelennek, és leginkább egyediek: még az évente visszatérő rendezvények is különböznek szereplőikben, céljaikban, tartalmukban és eredményeikben. Hajdú-Bihar megye települési önkormányzatai közül több tucat rendelkezik egy vagy több román oldali testvértelepüléssel. Ezek a kapcsolatok néhány kivételtől eltekintve az elmúlt

39

évtizedben keletkeztek. Az írásos együttműködési nyilatkozatokban az együttműködést az élet minden területére kiterjesztették, bár a fő hangsúlyt a nemzetiségi ügyek, a kultúra és az oktatás kapta. Ez utóbbi a diákcseréket, nyári üdültetéseket, közös sporteseményeket és a kölcsönös iskolalátogatásokat foglalja magába, és szinte valamennyi testvérváros komoly aktivitást fejt ki ezen a téren. A kulturális kapcsolatok intenzívebbé válásához a közös történelmi gyökerek és hagyományok mellett lehetőséget nyújt az egymás közelében elhelyezkedő két nagyváros kulturális

életének

gazdagsága,

valamint

az

évről

évre

megvalósuló

színházi

vendégszereplések és a szomszédos városok művészeinek kiállításai. Ezt segítette elő a Debrecen és Nagyvárad között kibontakozó kulturális együttműködés, amelynek keretében Az Európai Kulturális Fővárosa cím elnyerése érdekében Debrecen város összefogott Nagyváraddal. A két város alpolgármestere egyetértett abban, hogy az együttműködés fontos és számos előnnyel járhat, nem csak a pályázat szempontjából. A kulturális kapcsolatok egyik első konkrét eseményeként az augusztus 20-ai hagyományos Virágkarnevált 21-én egy tükörrendezvény, a Nagyváradi Virágünnep követte 2005-ben. A megyeszékhelyeknek a kapcsolatok e területén is kiemelt szerep jut. A „NagyváradDebrecen Kulturális Híd” elnevezésű PHARE CBC kisprojekt keretében számos kulturális programra került sor Debrecenben és Nagyváradon. Az újabb eredetű kezdeményezések közül kiemelkedik a Debrecen által, a céljaként az államhatárokon átnyúló regionális kulturális együttműködések erősítését kitűző, 2005-ben életre hívott Városok, falvak szövetségét, amely a Kollégium szűken vett partikula-rendszere által létrehozott egykori szellemi egység alapjaira szerveződik. A szövetség kiemelt célja, hogy a régió közös fejlődése érdekében az egyszer már kialakult kapcsolódásokat újra felépítse, a meglévőket dinamizálja. Az interregionális kulturális egyesületben a romániai, ukrajnai, szlovákiai és magyarországi települési önkormányzatok mellett részt vesznek a régió településein működő egyházak, kulturális és civil közösségek egyaránt, keretet biztosítva egymás kulturális értékeinek megismeréséhez. Természetesen kulturális rendezvényeket nem csak a Debrecenben és Nagyváradon szerveztek, hanem a talán még szorosabb kötelékekkel rendelkező, a két nagyváros között elhelyezkedő vidéki térségekben is számos példát találunk a közös programokra. A határ menti rurális térségekben a falusi turizmushoz kapcsolva lehetőség nyílik népművészeti és kézműves termékek, élő népi mesterségek bemutatására, hagyományőrző rendezvények

40

szervezésére, valamint a már ma is működő tájházak és helytörténeti kiállítások megtekintésére. Infrastruktúra A témában készült szinte valamennyi tanulmány, szakértői vélemény kiemeli a közlekedési hálózatok (elsősorban a közúthálózat) fejlesztésének gazdaságélénkítő és a versenyképességet növelő hatását. Az ország elmaradott, leszakadó régióiban tehát kiemelt szerep jut a közlekedési kapcsolatok javításának, és különösen igaz ez azokra a határ menti térségekre, amelyekben a trianoni határmegvonás alapvetően megváltoztatta a közlekedési feltételeket is. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően Magyarország közlekedési hálózata egy nagy kiterjedésű, egységes európai rendszer részévé, sőt, súlyponti elemévé vált. Mindez komoly lehetőségeket, ugyanakkor az európai közlekedési folyosók révén nemzetközi kötelezettségeket is jelent, mivel a tagországok közötti kapcsolatot megfelelő minőségű és áteresztőképességű hálózatokkal kell biztosítani. Románia csatlakozásával tovább bővül az egységes közlekedési rendszer, és a közös fejlesztéseket szükségszerűvé teszi az a tény, hogy keleti szomszédunk csak Magyarországon keresztül csatlakozhat az Unió magterületéhez. Hajdú-Bihar

megye

közlekedési

hálózatának

kiépítettsége

több

szempontból

is

ellentmondásosnak minősíthető. Egyrészt a közlekedés legfontosabb megyei és regionális tengelyeit jelentő főútvonalak sűrűsége nagyobb az átlagosnál, az országos térszerkezeti vonalként funkcionáló Budapest–Szolnok–Püspökladány–Debrecen–Nyíregyháza köz- és vasúti fővonal áthalad a megyén, illetve Debrecen egyértelműen a Tiszántúl közlekedési gócpontja. Másfelől viszont az európai vérkeringésbe való bekapcsolódást biztosító gyorsforgalmi utak csak nemrégiben érték el a megyét, és a közlekedési folyosók közé eső, illetve közvetlenül a határ mentén fekvő települések jelentős részét csak nagy nehézségek árán, igen rossz minőségű alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni. A hátrányos helyzet okai egyértelműen a trianoni határok megrajzolására vezethetők vissza, mivel az úthálózat az egykori vonzásközpont, vagyis Nagyvárad felé volt megfelelően kiépítve, és a határok kettészelték és ezzel lezárták a természetes, évszázadok alatt rögzült közlekedési folyosókat. A történelmi centrumtelepülés elvesztésével a megmaradt Bihar közlekedési szempontból is marginális helyzetbe került, jellemző módon Berettyóújfaluhoz közelebb van Nagyvárad, mint Debrecen.

41

A román oldalon hasonlóan ellentmondásos a kép, mivel Bihor megye közlekedési hálózata ottani mércével mérve modern és jól kiépített, ám ez a megállapítás nemzetközi összehasonlításban már korántsem állja meg a helyét. A Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió szempontjából éppen a nemzetközi főközlekedési útvonalak, illetve a határátkelőhelyek fejlesztése a legfontosabb feladat. Az Eurorégió fő közlekedési folyosója az országos térszerkezeti tengelyt (Budapest-Püspökladány-BerettyóújfaluBiharkeresztes-Nagyvárad) kijelölő, jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító 42-es főútvonal. A jelenleg érvényben lévő fejlesztési elképzelések alapján a közlekedési folyosó szerepe tovább erősödik majd, mivel az Észak-erdélyi autópálya mindenképp Bihor megyében éri majd el az országhatárt, Magyarországon pedig kiépülőben van az M35-ös, illetve a tervek között szerepel az M4-es autópálya megépítése, amelyek együttesen lehetővé teszik az európai gerinchálózat közvetlen elérését. Hajdú-Bihar megye és Bihor megye közös határszakaszán jelenleg három közúti határátkelőhely működik Nyírábrány és Érmihályfalva, Létavértes és Székelyhíd, valamint Ártánd és Bors között. Románia európai uniós csatlakozásával, illetve azt követően, amint mindkét ország tagja lesz a SIS-2-es Schengeni Információs Rendszernek, a határon való átkelés bürokratikus akadályai csökkenek majd, az újonnan megépítendő határátkelőhelyek infrastrukturális követelményei sem lesznek olyan magasak, aminek következtében nem követelnek majd meg akkora befektetést sem. A kapcsolatok jövőbeni erősödése több helyütt felvetheti a határ két oldalán egymás közelében vezető közutak összekötését. A Derecske– Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulásának a Kistérségi önkormányzati utak fejlesztésére vonatkozóan elkészített koncepciójának fejlesztési elképzelései között szerepel a Bagamér és Érsemjén közötti kapcsolat megteremtése, amelyet a 2007–2013 közötti költségvetési periódusban terveznek megvalósítani. A határ megszűnésével jelentősen növekedhet Nagyvárad centrum szerepköre a határtérségben, a magyar oldalon, ami azzal is együtt járhat, hogy Debrecentől szerez vissza néhány szerepkört, ami a közlekedési kapcsolatok megerősítését indokolhatja. A vasúti közlekedés szerepe az elmúlt évtizedekben mind a személyszállítás, mind a teherfuvarozás területén jelentősen visszaesett, de még mindig meghatározó a szerepe. A nagy mennyiségű áruk fuvarozása komoly problémát vet fel, a közutak túlterheltsége miatt egyébként is célszerű lenne a vasút szerepének növelése, mivel a térség vízrajzi adottságai nem adnak lehetőséget vízi áruszállításra. A Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégióban a vasúti közlekedés feltételei a közúthálózathoz hasonlóan komoly ellentmondásokkal, és komoly 42

