1
PÁPAI VÁROSI ÓVODÁK Städtische Kindergarten von Pápa The City Kindergartens of Pápa
PÁPA OM AZONOSÍTÓ 036783
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Az előzőleg jóváhagyott Szervezeti Működési Szabályzat módosított, kiegészített változata.
Készítette: Csákvári Judit Intézményvezető
2
Tartalomjegyzék Cím 1.
2.
3.
4.
5.
Oldalszám Az intézmény általános jellemzői az alapító okirat szerint
3
1.1.Költségvetési szerv neve
4
1.2.Tevékenységi köre
4
1.3.Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok
6
1.4.Az intézmény jogállása, vezetőjének kinevezési rendje
6
1.5.Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve
7
1.6.Működési köre
7
Az intézmény működésének általános szabályai, munkarendje
7
2.1.Az SZMSZ jogszabályi alapja
7
2.2.Hatálya, kiterjedés köre
9
2.3.Hatálybalépés
9
2.4.Az intézmény gazdálkodással, költségvetés tervezéssel, végrehajtással kapcsolatos szabályai 2.5.Az adatkezelés és a különös közzétételi lista szabályai
9 10
2.6.Az intézmény munkarendje
10
2.7.Egyéb szabályok
11
Az intézmény működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók
11
3.1.A gyermekek óvodai jogviszonyának rendje
11
3.2.Az intézmény belső rendje
15
3.3.Egyéb tudnivalók az óvoda helyiségeinek használatáról, a reklám tevékenységről. Az intézmény szervezeti felépítése. Az óvodavezetés szerkezete
19
4.1.Az intézmény vezetője, magasabb vezetői
21
4.2.A magasabb vezetők kinevezési, megbízási rendje
21
4.3.A vezetők és tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje
22
4.4.A nevelőtestület döntési, véleményezési átruházási jogköre
22
4.5.A szakmai munkaközösségek létrehozása, együttműködése, kapcsolattartás rendje 4.6.Az óvoda alkalmazottai és közösségei
23
4.7.A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei
24
A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje
24
20
24
3
Az óvodai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje
25
6.1.A gyermekközösséggel kapcsolatos rendezvények, szokások
25
6.2.Az óvoda dolgozóival kapcsolatos rendezvények, szokások
25
7.
A szülők, vezetők és az óvodai nevelők kapcsolattartásának rendszere
26
8.
Az intézmény társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje
26
9.
Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje
27
6.
Az intézmény működéséhez kapcsolódó hatályos szabályzatok
29
Záradék, Nyilatkozatok
30
Legitimációs záradék
31
4
1. Az intézmény általános jellemzői az Alapító okirat szerint, valamint egyéb, a
működéshez szükséges azonosító adatok Az alapító szerv neve: Pápa Város Önkormányzata Az Alapító Okirat Száma:
19/2013. (II.28.)
Kelte:
2013. február 28.
Hatályba lépése:
2013. 2013.04.14.
Alapítás időpontja
2003.július 1.
A költségvetési szerv létrehozásról szóló határozat száma: 87/2003. (VI.19.) kt. határozat 1.1. Költségvetési szerv neve:
Pápai Városi Óvodák Német neve: Städtische Kindergarten von Pápa Angol neve: The City Kindergartens of Pápa
Közoktatási intézmény típusa:
óvoda
OM azonosító:
036783
Alaptevékenység fő TEÁOR kódja: 8510 Iskolai előkészítő oktatás Törzskönyvi azonosító szám (PIR) 569798 Költségvetési szerv székhelye: 8500 Pápa, Képző u. 3. Telephelye, tagintézménye: Pápai Városi Óvodák Erzsébetvárosi Tagóvodája
8500 Pápa, Kisfaludy u. 20.
Pápai Városi Óvodák Vajda Péter Lakótelepi Tagóvodája
8500 Pápa, Vajda Péter lakótelep 28.
Német neve: Vajda- Péter- Wohnsiedlung-Kindergarten der Stadttischen Kindergarten von Pápa Pápai Városi Óvodák Tókerti Tagóvodája
8500 Pápa, Ötödik u. 26.
Pápai Városi Óvodák Nátuskerti Tagóvodája
8500 Pápa, Radnóti u. 12.
Pápai Városi Óvodák Tapolcafői Tagóvodája
8598 Pápa, Tapolcafői u. 67.
Pápai Városi Óvodák Huszár Lakótelepi Tagóvodája
8500 Pápa, Huszár ltp.
Pápai Városi Óvodák Csókai Tagóvodája
8500 Pápa, Veszprémi u. 9.
Pápai Városi Óvodák Fáy András Lakótelepi Tagóvodája
8500 Pápa, Szövetkezet u.36/a.
Angol neve: Fáy Housing Estate Kindergarten a Member of the City Kindergartens of Pápa Pápai Városi Óvodák Kéttornyúlaki Tagóvodája
8591 Pápa, Kéttornyúlaki u. 12.
5
Jogszabályban meghatározott közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdésében 6. pontjában foglaltak alapján: óvodai nevelés 1.2. Tevékenységi köre Alapfeladata: A gyermek három éves korától a tankötelezettség – jogszabályban meghatározottak szerinti - kezdetéig nevelő intézmény, amely biztosítja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Biztosítja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek - figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált oktatását-nevelését is, abban a tagóvodában, ahol a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A tagintézmények Alapító okirat szerinti alapfeladatai és felvehető gyermeklétszámai: Képző u. 3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 150 fő Pápai Városi Óvodák Erzsébetvárosi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Vajda Péter Lakótelepi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Egy csoportban kétnyelvű német nemzetiségi óvodai nevelés biztosítása. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Tókerti Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 75 fő Pápai Városi Óvodák Nátuskerti Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Tapolcafői Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a
6
többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 25 fő Pápai Városi Óvodák Huszár Lakótelepi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 120 fő Pápai Városi Óvodák Csókai Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 100 fő Pápai Városi Óvodák Fáy András Lakótelepi Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Az interkulturális nevelés óvodai gyakorlatának mellékletével kiegészített Helyi Óvodai Nevelés Programja alapján- magyar-angol két nevelési nyelvű ellátást biztosít a SAC/C17 program végrehajtása során a városba érkező nem magyar állampolgárságú gyermekek számára. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 145 fő Pápai Városi Óvodák Kéttornyúlaki Tagóvodája A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 4. § 1. a) szerinti óvodai nevelés biztosítása, továbbá a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek –figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is- integrált nevelése. Felvehető legmagasabb gyermeklétszám: 25 fő Az intézmény által felvehető legmagasabb gyermeklétszám:
940 fő
Indítható csoportok száma legfeljebb:
39 csoport
Szakágazat száma, megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Alkalmazott szakfeladatok: 851011-1 Óvodai nevelés, ellátás 851012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása az a gyermek, aki a szakértői bizottság szakértő véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 851013-1 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 889943-1 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások 890441-1 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442-1 Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása
7
890443-1 855935-1 890111-1 890112-1
Egyéb közfoglalkoztatás Szakmai továbbképzések Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok. Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok.
Vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 1.3. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása önállóan működő költségvetési szerv A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre, a gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény önálló bankszámlával rendelkezik. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait Pápa Város Önkormányzata Közoktatási és Közművelődési Intézmények GAESZ-e látja el. A költségvetési szervek közötti munkamegosztást és a felelősségvállalás rendjét külön megállapodás tartalmazza. Az intézményvezető gyakorolja a kötelezettségvállalási és utalványozási jogot. Feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezés joga: Feladatellátását szolgáló vagyon az önkormányzat által leltár szerint használatba adott vagyoni kör, mely felett Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 22/1992. (X.13.) rendeletében foglaltak szerint rendelkezhet. Az ingatlanok fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket a költségvetési szerv viseli. 1.4.Az intézmény jogállása, vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény jogállása: Az intézmény jogi személy, melynek egyszemélyi felelős vezetője a magasabb vezetői megbízású óvodavezető. A magasabb vezetői megbízású óvodavezető önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézményi munkavállalók tekintetében. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítését és lefolytatását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott 138/1992.(X.8.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell végezni. Az intézményvezetői megbízás Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének hatáskörébe tartozik. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 67. §. (7) alapján a pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.
8
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben közalkalmazotti jogviszony, melyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvényben, valamint a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott többször módosított 138/1992.(X.8.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkaviszony, melyre nézve a 2012. évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről foglaltak az irányadók. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) szabályai az irányadók. 1.5.Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Székhelye: Pápa, Fő u.5. A költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását átruházott hatáskörben Pápa Város Önkormányzatának Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága látja el. A költségvetési szerv fenntartója: Pápa Város Önkormányzata Pápa, Fő u.5. 1.6.Működési köre: Pápa város közigazgatási területe. Kötelező felvételt biztosít: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 49.§ (3) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott és közzétett felvételi körzetben lakók részére.
2. Az intézmény működésének általános szabályai, munkarendje 2.1. Az SZMSZ jogszabályi alapja 2011. évi CXC. törvény nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2012. évi CXXIV. tv. a nemzeti köznevelési tv. módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. még hatályban levő részei 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Korm. Rendelet az államháztartási tv. végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) a többször módosított 1992. évi XXXIII. közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól A 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a többször módosított 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. a 24/2000.(VIII.25.) OM rendelet a ki emelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről 1/1998.(VI.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 2013. május 31. után a 20/2013. EMMI rendelet 2. sz. melléklete. A többször módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet.
9
23/1997.(VI.4.) MKM rendelet Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 2/2005.(III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelveiről 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei Hatályát veszti: 2013. augusztus 31-én. 2013. szept. 01-től a az emberi erőforrások minisztere 17/2013. (III.1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelvéről. 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. a többször módosított 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetéséről. 335/2005. (XII.29.) Korm. rend. a közfeladat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről a többször módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről, továbbá a fenntartó által hozott rendeletek helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A Kormány 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról. Hatályát veszti: 2013. augusztus 31-én. 2013. szept. 01-től a Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról/ 1 sz. melléklet „Az Óvodai nevelés országos alapprogramja” 2.2.Hatálya, kiterjedés köre: az óvodákba felvett gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, a vezető helyettesek, a tagóvoda vezetők, az óvodában nevelő-oktató munkát végző külsős szakemberek, a Házirend és a gyerekek biztonságával kapcsolatos rendelkezések tekintetében (pl. hitoktató, logopédus, futballedző, gyógypedagógus, táncpedagógus, stb.) a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók. E Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ.), Pápa Város Önkormányzatának Pápai Városi Óvodák intézményéhez tartozó szervezetileg összevont óvodák működését szabályozza. 2. 3.Hatálybalépés Az SZMSZ-t a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 25.§. (4). bekezdés. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, ill. a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az intézmény nevét, székhelyét, a székhelyen kívül működő tagintézmények telephelyét, alaptevékenységét, a feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az Alapító Okirat tartalmazza. Nkt. 21.§(2) bekezdés.
10
2.4.Az intézmény gazdálkodásával, költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos szabályai Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv. A gazdálkodás részletes szabályait, valamint a költségvetés
tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó által jóváhagyott, az intézmény és Pápa Város Önkormányzata Közoktatási és Közművelődési Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete (továbbiakban: KKI GAESZ) közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét meghatározó megállapodás tartalmazza. Az intézmény külön számlával és pénztárral rendelkezik. A pénztár működésének rendjét és pénzügyi szabályait a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Az intézmény az Alapító Okiratban foglaltak szerint folytathat kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet. Az intézmény az alaptevékenysége ellátásának feltételeként rendelkezésre álló, s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó szolgáltatásokat nyújthat, térítés ellenében. Bérbeadás szabályai: a nevelési-oktatási intézmény szellemével, etikájával összeegyeztethető rendezvények, programok lebonyolításához írásbeli szerződés alapján, az intézményvezető engedélyével, évente meghatározott bérleti díjért bérbe adhatók az óvodaépületek tornaszobái. A bérbeadás nem zavarhatja az óvoda működését. A feladatellátást szolgáló vagyon Pápa Város Önkormányzatának használatba adott vagyoni tulajdona, mely felett Pápa Város Önkormányzata a többszörösen módosított 22/1992. (X.13.) sz. rendeletében foglaltak szerint rendelkezhet. 2.5.Az adatkezelés és a különös közzétételi lista szabályai: Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni: az alkalmazottak adatairól, a gyermekek adatairól. Az adatok vezetése és továbbítása a Nkt. 41.§. és 44.§. szerint történik. A pedagógust és az óvoda valamennyi alkalmazottját titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. A kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek érdekében végzett megbeszélésére. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a Nktv. alapján kezelhetők és továbbíthatók. Az SZMSZ mellékleteként, az intézmény Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata rendelkezik: •
A kezelt adatok védelméről, biztonságáról és a különös közzétételi lista eljárásrendjéről
• A köznevelés információs rendszeréhez (KIR) való hozzáférésről, az adatbevitel felelőséről, eljárásrendjéről. •
Az elektronikus úton előállított dokumentumok hitelesítési, tárolási és kezelési rendjéről
11
