PARLAMENT „Nem lehet megengedni, hogy az állam tovább terjeszkedjék.”
Katasztrofális, vesztes költségvetés – állította az ellenzék a 2005. évi bü d z sé java sl atáról. Takarékos, az ország versenyképességét javító, igazságos tervezet – jellemezték a kormány elképzelését a koalíciós képviselôk a december közepéig tartó parlamenti vitában. Az ellenzékiek az önkormányzatok kivéreztetésérôl beszéltek, míg a kormánypártiak szerint a büdzsé az inflációt fi gyelembe véve határozta meg a terület finanszírozását. Az önkormányzati érdekszövetségeknek a költségvetési törvényjavaslathoz csatolt véleményében azonban szintén az szerepelt, hogy a kormány nem biztosítja az önkormányzatok kötelezô feladatainak ellátásához szükséges mûködési feltételeket, így fennáll az önkormányzatok ellehetetlenülésének a veszélye. Számos parlamenti hozzászóló a legfôbb gondnak a béremelés kigazdálkodását látta. A bírálók számára elfogadhatatlan az is, hogy az energiaköltségek növekedésére az önkormányzatok nem kapnak központi forrást.
Nyertes Az eredetileg tervezettnél 15 milliárd Az önkormányzatok a költségvetés nyertesei közé tartoznak – hangoztatta több vezetô kormánypárti politikus a 2005. évi költségvetés vitájában. Igaz, hogy kiadásaik a várható infl áció felett, mintegy 10 százalékkal nônek, de jövôre több lesz a pénzük és több a lehetôségük – állították a hozzászólók. A törvényjavaslat szerint az uniós támogatások mintegy 60 milliárdos összegével együtt 1450 milliárd a részesedésük a büdzsébôl, ami 10 százalékkal magasabb az elôzô évi elôirányzatnál. Ezen belül kistérségi együttmûködésre, közös feladatellátásra 15,5 milliárdos többletet biztosítanak. A területfejlesztés elôször jelent meg önálló fejezetként a költségvetésben. A közvetlen támogatások 70 százalékkal, a közvetett támogatások mintegy 50 százalékkal emelkednek ezen a területen. „A kormány hisz az öszszefogás erejében, a kistérségekben élôk, az ott mûködô önkormányzatok összefogásának erejében. Úgy látjuk, ez az út-
2
ja annak, hogy a vidéken, különösen a kistelepülésen élôk színvonalasabb oktatást, egészségesebb ivóvizet, jobban szervezett szemétszállítást kapjanak” – emelte ki a bevezetô hozzászólásában Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter úgy vélte, elindultak azon az úton, melynek célja, hogy a döntések fôként helyben szülessenek. A decentralizáció része, hogy a leginkább érintettek döntenek majd arról is, hogyan használják fel azt a 10 milliárd forintot, amellyel a települési utak aszfaltozását támogatják, szigorúan fele-fele alapon. A másik felét az önkormányzatoknak kell állniuk.