fejlesztési potenciállal jellemezhetők. A kedvező adottságok közé sorolható, hogy a területen áthalad a Bécs–Budapest–Bukarest fővonal, amely Püspökladánynál a Budapest–Debrecen– Nyíregyháza–Moszkva,

Nagyváradnál

pedig

a

Nagybánya–Temesvár

vasútvonallal

találkozik, illetve Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb vasúti csomópontja. Az elérhetőséget (különösen a határ menti térségek esetében) azonban igen kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy az említett fővonalhoz a magyar oldalon egyáltalán nem csatlakoznak szárnyvonalak. A paradox helyzet hátterében a közúthálózat sajátosságaihoz hasonlóan Trianon áll: 1920-ban ugyanis a két, az I. világháború előtt kiépült fővonal (Budapest-Szolnok-DebrecenNyíregyháza-Miskolc-Kassa,

illetve

Gyula-Nagyvárad-Szatmárnémeti-Beregszász-

Sátoraljaújhely-Kassa) között húzták meg a mai határvonalat. Ezzel a Történelmi Magyarország belső vasúti körgyűrűjének elcsatolásával megteremtették a Kisantant államok közvetlen vasúti összeköttetését, ám lehetetlenné tették a hiányzó összekötő vonalak megépítését, ezzel pedig nagy területeket tettek vasúthiányos térséggé a határok mentén. A vasútvonalak minőségét, illetve az egyes települések elérhetőségét tekintve a határ román oldalán sem nevezhető kedvezőbbnek a jelenlegi helyzet. A 474 km hosszúságú megyei vasúthálózat magyar határtérségben fekvő szakaszainak jelentős része nem villamosított, egy vágányú, és a járatsűrűség sem minősül kiemelkedően magasnak. A történelmi előzmények eredményeként Hajdú-Bihar és Bihor megye között a vasútvonal mindössze két ponton keresztezi a határt, Biharkeresztes és Bors mellett Nyírábrány és Érmihályfalva között található nemzetközi határátkelőhely. A rendszerváltást követően többször felmerült az egykori Debrecen–Nagyvárad közvetlen vasúti kapcsolat újbóli megteremtése, de nem történt semmilyen előrelépés. A rendszerváltást, illetőleg a katonai repülőterek privatizációját követően a térség lakossága számára új lehetőségként a fentebbieknél jóval nagyobb távlatokat biztosító polgári légi közlekedés is elérhetővé vált. A potenciális lehetőségek kiaknázásához nagyon jó alapokat biztosít az a tény, hogy a debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás (2500 m hosszú, 40 m széles), nemzetközi repülőtere, alkalmas szinte minden Európában üzemeltetett repülőgép fogadására és kiszolgálására. További előnyöket jelent, hogy a repülőteret a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként kezeli.

43

A repülőtér vonzáskörzetébe olyan jelentős települések is tartoznak/tartozhatnak, mint Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok, Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Nagyvárad, Szatmár és Ungvár. A határ túloldalán a nagyváradi repülőtér ugyan még nem áll a debrecenihez hasonló technikai színvonalon, mégis jelentős regionális forgalmat bonyolít le. A naponta 7 és 21 óra között üzemelő légikikötő két belföldi (Bukarestből érkező), illetve két nemzetközi járatot fogad és indít a temesvári repülőtér érintésével. A jelenlegi feltételek között a reptér a 100 fő befogadóképességű gépek biztonságos fel- és leszállását képes biztosítani, és a külföldi utasok folyamatosan emelkedő létszáma jelzi, hogy igény van az utazási feltételek javítására. A román kormány ennek figyelembevételével úgy döntött, hogy a nemzetközi repülőtérré fejleszti. A két reptér jövőbeni szerepe komolynak minősíthető, meghatározhatja az egész térség fejlődését, mivel a tervezett fejlesztések esetén mindkét légikikötő alkalmas a regionális szerepkör betöltésére. A kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően a repterek megfelelő funkciómegosztás esetén hidat képezhetnek Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna között (Debrecen pl. közelebb van néhány, a szomszédos országok határ menti térségeiben elhelyezkedő jelentősebb városhoz, mint Budapesthez). A debreceni reptér szerepét növelheti az a tény is, hogy a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérnek jelenleg nincs ún. „kitérőreptere” az országon belül, vagyis fogadóképtelenség esetén más országokba kell irányítani a gépeket, és ez jelentős bevételkiesést okoz az országnak. A

határ

mindkét

oldalán

rendelkezésre

álló

természeti

adottságok

alapján

a

gyógyidegenforgalom fellendítésében ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a repterek, mert jelentősen javítják az egyre jobban kiépített termálfürdők elérhetőségét. A magyar-román határ mentén elhelyezkedő négy-négy megye mindegyike részt vesz euroregionális határon átnyúló együttműködésben. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a Kárpátok Eurorégió tagja, amelyen belül szorosabb együttműködés céljából hozta létre három megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár és Kárpátalja) az „Interrégio” programrégióját 2000 októberében. A határszakasz déli megyéi (Békés, Csongrád, Arad, Timis) a Duna– Körös–Maros–Tisza Eurorégió keretében működnek együtt. A határ menti megyék szinte egymás tükörképeként helyezkednek el a határ két oldalán, s összességében elmondható, hogy mindegyik megye a vele közvetlenül szomszédos megye intézményeivel, gazdasági és civil szervezeteivel, stb. próbál minél intenzívebb kapcsolatokat kialakítani. A határon átnyúló