Az intézmény a 229/2012.(VII:28.) Korm. rend. 23.§ (1) (2) bek. alapján tesz eleget közzétételi kötelezettségének. 2.6.Az intézmény munkarendje A nevelési év minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az intézmény munkatervében kell meghatározni az óvodai nevelési év rendjét. A gyermekek napi- és heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az intézmény a nevelőmunka tervezésének dokumentálására, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 91.§-a által meghatározott tartalommal rendelkező csoportnaplót rendszeresít. A csoportnapló formátumát a Függelék „Nyomtatványok” fejezete E/7. számon tartalmazza. Az intézmény 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha az ünnepek miatt a munkaszüneti napok és munkanapok rendje a jogszabály által meghatározottak szerint másképpen alakul. A nyitvatartási idő legfeljebb napi 11 óra, reggel 6 órától 17 óráig tart. A gyermekek fogadása ezen időkereten belül, óvodánként a szülők igénye alapján évente a fenntartó által kerül megállapításra. A nyitva tartással kapcsolatos szülői igényfelmérést a Függelék „Nyomtatványok” fejezete F/1. számú nyomtatványán minden év szept. 15-ig végezzük el. Az egyes tagóvodák nevelési évenkénti nyitva tartása a felmérések eredményeinek és a fenntartó döntésének megfelelően az óvodák Házirendjében kerül rögzítésre és kihirdetésre. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. A nevelés nélküli munkanapok időpontját az éves munkatervben határozzuk meg. A tagóvodák üzemeltetése - a fenntartó jóváhagyása alapján - a nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvodák szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A szünet időtartamát a fenntartó engedélyezi. Időpontjáról február 15-ig tájékoztatni kell a szülőket. A Pápai Városi Óvodák tagóvodái összehangolják a takarítási szünetek időpontjait, valamint zárva tartásuk idejére a gyermekek elhelyezésének rendjét. Az óvodákban a nyári zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal - külön megállapított beosztás szerint ügyeletet kell tartani az ügyintézés zavartalan és folyamatos biztosítására. Bármely egyéb okból felmerülő és szükségessé váló óvodai zárva tartás előzetesen felmért szülői igények és fenntartói egyeztetés után lehetséges. A zárva tartások idején, a Függelék „Nyomtatványok” fejezete F/2. a,b, c. számú nyomtatványon előzetesen felmért szülői igények alapján, ügyeleti rendszerben gondoskodunk a gyermekek ellátásáról két másik, előzetesen kijelölt óvodában. A szülői igényeket A gyermekek fogadását és küldését a tagóvodák az erre rendszeresített nyomtatványon dokumentálják. (Gy/3.) A zárva tartásról, a fogadó óvodáról a szülőket a Függelék „Nyomtatványok” fejezete T/1. és T/2. számú nyomtatványokon tájékoztatjuk. Amennyiben a gyermeklétszám jelentősen lecsökken - pl. iskolai őszi, téli, tavaszi szünetek idején - a csoportok összevontan működhetnek. A szülői értekezleteket, fogadó órákat és azokat a rendezvényeket, amelyek csoportonként minden szülőt érintenek, 17 óra utáni időpontra kell szervezni. (kivétel: nyílt napok) 2.7.Egyéb szabályok Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan
12
ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében a jogszabályban meghatározottak szerint. (Nkt.72.§) részt vesznek a pedagógusok, munkaközösségek, a szülők, ill. képviselőik (Szülői Közösség). Az intézményben a nevelőmunka Pedagógiai program szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. A Pedagógiai programot a szülők előre egyezetett időpontban megismerhetik az óvodában, valamint Pápai Városi Óvodák honlapján. Az intézmény Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 19/2013. (XII.11.) határozatában jóváhagyott Alapító Okiratában 855935 Szakmai továbbképzés szakfeladat szerint kiegészítő tevékenységet folytathat. Ez a szakágazat tartalmazza az elsősorban felnőtteknek ajánlott és tartott oktatás és szakmai képzés bármely formáját, - mely az intézményvezetés és fenntartó által ellenőrzött, engedélyezett, educatio szolgáltatói kosarába megjelentetett: -
a TÁMOP 3.1.4. pályázatához kapcsolódóan kidolgozott jó gyakorlat módszerét, annak bemutatását,
a TÁMOP 3.4.1. pályázathoz kapcsolódóan elkészített interkulturális nevelés óvodai gyakorlat bemutatását, a pedagógusok által az óvodáink arculatát tükröző új módszereket, nevelési célzatú saját kiadványokat, -
óvodapedagógusoknak konzultációs, hospitálási lehetőségek biztosítását,
-
szakmai önálló innovációk felkínálását, bemutatását,
-
elkészített projekttervek felkínálását,
-
téma hét/hetek lehetőségeit,
kompetencia alapú oktatással kapcsolatos belső dokumentáció kezelését (napló, fényképek, munkalapok, együttműködési megállapodások, munkacsoportok stb.), hálózati tanulás komplex módszerekkel: DVD-re vett szakmai prezentáció bemutatását, szakmai megbeszéléseket. A szakfeladatokat azok az óvodapedagógusok végzik, akik a TÁMOP tanfolyamain részt vettek, vagy kompetenssé válik tudásuk a hálózati tanulás segítségével, és már legalább két éve a gyakorlatban is alkalmazzák a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges módszereket. A szakmai továbbképzés színvonalas működésének felelőse az intézményvezető, a szakmai vezető és a kompetencia csoport vezetője.
3.Az intézmény működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók 3.1 A gyermekek óvodai jogviszonyának rendje A gyermek beíratása, felvétele A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20. §-a szerint a fenntartó dönt az óvodai beiratkozás idejéről, melyet a
beíratás előtt harminc nappal közzé kell tenni.
13
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A beíratást, a gyermekek előjegyzésbe vételét a tagóvoda vezető végzi. A beíratáshoz szükséges okiratok: a szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártyája és lakcímkártyája. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik, amennyiben az óvoda szabad férőhellyel rendelkezik. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az intézmény vezetője dönt. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, első fokon a fenntartó és az óvodavezetők egyeztető értekezlete után az intézményvezető, másodfokon a fenntartó dönt a felvételről. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodába járásra kötelezett, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A gyermeket beíratáskor a jelentkezés sorrendjében előjegyzésbe kell venni. A beíratási napló tartalmazza a gyermek nevét, a nyilvántartáshoz szükséges adatokat, ill. a gyermek fejlettségével, egészségi állapotával kapcsolatos adatokat. A felvételek lezárása után a gyermek felvételéről a Gy/8. sz. ”Értesítés”, az elutasításáról a GY/9. sz. „Határozat” nyomtatványon értesítjük a szülőket. Az előjegyzési egyeztetés után két héttel a szülő az intézményben veheti át az értesítést, ezt követően postázásra kerülnek az át nem vett határozatok. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a tagóvoda vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével. Az újonnan óvodába érkező gyermekek befogadása az egyes tagóvodák gyakorlata, a gyermek és a szülő igénye szerint történik. Az adott nevelési év szept. 1. után jelentkezők beíratása a Pápai Városi Óvodák székhely óvodájában (Pápa, Képző u. 3.) történik. A gyermek felvételéről az intézményvezető dönt. A gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos szabályok Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden pápai lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesült Az óvodai nevelés magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik, 2014. szept. 1-től a 3, életévét betölti az óvodai nevelési
14
év első napjától kezdődően napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Igazolatlanul egy nevelési évben 7 napnál többet nem hiányozhat. Oktatási azonosító szám igénylése, kiadása és változás bejelentés A köznevelési intézmény képviselője a KIR honlapján keresztül az Nkt.-ban meghatározott adatok megküldésével a gyermek részére a jogviszony létesítését követő öt napon belül tizenegy jegyű azonosító kiadását kezdeményezi. (Oktatási Azonosító=OA) A KIR rendszerben öt napon belül a gyermek jogviszonyának megszűnését is köteles jelezni. (229/2012. (VIII.28.) Korm. rend.) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel összefüggő kötelezettségek A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek érdekében, mielőbbi óvodába kerülésüket elősegítve, az óvoda az esélyegyenlőségi tervben meghatározott elvek szerint együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a védőnői hálózattal a rendszeres óvodába járás feltételeinek biztosításáért, megvalósulásáért. Fokozottan ügyel az óvodai előjegyzés után a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szeptember elsejei óvodakezdésének biztosítására. Az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó szabályok eljárásrendje: feladat
felelős
dokumentálás helye
dokumentáció továbbítása
határidő
Az óvodáztatási támogatásra tagóvoda-vezető jogosult, óvodába felvett gyermek szüleinek tájékoztatása a támogatás feltételeiről a tájékoztató szülői értekezleten.
