A Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium (Bp. 1028. Szabadság u. 23.) házirendje A házirend célja, többek között, hogy szabályozza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlását az iskolában és az iskolai rendezvényeken.
1.
Házirend célja
2.
Tanulói jogok gyakorlásának módja
3.
Tanulói kötelezettségek végrehajtásának módjai
4.
Munkarend
5.
Helyiség- és területhasználat
6.
Diákkörök szabályozása
7.
Óvó-védő intézkedések
8.
Házirenddel kapcsolatos szabályzások
9.
Záró rendelkezések
2.
A tanulói jogok gyakorlásának módja 2.1 Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Tanárok, dolgozók csak a dohányzásra kijelölt helyeken cigarettázhatnak.
2.3 Az iskola napi két 20 perces ebédszünetet biztosít. 2.4 A fizikai erőszak és a megalázó büntetés alkalmazása az iskolában tilos. 2.5 A tanulókat vallási hovatartozásuk vagy politikai nézeteik alapján megkülönböztetni nem szabad. 2.6 Az iskola a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez. 2.7 Az iskola a tehetséges gyerekek számára megfelelő létszámú jelentkezők esetén szakköröket, fakultációkat szervez. 2.8 Az iskola felvételi előkészítő foglalkozásokkal segíti a nyolcadik osztályból továbbtanuló diákokat. 2.9 Az iskolában német nemzetiségi oktatás folyik. Ennek keretében a német nemzetiségű tanulók az Alapító Okiratban foglaltak szerint nemzetiségi oktatásban részesülhetnek. Az iskolában, önálló pedagógiai programként működő Gyermekek Házában sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése zajlik, melynek módját a Gyermekek Háza pedagógiai programja tartalmazza.
2.10 Az iskolában politikai nézeteket terjeszteni nem lehet.
-1-
2.11 A diákok tanulmányi ügyeikkel és az iskolai élettel kapcsolatos információkhoz az osztályfőnöki órákon juthatnak hozzá. Egyéni tanulmányi ügyeikkel kapcsolatban fogadó időben információért fordulhatnak a szaktanárokhoz és az iskolavezetéshez is. A hírlevél és az iskolarádió ezeket az információkat rendszeresen kiegészíti. 2.12 Az iskola megfelelő számú jelentkező esetén napközi otthoni, tanulószobai foglakozásokat szervez. 2.13 A tanuló az iskola vezetésével előzetesen megbeszélt időpontban és használhatja az intézmény létesítményeit és technikai berendezéseit.
feltételek mellett
2.14 A tanulók egészséges környezethez való jogának biztosítása érdekében az iskolában gyermekorvosi és védőnői szolgálat működik. 2.15 A tanulók az őket tanító tanárok munkájával kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, problémáikat, többek között, az osztályok diákönkormányzati képviselőin keresztül juttathatják el a diákelnökhöz, aki továbbíthatja ezeket az iskolavezetéshez. Az iskolavezetésnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell. A tanulók véleményüket észrevételeiket, problémáikat közvetlenül személyesen illetve csoportosan is gyakorolhatják- tanáraikhoz, osztályfőnökükhöz az iskola vezetőihez fordulhatnak azok fogadóóráiban. 2.16 Azokon az értekezleteken, ahol a tanulók „nagyobb közösségével, illetve nagyobb csoportjával” kapcsolatos döntések születnek, a diákelnök és a szülői munkaközösség vezetője részt vehet, és a DÖK illetve a szülői munkaközösség jogait gyakorolhatja. (Ebből a szempontból iskolánkban a tanulók nagyobb közösségének, nagyobb csoportjának minősül 50 vagy annál több tanuló.) 2.17 A 2004/2005-ös tanévben utoljára fogadjuk el a középfokú nyelvvizsga bizonyítványt az érettségi vizsga kiváltására. A következő tanévtől tanulóink emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezhetnek idegen nyelvből. 2.18 A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. Az intézmény a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét veszi figyelembe, mint alapelvet. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: - a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, - az önálló jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, - tartósan beteg vagy fogyatékos családtag jelenléte, - munkanélküli eltartó. 2. 19 A diákszociális alap felhasználása A diákszociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek –és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint az osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: - szociális ösztöndíj fizetése, - szociális segély, étkezési hozzájárulás kifizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása,
-2-
-
kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése, üdülési hozzájárulás, térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása.