44

együttműködések prominens képviselői többnyire jól ismerik egymást a teljes határszakasz mentén. A jelentősebb rendezvények többségére a teljes határszakasz szakértőit meg szokták hívni, s ezek a konferenciák, műhelybeszélgetések jó alkalmat nyújtanak tapasztalatcserére, egymás eredményeinek megismerésére. A regionális együttműködési lehetőségek széles körűek, kiterjednek a politika, gazdaság, infrastruktúra, közlekedés, oktatás, művelődés területeire és egyéb más területekre is, azonban a határtérségben működő három interregionális szervezet alapjában véve azonos céllal jött létre, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a határ menti térségben élők életszínvonalának emelkedéséhez. Az elmúlt években szervezett rendezvényeken világossá vált az a tény, hogy az egyre nagyobb számban, de gyakran párhuzamosan működtek együttműködések, amelyeknek továbbfejlesztése, számuk növelése koordinációt és nagyobb szervezettséget kíván meg a jövőben. A tevékenységek összehangolása a különböző tevékenységi körök mellett az együttműködések területi szintjei (régiók, megyék, kistérségek, testvértelepülések), egyéb szintjei és szereplői (intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek) kapcsolatait egyaránt feltételezi. Régiómarketing, befektetés-ösztönzés Röviden a régiómarketing egy adott térség, település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, realizálásának segítése, kommunikálása sokoldalú fejlesztési, gazdasági, életmódbeli célok elérésének érdekében. A régiómarketing célja gyakorlati szempontból, hogy egy speciális terméket a lehető leghatékonyabban juttasson el a fogyasztóihoz. Mindez versenykörülmények között történik, tehát törekedni kell a fogyasztói igények minél magasabb színvonalú kielégítésére. A régió speciális termék, amely a hagyományos termékektől eltérő jellegzetességekkel bír, továbbá a régióhoz kapcsolódó marketing tevékenységet folytató szervezetek, intézmények is sok tekintetben különböznek a vállalkozásoktól. A turizmus szolgáltatja a legjobb példát turisztikai promóciós anyagok kölcsönös terjesztése által idegenforgalommal foglalkozó szakemberek, szervezetek számára. Ez a tevékenység magában foglalja az Eurorégiót bemutató kiadvány kölcsönös terjesztését, Bihor megyei turisztikai térképek, szórólapok, útmutatók hozzáférhetővé tételét a magyar oldalon és Hajdú-Bihar megye promóciós anyagainak terjesztését román oldalon.

45

Az eurorégiós marketing tevékenységek között az elmúlt időszak legjelentősebb eredménye a Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió saját honlapjának életre keltése volt. Az Eurorégió által szervezett rendezvények rendszeresen szerepelnek a regionális nyomtatott és elektronikus sajtóban. A rendszerváltás utáni időszak egyik legjelentősebb problémája a krónikus tőkehiány a határ mindkét oldalán. A befektetés-ösztönzés célja az, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztését kiegészítse azokkal a kiállításokkal, rendezvényekkel, marketing kommunikációs anyagok, ingatlankataszter, és befektetési csomagok létrehozásával, amelyek a térség ismertségét, vonzáserejét fokozzák, illetve ráirányítják a befektetői körök figyelmét potenciális lehetőségeire. Más oldalról e cél azt is szolgálja, hogy a régió vállalkozóit, önkormányzatait ráébresszék saját értékeikre és azok kihasználási lehetőségeire. A befektetés-ösztönzés legfontosabb szervezetei azonban alapvetően ma is megyei intézmények, többek között a Megyei Fejlesztési Ügynökségek, a Megyei Önkormányzatok, a Kereskedelmi

és Iparkamarák, az Agrárkamarák,

a Megyei Vállalkozásfejlesztési

Alapítványok, a Kistérségi társulások, az Ipari parkok, vállalkozási övezetek. A befektetés-ösztönzés területén elsősorban a befektetési lehetőségek bemutatása lenne egy fontos feladat. Készült egy sokoldalú, innovatív tartalmat is magában hordozó, új befektetői kézikönyv, amely mind nyomtatott, mind pedig számítógépes adatbázis formájában elérhetővé vált az üzleti élet szereplői, valamint az adott régióban fejlesztési és befektetési célokkal megjelenő külföldi befektetők számára is. Ennek köszönhetően megvalósíthatóvá vált a befektetés és a gazdaságfejlesztés euroregionális szintű fejlesztése, amelynek célja határon átnyúló vállalkozások generálása, s a gazdasági kapcsolatfelvétel hatékonyabbá tétele. A kiadvány a régió adottságainak bemutatása mellett a régióban működő konkrét vállalkozásokat is bemutatott, amelyek ezáltal további befektetések, illetve üzleti együttműködések célpontjai lettek.

Homogén jellegéből adódóan a térség számos tekintetben hasonló problémával és hasonló kihívásokkal szembesül a határ mindkét oldalán. Egy SWOT-analízissel jól összefoglalhatók a térség tulajdonságai, mi az, amire különös figyelmet érdemes fordítani.25 Gyengeségek-veszélyek

25

Forrás: www.nfu.hu, mellékletben a teljes SWOT-analízis

46

A határtérségben az egyik legnagyobb kihívást a gyengén kiépített közúti infrastruktúra jelenti. Noha néhány éve a főbb közlekedési útvonalak, határátkelőhelyek javítása, felújítása folyamatosan zajlik, az alacsonyabb rendű utak bekötéseinek hiánya további nehézségeket, szűk keresztmetszetet okoz a határátkelésben. Az utak fejlesztésének és az összeköttetések kiépítettségének elmaradása a periférikus térség további lemaradásához vezethet. Az ivóvíz és szennyvízhálózat nem megfelelő kiépítettsége, valamint az ipari szennyezések korlátlan fennmaradása tovább növeli a szennyezés és környezeti katasztrófák veszélyét. Éppen ezért a viszonylag még érintetlen, tiszta természeti környezet fenntartása érdekében a szennyezés és természeti katasztrófák megelőzését célzó beavatkozások fontos szerepet kapnak az intézkedések között. A helyi kis- és középvállalkozásokat tőkehiány és alacsony termelékenység jellemzi, ami gátolja versenyképességük növekedését, és visszatartó erőt jelent a határ menti együttműködésben. Ez utóbbinak szintén nem kedvez a szélessávú Internet kiépítetlensége, és a vállalkozások közepes szintű IT ismerete, alkalmazása. Erősségek-lehetőségek A határon áthaladó főbb közlekedési útvonalak, és a térségben működő nemzetközi repülőtér viszonylag jó megközelíthetőséget biztosít, ami elősegíti a térség iránt érdeklődő turisták és befektetők számának növekedését. A kedvezőföldrajzi fekvés - Szerbiával és Ukrajnával való szomszédság és a keresztülhaladó TEN közlekedési folyosó -, a gazdasági központok (megyeszékhelyek) kiegyensúlyozott elhelyezkedése, valamint a főutak jelentős fejlesztése (elsősorban magyar oldalon) a térség bizonyos területeinek logisztikai központtá történő fejlesztésének alapját jelenthetik. A közös történelmi múlt, hagyományok, a román oldal etnikai megosztottsága különleges adottságot jelent a térségnek, ami megkönnyítheti a partneri együttműködést szinte valamennyi területen, de leginkább a közösségek közötti együttműködésben. Magas színvonalú képzést nyújtó felsőfokú oktatási intézmények működése szintén az egyik legfontosabb erőssége a térségnek, ami számos szakterületen a minőségi oktatás és kutatásfejlesztés hátterét jelenti. Az egyetemek közötti, valamint az egyetemek és a vállalkozások közötti határon átnyúló együttműködés jelenleg csak korlátozott mértékben van jelen, a későbbiekben

fontos

szerepet

kaphat

a

versenyképességének növelésében.

47

határtérség

integrált

fejlesztésében

és

Románia csatlakozása az Európai Unióhoz az uniós joganyag fokozatos átvételét, az adminisztrációs rendszerek harmonizálását, végül pedig az államhatárok teljes megszűnését fogja eredményezni. Ezek a tények fogják leginkább meghatározni a határtérség közös fejlődését. A fenti megállapítások alapján kijelenthető, hogy elsősorban a közlekedési, kommunális és IT infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a térség további leszakadásának megállításához és a térség vonzerejének növeléséhez. Mindezek mellett a környezetvédelem mindenhol párhuzamosan kell, hogy megjelenjen a környezeti katasztrófák magas kockázata miatt. Mindezeket figyelembe véve körvonalazódtak azok a területek, melyeken a magyar-román határtérségnek jó adottságai, esélyei vannak a megnövekedett Európai Uniós források hatékony felhasználására: kutatás-fejlesztés, innováció, oktatás, környezetvédelem, logisztika, üzleti együttműködés, kultúra, egészségügy területén. A térségben két eurorégió is kialakult, egyik a két megyét öleli fel, a másik pedig csak a bihari részeket foglalja magába.