tagóvoda irattár -
Az óvodába járás a csoport óvónői dokumentálása a felvételi és mulasztási naplóban, a napló vezetésének szabályzata szerint.
mulasztási napló gyermekvédelmi nevelési év felelős, tagóvoda-vezető
Hiányzás jelentése
tagóvoda irattár
Jelentés az óvodában eltöltött napokról a mulasztási napló fénymásolatával
az óvónők tájékoztatása alapján a tagóvoda-vezető tagóvoda-vezető
14. számú melléklet a intézményvezető 149/1997.(XII.10.)Korm rend. szerinti „Igazolás” elkészítése
tagóvoda intézményi irattár, intézményi irattár,
szülő felé
és intézményvezet ő felé
fenntartó felé
felvétel napja
első igazolatlan nap május, november
május, november
15
A gyermek veszélyeztetettsége esetén történő fokozottabb együttműködés folyamatszabályozása: szülői szemléletformálás, kapcsolatépítés, bizalom kialakítás, a gyermek hátrányainak korrekciója egyénre szabott fejlesztéssel, helyi szinten a gyermekjóléti szolgálat bevonása a gyermek és a gyermekközösség védelme érdekében, szükség esetén további, a gyermek és ifjúságvédelem, családjog területen működő szolgálattal kapcsolat felvétel. A gyermek fejlődésének nyomon követése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.(20/2012. (VIII.31. EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 63.§. (1.)bek.) Ezt a kötelezettségét a Pápai Városi Óvodák az általa kidolgozott, egységes rendszerű dokumentáció egyéni fejlődési lap, a fejlődés nyomon követése, munkanapló az ellátásról, a szülő tájékoztatása gyermeke fejlődéséről - segítségével látja el. (Függelék „Nyomtatványok” fejezetében az E/1, E/2, E/3, E/4 sorszámú lapok) A gyermek folyamatos nyomon követésének folyamatszabályozása: bemenet mérés: szociális fejlettség területén, a gyermek óvodába lépésekor, összesítővel, felelős: csoport óvónői, határidő: november; (E/1, E/5) kimenet mérés: szociális, értelmi fejlettség, feladat és kötelesség vállalás, a gyermek játéka, testi fejlettség,- mozgás, -beszéd, -hallás, -látás, nyelvi kifejezőkészség területén a nagycsoportban, összesítővel, felelős: csoport óvónői, határidő: január; (E/1, E/5) félévenként a gyermek fejlődésének nyomon követése, fejlesztési terv készítése, és szakszolgálat igénybevétele, felelős: csoport óvónői, tagóvoda-vezető. (E/1- E54) A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 3l.-e után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság erre javaslatot tesz. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését, a befogadó nyilatkozatot a gyermek vizsgálatának megkezdése előtt kell beszerezni. A nevelési intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A gyermekbalesettel kapcsolatos feladatokat az intézmény „Szabályzat a gyermekbalesetek esetén szükséges teendőkről” c. szabályzata tartalmazza. (Lásd: Függelék) Meg kell szervezni a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát, évente legalább egyszer fogászati (Sz./11), szemészeti és általános szűrővizsgálatot. (Nkt. 25.§ (5) bek.) „A nevelési-oktastási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen
16
-
az egészséges táplálkozás
-
mindennapos testnevelés, testmozgás
-
testi és lelki egészség fejlesztése
-
bántalmazás (és iskolai) erőszak megelőzése
-
baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás
-
személyi higiéné területére terjed ki. 20/2012.(VIII.1.) EMMI rendelet 128.§
A teljes körű egészségfejlesztés részletezését a Pedagógiai Program tartalmazza. A gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó szabályok: Az óvodába beíratott gyermeknek rendszeresen kell óvodába járnia. A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie a csoportvezető óvónőnek. A gyermek távolmaradását a következő esetekben tekintjük igazoltnak: ha beteg, ha a család kéri, ha a közös háztartásban fertőző megbetegedés történt, ha az orvos zárlatot rendel el. Betegség miatti távollét után az óvodát orvosi igazolással látogathatja újra a gyermek. Az 5. életévét betöltött gyermek - adott nevelési év kezdő napjától számított - egy nevelési évben 7 napot meghaladó igazolatlan mulasztásáról az óvoda vezetője köteles értesíteni a jegyzőt. Az igazolásokat két évig meg kell őrizni. A szülő által jelzett, nem orvos által igazolt hiányzást a nyomon követhetőség érdekében a Pápai Városi Óvodák által rendszeresített GY./4. sz. nyomtatványon a szülő írásban, aláírásával is igazolja. 20/2012. (VII.31.) EMMI rend.51.§ (2) bek. a) pont. A hiányzások követése a Mulasztási naplóban történik. A mulasztási naplót a GY./1. sz. Útmutató szerint kell vezetni. Az óvodai elhelyezés, jogviszony megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, 2014. szeptember 1-ig, ha a szülő bejelenti, hogy gyermeke kimarad - 5 éves korig - a bejelentésben megjelölt napon, óvodaváltáskor, a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Óvodaváltás esetén az erre rendszeresített nyomtatványon (A.Tü.730.r.sz.) a gyermek
oktatási
17
azonosítójának feltüntetésével értesítjük a fogadó óvodát a gyermek jogviszony megszűnésének napjáról, és visszaigazolást kérünk a beiratkozásról.
