Parragh László: felül kell vizsgálni az érdekegyeztetés rendszerét

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

szakszervezetek.hu 2011.04.28 - [19382785]

Parragh László: felül kell vizsgálni az érdekegyeztetés rendszerét Felül kell vizsgálni az érdekegyeztetés rendszerét, főleg a szakszervezetek szerepét kell újragondolni - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Szécsényben. Parragh László az Észak-magyarországi Kamarák Szövetségének küldöttgyűlésén kifejtette: "nem komoly" az az érdekegyeztetési mechanizmus, amely jelenleg működik Magyarországon. Az MKIK elnöke a legutóbbi bérvitát hozta fel példának, amikor az Érdekegyeztető Tanács tett egy ajánlatot, "közben a gazdaság homlokegyenest más irányba ment", és mint mondta, e mögött az van, hogy sem szakértői munka, sem hatástanulmányok nem voltak a háttérben. A kamarai elnök szerint főleg a szakszervezeteket kell "átvizsgálni". Ezek döntő része önkormányzati vagy kormányzati cégeknél működik, "és egyik legfontosabb feladatuknak a rendszerátalakítás megakadályozását tekintik" - mutatott rá. Parragh László példaként említette, hogy a mozdonyvezetők abban a pillanatban sztrájkolnak, amint valaki ésszerűségi logikával hozzá akar nyúlni a MÁV-hoz, de mint hozzátette, sorolhatná a BKV-t vagy említhetné a Malév helyzetét, illetve más cégeket is. Parragh László szécsényi előadásában rossz iránynak nevezte azt a folyamatot, hogy a helyi adókat illetően újabb és újabb ötletek merülnek fel az önkormányzatoknál, hogy így pótolják a lyukas költségvetéseket, miközben a gazdaságpolitika a gazdaság terheinek csökkentését célozza. http://www.szakszervezetek.hu/index.php/hirek/2289-parragh-laszlo-feluel-kell-vizsgalni-azerdekegyeztetes-rendszeret

napi.hu 2011.04.28 - [19381558]

A vállalkozók nem akarnak kötelező kamarai tagságot 2011. április 28., csütörtök 16:43 A cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 áprilisában végzett felméréséből, amelyet a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében végeztek 1200 vállalatvezető megkérdezésével. A 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek az összes hazai vállalkozást létszám alapján (1 millió 300 ezer fő) 63 százalékban reprezentálják. Az 1200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy tagja-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve hogy egyetért-e a kamarai tagság kötelezővé tételével a vállalatok számára. A GKI felmérése szerint a válaszoló cégeknek mindössze 32 százaléka kamarai tag, vagyis több mint kétharmaduk nem rendelkezik tagsággal. A nagyvállalatok körében magasabb a tagsággal rendelkezők aránya, mint a közepes cégeknél. Vélhetően a kisebb (250 millió forint alatti árbevételű) cégek körében a tagok aránya még ennél is alacsonyabb - jegyzi meg a GKI. -1-