A Hajdú-Bihar - Bihor Eurorégió A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2001. évben határozott a Hajdú-BiharBihor

Eurorégió

létrehozásáról.

Ezt

követően

megkezdődött

az

Eurorégió

alapdokumentumainak, a szándékot rögzítő és az együttműködés területeit meghatározó Együttműködési Megállapodásnak, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatnak tartalmi egyeztetése, majd elfogadása az alapító felek, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Bihor Megyei Tanács valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagyvárad Megyei Jogú Város Önkormányzata által.

48

A Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió elhelyezkedése26

A Hajdú-Bihar–Bihor Eurorégió megalakításának jelentős történelmi előzményei vannak. A két megye közötti kapcsolat több évtizedes múltra tekint vissza. Az Eurorégió létrehozásának alapgondolatát a határmenti fekvés előnyeinek közös kihasználása adta. A 2002. október 11-én Nagyváradon aláírt együttműködési megállapodás alapján a Tanács 2003. május 7-én fogadta el az Eurorégió Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ). 2003. szeptember 3-án a Tanács módosította az SZMSZ-t, melynek alapján kialakult az Eurorégió szervezete. A változtatás célja az volt, hogy a Bizottságok szerepe erősödjön, a napi operatív ügyvitel könnyebbé, gördülékenyebbé váljon. Az Eurorégió együttműködésének fő prioritásai a következők: -

Területi tervezés: Határon átnyúló együttműködés intézményesítése és továbbfejlesztése,

-

Közlekedés

és

infrastruktúra:

A

határ

átjárhatóságának

és

a

határtérség

megközelíthetőségének javítása, -

Egészségügyi, szociális és közigazgatási együttműködés: Határon átnyúló együttműködés intézményesítése és továbbfejlesztése,

-

Gazdaságfejlesztés: Gazdasági együttműködések elősegítése,

-

Képzés, oktatás és munkaerőpiaci fejlesztés: Humán erőforrások határon átnyúló vonatkozásainak fejlesztése,

26

Forrás: http://www.euroregio.hu/index.php?lang=1&menu=101 (letöltés: 2008. 03. 01.)

49

-

Turizmus,

-

Kultúra és média,

-

Környezetvédelem: környezet-, természetvédelmi és vízgazdálkodási együttműködések.

Az Eurorégió 2003. július 1-jén kapott teljes jogú tagsági státuszt az Európai Régiók Gyűlésében és az Európai Határmenti Régiók Szövetségében, mely szervezetek a 2004-es évben lehetőséget kínálnak határmenti együttműködés keretében szervezett programok lebonyolítására, és információszerzésre, tapasztalatcserére is alkalmat biztosítanak.27

A Bihar-Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés Az eurorégió gyökerei 1995-re nyúlnak vissza, amikor a Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása megalakult, mely elindítója az államhatár túloldalának szomszédos településeivel, településtársulásaival, kistérségeivel kialakított interregionális együttműködésnek. Már ekkor számos projektet valósítottak meg közösen a romániai azonos nevű társulás képviselőivel, vállalkozóival, civil szervezeteivel stb. együtt. Ennek a közös együttműködésnek a hatására alakult meg 2002-ben a Bihar-Bihor eurorégió. Az alapító okirat ünnepélyes aláírására 2002. április 12-én a Bihar-Bihor Expo (V. Határ menti Kiállítás és Vásár) alkalmából került sor Biharkeresztesen. Az

alapszabály

szerint

a

szervezet

nyitott,

tagja

lehet

bármely

önkormányzat,

önkormányzatok társulása, nonprofit civil szervezet, illetve egyéb jogi személy, amely a romániai Bihor megyében, Magyarországon Hajdú-Bihar megye területén van bejegyezve vagy nyilvántartásba véve, az alapszabályt elfogadta, a szervezet célkitűzéseinek megvalósításán munkálkodik és teljesíti tagi kötelességeit. Az alapszabály rendelkezései azt is megerősítik, hogy ún. kisrégiós, határ menti együttműködésre épülő eurorégiós modell erőteljesebben épít a közvetlen kétoldalú kapcsolatokra, eleve kisebb térségben gondolkodva zártabban közvetíti a régió területi összefüggéseit, miközben megőrzi a „nagyrégiós modell” számos stratégiai elemét. Ez a minden tekintetben „mozgékonyabb”, operatívabb, a kölcsönösséget jobban érvényesítő modell a történelmi és hajdani közigazgatási hagyományok révén is a leghatékonyabb intézményi és szervezeti keretéül szolgálhat az eurorégiónak. 27

Forrás: http://www.euroregio.hu/index.php?lang=1&menu=101 (letöltés: 2008. 03. 01.)

50

A két formálódó magyar-román „mini eurorégió” alapjául szolgáló funkcionális terület lehatárolásánál részben a nagycentrumok (Debrecen-Nagyvárad) szűkebb vonzáskörzete, részben pedig az ebben a térségben kialakult történelmi, gazdasági és társadalmi tényezők és összefüggések vehetők figyelembe. Tágabb értelemben a mini eurorégiót az együtt csaknem 14 ezer km2-es, mintegy 1,2 millió lakost kitevő magyar Hajdú-Bihar és a román Bihor megyék alkotják. Az együttműködés szélesebb bázisát azonban főként az egykori - Trianon előtt egy megyét alkotó - bihari területek és települések, köztük a mai Hajdú-Bihar megye berettyóújfalui KSH-kistérségének 31 települése, tágabb értelemben a Bihari Önkormányzati Szövetség 38 települése alkotja.

Ipari parkok – Vállalkozási övezetek Említést érdemel még a kilencvenes évek második felében a fejlesztéspolitika két fontos intézménye, nevezetesen az ipari parkok és a vállalkozási övezetek is kialakultak Magyarországon. Az ipari parkok nemzetgazdasági jelentősége egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt tíz évben, míg a hátrányos helyzetű térségekben létrejött vállalkozási övezetek a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi kedvezmények ellenére sem érték el a remélt hatást, ugyanakkor kialakult kereteik jól szolgálhatják a további fejlesztéseket. Jogszabály szerint az ipari park olyan minimálisan 10 hektár nagyságú és legalább 20 hektárra bővíthető, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységek végzésére kialakított terület, amely pályázati úton „Ipari park” címet nyert. Létrehozásuk célja, hogy – a meglévő ipari és közlekedési infrastruktúrák hasznosításával és összehangolt fejlesztésével egyidejűleg – új, korszerű, környezetbarát ipari termelő és szolgáltató beruházások megteremtésével elősegítsék az iparszerkezet átalakítását, a munkanélküliség visszaszorítását, az ipari termelés és export növelését, ezzel egyidejűleg költségelőnyökhöz juttatva a betelepült vállalkozásokat. Az előbbieken túl azonban a térségi integrációs folyamatok révén a parkok elősegíthetik a regionális fejlesztési stratégiák megvalósítását, a multinacionális cégek és a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor közötti kapcsolatok fejlesztését, a beszállítói, termelési, informatikai és innovációs hálózatok kialakítását, vagyis jelentős területfejlesztési hatást indukálhatnak.