3.2. Az intézmény belső rendje A munkavégzéssel kapcsolatos szabályok Az óvoda épületéhez az óvodavezetőnek, a nyitó és záró dajkának, valamint a karbantartónak van kulcsa. Az épület zárásáért, áramtalanításáért, ahol rendelkeznek vele a riasztórendszer bekapcsolásáért a záró dajkák felelnek. A munkavállaló köteles betartani a munkára képes állapot szabályait: •
munkaideje alatt legyen mentes alkohol- és egyéb befolyásoló szerektől,
•
munkakezdésre megfelelő öltözékben, felkészülten jelenjen meg saját munkaterületé,
•
tartsa be a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén is.
A munkahelyről - munkaidő alatt - csak indokolt esetben, a vezető, ill. a vezető helyettes engedélyével, meghatározott időre lehet eltávozni. Rendkívüli esetben az óvoda telefonját térítés ellenében a dolgozó igénybe veheti. Ez nem zavarhatja a gyermekek körüli feladatok maradéktalan ellátásában. A mobiltelefon állandó jelenléte és csörgése zavarja a gyermekcsoport életét, a napi munkát. Ezért a gyermekek között, a gyerekekkel folytatott tevékenységek alatt, a szülők jelenlétében saját mobiltelefon bekapcsolt állapotban nem lehet. Ez a rendelkezés az óvoda minden dolgozójára egyaránt vonatkozik. Azokban a kivételes helyzetekben, amelyekben az óvónőnek a kötött munkaidejében feltétlenül szükséges a saját mobiltelefonon való ügyintézés, ezt pár perc erejéig a gyermekcsoporton kívül teheti meg, miután gondoskodott a rá bízott gyermekek felügyeletéről. Az óvodapedagógusokat a foglalkozások lezajlása után lehet intézményi telefonhoz hívni. Kivétel a hivatali ügyek, és azok a nem mindennapi élethelyzetek, amelyek a család érdekében elengedhetetlenek. Ezalatt is másik óvónő, vagy dajka köteles a csoportra ügyelni. A dolgozónak akadályoztatása esetén (betegség, hóhelyzet, stb.) jelzési kötelezettsége van a vezető és váltótársa felé. Ezt a jelzést a lehető legrövidebb időn belül kell megtennie, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A dajkák az edénytörést az időpont, és a mennyiség megjelölésével kötelesek vezetni. A véletlen balesetből eredő, nagyobb mennyiségű törésről az óvodavezető jegyzőkönyvet készít. Az óvónők a gyermeket csak akkor engedhetik haza, ha ruházata rendjét ellenőrizték, a szülő beérkezett már, ill. ha a szülő írásban felelősséget vállalt arra, hogy gyermeke egyedül járhasson haza. Évente kérünk a szülőtől írásos nyilatkozatot a Pápai Városi Óvodák erre rendszeresített Sz./6 sz. nyomtatványán arról, hogy kik azok a személyek, akik gyermekét elvihetik az óvodából. A gyermeket 14 éven aluli személynek a szülő írásos engedélye alapján lehet átadni.
18
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az óvodában családtag csak indokolt esetben keresheti fel hozzátartozóját. Az óvónőket, illetve a csoportok napirendje szerinti tevékenységeket csak indokolt esetben lehet megzavarni. Az óvodai csoportok látogatását a szülők és más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Bárminemű hivatalos látogatás vagy ellenőrzés az intézményvezetővel való egyeztetés szerint történik. Az alapfeladaton túli foglalkozásokat végző külsős személyek a meghatározott napon és időbeosztásban tartózkodhatnak az intézményben, illetve a tevékenységükhöz biztosított helyiségben. A rájuk bízott gyermekekért nyilatkozatban vállalnak felelősséget. Az óvodába egyéb céllal belépők csak ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az intézmény területén. Az óvoda dolgozói a vezetőhöz, távolléte esetén a helyetteshez kísérik. A térítési díjak befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díjak befizetése minden hónap 10-e után, lehetőség szerint l5-ig történik. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen ki kell függeszteni. A pótbefizetésre többnyire a meghatározott befizetési napot követő egy hét elteltével van lehetőség. A szülő anyagi helyzetétől függően az önkormányzattól kérheti gyermeke kedvezményes, vagy ingyenes étkezésben való részesítését. (Nkt. 46.§ (4) Az étkezési kedvezmények igénybevételről a szülőknek a szükséges igazolásokat mellékelve az Sz./1. sz. nyomtatványon nyilatkoznia kell. Étkezési térítési díj befizetése utalással is teljesíthető, ha erről a szülő előzetesen az Sz./3. sz. nyomtatványon nyilatkozik. Az óvoda az étkezést központi konyháról biztosítja. Az ételadag rendelése előzetesen történik, ezért hiányzás esetén az étkezés lemondása, majd ismételt igénylése a megelőző napon, a házirendben meghatározott időpontig lehetséges. A meghatározott időn túli jelzést csak harmadnap tudjuk figyelembe venni. A szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvoda konyhájáról 12 h-13 h között a napi ételadagot elvihessék azokon a napokon, melyekre az étkezést nem sikerült lemondaniuk. Az előre befizetett, de fel nem használt térítési díjat - időben történő lejelentés esetén - túlfizetésként tartjuk nyílván és értékével csökkentjük a következő havi befizetési kötelezettséget. Be nem jelentett hiányzás esetén a befizetett térítési díj jóváírására vagy visszafizetésére a szülő nem tarthat igényt. Ha bármely oknál fogva térítési díj hátralék képződik, az növeli a következő havi befizetés összegét. Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az intézményben a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve jogosult ellenőrizni. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie.