A felmérés emellett arra is rámutatott, hogy a cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével, közülük leginkább a tagsággal nem rendelkezők nem értenek egyet az intézkedés bevezetésével, míg a kamarai tagok csak kissé elleneznék a tagságot. Méret szerinti összehasonlításban a közepes cégek ellenzik jobban a tagság kötelezővé tételét, mint a nagyvállalatok. E mögött természetesen az is meghúzódhat, hogy nagyobb költségvetésből kisebb gond kifizetni a kamarai tagdíjat, illetve a kamara lobby tevékenysége kifizetődőbb a nagyobb cégek számára - jegyzi meg a GKI. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy még a kamarai tagok 27 százaléka is ellenzi a tagság kötelezővé tételét (14 százalék teljes mértékben), csak 26 százalék ért vele egyet (11 százalék teljes mértékben). A tagsággal nem rendelkezőknél az ellenzők aránya 42 százalék, amelyből 26 százalék teljes mértékben elutasítja az ötletet. Mindössze 7 százalék ért vele egyet, amiből csak 3 százalékra tehető azok aránya, akik teljes mértékben egyet értenek a tagság kötelezővé tételével. Ágazatok szerinti bontásban a kamarai tagok aránya messze átlag feletti az építőiparban (49 százalék), a mezőgazdaságban (12 százalék) és a pénzügyi szektorban (14 százalék) pedig jócskán elmarad az átlagtól. A GKI felmérése emellett arra is rámutat, hogy a kötelező tagságot ellenzők minden ágazatban jelentősen meghaladják a kötelező tagságot támogatók arányát. A kamarai tagok aránya és a tagság kötelezővé tételének megítélése ágazati bontásban Ezek alapján a GKI megállapítja: ha tekintetbe vesszük, hogy a megkérdezett vállalkozói kör a nagyobb cégeket tömöríti, s a kisebb cégek valószínűleg még kevésbé tartják fontosnak a kamara tevékenységét, megkockáztatható az a kijelentés, hogy a kötelező kamarai tagságot - a jelenlegi kamarai vezetőktől eltérően - a vállalkozók nem támogatják. http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_vallalkozok_nem_akarnak_kotelezo_kamarai_tagsa got.481463.html MTI

-2-


MTV - Ma reggel 2011.04.27 - 07:22 (hossza: 11 perc) - [3487197]

Számos sarkalatos törvény érinti a vállalkozókat Obersovszky Péter (műsorvezető): - Megváltoznak mindazok az elvek és gyakorlatok várhatóan, amelyek a magyar vállalkozásokra nézve kötelezőek és kívánatosak lesznek. Ezek egyikéről, egy nagy csokor szabálygyűjteményről beszélgetünk most Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, jó reggelt kívánok. Parragh László (elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Jó reggelt kívánok. Műsorvezető: - Elnök úr, kezdhetjük egy kicsit távolabbról, tehát ugye igen izgalmas tavasz és nyár következik most és ősz meg végképp, jönnek az úgynevezett sarkalatos törvények az alaptörvény kiegészítésével és részben abból következőn és hát ezek között számos érinti majd a gazdálkodókat, a vállalkozókat is. Hamarosan döntés születik például a kötelező kamarai tagságról. Önök mit mondanak, összhangban van ez az alaptörvény szerkezetével, a készülő sarkalatos törvények ez ügyben tisztulást hoznak-e és mennyire fogadják el most már a különböző ágazatok a kötelező kamarai tagság gondolatát? Parragh László: - Hát mi azt gondoljuk, hogy az alaptörvény elfogadása ez egy nagyonnagyon fontos szakaszhatár a magyar gazdaság számára is, hiszen közel 40 esetben kívánja úgy szabályozni a körülöttünk lévő viszonyokat, hogy azok kétharmados szabályok lesznek. Műsorvezető: - De jó irányba szabályozza Önök szerint? Parragh László: - Hát az majd ki fog derülni a részletekből, de meggyőződésünk szerint egyébként az irány helyes. Tehát meg vagyunk arról győződve, hogy nehéz időszak következik már az ország gazdasági állapotából következően is, ugyanakkor egy olyan irányba mozdulunk el, ami Európa felé vezet. Magyarország nem tudott fölzárkózni az Európai Unióhoz, nem volt valódi konvergenciánk az elmúlt években, mi abban bízunk, hogy ez bekövetkezik. És amikor a kamarai törvényről beszélünk és ezt próbáljuk feszegetni, akkor ugyanúgy Európáról beszélünk, mivel Európában a mi beszállítói országainkban, a legfontosabb piacainkon a legnagyobb versenytársainknál ott olyan kötelező kamarai tagságú rendszer működik, amely átlátja a gazdaság valamennyi szereplőjét, rálát a gazdasági szereplőkre, így működik ez Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, tehát az Unió nagy országaiban. Műsorvezető: - Mennyire fogadják el maguk a vállalkozók a gondolatot? Parragh László: - Szerintem ambivalens ebben a megítélés. Részben elfogadják, mert látják hogy úgy ahogy eddig ment, úgy már nem megy tovább, egyszerűen ez a gazdaság atomizált, szétszedett, nagyon nehéz helyzetben van, a másik oldalon pedig természetesen mindenki tart attól, hogy őt ellenőrzik, hogy őt vizsgálják, hogy őt nyilvántartják. Ez egy természetes emberi magatartás, tehát ilyen értelemben azt gondolom, hogy kétarcú a gazdaság. Műsorvezető: - Jó. Folytassuk tovább ugyanezt a gondolatmenetet. Ugye nagyon sokáig, amikor a kötelező kamarai tagság előkerült, mindig az volt a nagyon hangos véleménye a kétkedőknek és az ellenzőknek, hogy tulajdonképpen a piaci szabadságot fogja ez korlátozni