Az intézményt támogató Klebelsberg Kuno Oktatást Segítő Alapítvány is rendelkezik a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök és az iskolai gyermek –és ifjúságvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítvány kuratóriuma dönt. A Gyermekek Háza speciális igényeinek kielégítése céljából a programot a Gyermekek Háza I. elnevezésű, saját SZMSZ –szel és önálló szülői kuratóriummal rendelkező alapítvány támogatja. 3. A tanulói kötelezettségek végrehajtásának módjai 3.1 A diákoknak a kötelező és választott foglalkozásokon részt kell venniük. 3.3 Órai levelezés esetén a tanár elveheti a levelet, de köteles azt vagy kidobni, vagy az óra végén olvasatlanul visszaadni. 3.4 Az órához nem illő zavaró tárgyat szintén elvehet a tanár, de azt legkésőbb a tanítási nap végén köteles visszaadni. A balesetveszélyes tárgyak csak a szülőknek adhatók vissza. 3.5 Az iskolában a mobiltelefon használata a tanórákon tilos. Az iskolában mobiltelefon-megőrző működik, csak az itt leadott telefonokért vállal az intézmény felelősséget. 3.6 A diáknak óvnia kell az iskola létesítményeit, felszereléseit. 3.7 A diáknak az iskolai vezetői, tanárai, alkalmazottai és diáktársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. 3.8 Az iskolai foglalkozásokról(előre nem látható okok kivételével) csak osztályfőnöki engedéllyel lehet távol maradni. Ha a távolmaradás a 3 napot meghaladja, erre engedélyt írásban az igazgatótól, a Gyermekek Háza esetében a programvezetőtől kell kérni. 3.9 Előre nem látható hiányzás első napján a szülőnek telefonon értesítenie kell – az iskola titkárságán keresztül - az osztályfőnököt. 3.10 A szülő félévente indokolt esetben 3 napot igazolhat. 3.11 A hiányzásokat legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnök által tartott órán igazolni kell, ha ez nem történik meg, a hiányzást igazolatlannak kell tekinteni. 3.12 Abban az esetben, ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai meghaladják a 250 órát vagy valamely tantárgy óraszámának 30 százalékát, nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi az osztályozóvizsga letételét. 3.13 Az a tanuló, aki legalább 5 tanítási napot hiányzott, a megérkezését követő három tanítási napon a számonkérés alól felmentést kap. 3.14 A tanuló köteles az ellenőrzőjét és az aznapi felszerelését minden nap magával vinni iskolába. Az ellenőrző háromszori hiánya osztályfőnöki figyelmeztetéssel jár, további hiányai a megfelelő fokozatot vonják maguk után.
-3-
3.15 A tanuló köteles az érdemjegyeit és az iskolai értesítéseket beírni az ellenőrzőbe és a szülővel másnapra aláíratni azokat.
4.
Az iskola munkarendje
4.0
A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a kijelölt tantermekben. A tanítási idő 8.00 –tól 15.45 –ig tarthat. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, nulladik óra – a diákönkormányzat javaslatára, a házirendben rögzítettek szerint – a gimnáziumi évfolyamokon tartható. A Gyermekek Háza tanítási óráinak kezdete és időtartama saját pedagógiai programjukban van szabályozva. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató – Gyermekek Háza esetében a programvezető - adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. A dupla órák az igazgató helyettesek engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – egyben is tarthatók.
4.1
Az iskola munkanapokon 6:30-tól 21:00-ig tart nyitva, tanári felügyelet 6:30- tól-17:00-ig van. Az ettől eltérő időpontban szervezett programokhoz igazgatói engedély szükséges.
4.2
A tanítás legkorábban 7:15-kor kezdődhet – ebben az esetben az első óra 40 perces.
4.3
Normál munkarendben a tanítás 8:00-kor kezdődik. A csengetési rend a következő:
1.
8:00 – 8:45
2.
9:00 – 9:45
3.
10:00 – 10:45
4.
11:00 – 11:45
5.
12:05 – 12:50
6.
13:10 – 13:55
7.
14:05 – 14:50 8.
15.00 – 15.45
Az óraközi szünetek időtartama 10, 15 ill. 20 perc. Az óraközi szünetek ideje nem csökkenthető 10 percnél rövidebbre. Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A 20 perces óraközi szünetek egyes tanulócsoportok számára ebédidőt is jelentenek. A Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Programban a tanórák és szünetek rendje rugalmas, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik.