19
Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Ennek érdekében tájékoztatja a tagóvoda vezetőt, aki megszervezi ezt Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek, az óvodát teljes gyógyulásáig nem látogathatja. A gyermek a betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. Részletes szabályozás: Házirend Az óvoda konyhájába csak érvényes munkaköri alkalmassági vizsgálattal rendelkező személy léphet be. Az óvoda minden dolgozója köteles - meghatározott időszakonként, illetve, ha erre indokolt esetben az óvodavezető utasítja -, munka alkalmassági vizsgálaton részt venni, melynek eredményéről az erre illetékes orvos állít ki igazolást. (33/1998.(VI.24.) NN rendelet) A csoportszobákban szülő csak engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (nyílt nap, ünnepélyek, stb.). Dohányozni az óvoda épületének, udvarának egész területén, illetve a kerítéstől számított 5 méteren belül tilos. (többször módosított 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól.) A nemdohányzók védelmében készült belső szabályzatot minden dolgozóval meg kell ismertetni. A dolgozók az oktatás keretében elhangzott szabályokat aláírásukkal tudomásul veszik. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! A Munka Törvénykönyve 103.§ (1) bek., valamint a Munkavédelmi Törvény 60.§ (1) bek. alapján készült „Belső szabályozás a munkára alkalmas állapot ellenőrzéséről” dokumentumban foglaltak betartása mindenki számára kötelező.(Lásd: Függelék) Az intézményi védő-óvó előírások, bombariadó esetén szükséges teendők A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetekor, valamint szükség szerint foglalkozás, kirándulás, stb. során életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát az óvodai csoportnapló „Balesetvédelem” c. fejezetén belül dokumentálni kell. Tűz esetén a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. Az óvoda házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában tartózkodás során meg kell tartaniuk. Bombariadó, vagy bármely rendkívüli eset, katasztrófa esetén a tűzvédelmi szabályzat 6. pontja és a 44/2007. „OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatairól” szóló jogszabály szerint kell eljárni. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén: Az óvodában gyermek csak felügyelet mellett tartózkodhat. Az óvónő a gyermekcsoportot nem hagyhatja felügyelet nélkül, sem a csoportszobában, sem a tornateremben, sem az udvaron. Tagóvodánként elkészített intézkedési tervben meghatározottak szabályozzák az udvar használat rendjét, a gyermekek biztonsága érdekében tett intézkedéseket, melyben ki kell térni a csúszda, a mászóvár, a hinta, és egyéb veszélyforrási lehetőséget adó játékok használatára. (Játszóudvari eszközök ellenőrzési terve)
20
Az udvaron való tartózkodás esetén fel kell hívni a gyermekek figyelmét arra, hogy az udvar mely részén tartózkodhatnak, megbeszélés szerint, korcsoporttól függően azt, hogy az udvari játékok közül melyek azok, amiket használhatnak és hogyan. A testnevelés foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az esetlegesen balesetveszélyesebb feladatokat az óvónő közvetlenül felügyelni tudja. A foglalkozások gyermekekre nézve veszélyesnek minősülő eszközeit (olló, kés, ár, stb.) a gyermek csak az óvónő felügyelete mellett használhatja, az nem lehet elérhető számára a használat előtt és után. Az elektromos berendezéseket (magnó, lemezjátszó, vetítő, stb.) tilos szabadon hagyni, gyermek egyedül nem használhatja azokat. Séták, kirándulások és minden olyan alkalom esetén, amikor a gyermekcsoport kilép az óvoda területéről, biztosítani kell a megfelelő felnőtt létszámot. Egy felnőtt még alacsony létszám mellett sem indulhat el a gyermekekkel. Autóbuszon, vagy más közlekedési eszközön való utazás előtt a gyermekekkel meg kell beszélni az utazás szabályait, az elvárt viselkedési formát. Fel kell hívni a figyelmet a veszélyforrásokra. A vezető óvónő rendszeresen, ill. a törvényi előírásoknak megfelelően, az óvónők, egyéb dolgozók jelzései alapján szükség szerint felülvizsgálja, vizsgáltatja az épületet, a gyermekek tartózkodási helyét és az ott található berendezési tárgyakat, az udvari játékeszközöket balesetvédelmi szempontból. Dokumentálás helye: „Játszóudvari eszközök ellenőrzési terve”, valamint a tagóvodák őszi és tavaszi szemléjének jegyzőkönyve. Amennyiben szükséges intézkedik a veszélyforrás megszüntetéséről. Az óvónők feladata a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás során a fentieken túl, hogy a gyermekek napi életét úgy szervezzék, hogy a balesetveszélyt kiküszöböljék. A dajkák a fentieken túl, gondoskodnak arról, hogy a gyermekek környezetében veszélyes, a takarításhoz használt anyagok ne maradjanak. A karbantartó az óvónők, dajkák jelzése alapján megjavítja a balesetveszélyessé vált eszközöket, ill. gondoskodik azoknak a gyermekektől való elzárásáról a javításáig. Ügyel arra, hogy a gyermekek környezetében szerszám, egyéb eszköz felügyelet nélkül ne maradjon. Az óvodapedagógusnak minden balesetet, kisebb sérülést jelentenie kell az óvodavezető felé. A további intézkedési és jelentési kötelezettséget a „Szabályzat a gyermekbalesetek esetén szükséges teendőkről” szabályzatunk tartalmazza. (Lásd: Függelék) Teendők baleset esetén: 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 169.§ szerint
A gyermekbaleseteket a PVÓ erre rendszeresített nyomtatványán nyilván kell tartani, és a fenntartó felé a hivatali út megtartásával (tagóvodavezető, intézményvezető vagy helyettese) jelenteni kell. A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket a minisztérium üzemeltetésében levő elektronikus jegyzőkönyv-vezető rendszer segítségével kell nyilvántartani melynek egy-egy kinyomtatott példányát a rendelet szerinti határidőn belül meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a szülőnek és el kell helyezni az óvoda irattárában.
21
A súlyos baleset fogalmát a rendelet tartalmazza. Az óvodának lehetővé kell tennie, hogy a Szülői Szervezet képviselője részt vehessen a gyermekbaleset kivizsgálásában. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. A gyerekek biztonsága érdekében történő előírások, szabályozások meghatározása tagóvodánként, a sajátosságaiknak megfelelően történik. Az intézményi védő, óvó előírásokat tartalmazza még az óvoda munka- és balesetvédelmi belső szabályzata is. 3.3. Egyéb tudnivalók az óvoda helyiségeinek használatáról, a reklám tevékenységről. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében lehet. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivéve: az óvoda által szervezett vásár alkalmával, az óvodavezető engedélyével. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A nevelési intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet! Knt. 24.§ (3) bek.
22
4. Az intézmény szervezeti felépítése, az óvodavezetés szerkezete Szervezeti felépítés Intézményvezető kötelező óraszáma 6 óra
1. Intézményvezető-helyettes Tagóvoda vezető: Fáy A. ltp-i Óvoda Kötelező óraszám: 20 óra
Tagóvoda-vezető Csókai Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
Tagóvoda-vezető Evárosi Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
Tagóvoda-vezető Huszár ltp-iÓvoda Kötelező óraszám: 24 óra
2. Intézményvezető-helyettes Pápai Városi Óvodák Kötelező óraszám: 20 óra
Tagóvoda-vezető Klaki Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
Tagóvoda-vezető Nátuskerti Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
3. Intézményvezető-helyettes Tagóvoda vezető: Nátuskerti Óvoda Kötelező óraszám: 20 óra
Tagóvoda-vezető Tfői Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
Tagóvoda-vezető Tókertii Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
Tagóvoda-vezető Vajda P. ltp-i Óvoda Kötelező óraszám: 24 óra
23
4.1. Az intézmény vezetője, magasabb vezető: A Pápai Városi Óvodák élén intézményvezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Intézményvezetői tevékenységét közreműködésével látja el.
négy
vezető
helyettes
és
a
tagóvoda-vezetők
Az intézményvezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.