A költségvetés vesztese az állam A költségvetés vesztesének a miniszter az államot, a bürokráciát minôsítette. „Ha mindent változatlanul hagynánk a költségvetési intézmények esetében, akkor jövôre mintegy 200 milliárd forinttal többet kellene költenünk erre a szférára. Nem lehet megengedni, hogy az állam tovább terjeszkedjék. Ha
ÖN • KOR • KÉP 2004. december
ez így folytatódik, elszívja a forrásokat a gazdaságtól, az emberektôl. De ne legyen félreértés: a kisebb és olcsóbb állam nem gyengébb. Jobban koncentrál fontos feladataira, szabályoz, fenntartja a közbiztonságot, szervezi az oktatást és az egészségügyet, erôsíti a szolidaritást” – indokolta a régóta tervezett karcsúsítást Draskovics. A kormányzat 2005. évi legfontosabb céljai: a beruházások ösztönzése és ezen keresztül új munkahelyek létrehozása, igazságosabb szociálpolitika megvalósítása, az otthonteremtés támogatásának átalakítása. A miniszter kiemelte a csökkenô adóterheket, a gyesrôl visszatérô kismamák, a fiatal diplomások elhelyezkedésének segítését, a családtámogatás módosítását. A kormányzat számítása szerint a magyar gazdaság jó teljesítménye 2005ben folytatódik, a növekedés ismét 4 százalék körüli lesz. Elhatározták viszont, hogy idén elôször úgynevezett finanszírozási tartalékot képzenek, melynek összege 100 milliárd
PARLAMENT
vesztesek forinttal többet kapnak jövôre az önkormányzatok forint. Kötelezik az önkormányzatokat is arra, hogy büdzséjük 2,5 százalékát ôk is tartalékként kezeljék. A köztisztviselôk és a közalkalmazottak keresete a törvényben garantált módon 6 százalékkal emelkedik jövôre – ígérte a miniszter. „2006-ban Miskolcon, Nyíregyházán, Debrecenben, Szegeden, Dunaújvá-
rosban és végig a Balaton déli partján ott lesz az autópálya. Ez egyszerre teszi versenyképesebbé Magyarországot, és javítja a ma még lassabban fejlôdô térségek, az ott élô milliók esélyeit. Nagy erôfeszítést igényel ez a program, de biztosak vagyunk abban, hogy megéri. Azért, hogy az autópálya-építés miatt ne kelljen más fontos célokat fel-
Draskovics Tibor: A kormány hisz az összefogás erejében, a kistérségekben élôk, az ott mûködô önkormányzatok összefogásának erejében.
Kovács Árpád: A PPP projekt együttes pénzügyi kihatása számottevôen determinálja a jövôbeni költségvetéseket és az államadósság pozícióit is, akár évtizedekre is.
Áder János: Vesztesei voltak az elmúlt két esztendônek a bérbôl és fizetésbôl élôk, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a vállalkozók. Az idén három új adót vezettek be.
adni vagy háttérbe szorítani, választjuk a koncessziós megoldást. Úgy teszünk, mint az a család, amelyik a napi megélhetés mellett a lakást is ki akarja festetni, és az autót is szeretné újabbra cserélni, de nincsen elég megtakarítása. Ez a család, ha arra számíthat, hogy a következô években biztos jövedelme lesz, lízingbe veszi az autót. Mi magánbefektetôkkel építtetjük meg az autópályát, megosztjuk velük a kockázatot, és az évek során díjat fizetünk számukra, feltéve, hogy biztosítják az autópálya megfelelô színvonalát és akadálymentes használatát” – adott magyarázatot az ellenzék által támadott megoldásra Draskovics Tibor. Az elképzelés – elôkészítetlensége és alá nem támasztottsága miatt – kritikát kapott az Állami Számvevôszéktôl (ÁSZ) is.
Hiányozó hatástanulmányok „A kormány a közszféra és a magánszféra újszerû együttmûködésével, az úgynevezett Public Private Partnership konstrukció keretében szándéko-