-3-


valamilyen módon. Virágozzon száz virág, ez munkahelyeket fog teremteni. Ez volt a szabad piaci megközelítés. Ez nem jött be? Parragh László: - Hát mi ezt mindig bíráltuk és egyértelmű, hogy nem jött be. Hiszen a teljes piaci szabadság, a teljes versenyszabadság az egyúttal azt is jelenti, hogy a gyengébbnek nincs esélye a megerősödésre. Tehát Magyarországon, amikor mi megnyitottuk a piacainkat, akkor beengedtük a nagy nemzetközi cégeket válogatás nélkül egyébként, mert mondjuk iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban jöttek és a piac nagy részén letarolták a piacot és elvitték a lehetőséget a magyar vállalkozások elől. Ők csak azt tették egyébként, amire lehetőségük nyílt. A nagy probléma az, hogy mi nem ügyeltünk a saját érdekeinkre, miközben egyébként ha elmegyünk Ausztriába, a mai napig egy magyar cégnek ott kereskedelmi egységet nyitni nagyságrendekkel nehezebb mint fordítottan. Műsorvezető: - Jól mondja Ön, valóban ezt élték meg a vállalkozók, de vajon nem ugyanezt látják-e a kötelező kamarai tagságban. Ugye mit láttak, a nagy haszont más viszi, de aki vállalkozásba kezd, hacsak az adminisztrációs terheket nézi vagy mindazt amivel jár egy vállalkozás elindítása, bőven mínuszba van. Most kapnak még egy kötelezettséget a nyakukba. Így nem láthatják? Parragh László: - Hát én azt gondolom, hogy az könnyen belátható, hogy egy társadalom szervezettség nélkül nem tud működni. Tehát valamiféle szervezettségre szükség van. A baj az, hogy Magyarországon a bürokrácia az az európai uniós átlaghoz képest háromszor nagyobb. Többféle felmérés van, de nagyságrendekkel nagyobb és van egy csomó felesleges bürokratikus és adminisztratív kötelezettség. Ezeket kell leépíteni, ezt kell megtalálni. Ez egyébként zajlik, hiszen jó néhány területen már történt lépés és most is zajlanak jogszabály előkészítési folyamatok. Műsorvezető: - Amit bejelentett legutóbb Matolcsy miniszter úr, amelyek nagyon ambiciózus számok voltak egyébként a vállalkozásokkal kapcsolatban, azt Önök megalapozottnak érzik, teljesíthetőnek érzik? Parragh László: - Abszolút mértékben és nagyon sok ponton a mi javaslatainkra épül. Ugye arról van szó, hogy a többletterhelés adminisztrációban Magyarországon nagyjából kétezer milliárd forint éves szinten nézve és ebből az az intézkedéscsomag, amit a miniszter úr bejelentett, mintegy 500 milliárd forinttal csökkentené a vállalkozásoknak a terheit. Az könnyen belátható, hogyha mondjuk egy helyre kell befizetni az adót és nem többféle adószámra, akkor az már egy adminisztrációs tehercsökkenés. Hogyha a munkaügyi ellenőrzésnek a szabályait megváltoztatjuk, életszerűbbé tesszük, a bírságolás gyakorlatát megváltoztatjuk, akkor ez a gazdaság számára tehercsökkentő tényező. Az egykulcsos adó például egyértelműen azt hiszem kevesebb számítással jár. Az adófeltöltési kötelezettségnek a csökkentése nagyjából 15 ezer céget jelent, tehát nagyon-nagyon sok ponton pontosan kimutatható a változtatás. Műsorvezető: - Azt segítsen nekünk megérteni elnök úr, hogy hogyan van az, hogy valóban egy csomó kormányintézkedés történik, amelyek vitatottan vagy nem vitatottan, de mindenesetre a céljukat tekintve valóban tehercsökkentést jelentenek, ha tetszik adócsökkenést is jelentenek a vállalkozásoknak, ugyanakkor a munkanélküliségi mutatók a monitoring rendszert figyelve még mindig nem javulnak, sőt rosszabbodnak. Ez azért van, mert ez időigényes folyamat vagy nem elég hatékonyak a lépések?