Felelős az intézmény: szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az óvodavezetés feladatai a következő területek szerint csoportosíthatóak: pedagógiai munkaügyi gazdálkodási tanügy-igazgatási 4.2. A magasabb vezető kinevezési, megbízási rendje A magasabb vezető kinevezési, megbízási rendje: A képviselőtestületi határozat alapján pályázati kiírás útján történik, kinevezése 5 évre szól. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 67. §. (7) alapján a pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. A magasabb vezető helyettes és a tagóvoda-vezető megbízási rendje: Az intézményvezető helyettesi és a tagóvoda-vezetői állás megüresedése esetén pályázat útján kerül betöltésre. A közalkalmazott kinevezése a munkáltató döntésétől függően meghatározott eljárás lefolytatásával, több alkalommal is adható, meghosszabbítható. (Kjt. 20. §. és a végrehajtására kiadott 138/1992. 5§) Az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők az intézményvezető közvetlen munkatársai: Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket az intézményvezető írásban meghatároz. Az intézményvezető, az általános vezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők munkaköri leírása feladatainak részletezése az intézmény irattárában található. A helyettesítés rendje Az óvoda nyitvatartási idejében az óvodavezetőnek, vagy az általa megnevezett, helyettesítői feladatokat ellátó óvónőnek az óvodában kell tartózkodnia. Mindkettőjük egyidejű
24
akadályoztatása esetén a tagóvoda vezető által megnevezett óvónők helyettesítenek az óvoda teljes nyitvatartási idejében. 4.3. A vezetők és tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje Az intézményvezető a vezető-helyettesekkel, a tagóvoda-vezetőkkel havi rendszerességgel, meghatározott időpontban, illetve szükség esetén feladathoz kötötten egyeztetéseket, megbeszéléseket, munkaértekezleteket tart. 4.4. A nevelőtestület döntési, véleményezési átruházási jogköre A pedagógusok intézményen belüli közössége a nevelőtestület, mely a nevelési és oktatási kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja, a nevelési intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelési intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület jogkörébe tartozik: A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról, az SZMSZ elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, a házirend elfogadásáról, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Átruházási jogkör A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek átruházásával nem kíván élni. 4.5. A szakmai munkaközösségek létrehozása, együttműködése, kapcsolattartás rendje A Pápai Városi Óvodák pedagógusai az intézmény pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykedhetnek. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak az óvodákban folyó nevelőmunka szervezéséhez, értékeléséhez. A munkaközösségekbe nevelési évenként az M./5. sz. nyomtatványon lehet jelentkezni.
25
A munkaközösség a helyi óvodai program, az éves munkaterv, valamint a tagok javaslatai alapján egy nevelési évre szóló munkatervet készít. Foglalkozásairól jelenléti ívet, jegyzőkönyvet vesz fel, év végén pedig beszámolót készít az elvégzett feladatokról. A Pápai Városi Óvodákban szervezetfejlesztési, fejlesztő pedagógiai és gyermekvédelmi, esztétikai (művészeti), kompetencia és hagyományőrző, egészségnevelő - és környezetvédelmi, valamint drámapedagógiai munkaközösség működik 2013. szeptembertől. A szakmai munkaközösség a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik. A munkaközösség vezetőjét előzetes pályázat alapján a pedagógusok javaslatait figyelembe véve alapján az intézményvezető bízza meg. A szakmai munkaközösség dönt (20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet 118. §): a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni: a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az óvodai nevelést segítő eszközök, kiválasztásához. . A munkaközösség együttműködésének és kapcsolattartásának rendje Kapcsolattartásért felelős
Kapcsolattartás módja
Kapcsolattartás gyakorisága
Dokumentálás módja
Munkaközösség vezető
Az éves munkaterv szerint 2-5 alkalommal.
Az éves munkaterv szerint 2-5 alkalommal.
Éves munkaterv Jelenléti ív Éves beszámoló
4.6. Az óvoda alkalmazottai és közösségei Az óvodai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvoda dolgozóit a Nkt. előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által megállapított létszámban az intézmény vezetője alkalmazza. Az alkalmazottak munkájukat egyénre szabott munkaköri leírás alapján végzik, melyet részükre az intézmény vezetője személyre szólóan ad át.
26
Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok, az ezekhez kapcsolódó rendeletek, valamint az intézményi szabályzatok rögzítik. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A tagóvodák nevelőtestületi,- alkalmazotti, - szülői értekezleteinek, fogadóóráinak rendjét az éves Munkaterv tartalmazza. Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyerekek alkotják. 4.7. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés felosztásának alapja az ellenőrzés értékelés helyi rendszere, melyet a Belső szabályzat tartalmaz.
5. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje Az intézményvezető, a vezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan és színvonalas működése érdekében ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés-értekelés része a teljesítmény értékelés folyamata is, mely a Belső szabályzat-ban meghatározottak szerint történik.
Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján, spontán, alkalomszerű ellenőrzés, a problémák feltárása, megoldása és a napi felkészülés felmérésének érdekében. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.
6. Az óvodai hagyományok ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje 6.1. A gyermekközösséggel kapcsolatos rendezvények, szokások: közös megemlékezés a gyermekek név-, és/vagy születésnapjáról (csoportonként, a kialakított szokások szerint), ajándékkészítés: anyák napjára, alkalmanként (pl. iskolai látogatás),
27
óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: Mikulás, Karácsony, farsang, gyermeknap, népi hagyományok, jeles napokhoz kapcsolódó szokások ápolása, őszi-tavaszi kirándulások, szüret, terménygyűjtés, természeti környezetünk megismerése. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományokat, ünnepeket a helyi nevelési program részletesen tartalmazza.
6.2. Az óvoda dolgozóival kapcsolatos rendezvények, szokások: a nevelőtestület értekezletei az óvoda munkaterve szerint, nevelés nélküli munkanap szervezése (évente maximum 5 alkalommal), házi bemutatók szervezése (évente), pályakezdő, ill. újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása, közös ünnepélyek szervezése: pedagógus nap, karácsonyi rendezvény Pápai Városi Óvodák napja évente egy alkalommal.
7. A szülők, vezetők és az óvodai nevelők kapcsolat tartásának rendszere A szülők az óvodában, a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében közösségeket hozhatnak létre. Az a Szülői Közösség járhat el az óvoda valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket a szülők több mint 50 %-a választott meg. A Szülői Közösség működéséről saját maga dönt. A szülők képviselőivel az óvodavezető is tart kapcsolatot. A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására, kapcsolattartására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: nyílt napokon (évente), fogadó órákon (évente 2 alkalommal), szülői értekezleteken (évente 3 alkalommal + tájékoztató szülői értekezlet az új gyermekek szüleinek), családlátogatásokon, nyilvános ünnepélyeken, a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül ( foglalkozások anyaga, nevelési terv, óvodai hírek stb.), a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, az óvodai rendezvények közös szervezése során a Pedagógiai Program és az éves
28
munkaterv szerint.
8. Az intézmény társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje Az intézmény nevében történő nyilatkozat, valamint bármilyen kapcsolat kezdeményezése és fenntartása a tagóvoda vezetőjének tudtával, és beleegyezésével történhet. A tagóvoda vezetőknek fentiekről jelzési és egyeztetési kötelezettségük van az intézmény vezetője felé. Elsősorban az intézményvezető feladata: a fenntartóval, a KKI GAESZ-el, felügyeleti szervekkel való együttműködés. Esetenként az intézményvezető tudtával és megbízásából a nevelőtestület tagjai is eljárhatnak egy-egy témának, ügynek az intézésében.
A tagóvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn: •
bölcsőde vezetőjével, (az óvoda körzetéhez legközelebb eső)
•
általános iskola igazgatójával,
•
az érintett alkalmazottakkal.
Meghatározzák a bölcsődéből óvodába, óvodából iskolába kerülő gyermekek óvodai, iskolai beilleszkedésének megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös látogatásokat. Az óvoda pedagógusai a gyermekvédelmi felelősök irányítása mellett közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az intézményvezető, tagóvoda-vezető a logopédiai terápia biztosítása érdekében kapcsolatot tart az ellátást végző pedagógiai szakszolgálattal. A Pápai Városi Óvodák Vajda Péter Lakótelepi Tagóvodája a német nemzetiségi nevelésből adódóan kapcsolatot tart a Német Kisebbségi Önkormányzattal. A Pápai Városi Óvodák Fáy András Lakótelepi Tagóvodája a városban állomásozó nehéz légi szállítók kijelölt képviselőivel. A gyermekvédelmi felelős feladatit munkaköri leírása tartalmazza. A kapcsolattartás részletezése a PP-ben található.
9. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje Az óvodában a következő dokumentumok nyilvánosak:
29
Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend
A szülők számára fenti dokumentumok tartalma a következők szerint ismerhetők meg: A Pedagógiai Program és az SZMSZ - az intézményvezető által hitelesített - másolati példánya, a vezetői irodából kérhető el és az óvónői szobában tanulmányozható, illetve az intézmény honlapján is elérhetőek. A Házirendet a folyosón, ill. a csoportok hirdető tábláin, jól látható helyen kell kifüggeszteni. A szülők az intézményvezetőtől, tagóvoda vezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást, előzetes időpont egyeztetés szerint. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás rendjét. Az SZMSZ előírásai kötelező erővel bíró szabályok. Megtartásukért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak.
Pápa, 2013. 03. 31.
Csákvári Judit
30
FÜGGELÉK
31
1. NYOMTATVÁNYOK A Pápai Városi Óvodák az adatszolgáltatás, a gyermekek biztonsága és fejlesztése, valamint a szakmai munka segítése érdekében az alábbi kiegészítő nyomtatványok használatát rendszeresíti: SZÜLŐI NYOMTATVÁNYOK Sz./1. Nyilatkozat étkezési térítési díjtámogatás megállapításához Sz./2. Felmérés óvodai programokon való részvétel engedélyezéséről, fotozás, video készítés engedélyezése
Sz./3. Tájékoztató és nyilatkozat utalásos fizetésről Sz./4. Gyermekek utaztatásának engedélyezése Sz./5. Logopédiai szűrés engedélyezése
Sz./6. Nyilatkozat arról, hogy a szülőkön kívül ki jogosult az óvodából elvinni a gyermeket Sz./7. Nyilatkozat a gyermekek személyes adatairól Sz./8. Telefonszámok, elérhetőségek nyilvántartása Sz./9. TAJ- számok nyilvántartása Sz./10. Nyilatkozat engedélyezett csoportlétszám túllépés egyetértéséről Sz./11. Fogászati ellenőrzés engedélyezése Sz./12. Kérelem óvodai jogviszony megszüntetése érdekében Sz./13. Kérelem rendszeres óvodába járás alóli felmentéshez Sz./14. Logopédiai szűrés engedélyezése FELMÉRÉSEKKEL KAPCSOLATOS NYOMTATVÁNYOK F./1. Nyitva tartással kapcsolatos szülői igényfelmérés F./2. a,b,c. Felmérés óvodai ellátás igényléséről szünetek, zárva tartás idején ÓVÓNŐK ÁLTAL VEZETENDŐ NYOMTATVÁNYOK E/1. A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése E/2. Egyéni fejlesztés nyomon követése E./3. Munkanapló az ellátásról E./4. A szülők tájékoztatása gyermeke fejlődéséről E./5. A bemenet, kimenet lapok összesítője E./6. Kimutatás a logopédiai, a fejlettségi vizsgálatokról és a gyermekvédelmi helyzetről
32
E./7. Óvodai csoportnapló és vezetésének útmutatója E./8. E./9. Határozat rendszeres óvodába járás alóli felmentés engedélyezéséhez (óvodavezető) GYEREKEKKEL KAPCSOLATOS EGYÉB NYOMTATVÁNYOK
Gy./1. Mulasztási napló vezetésének útmutatója Gy./2. Változásjelentés a gyermekadatokban Gy./3. Gyermekek küldése és fogadása ügyeletes óvodába Gy./4. Szülői igazolás gyermeke egyéb (nem betegség miatti) hiányzásáról Gy./5. Gyermekvédelmi nyilvántartó lap Gy./6. Gyermekbaleset esetészlelő Gy./7. Felelősségvállalási nyilatkozat Gy./8. Értesítés felvételről Gy./9. Elutasítási határozat TÁJÉKOZTATÓ NYOMTATVÁNYOK T./1. Tájékoztató zárva tartásról T./2. Tájékoztató takarítási időszakről T./3. Tájékoztató fogadó óráról
MUNKAVÁLLALÓK NYOMTATVÁNYAI M./1. Jelelenléti ív és útmutatója M./2. Jelenléti ív kódjai M./3. Munkarend változás nyilvántartása útmutatóval M./4. Jelentkezési lap továbbképzésre M./5. Jelentkezési lap munkaközösségre M./6. Munkára képes állapot ellenőrzése M./7. Szabadságok ütemezése M./8. Munkarend M./9. Munkarend csoportösszevonások idején M./10. Nyilatkozat gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről M./11. Helyettesítés- és túlóra kimutatás
33
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ HATÁLYOS SZABÁLYZATOK
Az alkalmazottak munkaköri leírásai Iratkezelési Szabályzat Belső Szabályozás a munkára alkalmas állapot ellenőrzéséről Pénztárkezelési Szabályzat Selejtezési és Vagyonhasznosítási Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Szabályzat a foglalkoztatottak juttatásairól Kockázatbecslési Szabályzat Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat Szabályzat a gyermekbalesetek esetén szükséges teendőkről
34
Záradék Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot a Pápai Városi Óvodák nevelőtestülete 2013. március 31-i határidővel megtárgyalta, és elfogadta. (Lásd: Jegyzőkönyvek a nevelőtestületek értekezleteiről tagóvodánként) Ezt a tényt a nevelőtestület képviselője, ……………………………………………………….. valamint a nevelőtestület által választott ………………………………………………………. jegyzőkönyv-vezető aláírásával tanúsítja.
Pápa, 2013. március 31.
………………………………………….. jegyzőkönyv-vezető
………………………………………. a nevelőtestület képviselője
35