zik jelentôs infrastruktúra-fejlesztéseket megvalósítani, elsôsorban a közúti, valamint az oktatási infrastruktúra területén. A törvényjavaslat azonban nem tartalmazza azt, hogy milyen kiválasztási elvek alapján és milyen eljárás szerint határozták meg ezeket a projekteket. Nem derül ki az sem, hogy azok megvalósítása rövidebb és hosszabb távon milyen elônyöket jelent a költségvetés szempontjából, és volt-e más alternatíva, nevezetesen, a hitelfelvételnek a kérdése. A kormány ugyanis nem közöl olyan pénzügyi számításokat, amelyek öszszehasonlíthatóvá tennék ennek az újszerû konstrukciónak, valamint a hagyományos állami finanszírozású megoldásnak a ráfordításait. A PPP projekt együttes pénzügyi kihatása számottevôen determinálja a jövôbeni költségvetéseket és az államadósság pozícióit is, akár évtizedekre is. Éppen ezért ajánlatos a szóban forgó konstrukcióval érintett területeken megfelelô korlátok megalkotásával határt szabni
2004. december ÖN • KOR • KÉP
3
PARLAMENT a hosszú távú kötelezettségvállalásoknak” – mondta a vitában Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Bírálta a javaslat készítôit azért is, mert hiányzik a többéves elkötelezettségek hatásainak, a 2005. évet követô két esztendô várható elôirányzatainak teljes körû bemutatása. Az ÁSZ szakembereinek számításai szerint a költségvetési törvényjavaslat bevételi fôösszegének több mint fele, 52,6 százaléka értékelhetô olyannak, amelynek teljesíthetôsége közepes, illetve magas kockázatú. Hiányolták a szövegbôl az önkormányzatokat érintô rendelkezések kimunkálása során figyelembe vett törvénymódosításokat. Közülük csak a közoktatási törvényre vonatkozó tervezet szerepel a költségvetési törvényjavaslatban, amely mellesleg 26 jogszabályváltoztatásra tesz javaslatot. A szocialista Kékesi Tibor fôként arról értekezett, milyen jól áll a magyar gazdaság az uniós országokhoz viszonyítva. Míg az EU gazdasági növekedésének átlaga 2 százalék, addig a magyar ennek kétszerese. Az ipari termelés növekedése az unióban 2,3 százalék, a hazai ennek a négyszerese. Az inflációs adataink már nem ilyen kedvezôek az összehasonlításban, az EU-ban ez 2, Magyarországon 7 százalék. Kedvezônek számít viszont, hogy az EU-ban 9 százalékos a munkanélküliség, Magyarországon ez 5,9 százalék. A politikus
4
reménytkeltônek tartotta azt is, hogy jövôre 50 százalék alá kerül az állami újraelosztás mértéke. Így egy százalékkal csökken a jövedelemcentralizáció, fél százalékkal az adóterhelés. A fideszes vezérszónok, Varga Mihály szerint viszont a jövô évi költségvetésnek nem lesz nyertese. A nyugdíjasoktól a környezetvédelmen keresztül a vállalkozókig, mindenki és minden terület rosszul jár. „Három megszorító csomag sem volt elég ebben az esztendôben ahhoz, hogy a megemelt túlköltekezés mértékét tartani tudja a kormány, most már arról folyik a vita, hogy 5 vagy 5,3 százalék lesz-e ez a hiány. Tavaly ilyenkor ígéretet tett a kormány, hogy 2005-ben 2,8 százalékra csökken a hiány. Mit találtunk a most beterjesztett 2005-ös költségvetésben? Azt, hogy 4,1 százalék lesz a deficit. Bizony, az ígéretek idôközben meszsze kerültek a valóságtól” – mondta Varga Mihály.
Adócsökkentés vagy burkolt emelés? Az MSZP frakcióvezetôje, Lendvai Ildikó azzal válaszolt a Fidesznek: amíg kormányon voltak, nem tartották be ígéreteiket, fôként azokat nem, amelyeket a nyugdíjasoknak tettek. Ráadásul most olyan fejlesztéseket kérnek számon – például a 4-es metró építésének csúszását – amelyeket ôk akadályoztak. A politikus részletesen beszélt a koalíció lakástámogatási rendszerérôl, amely szerintük sokkal igazságosabb,
ÖN • KOR • KÉP 2004. december
mint a Fidesz által kigondolt. „2005-ben csak a kamattámogatásra szükséges és tervezett összeg háromszor annyi, mint amennyit a Fidesz-kormány 2002re tervezett, az egy gyerek után járó szocpoltámogatás meg egyenesen négyszeresére nôtt az elmúlt években” – mondta Lendvai Ildikó. Persze szükség van még az önkormányzatok segítségére is. A településeknek ezért szabadabb mozgást kell biztosítani a pénzügyekben – hangoztatta a frakcióvezetô –, ezért módosító indítványokkal „oldanák azokat a pántlikákat”, amelyek megkötik bizonyos önkormányzati pénzek felhasználását. A fi deszes Áder János szerint adócsökkentés helyett burkolt adóemelés történt és történik, az uni-