-4-
4.4
A késésekről és az igazolatlan hiányzásokról a) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozni. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról félévenként három alkalommal, összesen három tanítási napig szülői igazolást lehet az ellenőrzőbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. b) Minden diáknak 7:50-re az iskolába kell érkeznie. A késés dátumát a kapuban az ellenőrzőbe jegyzi be a felügyelő tanár. A Gyermekek Háza a reggeli iskolába érkezés rendjét egységesen nem szabályozza, évfolyamokon eltérően, rugalmasan kezeli. c) A napközbeni tanítási órákról való késést az órát tartó tanár a naplóba és az ellenőrzőbe is jegyzi. Késésnek számít az óra első 10 percéről való távolmaradás. A 10 percet meghaladó távolmaradás igazolatlan órának minősül. d) A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt - írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat. Az engedély megadásáról három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató, a Gyermekek Háza esetében a programvezető dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. e) Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell a házirendben megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak a portán felmutatott írásos vezetői vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. f) A késések következményei:
6 késés – osztályfőnöki figyelmeztető 12 késés – osztályfőnöki intő 18 késés – igazgatói intő A Gyermekek Háza a napközbeni, tanítási órákról való késéseket a tanulók tájékoztató füzetében, ellenőrzőjében rögzíti, így tájékoztatja a szülőket. g) Igazolatlan órák következményei: 3 igazolatlan óra – osztályfőnöki intő 5 igazolatlan óra – igazgatói intő, 10 igazolatlan óra – fegyelmi tárgyalás, iskolaköteles korú diák esetén az igazgató értesíti a kerület jegyzőjét. A Gyermekek Háza a tanulók igazolatlan óráiról a szülőket írásban értesíti. h)
A tanórák előtt 5 perccel jelzőcsengetés hangzik el, ekkor minden tanulónak a tanterembe kell indulnia.
i)
Reggel az ellenőrzőbe jegyzett késést még egyszer már nem kell beírni.
j)
A tanárnak az órát pontosan kell kezdenie és pontosan kell befejeznie. -5-
4.5
A dolgozatokról
a)
A témazáró dolgozatok a tanároknak 1 héttel korábban be kell jelenteni és a naplóban jelezni. A témazáró dolgozatokat a Gyermekek Háza tanulói egyéni haladási ütemüknek megfelelően, eltérő időben írják, ezek időpontját a pedagógusok megbeszélik az érintett diákokkal.
b)
A dolgozatokat 10 - a tanár által ledolgozott - munkanapon belül ki kell osztani, ellenkező esetben a diák dönthet arról, hogy az osztályzatot elfogadja-e.
c)
Egy nap egy osztályban 2 témazáró dolgozatnál több nem íratható.
4.6
Nagy értékű tárgyak behozatalának rendje Nagy értékű (100000 forintnál értékesebb) tárgyak csak akkor hozhatók be az iskolába, ha erre az iskolavezetés előzőleg engedélyt adott.
5.
Helyiség- és területhasználat
5.1
A tornaterem használata: Tanulók a tornatermet csak tanári (edzői) felügyelet mellett használhatják. Tanulók a tornateremben egyedül nem tartózkodhatnak.
5.2
5.3
Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Az iskolai könyvtár áthelyezése idején és saját nyitvatartási idejében tanulóink és dolgozóink használhatják a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár iskolánk területén található kihelyezett részlegét. Az udvar használata: Az iskola sport- és pihenő udvarát diákok tanítási idő alatt, óraközi szünetekben felügyelet mellett látogathatják. Iskolánk diákjai a sport udvart az utolsó tanítási órájuk végétől sötétedésig, de legkésőbb 19.00-ig kizárólag sportolás céljából igénybe vehetik. Ebben az időszakban az iskola felügyeletet biztosítani nem tud a sport udvart minden diák saját felelőségére használhatja.
5.4
A tantermek használata Minden osztály a saját tantermét használhatja tanítási időn kívül is, de ezt egyeztetnie kell az iskolavezetéssel.
6.
A tanórán kívüli foglalkozások és a diákkörök szabályozása
6.1
Az iskola diákjai diákköröket, szakköröket, önképző köröket hozhatnak létre. Az intézmény többek között a diákkörök működéséhez ingyenes teremhasználatot biztosít.
6.2
Az intézmény által támogatott diákkörök minimális létszáma 5 fő.
6.3
Az iskolában van diákönkormányzat, amelynek működését a diákönkormányzati SzMSz szabályozza. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások
-6-
6.4
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői munkaközösség vagy a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.