51

A megyében négy Debrecenben, egy Polgáron, valamint egy Berettyóújfaluban található. A legsikeresebbnek egyértelműen a megyeszékhely ipari parkjai tekinthetők. A barnamezős Debreceni Nyugati Ipari Park gyakorlatilag megtelt, akárcsak a zöldmezős Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park, így az önkormányzat új területet szemelt ki a város déli részén a zöldmezős iparfejlesztés színtereként. Ezzel szemben a perifériális helyzetű vidéki ipari parkok helyzete korántsem ilyen kedvező a vállalkozások megtelepedését tekintve. A határ romániai oldalán az utóbbi évek gazdasági fellendülésében, a külföldi tőke megtelepedésében szintén jelentős szerepet játszik és játszott a jelenleg kiépülőben lévő, mintegy 25 hektár kiterjedésű, és potenciálisan közel 2 000 munkahely megteremtéséhez alapot jelentő Borsi Ipari Park. Bihor megye egyetlen ipari parkjának célja az volt, hogy a beruházók odavonzásával felfejlessze a közvetlen határtérséget, és ez az elképzelés nemcsak a Regionális és a Nemzeti Fejlesztési Tervvel van összhangban, hanem a PHARE program célkitűzéseivel is. Az ipari park a különféle ipari tevékenységek és hagyományos élelmiszeripar mellett a modern technológiák befogadására is felkészült. Az önkormányzatok közötti szorosabb kapcsolattartás, a határon átnyúló kulturális, gazdasági és egyéb kapcsolatok erősítése, illetve kifejezetten a Bihari Vállalkozási Övezetben, valamint a Borsi Ipari Parkban rejlő lehetőségek közös kiaknázása is szerepelt a Bihar-Bihor euroregionális szerveződés alapító okiratának legfontosabb céljai között. A gazdasági kapcsolatok operatív megközelítési módjára, a közös pályázatokra stb. vonatkozó valós igényeket mi sem jelezte jobban, mint az a tény, hogy a Hajdú-Bihar – Bihor Eurorégió területén belül működő kistérségi együttműködést a 2002-es Bihar Expon indították útjára. A vállalkozási övezet a különleges gazdasági övezetek egyik megjelenési formája. Létrehozása olyan térségekben indokolt, amelyekben a gazdasági elmaradottság leküzdése nem valósítható meg önerőből; a területfejlesztés, a válságkezelés hagyományos, klasszikus eszközei nem vezetnek eredményre. Célja a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a befektetések ösztönzése, a döntően iparral, szolgáltatással foglalkozó vállalkozások segítése, a munkanélküliség leküzdése. Az övezet működéséhez magas színvonalú infrastruktúrára van szükség, illetve a befektetőknek nyújtott adókedvezmények, támogatások hosszú távú állami garantálására. Külföldi tapasztalatok szerint az intézmény ott vált igazán sikeressé, ahol a speciális kedvezmények lényegesen előnyösebb feltételeket biztosítottak, mint az ország más részein. Vállalkozási övezet létesítésének – az Európai Unió normáival összhangban – két alapvető kritériuma van. Az egyik feltétel a térség fejlettségéhez kapcsolódik, vagyis olyan területeken 52

lehet létrehozni, ahol valamilyen tradicionális nagyipari tevékenység megszűnése nyomán akut válsághelyzet alakult ki, vagy a gazdasági és társadalmi elmaradottság hosszú idő óta jellemző. A másik feltétel a környezet védelmére irányul, hiszen az övezetbe csak fejlett, környezetkímélő technológiájú tevékenységek települhetnek be. Ez a kritérium lehetőséget teremt arra, hogy az övezeteken belül magas technológiával rendelkező ipari parkok alakuljanak ki, nagyobb lehetőséget adva a területek modernizálására. Az övezetek többsége nemzetközi közút, esetleg vasútvonal mentén, határátkelőhelyek közelében helyezkedik el, ami jelentősen növeli a térségek nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepét. Az elmúlt 10 évben az övezetek többségében a kedvezmények köre nem nyújtott akkora vonzerőt a lehetséges befektetők számára, amely ellensúlyozta volna az érintett térségek hátrányos adottságait. A végrehajtott fejlesztések ugyanakkor a leszakadást fékezték, és pozitívumként értékelhető, hogy a kialakult szervezeti keretek jól szolgálhatják a felzárkózást.

Bihari Vállalkozási Övezet A Berettyóújfalu-Bihakeresztes-Nagyvárad körül, a román országhatár szomszédságában szerveződő Bihari Vállalkozási Övezetet időrendben másodikként hívta életre az 1998-as kormányrendelet. Az övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei a határmenti gazdasági és kulturális együttműködésből adódó lehetőségek kihasználását, a térség közlekedés-földrajzi adottságai alapján a tranzitforgalomra épülő szolgáltatások fejlesztését, logisztikai központ kialakítását célozzák. Stratégiai cél, továbbá a helyi mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipari kapacitások fejlesztése, az ipar szerkezetének átalakítása során a termékek piacképességének növelése, a beszállítói kapacitások bővítése, a korszerű technológiát megvalósító ipari beruházások létesítése; a hazai és külföldi tőkebefektetések növelése érdekében a térség gazdasági potenciáljához kapcsolódó vállalkozások letelepedésének elősegítése a környezetés természetvédelmi jogszabályok betartása mellett; valamint a természeti adottságok és a nemzetközi tranzitforgalomból adódó lehetőségek kihasználása érdekében a turisztikai fogadóképesség fejlesztése. A kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező övezet az országhatár mentén fekvő, zömében kis- és aprófalvas települési szerkezetű térségben, Hajdú-Bihar megye délkeleti

53

részén fekszik, teljes egészében lefedve a berettyóújfalui kistérség területét. A vállalkozási övezet 31 településének nagy része a területfejlesztés szempontjából kedvezményezettnek minősül. A Bihari Vállalkozási Övezet területe 1371 km2, amely a régió 7,7%-át fedi le. Az övezet fejlődési perspektívája szempontjából nagy jelentőségű a Bihari Regionális Ipari Park működése (1998-ban kapta a címet), melyben 37 vállalkozás tevékenykedik, köztük több számottevő fejlődési potenciállal rendelkező középvállalat. Az Ipari Park teljesen kiépült alap infrastruktúrával fogadja a vállalkozásokat. A berettyóújfalui önkormányzat kialakította azoknak a mentességeknek, illetve kedvezményeknek a körét, amely elősegítette a vállalkozások számának növekedését, azok fejlődését és ezen keresztül a bevételek kedvező alakulását. Az önkormányzat célja továbbá erőteljes marketingstratégia alkalmazása és a szükséges partnerszervezetek felkutatása, mellyel jelentős mértékben növelni kívánja a térség (elsősorban az Ipari Park) ismertségét, a jelenleg rendelkezésre álló önkormányzati területek kedvezményes, esetleg ingyenes rendelkezésre bocsátásával. A vállalkozási övezetnek működése során számos problémával kellett szembenéznie. A vonatkozó állami adó- és pénzügyi kedvezmények önmagukban nem gyakoroltak elég vonzerőt a beruházásokra, továbbá azok 2002-ben le is jártak. E mellett helyi adókedvezményekben az övezet területén beruházni kívánó cégek továbbra sem részesülnek. Az övezet jogosult az Európai Unió regionális jellegű támogatásaira, azonban a kedvezmények igénybevétele a támogatási struktúra miatt sokszor akadályokba ütközik. Esetenként problémát jelent az is, hogy az övezet nem képes a szükséges mértékű és intenzitású marketingtevékenység végzésére. A fejlesztések az övezeti központokban valósultak meg, a falvakban jelentős beruházások nem történtek. Az övezeti önkormányzatok többnyire nem vállaltak jelentős részt a szervezet működtetésében, ami szintén hozzájárult az eredmények elmaradásához. E tényezők következtében az övezet, mint fejlesztési terület nem kapott elég hangsúlyt. 2007-ben a berettyóújfalui önkormányzat vette át a vezetését a vállalkozói övezetnek. Ennek köszönhetően előtérbe kerültek az elsősorban a kkv szektort támogató klaszterek (innovációs szolgáltatókat összefogó hálózatok), illetve a Pólusprogram. A 2008 elején megjelent Gazdaságfejlesztési Operatív Programban ugyanis a jövőben az innovációs klaszterek bővítése és élénkítése kap hangsúlyt, így az övezetek, mint fejlesztési térformák kikerültek a fókuszból.