ós 300 milliárdnak – megfelelô központi támogatás híján – csak töredékét tudjuk megszerezni. „Még nem volt az Európai Unió történetében olyan ország, amelyik egyébként a 100 százalékát megszerezte volna a pályázati pénzeknek. Magyarország sem lesz ez, azt hiszem, ezt nyugodtan borítékolhatjuk. És arról is mélyen hallgatott a pénzügyminiszter úr, hogy eddig 12 ezer pályázat érkezett be a Gazdasági Minisztériumba, és ebbôl szeptember 15-éig összesen hetet bíráltak el kedvezôen” – utalt az ellenzéki honatya arra, miért nem lát esélyt a kormányzati tervek megvalósulására. Szerinte az elmúlt két év az adóemelések éve volt. Vesztesei voltak az elmúlt két esztendônek a bérbôl és fize-
Kuncze Gábor: Végbemegy a mindenki által kívánatosnak tartott decentralizáció. Jó lenne, ha eljutnánk végre a valódi választott régió és ilyen módon a regionalizmus létrehozásához. Gémesi György: Az önkormányzatok a mûködésképtelenség határára fognak jutni, s ily módon próbálják meg rákényszeríteni ôket, hogy a kormány helyett elvégezzék a népszerûtlen adóemeléseket.
Jauernik István: A fejlesztések reálértékben igen jelentôsen nônek, a mûködések pedig nem. Lehet, hogy ezen az arányon változtatni kell.
PARLAMENT tésbôl élôk, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a vállalkozók. Az idén három új adót vezettek be, s jövôre ismét három új adót akar bevezetni a kormány.
A decentralizáció éve Egész másként látta a közelmúltat a szabad demokraták frakcióvezetôje, aki szerint az ígéretek teljesítésében sokkal jobban állnak, mint a Fidesz. Kuncze Gábor volt egyébként az elsô a vezérszónokok között, aki részletesebben szólt az önkormányzatokat érintô kérdésekrôl. A területfejlesztéssel kapcsolatban fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2005-ben 101,2 milliárd forintot fordít erre a célra a költségvetés. Ebbôl az uniós forrás – csak a területfejlesztési – a hazai forrásokkal kiegészítve 32,4 milliárd forint. Ezen túl további 68,2 milliárd forint hazai forrás áll rendelkezésre, amelybôl 57 milliárd forintot a régiók és a megyék használhatnak fel. Ez azt jelenti, hogy végbemegy az egyébként mindenki által kívánatosnak tartott decentralizáció – vélte a szabad demokrata politikus. Ugyanakkor megjegyezte: azok a régiók, amelyek ezt a pénzt kapják, ahhoz képest korlátozott legitimitással rendelkeznek, mint ha közvetlenül választott régiók lennének. Jó lenne, ha eljutnánk végre a valódi választott régió és ilyen módon a regioanalizmus létreho-
zásához – hívta fel a koalíció és az ellenzék figyelmét is Kuncze Gábor. Behatóan elemezték az önkormányzatok helyzetét a fórumos politikusok is. Herényi Károly frakcióvezetô szerint a költségvetésben a fûnyíró elv érvényesül, melynek részeként a dologi kiadásokat mindenütt 5 százalékkal kell csökkenteni 2005-ben. Így valószínû, hogy a közalkalmazottak körének jelentôs elbocsátására kerül sor. A 13. havi fizetés kifizetésére nincs támogatás, ezeket maguknak kell kigazdálkodniuk az intézményeknek. A következmény pedig nyilvánvaló: nagyarányú elbocsátás. Frakciótársa, Gémesi György egyenesen az önkormányzatok tudatos „kivéreztetésérôl” beszélt. Jövôre ugyanis újabb teherként jelentkezik a béremelés, nagyobb százalékban, mint amennyi forrást kap ehhez az önkormányzati szféra. Eközben bizonyos normatívák nem követik az inflációt, mások csökkennek, közben újabb terheket kapnak az önkormányzatok. Ezzel a mûködésképte lenség határára fognak jutni, s ily módon próbálják meg rákényszeríteni ôket, hogy a kormány helyett elvégezzék a népszerûtlen adóemeléseket – vélekedett a polgármesterként is tevékenykedô politikus. „Az önkormányzati szféra kivéreztetése folyik a szemünk elôtt. Hiába csinálunk többcélú kistérségi társulásokat,