6.5
A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15 –ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésének megfelelően szeptember 30 –ig választhatnak. A tanulók
6.6
jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
6.7
Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az ellenőrzőben.
6.8
A napközis foglalkozások rendje:
a) A napközis foglalkozások az utolsó tanítási óra után közvetlenül kezdődnek és 17 óráig tartanak. b) Minden napközis csoportnak a tanterem ajtaján fel kell tüntetni a tanulási időt. Ezen idő alatt látogató nem zavarhatja a foglalkozást. c) A tanulószobai foglalkozások rendje: d) Intézményünk felső tagozatába járó tanulók számára tanulószobai foglalkozásokat biztosítunk. A tanulószobai foglalkozások keretén belül a diákok felkészülnek másnapi óráikra, elkészítik házi feladataikat és egyéb tanulással kapcsolatos kötelezettségeiket. A tanulószobai foglalkozások 13 órától 16.00-ig tartanak. A Gyermekek Háza az első négy évfolyamon egész napos – 8.00 – 16.00-ig – tanítási rendben dolgozik, az 5-8. évfolyamon igény szerint 13.00 – 16.00-ig tanulószobát működtet. e) A napközis és a tanulószobai foglalkozásokon az intézmény minden tanulója részt vehet. 6.9
A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.
6.10
Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervezhet. Az önképző körök munkája nagy mértékben hagyatkozik a kreatív tanuló aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképző körök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
6.11
Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi
-7-
produkciók létrehozása. Vezetője az iskola által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 6.12
A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére tömegsport foglalkozásokat és a Klébi Diáksport Egyesület keretén belül edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A DSE-tel kötött együttműködést a függelék tartalmazza. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, kézilabda, labdarúgás, falmászás, floorball, tollaslabda, duatlon, turisztika, atlétika) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.
6.13
A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. A korrepetálások időtartamában vagy egyéb kijelölt időpontokban a kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozására is lehetőség nyílik. Ezen tanulók részvétele nem kötelező.
7.
Óvó-védő intézkedések
7.1
Tilos minden olyan magatartás, amivel a tanulók saját vagy egymás testi épségét veszélyeztethetik.
7.2
A tanítási órákon az eszközöket csak a balesetvédelmi szabályok betartásával szabad használni.
Az iskola területére és az iskolai rendezvényekre alkohol tartalmú italokat, kábítószereket, dohánytermékeket behozni és azokat fogyasztani tilos. 8. A dicséret és a jutalmazás elvei
8.1
Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki: - tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, - kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - jól szervezi és irányítja a közösségi életet, - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez.
8.2
A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretek adhatók, mely utóbbiakat az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. -8-
Az írásos dicséretek formái: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatóhelyettesi dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. 8.3
Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel és könyvjutalommal is elismeri az iskola. A gimnáziumi osztályokban azok a tanulók, akik négy éven át kiemelkedően teljesítettek vehetik át a Klebelsberg Emlékplakettet.
8.4
A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek, illetve az iskola által szervezett nyári táborok költségeihez hozzájárulhat az iskola. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.
8.5 Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, az iskola tanulójához nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz, jelentősen befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: -szaktanári figyelmeztetés, -szaktanári intés, -osztályfőnöki figyelmeztetés -osztályfőnöki intés -igazgatóhelyettesi figyelmeztetés -igazgatóhelyettesi intés, -igazgatói figyelmeztetés, -igazgatói intés. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Sorozatos vagy visszatérő szabályszegések esetén az első szaktanári intő után magasabb szintű intők adása szükséges. A fegyelmezési intézkedések közül az intéseket az ellenőrzőn kívül az osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök vagy az iskola vezetősége kezdeményezheti. Fegyelmi intézkedések közé tartozhat még a tanuló kedvelt iskolai szabadidős rendezvényektől való eltiltása, melyet az osztályfőnök foganatosíthat.
-9-
8.6
Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására fegyelmi bizottságot kell létrehozni. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A közoktatási törvény alapján a fegyelmi büntetések a következők: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása, - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából.
9. Házirenddel kapcsolatos szabályozások 9.1
A házirendet minden tanteremben látható helyre ki kell függeszteni!
9.2
Minden tanév első osztályfőnöki óráján a házirendet ismertetni kell a tanulókkal!
9.3
Minden tanév első szülői értekezletén a házirendet ismertetni kell a szülőkkel!