-4-


Parragh László: - Itt egy kettős folyamat van, amit látni kellene. Az egyik az, hogy a termelékenység javulása az folyamatosan csökkenti az élőmunka igényt a gazdaságban. Ez az egész világban igaz. A gépesítés, az eszközöknek a megjelenése egyre kevesebb emberi élőmunkát igényel. A másik oldalon pedig ott vannak az emberek, akiket foglalkoztatni kellene, akik közül a döntő részük vagy nagyon nagy részük munkára nagyon nehezen alkalmas, nem bír szakképesítéssel, nem tud olyan ismereteket, ami a foglalkoztatásához szükséges lenne, nem olyan a munkakultúrája, egész vidékek vannak ma Magyarországon ahol nincsen napi munka az emberek életében, tehát itt egymással szembe menő folyamatok vannak és ezt szerintem nagyon nehéz politikai eszközökkel megoldani. Műsorvezető: - Meg kormányzati eszközökkel is, mert az az ember gyanúja, hogy a feje tetejére állhat bármelyik kormány egyébként a világon, hogyha azok a próbálkozások, kedvezmények, törekvések, amelyek megfogalmazódnak egy törvényhozásban, azok nem találnak termékeny talajra. Az Ön megítélése és tapasztalata szerint mennyit sérült az elmúlt pár súlyosan válságos évben a magyar vállalkozói társadalom, van-e benne elég kezdeményezőkészség, kibírták-e? Eléggé ostromlott várnak élhették meg az életüket. Parragh László: - Ez így van. A magyar gazdaság mély szöveteiben roncsolt. A gazdaság szerkezetében, gondoljon arra, hogy milyen a magyar ipar, egyáltalán beszélhetünk-e magyar iparról, nincs magyar ipar, milyen a magyar mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, milyen egyáltalán a gazdaság szerkezete. Ez az elmúlt 15 évben tulajdonképpen a 95-ös privatizációs időszaktól számítottam, elképesztő módon nehéz helyzetbe került. Ezt sújtotta a válság, sújtotta egy rosszul működő gazdaságpolitika, egy rosszul irányított gazdaságpolitika. A tartalékok jó része elfogyott, olyan tartalékok, amik talán nem is voltak, hiszen a magyar gazdasági szereplők nem néznek vissza több 100 éves múltra mint mondjuk NyugatEurópában, tehát ez a gazdaság nagyon-nagyon nehéz helyzetben van. Műsorvezető: - Mivel tud kecsegtetni egy kötelező kamarai tagság? Ötezer forint lesz a díj, az többé-kevésbé napvilágot látott, de milyen előnyöket kap egy vállalkozó, ha azt mondja, hogy rendben van, én ezt elfogadom, legyek kamarai tag. Parragh László: - Ezt fel lehet úgy is fogni, hogy befizetem az ötezer forintot és várom, hogy cserébe mit kapok. De van ennek egy másik összefüggése. A magyar gazdaságnak a fő baja az, hogy a gazdaság körüli rendszerek nem működnek. Nem működik megfelelően a felsőoktatás, a képzés, a szakképzés, nem működik a felnőttképzés, nem működik megfelelően a tőkepiac, a hitelhez jutásnak a feltételrendszere, a kereskedelemfejlesztés és nagyon hosszan sorolhatnám. Most egy kötelező kamarai tagság részben eszköz lehet arra, hogy ezeket a területeket jobban működtessük. Műsorvezető: - A bizalom miatt? Tehát hogy ez egy bizalmi tőke, ami hiányzik? Mondjuk hogyha forrásokhoz akar valaki jutni például. Parragh László: - Nem. Ma úgy beszélünk lánctartozásról, hogy nem tudjuk hogy ki az aki nem fizet. Ma úgy beszélünk piaci erőfölénnyel való visszaélésről, hogy nem tudunk beavatkozni. Ma hogyha egy beszállítói szerződést odatesznek egy kisvállalkozás elé egy nagyáruházban és azt mondják, hogy fizetési idő 120 nap, polcpénz ennyi, a különféle szervízdíj ennyi, reklámköltség ennyi, akkor nem tehet mást mint aláírja. Hogyha egy ilyen szerződést a kamara ellenőriz és ellenjegyez mint tőlünk nyugatra, akkor ezzel az erőfölénnyel való visszaélést már egy kicsit tompítani lehet. Hogyha mi nyilvánosságra hozzuk, hogy mely cégek vezetésében van mondjuk olyan személy, aki más cégnél felszámolásban vagy csődben érintett volt, akkor azt gondolom, hogy lehetőséget adunk arra, -5-