hiába teszem ide-oda a feladatot: ha a rendszerbôl hiányzik a pénz, mûködésképtelen lesz akkor is, ha összerakok 10-1520-30-40 önkormányzatot, és megpróbálom pénzügyi eszközökkel arra presszionálni, hogy bizonyos feladatokat közösen lássanak el” – jelentette ki. A kormánypárti hozzászólók teljesen másként látták a helyzetet. Jauernik István (MSZP) például hosszasan sorolta, a következô évben mely területeken gazdálkodhatnak több pénzbôl az önkormányzatok. Szociális juttatásokra 9,6 milliárd forinttal, szociális támogatásokra – rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, közcélú munkavégzés – 13 milliárddal, oktatásra 7,6 milliárddal, kultúrára 1,3, belterületi utak felújítására 10 milliárddal, tömegközlekedésre 6 milliárddal, EU-pályázatok saját erô kiegészítésére 3 milliárddal, cél- és címzett támogatásra 3,5 milliárd forinttal jut több. Mi lehet oka annak, hogy mégsem igazán jó a hangulat? – tette fel a kérdést a képviselô. Majd így válaszolta meg: „Lehet, hogy az elôirányzatok arányaival van egy kis baj. Nem a mûködési pénzekre fordítódik a többletkiadás nagy része, hanem a fejlesztésre. A fejlesztések reálértékben igen jelentôsen nônek, a mûködések pedig nem. Lehet, hogy ezen az arányon változtatni kell.”
Béremelés, elbocsátás A fideszes Gyimesi Endre ellenzéki társaihoz hasonlóan a fedezetlen béremelés miatt aggódott. Idézte az Állami Számvevôszék megállapítását, amelyben leírják, hogy az önkormányzatok költségvetésében a közvetlen bérek és közterheik 66,5 százalékot jelentenek. Az ÁSZ ezért úgy látja, hogy megfelelô támogatás nélkül a 2005-ös költségvetésben óriási mûködési problémákat fog ez jelenteni az önkormányzatoknak. „A normatív állami hozzájárulások növekménye 2 százalék, a normatív kötött felhasználású támogatások átlagos növekménye 2,34 százalék. Hogyan jön ki ebbôl a köztisztviselôk és a közalkalmazottak bérfejlesztése, figyelembe véve azt is, hogy 2,5 százalékos tartalékot kell képezni az önkormányzatoknak? Ez végiggondolatlan költségvetés” – szögezte le a képviselô. A kötelezô tartalékképzést Kosztolányi Dénes (Fidesz) az önkormányzatok önállóságának és autonómiájának megcsonkításaként értékelte. „Ehhez csak akkor nyúlhatnak hozzá, ha külön kormányfelhatalmazást kapnak rá. De a kormány csak akkor adhat felhatalmazást az önkormányzatoknak, ha ezt majd az államháztartási helyzet megengedi. Önök olyan hiány elé néznek 2005-ben, hogy ilyen államháztartási helyzet valójában nem is lesz” – vélekedett a honatya. Frakciótársa, Bóka István az elbocsátások követ-
2004. december ÖN • KOR • KÉP
5
PARLAMENT kezményeit látta katasztrofálisnak. Az intézkedésre több mint 25 milliárd forintot terveznek, ami több mint négyszerese a 2004es összegnek. „ A kormány tehát minimálisan több mint négyszer annyi közalkalmazott és köztisztviselô elbocsátásával számol, mint 2004-ben. A 25 milliárd forint minimálisan 25 ezer munkatárs leépítését tudja finanszírozni. Azok száma 480 ezer, akik közalkalmazottként és köztisztviselôként dolgoznak a helyi önkormányzatoknál. A 25 ezer közalkalmazott és köztisztviselô több mint 5 százalékos leépítést jelent. Hol itt a munkahelyteremtés programja? Hol itt a munkahelymegôrzés programja?” – kérdezte. A javaslat pozitívumairól leginkább csak a kormánypártiak szóltak. Varga László (MSZP) például úgy vélte, hogy 2005 a területfejlesztés, a vidék nagykorúsításának éve lesz. „Elôször sikerül a rendszerváltás óta átütni a minisztériumok ellenkezésének falát, és 2005-ben minden korábbinál nagyobb öszszeg, több mint 100 milliárd forint szolgálja közvetlenül Magyarország régiói, kistérségei felzárkóztatását, a hihetetlenül nagy társadalmi-gazdasági különbségek mérséklését” – mondta. Ékes József (MDF) azonban a szemére vetette, hogy nincs megfelelô területfejlesztési stratégia, s a nemzeti fejlesztési terv köszönô viszonyban sincs a térségi társulások elképzeléseivel.