54

A Berettyóújfalu Város Önkormányzatának képviselőtestülete által elfogadott 2007-től 2010ig terjedő időszakra vonatkozó ciklusprogram (gazdasági program) is reményt ad a térség fejlődésére.28

Megvalósult projektek A magyar-román határszakaszon európai uniós támogatással 1996-ban kezdődött az első határon átnyúló együttműködés. Kiemelnék néhány példaértékű fejlesztési célt, amelyek meg is valósultak: határmenti együttműködés a helyi gazdasági adottságok feltérképezésével és fejlesztési terveinek kidolgozásával, technológiai átadás, képzés, turizmusfejlesztés és befektetés-ösztönzés, IT-fejlesztés. A gazdasági együttműködések mellett fontos szerepet kapott a belvízi vízkár-elhárítási együttműködés és a határvízi kapcsolatok fejlesztése. Néhány projekt címe, melyek hozzájárultak a kapcsolatok erősítéséhez: -

Vidékfejlesztési esettanulmányok kidolgozása a magyar-román határ mentén

-

AGÓRA civil társadalom a regionális fejlesztési stratégiák kidolgozásában

-

Magyar-román határmenti együttműködési konferencia

-

Ökokapcsolatok a határ két oldalán

-

Gazdaságélénkítés a határszélen a kézművesség fejlesztésével

-

Projektfejlesztési képzés határmenti vállalkozók részére

-

„Határ menti befektetésösztönzés”

-

„Határon átívelő turizmusfejlesztés”

28

Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön = Statisztikai tükör, 2008. (II. évf.) 2. (39.) sz.

55

Befejezés A partiumi terület ma a berettyóújfalui, a derecske-létavértesi és a hajdúhadházi kistérségből áll. A derecske-létavértesi és a hajdúhadházi kistérségek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorolandó, míg a berettyóújfalui kistérség a komplex programmal segítendő kistérségek közé. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján sajnos az alultámogatott területekhez tartoznak. A 2. számú mellékletben látható a térség mennyi támogatást kapott az Európai Uniótól és az államtól a 2002-2007 időszak között.

A partiumi terület célja: korábbi termelési kapcsolatok helyreállításának, illetőleg a hasonló termékstruktúrából adódó vetélytársi szerep helyett az egymást kölcsönösen kiegészítő termelési rendszerek kialakításának az egyik első és elengedhetetlen lépése a területhasználat és a foglalkoztatási szerkezet hasonlóságainak és különbségeinek feltérképezése, a későbbiekben pedig ebből kiindulva a későbbi fejlesztési irányvonalak kijelölése. A határ két oldalán meglevő közös jellemzők, közös problémák (pl. mezőgazdasági szerkezetváltás) determinálják a közös megoldások lehetőségét. A közös fejlesztéseket, a kooperációt nemcsak a hasonlóságokból eredő hasonló megoldási lehetőségek, de a különbségekből eredő komplementer hatások is elősegíthetik, hozzájárulva a térség integrált gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, a lemaradás csökkentéséhez. Magyarország számára a kezdetektől törekvés, hogy az uniós csatlakozás kínálta lehetőségeket kihasználja, és ezzel ne csak az ország, hanem a tágabb értelemben vett nemzet érdekeit is szolgálja. Így különösen fontos a határokon átívelő együttműködések, a nemzeti fejlesztési tervek összehangolása, vagy az európai fórumok adta lehetőségek kiaknázása. A bővítés nemcsak a térség stabilitását növeli, hanem a magyarság egyesítését is előmozdítja a fizikai határok eltűnésével. Az európai keretekbe ágyazott integráció révén helyreállhat a Kárpát-medence gazdasági, kulturális kapcsolatrendszere. Vagyis elmondható, hogy a Partium összekötő-közvetítő szerepe nem szűnt meg, csak átalakult, és ma úgy hívják: tranzitforgalom. Az euroatlanti folyamatok függvényében várhatóan felértékelődik a térség nemzetközi tranzitszerepe, ezért nagyon fontos figyelmet szentelni az ezen területek, kistérségek, települések határokon átnyúló kapcsolatainak, együttműködésének megújulására, élénkítésére. 56

A különféle euroregionális és interregionális szervezetek minden problémájukkal együtt a határmenti együttműködések, illetve a fejlesztések igen eredményes formái, különösen ami a területi fejlődésbeli és fejlettségi különbségek mérséklésének a lehetőségeit illeti. Hiszen együtt könnyebben hozzájuthatnak az uniós forrásokhoz, hatékonyabban felhasználhatják azokat. Valamint jelentősen hozzájárulhatnak a határrégiók közötti összekötő szerep erősödéséhez, a gazdasági és földrajzi együttműködések újjáéledéséhez. Az eurorégióknak, vállalkozási övezeteknek és ipari parkoknak, tehát a különböző szerveződéseknek, helyi kezdeményezéseknek nagy szerepe van a térség fejlődésében, az ott élő emberek életkörülményeinek és munkalehetőségeinek javításában. Ehhez az anyagi források is készen állnak, hogy megvalósuljon az európai célkitűzés, amely a területen élők számára ismereteket, lehetőségeket, tudásbázist biztosít a jobb életminőséghez.

57

Irodalomjegyzék 1.

3. célkitűzés Magyarország-Románia Európai Területi Együttműködési

Operatív Program 2007-2013 Összefoglaló 2007. 2.

A határok átszelése = Falu Város Régió : Területfejlesztési és területrendezési

Szakmai Folyóirat 2007/1. 82-83. p. 3.

Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon, Budapest-Pécs

Dialóg Campus Kiadó, 2007. 318 p. 4.

Baranyi Béla (szerk.): A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön, Pécs

MTA Regionális Kutatások Központja, 2001. 368 p. 5.

Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges határközi struktúrák dilemmái

Magyarországon In: Közelítések : A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén, Debrecen MTA Regionális Kutatások Központja, 2005. 41-57. p. 6.

Baranyi Béla: Euroregionális szervezetek és új interregionális szerveződések

Magyarország keleti államhatárai mentén = Magyar Tudomány, 2002. 11. sz. http://www.matud.iif.hu/02nov/baranyi.html 2007. nov. 04. 7.

Baranyi Béla (szerk.): Közelítések : A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és

a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén, Debrecen MTA Regionális Kutatások Központja, 2005. 269 p. 8.

Baranyi B.: A magyar-román határon átnyúló együttműködés sajátosságai és

esélyei = http://www.hbmo.hu/hbmo/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/letoltheto.ascx (letöltés: 2008. 03. 22.) 9.

Baranyi Béla: Összeköt-e majd, ami még elválaszt? In: Határesetek :

Magyarország perifériái, Balassagyarmat Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, 2005. 19-31. p. 10.

Csalagovits Imre - Gordos Márta: A határon átnyúló együttműködések : a

Phare CBC tizenkét esztendeje = Falu Város Régió : Területfejlesztési és területrendezési Szakmai Folyóirat 2007/1. 76-79. p.

58

11.