9.4 A térítés és tandíjfizetés rendjét valamint a tankönyvellátás rendjéről rendelkező részeket a melléklet I-II pontja tartalmazza.
10.
Záró rendelkezések
10.1
A térítési – és a tandíj fizetésének rendje
A díjfizetésekről általában A magyar közoktatás állami és önkormányzati fenntartású intézményeiben a pedagógiai szolgáltatások túlnyomó többsége a magyar állampolgárok számára ingyenesen vehető igénybe. Az alapellátás ingyenes területiről a közoktatási törvény rendelkezik. A térítési és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban keresők és eltartottak, a munkanélküliek, a leszázalékoltak és a nyugdíjasok számát. Térítési díj fizetése A térítési díjak fizetéséről a közoktatási törvény rendelkezik. Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni többek között az étkezés igénybevételéért.
- 10 -
Tandíj fizetése A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. Visszatérítés Térítési vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térítünk vissza, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza. 10.2
A tanulói tankönyvellátás rendje és az iskolai tankönyvtámogatás 1. Törvényi háttér: a) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény b) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. MKM rendelet 2. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója, a Gyermekek Háza esetében a tankönyvfelelős készíti el. Segítői: • az igazgató által megbízott tankönyvfelelős (Ő összesíti az iskolai tankönyvek jegyzékét, ő juttatja el a kiadókhoz a megrendelést; szervezi a szállítást, a tankönyvek kiosztását. Gondoskodik a rendelések módosításáról, pótrendelésekről, a számlák kifizetéséről. Nyilvántartja az iskolai rendelést osztályonként, tantárgyanként.) • szakmai munkaközösségek(Javaslataik, döntéseik alapján rendeljük a tankönyveket.) •gyermekvédelmi felelős (Felméri a kedvezményezettek körét; nyilvántartja a szülők nyilatkozatát és a benyújtott igazolásokat; kimutatást készít az adott kedvezményekről. •gazdasági vezető (A gyermekvédelmi felelőssel készítik a költségvetést, végzi az elszámolást.) Határidő: február 15. 3. A tankönyvrendelés elkészítéséhez be kell szerezni az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Határidő: február 15. 4. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, csak a szakmai munkaközösség, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni! Határidő: február 10. 5. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell a 2005/2006. tanévtől azt, hogy a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő minden olyan tanuló részére ingyenesen álljanak rendelkezésre a tankönyvek, aki a) tartósan beteg, b) sajátos nevelési igényű, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) egyedülálló szülő által nevel, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. - 11 -
A normatív kedvezményeket a következő módon biztosítjuk: a) Új tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás (A tankönyvjegyzékben szereplő könyvek alapján) b) Az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével. (A tankönyvek gyakori átdolgozása miatt, ezeknek a könyveknek változik a köre: szótárak, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények, modul tárgyakból vásárolt könyvek) c) Napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevételével. 6. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket nyújthat azoknak, akik kérik, és igazolják, hogy az egy főre jutó jövedelem összege alacsony a családjukban. 7. Az iskolai tankönyvrendelést megelőző intézkedések, teendők: a) minden év november 15-éig Fel kell mérni, hogy a következő tanévre ki igényli a normatív kedvezményt, ki a könyvtári kölcsönzést és egyéb kedvezményeket. (Igénylőlapok benyújtása, jogosultság igazolása) b) minden év november 30-áig Az igazgató tájékoztatja a felmérés eredményéről a nevelőtestületet, szülői munkaközösséget, diákönkormányzatot. c) minden év december 15-éig A nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a cselekvőképes nagykorú tanulót. d) minden év február 15-éig Elkészítjük a tankönyvrendelést, véleményezzük azt. e) minden év március 15-éig Eljuttatjuk a szülőkhöz a tankönyvek osztályonkénti jegyzékét. (A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e venni.) f) legkésőbb június 10-éig A tankönyvrendelés módosítása (A kölcsönvehető tankönyvekről kötelező és ajánlott olvasmányokról jegyzékek készítése.)
Jelen házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület …………………………………….-én elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban aláírásukkal tanúsítják.
- 12 -
A tantestület nevében:
____________________________
A Diákönkormányzat egyetértési jogával élt:
_____________________ DÖK nevében
A Szülői Munkaközösség véleményezési jogával élt: _____________________ SzMK nevében
Ezen házirendet az intézmény fenntartója…………………év……………………hó …………….. napján jóváhagyta.
…………………………………..
P.H.
- 13 -
……………………………………..