6
A legtöbb aggodalmas hozzászólás kormánypárti oldalról talán a környezetvédelem mostoha sorsa miatt hangzott el, amely csak 68 milliárdos tétellel szerepel a költségvetésben. A zöldtárca vezetôje, Persányi Miklós azonban igyekezett meggyôzni a képviselôket arról, hogy a környezet ügye jövôre nemhogy veszítene, de nyer, s minden ellenkezô híreszteléssel szemben a javaslat tartalmazza az európai csatlakozással vállalt ügyek megoldásához szükséges fedezetet. Terveik szerint így 2005-ben több mint ezer településen valósul meg állami forrásból finanszírozott környezetvédelmi fejlesztés. Mintegy 90 milliárd az az összeg, amelyet környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi beruházásra szánnak. „A 2006-ig rendelkezésre álló keretekbôl másfél tucat települési hulladékkezelési rendszer készül hatmillió ember számára, összesen 74 milliárd forintból. Sikerrel befejezzük ezeknek a regionális hulladékkezelési rendszereknek a kialakítását például Hajdú-Biharban, Miskolc, Szeged és Szolnok körzetében, a Tisza-tónál, a Duna-Tisza közén, a Sajó-Bódva-vidéken, Északkelet-Pest megyében, a homokhátságon, a Nyugat-, az Észak- és a Dél-Balatonnál. A szennyvizek összegyûjtését és megtisztítását az ugyanezen keretekbôl fizetett 140 milliárdnyi nagyberuházás szolgálja például Zalaegerszegen, Veszprémben, Gyôrben, Szegeden, Pécsett, Sopronban,
ÖN • KOR • KÉP 2004. december
Szombathelyen, Kecskeméten vagy Debrecenben” – sorolta a miniszter. Megígérte azt is, hogy érdemben folytatják a Vásá rhely i-ter v vég rehajtását és 2005-ben az elsô két tározó kivitelezése jelentôsen elôrehalad. Jut a gátak erôsítésére is. Öszszességében az árvízi biztonság növelésére 2005ben 13 milliárd a költségvetésben található összeg. Jövô év végére másfél millió embert érnek el a szelektív hulladékgyûjtési rendszerek. Az elkövetkezô két évben kilenc további régióban indulhat meg az uniós szabályoknak megfelelô hulladékkezelés. A jövô nyáron kezdi meg mûködését a miskolci és a szolnoki rendszer, de Szegeden is zajlanak már a kivitelezési munkák – mondta a miniszter. A másik kiemelt területen, a települési szennyvíztisztításban pedig a legnagyobb beruházásokat tervezik, uniós forrásból mintegy 140 milliárd forinttért.