Debrecen Megyei Jogú Város Fejlesztési Koncepciója 2007-2013 =

http://portal.debrecen.hu/upload/File/Gazdasag/koncepciok/varosfejlesztesiprogram20 07_13.pdf (letöltés: 2008. 03. 25.) 12.

Erdély története (főszerk. Köpeczi Béla) Bp. Akad. K., 1993. 684 p.

13.

Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete Bp. Nemzeti Tankvk., 1999. 179

p. 14.

Hajdú-Bihar–Bihar Eurorégió helyzetfeltáró tanulmánya 2006.

15.

Hardi Tamás: Az államhatárokon átnyúló régiók formálódása = Magyar

Tudomány, 2004/9. http://www.matud.iif.hu/04sze/07.html (letöltés: 2007. 10. 02.) 16.

Horváth Gyula: A Kárpát-medencei régiók közös kohéziós politikájáról In:

Közelítések : A határon átnyúló kapcsolatok kilátásai és a mezőgazdaság regionális kérdései az Európai Unió keleti peremén, Debrecen MTA Regionális Kutatások Központja, 2005. 13-28. p. 17.

Horváth Gyula: Regionális egyenlőtlenségek Európában = Magyar Tudomány,

2004. 9. sz. http://www.matud.iif.hu/04sze/05.html 18.

Ipari parkok, vállalkozási övezetek az Észak-Alföldön = Statisztikai Tükör,

2008. (II. évf.) 2. sz. 19.

Kovács Tibor - Sebestyén Etelka: Az Észak-Alföldi Régió az Európai Unió

kapujában = http://www.e-tudomany.hu/etudomany/web/uploaded_files/20040303.pdf (letöltés: 2008. 03. 02.) 20.

Kruppa Éva: Régiók a határon: Határmenti együttműködés az Európai Unióban

és Közép-Európában = http://www.lib.uni-corvinus.hu/phd/kruppa_eva.pdf (letöltés: 2008. 03. 02.) 21.

Kuthi Áron - Nagy Vilmos (szerk.): Határesetek : Magyarország perifériái,

Balassagyarmat Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület, 2005. 223 p. 22.

Ludvig Zsuzsa-Süli Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés

mérlege Bp. : Oktatási Minisztérium, 2002. 126 p.

59

23.

Majoros András: Magyarország és Románia külgazdasági kapcsolatainak

nemzetgazdasági

és

regionális

dimenziói

=

http://ahet.ro/dossziek/kulpolitika/magyarorszag-es-romania-kulgazdasagikapcsolatainak-nemzetgazdasagi-es--regionalis-dimenzioi-1201-101.html

(letöltés:

2008. 04. 29.) 24.

Phare CBC Magyarország-Románia 2003 Program Kisprojekt Alap =

Héthatáron : PHARE program a határ menti fejlesztésekért, (Budapest), VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht., 2006. 25.

Rechnitzer János: Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az

Alföldön? Regionális különbségek és kezelési technikák = Mindentudás Egyeteme, VII.

szemeszter,

11.

előadás

-

2005.

november

http://www.mindentudas.hu/rechnitzerjanos/20051123rechnitzer1.html

23. (2007.

november 1.) 26.

Regionális politika =

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_regiok 27.

Süli-Zakar István: A határmentiség az euroatlanti folyamatok tükrében,

különös tekintettel a Kárpátok Eurorégió működési területére In: A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön, Pécs MTA Regionális Kutatások Központja, 2001. 26-54. p. 28.

Történelmi világatlasz Bp. Kartográfiai Vállalat, 1991. 237 p.

29.

Új lehetőségek : Interreg: nemzetközi együttműködés a határ mentén = Falu

Város Régió : Területfejlesztési és Területrendezési Szakmai Folyóirat 2007/1. 83-84. p.

60

1. számú melléklet Az Európai Unió tagjaként Magyarország és Románia kidolgozott egy közös programot, a MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS OPERATÍV PROGRAM 2007-2013. Ebben egy SWOT-analízissel mutatják be a terület adottságait. (www.nfu.hu) Erősségek

Gyengeségek

-

-

-

A határon áthaladó főbb közlekedési útvonalak és határátkelőhelyek az elmúlt években jelentős

települések

fejlesztésen mentek keresztül

utakkal

Az

5

nemzetközi

megközelíthetőséget

repülőtér biztosít

jó

a

légi

-

térségnek,

kiemelhető a temesvári repülőtér szerepe. -

összeköttetése

magasabb

rendű

Hiányos közúti kapcsolat a határ két oldalán lévő települések között.

-

Tiszta, érintetlen, vonzó természeti környezet (különösen Hajdú-Bihar, Bihor, Arad és Temes

Hiányos vasúti kapcsolatok, összeköttetések, alacsony minőségű vasúti szolgáltatás

-

megyékben) -

Nem megfelelő kiépítettség és minőségű a kis

Kiépítetlen ivóvíz és szennyvíz-infrastruktúra elsősorban a román oldalon

A települési és megyei önkormányzatok között

-

egyre élénkebb határon átnyúló kapcsolatok

A

határtérség

bizonyos

részeiben

a

nem

megfelelő ipari szennyezés kezelése komoly

alakulnak ki, 3 Eurorégió teljesen lefedi a

környezeti kockázatot jelent

határszakaszt. -

Egyre

élénkebb

kereskedelmi

kapcsolatok

Korábbi

beavatkozások

ellenére

a

folyók

szennyezése még mindig problémát jelent.

alakulnak a szomszédos megyék között -

Növekvő

külföldi

befektetések

jellemzik

-

Alacsony az egy főre jutó GDP

-

Magas a mezőgazdaság szerepe a gazdaság

a

határtérséget, beleértve a magyar tőkét román

szerkezetében, ami a jelenlegi formájában nem

oldalon

biztosít megfelelő életszínvonalat az abból élők -

A megyeszékhelyek, mint gazdasági központok kiegyensúlyozott

földrajzi

elhelyezkedése

számára.

a -

határtérségben

Tőkehiány, alacsony termelékenység, korlátozott versenyképesség

-

A

felsőfokú

hálózata

oktatási

széles

intézmények

tudásbázist

kiterjedt

eredményez,

Szegeden,

a

kis

és

középvállalkozásokat.

és

megfelelőalapot képeznek a kutatás-fejlesztésnek (különösen

jellemzi

-

Információk hiánya az üzleti együttműködés lehetőségeiről,

Debrecenben,

alacsony

szintű

üzleti

együttműködések jellemzik a térséget (beszállítói

Nagyváradon, Aradon és Temesváron)

hálózatok, klasszterek) -

Multikulturális hagyományok és sokféle etnikai megosztás jellemzi a határtérséget, elsősorban a

-

Fejletlen K+F infrastruktúra, alacsony szintű együttműködés a K+F-ben

román oldalon

61

-

Növekvő számú határon átnyúló közösségi kezdeményezések

közintézmények,

-

Internet elérés

non-profit

szervezetek között

Alacsony szintű IT használat és szélessávú

-

Nagyon alacsony gazdasági aktivitási arány és magas munkanélküliség a jellemző (különösen a magyar oldalon)

-

Hiányos üzleti infrastruktúra

-

Kevés a jelentős turisztikai látványosság és a jó minőségű

turisztikai

infrastruktúra;

gyakran

alacsony színvonalú turisztikai szolgáltatások jellemzőek. -

Hiányoznak a turisztikai nevezetességekről szóló információk, a versenyképes turisztikai termékek

-

Negatív demográfiai trend: természetes fogyás és jelentős elvándorlás jellemzi, főleg a magyar térséget

-

Szükséges szakismeret hiánya fedezhető fel néhány szakterületen (úgymint turizmus, szociális ellátás, projektmenedzsment, IT)

Lehetőségek

Veszélyek

-

-

Románia csatlakozása az Európai unióhoz a programperiódus elején jogharmonizációt és az adminisztrációs rendszerek összehangolását fogja eredményezni.