hogy valaki eldöntse, hogy szerződik-e vele mondjuk egy hosszú fizetési határidőre. Ilyen egyszerű. Tehát nagyon apró lépéseken múlik szerintem a gazdaságnak a megszervezése, amikor egyszerűen nyilvánossá kell tenni adatokat és ki kell tenni az asztalra. Műsorvezető: - Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt a vendégünk. Pár hét van hátra, a kérdés eldől. Köszönöm hogy elfogadta a meghívásunkat. Parragh László: - Köszönöm a meghívást.

nepszava.hu 2011.04.28 - [19375094]

Kínaiakat importálna Demján A magyarországi befektetések és az itteni letelepedés előnyeiről igyekeztek meggyőzni tegnap kínai üzletembereket a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetői a váci úti Hilton szállodában. Arról győzködték az ázsiaiakat, hogy a legrövidebb út az EU közel 500 milliós piacához Magyarországon keresztül vezet. Hatvan kínai üzletembert igyekezett meggyőzni a magyar nagytőke és a közép- és kisvállalkozók nevében a magyarországi beruházások hihetetlen előnyeiről Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara első embere tegnap a váci úti Hilton szállodában. A többszörös milliárdos Demján szerint Kína hihetetlen tempójú növekedését a nagyszámú szorgalmas és főleg szegény kínainak köszönheti.

-6-


nagy szüksége van hazánknak, azt a kínai üzletemberek a helyszínen tapasztalhatták, mivel a kínai és magyar nyelvű beszédek szinkronfordításához szükséges fejhallgatókból jó ideig nem volt elég a tanácsteremben, így a kínai-magyar barátság jegyében a megszólaló nyelve szerint cserélgették egymás között a fülhallgatókat a rendezvény résztvevői, egészen addig, amíg meg nem érkezett, úgy a rendezvény közepe táján, a friss fülhallgató-szállítmány, nyilván egyenesen Kínából.

-7-

Parragh László: felül kell vizsgálni az érdekegyeztetés rendszerét

Recommend Documents