Vitatott oktatási normatívák Éles vita alakult ki az oktatási támogatásokkal kapcsolatban is. Az ellenzékiek azzal vádolták a kormányt, hogy az egyházi intézményekben tanuló több mint százezer gyermek kevesebb támogatást kap kiegészítô normatívában, tankönyvbeszerzésben, étkeztetésben, kollégiumi elhelyezésben, ami egyházellenes. Magyar Bálint oktatási miniszter ezt cáfolta. „Elszámolási pontatlanságok és nem
utolsósorban a számítási módszer torzításai miatt jelentôs különbség alakult ki az önkormányzatok saját forrásból nyújtott támogatása és az ezt kompenzáló egyházi kiegészítô támogatás összege között. 2003ban például az önkormányzatok saját forrásból nyújtott támogatása 125 ezer forint volt tanulónként, míg az egyházi kiegészítô támogatás egy tanulóra vetített összege 168 ezer forint volt. Ennek a különbségnek a megszüntetését célozza a költségvetési törvény azon módosítása, aminek alapján az egyházak kiegészítô támogatásának meghatározása során az önkormányzati saját forrásokat korrigálni kell a nem kötelezô állami feladatokhoz saját forrásból nyújtott támogatás összegével. Bírálat érte azt az elképzelést is, hogy az óvodákban és az általános iskolákban különválasztanák a normatív támogatáson belül az úgynevezett alaptámogatást és a kiegészítô normát. Az utóbbit az eredetileg beterjesztett költségvetés szerint ott vehetnék igénybe, ahol az átlagos iskolai osztálylétszám eléri a közoktatási törvény által megjelölt átlaglétszám meghatározott százalékát. Az intézkedés a szaktárca számításai szerint az óvodás- és általános iskolás korú tanulók 2,3 százalékát érinti, célja pedig a hatékonyabb finanszírozást biztosító osztálylétszám kialakítása, ösztönzés kistérségi társulásokra – hangzott el. Németh Era
PARLAMENT „Meggyôzôdésem, hogy ezt az országot nem lehet egy központból fejleszteni”
Elfogadott módosítások A beterjesztett költségvetési törvényjavaslathoz képest 15,2 milliárd forinttal többet kap 2005-ben az önkormányzati szféra, s ebbôl 14,7 milliárd a mûködést segítô többlet. Az eredetileg beterjesztett javaslat az ideihez képest csökkentette volna az óvodai, illetve az általános iskolai alap-hozzájárulás összegét, a kiegészítô normatívát pedig szeptember 1-jétôl – azaz a 2005/2006-os tanévtôl – csak azok az intézmények kaphatták volna meg, ahol a csoportok átlaglétszáma eléri az oktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 75 százalékát. Az elfogadott módosító indítvány értelmében az önkormányzatok minden gyerek után alapként kapják meg a tervezetben szereplô alap- és kiegészítô normatíva összegét. Ezen túl szeptembertôl tanulónként 10 ezer forintos kiegészítô támogatást kapnak azok a települések, amelyek eleget tesznek az oktatási létszám-elôírásoknak, amelyeket egyébként szintén enyhítettek. A helyhatóságok így hosszabb kifutási lehetôséget kapnak ahhoz, hogy társulásban oldják meg az oktatási intézmények fenntartását ott, ahol kevés a gyerek. Oktatási normatívákra összességében az eredetileg tervezettnél 5,7 milliárd forinttal több jut.