-

hátráltatják a közös gazdasági fejlesztést

-

A két ország nemzeti politikáinak összehangolása

-

határon

átnyúló

együttműködésben

-

intézményi feltételei

közös felhasználási rend lesz érvényben mindkét oldalon. Államhatárok fokozatos megszűnése (Csatlakozás a Schengeni egyezményhez) -

Nem teremtődnek

meg

a

határon

átnyúló

egészségügyi együttműködés feltételeinek jogi,

megnövekedett a felhasználható pénzösszeg és

-

Magas a kockázata a nagy mennyiségűipari szennyezésnek és árvíznek.

területen. A

A vidéki területek nehézkes elérhetősége további leszakadáshoz vezet.

tovább erősíti az együttműködéseket valamennyi

-

A lassú autópálya fejlesztések a román oldalon

Jelentős közúti fejlesztések magyar és román oldalon egyaránt, az együttműködési övezetet érintve

62

-

Nagyszámú

román

látogatók,

beutazók

Magyarországon. -

A magyar beutazók száma egyre növekszik Románia irányába

-

Növekvő

gazdasági

teljesítmény

(GDP)

Romániában és Magyarországon -

Magas

minőségű,

termálvízforrások

nagy

megléte

a

mennyiségű határ

mindkét

oldalán

-

Az

EU

környezetvédelmi

előírásai

a

természetvédelem területén közös cselekvéseket követelnek meg.

63

2. számú melléklet

Hajdúhadházi kistérség Hazai és uniós támogatások adatai (2002-2007 között megkötött szerződések)

Hazai támogatások 2002-2007 évben

Projektek

Támogatás

Költség

száma

(eFt)

(eFt)

50

4 816 095

7 704 084

20

937 370

3 160 123

Gazdaságfejlesztés

104

937 233

3 662 520

Tervezés

24

440 715

2 580 985

Emberi erőforrások fejlesztése

15

201 998

584 805

Humán infrastruktúra

15

150 194

198 686

Települési életminőség

11

130 620

1 378 853

Egyéb, nem besorolható

138

88 417

96 779

Kulturális örökség védelme

3

17 773

20 288

Összesen

380

7 720 415

19 387 123

Cél kategória Műszaki infrastruktúra Környezetvédelem,

környezetvédelmi

infrastruktúra

Uniós támogatások 2004-2007 évben Operatív program

Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt)

Agrár és Vidékfejlesztés OP

68

756 154

64

1 365 149

Gazdasági Versenyképesség OP 36

382 933

874 579

Humán Erőforrás Fejlesztés OP 7

254 838

284 623

Regionális Fejlesztés OP

1

132 061

162 964

Összesen

112

1 525 986

2 687 315

ROP projektek 2004-2007 évben Pályázó neve

Hajdúsámson Önkormányzata

Projekt célja (év)

Város

Megvalósítás

Támogatás Költség

helye

(eFt)

(eFt)

Hajdúsámson településközpont

Hajdúsámson 132 061

162 964

132 061

162 964

rehabilitációja (2005)

Összesen

65

Derecske-Létavértesi kistérség

Hazai és uniós támogatások adatai (2002-2007 között megkötött szerződések)

Hazai támogatások 2002-2007 évben

Projektek

Támogatás

Költség

száma

(eFt)

(eFt)

Műszaki infrastruktúra

41

1 328 093

1 609 095

Gazdaságfejlesztés

78

698 347

1 520 877

Települési életminőség

17

229 559

307 392

Humán infrastruktúra

22

177 244

399 192

Egyéb, nem besorolható

46

86 227

109 515

Tervezés

13

83 210

107 805

Emberi erőforrások fejlesztése

13

76 651

247 353

4

39 245

46 333

Kulturális örökség védelme

2

25 000

30 566

Összesen

236

2 743 576

4 378 128

Cél kategória

Környezetvédelem,

környezetvédelmi

infrastruktúra

Uniós támogatások 2004-2007 évben Operatív program

Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt)

Agrár és Vidékfejlesztés OP

82

927 567

2 299 624

Regionális Fejlesztés OP

5

499 997

545 485

Humán Erőforrás Fejlesztés OP 7

139 931

151 137

66

Gazdasági Versenyképesség OP 15

49 126

129 482

Összesen

1 616 621

3 125 728

109

Adatforrás: NFÜ (EMIR)

ROP projektek 2004-2007 évben Pályázó neve

Bocskai Általános

István Iskola

és

Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Létavértes

Infrastrukturális

Városi

(eFt)

Derecske

229 874

241 973

175 944

205 120

60 800

64 012

Sáránd

24 379

24 379

Létavértes

9 000

10 001

499 997

545 485

az

életminőség javításáért és az esélyegyenlőség elősegítéséért a derecskei Általános

Bocskai és

Gyermekeink

István Művészeti

belépése

az

információs társadalom világába Létavértes

Minőségi oktatás megteremtése a Bagaméri Általános Iskolában Bagamér (2005) Helyi

Önkormányzata

(eFt)

(2005)

Bagamér Nagyközség

Sáránd

fejlesztés

helye

Iskolában (2006)

Önkormányzat

Önkormányzata

Megvalósítás Támogatás Költség

Projekt célja (év)

foglalkoztatási

Község kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi kistérségben (2005)

Létavértes Önkormányzat

Városi A

Létavértes

Árpád

téri

buszváró korszerűsítése (2005)

Összesen

67

Berettyóújfalui kistérség

Hazai és uniós támogatások adatai (2002-2007 között megkötött szerződések)

Hazai támogatások 2002-2007 évben Projektek

Támogatás

Költség

száma

(eFt)

(eFt)

Műszaki infrastruktúra

69

3 009 781

6 182 272

Gazdaságfejlesztés

125

893 425

3 241 059

Humán infrastruktúra

69

418 075

680 463

26

411 124

1 507 384

Tervezés

66

294 397

466 944

Települési életminőség

27

206 470

247 812

Emberi erőforrások fejlesztése

31

156 097

315 204

Egyéb, nem besorolható

36

77 071

86 170

Kulturális örökség védelme

5

9 400

13 779

Összesen

454

5 475 840

12 741 087

Cél kategória

Környezetvédelem,

környezetvédelmi

infrastruktúra

Adatforrás: MÁK (OTMR)

Uniós támogatások 2004-2007 évben Operatív program

Projektek száma Támogatás (eFt) Költség (eFt)

Agrár és Vidékfejlesztés OP

112

1 349 919

2 843 405

Gazdasági Versenyképesség OP 22

736 585

1 576 552

Regionális Fejlesztés OP

402 236

424 406

3

68

Humán Erőforrás Fejlesztés OP 8

145 865

160 637

Összesen

2 634 605

5 005 000

145

Adatforrás: NFÜ (EMIR)

ROP projektek 2004-2007 évben Pályázó neve

Zsáka Nagyközség "Fejlesszük Önkormányzata

Megvalósítás Támogatás Költség

Projekt célja (év) iskolánkat

európai

színvonalúra" (2006)

helye

(eFt)

(eFt)

Zsáka

228 976

242 027

Berettyóújfalu 140 010

147 379

Bakonszeg

33 250

35 000

402 236

424 406

Összefogással a korszerű óvodai Vass Jenő Óvoda nevelési környezet megteremtésért és Bölcsőde

a beretyóújfalui gyermekkert és II. számú óvodában (2006)

Bakonszeg Község Bakonszeg, Bánát utcai óvoda Önkormányzata

átfogó felújítása és bővítése (2005)

Összesen

69