A beterjesztett költségvetési javaslathoz képest nô a községek általános feladatainak ellátását szolgáló normatíva, a hozzájárulás a települési és kommunális feladatokhoz, valamint a körjegyzôségek mûködésével kapcsolatos feladatokhoz. Az Országgyûlés 4 milliárd forinttal megemelte az önkormányzatok jövedelem-különbségének mérséklésére szolgáló összeget, illetve 2,3 milliárd forinttal a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedését. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok támogatására a tervezettnél 300 millió forinttal jut több. A mûködési célú támogatások mellett az eredetileg tervezett kettô helyett 2,5 milliárd forintot kapnak a fôvárosi kerületek belterületi útjaik szilárd burkolattal való ellátásához. Lapzártakor még tartott a költségvetési módosítások második fordulója, amikor fôösszegeken belüli átcsoportosításokra kerülhet sor. Az önkormányzatok véleménye szerint jövôre az egyik legnagyobb gondot a bérek kigazdálkodása okozza majd. Az eredeti költségvetési törvényjavaslat szerint a köztisztviselôk bérfejlesztéséhez nem, a 6 százalékosra elôirányzott közalkalmazotti béremeléshez pedig 4,5 százalékkal járulna hozzá az állam. A bértárgyalásokon még nincs megállapodás, de
várható, hogy a közalkalmazottak bére jövô év januártól 7,5 százalékkal, szeptembertôl pedig újabb 4,5 százalékkal nô. Ennek kifizetése ellehetetlenítené az önkormányzatokat, ezért a tervek szerint jelentôs, 8,4 milliárd forintos átcsoportosítást szavaz meg az Országgyûlés. A helyi szervezési intézkedések, a létszámcsökkentési döntésekkel kapcsolatos egyszeri költségvetési hozzájárulás eredetileg 25,3 milliárd forintos keretébôl veszik el a szükséges összeget. Ugyancsak ebbôl a keretbôl csoportosítanak át mintegy 3 milliárd forintot kistelepülések számára, normatív tömegközlekedési hozzájárulásként. Szakmai vélemények szerint a csökkentett keret is elegendô lesz a Prémium Évek Program és a létszámcsökkentések támogatásának fedezésére. A 3 milliárd forint mellett megmarad 15 milliárdos a tömegközlekedési támogatási keret, amibôl úgy kapnak az önkormányzatok, ha maguk is hozzátesznek ugyanannyi pénzt. Ugyancsak megmarad a 10 milliárd forintos útburkolat-felújítási keret. Annyi változás azonban valószínûleg lesz, hogy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve a jelentôs munkanélküliséggel sújtott települések minden útfelújításra fordított forint után nem egy forint állami támogatást kapnak, hanem 1,40 forintot.
December elején az EU Régiók Bizottsága Magyar Nemzeti Delegációja Veszprémben tartotta kihelyezett ülését, amelyen Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelôs miniszter is részt vett. „Fontos esemény volt az EU életében, hogy létrejött a régiók bizottsága, mert a régiók Európájának gondolatát tükrözte vissza… az EU szervezeti rendszerén belül” – hangsúlyozta Kolber István a veszprémi sajtótájékoztatón. Véleménye szerint régiók bizottságának magyarországi tagjai fontos szerepet töltenek be. Indokolt a regionális érdekek „becsatornázása”, ez oldja az adott ország egyközpontú képviseletét, az ágazati típusú szemléletet, és erôsíti az önkormányzatok által összegyûjtött tapasztalatok unióba való közvetítését. A bizottságok munkája az ország érdekeit szolgálja. Kolber István elmondta, a 2007-es év jelentôs fordulat hazánk szempontjából. A kormányzat az Európa Terv jelentôségét komolyan veszi, ezért hozták létre a fejlesztéspolitikai kabinetet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezetésével. A jövôben, háromszor-négyszer több fejlesztési forráshoz jut majd Magyarország, ez 10–12 ezer milliárd forintot jelent, ami jelentôs az önkormányzatok szempontjából is. Hozzátette: „Meggyôzôdésem, hogy ezt az országot nem lehet egy központból fejleszteni. Szükség van a regionális fejlesztési tanácsoknál található fejlesztési forrásokra. Mindebben kiemelten fontos szerepe van a régiók bizottságának (...) ebben megerôsítést várnánk az EU-tól is”. Az EU Régiók Bizottsága magyar nemzeti delegációjának elnöke, Sértô-Radics István elmondta: a bizottság az EU törvényhozási folyamatában aktívan vesz részt, a helyi önkormányzatok és régiók érdekeit képviseli. A 314 tagból 12 a magyar delegátusi hely. Ebben a munkában a most csatlakozott 12 ország közül a mienk a legaktívabb. Sikeresen tudták megjeleníteni a nemzeti regionális érdekeket.
2004. december ÖN • KOR • KÉP
7
